text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Pert nyert a DK az MTVA ellen "a propagandisták fizetése ügyében" a Kúrián is - közölte a párt csütörtökön. A DK azért perelte be tavaly márciusban az MTVA-t, hogy megtudja, "mennyi közpénzt kapnak az állami közmédia irányítói és arcai, akik közszolgálat helyett kormánypropagandát folytatnak a köztévén".
A DK az ügyben pert nyert a Fővárosi Ítélőtáblán, "emiatt tudja ma az ország, hogy többek között Papp Dániel, az MTVA hírhamisító vezérigazgatója 3 és fél millió forintot keres havonta, Lánczi Tamás több mint kétmillió forintot kap az adófizetők pénzéből, Császár Attila pedig havi egymillió háromszázezer forintért gyárt propagandát". Ugyanakkor MTVA ugyanis nem adta ki mindenki fizetését, ráadásul megtámadta a korábbi ítéletet a Kúrián.
"A Demokratikus Koalíció most újabb győzelmet aratott a bíróságon, a Kúria ugyanis helyben hagyta a korábbi bírósági döntéseket:
a magyaroknak tehát joguk van tudni, hogy mennyit keresnek a közmédia propagandistái.
Egy ezzel párhuzamosan zajló perben azt is ki fogjuk deríteni, hogy mennyit keresnek azok a propagandisták, akiknek a fizetését eddig eltitkolta az MTVA, és nem adta ki a korábbi eljárásban. Amint azt a pert is megnyertük, és megkaptuk ezeket az adatokat, a korábbiakhoz hasonlóan ismét nyilvánosságra fogjuk őket hozni. Olyan nincs, hogy valaki azért kapja a pénzét a magyar emberektől, hogy hazudjon nekik, és még csak azt sem tudhatja az ország, hogy hogy fizet ez az agymosás" - olvasható a közleményben. | Pert nyert a DK az MTVA ellen | A Kúria döntése értelmében megismerhetjük, mennyit keresnek a „közmédia propagandistái”. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/pert-nyert-a-dk-az-mtva-ellen-267155 | 2024-04-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyésznek azzal kapcsolatban, hogy a CÖF-CÖKA-hoz köthető veszteséges Kövess Minket 2022 Kft.-nek honnan volt egymilliárd forintja, melyet Polt feljelentésként értékelt, és megküldte a kivizsgálásra a Nemzeti- Adó és Vámhivatalnak (NAV) - írja a 24.hu. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, a "Háborúpártiak"-kampány listaáron egymilliárd forintba került, de ennek fedezete nem tisztázott, ezért született a feljelentés.
Mivel szeptember óta nem derült ki, hogy indult-e nyomozás, Vadai újra próbálkozott Polt Péternél, aki azt válaszolta, hogy
a NAV Központi Nyomozó Főosztálya költségvetési csalás bűntette miatt rendelt el nyomozást még tavaly októberben.
A felderítési szakban lévő nyomozást a IX. kerületi ügyészség felügyeli. A legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy a törvény szerint a vádhatóság az irányítási jogot csak a vizsgálati szakban, a gyanúsítotti kihallgatás után veheti át.
Vadai kérdésében utalt arra is, hogy a háborúpártizó óriásplakátokat dollárbaloldalizók váltották, melyeket még frissíteni is kellett (Fekete-Győr András helyére Magyar Péter került), ezzel azt firtatva, hogy a hatóság vizsgálja-e, hogy erre honnan van fedezete a cégnek. | Költségvetési csalás miatt rendelt el nyomozást a NAV a CÖF-cég ügyében | A társaság egymilliárdból bonyolította le a „háborúpártiak” plakátkampányt. Csak azt nem tudni, hogy honnan volt erre fedezete. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/koltsegvetesi-csalas-miatt-rendelt-el-nyomozast-a-nav-a-cof-ceg-ugyeben-267226 | 2024-04-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Már javában épül Acsán a nyolc férőhelyes mini bölcsőde, amely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) pályázaton elnyert, 100 százalékos intenzitású, összesen 296 millió 255 ezer forintból valósul meg" - írta a minap a Dunakanyar Régió a beruházás helyszínén zajlott sajtótájékoztató nyomán. "A pályázat keretén belül 8 gyermek befogadására alkalmas intézmény épül, amely nagyban hozzájárul a bölcsődei befogadó intézmények területi egyenlőtlenségeinek mérsékléséhez, mivel a községben ez idáig nem volt ilyen létesítmény. A gyerekek napközbeni ellátása megkönnyíti a szülők munkavállalói mobilitását, munkába való visszatérését, a családok munkájának és magánéletének összehangolását, hiszen lesz Acsán egy olyan hely, ahol már egész kisgyermek koruktól biztonságban tudhatják gyermeküket, amíg ők a munkahelyükön tartózkodnak" - mondta Zemen Szilvia polgármester.
A település vezetője szerint a felépülő bölcsőde a mai kor elvárásainak, nevelési igényeinek, az energetikai hatékonysági szempontoknak megfelelő, magas színvonalú, minden szükséges helyiséggel és berendezéssel rendelkező, kényelmes és biztonságos környezetet biztosít a gyermekeknek és az itt dolgozóknak egyaránt. A kivitelezés tervezett befejezési határideje július 31., így az új minibölcsőde szeptember 1-jén már fogadhatja az acsai gyerekeket.
A sajtótájékoztatón Rétvári Bence belügyi államtitkár, a térség országgyűlési képviselője is megjelent. Megjegyezte, ha a környék településeit nézi, van, ahol három év alatt nem jutottak el idáig. Példaként a váci Bauer Mihály utcai bölcsőde építését említette (az intézményt az ellenzéki vezetésű váci önkormányzat adta át még márciusban, az ünnepségen Rétvári is megjelent; akkor úgy fogalmazott, hogy "ezen a gyönyörű szép tavaszi napon átadhatjuk a váci családoknak, a váci gyerekeknek ezt az új intézményt").
A fideszes politikus szerint a bölcsődei ellátásnak nem csak a nagyvárosiak kiváltságának kell lennie.
Aranyból lesz?
Egy helyi Facebook-csoportban a kommentelők érzékelhetően meg voltak lepődve azon, mennyi pénzt fordítottak a bölcsőde építésére. Egyvalaki azt kérdezte: "Aranyból lesz?". Más azt fűzte hozzá, hogy "ennyi pénzből egy palotát lehetett volna építeni, nem egy lyukat, egy istálló is nagyobb." "Aztán jön a miniovi, miniiskola, miniegyetem stb.!" - tette hozzá egy másik kommentelő.
Rétvári Bence által posztolt bejegyzésben valóban nem tűnik nagy épületnek a minibölcsőde.
Nem használják fel mind a 300 milliót
"A projekt összköltsége közel bruttó 300 millió forint, mely tartalmazza az általános forgalmi adót, az ingatlan megvásárlásának és közművesítésének a költségéit, az építési és udvarkialakítási munkák költségét. Illetve magába foglalja mindazokat az intézmény működéséhez szükséges bútorok és berendezési tárgyak, eszközök, kültéri játékokok költségét, melyeket a Magyar Bölcsödék Egyesülete jóváhagyott és elvárásként megfogalmazott. Továbbá tartalmazza a projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatások költségét, mindemellett még a támogatási összeg projektszintű tartalékot is tartalmaz. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem kerül felhasználásra a teljes megítélt támogatási összeg" - nyilatkozta lapunknak Zemen Szilva polgármester.
Tájékoztatása szerint a bölcsőde körülbelül száz négyzetméter alapterületű, az épületben egy csoportszobát és a jogszabályok előírása szerinti kötelező helyiségeket alakítják ki. Akadámymentesített lesz és az energiahatékonysági követelményeknek is megfelel.
Az intézményben várhatóan három fő dolgozik majd.
Várhatóan ki fogja elégíteni a bölcsődei ferőhelyek iránt jelentkező igényeket, véli a polgármester.
"A lakosok jelzése, igénye alapján döntött az önkormányzat a bölcsőde építése mellett, mivel a településen jelenleg nem érhető el bölcsődei ellátás. A tavalyi nevelési évben például: a szomszéd település 12 fős bölcsődéjében Acsáról hárman vették igénybe a bölcsődei ellátást. Azonban van idén olyan gyermekünk, aki két településsel arrébb, Pencen veszi igénybe ezt a szolgáltatást, mivel már az előbb említett településen nem tudták fogadták gyermekét. 2024 évben már a bölcsőde tervezett kapacitását meghaladó mértékű igény jelentkezett az acsai szülők részéről" - magyarázta Zemen Szilvia. | Miért kerül 300 millió forintba egy 8 fő fogadására alkalmas minibölcsőde? | Mintegy 300 millió forintból épül bölcsőde a Pest megyei Acsán. Egy helyi Facebook-csoportban többen rácsodálkoztak, mi kerül ennyibe egy picike intézményen. Rétvári Bence szerint a bölcsődei ellátás nemcsak a nagyvárosiak kiváltsága. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/miert-kerul-300-millio-forintba-egy-8-fo-fogadasara-alkalmas-minibolcsode-267071 | 2024-04-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jogerős ítéletet hirdethet szerdán a Fővárosi Törvényszék Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész perében. A korábban a Fővárosi Főügyészséget is vezető Ihászt egy éve, nem jogerősen hivatali visszaélés miatt felfüggesztett börtönre ítélték. Az elsőfokú ítélet szerint Ihász Sándor bizonyítékot rejtett el annak érdekében, hogy barátja, Gyárfás Tamás megússza a felelősségre vonást a Fenyő-gyilkosság ügyében. Ihász szerint ugyanakkor képtelenség, amit a terhére rónak és állítja, semmilyen bűncselekményt nem követett el.
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Jogerős ítélet születhet szerdán az egykori fővárosi fellebbviteli főügyész, Ihász Sándor másodfokú büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken. A magyar igazságszolgáltatás ilyen magas pozíciókat betöltő szereplője eddig még nem került bíróság elé, hiszen Ihász Sándor nemcsak fellebbviteli főügyész volt, hanem 2004-től 2012-ig a Fővárosi Főügyészséget is vezette. Utóbbi szervezet látta el a Fenyő-gyilkosság évtizedekig tartó nyomozásának felügyeletét is.Az Ihász-ügy éppen ezért az 1998-as leszámolás egyik nagyon fontos mellékszála, hiszen az exfőügyész meggyanúsításának, majd bíróság elé állításának az előzménye az volt, hogy Gyárfás Tamást 2018. április 17-én őrizetbe vette a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azzal a gyanúval, hogy a Nap TV korábbi tulajdonosa, az úszószövetség egykori elnöke – Portik Tamás alvilági figura közvetítésével – megölette nagy üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A Fenyő-ügyben idén februárban Gyárfást hét évre, míg Portikot életfogytiglanra ítélte nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék. Portik felvételei sodorták bajba Ihász SándortVisszatérve Ihász Sándorra, Gyárfás elfogása után nem sokkal a volt fellebbviteli főügyészből is gyanúsított lett. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azt rótta Ihász terhére, hogy még Gyárfás meggyanúsítása előtt, 2017 októberében átvette barátjától, az exúszóelnöktől a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos, Gyárfás és Portik között zajló, utóbbi férfi által rögzített, majd hosszú évekig elrejtett beszélgetésekről készült hangfelvételek egy rövid részének leiratát (a teljes, vágatlan hangfelvételt csak több mint egy évvel később, 2018 decemberében foglalták le több helyszínen).Gyárfás azért fordult régi barátjához, mert a leiratrészlettel Portikhoz köthető személyek megzsarolták: a Nap TV volt tulajdonosát egy bűnöző kereste fel otthonában, majd átadta neki a levelet azzal a közléssel, hogy „elutasítás esetén tragédia lesz”. A papíron egyértelmű utalások voltak arra nézve, hogy a volt médiavállalkozónak köze van Fenyő halálához.Nem adta át a bizonyítékotMivel Gyárfást ebben az időben már lehallgatták és nagy valószínűséggel meg is figyelték, Ihász Sándor is a hatóság látókörébe került. A KNYF szerint Ihásznak fel kellett ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak Gyárfás felelősségre vonásához. Ennek ellenére a törvényben előírt ügyészi kötelességével ellentétben a felmerült bizonyítékot nem adta át a nyomozóhatóságnak, hanem hivatali helyiségében tárolta, így hivatali visszaélést követett el.A Központi Nyomozó Főügyészség végül 2020 tavaszán emelt vádat Ihász Sándor ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az egykori főügyész az eljárás során végig azt hangsúlyozta, hogy nem követett el semmit, és abszurd, ami vele történik, ráadásul egykori kollégái is pontosan tudják, hogy nem követett el bűncselekményt.A volt főügyész azzal is védekezett, amikor a leiratrészletet megkapta, akkor sem és korábban sem merült fel barátja, Gyárfás Tamás büntetőjogi felelőssége az 1998-as Fenyő-gyilkosság kapcsán. Szerinte a Gyárfástól megkapott papíron olyan dialógus volt, amit bárki írhatott, aki nyomon követte a Fenyő-gyilkosság fejleményeit, benne a Gyárfás esetleges érintettségére vonatkozó, korábban soha, senki által meg nem erősített sajtótalálgatásokat, feltételezéseket, rágalmakat.További Belföld híreink Ihász Sándor volt főügyész távollétében derül ki, bűnös-e Gyárfás Tamás barátja Az ügyészség szerint a volt főügyésznek tudnia kellett, hogy Gyárfás érintett a Fenyő-ügybenAz ügyészség szerint azonban Ihász Sándor védekezését dokumentumok cáfolják. Például, hogy Ihász még fővárosi főügyészként 2011-ben maga írta alá Gyárfás Tamás lehallgatásáról szóló jelentést a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben, miután Portik bérgyilkosa, Jozef Rohác képbe került a Margit utcai leszámolás ügyében. Az ügyész hangsúlyozta azt is, hogy 2004-ben fővárosi főügyészként Ihásznak teljes rálátása volt az ügyre, tisztában volt tehát azzal, hogy felmerültek olyan tények, amelyek Portik Tamás és Gyárfás Tamás felbujtói szerepére utaltak. Hozzátette: a vádlott főügyészként már 2005-ben is kapott olyan jelentéseket, amelyek konkrét nyomozati cselekményekről szóltak a felbujtó megtalálása érdekében, sőt lehallgatásról is született határozat.A védelem ugyanakkor azzal érvelt, hogy Ihász nem hivatalos személyként, hanem barátként segített Gyárfásnak, hiszen meggyőződése volt, hogy az ex-úszóelnök ártatlan a Fenyő-ügyben. Papp Gábor, Ihász Sándor ügyvédje életszerűtlennek nevezte, hogy egy ügyészségi vezető, aki többszáz embert irányít, egyetemen oktat, kockára tenné a jó hírnevét és az egzisztenciáját egy ilyen üggyel. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy Ihász egyáltalán nem akarta lebeszélni Gyárfást a feljelentésről, hanem tájékoztatta a volt médiavállalkozót a lehetőségekről és annak következményeiről. Első fokon bűnösnek mondták ki IhásztA Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2023 februárjában bűnösnek mondta ki Ihászt hivatali visszaélés bűntettében. Ezért a volt főügyészt a bíró egy év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette.A bíróság indokolásában kifejtette, hogy Ihász Sándor a cselekmény, az iratok átadásának időpontjában hivatalos személy volt, fővárosi fellebbviteli főügyész. Gyárfás nem véletlenül kereste meg őt, hiszen tudta, hogy a főügyésznek van rálátása a Fenyő-gyilkosság ügyére.A vádlott ismerte az iratokat, így tisztában volt vele, hogy Gyárfás érintettsége felmerült az ügyben – hangsúlyozta a bíró, hozzátéve, hogy ezt több bizonyíték is alátámasztja. Ihász tudott arról is, hogy a Gyárfás által neki átadott dossziéban lévő iratok bizonyítéknak számítanak a Fenyő-ügyben. Ezért ezeket át kellett volna adnia nyomozóhatóságnak, nem pedig a szekrényében őriznie – hangzott el az elsőfokú bíróság indokolásában.Gyurcsány bizalma töretlenIhász a büntetőügyén kívül azzal is bekerült az országos hírekbe, amikor Gyurcsányék 2021-ben közleményben tudatták, a volt főügyészt szemelte ki a Demokratikus Koalíció (DK) arra, hogy egy esetleges 2022-es kormányváltás után igazságügyi szakértőként levezényelje az „elszámoltatást”. Ihász lapunknak az elsőfokú döntés után úgy nyilatkozott, hogy Gyurcsány az ítélet ellenére támogatásáról biztosította. | Ma eldőlhet Gyárfás barátja, Ihász Sándor sorsa | Jogerős ítéletet hirdethet szerdán a Fővárosi Törvényszék Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész perében. A korábban a Fővárosi Főügyészséget is vezető Ihászt egy éve, nem jogerősen hivatali visszaélés miatt felfüggesztett börtönre ítélték. Az elsőfokú ítélet szerint Ihász Sándor bizonyítékot rejtett el annak érdekében, hogy barátja, Gyárfás Tamás megússza a felelősségre vonást a Fenyő-gyilkosság ügyében. Ihász szerint ugyanakkor képtelenség, amit a terhére rónak és állítja, semmilyen bűncselekményt nem követett el. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/04/ma-eldolhet-gyarfas-baratja-ihasz-sandor-sorsa | 2024-04-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A tegnapi napon a hatósághoz fordult és feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) a fővárosi baloldalhoz és Vig Mórhoz köthető Lánchíd-botrány ügyében Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő. A politikus elmondta, hogy a napokban kapott egy levelet, amiben fontos információk voltak a Lánchíd felújításával kapcsolatban. A levélíró információi szerint Vig Mór a Mammut áruházban található egyik biztonsági cég irodájába járt elszámolni. Ez a biztonsági cég kapcsolatban áll a felújítást végző A-Híd Zrt.-vel - tette hozzá Budai, megjegyezve, hogy az elszámolás a biztonsági cég vezetőjével történt. A levélíró úgy tudja, hogy a hídpénzből jelentős összegek kerültek a fővároshoz. Budai Gyula szerint ezek a tények felvetik a hivatali vesztegetés bűntettének gyanúját, így a tegnapi napon feljelentést tett az NNI-nél, a feljelentéshez csatolta a levelet is.
Számlagyár
Ismert, Vig Mórt (aki nem mellesleg Vig Dávid Amnesty-vezér testvére) tavaly novemberben vették őrizetbe, majd tartóztatták le, miután belebukott egy sok száz milliós számlagyárba. A NAV az ügyben 33 helyszínen tartott házkutatást és foglalt le pénzeket. Az eljárásban kiszálltak többek között Hegedüs Dánielhez ügyvédhez, illetve a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-hez is.
Nem kellett rá sokat várni, és kiderült, miért történhetett a cégnél a hatósági intézkedés: az Atv.hu ugyanis arról számolt be, hogy 2020 novembere és 2022 júliusa között az A-Híd 1,4 milliárd forintot utalt Vig cégének, fentebb említett Sunstrike Hungary Kft.-nek. Ebből az összegből továbbutaltak kilencszázmillió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. A gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról.
Megírtuk azt is, hogy a rendelkezésre álló információk szerint, miután a több más bűncselekménnyel is összefüggésbe hozott Vig Mórt egy jogerős ítélete miatt eltiltották az ügyvédi hivatás gyakorlásától, bevonták Hegedüst is az ügyletekbe, aki, úgy tudjuk, a saját ügyvédi letéti számlájára utalta a Sunstrike Hungary Kft.-hez érkező maradék összeget, majd onnan mintegy ötszázmillió forintot felvett készpénzben.
Ötmilliárdos drágulás
Idetartozó gyanús körülmény a tender megmagyarázhatatlan megdrágulása is: az A-Híd még Tarlós István regnálása alatt, 2019 szeptemberében nyerte el a tendert, ám Karácsonyék a hatalomváltás után új közbeszerzési eljárást írtak ki. A győztes ismét az A-Híd lett, ugyanakkor ötmilliárd forinttal drágább ajánlattal nyertek, mint amennyiért a Tarlós-érában végezték volna el a munkát. A sokmilliárdos drágulás (bruttó 21,8 milliárd helyett 26,8 milliárd) mellett majdnem hatvanszorosára (!), 4,2 milliárd forintra emelték a Tarlós alatt zajló projekthez képest a vállalkozónak járó előleget, a céget terhelő kötbért viszont megfelezték.
A Kehi jelentése porrá zúzta Karácsonyék védekezését
Múlt hét pénteken a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is közzétette a részjelentését, és sokatmondó pénzmozgásokat tárt fel a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. és a számlagyáras Vig Mór cége között.
A dokumentum pontosan, lépésről lépésre bemutatja a folyamatot, a dátumok pedig alapjaiban cáfolják meg a botránytól ellépni próbáló Karácsony Gergely főpolgármester eddigi védekezését. A főváros balliberális vezetése ugyanis eddig azzal érvelt, hogy a renoválás és a kétes pénzmozgások között nincs időbeli egybeesés. Csakhogy a Kehi egyértelműen rámutatott, hogy a másfél milliárd forint egésze a közbeszerzési eljárás alatt, 1,3 milliárd forint pedig a kivitelezési szerződés megkötése után került az A-Hídtól a számlagyáras exügyvéd cégéhez.
A Kehi azt is rögzítette, hogy az A-Hídtól az első utalás 2020 november elején, egy héttel a közbeszerzési eljárás során beérkezett ajánlatok felbontása után történt meg. Ezt további két tranzakció követte 2020. december 9-én és 2021. január 19-én, mire eljutottak a szerződés 2021. február eleji aláírásához.
A beérkezett ajánlatok felbontásának időpontja azért lényeges egy közbeszerzési eljárás során, mert az ajánlatkérő (ez esetben a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.) ezt követően látja a beérkezett ajánlatokat, és bár a közbeszerzés végeredményét még nem hirdetik ki, de már pontosan lehet látni, hogy az adott közbeszerzési eljáráson melyik cég nyert. A Kehi szerint az első utalást a BKK-hoz beérkezett ajánlatok felbontását (2020. október 28. napja) követő egy héttel teljesítette Vig Mór cége, a Sunstrike Hungary Kft. részére 71 648 320 forint összegben, azaz egy héttel azután, hogy a BKK már tudhatta, hogy ki nyerte meg a Lánchíd felújításának projektjét, csak még formálisan nem hirdették ki a győztest és nem kötöttek vele szerződést.
Közpénzből készpénz
A jelentésből (amely szerint több bűncselekmény gyanúja is felvetődhet) az is egyértelműen kikövetkeztethető, hogy valósak azok a sajtóban megjelent információk, miszerint a közel másfél milliárd forintot Vig és Hegedüs számláira utalták, majd onnan készpénzben felvették.
A legfontosabb kérdés az ügyben az, hogy hol a pénz. Karácsonyék természetesen sem erre, sem a tender sokmilliárdos megdrágulására nem adtak választ, de megtette ezt helyettük Bajnai Gordon egyik régi harcostársa, aki egy hangfelvétel-leirat szerint arról beszélt, hogy azért került ötmilliárd forinttal többe Karácsonyék idején a Lánchíd felújítása, mert abból pénzeket osztottak vissza a baloldali politikusoknak. | Hídpénzbotrány: Budai Gyula vesztegetés miatt tett feljelentést | Hivatali vesztegetés bűntettének gyanújával tett feljelentést a hídpénzbotrányban Budai Gyula – jelentette be a Facebookon közzétett videójában a fideszes politikus. Budai ugyanis olyan információkhoz jutott, hogy a hídpénzből jelentős összegek áramlottak Vig Mór közvetítésével a fővároshoz. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/04/hidpenzbotrany-budai-gyula-vesztegetes-miatt-tett-feljelentest | 2024-04-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Akár nettó 2362,2 millió forint, áfával növelve csaknem 3 milliárd forint is elmehet idén a "családbarát Magyarország" népszerűsítésére - ahogyan korábban már számos esetben történt, a megbízást ezúttal is a nyíltan a Fidesszel szimpatizáló Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. nyerték el, a szerződést tavaly decemberben írták alá. Ennek apropóján megnéztük, hogy a családbarátság égisze alatt kötött megbízásokból eddig mennyi jutott Balásy Gyula cégeinek.
A megbízásokat a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal szerezte be.
16 családbarát megbízásból 14-et kizárólag Balásy cégei vittek el, egyben részben volt érdekelt (egy olyan céggel közösen, amely később a tulajdona lett), egy pedig nem köthető hozzá.
Balásy Gyula cégei 2017 májusa és 2023 december vége között nettó 11 milliárd 980,4 millió (bruttó 15 milliárd 215 millió) forintnyi megbízást kaptak minisztériumoktól családbarát kampányokra és az állami Családbarát Magyarország Központ Kft.-től bizonyos megbízásokra, ha az opciós keretek is beleszámítjuk.
Utóbbi kitétel azért fontos, mert a mostani, 2024-es évre vonatkozó összeg 30 százaléka is opciós rész, ennek lehívására a megrendelő Innovációs és Kulturális Minisztérium nem vállalt kötelezettséget, csak egy lehetőség, ha a beszerzési igények szükségessé tennék. Ahogy lenti táblázatunkban is látható, az opciós rész fenntartása bevett gyakorlat (igaz az első években még az alap összegen felül határozták meg). Ha nagyon szigorúan számolunk és abból indulunk ki, hogy a kereteket egy fillér értékben sem érvényesítették és az idei megbízásnál sem vesznek igénybe belőle, Balásy cégeihez ezekből a megbízásokból így is nettó 9,2 milliárd (bruttó 11 milliárd 687 millió) forintnyi megrendelés jutott 2017 májusától 2023 végéig.
Az összesítésben nincsen benne a dedikáltan nem a családbarátságot, hanem a népesedés kérdéseit feszegető Budapesti Demográfiai Fórum megrendezésére tavaly kötött nettó 3 milliárd 837,9 millió forintos keretszerződés, amely ugyancsak Balásy cégeinél landolt a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. beszerzésén.
Április elején derült ki, hogy hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak Balásy Gyula cégeinek egyes szerződései miatt, erről az RTL Híradó számolt be.
A minisztériumi nagy megbízások mellett a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., (később Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft.) nevű állami szervezettől is érkeztek munkák, ugyancsak a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül. Az állami, kommunikációs megbízásokat jellemzően nem uniós pénzből bonyolítják, de az állami cégen keresztül a közösség pénzéből is finanszírozott munka is beesett. Miközben éppen Balásy cégei bonyolították például az Állítsuk meg Brüsszelt! állami propagandakampányokat is.
Az EFOP-1.9.5-VEKOP-16 - A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése című projekt az Európai Unió társfinanszírozásában jött létre, a kedvezményezett konzorcium részéről a Családbarát Magyarország Nonprofit Kft.-nél jutott munkához két Balásy-cég. 2022-ben pedig kapcsolati erőszak, valamint munkaerőpiaci témában kutatási feladatokat láttak el a számukra.
A családbarát tematikát követő 16 megbízás közül egy van, amelyhez Balásynak nincs köze, 2017-ben egy programsorozatot nem az ő érdekeltségei hoztak tető alá. Ez azért fordulhatott elő, mert mielőtt 2018-ban lényegében monopolizálták az állami költéseket, volt még minimális, talán versenynek nevezhető eljárás: három kormányközeli üzletember érdekeltségei vetélkedtek a munkákért.
Mára ennek nyoma sincsen. Korábban részletesen bemutattuk, hogy a kommunikációs és rendezvényszervezési keretszerződéseket hogyan szerezték meg Balásy cégei a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivataltól. Hasonló mintára a hatóság ugyanígy kiszervezte, szintén tízmilliárdos tételben a szervezetfejlesztési feladatokat egy olyan cégpárosnak, amely közül az egyik éppen Balásy kommunikációs tendereinek alvállalkozója volt, ráadásul a tulajdonos egy korábbi Bt.-jében is felbukkant Balásy Gyula.
Ajánló: "Kifejezetten családellenes állapot" Magyarországon - ezt tennék a pártok a több ezer szivárványcsaládban élő gyerekért | 12 milliárd forint: a családbarát megbízások is Balásy Gyulánál csengetik a kasszát | Milliárdos tételben kaptak az ország családbarátságát hirdetni hivatott megbízásokat Balásy Gyula cégei a kegyelmi botrányba belebukott Novák Katalin tárcájától. De jutottak megbízások a Családbarát Központtól és a Miniszterelnökségtől is. Idén akár bruttó 3 milliárd forint is elmehet a családbarátság ilyen-olyan reklámozására, és az ezzel kapcsolatos programokra. Az a Balásy Gyula kaszál, akinek cégei környékén nyomozást indítottak, eközben az elköltött pénz nem látszik meg a demográfiai adatokon. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/04/17/csaladbarat-balasy-gyula-rogan-antal-milliard | 2024-04-17 17:58:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Költségvetési csalás miatt álltak bíróság elé azok az ikerlányok, akik a Borkai Zsolt jachtbotrányáról kiszivárgott videóban voltak láthatók - írja az Index.
K. Csenge és K. Lili a vád szerint vissza nem térítendő támogatást kapott egy olyan pályázaton, ami a fiatalok munkanélküliségének csökkentését és vállalkozóvá válásukat segítette, de a támogatási kérelemben vállalt kötelezettségeiket nem teljesítették, a pénzt a vállalkozói tevékenységükhöz nem köthető célokra használták fel.
Ebben segítette őket az édesanyjuk - a harmadrendű vádlott - is, aki saját vállalkozását felhasználva valótlan tartalmú számlákat állított ki, amivel közel hatmillió forintnyi pályázati támogatás jogosulatlan felhasználásához nyújtott segítséget.
Az ügyészség nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat.
A 2019-es önkormányzati választási kampányban Az ördög ügyvédje nevű blogon olyan felvételek jelentek meg az akkori győri polgármester Borkai Zsoltról, amelyen nők társaságában, intim helyzetben volt látható egy jachton Rákosfalvy Zoltán ügyvéd társaságában, aki üzleti kapcsolatban állt a győri önkormányzattal. A felvétel ellenére Borkait újra megválasztották, de nem sokkal később lemondott tarthatatlan helyzete miatt. 2024-ben újra indul a választáson, ezúttal a fideszes utódjával, Dézsi Csaba Andrással szemben. | Bíróság elé álltak a Borkai-videóban szereplő ikerlányok | Vissza nem térítendő támogatást kaptak vállalkozásuk fejlesztésére, de a vád szerint másra költötték a pénzt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/04/17/birosag-ele-alltak-a-borkai-videoban-szereplo-ikerlanyok | 2024-04-17 18:13:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Egy több mint 9 milliárd forintos komplex bérlakás-felújítási és városrehabilitációs program mehet a levesbe azzal, hogy az állam józsefvárosi ingatlanokat sajátítana ki. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Csák János kulturális miniszter által jegyzett salátatörvény értelmében ezekben az ingatlanokban kapna helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-ben induló új tanárképzése.
A kiszemelt ingatlanok között vannak a DIÓ2030 néven futó fejlesztési koncepcióban szereplő Diószegi Sámuel utca 18-28. szám alatt található önkormányzati tulajdonú bérházak is. A koncepció lényege, hogy jó minőségű, energiahatékony és nem utolsósorban megfizethető önkormányzati bérlakásokat alakítsanak ki a Diószegi Sámuel utcai bérházak felújításával. A terveket tavaly szeptemberben fogadta el a józsefvárosi képviselő-testület. A beruházás első lépéseként már az egyeztetéseket is elkezdték a felújítandó lakásokban élő családokkal a kiköltözésről. Az állami kisajátítás azonban az egész programnak keresztbe tehet, bár ennek részleteiről és menetéről még nem sokat tudni. Például azt sem, mennyi pénzt kapna az ingatlanokért a kerület.
A hír hidegzuhanyként érte az ellenzéki vezetésű józsefvárosi önkormányzatot, mivel ők is csak a Telex érdeklődéséből értesültek a tervről. Pikó András polgármester szerint ezzel 200 család lakhatása válik bizonytalanná. Korábban embertelennek, kegyetlennek és szegényellenesnek nevezte a kormány tervét. A törvénytervezet szerint a kisajátításra kijelölt ingatlanokban élő bérlőknek október végéig kell cserelakást felajánlania az önkormányzatnak. Pikóék erre azt mondják, hogy ennyi ember elhelyezésére nincs elég lakásuk.
A józsefvárosi önkormányzat érthető módon hevesen tiltakozik a tervezett kisajátítás ellen. Pikó András pénteken nyílt levélben fordult Csák Jánosékhoz és az NKE rektorához, amiben meghívta őket az április 17-ére szervezett lakógyűlésre. Tüntetés is szerveződik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elé, és már online petíció is indult az ügyben. Az RTL Híradó megkereste az ügyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, de csupán annyit közöltek, hogy: "a campusbővítés során minden érintett méltányos bánásmódban részesül, senki nem kerül utcára".
Józsefváros lakáspolitikájának zászlóshajója
A 2019-ben megválasztott, Pikó András-féle vezetésnek az volt az egyik fő vállalása, hogy elkezd komolyan foglalkozni a lakhatási szegénységgel, ami Józsefvárosban is rengeteg embert érint. Az évről évre növekvő budapesti ingatlanárak és bérleti díjak mellett az önkormányzati bérlakások megfizethető lakhatást jelenthetnek a kevésbé tehetősek számára. Igaz, az elmúlt években látott drágulás már nem csak a szegényebb rétegeket érinti. Józsefváros helyzete annyiból speciális, hogy társadalmi-gazdasági adottságai miatt budapesti viszonylatban is jelentős lakás- bérházállománnyal rendelkezik: összesen 4000 bérlakásuk és 126 lakóházuk van.
Azonban a bérházak közül sok olyan rossz állapotban van, hogy elkerülhetetlen a lebontásuk, ami több mint 100 önkormányzati lakást érint. Az önkormányzat ezért elkezdte felújítani az üresen álló lakásait, hogy ki tudják költöztetni a bontásra ítélt házak lakóit. Ennek költségeit a már meglévő üres telkek, illetve a bontások után keletkező telkek eladásából finanszírozzák. Az elmúlt években 130-nál is több lakást újítottak fel, 33 lakás felújítása pedig most is zajlik. A DIÓ2030-nál tulajdonképpen ugyanezt csinálná az önkormányzat, csak nagyobb léptékben.
A tervekben szereplő, meglehetősen rossz állapotú bérházakkal régóta szeretett volna valamit kezdeni a kerület. Több olyan is van köztük, amit nem érné meg felújítani. Egyszerűbb lenne elbontani őket, és a telkeket hasznosítanák valamilyen formában. A hat bérházban összesen 161 család, körülbelül 400 ember lakik. A lakások állapotára jellemző, hogy közel felük, 145 darab üresen áll. A lakások túlnyomó része egyszobás, közel 50 százalékuk komfort nélküli, vagyis nincs bennük WC. "A Diószegi utca 24-26-28, illetve a Sárkány utca 12/b házaknak építészeti értéke nincs, állapotuk erősen leromlott, megtartásuk nem reális cél" - olvasható a koncepcióban. A Diószegi 18-20.-ban élnek a legtöbben, a két, egyenként háromemeletes körgangos házban 110 család lakik. A lakások nagy része itt is üresen áll, de maga az épület menthető, csak alapos felújításra szorul. Az NKE közleményében azt írta az épületekről, hogy "elhanyagolt, bántó tájsebként vannak jelen Budapest szívében".
Napelemek, hőszivattyú, zöldítés
A DIÓ2030-nak ez a két háztömb a lelke: azt tervezte az önkormányzat, hogy a pincétől a padlásig teljesen felújítják az épületeket, megcsinálják rendesen a hőszigetelést, kicserélnék a nyílászárókat, a gázfűtést pedig részben vagy egészében hőszivattyúval, napelemekkel és geotermikus energiával váltanák ki.
A tervezett felújítás komplexitását mutatja, hogy összenyitnák a két háztömböt, kiszélesítenék a függőfolyosókat, esőkertet alakítanának ki a tetőn, és végre liftje is lenne a háznak. A felújítás során összevonnák a lakásokat, így a beruházás végére 118 darab összkomfortos lakás jönne létre, ezek egy részét értékesítenék. "A jellemző szoba-konyhás lakásokból legalább 2-3 szobás lakások jöjjenek létre, ezzel biztosítva jobb életkörülményeket az önkormányzati lakásokban elhelyezésre kerülő embereknek" - olvasható a tervekben. A koncepció szerint a Diószegi Sámuel 18-20. felújításával "olyan, a jelen kor követelményeinek maximálisan megfelelő lakásállomány jön létre, amely energiahatékony és átlagos méretét tekintve jelentősen nagyobb, mint a korábbi lakások". A látványterveket itt lehet megnézni, Pikó András posztolta Facebook-oldalán.
A Diószegi Sámuel 22.-ben jelenleg 36 család él. Az épületnek csak az utcafronti szakasza menthető, a hátsó részét elbontanák. Az épületet, illetve a bontással létrejövő telket egy magánberuházónak értékesítenék, az így befolyó pénzt pedig a DIÓ2030 megvalósítására fordítanák. A koncepcióban azzal számolnak, hogy körülbelül egymilliárd forint folyhat be az ingatlan eladásából. A szabályozás lehetővé tenné, hogy a telek hátsó részében egy 35 lakásos lakótömb épüljön, a meghagyott, utca felőli épületrészben további 40 lakást lehetne kialakítani, ami az önkormányzat reményei szerint vonzó lehet az ingatlanfejlesztők számára. Annyi megkötése lenne az önkormányzatnak, hogy mekkora lakásokat alakíthat ki az ingatlanfejlesztő. Ha például 35-40 négyzetméteres lakások épülnének, azokat nagy eséllyel befektetési céllal vennék meg az emberek. Az önkormányzat viszont azt szeretné, hogy hosszú távra költözzenek új lakók a környékre.
A Diószegi Sámuel 24-26-28. szám alatt lévő házakat teljesen ledozerolnák. A földszintes bérházakban 17 család lakik most. A bontás után egy 3300 négyzetméteres összefüggő telek jönne létre. Itt részben Diószegi sétány néven egy új, 1600 négyzetméteres sétálóutcát alakítana ki az önkormányzat, ahol a tervek szerint játszótér és park is épülne. A telek többi részét a Diószegi Sámul 22.-höz hasonlóan értékesítenék, ahol bizonyos megkötések mellett egy 146 lakásos, többszintes épületet húzhatna fel a beruházó.
A koncepcióban szereplő ütemterv szerint a Diószegi Sámuel 18-20. felújítása 2025-ben kezdődne és 2027-ig tartana. A Diószegi 24-26-28. épületeit jövőre bontanák el, 2029-re a remélt magánberuházás, 2030-ra pedig a sétány is elkészülne. A Diószegi Sámuel 22. esetében azzal számolnak, hogy 2026-ban értékesíteni tudják az ingatlant, 2029-re az ingatlanfejlesztés is lezárul. A tervek szerint a teljes beruházás végére összesen 312 darab felújított, illetve új lakás jönne létre a Diószegi Sámuel utcában.
A családok átköltöztetése is milliárdos tétel
Értelemszerűen az épületek elbontása és a felújítás miatt a lakóknak ki kell költözniük a Diószegi Sámuel 18-28.-ból. Az érintett családokat másik önkormányzati lakásokban helyeznék el, amihez több mint 100 önkormányzati bérlakást újítanának fel. Hat család elköltöztetését viszont csak új lakások vásárlásával tudná megoldani a kerület. A Diószegi Sámuel 20. lakóival már elkezdtek egyeztetni a kiköltözésről, de kérdés, hogy a kisajátítás fényében mi lesz velük és a többi érintett családdal. Az ütemterv szerint a másik öt épületben csak később kezdődnének a költözések.
A DIÓ2030-ban kitalált átfogó felújítást részben azért tudná megvalósítani az önkormányzat, mert a Diószegi Sámuel utcában ennyire sűrűn koncentrálódnak az önkormányzati tulajdonú lakóházak. Ez még Józsefvárosban is ritka, pedig a többi budapesti kerülethez képest különösen sok bérházzal rendelkeznek. Szintén józsefvárosi adottság, hogy az önkormányzatnak nagyon sok, körülbelül 800 üresen álló lakása van szerte a kerületben, ezért is megoldható a Diószegi Sámuel 18-28.-ban élő családokat kiköltöztetése.
A DIÓ2030 teljes becsült költsége 9,5 milliárd forint, amiből 6,7 milliárd menne a Diószegi Sámuel 18-20. felújítására és a bontásokra. Csak a tervezés 150 millióba kerül, amire már kiírták a közbeszerzést. A családok átköltöztetése és a cserelakások biztosítása 2,3 milliárdba kerülne. Az önkormányzat úgy számolt, hogy a bontások után keletkező telkek eladásából és a felújított lakások értékesítéséből 4,6 milliárd folyna be, amihez még 1,2 milliárd forintnyi uniós forrás jönne. Mindezekkel együtt még így is közel 4 milliárdot saját zsebből kéne kigazdálkodnia a kerületnek, amit szintén további önkormányzati telkek eladásából teremtenének elő. | Józsefváros milliárdokat költene rá, több százan lakhatnának benne, az állam mégis elvenné | Egy több mint 9 milliárd forintos komplex bérlakás-felújítási és városrehabilitációs program mehet a levesbe azzal, hogy az állam józsefvárosi ingatlanokat sajátítana ki. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Csák János kulturális miniszter által jegyzett salátatörvény értelmében ezekben az ingatlanokban kapna helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-ben induló új tanárképzése. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/15/jozsefvaros-nemzeti-kozszolgalati-egyetem-kisajatitas-tanarkepzes | 2024-04-15 20:59:00 | true | null | null | Telex |
A Józsefvárosban tervezett állami kisajátítások ügyében tartott sajtótájékoztatót Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, korábbi józsefvárosi polgármester kedden. Kocsis szerint azért szerveztek sajtótájékoztatót, mert "tiszta vizet akarnak önteni a pohárba", hogy megnyugtassák a lakókat. Hozzátette, Pikó András józsefvárosi polgármester félreérti a törvényjavaslatot, és azzal riogatja a családokat, hogy utcára fognak kerülni. Furcsának nevezte, hogy a polgármester szerdára tüntetést szervezett. Kocsis szerint érthetetlen, hogy miért országosan hirdetik a megmozdulást, holott ez egy helyi ügy. Arra kérte a nem józsefvárosiakat és a külföldieket, hogy maradjanak távol a tüntetéstől.
Múlt héten derült ki, hogy egy törvényjavaslat értelmében józsefvárosi ingatlanokat sajátítana ki az állam, hogy terjeszkedni tudjon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Csák János kulturális miniszter által jegyzett salátatörvény értelmében ezekben az ingatlanokban kapna helyet az NKE 2025-ben induló új tanárképzése. A kiszemelt ingatlanok között vannak azok a lakóépületek is, amiket az ellenzéki vezetésű önkormányzat több milliárdból akart felújítani a következő években. Pikó András polgármester szerint a kisajátítással 200 ember lakhatása került veszélybe. A javaslat szerint az önkormányzatnak október 31-ig kellene cserelakást felajánlania a lakóknak, Pikók viszont erre azt mondják, hogy nincs elég lakásuk ehhez.
Kocsis Máté a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy pár helyen módosítani fogják a törvényjavaslatot. Az egyik fontos módosítás az lesz, hogy egészen 2025. január 31-ig tolják ki annak határidejét, hogy az önkormányzat cserelakásokat ajánlhasson fel a lakóknak. A módosítást azzal indokolta, hogy Pikó András biztosan el fogja veszíteni a június 9-i önkormányzati választást, és emiatt akadályozni fogja a lakók elhelyezését.
Kocsis itt is elmondta, hogy az NKE campusának fejlesztése nem érhette váratlanul az önkormányzatot, mert a Ludovika fejlesztési tervben 12 éve szerepel, hogy az egyetem további épületeket venne használatba a környéken. A józsefvárosi képviselő-testület is többször foglalkozott ezzel. Az sem igaz, hogy az állam nem biztosít garanciát a Diószegi Sámuel utcában lakók számára arra az esetre, ha nem fogadják el a felajánlott cserelakásokat. Ahogy az sem, hogy a VIII. kerületnek nincs elég lakása erre a célra, mondta a Fidesz frakcióvezetője. Azt is hamis állításnak nevezte, hogy az állam elvenné a kisajátításra kijelölt ingatlanokat, hiszen fizetni fog érte. Azt ígérte, hogy hamarosan bizonyítékokat is közzé tesznek, hogy cáfolják Pikó állításait.
Kocsis Máté szerint a DIÓ2030 néven futó felújítási program felveti azt a kérdést is, jó dolog-e 9 milliárdot költeni két ház felújítására, ha közben az egész kerületre nem költött ennyi pénzt az önkormányzat. Úgy fogalmazott: az önkormányzat felélné a kerület vagyonát, mivel a koncepció szerint a beruházás során eladnának pár telket. Azt is kifogásolta, hogy a felújítás végén nem mindegyik lakó költözne vissza a Diószegi 18-20.-ba. Kocsis szerint ezt önkormányzat elhallgatja.
Kocsis csak arra tud gondolni, hogy Pikó András azért tiltakozik ennyire a kisajátítások ellen, mert már megvan, hogy kinek adnák el a beruházásban érintett ingatlanokat. Szerinte a kisajátításban érintett házakban élők negyedének rendezetlen a jogviszonya, azaz díjhátralékuk van, vagy nincs bérleti szerződésük. Kocsis úgy látja, Pikó azért rémülhetett meg, mert nekik nem adhat cserelakást, de ez már nem az állam felelőssége, tette hozzá. Azt mondta még, hogy a kerületben mindenki várja az NKE kampuszának fejlesztését, aminek megakadályozása bűn lenne.
Kocsis Máté mellett Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár beszélt az állami kisajátítás részleteiről. Tudatos félrevezetésnek és szándékos hisztériakeltésnek nevezte a józsefvárosi önkormányzat kommunikációját. Ezután felsorolta, milyen fejlesztések történtek az NKE campusán az elmúlt években. Az államtitkár szerint ezek a fejlesztések élhetőbbé, versenyképesebbé és biztonságosabbá teszik a kerületet.
Hankó is hangsúlyozta, hogy a kisajátítás miatt senki nem fog az utcára kerülni, mindenki jobb körülmények között élhet majd. Hankó Balázs szerint a kormány több garanciát is biztosít. Egyrészt az önkormányzat azonnali és feltétlen kártalanítást kap. A lakóknak cserelakást kell ajánlania a kerületnek, és azt nem tudja vagy nem akarja megtenni, akkor az államtól kapnak fővárosi cserelakást a komfortfokozat, az alapterületet, a műszaki állapot figyelembe vételével. Akik ezt nem fogadják el, azok pedig kártalanítást kapnak. Hankó szintén a garanciák között említette, hogy amíg nem rendeződik a lakók sorsa, addig nem szűnik meg a bérleti jogviszonyuk.
A korábbi józsefvárosi polgármester a Telex kérdésére megerősítette, hogy több mint tíz éve ismert, hogy a kérdéses környék, tehát a Diószegi utca lepusztult állapotú, ahol az ott lakók méltatlan körülmények közt éltek, éppen ezért szerepeltek a most kifogásolt egyetembővítési tervekben a szóban forgó lakóházak területe. Kocsis hozzátette, hogy az NKE-t előzőleg több lépésben terjeszkedett már a Diószegi utca irányába, példaként pedig a Rendészettudományi kart említette. Később Hankó azt mondta, hogy szintén a kerülettel és a Közszolgálati Egyetemmel egyeztetve zajlik a közelben lévő Semmelweis Egyetem fejlesztése is, hiszen a két intézmény közel esik egymáshoz.
Hankó Balázs a Telex kérdésére elmondta, hogy az állam Budapest területén ajánlana fel cserelakást a lakóknak, bár ez így konkrétan nem szerepel a törvényjavaslat szövegében. Kocsis Máté ehhez annyit tett hozzá, sok lakó jelezte, hogy nem szeretne Budapesten maradni, rosszabbul nem járnak a lakók. Hamis állításnak nevezte, hogy vidékre költöztetnék a családokat. Végül az iránt érdeklődött, hogy milyen garanciákat ad az önkormányzat azoknak a lakóknak, akiket a DIÓ2030 végén nem költöztetnének vissza a Diószegi 18-20-ba. "Az lenne valódi utcára tétel" - mondta. Az állam nagyon sok pénzt fog a kerületnek fizetni,, mondta Kocsis, aki "fogadna rá", hogy ezt a pénzt az önkormányzat nem fogja a kerületre költeni.
A józsefvárosi ingatlanok ügye a Kulturális Bizottság keddi ülésen is téma volt. Az ellenzéki képviselők azt kérték a kormánytól, hogy vonják vissza a törvényjavaslatot, és kezdjenek egyeztetni az önkormányzattal, illetve a lakókkal. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a javaslatban megadott határidőig az önkormányzat nem tud elég cserelakást biztosítani a lakók számára. A másik aggály az volt, hogy a kártérítésből vakószínűleg nem tudnak majd Budapesten lakást venni maguknak, akik nem fogadják el a kerület vagy az állam által felajánlott cserelakást.
Hankó Balázs államtitkár az ülésen is elmondta, hogy a kormány milyen garanciákat biztosít a családok számára. Itt is hangsúlyozta, hogy az önkormányzatnak tudnia kellett a NKE fejlesztési terveiről. Jámbor András, József- és Ferencváros országgyűlési képviselője két módosított nyújtott be a törvényjavaslathoz. Az egyik úgy szólt, hogy ne az érintett lakások jelenleg állapotát vegyék figyelembe az értékbecsléskor, hanem a felújítás utánit. A másik pedig az volt, hogy a lakóknak garantálják, hogy Józsefvárosban kapjanak cserelakást. A bizottság kormánypárti többsége mindkét módosítási javaslatot leszavazta. | Kocsis Máté szerint hármas garancia védi a Józsefvárosban kisajátításra kijelölt házak lakóit | A Józsefvárosban tervezett állami kisajátítások ügyében tartott sajtótájékoztatót Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, korábbi józsefvárosi polgármester kedden. Kocsis szerint azért szerveztek sajtótájékoztatót, mert „tiszta vizet akarnak önteni a pohárba”, hogy megnyugtassák a lakókat. Hozzátette, Pikó András józsefvárosi polgármester félreérti a törvényjavaslatot, és azzal riogatja a családokat, hogy utcára fognak kerülni. Furcsának nevezte, hogy a polgármester szerdára tüntetést szervezett. Kocsis szerint érthetetlen, hogy miért országosan hirdetik a megmozdulást, holott ez egy helyi ügy. Arra kérte a nem józsefvárosiakat és a külföldieket, hogy maradjanak távol a tüntetéstől. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/16/kisajatitas-jozsefvaros-torvenyjavaslat-kocsis-mate | 2024-04-16 14:04:00 | true | null | null | Telex |
A bíróság kedden az egyik olyan végrehajtót hallgatta meg a Schadl-Völner-ügyben, aki már bűnösnek vallotta magát abban, hogy Schadl György pénzért cserébe tette őt pozícióba. A bíróság őt emiatt korábban felfüggesztett börtönre ítélte.
Szabó Balázs szerint már rögtön az első végrehajtós évében mondta neki Schadl György titkárnője, hogy vegyen fel osztalékot.
Bár előbb az volt a megegyezés köztük, hogy Schadl egyharmadot kér az osztalékból, végül már a felét kérte, a titkárnő pedig ezt úgy indokolta, hogy a pénzből még Völner Pál is kap valamennyit.
Valamikor 2017 tájékán Szabó Balázs beszélgetett Schadl György titkárnőjével és bizalmasával, F. Viviennel arról, hogy Szabónak "lenne-e kedve" végrehajtónak állni, mert "lehet, hogy ő ezt el tudja intézni", és cserébe pedig vissza kéne majd adni a majdani végrehajtói irodájának adózott eredményéből.
Így vallott a bírósági meghallgatásán kedden Szabó Balázs, aki a nyomozati anyag szerint egyike volt azoknak a végrehajtóknak, akiktől a kinevezésükért cserébe védelmi pénzt szedett Schadl György. A nyomozók szerint ennek egy részét később Völnernek passzolta tovább. Schadl korábban a bíróságon tagadta, hogy pénzt kapott volna Szabótól, és hasonlóan tett Völner Pál is.
Szabó öt végrehajtóval együtt még 2023 májusában, a Schadl-Völner-ügy előkészítő ülésén bűnösnek vallotta magát (és ezzel valójában Schadlra is vallott), felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta az ügyet. Akkor azt mondta: irodája nyereségéből 190,5 millió forintot adott át Schadlnek.
A nyomozati anyag szerint Schadl titkárnője és bizalmasa, F. Vivien Szabó Balázs kinevezését az irodában, cigizés közben hozta fel Schadlnek, aki csak annyit kérdezett, hogy Szabó megbízható-e. A nő igent mondott, Schadl pedig elintézte Szabó kinevezését.
Szabó most a bíróságon azt mondta, amikor elhangzott F. Vivientől, hogy az adózott eredményéből vissza kell adnia, annak "akkor már nem örült". És bár megfordult a fejében, hogy ekkor még visszalépjen a pályázattól, nem tette, mert "gyenge volt". Arra viszont nem válaszolt, hogy szerinte miért kellett volna visszaadnia a pénzéből, mert akkor "bűncselekmény elkövetésével vádolná magát". Annak ellenére, hogy egy évvel ezelőtt az előkészítő ülésen bűnösnek vallotta magát.
Schadl György szerepéről így beszélt: "Az én valóságomban ez úgy képeződött le, hogy a Vivien a Schadl Györgyön keresztül intézte el a pályázatomat". Azt is mondta, ő maga csak egyszer találkozott a végrehajtói kar akkori elnökével: 2017 őszén, a végrehajtói vizsgáján.
A pontos időpontokkal egyébként bajban volt a vallomása alatt. A bíró egy ponton azt mondta neki, hogy "elvárná, hogy egy picit jobban megerőltesse magát a visszaemlékezésben", mire Szabó Balázs úgy felelt: azóta már sok év telt el, ráadásul "neki ez az egész ügy akkora megterhelés".
Arról is beszélt, ő nem volt biztos abban, hogy a végrehajtói pályázata sikeres lesz, de végül egy nő felhívta őt az Igazságügyi Minisztériumból, és gratulált neki ahhoz, hogy Vízkelety Mariann volt - azóta már meghalt - államtitkár kinevezte őt a monori végrehajtói irodába.
Az iroda felállításához pénz kell, Szabó szerint 30-50 millió legalább kell ehhez, és "Vivien felajánlotta, hogy ad kölcsön az iroda beindításához". Szabó úgy emlékszik, végül 10-20 millió forintot kapott kölcsön, szerinte egyébként viszonylag hamar vissza is fizette ezt. Schadl György ebben az időben a "mentora" volt, miközben Schadl bizalmasa, F. Vivien is járt az ő irodájába dolgozni.
Schadl egyszer csak több pénzt kért
2018 elején be is indult a monori iroda. Úgy emlékszik, még abban az évben "Vivien szólt, jó lenne felvenni osztalékelőleget", ő meg ki is vette a bankból. Elsőre rögtön 50-60 millió forintot, készpénzben, és "abból a részből levettem, ami engem illetett a megállapodás alapján. Az előzetes megállapodás úgy szólt közte és F. Vivien között, hogy "mi felezünk, de az egész egyharmadát neki le kell adnia Schadl Györgynek. (...) Vivien egyértelműen úgy kommunikálta, hogy ebből a pénzből Schadl kap".
De már rögtön ennél az első osztalékfelvételnél megváltozott az előzetes megállapodás. Amikor F. Viviennel egy olasz étterem teraszán beszélgettek,
"Vivien azt monda, nem ennyit kell adni, hanem a teljes összeg felén osztozunk mi, ő meg a teljes összeg másik felét adja tovább, merthogy ebből kap még a Völner Pál is".
Szabó bírói kérdésre megismételte, hogy ebben a beszélgetésben valóban elhangzott Völner Pál neve.
"Szarul éreztem magam. Felmerült bennem, hogy ott kéne hagynom az egészet a francba, merthogy mi lesz még", mondta erről a helyzetről Szabó. Völnerről ekkoriban annyit tudott, hogy politikus, de arról nem tudott, hogy közel állna a végrehajtáshoz. De ahogy Szabó mondta, "ezekről nem is szeretett volna többet tudni". De állítása szerint F. Viviennek egyszer egy olyan megjegyzése is volt, hogy nem biztos abban, hogy "Völner Pál miatt változott a matek", lehet, csak Schadl György magánakciója volt, hogy még több pénzhez jusson. Ezekről a pénzmozgásokról viszont feljegyzést nem készített.
F. Vivien korábban már hosszasan vallott a bíróságon. A pénzügyletekről azt mondta, Schadl előbb Szabó irodája osztalékának egyharmadát kérte a férfitól, erről pedig azt mondta, abból a pénzből havi egymillió forintot fog adni "annak, aki segített", aki pedig Völner Pál. Egy idő után viszont Schadl az egyharmadot módosította: már az osztalék felét kérte Szabó Balázstól F. Vivienen keresztül, mert készpénzre volt szüksége. A nőnek viszont ez nem tetszett, ezért szerinte kérdőre vonta Schadlt, aki "erősen felemelte a hangját, közölte, hogy ne beszéljek hülyeséget, értsem meg, hogy a felét kéri az osztaléknak, és ennek a felét fogja továbbadni Völner Pálnak".
F. Vivien a nyomozóknak erről így vallott: "Szerintem nem számított erre a Szabó Balázs, kissé kiborult, de átgondolta és belement. Valószínűleg én is rábeszéltem. Bár pontosan nem emlékszem, hogy anno a monori pizzériában milyen beszélgetés zajlott le közöttünk, de emlékszem, hogy én is ideges voltam. Szerintem nem kellett elmagyarázni Balázsnak, hogy miért kéri Gyuri a bevétele 50 százalékát, hiszen ő is tudta Schadlről, hogy gyakorlatilag teljhatalma van a végrehajtók felett, mint a kar elnöke".
Schadl időközben viszont megengedte a titkárnőjének, hogy a Szabónál maradó nyereség felét magának követelje, a végrehajtó pedig ebbe is belement. Innentől kezdve tehát már csak a profit negyede maradt Szabónál, annak második negyede F. Vivienhez, harmadik negyede Schadlhöz, negyedik negyede pedig állítólag Völnerhez jutott.
Szabó 2018-tól minden évben készpénzben adta át az irodája nyereségének háromnegyedét F. Viviennek. A titkárnő szerint egyszer ez akkora összeg volt, hogy ő nem is akarta azt bevinni Schadl irodájába, hanem megkérte Schadl sofőrjét, a szintén a vádlottak padján ülő M. Viktort, hogy jöjjön érte, és Monoron, az utcán adta át neki.
2021. november 5-én Schadl Györgyöt a reptéren tartóztatták le, ahogy épp a feleségével és egy diplomata-útlevéllel Dubajba tervezett utazni. Aznap az ügyészség házkutatást is tartott az otthonában és a végrehajtói irodákban is. Amikor Schadl György budaörsi irodájában jártak a nyomozók, F. Vivien felhívta a monori irodában tartózkodó Szabó Balázst, akihez pár óra múlva szintén kiértek a nyomozók. Szabó egyik első reakciója az volt, hogy felhívott egy ügyvédet, mert "úgy érezte, hogy elkövetett egy bűncselekményt, és előre próbált felkészülni".
A Schadl-Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott tőle - összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében "fizetésként" adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint. Hétből hat végrehajtó a bíróságon is elismerte, hogy ez így történt, és Schadl György pénzért cserébe segítette őket pozíciókhoz. | Végrehajtó: Schadl titkárnője azt mondta, az osztalék felén osztozunk mi, a másik feléből kap még Völner Pál is | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/16/schadl-gyorgy-volner-pal-szabo-balazs-vegrehajtok | 2024-04-16 11:13:00 | true | null | null | Telex |
|
2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért.
A Meta Ad Library és a Google Ads Transparency Center azóta is naprakészen (pontosabban általában 2-3 nap lemaradással) dokumentálja a politikai hirdetéseket a Facebooktól az Instagramig, a YouTube-tól a Google keresési oldalaiig. Magyarországon gyakorlatilag ez a két adatbázis ad csak lehetőséget arra, hogy rálássunk a hazai politikai hirdetések és propaganda költségeire.
Most az indulás ötödik évfordulója alkalmából néztük át, mit mutatnak az adatbázisok. Bár az összegek szédítőek, azért szögezzük le, hogy mindez csupán töredéke a politikai kommunikációra elköltött pénznek. Ezek egyrészt csak a hirdetési árak; maga a tartalom előállítása, az ilyesmit kitaláló, megtervező és legyártó egész iparág fenntartása nincs benne. Másrészt ez csak a közösségi média nagyját fedi le, és ahogy azt az elmúlt években mindenki megtapasztalta, a politikai üzenetek ezen kívül is ömlenek ránk, tévéből, rádióból, óriásplakátokról, nyomtatott és online sajtóból.
It’s all about the money
Kezdjük is a legsúlyosabb számokkal: a magyar politika az elmúlt öt évben összesen 12 milliárd 448 millió forintért vett hirdetéseket a két óriáscégnél. Az összeg nagyon nagy része Facebook- és YouTube-hirdetésekre ment, a töredéke csak a cégek többi platformjára, ezért a következőkben csak facebookos és youtube-os költésként hivatkozunk rájuk.
Facebookon közel 11 milliárd, YouTube-on pedig csaknem másfél milliárd az ötéves számla, ezért 535 ezer, illetve 88 ezer hirdetés futott le, összesen több milliárd alkalommal. A hirdetések ára nagyon sok dologtól függ, de nagyságrendileg 1 forint per megjelenés körüli árral lehet számolni.
Ez azt jelenti, hogy 2019 óta napi átlagban közel 7 millió forintot költött a magyar politika ezen a két platformon, és nagyjából ugyanennyi reklámmegjelenítést kapott érte. Magyarországon egyébként nagyságrendileg épp ennyi internetező van.
Azt már a legutóbbi hasonló elemzésünkben megállapítottuk, hogy a magyar politikai reklámköltés a Facebookon az európai középmezőnyben van (a 9. legtöbbet költjük az EU-ban), de a térségünkben mindenkit megelőzünk, még Ausztriát is. Az egy lakosra vetített reklámköltségben pedig az egész EU-ban csak a dánok és a svédek előznek meg.
Most megnéztük a YouTube adatait is, és a helyzet itt még súlyosabb: az EU-ban csak a német és a lengyel hirdetési számla nagyobb a miénknél, olyan, sokkal népesebb és gazdagabb országokat előzünk meg, mint Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia. Az egy lakosra jutó reklámköltségben is harmadikak vagyunk, itt Málta és Szlovákia költ többet nálunk arányaiban.
A legnagyobb játékosok
Lájkbajnokság sorozatunk rendszeres olvasóit valószínűleg nem fogja meglepni, melyik Facebook-oldalak posztjainak népszerűsítésére ment el a legtöbb pénz.
Lássuk, hogy néz ki ugyanez a YouTube-on! Itt ugye nem oldalak posztjait lehet szponzorpénzzel hírfolyamokba bejuttatni, hanem videók előtt, vagy azok közben bejátszott kis reklámspotokat lehet venni. A listán ezeknek a reklámoknak a legnagyobb vásárlói szerepelnek, a kevésbé ismert cégnevekhez zárójelben odaírtuk, hogy kihez lehet kötni őket.
(Megjegyzendő, hogy a Google adatbázisa euróban tartja számon a hirdetési összegeket, mi most 390-es árfolyamon számoltuk át ezeket forintra. Ez óhatatlanul is pontatlanságokat okoz, hiszen az elmúlt öt évben 330 és 430 forint is volt az euró, de nagyságrendi tévedésekhez ez azért valószínűleg nem vezet.)
Végül összeállítottunk egy összesített szupertoplistát is, ebben igyekeztünk egy kalap alá venni azokat a hirdetéseket, amelyek esetében nagy biztonsággal ugyanaz a pénztárca áll a háttérben. Így szerepel közös bejegyzésként a Mediaworks összes kiadványa; az Ezalényeg teljes vidéki hálózata, illetve a cég által alapított egyéb oldalak; a Fidesz és a Fidelitas; a Magyarország kormánya név alatt futó facebookos, és a Miniszterelnöki Kabinetiroda által fizetett youtube-os hirdetések. Összevontuk a Megafont is a vele szoros szimbiózisban élt Aktuálissal és Budapest Beszéllel. Az egyes pártok, illetve a politikusaik hirdetéseit is egy kalap alá vettük, ahol az szerepelt, hogy a párt fizette azokat.
Sok esetben egyébként maguk a politikusok mint magánszemélyek vannak feltüntetve a hirdetések szponzoraiként. Ezeket az összegeket nem is vettük figyelembe a listán, bármennyire nem tűnik is életszerűnek, hogy saját zsebből hirdessen 10-15 millió forintért Gyöngyösi Márton, Fekete-Győr András, vagy Potápi Árpád.
Ők tehát a magyar politikai hirdetők csúcsragadozói:
Itt már tényleg csillagászati összegekről beszélünk, a Megafon-univerzum 2,3 milliárdja például azt jelenti, hogy napi átlagban bőven több mint egymillió forintot költenek facebookos és youtube-os hirdetésekre. De beszédes az is, hogy a Megafon + Fidesz + kormány + Mediaworks négyes hatmilliárd forintos számlája önmagában kiteszi a teljes, több mint húszezer hirdetőből álló magyar mezőny reklámköltésének majdnem a felét.
Az is jól lejön a táblázatból, hogy mire mehetett el a 2022-es választáson az ellenzéki összefogás sokat emlegetett, külföldi eredetű kampánytámogatása, vagy legalábbis annak elég jelentős része.
Érdemes megfigyelni, hogy a politikai erők milyen szinten szervezték ki a kommunikációt különféle szürke zónás szereplőknek - maguknak a pártoknak a hirdetési költségei eltörpülnek ezek mellett. Ahogyan azt is, hogy a két legnagyobb ellenzéki propagandahálózat, az Erősítő és az Ezalényeg a 2022-es választás előtt elfüstölt egymilliárd forintot, majd a választás után azonnal lenullázta a költését, és azóta is teljesen inaktív.
Rajtuk kívül még nagyjából egymilliárd forintnyi reklámköltést azonosítottunk olyan oldalaknál, amiket mára töröltek (vagy maga a Facebook, vagy a gazdája), vagy a sorsukra hagytak, és hónapok, vagy évek óta nem frissülnek. Ebben is a Megafon a bajnok: Bohár Dánielnek például három ilyen elhagyott oldala is van, összesen 171 millió forintnyi hirdetéssel, Deák Dániel 254 millió forint elköltése után dobta az oldalát, Rákay Philip pedig 112 millió után indított inkább újat (jellemzően arra hivatkozva, hogy a Facebook cenzúrázza őket). | Napi 7 millió forintot éget el a magyar politika közösségi médiás reklámra, már öt éve | 2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/16/napi-7-millio-forintot-eget-el-a-magyar-politika-kozossegi-medias-reklamra-mar-ot-eve | 2024-04-16 19:54:00 | true | null | null | Telex |
Jogellenesen titkolóztak arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai kiknek adnak pénzt, mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi ítélet 2015 óta, kilenc éve húzódó ügyet zár le: Zöldi Blanka, a Lakmusz.hu főszerkesztője akkor még a Direkt36 munkatársaként próbált közérdekű adatigényléssel hozzáférni a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseiről szóló információkhoz.
Zöldit a Transparency International Magyarország Karsai Dániel alkotmányjogásszal együttműködve képviselte a perben, írja a HVG. Az MNB 2014-ben 267 milliárd forintnyi közpénzt csurgatott különböző alapítványokba, írta az esetről Zöldi. Ennek apropóján hangzott el Kósa Lajos szájából a később tüntetéseken skandált szlogenné vált legendás mondat arról, hogy az MNB-ből utalt pénzek az alapítványok számlájára megérkezvén "elvesztik közpénz jellegüket".
Zöldi ezeknek a közpénzjellegüket elvesztett pénzeknek ment volna utána, ám az alapítványok nem voltak hajlandók kiadni a kért információkat. A magyar jogorvoslati lehetőségek kimerítése után 2018-ban fordult a strasbourgi bírósághoz, mely öt év alatt hozta meg a döntését az ügyben. Eszerint a magyar kormány megsértette az európai emberi jogi egyezményt azzal, hogy nem közölték az érintett alapítványok által támogatott magánszemélyek neveit. | Jogellenesen titkolóztak az MNB-alapítványok költéseiről | Jogellenesen titkolóztak arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai kiknek adnak pénzt, mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi ítélet 2015 óta, kilenc éve húzódó ügyet zár le: Zöldi Blanka, a Lakmusz.hu főszerkesztője akkor még a Direkt36 munkatársaként próbált közérdekű adatigényléssel hozzáférni a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseiről szóló információkhoz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/16/karsai-daniel-transparency-international-strasbourgi-birosag-mnb-alapitvanyok-kozpenz | 2024-04-16 15:57:00 | true | null | null | Telex |
Feljelentést tett Budai Gyula a Lánchíd felújításával kapcsolatban, a fideszes országgyűlési képviselő ezt a Facebook-oldalára kiposztolt videóban jelentette be szerdán. Azt mondta, hogy a napokban kapott egy levelet, amely fontos információkat tartalmaz a Lánchíd felújításával kapcsolatban, és az alapján hivatali vesztegetés miatt feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. Budai a feljelentéshez csatolta a levelet, és azt is mondta a videón, hogy a levélíró információi szerint Vig Mór a Mammutba járt be elszámolni egy biztonsági cég irodájába, amely kapcsolatban áll az A-Híd Zrt.-vel. "Az elszámolás a biztonsági cég vezetőjével történt. A levélíró információi szerint ebből a pénzből jelentős összegek kerültek át a fővároshoz" - mondta a videón a képviselő.
Az A-Híd Zrt.-nél - és még 32 helyszínen - 2023 végén tartottak házkutatást az adóhatóság nyomozói. Ez a cég végezte a Lánchíd felújítását összesen 18,8 milliárd forintért. A NAV egy számlagyár ügyében nyomozott, ebben az ügyben előzetes letartóztatásba került Vig Mór, egy eltiltott ügyvéd. Az A-Híd Zrt. a Vig Mór tulajdonában álló Sunstrike Kft.-vel volt szerződéses kapcsolatban, és sajtóhírek szerint 1,4 milliárd forint értékben utalt pénzt Vig cégének, aki annak nagy részét magánszámlára, illetve ügyvédi letéti számlára helyezte, ahonnan a készpénzt valaki felvette.
Az Opten szerint a Vig Mór 100 százalékos tulajdonában álló Sunstrike 36 fővel dolgozik, fő profilja a filmgyártás, írtuk. Úgy tűnik, hogy a cég az A-Híd megbízásából rövidfilmeket készített, például amikor bizonyos ATV-s, vagy Hír TV-s műsorokat szponzorált a cég. Vagyis az körvonalazódik, hogy az A-Híd a rövid építészeti spotok előtt és után hirdette magát, és közben lement valami építészeti rövidfilm a világ száz csodájáról. | Feljelentést tett a Lánchíd felújításával kapcsolatban Budai Gyula | Feljelentést tett Budai Gyula a Lánchíd felújításával kapcsolatban, a fideszes országgyűlési képviselő ezt a Facebook-oldalára kiposztolt videóban jelentette be szerdán. Azt mondta, hogy a napokban kapott egy levelet, amely fontos információkat tartalmaz a Lánchíd felújításával kapcsolatban, és az alapján hivatali vesztegetés miatt feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. Budai a feljelentéshez csatolta a levelet, és azt is mondta a videón, hogy a levélíró információi szerint Vig Mór a Mammutba járt be elszámolni egy biztonsági cég irodájába, amely kapcsolatban áll az A-Híd Zrt.-vel. „Az elszámolás a biztonsági cég vezetőjével történt. A levélíró információi szerint ebből a pénzből jelentős összegek kerültek át a fővároshoz” – mondta a videón a képviselő. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/17/budai-gyula-feljelentes-lanchid-felujitas | 2024-04-17 13:10:00 | true | null | null | Telex |
Nemrég Pál-Árgyelán Elvira, a Békés megyei Pusztaottlaka fideszes polgármestere úgy döntött, mégsem indul a polgármesteri címért, így az egyetlen jelölt a település egykori polgármestere, a költségvetési csalással vádolt korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György lehet – írta meg a 24. Nem példa nélküli az eset.2016-ban nagy botrányt kavart két polgármester ügye: a bíróság jogerősen elítélte őket bűncselekmény elkövetése miatt, ezért le kellett mondaniuk, de közölték, hogy – hiába tart még a felfüggesztett szabadságvesztésük –, újra elindulnak a megüresedett székért, és nyertek is.Az akkori igazságügyi miniszter azt mondta, jogilag meg kell oldani, hogy erkölcsi bizonyítvány nélkül ne lehessen valaki polgármester. Trócsányi László munkabizottságot állított fel, hogy megakadályozzák, hogy jogerősen szabadságvesztésre ítélt és lemondott vagy méltatlannak nyilvánított polgármester újraindulhasson a pozíciójáért.De a folyamat lassan zajlott, és a legutóbbi, 2019-es önkormányzati választásokon még simán újraindultak olyan polgármesterek, akiket jogerősen elítéltek valamilyen bűncselekmény elkövetése miatt.Gyömrő királyaA leghíresebb eset Gyenes Leventéé: ő 2002 óta vezeti Gyömrőt, és az évek alatt több botrányos ügye is volt.Gyenest korábban, 2016-ban jogerősen 9 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Szegedi Ítélőtábla „folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt”. Az ún. „számlagyáras” perben Gyenes a hetedrendű vádlott volt. Ekkor már 14 éve irányította Gyömrőt, és mindent megpróbált, hogy továbbra is polgármester maradhasson. Az ítélet után gyorsan lemondott, az időközin újraválasztották 2016-ban, viszont ezt nem fogadta el a Pest megyei kormányhivatal, mert szerintük Gyenes addig méltatlan a posztra, amíg a büntetőjogi jogkövetkezményeket viseli, márpedig az 2018 áprilisig tartott. Hosszú huzavona indult, a közigazgatási bíróság az időközi polgármester-választás után 5 hónappal mondta ki jogerősen, hogy Gyenes méltatlan a posztjára, mert a rá kiszabott büntetés még érvényben volt az újraválasztása idején.Az újabb időközi választáson Gyenes nem tudott elindulni, de 2019-ben már igen, és 67 százalékos többséggel újra Gyömrő polgármestere lett. Legutóbb fél évet volt letartóztatásban, majd a tavalyi időközi választáson az ő jelöltjei vesztettek, ezzel odalett a többsége a testületben, ősszel pedig bejelentette, hogy nem indul újra.Kétszer is börtönre ítélték, mégis 82 százalékkal választották újraSiklósnagyfalu polgármesterének 2006-ban azért kellett lemondania a falu vezetéséről, mert korábban nem vonult be a rá kirótt 14 hónapos büntetést letölteni, amit lopásért és okirat-hamisításért kapott. Kosztics József letöltötte, és 2010-ben újra nyert, ahogy 2014-ben és 2019-ben is.De 2019 októberén újra letöltendő börtönre ítélték, mert három társával együtt költségvetési csalásban és sikkasztásban találtak bűnösnek: 2011-ben felújíttatta a helyi iskolát, másodszor is 17 millió forintos minisztériumi támogatást kérve, annak egy részét elsikkasztva. A bíróság első fokon börtönre ítélte, de nem jogerősen, így Kosztics elindulhatott, és 82 százalékkal nyert is. 2021-ben újra börtönre ítélték, ezért lemondott, tavaly ősszel pedig 42 milliós sikkasztás miatt emeltek vádat Kosztics ellen, aki egy helyi rendőrtiszt szerint „igazi csínytevő”.A börtönből sem mondott leA Fidesz-KDNP támogatásával 2010-ben és 2014-ben is Kisléta polgármestere lett Madácsi Imre több büntetőügyben is érintett volt. Csalt megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására felvett pénzekkel is, és a 2015. januári jogerős ítélet miatt kénytelen volt lemondani (bár ezzel – a szerinte nem egyértelmű helyzet miatt – várt 10 hónapot). Aztán Madácsi is újraindult a megüresedett posztért, független jelöltként nyert 48 százalékkal. A rendőrök ffél évvel később, 2016 szeptemberében az önkormányzat épületéből vitték el Madácsit. Egy másik ügyben – folytatólagosan elkövetett csalás és számvitel rendjének megsértése – is büntetőper folyt ellene, aminek a tárgyalásán sokadszorra sem jelent meg. Madácsi a rácsok mögött sem mondott le a polgármesteri posztról. 126 napja ült börtönben, amikor a bíróság őt is megfosztotta a posztjától, mert az újraválasztásakor még érvényben volt az előző, felfüggesztett büntetése. Ugyan Madácsit 2016 áprilisban választották újra, ezek szerint törvénytelenül, de a kormányhivatal csak októberben lépett, és jogerősen csak 2017 januárban fosztották meg a hivatalától. Madácsi 2019-ben nem indult a még le nem zárult második ügye miatt, azóta is a független Pénzes Sándor Károly a polgármester.Többször elmarasztalták, mégsem távolították elIdén márciusban a Népszava megírta, hogy a Kúria megállapította: a Baranya megyei Versend független polgármestere, Kárász István méltatlanná vált a posztjára. Kárász 2010 óta volt polgármester Versenden, azóta a bíróság kétszer marasztalta el: 2017-ben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalásért és sikkasztásért pénzbüntetést, 2023 áprilisában költségvetési csalásért egy év felfüggesztett szabadságvesztést kapott.Utóbbi miatt a Pécsi Törvényszék méltatlannak találta Kárászt a hivatalára. Kárász háromszor is fellebbezett, így csak februárban lett jogerős a törvényszék végzése. De Kárász továbbra is polgármester maradt, ami azért is érthetetlen volt, mivel hamarosan újra bíróság elé áll, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó költségvetési csalás vádjával. A Népszava cikke után végül mennie kellett.A nagy méhkeréki trükközésA kb. kétezres lélekszámú Békés megyei települést 2010 vezető Tát Margit 2022. február végén lemondott, miután a Gyulai Törvényszék jogerős ítéletben költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ügyben 8 vádlott a költségvetést 2013. szeptembere és 2015. októbere között több mint 30 millió forinttal károsította meg a bíróság jogerős ítélete alapján.Tát Margit jogszabályi értelmezések és belügyminisztériumi állásfoglalások alapján azért indulhatott újra jelöltként, mert végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állt, illetve mert az időközi választással új tisztség keletkezik, méltatlanság pedig új tisztségre nem mondható ki.Újraválasztották, és miután jogerősen is elítélték csalásért – és emiatt nem lehetett polgármester –, az önkormányzat visszafoglalkoztatta településfejlesztési koordinátorként, vagyis megoldották, hogy bár hivatalosan nem lehetett polgármester, mégis ő vezette a falut, havi 750 ezer forintért.Az óvodai tornaterem helyett fizetésre ment a támogatás2006óta volt Szakoly polgármesterére Szűcs Gabriella. A Legfelsőbb Bíróság 2010 tavaszán azért szüntette meg a tisztségét, mert többször is törvénysértő módon rekesztette be a képviselő-testület ülését, nem bocsátotta szavazásra a közgyűlés tagjai által előterjesztett határozati javaslatokat, és a helyi képviselők felhatalmazása nélkül vállalt különböző kötelezettségeket, kötött szerződéseket. A helyiek ezen túlléptek, 2010 őszén 74 százalékkal újraválasztották.De 2017 februárban jogerősen is elítélték fiktív lakcímbejelentések miatt közokirat-hamisításért, egy év próbára bocsátással. Jöttek egyéb ügyek is, például a hivatal működésére fordították azt a pénzt, amit egy óvodai tornaszoba építésére kaptak, illetve a közfoglalkoztatottak bérére járó támogatásból az önkormányzati hivatal dolgozóit fizették ki. A polgármester azzal védekezett a bíróságon, hogy az önkormányzatnak nincs elég pénze, mert egy adminisztratív hiba miatt hónapokig nem kapták meg a működéshez szükséges normatív támogatást, ezért nyúltak más forrásokhoz.Szűcs indult 2019-ben is, de nem nyert, Bacskai Erzsébet (Polgárok Egyesülete Szakolyért jelöltje) lett a polgármester. A volt polgármestert 2022-ben elítélték, mert több mint 60 millió forint másra szánt pénzt fordított az önkormányzat működésére.A voksturizmus nem paraAz 1800 fős Tiszasziget fideszes polgármesterét 2019-ben jogerősen pénzbírságra ítélte a bíróság okirat-hamisításért. Bár a törvény szerint akár 1-3 év börtön is kiszabható ilyesmiért, Ferenczi Ferenc megúszta az elzárást. A bíróság szerint Újszentiván és Tiszasziget polgármestere 142 esetben asszisztált fiktív lakcímbejelentéshez a szerb határ melletti falvakba, hogy befolyásolják a választást, de a két polgármestert még a közügyek gyakorlásától sem tiltották el.Azóta Putnik Lázár börtönbe került, mert a gyanú szerint elcsalt több mint 100 millió forintot, Ferenczi viszont azóta is polgármester, hiába hamisított okiratot és hiába ítélte el a bíróság – írta meg tavaly a Szabad Európa. 2021 őszén a kormány legalizálta a fiktív lakcímek létesítését, a Fidelitas azóta trükközött is.Felfüggesztettet kapott, maradhatott2017-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Tiszabő polgármesterét a „szocpolos” csalássorozat ügyében nem jogerősen a Debreceni Törvényszék. A Fidesz-KNDP-s Bruna László – akit az Átlátszó szerint ismerősei Törpének becéznek – 2019-ben úgy nyert, hogy nem is indult vele szemben senki.Klasszikus sikkasztás2019-ben hiába indult újra Kossa Lajos, az abai polgármester, akit sikkasztással vádoltak: az ügyészség szerint a település pénztárából 2012 és 2016 között 83-szor vett ki kisebb-nagyobb összegeket, összesen több mint 10,7 millió forintot, de miután 2017 elején ez nyilvánosságra került, visszafizette a pénzt. (Kossa volt az, aki hangtállal tartotta távol a negatív erőket a képviselő-testülettől, pontosabban Paprikajancsitól, Sunyi Rókától és Páváskodó Pulykától, akik kérdezni mernek tőle.) Nem választották újra, tavaly nyáron jogerősen is egy év börtönre ítélték (két év próbaidőre felfüggesztve).8 hónap a feleség bőkezű foglalkoztatásáértAlsószentmárton polgármesterrét, 2019-ben hűtlen kezelés miatt első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság: az önkormányzat Budai László feleségét bízta meg a hivatal takarításával, és a napi 2 órás munkáért főállású bért fizettek neki. A polgármester 8 hónap börtönt, a szerződést megkötő alpolgármester 800 ezer forint pénzbüntetést kapott, 1 évre felfüggesztve. A település vezetője tagadta, hogy bűncselekményt történt volna, és fellebbezett, így az ítélet nem volt jogerős. Egy másik ügyben is ítéletre várt: a vád szerint csoportosan garázdálkodott, amikor 2 évvel korábban a társaival egy másik település, Drávapiski polgármesterét úgy megverték egy üzleti vita miatt, hogy Mali Zoltánt mentőhelikopter vitte kórházba.Budait újraválasztották, de fél éven belül méltatlanság miatt lemondott, miután januárban a sikkasztási ügyben hűtlen kezelés felbujtójaként jogerősen felfüggesztett börtönre ítélték, decemberben pedig a csoportos garázdaság és súlyos testi sértés miatt is elítélték három rokonával együtt. Ha nem mondott volna le a pozíciójáról, akkor a bíróság fosztotta volna meg őt a hivatalától.5 évet kért rá az ügyészségMiután a Központi Nyomozó Főügyészség minősített vesztegetéssel, hivatali visszaélés bűntettével és hatóság félrevezetésével vádolta meg, 2019-ben Osika József egyetlen polgármester-jelöltként nyert Tállyán, amit 2002 óta vezetett. Az RTL Klub számolt be arról, hogy a nyomozók szerint csak akkor akarta engedélyezni egy külföldi vállalkozó borüzem építését, ha a munkákkal a nevelt fia cégét bízzák meg. Amikor mással fogtak neki az építkezésnek, a polgármester leállította a munkát, és elzavarta a munkásokat, de a rendőrségnek később azt mondta, őt támadták meg. A nyomozóhatóság 5 év letöltendő börtönt és egy millió forint pénzbüntetést kért a polgármesterre. 2020-ban kellett lemondania, miután jogerősen 5 év börtönre ítélték.Többszörös zaklatóA Tyukodot 2013 óta vezető polgármestert az önkormányzatnál dolgozó anyakönyvvezető 2017-ben jelentette fel többszöri zaklatásért. Czibere Józsefet 2019-ben egyetlen jelöltként újraválasztották. A Nyíregyházi Törvényszék 2022-ben Cziberét szeméremsértés és testi sértés miatt jogerősen elítélte, és helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, ami 300 ezer forintnyi pénzbüntetésre és a bűnügyi költségek megfizetésére kötelezte Cziberét, aki maradhatott a hivatalában, priusza sem lett.2021 óta új helyzet vanKunos Zsuzsanna, a TASZ politikai szabadságjogi programjának munkatársa elmondta, hogy a mostani szabályozás szerint nem indulhat az önkormányzati választáson az, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését (vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését) tölti, viszont a választáson szavazhat. De az, aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll, nem lehet jelölt, és nem is szavazhat.Megszűnik a képviselő megbízatása, ha már nem választható, tehát elveszíti a képviselői pozícióját is, ha időközben áll elő az állapot, hogy jogerős szabadságvesztését tölti, vagy eltiltják a közügyektől – mondta Kunos. Ha valakit már megválasztottak képviselőnek vagy polgármesternek, és a megbízatása alatt szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik, méltatlanná válik, amiről a képviselő-testületnek kell határozatban döntenie – mondta a TASZ munkatársa.Egy módosítás miatt a méltatlanság szabályai 2021. január 1-én változtak, ugyanis nem volt összhangban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénnyel (Övjt.), és egy 2020-as AB-határozat mulasztásos Alaptörvény-ellenességet állapított meg. (Egyébként Gyömrő polgármestere, Gyenes Levente Zoltán volt az indítványozó.)Korábban akinek felfüggesztettje volt és emiatt méltatlanná vált, a méltatlansági szabályok miatt nem lehetett képviselő, miközben mégis indulhatott, és most is indulhat, mert a méltatlansági szabályokat igazították az indulás szabályaihoz.Ez volt a korábbi szöveg:„Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását, (…)b) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;”A b) pont így változott meg:„b) akit megbízatásának ideje alatt – a mentesítésre tekintet nélkül – szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek;”Tehát az eddigiekhez képest a méltatlanná válást már a felfüggesztett szabadságvesztés is megalapozhatja, viszont ez csak a szándékos bűncselekményekre vonatkozik – mondta a TASZ munkatársa. | Bűnöző is lehet polgármester, de már nem maradhat a helyén olyan könnyen, mint korábban | Nemrég Pál-Árgyelán Elvira, a Békés megyei Pusztaottlaka fideszes polgármestere úgy döntött, mégsem indul a polgármesteri címért, így az egyetlen jelölt a település egykori polgármestere, a költségvetési csalással vádolt korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György lehet – írta meg a 24. Nem példa nélküli az eset. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/18/bunozo-is-lehet-polgarmester-de-mar-nem-maradhat-a-helyen-olyan-konnyen-mint-korabban | 2024-04-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy parlamentbe benyújtott salátatörvényből, pontosabban az azt firtató újságírói kérdésből tudta meg a józsefvárosi önkormányzat, hogy kétszáz kerületi önkormányzati bérlakást államosítana a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új tanárképző intézményének részére, mondta Pikó András polgármester a Mátyás téren tartott keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján.A javaslatot szerdán tárgyalja az országgyűlés.A kormány tíz épületet - ebből nyolc lakóépület, amelyekben legalább kétszáz család él - államosítana az egyetem „közfeladatellátásának elősegítése érdekében” a Diószegi Sámuel utcában. A törvény szövege szerint az önkormányzat szerződése száznyolcvan napon belül, tehát október végén megszűnik - az önkormányzatnak tehát eddig van ideje, hogy cserelakást találjon az érintetteknek.Az államosítás a Diószegi Sámuel utca 18-tól 28-ig terjedő páros számozású házait, a Dugonics András Általános Iskola és Gimnázium épületét, a Sárkány utca 1-et és 5-öt - utóbbi egy hulladékudvar -, a Korányi Sándor utca 20-at és a Dugonics utca 11-et érintené. A polgármester szerint a döntés„szegényellenes [...], vállalhatatlan és kegyetlen”.Pikó szerint az önkormányzat tulajdonában jelenleg nincs ennyi szabad bérlakás, felújított pedig egyáltalán nincs. Ha meg is tudnák oldani ennyi ember elhelyezését ilyen rövid időn belül, az azt jelentené, hogy nem marad több megpályázható önkormányzati lakás a kerületben.A józsefvárosi képviselő-testület szeptemberben fogadta el a DIÓ2030 néven futó, a rossz hírű Diószegi Sámuel utca 18-28. szám alatti önkormányzati tulajdonú épületek fejlesztéséről szóló projektet, amelyben egyebek mellett két épület összevonásával és felújításával létrejövő modern társasház létrehozása, a rossz állapotú ingatlanok bontása, felújítása, valamint új játszótér és sétány kialakítása is szerepelt. | Tíz önkormányzati épületet készül államosítani a kormány Józsefvárosban, kétszáz család kerülhet utcára október végéig | Egy parlamentbe benyújtott salátatörvényből, pontosabban az azt firtató újságírói kérdésből tudta meg a józsefvárosi önkormányzat, hogy kétszáz kerületi önkormányzati bérlakást államosítana a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új tanárképző intézményének részére, mondta Pikó András polgármester a Mátyás téren tartott keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/09/tiz-onkormanyzati-epuletet-allamosit-a-kormany-jozsefvarosban-ketszaz-csalad-kerulhet-utcara-oktober-vegeig | 2024-04-09 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Tovább bonyolódnak a VII. kerületi DK-s polgármesterjelölt körüli ügyek. Korábban derült ki, hogy a politikus egy Murányi utcai lakásban együtt van bejelentve Garabits Károllyal, akiről a Magyar Nemzet két hete cikkezett.
A Fidesz feljelentette Farkast
Közzétettek egy hangfelvételt, amelyen az újság állítása szerint Garabits hallható, és arról beszélt, hogy "előre nem fogadunk el pénzt", "lopni az tud, aki profi a szakmájában, az amatőr az megbukik". Garabits Károly - akit eredetileg a baloldali pártok jelöltek - manipuláltnak nevezte a hanganyagot, feljelentést tett, hozzátéve, hogy független jelöltként folytatja kampányát.
Kedden a helyi Fidesz tett feljelentést Farkas Ferenc ellen erzsébetvárosi "fiktív lakcímek" "fiktív bejelentkezés" miatt. Kiderítették, hogy a Rákóczi út 64. szám alatt is van egy lakás, amelynek címét Farkas Ferenc és Garabits Károly közösen használja, Szerintük "abban a színben tüntette fel magát, hogy erzsébetvárosi lakos, holott életvitelszerűen nem itt tartózkodik".
Garabits fia viszi az ügyeket
Szerdán a Válasz.hu a cégbíróságon arról is megbizonyosodott, hogy Farkas Ferenc mindkét családi cégének (Lupi 2001. Bt., E. F. S. Bt.) Garabits Károly jogvégzett fia, Márton az ügyvédje. Garabits Károlyról az Origo korábban azt írta, hogy már 15 évvel ezelőtt, az akkor a baloldal által vezetett erzsébetvárosi önkormányzatnak is feltűnt, hogy saját vagyonkezelőjük értéken alul adta el még 1997-98-ban a Baross tér 19. alatt álló épületet. Per lett a dologból, de a helyhatóság vesztett a új tulajdonossal szemben.
Vonakodott az Együtt-PM | Garabits fia intézi Farkas Ferenc cégügyeit | Farkas Ferenc, az erzsébetvárosi DK-s polgármesterjelölt nemcsak egy címre van bejelentve Garabits Károllyal, hanem annak fia intézi a céges ügyeit. Garabits Károly egy korábbi hangfelvételen arról beszélt, hogy „előre nem fogadunk el pénzt”, „lopni az tud, aki profi a szakmájában, az amatőr az megbukik”. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2014/10/garabits-fia-intezi-farkas-ferenc-cegugyeit | 2014-10-08 21:24:00 | true | null | null | Origo |
Továbbra sincs gyanúsítottja annak a hivatali vesztegetés gyanúja miatt indult büntetőeljárásnak, amit a "lopni tanító" egykori szocialista erzsébetvárosi képviselő, Garabits Károlyhoz köthető hangfelvétel kapcsán indított a rendőrség. Noha korábban az is felvetődött, hogy a nyomozás magas beosztású rendőröket, kerületi kapitányokat is érinthet, ez a szál mára elhalt. A maffiakapcsolatokkal is hírbe hozott Garabits azonban még nem lehet teljesen nyugodt, hiszen az egyelőre ismeretlen tettes ellen folyó, november végéig meghosszabbított nyomozás még nincs lezárva.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
Még mindig nem fejezte be a rendőrség a volt MSZP-s erzsébetvárosi képviselő, Garabits Károlyhoz köthető hangfelvétellel összefüggésben, hivatali vesztegetés gyanúja indult nyomozást - értesült a PestiSrácok.hu. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a felvételen elhangzottak okán még 2014. szeptember 24-én indított büntetőeljárást, ismeretlen tettes ellen. A nyomozás előzménye, hogy a tavalyi önkormányzati választások előtt néhány héttel egy botrányos, súlyos bűncselekmények gyanúját is felvető hangfelvétel került nyilvánosságra. Ezen többek között arról beszélt a Fideszt is megjárt, a 2014-es önkormányzati választásokon balliberális támogatással, majd függetlenként indult volt képviselő, hogy a kerületi vagyonkezelő élére olyan vezetőt ültetett, akinek még a diplomája is hamis, és azt állította, amikor képviselő volt, egymilliárd forintot érő irodaházát egy gyerekkori barátja nevére íratta, mert képviselősége idején nem akarta, hogy az ingatlan a nevén legyen.
"Lopni csak a profi politikusok tudnak"
Hencegett azzal is, hogy Hunvald György volt szocialista polgármestert és Gál Györgyöt, az erzsébetvárosi ingatlanügyben csalás és vesztegetés miatt nyolc és fél évre ítélt SZDSZ-es politikust is megütötte egyszer "két cigány gyerek" kíséretében. De a feltehetőleg 2012-ben készült hangfelvételen Garabits azt is szóba hozta, hogy "Idióta Hunvaldéknak megmondtam, lopni az tud, aki profi a szakmájában, aki amatőr, az megbukik. És még egy: előre nem fogadunk el pénzt". Vélhetőleg utóbbi kijelentés kelthette fel leginkább a nyomozóhatóság érdeklődését, ami miatt a BRFK hivatali vesztegetés ügyében megindította az eljárást.
Elhalt a rendőri szál
Az iratok azonban napokkal később már a Központi Nyomozó Főügyészséghez kerültek, mert felmerült a gyanúja, hogy a Garabits-ügynek akár rendőri érintettjei is lehetnek. A volt politikus ugyanis beszélgetőpartnerének arra is utalt, hogy "barátain", a VII., XIV. és a XV. kerületi rendőrkapitányokon keresztül gyakorlatilag bármit el tud intézni. Azonban hiába landolt az ügyészségen a hangfelvétel, a nyomozást jelenleg felügyelő Fővárosi Főügyészségtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az aktákat a KNYF-től visszaküldték a BRFK-nak, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján, azaz kellő bizonyíték híján a "Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja nem merült fel". Bagoly Bettina, a főügyészség szóvivője a nyomozás részleteiről még annyit árulhatott el, hogy annak határideje november 24-éig lett meghosszabbítva. Más forrásból úgy értesültünk, hogy a több mint egy éve tartó nyomozásnak továbbra sincsen gyanúsítottja, így Garabits egyelőre megúszta a felelősségre vonást.
Maffiakapcsolatokkal is hírbe hozták
Beszélgetőpartnerének a volt képviselő ugyanakkor egy szót sem szólt arról, amire az Origó és a Heti Válasz is cikkében korábban felhívta a figyelmet, hogy a cégdokumentumok szerint Garabits üzleti értelemben leválaszthatatlan egy, az éjszakai élet urai körében nagy ismertségnek élvező milliárdosról, Borza Tiborról, aki már a rendszerváltás környékén beszállt a hazai alumíniumiparba, illetve érdekeltségeket vásárolt a budapesti vendéglátó- és ingatlanpiacon. A hatvanas éveiben járó, egyébként brit állampolgársággal is rendelkező férfi a 90-es évek végére részesedést szerzett a Citadellán működő mulatókomplexumban, így tulajdonostársává vált a magyar maffiaháború során 1999 áprilisában, Tahitótfalun agyonlőtt Seres Zoltánnak is. Mint írták, a cégnyilvántartás szerint Garabits 14 cégben volt valaha tulajdonos, ezek tevékenysége zömmel vendéglátás vagy ingatlankereskedelem. Borza Tibor tulajdonostársként a Baross tér 19-es számú épületnél tűnt fel Garabits mellett. A fentebb említett hangfelvételen Garabits Károly az ingatlan értékét egymilliárd forintra becsülte, az Origó információi szerint azonban az épület 1998-ban 35,1 millió forint plusz áfa értéken került a Baross 19 Kft. birtokába, amely egyenként vásárolta meg az akkor még önkormányzati tulajdonban lévő 38 lakást. Garabits úgy kerül a képbe, hogy a Baross tér 19-es számú ház felvásárlására létrehozott kft. az IMS Nemzetközi Menedzser Szolgáltató Kft. és a Göngyöleggyártó- és Forgalmazó Kft. tagjaiból állt össze. A Baross 19 Kft. néven létrejött társaságnak a tulajdonosa Borza lett, majd 2000-ben tagként csatlakozott Garabits Károly is. A vállalkozónak a Baross 97. Vendéglátó Kft.-ben is van közös tulajdona Garabits Károllyal - írta a portál.
Címlapfotó. 444.hu | Elhalt a rendőri szál a maffiakapcsolatokkal hírbe hozott volt MSZP-s képviselő ügyében | Továbbra sincs gyanúsítottja annak a hivatali vesztegetés gyanúja miatt indult büntetőeljárásnak, amit a „lopni tanító” egykori szocialista erzsébetvárosi képviselő, Garabits Károlyhoz köthető hangfelvétel kapcsán indított a rendőrség. Noha korábban az is felvetődött, hogy a nyomozás magas beosztású rendőröket, kerületi kapitányokat is érinthet, ez a szál mára elhalt. A maffiakapcsolatokkal is hírbe hozott Garabits azonban még nem lehet teljesen nyugodt, hiszen az egyelőre ismeretlen tettes ellen folyó, november végéig meghosszabbított nyomozás még nincs lezárva. | null | 1 | https://pestisracok.hu/elhalt-a-rendori-szal-a-maffiakapcsolatokkal-hirbe-hozott-volt-mszp-s-kepviselo-ugyeben/ | 2015-10-18 21:47:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
"Mindenki fel van háborodva, nagyon idegesek szegény lakók. Állítólag államosítják, ledózerolják ezeket a házakat. Hát itt egy négygyerekes család él, mellettük egy háromgyerekes család. Ők mit csináljanak? Mi még megoldjuk a férjemmel, csak ketten vagyunk." Így fogad egy hatvan év körüli hölgy a VIII. kerületi Diószegi Sámuel utca egyik bérházának udvarán. Ahogy megérkezünk, rögtön igyekszik összetrombitálni a szomszédokat, hogy nyilatkozzanak: "Hát nem akarod, hogy itt mindent leromboljanak, nem?" - kérdezi egyik szomszédját. A legtöbben elzárkóznak, gyorsan bemenekülnek a lakásokba. "Aranyosak, rendesek az itt lakók, pedig - teszi hozzá halkabban - a többség cigány ám, de hát ők is rendesek, őket is szeretni kell, nem?" Eközben egy roma anyuka érkezik a fiával, de nem állnak meg a kedvünkért. "Jobb helyre megyünk majd, ennél csak jobb helyre lehet" - mondja elmenőben.
Hideg zuhanyként érte a rossz hírű környék lakóit az információ, amiről Pikó András független polgármester és az általa vezetett önkormányzat is csak egy salátatörvény-javaslatból szerzett tudomást: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) terjeszkedni fog a Diószegi és a környező utcákban. A tíz kisajátítandó ingatlanból nyolc lakóépület, amelyekben mintegy 210 család, legalább 500 ember él. Nekik az önkormányzat fél éven belül új otthont köteles biztosítani. A kiszolgáltatott emberek és a kerületi vezetés helyzetét nem teszi könnyebbé a szűkös határidő és az, hogy a törvény bármiféle egyeztetés vagy tájékoztatás nélkül készült el. Ráadásul a kérdést máris pártpolitikai platformra emelte Kocsis Máté parlamenti frakcióvezető és Sára Botond fővárosi kormányhivatali vezető irányításával működő helyi Fidesz.
"Ígértek sok mindent"
Tarka nyomor fogad abban a Diószegi utcai udvarban, ahová beléptünk: sok lakás vizesedik, számos ablakot és ajtót bedeszkáztak, de olyan porta is akad, amelyet a lakói saját pénzből újítottak fel és szigeteltek kívül-belül. A szegénység közös, a falfesték nem: ahány lakás, annyi színben pompáznak a folyosók, már ahol időnként lefestik azokat. Az utcában egyszintes házak is vannak, ezek a legrosszabb állapotúak, és van, ahol még fával fűtenek.
Pikó András többször is meglátogatta az érintett lakókat, amióta a törvényjavaslat megjelent. "Kedves volt, de azt mondta, nem tud annyi embernek lakást adni, ahánynak kellene. De eljött utána Sára Botond is, itt ült, ahol most maga. Mondtam neki, ne csak velem beszéljen, hanem a többi lakóval is, menjen fel hozzájuk. De azt mondta, fáj a lába, nem megy föl. Hát mit lehet erre mondani?" - kérdezi nevetve a földszinten lakó hölgy. "Hogy mit ígért Sára úr? Olyan sokat nem, inkább mondta a magáét. Az ellenkezőjét annak, amit a polgármester."
Egy másik hölgyet is megkérdeztünk, akinek szimpatikus, hogy Pikó András maga jött ki a lakókhoz. "Őt rendes, megbízható polgármesternek, jóindulatú embernek gondolom. Bízom benne, hogy sikerül megoldást találnia." Aztán hozzáteszi, ő minek örülne: "A Józsefváros jobb részeire szívesen költöznék." | Leesik a térképről. Önkormányzati ingatlanok állami kisajátítása a Józsefvárosban | Titokban készült a törvényjavaslat, amely tíz ingatlant vesz el a józsefvárosi önkormányzattól. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem terjeszkedése eddig a környék fejlődését szolgálta, de az újabb területszerzés egy rehabilitációnak tesz keresztbe. A helyi Fidesz Pikó András polgármesterre mutogat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/leesik-a-terkeprol-267271 | 2024-04-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Távozott posztjáról Barta-Eke Gyula, aki a Palkovics László volt miniszter irányítása alatt álló Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője volt - derült ki a vállalat cégbírósági dokumentumaiból. Barta-Eke azután mondott le az államtól több más céggel együtt a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány alá kiszervezett társaság vezető posztjáról, hogy vesztegetés elfogadása és befolyással üzérkedés miatt vádat emelt ellene az ügyészség.
A március 13-ai hatállyal leköszönt cégvezető havi bruttó 2,3 millió forintos fizetéséről, az évi 450 ezer forint keretösszegű SZÉP-kártyáról és gépkocsihasználatról mondott le a távozásával.
Mint a 24.hu megírta, Barta-Eke a tizenkettedrendű vádlottja annak a minisztériumokon átívelő vesztegetési botránynak, amelyben februárban 54 ember ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főként vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre. A lapunk által ismertetett vádirat szerint az ügyészség pénzügyminisztériumi osztályvezetőket, főosztályvezető-helyetteseket, egy főosztályvezetőt és egy volt helyettes államtitkárt is börtönbe küldene.
Barta-Eke Gyula - aki korábban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárja is volt - 2019 és 2022 közt a korábban Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette. E minőségében ő volt az, aki egyes EU-s pályázatokhoz az előminősítési tanúsítványt kiállította.
A vádirat szerint Barta-Eke Gyula a tanúsítványok kiállításáért cserébe egyenként hárommillió forintot kért a pályázóktól.
Ezenkívül a vádak alapján azt is vállalta, hogy a Pénzügyminisztériumban meglévő kapcsolatán keresztül elintézi, hogy az általa kiadott IFKA előminősítési tanúsítvány megszerzését követően a benyújtott támogatási kérelmeket a PM pozitívan bírálja el, és azok támogatást kapjanak. Ez utóbbi közbenjárásért a vádiratban foglaltak szerint a támogatási összeg 4 százalékának megfelelő összegű készpénz kifizetését kérte, amit több alkalommal meg is kapott. A vádak alapján Barta-Eke többször kapott tízmillió forintot meghaladó csúszópénzt, ezért
az ügyészség 124,5 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást vele szemben, valamint öt évre börtönbe küldené.
Az ügyészségi vádakról érdeklődve korábban kerestük Barta-Eke Gyulát és Palkovics Lászlót is, ám egyiküktől sem kaptunk választ kérdéseinkre. | Havi 2,3 milliós állásáról mondott le Palkovics bizalmasa, miután vádat emeltek ellene | Távozott posztjáról Barta-Eke Gyula, aki a Palkovics László volt miniszter irányítása alatt álló Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője volt – derült ki a vállalat cégbírósági dokumentumaiból. Barta-Eke azután mondott le az államtól több más céggel együtt a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány alá kiszervezett társaság vezető posztjáról, hogy vesztegetés elfogadása és befolyással üzérkedés miatt vádat emelt ellene az ügyészség. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/04/17/barta-eke-gyula-lemond-cegvezeto-palkovics-laszlo-vesztegetes-vademeles-ugyeszseg-5-ev-borton/ | 2024-04-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
"Az egyetem rektora szerint tájseb a házam, ez igazán kedves"
- mondta egy férfi azon a szerda esti Illés utcai lakossági fórumon, amelyet azért rendezett a józsefvárosi önkormányzat, hogy tájékoztassa a lakosságot az ún. egyes oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény őket érintő passzusairól. Ez az a salátatörvény, amelyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló jogszabály módosítása révén a VIII. kerületi önkormányzattól tíz bérházat vesz át az állam és kap meg az egyetem. Közte olyan ingatlanokat, amelyek egy nagy, több éven át tartó fejlesztési program részei. Ez a Dió2030, amely a Diószegi Sámuel utca több ingatlanának egységes rehabilitációját, felújítását és újjáépítését jelenti. Emellett egy Sárkány utcai, egy Korányi Sándor utcai épületről, valamint a Dugonics utcai iskoláról van szó.
Hogy normál körülmények között egy ilyen, kisajátításhoz hasonló ügyet milyen jogszabályban kellene rögzíteni, szinte mellékes. A lényeg, hogy a tíz bérházban összesen 210 család él, több mint 500 ember, és ha az Országgyűlésen átmegy a módosítás, akkor nekik nem lesz hol lakniuk. Hogy pontosan mikortól, az nem világos. Ehhez képest a lakossági fórum kifejezetten nyugodt hangulatban zajlott. A résztvevők szavaiból kiderült, ennek valószínűleg az is az oka, hogy sokan, akik "nem szeretik a polgármester urat", nem jöttek el. Meg az is, hogy nem azokra kell haragudni, akik a fórumot tartották. A kérdésekből persze az is kiderült, hogy a gond sokkal mélyebb a cserelakások kiválasztásánál.
Mennyiért és hova?
A probléma legalább kettős: az egyik a lakók elhelyezése, a másik az önkormányzat kártalanítása. Az állam elveszi az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat, cserébe kifizeti a kerületet.
A kerület kára egyrészt az érintett ingatlanok elveszítése, másrészt a lakók elhelyezésének extra költsége. Hogy mennyit kap ezért az államtól Józsefváros, nem világos.
A törvényszöveg szerint piaci árat kapna a felmért ingatlanokért. Ami nem sok, tekintve, hogy az érintett ingatlanok rendkívül rossz állapotban vannak. Annak érdekében, hogy ne következzen be vagyonvesztés, Jámbor András, a körzet országgyűlési képviselője módosító javaslatot nyújtott be a törvényhez. Ebben nem piaci árú kifizetést javasol, hanem piaci ár plusz felújítási költséget, vagyis annyit kapjon az önkormányzat, amekkora kiadása és kára együttesen keletkezik. Hiszen a lakókat csak nagyon nagy kiadások árán tudnák elköltöztetni - lényegében vásárolni kellene számukra 210 lakást, amit aztán bérelhetnének. Bár van ennyi üres bérlakása Józsefvárosnak - még több is - ám ezek lakhatatlan, komfort nélküli ingatlanok, amelyekbe nem lehet beköltözni. Ezek felújítása nagyon költséges lenne, ezzel nagyjából vége is lenne a kerület bérlakásprogramjának, hiszen semmire nem lenne forrás.
Ez az önkormányzat problémája. A lakosoké meg az, hogy mi lesz velük. Ezt egyelőre senki sem tudja. Azt sem, hogy meddig maradhatnak. Elvileg október végén hatályukat vesztik a bérleti szerződések - a törvény hatályba lépését követő 180. napon. Eddig kell az önkormányzatnak cserelakást biztosítani - a cserelakás nem lehet rosszabb, mint a jelenlegi. Mint láttuk, ez nem nagyon fog menni, a kis felújítással kiadható bérlakások lakottak, a nagygenerált igénylő lakásokkal pedig nem lehet határidőre elkészülni, meg pénz sincs rá. A lakóknak 75 nap áll rendelkezésére, hogy a felajánlott cserelakást elfogadják vagy visszautasítsák. Ha nem jutnak dűlőre - illetve ha nem tud a kerület lakhatást biztosítani -, akkor jön az állam. Az nem szerepel a szövegben, hogy az államnak meddig kell cserelakást biztosítania, de a felajánlott ingatlant 75 nap alatt kell elfogadni vagy visszautasítani, a 91. napon pedig megszűnik mindenféle bérleti jogviszony - tehát ezen a ponton már kilakoltathatók a családok.
Ez 180 plusz 75 plusz legalább 91 nap; hogy pontosan mennyi, nem egyértelmű, de a kilakoltatási moratórium értelmében 2025. április végéig senkit sem lehet kirakni a lakásából. Utána is legalábbis perképes az ügy. Az egyezkedés része lehet akár az is - ha nem sikerül semmilyen módon cserelakást biztosítani -, hogy kivásárolják a lakókat. Az önkormányzat ezt semmiképp nem szeretné és nem is javasolja, mert ezzel nem lehet jól járni. Bár a lakossági fórumon nem mondtak konkrét számokat, csak Pikó András polgármester példálózott a Hős utcai tömb kiürítésével, amikor hárommillió forintot kaptak a lakók a lakásaik elhagyásáért, érdemes elvi számítást végezni arról, mire is lehet itt számítani.
Pénzbeni megváltás? Nem működik
Tegyük fel, nem fogadják el a lakók az önkormányzat által felajánlott lakást, illetve az önkormányzat nem tud mit felajánlani. Jön az állam. Az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő pénzben is megválthatja kötelezettségét, vagyis kifizeti a lakókat - az államnak nincs bérlakása a kerületben, de talán Budapesten sem, állami bérlakásprogram pedig végképp nincs, tehát az állam számára kedvezőbb a lakók pézbeni kifizetése.
A környéken, vagyis az Orczy negyedben a közepes vagy rossz állapotú lakások négyzetméterára az Ingatlan.com adatai szerint 400-600 ezer forint körül alakul. Ezek kínálati és nem piaci árak, de a nagyságrend szemléltetésére ez is alkalmas. Legyen 600 ezer forint. Egy 30 négyzetméteres lakás ára tehát 18 millió forint (jellemzően kis alapterületű lakásokról van szó). A lakás értékét persze nem ingatlanhirdetésekből állapítja meg az állam, hanem értékbecsléssel. Az értékbecslő aszerint becsül, hogy mi a megrendelő érdeke: ha sokat kell mondani, akkor felülértékel, ha keveset, alul. Itt az állam a megrendelő, tehát alul fogja értékelni a lakásokat - rendre alul értékelnek a banki értékbecslők is.
A 18 millióból így lesz akár 16 millió forint becsült forgalmi érték. Az állam a kisajátítási szabályok alapján persze nem ezt fogja kifizetni, hanem ennek 50-70 százalékát, tehát 8-11 millió forintot.
És mit lehet kezdeni ennyivel, ha egy család lakást akar venni? Nagyjából semmit. Budapesten biztosan nem, nagyobb városokban sem.
Az önkormányzat célja, hogy az állam - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő -, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a kerületi önkormányzat és a lakók együttesen dolgozzanak ki valamilyen megoldást. A lakók igényei is eltérőek ugyanis. Van olyan ház, ami már most lényegében bontani való, a lakók jelentős része nyugdíjas. Más lakások fel lettek újítva - legalábbis belül - ezek nem ugyanolyan értékűek, mint a komfort nélküli lakások. Vannak családok kisgyerekekkel. Van, aki mindenképp maradna Józsefvárosban, mert itt dolgozik, a gyerekek itt járnak iskolába. Más csak Budapesthez ragaszkodik, van, aki még ahhoz sem. Tehát nincs egységes megoldás. Azt ugyanakkor Pikó és Jámbor is hangsúlyozta: egységesen kell fellépni. Ha a lakók egyenként kezdenek egyezkedni az állammal, ha arra várnak, hogy az önkormányzat helyett majd az állam hoz megoldást, akkor rosszul fognak járni.
Sára Botond látogatása
De miért remélne bárki is bármit az államtól? Több lakó is azt kérdezte a fórumon: mi lesz, ha nem Pikó András lesz a következő polgármester? Erre Pikó annyi tudott mondani, hogy ez esetben októberig mindent megtesz az ügy érdekében, ezt követően pedig vélhetően képviselőként fog dolgozni a kerületért és a lakókért. Mindeközben a héten Sára Botond, a kerület 2018 és 2019 között regnáló fideszes polgármestere bejelentette, hogy indul az önkormányzati választáson. Hirtelen meg is jelent a Diószegi utcában. "Sok okos dolgot mondott" - vázolta az egyik lakó a fórumon, és nem derült ki, volt-e irónia a szavaiban.
Az mindenesetre árulkodó, hogy egy fiatal nő azt kérdezte: "Az állammal vagy a Fidesszel mikor lehet tárgyalni?" Hozzátette, hogy a propagandából az szűrhető le, eleve azzal számolt a Fidesz, hogy elveszi a Dió2030 programot. Mert ha Sára Botond nyer a választáson, akkor majd ő több segítséget fog kapni. "Sokan úgy vannak vele, hogy azért nem jönnek el a lakossági fórumra, mert várják, hogy (Pikót) leváltsák."
Hogy Sára Botond mit mondott a Diószegi utcában, pontosan nem tudni. Azt azonban igen, hogy Kocsis Máté, korábbi polgármester lényegében leszögezte: visszaveszik Józsefvárost és 2025. január végéig minden lakó a lakásában maradhat; mint az fentebb kiderült, erre egyébként is jó esély van. A "teszetosza" Pikó, amíg hivatalban marad, mindent meg fog tenni, hogy hátráltassa a munkát, de októbertől jön az aranyélet, írta Facebook-posztjában. Vélhetően Sára Botond is ezt a narratívát hozta, amikor ellátogatott a lakókhoz.
Hogy mi lesz, mi nem lesz, nem tudni. Azt lehet tudni, hogy Kocsis és Sára folyamatosan pocskondiázza a kerület vezetését, egyebek mellett a drogosok, a szemét, a bűnözés és az elmaradt bérlakásprogram miatt. Ezek a fordulatok rendre vissza is köszöntek a lakossági fórumon.
Ha a Fidesz célja tényleg csak annyi, hogy ezzel a kisajátítási üggyel támogassa Pikó megbuktatását, a lakóknak valójában nincs mitől félniük. Visszatér Sára Botond, az ingatlanok einstandját pedig egyszerűen visszavonja az Országgyűlés. Hiszen az egyetem 2020-ban deklarálta, hogy nem kíván újabb ingatlanokat megszerezni, nem tudni, mire is kell neki ez a tíz telek. Talán semmire. Érdekes adalék, hogy a Semmelweis Egyetem is fejleszt a kerületben: csak épp nem einstandolt, hanem megvásárolt több telket és bontandó ingatlant még 2022-ben. És el is mondták, mit akarnak fejleszteni.
A jelenlegi vezetés kezében a pereskedés lehetősége van. Ez a fajta, erőszakos államosításként is értelmezhető ügylet ugyanis nem biztos, hogy kiállja az uniós jogszabályok próbáját. Ezért az önkormányzat biztosan el fog menni a falig. Ami nem biztos, hogy megoldja a lakók gondjait.
A lakossági fórumot tüntetés előzte meg, amelyen Pikó András mellett Karácsony Gergely főpolgármester is felszólalt. Erról szóló hírünk itt olvasható: | Kinek éri meg szétbarmolni egy józsefvárosi bérlakásprojektet? | Nincs racionális magyarázat arra, miért vennének el Józsefvárostól tíz ingatlant. A bérházak csak a lakóknak fontosak, ám pont ez lehet az, amivel sarokba lehet szorítani a kerület jelenlegi vezetését. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kinek-eri-meg-szetbarmolni-egy-jozsefvarosi-berlakasprojektet-267328 | 2024-04-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Balásy Gyula cégcsoportja márciusban körlevélben értesítette az állami kommunikációs beszerzésekben érintett cégeket és szervezeteket, hogy 17,6 százalékkal megemeli a szolgáltatásai árát. A Lounge Group arra hivatkozott, hogy a kormányzati keretmegállapodás lehetőséget nyújt számára az inflációnak megfelelő áremelésekre. A központosított rendszerben a teljes állami spektrum kommunikációját ellátó cégcsoport szerint "a KSH által közzétett, az előző évhez viszonyított fogyasztói árindex (infláció) növekedés mértéke, valamint a nyomdai termékek, reklámajándékok és marketing és dekorációs eszközök esetében a forint-euró árfolyam" változását figyelembe véve kérheti Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH) a keretszerződéses díjtételek módosítását. A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó NKOH elfogadta az áremelési kérelmet.
Balásy Gyula cégcsoportja, élén a New Land Media és a Lounge Design Kft.-vel és a rendezvényszervező Lounge Event Kft.-vel, 2018 óta lényegében egyeduralkodó az állami reklám- és rendezvényszervezési költéseket tekintve. Ennek előzménye, hogy a kormány 2014-ben központosította az állami szervek kommunikációját, azóta például a minisztériumok, állami tulajdonú cégek, költségvetési háttérintézmények csakis a Rogán Antal miniszter felügyelete alá tartozó hivatalon, a NKOH-n keresztül rendelhetnek meg kommunikációs munkát a piackutatástól a kampányon keresztül a rendezvények megszervezéséig. Rogánék egy idő után tovább központosítottak: 2018-tól fogva a kommunikációs feladatokra már nem több céggel, hanem egy cégcsoporttal szerződött a hivatal, a ringben egyedül Balásy Gyula Lounge-csoportja maradt.
A tavalyi inflációnak megfelelő áremelés valamennyi a Lounge szolgáltatásait igénybe vevő állami szervezetet érinti, és várhatóan jelentős növekedést okoz majd a költségvetésből finanszírozott kommunikációs kiadásokban is.
Óriási pénzekről van szó, a G7 összesítése szerint 2015 és 2023 között összesen 1360 milliárd forint értékben kötöttek az állami szektorban ilyen megállapodásokat kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra, és a csillagászati összeg túlnyomó része már Balásyéknál kötött ki. Az egész piacot tekintve is nyomasztóak az arányok: 2022-ben a mintegy 570 milliárd forintos kommunikációs költésből 310 milliárd forint volt a "Rogán-művek" által leszerződött tétel - olvasható le a grafikonról.
Ami a Balásy Gyulához köthető kommunikációs vállalatok összesített árbevételét illeti, a portál szerint 2022-re 186 milliárd forintra nőtt, és a közbeszerzési adatok alapján ez 2023-ban még jobban megugorhat, akár a 280 milliárd forintot is elérheti a G7 becslése szerint. A Balásy-cégek profitja 2022-ben elérte a 26 milliárd forintot, 2014 és 2023 között összességében 67 milliárd forint adózott eredményt érték el, ami kétszámjegyű, 11 százalékos profitrátának felel meg.
A Lounge Group arra a kérdésünkre, hogy mekkora a szerződési keretösszeget és hány szervezetet érint az áremelés, nem válaszolt. Azt írták, hogy "a szerződések kapcsán nem áll módunkban egyoldalúan bejelenteni munkadíjaink emelését. A korábban közbeszerzésen elnyert keretszerződésünk szigorúan szabályozza, hogy milyen módon, milyen időintervallumban és főként milyen indokkal van lehetőség árkorrekciót kérni".
Arról pedig, hogy hogyan számolták ki a 17,6 százalékot, közölték:
Az elmúlt évek jelentős inflációs mozgása miatt nyújtottuk be kérésünket a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére. Ezen beadványban alkalmazott korrekciós mértékben a Központi Statisztikai Hivatal inflációs adatai voltak irányadóak, amelyek egyaránt megfeleltek a szerződésben megszabott szigorú szabályoknak.
A 17,6 százalékos drágítás megegyezik a statisztikai hivatal által 2023-ban mért éves átlagos fogyasztói áremelkedéssel, a Balásy-féle cégcsoport tehát lényegében az előző évi inflációra visszatekintő áremelésre kapott lehetőséget. Ugyanolyan megítélés alá esett ezek szerint a propagandabiznisz, mint a lakossági bankolás vagy a távközlési szolgáltatások. Utóbbi esetében az előző évi inflációhoz igazított automatikus díjkorrekcióra van mód, és a területet felügyelő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint ez így rendben is van. Nem az számít, hogy indokolt költségnövekedésekre hivatkozik-e a szolgáltató, az infláció mértéke objektív adat, a szerződéses felek és mindenki más számára jól azonosítható és megismerhető, számszerűleg pontosan meghatározott érték - ezt válaszolta a telekommunikációs cégek áremelése kapcsán a hatóság.
A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor nem ért egyet a szolgáltatóknak megengedett visszafelé indexálással, tanulmányt is publikáltak arról, mi a baj ezzel a gyakorlattal. Nem szorul magyarázatra, hogy ha az előző időszak áremelkedéséhez igazítják a szolgáltatások árait, az az infláció leszorítása ellen hat. Az pedig, hogy a fogyasztói árakra hivatkoznak, azt jelenti, hogy nem releváns elemeket vesznek alapul, hiszen például a cukor vagy csirkecomb, illetve általában az élelmiszerek árváltozása fontos a lakosság fogyasztói kosarában, de nem határozza meg a szolgáltatások költségét. A lakosság jóléte és versenyjogi szempontból egyaránt fontos, hogy az áremeléseknek az indokolt költségekhez igazodjanak. A kialakult polémia azonban a jelek szerint nem befolyásolta a Rogán-hivatalt, engedélyezték a kommunikációs szolgáltatások emelését.
Balásyék csoportja, illetve árazási gyakorlatuk azonban nem a közgazdasági diskurzus miatt került nemrég a figyelem középpontjába, hanem a NER-ből kicsekkolt és most már tömegeket vonzó Magyar Péter egyik első nyilatkozata dobta a címlapokra. Magyar arról beszélt, hogy amikor még Varga Judit igazságügyi miniszter férjeként vezette az állami Diákhitel Központot, túlárazott megbízásokat kellett aláírnia a központi kommunikációs céggel, és még a minőséggel kapcsolatban is felmerültek kérdések. Azt mondta, hogy Balásy Gyula reklámcégei a piaci árhoz képest három- vagy akár hatszoros áron dolgoznak, ezért a Magyar által vezetett Diákhitel Központ nem akart velük dolgozni. Ekkor azonban Magyar - állítása szerint - kapott egy telefonhívást Rogán kabinetfőnökétől, hogy ha nem írja alá a szerződéseket és a teljesítési igazolásokat, annak következményei lesznek.
A miniszterelnök sajtófőnöke erre akkor úgy reagált, hogy "reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásával a kormány nem foglalkozik", azóta azonban kiderült, hogy Polt Péter nyomozást kezdeményezett a Balásy-féle cégcsoport árazási módszerei nyomán. A Szabad Európa cikke nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő fordult kérdéssel a legfőbb ügyészhez, aki
hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozásról számolt be.
Az ellenzéki képviselő a Szabad Európa oldalán megjelent cikk nyomán tett fel írásos kérdéseket a főügyésznek. Az írás dokumentumokra hivatkozik és a cikkből az derül ki, hogy a kivételezett cégcsoport az elszámolt munkaórákkal és a darabszámokkal jár el a lap által trükközésnek nevezett módon, a szolgáltatások közül viszont csak néhányért kérnek a piacon szokásosnál jelentősen magasabb árat.
A nyomozásról szóló hír után a Lounge Group közleményt adott ki, amelyben többek között azt állították, hogy hozzájuk sem a Diákhitel Központ egykori vezetőjétől, sem más kollégájától nem érkezett kifogás az elvégzett munkákkal kapcsolatban, és azt is közölték, hogy szerintük "a jóváhagyott és így alkalmazott árak/díjak megfelelnek a piacon alkalmazottaknak, amelyet a közbeszerzési eljárás is megerősített". | NER-es infláció: Rogánék 17,6 százalékos áremelést engedélyeztek a Balásy-cégbirodalomnak | Magyar Péter nemrég arról beszélt, hogy a Rogán-féle propagandagyár fő beszállítójának túlárazását tapasztalta évekkel ezelőtt, a Diákhitel Központ vezetőjeként, a Szabad Európa dokumentumok alapján mutatta be az állami szektor kommunikációjára felkent csoport trükkös árazási gyakorlatát, Polt Péter legfőbb ügyész pedig nyomozást indított az üggyel kapcsolatban. A főszereplő, Balásy Gyula cégcsoportja közben a tavalyi inflációnak megfelelő áremelésre kapott engedélyt a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal kötött szerződésének megfelelően. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/04/18/lounge-group-aremeles-balasy-gyula-rogan-antal-inflacio/ | 2024-04-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy nappal azután, hogy megkerestük a kormányt, hogy a látszólag nem működő állami cégeknél miért adnak fizetést a felügyelőbizottsági tagoknak és egyéb munkatársaknak,
maga Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter telefonált (!) a válasszal.
Ez rendkívül meglepő volt, hiszen a minisztériumok nem, vagy jóval később válaszolnak lapunk kérdéseire, és zömmel csak a hárítás érkezik a sajtóosztálytól.
Gulyástól viszont érdemi választ kaptunk most. Azt mondta,
"minden felügyelőbizottsági tagnak folyósított havi pár százezer forint is pénz, és ha a beruházás halasztása miatt egy projektcégre nincs szükség, azt meg kell szüntetni, ezt tesszük a tervezett Dél-budai Centrumkórház előkészítésére létrehozott vállalkozással is."
A téma azért került most reflektorfénybe, mert nemrég a 24.hu megírta, hogy bár Dél-budai Centrumkórház átadását eredetileg 2023-ra tervezték, még egy kapavágás nem történt, közben pedig a DBC Dél-budai Centrum Projekt Zrt. igazgatósági tagjaként Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető felesége, a felügyelőbizottság elnökeként pedig a kormánypárti Megafon tulajdonosa havi fix fizetést kap közpénzből.
Kocsisné bruttó 34 millió forintot, Kovács István Megafon-tulajdonos a felügyelőbizottság korábbi tagjaként, jelenlegi elnökeként pedig bruttó 24 milliót kapott eddig a DBC Zrt.-től. Kocsisnét azzal vette védelmébe néhány napja a Fidesz-frakció sajtóiroda, hogy "a magyar átlagbérnél kevesebbet keres havonta a DBC előkészítő cégében, ami nettó 326 ezer forintot jelent". Megjegyezték még, hogy munkáját elvégzi, arról pedig nem ő, és nem is az igazgatóság tehet, hogy nem halad a projekt, hiszen a megvalósulásról a kormány dönt.
Gulyás Gergely egyébként a hvg360-nak elárulta, hogy az ő kérése és döntése volt, hogy a Fidesz frakcióvezetőjének jogász végzettségű felesége, Kocsisné Márkus Szilvia a projektcég vezető testületének tagja legyen. | Gulyás Gergely elmondta, miért bukja el Kocsis Máté felesége a jól fizető állást, amit neki köszönhet | Nem tart fenn tovább az állam olyan projektcégeket, ahol nincs érdemi munka, mert nem halad a beruházás – mondta a hvg360 megkeresésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azt is közölte, hogy a döntés alapján megszüntetik a forráshiány miatt elhalasztott Dél-budai Centrumkórház projektcégét is. Ott igazgatósági tag havi nettó 326 ezer forintért Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető felesége is, aki Gulyás szerint az ő kérésére került oda. A hvg360 összeszedett néhány olyan céget, ahol a kormányzati célok változása vagy a külső körülmények miatt hasonló a helyzet. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231018_Vattaallasok_a_Fudan_Alapitvanytol_a_trieszti_kikotos_cegig__nem_csak_a_Fidesz_frakciovezeto_felesege_jar_jol | 2023-10-18 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A cseh titkosszolgálati műveletben nemrég leleplezett, és azóta elérhetetlen orosz hátterű weboldal, a Voice of Europe YouTube-csatornájára tavaly decemberben felkerült egy videó, amiben négy szélsőjobboldali EP-képviselő beszélget az Európai Unióról és Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásáról. A beszélgetésről készült, de a csatornához hasonlóan már nem elérhető videón szereplő politikusok egyike az Alternatíva Németországért (AfD) EP-képviselője, Maximilian Krah volt, magát a beszélgetést viszont Ferenc Almássy vezette.
Ahogy azt múlt heti cikkünkben feltártuk, Almássy annak a Budapestről szerkesztett Visegrád Postnak az alapítója-főszerkesztője, amely ugyanabban az európai titkosszolgálati műveletben került az elhárító szervek látókörébe, mint a cseh bejegyzésű Voice of Europe.
A videó, amelyről már csak egy korábban lementett képernyőfotó áll a rendelkezésünkre, bizonyítja Almássy és a Voice of Europe kapcsolatát. | Nehézkesen számolt el az orosz hátterű propagandaoldal a Kásler miniszteri keretéből kapott pénzzel | Csaknem két hete derült ki, hogy magyarok is részei lehettek annak a Moszkvából finanszírozott propagandahálózatnak, amelyet a cseh titkosszolgálat leplezett le. Az oroszpárti narratívát főként a prágai székhelyű Voice of Europe hírportálon keresztül terjesztették, de egy Budapestről szerkesztett weboldal, a Visegrád Post is a titkosszolgálatok látóterébe került. Múlt heti cikkünkben említettük, hogy a Visegrád Post sikerrel pályázott Kásler Miklósnál (bár nyilván a miniszter nem tudta, kit támogat), most pedig megszereztük a pályázatot is. Ahogy egy érdekes beszélgetés nyomát is megtaláltuk. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240408_orosz-propagandahalozat-visegrad-post-kasler-miklos-elszamolas-voice-of-europe-ferenc-almassy | 2024-04-08 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Petőfi utca (és Kossuth utca) minden magyar településen van. A Petőfi 200 jubileumi év kapcsán magyar fotósok indultak el lefotózni az ország Petőfi utcáit és lakóikat. Az eredményt előbb kiállításon mutatták be, most egy bővített tartalmú album is megjelent, méghozzá közösségi finanszírozásban.
A Süddeutsche Zeitung szerint az európai szélsőjobb megosztott, a szereplőket saját nemzeti törekvéseik kötik le. Az európai radikális jobboldalt - különös tekintettel Marine Le Penre - elemzi a Frankfurter Allgemeine Zeitung is. Európát komolyan veszélyezteti a kínai áruk dömpingje, írja a Wall Street Journal. A Financial Times a franciaországi belpolitikai helyzetet tárgyalja. Hruscsov néhai szovjet pártfőtitkár nemzetközi kapcsolatokat oktató dédunokája szerint elkeseredett lövészárokharcok folynak az orosz eliten belül. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A zenei streamszolgáltatók elindulásával egyre nagyobb piaca van a különböző élethelyzetekben érzett hangulatunkra reagáló "mood" zenei válogatásoknak. Napjaink legmodernebb zongoraművészeinek egyike Fazil Say, aki most Morning and Evening címmel a reggeli és esti hangulatot megfogva készített új albumot. | Az Index feletti hatalomátvétel egyik szereplője lett egy Szíjj Lászlóhoz kötődő új pr-cég vezetője | Oltyán József több médiavállalkozásban is érdekelt az egyik leggazdagabb magyar milliárdossal. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240412_hvg-bc-connections-szijj-laszlo-oltyan-jozsef-media | 2024-04-12 16:30:00 | true | null | null | HVG360 |
40 millió dollárért, azaz közel 15 milliárd forintért árulnak egy 348 négyzetméteres luxusingatlant New York egyik leghíresebb felhőkarcolójának, a Crown Buildingnek a 18. emeletén - erről a Bloomberg írt. Az ingatlan New York legdrágábbjai közé tartozik, jelenlegi tulajdonosa 2022-ben vásárolta meg.
Szinte biztos, hogy két éve ugyanezt a luxuslakást szerezte meg Matolcsy Ádám baráti köre, ezt már a Telex szúrta ki. Akkor szintén egy 348 négyzetméteres, a Crown Building 18. emeletén található luxusapartmanról derült ki, hogy egy Matolcsy Ádámhoz köthető cég tulajdonában került, erről itt írtunk. Akkor 34,5 milló dollárt fizettek érte, most 5,5 millió dolláros profittal adnának túl rajta.
A lakás alatt az Aman luxushotel található 14 emeleten, de több New York-i nevezetesség, például a Central Park is a közvetlen közelében található. A felhőkarcolóban található 22 lakóingatlant 2018-ban kezdték értékesíteni, a legutolsó két lakás márciusban kelt el, az egyik 49 millió dollárért, azaz több mint 18 milliárd forintért.
A jegybankelnök fiának köre a közelmúltban több ingatlantól is megvált. Nemrég 107 millió euróért, mintegy 42 milliárd forintért értékesítettek 10, a Matolcsy Ádám-Száraz István-kör által kezelt ingatlant, amelyek az MNB Pallas Athéné Alapítványa vagyonkezelőjének többségi tulajdonában álló, lengyel központú GTC Grouphoz kerültek, akkor erről itt írtunk:
(Nyitóképünkön a Crown Building a sárgás fénnyel kivilágított épület.) | 15 milliárd forintért árulnak egy Matolcsy Ádámhoz köthető lakást New Yorkban | A luxusingatlan 2022-ben került a jegybankelnök fiának baráti köréhez. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20240416_matolcsy-adam-luxuslakas-new-york | 2024-04-16 19:52:00 | true | null | null | HVG |
Az Orbán-kormány által alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) számára einstandolna a kabinet több józsefvárosi lakóházat és egy nemrég bezárt iskolát. A lakóépületekben jelenleg a kerület birtokában lévő szociális lakások vannak, amelyek rehabilitációjára már tervek is készültek, az önkormányzatnak pedig sem kellő számú csereingatlana, sem anyagi forrása nincs a lakók kiköltöztetésére. Nem ez az első eset, hogy az egykori Ludovika épületét kinőtt egyetem kannibalizálni igyekszik a körötte lévő ingatlanokat: emiatt kell költöznie a Magyar Természettudományi Múzeumnak is.
Az újabb ingatlanzabrálás hivatalos indoka: az NKE új karral, a Nemeskürty Istvánról elnevezett pedagógusképző intézménnyel bővül, amelyen a tervek szerint már jövőre megindul az oktatás. Ha ehhez egy ellenzéki önkormányzattól el kell venni a tulajdonát, az a kormány szemében nem nagy ár.
De nemcsak újabb ingatlanokkal stafírozná ki az NKE-t a kormány, az eddigi privilégiumai mellé számos újabbat is kap az intézmény.
Az egyetem amúgy is szinte kívül áll a magyar felsőoktatáson: külön törvény rögzíti a jogállását és a felsőoktatás többi intézményétől eltérő státuszát. A mostani javaslat a pedagógusképzést is beveszi e kivételezett körbe. | Az ideológiailag fontos tárgyakból képeznék a tanár szakosokat az NKE-n | Nem tudta maga alá gyűrni a tanárképzést a kormány, ezért kivételezett helyzetbe hozott „saját” egyetemén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indíttatna ilyen szakot. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240418_tanarkepzes-nke-mcc-tanar-oktatas | 2024-04-18 09:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Magyarország megakadályozta a koronavírus elszabadulását, így mostantól a munkahelyvédelem a válságkezelés új feladata - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, a versenyképességi program támogató okiratainak csütörtöki átadóján.
Három vállalat vezetői vehettek át ilyen dokumentumot, köztük a Matolcsy Ádám érdekeltségébe tartozó Balaton Bútor Kft. képviselői. Szijjártó szerint
a vírus okozta visszaesésből előny is származhat, ha a magyar cégek felkészülési lehetőségnek tekintik a válságot, és fejlesztésekre fordítják a visszaesés miatt felszabaduló idejüket.
"A kormány ehhez azzal járul hozzá, hogy az uniós korlátozások feloldását kihasználva jelentősen emeli a beruházások támogatási arányát. Ha a magyar cégek megragadják a rendkívüli lehetőséget, az átalakuló versenyhelyzet nyerteseivé válhatnak" - magyarázta a miniszter.
A Balaton Bútor csaknem 574 millió forintos beruházása 287 millió forintot meghaladó állami támogatásban részesült. A veszprémi vállalat 1,7 milliárd forintot közelítő éves árbevételének egyre nagyobb hányadát a kivitel adja. A külföldi értékesítések összege 2017-ben még nem érte el a 600 millió forintot, 2018-ban viszont már meghaladta a 725 milliót. Budapest és Miskolc mellett Münchenben is nyitottak kiállítótermet.
Ovádi Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselő a helyszínen köszönte meg a kormánynak, hogy gyorsan döntött a támogatásról.
A Pek-Snack Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szintén 574 millió forintot meghaladó beruházást vállalt, így erre is több mint 287 millió forintot ítéltek meg. A tervezett beruházással a vállalat üzeme új gyártósorral bővül. A Genevation Aircraft Kft. 254 millió forintos beruházása pedig 127 millió forint versenyképességi hozzájárulásra számíthat. A jakabszállási sportrepülőtéren működő vállalkozás műrepülőgépeket, illetve repülőgép-alkatrészeket gyárt és fejleszt.
A versenyképesség-növelő program támogatására csütörtökig 568 cég pályázott, összesen 271 milliárd forint beruházással. A jelentkező cégek már több mint 102 ezer munkahely megtartását vállalták a befektetések mellett. | Matolcsy György fiának cége közel 300 milliós támogatást kapott a kormánytól | A térség fideszes országgyűlési képviselője külön megköszönte, hogy a kormány ilyen gyorsan döntött a támogatásról. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20200521_matolcsy_adam_balaton_butor_magyar_kormany_tamogatas | 2020-05-11 18:11:00 | true | null | null | HVG |
A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) vette át Lánczi András konzervatív filozófustól annak a vállalkozásnak az 51 százaléknyi üzletrészét, amely a The European Conservative (TEC) című, angol nyelvű brüsszeli hírportál kiadója.A European Conservative Nonprofit Kft. kisebbségi tulajdonosa Alvino-Mario Fantini maradt, aki a portál főszerkesztője, és közel áll az Európai Parlament Európai Konzervatívok és Reformerek nevű politikai csoportosulásához. Orbán Viktor kormányfő arra készül, hogy az EP-választások után a Fidesz is ehhez a Giorgia Meloni olasz kormányfő által irányított pártcsaládhoz csatlakozik.Az MCC mellett a TEC is az egyik szponzora annak a brüsszeli konferenciának (Nemzeti Konzervativizmus Konferencia), amelynek megtartása sokáig kérdéses volt.Az elmúlt években az Orbán-kormány által tízmilliárdokkal támogatott Batthyány Lajos Alapítvány finanszírozta a brüsszeli online lapkiadást, a Szabad Európa információi szerint 1,6 milliárd forint folyt a TEC-hez, mostantól kezdve viszont az állami százmilliárdokkal kitömött MCC állhatja a számlát. | Az MCC többségi tulajdona lett Orbánék botrányokkal övezett brüsszeli konferenciájának egy másik szponzora | A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány Lánczi András konzervatív filozófus tulajdonrészét vette meg. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240417_hvg-european-conservative-mcc-tobbsegi-tulajdon | 2024-04-17 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
"Jelenleg olyan hatósági eljárás van folyamatban, melyben az érintett dokumentumok lefoglalásra kerültek, így az ezekkel kapcsolatos dokumentációt nem áll módomban kiadni" - írta április 10-i válaszlevelében Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője Ujhelyi István európai parlamenti képviselőnek. A politikus ugyanis kikérte az OKFŐ jogelődje, az egykori Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) néhány, nagy botrányt kavart szerződésének kapcsolódó dokumentációját. A beszerzésekkel kapcsolatban nyomozás is folyik.
A szerződésekről korábban a hvg.hu is többször írt. A lényeg, hogy az ÁEEK-en keresztül a Covid-járvány idején, 2020-ban az állam több százezer antigéngyorstesztet vásárolt az egészségügyi piacon ismeretlen, de fideszes hátterű cégektől, ráadásul - egy veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján - közbeszerzés nélkül. Ráadásul az ÁEEK előlegként a vételár felét elutalta nekik. Mivel az előleg fedezte a szállítandó mennyiség beszerzési árát, így a cégek befektetett saját tőke és üzleti kockázat nélkül tudtak zsíros üzletet kötni az állammal. Végül
a profit kivétele után a cégek fantomizálódtak, a nyomuk is eltűnik - éppúgy, mint a túlárazott állami lélegeztetőgép-bizniszből milliárdos hasznot húzó más vállalkozásoké.
Íme a két cég és a velük kötött állami szerződések részletei:
2020. november 17-én a Rayrai Szolgáltató Kft.-vel 93 millió 870 ezer forint értékben szerződött az ÁEEK 30 ezer darab RapiGEN Biocredit Covid-19 antigéngyorstesztre.
2020. november 23-án a Rayrai Szolgáltató Kft.-vel 1 milliárd 627,5 millió forint értékben szerződött az ÁEEK 500 ezer darab Biocredit Covid-19 Ag-gyorstesztre.
2020. november 23-án a Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft.-vel 3 milliárd 150 millió forint értékben szerződött az ÁEEK 1 millió darab - különböző, ötféle - gyorstesztre.
A cégekről és fideszes hátterükről a hvg.hu megírta, hogy az egyik, a Rayrai Kft. egy thaimasszázs-szolgáltatóból vált milliárdos árbevételű gyógyászati nagykereskedővé. Az 1,72 milliárdos állami megbízás előtt, illetve közben lett tulajdonos a cégben Kupper András volt fideszes parlamenti képviselő és Tasnádi László volt belügyi államtitkár. A közben Steriflow Kft.-re átnevezett cég a tulajdonosoknak 795 millió forint osztalékot fizetett ki. Mivel a cég 2021-ben és 2022-ben is minimális árbevétel mellett már veszteséges volt, idén január 1-jén megindították a felszámolását.
A másik, 3,15 milliárdos szerződést kötő cég, a Minerva Kft. résztulajdonos-ügyvezetője Martos Dániel, a ferencvárosi Fidesz vezető embere volt, később Szijjártó Péter parlamenti gyakornoka lett. Martos a IX. kerület vagyonkezelő cégében a parkolási rendszerért felelt, ahonnan a parkolási mutyi miatt távozni kényszerült. A Minerva Kft.-t 2021 februárjában adták el egy borsodi zsákfaluban, Rakacán élő, 19 éves fiatalnak, aki miután osztalékként utólag kifizetett neki és szintén fidelitasos üzlettársának 98-98 millió forint osztalékot, elindult a cég felszámolása.
Az ügy feltárásában régóta aktív Ujhelyi azért kereste meg az OKFŐ főigazgatóját, mert szerette volna látni a megállapodások teljes dokumentációját, hogy kiderüljön: ki és milyen érvek alapján döntött a beszerzéseknél a közbeszerzési eljárások mellőzéséről, hogyan találták meg és vizsgálták a két érintett céget, és miként győződtek meg az alkalmasságukról. Ujhelyi azokra a papírokra is kíváncsi volt, amelyek a szerződés teljesítését, az előlegek kifizetését igazolják, vagy információval szolgálhatnak a leszállított tesztek típusáról és arról, hogy a teljesítés határidőre megtörtént-e.
Miután ezeket az iratokat az OKFŐ főigazgatójának jelzése alapján a rendőrségi lefoglalás miatt nem kaphatta meg, Ujhelyi a hvg.hu-nak azt mondta: EP-képviselőként és hatgyermekes magyar állampolgárként is kötelességének tartja, hogy "a sokmilliárdos Covid-teszt beszerzéseinek minden egyes mozzanatát átláthatóan feltárjuk és tisztázzuk". Szerinte "ezzel a járvány halálos áldozatainak és a rajtuk nyerészkedőknek is tartozunk". Ujhelyi hangsúlyozta:
a több mint hatvanezer magyar áldozatot követelő Covid-járvány időszakában történt, korrupciótól bűzlő állami beszerzések talán a legvisszataszítóbb visszaélései a NER másfél évtizedes történetének.
Mert - folytatta - "akik még egy halálos járvány közepén is csak a nyerészkedésre tudnak gondolni, azok a legdurvább maffiákban is a legsötétebb figurák". Ujhelyi biztos abban is, hogy "ha Magyarországon a jogállamnak egyetlen apró morzsája is maradt még, akkor a milliárdos Covid-tesztek korrupt beszerzései nem maradnak büntetőjogi következmények nélkül - különösen abban az időszakban, amikor az uniós támogatások - épp jogállamisági problémák miatt történő - visszatartása miatt fokozott figyelem irányul a magyar nyomozó hatóságok és az igazságszolgáltatás működésére".
Annyi biztos, hogy mindkét céggel kapcsolatban folyik nyomozás. A Rayrai Kft. esetében a hvg.hu cikke nyomán Vadai Ágnes DK-s képviselő írásbeli kérdése feljelentésként landolt a rendőrségen. Ott először ezt elutasították, de az ügyészség másképp látta, és a nyomozás lefolytatására utasított. A másik cég, a Minerva Kft. Ügyében először a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálódott, de nemrég áttették az ügyet az V. kerületi rendőrökhöz. A hvg.hu érdeklődött a nyomozás állásáról mindkét ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a hatóságtól.
Frissítés - 13:54
Cikkünk megjelenése után a rendőrség válaszolt a nyomozások állását firtató kérdésünkre. Közölték, hogy az egyik, a 3,15 milliárdos megbízást kapott Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft.-vel kapcsoltos nyomozás folyamatban van, és eddig gyanúsítotti kihallgatás nem történt. A másik, az ÁEEK-val 1,72 milliárdos összegben szerződött cég, a Rayrai Kft. - jelenleg Streiflow Kft. - ügyében a büntetőeljárást szintén folytatja jelenleg is a Nemzeti Nyomozó iroda, azonban "a nyomozás érdekére tekintettel" részleteket nem közölnek. | Minden iratot lefoglaltak a nyomozók az állammal milliárdos bizniszt kötött, majd fantomizálódott haveri cégek ügyében | Kiadná az Állami Egészségügyi Ellátó Központ jogutódja a két Fidesz-közeli vállalkozással kötött szerződésekhez kapcsolódó, eddig nem ismert iratokat, csak éppen mindet lefoglalták a nyomozók. A cégek összesen közel 5 milliárd forint értékben szerződtek túlárazottnak tűnő Covid-gyorstesztek szállítására az állammal, majd a százmilliós osztalékok kifizetése után fantomizálódtak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240418_minden-iratot-lefoglaltak-a-nyomozok-az-allammal-milliardos-bizniszt-kotott-majd-fantomizalodott-haveri-cegek-ugyeben | 2024-04-18 05:03:00 | true | null | null | HVG |
Az Integritás Hatóság (IH) nem tudja ellátni a feladatát, amiért létrehozták, vagyis hogy feltárja, megelőzze és kivizsgálja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását – mondta Biró Ferenc csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatta az intézmény éves jelentését. Az IH elnöke szerint a hatóság nincs felvértezve a hatékony működéshez, így a magasszintű korrupció leleplezéséhez szükséges hatáskörökkel. Ezért is tettek javaslatot a törvényalkotónak jogszabályi változtatásokra, "amelyek nyomán bővülnének jogosultságaik, kötelezővé válnának a vizsgálataikat követő ajánlásaik és hozzáférnének a releváns adatbázisokhoz. "A jelenleg már száz munkatárssal dolgozó hivatal Biró szerint ugyanakkor komoly eredményeket is elért. Példaként említett egy projektet, amelynek az összköltsége a vizsgálatukat követően 50 százalékkal csökkent. Az Európai Bizottság nyomására létrehozott Integritás Hatóság hatáskörének növelése az egyik feltétele annak, hogy Magyarország hozzáférjen a ma még zárolt uniós támogatásokhoz. Biró Ferenc egy ezzel kapcsolatos kérdésre elmondta, "hogy az IH azonos információkat oszt meg a kormánnyal és Brüsszellel, “de ha külön megkérdeznek, akkor válaszolunk”. "„A jogállamiság rovására történő zsarolási taktikának nincs helye az EU-ban” - Az EP-elnök keresetet nyújt be az EU Bíróságán a Magyarországnak felszabadított eurómilliárdok miattSzerinte a hatóságra akkor is szükség lesz, ha Magyarország teljesíti a pénzek feloldásához kötött valamennyi feltételt. “Szeretnénk hozzájárulni a kultúraváltáshoz,"hogy természetes legyen az elszámoltathatóság és a transzparencia, és még szándék se legyen szabálytalanságok elkövetésére”"- mondta Biró Ferenc hosszú távú terveikről. | Biró Ferenc Brüsszelben: Az Integritás Hatóság nem tudja ellátni a feladatát, hogy feltárja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását | Az Integritás Hatóság (IH) nem tudja ellátni a feladatát, amiért létrehozták, vagyis hogy feltárja, megelőzze és kivizsgálja az uniós pénzügyi támogatások szabálytalan felhasználását – mondta Biró Ferenc csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatta az intézmény éves jelentését. | null | 1 | https://nepszava.hu/3232506_integritas-hatosag-brusszel-biro-ferenc-korrupcio-unios-penzek | 2024-04-18 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
"Mostanában a közbeszéd szerint elég sok furcsaság van ebben az ügyben" - hangzott el kedden a Szegedi Törvényszéken abban az ügyben, amiben Joób Márton, a korábban Botka László frakciójához tartozó, jelenleg független szegedi önkormányzati képviselő és háromszoros világbajnok kenus érintett. Joób és köre a vád szerint egy négy megyében működő bűnszervezetet hozott létre, hogy műsorújság kiadásával és szórólapterjesztéssel foglalkozó cégét a piacon tudják tartani.
Az ügyészség szerint nem fizettek rendesen adót, fiktív számlákat adtak ki és fogadtak be, valamint a munkavállalóik után is alig fizettek járulékot. Ennek eredményeként 2013 és 2017 között mintegy 271 millió forint értékben okoztak vagyoni hátrányt az államnak. Az elsőrendű vádlott Joób Mártonra kilenc év fegyházbüntetést kért az ügyészség, de a képviselő továbbra is kitart ártatlansága mellett. A vádlottak közül hatan korábban már bűnösnek vallotta magát, őket jogerősen el is ítélték.
Kedden tanúk meghallgatásával folytatódott a tárgyalás, először Joób cégeinek korábbi adminisztrátorát kérdezte a bíróság. "Őszintén, hogy milyen céghez voltam bejelentve, nem emlékszem, megjegyezhetetlen nevű cég volt" - mondta a középkorú nő. Kezdetben egy a szegedi Pillich Kálmán utcában lévő irodában dolgozott, majd később került ki egy a Róna utcában lévő helyre. Azért vették fel, hogy a terjesztést végző másodrendű vádlott keze alatt dolgozzon, de munkája részleteiről a politikussal állapodott meg.
Megrendeléseket kezelt, először Csongrád megyében, később már a terjesztést ellenőrző emberekkel is ő tartotta a kapcsolatot. A munkájára vonatkozó utasításokat a másodrendű vádlottól kapta, sokszor nála írták alá a bérpapírokat, ő adta oda a fizetéseket, amik borítékban érkeztek kiporciózva, lezárva. Többnyire a másodrendű vádlottól kapta ezeket is. Hogy Joób is adott-e neki, arra már nem emlékszik. Munkaadójának viszont a képviselőt tartotta.
A korábbi tárgyalásokon már szó volt arról, hogy a vádlottak szerint az egyik terhelt Joób tanácsára céget alapított azért, hogy a képviselő folyószámlahitelt tudjon felvenni. Erről a cégalapításról a nő is tudott. "Honnan tudott róla?" - kérdezte a bíró, mire a válasz az volt, hogy ő is be volt oda jelentve, neki azt mondták, új munkaerő-kölcsönzőhöz került.
A tanúnak a képviselő is feltett pár kérdést, mire ő egyértelműsítette, hogy nem kapott Joóbtól utasításokat, amikor már a másik helyen dolgozott. Munkaügyi papírokat és fizetést sem kapott tőle, nagyjából kéthavonta találkoztak.
A papírok szerint csak ügynökség volt
A nőt a képviselő vállalkozásainak könyvelő cég egyik alkalmazottja és annak főnöke követte a tanúk padján. Az alkalmazott elmondta, a hozzá érkező számviteli anyagok tartalmát nem vizsgálta, nem is volt a kompetenciája, azért a cégek feleltek. Ők csak formailag nézték a számlákat. Bírói kérdésre megjegyezte, hogy csak a munkaerő-közvetítős szerződésekkel kapcsolatban merültek fel kérdéseik, ott is a fordított áfa alkalmazásának a terén, mert azok nem a jogszabálynak megfelelően voltak alkalmazva. Arra már a tanú nem tudott válaszolni, hogy ez hogyan merült fel.
Főnöke is csak a fordított áfát emelte ki mint problémát. Szerinte Joób azzal magyarázta a közvetítő cégek beiktatását, mert pályázni szeretett volna, és ezeken a cégeken keresztül nem kellett vállalnia azt a kötelezettséget, hogy a dolgozókat adott időn túl is foglalkoztassa. A könyvelő cég vezetője minden hozzá kerülő vállalkozás viszonylatában végzett vizsgálatokat azzal kapcsolatban, hogy ügyfelei partnerei milyen kockázatokat rejtenek. Elmondta, Joób cégének, a Műsorkalauz Kft.-nek a kapcsolatait is vizsgálta, de arra már nem emlékezett, hogy miket talált. A képviselő erre hozzáfűzte, hogy neki külön igénye is volt az ilyen átvilágításokra.
A könyvelő arról is mesélt, hogy több adóellenőrzés is volt a képviselő környékén az évek során, de semmilyen megállapításra sem jutottak.
A nyomozati dokumentumok szerint Joób cége a műsorújságok terjesztésével is foglalkozott, ezt saját alkalmazottai végezték, a képviselő azonban azt a látszatot akarta kelteni, hogy alvállalkozói vannak, ezért fiktív számlákat fogadtak be, hogy minimalizálják az adóterheket. A könyvelő szerint annak, hogy terjesztést is végzett volna a Műsorkalauz Kft., az általa látott papírokban nem volt nyoma, a cég ügynökség volt a bizonylatok alapján, amik formailag rendben voltak, nem látszódtak fiktívnek.
Teljesen padlót fogtam
Utolsó körben a másodrendű vádlottat, a terjesztést végző cég vezetőjét és a feleségét hallgatta meg a bíróság. Ekkor került szóba egy beszélgetés, ami 2019 őszén zajlódhatott a terjesztő háza előtt ő és Joób között.
"Fölmerült, hogy mennyiért vállalnék át dolgokat, amire két érv miatt mondtam nemet"
- mondta a másodrendű vádlott. Az egyik érve az volt, hogy a lehetséges büntetés előreláthatólag nem felfüggesztett jellegűnek nézett ki, a másik meg, hogy szerinte minden benne volt azokban az Excel-táblákban, amit a nyomozók lefoglaltak. Konkrét összeg az átvállalással kapcsolatban nem hangzott el.
"Teljesen padlót fogtam" - mondta a felesége, aki azt állította, hogy a gyerekszobában szellőztetett épp, amikor hallotta az utcáról beszűrődő beszélgetést. "Elhangzott, hogy mit kellene átvállalnia?" - kérdezte Joób ügyvédje, mire a tanú nem válaszolt. Az ügyvéd folytatta és azt kérdezte, hogy a nyomozás során meghallgatták-e a nőt tanúként. A válasz az volt, hogy nem, mivel az egyik vádlott közeli hozzátartozója. Arra, hogy most miért vállalta, hogy beszél, már nem akart válaszolni. "Tudja, ki volt az eljárást vezető ügyész akkor?" - jött egy újabb kérdés, mire kiderült, hogy a nő egyik régi ismerőse, de csak facebookos kapcsolat van közöttük, régóta nem beszéltek. "Mostanában a közbeszéd szerint elég sok furcsaság van ebben az ügyben" - jegyezte meg az ügyvéd.
"Nem emlékszem rá, hogy ilyet kértem, nem emlékszem rá, nem történt ilyen"
- mondta Joób a tanúra reflektálva, mire a bíróság szembesítést rendelt el. A nő és a képviselő ezután egymás szemébe mondták igazukat, de nem vezetett célra a dolog. "Egyikük nyilvánvalóan nem mond igazat" - summázta az eredményt a bíró.
Leültünk megbeszélni, hogy bűnszervezetet alakítsunk?
"A letartóztatásom pillanatáig fogalmam sem volt arról, hogy az alvállalkozó cégekkel bármilyen rendellenesség is van" - folytatta Joób, aki szerint ezért sem igaz az, hogy megkereste a terjesztőt azzal, hogy vállaljon át dolgokat. Azt is elmondta, hogy ő nem állt kapcsolatban a munkaerő-kölcsönzőkkel, azoknak a bevonását a másodrendű vádlott ajánlotta és ő is intézte.
A lehallgatása során készült felvételeket is idézte a bíróság, amiben volt egy olyan mondat az adminisztrátor lefoglalt számítógépével kapcsolatban, hogy "letöltötték róla az egész infót, tálcán kínáljuk az egész múltunkat". Ezeken a felvételeken Joób hangja is ideges volt, amit most azzal indokolt, hogy ha lefoglalásra kerül egy olyan gép az irodájában, amit nem ők használnak, persze hogy ideges lesz, mert ki tudja, mi van rajta.
A politikus végül egy kétoldalas beszédet is felolvasott. Szerinte egy koncepciós per zajlik vele szemben, és azt is megjegyezte, hogy az ügyészség több bizonyítékot sem kért el tőle, ami a javára szólna. Úgy látja, a terjesztő már védekezni is elfelejt, bűnöket vállal magára csak azért, hogy másokat befeketítsen. A képviselő feltételezése szerint a férfinak megállapodása van az ügyészséggel egy enyhébb ítéletre. "Szó sem volt bűnszervezetről - mondta -, bár a másodrendű vádlott ezt hangoztatja." "Míg az ügyészségnek ez egy akta, mi az életünkért harcolunk" - jegyezte meg.
Korábban feljött, hogy olyan "szolgáltatásokat" vett igénybe a képviselő és köre, amik valótlan számlák kibocsátásával ígértek magasabb hasznot. Ezt a vád szerint a nyolcadrendű vádlott biztosította, így a tárgyalás végén ő is felolvasott egy pár oldalas nyilatkozatot. Hosszan érvelt amellett, hogy ők nem követtek el semmilyen törvénytelen dolgot, szerinte a bűncselekményeket az alvállalkozóknál kell keresni.
Végül szembesítésre hívta a másodrendű vádlottat. "Leültünk-e azért, hogy alakítsunk egy bűnszervezetet és bűnözzünk?" - kérdezte tőle, mire a terjesztő azt mondta, hogy nem, de ilyet nem is mondott soha. A nyolcadrendű vádlott szerint nem bűncselekmény tervezése volt a céljuk, később derült ki, hogy az történt, a másodrendű vádlott szerint viszont nem volt kétséges, hogy bűncselekményt követnek el, de bűnszervezetről szó sem volt.
A következő forduló időpontját június 20-ra tűzte ki a törvényszék. | Leültünk megbeszélni, hogy alakítsunk egy bűnszervezetet és bűnözzünk? | Mostanában a közbeszéd szerint elég sok furcsaság van ebben az ügyben” – hangzott el kedden a Szegedi Törvényszéken abban az ügyben, amiben Joób Márton, a korábban Botka László frakciójához tartozó, jelenleg független szegedi önkormányzati képviselő és háromszoros világbajnok kenus érintett. Joób és köre a vád szerint egy négy megyében működő bűnszervezetet hozott létre, hogy műsorújság kiadásával és szórólapterjesztéssel foglalkozó cégét a piacon tudják tartani. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/16/bunszervezet-joob-marton-targyalas-musorkalauz-kft | 2024-04-16 19:40:00 | true | null | null | Telex |
Hivatali visszaélés miatt jogerősen 1 év - 1 évre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészt a Fővárosi Törvényszék szerdán.
Ihász korábban 2 év felfüggesztettet kapott, de fellebbezett.
Ihászt februárban első fokon egy év, végrehajtásában két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A vádirat szerint 2017 októberében az irodájában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát Gyárfás Tamás médiavállalkozótól. Ihász a leiratokat a hivatali irodájában, a szekrényében tárolta és erről nem tájékoztatta a Legfőbb Ügyészséget sem.
Gyárfás Ihász jó barátja, ellene az ügyben később felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. Az ügyészség szerint Ihásznak fel kellett volna ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához.
"Egy konstruált és megalázóan abszurd eljárás zajlik ellenem, amit úgy kell érteni, hogy valós, meglévő elemeket emeltek ki, és azokat össze nem illő, egymásból nem következő logikával kapcsolták egymáshoz, amivel egy torz kép jött ki, aminek semmi köze a valósághoz" - mondta márciusban egy interjúban.
A Fővárosi Törvényszék a Fenyő-ügyben februárban hirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletet, amelyben felbujtóként Gyárfás Tamást hét év, Portik Tamást életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta.
(MTI) | Felfüggesztett szabadságvesztést kapott Ihász Sándor, volt fellebbviteli főügyész | Hivatali visszaélés miatt jogerősen 1 év – 1 évre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészt a Fővárosi Törvényszék szerdán. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/17/felfuggesztett-szabadsagvesztest-kapott-ihasz-sandor-volt-fellebbviteli-fougyesz | 2024-04-17 16:28:00 | true | null | null | Telex |
"Én akkor úgy gondoltam, hogy úgy jön létre a jogviszony, hogy aláírják a jelentkezési lapot" - mondta egy szegedi, több mint százmilliós csalási ügy tanúja csütörtökön a Szegedi Törvényszéken. Ebben két egykori szegedi intézmény, a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi), a Rogers Gimnázium, valamint az ezeket fenntartó Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány érintett, mert a vád szerint 2012 és 2014 között nemlétező vagy jogviszonnyal nem rendelkező diákok után vettek fel több mint 112 millió forint normatív támogatást, megkárosítva ezzel az állami költségvetést.
Az ügyészség úgy tartja, hogy a vezetők arra utasították a pedagógusokat, hogy a hiányzó tanulók részére félévente legalább két érdemjegyet adjanak; egyest, ha nem jelennek meg a számonkérésen. A vádlott tanárok közül többen is azt állítják, hogy a vezetőség mondta nekik, iratkozzanak be ők is valamilyen képzésre.
Az első- és a másodrendű terheltet, az alapítvány és kuratórium elnökét, valamint a Szefi volt igazgatóját már meghallgatta a Törvényszék, mindketten fideszes önkormányzati képviselők voltak korábban Szegeden, egyikőjük a vádban foglalt időszakban is. Ők kitartanak az ártatlanságuk mellett, bár a hét vádlottból már többen beismerték a bűnösségüket.
A korábbi alkalmakon a szakértő véleményét ismertették, aki nem tudta megmondani, hogy ha csalás történt, mire költötték a pénzt. Csütörtökön tanúk meghallgatásával folytatódott az ügy, első körben a Szefi volt titkárságvezetőjét kérdezte a bíró. A középkorú nő elmondása szerint neki anno a tanulók után felvett normatívákkal nem volt dolga, csak a jelentkezési lapokat gyűjtötte be. Vezetői értekezleteken is részt vett, de az ügyész kérdéseire nem tudott válaszolni, így a bíró korábbi vallomásaiból idézett.
Ezekből kiderült, hogy volt olyan értekezleten, amin téma volt a normatívákkal kapcsolatos ügyintézés, és ahol a másodrendű vádlott, a Szefi volt igazgatója jelezte az elsőrendű vádlott, a kuratórium elnöke felé, hogy probléma, hogy nem járnak be a diákok, és szigorodik a normatív elszámolások ellenőrzése. Ezzel kapcsolatban állítólag konfliktus is volt köztük, mivel a volt igazgató azt az álláspontot képviselte, hogy ez így nem tartható fönn. "Törvénytisztelő, tisztességes emberként ismertem" - méltatta a tanú a másodrendű vádlottat.
A kuratórium volt elnöke ezután megjegyezte, többnyire a sokat hiányzó tanulók számára kiküldendő levelek kapcsán volt vita közte és az igazgató között, de ez nem a vád tárgyát jelentő időszakba tartozik. Az igazgató szerint viszont igen, és amikor jelezte a fenntartónak, hogy küldjenek ki leveleket a hiányzások miatt, az elutasította a javaslatát, olyan utasításokat adott a tanároknak, hogy egyeztessenek a diákokkal.
"A tanulói jogviszonyok azért nem lettek megszüntetve, mert az elsőrendű vádlott így rendelkezett"
- mondta.
Azonban a kuratórium volt elnöke szerint a hiányzásokkal a vezetőségnek nem volt dolga, mivel a felvehető normatíva alapja a jogviszony, és bár a tanulói jogviszony megszüntetése összefügg a hiányzásokkal, azok adminisztrációját az iskolák végezték, a fenntartó meg a tőlük kapott adatok alapján igényelte a normatívát.
A meghallgatott második tanú, egy idős nő szerint - aki az iskolákat fenntartó kuratórium tagja volt -, "az évek eredménye visszaigazolta, hogy a dolgozók jól végezték a munkájukat, elhivatottak voltak a tanulók iránt". A tanügyi dokumentumokat szakértők vizsgálták át, és ők mint kuratórium minden feltételt biztosítottak az intézmények működéséhez. Elmondása szerint a hatóságok irányából pozitív visszaigazolásokat is kaptak,
volt olyan jelentés a Magyar Államkincstár részéről, ami azt írta, adott évben több normatívát is igényelhettek volna.
Kérdésre neki is beugrott, hogy volt vita az első- és a másodrendű vádlott között a már említett ügyben. "Fölmerült az, és ez talán meg is történt, hogy állásfoglalást kértünk ebben a kérdésben" - mondta, és hozzátette, hogy az Államkincstárt és a szakminisztériumot is keresték a témában, de többre nem emlékezett.
Egy 2014 januári email alapján az előző félévben 677 tanuló hiányzása haladta meg a jogszabályban meghatározott mértéket. A másodrendű vádlott szerint erről a kuratórium is tudott, de a hiányzások ellenére is jogosan vették fel a normatívát, mert az arra való jogosultság csak a félévkor megszüntetett jogviszonyok után múlik el.
A törvényi szabályozás szerint, ha egy tanuló hiányzása elérte a húsz órát, akkor meg kellett szüntetni a jogviszonyát. Ehhez képest az iskolák házirendje és Szervezeti és Működési Szabályzata - a tanulók szociális helyzetére való tekintettel - sokkal megengedőbb volt, és az is szerepelt bennük, hogy
ha egy tanuló nem jelenik meg a számonkéréseken, annak nem igazoltatlan, hanem elégtelen jár.
Erről az utolsóként idézett tanú, a Szefi egykori helyi szervezője is beszélt. Ő az iskola szentesi telephelyén végzett munkát korábban, igényfelméréssel, a beiratkozások intézésével és a tanárok megkeresésével foglalkozott.
"Én akkor úgy gondoltam, hogy úgy jön létre a jogviszony, hogy aláírják a jelentkezési lapot" - mondta a nő, majd bírói kérdésre azt is hozzátette, hogy az ő feladatuk volt a jelenléti ívek írása, űrlapokon kezelték a hiányzásokat, törzskönyveket írtak, de a Köznevelési Információs Rendszerhez, ahol a köznevelés feladataiban közreműködők által szolgáltatott adatok vannak, nem volt hozzáférésük. A jelenlétet a tanárok ellenőrizték, és bár korábbi vallomásában azt mondta, a központi iskola részéről sokáig nem volt elvárás, hogy a hiányzásokat összesítsék, most úgy fogalmazott, hogy az íveket időről időre bekérte a központ. A nő úgy látta, annyira szigorúan azért nem nézték a hiányzásokat, "inkább emberileg követték" azokat.
"Mi lett a sorsa annak, aki húsz, harminc, negyven órát hiányzott huzamosabban?" - kérdezte a bíró, mire a nő azt felelte, hogy "arra nem mernék megesküdni, hogy félévkor kiírták őket, de a következő évben már nem voltak beírva". Megerősítette azt is, hogy akik nem jelentek meg a számonkéréseken, azoknak nem igazolatlant, hanem elégtelent adtak a tanárok, így a tanuló év végén megbukott. "Megkaptuk azt a tájékoztatást, hogy aki nem jár, annak elégtelen osztályzatot kell adni" - mondta, majd hozzátette, hogy az utasítás az iskola felől jött.
"Ha látták az elektronikus naplóban, hogy nincs egy tanulónak jegye, akkor emailben vagy telefonon szóltak, hogy be kell írni egy egyest."
A tanú arra már nem emlékezett, hogy utasították volna a dolgozókat, hogy ők is iratkozzanak be képzésekre. Azt azért elmondta, hogy egy időben ő is az iskola tanulója volt, de a képzést, amit választott, magánéleti problémák miatt nem fejezte be.
A kuratórium elnöke úgy látja, a nő munkáltatói jogait ő gyakorolta, de az utasításokat az iskola igazgatójától kapta, míg az igazgató szerint a volt telephelyszervező megbízásos szerződéssel dolgozott, és ebben az esetben a munkáltatói jog nem értelmezhető. A másodrendű vádlott az elégtelen osztályzatokkal kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy szerinte ez a téma semmilyen összefüggésben sincs a normatíva kérdésével. | Ha látták a naplóban, hogy nincs egy tanulónak jegye, akkor szóltak, hogy be kell írni egy egyest | „Én akkor úgy gondoltam, hogy úgy jön létre a jogviszony, hogy aláírják a jelentkezési lapot” – mondta egy szegedi, több mint százmilliós csalási ügy tanúja csütörtökön a Szegedi Törvényszéken. Ebben két egykori szegedi intézmény, a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi), a Rogers Gimnázium, valamint az ezeket fenntartó Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány érintett, mert a vád szerint 2012 és 2014 között nemlétező vagy jogviszonnyal nem rendelkező diákok után vettek fel több mint 112 millió forint normatív támogatást, megkárosítva ezzel az állami költségvetést. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/18/ha-lattak-a-naploban-hogy-nincs-egy-tanulonak-jegye-akkor-szoltak-hogy-be-kell-irni-egy-egyest | 2024-04-18 22:51:00 | true | null | null | Telex |
Háromfős titkárság segíti munkájában Novák Katalin volt köztársasági elnököt - válaszolta az Index megkeresésére az Országgyűlés Sajtóirodája.
Novák Katalin azért mondott le köztársasági elnöki pozíciójáról, mert kiderült: a pápa látogatásának ürügyén megkegyelmezett a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettesének, K. Endrének.
A volt köztársasági elnök a törvény alapján élete végéig háromfős titkárságot alkalmazhat, valamint térítésmentes egészségügyi ellátás és autó illeti meg. Az autóhoz sofőrt is ad a rendőrség. A titkárság elhelyezését és működési költségeit is az Országgyűlés Hivatala biztosítja. A volt köztársasági elnökök életük végéig ugyanannyit keresnek, mint a mindenkori államfők: ez a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szerese, jelenleg bruttó 4,5 millió forint havonta.
"Novák Katalin volt köztársasági elnök a törvény 19. § (1) bekezdés a) pontja szerint lakás használatára nem nyújtott be kérelmet"
- válaszolta az Indexnek az Országgyűlés Sajtóirodája.
A törvény alapján a köztársasági elnök bármikor igényelheti a korábban nem kért szolgáltatásokat. | Novák Katalin lakást nem, de háromfős titkárságot igényelt lemondása után | Háromfős titkárság segíti munkájában Novák Katalin volt köztársasági elnököt – válaszolta az Index megkeresésére az Országgyűlés Sajtóirodája. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/19/novak-katalin-volt-koztarsasagi-elnok-titkarsag-igenyles | 2024-04-19 14:11:00 | true | null | null | Telex |
Tovább tart a vizsgálat és jogi huzavona Németországban a Hegyeshalom mellé üvegházas kertészeti központot tervező Lajtania Park anyacége, a becsődölt FAKT AG és igazgatóságának vezetője, Hubert Schulte-Kemper körül. Hiába a kiemelt kormányzati státusz, az Eurovegas kaszinótervei után láthatóan most bebuktak az üvegházas elképzelések is a hármas határnál. Bár az agrárminiszter korábban biztosította a kormányzati hátszelet, a két érintett falunak, Hegyeshalomnak és Bezenyének már egy ideje a telekadót sem fizetik a projektgazdák, sőt Hegyeshalom közölte, hogy jelzálogjogot jegyeztek be a területre az adótartozás miatt.
Most ott tartunk, hogy Németországban Schulte-Kempert nemrégiben beidézték az illetékes kerületi bíróságra, hogy személyes vagyonával kapcsolatban is elszámoljon, hisz helyi információk szerint a hitelezőknek - ingatlancégek, kutatóközpont, adóhivatal, divatcég, befektetési társaságok, valamint bankok - több mint 323 millió eurós a követelésük van a FAKT-tal szemben. A német üzletember védekezésként jelezte, hogy nem személyesen neki adtak hitelt, hanem a FAKT AG-nak és leányvállalatainak. 2023-ig azonban - amíg el nem adta - ő volt a fő részvényes, és a hitelezők kérésére további garanciákat adott a FAKT AG-ra és a magyarországi nagyberuházásra vonatkozóan. Schulte-Kemper azonban jelezte, hogy a kölcsönök visszafizetése érdekében a felszámolónak kell aktivizálnia magát, többek közt a három szállodájuk bérbeadásával, bérleti szerződésekkel és "különösen a piaci árhoz közeli értékesítésekkel". Azt nem részletezte, hogy a bezenyei területet és projektet is érinti-e az eladás lehetősége. Az esseni ügyészség mindenesetre azt vizsgálja, becsapták-e a hitelezőket.
Ami a projektgazdák magyarországi helyzetét illeti, a 2022-ben alapított és Budapestre bejegyezett Lajtania Terminal Kft. fő tevékenységére épületépítést jegyeztek be, de tavaly sem volt árbevétele, mostanra pedig már végelszámolási eljárás indult a cég ellen. A másik leányvállalat, a Lajtania Park Kft. csupán felszámolási eljárás alatt van, ezt "növénytermesztési szolgáltatás" tevékenységre jegyezték be még 2016-ban, jegyzett tőkéje 10 és 20 millió forint közötti és 2022-ben az adózott eredménye 2 millió forint alatt volt.
Némi hallgatás után képviselői kérdésre tavaly Nagy István agrárminiszter is megerősítette, hogy a beruházó FAKT AG ellen csődvédelmi eljárás indult. "Ez egy sajnálatos tény, hiszen a cég egy rendkívül komoly, az agrárium tekintetében is kiemelten jelentős kapacitásokat magában foglaló beruházást kívánt megvalósítani Bezenye és Hegyeshalom térségében" - jelezte. A korábban a nyugat-magyarországi projekt miatt vele kapcsolatban lévő Schulte-Kemper nemrégiben úgy nyilatkozott, továbbra is bizakodó, szerinte többek közt a magyarországi projekttel tudja majd a hitelezői követeléseket finanszírozni, és jelezte, hogy továbbra is szeretné fenntartani kapcsolatait Magyarországgal. | A hármas határ azt várja, aki végre nem mond csődöt | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/20/lajtania-bezenye-beruhazas-nagy-istvan | 2024-04-20 06:38:00 | true | null | null | Telex |
|
Bár Menczer Tamás már nem külügyi államtitkár, amióta kinevezték a Fidesz új kommunikációs igazgatójának, mindenki megnyugodhat, továbbra is kap majd fizetést a külügytől. Mert ahogy a hvg.hu is írja, a csütörtök esti Hivatalos Értesítőben megjelent, hogy volt főnöke, Szijjártó Péter külügyminiszter a magyar-német társadalmi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. Ezért havi bruttó kétmilliót kaphat. Menczer mindezek mellett a budakeszi választókerület országgyűlési képviselője is, ahogy a lap is írja, a parlamentben idén márciusban 1 767 342 forint tiszteletdíjat vett fel.Hogy miként jutott ilyen magasságokra a karrierjét sportriporterként indító Menczer Tamás, ebben a cikkben mutattuk be. | Továbbra is kaphat fizetést a külügytől Menczer Tamás | Bár Menczer Tamás már nem külügyi államtitkár, amióta kinevezték a Fidesz új kommunikációs igazgatójának, mindenki megnyugodhat, továbbra is kap majd fizetést a külügytől. Mert ahogy a hvg.hu is írja, a csütörtök esti Hivatalos Értesítőben megjelent, hogy volt főnöke, Szijjártó Péter külügyminiszter a magyar–német társadalmi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. Ezért havi bruttó kétmilliót kaphat. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/19/tovabbra-is-kaphat-fizetest-a-kulugytol-menczer-tamas | 2024-04-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Három boncmester, egy segédboncmester és egy adminisztrátor ellen emelt vádat a Fővárosi Főügyészség, méghozzá korrupció miatt.A vádirat szerint egy budapesti orvostani intézményben dolgozó 33 éves boncmesternek – akinek a halottak beérkezésével és kiadásával kapcsolatos adminisztráció, a temetkezési vállalatokkal és hozzátartozókkal való kapcsolattartás, valamint a tárolási-hűtési díj beszedése, és arról számla kiállítása volt a feladata – különböző temetkezési vállalkozók rendszeresen ígértek és adtak korrupciós pénzt azért, hogy az elhunytak hozzátartozóit hozzájuk irányítsa, illetve hogy soron kívül végezzen boncolásokat, vagy valótlan összegű számlákat állítson ki a holttestek tárolási díjáról.Az ügyészség azt írja, az egyik ilyen vállalkozó hasonló módon „jogtalan előnyt ígért” további négy, másik kórházban dolgozó boncmesternek és segédboncmesternek, illetve egy adminisztrátorként dolgozó nőnek is.A Fővárosi Főügyészség őket most vesztegetés elfogadásával, „kettejüket több rendbeli, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett alakzattal” vádolja. Börtönböntetést is kaphatnak.A rendőrség alábbi videóján az egyik boncmester elfogása és a nála tartott kutatás látható: | Korrupt boncmesterek ellen emeltek vádat | Három boncmester, egy segédboncmester és egy adminisztrátor ellen emelt vádat a Fővárosi Főügyészség, méghozzá korrupció miatt. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/19/korrupt-boncmesterek-ellen-emeltek-vadat | 2024-04-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Városközpont helyett: a NER titkos budapesti óriásfejlesztése - első rész
Nem igaz, hogy nem költ a kormány Budapestre: egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amiből megvették Balázs Attila NER-milliárdos gőzerővel épülő irodanegyedét Zuglóban. Hogy minek, azt nem lehet tudni, de a közérdek soha nem volt szempont a beruházásban. A túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. Friss légifotókon mutatjuk a városközpontnak hazudott, éppen épülő monstrumokat. Első rész.
A Bosnyák téri csarnok háta mögött toronydaruk erdeje magasodik egy hatalmas, egészen a Rákos-patakig nyúló területen. Az építkezés gőzerővel zajlik, a tervezett nyolc óriási toronyépületből - hét iroda- és egy lakóház - négy már szinte teljesen kész van, másik három a szerkezetépítés különböző fázisaiban jár. Hétvégén az új épületek mellett az őstermelői piac megtölti a csarnoktól egészen a Rákospatak utcáig a Bosnyák utca széles, aszfaltos sávját. Színes, nyüzsgő forgatag, bódék, napernyők, rakodás, kofák, vásárlók, eper, újhagyma, kartondoboz-halmok, földre szórt bálás ruha. Erre az ismerős, hétköznapi kelet-európai világra néz az elkészült lakóház hatalmas, kettős tömbje. Nyolc emelet rideg luxus az egész homlokzaton végigfutó, üvegkorlátos erkélyekkel, mintha csak valamelyik felkapott Duna-parti új lakóparkból pottyant volna ide.
Ezeken az erkélyeken állva, koktélospohárral a kézben a felsőkategóriás vásárló a folyó hullámait szeretné fodrozódni látni meg a szemközti park fáit, de itt - ma még - nem ezt látja, hanem az átlagember olcsó és tarka életét. Indiában és Dél-Amerikában vannak ilyen durva kontrasztok a városképben, ahol élesen, minden tompítás és átmenet nélkül találkozik kirívó gazdagság és szegénység, steril globális jólét és továbbélő lokális tradíció.
Nehéz elképzelni, hogy ennek a lakótömbnek a jövőbeli vásárlói - már ha tudják, hol vesznek lakást - pont erre a kontrasztra vágynának, amikor a steril luxust megkaphatják a Duna-parton is. Természetesen az őstermelői piacot és a szomszédos csarnokot meg lehet szüntetni, arrébb lehet paterolni, lesznek is erre még határozott kísérletek, de a környék ettől még átlagos pesti kertváros marad. Nem véletlen, hogy mindössze 168 lakást sikerült építeni ebben a hatalmas projektben, miközben a fővárosban lakásínség van, és magában Zuglóban is elég sok új lakás épül. Sűrűsödő, növekvő kerület, ahol könnyen el lehet adni az ingatlanokat, hiszen a városközponthoz közel esik, és az épületállományának jelentős része, főként a kertvárosias alsórákosi területen, könnyen bontható. Ha csak a telektömb körül végigsétálunk, három kisebb ingatlanfejlesztést találunk: alacsony, földszintes házak helyére építettek vagy fognak építeni három-négyemeletes, egyszerű társasházakat hétköznapi kivitelben. Távolabb, az egykori Paskál-telkeken a patak mellett nagyobb lakóparkok is épültek összefüggő területen, eléggé túlzó, de azért a Bosnyák téri beruházást meg sem közelítő sűrűségben.
A XIV. kerületben ez lenne a reális: élhető, hétköznapi lakások átlagembereknek. A 168 luxuslakást nem lesz olyan könnyű értékesíteni, mint ezeket a valóságos ingatlanpiaci fejlesztésekben megvalósuló otthonokat, de a NER a luxusberuházásokat szereti, ezért ide is luxuslakást épített. Eredetileg jóval többet, hiszen a tornyok fele még két éve is lakóház lett volna, és csak a másik fele iroda. Akkoriban összesen 950 lakással számolt a beruházó Bayer Construct, a NER meghatározó gazdasági háttérembere, Balázs Attila cége. (Balázs felemelkedéséről ebben a cikkben írtunk részletesen.)
2023 tavaszán lakossági fórumon számolt be a cég arról, hogy a terv módosult, egy kivételével az összes tömb irodává alakul át. Elég nagy változás ez egy olyan projektben, amely még mindig "Zugló Városközpontnak" nevezi magát, de funkcionálisan kifejezetten egyhangú lesz: iroda iroda hátán óriási tornyokban egymásra halmozva. Mindössze a csarnok mögötti első tömb hordoz némi változatosságot azzal, hogy egy belső udvar körül kétszintes üzletházként működik majd. Az ilyen, szinte homogén irodai városrészek teljesen ellentétesek azzal, amit az urbanisztika az élhető, "15 perces" városokról mond: nincs egymáshoz elérhető közelségben, bő negyedórára a lakás, a munka és a kikapcsolódás helye, ehelyett reggel óriási tömeg érkezik meg dolgozni, jellemzően távolról és gépkocsival, késő délután ugyanez a tömeg hazamegy, este és hétvégén az irodapark kihalt és üres, hétköznapokon viszont
naponta két elviselhetetlen dugó vár az ide ingázókra meg persze a környéken lakókra is, akik ugyanazokat az utakat használják.
"Zugló Városközpont" esetében ez mindenekelőtt a Csömöri utat és a Nagy Lajos király útját, kisebb mértékben a Rákospatak utcát jelenti, mindhármon nagy a forgalom most is. A projekthez készült tanulmányterv az irodai és kereskedelmi dolgozói létszámot körülbelül 8500 főre, a lakólétszámot 323 főre becsüli. Ahogy az ilyen terveknél lenni szokott, természetesen azt is levezetik, hogy ez egyáltalán nem jelent majd túlzott terhelést a környék úthálózatának, de az ilyen modellezések kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a beruházónak legyen mire hivatkoznia. Józan ésszel nyilván sejthetjük, hogy a dugó még a Thököly úton is állni fog csúcsidőben.
Már csak azért is, mert ez a hét hatalmas irodatömb egy olyan területen épül fel, ami tömegközlekedési szempontból egyáltalán nem megfelelően ellátott, már a jelenlegi igények alapján sem. Az egyetlen kötöttpályás közlekedési kapcsolatot a Nagy Lajos király útján haladó villamos jelenti, de ez egy gyűrűs közlekedési elem, nem biztosít közvetlen kapcsolatot a belvárossal. Ahhoz a sugárirányú tengelyen lenne szükség villamosra, vagyis a Thököly és a Csömöri úton, de azt még Demszky Gábor idején felszámolták a budapesti villamosmegszüntetések utolsó hullámában: 1995 szentestéjén döcögött végig az utolsó öreg UV-pár a 44-es vonalán a rákospataki hurokvégállomástól a Keleti pályaudvarig. A hurokvégállomás egykori területe a patak mellett ma szintén a Bayer-projekt telkéhez tartozik, az egyik épülő irodatömb foglalja el. Bár a pálya még 2005-ben is járható volt, mert akkor közlekedésbarát önkéntesek végigküldtek rajta egy különjáratot a megszüntetés tizedik évfordulójára emlékezve, a következő években a különböző építkezések miatt végképp használhatatlan lett, és ma már csak a Csömöri út közepén rozsdásodó felsővezeték-tartó oszlopok és a Bosnyák téri megálló helye emlékeztet rá, hogy valaha itt villamos járt.
A villamos utódjának szánt 4-es metró szintén nem készült el a Keletitől kifelé, bár a 2000-es évek elején az új zuglói városközpont terve - amiből aztán ezernyi alakváltozással a Bayer-projekt lett - pont azért született meg, mert számítottak rá, hogy a metró érkezésével a terület felértékelődik, jobban megközelíthető lesz. A metró meghosszabbítása ma már reálisan nincs napirenden, a villamos visszaépítéséről ugyan időnként szó van, de komoly szándék a főváros részéről nincs rá. A beruházó pedig természetesen nem épít semmilyen tömegközlekedési fejlesztést, hiszen erre nem kötelezi semmi, és nem jótékonysági intézmény: az irodai dolgozók majd jönnek, ahogy tudnak, kocsival vagy a Csömöri úton közlekedő busszal.
Ám ez a beruházó csak látszólag egy profitmaximalizálásra törekvő, a területből mindent kisajtoló, a köz szempontjait lehetőleg figyelmen kívül hagyó magáncég. Bár előbbi tulajdonságai megvannak, a beruházó valójában a magyar állam. Nem piaci alapon megvalósuló ingatlanfejlesztésről van ugyanis szó, hanem egy teljesen torz közberuházásról. 2023 júniusában Hadházy Ákos független képviselő észrevett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szerződései között egy 244 milliárdos tételt, amely arról szólt, hogy a magyar állam megveszi a Bayertől a zuglói városközpont telkét és irodáit. Ezt egyáltalán nem verték nagydobra, pedig mind a vételár, mind az ingatlan nagy jelentőségű közügy kellene, hogy legyen. Ebből az összegből egy fél metróvonalat meg lehetne építeni, ráadásul olyan időszakban költi el az állam irodavásárlásra, amikor a legtöbb budapesti fejlesztést leállították arra hivatkozva, hogy az államháztartás nehéz helyzete miatt semmire nincs pénz. A zuglói irodanegyedre azonban van, és
nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a magyar állam egyik legjelentősebb budapesti beruházása mostanában.
Azt azonban nem tudjuk, miért csinálják. A nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosított szerződés részletei még mindig nem ismertek, bár Hadházy a Transparency International segítségével pert indított azért, hogy hozzák nyilvánosságra. Idén márciusban a Kúria jogerős ítéletben kimondta, hogy a titkosítás indokolatlan, és az MNV-nek ki kell adnia a dokumentumokat, a képviselő azonban még négy napja is arról posztolt, hogy ez nem történt meg. Balázs Attila a Telexnek adott decemberi interjújában azonban a lényeget elmondta: egyelőre egy előleget utalt át a cégének az állam, a teljes összeget akkor kapják meg, amikor az irodák elkészülnek a kapcsolódó infrastrukturális beruházásokkal együtt, vagyis várhatóan 2026-ban.
A Bayer ezután csak a 168 lakást és az üzleteket tartja meg, egyébként levonul a területről. Nem kell bajlódnia azzal, hogy piaci alapon kinek is adott volna bérbe 150 ezer négyzetméter irodát ezen a nem annyira fényesen megközelíthető helyen, amikor a Váci úti irodafolyosó jelentős része is üresen áll. Mindez már az állam gondja, valamire biztos használni tudja. Hadházy értesülése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költözne ide, amit a szerződés kiderülése után Gulyás Gergely is megerősített egy kormányinfón. A kancelláriaminiszter azt mondta, a kormány szándékai szerint több államigazgatási szervet áthelyeznek ide az olcsóbb működés érdekében. Erre készült egy terv, a jelenlegi épületeket pedig értékesítik. Példaként a nagy létszámú hivatalok közül a NAV-ot említette, valamint a Központi Ellátási Főigazgatóságot. Utóbbi azért furcsa, mert a szervezet alig néhány éve kapott korszerű új székházat a Szabolcs utcában.
Hasonló kormányzati negyedet legutóbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt akartak építeni a Nyugati pályaudvar mellett. Az ötletet heves viták övezték, az akkori Fidesz élesen ellenezte. Most viszont a jelek szerint itt van egy új kormányzati negyed, másfél éven belül kész lesz, és
nincs miről vitatkozni, hiszen nem is tudhatta senki mindeddig, hogy készül.
A nyilvánosság azt hihette, hogy a Bayer Construct nevű magáncég fejleszt ingatlant Zuglóban, ez azonban illúzió volt, valójában egy nagy közberuházás zajlott kiszervezve. Szögezzük le: normális körülmények között nem így építenek új államigazgatási központot. Egy ilyen jelentőségű beruházáshoz nyilvános hatástanulmányok készülnének, amelyek sorra vennék, hogy tényleg olcsóbb-e a működtetés, mi lesz a felszabaduló ingatlanokkal, megfelelő helyen van-e az új negyed, jó-e a költöztetés az ügyfeleknek, aztán lenne építészeti tervpályázat és tisztességes, nyílt közbeszerzés, egyeztetnének a fővárossal és a kerülettel. Megépülne legalább egy új villamos, és olyan városközpont létrehozására törekednének, amely jelentős zöldterületet is magában foglal, nemcsak egy szűkös sétányt és zöldtetős födémeket. A tervről lenne nyilvános vita, az első bejelentéstől az utolsó kapavágásig nyomon lehetne követni az eseményeket.
Így működnek a közberuházások, ha a közérdeket szolgálják, de Zugló esetében sokkal valószínűbb, hogy valami egész más történt: a NER egyik oligarchája belevágott egy óriásprojektbe, menet közben kiderült, hogy ezen a területen a tervezett, messze eltúlzott lakás- és irodamennyiséget nem lehet piaci alapon megtölteni, és mivel bukni nem hagyhatták, az állam mentőövet dobott: legyen szinte az egész iroda, majd teszünk bele valamilyen hivatalokat, abból úgyis van elég. A fejlesztő így biztonságosan és nyereséggel kiszállhat, az állam pedig úgy tesz, mintha pont erre a projektre lett volna szüksége. De vajon ha ez így alakult, az mit vetít előre a Zuglónál nagyságrendekkel nagyobb Rákos-Dubaj esetében? Ha nem jól méri fel az ottani befektető, hogy Budapesten mennyi luxuslakásra, irodára és üzletre van szükség, akkor ki fogja azt a projektet a bukástól megóvni, és mennyiből?
Cikkünk második részében arról lesz szó, hogyan állt elő a Bosnyák tér mögött a jelenlegi helyzet, megmarad-e a jelenlegi piac, és az is kiderül, miért rúgta ki az ellenzéki kerületvezetés a beruházással rendre szembeszegülő főépítészt.
Nyitókép: drónfelvétel az épülő zuglói irodaparkról (Válasz Online) | Városközpont helyett: a NER titkos budapesti óriásfejlesztése – első rész | Nem igaz, hogy nem költ a kormány Budapestre: egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amiből megvették Balázs Attila NER-milliárdos gőzerővel épülő irodanegyedét Zuglóban. Hogy minek, azt nem lehet tudni, de a közérdek soha nem volt szempont a beruházásban. A túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. Friss légifotókon mutatjuk a városközpontnak hazudott, éppen épülő monstrumokat. Első rész. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2024/04/22/zuglo-varoskozpont-kormanyzati-negyed-bayer-construct-balazs-attila-horvath-csaba/ | 2024-04-22 18:00:24 | true | null | null | valaszonline.hu |
"Sikeres megállapodást követően adásvételi szerződést írt alá a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., amelynek értelmében a zárási feltételek sikeres teljesülése esetén
100 százalékos tulajdonosa lesz Magyarország piacvezető kiskereskedelmi baba áruházláncának, a Brendon Holding Kft.-nek
- jelentette be közleményében a Mészáros Csoport, hozzátéve, hogy "az akvizíció elsődleges célja, hogy a márka magyar kézben maradjon, működése hosszútávon biztosított legyen, megőrizze annak értékét, és a Mészáros csoportban rejlő lehetőségek kihasználásával jelentős külföldi terjeszkedésbe kezdhessen a már meglévő szlovákiai operációja mellé".
A közlemény szerint "a Mészáros Csoport tagvállalataival történő együttműködés, a szinergia hatások kiaknázása garantálja a Brendon márka még szélesebb körben történő népszerűsítését, valamint eredményességének és hatékonyságának további növelését".
Ezzel a Mészáros Csoport egy "új, ám annál fontosabb tevékenységi körrel bővül", ami "koncepcióját tekintve közel áll az üzletfilozófiánkhoz: prioritást élvez a gyermekek, családok iránti elkötelezettség és felelősségvállalás".
Az 1993-ban alapított Brendon Magyarországon 18 üzlethelyiséget üzemeltet, a baba-mama termékek kereskedelmére specializálódott áruházak között piacvezető helyet foglal el. Konszolidált árbevétele 2022-ben meghaladta a 15 milliárd forintot, alkalmazottainak száma több mint 300 fő.
A mai trendeknek megfelelően az offline értékesítésen túl a Brendon Csoport online jelenléte is meghatározó, felhasználóbarát és több nyelven elérhető webshopja évről-évre egyre markánsabb részarányt képvisel. A Brendon kínálatát magas minőségű, széles termékportfólió jellemzi, a saját márkás termékek (Brendon, Bollaby, Touragoo) árusítása mellett számos világmárkából biztosítja a legkiválóbb választékot a piacain (a teljesség igénye nélkül: Peg Perego, Cybex, Britax Römer, Abc Design) - közölték.
A Brendont 1993-ban alapító és azóta is a céget vezető tulajdonosok közleménye szerint a tranzakció meg fogja alapozni a cég további fejlődését, növekedését.
A Deloitte Magyarország által támogatott nemzetközi tender eredményeképpen a Talentis Group Zrt.-vel való együttműködést választottuk, mert így látjuk biztosítottnak a cégcsoport jövőjét. Várjuk a közös munkát a Talentis csoporttal,
amely a tranzakció zárását követően kezdődik meg. Motivációnk nem változott: a legszínvonalasabb szolgáltatást szeretnénk nyújtani a kisbabás családoknak most és a jövőben is" - nyilatkozták. | Mészáros Lőrinc megvette a Brendont | „Sikeres megállapodást követően adásvételi szerződést írt alá a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., amelynek értelmében a zárási feltételek sikeres teljesülése esetén 100 százalékos tulajdonosa lesz Magyarország piacvezető kiskereskedelmi baba áruházláncának, a Brendon Holding Kft.-nek"– jelentette be közleményében a Mészáros Csoport. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/04/19/meszaros-lorinc-talentis-brendon-baba-mama-bolt/ | 2024-04-19 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Súlyos, hosszú évekig tartó szabadságvesztésre számíthatnak a hídpénzbotrány elkövetői, ha a bíróság majd elítéli az érintetteket. Az ügyben hivatalos személyeket egyelőre nem hallgattak ki gyanúsítottként, de ha Budai Gyula feljelentése alapján megindítják a nyomozást, nyilvánvalóan tisztázni fogják, hogy kapott-e bármelyik baloldali politikus a Lánchíd-beruházásból „kimentett” pénzekből. Ezt is ajánljuk a témábanBudai Gyula: a Karácsony vezette Városháza vezetőihez kerülhettek a hídpénzbotrány kenőpénzeiA fideszes politikus szerint kampánycélokra is használhatták a visszaosztott pénzeket.Amennyiben kiderül, hogy korrumpáltak baloldali politikusokat, az hivatali vesztegetés elfogadása lenne, aminek a büntetési tétele akár tíz év is lehet. Budai feljelentésével kapcsolatban kerestük a rendőrséget, hogy elrendelték-e a nyomozást, de választ egyelőre nem kaptunk.Egy bennfentes segítheti a hatóságokatEmlékezetes, a fideszes politikus azután fordult a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI), hogy levelet kapott egy hídpénzbotrányra rálátó forrástól. A levélben az szerepelt, hogy a költségvetési csalással gyanúsított, számlagyáras exügyvéd, Vig Mór a Mammut bevásárlóközpontnál található biztonsági cég irodájába járt „elszámolni” a Lánchíd-beruházásból kiszivattyúzott, majd készpénz formájában felvett összeggel. Vig a levélíró szerint erről kizárólag a vállalkozás vezetőjével tárgyalt.Ezt is ajánljuk a témábanHídpénzbotrány: ebben a plázában vehették át a baloldalnak szánt kenőpénzeket (VIDEÓ)„Ez a biztonsági cég kapcsolatban áll a felújítást végző A-Híd Zrt.-vel” – árulta el Budai Gyula, megjegyezve, hogy az elszámolás a biztonsági cég vezetőjével történt.Mindebből az következik, hogy az A-Híd Zrt. által az exügyvédnek átutalt másfélmilliárd forint itt cserélhetett gazdát. Budai szerint a biztonsági cég kapcsolatban áll a felújítást végző A-Híd Zrt.-vel. A képviselő megjegyezte, hogy a levélíró úgy tudja: a hídpénzből jelentős összegek kerültek a fővárosi baloldalhoz.Mint azt már megírtuk, a címadatok alapján a biztonsági cég nem lehet más, mint a Lövőház utca 7–9. szám alatt található Árgus-Security Vagyonvédelmi Kft. A biztonsági vállalkozás egyik tulajdonosa Apáthy Zoltán Endre, az ő édesapja pedig nem más, mint Apáthy Endre, akinek a családi érdekeltségébe tartozik az A-Híd Zrt.Amennyiben tehát igazak a bennfentes levélíró állításai, a Lánchíd-beruházásból „kimentett” pénzek az azt végző A-Híd tulajdonosi köréhez kerülhettek vissza. Onnan pedig az összegek a levélíró szerint a budapesti Városházán landoltak.HídpénzbotrányA hídpénzbotrány főszereplője egyébként az a Vig Mór, aki Vig Dávid Amnesty-vezér testvére és akit tavaly novemberben vették őrizetbe, majd tartóztatták le, miután belebukott egy sok száz milliós számlagyárba. A NAV az ügyben több helyszínen tartott házkutatást és foglalt le pénzeket. Az eljárás keretében kiszálltak többek között Hegedüs Dánielhez ügyvédhez, illetve a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-hez is.Ezt is ajánljuk a témábanHázkutatást tartott az adóhatóság a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nélA hatósági intézkedés a sok százmilliós számlagyár ügyébe belebukó, jelenleg is letartóztatásban lévő egykori ügyvéd, Vig Mór elleni eljárás keretében történt – tudta meg a Mandiner.Gyanús utalásokKésőbb kiderült, hogy 2020 novembere és 2022 júliusa között az A-Híd 1,4 milliárd forintot utalt Vig cégének, fentebb említett Sunstrike Hungary Kft.-nek. Ebből az összegből továbbutaltak 900 millió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. A gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról.Ötszázmillió landolt egy másik ügyvédnélA jól működő gépezetbe végül hiba csúszott, hiszen a több más bűncselekménnyel is összefüggésbe hozott Vig Mórt 2022 januárjában egy jogerős ítélete miatt eltiltották az ügyvédi hivatás gyakorlásától. Ezután vonták be Hegedüst is az ügyletekbe, aki a saját ügyvédi letéti számlájára utalta a Sunstrike Hungary Kft.-hez érkező maradék összeget, majd onnan mintegy ötszázmillió forintot felvett készpénzben.Fontos hangsúlyozni, hogy mindezeket a tranzakciókat megelőzte a beruházás érthetetlen megdrágítása. Karácsonyék a 2019-ben, a hatalomváltás után új közbeszerzési eljárást írtak ki a Lánchíd-beruházásra. A győztes az A-Híd lett, ugyanakkor ötmilliárd forinttal drágább ajánlattal nyertek, mint amennyiért a Tarlós-érában végezték volna el a munkát.A sokmilliárdos drágulás (bruttó 21,8 milliárd helyett 26,8 milliárd) mellett majdnem hatvanszorosára, 4,2 milliárd forintra emelték a Tarlós alatt zajló projekthez képest a vállalkozónak járó előleget, a céget terhelő kötbért viszont megfelezték.Karácsonyék védekezése megbukottAz ügyben a Kehi is vizsgálatot indított, majd néhány napja közzétette a részjelentését, amelyben sokatmondó pénzmozgásokat tárt fel a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. és a számlagyáras Vig Mór cége között. A dokumentum porrá zúzza Karácsonyék védekezését: a főváros balliberális vezetése ugyanis eddig azzal érvelt, hogy a renoválás és a kétes pénzmozgások között nincs időbeli egybeesés. Csakhogy a Kehi egyértelműen rámutatott, hogy a másfél milliárd forint egésze a közbeszerzési eljárás alatt, 1,3 milliárd forint pedig a kivitelezési szerződés megkötése után került az A-Hídtól a számlagyáras exügyvéd cégéhez. | Hosszú börtönévek várhatnak a hídpénzbotrány baloldali haszonélvezőire | Budai Gyula hivatali vesztegetés gyanújával tett feljelentést, mert információi szerint a Lánchíd-felújításból „kiszivattyúzott” másfélmilliárd forint nagy része a Karácsony Gergely vezette Városházán landolhatott. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2024/04/hosszu-bortonevek-varhatnak-a-hidpenzbotrany-baloldali-haszonelvezoire | 2024-04-23 00:00:00 | true | null | null | Mandiner |
A nyári szünet kezdetéig 194 ezer hordozható számítógépet juttatnak el az 5., a 6. és a 9. évfolyamos diákoknak meg a köznevelési intézményeknek – jelentette be a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára Pécsen.Zámbóné Sandó Szilvia intézményvezető, Tóth László Ákos, a Pécsi Tankerületi Központ igazgatója, Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára és Õri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke (b-j) a pécsi Jókai Mór Általános Iskola diákjainak kiosztott notebookok átadásán 2024. április 22-énZámbóné Sandó Szilvia intézményvezető, Tóth László Ákos, a Pécsi Tankerületi Központ igazgatója, Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára és Õri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke (b-j) a pécsi Jókai Mór Általános Iskola diákjainak kiosztott notebookok átadásán 2024. április 22-én Fotó: Ruprech Judit/MTI/MTVABalatoni Katalin a pécsi Jókai Mór Általános Iskolában tartott sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a 2022-ben elindult országos notebookosztás első két fázisában 260 ezer hordozható számítógépet adtak térítésmentesen felsős diákoknak, tanároknak és oktatási intézményeknek. Ettől a héttől a nyári szünetig pedig további csaknem 194 ezer eszközt osztanak ki, míg 2024 őszétől a jelenlegi negyedikesek és nyolcadikosok kerülnek sorra – mondta.A köznevelésben részt vevő (állami, egyházi és nemzetiségi fenntartásban működő) intézmények tanárainak és diákjainak térítésmentesen biztosított hordozható számítógépeket egy több mint 200 milliárd forintos, kormányzati támogatással megvalósuló program részeként szerezték be.Azt mondta, a fejlesztések legfőbb célja, hogy egyenlő hozzáférést biztosítsanak a digitális tanuláshoz minden diáknak, azaz a legkisebb falvakba is eljussanak az eszközök.A következő hetekben országosan 193 702 notebookot szállítanak ki 2581 köznevelési intézmény 3085 feladatellátási helyére. A pécsi Jókai-iskolába 100 laptop érkezett, míg a megye egészébe több mint 7500 számítógépet juttatnak el a következő időszakban.A program a személyes használatú gépeken túl intézményi használatot szolgáló notebookokat is biztosít az iskoláknak, ezzel javítva az információ- és kommunikációtechnológiai eszközellátottságot és az egyenlő hozzáférést a berendezésekhez. A program 2024 őszén az akkori 5. és 9. évfolyamon tanuló diákokat célzó eszközkiosztással folytatódik – áll az esemény háttéranyagában.A hasonló, budapesti sajtótájékoztatón Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: „nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az EU nem járult hozzá, „Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.Rétvári szerint a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit, „akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.De bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. „Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – mondta Rétvári. Mindenesetre az EU-zászlót nem szedték le maguk mögül:Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos, Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (b-j) az 5., 6. és 9. évfolyamon tanulóknak beszerzett notebookok kiosztásáról tartott sajtótájékoztatón a Belügyminisztériumban 2024. április 22-én.Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos, Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (b-j) az 5., 6. és 9. évfolyamon tanulóknak beszerzett notebookok kiosztásáról tartott sajtótájékoztatón a Belügyminisztériumban 2024. április 22-én. Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVAA korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – mondta Rétvári.Érdekes, hogy a laptoposztás pont a kampányidőszakra esik, 2022-ben fideszes jelöltek osztogatták az uniós pénzből szerzett laptopokat, ami miatt a választási bizottság elmarasztaló döntést hozott, de azt a Kúria felülbírálta. Tehát számított kampányolásnak, ha egy képviselőjelölt-államtitkár a kampányidőszakban EU-s pénzből vett laptopokat osztogat a választókerülete egyik iskolájában. Most is valami hasonlóra lehet majd számítani. (via MTI) | Újabb 200 ezer diák és iskola kap laptopot az államtól a kampányidőszak alatt | Nem lenne meglepő, ha most is fideszes jelöltek osztogatnák őket, a Kúria ugyanis ebben nem látott kivetnivalót. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/22/ujabb-200-ezer-diak-es-iskola-kap-laptopot-az-allamtol-a-kampanyidoszak-alatt | 2024-04-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A panziója korszerűsítése során felhasznált uniós támogatásokkal kapcsolatos csalás, valamint az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megsértése címén vádat emelek Vratislav Mynarral szemben, aki Milos Zeman cseh államfőnek volt a kabinetfőnöke – közölte hétfőn Hynek Olma, a brnói ügyészség hivatalának szóvivője.A Clever Management, tehát Mynar vállalata a hatóságok szerint törvénysértő módon nyert el 13 éve hatmillió korona (94 millió forint) támogatást a felújításra. A cég 2023 áprilisában visszatérítette az összeget. Mynar tagadja bűnösségét.A brnói büntető törvényszék szóvivője elmondta, hogy a vádhatóság háromtól négy évig terjedő – felfüggesztett – büntetést, valamint tízmillió korona (156 millió forint) pénzbírságot indítványozott. | Csalással vádolják Milos Zeman volt cseh elnök egykori kabinetfőnökét | A közel 100 millió forintos csalás miatt az ügyészek csak felfüggesztett büntetést és pénzbírságot kértek. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2024/04/csalassal-vadoljak-milos-zeman-volt-cseh-elnok-egykori-kabinetfonoket | 2024-04-22 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Az elmúlt években több száz olyan céget és magánszemélyt azonosított a rendőrség, amelyek rendszeresen megváltoztatják a nevükön lévő autók bejegyzett üzembentartóit, így használóik megússzák a közlekedési közigazgatási bírságokat.
A jelenségről először a Traffix nevű közlekedési blog számolt be belső rendőrségi információra hivatkozva. Eszerint a módszer lényege, hogy a gyorshajtási ügyek többségében nem állítják meg a helyszínen a szabálysértő autósokat, az ilyen ügyekben az objektív felelősség elve alapján közigazgatási eljárás indul, így a bírságot elvileg az autó tulajdonosának kell befizetnie, amennyiben nem nevezi meg a szabálysértés elkövetőjét, illetve nem jelzi, hogy az autót ellopták vagy eladta, mielőtt szabálysértést követtek el vele.
A szabálysértésekről készült határozatokat nyolc napon belül küldi ki a rendőrség az autó gazdájának, aki csak akkor kapja meg azonnal, ha van Ügyfélkapu-regisztrációja és elektronikus ügyintézést kért korábban. Amennyiben ez nem történt meg, akkor a posta kézbesíti a rendőrség ajánlott levelét, amit ha a címzett nem vesz át, akkor a kézbesítési vélelem beállta előtt további hetek telhetnek el.
Ezután 30 nap áll rendelkezésre a fellebbezésre vagy a büntetés befizetésére. Amennyiben azonban nem érkezik reakció, akkor a rendőrség napokkal később értesíti a kormányhivatalt, hogy vonja ki a forgalomból az autót, amellyel elkövették a szabálysértést. Ekkor azonban a kormányhivatal jelzi, hogy az autó már tulajdonost váltott, az új tulajdonossal szemben pedig nem lehet szankciót alkalmazni.
Az autókereskedő cégek illetékmentesen adhatják-vehetik egymás közt a járműveket, a Traffix információi szerint pár ezer forintot kérnek az érdeklődőktől, a csalásra épülő vállalkozások pedig sokszor hajléktalanok nevén futnak, akiket semmilyen hivatalos levéllel nem találnak meg a hatóságok, amikor pedig túl sok tartozást halmoznak fel, akkor egyszerűen bedöntik a vállalkozást.
A közúti közlekedésről szóló törvény huszonegyedik paragrafusában szereplő szabálysértések között a gyorshajtás mellett ott szerepel a vasúti átjárón való tiltott áthaladás, a piros lámpán való áthajtás is, az autópálya leállósávjának használata, valamint a behajtási tilalomra és kötelező haladási irányra vonatkozó szabály megsértése, illetve a természetvédelmi területeken való engedély nélküli közlekedés is. Emellett a benzinkutakról fizetés nélkül elhajtók, illetve az úthasználati díj fizetését elmulasztók közt is ott lehetnek az autóátírásos csalók.
Herpy Miklós közlekedési ügyvéd a Telexnek arról beszélt, hogy jelentősen csökkenne az ilyen típusú visszaélések száma, amennyiben megváltoztatnák az autók átírására vonatkozó jogszabályt azzal, hogy az illetékmentes átírás előfeltételei közt szerepelne, hogy ne legyen közigazgatási eljárás folyamatban, illetve rendezetlen közigazgatási bírság az autóval kapcsolatban.
A rendőrség az ügyben azt a tájékoztatást adta a portálnak, hogy az objektív felelősség elvén alapuló közigazgatási bírságok nyitott követelésállománya 2020 és 2022 vége közt meghaladta a 10 milliárd forintot, de ennek egy része abból adódott, hogy a szabálysértők részletfizetési lehetőséget, vagy fizetési halasztást kértek. Ugyanakkor szintén ebben az időszakban összegyűlt további 2,5 milliárd forint útdíjfizetés elmulasztásából adódó bírság is a kintlevőségek közt, további közel 1,7 milliárd forintot pedig olyan szabálysértések után nem fizettek be az autósok, amelyek nem tartoztak az objektív felelősség körébe.
A közlekedésrendészet költségvetési csalás gyanúja miatt büntetőeljárásokat kezdeményezett ezekben az ügyekben, a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi.
Az ORFK azt is közölte, hogy a közlekedési szabályrendszer átfogó felülvizsgálatával, illetve az új KRESZ-szel kapcsolatos kormányhatározat alapján zajló jogalkotással a közlekedési bírságok megúszásának lehetőségét is vissza akarják szorítani. | Pár ezer forintért lehet megúszni a legtöbb közlekedési bírságot az elterjedt csalással | A csalásra épülő vállalkozások sokszor hajléktalanok nevén futnak, akiket semmilyen hivatalos levéllel nem találnak meg a hatóságok. Amikor pedig túl sok tartozást halmoznak fel, egyszerűen bedöntik a vállalkozást. | null | 1 | https://www.economx.hu/belfold/kozlekedesi-birsagok-rendorseg-csalas-objektiv-felelosseg.788712.html | 2024-04-22 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A politikai kavaráson túlmenően köztörvényes bűncselekménnyel vádolja a Momentum az ajkai MSZP-t, ezért a liberális párt büntetőfeljelentést tett okirathamisítás miatt és külön indul a választásokon.Ajkán márciusban jelentették be, hogy a várost eddig is irányító Közösen Ajkáért Egyesület jelöltjeit 5 ellenzéki párt fogja támogatni: a DK, a Jobbik, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd.Mint Bedő Dávid frakcióvezető a 444-nek elmesélte, az ötpárti megállapodás szerint a szavazólapon csak a Közösen Ajkáért Egyesület (KAE) neve és logója szerepelt volna. A Momentum csak az aláírási ívek kézhez kapásakor észlelte, hogy az aláírt megegyezés ellenére az íveken - és így később majd a szavazólapokon is - az MSZP neve és logója is szerepel az egyesületé mellett.Bedő Dávid a 444-nek azt mondta, hogy valaki kicserélte a választási bizottságnál leadandó, többoldalas úgynevezett A4-es lap 2. oldalát, emiatt kerülhetett fel a lapra az MSZP emblémája.A liberális párt emiatt már hivatalosan jelezte is a helyi választási bizottságnál, hogy külön indul és rendőrségi feljelentést is tett.Így az is eldőlt, hogy a városban a települést 2019 óta a polgármestert is beleszámolva kétharmaddal irányító KAE ellen elindul a Fidesz, a Mi Hazánk, a Kutyapárt és a Momentum is.A súlyos vádról természetesen szerettük volna megtudni az MSZP véleményét is, de a szocialisták nem reagáltak a megkeresésünkre, ha jelentkeznek, frissítem a cikket. | Jó hangulatú ellenzéki kampány Ajkán: okirathamisítás miatt feljelentette a Momentum az MSZP-t és inkább külön indul | A politikai kavaráson túlmenően köztörvényes bűncselekménnyel vádolja a Momentum az ajkai MSZP-t, ezért a liberális párt büntetőfeljelentést tett okirathamisítás miatt és külön indul a választásokon. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/23/jo-hangulatu-ellenzeki-kampany-ajkan-okirathamisitas-miatt-feljelentette-a-momentum-az-mszp-t-es-inkabb-kulon-indul | 2024-04-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Módfelett érdekes céggel gyarapodott a kormányzati propagandakampányok fő felelősének, Balásy Gyulának eddig is meglehetősen kiterjedt céghálója. A hivatalosan médiatervezéssel foglalkozó New Land Media Kft.-nek eddig is volt egy rendezvényszervezéssel foglalkozó leánycége, a Visual Europe Zrt., de nyilvános adatbázisok szerint ennek a társaságnak április 3-án is lett egy leánycége. Ennek a cégnek a neve pedig:
Hydra Ops Kft.
Ezt hivatalosan április 15-én jegyezték be. Ha pedig megnézzük, hogy mivel is foglalkozik Balásy Gyula céghálójának új tagja, akkor meglepő dolgokra bukkanhatunk. Például:
egyéb információ-technológiai szolgáltatás,
híradás-technikai berendezés gyártása,
személybiztonsági tevékenység,
biztonsági rendszer szolgáltatás,
számítógépes programozás.
Hogy ez így együtt mit jelent, ahhoz a cég honlapján található bemutatkozás nyújt némi támpontot.
Munkatársaink több mint 10 éves titkosszolgálati múlttal rendelkeznek, legjobb tudásuk szerint állnak a megrendelőink rendelkezésére
- olvasható a leírásban.
Egyik termékük például a Mobile Jammer Box. Ez a leírása szerint egy olyan korszerű, hatékony és megoldásaiban forradalmian új információvédelmi eszköz, amely segít védekezni az egyre inkább elterjedő, saját mobiltelefonunkat kémkedésre felhasználó támadásokkal szemben. Az ára 500 ezer forint. A fő profiljuknak azonban a kibervédelem tűnik. Felkutatják a potenciális szoftverhibákat, gyenge jelszavakat, hibás beállításokat, amelyeket egy támadó képes lenne kihasználni.
Tehát a NER-ben sikert sikerre halmozó 45 éves üzletember ezúttal nem a kommunikációs ágazatban tett egy lépést előre, hanem egy teljesen új és számára ismeretlenebb piac meghódítására készülhet. A Hydra Ops titkosszolgálati múlttal rendelkező munkatársai azért is érdekesek, mert Rogán Antal a kormányzati propaganda mellett amúgy a titkosszálgálatokat is felügyeli.
Eddig a cégnek nem ment kimondottan jól, bár a bevétele évről évre gyarapodott. Míg 2019-ben 13 millió forintos forgalmat értek el, ez 2023-ban közel 152 millió forintra kúszott fel és 23,7 millió forintos profitnak is örülhettek a korábbi tulajdonosok. Balásy Gyula érkezése előtt a p2m Informatika Szolgáltató Kft. volt a többségi tulajdonos. Ők sem teljesen ismeretlenek.
Lapunk is beszámolt arról, hogy összesen 25 milliárd forintos, szervezetfejlesztésre vonatkozó megbízást kapott két Balásy Gyulához köthető cég, a p2m Informatika Kft. és a p2m Consulting Kft a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKOH). A tulajdonos az a Szabad Tamás, aki még a Lounge Consulting Bt.-ben volt üzlettársa Balásynak. Tőlük vette át a titkosszolgálati múlttal rendelkező céget a Visual Europe, amelynek neve szinte minden fontosabb állami rendezvényen felbukkan, és alapvetően egy kormányzati megbízásokkal kitömött rendezvénytechnikai cég. | Kémelhárító céget szerzett Rogán Antal kedvenc plakátosa | Balásy Gyula céghálójának új tagja segít védekezni a telefonos lehallgatások ellen is. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/rogan-antal-titok-kem-ceg-titkos-titkoszogalat-balasy-gyula.html | 2024-04-22 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Több olvasónk jelezte, hogy valami nem stimmel Horváth Csaba facebookos hirdetései körül.„Nekem Zugló az első. Építsük együtt Zugló jövőjét! Támogasson ajánlásával” – írta egy múlt heti posztban, amit a látszat szerint Zugló önkormányzata fizetett.Ez nem új keletű jelenség, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt tavaly decemberben szúrta ki, hogy „gyakran lehet olyan hirdetésekbe ütközni, amely ugyan Horváth Csaba zuglói polgármester oldalát hirdeti, de közben a hirdetés finanszírozójaként Budapest Főváros XIV. Kerületének Önkormányzata van megjelölve”.A mostani választási kampány hirdetéseiről megkérdeztük az önkormányzatot. „A Horváth Csaba polgármesteri ajánlásával kapcsolatos hirdetésnél a Facebook kezelői felületén tévesen Zugló Önkormányzata lett megjelenítve a finanszírozó megnevezésénél, noha a hirdetést Horváth Csaba finanszírozta a saját, a hirdetésekhez rendelt bankkártyájáról – írták. – Ezúton kijelentjük, hogy Horváth Csaba polgármester jelölti kampányára eddig sem költött egy forintot sem és ezután sem fog költeni sem Zugló Önkormányzata, sem az önkormányzat médiacége, a Zugló Információs és Médiacsoport Kft.”Az adott poszt finanszírozójának valóban bárkit be lehet írni. A Metán visszakövethetők a hirdetés részletei. Eszerint a szóban forgó posztra 45-50 ezer forintot költöttek el, a megjelenésszám 20-25 ezer. | Úgy tűnik, mintha a zuglói önkormányzat fizetné Horváth Csaba kampányhirdetéseit, pedig nem | Több olvasónk jelezte, hogy valami nem stimmel Horváth Csaba facebookos hirdetései körül. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/23/ugy-tunik-mintha-a-zugloi-onkormanyzat-fizetne-horvath-csaba-kampanyhirdeteseit-pedig-nem | 2024-04-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Online, Facebookon megtartott sajtótájékoztatón jelentette be ma, csütörtökön Kálmán Olga, a DK frakciószóvivője, hogy a legfőbb bírói grémiumnál, a Kúrián is pert nyert az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) ellen – szavaik szerint – „a propagandisták fizetése ügyében”, vagyis az állami médiavállalat munkatársainak jövedelme ügyében.Az ellenzéki párt azért perelte be még tavaly márciusban az MTVA-t, hogy megtudja, mennyi közpénzt kapnak az állami közmédia irányítói és arcai. Mint arról a Media1-en már beszámoltunk, a DK az ügyben már pert nyert a Fővárosi Ítélőtáblán is, emiatt tudja ma az ország, hogy többek között Papp Dániel, az MTVA jogszerűen hírhamisítónak nevezhető vezérigazgatója 3 és fél millió forintot keres havonta, Lánczi Tamás több mint kétmillió forintot kapott az adófizetők pénzéből (ő azóta távozott a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz), Császár Attila pedig havi egymillió háromszázezer forintért gyárt propagandát. Ez azonban nem minden, az MTVA ugyanis nem adta ki mindenki fizetését, ráadásul megtámadta a korábbi ítéletet a Kúrián.A Demokratikus Koalíció mostani győzelmével azonban a Kúria helyben hagyta a korábbi bírósági döntéseket. A DK szerint ez azt jelenti, hogy a magyaroknak joguk van tudni, hogy mennyit keresnek a közmédia propagandistái.Kálmán Olga, a DK frakciószóvivője közölte: egy ezzel párhuzamosan zajló perben azt is ki fogják deríteni, hogy mennyit keresnek azok a propagandisták, akiknek a fizetését eddig eltitkolta az MTVA, és nem adta ki a korábbi eljárásban. „Amint azt a pert is megnyertük, és megkaptuk ezeket az adatokat, a korábbiakhoz hasonlóan ismét nyilvánosságra fogjuk őket hozni. Olyan nincs, hogy valaki azért kapja a pénzét a magyar emberektől, hogy hazudjon nekik, és még csak azt sem tudhatja az ország, hogy hogy fizet ez az agymosás.”Kálmán Olga és a DK sajtótájékoztatója az alábbi videó segítségével teljes egészében megtekinthető.A korábban nyilvánosságra hozott fizetési adatok itt érhetők el. | A DK a Kúrián is pert nyert az MTVA ellen az állami médiavállalat munkatársainak fizetése ügyében | A Demokratikus Koalíció újabb győzelmet aratott a bíróságon, a Kúria ugyanis helyben hagyta a korábbi bírósági döntéseket, melyek kimondták, hogy az embereknek joga van megtudni, hogy mennyit keresnek az MTVA emberei. | null | 1 | https://media1.hu/2024/04/11/dk-kuria-mtva-propagandistak-fizetes-ber-itelet/ | 2024-04-11 00:00:00 | true | null | null | Media1 |
Ők azok az olvasóink, akiknek a kéretlen csomagról szóló értesítést a European Chinese Supply Chain Zrt. (ECSC) küldte. A cégről azóta megtudtuk, csupán logisztikai szolgáltatók, a küldemények tartalmához nincs közük. Ez a cég, pontosabban a benne felajánlott tisztség a 150 ezer forintos havi tiszteletdíjjal szakított ki egyébként egy "kurva anyját" kifakadást Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkárból (ez Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő posztja révén vált közkinccsé). A potentát felkérése úgy vetődhetett fel, hogy az államnak kell delegálnia egy képviselőt, mivel az ECSC Zrt. egyik tulajdonosa a Magyar Posta Zrt. leányvállalata, a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt.
Ez utóbbi alapította eredetileg az ECSC Zrt.-t két kínai logisztikai társasággal közösen hárommillió euró törzstőkével. A kínai-magyar vegyesvállalatról a megállapodást még 2017 novemberében, egy budapesti monstre rendezvényen, a kínai-kelet-közép-európai csúcstalálkozó üzleti fórumán írták alá. Induláskor 35-35 százalékos tulajdonos volt a posta, illetve a sanghaji székhelyű ZTO Express, valamint 30 százalékkal részesedett a Ningbo Talents IT Co. Ltd. Az üzlet lassan lendült be, a forgalom 2021-ben haladta meg először az egymilliárd forintot, de 2022-re alaposan megugrott, akkor már több mint hétmilliárd forint volt az árbevétel az Opten adatbázisa szerint.
Közben átrendeződtek a sorok, 2020-ban a kínai üzlettársak közül kilépett a Ningbo Talents, így a Magyra Posta és a ZTO 50-50 százalékos tulajdonossá vált, mígnem a ZTO is távozott, vagyis a magyar állami vállalat lett a cég egyedüli részvényese 2021 júliusától. A nagy mozgások közepette két tőkeleszállítás is történt a ECSC Zrt.-nél, és végeredményben 450 ezer euróra apadt az alaptőkéje. A tulajdonosi szerkezet változását a sajtóban részben azzal hozták összefüggésbe, hogy 2021. július 1-jétől az unión kívülről érkező, 22 euró alatti értékű áruk áfamentessége megszűnt, ráadásul vámot is kell fizetni. Megdrágultak tehát a harmadik országból, így például Kínából rendelt kis értékű termékek, ami nem segítette az ambiciózus tervek megvalósítását, márpedig az ECSC a honlapja szerint nem kevesebbre tör, minthogy közép-kelet-európai, balkáni térségi központként a kínai eredetű e-kereskedelmi küldemények logisztikai piacának kulcsszereplőjévé váljon. Ezt a víziót arra alapozzák, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt az Ázsiából, főként Kína irányából e-kereskedelmi forgalomban érkező küldemények nagyságrendje. Magyarország kiváló geopolitikai elhelyezkedése lehetőséget teremt, hogy az ország adottságait kihasználva piacra tegyen szert a nemzetközi e-kereskedelmi logisztikai szektorban - áll a cég honlapján.
Nem sokáig maradt egyedül a Magyar Posta Vagyonkezelő Zrt., betársult mellé az ECSC Zrt.-be egy kínai-magyar vegyesvállalat, a European Post Service (EPS) Kft. 2021 októberében. A következő évben pedig már jött is a kiugró teljesítmény, 2022-ben az ECSC Zrt. 17,7 millió euró bevételt ért el, és a közgyűlésen úgy határoztak, hogy az 510 ezer euró adózott eredményből 450 ezer euró osztalékot fizetnek ki a tagi részesedések arányában. A többség, 60 százalék az EPS-é, így a kínai-magyar vegyesvállalatot az osztalékból 250 ezer euró, a 40 százalékban tulajdonos posta leánycégét pedig 200 ezer euró illette meg.
A kínai-magyar EPS Kft. magyar tulajdonosa a L.A.C. Holding Zrt., amely a tiszteletbeli kazah konzul, Horváth László érdekeltségébe tartozik, a másik 50 százalékos tulajdonos a kínai kézben lévő CECZ Közép-európai Kereskedelmi és Logisztikai Együttműködési Övezet Kft. A CECZ neve a lélegeztetőgép-bizniszből ismerős: összesen 11,8 milliárd forintért szerzett be a Covid idején védőfelszereléseket, maszkokat és lélegeztetőgépeket.
A CECZ csoport azóta egy ennél is nagyobb projekt főszereplője lett: 2021. október végén jelentették be, hogy 27 milliárd forintért raktárbázist építenek Vácon az E-kereskedelmi Logisztikai Parkban, a kormány pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette a projektet. Nemcsak építkezésről és hiper-szuper robotizált raktárberuházásról volt szó, hanem a Magyar Narancs információi szerint megvették az ipari parkot üzemeltető céget, sőt, az ipari park területéből is jócskán bevásároltak. Ezen kívül az is megjelent a hírekben, hogy 15 ezer négyzetméteren akkumulátorok és akkumulátor-alapanyagok tárolására szolgáló raktár épül. Tavaly nyáron, az épület bokrétaünnepén 25 milliárd forintos logisztikai okosraktárról volt szó, de az ügy jelentőségét mutatja, hogy maga Varga Mihály pénzügyminiszter vett részt az eseményen, és a beruházásról úgy beszélt, mint ami fontos eleme a kormány keleti nyitás politikájának. Az már idei hír, hogy várhatóan őszre beindul a raktár - legalábbis a váci városvezetés az év elején ezt tudta meg a CECZ képviselőjétől.
Megkerestük Horváth Lászlót, hogy megtudjuk,
hogyan került a L.A.C. Holding a Magyar Posta csomagküldő logisztikai üzletébe?
Hogyan jött létre a kínai üzleti kapcsolat?
Mit nyújt az L.A.C. Holding a közös vállalatban, illetve a csomagszállító ECSC cégben?
Hogyan valósítják meg a célt, hogy az ESCS a térségben meghatározó szereplő legyen a kínai e-csomagterítésben, milyen kínai cégekkel, szervezetekkel állnak kapcsolatban?
Milyen növekedési terveik vannak a csomagküldő piacon a következő néhány évre?
A tiszteletbeli konzul azonban rövidre zárta érdeklődésünket, csupán annyit közölt, hogy az ECSC Zrt. célja a Kínából érkező e-kereskedelmi küldemények továbbítása a magyarországi címzetteknek, valamint a küldemények eljuttatása más európai országok címzettjeinek. Amúgy pedig a kérdések "mindegyike üzleti titok tárgyát képezi" - tette hozzá. | Így ér össze a kínai kamuküldemény, a posta, a kazah tiszteletbeli konzul és a lélegeztetőgép-biznisz | Dőlnek a levelek a szerkesztőségünkbe a kéretlen kínai webshopos küldeményekkel pórul járt olvasóinktól, a palira vett munkatársunkéhoz hasonló történettel: kollégánk nem kért, mégis kapott egy csomagot, és kifizetett 13 ezer forintot egy nem túl okos óráért. A pénzét azóta visszakapta, miután bejárta a magyar-kínai-hongkongi-román cégekből álló hálózat valamennyi ágát-bogát. (Olyan olvasók is jelentkeztek, akik egyik másik céghálóba gabalyodtak bele.) Többen arról számoltak be, hogy fel sem tételeztek átverést, hiszen a Magyar Posta MLP-furgonjával érkezett a csomag. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/04/22/kinai-kamukuldemeny-a-posta-a-kazah-tiszteletbeli-konzul-lelegeztetogepbiznisz/ | 2024-04-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Már tavaly megvásárolta az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány a zalaszabari Zobori Élményparkot, amely a napokban számolt be a Facebook-oldalán arról, hogy bezárt. Ez a bejegyzés azóta már nem elérhető, és az állítás ebben a formában nem is igaz, a területen ugyanis továbbra is fogadnak majd gyerekeket.
2019-ben a Zobori Élménypark átadásakor Rogán Antal miniszter azt mondta, hogy Zalaszabar megelőzte Budapestet, már ami a fix telepítésű hullámvasút létesítését illeti. A beruházás költsége meghaladta az 1,271 milliárd forintot, és a projekt jelentős része állami támogatásból valósult meg. A 24.hu-n még 2020-ban írtunk arról, hogy a Kis-Balaton közelében kiépített vidámparkot üzemeltető Zobori Kalandozoo Kft. 923 millió forint egyedi támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ).
A Zobori Élményparkkal kapcsolatban telefonon érdeklődtünk a korábbi többségi tulajdonosnál, Szabadics Zoltánnál, aki még 2008-ban vásárolta meg a szóban forgó területet. A BAHART igazgatósági elnöke azt kérte, hogy az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványt keressük meg. Így is tettünk, de az alapítvány csak részben válaszolta meg kérdéseinket.
2023 őszén az Erzsébet Alapítvány tulajdonába került a Zobori Élménypark, amelyet az Erzsébet-táborok táborhelyeként kizárólag a beteg, gyógyuló és rászoruló gyermekek használhatnak majd ingyenesen
- írták.
Úgynevezett Gyógyító Szent Erzsébet-táborokat egyébként már évek óta szerveznek ide. A hatnapos, ötéjszakás élményterápiás táborokat eddig is térítésmentesen ajánlották fel a speciális ellátást igénylő beteg vagy gyógyuló gyermekek számára. Az alapítvány válasza viszont azt sejteti, hogy belépőjegy megvásárlása esetén mások is használhatják majd a parkot. Erre is rákérdeztünk, de nem kaptunk választ. Ahogy arra sem, hogy mennyit fizetett az Erzsébet-táborok alapítványa a jelentős állami támogatásból létesített élményparkért.
A tulajdoni lap szerint az alapítvány már 2023 júniusában a terület tulajdonosává vált, viszont ekkor még az élménypark elidegenítési tilalom alatt állt, illetve az MBH Bank 168 millió forintos jelzáloga, valamint az MTÜ alá tartozó Kisfaludy Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. 601 milliós jelzáloga terhelte. Az elidegenítési és terhelési tilalmat tavaly augusztusban törtölték. Ennek részleteire rákérdeztünk az MTÜ-nél, amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Habár a terület tulajdonosa 2023 nyara óta már nem Szabadics Zoltán, a turizmus.com oldalán egy, a héten megjelent cikkben mégis a vele készült beszélgetésben ismertetik a kalandpark tavalyi látogatási adatait.
A Zalaszabaron található Zobori Élménypark 2023-ban is magas látogatottsággal büszkélkedhetett: 40 ezer vendég kereste fel, a szomszédos Holnapocska Táborban több mint 3000 gyermek nyaralt térítésmentesen,
írták. | Már tavaly megszerezte az Erzsébet-táborokat működtető alapítvány a csaknem egymilliárdos támogatásból megépült zalaszabari élményparkot, ami nem zár be, csak átalakul | Már tavaly megvásárolta az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány a zalaszabari Zobori Élményparkot, amely a napokban számolt be a Facebook-oldalán arról, hogy bezárt. Ez a bejegyzés azóta már nem elérhető, és az állítás ebben a formában nem is igaz, a területen ugyanis továbbra is fogadnak majd gyerekeket. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/04/18/zalaszabar-zobori-elmenypark-erzsebet-taborok-alapitvany/ | 2024-04-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nyírkarász 2018-ban 50 és fél millió forint európai uniós támogatást nyert a termelői piac kialakítására. A projekt azonban akadozott, mert - mint utóbb Szalmási József polgármester a rendőrségnek elmondta - "többszöri pályáztatás ellenére sem tett ajánlatot az arra felkért GÉ-65 Mérnökiroda Kft., a Sandhal Kft., a Pallér-2 Kft., a Rácz Tüzép Kft. és a Viadukt Kft."
Emiatt a nyírkarászi polgármester felhívta Puskás Géza ajaki vállalkozót, aki már többször dolgozott a településnek, hogy tegyen ajánlatot. Meg is állapodott vele, és erről értesült a piacprojektet menedzselő Szabolcs 05 Nonprofit Kft. is.
Ezek után Szalmási József polgármestert behívta mátészalkai hivatalába Kovács József országgyűlési képviselő. Ott volt az irodában a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. ügyvezetője, Galambosi Csaba is.
"Kovács Sándor képviselő közölte, hogy a helyi termelői piac kivitelezését a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. fogja elvégezni, ellenkező esetben a nyírkarászi önkormányzat nem fog hozzájutni az időközben infláció okán 78 millió forintra megemelt európai uniós forrás teljes összegéhez, ezáltal a beruházás nem valósulhat meg" - idézte fel a polgármester. Ő akkor tudomásul vette, amit a képviselő mondott. A pályázatot újból kiírták, azon elindult, egyedül, a GÉ-65 Mérnökiroda Kft., nyert is, az önkormányzat is hozzájutott az uniós forráshoz. A beruházás megvalósult.
Mindez egy nyomozati jegyzőkönyvrészletben olvasható, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő osztott meg vasárnap a Facebookon.
A politikus azt írja, nem először hozta nyilvánosságra ezt a szöveget, azért teszi meg ismét, mert ennél egyértelműbb és konkrétabb bizonyíték nincs arra, hogyan működik a rendszer. Hadházy a nyomozást végző rendőrök iránti tiszteletből teszi közzé a szöveget, hozzáfűzve, ennél többet ő sem tehet.
A nyomozást egyébként megszüntették.
Nyírkarászon most is Szalmási József a polgármester, és ismét indul a választáson: | Megmondta a képviselő, melyik cégnek kell nyernie | Az is nyert. A rendőrség nyomozott, a nyomozást megszüntették Nyírkarászon. Hadházy szerint pedig a bizonyíték egyértelmű. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megmondta-a-kepviselo-melyik-cegnek-kell-nyernie-267385 | 2024-04-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Maradjanak velünk!
Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek - a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.
Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról! | Korrupt boncmesterek ellen emeltek vádat | Temetkezési vállalkozókkal játszottak össze, soron kívüli boncoltak, és valótlan összegű számlákat állítottak ki. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/korrupt-boncmesterek-ellen-emeltek-vadat-267350 | 2024-04-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda a Lánchíd felújítása ügyében hivatali vesztegetés miatt - közölte Budai Gyula fideszes képviselő a Facebook-oldalán.
Budai Gyula most azt mondta, a múlt héten feljelentést tett hivatali vesztegetés miatt a Nemzeti Nyomozó Irodánál a Lánchíd felújításával kapcsolatban, mert egy hozzá eljuttatott levél szerint "a Lánchíd-felújítási botrány főszereplője, Vig Mór a Mammut áruházban található Árgus Security irodájába járt elszámolni a biztonsági cég vezetőjével, és a Vig Mór által átadott készpénz közvetítők útján jutott el a városházára".
Budai emlékeztetett rá, hogy a KEHI jelentése megállapította, hogy "a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. többször, több mint másfél milliárd forintot utalt át Vig Mór cégére", majd a cég ezt tovább utalta Vig Mór magánszámlájára és ügyvédi letéti számlájára, innen pedig 900 millió forintot vett fel készpénzben Vig Mór. Egy másik ügyvéd letéti számlájára is utalt Vig Mór cége 500 millió forintot, amit szintén készpénzben vettek fel. Budai szerint "ezek a pénzek jutottak el közvetítők révén a Városházára".
A fideszes képviselő azt mondta, most a Nemzeti Nyomozó Irodától megkapta a tájékoztatást, hogy elrendelték az ügyben a nyomozást.
A kormánypárti sajtó által hónapok óta gerjesztett üggyel kapcsolatban korábban a Telex arról írt, hogy a NAV egyébként egy számlagyár ügyében nyomozva jutott el Vig Mórhoz, aki ebben az ügyben előzetes letartóztatásba is került. Az egyebek mellett a Lánchíd felújítását is végző A-Híd Vig Mór cégével, a Sunstrike Kft.-vel volt szerződéses kapcsolatban, a cég pedig elvileg imázsépítő rövidfilmeket, szpotokat gyártott az A-Hídnak, 2020 novembere és 2022 júliusa között összesen 1,4 milliárd forintért, az átutalt pénz azonban végül Vig Mórhoz köthető magán- és letéti számlákon kötött ki, ahonnan valaki felvette - erről állítja most Budai Gyula, hogy azok végül valójában a fővárosnál kötöttek ki.
A fővárost és a Lánchíd felújítását ugyanakkor mindeddig csak a kormánypárti sajtó keverte bele az ügybe, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes januárban azt mondta, nem kaptak olyan megkeresést, hogy állítsanak fel vizsgálóbizottságot a "Lánchíd-ügyben", az A-Híd ügyei és a Lánchíd felújítása között pedig semmilyen kapcsolat nincs, már csak azért sem, mert 2020-ban kezdődő kifizetésekről van szó, a Lánchíd szerződését pedig csak 2021-ben kötötték. Az A-Híd és anyacége egyébként az elmúlt években több tízmilliárd forintnyi állami megbízást is kapott, dolgozott például a déli M0-s hídon is.
A városháza akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Lánchíd felújítása költségkereten belül maradva, a határidő előtt elkészült, ráadásul a korábbi szerződés 34,4 milliárd forintról szólt, a 2021-es viszont már csak 26,3 milliárd forintról. | Budai Gyula: Hivatali vesztegetés miatt nyomoznak a "Lánchíd-ügyben" | Budai Gyula azt állítja, hogy az A-Híd által egy cégnek kifizetett összegek végül közvetítők útján a városházára kerültek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/budai-gyula-hivatali-vesztegetes-miatt-nyomoznak-a-lanchid-ugyben-267435# | 2024-04-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vargha Anikó a tököli református gyülekezet kántora volt, és egy Facebook-posztja miatt rúgták ki. Ebben azt írta, Balog Zoltán püspök lejáratja az országot.Most az ATV Egyenes Beszédének nyilatkozott azután, hogy ő és több mint ezer társa nyílt levélben követelik Balog távozását a püspöki székből. A református egyház szerda-csütörtöki zsinatán választ új zsinati lelkészi elnököt a lemondott Balog Zoltán utódjául, arra viszont semmi nem utal, hogy a volt miniszter a zsinati lelkészi posztjáról is lemondana. Sokan félnek attól, hogy így semmi sem fog változni.Vargha szerint Balog a zsinat előtt végig-roadshowzta az országot, igyekezett mindenkit a maga oldalára állítani. Balog bosszújának nevezte azt, hogy Fekete Károlynak, a Baloggal szemben kritikus Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének a beszámolóját nem fogadták el az esperesei.Szerinte egészségtelen, ha egy volt pártalkalmazott ilyen nagy befolyást szerez az egyházban, "a pénzek megszerzésével kövezi ki saját útját". Azt is mondta, hogy "ügyesen vetette az ágyat, mert még mindig ő a református egyház teljhatalmú ura". A kegyelmi ügy szerinte megmutatta, hogy az egyház beavatkozik az állam ügyeibe. "Milyen alapon várjuk el, hogy az állam ne avatkozzon bele az egyház ügyeibe?" - kérdezte Vargha.A volt kántor szerint a pénz dominál, ezért nem szólal fel sok egyházi vezető és aktív lelkész, ők az érték helyett az érdeket képviselik. "Ez a megfélemlítés országa" - mondta.
A pénz hatalmáról mi is írtunk. Óvodák, iskolák, idősotthonok kaptak soha nem látott támogatást a NER eddigi 14 éve alatt. Egyházi szinten a püspököktől az espereseken át a lelkipásztorokig mindenki Balog lekötelezettje, emiatt alig-alig mer valaki felszólalni ellene. A 2010-es évek végén a lelkipásztorok szánalmas fizetését az állam megduplázta, így már egy értelmiségi átlagfizetést vihetnek haza. | A kirúgott kántor szerint Balog Zoltán a pénzek megszerzésével kövezte ki saját útját | Vargha Anikó a tököli református gyülekezet kántora volt, és egy Facebook-posztja miatt rúgták ki. Ebben azt írta, Balog Zoltán püspök lejáratja az országot. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/24/a-kirugott-kantor-szerint-balog-zoltan-a-penzek-megszerzesevel-kovezte-ki-sajat-utjat | 2024-04-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy VII. kerületi közös képviselő emailben arra kérte a lakókat, hogy aláírásukkal támogassák a körzet független jelöltjének, Nagy Andreának az indulását.Azt írta, hogy a jelölt, aki 2014 óta önkormányzati képviselő, támogatja a társasház pályázatait, közbenjár a ház érdekében minden lehetséges módon, rögtön segít, akkor is, ha csak egy lakóval van gond. „Én ezt nem szeretném elengedni, a jövőben is szeretném, ha segítené munkánkat” – írta.Az emailt az egyik lakótól kaptuk meg, aki kiakadt ezen a kéretlen kampányon. De vajon ütközik-e ez bármilyen szabályba, törvénybe? „Vannak olyan szakmák, ahol a kamara etikai szabályokat is lefektet. Ilyen szakma az ügyvédeké vagy az orvosoké. A közös képviselőké azonban nem ilyen” – mondta Weisz Gábor Miklós, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének szakmai igazgatója. Szerinte a közös képviselő fellépése szabályt nem sért, még akkor sem, ha ő maga nem tartja jó ötletnek. (A cikk megjelenése utána derült ki, hogy Weisz Gábor Miklós maga is önkormányzati képviselőjelölt egy kerülettel odébb, a Józsefvárosban a Fidesz színeiben.) „Egy közös képviselőnek az egész ház képviselete a feladata, Magyarországon olyan mérvű és mélységű a megosztottság, hogy ez a módszer nem célravezető” – mondta. Weisz szerint azzal nincs baj, ha egy közös képviselő magánszemélyként gyűjt aláírásokat.Megkérdeztük a Nemzeti Választási Irodát is. Szerintük minden kampánytevékenység jogszerűségének megítélése a helyi választási bizottságok feladata. Ezt akkor vizsgálhatják, ha valaki panaszt nyújt be.„A közös képviselő elmondja a véleményét arról, hogy az egyik jelöltet kedveli, mert jó munkát végez, jó pályázatokat ír, jó vele együtt dolgozni? Ez benne van a véleménynyilvánítás szabadságában, ezzel semmi baj nincs” – mondja Döbrentey Dániel, a TASZ Politikai Szabadságjogi Programjának vezetője. Az ügynek azonban van egy második dimenziója is. A közös képviselő nem azért kapta meg a lakók emailcímét, hogy kampányoljon, hanem azért, hogy a ház ügyeiben tartsa a kapcsolatot a lakóközösséggel. „Elmondhatta volna ezt úgy is, hogy becsönget a lakókhoz vagy a közgyűlésen, de a faliújságra is kifüggeszthetette volna, ha ezt a lakóközösség külön nem tiltja” – mondta. Nagy Andrea egyébként tényleg tudhat valamit, mert 2014-ben ugyan még a DK-MSZP-EGYÜTT-FÜGE-PM-EEE közös jelöltjeként jutott mandátumhoz, 2019-ben már függetlenként tudta megismételni a győzelmet, megelőzve az összefogásban indult ellenzék és a Fidesz jelöltjét is. | Tényleg nincs azzal semmi baj, ha már a közös képviselőm is azzal traktál, hogy kire szavazzak? | Egy VII. kerületi közös képviselő emailben arra kérte a lakókat, hogy aláírásukkal támogassák a körzet független jelöltjének, Nagy Andreának az indulását. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/24/tenyleg-nincs-azzal-semmi-baj-ha-mar-a-kozos-kepviselom-is-azzal-traktal-hogy-kire-szavazzak | 2024-04-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az ukrán korrupcióellenes hivatal kedden azzal vádolta meg az ország mezőgazdasági miniszterét, hogy 2017 és 2021 között több mint hétmillió dollár értékű állami földet szerzett meg jogtalanul.Ukrajnában több korrupciós esetre is fény derült a 2022. februári orosz invázió óta, bár ezek jellemzően alacsonyabb szintű tisztviselőket érintettek és a hadsereg beszerzéseihez kapcsolódtak.Az uniós tagságra törekvő Kijev a korrupció elleni fellépés felgyorsítását ígérte.A Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) kedden közölte, hogy lelepleztek egy jelenlegi minisztert, aki "291 millió hrivnya (7,3 millió dollár) értékű állami földhöz jutott, és további 190 millió hrivnya értékű földet kísérelt megszerezni".Bár nem nevezték meg konkrétan, a nyilatkozatból egyértelműen kiderül, hogy Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszterről van szó.Ehhez kapcsolódóan: A független ukrán sajtó fojtogatása nem tesz jót Zelenszkij Nyugat-barát törekvéseinekA NABU azt állítja, hogy Szolszkij olyan csoportot vezetett, amely 2017 és 2021 között - mielőtt még miniszter lett volna - mezőgazdasági területeket sajátított ki az északkelet-ukrajnai Szumi térségében azoknak a dokumentumoknak a megsemmisítésével, amelyek azt mutatták, hogy két állami vállalat rendelkezett a földhasználat jogával.A csoportot ezután egy állami ügynökség segítette a jogok átruházásában a mezőgazdasági parcellák használatáról szóló kormányzati program leple alatt - közölte a NABU.Szolszkijt, aki számos mezőgazdasági vállalkozás tulajdonosa volt, 2019-ben beválasztották az ukrán parlamentbe, 2022 márciusában pedig mezőgazdasági miniszterré nevezték ki.Keddi közleményében Szolszkij azt állította, hogy az ügy egy vitához kapcsolódik, és a földek "a törvénynek megfelelően" cseréltek gazdát."Maximális nyitottságot" ígért a vizsgálat során, és azt mondta: úgy véli, hogy a bíróságok - köztük a legfelsőbb bíróság - már kimondták, hogy azoknak a cégeknek, amelyektől állítólag elvették, nem volt törvényes joguk a földhöz.A NABU korábban közölte, hogy ügynökei megakadályozták a "bűnözői csoportot" abban, hogy megismételje a trükköt további 3300 hektárnyi földterülettel, csaknem ötmillió dollár értékben.Ehhez kapcsolódóan: Hiába ígértük meg az EU-nak, nem lettünk kevésbé korruptakA minisztert és állítólagos összeesküvő társait hivatalosan értesítették arról, hogy meggyanúsították őket - közölte kedden Ukrajna korrupcióellenes különleges ügyésze.A Szovjetunió bukása óta súlyos korrupciós botrányoktól sújtott Ukrajna ígéretet tett arra, hogy az EU-tagság elérése érdekében fokozza korrupcióellenes erőfeszítéseit.Volodimir Zelenszkij elnök tavaly az ország védelmi miniszterét menesztette a hadseregben folyó korrupciós botrányok sorozata miatt.Készült az AFP beszámolójának felhasználásával. | Korrupciós botránnyal gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert | Az ukrán korrupcióellenes hivatal kedden azzal vádolta meg az ország mezőgazdasági miniszterét, hogy 2017 és 2021 között több mint hétmillió dollár értékű állami földet szerzett meg jogtalanul. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/korrupcios-botrannyal-gyanusitjak-az-ukran-mezogazdasagi-minisztert/32917228.html | 2024-04-23 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az MNB összesen több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságai miatt. A bank többek között számos pénzmosásgyanús ügyletet egyáltalán nem, vagy nem haladéktalanul jelentett be, ügyfél-átvilágítási gyakorlata nem volt megfelelő, s szűrőrendszere sem teljesen felelt meg a jogszabályoknak - közölte a felügyelet.A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból célvizsgálatot folytatott le az UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél (UniCredit Bank) a hitelintézet pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységének ellenőrzésére. A felügyeleti vizsgálat a 2021. február 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át.Az MNB az UniCredit Bank pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységével kapcsolatban a legsúlyosabb hiányosságokat annak bejelentési gyakorlatával, illetőleg a belső ellenőrző és információs rendszereinek működésével (például a szűrőrendszer helytelen beállítása és az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek kontrollja) kapcsolatban tapasztalta. Eszerint a bank gyakorlatában nem helyezett megfelelő hangsúlyt a bejelentések azonnaliságára, számos pénzmosásgyanús ügyletet egyáltalán nem, vagy nem haladéktalanul jelentett be.A szolgáltató pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységi körében legfontosabb kötelezettsége, hogy pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén haladéktalanul bejelentést tegyen a NAV keretén belül működő pénzügyi információs egység felé (NAV FIU). Amennyiben a szolgáltató helytelen gyakorlatot alakít ki és emiatt a bejelentések haladéktalan megtétele elmarad vagy szükség esetén nem tesz ismételten bejelentést, akkor az illetékes hatóság nem értesül megfelelő időben a pénzmosás- vagy terrorizmusfinanszírozás-gyanús tranzakciókról, ezáltal veszélyeztetve a NAV FIU hatékony fellépését az ilyen esetekkel szemben.Az MNB továbbá hiányosságokat talált a hitelintézet belső kockázatértékelése (nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő ügyfelek azonosítása, valamint a nem állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő nonprofit szervezeti ügyfelek helytelen kockázati besorolása), illetve a belső kontrolljai (a második védelmi vonal kialakítása) kapcsán.Az MNB problémákat tárt fel a bank ügyfél-átvilágítási gyakorlatában is, többek között az üzleti kapcsolat céljának, tervezett jellegének meghatározása és a tényleges tulajdonosok ellenőrzése során, illetve az okmánymásolatok minőségével, felhasználásával és bizalmi vagyonkezelő ügyfelekhez kapcsolódó megerősített eljárásával kapcsolatban. A vizsgálat ezeken felül szabálytalanságokat azonosított az UniCredit Banknál a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzésének gyakorlatával összefüggésben is.A célvizsgálat során feltárt jogsértések miatt az MNB összesen 28,2 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, és (a jogsértések típusától függően) 2024 végi és jövő tavaszi határidőkkel előírta az UniCredit Bank számára a hiányosságok kijavítását. A pénzügyi felügyelet kötelezte továbbá a bankot a hiányosságok kijavításával összefüggő belső ellenőrzés elvégzésére és az intézkedések végrehajtását igazoló rendkívüli adatszolgáltatásra is az MNB felé.A bírságösszegek meghatározásakor az MNB súlyosbító körülményként értékelte többek között a bank piaci részesedését, az ismétlődő hiányosságokat, a jogsértések gyakoriságát, a mulasztással előidézett kockázat mértékét, valamint a biztonságos működésre gyakorolt hatást és azt, hogy a korábbi határozati kötelezések ellenére szűrési, bejelentési, és SoF beszerzési gyakorlata nem megfelelő hatékonyságú. Enyhítő körülménynek számított, hogy a hitelintézet egyes jogszabálysértések kiküszöbölése érdekében már intézkedéseket hozott. A hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését. | Egy sor hiányosságot talált az MNB az UniCreditnél, 28 milliós bírság lett a vége | Az MNB összesen több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságai miatt. A bank többek között számos pénzmosásgyanús ügyletet egyáltalán nem, vagy nem haladéktalanul jelentett be, ügyfél-átvilágítási gyakorlata nem volt megfelelő, s szűrőrendszere sem teljesen felelt meg a jogszabályoknak - közölte a felügyelet. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/bank/20240419/egy-sor-hianyossagot-talalt-az-mnb-az-unicreditnel-28-millios-birsag-lett-a-vege-681527 | 2024-04-19 00:00:00 | true | null | null | Portfolio |
A Református Egyháznak adott az állam egy közel huszonötezer négyzetméteres területet a főváros XII. kerületében, egyúttal módosítva a terület építési szabályzatait is, írja a Kétfarkú Kutya Párt kerületi alszervezete. Kocsis Máté és Gulyás Gergely egy tavaly februári salátatörvényben vitte át az országgyűlésen, hogy az érintett területet átadják az egyháznak „hitéleti, oktatási, felsőoktatási célok elősegítése” címen.A Kútvölgyi út, a Virányos út és a Szilágyi Erzsébet fasor közötti területen egy félbehagyott lakópark található, korábban a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozott.A református egyházon belüli elégedetlenségről, Balog Zoltán hatalomtechnikai játszmáiról, az állam és az egyház megengedhetetlenül közel kerüléséről, a reformátusok anyagi függőségéről itt írtunk.ForrásAz átjátszást biztosító, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló kormányrendelet újdonságai szerint a beépíthetőséget 10 százalékról 20 százalékra, a megengedett épületmagasságot 7,5 méterről 12 méterre növelték; a kötelezően kialakítandó zöldfelület minimális értékét 75 százalékról 50 százalékra csökkentették. Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, az erről szóló tájékoztatás és szakmai konzultáció nem kötelező; közterület alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye; a határidők rövidültek. A rendelet immár engedélyezi lakóépületek elhelyezését is.Az MKKP szerint mivel a nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében az állam által ingyenesen átadott ingatlant tizenöt évig nem idegeníthetik el, de ez alól az utóbbi években számtalan felmentést adott a XII. kerületben is, az egyház terve akár az ingatlan eladása is lehet: a jelenleg kedvező zöldterületi és beépíthetőségi mutatókkal bíró területet az egyház tizenöt éven belül, de ha úgy tetszik, akár hamarabb is átadhatja egy beruházónak jó áron.Steinbach József új zsinati lelkészi elnök szerdai székfoglaló beszédében üzent azoknak, akik felrótták a református egyháznak a hallgatást a kegyelmi botrány kirobbanása után, és akik azzal vádolták, hogy a reformátusok a Fidesz kormányzása és Balog Zoltán minisztersége alatt a korábbinál jóval több pénzt kaptak óvodákra, iskolákra, idősotthonokra, de akár fizetésekre is. „Hálát adunk tehát az elmúlt három és fél év lelkiségért, igére figyelő és imádkozó kegyességéért. Hálát adunk azért az egységért, amit ebben az időszakban a Zsinati Elnökségi Tanácsban megéltünk. Mindent és mindenkit megmozgató folyamatok indultak el”, mondta többek között. | Nagyértékű XII. kerületi ingatlant játszott át a kormány a református egyháznak | A Református Egyháznak adott az állam egy közel huszonötezer négyzetméteres területet a főváros XII. kerületében, egyúttal módosítva a terület építési szabályzatait is, írja a Kétfarkú Kutya Párt kerületi alszervezete. Kocsis Máté és Gulyás Gergely egy tavaly februári salátatörvényben vitte át az országgyűlésen, hogy az érintett területet átadják az egyháznak „hitéleti, oktatási, felsőoktatási célok elősegítése” címen. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/24/nagyerteku-xii-keruleti-ingatlant-jatszott-at-a-kormany-a-reformatus-egyhaznak | 2024-04-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Miután egy kicsi, földszinti munkáslakásból a kerület egyik legdrágább, újépítésű lakóparkjába költözött Újpest korábban momentumos polgármestere, egy hónappal később rájött, hogy őt mégsem annyira érdekli a kerületi politika, és már nem indul újra a választásokon. Helyette újdonsült pártjának, a DK-nak helyi alpolgármesterét, Trippon Norbertet indítja a baloldal június 9-én. Ha az időzítés (és a tény, hogy Déri éppen a DK-ba lépett át) gyanús lenne, akkor az is szemet szúrhat, hogy a két ingatlan között jelentős értékbeli különbség van. Itt lép színre a Trippon-matek: ha a kerület számlájáról rejtélyesen el is vándorol a pénz, valahol meg is jelenik. Mondjuk két ingatlan értékkülönbözetében. És persze mint mindig, most is ott vannak DK-s ügyvédek, akik a háttérben utasításra mozgatják a szálakat.Akár egyszerű fizikának, a pénzmegmaradás törvényének is nevezhetnénk, amit Újpesten látunk: a kasszából kifolyik a pénz, máshol pedig megjelenik. Persze elvi síkon, ahogy ez a fizikában megszokott. Azonban mint minden elvi kísérlethez, úgy ehhez a törvényhez is tartozik szemléletes példa.Adott egy kerület, ahol a vörösbárók újra felütötték a fejüket, ahol a költségvetés minden bevételnövekedés ellenére is apad, a kórházépítésre elkülönített 1 milliárd pedig szőrén-szálán eltűnik. Vagyis eltűnne, de ugye ennek a pénznek valahol lennie kell. Egy ilyen hely lehet az a lakás, amely meggyőzte Déri Tibort, Újpest korábban momentumos, ma már DK-s polgármesterét, hogy ne akarjon többet indulni az önkormányzati választásokon.Történt ugyanis, hogy 2022-ben új lakásba költözött Újpest polgármestere, lecserélve régi, a klasszikus külvárosi földszinti munkáslakást egy kertvárosi újépítésű lakóparkra.A régi lakás. Ha valaki a DK-hoz áll, innen egy valóságos penthouse-ban kaphat “szolgálati lakást”Önmagában eddig ez egy egészen hétköznapi történet lenne, ha nem jelent volna meg az ügylet környékén a DK. De megjelent.A költözést követően egy hónappal ugyanis Déri Tibor egészen szokatlan módon a ciklus közepén bejelentette, hogy mandátuma leteltével többé nem kíván polgármester lenni, azóta pedig azt is tudjuk, hogy ezért a címért újdonsült párttársa, Trippon Norbert szállhat versenybe június 9-én. Úgy tűnik tehát, hogy az új lakás elhozta a felismerést Dériben, hogy adja át a stafétát annak a Tripponnak, akit 2019-ben legyőzött az előválasztásokon. De vajon ki vette rá erre?Egy visszautasíthatatlan ajánlat?A PestiSrácok.hu utánanézett, milyen összegeket kell megmozgatni egy hasonló ingatlancsere esetén, és mint kiderült, a két ingatlan között nagyságrendileg másfél-kétszeres négyzetméterár-különbség van. Ebből következően a régi munkáslakást nagyon jó áron kellett a megfelelő vevőnek eladni. Mint kiderült, sikerült is megtalálni a megfelelő vevőt.A vevő ugyanis nem más volt, mint a Pannon-Work Consulting Munkaerő-kölcsönző és –közvetítő Kft, mára HUNAM Personnel Solutions Kft. Ez egy zuglói, munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég, és semmi köze nincs a IV. kerülethez. Nincs a kerületben székhelye, fióktelepe vagy irodája. Azonban a cég felügyelőbizottsági elnöke Dr. Haraszti Gábor ügyvéd, aki egészen véletlenül az Újpesti Önkormányzattal is sok éve szerződésben álló Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda oszlopos tagja, egyik vezető ügyvédje. Vagyis a jelek szerint épp az a cég vette meg Déri házát, amelynek felügyelőbizottsági tagja, a Déri vezette önkormányzat ügyvédje. De vajon mi szüksége lehetett egy ilyen cégnek éppen erre az ingatlanra? És milyen összegért vehették meg, ha Dériék hirtelen a környék egyik legfelkapottabb lakóparkjában tettek szert egy penthouse-ra?Ezen kérdésekre legfeljebb a pénzmegmaradás törvénye adhat választ, ezek alapján viszont a Trippon-matek képletgyűjteményében van még bőven hely pár stiklinek. | Munkáslakásból a luxuslakásba – Így léptette le a színről a DK a volt momentumos polgármestert | Miután egy kicsi, földszinti munkáslakásból a kerület egyik legdrágább, újépítésű lakóparkjába költözött Újpest korábban momentumos polgármestere, egy hónappal később rájött, hogy őt mégsem annyira érdekli a kerületi politika, és már nem indul újra a választásokon. Helyette újdonsült pártjának, a DK-nak helyi alpolgármesterét, Trippon Norbertet indítja a baloldal június 9-én. Ha az időzítés (és a tény, hogy Déri éppen a DK-ba lépett át) gyanús lenne, akkor az is szemet szúrhat, hogy a két ingatlan között jelentős értékbeli különbség van. Itt lép színre a Trippon-matek: ha a kerület számlájáról rejtélyesen el is vándorol a pénz, valahol meg is jelenik. Mondjuk két ingatlan értékkülönbözetében. És persze mint mindig, most is ott vannak DK-s ügyvédek, akik a háttérben utasításra mozgatják a szálakat. | null | 1 | https://pestisracok.hu/munkaslakasbol-a-luxuslakasba-igy-leptette-le-a-szinrol-a-dk-a-volt-momentumos-polgarmestert/ | 2024-04-24 00:00:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Vastagon fogott Lázár János ceruzája, ha az állami cégek felügyelőbizottsági tagjainak fizetéseiről volt szó. Ezek egyikébe ült be Magyar Péter 2023-ban. Míg a MÁV-os munkavállalók három év alatt jó, ha az inflációt követő emelést kaptak, a felügyelőbizottságban sokszorosára nőttek a díjazások.
"Tegnap történelmi, 3 évre szóló bérmegállapodást írtunk alá a MÁV-VOLÁN-csoport munkavállalóit tömörítő szakszervezetekkel" - közölte közösségi oldalán Lázár János január végén. A miniszter azt is írta, "a döntés a munkavállalók érdekét szolgálja, hiszen a megállapodás elfogadásával a Volánbusz-dolgozók 3 év alatt legalább 28,4%-os béremelést kaphatnak, amiből már az idén 17%-os béremelés jár a 600 ezer forintos alapbérrészig, ez legalább 70 ezer forintot jelent mindannyiuknak."
Lázár János 2022 augusztusa óta felügyeli miniszterként a vasúti személyszállításért felelős MÁV Start Zrt.-t, a MÁV Zrt.-t, a buszos utazást szervező Volán Zrt.-t, a MÁV-HÉV Zrt.-t és a Magyar Közút Zrt.-t. Az építési és közlekedési miniszter 2024-re bejelentett, 17 százalékos dolgozói béremelése eltörpül a vezetői kiadások növelése mellett.
Bérek és a felügyelőbizottsági díjazások
De először nézzük meg, hogyan alakult a MÁV bérek 2022 óta. A vasúttársaság honlapja szerint 2022-ben "a bérminimumok emelése és a bértorlódások kezelése eredményeként közel 43 ezer munkavállalónk részesül a 10 százalék alanyi jogú béremelést meghaladó mértékű bérfejlesztésben". 2023-ban pedig "a MÁV-VOLÁN-csoport mintegy 51 ezer dolgozója több mint 10%-os béremelésben részesül". A KSH adatai azt mutatják, 2022-ben átlagosan 14,5 százalékkal nőttek az árak, 2023-ban 17,6 százalékkal, vagyis az állami szolgáltató munkavállalói az idei, 17 százalékos béremeléssel
jó, ha nullára kijönnek az elmúlt évek száguldó inflációja miatt.
Vannak azért ennél szerencsésebbek is, akiknek ütemesebben nőtt a jövedelme a Lázár felügyelte állami cégeknél. "A Magyar Közút Nonprofit Zrt. tulajdonosi jogait az új kormány megalakulását követően immár az Építési és Beruházási Minisztérium gyakorolja. Az új tulajdonos elrendelése alapján 2022. augusztus 1-jétől az újonnan létrehozott Igazgatóság elnöke Bartal Tamás, a Felügyelőbizottság elnöke Németh Lászlóné lesz, míg a vezérigazgatói feladatokat továbbra is Szilvai József Attila látja el" - Lázár János színre lépésével számos állami vállalat vezetése megváltozott.
A Magyar Közútnál új egység is létrejött, az igazgatóság, mint a 2022-es beszámolóban leírták, "a Társaságnál 2022. július 31-ig Igazgatóság nem működött. A Ptk. 3:283. §-a alapján a Társaságnál az Igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként a Vezérigazgató gyakorolta, mely tevékenység ellátásáért külön díjazásban nem részesült." Azóta ezt is fizetik, az akkori törtévben 14 milliót. A 2023-as beszámoló még nem érhető el, így azokat a számokat nem közölhetjük.
A felügyelőbizottságok javadalmazása is megszaladt. 2023 áprilisában a nepszava.hu megírta, hogy a Magyar Közút Zrt. felügyelőbizottsági tagja lett Magyar Péter, "Varga Judit igazságügyi miniszter válófélben lévő férje." A lap azt is felidézte, hogy "Lázár János építési és közlekedési miniszter az év végén azt mondta a MÁV- és Volán-szakszervezetek képviselőinek, hogy "semleges, jól működő állami vállalatot kívánnak működtetni".
Az alábbi táblázat mutatja, hogyan változtak a felügyelőbizottsági juttatások.
Míg 2022-ben 200-480 ezer forint volt egy bizottsági elnök díjazása, azok 2024-re 1,334 millió forintra nőttek. Ez 2,7 - 6,6-szoros növekedés. Más számmal, ezek a juttatások egyes esetekben közel 7-szeresükre, több száz százalékkal nőttek, szemben a munkavállalók évente 10-17 százalékos növekedésével.
Budai: Magyar Péter nem is dolgozott a pénzért vs. működési szabályzat
A Magyar Közút Zrt. Szervezeti és működési szabályzata szerint "A Társaság Felügyelőbizottsága (a továbbiakban: FEB) a Részvényes részére ellenőrzi a Társaság működését, ügyvezetését és gazdálkodását (kiemelten köteles figyelemmel kísérni a közhasznú tevékenység végzésére megkötött szerződések teljesítését), ennek során a vezető tisztségviselőktől, illetve a Társaság munkavállalóitól a Felügyelőbizottság elnöke útján írásban felvilágosítást kérhet."
A tagok "nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek", akinek egy kérdőívet is kell tölteni. Ennek egyik pontja "XII. Ön, illetve házas- vagy élettársa: 15. ismert-e Ön előtt olyan körülmény (kockázati tényező), melynek jelzését a biztonsági ellenőrzés szempontjából szükségesnek tartja (pl. kompromittálásra, zsarolásra alapot adó információk)" Ezt Magyar Péternek is ki kellett töltenie. Az Opten adatai szerint Magyar Péter 2022. augusztus elsejétől 2024. február 10-ig volt a közút tisztségviselője.
A kérdőív kitöltésén túl a kérdőívben nem szereplő kockázatokat is azonosítania kellett a szolgálatnak, akár titkos infógyűjtéssel is.
Az idézett működési szabályzat szerint az FEB tagok dolgoznak, de Budai Gyula fideszes politikus, korábbi elszámoltatási biztos szerint nem mindenki.
A napokban Deák Dániel megafonos influenszer arról posztolt, hogy Magyarék logója egy indiai ragasztógyáré. Ez alá kommentelt az egykori elszámoltatási biztos, miszerint Magyar Péter
"Azért a havi 5 millióért sem dolgozott meg amit éveken át kapott a különböző pozíciók miatt! Mi ebben a meglepő!"
Megkérdeztük a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy mi alapján határozzák meg a juttatásokat, miért változtatták meg a díjazásokat, azoktól várnak-e bármilyen eredményt. Felidéztük a minisztériumnak, hogy 2022-től a Magyar Közút Zrt. FEB tagja volt Magyar Péter, aki Budai Gyula szerint nem dolgozott meg a pénzért. Mi erről a véleményük,
lehetséges-e, hogy állami vállalatnál úgy adjanak juttatást, hogy azért nem kell végezni érdemi munkát.
Nem kaptunk választ.
Segesvári Csaba
Címlapkép: Lázár János (bal) március 25-i fotója. Forrás: Lázár János Facebook oldala. | Megérkezett Lázár János és milliósra nőttek az állami cégek felügyelőbizottsági tagjainak fizetései | Vastagon fogott Lázár János ceruzája, ha az állami cégek felügyelőbizottsági tagjainak fizetéseiről volt szó. Ezek egyikébe ült be Magyar Péter 2023-ban. Míg a MÁV-os munkavállalók három év alatt jó, ha az inflációt követő emelést kaptak, a felügyelőbizottságban sokszorosára nőttek a díjazások. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/11/megerkezett-lazar-janos-es-milliosra-nottek-az-allami-cegek-felugyelobizottsagi-tagjainak-fizetesei/ | 2024-04-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly nyáron indítottuk közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak vagy egyenesen versenykorlátozónak látszó tendereket. Előzetes számításaink azóta többször is beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy alig akadt jelentkező, vagy az eljárás eredménytelen lett. Most három újabb esetet mutatunk be, amelyeknél egyértelműek voltak a red flagek, és ismét igazunk lett. Az egyikben a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton is felbukkan, amely maximális pontszámot kapott az értékelésnél, mégsem nyerte el a tendert.
Az állami és önkormányzati szervek a költségvetéseik jelentős részét közbeszerzéseken keresztül költik el. Ezért nem mindegy, hogy a jó gazda gondosságával járnak-e el, vagy bizonyos érdekek mentén, irányítottan, vagy épp a szakmai szempontokat mellőzve teszik mindezt. Közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkkal, amit a K-Monitor támogatásával indítottunk tavaly, már a kiírás pillanatában kielemezzük a tendereket, hogy rámutassunk azokra az elemekre, amelyek arról árulkodnak: a megbízásért nem lesz nagy verseny. Holott éppen ez lenne a cél.
Novemberben számoltunk be arról, hogy "őrzés-védelmi és kapcsolódó feladatok ellátására" írt ki közbeszerzési eljárást a Hatvani Média és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. A megbízás tárgya a kft. kezelésében lévő, volt Hatvan-Mátra Cukorgyár területének, valamint a Hatvani Sportcsarnok őrzés-védelmi és egyéb szolgáltatási feladatainak ellátása volt. A kiírásban azonban volt egy csavar.
A felhívás szerint ugyanis a "teljesítési helyeken napközben jelentős ügyfélforgalomra kell számítani, amely miatt nagyobb számú ügyfélforgalmi és/vagy adatkezelési feladat ellátása is szükséges az élőerős őrzés-védelmi feladatok ellátása mellett." Emiatt a kiírás lehetővé tette olyan cégek jelentkezését is, amelyek csak adatkezelési referenciával rendelkeznek, korábbi vagyonvédelmi munkájuk nem is volt.
Ez önmagában is furcsa feltétel volt, de ezen túlmenően a kiíró egyúttal megkövetelte két "tanulmány" elkészítését is, többek között a személyi állomány ellenőrzésére alkalmazni kívánt módszerekről, valamint a toborzási, kiválasztási, felkészítési és munkába állítási eljárásokról. Az ilyen dokumentumok elkészítése rendkívül időigényes, és nem is szokták előírni. Így feltételezhető, hogy a legtöbb vagyonvédelmi cég nem rendelkezik ilyen dokumentummal.
Másrészről, ha el is készítik a cégek ezeket a tanulmányokat, akkor sem tudhatják mindig pontosan, hogy mi alapján bírálják majd el azokat. A kiíró vélhetően készített valamilyen értékelési szempontrendszert a nem nyilvános közbeszerzési dokumentumokban. De ezek az értékelési módszerek mindig magukban hordozzák a szubjektív elbírálás veszélyét, ami önmagában elegendő ahhoz, hogy a cégek többsége ne induljon el ezen a közbeszerzésen.
Ezt támasztja alá, hogy ugyanerre a vagyonvédelmi szolgáltatásra 2021-ben már kiírtak egyszer egy közbeszerzést, amelyben ugyanezeket a szakmai dokumentumokat kellett benyújtani. És mi történt? A három jelentkezőből egyet pontosan az egyik dokumentumban talált hiányosság miatt zártak ki. A tendert végül a Target Group Facility Management Zrt. húzta be.
És ezúttal sem történt másként, hiába volt látszólag nagyobb a verseny: a nyertes most is a Target Group Facility Management Zrt. lett,
miután mind a hat további jelentkezőt kizárták.
Az indoklás szerint 3 cégnek nem sikerült "átalánydíj összeget" megadnia, ketten nem nyújtottak be hiánypótlást, egy ajánlattevő pedig a "szakmai ajánlatot nem az előírtaknak megfelelően nyújtotta be".
Jogsértő lehetett a kizárás
Egy kizárt pályázó előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amelyben többek között azt kifogásolta, az ajánlatkérő nem kellő körültekintéssel készítette elő a közbeszerzési eljárást, és a felhívásban nem szerepelt, hogy az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után az, ha az ajánlati ár meghaladja a hatályos rezsióradíj összegét. A kiíró szerint azonban a felhívás szövege egyértelmű volt e téren, így elutasította a cég kérelmét.
Az Átlátszó közbeszerzési szakértőjének véleménye szerint azonban
súlyosan jogsértő volt a kiírás ebből a szempontból is,
mivel a kiírónak nincs joga érvénytelenné nyilvánítani azoknak a cégeknek az ajánlatát, amelyek a jogszabályban meghatározott rezsióradíjnál alacsonyabb ajánlatot tesznek. A vagyonvédelmi törvény mindössze azt írja elő a kiírók számára, hogy ebben az esetben kötelesek részletes alátámasztást kérni arról, hogy a megajánlott áron teljesíthető a szerződés, és csak ezt követően lehetne kizárni bárkit is a közbeszerzésből.
Senki nem adott be ajánlatot
Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat "recepciós-információs szolgáltatások ellátása/2024" címmel tett közzé felhívást. A Tóth József (ellenzéki összefogás) vezette kerület a tulajdonában lévő kulturális létesítmények recepcióin információs szolgáltatások ellátására, valamint eseti jelleggel ruhatárosi tevékenység és teremberendezési feladatok elvégzésére keresett vállalkozót.
Ez a feladat nem tűnt első látásra túl bonyolultnak, gyakorlatilag recepciósokat és ruhatárosokat kellett volna biztosítania a nyertesnek. A kiíró ugyanakkor a következő szakember meglétét kérte indulási feltételként a pályázóktól: "legalább 1 fő érettségizett, pénzügyi és/vagy számviteli ismeretekkel rendelkező szakember,
aki egyúttal legalább 12 hónap szakmai gyakorlattal bír InterTicket vagy azzal egyenértékű jegyértékesítési rendszer használatában."
Az ajánlatkérő pénzügyi és/vagy számviteli ismeretek tekintetében elfogadott "bármely iskolarendszerű képzés vagy felnőttképzés keretében megszerzett szaktudást, vagy pénzügyi és/vagy számviteli ismereteket igénylő munkakörben megszerzett, legalább 6 hónapos szakmai gyakorlatot. Ajánlatkérő a jegyértékesítési rendszerre vonatkozó gyakorlat alatt havi átlag legalább 5 alkalommal történő rendszerhasználatot ért."
A recepciós feladatok ellátására jellemzően vagyonvédelmi cégek szoktak jelentkezni, amelyek ugyanakkor nem valószínű, hogy rendelkeznek olyan alkalmazottal, akinek InterTicket jegyértékesítési tapasztalata van. Felvetődött továbbá a kérdés, hogy valóban olyan bonyolult-e ez a jegyértékesítő rendszer, hogy azt nem lehet egy egyszerű oktatással megoldani, és 12 hónapos tapasztalat illetve pénzügyi/számviteli ismeret szükséges hozzá.
A tender nem meglepő módon eredménytelenül zárult, mivel egyetlen ajánlat sem érkezett.
Harmadik nekifutásra sikerült csak
Ahogy azt tavaly ősszel megírtuk, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. közterületi rendezvény őrzés-védelmi szolgáltatásra írt ki eljárást. A cég a Deák Ferenc téren és a Városháza Parkban tartandó kültéri rendezvények biztosítására keresett vállalkozót egy 70 millió forintos keretmegállapodás keretében.
A hirdetmény érdekességét a referenciafeltétel adta, amit a kiíró meglepő részletességgel határozott meg. Olyan céget kerestek, amely rendelkezik legalább egy olyan rendezvényszervezési és rendezvénybiztosítási referenciával, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
a biztosított rendezvény naponta összesen 10 ezer főt meghaladó látogatottságú,
a rendezvény egybefüggően legalább 14 nap időtartamú,
a rendezvény során szabadtéri kiskereskedelmi árusítás történt, vendéglátóhelyek működtek és közönség számára színpadi művészeti előadásra is sor került
és mindezt legalább 7 fő őrző-védő személyzet látta el.
Ha egy kiíró valóban olyan cégeket keres, amely teljes bizonyossággal alkalmas a teljesítésre, akkor indokolt lehet a fenti feltételek előírása. Ugyanakkor felmerült a kérdés, hogy nem lett volna-e indokolt a verseny szélesítése érdekében kevésbé szigorú feltételeket alkalmazni.
Ugyanebben a tárgyban, ugyanezekkel a feltételekkel 2022-ben is kiírták ezt a közbeszerzést. A 40 millió forintos keretmegállapodásról szóló eljárás először eredménytelenül zárult, mert csak egy ajánlat érkezett az In-Kal Security Events Kft.-től. Nemsokára nekifutottak újra, immár 60 millió forintos keretösszegért. Ez az eljárás már sikeres lett, annak ellenére, hogy ezúttal is csak egy cég adott be ajánlatot. Ez ismét az In-Kal Security Kft. volt, amely el is nyerte a megbízást.
Ennek fényében nem is lepődtünk meg, amikor kiderült, hogy a tender első nekifutásra eredménytelen lett, miután senki nem nyújtott be ajánlatot. A Budapest Brand ezután újra kiírta a tendert, egyetlen változtatással: a korábbi 14 napos időtartamot 7 napra csökkentették az egybefüggő rendezvény esetén.
Ezen már indult a megelőző évben nyertes In-Kal Security Events Kft., de az ajánlata érvénytelen lett. És mivel más ezúttal sem pályázott, ez az eljárás is eredménytelenül zárult.
A Budapest Brand végül harmadszor is kiírta a felhívást, miután egy ponton változtatott a szövegen: az új verzióba már belekerült egy plusz magyarázat is - éppen azzal kapcsolatban, ami miatt az In-Kal pályázata a második kiírásnál érvénytelen lett.
Végül három cég tett ajánlatot: a Pannon Guard Biztonsági Szolgáltató Zrt. az Euro Protect Security Kft.-vel közösen,. a In-Kal Security Events Kft. és a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. Utóbbit azonban kizárták, miután a cég nem nyújtotta be a kért hiánypótlást.
Mindez azért érdekes, mert a Valton az értékelés során maximális pontszámot kapott, vagyis ő nyerhette volna tendert.
Ezután a Pannon Guard-Euro Protect Security és az In-Kal Security párharcából előbbi került ki győztesen kedvezőbb árajánlattal.
A nyertes cégpáros feladata lesz többek között a megjelölt programhelyszínek, berendezések, építmények, kiállítói-kereskedői standok őrzése, az illegális cselekmények, lopások, rongálások megelőzése és megakadályozása, a menekülő útvonalak szabad átjárhatóságának folyamatos biztosítása, a szükségessé váló kiürítés hatékony elősegítése, valamint a rendezvény területén egy-egy szúrópróbaszerű csomagátvizsgálás végrehajtása is.
Katus Eszter | Így írtok ti… ki tendereket: újabb három esetben találtuk el a végeredményt | Tavaly nyáron indítottuk közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak vagy egyenesen versenykorlátozónak látszó tendereket. Előzetes számításaink azóta többször is beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy alig akadt jelentkező, vagy az eljárás eredménytelen lett. Most három újabb esetet mutatunk be, amelyeknél egyértelműek voltak a red flagek, és ismét igazunk lett. Az egyikben a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton is felbukkan, amely maximális pontszámot kapott az értékelésnél, mégsem nyerte el a tendert. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/17/igy-irtok-ti-ki-tendereket-ujabb-harom-esetben-talaltuk-el-a-vegeredmenyt/ | 2024-04-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Nagyvárad tér szomszédságában működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezúttal egy 7 szintes épületegyüttessel bővül, amelynek két részét egy üveghíd köti majd össze. A közel 25 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanban a Katasztrófavédelmi és a Nemzetbiztonsági Intézet kap majd helyet, mellette pedig készül egy 7 ezer négyzetméteres "Exclusive kert" is cserjékkel, virágokkal, díszmedencével és egy szoborral. A kivitelezőt tárgyalásos eljárásban kereste az egyetem, és végül két ajánlattevőből a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV nyerte el a megbízást.
A hatalmas épületegyüttes felhúzására és mellette a lépcsős-teraszos kert kialakítására két éve lesz majd a kivitelezőnek. Az építkezés az Orczy út 1. szám alatti telken zajlik majd, pár perces sétára azoktól a házaktól, amelyeket a kormány el akar venni a VIII. kerületi önkormányzattól, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek adja őket.
A rendőrök és katonák felsőfokú oktatását végző, állami tulajdonban lévő Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2023 októberében írt ki közbeszerzést, hogy megtalálja az új épületegyüttesének kivitelezőjét. Erről már előzetesen, 2023 augusztusában tájékoztatást adtak ki, amelyben azt is jelezték, hogy nem nyílt verseny, hanem tárgyalásos eljárás lesz.
Ezt azzal indokolták, hogy a "[meg]kötendő szerződés jellegével, összetettségével, illetve jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények, az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat", illetve arra figyelemmel "a kivitelezéssel kapcsolatos műszaki, pénzügyi és jogi feltételek - annak egyedi jellege és összetettsége, a feladatok egymásra épülése, jótállási kérdések miatt, továbbá a sajátos szerződéses feltételek okán - a tárgyalások eredményeként tisztázhatók, illetve véglegesíthetők".
A tárgyalások végül sikerrel zárultak a jelek szerint, 2024. április 17-én ugyanis megjelent a tender eredménye a magyar és az EU-s közbeszerzési értesítőben is. A tájékoztató szerint a megbízást
Mészáros Lőrinc egyik cége, a ZÁÉV Zrt. nyerte nettó 33,78 milliárd forintos ajánlattal.
Valóban nem volt nagy verseny, a ZÁÉV-en kívül ugyanis csupán egyetlen másik ajánlat érkezett a tenderfelhívásra. Ez a másik pályázó a Magyar Építő Zrt. volt, ám a cég a ZÁÉV-nél 1,65 milliárd forinttal drágábban, nettó 35,4 milliárd forintért vállalta volna a munkát.
Hét szint közel 25 ezer négyzetméteren
Az olcsóbb ajánlatot tevő ZÁÉV nyerte a közbeszerzést, így az ő feladata lesz felhúzni a 24.783,35 négyzetméter hasznos alapterületű, 7 szintes épületegyüttest, amelyben
a Katasztrófavédelmi Intézet (KVI) és a Nemzetbiztonsági Intézet (NBI) oktatási és adminisztrációs funkciói,
a KVI kollégiuma,
egy gyakorló tűzoltó őrs
és az Orczy-kert üzemeltetési részlege kap helyet.
Az ingatlan legfelső használati szintje 17,55 méterrel magasodik majd a talajszint fölé, míg a legalsó használati szint padlómagassága 5,40 méter mélyen lesz a talajhoz képest. Az épületen belüli közlekedést 9 lift segíti majd, a két fő épületrészt, az Auditórium épületet és a KVI Főépületet pedig majd egy nagy fesztávú kapu boltíves üveghíd köti össze. Az Auditórium épületben lesznek az előadók és tantermek, a KVI Főépületnek pedig három szárnya lesz:
Oktatási szárny (büfé és melegítőkonyha, NBI oktatási és adminisztrációs tömb, KVI oktatói és adminisztrációs irodái),
Kollégiumi szárny,
Tűzoltósági és üzemeltetési szárny (Gyakorló tűzoltó őrs, Pszichikai gyakorló, Tűzvédelmi laboratórium, Parkgondozás helyiségei, Üzemeltetés helyiségei, Épület-fenntartás helyiségei) Tűzvédelmi laboratórium (Nedves helyiség, Égető helyiség, égető kemencével).
Az Auditórium épülete natúr cserépfedést kap 1215 négyzetméteren, a KVI Főépületre viszont "antracit színű műemléki rombikus fémlemez fedés" készül 2700 négyzetméteren. A felépítmény nélküli pince fölötti födémeken pedig intenzív zöldtető készül, de ennek méretét nem tartalmazza a tájékoztató.
Abban, hogy az ingatlan miként fog kinézni, egy másik tender nyújt segítséget. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ugyanis 2018 novemberében tette közzé, hogy a KVI új épületegyüttesére kiírt tervpályázatot az Óbuda Építész Stúdió nyerte el. Három évvel később, 2021 őszén az NKE kiírta az ingatlan megtervezésére vonatkozó közbeszerzést, amelynek győztese 2022 elején az Óbuda Építész Stúdió Kft. lett nettó 486,8 millió forintos ajánlattal.
Díszkert ismeretlen szoborral
A kivitelezést most megnyerő ZÁÉV-nek a gigantikus épületegyüttes mellett el kell készítenie majd egy 7.150 négyzetméteres "Exclusive kertet" is. A leírás szerint méghozzá "az épület déli homlokzata mentén változatos magassági viszonyokkal kialakítva, lépcsőzetes zöldfelületekkel, támfalakkal, gyepes-cserjés teraszokkal, lépcsőkkel, ülőfalas rendszerrel, geometrikus vonalvezetéssel kialakított díszkerttel, díszmedencével, gyümölcsfákkal, rózsakerttel".
Azt is írják, hogy a Főépület bejáratát merőlegesen lehet majd megközelíteni, a bejárathoz vezető utat pedig két oldalról cserjefelületek és évelőágyások szegélyezik majd, közöttük pedig egybefüggő gyepfelületek lesznek. "A nagyobb méretű gyepfelület közepébe 1 db szobor kerül" - az alkotásról azonban semmilyen részletet nem közöltek.
Ezenkívül a kertépítészeti feladatok részét képezi az NKE mellett található Magyar Természettudományi Múzeum udvarán álló Illés-kút újraépítése is: a tájékoztató szerint "a Budai Várban a Szentháromság téren a támfalban található falikút másolatát kell a Kivitelezőnek elhelyeznie a visszaépített kútházban".
Ez elsőre furcsának tűnhet, de valójában történelmi rekonstrukcióról van szó: a Köztérkép.hu szerint a jelenlegi múzeum udvarán található forrás fölé 1795 és 1798 között díszes kútházat emeltetett Budapest, ám azt az 1830-as években elbontották az NKE elődjének, a Ludovikának az alapítói. "A kút öntöttvas részét elhelyezték a Budai Várban a Szentháromság téren a déli támfalba süllyesztve" - írja a köztéri alkotásokat bemutató oldal, ami a Szentháromság téren található kút leírásánál is szerepelteti, hogy az "eredetileg az Orczy kertben kápolnaszerű épületben volt elhelyezve". Vagyis most az eredeti kút másolatát építik vissza a múzeumkertbe.
Lakosok kárára terjeszkedne az egyetem
A tervek szerint maximum 2 évig tartó építkezés az Orczy út 1. szám alatti ingatlanon zajlik majd, ahol jelenleg az NKE kollégiuma található. Mellette pedig különböző címeken, a Diószeghy Sámuel utcában, a Ludovika téren és Orczy parkban az egyetem egyéb ingatlanai: a különböző oktatási épületek, valamint a lovarda, a sportcsarnok, a másik kollégium és a tóparti épület.
Olyannyira kell a hely az egyetemnek, hogy 2018-ban még az is felmerült (és 2019-ben kormányhatározat is született róla), hogy a szomszédságában lévő Természettudományi Múzeumot kiköltöztetik a Ludovika téri épületéből, és átrakják Debrecenbe.
A döntés 2020-ban került nyilvánosságra, de hatalmas felzúdulást keltett a szakmai körökben és a közvéleményben is, hiszen az alföldi városban nincs erre alkalmas ingatlan, egy új építése sok pénzbe és évekbe telne, addig az egyik legnépszerűbb múzeum zárva lenne, a költözés során pedig megsérülhetnének a gyűjtemény darabjai. Hosszas huzavona után 2024 márciusára a kormány is letett a debreceni ötletről: a Válasz Online birtokába került dokumentum szerint maradhat Budapesten a Természettudományi Múzeum.
Viszont a Ludovika térről mindenképp mennie kell, mert kell az épülete a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. De nem csak a Természettudományi Múzeum ingatlanát szeretné elfoglalni az intézmény, hanem több környező épületet is, amelyek jelenleg a VIII. kerületi (Józsefváros) önkormányzat tulajdonában vannak. Egy idén április elején benyújtott salátatörvénybe rejtve ugyanis a kormány államosítani akar 10 józsefvárosi ingatlant, hogy az NKE-nak adja őket "az Egyetem közfeladat-ellátásának elősegítése érdekében".
Pikó András, a VIII. kerület polgármestere (ellenzéki összefogás) ráadásul azt közölte, hogy ők erről semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak a kormánytól, csak egy újságírói kérdésből értesültek a döntésről. Az önkormányzattól (kártérítés fizetése mellett) elvenni kívánt tíz ingatlanból egy hulladékudvar (Sárkány utca 5.) és egy iskola (a a Dugonics András Általános Iskola és Gimnázium), valamint nyolc lakóház (a Diószegi Sámuel utca 18-tól 28-ig terjedő páros számozású házai, a Sárkány utca 1., a Korányi Sándor utca 20. és a Dugonics utca 11. szám alatti ingatlanok), amelyekben körülbelül 200 család él önkormányzati bérlakásokban.
A polgármester elmondta, hogy az államosítás miatt az önkormányzatnak kéne gondoskodnia az egyetem kedvéért kiebrudalt lakók elhelyezéséről, ám nincs ennyi szabad cserelakásuk. Szerinte a kormány döntése "szegényellenes [...], vállalhatatlan és kegyetlen".
Az NKE válaszul kiadott egy közleményt, amelyben a lakhatásukat elvesztő emberekről egy szót sem írtak, csak azt ecsetelték, hogy milyen jót tettek a környéknek az eddigi fejlesztéseik. Hozzátették, hogy "az érintett, állami tulajdonba kerülő ingatlanok elhanyagolt, bántó tájsebként vannak jelen Budapest szívében, Józsefváros frekventált részén", de a helyükön az egyetem a Nemeskürty István Tanárképző Kar szép új épületeit hozza majd létre.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig azt mondta, hogy nem a kormány, hanem a józsefvárosi polgármester taszítja bizonytalanságba az érintett házakban élő mintegy kétszáz családot, mert "Pikó alaptalanul riogatja a lakókat, és ahelyett, hogy az ügy megoldására törekedne, tüntetést szervez".
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa beszédet mond Balatonalmádiban az első V-Híd mérnök konferencia első napján, 2024. január 23-án. (fotó: MTI/Vasvári Tamás) | Mészáros Lőrinc cége 34 milliárdért bővíti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet | A Nagyvárad tér szomszédságában működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezúttal egy 7 szintes épületegyüttessel bővül, amelynek két részét egy üveghíd köti majd össze. A közel 25 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanban a Katasztrófavédelmi és a Nemzetbiztonsági Intézet kap majd helyet, mellette pedig készül egy 7 ezer négyzetméteres „Exclusive kert” is cserjékkel, virágokkal, díszmedencével és egy szoborral. A kivitelezőt tárgyalásos eljárásban kereste az egyetem, és végül két ajánlattevőből a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV nyerte el a megbízást. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/18/meszaros-lorinc-cege-34-milliardert-boviti-a-nemzeti-kozszolgalati-egyetemet/ | 2024-04-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Európai Bizottság három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A kormány 2022-ben adta 35 évre Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégének az állami gyorsforgalmi utak meghatározó részének üzemeltetési jogát, amivel akár 700 milliárd forintot is kereshetnek.A Bizottság most azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert úgy látják, a 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre került megkötésre, ami sérti az uniós jogot. A kormánynak mostantól két hónapja van, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. Tavaly novemberben Lázár János arról beszélt, hogy azért kapta Mészáros és Szíjj László a koncessziót, hogy a fix bevétellel versenyképessé tudják tenni a vállalataikat. Egyébként Szíjj László volt az a vállalkozó, akinek a jachtján Szijjártó Péter 2020-ban a nyaralását töltötte. A külügyminiszter azóta sem tisztázta, hogy a NER-es nagyvállalkozó ezért mit kért cserébe.Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc a High-Tech Suli program keretében szervezett szakmai konferencián szeptember 28-án.Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc a High-Tech Suli program keretében szervezett szakmai konferencián szeptember 28-án. Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVAEmellett eljárás indult amiatt is, mert a magyar kormány nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának (EUB) azt a döntését, ami kimondta, hogy Magyarország azzal, hogy nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést, megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvet. Azt kifogásolták, hogy a magyar szabályok szerint a harmadik országbeli állampolgárok csak az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen kérhetnek menedékjogot.A harmadik eljárás pedig azért indult, mert a Bizottság továbbra sem tartja összeegyeztethetőnek az uniós szabályokkal a lex-CEU-t. Előírták, hogy nemzetközi szerződésnek kell meglennie a székhelyük szerinti országgal, valamint az Egyesült Államokban is oktatási tevékenységet kellet volna folytatniuk.„A 2021. május 18-án elfogadott új jogszabály már nem tartalmazza a második említett követelményt. Az új törvény azonban továbbra is előírja, hogy Magyarország és a székhely szerinti ország között nemzetközi szerződést kell kötni, ami miatt folyamatosan sérülnek a GATS-ban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett elvek” - írta a Bizottság, ami most felszólító levelet küld a kormánynak. | Kötelezettségszegési eljárást indít az EU a Mészároséknak adott autópálya-koncessziók miatt | Az Európai Bizottság három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A kormány 2022-ben adta 35 évre Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégének az állami gyorsforgalmi utak meghatározó részének üzemeltetési jogát, amivel akár 700 milliárd forintot is kereshetnek. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/24/kotelezettsegszegesi-eljarast-indit-az-eu-a-meszaroseknak-adott-autopalya-koncessziok-miatt | 2024-04-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Kötelezettségszegési eljárás indult a Mészáros Lőrincnek adott autópálya-koncessziók miatt - közölte szerdán az Európai Bizottság. A testület szerint a 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre került megkötésre, ami sérti az uniós jogot. A kabinetnek két hónapja van, hogy válaszoljanak a felvetésekre. Szintén eljárás indult, amiért Magyarország nem hajtotta végreaz Európai Unió Bíróságának ítéletét. Ez kimondta, hogy a kormány nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést, megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvet. Ezzel az volt a probléma, hogy a harmadik országok állampolgárai csak az Európai Unió (EU) területén kívül található nagykövetségeken nyújthatják be menedékkérelmüket.Jogsértő "kiszervezés" váltja a tranzitzónákatAkár pénzbüntetést is kaphat Magyarország, ha a tranzitzónák bezárása után ismét a nemzetközi jogba ütközően…Ugyancsak eljárás vár a kabinetre a lex-CEU miatt is, amelyet továbbra is összeegyeztethetetlennek tart az uniós joggal az Európai Bizottság.Az autópálya-koncesszió miatt indult kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte egy, lapunknak is megküldött közleményében, hogy Brüsszel ismételten kettős mércét alkalmaz Magyarország kárára. Most mondvacsinált okokra hivatkozva kötelezettségszegési eljárást indított a legmagasabb követelményrendszernek megfelelő autópálya koncesszió kapcsán, amelyet hasonló tartalmú beruházásoknál számos más tagállamnak engedélyezett. Ugyanígy járt Spanyolország is, ott két autópálya koncesszió kapcsán indítottak kötelezettségszegési eljárást. Csaknem 700 milliárd forintot kereshet az autópálya-koncesszión Mészáros Lőrinc és Szíjj LászlóA 2023-ra tervezett nettó 143 milliárd forintos koncessziós díj…Nyomatékosították, hogy a korábban deklarált, kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági cél megvalósulását szolgálta az új koncessziós szerződés megkötése, mely alapján a koncesszor vállalta a gyorsforgalmi utak hosszú távú, magas színvonalú üzemeltetését és működtetését, valamint 10 éven belül 317 kilométer új autópálya megépítését és 265 kilométer autópálya bővítését. Ennek megvalósítására az állam nem lenne képes az uniós források hiánya miatt. Kitérnek arra, hogy a koncessziós szerződés megkötésének előkészítése során vizsgált európai és nemzetközi autópálya koncessziós szerződések alapján megállapítható, hogy az európai autópálya koncessziós szerződések többségének hossza jellemzően a 26-35 éves sávban található, így a magyar koncesszió 35 éves időtartama a nemzetközi gyakorlattal teljes mértékben összhangban áll. A Nemzeti Koncessziós…Számos olyan európai autópálya koncessziós szerződés létezik, amely időtartama 50-80 év körül van. Mivel több európai országban is hasonló modellt alkalmaznak, így kijelenthető, hogy egy széles körben alkalmazott megoldásról van szó. „A kormány a magyar emberek életminőségének és életszínvonalának emelése érdekében a magyar gazdaság fejlődése oldalán áll, ezért a jogszerűen megkötött és az Európai Bizottság részéről megalapozatlan indokok miatt támadott koncessziós szerződés megvédése érdekében megtesz minden szükséges jogi lépést” - zárul a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye. | Kötelezettségszegési eljárás indult a Mészáros Lőrincnek 35 évre adott autópálya-koncessziók miatt | Kötelezettségszegési eljárás indult a Mészáros Lőrincnek adott autópálya-koncessziók miatt - közölte szerdán az Európai Bizottság.
A testület szerint a 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre került megkötésre, ami sérti az uniós jogot. A kabinetnek két hónapja van, hogy válaszoljanak a felvetésekre. | null | 1 | https://nepszava.hu/3233142_kotelezettsegszegesi-eljaras-autopalya-koncesszio-europai-bizottsag | 2024-04-24 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Az 3-as metróvonalon futó orosz szerelvények rendkívül rossz minőségben elvégzett felújítását Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje lökte ismét reflektorfénybe, majd a Népszava cikke után, amelyben megírtuk, hogy Bolla Tibor, a felújítási tendert kiíró és lebonyolító BKV vezérigazgatója még a közbeszerzés előtt meglátogatta a későbbi győztes Metrowagonmash moszkvai gyárát, Ungár Péter, az LMP elnöke egy héttel ezelőtt két kérdést intézett Draskovics Tiborhoz, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Igazgatóságának jelenlegi elnökéhez. Miért nem hozzák nyilvánosságra a tender teljes anyagát, illetve volt-e tudomása arról, hogy Bolla Tibor már a tender kiírása előtt Moszkvában tárgyalt, és ha igen, akkor hogy maradhatott ezután is öt éven át pozícióban? A BKK IG elnöke Ungár Péternek két napja írt és most a Népszavához eljutott válaszában először is leszögezi: "„a BKK 2015 óta nem gyakorol tulajdonosi jogokat a BKV felett, a 2019-ben hivatalba lépett Igazgatóság a feltett kérdésekkel kapcsolatban érdemi információkkal nem rendelkezik”. "Majd arra hívja fel a párt elnökének figyelmét, hogy főpolgármester-jelöltjük „a közbeszerzés előkészítésének idején nemcsak a BKK elnök-vezérigazgatója, hanem a BKV igazgatóságának tagja is volt”. Ebben az időszakban, az ő „igen” szavazatával hozta meg a BKV igazgatósága 2013. április 17-én az új járműpark beszerzése helyett a metrójárművek alapszintű felújítását támogató határozatot, majd decemberben a járműpark felújítására irányuló közbeszerzési eljárást megindító döntést. A Fővárosi Közgyűlés 2014. augusztusi ülésén egy Vitézy által szignált előterjesztés alapján döntött arról, hogy a BKV kiírhatja a járműpark felújítására vonatkozó tendert. 2014 októberében pedig „ugyancsak támogatta szavazatával a BKV IG határozatait, amelyek a közbeszerzési eljárást megindító hirdetménynek (részvételi felhívásnak) a tulajdonossal és a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztályával való egyeztetésre való alkalmasságáról foglalt állást”. Draskovics kiemeli: "a Vitézy által vezetett „BKK két taggal is képviseltette magát a járműfelújítás részletes műszaki feltételeit kidolgozó projektirányító bizottságban."Végezetül leszögezi: „teljes mértékben egyetért azzal, hogy a metrókocsik felújítására vonatkozó tender teljes anyagát nyilvánosságra kellene hoznia a BKV-nak”. Arról viszont egy szót sem ejt, hogy mit tud Bolla moszkvai utazásáról.Különösnek tartja Karácsony Gergely, Draskovics Tibor és Tarlós István „nagy egyetértését” az orosz metrókocsi-ügyben Vitézy Dávid, aki a Népszava kérdésére válaszolva azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc volt pénzügyminisztere pontosan ugyanazokkal az érvekkel védi az orosz felújítást, amelyekkel néhány napja Karácsony Gergely főpolgármester, illetve elődje, Tarlós István. Vitézy szerint ennél nyilvánvalóbb bizonyíték már nem is kell a két politikai oldal összefonódására ez ügyben. Majd leszögezi: "„amikor a metrókocsi-felújítási tender lezajlott és furcsa körülmények között, az európai uniós hátterű pályázók kiesése után az oroszok megnyerték a tendert, már rég nem voltam a BKK vezetője. 2014 decemberében mentett fel a Fővárosi Közgyűlés, az eredményhirdetés 2015 nyarán volt."Az eljárás dokumentumai máig nem nyilvánosak, azt a két pártpolitikai oldal és a Momentum által vezetett vizsgálóbizottság is gondosan eltitkolta az elmúlt években”. Vitézy hangsúlyozza, hogy felújítás vagy új beszerzésről szóló 2013-ban zajló vitában mindvégig azt képviselte, hogy új vonatokat kellene venni. Ezt még – jegyzi meg - Tarlós is elismerte, aki maga kezdeményezte a kormánynál a nyilvános közbeszerzési eljárás alóli mentesítést, hogy az orosz metrók felújítására közvetlenül, nyílt tender nélkül szerződhessen. (Erről korábbi cikkünkben olvashat részletesen.) Igaz később a BKK által indított piackutatás fényében őt is sikerült meggyőzni, hogy álljon ki az új metrókocsik mellett. A kormány erre mondott nemet. „Ez kötelező erejű döntés volt, aminek a BKK és a BKV végrehajtására kényszerült” – tette hozzá. | 3-as metrókocsi-beszerzés: Vitézy Dávid is a felújításra szavazott | Az 3-as metróvonalon futó orosz szerelvények rendkívül rossz minőségben elvégzett felújítását Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje lökte ismét reflektorfénybe, majd a Népszava cikke után, amelyben megírtuk, hogy Bolla Tibor, a felújítási tendert kiíró és lebonyolító BKV vezérigazgatója még a közbeszerzés előtt meglátogatta a későbbi győztes Metrowagonmash moszkvai gyárát, Ungár Péter, az LMP elnöke egy héttel ezelőtt két kérdést intézett Draskovics Tiborhoz, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Igazgatóságának jelenlegi elnökéhez. | null | 1 | https://nepszava.hu/3232438_3-as-metro-kocsi-felujitas-vitezy-david-szavazas | 2024-04-18 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Harminc év alatt elkótyavetyélte a hétköznapi ember számára felfoghatatlanul nagy vagyonát az MSZP, amely ettől nem teljesen függetlenül a szavazóbázisát is elveszítette. A szocialisták már az utolsó tartalékaik felélésére készülnek, erre utal, hogy például dobra kívánták verni a gödöllői pártirodájuknak otthont adó épületet, ha már a budapesti Városházát nem sikerült eladniuk.
A kérdés csak az, hogy a végkiárusításon befolyt összeget a párt építésére fordítanák vagy az arra illetékesek tüntetnék-e el a pénzt.
Ami országos szinten folyt és folyik nagyban, az lejátszódott a Kertvárosban is, és nem is olyan kicsiben. Az Albán utca 21. alatti házat még a Gyurcsány-kormány adta el a helyi szocialistáknak 2008-ban 19, 2 millió forintért (már ez is szép történet, hiszen az adásvételt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójaként az a Tátrai Miklós írta alá, akiről Gyurcsány Ferenc később kijelentett, hogy "helyette vonult be a börtönbe", mert nem volt hajlandó tanúskodni ellene a Sukoró-perben).
Hét évvel később a kerületi MSZP-székházat maga a kerületi elnök, Csizmazia Ferenc és a testvérei vették meg. De már csak 16 millió (!) forintot fizettek érte, miközben az eltelt években az infláció 29 százalékos volt, ráadásul az akkori átlagos XVI. kerületi négyzetméteráraknak kevesebb mint negyedéért kelt el az épület.
Csizmazia Ferenc ezután 2016-ban kivásárolta két testvérét, de az ő kétharmadnyi tulajdonrészük vételára ekkor már csak hétmillió forint volt, tehát egymás között - papíron - már kevesebb mint tizenegymillióra taksálták az ingatlant.
Közben az ingatlant húszmillióért felújították ugyancsak az adófizetők pénzéből.
Nos, ez a Nagy Kertvárosi Baloldali Ingatlanmutyi, amelynek ügyében, szakértő bevonásával - mint arra egy megkeresés nyomán fény derült - még folyik a nyomozás. Egyelőre ismeretlen tettes ellen. | Folytatódik a nyomozás a XVI. kerületi szocialista székházmutyi ügyében | Még 2022 elején derült ki a kerületiek által csak Nagy Kertvárosi Baloldali Ingatlanmutyi néven emlegetett korrupciós ügy, amelynek a lényege az, hogy Csizmazia Ferenc, a helyi MSZP-elnök elkótyavetyélte a párt helyi székházát – saját magának. Akkor márciusban ment is a feljelentés az ügyben: a XVI. kerületi fideszes frakcióvezető tette meg költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Most pedig kiderült, hogy az ügynek egyáltalán nincs vége. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/04/folytatodik-a-nyomozas-a-xvi-keruleti-szocialista-szekhazmutyi-ugyeben | 2024-04-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Azok a cégek, amik "hitelt érdemlően" igazolni tudták, hogy káruk keletkezett vagy keletkezik abból, hogy az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, 22 milliárd forintra pályázhattak. Vissza nem térítendő támogatásról van szó, amit a következő három évben fizetett volna ki az unió, de a magyar kormány előfinanszírozta az összeget.
Mint a 24.hu megírta, összesen 80 cég pályázott sikeresen, ezek között feltűnik Matolcsy Ádám bútorgyára, a barátja, Száraz István cége, valamint Mészáros Lőrinc Kall Ingredients Kft. nevű érdekeltsége is. Ez a Szolnok melletti izocukorgyárat működteti; csak ez a cég több mint 1 milliárd forintot kap.
Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám a Balaton Bútor Kft.-vel pályázott sikeresen, és összesen 308 millió forintra lett jogosult. A számítások szerint ez a cég 2020-ban elért profitjának a tizenhétszerese.
Száraz István cége, a Culinaris Kft. is úgy nyilatkozott, hogy kárt szenvedett a Brexit miatt, ennek ellentételezésére pedig 375 millió forintot nyert el. A pályázat adatai alapján ők webshop-kiszolgálóközpont és hidegkonyha kialakítását végzik el a támogatásból.
A nyertesek közt feltűnik még Gattyán György is; esetében a Teqball Kft. nevű céggel adtak be pályázatot, és nyertek 255 millió forintot az úgynevezett a brexitalapból.
A 24.hu minden érintettet megkeresett, hogy megkérdezze: milyen módon érinti őket az Egyesült Királyság kilépése az Unióból, de senki nem adott választ. | Gattyán György, Mészáros Lőrinc és Matolcsy Ádám is százmilliókat kapott a Brexit miatt | Arra a kérdésre, hogy milyen módon érinti őket az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból, egyikük sem válaszolt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220601_gattyan_gyorgy_meszaros_lorinc_matolcsy_adam_brexit_tamogatas | 2022-06-01 10:30:00 | true | null | null | HVG |
Január végén ingyen kapta meg az államtól a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerület az Alkotmány utca 25. szám alatti irodaházat - írta az rtl.hu.
A lap belenézett a földhivatali papírokba, amiből kiderült, hogy az 569 négyzetméteres belvárosi ingatlan tulajdonát idővel el is adhatja az egyház, a magyar állam csak 15 évre jegyeztetett be elidegenítési tilalmat.
Az 569 négyzetméteres irodaházat a hivatalos indoklás szerint a református egyház hivatali feladatainak ellátása érdekében kapta meg, és a tervek szerint egy konferencia-központot is kialakítanak benne.
Az ingatlan 1950 óta volt a magyar állam tulajdonában, 2013 és 2017 között például az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő használhatta, mely annak az Emberi Erőforrások Minisztériumának a pályázatait kezelte, amelyet hat évig Balog Zoltán vezetett.
Az elmúlt években már használták a reformátusok az irodaházat, de csak bérlőként.
Az ingyenes ingatlanátadást az állami vagyonról szóló, 2007-ben elfogadott törvény teszi lehetővé. Az Orbán-kormány több mint 250 ingatlant adott át különböző egyházaknak ingyenesen, ezek összértéke pedig csaknem 57 milliárd forint volt. Az rtl.hu úgy tudja, hogy idén az 1,4 milliárd forintot érő Alkotmány utcain kívül átadtak egy ingatlant a Váci Egyházmegye Szamaritánus Szolgálat Intézményfenntartó Központnak 68 millió forint értékben, valamint kettőt a Katolikus Karitásznak csaknem 40 millió forint értékben. | Ingyen kapott meg az államtól egy másfél milliárdos belvárosi palotát Balog Zoltán egyházkerülete | A református egyház 15 év múlva akár el is adhatja az 569 négyzetméteres, irodaházként használt ingatlant. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240423_ingyen-kapott-meg-az-allamtol-egy-masfel-milliardos-belvarosi-palotat-balog-zoltan-egyhazkerulete | 2024-04-23 07:46:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
4 perc
megjelent
2024.04.21. 08:30
A BLA nem egy mezei alapítvány, 2021 tavaszán úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősítették. Egyúttal jelentős ingatlanvagyont is kapott a magyar államtól, fő szponzora pedig a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Mudra Márton István írása. | Dől a közpénz a Batthyány Lajos Alapítványhoz, de gazdálkodása lényegében átláthatatlan | A BLA nem egy mezei alapítvány, 2021 tavaszán úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősítették. Egyúttal jelentős ingatlanvagyont is kapott a magyar államtól, fő szponzora pedig a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240421_hvg-batthyany-csalad-alapitvany-kekva-kozpenz-gazdalkodas?utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2024_04_22&utm_content=hvg360 | 2024-04-21 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az újságíró győzelmével ért véget az MNB alapítványai ügyében indított adatigénylési per az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Nem ment gyorsan: 2015 elején indult, ez volt a legelső a több száz ügy közül, amelyben Karsai Dániel a Transparency International Magyarországgal együtt dolgozott. Az alkotmányjogász, aki gyógyíthatatlan betegsége miatt idén márciusban befejezte ügyvédi tevékenységét, és kollégái azóta a letelepedési kötvények, a tao-pénzek és a 35 évre osztogatott állami koncessziók nyilvánosságra hozataláért is sokat tettek, a múlt héten pedig az első ilyen ügy is eljutott az ítéletig.
A TI Magyarország a HVG blogján foglalta össze, mi történt az elmúlt években. Emlékezetes, 2014-ben a Magyar Nemzeti Bank 267 milliárd forintot tolt alapítványokba, erről mondta Kósa Lajos azt, hogy "elvesztette közpénz jellegét". 2015 elején Zöldi Blanka, aki most a Lakmusz.hu főszerkesztője, a Direkt36 munkatársaként közérdekű adatigénylésben kérte ki, hogy a jegybanki alapítványok kinek és mennyi pénzt fizettek ki PhD-ösztöndíj, kutatói mobilitás, konferenciarészvétel és tananyagfejlesztés címen, azonban az alapítványok nem adtak ki információt.
Az újságíró és az őt képviselő TI Magyarország pert indított, ez 2016-ra jutott el ítéletig, de ez csak részsiker lett, a bíróság szerint ugyanis a magánszemélyekre vonatkozó adatokat titokban lehetett tartani. Ezért a felperes az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Ab pedig ugyan két évvel később arra kötelezte a parlamentet, hogy törvényben rendezze a közpénzből magánszemélyeknek adott támogatás átláthatóságát, a konkrét ügyben elutasította az adatigénylést. Emiatt fordult a TI az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely további öt és fél évvel később kimondta: a magyar kormány megsértette az európai emberi jogi egyezményt azzal, hogy nem engedte megismerni, kik kaptak pénzt az alapítványoktól.
A TI Magyarország azt is megírta: időközben a parlament elfogadta a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, a 33 ilyen alapítványnak több ezer milliárd forint értékben adott át részvényeket, épületeket és termőföldet, és nem szólhat bele abba, hogy azok mit kezdenek ezzel a vagyonnal. | Karsai Dánielék most nyerték meg a pert a 2015-ös „elvesztette közpénz jellegét” ügyben | Kilenc évvel a per megindítása után kimondta a bíróság, jogellenesen próbálták eltitkolni, kik kaptak pénzt az MNB alapítványaitól. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240416_karsai-daniel-mnb-kozpenz | 2024-04-16 12:05:00 | true | null | null | HVG |
A tőkealap-kezelő egyetlen magántőkealapot indított 2023 nyarán Értékmentő néven, ám mostanáig az sem fektetett be semmibe. Az irány megvan, az alapkezelőben felbukkanó üzletembereknek pedig figyelemreméltó kapcsolatrendszere van.hirdetés„Batthyány Boldizsár Ádám a történelmi család tagjaként azért lépett be a felügyelőbizottságunkba (fb), hogy erősítse a családi értékek és hagyományok ápolását vállalatunknál. A család egyéb tagjai nem szerepelnek közvetlenül a tulajdonosi struktúrában” – kommentálta a HVG-nek Hannya Nimer, a Batthyány Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-ügyvezetője, hogy a 25 éves fiatalember majdnem négy év után megjelent az alapkezelőben.Batthyány Ádám BoldizsárLinkedinDe vajon a személye változtat-e az alapkezelő szokatlan passzivitásán? Az eddig leadott beszámolók szerint ugyanis a vállalat gyakorlatilag semmit sem csinált.hirdetésEgyetlen magántőkealapot indított 2023 nyarán Értékmentő néven, ám mostanáig az sem fektetett be semmibe. „Számos lehetőséget vizsgálunk” – közölte a részleteket üzleti titokként őrző Hannya, reményei szerint „még az idén megkapjuk a szükséges engedélyeket az ingatlanalapok kezelésére”. Utóbbiakat „magántőkealapokként” jellemezte, amelyek különleges diszkrécióval forgatják főleg kormányközeli üzletemberek vagyonát.Az „ingatlankezelés magántőkealapban” modellért nem kell messzire menni. Ez a specialitása a Tiborcz István érdekszférájába tartozó Gránit Alapkezelőnek is, amelynek egyik portfóliómenedzsere Hannya Nimer unokaöccse, Omar. Ám míg a Gránit egyes alapjai részben állami „krízistőkét” fektetnek be, Hannya Nimer azt állítja, hozzájuk nem folyt be közpénz. Legalábbis eddig.A történelmi Batthyány nevet amúgy egy régi fb-tag, a különféle konzuli tisztségeiről ismert egyetemi oktató, a Közép-afrikai Köztársaság tanácsadója, Suha György javasolta, miután „megbeszéltem az ötletet Margóval” – utalt a HVG-nek Batthyány Boldizsár édesanyjára.A mellékesen küzdősportoló Hannya az egyik vezetője az állami Eximbank és MFB refinanszírozásával működő MGV Zrt.-nek is, amely az alapkezelővel azonos cégcsalád tagja. A társaság elsősorban a kisvállalati szektort hitelezi, de 2018-ban privát széfszolgáltatást is indított. Suha ebben a vállalatban is erősíti az fb-t.Hogy a tradícióőrző alapkezelést hogyan vegyítsék profitteremtő üzleti fogásokkal, annak kifundálásában bizonyára számíthatnak közvetetett kisebbségi tulajdonostársukra is, aki nem más, mint az MNB fb-elnöke, Papcsák Ferenc ügyvéd, volt zuglói fideszes polgármester. Még ha a jegybanktörvény szerint nem is összeférhetetlen, akkor is meglehetősen sajátos megoldás, hogy az MNB működése feletti kontrollt gyakorló testület feje olyan privát vállalkozásban érdekelt, amelyet a jegybank felügyel. Igaz, a Papcsák-féle testület az MNB felügyeleti szerepkörébe nem avatkozik bele.Hannya viszont a közösségi oldalán MNB-elnöki tanácsadóként aposztrofálja magát, amit a jegybank sajtóosztálya kategorikusan cáfol, mondván: a cégvezető „nem alkalmazottja a jegybanknak, és nem tanácsadója Matolcsy Györgynek sem”. Fel is szólítják az üzletembert, pontosítsa, hogy valójában nem Matolcsy, hanem Papcsák tanácsadója.Hannya azonban aligha tisztázza a státuszát ezzel a megjegyzéssel: „Számomra megtiszteltetés, hogy az MNB szakmai tanácsadója lehetek.”Ezzel azonban még korántsem merült ki a Batthyány Alapkezelőben felbukkanó üzletemberek figyelemre méltó kapcsolatrendszere. Hannya a HVG kérdéseire megemlítette, hogy a leendő ingatlanos projekteken Kajzinger Gábor vezérigazgató dolgozik.Ő az egyik legrégebbi magyar vállalat, a múltját Hutter József szappanfőző mester 1831-ben alapított gyárától eredeztető, a rendszerváltás után az utolsó KISZ-titkár, Nagy Imre által vezetett Caola Zrt. mai menedzsmentjének is tagja. Mint ahogyan a Caola más vezető tisztségviselői is megjelentek az alapkezelőben. Köztük például az erdélyi származású Bándi Imre jogász, aki 2010-től egy évtizeden át az államigazgatásban töltött be különféle funkciókat.A Budapesti Értéktőzsde honlapján – a Batthyány Alapkezelő szóhasználatával azonosan – „értékmentő” küldetésként szerepel a Caola 2020. tavaszi, Bándi által menedzselt megmentése. A Caola beszállhatott az MNB növekedési kötvényprogramjába, így 2022-ben 7,5 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki, ennek a felét a jegybank jegyezte le.Ám az újbóli eladósodás éve nem sikerült túl jól a kozmetikai cégnek; veszteséges lett, ami miatt a saját tőkéje a jegyzett alá esett. Az év márciusában rakták le a Caola szupermodern martonvásári üzemének alapkövét. Egy hónapra rá a társaság igazgatóságába beült Barta-Eke Gyula, aki a múlt héten a minisztériumokon átnyúló korrupciós botrány egyik vádlottjaként került az újságok címlapjára.A Caola hatmilliárdos beruházással felépített, fertőtlenítőszereket gyártó üzemét tavaly ősszel adták át, a projektet kétmilliárd forinttal segítette a kormány. Barta-Eke – a 24.hu által megszerzett vádirat szerint – 2019–2022 között a Palkovics László exminiszter alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette, s ő állíthatta ki a bizonyos EU-s pályázatokhoz szükséges előminősítési tanúsítványt. Idetartoztak az ominózus egészségügyi pályázatok is.A Caola igazgatóságából januárban leköszönt, az állami Autóipari Próbapálya Zala Kft. vezetéséből viszont – amelyben Palkovics is tag, s amiért havi bruttó 2,3 millió forint járt neki – csak egy hónapja törölték a nevét. „A Caola és a mi vállalatunk közötti kapcsolat kizárólag tulajdonosi és vezetői szinten értelmezhető” – hangsúlyozta a HVG-nek Hannya.Ez sem kevés, hiszen 2021-ben például Hannya vezérigazgatói tanácsadóként, Papcsák pedig ügyvédként segítette Bándi csíkszeredai tárgyalásait a Caola tervezett ottani zöldmezős beruházásáról. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a többféle üzletben is érdekelt Papcsák a Duna Creditum Befektetési és Tanácsadó Kft.-ben – mások mellett – tulajdonostársa a L’Art-Classic nevezetű üzletvezetési tanácsadó kft-nek, amely Barta-Eke családi vállalkozása. | Még nem csinált semmit a Batthyány Tőkealap-kezelő, de kapcsolati hálójában repkednek a milliárdok | A tőkealap-kezelő egyetlen magántőkealapot indított 2023 nyarán Értékmentő néven, ám mostanáig az sem fektetett be semmibe. Az irány megvan, az alapkezelőben felbukkanó üzletembereknek pedig figyelemreméltó kapcsolatrendszere van. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240421_hvg-battyhany-adam-boldizsar-tokealap-kezelo-hannya-nimer-gazdasag | 2024-04-21 10:35:00 | true | null | null | HVG360 |
Hatalmas irodát kapott a Karmelita kolostor első emeletén Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia - állítja kormányzati forrásokra hivatkozva a VSquare oknyomozó portál hírlevele.
Az ifjabb Orbán a nemrég Biró Marcell vezetése alatt megalakult Nemzetbiztonsági Tanács egy ágazatáért felel, noha hivatalosan semmiféle tisztséget nem tölt be a kormányzatban, és sem szakirányú végzettséggel, sem szakmai tapasztalatokkal nem rendelkezik.
Ugyanakkor a portálnak nyilatkozó kormányközeli forrás azt állítja, hogy minderre azért van szükség, hogy az apja rajta tarthassa a szemét Orbán Gáspáron, akiről legutóbb a Direkt36 nyomán mi is megírtuk, hogy részt vett a Csádba küldött magyar katonai misszió megszervezésében. A VSquare szerint a küldetés Orbán Gáspár szerelemgyereke, amire rendszerint startupként hivatkozik, és abból sem csinált titkot, hogy több hasonló projektben is gondolkodik.
A források szerint az ifjabb Orbán őszintén hisz benne, hogy a távoli országokban kínálkozó, olykor szokatlan, máskor kockázatos lehetőségek kihasználásával növelni tudja Magyarország befolyását, respektusát és természetesen a bevételeit. Még ha ez azt is jelenti, hogy 200 katonát küld egy polgárháború szélén álló afrikai országba.
A portál szerint a Nemzetbiztonsági Tanácsot vezető Biró egy csendes, hatékony bürokrata, aki teljességgel híján van a politikai ambícióknak, de teljes mértékben bírja a miniszterelnök bizalmát. Az új szervezet három ágra oszlik. Ebből az első kettő, a hírszerzési és a katonai részleg már létezik, míg a harmadik, a külpolitikáért és a kényes diplomáciai ügyekért felelő alosztály megszervezését Orbán Gáspár koordinálja.
Az utóbbi részlegben egyfelől válsághelyzetek éjjel-nappali monitorozása zajlik majd, illetve a későbbiek folyamán a miniszterelnök fia egy kereskedelmi szekciót is létre akar benne hozni, ahol a távoli országokban kínálkozó üzleti lehetőségek felhajtása lesz a feladat.
Bár mindez igen menőnek és filmszerűnek hat, különösen az amerikai mintára berendezett helyzetelemző központ, Orbán Gáspár mégsem elégedett, mivel nem engedik neki, hogy hivatalosan is tagja lehessen az általa felépített szervezetnek, mert nem minden alap nélkül tartanak tőle, hogy a miniszterelnököt netalántán nepotizmussal vádolnák meg a politikai ellenfelei. Ugyanakkor nem hivatalosan az apja szabad kezet adott az ifjabb Orbánnak arra nézve, hogy kikkel tölti fel az általa felépített testületet.
"Ha a miniszterelnök rendhagyó esetekben a saját fiát bízza meg azzal, hogy végezzen el bizonyos kényesebb természetű feladatokat, azt el tudom fogadni. De mindenféle jogosítvány nélkül hagyni neki, hogy felépítsen egy szervezetet, az teljességgel abnormális" - mondta a VSquare-nek nyilatkozó forrás.
Korábban a portál kereste a Miniszterelnöki Kabinetirodát Orbán Gáspár megbízatásával kapcsolatban, de Rogán Antal tárcája tagadta, hogy alkalmaznák a miniszterelnök fiát, akinek csak azért van bejárása az apja irodájába, mert családtag. Hivatalosan Orbán Gáspár nem más, mint a Magyar Honvédség egy századosa. | VSquare: Orbán Gáspár felel az új Nemzetbiztonsági Tanács külpolitikai és kényes diplomáciai ügyekkel foglalkozó részlegéért | A miniszterelnök fia startupként tekint a csádi misszióhoz hasonló vállalkozásokra, és őszintén hisz benne, hogy a távoli országokban kínálkozó, olykor szokatlan, máskor kockázatos lehetőségek kihasználásával növelni tudja Magyarország befolyását, tekintélyét és természetesen a bevételeit is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240418_vsquare-orban-gaspar-nemzetbiztonsagi-tanacs-karmelita | 2024-04-18 20:57:00 | true | null | null | HVG |
Újabb nagyszabású szponzori szerződést köthet a Fradi - írja a Nemzeti Sport információira hivatkozva a Blikk, a portál azonban azt is hozzáteszi, hogy az NS által a világon közismert, topligás klubot is támogató cégcsoportként sejtelmesen körülírt támogató nem más, mint a Gazprom.
Az orosz állami gáztermelő vállalat korábban az UEFA kiemelt támogatója volt, és a német Schalke gárdájának volt mezszponzora, ám az orosz-ukrán háború kirobbanását követően mindkét helyen szerződést bontottak vele.
A Blikk a támogatás nagyságrendjét legalábbis milliárdokra saccolja, ugyanis a Gazprom a szerbiai Crvena zvezda szponzora is, és ez a klub évi ötmillió eurót (kb. kétmilliárd forintot) kap a vállalattól.
A lap úgy számol, hogy a támogatással a Fradi büdzséje átlépheti az évi húszmilliárd forintos határt, így az is elképzelhető, hogy amiként azt a Schalke tette még 2010-ben, a Ferencváros is leigazol egy világsztárt.
A Blikknek nyilatkozó Szabados Gábor sportközgazdász szerint azonban másra is lehet fordítani ezt a pénzt. A szakértő szerint az eddigi építkezésből kiindulva nem valószínű, hogy egy nagy sztárra költenék a pluszpénzt, hanem több olyan minőségi játékos érkezhet, aki a keret mélységét még tovább javítja, a nemzetközi kupákban még több tapasztalattal rendelkezik - viszont így lehet, hogy még kevesebb magyar léphet majd pályára a csapatban. Szabados úgy véli, hogy a Gazprom megjelenésének lehet negatív visszhangja is, bár formailag ezért az FTC-t semmiféle szankció nem érheti. | Blikk: Milliárdos támogatási szerződést írhat alá a Fradi a Gazprommal | A lapnak nyilatkozó szakértő szerint a klub az oroszok pénzét nem egy futballsztár, hanem több kevésbé elismert, de minőségi játékos leigazolására fordíthatja majd. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20240422_blikk-milliardos-tamogatasi-szerzodest-irhat-ala-a-fradi-a-gazprommal | 2024-04-22 07:53:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
7 perc
megjelent
2024.04.25. 04:30
Biankó csekket adatott magának a kormány, és elkezdte beváltani. Ment a kukába a honvédek jogállásáról szóló kétharmados törvény, eljött a rendeleti kormányzás ideje a katonaságnál is. | Példátlan, ami a honvédséggel történik, a miniszter parlamenti kontroll nélkül tesz vele azt, amit akar | Biankó csekket adatott magának a kormány, és elkezdte beváltani. Ment a kukába a honvédek jogállásáról szóló kétharmados törvény, eljött a rendeleti kormányzás ideje a katonaságnál is. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240425_hvg-honvedseg-kormany-kulonleges-jogrend-rendeleti-kormanyzas-alaptorveny-bianko-csekk-kezi_vezenyles?utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2024_04_25&utm_content=hvg360 | 2024-04-25 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Három fontos kérdés kapcsán is folyamatosan jogsértő állapotban van a magyar kormány, ezért az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretében lépésekre szánta el magát. Háromból két ügy végre nem hajtott bírósági ítéletekről szól, amelynek komoly pénzügyi következményei várhatók.Az egyik eljárás megindításának keretében Spanyolország mellett Magyarországot is arra szólítja fel a brüsszeli testület, hogy tartsák be az autópálya-koncessziós szerződésekre vonatkozó szabályokat. Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország 35 évre szóló koncessziója nem volt átlátható a becsült érték tekintetében, nem hárította át a megfelelő működési kockázatot, és uniós jogot sértve indokolatlanul hosszú időre meghosszabbította.Magyarországnak most két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felhozott érvekre. Ellenkező esetben a Bizottság dönthet úgy, hogy indoklással ellátott véleményt küld, ami az eljárás folytatását jelenti. A másik ügyben arra szólítják fel a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bíróság korábbi ítéletének „a nemzetközi védelmi eljáráshoz való hatékony hozzáférés biztosításának kötelezettségéről”.A Bíróság 2023. június 22-i ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós menekültügyi szabályokból eredő kötelezettségeit. Arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarország megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvet, amikor nem biztosította, hogy harmadik országok állampolgárai vagy hontalan személyek ténylegesen hozzáférhessenek a nemzetközi védelmi eljáráshoz. Ez arról a magyar rendszerről szól, hogy a menekültügyi eljárást csak egy nagykövetségen lehet kezdeményezni, először egy szándéknyilatkozat formájában, majd pedig pozitív értékelés esetén kaphat az érintett beutazási engedélyt az eljárás lefolytatására. Mindez azonban ellentétes azzal a nemzetközi jogi alapvetéssel, hogy a menedékkérelem iránti igényt a határon lehessen jelezni. Magyarország erre az ítéletre semmilyen módon nem reagált. Most még két hónap haladékot kap a kormány, és a kapott – vagy nem kapott – választól függően a Bizottság dönthet úgy, hogy az ügyet visszautalja a Bírósághoz, és pénzügyi szankciók kiszabását javasolja.Végül a harmadik ügy szintén egy korábbi, három és fél évvel ezelőtt hozott bírósági döntés nem teljes körű betartásáról szól, amelynek ügyében a kötelezettségszegési eljárás most indul meg. Ez pedig a Lex CEU ügyében hozott korábbi határozat – bár a dokumentum nem nevesítette, de minden kétséget kizáróan beazonosítható az ügy. Az ítélet akkor megállapította, hogy a magyar jogszabályok megkövetelték, hogy Magyarország kormánya és az érintett intézmény székhelye szerinti állam kormánya nemzetközi szerződésben kötelezze magát az intézmény működtetésére. Másodsorban megkövetelte, hogy a magyarországi tevékenység végzéséhez az oktatási intézménynek a székhelye szerinti államban – ideértve az EGT tagállamait is – felsőoktatási tevékenységet kell gyakorolnia. Ezek azonban sértettek számos uniós és nemzetközi szabályozást. A 2021. május 18-án elfogadott új magyar törvény már nem tartalmazza a második követelményt, azonban továbbra is előírja a nemzetközi szerződés megkötését, folyamatosan sértve a GATS (Általános Szolgáltatáskereskedelmi Egyezmény) és az EU Alapjogi Chartája elveit. A Bizottság ezért felszólító levelet küldött Magyarországnak, a válaszra két hónapot biztosítottak. Megfelelő válasz hiányban ebben az ügyben is per indulhat Magyarország ellen, amely végén pénzügyi szankciókkal lehet számolni. Ez a gyakorlatban napi kötbért jelent 2020. október 20-ától az ítéletnek való megfelelés napjáig.Fontos megjegyezni, hogy a Lex CEU és a menekültügyi törvény miatt Magyarország nem csak az esetleges bírói döntés miatt kerülhet pénzügyi szankciók hatálya alá. A hétéves uniós költségvetésből éppen azért tart vissza az Európai Bizottság több mint másfél milliárd eurót, mert a kormány nem igazítja saját jogrendjét az európai unióshoz. | Menekültügy, Lex CEU, autópálya-koncesszió: újabb viták az EU és Magyarország között, komoly pénzügyi következményei is lehetnek | Három fontos kérdés kapcsán is folyamatosan jogsértő állapotban van a magyar kormány, ezért az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretében lépésekre szánta el magát. Háromból két ügy végre nem hajtott bírósági ítéletekről szól, amelynek komoly pénzügyi következményei várhatók. | null | 1 | https://hvg.hu/eurologus/20240424_menekultugy-lex-ceu-autopalya-koncesszio | 2024-04-24 15:52:00 | true | null | null | HVG |
Jelentős összegeket költ el a Megafon központ a kegyelmi botrány és Magyar Péter színre lépése óta: nemrég írtuk, hogy a havi költési számlájuk 143 millió forint volt - és ez most csak még tovább emelkedett. Az aktuális adatok szerint ugyanis március 21. és április 19. között összesen 199 403 631 forintot költöttek a Megafon-influenszerek hirdetéseire, szám szerint 348 darabra.
Azt, hogy a Megafon központ nagyüzemben nyomja most a hirdetéseket, jól jelzi, hogy ennél többet csak a 2022-es választás előtti négy hétben költöttek el a Facebookon: akkor 266 millió forint volt a választás előtti négy hét költése.
A Meta Hirdetéstár-jelentése szerint a CÖF-CÖKA 93,2 millió forintot költött ebben az időszakban 104 darab hirdetésre. | Belépés Támogatás Harminc nap alatt 200 millió forintot költött facebookos hirdetésekre a Megafon | Jelentős összegeket költ el a Megafon központ a kegyelmi botrány és Magyar Péter színre lépése óta: nemrég írtuk, hogy a havi költési számlájuk 143 millió forint volt – és ez most csak még tovább emelkedett. Az aktuális adatok szerint ugyanis március 21. és április 19. között összesen 199 403 631 forintot költöttek a Megafon-influenszerek hirdetéseire, szám szerint 348 darabra. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/22/megafon-hirdetes-szamla | 2024-04-22 12:10:00 | true | null | null | Telex |
"Számomra Zugló az első! Legyen szó Zugló építéséről, zöld jellegének erősítéséről, a közbiztonság javításáról vagy az egészségügyi rendszerünk fejlesztéséről, egyetlen dolog biztos: közösen fogunk dolgozni Zugló jövőjén. Arra kérem most Önöket, hogy támogassanak aláírásukkal a közelgő önkormányzati választásokon, hogy folytatni tudjuk a közös munkát Zuglóért" - írja Horváth Csaba zuglói polgármester abban a facebookos hirdetésben, amelyet a Meta adatbázisa szerint a zuglói önkormányzat finanszírozott.
A bejegyzésben azok a helyszínek is szerepelnek, ahol aláírással lehet támogatni a jelenlegi MSZP-s polgármester újraindulását. A hirdetés április 18. és 20. között futott, a Meta adatai szerint 45-50 ezer forintba került.
Erre Hadházy Ákos országgyűlési képviselő is felhívta a figyelmet.
A hirdetéssel kapcsolatban április 19-én kerestük a zuglói önkormányzatot, ahonnan hétfőn érkezett válasz. Azt írták:
"A Horváth Csaba polgármesteri ajánlásával kapcsolatos hirdetésnél a Facebook kezelői felületén tévesen Zugló Önkormányzata lett megjelenítve a finanszírozó megnevezésénél, noha a hirdetést Horváth Csaba finanszírozta a saját, a hirdetésekhez rendelt bankkártyájáról.
Ezúton kijelentjük, hogy Horváth Csaba polgármester jelölti kampányára eddig sem költött egy forintot sem, és ezután sem fog költeni sem Zugló Önkormányzata, sem az önkormányzat médiacége, a Zugló Információs és Médiacsoport Kft." | A Meta adatbázisa szerint önkormányzati pénzből kampányol Zugló MSZP-s polgármestere, az önkormányzat szerint ez csak tévedés | „Számomra Zugló az első! Legyen szó Zugló építéséről, zöld jellegének erősítéséről, a közbiztonság javításáról vagy az egészségügyi rendszerünk fejlesztéséről, egyetlen dolog biztos: közösen fogunk dolgozni Zugló jövőjén. Arra kérem most Önöket, hogy támogassanak aláírásukkal a közelgő önkormányzati választásokon, hogy folytatni tudjuk a közös munkát Zuglóért” – írja Horváth Csaba zuglói polgármester abban a facebookos hirdetésben, amelyet a Meta adatbázisa szerint a zuglói önkormányzat finanszírozott. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/22/zuglo-polgarmester-horvath-csaba-facebook-hirdetes-onkormanyzat-finanszirozas | 2024-04-22 16:02:00 | true | null | null | Telex |
Helyi alapítványok támogatásáról döntött kedden a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat, összesen 55 milliót osztottak szét, Juhász Péter pedig arra hívta fel a figyelmet csütörtökön, hogy több olyan szervezet kapott milliós juttatást, amelyik a Fideszhez köthető.Többek között az az Összefogással a Belvárosért Polgári Egyesület is kapott 4,5 millió forintot, amelyik 2014-ben és 2018-ban is a Fidesz mellett kampányolt az általa kiadott City Magazinban.A City Magazin korábbi számaA City Magazin korábbi száma Fotó: Haszán Zoltán / 444Szintén kapott 2,2 millió forintot a Belvárosi Aranykereszt Egyesület is, ami a kereszténydemokrata értékrend és szellemiség megerősítését tűzte ki célul, és a szervezet ezt annyira komolyan veszi, hogy ugyanaz a címe, mint a KDNP V. kerületi irodájának.Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestereSzentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere Fotó: Németh Dániel/444De jutott 2,4 millió forint a Belvárosi Kisgazda Polgári Egyesületnek is, hogy ápolja a belpesti kisgazdák szellemiségét.A szervezet egyik képviselője pedig Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter, a polgármester apja.Juhász Péter szerint ennek a szervezetnek a székhelye, a Belgrád rakpart 21., megegyezik azzal a címmel, ahonnan Szentgyörgyvölgyi Gábor, a polgármester testvére folytatja a képviselőjelölti kampányát. | Az V. kerületi polgármester apjának is jutott pár millió a belvárosi civileknek szánt támogatásokból | Helyi alapítványok támogatásáról döntött kedden a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat, összesen 55 milliót osztottak szét, Juhász Péter pedig arra hívta fel a figyelmet csütörtökön, hogy több olyan szervezet kapott milliós juttatást, amelyik a Fideszhez köthető. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/25/az-v-keruleti-polgarmester-apjanak-is-jutott-par-millio-a-belvarosi-civileknek-szant-tamogatasokbol | 2024-04-25 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A kormány még 2020-ban adta oda a Mol 10 százalékos részvénycsomagját alapítványának, hogy feltőkésítse az utánpótlásképzőjét. Ezért miután a Mol a tervezettnél nagyobb, mintegy 568 milliárd forintos nyereséggel zárta a 2023-as évet,az MCC alapítványa Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak 19,8 milliárd forintot adtak az osztalékból.Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnökeOrbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke Fotó: Németh Dániel/444Az MCC a honlapján saját magát tehetséggondozó intézményként határozza meg, a magyar egyetemek többségéhez hasonlóan közérdekű vagyonkezelő alapítványként kezdett működni. Ekkor a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettjét kapta meg az államtól. Az MCC kuratóriumi elnöke, Orbán Balázs, aki egyben a miniszterelnök politikai igazgatójaként is tevékenykedik. A szervezet tavaly 98,5 százalékra növelte a részesedését Libri Csoportban. (via Portfolió) | Közel 20 milliárdos osztalékot kapott az MCC a Moltól | A kormány még 2020-ban adta oda a Mol 10 százalékos részvénycsomagját alapítványának, hogy feltőkésítse az utánpótlásképzőjét. Ezért miután a Mol a tervezettnél nagyobb, mintegy 568 milliárd forintos nyereséggel zárta a 2023-as évet, | null | 1 | https://444.hu/2024/04/25/kozel-20-milliardos-osztalekot-kapott-az-mcc-a-mol-tol | 2024-04-25 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Gazdasági Versenyhivatal eljárást indított az City Taxi Fuvarszervező Szövetkezettel (City Taxi) szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt. A GVH azt nehezményezi, hogy a City Taxi 2024. január 10-től "a magyar" jelzőt többlettartalom nélkül használta, ami valószínűsíthetően megtéveszti a fogyasztókat a vállalkozás lényeges jellemzőjét illetően, és olyan állítások is voltak, amik valószínűleg azt a benyomást keltik a fogyasztókban, hogy a vállalkozás által alkalmazott "árgarancia" egyedülálló és azt önkéntes alapon nyújtja, holott azt jogszabályi előírás alapján kell biztosítania.
A City Taxiról ezek az állítások többek között országos rádióadón keresztül hangzottak el. A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette, írja közleményében a GVH.
Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. | Túl sokat magyarkodott a City Taxi, eljárást indított ellene a GVH | A Gazdasági Versenyhivatal eljárást indított az City Taxi Fuvarszervező Szövetkezettel (City Taxi) szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt. A GVH azt nehezményezi, hogy a City Taxi 2024. január 10-től „a magyar” jelzőt többlettartalom nélkül használta, ami valószínűsíthetően megtéveszti a fogyasztókat a vállalkozás lényeges jellemzőjét illetően, és olyan állítások is voltak, amik valószínűleg azt a benyomást keltik a fogyasztókban, hogy a vállalkozás által alkalmazott „árgarancia” egyedülálló és azt önkéntes alapon nyújtja, holott azt jogszabályi előírás alapján kell biztosítania. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/04/23/city-taxi-gvh-versenyfelugyeleti-eljaras | 2024-04-23 11:26:00 | true | null | null | Telex |
Az Európai Bizottság három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A kormány 2022-ben adta 35 évre Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégének az állami gyorsforgalmi utak meghatározó részének üzemeltetési jogát, amivel akár 700 milliárd forintot is kereshetnek.A Bizottság most azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert úgy látják, a 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre került megkötésre, ami sérti az uniós jogot. A kormánynak mostantól két hónapja van, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat. Tavaly novemberben Lázár János arról beszélt, hogy azért kapta Mészáros és Szíjj László a koncessziót, hogy a fix bevétellel versenyképessé tudják tenni a vállalataikat. Egyébként Szíjj László volt az a vállalkozó, akinek a jachtján Szijjártó Péter 2020-ban a nyaralását töltötte. A külügyminiszter azóta sem tisztázta, hogy a NER-es nagyvállalkozó ezért mit kért cserébe.Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc a High-Tech Suli program keretében szervezett szakmai konferencián szeptember 28-án.Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc a High-Tech Suli program keretében szervezett szakmai konferencián szeptember 28-án. Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVAEmellett eljárás indult amiatt is, mert a magyar kormány nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának (EUB) azt a döntését, ami kimondta, hogy Magyarország azzal, hogy nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést, megsértette a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvet. Azt kifogásolták, hogy a magyar szabályok szerint a harmadik országbeli állampolgárok csak az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen kérhetnek menedékjogot.A harmadik eljárás pedig azért indult, mert a Bizottság továbbra sem tartja összeegyeztethetőnek az uniós szabályokkal a lex-CEU-t. Előírták, hogy nemzetközi szerződésnek kell meglennie a székhelyük szerinti országgal, valamint az Egyesült Államokban is oktatási tevékenységet kellet volna folytatniuk.„A 2021. május 18-án elfogadott új jogszabály már nem tartalmazza a második említett követelményt. Az új törvény azonban továbbra is előírja, hogy Magyarország és a székhely szerinti ország között nemzetközi szerződést kell kötni, ami miatt folyamatosan sérülnek a GATS-ban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett elvek” - írta a Bizottság, ami most felszólító levelet küld a kormánynak. | Kötelezettségszegési eljárást indít az EU a Mészároséknak adott autópálya-koncessziók miatt | Az Európai Bizottság három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A kormány 2022-ben adta 35 évre Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégének az állami gyorsforgalmi utak meghatározó részének üzemeltetési jogát, amivel akár 700 milliárd forintot is kereshetnek. | null | 1 | https://444.hu/2024/04/24/kotelezettsegszegesi-eljarast-indit-az-eu-a-meszaroseknak-adott-autopalya-koncessziok-miatt | 2024-04-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, Fejér megye 4. számú választókörzetének fideszes képviselője jelenti a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Ökológiai Mintagazdaság földjeire kiírt sikeres pályázatok politikai hátszelét - állítja lapunknak Ács Sándorné, az ökogazdaság egyik ügyvezetője. Mint ismert, a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság nem nyert a földpályázaton, ezért elveszíti 21 éve művelt földjeit. A mintagazdaság 452 hektáros területét nyolc részre osztották a földpályázatokon, bár ők mind a nyolcra pályáztak, mégsem nyertek. Ács Sándorné szerint az emberek nyílt titokként kezelik a körzetben, hogy L. Simon László befolyását használják az új földbirtokosok. Azt is kimondják, a sikeres pályázatoknak "ára" van. Egyesek szerint a nyertes földpályázók Vizi Dánielhez viszik az állam által utalt támogatást, aki továbbadja L. Simon Lászlónak. Egyféle stróman-rendszerről beszélnek, amiben mindenkinek megvan a pontos helye és feladata. A papírozást pedig megoldják, jogi akadály nincs.
Az érintett közszereplők a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület köré csoportosulnak, ez az összekötő kapocs közöttük. Ács Sándorné elmondása szerint Vizi Dánielt - akinek cége az egyik nyertese a mintagazdaság földjeinek - állítólag L. Simon László vitte oda korábban. Hozzátette: Vizi nem csak a kishantosi földügyletekben érdekelt, hanem Adonyban és környékén is. Közös cégei vannak Kirinovics Péter helyi vállalkozóval, aki 2010-ben Adonyban a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltje volt, de nem nyert. Márok Csaba, Mezőfalva polgármestere, a térségfejlesztő egyesület vezetője - egyben Vizi munkáltatója - szintén érintett a térség földügyleteiben, ezen kívül ő is a nyertesek közt van. Ács Sándorné szerint Vizi Dániel írja a pályázatokat, amiket rendre meg is nyernek, legyen szó trafikról, földről vagy egyéb állami támogatást jelentő pályázatokról. Megkeresésünkre Bolye Sándor, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Ökológiai Mintagazdaság másik ügyvezetője is elmondta, neki is hasonló feltételezései vannak az érintettekről, mint a vezetőtársának. Bolye Sándor szerint az összefonódás különösen gyümölcsöző Kirinovics Péter számára, aki nyíltan hangoztatja, hogy L. Simon László a barátja, vele szoros baráti kapcsolatot ápol.
Kirinovics helyett három éve a független Ronyecz Péter lett Adony város polgármestere. A polgármester megkeresésünkre elmondta: feltételezi, hogy az állami pénzek szipolyozására létrejött üzleti szövetség miatt nagy a Fidesz iránti ellenszenv, mert olykor olyan emberek is megjelennek a térségben, akik szó szerint "befenyítenek" másokat. Ronyecz meg is nevezte Müller Zoltánt, mint aki afféle összekötő kapocs L. Simon László, Vizi Dániel és Kirinovics Péter között.
Adonyban és körzetében az egymással összefonódó gazdasági érdekeltségeknek Müller Zoltán állítólagos bűnözői híre miatt van különösen negatív visszhangja - erősítette meg kérdésünkre Ronyecz Péter okfejtéseit Ecsődi László, Fejér megye 4. számú választókörzetének volt MSZP-s országgyűlési képviselője. Szerinte is azért nőtt meg a térségben a kormánypártok elleni indulat, mert a Fidesz-KDNP képviselői agresszív üzletpolitikát folytatnak.
Ronyecz Péter, Adony polgármestere felidézte, miután Kirinovics elbukta polgármester-választást, 2011 áprilisában váratlanul feljelentett néhány helyi önkormányzati képviselőt és helyi vállalkozót - hűtlen kezelés és más gazdasági bűncselekmények miatt. De ugyanezért az Állami Számvevőszékhez, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), továbbá a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalhoz is fordult, annak ellenére, hogy a választások óta minden pályázatot ő nyert meg a régióban. Csak később, az eljárás során megismert iratokból vált nyilvánvalóvá Ronyecz Péter számára, hogy a feljelentő Kirinovics Péter volt. A kormányzati hivatalokban megszüntették a kivizsgálást, mert nem találtak semmit. Adony polgármestere ugyanakkor azt mondta: a nyomozás egyrészt negatív hatással volt a településre, másrészt a működést ellenőrző hatóságok hozzáállására - még akkor is, ha minden közigazgatással kapcsolatos ügyet lezártak.
Ronyecz Péter szerint Kirinovics a tisztességes üzleti versenytársait jelenti fel, ezzel a civil-, az üzleti, és a helyi politikai életben is gyakorlatilag mindenkit terrorizál. Állítólag minden üzleti tárgyaláson vele van a már említett Müller Zoltán is. Adonyban, a többségében német, kisebbségben szerb nemzetiségű lakosság nehezen tűri, sőt már-már elviselhetetlennek tartja Kirinovics agresszív üzletpolitikáját - mondta a polgármester - , mert a helyiek inkább az "élni és élni hagyni" elv szerint élnek, és nem az számít, hogy valaki jobb- vagy baloldali gondolkodású.
Adony polgármestere Kirinovics Péter működésére példaként elmondta: korábban egyik helyi fideszes társával, Ébl Györggyel átalakították és felújították az Ébl édesanyja tulajdonában lévő házat, a választások után pedig megnyitották közös étterem-kocsmájukat, a "Banditát". Pár hónapja zárva a helyiség - a rendőrség pedig Ébl feljelentése alapján nyomoz. Az üzletet ugyanis kirabolták és elvitték belőle a berendezéseket. Ébl György a rendőrségi feljelentésben leírta, hogy szerinte Kirinovics Péter a közös éttermük befenyítésével, majd kirablásával Müller Zoltánt bízta meg azért, hogy a kialakult vendégkör elmaradjon. Így akarta Ébl szerint elérni, hogy az üzlet elértéktelenedjen, így azt fillérekért vehesse meg Ébl édesanyjától. Minderről videofelvétel is készült, amelyen Ébl lapunknak elmondja kirablásának feltételezett okait, másrészt beszél arról is, hogy szerinte L. Simon László, Kirinovics Péter, Vizi Dániel, és Müller Zoltán üzletei hogyan, miként kapcsolódnak össze, és hogy vélekednek erről az adonyi emberek. \n\nKészítette: Láng Judit
Ébl György lapunknak elmondta azt is, hogy a rendőrségi nyomozás során megtalálták az étteremből ellopott kétmedencés elektromos fritőzt és a hatmedencés feltéthűtőt a Kis György Dániel által üzemeltetett agárdi Pop-strand éttermében. Ébl állítása szerint Kis György Dániel azt mondta a dunaújvárosi rendőrségen, hogy Kirinovics Pétertől vásárolta ezeket. E tárgyakat ott tartják bizonyítékképpen, mert a nyomozás még tart ez ügyben.
Megkerestük telefonon Krinovics Pétert, de ő fontos munkára hivatkozva rövidre zárta a beszélgetést. Üzleti és politikai ellenfelei azok, akik "befújják" és folyamatosan vádolják - mondta. Szerinte emberi irigység áll a háttérben - egyebet nem nyilatkozott.
Ács Sándorné ugyanakkor további ellentmondásokra is felhívta a figyelmet. A Kishantosi Ökológia Mintagazdaság egyik földjét a Mező Vidék Bt. szemelte ki magának, melynek a tulajdonosa és vezetője Vizi Dániel. Ez a cég korábban egy salgótarjáni építési vállalkozás volt, Salgó-Közmű Építő és Tervező, Szolgáltató Bt. néven jegyezték, majd a földpályázatok meghirdetése után kilenc nappal lett az üzletvezetésre jogosult tag Vizi Dániel, akinek a címe Szabadegyházán van. A céget is átnevezték Mező Vidék Betéti Társaságnak. A salgótarjáni vállalkozásnak a pályázat beadási napján még nem volt mezőgazdasági tevékenységi köre. Fő tevékenységei között ellenben mérnöki tevékenység, tanácsadás, épületbontás, földmunka, épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése, vízi létesítmény építése volt található. 2012. október 19-e után Fekete Tibor Ákos nagybátonyi lakost Vizi Dániel váltotta fel, aki Vizi Melinda kültaggal együtt lett a betéti társaság oszlopos és sikeres tagja. A Mező Vidék Bt. később "tovább vándorolt" és húsz kilométeres körzeten belül több földre is sikeresen pályázott. Így Adonytól Székesfehérvárig terjeszkedhettek.
Vizi Dániel és Kirinovics Péter közös cége a Ménesmajor Manufaktúra Kft., amit Zászlós Tibortól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), mezőgazdaságért felelős országos alelnökétől, a Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatójától, illetve rajta keresztül Helmut Gsuk német tulajdonostól vásároltak. A német férfi egyben a Mezőfalva Invest Zrt. vezérigazgatója is. Vizi és Kirinovics az említett cégeken keresztül nyerték el az ökológiai mintagazdaság földjeinek jórészét. A Ménesmajor Manufaktúrában Vizi tavaly óta már nem tulajdonos tag, csupán tisztségviselő.
Érdekesség, hogy néhány hete a NAK alelnökét a vidékfejlesztési miniszter Fleischmann Rudolf-díjban részesítette. Zászlós Tibor a Mezőföld felemelkedését, az ott élő emberek boldogulását szolgáló élelmiszertermelő munkája és érdekképviseleti tevékenysége elismeréseként részesült a kitüntetésben.
Az összefonódás és összeférhetetlenség, a hivatali visszaélés kérdései persze csak a "rossznyelvek" szerint fogalmazódnak meg - ahogy erre Kirinovics Péter utalt reakciójában. Megkeresésünkre Kirinovics Péteren kívül L. Simon László, Vizi Dániel, és Müller Zoltán sem kivántak nyilatkoztak az üggyel kapcsolatban.
Trafikmutyi
Adonyban és Iváncsán is Kirinovics-Bőle Petra nyert dohánykoncessziót. Az ő férje a Fidesz volt adonyi polgármester-jelöltje Kirinovics Péter. Kirinovics édesanyja pedig Iváncsán gyógyszerész. Vizi Dániel nővére Vizi Melinda - közös cégük, a Mező Vidék Bt. kültagja - Sárosdon nyert tarfikot.
Ács Sándorné közleménye
Nekem tulajdonított nyilatkozatként súlyos hibák, tévedések, pontatlan információk kerültek a Népszavában "Mindent visznek a mezõföldi lovagok" címmel megjelent cikkbe, mely tudtom és beleegyezésem nélkül jelent meg. Mindezeket szeptember 21-én jeleztem Láng Judit újságírónak, és kértem, hogy orvosolják a súlyos hibát. Ez nem történt meg, ezért minden felelõsség a lapot terheli.
Közlemény
A Népszavában és a Népszava online-on "Mindent visznek a mezőföldi lovagok" címmel megjelent cikkel kapcsolatban a következő tájékoztatást adom: Végtelenül megdöbbentem a cikk olvasásakor, mivel olyan alapvető tévedéseket, állításokat kapcsolnak a nevemhez, melyeket soha nem mondtam és nem állítottam. A velem folytatott kb. 1 órás beszélgetésből csupán néhány gondolat lett kiragadva és sajnálatos módon a cikk sugallatához igazítva. Én kizárólag Adonyról és az adonyi hangulatról mondtam el a hozzám eljutó véleményeket. Határozott kérésem ellenére az elkészült teljes cikket Láng Judit, a fenti cikk szerzője nem küldte meg véleményezésre, így annak megjelenéséhez nem járultam hozzá. A cikk teljes tartalmával, szellemiségével, sugallatával nem értek egyet, annak üzenetétől teljes mértékben elhatárolódok.
Adony, 2013.október14
Ronyecz Péter, Adony város polgármestere | Mindent visznek a mezőföldi lovagok | Nyílt titok a Fidesz-KDNP agresszív üzletpolitikája Fejér megyében. Trafik koncessziók és állami földbérletek jutnak a kormánypárthoz közelálló személyeknek. Így veszítette el a földjeit a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Ökológiai Mintagazdaság, amely a 21 éve gazdálkodott a pályázaton kiosztott területen. A helyiek állítják, a kormánypártiak mindent leosztanak egymás között. Az érintettek szerint üzleti és politikai irigység áll a háttérbe | null | 1 | https://nepszava.hu/678668_mindent-visznek-a-mezofoldi-lovagok | 2013-09-21 22:14:00 | true | null | null | Népszava |
Megszólalt Joób Márton, többszörös világbajnok kenus, aki most Szeged polgármesteri székéért indul.Ezeket látta már? Nagy Ervin vezetésével venné be Budapestet a Tisza párt? Magyar Péter válaszolt a felröppent hírekre Menőbb, mint valaha! Mutatjuk, milyen lett a megújult Suzuki VitaraJoóbnak jelenleg egy bírósági ügye van, amelyben 271 millió forintos költségvetési csalással vádolják – számolt be róla korábban a Blikk a Szegeder cikke alapján. Állítólag egy olyan – négy megyében is működő – bűnszervezet mögött állt, amelyben nem fizették az adót, fiktív számlákat állítottak ki és fogadtak be, valamint a munkavállalóik utáni járulékkal is csaltak. Az ügyészség 9 év fegyházbüntetést kért Joóbra, aki tagadja a vádakat.Mindezek ellenére Joób Márton, most polgármesterjelöltként szeretne bizonyítani. A választásokon a Szögedi Polgárok Egyesület támogatja, amely összesen 19 körzetben állít jelöltet.A polgármesteri székért induló Joób csütörtökön, egy héttel a bejelentés után nyilvános „vallomást” tett, melyben reagál az általa „koncepciós pernek” nevezett vádakra. Ebben hangsúlyozza: „kitartok az ártatlanságom mellett.”Üzenetét változtatás nélkül közöltjük:„Bizonyára sokakhoz eljutott a hír, hogy néhány nappal ezelőtt bejelentettem indulásomat polgármester-jelöltként Szegeden. Korábban élsportolóként voltam ismert, kenusként három világbajnoki címmel és egy olimpiai hetedik helyezéssel gazdagítottam Szeged város hírnevét.Később nagy családom miatt kerültünk a figyelem középpontjába: feleségemmel több mint húsz éve élünk boldog házasságban, és nagy szeretetben neveljük tizenegy gyermekünket.2014-ben önkormányzati képviselővé választottak, majd 2019-ben újra bizalmat szavazott számomra a lakosság. Ezt követően Szeged város család-, szociálpolitikai és sportért felelős tanácsnoka lettem. 2020-ban váratlanul egy büntetőügy rázta meg családomat és környezetemet.A diktatúrákra jellemző hangnemben megfogalmazott ügyészi koncepció alapján vádat emeltek ellenem, bizonyára valakinek nagyon útban voltam. A média – kiszolgálva az igényeket – mindenféle ellenőrzés nélkül közölte rólam a valótlan állításokat. Mivel ez a hitelrontás meglehetősen megosztja a rólam alkotott képet, fontosnak tartom tisztázni az ezzel kapcsolatos, a sajtóban is megjelent információkat.Úgy gondolom, minden választópolgárnak joga van tudni, miért és hogyan kerültem ebbe a helyzetbe, illetve úgy gondolom, nekem pedig jogom van tisztázni magam. Cégem és ügynökségem, a Műsorkalauz Kft. a vádirati időszakban 2013-2017 között szórólapok nyomdai, grafikai és terjesztési munkáit vállalta fel, majd a terjesztést továbbadta alvállalkozásba egy olyan cégnek, ahol a terjesztési munkát elvégezték, azaz a szóróanyagokat a lakosság postaládáiba juttatták. Megbízóm az Osztrák Posta leányvállalata (Feibra Kft.) volt, ami ekkor Magyarország legnagyobb piaci szereplője volt az ingyenes szórólapos piacon. Az általam ügynökségként felvállalt három megyére havonta több millió kiadvány kiterjesztésére kaptunk megbízást, melynek terjesztését nem a mi cégünk végezte, hanem az alvállalkozóm.A Magyar Posta és az Osztrák Posta rivalizálásának köszönhetően az ingyenes szórólapos piac Magyarországon tönkrement, a vállalási árak harmadára estek le, így cégem folyószámla hitelét is egyre inkább ki kellett aknáznunk. 2017-ben cégünk elveszítette a megrendeléseit, így több tízmilliós kimerített folyószámlahitellel kellett magunk mögött hagyunk ezt a piacot.Kilenc gyermekkel a hátunk mögött, óriási erőfeszítések árán, új vállalkozásba kezdtünk, és igyekeztünk talpra állni. 2020-ban, amikor már éppen kezdtünk kijönni az adósság-spirálból, jött az, amire senki sem számított.Tizenegyedik gyermekünk születése után néhány héttel letartóztattak, és fél évre börtönbe zártak. Az, hogy családom túlélte ezt az időszakot, egy csoda. A nyilvánosság előtt meghurcoltak, cégeim ellehetetlenültek, minden bevételi forrásunk elapadt. Hiába kérvényeztünk több ízben ügyészi meghallgatást, hiába kértünk bármit is, mindenre elutasítás volt a válasz. Úgy bántak velem, mint egy köztörvényes, a társadalomra nézve veszélyes bűnözővel. Teljesen abszurd módon 9 év letöltendő börtönt kért rám az Ügyészség, a legszigorúbb fegyház fokozatban, melyből semmilyen kedvezmény nem adható.A vád, mely az Ügyészség koncepcióját tükrözi, azt állítja, hogy az ügynökségem alvállalkozója – amely a terjesztést végezte – fiktív cég volt, mindent én irányítottam, és a szórólapterjesztők közvetlenül nekem dolgoztak, ezért az alvállalkozómtól befogadott 5 évnyi számlát fiktívnek minősítették, azt állítva, hogy 271 millió forint adót elcsaltunk. Ez a tényekkel teljes mértékben szemben áll!Határozottan állítom, hogy egy koncepciós eljárás zajlik velem szemben. De vajon ez kinek az érdeke? Miért volt szükség a személyem eltávolítására? A leghatározottabban utasítom vissza az Ügyészség vádjait, és kijelentem, hogy az alvállalkozóm nem volt fiktív cég, és nem én irányítottam az alvállalkozó céget. Jogosan és hitelesen állítottuk be a könyvelésünkbe az alvállalkozó cégtől befogadott számlákat, mivel azok mögött valós teljesítések voltak. A legjobb tudásom szerint vezettem cégeimet. Lehet, hogy követtem el hibákat, mivel egy ekkora család mellett, Szeged városi tanácsnoki feladataim mellett, egyetemi tanulmányaim és számos más feladatom mellett nehéz volt teljes körű figyelmet fordítani a cégeimre is. De nem vagyok bűnöző, és soha nem volt célom a magyar költségvetésnek bármiféle kárt okozni.Számos NAV-vizsgálat történt a cégeimnél, ahol mindig mindent rendben találtak. Álláspontom szerint a Szegedi Törvényszéken is megcáfoltam a vádirat főbb állításait, és a következő időszakban is kiállok az igazam és ártatlanságom mellett, mivel a vádirat egy óriási csúsztatásra épül, és – úgy gondolom – egyetlen célja van, hogy engem a közéletből eltávolítsanak.Botka László, Szeged város polgármestere pedig ügyemet kihasználva, folyamatos karaktergyilkosságot folytat velem szemben, és igyekszik valótlan állításokat megfogalmazva lejáratni engem a nyilvánosság előtt, azért, mert bizonyos ügyekben kiálltam vele szemben a szegedi lakosság érdekeiért.Bízom a független magyar Bíróságban, amely hitem szerint meg fogja állapítani valódi felelősségemet és ártatlanságomat ebben az ügyben. Sajnálatos módon, az Ügyészség a mai napig nem foglalkozott a valódi felelősökkel, akiknek ott kellene állni a bíróság előtt. Ezzel szemben engem és munkatársaimat, a tisztességes embereket hurcolják meg, milliárdos bűncselekmények fedezése érdekében.Leírhatatlan megaláztatáson és szenvedésen mentünk mindannyian keresztül családjainkkal együtt, olyanon, amelyet egyikőnk sem érdemelt volna meg. Ha valami miatt rosszul érzem magam, az az, hogy miattam a munkatársaim is belekeveredtek ebbe a szörnyűségbe.Egyébiránt tiszta lelkiismerettel indulok a választásokon, és dolgozom továbbra is a szegediekért, ahogyan eddig is tettem. Polgármester-jelölti indulásom célja csapatommal egy olyan – pártoktól független – középerő létrehozása, amely politizálás helyett a közéletet építi, és pártállástól függetlenül Szeged városáért és a szegedi lakosokért akar tevékenykedni. Úgy gondolom, elég volt a politikai pártok harcából. Egy város vezetésének nem pártok érdekei mentén, hanem ügyek mentén, együttműködésben kell dolgoznia a város előrehaladásán.Tisztelettel: Joób Márton” | „A koncepciós per ellenére kitartok ártatlanságom mellett” – Megszólalt a csalással vádolt Joób Márton, aki most Szeged polgármesteri székéért indul | Megszólalt Joób Márton, többszörös világbajnok kenus, aki most Szeged polgármesteri székéért indul. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/szeged-joob-marton-polgarmester/0efpycp | 2024-04-25 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Az egykori Centrum Áruház előtt mutatta be Joób Márton a Szögedi Polgárok Egyesület női képviselőjelöltjeit kedden. A korábban Botka László frakciójához tartozó, háromszoros világbajnok kenus ugyanis polgármesterként is indul a választáson, immár Botkával szemben, függetlenként. Csapatát nyolc nő erősíti, köztük egy exfideszes helyi alelnök, illetve felesége és egyik lánya is.
Joób Mártonnak egyébként egy folyamatban lévő bírósági ügye is van: őt és társait azzal vádolják, hogy egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, hogy műsorújság kiadásával és szórólapterjesztéssel foglalkozó cégét a piacon tudják tartani. Az elsőrendű vádlott Joób Mártonra kilenc év fegyházbüntetést kért az ügyészség, a képviselő továbbra is kitart ártatlansága mellett.
A keddi bemutatkozón Chovanecz Kata - aki tavaly szeptemberben lett a szegedi Fidesz egyik alelnöke, miután Bartók Csaba helyi elnök lemondásával tisztújítás volt - is megjelent, aki mint kiderült, Joób egyesületével indul újra Felsővárosban. Már februárban úgy értesült a városházi sajtó, hogy nem szavaznak majd bizalmat Chovanecznek a kormánypártok, a neve végül nem is jelent meg a Fidesz-KDNP listáján.
Chovanecz mostanában főként a városi ingatlankezelő, az IKV Zrt. ügyeivel foglalkozik, több rendeletmódosítás is a nevéhez fűződik. Ezzel a témával foglalkozna továbbra is megválasztása esetén is, hangzott el a helyszínen. A képviselő korábban számos városi beruházást kritizált, emlékezetes pillanat volt, amikor mezítláb egy pocsolyában állva hívta fel a figyelmet a rossz vízelvezetésre. Telefonon és e-mailben is próbáltuk elérni a képviselőt a Fidesszel való szakításával kapcsolatban, de egyelőre nem tudtuk elérni.
A Szeged.hu még a sajtótájékoztatón, a helyszínen érdeklődött Chovanecztől, aki nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy kizárták, vagy pedig kilépett-e a pártból, azt viszont elmondta, már nem tagja a Fidesznek, így az alelnöki tisztség sem az övé. Saját bevallása szerint teljes mértékben civilként lesz jelen a választáskor. Joób Márton felkérését azért fogadta el, mert számára "a szegediek nagyon fontosak", valamint azért, mert egy pártpolitikamentes civil kezdeményezéshez csatlakozhatott.
Joób kedden felesége, Joób Dóra, valamint egyik lánya, Kálló-Joób Gréta indulását is bejelentette, előbbi a 17-es választókörzetben, Újszeged-Odessza városrészben, utóbbi pedig a 14-es körzetben, az Északi városrészben indul képviselőként. Joób a hitoktatóként is dolgozó feleségét úgy konferálta fel mint a tizenegy gyermekes édesanya, aki három diplomát szerzett, és mivel helyben lakik, ismeri a körzetét. Egyetemista lányának indulását azzal indokolta, hogy "a fiatalok felé is nyissanak".
A világbajnok kenus állítja, kevés szó esik a politikában a nőkről, "pedig fontosnak tartom, hogy nagyobb teret adjunk nekik a közéletben, mert sok mindent jobban látnak, mint mi férfiak". Emellett úgy érzi, "szükség van egy olyan erőre, ami nem pártpolitikai alapon szerveződik, hanem civil, a pártoktól független egyesületként". Csapatukban ezért mind baloldali, mind jobboldali érzelmű jelöltek is vannak szerinte.
Joóbék egyébként nemrég egy új hírportált is indítottak a Szögedi Polgárok Egyesületével, mely egyben a honlapjuk is. A Szegedi Hírek magát pártfüggetlennek hirdeti, ám a kormányközeli delmagyar.hu híreit szemlézi, és a legelső posztok között Joób Márton hirdetései jelentek meg. Toborozza is a jelölteket az oldalon a civil szervezet, melynek elnöke az a Bakai Csaba (fenti képünkön jobbra), aki még az ezredfordulón önkormányzati képviselőként jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mivel maradandó fogyatékosságot okozott saját feleségének.
A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el. | Lánya és felesége mellett egy exfideszes képviselőt is indít Szegeden a csalással vádolt Joób Márton | Az egykori Centrum Áruház előtt mutatta be Joób Márton a Szögedi Polgárok Egyesület női képviselőjelöltjeit kedden. A korábban Botka László frakciójához tartozó, háromszoros világbajnok kenus ugyanis polgármesterként is indul a választáson, immár Botkával szemben, függetlenként. Csapatát nyolc nő erősíti, köztük egy exfideszes helyi alelnök, illetve felesége és egyik lánya is. | null | 1 | https://szegeder.hu/helyi/2024-04-23/lanya-es-felesege-mellett-egy-exfideszes-kepviselot-is-indit-szegeden-a-csalassal-vadolt-joob-marton/6627dd8647d3c002ebf0adc0 | 2024-04-23 00:00:00 | true | null | null | szegeder.hu |
Tanúként hallgatták ki Gulyás Gergelyt az ügyészségen, mondta a miniszter a csütörtöki kormányinfón.
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának gyanújával nyomoz Magyar Péter állításai miatt, aki szerint felülről belenyúlhattak a Völner-Schadl-ügy irataiba, és előre figyelmeztethették a gyanúsítottakat.
Az ügyben már korábban meghallgatták Varga Juditot, aki ugyanerről beszélt a hangfelvételen, amit Magyar hozott nyilvánosságra. A volt igazságügyi miniszter arról beszélt a felvételen, hogy Rogán Antalék kihúzatták magukat a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagaiból. Varga azt is állította volt férjének, hogy már 2021 tavaszán szóltak Völner Pálnak, az ő akkori helyettesének a nyomozásról, de az államtitkár "nem hagyta abba", Schadlt pedig azért nem lehetett megmenteni, mert Polt Péter legfőbb ügyész "nem ura a helyzetnek".
Magyar Péter korábban azt állította, hogy a Schadl-Völner-ügy irataiba való belenyúlásról szóló információi két kormánytagtól származnak: a volt feleségétől és Gulyás Gergelytől.
Gulyás neve mindössze egyszer hangzik el a Varga Judittal készített hangfelvételen, és ott is Magyar beszél róla. Azt kérdezte Vargától, hogy "ha a Schadl ennyire... nem az, hogy központi, de hogy az ő emberük volt Schadl, és ezt megmondta a Gergő is meg a Rogán is, akkor miért nem mentették meg? Vagy akkor miért hagyták őt bent?" Varga erre így felelt: "Nem volt több lehetőségük. Ez a nagy probléma."
Magyar Péter később azt is állította, hogy Gulyás Gergelynek még azelőtt tudomása volt a Schadl-Völner-ügy nyomozásáról, hogy az nyilvánosságra került volna. Ezt az állítását "beszélgetésekre" alapozta, bár ehhez hozzátette, hogy szerinte Gulyás Gergelynek "semmilyen aktív, tevőleges vagy bármilyen Btk.-s szerepe nem volt" a Schadl-Völner-ügyben. Legfeljebb tanúként idézhetik be őt, mondta.
A legutóbbi kormányinfót Gulyás egyébként elég rejtélyesen zárta. Azt kérdezték tőle, hogy ő beszélt-e Orbán Viktorral erről az ügyről, változott-e a miniszterelnök bizalma az irányába, mire Gulyás így felelt: "Nem láttam jelét ennek. Most nem szeretnék elemzői pozícióba kerülni, de én úgy gondolom, hogy ami most történik, ahhoz nekem nincs közöm. Ha mégis, akkor még nagyon hálásak lesznek nekem. Jól jegyezze meg mindenki. Mondom még egyszer, ami ebben az esetben történt, ahhoz nekem nincs közöm. De ha mégis van, akkor még nagyon hálásak lesznek nekem." A miniszter nem magyarázta meg ennél jobban a kormányinfón, hogy mire gondol.
A csütörtöki kormányinfón aztán egy kicsit ezt kibővítette. Azt mondta: "Érdemes néhány hetet várni, esetleg két évet, és mindenki látni fogja, hogy ami történik, az egy baloldali harc, minket ez nem érint. Ha igen, akkor alighanem kedvezően." | Tanúként hallgatták ki Gulyás Gergelyt az ügyészségen | Tanúként hallgatták ki Gulyás Gergelyt az ügyészségen, mondta a miniszter a csütörtöki kormányinfón.
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának gyanújával nyomoz Magyar Péter állításai miatt, aki szerint felülről belenyúlhattak a Völner–Schadl-ügy irataiba, és előre figyelmeztethették a gyanúsítottakat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/25/gulyas-gergely-ugyeszseg-meghallgatas-magyar-peter-varga-judit-hangfelvetel | 2024-04-25 13:16:00 | true | null | null | Telex |
Ambrózfalva független polgármestere, Dorotovicsné Gulyás Judit nemrég azzal szembesült, hogy sorra kapja a fizetési felszólításokat az önkormányzat a szerződéses partnereitől. Csanádalberti szintén független polgármestere, Csjernyik Zoltán ugyanezt tapasztalta idén januárban.
Ezek szomszédos, nagyjából ötszáz lakosú települések Csongrád-Csanád megyében. A közeli Nagyérrel és legnagyobb szomszédjukkal, az ezerszáz lelkes Pitvarossal együtt 1973-tól közös tanácsi hivataluk volt 1990-ig. A négy település a rendszerváltáskor különvált, a létrejött önkormányzatok azonban idővel ismét együttműködtek különböző formákban. Most is közös hivatalt tart fenn a négy önkormányzat, egy jegyző irányításával. Ambrózfalva és Csanádalberti pénzügyeit ugyanaz a hivatali dolgozó intézte.
Dorotovicsné Gulyás Judit polgármester tájékozódott a banknál, és arra jutott, hogy az ambrózfalvi önkormányzat számlái között többször is olyan utalás történt, amelyekre nem adott utasítást senki. Ugyanígy Csanádalberti főszámlájára is került pénz ambrózfalvi számláról. Dorotovicsné - aki korábban szintén pénzügyes volt - betekintést kért és kapott Csanádalberti könyvelésébe. Kiderült, hogy Csanádalbertiről is vándorolt pénz ambrózfalvi számlára engedély, utasítás nélkül. Az utolsó mozzanat azonban az volt, hogy Ambrózfalva valamennyi számlája leürült, a pénz Csanádalbertire vándorolt, és már ott sincs meg.
A képviselő-testületek könyvvizsgáló szakértőket bíztak meg márciusban azzal, derítsék ki, mi történt, majd feljelentést tettek hűtlen kezelés gyanújával a rendőrségen. Emiatt a szakértők lezárták a vizsgálatot, mondván, úgyis az számít majd, amit a nyomozás megállapít.
Így foglalta össze Csjernyik Zoltán, Csanádalberti polgármestere és Sarkadi Péter jegyző az eddigieket egy hivatalos levélben, amelyet a helyi sajtónak küldtek. A Promenad24.hu korábban 60 millió forintos hiányról írt, a Délmagyarország arról, hogy 43 millió forint tűnt el Ambrózfalva számlájáról. | Mit csinál a jobb kéz. Két falu közös csődje Csongrád-Csanádban | Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mit-csinal-a-jobb-kez-267450 | 2024-04-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tilos egy közbeszerzést csak azért részekre bontani, hogy ezáltal bizonyos szabályok megkerülhetők legyenek - egyebek mellett e törvényi rendelkezésre hivatkozik az a bejelentő, aki szabálytalannak tartja a geszti Tisza-kastély 2020-ban indult rekonstrukciójának közbeszerzési eljárását. Az akkori ajánlatkérő - az azóta megszűnt Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BSMK) Zrt. - ugyanis egyértelműen megfogalmazta, hogy a kivitelezési munkák, beleértve a tartószerkezeti, épületgépészeti és -villamossági, környezetépítési feladatokat, egységes beruházást képeznek. A rekonstrukció tehát nemcsak a kastélyépület felújítását, hanem környezetének - kastélypark, utak, parkolók - a rendezését is magába foglalja.
Ezek alapján a 2024-ben megindított hét közbeszerzési eljárás tárgya ugyanúgy összefüggő komplex egységet képezhet, mint a rekonstrukció I. üteme. A külön eljárásokra bontással - a bejelentő szerint - az ajánlatkérő jogszerűtlenül járt el. A megjelölt hét közbeszerzési eljárás egybeszámolt becsült értéke messze meghaladja a nettó 300 millió forintos értékhatárt - "szétszedve" viszont minden esetben 300 millió alatt marad. Ez azért lényeges, mert 300 milliós értékhatár alatt lehet meghívásos is a pályázat, míg afölött csak nyílt lehet az eljárás, amelyre bárki jelentkezhet. Valószínűleg éppen ez a lényeg: hogy akárki ne indulhasson a közbeszerzési eljáráson.
A kastély egyre húzódó és az eredetileg becsülthöz képest mára kétszeresére duzzadt bekerülési árú felújítását kormánybiztosként sokáig Lázár János felügyelte, de miniszterként is figyelemmel kíséri a munkálatokat. (Lásd Kétszer annyi idő és költség című keretes írásunkat.) | Egymás között Bundagyanús közbeszerzési eljárások a geszti kastélyfelújításnál | Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kérdések sorát vetik fel. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egymas-kozott-267452 | 2024-04-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bejelentés alapján hivatalból végzett vizsgálatot az Integritás Hatóság a Vidékfejlesztési Program VP6-7.2.1.4-17 azonosítószámú, "Tanyák háztartási léptékű villamosenergia- és vízellátás-, valamint szennyvízkezelési fejlesztései" című felhívás keretében benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban - közölte honlapján az Integritás Hatóság.
A bejelentés szerint a projektekben nyertes ajánlattevő a valós piaci árverseny kizárása érdekében két másik ajánlattevő vállalkozással összejátszva elérte, hogy mindig a saját árajánlata legyen a legkedvezőbb, győztes ajánlat a napelemes pályázatokon.
A hatóság 22 esetben azonosított összehangolt árajánlatnyújtást. A támogatási kérelemben a vesztes árajánlatot nyújtó társaságok árajánlatait is a nyertes ajánlattevő vállalkozás céges e-mail-címéről továbbították.
A hatóság két támogatásban részesült projekt esetében megállapította, hogy az ajánlatadók tekintetében fennáll a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás kockázata, emiatt bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál. A hatóság álláspontja szerint a versenykorlátozó magatartás az európai uniós támogatásokkal való visszaélés kialakulását eredményezhette.
A vállalkozások között nincs direkt kapcsolat. | Súlyos visszaéléseket tártak fel a napelempályázatoknál | Az Integritás Hatóság a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul, miután megállapítása szerint több napelemekkel foglalkozó cég is összejátszott az uniós pályázatokon, és ezzel a versenyt korlátozták. A hatóság szerint a vállalkozások között nincs direkt kapcsolat. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/04/24/integritas-hatosag-napelem-napkollektor-visszaeles-gazdasagi-versenyhivatal/ | 2024-04-24 14:49:00 | true | null | null | Index |
Sokszorosan túlárazott tételek vannak az egri Lenkey-ház felújításánál, erre jutott Lőcsei Lajos országgyűlési képviselő is (Momentum) április elején. A politikus bejelentette, feljelentést tesz a rendőrségen.
Lőcsei csütörtökön közzé tette a Facebookon, hogy megkapta az Egri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának határozatát. Ez arról tájékoztatja, hogy a NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága indít nyomozást az ügyben költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
"Április 5-én tettem feljelentést az Egri Rendőrkapitányságon, mivel a Lenkey-ház felújításának tételei közt többek között olyan sarokszelep is található, mely boltban 3200 forintért megvásárolható, ugyanakkor a beruházás során tíz darab sarokszelepet több mint kétmillió (!) forintért építettek be. Érdeklődve várjuk a fejleményeket!" - írja az ellenzéki képviselő.
A Lenkey-házról esik szó azon a hangfelvételen is, amelyet április elején hoztak nyilvánosságra.
Ezen Mirkóczki Ádám egri polgármester arról beszél, nem akar kiadni lényeges adatokat egy beruházásról egy képviselőnek, aki "elszabadult hajóágyúként viselkedik", olyan sok információt kér ki az önkormányzattól, hogy nem tudnak miatta dolgozni. Domán Dániel független képviselőjelöltről van szó, aki 2023 júliusa óta kérte a Lenkey-ház felújításáról szóló dokumentumokat. A beruházást Domán meggyőződése szerint is túlárazták. Sikertelen közérdekű adatigénylése miatt pert indított a Dobó István Vármúzeum ellen a szerződések nyilvánosságra hozatala érdekében.
Lenkey János '48-as honvéd tábornok házáról van szó. Ő volt az a tiszt, aki Galíciában állomásozó századát a forradalom idején kalandos körülmények között hazahozta magyar földre. Történetük alapján készült Sára Sándor 80 huszár című filmje, amelyben - a valósággal ellentétben - nem sikerül a merész vállalkozás.
A címlapkép forrása Lőcse Lajos posztja
Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja. | Már a NAV is kíváncsi a 200 ezres sarokszelepre | Az egri Lenkey-ház felújítása ügyében Lőcsei Lajos (Momentum) feljelentése alapján nyomoznak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-rendorseg-is-kivancsi-a-200-ezres-sarokszelepre-267517# | 2024-04-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ukrán miniszter tagadja a vádakat, de beadta lemondását.Benyújtotta lemondását Mikola Szolszkij ukrán mezőgazdasági miniszter, akit illegális földügylettel gyanúsítottak meg, írja az MTI.A miniszter lemondási kérelmét a soron következő plenáris ülések egyikén fogja a törvényhozás elbírálni. Szolszkij a Facebookon erősítette meg, hogy valóban benyújtotta lemondását a parlamentnek.A tárcavezetővel szemben az ukrán korrupcióellenes ügynökség indított eljárást a napokban. Azzal gyanúsították meg, hogy részt vett 291 millió hrivnya (2,7 milliárd forint) értékű állami földterület illegális megszerzésében agrárholdingja számára, valamint további 190 millió hrivnya (1,8 milliárd forint) értékű földterület megszerzésére tett kísérletben.A miniszter tagadja ezeket az állításokat. „Nem volt semmilyen korrupció. Senki sem kapott pénzt” – írta a köztelevízió által ismertetett nyilatkozatában. Korábban úgy nyilatkozott, hogy 2017-ben, amikor ügyvédként dolgozott, magánszemélyeket képviselt egy, földterületek miatt állami vállalatokkal folyó vitában Szumi megyében. | Lemondott a korrupcióval gyanúsított ukrán agrárminiszter | Benyújtotta lemondását Mikola Szolszkij ukrán mezőgazdasági miniszter, akit illegális földügylettel gyanúsítottak meg, írja az MTI. | null | 1 | https://rtl.hu/kulfold/2024/04/25/korrupcio-ukran-miniszter-vad-lemondas | 2024-04-25 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter egy 2,7 milliárd forintot érő földterület évekkel ezelőtti adásvételével kapcsolatban keveredett gyanúba. A politikus áll a vizsgálat elé.Az ukrán korrupcióellenes ügynökség gyanúsítottként kezeli Mikola Szolszkij mezőgazdasági minisztert egy több mint 7 millió dollár értékű állami földterület illegális megszerzésével kapcsolatos nyomozásban, jelentette kedden a Reuters ukrán sajtóértesülésekre hivatkozva.A miniszter a sajtóértesülésekre reagálva elmondta, hogy a vádak egy 2017-2018 közötti ügyre vonatkoznak, amikor ügyvédként dolgozott, és ebben a minőségében vett részt egy állami tulajdonú vállalatok és magánszemélyek közti vita rendezésében.„Maximális nyitottságot garantálok az igazság megállapításához, de erre nincs szükség - minden adat a bűnüldöző szervek rendelkezésére áll, az érintett felek bizonyítékait és érveit pedig a bíróságok vizsgálják” – közölte Szolszkij.Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda korábban azt közölte, hogy egy jelenlegi miniszter 291 millió hrivnya (7,35 millió dollár, 2,7 milliárd forint) értékű állami föld illegális megszerzésében érintett, mint gyanúsított.A közleményben nem nevezték meg Szolszkijt, de azt írták, hogy a gyanúsított az ukrán parlament mezőgazdasági bizottságának volt egykor az elnöke. Ezt a tisztséget Szolszkij töltötte be, mielőtt 2022 márciusában mezőgazdasági miniszter lett. Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda szerint a politikus egy másik, 190 millió hrivnya értékű föld törvényellenes megszerzésének kísérletében is érintett.Szolszkij 2022 márciusi kinevezése óta felügyelte az háború sújtotta ukrán gabonaipart. Ha a nyomozó hatóságok a gyanút alaposnak találják, Szolszkij lehet az első miniszter Volodimir Zelenszkij elnök kormányában, akit korrupciós ügyben vád alá helyezhetnek és elítélhetnek. | Korrupcióval gyanúsították meg az ukrán mezőgazdasági minisztert | Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter egy 2,7 milliárd forintot érő földterület évekkel ezelőtti adásvételével kapcsolatban keveredett gyanúba. A politikus áll a vizsgálat elé. | null | 1 | https://rtl.hu/kulfold/2024/04/23/korrupcioval-gyanusitottak-meg-az-ukran-mezogazdasagi-minisztert | 2024-04-23 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Január végén teljesen ingyen kapta meg az államtól a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerület az Alkotmány utca 25. szám alatti ingatlant – értesült az rtl.hu. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az 569 négyzetméteres irodaház több mint 1,4 milliárd forintot ér, és a tervek szerint az egyházkerület hivatali munkáját végzik majd benne. Az épületben kialakítanak egy konferenciaközpontot is. Az állam az elmúlt tizennégy évben több száz ingatlan tulajdonjogát adta át a magyarországi felekezeteknek.Budapest belvárosában, az Alkotmány utca 25. szám alatt található az az 1,4 milliárd forint értékű ingatlan, amelyet az állam teljesen ingyen adott át a Balog Zoltán püspök vezette Dunamelléki Református Egyházkerületnek – értesült az rtl.hu.A földhivatali papírok szerint tulajdonát idővel el is adhatja az egyház, a magyar állam ugyanis csak 15 évre jegyeztetett be elidegenítési tilalmat. Az 569 négyzetméteres ingatlant idén januárban kapta meg az egyházkerület, a hivatalos indoklás szerint a szolgálat hivatali feladatainak ellátása érdekében. A tervek szerint egy konferenciaközpontot is kialakítanak az épületben.Az Alkotmány utca 25. alatti irodaház már 1950 óta a magyar állam tulajdonában volt, a rendszerváltás után a BM adatfeldolgozó használta, majd egyebek mellett a Központi Gazdasági Főigazgatóság és a Nemzeti Közigazgatási Központ működött benne. 2013 és 2017 között az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő használhatta, ami azért figyelemreméltó, mert ez a szervezet annak az Emberi Erőforrások Minisztériumának a pályázatait kezelte, amelynek élén 2012 és 2018 között Balog Zoltán állt.Az ingatlan 2017-ben ismét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz került, majd 2024 januárjában ingyen átadták a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerületnek.Az elmúlt években már használták a reformátusok az irodaházat, de csak bérlőként, erre utal legalábbis a parokia.hu-n megjelent 2021-es tudósítás, amely szerint „a püspöki székház elegendő hely hiányában átmenetileg az Alkotmány utca 25. szám alatti bérleményben kapott helyet”.A Magyarországi Református Egyház az rtl.hu megkeresésére nem reagált.Balog Zoltán református egyházkerülete ingyen szerzett meg az államtól egy 1,4 milliárd forintos ingatlant Budapest belvárosábanBalog Zoltán püspök beszél a Magyarországi Baptista Egyház új Benczúr utcai székháza, a Baptista Ház ünnepélyes átadásán 2023. június 30-án – Fotó: Máthé Zoltán/MTIBalog Zoltán idén februárban azért volt kénytelen lemondani a Magyarországi Református Egyház vezetéséről, mert kiderült: Novák Katalin volt köztársasági elnök tanácsadójaként támogatta a pedofil bűntársát védő K. Endre kegyelmi kérvényét. Az egykori miniszter azonban csak a zsinati elnöki posztról távozott, a Dunamelléki Egyházkerület püspöki székét megtartotta.Döntését rengeteg bírálat érte egyházon belül és kívül is, de volt, aki megvédte őt. A Népszava cikke szerint például Steinbach József dunántúli püspök az egyik tanácskozáson arról beszélt: ha Balog Zoltán jó volt akkor, amikor támogatásokat szerzett az egyháznak, legyen jó a mostani nehezebb időkben is.Az ingyenes ingatlanátadást az állami vagyonról szóló, 2007-ben elfogadott törvény teszi lehetővé. Korábban ahhoz, hogy az állam lemondjon egy épületről, az Országgyűlés döntésére is szükség volt, azaz az elidegenítésről külön törvényt kellett alkotni. Az Orbán-kormány viszont később úgy módosította a törvényt, hogy ehhez már elég egy határozat is. (Egy másik törvény alapján tavaly február 28-ig is jelezhették az egyházak, hogy melyik ingatlanra tartanak még igényt, erről keretes írásunkban olvashat. A református egyház nem válaszolt arra kérdésünkre, hogy pontosan melyik jogszabály alapján kapták meg ingyen az Alkotmány utcai irodaházat.)Orbán Viktor gyülekezetének is járt az állami segítségAz állam – a korábbi cikkünk és a Párbeszéd tavalyi adatkérése alapján – igen bőkezűen osztogatja az épületeket és telkeket: az Orbán-kormány irányítása alatt több mint 250 ingatlant adtak át a különböző egyházaknak ingyenesen, ezek összértéke pedig csaknem 57 milliárd forint volt. Információink szerint ez a lista idén az 1,4 milliárd forintot érő Alkotmány utcain kívül további három épülettel bővült: átadtak egy ingatlant a Váci Egyházmegye Szamaritánus Szolgálat Intézményfenntartó Központnak 68 millió forint értékben, valamint kettőt a Katolikus Karitasznak csaknem 40 millió forint értékben.A korábbi évekből Orbán Viktor kormányfő gyülekezetéhez kötődik az egyik legismertebb ingatlanátadás: a Svábhegyi Református Egyházközség ugyanis – nagyjából egymilliárd forintnyi pénzügyi támogatás mellett – ingyen jutott ahhoz a két telekhez, amelyen végül bővítették a Református Központot. A telkeket csaknem 650 millió forintért vette meg az állam, majd 2016-ban átengedte a gyülekezetnek. A svábhegyi Felhő utcában már megépült egy új templom, egy parókia, valamint egy teljesen új, 120 gyerek ellátására alkalmas óvoda is. Idén pedig, mint ahogyan azt megírtuk, további 260 millió forintos állami támogatást is kapott a gyülekezet.Az egyházak korábbi válaszukban részben az ingatlanokkal járó pluszfeladatokkal, részben az elvett egyházi javak utáni kártalanítással indokolták a tulajdonjog megszerzésének fontosságát. A rendszerváltás előtti államosítás során ugyanis rengeteg ingatlantól fosztották meg az egyházakat, ezek visszaszolgáltatása pedig 1990 után sem történt meg, mert ez az országnak óriási terhet jelentett volna. Az állam inkább úgynevezett ingatlanjáradékot fizet minden évben 1998 óta, ennek mértéke az utóbbi években már átlépte a 20 milliárd forintot is. A jogszabály szerint az ingatlanokat célhoz kötötten kapják meg az egyházak, azaz kizárólag a meghatározott feladatok ellátása érdekében használhatják azokat. Ha pedig eladnák az ingatlant (ezt több esetben lehetővé teszi az átruházási szerződés, általában 15 év elteltével), akkor az értékesítésből befolyó összeget is csak az alapcélokra lehet fordítani.Az ingatlanokat általában oktatási, szociális (például idősek otthona) vagy hitéleti feladatokra kapják meg a felekezetek, ami egyben azt is jelenti, hogy az állam ezeket a területeket egyre nagyobb mértékben szervezi ki az egyházaknak.Az önkormányzatoktól is lehetett ingatlant kérniAz MNV-től származó lista csak az állam tulajdonában lévő ingatlanokra tér ki, tavaly azonban február végéig az önkormányzatoknál is jelezhették az egyházak, ha valamelyik hitéleti-oktatási-szociális célú ingatlanra igényt tartanának. Ez a lehetőség azonban még kötöttebb tulajdonviszonyt tett lehetővé: a törvény szerint ugyanis az épületek kizárólag addig az időpontig maradnak az egyházak tulajdonában, amíg ott hitéleti, szociális, köznevelési vagy szakképzési tevékenység folyik. | Balog Zoltán református egyházkerülete ingyen szerzett meg az államtól egy 1,4 milliárd forintos ingatlant Budapest belvárosában | Január végén teljesen ingyen kapta meg az államtól a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerület az Alkotmány utca 25. szám alatti ingatlant – értesült az rtl.hu. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az 569 négyzetméteres irodaház több mint 1,4 milliárd forintot ér, és a tervek szerint az egyházkerület hivatali munkáját végzik majd benne. Az épületben kialakítanak egy konferenciaközpontot is. Az állam az elmúlt tizennégy évben több száz ingatlan tulajdonjogát adta át a magyarországi felekezeteknek. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/04/23/balog-zoltan-ingatlan-belvaros-alkotmany-utca | 2024-04-23 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Szombathely kulturális cégének, az Agorának a grafikáit használhatja a város baloldali vezetését adó Éljen Szombathely Egyesület (ÉSZ) is. A mai szombathelyi közgyűlésen az Agora identitáserősítést célzó hirdetései kerültek a középpontba – tájékoztatott a Vaol.Megtévesztve a választókat, etikátlan módon kampányol a baloldali városvezetés– mutatott rá felszólalásában Illés Károly a Fidesz–KDNP helyi frakcióvezetője.Nemény András, Szombathely baloldali polgármestere szerint bárki szabadon használhatja azokat a jelképeket, amelyek az Agora és az Éljen Szombathely Egyesület plakátjain is láthatók.Az internetről nem tölthető le az a grafika, ami megjelent az Agora plakátjain, és amit később az Éljen Szombathely Egyesület is használt.– mutatott rá Horváth Gábor, a Fidesz–KDNP képviselője. Bejelentette: kezdeményezte a felügyelőbizottsági vizsgálatot az ügyben, hiszen az önkormányzati cégek közpénzből működnek, így a jelképeik használata is ennek a forrásnak a felhasználását jelenti.László Győzőtől, az Agora felügyelőbizottságának elnökétől is elhangzott: kivizsgálják az ügyet. | A Fidesz szerint közpénzből kampányol Szombathely baloldali vezetése | Megtévesztve a választókat, etikátlan módon kampányol a baloldali városvezetés. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/04/a-fidesz-szerint-kozpenzbol-kampanyol-szombathely-baloldali-vezetese | 2024-04-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Amióta Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője túlárazott szerződésekről beszélt egy interjúban, kiemelt figyelem övezi az érintett állami kommunikációs és rendezvényszervezési tendereket. Ezek állandó nyertesei a milliárdos Balásy Gyula cégei, amelyek most közös közleményt adtak ki a róluk megjelent cikkek kapcsán. Ebben többek között az áll, hogy jogi útra terelik az ügyet. Lapunk is többször írt a cégcsoport gyanús győzelmeiről, illetve mi is peres úton próbáljuk megszerezni az általuk kötött szerződések árlistáit. Ezek igazolhatnák vagy cáfolhatnák ugyanis a túlárazásokat. A Balásy-cégeket megbízásokkal ellátó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt pedig, amely jogsértő módon nem tölti fel a szerződések mellékleteit az EKR-be, a Közbeszerzési Hatóságnál panaszoltuk be.
Szerkesztőségünkhöz is eljuttatta közleményét a Lounge Group, amelyben a cégcsoportól megjelent újságcikkekre kívántak reagálni. Főként a Szabad Európa azon anyagát kifogásolták, amelyben a lap arról számolt be, hogy a Balásy-cégek nemcsak túlárazottan dolgoznak, de gyakran az óra- és darabszámokkal is trükköznek. A Szabad Európa egy kiszivárgott táblázatra hivatkozva azt is írta, hogy az árajánlatok, amelyekkel az állami szervek kénytelenek dolgozni, teljesen abszurd tételeket is tartalmaznak.
A cikk megjelenését követően Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) többek között arról kérdezte a legfőbb ügyészt, hogy indult-e vizsgálat a cikkben szereplő információk alapján. Polt Péter válaszában az állt, hogy "a hivatkozott szerződések kapcsán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 29022/103/2024. bü. számon rendelt el nyomozást. Az ügyben gyanúsítotti kihallgatásra nem kerül sor, az eljárás felderítési szakban folyamatban van."
A Lounge Group közleménye szerint a legfőbb ügyész válaszáról beszámoló sajtóorgánumok cikkei azt "állítják vagy sugalmazzák", hogy "a Lounge Group ellen nyomozás vagy hatósági vizsgálat folyik", nekik azonban ilyen vizsgálatokról nincs tudomásuk, és szerintük "valótlan minden arra vonatkozó információ, hogy a Lounge Group ellen nyomozás, vagy bármilyen vizsgálat indult volna."
Hangsúlyozták továbbá, hogy
a "jóváhagyott és így alkalmazott árak/díjak megfelelnek a piacon alkalmazottaknak"
és azt is írták, hogy "az egyes szolgáltatások során az adott feladatra elszámolt órák, erőforrás vagy éppen kapacitásigénye minden esetben valós, igazolható és dokumentálható."
Azt is sajnálatosnak tartják, hogy a sajtóból kellett értesülniük arról, hogy a Lounge Group szolgáltatásával és a szolgáltatás fejében járó díjjal összefüggésben bármely ügyfél részéről aggályok merülhetnek fel, és ezt nem jelezték nekik, hogy erre reagálni tudjanak. Állításuk szerint a Diákhitel Központ egykori vezetője, illetve bármely más kollégája sem szólt nekik emiatt.
Egyúttal közölték, hogy mivel a "megjelent egyes adatok jogellenesen megszerzettnek minősülnek, azok szenzitív, üzleti titoknak minősülő információk, amelyeket a Szabad Európa a jogosult engedélye nélkül tett közzé", a Lounge Group - az egyes megjelenések, cikkek alapján, azok tartalma szerint mérlegelve - "polgári peres eljárás keretében, valamint büntető feljelentéssel kíván fellépni a jogai és törvényes érdekei megóvása érdekében.
Ezzel összefüggésben üzleti titok megsértése miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést kívánunk tenni"
- írta közleményében a cégcsoport.
Bár lapunk nem számolt be a kiszivárgott dokumentum tartalmáról, arról többször is írtunk, hogy a Balásy-cégekkel kapcsolatban felmerül a túlárazás gyanúja - ami egy konkrét esetben bizonyított tény is volt.
Irreálisan magas árak miatt léptek fel
A Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya (KFF) 2022-ben lépett közbe a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) egyik tenderénél, amelynek eredménye az lett, hogy az NKOH eredménytelennek minősítette a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram kommunikációjára kiírt közbeszerzését, miután a Felügyeleti Főosztály súlyos jogsértést tárt fel az eljárással kapcsolatban.
A KFF mindegyik ajánlatban túlárazottnak minősített tételeket talált, amelyek a rendezvényszervezésre vonatkoztak. Az egyik érintett szereplő a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. párosa volt.
Mivel az irreálisan magas árak sértették a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás elvét, más jogorvoslatra pedig nem volt mód, a tendert eredménytelennek nyilvánították.
A kiadásokat uniós forrásokból (GINOP) fedezték volna.
Jogsértő módon nem töltik fel a mellékleteket
Hogy az állami rendezvényszervezési és kommunikációs tenderek állandó nyertesei, a Balásy-cégek általánosságban milyen tarifával dolgoznak, nem tudni. Főként azért, mert az NKOH rendre elmulasztja felölteni az ekr.gov.hu-ra a céggel kötött szerződések mellékleteit, amelyek tartalmaznák az árlistákat is.
És nem véletlenül. Nemrég egy közadatigényléssel próbáltuk kikérni az EKR002276382023 azonosítószámon lefolytatott, "Szervezetfejlesztési feladatok, keretmegállapodás" tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződése egyik mellékletét, de az NKOH megtagadta annak kiadását, mondván, hogy
"az árazott költségvetést tartalmazó valamennyi dokumentum üzleti titoknak tekintendő,
melynek nyilvánosságra kerülése az nyertes cég üzleti tevékenységében aránytalan sérelmet okozna".
Vélhetően pontosan ugyanezt a választ kapnánk minden más esetben is, ha a Balásy-cégekkel kötött szerződések mellékleteit kérnénk. Azért is gondoljuk így, mert a Diákhitel Központ is emiatt utasította el az adatigénylésünket. Az állami céggel szemben pert indítunk, az NKOH jogsértő gyakorlatát pedig jelentettük a Közbeszerzési Hatóságnak.
Tesszük mindezt két okból.
Egyrészt a Közbeszerzési Döntőbizottság D.463/18/2023. sz. határozata alapján a Kbt. 43. § (1) bekezdés d) pont szerinti közzétételi kötelezettség a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések mellékleteire is vonatkozik, vagyis az NKOH jogsértő módon nem tölti fel a mellékleteket.
Másrészt pedig az általunk indított adatperekben a bíróság többször is kimondta, hogy gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak a közérdekből nyilvános adatokat. A közbeszerzési eljárás során üzleti titokká minősített adatok nyilvánosságra hozatalának megtiltása a közbeszerzésben részt vevő további ajánlatkérők iratbetekintési jogát hivatott korlátozni, az információszabadsághoz fűződő alapjog korlátozását önmagában a közbeszerzési eljárásban hozott döntés nem alapozhatja meg.
Üzleti titokra hivatkozva csak akkor tagadható meg egy adat kiadása, ha az a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Ezt viszont az adott cégnek tételesen bizonyítania kell, nem elég általánosságban hivatkoznia rá.
Ez nem sikerült például a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak (SZGYF) beszállító cégnek sem, így az SZGYF-nek ki kellett adnia a szegényeknek szánt élelmiszercsomagok pontos tartalmát és a termékek árát, miután jogerősen is pert nyertünk ellenük. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis akkor is kimondta: közbeszerzésen az árazott költségvetés nem lehet üzleti titok.
De ugyanezen csúszott el első fokon a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. is, amelyet szintén bepereltünk az árlisták miatt. Ott a bíróság az indoklásban azt is írta, ahogy az ajánlattevőknek mint közfeladatot ellátó, közpénzekkel gazdálkodó szervvel szerződéses kapcsolatot létesítő vállalkozásoknak számítaniuk kell arra, hogy a szerződésük közérdekű adat, amit az erre irányuló kérelem esetén a közfeladatot ellátó szervnek kötelessége kiadni. Ezzel a kockázattal a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozásoknak tisztában kell lenniük.
Katus Eszter
Nyitókép: Átlátszó montázs/Youtube/444 | Túlárazás, kiszivárgott ártáblázat – perrel fenyegetőzik Balásy Gyula cégcsoportja | Amióta Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője túlárazott szerződésekről beszélt egy interjúban, kiemelt figyelem övezi az érintett állami kommunikációs és rendezvényszervezési tendereket. Ezek állandó nyertesei a milliárdos Balásy Gyula cégei, amelyek most közös közleményt adtak ki a róluk megjelent cikkek kapcsán. Ebben többek között az áll, hogy jogi útra terelik az ügyet. Lapunk is többször írt a cégcsoport gyanús győzelmeiről, illetve mi is peres úton próbáljuk megszerezni az általuk kötött szerződések árlistáit. Ezek igazolhatnák vagy cáfolhatnák ugyanis a túlárazásokat. A Balásy-cégeket megbízásokkal ellátó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt pedig, amely jogsértő módon nem tölti fel a szerződések mellékleteit az EKR-be, a Közbeszerzési Hatóságnál panaszoltuk be. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/08/tularazas-kiszivargott-artablazat-perrel-fenyegetozik-balasy-gyula-cegcsoportja/ | 2024-04-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az elsősorban nyugdíjasokra specializálódott, közérzetjavító, állapotfelmérést hirdető cégek egyik korábbi vezetője, Ökrösi Levente egy olyan zuglói civil szervezet nevében koszorúzott október 23-án, amely évről évre sorra nyeri a Városi Civil Alap pályázatait. Az egyesület hátterében jelenlegi és korábban aktív kormánypárti politikusokat vagy Fideszhez egyéb úton kötődő szereplőket is találni. A kormánypárti kapcsolatok Ökrösi esetében is figyelemreméltóak, olyannyira, hogy az Átlátszó több forrásból úgy értesült: sokáig szó volt arról, hogy fideszes színekben indulhat a 2024-es önkormányzati választáson a 14. kerületben. Borbély Ádám, a Fidesz zuglói választókerületi elnöke a cikksorozatunk megjelenése után cáfolta ezeket az értesüléseinket.
Október 23-án a zuglói 56-os és polgári szervezetek közösen emlékeztek meg 1956 hőseiről, és emléktáblát is avattak az eseményen. A koszorúzásról Borbély Ádám, a Fidesz zuglói választókerületi elnöke is posztolt. A képen felismerhető, és névvel is szerepel Ökrösi Levente, aki a nyugdíjasokra specializálódott közérzetjavító bizniszben fontos szerepet töltött be egészen tavaly év végéig, többek között a Magyar Állapotfelmérő Centrum és a sajtóban több alkalommal tárgyalt Prestige üzletet üzemeltető cég ügyvezetője volt. A fideszes önkormányzati képviselő beszámolója szerint Ökrösi a MENTOR Közéleti, Kulturális és Sport Egyesület nevében helyezett el koszorút az eseményen.
Ökrösi kapcsán azonban nemcsak zuglói civil szerepvállalása érdekes, az Átlátszó információi szerint egy ideig úgy tűnt, politikai babérokra is törhet a 2024-es önkormányzati választáson a 14. kerületben.
A kapcsolatai látszólag megvannak hozzá: számos alkalommal lehetett látni fideszes politikusokkal és a kormányközeli körökben kedvelt Győzikével is - aki az egyik közérzetjavító termékeket értékesítő cég, az Alternativeshop reklámarca - többször pózolt már. Például a Tranzit fesztiválon és Fradi meccsen.
Vagy éppen tavaly júliusban egy zuglói bográcsozáson, amiről Borbély Ádám, Németh Szilárd és a zuglói Fidesz is posztolt. Az eseményen egyébként nemcsak Győzike és Ökrösi volt jelen, a képeken felismerhető a közérzetjavító bizniszhez köthető Alternativeshopot üzemeltető cégek jelenlegi ügyvezetője, Nagy Dávid is.
A zuglói Fidesz szervezete így hivatkozott az eseményre:
"Nyárköszöntő bográcsozást tartottunk A Fidesz alelnökével és a zuglói aktivistáinkkal."
Ökrösi Levente közösségi oldala tavaly nyár óta fideszes szlogenekkel és a miniszterelnök megosztott posztjaival van tele, amelyeket néha megszakít pár Tranzit fesztiválon készült közös kép (amelyek többségét Győzike is megosztotta) Orbán Viktorral,
Rogán Antallal, Deutsch Tamással vagy épp Rákay Philippel.
Ökrösi az első sorban szerepel azon a Borbély Ádám által megosztott képen is, amelyen Kocsis Máté társaságában pózol a zuglói fideszes politikus a Zuglói Polgári Estéken, 2023 októberében.
Tavaly év végén érkezett az Átlátszóhoz az információ, hogy ez valószínűleg nem véletlen:
úgy hallottuk, Ökrösit fideszes színekben tervezik indítani Zuglóban a 2024 júniusi önkormányzati választáson.
A témával Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő is foglalkozott. Február elején közösségi oldalán arról írt, hogy "Zuglóban épít politikai karriert az időseket lehúzó hálózat feje".
Nem sokkal a nyugdíjasokra specializálódott közérzetjavító, állapotfelmérő bizniszről szóló cikkeink megjelenése után - amelyekben Ökrösiről is írtunk, hiszen korábban aktív szerepet vállalt az általunk bemutatott cégek egy részében - arról értesültünk: a Fidesz letehetett Ökrösi indításának tervéről.
Ellentmondásos információk a zuglói Fidesz-irodától
Hogy kiderítsük az igazságot, megkerestünk több Fideszhez köthető személyt is, akik beleláthattak a zuglói folyamatokba. Egyikük nem igazán akart nekünk Ökrösiről beszélni, mindenesetre rövid telefonbeszélgetésünk során Ökrösire mint fideszes jelöltre hivatkozott.
Felhívtuk a zuglói Fidesz-irodát is, akikkel érdekeset beszélgetést folytattunk le. Először elismerték, hogy korábban tervben volt Ökrösi Levente indítása, majd fél perccel később egy másik munkatárs már úgy nyilatkozott, hogy soha nem is volt szó erről. Álljon itt a teljes beszélgetés:
- Jó napot, Kiss Soma vagyok az Átlátszótól, az lenne a kérdésem, hogy Ökrösi Levente indul-e Zuglóban képviselő-jelöltnek?
- Jó napot kívánok, nem.
- És korábban tervben volt, hogy indul?
- Igen.
- Lehet tudni, hogy miért nem indul?
- Mindjárt adom a kabinetvezetőt, jó?
- Rendben, köszönöm.
- Igen tessék?
- Üdvözlöm, Kiss Soma vagyok az Átlátszótól, az lenne a kérdésem, hogy Ökrösi Leventét hogyhogy nem indítják Zuglóban képviselő-jelöltnek?
- Hát vannak ilyen... esetek. De miért kellett volna őt elindítanunk?
- A kollégája az előbb azt mondta, tervben volt, hogy indítják... Tehát akkor a kollégája rosszul tudta?
- Abszolút rosszul, nem volt ilyen tervünk.
Vagyis úgy látszik, még kormánypárti körökben sem teljesen tiszta, mi a helyzet Ökrösi korábbi, potenciális indulásával, ahogy az sem egyértelmű, hogy mit lehet erről kommunikálni a nyilvánosság számára. Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy a beszélgetés során a Fidesz-irodában dolgozó két munkatárs egyike sem kérdezte meg, hogy tulajdonképpen ki is az az Ökrösi Levente, akiről érdeklődünk.
Civil szervezet, fideszes zuglói politikusokkal
A Mentor Közéleti, Kulturális és Sport Egyesület, amelynek képviseletében többek között Ökrösi Levente koszorúzott a tavalyi október 23-i ünnepségen, honlapja szerint tevékenységét "az Európai Uniós értékek melletti elkötelezettség jegyében, a rászorultak megsegítése, és támogatása céljából, a sporton és az egészséges életmódon, a kultúra előmozdításán és megőrzésén keresztül végzi."
A szervezet 2019-ben módosított alapszabálya szerint céljai közé tartozik a fiatalok számára olyan alapértékek közvetítése, amelyek "a hazaszeretet, a magyar hagyományon, a történelmi múlt és szimbólum tiszteletén" alapulnak. Emellett céljuk az EU-n belül a "nemzetállami kihívások feltérképezése", valamint az "ifjúságot érintő közéleti témák felkarolása" is.
Az egyesület több szálon is kötődik egykori vagy jelenlegi fideszes politikusokhoz. A cégbírósági dokumentumok szerint 2016-ban a zuglói fideszes önkormányzati képviselő, Borbély Ádám volt az alelnöke, 2019-ben pedig a papírokon a szervezet elnökeként szerepel. A politikus azonban levelében azt írta az Átlátszónak: a Törvényszék sohasem jegyezte be elnökként, csupán egy ciklus erejéig az elnökség tagjaként volt bejegyezve. Borbély 2021 májusában lépett ki a szervezetből.
A jelenlegi elnök Virág Krisztina korábbi zuglói fideszes képviselő, aki egykor a zuglói Fidesz alelnöke is volt. Virág megbízása két évre szól, 2025 májusáig áll a szervezet élén.
Az októberi ünnepségről szóló Facebook-posztban az egyesület nevében Ökrösi mellett Pusztai Péter jelenlétét említi Borbély Ádám. Pusztairól érdemes tudni, hogy szintén fideszes önkormányzati képviselő volt, 2011-ben mondott le mandátumáról. Egy évvel később annak kapcsán lehetett olvasni a nevéről a sajtóban, hogy az akkori zuglói polgármester feljelentette egy zsarolási ügy miatt. A nyomozás két évvel később fejeződött be, az ügyet a rendőrség vádemelési javaslattal küldte tovább az ügyészségre.
2010-ben a hvg írta meg, hogy Pusztai megpofozta párttársát. Újvári József a lapnak elmondta, Pusztai fellépése Újvári egykori élettársa, a szintén kormánypárti színekben politizáló Virág Krisztina (aki a Mentor Egyesület jelenlegi elnöke) védelmét szolgálta volna.
A Mentor 2019-es közgyűléséről, majd egy 2021-es megismételt közgyűlésről szóló jegyzőkönyve beszámol arról is, hogy az egyesület új tagok felvételéről döntött. Köztük volt Matyasovszki Tamás, Kiss Hedvig Zsófia, Körmöczy Dorabella és Böjthe Péter is. (Azt nem tudni, hogy jelenleg is tagok-e, de a kilépési nyilatkozatuk nem volt a cégbírósági dokumentumok között.)
Böjthe Péter Zugló honlapja szerint önkormányzati képviselő, listán szerzett mandátumot, a Fidesz jelölésében. Emellett 2022-ben választotta újra elnökének a zuglói Fidelitas, a Fidesz ifjúsági társszervezete. Az alelnökök többek között: Böjthe-Kiss Hedvig Zsófia, Matyasovszki Tamás és Körmöczy Dorabella.
A Városi Civil Alap pályázatain is rendre tarol az egyesület
Február közepén számoltunk be arról az Átlátszón, hogy a Városi Civil Alap (VCA) legújabb pályázatain a kormánypárthoz közeli civil szervezetek ismét közpénzmilliókat kaptak. Egy hónappal korábban megírtuk, hogy frissen alapított, korábban semmilyen látható tevékenységet nem végző, viszont fideszes és fidelitasos vezetésű ifjúsági szervezetek is milliós közpénztámogatást kaptak.
A támogatottakkal a Válasz Online is foglalkozott. Január végén összegyűjtötték a legsikeresebb 251 szervezetet. Összesítésük szerint a 14. kerületbe bejegyzett Mentor Közéleti, Kulturális, Sport Egyesület összesen 37 milliót kapott a VCA keretéből: 2021-ben 15 milliót, 2022-ben és 2024-ben pedig 11-et. 2021-ben kommunikációs és szervezeti tevékenységének fejlesztésére kapták a pénzt, egy évvel később generációkon átívelő hagyományőrző és értékteremtő programokra.
A Mentor honlapján, a pályázatok aloldalon még két további projektet is találni: 2023-ban félmilliót nyertek a kormánytól zuglói iskolák fásítási programjára, továbbá 3,15 milliót "Összetartozás erősítése a határon túl élő magyarsággal" című pályázatukra, a a Nemzeti Együttműködési alap, a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával.
2022-es évre vonatkozó beszámolója szerint az egyesület bevétele két éve 14,77 millió forint volt, ebből a tagdíj 460 ezret tett ki.
A Városi Civil Alapból jutalmazott zuglói kötődésű civil szervezetekről Hadházy Ákos, Zugló független országgyűlési képviselője is írt. Facebook posztjában arról számol be a VCA támogatások kapcsán, hogy "Zuglóban különösen aktívak ezek a fideszes álcivilek, rögtön négy szervezettel is szerepelnek a listán", összesen 120 milliót (2023-ban 37-et) kaptak.
Borbély Ádám kedvelt vendég a Mentor eseményein
Hadházy posztjában azt is megemlíti: mindegyik VCA-támogatott zuglói civil szervezet honlapján vagy közösségi oldalán talált olyan képet, ahol Borbély Ádám, a kormánypárt választókerületi elnöke szerepel.
Bár a fideszes színekben politizáló Borbély Ádám hivatalosan már nem tagja a Mentor Egyesületnek, valóban számos, a civil szervezet által szervezett programon részt vesz. Például egy, a Kincsem Lovasparkba szervezett 2022-es kiránduláson, vagy egy erdélyi úton, és a Mentor 2023 novemberi csapatépítőjén, amit Tokaj környékén tartottak.
Emellett a Mentor 2022-es karácsonyi rendezvényén is felszólalt, csakúgy, mint a Nemzeti Összetartozás napjára szervezett eseményen tavaly. Szeptemberben pedig arról számolt be közösségi oldalán Borbély, hogy a zuglói polgári szervezetekkel közösen szervezték meg az Idősek napját. A támogatók között a Mentor logója is látható.
A korábbi tagok más egyesületekben is aktívak
Három olyan, korábban a zuglói Mentor Egyesületben szerepet vállaló ember találtunk, akik képviseleti jogát Borbély Ádám kilépésével egy időben, 2021-ben törölték. Ráadásul nem ez volt az egyetlen civil szerepvállalásuk, több más zuglói civil szervezetben fontos szerepet töltenek be, amelyek a Városi Civil Alap pályázatain a Mentorhoz hasonlóan szintén sikereket értek el.
Egyikük Fülöp István, aki a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP jelöltje volt egy zuglói egyéni választókerületben. Fülöp a Mentor Egyesületnél 2016-tól egy ideig titkár volt, jelenleg két másik zuglói civil szervezetben tevékenykedik. Ő az Alsórákosi Civil Egyesület képviselője, a Polgári Összefogás Kerületünkért Alapítványban pedig egy 2020-as dokumentum szerint határozatlan időre titkárrá nevezték ki.
Barabás Ferenc 2016-tól 2019-ig a Mentor alelnöke volt, emellett kuratóriumi tagja a Polgári Összefogás Kerületünkért Alapítványnak. 2014 és 2019 között Zugló önkormányzati képviselője volt.
Gelányiné Kósa Irén korábban a Mentor elnökeként tevékenykedett, egy 2020-as dokumentum szerint ő is a Polgári Összefogás Kerületünkért Alapítvány kuratóriumi tagja, megválasztása határozatlan időre szólt. Civil szervezeti tevékenysége mellett a 14. kerületi választási bizottság elnöke is volt.
Mindkét zuglói székhelyű szervezet bőségesen kapott VCA támogatást az elmúlt években: a Polgári Összefogás Kerületünkért Alapítvány 2021 óta 22 millió forintot, az Alsórákosi Civil Egyesület pedig összesen 30,5 milliót.
Faültetésen és csapatépítőn is részt vett Ökrösi
Az egyesület cégbírósági dokumentumai alapján Ökrösi Levente sem most, sem korábban nem vállalt tisztséget a Mentor Közéleti, Kulturális és Sport Egyesületben. A tagjegyzék nem nyilvános, vagyis azt nem tudjuk, hivatalosan tag-e Ökrösi, és ha igen, mikor lépett be az egyesületbe. Az azonban biztos, hogy valamilyen kötődése van a szervezethez, ha már a képviseletében koszorúzott a tavalyi október 23-i ünnepségen.
Ökrösi nemcsak a koszorúzáson vett részt, számos, a Mentor Egyesület által közzétett fotón felismerhető. A képek a tavalyi évből származnak, vagyis azt nem tudjuk, előtte is az Egyesület kötelékében volt-e, vagy egészen friss az érdeklődése a civil szervezet iránt.
A Mentor honlapján elérhető képek szerint az október 23-i koszorúzás után részt vett az egyesület kétnapos novemberi csapatépítő eseményén, amelyet Tokaj környékén tartottak meg, Borbély Ádám részvételével.
Emellett egy szintén novemberi faültetési programon is feltűnt, ahol többek között Borbély Ádámmal pózolt.
Az újabb események fotóin, például a március 15-i megemlékezésen azonban már nem találtuk Ökrösit.
E-mailben kerestük az egyesületet, hogy megkérdezzük, milyen szerepet tölt be Ökrösi a szervezetben, és mióta. Cikkünk megjelenésééig nem érkezett válasz kérdéseinkre.
Ökrösi Leventének is elküldtük kérdéseinket. Többek között arról érdeklődtünk, hogy mióta önkénteskedik az egyesületben, miért erre a civil szervezetre esett a választása, illetve milyen más, politikai vagy civil szervezetekben vállal még szerepet. Azt is megkérdeztük tőle, hogy valóban tervben volt-e az indulása Zuglóban, és ha igen, mi az oka annak, hogy - értesüléseink szerint - végül mégsem fog erre sor kerülni. Válaszlevelében Ökrösi a következőket írta:
"Önkéntesként vállalok szerepet mint egyesületi és politikai szervezeteknél, mellyel kapcsolatban többet nem kívánok nyilatkozni mivel magánszemély vagyok és a magánéletemet továbbra is zártan szeretném kezelni és kérem ezt tartsák tiszteletben. Amennyiben a jövőben közszereplő kívánok lenni Ön lesz az első akinek jelezni fogom."
Borbély Ádámmal, az egyesület korábbi elnökével, a Fidesz zuglói választókerületi elnökével is sikerült beszélnünk; a Mentorral kapcsolatos kérdéseink mellett Ökrösihez fűződő kapcsolatáról és a korábban emlegetett indulásáról is érdeklődtünk. Levelében a zuglói Fidesz elnöke elmondta: "Ökrösi Levente önkéntesként vesz részt a helyi civil- és politikai szervezetek programjain, innen az ismeretség." Tudomása szerint Ökrösi sem az ő elnöksége alatt, sem most nem hivatalos tagja az egyesületnek. Továbbá elmondta:
a zuglói Fidesz egyhangú szavazással támogatta jelöltjeit, ahol nem merült fel Ökrösi Levente neve.
Az egyesület programjain való részvételéről annyit mondott, hogy több évtizede működik a kerületben, széles körű elismerést kivívva. Mint írja, 2022-ben Gelényi Kósa Irén, a Mentor Közéleti, Sport Egyesület elnöke, tagja is megkapta a 14. kerület önkormányzata által kiosztott Civil Munkáért díjat, amellyel azokat az egyéneket és szervezeteket díjazzák, akik kiemelkedően sokat tettek és tesznek Zugló lakosságáért.
Hozzátette: ha teheti és hívják, számos rendezvényen vesz részt.
Kiss Soma - Szopkó Zita
Címlapkép: Borbély Ádám, a Fidesz zuglói választókerületi elnöke, és Ökrösi Levente a zuglói faültetésen, 2023. novemberében. Forrás: Facebook/Borbély Ádám. Cégháló: Szabó Krisztián. | Zuglóban önkénteskedik, kormánypárti politikusokkal pózol a közérzetjavító üzletlánc volt fejese | Az elsősorban nyugdíjasokra specializálódott, közérzetjavító, állapotfelmérést hirdető cégek egyik korábbi vezetője, Ökrösi Levente egy olyan zuglói civil szervezet nevében koszorúzott október 23-án, amely évről évre sorra nyeri a Városi Civil Alap pályázatait. Az egyesület hátterében jelenlegi és korábban aktív kormánypárti politikusokat vagy Fideszhez egyéb úton kötődő szereplőket is találni. A kormánypárti kapcsolatok Ökrösi esetében is figyelemreméltóak, olyannyira, hogy az Átlátszó több forrásból úgy értesült: sokáig szó volt arról, hogy fideszes színekben indulhat a 2024-es önkormányzati választáson a 14. kerületben. Borbély Ádám, a Fidesz zuglói választókerületi elnöke a cikksorozatunk megjelenése után cáfolta ezeket az értesüléseinket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/04/09/zugloban-onkenteskedik-kormanyparti-politikusokkal-pozol-a-kozerzetjavito-uzletlanc-volt-fejese/ | 2024-04-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Március közepén az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagáltatták a külügyminisztert az Átlátszó által felfedezett holland magángép 264 millió forintos bérlése kapcsán. A miniszter többek között azt mondta, hogy számára a helikopter- és a repülőgéphasználat technikai kérdés: neki megmondják, hogy mire kell felszállnia ahhoz, hogy a megfelelő helyre időben odaérjen. Az állami vezetők - köztük a miniszterek - hivatalos célú utazásait is szabályozó kormányrendelet azonban csak akkor enged eltérést a minisztereknek járó "első osztálynak megfelelő árú repülőjegy" vásárlásától, ha azt a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyezi. A Külgazdasági és Külügyminisztérium esetén pedig ez a vezető Szijjártó Péter, vagyis ő saját magának engedélyezheti a luxusrepülők bérlését az útjaihoz.
Idén március 12-én írtunk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három hivatalos útjáról, amelyekre egy holland luxus jettel repült 2023-ban. A magánrepülőgép bérlése ezekre az utakra összesen 264 millió forintba került az adófizetőknek.
A több mint negyedmilliárd forintos közpénzfelhasználás apropóján megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy Szijjártó Péter milyen jogszabályi felhatalmazás alapján repül különjáratú, bérelt magánrepülőgépekkel, de nem válaszoltak a megkeresésünkre.
Cikkünk megjelenésének napján a miniszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendége volt, ahol az Átlátszó által megírt bérelt repülős útjai is szóba kerültek. A műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy miért volt szükség a holland luxus jet igénybevételére 264 millió forint közpénzért, a miniszter így felelt: "Hát nyilván azért, hogy odaérjek."
Főszabály: miniszter első osztályra szóló jeggyel repülhet
A honvédségi repülőgépek beszerzésével és a "civil" utasok szállítását is lehetővé tevő törvényi háttér megteremtésével immár az állami vezetők és elöljárók, valamint azok delegációi is utazhatnak hivatalos célú külföldi útjaikra honvédségi repülővel.
Mi több, az állandó személyvédelemben részesülők, mint például a miniszterelnök, a köztársasági elnök vagy a külpolitikával foglalkozó miniszter még magánútra is honvédségi repülőgéppel mehetnek, ha ezt a honvédségi repülőgépek katonai feladatai és egyéb kötelezettségei épp megengedik.
De nem volt ez mindig így, illetve a honvédségi repülőgépek sem állnak mindig rendelkezésre. Ezért hatályban van egy 2015-ben hozott - legutóbb 2024. március 13-án módosított - kormányrendelet is, mely az állami vezetők által igénybevehető juttatások felől szabályozza a hivatalos célú utazásokat, egyfajta keretet is adva ezzel a közpénzfelhasználásnak.
Ennek a rendeletnek az "Utazással kapcsolatos juttatások" című fejezetében többek közt lefektették, hogy
"Ha a hivatalos célú külföldre utazás repülőgéppel történik,
a) a miniszter és a politikai igazgató, a nemzetbiztonsági főigazgató részére első osztálynak,
b) a többi állami vezető és a 3. §-ban meghatározott jogosult személy számára turista osztálynak megfelelő árú repülőjegy vásárolható."
Vagyis Szijjártó Péter külügyminiszter esetén a főszabály az, hogy neki első osztálynak megfelelő árú repülőjegy vásárolható, melyet az állami vezetők juttatásainak mértékét tartalmazó táblázat (1. melléklet) is jelöl, nevesítve a First Class és Prémium First Class komfortfokozatokat.
Jogszabályi kivételből főszabály
A rendelet pontjai között szerepel az is, hogy a juttatásokat leíró bekezdésben taglaltaltaktól "...a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyével el lehet térni, ha azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják."
Ez a vezető, aki a főszabálytól való eltérést engedélyezheti, a Külgazdasági és Külügyminisztérium esetén nem más, mint Szijjártó Péter.
Vagyis a miniszter saját magának engedélyezi, hogy magánrepülőgépet béreljenek neki
a rendeletben meghatározott - minisztert megillető - utazási juttatás helyett.
Az idézett passzus furcsasága, hogy mint azt a miniszter gyakori - és általunk rendszeresen megírt - magángépes útjai is jelzik, egyáltalán nem kontrollálja, mennyiért bérelnek Szijjártónak különgépet. Így ez a félmondat tulajdonképpen alkalmas arra, hogy megkerülje a jogszabály közpénzfelhasználást keretező funkcióját.
Az "ellátandó feladatokkal" indokolható kivételnek köszönhetően ráadásul még a takarékos gazdálkodást előíró általános szabályok - köztük például a hűtlen kezelés büntetőjogi tilalma - sem jelentenek korlátot. Hiszen a miniszter időbeosztása sohasem teszi lehetővé, hogy a rendeletben egyébként főszabályként meghatározott módon, azaz I. osztálynak megfelelő árú repülőjeggyel utazzon egy sima kereskedelmi járaton.
Ezáltal elvész a jogszabály eredeti szellemisége is: Szijjártónak nem kell alkalmazkodnia a miniszterek számára igénybe vehető juttatásokhoz, hiszen a rendelet felhatalmazást ad számára arra, hogy - mindenfajta költségmegkötés nélkül - lássa el feladatait a saját munkatempójában. Így nem csoda, hogy Szijjártó Pétert nem nagyon láthattuk még menetrend szerinti járattal hivatali útra repülni.
Eltérő jogszabály-értelmezések
A kivételt tartalmazó kormányrendelettel kapcsolatban kikértük néhány jogász véleményét is, de az álláspontjuk nem egységes a jogszabály szövegének és szellemének értelmezését illetően sem.
Volt például olyan jogász, aki szerint a jogszabály valójában nem ad felhatalmazást Szijjártónak arra, hogy a rendeletben szereplő utazási juttatásokon kívüli megoldást vegyen igénybe, hiszen az ellenkezne a jogszabály szellemével. Szerinte csupán arra lenne lehetősége a miniszternek, hogy a kormányrendelet mellékletében felsorolt utazási juttatások közül magasabb komfortfokozatokat is elérhetővé tegyen olyanok számára, akik alapból csak alacsonyabb szintű utazási juttatásra lennének jogosultak.
Egy másik, szintén a neve elhallgatását kérő jogász véleménye szerint a jogszabály szövege önmagában nem zárja ki a magángéphasználatot, hiszen a rendelet "I. osztálynak megfelelő árú" repülőjegy vásárlását említi.
Ez pedig a jogász véleménye szerint akár úgy is értelmezhető, hogy bármilyen repülőgéppel utazhat a miniszter, ha a ráeső utazási költség nem magasabb az adott útra szóló I. osztályú repülőjegynél. (Bár ez utóbbi értelmezés nem túl életszerű, hiszen a magángép költsége sokkal magasabb egy kereskedelmi járatra szóló jegynél.)
Hány forint volt Szijjártó "repülőjegye" a holland luxus jeten?
Miután korábbi cikkünk készítésekor közadatigényléssel kikértük a külügyminiszter holland magánrepülőgéppel megtett útjainak költségeit, és ismerjük a repülőgép maximális férőhelyeinek számát, ki tudjuk számolni, hogy egy főre vetítve mennyibe kerülhetett a "repülőjegy", vagyis Szijjártó utazási költsége.
Szijjártó Péter 2023 szeptemberében lebonyolított Budapest-New York-Budapest útja például - a Külügyminisztérium hivatalos közlése szerint - 136,8 millió forint volt. A miniszter az utazáshoz az általunk felfedezett holland magánrepülőgépet vette igénybe, amin 14 utas számára van ülőhely. Tehát ha az összköltséget ennyi felé osztjuk, akkor
9,77 millió forintot kapunk egy főre.
Azaz, Szijjártó "repülőjegye", illetve utazási költsége legalább ennyibe került ezen az úton.
Azért csak legalább ennyibe, mert különjárat bérlése esetén minél kevesebben utaznak a rendelkezésre álló férőhelyek számánál, annál magasabb lesz az egy főre jutó utazási költség - hiszen a repülőgép bérleti díja fix, azt az utaslétszám nem befolyásolja.
Vagyis, ha például a holland magángépen nem 14, hanem csak 7 delegált utazott 2023 szeptemberében New Yorkba, akkor az egy főre eső költség ("repülőjegy") máris a duplájára emelkedne, és 20 millió forint körüli összeg lenne utasonként.
Mennyibe kerülne a New York-i út első osztályon?
Miután Budapestről nincs direkt járat New Yorkba, ezért az utazást csak átszállással lehet lebonyolítani. Emiatt az utazási idő minimum megduplázódna a különjárattal lebonyolított utazáshoz képest.
Viszont az útiköltség a magángépes utazás egy személyre vetített árának a töredéke lenne: a miniszterek számára
a rendeletben engedélyezett első osztályra szóló jegy már 1,5-2 millió forinttól beszerezhető az oda-vissza útra.
Ez nagyságrendileg minimum ötöd árat jelent a magángép-bérléshez képest.
Az első osztályú jegy vásárlása természetesen nem kötelező a miniszter számára, alacsonyabb komfortfokozaton is utazhatna, amely további, sokkal jelentősebb megtakarítást eredményezne - már ha ez lenne az elsődleges szempont.
Mennyire életszerű a menetrend szerinti járattal utazás?
Szijjártó eddigi program- és munkabeosztását tekintve a menetrend szerinti repülőgépjárattal való utazás sok esetben nem lett volna reális megoldás.
A repülőgép-menetrend, illetve a megnövekedett utazási idő ugyanis a miniszter eddigi hivatali útjainak többsége során nem tenné lehetővé, hogy időben eljusson az úti céljához, vagy éppen onnan odaérjen a következő programjára. Arról nem is beszélve, hogy az utazás közbeni felkészülés vagy pihenés is "kényelmetlenebb" lenne egy menetrend szerinti járaton, idegen utasok társaságában.
Más lenne a helyzet, ha a jogszabályokban megjelenő közpénz-takarékossági elv hangsúlyosabban érvényesülne az utazásszervezéskor, vagy az lenne az elsődleges szempont.
Ebben az esetben az felülírná a minisztérium eddigi programtervezési és -szervezési gyakorlatát, és közpénz-milliárdokat takaríthatna meg éves szinten a költségvetésnek. A kormány külpolitikai és külgazdasági tevékenysége azonban más prioritások és szempontok mentén működik, így ezáltal a költsége is nagyságrendekkel nagyobb.
Az osztrák kormánytagok menetrend szerinti járaton utaznak
Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy a magyar helyzethez képest mást tapasztaljunk a kormánytagok hivatalos célú utazásait illetően.
Az Átlátszó egyik olvasója - Szijjártó holland privát géppel megtett útjairól szóló cikkünk megjelenését követően - juttatta el hozzánk az osztrák Profil.at 2023 szeptemberében megjelent cikkét, amely az osztrák kormánytagok 2022 júliusa és 2023 márciusa közötti hivatalos célú útjainak adatait összesíti.
Még ha az utazások számát és költségét nem is lehet összehasonlítani két különböző ország esetén, azt mégis érdemes megjegyeznünk, hogy repülőutaknál mi a jellemző komfortfokozat az osztrák miniszterek körében. A Profil.at cikke szerint ugyanis
Ausztria kormánytagjainál a turistaosztályon való repülés a leggyakoribb,
és csak a hosszabb hivatali utaknál jelenik meg a Business Class-on történő utazás. Emlékeztetőül: mindkét komfortfokozat alacsonyabb szintű a magyar kormányrendeletben engedélyezett első osztálynál. De Szijjártó Péter még attól is rendszeresen eltér (felfelé), és saját magának engedélyezi a különgéphasználatot.
Bezzeg a lett külügyminiszter nemrég belebukott a magánrepülőzésbe: a Hvg.hu cikke szerint Krisjanis Karins 2019 és 2023 között, miniszterelnökként "legalább harminc alkalommal utazott külföldre bérelt magángépekkel ahelyett, hogy az olcsóbb, menetrend szerinti járatokat vette volna igénybe". A lett főügyészség nemrég kezdeményezett eljárásokat "közvagyon esetleges pazarlása" címén a repülések kapcsán. Karins pedig lemondott a botrány miatt, bár állítása szerint azért utazott bérelt repülőkkel, hogy időt takarítson meg.
Brassai Kornél
Címlapkép: Szijjártó Péter egy repülőgépen 2022 májusában (fotó: a miniszter Facebook-oldala) | Szijjártó Péter saját magának engedélyezi a luxusrepülős hivatali utakat | Március közepén az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagáltatták a külügyminisztert az Átlátszó által felfedezett holland magángép 264 millió forintos bérlése kapcsán. A miniszter többek között azt mondta, hogy számára a helikopter- és a repülőgéphasználat technikai kérdés: neki megmondják, hogy mire kell felszállnia ahhoz, hogy a megfelelő helyre időben odaérjen. Az állami vezetők – köztük a miniszterek – hivatalos célú utazásait is szabályozó kormányrendelet azonban csak akkor enged eltérést a minisztereknek járó „első osztálynak megfelelő árú repülőjegy” vásárlásától, ha azt a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyezi. A Külgazdasági és Külügyminisztérium esetén pedig ez a vezető Szijjártó Péter, vagyis ő saját magának engedélyezheti a luxusrepülők bérlését az útjaihoz. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/10/szijjarto-peter-sajat-maganak-engedelyezi-a-luxusrepulos-hivatali-utakat/ | 2024-04-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Megszüntette a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei rendőrség azt a nyomozást, amely 2021-ben a 24.hu cikke nyomán indult Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselőt (kiemelt képünkön) is érintően. Miután megírtuk, hogy a kormánypárti politikus barátjának cége néhány év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a térségben, a rendőrség Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentése alapján kezdett el nyomozni.
A versenyt korlátozó megállapodás tilalma közbeszerzési eljárásban minősítéssel folytatott eljárás fókuszában a nyírségi tendereken taroló társaság, a fő profilként mérnöki tevékenységgel és műszaki tanácsadással foglalkozó GÉ-65 Mérnökiroda Kft. által elnyert közbeszerzések álltak. Amint bemutattuk, a cég 13 közbeszerzést nyert el olyan településeken, amelyek Kovács Sándor választókerületéhez tartoznak. Ráadásul a fideszes és független polgármesterek által vezetett települések közbeszerzéseinek többségén egyedüli pályázóként indult a társaság, amelynek tulajdonosát, Galambosi Csabát nem csupán baráti szálak fűzik a kormánypárti politikushoz, egy másik cégben üzlettársa volt Kovács feleségének. Azonban ezt az üzleti viszonyt cikkeink megjelenése után nem sokkal megszüntették.
Bár a rendőrség csaknem háromévnyi nyomozás után megszüntette a nyomozást, az eljárást lezáró határozatba figyelemre méltó állításokat írtak a nyomozók, megerősítve a cikkeinkben foglaltakat. A borsodi rendőrök szerint "a közbeszerzési dokumentumokból megállapítást nyert, hogy egy behatárolt földrajzi körzetben elhelyezkedő hét település önkormányzata és az egyesület (a Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesület, amit ma is Kovács Sándor felesége vezet - a szerk.) beruházásaik megvalósítására kevés kivétellel ugyanazon hat gazdasági társaságot választották ki és kérték fel ajánlattételre, melyek közül
kivétel nélkül a többnyire egyedül pályázó GÉ-65 Mérnökiroda Kft. ajánlata került ki győztesként, mely tények egyidejű és együttes fennállása a gazdasági szereplők összehangolt magatartására (utalhat - a szerk.), illetve versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény gyanúját keltheti.
A rendőrség határozata alapján érdemi nyomozást végeztek, telefon-lehallgatásokat is eszközöltek, és számos tanút kihallgattak az ügyben. Köztük volt a Kovács választókörzetéhez tartozó Nyírkarász fideszes polgármestere is.
Szalmási József - aki az idén is a Fidesz jelöltjeként indul újra a polgármesteri székért - a rendőrségen arról vallott, hogy
Kovács Sándor parlamenti képviselő a barátja érdekében manipulálta Nyírkarász egyik közbeszerzését, és lényegében megzsarolta őt
azért, hogy az általa kiválasztott cég építse meg a falu termelői piacát.
Nyírkarász 2018-ban egy helyi termelői piac kivitelezésére pályázott, amihez 50,5 millió forint európai uniós forráshoz jutott. Mint a rendőrségi határozatban olvasható, a projekt megvalósítása nehezen haladt, mivel többszöri pályáztatás ellenére sem tett ajánlatot az arra felkért GÉ-65 Mérnökiroda Kft., valamint négy másik cég. Szalmási ezért felvette a kapcsolatot egy korábban a településnek több sikeres építőipari munkát végző vállalkozóval, akivel megállapodott, hogy ajánlattételre fogja felkérni. A rendőrségi határozat így folytatódik:
Ezt követően Kovács Sándor országgyűlési képviselő behívta magához mátészalkai hivatalába egy megbeszélésre, melyen jelen volt a GÉ-65 Mérnökiroda Kft.-t képviselő Galambosi Csaba ügyvezető is, akinek jelenlétében Kovács Sándor képviselő közölte, hogy a helyi termelői piac kivitelezését a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. fogja elvégezni, ellenkező esetben a nyírkarászi önkormányzat nem fog hozzájutni az időközben infláció okán 78 millió forintra megemelt európai uniós forrás teljes összegéhez, ezáltal a beruházás nem valósulhat meg.
Mint a Hadházy Ákos által közzétett rendőrségi irat kitér rá, Szalmási nyilatkozata szerint Kovács Sándor közlését tudomásul vette, és előadta, hogy a termelői piac megvalósítására a megbeszélést követően újra kiírt pályázaton az egyedül induló GÉ-65 Mérnökiroda Kft. ajánlata nyert, valamint önkormányzatuk hozzájutott a szükséges európai uniós forráshoz. A beruházás megvalósulását, a pályáztatás módját és eredményét a közbeszerzési dokumentumok is alátámasztották.
A rendőrség ezen felül annak dacára szüntette meg a nyomozást, hogy egy lehallgatott telefonbeszélgetés során azt is rögzítették, hogy Galambosi Csaba egy másik önkormányzat ügyintézőjével arról állapodott meg, hogy elektronikus levelezéseiket véglegesen és visszaállíthatatlanul törlik a postafiókjaikból.
A borsodi rendőrök azzal zárták le a nyomozást, hogy - mint írták - a feljelentő által vélelmezett bűncselekmény megvalósulását "a foganatosított eljárási cselekmények egy részének eredménye" nem zárja ki. Azonban hozzátették: "Ezek a pályázatok készítésére, a beruházásokat kivitelező vállalkozások kiválasztására irányuló összehangolt magatartás vagy irányítottság mértékét, mélységét, az abban résztvevő személyeket illetően nem kellően egzaktak, cselekményre, illetve személyre mutatóak, és ilyen adatokat az eljárás során nem lehetett beszerezni, még a kiterjedt bizonyítás és a leplezett eszköz alkalmazás ellenére sem."
Az ügyben feljelentést tevő Hadházy Ákos így foglalta össze a történteket:
Még a nyomozást lezáró határozat is komoly bizonyítékokat sorol arra, hogy miért kellene Kovács Sándor fideszes képviselőnek már régen a börtönben ülnie. Mennyi minden bizonyíték landolhatott akkor valamilyen fiók mélyén... Ezzel együtt azt kell mondanom, minden elismerésem a borsodi rendőröké - de minden megvetésünk sújtsa azokat, akik a bizonyítékok ellenére a nyomozás lezárására utasították őket.
Hozzátette, a határozatot az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, az OLAF-hoz és az Integritás Hatósághoz is eljuttatja.
Megkerestük Szalmási József nyírkarászi polgármestert, aki azzal kezdte, kérdezzük meg a rendőrséget arról, korrekt volt-e vagy sem, hogy lezárták a nyomozást. Közölte, ő elmondta, mi az álláspontja az ügyben.
Hiába verklizik itt a 24.hu, úgyse tudnak tenni semmit. Se a rendőrség, se a Hadházy, se önök
- fogalmazott, majd hozzátette: "Hadházy be is kaphatja".
Kérdeztük őt arról is, milyen a viszonya a történtek után Kovács Sándorral. A polgármester elmondta, jó barátok, ez az ügy nem okozott problémát kettejük között. Érdeklődtünk nála a rendőrségen tett állításairól is, mire úgy felelt:
Lehet, piás voltam akkor.
Kerestük Kovács Sándor országgyűlési képviselőt is telefonon és levélben is, de nem reagált kérdéseinkre. Egyebek mellett arról érdeklődtünk nála, nem gondolja-e fenyegetőnek az eljárását barátja - valamint felesége akkori üzlettársa - érdekében. Továbbá azt is megkérdeztük tőle, hogy más önkormányzatokkal és polgármesterekkel szemben is fellépett-e hasonló módon. | A Fidesz országgyűlési képviselőjére vallott a fideszes polgármester, a rendőrség mégis lezárta a nyomozást | Nyírkarász kormánypárti polgármestere a rendőrségen mondta el, hogy Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő behívatta, és közölte, a barátja cégének kell megépítenie a település piacát, ellenkező esetben nem kapják meg az arra elnyert uniós pénzt. A nyomozást mégis megszüntették. A polgármester lapunknak most azt mondta, „hiába verklizik itt a rendőrség, úgysem tudnak tenni semmit.” | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/04/26/kovacs-sandor-fidesz-parlamenti-kepviselo-tanu-vallomas-nyirkarasz-polgarmester-rendorseg-nyomozas-megszuntetes-ge-65-kft-szabolcs-szatmar-bereg-megye-kozbeszerzes/ | 2024-04-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
500 ezer forintos fizetésemelést kapott márciusban Jakab Zsófia, az idén ötéves Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) vezérigazgatója, így a keresete bruttó kétmillió forintra nőtt. Emelték a cafetéria juttatását is, havi 32 ezerről 42 ezer forintra - vette észre lapunk a cég által közzétett adatok között.
Az idén januárban megalakult Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) portfóliója számos területtel, köztük a turizmussal gazdagodott, így mostanra a Magyar Divat & Design Ügynökség tulajdonosi joggyakorlója is Nagy Márton tárcája lett. A miniszter februárban Jakabot a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki. A 24.hu közadatigénylésére az NGM közölte, hogy
Jakab havi másfél millió forintért látja el kormánybiztosi feladatait, vagyis Orbán Ráhel barátnője összesen havi 3,5 millió forintos fizetést kap az államtól.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a talányos kreatívipar kifejezés konkréten milyen területeket foglal magába, de a tárca ezeket nem nevezte meg, ehelyett felhívta figyelmünket a kinevezésről rendelkező utasításra. E szerint Jakab feladatkörei közé tartozik a többi között
a nemzetközi kreatívipari vállalkozások Magyarországra csábítása,
a hazai kreatívipari ágazatok külföldi érvényesülésének segítése,
versenyképességének növelése,
ám arról, hogy pontosan mit értenek kreatívipar alatt, ez az utasítás bővebben nem rendelkezik.
Kormányoldalról még a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium készített 2020-ban egy tízéves kreatívipari stratégiát, amely a szoftver- és videójáték-fejlesztésen át a filmen és az irodalmon keresztül az online médiáig rengeteg ágazatot felsorol a kreatívipar fogalmi ernyője alatt. Jakab az Index szerint egy háttérbeszélgetésen elmondta: a kreatíviparra a nemzetközi iskolák eltérő definíciókat alkalmaznak, de ő maga a divat- és dizájnipart nevezte meg az irányítása alá tartozó két legnagyobb területként.
Ezen a beszélgetésen árult el részleteket Jakab az Orbán Ráhelhez fűződő barátságáról is:
Barátok vagyunk, de szerintem ez már senki számára nem újdonság. Barátságunk közel 20 évre nyúlik vissza, még gimnazistaként ismerkedtünk meg, majd egy egyetemre jártunk. A Budapesti Corvinus Egyetem értékálló diplomát biztosít a végzett diákok számára, egyfajta garanciát nyújtva a munkáltatóknak is. Ezért nem véletlen, hogy számos volt csoporttársam vagy iskolatársam vezető pozíciót tölt be a piaci vagy az állami szférában egyaránt.
Nagy Márton minisztériumának utasítása a Magyar Divat & Design Ügynökség szakmai koordinációját is Jakab miniszteri biztosi feladatai között említi. Ez tehát azt jelenti: a tárca azt várja tőle, hogy
a saját maga által vezérigazgatóként irányított vállalat útját is egyengesse.
Jakab Zsófia tavaly decemberig a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettesi pozícióját is betöltötte. Munkájáért akkor 2,5 milliós fizetést kapott, de miniszteri biztosi kinevezése után ezt a pozícióját nem tartotta meg. Ekkoriban még többet is keresett, mint az idén, miután a vezérigazgató-helyettesi fizetése az akkor másfél milliós divatügynökségi vezérigazgatói bérezésével egészült ki - 4 milliós havi juttatásával pedig a legjobban kereső állami cégvezetők közé is befért. Teljesen azonban nem került ki az MTÜ-ből Jakab, igazgatósági tagként viszont már nem vesz fel tiszteletdíjat.
Az MDDÜ közzétételi listájából az is kiderült, hogy Forintos-Szűcs Anita már nem tölti be a vezérigazgató-helyettesi pozíciót a cégnél. Februárban egyébként még az a szokatlan, de az MTÜ-nél is megfigyelhető helyzet állt fenn a divatügynökségnél, hogy a vezérigazgató-helyettesnek magasabb volt a fizetése, mint a vezérigazgatónak, ekkor Forintos-Szűcsnek 2 millió forint volt a bruttó bére, Jakab Zsófia pedig havi 1,5 millió forintot keresett. Az Opten adatai szerint egyébként Forintos-Szűcs Anita január 15-én távozott az általános vezérigazgató-helyettesi pozícióból, de az Origónak februárban a Budapest Central European Fashion Weekről még az MDDÜ vezetőjeként nyilatkozott.
Az MDDÜ-t megkérdeztük arról, hogy mi indokolta Jakab Zsófia gálánsnak mondható, 500 ezer forintos fizetésemelését, és rákérdeztünk Forintos-Szűcs távozásának okára is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Félmilliós fizetésemelést kapott Orbán Ráhel barátnője | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/04/26/jakab-zsofia-kreativipar-miniszteri-biztos-magyar-divat-design-ugynokseg/ | 2024-04-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
|
A Mészáros Lőrinc által is gyakorta használt, OE-HUG lajstromjelű osztrák magánrepülőgép útvonalait vizsgálva találtunk rá arra az amerikai útra, amely során a repülő a magyar kormánydelegációval egy időben és helyen járt az amerikai kontinensen. Kutakodásunk eredményeként kiderült, a privát jet - csakúgy, mint a kínai útja során - ezúttal sem a külügyminisztert és delegációját szállította. Szijjártó Péter és kísérete ugyanis egy - a futballrajongók számára csemegének számító - luxus jettel utazott a New York-i ENSZ-konferenciára. A miniszter ezt követően ugyanezzel a PH-AJX lajstromjelű géppel ment Brüsszelbe, majd szeptemberben újra New Yorkba, ahol a repülő megvárta, hogy egy másik jettel Austinba és Houstonba is elrepüljön.
A Mészáros Lőrinchez is köthető OE-HUG lajstromjelű osztrák magánrepülőgép útvonaladatait és a kormánytagok külföldi programjait vizsgálva újabb egybeesést találtunk azokon felül, melyeket a repülőgépet felfedező hvg360 korábbi cikke említett.
A dátum- és helyszínazonosság ezúttal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly nyári amerikai programjával állt fenn. A külügyminiszter 2023. július 17-én és 18-án az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának, Biztonsági Tanácsának, valamint Közgyűlésének ülésein vett részt New Yorkban, illetve találkozott az UNICEF képviselőivel is.
Ugyanitt Szijjártó tárgyalt az üzbég gazdasági miniszterrel is, akivel egy olyan Taskent mellett épülő ipari zónáról egyeztetett, amely "kifejezetten magyar vállalatok beruházásait fogja kiszolgálni, különös tekintettel a mezőgazdaságra és a gyógyszeriparra." A miniszter Facebook-posztja szerint sikerrel lezárták a magyar-üzbég közvetlen légi összeköttetés megteremtésének ügyét is.
Szijjártó nem az OE-HUG fedélzetén utazott
A külügyminiszter amerikai tartózkodása idején az OE-HUG lajstromjelű repülő Washingtonban, majd New Yorkban járt, ahol egy nappal tovább maradt, mint Szijjártó. A miniszter közösségi oldalán közzétett programbeszámolók, valamint a repülőgép repülési adatait összevetve azonban egyértelműen megállapítható: nem a miniszter utazott a Mészáros-közeli magánrepülőgéppel Budapestről New Yorkba, majd onnan haza.
Az OE-HUG jelzésű privát jet ugyanis pár órával később indult el Magyarországról, mint Szijjártó, másrészt először Washingtonba repült, és csak másnap, 2023. július 18-án ment New Yorkba, ahol Szijjártó már az előző napon is tárgyalt az ENSZ-ben.
A honvédségi gépek máshol jártak
Ahhoz, hogy megtudjuk, milyen géppel utazott Szijjártó New Yorkba, először az ADS-B Exchange oldalán néztük meg az általunk ismert magyar honvédségi repülőgépek aznapi útjait. Az adatokból gyorsan kiderült, hogy egyik honvédségi gép sem járt ekkor az amerikai kontinensen: más helyeken, Európában és Afrikában teljesítettek szolgálatot.
A honvédségi Falconok közül a 607-es jelzésű Orbán Viktort vitte Brüsszelbe, az EU - Latin-Amerika Csúcsra, majd másnap a román fővárosba, Bukarestbe. A 606-os lajstromjelű honvédségi Falcon pedig július 17-én délelőtt Angliába, egy Oxford közeli katonai repülőtérre repült, és csak késő délután jött onnan haza.
A 605-ös lajstromjelű Airbus Novák Katalin akkori köztársasági elnökkel együtt az afrikai Ruandában, majd Tanzániában tartózkodott július 14. és 20. között. A 604-es jelzésű másik Airbus pedig Magyarországon parkolt Szijjártó amerikai útja idején.
Szijjártó bérelt luxus jettel repült
Miután a külügyminiszer ezúttal még a szokásosnál is részletesebben számolt be közösségi oldalán az utazásának időpontjáról, visszanéztük a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér akkori légi forgalmát. Közzétette például, hogy hajnali 2:30-kor indult el New Yorkba a budapesti repülőtérről, amivel nagyban megkönnyítette a dolgunkat.
A reptérforgalmi adatokból ugyanis kiderült, hogy július 17-én, hajnali 2 óra 30 perckor egy holland lajstromjelű privát jet indult útnak Ferihegyről. A repülőgép megszakítás nélkül átrepülte az Atlanti-óceánt, majd a New York közelében fekvő Teterboro Repülőtéren szállt le.
Egyértelmű volt a helyzet Szijjártó hazautazását illetően is. A miniszter július 19-én, szerdán hajnalban már a Budapestre érkezéséről osztott meg képet, holott a másik, Mészáros-kötődésű magángép csak másnap, július 20-án reggel ért haza.
Közadatigényléssel kikértük a külügyminiszter Budapest-New York-Budapest repülőútjának költségét, amely a válasz szerint 95,6 millió forint volt.
Egész pontosan 95 663 616 forintot tett ki az út költsége, ami a Szijjártó Péter által használt repülőgépet elnézve nem meglepő. A PH-AJX lajstromjelű repülő ugyanis egy Dassault Falcon 7X, vagyis a miniszter által jellemzően használt 606-os és 607-es honvédségi gépekkel megegyező típusú, de azokénál sokkal exkluzívabb a belső kialakítása.
Az alábbi videó segítségével mindenki könnyen odaképzelheti magát a luxusgép fedélzetére a külügyminiszter mellé vagy helyett.
A légijármű, mellyel Szijjártó utazott, jelenleg a holland Exxaero privát jetes cég kezelésében működik. Az exkluzív belső kialakítású luxus jet 14 utas szállítására alkalmas, 11 ezer kilométert tesz meg egyetlen tankolással, és akár 1030 km/órás sebességre is képes.
Ajax-fan volt a privát jet egykori tulajdonosa
A köztudottan futballkedvelő Szijjártó által használt, 2011-ben forgalomba helyezett luxus magánrepülőgép egykori tulajdonosa, Bert Verwellius ingatlanmágnás lelkes Ajax-drukker volt. Ezért a gép több módon is kötődik az Ajax focicsapatához.
Egyrészt, a klub nevére utaló AJX végződésű lajstromjelet kapott, másrészt a farokrész függőleges vezérsíkját egy 14-es szám díszíti, mely a holland klub egykori futball-legendájának, Johan Cruyffnak a mezszáma volt. A focista miatt a gépet repülős körökben The Johan Cruyff Express-nek is hívták.
A repülőgép számos hobbit - köztük a kisgépes repülést is - űző tulajdonosa 2018 nyarán hunyt el egy németországi repülőgép-balesetben. Ezután három évvel, 2021-ben került a PH-AJX az Exxaero cég flottájába, ahonnan kibérelte a külügyminisztérium (a tárca szerződéses utazásszervezőjén, az OTP Travel Kft.-n keresztül) Szijjártó Péter számára.
Szijjártó többször is használta a magángépet
New Yorkból való hazatérése másnapján, 2023. július 20-án Szijjártó Brüsszelbe utazott az EU Külügyminiszteri Tanácsának ülésére. Az ADS-B Exchange repülőgép-figyelő oldal adatai alapján ekkor sem váltott honvédségi gépre, és ugyanazzal a - fentebb ismertetett - holland lajstromú géppel repült, amellyel a New York-i ENSZ-tanácskozásokon is járt.
Közadatigénylésünkre a külügyminisztérium azt közölte, hogy
az egy napon belül lebonyolított Budapest-Brüsszel-Budapest út 31,9 millió forintba került.
Ugyancsak ez a repülőgép szállította a minisztert két hónappal később, 2023. szeptember 18. és 22. között, amikor Szijjártó Péter az ENSZ soron következő közgyűlésén vett részt New Yorkban.
Ekkor a 606-os jelzésű honvédségi Falcon is New Yorkban járt, de az nem a külügyért, hanem Novák Katalin akkori köztársasági elnököt szállította. Novák felszólalt az ENSZ ülésén, majd Texas és Montana állam felé vette az irányt, ahol többek közt találkozott Elon Muskkal is.
A külügyminiszer tavaly őszi Budapest-New York-Budapest repülőútja 136,8 millió forintba került.
Ez még a nyári ugyanilyen útnál is drágább volt, hiszen - ahogy fentebb bemutattuk - az "csak" 95,6 millió forint volt. Az őszi út költsége ennél 41,2 millióval került többe, amire talán az lehet a magyarázat, hogy a privát jet hosszabb ideig állt a magyar külügyminiszter rendelkezésére.
Duplán béreltek repülőt Szijjártónak
Külön érdekessége Szijjártó Péter szeptemberi amerikai útjának, hogy amíg a PH-AJX lajstromjelű repülőgép - mellyel a miniszter Budapestről Amerikába repült - New Yorkban várakozott a miniszterre és a budapesti visszaútra, ő közben
egy másik bérelt repülőgéppel Austinba és Houstonba látogatott további 40,9 millió forintért.
A miniszter tavaly nyári és őszi Budapest-New York-Budapest útja között 41 170 477 forint különbség van, mely többek közt abból is adódik, hogy szeptemberben több napra bérelték ugyanazt a repülőgépet, mint júliusban.
Ez egyúttal azt is jelzi, hogy egy ilyen repülőgép esetén a földön várakozás is több milliós költségű, amit szeptemberben a külügy feleslegesen fizetett ki, hiszen fizették a holland gép rendelkezésre állását, másrészt béreltek egy másik magángépet, amivel Szijjártó Amerikán belül utazott.
Ki repült az OE-HUG-gal?
A privát jet fentebb részletezett, tavaly nyári New York-i útja alkalmával, se a repülőgép indulásakor, se a hazaérkezésekor nem járt Ferihegyen a Mészáros Lőrinc és felesége által gyakorta használt, OE-XWY lajstromjelű helikopter.
Ez arra enged következtetni, hogy nem Mészárosék, hanem a gépet egyébként is használó Mészáros-közeli kör egy tagja járhatott Washingtonban, illetve a külgazdasági és külügyminiszterrel egy időben New Yorkban az OE-HUG fedélzetén.
Azt is leellenőriztük, hogy a külügyminisztérium bérelte-e az OE-HUG jelzésű magánrepülőgépet, de a közadatigénylésünkre kapott válaszból kiderült: a tárca ez ügyben nem rendelkezik adattal, vagyis a repülőgép nem a miniszteri delegáció tagjait szállította.
A repülőgép utasára csupán Szijjártó egyetlen gazdasági és kereskedelmi témájú tárgyalásából következtethetünk. Azonban ez alapján sem szűkül sokat a kör, hiszen a miniszteri beszámoló csupán az üzbég gazdasági miniszterrel folytatott megbeszélés két fő témáját, a magyar mezőgazdasági és gyógyszeripari vállalatokat kiszolgáló ipari parkot és a közvetlen légi szállítás megteremtését emelte ki.
Honvédségi repülőgép vagy privát jet
A saját összegzése szerint munkaidejének meghatározó részét, 2023-ban csaknem 830 órát levegőben töltő és 541488 km-t repülő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter útjaival nem először foglalkozik az Átlátszó.
Korábban már megírtuk, hogy 2019 és 2021 között a Szijjártó Péter által vezetett külügyminisztérium 65 alkalommal vett repülőjegyet bérelt járatokra (értsd, az utazásszervezőjén keresztül magánrepülőgépet bérelt) a miniszter hivatalos útjaihoz.
Bemutattuk azt is, hogy a miniszter miként használta hivatalos útra a kormány kedvenc őrző-védő cégéhez, a Valton-Sec-hez és annak egyik tulajdonosához, Bessenyei Istvánhoz köthető privát jetet, amellyel korábban Kövér László és delegációja is utazott, valamint Rogán Antal és akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília is repült magánútra a Bessenyei-Sarka Kata páros barátjaként.
Utánajártunk annak is, hogy mekkora összegeket költenek a honvédségi repülőgépen utazó delegációk internetre és étel-italra. Mindkét kategóriában Szijjártó Péter útjai számítanak rekordernek: a miniszter egyik kairói útja során például 5,5 millió forint értékben ettek-ittak a levegőben, és még közel 7 millió forintért interneteztek.
A miniszter intenzív, éves szinten milliárdokba kerülő repülőgép-használata inspirált minket arra is, hogy feltérképezzük a honvédségi repülőgépek használatának, valamint a hivatali útra igénybe vehető különjáratok bérlésének jogszabályi kereteit.
Ennek alkalmával megállapítottuk, hogy miután a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külpolitikáért felelős miniszter állandó személyi védelemben részesül - amennyiben ezt a honvédségi kapacitás lehetővé teszi -, oda és akkor repülnek honvédségi repülőgéppel az adófizetők pénzén, ahová és amikor csak akarnak, ráadásul ez nem csak a hivatalos, hanem magánjellegű útjaikra is vonatkozik.
Brassai Kornél
Címlapkép: A PH-AJX lajstromjelű magánrepülőgép (fotó: Richard Toft) | 264 millió forintba került az adófizetőknek Szijjártó Péter külügyminiszter három tavalyi útja egy holland luxusrepülővel | A Mészáros Lőrinc által is gyakorta használt, OE-HUG lajstromjelű osztrák magánrepülőgép útvonalait vizsgálva találtunk rá arra az amerikai útra, amely során a repülő a magyar kormánydelegációval egy időben és helyen járt az amerikai kontinensen. Kutakodásunk eredményeként kiderült, a privát jet – csakúgy, mint a kínai útja során – ezúttal sem a külügyminisztert és delegációját szállította. Szijjártó Péter és kísérete ugyanis egy – a futballrajongók számára csemegének számító – luxus jettel utazott a New York-i ENSZ-konferenciára. A miniszter ezt követően ugyanezzel a PH-AJX lajstromjelű géppel ment Brüsszelbe, majd szeptemberben újra New Yorkba, ahol a repülő megvárta, hogy egy másik jettel Austinba és Houstonba is elrepüljön. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/03/11/264-millio-forintba-kerult-az-adofizetoknek-szijjarto-peter-kulugyminiszter-harom-tavalyi-utja-egy-holland-luxusrepulovel/ | 2024-03-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Átkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a Lánchíd miatti nyomozás, írja Budai Gyula országgyűlési képviselő a hivatalos Facebook-oldalán. Budai azt írja, a vesztegetés bűntette miatti ügyet a NAV "célszerűségi okokból" veszi át a Nemzeti Nyomozó Irodától.
Utóbbi Budai feljelentése alapján április 18-án rendelt el nyomozást vesztegetés bűncselekménye miatt. A feljelentés szerint a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. milliárdos tételben utalt a Sunstrike Kft.-nek, Vig Mór cégének, amit közvetítők útján juttatták vissza a Városházára. A mostani állapot szerint az ügyben a NAV fog nyomozni, ami november óta költségvetési csalás bűncselekménye miatt már nyomoz Vig Mór és társai ellen, írja Budai.
Budai a feljelentéskor a Facebook-oldalára kiposztolt videóban azt mondta, kapott egy levelet, ami fontos információkat tartalmaz a Lánchíd felújításával kapcsolatban. A képviselő a levelet csatolta is a feljelentéshez, és azt is elmondta a videón, hogy a levélíró információi szerint Vig Mór a Mammutba járt be elszámolni egy biztonsági cég irodájába, amely kapcsolatban áll az A-Híd Zrt.-vel. "Az elszámolás a biztonsági cég vezetőjével történt. A levélíró információi szerint ebből a pénzből jelentős összegek kerültek át a fővároshoz" - mondta a videón a képviselő.
Az A-Híd Zrt.-nél - és még 32 helyszínen - 2023 végén tartottak házkutatást az adóhatóság nyomozói. Ez a cég végezte a Lánchíd felújítását összesen 18,8 milliárd forintért. A NAV egy számlagyár ügyében nyomozott, ebben az ügyben előzetes letartóztatásba került Vig Mór, egy eltiltott ügyvéd. Az A-Híd Zrt. a Vig Mór tulajdonában álló Sunstrike Kft.-vel volt szerződéses kapcsolatban, és sajtóhírek szerint 1,4 milliárd forint értékben utalt pénzt Vig cégének, aki annak nagy részét magánszámlára, illetve ügyvédi letéti számlára helyezte, ahonnan a készpénzt valaki felvette.
Az Opten szerint a Vig Mór 100 százalékos tulajdonában álló Sunstrike 36 fővel dolgozik, fő profilja a filmgyártás. Úgy tűnik, hogy a cég az A-Híd megbízásából rövidfilmeket készített, például amikor bizonyos ATV-s, vagy Hír TV-s műsorokat szponzorált a cég. Vagyis az körvonalazódik, hogy az A-Híd a rövid építészeti spotok előtt és után hirdette magát, és közben lement egy építészeti rövidfilm. | Az NNI-től a NAV-hoz került a Lánchíd felújítása miatt indult nyomozás | Átkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a Lánchíd miatti nyomozás, írja Budai Gyula országgyűlési képviselő a hivatalos Facebook-oldalán. Budai azt írja, a vesztegetés bűntette miatti ügyet a NAV „célszerűségi okokból” veszi át a Nemzeti Nyomozó Irodától. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/25/budai-gyula-a-nav-nyomoz-a-lanchid-felujitasa-ugyeben | 2024-04-25 14:24:00 | true | null | null | Telex |
Soha el nem készült tanulmányokról és a megkérdőjelezhető árazású közvélemény-kutatásokról írt Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán, miután kikérte azokat a szerződéseket, amelyeket Magyar Péter irányítása alatt kötött a Diákhitel Központ. Magyar Péter korábban azt állította, hogy a Diákhitel Központnak durván túlárazott szerződéseket kellett kötnie Balásy Gyula cégeivel, részben emiatt jött el onnan 2022-ben. A nyilvánosan elérhető adatok alapján Balásy cégei, a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. 2018 és 2023 között 1,1 milliárdért szerződtek a Diákhitel Központtal.
Balásy cégei nem csak a Diákhitel Központnak dolgoztak, gyakorlatilag ezek a cégek nyerik el az összes fontosabb kormányzati kommunikációs megbízásokat is. 274 millióért ők viszik a Paks II. kommunikációját, 11,8 milliárdot kaptak a gyermekvédelmi népszavazás kommunikációs kampányára. Magyar Péter állításai nyomán nyomozás indult a diákhiteles szerződések ügyében. Balásy cégei szerint viszont minden a jogszabályoknak megfelelően történt.
Hadházy szerint azonban nem csak a milliárdos állami kommunikációs tendereken taroló cégekkel kötött szerződésekkel van probléma. Más cégek szerződéseibe is belenézett szúrópróbaszerűen, amiket szintén Magyar Péter írt alá. Volt olyan köztük, amiről szerinte még egy laikus is megmondaná, hogy legalább tízszeresen túl volt árazva. A Telexnek elküldte az egyik ilyen szerződést, amit később majd nyilvánosságra fog hozni.
A kérdéses szerződést egy Tolna vármegyében működő egyszemélyes céggel kötötték néhány éve. A többmilliós megbízás egy közvélemény-kutatásról szólt, amiben azt kellett felmérnie a cégnek, hogy a Covid milyen hatással volt a Diákhitel Központ ügyfeleinek életére.
Hadházy posztjában azt ígérte, hogy a közeljövőben részletesen be fogja mutatni a problémás szerződéseket. "Amit láttam, az szerintem a büntetőjogi felelősség kérdését is felvetheti százmilliós nagyságrendű, egyéb szerződéseknél is." Magyar Péter is kerestük a Hadházy által kifogásolt szerződések ügyében. Amint válaszol, frissítjük a cikkünket.
A Telexnek azt mondta Hadházy Ákos, hogy azért is kérte a Balásy-féle cégek szerződéseit, hogy kiderüljön, pontosan mennyire lehetnek túlárazottak a Diákhitel Központtal kötött megállapodások. Üzleti titokra hivatkozva nem mutatták meg neki az árlistát, de szerinte a lehívott megrendelések árából is sok mindenre lehet következtetni. "Ez egy évi 50 milliárdos csalássorozat, aminek így a Diákhitel Központ hirdetésein keresztül néhány bizonyítékát láthattam. De vannak itt közvélemény-kutatások, erősen megkérdőjelezhető árazással, tanulmányok, amik valószínűleg soha el sem készültek, vagy ha igen, akkor azok mosolyt fakasztóan primitívek és semmitmondóak és még sok, nagyon furcsa szerződés" - írta posztjában.
Hadházy bejegyzésében azt írta, többen azt tanácsolták neki, ne írja meg, amit a szerződésekben látott, mert "a Diákhitel Központ korábbi vezetőjének hívei meg fognak köpködni", ő viszont nem akar megalkuvó lenni. A Telexnek is azt mondta, tudja, hogy posztjával nem lesz népszerű, és "keresztre fogják feszíteni ezért".
Hadházy Ákos posztja alatt megjelent Magyar Péter, aki kommentjében "szimpla rágalmazásnak" nevezte Hadházy állításait. "Természetesen, ha az Ön célja, hogy a rogáni propagandával karöltve próbálja akadályozni, hogy a NER-t és a hozzá tartozó szatellitpártokat 14 év után végre egy - valódi alternatívát kínáló és erőt felmutató - politikai közösség leváltsa, akkor majd idővel elszámol a lelkiismeretével" - írta.
Hadházy erre azt válaszolta Magyar Péternek, hogy szeretne pár kérdést feltenni neki a szerződésekkel kapcsolatban. Arról is írt, hogy nem sokban különbözik a Fidesz módszereitől, ha mindenkit azonnal ellenségnek tekint, aki nem feltétlenül ért egyet vele. "Ha egy új rendszer ilyen elvek mentén működne, akkor az valójában nem is lenne új rendszer."
Magyar Péter erre is reagált egy újabb kommentben. Azt írta, szívesen válaszol Hadházy kérdéseire az országjárásának valamelyik állomásán. Magyar szerint az emberek azért nem háborodnak fel a korrupción, mert Hadházy naponta több ügyet is bemutat, köztük olyan beruházásokat is, amelyek szabályosak és hasznosak. "Ez így sajnos kontraproduktív. De legalább sok fideszes »barátom« lájkját megszerezte a mostani vádaskodásával." | Hadházy szerint felesleges és túlárazott felmérésekre kötött szerződést a Diákhitel Központ Magyar Péter vezetése alatt | Soha el nem készült tanulmányokról és a megkérdőjelezhető árazású közvélemény-kutatásokról írt Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán, miután kikérte azokat a szerződéseket, amelyeket Magyar Péter irányítása alatt kötött a Diákhitel Központ. Magyar Péter korábban azt állította, hogy a Diákhitel Központnak durván túlárazott szerződéseket kellett kötnie Balásy Gyula cégeivel, részben emiatt jött el onnan 2022-ben. A nyilvánosan elérhető adatok alapján Balásy cégei, a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. 2018 és 2023 között 1,1 milliárdért szerződtek a Diákhitel Központtal. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/25/hadhazy-akos-diakhitel-kozpont-szerzodesek-magyar-peter-balasy-gyula | 2024-04-25 18:09:00 | true | null | null | Telex |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.