Datasets:

K-Monitor
/

kmdb_classification

Dataset card Data Studio Files Files and versions Community

Split (1)

train · 113k rows

text string	title string	description string	keywords sequence	label int64	url string	date string	is_hand_annoted bool	score float64	title_score float64	newspaper string
Az építőipar két éve vergődik: a termelés 2023-ban 5,3, tavaly pedig 0,4 százalékkal esett vissza az előző évihez viszonyítva a statisztikai adatok szerint. Az uniós pénzcsapok elzárása és a költségvetés óriási hiánya miatt többezer milliárd forintnyi beruházás marad el, bezuhantak a megrendelések, a cégek közel felének csökkent az árbevétele, és persze a jövedelmezőségnek sem tett jót a lejtmenet.A tíz leggazdagabb magyar üzletember között három építőipari nagyágyú - Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Garancsi István - található, ám az ő vagyonosodásukon nem látszik, hogy gond lenne a szektorban. Meghatározó építőipari vállalkozásaik (V-Híd Zrt., Duna Aszfalt Zrt., Market Építő Zrt.), kiegészülve Balázs Attila fő cégével, a Bayer Construct Zrt.-vel, még túl is szárnyalták az előző évi eredményeket.A négy nagy cég 2024-ben több mint 115 milliárd forint adózott nyereséget hozott össze, nagyjából 15 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.Igaz, ebből valamivel kevesebb osztalékot vettek ki: a 64 milliárd forint bő 7 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban.Market: másfélszeresre nőtt a nyereségA piacvezető Market Építő Zrt. 307,4 milliárd forintos forgalma némileg elmarad az egy évvel korábban kihozott 321,7 milliárdos rekordtól, ám a nyereségét még így is másfélszeresére tudta növelni. Tavaly 30,5 milliárd forint profitot mutatott ki az egy évvel korábbi 21 milliárd után. Több pénzt vett ki a tulajdonos páros, Garancsi István és Scheer Sándor: a 2023-as év után 15,8 milliárd forint kifizetését szavazták meg, a tavalyi év eredményéből viszont már 20 milliárd forint osztalékot hagytak jóvá.A látványos eredményekbe azért állami hátszél is besegített.A Market azon szerencsés cégek közé tartozik, melyek lehetőséget kaptak a rendkívül kedvező kamatozású növekedési kötvény kibocsátására még a Matolcsy György vezette jegybanktól. A cég tavaly év végén a kötelezettségei között 40,5 milliárd forintot tartott nyilván a kötvénytartozásból. A kötvényeket 2019-ben, illetve 2020-ban bocsátották ki 2,95, illetve 2,7 százalékos éves kamattal. Ez nemcsak mélyen a piaci kamatok alatt van, de még a jelenlegi inflációnál is alacsonyabb.A növekedési kötvények kibocsátóit figyelemmel kísérő Scope Ratings GmbH tavaly júliusban megerősítette a Market BB-/Stabil kibocsátói minősítését. Az elemzés „koncentrált megrendelésállományt” és szilárd pénzügyi mutatókat említ, megjegyezve, hogy a vállalat mérete még mindig kicsi az európai versenytársakéhoz képest. Gyenge a földrajzi diverzifikáció – magyarul a Market tevékenysége a hazai piacra koncentrálódik, főként a budapesti régióra, ahol a bevételeinek nagy részét számos nagyszabású projektből szerzi. A Market három legnagyobb projektje a megrendelésállomány 46 százalékát teszi ki, ebből a legnagyobb a Budapart-projekt, amelynek értéke meghaladja a 190 milliárd forintot – írta tavaly a Scope.Azzal együtt íródott ez az értékelés, hogy a Market részese olyan nagyberuházásoknak, mint a kínai CATL debreceni akkumulátorgyára és a BMW autógyára. Arra viszont nem tért ki az elemzés, hogy a Budapart irodakomplexuma az egyik főszereplője annak a kormánnyal kötött, összesen 700 milliárd forintos üzletnek, amelynek keretében a három vállalkozástól (Balázsi, Garancsi, Tiborcz István és Hernádi Zsolt érdekeltségeiről van szó) irodakomplexumokat vásárolnak kormányzati negyednek.Duna Aszfalt: Szíjj László külföldön terjeszkedikMinden eddigi rekordját megdöntötte a piacvezető mélyépítő társaság, a tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt Zrt.: csaknem 272 milliárd forint bevételt könyvelt el tavaly. Ez mintegy 60 milliárddal meghaladta az előző évit, és több az eddigi csúcsnál, a 2021-ben elért 252 milliárdnál is. A 23,9 milliárd forint adózott eredmény a duplája az előző évinek, igaz, ennél volt már nagyobb nyeresége a tiszakécskei cégnek, 2020-ban például 26 milliárd forint.Ehhez képest szerénynek mondható az 5 milliárd forint osztalékkivét, amit a Duna Aszfalt közgyűlésén a részvényesek megszavaztak. Szíjj László mellett tulajdonos a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő Zrt., ennek pedig egy befektetési alapkezelőn keresztül megint csak Szíjj a tulajdonosa. Hogy mi értelme ennek a felállásnak, vagyis a gazdaglistán 370 milliárd forintos vagyonnal a 6. helyre sorolt Szíjjnak pontosan kivel, kikkel kell osztoznia a hasznon, az nem világos. Annyi látszik, hogy a Duna Aszfalt részvényei közül 300-hoz különleges jogosítvány tartozik: nagyobb osztalékra jogosítanak, mint a törzsrészvények. Éppen ennyi, azaz 300 részvénye van a bizalmi vagyonkezelőnek, amelyről csak annyit lehet tudni, hogy a vagyonrendelő kívánságának megfelelően intézi a rábízott vagyon sorsát.A Duna Aszfalt tavaly bevásárolt, a lengyel Mota-Engil Central Europe (MECE) megszerzését a Scope úgy értékelte, hogy a külföldi terjeszkedés csökkenti a cégnek „a magyar kormánnyal való szoros kapcsolattól való függőségét.” A hitelminősítő úgy kerül a képbe, hogy a Duna Aszfalt sem maradt ki a jegybanki kötvényprogramból, a 30 milliárd forintos kötvénykibocsátás miatt minősíti időről időre a Scope. Az elemzés szerint a Duna Aszfalt megrendeléseinek 75 százalékát teszik ki a kormányzati, illetve önkormányzati megrendelések, és igen koncentrált a megrendelésállománya: a három legnagyobb projekt tette ki annak 67 százalékát 2024. június végén.A cég bevételeinek csupán 5 százaléka származott Magyarországon kívülről 2023-ban, ez várhatóan közel 30 százalékra emelkedik 2025-re – a MECE felvásárlása nyomán. A vállalat a következő években még nagyobb részesedésre számít, amit a lengyelországi és romániai szerződések, valamint a közép- és kelet-európai további felvásárlások is támogatnak – jósolja a hitelminősítő.V-Híd: Két év alatt 90 milliárd profitÚgy tudni, még a Lázár János vezette építési tárcánál is kiverte a biztosítékot, amikor napvilágra került a V-Híd Zrt. 2023-as mérlege, pontosabban az, hogy a 168 milliárd forintos bevétel 30 százalékát közelítő nyereséget, 50,8 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki a már 1400 milliárdot is meghaladó vagyonával a leggazdagabb magyar vállalkozónak számító Mészáros Lőrinc vasútépítő cége.A V-Híd ezt a brutális eredményt ugyan nem tudta megismételni, de a tavaly 188 milliárdra növelt árbevétel mellett elért 39,2 milliárdos adózott eredménnyel is lekörözte a NER többi építőipari nagyágyúját.„A közgyűlés jelen határozatával akként dönt, hogy a 2024. évi adózott eredmény teljes összege osztalékként kerüljön kifizetésre” – áll a jegyzőkönyvben. Az utolsó fillérig kivették a profitot a cégből egy évvel korábban is, ez azt jelenti, hogyegyedül a V-Híd két év alatt 90 milliárd forintot fialt Mészáros Lőrincnek.A beszámolóban nincs egy szó sem a V-Híd óriásprojektjeiről, a Budapest–Belgrád vasútépítésről, a déli körvasútról vagy bármely konkrét projektről. Van viszont nyoma annak, hogy a kormány bankja, az MFB itt is besegített: a mérleghez fűzött kiegészítésben 50 milliárd, illetve 67 milliárd forint garanciakeretnek van nyoma.Mészárosnak csak az építőipar messze több mint 100 milliárd forintot hozott, ugyanis a V-Híd Zrt.-n kívül két másik építőipari érdekeltségéből további összesen 30 milliárd forint osztalékot vehetett ki. A május végén tartott közgyűléseken az R-Kord Építőipari Kft. esetében a keletkezett 2,183 milliárd forint nyereségét teljes egészében megszavazták osztaléknak, a 87 milliárd forint bevételt elkönyvelő Mészáros és Mészáros Zrt. 28,073 milliárdos profitjából csak 400 millió forintot hagytak a cégben.A G7 portál gyűjtése szerintcsak a szombati BL-döntő előtti szűk egy hétben 35 milliárd forint osztalékot szavazott meg magának Mészáros Lőrinc a közvetlen tulajdonában álló cégeknél,az amúgy több mint 400 darabból álló cégbirodalmában.Bayer Construct: bevetette magát a kormány bankja isSzélsebesen növekszik a Balázs Attila érdekeltségébe tartozó Bayer Construct Zrt., amelynek a bevétele csak 2023-ban lépte át a 100 milliárdos álomhatárt, ehhez képest tavaly már 179 milliárdnál tartott.A növekedés mögött volumennövekedés, új piaci szegmensek elérése, valamint az értékesítési árak emelkedése áll– szól a magyarázat. Az adózott eredmény ennél is jobban nőtt: az előző évben elért profitot majdnem megháromszorozva 25,6 milliárd forintot könyvelhettek el. Azonban bármekkora is a profitnövekedés, ugyanúgy, mint egy évvel korábban, nem szavaztak meg osztalékot, hanem azt, hogy a nyereség nagyobb részéből fejlesztési tartalékot képeznek, és ezt lekötött tartalékba helyezik.A kiegészítő mellékletben arról nincs szó, hogy az eredetileg Zuglói Városközpontnak tervezett Bosnyák téri irodakomplexum megvételéről megállapodott a magyar állam Balázs Attila cégével, és az sem olvasható ki belőle, hogy a gigaügylet hogyan hatott az eredményekre. Annak viszont van nyoma, hogy a kormány bankja, az MFB a Bayer Construct oldalán is bevetette magát – 100 milliárd forint garanciakeretet nyújtva a cégnek. Egyébként Balázs Attiláéknak is jutott a növekedési kötvényprogramból, 2021-ben bocsáthatott ki 30 milliárd forintnyi, 10 éves futamidejű kötvényt.Csupán négy nagy építőipari céget néztünk meg közelebbről, de így is találtunk néhány adalékot a kiemelkedő nyereség magyarázatához:100 milliárd forint szuperkedvezményes forrást jegybanki kötvényprogramból,legalább 200 milliárd forint garanciát a kormány bankjától,valamint 700 milliárd forintos irodaüzletet a kormánnyal.Megrendeléshiány, tisztességtelen verseny, kiszámíthatatlan szabályozásAz építőipari vállalkozások nagy többsége viszont az árbevétele és a jövedelmezősége további csökkenésére számít az idén – derül ki a szektor cégeit összefogó Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) felméréséből. Javulás leghamarabb 2026-ban várható. Tavaly a vállalkozások közel felének csökkent, 26 százalékának nőtt, a többinek pedig stagnált az árbevétele – ezt mutatta a 400 vállalat megkérdezésével készült felmérés, amit az idén áprilisban publikáltak. Tíz százalék feletti árbevétel arányos jövedelmezőséget a cégeknek mindössze a 7 százaléka produkált, a derékhad 5–10 százalék közötti növekedést ért el, ide tartozik a cégek 41 százaléka, de 15 százaléknál ez a mutató nulla vagy az alatti volt. A cégek a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezők közül első helyre a megrendelések hiányát (82 százalék) tették, a második helyen a tisztességtelen versenyt (52) jelölték meg, a harmadik helyre pedig a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága (48,1) került. Az inflációt, valamint a magas adminisztrációs terheket is majdnem minden második vállalkozás említette (44,4). A helyzet romlását mutatja, hogy tíz válaszadó közül kilenc nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hat hónapban az üzleti partnerei késedelmesen fizettek. A felmérésben résztvevő cégek 81,5 százalékának volt kintlévősége december 31-én, átlagosan a kiszámlázott árbevétel 11 százaléka. A lánctartozás mértéke a válaszadók 45 százaléka szerint növekedett a partnerei körében – áll a felmérésben.	Kisöpörték a padlást a csúcsmilliárdosok a NER nagy építőipari cégeinél	Két éve vergődik a szektor, de ez nem látszik meg a kormány kedvenc cégeinek mérlegén.	null	1	https://24.hu/fn/gazdasag/2025/06/04/ner-epitoipari-cegek-szijj-meszaros-garancsi-merlegek-osztalek/	2025-06-04 05:57:30	true	null	null	24.hu
Hétfőn Mészáros Lőrinc is beszállt a Fidesz kontra Magyar Péter kommentháborúba, a felcsúti milliárdos nyílt levélben közölte, hogy már 2009-ben is milliárdos volt.Legutóbb a müncheni BL-döntő előtt kapták mikrofonvégre a luxuskörülmények közé csöppent Mészárost. A magyar gazdaságtörténetben egyedülálló tempóban vagyonosodó egykori gázszerelő nem sokkal több mint egy évtizede, 2014-ben került fel először a 100 leggazdagabb magyar vállalkozó listájára. Akkor nagyjából annyit tudtunk róla, hogy Orbán Viktor földije és bizalmi embere. A volt gázszerelő 7,7 milliárd forinttal és kevesebb mint egy tucat céggel került a top100-ba, majd tíz év alatt 85-szörösére, 660 milliárd forintra nőtt a becsült vagyona. Az idei toplistát azonban már a 2014-es vagyonának majdnem a 200-szorosával vezeti: 1422 milliárdnál tart.Mészáros nem bonyolódott az 1422 milliárd magyarázatába, inkább azt közölte:Úgy tűnik, önökre évről évre, hétről hétre és napról napra az újdonság erejével csap le az a tény, hogy milliárdos vagyok. Szeretnék segíteni, egészen pontosan 2009 óta vagyok milliárdos, amikor még a Fidesz ellenzékben volt.Részleteket azonban az első milliárdjáról nem közölt, már azon túl, hogy "az elsők közt voltam, aki fővállalkozó lett és közműhálózatokat épített ki. Ebből kerestem az első millióimat már a 90-es években".A nyílt levelében nem fejtette ki az sem, hogy milyen vagyonelemekre gondolt, de az akkoriban ismert cégvagyonából nem igazán jön össze az első milliárd. A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi Kft. volt az akkori feleségével (Mészárosné Kelemen Beatrixszal) közös cége. A kft. a 2001-es alapításától majd egy évtizedig szerény eredményeket produkált, 2008-ban épphogy megütötte a 100 millió forintos bevételt, adózás után pedig 5,3 millió forint nyereséget könyvelt el. Bevétele 2009-ben, a kormányváltás előtt nagyot ugrott: megközelítette az egymilliárd forintot, és 283 millió forint nyereséget hozott. A cég saját vagyona (vagy saját tőkéje) azonban akkor még csak 277 millió forint volt.A Partizán kétrészes filmben dolgozta fel korábban a Mészáros-sztorit, feltárta, honnan jött és hogyan tört a milliárdos listák élére Mészáros Lőrinc. Ebben felbukkana 90-es évek földgázprogramja - amely valóban lehetőséget adhatott egy gázszerelőnek -,a Mészáros család tehéntartó múltja,a felcsúti tsz felszámolása,és mindenek felett a futball.Közelebbről a Felcsút SE, amely összehozta Mészárost Orbán Viktorral, összekötötte a Fidesz gazdasági hátországát kiépítő Simicska Lajossal és Töröcskei Istvánnal, a finanszírozásra kész jobboldali bankárral is. A felcsúti fociról van szó, 2004-ben maga Orbán Viktor alapította a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, főkurátora pedig Mészáros Lőrinc lett, a Mészáros és Mészáros Kft. pedig az alapítvány támogatóinak egyike.Mészáros Lőrinc azonban nem állt meg Felcsútnál és a focinál, a kormányváltás után, 2011-ben szintet lépett: a Mészáros és Mészáros Kft. mérlegében már 2,2 milliárdos árbevétel és 853 milliós adózott eredmény virított, amiből már 322 millió forint osztalékot vihettek haza Mészárosék.Innen fogva alapított új cégeket, vásárolt felszámolásból, tarolt közbeszerzéseken. 2016-ban 23 milliárd fölé nőtt a vagyona, és ez már az az időszak, amikor elfoglalhatta a kegyvesztetté vált Simicska helyét. Egy év múlva 120 milliárdnál, még egy évvel később 280 milliárdnál tartott a számláló.Már 2017-ben (amikor 120 milliárdnál tartott Mészáros) arról cikkeztek, hogy lekörözte a teljes magyar arisztokráciát, amelynek tagjai a generációk alatt összehozott vagyonukkal a nyomába sem értek. Addigra már nagyobb vagyona volt, mint a Habsburgoknak, a Károlyiaknak és Festeticseknek a két világháború között.A Partizán kétrészes filmben dolgozta fel korábban a Mészáros-sztorit, feltárta, honnan jött és hogyan tört a milliárdos listák élére Mészáros Lőrinc. Ebben felbukkana 90-es évek földgázprogramja – amely valóban lehetőséget adhatott egy gázszerelőnek –,a Mészáros család tehéntartó múltja,a felcsúti tsz felszámolása,és mindenek felett a futball.Közelebbről a Felcsút SE, amely összehozta Mészárost Orbán Viktorral, összekötötte a Fidesz gazdasági hátországát kiépítő Simicska Lajossal és Töröcskei Istvánnal, a finanszírozásra kész jobboldali bankárral is. A felcsúti fociról van szó, 2004-ben maga Orbán Viktor alapította a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, főkurátora pedig Mészáros Lőrinc lett, a Mészáros és Mészáros Kft. pedig az alapítvány támogatóinak egyike.Mészáros Lőrinc azonban nem állt meg Felcsútnál és a focinál, a kormányváltás után, 2011-ben szintet lépett: a Mészáros és Mészáros Kft. mérlegében már 2,2 milliárdos árbevétel és 853 milliós adózott eredmény virított, amiből már 322 millió forint osztalékot vihettek haza Mészárosék.Innen fogva alapított új cégeket, vásárolt felszámolásból, tarolt közbeszerzéseken.2016-ban 23 milliárd fölé nőtt a vagyona, és ez már az az időszak, amikor elfoglalhatta a kegyvesztetté vált Simicska helyét. Egy év múlva 120 milliárdnál, még egy évvel később 280 milliárdnál tartott a számláló.Már 2017-ben (amikor 120 milliárdnál tartott Mészáros) arról cikkeztek, hogy lekörözte a teljes magyar arisztokráciát, amelynek tagjai a generációk alatt összehozott vagyonukkal a nyomába sem értek. Addigra már nagyobb vagyona volt, mint a Habsburgoknak, a Károlyiaknak és Festeticseknek a két világháború között.Alig több mint másfél évtized alatt épült ki a több mint 400 cégből álló Mészáros-birodalom, Csányi Sándoré mellett az övé talán a legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari konglomerátum, szinte a teljes tiszántúli áram- és gázellátás, Magyarország második legnagyobb bankja, hotellánca – a külföldi érdekeltségekről, jachtról, repülőről nem is beszélve.	Hogyan lett Mészáros első milliárdjából 1422 milliárd?	"2009 óta vagyok milliárdos, amikor még a Fidesz ellenzékben volt."	null	1	https://24.hu/fn/gazdasag/2025/06/03/meszaros-lorinc-elso-1400-milliard-vagyonosodas-leggazdagabb-magyar-cegek/	2025-06-03 15:43:42	true	null	null	24.hu
Itt egy újabb agyafúrt pénzlenyúlási módszer, amivel szép csendben újabb milliárdokat keres Jászai Gellért, Hadházy Ákos szerint évek óta zajlik egy hatalmas IT-biznisz az országban, még a kormánylapok is reklámozták, ám alig néhányan figyeltek fel rá.2021 óta minden egyes Magyarországon eladott pendrive, memóriakártya, külső vagy belső SSD, HDD, mobiltelefon, tablet vagy egyéb Android/IOS alapú eszközhöz kötelező mellékelni egy adattörlő kódot, amely elvileg azt biztosítja, hogy a megunt, eladásra szánt, nem használt eszközökről mindenki eltávolíthassa az azokra felkerült adatokat, fotókat, személyes információkat.A kód bevezetéséről egy 2021-es kormányrendeletben döntöttek. Hadházy oldalán az olvasható, hogy erre a feladatra az Antenna Hungária egy weboldalt üzemeltet, ahonnan egy egyedi kód megadásával egy egyszer használható adattörlő programot lehet letölteni. Az Antenna Hungária az elmúlt évek során az állami Vodafone részvénycsomag csereberéjével a 4iG, azaz Jászai Gellért fennhatósága alá került. A tárhely az Antenna Hungariáé, de a weboldal forráskódja szerint az a Certus Software tulajdona.A rendelet szerint az egyedi kódot a fogyasztó az adattároló eszköz vásárlásakor kapja meg a kereskedőtől, aki a NAV-tól (korábban a kormányhivataloktól) igényelhet díjmentesen ilyen kódokat, és a NAV-nak köteles jelenteni minden kiadott terméket.Az NMHH minden kiadott kód után 1990 forintos licencdíjat fizet az Antenna Hungáriának, azt viszont nem tudni, hogy ebből a Certus mennyivel részesül, illetve a nem nyilvános adatok miatt azt sem, hogy közöttük van-e még esetleg további beiktatott közvetítő.Ahogy az sem tudható, hogy a hatalmas elánnal bevezetett és a kormány által a GDPR érvényesítésének egyik kiemelkedő példájaként hivatkozott kódból valójában mennyit használnak fel a magyarok.A független képviselő egy szakértőre hivatkozva azt írja, hogy a kód teljesen felesleges, merta felhasználók nem is tudnak az adattörlési kódról, vagy nem értik, hogy mire jó,a felhasználók az állam nélkül is számos adattörlő programot elérhetnek, akár ingyenesen is,a kódot nem lehet pótolni. A vásárláskor adják át, és ha évekkel később, amikor szükség lenne rá, nincs meg, nem lehet újat igényelni,a kód csak öt évig használható fel, tehát aki öt év után szeretné törölni az adatait, az már nem fog működni.A képviselőhöz beérkezett információk szerint csak 2023-ban majd kétezer fogyasztóvédelmi ellenőrzést (próbavásárlást) végeztek azért, hogy ellenőrizzék, hogy a kereskedők minden termékhez kiadják az adattörlő kódot. A licenszdíjakon felül tehát még tetemes adminisztrációs költség is adódik mind az állam, mind a kereskedők felé.Szóval mindösszesen egy szabad szemmel is jól látható összeget költünk el a semmire, ami véletlenül pont Orbán strómanjához került- írta Hadházy, hozzátéve, hogy megpróbálta megtudni, hogy mennyien éltek a kiadott kódok alapján az adattörlési lehetőséggel, de az NMHH nem adja ki az erre vonatkozó információkat.A Jókor nevű lapban is milliószámra szórták a kódokat, mint a cukrot... Ha kétmillió kódot kiküldtek kétmillió nyugdíjasnak, az ugye önmagában négymilliárdos összeg Jászai Gellértnek- állítja a független képviselő.	Hadházy: Itt egy újabb agyafúrt pénzlenyúlási módszer, az állami adattörlési kód	Az Antenna Hungária minden egyes kódért 1990 forintot kap, de nem tudni, hogy a milliószám kiosztott kódból valójában mennyit használtak fel a magyarok.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/06/03/hadhazy-itt-egy-ujabb-agyafurt-penzlenyulasi-modszer-az-allami-adattorlesi-kod/	2025-06-03 13:41:32	true	null	null	24.hu
Egy Bombardier Global 5000-es luxusrepülőgéppel bővült a budaörsi székhelyű Fly-Coop Kft. flottája. Ez lesz az első, Magyarországon regisztrált gép a kanadai repülőgyártó Global sorozatából. A NER leggazdagabbjai eddig külföldön regisztrált példányokat használtak előszeretettel - Mészáros Lőrinc például a hétvégi BL-döntőre menet.A kínálat bővítéséről egy svájci repülős szaklap, a Ch-aviation.com számolt be április végén, azt követően, hogy a gép megkapta a magyar hatóságoktól az új, HA-EAR lajstromjelet.A lap szerint a 2009-es gyártású, ultra nagy hatótávolságú sugárhajtású repülőgép először március 6-án állt szolgálatba magyar felségjelzés alatt, akkor Ausztrián belül repült karbantartásra, majd április 11-én visszatért Bécsbe, ahol további felújítási munkákat végeznek rajta.A korábbi tulajdonos, a közel 150 repülővel rendelkező amerikai Solairus Aviation volt, amely interkontinentális utakra használta a gépet.A Bombardier mellett a Fly-Coop kilenc másik business repülőgépet üzemeltet, amelyek közöttegy Phenom 100,két Phenom 300,egy Beechjet 400,egy Beechjet 400A,két Hawker 400XP,egy Hawker 850XPés egy sor helikopter is található.Sokáig egy osztrák bejegyzésű Bombardier Global 6000-es volt a NER-elit kedvenc gépe. Az OE-LEM lajstromjelű repülőt rendszeresen használta Mészáros Lőrinc és családja, de Orbán Viktor és Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa is repült a fedélzetén. Szíjj egy másik, hasonló géppel is utazgatott. Az év elején pedig egy még újabb, 22 milliárd forintot érő magángéppel fotózták le Mészárost és feleségét, Várkonyi Andreát a budapesti reptéren. Az OE-LOT, osztrák lajstromjelű Bombardier Global 6500-asról a felcsúti milliárdos elismerte, hogy hozzá köthető. Ezzel utazott a szombati BL-döntőre is Münchenbe, amit nem érez túlzásnak.A magyar oligarchák kezdetben azért vették igénybe a osztrák regisztrációjú repülőket, mert olyan bizalmi alapon működő cégek üzemeltették azokat, amelyek nem engedtek betekintést a tulajdoni viszonyokba.Forrásaink szerint egy olyan használt Global 5000-ért, amelyet a bécsi reptéren fotóztunk le, 15-20 millió eurót (6-8 milliárd forintot) is elkérnek a piacon.A 24.hu megkereste a Fly-Coopot, hogy a saját üzleti céljaikra vagy egy magánember számára szerezték-e be a Bombardier-t. A cég jogtanácsosa – Jakab Tamás tulajdonos-ügyvezető megbízásából – azt állította, hogy nincs szó vásárlásról.A Fly-Coop Kft.-nek nincs és nem is volt a tulajdonában soha ilyen repülőgép, a hivatkozott HA-EAR lajstromjelű repülőgépet nem vásároltuk meg sem magunknak, sem pedig másnak– írta a jogtanácsos, de arról, hogy milyen konstrukcióban került hozzájuk a gép, nem adott információt.Az Építési és Közlekedési Minisztérium oldalán található aktuális lajstromlistában a Fly-Coop üzemeltetőként szerepel. A hivatalos regisztráció szerint a tulajdonos egy ciprusi offshore cég. Az Aeroblue Engineering Ltd.-t néhány éve alapították Nicosiában, és egy magyar férfi, Baljer Lajos Csaba tölti be az igazgatói posztot.A Fly-Coop arra a kérdésre sem válaszolt, hogy miért a cég üzemelteti a Honvédelmi Minisztérium (HM) új légifényképész repülőgépét. A Honvédelem.hu márciusban adott hírt arról, hogy a HM Zrínyi Nonprofit Kft. egy vadonatúj Diamond DA62 MPP repülőt kapott.A repülőgéppel, illetve a fedélzeten lévő Vexcel és Riegl távérzékelési szenzorokkal előállított légi távérzékelési adatokkal a geoinformációs támogatásban sosem látott távlatok nyílnak meg– fogalmazott a lap szerint Czermann János, a tárca humánerőforrásért felelős helyettes államtitkára a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tartott ünnepélyes átadón, arról azonban a minisztérium sem volt hajlandó nyilatkozni, hogy miért szervezték ki az üzemeltetést, és miért nem a katonai pilóták kaptak lehetőséget a repülésre.A Fly-Coop neve a helikopterük révén lett országosan ismert. Amint a pár nappal később bezárt Népszabadság 2016 októberében megírta: ők szállították Rogán Antalt és akkori feleségét a főváros és a Nyírség között egy lagzira. Később több kormányoldali politikusról is kiderült, hogy a cég gépeit használta. Az Országos Vérellátó Szolgálat 2018-tól olyan szerződést kötött a kft.-vel, amely alapján akkor is utaltak évi 330 millió forint rendelkezésre állási díjat, ha egyáltalán nem kellett repülne a Fly-Coop gépeinek. Azt pedig tavaly írta meg az Átlátszó, hogy a HM a meglévő honvédségi légi járművek mellett ejtőernyős kiképzésekre is a Fly-Cooptól bérel repülőgépeket egy több tízmilliós szerződés révén.	Bővült a NER kedvenc repülős cégének flottája: regisztrálták az első magyar Bombardier Global luxusgépet	6–8 milliárd forintot érhet használtan.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/06/02/regisztracio-elso-magyar-bombardier-global-luxusgep-fly-coop/	2025-06-02 05:57:22	true	null	null	24.hu
Ki kell adnia a jegybanki alapítványnak, a Pallas Athéné Domus Meritinek (PADME) a felügyelőbizottsági üléseinek vagyonfelhasználással kapcsolatos iratait. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójaa 24.hu podcastjébenarról beszélt, erről elsőfokú bírósági döntés született, a sikeresen kiperelt dokumentumok újabb részleteket tárhatnak felaz MNB-ügyben.Martin József Péter a podcastban arról is beszélt, hogy szerinte nem halad elég gyorsan az MNB-ügy feltárása, nem történt még gyanúsítás a hatóságok részéről, és az MNB-nél sem tapasztaltak együttműködési készséget a botrány tisztázásával kapcsolatban.A TIkét adatigénylési eljárást is elindított az MNB-ügyben, a PADME felügyelőbizottsági iratai mellett azt is szerették volna kikérni, miként választották ki a Száraz Istvánhoz kötődő Quartz Alapkezelőt a PADME céges pénzeinek kezelésére.	MNB-ügy: fontos iratokat perelt ki a Transparency International a jegybanki alapítványtól	A dokumentumok újabb részleteket tárhatnak fel az MNB-alapítvány ügyében.	null	1	https://telex.hu/gazdasag/2025/06/18/ti-padme-mnb-ugy-adatigenyles-birosagi-dontes	2025-06-18 12:03:56	true	null	null	Telex
AFővárosi Törvényszékfolytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélt egy volt minisztériumi tisztségviselőt.Ezen felül öt évre eltiltotta a közügyektől, véglegesen eltiltotta a köztisztviselői foglalkozás gyakorlásától, közel 27 millió forintra és egy személygépkocsira vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben.Az ügy másodrendű vádlottja hivatali vesztegetés miatt 1 év 10 hónap - 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetést és 2,5 millió forint pénzbüntetést kapott, továbbá 2 évre eltiltották a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól. A harmadrendű vádlottat ugyanezen bűncselekmény miatt 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. A hatodrendű vádlottat a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt próbára bocsátotta.Az ügyészség összesen 6 személlyel szemben emelt vádat, a negyed- és ötödrendű terhelt vonatkozásában pedig - az előkészítő ülésen történt beismerésük nyomán - már korábban jogerős ítélet született.És most dobjuk sutba a hivatalos nyelvezetet, és nézzük meg, mi történt. Nevezzük a történet résztvevőit mondjuk Dávidnak, Pálnak, Ferencnek, Zoltánnak és Sándornak.Dávid vezető tisztségben dolgozott egy minisztériumban, döntéseket készített elő, és ő tartotta a kapcsolatot a támogatott szervezetek vezetőivel is. Pálnak volt egy cége, amely egy hotelt üzemeltetett. Pál szeretett volna sportcélú támogatásokhoz jutni, ezért Dávidot - és családját - vendégül látta és kényeztette a hotelben, nem egyszer, hanem rendszeresen.Ferenc egy sportegyesületet vezetett, ő létesítményfejlesztéshez akart pénzt Dávid minisztériumától, ehhez információra volt szüksége. Hogy ezt megszerezze, ingyenes sportolási lehetőséget ajánlott Dávidnak. Dávid úgy tett, mintha belemenne a dologba, de végül nem vette át az ingyenbérletet, így a bíróság ebben nem is találta bűnösnek.Viszont Dávid megállapodott az ügyben korábban jogerősen elítélt Zoltánnal, hogy kihasználva pozícióját és ismeretségét az egyik vidéki önkormányzatnak segít pályázati pénzhez jutni.A támogatás elnyeréséért Zoltán egy, korábban vele munkakapcsolatban lévő alapítványi elnök - Sándor - közreműködésével jogtalan előnyként egy futópadot adott Dávidnak. A bíróságon csak azt lehetett kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Sándor tudott arról, hogy Dávid a vezető tisztségviselői pozíciójával összefüggésben kérte a futópadot, aminek beszerzéséhez ő az alapítvány révén nyújtott segítséget. Dávid a futópad árát megelőlegezte, az alapítvány nevére kiállított számla összegét azonban már nem tudták rendezni, mert a nyomozók közben lecsaptak rájuk.A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte többek között az időmúlást, a Pál, Ferenc és Sándor esetében a büntetlen előéletet, továbbá Dávid egészségi állapotát. Súlyosító körülmény volt mások mellett az állami szervek működésébe vetett bizalom megrendülése, a korrupciós bűncselekmények elszaporodottsága, a többszörös halmazat és a folytatólagosság is.A Fővárosi Törvényszék folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatali visszaélés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Dávidot. Ezen felül öt évre eltiltotta a közügyektől, véglegesen eltiltotta a köztisztviselői foglalkozás gyakorlásától, közel 27 millió forintra és egy személygépkocsira vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben.Az ügy másodrendű vádlottja - Pál - hivatali vesztegetés miatt 1 év 10 hónap (2 év próbaidőre felfüggesztett) börtönbüntetést és 2,5 millió forint pénzbüntetést kapott, továbbá 2 évre eltiltották a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól. A harmadrendű vádlottat - Ferencet - ugyanezen bűncselekmény miatt 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. A hatodrendű vádlottat - Sándort - a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt próbára bocsátotta. A június 3-án kihirdetett ítélet nem jogerős.	Öt év börtönt kapott egy volt minisztériumi vezető, aki pénzeket intézett ennek-annak, cserébe hotelben dőzsölt	Most 27 millió forintját és egy autóját is elkobozták.	null	1	https://telex.hu/belfold/2025/06/04/fovarosi-torvenyszek-koztisztviselo-hivatali-vesztegetes	2025-06-04 04:27:38	true	null	null	Telex
Az első láthatóan eredményesnek mondható évét tudja maga mögött Schadl György 66 éves édesanyjának két felszámoló cége, amelyek a semmiből jelentek meg a 2021-ben a kormány által újraosztott felszámolói piacon. Mint megírtuk, a végrehajtói kar korrupcióval vádolt volt elnökének nyugdíjas korú édesanyja semmilyen üzleti érdekeltséggel nem rendelkezett azelőtt, hogy belevágott a felszámolói üzletbe.Hazai Edit Rozália két felszámoló cége közül a ProTrust Reorganizáció Kft. lett a sikeresebb, amelynek mára már egyedüli tulajdonosa.A társaság frissen megjelent pénzügyi beszámolója szerint a cég csaknem 80 millió forintos bevétel mellett 12 millió forintos profitot termelt.Ez az a társaság, amelyik az állami felszámolói pályázat leadási határidejének napján jött létre, és a megalapítását követő négy évben Schadl György érdekeltségében álló városmajori irodaházában székelt.Az asszony másik cége a Paladino Felszámoló Kft., amelyben 50 százalékos üzletrésze van. Ebbe a társaságba 2024-ben csaknem 50 millió forint folyt be 8,5 millió forintos nyereséget termelve. E cég társasági szerződését Garabits Márton jegyezte ellen ügyvédként, aki Schadl ügyeiben többször ügyvédként járt el. Így talán nem véletlen, hogy a Paladino Felszámoló Kft. másik tulajdonosa, Schreiber Katalin Garabits Márton felesége.A két felszámoló cégbe tehát csaknem 130 millió forint folyt be, és 20 millió forint profitot termeltek.Igaz, egyik cégből sem vett ki osztalékot sem Schadl anyja, sem ügyvédjének felesége.Emlékezetes, hogy a szóban forgó társaságok felbukkannak a Schadl-ügy nyomozati iratai között is, a nyomok pedig arról árulkodnak, hogy a végrehajtók volt elnökének bőven volt kapcsolata velük. A Schadl sofőrje és személyi asszisztense által vezetett naplóban szerepel egy 2021. májusi feljegyzés, ami Schadlt még közelebb hozza a már említett, papíron az édesanyja tulajdonában álló vállalkozásokhoz:Garabits Marcinak 2m Ft vinni + paladino, protrust aláíratva + 66 mFt.Bár a naplóbejegyzésből a 2 és 66 millió forintos pénzmozgás okáról nehéz lenne pontos következtetéseket levonni, annyi kijelenthető, hogy a végrehajtói kar korábbi elnöke szorosan rajta tartotta a kezét a felszámoló cégeken.Garabits Márton ügyvédet egyébként a 2024-es önkormányzati választáson Zugló egyik választókerületében indította volna a Fidesz, azonban miután megírtuk róla, hogy még tavaly februárban is ügyvédi megbízást kapott a végrehajtók korrupcióval vádolt volt elnökétől, akit a börtönben is meglátogathatott, a kormánypárt inkább visszaléptette őt.A felszámolói piacot a kormány 2021-ben osztotta újra, akkor jelent meg egy közlemény arról, hogy megvannak a nyertesei annak az állami pályázatnak, amely meghatározta, a jövőben kik tevékenykedhetnek felszámolóként, vagyis kik végezhetik a fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását. A kormányzat 130-ról 90-re csökkentette e cégek számát, ráadásul 51 új vállalkozás került be a nyertesek közé; a győztesek nevét tartalmazó lista alapján ezek csaknem felének van kormánypárti kötődése.	129 millió forint folyt be Schadl György 66 éves édesanyjának felszámoló cégeibe	A cégek felbukkannak a Schadl-ügy nyomozati iratai között is, a nyomok alapján pedig a végrehajtók volt elnöke szorosan rajta tartotta a kezét a társaságokon.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/06/03/schadl-gyorgy-vegrehajto-elnok-edesanyja-felszamolo-ceg-tulajdonos-paladino-protrust-bevetel-profit-osztalek/	2025-06-03 12:03:43	true	null	null	24.hu
Több egyetemi vagyonkezelő alapítványnál is látványosan nőttek tavaly a vezető tisztségviselők juttatásai. A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetemért Alapítványnál például megduplázódtak az ilyen jellegű kiadások 2024-ben az előző évhez képest, a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítványnál és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványnál pedig 40 százalékkal kerültek többe a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok a saját beszámolóik szerint - szúrta ki a 24.hu.Megkerestük az érintett szervezeteket, hogy mivel magyarázzák a jóval átlag feletti növekedést, hiszen a bruttó átlagkereset 10,4 százalékkal nőtt a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2024-ben. Cikkünk megjelenéséig a dunaújvárosi és a debreceni egyetem fenntartója reagált megkeresésünkre, a soproni és a győri egyetemtől nem kaptunk választ. (A teljes képhez tartozik, hogy több egyetemi alapítvány nem adta be határidőre a beszámolóját, vagy az még nem került ki a bírósági oldalra - a szerk.)Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány főigazgatója annak ellenére tagadta, hogy "nemzetgazdasági átlagot lényegesen meghaladó emelés" történt volna, hogy 58,8 millió forintról 117,9 millió forintra, vagyis a kétszeresére nőttek a vezető tisztségviselők juttatásai a saját beszámolójuk szerint (összehasonlításképpen: az egyetemi dolgozók bértömege 14 százalékkal nőtt ezen időszak alatt a Dunaújvárosi Egyetem dokumentuma alapján).A kuratóriumi tagok tiszteletdíján kívül a felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíja is kimutatásra került- magyarázta lapunknak Benkó Marcell, ugyanis szerinte csak a kuratóriumi tagok bérköltségét kellett volna feltüntetniük.A könyvelést végző kollégák pontosítani fogják a vezető tisztségviselők juttatásai sort- tette hozzá ismételt kérdésünkre a főigazgató.Tájékoztatása szerint a kuratórium tagjainak - az elnököt is beleértve - 1 411 000 forint tiszteletdíj jár, a felügyelőbizottság elnöke 940 ezer, a tagjai pedig 840 ezer forintot kapnak havonta. Korábban 2022-ről volt ismeretünk - akkor a kuratórium elnöke, Süli János kormánypárti képviselő, egykori tárca nélküli miniszter havi 900 ezer forintra volt jogosult, neki ezek szerint 511 ezer forinttal emelkedett azóta a díjazása.A Gróf Tisza István Egyetemért Alapítvány (ahol 127,8 millióról 177,3 millió forintra nőtt az illetménytömeg) azt emelte ki, hogy "az alapítvány beszámolójának aggregált számszerű adatai nem mutatják a számok mögötti valós munka- és felelősségi tartalmat", illetve a 2021-es megalakulásuk óta 2024-ben emelték először a díjazásukat.A mintegy 40 százalékos növekmény elmondásuk szerint úgy jött ki, hogy 15 százalékos illetményemelést kaptak a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok, emellett pedig a javadalmazási szabályzatban foglaltaknak megfelelően 3 év után jogosulttá váltak 3 havi (évente 1 hónap) többlet juttatásra, ami 2024-ben került kifizetésre.A 46,7 százalékos infláció mellett a mostani 15 százalékos emelés azt jelenti, hogy reálértéken a 2021-es értéknél 25 százalékkal kisebb értéket képvisel a vezető tisztségviselők díjazása- magyarázta lapunknak az alapítvány titkársága, megjegyezve: a közvélekedéssel ellentétben náluk komoly munkát végeznek a kuratóriumi tagok. "Az alapítvány kuratóriuma az eltelt időszak alatt 59 ülésen és azt megelőzően 743 határozatot készített elő és hozott meg felelősen, valamint részt vesz az egyetemi stratégia megalkotása mellett annak interaktív végrehajtásában is. Oktatói és hallgatói ösztöndíjakat alapított és dolgozta ki a módszertanát, és rendkívül kicsi apparátussal végzi a dolgát, a tisztségviselők maguk is jelentős munkafeladatokat vállalnak" - hívták fel a figyelmünket.	Egy év alatt megduplázódtak a vezető tisztségviselők juttatásai két egyetemi alapítványnál	Más helyeken pedig negyven százalékkal nőtt az illetménytömegük.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/06/03/egyetemek-fenntarto-alapitvanyok-dunaujvaros-sopron-megduplazodo-javadalmazas/	2025-06-03 08:28:53	true	null	null	24.hu
Közzétette a Nemzeti Kommunikációs Hivatal a kormányközeli Balásy Gyula-féle Lounge Event, illetve az Alapjogokért Központ anyacége közötti, CPAC Hungary megrendezéséről szólószerződést. Ebből az derül ki, a cég idén650 millió forintos keretösszegből szervezte meg a jobboldali konferenciát Budapesten-számolt be a K-Monitor. Ez az összeg ugyanakkor nem tartalmazza a meghívott előadóknak fizetett díjakat, az utazási és szállásköltségeket, illetve a konferenciával kapcsolatos PR és ügynökségi feladatokat sem. Ebből a keretből kellett viszont megrendezni a CPAC-hez kapcsolódó zártkörű eseményeket, koccintást és gálavacsorát - ezeket az Ybl Miklós téri VarjúVárban, a Lovardában, illetve a kormányközeli Batthyány Lajos Alapítványhoz (BLA) köthető Lónyay-Hatvany Villában rendezték meg, írta posztjában a korupcióellenes szervezet.A BLA-t pár éve alakította át a kormány közérdekűvagyonkezelő alapítvánnyá, működése lényegében az állami források továbbosztásából áll. Korábbanmegírtuk, hogy a magyar kormány három amerikai jobboldali lobbistának is több millió forintot fizetett ki a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül azért, hogy a cikkeikben pozitívan tüntessék fel az Orbán-kormány intézkedéseit.Az Alapjogokért Központ anyacége, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. már évek óta a BLA támogatásainak egyik legnagyobb kedvezményezettje: idénrekordösszeget, hatmilliárd forintotkap az alapítványtól, közvetetten az államtól.Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge-csoport az Átlátszó összesítése alapján293,7 milliárd forint értékű állami megbízástnyert el az elmúlt években. Az állam olyan feltételeket szabott ezeknél a közbeszerzéseknél 2015 óta, hogy annakminél kevesebb hazai médiaügynökség feleljen meg. Mivel minden további alkalommal az előző három évből származó releváns tapasztalatot szabott meg feltételként az NKOH, az eleve kevés talpon maradó cégből még kevesebb lett, így 2019-re csak a Balásy-féle konzorcium maradt egyedüli indulóként és nyertesként. 2023-ban például Balásy cégei nyolcvan, az NKOH által kiírt közbeszerzésen indultak el egyedüli ajánlattevőként, ebből nyolcvanat meg is nyertek.Az idei CPAC Hungary konferenciát múlt héten rendezték meg. A rendezvényen Orbán Viktor mondta a nyitóbeszédet: ebben szóba kerültek a progresszív újságírók szoknyája mögé bújó európai liberálisok és az ellehetetlenítési törvény miatti sipítozás is. Azt, hogy mi hangzott még el,ebben a cikkünkben foglaltuk össze.	650 milliós keretösszegből rendezte meg a CPAC Hungaryt a kormányközeli Balásy Gyula cége	A jobboldali konferencia megrendezése ennél még drágább lehetett, az összegben nincs benne például az előadók díjazása és az utazási költségek.	null	1	https://telex.hu/gazdasag/2025/06/04/cpac-hungary-650-millio-forintos-szerzodes-lounge-event-balasy-gyula-alapjogokert-kozpont	2025-06-04 11:12:36	true	null	null	Telex
Csaknem 1,3 milliárd forint profitot termelt 2024-ben Rákay Philip producer és fideszes influenszer fő vállalkozása, a Norton Consulting Zrt. - derült ki a társaság friss pénzügyi beszámolójából.Rákay 200 millió forint osztalékot vett föl a tanácsadással foglalkozó cégből.A NER-közeli üzletember cége egyébként majdnem rekordévet produkált az összesen 1.272.159.000 forint nyereséggel, ennél többet csak 2022-ben termelt a társaság, akkor 1.283.908.000 forintot hozott a cég.A társaság több mint négymilliárd forintnyi eszközállományt tart nyílván, igaz, kötelezettségei is vannak a cégnek, összesen 873 millió forint. Utóbbi soron szerepelhetnek azok a járművek, amiket az üzletember a közelmúltban kezdett lízingelni.Mint azt lapunk is megírta, Rákay cége beszerzett egy Maybach 680-as luxuslimuzint. Azonban a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása szerint azóta két újabb luxusautóval bővült Rákay autóparkja:a cég egy Range Rover terepjárót, és egy Mercedes-Benz V-osztályos kisbuszt is elkezdett lízingelni.	Majdnem 1,3 milliárd forint profitot termelt Rákay Philip tanácsadó cége	A fideszes influenszer cégének luxusautóparkja is bővült: egy Range Rover terepjárót, és egy Mercedes-Benz V-osztályos kisbuszt is elkezdett lízingelni.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/06/03/rakay-philip-ner-fidesz-tanacsado-norton-consulting-profit-nyereseg-osztalek/	2025-06-03 07:28:34	true	null	null	24.hu
Jó évet zárt 2024-ben Köves Slomóék aranytojást tojó tyúkja, a várpalotai alumíniumfinomító, az Inotal Zrt. - derül ki a friss cégadatokból. A fémipari vállalkozás ugyanis 2024-ben 41 milliárd forintos árbevétel mellett 1,86 milliárdos adózott eredményt ért el. (Tavaly hasonló számokat produkált a cég 39 milliárdos árbevétel mellett 1,87 milliárdos adózott eredményt hozott.)Az egykori inotai erőmű kohócsarnokában üzemelő alumíniumfeldolgozót, az Inotal Zrt-t. a Keter Invesments Zrt. tulajdonolja 2023 óta, az EMIH és Rogán Antal grúz barátja ekkor tűnt fel a hazai alumíniumiparban. 2024-ben az Inotal Alumínium-feldolgozó 1,3 milliárdos támogatást nyert el uniós forrásból.A Keter Zrt.- ben a legfrissebb állapotok szerint továbbra is75 százalékban tulajdonos az EMIH-féle Oloesz Zrt, ez a cég üzemelteti többek közt az Olajág-otthonokat.illetve továbbra is 20 százalékos tulajdonos Psm-Technik Zrt. Ez a vállalkozás az izraeli-grúz üzletember Michaeli Shabtai cége, akit felvállaltan baráti szál fűz Rogán Antalhoz. (2021-ben nyilatkozta azt Shabtai, hogy "Rogán Antal már több mint tíz éve barátom (...) ez egy magánemberi kapcsolat, soha semmilyen közös üzleti ügyünk nem volt".)5 százalékkal pedig a legkisebb tulajdonosa a Konbud Holding Zrt., melyet 2018-ban alapítottak saját tulajdonú, bérelt ingatlan adásvételére, üzemeltetésére. Vezérigazgatója és többségi tulajdonosa az a Budai János Gergő jogász, aki korábban a Vodafone vezérigazgató-helyettese volt.Köves Slomó tavasszal az Ötpontban című műsorban beszélt arról, hogy is csöppentek a hazai aluminiumipar kellős közepébe pár éve. Az EMIH vezető rabbija szerint tehát hat évvel ezelőtt ennek a vállalkozásnak az egyszemélyes tulajdonosa (tehát az Inotal akkori vezetése - a szerk.), aki az EMIH-közösségéhez tartozik megkereste Köveséket, "hogy az ő gyerekei nem akarják ezt továbbvinni, és keres erre vevőt, és nem akarjuk-e mi megvenni." A rabbi úgy folytatta: "nekünk nem volt annyi forrásunk ahhoz, hogy ezt egyedül megvegyük", így jutottak végül Michaeli Shabtai-hoz, aki ugyancsak az EMIH-közösség tagja, "körülbelül 20 éve, tehát messze azelőtt, hogy ő, mint Rogán Antal legjobb barátja híresült volna el." Köves azt is elmondta, hogy az EMIH-nek van egy "külön, az itt élő izraelieknek fenntartott rabbija és közössége" a Károly körúton, és Shabtai is odajár. A grúz üzletember "így jött be kisebbségi tulajdonosnak. (...) Rogán Antal erről soha nem egyeztettünk" - hangsúlyozta Köves a műsorban.	Köves Slomóék és Rogán Antal barátjának közös alumíniumüzeme idén is kitermelt 1,8 milliárdos nyereséget	Az EMIH vezető rabbija optimista a hitközség másik, gigabefektetésével kapcsolatban is.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/06/02/koves-slomo-emih-aluminium-gyar-michaeli-shabtai/	2025-06-02 13:57:00	true	null	null	24.hu
Schadl Györgynek a bíróság engedélyezte, hogy a bűnügyi felügyeletét vízparti üdülőjében tölthesse Siófokon, ezért február óta már a Balaton partján él. Hadházy Ákos szombaton egy rövid videót közölt, amelyen úgy tűnik, hogy a végrehajtói kar korrupcióval vádolt volt elnöke egy kifejezetten drágának tűnő luxusórát visel.A független országgyűlési képviselő azt írta, hogy a pár másodperces snitt egy elektromos kapukat szerelő cég promóvideójából került elő, ez pedig arról szólt, hogyan javítják a motoros kapukat. Szerinte "azonban véletlenül pont Schadl luxusvillájánál dolgoztak. Így került véletlenül Schadl is a videóba".A legtöbb tipp szerint ez egy Rolex Yacht-Master II. lehet, ami már nem szerepel a Rolex hivatalos kínálatában, így új példányok már csak a másodlagos piacon érhetők el- írta az óráról az országgyűlési képviselő egy újabb posztban, hozzátéve, hogy ilyen órát 15-18 millió forintért látott hirdetve.A 24.hu újságírója korábban látogatást tett Schadl siófoki üdülőjénél, amelyet öt éve 90 millió forintért vásárolt, majd, teljesen felújított. Az ingatlan a jelenlegi piaci árak alapján több száz milliós értékűre becsülhető. Az üdülő kertjében felbukkant Schadl korábban "eltűnt" Mercedese is, amit emiatt a hatóságok nem tudtak lefoglalni.	Hadházy: 18 milliós luxusórával videózták le Schadl Györgyöt a siófoki üdülőjében	A végrehajtói kar volt főnökének a bíróság engedélyezte, hogy a bűnügyi felügyeletét vízparti üdülőjében tölthesse Siófokon, ezért február óta már a Balaton partján él.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/05/31/hadhazy-schadl-nyaralo-rolex-luxusora/	2025-05-31 20:17:09	true	null	null	24.hu
Vitályos Eszter a Facebook-oldalán közölte, hogy mégis kap 11 millió forintot a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat a terepjárójuk lecserélésére a kormány Városi Civil Alapján keresztül, miután eredetileg elutasították a pályázatukat.A 444 csütörtökön írta meg, hogy amíg a szentendrei bázisú kutató-mentők mellett a helyi önkéntes tűzoltók sem kaptak pénzt, addig több, korábban a Fidesznek kampányoló álcivil szervezet is forráshoz jutott a városban a civilnek beállított pályázaton keresztül. Utóbbiak között szerepel a Fulco Deák Egyesület, aminek elnöke Török Balázs korábbi alpolgármester, a helyi Fidesz elnöke, de a vezetésében találkozhatunk Petricskó Zoltán korábbi fideszes polgármester-jelölt, illetve még egy kormánypárti önkormányzati képviselő nevével is. Rendszeresen nyer például a VCA-n keresztül a Szentendre Barátai Egyesület is, amely márciusban Lánczi Tamással szervezett Közéleti Klubot, vagy amelyben az egyesületi program az, hogy Orbán-beszédekre járnak közösen.A törökországi földrengés mentési munkálataiban ismertté vált Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat 2,5 millió forinthoz szerettek volna hozzájutni a Városi Civil Alapon keresztül, hogy felújíthassák a terepjárójukat, de forráshiányra hivatkozva elutasították a pályázatukat. Az erre reagáló bejegyzésükben azt írták:Őszintén nem tudjuk, hogy mi a fenét kellene még tennünk azért, hogy az elvégzett munkánk jelentősége szemet szúrjon azon a szinten, ahol a döntések születnek. 20 éve, 0-24 órában, térítésmentesen életeket mentünk és amikor segítséget kérünk egy pályázat formájában, akkor nincs elég forrás a munkaeszközünk felújítására.	A kutató-mentők mégis kaphatnak pénzt a fideszes álcivilek mellett Szentendrén	Vitályos Eszter elintézte.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/05/23/vitalyos-eszter-kutato-mento-fidesz-alcivil-szentendre/	2025-05-23 15:41:39	true	null	null	24.hu
"Senkivel sem beszélek gazdasági ügyekről. Én a saját lábamon állok" -mondta a Telexnekfebruárban Orbán Viktor, amikor a Direkt36 A dinasztia című, a családja meggazdagodásáról szóló dokumentumfilmről kérdeztük. Habár a miniszterelnök saját elmondása szerint "nem néz ilyeneket", a tavalyi év most megjelent üzleti beszámolói azt mutatják, Orbán családtagjainak cégei esetében nem volt különösebb szükség repülőrajtra. Ugyan Orbán Ráhel cége veszteséges volt, Orbán veje és apja, Tiborcz István és Orbán Győző tavaly is kiemelkedően kerestek a cégeikkel. Még akkor is, ha a Dinasztia film főszereplőjének számító Tiborcz fő cége, a BDPST már második éve egyre több bevételből csinál egyre kevesebb profitot. Mindeközben pedig a miniszterelnök unokatestvére is megjelent az üzleti életben.Orbán Viktort gyakran kérdezik családja meggazdagodásáról és az állami-uniós beruházásokkal való kapcsolatáról, de rendre azzal hárít, hogy "üzleti ügyekkel nem foglalkozik". Az elmúlt években viszont méretes cégportfóliót építettek a közvetlen családtagjai. Azt sem kommentálja, hogycsaládja cégei állami projektek beszállítói. Apja, Orbán Győző vállalkozásai épp ezekből a megrendelésekből értek el jelentős nyereséget, legutóbba családjuk bányájából szállítottak építőanyagokata Budapest-Belgrád-vasútvonal felújításához, lánya, Orbán Sára pedig az elmúlt egy-két év alattszerzett ismertségeta hazai műtárgypiacon.A családtagok cégei 2023-ban is rekordbevételeket értek el, a rokonok így milliárdos osztalékokat szedhettek ki. Nézzük, hogy alakult az üzlet tavaly az Orbán-család tagjainál!Főbb érdekeltségek: Waberer's International Nyrt., BDPST Zrt., Gránit Bank Zrt., Gránit AlapkezelőA miniszterelnök családjában leglátványosabb üzleti terjeszkedést Orbán legidősebb lányánál és vejénél lehet látni. Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István évek óta szorgosan építik üzletember-imidzsüket.Korábban részletesen foglalkoztunkazzal, hogy főként Linkedin-posztokon, külföldi luxusmagazinokban megjelenő PR-cikkeken és a kormányközeli sajtónak adott, interjúnak beállított baráti hangvételű beszélgetéseken keresztül próbálják magukat önjáró, családjuktól független, tehetséges vállalkozókként pozicionálni.Az utóbbi egy évben Tiborcz még aktívabb lett Linkedinen és két esetben még a független sajtó kérdéseire is válaszolt (egyszer aForbesnak, majd a meggazdagodásáról szóló, A dinasztia című film megjelenése után a444.hu-nak). A konferenciaszerepléseik se maradtak el, áprilisban pedig a miniszterelnök vejének üzleti filozófiájának megismerése érdekébenelmentünk egy kerekasztal-beszélgetésre,ahol Tiborcz az üzleti sikerének titkát is elárulta.A Forbeslistája szerinta 15. leggazdagabb magyarnak számító - és a vagyonát egy év alatt megduplázó - milliárdos kiterjedt céghálóval rendelkezik.A műemléki ingatlanokat felújító és luxusszállodákkal foglalkozó fő érdekeltsége, a BDPST Zrt. az elmúlt években egyre nagyobb bevételből csinál egyre kevesebb nyereséget.Miközben a cég bevétele 2023-ról 2024-re jelentősen nőtt, 120,5 milliárdról 267,7 milliárd forintra, a tavalyi évet 3,7 milliárdos profittal zárták, míg egy évvel korábban 8,8 milliárdos, 2022-ben pedig 21,6 milliárdos adózott eredményre tettek szert. 2024-ben jelentősen bővült a cég létszáma, míg egy évvel korábban 15-en, tavaly már 24-en dolgoztak a BDPST-nél, így a személyi jellegű költségeik 364,5 millióról 613 millióra növekedtek. Osztalékot idén sem vettek ki a BDPST-ből.Mi tartozik a cég portfóliójába? Például a Gellért Szálló, a budapesti EU-csúcsra érkező finn delegáció foglalásával kapcsolatosfurcsaságokban érintett, külföldi és magyar influenszereketközpénzen buliztatóDorothea Hotel, a Verno House vagy a D8 Hotel. De szintén a BDPST-hez tartozik a Direkt36 dokumentumfilmjében, A dinasztiábanbemutatott budai elit klub, a Botaniq Budai Klub nevű hely vagy a Botaniq Turai Kastély. A BDPST Group azonban nem csak hotelekkel foglalkozik,pár hete Tiborcz arról posztolt Linkedinen,hogy e-mailben jelezte Kovács Gergely XII. kerületi polgármesternek, beszállnának a Városmajor Park felújításába.2021-ben lett Tiborcz a tavaly év végén tőzsdére ment Gránit Banktöbbségi tulajdonosa, amely 2024-es pénzügyi jelentésük szerint 21,2 milliárdos eredményt ért el, ez 2 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A cégre idén márciusban vetett ki közel 50 milliós bírságot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), miután az MNBsajtóközleménye szerinta cég működésében kisebb hiányosságok voltak a vállalatirányításnál és a hitelkockázatok megállapításánál.Szintén Tiborcz Istvánhoz köthető a szintén tőzsdén lévő Waberer’s Csoport, aminek ő a főrészvényese. A cégcsoport sűrű hónapokat tudhat maga mögött. Előszörmegvették a Magyar Posta biztosítóit, majd többségi tulajdonrészt szerezteka GYSEV fuvarozócégében, idén májusban pedigbeszálltak a személyszállításba, a közeljövőben dolgozói buszjáratokat, vonatpótló autóbuszokat és különjáratokat is üzemeltetnek a Pannon-Busz-Rent Kft.-ben szerzett többségi tulajdonrészen keresztül.A Waberer’s 2025-ös elsőnegyedéves jelentése alapján194 millió eurós árbevételt ért el, a kamat- és adófizetés előtti eredmény (EBIT) a 2023-as első félévhez hasonlóan 11 millió euró volt (2024 első negyedévében ez 8,5 millió euróra csökkent). A cégcsoport - szintén a jelentésben - az idei üzleti évben 50 millió eurót meghaladó EBIT eredményt jelzett előre.Tiborcz István tavalyszerezte megegyik alapkezelőjén keresztül a Szabadság téren álló Tőzsdepalotát, a köztévé egykori székházát is.Orbán Ráhelhez egy cég köthető közvetlenül, ez pedig az Odu Store Kft. A 2024-es cégbeszámoló alapján a bababolt 157 millió forint árbevétel mellett 122 millió forintosveszteséget könyvelt el.A vállalkozást Orbán Ráhel alapította 2021-ben, a bababolt 2022 májusában nyitott meg Budapest XII. kerületében, ahova a nyitás utána Telex is ellátogatott.Az első, csonka évben 73 millió forint bevétel mellett 55 millió forintos veszteséget termelt a cég. 2023-ban az árbevétel 131 millió forintra nőtt, de a kiadások emelkedése miatt a veszteség elérte a 80 millió forintot. 2024-ben az anyagjellegű ráfordítások összege 215 millió forint volt, míg a személyi jellegű kiadások 55 millió forintot tettek ki.Bár hivatalosan nem tulajdonos a férje érdekeltségeiben, ügyvezetői tisztséget visel a BDPST Koncept Kft.-ben, ami a BDPST csoport szállodáinak marketingjét intéző ügynökség. A tavaly nagy port kavaró, Magyarországot külföldi és hazai influenszerekkel népszerűsítő Spice of Europe kampány részeként a résztvevők között voltak, akik személyesen Orbán Ráhelnekköszönték meg a szervezést,az eseményt idén is megszervezték, de ezúttal csak a nemzetközi tartalomgyártókra fókuszáltak.Érdekeltség: Art Related Solutions Kft.A miniszterelnök második legidősebb lánya, Orbán Sára sokkal ritkábban van reflektorfényben, mint nővére, legutóbb akkorkerült a hírekbe, amikor családjával együtt a 4iG vezetőjével nyaralt a Maldív-szigeteken.Orbán Sára Tajnafői Zitával közös cége, az Art Related Solutions Kft. a 2024-et visszaeső bevételekkel, de növekvő nyereséggel zárta.A bevétel a korábbi 458 millióról 104,6 millió forintra csökkent, ugyanakkor a költségek jelentős visszafogásával (pl. anyagjellegű kiadások 408-ról 51 millióra estek) a profit 7,8 millióról 19,5 millió forintra nőtt. A dolgozói létszám is csökkent háromról kettőre, a vezetői juttatás közel havi bruttó 1,5 millió forint volt. Osztalékot nem vettek ki.A céget 2021-ben alapították, a miniszterelnök lánya a 90 százalékos tulajdonos, Tajnafői pedig a kisebbségi tulajdonos és ügyvezető. A cég ugyanúgy a Pasaréti út 122-124.-be van bejelentve, mint a BDPST-hez tartozó érdekeltségek, de Orbán Sára cégének neve nem szerepel külön az épületen. A cég a Mészáros Lőrinc-féle Magyar Bankholding által támogatott alapítványnakadott tanácsot 2023-ban.Főbb érdekeltségek: PSU Kft., Dolomit Kőbányászati Kft., Gánt Kő Kft., Dolomit Inert Kft.2024-ben jelentősen nőtta miniszterelnök apjának fő cége, a Dolomit Kőbányászati Kft. bevétele és nyeresége: a cég bevétele 4,8 milliárd forintról 6,5 milliárd forintra, a nyereség 1,9 milliárdról 2,7 milliárdra emelkedett.A nyereséget teljes egészében osztalékként kivették.Eközben az adósságállomány is emelkedett, a tavalyi 380 millióról 1,99 milliárdra. A habarcsgyártással foglalkozó Gánt Kő Kft. 8,9 millióról 188 millióra növelte a nyereségét tavaly, mindeközben az értékesítésből származó bevétele 283 millióról 156 millió forintra csökkent. A profitot az egyéb bevételeknek köszönhetik, amik 2023-as 70-ről 211 millióra nőttek. Osztalékot ebből a cégből nem vettek ki.A Mészáros Lőrinc golfpályájának területét birtokló PSU Ingatlanfejlesztő Kft. árbevétele gyakorlatilag változatlan maradt, minimális profitnövekedést (3,9-ről 4 millió forintra) ért el, az értékesítés nettó árbevétele pedig ezer forinttal csökkent. Osztalékot szintén nem vettek ki a tulajdonosok.Érdekeltség: Timolod Kft.A miniszterelnök unokaöccse, Orbán Dávid frissen alapított cége is jelentős, félmilliárdos osztalékottermelt néhány hónap alatt. A kormányfő testvérének, Győzőnek a fia 2024 októberében alapította meg első saját vállalkozását, a Timolod Kft.-t. A cég kőfejtéssel, gipsz- és krétabányászattal foglalkozik.A Timolod Kft. kevesebb mint három hónap alatt 648 millió forint nyereséget termelt, melyből 500 millió forint osztalékot hagyott jóvá magának az egyszemélyes tulajdonos.A bevétel zöme (710 millió forint) "egyéb bevételek" soron szerepel, pontos forrása nem ismert. Orbán Dávid korábban családi cégekben dolgozott, többek között a Gánt Kő Kft. leányvállalatában, a Dolomit Inert Kft.-ben, ami építési hulladékkal tölti fel a gánti bányagödröt. A cégben Orbán Győző és Mürkl Máté is tulajdonosok. A444.hu korábbi értesülései szerinta Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához több mint 200 ezer tonna követ szállítottak a család bányájából.	Saját lábukon állnak és tovább gazdagodnak - így teljesítettek az Orbán család cégei 2024-ben	A kormányfő veje, Tiborcz István fő cége egyre nagyobb bevételből csinál egyre kevesebb profitot, Orbán Ráhel és Sára cégeinek rosszabbul ment tavaly. A miniszterelnök apjának kft.-jénél a nyereség 1,9 milliárd forintról 2,7 milliárdra emelkedett. És berobbant egy új Orbán-rokon is az üzleti életbe a céges beszámolók alapján.	null	1	https://telex.hu/gazdasag/2025/06/04/orban-rahel-tiborcz-istvan-orban-gyozo-orban-sara-eves-beszamolo-uzleti-eredmeny	2025-06-04 12:29:27	true	null	null	Telex
A 444 információi szerint május 29-én a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen hat év hat hónap letöltendő börtönre és 25 millió forint pénzbüntetésre ítélte Fürst Györgyöt a 2016 óta zajló Centrum-perben.Fürst politikai pályája a szocialista ifjúság szervezetben a Baloldali Ifjúsági Társulásban indult, 1994-től a Terézvárosi Önkormányzatnál kezdett el dolgozni, 2002-től Verók István szocialista polgármester alatt alpolgármesterként felelt a vagyongazdálkodásért. 2006-ban kiszállt a politikából és átült A Centrum Parkoló Kft. ügyvezetői székébe. Ezt követően többekkel együtt létre hozta az EME Zrt.-t; ez a cég a mobilparkolási piacon vezető pozíciót töltött be, ami miatt a kormánnyal több mint tíz éve háborúban áll. A kormány államosította a mobilfizetési piacot, amire 2018-ban az Európai Bíróság kimondta, hogy ellentétes az uniós joggal.A parkolási vállalkozó akkor lett igazán hírhedt, amikor BEAST - 1 (az USA hivatalos elnöki autójáról kölcsönözte a becenevet) rendszámos Rolls Royce Phantomjával rendszeresen tilosban parkolt Budapest belvárosban. A kocsit később a NAV lefoglalta, elárverezte.A Centrum birodalom 2010 előtt a legjelentősebb parkolási cég volt a fővárosban (a cégbirodalom azóta is fontos szereplő Budapesten), ők üzemeltették a fizetős parkolást az I., II., VI., VII., VIII., XI. és XII. kerületben. Tehát a fizetős övezet nagyobb részén.Fürstöt és majd két tucat társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt ítélték el. (A vádlottak közül többen elhunytak időközben.) A bíróság írásos indoklása még nem készült el, de az ítélőtábla alapvetően, apróságoktól eltekintve helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék 2024-es elsőfokú ítéletét.Leegyszerűsítve: a vád az volt a 24 parkolási vállalkozóval szemben, hogy átláthatatlan, szövevényes alvállalkozói láncot hoztak létre. Minden részfeladatra, illetve fiktív feladatokra cégeket hoztak létre, a cégek felesleges költségeket termeltek, számláztak, igazolták a költségeket, és kiszívták a Centrumból a milliárdokat. Információink szerint a bíróság azt állapította meg, hogy az okozott összkár, ideértve az elcsalt adót is, meghaladja a tízmilliárd forintot.A bíróság szerint a kiszervezett tevékenységek, megrendelt szolgáltatások gazdaságilag indokolatlanok, hátrányosak voltak. Alvállalkozókat bíztak meg például magas áron a parkolóőrök képzésére, a parkolóőrök írásmintáit elemző grafológiai tanulmányokra, adatfeldolgozásra, különböző tanácsadási munkákra. Ezek a munkák vagy teljesen feleslegesek voltak, vagy a fővállalkozó alkalmazottai valójában maguk elvégezték. Egyes vádlottak ezen kívül a parkolóautomaták takarítására, útburkolati jelek felfestésére adott vállalkozói szerződéseknél fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki, hogy jogosulatlanul csökkentsék az adóalapot.Az alvállalkozó cégek cégjogilag függetlenek voltak, de a tulajdonosaik, ügyvezetők rokoni vagy egyéb szoros kapcsolatban álltak egymással, és hierarchikus felépítésbe rendeződtek.Adócsalásért és hűtlen kezelésért 6 év 10 hónap börtönre és 25 milliós pénzbüntetésre ítélték Borsi Imrét, akire a fideszes Varga József - Martos Dániel - Bácskai János trió idején az ezer sebből vérző ferencvárosi parkolást bízták. Ahogy korábban bemutattuk, a kerületben hamis jegyeket adtak ki az automaták, feketén foglalkoztatták az ellenőröket, fantomcégekkel pakolták teli a rendszert, kiiktatták a különböző ellenőrző mechanizmusokat, VIP parkolási listát vezettek, és közben a bevétel majdnem teljesen elpárolgott.Az összes vádlott közül Borsi kapta a legkeményebb ítéletet.Borsi Imre ellen például az volt a vád, hogy kiszámlázott 3 millió folyóméter útburkolati jel-felfestését, miközben Budapest teljes úthálózata kb. egymillió folyóméter.Akik hiányoztak a vádlottak padjáról, azok a politikusok. Ahogy számos más kerületben, úgy Ferencvárosban is az MSZP és a Fidesz háttéralkujának köszönhetően került a maffia kezébe a parkolás üzemeltetése. Ez a 444 nézői és olvasói számára nem újdonság, számos anyagban tártuk fel az évtizedek óta tartó visszaéléseket. Fürst György a 444-nek 2019-ben arról beszélt, hogy a kétezres évek elején megállapodtak a két párt pénzembereivel."Van a városban 800 darab parkolóóránk. Szorozd fel! Havi nyolc millió forintot kapott a Lajos és a Laci így kézbe. Ezért is mondom, hogy én az Ny. Zsolttal (S. Lajos bizalmasa) viszonylag jóban voltam, mert volt amikor én vittem így oda neki a lóvét, hogy: »itt van két havi lóvé, rendben vagyunk«. Könnyen számolható valami volt. Tízezer forint viszonylag kerek, azt lehetett tudni, hogy hány darab parkolóóra van, és a két nagy párt kapott egy tízest fejenként belőle."De Dávid Ibolya már 2007-ben, tehát a NER előtt és Karácsony Gergely jóval később, 2019-ben arról beszéltek, hogy Budapest különböző kerületeiben és Zuglóban is összejátszott a két párt.A bíróság Dudás Gábort, a Centrum Parkoló Kft. volt vezérigazgató-helyettesét négy év hat hónap börtönre ítélte, a többi vádlott többnyire felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A Centrum-birodalom tulajdonosa, Kupper András nem szerepelt a vádlottak között, csak mint megkárosított fél, tanúként jelent meg a bíróságon.(Fürst Györgyöt kerestük telefonon, de egyelőre nem értük el.)	Kilenc évbe telt, de elítéltek egy halom parkolási maffiózót	Börtönbe kell vonulnia Fürst György volt szocialista alpolgármesternek, a Centrum Kft. egykori ügyvezetőjének és Borsi Imrének, akire a fideszesek rábízták a ferencvárosi parkolást. Véget ért a Centrum-per.	null	1	https://444.hu/2025/06/19/kilenc-evbe-telt-de-eliteltek-egy-halom-parkolasi-maffiozot	2025-06-19 06:01:11	true	null	null	444
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is megkapta azt a feljelentést, amit Tényi István tett Budapest gazdálkodásával, csődközeli helyzetével kapcsolatban hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és más bűncselekmény gyanújával- tudta meg lapunk a birtokunkba került áttételi határozatból. Az ügyben a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság - feljelentéskiegészítés keretében - már vizsgálódik, azonban Tényi a költségvetési csalás gyanúját is felvetette feljelentésében, utóbbi cselekmény vonatkozásában azonban a NAV járhat el, így a rendőrség az adóhatóságnak is megküldte a feljelentést.Ismert, Tényi Budapest gazdálkodásával, csődközeli helyzetével kapcsolatban hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és más bűncselekmény gyanújával fordult a hatósághoz. Ahogy azt már többször leírtuk, Tényi István feljelentésében idézte ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki korábban lapunknak kifejtette, Rákosrendező területének megvásárlása kapcsán komoly kérdések merülnek fel a főváros vezetésének jogi és pénzügyi felelősségét illetően.A legfőbb aggály az, hogy Budapest annak ellenére döntött a rendkívül költséges vásárlás mellett, hogya város pénzügyi helyzete katasztrofális: a költségvetés jogszerűségét a Kúria is megkérdőjelezte, ráadásul a fővárosi számla mínusz 41 milliárd forinton áll- írta Tényi István a hatóságnak, hangsúlyozva, hogy jogilag ez a döntés felvetheti több bűncselekmény gyanúját.Tényi kiemelte, amennyiben bizonyítható, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés tudatában volt a fővárosi költségvetési helyzet súlyosságának , és mégis tudatosan vállalta be a Rákosrendezőre fordítandó több tízmilliárd forintos kiadást, akkor a szándékosság is megállapítható lehet.	Budapesti csőd: a NAV is vizsgálatot indíthat	Tényi Budapest gazdálkodásával, csődközeli helyzetével kapcsolatban hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és más bűncselekmény gyanújával fordult a hatósághoz.	null	1	https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/csod-budapest-nav-vizsgalat	2025-06-19 09:26:45	true	null	null	Magyar Nemzet (MNO)
A titkos tizenkettő - ők a Matolcsy-hálózat alapembereiBár a minap az Orbán-kormány egyik minisztere börtönnel fenyegette meg "Matolcsyékat", egyelőre csak döcög az állami büntetőgépezet. Pedig elég egyértelmű, hogy kikből állt az a hálózat, amely az MNB forrásait magánvagyonná "lényegítette" át. A tíz- és százmilliárdokkal bűvészkedő Matolcsy Ádám-csapat nagy része már a korai milliókat is együtt gyűjtötte, s szintén közösen üzemeltették a tíz éve megszerzett első igazi trófeát, az Origo hírportált. Nem állítjuk, hogy a pénzügyi szakemberekből, vállalkozókból és ügyvédekből álló 12 fős stáb tagjai egyformán gyarapodtak, de azt igen, hogy - legalább tanúként - mindegyikük méltó lenne a nyomozók figyelmére.Nemrég különös kijelentésre ragadtatta magát Lázár János építési és közlekedési miniszter. "Lecsukjuk a Matolcsyékat is, mi vagyunk az egyetlen politikai erő, ahol lecsukják a bűnösöket" - mondta a szombathelyi Lázárinfón a Nyugat.hu tudósítása szerint. Nem tudjuk, a tárcavezetőből csak a politikai indulat beszélt, amikor "ítéletet" hirdetett, vagy tényleg van érdemi tudása az ügyészségi-rendőrségi nyomozás állásáról, esetleg a majdani bírósági verdikt szövegéről. Viszont a valóságban egyelőre semmi jele a nagy igyekezetnek: nincs szó gyanúsítotti kihallgatásokról, a volt jegybankelnök fia külföldről levelezget a sajtóval, Hadházy Ákos pedig luxusfeltáró anyagokat posztol Matolcsy Ádámról és nejéről. Az eddigi "legdrámaibb" információt a Telex szállította: a lap szerint zárolták az MNB-ügyben érintett Somlai Bálint egyik bankszámláját. Arról nincs hivatalos hír, hogy céges vagy magánszámlát érintett-e a beavatkozás, és arról se, az intézkedés összefügg-e az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által tett feljelentésekkel.Tehát továbbra is csak annyit tudunk biztosan, hogy bő tíz éve Matolcsy Györgyék alapítványi hálózatot hoztak létre a Magyar Nemzeti Bank körül - amely anno azért kapta a Pallas Athéné nevet, mert eredeti célja a pénzügyi szakemberképzés támogatása, a tudásteremtés, a gazdaságban alkalmazható geostratégiai és geopolitikai kutatás-fejlesztés ösztönzése volt. Az erre szolgáló százmilliárdok azonban - nemzetközi ingatlanvállalatok sűrűjébe kerülve - elvesztették közcél- és közpénzjellegüket. A Pallas befektetéseiért felelős Optima-cégháló (amely az Optima Befektetési Zrt.-ből, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-ből, valamint az Optimum Ventures és Optimum Ventures II. magántőkelapokból áll) majd’ 500 milliárd forintnyi vagyonnal gazdálkodott; egyebek mellett többségi tulajdonos lett a varsói Globe Trade Centre (GTC) nevű regionális multiban, továbbá masszív részesedést szerzett a szuperexkluzív szálláshelyeket kínáló svájci Ultima Capital SA-ban is.Az ÁSZ később a felhasznált 500 milliárd bő 80 százalékát közpénzként azonosította, hiszen a jegybanki források mellett a szintén Matolcsy-közeli Neumann János Egyetemért Alapítvány szabad 127,5 milliárdját is bedobták a buliba. Az egész konstrukciót megtámasztó 170 millió eurós "piaci" hitel gazdája pedig az az MBH Bank, amelyet Mészáros Lőrinc dominál, de a pénzintézet tulajdonosi körébe anno a Matolcsy-csapat magántőkealapjai is bekerültek (23 százalék erejéig). A HVG nemrég egy másik, 255 millió eurós MBH-kölcsönt is beazonosított a Pallas-Optima-társaságoknál, lapunk pedig kiderítette: a nemzeti bank az úgynevezett növekedési kötvényprogramon keresztül további közel 63 milliárd forintnyi kedvezményes "dugikölcsönnel" is segítette a Matolcsy-közeli ingatlanműveleteket.Hogyan gyarapodott a volt jegybankelnök családja és holdudvara ezekből a pénzekből? Egyrészt évekkel ezelőtt MNB-s ingatlanokat szereztek meg olyan magántőkealapok, amelyeket a Matolcsy Ádám stábjához sorolt Quartz Alapkezelő menedzsel. Miként a Válasz Online észlelte: később az érintett épületek egy részét tízmilliárd forintos nagyságrendben kezdte visszavásárolgatni a magántőkealapoktól a varsói GTC - tehát az történt, hogy a nemzeti bank magyar és lengyel "zsebe" közé beékeltek haszonlefölöző privát érdekeltségeket. A körforgásos gazdaság kimaxolásának jegyében még az is előfordult - írta meg a 444 -, hogy pénzmozgás nélkül cserélgetett ingatlanokat egymás között a Quartz-magánklub és a jegybanki GTC Group.A közpénzek magánvagyonná alakításának másik módja egy saját "Simicska" - vagy ha úgy tetszik: egy "Mészáros Lőrinc" - felépítése volt. Az ÁSZ-jelentés is világossá teszi, hogy a Matolcsy-felvilág Somlai Bálintra osztotta ezt a szerepet (a Somlai Invest Zrt.-n, a Raw Development Kft.-n és egyéb cégeken keresztül). Lényegében ő kapta meg az összes MNB-Pallas-beruházás - egyenként is tízmilliárdokra rúgó - kivitelezését; legyen szó a Szabadság téri székház durván "elszaladt" költségű felújításáról, a Széll Kálmán téri egykori Postapalota renoválásáról, a már értékesítés alatt álló balatonakarattyai luxusüdülő felhúzásáról - vagy épp a kecskeméti Neumann János Egyetem gigantikus ingatlanfejlesztéseiről, illetve a GTC magyarországi objektumainak kicsinosításáról. Utóbbiak közé tartozik a Hétház tömb Andrássy út 40-42-es szám alatti palotája, valamint a Matolcsy-hálózat Pusztaszeri úti magántőkealapos főhadiszállása is - amely korábban az MNB-től a Quartz-alapok érintésével került a GTC-hez, így az Ádám-galeri ma már a lengyel féltől bérli a Somlai-csoport által felújított helyiségeket. (A még jelenleg is épülő irodacampus hivatalos kivitelezője nem Somlai Bálint, de az elmúlt hetekben nem tudtunk úgy elhaladni a Pusztaszeri-központ előtt, hogy ne Raw Development-mellényes mérnökök jártak volna föl s alá a kerítésen belül.)Azt tehát már látjuk, milyen forrásból és milyen módszerekkel gyarapodott a Matolcsy-kör, de hogy pontosan kikből áll a technikai stáb, amely a bizniszeket bonyolította, mindeddig nem jelent meg sehol. A Válasz Online összesen 12 közreműködőt azonosított - nélkülük biztosan nem így valósult volna meg az elmúlt évtized egyik legnagyobb panamasorozata. Ahogy látni fogjuk, a tíz- és százmilliárdokkal bűvészkedő csapat nagy része már a korai milliókat is együtt gyűjtötte, s szintén közösen üzemeltették a tíz éve megszerzett első igazi trófeát, az Origót (melyet Matolcsy Ádám a nevére is vett, mielőtt a portál beolvadt a nagy kormánypárti médiaholdingba).Még pikánsabb, hogy később a tizenkettek hol a magántőkealapos Quartz-cégek figuráiként, hol az MNB-Pallas-alapítványok tisztviselőiként, hol a GTC főalakjaiként tűntek fel. Forrásaink szerint néhány éve még próbáltak mindenkit az MNB-források leszívásával foglalkozó magánérdekeltségeknél tartani, de miután külsős menedzserek már nem voltak hajlandók közreműködni az intenzív forint- és euróáramoltatásban, először a magyar jegybank lengyel "leágazásaként" működő GTC pénzcsapjához kellett megbízható végrehajtókat ültetni - jobb híján a 12-es csapat tagjai közül -, majd a Pallas-Optima-társaságok legtetejére is. Alább bemutatjuk tehát a Matolcsy-hálózat legnélkülözhetetlenebb tagjait; a felsorolás a nyitóképünkön szereplő sorrendet követi.1. A láthatatlan kéz: Matolcsy Ádám - A volt MNB-elnök fia a nyilvánosságban sosem ismerte el, hogy ő lenne az MNB-Pallas-GTC-Quartz-láncolat "agya". Viszont nem is volt elég óvatos. Miként a Válasz Online megírta, konkrétan egy "Kovács Petra" álnévhez tartozó emailcímről szólt bele az érintett társaságok napi működésébe. Ennél is beszédesebb azonban, hogy évek óta szinte minden olyan magántőkealapnak és társaságnak Matolcsy Ádám privát cége (a New Wave Service Kft.) könyvel, amelyik a Pusztaszeri úti Quartz-bázisra van bejegyezve - beleértve Somlai Bálint építőipari vállalatait is. Szintén nem mellékes, hogy az ifjabbik Matolcsy a saját hitelfelvétele mögé azt a SkyGreen Buildings Kft. nevű nagy irodaházas társaságot "mozgatta be", amelyik a tőle papíron független Quartz-magántőkealapoké.2. Az ő "Mészáros Lőrincük": Somlai Bálint - Az Origo egykori tévéüzletág-igazgatója, aki Matolcsy Ádám exfeleségének is céget és lakóingatlant biztosított. Ahogy írtuk, az ő vállalatai újítottak fel vagy építettek szinte minden MNB-s, kecskeméti egyetemi és magyarországi GTC-ingatlant.3. A kommunikátor: Száraz István - Évekkel ezelőtt az MNB alapítványaitól nyert pénzekből finanszírozta az általa megálmodott vs.hu portált, majd ő lett az Origo kiadóigazgatója is. Később Száraz cége, a Frank Digital Kft. vált a jegybank legnagyobb, milliárdokra érdemestett kommunikációs ügynökségévé, s Száraz István neve a Quartz magántőkealapjainak egyik haszonhúzójaként is előkerült. Még az MNB-krimi indulása előtt vagyonmentésbe kezdett: 450 millió forintért áruba bocsátotta a balatonakarattyai Pine Weekendhouse nevű, állami turisztikai pénzekkel is megtámogatott panzióját, majd nemrég túladott az ország egyik első prémiumkategóriás delikátbolt-hálózata mögötti Culinaris-nagykereskedésen is.4. A mindenes: Stofa György - A vállalkozót annak idején a Rogán Antal által kezdeményezett letelepedésikötvény-program orosz irányú közvetítőcégének beszállítójaként ismerhette meg a nyilvánosság. Emellett ő a budai Felix Kitchen&Bar tulajdonosa, továbbá - bútorcéges érdekeltségei révén - Matolcsy Ádám egyik állandó üzleti partnere. Dolgozott a magántőkealapos SkyGreen Buildings operatív igazgatójaként, majd 2024-ben tagja lett a varsói GTC Group csúcsvezetésének, végül pedig a jegybank alapítványi befektetéseit kezelő Optima Zrt. vezérigazgatójaként "szerelt le" idén márciusban. Mindemellett igazgatósági tag volt GTC-Quartz-Matolcsy Ádám közös befolyási övezetébe tartozó - majd onnan nemrég távolabb került - tőzsdei vállalatban, a szolárparkokat birtokló NAP Nyrt.-ben is.5. Az egyik ügyvéd: Hevér Judit - A Matolcsy Ádám-Somlai Bálint-Száraz István-körhöz tartozó magánvállalkozások állandó cégjogi képviselője, akit a Matolcsy-MNB-korszak utolsó heteire a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumába is beültettek. Stofához hasonlóan ő is tag lehetett a NAP Nyrt. igazgatóságában.6. A könyvelő: Feodor Rita - A Matolcsy-körbe tartozó szinte minden cég, köztük az Origo kiadójának könyvelőjeként is megmutatta már magát az elmúlt 15-20 évben. Nyilván nem véletlen, hogy a Quartz-alapok őt delegálták a - Mészáros Lőrinc mellett a Matolcsy családhoz is erősen kötődő - MBH Bank felügyelőbizottságába. Továbbá: Hevér Judit társaságában Feodort is beküldték idén néhány hétre a Pallas-kuratóriumba.7. A bútorgyáras: Feodor András - Feodor Rita fia, egyben a Stofa György partnereként az MNB-nek is beszállító Matolcsy Ádám-érdekeltség, a Balaton Bútor Kft. ügyvezetője.8. A GTC-specialista: Gosztonyi Balázs - Az Origo volt operatív irányítója, majd vezérigazgatója a Talentis Központi Követeléskezelő Zrt.-nél is dolgozott, amely Somlai Bálint és Mészáros Lőrinc közös "behajtóvállalataként" vált ismertté. Az utóbbi időszakban Gosztonyi lett a Matolcsy-kör "szeme" a varsói GTC Group igazgatóságában - és egyelőre a Varga Mihály-féle adminisztráció sem tette ki innen.9. Az alapkezelő: Valkó Mihály - A Matolcsy-hálózat magántőkalapjait irányító Quartz Zrt. vezérigazgatója. Sokáig igazgatósági, majd felügyelőbizottsági tag volt a jegybank által "áramvonalasított" MKB-nál, amelyet azóta elnyelt az MBH-bankholding.10. A másik ügyvéd: Sándor Tamás - Hevér Judit mellett ő is állandó ügyvéd a Matolcsy Ádám körüli szinte összes fontos érdekeltségnél. A közelmúltig tagja volt a GTC Group felügyelőbizottságának is.11. A pénzügyes: Fernbach Krisztina - Az Origo valamikori pénzügyi igazgatója jelenleg a Matolcsy Ádám-féle könyvelőcég (New Wave Service Kft.) és az említett magántőkealapos irodai óriásvállalat (SkyGreen Buildings Kft.) ügyvezetője.12. Több mint titkárnő: R. Eszter - Matolcsy Ádám volt titkárnője, a GTC-s Gosztonyi Balázs felesége, aki a híres-hírhedt New York-i álomapartman ügyében, valamint dubaji ingatlanüzletekben is segítette a csapatot.A fentiek alapján persze nem állítjuk, hogy a 12 fős stáb tagjai egyformán gyarapodtak volna az elmúlt években, s azt sem, hogy a közreműködők felelőssége összemérhető az MNB körüli visszaélésekben. Abban viszont biztosak vagyunk, hogy ha komoly nyomozás folyik a Matolcsy családot érintő ügyekben, ezt a 12 embert ki kell hallgatnia a hatóságoknak. Tanúként mindenképpen.	A titkos tizenkettő - ők a Matolcsy-hálózat alapemberei	Bár a minap az Orbán-kormány egyik minisztere börtönnel fenyegette meg „Matolcsyékat”, egyelőre csak döcög az állami büntetőgépezet. Pedig elég egyértelmű, hogy kikből állt az a hálózat, amely az MNB forrásait magánvagyonná „lényegítette” át. A tíz- és százmilliárdokkal bűvészkedő Matolcsy Ádám-csapat nagy része már a korai milliókat is együtt gyűjtötte, s szintén közösen üzemeltették a tíz éve megszerzett első igazi trófeát, az Origo hírportált. Nem állítjuk, hogy a pénzügyi szakemberekből, vállalkozókból és ügyvédekből álló 12 fős stáb tagjai egyformán gyarapodtak, de azt igen, hogy – legalább tanúként – mindegyikük méltó lenne a nyomozók figyelmére.	null	1	https://www.valaszonline.hu/2025/06/18/matolcsy-halozat-alapemberei-matolcsy-adam-somlai-balint-szaraz-istvan-stofa-gyorgy-origo-gtc-raw-development-pallas-athene-alapitvanyok/	2025-06-18 14:03:00	true	null	null	valaszonline.hu
Hiába nyomoz a Microsoft-ügyben már csaknem hat éve a Központi Nyomozó Főügyészség, a vádemelésig még mindig nem jutott el, sőt a legutóbbi tájékoztatás szerint még gyanúsítás sem történt. Pedig az amerikai tőzsdefelügyelet, valamint az ottani igazságügyi minisztérium már 2019-ben jelezte, hogy csalás történhetett a Microsoft-licencek magyarországi értékesítésekor. Az amerikai hatóságok szerint a trükk a következő volt: a különböző licenceket (például a Windowst vagy az irodai szoftvereket) nem közvetlenül a Microsofttól lehetett megvásárolni, hanem – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – közvetítőcégeken keresztül. Ezek a közvetítőcégek jelentős kedvezményeket kaptak a Microsofttól, de ezt nem érvényesítették teljesen a végső ár kialakításánál, hanem – összejátszva a kormányzati szervek képviselőivel – lenyelték a kedvezmények nagy részét, és nagyjából piaci áron adták tovább a termékeket. Az állam ugyan kapott valamilyen kedvezményt a listaárhoz képest, de végső soron sokkal drágábban vásárolt licenceket, mint tehette volna. A közvetítőcégeknél maradt óriáshasznot – az amerikai tőzsdefelügyelet szerint – korrupciós célokra használták. Utólag a Microsoft is érzékelte a visszásságokat, így belement egy peren kívüli megállapodás során abba, hogy 25 millió dolláros büntetést fizet az amerikai hatóságoknak. (Ebből 8,7 millió dollárt a magyar gyakorlat miatt kellett fizetni, az alkunak pedig az is része volt, hogy a Microsoftnak hivatalosan nem kell elismernie a szabálytalanságot.) A botrány 2019-es kirobbanásakor érintettként merült fel például a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a NISZ Zrt. licence-beszerzése is, az akkori gyanú szerint ugyanis a magyar állami szerveknél is ilyen módon vásároltak szoftvereket 2013-2014 körül. Miután a beszerzéseket részben uniós támogatásból finanszírozták, 2019-ben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot indított. Az ügyben Magyarországon már 2018-ban is feljelentést tettek, de ezt akkor a Polt Péter vezette ügyészség bűncselekmény gyanújának hiányára hivatkozva elutasította. Az amerikai hatóságok jelzését viszont már nem hagyták figyelmen kívül, így 2019-ben megindult a nyomozás különösen jelenős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt. Vádemelés viszont azóta sem történt, Polt Péter korábbi legfőbb ügyész Hadházy Ákosnak küldött tavalyi tájékoztatása szerint pedig gyanúsítás sem. A Központi Nyomozó Főügyészség „az eljárás érdekeire hivatkozva” semmilyen tájékoztatást nem közölt arról a HVG megkeresésére, hogy mire jutottak hat év alatt. Úgy tűnik viszont, hogy a magyar hatóságoknál eredményesebb volt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelynek vizsgálata következtében több milliárd forintnyi uniós támogatást kellett már visszafizetni. Az OLAF Sajtóirodája ugyanis azt közölte a HVG magyar ügyre vonatkozó kérdéseire: az Európai Bizottság szolgálatai 2023 és 2024 folyamán két esetben sikeresen visszaszereztek 3,6 és 4,7 millió eurót (összesen 3,3 milliárd forintot). Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy szabálytalanságokat találtak a pénzek felhasználása során. Egy esetben az OLAF által javasolt összeg visszatérítése még függőben van, de elképzelhető, hogy további 3,9 millió eurót (1,56 milliárd forintot) kell majd még visszafizetni a szabálytalan Microsoft-beszerzések miatt. Az erről szóló egyeztetések még nem értek véget. Azt is megjegyezték, hogy tudomásuk szerint 2025 januárjában még folyamatban volt a magyar ügyészség nyomozása. Az OLAF Sajtóiroda tájékoztatásából ugyanakkor egyelőre nem derült ki, hogy · pontosan mely magyarországi beszerzések voltak érintettek, · pontosan mely vásárlások esetében ajánlották azt az Európai Bizottságnak, hogy követeljen vissza pénzt a magyar féltől, · valamint hogy mit állapítottak meg a hírbe hozott állami szervek, minisztériumok esetében. Egyelőre csak az a biztos, hogy az OLAF szerint szabálytalanul folyt a magyarországi Microsoft-licencek beszerzése, emiatt pedig milliárdokat kellett visszafizetni. A részletekkel kapcsolatban megkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, valamint az érintett szerveket is, hogy megtudjuk, mire jutottak náluk az ellenőrök, de kérdéseinkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt leszámítva nem érkezett válasz. Az adóhatóság is csak az esetleges belső vizsgálat eredményére vonatkozó kérdésünkre felelt, a többi felvetéssel kapcsolatban az OLAF-hoz irányítottak minket. Azt közölték: „A NAV, mint jogalkalmazó szervezet mindig a hatályos jogszabályok alapján jár el. Erre jutott a NAV-on belül az üggyel kapcsolatosan folytatott valamennyi vizsgálat is: a közbeszerzési eljárás lefolytatása mind az akkor hatályban lévő jogszabályi környezetnek, mind a belső szabályozókban foglaltaknak, mind pedig az általános és specifikus etikai irányelvekben rögzítetteknek teljes mértékben megfelelt”. Azt nem tudni, hogy pontosan mikor készült ez a belső ellenőrzés (korábban ugyanis még tagadták, hogy volt egyáltalán vizsgálat). A NAV a botrány kirobbanása után egyebek mellett azért került az üggyel kapcsolatos érdeklődés középpontjába, mert Orbán Viktor miniszterelnök vejének testvére, Tiborcz Péter 2014 nyarán lett a NAV informatikai fejlesztésekért felelős főosztályvezetője. A NAV jelenlegi elnöke pedig Vágujhelyi Ferenc, aki a kérdéses időszak egy részében informatikai elnökhelyettesként dolgozott az adóhatóságnál. A NAV belső vizsgálata alapján tehát sem ők, sem mások nem követtek el semmilyen jogi vagy etikai szabálysértést. Lassan elévül az egész ügy „Az OLAF nem nyomozóhatóság, a szervezet adminisztratív eljárásban tárja fel, hogy történt-e valamilyen szabálytalanság az uniós pénzek elköltése során” – mondta a HVG-nek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A vizsgálat háromféle eredménnyel zárulhat: 1) mindent rendben találnak. 2) Szabálytalanságot állapítanak meg, és az OLAF azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy az illetékes főigazgatóságán keresztül rendeljen el pénzvisszafizetést. Ekkor általában százalékos javaslatot tesznek, tehát az uniós támogatás bizonyos részét kérik visszakövetelni. 3) Az OLAF azt javasolja az illetékes tagállamnak, hogy indítson valamilyen jogi eljárást az ügyben, mert felmerül a bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Ligeti Miklós azt mondta, hogy ha a bizottság elrendeli a pénzügyi korrekciót, akkor elkezdődik egy alkufolyamat az Európai Bizottság és a tagállam között. Sokáig élt az a szabályozás, hogy ha a tagállam visszafizetett ilyen úton valamekkora összeget, akkor egy ugyanekkora nagyságú támogatást valamilyen más módon még lehívhatott, így a pénz nem veszett el. Ligeti Miklós tájékoztatása szerint viszont erre már nincs lehetőség, így a Microsoft-ügyben kifizetett pénz valószínűleg végleg elveszett, a kárt a magyar költségvetésnek kellett állnia. Ha egyébként a tagállam nem fogadja el a pénzügyi korrekció nagyságát, akkor az Európai Bizottság levonhatja az összeget máshonnan. Ligeti Miklós azt is megjegyezte, hogy az ügy olyannyira régóta húzódik, hogy lassan elévül. Ha ugyanis történik vádemelés, és nincs vagy a bíróságon nem áll meg a bűnszervezeti minősítés, akkor nagyjából 10 év lenne az elévülési határ. Addig pedig már csak négy évet kell az esetleges felelősöknek kihúzniuk.	Csendben milliárdokat fizet a kormány az EU-nak, de az ügyészség nem találja a beismert csalást a Microsoft-beszerzésben	Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el a vádemelésig, sőt még a gyanúsításig sem – holott külső segítség is lenne. Korábban érintettként merült fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal licencvásárlása is, de az adóhatóság belső vizsgálata mindent rendben talált.	null	1	https://hvg.hu/360/20250615_Microsoft-botrany-az-OLAF-vizsgalata-alapjan-is-csalhattak-a-magyar-kormanyzati-beszerzesnel-milliardokat-kellett-visszafizetni	2025-06-15 23:49:00	true	null	null	HVG360
Az új, már a 2026-os parlamenti választásra is érvényes rendszerben ugyan megmarad az egyéni képviselőjelöltek járó állami kampánytámogatás, és az az előírás is, hogy a költésekről utólag minden pártnak beszámolót kell közzétennie, ám a leírtaknak nem lesz többé jelentőségük, hiszen a költési korlát megszüntetésével a szankciókat is eltörlik – ha nincs mit megsérteni, nincs is mit büntetni. „Bár a pénznek nincs szaga és színe, gazdájának azonban van. A sok pénz legyőzte az igazságot” – így kesergett Orbán Viktor, amikor elveszítette a 2006-os választást. Azóta nem kapott ki a Fidesz – de minden korábbinál többet is költ kampányokra a párt. A költéseit vagy „kiszervezte” olyan proxyszervezeteinek, mint a közpénzszázmilliókkal kitömött Civil Összefogás Fórum (CÖF) és Megafon, vagy „kormányzati tájékoztatásként” igyekszik eladni. Ezekre a módszerekre azért volt szükség, mert az eredetileg jelöltenként egymillió forintos állami támogatást ugyan inflációkövetővé tették – és ehhez jön a pártoknak a jelöltek száma alapján járó plusz kampánykeret –, a fejenként mintegy ötmilliós költési plafon legfeljebb egymilliárdos kampánykiadást enged meg. Márpedig mindig is nyilvánvaló volt, hogy a nagyobb pártok ennél lényegesen többet költenek. A kampányfinanszírozás 2013 óta változatlan szabályait a Fidesz kezdte el kijátszani. A CÖF-höz vagy a Megafonhoz hasonló külső szereplő bevonásával a kampányra fordított pénz függetleníthető lett a párttól, ahogy az ellenfeleket lejárató negatív kampány is. Amikor viszont 2022 előtt a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom próbálkozott hasonló „kiszervezéssel”, jött a „guruló dollárok” vádja és a pénzbüntetés. Közben nyilvánvaló, hogy a politikai kampányokban egyre nagyobb szerepe van a közösségi médiának, ahol irdatlan pénzeket költenek el kampányidőszakon kívül is a politikai szereplők és a proxyjaik. Ezek a pénzek az Állami Számvevőszék 2020-as állásfoglalása szerint nem számítanak bele a kampányköltéslimitbe, és ez az utóbbi években teljesen nevetségessé is tette a kampányfinanszírozás törvényi kereteit. Ismert, hogy Orbán Viktor trollhadsereget toboroz Harcosok Klubja néven, miután látta, hogy a közösségi médiában hirdetés és kampányok nélkül is sokkal nagyobb elérése van Magyar Péternek és a Tisza Pártnak, a Fidesz pedig jelentős hátrányban van. Ezt bizonyára nemcsak kommenthuszárokkal, hanem fizetett hirdetésekkel is be kívánják hozni, ami pedig még látványosabbá tenné a túlköltést és a szabályok értelmetlenségét. Mondhatnánk, hogy a kormánypártok mostanra látták be a kampányfinanszírozási szabályok évtizedes hazugságát, ezért hozzáigazították a törvényt a gyakorlathoz. Ám inkább azt ismerhették fel, hogy a Fidesz túlságosan támadható lenne a 2026-os kampányban a túlköltése miatt, így a limit eltörlésével kiiktatják ezt a veszélyt. Ezzel persze azt is beismerik, hogy az eddigi határérték többszörösét kívánják – immár legálisan – elkölteni. Méghozzá nemcsak állami kampánypénzből, CÖF-ös vagy más külső támogatókon keresztül vagy éppen a nemrég megemelt frakciótámogatási keretből félmilliárd forintért rendelt kampányfilmeket bevetve, hanem közvetlenül a pártkasszából is. Ehhez pedig a legjobb adottságai a mérete miatt a legnagyobb állami párttámogatást élvező Fidesznek vannak. Még akkor is, ha a tavalyi évet 400 milliós veszteséggel zárta. A limit eltörlése más, kisebb politikai szereplőknek is jól jön, mivel így őket sem lehet túlköltekezéssel vádolni. De ellenük most nem is ez lesz a Fidesz fegyvere, hanem a démonizált külföldi támogatás, ami persze továbbra is tiltott marad. A limit eltörlésével és így a kisebb pártok segítésével a Fidesz a Tisza esélyeit is gyengítheti, hiszen a több pénzből a DK, a Mi Hazánk vagy a parlamenten kívüli pártok is láthatóbbá válnak. De jó lehetőséget teremthet mindez az olyan kamupártoknak is, amelyek időről időre felbukkannak, rejtélyes forrásokból hirtelen nőnek ki a semmiből, hogy lecsípjenek pár százalékot az ellenzéki táborból, aztán eltűnjenek a süllyesztőben. Előrevetíti a következő kampány közösségi médiás súlyát az is, hogy a Political Capital számítása szerint idén júniusig az 1,2 milliárd forintot közelíti a politikai-társadalmi hirdetések összege a Facebookon és az Instagramon. Ennek 82 százalékát a NER fizette – a kormánypárti média, a Fidesz párt- és proxyszervezetei, politikusai és kormányzati szervek –, míg 18 százalékát az ellenzék, a független sajtó, a civilek és mindenki más. 2007-ben, ellenzékben Orbán Viktor még úgy nyilatkozott, hogy „Magyarországon túl sokat emészt fel a politika, túl sok pénzt”, ezért azt is felvetette, hogy „iktassuk ki a választási kampányokból a politikai reklámot, amely Magyarországon nem tájékoztatásként, hanem az emberek félrevezetéséül szolgáló, manipulációs eszközként üzemel”. Mégis, valószínűleg a mostani lesz minden idők legdrágább kampánya.	Eltörölték a kampányköltés felső korlátját: a DK-tól a Tiszáig megnéztük, kinek mit jelent ez	Akinek nincs semmije, az annyit is ér – most nyerhet igazán értelmet Lázár János 2008-as kijelentése. Kedden ugyanis évtizedes, közmegegyezésen alapuló kollektív politikai hazugságot törvényesített az Országgyűlés kormánypárti többsége azzal, hogy gyorsított eljárásban elfogadta néhány KDNP-s politikus semmiből felbukkant – aligha saját – ötletét a kampányköltések felső korlátjának eltörlésére. A módosítás mögött többféle politikai szándék is felsejlik.	null	1	https://hvg.hu/360/20250617_kampanykoltes-korlat-eltorles-szavazas-fidesz-kampanypenzek-tisza-kis-partok-cof-megafon-valasztas-2026	2025-06-17 14:49:00	true	null	null	HVG360
Bár első blikkre úgy tűnhet, hogy egy magyar tőzsdei vállalat meghatározó szerepet kapott a magyar védelmi iparban, a helyzet korántsem ilyen egyszerű. Úgy tűnik, a németektől kezdve az amerikaiakon keresztül többen beleszólhatnak majd a cégcsoport működésébe, és még a magyar állam sem került elérhetetlen távolságba a döntési helyzettől. Az állam két fontos feltétellel írta alá az előzetes megállapodást a védelmi ipari cégei jelentős részének az értékesítéséről: az egyik az, hogy az eladásra szánt 9 gyárnak az úgynevezett kritikus infrastruktúrája állami kézben marad, a másik pedig az, hogy a vevőé, vagyis a 4iG-é lesz a hadiipari cégekkel telepakolt új vállalat, az N7 Defence Zrt. 75 százaléka plusz egy szavazat. Ennek a minősített többségnek az a következménye, hogy bár az államnál maradnak az üzemcsarnokok és minden egyéb, amit kritikus infrastruktúraként határoznak meg, az államnak a 25 százalék mínusz egy szavazattal nem lesz beleszólása egy sor olyan kérdésbe, amely meghatározó a cég jövője szempontjából. Akinek ugyanis minősített többsége van, az egymaga módosítani tudja a társasági szerződést, dönteni tud átalakulásról, kiválásról, üzletrészek átruházásáról. Ez marginálissá teszi a kisebbségi tulajdonos, ezúttal a magyar állam jelentőségét, ám ezt a megállapítást a vevő másként látja. A 4iG szerint az államé marad a kontroll Az ország védelme és biztonsága szempontjából kritikus infrastruktúra – azaz a hadiipari ingatlanok, gyárak, üzemek, gyártósorok – állami tulajdonban marad, így a termelés fizikai feltételei feletti rendelkezés nem kerül ki a nemzeti hatáskörből – közölte a 4iG. Mint írta, jogalkotói és exportkontroll-hatásköre révén a kormányzat szabályozza a működési keretet, miközben legnagyobb megrendelőként közvetlen piaci befolyást is gyakorol. A különleges jogrendre (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) vonatkozó jogszabályok felhatalmazzák az államot az operatív irányítás azonnali átvételére, ami az ellátásbiztonságot és a nemzeti szuverenitást egyaránt garantálja. A 4iG azt is hozzátette, hogy a múlt héten aláírt előzetes megállapodás mindkét fél számára elővásárlási jogot biztosít, így amennyiben például a későbbiek során a 4iG SDT el kívánná adni az N7 Defence Zrt.-ben lévő részvényeit, akkor az állam a potenciális vevőt megelőzve jogosult a részvények megvételére. Csakhogy a 4iG sem egy homogén entitás, számos figyelemre méltó szereplője van ennek az immár hatalmasra duzzadt, több ezer milliárd forintnyi értéket magába olvasztó vállalatnak. Multi 4iG módra Nem elhanyagolható a tőzsdén forgó közkézhányad sem, de egy komoly tulajdonos a 4iG-ben a német védelmi ipar egyik ékköve, Európa tíz legnagyobb ágazati vállalatának egyike, a Rheinmetall is. A német cég ráadásul résen volt, amikor 2022-ben bevásárolt a 4iG-ben, mert ő nem hagyta a többiekre a 75 százalék plusz 1 szavazatot, hanem inkább magának vindikálta a 25 százalék plusz egy szavazatot, így a többiek, ha összefognak, akkor sem dönthetnek teljesen a feje felett. Miután a Rheinmetallnak a két magyarországi vállalatában eddig is 51 százalék volt az érdekeltsége, így azokban közvetve, de tovább nő a tulajdoni hányada és ezzel a németek befolyása a magyar védelmi ágazatra. Az egyik kisebbségi tulajdonos mögött ugyanakkor a magyar kormányfő portugál barátai és elvtársai állnak: a Bartolomeu ICT Kft. birtokosa közvetlenül ugyan egy portugál magántőkealap, de a menedzsment alapján nagy valószínűséggel Mário David jobboldali politikus és fia a portugál tulajdonos a 4iG-ben. A potenciális külföldi befolyás számbavételekor egyébként érdemes még megemlíteni az amerikaiak feltűnését is a 4iG környékén, vagy ha úgy tetszik, a magyar kormány és a 4iG igyekezetét, hogy valamiféle előnyre tegyenek szert a republikánusokkal kiépített kapcsolatokból. A 4iG tanácsadótestületében ott ül Richard Grenell, aki korábban az Egyesült Államok hírszerzésének igazgatója volt, jelenleg pedig Donald Trump elnök különleges megbízottja, valamint Matt Mowers, aki korábban a Fehér Ház vezető külügyi tanácsadója volt. A 4iG legnagyobb részvényese és egyben elnöke, Jászai Gellért az elmúlt fél évben többször is tárgyalt az Egyesült Államokban. Egy hónapja a Pentagonban is járt, ahol a nemzetközi és ipari kapcsolatokért felelős megbízott védelmi államtitkár-helyettessel, Eric H. Ver Hage ellentengernaggyal találkozott. A 4iG szerint nincs külföldi befolyás A 4iG hangsúlyozza, hogy többségi magyar tulajdonú vállalatcsoport. Mint írta, a német hadiipari vállalat nem vesz részt 4iG Nyrt., vagy annak leányvállalatai – köztük a 4iG SDT – irányításában, delegáltjai nem ülnek a 4iG operatív döntéshozó testületeiben. Ennek megfelelően a 4iG állítása szerint a Rheinmetall közvetlen befolyást nem gyakorol a cégcsoport működésére. A 4iG Csoport kiemelte: nem a Rheinmetall leányvállalata, hanem a német vállalat stratégiai partnere. Együttműködéseik – ahogyan más nemzetközi vállalatokkal is – közösen létrehozott leányvállalataikban valósulnak meg. A 4iG kifejti: a Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. és Rheinmetall Hungary Zrt. – eddig is többségi Rheinmetall-tulajdonban voltak, bár a mostani tranzakcióval ezekben a cégekben valóban megnövekszik a német vállalat közvetett tulajdoni hányada, de ez a cég szerint érdemben nem növeli a német vállalat befolyását, vagy biztosít számára többletjogokat ezen társaságokban. A 4iG Tanácsadó Testülete (Advisory Board) pedig nem rendelkezik döntési jogkörrel – írják -, így a testület tagjai sem „szólhatnak bele” a 4iG Csoport stratégiai döntéseibe. Ugyanakkor ezek a kapcsolatok valóban támogathatják az amerikai és európai piacokkal való kapcsolatépítést – teszi hozzá a 4iG. A háttérben két magántőkealap A 4iG tulajdonosi összetételének másik különlegessége, hogy két magántőkealap, az iG Tech és az iG Com is a részvényese, az utóbbi majdnem 40 százalékkal. A magyar jog – nem egészen megfelelve az uniós elvárásoknak – lehetővé teszi, hogy a magántőkealapok végső tulajdonosait csak az MNB és az adóhivatal ismerje, így nem tudni, kinek vagy kiknek van mintegy 40 százaléknyi beleszólásuk a magyar hadiipar gyártási potenciáljának javába. A Direkt36 oknyomozó újságírói közelebb kerültek a titok nyitjához, mert másfél évvel ezelőtt betekintést nyertek bizonyos iratokba, és azokból az derült ki, hogy az iG Com mögött jelentős részben állami befektetés áll. Egy eredetileg állami befektetőcég, a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 2021 végén 72 milliárd forinttal járult hozzá, hogy az iG COM tőkeemeléssel részvényeket vásárolhasson a 4iG-ben. Bár a kormány időközben az Óbudai Egyetem vagyonkezelő alapítványának juttatta a Széchenyi Alapokat, ettől még a befektetési portfóliónak nem feltétlenül kellett változnia, tehát ez a – húszéves futamidejű – állami forrás még mindig a magántőkealapban lehet. (Ugyanez a Széchenyi Alapok volt az, amely a 4iG-ben részvényes portugálokat tőkével segítette az Euronews hírtelevízió megvételében.) Jogi szempontból vannak problémák Összességében tehát nem egyértelmű, hogy kinek milyen mértékű beleszólása lesz a magyar védelmi ipar fontos cégeinek működésébe. A legnagyobb ellenzéki párt, a Tisza szakpolitikusa, Ruszin-Szendi Romulusz politikai alapon közelítette meg a kérdést, és ítélte el a privatizációt, mint ami destabilizálja a hadiipart, és az ország biztonságát veszélyezteti. A Transparency International viszont jogi alapon közelítette meg a magánosítást, és így talált ordító hiányosságokat. Egyáltalán nem látszik ugyanis jogszerű alapja annak, hogy az állam egyszer csak előálljon, rámutasson egy magánvállalatra, és azt mondja, hogy neki ad el egy nagyságrendileg százmilliárd forintos állami vagyont. A Transparency azonnal közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy mi tette lehetővé, hogy a kormány mellőzze a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetési kötelezettséget. Az N7 vagyonelemeit ugyanis csak pályázat útján lehetett volna értékesíteni, és ha esetleg így történt volna, akkor a Transparency szeretné látni az erről szóló dokumentumokat, a többi ajánlatot, és az állami döntéshozók nevét. Ez ugyanis a legnagyobb probléma a hadiipari vállalatok eladásával. Ha azt kérdeztük a hozzáértőktől, racionális döntés volt-e, hogy az állam az elmúlt években szorgosan gyűjtögette a védelmi ipari vállalatokat, most pedig eladja azokat, akkor a biztonsági szakértő, Kis-Benedek József például azt mondta, a hadiipari vállalatok tulajdonosi összetétele világszerte nagyon változatos, de kifejezetten jellemző a vegyes, tehát állami és magántulajdon együttes jelenléte ezekben a cégekben. (Ilyen például az Airbus is, amelyben francia, spanyol és német állami tulajdon is van, és amúgy a most privatizálásra kijelölt 9 vállalat egyikében tulajdonostárs is.) A szakértő azt mondta, nem volt rossz döntés, hogy előbb az állam vásároljon részesedéseket, mert az állammal szívesebben tárgyalnak az eladók is, hiszen a bizalmat erősítő garanciákat tud adni. Az állami továbbértékesítésre azonban csak annyit mondott: a lényeg most láthatóan az volt, hogy ezek a vállalatok magánkézben legyenek. Szerinte ez a tulajdonosi struktúra „kísérleti stádiumban van”, és a jövő dönti el, hogy a 4iG mire lesz képes, milyen nemzetközi üzleteket tud kötni. Kockázatok és kihívások Ami biztos, hogy ha a 4iG pénzre tudja váltani az Orbán-kormány által a német nagytőkével és az amerikai republikánusokkal szövögetett kapcsolatokat, jó üzleteket köt, és profitál a háborúk által terhelt világ védelmi iparának konjunktúrájából, akkor busás nyereségek keletkezhetnek. Ebben az esetben a privatizáció tökéletes lesz arra, hogy ez a profit elsősorban a kormányhoz közeli magánkezekbe áramoljon. De ha nem jön be ez a forgatókönyv, az sem lesz jó az adófizetőknek, mert a 4iG-nek a távközléstől a hadiiparig terjedő portfóliójához rengeteg állami segítség, hitel, jegybanki kötvényprogram járult hozzá. Ez pedig kiszolgáltatottá teszi a 4iG-t és a hitelezőit is, amely hitelezőknek a száma vélhetően ezzel a védelmi ipari bevásárlással is gyarapszik. Még egy hónapja sincs, hogy a 4iG közzétette a legutóbbi hitelminősítői jelentést, amelyben az áll, hogy a vállalat adóssága 2024-ben 953,4 milliárd forint volt. Bár a Scope Ratings finanszírozhatónak tartja a 4iG kötelezettségeit, de – még a hadiipari befektetés híre előtt – azt is megállapította, hogy „likviditási kihívások merülhetnek fel” például újabb jelentős felvásárlások esetén, „különösen akkor, ha az adósságlejáratokat nem sikerül refinanszírozni”, vagyis újabb és újabb hitelekkel betömködni a lyukakat. Márpedig a most körvonalazódó 60-80 milliárd forintos újabb kötelezettségvállalás éppen egy ilyen jelentős felvásárlás.	Védelmi ipari privatizáció a 4iG-val: hatalmas üzlet, hatalmas kérdőjelekkel és még nagyobb kockázatokkal	Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál. A privatizáció ráadásul verseny nélkül, átláthatatlan módon és a társadalmi vita kizárásával történt.	null	1	https://hvg.hu/360/20250617_Ki-viszi-a-puskat	2025-06-17 06:30:00	true	null	null	HVG360
Az ELTE megkereste a HUN-REN vezetését azzal, hogy szívesen átvenné annak négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont). Az átvétel után az ELTE önálló jogi személyekben megőrizné a kutatóközpontok szervezeti önállóságát – közölte ma az egyetem a szeptember elsejével életbelépő tervet, és ezzel szinte szó szerint megegyező közleményt tett közzé a HUN-REN is. „A HUN-REN vezetése a beérkezett kezdeményezést követően azonnal megkezdte az egyeztetéseket az érintett intézményekkel, valamint az ELTE rektorával és az egyetem fenntartójával. A döntés előtt a megbeszélések jelenleg is zajlanak, az eredményekről folyamatos tájékoztatást adunk” – zárul a közlemény. A HVG úgy tudja, nem egészen így történt a dolog. A döntés egészen felülről, Orbán Viktor köréből érkezett. Az eddig nem konfliktuskereső Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke azonban ezt az öncsonkítást nem akarta a nevére venni, ezért született meg az a döntés, hogy hivatalosan az ELTE kéri az intézeteket. Úgy tudjuk, a HUN-REN közszolgáltatási szerződését eleve úgy fogalmazták meg, hogy abba alig-alig férnek be a humán intézetek. Gulyás Balázsnak valószínűleg csak annyit sikerült elérni, hogy ne az eredeti forgatókönyv valósuljon meg, ami szerint különböző egyetemekhez dobták volna szét az intézeteket. A döntés nagyon rapid módon született meg múlt hét pénteken. Hétfőn tájékoztatta az intézetvezetőket Gulyás a döntésről, és arról, hogy nincs ellene apelláta. Az ELTE rektora is találkozott a vezetőkkel, és igyekezett megnyugtatni őket. Információink szerint ezeket mondta : · A kutatóközpontok jogfolytonosan, önálló jogi személyiségként fognak működni. · Az ELTE szervezetében közvetlenül a rektor alá fognak tartozni. · de továbbra is a jelenlegi telephelyeiken működnek tovább. · A kutatóközpontok munkavállalóinak munkaszerződése jogfolytonos lesz. · A HUN-REN maradó kutatóközpontjaihoz hasonlóan a kutatóközpontok munkavállalói megkapják az év folyamán a beígért fizetésemelést. De vajon mi a célja a kormánynak? Van egy jóindulatú megközelítés, amely szerint belátták, hogy a KEKVA-ként működő tudományegyetemek nem igazán sikeresek, ezért mégis az ELTÉ-ből akarnak csúcsegyetemet létrehozni, és ezekkel az intézetekkel turbózzák fel, amelyekben nagyon sok minősített kutató dolgozik, és gyakorlatilag egy tollvonással duplájára nő az egyetem publikációinak a száma. Ám valószínűbb az a megközelítés, hogy így akarják elsorvasztani az intézeteket. Ez tehát annak a folyamatnak a betetőzése, ami az intézethálózat MTA-tól való elszakításával kezdődött. Nem merik bevallani, hogy korlátozzák a tudományos szabadságot, vagy felvállalni, hogy bezárjanak intézeteket, inkább a lassú elsorvasztást, elbizonytalanítást választják. Ugyanis bár a kormány ígérete szerint az egyetem megkapja az intézetek 2026-os büdzséjét, de arra semmi garancia nincs, hogy utána is kifizetik azt. Ebben az esetben pedig az ELTE majd kénytelen lesz leépíteni a munkatársakat. Egyelőre ugyan azt ígérik, hogy az intézethálózat megőrzi a függetlenségét, de arra sincs garancia, hogy ez a jövőben, finanszírozás hiányában is így marad-e. A kormány régóta azt kommunikálja, hogy a hangsúly a természettudományos kutatásokon van, a bölcsész- és társadalomkutatást csak ballasztnak érzi, különösen, hogy nem a szájíze szerint kutatnak és nyilatkoznak a tudósok. Az MTA egyelőre nem kommentálta az esetet, ugyanakkor van egy ütőkártya a kezében. A máig végre nem hajtott tavaly decemberi közgyűlési határozat, amely szerint a köztestület eladja a tőle elszakított intézeteknek még a tulajdonában lévő ingatlanait, csak arra az esetre vonatkozik, ha a HUN-REN megőrzi az egységét. Legalábbis így lehet értelmezni azt a mondatot, hogy azzal a céllal adja el az ingatlanokat, azok „maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek, és ott is maradjanak a hazai tudományos kutatást szolgálva”. Ugyanakkor az MTA-tól nem várható jelentős tiltakozás, mert Schmidt Mária, és mások támadásainak tükrében világos, hogy a köztestület is veszélyben van. A kormány állítólag olyan új akadémiai törvényt készít elő, ami tovább csorbítja a köztestület jogait, még az akadémikusoknak járó illetmény is veszélyben van. A HUN-REN hangsúlyozza, hogy „ez a javaslat nem érinti a HUN-REN többi, különösen a természettudományos kutatóhelyeit”. Azonban valószínű, hogy hosszú távon ezekre is az elsorvasztás vár, hiszen a Krausz Ferenc által vezetett, nemrég megalapított Élvonal Kutatóintézet gyakorlatilag az ő feladatukat veszi át. A bölcsész, társadalomtudományi, és közgazdasági intézetek leválasztása példát statuál arra, hogy ezek az intézetek is leválaszthatók. Van köztük néhány igazán sikeres, a Semmelweis Egyetem bizonyára igényt tarna tartana a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetre, a debreceni egyetem az Atommagkutató Intézetre, és így tovább. Egyelőre csak az Akadémiai Dolgozók Fóruma tiltakozik a hálózat egységének megszüntetése ellen, közleményükben a leghatározottabban felszólítják „Darázs Lénárdot, az ELTE rektorát, hogy ne segédkezzen a kutatóhálózat szétverésében, ne vállalja el a kormány által ráerőltetett hóhérszerepet. Itt az ideje továbbá, hogy Gulyás Balázs, aki a HUN-REN elnökeként a kutatóhálózatot érő támadásokkal kapcsolatban egyszer sem szólalt meg, végre kiálljon a kutatóhálózat egysége érdekében”.	Szétszedik a HUN-REN kutatóhálózatot: négy központ az ELTE-hez kerül	Még kérdés, hogy az intézetek által használt akadémiai ingatlanegyüttes is átkerül-e.	null	1	https://hvg.hu/360/20250617_Szetszedik-a-HUN-REN-kutatohalozatot	2025-06-17 16:17:00	true	null	null	HVG360
Szokás szerint a tavalyi évet is veszteséggel zárta Magyarország tengeri kikötője, vagyis a trieszti kikötői koncessziót tulajdonló, és a parti ingatlanon logisztikai központot fejlesztő állami cég, az Adria Port Zrt. A veszteség 2024-ben 861 ezer euró volt (a könyvelés 410-es euróárfolyamán 353 millió forint). Ez egyébként valamivel jobb eredmény, mint a megelőző év 982 ezer eurós vesztesége. A tulajdonképpeni működési eredmény sokkal rosszabb, 1,26 millió euró, azt szépítette a pénzügyi műveletek (elsősorban kapott kamatok) 418 ezer eurós nyeresége. Tavaly is tetemes volt – bár a projekt előkészítése miatt nem meglepő – az igénybe vett szolgáltatások értéke: 932 ezer euró. A személyi jellegű ráfordítások (elsősorban bérfizetések) összege 564 ezer euró volt. A veszteséget a tulajdonos (a joggyakorló külügyminisztérium) ahogy korábban, most is az eredménytartalékba helyezi. Az eredménytartalék (a 2023-as veszteséggel együtt) 4,1 millió eurón, 1,7 milliárd forinton állt – miután a tavalyi veszteség is az eredménytartalékba kerül, annak egyenlege hajszál híján mínusz 5 millió euróra nő, vagyis épp 2 milliárd forint fölé. Az eredménytartalékban halmozódó veszteség csak azért nem probléma, mert a kormány alaposan feltőkésítette az Adria Portot, a tőketartalék mértéke közel 30 millió euró. Az Adria Portnak egy 2023-ban gründolt olaszországi leányvállalata is van (azon túl, amit a kikötői koncesszióval vásárolt), a milánói bejegyzésű APH Invest S.r.l. Egyelőre ez is csak a veszteséget termeli, 2024-et 31 ezer euró mínuszban zárta. (A 2023-as, tehát az alapítás évében könyvelt veszteség még csak 10 ezer euró volt.) Az APH Investnek bevétele mindeddig nem keletkezett, tavaly a kiadások oroszlánrésze, 27,5 ezer euró szolgáltatások igénybe vétele volt. A kikötő, ami nem kikötő A trieszti kikötő – valójában egy kikötői koncesszió, illetve egy partszakasszal rendelkező, kármentesítésre szoruló, jogi eljárásokkal terhelt volt iparterület – „megvásárlását” a kormány 2019-ben jelentette be. A tranzakció valójában csak 2020-ban zárult, majd évekig tulajdonképpen nem történt semmi. Érdemi fejlemények csak tavaly történtek. A trieszti kikötői hatóság közlése szerint 2024 szeptember 2-től 2025 december 31-ig medertisztítási munkákat végeznek a csatornában, amelynek rakpartján Magyarország terminált létesít. A hatóság nem sokkal korábban jóváhagyta a tervek módosítását, így a rakpart elején nem lesz kompmóló. Egyébként a kikötői hatóság részben uniós forrásból valósít meg fejlesztéseket a kikötőben, azokon a részeken is, amelyek a magyar terminált érintik. Épül. De most már tényleg. Állítólag Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára idén februárban jelentette be, hogy „megkezdődött” a kikötő építése. Az építés menete: · először egy 250 méteres partfalszakasz építenek, amihez 50 ezer köbméteres területet töltenek fel a tengerben; · ezt viszik tovább 400 méterrel, így összesen 650 méternyi partszakasza lesz a magyar kikötőnek; · emellett 30 hektáron építenének fel egy nagy logisztikai központot, és itt húzzák fel a tengeri operációhoz szükséges létesítményeket is. Az államtitkár ígérete szerint a kikötő 2028-ban teljes kapacitással fog működni. Hogy ennek lesz-e bármi értelme, az kérdéses. A kormány szerint igen, megkönnyíti majd a magyar exportot. Iparági szakértők már a koncesszió megvásárlásakor megkérdőjelezték a projekt létjogosultságát: az exportáló magyar vállalatoknak megvannak a bejáratott, költséghatékony megoldásaik, a kikötő túl kicsi lesz, a magyar államnak pedig nincsenek meg a szükséges kompetenciái és kapacitásai a hasznosításhoz.	Már 2 milliárd forintos bukó a magyar kormány nagy álma, a tengeri kikötő	Tavaly 861 ezer euró, azaz 353 millió forint veszteséget termelt az Adria Port, a magyar trieszti kikötő fejlesztője és tulajdonosa. A cég ezzel már közel 5 millió euró, avagy bő 2 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Az Adria Port olasz leánycégének vesztesége ezen felül 31 ezer euró volt. A hat éve „megvásárolt” „kikötő” (valójában kármentesítésre szoruló ipartelep) most már épül, állítólag 2028-ra lesz kész.	null	1	https://hvg.hu/ingatlan/20250618_adria-port-trieszti-kikoto-2024-veszteseg-ebx	2025-06-18 11:28:00	true	null	null	HVG
Hosszú idő óta először jelent meg a nyilvánosság előtt Novák Katalin volt köztársasági elnök, aki egy temesvári pódiumbeszélgetésen arra panaszkodott, hogy pokoli másfél éve volt.Nagyon embert próbáló időszak volt ez a másfél év, úgyhogy nem mondom azt, hogy amikor a napi hálaadást mondtam el reggelente, akkor nem volt olyan nap, amikor egy picit ne gondolkodtam volna el rajta, hogy mi is az, amiért ma hálát tudok adni.A pódiumbeszélgetésen azt mondta, a kegyelmi jogkör gyakorlása volt a legnehezebb feladata, azonban a 444 kérdésére továbbra sem volt hajlandó válaszolni arra, pontosan kinek a javaslatára vagy nyomására adott kegyelmet K. Endrének, és tényleg lemondatták-e. Februárban a Telexet egy londoni előadás előtt azzal rázta le, hogy nincs relevanciája a kegyelmi döntésre vonatkozó kérdésnek.Novák megnyilvánulása után Magyar Péter azt ígérte, ha kormányra kerülnek, elveszik a volt elnököknek járó juttatásokat.Van mit elvenniAzon kívül, hogy Novákot lelkileg megviselhette az elmúlt másfél év, egyéb szempontból nem lehet oka panaszra, a Fidesz ugyanis Schmitt Pál lemondása óta gáláns azokkal az államfőkkel, akik a ciklusuk kitöltése előtt távoztak. Például, nekik is jár még az államfői fizetés.Novák Katalin fizetése ráadásul nem sokkal a bukása után lett magasabb: az addigi 4,6 millió helyett tavaly márciustól már 5,2, idéntől pedig 5,7 milliót kap, ahogy a többiek is.A fizetésük ugyanis az előző évi átlagbérhez van kötve, így automatikusan emelkedik.A törvény értelmében a volt elnököknek jár mégkérelmükre megfelelő lakás használatának joga,legfeljebb háromfős titkárság alkalmazása,térítésmentes egészségügyi ellátás,személyes gépkocsihasználat.A lakás fenntartását és egy háztartási alkalmazottat az Országgyűlés Hivatala finanszírozza. A volt elnök ugyanezt kérheti az általa használt lakás esetén is, vagyis úgy, hogy a saját lakásába költözik vissza. Novákkal az eddigi hírek szerint ez a helyzet: a lemondása után nem kért "szolgálati lakást" (ami Áder Jánosnál egy 720 négyzetméteres svábhegyi villát takart), hanem pár hónapos csúszással visszaköltözött korábbi otthonába.Addig a család a Béla király úti rezidenciát használta, holott jogilag azt már Sulyok Tamás megválasztott elnöknek kellett volna igénybe vennie.Novákot egyébként egy évig, idén február 26-ig a TEK is védte.A három fős titkárság mellé Novák kért egy "gazdasszonyt", vagyis házvezetőnőt, de Áder Jánosnak is van egy negyedik alkalmazottja, akinek nem ismert a beosztása.A három-három fős titkárságot mindhárom volt elnök igénybe veszi. Tavaly szeptemberben küldtünk közérdekű adatigénylést arról, hogy a titkárságon dolgozók mennyit keresnek.A törvény értelmében minden titkárságnak jár egy autó, hivatalos célra. Lehet, hogy az ő fizetésük is emelkedett azóta.Nem tudni, mit csinálBukása után Novák hónapokra eltűnt a nyilvánosság elől, miközben a fizetését felvette, így közérdekű adatigénylésben tételes válaszokat vártunk arra, hogy milyen programokon, eseményeken vett részt, illetve milyen jótékonysági vagy egyéb tevékenységeket vállalt. Ha ilyen nem volt, akkor pedig írják le, mivel foglalkozik a volt elnök, és miben segíti őt a titkárság, aminek fenntartása havonta szintén több, mint 5 millióba kerül.Erre ez a semmitmondó válasz érkezett szeptember végén: "a Volt Köztársasági Elnökök Titkársága ellátja a volt elnökök szakmai, politikai, diplomáciai, protokolláris és média feladatait, segíti közéleti szerepvállalásukat, előkészíti kulturális rendezvényeken való részvételüket, valamint elvégzi a közcélú adományaikkal kapcsolatos feladatokat. A titkárság munkatársainak feladatairól a volt köztársasági elnökök rendelkeznek. Elnök Asszony több nem nyilvános találkozón vett részt az elmúlt időszakban, ezek szervezése, lebonyolítása is a titkárság feladata."Novák akkoriban debütált egy, a születésszám növekedésével foglalkozó NGO, az X-Y Worldwide társalapítójaként és vezérigazgatójaként. Stephen J. Shaw demográfus oldalán tért vissza, akinek a szakma ízekre szedte a dokumentumfilmjében foglalt állításokat.Novák több külföldi demográfiai fórumon részt vett Dél-Koreában és Japánban, majd az Atlanti Tanács két díjazottjával, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és Elon Muskkal közös fotót posztolt azzal a szöveggel, hogy csak a gyerekek menthetik meg a világot.Dél-Koreába és Japánba volt köztársasági elnök minőségében hívták Novákot, és Mandiner Novák titkárságára hivatkozva azt írta, az utakat Novák saját zsebből fizette. Azóta volt még egy londoni útja is, ahol egy konferencián beszélt a demográfiáról. Most Temesváron elárulta, hogy a szöüli főpolgármesternek a tanácsadója is lett demográfiai ügyekben.Az X-Y Worldwide annyira nem pörög: Novák ezzel kapcsolatban sem ontja a posztokat, a szervezet tevékenységéről pedig a regisztrált tagok sem tudnak semmit.	5,7 milliós fizetés, ingyen lakhatás, házvezetőnő és magáncélra kapott autó mellett panaszkodott pokoli másfél évre Novák Katalin	Titkársága közben még csak azt sem árulja el, pontosan mit csinál a volt köztársasági elnök.	null	1	https://444.hu/2025/06/19/57-millios-fizetes-ingyen-lakhatas-hazvezetono-es-magancelra-kapott-auto-mellett-panaszkodott-pokoli-masfel-evre-novak-katalin	2025-06-19 15:04:21	true	null	null	444
Építési terület- mindössze ez a felirat olvasható egy szalaggal körbetekert visegrádi telek körül, amelyen március vége óta az új, kulcsrakész állapotú "Apróka mini bölcsődének" kellene állnia. Az Európai Unió ugyanis 244 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított az Apróka Bölcsőde Nonprofit Kft. részére, hogy 8 férőhelyes mini bölcsődét hozzon létre a Pest megyei településen. Ez a tervezett határidőig, vagyis március végéig nem történt meg, a telken mindössze egy elhagyatott, fémszerkezetű épülettorzó áll. Helyi forrásaink szerint legalább egy éve semmilyen munkavégzés nem történt itt.Az Apróka Bölcsőde Nonprofit Kft. székhelye egy budaörsi székhelyszolgáltató címén található, és mindössze 10 nappal azelőtt jegyezték be, hogy támogatási kérelmét benyújtotta volna a negyedmilliárd forintos beruházásra. A társaság megalakulása után két hónappal el is nyerte a 244 923 000 forintos támogatást, ám ekkor még nem rendelkezett telekkel, amire bölcsődét kívánt építeni. A cég ezért a visegrádi önkormányzathoz fordult, hogy helyszínre lenne szüksége a beruházáshoz. Az önkormányzat megtárgyalta az ügyet, és egy Duna mellett fekvő telket ajánlott fel, amit a város értékbecslése 37 millió forintra taksált, ám a helyi önkormányzati lap szerint végül 42 milliós kikiáltási áron kelt el.6 fotóA frissen alakult bölcsődei cég a kötelező öt éves üzemeltetésen felül további plusz öt év működtetést vállalt az önkormányzat felé. De a pályázatában még ennél is többet ígért: napelemek, hőszivattyúk telepítését, őshonos fákkal beültetett parkot, valamint - tisztázatlan okból - elektromos autótöltő felszerelését is vállalta a bölcsődéhez. Azt írták:a projekt 8 család és édesanya helyzetén kíván javítani a szolgáltatással és az időszakos gyermekfelügyelettel, a játszócsoport pedig további 10-20 család számára nyújt segítséget. A projekt 3 fő számára állandó munkalehetőséget kínál. A projekt keretében hiánypótló beruházás valósul meg, mely a munkába visszatérő édesanyák elhelyezkedési esélyeit javítja.A beruházás azonban az elmúlt három évben nagyon keveset haladt, szemlátomást rengeteg munkára és pénzre volna szükség a befejezéshez. A cég adószámát ráadásul nemrég törölték is egy időre, feltehetően azért, mert a társaság óriási késéssel adta csak le a 2023-as pénzügyi beszámolóját. Kerestük a céget kérdéseinkkel, de levelünkre nem válaszoltak, ahogyan a visegrádi önkormányzatot is hiába kerestük, ők sem válaszoltak.Figyelemre méltó körülmény, hogy a cég ügyvezetője, egyben egyik tulajdonosa a Visegrádtól több mint 200 kilométerre fekvő Pincehely lakosa, a másik tulajdonos pedig a még messzebb fekvő Sopron lakója. Utóbbi személy ráadásul egy másik, meglehetősen gyanús bölcsődeépítésben is érdekelt. A férfi ugyanis résztulajdonosa a Törperős Nonprofit Kft.-nek, ami szintén 244 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, hogy Balatonszabadiban építsen bölcsődét.A társaság mára kényszertörlési eljárás alatt áll.Ezt a cikket azért olvashatod tovább, mert előfizettél.A személyi átfedés miatt annyira nem meglepő, de az Apróka és a Törperős bölcsődei projektcégek csaknem azonos pályázatot adtak be. További hasonlóság az is, hogy Balatonszabadiban egy úgyszintén fémszerkezetes épülettorzó készült csak el, csakúgy, mint Visegrádon, és a helyiek szerint ezen a helyszínen is legalább egy éve nem történt semmilyen munkálat. Bár a tervek szerint utóbbi bölcsődének csak év végéig kellene elkészülnie, egyelőre nem látni, hogy ez a cél miként érhető el. Erre utal a kényszertörlési eljárás mellett az is, hogy a társaság hivatalos e-mail címe sem működik, arról visszapattant sajtómegkeresésünk.Érdekes adalék ugyanakkor, hogy a Törperős Nonprofit Kft. úgy nyert majdnem negyedmilliárd forintot bölcsődeépítésre, hogy egy olyan telken kezdték meg a beruházást, ami nem is a cég tulajdona. A telek birtokosa egy vagyonkezelő társaság, amit egy 73 éves, szintén pincehelyi asszony vezet, akit sikerült is utolérnünk. A nő a fiához irányított minket, mondván, ő csak névleg van benne a projektben. A fia telefonon és sms-ben is válaszokat ígért kérdéseinkre, ám cikkünk megjelenéséig nem reagált megkeresésünkre, utolsó üzenetében azt írta, hogy a dombóvári kórház sebészetén vár ellátásra. Ha válaszol, frissítjük cikkünket.A visegrádi önkormányzattal ellentétben sikerült utolérnünk Balatonszabadi polgármesterét. Hosszú-Kanász Eszterrel több ízben is beszéltünk, aki elmondta, hogy ugyanarra a forrásra, amit a Törperős Nonprofit Kft. elnyert, az önkormányzat is pályázott, igaz, ők a meglévő óvoda felújítását tervezték belőle, ám nem nyertek.8 fotóA település jegyzője azt írta lapunk megkeresésére: "A mini bölcsődei fejlesztés nem ütközik az önkormányzat érdekeivel, sőt inkább örülünk, ha ilyen szolgáltatással bővítjük a településünket." Ugyanakkor a Törperős Nonprofit Kft.-ről szólva azt közölte:Hogy miért ezt a települést, helyet választotta a beruházó, nem tudjuk.Megkerestük kérdéseinkkel a tárcát is. Mások mellett arról is érdeklődtünk, ki vezeti az említett főigazgatóságot, ugyanis nyilvános nyomát nem találtuk a szervezet vezetőinek. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Központja válaszában azt írta, a felsorolt projektekre vonatkozó pályázati felhívások alapján azonos feltételekkel nyújthatták be kérelmüket önkormányzatok és nonprofit szervezetek - ám azt nem magyarázták meg, hogy egy önkormányzattal szemben miért egy frissen alakult cég kapja a forrást. Közölték viszont, hogy a fejlesztéspolitikai projektek esetében folyamatos a kapcsolattartás a kedvezményezettekkel, az irányító hatóságok feladata a nyomon követés és a jogszabályoknak való megfelelés vizsgálata.Amennyiben szabálytalanságra okot adó körülmény merül fel, az intézményrendszer szabálytalansági eljárás keretében kivizsgálja azt. Kényszertörlési eljárás esetében szabálytalansági eljárás indul- írták. Hozzátették, hogy az általunk említett projektek esetében a pályázati felhívás alapján a záró elszámolást legkésőbb 2029.06.29-ig kell benyújtani. Tehát a szóban forgó projektek még nem lezártak, köztük szerepel olyan is, amely esetében a megvalósítási helyszín változása van folyamatban, azt viszont nem árulták el, melyikről van szó. Végül közölték, amennyiben a kedvezményezett a projekttel nem lesz képes elszámolni a szerződésben meghatározottak szerint, úgy a kifizetett támogatási összeget visszakövetelik.Mint kiderítettük, az sem egyedi eset, hogy egy cég nem a saját telkén valósítja meg az uniós pénzből épülő beruházását. Szintén egy teljesen ismeretlen társaság birtokában van az a gödi telek, ahol a Kicsike Csibék Nonprofit Kft. épít mini bölcsődét 255 millió forint vissza nem térítendő EU-s támogatásból.Ez a cég már üzemeltet egy bölcsődét, ám az teljesen homályos, miért egy másik társaság telkén építi új mini bölcsődéjét. Ennek megvalósulása különben szintén kérdéses, egyrészt azért, mert a társaság április eleje óta végrehajtás alatt áll, így nem kizárt, hogy azt a pénzt is lefoglalják, amit a bölcsődefejlesztésre kap, másrészt azért, mert a cég ügyvezetője lapunkat arról tájékoztatta, hogy nem elég az elnyert támogatás a kivitelezésre, ezért többletköltség igényt fog benyújtani az építkezéshez.Ez azért érdekes, mert Gödön a legnagyobb ingatlanportálok adatbázisa szerint 250 millió forint körüli összegért már úszómedencés luxusházat lehet vásárolni. A társaságot egyébként levélben is kérdeztük arról, miért nem elég a támogatási összeg, illetve arról is, miért egy ismeretlen cég tulajdonában áll a telek, amire építkeznek, ám erre már ők sem válaszoltak, de az a társaság is figyelmen kívül hagyta megkeresésünk, amelyiknek a telkén építkeznek.5 fotóUgyanebből a forrásból nyert vissza nem térítendő támogatást a Gyöngyvirág Bölcsőde Nonprofit Kft. is, hogy Siófokon alakítson ki bölcsődét, valamint a Piszke Bölcsöde Nonprofit Kft. arra, hogy Nagykozáron építsen bölcsődét. Előbbiről még csak azt sem sikerült kideríteni, hogy hol építkeznek majd, utóbbiról pedig Nagykozár polgármestere mit sem tudott, Radivojevics Dávid lapunknak azt mondta, nem tud arról, hogy megindult volna az építkezés, és azt is csak nagyjából tudja, hogy hol fekszik a telek, ahova építkeznének. Utóbbi cég ellen is nemrég még kényszertörlési eljárás volt folyamatban, valamint mindkét cégben közös, hogy tulajdonosaik, illetve ügyvezetőik nem az adott településen laknak, hanem akár kétszáz kilométerre a beruházástól.Gyanús bölcsődeépítésekről már Hadházy Ákos független képviselő is többször posztolt. A politikus mutatta be például azt a luxusvillának tűnő, mélygarázzsal is rendelkező épületet Ürömön, ahol a "Vadmarcipán" mini bölcsőde épült meg 220 millió forint vissza nem térítendő támogatásból. Az épületet többször is fölkerestük, első alkalommal teljesen üres volt, másodjára viszont már egy bölcsődei dolgozó nyitott ajtót, aki annyit mondott, hogy már négy gyerek jár hozzájuk.A pazar kilátással rendelkező, fényűző villára hasonlító ingatlan tulajdoni lapjáról derült ki, hogy az egy másik cég tulajdonában van, és csak 2028-ig van használati engedélye rá a Vadmarcipán bölcsődének. Ezért megkerestük kérdéseinkkel a cég ügyvezetőjét. Balázs Nóra azt írta:Az intézmény jelenleg is működik, az ingatlan már nem áll uniós támogatás hatálya alatt.Azonban - hiába kérdeztünk vissza - az nem derült ki, hogy ez azt jelenti-e, hogy visszafizették az EU-s támogatást.Azt írta, a mini bölcsőde 16 férőhelyes, és jelentős segítséget nyújt a helyi családoknak, különösen egy olyan településen, ahol a kisgyermekes háztartások száma magas, de a férőhelyek száma alacsony - ehhez képest nemrég még csak négy gyerek járt az intézménybe. Az ügyvezető kiemelte:A működést hátráltatja, hogy Hadházy Ákos országgyűlési képviselő rendszeresen megjelenik az intézmény előtt és fotókat készít - ez több szülőt elbizonytalanít, akik gyermekeik nyugalmát és biztonságát tartják szem előtt.Érdekesség, hogy Balázs Nóra azt is megemlítette, hogy az Ürömön működő Vadmarcipán Mini Bölcsőde EU-s pályázatát Szücs Edit nyerte el a cég alapítójaként. Szücsnek és a Vadmarcipán Bölcsőde Nonprofit Kft. korábbi címe egyébként megegyezett azzal a címmel, ahol az Apróka Bölcsőde Nonprofit Kft. alapították. Ez az a cég, ami a már említett épülettorzót maga után hagyta Visegrádon.7 fotóBalázs Nóra egyébként több bölcsődét üzemeltető cégnek a vezetője, valamint az ő irányítása alatt működik a Csillag Pagony Nonprofit Kft. is, ami a III. kerületben üzemeltet óvodát, valamint a közelmúltig a XV. kerületben működtette a Ribizli Bölcsődét és Óvodát. Utóbbi nemrég bezárt, ám tavalyi látogatásunkkor sem találtunk ott senkit. Ennek az intézménynek azért van jelentősége, mert létrehozására egy korábbi EU-s program keretében 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el. A támogatói adatlap szerint a projekt tervezett befejezése 2019. december 31. volt.E dátum és a bezárás ténye arra utal, hogy a kötelező 5 éves fenntartási idő után rögvest bezárták az intézményt.De ez még nem minden, további figyelemre méltó körülmény, hogy a Ribizli óvoda helyén már ezt megelőzően is egy óvoda működött, ez volt a Madárka Óvoda. A Google korábbi felvételén még látható is az épület korábbi állapota és a Madárka óvoda táblája. Ez pedig azt jelenti, hogy már egy meglévő óvoda épületét alakították át, amire elköltöttek 150 millió forintot, hogy aztán 5 évvel később bezárják, az ingatlan pedig magántulajdonban van.Utóbbi intézményről szintén érdeklődtünk Balázs Nóránál, aki azt írta, hogy a bölcsőde fejlesztésére irányuló pályázatot nem ő, hanem Herczeg Ágnes, a Csillag Pagony Nonprofit Kft. korábbi tulajdonosa nyerte el, és ő is valósította meg a beruházást. A beruházás befejezését követően a Csillag Pagony Nonprofit Kft. tulajdonjogát vették át, az ingatlanra pedig bérleti szerződésük volt.A bölcsőde az 5 éves kötelező fenntartási idő lejártával zárt be, ennek megfelelően a további hasznosításról az ingatlan tulajdonosa dönt majd, mivel a Kft. nem tulajdonosa az épületnek.Hozzátette, fontos megjegyezni, hogy a XV. kerületben több állami fenntartású óvoda is bezárt az utóbbi időszakban, és az említett óvoda működtetése is folyamatos veszteséget termelt. Arra viszont nem adott választ, hogy milyen fejlesztéseket hajtottak végre az egyébként óvodának berendezett ingatlanon 150 millió forint értékben.	Elhagyatott épülettorzók, köddé vált cégek: nem épülnek a bölcsődék, amikre százmilliókat adott az Európai Unió	A pályázatok sorsáról a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban döntöttek, így arról is, hogy egy önkormányzat helyett inkább egy olyan cégnek ítéltek forrást, amelyik aztán eljárás alá került.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/06/03/europoli-bolcsode-beruhazas-epites-europai-unio-vissza-nem-teritendo-tamogatas-elhagyatott-epulettorzo-vegrehajtas-kenyszertorles/	2025-06-03 06:00:05	true	null	null	24.hu
Országszerte negyedmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatásokat nyertek el semmiből alakult nonprofit cégek bölcsődeépítésre. A társaságok nagy vállalásokat tettek pályázataikban: napelemet, hőszivattyút, elektromos autótöltőt ígértek. A 24.hu több helyen leállt, kétes beruházásokat, elhagyatott épülettorzókat, végrehajtás és kényszertörlés alatt álló cégeket talált, miközben van olyan bölcsőde, aminek már készen kellene lennie. A pályázatok sorsáról a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban döntöttek. Arról is, hogy egy önkormányzat helyett inkább egy olyan cégnek ítélték a forrást, amelyik utána eljárás alá került. Navracsics Tibort cikkünk alapján a szocialista Tóth Bertalan kérdezte arról:Milyen lépéseket tesz az bölcsődeépítések kapcsán történt visszaélések ügyében?Hány bölcsőde építésére nyertek el vissza nem térítendő támogatást hazai cégek az elmúlt tíz évben?Hány olyan volt ezek közül, mely nem készült el a pályázatban vállalt időpontig?Változtatnak-e a pályázatok elbírálásán annak érdekében, hogy legközelebb inkább önkormányzatok építsenek bölcsődét kétes hátterű cégek helyett?Tesznek-e lépéseket az uniós forrásokkal történt nyilvánvaló visszaélések miatt?Minisztere megbízásából Latorcai Csaba államtitkár azt válaszolta, hogy a kormány a hazai bölcsődei hálózat fejlesztésére 2010 óta kiemelt figyelmet, támogatást biztosított. Az államtitkár ezt követően hosszan sorolta az elért eredményeket. Az elmúlt másfél évtizedben megduplázták a bölcsődei férőhelyek számát. 2010-ben 32 ezer férőhely állt rendelkezésre, ma már csaknem 70 ezer, állami és uniós forrásból újabb vidéki munkahelyi bölcsődék létrehozását is támogatják. Meghirdették a rendkívül népszerű bölcsődei térítésidíj-támogatást, ösztöndíj-programot indítottak a kisgyermeknevelő hallgatóknak.Latorcai Csaba szerint az elmúlt másfél évtizedben a bölcsődei hálózat és ellátás fejlesztése igazi sikertörténet, amitaz ellenzéki képviselők és a sajtó is hajlamos méltatlan módon figyelmen kívül hagyni. A sajtó által sugallt kép ellenére ugyanis a bölcsődefejlesztési pályázatok kedvezményezettjei döntően önkormányzatok vagy azok tulajdonában álló nonprofit cégek, valamint egyházak. A pályázati konstrukciók a területi szereplőkkel, a vármegyei önkormányzatokkal egyeztetésben, velük közösen kerültek kialakításra, így a lehetséges pályázói körök is.Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében a Bölcsődei nevelés fejlesztése című pályázati konstrukcióban kizárólag 3000 lakosságszám feletti települések önkormányzatai és egyházai nyújthatnak be pályázatot. Az RRF-es konstrukcióban tehát sem nonprofit, sem nyereségérdekelt cégek nem lehetnek támogatottak. Az operatív programok keretében az elmúlt tíz évben a bölcsődefejlesztésre elnyert pályázatok között kevesebb mint 4% volt olyan projekt, melyre hazai cégek nyertek el vissza nem térítendő támogatást. Ezek közül az elmúlt tíz évben csak három pályázat nem valósult meg határidőben - írta az államtiktár, aki szerint a 24.hu által felsorolt projektekre vonatkozó pályázati felhívások alapján azonos feltételekkel nyújthatták be kérelmüket önkormányzatok és nonprofit szervezetek. A fejlesztéspolitikai projekteknél folyamatos a kapcsolattartás a kedvezményezettekkel, az irányító hatóságok feladata a nyomon követés, a jogszabályoknak való megfelelés vizsgálata.Amennyiben szabálytalanságra okot adó körülmény merül fel, az intézményrendszer szabálytalansági eljárás keretében kivizsgálja azt. Kényszertörlési eljárás esetében szabálytalansági eljárás indul. Az említett projektek esetében a pályázati felhívás alapján a záró elszámolást legkésőbb 2029. június 29-ig kell benyújtani. A cikkben említett projektek még nem zárultak le, valamint olyan is szerepel köztük, amely esetében a megvalósítási helyszín változása van folyamatban. Amennyiben a kedvezményezett nem számol el a projekttel a szerződésben meghatározottak szerint, úgy a kifizetett támogatási összeg minden esetben visszakövetelésre kerül.	Elhagyatott épülettorzók, köddé vált cégek: reagált a kormány	Vissza kell adni az uniós pénzt, ha nem épül meg a bölcsőde.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/06/20/kormany-bolcsode-beruhazas-unio-tamogatas/	2025-06-20 11:34:07	true	null	null	24.hu
Három év letöltendő börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte a Pécsi Ítélőtábla Töröcskei István jobboldali üzletembert, a Széchenyi István Hitelszövetkezet korábbi elnökét, az Államadósság Kezelő Központ volt vezetőjét.A hitelszövetkezet volt ügyvezetője, B. L. három és fél év szabadságvesztést kapott. Mindkét korábbi vezetőt öt évre eltiltották a foglalkozásától is.Nyári Roland, a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség helyettes szóvivője az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre elmondta, a letöltendő szabadságvesztésre ítélt két vádlott a büntetés kétharmada után bocsátható szabadlábra. Az ügy elsőrendű vádlottja, azaz az ügyvezető fellebbezett az ítélet ellen, míg a másik letöltendő szabadságvesztésre ítélt terhelt három munkanapot tartott fenn a nyilatkozata megtételére.Az osztályvezető ügyész érdeklődésünkre elmondta, hogy mindketten tagadták a bűnösségüket az utolsó szó jogán. A korábban felmentett további vádlottakat ugyancsak bűnösnek mondták ki hűtlen kezelés miatt, őket egy év nyolc hónap és két év közötti, végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.A Zala Vármegyei Főügyészség emelt vádat hűtlen kezelés miatt, és állította bíróság elé az azóta már felszámolt hitelszövetkezet vezetőit, az ügyvezető igazgatót számvitel rendje megsértésével is megvádolták. A hitelszövetkezet pénzügyi helyzete 2012-re a korábbi rossz hitelezési gyakorlat miatt a működés ellehetetlenülésével fenyegetett, ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szorosabb felügyelet alá vonta működését. Azt is előírták a döntéshozók számára, hogy csak olyan hitelkérelmeket engedélyezzenek, amelyeknél a visszafizetés meghiúsulásának kockázata minimális. A hitelszövetkezet döntéshozó szerveinek tagjai azonban 2013-ban is folytatták a felelőtlen hitelezést, és hét gazdasági társaságnak nyújtottak hitelt oly módon, hogy azok a visszafizetés elmaradása eredményekénttöbb mint félmilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a hitelszövetkezetnek.A Zalaegerszegi Törvényszék tavaly februári első fokú ítéletével mind a nyolc vádlottat felmentette a hűtlen kezelés vádja alól, kizárólag a korábbi ügyvezető igazgatót marasztalta el a számvitel rendjének megsértése miatt, ezért őt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.Az első fokú ítélet ellen az ügyész és az ügyvezető is fellebbezett. A Pécsi Ítélőtábla egyetértett a fellebbviteli főügyészséggel, és minden vádlott bűnösségét megállapította hűtlen kezelés bűntettében.A másodfokú ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést, a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség egy vádlott kivételével tudomásul vette az ítéletet. A fellebbezések miatt az eljárás harmadfokon folytatódik a Kúrián.	Három év letöltendő börtönre ítélték Töröcskei Istvánt	A hitelszövetkezet volt ügyvezetője még nála is súlyosabb büntetést kapott. Töröcskei és a másik vezető is tagadott az utolsó szó jogán.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/05/30/harom-ev-letoltendo-bortonre-iteltek-torocskei-istvant/	2025-05-30 14:53:24	true	null	null	24.hu
Az Orbán-kormány az állami vagyon gyarapítását tűzte zászlajára még 2010-es kampányában, ennek ellenére az elmúlt években látványosan csökkent a portfólió. Ráadásul úgy, hogy érdemi privatizációs bevételek sem keletkeztek, pedig a magánosítás lehetővé tenné az államadósság csökkentését - így a költségvetést fojtogató kamatkiadások mérséklését.A privatizációs hullám az Orbán-kormányok esetében rendre választások közeledtével vált jellemzővé, és ez zajlik ezúttal is. A Nemzetgazdasági Minisztérium a múlt héten jelentette be, hogy 80 milliárd forintért akarja "eladni" elmúlt években több száz milliárd forintos adófizetői befektetésekből építgetett magyar állami hadiipari vállatok állami részesedéseit. A tervek szerint egyetlen vevő jöhet szóba, a Jászai Gellért NER-milliárdos ellenőrzése alatt lévő tőzsdei cég, a 4iG Nyrt.A kormány tervei szerint a kilenc cégből álló privatizációt már nyár végére nyélbe ütnék. Olyan cégek kerülhetnének így NER ellenőrzése alá, mint a ex-Maléves repülőgép karbantartó, az Aeroplex Kft. 100, Rheinmetall Hungary Munitions Zrt., a Rheinmetall Hungary Zrt. 49-49, Hirtenberger Defence Systems Kft. 100 százaléka. Ez utóbbi aknavető gyárat minimum 12,8 milliárd forintért vette meg a magyar állam még 2019-ben. Pontosabban az állami hitelgarancia értéke volt ekkora, a vételárat titkolták. De eladó sorba kerülhet a Airbus Helicopters Kft 30 százaléka is.Jászai Gellértnek adnák az állami hadiipartAz NGM közleménye szerint a privatizáció abban az értelemben sajátos lenne, hogy az "állam kezében maradnak gyártást és termelést végző kritikus infrastruktúrákat, míg a kapacitások hatékonyabb kihasználása és az exportképesség optimalizálása érdekében azok hasznosítása, azaz a termelés és értékesítés, az új, többségében piaci szereplő által tulajdonolt vállalat feladata lesz, a meglévő infrastruktúra bérlésén keresztül." Vagyis a reménybeli NER-es vevőnek nem kell megvenni cég eszközeit, hanem azt bérli. A kormány szerint így nem sérül a "szuverenitás", másik oldalról a vételár egy nagyságrenddel kisebb lehet az ügylet valós értékénél, hiszen az eszközök a 4iG Nyrt. nem megvásárolja, hanem bérelni fogja.Ruszin-Szendi Romulusz szerint az Orbán-kormány destabilizálja a magyar hadiipartHasonló privatizációs felbuzdulás volt tapasztalható az Orbán-kormánytól az előző kormányzati ciklusban is, ráadásul az akkori magánosítási akciókban sem volt szempont az állami vagyonvesztés, ellenben a privatizáció nyertesei akkor szintén a kormányhoz közelálló szervezetek voltak. A 2022-es választások megelőző időszakban kótyavetyélte el a kormány az állam utolsó értékes részesedéseit a Mol Nyrt.-ben, illetve a Richter Nyrt.-ben. A Mol Nyrt.-ben a magyar államnak közel 25 százalékos tulajdona volt, miután annak 21,1 százalékát az orosz Surgutneftegastól vásárolta meg 1,88 milliárd euróért (mai árakon 752 milliárd forintért) és további 4 százalékot szerzett az államosított magánpénztári vagyonból. Ezeket a részvényeket ingyenes vagyonjuttatás keretében különböző "közhasznú" vagyonkezelő alapítványok kapták meg, amelyek közös jellemzője, hogy a szervezetek kuratóriumaiban a Fidesz vezetéséhez hű kurátorok álltak vagy állnak jelenleg is.A legkirívóbb esetta fideszes káderképző Mathias Corvinus Collegium feltőkésítése volt, amely a Mol Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékát kapta meg ingyenes vagyonjuttatás keretében.A cél, hogy MCC a osztalékokból fedezze a "közhasznú" tevékenységét. További 10 százalékot kapott a Mol-ból a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, míg mintegy 5 százalék került a Mol-Új Európa Alapítványához. Ez utóbbi alapítvány pályázati úton támogat művészeti, oktatás, sport tevékenységet. Jelenleg az elajándékozott 205 millió darab egykor állami Mol-részvény értéke 602 milliárd forint.Az egykori állami részesedések után a jelenlegi részvénytulajdonosokösszesen 55 milliárd forint osztalékot kaptak csak az idén, tavaly 50 milliárd forintnyi osztalék került kifizetésre a volt állami részvények után, vagyis 2020 óta 200-250 milliárd forint osztaléktól esett el a költségvetés.A Richter Nyrt. 10-10 százaléka az MCC-hez, illetve a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz került, míg 5 százalék jutott Semmelweis Orvostudományi Egyetem alapítványi fenntartójának, a nagy állami részvényosztogatás keretében. A 47 millió elajándékozott részvény mai értéke 507 milliárd forint, tavalyi év után kapott osztalék 20,3 milliárd forint volt - amely számok alapján nem igazán tűnik úgy, hogy az ügylettel az adófizetők jól jártak volna, hiszen egyértelműen kimutatható vagyon és jövedelemvesztés.A Mol és Richter állami részvénycsomagjainak elajándékozása a legnagyobb tétel volt az állami vagyon leépítésben az elmúlt években, de nem az egyetlen.A különféle vagyonkezelő alapítványok több mint ezer milliárd forint értékben kaptak vagyont 2020-2023 között.Csak 2020-ban 2021-ben 800 milliárd forinttal csökkent az állami vagyont kezelő MNV Zrt. eszközállománya, kizárólag az ingyenes vagyonjuttatások miatt - hámozható ki az MNV Zrt. éves beszámolóiból.A Mol és Richter részvények mellett számolatlan ingatlan került ki az állami portfólióból, és itt nem túlzás a számolatlanul, ugyanis ezekről egyetlen szót sem ejt az éves beszámoló.2022-ben további 208 milliárd forintot, 2023-ben pedig 27 milliárd forintot adott át az állam alapítványoknak, önkormányzatoknak, más ismeretlen szervezeteknek - zömmel ingatlanokról van szó.A MNV Zrt. 2024 vagyonkezelési mérlege még nem készült el. Az állam vagyonkezelés stratégiáját jól mutatja, hogy míg 2020-2023 közötti négy évben 1035 milliárd forintnyi vagyon ajándékozott el, addig a négy év alatt mindössze 129,9 milliárd forintnyi privatizáció bevétel keletkezett, ebből 2020-ban 93 milliárd. Akárhogy számoljuk az kijelenthető, hogy azóta nem volt érdemi privatizációs bevétel.Ahogy az várható volt, főleg NER-közeli körök vinnék a magyarországi pályaudvarok üzemeltetését	Az Orbán-kormány 1100 milliárdnyi vagyont ajándékozott el 2020-23 között, miközben privatizációs bevétele csak 130 milliárdot tett ki	Most a hadiipar van soron. Nagy kérdés, hogy ez eladás vagy ajándékozás lesz-e?	null	1	https://nepszava.hu/3284301_allami-vagyon-ajandekozas-orban-kormany-hadiipar-privatizacio	2025-06-20 05:55:00	true	null	null	Népszava
Minden eddigi rekordját megdöntve 10,2 milliárd forint nyereséget hozott adózás után a dohánykiskereskedők monopolhelyzetű ellátója, az Országos Dohányboltellátó Kft.A cég bevétele az előző évihez képest 70 milliárddal, 1123 milliárd forintra nőtt.A dohánypiac újraszabályozása az akkor kancelláriaminiszter Lázár János nevéhez fűződik, és a fideszes politikus hódmezővásárhelyi gazdasági holdudvarának erős emberéhez, Sánta Jánoshoz köthető a kivételezett helyzetű dohánynagykereskedő többségi tulajdonosa, a Tabán Trafik Zrt.Az Országos Dohányboltellátó Kft. két tagja a rekordprofitból rekord méretű osztalékot vett ki: 9,885 milliárd forint kifizetésről határoztak a taggyűlésen. Eddig az egy évvel korábbi, 9,4 milliárd forintos kifizetés volt a csúcs.A két tag között a tulajdoni arányok úgy oszlanak meg, hogy az üzletrészek 51 százaléka az említett Tabán Trafik Zrt.-é, 49 százalék pedig a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-é, de a hasznon egészen más arányban osztoznak. Az alapszabály értelmében az osztalék 75 százaléka a Tabán Trafik Zrt.-t illeti, 25 százalék pedig a BAT-é. Ezek szerinta Tabán Trafik 7,4 milliárdot,a BAT bő 2,4 milliárdot vihetett a nyereségből.A mérlegbeszámoló kiegészítéséből kiderül, hogy év közben 7,5 milliárd forint osztalékelőleget már kifizettek, és idén áprilisban érkezhetett a maradék 2,385 milliárd. A sietős kifizetésre az alapszabály magyarázatot ad: ha ha nyereséges a cég, akkor a "társaság minden esetben köteles osztalékot fizetni", úgy, hogy "a cash flow pozíciója által lehetővé tett legrövidebb időn belül az osztalékként kifizethető teljes összeget kifizeti a tagok részére".A dohányboltellátó monopólium 2015-ös alapítása óta durván 56 milliárd forint nyereséget hozott össze, és abból mintegy 53 milliárdot vett ki osztalék formájában a Tabán Trafik-BAT páros. Ugyanezen idő alatt 36,5 milliárd forint koncessziós díjat fizettek be a költségvetésbe.	Tízmilliárdos dohánybizniszből részesül Lázár János vásárhelyi holdudvara	Tíz év alatt 56 milliárd forintot hozott két magáncégnek a trafikok ellátási joga.	null	1	https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/30/98-milliard-osztalek-dohanybizniszlazar-janos-hodmezovasarhelyi-holdudvara/	2025-05-30 13:32:32	true	null	null	24.hu
Ígéretemnek és törvényi kötelezettségemnek eleget téve nyilvánosságra hoztam a titkos Audi szerződést - közölte Pintér Bence Facebook-oldalán. A győri polgármester emlékeztetett: a kampány alatt, majd megválasztása után is mindig azt az álláspontot képviselte, hogy a szerződésnek a közérdekű adatait nyilvánosságra kell hozni."A szerződés miatt a mostani, nem éppen rózsás költségvetési helyzetünk kritikussá is válhat. Hiszen a szerződésben arra kötelezte magát az önkormányzat, kifejezetten az iparűzési adó kapcsán, ha más önkormányzat adót csökkent, például Kecskemét, Debrecen, vagy Szeged, ahol az Audi iparági konkurensei is jelen vannak, vagy bármely más település, ahol autóipari cég jelen lesz, akkor nekünk is tovább kellene csökkenteni az iparűzési adót" - jelezte a városvezető, majd hangsúlyozta, hogy ettől függetlenül az iparűzési adó mértéke nem csökkenne, akármilyen kicsi is az adóbevételük, tehát még kevesebb iparűzési adóból kellene még több adót fizetniük.Újabb lépést tettünk a város átlátható működése felé, és - a lehetőségeinkhez, a megnyírt polgármesteri jogköreimhez mérten - felszámoljuk a fideszes politikát, melynek lényege annak eltitkolása volt, hogy hová is lett a pénz, mire is költi a város a győriek pénzét	Nyilvánosságra hozta a titkos Audi-szerződést a győri polgármester	Ígéretének és törvényi kötelezettségének eleget téve.	null	1	https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/30/pinter-bence-audi-szerzodes-nyilvanos/	2025-05-30 13:09:18	true	null	null	24.hu
Megduplázta a nyereségét az osztrák-magyar közös vasútvállalat, a Győr-Sopron-Ebenfuhrt Vasúti Zrt. áruszállító leányvállalata, a GYSEV Cargo Zrt., amelyről decemberben jelentették be, hogy a többséget a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s Nyrt. szerzi meg.A szakértők a GYSEV legizgalmasabb részének a szállítmányozó leányát tartják, évek óta üzembiztosan hozza a nyereséget, és a piaci kilátások további növekedést vetítenek előre. Tavaly lépett is egyet a GYSEV Cargo, az értékesítés árbevétele 3,4 százalékkal, 22,9 milliárd forintra nőtt, és a cég 623 millió forint adózott eredményt könyvelt el. Ez több mint duplája az egy évvel korábban kimutatott 257 millió forint profitnak.Mint megírtuk, tavaly októberben a magyar állam (illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium) erőszakkal lenyomott egy tőkeemelést az osztrák üzlettárs torkán, így 75,01 százalékos részesedéssel döntő szava lett a közös vasúti társaságban, az osztrákoknak 25 százalék alatti részesedéssel nem sok beleszólásuk maradt az üzletmenetbe. Ebből adódóan a május 21-én tartott közgyűlésen az osztrák állam képviselője már nem akadékoskodhatott, simán átment az előterjesztés 3,8 milliárd forint osztalék kifizetéséről. Ez messze több a 623 milliós nyereségnél, de kipótolták a szabad eredménytartalékból.Az alapítói határozatban nincs szó arról, hogy ebből a pénzből már a miniszterelnök veje is részesedne. A szöveg szerint "az egyedüli részvényes, a GYSEV Zrt. részére" 2025. december 31-éig történik a kifizetés, két részletben: június 30-ig 2 milliárd, az év végéig pedig 1,8 milliárd forintnak kell megérkeznie.Tavaly decemberben a Waberer’s arról adott ki közleményt, hogy adásvételi szerződést írt alá a GYSEV Cargo Zrt. 62,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról, illetve kötelezettséget vállalt, hogy a zárást követően további, várhatóan nagyságrendileg 2 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a GYSEV Cargóban a vasúti logisztikai infrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek eredményeképpen a részesedése 70 százalékosra nő.A GYSEV-nek így 30 százaléka marad a szállítmányozó leányvállalatában. Az ügylet zárását a közlemény 2025 első félévének végére tette. Ezek szerint a jelenlegi felállásban megszavazott 3,8 milliárd forint osztalék még a GYSEV Zrt.-be folyik be.Az anyavállalat, a GYSEV Zrt. értékesítésből származó árbevétele egyébként 34,3 milliárd forint volt tavaly, 16,8 százalékkal több az előző évinél. A nyeresége viszont gyengébben alakult: az adózott eredmény 1,3 milliárd forint volt tavaly, míg egy évvel korábban még 2,9 milliárd forint szerepelt ezen a soron. A nyereségből nem vettek ki osztalékot, azt teljes egészében az eredménytartalékba tették.	Lázárék elfoglalták a GYSEV-et, most 3,8 milliárdot rántanak ki a cargocégből	Úgy néz ki, hogy még Tiborczék érkezése előtt kiürítik a kasszát.	null	1	https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/30/lazar-janos-gysv-cargo-38-milliard-osztalek/	2025-05-30 11:35:59	true	null	null	24.hu
Az ügyészség vádirata alapján, többrendbeli csalás, ügyvédi visszaélés és más bűncselekmények miatt a közelmúltban letöltendő börtönre ítélte a bíróság a Lánchíd-botrány főszereplőjét, Vig Mórt és két társát - derült ki a vádhatóság megkeresésünkre küldött, nevek nélkül adott tájékoztatásából. A praxisától már korábban eltiltott ügyvéd három évet kapott, illetve öt évig nem gyakorolhatja ügyvédi tevékenységét. A döntés nem jogerős.A bűnügy szálai egészen 2018 szeptemberéig érnek, onnantól kezdve, több mint fél éven keresztül Vig és két barátja (egyikük egy nemzetközi körözés alatt álló bűnöző) a vád szerint szervezetten, harminckét sértettet tévesztettek és károsítottak meg, valamint további nyolc személyt kíséreltek meg becsapni. A csaláshoz kellett egy ghánai cég , egy kitalált történet egy dúsgazdag, ám valójában nem létező befektetőről, valamint sok hiszékeny ember.A bűnszövetség a vádirat szerint több mint hetvenmillió forinthoz jutott csalárd módon, illetve további tizenhatmillió forintot is megkíséreltek megszerezni. Egyes károsultak a kicsalt összegeket közvetlenül Vig ügyvédi letéti számlájára utalták, a pénzeket pedig a jogász pár órával az utalások után az irodájához közel eső ATM automatából fel is vette.Vig Mór neve azután vált ismertté, hogy 2023 novemberében megbukott egy sok száz milliós számlagyárral. Később az is kiderült róla, hogy kulcsszereplője a baloldal egyik nagy korrupciós ügyének, a túlárazott Lánchíd-beruházásnak. Ismert, 2019 őszén Karácsony Gergely főpolármesterré választásával a baloldal átvette a hatalmat Budapesten.Karácsonyék a váltás után megfúrták a Tarlós Istvánék által a Lánchíd felújítására kedvező feltételekkel kötött tendert és új közbeszerzési eljárást írtak ki.A pályázaton az előző városvezetés alatt is befutó A-Híd Zrt. lett a győztes, csakhogy furcsa módon ötmilliárd forinttal drágább ajánlattal nyertek, mint amennyiért a Tarlós-érában végezték volna el a munkát. Ide tartozik, hogy majdnem hatvanszorosára, 4,2 milliárd forintra emelték a Tarlós idején zajló tenderhez képest a vállalkozónak járó előleget, a céget terhelő kötbért viszont megfelezték.Kiszivattyúzhatták a Lánchíd-pénzeketMegírtuk azt is, hogy 2020 novembere és 2022 júliusa között aaz A-Híd 1,4 milliárd forintot utalt az exügyvéd cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek, aminek nagy részét Vig Mór készpénzben fel is vette egy másik ügyvéd segítségével. Egy kipakoló bennfentes szerint Vig a Mammut bevásárlóközpontnál található biztonsági cég irodájába járt "elszámolni" a Lánchíd-beruházásból kiszivattyúzott , majd készpénz formájában felvett összegekkel.A férfi azt is tudni véli, hogy a kiszivattyúzott Lánchíd-pénzekből jelentős összegek kerültek a fővárosi baloldalhoz. Az ügyben hűtlen kezelés, költségvetési csalás és vesztegetés gyanújával is eljárás zajlik.	Elítélték a Lánchíd-botrány kulcsfiguráját	Karácsonyék a váltás után megfúrták a Tarlós Istvánék által a Lánchíd felújítására kedvező feltételekkel kötött tendert és új közbeszerzési eljárást írtak ki.	null	1	https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/lanchid-botrany-vig-mor-itelet	2025-06-19 14:10:20	true	null	null	Magyar Nemzet (MNO)
"Bence Horváth 47 éves, spanyol állampolgár, aki az Egyesült Arab Emírségekben él, ma bűnösnek vallotta magát az Egyesült Államok szövetségi bíróságán abban, hogy összeesküvésben vett részt amerikai gyártmányú rádiókommunikációs technológia illegális kivitelére orosz felhasználók részére, exportengedély nélkül" - ezzel kezdődik az amerikai igazságügyi minisztérium keddi közleménye.Az írásból kiderül, "Horváth és mások 2023 januárjától kezdődően tárgyalásokat folytattak egy kis amerikai rádióforgalmazó céggel, azzal a céllal, hogy amerikai gyártású, katonai célú rádiókat és azokhoz tartozó kiegészítőket szerezzenek be és exportáljanak Oroszországba. Az elkövetkező hónapokban Horváth tovább folytatta ezeket az erőfeszítéseket, és azt tervezte, hogy a beszerzett eszközöket Lettországon keresztül, egy szállítmányozó cégen át juttatja el Oroszországba. Az összeesküvés részeként Horváth 200 darab katonai célú rádiót vásárolt, és szándékában állt ezeket Oroszországba exportálni. Azonban végül nem járt sikerrel, mivel az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi Hivatala feltartóztatta a szállítmányt, megakadályozva, hogy a rádiók tiltott orosz végfelhasználókhoz kerüljenek."Az ügy részleteiről többször is írtunk a 444-en, miután tavaly augusztusban kiderült, egy magyar férfi akart katonai rádiókat csempészni Oroszországba. Nem csak azt tudtuk meg, kiről van szó, hanem azt is, hogy Horváth édesanyja, Horváth Ficzere Margarita a magyar külügy által megbízott moszkvai cég irodavezetője és az orosz belügy hivatalos beszállítója volt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézményeként működő HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség moszkvai partnerirodáját - melyet ő vezetett - együtt adták át Szijjártó Péterrel. Az irodában a most magát illegális katonai eszközök csempészetében bűnösnek valló Bence Horvath is dolgozott, és eljárt magyar kereskedelmi ügyekben.Horváth Ficzere az, aki irányíthatta a Budaphone nevű és a PromSzvjazRádió nevű, kísértetiesen hasonló orosz cégeket és amelyeknek több mint 15 milliárd forintnyi orosz állami megbízásaikat tudtuk azonosítani. Ezeket a megrendeléseket az orosz belbiztonsági szervek, a hadsereg egyes egységei és az orosz Nemzeti Gárda (Roszgvargyija) adta le a cégeknek ugyanúgy mostanra szankció alá eső Motorola eszközök beszerzésére, mint ahogy most Horváth Ficzere fia is ezért áll bíróság előtt Amerikában.Horváth Ficzere Margarita 2019 decembere óta még ha egy orosz cégen keresztül is, de a magyar államot képviselte a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség partneriroda vezetőjeként és ekként minimum 816 millió forintot kapott magyar közpénzből. A partner iroda 2023-ig működött. Ezalatt a négy év alatt a hozzá köthető PromSzvjazRádió számos megrendelést teljesített az orosz belügy szerveinek, a Roszgvargyijának, az orosz katonaságnak és más szerveknek. Azután is szállították a katonai minőségű rádiókat, hogy Oroszország agressziót hajtott végre Ukrajna ellen és illegális háborúba kezdett egy másik ország területén. Sőt, az igazán nagy tételeket épp ezalatt szállították le egészen addig, amíg Bence Horváthot el nem kapták az amerikai hatóságok.Amikor szeptemberben érdeklődtünk a magyar külügyminisztériumnál ebben az ügyben, azt mondták, a moszkvai partner irodát nem egy magyar állami cég működtette, hanem egy orosz magáncég, 2023 tavaszán pedig be is zárt. Arra nem érkezett válasz, hogy miért egy orosz céget bíztak meg végső soron a magyar állam képviseletével, hogy miért kellett bezárni az irodát és hogy átvilágították-e Horváthékat a megbízás előtt. Bence Horváthot az amerikai bíróság öttől hét évig terjedő büntetéssel sújthatja. Az ítélethirdetést szeptemberre tűzték ki.	Bűnösnek vallotta magát a magyar külügy moszkvai partnerirodájának munkatársa, aki katonai rádiókat csempészett Oroszországba	Bence Horváth édesanyja Szijjártó Péterrel adta át a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség partnerirodáját, miközben milliárdos katonai megbízásokat teljesített a Kreml-nek.	null	1	https://444.hu/2025/06/19/bunosnek-vallotta-magat-a-magyar-kulugy-moszkvai-partnerirodajanak-munkatarsa-aki-katonai-radiokat-csempeszett-oroszorszagba	2025-06-19 13:02:13	true	null	null	444
A jogerős bírósági ítélet alapján az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) ki kell adnia az egymilliárd eurós kínai gigahitel szerződéseit. A döntésről a pert kezdeményező Demokratikus Koalíció (DK) politikusa, Varju László számolt be a Facebookon.A DK először közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a dokumentumokat, azonban az ÁKK megtagadta a szerződések kiadását, így a párt pert indított. Az eljárás a mai, másodfokú ítélettel zárult le.A magyar állam 2024 tavaszán vett fel egymilliárd eurónyi devizahitelt kínai bankoktól. A hitelt három kínai pénzintézet, a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította.A pénzt infrastrukturális és energetikai feljesztésekre használhatja fel a magyar állam. A hitel futamideje 3 év, a visszafizetési határidő pedig 2027. április 19. A legfontosabb részletet, vagyis a kamat mértékét azonban nem közölte az ÁKK.Az 1 milliárd euró nem kis összeg, a kötvénytartozásokat nem számolva ez a magyar állam legmagasabb összegű hiteltartozása. Kicsivel megelőzve a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett 917 millió dolláros hitelt.	Az Államadósság Kezelő Központnak ki kell adnia az egymilliárd eurós kínai hitel szerződéseit	Jogerős bírósági ítélet alapján.	null	1	https://444.hu/2025/06/19/az-allamadossag-kezelo-kozpontnak-ki-kell-adnia-az-egymilliard-euros-kinai-hitel-szerzodeseit	2025-06-19 12:59:58	true	null	null	444
Továbbra is kiemelkedő a magyarországi vádemelési arány az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlásaival érintett ügyekben - közölte a Legfőbb Ügyészség.Az OLAF 2024-es éves jelentése szerint a 2020 és 2024 közötti igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány hatvanhét százalék volt.Ez lényegesen meghaladja a harminckilenc százalékos uniós vádemelési átlagot.Magyarországon az OLAF-ajánlásokkal érintett ügyek közül kettőben vádemelés történt, egy ügyben pedig a nyomozást megszüntették. További tizenhat ügyben a nyomozás folyamatban van. Az éves jelentésben érintett időszakot követően, 2025. január 1. óta az ügyészség vádat emelt további egy esetben, egy másikban pedig az eljárást megszüntették.Ez alapján jelenleg tizennégy OLAF-ajánlással kapcsolatos ügyben nyomoznak a hazai hatóságok.A magyar ügyészség 2020 és 2024 között, amelyben figyelembe vették a jelentésben nem szereplő időszakban érkezett igazságügyi ajánlásokat is, összesen tizenkét olyan ügyben emelt vádat, amelyben OLAF igazságügyi ajánlás szerepelt. A magyar ügyészség legfőbb ügyészi rendelkezés alapján elrendeli a nyomozást minden olyan esetben, amely OLAF igazságügyi ajánlással érintett büntetőügy. Amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják.A Legfőbb Ügyészség kiemelte: a magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók.Borítókép: Illusztráció (	Minden esettel foglalkozik az ügyészség, amit az OLAF tárt fel	Az Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése szerint a magyar vádemelési arány lényegesen meghaladja az uniós átlagot. A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik.	null	1	https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/olaf-ugyeszseg-europai-csalas-elleni-hivatal-vademeles-nyomozas	2025-06-18 20:13:56	true	null	null	Magyar Nemzet (MNO)
Bár a kormány jókora erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne derülhessen ki, milyen problémákkal küszködnek a magyar kórházak, van lehetőség az erről szóló információk összegereblyézésére. Az egyik állami hatóság honlapján ugyanis közzéteszik azokat a határozatokat, amelyek azt tartalmazzák, hogy milyen indokokkal zárnak be kórházi osztályok.Kevés nyomasztóbb olvasmány van ma Magyarországon ezeknél a dokumentumoknál. Ezek a szikár, bürokratikus nyelvezetű szövegek ugyanis minden másnál egyértelműbben árulkodnak arról, hogy mennyire kétségbeejtő helyzetben vannak a magyar állami egészségügyi intézmények.A Budapesti Uzsoki Utcai Kórházban például azért függesztették fel a műtéteket 2024 júliusában, mert az intézmény "folyadékhűtő rendszerének meghibásodása miatt az összes műtőben elviselhetetlenné vált a hőmérséklet". A ceglédi kórházban 2022 januárjában "a fül-orr-gégészeti osztály működésképtelenné vált a szakorvosok betegsége miatt" és csak "egy szakorvosunk munkaképes jelenleg, aki a járóbeteg szakellátást végzi". A dél-budai Szent Imre Kórház sürgősségi osztályán pedig azért nem tudták egy tavaly júliusi éjszakán fogadni a betegeket, mert "nagyobb számban megjelenő ágyipoloskák irtása" történt.És ez csak néhány kiragadott példa. 2020 eleje óta ugyanis több mint 770 esetben zártak be ehhez hasonló indokokkal kórházi osztályokat vagy állítottak le bizonyos ellátásokat Magyarországon. Ezt onnan lehet tudni, hogy ha egy kórházban átmenetileg működésképtelenné válik egy osztály, és emiatt máshova kell küldeni a betegeket, akkor ezekről hivatalos dokumentum, úgynevezett kijelölő határozat születik. Ezekről időnként megjelennek hírek a sajtóban, de átfogó elemzés erről még nem volt a magyar nyilvánosságban.A Direkt36 ugyanakkor most - a mesterséges intelligencia segítségét is felhasználva - épített egy adatbázist ezekre a határozatokra alapozva. Ezeknek az adatoknak az elemzésével és több hónapnyi kutatómunkával készült el Kivérző kórházak címet viselő cikksorozatunk, amelynek főbb megállapításai a következők:A bezárások harmada azért történik, mert nincs elég orvos vagy ápoló, illetve hiányoznak orvosi eszközök. De arra is van példa, hogy egy osztályra túl sok beteg érkezik, ezért nem tudnak ott többet fogadni.Nemcsak a kis, vidéki kórházak osztályai zárnak be, hanem a nagy megyei és centrumkórházak is küszködnek a szakember- és kapacitáshiánnyal.Adatbázisunk segítségével kiderítettük, hogy az országban legtöbbször a szolnoki Hetényi Géza Kórház, a budapesti Szent János és a Jahn Ferenc Kórház kérte, hogy zárják be valamelyik osztályát.Gyakran akadozik a stroke-ellátás, pedig ezekben az esetekben különösen fontos, hogy a betegek minél hamarabb megfelelő kórházi kezelést kapjanak.Emellett sokszor leáll a CT-diagnosztika és a neurológiai ellátás, továbbá a gyermekosztályok, illetve a szülészetek zárnak be a leggyakrabban szakemberhiány miatt.A budapesti nagykórházakban zavarják meg a legtöbb beteg gyógyulását a leállások, közülük is kiemelkedik a Szent János Kórház.A több mint ezersoros adatbázis felépítése mellett összesen 31 interjút készítettünk orvosokkal, mentőkkel, egészségügyi szakemberekkel, politikusokkal és olyan betegek hozzátartozóival, akiket érintett valamilyen módon egy kórházi osztály bezárása. Munkánkat emellett egy mesterségesintelligencia-programozó és egy biostatisztikus is segítette.Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →A kutatásainkból az is kiderült, hogy az Orbán-kormány már 15 évvel ezelőtt is látta, hogy a magyarországi kórházi infrastruktúra fenntarthatatlan, az egészségügyi dolgozók öregedése és elvándorlása problémákat jelent, mégsem történtek valódi lépések az ügyben. Jelenleg a kormány éppen végignézi, ahogy spontán zárnak be kórházi osztályok. Tudatos reform hiányában viszont sokszor az történik, hogy véletlenszerűen vagy a helyi politikai lobbierők befolyásának hatására zárnak be osztályok. Ez a folyamat veszélyezteti a betegek biztonságát is, aminek bizonyítására több személyes történetet is bemutatunk sorozatunk következő részeiben. Emellett ezen az oldalon tovább gyűjtjük az osztálybezárásokkal és a problémás kórházi ellátásokkal kapcsolatos történeteket.Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium elzárkózott az interjú lehetőségétől, kérdéseinkre sem ők, sem a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nem válaszolt. Emellett minden érintett kórháznak küldtünk megkeresést, de többségüktől nem érkezett válasz.Elromlott műszerek, szakemberhiány, ágyi poloskákAz osztályok bezárását a legkülönbözőbb indokokkal kérik a kórházak: például egy elromlott műszer, egy az osztályon terjedő fertőző vírus miatt, vagy éppen azért, mert elfogyott az osztályról a dolgozó, aki ellássa a betegeket. Ilyenkor a kórháznak értesítenie kell a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot, amely kijelöl egy vagy több másik egészségügyi intézményt, hogy azok vegyék át a működésképtelen osztály feladatait. A döntésről hivatalos dokumentum is születik, amelyet kijelölő határozatnak hívnak.Ezek a dokumentumok és az őket módosító vagy visszavonó határozatok 2020 óta felkerülnek az NNGYK oldalára. A többoldalas hivatalos iratokból nemcsak az derül ki, hogy hová irányítják át a betegeket, hanem az is, hogy miért kényszerültek a kórházak bezárni az adott osztályukat.Ezek a rövid indoklások - például a cikkünk elején idézettek is - a magyar kórházak napi küzdelmeiről árulkodnak. Azért is értékes forrásnak számítanak, mert a kórházak belső problémáiról ritkán beszél nyíltan az egészségügyet irányító Belügyminisztérium.Ilyen határozatokból több mint ezer került fel az NNGYK oldalára 2020 óta. A Direkt36 egy mesterségesintelligencia-programozó segítségével letöltötte, és egy közel 1200 soros táblázatba rendezte a fekvőbeteg-ellátást érintő dokumentumokat. Az elkészült adatbázisból kiderül, hogy melyik kórházakban, mikor és mennyi időre állt le az ellátás, mi volt ennek az oka és melyik kórházak vették át a betegeket. A bezárásokat több kategóriába soroltuk annak alapján, hogy szakemberhiány, járványok, vagy éppen egy meghibásodott műszer javítása miatt kellett leállítani a munkát egyes osztályokon. (Az adatbázis felépítésének módszeréről bővebben cikkünk végén olvashat.) Ezután statisztikai elemzéseket készítettünk, részben egy biostatisztikus segítségével.Az elérhető dokumentumok alapján 2020 óta a legtöbbször osztályokat bezáró kórházak a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház, az Észak-budai Szent János Centrumkórház és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház. A sorban következők ezen az infografikán jól látszanak:Térképre is tettük ezeket a kórházakat, itt a nagyobb karikák a többször akadozó ellátásokat mutatják:A fenti rangsorból jól látszik, hogy a leggyakrabban pont olyan intézményekben akadozik egyes osztályok működése, amelyeknek igazán széles körű és kimagasló szintű ellátást kell nyújtaniuk. Ezek a teljes megyéket vagy akár az egész országot ellátó centrumkórházak. Ezekben a kórházakban több a drága, speciális műszer, amelyeknek a karbantartása és javítása megakaszthatja az osztályok működését, ugyanakkor az általános orvoshiány is problémákat okoz náluk.A budai Szent János Centrumkórház például 2021 júniusában arról tájékoztatta az NNGYK-t, hogy szakemberhiány miatt le szeretné állítani az MRI-diagnosztikát. Különböző bürokratikus akadályok miatt a bejelentés után még két hónapba telt, mire egyáltalán megszületett a döntés arról, hogy a kórház szüneteltetheti ezt a szolgáltatást. A betegeket a Szent Margit Kórház vette át. Az egy hónapos szünet letelte után azonban a Szent János újabb levélben jelezte a hatóságoknak, hogy a folyamatos álláshirdetések ellenére továbbra sem találtak munkaerőt, vagyis továbbra sem tudnak MRI-vizsgálatokat végezni. A kórház nem válaszolt a Direkt36 kérdésére, hogy mikorra sikerült megoldani a problémát.Akár egyetlen orvoson is múlhat egy osztály sorsaA Direkt36 elemzései szerint a legtöbb bezárást műszaki munkálatok, festés, liftszerelés, CT-javítás, klímaszerelés okozta. Ezek a problémák általában gyorsan megoldódtak, de még ilyen esetekben is előfordult, hogy az elhúzódó javítási munkálatok miatt hetekig akadozott az ellátás.A Dél-pesti Centrumkórház például 2021 nyarán hat napra kérte a traumatológiai osztály szüneteltetését felújítási munkák miatt, majd két hónap múlva újra be kellett zárniuk, ugyanis "halaszthatatlan garanciális javítások elvégzése vált szükségessé".Olyan is előfordult, hogy járvány vagy kártevők miatt zártak be egy-egy osztályt. Ilyen volt például, amikor a Szent Margit Kórház belgyógyászatán 12 beteg kapott el egy hasmenéses járványt, vagy amikor a Dél-budai Szent Imre Centrumkórház sürgősségi osztályán megjelentek az ágyi poloskák.Adatbázisunk alapján a kórháziosztály-bezárások és az ellátások leállításának harmada azért történik, mert nincs elég szakember, vagy a betegek ellátásának biztonsága veszélybe kerül a túlterheltség vagy hiányzó eszközök miatt. Ez kis, vidéki intézményeket és nagy kórházakat egyaránt érint.Ennek alapján messze a legnagyobb szakemberhiánnyal a szolnoki Hetényi Géza Kórház küszködik. Öt év alatt kiugróan sokszor, legalább 75 alkalommal kérte a kórház, hogy zárják be valamelyik osztályát, mert nem volt elég dolgozó.A szintén a lista elején szereplő kistarcsai Flór Ferenc Kórházban főként a fül-orr-gégészeti ellátás akadozott:"a kialakult humán erőforrás helyzet kritikussá válása miatt" például 2022. június végén kérték az osztály szüneteltetését.Augusztusi levelükben pedig azt írták, minden igyekezetük ellenére sem tudják fenntartani a működést, mivel a már ott dolgozó szakorvos sem szeretett volna tovább maradni, és egy külsős szakorvossal sem tudtak megegyezni. Emiatt kérték az osztály további szüneteltetését. Novemberre csak egy főorvost és egy szakorvost tudtak alkalmazni, ezért az NNGYK az év végéig meghosszabbította az osztály bezárását. Az elérhető dokumentumok alapján nem világos, hogy azóta rendben működik-e a fül-orr-gégészet Kistarcsán, a kórház pedig nem válaszolt a Direkt36 megkeresésére.Sok olyan dokumentum van, amely azt mutatja, hogy számos osztály egyetlen orvos nyugdíjazását, megbetegedését vagy szabadságolását sem bírja el. Csak néhány példa:A Budapesti Uzsoki Utcai Kórház 2022 őszén közölte az NNGYK-val, hogy nem tudják vállalni a tüdőgyógyászati ügyeletet és a tbc-s hajléktalanok ellátását, mivel nyugdíjazás és felmondás miatt mindössze 2 tüdőgyógyász szakorvos maradt az egész kórházban.2021 júliusában a szolnoki kórház helyett 2 hétig a 140 kilométerrel távolabbi Debreceni Klinikán látták el a tüdő- és mellkassebészeti ellátást igénylő betegeket, mert a két szakorvosból az egyik sportsérülést szenvedett.Az esztergomi kórházban a Covid-járvány idején az egyetlen gasztroenterológus szakorvos elkapta a koronavírust, a helyettesítő szakorvos pedig 65 év feletti volt, így átmenetileg nem tudták ellátni a kórházban az osztályra érkező betegeket.A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 2020 decemberében jelezte, hogy "évek óta humán erőforrás hiánnyal küzdő" bőrgyógyászati osztálya bezárni kényszerül. Levelükből kiderült, hogy egy rezidens orvos dolgozik csak náluk, "aki tartósan külső intézményben végez szakmai gyakorlatot", illetve egy főállású szakorvos, aki "január 1-től nem kíván a fekvőbeteg osztályon tovább dolgozni".A felújítások és a meghibásodások elhárításához képest a szakemberhiány megoldása általában sokkal nehezebb. A Somogy Vármegyei Kórházban például a tüdő- és mellkassebészetet majdnem öt év után tudták újranyitni.A Nyírő Gyula Kórház főorvosa még 2015-ben jelentette be, hogy "személyi feltétel hiánya miatt a gasztroenterológiai részlegük átmenetileg szünetel".Ezt a kijelölést egy 5 évvel későbbi határozatban meghosszabbították 2021 júniusáig. A kijelölések kapcsán kerestük a kórházakat, de nem válaszoltak.A stroke-ellátás és a CT-diagnosztika sokat akadozik, a szülészeteken is sok a zavarA leggyakrabban akadozó ellátások rangsorát úgy készítettük el, hogy megnéztük, melyik osztálytípusokban fordul elő a legtöbb bezárás. Kiderült, hogy éppen azt a területet érinti leginkább, ahol nagyon fontos, hogy a betegek idejében kórházba kerüljenek. A stroke-ellátásról van szó, amelynek kapcsán öt év alatt legalább 167 alkalommal jelezték a kórházak, hogy nem tudják fogadni a betegeket. Ebből 83 bezárás az utóbbi másfél évben történt.Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →A stroke - amikor az agy nem jut megfelelően oxigéndús vérhez, ezért károsodnak az agyszövetek - azonnali kezelést igényel, ezért működik a stroke-centrumok országos hálózata. Ha azonban egy stroke-centrum bezár, akkor távolabbra, például a szomszédos megyébe kell szállítani a stroke-ot kapott betegeket. A kezelést 4,5 órán belül meg kell kezdeni, hogy a beteg ne szenvedjen maradandó károsodást, végleges bénulást.Ezen az ábrán látszik, hogy a stroke-ellátáson kívül a CT-diagnosztika és a neurológiai osztály akadozik a leggyakrabban:Ha az elemzést szűkítjük azokra az esetekre, ahol kifejezetten a szakemberek vagy a biztonságos betegellátás alapfeltételeinek - például ágyak vagy műszerek - hiánya miatt kellett bezárni, akkor a gyermekgyógyászati ellátások és a szülészeti osztályok kiugróan vezetnek:Az ábrán legfelül látható gyermekgyógyászat vezető helyét részben az magyarázza, hogy ez egy nagy kategória, amely magában foglalja a gyerekekkel foglalkozó orvosi szakterületek jó részét: például a gyermekszemészetet, gyermekpszichológiát, a gyermek-fül-orr-gégészetet és így tovább.A szülészeteken kialakult emberhiánynak pedig főként a hálapénz négy évvel ezelőtti betiltásához van köze. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser, egészségpolitikai szakértő szerint a szakemberhiányt főként a "klasszikusan hálapénzes osztályokon, mint például a szülészet, illetve a tervezhető műtéti szakmákban" lehet érezni. Az orvosok a hálapénz beszüntetése után ugyanis nem tudtak annyit keresni, mint azelőtt, így inkább (teljes egészében, vagy legalább részben) átmentek a magánintézményekbe.Ezen kívül Rékassy szerint a neurológiai, stroke-ellátásban magasan képzett orvoscsapatnak kell folyamatosan készenlétben állnia, és ezt nagyon nehéz napi 24 órában biztosítani. Szerinte ennek az is oka, hogy a jól képzett, fiatal orvosok szaktudását a magyar rendszerben nem fizetik meg eléggé, ez pedig hozzájárul az emberhiányhoz. A szakdolgozók számára pedig azért nem annyira vonzó ez a szakma, mert sok esetben lebénult betegeket kell mozgatni.Amikor több száz kilométert zötyög a mentőAz adatbázis segítségével kiszámoltuk, hogy egy-egy osztálybezárás után a betegeknek vagy az őket szállító mentőautóknak hány kilométert kellett megtenniük, hogy az NNGYK által kijelölt helyettesítő kórházba eljussanak.Külön megnéztünk néhány olyan osztálytípust, ahol olyan betegeket fogadnak, akiknek esetében különösen fontos, hogy gyorsan ellátáshoz jussanak. Több kiugró adatot is találtunk.Tavaly novemberben például a debreceni égési osztályon megtelt mind a négy ágy, így ha voltak további súlyos égési sérültek a régióban, őket több mint 200 kilométert kellett szállítani, egészen Budapestig. "Az égési sérültek borzalmas fájdalmat éreznek, így őket, ha nagyon súlyos az állapotuk, csak altatott állapotban érdemes ilyen messzire szállítani" - magyarázta Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke. A Debreceni Egyetem Klinikai Központja a Direkt36 megkeresésére közölte, hogy egy nap alatt helyreállt az osztály fogadóképessége, és nincs információjuk arról, hogy lett volna olyan beteg, akit Budapestre kellett szállítani a bezárás következtében.Lengyel Tibor szerint kórképtől függetlenül minden betegnek megterhelő az átszállítás, a hosszú utaztatás, mivel legyengült állapotban vannak és félnek. "A hozzátartozónak is hatalmas teher és többletköltség egy ilyen kijelölés, hiszen a megszokott, közeli kórház helyett órákat kell utaznia, hogy látogathassa beteg rokonát, esetleg ételt, friss ruhát vigyen neki" - tette hozzá. Emellett a mentőknek és a kijelölt kórházaknak is pluszenergia és -erőforrás, ha nem a megszokott helyre kell vinni a beteget. Szerinte sűrűn előfordul, hogy akár 4 órát is eltöltenek betegekkel a mentők, mert egyik kórház sem akarja fogadni őket leterheltségre hivatkozva.Az elemzésünk szerint arra is volt példa, hogy koraszülés-veszélyes és veszélyeztetett terhes nők ellátását és az újszülöttintenzív-ellátást helyezték Pécsről Kecskemétre, Zalaegerszegre és Szegedre. Ezek a városok autóval mind több mint 2 óra távolságra vannak. A Pécsi Tudományegyetem Klinikájáról pedig 2019 novemberétől 2020 februárjáig határozatlan időre a kiemelten veszélyeztetett újszülöttintenzív-ellátást több mint 160-190 kilométerrel távolabbi kórházakba szervezték "hirtelen fellépő átmeneti fennakadás" miatt. Ez azóta kétszer megismétlődött, mert megtelt az osztály, ekkor a 160 kilométerrel távolabbi székesfehérvári klinika volt a legközelebbi kijelölt kórház.Lengyel Tibor szerint a koraszülés-veszélyes és veszélyeztetett terhes nőket általában korábban be is fektetik a kórházba, hiszen a terhesség alatt, szülés közben és még szülés után is megnő a komplikációk esélye. Ha viszont a mentőnek kell vinni a kismamát több száz kilométert, "az különösen veszélyezteti" a nő és a kisbabája egészségét is, hiszen a mentőautóban limitáltak az ellátási lehetőségek a szűk hely, a mozgó jármű és az eszközök elérhetősége miatt. "Egy mentőautó nem tud olyan felszerelt lenni, mint egy egész szülészeti osztály, egy intenzíves társszakmával megtámogatva" - mondta.A fent említett kórházakat is kerestük kérdéseinkkel, de nem válaszoltak a Direkt36 megkeresésére.Évek óta szakemberhiánnyal küszködik a szolnoki megyei kórházAz elemzéseink szerint legtöbbször osztályt bezáró szolnoki Hetényi Géza Kórház régóta küszködik szakemberhiánnyal. Ennek negatív hatásai kiütköztek akkor is, amikor Olej Tamás édesapjának neurológiai ellátásra lett volna szüksége, de nem volt szakorvos a kórházban.A 67 éves édesapa a tavalyi pünkösdi hosszú hétvége szombatján hirtelen rosszul lett. Hányt, látása romlott, és beszéde zavarossá vált. Mivel a férfinak korábban egyszer már volt egy stroke-ja, amiből teljesen fel is épült, a család tudta, hogy azonnal mentőt kell hívniuk, hiszen felismerték, hogy a tünetek egy újabb agyvérzést jelezhetnek. A mentők gyorsan kiértek, és egy óra múlva, délután 5-kor már fel is vették a férfit a szolnoki Hetényi Géza Kórház sürgősségi osztályára.A neurológiai osztályra - ahol a hasonló eseteket kezelni szokták - azonban már nem jutottak el, mivel ekkor már nem volt az osztályon szakorvos. Az ügyeletes orvos emiatt telefonon kért tanácsot egy neurológustól, így Olej Tamás édesapját CT-vizsgálatra küldték. Az ambuláns lapon - amelyet a férfi a Direkt36-nak is megmutatott - diagnózisként átmeneti ischaemiás roham szerepel, amely az agy ideiglenes vérellátási zavarát jelenti. Ugyanolyan tünetekkel jár, mint a stroke, de ezek a tünetek néhány perc vagy óra múlva megszűnnek."A neurológus véleménye alapján osztályos felvételt nem igényel" - állapították meg a CT után, majd hazaküldték a férfit.Mivel a család nem tartotta megfelelőnek a kórházban tapasztalt ellátást, ezért három nap múlva elvitték a férfit egy magánkórházba, ahol az eltelt idő miatt már nem tudták pontosan megállapítani, hogy mi történt. Olej Tamás édesapja azóta is egyensúlyzavarral, fáradékonysággal és perifériáslátás-romlással küzd, és a tüneteket orvosi kezeléssel sem tudták megszüntetni. A család a mai napig nem érti, hogyha nem volt megfelelő szakorvos az intézményben, akkor miért nem küldték tovább egy másikba, ahol meg tudták volna alaposabban vizsgálni. "Hiába van kiírva, hogy stroke-központ, ha gyakorlatilag nincs ellátás" - mondta Olej Tamás.Az intézményt ismerő források beszámolói alapján a Hetényi modern, tiszta és jól felszerelt. "Maga a kórház nem rossz, sőt vannak kifejezetten modern osztályai, de kevés a szakember, és a kórház adósságai miatt nehézkesek az eszköz- és gyógyszerbeszerzések is" - mesélte egy szakorvos, aki évek óta a szolnoki egészségügyi intézmény dolgozója. Hozzátette azt is, hogy vannak olyan osztályok, amelyeken az orvosi ügyeletet csak külsős orvosok megbízásával tudják megoldani. Egy ápoló pedig azt mondta a Direkt36-nak, osztályán csak akkor tudják megoldani, hogy mindenki el tudjon menni szabadságra, ha februárban leadják az egész éves szabadságtervezetet.A Direkt36 elemzése szerint az egész országban a Hetényi Géza Kórház jelentett be a legtöbbször - legalább 78 alkalommal - osztálybezárást, ebből 75-ször szakemberhiány miatt. Csak 2024 eleje óta 27-szer zártak be ideiglenesen valamilyen osztályt, mert nem volt elég emberük a működtetésre. A kijelölő határozatokból kiderül, hogy főként az arc-, állcsont- és szájsebészet, a stroke, a neurológia, a szülészet és az újszülöttintenzív-osztályok ellátása akadozott.2022 júniusától decemberig például nem volt olyan hónap, amikor meg tudták volna oldani a szülőszobai ügyeletet a "személyi feltételek átmeneti hiánya miatt". Olyan is előfordult a stroke- és neurológiai ügyeleten, hogy amikor az egyik orvos nyugdíjba ment, akkor a nyári szabadságolásokat alig tudták megoldani."Volt két főorvos, ők nyugdíjba mentek, és nem volt utánpótlásuk" - mondta a Direkt36-nak a neurológiai osztály állapotáról a kórház egyik orvosa. Elmondása szerint emiatt tavaly nyáron csak minden második nap volt neurológiai ügyelet. "Az urológia fekvőbeteg-másfél éve zárva tart, mert két orvos felmondott, egy fiatal orvos Németországba költözött, a többiek pedig nyugdíjba mentek" - folytatta.A kórház osztályainak akadozása már többször is megjelent a magyar sajtóban, ám a vezetőség ezt nagy nyilvánosság előtt sohasem ismerte el tartós problémaként. Amikor például tavaly az RTL Híradó arról számolt be, hogy a Hetényi Géza Kórházban több ellátás is szünetel, Piroska Miklós, a megyei közgyűlés korábbi fideszes elnökéből lett főigazgató közleményben azt írta, hogy az "egyoldalú, eltorzított és csúsztatásokkal teli híresztelésekkel szemben" az intézményben az ellátás biztosított.A kórház által közzétett dokumentumok azonban megmutatják, hogy milyen súlyos a humánerőforrás-hiány. Jelenleg a kórház a honlapján közel 20 osztály számos munkakörébe keres dolgozókat, az álláshirdetések alapján főleg orvosból és szakorvosból van hiány az intézményben. A legfrissebb, 2019-es évre vonatkozó szöveges beszámoló úgy fogalmaz, hogy "a szakmai ellátásban továbbra is komoly gondot okoz a szakorvos hiány".Közben az intézmény egyike az ország leginkább eladósodott kórházainak, tavaly júniusban 1,1 milliárd forint volt az adóssága.A szolnoki kórházat hiába kerestük kérdéseinkkel, megkeresésünkre nem válaszoltak."Teljesítőképességének határán vagy már azon túl"Elemzésünk kitért arra is, hol zavarták meg a legjobban a betegellátást az osztálybezárások. Ehhez a betegforgalmat és a bezárások hosszát is figyelembe vettük. A számításhoz a Ferenci Tamás biostatisztikus által feldolgozott és évek óta vezetett, hivatalos állami statisztikákon alapuló adatbázist használtuk (a pontos számítási módszerről részletesen cikkünk végén olvashat), ennek alapján a kórházak rangsora a következő:Ebből nemcsak az látszik, hogy a budapesti Szent János Kórház kiugróan vezet, hanem az is, hogy a sor élén főként nagy budapesti kórházak vannak. Ez azt mutatja, hogy Budapesten fordulnak elő a legnagyobb zavarok amiatt, hogy egyik kórházból a másikba csoportosítják át az ellátásokat. A Szent János Kórház nem reagált az adatelemzés eredményével kapcsolatos kérdéseinkre.Bár az adatbázisunk alapját adó kijelölő határozatok száma évről évre változott, több, az egészségügyi rendszert jól ismerő szakember is egyetértett abban, hogy az utóbbi 10 évben sokat romlott az egészségügy helyzete, és érzékelhetően több az osztálybezárás. Lengyel Tibor szerint is növekedett a bezárások száma az utóbbi időben, és többször fordul elő, hogy a mentők arról kapnak tájékoztatást, hogy egy-egy intézményben valamelyik osztály nem működik.Ráadásul az NNGYK oldalán megjelenő határozatok csak a jéghegy csúcsát mutatják, és valójában jóval több kórházi osztály küszködik súlyos problémákkal. Rékassy Balázs szerint ugyanis azokban az esetekben még nem szoktak osztályt bezárni, ha valahol a kevesebb dolgozó miatt kevesebb ágy üzemel, mint kellene, csak akkor, ha már tényleg minden kötél szakad."A valóságban sokszor előfordul, hogy jóval kevesebb ágyon, kevesebb nővérrel, nehezen kiállítható ügyeleti csapattal, de működik egy osztály" - mondta.Ezt a helyzetet mutatja meg közelről egy 2023-as kúriai ítélet, amely egy nagy megyei kórházban dolgozó szakorvos munkaügyi perében született.Az orvos - aki szerinte jogtalanul visszatartott járandóság miatt perelte be a kórházat - már a nyolcvanas évek óta volt az intézmény munkatársa, 2020 óta pedig a gyermekosztályt vezette. Egyedüli szakorvosként vitte az osztályt egy, később két rezidens segítségével. Emellett heti három napon egy endokrinológus (hormonzavarok kezelésével foglalkozó) szakorvos igyekezett neki besegíteni a munkába."A felperes az állandó orvoshiány miatt szinte a kezdetektől fogva, de 2021. áprilisától kezdődően már szinte folyamatos jelleggel rendkívüli munkaidőben dolgozott, hiszen az ügyeleteit követően pihenés nélkül, azonnal munkába kellett állnia, más szakorvos hiányában" - írja az ítélet. Az orvosnak 7 hónap alatt 31 ügyeletet kellett elvállalnia, melyek után sokszor másnap reggel ismét munkába állt."A többletfeladatokat a felperes egyre nagyobb nehézségek árán, teljesítőképességének határán vagy már azon túl végezte. Hosszú időn keresztül bízott azonban abban, hogy a létszámproblémák idővel megoldódnak, erre azonban megnyugtató módon nem került sor" - írja a határozat. Mivel a kórház továbbra sem tudta megoldani, hogy mások is segítsenek a munkában, az orvos 2021 novemberében beadta azonnali hatályú felmondását.Lengyel Tibor szerint a jelenlegi rendszer csak rövid távú túlélésre elég."Az egészségügyi rendszert nem irodisták tartják életben, hanem a dolgozók, ápolók, orvosok, mentők, akik megoldják, hogy működjön valahogy. Ők elhivatottságból is dolgoznak. Ezt használja ki az állam" - összegezte.Cikksorozatunk következő részeiben személyes történeteken keresztül bemutatjuk, hogyan veszélyezteti a betegeket a rendszer, és megmutatjuk azt is, hogy miért nem foglalkozik a probléma megoldásával a kormány.Ha neked vagy hozzád közel állóknak van személyes története kórházi osztálybezárásokkal kapcsolatban, oszd meg velünk ezen az oldalon.A cikksorozat szerkesztője: Wirth Zsuzsanna.Illusztráció: Török Virág / TelexAz adatvizualizációk elkészítésében közreműködött Bakró-Nagy Ferenc / TelexHa szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.Hogyan készült az adatbázis?A kórházi osztályok bezárásáról és újranyitásáról szóló határozatok, valamint az azokhoz tartozó egyéb mellékletek 2020 óta az NNGYK oldalára kerülnek fel. Ezekből a dokumentumokból több mint 1400 darab volt elérhető, amikor március végén elkezdtük az adatelemzést. Világos volt, hogy egyesével letölteni, majd manuálisan adatbázisba rendezni a többoldalas, bonyolult határozatok tartalmát hónapokig tartana, ezért kértük egy mesterségesintelligencia-programozó segítségét. Azért is döntöttük a mesterséges intelligencia használata mellett, mert a határozatok többoldalas jogi folyószövegeiből programozással nem tudtuk volna kiszedni a számunkra érdekes információkat. A dokumentumokban előfordult, hogy ugyanarra a jelenségre többféle kifejezést használtak, az évek során a kórházak nevei is változtak, a dátumokat néha számmal, néha betűvel írták, ezek miatt pedig szükség volt arra, hogy a program ne csak olvasni, hanem értelmezni is tudja a szöveget.A programozó egy magas szintű programozási nyelv, a Python segítségével töltötte le a határozatokat. Ez után szembesültünk a következő feladattal. Az NNGYK rengeteg dokumentumot szkennelt formátumban töltött fel az oldalra, így ezekben nem lehetett szöveget keresni, és másolni sem. Ennek megoldására optikai karakterfelismerő szoftvert használtunk, amely képes egy fotón található szöveget felismerni, és azt szerkeszthető és kereshető szövegformátummá alakítani. A dokumentumok közül ezután kiválogattuk azokat, amelyek nem voltak relevánsak az elemzésünk szempontjából, például kiszedtük a járóbeteg-ellátásokat érintő határozatokat.Ez után következett az adatbázis felépítése, amelyhez a programozó az OpenAI és a Google Gemini nevű mesterséges intelligenciával működő programjait használta.Azt kértük a programtól, hogy keresse ki a dokumentumokból, melyik kórház kér osztálybezárást, melyik ellátás szünetelését, mindezt milyen indokkal és mennyi időre kérik. Azt is kértük, hogy számolja ki, hogy az érintett intézmények milyen távolságra vannak egymástól.Miután ezzel elkészültünk, a Direkt36 szerkesztőségéből öten egyenként ellenőriztük az így létrejött, 1250 soros adatbázist, és kijavítottuk az esetleges hibákat. Ez után már egyszerűen, Excel-kimutatások és Python programozás segítségével is ki tudtuk számolni, hogy melyik kórházak kérnek legtöbbször osztálybezárást, melyik osztályok a leginkább érintettek, és milyen okok állnak legtöbbször a leállások mögött.Adatbázisunk a 2020 óta született dokumentumokból készült, a 2024 előttiek közül azonban néhány hiányozhat. Hiába kértük ugyanis az NNGYK-t, hogy ha vannak náluk olyan határozatok, amelyeket eddig valamiért nem töltöttek fel a honlapjukra, akkor osszák meg velünk a kimaradtakat, csak részben teljesítették a kérésünket: csak a 2024 óta eltelt időszak határozatait adták oda teljeskörűen, ezért a korábbi években keletkezett határozatok közül néhány - nem világos, hogy pontosan hány - hiányozhat. A statisztikát az is befolyásolja, hogy több, az osztálybezárások körülményeit ismerő forrásunk szerint a kórházak az utóbbi években szorgalmasabban jelentik be az NNGYK-nak, ha problémájuk támad egy osztály működtetésével. Ez jó hír olyan szempontból, hogy a friss adatok megbízható képet festenek, viszont nem teszi lehetővé az összehasonlítást a különböző évek között.Mivel csak 2024 óta vannak pontos adataink, ezért erre az évre vonatkozóan számoltuk ki, hogy az egyes kórházakban arányaiban mennyire zavarta meg a betegellátást a bezárás, azaz mennyi úgynevezett ápolási napot érintett. Egy ápolási napon egy beteg egy kórházban töltött napját értjük. Ez a kórházi betegforgalom egyik bevett mérőszáma, amelyről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a NEAK minden évben részletes statisztikákat közöl, intézményi és azon belül szakma (például szülészet, szemészet) lebontásban. Ezen adatokból kiszámolható, hogy zavarok nélkül mennyi ápolási napot teljesített volna a kórház, és ennek hány százalékát zavarták meg a bezárások. Mindez kiszámolható kórház, szakma, vagy akár az egész magyar egészségügyi ellátórendszer szintjén is. (A számításaink alapját adó adatok táblázatos formában innen elérhetők.)De itt sem ment minden simán, mert több probléma is előkerült a 2024-es adatok vizsgálata közben. Azokkal a határozatokkal, amelyekben meg volt adva a bezárás konkrét időtartama, egyszerű dolgunk volt, hiszen csak megszámoltuk, hány napot érint a bezárás. Akadtak azonban olyan határozatok, amelyek bizonytalan időre, "visszavonásig" szóltak. Ilyen esetben a visszavonó határozatok között kerestük meg, hogy melyik lehet az, amelyikben jelzik, hogy az osztályt újranyitják. Azokban az esetekben, ahol egyáltalán nem volt visszavonó határozat, az év végét adtuk meg az újranyitás dátumaként, mivel csak azt az egy évet tudtuk összevetni a betegforgalmi adatokkal. A fenti módon számolva azt kapjuk, hogy az összes kórház betegforgalmának 0,6 százalékát zavarták meg az osztálybezárások 2024-ben.126 kórházból 96-ban nem volt ilyen típusú zavar, és mindössze 7 kórház volt, ahol 1 százalék feletti volt az eredmény. Nehéz megítélni, hogy ez sok vagy kevés, hiszen nemzetközi összehasonlító adatról nem tudunk, és a korábbi hazai adatokhoz viszonyítás is problémás. A későbbi adatokat ugyanakkor ehhez már lehet majd mérni, de még fontosabb, hogy ezzel a módszerrel az egyes kórházak is egymással összehasonlíthatóvá váltak - így derült ki például egyértelműen, hogy a leginkább budapesti nagy kórházak fekvőbetegeinek az ellátását zavarják meg az osztálybezárások.	Ennyire részletesen még soha nem látszott, hogyan épül le a magyar egészségügy - Kivérző kórházak I.	A kormány igyekszik titkolni, hogy milyen problémákkal küszködnek a magyar kórházak. A Direkt36 azonban mesterséges intelligencia segítségével feldolgozott több mint ezer hatósági dokumentumot, amelyekből lesújtó kép rajzolódik ki arról, hogyan küzdenek nap mint nap az egészségügy szereplői.	null	1	https://www.direkt36.hu/ennyire-reszletesen-meg-soha-nem-latszott-hogyan-epul-le-a-magyar-egeszsegugy-kiverzo-korhazak-i/	2025-06-18 12:36:56	true	null	null	Direkt36
Rossz kompromisszumokat köt Karácsony Gergely - jelentette ki többször is Hadházy Ákos ellenzéki politikus az előző kerületvezetések alatt kiépült korrupciógyanús zuglói céghálóról szóló keddi sajtótájékoztatón. Mint mondta: büntetőjogi érintettsége nem merül fel Budapest főpolgármesterének, aki 2019 előtt Zugló polgármestere volt, de politikai felelőssége igen, ahogy utódának, Horváth Csabának és a kerület országgyűlési képviselőjének Tóth Csabának is. Utóbbiak érintettségének meg is lett a politikai következménye, hiszen Horváth Csabát (MSZP) nem választották újra Zuglóban, Tóth Csaba pedig már a 2021-es ellenzéki előválasztáson visszalépett, így éppen Hadházy Ákos lett az ellenzéki összefogás jelöltje, aki azután meg is nyerte a kerületben az országgyűlési választást.Azt is hozzátette, hogy Tóth Csaba és Horváth Csaba jelenleg egy vesztegetési per vádlottjai, de az ügy lassú felgöngyölítése arra utal, hogy a szocialista politikusok "még mindig élveznek bizonyos kormánypárti védettséget". Hadházy rámutatott,nincs ellenzéki és kormánypárti korrupció, ez egy és ugyanaz, mindkettőt fel kell számolni.Rózsa András jelenlegi momentumos polgármester megengedőbb volt: "a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató (ZVK) Zrt. úgy működött, mint egy állam az államban, a hivatalnak, illetve a kerület vezetésének nem sok rálátása volt arra, hogy mi folyik ott". A rendszert még 2017-ben kezdték el kiépíteni de az első időkben még óvatosak voltak a kerület közbeszerzésein hasznot húzó cégek, illetve az utasító emberek, igyekeztek mindent előírásszerűen "lepapírozni", de később "ellustultak". Nem törődtek különösebben a teljesítés igazolásokkal és a közbeszerzési eljárások "formaságaival" sem.A XIV. kerületben Rózsa András tavaly megválasztása után rögtön bejelentette, hogy átvilágíttatja a kerületi cégeket, illetve a hivatalt. A feladattal a Halász ügyvédi irodát bízták meg, amely külsős közbeszerzési szakértők segítségével nézte át a tenderek és a szerződések dokumentumait."Kivétel nélkül feljelentést fogok tenni" - A budavári hatalomátadás talán hangzavar nélkül fog menni, de Zuglóban nem biztos, hogy hasonló csend leszAz ügyek feltárásában a korábbi NAV-tisztviselő, Horváth András is részt vett. Véleménye szerint nem sok különbség van a fideszes Papcsák Ferenc alatt a kerületben közpénz-szivattyúként működő cégháló, illetve a később Tóth Csaba felügyelete alatt kialakult cégösszefonódások között. A rendszerben Papcsák cégeit egyszerűen leváltották Tóth cégei.Az átvilágítás kedden ismertetett eredménye szerint a ZVK Zrt. beszerzési gyakorlata 2017 és 2024 között súlyos, rendszerszintű közbeszerzési szabálytalanságokra utal.A társaság olyan keretszerződéses konstrukciókat alkalmazott, amivel kikerülhette a tendereztetést, a verseny csak formálisan érvényesült. A munkák becsült beszerzési értékét rendre úgy állapították meg, hogy azok közbeszerzési értékhatár alá essenek, illetve, amikor ez már nem volt lehetséges, akkor átláthatatlanná és belterjessé tették a pályázatokat. A szerződések visszatérően ugyanazon szűk vállalkozói körhöz kerültek, gyakorta látszólagos versenyeztetéssel. A "beszerzési vetésforgó" és a "sakktáblás kiosztás" révén a megrendelések látszólag váltakozó cégek között oszlottak meg, de a piaci verseny nem volt. A kedvezményezett céghálózat - különösen a Tápió-vidéki vállalkozói kör - évről évre ismétlődően és előre kalkulálható módon részesült a szerződésekből.A gyanús szerződések összértéke meghaladja a 8 milliárd forintot, de Rózsa András a Népszava kérdésére nem tudott pontos számot mondani arról, hogy mennyi közpénz folyhatott el.Úgy vélte, hogy a 20-30 százalékos "alkotmányos felárat" alapul véve, az elveszett közpénz akár milliárdos nagyságrendű lehet. Szintén lapunknak válaszolva elmondta, hogy a polgármesteri hivatal nem érintett az ügyekben, az általuk vitt közétkeztetési, illetve energiabeszerzések kapcsán nem találtak szabálytalanságokat. Az érintett ügyek jellemzően a zöld felület-gazdálkodás, közterület-, út-, épületkarbantartás és felújítások köréből kerültek ki, több mint száz szerződésről van szó. Az átvilágítás során gyanússá vált kerületi közbeszerzési beszerzések toplistáját a Gazsi és Gazsi Kft., a Bridge Építőipari Kft. és az Eggi Építő Kft. vezeti, de több tucat cég szerepel abban a versenykorlátozó magatartásról szóló bejelentésben, amelyet a kerület átadott a Gazdasági Versenyhivatalnak. Két esetben - egy utcaseprő gép beszerzése, digitalizációs munkák megrendelése - büntetőfeljelentést is tesznek ismeretlen tettes ellen. A járdatakarító gép esetében jelentős túlárazást gyanítanak, míg a másiknál már a megrendelés okát is vitathatónak tartják. A ZVK ügyvezetője hét évig Tóth Csaba bizalmi embere, Baracskai Gábor volt, aki nem mellesleg a volt gazdasági ügyekért felelős MSZP-s alpolgármester, Hajdú Flórián sógora.Rózsa, Hadházy és Horváth is kiemelte, hogy a zuglói ügyek aligha kivételesek, éppen ezért bíznak abban, hogy minden önkormányzatnál sort kerítenek hasonló elszámoltatásra. Hadházy több kerületet is megnevezett, ahol erre szükség lenne, például a XII., a XIX. kerületet, illetve a III. kerületet. Elégedetlen volt azzal is, ahogy Karácsony a BKV informatikai szerződéseinek ügyét kezeli. Jó példaként említette viszont Ferencvárost, ahol Baranyi Krisztina elvégezte a munkát és a kerületi parkolási maffia lefejezése után egymilliárdos pluszt hoz a korábban veszteséges önkormányzati parkolási cég. Zugló szintén átalakította a saját közbeszerzési rendszerét, a párt delegáltak mellett civileket ültetett a felügyelőbizottságokba a nagyobb kontroll érdekében. És az átvilágítás sem ért véget.Karácsony Gergely elbúcsúzott a BKV-vezértől, ám a többi cégvezető köré rajzolt célkereszt is egyre vaskosabb	Átvilágítás után büntetőfeljelentést tett a zuglói önkormányzat a gyanús kerületi közbeszerzések miatt	Akár milliárdos kár is érhette Zuglót a városgazdálkodási cég körül megjelent cégháló miatt. Hadházy Ákos ellenzéki képviselő Tóth Csaba és Horváth Csaba szocialista politikus mellett Karácsony Gergelyt is bírálta.	null	1	https://nepszava.hu/3283873_zuglo-onkormanyzat-buntetofeljelentes-gyanus-kozbeszerzes-ismeretlen-tettes	2025-06-17 13:51:00	true	null	null	Népszava
"A Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) elrendelt büntetőeljárás folyamatban van, a nyomozás azonban továbbra sem nyilvános része a büntetőeljárásnak, így - az eddigi kommunikációs gyakorlatunknak megfelelően - az eljárás jelenlegi szakaszában a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem áll módunkban sem megjelölni, sem értékelni, és az elvégzett, valamint a tervezett nyomozati cselekményekről sem adunk számot" - ennyit válaszolt megkeresésünkre a KNYF.Arról érdeklődtünk: milyen lépéseket tettek a Biró Ferenc, az Integritás Hatóság (IH) elnökével szemben indult büntetőeljárásban. Azt sem tudtuk meg, hogy Biró meghallgatásán kívül az ügyben történt-e tanúmeghallgatás, szembesítés, illetve várhatóan mikorra születhet vádemelés az ügyben.A kérdéseink azért is voltak relevánsak, mert hétfőn múlt öt hónapja, hogy az ügyészség és a rendőrség hirtelen megszállta az IH Roosevelt téri irodáját, majd nagy erőkkel hat órán át razziáztak az állami hatóságnál és egy kisbusznyi iratot foglaltak le. A rajtaütést követően Birót több ponton meggyanúsították, januárban például hűtlen kezeléssel. A KNYF szerint ugyanis az IH egy autót bérelt, amit Biró felesége használt, ezzel pedig mintegy 14 millió forint kár érte a hivatalt. A KNYF hivatali hatalommal való visszaéléssel is gyanúsítja Birót, februárban pedig összesen 87 millió forintot érintő hűtlen kezeléssel vádolták meg az IH elnököt. Biró nem mondott le a pozíciójáról, lapunknak még januárban jelezte: "érdekes volt a KNYF nyomozásának az időzítése". Arra utalt, hogy - szerinte - akkor lépett a vádhatóság, amikor az IH vizsgálatba kezdett a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatallal (NKH) szemben.Újabb luxusterepjárót bérelt volna az Integritás Hatóság, aztán meggondolta magátÚjabb bűncselekményekkel gyanúsítja Biró Ferencet, az Integritás Hatóság elnökét a Központi Nyomozó Főügyészség"Egyre nehezebb a vádhatóságnak megmagyarázni azt, hogy nem politikai töltetű ügyről van szó"- fogalmazott a Népszavának Ligeti Miklós a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója. A januári hatósági akció után ugyanis nagyon konkrét gyanút közöltek az IH elnökével - folytatta Ligeti -, de Biró bűnösségét is az ügyészségnek kellene bizonyítania. Nem tudni, hogy azóta lett volna tanúmeghallgatás vagy bármilyen módon előbbre lépett volna az ügy. Ligeti Miklós szerint ilyen konkrét gyanúsítások és ennyi idő után az ügyészségnek vagy vádat kellett volna már emelni a gyanúsítottal szemben vagy ejteni az ügyet.Mentelmi jogot akart magának az Integritás Hatóság bűncselekményekkel gyanúsított elnökeRészletes tájékoztatást kért az ügyészségtől Biró Ferenc ügyében az ÁSZ elnökeKikértük az Integritás Hatóságtól az autóbérlési szerződéseket, de nem tudják kiadni, mert az ügyészségi lefoglalta őket	"Egyre nehezebb a vádhatóságnak megmagyarázni azt, hogy nem politikai töltetű ügyről van szó"	Öt hónapja nem tudni, hol tart az IH-elnökkel szembeni nyomozás.	null	1	https://nepszava.hu/3283805_integritas-hatosag-biro-ferenc-nyomozas-kozponti-nyomozo-fougyeszseg	2025-06-17 05:55:00	true	null	null	Népszava
Kedden ismételten tanúmeghallgatásokkal folytatódott tovább a Schadl-Völner-per a Fővárosi Törvényszéken, ezúttal a győri végrehajtói iroda munkatársai álltak a bíróság elé.A három nő meghallgatását még korábban maga a hatodrendű vádlott, Cs. Éva kezdeményezte az előkészítő ülésen. A tanúk ugyanis szorosan az ő környezetében dolgoztak, így el tudták mondani, hogy milyen is volt gyakorlatban egy olyan ember kezei alatt dolgozni, aki a vád szerint nem a tudásának köszönhetően jutott feljebb, hanem bevásárolta magát a végrehajtói pozícióba.A tanúk között volt, aki helyettes végrehajtóként vagy pénzügyesként látott rá a győri iroda működésére. A három különböző vallomásból kiderült, hogynem volt hozzáférésük a pénzügyekhez, az utalásokat a hatodrendű, Cs. Éva intézte egyedül,nem tudják, hogy Cs. Éva idő előtt osztalékot vett volna ki az irodából,nem tudtak, vagy csak felszínesen arról, hogy a munkáltatójuknak tartozása van Schadl György felé,nem gondolják, hogy Cs. Éva lefizette volna Schadlt a pozícióért cserébe,a győri irodát ténylegesen Cs. Éva vezette, Schadl Györgyöt csak ma a bíróságon látták először, ahogy a végrehajtói kar egykori elnökének sofőrjét is,meglepődtek rajta, amikor kiderült, hogy letartóztatták a főnöküket, de nem kérdeztek többet Cs. Éva férjétől, M. Pétertől, mindenki dolgozott tovább.A tanúmeghallgatások végeztével Schadl György többször is észrevételezte, hogy nem érti, miért ülnek a tárgyalóteremben, amikor már nem is korrupcióról van szó, hanem arról, hogy kölcsönt adott. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, az nem is lenne bűncselekmény.Mint ismert, a per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát.Tíz vádlott - köztük hat bírósági végrehajtó - döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt. Jogerős döntésében a végrehajtók büntetésén enyhített a Fővárosi Ítélőtábla tanácsa. A tizenkét vádlott - köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert - a februári előkészítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a Fővárosi Törvényszék tárgyalásra utalta az ügyet.(Borítókép: Schadl György 2024. szeptember 26-án.	Schadl György nem érti, miért ülnek a tárgyalóteremben, ha már nem korrupcióról van szó	Schadl György nem érti, miért ülnek a tárgyalóteremben, ha már nem korrupcióról van szó - Kedden folytatódott a Schadl–Völner-per a Fővárosi Törvényszéken.	null	1	https://index.hu/belfold/2025/06/17/schadl-gyorgy-targyalas-fovarosi-torvenyszek-korrupcio	2025-06-17 16:17:00	true	null	null	Index
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős döntésében a mai napon helybenhagyta azt az elsőfokú ítéletet, miszerint Dr. Kecskeméti László, a Fidesz-KDNP józsefvárosi önkormányzati képviselője méltatlanná vált képviselői tisztségére. A bíróság megállapította, hogy Kecskeméti László neki felróhatóan nem tett eleget a jogerős bírósági ítéletben foglalt kötelezettségének, amikor az általa jogcím nélkül használt önkormányzati lakást nem hagyta el.- írja a Józsefváros.hu. Kecskeméti ügyéről mi is írtunk korábban, ő volt az a fideszes képviselő, aki kibelezve adta át az önkormányzati lakását, amiből eleve nehezen költözött ki.Az eljárás előzménye, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testülete 2024 novemberében megszüntette Kecskeméti László mandátumát, miután a képviselő nem hajtotta végre a bíróság által elrendelt kötelezettségét az általa lakott önkormányzati lakás kiürítésére. A képviselő a döntés ellen fellebbezett, azonban a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, megerősítve a méltatlanság megállapítását. A jogerős döntést követően a törvény alapján Kecskeméti László mandátuma a holnapi nappal megszűnik, és a Helyi Választási Bizottság időközi választást ír ki az érintett választókerületben. A döntés részleteiről és az időközi választás menetrendjéről az önkormányzat hivatalos csatornáin keresztül tájékoztatjuk a lakosságot.- tették hozzá.Sátly Balázs alpolgármester akkor videóban mutatta meg a lakás állapotát. Szavai szerint Kecskeméti nemcsak az ajtókat, hanem az ajtófélfákat is vitte, a konnektorokat, kapcsolókat, konyhaszekrényt.A képviselő úr biztos azért vitte el ezeket a dolgokat, mert azt hitte, hogy az övé. De ez nem így van. Amikor Kecskeméti úr ide beköltözött, akkor teljes mértékben beköltözhető állapotban volt, és ezt így is kellett volna visszaadnia- mondta az alpolgármester, aki arra kérte Kecskeméti Lászlót, hogy hozza vissza az ajtófélfákat, konnektorokat, kapcsolókat és a konyhaszekrényt is, és állítsa vissza lakható állapotúvá az ingatlant, hogy más is be tudjon költözni, különben kénytelenek lesznek beperelni.	Megfosztották a mandátumától a korábbi fideszes józsefvárosi képviselőt, aki kibelezve adta át az önkormányzati lakását	Amit eleve jogcím nélkül használt.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/05/28/kecskemeti-laszlo-mandatuma/	2025-05-28 17:15:44	true	null	null	24.hu
Az elmúlt öt év legnagyobb árbevételét hozta a tavalyi év Németh Balázs Fidesz-frakció szóvivő és felesége trafiküzletének - derült ki a cég frissen megjelent pénzügyi beszámolójából.A Dohánypapír Bt. kasszájába 2024-ben 489 millió forint folyt be.Igaz, a pénzügyi mérleg szerint a társaság adózott nyeresége ebből valamivel kevesebb mint 14 millió forint volt.Bár a társaság taggyűlési jegyzőkönyv szerint a mérleget elfogadták ugyan,az osztalékfizetésről nem rendelkeztek. Mindenesetre az látható, hogy a cég eredménytartalékában 67 millió forintos összeg van elhelyezve.Dohánypapír Bt. kültagja Németh Balázs, beltagja és ügyvezetője pedig a felesége.A Fidesz-frakció szóvivőjéről még 2013-ban derült ki, hogy érintett a trafikügyben. Németh, még az állami média, az MTVA munkatársa volt, amikor Hadházy Ákos független képviselő kirobbantotta a trafikügyet.Németh Balázs akkor azt nyilatkozta az Indexnek:Nem összeférhetetlen a pozíciómmal az, hogy a családomnak trafikja van. Ennyi erővel, ha van egy taxis barátom, akkor nem foglalkozhatnánk a taxistörvénnyel, ha a szüleim nyugdíjasok, akkor a nyugdíjasokkal, mint ahogy a készülő demográfiai programmal sem foglalkozhatnánk, mivel én is kétgyerekes családapa vagyok.Utalt arra is, hogy az állami média szerinte foglalkozik az akkor még szekszárdi képviselőként tevékenykedő Hadházy által kirobbantott üggyel:A szekszárdi üggyel természetesen foglalkoztunk, ahogy minden fontos mozzanatról beszámoltunk a trafiküggyel kapcsolatban. Nem gondolom, hogy a közmédia alul kezelné ezt az ügyet- mondta.A Dohánypapír Bt. az elmúlt 5 évben csaknem 75 millió forint profitot hozott a Fidesz-frakció szóvivőjének és feleségének.	Csaknem félmilliárdos rekordbevétele volt Németh Balázs Fidesz-frakció szóvivő trafikos cégének	Németh korábban még az állami média munkatársaként nyilatkozott arról, hogy szerinte nem összeférhetetlen, hogy érdekelt a trafiküzletben.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/05/28/csaknem-felmilliardos-rekordbevetele-volt-nemeth-balazs-fidesz-frakcio-szovivo-trafikos-cegenek/	2025-05-28 10:45:35	true	null	null	24.hu
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) eladja a Balatonakarattyai Oktatási- és Konferencia központot - közölte a jegybank szerdán az MTI-vel.A közlemény szerint az újabb kiadáscsökkentésről azt követően döntött a jegybank, hogy az új vezetés az intézmény alapfeladatait szem előtt tartva áttekintette és megvizsgálta a Balatonakarattyai Oktatási- és Konferenciaközpont hasznosítási lehetőségeit.Mivel az ingatlan jellege és fenntartása nem tartozik a jegybank alapfeladatához, ezért az MNB igazgatósága döntött az épület használatának megszüntetéséről, ezt követően a komplexum értékesítéséről - írták.Az intézkedéssel a jegybank éves szinten mintegy 2,4 milliárd forintot takarít meg, ezzel párhuzamosan a dolgozóinak száma hatvannal csökken - tájékoztatott az MNB.Ez az a luxuslétesítmény, ahova még a Balaton vízét is bevezették.	Eladja az MNB a balatonakarattyai konferenciaközpontját, ahova még a Balatont is bevezették	Mivel az ingatlan jellege és fenntartása nem tartozik a jegybank alapfeladatához.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/05/28/mnb-balatonakarattya-konferenciakozpont-elado-balaton-luxus/	2025-05-28 09:24:11	true	null	null	24.hu
Nőtt a forgalma, de egyben a vesztesége is az Orbán Viktor dél-indiai magánútján a miniszterelnök kíséretében feltűnt indiai csodadoktor, a keralai születésű Kadinjilikkattu Purushothaman Nair Krishna Kumar magyar cégének, a Brahmayurveda Center Kft.-nek. Tavaly a bevétel 60 millió forinttal, 344 millióra, nőtt az előző évihez képest, de a veszteség is nagyobb lett, 33 millióról 43 millió forintra nőtt. Az adatokból annyi hámozható ki, hogy a pénzügyi műveletek mínusz 34 milliós eredménye csúfíthatta leginkább a mérleget.A veszteség miatt a cég saját tőkéje is mínuszba csúszott, így megint az a helyzet állt elő, hogy a jegyzett tőke (3,1 millió) 50 százaléka alá esett (- 5,8 millió) a saját tőke. Ezt pedig az idevágó jogszabályok szerint rendezni kell, különben akár cégtörlés is lehet a vége. "A negatív saját tőke helyzet rendezésére vonatkozó Ptk. által előírt szükséges intézkedés formájáról a Társaság tulajdonosa határoz azzal, hogy a szükséges intézkedés végrehajtása legkésőbb a beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül meg kell, hogy történjen" - áll a mérleghez fűzött beszámolóban. A szöveg alapján tőkeemelés várható, legalábbis "a Társaság tulajdonosa kifejezte abbéli szándékát, hogy az elkövetkező 1 évben biztosítani fogja a szükséges forrásokat, annak érdekében, hogy a Társaság a vállalkozás folytatása elvének megfelelően tudjon működni".A veszteség és a vagyonvesztés nem új fejlemény a cég életében, az Opten adatbázisa alapján2020 óta összesen durván 300 millió forint veszteséget hozott össze a Brahmayurveda Center Kft., a saját tőkéje pedig zsinórban ötödik éve negatív.Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy a saját vagyona már az alapítás évében, 2020-ban negatívba csúszott, 101 millió forint szerepelt ezen a soron, 2023 végére pedig már mínusz 246 milliónál tartott. A gazdasági társaságoknak ugyan törvény írja elő, hogyha két egymást követő üzleti évben nem rendelkeznek a társasági formára előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével (kft.-knél ez a jegyzett tőke fele), akkor a vezetőségnek rendeznie kell a tőkehelyzetet, de Kumárék csak 2024-ben léptek.Legutóbb Gattyán György pornómilliárdostól érkezett segítség, tavaly 280 millió forinttal stafírozta ki a Brahmayurveda Center Kft.-t a kisebbségi tulajdonosa, a Docler Investments S.á.r.l. Utóbbi cég Gattyán érdekeltsége, Gattyán pedig az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó, a legutóbbi gazdaglistán 441 milliárd forint becsült vagyonnal az 5. helyen végzett. A tőkerendezésre felhasznált kölcsönt még 2020-ban nyújtotta a Docler Investments, a cégiratokban 835 ezer eurós rulírozó hitelkeretnek van nyoma. Ennek alapján úgy fest, Gattyán évek óta finanszírozza az indiai csodadoktorral közös vállalkozás folyamatosan keletkező veszteségeit.Kumaré a többség a Brahmayurveda Center Kft.-ben vagyonkezelő cégén, a Shyanrisht Kft.-n keresztül. Ennek a cégnek a mérlege még nagyobb vagyonvesztést mutatott, 2023 végén mínusz 1,1 milliárd volt a saját tőkéje. A cégiratok szerint ezt Kumar tavaly májusban rendezte, az alapítói határozat alapján korábban nyújtott 1,116 milliárd forint tagi kölcsönt a tőketartalékba helyeztek. A felszínen csak a jegyzett tőke 50 ezer forintos emelése látszik.	Röpködnek a mínuszok az Orbán Viktor kíséretében felbukkant indiai csodadoktor cégeiben	Legutóbb az egyik leggazdagabb magyar, Gattyán György finanszírozta a veszteségeket.	null	1	https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/27/veszteseg-indiai-csodadoktor-orban-viktor-gattyan-gyorgy/	2025-05-27 15:15:08	true	null	null	24.hu
Hamarosan vádat emelhetnek azokkal a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsított banda tagjaival szemben, akik a fővárosban és a Balatonnál követtek el ingatlanos csalásokat. Az egyik strómant meggyilkolták a bűntársai.A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint egy kiterjedt budapesti kapcsolatrendszerrel rendelkező csoport követte el az ingatlancsalásokat. Hamis ajándékozási vagy adásvételi szerződésekkel, illetve strómanok bevonásával szerezték meg a budapesti és Balaton-parti - zömmel végrehajtással terhelt - ingatlanoknak a tulajdonjogát.Ezeket rövid időn belül értékesítették magánszemélyek vagy vállalkozások részre, a kapott vételárat pedig elosztották egymás között. Az ingatlanok, illetve a tulajdonosok adatait végrehajtók, valamint földhivatali ügyintézők bocsátották rendelkezésre.Az eljárás során a bűnözői csoport tagjaként tevékenykedő - jogügyletek végrehajtásához szükséges hamis iratokat elkészítő és ellenjegyző - két ügyvédet fogtak el a rendőrök, akiknek letartóztatását az illetékes járásbíróság elrendelte. Később egy harmadik ügyvédet is kihallgattak a nyomozók gyanúsítottként.Az összes kár meghaladja az egymilliárd forintot, amelynek nagy része az eljárás során megtérült. Az ügyben 17 ingatlan érintett, melyből 6-ot zár alá vett a rendőrség. Összesen 24 főt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük 11 főt le is tartóztattak. Az egyik ingatlan értékesítése során eljárt strómant meggyilkolták a bűntársai.	Végrehajtás alatt lévő ingatlanokat szerzett meg ügyvédek segítségével egy banda, az egyik strómant megölték és kútba dobták	24 gyanúsítottja van a milliárdos ingatlancsalási botránynak, közülük három ügyvéd. Végrehajtók és földhivatali ügyintézők adták ki a tulajdonosok adatait.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/05/26/vegrehajtas-ingatlancsalas-tortel-stroman-kutba-dobtak/	2025-05-26 15:49:55	true	null	null	24.hu
Különös lakásvásárlást mutatott be Hadházy Ákos független képviselő. Matolcsy Ádám felesége, Matolcsy-Meloche Nicole ugyanis a Magyar Stratégiai Zrt-vel közösen tett szert egy 148 négyzetméteres belvárosi lakásra a Molnár utcában közvetlenül 2024 karácsony előtt. A tulajdoni lap szerint 50-50 százalékban lett tulajdonos a cég és Matolcsy Nicole. "A félig a nevére írt lakásból úgy látszik, hogy Matolcsyné ragaszkodik ahhoz, hogy a szerzett vagyon fele az ő nevére kerüljön - kommentálta az ügyletet Hadházy, aki szerint az ingatlanvásárlással lebukott Matolcsy György volt jegybankelnök fia."A feleséggel közös lakásvásárlás jól mutatja, hogy a Magyar Stratégiai Zrt. valójában nem egy klasszikus gazdálkodó cég, hanem Ádám személyes vagyonának elfedésére, a lopott pénz tisztára mosására szolgálhat. Komoly, valódi ingatlanbefektető cégek nem szokták az asszonykát is felesben bevenni a buliba" - fogalmazott a képviselő.Hadházy információi szerint a lakásvásárlás után Matolcsyék intenzív felújításba fogtak, a lakás az ingatlanhirdetések szerint mintegy 300 milliót érhet.	Matolcsy Ádám cége felesben vett belvárosi lakást az asszonnyal	Különös lakásvásárlás történt tavaly karácsony előtt.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/05/26/matolcsy-adam-cege-felesben-vett-belvarosi-lakast-az-asszonnyal/	2025-05-26 09:23:37	true	null	null	24.hu
Március végén közös megegyezéssel távozott az MNB-Ingatlan Kft. éléről Bozó Péter Pál, aki 2020 óta volt a Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cégének ügyvezetője. A március végi alapítói határozat szerint a hó eleje óta Varga Mihály által vezetett MNB Tóth Lászlót jelölte az ügyvezetői posztra, ám - az áprilisi határozat alapján - Tóth nem fogadta el a felkérést. Pedig már a díjazását is megállapították bruttó 3 millió forintban. Végül a jegybank még mélyebben a zsebébe nyúlt, és Udud Zsoltot nevezte ki ügyvezetőnek, akinek a fizetése havi 3 760 000 forint lesz.Pontosan ugyanez történt az MNB-Ingatlan Kft. leányvállalatánál, az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft.-nél: Bozót visszahívták az ügyvezető posztról, helyébe Tóth Lászlót kérték fel havi 900 ezer forintért, Tóth azonban ezt a pozíciót sem vállalta, így a leányvállalat élére is Udud Zsolt került. Az Optimum-Omega Kft. ügyvezetését azonban díjazás nélkül látja el.Az MNB-Ingatlan Kft. nemcsak vezetőt, hanem felügyelőbizottsági tagokat is cserélt. Távozott a Matolcsy-bizalmas Fömötör Barna (az MNB korábbi főigazgatója), Lavrincz József és Korencsi Attila, helyükre pedig érkezettelnöknek Gion Gábor, akiről nemrég megírtuk, hogy a jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke is lett. Gion 2018 és 2022 között a pénzügyekért felelős államtitkár volt a Varga Mihály által vezetett Pénzügyminisztériumban, majd a Honvédelmi Minisztériumba került a védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkári posztra, onnan Orbán Viktor javaslatára 2023. december 31-ei hatállyal felmentették.Legény Béla, aki 1998 és 2019 között fideszes önkormányzati képviselő volt a II. kerületben, majd a II. kerületi Városfejlesztő Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként dolgozott,valamint Dombi Rudolf. A londoni olimpián aranyérmet szerzett kajakos a Fidesz jelöltjeként indult el a II. kerületben a tavalyi önkormányzati választáson, de csupán a szavazatok 28 százalékát szerezte meg, míg az ellenzéki pártok által támogatott Őrsi Gergely 70 százalékot ért el.Mindhárom felügyelőbizottsági tag kötődik tehát a jegybank új elnökéhez: egyikük az államtitkára volt, ketten pedig a II. kerületi Fideszből ismerhetik. Varga Mihály ugyanis korábban a városrész országgyűlési képviselője, 2020-ig a Fidesz választókerületi elnöke volt.Dombi felügyelőbizottsági tagsága legalább annyira meglepő, mint anno a politikai szerepvállalása - a korábbi élsportoló érdemi üzleti, ingatlanfejlesztő tapasztalatainak ugyanis egyelőre nem találtuk a nyomát.Az Opten céginformációs rendszere szerint tulajdonosa a Korzó Stúdió Szolgáltató és Vendéglátó Kft.-nek, amely vendéglátással, sporttal kapcsolatos rendezvényekkel foglalkozik. Tavaly februárig pedig ügyvezetője volt a Magyar Kajak-Kenu Szövetség tulajdonolta Canoe Üzemeltető és Szolgáltató Kft.-nek.A 24.hu már 2022-ben arról számolt be, hogy óriási összegeket költ a saját épületeire a jegybank, sőt akadt olyan nap, amikor az MNB kétszer is pénzt tolt az ingatlanos cégébe. Az MNB-Ingatlan Kft. kizárólag a jegybanknak dolgozik, az elmúlt években több ingatlan került hozzá.Az első szerzemény az időközben hatalmas költségvetéssel átépített Széll Kálmán téri Postapalota volt (jelenlegi nevén MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum), ami 2016-ban került a cég tulajdonába. Lapunk megírta, hogy az MNB kétszer fizetett a Postapalotáért: egyszer, amikor kistafírozta a felújítás első ütemét finanszírozó alapítványokat, másodszor pedig akkor, amikor megvette teljes áron tőlük az épületet.A Budai Várban, az Úri utcában található régi városháza (Bölcs Vár) 2019 óta van a birtokában. Erről lapunk korábban azt írta: az MNB 2014-ben vette meg 1,85 milliárd forintért az épületet a Magyar Tudományos Akadémiától, aztán ingyen továbbadta az egyik alapítványának, amelyik elvégezte a rekonstrukciót. Az MNB a már kész épületet 2019-ben nettó 8,7 milliárdért az MNB-Ingatlan Kft.-n keresztül visszavásárolta. Vagyis a jegybank jelentősen felverte az árat – saját maga számára.A Krisztina körút 55. alatti volt Telekom-székházat (MNB Budai Központ), ahová a Szabadság térről kiköltöztetett állomány került, 2020-ban vették meg.A balatonakarattyai MÁV-üdülőből kialakított oktatási és konferenciaközpontot – amelybe még a Balaton vizét is bevezették – az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. birtokolja, ez a cég 2020-ban került az MNB-Ingatlan Kft.-hez.A Balatonakarattyai Oktatási- és Konferencia Központot a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő MNB-Bankjóléti Szolgáltatások Zrt. (korábbi nevén MNB-Biztonsági Zrt.) üzemelteti. Az MNB-botrány kirobbanása után itt is történtek változások – Fömötör Barna ezt a felügyelőbizottsági tagságát is elveszítette, és Bozó Péter Pál is távozott a zrt.-től. Érkezett helyettük Varga Mihály két korábbi munkatársa: Jármai Péter, a Pénzügyminisztérium volt jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkára és Simon Barbara Erzsébet, a PM korábbi főosztályvezetője.Ahogy arról korábban beszámoltunk, hűtlen kezelés miatt nyomozás indult az MNB alapítványa és annak cégei ügyében, miután nyilvánosságra kerültek az Állami Számvevőszék súlyos megállapításokat tartalmazó jelentései. Az MNB-Ingatlan Kft. kapcsán ugyanakkor Simor András volt jegybankelnök úgy fogalmazott lapunknak: „Kicsit úgy fest, mintha Matolcsy Györgyöt kímélnék az ügyben.” A jegybank tulajdonában működő ingatlanokkal való gazdálkodás ugyanis Matolcsy felelőssége volt, és ebben az ügyben nem született feljelentés, a másik két – a PADME és a Neumann János Egyetemért Alapítvány gazdálkodásáról szóló – ÁSZ-jelentés következményeivel szemben. A számvevők mindössze annyit állapítottak meg, hogy „nem takarékoskodtak”, az MNB gazdálkodása az ingatlanberuházások és -felújítások tekintetében „nem igazodott az ország, az állami intézményrendszer általános pénzügyi helyzetéhez, jellemző gazdálkodási folyamataihoz”.	MNB-botrány után: fideszes polgármesterjelöltként megbukó olimpiai bajnok kapott felügyelőbizottsági posztot	Sorcsere történt az MNB ingatlanos cégénél: Varga Mihályhoz köthető emberekkel töltötték fel a kft. vezetését. Akadt, aki hárommillióért sem vállalta el a pozíciót.	null	1	https://24.hu/belfold/2025/05/21/mnb-ingatlan-kft-vezetes-sorcsere-felugyelobizottsag-dombi-rudolf/	2025-05-21 05:59:37	true	null	null	24.hu
Somlai Bálint cégbirodalmában egy rejtélyes, 50 milliárd forintos kötvénykibocsátást találtunk 2020-ból.Ezt egy gigaméretű tőkeemelési akció követte Száraz István cégében.Somlai az 50 milliárdos befektetése fejében megelégedett a Száraz-cég 1,96 százalékával.Úgy fest, hogy a kormány bankja, az MFB Zrt. is megsegítette Somlai üzletmenetét - éppen a jegybank székházának felújítása idején - egy bő 20 milliárd forintos bankgaranciával.Egy ponton Mészáros Lőrinc is a képbe került, ahogy a felcsúti ezermilliárdos, a Matolcsy-kör és a magyar állam közös bankja, az MBH Nyrt is.A Magyar Nemzeti Bank székháza 80 milliárd forintra drágult felújításának főszereplője, a Matolcsy Ádám legszűkebb baráti köréhez sorolt Somlai Bálint legutóbb azzal került a címlapokra, hogy a Telex információja szerint zárolták a bankszámláját. A hírt nem cáfolták azóta sem, de arról nem közöltek hivatalos információt, hogy magán vagy céges számláról van-e szó, és az intézkedés összefügg-e az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által tett feljelentéssel, így a jegybank, illetve alapítványa körüli céghálóban eltemetett milliárdokkal, vagy esetleg más bűncselekmény gyanúja indokolta.A 35 éves, luxus Ferrarikért és Porschékért bolonduló Somlai Bálint cégei működnek, legalábbis a Matolcsy-klán budai főhadiszállásáról, a Pusztaszeri út 59.-ből a titkárság visszajelzett a múlt héten, hogy megérkeztek lapunk kérdései, és továbbítják azokat Somlainak. Az általunk megadott határidőre azonban nem érkezett válasz, így a nyilvánosan elérhető információkra kellett hagyatkoznunk.Így lett minden harmadik forintból nyereségSomlainak egy tucat magyarországi cégérdekeltsége van, az árbevételek alapján a legfajsúlyosabb a nemzeti bank székházának felújítását elnyerő Raw Development Kft. A cégcsoport összesített bevétele 2023-ban 60 milliárd forint felett volt, az adózott eredmény pedig bőven meghaladta a 20 milliárdot. A 30 százalékos nyereségráta - azaz hogy minden harmadik költségforint nyereséggé vált - bármilyen szektorral összevetve kiugró profittermelést jelent. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar gazdaság évek óta vergődik.A Somlai-cégek közül a Raw Development teljesítménye egyenesen meseszerű. A kft.-ben 2018-ban jelent meg Somlai, a cég 2019-ben még csak 1,8 milliárd forint árbevételt ért el, és a nyeresége is csak a 240 millió forintot karcolta. Ezután azonban repülőrajtot vett: 2020-ban már több mint 15 milliárd, a következő évben közel 60 milliárd forint bevételt mutatott ki,2020 és 2023 között összesen 146 milliárd forint folyt be a céghez, és közben csaknem 22 milliárd forint nyereséget hozott össze adózás után.A robbanásszerű növekedés egybeesett azzal, hogy a Raw Development sorra kapta az MNB-től a gigantikus felújítási munkákat.A legnagyobb fogás az volt, amikor 2019-ben rábízták a jegybank Szabadság téri székházának a felújítását. Már a nettó 54 milliárd forintos vállalási ár is durván hangzott, pedig akkor még nem tudhatta senki, hogy nem fér bele a keretbe a megvalósítás, és végül 80 milliárdra duzzad a számla. Ugyancsak erősen elszaladtak a költségek a Széll Kálmán téren álló Postapalotánál: a Direkt36 egy vizsgálati anyagra hivatkozva 32 milliárd forintos szerződéskötésről, az előirányzatot 13 milliárd forinttal meghaladó beruházásról cikkezett.Az ÁSZ-jelentéséből az olvasható ki egyebek között, hogy a Raw Development kivételezett szereplő volt az MNB-ügyletekben. Megesett, hogy a felújításokat úgy nyerte el, hogy a saját anyavállalata kapott megbízást a jegybanktól a kivitelező kiválasztására, és a Somlai Bálint tulajdonában álló Somlai Invest Zrt. meg is találta a feladatra a saját leánycégét: a Raw Development Kft.-t. A márciusban nyilvánosságra hozott ÁSZ-jelentések külön foglalkoztak a Raw Development Kft.-vel, az ily módon kiiktatott verseny mellett azt állapították meg, hogy a cég bevételeit nagyrészt az MNB megrendeléseinek köszönhette. Voltak olyan évek, amikora bevétel több mint 90 százalékát köszönhette Somlai a jegybanki munkáknak.A felújításokon kívül Somlai Bálint más ágon is hasznot húzott az MNB-s megbízásokból: a nemzeti bank ingatlanportfólióját menedzselő MNB-Ingatlan Kft. ingatlanjainak üzemeltetését is ők végezték. A Raw Facility Management Kft. 2022–23-ban 7,4 milliárd, illetve 10,3 milliárd forint bevételt könyvelt el, az adózás után nála maradó profit pedig 900 millió, illetve 1,7 milliárd forint volt. Közben az MNB a beszámolójában jelezte, hogy drasztikusan megemelkedtek a fenntartási és üzemeltetési költségek.Hová lettek a kötvények?Egymást érték a Raw Development zsíros megrendelései, évről évre több tízmilliárdos bevételeket könyvelt el,csak egyetlen tétel haladta meg meglepő módon rendre a bevételek nagyságát: a kötelezettségek állománya.Aggasztóan nézett ki a cég eladósodottsági mutatója, ami egyetlen számba sűrítve mutatja, hogy a cég saját forrásai a kötelezettségek hány százalékát fedezik. Akkor jó a cég megítélése, ha ez a szám tartósan egy alatt van. A Raw Development esetében azonban minden évben jóval felette volt – 2023-ban például 3,7-en állt. Vagyis a cég rendesen eladósodott.A társaság a tárgyévben kötvényt bocsátott ki, melynek következtében a hosszú lejáratú kötelezettségek összege jelentősen növekedett– áll a megfejtés a beszámolóban, amelyből több nem is derül ki, mint hogy öt évnél hosszabb lejáratú a vállalati kötvény. A cégek a kötvénykibocsátást forrásteremtésre, lényegében hitelfelvételre használják, és amennyire ki lehet hámozni, a Raw Development Kft. 50 milliárd forint kötvényt bocsátott ki. Annak, hogy ki jegyezte le a kötvényt, azaz kitől kaphatott 50 milliárd forint készpénzt Somlai, nincs nyoma a cégiratokban, a vállalkozó pedig – amint jeleztük – nem válaszolt a kérdéseinkre.A fellelhető nyomokból valószínűsíthető, hogy 2030-ban lejáró kötvényről van szó, ami évente fizet kamatot, de hogy mekkorát, azt már nem lehet kibogarászni. Az általunk megkérdezett szakértő azt valószínűsítette, hogy egy másik cég jegyezte le a kötvényt, és szerinte az ilyen, zárt körben lebonyolított akcióhoz nem kell az MNB engedélye.A jegybank nem reagált megkeresésünkre, mit tud a kötvényekről, így arra sem, hogy ki jegyezte le a Raw Development kötvényeit.Választ ugyan nem kaptunk arra, hogy mire kellett a kötvénykibocsátásból befolyó 50 milliárd, a Raw Development beszámolójában azonban 2020-ban megjelent 49,85 milliárd forint „egyéb tartós részesedés” annyi magyarázattal, hogya társaság a tárgyévben 1,96 százalékos részesedést szerzett a Dry Real Estate Zrt.-ben.A Dry Real Estate Zrt. Matolcsy Ádám másik barátjának, Száraz Istvánnak az érdekeltsége.Két részvény 50 milliárd forintértNem teljesen világos, hogy az 50 milliárd forint fejében miért elégedett meg Somlai Bálint mindössze 1,96 százalékos tulajdonrésszel Száraz cégében, de a cégiratokból nem éppen szokványos tőkeemelés bontakozik ki. Egy törzs- és egy osztalékelsőbbségi részvényt kapott Somlai azzal, hogy az osztalék 99 százalékára tarthat igényt, amíg a kifizetés el nem éri a 75 milliárd forintot, de legfeljebb 2031-ig.Más kérdés, hogy a Dry Real Estate Zrt. mérlegében eddig nem sorakoztak a tízmilliárdok, Száraz cégében 2023-ig összesen 6,5 milliárd forint nyereség keletkezett, az éves beszámolót elfogadó közgyűlésekről készült jegyzőkönyvekből pedigúgy tűnik, mintha nem fizettek volna osztalékot.Ez elég különös, hiszen a Raw Development számára kulcsfontosságú 50 milliárdos kötvény fedezetéről van szó. Mint olvasható: „A kibocsátott kötvény biztosítéka a társaság Dry Real Estate Zrt.-vel szemben fennálló és későbbiekben keletkező követelésen alapított zálogjog.” Ha ez a követelés a Dry Real Estate Zrt. által termelt osztalék, akkor igen érdekes konstrukciót hozott össze a két jóbarát, ha nem is olyan grandiózusat, mint amilyen az állítólag sok ezer milliárdos brazil államkötvénnyel manőverező cégek esetében történt, melyek nem létező papírokkal fújták fel az alaptőkét.Elméletileg a cégbíróság csak akkor jegyzi be a tőkeemelést, ha megérkezik az igazolás arról, hogy a részvényes befizette a pénzt. A cégiratok szerint itt úgynevezett ázsiós tőkeemelés történt, két lépcsőben. Az 50 milliárd forintból az alaptőkében 100 ezer forint jelenik meg, a többi megy a tőketartalékba. Az idevágó határozat szerint a 100 ezer forintot azonnal – 2020 decemberében – be kellett fizetni, a fennmaradó 49,9999 milliárd forintnak pedig 2021 január közepéig kellett beérkeznie. A 100 ezer forint befizetését a Gránit Bank Zrt. igazolta is, de a 49,9999 milliárdos tételről nem találtunk banki igazolást a cégiratok között. Amint az Opten adatbázisából látszik, a cégbíróság még decemberben, a 100 ezres tétel beérkezése után bejegyezte a tőkeemelést. Arra a kérdésünkre, hogy beérkezett-e az igazolás a tőkeemelés teljes, 50 milliárd forintos összegéről 2021 január közepéig – vagyis nem kamu az egész –, cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.A kormány bankja is beszálltA Raw Development forrásteremtésében bankok is szerepet kaptak:képbe került a kormány bankja, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.,és a hitelezők között szerepel a részben állami MBH Nyrt. is.Az MNB-székház felújításának elnyerésekor a Raw Development nem rendelkezett akkora saját vagyonnal, bevétellel és olyan gazdasági háttérrel, ami egy 54 milliárdos munka fedezeteként megfelelhet a megrendelő jegybanknak. Hogy miképpen oldotta meg a dolgot Somlai, arra nézve a mérlegbeszámoló nem ad eligazítást, annak viszont van nyoma, hogy az MFB garanciát nyújtott a cégnek.A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint 2020 decemberében az MFB jelzálogjogot alapított „biztosított követelés megfizetésének biztosítására 21 799 342 400 forint tőke és annak járulékai erejéig” – a zálogtárgy „a vállalkozási szerződésből eredő minden fennálló és a későbbiekben keletkező vállalkozási díjkövetelés.” Hogy a vállalkozói szerződés milyen, esetleg az MNB-től elnyert felújítási munkát takar, az nem derül ki a dokumentumból. Annyi azonban látszik, hogy a kormány bankja is besegített az MNB-ingatlanok felújításán nagyot kaszáló Somlai-cégnek abban, hogy rendben legyen a finanszírozása.Az építőipari projekteknél jellemző, hogy a megrendelők bankgaranciát kérnek jóteljesítési garanciaként vagy a teljesítések lehívásának garantálására – magyarázta egy építőipari szakértő az MFB-jelzálog értelmét lapunknak.A kormány bankján kívül egy másik, részben állami tulajdonú, nagyobbrészt Mészáros Lőrinc, illetve 23 százalék erejéig a Matolcsy-kör érdekeltségében álló bank, az MBH Nyrt. is kivette a részét a Raw Development Kft. finanszírozásából. Ugyancsak a hitelbiztosítéki nyilvántartásból derül ki, hogy 2023 májusában 38 millió eurós (15,2 milliárd forintos) zálogszerződésről állapodtak meg.	Találtunk 50 milliárd forintot, amivel Matolcsy Ádám barátai pingpongoztak	Tízmilliárdokat kaszált Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint a jegybanki megrendeléseken, az MNB-s ingatlanok felújítását elnyerő cége azonban óriás osztalékfizetések helyett mintha eladósodott volna. Rábukkantunk egy gigantikus kötvénykibocsátásra is, melynek szálai Matolcsy egy másik baráthoz vezetnek.	null	1	https://24.hu/fn/gazdasag/2025/05/23/mnb-ingatlanok-somlai-balint-raw-development-matolcsy-adam-50-milliard-kotveny-szaraz-istvan/	2025-05-23 05:58:09	true	null	null	24.hu

Subsets and Splits

No community queries yet

The top public SQL queries from the community will appear here once available.