text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egyelőre még kevesen érdeklődnek az úgynevezett Stabilitás Megtakarítási Számla iránt. Pedig az ajánlat egészen nagyvonalú: nemcsak a feketén szerzett jövedelmeket lehet legalizálni, de öt év után a hozamokat is kifizeti az állam. Nem ez az első kísérlet arra, hogy a kormány hazacsalogassa a külföldre menekített pénzeket, de ezek az akciók nem igazán voltak sikeresek.
Már javában dúlt a Horváth András, az adóhatóság volt ellenőrzési szakkoordinátora által kirobbantott áfaügy, amikor a karácsony előtti napokban megjelent egy miniszteri rendelet. A jogszabály az adózási, pénzügyi, jogi blogokon csak adócsaló számlaként ismert Stabilitás megtakarítási számla (SMSZ) elnevezésű konstrukció részleteit tisztázta: körülbelül fél év késéssel működőképessé tette a tavaly nyári törvényt. Bár véletlen egybeesésről van szó, így éppen a milliárdos áfabotrány kellős közepén lépett életbe a legújabb adóamnesztia-eszköz. Az SMSZ segítségével ugyanis az adócsalással szerzett vagyont tisztára lehet mosni, pontosabban legalizálni lehet. A rendelet tavaly december 21-én életbe lépett, így már egy hónapja nincs akadálya, hogy megússza a büntetést, aki tisztázatlan körülmények között menekítette ki a pénzét Magyarországról.
Öt év türelem
Ehhez nem kell sokat tennie. Elég, ha bemegy egy olyan magyarországi bankba, amelyik már kínál ilyen számlát, és befizeti az adócsalásból szerzett pénzét. Mindössze egy alsó határ van: minimum 5 millió forintot kell betenni. A befizetés pillanatában az összeget a törvény belföldön megszerzett jövedelemnek minősíti, és ezzel lényegében legalizálja a számlára került összeget.
Az SMSZ valójában egy pénz- és egy értékpapírszámla, és a befizetett pénzből forintban jegyzett magyar állampapírt vesz a bank. Ha az adócsaló öt évig nem nyúl hozzá a számlán levő befektetéséhez, akkor a lejáratkor visszakapja a befizetett összeget és megkapja a hozamát. Ráadásul mentesül minden adó megfizetése alól – a kamatadót is beleértve. Megéri kivárni az öt évet, mert a korábban feltört számla után adózni kell. Ha valaki három évnél előbb venné ki a pénzét, akkor a tisztára mosott összeg és az állampapíron elért profit után 32 százalékos adót kell fizetnie. A negyedik év letelte előtt feltört számla után 16, ha az ötödik év vége előtt pedig 8 százalékos adót kell leróni.
Ám öt év elteltével az SMSZ számla nemcsak legalizálja az elcsalt pénzt, de hozamot is fizet: az állampapírok momentán évi 4-5 százalékos hozamot hoznak, öt év múlva a kezdeti 5 millióból 6,4 millió forint is lehet.
Cégek ne reménykedjenek
A számlára csak egyszer lehet befizetni, de a bankokban több számlát is nyitható – mennyiségi korlát nincs. Adócsalásért elvileg 3-10 év közötti szabadságvesztés jár, így többéves börtön is elkerülhető az SMSZ számlára befizetett összeggel – ennek csupán az az ára, hogy pár évig a magyar államot kell finanszírozni.
Cégeken azonban nem segít az SMSZ számla: ha lebuknak, adóbírsággal büntetik őket. Legfeljebb a cégből adózatlanul kivett pénzeket lehet legalizálni: ha valaki mondjuk húszmillió forint után nem fizeti meg a 16 százalékos szja-t és a 17,5 százalékos egyéni járulékokat, akkor 6,7 millió forinttal megkárosítja az államot. Ha ezt a 6,7 millió forintot befizeti egy SMSZ számlára, a törvény máris legális jövedelemnek tekinti.
A külföldiek is jöhetnek?
A konstrukció a külföldieknek is vonzó lehet. A jogszabály egyrészt Magyarországon megszerzett jövedelemnek tekinti az SMSZ számlára betett pénzt, másrészt pedig belföldi magánszemélynek tekinti a számlabirtokost, állampolgárságától függetlenül (számlanyitásakor nem kell jelezni az állampolgárságot). Ha például egy belga az adóhatóság vizsgálata elől Magyarországra hozhatja pénzét, nyithat egy SMSZ számlát, és a kezébe nyomnak egy igazolást arról, hogy az a pénz legális – magyarázta egy adójoggal is foglalkozó ügyvéd, aki a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérte. Az azonban még nem egyértelmű, hogy ez a papír garantálja-e a külföldi adócsaló szabadságát, sérthetetlenségét. Az ügyvéd szerint elképzelhető, mert a törvény a magyar adójog alá sorolja az SMSZ-számlát nyitó külföldi állampolgárt.
A bank papírja illetőségigazolásnak is számít: a számaltulajdonosra a magyar adójog vonatkozik. Az a Magyarország és más államok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményektől függ, hogy ez elég-e más országnak, elfogadják-e más adóhatóságok a magyar papírt. „Az teljesen logikus, hogy a pénzét hozzánk hozó adócsalót üldöző belga adóhivatal azt mondja, nem hatja meg a magyar igazolás, az adócsaló azonban ebbe nem nyugszik bele, és perre viszi a dolgot. Egy belga bíróság fogja eldönteni, kinek ad igazat, most azonban nem lehet megmondani, merre dől el az ügy, kétesélyes a per, ráadásul országról országra változhat a kimenetel” – mondja az ügyvéd.
Másképp látja Gerhát Mihály, a KPMG adótanácsadó cég szenior menedzsere. Szerinte a magyar igazolással nem tud elmenekülni a külföldi adócsaló az ottani adóhivatal bosszúja elől. Az adócsalást még az előtt kellett hogy elkövesse, hogy Magyarországra hozza a pénzt, az SMSZ-számlára utalt pénz pedig csak az utalás napján válik belföldön szerzett jövedelemmé – mondja az adótanácsadó.
A devizaadósság elleni harc
Egyre több hír jelenik meg arról, hogy a külföldi adóparadicsomok belemennek abba, hogy a menedéket kereső adóeltitkolók adatait átadják az illetékes országnak, vagy kiszivárognak az offshore-adatok. Aki ettől megijedt, annak vagyona most az SMSZ-számlán jelenhet meg – véli Gerhát. „Ha egy Magyarországon működő cégnek a tulajdonosa egy offshore-területen bejegyzett cég, és e cég mögött valójában egy magyar magánszemély áll, ez rendszerint soha nem derül ki. Az offshore-cég nyit Svájcban egy bankszámlát, ahhoz hozzá van rendelve egy svájci bankkártya, amelyet a háttérben megbújó magyar magánszemély használ, itthon is azzal vásárol. Alig van esély arra, hogy kiderüljön, ki ez a magánszemély” – mondja Gerhát. A szakember szerint az ilyen, eddig ügyeskedő magyarok kaphatnak az alkalmon, ha nem bíznak az offshore-titok megtartásában.
A törvényt beterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium más oldalról közelíti meg a kérdést. A fél évvel ezelőtt benyújtott törvény indoklásából ugyan kiderül, hogy a tárca is tudja, adózatlan pénzeket terel a számlákra, de úgy érvel: ezekkel a pénzekkel az államadósságon belül a devizaarányt lehet csökkenteni. "Márpedig több eszközzel törekedni kell arra, hogy az államadósságon belül az arány a forintban kifejezett adósság felé tolódjon el" – olvasható az indoklásban.
Megkérdeztük a tárcát, hogy a külföldi adócsalók is nyithatnak-e SMSZ-számlát, és hogy a banki igazolással megúszhatják-e a külföldi adóhatóság vizsgálatát. A minisztérium válaszaiban csak azt hangsúlyozta, hogy a törvény megfelel a pénzmosás és terrorizmus elleni nemzetközi szabályoknak. Az EU pénzmosás elleni illetékes szerve átnézte a törvényt, és rábólintott.
Szórványos érdeklődés
Ma még nehezen mérhető fel, hogy az új számla mennyire lesz népszerű a magyar és a külföldi adócsalók körében. A legnagyobb hazai bankoknak küldött körkérdésünk eredménye egyelőre értékelhetetlen válaszokat hozott. Több banknál (az MKB-nál, a CIB-nél, a K&H-nál, a Raiffeisennél) még nem elérhető ez a konstrukció, legfeljebb fontolgatják a bevezetését. Ahol pedig van (ilyen az UniCredit), ott is csak néhány számlanyitás történt. Hogy mekkora összegben, arról nem adnak információt.
A bankoknak egyébként a hónap végéig jelenteniük kell az adóhatóság felé, hogy hányan nyitottak számlát tavaly év végéig (vagyis a rendelet életbe lépése utáni tíz nap alatt, amelyből csak négy volt munkanap), és összesen mennyi pénz érkezett az SMSZ számlákra. Mindezt persze anonim módon kell megtenniük, hiszen az érintetteknek csak a bank előtt kell bemutatkozniuk.
Ha az adóhatóság később mégis jelentkezne, például egy vagyonosodási vizsgálattal, akkor a számlatulajdonosnak csak elő kell húznia a banki igazolást, a revizor így nem büntetheti meg.
A sokadik adóamnesztia
Nem ez az első kísérlet arra, hogy a kormány hazacsalogassa a külföldre menekített pénzeket. 2008-tól kezdve már több körben kaptak esélyt az adóelkerülők, de ezek az akciók egy kivétellel nem voltak igazán sikeresek. Amikor például 10 százalékos egyszeri adófizetés terhe mellett lehetett hazahozni a korábban le nem adózott pénzeket, akkor közvetlenül az adóhatóság felé kellett bejelentést tenniük az érintetteknek. Az adószakértők szerint sokan nem hitték el, hogy ez az információ nem kerül ki az adóhatóság falai közül, és tartottak tőle, hogy politikai vagy gazdasági támadások célpontjaivá válhatnak. Nem hozott látványos eredményt 2009-ben az offshore pénzek hazacsábítása sem.
Az egyetlen sikeres megoldás talán csak a mikro- és kisvállalkozóknak dobott mentőöv volt. Sok vállalkozás tulajdonosa ugyanis papíron tagi kölcsönt nyújtott a cégének, miközben valójában a pénzt kivette a cégéből, és felélte. A tagi kölcsönnel a legális pénzkivétel jelentős adóterhét lehetett megúszni, és amikor az állam ennek véget akart vetni, akkor egyszeri 10 százalékos adóval lehetett rendezni a helyzetet.
Az SMSZ-számlának a pikantériája, hogy a lényegét tekintve adóamnesztia. Adóamnesztiát azonban épp az a törvény, a gazdasági stabilitási törvény zárja ki (31. paragrafus 2. pont), amelyikbe az SMSZ-számlát is varrták (39. paragrafus A-C pont). Mivel azonban a vonatkozó törvényi részek megszegésének nincs szankciója, így hiába is lehet törvénysértő, vagy állhat ellentében a törvény egy részének szellemével az SMSZ-számla, az attól még nem lesz semmis.
Lehet amellett érvelni, hogy ez formálisan nem adóamnesztia, mert az adóamnesztia esetében az állam egy határidőt szab meg, ameddig a releváns összegeket legalizálni lehet valamilyen lépés megtételével, a mostani törvény azonban ilyen határidőt nem tartalmaz, vagyis egy folyamatosan fennálló lehetőségről beszélhetünk – mondja Gerhát. Tartalmában mégis arról szól az egész, hogy legalizálni engedi az állam azt a pénzt, amelyet például adóeltitkolás mellett szerezhetett a magánszemély. | Feketézett? Az állam tud rá megoldást! | Egyelőre még kevesen érdeklődnek az úgynevezett Stabilitás Megtakarítási Számla iránt. Pedig az ajánlat egészen nagyvonalú: nemcsak a feketén szerzett jövedelmeket lehet legalizálni, de öt év után a hozamokat is kifizeti az állam. Nem ez az első kísérlet arra, hogy a kormány hazacsalogassa a külföldre menekített pénzeket, de ezek az akciók nem igazán voltak sikeresek. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2014/02/stabilitas-megtakaritasi-szamla-keblunkre-oleljuk-a-kulfoldi-adocsalokat-is | 2014-02-02 13:46:00 | true | null | null | Origo |
2008.01.04. 23:03
A Fővárosi Bíróság utasítására tavaly szeptemberben hétszer próbálták (sikertelenül) elővezetni a rendőrök Lendvai Ildikó börtönbüntetésre ítélt volt kampányfőnökét, Csonka Gábort. A dolog pikantériája, hogy a Fővárosi Bíróság néhány nappal korábban halasztást engedélyezett az elítélt exszocialistának. Csonka ellen azóta újabb elővezetési parancs van érvényben.
Súlyos zavarokat okozott a Fővárosi Bíróságon (FB) Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető egykori kampányfőnökének, a hároméves börtönbüntetésre ítélt Csonka Gábornak az ügye. Lapunk ugyanis kiderítette: hiába kapott az FB-től egészségi állapota miatt tavaly szeptemberben három hónapos halasztást a börtönbe vonulás alól, néhány nappal később Csonka Gábor lakásánál mégis megjelent a rendőrség, és megpróbálta őt előállítani. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az elővezetési parancs az FB-től érkezett. Összesen hétszer tértek vissza az egyenruhások az elítélt férfi tárnoki lakásához, de senki sem nyitott nekik ajtót, így az elővezetés meghiúsult.
Tehát miközben Csonkának tavaly december 19-ig jogerősen engedélyezte az FB, hogy egészségi állapota miatt (a szakértő szerint „pszichés megbetegedésben” szenved) ne kezdje meg büntetése letöltését, aközben szeptemberben ugyanennek a bíróságnak a döntésére mégis megpróbálták őt elővezetni. Az FB sajtóosztályán elismerték: a bíróság büntetés-végrehajtási csoportja azért adott ki tavaly szeptember 21-én elővezetési parancsot Csonka Gábor ellen, mert nem tudott az FB szeptember 17-én, tehát négy nappal korábban hozott végzéséről, amely engedélyezi a büntetés megkezdésének halasztását.
Ismeretes, Csonka ötmillió forint kenőpénzt vett át az MSZP Köztársaság téri székházában, ezért vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt tavaly nyáron elítélték. A férfi kétszer kért és kapott halasztást a börtönbe vonulás alól, de harmadszorra kérelmét elutasították, így december 19-én meg kellett volna jelennie a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetben. Ezt ő elmulasztotta, így két nappal később az FB újabb (immár jogszerű) elővezetési parancsot adott ki. Más kérdés, hogy ezt a rendőrség még nem kapta meg. | Zavar a bíróságon Csonka-ügyben | A Fővárosi Bíróság utasítására tavaly szeptemberben hétszer próbálták (sikertelenül) elővezetni a rendőrök Lendvai Ildikó börtönbüntetésre ítélt volt kampányfőnökét, Csonka Gábort. A dolog pikantériája, hogy a Fővárosi Bíróság néhány nappal korábban halasztást engedélyezett az elítélt exszocialistának. Csonka ellen azóta újabb elővezetési parancs van érvényben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/01/zavar-a-birosagon-csonka-ugyben-2 | 2008-01-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az idézet Sting híres dalából, az Englishman in New York záró sorából való, mely a saját nézeteiért bátran kiálló embernek állít emléket. Apropóját az angol író, Quentin Crisp Manhattanbe költözése adta, de barátja mellett jelen van az énekes saját sorsa is, hiszen angol származása ellenére Sting is jó ideje az Egyesült Államokban él. A szülőföldtől távol eltöltött időszakról egy interjúban így fogalmazott: "Minden írónak szüksége van a száműzetésre. Egyrészt, mert így tisztábban látod az országot, amelyben élsz, mint ahogy az ottani emberek látják. Másrészt, mert egy kicsit tisztábban látod azt a helyet, ahonnan jöttél." Azt hiszem, egy építészeti kirándulás célja is hasonló. Meglátogatunk, megismerünk egy helyet, először idegenként, kívülről tekintünk rá. Néha talán azonosulunk is vele, örömmel beleéljük magunkat a számunkra szokatlan körülményekbe. Végül eltávolodunk és hazatérünk. Az új élményekkel gazdagodva új emberként szemléljük saját életünket, munkánkat, a helyet, ahonnan elindultunk és ahova vissza is tértünk. Három hete az Építőművészeti Doktori Iskola hallgatóival és témavezetőivel Kőszegen jártunk. Közös utunk záró állomásaként a kertvárosban található Mohás úti Béres házakat látogattuk meg. A szép őszi séta remek alkalmat kínált mindannyiunk számára az imént említett szembenézéshez. A kirándulás óta eltelt hetekben az alábbi két gondolat biztosított támpontot ehhez az átértékeléshez.
Határtalanul
2013 és 2017 között rendszeresen koptattuk az M7-es autópálya aszfaltját Budapesttől Letenyéig. Célunk hol a Nagykanizsai Piarista Iskola, hol a Lendvai Konzulátus épületei voltak. Lendva irányába rendszeresen elhagytuk az autópályát, és az út utolsó pár kilométerét lakott területek között tettük meg. Az országhatáron áthaladva a hazai falvakban jól megszokott házak között haladtunk tovább, de mégis mintha egy másik világban találtuk volna magunkat. Máig élő a pillanat, amikor felismertük, hogy ez a barátságos érzés a házak előtti magas kerítések hiányából fakad. Az előkertek az országúttól többségében alacsony növénysávval, jelzés értékű, térdmagas kerítéssel voltak elválasztva. A legbátrabbak minden határjelzés nélkül várták, hívogatták az arra látogató utazókat. Mindannyian hihetetlen barátságos gesztust, otthonosságot éreztünk ebből az apró különbségből.
Hasonló emlékeket őrzök stockholmi családi látogatásainkról. A skandináv főváros Jarfalla városrészében sétálgatva mindig nagyon csábítónak találtam a kerítések nélküli előkertek barátságos világát. A nyitott telekhatárok mellett a skandináv életérzés fontos része a függönyök teljes hiánya, mely szabad betekintést biztosít a családi életterekbe, a szomszédok és járókelők számára. Ez a fajta nyitottság elképzelhetetlen hazai környezetben. Sokszor elgondolkoztam már azon, hogy a nyilvánvalóan szocialista időkből átöröklődött bezárkózás, elszigetelődés iránti vágy, a közösségi gondolkodás, párbeszéd, vitakultúra teljes hiánya vajon oldható lenne-e olyan apró gesztusokkal, mint az előkertek, kapualjak megnyitása, függönyök megszűntetése otthonainkban.
Együtt építés
Sigurd Lewerentz svéd építészről fennmaradt anekdota szerint egy bádogos kérdésére a björkhageni templom építkezése alkalmával azt válaszolta: "Az egyetlen dolog, amiben biztos vagyok az az, hogy nem csinálhatja a szokványos módon."[1] Lewerentz jól ismert mondata a tervező alapossága és igényessége mellett rávilágít arra a szomorú tényre, hogy a 20. századtól kezdődően az építészek nem számíthatnak az építkezéseken jelenlévő szakmunkás kezek kreatív munkájára. Az a fajta szaktudás, természetes igényesség, díszítő kedv, mely minden bizonnyal jelen volt a klasszikus korok építőmestereiben, akik külön instrukciók nélkül is képesek voltak az apró részletek finom megmunkálására, már a 19. század végén hanyatlásnak indult, mígnem a 21. századra szinte teljesen el is veszett. Az építészek magukra maradtak. Napjainkban az építőipar dolgozóival történő sikeres együttműködés nem jelent mást, mint az elkészült tervek problémamentes megvalósítását. A kreatív kézműves részletek, energiák jelenléte egyedül az alapos előzetes tervezés eredményeként jelentkezik. Ez persze az építés öröme helyett folyamatos küzdelmet jelent a megszokott, jól bevált módszerek, megoldások ellen.
A kézművesség fontosságát zászlóra tűző 19. század végi Arts and Crafts mozgalom vezéralakja, William Morris arra törekedett, hogy egy tárgy a készítő és a tárgy közti szoros kapcsolatból alakuljon ki a középkori szakemberek mintájára. Talán épp ez a szoros kapcsolat hiánya vezérel manapság fiatal építész irodákat arra, hogy a tervezőasztal helyett az építés valós helyszíne legyen a mindennapi munkaterületük, ceruza helyett inkább kalapáccsal találják ki a szükséges, egyedi részleteket. A középkori építkezések mintájára maguk az építészek válnak építőmesterré, hogy az anyagban rejlő erő valós tapasztalatait felhasználva hozzák létre saját építészeti világukat.
A Mohás úti Béres házak esetében más folyamatnak lehetünk a szemtanúi, kicsit újra a már megidézett középkorban találjuk magunkat. Itt a megbízó maga építette fel nem csupán a kabinházakat, de a nemzetközi portálokon is előszeretettel publikált Hideg-ház épületét is. Az építő-építtető hozzáállásában, alaposságában azt a Morris által is vágyott építési kedvet érezhetjük, mely bizton állítható, hogy az elkészült házak magas minőségének egyik alappillére. Számomra imponáló és irigylésre méltó az az együttműködés, ami építész és épít(tet)ő között kialakult. Azt a vágyott harmóniát mutatja, amit oly sokszor hiányolunk saját praxisunk során. Ebből a szempontból vizsgálva a két házat érdekes fejlődés figyelhető meg. Míg a Hideg-ház végtelenül precíz, körültekintő, minden részletre odafigyelő kivitelezése elsősorban a tervdokumentáció aprólékos követéséből jött létre, addig a kabinházak esetében az építő már a saját útját járja. Az erdő fái közé telepített lakóépület mintájára további két kabint, garázst és előtetőt készített a tervező segítsége nélkül. Az eredmény zavarba ejtően egységes. Érzésem szerint a korábbi együttműködés tanulási folyamata után, igazi építőmesterként sikerült az új egységek részleteit összehangolni. Persze nem a katedrálisépítők kőből faragott részletképzéseivel találkozunk, de a minimalista dobozok képletszerű megoldásai is komoly gondot okoznának egy átlagos hazai építkezésen. Érzésem szerint az építészt dicséri, hogy a Hideg-ház kimunkált, bútorszerű megoldásai után sikerült olyan technológiát találni, ami felkínálta az erre érzékeny építtető számára a továbbírás lehetőségét. Egy interjúban Tomay Tamás mesél arról, hogy az épített környezetet figyelve hozza létre épületeit. A városi sokaságba illeszkedve épületei nem csinálnak mást, csak javításokat végeznek. A korábbi megfigyelések apró aránybéli, anyaghasználati, részletképzési pontatlanságait korrektúrázza. Ez a gondolat mélyen megmaradt bennem, és érthetővé tette egy-két második kerületi Tomay társasház egyedi formáltságát/formálatlanságát [lásd 4. kép]. A Mohás út kabinháza érzésem szerint hasonló lelkülettel született. A ma széles körben elterjedt dryvit épületeknek támaszt görbe tükröt. Arról tanúskodik, hogy még ez a végtelenül egyszerű, már-már együgyű építési mód is válhat építészeti gondolatok hordozójává, nem beszélve arról, hogy épp egyszerűsége révén, értő kezek között, a továbbírás lehetőségét is felkínálja.
A Mohás út menti házak teljessé tették a doktori iskola kőszegi kalandozásait. Köszönet az építőnek és az építésznek, hogy a vitathatatlanul magas minőségben megépült építményeikkel vállalták az egyediség kockázatát, mely tudatos odafigyelésre szólít fel mindannyiunkat! Így vagy úgy. A lényeg, hogy elinduljunk az értő, másikat is meghalló párbeszéd útján. Kőszegi sétánkat Sting szavaival zárom: "Nem akarok sehova sem tartozni. Olyan helyről származom, amire büszke vagyok. Ez majdnem elég."
Török Dávid DLA
[1] Colin St John Wilson. "Sigurd Lewerentz - The Sacred Buildings and the Sacred Sites", Architectural reflections, Studies in philosophy and practice of architecture, Butterworth Architecture, Oxford, 1992, 111.o.
Szerk.: Hulesch Máté | Két gondolat Béres Attila Mohás úti kabinházai kapcsán | A BME Építőművészeti Doktori Iskola hallgatóival és témavezetőivel Kőszegen járt, ahol a Béres Attila által tervezett Mohás úti házakat is meglátogatták. A látogatás kapcsán Török Dávid DLA fogalmazta meg gondolatait. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/ket-gondolat-beres-attila-mohas-uti-kabinhazai-kapcsan | null | true | null | null | építészfórum |
Cikkinfó
Földrajzi hely: Magyarország, Budapest
Cég, szervezet: Hauszmann Alapítvány
Címkék: Várkert Bazár
További adatok
↓
A Várkert Bazár történetét, építésének részletes krónikáját, a Budai Ifjúsági Park, valamint az épületegyüttes rekonstrukciójának históriáját mutatja be a Hauszmann Alapítvány gondozásában megjelent és szerdán bemutatott, Ybl megvalósult álma - A Várkert Bazár története című kiadvány.
A Budavári Palotanegyedet bemutató könyvsorozat negyedik része, az Ybl megvalósult álma - A Várkert Bazár története című, Szentpály-Juhász Miklós által írt és Balázs Attila, Bálint Éva és Kiss Henrietta által szerkesztett kiadvány 16 részben mutatja be a Budapest I. kerületében található, Ybl Miklós által tervezett, 1875 és 1883 között épült épület történetét.
Az olvasók a kötetből többek között megtudhatják, hogy kik voltak az építkezés során Ybl Miklós legkiválóbb munkatársai, hogyan hátráltatta az 1876-os dunai árvíz az építkezést, valamint hogy milyen sérüléseket szerzett a Várkert Bazár a második világháború során, ezen kívül pedig különböző, különleges ábrázolásokat láthatnak például az épület utolsó tervváltozatáról, századfordulós helyszínrajzáról, valamint korabeli kertjeiről is.
A Várkapitányság által szervezett könyvbemutatón Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos kiemelte: a tíz éve megújult Várkert Bazár az év 200-250 napján állandó, színes kulturális programkínálattal, többek között kiállításokkal, a különböző korosztályokat megszólító koncertekkel, valamint családoknak és gyerekeknek szóló tematikus programokkal is várja az érdeklődőket. A Várkapitányság egyik legfontosabb küldetése, hogy nagy népszerűségnek örvendő múzeumpedagógiai foglalkozásokat tart a Várkert Bazárban és a Várhegyen is, a jellemzően általános iskolás korosztálynak. A Várkert Bazár nem csak egy kiemelkedő kulturális centrum, hanem jelentős diplomáciai központ is lett, amit jól mutat, hogy idén ez az épületegyüttes ad otthont a magyar EU-elnökségnek - hangsúlyozta a kormánybiztos.
Forrás: MTI | Új kiadvány jelent meg a Várkert Bazár történetéről | A Várkert Bazár történetét, építésének részletes krónikáját, a Budai Ifjúsági Park, valamint az épületegyüttes rekonstrukciójának históriáját mutatja be a Hauszmann Alapítvány gondozásában megjelent és szerdán bemutatott, Ybl megvalósult álma - A Várkert Bazár története című kiadvány. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/uj-kiadvany-jelent-meg-a-varkert-bazar-torteneterol | null | true | null | null | építészfórum |
Mint az a lap szombati számában olvasható, az ügyben vizsgálódó Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) megerősítette az információt, ám a megkeresés tartalmáról már nem adott tájékoztatást, mondván a dokumentumok nem nyilvánosak. Fazekas Géza szóvivő azt közölte: a felek a jogsegélykérelmekkel a közelmúltban, és csaknem egyszerre fordultak egymáshoz.
A Magyar Nemzet emlékeztet, hogy az adásvétel körüli botrány februárban tört ki, amikor az egyik moszkvai üzleti lap közzétette, hogy az orosz regionális fejlesztési minisztérium hétszer annyiért – 3,5 milliárd rubelért – vette meg az épületet, mint amennyiért azt a magyar fél eladta. Az orosz és a magyar ügyészség is nyomozást indított, nálunk hűtlen kezelés gyanúja miatt, mely szerint az államnak hétmilliárdos kára keletkezett az eladásból.
Az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezetőjét, Fekszi Márta egykori külügyi államtitkárt és Császy Zsoltot, a vagyonkezelő egykori jogi és értékesítési igazgatóját – írja a Magyar Nemzet. | Moszkva segítséget kért Tátraiék ügyében | Kölcsönös jogsegélykérelemmel fordult egymáshoz a magyar és az orosz ügyészség. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2011/11/moszkva-segitseget-kert-tatraiek-ugyeben | 2011-11-12 12:47:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
„Együttműködésre van szükség a bormarketingben ahhoz, hogy az évi több mint hárommillió hektoliter forgalmú magyar bor fennmaradjon” – mondta az MTI tudósítása szerint a múlt héten Tornai Tamás a Közösségi Bormarketing Kft. bemutatkozó sajtótájékoztatóján. A céget a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége (MSZBSZ) alapította azután, hogy tavaly fizetésképtelenné vált a múlt év végéig a hazai borok marketingjéért felelős cég, a hazai borászszakma összefogásával létrehozott Magyar Bormarketing Nonprofit (MBM) Kft.
Együtt nem működés
A MBM csődjében több hazai borász szerint is komoly szerepe volt a most az együttműködés fontosságáról beszélő Tornainak. Az MBM-nek ugyanis négy nagy, egyenként húsz-húsz százalékos tulajdonosa volt (vagyis még van, bár a cég felszámolása már elkezdődött), ezek egyike az MSZBSZ, a többi három a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Borakadémia, valamint a Pannon Bormíves Céh (a maradék húsz százalékon kisebb tulajdonosok osztoztak).
Amikor a társaságnál tavaly jelentkeztek a fizetési nehézségek, a taggyűlésen – mint ezt az MBM volt munkatársai a múlt héten közzétették – a „Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége (MSZBSZ) a december 16-i taggyűlésén elsőként vetették el a pótbefizetést, illetve a tagi kölcsönnel történő átmeneti finanszírozás lehetőségét”. Ezért mondják az MBM volt dolgozói, és mondják a bormarketingcéget alapító másik két szervezethez kapcsolódó borászok közül is többen, hogy Tornaiéknak döntő szerepük volt az együttműködéssel létrehozott és fenntartott marketingcég bedőlésében.
Ezek után nem meglepő, hogy a múlt héten bemutatott Közösségi Bormarketing Kft. tulajdonosai között már nincs más borászszervezet, csak az MSZBSZ. Amely, és ezt Tornai is elismerte, korántsem reprezentálja az egész szakmát: a termelési mennyiség alapján a termelők felét tömöríti ugyan, de jelentős presztízsű termelők csak elvétve vannak a tagjai között. Sőt a Közösségi Bormarketing Kft. megjelenése ellen számos neves borász tiltakozott, köztük Bock József, Demeter Zoltán, ifj. Figula Mihály, Gere Attila, Györgykovács Imre, Heimann Zoltán, Jásdi István, Légli Ottó, Takler Ferenc és Tiffán Zsolt.
Sok-sok pénz
A konfliktus hátterében a pénz áll, méghozzá nagyon sok pénz. Mint ismeretes, a közösségi magyar bormarketinget a bormarketingalapból finanszírozzák. A jogszabály alapján ebbe az alapba kell a termelőknek a Magyarországon forgalmazott minőségi, illetve védett védjegyű borok után literenként tíz forintot, a többi után literenként öt forintot befizetniük (korábban egységesen nyolc forint volt a díj).
A pénz negyven százaléka minőségellenőrzésre megy, az egykori Országos Borminősítő Intézetet (OBI) magába olvasztó – és ma Borminősítési Igazgatóságként működtető – Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz kerül. A befizetések hatvan százaléka szolgálja a marketinget. A marketingre fordítható összegeket tartalmazó számlát az agrártárca (FVM) vezeti, a számlán az Agrármarketing-centrumtól kapott tájékoztatás szerint 2009 decemberében 1,3 milliárd forint volt. (Az AMC-t technikai végrehajtóként azért vonták be a rendszerbe, mert az öt és tíz forintok a költségvetésbe folynak be, vagyis közpénznek minősülnek.)
Egy jó partner
Szóval a vita tétje az, ki, hogyan és mire költse el ezt az 1,3 milliárd forintot. Hogy ki? Ha maradt volna minden a régiben, a borászszakma többségét képviselő és megjelenítő MBM Kft. folytatta volna a 2007 óta végzett bormarketinges munkát. Azonban amikor tavaly decemberben megjelent e munkára a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása, akkor ez az egyetlen érdemi bormarketinges tapasztalattal rendelkező cég már a megszűnés szélén volt.
A tenderre egyébként az AMC szerint azért van szükség, mert „a kialakított finanszírozási rendszer nem teszi lehetővé a mindenkori boros marketing szervezet működésének finanszírozását”, ugyanis bármilyen nem költségvetési intézmény csak közbeszerzés után kaphat pénzt működésre. Igaz, ez a szabály, mint a korábbi gyakorlat mutatja, eddig nem érvényesült.
A december 11-én meghirdetett tenderen – amelynek január 7-én már meg is volt az eredményhirdetése – végül két társaság indult, a győztes a nyúli (korábban győri) székhelyű IDMC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett (a másik pályázó a szintén MBM-tulajdonos HNT saját cége volt). Az elmúlt években rendszerint 150-170 milliós, 2008-ban például 173,6 milliós árbevételt elérő céget jól ismerik az AMC-nál, derül ki utóbbi üvegzseb-nyilvántartásából (bár a tendert az AMC-t vezető Pál József közlése szerint egy tőlük független háromtagú bizottság bírálta el). A társasággal 2008-ban összesen 51,87 millió forint értékben kötöttek megbízási szerződést – vagyis a cég árbevételének majdnem egyharmada az AMC-től származott –, majd 2009-ben még 21,8 millió forintot kapott az IDMC vállalkozási, illetve támogatási szerződések nyomán.
Épít és kiállít – és tanácsot ad?
A társaság az Opten cégtárának adatai szerint elsősorban kiállítástervezéssel és -lebonyolítással foglalkozik, a borászok közül többen sátorépítőnek hívják. Az AMC-vel – valamint a közpénzzel gazdálkodó cégek közül Magyar Turizmus Zrt.-vel – kötött megbízási szerződései is ilyen munkákra terjednek ki: különböző szakkiállításokon volt a feladatuk a „magyar nemzeti stand (...) tervezése, kivitelezése, építése, üzemeltetése és bontása”. A cégnek saját honlapja nincs, az online adatbázisokban építőipari társaságok között szerepel, máshol főtevékenységeként a kiállítástervezést, -szervezést és kivitelezést közli magáról.
A cégnek borászati, illetve marketinges referenciájára nem bukkantunk, bár minden bizonnyal végzett ilyet. A közbeszerzési felhívásban előírt kötelező referencia volt ugyanis „marketing tanácsadás tárgyban legalább 3 db minimálisan 50M Ft éves forgalommal rendelkező társaság részére elvégzett piaci elemzés, értékelés feladatainak teljesítése”. Hogy mely cégeknél végezte ezt a tevékenységet az IDMC, azt nem tudjuk. Pál József arra a felvetésünkre, hogy a cégnek tudtunkkal nincs ilyen referenciája, vagyis nem felelt meg az ajánlati felhívásnak, a részletek közlése nélkül azt válaszolta: „Az információ nem helytálló, mert amennyiben nem felelt volna meg, a közbeszerzési eljárásból kizárásra került volna.”
Támogatták vagy nem?
Az IDMC győzelmével más bajok is vannak, mondják a hazai borászok közül többen. A cég annak ellenére nyert, hogy nem kapott támogatást a minisztérium bormarketing-bizottságtól (a testület hét tagjából hatot a szakma, egyet az agrártárca delegál, a tagokat a miniszter nevezi ki). A szokásjog az volt, hogy a miniszter eddig mindig a bizottság javaslatának megfelelő döntést hozott – ez most először történt másként.
Pál József szerint ennek az az oka, hogy a bizottság „diplomatikus módon kibújt az állásfoglalás alól, amikor két érvényes pályázat birtokában mondhatott volna véleményt (...) Az eredményhirdetést megelőzően még tájékoztatásképpen sem küldte meg az AMC részére sem az érintett bizottsági ülés jegyzőkönyvét, sem pedig a két ajánlatra vonatkozó javaslatát tartalmazó határozatát.” Az AMC vezetője szerint hiba lett volna a bizottságra hallgatva új pályázatot kiírni, és ezzel három-négy hónappal elhúzni a döntést, mert akkor „ebben a félévben esély sem lett volna bormarketing szakmai tevékenység végzésére”.
„Egyszerűen nem igaz, amit Pál József mond. A bizottság ugyanis állást foglalt: leszögezte, hogy egyik pályázatot sem tartja megfelelőnek és alkalmasnak” – állítja ugyanakkor Erdősi Mária, a bormarketing-bizottság elnöke. Megjegyezte azt is, hogy korábban minden pályázatot egészben láttak, ezúttal viszont csak részleteket kaptak a dokumentumokból.
„Nem láttunk olyan részeket, amik alapján biztosabb döntést lehetett volna hozni, hogy milyen a pályázó és a pályázat. Ez alapján kértünk további felvilágosítást, és konkrét kérdéseink is voltak” – mondta a bizottság elnöke, és példaként megemlítette a marketing-tanácsadásra vonatkozó, általuk nem látott referenciát. A bizottság egyik, neve elhallgatását kérő tagja az elnök szavait azzal egészítette ki: lehet, hogy jó lesz, amit az IDMC fog csinálni, de nem tudják, hogy az elképzelései megegyeznek-e a szakma elképzeléseivel. Amit a pályázat szakmai részéből megkaptak, azt a cég a mostani bormarketing-stratégiából másolta be.
Ki marketingel?
Egyelőre azonban még korántsem biztos, hogy tényleg az IDMC végzi majd a bormarketinggel kapcsolatos tevékenységet (az ajánlati felhívás szerint a feladata „bormarketing tárgyban szakmai előkészítő tevékenység, külföldi és belföldi programok koordinálása, 2010. évi közösségi bormarketing stratégia kidolgozása, 2010. évi Akcióterv I. félévére vonatkozó részének kialakítása”. Pál József szerint „az IDMC Kft. átmeneti résztvevője a bormarketing-tevékenységnek”, illetve megjegyezte azt is, hogy „a borászati szakma által jelenleg kialakítás alatt lévő marketing szervezete(i) ezt a szerepkört bármikor átveheti(k)”.
Ez mintegy rímel Tornai Tamás múlt heti szavaira, amik arra utalnak, hogy szeretné, ha a kizárólag az MSZBSZ tulajdonában lévő Közösségi Bormarketing Kft. lenne a jövőben a bormarketing letéteményese. Jogilag ez persze most még aggályos, a közbeszerzési törvény szerint az IDMC nem vonhatja be jelentős – a megbízási díj mértékének tíz százalékát elérő – alvállalkozónak a Közösségi Bormarketinget, ebben egyetért az AMC vezetője a közbeszerzési szakértőkkel. A Pál József által leírtak megteremthetik viszont a terepet a Közösségi Bormarketing Kft. később belépéséhez – aggódnak a kiáltványt aláíró borászok.
Marakodást látni, és ez baj
Jelenleg tehát az a helyzet, hogy van egy, a borászok és szervezeteik nagy része által létrehozott bormarketingcég, az MBM Kft., ami mostanra a megszűnés szélére került. Részben azért, mert saját működésére nem kapott alanyi jogon pénzt – szakértők szerint az államháztartási törvény rendelkezéseit írták volna felül az agrártárcánál, ha kap –, részben azért, mert tulajdonosainak egy része sem akarta, hogy megmaradjon.
Már csak azért sem, mert a bormarketinges munkák elvégzését a tulajdonosok közül kettő is saját hatáskörbe vonta volna: a HNT el is indult az erre kiírt közbeszerzésen, míg az MSZBSZ most gründolt cégével végezné ezt a munkát – hogy milyen viszonyban az IDMC-vel, „az egyelőre nem világos” – fogalmazott egyik forrásunk.
A legnagyobb baj az, hogy nem látni: közösségi bormarketinget szolgáló, jó dolgok történnek-e ebből a pénzből, mondta egy másik, neve elhallgatását kérő borász. Szerinte a kívülálló most azt látja, hogy az összefogás helyett ismét az egyéni érdekek kerültek előtérbe a borpénzek szétosztása körül, a borászok megint marakodnak a pénzen, márpedig „ez a lehető legrosszabb, amit láttatni lehet magunkról”. | Mutyitól féltik egymilliárdjukat a borászok | Mutyitól féltik egymilliárdjukat a borászok - A borászok közösen gründolt bormarketingcége csődben, egyik tulajdonosa saját vállalkozást hozott létre a felváltására. A bormarketingtendert közben egy a szakbizottság által sem támogatott kiállítástervező nyerte. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/02/16/borpenz/ | 2010-02-16 00:00:00 | true | null | null | Index |
Csúcsra értünk, legalábbis az áram ára nálunk a legmagasabb egész Európában. A hiány akkora, hogy hétfőn a vésztartaléknak számító olaj-gázolaj tüzelésű áramtermelőket is bekapcsoltatták.
"Magyarországon az elmúlt időszakban minden hónapban nyár óta előfordult, hogy Európa-rekorder, vagy majdnem rekorder árak alakulnak ki" - mondta a Reggeli gyors szerdai adásában Miklós László mérnök-közgazdász, energetikai szakértő. Az MVM felügyelő-bizottságának egykori elnöke hozzátette, nyáron volt olyan is, amikor 1000 euróba került 1 megawattóra (MWh) áram.
Azt is elmondta, hogy a keddi árhoz képest a szerdai magasabb, 4-500 euró lesz megawarttóránként, ezt követően pedig ennél is drágább.
"Ennek ugyanaz az oka, mint a kórházi hűtők [klíma] hiányának, a vasút vagy a vízhálózat lerobbanásának: az orbáni gazdaságpolitika. Ez nem atomfizika, az energiaipari szakemberek évek óta hangoztatják, hogy erőművet kellene építeni, mert a térségben erőművi kapacitáshiány lesz. Ez be is következett. Be is kellett indítani azokat a tartalék gázturbinás erőműveket, amiket csak a vészhelyzet elkerülése érdekében kell és szoktak bevetni. Tehát kifejezetten kormányzati mulasztásról van szó" - jelentette ki.
Arra a felvetésre, hogy Paks II. ezt megoldhatja, Miklós megjegyezte, hogy azt a '20-as évek végére ígérték, és jelenleg úgy tűnik, hogy a '30-as évek végéig sem lesz kész.
"Most üt vissza az, hogy a kormányzat mást tekintett prioritásnak az elmúlt évtizedben, mint az alapvető infrastruktúra megfelelő állapotban tartását."
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: Nicholas Githiri / Pexels | "Kormányzati mulasztás miatt drága az áram Magyarországon" | A rekord áramáraknak ugyanaz az oka, mint a kórházakban a klíma hiányának, a vasút vagy a vízhálózat lerobbanásának: az orbáni gazdaságpolitika – mondta Miklós László, az MVM felügyelő-bizottságának egykori elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/kormanyzati-mulasztas-miatt-draga-az-aram-magyarorszagon-148183 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Opauszki Zoltán tanácsnok elmondta, hogy Békéscsaba gazdálkodását óvatos tervezés, fegyelmezett végrehajtás jellemzi, és hogy a bevételek megfelelően jönnek. Jól alakulnak az adóbevételek, a plusz forrás révén többletforrást biztosíthatnak bizonyos feladatokhoz, ugyanakkor szükség van az év hátralévő részében is a megfontoltságra, a takarékosságra.
A fejlesztésekről hozzátette: ahhoz, hogy a geotermikus projekt második ütemét megvalósíthassák, és hogy kiépítsék a távhős rendszert a városi sportcsarnoktól a Munkácsy Negyed intézményeiig, a városházáig, szükséges befejezni az első ütemet. Erre 900 millió forintot kértek az államtól, és bár döntés egyelőre nem született, van ígéret, hogy ehhez a forráshoz hozzájuthat a város.
Nagy Sándor azt emelte ki, hogy egy friss bejelentés szerint az iskolák fejlesztésére 950 millió forintot költhet Békéscsaba , az egyeztetések elindulnak a tankerületi központtal, hogy mely intézményeket érintse a beruházás. | Fidesz-KDNP: egymilliárd forint érkezik a csabai iskolák fejlesztésére | A Fidesz-KDNP-frakció (Opauszki Zoltán tanácsnok, Nagy Sándor) pénteken sajtótájékoztatón értékelte a csütörtöki békéscsabai városi közgyűlést. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/fidesz-kdnp-bekescsaba-varosi-kozgyules | null | true | null | null | BEOL |
A Magyar Péterről kiszivárgott hangvételek kapcsán olvasóink a kommentszekcióban mondták el véleményüket. Egyikük szerint a Magyar Péter által "agyatlannak" és "Soros-ügynöknek" nevezett EP-képviselők a mesés fizetés miatt tűrik el, hogy a politikus így beszéljen róluk.
Másnak az tűnt fel, hogy a Tisza Párt folyamatos botrányai, a lehallgatások és a kiszivárgott felvételek miatt Magyar Péter pártja már csak egy viccpárt.
Az egyik olvasónk a Magyar Péter által megosztott képre reagált, amelyen a politikus azokkal az EP-képviselőkkel látható, akiket korábban agyhalottnak, Soros-ügynöknek, illetve alkalmatlannak nevezett. Szerinte is azért tűrik el a megaláztatást, mert havi 8-10 millió forint érkezik a számlájukra.
Volt olyan vélemény is, miszerint Magyar Péter végül is csak az igazat mondta, amikor saját EP-képviselőit alkalmatlannak és Soros-ügynöknek nevezte, hiszen azok.
Az alábbi hozzászóló pedig úgy gondolja, hogy Magyar Péter luxuséletet él, és csak az EP-mandátum és az ezzel járó mentelmi jog miatt ereszkedik le az átlagemberek szintjére.
Volt olyan olvasó is, aki párhuzamot állított a most kiszivárgott hangfelvételek tartalma és Magyar Péter pártjának neve között. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált az elmúlt időszakban, hogy Magyar Péter nem tiszteli, mélyen lenézi a választókat .
Az is kiderült, hogy senki sem veszi komolyan Magyar Péter meséit a felvételek valódiságáról. Mint ismert, a Tisza párti politikus napi szinten gyárt összeesküvés-elméleteket, a legemlékezetesebb talán az volt, amikor adóvevőt nézett internetblokkolónak . Az egyik felvételre így válaszolt valaki a kommentek között: | Magyar Péter lelepleződött - ezt gondolják az emberek a gyalázkodó diszkópolitikusról | Egyre több hangfelvétel szivárog ki Magyar Péterről. Ezekben a politikus saját választóit nevezi büdösnek, az EP-képviselőit agyhalottnak és Soros-ügynöknek, de a nyugdíjasokat is gúnyolja, volt barátnőjét pedig rendszeresen megalázta más emberek előtt. Ezzel kapcsolatban gyűjtöttük össze az olvasóink véleményét. Mutatjuk! | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/magyar-peter-velemenyek | null | true | null | null | Origo |
Hidvéghi Balázs a videóban azt mondta: az első kérdés a gazdasági semlegességről, a második pedig a gazdaságpolitikáról szól általában.
"Azt látjuk, hogy egy új gazdasági hidegháborút akar most Brüsszel ránk kényszeríteni, elő akarja írni, hogy kivel kereskedhetünk és kivel nem, ez pedig káros Magyarországnak" - fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a kormány szerint a saját utunkat kell járni és mind a nyugat, mind a kelet felé nyitva kell tartani a gazdasági kapcsolatokat, így lehet elérni az uniós átlagnál magasabb növekedést, így lehet béreket emelni és erősödni gazdaságilag.
A harmadik kérdés a kis- és középvállalkozásoknak juttatott támogatásról szól: a kormány azt gondolja, hogy szükség van tőkejuttatásra, hogy ezen cégek növekedni tudjanak, és új piacokat találjanak, és így a hazai gazdaságot erősítsék - tette hozzá.
A negyedik kérdés a multicégek megrendszabályozásáról szól, és a kormány már eddig is fellépett az erejükkel visszaélő multikkal szemben, de szerinte erre időről-időre szükség van ahhoz, hogy a magyar érdeket helyezzék az első helyre - mondta Hidvéghi Balázs, hozzátéve, hogy ez nem tetszik Brüsszelnek, mindig kritizálják ezeket lépéseket, ezért vár most megerősítést az emberektől a kormány.
Az államtitkár elmondta, az ötödik kérdés a béremelési programról szól; a kormány úgy látja, hogy ha megfelelő gazdasági növekedést tudnak elérni, akkor szükség van egy előre kiszámítható, tervezett béremelési programra, ehhez pedig megállapodás kell a munkáltatók és a munkavállalók között. A kormány segíti ezeket a tárgyalások, és azt szeretnék elérni, hogy a következő években a minimálbér havonta 400 ezer forintra, az átlagbér pedig egymillió forintra nőjön - jegyezte meg.
Hidvéghi Balázs úgy folytatta, hogy a hatodik kérdés a munkáshitellel foglakozik: a kormány szerint a munkakezdő fiataloknak egy célzott hitelre van szükségük ahhoz, hogy jobb körülmények között tudják elkezdeni a dolgozó éveket; ez hasonló lenne a diákhitelhez, csak a munkakezdő fiataloknak szól.
A hetedik és a nyolcadik kérdés a lakhatásról szól, elsősorban a fiatalok lakhatási támogatásáról, hiszen a kormány úgy látja, hogy komoly lakhatási válság alakult ki elsősorban a fővárosban, de másutt is az országban, és azt szeretnék, hogy például a cégek hozzájáruljanak az alkalmazottaik lakbéréhez, lakhatási költségeihez, cserébe ezért adókedvezményt kapnának a kormánytól; annak kapcsán is várják az emberek véleményét, hogy Szép-kártya ezentúl lakásfelújításra is felhasználható legyen-e - közölte a politikus.
Hozzáfűzte, hogy a fiatalok lakhatásának kérdésében egyrészt kollégiumok építését szeretné a kormány, másrészt azt gondolják, hogy szükség van egy kedvezményes 5 százalékos kamatozású hitelre az első lakás vásárlásához. Ebben az ügyben meg kell állapodnia a kormánynak a bankokkal, de az is fontos, hogy lássák, mit gondolnak a kérdésről az emberek - hangzott el a videóban.
Hidvéghi Balázs szerint a kilencedik kérdés a 13. havi nyugdíjjal foglalkozik; "mi büszkék vagyunk arra, hogy visszaépítettük a 13. havi nyugdíjat, miután a baloldal azt eltörölte, azonban folyamatosan támadásokat kapunk emiatt Brüsszelből, Brüsszel azt követeli, hogy szüntessük meg" - emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a kormány nem megszüntetné, hanem állandósítaná.
A videóból kiderült az is, hogy a tizedik kérdés a családi adókedvezményt érinti, amit a kormány szeretne megduplázni két lépcsőben a következő időszakban. "Mi azt gondoljuk, hogy nem a migráció, a bevándorlás támogatására van szükség - ahogy ezt Brüsszel szeretné -, hanem a magyar családok, a gyermekeket nevelő családok támogatására" - emelte ki az államtitkár.
A tizenegyedik, a zárókérdés a migráció elutasítását hozza újra napirendre, hiszen naponta egymillió eurós bírságot akar Magyarországtól Brüsszel beszedni azért, mert elutasítja az illegális migrációt és azt, hogy be kelljen fogadnia az unióba illegálisan beérkezett bevándorlókat - mondta Hidvéghi Balázs, hangsúlyozva, hogy "nem kérünk a kvótából, az elosztási rendszerből". A kormány szerint ez felháborító és továbbra is el kell utasítani az illegális bevándorlást.
"Nagyon fontos ügyekről van tehát szó, a magyar gazdaságról, az erősödésről, a növekedésről, a bérekről, és így tovább. Kérjük, hogy minél többen mondják el véleményüket" - zárta a videót a politikus. | Elindult a Nemzeti Konzultáció | Megkezdődött a nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése, ezek hamarosan mindenkihez eljutnak – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalán hétfőn közzétett videóüzenetében. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/elindult-a-nemzeti-konzultacio/439070 | null | true | null | null | Hírklikk |
Csütörtökön újabb fideszes országgyűlési képviselőt, ezúttal Pogácsás Tibor volt államtitkárt hallgatták meg tanúként a torzóban maradt balmazújvárosi uszoda miatt indult bírósági eljárásban. Ez az ügy, amelyre kétszer adott 500 millió forintot a kormány, de uszoda helyett "feneketlen kutat" építettek. Pogácsás elmondása szerint a kormány azért ítélte meg a második támogatást, hogy ne maradjon torzóban a létesítmény. Végeredményben viszont éppen ezt sikerült elérni.Hat éve rohad egy félkész állapotban lévő, uszodának szánt épület a Hajdú-Bihar megyei Balmazújvárosban. A nagymedencés létesítmény a kormány uszodaprogramjának mintaberuházása is lehetett volna, ehelyett a program állatorvosi lova lett. Jelenlegi állapotában egy semmire sem alkalmas narancssárga monstrum, amely ráadásul alulról ázik a talajvízben, mert nem sikerült a szigetelése. Pedig a kormány kétszer ítélt meg rá mintegy 500 millió forint állami támogatást, de befejezni nem sikerült. Az uszoda torzóban maradt, a pénzvisszafizetési kötelezettség földbe állította az önkormányzat költségvetését, az ügybe belecsöppent egykori fideszes alpolgármester, K. Imre pedig költségvetési csalás vádja miatt jár bíróságra.Utóbbi tény azért érdemel figyelmet, mert a szóban forgó bírósági eljárás nem a torzó felelőseit keresi. Az egykori fideszes alpolgármestert költségvetési csalás miatt vonnák felelősségre. Ennek oka, hogy miután az állam először megítélt 500 millió forintot az uszodára, az nem készült el határidőre. Mintegy 300 millió forintnyi munkát végeztek el - olyan minőségben, hogy az idén februári látogatásom idején közel egyméteres víz állt az uszoda alagsorában, ahol elvileg a gépészetnek kellene lennie... A befejezési határidőből történt kicsúszás miatt az állam visszakövetelte a támogatás teljes összegét. Majd újabb 500 millió forintot ítéltek meg immár az uszoda fejlesztésére, ám azt nem a létesítményre fordították, hanem a szorult anyagi helyzetű önkormányzat abból fizette vissza a támogatást. Az utalásról a vádlott K. Imre akkori alpolgármester intézkedett.Pogácsás: nagyon szűk volt a határidőEbben az ügyben tartottak csütörtökön újabb tárgyalást a Debreceni Járásbíróságon. Ezúttal sikerült tanúként meghallgatni Pogácsás Tibor volt belügyminisztériumi (BM) államtitkárt - fideszes országgyűlési képviselőt -, aki a kormány részéről ellenjegyezte a beruházásra két ízben megítélt támogatást. Az ő és a szintén tanúként meghallgatott belügyes főosztályvezető szavaiból az derült ki: a körülmények sem játszottak a beruházó balmazújvárosi önkormányzat kezére. A pénzt - Pogácsás Tibor szavait idézzük - "nagyon szűk határidő" alatt kellett felhasználni. Vagyis a mából nézve eleve kétséges volt a beruházás időben történő megvalósulása. Ráadásul a munkálatok csigalassúsággal haladtak, mint azt korábbi feltáró riportunkban bemutattuk: a műszaki vezető eredménytelenül szorgalmazta a kivitelezőnél a gyorsabb munkavégzést. A beruházás áttervezése a termálvíz hőjét hasznosító motor beépítése miatt - amit szintén szerettek volna - pedig végképp nem fért bele (ezzel még a Veres Margit által vezetett önkormányzat próbálkozott). A kivitelezési határidőt emiatt sem lehetett tologatni, mivel az államháztartási törvény kikötötte: a megítélt támogatás felhasználási ideje a következő év vége volt. A pénzt az állam visszakövetelte. Vagyis hiába az erős balmazújvárosi fideszes lobbierő, kiderült: a kormánypárti önkormányzat sem állt a törvény felett.Tiba István országgyűlési képviselőnek azonban azt csak sikerült kijárnia, hogy a kormány újra megítéljen a városnak mintegy 500 millió forintot, immár az uszoda befejezésére. - A kormány értékelte, hogy az áttervezéssel rentábilisebb lesz az uszoda fenntartása. Azért ítélte meg a második támogatást, hogy ne maradjon torzó - jelentette ki Pogácsás Tibor a bíróságon. A végeredmény mégis csak ez lett, ráadásul emiatt került bajba a vádlott K. Imre alpolgármester, helyi vállalkozó, akinek éppen az uszodaügy begyűrűzése idején kellett átvennie a városvezetői feladatokat (a korrupciós bűncselekmény miatt elítélt Veres Margit elveszítette a polgármesteri tisztségét). Ekként az alpolgármester intézkedett a visszakövetelt 500 millió forint visszautalásáról, amelyet a második körben megítélt támogatásból fedeztek. Azért vádolták meg költségvetési csalással, mert az ügyészség szerint nem arra használta fel a pénzt, amire adták.Vissza kellett kérni- Ha nem valósul meg egy beruházás, az a támogatás jogosulatlan felhasználásnak minősül - jelentette ki a tanúként meghallgatott volt minisztériumi főosztályvezető. Ezt erősítette meg később Pogácsás Tibor is. - Mivel nem készült el az uszoda, előírtuk a visszafizetési kötelezettséget. Számunkra az volt a fontos, hogy visszafizessék a támogatást - jegyezte meg a volt államtitkár.Az ügy kulcskérdése az: lehetett-e a második körben megítélt támogatást arra használni, hogy abból fizessék vissza a támogatást? K. Imre védője, dr. Bencző Ákos ismét felhívta a figyelmet: a második, 2018-as támogató okirat szerint az első támogatásból elvégzett munkák a megítélt második támogatásban is elszámolhatók voltak. Továbbá azzal is érvelt: a második támogatás esetében sem jogszabály, sem a támogató irat nem írt elő elkülönített pénzkezelést - vagyis nem "pántlikázott támogatás volt" -, így a pénz elveszítette egyediségét, ezáltal olyan bevétellé vált az önkormányzatnál, mint bármi más bevétele. Ugyanakkor eddig minden minisztériumi tanú arról beszélt: szigorúan csak arra lehetett használni az egyedi támogatásokat, amire adták, amit a projektlapon feltűntettek.Noha nem tartozik szorosan az ügy elbírálásához, mégis többször felvetődtek már az eljárás során a projekt megmentésének lehetőségei. Pogácsás Tibortól megkérdezték: a második támogatási összeg megítélése után miért nem kapott határidő-hosszabbítást az uszoda befejezésére az önkormányzat? Azt felelte: úgy ítélték meg, hogy nincs realitása az uszoda befejezésének. Ezért másodszor is visszafizetésre kötelezték a balmazújvárosi önkormányzatot. Ekkorra azonban a Fidesz már elveszítette a városházát, és Hegedűs Péter személyében nem kormánypárti polgármestere volt a településnek. Az viszont Pogácsás szavaiból szavaiból nem derült ki, hogy szerepet játszottak-e politikai okok abban, hogy a Hegedűs-féle vezetés befejezési határidő-hosszabbítási kérelmét elutasították (elvileg lett volna rá lehetőség).Mint arról beszámoltunk, K. Imre nem vitatja, hogy ő utalta át a pénzt, de a bűncselekmény elkövetését nem ismerte el. Szavai szerint azért döntött a visszautalásról, mert ha nem így tesz, inkasszálták volna a város folyószámláját, ingatlanait, fizetés nélkül maradtak volna a dolgozók. Ezt el akarta kerülni. Ezt azonban csak ideig-óráig sikerült megúszni. A besült uszodaprojekt súlyos vagyonvesztést okozott a kisvárosnak, végső soron 300 millió forintos mínuszt ütött az eleve forráshiányos önkormányzat költségvetésében. Azóta többször előfordult, hogy nem tudott a város fizetést adni a saját dolgozóinak.Mikor várható ítélet?Az uszoda ügyében indult bírósági eljárás a végéhez közeledik. Könnyen lehet, hogy a következő tárgyalási napon már a perbeszédek hangzanak el, a jövő év elején pedig első fokú ítélet is várható. Mint arról korábban írtunk, korábban tanúként hallgatták meg Tiba István országgyűlési képviselőt, Veres Margit és Hegedűs Péter korábbi polgármestereket, de az önkormányzat egykori jegyzőjét is.A júniusi önkormányzati választáson szűk győzelem után a Fidesznek sikerült visszaszereznie a polgármesteri széket, de a helyi képviselő-testületben sem a kormánypártnak, sem az ellenzéknek nincs többsége, patthelyzet alakult ki. Vagyis tovább folytatódik az önkormányzat vesszőfutása. | Torzóban maradt uszodába fulladt egy kisváros | Pogácsás Tibor volt államtitkárt, fideszes képviselőt is tanúként hallgatták meg a torzóban maradt balmazújvárosi uszoda miatt indult büntetőügyben. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/torzoban-maradt-uszodaba-fulladt-egy-kisvaros-168854 | 2024-10-25 14:04:00 | true | null | null | Magyar Hang |
2012.05.22. 16:59
Őrizetbe vették a Zóna Taxi egykori igazgatóját, valamint a Budapest Airport volt jogi igazgatóját és helyettesét és a repülőtéri előtér vezetőjét is.
A rendőrség tájékoztatása szerint V. István és bűntársai, R.-V. Krisztina, a BA Zrt. korábbi jogi igazgatója, helyettese, Sz. György jogász és L. Zs. repülőtéri előtérvezető egymással összejátszva, jogtalan haszonszerzés céljából valótlan fuvaradatok lejelentésével, szerződésmódosításokkal megtévesztette, illetve tévedésben tartotta a Budapest Airport Zrt. vezetését a repülőtéri taxis személyszállítási szerződéssel kapcsolatban 2006 és 2010 között, így az eltelt időszakban a cégnek 671 millió forintos kárt okoztak.
A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság a Népszabadság keddi információját megerősítő közleményében konkrétan nem nevezte meg az érintett taxitársaságot, amelynek vezetője V. István volt, mindössze utalt arra: az őrizetbe vett volt vezérigazgató már a 2006-os taxipályázat elnyerése érdekében és később is több alkalommal megvesztegette a BA Zrt. említett, stratégiai pozícióban lévő, önálló intézkedésre jogosult dolgozóit, hogy azok a kötelezettségüket megszegjék, ezzel jogtalan haszonhoz juttatva a V. István által irányított repülőtéri személyszállító társaságot.
A rendőrség tájékoztatása szerint kedden összesen öt embert vettek őrizetbe különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozás érdekeire hivatkozva az ügyről bővebb felvilágosítást nem kívántak adni.
A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság február elején tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a Ferihegyen korábban taxiszolgáltatást végző gazdasági társaság valótlan forgalmi adatok alapján fizetett díjat a repülőtéri üzemeltetőnek, ezért csalás miatt nyomozást indítottak. Házkutatást tartottak az érintett, budapesti székhelyű gazdasági társaság telephelyein, a tulajdonos és a tisztségviselők lakásán, ahol a nyomozók különböző dokumentumokat és informatikai eszközökön tárolt adatokat foglaltak le.
Veres István vállalkozó, az azóta már megszűnt Zóna Taxi vezérigazgatója az MTI-nek akkor elismerte, hogy volt nála házkutatás, és az erre vonatkozó határozat szerint az Sz. György és társai ellen vesztegetés miatt folyó nyomozás ügyében jártak nála, illetve cége irodájában a rendőrök.
Abban az ügyben Sz. Györgyöt – Sziebert Györgyöt, volt BKV-s jogi igazgatót – kötelességszegéssel, bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják. A vesztegetési ügy 2009. december 4-én pattant ki, amikor a rendőrség házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában. A rendőrök először egy informatikai szerződést kerestek. A feltételezés szerint a 28 millió forintos szerződésből osztottak vissza a gyanúsítottak több millió forintot, ezt vehette át aznap egy óbudai mélygarázsban a vesztegetés közben tetten ért Sziebert György.
Az üggyel összefüggésben Rényi-Vámos Krisztinát, a Budapest Airport Zrt. akkori jogi vezetőjét és Sziebert Györgyöt letartóztatták. Mindkettőjüket bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Sziebert eddig házi őrizetben volt, Rényi-Vámossal szemben lakhelyelhagyási tilalom volt érvényben.
A Zóna Taxi 2010. decemberig volt a Ferihegyi repülőtér taxiszolgáltatója. A repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. az év október elején írta ki a taxitendert, amelyet november közepén a Főtaxi nyert meg. | Őrizetben a Zóna Taxi egykori vezetője | Őrizetbe vették a Zóna Taxi egykori igazgatóját, valamint a Budapest Airport volt jogi igazgatóját és helyettesét és a repülőtéri előtér vezetőjét is. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/05/orizetben-a-zona-taxi-egykori-vezetoje | 2012-05-22 16:22:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A becsültnél negyvenszer magasabb, 5,2 millió dolláros leütési árat Justin Sun, a TRON kriptovaluta-platfom alapítója ajánlotta meg a szokatlan és rendkívüli feltűnést keltő, Comedian című műalkotásért a hatalmas érdeklődés mellett tartott aukción.
A falhoz erősített banán már első bemutatásakor, 2019-ben nagy izgalmat keltett Miami Beachen, a bázeli művészeti vásár helyi kiadásán. Tömegek tolongtak körülötte, hogy megtudják, tréfáról vagy a műgyűjtők kétes standardjait kifigurázó pimasz beszólásról van-e szó. Egy ponton egy másik művész egyszerűen lekapta a banánt a falról és megette.
A túlzott érdeklődés miatt a banánt egy időre el kellett távolítani a nyilvánosság elől, néhány korábbi verziója 120-150 ezer dollár közötti áron talált gazdára. A New York-i aukción 800 ezer dollárról indult a licit és percek alatt emelkedett dollármilliókra. A teljes árból egymillió dollár az aukciósház jutaléka.
A mostani vásárló, Justin Sun ismert amerikai kriptovállalkozó a művészet, a mémek és a kriptovaluta-közösség világa közt hidat verő kulturális jelenségnek nevezte közleményében a megvett "műkincset", hozzátéve, hogy a Comedian legújabb verziója sem fog sokáig tartani, mert az elkövetkező napokban személyesen fogyasztja el azt egy egyedülálló művészi élményként, tisztelegve a művészettörténetben és a popkultúrában elfoglalt helye előtt.
A vevő valójában egy hitelesítő okmányt kap, amely feljogosítja arra, hogy a falra ragasszon egy banánt és Comediannek nevezze azt.
Az aukciót megszervező Sotheby’s a kortárs művészet egyik legragyogóbb provokatőrének nevezte katalógusában Cattelant, aki állhatatosan, jelentőségteljes, szemtelen, és gyakran vitatható módon dúlja fel a művészeti világ status quo-ját. | Valakinek volt két és fél milliárd forintja egy banánra, itt az érvelés | Egy szerda esti New York-i árverésen a becsüsi jutalékkal együtt 6,2 millió dollárért – ez nagyjából két és fél milliárd forint – kelt el egy szigetelőszalaggal a fehér falra ragasztott banán, Maurizio Cattelan világhírű olasz művész alkotása. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/valakinek-volt-ket-es-fel-milliard-dollarja-egy-bananra-itt-az-erveles | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A projekt keretében érintett útszakaszok a Jókai, Dózsa, Bocskai, Akácfa és Sport utcák - adta hírül Dankó Béla országgyűlési képviselő közösségi oldalán. | 120 millióból újulnak meg az utak Ecsegfalván | Öt belterületi útszakasz felújítási munkálatainak finanszírozásáról született támogatói döntés, így a TOP Plusz forrásnak köszönhetően, közel 120 millió forint érkezik a településre. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/120-millio-utak-ecsegfalva | null | true | null | null | BEOL |
Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb száma szerint a tendert az Innovációs és Technológiai Minisztérium írta ki, és végleges összértéke nettó 1,44 milliárd forint. A megbízás tárgya szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, valamint tanulmánykészítési feladatok elvégzése kiegészítő szolgáltatás keretében, EU-s állampolgárokat és magyarországi időseket érintő kutatásokban.
Az időskutatás keretében több, de maximum 12 témában Magyarország 55 év feletti lakosságából 2.000 fővel töltetnek ki 15 perces kérdőívet, továbbá 90 perces fókuszcsoportos interjúkat készítenek 12 darab nyolcfős csoportban (4 budapesti, 8 vidéki). A kutatás fontosságát azzal indokolták, hogy „az előrejelzések alapján 2060-ra Magyarország népességének harmada lehet 65 év felett, amely demográfiai folyamat komoly kihívások elé állítja a politikai vezetést.”
Emellett a kormány kíváncsi az EU-s problémákra is, így az EU28+ kutatás részeként a 28 tagállamban, valamint Ukrajnában és a Nyugat-Balkán országaiban (Szerbia, Montenegro, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Koszovó, Albánia) végeztet közvélemény-kutatásokat a Századvég-konzorciummal. Többek között azért, mert „az Európai Unió területére és Magyarországra továbbra is kiemelkedő számban érkeznek az Európai Unión kívüli országokból érkező menekültek, amely jelenség ismerete és folyamatos nyomon követése elengedhetetlen a Kormány döntéshozatalához.”
Az EU28+ kutatás előzménye, hogy 2017-ben a Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közösen nettó 779,5 millió forintos megbízást nyert el, szintén a menekültekre való hivatkozással. De a Fidesz-közeli közvéleménykutatók az évek során számos más állami megbízást is kaptak, amelyekről rendszeresen beszámoltunk.
Üstökösszerű karriert futott be a közbeszerzési piacon 2010 óta a Századvég-csoport
A kormányközeli szellemi műhelyként számon tartott Századvég Politikai Iskola Alapítvány és Századvég Gazdaságkutató Zrt. a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta összesen 12 milliárd forint értékű közbeszerzésen lett nyertes egyedül vagy konzorcium tagjaként. Az összeg nagy részét az MNB, a Miniszterelnökség, és az NFM milliárdos megbízásai teszik ki.
Címlapkép: Szakál Szebáld / Átlátszó | 1,44 milliárdért kutathatja a Századvég az idősek társadalmi szerepét és az uniós problémákat | Mintegy másfél milliárd forintért végez a kormány számára közvélemény-kutatást az idősek társadalombeli szerepével, és az EU-s problémákkal kapcsolatban a Száza | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/01/23/144-milliardert-kutathatja-a-szazadveg-az-idosek-tarsadalmi-szerepet-es-az-unios-problemakat/ | 2019-01-22 11:42:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Több iskola is örülhet Dél-Hevesben, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszban több száz millió forint érkezik felújításra. A pályázat.gov.hu oldal segít eligazodni, pontosan hová, mennyi pénz érkezik iskolafelújításra.
A térség központjában, Hevesen a Benedek Elek EGYMI-be és a Hevesi Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hevesi József Tagiskolájába is jut a támogatásból. Az előbbi 324 millió forinthoz jut. A projektleírásból kiderül, szeretnének fejlesztő és terápiás szobát, tankonyhát, tantermeket, tanári szobát, irattárat, közlekedőt kialakítani, illetve a meglévő helyiségekben a nyílászárókat, berendezéseket kicserélni, a tornaterem padlóját felújítani.
A másik hevesi iskolában hasonló célokra 150 millió forint érkezik. Tantermek újulnának meg, külső homlokzati szigetelés szerepel a tervek között, de megoldanák a csapadékvíz elvezetését, és leszigetelnék az intézményt, rendeznék az udvar megjelenését is, illetve akadálymentes parkoló is készülne ebből a pénzből.
De nem csak Hevesen boldogok a TOP Pluszos forrásnak, az Erdőteleki Mikszáth Kálmán Általános Iskolában 116 millió forintból gazdálkodnak. A földszinti részen több tanterem, és az elérésüket segítő folyosószakaszok felújítása, mely a tantermek esetében a belső nyílászárók, valamint a burkolatok cseréje, a folyosók esetében pedig a burkolatok cseréje szerepel a tervek között. Szeretnék még mások mellett a lépcsőházi nyílászárót cserélni, az előteret felújítani, két nagyobb termet létrehozni, a tornatermet korszerűsíteni, illetve tanulószékeket is vásárolni.
Dél-Hevesben még Átány az, ahová jut ez a fajta támogatás. Az átányi Hanyi-menti Általános Iskolához 230 milliót utalnak. A leírásban az olvasható, hogy a projektben az iskola infrastrukturális fejlesztése, valamint a kapcsolódó, az oktató-nevelő munkát segítő, minimálisan szükséges hiányzó eszközök beszerzése szerepel (interaktív kijelző, monitor, számítógép) tervezett. A folyamatos bővítéseknek köszönhetően az iskola műszaki állapota nem homogén, amely mind az építészeti és gépészeti megoldásoknál, mind az esztétikai állapotnál jól látható. Az egymást követő bővítések, felújítások során többféle technológiát és anyagot használtak fel, mely nagymértékben nehezíti a biztonságos és gazdaságos üzemeltetést. Az ablakok többsége rendkívül rossz állapotú, cseréjük nem csak esztétikai okok miatt, hanem műszaki állapotuk miatt is szükségszerű. | Iskolafelújítás dél-Hevesben: több százmillió ékezik | Szigetelésre, új tantermek kialakítására is költenek. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/11/iskolafelujitas-heves-erdotelek-atany | null | true | null | null | HEOL |
Működési engedélyt kapott a hódmezővásárhelyi Kossuth téren épült kávézó, és találtak bérlőt a Hódtói Szabadidőpark büféjének működtetésére is, írja a Hódpress.
A főtéri kávézó már tavasszal elkészült, de a kivitelezés során kiderült, hogy a kerekesszékesek számára kialakított mosdó ajtaján nem tudnak bejutni. Ezt a problémát a kivitelezők azóta orvosolták, kicserélve a hibás ajtót. A kávézó hétfőtől csütörtökig 10-22 óráig, pénteken és szombaton hajnali kettőig tart majd nyitva.
Hosszú és szövevényes, műemlékvédelmet is érintő ügyre vezetett vissza a kérdés, hogy mi foglalja el Hódmezővásárhely főterét. Még októberben bontották el a majolikacsempés, egyébként több évtizedes múlttal, de a politikai botrányokkal kevésbé büszkélkedő egykori mellékhelyiséget, amely akkor már csak raktárként funkcionált. | Hamarosan megnyílhat a pavilonkávézó Vásárhely főterén | A vendéglátói egység már tavasszal elkészült, de egy baki miatt cserélni kellett az egyik mosdóajtót. Most működési engedélyt is kapott a kávézó, hétfőtől csütörtökig 10–22 óráig, pénteken és szombaton hajnali kettőig tart majd nyitva. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/megye/2024-10-25/hamarosan-megnyilhat-a-pavilonkavezo-vasarhely-foteren/671b820e47d3c037265dd8f4 | null | true | null | null | szegeder.hu |
Batka Zoltán;Garamvölgyi Flóra;
Ligeti Miklós;Microsoft-botrány;
2019-08-09 06:45:00
Microsoft-ügy: már „nem zárják ki” a csalást
A magyar vádhatóság még várna az amerikai információkra Microsoft-ügyben, pedig már az eddigi adatok alapján is el lehetett volna rendelni a nyomozást.
Nem lehet kizárni, hogy a Microsoft-ügyben csalás történt - közölte az ügyészség, amely - Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a Demokratikus Koalíció (DK) feljelentései után - feljelentéskiegészítést rendelt el. Az ügyészeknek kétszer tizenöt napjuk lesz arra, hogy eldöntsék, indítanak-e nyomozást. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) korábban az amerikai kormányszervekhez fordult, hogy elkérje az ügyben összegyűjtött információkat, ám az ügyészség tájékoztatása szerint eddig nem kaptak semmilyen választ. Lapunk is érdeklődött az amerikai igazságügynél, ám csak annyit közöltek, hogy jelenleg nem kommentálják az ügyet. Az újabb korrupciós eset kapcsán arra sem reagáltak, hogy kitiltanak-e magyar állampolgárokat.
- A nyomozást még az amerikai iratok beszerzése előtt el lehetne és kellene indítani - jelentette ki a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója. Kiemelte, hogy a feltételezett vesztegetést Magyarországon követték el, így a bizonyítékok összegyűjtése is megkezdődhetne itthon. Álláspontja szerint a magyar közbeszerzési hatóságoknak is érdemes lenne megvizsgálniuk az ügyet, a microsoftos közbeszerzéseket ugyanis mindössze néhány évvel ezelőtt bonyolították le, tehát még lenne lehetőség az eljárások megindítására.
Az amerikai igazságügyi minisztérium, valamit a tőzsdefelügyelet jelentése szerint a Microsoft közvetítőcégeken keresztül árulta a szoftvereket a magyar közigazgatásnak, ám a disztribútorcégek jelentős haszonnal adták tovább a termékeket. Az így szerzett extraprofitból magyar kormányzati tisztviselőket fizettek le annak érdekében, hogy az óriáség licenceit válasszák.
Azt egyébként egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen információk lehetnek az amerikai fél birtokában, azaz: van-e benne olyan, konkrét személyre vonatkozó állítás ami alapján büntetőeljárást lehetne indítani Magyarországon. Ligeti Miklós úgy véli: az Egyesült Államok hatóságainak nagy valószínűséggel erős bizonyítékai vannak. A nyilvánosságra hozott iratokban ugyan a magyar kormányzati dolgozók - büntetőjogi kifejezéssel élve: hivatalos személyek - neve nem szerepel, ám a hazai szervek egyértelműen azonosítani tudnák őket a beosztásuk és a felelősségi köreik leírása alapján. A Microsoft-alkalmazottak pedig nagy valószínűséggel névvel is szerepelnek a dokumentumokban.
A TI álláspontja szerint bár nem árt, de a magyar hatóságoknak nem feltétlenül jogsegélykérelemmel kellene megszerezniük az információkat, mert az iratokat e procedúra nélkül is elküldhetné az amerikai fél. Ligeti Miklós szerint erre az ENSZ korrupció elleni egyezménye is lehetőséget nyújtana, ez ugyanis ilyen esetekben előírja az információcserét.
- Amennyiben ezek az információk az illetékes magyar hatóságok birtokába kerülnek, minden olyan magyar kormányzati állítás, miszerint a magyar kormánynak nem volt tudomása az ügyről, teljesen alaptalanná válna – szögezte le a szakértő. Korábban egyébként a kormány többször is leszögezte a lapunknak küldött válaszaiban, hogy a kabinetnek nincs információja a Microsoft-ügyről.
A kormányszócső Magyar Nemzet tegnapi cikkében mindenesetre már arról írt, hogy csalás történt a Microsoft-ügyben, igaz, a lap verziója szerint a multicég és néhány viszonteladója „ügyeskedett”. Azt viszont elhallgatták, hogy a disztribútor cégek Fidesz-közeliek voltak, valamint hogy az amerikaiak szerint a problémás szoftverügyletek kormányjóváhagyással jöhettek létre. Arról szintén nem ejtettek egy szót sem, hogy a haszon egy része kormányközeli zsebekbe folyt. | Microsoft-ügy: már "nem zárják ki" a csalást | A magyar vádhatóság még várna az amerikai információkra Microsoft-ügyben, pedig már az eddigi adatok alapján is el lehetett volna rendelni a nyomozást. | null | 1 | https://nepszava.hu/3046017_microsoft-ugy-mar-nem-zarjak-ki-a-csalast | 2019-08-09 08:45:00 | true | null | null | Népszava |
Bontási kötelezést adott ki Tordai Bence házára a Fővárosi Kormányhivatal - írta meg Facebook-bejegyzésében az ellenzéki politikus, aki szerint a kormányhivatalt vezető Sára Botond főispán hivatali hatalmával visszaélve, bosszúból hozta meg a döntést. Azt írta: "Ha végigviszik az eljárást - márpedig a bíróságokon is egyre jobban eluralkodik a narancsmaffia -, akkor három generáció megtakarításait zabálják el, és négy gyerek jövőjét teszik tönkre". A Párbeszéd korábbi politikusának építkezését azzal támadta hetekig a kormányközeli sajtó két éve, hogy 150 milliós úgynevezett "luxusvillát" épített a II. kerületben. A Sára Botond vezette Fővárosi Kormányhivatal szerint bebizonyosodott az építkezés jogszerűtlensége, idén tavasszal pedig a Kúria is megerősítette, hogy szabálytalanul építkezett a politikus. Tordai Bence szerint a ház építése során mindenben szabálykövetően jártak el, és reméli, hogy a bíróság is alátámasztja majd ezt.
Tordai Bence a Megbeszéljük adásában műsorvezetőnk kérdésére azt válaszolta: ha Sára Botond főispán akarata teljesül, akkor hajléktalanok lesznek családjával. Ugyanis ha végigpörgetik az eljárást, amire minden eszközük megvan, akkor egyszer csak megérkezik egy bontóbrigád, és ezt a Fidelitas "nagyon ízléses módon" már meg is előlegezte nekik egy performansszal.
Jogkövető módon, jó szándékkal és tisztességesen megépített családi házat akarnak lebontatni "csak azért, mert nem tetszik nekik a képem vagy a politikai tevékenységem". Ennek egyébként örülhetne, mondta, mert tényleg sikerül szálkának lenni a köröm alatt, ha botnak a küllők között nem is. De hogy eddig fajuljon egy politikai bosszúhadjárat, arra még nem volt példa - tette hozzá. Szerinte "végvergődésben lévő rendszert látunk", és az elég veszélyes manőverekre képes. A képviselő elmondta, már azon is nagyon kiakadt, amikor elvették Fekete-Győr András mandátumát, mert füstgyertyázott egy tüntetésen, és ez még magasabb szintje a diktatúra kiépülésének.
Elmondta: 70 négyzetméter alapterületű, tetőtérrel együtt 130 négyzetméteres házról van szó egy hatgyerekes családnak, ezt nevezték a kormánypárti médiában luxusvillának. Úgy folytatta: leadtak egy több száz oldalas, nagyon részletes kiviteli tervet, minden aszerint is történt, ettől nem tértek el, ezt elismerte a kormányhivatal, a bíróság és a független igazságügyi szakértő is. Ehhez képest adták ki a bontási kötelezsét, amit meg lehet tenni, ha a kormányhivatal vezetője "egy kellően bosszúszomjas, bukott fideszes politikus".
Bírósághoz fordulhat és fordul is, de ha nem kap azonnali jogvédelmet, akkor elkezd ketyegni a hat hónapos határidő, ezt még három hónappal meg lehet hosszabbítani, de kilenc hónap után átadják a NAV-nak, a bontóbrigád, karhatalommal megtámogatva. Ha indítanak is közigazgatási pert, akkor is kaphatnak olyan bírót, mint legutóbb, aki ezt megelőzően egy fideszes államtitkárnak volt a titkárságvezetője. Tehát nem vagyok teljesen nyugodt a magyarországi jogállam állapotát elnézve - fogalmazott a képviselő.
Részletezte: abba kapaszkodnak bele a kormányhivatalnál, hogy az egyik falat, ami nem bírta volna el a födémet, a leadott tervekkel összhangban újjáépítették. Erre közölték velük, hogy ez már nem átépítés, hanem új épület, és mivel osztott közös tulajdonon van, nem lehetne rajta teljesen új házat építeni. Jelezte, lehet ilyen építészszakmai vitát folytatni, de ezt 2017-ben kellett volna megtenni, amikor beadták a terveiket. De akkor nem történt semmi ilyesmi, nem emeltek kifogást, továbbították a terveket. Ha ’17-ben ezek a tervek nem voltak problémásak, és azzal nem vádolják őket, hogy azoktól eltértek volna, akkor "hogy képzeli ezt Sára Botond?" - tette fel a kérdést. Ilyen esetekben van egy szankciós lista, különböző büntetési tételekkel, de ennek egyből a tetejére ugrottak, a bontásnál nincs durvább eszköz. Ha kapnak egy bírságot, arra összevonta volna a szemöldökét, hogy "jó, hát Magyarországon élünk, értem, hogy mizu van", de a teljes bontás más szint.
Most mi legyen?
Tordai Bencét arról is megkérdeztük, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások adatai szerint a Tisza Párt utolérte vagy esetleg meg is haladta a Fidesz népszerűségét, és látható a kormánypárt idegessége. A független képviselő azt mondta: politikusoknak az a dolguk, hogy becsatornázzák a népharagot, és a közakaratnak megfelelő kereteket adjanak az érvényesüléshez. Az tudjuk, hogy ebben a választási rendszerben egy az egy ellen érdemes indulni a Fidesz ellen, ő ezt szeretné látni megvalósulni. A választók láthatóan eldöntötték, hogy listán a Tisza Párt lesz a Fidesz kihívója, már csak az a kérdés maradt, hogy a 106 egyéni választókerületben melyik ellenzéki politikus próbálhatja meg legyőzni a kormánypárti jelöltet. Hogy kik a legesélyesebbek, az nem párthovatartozás kérdése, hanem az eddigi teljesítmény, ismertség, beágyazottság és hasonló szempontok azok, amelyeket mérlegre kell tenni. Ha kell, rendezzük megint előválasztást, az szerinte jól működött az egyéni körzetekben, mobilizálta az ellenzéki közönséget, átvette a tematizációt a Fidesztől, akkor erős volt az ellenzék, csak "nem kellett volna olyan borzalmas kampányt folytatni". Reméljük, hogy jó kampány és jó jelöltek is lesznek, mintannyiuknak ezen kell dolgozni, félretéve a személyes hübriszt és a pártérdekeket - összegezte.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | Tordai: Jogkövető módon megépített házat akarnak lebontatni, mert nem tetszik nekik a képem | Bontási kötelezést adott ki Tordai Bence házára a Fővárosi Kormányhivatal. Az ellenzéki képviselő szerint jogkövető módon, jó szándékkal és tisztességesen megépített családi házat akarnak lebontatni csak azért, ,mert nem tetszik nekik a képem vagy a politikai tevékenységem, és ezt is megteheti a kormányhivatal, ha a vezetője, Sára Botond főispán egy kellően bosszúszomjas, bukott fideszes politikus. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/tordai-jogkoveto-modon-megepitett-hazat-akarnak-lebontatni-mert-nem-tetszik-nekik-a-kepem-148383 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Vörös László perbeszédében azt mondta, az ügyben első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék megalapozott tényállás alapján, helyesen állapította meg az MNV Zrt. korábbi vezetőinek bűnösségét, amikor négy év, illetve három és fél év börtönbüntetést szabott ki rájuk.
Hozzátette: ezek a büntetések azonban aránytalanul enyhék ahhoz, hogy másokat visszatartsanak hasonló bűncselekmények elkövetésétől. A fellebbviteli ügyész ezért azt javasolta, az ítélőtábla a két vádlott szabadságvesztésének hosszát növelje a középmértékhez – hét és fél, illetve nyolc évhez – közelítő időtartamra.
Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
Vörös László szerint az elsőfokú bíróság több esetben sem tartotta be az eljárásjogi szabályokat, számos olyan ügyészi észrevétel, indítvány volt, amelyre nem reagált a Szolnoki Törvényszék tanácsát vezető bíró. Ezek a hibák az első- és a másodrendű vádlott esetében kiküszöbölhetők a másodfokú eljárás során – tette hozzá.
A vádhatóság álláspontja szerint a törvényszék által felmentett harmad- és negyedrendű vádlott – Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium korábbi szakállamtitkára és F. Zsolt értékbecslő – esetében azonban az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kell helyezni, és új eljárás lefolytatására van szükség. A tárgyalás hétfőn az ügyvédi perbeszédekkel folytatódik. | Jóval súlyosabb büntetést kért az ügyészség a Sukoró-per vádlottjaira | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós, valamint értékesítési igazgatója, Császy Zsolt büntetésének súlyosítását kérte az ügyész a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán pénteken a Szegedi Ítélőtáblán. Vörös László perbeszédében azt mondta, az ügyben első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék megalapozott tényállás alapján, helyesen állapította meg az MNV Zrt. korábbi vezetőinek bűnösségét, amikor négy év, […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/joval-sulyosabb-buntetest-kert-az-ugyeszseg-sukoro-per-vadlottjaira/ | 2016-10-14 11:57:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Egy érdekes incidensről számolt be Dömötör Csaba a Facebook-oldalán .
Az előbb elment mögöttem Magyar Péter, és a sokak által jól ismert stílusában odakiabált valamit
- írta a Fidesz EP-képviselője.
"Örülök neki, hogy pár óra híján 1 HÓNAP UTÁN (!) KITALÁLT A MUNKAHELYÉRE, ahová júniusban megválasztották.
Kis lépés ez az Európai Parlamentnek, de nagy lépés Magyar Péternek , hiszen a szeptembert teljesen ellógta.
Nem tudjuk, mi akadályozza abban, hogy bejárjon a munkahelyére, de egy dolgot kérünk: ne kenje ezt is az egymilliárd forintos mesterséges intelligencia masinára"
- fogalmazott Dömötör Csaba. | Rákiabált Magyar Péter Dömötör Csabára Brüsszelben: csattanós választ kapott | „Kis lépés ez az Európai Parlamentnek, de nagy lépés Magyar Péternek” – szúrt oda a Fidesz európai parlamenti képviselője. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/rakiabalt-magyar-peter-domotor-csabara-brusszelben-csattanos-valaszt-kapott | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Körözést adtak ki a karcagi brókercég vezetője ellen | Felkerült a rendőrség nyilvános körözési listájára Dobrai Sándorné, aki a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. ügyvezetője. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150416-korozest-adtag-ki-a-karcagi-brokerceg-vezetoje-ellen | 2015-04-16 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Orbán Ráhel tavaly december közepén felvette a kesztyűt, és beszállt miniszterelnök édesapja lassan már mindenki ellen vívott szabadságharcába: egy közösségi oldalon kifogásolta, hogy ellenzéki politikusok úgymond rajta keresztül támadják Orbán Viktort. Üzent azoknak, akiknek szerinte „a valóság számít”, és egyebek közt kijelentette: „Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük.”
A kormányfő lánya azután szólt a magyar néphez, hogy kiderült: egy olyan lausanne-i elitegyetemen tanul, ahol – az intézmény honlapja szerint – csak a tandíj 58 860 svájci frank évente. Erre az összegre az ellenzéki pártok is felfigyeltek, mert nem látták a fedezetét annak az akkor közel 15 millió, de a hirtelen árfolyamváltozás miatt – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint – a napokban már 18,6 millió forint körül mozgó tandíjnak, amit ki kell fizetni az École Hotelière Lausanne turisztikai magánegyetem Executive MBA egyéves mesterképzéséért. Igazából nem Orbán Ráhel volt a célpont, a sajtóhírek után inkább azért kapta fel a témát az ellenzék, mert a miniszterelnök egész éves bevallott jövedelme alig több, mint a svájci frank megerősödése után kalkulált összeg. Orbán Ráheléknek azonban nem megy rosszul – igaz, boldogulásukhoz kellenek azok a közpénzek is, amelyek az utóbbi években a fiatal férj érdekeltségébe tartozó céghez vándoroltak.
Siena, Sorbonne, Boston, Corvinus
Az egyértelmű, hogy a miniszterelnök lányának saját korábbi fizetéseiből nem futná a svájci elitegyetem tandíjára és egyéb, elég vaskos költségeire sem. A világ legnagyobb üzleti közösségi hálózatára, a LinkedInre feltöltött profilja szerint a 25 éves Orbán Ráhel 2006-ban egy sienai egyetemen tanult, majd 2008-ban vették fel a Budapesti Corvinus Egyetemre, ahol 2012-ben végzett turizmus-vendéglátás szakon. Közben járt a francia Sorbonne-ra, a Bostoni Egyetemre, négy idegen nyelven beszél.
Orbán Ráhel és Tiborcz István
Még mielőtt befejezte volna tanulmányait a Corvinuson, a miniszterelnök lánya 2011 májusában a Sziget Kulturális és Menedzser Irodához került gyakorlatra, ahol a fideszes EP-képviselő, Szájer József lányával együtt dolgozhatott az uniós magyar elnökség zárásaként beharangozott Európa Kemping szervezésén.
A soproni Volt Fesztivál területére rendezett eseményre 27 országból hívtak fiatalokat, akik egy gálaműsorral is felléptek.
A Sziget alapítója és a kft. ügyvezetője, Gerendai Károly a 444-nek azt mondta, Orbán Ráhel kereste meg őket, hogy szeretne náluk gyakornok lenni. „A Szigetnek egyébként kifejezetten jó, hogy Ráhel ott volt gyakornok, és valaki megérti a miniszterelnök környezetében, hogyan működik ez a piac” – nyilatkozta. Úgy tűnik, a családból másnak is megtetszett a fesztiválosdi, hiszen a kisebbik lány, Orbán Sára tavaly augusztusban a Volt Produkció Kft.-nél dolgozott.
A fesztiválokon szerzett tapasztalatait Orbán Ráhel saját szakdolgozatában is kamatoztatta, amiért meg is kapta a jogosnak mondott elismerést, hiszen a mellékletekkel együtt 68 oldalas munka 2013-ban első helyezett lett a Magyar Turizmus Zrt. Az év turisztikai témájú szakdolgozata című pályázatán az Újszerű témaválasztás kategóriában. Az ügy érdekessége, hogy a díjat konzulensétől, attól a Nemes Andreától vette át, aki akkor a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai főosztályvezetője volt (és önéletrajza szerint még most is az).
A jó kapcsolat Nemes Andrea és Orbán Ráhel között a későbbiekben sem szakadt meg, így lehetett bejáratos a miniszterelnök lánya a Nemzetgazdasági Minisztériumba is, ahol az Index.hu információi szerint „egyre többen nagy becsben tartják szaktanácsait”. A fent említett pályázati sikerből egy svájci repülőjegyre valót ugyan félretehetett volna Orbán Viktor lánya, de ő lemondott a bruttó hatvanezer forintos pénzjutalomról.
Egy svájci tanév tízmilliókból
A Sziget Kft.-s kitérő és az államvizsga után Orbán Ráhel a főváros egyik legnívósabb szállodájához, a Kempinski Hotelhez került, ahol értékesítésimenedzser-gyakornok volt. A hotelben teljesen más munkakörben dolgozók elmondása szerint legtöbbször kedves és mosolygós volt azzal, akivel találkozott, látszott rajta, hogy valóban érdekli, amit csinál, és „nem azt szeretné eljátszani, hogy ő most a miniszterelnök lánya”. Pozíciója ugyan nem volt jelentős, de azért lehetett érezni, hogy a helyzete némileg más, mint a többi munkavállalóé. (A Kempinskinek – úgy tudjuk – jók a kormánypárti kapcsolatai, gyakran megfordul az épületben Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, és a szállodában található a milliárdos producer, filmipari kormánybiztos Andy Vajna étterme is, ahol pedig Habony Árpádot, a miniszterelnök tanácsadóját látták már többször.) Miután elköszönt a belvárosi hoteltől, 2013 szeptemberében Orbán Ráhel a több fővárosi éttermet és szórakozóhelyet is üzemeltető Zsidai Group alkalmazottja lett. A csoport a Kempinskivel is üzleti kapcsolatban áll, közösen üzemeltetik a hotel épületében található ÉS Bisztrót.
Így jutott el a miniszterelnök lánya a méregdrága lausanne-i egyetemre, ahol a két féléves képzés tandíja a már említett 58 860 svájci frank. Az 1893 óta működő intézmény az egyik, ahol a világ legjobb vendéglátós-idegenforgalmi szakembereit képzik. A jelenleg kétezres létszámmal működő magánegyetemre nem könnyű bejutni, egy szigorú rostán kell átverekednie magát annak, aki egyébként be tudja fizetni a drága tandíjat. Az École Hotelière Lausanne honlapján talált adatok szerint a tandíjon felül is jócskán van miért a zsebbe nyúlni az ott tanulóknak: bár már csak a 2015/2016-os tanévre vonatkozó ajánlatokat találtuk meg, de jelentős felárat kell perkálni azért is, ha valaki egyágyas szobában szeretne élni, vagy ha a campus területén akar parkolni az autójával. Az egyetem tájékoztatója szerint akkor, ha egy hallgatójuk inkább Lausanne-ban bérelne magának egy jobb stúdiólakást, annak nagyjából 1400 svájci frankot kell fizetnie havonta. Az új diákoknak a tanév kezdetén
5 ezer svájci frankot letétbe kell helyezniük az intézménynél, ez fedezné a rendkívüli kiadásokat, például akkor, ha valamiben kárt okoz valaki. Ez az összeg visszajár, ha minden rendben volt, de a tanév elején ez mégiscsak kiadás. A legszerényebb becslések szerint Orbán Ráhel éves tandíja és a tanulás egyéb költségei minden bizonnyal meg sem állnak majd 70 ezer svájci frankig, így bármennyire is a saját lábán szeretne állni a miniszterelnök lánya, szinte kizárt, hogy ezt az összeget anélkül is ki tudná fizetni, hogy valaki segítene neki. Mivel Orbán Viktor saját fizetéséből elvileg nehezen tudna ennyit félretenni, marad a férj, Tiborcz István, akinek – mint ahogy azt lentebb részletesen bemutatjuk – úgy tűnik, van is miből támogatnia a feleségét, és ehhez jócskán hozzájárul a számukra kedvező politikai környezet is.
A Közgép is besegít
Tiborcz Istvánnak huszonéves létére annyi céghez volt és van köze, mint egy meglett üzletembernek. Cégalapításait, azok tulajdonosi viszonyait már most nehéz nyomon követni, de a hivatalos közbeszerzési adatokat látva kijelenthető, hogy egyáltalán nem immúnis az uniós, állami vagy éppen önkormányzati pénzekből finanszírozott megrendelésekre. Ezzel még nem is lenne semmi probléma, de érdekeltségei több esetben is vitatható módon lettek befutók olyan kiírásokon, amelyekről egyesek olykor már előre tudták, hogy rajtuk kívül más nem is igazán nyerhet.
A miniszterelnök veje egyébként maga is vállalkozó családból származik, bár felmenőinél nem röpködtek annyira a milliárdok, mint nála. Tiborczék családi cége a korábban temetkezéssel is, de manapság inkább mezőgazdálkodással foglalkozó ES Hungary Kft. A vállalkozás az Opten céginformációs rendszer adatai szerint Tiborcz István, továbbá két idősebb testvére, Eszter és Péter, illetve édesapjuk nevén van. Az ES Hungary székhelye arra a családi birtokra van bejegyezve, ahol Orbán Ráhel és Tiborcz István 2013-ban összeházasodott. A Fejér megye északi részén található Csabditól néhány kilométerre, Tükröspusztán 1997-ben vásárolta meg a család a hatalmas területet, ahol egyebek közt egy nagy ház, egy lóistálló, egy fedett lovarda, egy vendégház és egy 5,7 hektáros ősfás liget is található. Évekkel ezelőtt felmerült a Tiborcz Szabadidőbirtok eladása is, de mára már minden bizonnyal meggondolták magukat, hiszen a környező földeket elkezdték felvásárolni, illetve a birtokhoz nagyon közel találhatók azok a területek is – összesen 157 hektárnyi szántó –, amelyeket Tiborcz Eszter az állami földpályázatok során vitatható körülmények között nyert el. (A Tiborcz család nagy dobásairól lásd: Minőségi ugrás, Magyar Narancs, 2013. szeptember 5.)
A vállalkozó szellemű fiatalember karrierje azzal kezdett látványosan felfelé ívelni, hogy egyre közelebb került a miniszterelnökhöz és a Fideszhez köthető gazdasági körökhöz. A már fentebb említett családi vállalkozás, az ES Hungary Kft. 2009-ben felerészben tulajdonos lett abban az ES Holdingban, amelyet Tiborcz István és barátja, Erdei Bálint alapított. A holdingnak 2009-ben 8,4 millió forintos árbevétele volt, ám az azt követő évben a Közgép energetikai cége, az
E-OS Energiakereskedő Zrt. bevásárolta magát Tiborcz Istvánék vállalkozásába, amely így már E-OS Innovatív Energetikai Zrt. néven futott tovább. Ettől kezdve pedig csak úgy repkedtek a százmilliók és a milliárdok: a kezdeti 8,4 millió forint után 2010-re már 686 millió, 2011-re 2,76 milliárd, míg 2012-re 3 milliárd forintnál is több volt az éves nettó árbevételük.
Viszont 2013-ban megtörni látszott a kezdeti nagy lendület: már „csak” 1,29 milliárdnyi nettó árbevételt produkáltak, és ebben az évben a Közgép energetikai vállalkozása is kilépett, az E-OS Innovatív Zrt. új neve pedig Elios Innovatív Energetikai Zrt. lett. Az Elios részvényei a Green Universe Kft. és a Green Investments & Solutions Kft. tulajdonába kerültek, de – az Átlátszó.hu információi szerint – utóbbit Tiborcz István a tavalyi országgyűlési választások után megvette egy korábbi cégtársától, Hamar Endrétől (róla még lesz szó), és így az Elios Innovatív Energetikai Zrt. fele is az övé lett. Ezután hirtelen újra szárnyalni kezdett a vállalkozás, hiszen 2014-ben több mint 3,8 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el az Orbán Ráhel férje érdekeltségébe tartozó Elios.
Milliárdok a lámpaoszlopok tetején
A tavalyi megbízások jelentős részéhez egy energiatakarékossági fejlesztéseket célzó program jóvoltából jutottak Tiborcz Istvánék, miután egy KEOP-kiírásra sikeresen pályázó önkormányzatok sora döntött úgy, hogy a megnyert pénzből az Elios Zrt.-t bízzák meg a kivitelezéssel. A beruházások értéke változó volt, Tiborczék kaptak 41,9 millió forintos megbízást, de akadnak egészen gigantikus méretű megrendelések is: Kecskemét 704,1 millió, míg Pécs önkormányzata – mint megtudtuk, hitelből és egyelőre pályázati forrás nélkül – 894,7 millió forintot fizet az Elios Innovatív Energetikai Zrt.-nek. De a cég kapott megrendeléseket az Óbudai és a Széchenyi István Egyetemtől is napenergia-hasznosító rendszerek kialakítására – ezek összértéke 252,3 millió forint –, és a stadionbizniszből sem maradt ki, hiszen Dunaújváros önkormányzata átutalt neki 92 millió forintot a helyi stadion „színes tv-s közvetítésre alkalmas pályavilágításának megvalósítására, korszerűsítésére”. Még december utolsó napjaiban az Elios Zrt. kötött egy szerződést a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Korlátolt Felelősségű Társasággal (BDK) is: a Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Elektromos Művek Nyrt. tulajdonában lévő BDK 14,2 millió forintot fizet azért, hogy az Elios több helyszínen „modern, LED fényforrású és szabályozható fényáramú közvilágítási lámpatestekre” cserélje a régieket.
Több önkormányzati megrendelés során is – elsősorban ellenzéki körökben – felmerült, hogy az Elios Innovatív Energetikai Zrt. gazdasági szempontból indokolatlan előnyt élvezhet a többi piaci szereplővel szemben. Nem egy helyen egyedüli indulóként vagy egyedüli érvényes ajánlattevőként nyerték el a megbízást, de Tiborcz István cégéhez a politikai hátszélen kívül egyes esetekben a korábbi üzlettárstól, Hamar Endrétől is érkezhetett segítség. Ahogy arra az Átlátszó.hu is rávilágított, és a cégadatokból is kiderül, Hamar Endre korábban üzleti kapcsolatban állhatott Tiborcz Istvánnal, sőt Hamar korábban ötvenszázalékos tulajdonosa volt annak a Green Investments Kft.-nek, amelyet a miniszterelnök veje éppen tőle vett meg, hogy azzal később bevásárolja magát a most szárnyaló Elios Zrt.-be. Mindezek fényében meglepő, hogy Hamar Endre cége, a Sistrade Kft. volt az, amely több esetben kapott önkormányzatoktól megbízást annak a pályázatnak az előkészítésére, amelynek forrásaiból végül Tiborcz Istvánék cégét bízták meg a közvilágítási rendszer korszerűsítésével. Az LMP ezért tavaly decemberben ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett: ők négy olyan közbeszerzési pályázatot találtak eddig, amelynél szerintük egyértelműen azonosítható a Hamar–Tiborcz-érdekeltség.
A közvilágítás-fejlesztésre kiírt nagyobb összegű pályázatok közül Szekszárdon az egész eljárás során egyedüli ajánlattevő volt az Elios Innovatív Zrt. Az ügy érdekessége, hogy a helyi trafikbotrányt még fideszes képviselőként kirobbantó Hadházy Ákos a tavaszi országgyűlési választások hajrájában a blogján megírta: biztos benne, hogy az önkormányzat az Elios Zrt.-vel megköti a szerződést. Aztán a Közbeszerzési Hatóság honlapján júniusban megjelent adatok szerint a város vezetése tényleg az egyedüli pályázóval egyezett meg, mégpedig úgy, hogy a végleges összeg szinte teljesen azonos volt Tiborcz Istvánék előzetesen kalkulált ajánlatával. Hadházy Ákos szerint az is furcsa volt, hogy a képviselőket – amennyire lehetett – próbálták az ügytől távol tartani, a szekszárdi vezetők a felújítási lehetőségekről szinte semmit nem kommunikáltak azelőtt, hogy a közgyűlés elé vitték volna a témát.
Ha kell, hitelből
Kecskeméten négy pályázó indult a közbeszerzési eljáráson.
A belépéshez szükséges dokumentációt még mindannyian megvásárolták, de csak az Elios Innovatív Energetikai Zrt. adott be érvényes ajánlatot. A városvezetők a közbeszerzési eljárást itt is a közgyűlés és annak bizottságai bevonása nélkül vitték végig, így aztán kész helyzet elé állították a képviselőket – tudtuk meg helyi forrásainktól. Információink szerint az 565 oldalas nyertes ajánlat dokumentációjából 467 oldalt titkosítottak, így abba még hivatalos adatigénylés során sem tekinthetnek be az azt vizsgálni akarók. Amikor Kecskemét egy 704,1 millió forintos szerződést kötött Tiborcz Istvánék cégével, a várost még az a Zombor Gábor vezette, aki jelenleg az egészségügyért felelős államtitkár, az akkori alpolgármester, Nagypál Sándor pedig már a Nemzeti Fejlesztési Programirodát vezeti.
A legabszurdabb eset Pécshez köthető, hiszen a baranyai megyeszékhely hatalmas összegű hitelt vett fel azért, hogy abból kifizesse az Elios Innovatív Energetikai Zrt. munkáját. Mindez azért is különös, mert egy 2011-es törvény szerint az önkormányzatok csakis a kormány engedélyével vehetnek fel kölcsönt. Tehát – közvetetten ugyan, de – Orbán Viktor jóváhagyása is kellett ahhoz, hogy Pécs egy nagyon rossz feltételekkel felvett hitelből fizesse majd ki Tiborcz Istvánékat. A pécsi közgyűlés még tavaly nyáron döntött arról, hogy megindítja a közvilágítás korszerűsítését és a hitelfelvétel kapcsán a közbeszerzéseket, majd egy szeptemberi zárt ülésen szavazták meg, hogy a munkálatokkal az Elios Innovatív Energetikai Zrt.-t bízzák meg. A hitelfelvételről – úgy tudjuk – már az új összetételű testület döntött. Az egyik decemberi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint Pécs felveheti a hitelt, amelyből ki tudja fizetni az Elios Zrt.-nek a szerződésben szereplő nettó 894,7 millió forintot. Amellett, hogy a tavalyi önkormányzati választások előtti utolsó ülésen szavazták meg a beruházást, az is feltűnő, hogy nagyon rossz feltételekkel jut a város banki kölcsönhöz. A két ütemben megérkező hitel összege 1 milliárd 45 millió forint, de a 2029-es lejáratig az alapösszegen túl 420 millió forintnál is többet, azaz összesen 1,46 milliárd forintot kell visszafizetni. A város egyébként azért vett fel az Elios Zrt.-nek kifizetett összegnél nagyobbat, mert a tervek szerint a közvilágítást két ütemben fejlesztik. Az elsőben 900 millió forintos költséggel számolnak, a másodikban pedig ezen felül még 880 millióval. Vélhetően az utóbbi összegű beruházásra is pályázhatnak majd Tiborcz Istvánék, és ha szerencséjük van, nyerhetnek megint.
Bár nem beszélhetünk sok százmilliós összegekről, de Bicske önkormányzata is a kormány által már engedélyezett hitelből fedezi a közvilágítás korszerűsítését. Itt is volt más pályázó, de a Közbeszerzési Hatóság honlapján megtalált adatok szerint a 86,5 millió forintos beruházást tavaly novemberben az Elios Innovatív Energetikai Zrt. nyerte el. Bicske nem csupán azért érdekes, mert nagyon közel van Tiborczék tükröspusztai birtokához, de a család legidősebb fia, Péter 2006-ban fideszes képviselőként bekerült a város testületébe. A jogász végzettségű Tiborcz Péter csak egy ciklust húzott le Bicskén és a Fejér Megyei Közgyűlésben, ezt követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadójaként dolgozott, majd a tavalyi év második felétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Fejlesztési Főosztályát vezetheti. Attól függetlenül, hogy a családból jelenleg senki nem ül bent a bicskei testületben, helyi forrásaink szerint Tiborczék befolyása „elég nagy” a városban is.
Egy ország lábán állnak
Persze az Elios Innovatív Energetikai Zrt. vezérigazgatója szerint ők a jogszabályokat minden esetben betartják, azokban is, amelyekben némi sunyiságra gyanakszik a sajtó vagy az ellenzék. Sájer Gábor szerint „érthetetlen és rosszindulatú az a megközelítés, hogy amennyiben egy cégnek bármiféle köze van a miniszterelnök bármely rokonához, kétségbe vonják munkájának tisztaságát, becsületességét és szakmaiságát”. Valójában az a megközelítés kezd manapság érthetetlenné válni, amely azt feltételezi, hogy a felcsúti polgármesterhez köthető Mészáros és Mészáros Kft.-hez vagy éppen az Elios Innovatív Energetikai Zrt.-hez hasonló, rohamtempóban gyarapodó vállalkozásoknak nincs közük a miniszterelnökhöz vagy valamely jobboldali befolyásos politikushoz, üzletemberhez. Orbán Ráhel tehát hiába kéri ki magának, a férje érdekeltségébe tartozó céghez érkező milliárdos megrendelések is segíthették őt abban, hogy most a svájci elitegyetemen teljesíthesse sikeresen a vizsgáit. Ha pedig a világ más pontján is beiratkozna egy drága oktatási intézménybe, megtehetné, hiszen rengeteg villanyoszlop van még Magyarországon. | Fényből nyert milliárdok - Tiborcz István és Orbán Ráhel boldogulása | Meg lett mondva az országnak, hogy a svájci elitegyetemen tanuló Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István a saját lábán áll. Az önállósodásukhoz persze közpénzből finanszírozott megbízások is kellettek. Pécs és Bicske hitelt vett fel, hogy megbízhassa Tiborcz cégét. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/fenybol-nyert-milliardok-93428 | 2015-01-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Sajnálom, hogy meg kell osztanom ezt a felvételt, de nem maradt más lehetőségem." - írja Hanzel Henrik a saját Facebook-oldalán megosztott bejegyzésben. Arról a hangfelvételről van szó, amely állítólag azt bizonyítja, hogy Vogel Evelin 30 millió forintot követelt azért, hogy ne hozza nyilvánosságra a Magyar Péterről készített hanganyagait. A történtek részleteiről ebben a cikkben számoltunk be.
Állítólag őt is megkereste Evelin
Hanzel Erik arra hivatkozik a bejegyzésben, hogy nem volt más lehetősége, mint a hanganyag megosztása.
"Azért muszáj ezt meglépnem, mert nem hagyhatom tönkretenni több millió magyar ember álmát."
A bejegyzésben azt írja, hogy az érintett hanganyagot még júniusban rögzítette. Állítása szerint akkor Vogel Evelin már öt TISZA Párthoz közeli embert zsarolt meg.
"Nekem is elmondta, hogy mit tesz, ha azonnal nem kap harminc millió forintot. Amikor engem megkeresett még nem gondoltam volna, hogy pénzért tényleg eladja magát és a hazáját a Fidesznek. De megtörtént"
A posztban az érintett hanganyagot is megosztotta, ami vasárnap tett közzé Magyar Péter. A felvételen feltüntette, hogy június 16-án készült. a HVG felkereste a Tisza Pártot, akik nem tagadták, hogy tényleg Hanzeltől származik a felvétel.
Ki az a Hanzel Henrik?
Hanzel Henrik egy üzletember, aki a Dallas benzinkút-hálózat tulajdonosaként vált ismertté, de több vállalat is köthető a nevéhez. Állítólag közel áll a Tisza Párthoz, a lap szerint rendszeresen feltűnik a párt rendezvényein. | Kiderült, ki készítette Vogel Evelinről a hangfelvételt | Tegnap került ki egy felvétel Magyar Péter volt barátnőjéről, Vogel Evelinről, amelyen arról beszél, hogy 30 millió forintot követel a politikustól. Most derült ki, hogy a hanganyagot a TISZA Párthoz közel álló vállalkozó, Hanzel Henrik készítette. Az üzletember a saját Facebook-oldalán állt elő vele, hogy ő rögzítette a felvételt. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/vogel-evelin-hangfelvetel-magyar-peter/mqxj9yh | null | true | null | null | Blikk |
A szakember rámutatott, hogy a vasúttársaságnál jelenleg több mint 200 darab V43-as mozdony közlekedik, amelyek a 60-as évek elejének technológiai színvonalát képviselik. Ezek egyenáramú villanymotorral és szilíciumos egyenirányítással működnek, ami a mai modern, szinkronmotoros hajtásrendszerekhez képest bonyolult és körülményes üzemeltetést jelent. Király szerint ezek cseréje lenne a legfontosabb prioritás.
A tervezett 20 darabos beszerzés darabonkénti ára 3-4 milliárd forint között alakul, ami megegyezik azzal a 2021-es tervvel, amikor 115 darab Siemens Vectron mozdonyt szerettek volna beszerezni. Ezt a beszerzést azonban Lázár János miniszteri kinevezése után azonnal leállította, mondván "a németekkel nem barátkozunk". A Siemens mozdonyok mellett szólt volna, hogy már működnek a rendszerben, megvan a technikai kultúrájuk, és a magyar vasutasok is ismerik őket.
Az új beszerzési stratégia - amely szerint a MÁV különböző helyekről szerez be mozdonyokat (20 kínai villamos mozdony, 5 régebbi német Siemens, 25 francia) - jóval összetettebb és bonyolultabb üzemeltetési helyzetet eredményez majd a következő évtizedben. Ráadásul a kínai mozdonyok esetében problémát jelenthet, hogy tolatómozdonyként maximum 60 km/órás sebességre képesek, míg a magyar Intercity-vonalak jellemzően 100-120 km/órás pályasebességre alkalmasak.
Bár november 24-én Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök átadja a Budapest-Belgrád vasútvonal szerb szakaszát, a magyar oldal még távol áll a befejezéstől. A szerb szakaszon november 25-től indul meg a közlekedés Újvidék és Szabadka között, ahol a vonatok akár 200 km/h-ás sebességgel is közlekedhetnek majd Belgrádtól egészen Szabadkáig, bár a pontos menetrendi részletek egyelőre nem ismertek. | Húsz kínai mozdony érkezhet a MÁV-hoz - de mire elég ez? | A legfrissebb hírek szerint Magyarország 20 darab kínai elektromos tolatómozdony soron kívüli beszerzésére készül. A Közlekedő Tömeg civil szervezet elnökségi tagja, Király Bence szerint azonban egyelőre kevés részlet ismert az ügyletről. Ráadásul némi ellentmondás mutatkozik abban, hogy míg a MÁV-nak jelenleg főként az Intercity vonatok továbbításával vannak problémái, addig a beszerzés tolatómozdonyokról szól. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/husz-kinai-mozdony-erkezhet-a-mav-hoz-de-mire-eleg-ez-147910 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Gerő Ernőt idéző stratégiai hibát vétett Orbán Viktor. Azzal, hogy az immáron fölé kerekedő politikai ellenfelét és annak támogatóit hazaárulóknak, "Brüsszel bábjainak" nyilvánította, pont ugyanúgy a saját félelmeit, meggyengülését árulta el, ahogy anno Gerő, aki 68 évvel ezelőtt, október 23-án utolsó rádióbeszédében a rendszer demokratizálásáért tüntetőkről, javarészt munkásokról, egyetemistákról − akik közül sokan korábban a híveik voltak − azt hazudta, hogy azok soviniszták, és az imperialisták felbujtására vonultak az utcára.
Ahogy számukra akkor a rendszer az egykori apparatcsikjainak a hebegős hazudozásaival, úgy a mai kor utca népének Orbán is csak a saját gyengeségét bizonyította be azzal, hogy a néptől biztonságban elszeparálva, kordonok, biztonsági emberek és pár ezer innen-onnan összebuszoztatott, javarészt egzisztenciális függésben tartott párthíve mögül csak annyira futotta, hogy otrombán hazudozzon a falakon túl, a pesti utcán a Tisza mögött hömpölygő tízezrekkel szemben.
Ez már nem az erő hangja volt. Ez egy megrettent keleties autokrata hangja, aki hosszú idő után először szembesült azzal, hogy a végtelennek hitt idő véget ér, ő és klánja veszíthet, és már nem tud mást tenni, mint az eddigi hangerőt minél nagyobbra csavarva négyzetre, köbre emeli a hazudozásait.
A történelmi párhuzam itt szerencsére véget is ér. Ma 2024-et írunk. Korunk moszkovitái, a fideszesek nagy bánatára az orosz tankok valahol messze, Donyecknél rostokolnak a sárban.
Ma a putyini sztálinista terrorállam nem tud támaszt, segítséget nyújtani a birodalom itteni csatlósainak. Korunk Angyal Istvánjainak, Maléter Páljainak, Mansfeld Pétereinek pedig nem kell meghalni, hanem körberöhöghetik a magyar kollaboránsok erőlködését.
Az idei október 23. üzenete az, hogy a pártállam végérvényesen elbukta a pesti utcát. A városokat, a polgárságot. Az Orbán klán tagjai az adófizetők pénzéből meg a lopott ezermilliárdjaikból tudnak még rendezvényeket tartani, propagandistákat, tömeget vásárolni.
Ám katarzist már nem.
Ez az, ami a Tisza mögött a maga október 23-áján a maga természetességével jelen volt és van. Magyar Péter - aki amúgy messze nem egy veleszületett, delejes szónok - összehozta eddigi politikai pályafutása legerőteljesebb beszédét. Képes volt az erő hangján beszélni, és mindenekelőtt azzal, hogy valóban a forradalomról beszélt, és az egykori forradalom szellemiségének megfelelően, nem kisajátítva az akkori 13 nap sokféleségében megmutatkozott nagyszerűségét. "1956 zsinórmérték, nemzeti minimum, oda kell visszatalálnunk" - adta meg mondanivalója vezérfonalát Magyar. Azzal is erőt tudott felmutatni, hogy nem védekező állást vett fel, mint a sarokba szorított Orbán, hanem tényleges jövőképet, víziót tudott felmutatni a tömegnek, és első ízben kormányképes politikai erő vezetőjének tudta magát mutatni.
Ebben a helyzetben paradox módon Orbán immáron minél agresszívebb hangot üt meg, annál több embert terel át a Tiszához.
Ez a tömeg ma már egyetlenegyet akar, de azt nagyon: legyen olyan erő, ami visszatereli Magyarországot a nyugati útra. Ebben a helyzetben Magyar Péternek és mozgalmának "csak" annyit kell tennie, hogy hagyják érvényesülni a tömeg energiáját, erejét a hatalom erőtlenségével szemben. Minden jel szerint kőkemény, háborús másfél év elé néz az ország. Hogy ez pontosan mit fog hozni, ma még nem látszik.
A pusztulás felé tartó autoriter rendszerek bomlásterméke szerencsétlen helyzetben a háború - ez zajlik ma Oroszországban. Szerencsés esetben pedig csak a csiricsáré giccs. Ezt láthattuk a Fidesz Millenáris-színpadán október 23-án. Remélhetőleg csak ennyit kell elviselni 2026-ig. | Térerő | Gerő Ernőt idéző stratégiai hibát vétett Orbán Viktor. Azzal, hogy az immáron fölé kerekedő politikai ellenfelét és annak támogatóit hazaárulóknak, „Brüsszel bábjainak” nyilvánította, pont ugyanúgy a saját félelmeit, meggyengülését árulta el, ahogy anno Gerő, aki 68 évvel ezelőtt, október 23-án utolsó rádióbeszédében a rendszer demokratizálásáért tüntetőkről, javarészt munkásokról, egyetemistákról − akik közül sokan korábban a híveik voltak − azt hazudta, hogy azok soviniszták, és az imperialisták felbujtására vonultak az utcára. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255135_terero | null | true | null | null | Népszava |
- Nem tudom... - ezt a két szót ismételgeti Babic Míra, aztán így folytatja: - Mi, egyetemisták buborékban élünk, nem biztos, hogy látjuk, miképp gondolkoznak az emberek az egyetemen kívül. A hallgatók Orbán Viktort ki nem állják, 2022-ben azt gondoltuk, veszít a Fidesz, aztán mégis nyertek. Pedig az államadósság már akkor is nőtt, és a vezetők elloptak mindent. Ez most is így van, és Magyar Péter erősödik, de hogy le tudná-e győzni Orbán Viktort? Nem tudom.
Az elmúlt napokban négy dél-dunántúli városban és kétannyi faluban csaknem nyolcvan embert faggattam arról: hitelesnek látják-e azokat a közvéleménykutatásokat, amik szerint a Tisza Párt támogatottsága erősebb, mint a Fideszé. Írtunk róla, hogy a 21. Kutatóközpont és a Publicus Intézet is 1-2 százalékos Tisza-előnyről publikált adatokat, válaszul a Nézőpont azt közölte, hogy a Fidesz 11 százalékkal népszerűbb, mint a Tisza. Arra voltam kíváncsi, hogy az utcákon megszólított válaszadók tapasztalják-e a Tisza erősödését, s ha igen, mivel magyarázzák, és látnak-e esélyt rá, hogy 2026-ban kormányt buktasson Magyarék csapata. A kérdezettek negyede lerázott, mondván: nem politizálnak.
Babic Míra a Pécsi Tudományegyetemen művészet-pszichológia mesterszakra jár, s a szavaiból kihallható bizonytalanság jellemző volt a válaszadókra. Szinte senki sem hisz a felmérésekben, úgy vélik, minden attól függ, melyik párthoz kötődik a "felmérő". Azt viszont érezte a válaszadók többsége, hogy a Tisza ott lohol a Fidesz nyakán, de talán a tizedük mondta azt, hogy Magyar Péter állhat nyerésre. Míra férje, a szívklinikán műtőssegédként dolgozó Vislóczki Mátyás megjegyezte:
- A fiatalokat jól szólítja meg Magyar, és azokat is, akik kiábrándultak Orbánból, de a Fidesz mindent bevet Magyar ellen, próbálják lejáratni, és a választás előtt kapnak a nyugdíjasok valamit, hogy a Fideszre szavazzanak. Ám úgy érzem, hogy Magyarnak van esélye 2026-ban.
Boda Zoltánné is ebben reménykedik:
- Bízom benne, hogy Magyar Péter tovább erősödik - mondta a nyugdíjas pedagógus, miközben másfél éves unokáját tolta babakocsiban Pécs egyik sétálóutcájában. A lánya családjánál vendégeskedő, amúgy Kenderesen élő asszony hozzátette: - Félek, hogy a reményeim megint megcsalnak. Rendszerváltáskor annyira örültünk a ránkszakadt szabadságnak, de az Orbán-kormány leépítette a jogállamiságot. Ebből van elegem.
Egy szekszárdi magyar-történelem tanár is a szabadsághiány miatt kesergett, ami az oktatásban is jelentkezik. Az ötvenes hölgy nem titkolta, hogy sokszor nem a diákoknak ingyen adott könyvből tanít:
- Nem jók a kötelező könyvek, gyakran a Mozaik könyveket használom. A diákoknak akarok élményt szerezni, nem a tankerületnek. De nekik is muszáj volt, nem rég vizsgáztattak le az általam oktatott tananyagból. Ez a vizsga is annyira megalázó.
A közszférából idén nyugdíjazott Katalin az egyik pécsi kávézó teraszán beszélgetett egy huszonéves párral, és nem engedte meg, hogy ők a nevüket elárulják:
- A közszférában dolgoznak - magyarázkodott Katalin. - Ha elmondanák, mi a véleményük a kormányról, holnap röpülnének. Ez egy ilyen ország lett.
Az asztalnál ülő fiatal férfi rábólintott, s bár nevét nem adta, a hangját magnóra vehettük: - Megtanultuk, hogy nem kell ugrálni, az ember foglalkozzon a saját életével, és kész. A választáskor, a fülkében politizálhatok: van egy szavazatom. Ennyi. De bevallom, drukkolok Magyarnak, meg annak, hogy újra legyen nálunk demokrácia.
Az egyik szekszárdi lakótelepen a törpespiccét vezető, egykor lakatosként dolgozó, 73 éves Ágner Antalból kérdésem nyomán ömlött a szó:
Ha jönnek a fiatalok, és mi, öregek meghalunk. Mert az öregeket át tudja verni ez a kormány a 13. havi nyugdíjjal, nem veszik észre, hogy a pluszpénzt felzabálja az infláció.
A Pünkösdi egyház szigetvári lelkésze, Ginter Zsolt nem foglalt állást arról, népszerűbb-e a a Tisza mint a Fidesz, de azt hangsúlyozta, hogy bármilyen erős is az Orbán-kormány, egyszer minden hatalomnak vége szakad. Az 52 éves lelkész szerint Magyar Péter azért tűnik sokak számára hitelesnek, mert a Fidesz vezetőinek köréből jött, így azt gondolják, kritikájával pontos képet fest a pártról.
Faddi Péter szerint is Magyar Péter azért népszerű, mert kormánykritikája pontos. A 62 éves, alsónánai férfi így fogalmazott:
- Sokaknak annyira elegük van Orbánék lopásaiból, hogy már bárkire leszavaznának, csak Orbán tűnjön el! Messiásként tekintenek Magyarra. Szerintem is jól beszél, de én csak akkor szavazok rá, ha látom, hogy nemcsak kritizál, hanem van egy olyan programja, amivel az ország valóban előbbre juthat.
Az egykor a paksi erőműben gépészként dolgozó,70 éves Trábert János úgy vélte, hogy Magyar Péter kormánykritikája alig különbözik attól, amit az ellenzéki politikusok mondanak 2010 óta, neki mégis hisznek, az eddig meghatározó ellenzéki politikusoknak meg nem.
- Magyar egy új hang, azt gondolják vele végre sikerülhet megdönteni a rendszert - mondta a Bonyhádon élő mérnök. - Ez egyfajta csodavárás. Mitől más ő, mint a régiek? Nem tudom, de drukkolok neki, bár engem zavar, hogy ő is a NER-lovagok közül jött, és haszonélvezője volt a rendszernek.
"Magyar Péter se tehet semmit" - A falvak és a vidéki városok lakói esélytelennek látják a NER ellen harcot hirdető jogászt
Egy 43 éves szerelőt - aki Tamásként mutatkozott be, és családjával Izsákról Harkányba tartott - egy bonyhádi szupermarket előtt szólítottam meg, s ő biztos volt abban, hogy a Tisza Párt népszerűbb már, mint a Fidesz:
- Orbán tönkrevágta a magyar oktatást és az egészségügyet, és mértéktelenül ellopott mindent, ezért Magyar Péter le fogja győzni őt. Ellene a lejárató taktika se működik.
A jelek szerint ez nem egészen igaz.
- Világ vége lenne, ha Magyar nyerne! - rázta fejét tagadólag Pécsett, a meszesi lakótelepen a 63 éves Teréz, miközben megszívta olcsó cigarettáját. - Miféle ember ez? A tévében állandóan a micsodáját izélgeti?! Meg veri a feleségét?! Orbán a mi emberünk, ő harcol a magyar népért az unió ellen.
Közben odalépett hozzá egyik szomszédja, a közmunkásként alkalmazott, 59 éves Flóra, és cigit kért.
- Ez volt az utolsó, esküszöm - emelte fel két ujját Teréz.
A Pécs-Meszesen sokan élnek szegénységben, itt mégis erős támogatottsága a kormánynak. A Szeptember 6-a téren, a hulló vakolatú Sztálin-barokk épületek közötti felhólyagzott aszfaltjárdán kis srácok fociztak. Sokukkal ott gurigázott az apjuk is. Erik három gyermeket nevel a feleségével, s az erőműnél alkalmazott, 25 éves férfi két passz között ekképp érvelt:
- Meszesen senkit nem érdekel a Magyar Péter. Csak egyet akarnak az emberek: kapni! Orbán választás előtt ad is nekik. Ha tőlük függ, Orbán megmarad örökre. Egyszer megindulok, és elmegyek innen, családostul. Svájcba kéne. Ott dolgoztam már 14 hónapot anyagmozgatóként, abból vettem három éve egy másfélszobás lakást 9 millióért. Nem érdekel se Orbán se Magyar. Az érdekel, hogy elmenjünk innen.
A baranyai Zádor községben élő Korsós József két botra támaszkodva jár. A 68 éves férfi elégedett Orbánnal:
- Ő ad a nyugdíjasoknak és a fiataloknak. Ugye van ez a "csók", meg az adómentesség. Magyar az csak össze-visszabeszél. Azt se tudom már mit, csak azt, hogy összevissza. A tévében is ezt mondják. Nem való ez miniszternek.
Gebhardt Jánosné nyugdíjas darukezelő ki nem állja Magyar Pétert:
- Lenézi az embereket - kezdte a bonyhádi asszony. - Nem válaszol a tévé kérdéseire, csak mondja a magáét, és elrohan a tévéből. Miféle ember ez? Orbán mindig ad választ.
Az alsónánai marhatelepen dolgozó Harmat Antalt és Orbán Zoltánt a falu kurta kocsmájában poharazgatott.
- Úúúúú! - nyögött nagyot az 55 éves Zoltán, amikor Magyar esélyeiről kérdeztem. - Még csak az kéne! Idehozná a migránsokat.
- Eltörölné a 13. havi nyugdíjat - tette hozzá a 60 esztendős Harmat Antal.
- Honnan hallották ezt? - vetettem közbe.
- A tévében - vágta rá Zoltán. - Meg a népújságban. Az nem hazudik.
- Nincs esélye győzni Magyarnak - összegzett Antal. - Orbán megad nekünk mindent.
Később megtudtam, hogy mindketten 176 ezer forintot keresnek a marhatelepen. Arról kérdeztem őket, hogy abból a kocsmában mire futja.
A radikális jobboldalhoz tartozó válaszadókat nem érdekli se Orbán, se Magyar. A szekszárdi Kovács Istvánnal akkor beszélgettem, amikor elbiciklizett a város melletti, magántulajdoni irredenta parkba.
- Nem tudom, ki találta ki Magyart, Soros vagy valaki más - elmélkedett az egykor kábelhálózat tervezéssel foglalkozó, 70 éves férfi. - Szerintem csak egy macskajancsi. Azért dobták be, mert gyenge az ellenzék, állandóan veszít, kell egy új név. Még az is lehet, hogy Orbán vette ki őt a kalapból, mert vele nem lehet nyerni. Mi sosem szavazunk rá. Akkor inkább Orbánra. Bár sokat lop, mégiscsak nemzeti gerince van. Mi nem nyerhetünk, kevesen vagyunk, akkor már nyerjen a kisebbik rossz.
A külföldön élő honfitársainkat nem igen érdekli a magyar politika.
- felelte a 40 éves nagydobszai Vukó Ákos, aki immár 2010 óta egy Linz melletti húsüzemben dolgozik. - Kint akarok maradni, veszek egy házat, már csak látogatóba járok haza.
Sokan azt gondolják, Magyar Péterrel se lenne jobb az ország sora. Zoltán és párja Hobolban lakik, mindketten 2-2 gyereket neveltek fel. A 66 éves férfi 18 évet dolgozott különböző németországi gyárakban, felesége 14 évet. Zoltán megmosolyogta kérdéseimet:
- Mindegy ki lesz hatalmon. A rendszerváltás után a vörös bárók loptak, most Orbánék, ha ők megbuknak, és Magyar nyer, akkor az ő emberei lopják majd el, ami még megmaradt, mert ők is éhesek lesznek. Csak a lopás a biztos. | "Magyar Péter akkor nyerhet, ha mi, öregek meghalunk" | Már a falvakban, kisvárosokban is mind többen érzékelik a Tisza Párt erősödését, de ez mintha csak még eltökéltebbé tenné a községekben élő Orbán-híveket – derül ki riportunkból. Egyébként csak a lopás biztos. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255557_magyar-peter-tisza-part-fidesz-orban-viktor-nepszeruseg-riport-videk | null | true | null | null | Népszava |
Beatrix hercegnő, Erzsébet unokája és férje Edoardo Mapelli Mozzi kora tavaszra várják következő gyermeküket - írta meg a Sky News brit hírcsatorna. A pár 2019-ben titokban házasodott össze szűk körben, lakodalom nélkül. Az esküvőn összesen 20-an vettek részt, köztük a néhai uralkodó, II. Erzsébet.
A pár első gyermeke, a 12. dédunoka 2021-ben született, és a Sienna nevet kapta.
A regnáló királyt, III. Károlyt tájékoztatták az örömhírről, és a Buckingham-palota szerint mindkét család "el van ragadtatva". | Élet+Stílus: Második gyermekét várja Beatrix hercegnő | A néhai Erzsébet királynő 36 éves unokája és férje tavaszra várja a baba születését, aki a 11. helyet foglalja majd el a trónöröklési sorrendben. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/elet/20241001_Masodik-gyermeket-varja-Beatrix-hercegno | null | true | null | null | HVG |
12 büntetőeljárás indult az OLAF feljelentésére | Az OLAF egy ezermilliárdos minisztériumi pénzosztó intézménynél is vizsgálódott a közelmúltban.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141124-12-buntetoeljaras-indult-az-unio-csalas-ellenes-hivatal-feljelentesere | 2014-11-25 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
A kompenzációs listáról bejutott Szabó Ervin (Közösen Orosháza Városáért) az ülés elején kifogásolta, hogy az új polgármester, Raffai János (Válaszd Orosházát!-DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd-Zöldek) előzetesen nem egyeztetett a képviselőkkel az általa javasolni kívánt alpolgármester személyéről, ezért módosító indítványként azt kérte, hogy a városvezető helyettesének megválasztásáról, illetményéről, eskütételéről, valamint a polgármester illetményéről szóló napirendeket ne tárgyalják az ülésen.
Raffai János azt mondta, elhangzott már a név a megbeszéléseken, és a napirend tárgyalásakor is elhangozna. Tatár Zoltán jegyző az önkormányzati törvényt idézve felhívta a figyelmet, hogy vagy az alakuló vagy az azt követő testületi ülésen meg kell választani az alpolgármestert és a bizottságok tagjait, ellenkező esetben mulasztásos törvénysértést követ el az önkormányzat. A 14 jelen lévő képviselő közül végül 8-an megszavazták a napirendek levételét.
Ezt követően több mint másfél órás vita kezdődött a szervezeti- és működési szabályzatról, amelynek elfogadása szintén kötelező az alakuló vagy az azt követő ülésen. Szabó Ervin egy 6,5 oldalas módosító javaslatokat tartalmazó dokumentumot nyújtott be. A jegyző szerint az szmsz egy rendelet, amelyet rendelettel lehet módosítani, rendeletet pedig képviselő nem terjeszthet elő. A korábban jobbikos színekben politizáló Szabó Ervin és a Fidesz-KDNP frakció tagjai többször kifejezték, hogy nem volt példa arra sosem, hogy módosító indítványt fel sem terjesztenek szavazásra. Szabó Ervin kérte, hogy a jegyző a polgármesterrel szemben is indítsa meg a törvényességi eljárást, amire Tatár Zoltán úgy reagált, ilyen jogköre nincs, és az ülésről a jegyzőkönyvet 15 napon belül kötelező elküldeni a kormányhivatalnak.
- Az eredeti szmsz-ről kell szavazni, módosító javaslatokat a következő ülésre lehet behozni - közölte Raffai János. Az elindított szavazás azonban nem zajlott le, ezért újabb szünetet rendeltek el; amely után 8 képviselő távollétében ismét nem sikerült szavazni a napirendről. Mivel Szabó Ervin és a Fidesz-KDNP frakció tagjai is úgy határoztak, hogy elhagyják az ülést, a polgármester határozatképtelenség miatt berekesztette azt. Orosházán október 11-én tartották az alakuló ülést , a képviselők többsége az eskütétel után nem szavazta meg a napirendet.
A június 9-i önkormányzati választás eredményeként az orosházi képviselő-testületbe 6 Fidesz-KDNP-s, 5 Válaszd Orosházát!-DK-Momentum-MSZP-Párbeszéd-Zöldek, 2 Közösen Orosháza Városáért és egy Mi Hazánk színekben politizáló képviselő jutott be.
Békés vármegyében Csabacsűdön sem sikerült alpolgármestert választani az alakuló ülés utáni ülésen sem. Molnár József (Fidesz-KDNP) régi-új polgármester ismét Gilanné Radványi Rózsát (Fidesz-KDNP) jelölte helyettesének, amelyet a héttagú testület - ahogy történt az alakuló ülésen - 4-3 arányban elutasított. | Orosházának és Csabacsűdnek sincs alpolgármestere | Nem tárgyaltak az alpolgármester személyéről, a bizottságok összetételéről, és körülbelül másfél órás, személyeskedéstől és kiabálástól sem mentes vita után nem szavazták meg a szervezeti- és működési szabályzatot (szmsz) a képviselő-testület kedd késő délutáni ülésén Orosházán. Az MTI beszámolója szerint az ülést végül határozatképtelenség miatt be kellett rekeszteni. Csabacsűdön sem sikerült megválasztani az alpolgármestert. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/oroshaza-csabacsud-alpolgarmester | null | true | null | null | BEOL |
Dumitru Andreșoi 30 napos előzetes őrizetbe vételéről döntött csütörtökön a temesvári törvényszék, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Hunyad megyei fiókjának két munkatársát pedig házi őrizetre ítélték egy európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó csalási ügyben, írta a temesvári pressalert.ro.
A Laura Codruța Kövesi vezette Európai Ügyészség azzal gyanúsítja Andreșoit, aki a lap szerint Románia legnagyobb juhtenyésztője és a Dacia Juhtenyésztők Egyesületének elnöke, hogy több mint 11,2 millió lej (2,2 millió euró) értékű uniós támogatást zsebelt be jogtalanul.
A Hunyad megyei APIA igazgatóhelyettesét és osztályvezetőjét, illetve további nyolc gyanúsítottat is őrizetbe vett a korrupcióellenes igazgatóság múlt héten ebben az ügyben.
A pressalert.ro értesülései szerint Andreșoi bonyolult mechanizmust dolgozott ki annak érdekében, hogy illegálisan jusson európai uniós támogatáshoz. 2018 és 2023 között Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Hunyad, Temes és Vâlcea megyében kötött bérleti szerződést olyan területekre, amelyek főleg erdők voltak, így nem voltak jogosultak a legelőkarbantartásért járó támogatásra. Andreșoi alkalmazottai azonban olyan területeket azonosítottak be ugyanazokon a településeken, amelyekért járt a támogatás és az APIA-nál ezeket jelentették le.
Az ügyészek szerint az APIA-nál lejelentett területek 85 százaléka nem volt azonos a valóságban bérbe vett területekkel.
A Hunyad megyei APIA éveken át jóváhagyta a támogatás folyósítását Dumitru Andreșoinak, aki további 8 millió lejt kapott volna, a nyomozás miatt azonban leállították ezek kifizetését. A támogatást ráadásul a juhtenyésztő nem a saját nevére, hanem a 85 éves édesanyja nevére kérte. | Kétmillió eurós csalással vádolja az Európai Ügyészség a romániai juhtenyésztők "királyát" | Dumitru Andreșoi, aki a hírek szerint a leggazdagabb és legbefolyásosabb romániai juhtenyésztő, Székelyföldön is vett bérbe területeket, amelyekért a gyanú szerint jogtalanul kapott APIA-támogatást. | [
""
] | 0 | https://transtelex.ro/kozelet/2024/11/02/eu-s-tamogatasok-csalas-juhtenyeszto | null | true | null | null | Transtelex |
A Fidesz kommunikációs igazgatója a videóban hangsúlyozta:
Mi minden irányba gazdasági együttműködést kívánunk folytatni, ahogyan egyébként ezt tettük is, ami azt jelenti, hogy kereskedelem, beruházás, energetika, piacok területén minden irányba nyitottak vagyunk. Nyugatra is, keletre is délre is, minden irányba.
Menczer Tamás elmondta:
"És ez jelenti a magyar gazdaság jövőbeni sikerének kulcsát, hogy hadd mondjam például azt, hogy jövőre Magyarországon azt mondjuk, hogy 3-6 százalék között lesz a gazdasági növekedés, ez így is lesz, és ennek például az egyik legfontosabb lába, hogy megnyitja a BMW a debreceni gyárát, ahol elektromos platformra fog autókat gyártani, első BMW-gyár Magyarországon, és például a legnagyobb, a világon a legnagyobb elektromos autógyártó, a kínai BYD is megnyitja Szegednél a gyárát, és ezek a beruházások, a kínai CATL, óriási akkumulátorgyár is elindul."
'26 elején elindul a Mercedesnek az új gyára, tehát keletről is és nyugatról is érkeznek óriási beruházások, világmárkák, prémium márkák , ráadásul itt adnak találkozót egymásnak Magyarországon, és ez a magyar gazdaságra óriási, vagy a magyar gazdaságnak óriási lökést fog adni, amit pedig az emberek a kormány döntésein keresztül fognak érzékelni. Munkáshitel, bérnövekedés, megfizethető lakhatás, 13. havi nyugdíj megvédése, és lehetne ezeket sorolni.
- hangzott el a videóban. | Világmárkák érkeznek hazánkba | Keletről is és nyugatról is érkeznek óriási beruházások, világmárkák, prémium márkák – mondta Menczer Tamás. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/gazdasagi-semlegesseg-vilagmarkak-magyarorszag | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
"Elfogadtam Schmidt Mária főigazgató asszony megtisztelő felkérését és az Alapítvány keretein belül kollégáimmal létrehoztuk a Szabad Európa Intézetet. Az Intézet megalapításával egy régóta tartó, szoros együttműködés új szakasza kezdődik el" - olvasható Szájer József egykori EP-képviselő nyilatkozata a XXI. század Intézet hivatalos oldalán .
"Intézetünk velem együtt három főből áll, de ambíciózus programot kívánunk végrehajtani. A nemzeti szuverenitásra alapozott európai integráció elvét valljuk, kiállunk a szabadság mellett, elutasítjuk az Európai Egyesült Államok gondolatát és egyetértünk Magyarország Alaptörvényével, amely szerint az európai együttműködés alapja a tagállamok önállósága, amelyben a szuverenitásról a nemzetek nem lemondanak az Unió javára, hanem azt az uniós intézmények által, közösen gyakorolják" - tette hozzá.
"A nemzeti szuverenitásra alapozott európai integráció elvét valljuk,
kiállunk a szabadság mellett, elutasítjuk az Európai Egyesült Államok gondolatát és egyetértünk Magyarország Alaptörvényével,
amely szerint az európai együttműködés alapja a tagállamok önállósága, amelyben a szuverenitásról a nemzetek nem lemondanak az Unió javára, hanem azt az uniós intézmények által, közösen gyakorolják" - fogalmazott Szájer József.
Ismertette néhány fontosabb programjukat is, amelyet a közeljövőben elindítanak. Ezek között helyet kapott egy önálló Európa-koncepció, illetve egy az Európai Unió tagországai számára összehasonlításra alkalmas, komplex szuverenitás-index kidolgozása. Valamint, egy Nemzetek Jogai Charta-tervezet elkészítése.
A nyilatkozatból az is kiderült, hogy
az Intézet keretében a jövőbeli személyes tevékenysége, bár az alapvető politikai kérdéseket is érinti, szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű lesz.
Szájer felidézte, hogy hivatásos politikusi léte 2020-ban véget ért, lemondásával vállalta a felelősséget. Hozzátette, "a politika nehéz, embert próbáló harcmezejére nem fogok többé visszatérni" .
Hangsúlyozta, politikai álláspontja változatlan. Azt is elárulta, hogy
az elmúlt négy évet szellemi építkezésre használta,
közben egy súlyos betegséggel is meg kellett küzdenie. "Megújulva vágok most neki az új feladatoknak. Jövőbeli megnyilvánulásaim szellemi kérdésekre fognak korlátozódni - abba a privátszférám nem tartozik bele" - szögezte le. | Szájer József visszatért | Az egykori EP-képviselő elfogadta Schmidt Mária felkérését, ezentúl a Szabad Európa Intézet munkatársa lesz. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/szajer-jozsef-visszatert | null | true | null | null | Mandiner |
Különleges rendeltetésű honvédségi ingatlan
Népszabadság • H. Z. • 2004. november 22.
Tizennyolc és fél millió forintért épített kutyaólakkal példázta Simicskó
István, a Fidesz honvédségi szakértője, hogy a védelmi tárca pazarló. A
politikus emlékeztetett rá, hogy az ÁSZ nemrégiben közzétett jelentése
szerint a vizsgált közbeszerzések közül minden harmadik szabálytalan volt.
A szolnoki repülőteret őrzi a tizenkét kutya, amelynek 18 és fél millió
forintért építettek lakhelyet. Simicskó szerint az aránytalanságot mutatja,
hogy a költségvetés tervezetében lakásépítésre 206 millió forint szerepel.
Bár a 18 és fél millió forint valóban soknak tűnik, nem 12 kutyaólra
költöttük - nyilatkozta lapunknak Bocskai István kommunikációs főigazgató-
helyettes. A beruházásra azért volt szükség, mert Szentkirályszabadjáról
Szolnokra telepítették a harci helikoptereket, és őrzésükre átköltöztették
a kutyákat is. A terepen közüzemet kellett létrehozni, és az ÁNTSZ-
szabályoknak megfelelő kenneleket, raktárat és pihenőhelyiségeket is. Ez
került ennyibe. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-341309 | 2004-11-22 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Támadják a kormányzat intézkedéseit egyes multinacionális cégek, mivel nem tudnak azzal megbékélni, hogy egy nehéz időszakban - mint a háborús helyzet - szolidaritást kell mutatniuk és vállalniuk - mondta ifj. Lomnici Zoltán a CÖF-CÖKA mai sajtótájékoztatóján. A szóvivő hozzátette: ezek az intézkedések az emberek jólétét szolgálják, valamint hogy ezek a cégek ne tudjanak extraprofitot termelni egy ilyen időszakban, valamint hogy alacsonyan tartsák az árakat. A szóvivő arra is felhívta a figyelmet: tudomást szereztek róla, hogy
az egyik Magyarországon működő multinacionális cég - a Spar - az Európai Bizottság (EB) képviselőivel háttértárgyalásokat folytatott.
Mivel az EB közpénzből működik, ezért elvárható tőle a transzparencia. A CÖF-CÖKA eddigi megkereséseire az EB rendszerint válaszolt, ezt azonban ebben az esetben nem tették meg.
- Az ügyben részt vevőknek üzenjük, hogy a válasz elmaradása nem állít meg minket, hisz a CÖF-CÖKA határozott célja, hogy a magyarok jólétének előremozdítása civil részről is meglegyen
- hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán. Hozzátette: magyar és európai szakszervezetekkel együttműködve fontosnak tartják, hogy a munkaadók, a munkavállalók és a fogyasztók is jól járjanak, és ne váljanak tisztességtelen piaci magatartás áldozataivá.
- A CÖF-CÖKA elfogadhatatlannak tartja, hogy egy multi a többi multival szervezkedik az állam ellen a különadók miatt, ahelyett, hogy az állammal tárgyalna
- emelte ki Heizler Norbert.
A Magyar Nemzet korábban már beszámolt róla, hogy a Spartól is elvárható volt, hogy a nehéz inflációs helyzetben, elsősorban a szegényebb vásárlók érdekében, szolidaritást mutasson. Azonban a multinacionális vállalat próbálja eltúlzott nyereségérdekeltségét ráerőltetni a magyar vásárlókra .
A Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) egy korábbi sajtótájékoztatóján Csizmadia László így fogalmazott:
Az ársapkák és a különadó ellen tiltakozva a Spar háborút indított a magyar kormány ellen.
Arra is kitért a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke, hogy feltételezésük szerint a Spar Magyarország képviselői az Európai Parlamentnél kezdeményezték a kiskereskedelmi különadó eltörlését.
- Az eredményt láthatjuk, mivel a napokban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
- fogalmazott Csizmadia László az októberi sajtótájékoztatón.
- Bár ezen a sajtótájékoztatón ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője elmondta, hogy megkeresést küldenek Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének, hogy megtudják, történt-e titkos tárgyalás bármelyik magyarországi multinacionális élelmiszerlánc képviselői és az EU-s intézmények vezetői között. Mint jelezte, nem állnak meg akkor sem, ha nem kapnak választ, mivel ebben az esetben is további lépéseket fontolgatnak.
Heizler Norbert rávilágított arra is, hogy az élelmiszer-, de még az alapvető élelmiszer-ellátottság szintjén is vannak olyan kistelepülések, amik nincsenek jó helyzetben.
A Magyar falu program évek óta több támogatásban is részesíti a kétezer főnél kisebb településeket. Többek között 2021-ben a falusi kisboltok működését, 2023-ban pedig kisboltok létesítését támogatták. Az állam tehát támogatja a kistelepüléseket, hogy az emberek ott tudjanak vásárolni, ahol élnek - mondta az operatív igazgató.
Itt az ideje, hogy a nagy kereskedelmi láncok is beszálljanak a vidék megsegítésébe
- hangsúlyozta Heizler Norbert. Hozzátette: erre lehetne megoldás a házhoz szállítás vagy akár heti rendszerességű mobil boltok létrehozása. Ezt javasolja a CÖF-CÖKA, mert az önkormányzatok, civil szervezetek és a multik ezt közösen meg tudják oldani. A szürke vagy a fekete gazdaság kifehérítése fontos, hiszen az ellenőrzött kereskedelem révén garantálható az élelmiszer-biztonsági előírások betartása is, hiszen a szürke vagy a fekete gazdaságban érdekeltek aligha tartják be ezeket a szabályzásokat - jelezte.
De fontos a megbízhatóság és a kiszámíthatóság is, hiszen ezekkel az intézkedésekkel is javítani lehet a kistelepülések életszínvonalát, ezáltal akár a helyben maradást is erősíteni
- hívta fel a figyelmet Heizler Norbert. Hozzátette: a legkisebb falvakat is el kell látni.
Borítókép: Illusztráció ( | CÖF-CÖKA: Háttértárgyalásokon szövetkezik egy multi Brüsszellel, hogy magasan tarthassák az árakat | Vannak olyan multinacionális cégek, amelyek nem tudnak megbékélni azzal, hogy egy nehéz időszakban szolidaritást kell mutatniuk és vállalniuk – mondtaifj. Lomnici Zoltán. A CÖF–CÖKA szóvivője szerint a profit miatt támadják a kormány emberek jólétét szolgáló intézkedéseit. Heizler Norbert, a CÖF-CÖKA operatív igazgatója a kistelepülések élelmiszer-ellátásának problémáira hívta fel a figyelmet. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/cof-coka-hattertargyalasokon-szovetkezik-egy-multi-brusszellel-hogy-magasan-tarthassak-az-arakat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Huszonegy, a balliberális kormányok időszakában kötött szerződést vizsgál a hivatal, az anyagi kár becslések szerint legalább 15 milliárd forint lehet. A Magyar Nemzet információi szerint tizenegy esetben azt állapította meg az átvilágítás, hogy hűtlen kezelés történhetett, viszont a Kehi szerint közülük négyben a bűncselekmény vélhetően már elévült.
A lap emlékeztet rá, hogy eddig egy MÁV-ügyben született Kehi-feljelentés, három vasútvonal villamosítása miatt, amely csaknem négymilliárdos kárt okozhatott az államnak. A nyomozás hűtlen kezelés miatt folyik, egyelőre ismeretlen tettes ellen. A hivatal várhatóan a székházügy miatt is lépni fog – írja a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy ezzel kapcsolatban már a Jobbik is feljelentést tett. A MÁV Hajdú Kft. privatizációja miatt is vizsgálódik a Kehi. Ebben az ügyben Budai Gyula fordult a rendőrséghez. | Mi történt a balliberális kormányok idején? + Videó | Majd két tucatnyi ügyletet vizsgál a Kehi, melyeken keresztül feltételezhetően súlyos anyagi kár érte a vasúttársaságot és az államot. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/02/mi-tortent-a-balliberalis-kormanyok-idejen-video | 2012-02-02 11:51:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2016-ban a reklámköltések közel 60 százaléka, 2017-ben már a 87 százaléka került kormányközeli médiacégekhez. De tavaly már kapott pénzt az MVM leányvállalatától a Népszava kiadója és az ATV is.
Május elején nem csak az MVM-től, hanem egyik leányvállalatától, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-től is közadatigénylésben kértük ki a 2010 és 2017 között kötött reklámszerződéseinek listáját.
Június közepén, 15 napos hosszabbítás után kaptunk érdemi választ. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. – akárcsak az anyacége – azt közölte, hogy a 2016 előtti adatokat már korábbi adatigénylésekre válaszul nyilvánosságra hozta, ezért most csak a 2016-os és 2017-es reklámszerződések listáját küldte el.
Mivel a korábbi, másoknak kiadott adatsorok sok esetben nem egyértelműek, mert féléves időszakokra vonatkoznak, csak a legutóbbi két teljes év szerződéslistáját elemeztük.
2016-ban az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. összesen 932,9 millió forintot költött reklámra, hirdetésre és promócióra.
a Demokrata (Artamondo Kft.) 22,7 millió
a Magyar Hírlap (Rising Star Kft.) 2 millió
a Magyar Idők 92,2 millió
a Mediaworks 76,7 millió
az MMG (Lokál, 888.hu) 58,7 millió
az Odex 62 millió
az Origo 27,9 millió
a Pannon Lapok Társasága 60 millió
a Pesti Srácok (Insider Media Kft.) 16,7 millió
a Radio Plus Kft. 17,7 millió
a Ripost 43 millió
a TV2 pedig 77,7 millió forintot kapott.
Vagyis a 2016-os reklámköltések közel 60 százaléka, összesen 557,3 millió forint ehhez a 12 kormányközeli médiacéghez került.
Rajtuk kívül komolyabb összeget kapott még a Blikk (42,5 millió Ft), a Central Médiacsoport Zrt. (31 millió Ft), az Evomedia Kft. (42,4 millió Ft), a Klarwerbung Kft. (40,2 millió Ft), a Ringier Axel Springer Kft. (11 millió Ft), a Russmedia (19 millió Ft), a Trimedia Kft. (15,3 millió Ft), és az XT Media Kft. (23,5 millió Ft) is.
2017-ben az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. összesen 1,29 milliárd forint értékben kötött reklám, hirdetés és promóció tárgyú szerződéseket.
az Atmedia 35,7 millió
az Atmedia tulajdonában lévő MSC Kft. 77 millió
a Demokrata (Artamondo Kft.) 87,3 millió
az EchoTV 31,3 millió
a Figyelő (K4A Lapkiadó Kft.) 67,7 millió
a Magyar Hírlap (Rising Star Kft.) 43,5 millió
a Magyar Idők 42,6 millió
a Mediaworks 212 millió
az MMG (Lokál, 888.hu) 93,9 millió
az Origo (New Wave Media) 20,6 millió
a Pannon Lapok Társasága 83,2 millió
a Radio Plus Kft. 23,2 millió
a Ripost 71,5 millió
a SA Day Kft. 169,3 millió
a TV2 pedig 70,2 millió forintot kapott.
A 2017-es reklámköltések 87 százaléka, összesen 1,12 milliárd forint került ehhez a 15 kormányközeli médiacéghez.
Bár a Pesti Srácok nem szerepel a 2017-es listán, a SA Day Kft. egyértelműen a laphoz köthető: a SA Day tulajdonosa 2015 áprilisa óta Hajdú Angéla, aki 2015. november és 2017. szeptember között a Pesti Srácokat kiadó Insider Media Kft. ügyvezetője volt.
Az előző évhez képest változás az is, hogy a 2017-es szerződéslistán két ellenzéki média is szerepel: az ATV 11,5 millió forintot, a Népszavát és a Vasárnapi Híreket kiadó XXI. század Média Kft. pedig 9,3 millió forintot kapott reklámért az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-től.
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. | A paksi atomerőmű reklámozására 2,2 milliárd forintot költöttek az elmúlt két évben | A paksi atomerőmű reklámozására 2,2 milliárd forintot költöttek az elmúlt két évben | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/07/02/a-paksi-atomeromu-reklamozasara-22-milliard-forintot-koltottek-az-elmult-ket-evben/ | 2018-07-02 13:17:10 | true | null | null | atlatszo.hu |
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülést követő sajtótájékoztatóján sikeresnek nevezte a magyar kormány gazdasági semlegességre építő stratégiáját , amelynek a nyomán hazánk mára a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává vált a kontinensen.
Ha valaki eljön Magyarországra, azt látja, hogy a német autógyárak és a kínai elektromosakkumulátor-gyárak egymás mellett épülnek
- mutatott rá.
"És miért? Mert a nagy német autóipari vállalatok vállalati stratégiája az elektromobilitás tekintetében arra épül, hogy a kínaiak szállítják nekik az elektromos akkumulátort meg egyéb alkatrészeket"
- húzta alá.
"Szerintem szembemenni a valósággal nem helyes. Lehet, hogy ez valakiknek ideológiailag nem tetszik, de ez a valóság" - fogalmazott.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy
mindössze tizenkét EU-tagállam szavazott a kínai elektromos autóiparral szembeni vámok bevezetésére a huszonhét tagú közösségben, az intézkedések mégis hatályba lépnek.
"Én azt hiszem, hogy ebben az új világgazdasági-világpolitikai realitásban Európa nem áll jól, és ezért is javasoljuk azt, hogy a szankciók, vámok, korlátozások helyett a konnektivitásra törekedjünk" - közölte.
Mi, Magyarországon a gazdasági semlegesség stratégiáját valósítjuk meg, egyszerre működünk együtt a keleti és a nyugati országokkal, a keleti és a nyugati vállalatokkal is, és ez a stratégia Magyarországnak munkahelyek tíz- és százezreit, modern beruházásokat jelentett
- tette hozzá.
A miniszter végül arra is kitért, hogy a kormány szilárdan képviseli ezt az álláspontját, és ezért az utóbbi években számos vitája volt más tagállamokkal és az Európai Bizottság tagjaival is.
És ahogy elnézem az álláspontokat, ezek a viták a jövőben is fenn fognak maradni. De majd megvívjuk őket természetesen
- szögezte le. | épülnek a kínai akkumulátorgyárak | A gazdasági semlegesség stratégiája keretében Magyarországon egymás mellett épülnek meg a német autó- és a kínai akkumulátorgyárak. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/hazai-gazdasag/2024/11/nemet-autogyar-kinai-akkumulatorgyar-magyarorszag | null | true | null | null | KEMMA |
Az Idősek Tanácsa után az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület is élesen elítélte Raskó György botrányos megjegyzéseit. Emlékezetes, Magyar Péter szövetségese egy bejegyzésében a nyugdíjasok halálától várta a Tisza Párt erősödését.
- Ez nagyon undorító, és felháborítónak tartjuk, hogy a nyugdíjasok halálát kívánják a Tisza Pártban. Ők úgy vélik, hogy a nyugdíjasok legnagyobb része, többsége a Fidesz-KDNP-re szavazott, ez nem tetszett nekik. Szerintem ezek után is rájuk fog szavazni a többség, főleg ha ilyen kijelentéseket tesznek
- mondta lapunk megkeresésére Murvainé Láng Róza, a közösség képviselője.
Mint ismeretes , a rendre ellenzéki politikusokért lelkendező Raskó György a hétvégén közzétett, majd gyorsan eltüntetett bejegyzésében odáig ment, hogy már azt számolgatta: ha minél több idős meghal, az Magyar Péteréknek kedvez az idő előrehaladtával.
A nyugdíjas asszony Raskó korábbi kijelentésére is reagált, miszerint a tipikus Fidesz-szavazó 65 évesnél idősebb falusi nő, aki maximum 8 általánost végzett, és alacsony a jövedelme. Ennek kapcsán a képviselő elmondta, ő maga is vidéken él, ahol a hatvanöt év feletti falusi, városi nyugdíjasok sokkal intelligensebbek és méltóbb életet élnek, mint a Raskó-félék.
Nálunk minden nyugdíjasnak szuverén joga eldönteni azt, hogy mit szeretne. Vannak nekik céljaik még a hátralevő életükben, tisztelik az embereket, ami tényleg nagy szó
- kérte ki magának Raskó szavait, hozzáfűzve: az ő részükről nem kívánják senki halálát ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak.
Ahogy arról a Magyar Nemzet beszámolt , Magyar Péter azt írta, Raskó György sem jelöltje, sem tagja nem volt a Tisza Pártnak soha, mégis több bizonyíték áll rendelkezésre a Tisza Párt és Raskó szövetségesi kapcsolatára. Az agrárszakember nemrég egy videóban Magyar Péter mellett tűnt fel, és részletesen ecsetelte a magyar mezőgazdaság problémáit.
Két héttel ezelőtt pedig maga Raskó mondta a Klubrádióban, hogy ő az egyik ember, aki segít kiválasztani, kik lesznek majd a Tisza Párt leendő képviselői, szakpolitikusai.
Borítókép: Raskó György ( | Újabb nyugdíjasszervezet ment neki Magyar Péteréknek | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ujabb-nyugdijas-szervezet-ment-neki-magyar-petereknek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság nyomozói sikeresen azonosították és elfogták azt a férfit, aki egy székkutasi ingatlan területén tárolta a lopott holmikat. Az ügy előzménye, hogy október 29-én bejelentés érkezett a rendőrségre egy ismeretlen tettes ellen, aki aznap délután beült egy sértett Ford Transit gépkocsijába, majd elhagyta Hódmezővásárhelyt.
A rendőrök azonnal körözést rendeltek el a járműre, és nyomozni kezdtek, amelyhez nagy segítséget nyújtottak a közterületi kamerák felvételei. Az összegyűjtött információk birtokában a nyomozók másnap egy székkutasi ingatlan területén tartottak kutatást, ahol nemcsak az ellopott autót találták meg, hanem számos más, korábban eltűnt tárgyat is, köztük egy elektromos rollert, tabletet és egy telefont.
A bűncselekmények elkövetésével egy 39 éves férfit hoztak összefüggésbe, akit gyanúsítottként hallgattak ki, majd őrizetbe vettek, és kezdeményezték a letartóztatását. A férfinek lopás bűntette miatt kell felelnie. | DELMAGYAR - Lopás Hódmezővásárhelyen | Lopás miatt fogták el a férfit | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/lopas-roller-ford-transit-hodmezovasarhely-szekkutas | null | true | null | null | délmagyar |
Nagy bajban lehetett utolsó apostoli királyunk, IV. Károly, amikor az összeomlás napjaiban, 1918. október 31-én gróf Károlyi Mihályt nevezte ki Magyarország miniszterelnökének. A degenerációval jegyben járó arisztokrata nem tülekedett, amikor az észt porciózták, mindössze kártyacsatáiról és automobil-karamboljairól volt ismert. Nemhogy rendet nem teremtett a vereség zilálta hazában, nemhogy kettőre zárta volna a határokat - szinte kicsavarta a fegyvert a frontról hazatérő magyar bakák kezéből. Amikor pedig már teljes volt a káosz, átadta a hatalmat az orosz hadifogságból hazatért bolsevik Kun Béláéknak. A folytatást ismerjük: Lenin-fiúk, vér, diktatúra, káoszba sodort, Trianonba taszított ország. Megneszelvén a közelgő fordulatot, a vörös gróf 1919 nyarán Nyugatra pucolt, hogy aztán egy évre rá már onnan támogassa a bukott kommunistákat, és habzó szájjal szidja Horthy Miklós nemzeti kormányát.
A második világháború után szinte a megszállókkal együtt érkezett vissza Magyarországra (csak ő elegánsan, Nyugatról), ahol nem sokkal később Rákosi Mátyás párizsi nagykövetté tette. 1949-ben azonban - mert a szeme még jó (látja Rajkék "felfüggesztett pályafutását") - kint maradt Nyugaton.
Károlyi hamvait 1962-ben hozatták haza Kádárék a nemzeti hősöknek kijáró pompával: újratemetés, mauzóleum, pártunk és népünk tisztelgése stb. A hála és emlékezetkiesés jegyében emelt egész alakos szobra 1975-től csaknem négy évtizeden át a Kossuth téren rombolta a városképet és a nemzettudatot. Csak 2012-ben söpörte el onnét a közakarat (az ellenzék féktelen jajveszékelése közepette, persze). | Egy mozgalmas gróf | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/tollhegyen/2024/10/egy-mozgalmas-grof | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Volt önkormányzati képviselők kihallgatásával folytatódott ma a vesztegetéssel vádolt Máthé Attila hajdúsámsoni városi Fidesz-elnök, frakcióvezető, egykori alpolgármester és P. Elek volt fideszes önkormányzati képviselő pere a Debreceni Törvényszéken.
Mint beszámoltunk róla: azért emeltek vádat Máthé Attila és P. Elek ellen, mert a 2006-2010 közötti ciklusban, amikor Hajdúsámson önkormányzata megvett volna két helyi magánlakást orvosi rendelőnek, a volt alpolgármester a vádhatóság szerint kampánycélra visszakért egy-egymilliót a vételárból.
Az ügyészség szerint P. Elek közvetített a felek között, a szóban forgó ingatlant ugyanis P. Elek építtette. Az egyik lakás P. Elek lányáé volt, a másik Varga Andrea egykori fideszes aktivista tulajdonában állt. Az üzletből nem lett semmi, de később Varga Andrea följelentette Máthé Attilát a rendőrségen.
P. Elek – aki 2009-ben kilépett a Fideszből, s ma már nem közszereplő – a nyomozás során beismerő vallomást tett, míg Máthé Attila tagadja a bűncselekmény elkövetését, azt állítja, P. Elek rajta állt bosszút amiatt, mert 2010-ben nem indították újra a választáson.
A hétfői tárgyaláson N. János volt független képviselő azt vallotta: ha tudtak is róla a fideszes frakciótagok, hogy kampánycélokra vissza kellett volna adni pénzt a vételárból, az ügylet a „főkolomposok”, azaz a meghatározó Fidesz-vezetők hatáskörébe tartozott. Arra a kérdésre, hogy miért szakított a párt P. Elekkel, a volt képviselő közölte: a Fidesz „szorosan összezáró csapat, olyan szókimondó emberekre, mint P. Elek, ott nincs szükség”.
A bíróság kihallgatta D. Sándor volt fideszes képviselőt, aki kijelentette: aljas rágalomnak tartja a Máthéval kapcsolatos vádakat, szerinte ugyanis a politikus soha nem keveredett korrupcióba. Leszögezte: a magánlakásokat azért nem vásárolta meg az önkormányzat, mert a Fidesz belátta, hogy egy fideszes képviselő, jelesül P. Elek tulajdonában lévő ingatlant a városnak nem szabad megvásárolnia, mert ez rossz üzenet volna a választók felé.
Amikor P. Elek jogi képviselője fölhívta D. Sándor figyelmét arra, hogy a kérdéses ingatlan nem P. Elek tulajdonában volt, a volt képviselő azt válaszolta: ő nem így tudta. Azt ügyvéd erre közölte: furcsa, hogy képviselő létére úgy szavazott a beruházásról, hogy az ingatlan tulajdonviszonyaival nem volt tisztában.
A meghallgatott volt fideszes képviselők egybehangzóan azt állították: elképzelhetetlen, hogy Máthé vesztegetésben vett volna részt, ilyesmi frakcióülésen és testületi gyűlésen szóba sem került. A bíróság kihallgatta Máthé Attila feleségét is, aki ugyancsak azt vallotta: alaptalan rágalmakat fogalmaztak meg a férjével szemben.
A tárgyalás július 2-án folytatódik a perbeszédekkel, s várhatóan az ítélet kihirdetésével. | Belföld: Szerdán ítélet a vesztegetéssel vádolt Fidesz-elnök perében | - Ha tudtak is róla a fideszes frakciótagok, hogy kampánycélokra vissza kellett volna adni pénzt a vételárból, az ügylet a „főkolomposok”, azaz a meghatározó Fidesz-vezetők hatáskörébe tartozott - ezt vallotta egy volt hajdúsámsoni képviselő ma a bíróságon. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/szerdan-itelet-a-vesztegetessel-vadolt-fidesz-elnok-pereben-1471289 | 2014-06-30 12:19:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A cikkek elkészítéséhez az atlatszo.hu jogi és szerkesztői támogatást ad, és cikkenként vagy cikksorozatonként 50.000 – 250.000 forint (+áfa) honoráriumot fizet a sikeres pályázóknak. A sikeres pályázó egyúttal hozzájárul ahhoz, hogy az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. tevékenysége során időkorlát nélkül felhasználja az általa készített cikket vagy cikksorozatot.
A pályázatok benyújtásához a következő dokumentumok szükségesek:
1. Rövid szakmai önéletrajz elérhetőségekkel;
2. A projekt leírása: (3500 – 5000 karakter), részletezve a cikk témáját, a feldolgozás módját, az igényelt összeget;
3. A pályázó három legsikeresebbnek tartott cikke, amely igazolja, hogy a szerző rendelkezik a javasolt tényfeltáró projekt sikeres megvalósításához szükséges szakmai tapasztalattal. | Pályázati felhívás oknyomozó újságíróknak | Az atlatszo.hu pályázatot hirdet tapasztalt oknyomozó újságíróknak tényfeltáró cikkek vagy cikksorozatok készítésére. A sikeres pályázókkal szerződést kötünk, é | null | 1 | https://atlatszo.hu/2012/01/11/palyazati-felhivas-ujsagiroknak/ | 2012-01-11 11:22:10 | true | null | null | atlatszo.hu |
A 24.hu adta össze, hogy az MNV-vezér havi jövedelme meghaladja a 7,5 millió forintot. Ebben nem csak az MNV-s fizetése, hanem a különféle állami érdekeltségekben (például Mol, Richer Gedeon, Magyar Posta, MVM) viselt tisztségeinek jussa is benne van.
El tudja képzelni az Aston Martinnal parádézó Szivek Norbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jelenlegi vezérigazgatóját, amint társbérletben lakik irodalmi felolvasóestek és kulturális vitadélutánok résztvevőivel? Még akkor is különös a kép, ha a magas művészeti rendezvényeket a Bodeni-tó mellett tartják.
Pedig úgy fest, kénytelen volt elviselni a társaságot, méghozzá huzamosabb ideig. Szivek a magyar cégbíróságon 2008-2013 között Steckborn, Seestrasse-i svájci lakcímet adott meg. Ugyanezen az ingatlanon a környék 2009-2010-es turisztikai prospektusa szerint május elejétől augusztus végéig minden hétvégén Marianne Ulrich író és előadóművész tartott irodalmi esteket, a kiadvány szerint „a saját kertjében”. A csinos, a Bodeni-tóba torkolló Untersee-re néző 1700 négyzetméteres telek, rajta kicsi házikóval jelenleg is az idős, 77 éves írónő tulajdona.
Később, egészen 2016-ig zürichi címet adott meg Szivek a magyar iratokban. A város neve jól cseng, a környék azonban koránt sem puccos. Sorházak egy munkásnegyedben. A tulajdonost kérdeztük, emlékezik-e magyar albérlőjére, de azt a talányos választ küldte, hogy ezt a svájci hatóságoktól kellene tudakolnunk.
A valaha Szivek által vezetett, vagy részben érdekeltségében állt vállalkozások sora számos, de kevésre mondanánk első blikkre, hogy aranybányákról volt szó. Bár hivatalos életrajza szerényen szelektál, mi harmincnál is több kisebb-nagyobb társaságot számoltunk össze, amelyben valaha megfordult; a már említett állami gigászokat még csak nem is számítva. Ez még akkor is rengeteg, ha Szivek épphogy a kamaszkorból kiöregedve máris szerepet kapott a családi érdekeltségekben.
Az Átlátszó által készített céghálón az is látszik, hogy a látszólag elszigetelt céges és ingatlanos sztorik egy-egy kulcsszereplő révén nagyon is kapcsolódnak egymáshoz.
Megszűnt cégek szegélyezik a sikerhez vezető utat
A cégrengetegben jóval több az, ami ma már veszteséges vagy legalábbis annak a határán vegetál, illetve felszámolással vagy a dicstelen kényszertörléssel szűnt meg. Kétségtelen, hogy közülük nem mind, sőt zömében nem direktben a jelenlegi állami fő-vagyonőr kezén jutott sanyarú sorsra, de ilyen is akad.
Még az OLAF is vizsgálódott például az egyik családi érdekeltségnél: az Új Strigon Kft. 176 millió forint támogatást kapott telephelyfejlesztésre, új munkahelyek kialakítására 2011-ben, amiből azonban nem lett semmi, sőt, elbocsájtások kezdődtek. A Szivek-család, köztük az MNV-vezér tulajdonában álló cég jelenleg felszámolás alatt áll. A felszámoló utoljára 2015-ben hirdetett meg ingatlanokat Esztergom, Mezőcsát, Újdombrád területén összesen 270 millió forint irányáron, az ingatlanokat több százmillió forintos jelzálog terhelte.
Kínosnak mondható a United Programme Service Kft. (UPS) helyzete is. Az utazásszervezéssel foglalkozó kft. 2012 óta folyamatos szereplő a NAV 180 napon túl, 100 millió forintnál nagyobb összeggel tartozó adózók nyilvántartásában, jelenleg is megtalálható a listán. Szivek 2012-ben szállt be az ekkor már két éve felszámolás alatt álló cégbe, a siófoki Aranyhíd hotel tulajdonosába, az addigi résztulajdonos Kunszt Emilné mellé társnak.
Tulajdonos is maradt egészen a felszámolás idén májusi befejezéséig – még a bejelentett lakcímén sem változtatott, maradt 2017-ben is a zürichi sorház. Holott ekkor már bizonyosan nem élt az alpesi országban: 2015 óta az MNV-t vezette.
Kunsztné rokona, Kunszt Kázmér, illetve az UPS is érdekelt volt a Kastély Hotel Seregélyes Kft.-ben, amelybe Szivek szintúgy 2012-ben szállt be, mint az UPS-be. Mint a Világgazdaságnak korábban mondta, végrehajtáson szerezte az üzletrészt, de nem jöttek be a számításai. A felszámolás 2016 augusztusi befejezése előtt pár hónappal sikerült túladnia tulajdonán. Történetesen a cégjegyzéstől eltiltott Csóri Lajos Tibor részére, aki egyéb Szivek-érdekeltségekben is felbukkant.
A cég felszámolója 2014-ben – vagyis már Szivek tulajdonszerzése után – szabadult meg a kft tulajdonában volt, CIB Bankos jelzálogokkal agyonterhelt seregélyesi kastélyszállótól. A vevő a Pharaon-Alfa Kft. lett, ami a hivatalos közlések szerint nemrégiben elhunyt Gaith Pharaon érdekeltségébe tartozott. A Seregélyesi Kisbíróban jelent meg az első nyilvános sajtófotó az Orbán-család FBI által körözött szaúdi milliárdos barátjáról.
Most pedig úgy tudják a seregélyesiek, hogy a kastélyszállót Tiborcz István viheti. Akit Szivek barátjaként ismer a tenderarisztokrácia. A kapcsolatra az Együtt politikusa, Szigetvári Viktor hívta fel a figyelmet először, amikor véletlen szemtanúja lett a Four Seasons szállóban, ahogy Tiborcz, Habony Árpád, a TV2-s Dirk Gerkens és a századvéges Szalay-Bobrovniczky Kristóf együtt kávézik Szivekkel egy szomszédos asztalnál.
A Budapest belvárosi Mahart-székház tömbjéről, mint állami gigahitellel megtolt Szivek-Tiborcz közös luxusszálloda-bizniszről pedig a Heti Válasz írt.
A kétezres évek közepéig, második harmadáig tartó ingatlanlufiban számos hasonló figura csinálta meg a szerencséjét, végül is a jó banki kapcsolatokon kívül egyéb nem sok kellett a meggazdagodáshoz. De nem mindenki furakodott be az állami oligarcha-maffiába ekkora hatékonysággal. Szivek sztorija ebben a konkurens ingatlanosokkal, a Mellow Mood-os arabokéval vetekszik.
A GDP hatoda felett diszponál
„Az igazi nagypályás üzletemberek pár emelettel följebb laknak” – érzékeltette a pénzügyi életben járatos forrásunk, hogy a zártkörű szivarszobák világa azért inkább annak tartja Sziveket, ami a névjegyére van írva: vagyonkezelőnek.
Ami a hivatalos vagyonkezelést illeti, az MNV oldalán közzétett beszámolók szerint az úgynevezett rábízott vagyon mérlegében az eszközállomány 2015-ben 5 ezer milliárd forintot tett ki. Fónagy János parlamenti kérdésre válaszolva egyébiránt 18 ezer milliárdra taksálta az állam vagyonát. De az ötezer-milliárd sem kevés pénz, a mintegy 30 ezer milliárdos nemzeti össztermék egyhatoda.
Rosszmájú megközelítésben: csinálja, amit eddig, ingatlanokkal kavar, csak most már az állam környékén. Ez a vélekedés túlzás is lehet, az viszont nem, hogy a mindenkori MNV vezér nyilván a politikai akarat végrehajtója. Mégsem mondható, hogy fagolyókkal gurigáznának a Pozsonyi úti székházban. Nemrég írtuk meg például: nem kevesebb, mint 40 milliárd forintos keretszerződést pályáztattak meg ingatlanfelújításra. Döbbenet: a nyertesek kormányközeli beruházók lettek.
A Szivek család régóta ismert tagja Esztergom közéletének, a tágabb rokonság is a környéken él. Több évtizedes leányvári legenda, miszerint az egyik oldalági rokon szerelmi bánatában négylovas fogattal hajtott egy bányatóba. Ismerőseiket hallgatva nem ez az egyetlen erős sztori, a történetek, ha nem is az igazságot, de azt hűen tükrözik, hogy a család fontos szereplője a környéknek.
A pár éve elhunyt családfőt, Szivek Ferencet egyszerű, de rafinált macherként jellemezték forrásaink. Mészégető telep alapozta meg a jómódot. A rendszerváltás már vagyonos családként érte Szivekéket, ahol az idősebb generáció a helyi privatizációból is kivette a részét. Került utóbb minden, menő kandallógyár, pékség, sporttelepes ingatlan a környéken, hotel az Alföldön.
A család kezdetektől közösen üzletel: az idős családfő, az ő első házasságából származó fia, ifjabb Szivek Ferenc, az unoka (legifjabb Szivek Ferenc), illetve a féltestvérénél 16 évvel fiatalabb Szivek Norbert, számos vállalkozásban együtt vettek/vesznek részt.
Nagykoalíciós kapcsolati háló
Esztergom két egykori befolyásos embere segítette az idősebb Szivek törekvéseit forrásaink szerint. Egyikük, Bábos János ügyvéd közös autókereskedő céget is alapított Szivekékkel a kilencvenes évek elején (az öt év múlva fantomcégként hivatalból törölt Strigon Autót).
Bábos nagyban utazott, a HVG archív cikke például a budai Mammut bevásárlóközpont zavaros beruházásában említette a nevét – nem mellékesen Gansperger Gyula volt fideszes pártkönyvelővel, majd ÁPV-elnökkel, még későbbi wallisos frontemberrel együtt. Bábos kivette a részét a kilencvenes évek üzemanyag-bizniszéből is (Petrolta Kft.), miközben felesége Paskai László akkori esztergomi érsekkel tulajdonolt közösen zarándok utazási irodát (Catholica 2000 Kft.).
Bábost konzervatív érzelműként ismerték Komárom-Esztergom megyében, ez azonban nem befolyásolta, hogy gyümölcsöző üzleti kapcsolatot ápoljon Haller Zoltán 1994-1998 közötti MSZP-s országgyűlési képviselővel. Haller arról volt híres, hogy vagyonnyilatkozatában teljesen nincstelennek vallotta magát, illetve hogy bizonyíték hiányában úszott meg egy hamis tanúzás-közokirathamisítás kombót 1997-ben. Valamint arról, hogy 1996-ban jegyzett egy lobbigyanús parlamenti törvény-módosító indítványt, amely megkönnyítette a jövedéki termékek kereskedelmét egyes cégeknek.
Haller nemrégiben elhunyt, Bábos jelenleg is aktív. Székhelyét Tatára helyezte át, az Esterházy-család egykori vadászbirtokán működő Old Lake Golf Club frontembere. Ebben a minőségben Szivek Norbert Bábos „főnöke”: a sportszövetségek fideszközeli einstandjában Sziveknek a golfszövetség jutott, ahol ő elnököl 2015 óta.
A nagykoalíciós jellegű kapcsolatrendszer a fiatalabb generációt is jellemzi. Az MNV-vezér balos kontaktjait a Heti Válasz szedte csokorba, a két legfontosabb: az energetikában utazó Elmib Zrt. privatizációjában ügyködés éppen abban az időben, amikor a cég Puch László baloligarcha befolyásába zsilipelt. Szivek mostani kabinetfőnöke, Csókay Ákos 2008-2010-ben Bajnai Gordon miniszteri/miniszterelnöki stábjának volt a tagja, illetve Bajnai-közelben maradt 2010 után is: a Haza és Haladás Alapítvány egyik projektjén dolgozott.
Ha Esztergom és kormányközel, akkor Hernádi Zsolt – ez lehetne a megfejtés arra a kérdésre, hogy a helyi érdekű ügyeskedő família trónörököse mikor és kinek révén vált országos tényezővé. A Kisorosziban élő Mol-elnök ugyanis viszonylag közismert „csákmáté” a Duna-parti városban. De a helyzet ennél bonyolultabb. Szivek ugyanis sosem politizált, szülővárosában pedig különösen nem. Ráadásul viszonylag fiatalon elszármazott Esztergomból. A középiskolát már Németországban, a Nürnberg közelében lévő Kastlban végezte 1994-ben, az ország egyetlen magyar gimnáziuma tanulójaként.
Jelenleg Szivek és Hernádi együtt ülnek a Mol igazgatóságában, és közösen járnak további politikai-üzleti celebritásokkal meccslátogatásokra is, a korszellemnek megfelelően. Így kaphatta lencsevégre a dunaszerdahelyi stadionavatón a Parameter.sk is – a képen Orbán, Hernádi, Csetényi Csaba kurzuslovag mellett felismerhető Világi Oszkár felvidéki milliárdos, a Mol topvezetésének tagja, klubtulajdonos is (lásd induló képünket).
Az MNV-vezér a heidelbergi jogi karon tanult, majd elvégezte a Pázmányt is, méghozzá annak 2000-ben diplomázott évfolyamát. Itt olyan illusztris évfolyamtársai voltak, mint a ma már Rogán Antal Baráti Körként leírható Kertész Balázs, Rogán bizalmasa, Kosik Kristóf, Habony Árpád jogi képviselője, és Sélley Zoltán V. kerületi jegyző.
Az évfolyam több öregdiákjával is beszéltünk, de emlékeik szerint Szivek nem tartozott Kertészék köreibe az egyetemen. Sőt, voltaképpen semmilyen körbe nem tartozott. Idősebb volt pár évvel az évfolyamtársainál, érezhetően jobban érdekelték ekkor már pörgő üzletei, mint az egyetemi élet.
Ha jól emlékeznek is a 2000-es pázmányosok, Szivek és az V. kerületiek utóbb alighanem behozták a lemaradást. Erre enged legalábbis következtetni az a sok remek ingatlanügylet, amit az MNV-vezér a Belvárosban hozott tető alá. A Mahart-székházügyet már idéztük, és íme két másik találat:
Az MNV-vezér közelébe privatizál irodákat a Belváros
A sztorik zanzája: Szivekék „Família Kft.-je” a belvárosi ingatlanvircsaft kedvezményezettjei között volt, illetve az MNV-vezér kötődik egy a brókerbotrányoktól az V. kerületi ingatlanmutyikig számos zavaros ügyben, így a brókercég-csődök kapcsán emlegetett jogászember kapcsolatrendszeréhez is. Fintha-Nagy Ádám és Szivek is érdekelt például az V. kerületi szecessziós műemlék Török Bankház épületében (Ház a Szervita téren Zrt.).
Hernádi és a Rogán-kör későbbi találat, a sikeres NER-lovagi tevékenység eredménye a Szivek-networkben forrásaink szerint. A szintlépést, ahogy Szivek az édesapja tanoncából nagypályássá vált, az esztergomi ferences öregdiák Seszták Miklós szűkebb pátriájában, Kisvárdán kézenfekvő keresni.
Széles körű családi összefogás Sesztákföldjén
A valahai állami Kisvárdai Szeszipari Vállalat bázisán 1991-ben létrehozott Várda-Drink Zrt. privatizációs sztoriját még a Szivekkel egyébként nem részrehajló Vs.hu-jellemzés is sikertörténetként jellemzi. A jóindulatú megközelítés így hangzik: a nehéz helyzetbe került üzemet Szivekék a kétezres második felében átvették, gatyába rázták, majd eladták egy szlovák szakmai befektetőnek, aki azóta is működteti. A cég tavaly 5 milliárd forintos árbevétel mellett közel félmilliárd forint eredményt termelt.
A kisvárdaiak körében azonban nem ilyen egyértelműen pozitív a történet megítélése. Szivekék megjelenését elbocsájtások követték a gyárban. A rendszerváltás előtti fénykorhoz képest – amikor például a kettes számú Coca Cola előállító volt a várdai üzem, amelyben több százan dolgoztak – mára a tizedére esett vissza a foglalkoztatottság. A cégmérleg szerint 62 fő volt a létszám tavaly. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor, hogy a szlovákok is erősek a megszorítások bevetésében.
Az, hogy Szivek Seszták embere, többé-kevésbé kimondható. Oláh Albert, a város akkori, független polgármestere, a cég 1991-1994-es igazgatósági tagja az Átlátszónak elmondta: Szivek két alkalommal járt nála a polgármesteri hivatalban, az akkor helyi civil színekben, egy ciklussal korábban MSZP-támogatással politizáló helyi képviselő, Sipos István mutatta be. A később fideszes irányítású város jogászaként tevékenykedő – nemrégiben autóbalesetben elhunyt – Sipost Seszták bizalmi embereként ismerték Kisvárdán.
Szivek fejlesztéseket, új munkahelyeket ígért, mondta most Oláh, aki máig úgy érzi, ez lehet, ez volt a próbamutyi, amin a fiatal üzletember meg is felelt, s tovább léphetett. A szeszgyár története mindenesetre széles körű családi összefogást igazol: a Szivek-család három generációja is részt vett benne (lásd ábránkat).
A Várda-Drink többségi tulajdonosába, az Andorra Kft.-be 2006 októberében érkezett két új tulajdonos, a Seychelles-szigeteki Franport Corp. és Szivek Ferenc. Majd két hónappal később beszállt a Várda-Projekt Ingatlanforgalmazó Kft., benne a Szivekék egyik családi cégével. A Várda-Projekt került egy évvel később a Slovenské liehovary a likérky , a. s. tulajdonába. A szlovák cég kézbesítési megbízottja kezdetben Szécsényi Bálint későbbi tőzsde-alelnök volt, akit forrásaink Szivek bizalmas emberének mondanak.
Időközben megszűntek a gyár fióktelepei, Oláh már akkor is kótyavetyét gyanított, mondta most.
A budapesti céglerakat sorsa nem cáfolja a volt polgármester elméletét. A IX. kerületi, 3600 négyzetméteres ingatlan a Várda-Drinké volt, 2009-ben pedig vétel jogcímén 2011-ig tulajdonjog fenntartással bizonyos VD Projekt Gamma Kft.-é lett. Ez a cég belizei off-shore érdekeltség volt ekkoriban, majd 2010-ben beszállt Szivek Ferenc is – aki azonban nem azonos az idős családfővel, de rokon, ha jól tippelünk: első házasságból származó unoka.
A kényszertörléssel idén januárban megszűnt VD projekt székhelye a Szivek-cégbirodalom központja volt a Hercegprímás utcában. A legifjabb Szivek Ferenc 2013 októberében szállt ki, a céget ekkor egy mogyoródi és egy páhiban élő fantom vette át.
A VD Projekt 2013 novemberében, tehát már a „fantomok” idején adta el az ingatlant az SC Invest Duna Kft.-nek. A telek azonban így is a családban maradt. A jelenleg Pápay 9. Property Kft. néven futó cég a Nones Holding Kft. révén Szivek Norberté. A ferencvárosi telket tavaly óta a Matolcsy-rokon Szemerey Tamás Növekedési és Hitelbankjának 250 millió forintos jelzáloga terheli.
Szécsényi, majd a Szemerey-bank felbukkanása már mutatja: Szivek beérkezett a tenderarisztokráciába. A 444.hu tavalyi felvételén a csapat egy szép részhalmaza látható együtt. Szivek sajnos pont nincs a képen, de pózol Szécsényi, az NHB-s Szemerey Bertalan, Tiborcz István, illetve Kuna Tibor, aki Isten segítségével tarol a közbeszerzéseken. A tavalyi Sziget Fesztivál VIP sátrában mulattak együtt a Rihanna-koncerten.
A Tolnai-dosszié és a kölcsönadott argentin cégfantom
Enyhe büntetést, felfüggesztett szabadságvesztést kapott májusban Tolnai Sándor ingatlanvállalkozó, az Újpest FC volt tulajdonosa, akit 2,1 milliárd forintos csalásban mondott ki bűnösnek a bíróság. A CIB Bankot verték át társaival. Az Index cikkéből kiderül: főbűnösnek az ingatlanmutyistákat segítő közjegyzőt találták, Tolnaiéknak „csak” bűnsegédlet miatt kellett felelniük. Visszadátumozott kamu bérleti szerződésekkel, kötbérfenyegetéssel gondolták elejét venni, hogy a hitelező bank rátegye a kezét az ingatlanjaikra.
„Nem az volt a lényeg, hogy egy projekt valóban nyereséges legyen, hanem az, hogy mindig induljon a következő, amelyre hitelt lehet felvenni, így biztosítva a nagyvállalkozásban a folyamatos pénzáramlást. Az üzleti kör a hitelekből bevásárlóközpontot, golfszállót, hévízi luxusszállót épített” – így foglalja össze a Tolnai-féle üzleti kör stratégiájának lényegét Brückner Gergely a 25 év, 25 nagy átverés című könyvben (szerk. Szakonyi Péter).
Tolnai-érdekeltségbe tartozott a Taverna-csoport is, amelynek a sztorija azonban nem volt része a büntetőeljárásnak. Itt sem járt jól ugyanakkor a hitelező bank, ebben az esetben az Erste. A pénzintézet végrehajtási joga 2014 októbere óta terheli a Taverna Holding Zrt.-t. A cégben 2013-2014-ben igazgatósági tag volt Szivek (a banki végrehajtás kezdetekor már nem). Ugyanebben az időszakban a Taverna-érdekeltség City Budapest Zrt. igazgatóságát is erősítette, a testületben éppen Tolnaival váltották egymást.
2010-2011-ben a City Budapest igazgatóságában vállalt szerepet Neumann Péter is, akit a HVG korábbi cikke erstés múltúnak titulált (joggal). Arról pedig mi írtunk, hogy új befektetése, a büki Club Caramell Hotel 16,5 millió eurós állami eximbankos hitellel lett kisegítve, s a szálloda körüli cégháló szerencsésen nyerte az uniós pénzeket is. Szintén City Budapestes volt ebben az időben Vécsey Róbert, a rogánista belvárosi ingatlanmutyikörhöz tartozó Fintha-Nagy Ádám üzlettársa. Vécsey Szivekkel együtt ingatlantulajdonos a Török Bankházban.
Az utolsó, 2015-ös mérleg szerint a felszámolás alatt álló City Budapest kötelezettsége 32,8 milliárd forint volt, vesztesége meghaladta az egymilliárdot, míg saját tőkéje ennek a töredékét, 1,6 milliárdot tett ki. Ugyanezek a számok egy évvel korábban, amikor áprilisig Szivek még az igazgatóságot erősítette: 29,5 milliárd, mínusz 36 millió, 2,8 milliárd.
Más jel, konkrétan egy strómankölcsönzés is arra utal, hogy a formális igazgatósági leigazolásnál erősebb lehetett a kapocs Szivek és Tolnaiék között. Az argentin Claudio Ramón Rodriguezt Tolnai dél-amerikai segítőjeként ismerték az Átlátszó informátorai, akik járatosak a Rio de la Plata folyó torkolatának mindkét országában. Ez bő egy évvel korábban merült föl, amikor arról írtunk: Fidesz-közeli üzletemberek veszik a luxusingatlanokat Uruguayban.
Rodriguez számos magyar és egy magyar kötődésű cseh cégben érdekelt, ezek közül néhány valóban kapcsolható Tolnaiékhoz. Az argentin férfi menedzseri/tulajdonosi szerepe eléggé „kaya ibrahimosnak” tűnik: a vállalkozások, amelyekbe beszáll, előbb-utóbb kivéreznek, Rodriguezt Magyarországon el is tiltották a cégvezetéstől.
Tavaly óta felszámolás alatt áll az esztergomi Eko-Gáz Kogerenrációs és Energiafejlesztő és Szolgáltató Kft., Szivekék valahai érdekeltsége, amelyben Rodriguez 2011-2013-ban volt tulajdonos. A cég jelenleg a szlovák Messenger s.r.o.-é, amely magyar magánszemélyeké, a kézbesítési megbízott pedig a Szivek-féle cégközpontban, a Hercegprímás utcában található Cretum Holding Kft.
A kézbesítési megbízott Cretum Holding a neve alapján Szivek-cég lehetne, Cretum néven ugyanis a család több vállalkozást is futtatott világszerte. Utoljára azonban Ligeros Kft.-ként működött, egészen a tavalyi kényszertörlésig. Az utolsó tulajdonosa és ügyvezetője megintcsak Claudio Ramón Rodriguez volt.
Szivek sosem bukkant fel a Ligeros/Cretumban, az ismerőseik szerint hozzá közel álló Komonczy Zsolt üzletember érdekeltségében álló szófiai Rusernit o.o.d-ben azonban például igen. Mit hoz a véletlen még? A cég első ügyvezetője Csóri Lajos Tibor volt, az, aki a Seregélyesi Kastély Hotel Kft.-t (emlékezzünk, a pharaonosat) átvette Szivektől.
Érdekes volna tudni, hogy Szivek ismeri-e Rodriguezt. Erről és más dolgokról is kérdeztük volna a vezérigazgatót, ha időt szakít az Átlátszóra, de az MNV sajtóosztálya azt üzente, sosem ad interjút. Írásban elküldött kérdéseinkre az általunk kért határidőre megérkezett a válasz, azonban mindössze annyi állt benne, hogy kérdéseink úgymond magántermészetűek, így az MNV-ből biztosan nem tudják megválaszolni azokat.
Rodriguezt keressük, az Átlátszó munkatársán kívül két argentin újságíró is, egyelőre mérsékelt sikerrel. Csak annyi derült ki, hogy azon a Buenos Aires-i címen, amit a magyar cégbíróságnak megadott, egészen biztosan nem lakik.
A svájci kapcsolat Tarsolytól az Altusig
Június elején került felszámolás alá a Szivek tulajdonában lévő, a svájci adóparadicsomba, Zugba bejegyzett Cretum Consult GmbH. A testvércég, a Cretum AG azonban köszöni, remekül ketyeg. Lévén részvénytársaság, nem ismerni a tulajdonosokat, azonban nem csak az elnevezés miatt sejthető a rokonság. A két Cretum ugyanarra a zugi címre van bejegyezve, ugyanaz a svájci menedzser az igazgatója, és a megbízott vagyonkezelő is azonos: a United Trust Consulting AG.
Utóbbi cég vezetője, Valentik Csaba segédkezett offshore-ozni Tarsoly Csabának és a CBA-soknak is. Ráadásul abban a Geneva Capital Group AG-ban is aláírásra jogosult igazgató, amelyikről a Heti Válaszból tudjuk: 2010-től hat éven át igazgatóként foglalkoztatta Gyurcsány Ferenc régi bizalmasát, Tunyogi Lászlót is. Tunyogi az MSZMP kb-tól az Altus-csoport érintésével jutott el a svájci offshore-ig.
A Szivek-féle Cretum Consult energetival foglalkozott – ezt Szivek régebbi, a BÉT honlapjára feltöltött életrajzából tudni. A kormányoldalon található cv nem említi a svájci érdekeltséget. A javára írandó viszont, hogy nem retusált ki olyan balos kötődésű ex-munkahelyeket, mint a Puch-féle Elmib vagy a szoclib önkormányzatokkal a kilencvenes években szimbiózisban élő Autóker Holding, ahol Szivek 2003-2005-ben üzetág-igazgatóként tevékenykedett.
300 millió forinttal rövidítette meg az államot az akkor már MNV-vezérként dolgozó Szivek az energetikában utazó Enefi Nyrt. részvényeinek spekulációjával – ez a lényege a 444.hu cikkének. A magánnyugdíj-pénztárak 2011-ben lenyúlt vagyonából származó több millió Enefi-részvény az MNV egyik leányvállalatához került 2013-ban. 2014 nyarán a papírok 11 százalékának megfelelő pakettet részvényenkénti nagyjából 125 forintos áron a Szivek-érdekeltség CRH Invest Kft. szerzett meg.
Ez a cég az 50 százalékos részvényes a Török Bankház tulajdonosában, a Ház a Szervita Téren Zrt.-ben. Egyik tulajdonosa a Szivek-féle Nones Holding Kft. A többségi CRH-tulajdonos pedig az a Lexan Holding Zrt., amelynek egyik érdekeltsége a Danubio lakópark kivitelezője az Észak-pesti Vízafogón. A Danubio épp most kapott közel félmilliárd forint közpénzből egy gyaloghidat a vizes vb ürügyén.
A részvények értékesítése ezer sebből vérzett. Az eladó MNV-cég nem jelentette be az értékesítési tervet, a vételár jóval elmaradt az előző év tőzsdei átlagárától, illetve az egy részvényre jutó saját tőkétől. Ráadásul a vevő sem jelentette be a vételt, holott az 5 százalék feletti tulajdonszerzésnél ez kötelező, olvasható a 444 cikkében.
A Szivek-cég 2016 márciusában vált meg a csomagtól részvényenként 245 forintos áron – Szivek ekkor már az MNV vezérigazgatója volt. A 444 összegzése szerint a 300 millió forint körüli hasznot az eredeti tulajdonos, az MNV cége is elkönyvelhette volna. A tranzakció abban a hónapban történt, amikor Szivek a BÉT tőzsdei tanácsadó testületének tagja lett.
Kapcsoldó cikkeink
Első fokon titkos, hogy mi az állami vagyon: atlatszo.hu – MNV Zrt. 0:1
Kavarás egy kisvárdai ingatlan körül: mire készülnek a fejlesztési miniszter barátai és üzletfelei?
Nem rajonghat érte mindenki, de mi történt a kocsmában?
Ismerősei között akadnak, akik fenntartásokkal figyelik vezetői stílusát, ide értve magánéleti kapcsolatát az MNV tulajdonában lévő MVM kommunikációs vezetőjével. De leginkább arra panaszkodnak, hogy a korábban kifogástalan modorú topmenedzser az utóbbi időben mintha nehezebben kezelné a konfliktushelyzeteket. Szemtanúk felismerni vélték például nemrégiben egy budapesti szórakozóhelyen, ahol vitája az egyik vendéggel – egy a kormányhoz közeli ügyvédi iroda egyik jogászával – tettlegességig fajult. Erről is kérdeztük Sziveket abban a levélben, amelyre sajnos nem érkezett érdemi válasz.
A pártbelügyek bennfentes ismerői azt is a szemére vetik, hogy egyetlen, jól körülhatárolható csoportosulást, konkrétan Tiborcz személyét, illetve a Rogán-Habony-kört tünteti ki a rokonszenvével. De a fanyalgók óvatosak, mert a tapasztalatok szerint a miniszterelnök azt, akit okkal vagy ok nélkül betámadnak, nem hogy levenné a tábláról, inkább „meghosszabbítja Lovasberényig”.
Közreműködött: Bernhard Odehnal/Tagesanzeiger | Ön rábízná a vagyonát? A magyar állam rábízta. Szivek Norbert portréja | Felkerült a NAV szégyenfalára, a 180 napon túl több mint 100 millió forinttal tartozó zsiványcégek közé Szivek Norbert MNV-vezér érdekeltsége, a United P | null | 1 | https://atlatszo.hu/2017/07/13/on-rabizna-a-vagyonat-a-magyar-allam-rabizta-szivek-norbert-portreja/ | 2017-07-13 12:15:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának doktorija sok vitát váltott ki, Rácz András Oroszország-szakértő, aki több doktori iskolában tanított, például azt mondta, "szokatlan mértékű adminisztratív jóindulat" kell ahhoz, hogy valaki tizenkét évvel az abszolutóriuma megszerzése után disszertációt védhessen.
Orosz Ferenc biokémikus, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnökségi tagja az Esti gyorsban elmondta: ők a volt akadémiai intézethálózat kutatóival, problémáival foglalkoznak, ez pedig egyetemi ügy, ezért nincs egységes álláspontjuk róla, természetesen véleményük van, de az személyenként eltérhet. Szigorúan a saját véleményét mondja - közölte. Két kifogás vetődött fel, az egyik a formai, eljárásjogi, hogy mennyire régen szerezte meg az abszolutóriuma és mennyi, illetve milyen színvonalú publikációi vannak. Amikor az ELTE doktori tanácsa ezt az ügyet tárgyalta, voltak ellenszavazatok, nem egységesen engedték tovább, tehát előfordulhat, hogy voltak szakmai ellenérvek is, de a szakmai feltételek szigorúan az egyetemre tartoznak. Más kérdés - fogalmazott -, hogy elvárható-e tárgyilagos ítélkezés egy olyan doktori bizottságtól, amelynek a feje fölött Damoklész kardjaként lebeg az, hogy őket is alapítványosítják, addig meg "kiéheztetik", tehát ha esetleg elkaszálnák, azzal rossz pontot szereznének. Az ELTE hivatalos állásfoglalása az, és ezzel Orosz Ferenc is egyetért, hogy objektíven kell megítélni ezt a disszertációt, szerinte bizakodónak kell lenni.
A másik kifogás, a dolog etikai, politikai része sokkal bonyolultabb. Igaza lehet annak, aki Majtényi Lászlót hozta fel példának, aki a nagydoktori védésénél szakította meg a folyamatot, mondván, hogy amíg ő olyan pozícióban van, amely befolyásolhatja akár az akadémia működését, addig szünetelteti az eljárást. Orbán Balázs is dönthetett volna így, de nem tette, "ez a két ember közötti különbséget is jelzi". De ha valaki így döntött, akkor a jog és a tudomány szabadsága alapján szabad utat kell engedni ennek a védésnek - mondta Orosz Ferenc.
Műsorvezetőnk hozzátette, hogy a lényeg úgyis kiderül, mert minden doktori védés nyilvános, nem kell ahhoz az egyetem polgárának lenni, hogy valaki meghallgathassa.
Az interjút a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. | Orbán Balázs doktorija: várható-e tárgyilagos ítélkezés az ELTE-től, ha a fejük fölött lebeg az alapítványosítás? | Orbán Balázs doktori disszertációjával kapcsolatban a formai, eljárásjogi kérdések eldöntése az ELTE belügye, mondta Orosz Ferenc, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnökségi tagja az Esti gyorsban. Ugyanakkor hozzátette: más kérdés, hogy elvárható-e tárgyilagos ítélkezés egy olyan doktori bizottságtól, amelynek a feje fölött Damoklész kardjaként lebeg az, hogy őket is alapítványosítják, addig meg kiéheztetik, tehát ha esetleg elkaszálnák a miniszterelnök politikai igazgatójának doktoriját, azzal rossz pontot szereznének. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/orban-balazs-doktorija-varhato-e-targyilagos-itelkezes-az-elte-tol-ha-a-fejuk-folott-lebeg-az-alapitvanyositas-148321 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Hétfőig kellett elküldenie írásbeli válaszait Várhelyi Olivérnek, miután ő volt az egyetlen jelölt, akit első európai parlamenti meghallgatásán nem szavaztak meg a képviselők. Várhelyi, akit az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egészségügyi és állatjóléti biztosnak jelölt, ezt meg is tette, innentől az Európai Parlament kezében van a sorsa. Az uniós tagállamok vezetői pénteken Budapestre látogattak az Európai Tanács informális csúcstalálkozójára, de ez nem segítette a biztosjelöltet - igaz, nem is hátráltatta.
"A diplomáciai nagyhétnek - amikor héten az Európai Tanács informális találkozója mellett az Európai Politikai Közösség (EPC) tartotta csúcstalálkozóját Budapesten - nincs különösebb hatása Várhelyi Olivér megválasztására: az Európai Parlamentben eldöntötték, hogy minden biztost átengednek. Még a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója is mindenkit megszavazott szinte szó nélkül, a szocialista biztosokat is. A Fidesz egyik nagy frakcióhoz sem tartozik, ilyen értelemben nem része a nagy frakciók megállapodásának, úgyhogy ettől Várhelyit akár még meg is buktathatnák. De ha mindenki más átmegy, akkor a Bizottság amúgy is későre csúszott alakulása tovább késik, ezt szeretnék elkerülni" - mondta a Hírklikknek Jávor Benedek, az Európai Parlament korábbi képviselője. Hozzátette, nem véletlen, hogy új meghallgatásra sem hívták vissza az elutasítása után, inkább írásbeli kérdéseket tettek fel neki.
Az új bizottság létrejötte legkorábban december elejére várható. Várhelyi bukása esetén a magyar kormánynak új jelöltet kellene állítania, amivel akár jövő év elejére is csúszhatna a kezdés. A korábbi EP-képviselő szerint nem ér Várhelyi annyit, hogy miatta esetleg jövő év elejére tolódjon ki az új bizottság felállása. "Az Európai Parlament sem szeretné, hogy hosszú ideig béna kacsaként működjön az Unió, érdemi vezetés nélkül, mert eközben a külpolitikai helyzet sürgősen lépéseket követel a bizottságtól" - mondta Jávor. Úgy látja, Várhelyit úgy tekintik Brüsszelben, mint Orbán, illetve Putyin érdekeinek képviselőjét: nem szeretik, nem bíznak benne, de legalább ismerik. Donald Trump megválasztása után pedig nem fér bele, hogy miatta csússzon a bizottság indulása, mert Európának szüksége van egy működő bizottságra még a Trump-adminisztráció hivatalba lépése előtt. | Várhelyi nem ér annyit, hogy az Európai Bizottság miatta késlekedjen | Az Európai Parlament szakbizottságaiban szerdára halasztották a szavazást a magyar uniós biztos-jelöltről. Jávor Benedek, bolt EP-képviselő a Hírklikknek elmondta, a múlt heti budapesti uniós csúcsnak nem sok köze van ahhoz, megválasztják-e Várhelyi Olivért egészségügyi és állatjóléti biztosnak. Az Európai Parlament viszont versenyt fut az idővel, és szeretné, ha minél előbb megalakulhatna az új bizottság. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/varhelyi-nem-er-annyit-hogy-az-europai-bizottsag-miatta-keslekedjen/530266 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Duna Televízió közleményében emlékeztet: a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége 2010. július 15-i ülésén bízta meg A. Szabó Magdát, a televízió kulturális alelnökét az ügyvezetői teendőkkel, miután Cselényi László, a televízió volt elnöke július 22-i hatállyal, közös megegyezéssel távozott a cégtől.
Kiemelik: A. Szabó Magda megbízatása az új vezérigazgató kinevezéséig szól az Országgyűlés által megszavazott médiatörvény értelmében.
A. Szabó Magda ideiglenes vezetői megbízatása idejére mind az alelnöki prémiumról, mind az ügyvezetői teendők ellátásáért járó megbízási díjról lemond – fűzik hozzá.
Kijuthatott százmilliók
Cselényi László távozását megelőzően Szabó László, a Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Fidesz által delegált kurátora arról számolt be, hogy több százmillió forint juthatott ki a Duna Televízióból.
Két produkciót ugyanis nem közvetlenül a gyártó cégektől rendelt meg a Duna Televízió, hanem közvetítői szerepet játszó cégeken keresztül adták tovább a televízió megrendeléseit – ismertette a fideszes kurátor. A sajtótájékoztatón Szabó László bemutatta azokat az iratokat, amelyek szerinte azt igazolják, hogy az Egy különleges ember című produkció esetében a 162 és fél millió forintos szerződést 48 millióért, a Suli Buli című produkció esetében a 205 milliós szerződést 64 millióért szállította le a gyártó cég. A szerződéseket Cselényi László írta alá – mondta el Szabó László.
Nem osztogattak, hanem…
Cselényi László válaszában a “jereváni rádiós viccekhez” hasonlította a Duna Televíziót ért vádakat. “A példás gazdálkodásáról ismert Duna Televíziót, annak menedzsmentjét és személy szerint engem, a közmédium elnökét a sajtó egy része súlyosan megvádolt Szabó László fideszes kuratóriumi elnökségi tag magán-sajtótájékoztatója egyoldalú, elfogult részinformációi alapján” – fogalmazott a televízió volt elnöke.
A Duna Televízió volt elnökének 42 havi végkielégítés járt volna, ám ezt a kuratórium hosszas vita után a felére csökkentette, így Cselényi László 21 havi végkielégítéssel távozhatott az intézmény éléről. | Létszámstop a Duna TV-nél | Elbocsátásokra, illetve új munkatársak felvételére sem készül A. Szabó Magda, a Duna Televízió ügyvezetői feladatokkal ellátott alelnöke - közölte a televízió hétfőn. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2010/07/26/letszamstop_duna_tv_nel/ | 2010-07-26 21:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Nyolcvanmillió dollárt kért egy dél-koreai gázüzlet előmozdításáért Jill Kelley, aki a „másik nő” volt a David Petraeus CIA-igazgató lemondásához vezető botrányban - közölte a hétvégén a CNN hírtelevízió egy New York-i üzletemberre hivatkozva.
Kelley volt az, aki bepanaszolta a Szövetségi Nyomozó Irodánál (FBI) Paula Broadwellt, Petraeus szeretőjét és életrajzíróját, amiért az e-mailben zaklatta őt. Kelley, aki Dél-Korea tiszteletbeli konzulja is a Florida állambeli Tampában, Adam Victortól a New York-i TransGas Development Systems igazgatójától 80 millió dollár „közvetítési díjat” kért egy négymilliárd dollár értékű földgázberuházás útjának egyengetéséért, azt állítva, hogy ő a szöuli kormány befolyásos képviselője. „Azt hittem, hogy meghibbant" - nyilatkozott Adam Victor a CNN-nek.
Jill Kelley
A tiszteletbeli konzuli cím nem diplomáciai rang, semmilyen privilégiummal nem jár, és viselője nem hivatalos képviselője annak a kormánynak, amely őt a jelképes státus betöltésére felkérte. Kelley ennek ellenére magánkapcsolataiban nemegyszer hivatkozott az amerikai külügyminisztérium állítólagos felhatalmazására vagy szöuli kormányzati kapcsolatokra.
A libanoni származású asszony és a férje, Scott Kelley doktor gyakran adott estélyeket a floridai székhelyű amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) vezérkarának tiszteletére. Jillről – aki számos katonai PR-rendezvény önkéntes szervezője volt – kiderült, hogy több száz, talán több ezer bizalmas hangvételű e-mailt váltott John Allen tábornokkal, az Afganisztánban harcoló szövetséges csapatok parancsnokával. Barack Obama elnök a vizsgálat miatt felfüggesztette Allennek az európai NATO-erők élére tett kinevezését.
A párról, amely a Petraeus-botrány kirobbanása után a figyelem középpontjába került, a média az elmúlt napokban kiderítette, hogy fényűző életmódjuk ellenére súlyosan eladósodtak. A 2004-ben másfél millió dollárért megvásárolt házukra bejegyzett jelzálogot hitelezőik egy 2010 áprilisa óta eljárásban érvényesíteni kívánják. A házaspár ellen összesen 11 pert indítottak. Kelleyről kiderítették, hogy szeptember 28. óta háromszor járt a fehér házi épületegyüttesben; egyszer a családjával együtt, turistaként, két alkalommal pedig a kávézót kereste fel az ikertestvérével együtt, az elnöki hivatal egyik alkalmazottjának vendégeként. | Külföld: CIA-botrány: nyolcvanmillió dollár nem létező befolyásért | Nyolcvanmillió dollárt kért egy dél-koreai gázüzlet előmozdításáért Jill Kelley, aki a „másik nő” volt a David Petraeus CIA-igazgató lemondásához vezető botrányban - közölte a hétvégén a CNN hírtelevízió egy New York-i üzletemberre hivatkozva. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/cia-botrany__nyolcvanmillio_dollar_nem_letezo_befolyasert-1347071 | 2012-11-18 22:05:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Lapunk cikke nyomán adott be írásbeli kérdést Vadai Ágnes DK-s képviselő Pintér Sándor belügyminiszternek. A balatonföldvári strandkikötő ügyével már többször is foglalkoztunk, és mint arról beszámoltunk a Kúria szeptember végén hozott ítéletében ugyan megsemmisítette a Veszprém megyei kormányhivatal azon határozatát, melyben hozzájárulását adja a balatonföldvári Nyugati strandon épülő vitorláskikötőhöz, mondván "egy partszakaszt nem lehet egyszerre strandolásra és kikötésre is kijelölni", ezért erre nem is adhtó ki engedély.
Ennek ellenére azonban nem állt le a kikötő építése, a kikötő beruházója lapunknak azt mondta, a kikötő tényleges építési engedélyét, a vízügyi hatóság által kiadott vízjogi létesítési engedélyt ugyanis senki sem támadta meg.
Vadai ezért azt kérdezte, hogy mikor fogja visszavonni az illetékes vízügyi hatóság a balatonföldvári strandkikötő vízjogi létesítési engedélyét?
Válaszában Pintér Sándor helyett végül Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára válaszolt Vadainak, aki azt írta, "a területileg illetékes vízügyi hatóság nem a kikötő létesítésére (ideértve a hajózási és egyéb létesítményeket is) adott vízjogi létesítési engedélyt, hanem a tervezett kikötő részét képező mederhasználati vízilétesítményekre (móló és partvédő mű). Annak ellenére, hogy a Kúria döntése nem kifejezetten erre irányult, | Visszavonhatják a balatonföldvári kikötő vízjogi létesítési engedélyét is | A kikötő építésének engedélyét a Kúria már megsemmisítette, de ezt még nem, így az építkezés folytatódott. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/visszavonhatjak-a-balatonfoldvari-kikoto-vizjogi-letesitesi-engedelyet-is-272552 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának ülésén mutatta be a Központi Bank politikája mellett a Draghi-jelentés tőkeunióra vonatkozó részleteit is.
Lagarde kiindulópontját egyrészt az inflációra vonatkozó adatok adták, amely 2022 október óta, az akkori 10,6%-ról tavaly szeptemberre a felére, azaz 5,2%-ra csökkent, idén júniusban pedig már csak 2,6%-os pénzromlást mértek az Európai Unióban. Az elnök elmondta, az EKB célkitűzése az idei év végére a 2%-os inflációs ráta elérése európai szinten. A beruházások - különösen a gyártás és az építőipar területén - gyengélkednek, de a reáljövedelmek javulását várják, mely 2024-ben 0,8%, 2025-ben 1,3%, és 2026-ban 1,5%-os növekedést mutathat. Hozzátette, hogy a munkanélküliségi mutatók egy éve szinte teljesen változatlanok, továbbra is 6,4% az aránya az EU-ban. Ennek kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt évben 2,8 millió munkahelyet teremtettek Európa-szerte, tehát - állítása szerint - minden oka megvan optimistának maradni a gazdaság lassú, de biztonságos növekedésében. Ennek ellenére nem hangzott minden válaszában meggyőzőnek és számadását nem követte maradéktalan egyetértés a parlamenti képviselők részéről sem.
A Draghi-jelentéssel kapcsolatban - amelyről ebben a korábbi cikkünkben írtunk részletesen - túl sok újdonság nem hangzott el. Továbbra is az integrált belső piac, a digitális átállás, a zöldenergia fejlesztése és az induló kis- és középvállalkozások számára kedvező gazdasági környezet kialakítása van a prioritási lista tetején. Lagarde kiemelte, hogy az EKB monetáris politikája jelentős szerepet játszik a gazdaság helyreállításában, amely lassan, de folyamatosan javul a pandémia óta.
Az Európai Néppárt (EPP képviselője), Fernando Navarrate Rojas azzal csatlakozott rá az elnök mondandójára, hogy a tagállami financiális beavatkozások nem torzíthatják a célként kitűzött belső közös piacot. Konkrét kérdése volt, hogy a Draghi-jelentésben foglalt tőke- és bankuniót a gyakorlatban hogyan tervezik végrehajtani. Lagarde azon kívül, hogy az európai szabályrendszert hiányosnak nevezte, kitért a válaszadás elől, tehát ismét nem derült ki, mik a konkrét lépések annak érdekében, hogy egy közös devizával nem rendelkező, határokon átívelő politikai közösség miként valósítja meg a banki és tőkeuniót.
Erre a témára reflektált Jussi Saramo, az Európai Parlament Baloldalának képviselője is:
nincs közös devizánk, de közös monetáris stratégiánk igen, ezt strukturális problémának tartom.
A EKB által kitűzött 2%-os infláció elérését is kétségbe vonta. Az elnök úgy reagált, hogy a 2% kitűzése egy globálisan bevált stratégia, a foglalkoztatottak és a munkáltatók részéről is elfogadható arány a fejlődésben.
A Renew Europe képviselője, Van Brug Anoukot is az infláció aggasztja, úgy véli, a monetáris politikában sokkal gyorsabb reakcióidőre lenne szükség a piac változásait tekintve. Lagarde úgy reagált, az inflációcsökkenés lassú folyamat, mert a bérektől függ, az pedig a fogyasztói árak növekedésétől. Ennek következtében, a profitok megemelkedése fogja elhozni az ideális állapotot a gazdaságban, amikor a munkabérek is lecsökkenthetnek ismét.
A magyar felszólalás Győri Enikőtől, a Patrióták Európáért pártcsalád képviselőjétől érkezett. A háború következményeiként értékelte az európai gazdaság visszavetett teljesítményét és aggodalmának adott hangot a közép és kelet európai térség eltérő gazdasági fejlettségű régióinak helyzetével kapcsolatban. Lagarde gazdasági növekedéssel és a versenyképességi állapotokhoz fűződő optimizmusát is megkérdőjelezte. Az elnök válaszában elmondta, hogy ő a beruházások növelésében, a kamatcsökkentésben és az eddigi tendenciákban hisz, amelyek alapján az infláció elleni harc sikeres Európában.
Az euróövezeti infláció egyébként épp a legfrissebb, kedden közölt adatok szerint hosszú idő óta először 2 százalék alá került, szeptemberre 1,8 százalékos átlagos értéket mértek az Eurostatnál. Ez alapján a befektetők úgy vélik, hogy az EKB akár októberben folytathatja a kamatcsökkentést. | EUrologus: Még mindig visszhangzik a Draghi-jelentés az Európai Parlamentben | Mario Draghi jelentéséről is vitáztak az Európai Parlament szakbizottságában. A Patrióták Európáért magyar képviselője kételkedik a versenyképességi stratégia sikerességében. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/eurologus/20241001_Meg-mindig-visszhangzik-a-Draghi-jelentes-az-Europai-Parlamentben | null | true | null | null | HVG |
Október elején jelentette be a BDPST Zrt., hogy a Botaniq hotelt üzemeltető leányvállalatánál zajlik "az üzleti modell finomhangolása", ami praktikusan azt jelenti, hogy a pest megyei Turán álló kastély ezentúl csak rendezvényhelyszínként üzemel. Még praktikusabban pedig azt, hogy az itt korábban működő szállodának vége, az alkalmazottak jó részét pedig elbocsátják. Ezzel a bejelentéssel hivatalosan lezárult egy fejezet a magyar idegenforgalom és főnemesi jelmezbál történetében. A még Ferenc József által bárói rangra emelt zsidó Schossberger család által a 19. század végén épített kastélyt 2015-ben vette meg valaki, aki nagyon közel állt Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. Mire a Botaniq 2020-ban megnyílt, már nem is rejtegették, hogy mit ad isten, tényleg Tiborcz a tulaj, bár a cégháló szövögetése közben olyan figurák is felbukkantak, mint a rejtélyes halált halt szaúdi "üzletember" Ghaith Pharaon.A BDPST csoportnak, amelynek kreatív igazgatója maga a miniszterelnök legidősebb gyermeke, Orbán Ráhel, nem a Botaniq az egyetlen ötcsillagos szállodája az országban. Ezekről az utóbbi években alapvetően akkor hallhattunk, amikor újabb és újabb állami milliárdokat nyeltek el, valamint amikor az éves beszámolókból kiderült, hogy ezek a szállodák mennyi veszteséget termelnek.A turai Botaniq kastélyszálló teljes pompájábanSenkit sem érhetett meglepetésként, hogy a Botaniq pont abban az évben fuccsolt be, amikor a magyar költségvetést gyakorlatilag havonta kell újraírni, és már tényleg csak arra jut pénz, amire muszáj. Muszáj alatt azt értve, amire szükség van Orbán Viktor rajongóinak megőrzéséhez és a 2026-os választási győzelemhez. A Botaniq nyilvánvalóan nem ilyen projekt, bár a most elbocsátott alkalmazottak nem biztos, hogy másfél év múlva a Fideszre fognak szavazni. A turai kastély befuccsolása annak a szimbóluma, hogy ezek az emberek akkor sem tudnak valamit jól megcsinálni és üzemeltetni, ha közben folyamatosan támogatják magukat más pénzével. A kárörvendéstől azért mindenkit óvnék, mert ahogy legutóbb a szintén Tiborcz Istvánhoz köthető irodakomplexumok esetében kiderült, a végén úgyis az adófizetőknek kell a zsebükbe nyúlniuk. Ha 600 milliárd kell, akkor annyi kell. De az irodaházak története is csak erősíti az érzést, hogy ezek a más zsebéből gazdagodó emberek képtelenek vigyázni a pénzre, nemhogy még fialtatni is. Az ország egyik leggazdagabb embere, Tiborcz István, valamint a vendéglátóipart Svájcban kitanuló Orbán Ráhel közösen sem voltak képesek valami értelmeset kihozni a gyakorlatilag nekik ajándékozott, egyébként kifejezetten jó adottságú kastélyból. Amivel át is térhetünk arra, hogy ez a befuccs nemcsak a NER, hanem egyúttal a NER által teljesen eltorzított magyar idegenforgalom és a NER szíve csücske, a Nemzeti Kastélyprogram teljes kudarcát is jelzi. Az idegenforgalom különböző leágazásai az utóbbi 14 évben a NER klientúraetetésének fő eszközei lettek. A legendás lombkoronasétánytól a nevetséges sátoraljahelyi függőhídig a legvérlázítóbb pénzszivattyúk közül számtalan épült idegenforgalmi célokat behazudva. Ugyanez a helyzet az EU-s pályázatokból épült, magánvillaként használt „falusi szálláshelyekkel” és az elnyert pénzekből meg sem épülő nevezetességekkel, mint például a „palóc hagyományokat interaktívan bemutató” akármi. A híres-neves Le Til Kúria is „az EMVA 6.355.01.01 turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2013-ban nyújtandó támogatás keretében a Közös Kincs Oktatási Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. (4235 Biri, Fő út 50.) 34.495.898 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült. A fejlesztés fő célja egy 30 férőhelyes ifjúsági szálláshely kialakítása, amelyben egész évben lehetőség nyílik a diákok, szervezett csoportok és egyéni látogatók (csereprogramban résztvevő diákok, képzésre érkezők) kulturált elszállásolására, illetve egyéb rendezvények megtartására.” És ezek még csak a kis halak, az igazán nagyok az Orbán Ráhel-közeli Magyar Turisztikai Ügynökség körül bukkannak fel. Emlékezetes eset volt például, amikor a covid által sújtott szektor megsegítésére szánt pénzeket Balaton-környéki vállalkozók gyakorlatilag maguknak osztották ki.Ezek többnyire a lopás klasszikus, tankönyvi esetei. A kastélyok ügye ennél egy fokkal bonyolultabb. A 2016-ban elindított Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében ugyanis nagyon-nagyon sok pénzből kastélyok és várak újultak meg országszerte. A történészek, műemlékvédelmi szakemberek bevonásával zajló munka hol jól, hol kevésbé jól sikerült, azt viszont mintha nem gondolták volna végig előzetesen, hogy mi lesz ezekkel, amikor levonul az utolsó munkagép.A turai kastély építési területe 2018-banA turai kastély építési területe 2018-ban Fotó: Botos TamásAz értékmentés, a közös múlt megőrzése persze jól hangzik, de hogy ezekre az épületekre valójában kinek van szüksége és pénze, soha nem derült ki. Mintha az eredeti terv az lett volna, hogy „majd jönnek a turisták” – de ez nem ilyen egyszerű. A turisták – hazaiak és külföldiek egyaránt – eleve egészen más dolgok iránt érdeklődnek már, mint néhány évtizede. Ha a most felújított épületek igazán nagy dobások lennének, talán tényleg vonzanák a tömegeket, de sajnos a várak esetében többnyire a romos alapoktól újjáépített vadonatúj konstrukciókról van szó, a kastélyok esetében pedig európai mércével mérve se nem nagy, se nem régi, se nem különösebben látványos épületekről. Amiknek ráadásul a 20. század pusztításai során teljesen eltűnt a berendezése, és ezért például hologramokkal és egyéb vészmegoldásokkal kénytelenek azokat pótolni, hogy a látogatók ne csak a puszta falakat bámulják odabent.Az utóbbi években a szabadkígyósi Wenckheim-kastélytól a dégi Festetics-kastélyon át a Majki Kamalduli Remeteségig sok felújított kastélyban jártam. Ezeket az ország különböző szegleteiben álló épületeket összeköti, hogy valamennyi a Nemzeti Kastélyprogram keretében újult meg, most, amikor még nem hullik a vakolat, egészen szépek, és egyikben sem tolonganak a turisták. Valamint hogy a magyar állam a privatizálásukra készül.Lázár János építési és közlekedési miniszter az ügy érdekében még az utolsó hivatalban töltött heteit élő Novák Katalin köztársasági elnököt is legyávázta és -kommunistázta, amiért nem írta alá, hanem inkább az Alkotmánybírósághoz továbbította a kastélyprogramban felújított kastélyok magánkézbe adásáról szóló jogszabályt, amit a parlament korábban elfogadott. Az AB a törvény egy részét alkotmányellenesnek találta, vizsgálódik az ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal is, ilyen apróságok azonban természetesen nem állíthatják meg a magyar kormány úthengerét.Lázár minisztériuma augusztusban tette közzé azoknak a kastélyoknak a listáját, amiket igenis magánkézbe adnának, és amiknek a dokumentációját megtekinteni kívánó pályázók először is kötelesek tízmillió forintot befizetni az államkasszába. A kirívóan magas összeg elég egyértelműen jelezte, hogy azért ez nem úgy lesz, hogy bárki kérhet egyet a közpénzmilliárdokból felújított kastélyokból.Ahogy a Válasz Online 2023. decemberi cikkében szépen bemutatta, a kormányzati cél az, hogy ezeket a kastélyokat a legnagyobb magyar cégek vegyék át az MBH-tól a MOL-ig. Mivel ezek a nagyvállalatok erős állami kontroll alatt állnak, nyilvánvaló, hogy ha azt mondják nekik, hogy kell nekik egy kastély, akkor pályázni is fognak ezekért. Ami, ahogy a Válasz bemutatja, gyakorlatilag a rendszerváltás előtti modell, amikor szinte ugyanezeket a kastélyokat szórta ki az akkori állam az akkori cégeinek a Taurus Gumiipari Vállalattól a Kőolaj és Gázipari Trösztig. Mivel a kastélyok azoknak a cégeknek is csak terhet jelentettek, hagyták ezeket úgy lerohadni, hogy aztán a Nemzeti Kastélyprogram keretében kellett mindet felújítani.Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy belássuk, a mostani „privatizáció” is hasonló irányba megy majd, hiszen sem a 4IG-nak, sem az OTP-nek nincs szüksége kastélyra, amit ráadásul a törvény előírásainak köszönhetően nem is hasznosíthat saját céljaira, hanem az év nagy részében nyitva kell tartania a nagyközönség előtt.Magától Lázár Jánostól tudjuk, hogy ezeknek a kastélyoknak a fenntartása bizony olyan sok pénzbe kerül, hogy az még a legnagyobb magyar vállalatoknak is fájhat. A miniszter 2024 szeptemberében arról beszélt, hogy a tiszadobi Andrássy-kastély fenntartása évente 350-400 millió forintba kerül, aminek nagyjából a felét tudja kitermelni az épület és kastélypark jegybevételből, rendezvényekből. Mármint olyan években, amikor az ég világon semmit sem kell költeni, de, tette hozzá Lázár, 2024-ben „az aszály és a befejezetlenség miatt” csak a tiszadobi parkra még sok százmillió ment el. És mindezt egy olyan ember mondja egy nem is különösebben nagy épületről, aki éppen kastélyokat próbál rátukmálni nagyvállalatokra, úgyhogy nyugodtan számoljunk inkább évente milliárdokkal.Amivel vissza is kanyarodhatunk a Botaniq csődjéhez. A NER-ben érezhetően sokakban van egyfajta vágy a II. világháború után megszűnt arisztokratikus hagyományok feltámasztására, ami magyarázza a vonzalmat a jellemzően főnemesi családok által emelt kastélyokhoz. Sajnos ez a jelmezbál nem egészen korhű, a magát nyalka huszártisztnek képzelő, valójában Putyin köreivel összeálló Szalay-Bobrovniczky Kristóftól addig a Lázár Jánosig, aki hiába próbálja magát rendre úrként előadni drága öltönyeiben, sajnálatosan gyakran bukik ki belőle a kapanyél olyan alpári buzizás és zsidózás kíséretében, amilyet magyar arisztokraták már akkor sem nagyon engedtek maguknak, amikor ezek a kastélyok többsége a 19. században felépült.A turai kastély 2014-ben, a Tiborcz István előtti időkbenA turai kastély 2014-ben, a Tiborcz István előtti időkben. Fotó: Botos TamásBár Magyarországon a jobbágyfelszabadítás 1853-ban megtörtént, a valóságban még jó ideig nem sok minden változott. Ha változott volna, ezeket a kastélyokat nem lehetett volna se megépíteni, se üzemeltetni. Ehhez olyan kiváltságok, olyan környezet kellettek, amiket a kifejezés mai értelmében vett piaci viszonyok nem bolygathattak meg. A NER azonban minden hibájával együtt sem feudális rendszer, ezért ezeket az épületeket a 21. századi Magyarországon kizárólag úgy lehet üzemeltetni, ha valaki hajlandó benyelni a súlyos veszteségeket.A kastélyprivatizációval Lázárék azt akarják elérni, hogy ezeket a veszteségeket ne az „adófizetők” hanem a „vállalatok” állják. A Botaniq is azért zárt be, mert Tiborcz István nagyherceg nem akarta tovább finanszírozni a veszteséget egy olyan évben, amikor az állam is kénytelen meghúzni a nadrágszíjat. Ha Magyarországon olyan nagy biznisz lenne kastélyszállót üzemeltetni, ezeket már régen a legnagyobb globális hotelláncok üzemeltetnék. Ezek azonban az országban gyakorlatilag csak Budapesten vannak jelen, az egyetlen helyen, ahol ilyen beruházások jó eséllyel hasznot tudnak hozni.Sikeres, évtizedek óta üzemelő négy-öt csillagos kastélyszálló eleve nagyon-nagyon kevés van az országban, azok is jellemzően a nyugati határ mentén, osztrák és német vendégekre alapozva. Még a Budapestről fél óra alatt elérhető Turán sincs ilyesminek értelme, mert egyszerűen nincs rá kereslet. Mindezt a kastélyok egy részének kijátszása, a maradékuk felújítása, majd szintén kijátszása előtt lett volna érdemes alaposabban végiggondolni. | A főnemesi jelmezbál vége | Éppen akkor zár be a Tiborcz István kastélya szállodaként, amikor a magyar államnak már nincs pénze minden őrültségre. Az értelmes üzemeltetési terv nélkül felújított kastélyokat eközben államközeli vállalatokra sóznák rá. | null | 1 | https://444.hu/2024/10/15/a-fonemesi-jelmezbal-vege | 2024-10-15 06:02:07 | true | null | null | 444 |
Magyar Péter hosszan beszélt arról, hogy szerinte Rogán Antal magán titkosszolgálatot is üzemeltet. Beszélt arról, hogy nagyon sok ismerősét, munkatársát igyekezték megkörnyékezni, egyúttal megemlítette azt is, hogy a Karmelitában új mesterségesintelligencia-rendszert használnak, amely anyagok kreálására is alkalmas.
Magyar azt közölte, azért beszél most minderről, mert szerinte a propaganda hamarosan publikál egy honlapon olyan róla készült anyagokat, amelyeket a lejáratására készítettek. Sőt szerinte ehhez kapcsolódó Youtube-csatorna és Facebook-oldal is indul, amelyekre szerinte pedofil botrányokról kapcsolatos anyagokat is feltöltenek majd.
Magyar említette Lakatos Márkot, Varnus Xavért, valamint Alföldi Róbertet, akikről anyagok kerülhetnek fel a csatornára. | Magyar: mesterséges intelligencia, lejárató anyagok, új honlap, Alföldi Róbert | Magyar Péter hosszan beszélt arról, hogy szerinte Rogán Antal magán titkosszolgálatot is üzemeltet. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/10/magyar-mesterseges-intelligencia-lejarato-anyagok-uj-honlap-alfoldi-robert | null | true | null | null | 24.hu |
"Az iskola vezetősége teljesen kiakadt, rémálom lesz egy öt éve jól működő, megszokott rendszert lecserélni" - írta egy budapesti középiskola igazgatóhelyettese az Origónak arról, hogy csütörtökön levelet kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumától: készüljenek egy új, elektronikus adminisztrációs rendszer bevezetésére.
Ilyen rendszereket már elég sok iskolában használnak, és nemcsak a tanárok. A legismertebb funkciójuk az e-napló, ahol a diákok és szüleik is követhetik a kapott jegyeket, a hiányzásokat, de sok minden másra is jók. A minisztérium leveléből az következik, hogy a felhasználók legnagyobb részének új programmal kell megismerkednie, az állam ugyanis mostantól az egységesítésre törekszik.
Csak sejthető, de egyértelműen nem derül ki, hogy a központi rendszert, amelyet mostantól minden közoktatási intézmény megkaphat, kötelező lesz-e használni, illetve más rendszerről erre áttérni. Annyi áll csak a Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár által aláírt levélben, hogy állami támogatást többé nem lehet kapni más programra, az újat pedig fokozatosan vezetik be.
Volt egyszer egy közbeszerzés
Ez utóbbi az a körülmény, amelytől a leginkább égnek áll az igazgatók haja. Ha a minisztérium a tanév során előírja az átállást - a központosítási törekvések fényében ez nem lenne meglepő -, akkor nemcsak ki kell dobniuk az eddig bevált, esetenként több százezer forintért beszerzett szoftverüket, de a tanév kellős közepén kell váltaniuk. Miközben a köznevelési törvény módosítása miatt egyébként is rengeteg a változás az iskolákban.
Az Emmi által egyelőre csak nyomatékosan ajánlott, Magiszter nevű rendszer egyike annak a négynek, amelyet még az előző kormány idején akkreditált a minisztérium jogelődje (a piacon vannak továbbiak is, de azok beszerzésére vagy bérlésére nem igényelhető állami támogatás). Gyártója a szegedi Infotec Kft., a szerződést azonban nem ezzel a céggel kötötte az állami tulajdonú Educatio Nonprofit Kft., hanem a Freesoft Nyrt., a Kventa Kft. és a Multiráció Kft. alkotta konzorciummal - az Infotec nyilván az ő beszállítójuk lesz.
Beszéltünk tankerületi vezetővel, aki szerint az egységesítés önmagában jó gondolat, mert a különböző rendszerek közötti adatáramlásban értelemszerűen adódhatnak problémák. Az azonban nem világos, miért nem volt verseny. A helyettes államtitkár levelében az áll, hogy az Educatio Kft. "közbeszerzési eljárás keretében" megvette a Magisztert, de a 2009-es közbeszerzés valójában az államigazgatásban használt különféle szoftverek beszerzésének keretmegállapodására szólt. Az egyik akkreditált rendszert gyártó vállalkozás ügyvezetője szerint a konkrét beszerzésre nem írtak ki nyílt tendert. Az üzletből kimaradók pedig most bezárhatják a boltot.
Tudomásunk szerint az iskolaigazgatók már csütörtökön értetlenkedő levelekkel kezdték bombázni a minisztériumot, egyebek mellett arról érdeklődve, mi indokolja az év közbeni bevezetést, és hogyan lesz képes egy cég kiszolgálni több tízezer potenciális felhasználót. Egyik forrásunk szerint magát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) is váratlanul érte a változás bejelentése, és több tankerület vezetője vállalhatatlannak és kommunikálhatatlannak nevezte az ügyet.
Mindenkinek vettek
Az egyik iskolavezető azt tartja aggasztónak, hogy egy központi szerveren futó programról van szó. "Ennek az a veszélye, hogy félévkor és év végén a nagyon megugró terhelés miatt összeomlik a rendszer. Ha meg lesz olyan szerver, ami ezt is kibírja, akkor az az év 80 százalékában szinte kihasználatlanul fog állni" - magyarázta, hozzátéve, a központi szervereken futó oktatási rendszerekkel eddig is sok probléma volt, a Könyvtárellátóé is gyakran napokig nem működik, időnként adatok is elvesznek belőle.
Noha becslések szerint az összes iskola legfeljebb 25-30 százaléka használhat jelenleg is valamilyen adminisztrációs szoftvert, az Educatio Kft. a jelek szerint azzal számol, hogy az idén mindannyian bevezetik ezt. 6600 előfizetést vásárolt ugyanis az idei évre, ez a szám nagyjából a teljes közoktatási intézményhálózatot lefedi. Még érdekesebb, hogy 600 fenntartói előfizetés is szerepel a csomagban, holott csak valamivel kevesebb mint 200 tankerület van az országban. A szerződés egyik pontja szerint ezek a mennyiségek legfeljebb 20 százalékkal csökkenthetők, de a fenntartói előfizetések száma akkor is majdnem háromszázzal több lenne a szükségesnél.
A szoftver egyéves használatáért bruttó 680 millió forintot (illetve a fent említett csökkentés esetén arányosan kevesebbet) fizet az állam. Ez darabonként 94 ezer forintos ár. A piacon léteznek rendszerek, amelyek egy évre már 40 ezerért elérhetők. Természetesen elképzelhető, hogy ezek nem tudnak annyit, a szerződés alapján ugyanis a Magiszternek elég sok funkcióra kell alkalmasnak lennie. Ezzel együtt az iskolavezetőket irritálja, hogy ennyi pénzt fordít erre az állam, miközben épp múlt szombaton jelentették be a fővárosi igazgatóknak, hogy a kisebb javításokra, beszerzésekre fordítható havi 50 ezres állami apanázs a felére csökken.
Szerda délután feltettük a kérdéseinket az Educatio Kft.-nek és a Kliknek, mindkét helyről jelezték, hogy dolgoznak a válaszon, de cikkünk megjelenéséig egyik sem érkezett meg. | E-intőt akar a kormány az iskolákban | Minden iskolában egységes elektronikus adminisztrációt akar bevezetni a kormány. Sok igazgató háborog, eddig több bejáratott programmal dolgoztak. Az átállásnak lennének előnyei, de az igazgatók nem értik, miért kell erre évente 700 milliót költeni. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20130829-egyseges-elektronikus-adminisztracios-rendszert-vett-a-kormany-az-iskolaknak.html | 2013-08-30 17:50:00 | true | null | null | Origo |
Nyolc helyet, és régióbeli kiemelt szerepünket is elvesztettük az idén a Transparency International korrupciós listáján. A szakértők szerint intézkedések nélkül további leszakadás indulhat el a térségbeli országoktól.
Hogy mérik? A korrupció-érzékelési indexet (CPI) különböző felmérések összesítésével készítik évente a TI megbízásából a Passaui Egyetemen. A CPI tehát a "felmérések felmérése", amely azt vizsgálja, hogy nemzetközi és helyi elemzők, üzletemberek milyen súlyosnak látják a korrupció problémáját az egyes országokban. Az összetett index 14-féle szempont alapján, nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat. Az alacsony pontszám jelentős, a magas csekély mértékű korrupcióra utal.
Magyarországot a tavalyinál valamivel korruptabbnak érzékelték a megkérdezett elemzők és üzletemberek: pontszámunk 5,3-ról 5,1-re esett vissza. Helyezésünk ennél jóval többet romlott, hiszen a 39. helyről a 47. helyre csúsztunk; az idén először, többek között Csehország is megelőzte hazánkat. A közép-európai régió volt szocialista országai közül még Észtország és Szlovénia végzett előttünk.
Bár az index értékének elmozdulása a módszertani hibahatár alatt van, a korrupciós trendek elemzése arra mutat, hogy Magyarország régióbeli pozíciója veszélybe kerülhet, amennyiben nem lesz hatékony fellépés a korrupció ellen.
A párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer a hazai korrupció melegágya. A jogalkalmazás gyengesége, a korrupciós esetekre kiszabott enyhe szankciók erősítik azt a feltételezést, hogy a korrupt magatartás, ügyintézés és üzletvitel nem kockázatos Magyarországon – mondta Alexa Noémi, a Transparency International magyar tagozatának elnöke. Hozzátette: a szoros személyi és kapcsolati hálókon keresztül megvalósított korrupt tranzakciók a gazdasági növekedés gátjává váltak.
A szakember szerint szükség lenne a kampányfinanszírozás újraszabályozására és a közbeszerzési rendszer radikális reformjára is. Ugyanakkor nem minden a jogalkotón múlik, emelte ki Alexa Noémi: Magyarországon gyenge a civilszféra és nagy a korrupció társadalmi elfogadottsága. Ennek letörésére társadalmi szemléletformálásra van szükség, melynek egyik eleme lehet, hogy egyes cégek, mint az integritás szigetei, vállalják a korrupciómentes működést, példát mutatva versenytársaik és a politikai elit számára.
Tőkét hoz a tisztaság
A korrupció visszaszorítása jelentősen elősegíti a gazdasági növekedést. A korrupció érzékelési index módszertanáért felelős Johann Graf Lambsdorff kutatásai azt bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol a CPI értéke 1 ponttal nőtt, a GDP 0,5 százalékával nőtt a külföldi tőkebeáramlás és 4 százalékkal az átlagjövedelem.
Nemzetközi vonatkozásban a 2008-as index a szegénység és a korrupció közötti végzetes kapcsolatra hívja fel a figyelmet. "A legszegényebb országokban a korrupció élet-halál kérdése lehet, amikor ivóvízhez, vagy orvosi ellátáshoz jutás forog kockán" - mondta Huguette Labelle, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet elnöke.
A lista élén az örök első Finnország 0,4 pontos visszaeséssel az ötödik helyre csúszott, míg 9,3 ponttal Svédország is felzárkózott a tavaly első Dánia és Új-Zéland mellé. Őket közvetlenül Szingapúr követi, 9,2 ponttal. A lista legvégén Szomália áll, 1 ponttal, az afrikai országot az 1,3 pontot elérő Irak és Mianmar nem sokkal előzi meg.
Jelentős javulást ért el Albánia, Ciprus, Grúzia, Mauritius, Nigéria, Omán, Katar, Dél-Korea, Tonga és Törökország. Ugyanakkor Bulgáriában, Burundiban és a Maldív-szigeteken komolyan romlott a korrupció-érzékelési mutató. Az index eredményei azt mutatják, hogy a legtehetősebb országok felügyeleti mechanizmusai is veszélyben vannak, hiszen jelentős visszaesést figyelhettünk meg 2007-hez képest Norvégiában és az Egyesült Királyságban. A gazdagabb európai országok visszaesése főként a külföldön kötött üzletek és a politikai finanszírozás körüli korrupciós jelenségeknek köszönhető. | Nőtt a korrupció Magyarországon | Nőtt a korrupció Magyarországon | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/ti080923/ | 2008-09-23 00:00:00 | true | null | null | Index |
Közvetlenül a Balaton partján, a tó egyik legfelkapottabb részén helyezkedik el az a több mint 10 ezer négyzetméteres ingatlan, amelyet az idén márciusban adott el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. A Tihanyi Yacht Clubot, valamint a mellette elterülő kikötőt is magába foglaló telket a HO-ME 2000 Kft. szerezte meg.
A vállalat vezetőjének, Nagy Györgynek a tájékoztatása szerint a vételár 1,63 milliárd forint volt,
ezt az árat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által felkért értékbecslő állapította meg.
Az ingatlant tehát ezúttal nem árverés útján értékesítették, Nagy György közlése szerint ugyanis az elmúlt években a többségi tulajdonában álló cég bérelte a területet az államtól, így „az érvényben levő szabályozások alapján” lehetősége nyílt a vásárlásra. (A bérlő egyébként 2017 óta a Peninsula Resort Zrt. nevű cég, ennek a vállalatnak 2018 januárjában lett többségi tulajdonosa a mostani vevő, a HO-ME 2000 Kft.)
Az üzletember azt is megjegyezte, hogy az elmúlt időszak felújításait saját erőből finanszírozta. Nem akar változtatni a jelenlegi profilon, azaz tervek szerint továbbra is kikötői, szállodai és vendéglátói tevékenységet folytatnak majd a területen.
Nagy György már a rendszerváltás óta ismert szereplője a hazai gazdasági életnek, ő volt például az 1990-ben alapított Wallis Holding tulajdonosa, a csoportot egészen 2000-ig vezérigazgatóként irányította.
A leggazdagabb magyarokat rangsoroló listán a 30. helyen áll 51,2 milliárd forintos becsült vagyonával, ráadásul Csányi Sándor egyik fontos üzlettársának számít. Erre utal az is, hogy a két üzletembernek közös vagyonkezelője is van, korábban pedig Nagy György éppen az OTP-vezérnek adta el a több tízmilliárd forintos árbevétellel rendelkező mezőgazdasági cégét.
Nagy György a Westbay befektető csoport vezetője, korábban tulajdonos volt a MET-ben is, 2021 áprilisa óta pedig az OTP igazgatóságának a tagja. | Eladta az állam a Tihanyi Yacht Clubot és a hozzá tartozó kikötőt is | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő idén márciusban 1,63 milliárd forintért eladta a Tihanyi Yacht Clubot, valamint a közvetlenül mellette elterülő kikötőt – értesült az rtl.hu. A vevő a harmincadik leggazdagabb magyarnak számító Nagy György cége, a HO-ME 2000. Kft. volt. Az üzletember a Vasas egyik tulajdonosa, az OTP igazgatóságának tagja, sokan pedig Csányi Sándor bankvezér egyik fontos gazdasági partnerének tartják. A telken továbbra is kikötői, szállodai és vendéglátói tevékenységet folytatnak majd. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/06/15/eladta-az-allam-a-tihanyi-yacht-clubot-es-a-helyi-kikotot | 2022-06-15 10:30:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Úgy tudjuk, az éjszaka császára anyagi kényszerből szabadult meg jól menő klubjainak egy részétől. A hírek arról szólnak, hogy V. László komoly likviditási problémákkal küzd, így informátoraink szerint nem volt más választása, mint hogy a hosszú évek alatt összevásárolt mulatóiból eladjon néhányat. A most eladott helyek egyike, amelyet korábban a rendőrség egyébként bezáratott, már működik is. Igaz, a Központi Nyomozó Főügyészség mindent megtesz azért, hogy V. László teljes vagyonát bűnügyi zár alá helyezze, de nincs könnyű dolguk, hiszen egy-egy szórakozóhely bonyolult, átláthatatlan tulajdonosi hálójában előfordul, hogy nem is szerepel a háttérben meghúzódó tulajdonos, V. László.
Ám nemcsak ez a változás történt az éjszakában, hanem az is, hogy kinevezték V. István, a korábbi mindenes vezető utódját. A férfiról nem tudni sokat, csak azt, hogy évekkel ezelőtt már dolgozott V. Lászlónak, de elváltak útjaik.
Mint megírtuk, a korrupciós ügy június 1-jén robbant ki, akkor pár nap leforgása alatt négy magas rangú rendőrt, Kalmár Tamást, Hopka Lajost, Gulyás Imrét és K. Attilát tartóztatták le, és velük együtt az addig érinthetetlennek hitt V. Lászlót is, első emberével, V. Istvánnal együtt. Az alapos gyanú szerint V. László azérti fizetett V. Istvánon keresztül a rendőröknek, hogy megvédjék a szórakozóhelyeit. | Túladott az éjszaka császára néhány munlatóhelyén | Budapest — Új tulajdonosok irányítanak több, korábban V. László érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyet, értesült róla a lapunk az előzetesben lévő üzletember környezetéből. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/tuladott-az-ejszaka-csaszara-nehany-munlatohelyen-2109533 | 2012-09-17 17:41:00 | true | null | null | Blikk |
Két nagyon izgalmas nemzetközi gázpiaci hír jelent meg egyetlen nap alatt. A legnagyobb szlovák gázvásárló, az SPP megállapodást írt alá azerbajdzsáni gáz egyelőre kisebb mennyiségű vásárlásáról - írta aReuters. Az eladó a Socar azeri cég lenne. Az osztrákOMVpedig azt jelentette be, hogy 230 millió eurót követelhet az orosz Gazpromtól, mert az korábban nem teljesített megfelelően, és az OMV hozzátette, ő norvég és LNG-s forrásokkal erősítene.
Látszólag ezekhez nekünk nincs sok közünk, és első ránézésre ezek nem az orosz gázipar pozíciójának javulásáról szóló hírek. Közben a piacon van egy olyan értelmezés, hogy semmi sem az, mint aminek látszik. A szlovák gázüzletben nem magyarok fújják a passzátszelet, ellentétben az olajjal, ahol a Mol-tulajdonú Slovnaft birtokolja a pozsonyi olajfinomítót. De mégis nagyon fontos ez a hír, leginkább azért, mert beleillik egy pár hete terjedő pletyka érvrendszerébe. Az energiapiaci híresztelés akkor arról szólt, hogy
bár Ukrajna és Oroszország a háború miatt aligha tudna megállapodni az év végén lejáró gázszállítások meghosszabbításáról, de azért mindenki keresi a megoldást.
Moszkva amúgy kijelentette, hogy a szomszédjával folytatott háború ellenére is hajlandó lenne folytatni a gázszállítást Ukrajnán keresztül, Kijev azonban nem hajlandó tárgyalásokat folytatni az orosz gázexport kiszolgálásáról.
A pletyka szerint erre a helyzetre az lehetne a megoldás, ha Ukrajna a jövőben úgy kapna pénzt a gázszállításért, hogy nem orosz gázt szállít, nem oroszokkal egyezkedik, hanem azerit. De továbbra is megmaradna Szlovákia ellátása a Testvériség gázvezetéken keresztül, vagyis valójában mégis Ukrajnán keresztül jöhetne a gáz.
Persze, ha így lenne, akkor utána jönnének a találgatások. Van-e olyan, hogy azeri szállítás orosz jóváhagyás nélkül? Ha Azerbajdzsán ad el gázt Szlovákiának, az valóban azeri föld alól kitermelt gázmolekula lesz, vagy egy úgynevezett földrajzi swappal, geográfiai alapon elcserélik a felek a gázt? Lehet-e olyan, hogy Azerbajdzsán több EU-s vevőt szolgál ki, de váratlanul Azerbajdzsán gázt kezd vásárolni Oroszországtól? Hát, majd meglátjuk.
A cikk szerint mindenesetre Szlovákia fontolóra veszi a hosszabb távú megállapodás lehetőségét a Socar azeri céggel. A hírek ma még hangsúlyozottan arról szólnak, hogy az nem Ukrajnán keresztül történne, Szlovákia vizsgálja, hogy mivel válthatja fel az eddigi beszállítási útvonalat, ha az orosz szállítás valóban leáll Ukrajnán keresztül.
"A keleti vezetéken keresztüli gázszállítás leállásának nagy kockázata miatt intézkedéseket teszünk annak érdekében, hogy ügyfeleink biztonságos gázellátását garantáljuk"
- mondta Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója.
Vagyis a szlovákok elvileg nem az ukrán vonalon szeretnének szállítani, hanem délről (Törökország, Bulgária, Szerbia, Magyarország útvonalon), de ezt a piac nem tartja reálisnak, mert valójában az a cső tele van, le vannak kötve a szállítási kapacitásai, itt nincs helye további szállításoknak. Emellett egy német-cseh útvonal is felmerült Szlovákia kiszolgálására. Ugyanakkor ezek drágák, és a szlovák cégvezető érveiben is előkerült az, amit a magyar politikusok és energiások szoktak mondani, vagyis az, hogy az alternatív útvonal költségei megugranak.
"Ha a vállalat elveszítené az orosz szállításokat, és a teljes szükséges mennyiséget más forrásból vásárolná, az legalább 140 millió euróval többe kerülne"
- mondta az SPP-főnök.
A másik ügyben, vagyis amikor az OMV látványosan összeveszett a Gazprommal, még nehezebben látszik, hogy miként segítené az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást. Ugyanakkor a piacon terjed egy olyan rosszindulatú vád, hogy az oroszok és az osztrákok még a hidegháborúból datálódó üzletei is olyanok, hogy sokszor mást mondanak a szájak és mást csinálnak a kezek.
A piac szereplői ezúttal arra emlékeztetnek, hogy amennyiben Ausztria azeri vagy kazah gázt szerez be az orosz helyett, akkor Ukrajnának nincs annyira oka lezárni a vezetékeit. Aztán, hogy azok a bizonyos molekulák végül honnan jönnek, nem biztos, hogy végül megtudjuk. | Azeri gázt vesz a legnagyobb szlovák gázvásárló, orosz-ukrán szempontból is lehet jelentősége | Ukrajna és Oroszország a háború miatt aligha tudna megállapodni az év végén lejáró gázszállítások meghosszabbításokról, de mindenki keresi a megoldást. Ennek lehet egy lépése a mostani szlovák–azeri üzlet. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/14/gaz-testveriseg-gazvezetek-szlovakia-orosz-ukran-gaztranzit | null | true | null | null | Telex |
Egy koszovói állampolgárságú férfi akarta elhagyni az országot november 21-én, csütörtök délután. A röszkei átkelő határrendészei azonban az ellenőrzés során megállapították, hogy az autóját az osztrák hatóságok keresik, így az szerepel a nemzetközi körözési rendszerben.
A mintegy 30 millió forint értékű, svéd honosságú Mercedes-Benz GLE 350-et a Szegedi Rendőrkapitányság nyomozói lefoglalták - írja a Police.hu.
A GLE-osztály legújabb, 2019 óta gyártásban lévő generációját többféle benzin-, dízel-, illetve hibridhajtással dobták piacra, néhány évvel ezelőtt a Vezessnél a dízelmotoron alapuló, négykerékhajtású hibridváltozatot próbálhatta ki. | 30 milliós Mercedesszel volt baj a magyar határon | Fennakadt a svéd rendszámos Mercedes a rostán, így az osztrák hatóságok által körözött SUV-t lefoglalták a rendőrök. | [
""
] | 0 | https://www.vezess.hu/hirek/2024/11/23/mercedes-benz-gle-350-roszke-hatar-ellenorzes-korozes-rendorseg | null | true | null | null | vezess.hu |
Időzíteni sem lehetett volna jobban a Civil EU-elnökség szeptember 12-13-án tartott budapesti vízügyi konferenciáját: a rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás szemléletesen igazolta, hogy Magyarország különösen kitett a klímaváltozás hatásainak. A EU Víz Ellenállóképességi Stratégia megvalósításáról szóló konferencia előadásai pedig nemcsak azt mutatták meg, hogy milyen kihívásokkal néz szembe a hazai vízügyi szektor, hanem azt is, hogy milyen mintaprojektek léteznek a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra.
Korábban megírtuk, hogy számos olyan téma kimaradt a magyar EU-elnökség hivatalos programjából, melyek hazánk és az Európa Unió jövője szempontjából rendkívüli fontosságúak. Ezért a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége (NTVÉSZ), valamint a Civilizáció Koalíció a magyar EU-elnökséggel párhuzamosan hét alkalomból álló rendezvény-sorozatot szervezett, melyen fontos és sürgős intézkedéseket követelő társadalmi ügyeket járnak körül.
Veszélyben Európa vízkészlete
Elsőként az európai vizek ellenálló képességét javításáról szóló konferenciára került sor. "Az éghajlatváltozás miatt Európa vízkészlete jelentős nyomás alatt áll, és az EU-nak sürgősen javítania kell ellenálló képességét, valamint fenntartható vízellátást kell biztosítania az emberek és a környezet számára" - olvasható a konferenciáról készült beszámolóban.
A konferenciára meghívott hazai és külföldi szakemberek látványos előadásokban tárták fel a problémákat, és mutatták be a lehetséges megoldásokat.
Caroline Whalley (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) előadásában szó esett arról, hogy bővíteni kell a természetalapú megoldások alkalmazását a vízvisszatartás fokozása és az intenzív esőzések lefolyásának lassítása érdekében, hogy az áradásokat mérsékeljük. Sara Johansson (Európai Környezetvédelmi Iroda) többek közt arról beszélt, hogy
Európa jelenleg a leggyorsabb ütemben felmelegedő kontinens,
s az extrém hőség, az aszály, az erdőtüzek és az áradások mértéke egyre romló tendenciát mutat; az EU törvényhozása és az adaptációs intézkedései viszont nem tudnak lépést tartani a felgyorsult folyamatokkal. Ezért a vízvédelmi célokat más jogszabályokba, például a mezőgazdasági és iparpolitikába is be kell építeni.
Helyet kell hagyni a víznek a tájban
Kun Zoltán, a Nagy Tavak elnöke a Wild Europe Foundation képviseletében hangsúlyozta az édesvízi élőhelyek helyreállításának feladatát. Kiemelte, hogy mivel Magyarországon az elmúlt évszázadokban a vizes élőhelyek 84%-a elpusztult, ezért bőven akadna terep természet helyreállítási projektekre.
Hazánkat különösen súlyosan érintik a klímaváltozásból adódó extrém vízhelyzetek:
az Alföldet az elsivatagosodás veszélyezteti, de a gyakran hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék ellenére sem sikerül a vízhiány problémáját kezelni.
A WWF Magyarország, Élő folyók program szakértője, Kajner Péter azt mutatta be, hogy a hazánkban tapasztalható vízügyi extrém helyzetekre (aszály, elsivatagosodás, árvíz) mi a közös megoldás: helyet kell hagyni a víznek a tájban. Ezt a WWF Tisza 21 programjával próbálják megvalósítani, melynek célja, hogy 2030-ig 150 ezer hektáron lehessen ártéri gazdálkodás folyni.
Simon Gergely vegyi anyag szakértő, a PAN (Pesticide Action Network) Europe munkatársa előadásában azt emelte ki, hogy az európai felszíni és felszín alatti vizek állapota még nagymértékben szennyezett. A PAN Europe 2024-es tanulmánya az ivóvizek 94%-ben mutatta ki az úgynevezett örök vegyületek jelenlétét, ami nem csak a vízi élővilágot veszélyezteti, hanem humán egészségügyi kockázatot is jelent.
Tóth Viktor (Balatoni Limnológiai Kutatóintézet) előadásából kiderült, hogy nagyon vékony jégen táncolnak a sekély tavak, köztük a Balaton is az egészséges (vagyis az embernek is megfelelő minőségű) állapot megőrzése szempontjából.
Konkrét kéréseket és követeléseket fogalmaztak meg
A konferencia szervezői szerint mind az EU-s, mind a hazai döntéshozóknak be kell látniuk, hogy egészséges ökoszisztéma nélkül nem lehet gazdasági értelemben versenyképes Európai Uniót építeni.
A konferencia résztvevői végül egy nyilatkozatban 29 pontból álló kérés- és követeléscsomagot fogalmaztak meg, melynek ezek a leglényegesebb gondolatai:
Figyelembe kell venni a tudományos eredményeket és a Kárpát-medencére vonatkozó klímaváltozási modelleket annak érdekében, hogy átalakítsák a jelenlegi, elavult vízgazdálkodási gyakorlatot, amely a vizek gyors elvezetését, sokszor pedig a patakok és csatornák túlkotrását, a vizes élőhelyek növényzetének kiirtását eredményezi.
Biztosítani kell a felszíni és felszín alatti vízkészleteket érintő projektek teljes átláthatóságának megvalósítását, és az édesvízkészleteket károsító projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektként való kijelölésének megtiltását.
Fel kell gyorsítani a Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának folyamatát a vizek jó állapotba hozása érdekében. Mindehhez biztosítani kell a megfelelő költségvetési forrásokat, jogszabályi változtatásokat, továbbá a környezet- és természetvédelmi valamint vízügyi intézményi és hatósági rendszer megerősítését.
A NTVÉSZ a következő években minden félévben jelentést készít majd arról, hogy az EU és Magyarország felé megfogalmazott, összesen 29 követelés teljesítése hogyan áll.
A Civil EU elnökség következő rendezvényére október 3-án és 4-én kerül sor, témája az erdők helyzete lesz. A nemzetközi konferencia részletes programja itt olvasható.
Bodnár Zsuzsa
Címlapkép: A Civil EU-elnökség 2024. szeptember 12-13-án tartott Víz Ellenállóképesség konferenciája | Vízellátási problémák és megoldások a Civil EU-elnökség konferenciáján | A résztvevők egy 29 pontos követeléscsomagot nyújtottak be az európai és hazai döntéshozóknak. Európa a leggyorsabb ütemben felmelegedő kontinens. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/10/04/vizellatasi-problemak-es-megoldasok-a-civil-eu-elnokseg-konferenciajan | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly szeptember végén a Közbeszerzések Tanácsa (KT) levelet küldött a felügyelete alatt működő Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KDB). Ebben közölte, hogy Margit körúti irodájából költözni készül, s ezért augusztusban szerződést kötött az Akadémia Park Kft.-vel a hűvösvölgyi A+ kategóriás Officium irodaház közel 3000 nm-nyi irodaterületének bérbevételére. (Az ingatlannak részét képezi egy nagyjából 400 nm-es tetőterasz is.) A bérleti szerződés értelmében a Közbeszerzések Tanácsa 13,5 eurót fizet egy négyzetméterért (áfa nélkül), így havonta hozzávetőleg nettó 12 millió forint értékben bérli az ingatlant.
A levél megírására azért volt szükség, mert a KT szerint a bérlemény sürgős átalakításra szorul, s így hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárást tervez lebonyolítani. Ilyen esetekben minden állami, önkormányzati és közigazgatási ajánlatkérő szerv köteles tájékoztatni a KDB-t, és indokolni ezen eljárás alkalmazását. A KT levelében azt is közölte, hogy az eljárás kedvezményezettje az APO konzorcium lesz, amelyet a bérbe adó cég, az Akadémia Park Kft. vezet.
A törvény szerint hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás olyankor alkalmazható, amikor a technikai, műszaki vagy szolgáltatói feladat megvalósítására kizárólag az előzményeket, körülményeket jól ismerő cég(ek) lehet(nek) alkalmas(ak). Tipikus példa erre, amikor a megrendelő egyedi modulokkal kívánja bővíteni informatikai rendszereit, és a korábbi műszaki, illetve szakmai jogok kizárólagossága merül fel; de gyakran alkalmazott eljárási mód ez a kiegészítő építési beruházásoknál is. A KT bérleményének felújításánál - amely egy vadonatúj irodahelyiség funkcionálisan nem specifikus belső átalakítása - ez viszont nehézkesen igazolható. Ajánlattételi felhívásában a KT mindenesetre arra hivatkozott, hogy a megrendelést "tárgyi beszerzés tekintetében, a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt, kizárólag egy szervezet, személy képes teljesíteni (az Akadémia Park Kft.)".
Kizárólag
A Transparency International (TI) budapesti irodája megvizsgálta az ügy dokumentációját, és álláspontjuk szerint "nincs olyan műszaki sajátosság, ami miatt kizárólag egy meghatározott szervezet teljesíthetne. A KT egy olyan kizárólagos jogra hivatkozott, melyet épp a KT és a vállalkozó (Bérbeadó) teremtett a bérleti szerződésben, így kerülve el a törvény szerinti versenyeztetést. Ez a Döntőbizottság korábbi határozatai alapján sem teremti meg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját." Túl sok értelme egyébként nincs elmerülni a műszaki és a művészi szempontok részleteiben - a KDB fő feladata elvileg épp az, hogy az ehhez hasonló kérdéses ügyekben eljárást indítson, és a vizsgálat után döntsön.
Esetünkben a KDB fellépése mellett szólt volna a szerződésben szereplő igen magas kivitelezési ár is: az átalakítás egésze nettó 300 millió forintba kerül, ami különösen a havi bérleti díjjal összevetve tűnhet túlzónak. De az ügy áttekintésre szorult volna azért is, mert a KDB elnöke feletti munkáltatói jogokat a tanács elnöke gyakorolja, a törvény pedig nem tér ki az ilyen kényes esetekre. Októberben írt válaszában a KDB hiánypótlást kért a KT-tól, ám jobbára formai hibákat hozott fel, és nem kifogásolta - s ily módon jóváhagyta - az eljárás módját.
Novemberben a TI budapesti irodája levelet írt a KT-nak, amelyben kérte annak elnökét, Gajdos Róbertet, hogy ő maga kezdeményezzen eljárást a KDB-nél - hiába. Pedig egy ilyen lépés a KDB életében nem nagy ritkaság: a legfrissebb, összehasonlításra alkalmas adatok szerint 2008-ban 1054 hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásról tájékoztatták ajánlattevők a KDB-t, a döntőbizottság pedig 134 esetben kezdeményezett hivatalból jogorvoslati eljárást. 2009-ben 1609 esetből 145 alkalommal, 2010-ben pedig 2082 esetből 156 alkalommal indították meg hivatalból az eljárást.
Miután a KT-tól nem kapott kielégítő választ, a TI levélben független, illetve kormányzati szervekhez fordult, ám - illetékesség hiányára hivatkozva - mind a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mind a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) továbbpasszolta az ügyet. Az Állami Számvevőszék is csak annyit válaszolt, hogy a TI bejelentését a "tervezési folyamatuk során figyelembe veszik". A TI nevében nyilatkozó Tausz Péter szerint az, hogy ezek a szervezetek sem szólították fel a KDB-t az eljárás megindítására, "jól mutatja azt az intézményrendszeri problémát, miszerint ezek a szervezetek nem látják el megfelelően a törvényben előírt feladatukat". A szerződést azóta aláírták, így elvileg nincs akadálya a kivitelezés megkezdésének.
A történethez tartozik, hogy még október elején lemondott pozíciójáról Kurucsai Margit, a KDB addigi elnöke: a KDB-nek október 4-én megküldött, a KT dokumentációjánák hiánypótlásáról szóló dokumentumot már nem ő, hanem helyettese, Bátorligeti Márta írta alá. Kurucsait nem sikerült elérnünk, de az általunk megkeresett közbeszerzési szakértők úgy tudják, hogy lemondása nincs közvetlen összefüggésben a bérlemény ügyével. (Az új közbeszerzési felügyeletről bővebben lásd Tiszta víz helyett című keretes írásunkat.) November elején Kurucsai helyét Kövesdi Zoltán szombathelyi ügyvéd foglalta el, aki öt évre kapta megbízatását és az azzal járó államtitkár-helyettesi besorolást. Kövesdi szeptember végéig a Közgép Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt. Miután az ingatlanpiacon otthonos forrásaink közül többen jelezték, hogy tudomásuk szerint a 2010-es kormányváltást követően KT-elnöknek kinevezett Gajdos Róbert (is) közeli kapcsolatot ápol a Közgép Zrt. elnökével, Nyerges Zsolttal, levélben megkérdeztük a KT elnökét, van-e ezeknek a híreszteléseknek valóságalapjuk. Gajdos Róbert válaszában így fogalmazott: "Rossz nyelvekkel nem foglalkozom, de az kétségtelen, hogy ismerem Nyerges Zsoltot, tekintve, hogy az egyetemen évfolyamtársak voltunk."
Cégmustra
A TI közleménye szerint "az átláthatatlanságot az is erősíti, hogy a bérbeadó Akadémia Park Kft. többségi tulajdonosa, a BP Property Gamma Kft. az ismeretlen tulajdonosi hátterű, luxemburgi székhelyű SCD Group magyarországi vállalata".
Az opten.hu adatbázisa alátámasztja a szervezet közleményét, de a cégjegyzék vonatkozó adatai azt a látszatot keltik, mintha az SCD Groupnak ezen túl nem lenne más magyarországi érdekeltsége. Pedig egy Magyarországon igen aktív ingatlanvállalkozásról van szó, csak épp a cégcsoport befektetéseinek döntő részét nem a luxemburgi vállalat, hanem egy Angliában bejegyzett kockázatkezelő cég tulajdonolja. (Az SCD Group korábbi balatoni ingatlanbefektetéseiről és elnökéről, Jászai Gellértről Újragondolt tervek című keretes írásunkban olvashat részleteket.)
Az SCD Group 2009 elején 6,85 milliárd forintért megszerezte azt a második kerületi 12,5 hektáros ingatlanegyüttest (korábban laktanya volt), ahol azóta a KT-nak új otthont adó irodaház is felépült. Noha korábban az ingatlan az állam, illetve a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában volt, a pályáztatást az önkormányzat folytatta le, és a tranzakció során maga a kerület is 5 százalékos részesedéshez jutott az - ingatlant kezelő céget tulajdonló - BP Property Gamma Kft.-ben. Mindez teljesen jogszerű volt, de azért levélben megkérdeztük Láng Zsolt polgármestert, nem tartja-e aggályosnak, hogy épp egy részben önkormányzati tulajdonban lévő cég a kedvezményezettje a KT által kezdeményezett hirdetmény nélküli eljárásnak. Kérdésünkre a polgármester - munkatársán keresztül - a KT decemberi állásfoglalására hivatkozott, amely alapján "a II. Kerületi Önkormányzat nem kívánja megkérdőjelezni az érintett hatóság eljárásának jogszerűségét".
Az SCD Groupot vezető Jászai Gellért üzleti múltja arra enged következtetni, hogy jó kapcsolatai vannak mindkét politikai térfélen. Mint arra az Újragondolt tervek című keretes írásunkban részletesen kitérünk, Jászai korábban jelentős üzleti tranzakciót bonyolított le az MSZP-közeliként ismert Leisztinger Tamással, míg az elmúlt évben a Nyerges Zsolt vezette Közgép Zrt.-vel került közeli üzleti kapcsolatba. Pécs vagyonkezelő cége, a Pécsi Holding Zrt. 2010 szeptemberében - 230 millió forint és további 500 millió forint későbbi tőkejuttatás ellenében - a Jászai vezette Manufaktúra-Befektető (M-B) Kft.-nek adta el a forráshiánnyal küzdő Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 49 százalékos részvényhányadát; így került Jászai a Zsolnay igazgatóságának élére. Az ingatlanbefektető egy évig üzemeltette a céget, és elvégezte az átvilágítását is, de az M-B összesen 5 millió forintot tett le előlegként, és egészen a 2011. márciusi határidőig nem tudta átutalni a 230 millió forintos vételárat. A helyzet végül a Közgép Zrt. segítségével oldódott meg: tavaly májusban a Nyerges Zsolt vezette építőcég megvásárolta az M-B-t, s ezzel átvette az irányítást a Zsolnay felett is. A Zsolnay igazgatóságának elnöke az a Németh Miklós lett, aki Nyerges Zsolt előtt vezette a Közgép Zrt.-t.
Újragondolt tervek
A 2000-es évek elején létrejött ingatlanbefektető cégcsoport alapítója és többségi tulajdonosa a 40 éves Jászai Gellért, aki 7-8 milliárd forintra becsült magánvagyonával az elmúlt években több, a 100 leggazdagabb magyart listázó kiadványba is bekerült. Az SCD Group először akkor keltett feltűnést az ingatlanpiacon, amikor hároméves munkát követően 2005-ben teljessé tette balatoni ingatlanportfólióját. A piacot ismerő forrásaink szerint igen jutányos áron, összesen 8,39 milliárd forintért vásárolták meg a Veszprém megyei önkormányzattól a Balatontourist Rt.-t, az ÁPV Rt.-től a Siotour Rt.-t, a Zala megyei önkormányzattól pedig a Zalatour Rt.-t. Ezzel a cégcsoport a legnagyobb egybefüggő Balaton-parti ingatlanportfólió tulajdonosa lett. Jászai 15 év alatt 100 milliárd forintnyi beruházást ígért a tó menti ingatlanokon, ám ezeknek a projekteknek csak az előkészítésére került sor.
2010 végén Jászai tárgyalásokba kezdett Leisztinger Tamással, az MSZP-közeliként ismert üzletemberrel a Hunguest Hotels Zrt. szállodalánc megvásárlásáról. A tervek között szerepelt, hogy a szállodaláncot és a balatoni portfóliót Jászai új cégébe, a Magyar Turisztikai Holding (MTH) Zrt.-be apportálják, ám végül "csak" egy részvénycsere-opciós megállapodás született. Piaci informátoraink szerint Jászai abban bízott, hogy jó kormányzati kapcsolatai révén az így létrejövő turisztikai ingatlanportfóliót valamilyen formában értékesíteni tudja majd az államnak, ám belátta, hogy az ingatlanbefektetési piac turisztikai ágazata, illetve az állam fizetőképessége jelenlegi állapotában ez kockázatos manőver lenne. Jászai Gellért a Narancs ezen értesülését szóvivője útján határozottan cáfolta.
Tavaly nyáron Jászaiék - nem közölt összegért - eladták a piaci források által nagyjából 30 milliárd forint értékűre becsült MTH Zrt.-t egy magyar befektetőkből álló (a pécsi illetőségű Nagy Gábor üzletember vezette) konzorciumnak, a Turisztikai Hungária Kft.-nek. Mint Jászai tavaly az index.hu-nak adott interjújában is elmondta, a vállalt fejlesztési kötelezettségek miatt az ingatlanegyüttest nagyjából 16 milliárd forintnak megfelelő, 60 milliós euróhitel terheli. Egyes piaci források a vevő mögött az OTP Bank valamelyik cégét sejtették, mások szerint viszont épp a portfólió hitelterhei riasztották el az üzlettől az ismert magyar ingatlanbefektetőket. Hogy pontosan mennyiért sikerült értékesíteni az MTH-t, arról a cégnél nem adtak tájékoztatást: piaci forrásaink 4-5 milliárdos haszonról beszéltek.
Az SCD Group és az OTP szoros kapcsolatára más jelek is utalnak: az SCD és az OTP közösen alapított lízingtársaságot, mielőtt az SCD üzletrészét 2006-ban az OTP kivásárolta. Tavaly nyáron - miután a parlament elfogadta a Rogán Antal által beterjesztett, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényt - Jászai bejelentette, hogy tőzsdére viszi a cégét. Megalapította az SCD Befektetési Alapkezelő Zrt.-t, amelynek tulajdonjogain a Jászai tulajdonában lévő Fortis Private Equity alapkezelő és az egykori OTP-vezérigazgató-helyettes, Lantos Csaba tulajdonában lévő Csemgando Kft. osztozik fele-fele arányban.
Jászai - mint azt az idézett index.hu-interjújában fejtegette - a balatoni portfólió eladása után vállalataival a főváros felé fordult. Az üzletember a cégein keresztül több irodaházként működő, illetve fejlesztés előtt álló belvárosi és budai ingatlan tulajdonosa: az édekeltségébe tartozó BP Downtown Kft. nyerte el az V. kerületi önkormányzatnak a déli Klotild-palotából, a Párisi udvarból és egy Szent István téri épületből álló ingatlanegyüttesének értékesítési pályázatát is. Az 5,6 milliárd forintos ügylet lezárását azonban egy lassan másfél éve húzódó per akadályozza.
Ha lehet hinni a menedzsment által közölt számnak, akkor a hűvösvölgyi Officium irodaház melletti ingatlanra tervezett, kereskedelmi és rekreációs célokat szolgáló Akadémia Park esetében a főváros történetének egyik legnagyobb ingatlanfejlesztési beruházására készülnek. A cég honlapja szerint költségeinek becsült összege tíz év alatt meghaladhatja a 200 millió eurót, ami mai árfolyamon nagyjából 58 milliárd forintnak felel meg. "Valószínűleg azért jelölnek meg ekkora, hatalmas összeget, mert ha ilyen nagyszabású, kereskedelmi szolgáltatásokra alapozó projekteket irányoznak elő, az sokszorosára emelheti a használt ingatlan értékét, s így sokkal jelentősebb banki hiteleket tudnak felvenni" - értelmezte ezt a kiugróan magas számot egy ingatlanpiaci forrásunk.
Tiszta víz helyett
Tavaly szeptembertől megváltozott a közbeszerzési eljárások felügyeletének rendszere, január 1. óta pedig teljesen új közbeszerzési törvény van érvényben Magyarországon.
Tavasszal még komoly lobbiharc dúlt annak érdekében, hogy a fő felügyeleti szerv, a Közbeszerzések Tanácsa az NFM fennhatósága alá kerüljön, amire végül nem került sor. A közbeszerzések piacán otthonosan mozgó informátoraink szerint valószínűleg azért nem, mert a fejlesztési minisztérium hatáskörén kívül eső lobbicsoportoknak sikerült ezt a törekvést megtorpedózniuk, de szempont lehetett az is, hogy egy NFM alá rendelt közbeszerzési felügyelet - melynek fennhatósága alá tartozik a jogorvoslati kérelmek elbírálásáért felelős Közbeszerzési Döntőbizottság - eleve a korrupciógyanú árnyékában kezdte volna működését. Ezzel együtt a KT átalakult: a mintegy száz főt tömörítő apparátust idén már Közbeszerzési Hatóságnak (KH) hívják, s ezen belül egy szűkebb, tízfős grémium, a tanács hozza a fontosabb döntéseket. Elődjéhez hasonlóan - jogállása szerint - a KH is az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely évente nagyjából 1500 milliárd forint közpénz elköltésének ellenőrzéséért felel.
A tízfős tanácsban - a korábbiakhoz hasonlóan - kormányzati befolyás érvényesül. Tagjai közé három miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke (Petykó Zoltán, Nyerges Zsolt régi üzlettársa, aki a kormányváltás előtt három évig vett részt a Közgép Zrt. felügyelőbizottsági munkájában) és a GVH elnöke, Juhász Miklós is delegált tagot. A kormányváltás óta a százfős apparátus közel fele cserélődött le, a korábban 19 fővel működő tanácsból pedig egyedül a Belügyminisztérium által delegált Szaló Péter tarthatta meg székét.
A törvény alkotói a kis- és középvállalkozásoknak igyekeztek kedvezni azzal, hogy a közösségi értékhatárt el nem érő ajánlatoknál lehetőséget adtak az ajánlatkérőnek, hogy megszabja az egyes pályázatban részt vevő cégek árbevételeinek maximumát. (Szakértő forrásaink ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy e kitétel ütközhet az uniós joggal, ráadásul a nagyobb cégek könnyen ki tudják cselezni ezt a kikötést kisebb vállalkozásaikon keresztül.) Újítás a szintén közösségi értékhatárt el nem érő pályázatok esetében alkalmazható "szabadon kialakítandó eljárás" típus, amely lehetőséget ad az ajánlatkérőnek, hogy - az alapelvek figyelembevételével - saját eljárási szabályokat alakítson ki. Ez, mint arra Tausz Péter rámutatott, "visszaélésekre adhat lehetőséget, és további bizonytalanságot okozhat az ajánlattevők számára".
A piac egyébként is bizonytalan. Az új közbeszerzési törvény ugyanis egy keretszabály, amelynek részleteit rendeletek határozzák meg, s a rendeleteknek köszönhetően a szabályozás még a január 1-jei érvénybe lépés előtti napokban is változott, méghozzá igen fontos pontokon. Így például csak december 22-én derült ki, hogy aki jogorvoslati eljárást kezdeményez a KDB-nél, horribilis igazgatási-szolgáltatási díjat köteles fizetni, amely a közbeszerzési eljárás becsült értékének egy százaléka; az uniós értékhatár alatti közbeszerzéseknél is legkevesebb 200 ezer forint, a határérték feletti, nagyobb pályázatoknál pedig elérheti akár a 25 millió forintot is. Ez komoly csapás azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyeket a törvény rugalmasabb szabályai egyébként támogatni igyekeznek. De az NFM azt a rendeletet is csak december 30-án hozta nyilvánosságra, amelynek értelmében - a közalapítványokon, illetve az 1000 főnél kisebb települések önkormányzatain kívül - minden ajánlatkérő 150 ezer forint hirdetmény-ellenőrzési díjat köteles befizetni a hatóságnak. Tausz szerint az új jogszabály eredményeként valószínűleg tovább csökken a közbeszerzések száma, pedig az már így is alig éri el az uniós átlag negyedét: 2010-ben 5,66 százalék volt a GDP-hez viszonyított szerződött közbeszerzési érték Magyarországon. Ennek egyik fő oka az, hogy nálunk bevett gyakorlat a játék az értékhatárokkal: a lehetséges ajánlatkérők inkább szétbontják a közbeszerzési igényeiket, hogy a nemzeti értékhatár alá kerüljenek - a törvény értelmében ugyanis ilyenkor nem kell közbeszerzési eljárást folytatni. | Felújítás, közbe' szerzés | Furcsa körülmények között bonyolította le közbeszerzési eljárását az ilyen eljárások jogszerűségének ellenőrzéséért felelős Közbeszerzések Tanácsa. A kedvezményezett fél, az egyik legaktívabb ingatlanbefektető cégcsoport környékén felbukkan a II. Kerületi Önkormányzat és a Közgép Zrt. is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/felujitas-kozbe-szerzes-78865 | 2012-02-23 14:31:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2008.09.14. 22:00
Csaknem három hónapos aktatologatás után elrendelte a nyomozást a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a 2006-os fővárosi útfelújítások ügyében, amely egy évvel ezelőtt robbant ki a városházán. Idén júniusban ismeretlen tettes ellen tett büntetőfeljelentést két fideszes fővárosi képviselő, György István, a fővárosi pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke, valamint Papcsák Ferenc, a pénzügyi és közbeszerzési bizottság alelnöke az állami támogatások körüli visszaélések miatt.
Az ellenzéki politikusok jogosulatlan gazdasági előnyszerzés bűntette megvalósulásának alapos gyanúja miatt a Központi Ügyészség Nyomozó Hivatalához (KÜNYH) fordultak, miután az önkormányzatnak kamatokkal együtt hétszázmillió forint állami támogatást kellett visszafizetnie, s több belső és külső vizsgálat is megállapította, hogy az elszámolás nem a valós értékek, hanem becsült adatok alapján történt, tucatnyi esetben pedig nem teljesült a műszaki tartalom. Az elindított nyomozásban vélhetőleg Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármestert is ki kell majd hallgatni, ugyanis a felújítási elszámolások egy részét maga a főpolgármester vagy az általa megbízott személy írta alá. Feltűnő, hogy az eddigi eljárásban féltucatnyi nyomozó hatóság foglalkozott az üggyel, amelytől mindenhol csak szabadulni akartak.
A botrány azután pattant ki, hogy a több mint 4,4 milliárd forintos pályázattal 126 útszakaszra elnyert támogatás elszámolásakor a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács ellenőrző és monitoringbizottsága 580 millió forint felhasználását találta szabálytalannak.
Az ezt megerősítő belső ellenőri jelentések, az igazságügyi szakértő és a Műegyetem vizsgálatát követően a főpolgármester azzal védekezett, hogy az útfelújítási program 96 százalékban teljesült, a visszafizetett pénz a költségvetés három százalékát sem éri el, a felújítást előkészítő hivatali munkatársak követtek el adminisztrációs hibákat, akik ellen fegyelmi eljárások is indultak. Az ellenzék által javasolt többpárti vizsgálóbizottság felállítását viszont a Fővárosi Közgyűlés balliberális többsége rendre leszavazta.
A KÜNYH-nél tett büntetőfeljelentés előbb a nyomozást most elrendelő ügyészséghez, majd a vám- és pénzügyőrség regionális nyomozó hivatalához került. A hetekig „fekvő” iratokat az eredeti feljelentéssel szemben a BRFK-hoz tette át a vám- és pénzügyőrség, csalás gyanújával. Határozatuk szerint „a feljelentésben arra utaltak, hogy olyan munkákat is kifizetett az önkormányzat, amelyet a szóban forgó vállalkozók nem végeztek el. Ez a cselekmény megalapozhatja a Btk. 318. paragrafusában meghatározott csalás bűncselekményének elkövetését, amelynek nyomozására a rendőrség rendelkezik hatáskörrel”. Sipos Jenő, a pénzügyőrség szóvivője közölte: „jogosulatlan gazdasági előny szerzése bűncselekmény elkövetési magatartásait a rendelkezésre álló adatok nem mutatták, ugyanakkor az Állami Számvevőszékhez fordultak, vizsgálatot kérve az elnyert támogatás ügyében”.
A csalási ügyet a BRFK viszont szinte azonnal az ORFK-hoz tette át, kizárását kérve, s a büntetőügy aktáit a hetekben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kapta meg. Ott szinte azonnal az ügyészséghez fordultak, ugyanis az egyik feljelentő, György István panaszt nyújtott be a vám- és pénzügyőrségi döntés ellen. Ebben kifejtette: „a fővárosi önkormányzat a központi költségvetésből jogszabály alapján igényelt pénzügyi támogatást, és ezt a jogszabály alapján nyújtott központi költségvetésből származó pénzügyi támogatást, illetőleg az ezzel járó gazdasági előnyt úgy szerezte meg, hogy evégett a pályázati dokumentációban valótlan tartalmú nyilatkozatot tett. Ugyanez igaz az elszámolásokra is, ahol megint csak nem a valós adatokkal számoltak el a pénzügyi források felhasználásról, hanem a pályázat benyújtásakor használt becsült, vagyis valótlan adatokkal”. A legfeltűnőbb eset a XVIII. kerületben történt, amikor egy útszakaszra kétszer, hamis adatokkal igényeltek támogatást. A dokumentumok alapján az ügyészség végül helyt adott a panasznak. | Demszky is érintett lehet | Csaknem három hónapos aktatologatás után elrendelte a nyomozást a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a 2006-os fővárosi útfelújítások ügyében, amely egy évvel ezelőtt robbant ki a városházán. Idén júniusban ismeretlen tettes ellen tett büntetőfeljelentést két fideszes fővárosi képviselő, György István, a fővárosi pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke, valamint Papcsák Ferenc, a pénzügyi és közbeszerzési bizottság alelnöke az állami támogatások körüli visszaélések miatt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/09/demszky-is-erintett-lehet | 2008-09-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Felnőtt tartalom!
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!
Figyelem! Ez a tartalom kiskorúakra káros elemeket is tartalmaz. Amennyiben azt szeretné, hogy az Ön környezetében a kiskorúak hasonló tartalmakhoz csak egyedi kód megadásával férjenek hozzá, kérjük, használjon szűrőprogramot. Szűrőprogram letöltése és további információk itt. | Munkahelyi laptopján is tárolt gyermekpornográf felvételeket egy volt állami vezető | Gyermekpornográf felvételeket találtak egy volt állami vezetőnél | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/hazai-kek-hirek/2024/11/laptop-gyermekpornograf-felvetel-vademeles | null | true | null | null | KEMMA |
A volt brit miniszterelnök a Channel 4-nek az amerikai választásokról szóló műsorában való szereplését arra használta ki, hogy a könyvét népszerűsítse, és ezért állítólag kitették a műsorból, legalábbis ezt mondta az egyik műsorvezető, Krishnan Guru-Murthy.
A csatorna híradósa, Guru-Murthy megkérte Johnsont, "tegye el" a könyvét, majd azt is mondta, hogy "elég legyen", miután a volt kormányfő kétszer is utalt az új könyvére, amit megpróbálta a kamerák elé tartani. A műsorvezető olcsónak nevezte a volt kormányfő cselekedeteit, mire Johnson visszavágott, mondván
Egyáltalán semmit nem tehetsz, hogy megállíts.
Később a panelbeszélgetés során Johnson elmondta, találkozott Donald Trump volt amerikai elnökkel és republikánus elnökjelölttel, miután júliusban merényletet kíséreltek meg ellene. "Ha esetleg elfelejtettem volna megemlíteni, az Unleashed című könyvemet népszerűsítettem, és beszélgettem vele Ukrajnáról" - mondta.
Egyetlen kérdésre sem válaszolt
Amikor arról kérdezték, Trumphoz hasonlóan cselekedne-e a politikai visszatérés tekintetében, Johnson azt mondta: "A válasz nyilvánvalóan az Unleashed című könyvben található, ahol teljes körűen tárgyaljuk ezt a témát".
A másik műsorvezető, Emily Maitlis viszont ezt mondta neki: "Nem fogjuk mindannyian elolvasni a könyvedet, úgyhogy csak azt mondd meg nekünk, akarsz-e politikai visszatérést... Valójában egyetlen kérdésre sem tudsz válaszolni".
Johnson így felelt: "Egyébként, Emily, egész este az összes kérdésedre válaszoltam. Jelenleg el vagyok foglalva az Unleashed című könyvem népszerűsítésével, amely minden jó könyvesboltban kapható". | Boris Johnsont kirakták a tévéből a viselkedése miatt | Boris Johnsont „kirúgták” a Channel 4 csatornának az amerikai választásokról szóló műsorából, mert a könyvét népszerűsítette. A volt brit miniszterelnök annak ellenére hozta fel újra és újra a memoárját, hogy megkérték, ne tegye. Az viszont nem egyértelmű, hogy távozása a műsorból tervezett volt, avagy idő előtt történt. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/boris-johnson-kidobtak-teve/yjbd117 | null | true | null | null | Blikk |
"Szeretettel küldöm ezt a videót Varga Mihálynak és Dr. Cser-Palkovics Andrásnak, akik szerint semmilyen munka és fideszes építkezés nem folyik a Római Camping területén" - üzente Szabó Tímea a Párbeszéd országgyűlési képviselője a III. kerületi Római Campingnél dolgozó munkagép elől. Szabó és pártja szerint "betonba akarják önteni a zöld területet", de a fenntartó Óbudai Egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke szerint sem egyetemi campus, sem más beépítés nem lesz.Szabó Tímea azért Varga Mihály pénzügyminisztert és Cser-Palkovics András Székesfehérvár kormánypárti polgármesterét szólította meg, mert Varga korábban, Cser-Palkovics pedig jelenleg a vezetője az Óbudai Egyetem alapítványi kuratóriumának. Ennek az alapítványnak adta át ingyen a kormány 2023-ban a III. kerületben található Római Camping 85 ezer négyzetméternyi zöld, ősfás, régészetileg kiemelten védett területét.A kerület országgyűlési képviselője, Szabó Tímea többször is foglalkozott a camping területével, a Párbeszéd még petíciót is indított a beépítés ellen. Szabó arról beszélt csütörtöki videójában, hogy korábban Cser-Palkovics és Varga is azt mondta neki: félelmei alaptalanok, építkezés a területen nincsen. "Na most látjuk itt az új kerítést, a felásott árkot a lefektetett kábelekkel, és ugye mi mutatja jobban a munkálatokat annál, hogy mögöttem dolgozik egy markoló" -hangzott el a videóban. Szerinte "bődületes" építkezés kezdődött."Az érintett területen sem az Óbudai Egyetem, sem annak fenntartója, a Rudolf Kalman Alapítvány nem kíván egyetemi campust építeni és a terület egyéb beépítésében sem gondolkodik.A cél a sport és szabadidős hasznosítás lehet" - közölte megkeresésünkre Cser-Palkovics András, az egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke. Arra a kérdésre, hogy milyen építkezések kezdődöttek a területen az elnök kifejtette, hogy az elmúlt 40-60 évben elmaradt karbantartási, javítási munkák zajlottak a megfelelő engedélyek birtokában. Ennek része "a teljes fölmérési munka, a fakataszter készítés, az aljnövényzet ritkítás (engedélyezett időszakban), hulladékmentesítés, életveszélyes épületek elbontása (tervek, engedély alapján, régészeti felügyelettel), kerítés bontás, építés (tervek, engedély alapján, régészeti felügyelettel), villanyszerelési munkák (engedély alapján) és a hidrológiai vizsgálat is" - írta.Terveik szerint hátra van még a feladatok közül a bontási és a területen talált egyéb hulladék elszállítása, egy régészeti radaros felmérés és faápolás is. "Az alapítvány a jó gazda gondosságával járt el, hiszen a terület bármilyen sport és szabadidős célú hasznosításához nélkülözhetetlen a terület biztonságossá tétele az emberi élet védelmében. Ez azonban semmilyen módon nem jelent beépítési szándékot" - fogalmazott Cser-Palkovics András. | Telex: Szabó Tímea gigaberuházástól félti a Római Campinget, de a fenntartó szerint szó sincs beépítésről | A cél a sport és szabadidős hasznosítás lehet – közölte a terület fenntartója, az Óbudai Egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/10/17/szabo-timea-romai-camping-beepites-obudai-egyetem-cser-palkovics-andras | 2024-10-17 16:07:10 | true | null | null | Telex |
Orbán Viktor kötcsei beszéde után várható volt, átalakul a kormányhoz és a Fideszhez kötődő médiagépezet. A Forbes.hu értesülései szerint az eddigi, centralizált kommunikációt egy diverzebb portfólió válthatja.
Információik szerint a Mandiner a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alá kerül, mint ahogy több más, meg nem nevezett médiatermék is az átalakítást követően. "Irányt vált a médiabirodalom. A Mediaworks több, kisebb, jobban irányítható részre szakad majd szét: lesz több, értelmiségi tartalom és új termékek, szélesebb spektrumon" - fogalmazott alap egyik forrása.
A Mandiner sorsa már csak azért sem volt kérdéses, mivel Szalai Zoltán lapigazgató egyben az MCC igazgatója is, az egyik rovatvezető-helyettes, Kohán Mátyás a NER káderképzőjének médiaiskolájában oktat. Az MCC élén egyébként az az Orbán Balázs áll, aki éppen a Mandiner egy videójában kezdett elmélkedni arról 1956 példájából kiindulva, hogy Magyarország nem védekezett volna egy esetleges orosz agresszióval szemben.
Meg kell nyerni a szakpolitikai vitákat
- mondta a miniszterelnök Kötcsén. A változás első lépéseként a miniszterelnök független újságírói kérdésekre is válaszolt Kötcsén, de a Mediaworks átalakítása is ebbe a tendenciába illeszkedik bele.
"Meg kell nyerni a szakpolitikai vitákat, de ezeket csak akkor lehet megnyerni, ha vannak szakpolitikai viták. Jelenleg nincsenek" - fogalmazott egy másik forrásunk, aki szintén a kötcsei beszéd eredményének látja a kormánypárti sajtótermékek átalakítását.
Itt az ellentámadás: a Nézőpont szerint a Fidesz vezet
Miután a 21 Kutatóközpont és a Publicus is enyhe Tisza előnyt mért a legfrissebb kutatásában, várható volt, hogy a kormányzati oldal közvélemény-kutatói is megszólalnak. Az eredmény borítékolható: Nézőpont Intézet szerint a Fidesz vezet, nem is kicsit.
Mint olvasható: változatlanok az erőviszonyok az egy hónappal megelőző eredményekhez képest a Nézőpont Intézet által az európai parlamenti vitát követő héten, október 14-17. között készített közvélemény-kutatás alapján. Különböző közvélemény-kutató intézetek különböző bázisokon publikálnak pártpreferencia-kutatási eredményeket, ezért a megszokottól eltérően a legvalószínűbb listás eredmény mellett a mások által bevett teljes felnőtt népesség és biztos szavazó pártválasztók bázisán is bemutatjuk az egyes pártok támogatottságát - írják.
A teljes felnőttkorú, egyben választókorú népességben 36 százalékos népszerűségnek örvend a Fidesz-KDNP. A Tisza Párt 25 százalékos, a Mi Hazánk Mozgalom 5 százalékos, a Demokratikus Koalíció pedig mindössze 3 százalékos szimpatizánsi körrel rendelkezik. Ez a bázis azonban nem feleltethető meg a választási versenyhelyzet arányainak, hiszen sem a választáson való részvétellel, sem pedig a rejtőzködő szavazókkal nem számol.
Hozzátették: a Nézőpont Intézet által használt legvalószínűbb listás eredmény minden, a választáson való részvételét biztosra ígérő válaszadót figyelembe vesz. Azon rejtőzködő szavazókat, akik valamilyen okból nem mondják meg pártpreferenciájukat, egyéb válaszaik alapján statisztikai módszerrel azonosítja be. A bevallott és beazonosított szavazók pártpreferenciája alapján a Fidesz-KDNP legvalószínűbb listás eredménye 46 százalék lenne, mely nagyjából az árvíz előtti (45 százalék) és alatti (47 százalék) támogatottságának felel meg. A Tisza Párt legvalószínűbb listás eredménye (35 százalék) tizenegy százalékponttal maradna el a kormánypártokétól, mely azonos az árvíz előtti eredményével. Az ellenzéki pártok közül ezen felül csak a Mi Hazánk Mozgalom (6 százalék) és a Demokratikus Koalíció (5 százalék) jutna be a parlamentbe.
Több közvélemény-kutató is a legvalószínűbb eredmény leírására használja a "biztos szavazó pártválasztók bázisát", azaz azok körében mérik össze a pártok támogatottságát, akik biztosra ígérik részvételüket a választáson és meg is neveznek egy pártot, akire szavaznának. Ezen a bázison a Fidesz-KDNP 49 százalékon áll, mögötte a Tisza Párt 34 százalékkal, a Mi Hazánk Mozgalom 5 százalékkal, s ezen modell alapján a Demokratikus Koalíció (3 százalék) pedig be sem jutna a parlamentbe. Ezen a bázison azonban nem veszik figyelembe azokat a választókat, akik részt vennének a választáson, de valamilyen oknál fogva nem mondják el pártpreferenciájukat, azaz rejtőzködnek.
A Publicus Intézet kutatását itt tudja megtekinteni.
( | Váratlant húzott a Fidesz - feldarabolja a médiáját | Médiaértesülések szerint átalakul a Fidesz médiája. Az eddig centralizált irányítást egy széttagoltabb, jobban irányítható rendszer váltja fel. | [
""
] | 0 | https://168.hu/itthon/orban-viktor-fidesz-mediabirodalom-282458 | null | true | null | null | 168 óra |
Feljelentés bábolnai privatizációs ügyben
A Központi Nyomozó Főügyészségen ismeretlen tettes ellen tett feljelentést Medgyasszay László országgyűlési képviselő és Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója szerdán a Bábolnáról leválasztott kerteskői gazdaság privatizációja ügyében, hivatali visszaélés gyanúja miatt. A feljelentést a főügyész vette át.
Medgyasszay László (Nemzeti Fórum) a helyszínen a privatizáció történetében példátlannak nevezte a Bábolnához tartozó kerteskői gazdaság megszerzésénél szerintük elkövetett hivatali visszaéléseket. Felháborítónak nevezte, hogy a gazdaság 200 millió forint értékűre becsült eszközeit mintegy 20 millió forintért értékesítette a vagyonkezelő.
Budai Gyula pedig úgy vélte, csakis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) felső vezetése utasítására dönthetett a privatizációs döntőbizottság a jogszabályokat megsértve a termőföld nyerteséről.
Medgyasszay László kifejtette: több mint fél éve vizsgálják a kerteskői gazdaság privatizációját, illetve az ezzel kapcsolatban általuk feltárt szabálytalanságokat. Azért kellett végül a főügyészséghez fordulniuk, mert a politikus úgy érezte, hogy már minden demokratikus eszközt kimerített annak érdekében, hogy kiderüljenek a részletek, hasztalanul. Példaként említette, hogy interpellált a kérdésben, és a mezőgazdasági bizottság többször is tárgyalta az ügyet. Ennek ellenére érdemi választ nem kaptak, így azt gyanítják, hogy az elkövetett visszaélések bűnügynek minősülhetnek - mondta.
Budai Gyula hozzátette: azt gyanítják, hogy a privatizációs döntő bizottság felsőbb utasításra döntött a nyertes konzorcium mellett. A 3 érvényes pályázatot benyújtó mindegyik ajánlattevő rendelkezett elővásárlási joggal, az egyik ráadásul a nyertesnél magasabb ajánlatot is tett, 215 millió forintot, a 192 millió forinttal szemben.
2008. április. 02. 12:46 MTI Gazdaság
Állami segedelem a bábolnai ménesbirtoknak
A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. 800 millió forint kamatmentes tulajdonosi kölcsönt kap a felszámolásba került Bábolna Mezőgazdasági Zrt. földhaszonbérletében lévő termőföldek kényszerhasznosításával kapcsolatos költségekre – derül ki egy kormányhatározatból.
2008. január. 23. 00:00 Cégvilág
Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.: felmentett ügyvezető.
Indoklás nélkül felmentette a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács első ülésén Rombauer Tamást, az 1,59 milliárd forint...
2008. március. 12. 00:00 Cégvilág
Bábolna: fizetésképtelenség.
Miután a Bábolna Zrt. | Gazdaság: Feljelentés bábolnai privatizációs ügyben | A Központi Nyomozó Főügyészségen ismeretlen tettes ellen tett feljelentést Medgyasszay László országgyűlési képviselő és Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója szerdán a Bábolnáról leválasztott kerteskői gazdaság privatizációja ügyében, hivatali visszaélés gyanúja miatt. A feljelentést a főügyész vette át. | null | 1 | http://hvg.hu/gazdasag.hazai/20090121_babolna_privatizacio_feljelentes.aspx | 2009-01-21 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Sokan megdöbbentek 2020 áprilisában, amikor a kormány úgy döntött, hogy egy tollvonással elveszi Gödtől a Samsung SDI akkumulátorgyár által termelt adókat - ekkor hozták ugyanis létre az ország első, ún. különleges gazdasági övezetét (kgö), aminek értelmében a vállalat nem a területileg illetékes város, hanem a megye, jelen esetben a Pest megyei önkormányzat felé adózik.
A döntést a járványügyi veszélyhelyzet idején hozták meg, amikor a miniszterelnöknek lehetősége volt rendeleti kormányzásra. Hivatalosan a negatív gazdasági következmények csökkentése, a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülése, a meglévők megőrzése vagy újak létesítése miatt határoztak a kgö létrehozása mellett. A nem hivatalos indoklás pedig az volt, hogy nem lehet, hogy egy ekkora gyár pénzeiből csak egy település gazdagodjon.
Utóbbira nézve voltak szakmai viták, hiszen tényleg előfordult, hogy egy-egy város kiemelkedett a többi közül, mert működött a területén gyár, miközben a kistérségen belüli, sokszor szomszédos települések szűkölködtek. De az indoklás mégis sántított, hiszen akkor miért nem döntött úgy a kormány, hogy minden hasonló nagyságú profitot termelő vállalat esetében kgö-ket hoz létre?
Éppen ezért mindenki érezte, hogy valójában politikai okok játszottak közre. Mint ismert, 2019-ben az ellenzéki összefogás képviselői adták a többséget és a polgármestert Gödön, így az általuk irányított városhoz került volna a folyamatosan bővülő vállalat adója. Logikus következtetés volt, hogy a kormány ezt nem akarta, vagyis saját magáénak gondolta a Samsung SDI-tól jövő pénzeket. Márpedig a megyei önkormányzatban akkor többségben voltak a fideszes politikusok.
Egy másik, általunk sokszor hallott vélemény szerint egész egyszerűen túl sokba - több százmilliárdokba - került a kormány számára, hogy a vállalat Magyarországon működjön, és ha már így alakult, akkor nem akarták engedni, hogy ne ők gazdálkodjanak az adóbevételek felett.
Kampányfinanszírozás 2022-ben
A gödi ellenzéki politikusok próbálkoztak visszacsinálni a kgö-t, még az Alkotmánybírósághoz is elmentek, de végül nem jártak sikerrel. 2021-ben a kormány létrehozott még egy kgö-t, ezúttal Dunaújvárosban, ahol hasonló volt helyzet, mint Gödön, ugyanis 2019-ben a jobbikos Pintér Tamás lett a polgármester. Ebben az esetben valójában a Fejér megyei Iváncsa és Rácalmás területén jött létre az újabb övezet, ami viszont igen hátrányosan érintette Dunaújvárost, ugyanis a megyei jogú városnak szerződése volt a két másik településsel, hogy a rácalmási Hankook-gyár, valamint az Iváncsára települt SK Innovation akkugyár által fizetett iparűzési adó 50 százaléka őket illeti meg. A 2024-es választásokat követően pedig Pakson hozott létre kgö-t a kormány az atomerőművet érintően.
A Pest megyei szisztéma úgy nézett ki, hogy az adóbevételeket különböző alapokba (útfenntartási és -fejlesztési, zöld-fenntarthatósági) fektette be az önkormányzat, ezekre a pénzekre pályázhattak például a környékbeli önkormányzatok. Így jött létre a civil alap is. 2021 októberében, épp három éve érkeztek a lapunkhoz az első információk, miszerint az alapot arra használják fel, hogy a több valódi civil tevékenységet folytató szervezeten túl fideszes kötődésű egyesületek, alapítványok is kapjanak támogatást.
Az első körben mintegy 400 millió forintot osztottak ki, így jutott forrásokhoz például a Közép-magyarországi Régióért Alapítvány, melyet a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda (korábban: Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda) egyik korábbi munkatársa vezetett, de a kétezres években tagja volt Dióssi Csaba fideszes dunakeszi polgármester is. A Dunakanyar Média Alapítvány 19 millió forintot kapott, hogy weboldalt fejlesszen. A szervezet kurátora egy nagymarosi kormánypárti jelölt volt ebben az időszakban.
A gyakorlatban a 2022-es április országgyűlési választásokat megelőzően derült ki, hogy mire mentek el ezek a pénzek: a 0627.hu a szomszédos választókerület országgyűlési képviselőjét, Rétvári Bencét propagálja azóta is. Tuzson Bence településein, így például Csömörön és Gödön is több fideszes lapot (Itt lakunk - Csömör, TüKörkép) terjesztettek, melyekben az akkori államtitkárt és a helyi fejlesztéseket felülreprezentáltan szerepeltették. Sőt, még egy korábbi DK-sokból álló csapat is kapott támogatásokat, hogy egy lejáratóoldalt működtessen.
Ezzel párhuzamosan több olyan rendezvényt is megtartottak Samsung-támogatásból, melyen a két képviselő a saját választókerületében megjelent, sőt, fővédnöknek volt feltüntetve. Ennek volt eklatáns példája a fóti Ismerős Arcok-koncert.
Ekkor még úgy tűnt, hogy egy egységes ellenzék fog felállni a Fidesszel szemben a 2022-es választáson. Ennek volt betudható a Samsung-pénzosztás is, ugyanis a képviselők mindent megpróbáltak, hogy az erőviszonyokat eltorzítsák. Márciusban, közvetlenül a választások előtt tartottak egy újabb kört, ahol mintegy 300 millió forintot kaptak szervezetek, köztük Fidesz-közeliek is.
Rétvári Bence nagy fölénnyel tudott nyerni a váci körzetben, ezért az ő esetében nehéz megállapítani, hogy mekkora jelentősége volt a Samsung-pénzekből való kampányolásnak. Azonban Tuzson Bence csak 3000 szavazattal nyerte a körzetét az ellenzéki jelölt Dorosz Dáviddal szemben, ami az egyik legszorosabb küzdelem volt országosan. Itt különösen nagy jelentősége lehetett annak, hogy a párt be tudta csatornázni a megyei pénzeket a kampányába.
Felépítették Kammerer Zoltánt
Az ellenzéken belüli feszültségek következtében az összefogás felbomlott, 2023 év elején Balogh Csaba korábbi gödi momentumos politikus pedig lemondott a polgármesteri tisztségről. Ekkor már lehetett hallani pletykákat arról, hogy a poszt ki lett nézve Kammerer Zoltán többszörös olimpiai bajnoknak, aki egy papíron Fidesztől független jelöltként tudna indulni.
Sőt, ezt megelőzően 2022 augusztusában, a pénzosztás újabb körében az általa vezetett Dunakanyar Kapuja Területfejlesztési Alapítvány 18 millió forintot kapott, hogy egy stratégiai vitaanyagot készítsen az önkormányzat számára. A szervezetben több Tuzsonhoz köthető személy, így Csabai Márk is feltűnt, aki egy esetben a párt választókerületi szóvivőjeként hivatkozott magára a gödi önkormányzati újságban.
Kammerer és Tuzson a korábbi sajtóbeszámolók tanúsága szerint remek kapcsolatot ápolt egymással, ezért is lehetett sejteni, hogy Kammerernek a tavaly májusi időközin való indítása mögött valójában a Fidesz áll. Logikus lépésnek tűnt, hogy függetlenként induljon, mert a párt helyi szervezete lenullázta magát azzal, hogy beengedte a Samsung SDI-t még 2019 előtt, amikor ők vezették a várost. Ez egyébként annyira nyilvánvaló volt, hogy Tuzson titkárnője telefonbeszélgetésben tudatta a helyi párttársaival, hogy megszünteti a gödi Fideszt.
Kammerert óriási fölénnyel meg is választották polgármesternek, így Göd visszakerült a kormánypárt fennhatósága alá. Az egykori olimpikon politikusi kvalitásait jól mutatja, hogy rögtön az első tévés interjújáról idegesen kivágtatott, amikor a riporter az akkumulátorgyárról kérdezte. Nem sokkal később az állomáson futott össze egy újságíróval, ekkor pedig egyszerűen fogta magát, felpattant a biciklire, majd eltekert.
Sokakban megfogalmazódott a gondolat, hogy Kammerer valójában csak egy bábpolgármester, akit a helyiek az ismertsége miatt megválasztottak, de valójában a Fidesz dirigál. Ezzel kapcsolatban konkrét értesüléseink is voltak, ugyanis Tuzson környezetéből érkeztek tanácsadók a hivatalba, hogy segítsék a munkáját.
Újabb választás, újabb pénzszórás
2023 májusában egy újabb pénzosztásra került sor, amikor mintegy 80 millió forintot kaptak a Fidesz-közeli szervezetek. Aztán a 2024-es önkormányzati választásokhoz közeledve újra beindult a gépezet és rövid időn belül több kört kiírtak: 2023 decemberében, 2024 márciusában és májusában is mentek több tízmillió forintok a fideszes körökbe, sőt, Kammererék kétszer kaptak nagyjából 20-20 millió forint támogatást különböző rendezvények megszervezésére.
A legutóbbi alkalommal azonban emelték a tétet: konkrétan a Dunakeszi polgármestere, Dióssi Csaba által vezetett fideszes csapat egyik jelölőszervezete, a Dunakeszi Odateszi Egyesület is kapott 20 millió forintot "komolyzenei kulturális rendezvény szervezésére, illetve helyi és székelyudvarhelyi fiatalok közötti kapcsolatteremtés lehetőségének biztosítása" címszó alatt.
Az utolsó körben egy korábbi helyi (gödi, dunakeszi) ellenzéki politikusok által vitt szervezet is kapott támogatást, akik megpróbálkoztak azzal, hogy a DK-hoz nagyon hasonló néven induljanak a választáson Dunakeszin, ezzel is összezavarva a választókat. Ez nem sikerült nekik, így végül egy baloldali kamupárt színeiben méretteték meg magukat és szerepeltek le csúfosan. Ebben az időszakban Kammerer Zoltán nyíltan mutatkozott velük és fideszes politikusokkal, például a választásokat megelőző polgármesteri beszámolója miatt rendezett eseményen.
A választás nem hozott sok meglepetést, Kammerer és csapata - ami valamiért a Kammererrel a Változásért Egyesület nevet viselte - abszolút többséget szerzett a képviselő-testületben. Dióssi Csabának is megvolt az oka az örömre, ugyanis a Fidesznek sikerült megőriznie egyenuralkodó szerepét Dunakeszin.
Fordított az ellenzék a megyében, elkaszálják a kgö-t
A gépezet hiba nélkül működött, de az önkormányzati választás mégis hozott egy meglepetést. Ugyanis az előzetes várakozásoknak megfelelően a Pest megyei közgyűlésben elvesztette a Fidesz a többségét: a Momentum, a DK és a Mi Hazánk politikusai együttesen többen vannak, mint a kormánypártiak. Ez új helyzetet teremtett, ugyanis a közgyűlés elnökének megválasztásához és a további pénzosztáshoz a Fidesznek szövetségesre volt szüksége.
Első körben mindenki a Fidesz szatelitszervezetének számontartott Mi Hazánk Mozgalomra gondolt, mint lehetséges partnerre, és a közelmúltig úgy tűnt, be is fog jönni ez a számítás. Ugyanis a szélsőjobboldali képviselők megszavazták a közgyűlés élére a fideszes Szabó Istvánt, illetve több elnöki és alelnöki pozíciót is kaptak a bizottságokban.
A múlt ciklus utolsó ülésére be volt készítve egy újabb kör Samsung-támogatás a tárba, melyből Kammerer köre ismét gazdagodhatott volna, de ez végül kormánypárti képviselők távolmaradása és ellenzékiek határozott helyzetfelismerése miatt elmaradt.
Aztán váratlan fordulat jött: már az új ciklusban is felterjesztették a szervezeteket támogatásra, azonban a vonatkozó bizottság nem fogadta el ezek támogatását, vagyis a DK-s, momentumos és mi hazánkos képviselők leszavazták őket. Sőt, a Momentum előterjesztése nyomán előbb a témát tárgyaló bizottságokban, később pedig a közgyűlésben is megszavazták, hogy a Samsung SDI adója egy százalékról (kb. 7 milliárd forint) emelkedjen két százalékra (kb. 13-14 milliárd).
Ezeket olyan komoly sikereknek könyvelhette el az ellenzék, amelyekre sokáig nem volt példa, hiszen eddig mindenről a Fidesz döntött a megyében. De biztosak lehettünk abban, hogy ez nem marad válasz nélkül, ugyanis az egész civil pályázati rendszert úgy alakították ki, hogy a Tuzson körzetéhez tartozó települések (Dunakeszi, Fót, Veresegyház, Erdőkertes, Csomád stb.) és az oda bejegyzett szervezetek kapjanak pénzeket (Vác és Sződliget például nem pályázhat, hiába közvetlenül érintett a beruházással, hiszen a két településen keresztül épül a vállalat víziközmű-hálózata, de mindkettőnek ellenzéki polgármestere van), melyek egy részét politikai célokra lehet majd fordítani.
A hivatali forrásaink szerint az egész szisztéma mögött a miniszter áll, ő volt élet és halál ura arra nézve, hogy kinek kell kapnia támogatást mindenképpen, és ezt az ellenzékiek is kész tényként kezelték.
Egy nyár végi becslés szerint összesen mintegy félmilliárd forintnyi pénz ütötte ezen szervezetek markát.
A közgyűlésben történt fordulatot megelőzően voltak arról pletykák, hogy amennyiben rosszul alakulnak a dolgok a Fidesz számára, akkor egyszerűen megszüntetik a kgö-t, és minden visszaszáll Gödre, amit már a párt irányít. Sőt, miután leszavazták a támogatásokat és megszavazták az adóemelést, arról jutott el hozzánk információ, hogy már készül a rendelet.
Nem is kellett sokat várni, Kammerer a minap Tuzsonnal közösen bejelentette, hogy "mivel hamarosan lezárul a Samsung bővítése, ezért már nem indokolt a kgö", és kezdeményezi annak megszüntetését, amit a miniszter támogat. Így hamarosan visszakerülhetnek az adóbevételek is a városhoz, aminek az ellenzék részben örülhet, hiszen a gödiek azért küzdöttek, hogy megszűnjön a számukra igazságtalan és sokáig példa nélküli helyzet.
Az már biztos, hogy a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által kedd éjfél körül benyújtott "Egyes adótörvények módosításáról" szóló javaslat rendezni látszik az adóztatásra vonatkozó szabályokat arra az esetre nézve, ha megszűnik a kgö (29. oldal): ennek értelmében a Samsung SDI 2024. december 31-ig adózna a megyének, 2025. január 1-sejétől viszont már Gödnek.
Érdemes megemlíteni, hogy amíg Tuzsonék a Samsungtól kapott pénzeket pártpolitikára fordították, addig a gyár folyamatosan szennyezte a környezetet, egy darabig engedély nélkül működött, a zaj-, a por- és a fényszennyezés pedig a mai napig a környéken élők mindennapjait keseríti meg. | A Pest megyei nagy pénzrablás története | Az ország első különleges gazdasági övezete Gödön jött létre mintegy négy évvel ezelőtt, hogy ne az ellenzéki vezetés gazdálkodjon a Samsung SDI akkumulátorgyár adóbevételeivel. Az elmúlt időszakban két választást és egy időközit megelőzően jutottak pénzekhez fideszes körök ebből a pénzből, hogy pártpolitikát csináljanak. Miután a Fidesz elvesztette többségét a források kiosztásáról döntő Pest megyei közgyűlésben, megszüntethetik az övezetet, így a bevételek visszaszállhatnak az újabban a párt fennhatósága alá került városhoz. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-pest-megyei-nagy-penzrablas-tortenete-272133 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A német Handelsblatt részleteket közöl abból a 2011 júniusában készült revizori jelentésből, amely az Ergo-csoporthoz tartozó Hamburg-Mannheimer biztosító (HMI) 2007-es, a budapesti Gellért fürdőben rendezett szexpartijáról szól. A cég Budapesten rendezett bulit a legjobban teljesítő értékesítőinek, amelyen legalább húsz prostituált is megjelent. A revizorok 300 gigabájt adatot dolgoztak fel, több tízezer e-mailt elemeztek és csaknem száz embert kérdeztek meg a történtekről.
A cég vezetése 2006 végén döntött arról, hogy igazán emlékezetes bulit rendez legalább száz embernek. A Party Total című rendezvény előkészületeként a cég néhány illetékese Budapestre utazott terepszemlére. Itt találkoztak a partit megszervező EMEC nevű ügynökség vezetőjével. A revizori jelentés szerint a biztosító egyik vezetője Budapesten találkozott korábbi barátnőjével is. Ő jól ismerte egy szabadtéri szórakozóhely tulajdonosát, akinek jó kapcsolatai voltak a budapesti prostitúció világában, olvasható a jelentésben.
A szervezők a parti bevezetőjeként a 100 meghívott vendéget a Dunán hajóztatták, amely mellett egy kisebb motorcsónak haladt el, amelyen félmeztelen nők a "We love HMI" molinót tartották. A Gellért fürdőben a biztosítótársaság akkori vezetője a buli elején bejelentette: itt olyan nők vannak, akikkel beszélgetni kell és olyanok is, akikkel viszont egyáltalán nem szükséges beszélgetni.
A lap korábban megírta: a bulin részt vevő nők különböző színű karszalagokat viseltek, egy részükről mindenki tudta, hogy prostituáltak. A termálfürdőben lefüggönyözött ágyakat is felállítottak, így aki akart, bebújhatott velük a függönyök mögé. A nők minden ilyen alkalom után kaptak egy pecsétet a karjukra, és ahogy az egyik szemtanú elmondta, volt olyan nő, akinek a parti végén egy tucat pecsét volt a karján. A revizori jelentés idéz egy takarítót is, aki a buli végén arra panaszkodott, hogy használt óvszereket kellett összeszednie.
A résztvevők ellátásáért egy ismert tévés szakács, Stefan Marquard volt felelős, aki egy másik kollégájával közösen egy catering-céget is vezet. A szakácsoknak titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk. Egyikük később úgy nyilatkozott: fogalmuk sem volt arról, hogy a teljesen hagyományos módon induló parti mivé alakul Budapesten.
A buli másnapján egy étterembe mentek a meghívottak, ahol egy ismert hegedűs is fellépett, olvasható a revizori jelentésben. A hegedűs az egyik szervező szerint az akkori budapesti rendőrfőkapitány sógora volt. Ő intézte el, hogy a Gellértben a záróórát éjfélről hajnali négyig hosszabbítsák meg. 20-30 résztvevő ezután még egy diszkóba is elment, amelyet egy szemtanú bordélynak írt le. Itt ugyan elvileg mindenki saját költségére szórakozott, de egy tanú úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg itt is a biztosítótársaság fizette a számlát.
A revizorokat egyébként elsősorban az érdekelte, hogyan könyvelte el a biztosító a prostituáltakra fordított vállalati költségeket. Az összesen 83 ezer euróba (mai árfolyamon kb 23 millió forint) kerülő parti költségvetéséből például érdekes módon 4176 eurót utaltak át egy budapesti ügynökségnek, amely a revizorok szerint egy egyébként ingyenes ajánlat teljesítésén túl semmilyen egyéb szolgáltatást nem végzett. Érdekes az is, hogy a Budapestre szóló repülőjegyeket duplán fizették meg (36 ezer euró), de 20 személy esetén túlságosan magas összeg is szerepel a számlán.
A lap megjegyzi, hogy ugyanez a biztosító már a hetvenes évek második felében is rendezett "vezetői szemináriumot" prostituáltak részvételével, amikor a nőkre fordított költségeket helikopteres sétarepülésként könyvelték el, egy másik esetben pedig a nagymértékű pezsgőfogyasztás helyett a számlán 600-700 üveg kólát tüntettek fel. | A rendőrfőkapitány sógora is segített a gellértes szexpartiban? | A rendőrfőkapitány sógora is segített a gellértes szexpartiban? - A revizori jelentés szerint egy hegedűs is fellépett, ő intézte el a záróra meghosszabbítását. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/08/15/a_rendorfokapitany_sogora_is_segitett_a_gellertes_szexpartiban/ | 2012-08-15 09:02:20 | true | null | null | Index |
Az iráni parlament szakbizottsága kivizsgálja, érintett-e Mahmúd Ahmadinezsád az ország kedélyét borzoló óriási mértékű sikkasztási ügyben - számol be a CNN amerikai hírtelevízió internetes oldala.
Az írás szerint a keményvonalas képviselők levelet küldtek az iráni legfőbb vezetőtőnek, Hamenei ajatollahnak, melyben kifejezetten kérték, hogy az elnököt is vonják be a vizsgálatokba. Ez egy újabb mozzanata az iszlamisták azon követelésének, hogy az elnökhöz kapcsolják a hét bankot érintő, mintegy 2,5 milliárd dolláros sikkasztását.
Ahmadinezsád hevesen visszautasította a vádakat. "A kormánynak nem volt szerepe az ügyben, és a bankrendszer maga fedezte fel a csalást" mondta az iráni elnök egy keddi interjúban.
Egy teheráni gazdasági elemző szerint azonban a csalás mérete és természete miatt elképzelhető, hogy magas szinten is vannak érintettjei a botránynak. Egy a CNN-nek nyilatkozó másik közgazdász arra emlékeztet, hogy az ügy egyik gyanúsítottja az iráni elnök főtanácsadója, Eszfandiar Rahim Mashajéval. Keményvonalas iszlamisták már régóta szorgalmazták a tanácsadó elbocsátását, de a köztük lévő családi kötelékek miatt Ahmadinezsád végül a helyén hagyta. A férfi gyakran ütött meg békülékeny hangot Izrael és az Egyesült Államok felé, ráadásul - amivel szintén kivívta a keményvonalasok ellenérzéseit - olyan lépésekre szánta magát, mint kézfogás nőkkel.
A bűncselekményben hét bank érintett, köztük a Bank Melli, amely a legnagyobb pénzintézet az iszlám világban. Egyes források szerint a bank elnöke már el is hagyta az országot.
Több parlamenti képviselő arra szólította fel Hamenei ajatollahot, hogy "vágassa le" az ügyben érintettek kezeit. Hamenei korábban maga is kritikával illette a kormányt, mert nem tudta megakadályozni az iszlamista rezsim történetének legnagyobb banki csalását. A botrány a folyamatos inflációval és magas munkanélküliséggel küzdő irániakat is megdöbbentette. | Ahmadinezsádig érhet az iráni bankbotrány a CNN szerint | Az államfő, Mahmúd Ahmadinezsád esetleges érintettségét is vizsgálná az ország történelmének eddigi legnagyobb bankbotrányában az iráni parlament. Az elnök visszautasítja, hogy a kormányzatból bárkinek köze lenne a 2,5 milliárd dolláros sikkasztáshoz. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/10/cnn-ahmadinezsadig-erhet-az-irani-bankbotrany | 2011-10-06 13:23:00 | true | null | null | Origo |
Nem adhatnak ki többé parkolási igazolványhoz szükséges igazolást a háziorvosok. Az erről szóló rendeletmódosítás állítólag csak az első lépése a rokkantkártyás csalások kiküszöbölésének, és már készül az új rendelet, amelynek az alapján felelősségre is lehet vonni a trükközőket. A probléma nem új, a kormányzat is több éve tudja, mi lehet a megoldás.
Megkezdte a kormány a mozgáskorlátozott-parkolási igazolványok (az úgynevezett rokkantkártyák) kiadását szigorítását. Első lépésként egy június végén hozott és már hatályba is lépett kormányrendelet - egyéb rendelkezések mellett - megszüntette azt a lehetőséget, hogy a háziorvosok állítsák ki a rokkantkártyához szükséges orvosi szakvéleményt.
Az [origo] figyelmét egy orvos hívta fel a jogszabályra, miután Paller Judit országos tisztifőorvos körlevélben tájékoztatta a háziorvosokat a változásokról: az orvosi szakvéleményt a jövőben csak a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (korábban ORSZI) orvosi bizottságai adhatnak ki. A már kiállított igazolványok ugyanakkor az érvényességi idejük lejártáig használhatók maradnak, és december 31-ig fel lehet használni a már kiadott igazolásokat is.
Szakály József, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) irodavezetője az [origo]-nak azt mondta: a június végi kormányrendeletben szereplő változás csak az első lépése a szigorításnak (a rendelet legfőképpen a mozgáskorlátozottak autóvásárlási és átalakítási támogatásait alakítja át). Az irodavezető úgy tudja: már készül az új rendelet, amely egyrészt rendezné a parkolási igazolványra jogosultak körét, másrészt lehetőséget adna a visszaélők elleni fellépésre is.
A parkolási igazolványokról szóló, 2003-as rendelet szerint eddig bizonyos esetekben nem kellett szakorvoshoz fordulni, a háziorvos is kiadhatta az úgynevezett hétpontos igazolást, amelyen az orvos a páciens járását és a teherbírását, illetve azt értékelte, hogy képes-e a beteg a tömegközlekedési járművek használatára (mindhárom kategóriát nullától három pontig értékelték, ha valaki legalább hét pontot kapott, megkaphatta a rokkantkártyát).
A szabály hozzájárult ahhoz, hogy gyakorlatilag mindenki szerezhetett parkolási igazolványt aki akart, hivatkozva akár saját betegségére, akár hozzátartozójáéra. Korábban az [origo] által megkérdezett orvosok közül többen is elismerték: valószínűleg az indokoltnál több igazolást állítanak ki, például olyan személy nevére is, akiről tudják, hogy soha nem mozdul ki a lakásából.
Az orvosok erről korábban azt mondták: nem tehettek mást, hiszen az autósok bármikor átmehettek egy másik orvoshoz, aki megadta a szükséges hét pontot. Szakály József ugyanakkor olyan esetről is tud, amikor valaki feljelentette a háziorvost, amiért az nem adott neki hétpontos igazolást. Az orvost végül ötezer forintos bírsággal sújtották.
A probléma nem új, a mozgáskorlátozottakat képviselő szervezetek évek óta sérelmezik, hogy sokan visszaélnek az igazolványokkal, kihasználva az ingyenes parkolás lehetőségét. Kondorosi Ferenc korábbi kormánybiztos az [origo]-nak már 2008 elején is azt mondta: át kell gondolni, hogy jó helyen van-e az igazolások kiadásának joga a háziorvosoknál (2008-as cikkünket itt olvashatja).
A fővárosi önkormányzat cége, a Parking Kft. év elején felmérte, hogy hányan és milyen autókon használják a rokkantkártyákat. Kiderült, hogy Budapest bizonyos részein, különösen a Teréz krt.-Andrássy út-Bajcsy-Zsilinszky út környékén a fizetős parkolóhelyek 26 százalékán mozgáskorlátozott-igazolványt használó járművek álltak. Ezeknek a járműveknek a 43,3 százaléka a Parking becslése szerint tízmillió forintnál értékesebb volt. | A háziorvosoknál indul a háború a rokkantkártyás csalók ellen | Nem adhatnak ki többé parkolási igazolványhoz szükséges igazolást a háziorvosok. Az erről szóló rendeletmódosítás állítólag csak az első lépése a rokkantkártyás csalások kiküszöbölésének, és már készül az új rendelet, amelynek az alapján felelősségre is lehet vonni a trükközőket. A probléma nem új, a kormányzat is több éve tudja, mi lehet a megoldás. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/07/szigorodik-a-mozgaskorlatozott-parkolasi-igazolvanyok-kiadasa | 2011-07-15 14:55:00 | true | null | null | Origo |
A Demokratikus Koalíció szerint egy "újabb koncepciós vád bukott meg" a Molnár Gyula ügyében hozott felmentő ítélettel, és ezért Polt Péter legfőbb ügyésznek távoznia kell. A Fidesz úgy reagált: még a korábbi legfőbb ügyész, Kovács Tamás ideje alatt indult a nyomozás.
A Fővárosi Törvényszék kedden bűncselekmény hiányában felmentette Molnár Gyulát, Újbuda volt szocialista polgármesterét és Lakos Imrét, a kerület egykori szabad demokrata alpolgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
A DK alelnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében üdvözölte a bíróság ítéletét, de "a sorozatosan bukott koncepciós vádak miatt" szerintük Polt Péter legfőbb ügyésznek távoznia kell.
Molnár Csaba azt írta: a keddi elsőfokú bírósági ítélettel "újabb koncepciós vád bukott meg", a XI. kerületi Kopaszi-gátnál nem történt bűncselekmény, ahogyan ez eddig sem volt kétséges, Molnár Gyula és Lakos Imre ártatlan. "A Polt Péter vezette ügyészség azonban kiszolgálta Orbán Viktor hitvány politikai érdekeit, és a 2010-es kampány hajrájában meggyanúsította Újbuda sikeres MSZP-s polgármesterét és SZDSZ-es helyettesét" – tette hozzá.
Erre reagálva Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MTI-nek küldött közleményében tudatta: Molnár Gyula szocialista politikus ellen korrupció gyanúja miatt a nyomozás még az MSZP-SZDSZ kormány idején, "az általuk megszavazott Kovács Tamás legfőbb ügyész irányítása alatt indult", hasonlóan egyébként Zuschlag János, Hunvald György, Hagyó Miklós és a sukorói telekcsere ügyéhez.
"A bíróság elsőfokú ítéletét arra használni, hogy megpróbálják elfeledtetni azt a tényt, hogy kormányzásuk idején a korrupciós ügyek sokasága már az általuk is megszavazott legfőbb ügyésznek is szemet szúrt, több mint visszatetsző" – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte a DK "Polt Péterre kenné saját bűnét". | Belföld: Újabb 'koncepciós vád' bukott meg | A Demokratikus Koalíció szerint egy újabb koncepciós vád bukott meg a Molnár Gyula ügyében hozott felmentő ítélettel, és ezért Polt Péter legfőbb ügyésznek távoznia kell. A Fidesz úgy reagált: még a korábbi legfőbb ügyész, Kovács Tamás ideje alatt indult a nyomozás. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ujabb__koncepcios_vad__bukott_meg-1330091 | 2012-09-04 18:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi indítványát 275 igen szavazattal, 26 ellenében, 11 tartózkodással fogadta el a Ház; a kormánypártok mellett azt a Jobbik is támogatta, az MSZP képviselői nemmel szavaztak, az LMP politikusai tartózkodtak.
A módosítás alapján két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki társadalombiztosítási ellátás, illetve az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja és ezzel kárt okoz. Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.
Az indoklás szerint ezzel a társadalombiztosítás és a szociális ellátások rendszerének kijátszásától óvnák a büdzsét, lehetővé téve a szankcionálást akkor is, ha az okozott vagyoni kár nem éri el a költségvetési csalás megállapításához szükséges - kétszázezer forintos - bűncselekményi értékhatárt. Az alapesetben ugyancsak két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó költségvetési csalás büntetési tétele különösen jelentős vagyoni kár esetén öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet. | Itthon: Akár két év szabadságvesztéssel is járhat a táppénzcsalás | Két új tényállással, a költségvetési csalással és a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással való visszaéléssel egészítette ki a büntető törvénykönyvet (Btk.) kedden az Országgyűlés. Eszerint a táppénzcsalások, rokkantsági nyugdíjjal összefüggő visszaélések két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110614_bunteto_torvenykonyv_kiegeszules_tappenzc | 2011-06-14 19:32:00 | true | null | null | HVG |
"Simicska Lajos úgy tőkésítette fel Orbán papa majdan bányatulajdonos cégeit, hogy az olcsón eladott üzletrészt állami pénzből drágán visszavásárolta - állította a szocialista politkus. Hozzátette: ez köszön vissza a versenytárgyalás nélküli autópálya-építés "pénzlenyúló mechanizmusában", ahol 760 forint ajánlati ár helyett 1280 forintért vásárolnak követ Orbán Győző (Orbán Viktor miniszterelnök édesapja - a szerk.)cégétől. A képviselő állítása szerint a Dunaferr vezetői nem voltak hajlandók se több, se drágább dolomitot vásárolni Orbán Győző bányáiból, ezért kellett távozniuk posztjukról.
Vancsik Zoltán kifogásolta továbbá, hogy nem működik a Postabank ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság, korrupció gyanúját vetette fel a Defend Kft.-vel és a Happy End Kft.-vel kapcsolatosan is.
Álláspontja szerint Hende Csaba igazságügyi államtitkárnak távoznia kell posztjáról, mert az MSZP "korrupciós botrányaival" kapcsolatban vádaskodik, de nem indít eljárást alapos gyanú miatt.
Válaszában Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára arra figyelmeztetett, hogy a kölcsönös ádaskodások rontják a parlament hitelét.Ezért szerinte az lenne a célszerű eljárás, ha a képviselők bíznának a magyar demokrácia intézményrendszerében, a bíróságban és az ügyészségben, és a gyanújukat először ezekkel az intézményekkel osztanák meg.
Az És cikke a Fidesz közeli vállalkozásokról | Súlyos korrupciós vádak a Fidesszel szemben<br/> | Súlyos korrupciós vádakkal illette Vancsik Zoltán szocialista képviselő a Fideszt mai napirend előtti felszólalásában. Vancsik Szálkák-gerendák és a valóság című felszólalásában a konkrét intézkedéseket, parlamenti vizsgálóbizottságok létrehozását hiányolta a vezető kormánypárt szerinte korrupció-gyanús ügyeivel kapcsolatban. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/5/20010508sulyos | 2001-05-08 10:56:00 | true | null | null | Origo |
- Tizennégy éve voltam polgármester, akkor is akadt munkám bőven. Most ismét ez a helyzet - kezdte Godó János, aki október eleje óta újra a község vezetőjeként dolgozik a településért. A törteli óvoda helyzete kiábrándító, az ügy megoldása azonban égető.
A polgármester elárulta, az épület 1985-ben épült közösségi összefogás eredményeként.
- Az itt lakók építették a két kezükkel. Aki tudott hétvégén dolgozott rajta, még a Tsz brigád is kivette a részét a feladatokból. Aki csak képes volt rá, hozzátett valamit - sorolta Godó János. Elárulta, nagy csodát alkottak a törteliek, sokan az épületnek, sőt a szakmai munkának is a csodájára jártak, amely a falai között folyt.
- Aztán sok minden megváltozott, új vezetők, új ötletek jöttek, mindezt az épület is megérezte - fogalmazott a polgármester.
Az idők alatt egyszer sikerült kívül-belül felújítani az épületet, a törteli óvoda számára azonban további fejlesztési elképzeléseket is tartogatott a sors.
- De legalábbis az előző vezetés. Az elképzelés szerint egy felső szinttel bővítették volna az épületet, az emeletre bölcsődét álmodtak - mondta Godó János.
Néhány éve meg is kezdődtek az átalakítási munkálatok, lekerült a tető a törteli óvodáról, majd a munkálatok leálltak.
- Az épület statikailag alkalmatlan egy ilyen átalakításra. A fedél nélkül álló épület két évig volt kitéve az időjárás viszontagságainak. Állt benne a víz, még a lámpaburákban is, szomorú látványt nyújtott - fogalmazott Törtel polgármestere.
Bár a tető azóta felkerült az óvodára és a külső hőszigetelés nyomait szintén viseli, itt-ott már ez utóbbi is megszenvedi a haladás hiányát. A polgármester szerint a helyiek javarészt egyet értenek abban, hogy ezek áldatlan állapotok.
- Itt összességében békés emberek élnek, a legtöbbeket azonban felháborítja az óvoda jelenlegi helyzete, jogosan - mondta.
Godó János elmondta, a kicsik számára a művelődési házban sikerült helyet találni. Persze a rögtönzött óvoda is csak félmegoldás.
- Minden elismerésem a gyerekeknek, pedagógusoknak és szülőknek, mert remekül helytállnak , de ez így nem maradhat hosszútávon - vélekedett Godó János. Hozzátette, a törteli óvoda kérdése a legsürgetőbbek egyike, elsőbbséget élvez a teendők listáján.
- A korábbi évek pályázati forrásból minimálisat költöttek az óvoda épületére. Keressük a lehetőségeket és igyekszünk mihamarabb megoldást találni a törteli óvoda helyzetére. A gyerekek megérdemelnek egy szép, biztonságos intézményt, amely ráadásul a település történetének is meghatározó eleme - fogalmazott a polgármester. | Várható fordulat a törteli óvoda ügyében? | A törteli óvoda felújítása és átalakítása még mindig várat magára, a gyerekek számára ideiglenesen a település egyik művelődési házában találtak helyet. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/10/torteli-ovoda-megoldasra-var | null | true | null | null | SZOLJON |
A sofőrök egy része nem kedveli a VÉDA kapukat. Olyan is akad, aki úgy gondolja, ha teheti inkább messzire elkerüli ezeket, nehogy épp a sebességmérő kamerák kereszttüzében vétsen valamilyen vezetési hibát, amiért büntetés jár. Az utóbbi napokban pedig az lett a szóbeszéd tárgya Szolnokon, hogy újabb VÉDA kapu került a vármegyeszékhelyre.
- Az Auchannál a forgalom figyelő kamera tényleg VÉDA kapu lett? Sebességet is figyel már? - tette fel a kérdést valaki a Szolnok környéke útinform és egyéb fontos infók elnevezésű Facebook-csoportban.
A válaszadók egy részét meglepte a felvetés, volt, aki szerint ez őt arra közlekedőként rosszul érintené, és számíthatna pár csekkre, mások pedig azt írták, hogy bármilyen forgalom ellenőrző eszközről is legyen szó, ő minden esetre lassítani szokott azon a szakaszon. Utóbbi miatt egyébként több kommentelő is neheztelt, mondván, a megengedett sebességhatár alatt haladó autók jelentősen lelassítják a forgalmat.
A hozzászólók többsége viszont azon az állásponton volt, hogy az ott található kamerák csak például a forgalmat, a matricát, a műszaki vizsga érvényességet és a súlyt figyelik.
- Fix telepítésű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pont (KKEP) nyolc darab van vármegyénkben, melyek összesen 21 forgalmi sávot ellenőriznek. Többek között sebességmérésre és rendszámfelismerésre alkalmasak ezek a készülékek - közölte hírportálunkkal a minap András Hunor Lehel, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.
Újabb VÉDA kapu tehát nem került a vármegyeszékhelyre, jelenleg pedig
Szolnok
Öcsöd
Jászberény
Jászalsószentgyörgy
Törökszentmiklós
Kunszentmárton
Kunhegyes
és Karcag
térségében találkozhatunk ilyen berendezésekkel. | Sebességmérő kamerák a szolnoki VÉDA kapun | Elterjedt a hír Szolnokon, hogy a meglévő mellé egy újabb, sebességmérésre és egyéb szabálytalanságok kiszűrésére alkalmas VÉDA kapu került a városba. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/sebessegmero-kamerak-szolnokon | null | true | null | null | SZOLJON |
A versenyhatóság ismerteti: a probléma kezelésére széleskörű egyeztetést kezdeményezett az érintett szervezetekkel. Az egyeztetés keretében a felek több lehetséges megoldási javaslatot is kidolgoztak a jogalkotó számára, amelyeket az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Fogyasztóvédelmi Albizottságában kedden vitattak meg.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt évtizedekben számos eljárást folytatott le az üdülőhasználati jogok másodlagos értékesítésével összefüggő, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok vizsgálatára. A folyamatos és aktív hatósági fellépés ellenére az átverések továbbra is jelentős veszélyt jelentenek, különösen az idősebb és anyagilag megterhelt fogyasztókra.
Az üdülési jogok értékesítése Magyarországon az ezredforduló idején élte aranykorát, azonban a mai napig jelentős piac.
Az üdülési jogok sokszor jelentős költségeket rónak az idősebb fogyasztókra, akik csak nehézkesen, jelentős költségek árán léphetnek ki a szerződésekből.
Sokaknak az egyetlen lehetőség a jogok másodlagos értékesítése volt, ezen a piacon azonban gyakoriak a megtévesztő gyakorlatok, átverések - írták. A GVH kifejti: az értékesítés folyamata számos ponton megtévesztő és tisztességtelen. A fogyasztókat az értékesítők általában már előkészített szerződésekkel várják a személyes találkozásra, amelyek átolvasására nem hagynak elegendő időt.
Bár az első egyeztetések során azt hangoztatják, készpénzzel fogják megvásárolni tőlük az üdülési jogot, azonban a szerződésben már egy vállalkozás által üzemeltetett vásárlási rendszerben levásárolható "kreditként" szerepel a fizetség.
A fogyasztóknak ráadásul sokszor akár több százezer forintos egyszeri tételt kell megfizetniük a rendszerbe lépéshez, amelyet követően a magas költségekkel járó üdülési jog továbbra is a nevükön marad - sorolták a közleményben.
A nemzeti versenyhatóság 2007 óta összesen 18 versenyfelügyeleti eljárást indított a kérdéses kereskedelmi gyakorlatok vizsgálatára, amelyek során több mint 250 millió forint bírságot szabott ki, és több esetben rendőrségi feljelentést is tett. A GVH legutóbb 2023 augusztusában szabott ki egy 14 millió forintos bírságot a kérdéses kereskedelmi gyakorlat miatt - tájékoztattak.
A Gazdasági Versenyhivatal a 2023-as tevékenységét ismertető beszámolójában javaslatot tett az üdülési jogok esetében a fogyasztói jogérvényesítés megerősítésére.
A hivatal 2024-ben több egyeztetést is tartott az érintett hatóságokkal, civil szervezetekkel konkrét javaslatok kidolgozásáról, a probléma hosszú távú és végleges kezeléséről.
Az érintett hatóságok javasolták egyebek között a fogyasztók megtévesztése büntetőjogi tényállásának szigorítását, mivel azt sok esetben nehézkes alkalmazni az átverések szankcionálására.
Javasolták továbbá az üdülési jogok másodlagos értékesítésének előzetes közjogi jóváhagyáshoz kötését, illetve az értékesítéshez közvetlenül nem kapcsolódó járulékos szerződések megkötésének tiltását is. A Fogyasztóvédelmi Albizottság támogatta a nemzeti versenyhatóság javaslatcsomagját, és kezdeményezte a széleskörű egyeztetést a részletes megoldás kidolgozására - tájékoztatott a GVH. | GVH végleg leszámolna az üdülési joggal kapcsolatos megtévesztésekkel | Végleg le kell számolni az üdülési joggal kapcsolatos megtévesztésekkel, ezek a visszaélések a legkiszolgáltatottabb helyzetekben lévő személyeket károsítják meg – hangsúlyozza a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) keddi közleményében. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176481/gvh_vegleg_leszamolna_az_udulesi_joggal_kapcsolatos_megtevesztesekkel | null | true | null | null | Hir6 |
Feljelentést tesz a Jobbik a Malév privatizációs ügyletei kapcsán különösen jelentős kárt okozó csalás és a számviteli fegyelem megsértése bűntettének alapos gyanúja miatt - mondta Volner János, a párt országgyűlési képviselője, a Jobbik rendvédelmi kabinetjének elnöke az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) budapesti, Teve utcai székháza előtt, mielőtt bement az épületbe. Volner János közlése szerint "a menedzsment eltitkolta azt, hogy 32 millió euró viszontgaranciát nyújtottak a 32 milliós vételár mellé".
Oszkó Péter ügyvezető pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén arról beszélt, hogy a Malév már magántársaságként jogszerűtlenül vállalt - a fent említett 32 millió eurót meghaladó összegben - viszontgaranciát az orosz állami Vnyesekonombanknál. A jobbikos képviselő már a bizottsági ülésen bejelentette, hogy feljelentést tesznek, erre Oszkó Péter úgy reagált: "ezt már magunk is megtettük, csak nem jelentettük be". | A Jobbik feljelentést tett a Malév-ügyben | A Jobbik feljelentést tett a Malév-ügyben - A párt szerint a menedzsment eltitkolta, hogy 32 millió euró viszontgaranciát nyújtottak a 32 milliós vételár mellé. | null | 1 | https://index.hu/belfold/hirek/2010/05/20/a_jobbik_feljelentest_tett_a_malev-ugyben/ | 2010-05-20 12:06:42 | true | null | null | Index |
Nem örülök, hogy van feketekassza, de tudom, hogy az élet bonyolult – fogalmazott Katona Tamás, az MSZP pártigazgatója azon a zárt tanácskozáson, amelyen a szocialista párt józsefvárosi szervezetének 2014-es gazdálkodását tekintették át a kerületi politikusok, valamint több meghívott tisztviselő. A február 23-i összejövetelen elhangzott mondatok megdöbbentő látleletet adnak a párt finanszírozásának körülményeiről.
Már az ülés kezdete is sokatmondó. A jelen lévő politikusok ugyanis arról tanakodtak, készüljön-e hangfelvétel az elhangzottakról, vagy sem. Először mindenki jó ötletnek tartja a magnó használatát, így megkezdődik az eszmecsere rögzítése.
Komássy Kinga – a Blikk 2007-es cikke szerint Draskovics Tibor egykori szocialista pénzügyminiszter barátnője – rögtön ki is jelentette, ő hivatalosan nem gazdasági ügyvivő. Jóvér Ágnes elnökségi tag viszont közölte, neki mindenki azt mondta, szavaztak is arról, hogy Kinga a gazdasági ügyvivő. – Maradjunk abban, én vagyok az, aki tisztában van a számokkal – reagált röviden Komássy Kinga.
Ezek után a jelenlévők megkezdték a tanácskozás érdemi részét, és rájöttek, hogy a magnót sürgősen ki kell kapcsolni, hiszen a beszélgetés olyan érzékeny területeket érint, amelyekről jobb, ha nem készül felvétel. Megnyomták tehát a stop gombot. Egy diktafon azonban valakinek a zsebében bekapcsolva maradt, a hanganyag pedig eljutott a Magyar Idők szerkesztőségébe.
De haladjunk időrendben! Miután kikapcsolták a magnót, Komássy Kinga a nyitó- és a záróegyenlegről, azok alakulásáról adott tájékoztatást, amelyről egy írásos beszámolót is kiosztott a jelenlévőknek. Katona Tamás a dokumentumra pillantva azonnal szót kért. – Bocsánat, ha egy kérdésem lehetne. Nem akartam én a külön könyvelés részleteiben elmerülni, de ha már odaadtátok a papírt, én itt elakadtam. Ha egy 800 ezer forintos nyitószámla után 60 ezer forintos bevételi többlete van a szervezetnek, akkor hogy lehet, hogy a nyitóhoz képest csökken a záró? – kérdezte a vendégként jelen lévő politikus.
Komássy Kinga – aki tisztában van a számokkal – zavartan jelezte: „Most vettem észre, igen, most mondom, hogy valamit elrontottam. Igen, a matek, ez teljesen egyszerű, én azt a hibát követtem el, és mutatom, Tamás […]” Hosszas magyarázkodás után a kerületi politikus végül fényt derített a valós záróegyenlegre.
Katona Tamás megpróbálta kihámozni az elmondottak alapján a tényleges számot, és feltette a kérdést: „Na de akkor az 58 ezres záró az igaz, és a 402 ezres záró pénztár is? Tehát tulajdonképpen az év végén volt félmillió forintja a pártszervezetnek?”
Komássy Kinga azonnal rávágta, hogy „Igen, 460 ezer”. Ekkor azonban Torzsa Sándor, a Societas országos elnöke vágott közbe, és leszögezte: „Beszéljünk nyílt őszinteséggel, nem volt”.
Katona erre csupán annyit tudott mondani, hogy „Eszerint volt”. Torzsa sem hagyta azonban annyiban, és rögvest közölte: „Aszerint volt, de nem volt”.
Rövid szóváltás után azonban megoldódott a rejtély. Komássy Ákos, az MSZP józsefvárosi elnöke ugyanis felszólította Komássy Kingát, hogy „mondd el te a feketekasszát is, nem teljes a kép, mert a lényeg az, hogy […]
Komássy Kinga eleget is tett a kérésnek, és beszélt: „Jó, akkor legyen teljes a kép, akkor mondom a feketekasszának az elszámolását. A feketekassza az, ami egészen pontosan úgy néz ki, hogy 1,4 millió hiánnyal zárt a tavalyi év során, amely hiány valójában nem hiány, mert természetesen fedezve lett. A fedezet egyszer volt egy korábbi támogatásból származó 700 ezer forint. Volt egy olyan része, amit most sajnos ki kell mondanom, ki lett fizetve a fehérkasszából rendelkezésre álló pénzösszegből, de számlabefogadás nem történt, ez sajnos átcsoportosodott a fehérből a feketébe, és a többit én magam pótoltam”.
Katona Tamás ismét szót kér: Megkérdezhetem, hogy mi az a feketekassza? Komássy Kinga nem késlekedett, nyomban válaszolt: „Forradalmi kassza”. Ez volt az a pont, amikor Komássy Ákos úgy érezte, hogy az elhangzottakat meg kell magyarázni.
– Ezt érdemes tisztán látni. […] Tehát hogy azokat a kiadásainkat, amiket nem tudtunk bizonylattal fedezni, ilyenek voltak a tavalyi év folyamán az összes személyi kiadásunk, mert hogy sem irodavezetőknek, sem a helyetteseknek, sem a webmesterünknek nem volt állása, bejelentett állása. Megkapták azt, amiről egyébként az elnökség döntött, de hát a járulékoktól és egyebektől mentesítve futott a történet, és ilyenek voltak bizonyos kampánykiadásaink is, ezeket fedeztük úgy, hogy túlnyomó többségben, amint az hallható volt […] – ecsetelte a józsefvárosi MSZP elnöke.
Szó szót követett, a beszélgetés menete pedig újabb fordulatot vett. A támogatások és a támogatók kerültek terítékre. – Na most az a baj, hogy ezt utálom az ilyen bizalmas dolgokban, hogy bizalmasan tudhatom, hogy ezeken kívül jött be pénz, de egyébként nem tudhatom, tehát nem kérdezhetek rá – vetette oda Jóvér Ágnes. A megjegyzést adok-kapok követte, egyebek mellett szóba kerültek a közüzemi számlák, a közös költség, de volt hozzászólás a bankszámlaadatokkal összefüggésben is.
– Nekem olyan hallomásaim voltak, hogy nekünk ennél sokkal több pénzünk van. Ezért kérdeztem meg hatszor, és megkérdezem hetedszer is. Nem kaptunk kerületi nagyvállalkozótól soknullás összeget – intézte szavait Jóvér Ágnes a szervezet elnökéhez. Komássy Ákos arra kérte Jóvért, hogy ha van információja, mondja el, amit meg is tett. – Ööö, nem tudom, hogy igaz-e, mert, hogy senki nem mondja, én abban a megnyugtatott lelkiállapotban voltam, hogy igaz ugyan, hogy nem kapjuk a havi pénzeket, de azért Molnár Zsolttól bejött egy nagyobb összeg. – Komássy Ákos azonban rövid, határozott választ adott: „Nem jött be.”
– Nem jött be? Abban a megnyugtató helyzetben voltam, hogy igaz ugyan, hogy három kampányunk van, de van egy olyan kerületi vállalkozó, akitől hét számjegyű támogatást kaptunk 2013 végén – folytatta értesüléseinek sorolását Jóvér, ám Komássy Ákos ismét rövid, határozott választ adott: „Nem kaptunk.”
– Nem kaptunk? – értetlenkedett tovább Jóvér Ágnes, amire Komássy Ákos már a következőket mondta: „Nem, nem. Az történt, ne köntörfalazzunk, elmondom, hogy egymillió forintot kaptunk. Kiderült az is, hogy nem Molnár Zsolttól.”
A csörte ezzel lényegében véget is ért. A jelenlévők ezt követően visszatértek a „forradalmi kassza” okozta problémához.
Katona Tamás ekkor ismét magához ragadta a szót, és kijelentette: „Nem örülök neki, hogy van feketekassza, de tudom, hogy az élet bonyolult. […] De azt nem értem, hogy miért kellett a kettőt összekeverni.” A választ Komássy Kinga – aki tisztában van a számokkal – adta meg. – Azért került összekeverésre sajnos, és ez részben az én saram volt. […] Volt egy olyan döntés, hogy a feketekassza effektív pénzmennyisége ne legyen az irodában. Egyszerűen bármilyen ellenőrzés történik, nem jó, ha itt még egy pénzkazetta valahol, valamelyik szekrényből előkerül, ezért innen elkerült. Viszont a feketekassza-forgalom folyamatosan keletkezett, és ennek a finanszírozása történt az egyébként bent lévő pénzmennyiségből, ami a házi pénztárban volt.”
– Számla nélkül? – kérdezte Katona Tamás, amire Komássy Kinga csak annyit mondott: „Így van”. Katona ezután közölte, hogy „be kell tenni másik számlát”, majd hosszan értékelte a kialakult helyzetet. – Persze van kétféle kassza máshol is, tudom. […] Azt nem gondolhatta, ne haragudjatok, senki komolyan, hogy majd egyszer csak megindul a támogatás. Ezt az áprilisi választás után nem lehetett komolyan gondolni. […] Én most egyetlen dolgot tudok javasolni. Korrigáljátok az előző év végi mérleget vagy az év végi számlákat, és hozzátok rendbe. […] Hát minimum rendet kellene tenni, és ezért egy személy felelős, egyébként tisztelettel megjegyzem, a kerületi elnök.
Komássy Ákos az elhangzottakat követően csupán annyit mondott: „Ezt a napirendi pontot lezárom.”Szövevényes szocialista pénzügyek
„Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon. Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk” – fogalmazott két évvel ezelőtt az MSZP pénzügyeit firtató kérdésre Gyurcsány Ferenc. Azt, hogy a volt miniszterelnök pontosan mire gondolt, a mai napig homály fedi. 2004 februárjában kiderült, Simon Gábor, az MSZP akkori elnökhelyettese több száz millió forintnak megfelelő összeget parkoltatott egy osztrák bankban. A pénz forrása vélhetően örök rejtély marad, hiszen a nyomozóknak a mai napig nem sikerült kideríteniük, hogy Simon Gábor miként jutott a mesés vagyonhoz. A szocialista feketepénzekről tett említést Zuschlag János is, miután kiszabadult a börtönből. A Napi Gazdaságnak adott interjúban közölte, azért, mert visszalépett a képviselő-jelöltségtől, ötvenmillió forintot kapott egy nejlonszatyorban. Ez azt követően történt, hogy megállapodott a Lendvai–Szekeres–Szilvásy trióval. A pénz eredetéről annyit mondott: „az MSZP-től jött, nyilván a központi széfből, a székházban adta át valamelyik titkárnő, már nem emlékszem pontosan, hogy melyik”. | Feketepénzek az MSZP "forradalmi" kasszájában | Magyar Idők | Már az ülés kezdete is sokatmondó. A jelen lévő politikusok ugyanis arról tanakodtak, készüljön-e hangfelvétel az elhangzottakról, vagy sem. Először mindenki jó ötletnek tartja a magnó használatát, így megkezdődik az eszmecsere rögzítése. Komássy Kinga – a Blikk 2007-es cikke szerint Draskovics Tibor egykori szocialista pénzügyminiszter barátnője – rögtön ki is jelentette, ő hivatalosan nem gazdasági … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/feketepenzek-az-mszp-forradalmi-kasszajaban-18173/ | 2015-09-18 12:00:12 | true | null | null | Magyar Idők |
Az Erzsébet-programon is százmilliókat kaszálnak Mészárosék
490 millió forintot kapott az Erzsébet-programból az a két, Mészáros Lőrinchez, illetve Tiborcz Istvánhoz köthető hotel, amely kizárólag a programban részt vevők számára nyitott ki tavaly nyáron – tudta meg a hvg.hu. Erre a két szállóra rengeteg panasz érkezett, ezután próbáltuk megtudni, mekkora összeghez jutottak a működtetők. Elsőre nem adták ki az adatokat, azokat végül azután küldték el, hogy az adatvédelmi hatósághoz fordultunk.
A legendás balatonvilágosi Club Aliga mások mellett Kádár János kedvelt üdülőhelye volt. Majdnem 50 hektáros területén számos villa található, ezek jó részét mára megette, de legalábbis alaposan megrágta az idő. Az ingatlant az Appenin Nyrt. (amiben immár Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is érdekelt) 2018 nyarán szerezte meg, azóta a területen semmi sem változott, nyáron legalábbis nem volt nyoma semmilyen újításnak.
Lapunk augusztusban ment el a Club Aligába, miután kiderült, hogy ők is részt vesznek az Erzsébet-programban, melynek lényege, hogy rászorulók (alacsony jövedelemmel rendelkező nagycsaládosok, nyugdíjasok, fogyatékkal élők) kedvezményesen nyaralhatnak kijelölt szálláshelyeken. A rendszer úgy néz ki, hogy a rászorulók a pihenés teljes árának csak kis hányadát fizetik ki – jellemzően nagyjából 20 ezer forintot az egész családra –, a maradékot az állam teszi hozzá, az Erzsébet-utalványok forgalmazásának pénzügyi eredményéből.
“Ennyire rosszra nem számítottunk”
A Club Aliga idén csatlakozott először, két szállodai épülettel és öt villaépülettel, melyeket a szintén Mészáros Lőrinchez köthető Hunguest Hotels üzemeltetett. A részvételből rögtön botrány lett, miután a 24.hu-nak Erzsébet-programosok panaszkodtak az áldatlan állapotokról. A hvg.hu-hoz szintén érkezett panaszos levél, egyik olvasónk például ezt írta:
"Körülbelül január-február környékén pályázni lehetett nagycsaládosoknak 210.000 forintnyi Erzsébet utalvány értékében nyaralásra. Úgy zajlottak a dolgok, hogy ha sikeresen lefoglaltuk abból a 2 választási lehetőségből az egyiket, az állam x nap múlva küld 210.000 forintnyi utalványt, amellyel majd a szállást kell kifizetni. Tudtuk, hogy nem lesz pompás az a hely, ahol el leszünk szállásolva, de azért ennyire rosszra sem számítottunk. A hely bababarátnak van titulálva, ennek ellenére a konnektorok nagyon hanyagul voltak beszerelve, nálunk konkrétan kiesett a falból, vezetékestül, mindenestül. A nyílászárók elavultak voltak, mindent elleptek a bogarak, a tisztaság nagyon hanyag volt. Napi 3-szori étkezést kaptunk. A reggeli az viszonylag jó volt mindhárom napon, az ebéd és a vacsora viszont borzalmas volt. És akkor még nem is írtam arról, hogy az evőeszközök, a tányérok, a poharak nagyon hanyagul voltak takarítva – jóformán sehogy. Mindez került 210.000 forintnyi utalványba.
A kritikák egy részéről egyébként a helyszínen is meggyőződtünk, az egyik nyaraló ugyanis megmutatta nekünk a szállását, ami papíron egy villaépület volt, a valóságban viszont egy lepusztult apartman-féleséget takart.
“Nézzétek meg ezt, hát én ide be nem pakolok semmit” – mutatta a hűtőt az olvasó, aki szerint bár 4 éjszakát ki lehet itt bírni, és a 20 ezer forint se sok, amit ők a szobáért és az ellátásért kifizettek, “de hogy ezért az állam százezreket adott”, azt túlzásnak tartotta. Elmondta azt is, hogy a program keretében korábban voltak Hajdúszoboszlón is, az a szállás viszont teljesen más volt.
Olvasónk azzal zárta levelét: "Meg merném kockáztatni azt is, – mivel elég szocializmus feeling uralkodott az egész épületben –, hogy ez a szálloda ki sem volt nyitva már egy jó ideje, csak kinyittatták velük a "nagyok", mondván 'ezeknek a csóróknak jó lesz ez is'. "
Mint kiderült, nem is tévedett nagyot. Augusztusban felhívtuk a Club Aligát, hogy megtudjuk, egy nem Erzsébet-programosnak mennyibe kerülne a nyaralás, de kiderült, esélyünk sincs bejutni. Az alábbi beszélgetés zajlott le:
Szállást szeretnék foglalni, jó napot kívánok.
Ide nem lehet szállást foglalni a Club Aligába, mert teljes egészében az Erzsébet-program használja a szálláshelyeket.
Privátban nem lehet? Csak az Erzsébet-programosok vannak ott, a szezon végéig?
Az egész szezon végéig, tehát ebben az évben egyáltalán nem volt lehetőség szálláshelyet foglalni.
Tehát csak az Erzsébet-programosok miatt nyitottak ki?
Így van, így van. Hogy jövőre hogy lesz, még nem tudjuk, majd tél felé kellene érdeklődni.
Cikkünk megjelenése előtt próbáltuk hívni a Club Aligát, hogy rákérdezzünk a fejleményekre, de a szám nem volt elérhető.
A Hullám is csak az Erzsébet-programosokat fogadta
Következő állomásunk Keszthely volt, a város, ahol az országban talán a legmagasabb az egy négyzetméterre jutó oligarcha-bizniszek száma. NER-közelben van itt a Hullám Hotel, a Balaton Szálló, a Hotel Helikon és a jachtkikötő is, valamennyi közvetlenül a parton fekszik. Keszthelyen a Hullám Hotelben szállásolták el az Erzsébet-programosokat, amit Tiborcz István érdekkörébe szokás sorolni, bár papíron már nem tulajdonos. Az üzemeltető itt is a Mészáros-féle Hunguest Hotels volt.
Miután telefonon rákérdeztünk, hogy ide lehet-e szállást foglalni privátban, azt közölték, “olyan lehetőség nincsen sajnos, a Hullám Hotel csak az Erzsébet-programos nagycsaládosok részére van fenntartva, úgyhogy a Hullám Hotelbe csak nyert pályázók tudnak menni, külön foglalásokat oda nem intéznek”. (Ezek után több balatoni Erzsébet-programos szállást végighívtunk, ott nem csak a programban részt vevőket fogadják.)
A Hullám Hotel felől is azért érdeklődtünk, mert akárcsak a Club Aligára, erre a szállásra is érkeztek panaszok. A 24.hu-nak például így jellemezték:
“Gusztustalan, ócska, régi berendezés, koszos, dohszagú, több évtizedes a padlószőnyeg, szúnyogháló nélküli, alacsony ablakok”
Egy Erzsébet-programos lapunknak finomabban fogalmazott, mint mondta, "a szálloda megmaradt abban a korban, amikor volt, régi, tehát teljes felújítást igényelne, meg kicsit modernizálni, de tisztaság van, és a személyzet nagyon kedves”.
Mindezek után kerestük meg az Erzsébet-program sajtóosztályát. Azt szerettük volna megtudni, mennyi pénzt kaptak a szállásokért Mészáros Lőrincék. Érdemben akkor nem válaszoltak, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, ezután jött meg a pontos adatokat tartalmazó levél a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány sajtóosztályától.
Majdnem félmilliárd forint
Eszerint a Club Aligában és a Hullám Hotelben tavaly összesen 490,83 millió forint értékben foglaltak 3 vagy 4 éjszakás pihenést a szociális üdültetésen nyertes pályázók: előbbiben 8,9 ezer fő 386,1 millió forint értékben, utóbbiban pedig 2,4 ezer fő 104,73 millió forint értékben. A részletes adatok szerint egy személy átlagosan 43 ezer forintba került, ami egy 5 fős család esetében 216 ezer forintot jelent. Ennek egy kis részét állták a családok, a többi állami támogatás volt.
Ez nem tűnik magas összegnek, ám az is tény, hogy a Balaton környékén ennél olcsóbban is lehet színvonalasabb szállásokat foglalni, igaz, ellátás nélkül. Balatonkenesén például a booking.com-on 9,6 értékelést kapó apartman 3 éjszakára 3 felnőttnek és két gyereknek 125 ezer forintba kerül, augusztus elején. Keszthelyen találtunk 104 ezer forintért apartmant, 9,2-es értékelésűt, ahogy 98 ezer forintért is, 8,5-ös értékelésűt.
Szállás tehát lenne, akár olcsóbban is, a hoteleket üzemeltető Hunguest Hotels szerint viszont a helyzet nem ennyire fekete-fehér, sőt. Szintén még augusztusban azt közölték, ha ők nem lennének, az Erzsébet-programosok nem tudnának hol nyaralni.
"Társaságunk évtizedes tapasztalatai alapján döntött úgy, hogy besorolás nélküli szálláskínálattal üzemeltetőként részt vesz az Erzsébet-programban. Ha ezek a szálláshelyek nem fogadnának vendégeket, a rászorulók a nyári főszezonban nem tudnának közvetlen vízparti szálláshelyeken kedvezményes formában üdülni. Ennek oka az, hogy a balatoni térségben a szállodatulajdonosok, illetve üzemeltetők, jellemzően az adójogszabályok gyakori megkerülése mellett, akár ellátás nélkül is jóval magasabb díjért tudják kiadni szobáikat, mint amekkora térítésre az Erzsébet-programból számíthatnak, illetve nem képesek, vagy hajlandók ilyen volumenben a turnusok kiszolgálására” – közölték.
Úgy tudjuk, ilyen, hogy besorolás nélküli szálláshely nincs, csak "kategória nélküli" létezik. Ez azt jelenti, hogy a Hotelstars rendszerében nem minősítették, ám ez nem feltétlenül jelent automatikusan rossz minőséget.
A Hunguest Hotels azt elismerte, hogy a két általunk említett hotel, mondjuk úgy, nem tökéletes. Mint írták, “tényszerűen igaz, hogy mindkét szálláshely felújítás előtt áll”, ám szerintük “ennek ellenére a Club Aliga és a Hullám is alkalmas a vendégek kiszolgálására: a szobák jól felszereltek, tiszták, és természetesen minden szükséges hatósági engedéllyel rendelkeznek.” Egyben hozzátették, a Hullám Hotelben a panaszkönyvbe senki sem írt be, a vendégkönyvben viszont sok pozitív bejegyzés olvasható. Problémával hivatalos úton csupán egy család fordult a hotel vezetéséhez, "melyet kollégáink a helyszínen megnyugtató módon orvosoltak."
Ez még augusztusban volt, azóta viszont kiderült, hogy több család is kárpótlást kapott, miután írásban tettek panaszt. Ők a 24.hu információi szerint szeptemberben a Hunguest Hotels projektigazgatójától kaptak levelet, melyben felajánlottak nekik egy másik, ingyenes üdülést.
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványtól megkérdeztük, hogy milyen módon választották be a Hungest szállodáit a programba, de érdemben nem válaszoltak. Annyit írtak, "a program szálláshelyeinek kiválasztásánál minden esetben fontos szempont az elhelyezkedés, a szabad kapacitás, a szobák ágyszáma és a kapcsolódó szolgáltatások."
A Hullám Hotel kikerült a szálláshelyek közül, a Club Aliga még mindig ott van
A Balatonnál egyébként az Erzsébet-program keretében a mostani adatok alapján 7 szálláshely érhető el: Balatonmáriafürdő, Zamárdi, Balatonszárszó, Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonalmádi és Balatonaliga. A Hullám Hotel nincs a felsoroltak között.
Feltűnő az is, hogy általában véve, a szállások közül több a Hunguest Hotels lánchoz tartozik, ilyen például a Hunguest Hotel BAL (Balatonalmádi), vagy éppen a Hunguest Hotel Béke (Hajdúszoboszló). Tavaly számításaink szerint a Hunguest Hotel 15 hotellel vett részt a programban (összesen 55 szálláshelyből), idén 13 az övék a 43-ból.
Az Erzsébet-program sajtóosztályán azt is megkérdeztük, mennyi pénzben részesültek tavaly a Hunguest Hotels további szállodái, illetve a többi szálláshely, erre a kérdésünkre viszont nem válaszoltak. | Vállalkozás: Az Erzsébet-programon is százmilliókat kaszálnak Mészárosék | 490 millió forintot kapott az Erzsébet-programból az a két, Mészáros Lőrinchez, illetve Tiborcz Istvánhoz köthető hotel, amely kizárólag a programban részt vevők számára nyitott ki tavaly nyáron – tudta meg a hvg.hu. Erre a két szállóra rengeteg panasz érkezett, ezután próbáltuk megtudni, mekkora összeghez jutottak a működtetők. Elsőre nem adták ki az adatokat, azokat végül azután küldték el, hogy az adatvédelmi hatósághoz fordultunk. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20200113_Az_Erzsebetprogramon_is_szazmilliokat_kaszalnak_Meszarosek | 2020-01-13 10:25:11 | true | null | null | HVG |
"A papok is korunk gyermekei egy pánszexuális világban, és ahol mindent a nemiséggel hoznak kapcsolatba, ott a szexualitással kapcsolatos bűnök is gyakoribbak" - ez a kulcsmondat Bábel Balázsnak, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekének keddi nyilatkozatában a 24.hu-n.
Az érseket azért kereste meg a lap, mert az utóbbi időben ebben a főegyházmegyében négy egyházi vizsgálat indult pedofília gyanújával, két büntetőeljárás zajlik szintén gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmény miatt, és két melegbotrány is érinti a közösséget - az egyik Bese Gergő esete.
A cikk szerint katolikus körökben kétféle elmélet létezik azzal kapcsolatban, miért épp ott derült ki ilyen sok eset. Az egyik szerint azért, mert Bábel Balázs érsek az utóbbi évtizedekben több "problémás" papot vett át. A másik megközelítés az, hogy másutt nagyjából ugyanennyi lehet a probléma, csak Kalocsán komolyan veszik a bejelentéseket, és hamar megszületik a döntés a plébánosok felfüggesztéséről.
Az érsek a korábbi szűkszavú közlemények után most a lap kérdéseire részletes válaszokat adott.
Beszélt arról, hogy Magyarországon 700 elítélt tölti büntetését a börtönökben pedofil bűncselekmény miatt, és ismert, hogy a látens pedofília a napvilágra került esetek többszöröse lehet. Utalt arra, hogy már Jézus tanítványai között is volt "áruló", de az, hogy egyes személyek megbocsáthatatlan tetteket követtek el, az egyházmegyét és a többi lelkipásztort nem minősíti. Bábel Balázs 25 éve érsek, korábban ilyen visszaéléseket nem tapasztalt. A gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények esetére utalva mondta, hogy gyanúról van szó, amit még vizsgálnak, és mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.
Bábel szerint a hatalommal és a bizalommal való visszaélés "egyetemes jelenség", amelynek fontos tükröt mutatni, hogy "a visszaélések egy formája se fordulhasson elő". "Amíg a világban vannak olyan irányzatok, melyek a pedofíliát legálissá teszik, a brüsszeli parlamentben is volt olyan képviselő, aki nyíltan vállalta ezen tettét következmények nélkül, addig az egyház, Ferenc pápával az élen, nulla toleranciát hirdetett. Ezért a katolikus egyházban teljes erővel a megújulás érdekében, ezen bűnök kiirtására törekszünk" - nyilatkozta az érsek.
Arra is kitért, hogy az egyházi személyek által elkövetett bűnök "szisztematikus okokra vezethető vissza". Bábel az ő egyházmegyéjének eseteiről azt írta, "nem olyan klerikusok követték el ezeket a visszaéléseket, akik más szemináriumból lettek elbocsájtva, hanem akik ide jelentkeztek". Szerinte az a helyzet, hogy a szexuális visszaélések jelenségével "való szembesülés Európa országainak katolikus közösségeiben eltérő ütemben zajlik". | Nyilatkozott az érsek az eljárás alá vont papokról | Bábel Balázs szerint azért robbant ki náluk több ilyen ügy, mert a problémával való szembenézés a katolikus közösségekben „eltérő ütemben zajlik”. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyilatkozott-az-ersek-az-eljaras-ala-vont-papokrol-272400 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy katolikus pappal kapcsolatban "büntetendő cselekmény" gyanújáról érkezett bejelentés a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéhez, írja a Magyar Kurír. A portálon szerda délután jelent meg a főegyházmegye közleménye, amely szerint a bejelentés október 28-án történt meg, ami miatt Bábel Balázs érsek előzetes vizsgálatot rendelt el. Az érsek az érintettet papi szolgálata alól felfüggesztette a vizsgálat idejére, melynek eredményéről a későbbiekben adnak majd tájékoztatást.
A Telex értesülése szerint a bejelentés kiskorút érintő bűncselekménnyel kapcsolatos, az ügyben megkeresték a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányságot.
A nyár vége óta több, a katolikus egyházhoz, és konkrétan a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéhez kapcsolódó botrányos ügy került napvilágra. Ezek közül a legnagyobb sajtóvisszhangot Bese Gergő,a Karmelitát és a Megafont is megáldó volt NER-es sztárpap története keltette, aki alapvetően egy melegpartiról kikerült videóba bukott bele. | Újabb papot függesztettek fel "büntetendő cselekmény" miatt a kalocsa-kecskeméti főegyházmegyében | A nyár vége óta több, a katolikus egyházhoz, és konkrétan a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéhez kapcsolódó botrányos ügy került napvilágra. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/07/pap-felfuggesztes-pedofilia-buncselekmeny-bantalmazas-katolikus-egyhaz | null | true | null | null | 24.hu |
A Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatóságának keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az önkormányzat "a jogszabályok, a Portóval kötött érvényes és hatályos szolgáltatási szerződés alapján, illetve az önkormányzat belső, ügyrendi szabályai szerint, minden tekintetben jogszerűen járt el a teljesítési bankgarancia lehívásakor".
A Városháza tájékoztatása szerint a bankgaranciát egyebek mellett a teljesítési késedelem miatt hívták le; az eredeti határidő 2010. augusztus 31. volt, majd ez módosult 2010. október 25-re. Hozzátették: a Porto a kulcsrakész állapotot 2011. június 14-re jelentette, ám a műszaki átadás-átvétel a Porto szerződéses mulasztásai miatt azóta sem kezdődött meg. Másrészt a bankgaranciának a műszaki átadás-átvétel idejéig kellett volna fennállnia, ezt azonban a Porto Kft. a "főváros többszöri felszólítása ellenére" sem teljesítette.
A közlemény arra is kitért, hogy "az ügy szenvedő alanyai" az alvállalkozók is, akiket a Porto nem fizetett ki teljes egészében. Hozzátették: a lehívott bankgaranciában nem a beruházó, hanem az alvállalkozók pénze volt, mert "a beruházó-generálkivitelező pozícióját kihasználva ezt kikövetelte tőlük". A Porto Investment Hungary Kft. előző nap azt közölte: büntetőfeljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) ismeretlen tettes ellen különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt. Mint írták, annak kivizsgálását kérik, miként fordulhatott elő, hogy a fővárosi önkormányzat a projekt feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Fővárosi Közgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül, január 19-én - szerintük jogellenesen - lehívta a szolgáltatási szerződésben meghatározott teljesítési bankgarancia teljes összegét, több mint egymilliárd forintot. | Itthon: A főváros szerint alaptalanul vádaskodik a Porto Investment | Alaptalan vádaskodásnak tartja a fővárosi önkormányzat a Duna-parti CET-beruházás fejlesztőjének szavait; álláspontjuk szerint minden tekintetben jogszerűen jártak el a teljesítési bankgarancia lehívásakor. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110802_fovaros_vadaskodas_porto_investment | 2011-08-02 14:48:00 | true | null | null | HVG |
Telefonját nem veszi fel, lakásán és hivatalában pedig nem található meg Balázs József fideszes parlamenti képviselő, aki egy kedden nyilvánosságra hozott hangfelvételen pénzek megvonásával fenyegette Gyöngyöspata jobbikos polgármesterét. Balázs annak ellenére nem reagál a megkeresésekre, hogy egy ismerőse szerint olyan ember, aki vállalja tetteiért a következményeket.
Zavarba hozta a Heves megyei fideszes közgyűlés tagjait az a hangfelvétel, amelyet a Jobbik hozott nyilvánosságra, és amelyen állítólag Balázs József fideszes országgyűlési képviselő Juhász Oszkárral, Gyöngyöspata múlt héten megválasztott jobbikos polgármesterével beszélget.
A felvételen hallható férfi - az elmúlt egy hétben sem Balázs, sem pártja nem tagadta, hogy a fideszes képviselő az - többek között arra figyelmezteti Juhászt, hogy ha kritikát fogalmaz meg vele szemben, és nem működik vele együtt, akkor Gyöngyöspata nem kap pályázati pénzeket. "Forrás oda megy ebben a térségben, akit én jóváhagyok. Akit én nem hagyok jóvá, oda nem megy forrás" - jelenti ki Balázs.
Balázs József nem csupán országgyűlési képviselő, hanem a Gyöngyöspatához közeli Nagyréde polgármestere is, és tagja az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak, amely a térségben zajló fejlesztésekkel foglalkozik. Balázst egész héten próbáltuk elérni mobiltelefonján, és Nagyréde polgármesteri hivatalában is, de nem jártunk sikerrel, egyszer sem reagált.
Pénteken ezért a nyomába eredtünk, de nem sikerült elcsípnünk:
Az etikai bizottságnál nem jelentették
A Fideszt is nehéz szóra bírni egyelőre Balázs ügyében. Kontrát Károly a Fidesz etikai bizottságának elnöke nem akart nyilatkozni az ügyről, csak annyit mondott, hogy a bizottsághoz nem érkezett Balázs Józsefet érintő beadvány. Elhárították megkeresésünket a Fidesz etikai bizottságának megkérdezett tagjai is: Németh Szilárd, Szabó Erika és Gógl Árpád.
A felvétel nyilvánosságra kerülésénen estéjén Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese közleményt adott ki, amely szerint "nem a szavak, sokkalta inkább a tettek beszélnek (...) A Fidesznél azt valljuk, hogy nem a szavak, sokkalta inkább a tettek beszélnek. A jövőben Juhász Oszkár is bizonyíthat. A Jobbik frissen megválasztott gyöngyöspatai polgármesterjelöltjének (...) most megadatott a lehetőség, hogy bebizonyítsa, a cigányozáson és zsidózáson kívül más válaszok is adhatók az ország, esetében egy helyi közösség problémáira".
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pedig csütörtökön azt mondta az MTI-nek, hogy a megbántottság, a felindultság vagy a csalódottság sokszor rossz mondatokat ad az ember szájába, és a jogos felháborodásból is születhetnek jogtalan mondatok. Ám a legnagyobb baj sosem az - folytatta -, ha rossz mondatok szaladnak ki az ember száján, hanem az, ha azokat utólag, tiszta fejjel sem teszi rendbe. "Mi azonban ezeket a mondatokat rendbe tesszük" - közölte (részleteket itt olvashat erről).
"Nyilván kérdőre vonják majd"
Az [origo] több nagyrédei önkormányzati képviselőt is utolért, ők azzal hárították el a megkeresésünket, hogy ebben az ügyben nem akarnak nyilatkozni. A Heves megyei közgyűlés fideszes tagjai közül azonban többen azt mondták az [origo]-nak, hogy meglepte őket a felvétel.
Tóth Csaba szerint nem a Heves megyei közgyűlésre tartozik az ügy, hanem a Fidesz hierarchiájában magasabb szintekre, például a választmányra, amelynek tagjai - ha a hangfelvétel valódinak bizonyul - "nyilván kérdőre vonják majd" Balázs Józsefet.
Tóth szerint az országgyűlési képviselő egyik feladata bizonyos lobbitevékenység kifejtése, mindez a politikai életben megengedett, de "nyilván visszaélni nem lehet vele". Szerinte a választások elmúltával lényegében mindegy, hogy ki melyik párthoz tartozik, a helyi politikában a pártállás nem játszik szerepet.
Sveiczer Sándor kérdésünkre azt mondta, azért nem érti az ügyet, mert Gyöngyöspatán nem is indult fideszes jelölt, ebből a szempontból a Fidesz számára "szinte érdektelen volt ez a választás". A közgyűlési tag azt mondta, nem hisz benne, hogy Balázs szájából elhangozhattak a felvételen hallott mondatok.
Oroján Sándor a közgyűlés egy másik fideszes tagja - a felvétel részletes ismerete nélkül - úgy vélte, nem lesz nagy visszhangja az ügynek, de reméli, hogy kiderül, valódi-e a felvétel. Szerinte "kellemetlen" mondatok hangzottak el, de abban nem hisz, hogy a megyei fideszes vezetésre ez rossz fényt vetne. Balázst olyan embernek nevezte, aki vállalni fogja a következményeket.
"Felismerhető a hangja"
Az [origo] több, Nagyréde és Gyöngyöspata környékén fekvő település polgármesterét megkereste, akik azt mondták, hogy "korrekt" a munkakapcsolatuk Balázzsal.
"Normálisan meg tudtam vele mindent beszélni, annak ellenére, hogy nem vagyok fideszes" - mondta Vernyihel Lívia, Gyöngyösoroszi polgármestere. Azt is hozzátette, hogy azalatt az egy év alatt, amióta Balázs országgyűlési képviselő, "nem is nagyon volt pályázati lehetőség kiírva az önkormányzatok számára".
Az [origo] által megkérdezett településvezetők nem voltak biztosak benne, hogy valóban Balázs hallható a hangfelvételen, de egy Balázzsal munkakapcsolatban álló, neve elhallgatását kérő nagyrédei vállalkozó azt mondta, hogy "felismerhető a hangja". Szerinte egyébként nem jellemző Balázsra a felvételen hallható stílus és a képviselő "el tudja fogadni az építő jellegű kritikákat". | Elérhetetlenné vált a fenyegetéssel vádolt fideszes képviselő | Telefonját nem veszi fel, lakásán és hivatalában pedig nem található meg Balázs József fideszes parlamenti képviselő, aki egy kedden nyilvánosságra hozott hangfelvételen pénzek megvonásával fenyegette Gyöngyöspata jobbikos polgármesterét. Balázs annak ellenére nem reagál a megkeresésekre, hogy egy ismerőse szerint olyan ember, aki vállalja tetteiért a következményeket. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/07/reakciok-balazs-jozsef-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo-gyongyospatai-palyazati-penzekrol-szolo | 2011-07-23 10:59:00 | true | null | null | Origo |
Micva Mobil néven egy tarka, telematricázott kisteherautót helyezett üzembe a Köves Slomó vezette EMIH. Az általuk mozgó zsinagógának is nevezett furgon hátsórészében a hét minden napján - szombatot leszámítva - rabbikkal beszélgethetnek majd az érdeklődők. Az EMIH azt reméli, ennek segítségével visszaterelhetik közösségükbe a vallástól eltávolodott zsidókat. Főleg egyetemekhez és iskolákhoz látogatnak el, de a Duna-parti Cipők holokauszt-emlékműnél is rendszeresen felbukkannak majd. Mint a hétfői bemutatón elhangzott, úgy gondolják, a gyűlölet ellen a leghatásosabb ellenszer a zsidóság megismertetése.
A jármű felavatása egyben a magyarországi holokauszt 80. évfordulójáról szóló megemlékezés is volt, amelyen Köves Slomó rabbi, Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Oberlander Baruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője és Rák Olivér a Cteen zsidó ifjúsági szervezet vezetője mondott beszédet. Az eseményen megemlékeztek az Izrael elleni terrortámadás lassan egy éves évfordulójáról is.
Köves Slomó rabbi felhívta a figyelmet arra a minden évben elvégzett antiszemitizmus-kutatásra, mely szerint Magyarországon a szélsőséges eszméket vallók hatvankilenc százaléka négy kérdésből háromra nem tud válaszolni a zsidósággal kapcsolatban és nyolcvan százalékuk egyetlen egy zsidót sem ismer személyesen. Ezért is szeretnék a zsidóságot megismertetni az emberekkel, mert úgy gondolják, az antiszemitizmus és a gyűlölet ellen ez lehet az egyik legfontosabb ellenszer, szeretnék elvinni a fényt minél több helyre.
Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár viszont az emlékezés fontossága mellett a kormány narratívájával összhangban a háborús pszichózist is belekeverte a beszédébe, az a mondata, hogy "nyolcvan évvel ezelőtt egész Európa háborús pszichózisban tombolt" szinte szóról szóra megegyezik napjaink kormánypropaganda üzenetével. Aztán az antiszemitizmus nyugat-európai terjedéséről beszélve azt mondta, Magyarország a béke szigete és "azért, hogy ez így is maradhasson, ellent kell állnunk a nyugati követeléseknek, melyek lényege, hogy adjuk fel azt a normalitást, etikát és társadalomképet, ami a békére épül". "Ma, amikor az abnormalitás kontinens-szerte büszkeség felvonulásokat tart, valójában a zsidóknak és nekünk, keresztényeknek kellene büszkén és együtt felvonulnunk" - tette hozzá.
A zsidókat érő atrocitásokra Köves Slomó is kitért, azt állítva, hogy Európa nagyvárosaiban a közösségük tagjai nem mernek kipában, vagy látható zsidó öltözetben mászkálni, mert az utcákon ismét sötétség uralkodik, hálásak, hogy ez Budapesten nincs így.
A beszédek alatt egyébként több arra haladó autó dudálni kezdett, hogy mit akartak üzenni vele, az nem világos, viszont egy teherkocsiból valaki azt kiabálta: "Free Palesztina".
A mozgó zsinagóga nagyszerű példa arra, hogy Isten ott van, ahová beengedik - ezt már Oberlander Baruch rabbi mondta, egyetértve Kövessel abban, hogy a zsidóság legnagyobb ellensége a tudatlanság.
Az első mozgó zsinagóga 1974-ben indult, New Yorkban, idézte fel Rák Olivér fiatal aktivista, mint mondta, az első furgon célja az volt, hogy a történelem során a vallástól eltávolodott zsidók is esélyt kaphassanak saját örökségük, őseik hagyományainak megismerésére, zsidó identitásuk megalapozására és lehetőséget arra, hogy kapcsolatot alakítsanak ki az örökkévalóval.
A megnyitó után az érdeklődők beszállhattak a Micva Mobilba, többen gyertyákat és az egy éve elrabolt izraeli túszok képeit helyezték a cipőkhöz. | Itthon: Rabbifurgont indított a Köves Slomó-féle EMIH | Mozgó zsinagógaként működő felmatricázott kisteherautó jelenik majd meg egyetemeknél és iskoláknál, hogy a vallástól eltávolodott zsidókat megszólítsák. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20241001_hetfon_felavattak_az_elso_budapesti_mozgo_zsinagogat | null | true | null | null | HVG |
Budai hangsúlyozta: az eladott ingatlanok vevői között egykori miniszteri biztosok, volt államtitkárok és helyettes államtitkárok, továbbá magas beosztású katonai vezetők vannak. Szavai szerint az eddigi adatok alapján több mint 1 milliárd 113 millió forint összértékű ingatlanokat mindössze 315 millió forintért adtak el, így az államot jelentős kár érte.
Közölte azt is: a Fapál László volt helyettes államtitkár ügyében tett feljelentéshez csatolta Gömbös János volt kormánybiztos ingatlanértékesítésének ügyét, mert álláspontja szerint ebben az esetben is felmerül a bűncselekmény gyanúja. A miniszteri biztos részére 30 millió forintért vették meg a szóban forgó ingatlant, amelyen nagy értékű felújítást végeztek. A 19 millió forintos felújítást követően a miniszteri biztos részére 8,5 millió forintért értékesítették a lakást - ismertette.
Budai Gyula tájékoztatása szerint a felújításokat is vizsgálják, ugyanis valamennyi érintett ingatlant ugyanaz a cég újította fel. Megvizsgálják azt is, hogy maguk a felújítások indokoltak voltak-e.
Az elszámoltatási kormánybiztos szerint Juhász Ferenc akkori miniszternek tudomása kellett, hogy legyen az eladásokról, mert van egy 2006 január 12-i feljegyzés, amelyen szerepelnek az értékesítésre kijelölt ingatlanok és amelyet a tárca vezetője ellenjegyzett. A feljegyzésen - amelyet az albizottsági ülésen Budai Gyula fel is mutatott - kézzel írva az áll, hogy "a miniszterelnök úrral történt konzultáció alapján a vezetői lakások kivételével a lakások elidegenítésével egyetértek".
Budai Gyula szerint a Fapál László által készített feljegyzésen az a lakás is szerepel, amely végül épp a volt helyettes államtitkár tulajdonába került. Az elszámoltatási kormánybiztos szerint ki kell vizsgálni azt is, hogy bár a miniszterelnök akkor konkrétan meghatározta, hogy a vezetői lakások kivételével történjen az ingatlanok értékesítése, ennek ellenére vezetői lakásokat is eladtak.
Konkrét példaként említette, hogy Kovacsics Ferencnek, a Katonai Biztonsági Hivatal volt főigazgatójának egy 40,1 millió forint forgalmi értékű lakást 12,2 millió forintért adtak el. Korondi Miklós, az albizottság Jobbikos tagja arról faggatta az elszámoltatási kormánybiztost, hogy tervezi-e kiterjeszteni a vizsgálatot valamennyi, a honvédelmi tárca korábbi tulajdonában álló ingatlan értékesítésére. Budai Gyula azt mondta, ki fogják terjeszteni a HM-objektumokra a vizsgálatot. Példaként említette a Bolyai János Katonai Műszaki Kar Üllői úti épületének eladását, amit megfogalmazása szerint "bagóért" értékesítettek, majd mivel ezt követően a földdel tették egyenlővé, a "befektető jól járt ezzel".
"Nem magunknak rendeztük el a dolgokat"
Juhász Ferenc közlése szerint törvényesen, szabályosan és etikusan folytak a lakáseladások a Honvédelmi Minisztériumnál. A volt honvédelmi miniszter kedden, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságnak az elmúlt nyolc év ügyeit vizsgáló albizottsága előtt azt mondta, nem adtak el áron alul ingatlant az ő minisztersége alatt a HM-ben, mindig a szabályok szerint állapították meg az eladásra szánt lakások értékét. Nem volt személyes haszonszerzés, "nem magunknak rendeztük el a dolgokat" - fűzte hozzá Juhász Ferenc.
A volt miniszter szerint nem vagyonvesztés, hanem gyarapodás volt a minisztériumnál az elmúlt 20 évben, hiszen a haderőreform után megcsappant katonai létszám már nem indokolta azt a lakásmennyiséget, amely a HM-nél volt.
A legszenzitívebb kérdések
A volt miniszter szerint a lakáseladások rendben mentek, a "szenzitívebb" kéréseket a felsővezetők számára értékesített ingatlanok vetették fel. Ezek politikailag a legszenzitívebb kérdések voltak - tette hozzá azzal együtt, hogy nem tud olyan vezérkari főnököt, helyettest és két kivételtől eltekintve államtitkárt, aki nem kapott volna valamilyen lakást kedvezményes áron.
Csampa Zsoltnak, az albizottság elnökének kérdésére Juhász Ferenc elmondta: tudomása szerint azon vezetők, akik a HM-től vásároltak lakást, mind benne laknak az általuk megvett ingatlanban. (forrás: mti.hu) | Belföld: Budai: húsz gyanús, a HM-hez köthető ingatlaneladást vizsgálnak | Fapál László volt helyettes államtitkár ingatlanügye mellett további húsz, a honvédelmi tárcához köthető 2002 és 2010 között történt gyanús ingatlanértékesítés áll vizsgálat alatt - ezt Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos jelentette be kedden az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottságának ülésén. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/budai__husz_gyanus__a_hm-hez_kotheto_ingatlaneladast_vizsgalnak-1025621 | 2011-03-29 17:30:18 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Vasas Sport Club elnöke, Markovits László aláírta a Market-KÉSZ konzorciummal kötött generálkivitelezői szerződést, így akár már a jövő héten elkezdődhet az új Illovszky Stadion építése - derül ki a csütörtökön 106 éves angyalföldi klub honlapján megjelent közleményből. A két cég együttműködése nem új keletű, többek közt a Market fővállalkozóként építette fel az FTC stadionját, amely acélszerkezetének gyártásában és szerelésében a KÉSZ is részt vett.
A megállapodás egy 5154 férőhelyes stadion megépítéséről szól, de ha igény lesz rá, a keleti lelátót a későbbiekben ki lehet bővíteni, amelynek köszönhetően a befogadóképesség elérheti a 6204 főt - írta az MTI. A Vasas szurkolók januárban nyílt levelet írtak azért, hogy az előzetesen tervezettnél nagyobb legyen az új stadion befogadóképessége. A Vasas Futball Club támogatta a szurkolók kezdeményezését.
Jövő hétfőn adják át a munkaterületet a kivitelezőknek, ezt követően kezdődhetnek el a munkálatok. Az új stadiont a tervek szerint 2018 nyarán adják át.
Mennyiért épül?
A Napi.hu beszámolt róla, hogy a Vasas Sport Club tavaly novemberben írt ki közbeszerzést egy új, legalább ötezer férőhelyes, acél tetőszerkezetes stadion tervezésére és kivitelezésére. A felhívásban a klub még azt közölte, hogy a tenderen azokat az ajánlatokat, amelyek a nettó 5,5 milliárd forintot a tartalékkerettel együtt számítva elérik, illetve meghaladják, érvénytelenné nyilvánítja. Végül a Market-KÉSZ konzorcium egyedüli ajánlattevőként, nettó 5,24 milliárd forintos árajánlattal nyert.
Épül a Vasas-város
A kormány 2015. december 20-án döntött arról, hogy a Vasas Illovszky Rudolf stadionja többletmunkáinak és egyéb létesítményfejlesztéseinek támogatását megtoldja 5,4 milliárd forint állami támogatással. Korábban már jóváhagytak 7,5 milliárd forintot a létesítményfejlesztési programra, valamint 4 milliárdot a stadionépítésre a Nemzeti stadionfejlesztési program keretében.
Büszke vagyok arra, hogy sikerrel zártunk egy hosszú, négyéves folyamatot, amelynek végén megkezdődhet az új Illovszky Stadion építése - nyilatkozta most a Vasas honlapjának Markovits László klubelnök. | Új stadion épül Magyarországon - megugrott az állami támogatás | A Market Építő Zrt. és a KÉSZ Zrt. alkotta konzorcium építheti fel a Vasas új stadionját, ehhez többlettámogatást ad a kormány. Lendületet vettek a sportklub létesítményfejlesztései. | null | 1 | http://www.napi.hu/ingatlan/uj_stadion_epul_magyarorszagon_megugrott_az_allami_tamogatas.631630.html | 2017-03-16 19:15:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az MSZP-SZDSZ koalíció törékenysége miatt nem vállalta sokáig a szakítást Hagyó Miklós főpolgármester-helyettessel Demszky Gábor - hangzott el a főpolgármester szerdai bizottsági meghallgatásán. Demszkyt a BKV-botrányok kivizsgálására alakult eseti bizottság hallgatta ki, amely előtt a főpolgármester közölte: ő maga kérte Hagyót, hogy mondjon le a BKV ügyeiről, mert szerinte a szocialista politikus rejtegette a BKV problémáit.
Hagyó Miklós (MSZP) szeretett a cég irányítójaként megjelenni, ám a konfliktusos ügyek elől többször elmenekült, a problémákat néha rosszul kezelte és elhallgatta - mondta korábbi, a BKV-t felügyelő helyetteséről Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester szerdán. Demszkyt a BKV-ügyeit vizsgáló fővárosi eseti bizottság arról faggatta, hogy milyen kifogásai voltak egykori helyettese tevékenységével kapcsolatban. A főpolgármester a meghallgatáson idézett több levélből és kabinetemlékeztetőből, amelyekben Hagyó BKV-val kapcsolatos tevékenységét bírálta.
Szerinte az első ilyen levél 2007 áprilisában született, amikor Hagyó Miklós "téves feladatértelmezését" a koalíciós koordinációs tanács napirendjére javasolta. Demszky szerint akkori helyettese a koalíciós szerződésen "túlnyúló" feladatok ellátására is igényt tartott fővárosi közüzemi cégeknél, gazdasági társaságoknál.
Demszky a meghallgatáson több vaskos kötetnyi dokumentumot adott át az eseti bizottságnak: a dokumentumok és levelek szerinte azt bizonyítják, hogy sok konfliktusa volt Hagyó Miklós korábbi szocialista főpolgármester-helyettessel. A kérdésre, hogy akkor mért nem lépett ellene már korábban, közölte: az MSZP-SZDSZ fővárosi koalíciójának mindössze egy fős többsége volt a közgyűlésben, és ezért nem vállalhatta fel a konfliktusokat. "Ez kétségtelenül felvet kérdéseket" - mondta a főpolgármester.
Demszky kérdésre válaszolva azt állította, hogy végül mégis ő kérte Hagyó Miklóst, hogy mondjon le a BKV felügyeleti feladatairól. Azt mondta, hogy egy pénteken berendelte Hagyót, és közölte vele: vagy lemond, vagy ő küldi el. A következő hétfőn Hagyó visszaadta BKV-s feladatait.
Demszky beszélt arról is, hogy az utóbbi években viszonylag sűrűn egyeztetetett a BKV vezetőivel, a 2006 óta tartó ciklusban összesen 99-szer szerepelt a BKV ügye a főpolgármesteri kabinet napirendjén. Ha sztrájk vagy szmogriadó miatt rendkívüli események voltak Budapesten, Demszky közvetlen telefonkapcsolatban is állt a BKV vezetésével - mondta.
Demszky Gábor (balról a második) a meghallgatáson
A főpolgármester a bizottság előtt azt állította, hogy tavaly augusztus elején szerzett tudomást a BKV-nál kifizetett végkielégítések kifogásolhatóságáról, a gyanús tanácsadói szerződésekről pedig már 2008 óta tudott. Azt állította ugyanakkor, hogy a BKV előle is elhallgatott dolgokat: amikor kikérték a vállalattól a tanácsadói szerződéseket, a BKV sokkal kevesebb dokumentumot adott át a fővárosnak,, mint amennyit most a rendőrség vizsgál.
Székely Gábor azt mondta, mindent megtett
A vizsgálóbizottság szerdán meghallgatta Székely Gábor korábbi felügyelőbizottsági elnököt, valamint Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettest is.
Az [origo] helyszínen tartózkodó tudósítója szerint Székely a bizottság több kérdésére is megismételte, hogy szerinte minden lehetőségét kihasználta a BKV korábban általa vezetett, 9 fős felügyelő bizottsága a cég ellenőrzésére, úgy fogalmazott, "ennél többet nem lehetett tenni". Többször tért ki azzal a válaszadás alól, hogy a feltett kérdésre - például volt-e tudomása a testületnek vitatható tanácsadói szerződésekről - nem tudja a pontos választ, amelyeket a felügyelő bizottság üléséről készült jegyzőkönyvekben találhatnak meg.
Székely még azt sem tudta pontosan megmondani, hogy mióta tagja a felügyelőbizottságnak, csak azt, hogy körülbelül tíz éve. Szerinte a testület napirendjét általában a menedzsment határozta meg, legtöbbször a cég finanszírozási gondjairól, néha műszaki kérdésekről volt szó. Azt mondta, a főváros vezetésével is a finanszírozásról beszélt a legtöbbször. Székely kifogásolta azt is, hogy csak őt hívták a bizottság elé, szerinte a felügyelőbizottság mind a kilenc tagját meg kellene hallgatni.
Demszky elismerte politikai felelősségét
Demszky hétfőn már tartott a BKV-ügyről egy sajtótájékoztatót, ahol több pontban is elismerte saját politikai felelősségét, de tagadta, hogy a törvénysértésekről tavaly nyár előtt tudomást szerzett volna.
Demszky hétfőn először állt a nyilvánosság elé a múlt szerda óta, amikor őrizetbe vették tanácsadóját, Mesterházy Ernőt. Mesterházyt azzal gyanúsítják, hogy rábírta a BKV vezetőit arra: vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére szerződéseket kössenek. Demszky hétfőn azt mondta: bízik tanácsadója ártatlanságában.
A BKV csalásgyanús ügyei miatt a múlt kedden lemondott több politikai tisztségéről Hagyó Miklós, korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettes, akihez a BKV felügyelet is tartozott. Demszky hétfőn kijelentette: kész elhinni, hogy Hagyónak sem volt tudomása törvénysértésekről, bár irányítási hibáiról, rossz vezetői döntéseiről tudott.
Székely 2009 októberéig volt a BKV felügyelőbizottságának elnöke, az SZDSZ ekkor visszahívta a delegáltjait, köztük őt, az elnököt is.
A Fővárosi Közgyűlés tavaly november 26-án alakította meg az eseti bizottságot. A testületnek március 24-ig kell jelentést készítenie. | Demszky: Hagyó menekült a BKV-s konfliktusok elől | Az MSZP-SZDSZ koalíció törékenysége miatt nem vállalta sokáig a szakítást Hagyó Miklós főpolgármester-helyettessel Demszky Gábor - hangzott el a főpolgármester szerdai bizottsági meghallgatásán. Demszkyt a BKV-botrányok kivizsgálására alakult eseti bizottság hallgatta ki, amely előtt a főpolgármester közölte: ő maga kérte Hagyót, hogy mondjon le a BKV ügyeiről, mert szerinte a szocialista politikus rejtegette a BKV problémáit. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/02/bkv-ugy-demszky-gabor-meghallgatasa | 2010-02-10 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A tisztánlátás érdekében a Miniszterelnöki Hivatal felméri, hogy milyen csatornákon mennyi pénz áramlik ki a minisztériumoktól a civilszférába.
Várhatóan 2000-től lesz átláthatóbb a rendszer - tudta meg lapunk Várszegi Dórától, a MEH civilkapcsolatok főosztályának vezetőjétől. Ma még nem látható világosan, pontosan mekkora összegről van szó, ezek miként segítik a szféra és a szakmai szervezetek fejlődését, mennyire tudnak a civilek részt venni a kormány munkájában és az integrációban. A tárcáknál ugyanis általában nem szerepel külön költségvetési fejezetként a "civil szervezetek támogatása". A pénz pályázatokon keresztül, konkrét szervezeti együttműködés révén, közalapítvány által vagy megállapodások útján jut el a civilszférához.
Világos szabályok a korrupció ellen
Minél kevésbé nyilvános a pénzek elosztása, annál valószínűbb, hogy történnek viszszaélések, bár konkrét esetről nem tudni - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Hegyi Gyula, az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságának szocialista alelnöke.
A minisztériumoknál 500-800 millió forintot különítettek el civilcélokra, de nem látni, ezt milyen elv szerint osztják el, holott éppen a bizottság feladata lenne ellenőrizni a pénz a sorsát. Összesen 6 milliárd forinttal gazdálkodnak a tárcák.
Azért uralkodik ilyen káosz a minisztériumokban, mert nem projekteket támogatnak, s ez a korrupció melegágya. A közpénz minden fillérét csak pályázattal szabadna elosztani - nyilatkozta lapunknak Sükösd Miklós politológus, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója.
Az első gond a szférában dolgozó menedzserek alacsony képzettsége. A bevezetett, piacelvű szervezetek menedzseléséhez, a pénzgyűjtéshez vezetői képességekre, azok megszerzéséhez képzésre van szükség - vélte Sükösd.
A második probléma a szektorális szerveződés hiánya. Az állami szférához hasonló káosz uralkodik itt is. Csak nemrég kezdődött el a szervezetek között az egyeztetés, pedig elengedhetetlenül szükséges az együttes fellépés. Mindenki érdeke, hogy a törvényhozásban, a pénzek megszerzésében közösen lobbizzanak. Csakhogy pillanatnyilag nemcsak országosan, hanem helyi szinten sem kommunikálnak egymással a nonprofit szervezetek - mondta Sükösd Miklós. A több ezer környezetvédő vagy szociális szervezetnek sincsenek működő országos egyesületei, lobbija.
A civilszektor nem eléggé látható ahhoz képest, hogy milyen fontos és hogy mekkora: 50 ezer szervezetről, milliárdokról és emberek ezreiről van szó. A politológus szerint az alapítványok, egyesületek jelentős részének nem a szolgáltatás a célja, hanem a pénzgyűjtés, ezért nem érdekük a nyilvánosság, hiszen nem pénzelosztásra, hanem a normál tevékenység ellátásához szükséges pénz előteremtésére hozzák létre a szervezetet.
A harmadik probléma az állami és a gazdasági együttműködés elégtelensége. Az önkormányzati szinten ugyanolyan kaotikus állapotok uralkodnak, mint az állami szektorban. A tervezetlen pénzelosztás mellett jellemző, hogy az önkormányzatok sokszor civilekkel szerződnek önkormányzati és állami feladatok ellátására. Vagy azért, mert nincs rá ember, vagy azért, mert meg akar szabadulni a feladattól. Ez számos kérdést vet föl - vélekedett Sükösd Miklós. Az önkormányzati szerződéseknek két veszélyforrása van: nem biztos, hogy jól végzi el a civilszervezet a feladatot, s nem a kliens érdekeit tartják szem előtt. Pedig
egy feladatot csak akkor kellene átadni, ha azzal az emberek nyernek. Ezért fontos lenne, hogy törvényben rögzítsék ezeknek a szerződéseknek a feltételeit.
A negyedik gond, hogy az üzleti szektorban nincsen hagyománya az adományozási kultúrának. Márpedig sokkal több hazai forrás kellene a civilszféra támogatására. Ahhoz azonban, hogy a szektor túllépjen az újgazdag rongyrázáson és a pénz azonnali befektetésén, még éveknek, akár évtizedeknek is el kell telniük - mondta a politológus.
Végezetül problémát jelentenek a regionális egyenlőtlenségek. Különböznek a civilszervezetek bevételei és az aktivitás is az ország keleti és nyugati, illetve a főváros és a vidék között.
Kaotikus állapotok
Tragédia, hogy ilyen rendetlenség van a civilpénzek területén - mondta lapunknak Török Marianna, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Soros Iroda igazgatója. Az állami szervek adatai pontatlanok, míg egy pénzosztó magánalapítvány, például a milliárdokkal gazdálkodó Soros Alapítvány is pontosan meg tudja mondani, hogy hány pályázat érkezett
be hozzá, ebből hányat fogadott el és mennyivel támogatta a pályázókat
Pedig fontos lenne az átláthatóság, mert az állami forrás 20-25 százalékát teszi ki a nonprofit szervek bevételeinek. Azt azonban senki sem tudja, hogy vannak-e például preferált területek, vagy háttérbe szorított tevékenységek - mondta Török Marianna. Azt is lehetetlen megmondani, hogy mire elég az a bizonyos 60 milliárd forint a több mint 50 ezer
civilszerveződésnek.
A pénzért folyó harcot jellemzi, hogy az utóbbi hónapokban már Magyarországon is megjelentek olyan cégek, amelyek arra szakosodtak, hogy bizonyos százalék fejében pályázatokat írnak a társadalmi szervezeteknek.
A minisztériumok még nincsenek felkészülve a pályázatok kiírására, mert nincs elég információjuk a civilszféráról - vélekedett Bognár László. Az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságának MIÉP-es elnöke elmondta: sok nonprofit szervezet panaszkodik arra is, hogy a tárcákhoz írt leveleikre választ sem kapnak. A bizottság mindent megtesz azért, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, mint amikor a PHARE-pénzeket elosztó tárcánál pályázatot írtak ki a lovasturizmus fejlesztésére, de arra egyetlen beadvány sem érkezett, mert későn jutott el a szervezetekhez. Az információáramlást jelentősen segíti majd a hamarosan megnyíló civiliroda.
A minisztériumok munkáját pedig annyiban könnyítik meg, hogy figyelik, ki nyert már pályázatot valahol, s az az alapítvány, amelyik nagy összeget kapott, nem fog egy másik tárcától jelentős támogatást elnyerni.
Működésre nem szívesen adnak pénzt
A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány programigazgatója szerint az állam gyakran nem arra ad pénzt, amire kellene. Simon Ildikó szerint üdvös lenne, ha a működési költségekre is lehetne pénzt szerezni. A rezsi és a bér fedezetének előteremtésére a nonprofit szervezetek a pályázatoknál mindig több pénzt kérnek, mint amennyire szükségük lenne. Ezt azonban tudják az állami adományozók is, ezért mindig kevesebbet adnak a kértnél, úgyhogy végül lehetetlen eldönteni, ki kit csap be. Egy-két adományozó monitorozza a civileket, vagyis szakértőket
foglalkoztatnak, akik folyamatosan konzultálnak a szervezetekkel, mire van szükségük, s ellenőrzik, hogy az elnyert pénzt mire költik. Ez a módszer drága, de mindenképpen megérné a nagy adományozóknak - vélte az alapítvány igazgatója.
Nincs olyan terület, amelyet az állam preferálna, de olyanok vannak, amelyek egy fillér támogatást sem remélhetnek. Például az elmebetegekkel foglalkozó szervezetek támogatása soha nem is volt és nem is lesz divatban. Ezek a nonprofit szerveződések csak külföldi segítségre számíthatnak.
Ugyancsak nem szokás a képzéseket támogatni, az állam szerint ugyanis luxus az alapítványok munkatársait taníttatni. Holott a legtöbb civilszervezet laikusok kezdeményezéséből született. Ezek az emberek azonban nem tudják, hogyan kell pályázatot írni, a sajtóval kapcsolatot tartani - mondta Simon Ildikó. Márpedig egy társadalmi szerveződést is ugyanúgy kell irányítani, kezelni, mint egy vállalatot. Ennek jelentőségétazonban csak külföldön látják. MH-összeállítás | Ismeretlen a civilekre szánt forintmilliárdok sorsa | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/03/19990329ismeretlen | 1999-03-29 00:00:00 | true | null | null | Origo |
2022-2023 során több mint 200 ezer tonna vasúti követ szállítottak Gántról, az Orbán család bányájából minden idők legnagyobb hazai vasútfejlesztéséhez, a Budapest-Belgrád-vasútvonal építéséhez - írta belső dokumentumok alapján a 444.hu. A vasútépítéshez használt, úgynevezett SZK1-es dolomit zúzottkövek egy részét a fejlesztésen fővállalkozóként dolgozó V-Híd, Mészáros Lőrinc egyik cége rendelte meg.Arató Gergely ezt követően arról kérdezte Lázár János építési és közlekedési minisztert. mennyi pénzt kaptak az elmúlt öt évben a vasútépítésekből az Orbán bányák és a Mészáros cégek. A képviselő a cikk alapján emlékeztetett rá, az Orbán család bányáiból több mint 1 milliárd forint értékben szállítottak követ a vasútépítéshez. Felidézte, Lázár János korábban többször beszélt arról, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei milyen vasútépítési megbízásokat kaptak, mekkora profitot realizáltak.Arról kérdezte a minisztert, 2019 óta milyen megbízásokat kapott az állami vasútépítéseknél: a Nehéz kő Kft. (amitől Orbán Győző már megvált), a Gánt kő Kft., a Dolomit Kft., a V-Híd Zrt., az R-Kord Kft., mikor, mennyiért szerződtek a cégekkel. Táblázatos formában kérte ezt a teljesítés időpontjával, az elvégzett munka leírásával. Semmi ilyet nem kapott.Lázár János nem válaszolt, Ágh Péter államtitkár pedig csak annyit közölt, hogy nem tartozik az Építési és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe, hogy egy adott projektnél, kik az alvállalkozók, mert megrendelőként szerződéses kapcsolatban csak a fővállalkozókkal állnak. Az államtitkár ugyanakkor egyértelművé tette: minden fővállalkozót arra buzdítanak,hogy munkájukhoz hazai alapanyagot és magyar beszállítói láncot alkalmazzanak, hiszen nemzeti érdekünk, hogy magyarok munkájából magyarok haszna legyen.Az Orbán család bányacégeiről korábban a Direkt36 tárta fel, hogy a gánti bányából szállítottak építőanyagokat az ország különböző pontjain uniós forrásból zajló csatornázási munkákhoz, valamint út- és vasútépítésekhez. A kormányfő édesapja, Orbán Győző tíz év alatt több mint 10 milliárd forintnyi osztalékot vett ki a bányabizniszből. Lázár János augusztusban a Déli körvasút fejlesztése kapcsán beszélt arról, hogy a V-Híd Zrt. megzsarolta a magyar államot, | Vasútépítés: Orbán-bányák, Mészáros-cégek? Nemzeti érdek | Lázár János korábbi közlékenységéhez képest, most nagy a hallgatás a szerződésekről. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/10/03/vasutepites-orban-banyak-meszaros-cegek-kormany/ | 2024-10-03 10:06:49 | true | null | null | 24.hu |
Meg akarta vesztegetni a makói rendőröket egy 28 éves román férfi Makón. A járőrök azért intették le a sofőrt, mert indokolatlanul használta a ködlámpát. Amikor a rendőrök közölték vele, hogy helyszíni bírsággal sújtják, a férfi odament a szolgálati autóhoz, majd egy 10 euróst akart átnyújtani a rendőröknek, ha elállnak a büntetéstől - közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. A rendőrök visszautasították a pénzt, és vesztegetés kísérlete miatt feljelentették a férfit, a Szegedi Nyomozó Ügyészség pedig büntetőeljárást indított ellene. | Tíz euróval akarta megvesztegetni a rendőröket egy férfi | Tíz eurót ajánlott egy román férfi a magyar rendőröknek azért, hogy ne büntessék meg egy közúti szabálysértés miatt Makón. A rendőrök visszautasították a pénzt, a 28 éves férfi ellen pedig eljárást indítottak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/01/tiz-euroval-akarta-megvesztegetni-a-rendoroket-egy-ferfi | 2011-01-14 11:01:51 | true | null | null | Origo |
A kormánypárti Magyar Nemzet szintén a Tisza Pártból kiszivárgott hangfelvételekről kérdez, amelyről azt a valótlan állítást fogalmazta meg a lap hogy a Magyar Péter által bemutatott felvétel manipulált. Gulyás Gergely abszurdnak nevezte azt a működési gyakorlatot, hogy úton-útfélen hangfelvételek készülnek. A felvetésre, hogy Magyar Péter állítólag idiótának nevezte a munkatársait, a miniszter azt mondta, hogy a Tisza Párt elnöke szerinte Soros-ügynököket helyezett el a listáján, azt, hogy idiótának is tartja őket, azt egymás között beszéljék meg.
Volt, amiben egyetértett korábban Magyar Péterrel, volt, amiben nem, de abban egyetértés volt közöttük, hogy Magyar Péter bolond - állította a tárcavezető. | Abban egyetértés volt, hogy Magyar Péter bolond | A kormánypárti Magyar Nemzet szintén a Tisza Pártból kiszivárgott hangfelvételekről kérdez, amelyről azt a valótlan állítást fogalmazta meg a lap hogy a Magyar Péter által bemutatott felvétel manipulált. Gulyás Gergely abszurdnak nevezte azt a működési gyakorlatot, hogy úton-útfélen hangfelvételek készülnek. A felvetésre, hogy Magyar Péter állítólag idiótának nevezte a munkatársait, a miniszter azt mondta, hogy a Tisza Párt elnöke szerinte Soros-ügynököket helyezett el a listáján, azt, hogy idiótának is tartja őket, azt egymás között beszéljék meg. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257806_abban-egyetertes-volt-hogy-magyar-peter-bolond | null | true | null | null | Népszava |
Kovács Gergely polgármester viccelődéssel leplezi képmutató politikáját, de a kerület lakói átlátnak a valótlan állításain - mutatott rá közösségi oldalán a Hegyvidéki KDNP. Emlékezettek: a polgármester miközben
az egyházaktól és a cserkészektől megvonja a közvetlen forrásokat, addig "tanácsadók" hadát veszi fel, ezzel a pártja kifizetőhelyévé silányítva a Hegyvidék nagy múltú polgármesteri hivatalát.
Mint arról a Magyar Nemzet már beszámolt , a KiMiTud online felületre feltöltött közérdekű adatigénylésre érkezett válaszból kiderült, a tanácsadók évi több mint 120 millió forintba kerülnek. Az önkormányzathoz érkező új emberek egy része az MKKP és a Momentum politikusa, egyikük egy Pest megyei város önkormányzati képviselője is egyben.
Az idei költségvetésben nincs fedezet erre a jelentős kiadásra, így veszélybe kerülhet a kerület gazdálkodásának biztonsága. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy mindeközben a Hegyvidék kutyapárti vezetése jelentős adóemeléseket is tervez.
Kovács Gergely hagyjon fel a kerület pénzének ész nélküli elherdálásával, és fejezze be ezt a gyakorlatot, amit elkezdett! A Hegyvidék nem pártos kifizetőhely!
- szögezte le a kerületi KDNP.
Borítókép: Kovács Gergely hegyvidéki polgármester ( | Politikai kifizetőhellyé teszi a Hegyvidéket a polgármester, de a lakók átlátnak Kovács Gergely hazugságain | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/politikai-kifizetohellye-teszi-a-hegyvideket-a-polgarmester-de-a-lakok-atlatnak-kovacs-gergely-hazugsagain | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében (2023. november 13.). Hazudik, hiszen azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltunk a javaslatról" - írták a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a KIM több személyes találkozót is szervezett.
A közleményben felidézték:
az oktatási miniszterek február 29. és március 1. között tartott informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztossal, és kérte a tárgyalások folytatását.
Május 13-án az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács (OIKST) ülése során Hankó Balázs egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni - sorolták.
Szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetést folytatott Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is. A tárcavezető akkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet, és Magyarország bízik abban, hogy az Európai Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés - ismertette a KIM.
Október 18-án Stéphanie Risónak, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatójának megküldték az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot.
Október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot - írták.
Hozzátették: a tárgyalásokon is közölték, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát.
A KIM kiemelte:
a kormány az elmúlt egy évben mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze, míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak.
Szerintük az uniós testület már érzi az időhúzás kínosságát, "de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít".
A világ 96 országának 1900 legjobb egyetemét hasonlították össze, így került 8 magyar intézmény a friss Sanghaj-lista 500-as elitjébe - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint olyan neves egyetemekkel versenyeztek, mint a Harvard vagy az Oxford, öt fő tudományterületen.
A Semmelweis Egyetem a gyógyszerészeti tudományokban került a top 100-ba, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) is kiemelkedően szerepelt - tették hozzá.
Kifejtették, hogy a Sanghaj-lista szakterületi rangsora (Global Ranking of Academic Subjects (GRAS)), amely 2017 óta minden évben megjelenik, idén 96 ország 1900 egyetemét listázza 5 fő kategóriában, 55 szakterületen. A fő kategóriák: természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok és társadalomtudományok.
Úgy folytatták, hogy A GRAS-lista az intézmények teljesítményét átfogó, objektív mutatók alapján értékeli. Olyan indikátorok alakítják a sorrendet, mint a nemzetközi díjakat (például a Nobel-díjat) elnyerő kutatók és alumnik száma, tudományos folyóiratok főszerkesztői, nemzetközi szervezetek vezetőségi tagjai, publikációk száma, hivatkozási impakt és a nemzetközi együttműködési részvétel.
Kiemelték, hogy 64 magyar felsőoktatási intézmény közül az idén 8 egyetemet rangsoroltak 22 szakterületen, melyek mindegyike a top 500 sávban foglal helyet: a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 területen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 5 területen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 1 területen került a listára.
A Semmelweis Egyetem a magyar intézmények közül a gyógyszerészeti tudományok kategóriában a 82. helyen szerepel világszinten, a klinikai orvostudományok kategóriában pedig a top 200 egyetem között listázzák. További három intézmény ért el előkelő helyezést a következő kategóriákban: építőmérnöki tudományok - BME #101-150, Matematika #151-200 - ELTE, Állatorvostudomány - ATE #151-200 - írták.
A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy területen, a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem három területen, a MATE és a Pécsi Tudományegyetem egy területen javított pozícióján - áll a KIM közleményében. | Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még mindig húzza az időt | Egy éve küldte meg a kormány az uniós szervnek a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/erasmus-ugy-europai-bizottsag-kim | null | true | null | null | BOON |
Gyakorlatilag biztossá vált, hogy a román-magyar határon átnyúló ROHU 453-as projekt 13,7 millió eurós forrása – jelen árfolyamok mellett 5,1 milliárd forint – elvesztett Békés megye számára. A program román oldalon ténykedő monitoring bizottsága (mb) ugyanis január végi ülésén az erre a programra szánt összeg átcsoportosításáról, azaz gyakorlatilag elvételéről döntött. A döntéssel Zalai Mihály, a Békés Vármegyei Önkormányzat elnöke nem ért egyet. A legutóbbi, február végi békési megyei közgyűlési ülésen azt mondta, ha az átcsoportosítás nem történt volna meg, akkor sem lenne elegendő az év végéig rendelkezésre álló idő, hogy a projektet befejezzék.
De miről is van szó pontosan? A Magyar Narancs múlt évi utolsó számában beszámoltunk arról, hogy 13,7 millió euró áll a magyar és a román partner rendelkezésére egészségügyi fejlesztésre és ezzel kapcsolatos programok megvalósítására. Az eredeti elképzelések szerint a program magyar részébe viharsarki civil szervezetek konzorciumát vonták volna be. Köztük kiemelten a Simonka György által alapított Dél-Békés Mentőcsoport (DBMCS) Katasztrófavédelmi Alapítványt és egy másik békési egyesületet úgy, hogy a felhasználható több milliárdos összeg nagyobb része a DBMCS-nek jutott volna. Minderről a Békés Megyei Önkormányzat 2019. július 3-i ülésén döntött a fideszes többség. Azaz alig másfél hónappal azelőtt, hogy a Simonka ellen, országos botrányai megkoronázásaként, a Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztus 21-én bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt volna.
Bár korábban Zalai, a Békés megyei közgyűlés elnöke Simonka mentoráltja volt, így nyerte el mostani megbízatását is, de a vádemelés után a rugalmas elszakadás taktikájához folyamodott. Ennek részeként a Simonka ellen 2020 januárjában a Fővárosi Törvényszéken megindult büntetőper után, 2020 szeptemberében a határon átnyúló projekt módosítását a közgyűlés elé vitte. Ennek lényege, hogy a kedvezményezettek, így a konzorciumi tagok közül kivették a Simonka-féle DBMCS-t. Arra hivatkoztak, hogy a koronavírus-járvány második hullámának erősödése nyomán az egészségügyi fejlesztések prioritásai megváltoztak. Ez azt jelenti, hogy a sürgősségi és intenzív kórházi ellátások, valamint a járványügyi fejlesztések váltak kiemelten indokolttá, szemben a projekt egészségügyi rekreációs fejlesztéseivel és civil szervezetek bevonásával. Az új elképzelés szerint, egyben az addigi költségvetés áttervezésével továbbra is 13,7 millió eurót használhatnak fel a koronavírus elleni védekezésre. Ám ennek az összegnek a 60 százalékát a civil szervezetek helyett az ország negyedik legnagyobb gyógyító intézménye, a gyulai központú, de erős békéscsabai jelenléttel is rendelkező Békés Megyei Központi Kórház és az orosházi kórház kapja, amelyeket új partnereket kezdeményezték a 2020. szeptember 10-i közgyűlési döntéssel bevonni a projektbe. Ez ellen a DBMCS minden szóba jöhető fórumon tiltakozott és ezt követően nyílt színi vita dúlt Zalai és Simonka között.
Kétéves ugrás az időben. A 2022. novemberi közgyűlésen Zalai újból elővette a ROHU 453-as projektet. Arról számolt be, hogy a program 2020 őszi tartalmi változása után úgy tűnt, hogy azt mind az mb, mind az irányító hatóság elfogadta. Ám ebben az időszakban nem történt semmi a projekt megvalósítása érdekében. Ezért a múlt év végén Zalai már megkongatta a vészharangot, hogy baj van. Nagy esély van arra, hogy ugrik az elnyert több milliárdos forrás, ekként nem valósul meg a három legnagyobb viharsarki város kórházába tervezett fejlesztés. A szakmai vita alapvetően arról szólt, hogy a projekt megvalósítása közben megváltoztatható annak tartalma vagy sem. Az irányító hatóság ez utóbbi álláspontra helyezkedett.
Pluhár László szocialista közgyűlési képviselő három hónap múltán, a most február végi ülésen kérdezett rá a határon átnyúló projektre, és arra, hogy az utóbbi időben történt-e bármilyen változás. Zalai elmondta, hogy a megvalósítás irányában semmi. Viszont jelezte, hogy a január végén román oldalon összeülő mb ülésén – amelyre ő nem tudott elmenni – már arról döntöttek, hogy az ide szánt forrásokat más programok megvalósítására átcsoportosítja.
Ez gyakorlatilag egyenlő azzal, mintha kimondták volna, ennek megvalósulására már nincs semmi esély.
Ezt más fejlemények is alátámasztják, és Zalai Mihály ezekről beszélt. A projekt határideje 2023. december 31-e, az eszközbeszerzés igen időigényes. Ha ehhez hozzávesszük a közbeszerzés kiírásának, elbírálásának és jogorvoslatának jogszabályban rögzített idejét, akkor minden arra mutat, hogy a még rendelkezésre álló tíz hónap erre nem elegendő. Mivel ún. tükörprojektről van szó, ez azt is jelenti, hogy program román oldali kedvezményezettjeinek is elvész a remélt fejlesztési forrás.
Jobb híján azt mondta Zalai, figyelni fogják, hogy a EU 2021-2027-es hétéves fejlesztési ciklusában kiírnak-e hasonló pályázatot, s ha igen, akkor rástartolnak erre. „Ha az irányító hatóság magyar oldalon lett volna, akkor ilyen eljárás elképzelhetetlen lenne” – mondta Zalai Mihály.
Az említett tavalyi utolsó lapszámunkban megjelent cikkünkben ugyanerről Simonka György azt hangsúlyozta, Zalai politikai pályafutásának végét jelenti majd, ha a szélesebb viharsarki közvélemény tudomására jut, hogy saját hibájából ilyen jelentős forrásokat veszít az egyébként is sok hátránnyal küzdő térség.
(Címlapképünkön: Zalai Mihály. Forrás: Zalai Mihály Facebook) | A Viharsarok elvesztett 5 milliárd forint értékű, egészségügyre fordítható uniós forrást | Azzal, hogy a román-magyar határon átívelő, az EU finanszírozta ROHU 453 egészségügyi projekt monitoring bizottsága nemrégiben a források átcsoportosításáról döntött, biztossá vált: a projekt közel 14 milliós eurós forrása elveszett a térségnek – derült ki a békési megyei közgyűlés minapi ülésén. A történet hátterében feltűnik Simonka György volt fideszes parlamenti képviselő. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-viharsarok-elvesztett-5-milliard-forint-erteku-egeszsegugyre-fordithato-unios-forrast-256762 | 2023-03-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egyelőre minden fél hallgat az E.On magyarországi gázüzletágának (az E.On Földgáz Trade Zrt., illetve az E.On Földgáz Storage Zrt.) eladása kapcsán, sem a vételárról, sem a november végi bejelentéskor "ígért" december közepi véglegesítésről nem nyilatkoztak (egyértelműen) a felek, írja a Napi Gazdaság.
Közben a lap infromációi szerint a korábban kiszivárgott 800 millió eurós vételár akár a harmadával is alacsonyabb lehet a végső szerződésben − ebben az esetben 600 millió eurót, jelenlegi árfolyamon mintegy 175 milliárd forintot kell kifizetnie az államnak, illetve cégének, az MVM Zrt.-nek − a finanszírozási tervekre azonban egyetlen érintett sem kívánt kitérni. Még ez is sok lehet, hiszen a fejlesztési tárca és a Magyar Villamos Művek által készíttetett vagyonértékelések mindössze 40 millió, illetve 300 millió euróra értékelték a cégeket
Titokban tartják, pedig nincs másik vevő
A Miniszterelnökség november végi közleménye arról szólt, hogy az E.On-cégek érintett üzletrészeinek átruházásáról szóló adásvételi szerződést december 15-ig véglegesen "kitárgyalják és kézjegyükkel is ellátják" a felek, majd január utolsó napjáig alá is írják a dokumentumot. A lap finanszírozási tervekre, vételárra, illetve konkrét határidők tartására vonatkozó kérdésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke annyit közölt, hogy "a tárgyalások zajlanak a kormány és a cég között, jó ütemben, a szerződés véglegesítése felé".
A fejlesztési tárca szerint a "témában zajló tárgyalások a lezárásukhoz közelednek". Arra a kérdésre azonban, hogy a részvény-adásvételi szerződés aláírásának céldátuma változatlanul január 31., nem kívánt nyilatkozni sem a német, sem a magyar E.On, illetve elzárkózott a kommentálástól az MVM is.
A két cégből álló csomagban a földgáztárolót üzemeltető E.On Földgáz Storage jelent értéket, a veszteséges E.On Földgáz Trade csupán a 2015 végéig érvényes orosz hosszú távú gázszerződés miatt (utóbbi állami hatáskörbe vétele ugyanakkor nem igényelte volna a veszteséges cég megvásárlását). A rezsicsökkentés ráadásul egészen biztosan nem volt "jó" hatással az E.On-cégek árára − fogalmazott egy cégvezető.
Sokan érintettek
A sajtóban több híradás is elhangzott a gázüzletág "felülárazása" kapcsán, Mártha Imre volt MVM-vezér az Indexnek azt mondta, "a kormány nagyjából 500 millió euróval többért készül megvenni az E.On cégeit, mint amennyit azok a vagyonértékelések alapján érnek" − ezek Mártha szerint 40 millió, illetve 300 millió euróról szóltak. Hivatalosan sem a kormány, sem az MVM nem reagált a felvetésre, illetve ilyen vagyonértékelések létét sem erősítették meg piaci szereplők. A négy legnagyobb tanácsadó cég közül három is azzal utasította vissza lap erre vonatkozó kérdését, hogy valamilyen formában érdekelt az ügyletben.
A 40 millió euró jó eséllyel irreálisan alacsony ár lenne (csak az E.On Földgáz Trade eszközállományát tekintve is), egy név nélkül nyilatkozó cégvezető szerint ráadásul a vételárnál is nagyobb problémát jelenthet, ha a kormány stratégiai elképzelések nélkül vág bele egy százmilliárdos ügyletbe. Ahogy fogalmazott, nem lehet véletlen, hogy a piaci pletykák szerint felmerült a teljes MVM-vezérkar lemondása, kevéssé látszik ugyanis kivitelezhetőnek a hatalmas új üzletágak MVM-be integrálása, illetve azok későbbi sikeres működtetése.
Veszélyes vizeken
Persze a konkrétumok egyelőre nem ismertek a vásárlás kapcsán, mint ahogyan az sem, hogy az eddig napvilágot látott információk megfelelnek-e a valóságnak, így korai lenne pálcát törni a vásárlás felett. A tranzakció az ígéretek szerint azonban január végén lezárul, és ha kiderül, hogy a magyar állam valóban 600-800 millió euróért vásárolt, mindenképpen érdekes lesz összevetni az árat a vagyonbecslésekkel. Ha ugyanis kimutatható a jelentős értékkülönbség, a vásárlás akár büntetőjogi kérdéseket is felvethet.
Hogy esetleg az óvatosság is közrejátszott-e Horváth Gergely Domonkosnak a MNV vezérének tavaly év végi váratlan távozásában, nem tudni, őt ugyanis személyesen nem sikerült elérni, a vagyonkezelő pedig az erre vonatkozó kérdésünket a tulajdonosi jogokat gyakorló NFM-nek passzolta tovább. Az NFM-től még várunk a válaszra. Szerettük volna megismerni az E.Onnal kötött szándéknyilatkozat szövegét is, a Miniszterelnökségen azonban azt a választ kaptuk, hogy a tárgyalások zajlanak a kormány és a cég között, jó ütemben, a szerződés véglegesítése felé.
Miért ne lehetne nyeresége egy cégnek?
A reális értéket megalapozó források, dokumentumok hiányában megkérdőjelezhető a lehetséges vételárral kapcsolatban felmerült becslések hitelessége − mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint ugyanakkor nem életszerű, hogy ekkora különbség legyen két értékelés között.
Hegedűs szerint ugyanakkor nem elsősorban a vételár a kérdés, miután önmagában az is vitatható, hogy valóban szolgálhat-e stratégiai (nem politikai) érdeket a "szerény" anyagi eszközökre − nagykereskedelmi jogra és a gáztározókra − vonatkozó tranzakció. Piacgazdasági logikával semmi értelme a felvásárlásnak, egy több száz millió eurós ügyletet pedig az ellátásbiztonsági szempontok nem igazolnak, a gáztározók szerepe a globális tendenciák tükrében jelentősen leértékelődött.
Hegedűs szerint éppen a rezsicsökkentés bizonyítja, hogy a kabinet birtokában vannak az árbefolyásoláshoz szükséges eszközök, noha az is érthetetlen, hogy miért ne lehetne tisztességes nyeresége egy közszolgáltatást végző, abba befektető vállalkozásnak − tette hozzá a szakember.
Európában − például Franciaországban − van példa az állami tulajdon dominanciájára az energiaszektorban, a nagy cégeket azonban nem szokás "rángatni", kivonni a piaci törvények hatálya alól. Hegedűs szerint nem alaptalan az a feltételezés, hogy az oroszokkal folytatott gáztárgyalásokon az E.On alkupozíciói valamivel jobbak, mint a kormányé.
Elég kedvező a hangulat
A mostani kedvező kötvénypiaci hangulatban lenne kereslet egy magyar vállalati kötvényre, egy 800 millió eurós kibocsátást valószínűleg néhány hét alatt le lehetne bonyolítani. Viszonylag sok a vonzó hozamot kereső vevő - mondta a Napi Gazdaságnak Kemény Gábor, a Concorde elemzője. A szakember szerint a piacon most akár 4-5 százalékos hozam mellett is el lehetne adni közepes futamidejű kötvényeket. A Concorde szakembere szerint pár hétbe telne egy kibocsátás megszervezése, hiszen ilyenkor a szervezők el szoktak menni road show-zni. Ugyanakkor szerinte az élénk kötvénypiaci keresletet látva "nem kellene lasszóval fogni a befektetőket".
A kötvénykibocsátás kapcsán ugyanakkor banki szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy aligha lenne szerencsés most nekifogni egy új kötvénykibocsátásnak, amikor éppen most bízott meg az ÁKK Zrt. négy bankot, hogy kezdjék szervezni az állami kibocsátás road show-ját - rövid távon egy MFB-kibocsátás ebben az esetben csak bezavarna. Ugyanakkor tartja magát a piacon olyan nézet is, amely szerint az állami kibocsátáson belül igyekeznek majd helyet találni a gázüzletág vételárának. | 600 millió euró lehet az E.On ára | 600 millió euró lehet az E.On ára - Az MVM-nél félnek az üzlettől, a teljes vezérkar lemondása is felmerült, írja a Napi Gazdaság. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2013/01/22/a_fu_alatt_tapsolunk_el_175_milliardot/ | 2013-01-22 09:55:00 | true | null | null | Index |
Közel egymilliárd forintos kárt okoztak az államnak azok, akik a Fészekrakó-programot jogosulatlanul kihasználva, hamis munkáltatói igazolásokkal és ügyvédi segédlettel vásároltak lakást Miskolcon, zömmel az Avas-lakótelepen. Miután beköltöztek, sem a törlesztést, sem a lakások rezsiköltségét nem fizették, s hatalmas adósságot halmoztak fel. A lakások árai a mélybe zuhantak, a rendőrség napi szinten razziázott. A beköltözők az elemi lakhatási szabályokat sem tartották be, éjjel zajongtak, hangosan bőgették a zenét, a házakat ellepték a patkányok és csótányok.
A csalárd módon megszerzett ingatlanok ügyében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya különösen nagy kárt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás és vesztegetés gyanúja miatt nyomozott. Ennek során kiderült, hogy az ügyleteket szinte minden esetben ugyanaz a miskolci ügyvédnő, B. Marianna intézte, akit tegnap első fokon 7 év börtönre ítélt a dr. Péter Zoltán vezette eljárótanács. Emellett tíz évre eltiltották ügyvédi praxisának folytatásától, s 26 millió forintos vagyonelkobzással is sújtották. Vele együtt 290 vádlottja volt a szövevényes bűnszövetkezetnek – a vádlottak többségét megrovással, felfüggesztéssel és pénzbírsággal büntették. | Belföld: Fészekrakó-ügy: hét év után elsőfokú ítélet | Hét év után első fokon lezárult az úgynevezett miskolci fészekrakós per: az elsőrendű vádlottat, egy helyi ügyvédnőt hét év börtönbüntetésre ítélték. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/feszekrako-ugy-het-ev-uten-elso-foku-itelet-1579369 | 2015-12-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az egykori miniszterek után az egykori államtitkárokat is beidézte az ügyészség kérésére a Zuschlag János perében a kecskeméti bíróság. Szilvásy Györgynek, a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium volt közigazgatási államtitkárának és Benedek Andrásnak, a sportminisztérium 2003 és 2004 közötti közigazgatási államtitkárának a baloldali ifjúsági szervezetek 70 milliós támogatásáról kell beszélnie.
Gyurcsány Ferenc és hivatali elődje, Jánosi György a múlt héten csütörtökön tanúskodott, de egyikük sem emlékezett Zuschlagék támogatásával kapcsolatban a részletekre. Jánosi szerint a szocialista frakció ifjúságisai éppen Mesterházy személye miatt elégedetlenkedtek, mert mást szerettek volna a számukra fontos posztra helyezni. Szilvásy is Jánosi idejében, tehát 2003 májusa előtt dolgozott a GyISM-ben. Az akkor még kevéssé ismert közigazgatási államtikárról Gyurcsány megjelenése után derült ki, hogy régebben személyes is munkajellegű kapcsolat is összekötötte őket.
Szilvásy 2007 szeptemberében kétórás tanúvallomást tett a kecskeméti főügyészségen. A vallomás részleteit 2008 nyarán ismertette a távirati irodán keresztül. Az ex titokminiszter azt állította, hogy az egyedi támogatásokkal nem foglalkozott, pályázatok pozitív elbírálássára nem adott utasítást. Szilvásy ismerte ugyan Zuschlagot, de mint mondta, azzal nem volt tisztában, hogy a Fibisz az állami pénzek átcsoportosításával finanszírozza programjait.
A nyomozás során az is felmerült, hogy nem Szilvásy tájékoztatta-e a 2007-es vizsgálat idején Zuschlagot arról, hogy telefonját lehallgatták. Az ügyészek az ügynek ezt a részét tavaly nyáron zárták le azzal, hogy bűncselekmény elkövetését nem lehetett megállapítani, megalapozott gyanú pedig senkivel szemben sem merült fel.
8:36 Szilvásy egy pohár vizet kért a bíró első kérdése után, ezzel rövid időre meg is akasztotta a tárgyalás kezdését, mert a jegyzőkönyvvezetőnek kellett elszaladnia az italért.
8:40 Szilvásy elmondta, hogy közigazgatási államtitkár 2002 májusától, vagyis a Medgyessy-kormány kezdésétől Gyurcsány Ferenc miniszteri megbízásáig volt. Azt állította, nem tudott a minisztérium vezetéséről kialakult vitákról.
8:42 Ocsovay Tamás helyettes államtitkári kinevezése Szilvásy szerint Jánosi György kérése volt, arról nem tudott, hogy a javaslatban szerepe lett volna az MSZP-s munkacsoportnak.
8:45 Az ő részvételével nem tartottak találkozót a minisztériumi vezetés és a frakció munkacsoportja között. Egyeztetések persze voltak, de azok mindig egy-egy adott feladat miatt jöttek létre.
8:49 Az egyeztetések összetétele változott, attól függően, hogy milyen kérdés volt napirenden.
8:52 Abban az időszakban a legtöbb probléma a sportügyekben keletkezett, ezért a miniszter energiáit nagy részt ez a terület kötötte le. Az ifjúsági területet Mesterházy Attila vitte. A kábítószerügy pedig szintén külön „királyság volt a királyságban”.
8:56 A szűkebb egyeztetéseken Szilvásy többnyire Bakonyi Tiborral, a frakció gazdasági felelősével találkozott. Az ifjúsági ügyekre „nagyon kevés rálátása volt”, az ott zajló egyeztetésekről nem voltak „részletekbe menő ismeretei”.
9:00 Közigazgatási államtitkárként a pályázatok politikai előkészítése, a háttérintézmények és az illetéskes helyettes államtitkárságok működésének összehangolása, valamint a rendelkezésre álló költségvetési keret felügylete volt a feladata többek között. A pályázatokat 2002-ben nem az új kormány írta ki. A javaslattételi lista a közigállamtitkárságon keresztül jutott a miniszter elé, kontrolálta, hogy jogilag megfelel-e a kiírásnak.
9:08 GyIA ügyekre nem nagyon emlékszik, más területek voltak fontosabbak. Az ifjúsági ügyekben az ifjúsági törvény előkészítése és az ernyőszervezetekkel kapcsolatos ügy volt egy nagyobb jelentőségű kérdés. Ocsovay Tamással nem egyeztetett.
9:10 Nem tud olyan esetekről, amikor Ocsovayt utasították volna, Szilvásy szerint erről neki lett volna információja akkor is, ha közvetlenül a minisztertől kapta volna.
9:17 A Fibisz ügyeit, finanszírozási törekvéseit nem ismerte, mondta Szilvásy hozzátéve, hogy ő „kívülről érkezett a minisztériumba”.
9:21 Egyedi ügyekben többnyire a sport területén érkeztek megkeresések hozzá. Arra nem emlékszik, hogy a baloldali ifjúsági szervezetek pályázati támogatását kérték-e tőle.
9:25 Ocsovay is érzékelte, hogy 2002-ig hihetetlen túlsúlyban voltak a jobboldali szervezetek, a támogatottak között. Utána ilyen kritika nem érhette a minisztériumot. Utasítások nélkül is érezhető volt, hogy egyensúly alakult ki a két oldal között. Szilvásy csak azért instruálta Ocsovayt, mert érezte, hogy kezdő, hiányzik a vezetői rutinja, hogy kövesse a politikai helyett a szakmai preferenciákat.
9:30 Zuschlaggal nem voltak olyan jóban, hogy hozzáforduljon támogatási ügyekben.
9:33 A lehallgatás ügyében Szilvásy azt mondta, hogy az ügyészek is hezitálva tették fel néhány vallomásra hivatkozva a kérdést, tudott-e arról, hogy Zuschlagot tájékoztatta valaki telefonja megfigyeléséről. Szilvásy leszögezte, hogy 2007-ben az ügyésznek is elmondta, ez államtitoksértés, ezért vagy az ügyészségnek, vagy neki, mint titokminiszternek ki kell vizsgáltatni. Az ügyész akkor jelezte, hogy ők vizsgálják ki, történt-e kiszivárogtatás. Szilvásy szerint ezért nem egészen korrekt, hogy neki teszik fel most a kérdést.
9:40 Ha a lehallgatás képviselőre irányul, akkor arról tájékoztatni kell az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, de erről államtitkonak minősülő szabályozás van érvényben, mondta Szilvásy, aki Zuschlag letartóztatása idején a kancelláriaminiszterként a titokszolgálatokat is felügyelte.
A meghallgatás a 2007-es ügyészségi tanúvallomás ismertetésével folytatódott.
9:55 Konkrét ügyekre vonatkozó megkereséseket az alsóbb szintű helyettes államtitkárságokhoz irányították, ahol kompetens módon tudtak foglalkozni az üggyel – mondta ügyészi kérdésre a Szilvásy. | Szilvásy visszalőtt a szivárogtatásvád miatt | Szilvásy visszalőtt a szivárogtatásvád miatt - A volt titokminiszter szerint, ha valaki elmondta Zuschlagnak, hogy lehallgatják, akkor az csak az ügyészség lehetett. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2009/11/16/szilvasy_es_mesterhazy_koveti_gyurcsanyt/ | 2009-11-16 00:00:00 | true | null | null | Index |
Elismerte a bűnösségét Kuna Tibor a Fővárosi Törvényszéken kedden kora délután a mások mellett ellene is folyó áfacsalási ügy előkészítő tárgyalásán. A kormány kedvenc PR-os vállalkozóját azzal vádolja az ügyészség, hogy cégeivel 245 millió forintnyi hamis számlát fogadott be, és ezzel 52 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek. Kunára 2 év 5 évre felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyészség. Az ügyészek bíróságon tett nyilatkozata szerint a vállalkozó az eljárás kezdete óta kifizette az általa a költségvetésnek okozott kárt. Kuna büntetéséről még nem született döntés.
Az óriás áfacsalási ügy előkészítő tárgyalása a héten kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. Összesen 60-nál is több vádlott van, ők az ügyvédeikkel együtt csurig töltötték a bíróság Fő utcai épületének legnagyobb tárgyalóját.
Az ügy főszereplője nem Kuna Tibor, az elsőrendű vádlott V. Attila, aki az ügyészség szerint a társaival együtt olyan bűnszervezet működtetett, amitől számlákat lehetett vásárolni. A bűnszervezet vezetői közül senki sem ismerte el a bűnösségét az előkészítő tárgyaláson.
Az ügyészség klasszikus számlagyárként írta le a szervezet működését, ahol jutalékért lehetett fiktív számlákat vásárolni. A kiállított számla ÁFA-ját a vevő levonhatta a könyveiben, a számlán szereplő összeget pedig a jutalékkal csökkentve visszakapta a bűnszervezettől. A fiktív számlák után az ÁFÁ-t jellemzően soha nem fizették be a költségvetésbe, azt a bűnszervezetben közreműködő vállalkozások tovább számlázgatták egymás között.
Kuna nem a számlagyárat működtető bűnszervezet tagjaként, hanem "vásárlóként" szerepel az ügyben. A per másik ismert vádlottja Berki Krisztián médiaszemélyiség, aki szintén vásárló volt. A mai tárgyaláson ő is elismerte a bűnösségét, rá egy év felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyészség. Azért kevesebbet, mint Kunára, mert Berki jóval kevesebb kamuszámlát fogadott be, és így ő "csak" 7,6 millió forint kárt okozott a költségvetésnek.
Kunát 2016 végén hallgatták ki gyanúsítottként az ügyben, akkor panasszal élt a gyanúsítás ellen, és azt állította a nyomozóknak, hogy nem követte el, amivel vádolják. Kuna tavaly márciusban, amikor először írtunk az ügyéről, azt mondta a 444-nek, hogy
„minden számlájuk mögött valós gazdasági teljesítmény áll.”
Kuna a mostani tárgyalás után nem akart nyilatkozni a 444-nek.
Felsorolni is nehéz az állami megbízásokat
Kuna pr-os és kommunikációs cégeinek összes állami megbízását szinte fel sem lehet sorolni, annyit kaptak az elmúlt években. A teljesség igénye nélkül ők
intézték például a 2017-es vizes vb kommunikációját;
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kommunikációs ügyeit;
lehajoltak a Pécsi Tudományegyetem nyomtatványos megbízásaiért;
besegítenek a MÁV-nak;
pár milliárdért a Szerencsejáték Zrt-nek.
Ezeknek az állami megbízásoknak egy részét már azután nyerték el, hogy Kunát 2016-ban gyanúsítottként hallgatták ki az adónyomozók.
A pénzeső hivatalosan 2018 nyarán állt el, amikor a kormány PR és marketing kiadásait kezelő, Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Ügynökség kirúgta Kuna cégeit a közbeszerzésekből, névleg egyébként a Kuna ellen folyó büntetőügytől függetlenül.
Isten VIP-je
Kuna azon kívül, hogy pénzben kifejezve a NER egyik legnagyobb nyertese volt az elmúlt években, elég színes figurája is a rendszernek. 2015-ben egy vallási rendezvényen beszélt arról, hogy milyen szerepe van Istennek az ő sikereiben (nagyon nagy), sőt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal létrehozását egyenesen biblia jelenésként írta le. Év végén egy szakmai fórumon ugyanő arról beszélt, hogy
„azért indulnak kevesen a[z állami kommunikációs] közbeszerzéseken, mert ez kemény meló”.
A sok munka mellett azért maradt ideje a kikapcsolódásra is, mikor fehér ingeben, mikor pufidzsekiben, de mindig ott volt, amikor a fideszes elit kivonult a nyilvánosság elé.
Kuna kanyargós utat járt be a NER csúcsáig. 2015-ben róla írt portrénkból kiderül, hogy fideszes kabinettitkárból hogyan lett előbb Szijjártó Péter barátja, aztán 2014 után miként került Seszták Miklós akkori fejlesztési miniszter közelébe. Egyes értelmezések szerint Sesztákkal viszont nem tett jó lóra, mikor a fejlesztési miniszter kiesett a pikszisből Orbánnál, azzal Kuna pozíciói is gyengültek.
A vállalkozó 2018-ban, az ellene folyó büntetőügy nyilvánosságra kerülése, és a cégeinek NKH-s kirúgása után, egy vallási rendezvényen többek között arról beszélt, hogy
„Nagyon szükség volt az életembe', hogy Isten két kiadós, nagy pofonnal a helyére rakjon. Tehát, ha néha ilyen öblös a hangom, az azért van, mert egy nagy hal, a cet gyomrából beszélek hozzátok, mert még mindig ott vagyok, de Isten az, aki eltervezte az én kiköpetésemet, és soha életemben nem voltam még ilyen jól.” | Kuna Tibor és Berki Krisztián is elismerte a bűnösségét a bíróság előtt az áfacsalási ügyben | Az ügyészség Kunára 2 év börtönt kért 5 évre felfüggesztve. | null | 1 | https://444.hu/2019/05/21/kuna-tibor-es-berki-krisztian-is-elismerte-a-bunosseget-a-birosag-elott-az-afacsalasi-ugyben | 2019-05-21 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Massachusetts állam legfelsőbb bírósága döntött annak a 70 ezer dollár (kb. 26,6 millió forint) értékű eljegyzési gyűrűnek a sorsáról , amely egy volt jegyespár közötti jogvita középpontjában állt. A bíróság felülbírálta azt a hat évtizede érvényben lévő jogszabályt, amely szerint a bíróságnak meg kell állapítania, hogy melyik fél volt a hibás a kapcsolat befejeződéséért, és ehelyett kimondták, hogy az e ljegyzési gyűrűt vissza kell adni annak, aki vásárolta - írta meg a FoxNews .
Az egykori jegyespár, Bruce Johnson és Caroline Settino 2016 nyarán kezdett randevúzni. A bírósági dokumentumok szerint Johnson értékes ajándékokat és nyaralásokat fizetett a nőnek.
2017 augusztusában Johnson megkérte a lány kezét az édesapjátót, és egy 70 ezer dolláros gyémánt eljegyzési gyűrűvel ajándékozta meg jegyesét.
A bírósági periratok szerint Johnson azt állította, hogy a nő ezt követően elutasítóvá vált vele szemben, nem kísérte el a prosztatarák kezelésére sem. Ráadásul a mobiltelefonján egy ismeretlen férfival váltott üzeneteket talált.
Az én Bruce-om három napig Connecticutban lesz. Szükségem van egy kis játszadozásra
- olvasható az egyik üzenetben.
Johnson egy hangposta-üzenetet is felfedezett, amelyben ugyanaz a férfi "cukorka"-nak nevezte a lányt, és panaszkodott, hogy nem látják eleget egymást. Miután szembesítette jegyesét az üzenetekkel, véget vetett az eljegyzésüknek.
A 70 ezer dolláros eljegyzési gyűrű tulajdonjoga azonban nem volt egyértelmű, így jogi csatározás alakult ki. Míg az egyik bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a nőnek joga van megtartania a gyűrűt, a fellebbviteli bíróság megállapította, hogy az a férfit illeti meg.
Az ügy végül ez év szeptemberében került a Massachusetts-i Legfelsőbb Bíróság elé, amely Johnsonnak ítélte oda az eljegyzési gyűrűt.
Egy közel 70 évvel ezelőtti massachusettsi ítélet alapján az eljegyzési gyűrű csak akkor adható vissza, ha az eljegyzés megszakadásáért nem a gyűrűt adományozó vőlegény a hibás. Most ezt a joggyakorlatot írta felül a bíróság, amely egyáltalán nem vizsgálta, hogy ki volt a "csalfa" fél, hanem egyértelműen a vőlegény mellett foglalt állást. | Meglepő döntés született egy méregdrága jegygyűrű ügyében | Egy amerikai bíróság, szakítva egy több évtizedes joggyakorlattal, sokak számára váratlan döntést hozott egy rendkívüli értéket képviselő jegygyűrű tulajdonjogáról indított perben. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/11/meregdraga-jegygyuru-pereskedes | null | true | null | null | Origo |
– Hogy nevezzük azt, amikor egy érdekcsoport olyan törvényt alkot, amelyből anyagi haszna lesz, majd a jogszabályt tovább módosítják, hogy még jobban járjanak?
– Korrupciónak. Nettó korrupciónak.
– A trafiktörvényről beszélünk, amely által a kormány kedvezményezettjei, a rokonok és barátok igen jól járnak. Lázár János bár beismerte az összejátszást, mégsem lát ebben kivetnivalót.
– Máshol egy ilyen kijelentést lemondás követ. Ami történt, azt a szakirodalom state capture-nek hívja: amikor az állam egy érdekcsoport fogságába kerül. A politikai centralizáció azonosítja, kik a barátok, s a közpénzek elosztásában ezt figyelembe is veszik.
– Egyedi eset?
– Sok helyen torzul a piac, nem csak ebben a konkrét trafikügyben. Átláthatóságra lenne szükség. Különben marad a jogbizonytalanságot és a kiszámíthatatlanságot növelő ördögi kör, amelyhez a cégek nem tudnak alkalmazkodni.
– És meddig még?
– Mindez csak akkor szűnik meg, amikor a gazdasági helyzet már annyira ellehetetlenül, hogy a politikai, gazdasági szereplők, az üzleti szektor gazdasági ereje és a civilek kikényszerítik a változást. Az a baj, hogy nem látszik olyan politikai erő, amely hatásosan fellépne a korrupció ellen. És óriási probléma, hogy nincs lobbitörvény. Így egyelőre marad az internet ereje és a civil állampolgári aktivitás.
– S mindez mire elég?
– A Transparency International más civil társaságokkal együtt hétfőn a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz fordul adatigénylésért. Ezt egyébként bárki megteheti. A bírálat menetét és a pályázatokat szeretnénk megkapni. Célunk, hogy kiderüljön, kik és milyen alapon döntöttek a pályázatokról. A lobbitörvény hiánya miatt az ellen, hogy a jogalkotás egyetlen érdekcsoportnak kedvez, sőt, erre az egy csoportra szabva hoznak jogszabályokat, nem tehetünk semmit. Nincs ugyanis jogi eszközünk. Viszont a pályázati rendszer átláthatóságáért jogi eszközökkel is tudunk küzdeni.
– És mi lehet az eredmény?
– A legpesszimistább verzió szerint elérjük, hogy nyilvánosabb lesz a pályáztatás, a legoptimálisabb esetben viszont azt is kideríthetjük, volt-e összejátszás a pályázók között, ha igen, akkor a versenytörvény alapján tovább tudunk menni. Legvégső esetben akár a hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet. | Nettó korrupció a trafiktörvény - Vasárnapi hírek | A trafiktörvény az állami korrupció egyik mintapéldája. Ez nem politikai állásfoglalás, hanem a korrupcióval foglalkozó nemzetközi hálózat, a Transparency International magyarországi vezetőjének szakvéleménye. Alexa Noéminek tettük fel kérdéseinket. | null | 1 | https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/netto_korrupcio_a_trafiktorveny | 2013-04-28 19:52:00 | true | null | null | Vasárnapi Hírek |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.