gedeonmate/hun_stat_dataset · Datasets at Hugging Face

text stringlengths 1 15.8k
Az előző évi UEFA-csatlakozás miatt 1955-ben görög nemzetközi bírókat is alkalmaztak, így Cícisz hat nemzetközi mérkőzést vezethetett.
Az 1958-as labdarúgó-világbajnokság selejtezőin a 3–2-re végződő Németország–Ausztria mérkőzést vezette.
1959-ben Rómában az Olaszország–Spanyolország (2–1) nemzetközi rangadón bíráskodott.
1959-ben az Afrikai nemzetek kupája tornán a Kairóban rendezett Szudán–Etiópia (1–0) csoportmérkőzést irányította.
1962-ben az Addisz-Abebában rendezett, 4–2-re végződő Etiópia–Szudán elődöntőt is Cícisz vezette.
Etiópia megnyerte az Afrika-kupát, ezután Hailé Szelasszié etióp császár Etiópia becsületrendjével tüntette ki.
Belső-Somogy
Belső-Somogy a Dunántúli-dombság középtája, kiterjedése 3000 km², átlagos magassága 173,2 méter.
A Belső-Somogy főképp homokos síkságokból épül fel, különféle homokformákat találhatunk itt: homokbuckákat, szélbarázdákat, garmadákat, homoklepleket.
Talaja barna erdőtalaj, ám mélyebb részein lápos-mocsaras területek is előfordulnak.
Fekvése
Belső-Somogyot nyugatról a Zalai-dombság, délről a Dráva, keletről a Zselic, északkeletről Külső-Somogy, északról pedig a Balaton határolja.
A Dunántúli-dombság része.
Kelet-nyugat irányú kiterjedése 40 km, észak-déli kiterjedése 100 km.
Legmagasabb pontja 191,6 méter, legalacsonyabb pontja a Barna tó mellett található 104,3 méter tengerszint feletti magasságban.
Területén található a Marcali-hát, mely egy 30-40 méteres magasságban kiemelkedő löszhát és két részre osztja a Belső-Somogy felszínét.
Kialakulása
Az újharmadidőszakban a Belső-Somogy területén süllyedés kezdődött meg és tengeri elöntés következett be.
A tengerelöntés következtében 100-400 méter üledék képződött.
A bádeni korszakban a Belső-Somogy déli része kiemelkedett, az északi területeken továbbra is a tengeri elöntés volt jellemző üledékképződéssel.
A szarmata korszakban újabb süllyedés kezdődött, ekkor 100 méter vastagságú üledék képződött.
A pliocénben a Belső-Somogy vízborítása kiédesedett, egy beltó alakult ki belőle.
A száraz felszíneken ezzel egy időben megkezdődött a folyóhálózat kialakulása, ekkor még a Duna egyes ágai erre futottak.
A felső pliocén korszakban kiemelkedés kezdődött, kialakult a Keszthely-gleichenbergi vízválasztó hátság.
A pleisztocénben már a folyók halmozták fel üledékeiket, akár 300 méteres magasságban.
A würm korszakban kezdődött meg a területen a futóhomok képződése, átlagos vastagsága 10 méter volt.
Majd kialakult a növényzet is, mely megkötötte a homokot.
Részei
A Marcali-hátság
Kelet-Belső-Somogy
Közép-Dráva völgy
Nyugat-Belső-Somogy
Élővilág
A terület madárvilága igen sokszínű, itt fészkel a fekete gólya, a rétisas és cigányréce, valamint a vadludak is erre vonulnak.
Jellemző fajok:
nagy kócsag (Egretta alba)
fekete gólya (Ciconia nigra)
fehér gólya (Ciconia ciconia)
vetési lúd (Anser fabalis)
nagy lilik (Anser albifrons)
nyári lúd (Anser anser)
cigányréce (Aythya nyroca)
rétisas (Haliaeetus albicilla)
A Belső-Somogy védett élőlényeinek megóvósára több természetvédelmi területet is kijelöltek, ide tartozik a 16 090 hektár nagyságú Duna–Dráva Nemzeti Park, a 7 833 hektáros Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, a 174 hektáros Baláta-tó Természetvédelmi Terület, a 424 hektáros Csokonyavisontai fás legelő Természetvédelmi Terület és a 83 hektáros Rinyaszentkirályi erdő Természetvédelmi Terület.
Társadalomföldrajz
A területen a honfoglalás idején a Horka nevű törzs telepedett le.
Később mezővárosok alakultak ki.
A török háborúk során súlyos harcok folytak a területén, emiatt lakosságszáma jelentősen csökkent.
A lakosság pótlására németek, horvátok, és szlovénok is érkeztek a térségbe.
A középkori kontinuitású lakosság „őző” nyelvjárást használt.
A XX. század elején a térség központja Csurgó volt.
Nagyobb települések
Városok:
Marcali
Nagyatád
Barcs
Csurgó
Nagybajom
Községek:
Segesd
Böhönye
Lábod
Berzence
Rákócziváros (Kecskemét)
Rákócziváros Kecskemét egyik városrésze.
Fekvése
A város keleti felén a Belváros mellett terül el, gyakorlatilag sík területen, jelentősebb természetes vízfelület nélkül.
Délnyugatról a Műkerti sétány, Kurucz tér, Csongrádi utca, Beniczky Ferenc utca, Csányi János körút, északnyugatról a Rákóczi út, Kodály Zoltán tér, keletről pedig a Kecskemét-Szeged vasút határolja a városrészt.
Állami hivatalok
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály (Földhivatal) (Fecske utca 25.)
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály (Klapka u. 34)
Kecskeméti Járási Hivatal Ingatlan-nyilvántartási Osztály; Földmérési és Földügyi Osztály (Fecske utca 25.)
Kecskemét Járási Hivatal Kormányablak (Rákóczi út 5.)
Kecskemét Járási Hivatal Okmányiroda (Rákóczi út 5.)
MÁK Bács-Kiskun Megyei Területi Igazgatóság Családtámogatási és Szociális Ellátási Iroda Kecskemét (Kuruc körút 16)
NAV Bács-Kiskun Megyei Adó- Adó És Vámigazgatósága - Kecskeméti Központi Ügyfélszolgálat (Kuruc körút 16)
Igazságszolgáltatás
Bíróság
Kecskeméti Munkaügyi Bíróság (Rákóczi út 17-19.)
Kecskeméti Járásbíróság (Rákóczi út 17-19.)
Kecskeméti Törvényszék (Rákóczi út 7.)
Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága (Rákóczi út 7.)
Büntetés végrehajtás
Bács-Kiskun Megyei Büntetés Végrehajtási Intézet (Mátyási u. 2.)
Ügyészség
Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Kecskemét (Rákóczi út 7.)
Kecskeméti Járási Ügyészség (Mátyási u. 3.)
Kultúra, vallás
Múzeum
Kecskeméti Katona József Múzeum - Cifrapalota (Rákóczi út 1.)
Leskowsky Hangszergyűjtemény (Rákóczi út 15.)
Bozsó Gyűjtemény (Klapka u. 34.)
Bács-Kiskun Megyei Levéltár (Klapka u. 13.)
Színház
Kelemen László Kamaraszínház (Rákóczi út 15.)
Oktatás
Bölcsöde
Klapka utcai Bölcsőde (Klapka u. 18.)
Óvoda
Ferenczy Ida Óvoda Klapka Utcai Óvodája (Klapka u. 14.)

Az előző évi UEFA-csatlakozás miatt 1955-ben görög nemzetközi bírókat is alkalmaztak, így Cícisz hat nemzetközi mérkőzést vezethetett.

Az 1958-as labdarúgó-világbajnokság selejtezőin a 3–2-re végződő Németország–Ausztria mérkőzést vezette.

1959-ben Rómában az Olaszország–Spanyolország (2–1) nemzetközi rangadón bíráskodott.

1959-ben az Afrikai nemzetek kupája tornán a Kairóban rendezett Szudán–Etiópia (1–0) csoportmérkőzést irányította.

1962-ben az Addisz-Abebában rendezett, 4–2-re végződő Etiópia–Szudán elődöntőt is Cícisz vezette.

Etiópia megnyerte az Afrika-kupát, ezután Hailé Szelasszié etióp császár Etiópia becsületrendjével tüntette ki.

Belső-Somogy

Belső-Somogy a Dunántúli-dombság középtája, kiterjedése 3000 km², átlagos magassága 173,2 méter.

A Belső-Somogy főképp homokos síkságokból épül fel, különféle homokformákat találhatunk itt: homokbuckákat, szélbarázdákat, garmadákat, homoklepleket.

Talaja barna erdőtalaj, ám mélyebb részein lápos-mocsaras területek is előfordulnak.

Fekvése

Belső-Somogyot nyugatról a Zalai-dombság, délről a Dráva, keletről a Zselic, északkeletről Külső-Somogy, északról pedig a Balaton határolja.

A Dunántúli-dombság része.

Kelet-nyugat irányú kiterjedése 40 km, észak-déli kiterjedése 100 km.

Legmagasabb pontja 191,6 méter, legalacsonyabb pontja a Barna tó mellett található 104,3 méter tengerszint feletti magasságban.

Területén található a Marcali-hát, mely egy 30-40 méteres magasságban kiemelkedő löszhát és két részre osztja a Belső-Somogy felszínét.

Kialakulása

Az újharmadidőszakban a Belső-Somogy területén süllyedés kezdődött meg és tengeri elöntés következett be.

A tengerelöntés következtében 100-400 méter üledék képződött.

A bádeni korszakban a Belső-Somogy déli része kiemelkedett, az északi területeken továbbra is a tengeri elöntés volt jellemző üledékképződéssel.

A szarmata korszakban újabb süllyedés kezdődött, ekkor 100 méter vastagságú üledék képződött.

A pliocénben a Belső-Somogy vízborítása kiédesedett, egy beltó alakult ki belőle.

A száraz felszíneken ezzel egy időben megkezdődött a folyóhálózat kialakulása, ekkor még a Duna egyes ágai erre futottak.

A felső pliocén korszakban kiemelkedés kezdődött, kialakult a Keszthely-gleichenbergi vízválasztó hátság.

A pleisztocénben már a folyók halmozták fel üledékeiket, akár 300 méteres magasságban.

A würm korszakban kezdődött meg a területen a futóhomok képződése, átlagos vastagsága 10 méter volt.

Majd kialakult a növényzet is, mely megkötötte a homokot.

Részei

A Marcali-hátság

Kelet-Belső-Somogy

Közép-Dráva völgy

Nyugat-Belső-Somogy

Élővilág

A terület madárvilága igen sokszínű, itt fészkel a fekete gólya, a rétisas és cigányréce, valamint a vadludak is erre vonulnak.

Jellemző fajok:

nagy kócsag (Egretta alba)

fekete gólya (Ciconia nigra)

fehér gólya (Ciconia ciconia)

vetési lúd (Anser fabalis)

nagy lilik (Anser albifrons)

nyári lúd (Anser anser)

cigányréce (Aythya nyroca)

rétisas (Haliaeetus albicilla)

A Belső-Somogy védett élőlényeinek megóvósára több természetvédelmi területet is kijelöltek, ide tartozik a 16 090 hektár nagyságú Duna–Dráva Nemzeti Park, a 7 833 hektáros Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, a 174 hektáros Baláta-tó Természetvédelmi Terület, a 424 hektáros Csokonyavisontai fás legelő Természetvédelmi Terület és a 83 hektáros Rinyaszentkirályi erdő Természetvédelmi Terület.

Társadalomföldrajz

A területen a honfoglalás idején a Horka nevű törzs telepedett le.

Később mezővárosok alakultak ki.

A török háborúk során súlyos harcok folytak a területén, emiatt lakosságszáma jelentősen csökkent.

A lakosság pótlására németek, horvátok, és szlovénok is érkeztek a térségbe.

A középkori kontinuitású lakosság „őző” nyelvjárást használt.

A XX. század elején a térség központja Csurgó volt.

Nagyobb települések

Városok:

Marcali

Nagyatád

Barcs

Csurgó

Nagybajom

Községek:

Segesd

Böhönye

Lábod

Berzence

Rákócziváros (Kecskemét)

Rákócziváros Kecskemét egyik városrésze.

Fekvése

A város keleti felén a Belváros mellett terül el, gyakorlatilag sík területen, jelentősebb természetes vízfelület nélkül.

Délnyugatról a Műkerti sétány, Kurucz tér, Csongrádi utca, Beniczky Ferenc utca, Csányi János körút, északnyugatról a Rákóczi út, Kodály Zoltán tér, keletről pedig a Kecskemét-Szeged vasút határolja a városrészt.

Állami hivatalok

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály (Földhivatal) (Fecske utca 25.)

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály (Klapka u. 34)

Kecskeméti Járási Hivatal Ingatlan-nyilvántartási Osztály; Földmérési és Földügyi Osztály (Fecske utca 25.)

Kecskemét Járási Hivatal Kormányablak (Rákóczi út 5.)

Kecskemét Járási Hivatal Okmányiroda (Rákóczi út 5.)

MÁK Bács-Kiskun Megyei Területi Igazgatóság Családtámogatási és Szociális Ellátási Iroda Kecskemét (Kuruc körút 16)

NAV Bács-Kiskun Megyei Adó- Adó És Vámigazgatósága - Kecskeméti Központi Ügyfélszolgálat (Kuruc körút 16)

Igazságszolgáltatás

Bíróság

Kecskeméti Munkaügyi Bíróság (Rákóczi út 17-19.)

Kecskeméti Járásbíróság (Rákóczi út 17-19.)

Kecskeméti Törvényszék (Rákóczi út 7.)

Kecskeméti Törvényszék Cégbírósága (Rákóczi út 7.)

Büntetés végrehajtás

Bács-Kiskun Megyei Büntetés Végrehajtási Intézet (Mátyási u. 2.)

Ügyészség

Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Kecskemét (Rákóczi út 7.)

Kecskeméti Járási Ügyészség (Mátyási u. 3.)

Kultúra, vallás

Múzeum

Kecskeméti Katona József Múzeum - Cifrapalota (Rákóczi út 1.)

Leskowsky Hangszergyűjtemény (Rákóczi út 15.)

Bozsó Gyűjtemény (Klapka u. 34.)

Bács-Kiskun Megyei Levéltár (Klapka u. 13.)

Színház

Kelemen László Kamaraszínház (Rákóczi út 15.)

Oktatás

Bölcsöde

Klapka utcai Bölcsőde (Klapka u. 18.)

Óvoda

Ferenczy Ida Óvoda Klapka Utcai Óvodája (Klapka u. 14.)