gedeonmate/hun_stat_dataset · Datasets at Hugging Face

text stringlengths 1 15.8k
Halálhajó (1939)
A forradalom grófja (1940)
Róma nyílt város (1945)
Fiúk a rács mögött (1946)
Nehéz évek (1948)
Németország a nulladik évben (1948)
Kutyaélet (1950)
Párizs az Párizs (1951)
Könnyű évek (1953)
Egy nap a parkban (1953)
Szegény szerelmesek krónikája (1954)
Nem hiszek én a szerelemben (1954)
Római történetek (1955)
Picasso (1955)
A bigámista (1956)
A nercbunda (1957)
Nyár…Nők…Férfiak (1958)
Rovere tábornok (1959)
Rómában éjszaka volt (1960)
A hazugság városa - Az üvöltés évei (1962)
Maigret felügyelő csapdája (1966)
A fogoly ítéletre vár (1971)
Egy egészen kicsi kispolgár (1977)
Húsdarab (1977)
A hétköznapi őrület meséi (1981)
A postakocsi (1982)
Díjai
Ezüst Szalag díj (1954, 1977)
San Francisco-i Nemzetközi Filmfesztivál Golden Gate-díja (1959) (megosztva: Diego Fabbri, Indro Montanelli, Roberto Rossellini ) Rovere tábornok
Golden Globe-díj (1975)
Flaiano d'Oro-díj (1978) (Jean-Caude Carriere-vel)
David di Donatello-díj (1982-1983)
Forrás
Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 36. old.
Cozumel-szigeti ormányosmedve
A cozumel-szigeti ormányosmedve (Nasua nelsoni) a ragadozók rendjébe (Carnivora), azon belül pedig a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó faj.
Rendszertana
Pontos rendszertani besorolása vitatott.
Egyes tudósok szerint a Cozumel-szigeti ormányos medve az fehérorrú koati alfaja Nasua narica nelsoni néven.
Olyan elképzelés is van, hogy a maják telepítették be a szigetre több évszázaddal ezelőtt.
Elterjedése
A Mexikóhoz tartozó Cozumel-szigeten fordul elő, mely a Yucatán-félsziget közelében található.
Megjelenése
Nagyon hasonlít a fehérorrú koatihoz, de a szőre rövidebb és puhább, valamint kisebb termetű is.
Testhossza 74-78 centiméteres csupán, míg a fehérorrú koati szárazföldi egyedei egy méteres testhosszt is elérhetnek. a faj jó példája a szigeti izoláció miatti testméretcsökkenésnek.
Életmódja
Gyümölcsöket, rovarokat és kis gerinceseket fogyaszt.
Természetvédelmi helyzete
Fő veszélyeztető tényezői a szigeten meghonosodott emlős ragadozók, mindenekelőtt az elvadult kutyák, továbbá a szigetre rendszeresen lecsapó hurrikánok, melyek sok áldozatot szednek a populációból.
Mircea David
Mircea David (Sinaia, 1914. október 16. – Jászvásár, 1993. október 12.) román válogatott labdarúgó, kapus, edző.
Pályafutása
Klubcsapatban
1929-ben a Nagyváradi AC (CA Oradea) csapatában kezdte a labdarúgást, ahol 1933-ban mutatkozott be az első csapatban.
1938 és 1947 között a Venus București labdarúgója volt, ahol két bajnoki címet szerzett a csapattal (1938–39, 1939–40).
Az 1947–48-as szezonban az August 23.
Lugoj csapatának a tagja volt.
1948-ban visszatért Nagyváradra, az akkor IC Oradea néven szereplő csapatba.
Az 1948–49-es idényben bajnok lett az együttessel.
Az aktív labdarúgást 1951-ben fejezte be.
A válogatottban
1936 és 1943 között 12 alkalommal szerepelt a román válogatottban.
Tagja volt a franciaországi világbajnokságon részt vevő csapatnak, de pályára nem lépett a tornán.
Edzőként
1952 és 1960 között a Politehnica Iași vezetőedzője volt.
Sikerei, díjai
Román bajnokság
bajnok: 1938–39, 1939–40
Román bajnokság
bajnok: 1948–49
Aszaló
Aszaló egy község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszói járásában.
Fekvése
Miskolctól 18 kilométerre északkeletre a Hernád völgyében található.
Megközelítése
Közúton elérhető a 3-as főúton; vonattal a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalon.
Környező települések
Csobád (9 km), Halmaj (kb. 6 km), Kázsmárk (9 km), a legközelebbi város: Szikszó (5 km).
Története
Első okleveles említése 1275-ből származik, Ozalou néven.
Már a középkorban jelentős volt szőlő- és bortermelése, lovai és méhészete.
1553-ban I. Ferdinánd elzálogosította.
Később a nagyváradi káptalan birtokába került.
A hol Borsod hol Abaúj megyéhez tartozó településen többször is tartottak megyegyűlést.
A 16. század második felében már fiú- és lányiskola is volt Aszalón.
1824-ben és 1854-ben tűzvész pusztította el a község legnagyobb részét, de mindkétszer újjáépítették.
1960-as években légvédelmi tüzérségi rakétabázis és honvédlaktanya épült a területén, de az 1980-as években bezárták.
Népcsoportok
A település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a pedig cigány származású.
Népesség
A település népességének változása:
Nevezetességei
Késő barokk, római katolikus templom az 1770-es évekből .
Református templom a 18. század végéről.
Jegyzetek
Aszaló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html).
Nemzeti Választási Iroda, 2016. január 24.
(Hozzáférés: 2016. február 2.)
Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven).
Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.

Halálhajó (1939)

A forradalom grófja (1940)

Róma nyílt város (1945)

Fiúk a rács mögött (1946)

Nehéz évek (1948)

Németország a nulladik évben (1948)

Kutyaélet (1950)

Párizs az Párizs (1951)

Könnyű évek (1953)

Egy nap a parkban (1953)

Szegény szerelmesek krónikája (1954)

Nem hiszek én a szerelemben (1954)

Római történetek (1955)

Picasso (1955)

A bigámista (1956)

A nercbunda (1957)

Nyár…Nők…Férfiak (1958)

Rovere tábornok (1959)

Rómában éjszaka volt (1960)

A hazugság városa - Az üvöltés évei (1962)

Maigret felügyelő csapdája (1966)

A fogoly ítéletre vár (1971)

Egy egészen kicsi kispolgár (1977)

Húsdarab (1977)

A hétköznapi őrület meséi (1981)

A postakocsi (1982)

Díjai

Ezüst Szalag díj (1954, 1977)

San Francisco-i Nemzetközi Filmfesztivál Golden Gate-díja (1959) (megosztva: Diego Fabbri, Indro Montanelli, Roberto Rossellini ) Rovere tábornok

Golden Globe-díj (1975)

Flaiano d'Oro-díj (1978) (Jean-Caude Carriere-vel)

David di Donatello-díj (1982-1983)

Forrás

Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 36. old.

Cozumel-szigeti ormányosmedve

A cozumel-szigeti ormányosmedve (Nasua nelsoni) a ragadozók rendjébe (Carnivora), azon belül pedig a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó faj.

Rendszertana

Pontos rendszertani besorolása vitatott.

Egyes tudósok szerint a Cozumel-szigeti ormányos medve az fehérorrú koati alfaja Nasua narica nelsoni néven.

Olyan elképzelés is van, hogy a maják telepítették be a szigetre több évszázaddal ezelőtt.

Elterjedése

A Mexikóhoz tartozó Cozumel-szigeten fordul elő, mely a Yucatán-félsziget közelében található.

Megjelenése

Nagyon hasonlít a fehérorrú koatihoz, de a szőre rövidebb és puhább, valamint kisebb termetű is.

Testhossza 74-78 centiméteres csupán, míg a fehérorrú koati szárazföldi egyedei egy méteres testhosszt is elérhetnek. a faj jó példája a szigeti izoláció miatti testméretcsökkenésnek.

Életmódja

Gyümölcsöket, rovarokat és kis gerinceseket fogyaszt.

Természetvédelmi helyzete

Fő veszélyeztető tényezői a szigeten meghonosodott emlős ragadozók, mindenekelőtt az elvadult kutyák, továbbá a szigetre rendszeresen lecsapó hurrikánok, melyek sok áldozatot szednek a populációból.

Mircea David

Mircea David (Sinaia, 1914. október 16. – Jászvásár, 1993. október 12.) román válogatott labdarúgó, kapus, edző.

Pályafutása

Klubcsapatban

1929-ben a Nagyváradi AC (CA Oradea) csapatában kezdte a labdarúgást, ahol 1933-ban mutatkozott be az első csapatban.

1938 és 1947 között a Venus București labdarúgója volt, ahol két bajnoki címet szerzett a csapattal (1938–39, 1939–40).

Az 1947–48-as szezonban az August 23.

Lugoj csapatának a tagja volt.

1948-ban visszatért Nagyváradra, az akkor IC Oradea néven szereplő csapatba.

Az 1948–49-es idényben bajnok lett az együttessel.

Az aktív labdarúgást 1951-ben fejezte be.

A válogatottban

1936 és 1943 között 12 alkalommal szerepelt a román válogatottban.

Tagja volt a franciaországi világbajnokságon részt vevő csapatnak, de pályára nem lépett a tornán.

Edzőként

1952 és 1960 között a Politehnica Iași vezetőedzője volt.

Sikerei, díjai

Román bajnokság

bajnok: 1938–39, 1939–40

Román bajnokság

bajnok: 1948–49

Aszaló

Aszaló egy község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszói járásában.

Fekvése

Miskolctól 18 kilométerre északkeletre a Hernád völgyében található.

Megközelítése

Közúton elérhető a 3-as főúton; vonattal a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalon.

Környező települések

Csobád (9 km), Halmaj (kb. 6 km), Kázsmárk (9 km), a legközelebbi város: Szikszó (5 km).

Története

Első okleveles említése 1275-ből származik, Ozalou néven.

Már a középkorban jelentős volt szőlő- és bortermelése, lovai és méhészete.

1553-ban I. Ferdinánd elzálogosította.

Később a nagyváradi káptalan birtokába került.

A hol Borsod hol Abaúj megyéhez tartozó településen többször is tartottak megyegyűlést.

A 16. század második felében már fiú- és lányiskola is volt Aszalón.

1824-ben és 1854-ben tűzvész pusztította el a község legnagyobb részét, de mindkétszer újjáépítették.

1960-as években légvédelmi tüzérségi rakétabázis és honvédlaktanya épült a területén, de az 1980-as években bezárták.

Népcsoportok

A település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a pedig cigány származású.

Népesség

A település népességének változása:

Nevezetességei

Késő barokk, római katolikus templom az 1770-es évekből .

Református templom a 18. század végéről.

Jegyzetek

Aszaló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html).

Nemzeti Választási Iroda, 2016. január 24.

(Hozzáférés: 2016. február 2.)

Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven).

Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.