text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Február végén jelentette be a korábban sok hivatalát bezáró Magyar Posta, hogy elbocsátja 1200 munkavállalóját, s azt is közölte, hogy a tavaly novemberben kinevezett új vezetés kiemelt feladata a szervezet hatékonyságának növelése, a XXI. század követelményeinek megfelelő üzletmenet és szolgáltatási színvonal kialakítása lesz. Ennek nyomán az ugytudjuk.hu közérdekű adatigénylést küldött a vállalatnak, hogy megtudja, mekkora létszámú vezetéssel működik, és mennyit keresnek az irányítói.
Válaszul egy link érkezett, amelyre kattintva kiderül, hogy a postának egy vezérigazgatója és három vezérigazgató-helyettese van.
A vezérigazgató Balczó Barnabás, akinek havi 5 millió forintos fizetése mellé 650 ezer forintos igazgatósági tiszteletdíj, 240 ezer forint egyéb juttatás és 20 százalékos prémium jár.
Kohuth Viktor üzleti vezérigazgató-helyettes havi 4 millió forintot kap fizetésként, ehhez jön még 450 ezer forint igazgatósági tiszteletdíj, 240 ezer forint egyéb juttatást és a 20 százalékos prémium.
Horváth Tamás szervezetirányítási vezérigazgató-helyettes és Szíj Tibor István pénzügyi vezérigazgató-helyettes nem tagja az igazgatóságnak így ők a havi 4 millió forintos fizetésük mellett csak 240 ezer forint egyéb juttatást és 20 százalékos prémiumot vihetnek haza.
A szervezetnek további 27 vezető beosztású dolgozója van. A Magyar Posta lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint az ő bérük összesen havi 56,2 millió forint, azaz éves szinten csaknem 675 millió.
*Cikkünket a Magyar Postától kapott tájékoztatás alapján frissítettük. | Kiderült, mennyit keresnek a fiókbezárások és elbocsátások idején is a posta felsővezetői | A vezető beosztású dolgozók bérköltsége éves szinten megközelíti az egymilliárd forintot. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230322_magyar_posta_felsovezetok_fizetes_elbocsatas_postabezaras | 2023-03-22 22:08:00 | true | null | null | HVG |
Elsőfokú ítélet hozott szerdán a Szegedi Törvényszék a mórahalmi makettpark ügyében, a vádlottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletében mondták ki bűnösnek felbujtóként, közvetett tettesként, illetve bűnsegédként.
Az első- és a másodrendű vádlott közösen határozták el, hogy a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló, ötven fontos műemléket 1:25-ös méretaránnyal bemutató makettparkot alakítanak ki, amelyre 85 százalékos támogatást kaptak. A projekt összköltsége 648 millió forint volt.
A vádlottak a kivitelezés kezdetétől folyamatosan finanszírozási gondokkal küzdöttek, az önerő meglétét is úgy igazolták, hogy az összeget a pályázat menedzselését, illetve a projekt pénzügyi irányítását végző elsőrendű vádlott egy napra utalta át az erre a célra fenntartott bankszámlára. A park silány minőségben készült el és alkalmatlan volt a látogatók fogadására, így több makett sérült volt, a projektet mégis készre jelentették, amelynek nyomán 436 millió forintot fizettek ki nekik.
Az ügy első-és másodrendű vádlottját egyaránt két év – öt évre felfüggesztett – börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság. A harmadrendű vádlott egy év hat hónap – négy évre felfüggesztett – börtönbüntetést szabott ki a törvényszék.
A bíró az ítéletek indoklásnál hangsúlyozta, hogy a makettpark, ha nem is a vállalt minőségben, de elkészült, a bűncselekmény pedig kísérleti szakban maradt. Így elegendőnek látták felfüggesztett büntetés kiszabását. | Nagyban mentek a csalások a mórahalmi Mini Magyarország makettvárosban | A támogatások mielőbbi megszerzéséért például az Országház és a budai Vár makettjét jelentősen túlárazták. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230322_Mini_Magyarorszag_makettvaros_csalasok | 2023-03-22 19:42:00 | true | null | null | HVG |
A DK azt állítja, hogy évekkel ezelőtt kiperelte azokat a számlákat, amelyek a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-költéseit igazolják, a jogerős ítélet végrehajtását pedig maga Schadl György szabotálta el.
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis nem akarta a DK-nak átadni a tao-költéseiket igazoló számlák egy részét, így az ügy a végrehajtásig jutott, amikor is a párt szerint „egyszer csak minden előjel nélkül” megváltozott a végrehajtó személye és Schadl György lett a végrehajtó az ügyben.
Mint írják, „Schadl György azóta börtönben van, a kiperelt számlák pedig azóta is a Felcsútnál”.
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak egyébként a mostani, válságos időkben sem megy rosszul, januári hír, hogy 825 millió forintból építenek egy fedett műfüves focipályát. Az összesen 1,16 milliárd forint társaságiadó-támogatás maradékát, 335 millió forintot utánpótlás-nevelésre és fizetésekre költik.
A Mészáros Lőrinchez köthető alapítványnak nem ez lesz az első komolyabb ingatlanberuházása, 2021-ben 264 millió forintért vásároltak egy 1100 négyzetméteres hasznos alapterületű, 2958 négyzetméteres területen fekvő “jó fekvésű, teljes műszaki és esztétikai felújításra szoruló, a településkép szempontjából fontos” ingatlant. Az épületre egyedül ők pályáztak.
Sportszálló fejlesztésre a tao-program keretében először 2,4 milliárd, később további 440 millió forint közpénzt ítéltek oda a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak. A Sportszállóhoz komoly wellness-részleget rendeltek, ami egy 2020-ban megosztott videón tűnt fel először, a hvg.hu birtokába jutott ajánlatok szerint a megrendelés az alábbi főbb tételekből állt: | A DK szerint Schadl miatt nem jutnak hozzá a felcsúti fociakadémia eltitkolt költéseihez | A DK a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány TAO-költéseire lett volna kíváncsi, de szembejött Schadl György. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230330_Schadl_a_DK_es_egy_felcsuti_fociakademia_wellnesskozponttal | 2023-03-30 16:51:00 | true | null | null | HVG |
Nyolc ember ellen emelt vádat 2019 szeptemberében a Fővárosi Nyomozó Ügyészség egy kézilabdás bundaügy miatt; közülük négyen játékvezetők voltak, de érintett volt két edző, egy sportegyesület elnöke és egy szakágon kívüli személy is.
Ahogy akkor megírtuk, a vádhatóság két külön vádiratot nyújtott be minősített vesztegetés és vesztegetés elfogadásának bűntette miatt. Ezek szerint 2016-ban és 2017-ben több olyan korrupciós eset történt, amikor játékvezetőknek pénzt ígértek, ha vállalják, hogy egyes első és második ligás, illetve a Ligakupában zajló mérkőzéseket a pártatlanság szabályait megsértve vezetnek le. A két bírópáros 150 ezer és félmillió forint közötti összegért összesen öt mérkőzés eredményét befolyásolta, illetve kísérelte meg befolyásolni.
A nyomozó ügyészek az egyik edzővel és az egyesületi elnökkel egyezséget kötöttek. Ennek nyomán a bíróság 2019 októberében az előbbit 1 év 6 hónap 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, az utóbbit pedig 800 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, és mindkettőjükkel szemben vagyonelkobzást alkalmazott.
A többiekkel szemben folytatódott az eljárás, s a Fővárosi Törvényszék az év júniusában meghozta az elsőfokú ítéletet. E szerint a nemzetközi szinten is elismert játékvezetőket – akik világ- és Európa-bajnokságokon, illetve a Bajnokok Ligájában is bíráskodtak – letöltendő börtönbüntetéssel sújtották. Hárman egy-egy év, a negyedik tíz hónap letöltendőt kapott.
Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, amely szerdán az első fokon eljáró bíróság ítéletét valamennyi vádlott esetében megváltoztatta. A dr. T. P. és társai ellen indult büntetőügyben
az I., II., III. és IV. rendű vádlott bűncselekményeit társtettesként elkövetettnek és részben eltérően minősítették,
a III., IV. és VI. rendű vádlottak bűnösségét az ügyészi fellebbezésnek megfelelően további vesztegetési cselekményekben is megállapították,
az I., II., III. és IV. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre súlyosították.
Szabadságvesztéseik végrehajtását ugyanakkor – a közügyektől eltiltás büntetés egyidejű mellőzésével – 3 év próbaidőre felfüggesztették.
Az V. és VI. rendű vádlott szabadságvesztésének próbaidejét 2 évre mérsékelte a bíróság, az I., II., III. és IV. rendű vádlottakat pedig kizárólag a játékvezetői tevékenység gyakorlásától ítélte végleges hatályú eltiltásra.
Az ítélőtábla megállapítása szerint a játékvezető párosok mindkét tagja részt vett a vesztegetési ajánlat elfogadásában. Így azon esetekben, amikor a játékvezető páros ajánlattal közvetlenül meg nem keresett tagját a törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette, a másodfokú bíróság az eltérő tényálláson keresztül bűnösséget állapított meg. | Megússzák a börtönt a vesztegetés miatt elítélt kézilabdabírók | A korábban kiszabott, letöltendő börtönbüntetésről szóló ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla valamennyi vádlott esetében megváltoztatta. | null | 1 | https://hvg.hu/sport/20230322_bundabotrany_kezilabda_jatekvezeto_biro_vesztegetes_itelet | 2023-03-22 19:15:00 | true | null | null | HVG |
Csillagászati összegű jutalmak landoltak a szakképzés vezetőinél – állítja a Momentum oktatáspolitikusa, aki szerint „megdöbbentő, hogy milyen aránytalan jutalmazási gyakorlat működik a rendszerben”. Tóth Endre ellenzéki országgyűlési képviselő közérdekű adatkérés útján szerezte meg a szakképzési vezetők által kapott jutalmak összegét.
Tóth Endre Facebook-videójában arról beszélt, hogy „a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke és helyettesei többszörösen túlszárnyalták köznevelés vezetőinek kirívó jutalmait is a választás előtti évben”. A megkapott listából néhány konkrét nevet kiemelve megjegyezte: Dr. Magyar Zita,
a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke 6 millió forint motivációs elismerést kapott, ami „magasabb volt, mint egy kezdő oktató kétévi nettó fizetése”.
Tóth a lista alapján közölte az elnök három helyettesének 2021-es jutalmának összegét is: ketten közülük 5,4–5,4 millió forintot, míg a harmadik közel 2 millió forintot kapott. Az ellenzéki politikus videójában megszólaltat egy szakképzésben tanító oktatót is, aki elmondja: bár ők is kaptak jutalmat az elmúlt években: de ez nála csak 50 ezer forintot jelentett.
A hvg.hu a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnál rékérdezett arra, hogy a hivatali vezetők tényleg akkora jutalat kaptak-e, mint amit Tóth Endre említett, illetve arról is információt kértünk, hogy a szakképzésben tanító oktatók összesen, illetve fejenként átlagosan mekkora összegű motivációs elismerést kaptak 2021-ben. Amint kapunk választ a hivataltól, megírjuk.
A Momentum szakpolitikusa néhány napja már közzétett általános adatokat a szakképzési rendszer jutalmaival összefüggésben – akkor még a vezetői pénzekről nem mondott konkrétumokat. Azt viszont elmondta, hogy összesen 225 millió forint összegben osztottak ki jutalmat a szakképzést irányító hivatal munkatársai között a választás előtti évben. Erről itt írtunk bővebben: | Momentum: Hatmilliós jutalmat vihetett haza a szakképzés vezetője | Aránytalan jutalmazási gyakorlatra hívta fel a figyelmet a Momentum oktatáspolitikusa. Tóth Endre közérdekű adatkérés során szerezte meg a 2021-es összegeket, és ez alapján azt állítja: a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke 6 milliós motivációs elismerést kapott, míg egy szakképzésben tanító oktató csak 50 ezret. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230313_Momentum_hatmillios_jutalmat_vihetett_haza_a_szakkepzes_vezetoje | 2023-03-13 10:57:00 | true | null | null | HVG |
Megszüntetik az alvállalkozóival pereskedő, Orbán Áronnal hírbe hozott céget. Az Octopus Invest Kft. állami beruházásokat akasztott meg, és perek tucatjait folytatja az alvállalkozóival, akik állítják, nem fizették ki őket. Videós összefoglalónk a témáról.
Félig elkészült állami beruházások, ki nem fizetett alvállalkozók, több éve húzódó perek – ez maradt az Octopus Invest Kft. után. A céget Orbán Viktor miniszterelnök fivérével, Orbán Áronnal emlegették együtt az alvállalkozók, akik a pénzükért perelnek. Kiderült, hogy kft.-t most megszüntetik.
A budapesti Korrupciókutató Központ vizsgálata szerint politikai kapcsolat nélkül 0,52 esélypontja van egy átlagos pályázónak Magyarországon, hogy elnyerjen egy közbeszerzést. Vagyis elég kicsi. Nem csoda, hogy a kisebb cégek önállóan nem mernek indulni a nagy állami megbízásokért, és inkább olyan vállalkozásoknak dolgoznak be, amelyek azt mondják, rendelkeznek kormánypárti háttérrel.
Megszüntetik az alvállalkozóival pereskedő, Orbán Áronnal hírbe hozott céget | atlatszo.hu
Második cikkünk megjelenése előtt megkerestünk a volt és jelenlegi cégvezetőket, valamint Orbán Áront is, akiről nemcsak az alvállakozók állították, hogy kapcsolatban áll az Octopus tulajdonosi körével, de egy érintett építkezésen Pécsett biztosan meg is jelent. A cégnyilvántartásban található elérhetőségeikre küldött levelekre az érintettek nem reagáltak, de cikkünk megjelenését követően volt, aki jogi lépéseket és pert helyezett kilátásba.
Az Octopus Invest is azzal csábított több tucat kisvállalkozót, hogy be vannak kötve Orbán Viktor családjához, pontosabban Orbán Áronhoz. Amikor fizetség hiányában az alvállalkozók már nem akartak dolgozni, ugyanezzel fenyegették meg őket. Legalábbis ezt állítják az érintettek.
Videónkból kiderül, hogyan áll most a beruházás Pécsett, Csornán, Mosonmagyaróváron és Vácott, illetve azt is, hogyan reagált a cég a megkeresésünkre. | Orbán Áronnal hoztak hírbe egy zűrös céget, amit most gyorsan megszüntetnek | Megszüntetik az alvállalkozóival pereskedő, Orbán Áronnal hírbe hozott céget. Az Octopus Invest Kft. állami beruházásokat akasztott meg, és perek tucatjait folytatja az alvállalkozóival, akik állítják, nem fizették ki őket. Videós összefoglalónk a témáról. | null | 1 | https://video.atlatszo.hu/2023/03/30/orban-aronnal-hoztak-hirbe-egy-zuros-ceget-amit-most-gyorsan-megszuntetnek/ | 2023-03-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Valótlanul híreszteltük a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójáról készült tudósításunkban, hogy az atlatszo.hu NKft. és az Átlátszónet Alapítvány külföldi támogatásának mértéke lényegesen meghaladja a belföldit; Valótlanul híreszteltük a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójáról készült tudósításunkban, hogy a két szervezet a Benevity platformon keresztül 90 millió forintos támogatást kap; Valótlanul híreszteltük a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójáról készült tudósításunkban, hogy 2021-ben az Átlátszó munkatársainak 2.727 közérdekű adatigénylése volt.” – ezeket kell közzétennie a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által működtett Magyar Távirati Irodának és a Mediaworks Hungary Zrt. által kiadott Magyar Nemzetnek online és nyomtatott formában, ha elfogadják az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyben.
Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. és az MVM Zrt. által is szponzorált, a kormánypárti Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum január 12-én tartott sajtótájékoztatót az Átlátszó finanszírozásáról, ahol több valótlan tényállítást is elhangzott. Ezeket a sajtótájékoztatóról tudósító nemzeti hírügynökség és a vezető kormánypárti napilap az egész országnak szétkürtölte, ezért helyreigazítási kérelmekkel fordultunk hozzájuk. Miután a helyreigazítási kérelmeinknek nem tettek eleget, a bírósághoz fordultunk.
Az Átlátszó által kifogásolt valótlan tényállításokat a megindult sajtóperekben az alperesek nem tudták semmivel alátámasztani, és a sajtótájékoztatóról szóló tudósításaikban nem biztosítottak lehetőséget az érintettnek arra sem, hogy reagáljon az ott elhangzottakra. A Magyar Távirati Iroda egyáltalán nem kereste meg az Átlátszót a CÖF-CÖKA állításaival kapcsolatban, a Magyar Nemzet pedig bár e-mailben érdeklődött, a válaszainkat nem szerkesztette be a cikkébe.
A Magyar Nemzet is volt már nemzetbiztonsági kockázat, amikor a kormánynak nem tetsző dolgokról írt | atlatszo.hu
Az atlatszo.hu finanszírozásának forrásait soha nem titkoltuk, azok nyilvánosan elérhetőek a honlapunkon és a beszámolóinkban, nem kell utána sokat nyomozni. Költségvetésünknek csak egy része származik külföldi intézményi donoroktól, és az is több forrásból, míg büdzsénk több mint felét mikroadományozók és szja 1 százalék felajánlók, több ezer magánszemély állja.
A bíróság a sérelmezett közlések kapcsán elsőként azt vizsgálta, hogy a helyreigazítani kívánt közlemény tényállításnak, avagy véleménynyilvánításnak tekintendő-e – ezért nem kértük helyreigazítani a külföldi finanszírozás által generált nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos zavaros eszmefuttatásokat, mert ezek véleménynek minősülnek. A helyreigazítani kért valótlanságok azonban olyan tényállítások, amelyeket az Átlátszó által közzétett pénzügyi beszámolókból, vagy más módon az alperesek alátámasztani nem tudtak, így első fokon, nem jogerősen mindkét sajtópert simán megnyertük.
A CÖF-CÖKA a bíróság által is valótlannak ítélt tényállításokkal gazdagon illusztrált sajtótájékoztatójának érdemi mondanivalója az volt, hogy az Átlátszó külföldi donoroktól származó bevétele nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, „a külföldről idetelepített ügynökszervezetek azért dolgoznak, hogy gyengítsék a magyar államot, ellehetetlenítsék a nemzeti kormányt”. Ezért úgy döntöttünk, hogy tartalmilag is reagálunk az ügyre, és felajánljuk a magyar állam bármelyik szervezetének, hogy a külföldi intézményi támogatóinkkal azonos feltételekkel támogassák ők az Átlátszót, ha azt nemzetbiztonságosabbnak tartják: | Első fokon sajtópert nyert az Átlátszó az MTI és a Magyar Nemzet ellen | A Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen helyreigazításra kötelezte a Magyar Távirati Irodát és a Magyar Nemzet napilapot, valamint annak online változatát a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójáról szóló tudósításaik miatt. A közpénzzel támogatott álcivil szervezet január elején tartott sajtótájékoztatót az Átlátszóról a kormánypropaganda mikrofonállványai előtt. A sajtótájékoztatón több valótlan tényállítást tettek az Átlátszó finanszírozásáról, továbbá nemzetbiztonsági kockázatot vizionáltak lapunk működése kapcsán. A tényállítások miatt pereltünk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/03/29/elso-fokon-sajtopert-nyert-az-atlatszo-az-mti-es-a-magyar-nemzet-ellen/ | 2023-03-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint a magyar közbeszerzéseknél nincs átláthatóbb az unióban, a korrupciógyanús eljárások emlegetése pedig csak alaptalan politikai hisztériakeltés. Minderről Kovács László azután beszélt, hogy kiderült, néhány cég megbízások százait nyerte el Győrben verseny nélkül. A nagy visszhangot kiváltó eset után most újabb közbeszerzéseket néztünk át, és ismét elgondolkodtató eredményre jutottunk. Ezúttal a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Autókereskedő Kft. sikereit elemeztük egy szakértő segítségével. Azt tapasztaltuk, hogy a cég gyakran nyer azzal, hogy olyan nagyon rövid határidőket vállal, amikkel olyan meghatározó szereplők, mint a Porsche vagy a Mercarius sem tudja felvenni a versenyt.
15 napos határidő a 180 nappal szemben, a kiírással pontosan megegyező autók megléte – többek között ezekkel tarol Mészáros Lőrincék cége, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. a különböző autós tendereken. Egy közbeszerzési szakértővel vizsgáltuk meg a cég által elnyert megbízásokat, és érdekes ismétlődésre figyeltünk fel.
A felhívásokban az ajánlatkérők látszólag irreálisan magasra tolták fel a szállítási határidő értékelési súlyszámát. Tehát az esetek többségében a legfontosabb az volt, milyen gyorsan tudja a pályázó leszállítani az autókat, míg mondjuk az ár kevésbé számított.
Ennek köszönhetően az a cég, amelyik a legrövidebb határidőt vállalta, szinte behozhatatlan előnyre tett szert.
Egy példán bemutatva így néz ki a súlyszámok jelentősége. Az „A” cég 100 millió forintos árajánlatot ad, a „B” cég pedig 143,9 milliósat. Mivel az ár súlyszámát 75 pontban állapította meg a kiíró, az „A” cég 750, míg a „B” cég 521,2 pontot kap a megajánlott árra. Vagyis az „A” cég áll nyerésre.
A „B” cég azonban 15 napos (!) szállítási határidőt vállal, míg az „A” cég 180 naposat. A kiíró döntése alapján a szállítási határidő súlyszáma 25, így a „B” cég 250 pontot kap, az „A” cég pedig csak 20,8-at. Összességében az „A” cég így 770,8 pontot ér el, míg a B cég 771,2-t.
Vagyis, hiába a 43 százalékkal magasabb ár, végül a „B” cég lesz a befutó.
És hogy hogyan tud ilyen rövid határidőt vállalni a „B” cég? A legegyszerűbb magyarázat az, hogy a cégnek valamilyen oknál fogva pontosan annyi és olyan speciális felszereltségű gépjármű áll a rendelkezésére, mint amit a pályázat előírt. A többi versenyzőnek pedig értelemszerűen be kellene rendelnie ezeket a járműveket, emiatt csak jóval hosszabb határidőt tudnak megajánlani.
De lássuk egyesével a közbeszerzési értesítőben található 9 nyertes tender részleteit.
Gyorsaságban verhetetlenek
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, illetve a BMSK esetében a Mészáros M1-nek nem volt nehéz dolga egyedüli ajánlattevőként.
Előbbi gépjárműbérlés és flottakezelési szolgáltatás beszerzésére írt ki közbeszerzést 4 éves időtartamra, 3 autóra. A kiírónak fontos volt, hogy minél előbb leszállítsák a gépjárműveket, amit Mészáros Lőrincék cége vállalt is, mindössze 15 napos határidővel.
A BMSK összesen 20 darab felső-közép kategóriás személygépjárművet szeretett volna bérelni. Számukra az alacsony ár volt mérvadó, de második helyen itt is a gyorsaság állt. Ezért a Mészáros M1 Kft., a Herceghalom Interat Zrt. és a Mészáros Autó Javító Kft. 148 milliós közös ajánlata megfelelt az állami cégnek, pedig az eredetileg becsült összeg 131 millió forint volt.
Mészáros Lőrinc öccsének cégei tarolnak a közútkezelő tenderein | atlatszo.hu
Látszólag komolyabb volt a verseny a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) tenderénél. Itt 5 db személygépjárműből álló flotta beszerzésére írtak ki pályázatot 3 éves bérleti szerződés keretében. Rögtön öt cég is jelentkezett: a Mercarius Flottakezelő Kft., a Postaautó Duna Gépjármű-kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., a UFleet Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. Utóbbi azonban olyan ajánlatot tett, amivel a többiek nem tudtak versenyezni.
Mészáros cége mindössze 15 napos határidőt kért a flotta biztosítására, miközben a többi cég 150, 179 és 180 nappal vállalta volna a leszállítást.
Mivel a rövid határidő az értékelésnél kiemelkedő szempont volt, hiába adott a Mercarius olcsóbb ajánlatot, Mészárosék cége még így is magasabb összpontszámot kapott. El is nyerték a megbízást.
Szintén ők lettek a befutók a NIPÜF két másik tenderén is. Az 1 darab, egyterű személygépjárműre vonatkozó flottaszolgáltatást (4 évre), és a 4 SUV-jellegű, illetve 1 kombi személygépjárműre vonatkozó, 3 éves flottaszolgáltatást is ők nyerték.
Ugyan az első esetben 90 napos határidőt ajánlottak, a másik pályázót, a Mercariust – miután nem adott le időben egy hiánypótlást – kizárták, így ez is elég volt a győzelemhez. A második esetben pedig a Mészáros-cég ismét 15 napos határidővel (plusz alacsonyabb árral) szállt versenybe, így az ezen tenderen is induló Mercariusnak ezúttal sem volt esélye a 150 napos ajánlatával.
Fűthető bőr sportkormány
Ahogy azt lapunk nemrég megírta, az Agrárkamara flotta-szerződéséért szintén a Mercarius Kft.-vel küzdött meg a Mészáros M1 Kft. – igaz, ezúttal sem kellett nagyon izgulniuk. A Mercarius ajánlatát ugyanis ismét érvénytelenítették, így a felcsúti vállalkozás nettó 876 milliós ajánlatát fogadták el. Igaz, ezt később nettó 909 millió forintra emelték egy szerződésmódosítással.
Közel egymilliárdért bérel autókat az agrárkamara Mészároséktól | atlatszo.hu
Miután korábbi konzorciumi partnerét kizárták a versenyből, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. nyerte a Nemzeti Agrárkamara tenderét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság nettó 876 millió forintért 70 autót és egyéb szolgáltatásokat nyújt a kamarának három éven keresztül. A cég alvállalkozói szintén a Mészáros-családhoz köthetők.
A műszaki leírás láttán joggal merül fel a kérdés, hogy miért kellenek az Agrárkamarának olyan autók, amelyekben elektromosan zárható csomagtartó, sötétített üvegezés vagy épp fűthető bőr sportkormánykerék van, de az izgalmasabb kérdés mégsem ez.
Hanem az, hogyan lehetett Mészárosék cégének pont ennyi és pontosan ilyen felszereltségű autója „kéznél”. Megkérdeztük a jelenségről a Mészáros M1 Kft.- is, de a cég cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Utólag kértek áremelést és hosszabbítást
Ismét a Mercariust, illetve a LeasePlan Hungária Gépjárműpark Kezelő és Finanszírozó Zrt.-t körözte le Mészárosék cége a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közbeszerzésén. A 313 gépjármű beszerzéséről szóló, nettó 3,8 milliárdos tenderen nemcsak olcsóbb ajánlatot adott, de jóval rövidebb határidőt is ígért, mint a másik két cég, amelyeknek 245 napra lett volna szükségük. Érdekesség, hogy később itt is árat emeltek a „jelentős mértékű
kamatváltozásra” hivatkozva, és így a nettó ár 4,2 milliárda nőtt.
Ez az összeg pedig már pontosan megegyezik azzal, amit a LeasePlan Hungária ajánlott az elején, és amivel veszített.
A LeasePlan a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. pályázatán már nem indult, de a Mercarius sem tudta vállalni, hogy a szerződés aláírását követően 15 naptári napon belül rendelkezésre bocsátja a teljes gépjárműflottát. A Mészáros-cégnek azonban ez nem jelentett problémát. Így el is nyerték a 25,5 + 12,9 milliós gépjárműbérleti és flottakezelési megbízást.
A vizsgált közbeszerzések közül mindössze egy zárult a Mercarius sikerével. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. tenderének egyik részajánlatát sikerült elcsípniük, miután 50 napos határidőt ajánlottak Mészárosék 90 napjával szemben. A második és a harmadik részajánlatnál viszont már jött a papírforma: a Mészáros M1 Kft. 130 és 50 napos határidővel is nyerni tudott, miután az autós nagyágyú Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. egyáltalán nem vállalt előteljesítést.
Pedig a Porsche mindkét esetben olcsóbban biztosította volna a gépjárműveket, mint Mészárosék.
A harmadik pályázó LeasePlan Hungária Gépjárműpark Kezelő és Finanszírozó Zrt. mindhárom résznél érvénytelen ajánlatot adott.
A vízmű tendere azért különösen érdekes, mert miután a Mészáros M1 Kft. a rövid szállítási határidő felülsúlyozásával nyerte el azt, hamarosan a határidő meghosszabbítását kérték a megrendelőtől. Az indoklás szerint a félvezetőket (mikrochipeket) érintő, nagy mértékű hiány (amit az ukrán-orosz háború csak fokozott) oka a késlekedésnek. Ezt a kiíró el is fogadta, és aláírta a szerződésmódosítást.
Bámulatos fejlődésen megy át a cég
De mit tud a Mészáros M1 Autókereskedő Korlátolt Felelősségű Társaság, hogy ennyire sikeres? A felcsúti céget 2016-ban alapították. Fióktelepe egy van, Budaörsön, a Keleti utca 1. szám alatt.
A cég főtevékenysége a személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, valamint a személygépjármű kölcsönzése. A kft. a cégadatok szerint 3 milliós tőkével indult, tavaly azonban ez az összeg már 1,2 milliárd forint volt. A társaság éves bevétele 2017-ben nettó 504 millió forint volt, 2021-ben viszont már 4,6 milliárd. A nyereség a rekordforgalom ellenére mindössze 141 milliót tett ki két éve, viszont a vállalkozás eszközeinek értéke jelentősen megnőtt.
A kft. ügyvezetője Urfi Beatrix, a tulajdonosa pedig a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt., amely Mészáros Lőrinc tulajdona. A cég létszáma 2018 decemberében ugrott meg 3 főről 54-re, majd 2020-ban, a pandémia alatt lement 68-ról 36-ra. Most 64 dolgozójuk van. A Mészáros M1 Kft. 2021-ben nyerte az első közbeszerzését, azóta összesen 11-et húzott be.
Nagyjából ott nem nyertek, ahol nem indultak
Minden sikere ellenére a Mészáros M1 még messze van az olyan „nehézfiúktól”, mint a Mercarius vagy a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. Ezért is érdekes, hogy utóbbiak miért veszítenek gyakran a Mészáros M1 Kft.-vel szemben.
Hogy pontosabb képet kapjunk, megnéztünk találomra 11 olyan tendert, amit a Mercarius, és 11 olyat, amit a Porsche nyert. Arra voltunk kíváncsiak, indult-e ezeken Mészárosék cége.
A Mercarius esetében 11-ből csak 2 olyat találtunk, ahol indult a Mészáros M1 is, de veszített. Emellett kiderült az is, hogy a Mercarius 1 napos határidőt is tudott vállalni, tehát a rövid határidő nekik sem mindig jelent gondot. A versenytárs viszont többnyire a Porsche, a MOL Fleet és a Postaautó volt.
A Porsche 11 nyertes tenderéből viszont egy olyat sem találtunk, amelyen a Mészáros M1 is indult volna.
A vizsgált 22 szerződésnél szinte kivétel nélkül a legalacsonyabb ár volt a döntő.
Rogánék is tőlük béreltek autót
És hogy kiknél tudott jobb lenni a Mészáros M1 Kft.?
Az 1993-ban alapított Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. tulajdonosa a Porsche Bank AG. A cég forgalma az elmúlt években 29 és 38 milliárd forint között mozgott, és számos állami megbízást nyertek el.
Gépjárművek karbantartására és javítására is elkölt a rendőrség több százmillió forintot a Porsche Lízingnél | atlatszo.hu
Korábban a Porsche nyerte a rendőrségi gépjárművek vásárlásra kiírt beszerzést, most a gépkocsik javításáról és vizsgáztatásáról szóló tendert is a cég vitte el.
A Mercarius Flottakezelő Kft.-t 1996-ban alapították eredetileg ÁGO-STONE Szolgáltató Betéti Társaság néven. A cég jelenlegi tulajdonosa a Mercarius Invest Kft., Koleszár Róbert és Szűcs László. A társaság 2017 óta 4,5 milliárd forintról 14,4 milliárdra tornázta fel a bevételét, a dolgozói létszámot pedig 73-ról 187-re növelte. Csak idén 11 közbeszerzést nyertek el.
A Mercariusról 2017-ben írtuk meg, hogy a neve felbukkant az öt legnagyobb értékű szerződések egyikében, amit az MVM Paks II. Zrt. kötött 2014 és 2016 között.
A Közérdekvédelmi Központ közzétette a paksi bővítés előkészítése során kötött szerződéseket | atlatszo.hu
A Közérdekvédelmi Központ honlapján nyilvánosságra hozta az MVM Paks II. Zrt. 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban kötött szolgáltatási és beszerzési szerződéseit, mivel azokat továbbra sem tette hozzáférhetővé az atomerőmű bővítéséért felelős állami vállalat.
Majd a 24.hu számolt be arról, hogy a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank magyarországi cégének, a Sberbank Magyarország Zr.t-nek zálogjoga lett a kft-n. Ugyan az orosz-ukrán háború miatt a zrt.-t felszámolják, a zálogjog még él, és várhatóan a Takarékbankkal egyesülő MKB Bankhoz kerül majd át.
Később az Mfor mutatott rá, hogy a több mint 9500 autóból álló gépjárműparkkal bíró Mercarius nyerte a Paks II. Zrt újabb, 993,13 millió forintos keretszerződését (ez volt az egyik az említett 2 tenderből, amin a Mészáros M1 is indult, de veszített).
A legérdekesebb felfedezést azonban a Direkt36 tette, amikor rábukkantak, hogy
Rogán Antal és felesége 2008-tól kezdve több olyan nagy értékű autót is használt, amelyek üzembentartója a Mercarius Flottakezelő Kft. volt.
De más kormányközeli emberek is használták a Mercarius autóit. „Egy, a cégtől bérelt Audi S3-assal járt Puskás András, Rogán korábbi alpolgármestere is. A miniszterelnök Facebook-oldalának kezelőjeként ismertté vált Kaminski Fanny, – aki korábban Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó felesége volt – szintén egy Mercariustól bérelt autót, egy Lexus luxusterepjárót használt” – írta 2019-ben a Direkt36.
Látható, hogy mindkét cég nagypályás, Mészáros Lőrincék cége azonban mégis köröket tud rájuk verni. Persze 2017 óta tudjuk, hogy az egykori felcsúti polgármester „talán okosabb, mint Zuckerberg”, így nincs min csodálkozni.
„A magyar közbeszerzéseknél nincs átláthatóbb”
Arról, hogy a közbeszerzések – eredeti funkciójukkal szemben – hogyan válhatnak a „legális lopás eszközévé”, nemrég írtunk a budapesti Korrupciókutató Központ (CRCB) elemzése kapcsán.
A CRCB több ezer közbeszerzési eljárás adatait feldolgozva többek között arra jutott, hogy van egy – meg nem nevezett – stabilan fideszes vezetésű település, ahol három cég szinte képtelen volt veszíteni. Az egyik cég 556 közbeszerzési kiíráson indult és mindegyiket megnyerte, a második cég 598 tendert nyert és 7 alkalommal vesztett, míg a harmadik 297 eljáráson nyert és kettőn vesztett.
Megtaláltuk a „tenderkirály” cégeket és a várost, ahol több száz megbízást nyertek | atlatszo.hu
Amióta a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről, mindenki azt találgatja, melyik lehet az a fideszes város, ahol 3 cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég tulajdonosai erős politikai hátszéllel rendelkeznek.
Az Átlátszó egy szakértő segítségével kiderítette, hogy az érintett város Győr, a cégek pedig a Strabag Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR Hungária Villamosipari Kft. voltak. Mindhárom vállalkozás erős politikai hátszéllel rendelkezik.
A cégek azonban valójában nem nyertek el több száz közbeszerzést, hanem egy-egy nagy keretmegállapodást kötöttek velük. A keretmegállapodás nyertesei pedig ezután mindent vittek, amit ennek a megbízásnak a részeként írtak ki a következő években.
Bár a nagy visszhangot kiváltó ügyben nem indult nyomozás, cikkünk megjelenését követően
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke fontosnak érezte, hogy a Magyar Nemzetben magyarázza a bizonyítványt.
Kovács a kormányközeli lapnak elmondta, a magyar közbeszerzési rendszer semmivel sem rosszabb például az osztráknál, a németnél vagy a belgánál – sőt, a magyar közbeszerzéseknél nincs átláthatóbb az unióban. Hozzátette, szerinte a CRCB elemzésével és az egyajánlatos szerződések magas számával kapcsolatban alaptalan, politikai hisztériakeltés megy.
A kormány saját elemzése szerint is 30% az egyszereplős közbeszerzések aránya | atlatszo.hu
Gulyás Gergely miniszter a július 7-i Kormányinfón jelentette be, hogy Magyarország az uniós pénzek mielőbbi megszerzése érdekében az EU elvárásainak megfelelően 15%-ra csökkenti az egyszereplős közbeszerzések arányát. Ez biztosan nem lesz egyszerű feladat, mert a Miniszterelnökség áprilisi elemzése szerint is 30% az egyajánlatos tenderek aránya, szolgáltatások és árubeszerzések tekintetében pedig még magasabb. Pedig nem is teljes a statisztika: az adatokba nem számolták bele például a keretmegállapodásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat sem.
Az egyetlen nyertessel megkötött keretmegállapodásokról viszont Kovács már nem tett említést, ahogy a jelen cikkünkben szereplő gyanús pályázati kiírásokról sem.
Nem így az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport friss jelentése, amely többek között a közbeszerzési eljárások során felmerülő korrupciós és összeférhetetlenségi kockázatokat mutatja be. Az egyik ilyen eset, amikor
az ajánlatkérő előre elárulja egy adott cégnek, hogy pontosan mire lesz szüksége, így az már akár a kiírás idejére beszerezheti azokat.
Majd ennek köszönhetően az adott cég jóval kedvezőbb beszerzési árakkal és szállítási feltételekkel tud versenyezni a többi pályázóval szemben, illetve az erőforrásai ütemezését is a projekthez tudja igazítani.
Az antikorrupciós jelentés szerint az egyenlőtlen feltételek mellett történő ajánlattétel az egyik leghatékonyabb spekulatív ajánlattételi módszer, mivel a befolyásolás nem annyira nyilvánvaló, mint más gyakori módszerek esetében. Vannak azonban jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy egy ilyen esettel állunk szemben.
Így például, ha csak egy ajánlattevő jelentkezik a felhívásra; a specifikációk lényegesen szűkebbek vagy tágabbak, mint más hasonló korábbi kiírások esetében; vagy, ha nagy a vállalási határidő különbsége az egyik ajánlattevő és a többiek ajánlata között. | Extra rövid határidőkkel veri a nagyágyúkat Mészárosék autós cége a közbeszerzéseken | A Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint a magyar közbeszerzéseknél nincs átláthatóbb az unióban, a korrupciógyanús eljárások emlegetése pedig csak alaptalan politikai hisztériakeltés. Minderről Kovács László azután beszélt, hogy kiderült, néhány cég megbízások százait nyerte el Győrben verseny nélkül. A nagy visszhangot kiváltó eset után most újabb közbeszerzéseket néztünk át, és ismét elgondolkodtató eredményre jutottunk. Ezúttal a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros M1 Autókereskedő Kft. sikereit elemeztük egy szakértő segítségével. Azt tapasztaltuk, hogy a cég gyakran nyer azzal, hogy olyan nagyon rövid határidőket vállal, amikkel olyan meghatározó szereplők, mint a Porsche vagy a Mercarius sem tudja felvenni a versenyt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/03/20/extra-rovid-hataridokkel-veri-a-nagyagyukat-meszarosek-autos-cege-a-kozbeszerzeseken/ | 2023-03-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hosszas várakozás után végre megkaptuk a Külügyminisztériumtól, hogy mennyibe került Orbán Viktor miniszterelnök és közel 40 fős kíséretének bécsi luxusútja tavaly júliusban. Bár Bécs csupán néhány óra autóút Budapesttől, Orbán és kísérete kint töltött egy éjszakát az osztrák kancellárral való rövid megbeszélés miatt. Ez meglehetősen drága döntés volt: a külügytől kapott adatok szerint a miniszterelnöki delegáció két ötcsillagos hotelben aludt, és a szállásköltség 5,5 millió forint közpénzbe került.
A magyar miniszterelnök 2022. július 28-án találkozott ausztriai kollégájával, az ottani kormányt irányító Karl Nehammer osztrák kancellárral, akivel az orosz-ukrán háborúról, az európai energiaválságról és az illegális migrációról tárgyaltak. A hivatalos kormányzati tájékoztatóból kimaradt, de az Azonnali megírta (a cikk sajnos már nem elérhető), hogy rendkívül népes stáb, mintegy 40 fő kísérte Orbán Viktort.
Az a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közölt fotón is látszik, hogy Orbánnal ment Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, továbbá Bóka János európai uniós kérdésekért felelős államtitkár és Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója is. Az Azonnali szerint viszont rajtuk kívül 25 fős stáb kísérte a miniszterelnököt, plusz Szijjártó is vitt körülbelül 10 főt, így a küldöttség létszáma összesen 40 fő körül volt.
A lap arról is beszámolt, hogy bár Bécs csupán néhány óra autóval Budapestről, és a hivatalos program mindössze 2-3 óra hosszan tartott, a magyar delegáció nem jött haza utána, hanem Bécs egyik legdrágább szállodájában, a Bristolban töltötte az éjszakát. A híres bécsi operaházzal szemben található hotel honlapján augusztusi cikkünk írásakor a legolcsóbb szoba 375 euróért (400-as árfolyammal számolva 150 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály, az Opera 1042 euróért (416.800 forint), a legdrágább, elnöki lakosztály, a Prince of Wales pedig 6000 euróért (2,4 millió forint) volt kivehető egy éjszakára.
Az Azonnali cikke után Kálmán Olga ex-tévés, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külügyminiszterhez. A képviselő azt tudakolta, hogy mennyibe került az adófizetőknek Orbán Viktor „bécsi rongyrázása”, és hajlandóak-e az út számláit nyilvánosságra hozni; de csak a tárgyalások fontosságát hangsúlyozó mellébeszélést kapott válaszul.
Orbán Viktor és kísérete Bécs egyik legdrágább hotelében szállt meg, de a költségeket nem árulják el | atlatszo.hu
Az Azonnali szerint a találkozó meglehetősen rövid volt: Orbán Viktor fél órát tárgyalt négyszemközt Karl Nehammerel, ezalatt a minisztereknek és Orbán Balázsnak is szerveztek egy-egy kétoldalú találkozót, majd volt egy félórás plenáris megbeszélés, végül egy egyórás ebéd. Vagyis összesen 2 óra, szünetekkel együtt max.
Először csak 541 ezret mondtak
Mi az ügyről szóló első cikkünk megírása előtt közadatigénylésben érdeklődtünk az út költségeiről az összes szóba jöhető minisztériumnál (Miniszterelnökség, Miniszterelnökségi Kormányiroda, Miniszterelnökségi Kabinetiroda, Külügyminisztérium), de a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva 45 nappal meghosszabbították a válaszadást.
A 45 nap letelte után a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kormányiroda és a Kabinetiroda közölte, hogy ők nem is adatkezelők az ügyben. Ezt nyilván tudták másfél hónappal korábban is, csak húzták az időt. A Külügyminisztérium pedig újabb 45 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt, majd az összesen 3 hónap letelte után, november végén küldtek érdemi választ.
Eszerint „Orbán Viktor és delegációja 2022. július 27-28. közötti bécsi útja során az adatigénylés benyújtásának időpontjában (2022. augusztus 21. – a szerk.) rendelkezésre álló elszámolás szerint 341.800 forint összegű napidíj előleg és 199.452 forint összegű egyéb dologi költség előleg merült fel.”
A Külügyminisztérium 541 ezer forintos kiadást vallott be Orbánék bécsi luxusútjáról | atlatszo.hu
A híres bécsi operaházzal szemben található hotel honlapján augusztusi cikkünk írásakor a legolcsóbb szoba 375 euróért (400-as árfolyammal számolva 150 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály, az Opera 1042 euróért (416.800 forint), a legdrágább, elnöki lakosztály, a Prince of Wales pedig 6000 euróért (2,4 millió forint) volt kivehető egy éjszakára.
1 éjszaka 5,5 millió forintért
A Külügyminisztérium válaszából annyi kiderült, hogy csupán egy dologban tévedett az Azonnali: nem az osztrák kancellárral való találkozás éjszakáját, hanem az előzőt töltötte Bécsben Orbán Viktor és kísérete, hiszen a külügy 2022. július 27-28. dátummal hivatkozott az útra. Ez azonban a lényegen nem változtató részletkérdés, hiszen a kint töltött éjszakát nem tagadták.
Nem adtuk fel a költségek utáni kutatást: rögtön a Külügyminisztérium válasza után, 2022. november végén egy újabb adatigénylésben kértük ki a bécsi út költségeit. Erre először jött a szokásos 45 napos hosszabbítás, de január közepén nem húzták tovább az időt, hanem megérkezett végre az érdemi válasz is.
Orbánék bécsi útja összesen 7,2 millió forintba került, amiből 5,5 millió forint volt a szállásköltség.
A szállás mellett felmerült 1,1 millió forint reprezentációs költség, 427 ezer forint napidíj, 141 ezer forint tolmácsköltség, és közel 73 ezer forintnyi „dologi költség”.
Külön rákérdeztünk arra is, hogy a delegáció melyik hotel(ek)ben szállt meg, így a Külügyminisztérium erre is kénytelen volt válaszolni. Szijjártó Péter tárcája azt közölte, hogy:
„Miniszterelnök úr és delegációjának egy része a Hotel Bristol szállodában szállt meg. További, különböző tárcákhoz köthető delegációtagok a Hotel Sacher Wien szállodában szálltak meg.”
Két ötcsillagos szállodában aludtak
Ahogy azt már korábban bemutattuk, a Hotel Bristol Bécs egyik legdrágább szállodája. Nem messze tőle, az operaház másik oldalán található a Hotel Sacher, ahol a külügy közlése szerint a delegáció másik része szállt meg.
A Sacher szintén egy ötcsillagos szálloda, ahol – honlapja szerint – a magasélet és a vendégszeretet találkozik. 1876-os megnyitása óta olyan ismert emberek is megszálltak már benne, mint II. Erzsébet volt angol királynő, John F. Kennedy volt amerikai elnök, Sharon Stone színésznő, Justin Bieber énekes, és a topmodell Naomi Campbell.
A jelenlegi foglalási lehetőségek szerint a legolcsóbb szoba egy éjszakára 600 euró (400-as árfolyammal kb. 240 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály 800 euró (kb. 320 ezer forint), a legdrágább lakosztály (Grand Signature, 95 négyzetméter) pedig 2700 euró (kb. 1 millió forint). A hotel legnagyobb apartmanjának (Madame Butterfly, 180 négyzetméter) foglalhatóságát és árát sehol nem találtuk, talán ezt külön a hírességeknek tartják fent.
Az 5,5 millió forintos szállásköltség fényében teljesen érthető, hogy valaki(k)nek nagyon fájt a bécsi luxusutazás kiderülése: néhány nappal az útról szóló cikk után Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő, az Azonnali tulajdonosa bejelentette a lap megszüntetését. A Válasz Online pedig nem sokkal később megírta, hogy kirúgtak egy vezető beosztású diplomatát a bécsi magyar nagykövetségről, amiért az út részletei nyilvánosságra kerültek.
Tavaly augusztusban a Die Presse osztrák lap arról írt, hogy Orbán és a 3 miniszter (Gulyás Gergely, Szijjártó Péter, Nagy Márton) hotelköltségét az osztrák Kancellári Hivatal, vagyis az osztrák adófizetők állták, erre azonban nincs hivatalos adat, és a Külügyminisztérium sem utalt rá a mostani válaszában.
Augusztus végén egyébként a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely szűkszavúan beszélt a bécsi útról a Kormányinfón. A Telex kérdésére Gulyás elmondta, hogy a Hotel Bristol jó szálloda, de vannak ennél drágábbak is, és ő spórolt a benzinnel, mert Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával osztozott egy autón. A miniszter azt mondta, neki nincs oka panaszra, de „extrém luxusról kár lenne beszélni”.
Címlapkép: Karl Nehammer osztrák kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök plenáris tárgyalása Bécsben 2022. július 28-án. A kormányfő mellett Nagy Andor, Magyarország bécsi nagykövete (j7), Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (j6), Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j5), Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j3), Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (j2) és Bóka János, a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkára (j). (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher) | 5,5 millió forintba került Orbán Viktorék bécsi luxuséjszakája tavaly júliusban | Hosszas várakozás után végre megkaptuk a Külügyminisztériumtól, hogy mennyibe került Orbán Viktor miniszterelnök és közel 40 fős kíséretének bécsi luxusútja tavaly júliusban. Bár Bécs csupán néhány óra autóút Budapesttől, Orbán és kísérete kint töltött egy éjszakát az osztrák kancellárral való rövid megbeszélés miatt. Ez meglehetősen drága döntés volt: a külügytől kapott adatok szerint a miniszterelnöki delegáció két ötcsillagos hotelben aludt, és a szállásköltség 5,5 millió forint közpénzbe került. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/03/22/55-millio-forintba-kerult-orban-viktorek-becsi-luxusejszakaja-tavaly-juliusban/ | 2023-03-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Horváth László tiszteletbeli kazah konzul, kormányközeli vállalkozó cége varrodára, Mészáros Lőrincék ásványvizes cége pedig csomagolás-fejlesztésre kapott összesen 4 milliárd forintot a Pénzügyminisztériumtól. Varga Mihály állítólag maga döntött a nyertesekről. A pénz egy része így Karcagra, Varga szülővárosába kerül(t), és jutott a miniszter barátja cégének is.
A K-Monitor szúrta ki 2022 elején, hogy a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium a karácsonyi időszakban milliárdokat osztott ki egyedi gazdaságfejlesztési támogatásként „haveri cégeknek” ásványvízüzemre és varrodára.
A civil szervezet adatigénylést nyújtott be a tárcához, hogy megismerhesse a részleteket, amiből aztán per lett. A huzavonából végül a K-Monitor került ki győztesen, miután jogerősen is nyertek a bíróságon.
A korrupcióellenes szervezet most nyilvánosságra hozta a megismert adatokat. A kiperelt szerződés alapján az
L.A.C. Holding Zrt. 781 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapott a „varrodai termékek gyártása” elnevezésű projekthez.
A beruházás összértéke 1,6 milliárd forint, tehát a felét közpénzből fizeti a cég. A többit banki hitelből és 171 milliós önerőből állják. A pénzből egy új létesítményt építenek Kisújszálláson, amely „teljes mértékben alkalmas lesz az egészségügyben használatos védőruházatok, általános ruházatok és egyéb textíliák gyártására.” Az L.A.C. Holding vállalta, hogy cserébe 85 új munkahelyet létesít.
A szerződést Varga Mihály pénzügyminiszter és Horváth László, az L.A.C. Holding vezérigazgatója írta alá 2021 decemberében. A K-Monitor azt írja:
„a PM közlése szerint a támogatói döntést Miniszter úr egyedül hozza meg.”
A projekt hivatalosan 2022 végén zárult, de a Google térképének 2022 szeptemberében készült felvételén új épületnek nyoma sincs. Persze nem kizárt, hogy a már meglévő épületen belül húztak fel egy új egységet, amit az utcafrontról nem látható. A telepelyet ugyanis csak bérli a cég. A K-Monitor szerint azonban helyi szereplők nem hallottak a fejlesztésről.
Varga Mihály kedvenc vállalkozója
Az L.A.C. Holding vezérigatója és tulajdonosa, Horváth László egyben tiszteletbeli kazah konzul is. Kormányközeli vállalkozó, aki 2010 óta a Vidékfejlesztési Minisztérium tanácsadója a FÁK-országokat érintő ügyekben, és 2013 óta tiszteletbeli külgazdasági tanácsosként is segíti a „keleti nyitást”.
Lapunk először 2014-ben foglalkozott Horváthtal, amikor az 50. születésnapjára partit szerveztek a tiszteletére a Várban, a Nemzeti Galériában. A bulihoz tűzijátékot is fellőttek, méghozzá a Dunáról. Akkoriban Horváth a kevésbé ismert magyar nagytőkések közé tartozott, pedig ő is azon szerencsés kevesek egyike, akik az első Orbán-kormány kapuzárási pánikjának lettek haszonélvezői.
Egy évvel később a HVG hosszabb riportban mutatta be Horváthot, a felvezetőben hangsúlyozva, hogy
„a fideszes oligarchaként számon tartott milliárdos szerteágazó cégbirodalmat épített, jó barátságot ápol Varga Mihállyal és Fazekas Sándorral, de feltalálta magát a szocialisták idején is”.
Azóta kiderült, hogy furcsa a PhD-je, és a pénztárgépbizniszben is utazik.
De az L.A.C. Zrt. neve is ismerős lehet sokaknak. A cég ugyanis 2016-ban megbízást kapott a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztériumtól: 190 millió forintért tervezhették meg a 2017. évi Asztanai Szak-világkiállításon való magyar megjelenést.
2019-ben (abban az évben, amikor Horváth is megkapta Vargától a Magyar Gazdaságért Díjat) szintén a HVG írta meg, hogy az éves árbevételénél nagyobb kormányzati támogatást kapott a férfi egyik cége.
A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. akkor „feldolgozóipari komplexum” megvalósítására 2,4 milliárd forintos támogatást kapott a központi költségvetésből. A lap emlékeztetett: a zrt. „2016-ban tett szert országos ismertségre, amikor kiderült, hogy jelentős részben plagizálták azt a kazah juhtenyésztéssel foglalkozó tanulmányt, amit a Földművelésügyi Minisztérium rendelt tőlük”. Arról pedig mi számoltunk be 2021-ben, hogy a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. 1,7 milliárd forint uniós/állami támogatást nyert fejlesztésre.
Az Index egyik korábbi cikke szerint
a karcagi származású Varga Mihály, a szintén karcagi Fazekas Sándor és Horváth László barátságát a közös szenvedély, Kazahsztán alapozta meg.
És „bár – egyes minisztertársaival ellentétben – Varga Mihályt elkerülik a zavaros összefonódások a magánszférával és a politika-közeli oligarchákkal, de Horváth László ügyei azért rombolják olykor a reputációját”.
A balatoni nyaralóhoz is köze volt
Persze mindez nem akadályozta meg a pénzügyminisztert abban, hogy áron alul béreljen ki egy balatoni luxusnyaralót még a pandémia idején. A medencés, nagy kertes, 204 négyzetméteres ingatlan akkor a Gyenes Resort Kft.-t tulajdonában állt, amit Budapesten jegyeztek be 2019. október 15-én, a Könyves Kálmán körút 16.-ba. Ez egyben az L.A.C. Zrt. székhelye is volt, hiszen a kft. tulajdonosa az L.A.C. Zrt. volt egészen 2020-ig.
Nagyjából egy időben azzal, hogy Varga kibérelte a házat, a cégnek új tulajdonosa lett. Mindez azonban már nem érdekes, hiszen azóta a pénzügyminiszter meg is vásárolta a luxusnyaralót.
Hivatalos: balatoni luxusházzal gyarapodott Varga Mihály pénzügyminiszter és felesége | atlatszo.hu
Lekerült a 204 négyzetméteres, medencés, gyenesdiási luxusingatlan tulajdoni lapjáról a „tulajdonjog fenntartással történt eladás” megjegyzés, így Varga Mihály és felesége a ház teljes jogú tulajdonosává vált. A balatoni villáról év elején derítettük ki, hogy hol található és mennyibe kerülhetett, majd arról is beszámoltunk, hogyan bérli azt évek óta mindössze havi 150 ezer forintért a pénzügyminiszter és családja. Mindezt úgy, hogy az ingatlanos szakértők szerint havi 500-800 ezer lett volna a reális bérleti díj.
Mészárosék Karcagon fejleszthetnek
A K-Monitor által kikért és megkapott másik szerződés Mészáros Lőrincék Vivienvíz Kft.-jéhez kötődik. A felcsúti üzletember a 2021. december 23-án aláírt szerződés szerint 3,3 milliárd forint költségvetési támogatást kapott „csomagolóanyag üzletága versenyképességének növeléséhez”.
A céget a MÁV és a Volán is megtámogatta már egy-egy megrendeléssel, sőt a palackozóüzem még külön autópályalehajtót is kapott. 2021 júliusától pedig Karcagon is működik fióktelepe. Itt egy PET hulladék hasznosító üzem készül a támogatásból.
Karcagról pedig mindenki tudja, hogy Varga Mihály szülővárosa.
Fejlődik is a település rendesen. Tavaly írtuk meg, hogy felújítják a városi sporttelepet, miután a kormány „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé” nyilvánította a beruházást. Majd a 6,2 milliárdos fejlesztést egy bálok és konferenciák tartására is alkalmas, többszintes létesítmény tervezése követte, nettó 7,4 milliárd forintért. De Karcagon rozsdásodott a milánói világkiállításra készült Sámándob csontváza is 26 millió forintért.
Multifunkciós csarnokot is kap Karcag 7,4 milliárdért, lesz hol bálozni | atlatszo.hu
Csak egy hónapja írtuk meg, hogy 6,2 milliárd forintért újítják fel a sporttelepet Karcagon, de máris a következő beruházásnak örülhet a város. Ezúttal egy bálok és konferenciák tartására is alkalmas, többszintes létesítmény kivitelezőjét jelentették be. Az újabb „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” fejlesztés nettó 7,4 milliárd forint közpénzbe kerül, kivitelezője pedig a kormányközeli Magyar Építő Zrt. lesz.
Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Business Services Hungary 2022 című, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) konferenciáján a budapesti Kempinski Hotel Corvinus szállodában 2022. október 24-én. (fotó: MTI/Soós Lajos) | Mészáros ásványvíz-cégét és a kazah konzul varrodáját is megtámogatta Varga Mihály | Horváth László tiszteletbeli kazah konzul, kormányközeli vállalkozó cége varrodára, Mészáros Lőrincék ásványvizes cége pedig csomagolás-fejlesztésre kapott összesen 4 milliárd forintot a Pénzügyminisztériumtól. Varga Mihály állítólag maga döntött a nyertesekről. A pénz egy része így Karcagra, Varga szülővárosába kerül(t), és jutott a miniszter barátja cégének is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/03/23/meszaros-asvanyviz-ceget-es-a-kazah-konzul-varrodajat-is-megtamogatta-varga-mihaly/ | 2023-03-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tervezési hiba miatt csúszhat az M6-os autópálya építése. A mohácsi csomópontnál kimaradt egy alig párszáz méteres szakasz a közbeszerzési eljárásból, és a tervpályázatból is.
A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium tavaly októberben írt ki új közbeszerzést erre a szakaszra. Schwarz-Kiefer Patrik, a Jobbik helyi politikusa szerint azonban már tavaly augusztusban tudható volt, hogy hiba csúszott a tervezésbe, és
kifelejtették azt a 595 méter hosszú szakaszt, ami a már meglévő utat és az új pályát köti össze.
A Jobbik politikusa Facebook-posztjában megmutatta, hogy néztek ki az eredeti tervek, és hogy egészültek ki az 595 méteres szakasszal. | Már tavaly augusztusban lehetett tudni, hogy valami nem stimmel az M6-os autópálya építésénél | Tervezési hiba miatt csúszhat az M6-os autópálya építése. A mohácsi csomópontnál kimaradt egy alig párszáz méteres szakasz a közbeszerzési eljárásból, és a tervpályázatból is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/01/m6-autopalya-epitese-mohacs-hiba-augusztus-kozbeszerzes | 2023-04-01 11:34:00 | true | null | null | Telex |
A Demokratikus Koalíció közérdekű adatigényléssel akarja megtudni, hogy mire jutott az Országos Bírósági Hivatal belső vizsgálata, amit azután indítottak, hogy nyomozati iratok alapján Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke megpróbált kirúgatni egy bírót. A DK közleménye szerint a közérdekű adatigényléssel kérik ki a titkosított vizsgálati anyagot.
Az már tavaly nyilvánosságra került, hogy a végrehajtói kar korrupció miatt letartóztatott elnöke ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, és úgy érezte, ebben egy bíró akadályozza őt, aki a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozott, és aki kiadott egy állásfoglalást, miszerint egy már felfüggesztett végrehajtó praxisát sem lehet csak úgy átvenni.
Schadl aztán a titkárságvezetőjének arról beszélt egy, a 444 birtokába került hangfelvétel alapján, hogy „ne álljon már bele egy szájbabaszott kis járásbírósági fikabíró, most már tényleg”, és hivatalos levelet ír az ügyben az Országos Bírósági Hivatal elnökének, Senyei Györgynek.
Senyei végül személyes találkozót szervezett neki a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel, aki a nyomozati iratok szerint azt mondta Schadlnek, hogy nem tudja kirúgatni a bírót, de el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén. Minderről itt olvashat bővebben.
Senyei tavaly január végén jelentette be, hogy ő is vizsgálatot rendelt el az ügyben. A belső, bírósági igazgatási vizsgálat eredményeit Senyei azonban nyilvános indoklás nélkül titkosította. Az Országos Bírói Tanács június közepi ülésének összefoglalója szerint az OBH elnöke „a vizsgálati anyagot a tartalmára tekintettel korlátozott terjesztésűvé minősítette és a minősített adatra hivatkozással a tájékoztatást megtagadta.”
A Schadl-ügyről szóló összefoglaló cikkünk itt olvasható, és az ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen: | A DK közérdekű adatigényléssel kéri ki az Országos Bírósági Hivatal titkosított vizsgálati anyagát Schadl ügyében | A Demokratikus Koalíció közérdekű adatigényléssel akarja megtudni, hogy mire jutott az Országos Bírósági Hivatal belső vizsgálata, amit azután indítottak, hogy nyomozati iratok alapján Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke megpróbált kirúgatni egy bírót. A DK közleménye szerint a közérdekű adatigényléssel kérik ki a titkosított vizsgálati anyagot. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/02/schadl-dk-kozerdeku-adatigenyles | 2023-04-02 11:38:00 | true | null | null | Telex |
Részletes cikk jelent meg a német Spiegel online kiadásában, amiben azzal foglalkoznak, hogy a magyar kormány hogyan próbálja kiszorítani a német cégeket az országból. Az írásban, aminek központi témája Orbán Viktor és az ő viszonya a német iparhoz, a szerző konkrét példának jelöli meg, amikor két németországi építőipari beszállítócég, a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement vezetői levelet kaptak egy – a Transparency International szerint kormányközeli – magyar vállalkozótól arról, hogy felvásárolnák a két cég magyarországi leányvállalatát, a Duna-Dráva Cement Kft.-t.
A vállalkozó a levélben magára egy gyorsan növekvő cégcsoport vezetőjeként hivatkozott. A Spiegel szerint a magyar cég annyira visszautasítatlannak gondolta saját ajánlatát, hogy levelében meg sem kérdőjeleződött, akarnak-e a németek az eladásról tárgyalni, hanem csak annyit kért, hogy a tárgyalások minél hamarabb kezdődjenek meg.
Az ilyenek mellett vannak kevésbé barátságos és direktebb módszerek is, írja a lap. Felidézi, hogy ilyen volt, amikor megtiltották a Duna-Dráva Cementnek, hogy engedély nélkül külföldre exportáljon, illetve amikor bevezették a bányászatot terhelő extraadót, aminek következtében a két német cég magyar leányvállalatánál veszteséges volt minden egyes zsák eladott cement.
Az építőipar mellett foglalkozik a cikk a kiskereskedelmet és az abban érdekelt német cégeket érintő magyar szabályokkal, mondván: Orbán Viktort rosszul érinti, hogy a hazai kiskerpiacot a Lidl, Spar, Aldi triumvirátus uralja. A szektort érintő odakapásnak jellemzik az árstopot és annak betartatását, a szabályok megszegésének szankcionálását. Ezenkívül a cikk szerint a külföldi cégeket egyfajta szelepként is használná Orbán, amin az emberek ki tudják ereszteni az infláció okozta feszültséget.
A szerző hivatkozik egy felmérésre, ami szerint
a Magyarországon működő német érdekeltségű cégek 18 százaléka a jogbiztonsággal kapcsolatos aggályait látja a legnagyobb befektetési kockázatnak.
A közelmúltban több mint egy tucatnyi cég tömörült érdekvédelmi szervezetbe, miután úgy érzik, hogy veszélyben van a működésük a kormány jól felismerhető sémáján alapuló taktikázása miatt. Ennek a képlete jellemzően ugyanaz: rendeletekkel ellehetetlenítik egy cég működését, majd megjelenik egy jó szándékú kormányközeli üzletember, aki felajánlja, hogy megvásárolná a céget, hogy még dinamikusabban tudjon erősödni cégcsoportja.
Orbán egyik legnagyobb kritikusa, a kereszténydemokrata CDU konzervatív politikusa, Gunther Kristbaum. A cikkben azt mondja: Orbán Viktor azzal, hogy rendeletekkel cégeket ellehetetlenít, majd a holdudvarához tartozó üzletemberekkel felvásároltat, olyan maffiamódszereket használ, amit az Európai Unióban elképzelhetetlennek tartott korábban. | Spiegel: Maffiamódszerekkel szorítaná ki az Orbán-kormány a német cégeket Magyarországról | Részletes cikk jelent meg a német Spiegel online kiadásában, amiben azzal foglalkoznak, hogy a magyar kormány hogyan próbálja kiszorítani a német cégeket az országból. Az írásban, aminek központi témája Orbán Viktor és az ő viszonya a német iparhoz, a szerző konkrét példának jelöli meg, amikor két németországi építőipari beszállítócég, a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement vezetői levelet kaptak egy – a Transparency International szerint kormányközeli – magyar vállalkozótól arról, hogy felvásárolnák a két cég magyarországi leányvállalatát, a Duna-Dráva Cement Kft.-t. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/02/spiegel-ellehetetlenito-szabalyokkal-majd-visszautasithatatlan-felvasarlassal-szoritana-ki-a-kormany-a-nemet-cegeket-magyarorszagrol | 2023-04-02 11:46:00 | true | null | null | Telex |
A 60 millió forintos uniós támogatásból épült, erdő nélküli lombkoronasétány miatt már az is kívülről fújja Nyírmártonfalva nevét, aki az ügy kirobbanása előtt nem is hallott a hajdú-bihari településről. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő most arról posztolt, hogy talált egy másik uniós forrásból épült beruházást is a faluban, ami szintén kérdéseket vet fel. Egy vágóhídról van szó, ami Hadházy szerint szemmel láthatóan üresen áll, nem folyik gazdálkodás az épületben. Az elhagyatott vágóhíd pár száz méterre található a híres-neves lombkoronasétánytól.
A meghívó tanúsága szerint a vágóhidat 2015-ben adták át. Ebben az szerepel, hogy „a rendezvény célja a VM 35/2013. (V.22) VM rendelete az Európai
Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER
fejezetének végrehajtásának támogatása keretében (2013), a Dél-Nyírség,
Erdőspuszták LEADER Helyi Egyesület Helyi Akciócsoporthoz és a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz benyújtott pályázat »Vágópont
kialakítása és üzemeltetése« elnevezésű projekt által megvalósult beruházás
bemutatása.” Vagyis ez bizonyítja Hadházy szerint, hogy a vágóhíd EU-s pénzből épült, noha ezt semmi nem jelzi a helyszínen.
Hadházy szerette volna megkérdezni a falu polgármesterét, Filemon Mihályt, hogy mennyi támogatást kapott a vágóhídra, de azt mondta neki, hogy semmi köze hozzá. Erről mi is megkérdeztük a polgármestert, amint válaszol, frissítjük cikkünket. | A híres lombkoronasétány közelében EU-s pénzből épült vágóhíd, de senki nem használja | A 60 millió forintos uniós támogatásból épült, erdő nélküli lombkoronasétány miatt már az is kívülről fújja Nyírmártonfalva nevét, aki az ügy kirobbanása előtt nem is hallott a hajdú-bihari településről. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő most arról posztolt, hogy talált egy másik uniós forrásból épült beruházást is a faluban, ami szintén kérdéseket vet fel. Egy vágóhídról van szó, ami Hadházy szerint szemmel láthatóan üresen áll, nem folyik gazdálkodás az épületben. Az elhagyatott vágóhíd pár száz méterre található a híres-neves lombkoronasétánytól. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/02/hadhazy-akos-vagohid-unios-tamogatas-nyirmartonfalva-lombkoronasetany | 2023-04-02 11:54:00 | true | null | null | Telex |
A Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének visszavonására és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt a bíróság a múlt hét pénteken tartott tárgyaláson – derül ki a Greenpaece Magyarország közleményéből.
A Greenpeace Magyarország és a Fertő tó Barátai Egyesület január 30-án indítottak pert azért, mert a kormányhivatal tavaly decemberben meghosszabbította a korábban már felfüggesztett beruházás engedélyét. A Fertő tavi turisztikai beruházás környezetvédelmi működési engedélyének kiadásával a civilek szerint az illetékes kormányhivatal hazai és nemzetközi jogszabályokat is megsértett.
A 2022 nyarán felfüggesztett beruházás gazdája tavaly év végéig az állami Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. volt, ami a megszűnése előtt kezdeményezte a Fertő tavi projekt környezetvédelmi működési engedélyének kiadását. Meg is kapta, ráadásul közel 50 százalékkal nagyobb területre vonatkozott, mint a korábbiak. A megszűnő állami cég jogutódja a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium lett.
Az egyelőre jegelt beruházás Natura 2000 besorolású természetvédelmi területen zajlik, amely a tóval együtt a Fertő-Hanság Nemzeti Park része. A Greenpeace és a helyi civilek a terület teljes ökológiai helyreállítását követelik, és azt szeretnék elérni, hogy csak egy kisebb léptékű turisztikai fejlesztést végezzen az állam a területen, amely figyelembe veszi a tó természetes adottságait és megóvja annak élővilágát.
„Üdvözöljük a bíróság döntését, ami véleményünk szerint igazolja, hogy szabálytalanságok fordultak elő a beruházás engedélyezésében. Ez egy nagyon fontos siker számunkra, de munkánkat egészen addig folytatni fogjuk, amíg a Kormány teljesen át nem gondolja a fejlesztést. Véleményünk szerint a tervezett EU-s természet-helyreállítási törvény szellemében csak a vízitelep korábbi területét és nem a tervezett 77 hektárt lehetne turisztikai céllal hasznosítani” – idézi a közlemény Kun Zoltánt, a Fertő tó Barátai Egyesület titkárát.
„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a Fertő partján csak egy helyi igényeket kielégítő, szelíd turizmust biztosító fejlesztést végezzenek úgy, hogy a terület európai szempontból is kiemelkedő élővilága ne sérüljön” – idézik Rodics Katalint, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi felelősét. | Visszavonatta a bíróság a Fertő tavi beruházás engedélyét | A Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének visszavonására és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt a bíróság a múlt hét pénteken tartott tárgyaláson – derül ki a Greenpaece Magyarország közleményéből. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/03/ferto-to-beruhazas-birosag-itelet-engedely-visszavonas | 2023-04-03 11:58:00 | true | null | null | Telex |
Országgyűlés;Paks II.;
2015-03-03 20:00:00
Örök magyar atomtitok
Emberöltőnyi időre zárolta az országgyűlés kormánypárti többsége a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi adatot, információt. Az ellenzéki pártok szerint az eddigi legnagyobb mértékű "lenyúlást" akarja ezzel fedezni az Orbán kormány. Az Európai Bizottság vizsgálja a beruházás finanszírozási hátterét és ha indokolatlan az állami beavatkozás, a költségvetési támogatást akár vissza is fizettetheti.
Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével összefüggésben számos törvényt módosított. Közülük a leginkább meghökkentő az a passzus volt, mely szerint a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg beruházáshoz köthető szerződések, üzleti, műszaki, döntést megalapozó adatok. Magyarán gyakorlatilag a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi információt egy emberöltőnyi időre titkosított a kormánypárti többség.
Az ellenzéki pártoknak és a civil szervezeteknek ezek után nem marad más lehetőségük, mint Áder János köztársasági elnöknél elérni, hogy ne írja alá a törvényt, illetve az még a kihirdetése előtt az Alkotmánybíróság elé kerüljön. Öt civil szervezet, a Transparency International, az Átlátszó, a K-monitor, az Energiaklub és a TASZ a köztársasági elnökhöz címzett nyílt levelükben részletesen indokolták, hogy miért nem állja ki az alkotmányosság próbáját a paksi atomerőmű bővítésével összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvény, mindemellett uniós irányelvekbe is ütközik a tiltást elrendelő paragrafus.
Az LMP társelnöke, Szél Bernadett, a szavazás után közölte, a titkosítás sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és infótörvény-ellenes is. Hozzátette: nem igaz az a kormányzati kommunikáció, hogy európai norma a titkosítás. Francia, finn és brit példát hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre. Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak.
Az MSZP szerint a Fidesz bűnszervezet módjára megszavazta a paksi beruházás 30 éves titkosítását, vagyis a Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügyét megalapozó és az azt eltusoló törvényt. Az elfogadott javaslat szakértői becslések szerint minimum 4-500 milliárd forint közpénz lenyúlását teszi lehetővé.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint is a titkosítással a kormány egy "gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni". Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke a PM nevében azt üzente Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz frakciójának, hogy "nem fogják elkerülni a börtönt" a titkosítással.
A Liberálisok részéről Fodor Gábor független országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt elnöke a titkosítás elutasítása mellett magát a paksi bővítést szükségtelennek minősítette. Úgy vélte, a kormány a titkosítással lényegében bebizonyította, hogy valami nincs rendben a beruházás körül.
Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója a Népszavának elmondta, a nemzetbiztonság szempontjából kényes adatokra jelenleg is hatályos törvények vonatkoznak. Ezzel szemben egy közpénzen finanszírozott óriás beruházás esetében igenis a nyilvánosságra tartoznak, hogy például milyen háttértanulmányok igazolják, hogy az atomerőmű bővítésre szükség van, pontosan hogyan akarja a kormány finanszírozni a beruházást. Az is a közre tartozik, hogy a beruházás költségében mekkora részt képviselnek az adófizetői pénzek és mekkorát az áram árába beépített források. Ezek nem nemzetbiztonsági ügyek, hanem a közpénzek elköltésének átláthatóságát szolgálják.
Az Európai Bizottság (EB) vizsgálni fogja egyebek mellett a paksi beruházás finanszírozási hátterét is, és ha úgy ítéli meg, hogy ez nem piaci módon történik, a kormány pedig nem tudja megindokolni, hogy miért pont ezt az erőművet támogatja és nem például egy megújuló energiát termelő beruházást, akkor a támogatás visszafizetésére is kötelezheti a feleket. Ez a jelenlegi papírforma szerint elérheti a 2 milliárd eurót is. Az EB illetékes bizottsága már jelenleg is folytat vizsgálatokat Pakssal kapcsolatban és annak eredményétől függ, hogy elindítja-e az eljárást.
Ámon Ada arra is felhívta a figyelmet, a nemzetközi tapasztalatok szerint az atomerőművek építése időben általában csúszik és a költségek is jelentősen meghaladják a tervezettet. | Örök magyar atomtitok | Emberöltőnyi időre zárolta az országgyűlés kormánypárti többsége a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi adatot, információt. Az ellenzéki pártok szerint az eddigi legnagyobb mértékű "lenyúlást" akarja ezzel fedezni az Orbán kormány. Az Európai Bizottság vizsgálja a beruházás finanszírozási hátterét és ha indokolatlan az állami beavatkozás, a költségvetési támogatást akár vissza is fizettetheti. | null | 1 | https://nepszava.hu/1050097_orok-magyar-atomtitok | 2015-03-03 19:31:00 | true | null | null | Népszava |
Veress Jenő;
Generali Biztosító;
2015-04-28 17:09:00
Fércmű lett a vádirat?
Meglepő fordulattal fejeződött be Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője élettársa – hivatalosan: „hölgyismerőse” – büntetőpere a IV-XV. kerületi bíróságon kedden. A nőt mintegy 400 milliós csalással vádolta az ügyészség, kiderült azonban, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenységet is folytathatott, ez azonban az ügyészségnek nem tűnt fel.
Végzéssel – ítélet nélkül - fejezte be a főügyész közeli hölgyismerőse ellen csalás vádjával indult büntetőpert kedden délelőtt dr. Fülöp Géza Tibor tanácsa a IV-XV. kerületi bíróságon. Senki ne gondoljon azonban arra, hogy ezzel megúszta a 400 milliós csalással megvádolt H-né P. Mónika. Épp ellenkezőleg.
Mint arról a Népszava 2011-ben elsőként beszámolt, nő a Generali ügynökeként, a cég nyugtatömbjével, illetve más nyomtatványai segítségével extra befektetési lehetőségeket kínált a vele gyakran baráti kapcsolatban lévő régi ügyfeleinek. (A művelet leginkább a piramisjátékra emlékeztetett – utalt rá a februári tárgyaláson a bíró -, azonban legális pénzintézeti háttér látszatával.)
Megírtuk: amikor fény derült a csalássorozatra - a rendőrségi vallomások szerint - a sértettek személyesen, a velük „élettársa” révén szoros ismeretségben álló Keresztes főügyésztől is többször kértek segítséget, beszéljen a nővel: adja vissza a tőlük kicsalt pénzt.
A budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség emelt vádat ellene 2 rendbeli különösen nagy kárt okozó, 13 rendbeli jelentős kárt okozó, 6 rendbeli nagyobb kárt okozó, 4 rendbeli kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, valamint 18 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt.
A vádirat szerint H-né Keresztes főügyészt is megkárosította, ámbár ennek valóságtartalma nem teljesen világos. A nő – bírói kérdésre tett - vallomása szerint nem voltak élettársak, csak barátok. A főügyész pedig azért adta neki a mintegy 2,5 millió forintot, hogy azt Keresztes OTP számlájáról a nő MKB-betétjére utalják, mert az pár százalékkal magasabban kamatozott.
Kiderült az is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság legalább két munkatársa is befektetett – és bukott - H-nénál.
Egy titokzatos ismeretlen ember vette át, és forgatta meg ügyfelei pénzét munkahelyén, a Generali biztosítónál – állította viszont H-né P. Mónika. Az illetőt nem nevezte meg, mondván, nincsenek bizonyítékai ellene. Azt is állította, hogy az extra kamatozású befektetésekért az évek során semmiféle juttatásban nem részesült. Épp ellenkezőleg: ügyfeleinek saját pénzén rendszeresen bevásárolt, szendvicseket vitt nekik, egyeseket taxival fuvarozott. Sőt, ha nem volt elég a befektetőnek a kifizetett kamat, saját jövedelméből pótolta azt.
A nő azt is állította, hogy – bár a gazdasági világválság idején is 20-40 százalékos, sőt volt, akinek 400 százalékos(!) évi hozamokat fizetett, minden a legnagyobb rendben volt – a fukusimai atombaleset miatt nem tudta tovább folyósítani az összegeket. A titokzatos idegen ugyanis osztrák üzletembereken keresztül japán részvényekbe fektetett be, melyek elértéktelenedtek.
A bíróság felhívta a vádlott figyelmét, hogy az „ismeretlen befektető főnök” emlegetésével tiltott pénzügyi tevékenységgel, sőt, pénzmosással vádolhatja hamisan korábbi munkaadóját, illetve vallomása más részeiben ügyfeleit is. H-né, azonban kitartott amellett, hogy a Generali „fekete befektetésekkel” keresett pénzt neki, és ügyfeleinek. Annak ellenére tette ezt, hogy a tanácselnök jelezte: emiatt újabb eljárások indulhatnak ellene.
Az első két tárgyalási napon elhangzottak, és a vádirat összevetését követően a bíróság – az ügyészséggel ellentétben – úgy látta, hogy az ügyben nem „csak” csalás, de a tiltott pénzügyi tevékenység folytatása is felmerült. Ezért – kimondatlan kritikával az ügyészi munkára – bejelentette, hogy az ilyen bűncselekményekben illetékes Pesti Központi Kerületi Bírósághoz teszi át a büntetőpert.
Hogy a rendőrség és az ügyészség figyelmét a több éves eljárás alatt véletlenül kerülte-e el a most megfogalmazott gyanú, nem tudni. A vádhatóság képviselője nem reagált a bírói döntésre. | Fércmű lett a vádirat? | Meglepő fordulattal fejeződött be Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője élettársa – hivatalosan: „hölgyismerőse” – büntetőpere a IV-XV. kerületi bíróságon kedden. A nőt mintegy 400 milliós csalással vádolta az ügyészség, kiderült azonban, hogy jogosulatlan pénzügyi tevékenységet is folytathatott, ez azonban az ügyészségnek nem tűnt fel. | null | 1 | https://nepszava.hu/1055670_fercmu-lett-a-vadirat | 2015-04-28 19:39:00 | true | null | null | Népszava |
Kúria;hűtlen kezelés;Wolf Gyula;pécsi katolikus egyházmegye;
2015-04-24 03:03:00
Jogerős az ítélet Wolf Gyula ügyében
Elutasította a Kúria a pécsi katolikus egyházmegye volt vagyonkezelője ügyében a harmadfokú eljárást, így a Pécsi Ítélőtábla által Wolf Gyulára kiszabott 2 év 10 hónapos letöltendő szabadságvesztés jogerőre emelkedett.
- Harmadfokú eljárásra nagyon szűk körben van lehetőség, csak akkor, ha a bűnösség kérdésében első fokon és másodfokon ellentétes döntés születik – mondta Bánáti János ügyvéd. A konkrét ügyben a Kúria szerint nem született ellentétes döntés, mert a másodfokú bíróság csak minősítési okok miatt rekesztett ki részeket a bűnösség megállapításakor, ez pedig nem elegendő ok a fellebbezésre.
A Pécsi Törvényszék 2014 márciusában mondta ki első fokon bűnösnek Wolf Gyulát, és 3 év 10 hónap börtönre ítélte. A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla tavaly decemberben megváltoztatta az ítéletet: költségvetési csalás, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és hamis magánokirat felhasználása miatt elítélte, de az adócsalás vádja alól felmentette a vádlottat, a szabadságvesztését pedig 2 év 10 hónapra enyhítette.
Wolf Gyula római katolikus papként dolgozott. A pécsi püspök 1994-ben - püspöki titkári feladatainak megtartása mellett - az egyházmegye vagyonkezelőjének is kinevezte. Egy 2001-es kormányhatározat alapozta meg az egyházmegye által rendszeresen fizetett kistelepülési támogatásokat.
Az erre jogosult papoknak, szerzeteseknek, kánoni misszióval rendelkező világiaknak a plébániai pénztáron keresztül az egyes egyházmegyei hatóságok fizették ki a támogatást mint adómentes személyi juttatást, megbízási szerződés alapján. Wolf Gyula olyanoknak is fizetett - például a püspökség dolgozóinak -, akik erre nem voltak jogosultak, és ezzel tisztában is volt. Az ítélet szerint a volt vagyonkezelő több mint 55 millió forint vagyoni hátrányt okozott az egyházmegyének. | Jogerős az ítélet Wolf Gyula ügyében | Elutasította a Kúria a pécsi katolikus egyházmegye volt vagyonkezelője ügyében a harmadfokú eljárást, így a Pécsi Ítélőtábla által Wolf Gyulára kiszabott 2 év 10 hónapos letöltendő szabadságvesztés jogerőre emelkedett. | null | 1 | https://nepszava.hu/1055257_jogeros-az-itelet-wolf-gyula-ugyeben | 2015-04-24 20:01:00 | true | null | null | Népszava |
Fazekas Ágnes;
nyomozás;NNYI;beléptető rendszer;Dohány utcai zsinagóga;
2015-04-21 07:09:00
Vadas: "nem semlegesíti a rágalomhadjáratot"
Bűncselekménynek híre-hamva sincs, végre hivatalosan is kimondták, hogy megalapozatlan volt a feljelentés. Így reagált Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója lapunknak arra, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette a Dohány utcai zsinagóga beléptetőrendszere ügyében indított eljárást. Nem a rendszert működtető Aviv Travel Kft. okozott kárt a hitközségnek, sőt a magyarországi zsidóságnak, hanem a feljelentés - tette hozzá.
Az ügyvezető emlékeztetett, a Mazsihisz korábban különböző tanulmányokat készített, mert javítani akartak a zsinagóga beléptetési rendszerén, a feljelentés miatt azonban mostanáig nem tudtak lépni az ügyben. Az eljárás megszüntetése viszont lehetővé teszi, hogy leghamarabb június 1-től a Mazsihisz árusítsa a jegyeket a zsinagógába, az Aviv Travel Kft. pedig majd látogatókat szervez és idegenvezetői szolgáltatást kínál.
Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) időközben leváltott ügyvezető igazgatója, aki a mai vezetők szerint néhány hónapos ténykedése során sok kárt okozott a hitközségnek, még tavaly októberben tett feljelentést az ügyben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó csalás és sikkasztás gyanúja miatt. A Dohány utcai zsinagóga kiszervezett beléptetésből ugyanis véleménye szerint kevesebb pénz folyt be a hitközséghez, mint amennyinek kellett volna. A BZSH ügyvezetője Kunost is megvádolta és kezdeményezte, hogy a beléptetőrendszert működtető céggel kötött szerződést függesszék fel. Heisler András, a Mazsihisz elnöke novemberben a Népszavának kijelentette, ez már nem játék, Schwezoff "ámokfutása" miatt ugyanis a magyarországi zsidóság becsülete forog kockán. Kunos akkor "szakmai öngyilkosságnak" nevezte, hogy a BZSH ügyvezetője szerződést akart bontani a beléptetőrendszert működtető céggel. "Nem gondolhatod komolyan, hogy ripsz-ropsz át lehet venni az Aviv Travel Kft. feladatkörét" - írta akkori nyílt levelében Schwezoffnak.
A zsinagóga online jegyértékesítői és beléptetési rendszerének megújítására november végén zárt meghívásos pályázatot is kiírtak, amit január elején a vádaskodások, leváltások és a feljelentés miatt kialakult helyzetben visszavontak. A Mazsihisz ügyvezetője nem mondott le a rendszer fejlesztéséről, ezért tervei szerint új pályázatot írnak majd ki.
Januárban Schwezoff menesztette Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbiját és feleségét is, akik szerinte a zsinagóga tervezett új beléptetési rendszerének pályáztatásakor valakit előnyben részesítettek. A zsinagóga közössége tiltakozott Fröhlich elmozdítása ellen, így a Mazsihisz átvette állományába őt, s a Dohány utcai zsinagógába delegálta főrabbiként, Schwezoff leváltása után pedig visszahelyezték posztjára. Frölich örül, hogy bebizonyosodott, nem "bűnöző és nem bűnrészes".
Vadas Vera, a beléptető rendszert működtető Aviv Travel Kft. tulajdonosa számára pedig nem volt váratlan a megszüntető határozat, mert tudta, hogy nem történt bűncselekmény. Schwezoff ugyan korábban azt állította, hogy október 31-ével a BZSH szerződést bontott Aviv Travel Kft. tulajdonosával, ez valójában a mai napig nem történt meg. A kiszervezett beléptetés miatt nem érte vagyoni hátrány a hitközséget, tavaly 500 millió forint volt a bevétel. A Dohány utcai zsinagóga turisztikai beléptetéséről 2002-ben kötött szerződést a céggel a Mazsihisz, azóta ez minden évben egyre több pénzt hoz a zsidó közösségnek. Vadas lapunknak arról is beszélt, a jövőben is mindent megtesznek, hogy növelni tudják a bevételt, ami a hitközség költségvetésének fontos része.
Az Aviv Travel Kft. és a Plaza Szerviz Bt. Vadas Vera nevével Schwezoff "jóvoltából" tavaly több híradásban szerepelt. A rágalmakat és a valótlan híreszteléseket a cégtulajdonos visszautasította és jelezte, hogy az ügyben minden jogi eszközt igénybe vesz. Fájónak tartja viszont, hogy ugyan a nyomozó hatóság megszüntető határozatot bocsátott ki, ez nem semlegesíti azt a rágalomhadjáratot, amit a jobboldali sajtó ellene és a cégei ellen folytatott és amivel - mint fogalmazott - adott esetben akár kettétörhetik egy ember karrierjét, életét. | Vadas: "nem semlegesíti a rágalomhadjáratot" | Bűncselekménynek híre-hamva sincs, végre hivatalosan is kimondták, hogy megalapozatlan volt a feljelentés. Így reagált Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója lapunknak arra, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette a Dohány utcai zsinagóga beléptetőrendszere ügyében indított eljárást. Nem a rendszert működtető Aviv Travel Kft. okozott kárt a hitközségnek, sőt a magyarországi zsidóságnak, hanem a feljelentés - tette hozzá. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054860_vadas-nem-semlegesiti-a-ragalomhadjaratot | 2015-04-21 20:13:00 | true | null | null | Népszava |
Farkas Flórián;ORÖ;Híd a munka világába;alternatív vizsgálóbizottság;
2015-04-03 19:54:00
Eltékozolt roma-pénzek: az ORÖ nem fogadja el Balog döntését
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) "alternatív vizsgálóbizottsága" szerint Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter téves információk alapján hozta meg döntését a Híd a munka világába nevű projektről. Vajda László, a vizsgálóbizottság elnöke közleményében hangsúlyozta: az ügy kapcsán jelenleg is több bűncselekmény gyanúja miatt eljárást folytatnak a hatóságok.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy befejeződött a "Foglalkoztatási Szövetkezet - Híd a munka világába" című projekt ellenőrzése; találtak néhány szabálytalanságot, de ezek nem befolyásolják a program folytatását.
lásd: http://nepszava.hu/cikk/1053114-a-mi-kutyank-kolyke---balog-megmenti-farkas-floriant
Vajda László, az ORÖ több képviselője által létrehozott "alternatív vizsgálóbizottság" elnöke kifejtette: több eljárás van folyamatban az Országos Roma Önkormányzat vonatkozásában a "Foglalkoztatási Szövetkezet - Híd a munka világába" ügy kapcsán is a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztályán, a VII. kerületi rendőrkapitányságon többek között költségvetési csalás, nagyobb értékre elkövetetett hűtlen kezelés bűntette elkövetésének alapos gyanúja okán.
Kiemelte továbbá: mostanáig sem tisztázott, hogy az ORÖ milyen felhatalmazás alapján és milyen forrásból vásárolta meg a Gellérthegy utca 21. szám alatt található ingatlant, s hogy a piaci árnál "jóval magasabb összegben bérelt" gépjárműveket kik és milyen célra használják. Vajda László azt írta: felajánlják Balog Zoltánnak azon bizonyítékaikat, amelyek "túlmutatnak az egyes bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúján". | Eltékozolt roma-pénzek: az ORÖ nem fogadja el Balog döntését | Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) "alternatív vizsgálóbizottsága" szerint Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter téves információk alapján hozta meg döntését a Híd a munka világába nevű projektről. Vajda László, a vizsgálóbizottság elnöke közleményében hangsúlyozta: az ügy kapcsán jelenleg is több bűncselekmény gyanúja miatt eljárást folytatnak a hatóságok. | null | 1 | https://nepszava.hu/1053190_eltekozolt-roma-penzek-az-oro-nem-fogadja-el-balog-donteset | 2015-04-03 20:31:00 | true | null | null | Népszava |
Felmentették az egykori debreceni ref.tanítóképző volt rektorát
Bizonyítottság hiányában felmentette a nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, sikkasztás bűntett, valamint a hamis magánokirat felhasználása vétségének vádja alól a Debreceni Járásbíróság szerdán az egykori debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola kommunikáció- és médiatudományi intézetének vezetőjét, a főiskola volt rektorát, valamint az intézmény egyik külső óraadóját és oktatásszervezőjét.
A volt rektor ellen 2011-ben névtelen feljelentés alapján indítottak eljárást. A feljelentés arra utalt, hogy V. Zoltán intézetvezetőként megemelt óradíjas szerződést kötött egy külsős oktató betéti társaságával, de a megbízásban szereplő órákat nem a külsős oktató tartotta meg a főiskolán, hanem V. Zoltán, így a megemelt óradíj hozzá jutott vissza. Az így kifizetett összeg megközelítette a másfél millió forintot.
A Debreceni Járásbíróság ítélete szerint a vádlottak nem követtek el csalást, a jogtalan haszonszerzést ugyanis nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. A megbízási szerződéseket a polgári törvénykönyv passzusai alapján is értelmezte a bíróság, eszerint a megbízott más közreműködőt is igénybe vehet a szerződés teljesítéséhez, és ehhez akár szóbeli megállapodás vagy ráutaló magatartás is elegendő. A bírósági tényállás szerint a 2006-ban hatályba lépő új felsőoktatási törvény alapján új akkreditációt kellett összeállítani, így az intézmény több külső óraadóval is szerződött.
A vádlottak kitartottak amellett, hogy V. Tibor - az ügy másodrendű vádlottja, a külsős oktató - szakmai támogatást nyújtott az órákhoz, sőt óravázlatokkal, tematikákkal is segítette V. Zoltánt. Az, hogy a V. Zoltán által átvett megbízási díj kihez került, azt nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítania a bíróságnak. A tantárgyfelosztásból, az órarendből egyébként egyértelmű volt mindenkinek, hogy nem a másodrendű vádlott fogja megtartani az órákat. Az órák nem maradtak el, a hallgatók sem kifogásolták az óra minőségét, az elsőrendű vádlott teljes mértékben alkalmas volt az órák színvonalas megtartására, az intézménynek nem keletkezett kára a helyettesítésből. Minden tanú megerősítette, hogy a külső óraadó alkalmazásáról szóló szerződés az akkreditáció szempontjából valóban nélkülözhetetlen volt.
Lippai Mónika bíró szerint a vádlottak nem tévesztették meg a korábbi rektort sem, hiszen Cs. Péter tudta és beleegyezése mellett készült a szerződés, illetve a tantárgybeosztásról is tudomása volt. Az eljárás során egy e-mail is bizonyította azt, hogy maga a rektor utasította a tanszékvezetőt a külső óraadó helyettesítésére.
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbezett, a vádlottak és azok védői tudomásul vették a döntést. | Felmentették az egykori debreceni ref.tanítóképző volt rektorát | Bizonyítottság hiányában felmentette a nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, sikkasztás bűntett, valamint a hamis magánokirat felhasználása vétségének vádja alól a Debreceni Járásbíróság szerdán az egykori debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola kommunikáció- és médiatudományi intézetének vezetőjét, a főiskola volt rektorát, valamint az intézmény egyik külső óraadóját és oktatásszervezőjét. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054328_felmentettek-az-egykori-debreceni-ref-tanitokepzo-volt-rektorat | 2015-04-15 20:40:00 | true | null | null | Népszava |
sikkasztás;csalások;Karcag;Kun-Mediátor;
2015-04-15 17:47:00
"Megdöbbentő!" Okosan kitalált bűncselekmény a Kun-Mediátornál?
Helybeliként megdöbbentőnek nevezte a történteket, és az eddigi információk alapján "okosan kitalált" bűncselekményről beszélt, a károsultaknak pedig eredményes felderítő munkát és jogi segítséget ígért a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés Karcagon élő elnöke a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. karcagi fiókja ügyében a városházán szerdán tartott sajtótájékoztatón.
Kovács Sándor (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: a legfrissebb adatok alapján 200-nál több károsultról tudnak, ám ez a szám "percről-percre nő". Jelenleg kétmilliárd forint körülire saccolható az az összeg, amelynek sorsáról és hollétéről nincs tudomásuk – tette hozzá.
Emlékeztetett: a településen élők közül sokan tudják: a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. egy kiterjedt "cégháló" része, melynek tulajdonosi köre "ellenzéki politikusokat és pártokat támogatott, és feszült viszonyban volt Fazekas Sándor jelenlegi földművelésügyi miniszterrel, a város korábbi polgármesterével és a települést jelenleg irányító Dobos Lászlóval.” Kijelentette: minden károsult és a tulajdonosokat ismerő állampolgár információja segítheti a nyomozást. Amennyiben a rendőrség fel tudja göngyölíteni a céghálózatot, a pénz is meg fog kerülni – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke.
Kovács Sándor kitért arra is, hogy a károsultaktól úgy tudja: a városban televíziót is létrehozott cég már 10 éve foglalkozik befektetés kezeléssel, miközben ezt sehol nem hirdette meg, ami „gyanús és arra utal, hogy illegális tevékenységről volt szó”. Két eset lehetséges: a vállalkozás vagy illegális pénzügyi tevékenységet folytatott, ami bűncselekmény, vagy rosszul fektette be a rábízott pénzt – mondta jelezve, hogy ezt mielőbb tisztázni kell a továbblépés érdekében. Érdekesnek nevezte ugyanakkor, hogy voltak olyan ügyvédek és politikusok, akik hamarabb értek a helyszínre, mint a károsultak, ami felveti annak lehetőségét, hogy az érintettek bennfentes információkkal rendelkeztek.
Dobos László polgármester (Fidesz-KDNP) a tájékoztatón arról beszélt, hogy az utazási irodaként ismert és jól működő cég köztiszteletben álló karcagi vezetőjének hétfőről keddre virradóra veszett nyoma. Az irodába – melynek bejáratán a „technikai okok miatt zárva” felírat olvasható - kedden az ott dolgozók sem tudtak bejutni, főnöküket hiába keresték telefonon. Az ügy „komoly érzelmi hullámokat váltott ki és feszültséget okozott a városban” – fogalmazott, nyugalomra, türelemre és összefogásra kérve a befektetőket és minden lehetséges segítséget megígérve nekik. Közölte: hallomásból úgy tudják, 500 ezer forinttól több százmillió forintig terjedő összegeket adtak át a károsultak a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft.-nek. „Végtelenül sajnáljuk, hogy ez a - Karcagon eddig példátlan – előre jól megtervezett csalás előfordult, mely a számok alapján sok gyanútlan, a befektetésre szánt pénzét évtizedeken át megtakarított embert és családot érint” – mondta. Megjegyezte: sajnálattal vették tudomásul, hogy helyi „jobbikos aktivisták” a hangulatot nem csitítani, hanem szítani igyekeztek.
Az eseményt követően Dobos László és Kovács Sándor az addig a városháza folyosóján várakozó mintegy kéttucatnyi károsultat is tájékoztatta az ügy legfrissebb fejleményeiről. Az érintettek kérdéseire válaszolva a két vezető hangsúlyozta: mindenkit váratlanul ért az eset, melyre az első feljelentésig és a cég pénzügyi tevékenységét nem ismerve a hatóságok és az illetékesek sem figyelhettek fel. A megbeszélésen az érezhetően feszült hangulatban lévő, ám tájékoztatást fegyelmezetten végighallgató károsultak elfogadták és tudomásul vették az elhangzottakat, ám többen is hangsúlyozták: értetlenül, felháborodva és kétségbeesetten állnak az eset előtt, hiszen a céggel való együttműködésük korábban zökkenőmentes volt és a társaságtól kapott papírok, illetve dokumentumok is a tevékenység hivatalosságának, illetve a cég megbízhatóságának látszatát keltették.
A police.hu kedd este tette közzé, hogy sikkasztás bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomozást indított a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya, miután egy pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozás karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz - közölte a rendőrség kedden este. A tájékoztatás szerint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya a nyomozást ismeretlen tettes ellen folytatja, és vizsgálja az ügy körülményeit. A vállalkozás felelős vezetőjének jelenlegi tartózkodási helye a nyomozóhatóság előtt nem ismert. | "Megdöbbentő!" Okosan kitalált bűncselekmény a Kun-Mediátornál? | Helybeliként megdöbbentőnek nevezte a történteket, és az eddigi információk alapján "okosan kitalált" bűncselekményről beszélt, a károsultaknak pedig eredményes felderítő munkát és jogi segítséget ígért a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés Karcagon élő elnöke a Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft. karcagi fiókja ügyében a városházán szerdán tartott sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054344_megdobbento-okosan-kitalalt-buncselekmeny-a-kun-mediatornal | 2015-04-15 20:46:00 | true | null | null | Népszava |
B.I.M.;
Quaestor;
2015-04-16 07:02:00
Quaestor - Bennfentesek és még bennfentesebbek
Rokoni szálak, baráti kapcsolatok, közös üzletek - nap nem telik el, hogy ne kerülne nyilvánosságra a brókerbotrányok újabb kormánypárti szála. Ennek ellenére az ügyészség nem vizsgálja, rendelkezett-e például a kabinet bennfentes információkkal a Quaestor-ügyben, a Fidesz pedig sikerrel akadályozza, hogy a kormányzati kapcsolatokat és hatósági/felügyeleti visszásságokat parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel.
"A lányom élettársát alig ismerem. Talán ha háromszor találkoztam vele, ők Budapesten laknak, mi meg vidéken" - magyarázkodott a Blikknek a kereszténydemokrata Hargitai János, miután kiderült, lánya együtt él - pontosabban annak március eleji előzetes letartóztatásáig együtt élt - a Buda-Cash Brókerház vezetőjével. Hargitai Linda ugyanis a becsődölt brókercég vezérigazgatójának, Tölgyesi Péternek szült gyermeket néhány hónapja. Tölgyesi volt az, aki - ügyvédje szerint - egy nappal a rendőrség razziája előtt meghallgatást kért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőitől, és feltárta a cégcsoport százmilliárd forinttal "köszönő viszonyban" álló hiányát.
Noha Hargitai állítja, nem ismerte jól a vejét, a KDNP-s politikus magyarázkodása legalábbis furcsa, hiszen 1998 óta parlamenti képviselő, tehát az ötödik ciklusát tölti a Házban, és a képviselőség mellett az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke is. Szóval, az ideje egyik felét garantáltan Budapesten tölti - így azért több találkozóra is futhatta Tölgyesivel. A helyzetet súlyosbítja, hogy Buda-Cash-vezér "önfeljelentésről" beszélt, az MNB cáfolta ezt, ráadásul épp az állami híradó értesült úgy a napokban: "offshore cégekbe akarták menekíteni a vagyonukat a Buda-Cash-ügyben letartóztatottak, hogy szabadlábra kerülésük után ne legyenek anyagi gondjaik. A közmédia úgy tudja: 80 konténernyi adatot - papírt és egyéb adathordozót - akartak megsemmisíteni az ügy kirobbanása előtt, feltehetően azért, hogy a feltételezett évtizedes csalás nyomait eltüntessék" - írta a hirado.hu.
Az mindenesetre biztos, hogy a rokoni szálak révén akár kormánypárti kapcsolatokkal is rendelkező Tölgyesinek és két társának, azaz a Buda-Cash-ügy három gyanúsítottjának, valamint a Hungária Értékpapír Zrt. gyanúsítottjainak meghosszabbították az előzetes letartóztatását. Ezzel párhuzamosan emelkedett jogerőre a Quaestor-ügy három gyanúsítottjának letartóztatása is, noha ott a cégvezér, Tarsoly Csaba 30 napos előzetes letartoztatása jövő héten le is jár, ügyvédje pedig szabadlábra helyezését kezdeményezi arra hivatkozva, hogy már nem kell tartani a szökésétől. Tarsoly esetében márpedig éppúgy erőteljes kormányzati kapcsolatok, sőt - talán még súlyosabb módon - rokoni szálak is felmerültek.
Megírtuk, miközben a Quaestor-ügy kapcsán (is) szocialista brókerbotrányról beszélt a Fidesz, Tarsoly maga nemcsak nyakig benne volt a keleti nyitásban és az orosz-magyar diplomáciai kapcsolatok építésében is, de Orbán Viktorral és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is jó kapcsolatot ápolt. Így fordulhatott elő, hogy míg Orbán bizalma állítólag már február 25-én annyira megingott a brókerházakban, hogy az ott parkoltatott közpénzek kivonására utasította minisztereit, a kormányfő még március 9-én is szívélyes választ küldött Tarsoly neki címzett, kétségbeesett levelére, s a Quaestor-vezérrel való, azonnali tárgyalásra utasította nemzetgazdasági miniszterét. Az pedig már csak hab a tortán, hogy Tarsoly személyi titkárának, Mikuska Zoltánnak - aki a Miniszterelnökségről igazolt át a Quaestorhoz - a Blikk információi szerint Polt Péter legfőbb ügyész az "apósjelöltje", így Quaestor-vezérnek a politikai kapcsolatok mellett a nyomozóhatóságnál is lehettek ismerősei.
Talán ennek is köszönhette, hogy a botrány kirobbanása után mintegy két hétig lényegében hozzá sem szóltak a nyomozást folytató bűnüldöző szervek, amit később maga Polt az emberi jogok tiszteletben tartásával magyarázott. S noha azóta sikerült előállítani, Tarsoly kétségtelenül "időt nyert", amelyet akár vagyonkimentésre, akár nyomeltüntetésre is fordíthatott. Mindezek ellenére az ügyészség a kormányt érintő bennfentes kereskedelem lehetőségével nem foglalkozik - magyarán a kabinet, illetve Orbán felelősségét nem vizsgálják - derült ki az ügyben illetékes fővárosi főügyész nyilatkozataiból, a Fidesz pedig az Országgyűlésben azt akadályozta meg, hogy a pénzügyi felügyeleti eljárásmódot, valamint a jelenlegi kormány kapcsolatait és intézkedéseit érdemben vizsgálhassa egy bizottság.
Hazugságvádak a győri ETO-hitel ügyében
A rendőrség visszautasítja, hogy hazudott volna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) pedig állítja: nem függesztette fel 2012 márciusában a győri ETO Park megépítéséhez nyújtott MFB-hitel vizsgálatát, csak az ellenőrzést nem zárta le. Egy 2012-es fejléces dokumentumra hivatkozva ugyanis azt állította Gréczy Zsolt, hogy a Kehi leállította a győri ETO Park-beruházáshoz a Quaestornak nyújtott hitel vizsgálatát. A Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője szerint a levelet a Magyar Fejlesztési Bank akkori vezérigazgató-helyettesének, Urbán Zoltánnak címezték. "2011-ben derült ki, hogy probléma van, megindultak az első feljelentések, az első nyomozások, majd ezeket leállította a rendőrség, valaki utasította a Kehit arra, hogy szintén állítsa le a nyomozást, és az ügyészség sem nyomoz" - mondta Gréczy. A Kehi szerint azonban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelkihelyezéseivel kapcsolatban hat büntetőeljárás is indult hűtlen kezelés gyanúja miatt, noha további részleteket - épp a nyomozás érdekeire hivatkozva - nem közöltek. Ezzel szemben a rendőrséghez nem jutott el az ETO Park ügye, a Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanis közleményében azt írta: "Nem érkezett feljelentés a rendőrségre 2011-ben sem a Kehi-től, sem a Magyar Fejlesztési Banktól". Magyarán az ETO Park-ügy nincs a rendőrségen, a rendőrség és a Fővárosi Főügyészség is egybehangzóan azt közölte, hogy ilyen ügyben nem nyomoznak. | Quaestor - Bennfentesek és még bennfentesebbek | Rokoni szálak, baráti kapcsolatok, közös üzletek - nap nem telik el, hogy ne kerülne nyilvánosságra a brókerbotrányok újabb kormánypárti szála. Ennek ellenére az ügyészség nem vizsgálja, rendelkezett-e például a kabinet bennfentes információkkal a Quaestor-ügyben, a Fidesz pedig sikerrel akadályozza, hogy a kormányzati kapcsolatokat és hatósági/felügyeleti visszásságokat parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054406_quaestor-bennfentesek-es-meg-bennfentesebbek | 2015-04-16 09:40:00 | true | null | null | Népszava |
cukor;áfacsalás;cukorkereskedés;
2015-04-20 12:47:00
1,2 milliárdnyi áfát csalt a "cukros" bűnbanda
Felszámoltak a közelmúltban a pénzügyőrök egy cukorral kereskedő bűnszervezet, amely 1,2 milliárd forintnyi áfát csalt el - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn.
A gyanú szerint egy kiskőrösi és egy akasztói férfi irányította a bűnszervezetet, amely főként Szlovákiából, Lengyelországból és Csehországból szerzett be kristálycukrot fiktív magyar gazdasági társaságok nevében. Az így beszerzett árut magyar cégekből álló hálózaton átfuttatták és fiktív számlákkal értékesítették belföldi vevőiknek, akik ebből szintén hasznot húztak. A jelenlegi adatok szerint a vevők 1,2 milliárd forinttal csökkentették áfafizetési kötelezettségüket.
A NAV hatvan helyszínen - cégek székhelyén, telephelyén, könyvelőirodákban és egy ügyvédnél - tartottak házkutatást. A bűnszervezet akasztói vezetőjénél tartott házkutatás során nemcsak az aznapi értékesítéshez kapcsolódó számlákat, hanem a cukorbeszerzés igazolására szolgáló fiktív számlákat is megtalálták.
Az akció ideje alatt egy budapesti helyszínen megjelent egy lengyel kamion, amely éppen a fiktív számlákon szereplő cukrot szállította volna le a tényleges vevőnek. A szállítmány nem ért célba, és az újabb áfavisszaélést is sikerült megakadályozni. A lefoglalt iratok szerint a bűnszervezet 119 forint plusz áfa kilónkénti árat tudott produkálni a cukor értékesítésekor.
A pénzügyi nyomozók és a revizorok az azonnali intézkedéseknek köszönhetően a keletkezett kár megtérülésére kétmilliárd forint értékben üzletrészeket, járműveket, ingatlanokat, követeléseket és bankszámlákat zároltak. A bűnszervezet irányítóit, a hasznot húzó társaságok vezetőit, a bűnszervezet tagjait, könyvelőit, valamint két szlovák állampolgárt költségvetési csalás, a bűnszervezetet segítő ügyvédet közokirat-hamisítás gyanúja miatt hallgatták ki. Tizenegy embert őrizetbe vettek, a Kecskeméti Járásbíróság valamennyiüket előzetes letartóztatásba helyezte - olvasható a NAV közleményében. | 1,2 milliárdnyi áfát csalt a "cukros" bűnbanda | Felszámoltak a közelmúltban a pénzügyőrök egy cukorral kereskedő bűnszervezet, amely 1,2 milliárd forintnyi áfát csalt el - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054811_1-2-milliardnyi-afat-csalt-a-cukros-bunbanda | 2015-04-20 09:56:00 | true | null | null | Népszava |
Tanúvallomás egy NAV-vezető utasításairól
Nem igaz, hogy Dávida Marianna, a NAV ellenőrzési főosztályvezetője nem avatkozott be adóhatósági vizsgálatokba - hangzott el egy adóellenőr tanúvallomásában tegnap a Fővárosi Törvényszéken. Hegedűs-Deme Zsolt, aki jelenleg is NAV-alkalmazott, korábban pedig az áfacsalási botrányokban többször is említett NAV-részleget, a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóság vezette, részletesen elmondott egy konkrét esetet a Népszabadság és a Népszava ellen indított becsületsértési per tárgyalásán. Elmondta, hogyan avatkozott bele, s lényegében lehetetleníthette el egy adócsalás-gyanús ügy kivizsgálását, illetve az illetékes hatóságok tájékoztatását Dávida, s több vezetőtársa.
Dávida - akit a NAV ügyeiben eljáró ügyvéd képvisel - a tavaly őszi amerikai kitiltási botrány nyomán született cikkeink miatt indított személyiségi jogi pert. Többek közt kifogásolta, hogy azt írtuk - amúgy a vs.hu értesüléseire hivatkozva, melyet nem perelt be -: ő is egyike lehet azon NAV-vezetőknek, akik Vida Ildikó állítása szerint az adóhatóság elnökével együtt személyesen is érintettek az amerikai beutazási engedélyek megvonásában. Dávida állítja: nincs kitiltva az Egyesült Államokból, egyúttal azt is sérelmezi, hogy neve összefüggésbe került az áfacsalási botránnyal, illetve az adóhatóság vezetését érintő korrupcióval, így például hogy felmerült, az érintett NAV-vezetők akadályozhatták konkrét cégek vizsgálatát, illetve az adó- és áfacsalási bűncselekmények feltárását.
Hegedűs-Deme Zsolt azonban cégnevet és adótitkot nem sértő formában beszámolt egy konkrét esetről, melyben Dávida egy konkrét cég revizori vizsgálatába beavatkozva közvetve megakadályozta az egyébként amerikai vállalat mintegy 40 milliárd forintos adókülönbözetének okát feltáró, nyomozóhatósági vizsgálatát. A tanú állította: hiába tártak fel súlyos összegű adókülönbözetet, Dávida "egyértelműen utasításba adta, hogy a revizor ne írja bele jelentésébe az adóeltérést". Minderre és a NAV-vezető más, tegnap idézett, igen súlyos kijelentéseire három másik tanú is van, közülük egyet eltávolítottak, egy másik pedig maga távozott a NAV-tól, Hegedűst pedig igazgatói posztjáról váltották le a konfliktusos vizsgálat után nem sokkal - hangzott el a vallomásban.
A tárgyalás további pikantériája, hogy a Népszabadság képviselője kezdeményezte Vida Ildikó NAV-elnök tanúkénti meghallgatását is, miután Dávida ügyvédje állította: Vida sosem mondta, hogy több vezetőtársa ki lenne tiltva Amerikából. Ez azonban nem igaz, a Magyar Nemzet tavaly november 5-i interjújában Vida maga beszélt arról, hogy több vezetőtársa is érintett.
Kérdéses ugyanakkor, hogy Vidát beidézik-e - erről a bíró később dönt -, s ha igen, megjelenik-e a per következő, júniusi tárgyalásán. A NAV-elnöknek ugyanis kedden kellett volna megjelennie a bíróságon abban a polgári perben, amelyet egy egri MSZP-s politikus kijelentései miatt indított az adóhatóság. Az utolsó pillanatban azonban a NAV elállt a polgári pertől, visszavonta keresetét, így az eljárást megszüntették. A NAV a Népszabadság kérdésére azzal indokolta a kereset visszavonását, hogy a többszörös bizonyítási procedúra a per beláthatatlan ideig tartó elhúzódásához vezetne, mert a bírósági gyakorlat szerint a közfeladatot ellátó személyeknek az átlagosnál többet kell elviselniük. A NAV érve azért is érdekes, mert Vida nemrég - egyebek mellett - azzal az indoklással perelte be Vágó Gábor volt LMP-s képviselőt, hogy nem közszereplő, így nem kell jobban tűrnie a kritikát. | Tanúvallomás egy NAV-vezető utasításairól | Nem igaz, hogy Dávida Marianna, a NAV ellenőrzési főosztályvezetője nem avatkozott be adóhatósági vizsgálatokba - hangzott el egy adóellenőr tanúvallomásában tegnap a Fővárosi Törvényszéken. Hegedűs-Deme Zsolt, aki jelenleg is NAV-alkalmazott, korábban pedig az áfacsalási botrányokban többször is említett NAV-részleget, a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóság vezette, részletesen elmondott egy konkrét esetet a Népszabadság és a Népszava ellen indított becsületsértési per tárgyalásán. Elmondta, hogyan avatkozott bele, s lényegében lehetetleníthette el egy adócsalás-gyanús ügy kivizsgálását, illetve az illetékes hatóságok tájékoztatását Dávida, s több vezetőtársa. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052980_tanuvallomas-egy-nav-vezeto-utasitasairol | 2015-04-02 10:04:00 | true | null | null | Népszava |
bűnügy-adócsalás-többszáz millió-Csongrád Megyei Főügyészség;
2015-03-17 10:44:00
Hova lesz a közös pénzünk?
Az ügyészség szerint 890 millió forint kárt okozott a költségvetésnek egy 26 tagból álló bűnszervezet, amelynek tagjai ellen vádat emeltek Szegeden.
A vádirat szerint a két szegedi székhelyű cég köré szerveződött hálózat kávét és vegyi árut exportált színleg Szlovákiába, a bűnszervezet érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásoknak. Valóságban azonban a termékeket visszaszállították Magyarországra. A céghálózat célja az volt, hogy a papíron Szlovákiában értékesített áruk után visszaigényeljék a forgalmi adót, illetve legalizálják a termékek magyarországi forgalmazását. A bűnszervezet tagjai az áruk fiktív szlovákiai értékesítését többször is megismételték.
A költségvetési csalás bűntettével vádolt terheltek között vannak a bűnszervezet létrehozói és irányítói, finanszírozói, az értékesítési láncolatban résztvevő gazdasági társaságok és az árut fuvaroztató cégek vezetői. | Hova lesz a közös pénzünk? | Az ügyészség szerint 890 millió forint kárt okozott a költségvetésnek egy 26 tagból álló bűnszervezet, amelynek tagjai ellen vádat emeltek Szegeden. | null | 1 | https://nepszava.hu/1051395_hova-lesz-a-kozos-penzunk | 2015-03-17 10:19:00 | true | null | null | Népszava |
Hunvald György;
2015-04-24 14:48:00
Jogerős: 2,5 év börtönt kapott Hunvald György
Jogerősen két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta pénteken a Szegedi Ítélőtábla Hunvald Györgyöt, a főváros VII. kerületének korábbi szocialista polgármesterét az önkormányzat nevében kötött valótlan tartalmú szaktanácsadói szerződések miatt.
A táblabíróság hűtlen kezelés bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek a politikust, aki nem vett részt a tárgyaláson. Az ítélőtábla mintegy 34 millió forint kártérítés megfizetésére is kötelezte a vádlottat. Az elmúlt években több eljárás is folyt a számos bűncselekménnyel - köztük vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, csalással és hűtlen kezeléssel - is megvádolt Hunvald Györggyel szemben, aki 1998-tól Budapest VII. kerületének alpolgármestere, 2002-től pedig polgármestere volt.
A szocialista politikus ellen indult egyik ügyben a Fővárosi Törvényszék hozott - másfél év börtönbüntetést kiszabó - elmarasztaló ítéletet. Ezt másodfokon a Szegedi Ítélőtábla bírálta el, és egyes cselekményekben az elsőfokú ítélethez képest a bűnösség kérdésében eltérő döntést hozott. Az úgy ezért harmadfokon a Kúria elé került, amely öt, hűtlen kezeléssel kapcsolatos vádpontot elkülönített, a rájuk vonatkozó másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Szegedi Ítélőtáblát új eljárásra kötelezte. A többi cselekményt a Kúria elbírálta, és Hunvald Györgyre egy év szabadságvesztést szabott ki.
A hatályon kívül helyezés azért történt, mert időközben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) szintén hűtlen kezelés miatt folyt eljárás, azt - a vád szerint - ugyanazon önkormányzattal szemben, azonos időszakban követte el Hunvald György. A Szegedi Ítélőtábla egyesíthette volna a hűtlen kezeléssel kapcsolatos ügyeket, de ezt a táblabíróság nem tartotta célszerűnek. Időközben a PKKB-n indult ügyben jogerős felmentő ítélet született.
A Szegedi Ítélőtábla által pénteken másodfokon tárgyalt vádpontok szerint négyen az önkormányzattal kötött szaktanácsadói szerződések alapján - a polgármester tudtával - úgy kaptak havi juttatást, hogy ezért nem végeztek érdemi munkát. Az ötödik vádpont szerint pedig az önkormányzat úgy fizette ki Szabó Zoltán mobiltelefonjának számláit, hogy erre az akkor a kerület országgyűlési képviselőjeként dolgozó politikus nem volt jogosult.
Hunvald György az eljárás során ártatlannak vallotta magát. A táblabíróság szerint azonban az első fokú bíróság a terhelő bizonyítékok - vádlott-társak, tanúk vallomásai és telefonlehallgatások - alapján helyesen állapította meg bűnösségét. Hegedűs István tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, azokra, akik a köz bizalmával visszaélve közpénzre követnek el bűncselekményt, a törvény szigorával kell lesújtani. A táblabíróság ezért látta indokoltnak az első fokon kiszabott ítélet súlyosítását.
Fülöp Tamás, Hunvald György védője a tárgyalás után újságírókkal azt közölte, hogy a mostani büntetést és a korábban a Kúria által - hivatali visszaélés miatt - kiszabott egyéves szabadságvesztést összbüntetésbe kell foglalni. Ennek szabályai alapján az egykori erzsébetvárosi polgármesternek nem kell börtönbe vonulnia, mert a büntetést előzetes letartóztatásban kitöltötte. Az ügyvéd kifejtette, álláspontja szerint a táblabíróságnak - a Kúria egy 2009-es jogegységi döntésének megfelelően - meg kellett volna szüntetnie az eljárást, ezért az ítélettel szemben valószínűleg felülvizsgálatot kérnek. | Jogerős: 2,5 év börtönt kapott Hunvald György | Jogerősen két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta pénteken a Szegedi Ítélőtábla Hunvald Györgyöt, a főváros VII. kerületének korábbi szocialista polgármesterét az önkormányzat nevében kötött valótlan tartalmú szaktanácsadói szerződések miatt. | null | 1 | https://nepszava.hu/1055315_jogeros-2-5-ev-bortont-kapott-hunvald-gyorgy | 2015-04-24 10:27:00 | true | null | null | Népszava |
Miniszterelnöki megbízotti feladatáról lemondva tartotta meg a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumában vállalt tisztségét Szili Katalin, aki ezután tanácsadói szerződést kötött Orbán Viktor hivatalával, írtuk meg korábban a 24.hu-ra hivatkozva.
A K-Monitor megtalálta a bruttó 13,7 millió forintos tanácsadói szerződést, amely a talányos Tanácsadás a határon átnyúló autonómia ügyekben címen szerepel a nyilvánosan elérhető dokumentumok közt. | Szili Katalin 13,7 millióért ad tanácsot a Miniszterelnökségnek | Miniszterelnöki megbízotti feladatáról lemondva tartotta meg a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumában vállalt tisztségét Szili Katalin, aki ezután tanácsadói szerződést kötött Orbán Viktor hivatalával, írtuk meg korábban a 24.hu-ra hivatkozva. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/03/szili-katalin-tanacsado-orban-viktor-miniszterelnokseg | 2023-04-03 15:55:00 | true | null | null | Telex |
Márciusban írtuk meg, hogy összesen nettó 58,3 millió forintot emészt fel az állami média saját autómosója, amelyet a Kunigunda úti telephelyükön hoznak létre.
Bár az MTVA-nál mi is érdeklődtünk, hogy mi indokolja az autómosó kialakítását, és milyen kalkulációkat végeztek a megtérülésre vonatkozóan, érdeklődésünkre semmilyen válasz nem érkezett.
Más utat választott Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, aki országgyűlési képviselőként, írásban fordult az MTVA jogerősen hírhamisítónak nevezhető vezetőjéhez, Papp Dánielhez. Az rtl.hu-hoz eljuttatott válaszlevél szerint az – akkor még – MTV a hetvenes években kapta meg a Kunigunda úti telephelyet, itt kezelték a közmédia autóit. Az 1972-es tervekben is szerepelt „mosópálya”, természetesen nem olyan műszaki színvonalon, mint egy mai autómosó. Az 1975-ben létrehozott mosó azonban elavult, a 2008-as nagy felújításkor elbontották.
Papp Dániel tájékoztatása szerint ezután a járművek tisztítását részben külső helyszínen, szolgáltatási keretszerződéssel, illetve a telephelyen, élő erővel oldották meg. 2022-ben az autók takarítására 14,3 millió forintot fizettek külső szolgáltatóknak. Hogy a munkatársak mennyi időt szántak az autók tisztán tartására, arról értelemszerűen nincsenek adatok, a tájékoztatás szerint „a gépkocsik mosóba való szállítása, illetve kézi tisztítása körülbelül egy fő gépjárművezető teljes munkaidejét vette igénybe, az e munkakörben foglalkoztatottak átlagos éves bérköltsége 6,7 millió forint.” A járműveket havonta egyszer mosták, Papp Dániel szerint
ez a közmédiától elvárható kulturált megjelenéshez nem elegendő.
Az MTVA vezérigazgatója úgy fogalmazott: „Fentiek alapján látható, hogy egy részről a gépjárművei tisztítására jelenleg is jelentős anyagi és személyi erőforrásokat fordít az MTVA, másrészről az elért színvonal sem üti meg az elvárt mértéket. Az új automata autómosó a nagyobb mikrobuszok, a kisteherautók és a 22 fős buszok mosására is alkalmas, így az MTVA jelenlegi 125 darabos gépjárműállományából 116 gépjármű mosására lesz lehetőség.” Papp Dániel hozzátette, hogy az autók heti, kétheti mosása szükséges az időjárás és az igénybevétel függvényében, így
az általuk becsült évi 4000 mosással számolva a jelenlegi közüzemi költségek mellett a várható üzemeltetési költség évi 3,6 millió forint lesz. Megtérülési időként 5-6 évvel számolnak, külső szereplők nem használhatják majd az autómosót.
Az említett, 125 darabos flottával számolva tavaly az MTVA átlagosan évi 114 400 forintot költött autómosásra járművenként (nem számítva a szállítás költségeit), havi egy mosás ára így átlagosan 9533 forintra jön ki.
Természetesen csak átlagról lehet beszélni, a pontos típusokat, méreteket nem lehet összevetni, ahogyan azt sem tudni, hogy a mosásért külső partnerek fizetnek, vagy telephelyen végzik azt.
Tóth Bertalan nem tartja elfogadhatónak az MTVA érvelését. Szerinte az MTVA autóinak mosásától nem lesz sem hitelesebb, sem kiegyensúlyozottabb a közmédia működése. „Idén 110 milliárd forint adófizetői pénzből gazdálkodik az intézmény, elvárható lenne, hogy töltse be valódi, közszolgálati szerepét és ne a Fidesz-propagandát terjessze. Az autómosó ügye minimum gyanús: a minisztériumok 700 autójának tisztán tartása kijön évi 7 millióból, az MTVA 125 autójánál ugyanerre elmegy 14,3 millió forint, ez önmagában túlzó.” Az MSZP frakcióvezetője azt is nehezményezi, hogy míg a háztartásoknak spórolniuk kell, a közpénzt költő MTVA nem így tesz:
Ez a fideszes nagyzolás újabb példája. Eddig 1200-szor mostak autókat az MTVA-nál, most akarják ezt 4 ezerre emelni. Amikor a háztartásoknak spórolniuk kell, akkor közpénzből nem lehet tízmilliókat költeni autómosóra, hiszen ez nem a közmédia alapfeladata. | "Azért kell az MTVA-nak saját kocsimosó, hogy biztosítani lehessen | 58,3 millió forintért kap saját autómosót az állami média. De miért? Mert több autómosás kell az elvárt színvonalhoz. Kiderült: a pénzügyminisztérium alá tartozó közbeszerzési főigazgatóság nagyságrendileg éves szinten költ annyit egy autó mosására, mint az MTVA egyetlen hónap alatt. A közmédia vezérigazgatója szerint a járművek tisztán tartására jelentős anyagi és személyi erőforrásokat fordítanak, az elért színvonal azonban így sem üti meg az elvárt mértéket. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/04/03/mtva-automoso-papp-daniel-kulturalt | 2023-04-03 10:41:00 | true | null | null | Rtl.hu |
elemzés;Hajdú-Bihar megye;Ángyán József;földárverés;
2018-12-07 07:30:00
A városok urai vitték a falusi földeket
Kevesen nyertek sokat, sokan pedig keveset - állapítja meg Ángyán József nyolcadik, ezúttal a hajdú-bihari földárveréseket összefoglaló jelentésében.
Noha eddig már hét megyében - Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Somogyban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Pestben és Csongrádban - elemezte az állami földárverések tapasztalatait, Ángyán József szerint a most górcső alá vett Hajdú-Bihar eredményei önmagában is jó mintául szolgálhatnak a földvagyon kiárusításának megítéléséhez. A professzor Népszavához is eljuttatott jelentéséből kiderül: az itt elárverezett több, mint 12 ezer hektár mintegy 70 százalékát - több mint 8 ezer hektárt - nem a kormánypropagandában szereplő „kis és közepes családi gazdaságok”, hanem mindössze huszonnégy nagy érdekeltség szerezte meg, a hozzájuk köthető hatvanöt nyertes árverező révén.
E ranglista élén a megye egyik legerősebb gazdasági érdekcsoportja, a jogelőd Hajdúnánás Állami Gazdaságból a kilencvenes évek elején átalakult Tedej Zrt. tizenöt nyertes vezetője, tulajdonosa és üzlettársaik, rokonaik alkotta érdekkör áll. Ők együttesen 2683 hektárt szereztek meg összességében 6,19 milliárd forintos ajánlattal, s a területek háromnegyedénél a kikiáltási áron vitték el a földeket. Ennek ellenpontjaként a „statisztikákat javító”, húsz hektár alatti 123 kis nyertes zöme a területek alig több mint 8 százalékához, kevesebb mint ezer hektárhoz jutott.
Hajdú-Bihar megye adatai Ángyán szerint igazolják azt a tendenciát is, hogy a helybeli gazdálkodó családok elől a földek többségét – e megyében több, mint felét - külső, tőkeerős árverezők szerzik meg. Ráadásul utóbbiak között találni olyan cégtulajdonosokat, akik mindössze cégük székhelye jogán válhattak „szerzőképes helyi földművessé”, úgy, hogy helyben akár sohasem jártak. Az árverési nyertesek egy része pedig nemcsak, hogy nem helybeli, hanem a kormányhatározatban rögzített húsz kilométernél átlagosan kétszer nagyobb távolságra lakik.
Az elárverezett területek nagy többsége bérlők által művelt volt. Ángyán szerint itt is „kilóg a lóláb”, mert eszerint nem igazak azok a kijelentések, amelyekkel megpróbálták indokolni a földvagyon eladását, vagyis, hogy az állam rossz gazdája a földeknek, s az állami cégeket a menedzsment „szétlopja”. Ráadásul a földárverésekkel sikerülhetett kiszorítani a „nem baráti bérlőket”, akik elől agrárholdingok tulajdonosai vagy föld-spekuláns tőkeérdekeltségek vitték el a területet. A jelentés szerint e megyében is találni számos „baráti” nagy nyertest, de Hajú-Biharban jutott terület a baloldalhoz köthető két agrárcsoportnak is.
Ángyán József ezt azzal indokolta, hogy az ebben rejlő politikai kommunikációs tőkét a kormányzati propaganda kiválóan felhasználhatja annak bizonyítására, hogy lám-lám, nemcsak FIDESZ-közeli érdekeltségek, hanem bárki vásárolhat az állami földekből. Ezt igazolja szerinte az is, hogy a kormányközeli sajtó rögvest be is számolt „MSZP-s oligarchák állami földvásárlásairól”.
Valódi árverseny – amikor a nyertes árajánlat több, mint 50 százalékkal meghaladta a kikiáltási árat – a területek mindössze 11 százalékánál alakult ki. Ennek részben oka lehet, hogy a földek több mint felét olyan nagy, akár 260 hektárig terjedő birtoktestek formájában hirdették meg, amelyek több százmillió forintos kikiáltási árával a valóban helyben élő, ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek – vélekedett a volt parlamenti államtitkár.
Meglepő módon a nyertesek zöme nem falvakban él: a sikeresen elárverezett terület több mint háromnegyedére mindössze tíz település, köztük nyolc város lakói tettek nyertes árajánlatot. E rangsor élén Debrecen, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény és Püspökladány áll, őket követi Hajdúdorog, Hortobágy, Tiszacsege, Báránd, Komádi és Hajdúszoboszló. Ángyán szerint ez is jelzi, hogy nem a falvak és tanyák népe, hanem zömében politika-közeli, tőkeerős városlakók a program fő megyei nyertesei. Találni köztük multi-milliárdos vagyonú nagyvállalkozókat, ingatlanforgalmazókat, kereskedőket, vendéglátósokat, ügyvédet, háziorvost, nyomdaipari mérnököt, banktisztviselőt, takarékszövetkezeti fiókvezetőt, könyvelőt, nemzetközi üzletkötőt, közúti árufuvarozót, nemzetközi szállítmányozó nagyvállalkozót, gépjármű forgalmazót, informatikust, reklámügynököt, péket vagy éppen egészségügyi gázmestert is. De felbukkant köztük egy idősek otthona címéről árverező hölgy, vagy épp az egyik nagy árverési nyertes 90 év feletti édesanyja is.
Ángyán József a Népszavának azt mondta: továbbra sem „áll le” a megyei földárverések összefoglalásával: a következő „nagyobb falat” Békés megye lesz, amelynek elemzésével várhatóan tavaszra készül el. | A városok urai vitték a falusi földeket | Kevesen nyertek sokat, sokan pedig keveset - állapítja meg Ángyán József nyolcadik, ezúttal a hajdú-bihari földárveréseket összefoglaló jelentésében. | null | 1 | https://nepszava.hu/3017657_a-varosok-urai-vittek-a-falusi-foldeket | 2018-12-07 10:59:00 | true | null | null | Népszava |
Kemény harmincezret kért a korrupt adóellenőr
Korrupt adóellenőr ellen hivatali vesztegetés bűntette miatt emelt vádat a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség - közölte a vádhatóság. A 49 éves nő és két cégvezető a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) által folytatott adóellenőrzések kapcsán keveredett korrupció gyanújába.
Az adóellenőr áfa-ellenőrzést tartott egy ládbesenyői kft-nél, és 1,6 millió forint adókülönbözetet tárt fel az adózó terhére. Az ellenőrzést követően a nő telefonon felvette a kapcsolatot a cég vezetőjével, személyes találkozót beszélt meg a férfival, és 30 ezer forintot kért és kapott tőle azért cserébe, hogy elintézze, hogy az adóhatóság a jövőben ne kezdeményezzen ellenőrzést a cégnél.
A revizor a továbbiakban is hívogatta telefonon a férfit, többször személyesen is találkoztak. A találkozók során, a nő miután vagyonosodási vizsgálatot helyezett kilátásba, különböző indokokkal előbb 60 ezer, majd 30 ezer forintot kért a cégvezetőtől, illetve kifizettette annak a számlának az ellenértékét is, amelyet egy saját részére történt műszaki cikk vásárláskor a férfi cégének nevére állíttatott ki.
A nő ezen túlmenően egy részvénytársaság vezető tisztségviselőjével, egy ismert miskolci vállalkozóval is rendszeres kapcsolatban állt, akit kérésére - a vállalkozó aktuális üzleti érdekeinek megfelelően -, különböző cégek adóhatósági ügyeinek állásáról tájékoztatott, illetve ebben a körben tanácsokkal látta el a férfit. A vállalkozó az információkért cserébe egy 150 ezer forint értékű laptopot adott át az adóellenőrnek.
Az ügyészség vádiratában a három vádlott közül, az előzetes letartóztatásban lévő nővel szemben végrehajtandó szabadságvesztés, pénzbüntetés és vagyonelkobzás, míg a két vállalkozóval szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására tett indítványt a Miskolci Járásbíróságnak - közölte a vádhatóság. | Kemény harmincezret kért a korrupt adóellenőr | Korrupt adóellenőr ellen hivatali vesztegetés bűntette miatt emelt vádat a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség - közölte a vádhatóság. A 49 éves nő és két cégvezető a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) által folytatott adóellenőrzések kapcsán keveredett korrupció gyanújába. | null | 1 | https://nepszava.hu/1104426_kemeny-harmincezret-kert-a-korrupt-adoellenor | 2016-08-30 13:28:00 | true | null | null | Népszava |
Fidesz;mentelmi jog;Farkas Flórián;
2016-09-13 15:23:00
Selyemzsinór? - Farkas mentelmi jogát is kiadja a Fidesz
Németh Szilárd (ismét) az ATV reggeli műsorának vendége volt, ahol megismételte azt a Fidesz-KDNP részéről gyakran hangoztatott bonmot, hogy a kormányoldalon zéró toleranciát tanúsítanak a korrupcióval szemben. A rezsibiztosként széles körben ismertté vált fideszes politikus, Csepel polgármestere azt is hozzátette: nagyon helyes, hogy az ellenzéki pártok vezérszónokait hétfőn nem a népszavazás érdekelte a parlamentben, hanem a korrupció, merthogy először befelé kell nézni.
A "befelé nézést" most két fideszes mentelmi jogának felfüggesztésével igazolnák, tegnap derült ki, hogy elengedték Mengyi "Valdemort" Roland kezét, ( amit persze ő akart legjobban) ma pedig az, hogy ezek szerint így járhat Farkas Flórián is. Igaz, hogy Németh Szilárd azt is mondta, hogy a Fidesz akkor adhatja ki a mentelmi jogot, ha azt a legfőbb ügyész kéri, aki jelenleg történetesen az önálló és karakán döntéseiről ismert Polt Péter. | Selyemzsinór? - Farkas mentelmi jogát is kiadja a Fidesz | Németh Szilárd (ismét) az ATV reggeli műsorának vendége volt, ahol megismételte azt a Fidesz-KDNP részéről gyakran hangoztatott bonmot, hogy a kormányoldalon zéró toleranciát tanúsítanak a korrupcióval szemben. A rezsibiztosként széles körben ismertté vált fideszes politikus, Csepel polgármestere azt is hozzátette: nagyon helyes, hogy az ellenzéki pártok vezérszónokait hétfőn nem a népszavazás érdekelte a parlamentben, hanem a korrupció, merthogy először befelé kell nézni. | null | 1 | https://nepszava.hu/1105763_selyemzsinor-farkas-mentelmi-jogat-is-kiadja-a-fidesz | 2016-09-13 13:37:00 | true | null | null | Népszava |
Reflex;MNB;közbeszerzés;alapítványok;
2016-07-02 07:22:00
Alapítványok közbeszerzés nélkül
A Pallas Athéné alapítványok által felkért jogi szakértők előzetesen úgy látják, hogy az alapítványok által kötött szerződések jelentős része nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá - közölték az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott alapítványok.
A közleményben felidézték, hogy az Alkotmánybíróság döntése után kialakult jogi környezet következtében az ügyészség felhívása előtt, önként kérték a Közbeszerzési Döntőbizottságot, hogy vizsgálja meg az alapítványok szerződéseit. A vizsgálat folyamatban van, annak következtetéseiről az alapítványok tájékoztatni fogják a közvéleményt - írták.
A Fővárosi Főügyészség csütörtökön közölte, hogy hatósági eljárásokat kezdeményezett a MNB hat alapítványa közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött egyes szerződései miatt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Az ügyészség az általa lefolytatott vizsgálat alapján kezdeményezi az eljárásokat, mert álláspontja szerint az alapítványok a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó árubeszerzések, szolgáltatás-megrendelések, illetve építési beruházások során nem folytattak le közbeszerzési eljárást, holott a közbeszerzésre vonatkozó jogszabály szerint az alapítványok ajánlatkérőknek minősülnek. | Alapítványok közbeszerzés nélkül | A Pallas Athéné alapítványok által felkért jogi szakértők előzetesen úgy látják, hogy az alapítványok által kötött szerződések jelentős része nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá - közölték az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott alapítványok. | null | 1 | https://nepszava.hu/1098756_alapitvanyok-kozbeszerzes-nelkul | 2016-07-02 13:47:00 | true | null | null | Népszava |
MNB;ügyészség;közbeszerzés;büntetés;alapítványok;
2016-07-06 07:22:00
Bírságzuhatag vár az MNB-alapítványokra
Sorra ellenőrzi a Közbeszerzési Döntőbizottság a Pallas Athénéről elnevezett, hat jegybanki alapítvány szerződéseit. Az eljárások többségét a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte, mert az alapítványok eddig mellőzték a közbeszerzési eljárásokat. Az alapítványok komoly bírságokra számíthatnak.
A Fővárosi Főügyészség - az általa lefolytatott vizsgálat alapján - eljárásokat kezdeményez az MNB által alapított, jelenleg több, mint 268 milliárd forint vagyonnal rendelkező hat Pallas Athéné Alapítvány ellen. A főügyészség annak nyomán kezdett vizsgálódni, hogy Tóth Bertalan egyenként feljelentette az alapítványokat, mégpedig azért, mert álláspontja szerint - amelyet most a főügyészség is magáévá tett - az alapítványok a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó árubeszerzések, szolgáltatás-megrendelések, illetve építési beruházások során nem folytattak le közbeszerzési eljárást, holott a közbeszerzésre vonatkozó jogszabály szerint az alapítványok ajánlatkérőknek minősülnek. Az MSZP országgyűlési frakcióvezető-helyettese a Népszavának elmondta, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság is hivatalból is eljár, valamint az ügyészség kezdeményezésére is saját hatáskörben fog dönteni a szerződések "hovatartozásáról".
A jegybanki Pallas Athéné Alapítványok egyébként egy hete közölték, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kérésükre megállapította: a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak. A hatóság ekkor csekély, alapítványonként 200 ezer forintos bírságot szabott ki.
A Fővárosi Főügyészség eljárása során azt is vizsgálja, hogy a kuratóriumok tevékenysége mennyiben felel meg a belső szabályoknak és a törvényeknek - tudtuk meg Tóth Bertalantól. Amennyiben hiányosságokra bukkannak, akkor szankciókat is alkalmazhatnak, de csak a végső esetben születhet olyan döntés, amelynek nyomán az alapítványokat meg kell szüntetni. Elvileg a Közbeszerzési Hatóság is kezdeményezheti az alapítványok által megkötött szerződések felmondását, de számos esetben az eredeti helyzet visszaállítása már aligha lehetséges.
A Közbeszerzési Hatóság honlapja szerint 162 alapítványokhoz köthető eljárás van folyamatban, és ebből - gyűjtésünk szerint - 118 esetben kezdeményezte a vizsgálatot a Fővárosi Főügyészség. Tóth Bertalan elmondta azt is, hogy a véleménye szerint szabálytalan közbeszerzések miatt tett feljelentése mellett, ugyancsak az ügyészséghez fordult annak megállapítása végett, gyanúsíthatóak-e a kuratóriumok hűtlen kezeléssel. Az történt ugyanis, hogy a jegybank vezetőinek, úgy is, mint az egyes alapítványi kuratórium tagjainak tudomásuk kellett, hogy legyen arról, hogy a Pallas Athéné Domus Animae alapítvány egyes kereskedelmi bankoknál, főként a Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában álló NHB Banknál, úgy kötötték le a betéteket, hogy azok kamata a jegybanki alapkamat alatt legyen. Kérdés - tette fel a kérdést Tóth Bertalan -, hogy miért nem a Magyar Államkincstárnál helyezték el ezeket a betéteket, ahol legalább az alapkamattal megegyező hozamra lehetett volna számítani.
Az alapítványok féléves beszámolója szerint a vagyonuk június végi értéke 1,72 milliárddal magasabb annál, mint amennyit az alapítványok a jegybanktól kaptak - írta a Világgazdaság. Kevésnek tűnik a 0,87 százalékos hozam, hogy ha bekalkuláljuk, hogy a nullához közelítő kamatok miatt a bankbetétek alig fialnak. Viszont az ingatlanállomány önmagában 2,2 milliárd forinttal értékelődött fel, akkor ez arra utal, hogy az állampapírok és a többi befektetés nemhogy hozott, hanem még vitt is. Összvagyonuk 0,65 százalékos együttes értéknövekedésénél többet egy év alatt még a legrövidebb lejáratú, 3 hónapos állampapírok, a diszkontkincstárjegyek is hoztak.
Az alapítványi vagyont hamarosan tovább csökkenthetik a Közbeszerzési Döntőbizottság folyamatban lévő vizsgálatai után kiszabott büntetések, amelyek eddig három szerződés után 32 millió forintot tesznek ki, de további büntetések várhatók.
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy ezeket a bírságokat közpénzből szeretnék kifizetni az alapítványok. Mindenkinek, akinek köze volt az alapítványok szabálytalan működéséhez le kell mondania - tette hozzá. | Bírságzuhatag vár az MNB-alapítványokra | Sorra ellenőrzi a Közbeszerzési Döntőbizottság a Pallas Athénéről elnevezett, hat jegybanki alapítvány szerződéseit. Az eljárások többségét a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte, mert az alapítványok eddig mellőzték a közbeszerzési eljárásokat. Az alapítványok komoly bírságokra számíthatnak. | null | 1 | https://nepszava.hu/1099106_birsagzuhatag-var-az-mnb-alapitvanyokra | 2016-07-06 13:52:00 | true | null | null | Népszava |
A politika semleges, jól működő állami vállalatot kíván működtetni – nyugtatta Lázár János építési és közlekedési miniszter a múlt év végén egy találkozón a MÁV és a Volán szakszervezeteinek képviselőit. Arról, hogy jól, avagy rosszul működik a közösségi közlekedés, elsősorban az utasok tudnak véleményt mondani, de a Volánbusznál a napokban történt személyi változások az állítás első felét illetően is kétségeket ébreszthetnek.
A hatályos cégpapírokban még nem látszik, de információnk szerint a társaság igazgatóságának elnöke lett Vida József, aki Mészáros Lőrinc bizalmasaként jutott magasra a pénzügyi világban, előbb a Takarékbank vezetőjeként igyekezett egyenrangú féllé válni a magyar bankvilágban, majd a Budapest Bank és az MKB közreműködésével formálódó államközeli MBH Bank előkészítéséből vette ki a részét, amíg tehette.
A kezét azt követően sem engedték el, hogy kiszorult az OTP vetélytársának szánt új szuperbank irányításából. Mészáros tőzsdei cégénél, az Opus Global Nyrt. igazgatóságában változatlanul számítanak rá, mint ahogyan a TV 2 Csoport tulajdonosaként is megőrzött valamennyit közéleti befolyásából. Most pedig a Volánbusz igazgatósági elnökévé tette őt a politika, de biztos nem a kenyérre valót fogja itt megkeresni: Vidának stabil helye van a legvagyonosabbakat listázó top 100-as kiadványokban. A Volánbusznál a korábbi igazgatósági elnök, Kruchina Vince (aki a vezérigazgatói posztját megtarthatta) tiszteletdíja 700 ezer forint volt egy tavaly októberi kimutatás szerint, ez a pénz Vida szintjén valószínűleg kiegészítő jövedelemnek számít.
Bár ezen a szinten már mindenhez is szokás érteni, Vida track recordjában nem találtuk nyomát nagyszabású közlekedési feladatok ellátásának, a hobbijának számító fogathajtás még peremvidéknek sem számít. Nem úgy Németh Lászlóné esetében, aki a második Orbán-kormány fejlesztési minisztereként szoros kapcsolatban állt a közlekedési ágazattal, a múlt évtized közepén nemzeti közlekedésfejlesztési stratégia megalkotásával bízták meg. Ennek egyik hangsúlyos eleme volt a különböző közösségi közlekedési formák működtetésének összehangolása. Ez ma is érvényes és megoldandó feladat, aminek az állami céghálózat szintjén már van eredménye: a Volánbusz tulajdonosa 2021 óta a MÁV Zrt.
Szintén új it-tag a cégnél Eppel János, a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. korábbi ügyvezetője, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke. Aki egyben az Eximbanknál felügyelőbizottsági tag. Ha máshonnan nem, innen biztos ismerheti a Volánbusz egy másik, szintén friss it-tagját, Dancsó Józsefet, aki tavaly nyárig dolgozott az Eximbanknál, korábban pedig egyebek mellett a Magyar Államkincstárat igazgatta.
Az igazgatóság tagja lett továbbá dr. Magyar Péter, Varga Judit igazságügyi miniszter válófélben lévő férje. Magyar korábban a Diákhitel Központot vezette. Megerősítette kinevezését, és érdeklődésünkre elmondta azt is, hogy mi teszi alkalmassá a feladatra: „mintegy nyolc évig foglalkoztam közlekedési szakpolitikával a magyar kormány uniós nagykövetségén (Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete). Először 2011-től a magyar uniós elnökség alatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési szakdiplomatájaként, majd a Külügyminisztérium és végül a Miniszterelnökség diplomatájaként tartozott hozzám többek között az uniós és ezáltal a hazai közlekedési szakpolitikai jogalkotás követése, illetve a kapcsolódó magyar kormányzati álláspont képviselete. Ezenkívül, mintegy nyolc hónapja a Magyar Közút Zrt. igazgatóságának a tagja vagyok”.
A politika régi motorosokat is reaktivált a szakmából. A Volánbusz megújult felügyelőbizottságában kapott helyet Vereczkey Zoltán, aki bő 12 évvel ezelőtt már részt vett a cég igazgatótanácsának munkájában, sőt, a korabeli sajtóhírek szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megbízásából az ő irányításával állították össze a Volánbusz 2002 és 2010 közötti működéséről és gazdálkodásáról szóló jelentést, amely alapján a vagyonkezelő igazgatósága „egyetértett azzal, hogy a vizsgálat vezetésével megbízott Vereczkey Zoltán megtegye a szükséges hatósági bejelentéseket és feljelentéseket”. Vereczkey jelenleg a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A másik új tag, Szarvas Ferenc pedig a MÁV-ot vezette 2010 és 2012 között; akkori menesztése meglepte a szakmát. Ő jelenleg egyebek mellett az MVM Zrt. igazgatóságában dolgozik, míg MÁV-os korszaka előtt az Államadósság Kezelő Központot vezette. Az fb-ben két korábbi tag tudta megőrizni pozícióját: Brauner Béla és Fazekas Kovács János.
A távozók között is találunk érdekes – bár kevésbé közismert – neveket. Az igazgatóságból kikerülők közé tartozik Kretter Diána, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára, a felügyelőbizottságnak pedig a Technológiai és Innovációs Minisztérium tavaly decemberben felmentett közigazgatási államtitkárának, Gazsó László Balázsnak kellett búcsút intenie. Tehát két, a kormányzati munkában közvetlenül részt vevő, illetve részt vett tisztségviselő nélkül folytatódik a Volánbusz tevékenysége.
Lázár János korábban egy Facebook-posztjában akként foglalt állást, hogy sok sebből vérzik a közösségi közlekedés. A cikk elején említett múlt év végi találkozón még úgy fogalmazott a miniszter, hogy „a MÁV és a Volánbusz jelenlegi vezetőinek megbízatását – a társaságok biztonságos és folyamatos működésének érdekében – továbbra is fenntartja”, mert állandóságot és nyugalmat szeretne a cégcsoportnál. A tárcavezető szakmai álláspontja az volt, hogy a közösségi közlekedést a kötött pályára kell alapozni, a vasút azonban „borzalmas állapotban van”, elengedhetetlen a vasúti pályák korszerűsítése. Arról is beszélt a parlament gazdasági bizottsága előtt tavaly, hogy a MÁV-nak és a Volánnak 2023 végére közös tarifarendszere és menetrendje lesz. A bizottság előtti beszédében ugyanakkor éreztette, hogy nem elégedett ezzel az ütemtervvel, már januártól el szerette volna indítani az új rendszert.
Az egyelőre nem világos, hogy a Volánbuszhoz érkezők mekkora lendületet tudnak adni a közösségi közlekedés fejlesztésének. Feltűnő, hogy többen is – Vida, Eppel, Dancsó – rendelkeznek a NER-ben gyarapított vezetői menedzsment tapasztalatokkal, a banki forrásokhoz való hozzáférés vélhetően nem lesz akadály. Információink szerint a Volánbusznál történtekkel nem értek véget az átalakítások, a MÁV-nál is változások várhatók a vezetésben. | Vida, Némethné, Magyar – nagytakarítás után új vezetők érkeztek a Volánbuszhoz | A NER harcostársait, valamint a szakma régi motorosait reaktiválta a Volánbusz újjászervezéséhez Lázár János miniszter. Az állami közlekedési cégnél szinte teljesen megújult az igazgatóság és a felügyelőbizottság. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/04/04/volanbusz-lazar-janos-vida-nemethne-magyar-nagytakaritas-uj-vezetok/ | 2023-04-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Alstom;Alstrom-ügy;
2016-09-14 17:40:00
Alstom-botrány - Elindult a vizsgálat
Az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság bekéri az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatalának Alstom-botránnyal kapcsolatos jelentését a Miniszterelnökségen keresztül - jelentette be a bizottság elnöke szerdán Budapesten, a testület alakuló ülése utáni sajtótájékoztatón.
Borbély Lénárd elmondta: úgy döntöttek, megkérdezik a magyar ügyészséget arról, hogyan áll az a nyomozás, amely Tarlós István főpolgármester 2010-ben, a közbeszerzés ügyében tett feljelentése alapján indult. Arról is határoztak, hogy meghallgatják mindazon szakembereket és döntéshozókat, akik a metrókocsik közbeszerzésében részt vettek - tette hozzá a politikus, aki Csepel Fidesz-KDNP-s polgármestere is.
Emlékeztetett arra: az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala megkereste Magyarországot az Alstom megvesztegetési botránya ügyében, mivel a korrupciós szálak ide is elvezettek. A Fővárosi Közgyűlés pedig májusban döntött az ideiglenes vizsgálóbizottság létrehozásáról. A testület egy több ezer oldalra rúgó, a fővárosnál, illetve a BKV-nál keletkezett iratanyag alapján kezdte meg most munkáját.
A közbeszerzés több kérdést vet fel, mert végül a legdrágább, 65 milliárd forintos ajánlatot fogadták el a döntéshozók - tette hozzá. Kérdésre válaszolva Borbély Lénárd elmondta: indítványozni fogja Demszky Gábor korábbi főpolgármester meghallgatását is, és nem tartja kizártnak Medgyessy Péter korábbi szocialista miniszterelnök meghallgatását sem. | Alstom-botrány - Elindult a vizsgálat | Az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság bekéri az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatalának Alstom-botránnyal kapcsolatos jelentését a Miniszterelnökségen keresztül - jelentette be a bizottság elnöke szerdán Budapesten, a testület alakuló ülése utáni sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://nepszava.hu/1105862_alstom-botrany-elindult-a-vizsgalat | 2016-09-14 15:29:00 | true | null | null | Népszava |
Hadházy Ákos;Mengyi Roland;
2016-08-05 15:26:00
Mengyi-botrány - "Voldemort-gate-ről" beszél Hadházy
Szél Bernadett, az LMP társelnöke kezdeményezni fogja, hogy a nemzetbiztonsági bizottság hallgassa meg azokat a hanganyagokat, amelyek alapján felmerült, hogy a fideszes Mengyi Roland kenőpénzért cserében biztosított volna előnyt szociális szövetkezeteknek egy uniós pályázatnál.
Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke ezt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján jelentette be, hozzátéve: politikustársa azt is megkérdezi, hogy lehallgatták-e a kormánypárti képviselő telefonbeszélgetéseit. A "Voldemort-gate-ről" beszélő politikus azt mondta, csütörtökön a Miniszterelnökség is elfogadhatatlannak nevezte, hogy külön erre a célra létrejött céghálózatok lopják el az uniós pénzeket. Az LMP szerint ez nem történhet másként, csak úgy, hogy ehhez a legmagasabb szinten lévő politikusok is asszisztálnak.
Hadházy Ákos szerint Magyarországon egy "polip" lopja el az uniós pénzeket, amelynek három karja van. Az egyik karnak azokat az EU-s forrásokat elosztó politikusokat nevezte, akik a visszaéléseket lehetővé teszik. A másik kar azokból az önkormányzatokból, szervezetekből, létező, illetve "kamu" cégekből áll, amelyek ezt igénybe veszik és "hajlandóak belemenni ezekbe a huncutságokba". A harmadik karnak egy olyan céghálózatot nevezett, amelynek tagjai papíron üzleti tanácsadással foglalkoznak, de valójában "kiközvetítik" az uniós pénzeket, elintézik a pályázatok megnyerését, cserébe viszont azt kérik, hogy ők legyenek a kivitelezők.
A társelnök az átnézett közbeszerzések alapján azt mondta, sokszor előfordult, hogy egymástól több száz kilométerre lévő települések is ugyanazokat az ajánlattevőket, köztük az érintett céget hívják meg közbeszerzésekre, majd ugyanazt a tevékenységet fillére ugyanannyiért csináltatják meg. Ez csak úgy fordulhat elő, ha előre megbeszélték a közbeszerzés részleteit - jelentette ki.
Az ügy háttere, hogy a 168 óra című hetilap legfrissebb számában azt írta, Mengyi Roland 2015-ben kenőpénzért cserében biztosított volna előnyt szociális szövetkezeteknek egy uniós pályázatnál. A fideszes képviselő közleményében úgy reagált, az ügyben semmilyen módon nem vett részt, a gyanúsítottként vallomást tevők visszaéltek a nevével és a pozíciójával. Hozzátette, amennyiben "a nyomozás érdeke úgy kívánja, és az ügyészség ezt kezdeményezi", kéri mentelmi joga felfüggesztését. Jelezte, mivel "folyamatban lévő ügyről van szó", többet nem kíván mondani. | Mengyi-botrány - "Voldemort-gate-ről" beszél Hadházy | Szél Bernadett, az LMP társelnöke kezdeményezni fogja, hogy a nemzetbiztonsági bizottság hallgassa meg azokat a hanganyagokat, amelyek alapján felmerült, hogy a fideszes Mengyi Roland kenőpénzért cserében biztosított volna előnyt szociális szövetkezeteknek egy uniós pályázatnál. | null | 1 | https://nepszava.hu/1102068_mengyi-botrany-voldemort-gate-rol-beszel-hadhazy | 2016-08-05 15:38:00 | true | null | null | Népszava |
GVH;kartellezés;kórházi közbeszerzések;
2016-08-05 15:16:00
Kórházi kartellezés - Százmilliókkal büntetett a GVH
Öt gyógyszerkereskedőt bírságolt meg négy kórházi közbeszezésben feltárt árkartell miatt összesen 270 millió forintra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
A GVH pénteki közleménye szerint az érintett cégek négy kórházi közbeszerzési eljárásban a kiírás befolyásolása érdekében, valamint a piac felosztása és az árak rögzítése céljából is egyeztettek egymással. A jogsértések miatt a GVH a B. Braun Medical Magyarország Orvostechnológiai Kft.-re 100 973 619 forint, a CHIRMAX HUNGARY Kereskedelmi Kft.-re 14 303 520 forint, a SurgiCare Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-re 46 570 100 forint, a VARIOMEDIC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-re 106 481 060 forint bírságot szabott ki. A Johnson & Johnson Kft.-nek nem kell fizetnie, több mint 115 millió forintos bírság megfizetését kerülte el, mert a cég engedékenységi kérelme alapján szerzett tudomást a GVH a jogsértésekről.
A GVH a "sebvarró-kartell" esetekben a hatóság olyan közbeszerzéseket vizsgált meg, amelyekben kórházak 2011-2014 között sebészeti varróanyagokat és varrógépekeket szereztek be. Az eljárás alá vont fogyasztói egészségügyi termékek és eszközök forgalmazásával foglalkozó vállalatok, a hazai sebészeti varróanyag- és varrógéppiac döntő hányadát fedik le.
Az eljárás a Johnson & Johnson Kft. engedékenységi kérelme alapján indult 2013-ban. Ezt követően a GVH több alkalommal is kiterjesztette a versenyfelügyeleti eljárást, és összességében több mint 30 közbeszerzést vizsgált meg abból a szempontból, hogy az ajánlattevő vállalkozások kartelleztek-e.
A négy ügy, amelyben megállapították a jogsértést: a Zala Megyei Kórház tervezett 2011. évi, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 2012. évi, a Pécsi Tudományegyetem 2012. évi és a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház 2012-es varróanyag-beszerzési tendere.
A Johnson & Johnson Kft.-n kívül az eljárás során a CHIRMAX HUNGARY Kereskedelmi Kft. és a B. Braun Medical Magyarország Orvostechnológiai Kft. nyújtott be engedékenységi kérelmet, és a jogsértés feltárásához nyújtott tevékeny hozzájárulásukra tekintettel 30, illetve 20 százalékos bírságcsökkentésben részesültek.
A GVH közleménye szerint az engedékenységi kérelem benyújtásának különös jelentősége lehet a közbeszerzési kartellek esetében, mert a GVH-val történő együttműködés jelentős hatással van a versenyfelügyeleti eljárásban kiszabandó bírságra, sőt, a kartellezés miatt esetlegesen megindított büntetőeljárásban is lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülnek az engedékenységi kérelmet benyújtó cégekhez kapcsolható személyek.
A bírság kiszabásakor a GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a közbeszerzési kartellezés az egyik legsúlyosabb versenyjogsértés, és azt is, hogy jelentős piaci súlyú szereplőkről van szó, akik tisztában lehettek magatartásuk jogellenességével. A Surgicare Kft.-vel szemben kiszabandó bírság nagyságát növelte, hogy kartellszervező szerepe több jogsértés esetében is megállapítható volt. | Kórházi kartellezés - Százmilliókkal büntetett a GVH | Öt gyógyszerkereskedőt bírságolt meg négy kórházi közbeszezésben feltárt árkartell miatt összesen 270 millió forintra a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). | null | 1 | https://nepszava.hu/1102067_korhazi-kartellezes-szazmilliokkal-buntetett-a-gvh | 2016-08-05 15:44:00 | true | null | null | Népszava |
Rogán Antal;Csetényi Csaba;
2016-08-04 07:06:00
Tarol Rogán haverja - Naponta milliárdos megbízások
Csetényi Csaba minden nap milliárdos megbízásokkal gazdagodik: cége ezúttal a Rogán Antal által vezetett minisztérium tenderén futott be. A Miniszterelnöki Kabinetiroda megbízásából 1,4 milliárd forintért a Network 360 Kft. egy német társasággal közösen vállalta, hogy kulturális kiadványokat, programokat, pr-cikkeket szállít, dokumentumfilmet készít a német-magyar történelmi és kulturális kapcsolatok megerősítése céljából.
A Rogán Antal szomszédjaként emlegetett üzletember a napokban már mintegy 6 milliárd forintot lapátolt össze a Miniszterelnökségtől nyert megbízásokkal is. A kancellária ugyanis bruttó 6,25 milliárd forintért a Network 360 Reklámügynökség Kft.-t és au Affiliate Network Kft.-t (mindkettő Csetényi-cég) bízta meg pr-feladatok, közvélemény- és piackutatás, s rendezvényszervezés feladatával. Néhány nappal korábban derült ki, hogy a Városliget Zrt. 40 millió forint értékben szintén a Network 360 Kft.-t találta a legalkalmasabbnak a Liget projektet népszerűsítő 16 oldalas kiadvány elkészítésére. Nem új az együttműködés, hiszen a Városliget Zrt., nettó 390 milliós és 155 milliós megbízásokat is adott a Network 360 és az Affiliate Network Kft.-knek, méghozzá a Liget projekt kommunikációs feladatainak ellátására. De Csetényi felfutása nem most kezdődött, hiszen 2014-től 2016 márciusáig az állami reklámtortából a Network 360 Kft. hasította ki a legnagyobb szeletet: 4,9 milliárd forintot.
Eközben az MSZP azt követeli: "ne az adófizetők fizessék ki a büntetést Rogán haverja után". Bárány Balázs elnökségi tag szerint ugyanis 334 millió forintra fogja büntetni az Európai Bizottság a kormányt egy szabálytalan közbeszerzés miatt. A közbeszerzés nyertese Rogán Antal szomszédja, azaz Csetényi volt. A büntetés okai: irreálisan magas beszerzési ár a kormányablakok népszerűsítésére, indokolatlanul felgyorsított közbeszerzési eljárás, "és persze a fideszes közbeszerzések állandó eleme: egy győztes haver. Csak ennek most nem ibizai parti lesz a vége, hanem 334 millió forintos büntetés" - fogalmazott Bárány. Egyúttal felszólította a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert: Rogán tisztázza, milyen módon és miért járt közben azért, hogy a haverját közpénzmilliárdokkal tömjék ki az elmúlt években. Azt is követelte: a büntetést ne a magyar adófizetők zsebéből vegye ki a kormány, hanem adja ki azt is Csetényi Csabának. | Tarol Rogán haverja - Naponta milliárdos megbízások | Csetényi Csaba minden nap milliárdos megbízásokkal gazdagodik: cége ezúttal a Rogán Antal által vezetett minisztérium tenderén futott be. A Miniszterelnöki Kabinetiroda megbízásából 1,4 milliárd forintért a Network 360 Kft. egy német társasággal közösen vállalta, hogy kulturális kiadványokat, programokat, pr-cikkeket szállít, dokumentumfilmet készít a német-magyar történelmi és kulturális kapcsolatok megerősítése céljából. | null | 1 | https://nepszava.hu/1101884_tarol-rogan-haverja-naponta-milliardos-megbizasok | 2016-08-04 15:51:00 | true | null | null | Népszava |
EU;Mészáros Lőrinc;pénzforrás;
2016-09-10 14:04:00
Elapadhatnak Mészáros Lőrinc pénzforrásai?
Csak néhány hete jelent meg a felhívás összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra, az Európai Bizottság máris a közbeszerzési eljárás leállítását kérte. Az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (Olaf) is érkezett már bejelentés a megatenderrel kapcsolatban, amely szerint az állami megrendeléssel a legnagyobb piaci szereplőket – mint a mélyépítésben nehézsúlyúnak számító Duna Aszfalt Kft., a Mészáros és Mészáros Kft. vagy a Békés Drén Kft. – stafíroznák ki a következő négy évre- írja az MTI. Jaj. mit nem írok már, az MTI nem ad ki ilyeneket, ott azt írják, hogy Lázár szerint Magyarország jövője a tét a kvótareferendumon, a fentieket a Világgazdaság tette közkinccsé.
Nos, Brüsszel nem az esetleges korrupciógyanú miatt akasztaná meg a tendert, hanem mert a lebonyolításhoz választott központosított keretmegállapodásos módszert komplex infrastruktúrafejlesztésre alkalmatlannak, költségesnek, ráadásul versenyellenesnek találja. A kiíró ugyanis a 70 milliárdos tömbökhöz illő, méretes referenciákat kér – például az utóbbi három évben 15 milliárd forint árbevételt a közbeszerzés tárgyából –, ezzel pedig a bizottság szerint kizár egy sor vállalkozást a versenyből.
A lap ezzel összefüggésben arról is ír, hogy elbukni látszik a brüsszeli pénzek gyors lehívásának terve, legalábbis a két fő pillér megremegett. A bizottság ugyanis nem támogatja a pályázatok gyors lezavarását a keretmegállapodásos módszerrel, pedig a magyar kormány a 2020-ig szóló támogatási keret infrastruktúrafejlesztésre szóló pénzeinek elköltését így tervezi. | Elapadhatnak Mészáros Lőrinc pénzforrásai? | Csak néhány hete jelent meg a felhívás összesen 420 milliárd forintnyi szennyvízberuházásra, az Európai Bizottság máris a közbeszerzési eljárás leállítását kérte. Az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (Olaf) is érkezett már bejelentés a megatenderrel kapcsolatban, amely szerint az állami megrendeléssel a legnagyobb piaci szereplőket – mint a mélyépítésben nehézsúlyúnak számító Duna Aszfalt Kft., a Mészáros és Mészáros Kft. vagy a Békés Drén Kft. – stafíroznák ki a következő négy évre- írja az MTI. Jaj. mit nem írok már, az MTI nem ad ki ilyeneket, ott azt írják, hogy Lázár szerint Magyarország jövője a tét a kvótareferendumon, a fentieket a Világgazdaság tette közkinccsé. | null | 1 | https://nepszava.hu/1105526_elapadhatnak-meszaros-lorinc-penzforrasai | 2016-09-10 16:06:00 | true | null | null | Népszava |
Üres csövek fekszenek a földben a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train vágányai mentén, a MÁV-nak a jelek szerint nem sürgős, hogy az ezekbe szánt optikai kábelek a helyükre kerüljenek. Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. lenne a javítás felelőse egy birtokunkba jutott levél szerint.
Hiába került 72 milliárd forintba a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train, és hiába számolt be maga Homolya Róbert, a MÁV (igaz, azóta már leváltott) vezérigazgatója 2021. november 29-én látványos imázsvideóban arról, hogy elindult az első szerelvény, ami „vasúttörténeti pillanatot” jelent, a beruházás máig nem valósult meg teljesen.
A villamos-vasút építése során ugyanis a tervek szerint a vágányok mentén korszerű száloptikás kommunikációs rendszert is telepítettek volna, csakhogy a Szabad Európa információi szerint ezt a munkát nem végezték el teljes mértékben. Pontosabban a földbe bekerültek ugyan a vezetékekhez szükséges csövek, de mivel időközben kiderült, hogy ezek minősége nem megfelelő, a száloptikát végül csak részlegesen húzták be.
Hatból egy
A földben háromszor két pár cső fekszik, de ezekből csak egyben fut jelenleg kábel. Ezzel ugyan még lehetne távközlési tevékenységet folytatni (valószínűleg ez volt a cél a beruházás e részével), de ahhoz, hogy a MÁV megbizonyosodjon róla: a többi is alkalmas a kábelek elhelyezésére, egyszerűen bele kellene fújni ezeket a csövekbe, ez azonban máig nem történt meg. Erről a Szabad Európa által megismert, 2021. március 31-én kelt, 2. számú műszaki átadás-átvételi eljárásról készült jegyzőkönyv is tanúskodik, ebben ez áll:
„Az utastájékoztató rendszer KÖFI-információk által vezérelt üzemmódja teljes körű szolgáltatása nem készült el, a Hódmezővásárhely városi vasút utastájékoztató rendszer a TT-jármű és a TT-menetrend hiányában nem került a rendszerbe integrálásra.
A szerződéses műszaki tartalomban szereplő vonal optikai kábelhálózattal együtt épült EMTELLE gyártmányú fényvezető szálas minicsöves kábelalépítmény üres védőcsövei a vállalkozó nyilatkozata alapján rejtett műszaki hibát tartalmaznak. A javítás a vállalkozó szerint a továbbiakban történik.”
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc cégei több vasúti nagyberuházáson is tartoznak alvállalkozóknak.
Információink szerint a „rejtett műszaki hiba” valójában azt jelenti, hogy a még a dobra feltekert csövek anyaga a napfény hatására romlani kezdett. Ennek ellenére mégis ez került a földbe, ezek után pedig a MÁV csak úgy vette át a tram-traint, hogy a kivitelező fővállalkozó Swietelsky Vasúttechnika Kft. vállalta azok cseréjét 2021. október 31-ig a tram-train teljes szakaszán.
Csakhogy ez nem történt meg azóta sem. Pedig a beruházás e részéért felelős R-Kord Kft. 2021. szeptember 14-én levélben kereste meg a MÁV-ot, és egy alternatív megoldást javasolt.
A MÁV–R-Kord-levelezés
A vasúttársaság részéről október 19-én született meg a válasz a beruházásért felelős (azóta megszüntetett) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. felé. A Kikina Artúr igazgatónak (jelenleg már az Építési és Közlekedési Minisztérium vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkára) küldött levelükben Pongor Árpád, a MÁV technológiairendszer-fejlesztési osztály vezetője és Tulik Károly, a MÁV infrastruktúra-fejlesztési igazgatója részletesen leírta, hogy milyen műszaki megoldást vár el a vasúttársaság.
Ehhez kapcsolódóan: mit eredményezhet a magyar vasútiparban egy családi viszály a NER nagyvállalkozói között?
Ennek részeként többek között GSM-R kábelek fektetését kérték az R-Kordtól. A GSM-R egy olyan fejlett vasúti kommunikációs rendszer, amelynek telepítését 58,8 milliárd forintos uniós program keretében végzi az ország számos vasútvonalán fővállalkozóként a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. Mint korábban több cikkünkben is bemutattuk, a cég számos kivitelezőjét nem fizette ki időben (legtöbbször a teljesítési igazolásokat nem állítják ki a kivitelező kisvállalkozásoknak, amelyek így nem tudnak számlát benyújtani az R-Kord felé az elvégzett munkákról), van, aki már tavaly ősz óta vár a pénzére.
Hogy az említett kábelek azóta sem kerültek a földbe, annak információink szerint többek között az is oka, hogy a tram-train egyes kivitelezőinek is pénzügyi vitája van még a kivitelezési láncban fölöttük álló vállalkozókkal. Az ügyben kerestük a MÁV sajtóosztályát, válaszaikat közölni fogjuk.
Félsiker
A tram-train a jelenleg aktuális menetrend szerint a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban húszpercenként, ezen kívül félóránként közlekedik, bár voltak tervek tízperces követési távolságról is, de ez nem valósult meg. A két végállomás közötti utat 52 perc alatt teszik meg a járművek, ez is mintegy tíz perccel hosszabb az eredetileg tervezettnél. | Mészáros Lőrinc cége által azóta sem kijavított „rejtett műszaki hibával” működik átadása óta a tram-train | Üres csövek fekszenek a földben a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train vágányai mentén, a MÁV-nak a jelek szerint nem sürgős, hogy az ezekbe szánt optikai kábelek a helyükre kerüljenek. Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. lenne a javítás felelőse egy birtokunkba jutott levél szerint. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/jegyzokonyv-meszaros-lorinc-cege-altal-azota-sem-kijavitott-rejtett-muszaki-hibaval-mukodik-atadasa-ota-a-tram-train/32342159.html | 2023-04-03 16:15:00 | true | null | null | Szabad Európa |
stadion;Komárom;Mészáros Lőrinc;állami források;Fejér-B.Á.L. Zrt.;
2023-03-29 03:25:00
Most Komáromban építhet stadiont Mészáros Lőrinc gyermekeinek a cége
A város szlovákiai részén magyar forrásokból több mint négymilliárd forintos beruházásban újul meg a régi sportlétesítmény.
Csaknem hatévnyi huzavona után idén májusban megkezdődhet a komáromi stadion felújítása és átépítése; a komáromi labdarúgóklub ugyanis bejelentette, lezárták a beruházás közbeszerzési pályázatát; a győztese egy konzorcium lett, amelynek egyik tagja egy Mészáros Lőrinchez közel álló cég – írja a Napunk pozsonyi székhelyű független magyar hírportál, a Denník N testvérlapja.
A KFC Komárno honlapján olvasható közlemény szerint már meg is kötötték a szerződést a nyertes pályázóval, amely SKUPINA SK2 - konzorcium néven beszállítói csoporttá alakult. A csoportot a Delaty 9 Project cégei – sro, Szlovák Köztársaság és a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., Magyar Köztársaság – képviselik. A munkálatok már idén májusban elkezdődnek, és a kivitelezőnek ezután 15 hónap alatt végeznie kell. Az elmúlt években hazai szinten sok milliárdos, sőt sok tízmilliárdos megbízásokat kapó FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-ben a tavalyi adatok szerint egyaránt 32,69-32,69 százalékos tulajdonrésze van Mészáros Beatrixnak, Homlok-Mészáros Ágnesnek és ifj. Mészáros Lőrincnek. A maradék 1,92 százalék magáé Mészáros Lőrinc kormányközeli oligarcháé.
A Napunk emlékeztetett, hogy még 2017-ben „röppent fel a hír, hogy a magyar kormány határon túli futballberuházásaiból a komáromi KFC is részesülhet”. Az új stadion felépítésére összesen – akkori árfolyamon – több mint hatmillió eurónyi forráshoz jutottak, ebből 4,9 milliót az építési és felújítási munkálatokra szántak, több mint egymilliót pedig a felszerelésre és előépítési költségekre. A felújítás azonban évekig meg sem kezdődhetett, mert az ingatlan a szlovákiai város önkormányzatának tulajdonában állt, s hosszú vita után megállapodás született: a város 20 évre bérbe adja a stadiont és a melléképületeket a klubnak, jelképes egy euróért.
Mint írják, Magyarország bőkezűen támogatta eddig is a terveket: A KFC 2020-ban 550 millió forintot, 2022-ben pedig 662 millió forintot kapott a Bethlen Gábor Alapon keresztül, és a Delta tavaly októberi cikke szerint a klubnak közel 11 millió eurónak megfelelő magyarországi pénzforrás áll a rendelkezésére, amelyet a stadion felújítására fordíthat. | Most Komáromban építhet stadiont Mészáros Lőrinc gyermekeinek a cége | Csaknem hatévnyi huzavona után idén májusban megkezdődhet a komáromi stadion felújítása és átépítése; a komáromi labdarúgóklub ugyanis bejelentette, lezárták a beruházás közbeszerzési pályázatát; a győztese egy konzorcium lett, amelynek egyik tagja egy Mészáros Lőrinchez közel álló cég – írja a Napunk pozsonyi székhelyű független magyar hírportál, a Denník N testvérlapja. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189429_komarom-kfc-komarno-stadionepites-meszaros-lorinc-magyar-forrasok | 2023-03-29 16:38:00 | true | null | null | Népszava |
A Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének visszavonására és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt a bíróság. A Greenpeace Magyarország és a Fertő tó Barátai Egyesület januárban indított pert, mert a kormányhivatal tavaly év végén meghosszabbította a korábban már felfüggesztett beruházás engedélyét.
A bíróság döntése nagyon fontos közös sikere a Fertőt védő civileknek, de a végső cél továbbra is az, hogy a kormány alapjaiban gondolja újra a terveket, és csak egy sokkal szerényebb, kisebb léptékű turisztikai fejlesztést végezzen – közölte a Greenpeace.
A Greenpeace Magyarország és a Fertő tó Barátai Egyesület a Győri Törvényszékhez fordult, amikor tudomásukra jutott, hogy az illetékes kormányhivatal december 21-én, még a téli szünet előtt váratlanul és a civil szervezetek által megfogalmazott kritikák ellenére kiadta a Fertő tavi turisztikai beruházás környezetvédelmi működési engedélyét, amellyel a civilek szerint hazai és nemzetközi jogszabályokat is megsértett.
Az engedély hosszabbításának több érdekessége is volt szerintük. A 2022 nyarán felfüggesztett beruházás gazdája tavaly év végéig az állami Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. volt, amely a megszűnése előtti utolsó pillanatban kezdeményezte a Fertő tavi projekt környezetvédelmi működési engedélyének kiadását, hogy ha úgy alakul, akkor folytatni lehessen az építkezést. Villámgyorsan meg is kapta, amely ráadásul csaknem ötven százalékkal nagyobb területre vonatkozott, mint a korábbiak.
Ehhez kapcsolódóan: Jóval nagyobb lehet a Fertő tavi beruházás, mint ahogy eddig gondoltuk
A megszűnő állami cég jogutódja a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium lett, így ez a tárca felelős a további lépésekért – emlékeztet a szervezet.
„Üdvözöljük a bíróság döntését, ami véleményünk szerint igazolja, hogy szabálytalanságok fordultak elő a beruházás engedélyezésében. Ez egy nagyon fontos siker számunkra, de munkánkat egészen addig folytatni fogjuk, amíg a kormány teljesen át nem gondolja a fejlesztést. Véleményünk szerint a tervezett EU-s természet-helyreállítási törvény szellemében csak a vízitelep korábbi területét és nem a tervezett 77 hektárt lehetne turisztikai céllal hasznosítani” – mondta Kun Zoltán, a Fertő tó Barátai Egyesület titkára.
„Nagyon örülünk a sikernek, ami visszaadta a hitünket abban, hogy működik a hazai igazságszolgáltatás. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a Fertő partján csak egy helyi igényeket kielégítő, szelíd turizmust biztosító fejlesztést végezzenek úgy, hogy a terület európai szempontból is kiemelkedő élővilága ne sérüljön” – közölte Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi felelőse. | A Fertő tavat védő civilek javára döntött a bíróság | A Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének visszavonására és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt a bíróság. A Greenpeace Magyarország és a Fertő tó Barátai Egyesület januárban indított pert, mert a kormányhivatal tavaly év végén meghosszabbította a korábban már felfüggesztett beruházás engedélyét. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-ferto-tavat-vedo-civilek-javara-dontott-a-birosag/32347033.html | 2023-04-03 16:35:00 | true | null | null | Szabad Európa |
per;tiltakozás;fémhulladék;hulladékgazdálkodás;Mohu Mol;
2023-03-30 18:36:00
Államosítják a lakossági fémhulladékokat, perek sora jöhet a Mol kukás cége ellen
Tulajdonjogi, versenyszabályozási és tiltott állami támogatásról szóló aggályokat is megfogalmaznak a július 1-től a Mol kezébe adott kukakoncesszió miatt a kárvallott hulladékkereskedők. A tisztánlátás végett a Transparency International szintén jogi eljárásokat kezdeményez.
A 2023. július 1-től érvényes új hulladékkoncessziós rendszerben „államosítják” a lakossági fémhulladékokat – figyelmeztet egy, lapunkhoz eljuttatott közlemény, amit az iraton kapcsolattartóként megjelölt Horváth Lóránt ügyvéd lapunk számára is megerősített. (De bizonyára az ihletők között lehettek azok a hulladékiparági érdekképviseletek, amelyek hónapok óta tiltakoznak a számukra sérelmes, júliustól tervezett új koncessziós hulladékrendszer ellen.) A lépést a fémhulladékágazat megsemmisítésével egyenértékűnek nevezik. Az új szabályok tulajdonjogi, versenyszabályozási és tiltott állami támogatási aggályokat is felvetnek. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik. Az új rendszer legnagyobb nyertesének az államot és a 35 évre kiszemelt koncesszort, vagyis a Molt - illetve az e célra létrehozott Mohu Mol nevű leányvállalatot - tartják. A vesztes szerintük a lakosság és az ágazat.
A fémesek az új rendszerben már nem adhatják el lomjaikat - legyen az akár autóroncs vagy épp hűtő - piaci áron. Ezek ugyanis kidobás után már az államra szállnak, amely majd cserébe valamilyen ellentételezést fizet. A lépéssel az állam nemcsak a polgárokat fosztja meg tulajdonuktól és bevételeiktől, de az eddig szabad piaci körülmények között, jól működő, körülbelül 40 ezer munkavállalót foglalkoztató, mintegy 2 ezer céget is tönkreteszi – írják.
A jegyzet a világon is példa nélkülinek nevezi, hogy az állam a hulladékátvételi, -gyűjtési, -szállítási, -előkezelési, -kereskedelmi, -adásvételi, -közvetítési és kezelésre átadási piacot közszolgáltatási körbe vonja. Az értéket képviselő hulladékok - köztük a fémek - begyűjtése és hasznosítása sehol nem igényelt ilyen mérvű beavatkozást. Az iparág „felszámolását” indokló, valós közérdek most sem merült fel. Ehelyett a magyar állam egy „kérésre kiválasztott” piaci szereplőnek 35 évre átadott eddig általa sosem birtokolt javakat. A nyakatekert „közszolgáltatássá” minősítéssel szerintük egy kiválasztott szereplő, aprópénzért cserébe, mások felszereléseit használhatja.
Az anyag a koncessziós megoldás létjogosultságát az értéktelen hulladékok kapcsán nem vitatja. A szabad piacon viszont ezt már jogellenes „államosításnak” tekintik. Bár ez utóbbi termékek kapcsán a koncesszor – a Mol – állami támogatása tilos, az az anyag szerint különböző áttételes módokon mégis megvalósul. A Mol a július 1-től tervezett, 35 éves koncessziós rendszer előkészítése során visszaélt gazdasági erőfölényével – vélik. A kárvallottak azok a jelenleg hulladékgazdálkodók, amelyek a Mol alá rendelt piacon már csak alvállalkozó-szolgáltatóként működhetnek. Mivel ugyanakkor a Mol a megmaradó, szabad piacon is megjelenhet, a cég koncessziós monopolhelyzete szerintük hosszú távon ellehetetleníti az ottani szereplőket. Az állam által biztosított közszolgáltatási díjak és a kiterjesztett gyártófelelősségi bevételek révén ráadásul csak a Mol szerezheti be és működtetheti saját eszközeit érdemi beruházás nélkül - vélik. A Mol, saját eszközpark híján, feladatai ellátásához a szabadpiaci szereplők között válogathat. Ráadásul az olajcég az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásán keresztül beleláthat majd versenytársai pénzügyeibe. Alvállalkozóit pedig zártkörű, meghívásos pályázatban választhatja ki. Ez önmagában sem biztosít a szereplőknek egyenlő esélyeket. A koncessziós rendszerben a Mol, egyelőre ismeretlen díj fejében, versenytársait kihasználatlannak ítélt eszközei és dolgozói átadására kötelezheti, aminek érdekében hatósági adatokat kaphat. Az állam és a Mol közötti koncessziós szerződés mellékletei – a többszöri adatigénylés ellenére – változatlanul titkosak. Miközben a koncesszió körülbelül 700 hulladékhasznosítási engedélyest érint, a Mol ajánlati felhívását csak az előre bejelentkezett szereplőknek küldte meg. A cég a felhívást tudomásuk szerint csak a mintegy 60 tagvállalatot számláló Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének juttatta el, illetve körülbelül 120 szereplőnek tájékoztatót tartott. Szerintük ezzel a Mol a piac háromnegyedét igyekezett kizárni a folyamatból.
A lakosság által leadott fémtartalmú, értéket képviselő hulladékok egyrészt a háztartások által a kukákba rakott tárgyak, másrészt a lomtalanításkor kirakott, fémtartalmú lomok, csomagolások, elemek, akkumulátorok, e-hulladék, roncsjármű, harmadrészt pedig a háztartásban, ottani eszközökből, vagy az ingatlanon végzett tevékenységéből keletkezett fémhulladékok. A lakosság évente körülbelül félmillió tonna fémhulladékot értékesít. A Mol a lakossági eladásokat annak ellenére vonta a koncesszió alá, hogy arra – szerintük – szerződésük nem terjed ki.
A magyar állam a lakosságnál keletkezett fémhulladékokat, jogszabályi úton, 35 évre „államosította”, monopolizálta. A hulladékot birtokló lakosság fémhulladékának tulajdonjoga ezentúl a „kidobással” az államra száll, amely viszont azt a koncesszió értelmében a Molnak adja át. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy mondjuk a feleslegessé váló hűtő, vagy épp roncsautó, a koncessziós rendszerben már nem adható el piaci áron: azért már csak az államtól kaphatunk – a Molon, pontosabban annak alvállalkozóján keresztül – ellentételezést. A koncessziós rendszerben a települési fémhulladékok teljes láncát, az elszállítástól a kereskedésen át a hasznosításig, kizárólag a Mol veszi át. A fémhulladék esetleges továbbértékesítési árát és egyéb feltételeit viszont a cég már szabadon határozhatja meg – panaszolja az irat.
Erősödik Magyarország oligarchikus képe
A Transparency International (TI) az elmúlt évek során számos kifogásolható körülményt talált a Molnak juttatott hulladékkoncessziós rendszeren – tájékoztatta lapunkat Ligeti Miklós, a civil szervezet jogi igazgatója. Ezért eljárásokat is kezdeményeztek az érintettekkel szemben. Önmagában törvénysértőnek tartják például, hogy egy, lényegében üzleti kockázattól mentes tevékenységre nem közbeszerzést, hanem koncessziót írnak ki. A közbeszerzési törvény értelmében ugyanis az állam koncessziót csak olyan feladatra írhat ki, amelyben nem biztosított a nyereség. A hulladéktörvény koncesszióra vonatkozó passzusai között ugyanakkor megbúvik, hogy az állam a méltányolható többletköltségeket megtérítheti a cég számára. (Az esetlegesen túlzottnak minősített nyereséget viszont csak hat évente kérnék vissza tőlük.) Egy ilyen, lényegében kockázatmentes tevékenységre közbeszerzést kellett volna kiírni.
Szintén aggályos az 5 évnél jóval hosszabb, 35 éves időtartam. Ennek „szakmai” érveit másfél év alatt sikerrel perelték ki az államtól. Az anyagról, annak jelenleg is zajló elemzése miatt Ligeti Miklós egyelőre nem kívánt előzetes értékelést adni. Jogi szempontból szintén rendkívül aggályos a hulladéktörvény ama kitétele, hogy ha a koncesszor – jelen esetben a Mol, illetve a feladatra alapított, Mohu Mol nevű leányvállalata – tavaly december 31-ig nem rendelkezett az idén július 1-től tervezett koncessziós tevékenységhez – magyarán a Magyarországon keletkező települési szilárd hulladék hasznosításához – szükséges összes engedéllyel, illetve „kapacitást” biztosító szerződéssel, úgy a koncessziós szerződést fel kell mondani. Márpedig a Mol Csoport az iparági szereplők – gyakorlatilag a potenciális alvállalkozók – jelzései szerint tavaly év végén bizonyosan nem rendelkezhetett a tevékenység felelősségteljes végzéséhez szükséges összes engedéllyel és – számára felajánlott - eszközparkkal. (De a gyanúk szerint ez a helyzet most sem áll fenn.)
A gyanú miatt a TI jelen állás szerint a Moltól igyekszik kiperelni a tavaly év végén rendelkezésére álló szerződéseket annak megállapítása érdekében, hogy ezek kimerítik-e a törvényi feltételeket, avagy sem. A jogi igazgató szerint, ha bármely módon bebizonyosodik, hogy a Mol Csoport tavaly év végén nem rendelkezett a hulladékkoncessziós tevékenység elkezdéséhez szükséges összes papírral, úgy szerinte a törvénysértés megállapítása és a szerződés felbontása már jogi úton is kikényszeríthető. Kérdés ugyanakkor, mi történik, ha ilyen bizonyítékok soha nem állnak elő, az ennek megállapítására hivatott állami szervek – így legfőképp az energiaügyi tárca – pedig nem él ilyen bejelentéssel. Az, ha a kormány és a vele összefonódott Mol nem segíti a tisztánlátást, és július 1-től az olajcég irányítása alatt mégis elindul a kukakoncesszó, Ligeti Miklósban Magyarország oligarchikus berendezkedésének érzetét erősíti. | Államosítják a lakossági fémhulladékokat, perek sora jöhet a Mol kukás cége ellen | A 2023. július 1-től érvényes új hulladékkoncessziós rendszerben „államosítják” a lakossági fémhulladékokat – figyelmeztet egy, lapunkhoz eljuttatott közlemény, amit az iraton kapcsolattartóként megjelölt Horváth Lóránt ügyvéd lapunk számára is megerősített. (De bizonyára az ihletők között lehettek azok a hulladékiparági érdekképviseletek, amelyek hónapok óta tiltakoznak a számukra sérelmes, júliustól tervezett új koncessziós hulladékrendszer ellen.) A lépést a fémhulladékágazat megsemmisítésével egyenértékűnek nevezik. Az új szabályok tulajdonjogi, versenyszabályozási és tiltott állami támogatási aggályokat is felvetnek. Az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálódik. Az új rendszer legnagyobb nyertesének az államot és a 35 évre kiszemelt koncesszort, vagyis a Molt - illetve az e célra létrehozott Mohu Mol nevű leányvállalatot - tartják. A vesztes szerintük a lakosság és az ágazat. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189549_hulladekgazdalkodas-mohu-mol-femhulladek-tiltakozas-per | 2023-03-30 16:42:00 | true | null | null | Népszava |
Az Orbán-kormány nem tett le végérvényesen a Fertő tavi beruházásról
Részsikert értek el környezetvédők a tóhoz tervezett óriásberuházás ügyében.
A Győri Törvényszék ugyanis új környezetvédelmi engedélyezési eljárásra kötelezte az illetékes kormányhivatalt a 45 milliárd forintosra tervezett, de pénzhiány miatt tavaly nyáron ideiglenesen leállított, sokak által bírált projektben.
A döntés annyiban meglepő, hogy eddig akadálytalanul kapott meg minden engedélyt, jóváhagyást az állami beruházás. Nemrégiben épp ugyanez a Győri Törvényszék adott zöld lámpát a mederkotráshoz nagy visszhangot és tiltakozást kiváltó indoklással. A bíróság akkor úgy érvelt: a mederkotrás elpusztíthat ugyan védett fajokat, ám azok a tó más részén túlélhetnek, így a munka nem jelent veszélyt a tó ökoszisztémájára. A mostani döntés azonban azt jelenti,
Mint arról többször írtunk, a kormányzat évekkel ezelőtt döntötte el, hogy a fertőrákosi öbölben létrehoznak egy turisztikai központot, amelyben négycsillagos szállodák, uszodák, bungalók, parkolók kapnak helyet a többszáz hajót befogadó kikötő mellett. A munkálatokat egy Mészáros Lőrinchez kötődő építőipari vállalkozás kezdte meg, letarolt természetvédelmi oltalom alá eső vízparti területet, de a projekt magasépítési szakasza már nem indult el. Ezzel együtt a kormányzat nem tett le végérvényesen a beruházásról.
Erre utal, hogy az illetékes kormányhivatal tavaly december 21-én meghosszabbította a projekt környezetvédelmi működési engedélyét, ami ráadásul az eredetileg tervezett 50 helyett már 77 hektárra érvényes. Ez az az engedély, amit most – a Greenpeace fellépése nyomán – elkaszált a Győri Törvényszék.
A Greenpeace közleményében reményét fejezte ki, hogy a kormányzat végül egy olyan, jóval kisebb turisztikai fejlesztés mellett dönt, ami nyomán nem sérülne a Fertő tó élővilága. | Az Orbán-kormány nem tett le végérvényesen a Fertő tavi beruházásról | A Győri Törvényszék ugyanis új környezetvédelmi engedélyezési eljárásra kötelezte az illetékes kormányhivatalt a 45 milliárd forintosra tervezett, de pénzhiány miatt tavaly nyáron ideiglenesen leállított, sokak által bírált projektben. | null | 1 | https://nepszava.hu/3190037_ferto-to-greenpeace-kornyezetvedelmi-engedely-orban-kormany-allami-beruhazas | 2023-04-03 16:46:00 | true | null | null | Népszava |
A Mol gőzerővel készül arra, hogy júliustól szinte egyeduralkodóként átvegye a hazai hulladékkezelést. A piac leegyszerűsítve így néz ki: lakossági és ipari szegmens, illetve értékes és értéktelen hulladék. A Mol a jelenleg üzleti alapon működő cégeket bérmunkára fogja kényszeríteni, a szerződésnél szinte minden, üzleti szempontból releváns adatot át kell adniuk a Molnak. Az adatok birtokában a Mol saját alvállalkozói versenytársa lesz. Emiatt fordultak a versenyhivatalhoz az érintettek.
„A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) február 1-jén fordult egy, az anonimitását megőrizni kívánó érintett, aki szerint a Mol visszaélt a gazdasági erőfölényével a hulladékgazdálkodó cégekkel szemben” – mondta a Szabad Európának a bejelentőt képviselő ügyvéd.
Horváth Lóránt szerint a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol), illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) a törvény adta monopolhelyzetet kihasználva súlyos mértékben visszaélt erőfölényével.
35 éves szerződés
Mint ismert, egy koncessziós pályázatot követően a magyar állam tavaly júliusban kötött szerződést a Mol Nyrt.-vel, amely szerint a Mol szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot, neki kell gondoskodnia a hulladék kezeléséről, hasznosításra átadásáról, illetve megsemmisítéséről.
Néhány kivételtől eltekintve lényegében a Mol, illetve az általa alapított leányvállalat, a MOHU fogja a következő 35 évben a Magyarországon keletkező hulladékot elszállítani, értékesíteni, vagyis kezelni. A lakossági kommunális hulladék szegmense viszonylag egyszerű ügy, miután 2013 óta rezsicsökkentett áron viszik el a hulladékot, itt profit nem keletkezik, az üzletág veszteséges.
A termelő cégek esetében, vagyis az ipari szektorban más a helyzet, egymással versengő cégek szállítják, kezelik és értékesítik az itt keletkező hulladékot a szabadpiac alapján.
A Mol megjelenése a legnagyobb változást az utóbbi szektorban eredményezi. A koncesszori szerződés értelmében a Mol/MOHU-nak kapacitást biztosító szerződést kell kötnie az ipari szegmensben tevékenykedő cégekkel.
Miután az állam odaadta a Molnak a magyarországi hulladékgazdálkodás jelentős részét, ezek az eddig önállóan működő és üzletelő cégek július 1-jétől lényegében a Mol bérmunkásai, alvállalkozói lesznek.
Eddig úgy nézett ki a piac, hogy egy termelő cég tendert írt ki a működéséből származó hulladékra, ezekre a pályázatokra bármelyik, engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási cég jelentkezhetett, és amelyik a legjobb árajánlatot tette, elnyerte a munkát.
A Mol színre lépésével ezek az ipari cégek a náluk keletkező hulladékok jelentős részének a kezelésre csak a MOHU-val szerződhetnek, akik eddig egymással versenyeztek, legjobb esetben is csak a MOHU alvállalkozói lehetnek, amennyiben a MOHU igényt tart a szolgáltatásaikra.
A MOHU határozza meg a a termelő cégeknek a hulladékért járó kompenzáció összegét és a hulladékkezelési feladatot ellátó cégeknek járó szolgáltatási díjat is a saját feltételei szerint.
Mit csinál a Mol?
Horváth Lóránt a Szabad Európának elmondta: miután a Mol megnyerte a koncessziót, tavaly versenyellenesen, zárt körben, meghívásos alapon szeptember 19-én küldte szét ajánlati felhívását az intézményihulladék-gyűjtési, -szállítási, -tárolási, -előkezelési szolgáltatási szerződés megkötésére.
Ezzel válogatott a piaci szereplők között, amivel feltehetőleg az volt a célja, hogy a piaci szereplők egy részét eleve kizárja a pályázati folyamatból. Az ajánlattételi időszak eredetileg 2022. október 14-ig tartott, majd a koncesszor ezt 2022. október 28-ig meghosszabbította.
A 2021-es adatok szerint mintegy 1290 gazdasági társaság rendelkezett országos hulladékgyűjtési engedéllyel, kétezer -szállítási engedéllyel, nyolcszáz hulladékkereskedelmi engedéllyel, és további 696 előkezelési engedély volt érvényben. A piaci szolgáltató cégek több különböző engedéllyel is rendelkezhettek.
Üzleti adatok
Emellett a GVH-nak benyújtott bejelentés szerint a Mol rengeteg érzékeny információt kért leendő alvállalkozóitól. A Mollal szerződni kívánó cégeknek nyilatkozniuk kell a pályázott tevékenység ellátásához szükséges telephelyeikről és eszközeikről, el kellett küldeniük, hogy milyen kapacitásokkal rendelkeznek a különböző hulladékok kezelésére, továbbá a lekötni kívánt saját kapacitásaiknak (eszközeiknek) listáját és az intézményi ingatlanhasználók adatait.
Ehhez kapcsolódóan: Egy 43 oldalas titkos kormányzati dokumentum milliárdokat érhet valakiknek
A szállítási árakat két évre előre meg kell adni Ft/kg áron, anélkül hogy az ajánlati ár szállított mennyiséghez köthető lenne, a válogatási árakat is két évre előre meg kell adni Ft/kg áron válogatási minőségtől függetlenül. A cégek részéről a szerződés nem tárgyalható, kötelezően el kell fogadniuk az érvényes ajánlathoz a Mol diktálta feltételeket.
A Molnak vagy a MOHU-nak emellett egyoldalú díjmódosítási lehetősége van jogszabályváltozás alapján, amit a leendő alvállalkozó köteles elfogadni, így például díjcsökkentés esetén sem szabadulhat a szerződésből.
Az ügyvéd szerint a vállalkozók által megadott információk azért érzékenyek, mert a Mol nem minden hulladék kezelésére lett jogosult a koncesszió által.
Az építési és bontási tevékenységből származó lakossági fémhulladék gyűjtése például szabadpiaci maradt.
„Így fennáll annak a kockázata, hogy a koncesszor birtokába került információtömeggel olyan értékes adatok jutnak a Mol tudomására, amellyel felvértezve könnyűszerrel fog tudni saját alvállalkozóinak a versenytársává válni, így akár már most, akár a későbbiekben maga elvégezni azt a tevékenységet, amelyet jelenleg az alvállalkozóktól kíván megrendelni” – tette hozzá Horváth Lóránt.
Máris visszaélt hatalmával a Mol?
A legnagyobb gond azonban, hogy a Mol az érzékeny információkon túl konkrétan olyan adatokat is kért leendő alvállalkozóitól, amelyekre nem terjed ki a koncessziós joga. „A Mol túlterjeszkedik a koncesszión azzal, hogy a teljes lakossági fémleadást is önkényesen az egységes hulladékgazdálkodási közszolgáltatások alatt értelmezte” – mondta az ügyvéd.
A Mol a szolgáltatási szerződés egyik mellékletében a 17 04 EWC kód (építési és bontási tevékenységből származó fémhulladék) alatt jelölt meg olyan hulladéktípust, amire nem terjed ki a koncessziós joga.
Az ügyvéd elmondása szerint az ezzel kapcsolatos problémát többen, egyebek mellett országos érdekképviseleti szervek már a pályázati kiírást megelőzően, majd a pályázat zárt körű meghirdetését követően, a pályázati eljárás során jelezték a koncesszornak.
Horváth Lóránt szerint a Mol csupán a pályázati határidő lejárta után, az illetékes minisztérium állásfoglalása és az országos érdekképviseleti szervezetek ismételt tiltakozását követően reagált érdemben a vonatkozó panaszokra. Azzal tartotta orvosolhatónak korábbi önkényes eljárását, hogy írásban jelezte: a pályázatok értékelésénél nem fogja figyelembe venni az érintett anyagáramot, és módot ad az ajánlatok módosítására is erre tekintettel.
A lakosság által értékesített fémhulladék mennyisége körülbelül ötszázezer tonna körül alakul minden évben.
„Ez azonban nem orvosolja azt a jogellenes eredményt, hogy a pályázók kénytelenek voltak a koncesszor előtt feltárni a kérdéses anyagáram tekintetében is releváns információkat, amelyeket így a Mol/MOHU a kérdéses tevékenység szabadpiaci ellátása során is tud hasznosítani” – mondta Horváth Lóránt.
Szakmai érdekképviseleti szervezetek tudomása szerint a 35 évre kiírt hulladékgazdálkodási koncesszióval kapcsolatban anonim panasz került benyújtásra az Európai Bizottsághoz.
Megkerestük a Molt is. A cég kommunikációs osztálya a Szabad Európának azt válaszolta, hogy mindenkinek volt lehetősége pályázni. „A cél egy versenyképes, fenntartható és transzparens hulladékgazdálkodási rendszer, amiben a Mol számít a hulladékgazdálkodás jelenlegi résztvevőinek szakértelmére, tapasztalatára” – tették hozzá.
A Mol a GVH-s beadvánnyal kapcsolatban megerősítette, hogy érkezett egy bejelentés, amely érinti a MOHU-t. „A MOL Nyrt. a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal, és igazolni fogja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek” – közölte a cég. | Bejelentés a GVH-hoz: A Mol érzékeny üzleti adatokat kért be a hulladékos cégektől | A Mol gőzerővel készül arra, hogy júliustól szinte egyeduralkodóként átvegye a hazai hulladékkezelést. A piac leegyszerűsítve így néz ki: lakossági és ipari szegmens, illetve értékes és értéktelen hulladék. A Mol a jelenleg üzleti alapon működő cégeket bérmunkára fogja kényszeríteni, a szerződésnél szinte minden, üzleti szempontból releváns adatot át kell adniuk a Molnak. Az adatok birtokában a Mol saját alvállalkozói versenytársa lesz. Emiatt fordultak a versenyhivatalhoz az érintettek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/gvh-bejelentes-a-mol-erzekeny-uzleti-adatokat-kert-be-a-hulladekos-cegektol/32343281.html | 2023-03-31 16:56:00 | true | null | null | Szabad Európa |
vágóhíd;uniós források;Hadházy Ákos;Nyírmártonfalva;
2023-04-02 10:27:00
Hadházy Ákos: Lehet még fokozni a lomb nélküli lomkoronasétányt, egy töküres vágóhídra is kapott uniós támogatást a polgármester
A fideszes településvezető szerint az országgyűlési képviselőnek „semmi köze hozzá”, hogy ennek címén pontosan mennyi forráshoz jutott.
Lehet ezt még fokozni! A tarvágott lombkorona sétánytól pár száz méterre szomorkodik egy töküres „vágóhíd” - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon, hozzátéve, erre szintén a település fideszes polgármestere, Filemon Mihály kapott uniós támogatást. „Még a megroggyant kilátóról nézve is sejthető, hogy semmilyen gazdasági tevékenység nem folyik ott, de ha közelebb megyünk, már teljesen egyértelmű, hogy minden zajlik ott, csak nem gazdaságélénkítés” - írta az ellenzéki politikus.
Hadházy Ákos beszámolója szerint az égvilágon semmilyen tábla nem utal arra, hogy EU-s forrásból épült a létesítmény, és az internetről is megpróbálták minden nyomát eltüntetni, de a webes archívumban megtalálható annak az eseménynek a meghívója, ahol 2015-ben - akkor még csak képviselőként - Filemon Mihály „egyéni vállalkozóként” bemutatta a beruházást. A meghívón az azonban nem szerepelt, hogy pontosan mennyi pénzt kapott erre az uniós adófizetőktől, Hadházy ezért ezt szerette volna megtudni a polgármestertől, de azt felelte neki, hogy „semmi köze hozzá”.
Mindenesetre, akármennyit is kaszált, nyilván teljesen felesleges volt, hiszen a „vágópont” láthatóan egészen elhagyatott, a kutya sem őrzi - vélekedett az ellenzéki politikus, hozzátéve, a helyiek szerint az átadás után néhány hétig debreceni tanulók tanüzemeként működött, de ezen kívül más, valódi gazdasági tevékenység nyoma nemigen látszott. Az biztos, hogy most üres.
Mint összegzett, a lomb nélküli lombkoronasétány és a fizető vendéget még soha nem fogadó 50 milliós „vendégház” után ez már a harmadik olyan uniós beruházás Filemon Mihály kezei között (már amire fény derült - a szerk.), amelynek az égvilágon semmi közösségi haszna nem volt, ellenben a fideszes nyírmártonfalvai polgármester valószínűleg jól járt vele. | Hadházy Ákos: Lehet még fokozni a lomb nélküli lomkoronasétányt | Lehet ezt még fokozni! A tarvágott lombkorona sétánytól pár száz méterre szomorkodik egy töküres „vágóhíd” - írta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon, hozzátéve, erre szintén a település fideszes polgármestere, Filemon Mihály kapott uniós támogatást. „Még a megroggyant kilátóról nézve is sejthető, hogy semmilyen gazdasági tevékenység nem folyik ott, de ha közelebb megyünk, már teljesen egyértelmű, hogy minden zajlik ott, csak nem gazdaságélénkítés” - írta az ellenzéki politikus. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189851_hadhazy-akos-nyirmartonfalva-fidesz-filemon-mihaly-ures-vagohid-lomb-nelkuli-lombkoronasetany | 2023-04-02 17:10:00 | true | null | null | Népszava |
Lázár János;lakás;hasznosítás;műemlék;örökségvédelem;Csepreghy Nándor;
2023-03-31 11:58:00
Jön a lopakodó privatizáció, lakássá alakítva is hasznosítana műemlékeket Lázár János minisztériuma
A funkcióváltást törvénnyel segítenék elő, és támogatást is adnának hozzá. Már nem csak a kastélyokkal kereskednének, minden műemlék hasznosítását célul tűzték ki.
„A kormány célja, hogy a műemlékek ne kihasználatlanul és leromlott állapotban álljanak, a törvény elő fogja segíteni a fenntartható és méltó használatukat, értékőrző felújításukat, az épületek közműfejlesztését és lakórendeltetéssel való hasznosítását” – válaszolta a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.
Csepreghy Nándor apunk cikke nyomán feltett kérdésre adott válasza arra is utalhat: a kormány célkeresztjébe olyan műemlékek is bekerültek, amelyeket funkcióváltással hasznosítanának. Az is lehet, hogy a kevés látogatóval üzemeltethető műemlékeket szállodává vagy magánrezidenciákká alakítsák. Csepreghy Nándor hozzátette: „a készülő törvény célul tűzi ki nemzeti épített örökségünk – köztük műemlékeink – megőrzését és méltó hasznosítását, ennek érdekében új ösztönző és támogató rendszert vezetnek be az érintett jogszabályokban”.
A kastélyok ingyenes birtokba adásáról a „kulturális örökség egyes elemeinek fejlesztéséről” címmel készült jogszabálytervezet. A Válasz Online által bemutatott elképzelés szerint nem csak a leromlott, hanem a már közpénzen felújított kastélyokat, várakat is ingyen adnák át a fenntartásra vállalkozó magánszemélynek vagy cégnek. Csepreghy most azzal érvel a Népszavához eljutott válaszában: „A műemlékek megóvása közérdek, ám fenntartásuk és megóvásuk többletköltséggel jár. A műemléki védelem alá helyezett ingatlanok tulajdonosainak így nem elég előírni az örökségvédelmi szabályok betartását, de jogosultságokat is biztosítani kell ehhez.” Ennek részleteit, ahogy a műemlékek lakássá alakításának módját nem közölte.
Némi támpontot adhat ehhez az új építészeti törvény társadalmi vitára bocsátott koncepciója, amely szerint bevezetnék az épületek „szervizkönyvét”, amelybe bejegyeznék a felújításokat és az örökségvédelmi célú beruházásokat. Ezekre adókedvezmény kapható, cserébe öt évig vállalni kell a karbantartást. Ezenfelül létrehoznának egy Nemzeti Műemléki Alapot is, amely „főként” pályázati rendszerben nyújtana támogatást, de nem kizárólagosan. Így könnyen válhat a NER újabb pénzcsapjává.
Mint arról már korábban írtunk, a Magyar Építész Kamara (MÉK) műemléki tagozata az új építészeti törvény tervezetéhez adott különvéleményében nehezményezte a kiemelten a kastélyokkal foglalkozó passzusokat, amelyeket mint látjuk, azóta külön jogszabálytervezetbe pakoltak át. A szakemberek felhívták a figyelmet, hogy vannak hasonlóan közérdekű, látogathatóságot igénylő, más funkciójú műemléki értékek is, azokkal is foglalkozni kellene. Másrészt „a kastélyokkal való kereskedés gondolatát túlzottan vállalkozóbarátnak” tartották, mondván „fennáll a közösségi vagyon megkárosításának veszélye”. A tagozat szerint ez „nagyon veszélyes tendenciát generálhat”. Kérésük részben meghallgattatott,
Mindez egybevág a hazai műemlékek őrzésével megbízott, március közepén csoportos létszámleépítést bejelentő Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának, Oláh Zsanettnek a víziójával. A cégvezető a Turizmus Online-nak tavaly decemberi kinevezésekor fő céljaként azt határozta meg, hogy „felsővezetői, projektmenedzseri tudását és a műemlékvédelem területén szerzett tapasztalatait ötvözve piaci szemlélettel újjászervezze az épített örökségek hasznosításának magyarországi modelljét”. Igaz, akkor még szakmai konszenzust is említett. Oláh szerint „az évszázados értékek kreatív hasznosítása olyan lehetőség, amely a vidék élet egyik legizgalmasabb társadalmi innovációjává is válhat."
A múlt nem túl biztató. Oláh Zsanett korábban a milliárdos veszteséget összehozó, több botrányban is érintett és 2018-ban felszámolt Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. vezérigazgatója volt, amelyet az Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitás gazdasági támogatására hoztak létre. A bukás nem törte meg Oláh karrierjét, hiszen előbb Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos üzletember közpénzekkel felturbózott izocukorgyárában lett ügyvezető. Egy évvel később Oláh egyetlen alkalmazott nélkül működő cége, a Földszint1 Kft. nettó hat millió forintos szakértői megbízást kapott az MNKH Zrt. jogutódjától. | Jön a lopakodó privatizáció, lakássá alakítva is hasznosítana műemlékeket Lázár János minisztériuma | „A kormány célja, hogy a műemlékek ne kihasználatlanul és leromlott állapotban álljanak, a törvény elő fogja segíteni a fenntartható és méltó használatukat, értékőrző felújításukat, az épületek közműfejlesztését és lakórendeltetéssel való hasznosítását” – válaszolta a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189685_muemlek-lakas-hasznositas-lazar-janos-csepreghy-nandor-oroksegvedelrm | 2023-03-31 17:16:00 | true | null | null | Népszava |
parkolás;Újbuda;Központi Nyomozó Főügyészség;
2023-03-30 20:26:00
Kiszállt az ügyészség az újbudai önkormányzathoz, nyomozói parkolási dokumentumokat vittek el
Már több mint egy éve vizsgálják a SIS Parking Kft. korábbi tevékenységeit.
A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói ma dokumentumokat, és elektronikus adatokat vesznek át Újbuda Önkormányzatának munkatársaitól, a SIS Parking Kft. korábbi szerződéséhez és szolgáltatásaihoz kapcsolódóan - közölte a kerületi önkormányzat.
Emlékeztetnek, a nyomozó hatóságok már több mint egy éve vizsgálják a cég korábbi tevékenységeit, melyek három budapesti kerületet is érintenek: Zuglót, Józsefvárost és Újbudát. Kerületünkben a SIS Parkinggal az előző városvezetés szerződött, parkolás üzemeltetésre.
Újbuda önkormányzatának 2019-ben megválasztott új vezetése 100 százalékos önkormányzati tulajdonú céget alapított a parkolás üzemeltetésére, ezért a korábban megkötött szerződések lejártát követően, 2020 óta Újbuda Önkormányzatának semmilyen kapcsolata nincs az említett üzemeltető céggel - zárul a tájékoztatása.
A SIS Parking Kft. választási kampányban előkerülő ügyében a cég egyik kulcsfigurája, Fuzik Zsolt, a a CBA és a BKV egykori informatikai igazgatója akkoriban részletesen kiteregette, ki és mennyi pénzt kapott a profitból. Vallomása alapján Tóth Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő és Horváth Csaba MSZP-s zuglói polgármester felelőssége is felmerült, a Központi Nyomozó Főügyészség meg is gyanúsította a két politikust. | Kiszállt az ügyészség az újbudai önkormányzathoz, nyomozói parkolási dokumentumokat vittek el | A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói ma dokumentumokat, és elektronikus adatokat vesznek át Újbuda Önkormányzatának munkatársaitól, a SIS Parking Kft. korábbi szerződéséhez és szolgáltatásaihoz kapcsolódóan - közölte a kerületi önkormányzat. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189674_ujbuda-sis-parking-kft-nyomozas | 2023-03-30 17:24:00 | true | null | null | Népszava |
A Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete szerint a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) nem titkolhatja tovább, hogy milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak. (Az ítélet nem jogerős, a vesztes még fellebbezhet.)
A bíróság szerint nyilvános adatok az állam nevében eljáró NKOI és a Themis magántőkealap között létrejött koncessziós szerződés mellékletei is. A szerződés elérhető az interneten, viszont a megállapodás mellékletei nem. Közérdekű adatigényléssel fordultunk az NKOI-hoz, amely januárban felajánlotta, hogy a koncessziós irodában betekinthetünk a kért dokumentumokba.
Ehhez kapcsolódóan: Autópálya-koncesszió: a legfontosabb dokumentumokat titkolja el az állam
A portán le kellett adni a mobiltelefont és a laptopot, és csak ezt követően mutatták meg a dokumentumokat, pontosabban egy részüket. Az iratbetekintés során elzárták, vagyis nem mutatták meg azokat a mellékleteket, amelyek a konkrét összegeket és a szerződés alapján fontos információkat tartalmaztak.
Az elzárt dokumentumokról jegyzőkönyvet vetettünk fel, majd februárban bírósághoz fordultunk. A tárgyaláson derült ki, hogy üzleti titokra hivatkozva nem mutatták meg nekünk a kért dokumentumokat.
Ez volt az első perünk, ahol az NKOI élt azzal a januártól elérhető lehetőséggel, hogy beavatkozóként bevonja az üzleti titok „tulajdonosát” is a védelembe. A közbeszerzési eljárásban ugyanis a nyertes ajánlattevő, vagyis a Themis magántőkealap kérelme alapján kezelte az NKOI üzleti titokként a kért adatokat.
A magántőkealapok képviselője is nyilatkozott, emellett több szakértői véleményt is becsatoltak a perbe, a bíróság szerint azonban nem sikerült az üzleti titok fennállását bizonyítani, ezért a kért tizenegy darab mellékletet ki kell adniuk.
Ebből derül ki, hogy milyen feltételekkel kapta meg majdnem az összes hazai autópálya- és autóút üzemeltetésének, új utak építésének és a régiek felújításának jogát 35 évre a Themis magántőkealap. A mellékletek tartalmazzák a konkrét összegeket, hogy milyen feltételekkel lehet a szerződést felmondani, de azt is, hogy mi volt a nyertes ajánlat.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, 2021 júniusában jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben egy pályázati felhívás a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat legfeljebb 35 éves időtartamra történő koncesszióba adására. A tender kiírása szerint 1662 kilométernyi úthálózat üzemeltetése kerül a győzteshez, aki az első tíz évben fejlesztéseket is végrehajt.
A pályázat szerint 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítését is el kell végeznie, továbbá 272 kilométernyi gyorsforgalmi utat is meg kell építenie a nyertes cégeknek, így jön ki az 1662 kilométernyi úthálózat, amelyet a nyertes konzorcium kezelni fog.
A tenderre három vállalatcsoport jelentkezett: a Dömper Kft., a Strabag–Colas-páros és a Mészáros Lőrinc–Szíjj László céges érdekeltségeihez tartozó, magántőkealapok alkotta Themis konzorcium. Utóbbi nyerte el a tendert.
A Transparency International Magyarország (TI) szakértője korábban azt mondta a Szabad Európának, hogy a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány az autópálya-üzemeltetés esetében lezárná a piacot.
A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni. Emiatt kellett a kormánynak megindokolnia az öt év feletti időtartamra szóló projekteket, de még ezért is perre kellett menni, a TI végül tavaly decemberben kapta meg ezeket a háttérszámításokat. | A bíróság szerint nem titkosak az autópálya-koncessziós szerződés mellékletei | Ebből derül ki, hogy mennyibe kerül a magyar adófizetőknek az, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kapták meg 35 évre a hazai autópályák üzemeltetését. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-birosag-szerint-nem-titkosak-az-autopalya-koncesszios-szerzodes-mellekletei/32342253.html | 2023-03-31 17:11:00 | true | null | null | Szabad Európa |
lemondás;vádemelés;igazgató;csalás;Egri Járási Ügyészség;Fővárosi Növény- és Állatkert;
2023-03-28 20:19:00
Lemondott a budapesti állatkert igazgatója, mert vádat emeltek ellene csalás és egy hamis magánokirat miatt
Az intézmény operatív ügyeit intéző Szabó Roland visszahívását a városháza kezdeményezte a napokban nem cáfolt sajtóhírek alapján.
Lemondott Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója – közölte kedden a Főpolgármesteri Hivatal. A városházának az előzményeket magyarázó közleménye szerint az önkormányzat „a sajtóból értesült arról, hogy állítólagosan vádat emeltek az igazgató ellen, aki többszöri felszólítás ellenére sem cáfolta ezt, illetve nem kért helyreigazítást”.
Mindezek után – hangsúlyozták – a főpolgármester megtette a szükséges lépéseket, hogy a Fővárosi Közgyűlés Szabó Rolandot visszahívja. Erre azonban a lemondás miatt már nem kerül sor. – A főváros mindent megtesz intézményei jogszerű és átlátható működése érdekében, így a Fővárosi Állat- és Növénykert esetében is – tették hozzá.
A távozott igazgatóról a Magyar Nemzet írt a múlt héten, hogy információjuk szerint „az Egri Járási Ügyészség március 10-én csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt” ellene. Szabó Roland még 2019 novemberében lett az állatkert operatív igazgatója, majd Persányi Miklós főigazgató 2020. februári lemondása után megbízott főigazgató, és pályázott a főigazgatói posztra, ám 2020 végén pályázatát visszavonta és főigazgató-helyettesként dolgozott tovább.
A budapesti állatkert irányításának bizonytalan helyzetéről a Népszava januárban írta meg, hogy eredménytelenül zárult a főigazgatói posztra még tavaly kiírt pályázat. Az akkor ismertetett tervek szerint új főigazgatói pályázat helyett a városvezetés a jövőben inkább részvénytársasággá alakítaná az állatkertet. | Lemondott a budapesti állatkert igazgatója, mert vádat emeltek ellene csalás és egy hamis magánokirat miatt | Lemondott Szabó Roland, a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója – közölte kedden a Főpolgármesteri Hivatal. A városházának az előzményeket magyarázó közleménye szerint az önkormányzat „a sajtóból értesült arról, hogy állítólagosan vádat emeltek az igazgató ellen, aki többszöri felszólítás ellenére sem cáfolta ezt, illetve nem kért helyreigazítást”. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189418_fovarosi-allatkert-operativ-igazgato-vademeles-csalas-lemondas-fopolgarmester | 2023-03-28 17:33:00 | true | null | null | Népszava |
Budapest;értékesítés;reklám;JCDecaux;
2023-03-28 06:05:00
Egyre nagyobb értéke lesz Budapesten a köztéri reklámfelületeknek, de a főváros helyett inkább Mészáros Lőrinc jár jól
Nem hajtanak egyetlen fillér bevételt sem Budapestnek a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő felszíni megállók utasváróinak reklámfelületei, és a hirdetőoszlopok is csak 65,6 milliót hoztak 2021-ben – válaszolta a városvezetés a Népszava közérdekű adatigénylésére. Mindez azt jelenti: a régen kötött szerződések alapján Budapest továbbra is keveset profitál a mind nagyobb reklámpiacból. Jól jár viszont Mészáros Lőrinc cégbirodalma és JCDecaux Hungary Zrt. A föld alatt lévő, már a BKV-hoz tartozó állomások – és a tömegközlekedési eszközök – hirdetési felületei viszont évi 580-614 millió bevételt hoznak. Árnyalja az összeg nagyságát az: a JCDecaux Hungary Zrt. egyszer már évi 1,7 milliárd forint is ajánlott, igaz, utóbb gyorsan vissza is vonta ezt.
Alig néhány tízmillió forint reklámbevételre tesz szert évente az utcákon, tereken elhelyezett reklámok után a fővárosi önkormányzat, miközben a közterületi reklámköltés országosan 26,3 milliárd forintot ért el tavaly. A Magyar Reklámszövetség legfrissebb adatai szerint ez volt a legjelentősebb növekedést produkáló hirdetési szegmens 2022-ben, amely az előző évhez képest 7,3 százalékos, míg a 2019-es adathoz viszonyítva 15,8 százalékos növekedést produkált. A 316 milliárdos hazai reklámtorta 8,3 százalékát kitevő rész számít a legválságállóbbnak.
A közterületi reklám már 2021-ben ugyanabból a pozícióból versengett a fogyasztók figyelméért, mint a közösségi média vagy az internet. Sőt a városi, fiatal fogyasztók körében a közterületi reklám erősebb aktivizáló hatással bírt, mint a másik kettő - derült ki a közterületi reklámpiacon nagy szerepet játszó JCDecaux Hungary országos reprezentatív kutatásából. A nagy hatásért pedig komoly pénzeket fizetnek a hirdetők. Budapest azonban szinte semmit sem tud profitálni ebből, hiába lenne nagy szüksége extra bevételekre a kormányzati elvonások, a válság és az infláció miatt.
Egy 2017-es kormányrendelet értelmében közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor – hirdetőoszlop, felszíni megállóban lévő utasváró - használható. (Építési háló, kisebb hirdető táblák nem tartoznak ebbe bele.) A rendelet kissé meglepő módon azután látott napvilágot, hogy a bíróság másodfokon is az egykori Fidesz pénztárnok, Simicska Lajos cégének adott igazat oszlopügyben. (Bár nem sokáig örülhetett ennek.) A Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint a fővárosi önkormányzat jogtalanul bontotta fel 2015-ben a hirdetőoszlopokról szóló szerződését a Mahirral. Mint emlékezhetünk: a Fidesz pártelnöke, Orbán Viktor és egykori gazdasági potentátja, Simicska Lajos között 2015 februárjában kitört háborúskodásba néhány hónap múlva a főváros is beszállt, amikor egy utcabútor-ellenőrzést követően szerződést bontott a Mahirral, mondván a céggel kötött szerződés „jó erkölcsbe ütközik”, a cég fele annyit se fizet, mint amennyit a főváros ezért beszedhetne.
Való igaz, a Fővárosi Közgyűlésben már az utcabútor-tender 2006-os vitájakor mutyit kiáltottak. De ez nem sokat változtatott a dolgon: még abban az évben két szerződést is kötött a főváros az utcabútorok reklámfelületeinek értékesítésére. Simicska Lajos cége, a Mahir Cityposter Kft. a hirdetőoszlopokat kapta meg 25 évre, a JCDecaux Zrt. jogelődje pedig az utasvárókat szerezte meg. A Mahir 2017-ben ugyan visszaszerezte az oszlopokat, de Simicska Lajos 2018-ban valamennyi cégét „átadta” Mészáros Lőrinc körének. A francia hátterű JCDecaux Zrt.-vel kötött utasváró szerződéssel szemben nem merült fel morális kifogás, sőt a főváros elengedhetetlenül fontos lakossági szolgáltatásnak minősítette. A szerződéseket azóta nem bolygatták, így 2031-ig a JCD és a Mahir értékesítheti a fővárosi közterek utcabútorainak reklámfelületeit.
A budapesti utcabútorok telepítésére, üzemeltetésére és reklám célú hasznosítására a fent említett reklámcégek kaptak jogot a 2006-os szerződések alapján. (A reklám nélküli utasvárók elhelyezésére 2017-ben szerződött a JCDecaux Hungary Zrt-vel a főváros.) Ezeken a felületeken a fővárosi önkormányzatnak lehetősége van közérdekű közlésre, az önkormányzati cégek pedig kedvezményesen hirdethetnek. Cserébe a JCD semmit sem fizet az általa telepített utasvárók és információs vitrinek által elfoglalt közterületek használatáért. Ugyanez igaz a VBM Városbútor és Média Kft-re, amely az illemhelyek telepítésére szerződött. A Mahir Cityposter Kft. a hirdetőoszlopok – közvetítői díjjal csökkentett – nettó árbevételének 15 százalékát, évi minimum 45 millió forintot fizet a fővárosnak. Az apanázs 2015-ig minden évben minimumösszeg körülire sikeredett. A főváros most azt közölte, hogy a 2021-es évre nettó 65,5 millió forintot utalt a fővárosnak a cég ezen a címen, a 2022-es év összegzése pedig még nem készült el. Arról pedig a fővárosnak nincs külön nyilvántartása, hogy cégeinél mennyi reklámbevétel keletkezett az elmúlt években.
Segítünk: a BKV reklámfelületeit – összességében több mint 12 ezer négyzetmétert – szintén egy lassan negyedszázadossá érő megállapodás alapján hasznosítják. A járművek külső és belső felületeit, óriásplakát helyeket, citylightokat (üveglap mögött megvilágított hirdetési felület), az állomások kisebb méretű plakáthelyeit és a telephelyek reklámfelületeinek értékesítését a Peron Reklám Kft. végzi. (A metrókocsik teljes belső felületét a Promix Zrt. hasznosítja.) A BKV ebből évi 580-614 millió bevételre tesz szert. A JCD legutóbb évi 1,7 milliárdot ajánlott, majd visszavonta. Inkább osztozik a Publimont, illetve a Hajdú Vagyonkezelő Kft-vel, lévén a Peron többségi tulajdonosaiként ezekkel a vállalkozásokkal közösen értékesítik a felületeket.
Az utasvárók reklámértékét tovább emelheti az új építészeti törvény, amely jelentősen szigorítaná a közterületi reklámok elhelyezését. Műemlékek 200 méteres környezetében például nem lehet majd reklámot elhelyezni, az építési hálón való hirdetést pedig időbeli korláthoz kötné, míg a city light méretnél kisebb reklámfelületeket egyszerűen megtiltaná. | Egyre nagyobb értéke lesz Budapesten a köztéri reklámfelületeknek, de a főváros helyett inkább | Nem hajtanak egyetlen fillér bevételt sem Budapestnek a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő felszíni megállók utasváróinak reklámfelületei, és a hirdetőoszlopok is csak 65,6 milliót hoztak 2021-ben – válaszolta a városvezetés a Népszava közérdekű adatigénylésére. Mindez azt jelenti: a régen kötött szerződések alapján Budapest továbbra is keveset profitál a mind nagyobb reklámpiacból. Jól jár viszont Mészáros Lőrinc cégbirodalma és JCDecaux Hungary Zrt. A föld alatt lévő, már a BKV-hoz tartozó állomások – és a tömegközlekedési eszközök – hirdetési felületei viszont évi 580-614 millió bevételt hoznak. Árnyalja az összeg nagyságát az: a JCDecaux Hungary Zrt. egyszer már évi 1,7 milliárd forint is ajánlott, igaz, utóbb gyorsan vissza is vonta ezt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189261_budapest-reklamfelulet-ertekesites-meszaros-lorinc-jcd-decaux | 2023-03-28 17:36:00 | true | null | null | Népszava |
ellenzék;vizsgálat;Állami Számvevőszék;jelentés;gyanú;határidő csúszások;tiltott kampányfinanszírozás;
2023-03-27 14:24:00
Az ÁSZ tovább viszi a szerepét az ellenzék nyakon csípésében, még a NAV-ot is bevonták
Az állam gazdálkodásán őrködő szervezet szerint a Mindenki Magyarországa Mozgalom révén az ország szuverenitását és demokráciáját érhette a legkomolyabb támadás.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Közölte: „szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevonása is, mert jelentős összegek tekintetében a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel.
Amint arról a Népszava is beszámolt, Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke bejelentette, májusig – törvényi úton, a kampányfinanszírozási szabályok szigorításával – gyakorlatilag teljesen elzárják az ellenzéki pénzcsapokat, már 2024-re, amikor EP-választás, valamint azzal egy időben önkormányzati választást is tartanak. Úgy tűnik, hogy az ÁSZ, illetve most már a NAV sem marad ki a hadjáratból.
– Titkosszolgálati jelentésekből tudható, hogy az ellenzéki pártok kampányát a Mindenki Magyarországa Mozgalmon (MMM) keresztül külföldi forrásokból is finanszírozták, ami tiltott és egy ország szuverenitása és demokráciája ellen a legkomolyabb támadás – hangzott el, miközben Windisch László maga is csak „gyanúról és kételyről” beszélt. Mindezt alátámasztandó, felsorolta, hogy mi a törvényi kötelessége az ÁSZ-nak, hozzátéve, hogy „szükségessé vált a pártként nem működő, ám a választási kampányban aktívan részt vállaló MMM vizsgálata is”, amit egyébként nem dokumentumokra, hanem a volt közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péter nyilatkozataira alapozta.
– Vagyis egyértelművé vált, hogy a közös kampányhoz kötődő események finanszírozása az MMM-en keresztül történt, az MMM pedig külföldi szervezetektől kapott pénzt. Az ÁSZ részéről a kampánypénzek felhasználásának ellenőrzése éppen azért történik, hogy kiderüljön, sor került-e tiltott finanszírozásra. Úgy tűnik, történt ilyen – fogalmazott Windisch László, hangsúlyozottan a vizsgálat lezárulta előtt. Hozzátette, hogy a jelentést azt követően hozzák nyilvánosságra, hogy annak eredményét egyeztették valamennyi érintett párt vezetőjével. | Az ÁSZ tovább viszi a szerepét az ellenzék nyakon csípésében, még a NAV-ot is bevonták | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tudja a törvényben meghatározott időre elkészíteni az országgyűlési választáson legalább 1 százalékot elérő jelölő szervezetek kampányfinanszírozásáról szóló jelentést, mert tiltott kampányfinanszírozás alapos gyanúja merült fel – jelentette ki Windisch László, az ÁSZ elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Közölte: „szükségessé vált a jelentés elkészítéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevonása is, mert jelentős összegek tekintetében a bizonylatok és a teljesítési igazolások hitelességét illetően is kétely merült fel. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189229_allami-szamvevoszek-kampanyfinanszirozas-vizsgalat-nav-jelentes-gyanu | 2023-03-27 17:42:00 | true | null | null | Népszava |
Lehet még fokozni a lobkoronasétány-ügyet, írja Hadházy Ákos legújabb Facebook-bejegyzésében. Mint fogalmaz, „a tarvágott lombkorona sétánytól pár száz méterre szomorkodik egy töküres »vágóhíd«, amire szintén a fideszes polgármester kapott EU-s támogatást. Még a megroggyant kilátóról nézve is sejthető, hogy semmilyen gazdasági tevékenység nem folyik ott, de ha közelebb megyünk, már teljesen egyértelmű, hogy minden zajlik ott, csak nem gazdaságélénkítés”.
Hadházy szerint arra, hogy az épület EU-s támogatásból épült, semmilyen tábla nem utal és már az interneten is eltüntették szinte minden nyomát. Azonban a webes archívumban megtalálható annak az eseménynek a meghívója, ahol az akkor még csak képviselő Filemon Mihály dicsekszik a beruházással. „Annyira nem dicsekszik azért, hogy az is rajta legyen a meghívón, hogy mennyi támogatást kapott erre. Ottjártamkor ezt is meg szerettem volna kérdezni, de azt mondta. hogy semmi közöm hozzá...”.
A bejegyzés szerint „vágópont” elhagyott, a kutya sem őrzi. A helyiek szerint az átadás után néhány hétig debreceni tanulók tanüzemeként működött az üzem, de ezen kívül más, valódi gazdasági tevékenység nyoma nemigen látszott. | Lombkoronasétány-ügy újabb állomása: Hadházy egy elhagyatott vágóhidat is talált | Nyírmártonfalva polgármestere erre is kapott uniós támogatást. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lombkoronasetany-ugy-ujabb-allomasa-hadhazy-egy-elhagyatott-vagohidat-is-talalt-257573 | 2023-04-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hiába nyert a szegedi önkormányzat 1,2 milliárd forint uniós támogatást, hiába volt eredményes a közbeszerzési eljárás bölcsődefelújításra, a győztes kivitelező cég az utolsó pillanatban nem írta alá a szerződést. Az önkormányzatnak lett volna pénze a második, drágább pályázóra is, de mivel ezt a lehetőséget előre kizárták, elúszott a felújítás és az EU-s támogatás is.
Még 2022 februárjában írtak ki közbeszerzést a szegedi Vitéz Utcai Bölcsőde felújítására. A megvalósítás viszont egyelőre elmaradt. A közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően, 2022. október 17-én költöztették ki a gyerekeket a bölcsődéből, azonban a nyertes cég mégsem írta alá a szerződést.
Mint ahogy azt a város honlapján írják, a projekt keretében többek között megvalósult volna:
A meglévő épület elbontása, ahelyett egy teljesen új intézmény építése, mely összesen 96 gyermek befogadására képes
Energetikailag korszerű épület létrehozása, amely hőszigetelt, műanyag, többrétegűen üvegezett nyílászárókkal, korszerű fűtésrendszerrel rendelkezik
Külső, részben fedett teraszok telepítése
A telephely által igényelt eszközök beszerzése, ezek tartalmazzák az átadó- és mosdóhelyiségek, csoportszobák alapvető felszereléseit, oktató-nevelő eszközöket, illetve az elhasználódott eszközök helyett új udvari játszó-, műszaki eszközöket és bútorokat.
A projekt kezdését 2022 utolsó negyedévére tervezték, befejezését pedig 2023 harmadik negyedévére. A projektre 1,2 milliárd EU-s pénzt nyert a város, amelyet több mint húsz éve Botka László volt szocialista, mára független polgármester vezet.
Kicsúsztak az időből, elúszott az EU-s pénz
A város önkormányzata a győztesnek kihirdetett cég visszalépését tavaly novemberben jelezte a Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KDB). Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester elmondta, hogy „a Vitéz utcai bölcsődét ebben az uniós pályázati ciklusban már biztosan nem tudja átépíteni, kibővíteni az önkormányzat”.
Az önkormányzattól megtudtuk, hogy a KDB Szegednek adott igazat: a közbeszerzést megnyerő céggel szemben egymillió forintos bírságot szabott ki. A város önkormányzata továbbá polgári peres eljárást tervez indítani, de ezzel is csak a már kifizetett előkészítési és tervezési díjak költségei térülhetnének meg.
Az uniós százmilliók elúsztak, ahogyan a bölcsőde felújítása is.
Kicsúsztak ugyanis az időből, ahogy Nagy Sándor alpolgármester kifejtette az önkormányzati lapnak: „2023 végéig pénzügyileg is el kell számolni ennek a ciklusnak a pályázati forrásaival. Viszont megint ki kellene írnunk egy közbeszerzést, mire annak a végére érnénk már 2023 nyara lenne, körülbelül három hónapja lenne az új nyertes cégnek a munkára, de ezt a felújítást és bővítést három hónap alatt nem lehet megcsinálni.”
A pert illetően egyébként az önkormányzati sajtó már november legelején megírta, hogy az ügyet illetően perre megy a város, viszont a rendelkezésre álló információk szerint ez még nem történt meg.
A tulaj másik cége alvállalkozó lett volna
A nyertes ajánlattevő a HM-Konstrukt Kft. volt, amely a szerződés aláírásának megtagadása után egy hosszú levélben taglalta, hogy megváltoztak az árak és a körülmények, ezért nem írják alá a szerződést.
A közadatigénylésünkre megküldött dokumentumokból az is kiderült, hogy a HM-Konstrukt Kft. a munkálatokhoz alvállalkozókat is igénybe vett volna. Az egyik iratban az is szerepel, hogy milyen munkálatok azok, amikhez szükségesek az alvállalkozók.
Az egyik megjelölt alvállalkozó a Bonanza Média Kft., amelynek tulajdonosa ugyanaz a személy, mint a közbeszerzést nyerő cégé.
Így, ha a beruházás megvalósul, a Bonanza Média Kft. gyakorlatilag saját maga alvállalkozója lehetett volna. Arról, hogy pontosan milyen szerepe lett volna az alvállalkozó cégnek a kivitelezési munkálatokban, kérdeztük a tulajdonost, de megkeresésünkre nem reagált. Az EKR-be feltöltött összegező dokumentum szerint a HM-Konstrukt Kft. azért támaszkodott a Bonanzára, mert az rendelkezik „napelemes rendszer létesítésére és/vagy bővítésére” vonatkozó referenciával – ami a felhívásban szerepelt.
A HM-Konstrukt egyébként nyert már közbeszerzéseket, szám szerint hármat, amelynél kevesebb referenciával csak egy másik pályázó cég rendelkezett.
Noha ez önmagában semmit nem jelent, mindenesetre igen érdekes adat. Főleg abban a tekintetben, hogy akadt olyan pályázó cég, amely több mint 100 elnyert közbeszerzést tudhat magáénak, sőt, olyan is, ami már több környékbeli óvoda vagy bölcsőde felújítását vállalta magára.
A HM-Konstrukt Kft. 2020-ban közel 36 millió forintból újította fel az egyik szegedi általános iskola tetőszerkezetét, majd ugyanebben az évben 31 millió forintból korszerűsítette a szentesi művelődési ház fűtését. Egy évvel korábban pedig egy másik szegedi gimnázium felújítását nyerte el. Az egyik alvállalkozónak választott Bonanza Média Kft. dolgozott már bölcsődén: 2020-ban a Szegedhez közeli Újszentiván intézményének felújítását végezte el nettó 72,6 millió forintért.
A HM-Konstrukt Kft. az Opten cégadatbázisa szerint két fővel működik, a tulajdonosa Márkucz László. A cég nettó árbevétele 2021-ben 51 millió forint volt, az adózott eredménye 3,4 millió forint. A Bonanza Média Kft. egy fővel működik, 2021-es forgalma 59 millió forint volt, és szintén Márkucz László a tulajdonosa.
Az önkormányzatnak írt levelünkben rá is kérdeztünk, hogy nem tartották-e kockázatosnak a döntést, mely szerint a végül nyertes HM-Konstrukt Kft. a legalkalmasabb a feladatra, ha az említett cég forgalma csupán töredéke a beruházásnak.
Válaszában az önkormányzat hangsúlyozta, hogy ,,a közbeszerzési eljárást az állami felügyelő hatóság a kiíráskor és az elbíráláskor is ellenőrizte, a pályázókkal szemben támasztott elvárások pedig egy előre kialakított gyakorlathoz igazodnak, ezért ebben az önkormányzatnak nincsen mozgástere.”
Lett volna rá pénz, de lábon lőtte magát az önkormányzat
A Vitéz Utcai Bölcsőde felújítására összesen 12-en pályáztak, de a HM-Konstrukt Kft. vállalta volna el a munkát a legolcsóbban: nettó 897,7 millió forintért. A Dél-Konstrukt Zrt. is a pályázók között volt: ők nettó 1,2 milliárd forintért vállalták volna az átépítést. A cég két évvel korábban már sikeresen felújította a szegedi Cső Utcai Óvodát, szintén részben európai uniós forrásból és önrészből – ahogy ez a Vitéz utcai intézmény kapcsán is lett volna.
Egy másik szegedi székhelyű cég, a HPQ-Plus Kft. is pályázott, aminek ugyancsak van már referenciája az említett programban: felújították többek között a Garam Utcai Óvodát, a Siha Közi Bölcsődét, de még a Tünde Téri Óvodát is.
A HPQ-Plus Kft. a Vitéz utcai bölcsőde felújítását nettó 1,01 milliárd forintért vállalta volna – ez is belefért volna az 1,2 milliárdos pályázati keretbe, melyhez 130 millió forintot kellett hozzátennie a városnak.
Arra is rákérdeztünk az önkormányzatnál, hogy miért nem választották ki a második nyertest, ha a győztesnek kihirdetett HM-Konstrukt Kft. visszalépett a munkától. Mint megtudtuk:
Arról, hogy hirdet-e második helyezettet a kiíró, a pályázat értékelésekor dönteni kell, utólag ezt nem lehet megváltoztatni.
Az ajánlatok értékelésekor tehát nem hirdették ki a második legkedvezőbb ajánlatot tevő jelentkezőt, és ezzel lábon lőtték magukat: elúszott a felújítás.
Az Átlátszó által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint az a praktikus, ha kihirdetik a második helyezettet is. „Az, hogy ezt egyesek miért nem teszik, nehéz megmondani, sok oka lehet (pl. egyszerűen nem gondoltak rá vagy nem akarták elhúzni a bírálati időt azzal, hogy másik cégtől is kérnek be igazolásokat, stb.)” – tette hozzá.
A közbeszerzési szakértő szerint a kiíró önállóan dönthet arról, hogy hirdet-e második helyezettet. Ezt az ajánlatok beérkezése után teheti meg. A Közbeszerzési Törvényt úgy fogalmaz, „Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.” Vagyis ha az összegezésben szerepel a második helyezett, vele szerződhet a kiíró.
A szegedi építési közbeszerzéseknél ez a lehetőség nem gyakori, de mégis van rá példa, vagyis az önkormányzat, mint kiíró élt már a lehetőséggel, hogy visszalépés esetén a második ajánlatadóval szerződhessen. A város a Kenyérgyári út és Textilgyári út tervezésére 2022 októberében kiírt közbeszerzésében kitöltötte „A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve, címe, adószáma, az ellenszolgáltatás összege és ajánlata kiválasztásának indokai” fejezetet.
Így lehetőséget adott arra, hogy ha visszalépne a nyertes, szerződhessen a második helyezettel, és ne álljon le a munka. Ugyanígy tett az önkormányzat a Városgazda utca korszerűsítésénél, igaz, mindkettő munka mindössze nettó 20 millió forintos. A nagyobb közbeszerzéseknél ezt a lehetőséget kizárták, ami a mostani felújításánál az uniós pénz bukását is jelentette.
Ugyanennyi pénzből 6 másik bölcsőde újult meg
A városban egyébként 2017 óta folyamatosan zajlik a bölcsődék és óvodák felújítása különböző európai uniós programoknak köszönhetően. Eddig hét bölcsődét és tizenhárom óvodát sikerült korszerűsíteni.
A 2017 óta tartó bölcsődefejlesztési programban tehát az egyetlen kakukktojás a Vitéz utcai ingatlan, amely hat sikeresen korszerűsített bölcsőde után valószínűleg marad ugyanabban az állapotban, mint korábban, azok után, hogy 6 hónapra bezárta kapuit.
Az intézmény felújításának befuccsolása azért is lehet kimondottan fájdalmas pénzügyi szempontból, mert az előző hat bölcsőde felújítására összesen költöttek 1 milliárd 380 millió forintot, a Vitéz utcai intézményre viszont elnyertek 1 milliárd 200 millió forint uniós támogatást, melyet a város önkormányzata még 130 millió forint önrésszel is támogatott volna.
Sóti Gellért | Szeged is tehet róla, hogy elúszott a bölcsődefelújításra kapott 1,2 milliárd EU-s pénz | Hiába nyert a szegedi önkormányzat 1,2 milliárd forint uniós támogatást, hiába volt eredményes a közbeszerzési eljárás bölcsődefelújításra, a győztes kivitelező cég az utolsó pillanatban nem írta alá a szerződést. Az önkormányzatnak lett volna pénze a második, drágább pályázóra is, de mivel ezt a lehetőséget előre kizárták, elúszott a felújítás és az EU-s támogatás is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/04/03/szeged-is-tehet-rola-hogy-eluszott-a-bolcsodefelujitasra-kapott-12-milliard-eu-s-penz/ | 2023-04-03 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Áprilisi tréfának egy akkumulátorgyár?
Március 31-én éjfélkor lezárult az elektronikus licitálás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési honlapján: 3 milliárd 633 millió forintért kelt el a terület, a kikiáltási ár felett egymilliárddal. A vevő neve egyelőre ismeretlen, ahogy az is, hogy mik a szándékai az ötszáz hektáros területtel, amelyet ráadásul már kármentesített formában kap meg, miután a honvédség potom 4.1 milliárdnyi pályázati pénzért elvégzi a kerozinnal elszennyezett talaj tisztítását, cseréjét. A véglegességhez még az kell, hogy a vevő ténylegesen, szerződés alapján ki is fizesse az vételárat, valószínűleg addig nem is hozzák nyilvánosságra a nevét.
Ha volt történet, amelyről igazán sokat írtunk az elmúlt,
már mondhatjuk évtizedekben, az a taszári repülőtér élete és vélhető halála. Egy tisztességes demokráciában már minden érintett helyi politikus, köztük Szita Károly, Mátrai Márta és Gelencsér Attila is belebukott volna abba, hogy veszni hagytak egy olyan értéket, amely képes lett volna érdemi változást hozni a térség gazdaságában, infrastruktúrájában. Nekik mindez csak addig volt érdekes – számos egyéb értékhez hasonlóan (pl. említhetnénk itt a Csiky Gergely Színházat), míg ellenzékben lehetett körülötte politikai cirkuszt csinálni, ócsárolni az ellenfelet,
aztán, mikor a tettekre került volna a sor, megállt a tudomány.
Két kifli árán vehetsz egy négyzetméter Taszárt: szégyenletesen olcsón vesztegeti a repteret árverésen a Fidesz-kormány
A fenti cikkünkben azt írtuk, hogy “a mostani árverési kiírás szerint a vevőnek 200.000, azaz kettőszázezer eurós beruházást kell csupán elvégeznie az ingatlanon, ami az eredeti feltételnek két – kettő! százaléka, tehát a különbözet ötvenszeres” ahhoz a feltételhez képest, amit 2009-10-ben még az MSZP-kormány szabott. Fogalmunk sincs, kétszázezer euróba mi fér bele: Mészáros Lőrinc-féle árakon talán tizenöt-húsz méternyi kőzúzalékos út? Egy biztos: ha valaki, valaha egy környék
elpuskázott lehetőségeiről szóló könyvet akar írni, ide kell jönnie.
Figyelmeztetés: az alcímben említett “akkumulátorgyár” áprilisi tréfa, egyelőre nincs arról információnk, hogy a reménybeli tulajdonos mi kíván kezdeni a területtel, amiről a magyar kormány, mint repülőtérről már lemondott. Akármi is lehet. | Rendkívüli: a kikiáltási árnál egymilliárddal többért, 3.6 milliárdért elkelt a taszári reptér | Március 31-én éjfélkor lezárult az elektronikus licitálás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési honlapján: 3 milliárd 633 millió forintért kelt el a terület, a kikiáltási ár felett egymilliárddal. A vevő neve egyelőre ismeretlen. | null | 1 | https://www.kapost.hu/taszari-repter-elkelt/ | 2023-04-01 00:00:00 | true | null | null | Kapos-T |
Vádemelési javaslattal küldte át a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Elek Sándor törökbálinti polgármester korrupciógyanús bűnügyének iratait az Érdi Járási Ügyészségnek – értesült az Átlátszó. Az önkormányzati telkeket elkótyavetyélő fideszes politikus érdeklődésünkre kijelentette: „nem követtem el bűncselekményt az önkormányzati vagyon kezelése és hasznosítása során”.
Az ügyben gyanúsítottként hallgattak ki egy személyt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt – közölte az ügyészség az Átlátszóval. Mint írják, a megalapozott gyanú szerint a gyanúsított önkormányzati rendeletben számára biztosított, úgynevezett átruházott hatáskörben döntött a 2018-as, illetve a 2019-es évben két törökbálinti önkormányzati ingatlan becsérték alatti értékesítéséről. A döntése eredményeként az önkormányzatot jelentős – azaz ötmillió forintot meghaladó, de ötvenmillió forintot el nem érő – vagyoni hátrány érte.
A nyomozást a Fejér Vármegyei Rendőrkapitányság befejezte és vádemelési javaslattal adta át az iratokat az Érdi Járási Ügyészségnek. „A vádemelés kérdésében még nem született döntés” – írta az ügyészség az Átlátszónak.
Értesüléseink szerint az eljárás szoros összefüggésben lehet azzal az üggyel, amelyet az Átlátszó 2020 októberében hozott nyilvánosságra.
Akkor azt írtuk: mélyen áron alul juttatta telkekhez munkatársait Törökbálint fideszes polgármestere helyi ellenzéki politikusok szerint. A feljelentés szerint az egyik, négy és fél millió forintért eladott önkormányzati telekre később huszonnégymillió forintos jelzálogot jegyzett be a földhivatal.
Áron alul adhattak el önkormányzati ingatlanokat Törökbálinton, nyomozás indult az ügyben | atlatszo.hu
Bruder szerint elfogadhatatlan a döntés polgármesteri indokolása, amely szerint: „a vételárat bruttó 4.500.000 Ft-ban állapítom meg az ingatlan műszaki állapotára való tekintettel. A fenti összeget a szakértői értékbecslés és a beérkező ajánlat alapján állapítottam meg.
„Alulírott Elek Sándor, Törökbálint Város Polgármestere a www.atlatszo.hu hírportál kérdésére megerősítem, hogy az ellenem mint gyanúsított ellen hűtlen kezelés miatt indított büntetőeljárásban a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság befejezte a nyomozást, az iratokat megküldte az illetékes ügyészség részére, valamint nekem és jogi képviselőm részére. Az iratok megismerését követően további ártatlanságomat igazoló indítványok előterjesztésére kerül sor, mert továbbra is állítom, hogy nem követtem el bűncselekményt az önkormányzati vagyon kezelése és hasznosítása során” – közölte a polgármester az Átlátszóval.
A jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettét a törvény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.
Címlapfotó: Elek Sándor polgármester / Facebook | Vádemelési javaslattal zárult a törökbálinti fideszes polgármester elleni nyomozás | Vádemelési javaslattal küldte át a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság Elek Sándor törökbálinti polgármester korrupciógyanús bűnügyének iratait az Érdi Járási Ügyészségnek – értesült az Átlátszó. Az önkormányzati telkeket elkótyavetyélő fideszes politikus érdeklődésünkre kijelentette: „nem követtem el bűncselekményt az önkormányzati vagyon kezelése és hasznosítása során”. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/04/04/vademelesi-javaslattal-zarult-a-torokbalinti-fideszes-polgarmester-elleni-nyomozas/ | 2023-04-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Csaknem 14 millió forintos tanácsadói szerződést kötött februárban a Miniszterelnökség Szili Katalinnal - erről a K-Monitor írt először. A volt szocialista politikus, aki nemrég jelentette be, hogy belép a KDNP-be, 2015 óta segíti Orbán Viktor munkáját. A határon túli autonómia ügyeiért felel, de már nem miniszterelnöki megbízottként, hanem főtanácsadóként. A DK szerint ez csak trükközés, hogy tagja maradhasson a Pécsi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának. | Főtanácsadóként folytatja Szili Katalin, a DK szerint ez csak trükközés | Csaknem 14 millió forintos tanácsadói szerződést kötött februárban a Miniszterelnökség Szili Katalinnal – erről a K-Monitor írt először. A volt szocialista politikus, aki nemrég jelentette be, hogy belép a KDNP-be, 2015 óta segíti Orbán Viktor munkáját. A határon túli autonómia ügyeiért felel, de már nem miniszterelnöki megbízottként, hanem főtanácsadóként. A DK szerint ez csak trükközés, hogy tagja maradhasson a Pécsi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/04/04/szili-katalin-fidesz-kdnp-fotanacsado-kuratorium-egyetem-dk | 2023-04-04 10:09:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Joav Blum szerint a Velencei-tó partjára tervezett, egymilliárd euró (300 milliárd forint) értékű King’s City kaszinóberuházásban elenyésző összegnek minősült az építéshez szükséges telkek megvásárlásra fordított 300 millió forint körüli összeg, és ő kifizette volna a dupláját is.
Hat órán át válaszolt
Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó, magyar állampolgársággal is rendelkező üzletember Izraelből érkezett tanúkénti meghallgatására a Szolnoki Törvényszékre, és a Sukoró-ügyként ismertté vált büntetőper hétfői tárgyalásán több mint hat órán át válaszolt a kérdésekre.
A bíróság előtt angolul beszélő Joav Blum azt mondta, hogy a kaszinóberuházás Közép-Európa legnagyobb fejlesztése lett volna. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökhöz azért fordultak, mert szerették volna maguk mögött tudni a kormányzat támogatását.
A King’s City ötletgazdájának számító Joav Blum vallomásában szólt arról, hogy először 2007-ben Albertirsa és Pilis települések környékén vásárolt befektetési céllal földeket, az utóbbit már a kaszinóberuházás érdekében szerezte meg. Később kiderült, hogy a közép-magyarországi régióban I. kategóriás játékkaszinó létrehozására már van pályázó, és mivel ilyen típusú létesítmény régiónként csak egy működtethető, a Pénzügyminisztériumban a közép-dunántúli régiót javasolták nekik.
Joav Blum elmondta, a befektetők nevében Bárd Károly ügyvéd fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez azzal a kérdéssel, hogy a Velencei-tó partján lévő 60-70 hektárnyi, állami tulajdonban lévő ingatlanokat miként lehetne megszerezni a King’s City projekthez. Vallomásában többször utalt arra, hogy a földterületek esetében a telekcsere mellett lízingelésben, bérbe vételben és vagyonkezelésben is gondolkodtak.
Egyik kaszinóberuházás sem valósult meg
A földterületek megszerzéséről beszélve Joav Blum felidézte, hogy a Gyurcsány Ferenc kormányfővel folytatott megbeszélés végén Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója konkrét feladatként kapta, hogy nézzen utána, az albertirsai és pilisi telkek miként cserélhetők el a sukoróiakra. Emlékezett arra is, hogy amikor felkereste Tátrai Miklóst a kiszemelt földterületek maguk által elkészíttetett értékbecslésével, a vezérigazgató közölte vele, a forgalmi érték megállapítását egy általuk megbízott szakcégnek kell elvégezni.
Joav Blum kérdésekre válaszolva azt mondta, tisztában voltak vele, hogy a kaszinótenderre más is pályázhatott volna, de azt is tudták, hogy rajtuk kívül más nem szándékozik ilyen létesítményt építeni. Hozzátette: nemcsak a King’s City nem valósult meg, hanem a más befektetők által tervezett Álomsziget és Euro Vegas elnevezésű beruházások sem.
Joav Blumot augusztusban egyszer már beidézte a bíróság, de az izraeli-magyar üzletember levélben kimentette magát, azt írta, hogy a magyar sajtóból értesült a Sukoró-ügyben történő kihallgatásáról. Akkor jelezte, hogy egy későbbi időpontban kész tanúvallomást tenni, és a bíróság ezután idézte be december elejére.
Hűtlen kezelés a vád
Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést Joav Blummal. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. | Hat óráig faggatták Blumot a Sukoró-perben | Joav Blum az 300 millió forint dupláját is kifizette volna a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházás során – mondta az Izraelből érkező üzletember a hétfői tárgyaláson. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/02/hat-oraig-faggattak-blumot-a-sukoro-perben/ | 2013-12-02 11:51:00 | true | null | null | 24.hu |
Apáti István képviselő szerint “igencsak gyanús az időzítés és igencsak kilóg a lóláb”, hogy néhány órával a Budapest Környéki Törvényszék döntése előtt a Fidesz-frakcióvezető Facebook-oldalán megjelent videóban vizsgálatot kért a házi őrizet ügyében. Az ellenzéki politikus ugyanakkor nem zárta ki, hogy a Fidesz “kapott egy fülest” a bíróságtól és “Rogán bulvárhős Antal ezután állt ki a nyulak bátorságával” a nyilvánosság elé.
A törvényszék kedden a vádlott kiemelkedő vagyoni hátterére és külföldi kapcsolatrendszerére hivatkozva szüntette meg a házi őrizetet. A Jobbik szerint “abszurd”, hogy az első fokon eljáró bírónak ezek a körülmények “nem tűntek fel”. Az ellenzéki párt éppen ezért az első fokon eljáró bíró felelősségre vonását követeli.
Apáti István azt javasolta Rogánnak, hogy “vegye górcső alá a Vizoviczki-ügyet is”, egy újabb videóval hátha módosíthat azon is, hogy a Fővárosi Törvényszék lakhelyelhagyási tilalomra enyhítette az öt fő gyanúsított kényszerintézkedését. A Jobbik azt is kezdeményezi, hogy Navracsics Tibor igazságügyi miniszter kezdeményezze a Kúria elnökénél egy egységes ítélkezési gyakorlat kialakítását, különös tekintettel arra, hogy a vagyoni helyzettől függetlenül is mindenkinek járjon a törvény előtti egyenlőség.
Tegnap ez volt: | Rezesová-ügy: fülest kapott a Fidesz? | A Jobbik azt valószínűsíti, hogy a bíróság fideszes nyomásra döntött a szlovák milliomosnő visszaküldéséről a börtönbe. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/04/rezesova-ugy-nyulbatorsag-es-kilogo-lolab/ | 2013-12-04 12:20:00 | true | null | null | 24.hu |
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke kezdeményezi, hogy a testület jövő kedden zárt ülésen hallgassa meg az állítólagos áfacsalások ügyében több állami szerv vezetőjét és a vádakat megfogalmazó Horváth Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egykori munkatársát.
Molnár Zsolt csütörtökön újságíróknak elmondta: az ülésre meghívta a NAV elnökét, a Legfőbb Ügyészség képviselőjét, az országos rendőrfőkapitányt, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjét és Horváth Andrást. Tervei szerint az állami vezetők együttesen, az adóhatóság egykori tervezési koordinátora tőlük függetlenül számolna be.
Nem emeltek kifogást
Az MSZP-s politikus hangsúlyozta, hogy a testület minden információ megismerésére jogosult a feltételezések szerint nemzetgazdasági méretű károkat okozó ügyben, vizsgálhatja szervezett bűnözői körök érdekeltségét és az ügy esetleges külföldi szálait.
Az MTI kérdésére Molnár Zsolt azt mondta: kezdeményezéséről tájékoztatta a bizottság fideszes alelnökét, aki nem emelt kifogást ellene. A szocialista politikus azt mondta, reméli, hogy a korábban a számvevőszéki bizottság ellenőrző albizottságának e témában tartott ülésétől távolmaradó kormánypártok képviselői a zárt ülésre eljönnek.
A bizottság emellett teljes körű tájékoztatást kér a titkosszolgálati eszközök magyarországi és külföldi alkalmazásának feltételeiről, jogi és szakmai hátteréről, az egyes nemzetbiztonsági szolgálatok valamint például a Terrorelhárítási Központ jogosítványairól és az ezzel kapcsolatos garanciákról – ismertette.
Együttműködési kötelezettség
Molnár Zsolt beszélt arról is, hogy akár már a jövő héten, de legkésőbb december 16-án szavazhat az Országgyűlés a nemzetbiztonsági bizottság előtti kötelező megjelenésről szóló javaslatról.
Az MSZP-s politikus azt mondta: helyeslik, hogy az állami vezetőket és az állampolgárokat is együttműködési kötelezettség terhelné a jövőben, de probléma, hogy továbbra sem kötelezik őket igazmondásra. Emellett a bizottság teljes iratbetekintési joga sem valósul meg – fűzte hozzá.
surveys | Zöld út a meghallgatásoknak NAV-ügyben | A parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke zárt ülést kezdeményezett, ahová több állami vezetőt és Horváth Andrást is meghívta. A Fidesz nem ellenzi. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/05/zold-ut-a-meghallgatasoknak-nav-ugyben/ | 2023-04-05 12:50:54 | true | null | null | 24.hu |
A pótmagánvádló állítása szerint a Mol részvényei értékének jelentős csökkenését az okozta, hogy a Mol tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA irányítási jogához.
Az ügyet a Fővárosi Törvényszék tárgyalja.
Hernádi nem tárgyalna a Mol irányításáról
Az olajvállalat kész tárgyalni a horvát kormánnyal az INA jövőjéről, de a vállalat irányítása nem lehet vitatéma – ezt Hernádi Zsolt mondta a Merchantcantos.com weboldalnak adott tévéinterjúban még novemberben. Megerősítette, hogy a tárgyalások eredménytelensége esetén a Mol kész eladni az INA-ban tartott közel 50 százalékos részesedését.
Tárgyalás a tárgyalóasztalnál
Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter – a zágrábi kormány tárgyalóküldöttségének vezetője – jelezte: Zágráb nem akar a sajtó útján kommunikálni a magyar céggel. “A tárgyalásoknak kizárólag a tárgyalóasztalnál kellene folyniuk” – közölte nemrég a tárcavezető szóvivője a Reuters hírügynökséggel.
A miniszter ugyanakkor korábban már nyilatkozott az ügyben, akkor azt mondta, hogy a horvát kormány szeretné folytatni a tárgyalásokat a Mollal, ugyanakkor arra kérte a magyar felet, hogy tegye egyértelművé, mi a szándéka az INA-val. | Pótmagánvádas eljárás Hernádi Zsolt ellen | A vádat egy korábbi Mol-alkalmazott és kisrészvényes terjesztette elő az olajtársaság elnök-vezérigazgatója ellen - közölte a Mol pénteken a Budapesti Értéktőzsde honlapján. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/06/potmaganvadas-eljaras-hernadi-zsolt-ellen/ | 2013-12-06 13:01:00 | true | null | null | 24.hu |
Összesen 2,7 milliárd forintba került az ócsai szociális lakópark - derítettük ki közérdekű adatigénylésekkel. A 80 felépített házból 39-ben laknak, ez 70 millió forintos költséget jelent családonként. De ha sikerül mind a 80 házra bérlőt találni, akkor is 34 millióba került egy ház, miközben vidéken már 8-9 millióért kertes családi házat lehet venni. Az MTVA öt részes tévésorozatot is rendelt a projektről, a korábban Adolf Hitler születésnapjára is tisztelettel emlékező alvállalkozójától.
Még a nyáron megígértem, hogy igyekszünk kideríteni, mennyibe került ez a szuperprojekt.
Áprilisban érdeklődtünk először közérdekű adatigénylés formájában a BM-nél, akik azt közölték, hogy a az építéssel és hasznosítással kapcsolatos feladatokat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látja el. Oké, akkor Katasztrófavédelem. Ott májusban azt közölték, hogy fogalmuk sincs, hogy mennyibe is kerül, mert "az elszámolási időszak még folyamatban van", az elszámolási időszak végeztével, június 30. után tudnak adatot küldeni.
Eztán május végén a Katasztrófavédelem kiadta a sajtónak, hogy 2,36 milliárd forintba került az ócsai lakópark. Ekkor újabb levelet írtam, hogy ha már így tudják a számot, akkor esetleg a részleteket, tételeket is megküldhetnék. Hamar jött a válasz, hogy már megírták, majd az elszámolási időszak végeztével tudják megküldeni ezeket, mivel a "kért részletes adatokkal nem rendelkezünk, ezért azokat nem áll módunkban Önnek megküldeni."
Nem egyszerű a visszaélésszerű adatigénylők élete... végül júliusban elküldték a számokat:
Ezek szerint összesen 2 728 609 960 forintba került az ócsai lakópark.
A lakásépítést, a közműhálózat, út, kerékpárút közvilágítás kivitelezést a Veszprém Beruházási, Vállalkozási Befektetési Zrt. nyerte, 1 858 544 763 + áfa forintos ajánlattal (szerződés pdf).
Hogy ki találta ki, hogy szociális lakóparkot kell építeni a devizahitelesek megmentésére, sajnos már elveszett a homályban. Az első hír erről 2011. augusztus 11-én jelent meg a kormany.hu-n, ahol a nagy devizahiteles mentőakció egyik pontja volt ez: "A kormány a fenti intézkedéseken túl Szociális Családiház-építési Program indításáról döntött – az erről szóló kormányhatározat 2011. augusztus 10-én jelent meg."
Arról viszont sem akkor, sem azóta nem beszéltek, hogy a százezer nehéz helyzetbe került devizahitelesen hogyan segítene 80 ház, Ócsától 5 kilométerre?! Ha a NER négy évéről kellene egy jellemző kormányzati sikerprojektet bemutatni, az ócsai lakópark ott lenne az élbolyban.
Nézzük, mi a helyzet most Ócsán: A házak bérbeadását a Máltai Szeretetszolgálatra bízták. Az első pályázatra még 588 család jelentkezett, de alig akadt köztük olyan, aki megfelelt volna a szigorú feltételeknek. A második fordulóra már alig 23 pályázat érkezett, igaz, az első forduló vesztesei automatikusan bekerültek a könnyített feltételekkel kiírt fordulóba.
November 7-én közölte Ócsa fideszes alpolgármestere, hogy a 80 felépített házból 39-ben laknak.A 39 család "megmentésére" tehát elköltöttek az adófizetők pénzéből 2,72 milliárd forintot, az 70 millió forint családonként. De ha sikerül mind a 80 házra bérlőt találni, akkor elmondhatjuk, hogy 34 millióba került egy ház. Miközben vidéken 8-9 millióért kertes családi házat lehet venni.
Mi ez, ha nem esztelen közpénzpazarlás?
Az MTVA úgy gondolta, hogy kormányzati kommunikáció nem foglalkozik eleget ezzel a sikertörténettel, ezért nyalásból, hogy utasításból (ki tudja?) egy 5 részes sorozatot rendeltek "Újrakezdők Ócsán" címmel. A részek 26 percesek, így összesen majdnem 130 percben mutatják be, hogy mennyire csodálatos az élet a szociális lakóparkban.
Én még ilyen rákosista, hányingerkeltő, kiegyensúlyozatlan, negédes propagandafilmet életemben nem láttam, úgyhogy csak annyit mondanék, köszi MTVA!
Ilyeneket mond a narrátor:
"Ki ne hallott volna még az Ócsán felépült szociális lakóparkról. Ki ne látta volna az ott árválkodó házakat. Üres házak voltak csupán, ám azóta otthonná váltak. Olyan családok otthonává, akik az adósságok sűrű sötétjében egymásba kapaszkodva még fény után kutattak."
"Magyarországon ma sajnos megszámolni sem lehet az adósságok reménytelenségében őrlődő családokat. Lassú, gyilkos folyamatok, apró nehézségek, amelyek lavinává duzzadnak, és magyar családokat, embereket, életeket temetnek maguk alá."
"Amikor először jártunk Ócsán, még a munkagépek dübörögtek a szélfútta, üres utcákon." | A Hitlert mosdató MTVA-alvállalkozó forgathatott az ócsai lakóparkról | Összesen 2,7 milliárd forintba került az ócsai szociális lakópark - derítettük ki közérdekű adatigénylésekkel. A 80 felépített házból 39-ben laknak, ez 70 millió forintos költséget jelent családonként. De ha sikerül mind a 80 házra bérlőt találni, akkor is 34 millióba került egy ház, miközben vidéken már 8-9 millióért kertes családi házat lehet venni. Az MTVA öt részes tévésorozatot is rendelt a projektről, a korábban Adolf Hitler születésnapjára is tisztelettel emlékező alvállalkozójától. | null | 1 | https://atlatszo.blog.hu/2013/12/05/2_7_milliard_forintbol_mentettek_meg_39_devizahitelest_az_mtv_5_reszes_filmet_forgatott_a_sikerrol | 2013-12-05 13:22:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Jávor Benedek pénteken úgy fogalmazott: "a politikai szintre emelkedett nyelvvizsgabotrányok első áldozata" az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója, akinek életrajzából "tragikus hirtelenséggel" eltűnt az angol C típusú középfokú nyelvvizsga.
A képviselő szerint nem ez az egyetlen bizonytalan adat a kormányzati portálon szereplő hivatalos dokumentumban, a főigazgató doktori címe egy Amerikában bejegyzett "kamuegyetemtől" származik, amelynek a székhelyére egy metálzenekar kiadója van bejegyezve.
Az ellenzéki politikus azt is mondta: nem tűnik valószínűnek az sem, hogy Tolnai Jánosné a Kandó Kálmán Főiskola Villamosmérnöki Karán szerzett villamosmérnök-informatikus diplomát, az intézmény jogutódjaként működő Óbudai Egyetem szerint a főiskolának soha nem létezett ugyanis villamosmérnöki kara, sem ilyen szakon nem volt képzés.
Jávor Benedek szerint az ezt feltáró közleménye után az önéletrajz megváltozott, de az ekkor megnevezett kar sem létezett, ráadásul a főigazgató öt év pontossággal nem tudta megmondani, hogy mikor szerezte a diplomáját: a korábbi önéletrajzában 2004 szerepelt, az újban 1999.
A PM társelnöke arról is beszélt, hogy a főfelügyelőség törvényes működéséhez szerinte számos kétség fér. Jávor Benedek Tolnai Jánosné azonnali felmentését kérte, és Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert is lemondásra szólította fel.
Jávor Benedek „Game over” címmel blogján tett közzé bejegyezést, benne az Óbudai Egyetem rektorának levelével. Rudas Imre ebben azt írta, hogy „Villamosmérnök és Informatika Kar sem 1999-ben, sem azt megelőzően nem létezett egyetemünk jogelődjénél, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán, tekintettel arra, hogy a főiskola nem kari struktúrában működött”.
Tolnai Jánosnéval kapcsolatban a neve említése nélkül a levélben az olvasható: „A rendelkezésünkre álló irattári nyilvántartás szerint a jelzett személy nem szerzett oklevelet a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán”.
A képviselő a blogbejegyzésben a levél után Tolnai Jánosnénak és Fazekas Sándornak azt üzenete: „Önök a mai nappal le vannak mondva. Hogy Nyerges Zsolt tovább bábozik-e földi porhüvelyükkel, lényegtelen kérdés. A történetnek vége, game over”. | Kamudiploma: Jávor közzétette az Óbudai Egyetem rektorának levelét | „A rendelkezésünkre álló irattári nyilvántartás szerint a jelzett személy nem szerzett oklevelet a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán” – ezt válaszolta Jávor Benedeknek címzett levelében az Óbudai Egyetem rektora a zöldhatóság főigazgatónak diplomájával kapcsolatos kérdésre. A Párbeszéd Magyarországért társelnöke Tolnai Jánosné azonnali felmentését kérte az önéletrajzára vonatkozó valótlanságok miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20131207_kamudiploma_javor_obudai_egyetem | 2013-12-07 13:27:00 | true | null | null | HVG |
Noha sok bírálat érte a Nemzeti Eszközkezelőt, Csillag Tamás vezérigazgató mégis nettó 10,8 millió forintos prémiumot kapott. A 2012. évre megállapított prémiumfeladatok kiértékelése után a tulajdonosi jogok gyakorlója, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő engedélyezte a kifizetést. A költségvetési törvény nyolcezer bedőlt hiteles lakásának megvételével számolt a tavalyi évre, de az eszközkezelőnek alig hatszáz ingatlant sikerült december végéig megvásárolnia, igaz, további 1400-at már felajánlottak megvételre, csak az eljárás nem zárult le. A Blikk szerint azt díjazták a prémiummal, hogy Csillag a semmiből állította fel az eszközkezelőt, amely egyre jobban működik, a hosszú átfutási időről pedig nem ők tehetnek.
Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankban (MFB) nem csak az első számú vezetőt díjazták. Baranyay László azóta lemondott vezérigazgató 19,2 millió forintos prémiumot kapott, helyetteseinek 17-18 millió forint jutott az idén a tavalyi munkáért. A bank dolgozói között tavaly összesen 190 millió forintot, az idén 179 milliós jutalmat osztottak szét. A cég szerint egyetlen ember és egyetlen forint sincs, amit ajándékba kapott volna bárki is. A prémiumok mögött vállalt és értékelt pluszteljesítmény van, kinek-kinek sok-sok túlórája, átdolgozott hétvégéje.
A MÁV Zrt.-nél mind a 25 vezető tisztségviselő kapott prémiumot, mindenki a munkaszerződésében kikötött maximumot. A legtöbbet, 19,2 millió forintot Dávid Ilona vezérigazgatónak fizették ki. Az indok, hogy a MÁV évtizedek óta tavaly ért el először pozitív, 2,9 milliárd forintos üzemi eredményt. A MÁV-nál óriási szakadék tátong a felső vezetők és az egyszerű munkavállalók között: a 25 ezer forintos vasutasnapi jutalom az átlagprémium két ezreléke – emlékeztet a bulvárlap.
Orbán mondta a pofátlan kifizetésekről | Tízmilliós prémium állami fejeseknek | A Blikk több tucat állami céget kérdezett, de csak kettőt talált, ahol nem kaptak prémiumot a főnökök: az egyik a Magyar Posta, a másik az Erzsébet Szállodák Nonprofit Kft. A vezetőknek a prémium 9-10 havi fizetést is jelenthet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/09/tizmillios-premium-allami-fejeseknek/ | 2013-12-09 14:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Hétfő délután Szél Bernadett, az LMP társelnöke bejelentette: összegyűjtöttek harminc aláírást a szükséges 78-ból annak a parlamenti bizottságnak a felállításához, amely a Horváth András egykori NAV-munkatárs által megfogalmazott adócsalási vádakat vizsgálná ki.
Az LMP teljesítette a szocialisták azon feltételét, hogy az íven ne szerepeljenek a Jobbikhoz tartozó képviselők, ezért várják, hogy a 48 szocialista politikus – korábbi ígéretéhez híven – csatlakozzon a kezdeményezéshez – mondta.
Szanyi Tibor közlése szerint ez megtörtént, így a Fideszen a sor, hogy támogassa a parlamentben a vizsgálóbizottság felállítását. | MSZP: most a Fideszen a sor | Az MSZP-frakció mind a 48 képviselője aláírta a feltételezett áfacsalások feltárását célzó vizsgálóbizottsági kezdeményezést - közölte Szanyi Tibor szocialista politikus hétfőn sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/09/mszp-most-a-fideszen-a-sor/ | 2013-12-09 14:25:00 | true | null | null | 24.hu |
Ötvenegy ember, köztük két vásárhelyi orvos ellen emelt vádat a minap a Szegedi Járási Ügyészség. A vádirat szerint fogyatékossági támogatáshoz szükséges igazolásokat állítottak ki, arra nem jogosult embereknek. A páciensek felkutatására külön beszervezőik voltak.
A vádlottak kihasználták, hogy a fogyatékossági támogatás megszerzéséhez elegendő szakorvosi vizsgálat, illetve orvosi vélemény, személyes megjelenésre és további bizottsági vizsgálatra az elbíráláshoz nincs szükség – írja az üggyel kapcsolatban kiadott sajtóközleményében Lőrinczy György főügyész.
A két orvos több mint egy évtizedig tartotta fenn a hamis praxist. Ez alatt az idő alatt közel 100 millió forint kárt okoztak az államkincstárnak.
Szanka Ferenc, a megyei főügyészség szóvivője az MTI-nek elmondta, azt, hogy az orvosok, a valótlan tartalmú, elsősorban pszichiátriai betegségekről szóló igazolásokért cserébe pénzt fogadtak volna el nem sikerült bizonyítani.
Ők ketten nagyobb vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntette, a támogatásban részesülők költségvetési csalás miatt állnak bíróság elé. | Vásárhelyi orvosok a vádlottak padján | Hamis, támogatásra jogosító igazolásokat állítottak ki, közel 100 millió forint kárt okozva az államkincstárnak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/10/vademeles-ket-vasarhelyi-orvos-ellen/ | 2013-12-10 14:33:00 | true | null | null | 24.hu |
Magyarországon 2012. január 1-jétől az adatvédelmi biztos helyébe a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lépett. Ezzel egyidejűleg a hivatalban lévő adatvédelmi biztosnak, Jóri Andrásnak a megbízatása is véget ért, annak ellenére, hogy az rendes körülmények között 2008 szeptemberétől 2014 szeptemberéig tartott volna.
A hatóság élére pedig nem őt, hanem Péterfalvi Attilát nevezték ki. Az Európai Bizottság emiatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bíróságon Magyarország ellen.
Melchior Wathelet főtanácsnok, akinek a jogi szakvéleménye nem köti a később ítélkező bíróságot, kedden előterjesztett indítványában megállapította: bár minden tagállamnak joga van olyan intézményrendszert kialakítani, amelyet a legmegfelelőbbnek tart, az intézményrendszer átalakítása nem sértheti az adatvédelmet felügyelő hatóság teljes függetlenségének követelményét. | Uniós jogot sértett Magyarország | Magyarország megsértette az uniós jogot Jóri András adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetésével – derül ki az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnokának keddi előterjesztett indítványából. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/10/kotelezettseget-szegett-a-kormany/ | 2013-12-10 14:40:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kormánypárti tagjainak javaslatára levették a testület keddi napirendjéről az áfacsalási vádakkal kapcsolatos meghallgatásokat.
A keddi ülésen megjelent Horváth András, az adóhatóság volt munkatársa, aki a közelmúltban azzal lépett a nyilvánosság elé, hogy szerinte nagyobb cégek több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is asszisztál. Megjelent továbbá több állami szerv meghívott képviselője, köztük Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese, Papp Károly országos rendőrfőkapitány és Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója.
A bizottság azonban 40 perces vita után sem tudta megkezdeni munkáját, mivel már a napirendben sem volt egyetértés.
Érvek és ellenérvek
Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja arra tett javaslatot, hogy vegyék le a napirendről az adócsalási ügyet, mivel az folyamatban lévő büntetőeljárást érint. A bizottság ellenzéki képviselői amellett érveltek, hogy sem jogi, sem más akadálya nincs annak, hogy tájékozódás céljából zárt ülés keretében meghívottakat hallgassanak meg.
Harangozó Tamás, a testület szocialista tagja több példát is felsorolt, amikor folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatosan tartottak bizottsági ülést. Korábban tájékozódtak már a Vizoviczki-ügyben, a bajai videóról, valamint számos aktuális ügyben – mondta.
A jobbikos Mirkóczki Ádám is említett példákat, és azt mondta, a kormánypárti képviselők azt a látszatot keltik, mintha takargatnának valamit.
Ugyanezen a véleményen volt Mile Lajos, a testület LMP-s tagja, aki azt mondta: meggyőződése, hogy a kormánypártoknak élére kellett volna állniuk a vizsgálatnak.
Kocsis Máté – utalva a kormánypárti képviselők, valamint Orbán Viktor miniszterelnök a konkrét üggyel és az adócsalókkal kapcsolatban tett kijelentéseire – hangsúlyozta: a Horváth András által megfogalmazott vádak elsősorban az ügyészségre és a rendőrségre tartoznak.
Visszautasította az ellenzéki képviselők azon kijelentéseit, hogy javaslatuknak politikai háttere lenne. A NAV ügyéről van szó; először záruljon le a büntetőeljárás és utána lehet levonni a politikai konzekvenciákat – mondta.
Eredmény(telenség)
Molnár Zsolt, a tesület szocialista elnöke, aki a meghallgatásokat kezdeményezte, az ülés végén úgy foglalta össze a történteket: a képviselők között nem volt egyetértés abban, hogy mit jelent a folyamatban lévő büntetőeljárás. Ugyanakkor megjegyezte: a testület sem a büntetőeljárásról, hanem annak esetleges nemzetbiztonsági kockázatairól szeretne tájékozódni; ha ilyenek nincsenek, azzal meg lehet nyugtatni a közvéleményt.
Molnár Zsolt megjegyezte, hogy a Portik-Laborc-találkozókkal foglalkozó ténymegállapító albizottság ülésére keddre meghívott Szilvásy György volt titokminiszter meghallgatása is elméleti alapon akár 4-5 büntetőeljárást érinthet.
Végül 8 igen és 4 nem szavazattal a keddi bizottsági ülés napirendjéről levették az adócsalási vádakkal kapcsolatos meghallgatásokat.
Az ex-NAV-os csalódott
Horváth András, az ülés után azt mondta: csalódott, hogy elmaradtak a meghallgatások, s hogy nem kapott szót. Ugyanis akkor elmondta volna, hogy két különálló ügyről van szó. Az egyik az, amivel kapcsolatban ő a feljelentést tette, a másik pedig az adócsalási ügyek nemzetbiztonsági kockázata – tette hozzá.
Horváth András az ülést megelőzően újságíróknak nyilatkozva cáfolta a keddi Magyar Nemzetben megjelenteket, hogy nincsenek bizonyítékai. Mint kiemelte: a feljelentésében is leírta, hogy vannak bizonyítékai, emellett kétszáz oldalt csatolt mellékletként, amelyek szerinte alátámasztják a hivatali visszaélés tényállását. Horváth András ismét elmondta, hogy Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetővel korábban konzultált, Lázár János államtitkár pedig elismerte, hogy átvett tőle olyan dokumentumot, amely az általa készített elemzést tartalmazza.
A NAV egykori munkatársa azt gondolja, hogy a Magyar Nemzet cikke “rágalmakkal, vádaskodásokkal” azt készíti elő, hogy a nyomozást nem fogják elrendelni.
Az MTI kereste a rendőrséget is, de kedd délutánig nem válaszoltak arra, hogy Horváth András feljelentése nyomán indítanak-e nyomozást. | NAV-botrány: Nem hallgatták meg Horváth Andrást | Az adóhivatal egykori munkatársa elment a parlament nemzetbiztonsági bizottságának mai ülésére, de a kormánypárti képviselők nem támogatták, hogy beszéljen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/10/nav-botrany-nem-hallgattak-meg-horvath-andrast/ | 2013-12-10 14:48:00 | true | null | null | 24.hu |
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek kell jelentést írnia arról, hogy milyen jutalmakat és prémiumokat fizettek ki a közigazgatásban és az állami cégeknél.Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta, a jelentést a szerdai kormányülésen napirend előtt tárgyalják.
Ahogy arról a Hír24 is beszámolt, havi fizetésük kilenc-tízszeresét kapta prémiumként tavalyi munkája elismeréséül több állami cég vezetője, a legtöbbet, 19,2 millió forintot Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója, Dávid Ilona, a MÁV vezérigazgatója és Horváth Gergely, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója.
Fordítsák jótékony célra
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is megszólalt az ügyben. Azt mondta, nem tartja helyesnek az állami cégvezetők prémiumait. Arra a felvetésre, hogy szerinte ezt vissza kellene-e fizetniük az érintetteknek, úgy válaszolt: „vagy fordítsák jótékonysági célra.”
A Fidesz kommunikációs igazgatója is Kósa Lajossal ért egyet. Kocsis Máté szerint az érintett állami cégvezetők eleve fel se vegyék milliós jutalmaikat.Ha már felvették, fordítsák jótékony célra.
“A Fidesz egyáltalán nem tartja helyesnek az állami cégvezetők milliós jutalmait, és mindenki biztos lehet abban, a miniszterelnök mindent meg fog tenni azért, hogy ezeket a jutalmakat ne fizessék ki” – ígérte a politikus.
Az MSZP közölte, azt várja, a Fidesz szerezze vissza az állami cégek vezetőitől a nekik kifizetett milliós prémiumokat. | Orbán soron kívüli jelentést kér a milliós prémiumokról | A miniszterelnök a szerdai kormányülésre rendelte be a dokumentumot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/10/orban-soron-kivuli-jelentest-ker-a-millios-premiumokrol/ | 2013-12-10 14:51:00 | true | null | null | 24.hu |
Az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének állásfoglalásában azt vizsgálták, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárása során miként érvényesült a nemzet közös örökségét képező termőföld védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, amit az alaptörvény is megfogalmaz.
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az alkotmány által védett értékek esetén jogállami követelmény az ezekkel kapcsolatos eljárások, döntések és azok felülvizsgálatának átláthatósága, kiszámíthatósága.
Székely László ombudsman és helyettese, Szabó Marcel a vidékfejlesztési minisztert intézkedési terv kidolgozására kérte. | Az alkotmánynak is védenie kellene Kishantost | A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt létrejött környezeti értékek méltók az alkotmányos szintű védelemre – írja az ombudsman helyettese. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/10/az-alkotmanynak-is-vedenie-kellene-kishantost/ | 2013-12-10 15:10:00 | true | null | null | 24.hu |
A KLIK által most közzétett szerződések szerint Hegedűs Zoltán volt fideszes képviselő, akit szeptemberben neveztek ki öt évre a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézménye élére, hétmillió forintot fizetett a Béketelepi ABC-nek az elmúlt évben, hogy az "szakmai anyagot" szállítson az ételkészítési gyakorlatokhoz. A Béketelepi ABC Fekete Ferenc helyi fideszes képviselő tulajdona. Az övé:
Fekete Ferencnek 2012-es vagyonnyilatkozata szerint havi bruttó 195,000 forintja van a Béketelep ABC-ből. De mit ad isten, még egy nemzeti dohánybolt is jutott a képviselő úrnak idén áprilisban, amely az ABC mellett üzemel. Emellett 70,000 forintot kap havonta azért, hogy felügyelőbizottsági elnöke annak a Zsigmondy Zrt.-nek, aminek a nevét sem képes helyesen leírni:
A rendszerváltáskor a körülmények úgy hozták, hogy munkámat vállalkozóként kellett folytatnom. Pályázat útján lettem a Béke-telepi ABC üzemeltetője, amelynek tevékenységét a mai napig irányítom. (...) A közéletben jelenleg, mint vállalkozó veszek részt.
Nem tűnik túl lelkesnek a rendszerváltástól Fekete képviselő úr, ha a "körülmények úgy hozták" fordulatot jól értelmezem, persze már 1985-től egy boltot vezetett. Ennek ellenére rejtély, hogyan definiálhatja magát elsősorban vállalkozóként egy választott képviselő.
Hamisítatlan lázárisztáni sikertörténet, de azért elkértük a KLIK-től és a képviselő úrtól a szerződést, mert ugyan nem egy startup, de mindig öröm többet megtudni az ilyen sikeres üzletemberek gyümölcsöző együttműködéseiről.
Az alábbi térképen A-val jelölt ABC egyébként nagyjából a város másik végén van, mint a B-vel jelölt Iskola.
Viszont szép nagy.
Képek: hodmezovasarhely.hu, iwiw.hu, maps.google.com | Egymásnak osztogatják a közpénzt a hódmezővásárhelyi fideszisták | A KLIK által most közzétett szerződések szerint Hegedűs Zoltán volt fideszes képviselő, akit szeptemberben neveztek ki öt évre a Hódmezővásárhelyi Szakképző Iskola Corvin Mátyás Tagintézménye élére, hétmillió forintot fizetett a Béketelepi ABC-nek az elmúlt évben, hogy az "szakmai anyagot" szállítson az ételkészítési gyakorlatokhoz. A Béketelepi ABC Fekete Ferenc helyi fideszes képviselő tulajdona. | null | 1 | https://atlatszooktatas.blog.hu/2013/12/07/lazarisztan_szupertrafikosa | 2013-12-07 15:14:00 | true | null | null | Átlátszó Oktatás |
A napilap szerdai számában azt írja, hogy a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete gazdálkodásáról súlyos észrevételeket fogalmaz meg a 2012 szeptemberében kelt vizsgálati jelentéstervezet. Ezt a dokumentumot, csakúgy, mint a lap által korábban nyilvánosságra hozott jelentést az intézet azóta elbocsátott belső ellenőre jegyzi. Az ellenőr 2012 májusa és júliusa között helyszíni vizsgálatot folytatott, mely során az intézmény szerződéseit és kifizetéseit vette górcső alá.
A Népszava cikke szerint a súlyos pénzügyi gondokkal küszködő intézmény gazdálkodása ellenőrizetlen, sőt sokszor szabálytalan volt, hiszen anélkül fizettek ki több millió (illetve több tízmillió) forintot egyes beszállítóknak, illetve más üzleti partnereiknek, hogy a teljesítésekről igazolást kértek volna, sőt anélkül, hogy ellenjegyezték volna a számlákat.
Az Index november 27-én írta meg, hogy az intézmény “kétségbe esett dolgozóinak egy csoportja” tizenegy pontos feljelentést tartalmazó levelet küldött a hatóságoknak. A feljelentők jelentős vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés, a számviteli fegyelem megsértése, okirat-hamisítás és egyéb törvénytelenségek alapos gyanúja miatt tartották szükségesnek a hatósági vizsgálat lefolytatását.
Schaffhauser Franz, az intézet rektora közleményben reagált a levélre. Azt írta: az intézmény teljes dolgozói köre visszautasítja a vádakat, amelyekről a menedzsment szerdán értesült a sajtóból.
A Pető kálváriája
Ahogy arról a Hír24 is beszámolt nyáron, kilátástalan pénzügyi helyzetbe került a mozgássérült gyerekek speciális oktatását végző intézmény.
A kormány először beígért egy 420 millió forintos plusz támogatást, amely az intézet vezetése számára felcsillantotta a reményt, hogy az állam kihúzza az intézetet a bajból. Kiderült azonban, hogy a pénz lényegében nem extra támogatás, csak a 2013–2014-es tanévre szóló keretösszeg.
Az intézet ügyét az ellenzék is megpróbálta támogatni, de az újabb pluszpénzekre szóló javaslatok is elbuktak a parlamenti szavazáson. | Szabálytalanul fizettek ki milliókat a Pető Intézetnél? | További súlyos hiányosságokra derült fény az intézet egy újabb belső vizsgálati jelentéséből, melynek tervezete a Népszava birtokába került. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/11/szabalytalanul-fizettek-ki-milliokat-a-peto-intezetnel/ | 2013-12-11 15:26:00 | true | null | null | 24.hu |
Jelenleg is a Mol egyik vezetője Galácz Ábel, aki a Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató ellen büntetőeljárást indító – korábban szintén a Mol-vezetőségben dolgozó – Bánhegyi Ilona férje. Az üzletember ismereteink szerint 13 éve dolgozik a csoportnál.
2008-ban elnöki tanácsadóként vette át az üzletfejlesztés, később ehhez a stratégia irányítását is. Jelenlegi tisztsége – mint azt a társaságnál közölték – csoportszintű ellátási és értékesítési igazgató. Arról, hogy az eljárás befolyásolja-e Galácz Ábel molos megítélését, a cégnél közölték: az, hogy egy dolgozó rokona él abbéli jogával, hogy eljárást kezdeményez a cég bármely vezetője ellen, nem befolyásolja a munkavállaló karrierjét, munkájának megítélését.
Bánhegyi Ilona 2000-től irányította a Mol jogi ügyeit. 2006-ban szülési szabadság miatt távozott. Kérdésünkre, miszerint a volt igazgatót vezetheti-e sértődöttség, a Molnál leszögezték: nem gondolják, hogy Bánhegyi Ilonának világosan megfogalmazott vádjain túl bármely más oka lenne az eljárás kezdeményezésére. Más forrásból sem tudni, hogy akár neki, akár férjének lenne oka ennyire haragudni Hernádira. Tegnap egyiküket sem értük el.
Mint az a múlt heti első tárgyaláson kiderült, Bánhegyi Ilona alapvetően a horvát vádakra alapozva jelentette fel az elnök-vezérigazgatót. (A horvát hatóságok szerint Hernádi Zsolt lefizette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt azért, hogy a zágrábi kabinet 2009-ben a Molra testálja az INA energiacég irányítását. A vádakat Hernádi és Sanader is határozottan tagadja, de a horvát bíróság Sanadert első fokon börtönre ítélte. Az állítólagos horvát bizonyítékok ködösek, a magyar ügyészség saját hatáskörben nem találta Hernádit bűnösnek. A Mol-vezér nem megy Horvátországba, igaz, eddig nem is kapott onnan szabályos idézést. Ellene ugyanakkor jelenleg Interpol-körözés és európai elfogatóparancs van érvényben. Ezt a magyar szervek nem teljesítik, de Hernádi Zsolt nem hagyja el az országot.) Bánhegyi Ilona beadványát az ügyészség a már lefolytatott eljárásra hivatkozva elutasította. Ám a volt molos ezt megkerülve, pótmagánvádlóként mégiscsak bíróság elé citálta egykori főnökét. Hernádi Zsolt a tárgyaláson részletes vallomást tett. A Mol hangsúlyozta, bíznak a magyar bíróság tisztességes, korrekt eljárásában és a megnyugtató eredményben. Emlékeztettek, hogy a honi bíróság eme ügyek kapcsán egyszer már hozott Hernádi Zsoltnak kedvező döntést.
Már megjelentek ugyanakkor spekulációk, miszerint a per akár Hernádi érdekében is állhat. Hisz ha nyer a jogilag pontosan fogalmazó, vele talán nem is oly ellenséges vádlójával szemben, külföldön is megszűnhet ellene az eljárás, hisz egy ügyben csak egyszer dönthet bíróság.
Valki László nemzetközi jogász kérdésünkre úgy vélte: felmentés esetén a 2002-es keretegyezmény alapján a horvát szerveknek is ejteniük kellene a vádat és visszavonniuk az európai, illetve az Interpol-eljárást. A határozat ugyanakkor nem rendelkezik arról, mi történik, ha ezt nem teljesítik. Ha viszont Hernádi Zsolt bűnösnek találtatna, a jelenlegi helyzettől eltérően az ilyen külföldi megkereséseket a magyar szervek nem utasíthatnák el.
Kérdés, a horvát ügyészség szerint a magyar magánszemély mennyire képes az eljárásban összes bizonyítékát kellő súllyal bemutatni. Bánhegyi Ilona ügyvédje, az ELTE ÁJK büntetőjogi tanszékén tanító Gellér Balázs József konkrét kérdéseinket ügyvédi titokra hivatkozva elhárította. Általánosságban, szakértőként megjegyezte: a pótmagánvádló bizonyítékai csakis jogszerű forrásból származhatnak, ezek ügyészségtől vagy munkahelyről „nem szerezhetők be illegálisan”. Arra, hogy ilyenkor elsősorban sajtóhírekre alapoznak-e, nem kívánt reagálni. | Trükkös eljárás Hernádi ellen | A feljelentő férje az olajcég egyik csúcsvezetője. A per Hernádi érdekében állhat. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20131211-trukkos_eljaras_hernadi_ellen-1431821 | 2013-12-11 15:30:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Összetört iPad-ek és iPhone-ok, okosórák, széttört egymilliós tévé és teljesen használhatatlan, 220 milliós óriás LED fal – a Házon kivül stábjának sajátos tárlatvezetést tartott Őrsi Gergely, II. kerületi MSZP-s polgármester.
Az önkormányzat számításai szerint 2015 és 2019 között, még az előző fideszes vezetés alatt 450 millió forint közpénzt költött el mindenféle drága holmikra a kerület cége, a Sport és Szabadidősport Kft.
A céget 2015-ben hozta létre az önkormányzat előző vezetése azért, hogy gyerekek sportolását és szabadidőtevékenységét segítse.
A Sport Kft. vezetője maga Becsey Péter lett, korábbi vízilabdázó és egyben az OSC-Újbuda sportigazgatója. A 2019-es önkormányzati választások után a kerület új vezetése leltárba vette volna, hogy mivel gazdálkodhat az önkormányzat.
Nem létező fitneszterem és egymillió forintnál drágább LED tévé
Papíron például létezett egy teljes fitneszterem, a valóságban viszont nem volt sehol. Találtak ugyan kiváló minőségű gépeket, de hamar kiderült, hogy súlyuk, méretük miatt ezeket gyerekek nem is használhatják.
Majd előkerültek az irodabútorok is, amelyekről bár lehet tudni, hogy hol vették és mennyiért, a valós ár és a könyvelésben szereplő ár között a vizsgálat szerint szinte mindig tízszeres volt a különbség.
Egy ilyen éjjeliszekrény egy másik cégen keresztül, tehát nem a skandináv bútorboltból, 240 ezer forintba került az adófizetők pénzéből
– hozott példát Őrsi Gergely.
A Sport Kft. emellett fontosnak tartotta, hogy az utánpótlásnevelésnek legyen két nagy átmérőjű LED tévéje is – a nagyobbért 1,2 millió forintot fizetett az önkormányzati cég. Ez szétzúzott állapotba került vissza, többszöri felszólításra, magyarázta a kerületi polgármester.
Az új vezetésű önkormányzat egy független könyvvizsgáló céget bízott meg, hogy nézze át a kft. költéseit 2016. január 1. és 2020. december 31. között. Ebből kiderült, hogy a vizsgálat 82 százalékban elfogadhatatlannak találta a kiadásokat.
A Sport Kft. számláját terhelő további kiadások a jelentés szerint:
Nem sokkal a cég alapítása után egy athéni szobáért 1 millió 66 ezer forintot fizettek;
2019-ben 833 ezer forintot fordítottak a berlini Ritz Carlton Hotel deluxe lakosztályára;
Egy manhattani szállodában 1,2 millió forintot hagytak ott;
1,4 millió ment bulgáriai hotelszámlára és limuzinszolgáltatásra;
Barcelonában 1,1 milliót költöttek repülőjegyre, 2 milliót szállodára és fejenként (öten utaztak) 75 ezret a Barcelona-Valencia futballmeccsre;
A Forma-1 monacói nagydíjára 764 ezer forintért vettek belépőt;
Ötnapos olaszországi úton pedig 2,1 millió forintot fizettek a szállásért, és egy 40 ezer forintos naptejet is költségként számolt el Becsey Péter.
Három nagy értékű buszt is vett a Sport Kft, ezek már visszakerültek az önkormányzathoz. Az egyik hatszemélyes luxusbusz ára újonnan 20 millió forint körül mozog.
Burberry ruhák: „nadrág és kötöttáru”
Becsey Péter egyik kedvence továbbá a Burberry márka: a jelentés szerint először 1,6 millióért vásárolt, akkor ezt reprezentációs kiadásként számolta el. Később, amikor 1,3 millióért, majd 780 ezer forintért vettek ruhákat, akkor már egyszerűen csak az szerepelt a Sport Kft. számláján, hogy „nadrág és kötöttáru”.
És jöjjenek az órák: Velencében 7,2 millió forintért vett a Sport Kft. egy Hublot Big Bang órát, és el is számolta költségként, úgy, mint időmérő eszközt.
Becsey Péter egyébként több fotón is szerepel a közösségi médiafelületeket a csuklóján egy ehhez kísértetiesen hasonló órával.
2019-ben egy még drágább órát vásároltak a cég költségén: egy Rolexet, 11,5 milló forintért.
Továbbá a Sport Kft. egyik legnagyobb kiadása egy olyan 80 négyzetméteres, hatalmas LED fal, ami a kerület egyetlen létesítményében sem fér el. A polgármester szerint 240 millió forintért szerezték be.
Ügyvédje szerint Becsey Péter elvárható gondossággal dolgozott
A II. kerületi önkormányzat egy évvel ezelőtt tett feljelentést az ügyben hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt. A rendőrségtől a Házon kívül stábja írásban azt a választ kapta, hogy „a BRFK ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást és gyanúsítotti kihallgatás válaszadásunkig nem történt”. | Luxuslakosztályra, 11 milliós Rolexre és egy monacói hétvégi programra is futotta közpénzből | A fővárosi II. kerület vezetése nemrég vizsgáltatta ki egy önkormányzati cég gazdálkodását, amelyet a korábbi vezetés azért hozott létre, hogy gyerekek sportolását és szabadidőtevékenységét segítse. Luxusutak és luxusórák kifizetését találták, drága tévéket és telefonokat, amelyeket használhatatlan állapotban adtak vissza. Az önkormányzati cég korábbi vezetőjének ügyvédje azt közölte: Becsey Péter elvárható gondossággal dolgozott. | null | 1 | https://rtl.hu/hazon-kivul/2023/04/05/masodik-kerulet-onkormanyzat-luxuskiadasok-sport-kft | 2023-04-05 08:44:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A cégcsoport a pénzügyi eredményekben úgy ért el növekedést 2022-ben, hogy a munkavállalók száma érdemben nem emelkedett, a 2021-es 4649 fővel szemben 2022 végén 4665-en dolgoztak az Opus csoportnál.
Mint írták, a csoport tavaly a hazai energetikai piac meghatározó szereplőjévé vált, a turizmusban is figyelemre méltó eredményt realizált, az építőipari megrendelésállománya kiegyensúlyozott maradt, az élelmiszeripari szegmens tíz százalékkal növekedett. | Magyar siker: Mészáros Lőrinc cégcsoportjának nem tett be a válság | Energetikában, turizmusban, építőiparban, élelmiszeriparban is sikeres évet zártak tavaly. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/04/05/magyar-siker-meszaros-lorinc-cegcsoportjanak-nem-tett-be-a-valsag | 2023-04-05 08:51:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Elutasította az ügyészség a momentumos Stummer János feljelentését, amit azért tett, hogy vizsgálják ki, milyen szerepe volt a Völner-Schadl-ügyben Rogán Antal kabinetfőnökének. A nyomozati anyagokban az szerepelt egy naplóbejegyzésben, hogy a negyedrendű vádlott Nagy Ádámnak, a miniszter kabinetfőnökének vitt el egy autót. Nagy Ádám neve a nyomozati anyagokban többször is szerepel, ám a vádiratból ez a szál teljesen kimaradt. | 1700 oldalnyi nyomozati anyagból 72 oldalas vádirat | Elutasította az ügyészség a momentumos Stummer János feljelentését, amit azért tett, hogy vizsgálják ki, milyen szerepe volt a Völner-Schadl-ügyben Rogán Antal kabinetfőnökének. A nyomozati anyagokban az szerepelt egy naplóbejegyzésben, hogy a negyedrendű vádlott Nagy Ádámnak, a miniszter kabinetfőnökének vitt el egy autót. Nagy Ádám neve a nyomozati anyagokban többször is szerepel, ám a vádiratból ez a szál teljesen kimaradt. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/04/05/volner-schadl-ugy-rogan-antal-kabinetfonok | 2023-04-05 09:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A hatékony működtetésre hivatkozva venné újra állami tulajdonba a Liszt Ferenc repteret üzemeltető céget, és ugyanezzel az indokkal adna magántulajdonba 12 kastélyt a kormány. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a reptér és a kastélyok ügyében is az a kérdés: állami közvetítéssel kormányközeli vállalkozókhoz kerül-e a tulajdon. | A kormány szerint a Budapest Airport az államnál lenne a legjobb kézben, nem úgy, mint a kastélyok | A hatékony működtetésre hivatkozva venné újra állami tulajdonba a Liszt Ferenc repteret üzemeltető céget, és ugyanezzel az indokkal adna magántulajdonba 12 kastélyt a kormány. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a reptér és a kastélyok ügyében is az a kérdés: állami közvetítéssel kormányközeli vállalkozókhoz kerül-e a tulajdon. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/04/05/budapest-airport-kormany | 2023-04-05 09:05:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Aláírásgyűjtéssel tiltakozik a Szijj Lászlóhoz köthető alap szállodaberuházása ellen az V. kerületi Tiéd a Belváros nevű ellenzéki frakció – tudta meg az rtl.hu a képviselőcsoport vezetőjétől, Kovács Alex Gábortól.
Mint azt korábban megírtuk, a tervek szerint 125 szobás, négycsillagos butikhotel épül abba a belvárosi épületkomplexumba, amely a Veres Pálné Gimnáziumnak is otthont ad.
A több helyrajzi számon lévő, de összetartozó ingatlanoknak két tulajdonosa van: az egyik a fővárosi önkormányzat (ezen a részen működik a gimnázium), a másik pedig a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap (ide épülne a hotel).
Utóbbi Szíjj Lászlóhoz köthető, az alap eszközeit ugyanis a MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli, amelynek a vállalkozó a 100 százalékos tulajdonosa.
Az aláírásgyűjtő íveken a következő szöveg lesz olvasható: „Támogatom, hogy a Veres Pálné Gimnázium műemléki védelem alatt álló eredeti főépületét és az ahhoz kapcsolódó épületszárnyakat és udvarokat ne engedjék több mint száz szobás szállodává alakítani, ehelyett mentsék meg azt, és találjanak ismét olyan állami oktatási funkciót a teljes épületegyüttesnek, amely méltó a Magyarországon elsőként a nők középfokú oktatását lehetővé tévő névadó, Veres Pálné haladó szellemiségéhez”.
A lakók egy részének már régóta fenntartásaik vannak a beruházással kapcsolatban: attól tartanak, hogy a keskeny utcákban zajló építkezés miatt kivágják a fákat, a szálloda pedig tönkreteszi a környék élhetőségét. Szerintük szállodaépítés helyett ragaszkodni kellene az eredeti tervekhez, és oktatási célra kellene használni az egész épületcsoportot.
Kovács Alex Gábor azt mondta, a tervezett szállodaberuházás miatt örökre elveszhet a környék lakókörnyezeti jellege. „Az pedig, hogy a milliárdos kormányközeli vállalkozó magasról tesz az épület jelentőségére, a diákokra és a környéken élőkre, világosan mutatja a Fidesz működésének lényegét” – fogalmazott.
A beruházás hatással lehet a gimnázium életére, a magánkézben lévő rész ugyanis leromlott állagú, de a diákok az épület előtt elhaladva közelítik meg a sportpályát. Tavaly bemutattunk egy korábban készült felvételt is, amin látni, hogy a tető olyan rossz állapotba került, hogy már egy ember súlyát sem bírta el.
Az alapkezelő kérdésünkre akkor azt közölte (a felvétel tavaly januári készítése után több hónappal jutott el hozzánk), hogy „az épület tetőszerkezetét a tulajdonos által megbízott vállalkozás folyamatosan monitorozza, a tető állékonysága kisebb fedési hiányosságoktól eltekintve megfelelő. Amennyiben hibát tárnak fel, vagy erről értesítés érkezik a tulajdonos felé, azt haladéktalanul javítják”. Állításuk szerint a felvételen látható munkás nem sérült meg.
Információink szerint Árvai Péter, a helyi ellenzéki frakció tagja Novák Katalin köztársasági elnököt is megkereste annak érdekében, hogy – Veres Pálné hagyományaihoz híven, első női államfőként – segítsen megakadályozni a beruházást. Levelében arra figyelmeztetett, hogy az építkezés megzavarhatja akár az oktatást is, ráadásul a környéken nem irodák, hanem lakóházak vannak, így az ott élők nyugalma szintén veszélybe kerülne az építkezés ideje alatt, valamint a hotel megnyitása után is.
Novák Katalin végül elutasította a kérést arra hivatkozva, hogy csak azokban az ügyekben járhat el, amelyek a törvény alapján a hatáskörébe tartoznak.
A MINERVA Zrt. az oktatás zavartalanságával kapcsolatban korábban az rtl.hu-nak azt írta: „A beruházás ideje alatt a beruházó igyekszik biztosítani az iskola normál működésének feltételeit, de tekintettel arra, hogy az építkezés közvetlenül az iskola mellett folyik, a kivitelezés során zavaró körülmények felmerülhetnek”. Egy másik kérdésre azt is elárulták, hogy „az ingatlan szomszédjában működő gimnáziummal az ingatlan tulajdonosa közvetlen kapcsolatot tart. Felmerülő problémák megoldásában és a tanulók biztonsága érdekében a tulajdonos eddig is konstruktív együttműködésre törekedett, amit a jövőben is fenn kíván tartani”.
Az LMP-s Csárdi Antal, az V. kerületet is magába foglaló választókörzet országgyűlési képviselője az oktatásért felelős belügyminiszterhez fordult az ügyben, azonban ő sem járt több sikerrel. Pintér Sándor tárcája ugyanis szintén csak annyit közölt, hogy az épületet védetté nyilvánították, a tervezett építkezés helyszíne magántulajdonban van, az adott kérdés pedig nem tartozik a minisztérium hatáskörébe. | „A kivitelezés során zavaró körülmények felmerülhetnek” | A Tiéd a Belváros nevű ellenzéki frakció aláírásgyűjtésbe kezd, hogy megakadályozza a Veres Pálné Gimnázium mellé tervezett 125 szobás butikhotel építését – tudta meg az rtl.hu. A helyszínen a közelmúltban ellenőrzést tartott a munkavédelmi felügyelőség, valamint az építésfelügyeleti hatóság is. A helyiek közül többen attól tartanak, hogy az építkezés és a szálloda miatt veszélybe kerülne a nyugalmuk. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/04/04/alirasgyujtessel-tiltakozik-az-ellenzek-a-szijj-laszlohoz-kotheto-szalloda-epitese-ellen | 2023-04-04 09:13:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A kormány szerdai ülésén felkérte Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztert, hogy szólítsa fel az érintett állami cégek vezetőit – a jogi helyzettől függetlenül – az idén felvett jutalmak és prémiumok kétmillió forint feletti részének visszafizetésére – közölte a Kormányzati Információs Központ az MTI-vel.
Közleményükben emlékeztettek, hogy a kabinet rendkívüli jelentést kért a közigazgatásban és az állami vállalatok vezetőinek idén kifizetett jutalmakkal és prémiumokkal kapcsolatban. A jelentés alapján az egyértelmű, hogy a közigazgatásban a jogszabály alapján járó egyéb juttatásokon kívül más kifizetés nem történt – tájékoztatott az információs központ.
A Hír24 is beszámolt arról, hogy havi fizetése kilenc-tízszeresét kapta prémiumként tavalyi munkája elismeréséül több állami cég vezetője. A legtöbbet, 19,2 millió forintot Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója, Dávid Ilona, a MÁV vezérigazgatója és Horváth Gergely, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezérigazgatója tehetett zsebre.
Fordítsák jótékony célra
Orbán Viktor soron kívüli jelentést kért a milliós prémiumokról Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztertől a mai kormányülésre.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is megszólalt az ügyben. Azt mondta, nem tartja helyesnek az állami cégvezetők prémiumait. Arra a felvetésre, hogy szerinte ezt vissza kellene-e fizetniük az érintetteknek, úgy válaszolt: „Vagy fordítsák jótékonysági célra.”
A Fidesz kommunikációs igazgatója is Kósa Lajossal ért egyet. Kocsis Máté szerint az érintett állami cégvezetők eleve fel se vegyék milliós jutalmaikat. Ha már felvették, fordítsák jótékony célra. “A Fidesz egyáltalán nem tartja helyesnek az állami cégvezetők milliós jutalmait, és mindenki biztos lehet abban, a miniszterelnök mindent meg fog tenni azért, hogy ezeket a jutalmakat ne fizessék ki” – ígérte a politikus.
A jutalmakat az ellenzék is kifogásolta. Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja közölte, pártja azt várja, a Fidesz szerezze vissza az állami cégek vezetőitől a milliós prémiumokat. A jobbikos Apáti István ugyancsak arról beszélt, hogy pártja visszafizettetné a magas év végi jutalmakat az állami vállalatok vezetőivel. | Visszaveszik a milliós jutalmak egy részét | Visszafizettetné a kormány az állami vállalatok vezetőivel az idén felvett jutalmaik kétmillió forint feletti részét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/11/visszaveszik-a-millios-jutalmak-egy-reszet/ | 2013-12-11 11:41:00 | true | null | null | 24.hu |
A Gyerehaza Alapítvány célja, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozó magyar fiatalokat.
A szervezet alapítója Azbej Trisztán, Amerikából jött haza, mert hiányzott neki Magyarország.
Tavasszal elég hosszan beszélt arról mindenfelé a nyilvánosság előtt, hogy miért csak itthon.
Aztán elment dolgozni Izraelbe.
"Első ránézésre lehet ellentmondás, de én is haza fogok menni."
Ezt Azbej Trisztán, a Gyerehaza Alapítvány alapítója mondta, mikor külföldi munkájáról kérdeztük. Azbej, a KDNP ifjúsági szervezetének, az IKSZ (Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség) alelnöke Izraelbe ment dolgozni.
Teljes körű boldogságot csak saját hazájában tud elérni
Azbej 2006-ig Amerikában tanult és dolgozott, jól fizető, biztos állást hagyott ott, hogy Magyarországon élhessen. A magyar fiatalok hazahívásáról még májusban így beszélt.
"Ez nekem személyesen fontos ügy, és politikai közösségem nagyon sokat segített, hogy belekezdjünk."
Először önkéntesekkel dolgozott, de márciusban az emberminisztérium 2 millió forintos támogatásával hivatalosan is létrejött a Gyerehaza Alapítvány. Azbej azt mondta, hogy 3 fiatalnak kifejezetten ők segítettek hazajönni, de a honlapjuk indulása óta már 90 ügyfelük volt.
Azbej májusban beszélt hazahívós elképzeléseiről az országgyűlés ifjúsági albizottsága előtt.
"az Alapítványnak az a hitvallása, hogy tartós, teljes körű boldogságot valaki csak az otthonában, saját hazájában tud elérni."
Az alapítvány honlapján egyébként egy-két elég meredek érv is szerepel a hazajövetel mellett, például, hogy
Magyarországot még nem érintette meg a nemeket összemosó filozófiák szele.
Magyarországon? Úgy értettem, hogy Tel Avivban!
A fentiek után elég meglepő volt, amikor a Nemzeti Innovációs Hivatal oldalán szembe jött ez az októberi hír.
Azbej Tristan személyében új Tudományos és Technológiai (TéT) attasé kezdte meg munkáját Magyarország Tel Avivi-i nagykövetségén.
Pont abban a külföldi városban, amit annyira "megérintett a nemeket összemosó filozófiák szele", hogy tavaly a világ legjobb meleg városának kiáltották ki. Nem lehet könnyű ilyen helye élnie az IKSZ alelnökének.
"Ingázok a két ország között, utoljára másfél hete voltam otthon. Persze hiányoznak az otthoni dolgok, de a munkámból Magyarország profitál. Most csempészem a Túró Rudit, és végül haza fogok menni."
Azbej azt is elmondta, hogy most szombaton lesz az IKSZ küldöttgyűlése, és szombati hatállyal már lemondott az alelnökségről. Úgy érzi, hogy kiöregedett belőle. A Gyerehaza Alapítvány munkájában viszont alapítóként továbbra is részt vesz. Hogy helyes irányban tartsa a szervezetet. | Izraelbe ment dolgozni a magyar fiatalokat külföldről hazacsábító szervezet alapítója | - A Gyerehaza Alapítvány célja, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozó magyar fiatalokat.
- A szervezet alapítója Azbej Trisztán, Amerikából jött haza, mert hiányzott neki Magyarország.
- Tavasszal elég hosszan beszélt arról mindenfelé a nyilvánosság előtt, hogy miért csak itthon.
- Aztán elment dolgozni Izraelbe. | null | 1 | https://444.hu/2013/12/11/izraelbe-ment-dolgozni-a-magyar-fiatalokat-kulfoldrol-hazacsabito-szervezet-alapitoja/ | 2013-12-11 12:05:00 | true | null | null | 444 |
Felmentését kérte a vidékfejlesztési minisztertől az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) főigazgatója, a miniszter a kérést elfogadta.
“A személyemet ért folyamatos támadások és vádak alól tisztázni fogom magam. Nem hozhatom sem a minisztert, sem a Vidékfejlesztési Minisztériumot és sem az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget olyan helyzetbe, hogy a vádaskodásokkal kelljen foglalkoznia, a hatékony szakmai munka helyett” – fogalmaz közleményben Tolnai Jánosné.
A Főfelügyelőség vezetését 2013. december 12-étől a főigazgató-helyettes, Szentmiklóssy Zoltán látja el.
Mint ahogy azt a Hír24 is megírta, az Óbudai Egyetem szerint Tolnai Jánosné nem szerzett náluk diplomát, pedig az önéletrajzában ezt tüntette fel. Az ellentmondásra Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke hívta fel a figyelmet.
Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alaptalan vádaskodásnak nevezte Jávor szavait és közleményben azt írta: elképedve áll “az Együtt-PM társelnökének (…) alaptalan és valótlan tartalmú vádaskodása előtt”.
“Bizonyos személyek, politikai karrierjük esetleges sikeréért, bárkit, bármikor képesek lejáratni, alaptalanul bűncselekményekkel megvádolni, rágalmazni és bemocskolni” – tették hozzá. | Lemondott a zöldhatóság főigazgatója | Tolnai Jánosné felmentését kérte Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/12/11/lemondott-a-zoldhatosag-botranyba-keveredett-igazgatoja/ | 2013-12-11 12:11:00 | true | null | null | 24.hu |
A Demokratikus Koalíció (DK) közérdekű adatigénylést nyújtott be az MTVA-hoz, hogy megtudják, mekkora fizetést kapnak a dolgozóik – áll a párt közleményében.
A közmédia először 15 nap haladékot kért, majd a teljesítési idő lejárta után azzal a indokkal utasította el a kérést, hogy
„a kereskedelmi média szereplői ezeket az adatokat megismerve kedvezőbb ajánlatokat tudnának a szakemberek felé megfogalmazni”.
A DK nem fogadja el az MTVA érvelését, ezért közérdekűadat-pert indít annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora fizetésért alkalmazzák közpénzből az MTVA dolgozóit.
„Minden magyarnak joga van tudni, mennyit keresnek közpénzből a kormányzati propaganda, Orbán Viktor alternatív valóságának terjesztéséért” – áll a közleményben. | Nem árulta el a DK-nak a közmédia, mennyi közpénzt költ a fizetésekre, pert indít a párt | A Demokratikus Koalíció (DK) közérdekű adatigénylést nyújtott be az MTVA-hoz, hogy megtudják, mekkora fizetést kapnak a dolgozóik – áll a párt közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/29/dk-mtva-kozmedia-fizetes-kozpenz-kozerdeku-adatigenyles-per | 2023-03-29 12:31:00 | true | null | null | Telex |
A Fortepan alapító főszerkesztője, Tamási Miklós egy nyílt levélben reagált egy megkeresésre, amiben az oldal szerint „egy magát megnevezni nem kívánó, közfeladatokat ellátó és közpénzből gazdálkodó részvénytársaság” bírósággal fenyegette meg a Fortepant.
Bár szó szerint Tamási nem írja le, hogy pontosan kitől jött a levél, mert a feladó levele „teljes titokban tartását követelte”, a Fortepan főszerkesztője válaszlevelét dr. Tarr Péternek címezte. Ugyan konkrétan nem említi a munkahelyét, de az MTVA Jogi és Szerződéskezelő Irodáját egy bizonyos dr. Tarr Péter vezeti. Tamási a levélben többször is említi az MTI-t az MTVA-t és a Magyar Televíziót, úgyhogy az esettel kapcsolatban küldtünk kérdéseket az MTVA Jogi és Szerződéskezelő Irodájának. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
Tamási felsorolása alapján olyan fényképek törlésére szólították fel a Fortepant, amiknek valamilyen formában köze van az MTVA-hoz, például egy gyűjteményt, amit „egy, a Magyar Rádiónál évtizedekig dolgozó szerkesztő mentette meg a kidobástól a Bródy Sándor utcai épületből”, de olyan képeket s, amiken Kudlik Júlia, Vitray Tamás vagy Jeles András szerepel.
A Fortepan Bauer Sándor fotóriporter családjától megkapta a szerző hagyatékát, így az oldal feldolgozta a főleg negatívokból álló gyűjteményt. Az eredeti levél írója ezeket is törölné, de sok más képet is, amiknek a negatívjai mind a Fortepannál vannak.
„Tisztában vagyunk vele, hogy jogi értelemben – leszámítva a lomtalanításon talált képet – egyik fotó közléséhez sincs jogunk”
– írja Tamási, viszont úgy érzi, hogy „a magyar vizuális történelem olyan dokumentumait szeretnék elérhetetlenné tenni, amiket fontos látni az olvasóknak, kutatóknak, újságíróknak”.
„Az MTVA gyűjteményéből ezek a képek – ha fellelhetőek – csak korlátozásokkal és térítés ellenében közölhetőek. Megítélésem szerint minden fotó, ami az államszocializmus évtizedei alatt közpénzen készült, szabad és ingyenes felhasználással kell elérhető legyen. Akadályok és korlátozások helyett örüljünk annak, ha az utókor érdeklődik a XX. század eseményei, személyiségei, helyszínei iránt. Legyen ez a svábok kitelepítése, Kudlik Júlia műsorvezető, vagy a Móricz Zsigmond körtéri HÉV állomás.”
Emiatt Tamási azt javasolja, hogy bírósági per helyett inkább dolgozzanak együtt azon, hogy az MTI és a Fortepan képgyűjteménye közelebb kerüljön egymáshoz, hogy közösen láthassák és értelmezhessék a 20. századot. | Egy „közpénzből gazdálkodó részvénytársaság” egy csomó képet töröltetne a Fortepanról | A Fortepan alapító főszerkesztője, Tamási Miklós egy nyílt levélben reagált egy megkeresésre, amiben az oldal szerint „egy magát megnevezni nem kívánó, közfeladatokat ellátó és közpénzből gazdálkodó részvénytársaság” bírósággal fenyegette meg a Fortepant. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/04/04/fortepan-gyujtemeny-nyilt-level-felszolitas | 2023-04-04 13:01:00 | true | null | null | Telex |
2023. április 4. – 07:04
1522
Kevesebb mint egy hétvége elég volt a Fidesznek, hogy megalkosson egy hamis narratívát, amivel megindokolták az orvosi kamara kiherélését. A videóban bemutatjuk, hogyan dolgoztak a hatalom emberei kifinomult összhangban a valóságot meghajlító történet felépítésén.
A kormány a február végi törvénymódosítással megszüntette a kötelező kamarai tagságot. Az orvosoknak április 1-ig kellett nyilatkozniuk arról, hogy meg akarják-e tartani a tagságukat, ennek hiányában az automatikusan megszűnt. Végül az orvosok több mint háromnegyede jelezte, hogy maradni akar abban a kamarában, amelyet a kormány az orvosok zsarolásával vádolt.
* A videónk végén megszólaló területi alelnök neve helyesen: Harsányi Gergő. A tévedésért elnézést kérünk.
Partnereinktől | A szemünk láttára írják át a valóságot | Kevesebb mint egy hétvége elég volt a Fidesznek, hogy megalkosson egy hamis narratívát, amivel megindokolták az orvosi kamara kiherélését. A videóban bemutatjuk, hogyan dolgoztak a hatalom emberei kifinomult összhangban a valóságot meghajlító történet felépítésén. | null | 1 | https://telex.hu/video/2023/04/04/fidesz-magyar-orvosi-kamara-propaganda-valosag-hazugsag-egeszsegugy | 2023-04-04 12:15:00 | true | null | null | Telex |
„A Völner-Schadl ügy szálai a legmagasabb szintekig, miniszterekig, »Tóniig« és a »jó miniszter asszonyig« nyúlhatnak. Nemrégiben feljelentéssel éltünk, hogy kiderüljön milyen szerepe volt »Tóninak« és »Ádámnak« az elmúlt évek legnagyobb korrupciós ügyében. Sajnos a hatóságok továbbra is úgy gondolják, hogy nincs itt semmi látnivaló és elutasították a feljelentésünket” – írja Facebookon Márki-Zay Péter.
Bejegyzésében azzal folytatja: „Ma azt kell tapasztalnunk, hogy egyes kormánypárti és ellenzéki pártok alkuinak is köszönhetően - jó példa erre Polt Péter hatalomban tartása - a hatóságok és az állami intézmények a mindenkori politikai hatalmat szolgálják, nem pedig az országot és nemzetet.”
Nemrég Hadházy Ákos független képviselő írt arról szintén egy Facebook-posztban, hogy „az ügyészség meg sem próbálta kideríteni, hogy ki volt Tóni, Barbara és Ádám, akivel Schadl haverja a betegszállítás és a rendezvénybiztosítás monopóliumát biztosító koncesszióról tárgyalt”.
Hadházy akkor azt írta, Polt Péter a korábbiakban mindig csak annyit válaszolt, hogy „a nyomozás során nem merült fel bűncselekmény gyanúja”, később azonban ahogy Hadházy fogalmazott: „papírunk van róla, hogy nem is nyomoztak, hiszen ha akár a kisujjukat is mozdították volna, akkor hivatalosan is tudniuk kellene, hogy Rogánról van szó”. | Elutasították Márki-Zay Péterék feljelentését a Völner-Schadl ügyben | „A Völner-Schadl ügy szálai a legmagasabb szintekig, miniszterekig, »Tóniig« és a »jó miniszter asszonyig« nyúlhatnak. Nemrégiben feljelentéssel éltünk, hogy kiderüljön milyen szerepe volt »Tóninak« és »Ádámnak« az elmúlt évek legnagyobb korrupciós ügyében. Sajnos a hatóságok továbbra is úgy gondolják, hogy nincs itt semmi látnivaló és elutasították a feljelentésünket”– írja Facebookon Márki-Zay Péter. | null | 1 | https://444.hu/2023/04/06/elutasitottak-marki-zay-peterek-feljelenteset-a-volner-schadl-ugyben | 2023-04-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
korrupció;NAV;lebukás;
2016-07-14 18:32:00
Több ezer euróval buktak le a korrupt NAV-osok
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Röszkei Határkirendeltség nyolc jelenlegi és volt pénzügyőrét hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja. A hivatásos pénzügyőrök a gyanú szerint rendszeresen jogtalan előnyt kértek és kaptak a fuvarozóktól.
A KNYF szerdán a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben A határállomáson szolgálatot ellátó pénzügyőröktől több ezer eurót foglaltak le. Az ügyészség két gyanúsított előzetes letartóztatására tett indítványt. Bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folyik az eljárás.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ennek kapcsán közleményben tudatta: zéró toleranciát alkalmaznak a szabályokat megszegő alkalmazottakkal szemben. Az ügyészség által gyanúsított pénzügyőröket megilleti az ártatlanság vélelme, ha azonban a büntetőeljárás során beigazolódik a bűnösségük, a legszigorúbb jogkövetkezményekkel számolhatnak. Hozzáteszik, a NAV már a nyomozás során is segítette az ügyészség munkáját, és a továbbiakban is minden rendelkezésére álló információt megad a nyomozóhatóságnak. | Több ezer euróval buktak le a korrupt NAV-osok | A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Röszkei Határkirendeltség nyolc jelenlegi és volt pénzügyőrét hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja. A hivatásos pénzügyőrök a gyanú szerint rendszeresen jogtalan előnyt kértek és kaptak a fuvarozóktól. | null | 1 | https://nepszava.hu/1099962_tobb-ezer-euroval-buktak-le-a-korrupt-nav-osok | 2016-07-14 18:03:00 | true | null | null | Népszava |
Szánthó Péter, Veress Jenő;
Rogán Antal;V. kerület;Portik Tamás;
2016-07-26 14:52:00
Nem nyomoznak Rogán után
Ebből az ügyből senki nem jöhet ki jól, hiszen a nyomozás elrendeléséről nem szokás értesíteni a nyilvánosságot, hisz így az érintettek is felkészülhetnek rá - vélte lapunknak Magyar Gábor miután a Népszava úgy értesült, az ügyészség nem indít nyomozást Rogán Antal korrupciós ügyében. Az ügyvéd szerint ugyanakkor "senki nem gondolhatja, hogy Nemzeti Együttműködés Rendszerében dolgozó ügyészség rossz döntést hozhat".
Minden jel arra mutat, hogy elutasították azt a feljelentést, amivel a Párbeszéd Magyarországért (PM) és a fideszes Tényi István fordult az ügyészséghez, miután a Prisztás-gyilkosság felbujtójaként jogerősen elítélt Portik Tamás azt állította a bíróságon, hogy tízmillió forintnak megfelelő eurót adott át Pápa Marianne nevében Rogán Antalnak – értesült a Népszava. (Pápa volt férjének, Szetlik Ferencnek az unokaöccse Habony Árpád.) Portik ezt a Rogán Antal és Juhász Péter közti személyiségi jogi perben mondta, ahol tanúként hallgatták meg. Az üggyel kapcsolatban megkerestük Tényit, aki azt mondta, pénteknél előbb nem kapja kézhez az ügyészség határozatát, hiszen azt postán küldik meg neki. Tordai Bence PM-szóvivő szerint ők sem kaptak még értesítést, de amint megtudnak valamit, sajtótájékoztatót hívnak össze.
A Magyar Nemzet kedden írt arról, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hétfőn ugyan meghozta döntését arról, indít-e nyomozást hivatali vesztegetés gyanúja miatt az ügyben, amely kapcsán várhatóan Rogán Antal miniszter érintettségét kellene vizsgálniuk, egyelőre nem közölték, hogyan határoztak. A hatóságoknak először ugyanis a feljelentőt kell tájékoztatniuk, s csak azután hozhatják nyilvánosságra döntésüket. A KNYF döntésén sok múlik – írja a lap -, ha elrendelték a nyomozást, nem kizárt, hogy kezdeményezhetik Rogán Antal mentelmi jogának felfüggesztését is.
Lapunk úgy értesült, hogy az ügyészség információkat halogató magatartása nem utalhat másra, mint, hogy nem indítanak nyomozást. Ha ugyanis ezt megteszik, azt a feljelentő értesítése előtt is bejelenthették volna. Már csak azért is, mert nyilvánvaló, hogy ők a döntésről értesülve azt - az ügyészséget megelőzve - nyomban a közvélemény elé tárják. Előbb, semmint a határozat tértivevénye a KNYF-re visszaérkezne.
Dr. Magyar Gábor ügyvéd szerint ebből az ügyből senki nem jöhet ki jól. A nyomozás elrendeléséről ugyanis nem tanácsos értesíteni a nyilvánosságot – akár a feljelentőnek megküldött döntésen keresztül is -, hiszen akkor az érintettek is tudomást szereznek róla, és felkészülhetnek. Így akár épp a feljelentő veszélyeztetheti a büntetőeljárást. A jogász azonban hangsúlyozta: senki nem gondolhatja, hogy Nemzeti Együttműködés Rendszerében dolgozó ügyészség rossz döntést hozhat.
Megírtuk, Rogán azért perelte be Juhászt, mert az Együtt alelnöke azt mondta a fideszes politikusról, hogy bűnözőkkel üzletel. Június végén Portik terhelő vallomást tett a kabinetfőnökre: állította, tízmillió forintnak megfelelő eurót adott át neki személyesen, amelyet egy belvárosi ingatlan eladása miatti közreműködéséért kapott a fideszes politikus. A Miniszterelnöki Kabinetiroda rekordgyorsasággal reagált a vallomásra: szerintük Rogán soha, sehol nem találkozott Portikkal, se házibulin, se máshol. Ahogyan a miniszter Pápa Marianne-t (Portik korábbi élettársát) sem ismeri, vele sem találkozott személyesen.
Ezzel szemben Portik vallomásában állította, Pápa megbízásából vitte a pénzt Rogánnak. A minisztert Varga István, Vizoviczki László volt "biztonsági főnöke" is korrupcióval vádolta: vallomásában a Rogán vezette V. kerület jegyzőjéről, Rónaszéki Lászlóról azt állította, kenőpénzért cserébe Vizoviczkiék "bármit be tudtak záratni" vele a kerületben, és az ő szórakozóhelyeiket békén hagyták. Rogán 2013 szeptemberében küldte el posztjáról Rónaszékit és továbbra is azt állítja, hogy ő soha nem találkozott Vizoviczki Lászlóval, sem a cégvezetőivel. Később leszögezte: mindenkit beperel, aki kapcsolatba hozza őt Vizoviczkivel.
Juhász szerint amennyiben Rogán cáfolni akarja a korrupciós vádakat, azt a bíróság előtt kell megtennie, hiszen az ügyben több bűncselekmény gyanúja is felmerült. Az Együtt alelnöke kijelentette: újból kezdeményezni fogja a miniszter és Portik szembesítését, hiszen kiderült, Rogán egy hatmondatos német Bild-cikk miatt mondta le júniusban bírósági szembesítést. Azt nem tudni, a német meghívás Rogán beidézése előtt, vagy után érkezett. Ezzel kapcsolatban a múlt héten megkerestük a német lap szerkesztőségét, válasz azóta sem érkezett.
A korrupciós vád kapcsán Orbán Viktor is megszólalt a Kossuth Rádióban. A kormányfő azt mondta: nem kérdezte meg kabinetfőnökét, mi történt, mert bűnözők véleményével nem hajlandó foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy lezártnak tekinti-e az ügyet, azt felelte: "ki sem nyitottam". | Nem nyomoznak Rogán után | Ebből az ügyből senki nem jöhet ki jól, hiszen a nyomozás elrendeléséről nem szokás értesíteni a nyilvánosságot, hisz így az érintettek is felkészülhetnek rá - vélte lapunknak Magyar Gábor miután a Népszava úgy értesült, az ügyészség nem indít nyomozást Rogán Antal korrupciós ügyében. Az ügyvéd szerint ugyanakkor "senki nem gondolhatja, hogy Nemzeti Együttműködés Rendszerében dolgozó ügyészség rossz döntést hozhat". | null | 1 | https://nepszava.hu/1101058_nem-nyomoznak-rogan-utan | 2016-07-26 18:18:00 | true | null | null | Népszava |
Kubatov Gábor;levél;Vizoviczki László;bűnjelek;
2016-08-04 17:23:00
Nyilvános lehet a Vizoviczki-Kubatov-levél
A bíróság szerint akár nyilvánosságra is kerülhet Vizoviczki László Kubatov Gábornak küldött levele. "A kérdezett ügyben az átadott bűnjelek jelenleg szakértői vizsgálat elvégzése céljából a kirendelt szakértőhöz kerültek továbbításra. Az ügyben a következő tárgyalási nap 2016. szeptember 5. 8.30 óra. Előreláthatólag a tárgyalási napig a szakértőtől visszaérkeznek az iratok a bíróságra, és amennyiben a bizonyítás szempontjából indokolt, akkor a törvényszék a bizonyítás anyagává teszi, a jelen ügyben rendelkezésre álló bűnjelként lefoglalt okirati bizonyítékokat és ezzel a nyilvánosság számára megismerhetővé válik" - ezt válaszolta lapunknak a Fővárosi Törvényszék azután, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az eljáró bíróságra mutogatott a Fidesz alelnök/pártigazgató Kubatovnak írt, segítséget kérő levél ügyében.
Megírtuk: újabb és újabb, súlyos körülmények kerülnek napvilágra a Vizoviczki Lászlót érintő büntetőügyből kiszivárgó ügyészségi feljegyzésekből és információkból. Nemcsak a Nemzeti Védelmi Szolgálat által lehallgatott telefonbeszélgetések sejtetnek ugyanis erőteljes kapcsolatot a Hajógyári sziget "discopápája" és a politikai elit, elsősorban a Fidesz prominensei között. Egy, a Kubatov-Vizoviczki találkozóról - a pesterzsébeti önkormányzat honlapján az Index által felfedezett - napvilágra került fotón túl egy kiszivárgott ügyészségi feljegyzés is árulkodott a kapcsolatról, aszerint ugyanis a budapesti éjszakai élet egykori császára arról írt a Fidesz politikusának 2013-ban, hogy ha segít neki, és elhagyhatja az előzetes letartóztatást, akkor kitereget baloldali politikusokról szóló bűnügyi információkat.
Kubatov elismerte, hogy kapott ilyen levelet, amit állítása szerint 24 órán belül továbbküldött a "bűnüldözési szerveknek", majd azt is megerősítette, hogy találkozott Vizoviczkival. Ezután érdeklődtünk a KNYF-nél, hogy a nyilvánosság megismerheti-e ezt a bizonyos levelet. Kérdésünkre Nagy Andrea szóvivő azt közölte: "a bűnjelként lefoglalt levelet a nyomozati iratokkal és a többi bűnjellel együtt a KNYF a vádemeléskor továbbította a Fővárosi Törvényszékre. A bírói szakban lévő ügyben a lefoglalt levél jelenleg is bűnjelként szerepel. Erre figyelemmel a lefoglalt bűnjellel kapcsolatosan a bíróság adhat bármilyen további tájékoztatást." A bíróság - mint a mostani válaszból kiderült - leghamarabb szeptember elején hozza nyilvánosságra a dokumentumot, ami után tisztulhat a kép: pontosan milyen kapcsolatban is állt egymással Kubatov és Vizoviczki. | Nyilvános lehet a Vizoviczki-Kubatov-levél | A bíróság szerint akár nyilvánosságra is kerülhet Vizoviczki László Kubatov Gábornak küldött levele. "A kérdezett ügyben az átadott bűnjelek jelenleg szakértői vizsgálat elvégzése céljából a kirendelt szakértőhöz kerültek továbbításra. Az ügyben a következő tárgyalási nap 2016. szeptember 5. 8.30 óra. Előreláthatólag a tárgyalási napig a szakértőtől visszaérkeznek az iratok a bíróságra, és amennyiben a bizonyítás szempontjából indokolt, akkor a törvényszék a bizonyítás anyagává teszi, a jelen ügyben rendelkezésre álló bűnjelként lefoglalt okirati bizonyítékokat és ezzel a nyilvánosság számára megismerhetővé válik" - ezt válaszolta lapunknak a Fővárosi Törvényszék azután, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az eljáró bíróságra mutogatott a Fidesz alelnök/pártigazgató Kubatovnak írt, segítséget kérő levél ügyében. | null | 1 | https://nepszava.hu/1101961_nyilvanos-lehet-a-vizoviczki-kubatov-level | 2016-08-04 18:23:00 | true | null | null | Népszava |
Rogán Antal;Portik Tamás;
2016-08-23 13:29:00
Rogánt védik? Hamis vád miatt nyomoznak Portik ellen
Hamisan vádolta Portik Tamás Rogán Antal minisztert a Budapesti Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint.
Hamis vád bűntettének gyanújával nyomozást rendelt el a Budapesti Nyomozó Ügyészség Portik Tamás tanúként tett nyilatkozata miatt - közölte a fővárosi főügyész kedden. Ibolya Tibor felidézte, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Juhász Péter alperes között személyiségi jog megsértése tárgyában indult per júniusi tárgyalásán Portik Tamás tanúként azt állította, hogy a közvetítő szerepében eljárva egyszer tízmillió forintnak megfelelő összegű eurót adott át Rogán Antal polgármesternek, ami egy ingatlan áron aluli értékesítésében való közreműködésért adott jogtalan előny volt.
Úgy folytatta: Portik Tamás nyilatkozata után több feljelentés is érkezett az ügyészségre, egyrészt a fenti nyilatkozatban foglaltak miatt Rogán Antal ellen, másrészt pedig az állítás valótlanságának gyanúja miatt Portik Tamással szemben. A vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt Rogán Antalt érintően tett feljelentéseket a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította - hangsúlyozta Ibolya Tibor. Hozzátette: miután az alapügyben a Központi Nyomozó Főügyészség jogerősen elbírálta a feljelentéseket, elhárult az eljárásjogi akadálya a hamis vád bűntette miatt tett feljelentés elbírálásának.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség beszerezte a szükséges iratokat és megállapította, hogy Portik Tamás cselekménye Rogán Antal sérelmére elkövetett "hamis vád bűntette gyanúját kelti", ezért elrendelte a nyomozást - olvasható a közleményben. | Rogánt védik? Hamis vád miatt nyomoznak Portik ellen | Hamisan vádolta Portik Tamás Rogán Antal minisztert a Budapesti Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint. | null | 1 | https://nepszava.hu/1103786_rogant-vedik-hamis-vad-miatt-nyomoznak-portik-ellen | 2016-08-23 18:34:00 | true | null | null | Népszava |
Megküldte a lengyel hatóság a magyar szerveknek azt a jogsegélyt, amit a Cseh Katalinék családi cégéhez köthető cégcsoport vonatkozásában kért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – értesült a Magyar Nemzet. A momentumos politikus, valamint családja cégügyeivel 2021 nyarán az Anonymus álarcos alak leleplező anyagai után kezdett foglalkozni a magyar sajtó, az adóhatóság pedig költségvetési csalás gyanújával nyomozást indított.
Gyanús körülmények között megszerzett uniós pénzek
A hivatalos és más nyilvános adatok alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a céghálózat tagjai működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre és nyertek el gyanús körülmények között 4,8 milliárd forintot. A NAV szakemberei áttekintették a nagyjából fél tucat vállalkozásból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós pályázatait. A nyomozók megállapították, hogy a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre.
Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Utóbbi elem meglehetősen lényeges, hiszen az adóhatóság nyomozói azt valószínűsítik, hogy a céghálózat tagjai tíz pályázaton legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. Ez azt jelentheti, hogy egy gépre, egy technológiai megoldásra többször is pénzt kérhettek. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az adóhatóságnál úgy vélik: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s több pályázat esetében is azonos számlákat tüntettek fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.
Átveréssel nyerhettek tízmilliókat
Ide kapcsolódik az is, amit a botrány kirobbanását követően a Bennfentes.net tárt fel, miszerint már meglévő technológiával pályázhattak Cseh Katalinék. A portál megvizsgálta a cégcsoportba tartozó svájci vállalatot, a HoloTech Switzerland AG-t, amelyről kiderült, már 2013-ban kifejlesztett egy hologramtechnológiát. A Bennfentes.net emlékeztetett arra is, hogy a Cseh Katalinékhoz köthető Pannónia Nyomda Kft. is hologramos technológiára pályázott, és nyert 68 millió forintot. Ráadásul a pályázati anyagban a Pannónia Nyomda Kft. azt állította, hogy ez egy teljesen új technológia, amely eddig nem létezett, holott ez a fentiek tükrében nyilvánvalóan nem igaz. Ez volt egyébként az a projekt, amelynél Cseh Katalinék arra hivatkoztak, hogy az szerintük a magyar olimpiai pályázat (amit később éppen a Momentum fúrt meg) sikerre vitelében is segítséget nyújthat. A pénzügyi nyomozók mindezek mellett a cégcsoporton belül körbeszámlázás nyomaira is bukkantak.
Már van gyanúsított a Cseh-botrányban
Mivel az ügyben egy cseh vállalat neve is előkerült, ezért a NAV korábban kezdeményezte, hogy – banki adatok, adóbevallások és szerződések beszerzéséért – az ügyészség forduljon jogsegélykérelemmel a cseh hatósághoz. A jogsegélyre adott választ tavaly júniusban küldte meg a Prágai Kerületi Ügyészség a magyar hatóságoknak. Ahogy arról múlt évben már beszámoltunk, a cseh hatóságok válasza értesüléseink szerint a gyanút erősítheti.
Megírtuk azt is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogsegélykérelmek kibocsátását kezdeményezte Litvániát és Lengyelországot érintően is. Előbbit azért, mert a céghálózathoz sorolható Holotech Hungary Kft. részére értékesített gépek összeszerelésével megbízott litván állampolgár tanúkihallgatása szükségessé vált, aki információkkal szolgálhat a megbízásával, valamint a gépek összeszerelésével kapcsolatban. Az adóhatóság javasolta azt is, hogy Lengyelország esetében egyrészt a Pawama sp zoo lengyel illetékességű cég pénzforgalmi adatainak beszerzése miatt bocsássanak ki jogsegélyt, másrészt a fentebb már említett Pannónia Nyomda Kft. és az Unitech Kft.-vel végzett gazdasági események kapcsán keletkezett dokumentumok, e-mailek és könyvelési iratok beszerzését illetően szeretnék megkeresni a lengyel szerveket. | Külföldről kapott információk segíthetik a nyomozást Cseh Katalinék uniós botrányában | Megérkezett Lengyelországból a magyar hatóságokhoz az a jogsegély, amelyet még a Cseh Katalinék családi vállalkozásához köthető céghálózat ügyében kezdeményezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – tudta meg a Magyar Nemzet. Az adóhatóság lassan két éve folytat költségvetési csalás miatt eljárást, mert a szóban forgó cégcsoport tagjai gyanús körülmények között juthattak több milliárd forintnyi uniós pályázati pénzekhez. Az ügyben tavaly ősszel egy embert már meg is gyanúsított a nyomozóhatóság. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/04/kulfoldrol-kapott-informaciok-segithetik-a-nyomozast-cseh-katalinek-unios-botranyaban | 2023-04-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Budapesten és több Pest megyei helyszínen tartott a múlt héten kutatást a Cseh Katalinhoz köthető céghálózattal összefüggésben költségvetési csalás miatt nyomozó Nemzeti Adó- és Vámhivatal – értesült a Magyar Nemzet.
A hatóság tavaly decemberben egyszer már végzett kutatást az egyik cég telephelyén, Vácott, a Nádas utca 2. szám alatt, most pedig újabb nyomozati cselekményekre került sor a momentumos politikus cégügyeivel összefüggő, ismeretlen tettes ellen zajló büntetőeljárásban.
Ismert, a Cseh Katalin-féle cégek ügyeivel tavaly nyáron, az Anonymus-álarcos alak közlései nyomán kezdett foglalkozni a magyar sajtó. A hivatalos és más nyilvános adatok alapján arra lehetett következtetni, hogy a céghálózat tagjai működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre és nyertek el gyanús körülmények között 4,8 milliárd forintot.
Költségvetési csalás gyanúja miatt hónapokkal ezelőtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is nyomozást indított. Az adónyomozók azt valószínűsítették, hogy az érintett vállalkozások tíz pályázaton teljesen vagy legalább részben ugyanazzal a holografikus fejlesztéssel vettek részt.
A NAV-osok egyebek mellett körbeszámlázás nyomaira is bukkantak. Mivel az ügyekben egy cseh vállalat neve is felbukkant, ezért a NAV korábban kezdeményezte, hogy – banki adatok, adóbevallások és szerződések beszerzéséért – az ügyészség forduljon jogsegélykérelemmel a cseh hatósághoz.
A jogsegélyre adott választ júniusban küldte meg a Prágai Kerületi Ügyészség a magyar hatóságoknak, a dokumentumot pedig azóta már lefordították és elemezték is az illetékesek. Úgy tudjuk, a cseh hatóságok válasza a gyanút erősítheti.
Megírtuk azt is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemrég újabb jogsegélykérelmek kibocsátását kezdeményezte Litvániát és Lengyelországot érintően. Előbbit azért, mert a céghálóhoz sorolható Holotech Hungary Kft. részére értékesített gépek összeszerelésével megbízott litván állampolgár tanúkihallgatása szükségessé vált, aki információkkal tud szolgálni a megbízásával, valamint a gépek összeszerelésével kapcsolatban.
Úgy tudjuk, az adóhatóság javasolja azt is, hogy Lengyelország esetében egyrészt a Pawama sp zoo lengyel illetékességű cég pénzforgalmi adatainak beszerzése miatt bocsássanak ki jogsegélyt. Másrészt a Cseh-csoporthoz köthető Pannónia Nyomda Kft. és az Unitech Kft.-vel végzett gazdasági események kapcsán keletkezett dokumentumok, e-mailek és könyvelési iratok beszerzését illetően szeretnék megkeresni a lengyel szerveket.
Borítókép: Cseh Katalin (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) | Cseh Katalin-ügy: több helyszínre is kiszállt a NAV | A Magyar Nemzet értesülései szerint több helyszínen is kutatást tartott a napokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Cseh Katalin-féle cégcsoporttal kapcsolatos büntetőügyben. A költségvetési csalás miatt elrendelt nyomozás az utóbbi időben lendületet kapott, hiszen a Prágai Kerületi Ügyészségtől is információkat kaptak a NAV munkatársai, továbbá az adóhatóság újabb jogsegélykérelmek kibocsátását kezdeményezte Lengyelországot és Litvániát érintően. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/cseh-katalin-ugy-tobb-helyszinre-is-kiszallt-a-nav | 2022-09-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2022.09.16. 15:24 2022.09.17. 01:14
A Magyar Nemzet információi szerint a Cseh Katalinhoz köthető céghálózat ügyében adócsalás miatt eljáró Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újabb jogsegélykérelmek kibocsátását kezdeményezte. Úgy tudjuk, a NAV a litván és a lengyel szerveket is megkeresné azután, hogy kiértékelték a botrányt érintő Prágai Kerületi Ügyészségtől kapott válaszokat. A nyomozók többek között egy litván állampolgár tanúkihallgatását, valamint egy lengyel cég pénzforgalmi adatainak beszerzését látják szükségesnek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újabb jogsegélykérelmek kibocsátását látja szükségesnek a Cseh Katalin-ügyben, miután elemezték a Prágai Kerületi Ügyészségtől megkapott válaszokat – tudta meg a Magyar Nemzet. Ismert, lapunk a napokban írta meg, hogy a gyanút erősítheti az a júniusban megérkezett prágai jogsegély, amit még a Cseh Katalinékhoz köthető céghálózat ügyében kezdeményezett a költségvetési csalás miatt nyomozó Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
A szóban forgó céghálózat ügyeivel tavaly nyáron, az Anonymus-álarcos alak közlései nyomán kezdett foglalkozni a magyar sajtó. A hivatalos és más nyilvános adatok alapján arra lehetett következtetni, hogy a cégháló tagjai működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre és nyertek el gyanús körülmények között 4,8 milliárd forintot.
Utóbbit igazolja, hogy korábbi értesüléseink szerint a NAV szakemberei áttekintették a nagyjából féltucat vállalkozásból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós pályázatait. A nyomozók megállapították, hogy a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre. Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Az utóbbi elem meglehetősen lényeges.
Az adóhatóság nyomozói ugyanis azt valószínűsítik, hogy a cégháló tagjai tíz pályázaton teljesen vagy legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. Ez azt jelentheti, hogy egy gépre, egy technológiai megoldásra többször is pénzt kérhettek.
Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az adóhatóságnál úgy vélik: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s több pályázat esetében is azonos számlákat tüntettek fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.
Fontos körülmény az is, amit tavaly a Bennfentes.net tárt fel, miszerint már meglévő technológiával pályázhattak Cseh Katalinék.
A portál megvizsgálta a cégcsoportba tartozó svájci vállalatot, amelyről kiderült: a cég már 2013-ban kifejlesztett egy hologramtechnológiát. A Bennfentes.net emlékeztetett arra is, hogy a Cseh Katalinhoz köthető Pannónia Nyomda Kft. is hologramos technológiára pályázott, és nyert 68 millió forintot. Ráadásul a pályázati anyagban a Pannónia Nyomda Kft. azt állította, hogy ez egy teljesen új technológia, amely eddig nem létezett.
Budai Gyula: Kiderült, hogy a Cseh Katalinhoz köthető cégek csápjai külföldre is elértek + videó
Még folyamatban van a nyomdabotrány ügyében indított büntetőeljárás.
Visszatérve a külföldi jogsegélyhez, mivel a NAV által vizsgált cégcsoportban egy cseh vállalat neve is felbukkant, ezért az adóhatóság korábban kezdeményezte, hogy – banki adatok, adóbevallások és szerződések beszerzéséért – az ügyészség forduljon jogsegélykérelemmel a cseh hatósághoz.
Információink szerint a csehek által megküldött válaszok kiértékelése után a NAV kezdeményezte az újabb jogsegélykérelmek küldését Litvániát és Lengyelországot érintően. Előbbit azért, mert a céghálóhoz sorolható Holotech Hungary Kft. részére értékesített gépek összeszerelésével megbízott litván állampolgár tanúkihallgatása szükségessé vált, aki információkkal tud szolgálni a megbízásával, valamint gépek összeszerelésével kapcsolatban.
Úgy tudjuk, az adóhatóság javasolja azt is, hogy Lengyelország esetében egyrészt a Pawama sp zoo lengyel illetékességű cég pénzforgalmi adatainak beszerzése miatt bocsássanak ki jogsegélyt. Másrészt a Cseh-csoporthoz köthető Pannónia Nyomda Kft. és az Unitech Kft.-vel végzett gazdasági események kapcsán keletkezett dokumentumok, e-mailek és könyvelési iratok beszerzését illetően szeretnék megkeresni a lengyel szerveket.
Fontos körülmény az is, hogy a Közbeszerzési Hatóság (KH) feljelentést tett a rendőrségen. Szerintük a Cseh-hálózathoz sorolható három vállalkozás úgy hangolta össze magatartását, hogy azzal megszegte a közbeszerzés szabályait és bűncselekményt követhetett el.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak címzett beadványában a KH a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban elnevezésű bűncselekmény gyanúját nevezte meg. A feljelentés előzménye az volt, hogy a KH februárban adatokat kért az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, valamint a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH). A két szervezet át is adta a rendelkezésére álló információkat, ezek alapján pedig felmerült, hogy a cégcsoporthoz sorolható Holotech Hungary Kft., a Mondat Kft. és a Fernside Trading Ltd. összejátszott egymással.
A cégkivonatok alapján a Holotech Hungary tulajdonosa a Holotech Switzerland AG, amelynek vezető tisztségviselője megegyezik a Fernside Trading többségi tulajdonosával. Így a Holotech Hungary olyan gazdasági szereplőtől kért ajánlatot, amelynek tulajdonosa és vezető tisztségviselője megegyezik a saját tulajdonosának cégvezetőjével. A Közbeszerzési Hatóságnál az is szemet szúrt, hogy a Holotech Hungary Kft. és a Mondat Kft. azonos telephelyen, nevezetesen Vácott, a Nádas utca 2. szám alatt található, valamint az is, hogy a cégek ugyanazt a személyt alkalmazzák könyvelőként. Arról is értesültek, hogy a Közbeszerzési Hatóság szerint ezek az információk felvetik annak gyanúját, hogy az érintett társaságok úgy hangolták össze magatartásukat, hogy azzal bűncselekményt követhettek el. A feljelentésben leírtakat a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság helyett a NAV vizsgálja. Úgy tudjuk, a GVH-tól bekért adatokat jelenleg is elemzik a pénzügyi nyomozók.
Borítókép: Cseh Katalin (Fotó: Kurucz Árpád)
Cseh Katalin-ügy: erősítheti a gyanút a prágai jogsegély
További lépések várhatók a hatóságoktól a momentumos botrányban.
nav
Jogsegélykérelem
lengyelország
nyomozások
litvánia
nyomozás
momentum
Cseh Katalin
balliberálisok | Lengyelországig és Litvániáig érnek a Cseh Katalinékat érintő nyomozás szálai | A Magyar Nemzet információi szerint a Cseh Katalinhoz köthető céghálózat ügyében adócsalás miatt eljáró Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újabb jogsegélykérelmek kibocsátását kezdeményezte. Úgy tudjuk, a NAV a litván és a lengyel szerveket is megkeresné azután, hogy kiértékelték a botrányt érintő Prágai Kerületi Ügyészségtől kapott válaszokat. A nyomozók többek között egy litván állampolgár tanúkihallgatását, valamint egy lengyel cég pénzforgalmi adatainak beszerzését látják szükségesnek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/lengyelorszagig-es-litvaniaig-ernek-a-cseh-katalinekat-erinto-nyomozas-szalai | 2022-09-16 08:35:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
„Ez nem fejlesztés, hanem hibás teljesítés volt” – hangsúlyozta perbeszédében a büntetőper szerinte legfontosabb tanulságát Illés Attila ügyész, a Tolna megyei vádhatóság képviselője március végén, a Gyulai Törvényszéken. A bíróság különösen jelentős és jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás ügyét tárgyalta másodfokon. Az ügyész megjegyzése arra utalt, hogy az Öveges-programhoz készített munkafüzetek egyedi igény szerint készültek-e, és önálló fejlesztésnek számítanak vagy sem. Szerinte nem, és ezt utóbb a bírósági ítéletek is alátámasztották. „Tízezer oldalt néztem át, gyakorlatilag ugyanazok voltak” – mondta a Narancsnak a vádat képviselő ügyész a most befejeződött per után. A három vádlott viszont váltig azt bizonygatta, hogy mindegyik munkafüzet más volt, így mindegyik külön fejlesztés.
„A leggusztustalanabb rész az volt, amikor a program vezetői és koordinátorai az Öveges-program keretében a természettudományos szaktanároknak tartott kötelező képzések alkalmával a záróvizsgán elvégzett és megoldott feladatait tudtukon kívül tették be a munkafüzetbe. Egyrészt azért, mert ezekre a képzésekre külön pályázati pénzeket kaptak, másrészt az állítólagos önálló fejlesztés miatt” – fejtette ki az ügyész még a tavalyi elsőfokú eljárásban.
Az ellentmondás
Tavaly júliusban a Gyulai Járásbíróság a hosszú bizonyítási eljárás után kétséget kizáróan bizonyítottnak látta a visszaéléseket.
A vádirat és a Gyulai Törvényszéken március 29-én megszületett immár jogerős ítélet szerint A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban című, az Európai Unió által finanszírozott TÁMOP-pályázat elnyerését követően a nyertes önkormányzatok szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett cégekkel (Lybrum Kft., Hunniareg Kft.) szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztésére. A szerződött társaságok 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely e segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges anyagokat tartalmazta. A jogerős ítélet után is kérdés maradt, hogy honnan tudtak a cégvezetők a hamarosan kiírandó uniós támogatású projektről és arról, hogy annak keretében efféle segédanyagok elkészítésére lesz szükség. Valójában az előre fölhalmozott adatok szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. A két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az érintett városoktól. Mindegyiktől külön: esetenként 20–25 millió forintot számláztak az akkor még iskolafenntartó városi és kerületi önkormányzatoknak. | Aranycsinálók. A főtolvajok büntetlenül megúszták az Öveges-program ellopását | Bár a Nemzeti Nyomozó Iroda már 2016-ban kimondta a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját a 16 milliárdos Öveges-programhoz kapcsolódó projekteknél, végül csupán egyetlen, 180 milliós visszaélés került a bíróság elé. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/aranycsinalok-257645 | 2023-04-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Mint ahogy Önök előtt ismert, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt nyomozást indított a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága. A nyomozás 2018-ban indult, 2021 novemberében tartottak házkutatást nálunk, majd 2022. április 22-én tartóztattak le minket, és dr. V. K.-val azóta előzetes letartóztatásban vagyunk, 5-25 év szabadságvesztés büntetéssel fenyegetve.” Így kezdődik az a lapunk által megismert levél, amelyet V. K., a Magyar Pünkösdi Egyházhoz (MPE) tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió (KM) egykori ügyvezetője március 13-án címzett vallási közössége legfőbb irányító testületéhez, az Egyháztanácshoz. Ezt a levelet hivatalosan megkapta a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága is.
A levelet később ismeretlen e-mail címről a pünkösdi egyház több más képviselője és tagja is megkapta, ami a közösségen belül azóta terjed, és élénk szóbeszéd tárgya lett. Információink szerint egy, a büntetőügy kapcsán a Magyar Pünkösdi Egyház helyzetét taglaló kétrészes, alapos és szinte minden részletre kiterjedő, de még nem publikált tanulmány kész tényként hivatkozik erre az írásra, ahogy az egymástól független, az MPE szervezetén belüli vagy ahhoz közeli források is.
Ahogy tavaly tavasszal a Békés Megyei Főügyészség portálunknak adott válasza alapján elsőként megírtuk: „büntetőügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt hallgatott ki két személyt gyanúsítottként”. 2022. április 20-án került sor a békéscsabai központú KM két ügyvezetőjének, V. Gy.-nek és V. K.-nak az őrizetbe vételére, majd két nappal később a letartóztatásba helyezésére, amit azóta többször meghosszabbítottak, így majdnem egy éve rács mögött vannak. A vádhatóság a Narancs.hu-val közölte azt is, hogy a kárérték eléri a 8 milliárd forintot. Utóbb kiderült, hogy a gyanúsításban szereplő visszaélések fókuszában a népkonyhai szolgáltatás, pontosabban annak fiktív volta áll.
A levél első mondatai azt az eddig nem ismert fejleményt közlik, hogy a két gyanúsítottnál 2021 novemberében házkutatást tartottak a nyomozók. Későbbi részeiből az is kiderül, hogy a nyomozóhatóság emberei mindkét esetben a hajnali órákban kopogtattak be a két ügyvezető házába. Mindez azért is érdekes, mert a Narancs.hu-nak Herczeg Tamás, a Fidesz-KDNP békéscsabai országgyűlési képviselője, egyben a Fidesz Békés megyei választmányának elnöke tavaly májusban elismerte, hogy 2022 elején belépett a Fideszbe a két később letartóztatásba helyezett ügyvezető. Herczeg akkor felháborodással vegyes csodálkozással azt kérdezte portálunktól, hogy ez miért érdekes. Felmerül a kérdés: két nem sokkal később letartóztatatott ember vajon miért tartotta fontosnak, hogy gyorsan belépjen a kormánypártba. De azért is fontos lehet a felvetés, mert ellenük már 2018-ban megindult a nyomozás, sőt 2021 novemberében házkutatás volt náluk.
A Pataky Albert vezette MPE saját tagságának azt közvetítette, hogy megtévedt ember a KM két volt ügyvezetője. Azt is állították, hogy a letartóztattak működéséről és esetleges visszaéléseiről az egyházvezetésnek nem volt tudomása. A sajtó, így lapunk megkereséseire egyetlen alkalommal sem válaszolt az MPE vezetése. Azonban 2023 elején az események már elsodorták az elnökséget, amely arra hivatkozva mondott le, hogy még a látszatát is el akarja kerülni annak, befolyásolnák a nyomozást.
Azóta megtörtént egy igen felemásra sikeredett, a vitás kérdésekre válaszokat nem adó és a kialakult helyzetet nem tisztázó tisztújítás az MPE-n belül. Ennek sikeressége és tartóssága legalábbis kérdéses. E tisztújítás előtt született V. Gy. levele. Ebben a volt ügyvezető saját és társa, V. K. szerepét merőben másként látja, mint a nyomozóhatóságok. Nem meglepő módon ártatlanságát hangoztatja a levélíró, mikor a nyomozás során tett addigi tanúvallomásokban elhangzottakra reagál. Azokat pontosítja, cáfolja és kiegészíti. Másokat viszont, így a pünkösdiek Országos Cigány Missziójának egyes vezetőit vagy az egyik miskolci központú MPE-intézmény vezetőjét összefüggésbe hozza visszaélések és jogtalan, nagyarányú meggazdagodás gyanújával. Emellett egyértelművé teszi, hogy
az MPE vezetése – hiába tagadja – tudott minden lépésükről.
„Az Önök utasítási, iránymutatásai alapján végeztük munkánkat. Önök tisztában voltak intézménystruktúránkkal, szerződéseinkkel, szabályzatainkkal” – írja az előzetes letartóztatásából, a Gyulai Büntetés-végrehajtási Intézményből V. Gy.
Azt sem rejti véka alá a levélíró, hogy gyanúja szerint az MPE a büntetőeljárás nyilvánosságra kerülése, egyben letartóztatásuk után – megítélése szerint – jogszabálysértő módon arra törekszik, hogy megkaparintsa a KM tíz év alatt felépített teljes ingó és ingatlan vagyonát. De nem hallgatja el azt a tényt sem, hogy az Egyháztanács tagjainak fizetését a KM két ügyvezetője finanszírozta, amelyet luxus kategóriájú autók tettek kényelmessé.
Lapunk rendszeresen beszámolt az MPE-t érintő ügy részleteiről. Ezek a cikkeink itt olvashatók.
(Címlapképünkön a Magyar Pünkösdi Egyház budapesti központja) | Az egyházvezetés tudott a lépéseikről - írja a pünkösdi egyház előzetesben lévő misszióvezetője | Levelet írt a lassan egy éve előzetzes letartóztatásban lévő V. Gy. a Magyar Pünkösdi Egyház Egytanácsának és a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának. Az egyház intézménye, a Közösségi Misszió egykori vezetőit 8 milliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással gyanúsítják. A levélben V. Gy. ártatlannak vallja magát, másokat viszont vádol. Egyértelművé teszi, mindent az egyházvezetés tudtával tettek, és szerinte az pünkösdi egyház meg akarja szerezni a misszió vagyonát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/az-egyhazvezetes-tudott-a-lepeseikrol-irja-a-punkosdi-egyhaz-elozetesben-levo-missziovezetoje-257688# | 2023-04-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Mint arról lapunk korábban beszámolt, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Orbán Viktor miniszterelnök február-márciusi honvédségi repülőgéppel történt részben hivatalos, részben magánjellegű utazásával kapcsolatban.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az elrendelt feljelentés kiegészítés alapján lefolytatott vizsgálata során megállapította, hogy nem történt bűncselekmény – olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki közleményében. Így a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította.
Azt írják,
nincs abban semmi különös, hogy a miniszterelnököt személyi védelemmel látják el nemcsak a hivatali, hanem a magánjellegű utazásai során.
Arról, hogy Orbán miért ment magánutazásra a Magyar Honvédség gépével, azt írták
egyes európai és Európán kívüli országoktól eltérően Magyarország nem tart fenn úgynevezett kormánygépeket, hanem jogszabály alapján a Honvédség, alaprendeltetése szerinti feladatai ellátásának elsődlegességét szem előtt tartva, biztosítja a védett személyek személykísérésében való részvételéhez szükséges személyi és technikai feltételeket, azaz az utazáshoz szükséges repülőgépet és személyzetet.
Az ügyészség azt is megválaszolta, miért van rendben az is, hogy Orbán feleségével együtt ment magánutazásra a honvédség gépével. Mint írják, "a jogszabály a honvédségi személykísérés nyújtotta technikai segítséget kiterjeszti a politikai felsővezető házastársára is, amennyiben a házastárs a politikai felsővezetővel utazik".
A személyi védelem nem miniszterelnöki juttatás, hanem állami kötelezettség, így a költségei szükség szerint az államot terhelik
– állapította meg az ügyészség. | Nem találta aggályosnak az ügyészség Orbán Viktor firenzei kiruccanását | Bűncselekmény hiányában elutasították Hadházy Ákos feljelentését. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-talalta-aggalyosnak-az-ugyeszseg-orban-viktor-firenzei-kiruccanasat-257697 | 2023-04-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
vesztegetés;felmentés;Tasnádi Péter;
2016-09-14 15:59:00
Felmentették Tasnádi Pétert
Jogerősen felmentette Tasnádi Pétert egy igazságügyi szakértő megvesztegetésével kapcsolatos vád alól a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú ítéletében.
Az ügyészség szerint Tasnádi Péter 2006-ban hárommillió forintot adott egy orvos szakértőnek azért, hogy egy ellene folyó másik eljárásban számára kedvező szakvéleményt adjon.
Az ügyben fél évtizeddel később emeltek vádat, majd az elsőfokú bíróság felmentette Tasnádi Pétert és két vádlott-társát, az orvos szakértőt és egy ügyvédet, aki a vád szerint a vesztegetési pénz egy részét átadta.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban 2014-ben Tasnádi Péter és az ügyvéd vonatkozásában hatályon kívül helyezte a nem jogerős ítéletet és új eljárást rendelt el. Akkor csak az orvos szakértő felmentése emelkedett jogerőre. Ezután egy másik elsőfokú bíróság mentette fel Tasnádit és az ügyvédet, fellebbezések folytán azonban ismét másodfokra került az ügy.
Szerdán a megismételt másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtáblán az ügyész néhány mondatos perbeszédében másodszor is hatályon kívül helyezést, az elsőfokú eljárás harmadszori lefolytatását kérte. Ugyanakkor a megvádolt ügyvéd védője szerint már csak azon folyhat a vita, hogy bizonyítottság vagy bűncselekmény hiányában mentsék fel védencét.
Az eljárás sajátosságait sorolva a védő felidézte, hogy a szakértő jogerős felmentése után is folyt tovább a büntetőper a két megmaradt vádlott ellen, majd a megismételt elsőfokú eljárás végén perbeszédében az ügyész vesztegetés helyett befolyással üzérkedés miatt kérte a bűnösség megállapítását. Korábban pedig a vád egyik tanúja a más eljárásban súlyos bűncselekményekkel, több ember megölésével és fegyveres rablásokkal vádolt Süveges Péter volt, akinek terhelő nyilatkozatáról azonban a védő szerint tényszerűen kiderült, hogy nem lehet igaz. Felszólalásában Tasnádi Péter ügyvédje is felmentést kért.
A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket. Szerdán a megvádolt ügyvéd az utolsó szó jogán azt hangsúlyozta, hogy sem vesztegetést, sem befolyással üzérkedést, sem más bűncselekményt nem követett el.
Tasnádi Péter szintén ártatlanságát hangoztatta és szánalmasnak minősítette az eljárást. Arról beszélt, hogy álláspontja szerint erre az ügyre csak azért volt szükség, hogy egy másik ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztésének letöltése során semmilyen kedvezményben ne részesülhessen. Mint mondta, abból a büntetéséből két nap múlva szabadul.
A Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú ítéletében kisebb pontosításokkal helyben hagyta és jogerőre emelte az elsőfokú, felmentő ítéletet.
Tasnádi Péter ellen korábban többször indult büntetőeljárás súlyos bűncselekmények miatt és többször el is ítélték, de előfordult már az is, hogy felmentették a vádak alól. | Felmentették Tasnádi Pétert | Jogerősen felmentette Tasnádi Pétert egy igazságügyi szakértő megvesztegetésével kapcsolatos vád alól a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú ítéletében. | null | 1 | https://nepszava.hu/1105856_felmentettek-tasnadi-petert | 2016-09-14 18:43:00 | true | null | null | Népszava |
Meddig tartható még Rogán Antal?
Csaknem 340 ezer forintnyi közpénzbe került Rogán Antal németországi útja, amelyre hivatkozva a miniszter nem ment el a Portik Tamással való szembesítésre - tudta meg a Magyar Nemzet a Miniszterelnöki Kabinetirodától. A lap az információt közérdekű adat-igényléssel kényszerítette ki.
Emlékezetes: a kabinetirodát vezető Rogánt a bíróság június 17-re hívta be a Portikkal való szembesítésre Juhász Péter, az Együtt politikusa ügyvédjének kezdeményezésére, miután a miniszter személyiségi jogi pert indított az ellenzéki önkormányzati képviselő ellen, aki bűnözőnek nevezte. Rogán akkor "halaszthatatlan közfeladat ellátására" hivatkozva maradt távol a bíróságról, ahol Portik azt állította: kenőpénzt adott át az akkor még belvárosi polgármesternek. Rogán tagadja, hogy ismerné a Prisztás-gyilkosság felbujtójaként elítélt Portikot.
Az adatigénylés szerint a miniszter ebben az időpontban „hivatalos találkozón/munkaebéden” vett részt "Bajorország vezető politikusaival, Magyarország számára nemzetgazdasági szempontból kiemelt lehetséges partnerekkel", illetve interjút adott német napilapoknak - legalábbis ezt jelölte meg a tárca az egynapos német út indokaként. A kabinetiroda Rogán repülőjegyére több mint 298 ezer forintot költött, s miniszter a kormányvárót is igénybe vette, ami mintegy 40 ezer forintba került. Mint kiderült, Rogán nem egyedül utazott júniusban, a találkozóra vele tartott Bíró Marcell közigazgatási államtitkár is, aki ugyancsak mintegy 40 ezer forintért használta a kormányvárót. Igaz, útiköltsége alacsonyabb volt a miniszterénél, kevesebb mint 280 ezer forint.
Persze a miniszter útjának közhasznáról máig megoszlanak a vélemények, ahogyan Rogán egyéb tevékenységeiről is. Hiába kerül nyilvánosságra szinte naponta valamilyen ügye, bizalmi emberét még mindig oldalán tartja Orbán Viktor. Sőt, "Rogán Antalnak csak akkor kell majd elkezdenie aggódni, amikor a többi fideszesnek is: ha egyszer csak összedől az építményük. Ennek egyelőre nincs jele, ám a földcsuszamlásoknak sincs" - mondta lapunknak Tordai Bence.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szóvivője szerint "Tóni" mindaddig a helyén marad, ameddig Orbán így akarja, hiszen Lánczi András is megmondta, neki jelenleg az a feladata, hogy feltőkésítse az új, nemzeti tőkés osztályt. "Ezen pedig a miniszter szorgosan munkálkodik is" - jegyezte meg Tordai, aki szerint nem csak Rogánnal van a baj, hanem az egész rendszerrel, amelynek mára a miniszter vált a szimbólumává. | Meddig tartható még Rogán Antal? | Csaknem 340 ezer forintnyi közpénzbe került Rogán Antal németországi útja, amelyre hivatkozva a miniszter nem ment el a Portik Tamással való szembesítésre - tudta meg a Magyar Nemzet a Miniszterelnöki Kabinetirodától. A lap az információt közérdekű adat-igényléssel kényszerítette ki. | null | 1 | https://nepszava.hu/1103956_meddig-tarthato-meg-rogan-antal | 2016-08-25 19:06:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;botrány;Orbán Viktor;Rogán Antal;
2016-08-23 07:00:00
Meddig tartható még Rogán Antal? (II.)
Rogán Antal feltalálótársainak cégére szabhatta a kormány a pénzügyi szektor informatikai rendszereinek ellenőrzését, amivel újabb állami milliárdok juthatnak a Miniszterelnöki Kabinetiroda fura urának üzleti és baráti körébe. De Rogán nevével nemcsak a forradalminak aligha nevezhető találmány, s az akörül kiépülni látszó cégháló, hanem egy sokkal nagyobb korrupciógyanús hálózat is fémjelezhető mára. A polgármesterként, Fidesz-frakcióvezetőként, ma pedig kabinetminiszterként is botrányról botrányra egyre feljebb jutó politikus továbbra is élvezi miniszterelnöke bizalmát, de minden nappal egyre súlyosabbá válik a kérdés: meddig tarthatja még Orbán Viktor az oldalán Rogánt.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda mai vezetője, az egykori belvárosi polgármester, volt Fidesz-frakcióvezető és legújabban "feltaláló" évek óta folyamatosan a figyelem középpontjában áll, s ennek nem csupán a bulvárszereplést sem elutasító személyisége, hanem - legalábbis - gyanús ügyeinek végtelen sora állhat a hátterében. Következménye, úgy tűnik, egyetlen vitatott ügyének sincs, a napokban a Juhász Péter V. kerületi önkormányzati képviselő és vagy egy tucat más feljelentő által kifogásolt belvárosi ingatlaneladásokkal összefüggésben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűncselekmény hiányában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettesek ellen indított nyomozását.
Rogánnak azonban nem ez, a Juhász közlése szerint korántsem lefutott ügy törhet még borsot az orra alá, hanem az is, ha a következő hetekben-hónapokban egy hozzá kötött cég - noha a tulajdonosi összefüggést a Miniszterelnöki Kabinetiroda hevesen cáfolja - újabb előnyökhöz juthat a "pasa parki fenegyerek" által is befolyásolt jogalkotási tevékenység révén. Legújabban ugyanis egy informatikai eljárásban "felmutatott" feltalálói vénája okán került a hírhasábokra Rogán, de emlékezetes - mint arra az Átlátszó portréja felhívta a figyelmet - az első olyan korrupciógyanús ügyek, amelyekben Rogán nevét is megemlítették, szintén az informatikai szektorhoz köthetők.
Noha a polgármesterként, Fidesz-frakcióvezetőként, ma pedig kabinetminiszterként is botrányról botrányra egyre feljebb jutó politikus továbbra is élvezi miniszterelnöke bizalmát, a Népszava napról napra arra próbál választ keresni, meddig tartható Orbán Viktor legközvetlenebb környezetében egy ilyen sok, súlyos korrupciógyanúval terhelt politikai szereplő.
"Feltalálékony"
Alig néhány hete robbant a nyári hír: Rogán feltalálóként jegyez egy elektronikus-aláírási technológiát, amely ugyan nem biztos hogy hasznos és új, de üzletnek remek. Még a szellemi alkotások adókedvezményeit is a miniszter nevéhez köthető fejlesztést értékesítő cégre szabhatta ugyanis a kormányoldal, hiszen az a "találmányból" fejlesztett szoftver értékesítéséből él - írtuk meg a minap. Júliustól ugyanis egy törvénymódosítás nyomán ez utóbbi az egyetlen olyan szellemi tulajdon, amelyből befolyó bevétel adókedvezményre jogosít, minden más viszont kikerült a kedvezményezetti körből. Rogán és társai egy nem is forradalmi megoldással "húztak nagyot", hiszen a digitális aláírás-hitelesítési találmánya már jóval azelőtt is létezett, hogy társaival azt benyújtották a szabadalmi hivatalhoz.
Ismert: Rogán volt a jogosultja tíz napig annak a szabadalomnak, amellyel a közműcégek auditálását a Hunguard Kft. végezte. Azután szabadult meg a jogosultságtól, hogy a szabadalmi hivatal értesítése megérkezett hozzá. Ennek ellenére Rogán, illetve informatikus barátai, Csik Balázs és Lengyel Csaba továbbra is a kormányzati hátszéllel milliárdos bevételhez jutó, ismeretlen végső haszonhúzóknak több mint kétszázmilliós osztalékot fizető Hunguard látható tulajdonosai - bár a cég többségi tulaja hivatalosan jelenleg egy offshore-cég, a Javelin Ltd., amely egy másik offshore tulajdonában áll. Az elektronikus aláírási rendszer alapjául szolgáló fejlesztést eközben eladták a MobilSign Kft-nek. Utóbbi cég 2014 végéig Rogán feltalálótársainak, Csiknak és Lengyelnek a tulajdonában állt, azóta Pozsgai Petra vette át. Ezzel azonban nem került nagyon távol a körtől az üzlet, hiszen Csik Balázsnak Pozsgai hat évig üzlettársa volt a ProfiTrade 90 Kft informatikai cégben, amelynek Csik most is tulajdonosa és ügyvezetője.
A ProfiTrade volt az, amelyik a MobilSign-technológiát - azaz a szoftvert - például a Magyar Telekomnak is eladta, de a referenciái között számos állami nagyvállalat megtalálható volt a legutóbbi napokig. Sőt, a jelek szerint a ProfiTrade állhatott az egész innováció hátterében is, honlapjuk szerint ugyanis a MobilSign-technológia kidolgozásához még uniós pénzt is kaptak. Az Új Széchenyi-terv keretein belül több mint 256 millió forintot szerzett a vállalat a fejlesztésre, amire Rogán minisztériuma a HVG-nek azonnal azt üzente, hogy "Rogán Antal a szabadalmában leírt eljárás kifejlesztésére soha nem igényelt és nem is kapott EU támogatást". Valóban nem, ő már eladta a szabadalmi jogokat a cégnek, amikor az EU-s támogatást felvették rá. Egyébként a ProfiTrade 2012-2015 között összesen mintegy egymilliárd forint uniós pénzt nyert el különböző pályázatokon. A cégnek 2002-13 között a találmányt Rogánnal közösen jegyző Csík és a találmány jogait megvásárló Pozsgai Petra mellett a Carion Holding is tulajdonosa volt. A Carion Holding neve pedig onnan lehet ismerős, hogy ők lehetnek a legnagyobb kedvezményezettjei annak a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek programnak, amit megint csak Rogán nyomott át a törvényhozáson.
Haverok, buli, fanta
Eközben a Hunguard informatikai biztonsági audittal foglalkozik, s noha árbevétele 18 évig ugyanannyi volt, az utóbbi két évben hirtelen a tízszeresére nőtt. A feltalálótársak és a titokzatos ciprusi és máltai offshore-érdekeltség ugyanis a Rogán arcával fémjelzett rezsicsökkentés-kampány idején közmű-auditálással tarolt az állami szektorban. Most pedig, mint a Magyar Nemzet írta a minap, személyre szabott törvénynek örülhetnek bankátvilágítóként is. Egy júniusi kormányrendelet ugyanis olyan feltételeket határozott meg a pénzintézetek informatikai rendszereinek biztonsági auditálására, aminek jelenleg csak a Hunguard felel meg. A kormányrendeletet a Miniszterelnökség fogalmazta meg, de a Magyar Nemzet szerint Rogán Antal is keményen lobbizott mellette. Ha tényleg csak ők maradnak talpon a piacon, akkor azzal évente több milliárdot kaszálhatnak.
A Hunguard ügyvezetője, Szűcs Ákos Balázs a Centrum Csoport Kft. ügyvezető-társtulajdonosa volt a kilencvenes évek közepén, utóda a cégben Fürst György (MSZP) volt VI. kerületi vagyongazdálkodási alpolgármester lett, aki a Centrum Parkoló szerződései miatt jelenleg hűtlen kezelés miatt áll bíróság előtt. A Hunguardnál a történet elér a minden idők legsúlyosabb magyar maffiózójaként börtönbe zárt Portik Tamáshoz is. Szűcs Ákos Balázs ugyanis korábban a Pápa-Szetlik-család érdekeltségében álló Club Tihanyt is irányította. Pont abban az időben, amikor az üzemeltetők kiebrudalták a szállóból a Média Hungary konferenciát, hogy helyet adjanak a Portik-közeli Generál Médiának. Annak a cégnek, amely a Lázár János vezette Hódmezővásárhely városától vett ingatlant internetes hirdetésekért. A Szetlik-Pápa-család cége és - állítása szerint - velük együttműködve Portik, a polgármesterként Rogán által vezetett Belvárostól vett akciós ingatlant - hívta fel a figyelmet az Átlátszó, hozzátéve, a szálak valahogy mindig a belvárosban futnak össze: az egyik feltalálótárs, Csík Baláz 2012-ben például még hitelt is kapott Rogán önkormányzatától ahhoz, hogy meg tudjon venni egy 82 négyzetméteres lakást Rogán kerületében.
Megírtuk azt is: a ProfiTrade, mely tavasz óta a Rogán-találmány jogosultja, valamint a Hunguard székhelye ugyanabban az épületben, a Királyhágó tér 8-9. alatt található. A telephely-bejelentés cégbírósági eljárására mindkét cég egy ügyvédi irodájának, a Javelin Ltd. magyarországi kézbesítési megbízottjának, a Karafiát Ügyvédi Irodának adott meghatalmazást, amely Rogán V. kerületi polgármestersége idején szorosan együttműködött az önkormányzattal. Ez az ügyvédi iroda az interneten elérhető dokumentumok szerint számos megbízást kapott Belváros-Lipótváros önkormányzatától, és különösen ingatlanelidegenítési ügyekben vett részt.
A szomszéd és a média
Egyébként Rogán és barátai, üzletfelei nemcsak azonos, s nyilván jól bejáratott ügyvédi irodáknak szavaznak rendre bizalmat, de a kormány is jelentősen leszűkítette azoknak a cégeknek a körét is a kabinetfőnök múlt novemberi érkezése óta, amelyeket foglalkoztat.
"Nincsenek adatai a Miniszterelnöki Kabinetirodának arról, mennyiért vásárolt hirdetéseket a kormány júliusban az Andy Vajna tulajdonában lévő TV2-n, a Habony Árpád-féle Lokálban, illetve a 888.hu-n, a faktor.hu-n, a Karc FM rádiócsatornán és a Magyar Időkben" - válaszolta a hét végén Kész Zoltán független képviselő parlamenti kérdésére Dömötör Csaba, a kabinetiroda államtitkára. Ezt a kérdést már korábban is feltették Rogán Antal tárcájának, de korábban sem tudtak rá válaszolni. Dömötör most megismételte, hogy a kabinetiroda csak reklámügynökségekkel köt szerződést, közvetlenül a kiadványokkal és a csatornákkal nem. Arról persze már nem írt, miféle reklámügynökségekről van szó, pedig igazán ez az érdekes.
A Rogán által felügyelt és irányított Nemzeti Kommunikációs Hivatal ugyanis 2015-ben 25 milliárd forint értékű keretszerződést kötött a Csetényi Csaba tulajdonában lévő Network (korábban HG) 360 Reklámügynökség Kft.-vel és és Affiliate Network Kft.-vel, valamint a Kuna Tibor tulajdonában lévő Trinity International Kft.-vel, továbbá a MindShare Médiaügynökség Kft.-vel az állami intézmények kommunikációs feladatainak ellátására. Csetényi Rogán Pasa Park-beli szomszédja és tulajdonostársa, Kuna Tibort pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter barátjaként emlegetik. A haverok közül mindenesetre Csetényi áll jobban, hiszen cégei sorra nyerik az NKH tendereit, 2016. januárig 5,1 milliárd forint közbeszerzést vittek el, többek között az állami intézmények sajtómegjelenéseit is intézik, például ők szerződtek a Lokál nevű, Habony Árpádhoz köthető ingyenes napi- és hetilappal is hirdetésekre. | Meddig tartható még Rogán Antal? (II.) | Rogán Antal feltalálótársainak cégére szabhatta a kormány a pénzügyi szektor informatikai rendszereinek ellenőrzését, amivel újabb állami milliárdok juthatnak a Miniszterelnöki Kabinetiroda fura urának üzleti és baráti körébe. De Rogán nevével nemcsak a forradalminak aligha nevezhető találmány, s az akörül kiépülni látszó cégháló, hanem egy sokkal nagyobb korrupciógyanús hálózat is fémjelezhető mára. A polgármesterként, Fidesz-frakcióvezetőként, ma pedig kabinetminiszterként is botrányról botrányra egyre feljebb jutó politikus továbbra is élvezi miniszterelnöke bizalmát, de minden nappal egyre súlyosabbá válik a kérdés: meddig tarthatja még Orbán Viktor az oldalán Rogánt. | null | 1 | https://nepszava.hu/1103750_meddig-tarthato-meg-rogan-antal-ii | 2016-08-23 19:10:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;kormány;Rogán Antal;Habony Árpád;
2016-08-24 07:03:00
Meddig tartható még Rogán Antal? (III.)
Nap nem telik el Rogán Antalról szóló, botrányos hírek nélkül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője mára akkora úr, hogy nemhogy ellene nem indulhatnak eljárások a vádhatóság jóvoltából, de az ő terhére vallók vagy nyilatkozók ellen viszont azonnal nyomozni kezdenek a hatóságok. Rogán egyébként is folyamatosan perrel fenyegeti a sajtót, illetve azokat, akik felfednék a gyanúsabbnál gyanúsabb kapcsolatait, például Habony Árpádig érő baráti körét, s csodálatra méltó gazdagodását. Az ezernyi kínos ügy árnyékában napról napra égetőbb a kérdés: meddig tartja még szorosan maga mellett az egyre kínosabbá váló Rogánt a kormányfő?
A Budapesti Nyomozó Ügyészség hamis vád bűntettének gyanújával nyomozást rendelt el Portik Tamás tanúként tett nyilatkozata miatt. Portik június 17-én, a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Juhász Péter ellen kezdeményezett személyiségi jogi perének tárgyalásán tanúként beszélt arról, hogy egy alkalommal Pápa Marianne, Habony Árpád nagynénje megbízásából 10 millió forintnak megfelelő eurót adott át Rogánnak, az akkori V. kerületi polgármesternek egy ingatlan áron aluli értékesítésében való közreműködésért. A nyilatkozat után több feljelentés is érkezett az ügyészségre. Rogán ellen hivatali vesztegetés gyanúja miatt tettek feljelentést, ezt az ügyészség még július végén elutasította, mondván: Portik személye nem túl hiteles, amiket mondott, azok pedig nem egyértelmű állítások. "Miután az alapügyben a Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentéseket jogerősen elbírálta, a hamis vád bűntette miatt tett feljelentés elbírálásának eljárásjogi akadálya elhárult" - írta közleményében a fővárosi főügyész, aki szerint az iratok beszerzése alapján megállapították, Portik állításai a hamis vád bűntettének gyanúját keltik, úgyhogy nyomozás lesz.
Rogán tehát olyan befolyásos személy, akit nem lehet "csak úgy" gyanúba keverni, miközben egyre halmozódnak az őt személyében érintő, kifejezetten korrupciógyanús történetek, amelyek nemcsak a miniszter évek óta kérdéses, személyes vagyongyarapodására, de az őt körülvevő, részben nyilvánosan is vállalt baráti- és üzleti kör előnyhöz jutására is rímelnek.
Szomszédok
Emlékezetes Rogánnak kétszer is módosítania kellett 2014 januárjában benyújtott vagyonbevallását, miután kiderült, hogy a rózsadombi Pasa Park lakóparkban lévő tulajdona nagyobb, mint amennyit korábban közzé tett. Az Együtt-formáció (ekkoriban még millás) politikusa, Juhász Péter kezdte el pedzeni, hogy lehet némi ellentmondás Rogán életvitele és bevallott jövedelme között. Tény: hivatalosan a miniszternek alig több mint 500 ezer forint a megtakarítása, amivel szemben 44 milliós adósság áll, ebből 15,2 millióval meg nem nevezett magánszemélyeknek tartozik. Akadnak földjei szülőfaluja, az osztrák-szlovén-magyar hármashatárnál fekvő Szakonyfaluban, fél háza Balatonlellén. Bruttó jövedelme 1,1 millió forint, vagyis a nettó alig több, mint a felhalmozás. A 444.hu riportjából például kiderült: a Pasa Parkban négyzetméterenként 550 forint a közös költség - Rogánék lakása a vagyonbevallás szerint 185 négyzetméter, vagyis csak a közös költség havonta több mint százezer forintot emészt fel. Erre jön rá a hitel törlesztése, majd a négyfős család megélhetése (gyermekeik magánóvodája is százas tétel a legutóbbi kampányidőszak hírei szerint), illetve nyilván állnia kell az első házasságából származó gyermek utáni tartásdíjat is. Ezzel szemben a Rogán-család hírhedt arról, nem csupán luxuslakóparkban él, de 2007 óta egyre több olyan hír jelent meg a mai miniszterről, amiből kiderül, hogy nagy lábon él, 2009-ben már az Országgyűlésben is a híres és roppant drága divatmárka, Louis Vuitton, több százezres táskájával jelent meg, ő és felesége az öltözködésre is ad, hiszen ruháik prémiummárkák vagy méretre szabottak, Rogán Cecília sokszor nyilvánosságot kapott költekezését pedig más egy életen át törlesztené. Sőt, a családot Michelin-csillagos luxusétteremben kapták lencsevégre a francia Riviérán a labdarúgó Európa Bajnokság idején.
A Schmidt Mária és Spéder Zoltán nevével fémjelzett BIF Nyrt. által kínált ingatlankomplexum, a Pasa Park a kétszer is csodálatos módon "megnőtt", azaz méreteiben és tulajdonosi hányadaiban pontatlanul feltüntetett Rogán-lakás miatt került rivaldafénybe. Rogán ugyanis 2014 márciusában kétszer is kijavította 2013-ra vonatkozó vagyonnyilatkozatát, egyéb felelősségre vonás azonban nem történt amiatt, hogy a megelőző öt évben 50 százalékos tulajdonrészt jelölt meg egy 2009-ben vásárolt, a II. kerületi lakóparkban lévő, 149 négyzetméteres luxuslakásban, amelynek másik fele a bevallás szerint felesége tulajdonában volt. A első javítás szerint viszont a teljes ingatlan Rogáné. A második javításban a politikus már feltüntetett egy, a lakáshoz épített télikertet is és a lépcsőház egy darabját, amelyekkel együtt az általa birtokolt ingatlan 185 négyzetméterre nőtt. A lakás értékét az ellenzék 80-100 millió forint körülire becsülte, és azt is firtatta, honnan volt erre pénze Rogánnak, aki szinte egész életében csak politikusi fizetést kapott.
Az ügy pikantériája volt, hogy a botrány kipattanása után a szintén a Pasa Parkban élő Varga Mihály is módosította vagyonnyilatkozatát; a nemzetgazdasági miniszter egy osztatlan közös tulajdonban lévő teremgarázs rá jutó tulajdonrészét "felejtette el". Kiderült az is, hogy Rogán Pasa parki szomszédja Puskás András, a Belváros 2013 nyarán lemondott fideszes alpolgármestere, ma pedig az Eximbank (amely a többi között Andy Vajna TV2-jének megvásárlásához is hitelt nyújtott) vezérigazgató-helyettese. Sőt, rövidesen nyilvánosságra került: Puskás élettársa és Rogán felesége közösen birtokol egy harmadik lakást is az épületben. Egyébként Varga és Puskás szomszédsága is érdekes lehet, hiszen a Rogánhoz hasonlóan a Fidelitasból indult egykori alpolgármester annak idején Varga személyi titkáraként kezdte pályafutását, később pedig pénzügyminiszteri kabinetfőnöke is volt. A baráti kört kiegészíti a - mint tegnap is megírtuk - szintén Rogán, s az általa felügyelt Nemzeti Kommunikációs Hivatal által sok-sok milliárddal megtámogatott kommunikációs és reklámcégekkel feltűnt közbeszerzéslovag és dohányguru, Csetényi Csaba is, hiszen ő is a Pasa Parkban lakik.
Bulvárbúvár
De nemcsak a szomszédok tartoznak Rogán politikai és érdekszövetségesei közé, hiszen a kabinetminiszterséget is egy, az előbbieknél jóval jelentősebb "támogatónak" köszönheti a rossz nyelvek szerint. Orbán Viktor máig letagadott, nem hivatalos főtanácsadójával, Habony Árpáddal alighanem Cselovszki Zoltán révén kerülhetett jó viszonyba egy évtizede már: az egykori műemlékes Cselovszki, aki Rogán idején az V. kerület főépítészeként is tevékenykedett, még restaurátor korából ismeri az informális miniszterelnöki főtanácsadót - hívta fel a figyelmet az Átlátszó. Habony ex-feleségének, az Orbán Facebook-oldalát is kezelő Kaminski Fannynak ráadásul az érdemei elévülhetetlenek Rogán bulvárszerepléseiben, következő élettársát, Kapócs Zsókát pedig éppen egy Rogán-születésnapon ismerte meg Habony. "Mára a bizalom teljes, a politikai boszorkánykonyhák ismerői kifejezetten egy csapatként írják le a Habony-Rogán-Vajna-kört" - állt a cikkben, amely a Habonnyal nemcsak jó viszonyt, vélhetően komoly médiaüzleteket is lebonyolító Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szerepét ugyanakkor nem firtatta a Rogánt övező kapcsolati hálóban. Pedig a szomszédság is számos jogos, s ismét csak közpénzekkel kapcsolatos kérdést felvethet, hiszen a Rogán által teljesen nyilvánosan is ápolt barátság Vajnával, illetve feleségeik közös bulvárszereplései megkérdőjelezhetetlenné teszik a Fidesz-frakcióvezető és egykori gazdasági bizottsági elnök döntéseit, s akár lobbiérdekeit bizonyos, így például a kaszinókoncessziókról hozott jogszabály-változtatások ügyében, amelynek sokmilliárdos kedvezményezettje éppen Vajna lett.
S noha a belvárosi ténykedés során csiszolódhatott kiválóra a kapcsolat, Rogán neve másik ponton is találkozik Habonyéval: a letelepedési kötvény-bizniszben. Maga az ötlet is Rogán egyéni képviselői indítványa volt még 2012-ben, amit a Rogán-vezette gazdasági bizottság javaslataival öntöttek végleges formába a képviselők. A Fidesz-KDNP által elfogadott jogszabályok végül a pályáztatás nélkül helyzetbe hozott, zömében offshore kötődésű ügyintéző cégek számára hajt milliárdos hasznot. A Heti Válasz cikke szerint az egyik offshore-közvetítő Habonnyal kívánt lobbiztatni egy tervezett médiabefektetéshez, egy másik közvetítőnek a - ma is a miniszterelnöki főtanácsadót képviselő - Kosik Ügyvédi Iroda dolgozott, egy harmadik pedig ahhoz a grúz-izraeli befektetői körhöz kötődik, amelyről éppen az Átlátszó derítette ki, hogy jó a viszonya Habonnyal és Rogánékkal.
Offshore-lovagok?
2013 nyara óta idén március végéig 3515-en kaptak tartózkodási engedélyt letelepedési államkötvénnyel, ráadásul további több mint 5000 engedélyt a kérelmezők családtagjai kaptak, vagyis összesen már 8-10 ezer körüli gazdasági bevándorlót hozott az üzlet. A ma már 340-345 ezer eurónyi (durván 100 millió forint) összegért ezek a külföldi (az eddigi adatok szerint főként kínai) üzletemberek magyarországi letelepedési engedélyt, és ezzel együtt vízummentes utazási lehetőséget kapnak az Európai Unió tagállamaiba és további 73 országba (6 hónap tartózkodás után igényelhető a letelepedési jog, amelyet márciusig 2456-an meg is kaptak a pénzükért).
Hogy a Rogán "találmányaként" megalkotott letelepedési kötvénybiznisz nem állami, csupán személyi haszonszerzést szolgáló ügyletnek tűnik? A Fidesz-többség egy párszereplős, monopolizált piacot teremtett, ahol a 300 ezer eurós állampapírokat odaadta néhány, általa kiválasztott közvetítő cégnek, ráadásul jóval olcsóbban. A Rogán egykori gazdasági bizottsága által, pályáztatás nélkül kiválasztott cégek így letelepedési kötvényenként 23-31 millió forintot nyernek az üzleten, az állam pedig ugyanennyit bukik. Ezzel akár évi 60 milliárdot is kereshetnek a szerencsés, s még csak nemzetbiztonsági átvilágításon sem átesett vállalkozások, amelyekről szinte minden nap kiderül valami turpisság. | Meddig tartható még Rogán Antal? (III.) | Nap nem telik el Rogán Antalról szóló, botrányos hírek nélkül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője mára akkora úr, hogy nemhogy ellene nem indulhatnak eljárások a vádhatóság jóvoltából, de az ő terhére vallók vagy nyilatkozók ellen viszont azonnal nyomozni kezdenek a hatóságok. Rogán egyébként is folyamatosan perrel fenyegeti a sajtót, illetve azokat, akik felfednék a gyanúsabbnál gyanúsabb kapcsolatait, például Habony Árpádig érő baráti körét, s csodálatra méltó gazdagodását. Az ezernyi kínos ügy árnyékában napról napra égetőbb a kérdés: meddig tartja még szorosan maga mellett az egyre kínosabbá váló Rogánt a kormányfő? | null | 1 | https://nepszava.hu/1103811_meddig-tarthato-meg-rogan-antal-iii | 2016-08-24 19:34:00 | true | null | null | Népszava |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.