text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Félmilliárdba került az utált menzareform népszerűsítése
Félmilliárd forintot költöttek arra a kommunikációs kampányra, aminek a botrányt kavaró menzareformot kellett népszerűsítenie. Csak a Debreceni Egyetem majd 400 milliót kapott, ebből készült többek közt olyan reklámfilm, amiben azt tanácsolják a gyerekeknek: legyenek türelmesek magukkal, mert pár nap alatt megszokják a sótlan menzakaját. A közétkeztetésben részt vevők jelentős része nem is hallott a kampányról.
Közel félmilliárd – egészen pontosan 490 578 495 – forint uniós forrás állt rendelkezésre arra, hogy a múlt évben indult közétkeztetési reformot megismertessék a lakossággal: informálják a területen dolgozókat, és segítsék az átállásban a menzán étkező gyerekeket, valamint a szülőket és a tanárokat. Az összeg fő kedvezményezettje a Debreceni Egyetem volt, konzorciumi partnerei pedig a menzareformot bonyolító Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik háttérintézménye, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, valamint a szintén állami Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI).
Miután a menzareformot a kezdetektől fogva külön cikksorozatban követtük figyelemmel, feltűnt, hogy minden forrásunk krónikus információhiányra panaszkodott. Bár a céllal – egészséges életmódra nevelés, a gyerekkori elhízás leküzdése – mindenki egyetért, az érintetteket nem sikerült felsorakoztatni a reform mellett. Valóságos engedetlenségi mozgalom indult a menzareform centrális kérdésévé vált só visszapótlására, aminek következtében decemberben már azon törték a fejüket a minisztériumban, hogy mit lehetne tenni a kedélyek lenyugtatására.
Egy ilyen átfogó változtatásnál rengeteg múlik a kommunikáción, ezért megpróbáltunk utánajárni, mire költötték el az erre szánt közel 500 millió forintot. Közérdekű adatkérésünkre a Debreceni Egyetem két fordulóban válaszolt: azért duplán, mert első válaszukat erősen hiányosnak találtuk, és további kiegészítések sem részletezték a főösszegeken túli kiadásokat.
3 hónapos kampány 490 millióért
A Debreceni Egyetem összesen közel 400 millió – pontosan 398 390 700 – forintot költött el, konzorciumvezetőként azt írták, a további 90 milliót a partnereiknél keressük. Bár az egyetem június végén tartott egy sajtótájékoztatót, de a tényleges kommunikációs munka saját eseménynaptáruk szerint is csak a reform szeptember elsejei bevezetése után, 10-én indult egy konferenciával, míg a zárórendezvényt november 30-án tartották – vagyis a társadalom félmilliárdba kerülő informálása alig 3 hónap alatt megvalósult. A hvg.hu kérésére a következő adatokat adták ki az országos kampány bekerüléséről:
a „projekt-előkészítés” 3,7 millióba került, az egyetem munkatársai végezték, tartalmazott egy megvalósíthatósági tanulmányt, a projektirányítási kézikönyv és pályázati dokumentáció elkészítésének személyi költségét,
10,5 millió forintot fordítottak „projektmenedzsmentre”, amelynek tagjai az egyetemi közalkalmazottak közül kerültek ki: a projektvezető, a projektmenedzser és a pénzügyi vezető heti 20 órában, míg két további asszisztens heti 15 órában csak ezzel foglalkozott,
a projekt „szakmai megvalósítása” 118 millió forintba került – ez volt az egyik tétel, amelynél tudni szerettük volna, a megfoghatatlan megnevezés mégis mit foglal magába. Az egyetem pontosításában egy kb. ugyanekkora összeg – 117 231 612 forint – már úgy szerepelt, mint „személyi jellegű ráfordítás”, méghozzá az előbbi projektmenedzsmenten felül. A 117 millió elköltését egy mondatban indokolták: "a Debreceni Egyetem részéről 71 fő vett részt a projektben 323 hónap összes munkaidő-ráfordítással”. Vagyis fejenként átlagosan 4,5 hónapot fordítottak a fő eseményeit tekintve szeptembertől november végéig tartó, 3 hónapos projektre.
„szolgáltatások igénybevétele, külső szakértői megbízásokra" 251 milliót fordítottak. A kiegészítésük szerint ez tartalmazza a 6 korosztály-specifikus és szakmai oktatófilm, 2 társadalmi célú reklámfilm költségét, ebből indítottak szakácsakadémiát az egyetemen, rendezvényeket szerveztek, és a honlapot is ebből készítettek. Ide sorolták a hirdetési költségeket, valamint a közétkeztetési rendelet hatását és „társadalmi elfogadottságát” összegző elemzést.
végül további 15 milliós „egyéb" kiadást jelentett az egyetem szerint "a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költség (kötelező nyilvánosság biztosítása, közbeszerzés, könyvvizsgálat, anyagköltségek stb)”.
Nem hallottak róla
Mivel több mint fél éve rendszeresen kapcsolatban vagyunk a közétkeztetés legkülönfélébb területein dolgozókkal, utánakérdeztünk, hogy mit tudnak mondani a Debreceni Egyetem kampányáról. Jelentős részük egyáltalán nem is hallott róla. Az egyetem által elkészített anyagokat, így például az újfajta ételeket felvonultató szakácskönyvet mi küldözgettük az amúgy ezzel foglalkozó élelmezésvezetőknek. És mindössze egyetlen szakembert találtunk, aki részt vett az egyik tájékoztató eseményen. Persze nem kizárható, hogy valamiért pont olyanokat kérdeztünk, akik nem kellően tájékozottak szakmájukban, és soha nem találkoztak sem a tévében, vagy az interneten a kampányanyagokkal.
A rendezvények egyik típusa a tematikus workshop volt a „szakmai és lakossági célközönség” számára, ezen kívül tartottak még két konferenciát. Egy fővárosi közétkeztetési cég vezetője, aki részt vett a konferenciák egyikén a budapesti Gellért Szállóban, röviden úgy jellemezte: "igazi pr-marketing rendezvény volt, szakmailag egyáltalán nem volt mérvadó. Szeptember végén tartották, még csak bő három héttel voltunk a reform hatályba lépése után, ehhez képest Beneda Attila, az Emmi helyettes államtitkára arról beszélt előadásában, mennyire pozitív a fogadtatása a rendeletnek” – mondta névtelenséget kérve.
Reformszakácskönyv-reakciók
"Hajdinás rakott karfiol, halragu currys kuszkusszal, sok-sok gombaétel – na ezek pont azok, amit nem hajlandóak megenni a gyerekek”, mondta az egyik, közétkeztetéssel foglalkozó forrásunk. Egy kollégája a meggylevest emelte ki citromfüves habgaluskával: szerinte nincs olyan, aki el tud készíteni 10 ezer adagban habgaluskát, ahogy ugyanebből az okból a töltött karalábé is képtelenség. „Vagy ott van az eper, amit menzán direkt azért nem szoktunk adni, mert földön termő gyümölcsként a legszennyezettebb, nehéz megtisztítani” – mondta az egész régiót ellátó közétkeztetési vezető, aki azt sem érti, miért csak 7 napra készült mintaétrend. Szerinte egyébként a menzareform tájékoztató honlapja jó ötlet, csak szerinte folyamatosan új tartalmakkal kellene bővíteni, másrészt pedig elég nehéz rajta az eligazodás.
A közel félmilliárdos kampány során egy roadshow is volt: a „mozgó prezentációs busz” felkeresett óvodákat és iskolákat, hogy „korosztály-specifikus interaktív feladatokkal” népszerűsítse a gyerekek körében az egészséges menzákat. Az egyetem leírása alapján 42 helyre jutottak el, a honlapon látható galériában találtunk képeket egy répának öltözött férfiról, amint gyerekekkel találkozik, illetve a "prezentációs buszról”, ami egy belülről plakátokkal kidíszített zárt rakterű kisbusznak tűnt. „Közel 5000 közétkeztető hely van Magyarországon, és 10 ezernél is több olyan oktatási intézmény, ahol erre szükség lenne” – jegyezte meg egy egy iskolai közétkeztetéssel foglalkozó forrásunk a nagyságrendről.
"Hogy iszik meg egy bölcsődés 4 liter tejet?"
A szakmai-lakossági tájékoztató kampány részeként kifejlesztettek egy egészséges étrend kialakítását segítő mobilapplikációt is, amit azonban nem sikerült megtalálnunk. Amikor rákérdeztünk a Debreceni Egyetemnél, kiderült, hogy „az applikáció nem publikus”, majd csak a „projekt megvalósítási szakaszának lezárása után, a többi eredménnyel együtt tesszük nyilvánossá”. Mivel értelemszerűen pont a megvalósításhoz kellene az étrendtervező, értetlenkedésünkre adtak egy demobelépőt. De mint hozzátették, "a rövid megvalósítási idő" miatt az applikáció egyelőre kísérleti verzióban valósult meg, és csak a Debreceni Egyetem saját üzemeltetésű menzái szerepelnek benne. „Kipróbálása, tesztelése folyamatban van, a jövőben tervezzük a projektelem kibővítését országos szinten” – válaszolták.
Küldtek viszont egy linket, ahol összegyűjtve megtalálhatóak a „negatív/elrettentő hatású kisfilmek” és egyéb tájékoztató anyagok (lásd cikkünk végén a linkgyűjteményt): egyebek mellett az óvodásoknak szánt A kis nyuszi nagy kalandja filmecske, és a szakmának szánt 42 perces összeállítás is. Utóbbiban kívülállóként is azonnal kiszúrtunk több furcsaságot, így amikor a narrátorként alkalmazott Jóban rosszban-sorozat-színész drámai intonációval felteszi a kérdést: „de hogy iszik meg egy bölcsődés 4 liter tejet?”. Szerencsére jön Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem intézetvezetője, aki már csak 4 deci tejről beszél – ami helyettesíthető olyan túrót tartalmazó ételekkel, mint a "túrós csusza vagy a túrós batyu”, bár ezek nem tűnnek túl reformmenza-kompatibilisnek.
Az általános iskolás korcsoport Hogyan lehetsz szuperhős? címet viselő kisfilmje is szemléletformáló. A kislány rácsap öccse kezére, amikor az meg akarja sózni a salátát (!), majd azt a magyarázatot kapjuk, hogy „a zöldségek önmagukban nagyon egészségessé tesznek, de ha megsózod őket, ők is ellened fordulhatnak”.
Az ízetlen ételek miatti népharag végképp érthetetlen, ha abból indulunk ki, hogy az iskolásoknak szánt anyagban elhangzik: elsőre talán furának fog tűnni, hogy nem olyan sós vagy cukros az étel, de „pár nap, és megszokjátok az új ízeket, legyetek türelmesek magatokkal". Érdemes lenne a reformot jegyző Rétvári Bencének, a minisztérium államtitkárának is megmutatni a tájékoztató filmet, különben nem nyilatkozna arról, hogy hosszú idő kell az új ízek elfogadásához.
Miből tájékozódhatunk menzaügyben?
Hivatalos kampányhonlap
A rendelet magyarázata című kisfilm (Kb. 14:00-nál zavarodnak bele a mértékegységekbe.)
Reklámfilmek
Szakácskönyv és a többi tájékoztató anyagok
Fotók (egyebek mellett a répának öltözött férfiról és a „prezentációs buszról”) | Félmilliárdba került az utált menzareform népszerűsítése | Félmilliárd forintot költöttek arra a kommunikációs kampányra, aminek a botrányt kavaró menzareformot kellett népszerűsítenie. Csak a Debreceni Egyetem majd 400 milliót kapott, ebből készült többek közt olyan reklámfilm, amiben azt tanácsolják a gyerekeknek: legyenek türelmesek magukkal, mert pár nap alatt megszokják a sótlan menzakaját. A közétkeztetésben részt vevők jelentős része nem is hallott a kampányról. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160108_menzareform_kommunikacios_kampany_Debrece | 2016-01-08 10:08:00 | true | null | null | HVG |
„A MÁV-csoport elnök-vezérigazgatójának javadalmazásáról kormányhatározat rendelkezik” – így védekezett a vasúttársaság, miután dolgozói kiakadtak azon, hogy a vállalat vezetőinek fizetését kettőről ötmillió forintra emelné a kormány. „És ezzel a vasút teljesítménye is a 2,5-szeresére fog emelkedni?” – tette fel a kérdést egyikük egy szakszervezeti Facebook-oldalon.
A kérdéses határozat az állami cégvezetők alapbérének rendezéséről még tavaly szeptemberben születetett. Az indoklás szerint „a vezetői juttatásokat és követelményeket a piaci vezetői bérekhez és követelményekhez” kell közelíteni, és a prémiumok jelentős részét is be szerették volna építeni az alapbérbe. A cél az volt, hogy az állami cégek akár nemzetközi tapasztalattal rendelkező külföldi menedzsereket is magukhoz tudjanak csábítani, ami az elképzelés szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a közszférában átláthatóbb és költséghatékonyabb legyen a vállalatirányítás.
Három kategória – de minek?
A szeptemberi határozatban az állami cégeket három nagy kategóriába sorolták. Az egyes kategóriába a pénzügyi szektor szereplői plusz a Magyar Posta Zrt. kerültek, a másodikba az energiaszolgáltató cégek és a kiemelt stratégiai jelentőségű vállalatok, a harmadikba pedig az „egyéb társaságok”. Ennek alapján az első kategóriás cégek vezetői tehetnek zsebre maximum havi bruttó ötmillió forintot, a másik két kategóriáéi egy-, illetve kétmillióval kevesebbet. December 29-én aztán egy huszárvágással az első kategóriába sorolták át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-t, a Szerencsejáték Zrt.-t és a MÁV Magyar Államvasutak Zrt.-t.
Ezt a szeptemberi határozat alapján könnyedén megtehette a kormány, mert a szövegben volt egy olyan rész, amely szerint „különösen indokolt esetben a vezető állású munkavállaló számára díjazásként az egyes kategórián belül adható maximum értéknél magasabb havi alapbér is megállapítható, vagy az érintett gazdasági társaság az I. kategóriába sorolható”. Ennél a változtatásnál már arra sem pazaroltak időt, hogy megmagyarázzák, mi az a különös indok, ami igazolja az átsorolást. MÁV-os forrásaink szerint azonban szó sincs arról, hogy új embereket igazolnának a vezetésbe, pedig az elmúlt években a vasútársaság élén is sűrűn adták egymásnak a kilincset a csúcsmenedzserek. A béremelést sokkal inkább a jelenlegi vezetés lobbizta ki magának, vélik a vállalatnál, mert úgy tűnik, hogy a Dávid Ilona vezette menedzsmentnek „jó a fekvése a kormányzatnál”.
Természetesen az alapbéremelés mellett a premizálás lehetősége is megmaradt. Egész pontosan automatikusan jár minimum 20 százalék bónusz, ha az éves adózott eredmény pozitív. Az MVM ennek a kitételnek könnyedén megfelel, az elmúlt négy évben mindig pozitívan zárta az adott évet. A Szerencsejáték Zrt.-nél két év (2012 és 2011) is volt, amikor a mérleg szerint eredmény nullát mutatott, de az adózás utáni eredmény 10,9, illetve 7,4 milliárdos pluszban volt, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő menedzsmentjének is járna a prémium, ha az utóbbi évek eredményeit nézzük. A MÁV vezetése viszont 2012-ben biztosan elesett volna a pluszpénztől, akkor 6,5 milliárdos mínuszban zárt a vállalat.
Az elmúlt években egyébként nem először szabták újra az állami cégvezérek fizetését. Anno még a Bajnai-kormány vezetett be bérplafont az állami vállalatoknál: 2010. január elsejétől a cégek vezető munkavállalói az MNB-elnök fizetésének legfeljebb egynegyedét kaphatták, ami Simor András akkori nyolcmilliós fizetésével számolva kétmillió forintra jött ki. A bérplafont nem sokkal hatalomra kerülése után gyakorlatilag el is törölte a második Orbán-kormány azzal, hogy az állami cégeket kivették a hatálya alól, és onnantól már csak a költségvetési szervekre vonatkozott, ahol korábban sem voltak jellemzőek a kétmillió feletti fizetések.
Szemléletváltást, de ne így
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke sem volt rest megmagyarázni a csinos béremelés szükségességét. Szerinte „szemléletváltást kell megvalósítani az állami és önkormányzati cégek menedzselésében”, és a köztulajdonban lévő, közszolgáltatásokat nyújtó cégeket is a legfelkészültebb vezetőknek kell irányítaniuk, hiszen nemritkán százmilliárdos közvagyonokat kezelnek. De Domokos szerint nemcsak a béreket, hanem az elvárásokat is közelíteni kell az üzleti szférában bevált gyakorlatokhoz, és a „vezetők munkáját folyamatosan értékelni kell a szabályosság, eredményesség, gazdaságosság szempontjából”.
„Eddig sem volt akadálya annak, ha egy állami cég valakit nagyon meg akart szerezni” – mondta Angyal Ádám, a Corvinus Egyetem Vezetés és Szervezés Tanszékének tanára, aki maga is dolgozott állami cégeknél, többek között volt a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár vezérigazgatója, illetve az Ikarus Járműgyártó Rt. igazgatóságának elnöke. Angyal szerint nem feltétlenül a fizetések miatt idegenkednek az állami szférától a legjobb szakemberek, nagy visszatartó erő az is, hogy a politika beleszólhat a munkájukba.
Domokos nyereségességi elvárással kapcsolatos érvelését is furcsának tartotta, hiszen a Nemzeti Közműszolgáltató Vállalatról ki is mondták, nem feladata, hogy nyereséges legyen. De volt olyan időszak, amikor a Szerencsejáték Zrt. sem volt nyereséges, ami azért egy ilyen klasszikus pénzgyár esetében elég abszurd, mondta Angyal.
A Corvinus tanára szerint az állami és a versenyszférában működő cégek megkülönböztetése alapvetően téves, „a szocializmusból itt maradt csökevény”. Önmagában az is hibás elképzelés, hogy a menedzsment fizetését a piacra hivatkozva „elengedi” a kormány, miközben a nem vezető beosztású dolgozók (például mozdonyvezetők) bére messze elmarad a piaci fizetésektől, és a menedzsment helyett sok esetben a kormány hoz rendeleti úton a cég szempontjából életbevágó döntéseket – elég csak az államtól bért kapó dolgozók létszámának bejelentett drasztikus csökkentésére gondolni.
Nem volt elegáns húzás
„Számunkra is rejtély, hogy ezzel mi volt a kormány szándéka” – reagált a MÁV-menedzsment fizetésemelésének hírére Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke, aki szerint nem elegáns, hogy ez akkor történt, amikor javában zajlanak a 2016-os bértárgyalások a MÁV-vezetők és a dolgozók között. Ráadásul a jelenlegi állás szerint közel 37 ezer vasutas reálkeresete fog csökkenni az idén – a vállalat által javasolt 0,5 százalékos bérfejlesztés ugyanis azokra a munkakörökre korlátozódik, ahol létszámhiány van. „Az 1000-2000 forintos emelés viszont arra nem lesz elég, hogy itt tartsunk embereket”, magyarázta Meleg, hiszen egy magánvasút-társaságnál kétszer annyit kereshet egy mozdonyvezető.
A Vasutasok Szakszervezetének elnöke ugyanakkor azt mondja, a mostani helyzethez hasonlóan az is álságos volt, amikor a Bajnai-kormány még 2010 elején kétmillió forintban maximálta az állami cégek vezetőinek fizetését. Szerinte ugyanis a piaci viszonyoknak kell meghatározniuk a béreket, „ha egy jó informatikus 800 ezerbe kerül, akkor a MÁV nem ajánlhat 400 ezret, mert akkor legfeljebb csak a gyengébb szakemberek jönnek ide dolgozni”. Viszont az is érthető, ha sokaknak kinyílik a bicska a zsebében, amikor arról hallanak, hogy egy rosszul működő és pazarló cégnél (mint amilyen a MÁV) milliókat keresnek a vezetők. | Százszázalékos béremelés: most jó állami cégvezérnek lenni | Szép csendben jócskán megemelte az állami cégek vezetőinek juttatását a kormány: míg például az egyszerű MÁV-dolgozók jelentős része idén nem számolhat érdemi jövedelemnövekedéssel, a menedzsment tagjai eddigi bérük akár két- és félszeresét is hazavihetik alapbérként. A vezetői bérekről szóló szabályozás egyszerre következetlen, képmutató és igazságtalan. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160108_beremeles_allami_cegvezetok | 2016-01-08 10:18:00 | true | null | null | HVG |
Bár Makovecz-torony talán nem lesz – az építész családja legalábbis határozottan tiltakozik a Melocco Miklós által a fővárosi Clark Ádám térre megálmodott, 14 méter magas, monumentális Makovecz-arcképpel díszített építmény ellen –, a kormány pénzzel támogatja, hogy Piliscsabán Makovecz-bástya néven új építménnyel egészüljön ki a katolikus egyetem campusa.
Egyebek mellett ez is kiderül a kormány által a két ünnep között megalkotott, különféle szervezeteket és célokat támogató határozatok egyikéből. Egy másik, ugyancsak december végi határozat azt is előírja, hogy a művész műteremházát Makovecz Imre Emlékközponttá alakítják, az általa jegyzett épületeket – esetleges felújításuk mellett – műemlékké nyilvánítják, a vázlataiból reprezentatív kiállítást rendeznek, továbbá felmérnék, mi az, ami a fiókban maradt tervekből esetleg megvalósítható. Mindezekre összesen több mint 6 milliárd forintot irányoztak elő.
Bár a Makovecz-hagyaték ápolásán aligha van titkolnivaló, a december végi ünnepi időszakra általában jellemző, a közélet dolgai iránti csekélyebb közérdeklődés is szerepet játszhatott abban, hogy a kormány a hozzá közeliek bőkezű támogatásához fogott az év utolsó napjaiban: december 23. és december 31. között összesen közel 150 milliárd forint sorsáról döntöttek.
Osztogatás több száz oldalon
Nemcsak az a 80 milliárd forint „talált pénz” lelt gazdára, amely a költségvetés bugyraiból december közepéig előkerült – a fedezet például az volt, hogy a tervezettnél kevesebbet költöttek családtámogatásokra, garanciavállalásokra –, de az év közben megnövelt költségvetési tartalékot is sikerült lenullázni, és egyes, támogatandónak ítélt ügyek érdekében jelentős átcsoportosításokra is sor került. A gyermekétkeztetési és gyermekjóléti támogatások fejezetben akadt például olyan el nem költött 3,6 milliárd forint, amit gyorsan áttereltek vidéki sportpályák, uszodák, hidak és – például Felcsút esetében 40 millió forint értékben – járdák építésére.
Több száz oldalra rúg azoknak a Magyar Közlönyöknek a terjedelme, amelyekben az év végi támogatói döntések megjelentek. Akkora volt a sietség a kiutalásoknál, hogy olyan önkormányzatok is részesültek pénzben, amelyek nem is kértek. Az e téves címekre kiment összegeket most visszaköveteli a belügy.
Mocsai mindent visz a felsőoktatásban
Az egyes támogatások mértéke rendkívül eltérő: a legtöbbet a Testnevelési Egyetem kapta képzeletbeli karácsonyfája alá. A Mocsai Lajos vezette intézmény egymaga közel ötször annyi pénzhez jut a következő három évben, mint amennyit a felsőoktatás az utóbbi két évben fejlesztési célú támogatásként az államtól kapott (7,6 milliárd forint). Ráadásul két telekkel is bővül az Alkotás utcai campus.
Ingatlanadományban részesült a Károli Gáspár Református Egyetem is. A Budapest belvárosi, Múzeum utca 17. és Reviczky utca 6. szám alatti Károlyi–Csekonics-palotaegyüttest kapta ajándékba. Az egyházak kézből etetésének másik példája a karácsony másnapján megnyitott, 6,5 milliárd forintos rendkívüli büdzsé, amelyből a bejegyzett egyházak programjait és beruházásait támogatja a kormány.
Magáról sem feledkezett meg az államapparátus vezérkara. A minisztériumok és kormányzati szervek közel 6 milliárd extra juttatást kaptak, amit dologi kiadásokra lehet fordítani. A kormány a tömeges bevándorlás és a migrációs nyomás kezeléséhez szükséges forrásokról szóló fejezetek túllépésének „lepapírozásán” túl átcsoportosítást hajtott végre annak érdekében is, hogy abból személyi juttatások is kifizethetők legyenek. Ez azzal is összefügg, hogy karácsony előtt a belügy visszakérte a határon szolgálatot teljesítő rendőröknek fedezet nélkül kifizetett túlórapénzt, majd a kirobbant botrány hatására nagyvonalúan lemondott róla.
Magával szemben korántsem olyan rigorózus a kormány, mint a beijesztett egyenruhásokkal. Korábban azzal hárította a Rogán Antal vezette propagandaminisztériumot ért vádakat, hogy a tárca felállítására 2,3 milliárd forintot csoportosítottak át a Miniszterelnökség költségvetéséből. Ehhez képest most két jogcímen (kormányzati kommunikáció és konzultációk) gyorsan hozzávágtak további 3 milliárd forintot.
Alamizsna az egészségügynek
Az igazán rászoruló területeknek – az egészségügy, az oktatás – ezzel szemben csupán alamizsna jutott. A várólisták csökkentésére vagy az onkológiai diagnosztikai többletfeladatokra szánt plusz 1 milliárdos, illetve 800 milliós támogatás például olyan tételekkel van „pariban”, mint a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtoknak vagy a Fidesz bölcsőjének számító Bibó István Szakkollégiumnak juttatott extra ajándék.
Összesen 135 önkormányzat részesült az áldásból, átláthatatlan szempontok alapján. Hódmezővásárhely esetében például „a megyei jogú város feladatainak támogatása” a címszó (vagyis az alaptevékenység), másutt egyedi problémák megoldására szántak többletforrást (például a váci mélygarázs helyzetének rendezésére vagy a békásmegyeri piacra). Karcag pedig a világkiállítási pavilon, a „Sámándob” befogadásához kap 500 millió forintot.
A többség sportlétesítmények felépítése, felújítása, bővítése címén jutott rendkívüli pénzekhez (például Apátfalva, Bicske, Balatonlelle, Kőszeg, Mártély, Monor, Tordas). Mindezen felül a kormány 152 millióval megtoldotta a több milliárd forintos nemzeti stadionépítési programot is. Ezzel párhuzamosan belső átcsoportosítást is végrehajtott benne: így jutott például Seszták Miklós miniszter szülővárosa, Kisvárda – amelynek labdarúgócsapata a bajnokság másodosztályának 5. helyén áll – az eredetileg tervezett 800 milliót további 690 millió forinttal megfejelő stadionfejlesztési többlettámogatáshoz. | Év végi pénzeső hullott a kormánynak kedves szervezetekre | Esetenként több milliárd forintos támogatás odaítélésével lepte meg az ünnepek alatt a kormány a számára kedves szervezeteket, egyházakat, önkormányzatokat – az év végi osztogatások több száz oldalra rúgnak a Magyar Közlönyben. Makovecz-torony helyett Makovecz-bástya épül, a Testnevelési Egyetem mindent visz a felsőoktatásban, a református egyetem pedig gáláns ingatlanadományt kapott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/201602_ev_vegi_penzeso_jokedv_boseg | 2016-01-09 10:37:00 | true | null | null | HVG |
Néhány hónapja írtunk arról, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felesége kuratóriumi tagja annak a Korábban Érkeztem Alapítványnak, amely 1,2 milliárd forint uniós forrást kapott egy koraszülötteket és azok szüleit segítő mentorhálózat kialakítására. A támogatási szerződést idén nyáron írták alá. Az 1,2 milliárd forinthoz egy fillér önrészt sem kellett hozzátennie a szervezetnek, amelynek pályázati sikeréről még a Fidesz honlapja is beszámolt.
A magyarnarancs.hu információi szerint nem ez az egyetlen olyan alapítvány, amelynek tagja Lázárné Megyeri Zita, és ahol már örülhettek a könnyen jött közpénznek. A hódmezővásárhelyi Tiszta Szívvel Egyesület és a Tiszta Szívvel Alapítvány évek óta adománygyűjtéseket, jótékonysági esteket rendez, és még azt is vállalta, hogy felújít több városi játszóteret. Lázár egy 2015-ös interjújában azt állította, hogy a játszótér-felújításokat „állami és önkormányzati pénzektől teljesen függetlenül” végezte az egyesület. Ehhez képest a Tiszta Szívvel Alapítvány 2014. évi beszámolójában az szerepel, hogy 17,2 millió forintot utalt át nekik a hódmezővásárhelyi önkormányzat egy játszótér kialakítására, majd egy év múlva szintén ugyanerre – illetve néhány más program megszervezésére – 10,1 millió forintot. Ezeken kívül 2013-ban is jelentősebb, 12,3 millió forintos támogatást kaptak a várostól, de az alapítvány éves beszámolójából nem derül ki, hogy mire költhették ezt a pénzt.
A fentiek fényében furcsa, hogy Lázár János azt nyilatkozza: nem közpénzből vitézkedik a feleségéhez köthető alapítvány, amely a helyiek beszámolója szerint tényleg hasznos tevékenységet végez, bár az is igaz, hogy egyebek közt olyan munkákra kap önkormányzati forrást, amely elvileg a város feladata is lehetne.
Lázár János hódmezővásárhelyi pályakezdetéről, arról, hogy mekkora a befolyása a városban illetve a választókerületében, és hogyan építette fel helyi politikai karrierjét, a már szerda óta az újságárusoknál lévő karácsonyi dupla számunkban olvashat. Ugyanitt írunk egy titokzatos luxuskastélyról is, amely körül Lázár János családja felvásárolta a földeket.
Rejtélyes luxuskastély mellett terjeszkedik Lázár János és családja
A miniszter állítja, nincs köze a nemrég épített kastélyhoz, mégis felvásárolták a környező földeket. Ízelítő a már szerdán megjelent karácsonyi Narancsból. Az utóbbi hónapokban egyre többet hallani arról, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2018-as választásokat követően visszavonulna saját választókörzetébe, ahol szülővárosa, Hódmezővásárhely és környezete fejlesztésével foglalkozna, illetve többet lehetne a családjával. | A hódmezővásárhelyi önkormányzat tízmilliókkal támogatott egy alapítványt, amely tagja Lázár János felesége | Közben a miniszter szerint „állami és önkormányzati pénzektől teljesen függetlenül” működnek Lázárnéék. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-hodmezovasarhelyi-onkormanyzat-tizmilliokkal-tamogatott-egy-alapitvanyt-amely-tagja-lazar-janos-felesege-108430 | 2017-12-23 10:50:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ez azonban eltörpül az azóta megszerzett földjeihez képest: Gárdonyban 198 hektárt, Seregélyesen 36 hektárt, Nadapon pedig további 10 hektárnyi földet vitt el az állami árverésen. Ez azt jelenti, hogy a fideszes politikus üzlet- és házastársa összesen 278 hektár föld tulajdonjogát nyerte el a Velencei-tó környékén. L. Simonéknak a szerződéskötési díjakkal együtt összesen 281 millió forintot (!) kell kicsengetniük pár hónapon belül.
Kerestük a politikust és feleségét is, hogy honnan van rá pénzük, de péntek estig nem válaszoltak. Pedig fontos lenne, mert sem a cégeik beszámolóiból, sem L. Simon vagyonnyilatkozatából nem tűnik úgy, hogy lenne fedezetük ekkora összegre, hiába kaptak korábban több tízmilliós állami támogatásokat a vállalkozásaik.
A Simon és Simon Kft. tavaly súlyosan veszteséges volt, az Agárdi Aratrum Kft. pedig sovány 4 millió forintos eredményt hozott, de azt sem vették ki osztalékként. A harmadik cégüket, a Velencei-tavi Borászati Kft.-t tavaly nyáron szerezték meg. Az államtitkár vagyonnyilatkozatában pedig 33 milliós megtakarításról számolt be 19 millió forintos adósság mellett, ami szintén elégtelen ekkora tételre.
Ha L. Simonék a szuperkedvezményes államilag támogatott hitelre veszik meg az állami földeket, akkor is 60 millió forintnyi önrészt kell leperkálniuk. A fennmaradó összegre pedig az államilag garantált 1,95 százalékos kamat esetén is 2,2 millió forint lenne a havi törlesztőrészletük a Blikk számításai szerint tízéves futamidő esetén.
Bár a jelenleg rendelkezésünkre álló adatokból az sem világos, hogy miből tudnák kifizetni az önrészt, de ha mégis, a törlesztőrészletekre kevésnek tűnik a jövedelmük. L. Simon államtitkári és képviselői fizetése nettóban valamivel több, mint 900 ezer forint, egyéb jövedelmeivel együtt összesen 1,2 millió lehet a havi bevétele. A most megszerzett földekből továbbá több mint 500 ezer forint bérleti díjat kaphatnak. Bár nem tudjuk, hogy L. Simon felesége mennyit kap a férje panziójában tartott fitneszóráiért, de havi egymillió nettót kell termelnie, hogy ki tudják fizetni a törlesztőrészleteket, és szerényen meg tudjanak mellette élni.
Lázár is bevásárolt
L. Simon László főnöke, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is indult állami földekért. Ő saját maga egy négyhektáros területet nyert el 8,2 millió forintos ajánlatával még decemberben Hódmezővásárhelyen. | 281 millióért vett földet L. Simon felesége | Gárdony - Alaposan bevásárolt az állami földekből L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár neje! December közepén számoltunk be arról, hogy a pedagógus végzettségű, fitneszedzőként dolgozó feleség, Vass Eszter Nadapnál egy 34 hektáros birtokot vett meg 21 millió forintért. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/281-millioert-vett-foldet-l-simon-neje/ygdewek | 2016-01-09 10:54:00 | true | null | null | Blikk |
Megválasztása után Matolcsy Gyöngyi azt a Réfy Imrét tette meg alpolgármesternek, akit régi barátság fűz a Matolcsy családhoz. Korábban két jegybanki alapítványban is kurátor volt, és szintén kurátor abban a Matolcsy alapította Tulajdon Alapítványban, amelynek segítségével a jegybankelnök komoly állami vagyont játszott át saját magának (erről részletesen itt írtunk). Matolcsyék házasságának megromlása után nem sokkal azonban lemondott az önkormányzatban betöltött pozíciójáról, és jelenleg a 103 milliárdos vagyonnal rendelkező Pallas Athéné Domus Educationis kuratóriumának elnökhelyettese.
Réfy távozása után Rozs Péter lett Akarattya alpolgármestere, aki civilben vállalkozó. Nyaralók őrzésével és kertgondozással foglalkozik, úgy tudjuk, az ő cége tartja rendben Matolcsyék nyaralóit is. Korábbi ígéreteivel ellentétben a testület tavaly egy második alpolgármestert is választott, Imrédy Szabolcsot, aki a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke is az önkormányzatban. Imrédy ügyvédi irodája amúgy havi félmillió forintért dolgozott a jegybank egyik alapítványának, és ő képviseli Akarattyát abban a perben, amelyet Kenese indított a leválással kapcsolatban.
Szerző-mozgó emberek
Fotó: Vanik Zoltán
A Matolcsy vezette képviselő-testület 2015 márciusában döntött a Szépkilátás néven ismert ház megvásárlásáról, mondván, az „egy kis átalakítással alkalmas lenne közösségi ház kialakítására”. A vásárlásról szóló önkormányzati előterjesztés egy 33 millió forintos értékbecslésre hivatkozik, a vételár végül több mint 36 millió lett, a felújítás 11 millió forintba került. A felújítás óta viszont elsősorban bisztróként üzemel a Szépkilátás. Az üzemeltető F&B Kft. 2016-ban mindössze havi 200 ezer forint bérleti díjat fizetett, ez tavaly 300 ezerre emelkedett. A kedvezményes bérleti díjat az indokolta, hogy az F&B vállalta bizonyos felújítási munkák elvégzését, ám azt nem tudni, hogy mit és mennyiért végzett el a cég. Tavaly ráadásul az önkormányzat a Szépkilátás további felújításáról döntött, így közpénzen épülhet be a tetőtér, és valósulhat meg az épületgépészeti korszerűsítés, valamint az akadálymentesítés. A cég használja az épület teraszát is, noha az eredeti pályázat csak a belső terekre vonatkozott. Az F&B nyerte el az egyik akarattyai strand büféjének üzemeltetési jogát, úgy, hogy az első pályázaton egy induló volt, amelynek ajánlatát érvénytelenítette a Matolcsy vezette képviselő-testület. Az új pályázaton már az F&B indult és nyert.
A Kodolányi János Főiskola 2015-ben öt évre használatba adta az önkormányzatnak az Akarattyai Kodolányi-házat. Akarattya a használatért nem fizet semmit a Kodolányinak, csupán állagmegóvást vállalt, valamint hogy fizeti a költségeket. Azt, hogy hogyan és mire használja Akarattya az ingyen megkapott Kodolányi-házat, nem sikerült megtudnunk. Egyik akarattyai forrásunk szerint Rozs Péter adja ki „haveroknak” az apartmanokat, más pedig arról beszélt a Narancsnak, hogy nyaranta ide rendezkedik be a We Love Balaton szerkesztősége. A We Love annak a Száraz Istvánnak a turisztikai portálja, aki Matolcsy Ádám baráti-üzleti köréhez tartozik, és aki átjátszotta az Origo hírportált a jegybankelnök fiának.
A nagy beruházások előkészítése is folyamatban van, az önkormányzat többször is módosította a település beépítésére vonatkozó szabályokat. A változtatásokról szóló ombudsmani jelentés szerint a Matolcsy vezette településen sérült a jogbiztonság elve, a nemzet közös örökségének védelme, az egészséges környezethez és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog. Egyebek mellett megváltoztatták egyes területek besorolását, bizonyos partközeli területeken tízszeresére növelték a beépíthetőséget, és akár 8 méter magas épületek felhúzására is lehetőséget adtak.
Réfy – aki maga is üdülőtulajdonos a településen – pont akkor volt Akarattya alpolgármestere, amikor ezek a rendeletek megszülettek, és a részben általa vezetett alapítványok bevásároltak a településen. Így nem meglepő, hogy a rendeletmódosítások egyik nyertese a Matolcsy György vezette jegybank, amelynek alapítványai 2015-ben 1,13 milliárd forintért megvásárolták a MÁV partközeli, 6 hektáros területét. Akkori közleményük szerint „a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferenciacélokra használják”, de az építkezés még el sem kezdődött.
A másik nyertes a Mészáros és Matolcsy-közeli MKB lehet. A bank 2015 őszén lett az egykori nudista strand, a Piroska kemping tulajdonosa, a pénzintézet összesen 3 hektárnyi területet vásárolt Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségétől. Az MKB akkoriban állami felügyelet alatt állt, tulajdonosi jogait a Matolcsy György vezette jegybank gyakorolta, és ebben az időszakban Matolcsy Máté is az MKB-nál dolgozott.
A teljes cikket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja. | Így mutyiznak Matolcsyék Balatonakarattyán | A beígért fejlesztések elmaradtak, a barátok viszont jól jártak az immár önálló Balatonakarattyán, ahol Matolcsy Gyöngyi a polgármester. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/igy-mutyiznak-matolcsyek-balatonakarattyan-108943 | 2018-01-24 10:58:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Windisch László arról is beszélt, hogy a törvényi előírás szerint a hivatal a pártok kampányköltéseit vizsgálja, de a törvény arra is lehetőséget ad, hogy ha egy nem politikai párt érintettsége is felmerül a finanszírozásban – jelen esetben a Mindenki Magyarországa Mozgalom –, akkor az ÁSZ vizsgálhatja ennek hitelességét is. – Márki-Zay Péter maga nyilatkozott arról, hogy támogatta az ellenzéki pártok kampányát, ezen pártok elnökei pedig a megkeresésünkkor egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak arról, hogy a mozgalom közvetlenül a kampányhoz köthető eseményeket támogatott – mondta az ÁSZ elnöke.
Kitért a titkosszolgálati jelentésekre is, amelyek nyilvánosságra hozott részeiből tudni lehet, hogy külföldről is érkezett támogatás a Márki-Zay-féle mozgalomnak. – A nemzeti szuverenitás támadása az, ha a pártok kampányát külföldi szervezetek is finanszírozták, az ÁSZ ellenőrzése ezt is vizsgálja – mondta. Hangsúlyozta,
az MMM nem párt, de pártként viselkedett, miniszterelnök-jelöltet adott, részt vett a kampányban és a döntésekben. Összehangoltnak tűnik az, hogy volt hat párt, amibe egy civil szervezetet bevontak.
Az ÁSZ elnöke március közepén tájékoztatta Bánki Eriket, a gazdasági bizottság fideszes elnökét, hogy vizsgálatot indított a guruló dollárok ügyében. Windisch László akkor úgy fogalmazott,
„igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok”.
Bánki Erik ennek kapcsán a Magyar Nemzetnek korábban úgy fogalmazott, önmagáért beszél, hogy a levél szerint az ÁSZ elnöke olyan visszaélésekre bukkant, ami miatt az egyéves törvényi határidőig nem tudja lezárni a számvevőszék a parlamentbe jutott pártok kampányköltéseinek ellenőrzését. Mint hangsúlyozta, ilyen még nem volt, amióta az átláthatóságot biztosító jogszabály megszületett.
– A levélben említi a számvevőszék elnöke a parlament nemzetbiztonsági bizottsága által nyilvánosságra hozott adatokat, a vizsgálat során pedig megerősítették, hogy a guruló dollárok nagy része a baloldali pártok kampányában landolt. Az ÁSZ vezetője a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökéhez fordult, ami ráadásul azt feltételezi, hogy további, adózással kapcsolatos jogsértések történhettek a felhasználás során – húzta alá Bánki Erik. Szót ejtett arról is, hogy a levél szerint a számvevőszék elnöke olyan számlákra bukkant, ami alapján
felmerül a gyanú, hogy az elszámolások nemcsak a pártfinanszírozási törvényt, hanem az adózás rendjét is sértik,
amihez a NAV elnökétől kér megerősítést, valamint további információkat. | ÁSZ: Felmerül a kettős gazdálkodás gyanúja a dollárbaloldalon | Nem tudja tartani az Állami Számvevőszék a törvényben előírt, a tavalyi választáson egy százalék feletti eredményt elért pártok kampányköltéseinek ellenőrzési határidejét, miután a vizsgálatok alatt különleges és összetett jelenségekre bukkantunk – mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol a 2022-es országgyűlési választáson felhasznált kampánypénzek vizsgálata is napirenden volt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/kettos-gazdalkodas-gyanuja-a-dollarbaloldalon | 2023-03-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Pikáns csatához vezetett az MNB alapítványainak ingatlanvásárlása. A fideszes vezetésű Balatonkenese és a településtől elszakadt, Matolcsy Gyöngyi, azaz a jegybankelnök felesége irányította Balatonakarattya is magának szeretné a befektetést. Meglehet, Matolcsyék véletlenül nem a saját falujukat fejlesztették. Kenese első embere szerint „balgaság azt gondolni, hogy ebben az ügyben nincs szerepe a szomszédos település polgármestere családi hátterének”.
Kenesének vagy a Matolcsy Gyöngyi vezette Akarattyának hajt majd hasznot a Matolcsy György elnökletével működő jegybank alapítványainak milliárdos nagyságrendű beruházása? – ez a kérdés ad különös tétet Balatonkenese, valamint az attól 2014-ben elszakadt Balatonakarattya közötti településhatár-vitának. Ráadásul könnyen előfordulhat, hogy miközben – a jelek és a helyiek szerint – Matolcsyék kifejezetten „saját falujukat”, Akarattyát akarták helyzetbe hozni, végül „véletlenül” Kenesén fejlesztenek. A helyzet pikantériája, hogy a függetlenként befutott Matolcsyné a fideszes kenesei polgármesterrel vívja a határcsatát.
Mint arról korábban írtunk, az MNB hat alapítványa épp abban a faluban, Balatonakarattyán vett a vízparttól húsz méterre hathektáros MÁV-üdülőt 890 millió forint plusz áfa áron, ahol a jegybank elnökének felesége a polgármester, és ahol gyerekkora óta sok időt tölt a nemzeti bank vezetője. A különös egybeesésekkel tarkított üzletet – amelyről először az Átlátszó írt – a helyiek cseppet sem tartották meglepőnek. Sőt úgy vélték, épp az történik, amit vártak: kapcsolataik, befolyásuk révén Matolcsyék végre fejlődő pályára állítják a települést, sokat jelent majd, hogy az egyre csak pusztuló MÁV-üdülő helyére modern oktatási és konferencia-központot építenek.
Az viszont már a múlt év végén zavarra utalt, hogy noha az ingatlan a helyiek szerint és a helységnévtáblákhoz viszonyítva is Akarattyán van, az MNB – lapunk egyetlen kérdésére sem válaszoló – alapítványai dörgedelmes közleményben osztották ki az akarattyai üzletről író sajtót. Mert szerintük az üdülő „Balatonkenesén helyezkedik el”. A nyilvánosságot szintén feltűnően kerülő – többszöri érdeklődésünkre egy hónap után is mindössze két mondatban válaszoló – Matolcsy Gyöngyi viszont akarattyai fejlesztésről tett említést. Azt írta, nem nyilatkozik, de nagyon örülnek, hogy nem parcellázzák fel a területet, és „új fejlesztések, munkahelyek jönnek létre Akarattyán”. | Fideszes csatázik Matolcsyval | Pikáns csatához vezetett az MNB alapítványainak ingatlanvásárlása. A fideszes vezetésű Balatonkenese és a településtől elszakadt, Matolcsy Gyöngyi, azaz a jegybankelnök felesége irányította Balatonakarattya is magának szeretné a befektetést. Meglehet, Matolcsyék véletlenül nem a saját falujukat fejlesztették. Kenese első embere szerint „balgaság azt gondolni, hogy ebben az ügyben nincs szerepe a szomszédos település polgármestere családi hátterének”. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/fideszes-csatazik-matolcsyval-1583499 | 2016-01-08 11:02:00 | true | null | null | HVG |
Korrupciós bűncselekmények miatt 11 személlyel szemben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség – olvasható az ügyészség honlapján.
A 11 személy ellen befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség.
A vádirat szerint az elsőrendű vádlott 2012 januárjában szabadult egy korábbi jogerős szabadságvesztésből. Ekkor elhatározta, hogy magát pályázati ügyintézőnek kiadva szerez pénzt a gyanútlan ügyfelektől pályázatírás és pályázati ügyintézés címszóval. A vádlott pénzt kért, de egyik esetben sem tett lépéseket a pályázat elkészítése érdekében, és ez nem is állt szándékában.
A vád szerint 2012 májusától a férfi együttműködött az ügy másodrendű vádlottjával, így együtt már szervezettebben jutottak több pénzhez. Továbbra is azt a látszatot keltették, hogy jelentős összegű európai uniós támogatásokhoz juttatják az ügyfeleket. Egyes esetekben arra is hivatkoztak, hogy e körben magas szintű személyi kapcsolatokkal rendelkeznek, rajtuk keresztül érik majd el, hogy az adott ügyfél pályázata nyerje el a támogatást.
Előfordult olyan eset is, amikor egy ügyfelüknek azt ígérték, hivatalos személyek megvesztegetésével elintézik, hogy a férfi ellen megszüntessék a lakhelyelhagyási tilalmat.
A Fővárosi Főügyészség a két férfit – más bűncselekmények mellett – befolyással üzérkedés minősített bűntettével vádolja, ez két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Az ügy további vádlottjai azok, akik befolyással üzérkedésért, illetve vesztegetésért fizettek a két csalónak. | Korrupció miatt állítanak bíróság elé 11 embert | EU-pályázatok szakértőinek adta ki magát két személy, hogy ezzel sok pénzt csaljon ki ügyfeleitől. Azt ígérték, kapcsolati hálójukon keresztül elérik, hogy a kliens pályázata legyen a győztes. A nem is olyan gyanútlan ügyfelek közül is kilenc embert bíróság elé állítanak, miután a két elsőrendű vádlottnak befolyással üzérkedés, illetve vesztegetés reményében fizettek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160105_Korrupcio_miatt_allitanak_birosag_ele_11 | 2016-01-05 11:12:00 | true | null | null | HVG |
Sz. Géza még ügyvédként azt állította a férfinak, egymillió forintért el tudja intézni, hogy Budapesten töltse szabadságvesztését – közölte a főügyészség. A vádlott egy büntetés-végrehajtási dandártábornok megvesztegetését állította valótlanul, a kért egymillió forintot átvette, de valójában semmilyen intézkedést nem tett.
Később a vádlott azt állította a szabadságvesztés büntetését töltő férfinek, hogy rendőrségi kapcsolatai révén, 14 millió forintért vádalkut tud köttetni, így mentesülhetne a büntetés hátralévő részének letöltése alól vagy a büntetésének jelentős részét elengednék. A vádlott egy rendőr dandártábornok megvesztegetését ígérte, és a kért 14 millió forintot átvette, de az állítólagos vádalku elintézése érdekében semmit sem tett.
A nyomozás adatai alapján megállapítható, hogy a vádlott által kapcsolataként megnevezett büntetés-végrehajtási dandártábornok és rendőr dandártábornok az ügyben nem volt érintett, valótlanul állította megvesztegetésüket. A kiemelt jelentőségű ügyben a főügyészség a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat a volt ügyvéd ellen. A vádiratban letöltendő szabadságvesztést és vagyonelkobzást indítványoztak. | Vádalkut ígért egy ügyvéd 15 millióért | Vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség egy befolyással üzérkedő volt ügyvéddel szemben, aki 15 millió forintot szerzett azzal, hogy valótlanul azt állította egy szabadságvesztését töltő férfinak, hivatalos személyek megvesztegetésével segíthet neki – írta közleményében a főügyészség. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160104_Vadalkut_igert_egy_ugyved_15_millioert | 2016-01-04 11:16:00 | true | null | null | HVG |
A NAV pénzügyi nyomozói által feltárt bizonyítékok szerint az alapítványi oktatási intézmény bejelentett képzésein 311 famtomdiák szerepelt.
A szabolcsi iskola – amelynek nevét az adóhatóság nem tette közzé – a megye több városában működtetett telephelyet. Az alapítvány a támogatási kvóta minél nagyobb összegének megszerzésére olyan tanulókat is bejelentett, akik valójában nem jártak az intézménybe.
A beiratkozást azzal tették vonzóvá, hogy nyereményjátékok hirdettek és a jelentkezők között televíziót sorsoltak ki, így megszerezve személyes adatokat. A nyomozók azt is megállapították, a csalást az iskola dolgozói úgy igyekeztek álcázni, hogy a nem létező diákokat osztályozták is a naplóban.
Az ügyben költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt folyik az eljárás. Harminchat gyanúsítottat hallgattak ki, köztük az iskola igazgatóját, gazdasági vezetőket, tanárokat. A NAV zárolta az alapítványi oktatási intézmény bankszámláját.
Az elkövetőket két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti a bíróság. | Kitalált diákokat osztályoztak a naplóban, pénzt vettek fel utánuk | Nem létező diákok után vett fel támogatást egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskola, amely jogosulatlanul több mint 30 millió forintot igényelt - közölte a NAV. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160104_Kitalalt_diakokat_osztalyoztak_a_naploban | 2016-01-04 11:19:00 | true | null | null | HVG |
A Csongrád Megyei Főügyészség vádat emelt két nővel szemben, akik egy szegedi alapítvány által működtetett iskolákkal összefüggésben okoztak több mint 300 millió forint vagyoni hátrányt a költségvetésnek – közölte honlapján az ügyészség.
A vádirat szerint az alapítvány az ország szinte valamennyi megyéjében, 32 tagintézményben végezte az alapítványi céloknak megfelelő tevékenységét, például érettségire felkészítő gimnáziumi képzéseket középfokú oktatási és szakképző iskolák működtetésének keretében.
A működés fedezetét az alapítványi hozzájáruláson túl érdemben az állami költségvetés által nyújtott normatív támogatás jelentette, ami elsődlegesen a képzéseken részt vevő tanulók számán alapult. A fenntartó intézmény úgy jutott hozzá a normatív támogatáshoz, hogy a Magyar Államkincstár felé időszakosan igénylőlapot nyújtott be, amelyen feltüntette az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókat.
Ám a vádlottak, az oktatási intézményeket működtető alapítvány kuratóriumi tagjai (illetve egyszemélyi vezetője és igazgatója) 2011. szeptember és 2014. november között valótlan tartalmú igénylőlapokat nyújtottak be a megyei igazgatóságnak, amelyeken olyan tanulókat tüntettek fel, akik nem is jelentkeztek a képzésekre, vagy jelentkeztek, de felhagytak tanulmányaikkal. Ezzel összesen 329 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. A hamis igénylőlapok benyújtásával mintegy 2000 hallgató után vettek jogosulatlanul igénybe normatív támogatást.
Az államkincstár egy 2014-es ellenőrzés után, tavaly december 1-jén függesztette fel az alapítvány finanszírozását.
A Csongrád Megyei Főügyészség fokozott ügyészi felügyelete mellett a NAV nyomozott az ügyben egy éven keresztül.
A főügyészég a vádlottakat üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja.
A vádlottak egyikével szemben az alapítvány működésével kapcsolatban egy másik bírósági eljárás is folyik, így ő a vádemeléskor már előzetesben volt. Társa szabadlábon védekezik. | 329 milliót csalhattak össze egy alapítványi iskola vezetői | A vádirat szerint a szegedi oktatási alapítvány kuratóriumi tagjai több ezer olyan diák után vettek fel állami normatívát, akik nem is jártak az általuk működtetett intézményekbe. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160104_329_milliot_csalhattak_ossze_egy_alapitva | 2016-01-04 11:23:00 | true | null | null | HVG |
A DK-s Varju László írásbeli kérdésére válaszolt hétfőn Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetet vezető miniszter. A parlament honlapján megjelent válasz szerint a kormány 2010 és 2014 között 81 milliárd forintot költött állami hirdetésekre.
Ez nem szerepel konkrétan Rogán válaszában, a miniszter ugyanis egy egyszerű matematikai feladványba csomagolta az információt. "A jelenlegi kabinet kevesebbet költ reklámokra, mint az azt megelőző Gyurcsány–Bajnai-kormányok. A 2006 és 2010 közötti ciklusban az állam 84 milliárd forintot költött állami reklámhirdetésekre, ami 3 milliárd forinttal több, mint a 2010-2014-es időszak kiadásai" – fogalmazott.
A kormány arra törekszik, hogy rendszeresen tájékoztassa az állampolgárokat a mindennapi életüket jelentősen meghatározó aktuális intézkedésekről – írta. A kabinet ennek megfelelően
tájékoztató tevékenységet folytatott
többek között a családi adókedvezmények kibővítése, a rezsicsökkentés és a bevándorlás ügyében is – folytatta Rogán, aki szerint velük ellentétben a baloldali kormányok gyakran keverték össze a pártkommunikációt a kormányzati kommunikációval. Ennek egyik kirívó példája az a cikk, amelyet 2008-ban Gyurcsány Ferenc jelentetett meg a Népszabadságban 4,5 millió forintért, amit fele részben a kormány, fele részben az MSZP állt.
Bár Varju kérdése kifejezetten a tévéhirdetésekre vonatkozott, Rogán válaszából nem derül ki, hogy az állami reklámtortából milyen arányban részesültek a különféle hirdetési felületek. | 81 milliárd közpénzt költött hirdetésekre a kormány, de Rogánnak van egy jó híre is | 2010 és 2014 között 81 milliárd forintot költött a kormány állami hirdetésekre, de ez hárommilliárddal kevesebb, mint az előző ciklus állami reklámköltései – derült ki Rogán miniszter írásbeli válaszából. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160104_81_milliard_kozpenzt_koltott_hirdetesekre | 2016-01-04 11:36:00 | true | null | null | HVG |
Kitört a nagy hirdetőoszlop-háború
Hiába fogadott őrző-védőket Simicska Lajos cége, a főváros megkezdte a Mahir Cityposter hirdetőoszlopainak bontását.
Kitört a budapesti hirdetőoszlop-háború. Sebtében, karácsony előtt három nappal hívta össze a Fővárosi Közgyűlést a testület komplett Fidesz-frakciója. Mint Tarlós István főpolgármester kurtán-furcsán fogalmazott. "18 képviselő kereste meg azzal, hogy rendkívüli közgyűlést hívjon össze, ezt pedig a szervezeti és működési szabályzat értelmében kötelessége megtenni". Azt természetesen senki nem ismerte el nyilvánosan, hogy a budapesti közösségi közlekedés finanszírozása miatt a miniszterelnökkel éppen huzakodásban lévő főváros vezető testületének tagjai pártutasítást kaptak volna az Orbán Viktorral összeveszett Simicska Lajos érdekeltsége elleni hadüzenetre. Az előterjesztés semmitmondóan úgy szólt, hogy "a Főváros területén jelentős problémát okoz a közterületek jogosultatlan használata, ami akadályozza a fővárosi közterületek rendeltetésszerű használatát, rontja a városképet, aláássa a jogbiztonságot, a Fővárosi Önkormányzatnak pedig bevételkiesést és vagyoni hátrányt okoz". A közgyűlés mindenesetre kötelességtudóan felvette a harcot, és ízibe határozatot fabrikált. A határozat végén, mintegy mellékesen, arról is rendelkeztek, hogy ha a fővárosi közterületeket eddig uraló Mahir Cityposter Kft., amellyel szeptemberben - egyoldalúan - szerződést bontottak, december utolsó napjáig nem takarítja el a hirdetőtábláit, akkor a Főváros a Simicska-cég költségére "elrendeli a közterületek eredeti állapotának helyreállítását, a cég által kihelyezett eszközök elbontásával".
Az óra ütött, a fővárosi haderő mozgásba lendült. A bontást már meg is kezdték, amelyről itt videónkon is megnézhet. Simicskáék azonban őrző-védőket fogadtak fel, és az Index információi szerint bíróságon is kérték a főváros eltiltását az álláspontjuk szerint jogellenes magatartástól. Simicskáék ügyvédje, Magyar György az ugyancsak Simicska-érdekeltség HírTv-ben úgy fogalmazott, hogy a felmondás "mondvacsinált és jogellenes." Az ügyvéd arra hivatkozik, hogy a Fővárosi Közgyűlésdöntését a Mahir bíróságon támadta meg, ennek pedig halasztó hatálya van. Most a rendőrséget várják, hogy "megvédjék a tulajdonukat" - tette hozzá Kovács István, a Mahir ügyvezetője.
A hvg.hu helyszínen lévő fotósa szerint azonban a fővárosi hadigépezet már mozgásba lendült, és Simicskáék "élőereje" kevésnek bizonyult az óriási darusautóval szemben. | Kitört a nagy hirdetőoszlop-háború | Hiába fogadott őrző-védőket Simicska Lajos cége, a főváros megkezdte a Mahir Cityposter hirdetőoszlopainak bontását. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160102_Kitort_a_nagy_hirdetooszlophaboru | 2016-01-02 11:43:00 | true | null | null | HVG |
Közzétette a kormány a Rogán Antal vezette miniszterelnöki kabinetiroda tavaly újonnan megkötött, illetve a Lázár János vezette Miniszterelnökségtől „megörökölt” szerződéseit.
Az új szerződések közül a legnagyobb tétel a beléptetési kvótáról és a növekedésösztönző csomagról szóló kormányzati kampány kommunikációja, melyet a kabinetiroda 1,2 milliárd forint értékben kötött a Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és az Afffiliate Network Kft.-vel. Mindkét társaság Csetényi Csaba, a HG-csoport egyik tulajdonosa érdekeltsége, akit a közvélemény szélesebb körben Rogán Antal Pasa parki szomszédjaként ismerhetett meg.
Az Egyesült Reklám Konzorcium – HG 360 Reklámügynökség Kft. + Affiliate Network Kft. egyike volt annak a három konzorciumnak, melyek tavaly szeptemberben győztek a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) 25 milliárdos reklámtenderén. Így kizárólag ők jogosultak az NKOH alá tartozó intézmények, kormányzati szervek, állami cégek kommunikációjára, reklámozására és arculatformálására.
A többi, a kabinetiroda által tavaly ősszel újonnan kötött szerződés néhány milliós összegű, többségük szaktanácsadásról (PR, kommunikáció, informatika), fordításról szólnak. Köztük például Patrick Egan, a Freedom House korábbi regionális igazgatója cégével kötött szerződés a kormány nemzetközi kommunikációjának támogatásáról (14 millió forint), vagy Mernyó Ferenc informatikai szakemberrel kötött szerződés, aki arról híresült el, hogy Pics to You felhasználónéven indított Facebook-csoportot alapított: a „Mondjunk le az aug. 20-i tüzijáték élményéről az árvízkárosultak javára” címmel futó gerillakampány pár hét alatt több mint negyedmillió támogatót gyűjtött – a kezdeményezést a kormány is napirendjére tűzte: még ha a tűzijáték nem is maradt el, megmagyarázta, hogy miért lett olcsóbb.
A Kabinetiroda költségvetésébe került az Internetkon szervezése épp úgy, mint a Századvég Politikai Alapítvány vezette nemzetközi konzorcium támogatása is, ami a kormány politikájának az észak-amerikai képviseletét, lobbitevékenységet díjaz 1,360 milliárd forint értékben. | A kormány kiadta, kikkel szerződött le a Rogán vezette propagandaminisztérium | Nyilvánosságra kerültek a Rogán Antal vezette "propagandaminisztérium" első szerződései: a "szomszéd" Csetényi Csaba mellett feltűnik egy informatikus is, aki az augusztus 20-i tűzijáték megszüntetésére egykor sikeres Facebook-kampányt indított, ami aztán megalapozta a tűzijáték költségvetésének csökkentését. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160119_Rogan_Antal_kabinetiroda_szerzodesek_ | 2016-01-19 11:52:00 | true | null | null | HVG |
2015 szeptemberében egy furcsa beszélgetésről számolt be Jávor Benedek PM-es politikus és a TASZ egyik ügyvédje. Elmondásuk szerint beszélgetésük egy idő után akadozni kezdett, majd meg is akadt a kapcsolat, azonban Jávor részére váratlanul visszajátszotta valami a beszélgetés egy részletét, emiatt arra gyanakodtak, hogy a hatóságok lehallgatják a mobilbeszélgetéseiket – emlékeztetett az esetre a TASZ honlapján.
“Amikor egy civil jogvédővel beszélsz telefonon, majd a vonal szakadozni kezd, és váratlanul elkezdi visszajátszani a beszélgetéseteket az elejéről, miközben az ember, akivel telefonáltál, felhív a másik telefonodon – na az priceless" – fogalmazott Jávor.
Megkeresték az illetékes minisztériumokat (Belügyminisztérium, Miniszterelnökség, Honvédelmi Minisztérium), hogy megtörtént-e a lahallgatás, illetve az után érdeklődtek, hogy bírói vagy miniszteri jóváhagyással történt-e. Ugyanis amennyiben a rendőrség kíván valakit lehallgatni, akkor csak független bírósági engedéllyel teheti meg, azonban a Terrorelhárítási Központ miniszteri engedéllyel is végezhetett lehallgatást.
A TASZ azt a választ kapta a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy ők nem végeztek semmilyen megfigyelést. Azonban a másik két minisztérium tájékoztatása szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Információs Hivatal esetében "nem történt jogellenes adatkezelés", illetve "jogellenes titkos információgyűjtés" sem. Azonban a TASZ értelmezése szerint a "jogellenes" kifejezésen van a hangsúly, ugyanis a TEK megfigyelései ekkor még törvényesek voltak.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság döntése azonban jogellenesnek minősítette a TEK-megfigyeléseket, amennyiben azok nem független bírósági felügyelettel történnek. Gyakorlatilag arról volt tehát eddig szó, hogy miniszteri engedéllyel bárkit megfigyelhetett a TEK. A bírósági határozatot követően a TASZ a parlament Nemzetbiztonság Bizottságának eljárását kérte, hogy érdemben kiderülhessen, hogy mi indokolta a szerintük megtörtént megfigyelést. | A TASZ szerint lehallgatták ügyvédjük telefonját | Tavaly szeptemberben a Társaság a Szabadságjogokért egyik ügyvédje folytatott beszélgetést Jávor Benedek európai parlamenti képviselővel, a vonal megszakadt, majd visszajátszotta a beszélgetés egy elhangzott részletét - állították a felek, akik lehallgatásra gyanakodnak. Mivel az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélete jogellenesnek nevezte a TEK lehallgatásait, ezért a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságához fordultak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160118_Eljarast_kezdemenyezett_a_TASZ_egy_ugyved | 2016-01-18 12:04:00 | true | null | null | HVG |
Magyarázatot várunk: van-e fekete kasszája a miskolci Fidesznek? -címmel jutattott el közleményt az MTI-hez a Jobbik. A párt egy megdöbbentő videóra hivatkozik, amelyet az N1 TV tett közzé pénteken a Fidesz titkos kampány-segítőjéról.
A Jobbik közleménye szerint a filmen egy nyíregyházi építési vállalkozó beszél arról, hogyan segítette a Fideszt győzelemre Miskolcon a 2014-es önkormányzati választáson. A felvételen elmondja, a miskolci önkormányzat fekete kasszájából kampányolt Kriza Ákos mellett. Ennek során a polgármesteri hivatalban pénzzel teli táskából kapott ő és mások is több millió forint készpénzt, amivel aztán el se kellett számolni.
"Elmondja azt is, hogy egy 150 fős, cigányokból álló csapatot irányított a kampány során, a választás napján pedig autókkal szállították az embereket szavazni. Mindezért cserébe a diósgyőri stadion bontási munkálatait ígérték neki. Az elhangzottak rendkívül súlyos vádak, amelyek - ha igazak - súlyos kérdéseket vetnek fel: van-e a miskolci Fidesznek fekete kasszája? Elképzelhető-e, hogy a vállalkozóknak vissza kell osztaniuk Miskolcon, ha munkához akarnak jutni? Bevett gyakorlat-e, hogy a városházán több millió forintot tartanak táskákban, ahonnan aztán elszámolás nélkül osztogatják a pénzt nyíregyházi, és még ki tudja honnan érkező személyeknek? Etikus-e autókkal szállítani a cigányokat szavazni? Tisztességesen nyert-e a Fidesz Miskolcon? Ezekre a kérdésekre nemcsak a Jobbik, de minden miskolci lakos, aki most becsapva érzi magát választ vár. Az igazat, csakis az igazat!"-követeliőzik a közleményben a Jobbik. | A Jobbik fekete kasszát emleget a miskolci választási kampánnyal kapcsolatban | Kriza Ákostól, Miskolc fideszes polgármesterétől követeli a Jobbik, mondja meg, van -e fekete kasszája a miskolci Fidesznek. A párt közleményében egy videófelvételre is hivatkozik, amelyben egy építési vállalkozó arról beszél, hogyan kampányolt a fekete kasszából Kriza Ákos mellett. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160116_A_Jobbik_fekete_kasszat_emleget_a_miskolc | 2016-01-16 12:13:00 | true | null | null | HVG |
Az EU csalás elleni hivatala (OLAF) elrendelte az úgynevezett vakszoftver: gyengénlátók számára az internetezést állítólag segítő, félmilliárd forint uniós forrással támogatott, ám az ígéretek ellenére egyelőre nem hozzáférhető program vizsgálatát.
A 800 millió forintosra becsült fejlesztés 70 százalékára nyert uniós forrást – eredetileg a Sysform Kft., amely azonban továbbadta a projektet, a gyengénlátók támogatására kifejlesztett szoftvert végül a Chemium Kft. ígérte elkészíteni.
A vak Takács Péter, illetve a vakok később hasonlóan nyilatkozó szövetsége szerint azonban a fejlesztésre semmi szükség, a magyarországi vakok azóta interneteznek, amióta a látók, ebben – eleve ingyenesen hozzáférhető vagy támogatott – programok segítik őket.
Az OLAF-hoz Takács fordult, az EU csalás elleni hivatala január 12.-i határozatában elrendelte a vizsgálatot, s erről Takács Pétert is értesítette.
Az Átlátszó cikksorozatban foglalkozott a történtekkel. Cikkeinkből kiderült: egy korábbi, nagy vihart kavart ipari kémkedéses büntetőügy vádlottja is fellelhető az eset háttérben.
De ami talán még fontosabb: a véletlenszerűen – Takács felháborodása nyomán – kibukott szoftverügy nem az egyetlen mutyigyanús eset, ami ugyanahhoz a szövevényes céghálóhoz kötődik.
Nagyon úgy fest, a bemutatott cégcsoport tagjai, amelyek között internetes sztártanácsadó éppúgy szerepel, mint bedőlt takarékszövetkezet, kifejezetten uniós pénzek megszerzésére szakosodtak.
Ráadásul a félmilliárd uniós forintból kifejlesztett "vakszoftver" a mai napig sem érhető el az érintettek számára. Bár a fejlesztő tavaly szeptember 28.-i sajtóértekezletén másfél hónapot vállalt közzétételre, a projekt honlapján január 13-án is csak az ígéret volt olvasható.
Rádi Antónia | Megírtuk, nyomoznak: OLAF-vizsgálat indult vakszoftverügyben | Az EU csalás elleni hivatala (OLAF) elrendelte az úgynevezett vakszoftver: gyengénlátók számára az internetezést állítólag segítő, félmilliárd forint uniós forrással támogatott, ám az ígéretek ellenére egyelőre nem hozzáférhető program vizsgálatát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2016/01/15/megirtuk-nyomoznak-olaf-vizsgalat-indult-vakszoftverugyben/ | 2016-01-15 12:35:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Lungo Drom;Farkas Flórián;beszámoló;Országos Roma Önkormányzat;Lakatos Oszkár;
2023-03-22 06:00:00
Senki sem fizetett tagdíjat, mégis volt pénz a Lungo Dromban, „egyéb bevételek” címén közel félmilliárd folyt be öt év alatt
Jókora késéssel tette közzé a 2017-2021 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi beszámolóit a Farkas Flórián vezette roma szervezet.
A civil szervezeteknek minden év május 31-ig kell megküldeniük az Országos Bírósági Hivatalnak az előző évről szóló pénzügyi beszámolót, amely aztán felkerül a birosag.hu oldalra. A fideszes Farkas Flórián szervezete, a Lungo Drom azonban ennek a kötelezettségének hosszú éveken keresztül nem tett eleget. 2022 nyarán, amikor szabálytalan működésre és átláthatatlan gazdálkodásra hivatkozva több roma politikus a Lungo Drom feloszlatását kezdeményezte az ügyészségnél, még csak a 2016-ra vonatkozó kimutatás volt elérhető a bírósági honlapon.
A Lungo Drom időközben pótolta a mulasztást. A közelmúltban nyilvánosságra hozott beszámolókból kiderül, hogy a szervezet 2017 és 2021 között csaknem 500 millió forinthoz jutott. Évente ez átlagosan 100 millió forintot jelent, de az összegek jelentősen szórnak és erősen csökkenő tendenciát jeleznek.
A pénz felhasználásáról a Lungo Drom minden évben ugyanazzal a terjedelmes, ám konkrétumot csekély mértékben tartalmazó sablonmondattal számolt be. A mondat így kezdődik: „a szövetség az alapcél szerinti tevékenysége keretében ellátta az általa képviselt népréteg érdekeinek képviseletét”. Nem lehet pontosan tudni azt sem, honnan jöttek a tíz- és százmilliók: valamennyi tétel az „egyéb bevételek” rubrikában található.
A Lungo Drom lapunk által megkérdezett politikusai nemrég hangsúlyozták, hogy a szervezetnek ma is több tízezer – egyikük közlése szerint mintegy 35 ezer – tagja van. Ennek tükrében különösképpen érdekes, hogy a vizsgált években a tagdíjból származó bevételeknél 0, azaz nulla forint szerepel.
Lakatos Oszkár, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) általános elnökhelyettese egyike volt azoknak, akik tavaly nyáron a Lungo Drom feloszlatását kezdeményezték. Kérdésünkre elmondta, hogy az ügyészségi eljárás még nem zárult le. Lakatos Oszkár valószínűnek tartja,
Próbáltuk megszólaltatni Farkas Flóriánt, de ő már jó ideje hallgatásba burkolózik: ezúttal sem volt hajlandó tudomást venni arról, hogy kerestük.
Információink szerint a Lungo Drom elnökségi tagjai is csak most értesültek arról, hogy 2017 és 2021 között milyen összegek landoltak a szervezet számláján. Úgy tudjuk, tájékoztatást kértek Farkas Flóriántól: mi lett a sorsa a pénzeknek? Érdemi választ nem kaptak. Hiába firtatták az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány (OTKA) támogatásainak ügyét is.
Bár Farkas Flórián nem tagja az OTKA kuratóriumának, többek egybehangzó állítása szerint a „sajátjaként” kezeli az alapítványt. Az OTKA a Lungo Drom székházába, a józsefvárosi Bezerédj utca 17-be van bejegyezve. A Népszava tavaly tavasszal írt arról, hogy 60 millió forintos jelzálog terheli a 910 négyzetméteres székházat, amit még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jegyeztetett be az ingatlanra.
Korábban ugyanis a minisztérium támogatási szerződést kötött az alapítvánnyal. Ezzel összefüggésben jött létre a zálogszerződés az Emmi (zálogjogosult), a Lungo Drom (zálogkötelezett) és az OTKA (kedvezményezett) között. Annak ellenére, hogy az ingatlan nem az alapítvány, hanem a Lungo Drom tulajdona. Molnár Erika ügyvéd lapunknak nyilatkozva korábban így kommentálta az esetet: „Fölöttébb furcsa és szokatlan eljárás, hogy egy alapítványnak adott támogatás fejében más szervezet tulajdonát terhelik meg jelzáloggal”.
2017 és 2021 között az OTKA bevételei nem érték el a 30 millió forintot. Akadt azonban olyan időszak is, amikor a Farkas Flóriánhoz kötődő alapítvány lényegesen több bevétellel rendelkezett. Hadházy Ákos ellenzéki képviselői hívta fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es évek közepén az OTKA – hazai és uniós forrásból – milliárdos nagyságrendű támogatást kapott. | Senki sem fizetett tagdíjat, mégis volt pénz a Lungo Dromban | A civil szervezeteknek minden év május 31-ig kell megküldeniük az Országos Bírósági Hivatalnak az előző évről szóló pénzügyi beszámolót, amely aztán felkerül a birosag.hu oldalra. A fideszes Farkas Flórián szervezete, a Lungo Drom azonban ennek a kötelezettségének hosszú éveken keresztül nem tett eleget. 2022 nyarán, amikor szabálytalan működésre és átláthatatlan gazdálkodásra hivatkozva több roma politikus a Lungo Drom feloszlatását kezdeményezte az ügyészségnél, még csak a 2016-ra vonatkozó kimutatás volt elérhető a bírósági honlapon. | null | 1 | https://nepszava.hu/3188664_lungo-drom-farkas-florian-bevetelek-500-millio | 2023-03-22 13:26:00 | true | null | null | Népszava |
Á. Z.;
botrány;ügyész;Polt Péter;Völner Pál;Schadl György;
2023-03-23 18:44:00
Nem menesztik az ügyészt, aki korábban Schadl György és Völner Pál segítségével soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát
Polt Péter válaszolt.
Nem mozdítják el a hivatalából Bodnár Bencét, azt az ügyészt, aki a Schad-Völner-ügy nyomozati anyagának a tanúsága szerint korábban felsőbb hatalmak segítségével tehetett végrehajtói szakvizsgát .
Bodnár Bence a Belügyminisztérium volt helyettes államtitkáraként dolgozott. Nemrég a Telex nyomán írtuk meg, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, egy belügyi „fontos ember” és egy meg nem nevezett parlamenti kabinet munkatársa is telefonált a korrupcióval vádolt Schadl-Völner párosnak, hogy soron kívül végrehajtói szakvizsgát tehessen. Polt Péter 2022 decemberében nevezte ki ügyésznek, Sorsáról a Demokratikus Koalíció politikusa, Vadai Ágnes tett egy kérdést, azt firtatva, „meddig lehet ügyész Pintér Sándor volt titkárságvezetője, aki Völner Pál és Schadl György közbenjárásával soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát 2021 októberében”, amire Polt Pétertől a következő válasz érkezett.
A Schadl-Völner ügyet februárban kezdték el tárgyalni, legutóbbi ülésén derült ki, hogy a bukott fideszes államtitkár, Völner Pál ügyvédje Varga Judit igazságügyi minisztert is beidézné tanúnak. | Nem menesztik az ügyészt, aki Schadl Gy. és Völner P. segítségével soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát | Nem mozdítják el a hivatalából Bodnár Bencét, azt az ügyészt, aki a Schad-Völner-ügy nyomozati anyagának a tanúsága szerint korábban felsőbb hatalmak segítségével tehetett végrehajtói szakvizsgát. Bodnár Bence a Belügyminisztérium volt helyettes államtitkáraként dolgozott. Nemrég a Telex nyomán írtuk meg, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, egy belügyi „fontos ember” és egy meg nem nevezett parlamenti kabinet munkatársa is telefonált a korrupcióval vádolt Schadl-Völner párosnak, hogy soron kívül végrehajtói szakvizsgát tehessen. Polt Péter 2022 decemberében nevezte ki ügyésznek, Sorsáról a Demokratikus Koalíció politikusa, Vadai Ágnes tett egy kérdést, azt firtatva, „meddig lehet ügyész Pintér Sándor volt titkárságvezetője, aki Völner Pál és Schadl György közbenjárásával soron kívül tehetett végrehajtói szakvizsgát 2021 októberében”, amire Polt Pétertől a következő válasz érkezett. | null | 1 | https://nepszava.hu/3188933_bodnar-bence-ugyesz-vegrehajto-szakvizsha | 2023-03-23 13:35:00 | true | null | null | Népszava |
Vodafone;csere;részvények;4iG Nyrt;Yettel;
2023-03-21 13:41:00
Megszabadult az állam a Vodafone egy részétől, visszaszerezte a Yettelt
A magyar állam Yettel részvényekre cserélte a Vodafone-részvényeinek egy részét , hatalmas szívességet téve ezzel a Jászai Gellért-féle 4iG Nyrt.-nek.
Egy pillanatig sem gondolta komolyan az Orbán-kormány, hogy azért szállt be a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlásba, mert a mobilcéggel komoly tervei lennének – ez derül ki a hétfőn bejelentett részvénycsere ügyletből. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfőn este lapzártakor adott ki egy megtévesztő közleményt, amelyben azt jelentette be, hogy magyar állam visszaszerezte 4iG Nyrt.-től a korábban az általa birtokolt Yettel Magyarország Zrt. közelebbről meg nem nevezett kisebbségi részét. A GFM még annyit közölt, hogy az ügyletben „részvénycserére” került sor, ám hogy milyen részvényeket adott a magyar állam a NER-milliárdos Jászai Gellért által ellenőrzött tőzsdei cégnek, az a kormány közleményéből nem derült ki.
A tőzsdére bevezetett 4iG közleményéből viszont kiderült, hogy a magyar állam a Vodafone részvények 19,5 százalékáért cserébe kapta meg a Yettel Magyarország Zrt. részvényeinek 25 százalékát. Vagyis a kormány csökkentette a Vodafone-ben a részesedését – erről mélyen hallgatott a GFM közleménye. A Yettel részvényeket az állam még 2019-ben vásárolta meg, a célja az volt ezzel az ügylettel, hogy a cseh PPF befektetési csoport kezében lévő távközlési céget NER-közelbe játssza át, ám a többségi tulajdonos ennek ellenállt. A Yettel 25 százaléka végül sajátos kormányzati ügyeletek után a 4iG Nyrt. ellenőrzése alá került.
Miközben a Yettel tulajdonosai ellenálltak a NER-es felvásárlásnak, tavaly hirtelen eladóvá vált a Vodafone Magyarország Zrt. A céget idén januárban vásárolta meg a magyar állam és a 4iG, mintegy 606 milliárd forint értékben. A többségi tulajdonos már ekkor a NER-cég lett, a magyar állam csak a 49 százalékot kapott, holott ahhoz, hogy a 4iG megvásárolhassa a cég többségét magyar állam százmilliárdos nagyságrendű hitellel segítette a NER-céget.
A kormány most a hétfői ügylet keretében elcserélt a birtokában lévő 49 százaléknyi Vodafone-részesedésből 19,5 százalékot, és ezért visszakapta a Yettel 25 százalékát. Az üzlettel egyértelműen a 4iG járt jól, hiszen jó áron megszabadult a Yetteltől, amelyeket egy versenyfelügyeleti eljárás után akár áron alul is el kellett volna adnia, míg a Vodafoneban megerősítette pozícióit, úgy, hogy az nem került egy fillérjébe sem. Hétfőig ugyanis a 4iG két mobilcéget is tulajdonolt a háromszereplős piacon, ami alapvető versenyjogi kérdéseket vetne fel bármely jogállamban, de nem Magyarországon.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanis nem vizsgálta az összefonódást. Ezt nem is tehette volna hivatalosan, hiszen a kormány „stratégiai” ügyletté nyilvánította a Vodafone magvásárlását, és ezzel elvette a GVH jogosítványait. Ettől függetlenül a versenyhivatal célvizsgálatot indíthatott volna távközlési piacon, aminek keretében nyomást gyakorolhatott volna a kormányra a helyzet rendezésre. Ugyanakkor ha a GVH nem is lépett, az uniós versenyfelügyelet, illetve az Európai Bizottság minden bizonnyal előbb-utóbb eljárást indított volna. Ezért is volt különösen fontos mind a kormány, mind a 4iG számára versenyjoggal ellentétes helyzet feloldása.
A részvénycsere után a 4iG ellenőrzi 70,5 százalékban a Vodafone-t, az állam 29,5 százalékkal a kisebbségi tulajdonos, a Yettel 75 százaléka a cseh PPF csoporté – itt az állam 25 százalékos tulajdoni hányaddal bír, míg a mobilpiac harmadik legnagyobb szereplője, az Magyar Telekom a Deutsche Telekom kezében van. Nem példátlan, hogy kisebbségi állami kézben legyenek távközlési cégek, erre rögtön az első példa a Deutsche Telekom, amely 14 százaléka a német szövetségi kormány tulajdona, bár az hogy a magyar kormány két mobilcégben is kisebbségi részesdéssel bír további versenyjogi kérdéseket vethetne fel. Egy jogállamban, legalábbis. | Megszabadult az állam a Vodafone egy részétől, visszaszerezte a Yettel-t | Egy pillanatig sem gondolta komolyan a magyar kormány, hogy azért szállt be a Vodafone Magyarország Zrt. megvásárlásba, mert a mobilcéggel komoly tervei lennének – ez derül ki a hétfőn bejelentett részvénycsere ügyletből. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfőn este lapzártakor adott ki egy megtévesztő közleményt, amelyben azt jelentette be, hogy magyar állam visszaszerezte 4iG Nyrt-től a korábban az általa birtokolt Yettel Magyarország Zrt. közelebbről meg nem nevezett kisebbségi részét. A GFM még annyit közölt, hogy az ügyletben „részvénycserére” került sor, ám hogy milyen részvényeket adott a magyar állam a NER-milliárdos Jászai Gellért által ellenőrzött tőzsdei cégnek, az a kormány közleményéből nem derült ki. | null | 1 | https://nepszava.hu/3188603_megszabadult-az-allam-a-vodafone-egy-reszetol-visszaszerezte-a-yettel-t | 2023-03-21 13:48:00 | true | null | null | Népszava |
hulladék;GVH;MOL;bejelentés;
2023-03-25 17:01:00
Visszaélhetett erőfölényével, bejelentést tettek a GVH-nál a Mol hulladékgazdálkodási cége miatt
A cég nem szerepel sem a fémkereskedelmi engedélyeseknek az adóhatóság honlapján szereplő listáján, sem az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodási engedélyesei között.
Érkezett egy, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-t érintő bejelentés a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) – erősítették meg lapunk információit a hazai hulladékipar központi szereplőjének szánt cég tulajdonosánál, a Molnál. A társaság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal és igazolja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek – tették hozzá. Úgy tudjuk, eljárás még nem indult.
Néhány napja a Szabad Európa szellőztette meg, hogy a hasznosítható – úgynevezett iparági, valójában zömmel az értékes lakossági - hulladékokkal foglalkozó cégek versenyhivatali vizsgálatot kezdeményeztek a Mol, illetve a hazai hulladékgazdálkodás átvételére ez év július 1-től kijelölt Mohu Mol ellen. Kétségtelen: miután a Mol, rendkívül ellentmondásos előzmények után, tavaly júliusban 35 éves koncessziós jogot nyert a magyar államtól a hazai hulladékgazdálkodás szinte egészének ez év július 1-i hatályú átvételére, az értékes települési hulladékokat kezelő több száz hazai kis- és közepes vállalkozás vészriadót fújt. Tekintettel ugyanis arra, hogy a Mol – eddig alapvetően energiacégként - önmagában nem rendelkezik a mintegy 5 millió tonna hazai szilárd lakossági hulladék kezeléséhez szükséges eszközökkel, a Fidesz-KDNP jogszabályokkal igyekezett alvállalkozóként feléjük terelni az országban eddig működő szakvállalatokat. Ez furamód a jobban szem előtt lévő, települési, vagy más néven közszolgáltatási ágazatban zajlik csendesebben. Már amennyiben arról, hogy a házak elől júliustól ki viszi el a szemetet, kevesebb vita kerül napvilágra.
Ezt indokolhatja, hogy bár az intézkedés nyilvánvalóan hatáskört von el a több százmilliárdos értékű hulladékos eszközöket birtokló, zömmel önkormányzati és állami cégektől, a tevékenység eddig is súlyos veszteségeket termelt. Az „ipari” hulladékosok ugyanakkor hangosabban tiltakoznak, mondván: a Mol, tisztázatlan jogi és szerződéses háttérrel, erőfölényével visszaélve, ultimátumszerű „pályázatokon”, méltánytalan feltételeket diktálva gyűjt közülük jövendőbeli alvállalkozókat. Kétségtelen: még Áder János egykori köztársasági elnök is sikerrel támadta az Alkotmánybíróságon azt a tervezett passzust, miszerint az ipari hulladékosoknak az általuk begyűjtött anyagot lényegében ingyen át kellett volna adniuk a koncesszornak. Az azóta módosított szabály szerint az átadási ár hatósági alsó szintjét a közműhivatal állapítja meg.
A koncessziós rendszer ellen berzenkedők egyik legfőbb panasza ugyanakkor, hogy a Molnak, illetve a Mohu Molnak a jelenleg is hatályban lévő szabályozás szerint tavaly december 31-ig rendelkeznie kellett az országos koncessziós hulladékgazdálkodás irányításához szükséges összes engedéllyel és eszközzel. Ellenkező esetben a törvény egy másik pontja szerint az államnak azonnal fel kell mondania a koncessziós szerződést. A hulladékipar kárvallott szereplői ugyanakkor több esetben jelezték: számos jel szerint a Mohu Mol bizonyosan nem teljesítette tavaly december 31-ig a feltételeket.
A Mohu – amiként lapunk is meggyőződött róla - nem szerepel sem a fémkereskedelmi engedélyeseknek az adóhatóság honlapján szereplő listáján, sem az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodási engedélyesei között. (Ennek élét ugyanakkor elveheti, hogy elegendő lehet a Mohu Mol leendő alvállalkozóinak bizonyítani ebbéli jogosultságukat.) A „kapacitások” igazolása kissé összetettebb. Bár a Mol január közepén azt nyilatkozta lapunknak, hogy „a Mohu Mol a minisztérium felé a koncessziós szerződésben vállalt összes kötelezettségét megadott határidőre teljesítette és a tevékenység ellátásához szükséges minden engedéllyel rendelkezik”, azóta már maga az olajtársaság is óvatosabban fogalmaz. Így február végi levelükben
Az iparági szereplők – a Mol potenciális alvállalkozói - ugyanakkor váltig állítják: a Mohu Mol nem rendelkezhet a szükséges mennyiségű, szabályos alvállalkozói megállapodással. A piaci szereplőktől kikényszerített „kapacitásbiztosító szerződések” pedig tartalmuk alapján nem merítik ki a törvényi feltételeket. A hulladékfeldolgozást végző hazai vállalkozások szerint tehát a Mol az – eleve jogalapját vesztett - koncesszió előkészítése során visszaél az erőfölényével.
A kormány, az energiaügyi tárca és a Mol ugyanakkor az elmúlt napok során hosszú, sajtótámogatást is élvező, az aggályokat kevéssé érintő beszámolókban nyugtatta a közvéleményt: július 1-től a Mol átveszi a hazai hulladékkezelés irányítását és mindenki szemetét elviszik. | Visszaélhetett erőfölényével, bejelentést tettek a GVH-nál a Mol hulladékgazdálkodási cége miatt | Érkezett egy, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-t érintő bejelentés a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) – erősítették meg lapunk információit a hazai hulladékipar központi szereplőjének szánt cég tulajdonosánál, a Molnál. A társaság a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal és igazolja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek – tették hozzá. Úgy tudjuk, eljárás még nem indult. | null | 1 | https://nepszava.hu/3189051_hulladekgazdalkodas-magyarorszag-mohu-mol-gvh-bejelentes | 2023-03-25 13:54:00 | true | null | null | Népszava |
Minden tisztségviselőt leváltottak az Országos Roma Önkormányzat által létrehozott, eddig Farkas Flórián miniszterelnöki biztos által vezetett, és több mint egymilliárd forintos uniós pályázati pénz szabálytalan elköltésének gyanújába keveredett Híd a munka világába nevű foglakoztatási szövetkezetnél szerdán, a Nógrád megyei Szécsényben – tudta meg a RomNet.
A Híd a munka világába nevű foglalkoztatási szövetkezet az ország leghátrányosabb területein élő, többségében roma munkavállalók gazdasági és szociális felzárkózását jelölte meg céljaként, ám most az Emmi tizenkét ügyben vizsgálódik, összesen 860 millió forintnyi kétes kifizetésről van szó, a túlzónak tartott bérkifizetések jócskán meghaladják a 700 millió forintot. Az Emmi állítja, hogy a szabálytalanságok a Híd a munka világába projekt részeként lefolytatott beszerzési, közbeszerzési eljárások hibáiból és hiányosságaiból erednek, valamint abból, hogy nem tűnik elfogadhatónak az elkészült tanulmányok ár-érték aránya.
A RomNet több szövetkezeti tagtól és ORÖ-s képviselőtől úgy értesült, hogy Farkas Flórián már korábban, írásban lemondott elnöki posztjáról, és helyére egyedüli jelöltként a küldöttek Berényi Lászlót, Farkas Flórián egykori országgyűlési képviselőtársát, a Lungo Drom alelnökét, és az ORÖ Lungo Drom-os frakcióvezetőjét választották. Korábban szintén lemondott igazgatósági tagságáról Bence Gáborné, aki Farkas Flórián ORÖ-s elnökségi ideje alatt, az ORÖ gazdasági vezetője volt, és szintén írásban mondott le Dobóvári Ildikó is, aki az ORÖ hivatalvezetője volt.
A RomNet megtudta, ahogy a szerdai küldöttgyűlésen Berényi László elnökké választása mellett a szövetkezet felügyelőbizottságának elnökévé az ORÖ-s képviselő Rácz Tamást választották, és felügyelőbizottsági tag lett Balogh Miklós és Dávid Attila szintén Lungo Drom-os képviselők. Igazgatósági tag lett Gáspár Szilvi, az ORÖ korábbi pénzügyi bizottságának elnöke, Farkas Flórián egyik bizalmasa, Csóka János, Babai János és Kovács Józsefné, aki szintén Lungo Drom-os színekben kaptak ORÖ-s képviselői mandátumot. | Borult minden Farkas Flórián Híd a munka világába szövetkezeténél | Farkas Flórián elnök már korábban, írásban lemondott, de amúgy is minden tisztségviselőt leváltottak a Híd a munka világába nevű foglalkoztatási szövetkezetnél, mely az ország leghátrányosabb területein élő, többségében roma munkavállalók gazdasági és szociális felzárkózását jelölte meg céljaként és ahol az Emmi is vizsgálódik több kétes kifizetés miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160121_Borult_minden_Farkas_Florian_Hid_a_munka | 2016-01-21 14:15:00 | true | null | null | HVG |
Már rendőrökkel is kerestette az eljáró bíró Orosz Mihály Zoltán érpataki botránypolgármestert, aki hátráltatja a vele szemben indult eljárást – adta hírül pénteken a Nol.
Az erkölcsi elveket gyakran hangoztató, enyhén szólva nemzeti érzelmű polgármestert közokirat-hamisítással vádolják, a vádirat szerint ugyanis jogosulatlanul használja a doktori címet. Amikor kiszálltak bejelentett lakcímére, kiderült, hogy ott egy állattartó telep működik.
A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint Orosz 2012. augusztusban igényelt új személyazonosító okmányt, és az igénylés során bemutatott egy külföldi okiratot, amellyel állítása szerint doktori címet igazolt. A megnevezett teológiai akadémia azonban nem államilag elismert felsőoktatási intézmény, így nem is jogosult a cím adományozására. Az ügyészség szerint ezt az érpataki polgármester is tudta, de nem szólt, így bejegyezték a neve elé a két betűt.
Először 2015. októberben kellett volna bíróság elé állnia, azóta további öt tárgyalást tűztek ki, de Orosz Mihály Zoltán egyiken sem vett részt a Püspökladányi Járásbíróságon. Egy alkalommal tanulmányútra, egy másik esetben pedig betegségre hivatkozott, a további idézések – köztük az, ami mára, péntekre szólt – tértivevény nélkül jött vissza.
Arra, hogy Orosz bejelentett lakcíme egy állattartó telepen van, akkor derült fény, amikor a rendőrség megpróbálta ellenőrizni, hogy valóban beteg-e. A rendőrség információja szerint Érpatak atyja életvitelszerűen nem a községben lakik.
A bíróság felhívta a vádlott figyelmét, hogy tartózkodási helyének megváltozását köteles három munkanapon belül bejelenteni, valamint arra is, hogy innentől kezdve a tárgyalás a távollétében is megtartható. Arra is figyelmeztették, hogy ha továbbra is az eljárás meghiúsításán igyekszik, vele szemben kényszerintézkedés is alkalmazható. | Rendőrökkel kerestették az érpataki polgármestert | Állattartó telep van Orosz Mihály Zoltán bejelentett lakcímén – derült ki, amikor rendőrök próbálták ellenőrizni a közokirat-hamisítással vádolt polgármestert. Oroszt azzal vádolják, hogy jogtalanul használja a doktori címet, ő viszont az ügyében meghirdetett hat tárgyalás egyikén sem jelent meg. Most már kényszerintézkedést is elrendelhet ellene a bíróság. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160122_erpataki_polgarmester_kozokirathamisitas | 2016-01-22 14:25:00 | true | null | null | HVG |
Nem csak a GSM-R program kivitelezői nem jutnak pénzükhöz Mészáros Lőrinc cégeitől, de a Püspökladány–Biharkeresztes és a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal felújításán dolgozó kisvállalkozások közül sem fizettek ki mindenkit, van, aki fél éve vár számlája kiegyenlítésére, másnak összesen több mint 500 millió forintnyi elvégzett munkáról nem állítanak ki teljesítési igazolást – tudta meg a Szabad Európa. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint részükről már folyamatosak a kifizetések, bár korábban előfordulhatott "lassulás".
Több tízmillió forinttal tartozik tavaly ősz óta egy kivitelezőnek az R-Kord Kft. mint a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal felújításának fővállalkozója, és ezen kívül is van még visszatartott kifizetése Mészáros Lőrinc cégének az említett társaság felé, a ki nem fizetett számlák összértéke hamarosan elérheti a százmilliós nagyságrendet – erről az érintett vállalkozás tulajdonosa beszélt a Szabad Európának.
Beszéltünk olyan kivitelező cég vezetőjével is, akinek tavaly szeptember óta nem hajlandó az R-Kord teljesítési igazolást kiadni összesen több mint 500 millió forint értékű elvégzett munkáról. "Már minden formában próbáltunk kommunikálni a cég vezetésével, de egyszerűen szóba sem állnak velünk" - mondta lapunknak az illető.
A vállalkozóknak titoktartási szerződést is alá kellett írniuk az R-Kordtól kapott megbízással együtt, ezért kérték, hogy ne írjuk le a nevüket.
Pannon GSM-R
Lapunk március 13-án írta meg, hogy az egész országra kiterjedő GSM-R vasúti fejlesztési program megvalósítását még februárban több szakaszon felfüggesztették, emiatt több kisvállalkozó nem jut a pénzéhez és került nehéz helyzetbe.
A közbeszerzést elnyerő, Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. alvállalkozója, az Alépítmény-Hálózat Kft. arra hivatkozva szólította fel a kivitelezőket a munka azonnali felfüggesztésére, hogy az egész – jelentős részben uniós pénzből fedezett – beruházás finanszírozását felfüggesztették.
Ehhez kapcsolódóan: van, aki elbocsájtásokra kényszerült már, más a lízingelt munkagépeit veszítheti el a ki nem fizetett alvállalkozók közül.
A vasúti fejlesztések az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében zajlanak, az Alépítmény-Hálózat ennek finanszírozásának felfüggesztésére hivatkozott. Csakhogy megkeresésünkre az illetékes Építésügyi és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) azt közölte, hogy az R-Kord költségei növekedésére hivatkozva kérte a közbeszerzési szerződés újratárgyalását, ami jelenleg is zajlik, de a kifizetések ettől függetlenül az állam részéről folyamatosak. Vagyis az IKOP-os beruházások kifizetését nem függesztették fel ez alapján.
Azt még március 3-án írtuk meg, hogy a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal, valamint a váci vasútállomás korszerűsítéséről szóló alvállalkozói szerződéseket felmondta az R-Kord Kft. az egyik legnagyobb alvállalkozóval, a VASÚTVILL Kft.-vel.
Nem marad családban
Ez nem csak azért érdekes, mert emiatt csúszhat az augusztus végére tervezett befejezés, és ha idén nem készülnek el a fejlesztések, akkor uniós forrásokat veszíthet az ország. A VASÚTVILL tulajdonosa ugyanis Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje, de információink szerint az utóbbi időben nagyon megromlott a kapcsolat a két nagyvállalkozó között.
Ehhez kapcsolódóan: az R-Kord a háborúra is hivatkozik, amikor újratárgyalná a közbeszerzést az állammal.
Egy forrásunk szerint a VASÚTVILL és az R-Kord között „korrekt tárgyalások zajlanak” az elválás feltételeiről, a fővállalkozó és több alvállalkozó között azonban már elmérgesedett a viszony, ezt jelzi az is, hogy lapunkhoz fordult a cikk elején már hivatkozott, a Biharkeresztes-Püspökladány felújításon dolgozó kivitelező cég vezetője.
Ő azt mondta, hogy március közepén kaptak egy e-mailt az R-Kordtól, amiben jelezték, hogy továbbra sem tudják kifizetni a számláikat. (Amire egyébként az R-Kordnak harminc napja lenne szerződés szerint.) Ebben az e-mailben az R-Kord részéről arra hivatkoztak, hogy az állam valójában már tavaly november óta nem fizet nekik.
Védett fővállalkozók
A kivitelezői szerződés azonban kiköti, hogy az R-Kord csak saját árbevétele függvényében köteles fizetni, vagyis csak akkor, ha ő is forráshoz jut a megrendelőtől, így elvileg még szerződésszegést sem követett el az alvállalkozók felé. De ebből az is következik, hogy az R-Kord immár valóban hosszú hónapok óta nem kap pénzt az államtól, amit viszont az ÉKM cáfolt a GSM-R esetében.
Ehhez kapcsolódóan: egy családi viszály, amely megrengeti a magyar vasútépítő szakmát.
Az érintett vállalkozó szerint egyébként furcsa, hogy egy cég úgy nyerhet el egy nagy összegű közbeszerzést, hogy az alvállalkozói felé kiköti: csak árbevétele függvényében fizeti ki az elvégzett munkákat. „Ha én próbálnék egy Tüzép-teleppel úgy szerződni, hogy ugyan elviszem tőlük a homokot, de majd csak akkor fizetem ki, ha nekem is lesz bevételem, nyilván szóba sem állnának velem” – mondta.
Ráadásul több, lapunkat megkereső kivitelező is azt mondta: tudomásuk szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó fővállalkozó cégek nagy összegű előleget hívhattak le a közbeszerzések elnyerése után, így elvileg nem kellene, hogy finanszírozási gondjaik legyenek.
Összekuszált szálak
A már említett vállalkozónak tavaly októberi kifizetetlen számlája is van már, miközben az építésvezető leigazolta számukra az adott munka elvégzését. A történet innentől kezdve lesz bonyolult és külső szemlélő számára nehezebben követhető. A vállalkozó szerint ugyanis – bár továbbra is az R-Korddal állnak szerződésben – azok a mérnökök, építésvezetők, akikkel közvetlen kapcsolatban vannak, az elmúlt időszakban szinte mindannyian a szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt. alkalmazásába kerültek az R-Kordtól.
Mindez úgy történt, hogy egyszerűen új munkaszerződést kötöttek velük, ahol már a V-Híd lett a munkáltatójuk. Erre senki nem tud logikus magyarázatot adni, de többen attól tartanak, hogy az R-Kordot fokozatosan kiürítik, így ha a cég esetleg bedől, akkor az alvállalkozók nem jutnak a pénzükhöz. Így viszont már a teljesítési igazolásokat is a V-Híd-munkavállalók állítják ki.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc és ön.
Az idézett vállalkozó utoljára tavaly decemberben kapott teljesítési igazolást – immár V-Híd-alkalmazott mérnöktől –, egyelőre az erre kiállított számlát sem fizette ki az R-Kord. A kivállalkozás vezetője furcsának tartja, hogy az R-Kord költségei elszállására hivatkozva kezdeményezte a GSM-R szerződésének újratárgyalását az állammal, mivel az alvállalkozók jellemzően átalánydíjas megállapodásokkal dolgoznak, vagyis ebben az esetben részükről nem jelentkezik az R-Kord felé költségnövekedés.
Forrásunk úgy tudja, az R-Kord alapanyagot sem szerez be (legalábbis a Püspökladány–Biharkeresztes vasúti fejlesztés magasépítési munkálatai során), így az alapanyagárak emelkedése sem feltétlenül érinti őket – a minisztérium szerint többek között erre hivatkozva kérte a cég a közbeszerzési szerződés újratárgyalását.
Egy másik vállalkozó azt modta, a GSM-R fejlesztés során az R-Kord biztosította az alvállalkozóknak a kábeleket és speciális csöveket, amiket le kellett fektetniük a vágányok mentén kiásott árkokba, de arról nincs tudomása, hogy például homokot, cementet, betont biztosított a fővállalkozó.
Van, aki fizet
Forrásunk szerint érdekes az is, hogy a harminc kilométer hosszú Békéscsaba–Lőkösháza szakaszon szintén van olyan kivitelező, akinek már késnek számlája kiegyenlítésével. Itt szintén felújítás folyik – mint az Átlátszó megírta – 126,8 milliárd forintból. A közbeszerzés nyertese a V-Híd és az osztrák Strabag konzorciuma lett, de alvállalkozóként jelen van az R-Kord is. Ugyanakkor beszéltünk olyan kivitelezővel a vonalon, aki azt mondta: a Strabag rendben fizet a vele szerződésben álló alvállalkozóknak.
Ezen a szakaszon többek között a Pharos95 Kft. is dolgozik, amely Végh Zsolt tulajdonában áll. Végh Zsolt nemcsak a zalaegerszegi focicsapat tulajdonosa (ebben a minőségében saját elmondása szerint utasította korábban a csapat edzőjét, hogy tegye be saját fiát is a csapatba), de a HVG szerint többször feltűnt már egy VIP-páholyban Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Lőrinccel Marbellába
Ezenkívül Mészáros Lőrinccel is közeli kapcsolatban áll: korábban egész alakos Puskás Ferenc-szobrot adományozott a felcsúti Puskás Akadémiának, és idén januárban (mint a 444.hu kiszúrta) ő is ott volt azon a különgépen, amelyen Mészáros Lőrinc vitte ki barátait Marbellába, hogy személyesen tekintsék meg az ott edzőtáborozó felcsúti csapat edzőmeccsét.
A Pharos95 Kft. nem tekinthető nagy cégnek, 41 főt foglalkoztat (ebből a vállalkozás honlapja szerint nyolc ember alkotja a vezetőséget), 2021-ben 528 millió forint adózott eredmény és 1,5 milliárd forint saját tőke mellett 839 millió forint rövid lejáratú kötelezettséggel rendelkezett. A cég generálszervezőként van jelen az építkezésen, vagyis konkrét kivitelezési munkákat jellemzően nem végez, alvállalkozókkal dolgozik. Forrásunk szerint a Pharos95 kifizetéseit nem függesztették fel.
A cikkünk elején hivatkozott érintett cégvezető már megindította volna a felszámolási eljárást az R-Korddal szemben, de saját jogászai azt mondták neki, hogy az említett e-mail, amely a finanszírozás felfüggesztéséről szól, keresztbe tett ennek, mert a bíróságon az R-Kord már hivatkozhat erre.
Ezért Lázár János építési miniszterhez fordulnak segítségért. Addig viszont kénytelen áthidaló folyószámlahitelt felvenni, hogy saját embereit fizetni tudja. Csakhogy – mivel az R-Kord maga közölte, hogy jelenleg nem tud fizetni mint fővállalkozó – ez nyilván a bank felé is jelentősen növeli a kockázatokat, így a hitel költségeit is.
Az ÉKM sajtóosztálya megkeresésünkre azt közölte: "A korábban önállóan működő vállalatok év eleji beolvadása az Építési és Közlekedési Minisztériumba szükségessé tette az államháztartás számviteli előírásával összefüggő év eleji tevékenységekkel párhuzamosan a folyamatban lévő feladatok egységes rendszerekbe történő beintegrálását, mely lassíthatta a kifizetéseket. Jelenleg a kifizetéseket az ÉKM a vele szerződésben álló vállalkozók számára folyamatosan teljesíti.". | Több vasúti munkánál is tartozik alvállalkozóinak Mészáros Lőrinc cége, van, akinek fél éve | Nem csak a GSM-R program kivitelezői nem jutnak pénzükhöz Mészáros Lőrinc cégeitől, de a Püspökladány–Biharkeresztes és a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal felújításán dolgozó kisvállalkozások közül sem fizettek ki mindenkit, van, aki fél éve vár számlája kiegyenlítésére, másnak összesen több mint 500 millió forintnyi elvégzett munkáról nem állítanak ki teljesítési igazolást – tudta meg a Szabad Európa. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint részükről már folyamatosak a kifizetések, bár korábban előfordulhatott "lassulás". | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tobb-vasuti-felujitasi-munkanal-is-tartozik-alvallalkozoinak-meszaros-lorinc-cege-van-akit-mar-fel-eve-nem-fizetnek-ki/32329570.html | 2023-03-24 14:01:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Ítéletet hirdetett kedden a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen folyó büntetőperben első fokon a Kecskeméti Törvényszék. Hagyót két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság hűtlen kezelés bűntette miatt.
Hagyó Miklóst és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, majd 2011 februárjától 2011 júniusáig házi őrizetben volt, ezután szabadlábon védekezhetett. A kiemelt büntetőügy áthelyezéséről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke döntött.
Kecskeméten 2012. június 13-án kezdte meg a bizonyítási eljárást Hadnagy Ibolya bírói tanácsa. A Kecskeméti Törvényszék 2013 decemberében viszont illetékessége hiányát állapította meg és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez. Ezután a Kúria arról döntött, hogy ismét a Kecskeméti Törvényszéknek kell tárgyalnia a pert. Az újrakezdett per első tárgyalását 2014. július 1-jén tartották Kecskeméten. | Itt az ítélet: Nem kell börtönbe mennie Hagyó Miklósnak | Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest a Kecskeméti Törvényszék. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160126_Itt_az_itelet_Nem_kell_bortonbe_mennie_Ha | 2016-01-26 15:20:00 | true | null | null | HVG |
Három ponttal kevesebbet kapott az egy évvel korábbi eredményénél Magyarország a Transparency International legfrissebb, 2015-re vonatkozó korrupciós jelentésében.
Hazánk most 51 pontot kapott az úgynevezett korrupcióérzékelési indexen (Corruption Perceptions Index, CPI), szemben a 2014-ben elért 54 ponttal és a 2012-ben kapott 55 ponttal. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, és az ország eredményei az elmúlt évtizedet tekintve egyértelmű lecsúszást mutatnak. Olyan országokkal vagyunk nagyjából egy szinten, mint Szaúd-Arábia, Horvátország, Szlovákia, Malajzia, Kuvait. Az Európai Unióban korábban a korrupt harmadba tartoztunk, ma már a korrupt negyedbe és csak négy ország, Görögország, Románia, Olaszország és Bulgária van mögöttünk. Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte Magyarországot.
A korrupciós index a közszektor korrupcióját méri üzletemberek és szakértők érzékelése alapján. A korrupcióra csak ilyen közelítő becsléseket lehet alkotni, hiszen a lényege az, hogy rejtett. A TI skáláján a nulla pontszám lenne a teljesen korrupt rendszer, a 100-as pontszám pedig az a rendszer lenne, ami teljesen mentes a korrupciótól. Ezek csak elméleti határértékek, ilyet egyetlen ország sem kap.
A TI kutatása Berlinben zajlott, és 168 országot értékeltek. A lista élén már második éve Dánia áll, amely 91 pontot szerzett a maximálisan elérhető százból. A CPI-indexen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az eddigi legjobb helyezését érte el az idén.
A legkevésbé országok csoportja hosszú évek óta változatlan, és négy skandináv állam szerepel benne:
Dánia
Finnország
Svédország
Új-Zéland
Hollandia
Norvégia
Ezekben az országokban a közszektor átláthatóan és elszámoltathatóan működik, és az állam a legnagyobb mértékben képviseli a közérdeket más országokhoz képest.
A lista sereghajtója Angola, Dél-Szudán, Szudán, Afganisztán, Észak-Korea, Szomália. Észak-Korea és Szomália csupán nyolc pontot kapott. | Tovább csúszott lefelé Magyarország a korrupciós világranglistán | Tovább rontott pozícióján Magyarország a Transparency International korrupciós világranglistáján. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20160127_Tovabb_csuszott_lefele_Magyarorszag_a_kor | 2016-01-27 15:26:00 | true | null | null | HVG |
Feloszlatná az Országos Roma Önkormányzatot Hegedüs István, a szervezet jelenlegi elnöke. A hivatalából a Fővárosi Kormányhivatal szerint január 18-án jogellenesen elmozdított Hegedüs úgy tartja, hogy a jelenlegi 47 tagú önkormányzat jelentős része megvásárolható.
Mindezt szerda délelőtti sajtótájékoztatóján egy hangfelvétellel is bizonyította, amelyen Farkas Flórián miniszterelnöki romaügyi megbízott az egyik képviselőnek 350 ezer forintos fizetést ajánl, cserébe azért, hogy Hegedüs megbuktatása mellett szavazzon.
Mint arról korábban is írtunk, a Farkas Flóriánhoz közeli képviselők kezdeményezték a közgyűlés összehívását, és puccsot hajtottak végre Hegedűs István ellen, annak ellenére, hogy az elnök aznap, január 18-án reggel szívinfarktussal kórházba került.
Távollétében – mindez később kiderült – szabálytalanul és jogtalanul megtartották a közgyűlést, igaz, nem minden botránytól mentesen. Az ORÖ Dohány utcai épületébe még a rendőröket is ki kellett hívni. A 27 képviselő – zárt ajtók mögött – megszavazta Buri Edina hivatalvezető azonnali kirúgását, valamint arról is döntöttek, hogy felfüggesztik Hegedüs Istvánt az elnöki tisztségéből, és méltatlansági eljárást kezdeményeznek ellene a bíróságon.
Ne működjön tovább ilyen korrupt önkormányzat
A jelenlegi képviselők 80 százaléka ki fog hullani, ha fél éven belül valóban meg kell tartani az időközi választásokat, ami egyébként helyes is lenne, a jelenlegi morált tekintve – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő képviselő, aki szerint egy ilyen korrupt és megvásárolható önkormányzatnak nincs, nem lehet tovább létjogosultsága.
Kérdés azonban, hogy a jelenlegi képviselők, illetve a Farkas Flóriánt támogató többség meg tudja-e akadályozni a feloszlatást, ugyanis a botrányos közgyűlés másnapján a Nógrád megyei Szécsényben Farkas Flórián hivatalosan lemondott a korrupciós ügyektől hemzsegő, ötmilliárd forintos költségvetésű Híd a munka világába programot levezénylő foglalkoztatási szövetkezet vezetéséről. Az ORÖ ideig-óráig regnáló új vezetése Berényi Lászlót, Farkas egyik kegyeltjét bízta meg a szövetkezet vezetésével. | Bemutatták a Farkas Flóriánról szóló hangfelvételt | A miniszterelnöki romaügyi megbízott a felvétel szerint az egyik roma önkormányzati képviselőnek 350 ezer forintos fizetést ajánl cserébe azért, hogy Hegedüs István megbuktatása mellett szavazzon. Hegedüs, az ORÖ jelenlegi elnöke feloszlatná a testületet, amelyben a tagok nagy része szerinte megvásárolható. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160127_Bemutattak_a_Farkas_Florianrol_szolo_hang | 2016-01-27 15:32:08 | true | null | null | HVG |
Több adóigazgatási eljárást is kezdeményeztek a NAV-nál és megkerestek több másik hivatalt is, hogy további bizonyítékokat szerezzenek be a Welsz Tamás és ismeretlen társai ügyében folyó nyomozásban – tudta meg a Magyar Idők a NAV sajtóosztályától. Az adóhivatalt a Fővárosi Főügyészség bízta meg 2014 augusztusában a nyomozással, amely jelenleg költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja miatt tart. A konkrét adóigazgatási eljárásokról nem árult el többet a hivatal.
Az ügyön okmányszakértő is dolgozik a lap értesülései szerint, a bűnügyi főigazgatóság revizori főosztálya pedig elemzéseket készít. Az érintettek kapcsolatrendszereit is vizsgálják a lap tudomása szerint, az ügyben eddig gyanúsítottként senkit sem hallgattak meg, jelenleg is ismeretlen tettes ellen nyomoznak, melynek határideje 2016. március 14-én jár le. | Welsz-ügy: Költségvetési csalás és pénzmosás miatt nyomoznak | Kiterjedt a nyomozás, a Nemzeti Adó és Vámhivatal költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával indított nyomozást a két éve elhunyt Welsz Tamás és ismeretlen társai miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160129_Welszugy_Koltsegvetesi_csalas_es_penzmos | 2016-01-29 15:40:00 | true | null | null | HVG |
Nem szimpatizálok a vagyonbevallások kérdése körüli zűrzavarral
– mondta Orbán Viktor tavaly év végén a parlamentben, mielőtt azt sürgette, hogy érdemes lenne megfontolni a lazább német vagyonbevallási szabályozás átvételét. December óta mégsem került elő újra a téma, így 2016-ban is a korábbi szisztéma szerint kell leadniuk vagyonnyilatkozataikat január 31. éjfélig az arra kötelezetteknek.
Felesleges rituálé
Az országgyűlési képviselők elvben azért kötelesek leadni és nyilvánosságra hozni vagyonnyilatkozatukat, hogy bebizonyítsák, életkörülményeik és vagyonuk a jövedelmükkel arányosan változott. A képviselők hozzátartózóinak is kell kitölteniük vagyonnyilatkozatot, de ezek nem publikusak, pedig a családi összefogásból vásárolt ingatlanok és a saját lábon álló politikus rokonok miatt újra és újra felvetődik, hogy ezen változtatni kellene.
A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós korábban kifejtette, hogy aki lopni akar, az bármilyen szabályozás mellett megtalálja a módját. De ettől függetlenül érdemes lenne átgondolni a jelenlegi rendszert, mert most „vígan lehet tobzódni az ellenőrizetlen közpénzekben." Ugyanezt állapította meg virágnyelven a 2015-ben elfogadott, kormány által készíttetett Nemzeti Korrupcióellenes Program is, de pozitív lépések mégsem történtek ezügyben.
Összességében a politikusvagyonok átláthatóságát nem sokban segítik elő a leadott vagyonnyilatkozatok, mert a hibásan vagy „feledékenységből" rosszul kitöltött papíroknak szinte sosincs következményük. A NAV-nak lehetne szerepe a vitás kérdések alapos vizsgálatában, de nekik sincs jogosítványuk, hogy egybevethessék a képviselők adóbevallását és vagyonnyilatkozatát. Sőt, idén januártól a NAV által végzett vagyonosodási vizsgálatok is súlytalanná váltak.
Orbán a legnépszerűbb, Simon a lúzer
Egyedül a szocialista Simon Gábor nem tudta kimagyarázni magát, pedig a vagyonnyilatkozatok felülvizsgálatában kompetens mentelmi bizottság elé 2006 óta huszonkét ügy került. Csak a 2014-es országgyűlési választási kampányban lebukó – majd tavaly 100 milliót visszakapó – Simont marasztalta el a bizottság. A többi esetben vagy nem találtak szabálytalanságot a vagyonnyilatkozatokban, vagy megelégedtek azzal, hogy a „hibákat" utólag javították a képviselők.
Az elmúlt 10 évben Orbán Viktor vagyonnyilatkozata miatt fordultak a legtöbbször a mentelmi bizottsághoz, összesen négyszer: szabálytalanságot egyszer sem találtak. Szijjártó Péternek és az ex-MNB elnök Simor Andrásnak kétszer kellett vagyonnyilatkozatuk miatt magyarázkodniuk. | Idén is gond nélkül feledkezhetnek meg a képviselők a vagyonukról | Vasárnap éjfélig kell leadni az országgyűlési képviselőknek a vagyonnyilatkozatukat. Orbán tavaly év végén felvetette a szabályváltozás lehetőségét, de minden maradt a régiben. Így viszont nem sok értelme van a rendszernek - az elmúlt 10 évben egyedül Simon Gábor ütötte meg a bokáját. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160131_vagyonnyilatkozat_korrupcio_kepviselo | 2016-01-31 15:43:00 | true | null | null | HVG |
Matolcsy György családja generációk óta kötődik Balatonakarattyához, a jelenlegi jegybankelnök nagyapja maga is részt vett a nyaralótelep 1928-as felparcellázásában. Azóta van a család birtokában egy 1422 négyzetméteres telken álló 150 négyzetméteres nyaraló. Matolcsy György gyerekkora óta sok időt tölt a településen, ahol egyik fiának, Máténak is van háza. A jegybankelnök másik fia, Ádám nemrégiben vett egy 2,7 hektáros szántót a településen, amelynek az átminősítés után immár a 25 százaléka beépíthető. Akarattyán van a Matolcsy Ádámhoz köthető, 350 milliós uniós támogatásból sörgyárat építő Hübris Kft. székhelye is a Matolcsy-közeli, közpénzekből eltartott ügynökség, a Frank Digital címén (lásd: Az új generáció, Magyar Narancs, 2018. január 11.).
Szép perspektíva
2010 után kampány indult annak érdekében, hogy Akarattya leváljon Balatonkeneséről, és ezt a törekvést nyíltan támogatta Matolcsy György és akkori felesége, Matolcsy Gyöngyi. A várakozásoknak megfelelően a 2012-es népszavazáson a leválást pártolók győztek, Akarattya a két évvel későbbi önkormányzati választások után lett hivatalosan is önálló település, amelynek első polgármestere függetlenként, de fideszes támogatással Matolcsy Gyöngyi lett, aki azóta is a község vezetője.
Perel a fideszes polgármester
A népszavazás egyértelmű eredménye ellenére a leválás nem ment simán. A vagyonmegosztásról, valamint a Kenese és Akarattya között húzódó határról a két település nem tudott megegyezni. A határvonalról az akarattyai önkormányzat döntött, ezt azonban Kenese vitatja: a „parttalan tárgyalássorozatot” követően Tömör István, Kenese fideszes polgármestere perre vitte az ügyet. „Nem engedjük, hogy Akarattya újkori hódítóként járjon el, és területeket vegyen el Kenesétől” – kommentálta a perindítást Tömör korábban a Népszavának. (Kérdéseinkkel megkerestük Tömör Istvánt, aki csak személyesen lett volna hajlandó válaszolni kérdéseinkre, azonban csak lapzártánk utáni időpontot kaptunk tőle. A balatonakarattyai önkormányzat pedig közölte, kizárólag az írásban feltett kérdésekre hajlandó válaszolni, ám e-mailünkre lapzártáig nem érkezett válasz. Cikkünk ezért az önkormányzat álláspontját egyik érintett témakörben sem tartalmazza.) A két település összvagyona mintegy 14,3 milliárd forint, Kenese szerint 3,65 milliárd járna Akarattyának, Matolcsyék viszont mintegy 7,6 milliárdot tartanak jogosnak. A vitatott terület legfontosabb részei a Honvéd üdülő, az egykori MÁV-üdülő, valamint az utóbbi előtt húzódó, szabadstrandként használt önkormányzati partszakasz. Balatonkenese volt jegyzője azt mondta a bíróságon, hogy a határvonal megállapításába Kenese egyáltalán nem szólhatott bele. Nánássy Elek szerint „a határvonal megállapítása hosszabb folyamat eredménye volt. A Honvéd üdülő vonatkozásában két alternatíva volt, az első változatnál még nem szerepelt akarattyai területen a Honvéd üdülő, a későbbiekben azonban már igen. Erről egyébként én a polgármestertől tudok.” A leválási folyamat során más érdekesség is történt a volt jegyző szerint. „Konkrét tudomásom van arról, hogy pl. strand került át a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak közül az üzleti vagyonba. A kormányhivatal ezt egyébként nem kifogásolta. Nyilvánvaló, hogy a korlátozottan forgalomképes vagyon az az önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódik, az üzleti vagyon pedig nem.” Tömör István korábban elismerte, hogy van befektetői érdeklődés a part menti ingatlanokra. A két ingatlan nem csupán az általuk képviselt vagyonérték és az onnan befolyó idegenforgalmi adó miatt fontos: a volt MÁV-üdülőt a Matolcsy vezette jegybank alapítványai vásárolták meg 2015-ben, ahová fontos fejlesztéseket terveznek (erre később még visszatérünk).
Barátokkal feltöltve
Megválasztása után Matolcsy Gyöngyi azt a Réfy Imrét tette meg alpolgármesternek, aki a választási kampányát vezette. Réfyt régi barátság fűzi a Matolcsy családhoz, korábban két jegybanki alapítványban is (PADA, PADOC) kurátor volt, és szintén kurátor abban a Matolcsy alapította Tulajdon Alapítványban, amelynek segítségével a jegybankelnök komoly állami vagyont játszott át saját magának (lásd: A strómanom a feleségem, Magyar Narancs, 2017. január 19.). Matolcsyék házasságának megromlása után nem sokkal azonban lemondott az önkormányzatban betöltött pozíciójáról, és jelenleg a Pallas Athéné Domus Educationis kuratóriumának elnökhelyettese. A jegybank legújabb alapítványa két másik szervezet összeolvadásából jött létre a nyáron, és a legnagyobb mind közül: 103 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik.
Réfy távozása után Rozs Péter lett Akarattya alpolgármestere, aki civilben vállalkozó. Nyaralók őrzésével és kertgondozással foglalkozik, úgy tudjuk, az ő cége tartja rendben Matolcsyék nyaralóit is. Erre annál is inkább szükség van, mert Matolcsy Gyöngyit állítólag ritkán látni a településen, a napi ügyeket Rozs intézi. „Akarattyán Rozs Péter az egyeduralkodó” – fogalmazott egyik névtelenséget kérő helyi forrásunk. Korábbi ígéreteivel ellentétben a testület tavaly egy második alpolgármestert is választott, Imrédy Szabolcsot, aki a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke is az önkormányzatban. Imrédy ügyvédi irodája amúgy havi félmillió forintért dolgozott a jegybank egyik alapítványának (PADO), és ő képviseli Akarattyát abban a perben, amelyet Kenese indított a leválással kapcsolatban.
Visszatérő panasz az önkormányzattal szemben, hogy a képviselő-testület nem hirdeti meg üléseinek időpontját, így nem tudni előre, mikor és miről hoznak döntést az egyes üléseken. Ráadásul bizonyos ügyekben egyszemélyes döntéseket hozhat a polgármester, azok pedig teljesen átláthatatlan módon születnek. A község honlapján van ugyan egy menüpont az önkormányzat 5 millió forintnál nagyobb értékű szerződéseiről, a lista azonban nem teljes, a helyi ügyeket ismerő egyik forrásunk szerint éppen a „lényeget tartalmazó szerződések” azok, amelyek kimaradtak, és vannak olyanok, amelyeket adatigénylés ellenére sem hajlandó kiadni az önkormányzat.
A pénzügyekkel is nagyvonalúan bánik a Matolcsy vezette testület. A múlt év végén a rendkívüli állami keretből például 32,6 millió forintot kapott az önkormányzat. A pénz sorsáról mindössze annyit tudni, hogy 13 milliót költöttek útfelújításra, 5,7 millió ment „igazgatási feladatok ellátására”, 14 millió pedig közelebbről meg nem határozott „településüzemeltetési célokra”. A 2016-ban 350 millió és 2017-ben már 460 millió forintból gazdálkodó önkormányzat önmagára nem sajnálja a pénzt. Matolcsy Gyöngyi díjazása 390 ezer forint és havi 59 ezer költségtérítés, Rozs Péteré 359 ezer plusz 54 ezer, Imrédyé pedig 180 ezer, amihez 27 ezer költségtérítés jár. Az önkormányzat emellett az elmúlt években plusz egyhavi díjazásuknak megfelelő jutalmat is megszavazott a vezetésnek. A kifizetett jutalmak ellenére a korábban beígért milliárdos fejlesztésekből szinte semmi nem valósult meg. Volt szó termelői piacról, a tervek szerint félmilliárd forintból ipari park létesült volna, és szintén 500 millió jutott volna strandfejlesztésre. Ehhez képest a termelői piac kialakítására 3 millió forintos alaptőkével létrehozott kft. semmiféle tevékenységet nem végez, strandfejlesztésre eddig 100 millió pályázati pénz jutott, az ipari park nincs sehol, holott a helyi pletykák szerint Matolcsy Ádám e célból vehette meg a 2,7 hektáros földdarabot – az viszont tény, hogy a volt szántó logisztikai szempontból kitűnő helyen fekszik. Létesült műfüves focipálya az MLSZ támogatásából, tavaly elkészült a település korszerű közvilágítása, és néhány utcát leaszfaltoztak. Ez utóbbiak csupán látványberuházások egy helyi forrásunk szerint. Mint lapunknak elmondta, „minimális műszaki előkészítés nélkül, alap nélküli murvás utakat vontak be vékony aszfalttal. Nem foglalkoztak sem az út alatti közművekkel, de az Akarattyán sok gondot jelentő csapadékvíz elvezetésével sem.” A fejlesztések szintjéről sokat elárul, hogy Matolcsy Gyöngyi a helyi lapnak adott év végi interjújában a fejlesztések között két fűnyíró beszerzését is érdemesnek tartotta felsorolni.
Az ingatlan mindig jó üzlet
Van azonban olyan beruházás is, amire akár feleslegesen is áldoz az önkormányzat. Akarattya előző vezetése 2014-ben újította fel a Közösségi Házat 15 millió forintból. Miután Matolcsy polgármester lett, az önkormányzat ebbe az épületbe költözött be, ezért a képviselő-testület 2015 márciusában döntött a Szépkilátás néven ismert ház megvásárlásáról, mondván, az „egy kis átalakítással alkalmas lenne Közösségi Ház kialakítására”. Egyik forrásunk szerint az ingatlant korábban 20 millió forintért hirdették, míg a vásárlásról szóló önkormányzati előterjesztés egy 33 millió forintos értékbecslésre hivatkozik. A vételár végül több mint 36 millió lett, a felújítás 11 millió forintba került. A felújítás óta – noha közösségi eseményeknek is helyt ad – elsősorban bisztróként üzemel a Szépkilátás. Az üzemeltetést pályázaton elnyerő F&B Kft. 2016-ban mindössze havi 200 ezer forint bérleti díjat fizetett, ez a múlt évben 300 ezerre emelkedett. A kedvezményes bérleti díjat az indokolta, hogy az F&B vállalta bizonyos felújítási munkák elvégzését, ám azt nem tudni, hogy mit és mennyiért végzett el a cég. Tavaly ráadásul az önkormányzat a Szépkilátás további felújításáról döntött, így közpénzen épülhet be a tetőtér, és valósulhat meg az épületgépészeti korszerűsítés, valamint az akadálymentesítés. A határozott idejű szerződés ellenére az F&B alaposan belakta az épületet. A vendéglátós cég használja például az épület teraszát is, noha az üzemeltetésről szóló eredeti pályázat csak a belső terekre vonatkozott. Ide tette át a székhelyét is az F&B, és úgy tudjuk, a Szépkilátásban ülésezik a Balaton Keleti Kapuja Turisztikai Egyesület is, amelyet az F&B ügyvezetője, Revuczky Karion vezet. A Revuczky család birtokában lévő F&B nyerte el az egyik akarattyai strand büféjének üzemeltetési jogát, érdekes körülmények között. A büfé üzemeltetésére kiírt első pályázaton egy induló volt, amelynek ajánlatát érvénytelenítette a Matolcsy vezette képviselő-testület. Az új pályázaton már az F&B indult és nyert. Három évre összesen 600 ezer forintot fizetnek a büféért úgy, hogy a szükséges átalakítási munkák költségeinek a felét az önkormányzat állja.
Matolcsy György
A balatonakarattyai önkormányzat 2015-ben együttműködési megállapodást kötött a fehérvári Kodolányi János Főiskolával, mivel Akarattya a térség „innovációs motorja kíván lenni”. (A Kodolányi fenntartója az Önálló Főiskolai Közalapítvány, amelyet a fehérvári önkormányzat alapított. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Fűrész István, aki Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármesterének a tanácsadója.) Az együttműködés a valóságban annyiban merül ki, hogy a Kodolányi öt évre hasznosításba adta Akarattyának a településen álló Kodolányi-házat. Szabó Péter rektor megkeresésünkre azt mondta, korábban az egyetemi polgárok használták az apartmanházat, ám a 2012-es felsőoktatási reform óta kevesebb a hallgatójuk, így nem tudják azt kihasználni. A főiskola eladni nem akarta a házat, ezért adta ki az akarattyai önkormányzatnak öt évre. Akarattya a használatért nem fizet semmit a Kodolányinak, csupán állagmegóvást vállalt, valamint hogy fizeti a költségeket. Azt, hogy hogyan és mire használja Akarattya az ingyen megkapott Kodolányi-házat, nem sikerült megtudnunk. Egyik akarattyai forrásunk szerint Rozs Péter alpolgármester adja ki „haveroknak” az apartmanokat, egy másik helyi pedig arról beszélt a Narancsnak, hogy nyaranta ide rendezkedik be a We Love Balaton szerkesztősége. A We Love annak a Száraz Istvánnak a turisztikai portálja, aki Matolcsy Ádám baráti-üzleti köréhez tartozik, és aki átjátszotta az Origo hírportált a jegybankelnök fiának.
Baráti nagybefektetők
A nagy beruházások előkészítése azért a jelek szerint folyamatban van, az önkormányzat többször is módosította a település beépítésére vonatkozó szabályokat. A változtatások miatt a Partalja Tájvédő Egyesület ombudsmani vizsgálatot kezdeményezett. Székely László, az alapvető jogok biztosa és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese decemberben hozta nyilvánosságra 60 oldalas jelentését, amelyről a HVG számolt be az év végén. Az ombudsmani jelentés szerint a Matolcsy vezette településen sérült a jogbiztonság elve, a nemzet közös örökségének védelme, az egészséges környezethez és a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jog. A jelentés azt állítja, az önkormányzat úgy változtatta meg az építési szabályzatot, hogy nem vette figyelembe az állami főépítész, a kormányhivatalok, a környezetvédelmi hatóság vagy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság aggályait sem. Egyebek mellett megváltoztatták egyes területek besorolását, bizonyos partközeli területeken tízszeresére növelték a beépíthetőséget, és akár 8 méter magas épületek felhúzására is lehetőséget adtak. Ráadásul Akarattya nem jelölte ki azokat a védendő, part menti területeket, amelyeken a parttól 30–100 méterig csak kivételesen indokolt esetben szabad építkezni. Noha az önkormányzat a „közjó” és „a vízhez jutás javításának” indokával változtatta meg a szabályokat, valójában legalizálta az eddigi építési előírásokat meghaladó beépítést, jelentősen megnövelte az érintett ingatlanok értékét, és megágyazott egyes fejlesztéseknek.
Réfy Imre – aki maga is üdülőtulajdonos a településen – pont akkor volt Akarattya alpolgármestere, amikor ezek a rendeletek megszülettek, és a részben általa vezetett alapítványok bevásároltak a településen. Így nem meglepő, hogy rendeletmódosítások egyik nyertese a Matolcsy György vezette jegybank, amelynek alapítványai 2015-ben 1,13 milliárd forintért megvásárolták a MÁV partközeli, 6 hektáros területét. Akkori közleményük szerint „a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferenciacélokra használják, és a létesítmény ad majd otthont a Magyar Vezetéstudományi Iskolának is”. Ennek ellenére a tervekből semmi nem valósult meg, bár ezzel Akarattya egyelőre jól járt, hiszen ha üdülő helyett konferencia-központ lesz a területen, a település évi több tízmillió forintnyi idegenforgalmi adótól eshet el. A jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt.-től a Narancsnak megküldött tájékoztatás szerint „jelenleg a beruházás előkészítése van folyamatban”, és egyelőre azt sem tudni, mikor kezdődhetnek meg a munkálatok. Csuhai Viktória, az Optima igazgatóságának tagja azon kérdésünkre nem válaszolt, hogy a csúszásnak köze van-e ahhoz a perhez, amely arról is dönt, hogy Akarattyához vagy Keneséhez tartozik-e majd a terület. Azt viszont elmondta, hogy az elmúlt két évben májustól szeptemberig folyamatosan táboroknak adott otthont az üdülő, így nemcsak az állagmegóvásra van gondjuk, de a fenntartás költségei is biztosítva vannak. Utóbbiak pedig nem éppen alacsonyak. A jegybank alapítványai az üdülővel kapcsolatos „tanácsadási feladatok ellátásáért” havi 1,5 millió forintot fizetnek az Optimának, az őrzési üzemeltetési és karbantartási feladatokért pedig havi 2,5 milliót. A Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető Raw Development 13,5 milliót kapott az „átalakítások és beépítések építészeti megfogalmazásáért, a tervezői pályázat lebonyolításáért”.
A másik nagybefektető, amelynek kedveznek a rendeletmódosítások, az MKB. A bank 2015 őszén lett az egykori nudista strand, a Piroska kemping tulajdonosa, a pénzintézet összesen 3 hektárnyi területet vásárolt Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségétől. Az MKB akkoriban állami felügyelet alatt állt, tulajdonosi jogait a Matolcsy György vezette jegybank gyakorolta, és ebben az időszakban Matolcsy Máté is az MKB-nál dolgozott. A nemzeti bank feladata az lett volna, hogy megszabadítsa rossz ingatlanállományától az MKB-t, Akarattyán valamiért mégis a vásárlást tartotta fontosnak. Valószínűleg az MKB új tulajdonosai is fejlesztést terveznek az ingatlanon, hiszen a bank nagyobb része a Balatonnál egyre inkább terjeszkedő Mészáros Lőrinc közelébe került, míg a kisebbségi tulajdonos Szemerey Tamás lett. Az viszont, hogy Akarattya eddig is döcögő fejlődését mennyiben akadályozza, hogy polgármestere már nem a Magyar Nemzeti Bank elnökének a felesége, csak a következő években derül ki. | A nagy ígéret - Matolcsyék Balatonakarattyán | Milliárdos fejlesztésekkel kecsegtette Balatonakarattyát a 2010-es évek elején Matolcsy György és felesége, ha cserébe a lakosok úgy döntenek, hogy Akarattya váljon le Balatonkeneséről. A település önálló lett, a polgármester pedig Matolcsy Gyöngyi, a fejlesztések viszont elmaradtak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-nagy-igeret-108921 | 2018-02-09 17:54:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Meglepően sikeresen teljesítettek Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének választókerületéhez tartozó települések, ráadásul a Magyar Nemzet szerint minden jel arra mutat, hogy visszaélés történhetett a pályázás során, ugyanis a nyertes Zsóry SE, Ónod, Mályi, valamint Hejőszalonta nyilvánosan elérhető pályázati dokumentációi szinte szóról szóra megegyeznek.
A települések 20–40 millió forintot nyertek közösségfejlesztésre uniós pénzből, de a pályázati anyagok inkább általánosságokat tartalmaznak, mint konkrét célokat.
Külön érdekesség, hogy a pályázatokat elvileg önkormányzatok részére írták ki, a mezőkövesdi sportklub mégis elindult és nyert egy olyan konzorcium élén, amelynek tagjai Mezőkövesd önkormányzata és a helyi Közkincstár Kulturális Egyesület. A pályázatokat felügyelő hivatali szakember nem is tudott arról, hogy nyertek, sőt, hogy egyáltalán jelentkeztek a kiírásra. Ő úgy tudta, hogy a pályázatot megírták, de azt végül nem adták be.
A pályázatok elbírálása egy háromtagú, kizárólag a Fidesz megyei közgyűlési képviselőiből álló testülethez köthető; a pályázatíró cég, a Nord Tender Kft. Bihall Tamáshoz, a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jelenlegi elnökéhez vezet, ugyanis a cég az ő és a családtagjai tulajdonában van. Bihall Tamás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, és tagja a Magyar Labdarúgó Szövetség megyei igazgatóságának is, Tállaival együtt. A cég ügyvezetője, Sedlák-Bihall Orsolya el is ismerte a pályázati dokumentációban szereplő egyezéseket, bár azt hozzátette, hogy az egyes településekre külön hatástanulmányok készültek, azonban a lap kérésére ezeket mégsem küldték el, arra hivatkozva, hogy azok nem nyilvánosak.
A lap megkereste a TOP-pályázatok elbírálásában hatáskörrel bíró megyei közgyűlés elnökét, Török Dezsőt, akinek az első kérdése az volt a telefonban, hogy az újságírók melyik párttól kapták meg a pályázatokat. Amikor közölték, hogy a pályázatok az összesítő oldalon elérhetők, türelmet kért a tájékozódásra. Török dolgozta ki azt a szisztémát, amely érdemben dönt a TOP-pályázatok sorsáról. Az elnök csomagban terjeszti a közgyűlés elé a háromtagú bizottság javaslatait, és a képviselők 15–30 perc olvasgatás után egyszerre szavaznak a pályázatokról. | Visszaélésgyanú Tállai körzetében | Szinte szóról szóra megegyező pályázattal nyertek a fideszes érintettségű települések. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/lokal/visszaelesgyanu-tallai-korzeteben-109009 | 2018-01-29 18:38:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A majd másfél évtizede történt ingatlanpanama ügyét februárban tárgyalja másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla – adta hírül ma a Magyar Nemzet. A VI. kerület jogi képviselőjére hivatkozva pedig az is kiderült, hogy a főügyészség további paloták ügyét is újra elővette.
Egy éve a Fővárosi Törvényszék az ingatlanok 2002 és 2010 között zajló privatizációjával kapcsolatban hűtlen kezelés vádjában tizenkét vádlottat – terézvárosi szocialista és SZDSZ-es önkormányzati képviselőket – talált bűnösnek. A most újrainduló vizsgálatban az Andrássy út 47., illetve 3. szám alatti paloták 2004-es, áron aluli privatizációjáról születhet jogerős ítélet, amely a volt MSZP-s alpolgármester, Fürst Györgyöt és társait érinti.
A Rolls Royce-ával való furikázásairól imert Fürst Györgyöt a nem jogerős ítélet szerint különösen nagy, 351 millió forintos vagyoni károkozással vádolják. Az említett két épületen kívül azonban további műemléki épületek, paloták pályázaton kívüli eladásának előterjesztése is Fürsthöz kapcsolódik, aki egyébként meglepően enyhe bütetést kapott: két év szabadságvesztést, öt év próbaidőt. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett.
Az ügy további elhúzódása mindenkit meglepett: a Fővárosi Főügyészség ugyanis korábban egyszer már megszüntette, majd részben mégis újraindíttatta a nyomozást; most pedig megint elrendelte az eljárások folytatását 7 ingatlan ügyében is: az Andrássy út 21., 23., 35. és 45. szám alatti palotákról, az Anker köz 1–3., a Liszt Ferenc tér 7. és az Oktogon 4. szám alatt található műemléki ingatlanokról van szó. A nyomozás folytatását új bizonyítékok előkerülése indokolja. | Újra előveszik a terézvárosi paloták ügyét | Új bizonyítékok kerültek elő. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujra-eloveszik-a-terezvarosi-palotak-ugyet-108778 | 2018-01-17 18:45:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A tegnapi Magyar Közlönyből derült ki, hogy a kormány 1,4 milliárd forintot juttat a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-nek az Előretolt Helyőrség Íróakadémia támogatására.
A Magyar Idők kultúrarovatának szerkesztője, Orbán János Dénes által vezetett akadémia 2016-ban 150 millió, idén 700 millió forintból gazdálkodhatott. Az akadémia működését elemző cikkünkben már erről a 700 millióról is azt írtuk, hogy „többszöröse a Magyar Írószövetség, a József Attila Kör, a Szépírók Társasága vagy a Fiatal Írók Szövetsége éves költségvetésének, de a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi kollégiuma is csak feleennyit oszthat szét ebben az évben pályázati úton”.
Irodalmi élüzem - Orbán János Dénes párhuzamos intézményrendszere
A lapunk birtokába került hivatalos terv szerint az idén 700 millióval gazdálkodó KMTG az íróiskolája mellett díjakat és ösztöndíjakat oszt, könyvkiadót, művészeti portált, irodalmi magazint és digitális könyvtárat alapít, de lesz fesztiválja, vándorcirkusza és zenei tehetségkutatója is. | Rengeteg pénzzel dobja meg a kormány a Magyar Idők rovatvezetőjének íróakadémiáját | Orbán János Déneséknek 1,4 milliárd esett le a nagy év végi pénzosztásban. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kultura/rengeteg-penzzel-dobja-meg-a-kormany-a-magyar-idok-rovatvezetojenek-iroakademiajat-108492 | 2017-12-28 18:51:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Átlagosnak tűnő kézilabda-mérkőzés zajlott 2017. március 3-án Pécsett, az egyetemi sportcsarnokban – legalábbis a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) honlapján olvasható nyilvános jegyzőkönyv szerint. A Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) és a PEAC Junior 69 nézők előtt csaptak össze, a meccset végül a PEAC hozta 49-23-ra. A játékvezetők a jelek szerint mindent rendben találtak. Pedig volt némi gond: két játékos ugyanis biztosan nem lépett pályára aznap, és nagy valószínűséggel ez egyik edző sem volt jelen, holott a nevük szerepel a jegyzőkönyvben. És ez a mérkőzés csak egy volt azok sorából, ahol az érintett csapatok valótlan adatokat írtak a papírokra.
Fantomok
Minderre egy olvasónk hívta fel a figyelmünket, aki hatalmas halom papírt juttatott el szerkesztőségünkhöz. A paksamétában lévő dokumentumokat és fotókat átnézve összehangolt csalássorozat gyanúja merül föl. Úgy tűnik, a pécsi PEAC, a PEAC Junior és a Petőfi SE kézilabdacsapatok egymással összejátszva egy bajnoki éven keresztül folyamatosan megszegték a szabályokat: sorozatosan valótlan tartalmú jegyzőkönyveket adtak le, jelen nem lévő játékosok nevét írták be, aláírást hamisítottak, más néven játszattak játékosokat. Mindezt feltehetőleg azért, hogy teljesíteni tudják a feltételeket, és a tao-pénzeket továbbra is lehívhassák.
A paksaméta egyik dokumentuma szerint például egy 2017. májusi megyei bajnokin (Petőfi SE–PEAC Junior) az edzőként feltüntetett személy nagy valószínűséggel nem volt jelen. Abban az időpontban ugyanis Olaszországban nyaralt, mint arról a Facebook-oldalán fotókkal be is számolt. A Magyar Kézilabda Szövetség oldalára feltöltött hivatalos jegyzőkönyvben mégis szerepel a neve. Egy másik iraton egy olyan játékos neve van feltüntetve a PEAC Junior és a Petőfi SE egyik 2017. májusi meccsének (alsóházi rájátszás) jegyzőkönyvében, aki épp atlétikai versenyen vett részt az ország másik felében, ahol egyéni csúcsot is döntött. Az érintett fiatal, K. Á. lapunknak rámutatott: bár a két dátum azonos, de az atlétikai verseny valójában kétnapos volt, és ő másnap, azaz vasárnap futott, a mérkőzésre pedig szombaton került sor. „Az egy elég kemény hétvége volt” – jegyezte meg.
Olyan játékos is felbukkan egy-egy adatlapon, aki igazoltan a PEAC felnőttcsapatában játszik, de néha a PEAC Junior színeiben is pályára lép, csak épp (az olvasói jelzés alapján) álnéven.
De vannak egyéb furcsaságok is. A jegyzőkönyvek alapján több olyan játékos is pályára lépett egyes mérkőzéseken (például M. és F.), akik már évek óta bevallottan nem kézilabdáznak, orvosi engedélyük sincs. A két fiatalt utolértük Facebookon, és megkérdeztük, tudnak-e erről. M. azt mondta, körülbelül két éve nem játszik, így azokon a meccseken sem vehetett részt. Hozzátette, furcsának találja, hogy ha ő nem volt alkalmassági vizsgálaton, akkor hogyan tudtak játszani az ő neve alatt. „Itt akkor nem csak a PEAC hibázott, akkor máshol is keresni kell” – fogalmazott.
F. elolvasta ugyan a megkeresést, de napokig nem reagált. Végül annyit írt, hogy szomorú amiatt, amiért „a PVSE ilyen eszközökkel próbálja megakadályozni azt, hogy egy náluk kisebb csapat eredményeihez méltóan nagyobb térhez és esetleges támogatásokhoz jusson. Én személy szerint sokat köszönhetek a PTE PEAC csapatának, edzőinek, szakmai stábjának. Bárkinek, akinek szándéka van kézilabdával, szívesen ajánlom.” Arra a kérdésre viszont, hogy jelen volt-e az említett meccseken, nem válaszolt. Korábban viszont másnak azt írta, már nem kézilabdázik, sportorvosija sincs.
Több dudás egy csárdában
Pécsett jelenleg több szervezet is foglalkozik kézilabdával. Az egyik a Pécsi Sport Nonprofit (PSN) Zrt., ahol 14 éves felső korhatárral folyik utánpótlásképzés. Erre a pécsi önkormányzattól, az országos szakszövetségtől és a tao-ból is kapnak pénzt. Mellettük működik a Pécs Városi Sportiskolai Egyesület (PVSE), amelynek felnőtt férficsapata az NB I/B-ben szerepel, és utánpótlásképzésük is van (14 éves kor fölött). A csapat mögül az idén hátrált ki nem túl elegáns módon az önkormányzat (amely a jövőben inkább a PEAC-ot támogatja), így a PVSE csak a tao-támogatásból és szponzori segítséggel működik. (A PVSE-nek 2016-ban 29 millió forint támogatást hagyott jóvá az MKSZ, a PSN Zrt.-nek pedig 79 millió forintot ítélt meg 2016/2017-re.) A Pécsi Egyetemi Atlétikai Club (PEAC) felnőtt csapata pedig korábban megyei osztályban, idén az NB II-ben szerepel – náluk a PSN Zrt.-vel kötött szakmai megállapodás alapján működik utánpótlásképzés. A negyedik klub a Petőfi Lajos Sportegyesület (Petőfi SE), amelynek kézilabdacsapata a megyei bajnokságban játszik. A Petőfi SE 2013-ban kötött stratégiai megállapodást a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával (PTE-ÁOK), így a csapatba egyetemi hallgatók kerültek, de utánpótlással is foglalkoznak.
A PEAC felnőttcsapat játékosának, Nagy Zsoltnak a neve is szerepel egy 2017. márciusi PEAC–PEAC Junior-meccs jegyzőkönyvében, ő azonban állítja, nem játszott azon a mérkőzésen. Lapunkkal azt közölte, hogy véletlenül, egy meghallgatás során derült ki, kapusként „ott volt” a mérkőzésen, neki azonban nincs sportorvosi engedélye, vizsgálaton sem vett részt, így nem is játszhatott volna.
Felkerestük Fenyvesi Károlyt, aki egy másik sportszervezetnél edző – sőt, alá is írt egy szerződést, miszerint csak ott edzősködik –, a neve mégis többször felbukkan, mint a PEAC Junior vezetőedzője. Fenyvesi lapunknak azt mondta, hallotta, hogy a neve állítólag szerepel a jegyzőkönyvekben, őt azonban hivatalosan még nem keresték meg az ügyben, így addig nem is kíván foglalkozni szóbeszédekkel.
De ha a jegyzőkönyvekben rossz adatok szerepelnek, játékosok érvényes orvosi engedély nélkül (vagy hamisított okmányokkal) léptek pályára, nem jelen lévő személyek neve szerepel a lapon hamis aláírásokkal, hogyan hitelesíthették azt kézjegyükkel a bírók? Egyáltalán, hogyan engedhették pályára lépni a csapatokat?
Egy általunk megkérdezett játékvezető szerint az orvosi igazolást a játékvezető és – ahol van – a versenybíró ellenőrzi: akinek nincs orvosi igazolása, nem játszhat. Csak azt lehet beírni a jegyzőkönyvbe, aki jelen van. Sőt, ha például valaki a bemelegítésnél megsérül, és emiatt nem ül le a kispadra sem, annak a nevét kihúzzák.
Megkérdeztünk két aktív (az ügyben nem érintett) kézilabdázót is, találkoztak-e már hasonló esettel. Szerintük nem egyszerű ily módon csalni, mivel a játékosoknak fényképes igazolásuk van, amit a szövetség állít ki különleges tintával – ezért nehéz azt hamisítani. Ennek ellenére volt már rá példa, hogy más nevén játszott valaki; ez ki is derült, és az érintett csapattól elvették a pontokat.
A fent leírt szabálytalanságokat tehát már a mérkőzéseken észre kellett volna venni – hacsak nem voltak a játékvezetők is részesei a trükközésnek. Erre csak a rendőrségi nyomozás találhat választ – merthogy az ügyben hivatalos eljárás indult.
Amikor először érdeklődtünk a kézilabda-szövetségnél, úgy tájékoztattak, hogy érkezett hozzájuk bejelentés, annak alapján fegyelmi eljárást indítottak a PEAC és a Petőfi SE ellen – ezt azonban az MKSZ utóbb, szeptember 26-án felfüggesztette. Ezért újra a szövetséghez fordultunk, ahol érdeklődésünkre elmondták: tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényállás csak büntetőeljárás keretében tisztázható, a fegyelmi bizottság elnöke büntetőfeljelentést tett a Pécsi Rendőrkapitányságon, és a fegyelmi eljárást ezért jegelik. Amint az ügyben a nyomozás dűlőre jut, annak megállapításait felhasználva az MKSZ folytatja a fegyelmit.
Koholt bizonyítékok
Megkerestük a két érintett csapat vezetőségét. A PEAC és PEAC Junior részéről Turi Attila ügyvéd nyilatkozott, aki elmondta, hogy a Pécsi Egyetemi Atlétikai Clubbal szemben névtelen bejelentés alapján fegyelmi eljárás indult a Magyar Kézilabda Szövetségnél. A PEAC képviselői a Magyar Kézilabda Szövetség etikai és fegyelmi albizottsága előtt, a 2017. szeptember 26-án megtartott fegyelmi tárgyaláson előterjesztett ellenkérelemben részletesen nyilatkoztak, ennek során minden „vádpontot” érintve cáfolták a szabályszegések elkövetését. A PEAC előadta, hogy a sportszervezet jogsértést nem követett el, a megindult fegyelmi eljárást koholt bizonyítékok alapján indítványozta a névtelen bejelentő, akinek feltehetőleg az a célja, hogy a sportszervezet működését megnehezítse, ellehetetlenítse. Az ügyvéd megerősítette, hogy a fegyelmi bizottság további bizonyítékok beszerzése érdekében hivatalból feljelentést tett az ügyben, tekintettel arra, hogy saját hatáskörben eljárva nem lenne képes a tényállás teljes körű tisztázására, és így megalapozott döntést sem tudna hozni. A PEAC az eljárás során természetesen mindenben együttműködik a nyomozó hatóságokkal, és szükség esetén minden tájékoztatást megad a részükre – közölte Turi Attila.
A Petőfi SE elnöke, Petőfi Áron a Magyar Narancsnak azt mondta, jelenleg neki is annyi információja van, amennyit a szövetségnél megosztottak vele. Voltak meghallgatáson, ahol ugyanazt tudta csak elmondani, amit nekünk is: hogy azokon a mérkőzéseken ő nem volt jelen, így érdemben nem tud nyilatkozni. Az viszont kulcsfontosságú, hogy az említett, valamint a bajnokság további más mérkőzéseit sem tao-pénzből fizették és fizetik, mivel tisztában vannak vele, hogy nem felelnek meg az ahhoz szükséges követelményeknek – hangsúlyozta Petőfi Áron. Hozzátette, várják a vizsgálat eredményét.
Jó üzlet
2011. július 1-je óta a társasági adóból (tao) levonható az az összeg, amellyel a vállalkozások támogatják az úgynevezett látványsportágakat, a többi között a kézilabdát. A támogatás céljait törvény rögzíti. A szakszövetségekhez, amatőr és profi sportszervezetekhez, közhasznú alapítványokhoz befolyó pénzt utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra lehet költeni. Az elszámolás elvileg szigorú, de vannak kiskapuk, a rendszer kijátszható. A tao-pénzek elosztását és felhasználását a kezdetektől botrányok övezik, és nem ritka, hogy csak perrel lehet kideríteni, melyik szervezet mennyi forráshoz jutott, és azt mire költötte. (A tao-pénzekkel lapunk többször foglalkozott eddig is, lásd például: Ravasz átadások, Magyar Narancs, 2016. október 27.) Ennél azért jobb a helyzet Pécsett, néhány adat ugyanis megtalálható az érintett csapatok honlapjain. A Petőfi SE-nek 2016-ban 5,8 millió forintot hagyott jóvá az MKSZ kézilabda-utánpótlással kapcsolatos feladatok ellátására, a PEAC 2015-ben 17,5 millió forintot kapott a PTE honlapján található dokumentumok szerint.
Ugyanitt olvasható, hogy a PEAC emellett tavaly 359 millió társaságiadó-felhasználásra kapott jóváhagyó határozatot. Kértük az érintett csapatokat, hogy árulják el, az idén mennyi tao-pénzből gazdálkodhatnak, de megkeresésünkre a cikk megjelenéséig nem reagáltak.
A csapatok eredményeit tekintve mindenesetre biztos lenne mire költeni a pénzt az utánpótlásban. A 2016/2017-es idényt ugyanis a megyei bajnokságban a PEAC Junior az utolsó helyen zárta 1090 kapott góllal, mínusz 777-es gólkülönbséggel, 26 mérkőzésből 26 vereséggel. A Petőfi SE U14-es csapata az idén hatalmas gólkülönbségekkel kapott ki az őszi meccsein (47-3 és 52-1) a gyerekbajnokság 3. osztályában. Már amelyikre ki tudtak állni, hiszen az első két mérkőzésre el sem utaztak.
Hogy a (PEAC esetében több százmilliós) tao-s támogatások lehívása miatt hamisítottak-e jegyzőkönyveket az érintett csapatok, vagy hogy valóban történt-e visszaélés játékosok és edzők nevével, azt a rendőrségi nyomozás hivatott kideríteni. Ha a vádak helytállónak bizonyulnak, magánokirat-hamisítás és csalás (de akár további más bűncselekmények) miatt felelnének az érintettek. | Mindent megront – Visszaélésgyanú tao-pénzek miatt Pécsett | A mérkőzéseken ott sem lévő játékosok, edző szerepeltetése a jegyzőkönyvekben, és senki nem vett észre semmit. Rendőrségi nyomozás adhat választ arra, hogy mindez a tao-pénzekért történt-e. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mindent-megront-107088 | 2017-11-01 19:12:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ha azt mondom: Stadler, nemcsak azt tudod, kiről, hanem azt is: miről beszélek.
A pasasról, aki juhászból lett milliárdos.
Meg egy olyan alföldi faluról, amiből tizenkettő egy tucat, Akasztó a neve, és ahol az autós csak akkor lassít, ha a szembejövők villogtatással jelzik a radarveszélyt.
Magyarország elmúlt évtizedéről, amikor akárkiből válhatott valaki. És utána meg: senki.
Azokról a viszonyokról, amelyek között már-már civil kurázsinak tartanak egy olyan - ránézésre abszolút hivatalos áfás számlával dokumentált - tranzakciót, amelynek tárgya Leonardo da Vinci (!) Utolsó vacsora (!!) című festménye (!!!), ami ugye freskó; aki ilyet ki mer találni, annak van vér a pucájában, nyilván.
Tehát: Stadler József.
A kérdés
Stadler József 1988-ban egymillió forintos törzstőkével hozta létre a nevét viselő, bel- és külkereskedelemmel foglalkozó korlátolt felelősségű társaságot, amelynek ő maga volt az ügyvezető igazgatója. A cég az első években főleg belföldi kereskedésből élt: mintegy ötezer boltot látott el a legkülönbözőbb árukkal. Stadler szinte mindenben fantáziát látott, amit olcsóbban tudott beszerezni, mint eladni.
A Stadler Kft. 1990 óta szállítmányozással is foglalkozott. Eleinte csak egyetlen kamionnal, ám hamarosan bővítette a gépparkot. A fénykorban, 1993-ban 42 saját - többnyire Mercedes - nyerges vontatóval rendelkezett. A társaság ekkor a 125 millió dolláros külkereskedelem mellett Magyarországon is egymilliárd forintos árbevételt ért el; az összforgalom forintban kifejezve 12-13 milliárd volt. Ebben az évben a Stadler Kft. hatszázmillió forintos nyereséget mutatott ki könyveiben, vagyis ekkora összeg után fizette meg a különféle adókat. 1994-ben a cég már csak mintegy négymilliárdos összforgalmat ért el, a bevallott nyereség körülbelül százmillió forintra rúgott.
Stadler a médiának szinte mindig ugyanazzal az egy eseménnyel magyarázta a későbbi bajokat: szerinte a problémák akkor kezdődtek, amikor 1993-ban meghívta magához az adóhivatal egyik igazgatóját. "Föltettem neki egy kérdést. Baj-e, ha a jövő évben 400-500 százalékkal növeljük az exportunkat? Nem baj, mondta. Másnap jöttek a revizorok. Kezdődtek ellenünk az akciók" - emlékezett vissza a történtekre.
Stadler cége főként Ukrajnába, Oroszországba és Romániába exportált. Konzervipari termékeket, üdítőt, sört, bort, pezsgőt és minden mást, amire igény mutatkozott. Stadler József szerint 1993-ban tízezer kamionnyi mennyiségben hagyta el Magyarországot Stadler-áru.
Az a büntetőper, amely Stadler ellen mint elsőrendű vádlott ellen folyik, másképp láttatja azt, ami történt, sőt lényegében azt vonja kétségbe, hogy egyáltalán az történt-e - olyan üzletek annyi értékben -, mint amit az üzleti könyvek rögzítenek.
Kinek van igaza?
Ez az egymillió dolláros kérdés.
A legenda
Stadler neve 1992-1993-ig csak a környéken csengett ismerősen. A környék: Kiskőrös, Soltvadkert, Kecel. Mondják borháromszögnek is. Inkább úgy igaz: errefelé kreatív népek élnek, akiknek speciális rugóra jár az agyuk, és képesek mindenben meglátni a lehetőséget (e régió névtelen hőseiről lásd: A kukoricalekvár forintosítása, MaNcs, 1999. december 23.). Stadler az ő emberük. Szereztél egy kamiont, de nem akadt fuvar? Gond egy szál se, a Jóska elintézte. Fölvette valamelyik telefonját - volt neki bőven -, odaszólt, és kész. Növelte a respektjét, hogy kizárólag kápében fizetett. Percre pontosan.
Senki nem ismeri a titok nyitját, de tény: úgy ismerte a piacot, mint a tenyerét. Bármihez nyúlt, pénz lett belőle; és csak akkor lett pénz, ha ő nyúlt hozzá. Megvette például egy tételben a feloszlatott Munkásőrség vegyvédelmi fölszerelését. Ez egyébként "mandínerből" derült ki, hogy tudniillik Stadlernek azt kellett megcáfolnia, hogy Jugoszláviának adta volna el. A cuccot egy magyar cég vette meg (a vevő, micsoda véletlen, déli határ mellől való).
Vagy: másnak eszébe sem jutott felszámolás alatt álló konzervgyárak készleteit látatlanban fölvásárolni (a gazdasági sajtóban a külkereskedők akkortájt arról panaszkodtak, hogy Keleten minden van, csak fizetőképesség nincs). Stadler, nyilvánvalóan áron alul, mindent megvett, és jószerével azelőtt, hogy kifizette volna az árut, már vevőt is szerzett; ez megint olyasvalami volt, amit a legtöbben képtelenek voltak fölfogni. Egy vidéki juhász? Mese! Sokan "úgy tudták" például, hogy Kupa Mihály tanácsait követi, és az egykori APEH-főnök, Minarik a szakértője. Ha erről kérdezték, Stadler csak legyintett, és annyit mondott: marhaság. Ugyanebben az időben egyetemet végzett, világnyelveken beszélő szakemberek is ugyanazt a piacot kajtatták, a legcsekélyebb eredmény nélkül. Stadler képzettsége az övékéhez képest kissé nulla volt.
Az e tények közötti, racionálisan nehezen megfogható ellentmondásból nőtt ki a legenda: megjelent a színen a juhpásztorból lett, püspöklila zakóban pompázó, majd´ mindegyik ujján nagyon súlyos aranygyűrűket hordó, pirospozsgás milliárdos. A magyar álom a kilencvenes évek elejéről.
A magyarázat
Stadler bukásáról két verzió forog: az egyik az övé. E szerint a dolgok ott siklottak ki, amikor ő beletenyerelt a sportba, pontosabban a labdarúgásba. Ha Stadler nem veti bele magát a fociba, nem válik országosan ismertté. De Stadler beszállt a fociba, mert üzletet szimatolt benne.
Az egész azzal kezdődött, hogy Kiskőrös focicsapatának az egyik évadban valahogy kijött a lépés. Győztek a fiúk zsinórban, lépdestek előre a tabellán, és egyszer csak az élen találták magukat.
Közben meg a telefonszámlájukat se tudták kifizetni.
Bekerültek az NB I/B-be, de a nevezési díjra nem futotta. Kihez máshoz mehettek volna, mint Stadler Józsefhez (Kiskőröstől húsz kilométerre sem lakott), aki - legalábbis akkor még - nem volt futballrajongó. Fölkérték főszponzornak. Stadler azt válaszolta: ad pénzt, de annak ára van.
A bajnokság. Vagy megnyerik, vagy mehetnek a francba.
Nekilátott a játékosvásárlásnak (a szokásos módon: olcsón venni most, drágán eladni később), és szerzett más támogatókat is. A Kiskőrös-Stadler Futball Club (ekkor már ez a neve) győzött, bekerült az első osztályba; Akasztón pedig, a semmi közepén fölépült Magyarország legmodernebb stadionja.
No, ezt nem kellett volna, mondja utólag Stadler. Hogy egy vidéki, lila zakós beletenyereljen a nagy bizniszbe? Autszájderként? Ezért orroltak meg rá - állítja ő.
Mások viszont a vállukat vonogatják. Még hogy a foci?! Ugyan már! Nem kellett volna marhaságokat csinálni, pláne nem hülyének képzelni az adóhivatalt, és visszaigényelni az áfát Leonardo da Vincire. Ez volt az igazi ok, nem a foci.
Tény, hogy az APEH 200 milliós áfát visszacsengetett Stadlernek az Utolsó vacsorára meg a többi képre. És az is tény, hogy rögtön ezután a hivatal följelentette Stadlert.
A festményvásárlás 1993 végén történt, a nyilvánosság azonban csak 1996 közepén értesült róla. (E sorok írója nem akar szerénytelennek tűnni, de itt meg kell említenie: az Utolsó vacsora kalandjait minden részletével együtt elsőként tálalta a magyar sajtóban, a Világgazdaság hasábjain. Az igazsághoz azonban hozzátartozik: a sztori alaphírét egy másik országos napilap tudósítójától hallotta. A kolléga szerkesztőségében azonban nem adtak hitelt az ügynek, egyszerűen képtelenségnek tartották. Pedig nem volt az – igaz, ezt volt nehezebb elhinni.)
Az elrablás
Stadlert szűkebb pátriájában kétségtelenül mítosz övezi (ezt ő szemlátomást élvezi), amelynek fontos eleme a túlzás. "Több ezerféle árut hordtunk külföldre, sok száz ezer embernek adtunk munkát" - nyilatkozta, szerényen hozzáfűzve: 1991-től 1993-ig a cég forgalma 500 millióról 12 milliárdra ugrott.
Aki járt valaha a 3700 lelkes Akasztón, meggyőződhetett arról, hogy a legendának, amely Stadlert övezte, volt alapja. Az alföldi stílusban épült irodaház parkolójában vadonatúj 600-as SEL Mercedesek (limuzin és háromajtós kupé kivitelben egyaránt) várakoztak. Egyszerre öt-hat tárgyalás folyt szimultán: Stadler mondott egy ajánlatot a szoba egyik sarkában, továbbment a másik csapathoz, ott is megnyilatkozott, aztán a harmadikhoz és így tovább. Telefonok tucatjai kapcsolták össze a céget azzal a világgal, amit üzletnek neveznek; akkortájt még a régi, kisbőröndnyi Westelek voltak csak, amiért az ember akkor is fizetett, amikor hívott, és akkor is, amikor hívták: ebből is állandóan csörgött egy csomó. Stadler mindig óriási mennyiségű készpénzt tartott magánál. Jómagam tanúja voltam annak, amikor egy üzletfele telefonon kért tőle 15 millió forintot: seperc alatt megtöltött barna ötezressel egy vadonatúj bőr diplomatatáskát, berendelt egy fickót, akinek meghagyta, hova vigye a pénzt. A táskát (valóságos készletet tartott ezekből) nagyvonalúan a küldöncnek ajándékozta.
Stadlert ekkortájt már őrizték. Hivatalosan, speciális rendőri erőkkel: az irodaház előtti parkolóba csak szigorú biztonsági ellenőrzés után lehetett beállni.
Eső után köpönyeg: előtte rabolták el. Csecsen bűnözők törtek rá s vitték magukkal. Kegyetlenül meg is kínozták. Egymillió dollárt - akkori árfolyamon százmillió forintot - követeltek tőle. Kifizette. (A csecseneket később elfogták, bíróság elé állították, a balhét rájuk bizonyították, és elítélték őket: két év körüli börtönt kaptak.)
1995 decemberében egy második zsarolási akciónak is áldozatává vált, ami azonban némely részletében inkább kabarétréfára emlékeztet. Egy 41 éves, többszörösen büntetett pesti fickó, bizonyos T. István telefonon kereste meg Stadlert, és találkozót javasolt, mondván, "érdekes információi vannak". Végül is Akasztón találkoztak, ahová a férfi a Trabantjával jött; mellesleg előre kikötötte, hogy ezért a vidéki útért 15 ezer forintos költségtérítésre tart igényt. Arról informálta Stadlert, hogy bizonyos körök - a vállalkozó üzleti ellenfelei - élettársának és egyik gyerekének az elrablására, majd meggyilkolására készülnek. A négytagú bűnbanda T. István tudomása szerint negyvenmillió forintos honoráriumért vállalkozott a végrehajtásra. A legközelebbi találkozón a budapesti közvetítő már arra célzott: a merénylők esetleg elállnának az akciótól - ennek azonban százmillió forint lenne az ára.
Stadler alkudozni kezdett: a százmillió így kisvártatva harmincmillióra apadt, ráadásul a pesti tárgyaló félnek annyira szimpatikus lett az akasztói nagyvállalkozó, hogy az állítólag neki járó kétmilliót el is engedte, így egy olyan csekkel (plusz, el ne felejtsük, a 15 ezer forint kiküldetési pénzzel) ülhetett be a rozoga Trabantba, amely - Stadler aláírásával - 28 millió forintra szólt. Az engedékeny bandita Solton egy rutinellenőrzésen (a KRESZ-tartozék - pótégők - hiánya és ittas vezetés miatt) megbukott, mint Rottenbiller, a kocsijából meg előkerült a csekk. Az illető a kiskőrösi fogdában állítólag föl akarta akasztani magát, de a rendőrök ezt megakadályozták; sorsának további alakulásáról nincs tudomásunk.
A zsarolási ügy amiatt is érdekes, mert napra pontosan ekkor indította meg Stadler cége ellen az adóhivatal a fölszámolási eljárást. A rendőrség házkutatást tartott Akasztón: csak aranyból több mint két kilót foglaltak le (később ezt visszaadták).
A rendőrségi akció után új hírek kezdtek szállingózni: a Stadler-birodalom összeomlott.
A műgyűjtő
1993 decemberében Stadler József 22 festményt vásárolt. Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című freskóját például.
Az igazi Utolsó vacsora 1498-ben készült, és máig a milánói Santa Maria delle Grazie refektóriumának a falán látható (már amennyire: még az alkotó életében elkezdett tönkremenni); Leonardótól húsz körüli kép maradt az utókorra, hiteles feljegyzés, hogy ő valaha másolatot festett volna az Utolsó vacsoráról, nincsen. (Művészeti szakértők ugyanakkor állítják: a XVII. században nagyon sokan lekoppintották a művet - e vélemény a védelem érvei között is ott van.) Az adásvételi listán Munkácsy Mihály-művek is szerepeltek; a művészettörténet azonban nem tud arról, hogy lennének olyan képek, amik szerepeltek a felsorolásban.
A festménycsomagért Stadler József két részletben fizetett, szokása szerint készpénzben. Az 1/93-as és a 2/93-as számla végösszege 820 483 600 Ft plusz 205 120 900 Ft áfa volt.
Stadlernek egy régi orosz barátja ajánlotta megvételre a pakkot, mondván: a gazdag emberek műkincsbe fektetik a pénzüket, hiszen így sokkal jobban őrzi az értékét.
Akasztóról előbb ellenőrizték az eladót, a Vex Kft.-t.
Létezett.
Hogy is ne létezett volna: Budapesten 1993. november 15-én alapította Szergej Anatoljevics Vexler orosz állampolgár. A tranzakciót november 15-20. között bonyolították le. A magyar rendőrséget az orosz kollégák arról tájékoztatták, hogy Sz. A. Vexler névre és a megadott lakáscímre az orosz hatóságok soha semmilyen útlevelet nem adtak ki.
Amúgy a Vexler igen gyakori vezetéknév: az orosz belügyminisztériumban például - ez is egy átiratból derült ki - ketten is voltak Vexlerek, az egyik meghalt, a másik Izraelben él. Feldmájer Péter védőügyvéd becsatolta a moszkvai telefonkönyvet: több oldal Vexler van benne; az interneten pedig ezerszámra hemzsegnek a Vexlerek. Valószínű, hogy a mi Szergej Anatoljevicsünk valódi orosz útlevéllel igazolta magát. Különben meg: a passzportot Magyarországon látta a közjegyző, a cégalapító ügyvéd - őket senki semmikor nem vádolta közokirat-hamisítással.
Mivel Stadler nem értett (ma sem ért) a képekhez, származási bizonyítványt, "certifikátot" kért hozzájuk. Kapott is, Moszkvából, az Art Lux Galériától. ("Nem én értek a festményekhez, hanem a szakértők, s mivel ők azt mondták, amit, nekem semmiféle kételyem nem volt" - ezt már a bírósági tárgyaláson mondta Stadler.)
Az Art Lux Galériáról annyit tudni: létezik, de az oroszok szerint festményekkel kapcsolatos tevékenysége nincs a cégnyilvántartásban. A műbizonylatokat kiállító szakértők a szakmában (és a szakmán kívül) nem ismeretesek: ezt állapította meg két év múltán az orosz és a magyar rendőrség. (Azért ez a történet csak leírva ennyire kerek: eleinte az oroszok még ismerni vélték a galériát, sőt a képek egy részét is. Azt írták: lopott, körözött festmények. Később erre sohasem terjedt ki a figyelem, álláspontjuk a határozott tagadásra korlátozódott. Nincs, nem is volt ilyen. Hogy mi végre e változás, nem tudni.)
Az adásvételi szerződésben a Vex Kft. elővásárlási jogot kötött ki a képekre arra az esetre, ha Stadler valaha meg kívánna válni a festményektől.
Stadler cége a következő havi áfabevallásában szerepeltette a festményvásárlást, és a rutinszerűen megejtett tételes ellenőrzést követően rutinszerűen vissza is kapta a 205 milliós általános forgalmi adót.
A következő havi rutinellenőrzéskor viszont az adóhivatal gyanút fogott, és ez lett Stadler veszte. Szuperrevíziót rendeltek el. Az APEH roppant alapossággal bástyázta körül álláspontját: szakvéleményt kért művészettörténésztől. Ekkor derült ki: a képjegyzék nem üti meg a szakmai minimum szintjét, és nem tartalmazza az alkotások fényképeit sem.
Az ellenőrök a helyszínen meg akarták nézni a festményeket is. A nem akármilyen párbeszéd utólag imigyen rekonstruálható:
"Bemennénk megnézni a képeket" - mondták a revizorok.
"Kivételesen megengedjük" - mondták Stadler emberei a revizoroknak, majd elébük tettek egy hivatalos nyilatkozatot. "Ezt tessék itt előbb aláírni."
A revizorok nekiláttak elolvasni a dokumentumot: minden felelősséget vállalnak, azaz készek a teljes erkölcsi és anyagi kártérítésre, ha és amennyiben a rendkívüli értékű képeknek bármi baja esik, ami pedig - tekintettel arra, hogy különleges hőmérsékleten, speciális páratartalmat biztosítva tartják őket - abban a pillanatban bekövetkezik, amint a különszoba ajtaját kinyitják.
Az adóellenőrök úgy mentek el, hogy egyetlen pillantást sem vetettek a festményekre. A képeket látogatásuk másnapján visszavette a Vex Kft. Ekkor már csupán nettó 508,5 millió forintot értek. A Vex nemsokára meg is szűnt.
Előbb a rendőrség, később pedig a vádhatóság úgy találta: ez az egész úgy humbug, ahogy van. Fiktív ügyleteket játszottak fiktív szereplőkkel, ráadásul élő ember nem látta a képeket. Igaz, a nyomozás során kihallgattak két tanút, akik láttak részben kicsomagolt festményeket (nem voltak szakértők), illetve többen is láttak csomagokat (amikben akár a festmények is lehettek), ám tartalmukról nem volt tudomásuk.
(Annak a taglalásába, hogy elszámolható-e költségként művészeti alkotás megvásárlása - nem -, és hogy az alkotásnak a helye a mérlegben az eszköz oldalon van-e, amiből következően az eredmény-kimutatásban nem szerepelhet, most inkább nem mennénk bele: mérlegképes könyvelői tanfolyamon isteni téma. Amúgy a kereskedelmi tevékenység szerepelt a cég tevékenységi körei között, így Stadlerék eljárása pénzügyileg helyes volt: ezt máig sem vitatja senki.)
A történet jogi megítélése tehát korántsem egyértelmű: így is, de úgy is eshetett a nevezetes képvásárlás. Lehet, hogy fiktív volt minden: képek, eladó, lista, őrizet, számla stb. (Ámbár az APEH-tól visszakapott 205 millió forint nagyon is valóságos pénz volt.) Nem kizárható azonban az ellenkezője sem: mi van, ha valakik összeesküdtek Stadler ellen, s úgy szervezték a dolgokat, hogy megszívja? Akik így gondolkodnak, azt mondják: a Vex háromszázmillióval kevesebbet lökött vissza Stadlernek, ami ugyancsak szép summa.
Feldmájer Péter védőügyvéd azt mondta perbeszédében: "A hatóságoknak két évbe telt kideríteni, hogy az eladó - bizonyos Vexler - valódi, az orosz belügyminisztérium által kiadott, ám csalárdul szerzett útlevéllel igazolta magát. Ám elvárták volna, hogy Akasztón Stadler ezt rögtön tudja."
Ballai József
A folytatás:
A Stadler-dosszié - II. rész: Nullszaltó
Aképügylet után elrendelt szigorított vizsgálatok nyomán az APEH nemhogy visszautalt volna egy fillért is, hanem követelt, mégpedig milliárdokat. Stadler máig állítja: nem ő tartozott az adóhivatalnak, hanem az APEH neki. A képügylet után elrendelt szigorított vizsgálatok nyomán az APEH nemhogy visszautalt volna egy fillért is, hanem követelt, mégpedig milliárdokat. | A Stadler-dosszié - I. rész: A búsuló juhász | A Bács-Kiskun Megyei Bíróság tavaly októberben kezdte meg első fokon a Stadler József elleni új eljárását, amelyre a Legfelsőbb Bíróság utasította. A Legfelsőbb Bíróság ezzel annulálta a megyei bíróság 1998 áprilisában hozott első fokú döntését, amelynek értelmében Stadlert – többek között áfa- és adócsalás miatt – kilenc év börtönre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték. A juhászból lett milliárdos karrierjéről, az ellene folyó eljárásokról összeszedett információkat lapunk kétrészes írásban tárja drága olvasói elé. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_stadler-dosszie_-_i_resz_a_busulo_juhasz-62501 | 2017-11-21 19:30:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A szuperrevíziót személyesen az APEH elnöke rendelte el; az APEH-értesítőben megjelent hivatalos közlemény ötmilliárdon felülire tette a Stadler Kft.-vel szembeni adóköveteléseket (amelyek 1997-re a kamatokkal együtt már a hétmilliárd forintot is meghaladták). A Stadler-cég működését jórészt a Corvin Bank finanszírozta (csaknem négyszázmilliós hitelt nyújtott); e követelését a bank később eladta az érdekeltségébe tartozó 2S (ejtsd: kétes) kft.-nek.
Eközben lejátszották a szokásos állam-privát szektor meccset is. Az állam (az APEH képében) meghirdette árverésre a Stadler Kft. legértékesebb vagyontárgyát, az akasztói stadiont, ezt azonban az üzleti szféra (2S) rendre meghiúsította. Eredetileg az adóhivatal juthatott volna hozzá követelései egy részéhez, ám a felszámolás révén - tekintettel arra, hogy először a jelzáloggal biztosított adósságokat rendezik - csupán a befolyó pénz áfája kerül vissza az államkasszába (akkori, 1997-es becslés szerint: 25-30 millió forint).
Végső soron mindenki bukott: kiváltképp persze a birodalom, de hát addigra az amúgy is romjaiban hevert.
Erős kezdés
Az APEH, miközben a maga területén rendezni igyekezett a számlát Stadlerrel, büntetőföljelentést is tett (adócsalás és társai), s a rendőrség megkezdte a nyomozást. Az eljárásnak, már amennyire ezt egyáltalán tudni lehet, nyílt, titkos és még titkosabb elemei voltak: a hatóságoknak bizonyítékok kellettek. Akasztón például máig tényként kezelik, hogy a Stadler József biztonságára ügyelő hivatalos rendőri szupercsapat egyik szupermenjének különleges felhatalmazása egy (nőnemű) ügyintéző elcsábítására is kiterjedt: a művelet sikere a helyi folklór szerint nagyban hozzájárult bizonyos részletek pontosításához.
A Bács-Kiskun Megyei Fő-ügyészség 1997 közepére készítette el vádiratát, amelynek alapján Árvay Istvánné tanácsa 1997 őszétől folytatta a pert Stadler József és nyolc társa ellen. A vád szerint "a Stadler József egyszemélyi irányítása alatt álló Stadler Kft. 1992 vége és 1994 augusztusa között Hrubi Gyula főkönyvelő közreműködésével folyamatosan és jogosulatlanul igényelt vissza általános forgalmi adót (1) az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságától, valamint ugyancsak folyamatosan és jogosulatlanul jelentősen nagyobb összegben igényelt mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatást (2), mint amire tényleges exportja révén jogosult lett volna; nem tett eleget társasági adófizetési kötelezettségének (3), könyvelésében fiktív kiadások elszámolásával, az adóhatóságot megtévesztve, a társaság kimutatott nyereségét csökkentette; a Stadler Kft. könyvelése, mérlegei, a társaság valós gazdasági helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsították" (4).
A per kétségkívül legnagyobb szenzációja az volt, hogy a harmadrendű vádlott visszavonta a vallomását, holott a vád sok mindent erre alapozott. Pergel Nándort előbb tanúként, később azonban már gyanúsítottként hallgatták ki (le is tartóztatták). Pergel kanadai állampolgár, ám ezt a rendőrségen nem akceptálták, sőt fél évre bent akarták fogni; szavai szerint ettől kiborulva vallott terhelően Stadlerra, minekutána a hatóság nyomban szabadon is engedte, mi több, az is beugrott nekik, hogy Pergel valóban kanadai állampolgár.
Határozatok
Az ítélet 1998. április 21-én (az országgyűlési választások kampányának hajrájában) valóságos bombaként robbant.
Stadler Józsefet lényegében minden pontban bűnössé nyilvánítva, kilencévi börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, külön hangsúlyozva, hogy összességében több mint 2,2 milliárd forintos kárt okozott. Az ügyész, aki eleve a kiszabható leghosszabb szabadságvesztést indítványozta, súlyosbításért föllebbezett.
Stadler, aki felmentésében bízva mosolyogva érkezett a tárgyalóterembe, zokogva búcsúzott három gyermekének anyjától, és bilincsbe verve, két foglár kíséretében távozott.
Mindenki föllebbezett: Stadlerék felmentésért, az ügyész súlyosbításért. Az ítélet megosztotta az érdeklődő közönséget: kilenc évet gyilkos is ritkán kap, s ha tényleg áll is valamennyi vádpont, Stadler mégiscsak áfacsaló - így kommentált az egyik oldal. (A messzi - 86 km - főváros médiaemberei, akik a Stadlerről szóló cikkek közül se mindegyiket olvasták, a "vidéki", "gazdasági ügyekben feltűnően gyakorlatlan" bírónő "túlkapásáról" beszéltek, és finoman utaltak arra, hogy a védelem is lehetett volna erősebb. Ami az utóbbit illeti: a Kecskeméten zajló perben Stadler védője a város alighanem legismertebb ügyvédje, Feldmájer Péter volt.)
Csak ne érzelegjünk: a Stadler-stadion áfacsalásból épült, az én, a te, a mi pénzünkből, nehogy már jutalmat érdemeljen egy ilyen szélhámos - ezt mondták mások, akik külön fölrótták Stadler bunkó bírósági viselkedését.
Stadler József a tárgyalóteremben sem hazudtolta meg önmagát: "Hát nem otthon felejtettem megint a szemüvegemet!" - replikázott a bírónőnek, aki azt kérte, ugyan olvasna el néhány dokumentumot. Stadler odasasszézott a pulpitushoz, és orrára biggyesztette a bírónő okuláréját. Ezt megcsinálta egy héten kétszer is anélkül, hogy egyetlenegy alkalommal engedélyt kért volna.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) felülvizsgálta az ügy iratait, a benyújtott fellebbezéseket, és az elsőfokú eljárás megismétlésére utasított. Az LB lényegében elfogadta a védelem észrevételeit, s több pontban szabálytalanságot (nem volt minden egyes tárgyalási napon ott mindenki, akinek kötelezően ott kellett volna lennie), iratellenességet, illetve bizonyítatlanságot állapított meg. Stadler szabadlábra helyezését indokolva az LB arra is utalt, hogy jelentősen szűkülhet a bűnösség köre, következésképpen a várható büntetés is.
Így hát 2000 októberében megkezdődött a Stadler-per újrajátszása.
Gazdálkodj okosan!
Beszéljünk részletesebben a per voltaképpeni tárgyáról.
1. Módszertan
Jogosulatlan áfa-visszaigénylés. A vád szerint ezt két módszerrel csinálták: (a) nem is létező cégek fiktív kibocsátású számláival, (b) valódi, ámde ekkora üzletekre alkalmatlan cégecskék közbeiktatásával, az eredeti ár sokszorosát feltüntető számlákkal (terminus technicus: átfuttatás). Kárérték: 740,3 millió Ft.
Exportszubvenció (c). A vád: Stadlerék a "kétszámlás trükköt" alkalmazták: ugyanazzal a sorszámmal egy kis és egy nagy összegű számlát írtak, és az állami támogatást a nagyobbik összegre igényelték/kapták meg. (A vád szerint volt egy harmadik, legkisebb összegű számla is, ezt a célországbeli vevő kapta volna, nyilván azért, hogy a lehető legkevesebb vámot fizesse.) Kárérték: 416,8 millió forint.
Társasági adó csökkentése (fiktív költségszámlák) (d). Vád: Stadler létező és fiktív keleti cégektől hamis számlákon "tudáscsomagokat" vett, illetve piackutatást végeztetett, reklámoztatott, majd ezeket a kiadásokat költségként elszámolva, csökkentette cégének nyereségét, így kevesebb adót fizetett. Kárérték: 1 milliárd 112 millió Ft.
2. Gyakorlat
(a) Fiktív adásvétel. Leonardo da Vinci és egyéb alkotók 22 festménye (erről bővebben lásd a múlt heti részt).
(b) Átfuttatás. "X" Bt. 971 ezer forint értékben 155 288 db kozmetikumot importált, majd "Y" Kft.-nek adta el a cuccot nettó 41 millióért. "Y" Kft. (Stadler, illetve főkönyvelője kérésére) továbbértékesítette az árut "Z" Kft.-nek nettó húszmilliós áron; "Z"-től immáron 147,5 millióért (plusz áfa) "W" egyéni vállalkozó (azóta meghalt) vette meg és adta el Stadler cégének a kozmetikumot 149 millió + 37,3 millió áfáért. Az áfát - voltaképpen erre ment ki az egész játék - az APEH annak rendje s módja szerint visszautalta Akasztóra. "Y" Kft. a vád szerint nem csinált semmit, "W" egyéni vállalkozónak pedig még könyvelése sem volt, áfát meg pláne nem fizetett: Stadlerék kiadási pénztárbizonylata (hogy tudniillik a cégtől "W" készpénzben fölvette volna a bruttó 186 352 800 forintot) tehát kamu. (Ugyanezen receptre készült több más cipő- és kozmetikumügylet is más szereplőkkel).
(c) Exportszubvenció. Egy franciakockás füzet rejti a tényleges (első) vételi árat. Exportszámla külföldre: a célország hatóságainak szól, a beszerzési árat sem éri el. Támogatásigénylő számla a magyar hatóságoknak (sorszáma azonos az előzőével): sokszorosan, alkalmanként húsz-huszonkétszeresen meghaladja a beszerzési árat.
(d) Fiktív költségszámlák. Főként orosz cégek "tudáscsomagokat" értékesítettek a Stadler Kft.-nek, illetve marketingtevékenységet és piackutatást végeztek olyan piacok vonatkozásában, amelyekkel Stadlernek nem volt semmilyen üzleti kapcsolata. A vád hét számlát konkrétan is említ, majd így összegez: a 2,4 milliárdos összértékű költségszámlák elszámolásával az akasztói vállalkozó 989,5 millióval csökkentette a befizetendő társasági adót.
Stadler mondja
Stadler mindvégig azt hangoztatta: semmi sem úgy igaz, ahogyan azt az ügyészség állítja, és ő ezt be is fogja bizonyítani. A per tavaly őszi újrakezdésekor nem kevesebbet állított: elkészült a legújabb könyvszakértői vélemény, amely őt (vagyis ártatlanságát) igazolja.
Képvásárlás. ´ ugyebár juhász, nem ért a művészethez. Ezért kért certifikátot. Bizniszt szimatolt az ügyben, de nem jött be, istenem, van ilyen. A pénztárkönyv, a kiadási és a bevételi bizonylatok, azaz minden azt bizonyítja, hogy a képek árát kifizette, és tanúk is vannak, akik látták a festményeket. A képek persze akár hamisítványok is lehettek: de hát nincs üzlet kockázat nélkül, ugye.
Átfuttatás. Lehetséges, hogy a tranzakcióban mások követtek el hibákat (például úgy, hogy ők nem fizették meg az áfát). De ő, Stadler igazoltan kifizette a nagy összegű, áfával növelt vételárat (ott a pénztárkönyv), tehát jogosan kérte vissza az áfát. Hol itt a gond?
Exportszubvenció. A támogatás kiutalásának feltételeit bizonyíthatóan teljesítette, amennyiben az árut dokumentálhatóan kivitte az országból, és az érte járó összeg (megvannak a banki bizonylatok) befolyt a számlájára, majd ennek alapján kérte a támogatást. Azaz minden rendben történt. Annak a ténynek, hogy két darab, egy kisebb és egy nagyobb összegű számla készült (nem mellesleg: semmiféle bizonyíték nincs, hogy ő erről tudott volna), Magyarországon nincs jelentősége (a nagyobb összeg az "igazi", az folyt be a számlára). Az pedig, hogy a külföldi üzletfél netán "olcsósította" az ő vámfizetését, nem az itteni hatóságokra tartozik.
Fiktív költségszámlák. Eleve nem fiktívek, hiszen a pénzt - 37 millió dollár - átutalták a külföldi eladóknak, az erről szóló bizonylatokat új bizonyítékként becsatolták. A cégek sem lehettek fiktívek, hiszen az orosz rendőrség hosszú levélben sorolta gaztetteiket: aki nem létezik, az rosszat sem csinálhat. Tudáscsomag: a keleti biznisz nem olyan, mint a nyugati; mások a normák. A tudáscsomag voltaképpen nem más, mint az ottani üzletet jól ismerő vagy kézben tartó csoport garanciája, hogy az árura szükség van, a vevő fizetőképes, a szállítmány megérkezik, a sofőrt nem ölik meg. Tény: Stadler-szerelvény még Belső-Szibériába is mehetett, a megrendelők előzékenysége folytán páncélvonatos biztosítással. Tény: az áru odaért, a pénz meg ide. Mi a probléma?
(Közjáték: "Mekkora volt a legnagyobb üzlete?" Stadler a bírósági folyosón megvonja a vállát, nem válaszol. "Mégis. Egymilliárdos?" Fejét rázva legyint: "Olyanból sok volt. Egymilliárd? Ugyan má´!")
Megyen az idő
Stadler József 1998. április 21-től 1999. június 21-ig 14 hónapot töltött előzetes letartóztatásban. Fogva tartásának színhelye a kecskeméti börtön volt: eleinte egy-, később, saját kérésére, többszemélyes zárkában múlatta a napokat. Kivételes rabnak számított, akit ismert emberek (például Puskás Öcsi) látogathattak meg.
Az újrakezdett perben sok minden más az előző eljáráshoz képest.
Új a bíró. A folyosón terjengő szóbeszéd szerint "meg kell védenie a megyei bíróság becsületét". Értsd: az első ítélet megerősítendő.
Új az ügyész.
Stadler Józsefet Feldmájer Péter mellett (akinek végső soron a vállalkozó az újratárgyalást köszönheti: föllebbezésének úgyszólván szó szerint helyt adott a Legfelsőbb Bíróság) egy ideig Kocsis Attila is védte: utóbbi november 24-én lemondott e feladatról. Kocsist a helyi közvélemény rendőr ezredesként, Bács-Kiskun megyei rendőr-főkapitányként ismerte meg; tevékenysége épp Stadler fénykorára esett.
Az a Stadler, akit sofőrje manapság szállít be a bírósági tárgyalásra, nemigen hasonlít régi önmagára.
Lefogyott.
Panaszkodik az egészségére: cukorbeteg lett, hasnyálmirigy-problémákkal küzd (leszázalékolása folyamatban).
Három gyermekének anyja - húsz év után - otthagyta (köszöni szépen, jól van: Kiskunhalason működtet egy hotelt és vállalkozói klubot az új párjával). Stadler a "kutyaharapást szőrével" elv alapján orvosolta a csalódást: egy hónaljig érő combú, 22 éves ukrán szőke bombázót csábított el, akinek a portréját Stadler most festeti (természetesen olajban).
Életkörülményei, különösen ahhoz képest, amiben már része volt, hagynak kívánnivalót maguk után. Bruttó ötvenezret keres a Stad-Ker Bt.-nél, ahol az "irodában tevékenykedik": megpróbálja fenntartani a stadiont. Barátságos meccset éppúgy szervez, mint lakodalmat vagy szépségversenyt. (A tárgyalásfolyam elején elmondta a bírónőnek, hogy mindebből többmilliós bruttó jövedelme származik: hogy mennyi a nettó, azt nem tudni.)
Közeg
A per még hónapokig eltart: a legoptimistább becslés nyárra teszi az ítélethirdetést, a legtöbben azonban úgy vélik, ősznél előbb semmi sem történik. A média érdeklődése (hiába, Kecskemét nem a főváros) mára a minimálisra csökkent.
Hogy mi lesz a vége, nem tudni. Az azonban figyelemre méltó, hogy miközben - úgy általában - a gazdagot utálják ebben az országban, addig Stadlert Akasztón (ott, ahol a legjobban ismerik) már-már a legnagyobb embernek tartják, aki közmegbecsülésnek, sőt közszeretetnek örvend.
Legendáját a Leonardo-ügy rongálta meg legjobban. Rajtavesztett a fickó, gondolták sokan. Az 1998-as ítélet a kilencévi szabadságvesztésről azonban mindenkit elképesztett.
Hogy mára a közgondolkodás megváltozott (ami persze a majdani ítéletet aligha befolyásolja, s ez így van rendjén), abban persze Stadleren kívüli tényezők játszották a döntő szerepet.
A Tocsik-ügy.
Kaya Ibrahim. Meg Josip Tot.
A soha le nem bukó olajosok.
És a többi hasonlók.
Ezért van az, hogy Stadlert többnyire ab ovo nem bűnösnek tekintik. Igaz, ma született báránynak sem. Inkább áldozatnak.
Pedig: a tündöklés és bukás, az Utolsó vacsora meg a többi "üzlet", mindezek hivatalos és népi megítélése - ez így együtt az 1989 utáni Magyarország egyik leghívebb lenyomata.
Ballai József | A Stadler-dosszié - II. rész: Nullszaltó | A képügylet után elrendelt szigorított vizsgálatok nyomán az APEH nemhogy visszautalt volna egy fillért is, hanem követelt, mégpedig milliárdokat. Stadler máig állítja: nem ő tartozott az adóhivatalnak, hanem az APEH neki. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_stadler-dosszie_-_ii_resz_nullszalto-61733 | 2018-02-08 19:44:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Frissen borotválva, ingben száll ki a terepjárójából Toroczkai László, majd mosolyogva indul felénk, akik épp az ő birodalmát jöttünk feltérképezni. Toroczkai 2013 decembere óta vezeti Ásotthalmot, ezt a tanyákkal körbevett, 4 ezer lakosú csongrádi községet. A csaknem négy év alatt brit, német, francia vagy japán médiumok legsűrűbben interjúvolt magyar polgármesterévé vált. És emellett – mint azt mi is megtapasztaltuk – a hazai szélsőjobb szalonképtelen figurájából mára tudatosan alakította ki saját „cukibb” arcát. Mindeközben ugyanilyen tudatossággal építi ki saját hatalmát és kultuszát a környéken.
Ilyen lett
Süt a szeptemberi nap, a határátkelő alig kétszáz méterre fekszik, azon túl már Szerbia. Jobbra és balra is kerítés fut, ameddig a szem ellát. Nemcsak a Délvidéki Emlékpark van itt, de mögötte terül el a polgármester tanyája is, ahol a családjával él. Toroczkai itteni jelenlétének szimbolikus helyszíne is ez, mivel itt kezdődött minden: területfoglalás, mítoszépítés, a leegyszerűsítő történelmi emlékezés helyszíneinek közpénzből finanszírozott kiépítése (amiben végig segítette a Jobbik, a pártalapítványtól több mint 40 millió forint érkezett ennek a megvalósítására – lásd erről táblázatunkat). Így hát mi is itt kezdünk körbenézni; miután az emlékparkba a polgármester kis hezitálás után beenged, ő maga elhajt a hivatalához.
Strómangyanús feleség
Toroczkai első vállalkozását, a Fulgatore Bt.-t 2009-ben adta el adótartozással együtt. (A vevő később felszívódott, a levelekre nem válaszolt, a céget felszámolták.) Amíg Toroczkaié volt a cég, az APEH végrehajtást rendelt el rajta. Ezután Toroczkai a feleségével közösen vállalkozott. Bár Toroczkai többször elmondta, hogy a felesége alapvetően a gyermekeiket neveli, ő volt a Balkan Bt. ügyvezetője és beltagja a kényszertörlésig – Toroczkai feleségét el is tiltották öt évre a cégvezetéstől. Az általunk megismert adatok szerint a cégnek mínusz 5 millió (2011), mínusz 1,5 millió (2006) és mínusz 400 ezer forint volt az üzemi eredménye. A sikeresnek nem mondható vállalkozásnak Toroczkai csak a kültagja volt, igaz, egy feljegyzés szerint neki volt valódi befolyása. Miért nem Toroczkai volt a Balkan Bt. formális vezetője is? Egy adószakértő erre azt mondta: az adótartozással terhelt cég eladása az „ötödosztályú adócsalók trükkje. Ha pedig Toroczkai valóban összehozott tartozást az első cégével, akkor a cégalapításnál visszadobták volna a kérelmét, ezért lehetett szükség mást ebbe bevonni. Összességében az rajzolódik ki ezekből a papírokból, ahogy a 90-es évek óta csinálják ebben az országban sokan: eladni a céget másnak, saját néven semmilyen tulajdont nem tartani, ha mégis cégezünk, más (feleség) a képviselő, de a döntési jog (szavazateltérítéssel) az övé”. Toroczkai a Balkan Bt.-vel kapcsolatos érdeklődésünkre így reagált: az „csak az Ön feltételezése, hogy az irányítást én végeztem”. A cég szerinte törvényesen működött.
Idén év elején már ajándékozással kapott egy árverésen szerzett fél tanyát a gazdasági tevékenységtől eltiltott feleségétől. Ez épp szemben van azzal a tanyával, ahol jelenleg lakik: ez utóbbi ingatlant az édesapja vette az említett H. Gézától 2012-ben, és Toroczkai gyermekeinek a nevére van íratva, ám egy általunk megtekintett tulajdoni lap szerint a polgármesternek haszonélvezeti joga van rajta 2036-ig.
Volt már korábban is tanyája Toroczkainak, igaz, azt elárverezték tartozás miatt 2008-ban. A Ruzsa külterületén található, 2000-ben vásárolt tanya tulajdoni lapja szerint előbb az Inform Média kért rá közel 2 millió forintért végrehajtást 2007-ben, a médiacég ezt – ahogy erről lapunkat tájékoztatták – a „vállalkozói díj megfizetése” (azaz a nyomdai munka kifizetésének) hiányában kezdeményezte. Az élet furcsasága, hogy aki megvásárolta a melegek ellen hol a Pride-on, hol a kuruc.infón, hol Ásotthalmon fellépő Toroczkai tanyáját, az éppen az Első Magyar Meleg és Leszbikus Egyesület alapítója volt. A környék egykor szintén „Rózsa Sándor búvóhelye” volt – nyilván ez is vonzotta a Délvidék elszakításáról akkoriban letevő Toroczkait. A ruzsai tanya különben ma is megvan, mint megtudtuk, éppen eladó.
A délvidéki mítosz
Toroczkait már akkor foglalkoztatta a Délvidék „problémájának orvosolása”, amikor közel húsz éve, 1998-ban előbb MIÉP-jelölt, majd MIÉP-sajtós lett. A délszláv háború alatt – erről önéletrajzi könyvében írt – úgy látta, Koszovóhoz hasonlóan a „megszállt” Délvidék is kiszakítható lenne Szerbiából. „1999 februárjában, amikor hazatértem Koszovóból, kezdtem gerillacsapatokat szervezni, természetesen a legnagyobb titokban, miután egy veterán egy hatástalanított AK47-es típusú gépkarabélyt adott a kezembe. (…) Attól a pillanattól kezdve azonban, hogy megfogtam azt a kalasnyikovot, egy olyan játszmába és dimenzióba kerültem, amiről korábban nem is feltételeztem, hogy létezik” – írja a könyvében. A szabadcsapatot barátja, Rózsa-Flores Eduardo képezte ki, ám Toroczkai 2000 táján ráébred, hogy „sem a magyar nemzetben, sem a világot irányító hatalmakban nincs meg a kellő akarat ahhoz, hogy Trianont ily módon (fegyveres beavatkozással – N. G. M.) orvosolni lehessen”. Miután feloszlott a Korona Fiai Különleges Alakulat, Toroczkai vett egy tanyát a közeli Ruzsán, ahol társaival megalapította a soviniszta Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM). A Délvidék-témát nem engedte el, de finomított a retorikán: megkérdőjelezve a szerb jelenlét jogosultságát, és a kuruc.info előfutáraként Toroczkaiék a szerb–magyar határt következetesen gúnyhatárnak kezdték nevezni – térképünkön látszik, ennek közelében áll ma a családi tanyája is.
A Jobbik a vármegyés alapítványon (HVA) keresztül finanszírozta a 2010-es években, hogy előbb felvásárolják a környék földjeit, körbekerítsék azokat, majd jött a turulszobor, a tanösvény, az elszakított városokról szóló általános ismertető kialakítása – közel 15 millió forintból. A 2012-ben felavatott park többfunkciójú: a szélsőjobb idejár trianonozni, Toroczkai pedig százfős iskolás csoportokat szervez ide a határ mindkét oldaláról, előttük terjeszti nézeteit, és építi imázsát. A valóság távolról köszön: a szerb partizánok délvidéki magyar áldozatainak állított emlékmű 2012-es felavatásán Toroczkai 40 ezer halottról beszélt, holott a történészek szerint ez erős túlzás, a reális szám 5-7 ezer körüli. Továbbá nem esik szó a magyar hadsereg délvidéki mészárlásairól, a „hideg napokról”, az emlékmű megelégszik az áldozatszerep felmutatásával; a tágabb tanulságokkal, előzményekkel meg sem próbál foglalkozni. Tavaly általános iskolások előtt azzal zárta az előadását Toroczkai, hogy arra jó az emlékpark, hogy a „fejekben lévő határokat bontsák le”.
Betyármosdatás
A kettes számú kultusz színtere Ásotthalom központjában van, itt áll a Rózsa Sándor-ház a Rózsa Sándor közben. A tízmilliós nagyságrendű közpénzből pörgetett Rózsa-sztori (szobrok, múzeum, újság, fesztivál stb.) legalább annyira féloldalasan emlékezik a múltra, mint az előbb említett emlékpark. Egyúttal aggasztóbb is, mivel egy rasszista, paramilitáris csoport, a Betyársereg elfogadtatását segítheti, mely alakulatot éppen Toroczkai alapította.
Betyárbőrben
A Rózsa Sándor-házban tárlatvezetést kapunk. A belépésünkkor leszögezik, hogy amit látunk, az jórészt a polgármester gyűjtése, „Toroczkai László kutatta is Rózsa Sándor életét”. A házban egy sor tárgy, festmény, ilyen-olyan dokumentum, egy dohányzacskó, könyvek, ruhák stb. vannak egymás mellé rakva, szakmailag igényes narráció nélkül. A hölgy, aki feltehetően önkormányzati dolgozó, a tárlatvezetés közben olyanokat mond, hogy Rózsa Sándor „jó embert nem bántott”, és „azért került börtönbe, mert a szabadságharcot szervezte”, mindig „jó útra akart térni”, de nem engedték a körülmények. Mindez Toroczkai idealizált Rózsa Sándor-képének a közvetítése; a polgármester ugyanis meg van győződve arról, és be is akarja bizonyítani, hogy Rózsa Sándor nem volt bűnöző, a magyar ellenállás – jelentsen ez ebben az összefüggésben bármit is – és szabadságszeretet nagy alakjai közé tartozik. Pedig, már ha a történészek véleménye számít, ma inkább az a konszenzus a meghatározó, hogy a 19. századi betyárok fosztogató életmódot folytattak, így Rózsa Sándor is, aki többször ölt embert, rabolt vonatot, és bár igaz, hogy az 1848/1849-es szabadságharcban részt vett, ám csapatával etnikai tisztogatásokat végzett román falvakban, „egységét” emiatt oszlatták fel. Életéből lehetne érdekes kiállítást rendezni, de Ásotthalmon csak a betyárromantika a fontos. Nemrég – dicsekszik a tárlatvezető – egy 50 fős iskolás csoport hallhatta, milyen nagyszerű jellem volt Rózsa Sándor.
Toroczkai a később Ásotthalmon kiteljesedő betyármániáját már a 2010-es évek elején Budapesten, az ún. Klub64-ben is igyekezett népszerűsíteni. Ez volt a „nemzeti radikálisok” fővárosi zenés találkozóhelye, tele Rózsa Sándor-portréval. Végül be kellett zárni a klubot, állítólag hiába „volt ingyenes a koncert, a sarki éjjel-nappaliból hozták be pofátlan módon a sört, a vécét szétverték, a gipszkarton falat bezúzták”, és egyszer egy meleg férfit bántalmaztak a helyiség előtt.
Rasszisták és újnácik
Toroczkai „betyárügye” nem érthető meg teljesen a tágabb hazai szélsőjobbos kontextus nélkül. Toroczkai a 2000-es években megalapította a Betyársereget, amely előbb azzal tűnt fel, hogy betyárjelmezbe bújt radikálisok vonulgattak ide-oda, majd egy extremista, rasszista, rendre romaellenes akciókat vezető félmilitáns csoporttá vált, amelynek vezetője többször is nácinak nevezte magát. Toroczkai, mint korábban nyilatkozta, belső rokonságot érez a betyársággal, maga is „szívesen lett volna főbetyár”. (Mindenesetre, ahogyan a betyárok, úgy ő is rendre összetűzésbe került a törvényekkel: a 2006-os zavargások és melegellenes ügyei miatt évekig járt bíróságokra a Jobbik mostani alelnöke, továbbá korábban már több országból – Szerbia, Románia, Szlovákia – is kitiltották.) Toroczkai néhány éve betyárgúnyában, a Betyársereggel koszorúzta meg Rózsa Sándor sírját a szamosújvári börtöntemetőben, ahol többek között elhangzott, hogy „nagy példaképünk, Rózsa Sándor” „az egyik legnagyobb magyar harcos” volt. A Betyársereg vezetője a Narancsnak Rózsa Sándor név alatt küldött e-mailt, miközben a sereg tagjai szívesen jelennek meg Ásotthalmon a közpénzből finanszírozott Rózsa Sándor Fesztiválon – mindez jelzi, hogy a romák elleni „igazságosztást” hirdető, több büntetett előéletű tagot is a soraiban tudó csoportnak milyen fontos a „jó embert sosem bántó” Rózsa Sándor, és miként talál önigazolást általa a saját tetteire. A Betyársereg egy baráti interjút is készített Toroczkaival, amelyben szóba kerül „Rózsa Sándor halhatatlan seregének feltámasztása” – ami, ugye, maga a Betyársereg.
A betyárok, középen Tyirityán és Budaházy
A fesztiválon és a helyi lapon kívül még egy fa is Rózsa Sándor emlékét őrzi Ásotthalom közelében, ahová állítólag egyszer felmászott a jeles betyár. A tervek szerint a Rózsa-ház mögött jövőre felhúzzák a Tömörkény-házat is a Toroczkai-skanzen újabb elemeként. A polgármester Tömörkény István iránt is élénken érdeklődik, mi több, önkormányzati pénzen meg is vette az író nemrég felfedezett balástyai házát. Bár az épületet fölkutató helybéli nem szerette volna, ha az elkerül eredeti helyéről, Toroczkai mégis lebontatta, a téglákat Ásotthalomra szállíttatta, a magyar állam pedig nemrég – uniós TOP-os forrásból – adott is 83 millió forintot arra, hogy Tömörkény-házat építsenek a Rózsáé mellé.
Benzinpénz és fizetésemelés
A Betyárseregből olykor munkatársak is kerülnek Toroczkai László mellé. Ez úgy derült ki, hogy szerettük volna megkapni a testületi jegyzőkönyveket. Bár Toroczkai László a polgármesterré választásakor jelezte, hogy átlátható önkormányzatot szeretne, ám a honlapon e dokumentumoknak nincs nyoma. Jeleztük, hogy szeretnénk átolvasni ezeket, de a megbeszélt időpont előtt nem sokkal Toroczkai ezt mondta egy interjúban: „Amikor a Magyar Narancs újságírója idejön a hivatalba, akkor odaültetem mellé a legnagyobb munkatársamat, akit a Betyársereg-vonalról ismerek még régről. Ő fog vigyázni a Magyar Narancs újságírójára.” Ez a hatalmas korábbi betyár valójában Tari, akiről korábban a Die Weltből szerezhetett tudomást a magyar nyilvánosság: a németek riportjából kiderült, hogy Tari – aki mezőőrként a határon átjutott menekültekre vadászik –, korábban kidobó volt, sokat „rágózik, soha nem nevet és komoran néz”, amúgy „terepszínű nadrágot visel, fegyvere van, megjelenése félelmetes, karja lócomb vastagságú”. Mivel nem szerettem volna órákon át úgy dolgozni, hogy közben egy ilyen legény liheg a nyakamba, inkább kifizettük az önkormányzat által kért 40 ezer forintot, hogy elküldjék az egyébként törvényi kötelesség szerint elkészítendő és nyilvános jegyzőkönyveket. Megérte: enélkül nem tudnánk, hogyan emelkedik Toroczkai díjazása, aki azzal az ígérettel lett Ásotthalom polgármestere, hogy csak a minimálbérnek megfelelő összeget veszi fel, a többit egy alapítványnak utalja. A jegyzőkönyvek szerint azonban előbb bruttó 400 ezer forint fölé emelték a díjazását, majd az idén 548 ezerre. Toroczkai ezen felül 2015 óta költségtérítést kap (kezdetben havi 67 ezer forintot), és a benzinköltségeit is az önkormányzat állja – ebből aztán lett egy kisebb balhé is az ezekről döntő testületi ülésen. Egy képviselő szerint „a költségtérítést és az autóhasználatot együtt nem tudja felvállalni a lakosság felé”, míg egy másik képviselő egy nyílt ülésen, a lakosság bevonásával szerette volna mindezt megvitatni. Erre nem került sor, sőt 2017. év elején nemcsak Toroczkai díjazását, hanem a költségtérítését is megemelték, utóbbit 82 ezer forintra. Cikkünk megjelenéséig közel 2,3 millió forint költségtérítést kaphatott a polgármester, az ezen felüli benzinköltséget azonban nem árulták el. Illetve, ezt is csak pénzért tennék meg, mert az adatok összesítése az önkormányzat 20 munkaóráját emésztené föl, ami újabb 25 ezer forintunkba fájt volna. Toroczkai nem válaszolt azon kérdésünkre, hogy miért nem publikusak a jegyzőkönyvek, és – talán ironizáló szándékkal – ezt írta: „Testületi üléseink nyilvánosak, bármikor, bárki betekinthet a munkánkba. Kevés önkormányzat van, ami annyira átlátható, mint az ásotthalomi.”
Jobbikosított önkormányzat
Az önkormányzatnál mégsem ez a legfontosabb változás, hanem az, hogy a korábban független testületből többen elindultak a Jobbik irányába, sőt, ma már a törvényességi felügyeletet ellátó jegyző is a polgármester kapcsolatrendszeréből került ki. (Toroczkai kulcsembereiről lásd keretes írásunkat.) A jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy kialakult egy a polgármesterrel soha szembe nem menő többségi csoport, még leginkább Nyerges Zsolt az, aki a legtöbbször felemeli valami ellen a szavát. Érdeklődésünkre a helyi vállalkozó elmondta: súlyos problémának tartja, hogy a testületi anyagok előzetes kiküldése sokszor csak előző este történik meg, így a munka és a család mellett nem mindig megoldható ezek áttanulmányozása – nem csoda, hogy többször is felkészületlenül kell szavazniuk. Ez állítólag mást nemigen zavar Nyergesen kívül, a többség a polgármester szándékának megfelelően voksol. „Többször jeleztem ezt a problémát Toroczkai Lászlónak, de nincs változás.” Szerinte a helyi rendezvények költségvetése sem eléggé átgondolt, ezt legutóbb is „jeleztem a polgármesternek, remélem, hogy itt lesz változás”.
Toroczkai csapata
Amióta Toroczkai László a polgármester Ásotthalmon, a Jobbik térnyerése figyelhető meg több szinten az amúgy kisméretű önkormányzatnál. A Jobbik jelöltje volt Derjanecz Vilmos Gyula a 2010-es önkormányzati választáson, de a testületbe nem jutott be. Miután Toroczkai polgármester lett, Derjanecz kapta meg a Várostanya nevű önkormányzati cég vezetését 2014 végétől 2017 elejéig.
Idén szeptembertől az a Hajnal Péter az új jegyző, aki egy szegedi hírportál szerint korábban feltűnt a HVIM-ben, illetve a 2012-ben alapított Innovatív Kommunikáció Alapítvány (IKA) képviselője volt, amely közpénzen szervezte a Rózsa Sándor-kultuszt Ásotthalmon (a helyi lap neve: Rózsa Sándor Népe). Az IKA a testületi jegyzőkönyv szerint egy ásotthalmi amfiteátrum tervezésére az önkormányzattól 600 ezer, majd további 200 ezer forintot kapott. Rákérdeztünk Toroczkainál, milyen amfiteátrumról lenne szó, de szerinte nem közvetlenül tervezési munkálatokra kapta a pénzt az alapítvány, hanem a megítélt összeget „működési költségekre, pályázati önerőre és a működésével összefüggésben kisebb értékű tárgyi eszközök vásárlására költötte”. Az alapítványt képviselő Hajnal és Toroczkai évekig együttműködött, ám a polgármester semmi kizáró okot nem lát abban, hogy régi ismerősét vette fel törvényességi ellenőrnek az önkormányzathoz. Toroczkai a helyi lapban jelentette be Hajnal érkezését: a „korábbi jegyzővel az útjaink egy hosszú beszélgetést követően elváltak. Azt a bizonyos beszélgetést én kezdeményeztem (…)” Hajnal Péter a hivatalba lépésekor IKA-beli posztjáról lemondott, helyére az a Dobó Veronika került, aki sokáig független képviselő volt, az idén azonban megalapította a Jobbik helyi szervezetét. Dobó a képviselőségen túl Toroczkai személyi asszisztense (!) is, derült ki egy nekünk elküldött leveléből. Nem csak ő közeledett a Jobbik felé a testületből: Fackelmann István alpolgármester is függetlenként dolgozott, de a múlt héten bejelentették, hogy a tavaszi országgyűlési választásokon ő lesz a Jobbik egyik Csongrád megyei jelöltje. Fackelmann-nak az év elején emelték a díjazását 200 ezer forintra, és ő is kap már költségtérítést (30 ezer forint/hó).
Varga László a Hatvannégy Vármegye Alapítvány kurátoraként, másrészt vállalkozóként is feltűnik Ásotthalmon. Varga a HVA kuratóriumi elnökeként pályázott többször is a Délvidéki Emlékpark megvalósítására igényelt pénzekre, és nyert is. Varga volt ezenkívül a Toroczkaihoz köthető Balkan Bt.-nek az első ügyvezetője, majd kültagja (ez a cég is segített a Toroczkai főszerkesztésével működő Magyar Jelen kiadásában, amelyre – mint az táblázatunkból is kitűnik – a Jobbiktól mentek a közpénzmilliók). Ásotthalom szempontjából ennél érdekesebb a Dave-Safety Vagyonvédelmi Kft., amely az atlatszo.hucikke szerint segítette Toroczkai 2013-as kampányát; a cég üzemeltette az ásotthalmi strandot. „Toroczkai nyíltan kampányolt a strand segítségével. Az Ásotthalom Strandjának kedvelői nevezetű oldalon osztotta meg például a lakossági fórumairól szóló meghívót adminként. Rendezvényeket is szerveztek, ilyen volt például az I. Rózsa Sándor-fesztivál. Nyilván ez is sokat segített abban, hogy csont nélkül vitte a választást” – fogalmazott az Átlátszó egyik forrása. A később eladott, ma kényszertörlés alatt álló Dave-Safety másik tagja egy ásotthalmi gazdálkodó, H. Géza. Ő is akkor érkezett, majd távozott a cégből, mint Varga. A H.-tól vett tanyán lakik Toroczkai, ahogyan azt a földet is, amelyen a Délvidéki Emlékpark található, szintén H.-tól vette meg a Hatvannégy Vármegye. A Toroczkai vezette önkormányzat több földet is vett H.-tól, például az emlékpark mellettit is; a park arrafelé bővülne. H.-nak a lakásában volt az Azonosságtudat Alapítvány ásotthalmi székhelye („szívességi használat”), sőt a rokona is bekerült az alapítványba. (Az Azonosságtudat Alapítvány Toroczkai lapját, a Magyar Jelent finanszírozta 2010 után milliókkal jobbikos forrásból.) Érdekes szereplő Márki József fafaragó is, aki 2013-ban azzal hívta fel magára figyelmet, hogy DK-sként kijelentette, Toroczkaira fog szavazni. Hamarosan kapott is megbízást a polgármestertől, ő faraghatta ki Rózsa Sándor alakját. Erre is a HVA biztosított pénzt.
Az önkormányzatban komoly vita volt a nagy nyilvánosságot kapott ásotthalmi rendeletről is, amely mecsetépítési stopot vezetett be, és a muszlim vallás mellett a „homoszexualitás” gyakorlását is megtiltotta. A Csongrád Megyei Kormányhivatal jelezte törvényességi aggályait, és februárban ennek a megtárgyalásakor alakult ki vita az ásotthalmi testületben. Az egyik képviselő szerint „átgondolatlan rendelet volt. A rendelet (…) ártott Ásotthalom hírnevének, a müezzin tiltása felesleges, a biztonságérzetet nem javítja a burka tiltása”. Nyerges Zsolt pedig azt mondta: „Provokatív döntés volt, nem volt indok rá. Toroczkai László képviselhet ilyen álláspontot, de javasolnám, hogy mint a Jobbik alelnöke, tegye ezt.” E két képviselő azt javasolta, hogy fogadják el a megyei kormányhivatal állásfoglalását, és töröljék el a rendeletet, de Toroczkai ezt személyes ügyként kezelte, és a támogatóival megszavazták a Kúria bevonását a vitába – de hamarosan az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rendeletet. (Emellett egy határozat született, ami Toroczkainak volt igazán fontos: csatlakoztak a kerepesi önkormányzat amnesztiakérelméhez, amely kegyelmet akart kijárni a terrorista vádak miatt első fokon 13 évre elítélt Budaházy Györgynek. Amúgy a Magyarok Nyilai is kapcsolódik Toroczkaihoz, amennyiben Budaházy vallomása szerint Toroczkai részt vett a szervezet toborzásain. Budaházy egy interjújában a Hunnia Mozgalom alapítójaként említi Toroczkait, aki polgármesterként ilyen ügyeket is felkarol.)
Végül egy beszédes adat a választásokról: Ásotthalmon 2002-ben és 2006-ban csaknem 1500-an szavaztak a polgármester-választásokon, míg 2010-ben alig valamivel többen, mint 1300-an, és ez így volt a 2013-as időközi választáson is; ez a választásra jogosultak 40-45 százaléka. Ezeken rendre két vagy három polgármesterjelölt indult, ám 2013-ban, amikor Toroczkai először nyert, az egyik független jelölt az utolsó pillanatban visszalépett. Amikor megkérdeztem ennek okáról, közel négy évvel az eset után is azt mondta, nem publikus az ügy, nem akar beszélni róla. Szűk egy évvel később, 2014 őszén Toroczkainak már nem volt egyetlen ellenfele sem. Ekkor a választók kicsivel több mint negyede szavazott rá (csaknem 850-en). Az egy évvel korábbi időközihez képest a szavazók egyharmada otthon maradt, negatív részvételi csúcsot állítva be ezzel. De Toroczkai győzelméhez akkor már ennyi is elég volt.
Mivel Toroczkai László az egyes felmérések szerinti legnagyobb ellenzéki párt alelnöke, kíváncsi voltam, mit gondol néhány korábbi nyilatkozatáról. Arról például, amit a romákról mint „etnikai csoportról” mondott 2012-ben, amikor Devecserben vonult a Jobbik, a Betyársereg és a Toroczkai vezette HVIM a helyi romák ellen. Ahol „ők megjelennek (mármint a romák – a szerk.), ott a pusztítás, a pusztulás és a rombolás és a rettegés jelenik meg. És két lehetőség van, kedves testvéreim. Az egyik, hogy van olyan kormányzat (…), amelyik megfogja őket és kihajítja az országából. (…) Van még egy olyan lehetőség, amit az arab államokban szoktak alkalmazni velük szemben. Hát ott általában dögkutakban végzik. Vagy az akasztófán, mint Iránban” – mondta akkor Toroczkai. Egy évvel korábban, 2011-ben így beszélt Gyurcsányról a Magyar Szigeten: „Én is nagyon sokszor mondtam, hogy agyonlőném Gyurcsány Ferencet”, illetve „szívességet tettünk volna a magyarságnak, ha tizenéves korában, a KISZ-táborban lőttük volna agyon”. Könyvében pedig felidézte, hogy amikor a Parlamentben egyszer együtt vécézett Horn Gyulával, a piszoárnál állva „arra gondoltam, hogy bele is fojthatnám valamelyik vécékagylóba, a fél ország hálás lenne”. Amikor megkérdeztem Toroczkaitól, hogy ezeket ma, Jobbik-alelnökként is vállalhatónak tartja-e, kurtán csak annyit válaszolt: „Igen.”
Toroczkai ma az ötödik legnépszerűbb magyar politikus a Facebookon, bőven 100 ezer feletti követővel. A polgármester és Jobbik-alelnök legsikeresebb posztjai azok, amelyeken elfogott, földön ülő vagy fekvő menekülteket mutogat. Az ilyen fotókat ezrével lájkolják egyre gyarapodó támogatói. | És betyárból lőn kiskirály – Toroczkai László és Ásotthalom elfoglalása | Skanzent épített közpénztízmilliókból, a hozzá közel álló jegyző pozíciófoglalásával pedig szintet lépett az önkormányzat maga alá gyűrésében. Nemcsak menekültekre vadászik, birodalmat is épít Toroczkai László polgármester. Megnéztük, hogyan. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/es-betyarbol-lon-kiskiraly-106531 | 2017-10-05 10:14:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Igazából semmi nem történt, csak az eddigi gyakorlat” - mondta Nagy-Majdon József bátonyterenyei polgármester, amikor egy helyi képviselő arról érdeklődött, miért közpénzből szervezett utazást a németországi Fradi-meccsre.
Nagy-Majdon azt mondta, „a városnak bizonyos képviselői, dolgozói” vettek részt az úton, talán két családtagot vittek még ki. Arra hivatkozott, hogy a testület korábban „mindenféle megkötés nélkül” biztosított számára autóhasználatot külföldön és belföldön, hivatali és magáncélra egyaránt.
Állítása szerint a kisbuszt ingyen kapták a mátranováki önkormányzattól, csak a tankolás ment közpénzből, de mivel „egyes embereknek ez a jó érzését bántja”, ki fogja fizetni a számlát.
Korábban, amikor a Blikk érdeklődött nála, még más hangnemben nyilatkozott: „Vegyük úgy, hogy azok, akik velem együtt elutaztak a külföldi sportrendezvényre, ezt kapták jutalomként.” | Kifizeti a benzinpénzt a polgármester, aki önkormányzati költségen utaztatott embereket a németországi Fradi-meccsre | „Igazából semmi nem történt, csak az eddigi gyakorlat” - mondta Nagy-Majdon József bátonyterenyei polgármester, amikor egy helyi képviselő arról érdeklődött, miért közpénzből szervezett utazást a németországi Fradi-meccsre. | null | 1 | https://444.hu/2023/03/28/kifizeti-a-benzinpenzt-a-polgarmester-aki-onkormanyzati-koltsegen-utaztatott-embereket-nemetorszagi-fradi-meccsre | 2023-03-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A városi büdzséből fizette a „kölcsönzési” díjat, a törvény által meghatározott kilométer használatot, az üzemanyagot és az osztrák autópályadíjat is.
Érdeklődésünkre elismerte az Európa-liga nyolcaddöntős kiruccanás tényét, de nem értette, mi a gond.
– Ebben nincs semmi törvényellenes. A város költségvetése rendezett. Polgármesterként megtehetem, van egy keretem, amit ilyen programokra is költhetek, s akár kisbuszt is bérelhetek. Vegyük úgy, hogy azok, akik velem együtt elutaztak a külföldi sportrendezvényre, ezt kapták jutalomként, ennek senkinek semmi köze – mondta lapunknak Bátonyterenye első embere.
Ez is érdekelheti:
Érdekes, hogy amikor a rezsi kifizetésével is gondban vannak a települések, Bátonyterenyének még az a bizonyos polgármesteri keret sem kell egy Fradi meccsnél fontosabb rendezvényre. A terenyeiek szerint viszont ebből a pénzből el lehetett volna vinni kirándulásra két iskolai osztályt, olyan hátrányos helyzetű gyerekeket, akiknek más esélyük sincs, hogy kikapcsolódhassanak.
– Azt mondja a polgármester, hogy nincs a városnak költségvetési hiánya? A múlt héten tárgyalt a testület arról, mekkora lyuk van a pénzeszsákunkon. Lehet, hogy az önkormányzati fradizás szabályszerű, de hogy arcátlan, etikátlan, ráadásul botrányos, az egészen biztos – panaszolta a Blikknek egy neve elhallgatását kérő helyi lakos. – A városban mindneki tudja, kik voltak az utasok, felháborító, hogy amíg az iskolában nem tudnak megfelelően fűteni, addig a város vezetője és sleppje Németországba utazik szórakozni, a mi pénzünkön!
Még érdekesebbé teszi az esetet, hogy a járművet Mátranovák kapta állami támogatásként. A Nógrád vármegyében található község lakóit is felháborította a kölcsönzés. Ugyanis a falubusz arra szolgál, hogy ellássák vele a szociális feladatokat. Például iskolásokat szállítsanak vagy idős betegeket orvosi kezelésre, kórházi kivizsgálásra, a település dolgozóit vigyék hivatalos ügyek intézéséhez, illetve a falu bevásárlásaihoz használják.
Az elmúlt héten szerda és vasárnap között viszont nem helybeliek használták.
– Való igaz, hogy nem a képviselőtestület engedélyezte a busz kölcsönzését, egy személyben döntöttem. Jogom van hozzá, hiszen előtte ellenőriztem, nem volt semmilyen előre egyeztetett munkája a falubusznak – állította Bodor Ernőné, mátranováki polgármester. – Bátonyterenye városa bérelte ki tőlünk a járművet, szabályszerű szerződéssel, fizettek érte, ami a költségvetésünket gyarapítja. Az, hogy mekkora összegről van szó, az csak a szerződést kötőkre vonatkozik.
Horváth László jogász szerint a falubuszok bérelhetősége önkormányzati döntés, van olyan település, ahol ez egyáltalán nem lehetséges. Ha nincs tiltás, akkor is előre kell jelezni az erre vonatkozó igényt, kérést, amiről a képviselő testület dönthet. A használat előtt szerződést kell kötni, amelyben a bérlő vállalja a busz rendeltetésszerű használatát, és az esetleges károk megtérítését.
Átlagosan egy ilyen busz bérleti díja napi 30-45000 forint. Ha a megtett út hossza több mint 500 kilométer, akkor 20-50 forintot számol fel a bérlő km-enként a bérleti díj felett. Leverkusen esetében ez 2000 km plusz, azaz 40-100 ezer forint. Vagyis a bátonyterenyeieknek a leverkuseni túra buszbérlése akár 300 000 Ft-ba is kerülhetett. Ehhez jön még az autópályadíj meg az üzemanyagköltség, ami közel 200 000 forint, ez összesen legalább 500 ezer forintos összeg. Arról a polgármester már nem beszélt, ki fizette a meccsjegyeket, a szállást, az étkezést, ami bőven félmillió fölé duzzaszthatja a költségeket – persze lehet, erre is futotta a városvezetői keretből.
A mátranovákiak szerint így annak a hétnek a felére busz nélkül maradt a település. A Salgótarjántól 25 kilométerre fekvő községben élő M. Ferenc szerint az 1600 lakosú településen mindig akad olyan feladat, amihez kellhet a jármű, ráadásul nem azért kapták, hogy azzal külföldi focimérkőzésekre menjenek idegenek, oda-vissza körülbelül 2500 kilométeres útra.
– Eddig sem tudtunk napokra megválni tőle, még iskolaidőn kívül sem, hiszen például ezzel szállítják ki az ebédet a nyugdíjasoknak, hetente többször megy a kórházba, ráadásul akadhat olyan feladat is, amikor rendkívüli helyzetben kellene igénybe venni – nyilatkozta M. Ferenc. – Érthetetlen, hogy a kölcsönadásáról valaki egy személyben döntsön, nem az ötvenes években élünk. Ez a busz nem arra való, hogy más település lakóinak szórakozását biztosítsa. | Egy rokonát és a barátait vitte el a bátonyterenyei polgármester a város költségén a németországi Fradi-meccsre | Nagy-Majdon József, Bátonyterenye polgármestere úgy gondolta, megajándékozza a családtagjait, a hozzá legközelebb álló önkormányzati dolgozókat, s kiviszi őket Leverkusenbe, a Ferencváros futballcsapatának kupamérkőzésére. A probléma az, hogy a szomszéd település, Mátranovák falubuszát bérelte ki az utazáshoz, ráadásul az önkormányzat pénzéből. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/falubusz-polgarmester-koltsegvetesi-hiany-batonyterenye-matranovak-botrany-fradi/e2hdmp7 | 2023-03-13 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Közel százmilliárdot fizethetnek vissza a mulasztó pályázók
A napokban listát készített az EU-s pályázati pénzek elosztását koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a nyilatkozattételi kötelezettségüket nem teljesítő gazdasági társaságokról. A jegyzék 2493 olyan céget és civil szervezetet tartalmaz, amely a harmadik kiküldést követően sem vette át az ügynökségnek leadandó átláthatósági nyilatkozatot.
A kedvezményezettek felülvizsgálatának célja, hogy az NFÜ tiszta helyzetet teremtsen, láthatóvá téve, hogy az elmúlt években támogatásra jogosult cégek hol adóztak a támogatásokból megvalósított fejlesztések eredményeképp keletkezett jövedelem után – olvasható az NFÜ internetes oldalán. Közleményükben előrebocsájtják, a későbbiekben azok is felkerülnek majd a lajstromba, akik átvették ugyan a nyilatkozatukat, de azt nem küldték vissza, illetve a jövőben minden olyan támogatott, amely nem felel meg az átláthatóság törvényi elvárásainak.
A mulasztáson kapott cégek és szervezetek elveszíthetik a korábban számukra megítélt támogatást, sőt a már lehívott összegeket kamatostul visszafizetethetik velük.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára a múlt héten az MTI-nek elmondta, a pályázati kedvezményezettek átláthatósági vizsgálatának befejezése után nagyjából 50 és 100 milliárd forint közötti fejlesztési forrás szabadulhat fel. Ezeket a forrásokat újabb fejlesztésekre fordítják majd.
A vásárhelyi baseball csapat is a listán
Az NFÜ listáján több mint száz Csongrád megyei név szerepel. A legtöbb – hatvanhét – szegedi székhelyű cég. Szégyenlistára került többek közt a közel két évtizede működő, műanyag nyílászárókat gyártó cégóriás a Szeplast Zrt. és a Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet is.
A támogatásban részesült hódmezővásárhelyi gazdasági társaságok közül kilenc került fel az NFÜ jegyzékébe. A listázottak közt van a 2012-es Állattenyésztési Napok egyik díjazottja, a környezetbarát fűtési rendszereket gyártó és forgalmazó Altherm Kft., de a vásárhelyi Beavers Baseball és Softball Club is. Találni a felsorolásban szerszámgyártó és vegyipari céget is, előbbi 18 millió, utóbbi több mint 65 millió forint támogatást kapott. | Díjnyertes cég és sportklub az átláthatatlanok közt | Kilenc hódmezővásárhelyi gazdasági társaság került fel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség napokban közzétett feketelistájára. A szégyenlistás cégeket az Uniótól kapott támogatások visszafizetésre kötelezhetik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/01/dijnyertes-ceg-es-sportklub-az-atlathatatlanok-kozt/ | 2013-11-01 11:06:00 | true | null | null | 24.hu |
A húsmaffia diktálja a kormány adópolitikáját – állítja Lengyel Szilvia. Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának LMP-s tagja szerint jövőre is mehetnek tovább a milliárdos áfacsalások a húskereskedelemben a költségvetés terhére. A párt ezért írásbeli kérdést tett fel a legfőbb ügyésznek arra vonatkozóan, hogy kivizsgálják-e a szervezett bűnözés lehetséges kapcsolatát egyes kormánykörökkel.
Lengyel Szilvia úgy véli, gyanús, hogy a kormány visszatáncolt az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésétől, és megmondó emberei helyette a húsipari cégeknek felesleges kockázatokat jelentő “hatósági húsárat” dobták be. Ezzel a kormány az áfacsalásban érdekelt, zavarosban halászó gazdasági érdekeltségeknek tesz jelentős szívességet.
Tavaly a húságazatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága mintegy 3,5 milliárd forintnyi gazdasági bűncselekményt tárt fel és összesen 6000 büntető eljárást indított a szektorban. “Az LMP annak tisztázását várja, vajon kire hallgat a kormány húsáfa-ügyben, és miért hagyja figyelmen kívül a húságazat szereplőinek javaslatait?” | LMP: A húsmaffia diktál a kormánynak | Az ellenzéki párt azt kérdezi, a legfőbb ügyész vizsgálja-e a szervezett bűnözés lehetséges kapcsolatát egyes kormánykörökkel. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/04/lmp-a-husmaffia-diktal-a-kormanynak/ | 2013-11-04 11:11:00 | true | null | null | 24.hu |
A Belvárosban több mint egy évtizede életben lévő szabály megalkotása óta óriásira nyitotta a kaput a korrupció előtt, ezt pedig nem szégyellte kihasználni a fideszes önkormányzat. Amióta Rogán Antalt 2006-ban polgármesterré választották, az önkormányzat korábban kiemelkedőnek számító ingatlanvagyonának nagy részét privatizálta, a belvárosi módszer segítségével ráadásul áron alul.
Szerény becslések szerint
A módszer egyik legjobb példája az általunk is körüljárt Gerlóczy utca 3. esete. A Budapesti Városháza szomszédságában található telken egy nyolc részre osztott ingatlan áll, aminek a részeit az önkormányzat külön-külön adott bérbe cégeknek. A bérlők viszont semmilyen gazdasági teljesítményt nem végeztek az üzlethelyiségekben, ehelyett az egyéves minimális bérleti viszony lejárta után kedvezményes áron vásárolták meg az ingatlant.
A bérlőknek járó 30 százalékos engedmény ráadásul abból a „piaci árból” jön le, amit mindig egy, a kormánypárti önkormányzathoz sok szálon kötődő értékbecslő állapított meg. A Gerlóczy utcánál ez például azt jelentette, hogy a legszerényebb becslések szerint is 300 millió forint körüli értékű, 19. századi ingatlant nyolc részletben 55 millió forintért adta el az önkormányzat, nagyrészt a Rogán Antalhoz köthető Pozsgai Péternek. Ez viszont csak a jéghegy csúcsa.
Kezdenek kifogyni a pénzből
Ugyanezzel a módszerrel söpörtek ki az V. kerület tulajdonából 2020-ban is egy sor ingatlant, abban az évben csak a harmadik, novemberi körben 16 iroda- és üzlethelyiséget 2,7 milliárd forintért. Tavaly szeptemberben aztán a fideszes többségű közgyűlésnek is háromszor kellett szavaznia, mire átment a következő, 2,1 milliárdos ingatlancsomag eladásáról szóló javaslat, amit decemberben újabb 1,3 milliárdos portfólió követett.
Hogy a fideszes önkormányzat most miért módosította mégis úgy a jogszabályt, hogy nehezebb legyen áron alul ingatlanokat privatizálni, nagy kérdés. A Telex forrásai szerint a Belváros eddig az ingatlanprivatizációból finanszírozta többek között az olyan jóléti intézkedéseit is, mint a fővárosi szinten is kiemelkedő fűtéstámogatási rendszer. Az egyre fogyatkozó ingatlanállomány és az önkormányzatokat érintő megszorítások miatt viszont most kezdenek kifogyni a pénzből, ezért van szükség privatizációs kedvezmény csökkentésére.
Nem tartják elegendőnek
Az ellenzéki képviselőket tömörítő Tiéd a Belváros frakció viszont ezt a szigorítást sem tartja elegendőnek, ezért módosító indítványukban azt javasolták, a kedvezményes vételár ne egy, hanem csak öt év bérleti viszony után járjon a bérlőnek. Ezzel szerintük ki lehetne küszöbölni azt, hogy az önkormányzathoz közel álló befektetők minden valós tevékenység nélkül béreljék ki az ingatlanokat csak azért, hogy egy év után kedvezményesen tudják azokat megvásárolni.
Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros-frakció vezetője szerint viszont a kedvezményről szóló szabályozást rég módosítani kellett volna úgy, hogy azt ingatlanspekulánsok ne tudják kihasználni. A képviselő azt állítja: csak az ebben a ciklusban privatizált ingatlanoknál több mint egymilliárd forintot bukott az önkormányzat azon, hogy 10 helyett 30 százalékos kedvezménnyel adta el azokat.
A képviselőtestület a kormánypárti javaslatot a kedvezmény csökkentéséről elfogadta, az ellenzék javaslatát a kedvezmény időkorlátjának kitolásáról viszont elutasította. Megkérdeztük a szigorítást eredetileg előterjesztő Szentgyörgyvölgyi Péter polgármestert arról, hogy szerinte nem vezetett-e a kedvezmény már eddig is visszaélésekhez, és nem gondolja, hogy az egész privatizációra vonatkozó kedvezményrendszert el kellene-e törölni, amint válaszol a kérdésünkre, frissítjük a cikket. | Szigorít a Belváros azon a szabályozáson, amivel korábban áron alul adták el az ingatlanjaikat | Harminc százalékról tíz százalékra csökkenti a Belvárosi Önkormányzat azt a kedvezményt, amivel az önkormányzattól több mint egy éve nem lakás célú ingatlant bérlők megvásárolhatják az általuk bérelt üzlet- és irodahelyiségeket. A korábban belvárosi módszerként is elhíresült szabályozás lényege eddig az volt, hogy a bérlők egy év után a piaci ár 70 százalékáért szerezhették meg azokat az ingatlanokat, amiket addig bérbe vettek. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/05/19/belvaros-rogan-modszer-ingatlan-privatizacio-kedvezmeny | 2022-05-19 00:00:00 | true | null | null | Telex |
A hétfői átadás-átvételi eljárás során a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai nem adták át az eddig általuk bérelt állami földeket a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) képviselőinek, akik azonban az új bérlőknek átadták azokat – közölte a társaság ügyvezetője kishantosi sajtótájékoztatóján.
Ács Sándorné elmondta: nyomós okuk volt arra, hogy a területeket ne adják át a földalapkezelőnek. A kft. által készített és az NFA képviselőinek átadott feljegyzés szerint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. jogegyenlőséget követel és elvárja, hogy ugyanabban az eljárásban részesítsék őket, mint tették azt Fejér megyében, Enying és Lepsény környéki állami földek esetében, ahol a 2011-ben lejárt szerződés ellenére a bérlő tovább művelte a földeket és nem hirdettek rá földbérleti pályázatot.
Hangsúlyozta: panasszal fordultak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez, az NFA törvénysértő pályázatai alapján megkötött haszonbérleti szerződéseket pedig semmisség okán bíróság előtt támadják meg. | Nem adták át a kishantosi állami földeket | A bérlő elvárja, hogy a szerződés lejárta után tovább művelhesse a földet és ne írjanak ki rá pályázatot. Bíróságra viszik az ügyet. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/04/nem-adtak-at-a-kishantosi-allami-foldeket/ | 2013-11-04 11:15:00 | true | null | null | 24.hu |
előzetes letartóztatás;Buda-Cash;három ember;
2015-03-26 20:15:00
Buda-Cash: előzetesben marad három ember
A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Buda-Cash-ügyben érintett három ember előzetes letartóztatását - közölte a törvényszék sajtóosztálya csütörtökön.
A törvényszék március 18-i döntésével V. Péter, Gy. János és T. Péter Árpád gyanúsítottak maradnak előzetes letartóztatásban abban a büntetőügyben, amelyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya jár el különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt. A Budai Központi Kerületi Bíróság március 11-i végzésében a szökés, elrejtőzés és a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt harminc napra rendelte el a gyanúsítottak előzetes letartóztatását.
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék végzése szerint az elsőfokú bíróság törvényesen és okszerűen döntött a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendeléséről. A végzés szerint az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a gyanúsítottak terhére rótt cselekmény tárgyi súlyán és a kiszabható büntetési tételén túl, egyebek mellett a csalásként értékelt cselekménnyel okozott kár mértékére is tekintettel, fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. A végzés alapján tartani lehet attól is, hogy a gyanúsítottak szabadlábra helyezésük esetén a még ki nem hallgatott tanúk befolyásolásával, a bizonyítékok eltüntetésével megnehezítenék az eljárás sikerét.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A jegybank feljelentést is tett a rendőrségen. Az MNB a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és felügyeleti biztosokat rendelt ki. A bankcsoport tagja a DRB-n kívül a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB), a kaposvári székhelyű Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. (DDB) és a bicskei központtal működő Buda Regionális Bank Zrt. (BRB). | Buda-Cash: előzetesben marad három ember | A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Buda-Cash-ügyben érintett három ember előzetes letartóztatását - közölte a törvényszék sajtóosztálya csütörtökön. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052396_buda-cash-elozetesben-marad-harom-ember | 2015-03-26 11:22:00 | true | null | null | Népszava |
Lendvai Ildikó és Mesterházy Attila azt kérdezte, „Mennyit költöttek közpénzből a „Mindannyian itthon vagyunk — Szeretünk Magyarország” című műsorfolyamra? Mi indokolta a kiugróan magas költségeket?” A nemzetgazdasági miniszter erre azt válaszolta nekik, hogy kérdésük egyértelművé teszi, a szocialistáknak csak a költségek számítanak, „nem veszik figyelembe a kezdeményezés nemes célját, a hagyományőrzést, a települések bemutatását.
Varga Mihály válasza egyértelművé teszi, hogy a “büdzsé legfőbb őre” nem sokallja a pénzt a sokak által kifogásolt 20 órás műsorfolyamra, amelybe mintegy 1300 település kapcsolódott be, “több millió magyar ember vált a közös Szent Mihály napi események részesévé az M1, a Duna TV, a Duna World és a közrádió műsorainak köszönhetően”.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
„A kormányzat szakítva elődei gyakorlatával érdekelt a tiszta és átlátható közpénzügyi viszonyok megteremtésében – minden elköltött forinttal készek és képesek vagyunk elszámolni az állampolgárok, és az ellenzék felé egyaránt.”
A kormány a kulturális programsorozatra összesen 992,3 milliót biztosított. A pénzt pályázat útján lehetett felhasználni, a pályázaton önkormányzatok, múzeumok vehettek részt. Az önkormányzatok 358,5 milliót igényeltek. A rendezvényeken 275 állami és önkormányzati fenntartású múzeum is részt vett. A két napon összesen több mint 100 000 ember látogatott el a kiállításokra. A rendelkezésre álló forrás az ingyenes belépés részleges kompenzációjára szolgált. Varga Mihály jelezte azt is, hogy a kormányhatározatban keretösszeg szerepelt, amit a megvalósult programok költségigényeihez igazodóan használnak fel. A végleges elszámolási adatok várhatóan decemberre állnak rendelkezésre, a megmaradt forrás a központi költségvetésben marad. | Miniszteri philippika Philip vitézért: a kormány nem sajnálja a pénzt Rákaytól | Varga Mihály szerint Szent Mihály napjának közmédiás ünneplése nem pénzkérdés. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/05/miniszteri-philippika-philip-vitezert-a-kormany-nem-sajnalja-a-penzt-rakaytol/ | 2013-11-05 11:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Tegnap írtuk meg, hogy Kovács László önkormányzati képviselő Herman Ottó síremlékén reklámozza magát. Kovács László a polihisztor sírjára a következő szöveget vésette el: “Síremléket állíttatta Dr. Kovács László önkormányzati képviselő”.
Azóta nem sikerült elérnünk a Fidesz-KDNP-s politikust, hogy megtudjuk, miért döntött e megoldás mellett, az Észak Online viszont tudott beszélnie vele.
Egymillió forint volt
A képviselő a lapnak azt mondta, nemes cél vezette őket az emlékhely megújításakor, ám elképzelhető, hogy a megvalósításnál szakmailag nem megalapozott döntés született. Hozzátette: ezt a városüzemeltetéssel és a főépítészi irodával egyeztetve igyekeznek korrigálni.
A cikkből kiderül az is, hogy a síremlék felújítási munkáira közel 1 millió forint ment el, a számlát az adófizetők pénzéből állták. Az Észak Online egyben egy furcsaságra is felhívta a figyelmet az árral kapcsolatban, mégpedig azt, hogy a sirkoonline.hu szerint egy, a Herman Ottóéhoz nagyon hasonló sírkő csupán bruttó 369 ezer forintba kerül. Amint megtudjuk, mi a különbség oka, közöljük.
A történet további érdekessége, hogy Herman Ottó eredeti síremléke védett területnek számított, viszont olyan közgyűlési döntés a lap szerint nem született, amely megengedte volna, hogy változtassanak rajta. Ezért az is elképzelhető, hogy a felújítással rendeletet sértettek.
Elismerték a jogszabálysértést
Ezt később lapunknak el is ismerte a miskolci polgármesteri hivatal. Mint írták, a Városfejlesztési- és Városüzemeltetési Főosztály 2012-ben és 2013-ban a vonatkozó jogszabályokat figyelmen kívül hagyva, két ízben a Herman Ottó és a Vásárhelyi István sírok tekintetében engedélyezett szakszerűtlenül és jogszabálysértően végrehajtott sírhely-átépítést.
“A Városfejlesztési- és Üzemeltetési Főosztály a költségek áthárításával az építési vállalkozóval helyreállíttatja a Felsőhámori temetőben az átépítések előtti állapotokat. Főosztályunkon a jogszabálysértések kivizsgálását elrendeltem. A Vásárhelyi családtól levélben elnézést kértem. A Felsőhámori temetőben lévő két védett síremlékünk méltó állapotba hozásáról egyeztető tárgyalásokat kezdeményezek az érintett hivatalokkal és a Herman Ottó Múzeum illetékes szakembereivel és a Vásárhelyi családdal” – tették hozzá. | Törvénysértő volt Herman Ottó sírjának átépítése | Kovács László Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő egymillió forintot költött Herman Ottó síremlékére, amin saját magát reklámozta. Az Észak Online szerint a piaci ár 370 ezer forint. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/05/torvenyserto-volt-herman-otto-sirjanak-atepitese/ | 2013-11-05 11:34:00 | true | null | null | 24.hu |
„Globálisan elégtelen” – így értékelte Magyarország teljesítményét a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) idei jelentése, amely a parlamenti képviselőkhöz, ügyészekhez és bírókhoz kapcsolódó korrupciós ügyek megelőzését vizsgálja 49 európai országban és az Egyesült Államokban.
A jelentés szerint a javasolt 18 ajánlás közül mindössze ötöt hajtott végre maximálisan, négyet pedig részben a magyar kormány. Ez az arány megegyezik a tavalyi jelentés eredményeivel, amiket akkor részletesen közöltek is. Idén azonban a teljes közzétételt még a magyarországi szerveknek jóvá kell hagyniuk. | Elégtelen Magyarország antikorrupciós teljesítménye, állítja a friss GRECO-jelentés | „Globálisan elégtelen” – így értékelte Magyarország teljesítményét a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) idei jelentése, amely a parlamenti képviselőkhöz, ügyészekhez és bírókhoz kapcsolódó korrupciós ügyek megelőzését vizsgálja 49 európai országban és az Egyesült Államokban. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/06/03/europai-unio-korrupcio-jelentes-elegtelen-magyarorszag | 2022-06-03 00:00:00 | true | null | null | Telex |
előzetes letartóztatás;brókerbotrány;Tarsoly Csaba;Quaestor;
2015-03-29 22:28:00
Előzetesben Tarsoly
Előzetes letartóztatásba helyezte Tarsoly Csabát és két társát, a Quaestor-botrány három szereplőjét vasárnap a Budai Központi Kerületi Bíróság. A döntést azonban a brókercég tulajdonosának ügyvédje megfellebbezte. Ezt Papp Gábor közölte az MTI-vel vasárnap, a döntést követően.
Előzetes letartóztatásba helyezte vasárnap este Tarsoly Csabát és két társát, a Quaestor-botrány három szereplőjét a Budai Központi Kerületi Bíróság. A döntést a brókercég tulajdonosának ügyvédje megfellebbezte. Ezt Papp Gábor közölte az MTI-vel vasárnap, a döntést követően. Elmondta: nem ért egyet a döntés indokaival, miszerint fennállna a szökés és elrejtőzés, valamint a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye. Kijelentette: ügyfele az elmúlt három hétben a hatóságok rendelkezésére állt, és Budapestet mindössze egy alkalommal hagyta el, amikor a győri futballcsapatot látogatta meg. Ezalatt mind a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank, mind a rendőrség rengeteg dokumentumot, bizonyítékot foglalt le, és három alkalommal hallgatta ki Tarsoly Csabát - fűzte hozzá.
A rendőrség még csütörtökön vette őrizetbe csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt Tarsolyt, a Quaestor-cégcsoport elnök-vezérigazgatóját, valamint két társát, akiről hivatalosan semmit sem tudni. Lapértesülések szerint egyikük Tarsoly felesége, Rónaszéki Erika, a Quaestor Invest Kft. ügyvezetője, a másik Májer Zsolt, a Quaestor Értékpapír Zrt. vezérigazgatója. Mint ismert a jegybank az ügyben százötvenmilliárd forintnyi fiktív kötvény kibocsátása miatt tett feljelentést. Az ügyészség mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta, amiről már szombaton dönthetett volna a bíróság, de a védelem további bizonyítékok ismertetését kérte, ezért a nyomozási bíró a törvényes határidőn belüli időpontra, vasárnapra halasztotta az döntést, ami kora este meg is született. A bíróság az utolsó pillanatban hozta meg döntését, mert az őrizetbe vétel maximum 72 órás kényszerintézkedés, s ha nem az előzetes letartóztatás mellett dönt, úgy mindhárom őrizetes szabadon távozhatott volna.
Az előzetes letartóztatás aligha nyugtatja meg a károsultakat, s a politikai kedélyeket: a brókerügy mind nagyobb politikai vihart kavar, ami hétfőn a parlamentben újabb fordulatot vehet. A Házelnök javaslatára a képviselőknek dönteniük kell, hogy a megszokottnál gyorsabban tárgyaljanak és szavazzanak-e a kormánypártoknak a brókerbotrányok áldozatainak kártérítéséről szóló javaslatáról. Amennyiben a jelenlévő képviselők négyötöde támogatja a házirendtől történő eltérést, akkor az Országgyűlés már hétfőn megvitathatja, kedden pedig akár el is fogadhatja a Fdiesz-KDNP előterjesztését, amelynek célja, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett a vállalatok vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.
A Fidesz frakciója vasárnap arra kérte az ellenzéket, hogy támogassák a házszabálytól való eltérést. Az MSZP választmánya azt kérte a párt parlamenti frakciójától, tegyen meg mindent, hogy a károsultak megkapják a pénzüket. Botka László, a választmány elnöke a testület szombati ülésének elején arról beszélt, hogy ami zajlik, az nem pusztán pénzügyi, hanem súlyos politikai botrány, válság is, amelyik megmutatja a fideszes kormány lényegét. Azt, hogy a Fidesz által átszervezett pénzügyi felügyelet teljes mértékben alkalmatlan feladata ellátására, hiszen a csődbe ment brókercégnek még tavaly ősszel is engedélyt adott kötvények kibocsátására. A politikus szerint az elmúlt évtizedek legsúlyosabb pénzügyi botránya zajlik Magyarországon, amely több tízezer magyar családot, több százezer magyar állampolgárt hozott lehetetlen helyzetbe. A Fidesz-kormány most harcot folytat a brókercégek ellen, de néhány hónapja még közpénzt bízott az egyik mostanra csődbe ment vállalkozásra - fogalmazott Botka. Arra figyelmeztetett, hogy a Quaestor csőd bejelentése és az első hatósági intézkedés között eltelt két hétben történtekkel nem tudnak elszámolni, pedig a magyar társadalom pártállástól függetlenül választ vár a nyitott kérdésekre. A testület arra is megkérte a szocialista frakciót, a rendelkezésére álló parlamenti eszközökkel érje el, hogy az ügy minden részlete nyilvánosan megismerhető, illetve érthető legyen.
A Fidesz szerint az MSZP választmányának azokra a kérdésekre kellene keresnie a választ, hogy "a szocialista kormányok vajon miért hunytak szemet az évtizedes pénzügyi korrupció fölött, miért engedtek brókereket a kormányuk közelébe, és mit keresnek az embereik a brókercégek hálózatában". A kormánypárt közölte, "egymás után kattan a bilincs a brókerbotrány érintettjein", így mielőbb választ kaphatunk arra, hogy kik és hová tüntették el az emberek pénzét.
Az Együtt vasárnap jelezte: nem támogatja majd a fideszes javaslatot. Szigetvári Viktor, a párt elnöke kijelentette: Orbán Viktor miniszterelnöknek felelőssége van az ügyben, mert nem intézkedett időben, és ezzel méltatlanná vált a pozíciójára. Az Együtt nem járul hozzá a házszabálytól való eltéréshez. A fideszes javaslat "haszontalan" és nem old meg semmit a Quaestor károsultak problémájából. Az Együtt arra törekszik más ellenzéki pártokkal együtt, hogy közös módosító indítványokat nyújtsanak be a törvényhozásnak az áldozatok kártérítéséről. Az Együtt hétfőn részt vesz az ellenzéki pártok az ügyben tartandó következő egyeztetésén. Az ellenzéki politikus arról is beszélt, egyetértenének a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlanság kifejezésével és azzal a szándékkal is, hogy kezdeményezzék az Országgyűlés feloszlatását.
Az LMP hétfőn törvényjavaslatot nyújt be, hogy azon hivatalos személyek - köztük akár kormánytagok - vagyonát is zárolni lehessen, akik tudtak arról, hogy a Quaestor bedőlni készül, mégsem értesítették a hatóságokat - mondta Schiffer András ugyancsak vasárnap. Az LMP társelnöke közölte: ha Orbán Viktor tudott arról, hogy a brókercég be fog dőlni, hivatali kötelezettségét elmulasztotta azzal, hogy nem értesítette a felügyeleti szervet és a rendőrséget. Ennek nyomán a Quaestor károsultak vagyonának fedezésére a kormányfő vagyonát is zárolni kellene.
A rendőrséget és az ügyészséget ért ellenzéki kritikákra válaszolt a Legfőbb Ügyészség szóvivője szombaton. E szerint sem a rendőrség, sem az ügyészség nem késlekedett az eljárással a Quaestor-ügyben. Fazekas arra is reagált, hogy a Quaestor-ügy károsultjai pénteken nyílt levélben fordultak a legfőbb ügyészhez.
A DK a parlament nemzetbiztonsági bizottságának rendkívüli összehívását kezdeményezi a legfőbb ügyész szerepének tisztázására, egyúttal követeli Polt Péter azonnali nemzetbiztonsági átvilágítását, feleségének meghallgatását, aki a Magyar Nemzeti Bankban személyzetis. A párt szerint a "fideszes brókerbotránnyal" kapcsolatban megkerülhetetlen Orbán Viktor felelőssége, de nem indokolható a vádhatóság kivárása sem. Miután napvilágot látott, hogy a Quaestor cégcsoport őrizetbe vett elnök-vezérigazgatójának, Tarsoly Csabának a titkára "szoros kapcsolatban áll" Polt lányával, "felmerül a gyanú, hogy az ügyészség késedelmes intézkedése mögött összefonódás húzódhat meg", ezért a párt meghallgatná őt is a bizottság előtt. A DK szerint a Polt vezette hatóság elfogult lehet a vizsgálat során a gyanúsított "fideszes bróker" javára, mindez pedig felveti annak lehetőségét, hogy Polt nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet a Legfőbb Ügyészség élén.
Egyébként úgy tűnik, ebben az ügyben mindenki mindenkinek az ismerőse, rokona, haverja. Mint a Kettős Mérce blog írja: Tarsoly Csaba és a Quaestor a magyar állammal, azon belül a külügyminisztériummal üzletelt, régi ismerősök Szijjártó Péterel. A Magyar Kereskedőház pénzét Matolcsy Görgy még nemzetgazdasági miniszterként helyezte el a Quaestorban, amit Szijjártó Péter és Orbán Viktor utasítására végül is március 9-én vettek ki a cégből. Windisch László MNB-alelnök hagyta jóvá a Quaestor kötvénykibocsájtását novemberben, és az Eximbank megvételekor az MNB mint a felügyeletet ellátó szerv elvileg át is világította a Quaestort. Az MNB-be beolvadt PSZÁF-nak még a 2010-es kormányváltás előtti vezetése megrótta a Quaestort a fogyasztókat megtévesztő magatartása miatt, de ez a “megtévesztő tevékenység” ennek ellenére továbbra is büntetlenül üzemelt, még az idei év elején is. | Előzetesben Tarsoly | Előzetes letartóztatásba helyezte Tarsoly Csabát és két társát, a Quaestor-botrány három szereplőjét vasárnap a Budai Központi Kerületi Bíróság. A döntést azonban a brókercég tulajdonosának ügyvédje megfellebbezte. Ezt Papp Gábor közölte az MTI-vel vasárnap, a döntést követően. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052617_elozetesben-tarsoly | 2015-03-29 11:32:00 | true | null | null | Népszava |
Az egészségügyi rendszert igénybe vevő aktív korú, hálapénzt fizető magyarok fejenként átlagosan havi 16 100 forintot, összesen 21 milliárd forintot fizettek ki hálapénzként az elmúlt 12 hónapban. A teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forintra tehető. Ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet az AXA Egészségpénztár megbízásából végzett el a GKI Gazdaságkutató.
Elvárás a paraszolvencia?
A kutatás szerint a hálapénzt fizető aktív korúak 14 százaléka érezte úgy, hogy az egészségügyi személyzet el is várja a paraszolvenciát. Minél idősebb a páciens, annál magasabb az arány, de az életkorral párhuzamosan emelkedik azok száma is, akiknek nincs pénzük paraszolvenciát fizetni. Csökken viszont azoké, akik nem tudják, mikor, kinek, mennyit kell adni.
A kórházi orvosok kapják a legtöbbet
A betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15 000 forintot. Őket követik a járóbeteg-ellátás szakorvosai (4 900 forint/alkalom) és a háziorvosok (2 400 forint/alkalom). A legkevesebb hálapénzt a háziorvosi és a szakrendelői asszisztensek kapják, alkalmanként átlagosan 800-800 forintot. A képet árnyalja, hogy hálapénz sem jut mindenkinek. A röntgen- és labororvosoknál gyakorlatilag nem kapnak, a sebészek, szülész-nőgyógyászok viszont igen sokat tesznek zsebre.
Nem elv, nincs miből
Azok közül, akik nem adnak hálapénzt, 54 százaléknak nincs rá pénze, egyharmad elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 11 százalék azok aránya, akik azért nem fizetnek hálapénzt, mert nem tudják, kinek, mennyit kellene adni. Csak 2 százalék vélekedik úgy, hogy az orvosi béremeléseket követően erre már nincs is szükség. A 2010-ben elvégzett hasonló vizsgálathoz képest csökkent a hálapénzt elvi okokból ellenzők tábora, valamint azoké, akik bizonytalanok, hogy mikor, kinek, mennyit kell adni. Ezzel szemben jócskán (11 százalékponttal) emelkedett azok aránya, akik anyagi okok miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy hálapénzt fizessenek.
A paraszolvencia elutasítottsága csökken, finanszírozási szerepe nő
A felmérés kiterjedt a hálapénz-adással kapcsolatos attitűdök vizsgálatára és a 2010-es eredményekkel való összehasonlításra is. A vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt 4 év alatt a hálapénz szerepe az egészségügyi ellátórendszerben erősödött, elutasítottsága a lakosság körében gyengült: míg 2010-ben a válaszadók 27 százaléka teljesen egyetértett azzal, hogy „az az orvos, aki elfogadja a hálapénzt, erkölcsileg elítélendő”, mára ez az arány 21 százalékra esett. Az elmúlt négy évben erősödött az a vélekedés is, miszerint hálapénzzel gyorsabban, és jobb ellátáshoz lehet jutni. Ezzel párhuzamosan az emberek fizetőképessége gyengült, így a kifizetett hálapénz összege reálértéken csökkent. | Már csak 34 milliárd jut hálapénzre | A paraszolvencia továbbra is nélkülözhetetlen az egészségügy finanszírozásában. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/06/mar-csak-34-milliard-jut-halapenzre/ | 2013-11-06 11:44:00 | true | null | null | 24.hu |
A trafikpályázat harmadik körének nyerteseit pár napja hirdették ki: a korábbi ötszörös nyertes Galbács Ferenc, aki Czerván György vidékfejlesztési államtitkár veje, újabb trafikot nyert, pontosabban az apja élettársa – írta a Blikk.
Az államtitkár a lapnak azt modta: nem tudott az újabb trafikról, semmi köze hozzá. Czerván György arra hivatkozott, hogy rossz a viszony a lánya családja és a nászáék között, hónapok óta semmilyen közvetlen kapcsolat sincs köztük. Hozzátette ugyanakkor, hogy a veje törvényes keretek között szerezte a boltjait – olvasható a lapban. | Hat trafik az államtitkár rokonainak | Az eddigi öt mellett újabb dohánybolt kerül Czerván György családja tulajdonába. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/07/hat-trafik-az-allamtitkar-rokonainak/ | 2013-11-07 11:58:00 | true | null | null | 24.hu |
Nagyjából 700 ezer ember él ma tanyákon Magyarországon. Egy 2007-es felmérés szerint a külterületen élők egyharmada „őslakos”, idős, munkaképtelen. A másik egyharmaduk pedig úgynevezett városi menekült, akik annak reményében költöztek, hogy könnyebb megélhetést találjanak: alacsony rezsi, konyhakert. A kert művelése azonban szakma, képzés nélkül nehézkes. Legtöbbjük sorsa ugyanott folytatódik, ami elől elmenekült. A tanyasi emberek csupán egyharmada gazdálkodik életvitelszerűen, a Tanyaprogram számukra nyújt segítséget.
A legszegényebbnek a legkevesebb
A tanyagondnoki szolgálatok feladata a szociálisan nehéz helyzetű kétharmadról való gondoskodás, ezek a maguk is gondokkal küszködő szervezetek hordják az itt élő gyermekeket iskolába, viszik az időseknek az ebédet, a gyógyszert, segítik az ittenieket hivatalos ügyeik intézésében. Ezek a szolgálatok kaptak most a 3 és fél milliárd forintból „fejenként” egymillió forint körüli összegeket.
Tehetős vállalkozók támogatása?
A programra biztosított keret majd felét a piacra jutás biztosítására nyerték a települések, magasabb összegeket azok a városok, amelyek a vidéki termék fővárosba jutását segítik. Rogán Lipótvárosa mellett, jelentősen kisebb összeggel ugyan, ilyen Hódmezővásárhely és Békéscsaba önkormányzatai. Kétszáz magángazda is hozzájuthat 1-2 millió forinthoz, mintegy 70 fiatal gazda tevékenységének elindításához kap támogatást. Az utak egyengetésére az félmilliárd körüli összeg jut, a villamosításra lehetett egyénileg is pályázni, és igényelhetett támogatást önkormányzat is, erre a célra 3 millió és 50 millió forint közötti összeget lehetett nyerni. Minden esetben önerőt kell biztosítani. Annak, akinek van. | Lipótváros felemeli a tanyán élőket? | A tanyagondnoki szolgálatok településenként egymillió forintot, összesen nagyjából 70 millió forintot nyertek a Tanyaprogram pályázatain, míg Lipótváros egymaga elvitt 229 millió forintot. Holott a tanyákon élők kétharmada szociális segítségre szorul: vagy idősek, magatehetetlenek, vagy a városból menekültek a könnyebb megélhetés reményében. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/07/lipotvaros-felemeli-a-tanyan-eloket/ | 2013-11-07 12:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Eco.com;brókerbotrány;Borkai Zsolt;Tarsoly Csaba;Quaestor;
2015-04-14 07:00:00
Cseleznek Quaestor-ügyben
A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Quaestor-ügy három érintettjének harmincnapos előzetes letartóztatását, miközben a Fidesz-KDNP egy "kamu albizottságban" csak a 2010 előtti kormányok felelősségét vizsgálná a brókerbotrányban, sőt, a Rogán Antal által benyújtott kártalanítási javaslattal is cseleznének. Így sokan hoppon maradhatnak, nemcsak a károsultak, hanem a bankok és a Quaestorba soha be nem fektető ügyfeleik is.
Előzetes letartóztatásban marad Tarsoly Csaba, felesége, Tarsolyné Rónaszéki Erika, valamint M. Zsolt gyanúsítottak - határozott jogerősen a Fővárosi Törvényszék. A pestisracok.hu információját az egyik érintett ügyvédje erősítette meg. A Quaestor-csoportot érintő büntetőügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályának kiemelt ügyek osztálya nyomoz különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt.
Az események és a súlyos vádak fényében érthetetlen, de a Fidesz-KDNP továbbra sem hajlandó kivizsgálni a kormányzati, illetve illetékes hatósági felelősséget. Ehelyett tegnap az Országgyűlés költségvetési bizottságának kormánypárti többsége albizottságot alakított a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál, így a Buda-Cashnél, a Quaestornál, és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedések feltárására, melynek elnöke a fideszes Szűcs Lajos lesz. Utóbbi kifejtette: az utóbbi 15-20 évet vizsgálnák, így például azt, hogy miért kellett 2010 előtt fellazítani a pénzügyi vállalkozások ellenőrzését, és ebben milyen felelőssége volt a Bajnai-kormánynak, vagy hogy milyen személyi összefüggések voltak a brókerbotrányokban érintett cégek és a Gyurcsány-Bajnai kormány tisztségviselői között.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet, az Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna és a szocialista Burány Sándor azonban egyaránt úgy vélték, szükség van ugyan vizsgálóbizottság létrehozására a témában, de azt nem egy albizottságként kell "eldugni", hanem az ellenzék által javasolt parlamenti vizsgálóbizottságként kell felállítani; az ehhez szükséges mennyiségű aláírás már össze is gyűlt - de továbbra is kérdés, hogy a Fidesz támogatja-e a testület létrehozását. Szelényi "kamu albizottságnak" nevezte a tegnap létrehozott testületet, és úgy vélte, hogy az nem szolgálja az emberek tisztánlátását a brókerügyekben. Úgy vélte, át kell vizsgálni a Quaestor mögötti offshore céghálót, a MNB és a PSZÁF bankfelügyeleti tevékenységét, valamint hogy a közintézmények kockázatos brókercégeknél történt pénzkihelyezési gyakorlata megfelelt-e a jogszabályoknak, különös tekintettel a Külgazdasági és Külügyminisztériumra. Az szocialista Burány Sándor pedig az ülés után azt mondta: a Fidesznek "esze ágában sincs vizsgálni az elmúlt 5 év történéseit", ugyanakkor az albizottság létrehozása - ha nem is feltétlenül jogilag - de megakadályozza az Országgyűlést abban, hogy vizsgálóbizottságot állítson fel a témában. A képviselő szerint pedig "ha a Fidesznek mégis az a szándéka, hogy a kettőt együtt engedélyezi", akkor felesleges az albizottság.
Eközben folytatódtak az egyeztetések a Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium között - közölte a tárca, mely szerint a bankok képviselői nem zárkóztak el a brókerbotrány miatt beterjesztett egyes módosításoktól illetve a Quaestor-érintettek kártalanítási alapját kezdeményező javaslattól. Múlt pénteken a kormányfő beszélt arról, a Fidesz frakcióvezetőjének javaslata a pénzügyi rendszer szereplőitől befizetést követelne meg, ám a kormánynak van egy megállapodása az EBRD-vel, azaz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint a bankszövetséggel, és ez alapján semmilyen, a pénzügyi rendszert terhelő újabb adót, hozzájárulási kötelezettséget nem vetnek ki velük való konzultáció nélkül. Így "akkor tudjuk támogatni a frakcióvezető javaslatát, ha az elfogadható a pénzügyi élet szereplői számára is. Szerintem az út járható" - mondta Orbán Viktor. Ehhez képest Rogán kijelentette: ha a bankszövetség nem tud jobb megoldást kínálni, a Fidesz az ismertetett kártalanítási javaslatot szavazza majd meg, amely szerinte "gyors és kielégítő megoldást nyújt" a károsultaknak.
Utóbbiak azonban - mint a hvg.hu felhívta a figyelmet - nagyot csalódhatnak, hiszen bár a kormány múlt héten azt ígérte, hogy minden Quaestor-károsultat kártalanítani fog 30 millió forintig, Rogán pénteken benyújtott törvényjavaslata szerint a "mindenki" valójában csak a kötvényeseket jelenti (akár fiktív, akár valódi a kötvényük), de közülük is csak azokat, akik a cég brókerházával, a Quaestor Értékpapír Zrt.-vel kötöttek szerződést. Ha a kormány és a kormánypártok valóban minden Quaestor-károsultat kártalanítani akarnának, akkor a törvény hatálya bármelyik cégre vonatkozna a Quaestor vállalatcsoporton belül, amely kötvényeket vagy más befektetési termékeket adott el az ügyfeleknek. | Cseleznek Quaestor-ügyben | A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Quaestor-ügy három érintettjének harmincnapos előzetes letartóztatását, miközben a Fidesz-KDNP egy "kamu albizottságban" csak a 2010 előtti kormányok felelősségét vizsgálná a brókerbotrányban, sőt, a Rogán Antal által benyújtott kártalanítási javaslattal is cseleznének. Így sokan hoppon maradhatnak, nemcsak a károsultak, hanem a bankok és a Quaestorba soha be nem fektető ügyfeleik is. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054168_cseleznek-quaestor-ugyben | 2015-04-14 11:44:00 | true | null | null | Népszava |
Schiffer András és a volt fideszes, jelenleg független képviselő közösen jelentette be, hogy együtt kezdeményezik annak a parlamenti bizottságnak a felállítását, amelyik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) megjelent hírek miatt folytatna vizsgálatot. Egy pénteki sajtótájékoztatón Horváth András, a NAV munkatársa – aki már benyújtotta lemondását – arról beszélt: nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál.
Fotó: LMP
Schiffer András azt mondta, választ akarnak kapni arra, hogy az elmúlt 11 év kormányai mindent megtettek-e azért, hogy ne következhessen be ilyenfajta adóelkerülés. Emellett azt is tudni akarják, hogy a kabinetek a költségvetési és a zárszámadási törvények tervezésekor megnézték-e, hogy a kiemelt adózók befizették-e a tőlük elvárt összegeket. Végül a bizottság azt is górcső alá venné, hogy a stratégiai partnerségi megállapodások kötésekor a kormány vizsgálta-e, hogy ezek a cégek eleget tettek adózási kötelezettségeiknek. Úgy látszik, hogy az állam másként kezeli a kisvállalkozókat, a kisembereket és másként az oligarchákat és a multikat – tette hozzá Schiffer András.
Ángyán József ezt azzal egészítette ki, hogy véleménye szerint nem egyszerűen a beszedett adókról, hanem az állam működéséről van szó. Le kell választani az államot arról a maffiahálózatról, ami – úgy tűnik – hogy a háttérben már elég hosszú ideje befolyásolja a politikát – tette hozzá. A politikusok hétfőn meg is kezdték a testület létrehozásához minimálisan szükséges 78 támogató aláírás összegyűjtését a parlamentben.
Schiffer András és a szintén LMP-s Vágó Gábor vasárnap azt írták, hogy a Lehet Más a Politika a 2002-2013 közötti időszakot vizsgálná. Korábban a NAV volt ellenőrzési szakkoordinátora azt állította, hogy a nagy cégek lényegében zavartalanul csalhatnak adót. Horváth András állításait az adóhatóság tagadta, de egykori munkatársa feljelentést is tett hivatali visszaélés miatt az ügyészségen, mondván az elmúlt években több ügyről is leállították, volt olyan, hogy személyesen kizárták a projektből, miután visszaélésre utaló nyomokat talált. | Volt fideszes nagyágyú is nekimegy a NAV-nak | Ángyán Józseffel közösen kezdeményezi az adóhatóságot vizsgáló bizottság felállítását az LMP frakcióvezetője. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/11/volt-fideszes-nagyagyu-is-nekimegy-a-nav-nak/ | 2013-11-11 12:11:00 | true | null | null | 24.hu |
EB;felfüggesztés;gazdaságfejlesztési programok;
2015-04-15 15:19:00
Veszhet a 700 milliárd? Uniós pályázatokat függeszt fel Brüsszel
Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritástengelyét, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartozik - jelentette a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Csepreghy Nándor elmondta: a Bizottság 2014-ben átfogóan vizsgálta a gazdaságfejlesztési operatív program működését, arra volt kíváncsi, hogy a magyarországi intézményrendszer a lehető legkörültekintőbben járt-e el akkor, amikor a győztes pályázatokat kiválasztotta 2007-2014. között. Megállapította, az a kiválasztási gyakorlat, amelyet Magyarország a Bajnai-Gyurcsány kormány óta folytat, s amelyre 2014-ben vezettek be átfogó új szabályozást, nem volt alkalmas arra, hogy a legjobb projekteket juttassa támogatáshoz - mondta.
A három prioritás 2007 óta pályázható keretösszege nagyjából 700 milliárd forint. Hozzátette, a Bizottság jelzéseit a kormány már kezelte, a múlt héten egy javaslatot küldött a testületnek. Megjegyezte: nem a 700 milliárdos keret van veszélyben, az ilyen típusú korrekciók értéke általában 10 százalék alatti szokott lenni, így pár tízmilliárd forintról lehet szó. Ezt a pénzt azonban Magyarország felhasználhatja új vagy a tartaléklistán szereplő projektekre. Konkrét fejlesztéseket nem kell leállítani, egészen addig, amíg az uniós finanszírozás nem érkezik meg, a hazai költségvetés 19-es fejezete a pályázók számára minden kötelezettséget teljesít. A kérdés az, hogy az EB felé hogyan tudják elszámolni a már kifizetett pályázói számlákat.
Csepreghy Nándor kérdésekre elmondta: a vizsgálat szúrópróbaszerű volt. Egyelőre nem nyilvános, mely pályázatok esetén nem találta megfelelőnek a kiválasztást a bizottság, de a végleges megállapodás után ismertetni fogják. Mivel a felfüggesztés a teljes operatív programot érinti, több ezer pályázatról van szó. A következő pár hét arról fog szólni, hogy az Európai Bizottságot szembesítsék korábbi álláspontjával, illetve találjanak egy olyan megoldást, amely garantálja, hogy Magyarország nem veszít forrásokat. A helyettes államtitkár szerint ugyanis a mostani helyzet az aszfaltügyhöz hasonló, mondván: a bizottság 2014/2015 fordulóján egy általa is jónak minősített rendszer működéséről 7 év után, a zárás évében állított ki egy negatív bizonyítványt.
A helyettes államtitkár szerint technikai vitáról van szó, hasonló viták voltak már az EB és Szlovákia, Szlovénia vagy Csehország között. Kifejtette: egyetértenek azzal, hogy a 2007-ben a Bajnai-Gyurcsány kormány alatt létrehozott rendszert meg kell változtatni. Szerinte ezért is érthetetlen, hogy 2014-ben, amikor a rendszer átalakításának lépéseit bejelentették, azt miért érte akkora támadás az Európai Bizottság vagy akár hazai szakmai szervezetek részéről, amikor ez a változás a garanciája annak, hogy ez a kiválasztási gyakorlat a jövőben ne érvényesülhessen.
Beszélt arról is, az elmúlt öt év a fejlesztéspolitikában lényegében arról szólt, hogyan lesznek képesek garantálni annak a 8700 milliárd forintnak a Magyarországra érkezését, amelyet 2007-ben nyert az ország. A következő hét évnek pedig arról kell szólnia, hogyan lesznek képesek garantálni azt, hogy valóban a legjobb minőségű pályázatok nyerjenek akár hazai, akár európai uniós támogatásokkal.
Kiknél találtak hibát?
A Magyar Liberális Párt szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy az Európai Bizottság mely uniós pályázatoknál talált olyan hibákat, amelyek miatt felfüggesztették 700 milliárd forint kifizetését. Bodnár Zoltán szerint várható volt egy ilyen döntés, mert a Fidesz többször módosította a közbeszerzési törvényt és számos pont "lehetőséget adott az összejátszásra, a tisztességes verseny kijátszására". Brüsszellel pedig hónapok óta tart a vita, mert az uniós pályázati rendszert nem az Európai Bizottsággal egyeztetve és az általuk elfogadott módon alakították át - tette hozzá. A politikus egy kérdésre válaszolva azt mondta, a felfüggesztés miatt átmeneti finanszírozásról kell gondoskodni, ha pedig végképp elvész a 700 milliárd forint, akkor az a költségvetés hiányát növeli majd.
Hagyják abba "hazudozást és sumákolást!"
Az Együtt azt követeli, hogy a kormány azonnal hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság (EB) eredeti jelentését a gazdaságfejlesztési operatív program kifizetéseinek felfüggesztéséről. Közleményükben azt követelték továbbá, hogy a kormány hagyja abba "hazudozást és sumákolást". Hangsúlyozták, a Fidesz öt éve van kormányon, ennyi ideje lett volna arra, hogy feltárja és kijavítsa ezeket az állítólagos hiányosságokat, és nem megfelelő gyakorlatokat. Öt év múltán hiteltelen még mindig az "elmúltnyolcévre" mutogatni - fogalmaztak.
Az LMP szerint várható volt
Az LMP szerint várható volt, hogy előbb-utóbb probléma lesz az európai uniós támogatások felhasználásával kapcsolatosan. A párt egyúttal követeli az erről szóló európai bizottsági jelentés nyilvánosságra hozatalát. Schmuck Erzsébet emlékeztetett: pártja korábban folyamatosan felhívta a figyelmet arra, hogy baj van a projektelbírálási rendszerrel és a közbeszerzési eljárásokkal, átjárja ezeket a korrupció, és "elég sok esetben kimutatható volt, hogy kormányhoz közeliek (...) kaptak jelentős EU-s támogatást". A politikus azt is mondta, az LMP nem állítja, hogy az előző kormány projektkiválasztási rendszere hibátlan volt, de az elmúlt öt évben a Fidesznek lett volna elég ideje feltárni és orvosolni a hibákat. | Veszhet a 700 milliárd? Uniós pályázatokat függeszt fel Brüsszel | Az Európai Bizottság (EB) felfüggeszti a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritástengelyét, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartozik - jelentette a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054330_veszhet-a-700-milliard-unios-palyazatokat-fuggeszt-fel-brusszel | 2015-04-15 12:22:00 | true | null | null | Népszava |
Vádat emelt az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség Nyugat-dunántúli, illetve Vas megyei felügyelőségének öt dolgozója ellen a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség.
Takács Péter főügyész hétfői közleménye szerint a vádlottak megszegték hivatali kötelességüket, amikor a megyében tartott munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések után nem jelentették a feltárt hiányosságokat, illetve “eleve közreműködtek a leleplezés meghiúsulásában”.
Pénzt fogadott el, s szemet húnyt
Az elsőrendű vádlott hat esetben fogadott el ellenszolgáltatást, ebből ötször pénzt azért, hogy az ellenőrzésnek ne legyenek következményei, ezzel többrendbeli, hivatal személy által, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetést és más bűncselekményeket valósított meg – írták.
A közlemény szerint hat további vádlott “az ellenőrzések következményeinek elkerülése érdekében” lépett kapcsolatba a munkaügyi hatóság alkalmazottaival. Ők ezért vesztegetés és hivatali visszaélés miatt állnak majd a Győri Törvényszék elé. | Bíróság előtt a korrupt munkaügyi felügyelők | A főügyész szerint a vádlottak megszegték hivatali kötelességüket, amikor a megyében tartott munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések után nem jelentették a feltárt hiányosságokat, illetve megakadályozták a leleplezést. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/12/vadat-emeltek-ot-munkaugyi-felugyelok-ellen/ | 2013-11-12 12:29:00 | true | null | null | 24.hu |
Papíron nagy szerepet bízott két, már kipróbált emberére Orbán Viktor, amikor megalakította újabb, immáron ötödik – azon belül a negyedik kétharmados parlamenti támogatást élvező – kormányát. Navracsics Tiborra és – a nagy állami beruházások megvalósulását felügyelő – Lázár Jánosra bízta az új kabinetben az uniós forrásfelhasználást, ami a gyakorlatban a ma még visszatartott támogatások és hitel megszerzését, le-, illetve újratárgyalását, majd pedig a pénzek legalább látszólag feddhetetlen módon történő felhasználását jelenti. Mindennek már csak azért is nagy jelentősége van, mert az Európai Bizottság múlt szerdán jóváhagyta Lengyelország helyreállítási tervét, ezzel
Magyarország maradt az egyetlen ország, amelyik tervére még nem bólintott rá az uniós végrehajtó szerv.
Ugyanakkor Ursula von der Leyen kedden jelezte, az elfogadás ellenére a testület addig nem fizet a lengyeleknek, amíg Lengyelország nem fogadja el az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító szabályozást.
Navracsics maga az uniós források felhasználásáért felelős tárca, azaz intézményi háttér nélküli miniszterként, a Miniszterelnökség szervezetén belül, ám onnan – vélhetően okkal – kiemelve, külön besorolást élvezve tudhatja magáénak a forrásfelhasználás ügyét. Méghozzá úgy, hogy a volt uniós biztos régóta ismert européer hozzáállását fitogtatva már miniszteri meghallgatásán is kijelentette: ő nem akar világnézeti vitákat folytatni az EU képviselőivel.
A 2010 után miniszterelnök-helyettesként, illetve közigazgatási és igazságügyi miniszterként, aztán 2014-2019 között az Európai Bizottság tagjaként dolgozó Navracsics most a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért lett felelős, és állítása szerint a két területet szorosan együtt fogja kezelni, ezen túl pedig a 2027-ben lejáró uniós költségvetési időszak utánra is szeretne már készülni. Azt is mondta, a legszükségesebbnek a két függőben lévő, a fejlesztési ciklusra vonatkozó, illetve a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírását tartja az EU-val, célja pedig, hogy ez év végéig megtörténjen. Arra hivatkozott, hogy „van ebben rutinja”.
„Szükség van bizalomépítésre az EU intézményei és Magyarország között, a vitás kérdéseket úgy kell rendezni, hogy egyik fél se érezze magát vesztesnek. A viták egy része szerinte technikai jellegű, a másik része bizalmatlanságból fakad. Tíz éve zajlanak ezek a konfliktusok, szükség van egy bizalomépítési folyamatra. Megállapodást akarok találni, a célom, hogy még idén alá legyen írva a megállapodás a visszatartott fejlesztési források ügyében”
– egyebek mellett így fogalmazott Navracsics a már említett miniszteri meghallgatáson, és noha a szándék egyértelműnek látszik, ráadásul nyilván előnyös tárgyalási pozíciót jelenthet, hogy a régi-új miniszter korábban az Európai Bizottság tagja volt, a most ismét főtárgyalóvá avanzsált politikus előtt jelentős kihívások állnak. Navracsics a jogállamisági eljárást érintő viták rendezéséhez való hozzájárulását például rögtön árnyalhatja, hogy – mint arról portrénkban is írtunk – neki személyesen még fideszes viszonylatban is rendkívül nagy szerepe van a 2010 utáni magyar politikai rendszer kiépítésében, így például a sokat kritizált bírósági reform ügyében.
Mindennek ellenére tény, hogy Navracsics a mai napig a Fidesz egyik legmeghatározóbb, pártjával is sokszor kritikus, elkötelezett Európai Unió-párti politikusa, így talán az is jelzésértékkel bír, hogy első miniszteri útja a Fidesz által – kizárását megelőzendő – elhagyott Európai Néppárt kongresszusára vezetett, mindehhez pedig, mint kiderült, az 1994 óta Fidesz-tag Navracsics KDNP-s „kettős állampolgárságát” is aktiválta.
A Telex kérdésére szerdán Navracsics azt mondta, nem lát most sok esélyt arra, hogy a Fidesz ismét az Európai Néppárt tagja legyen, de történelmi távlatban gondolkodik, ezért azt tartja fontosnak, hogy a két formáció között legyen valamilyen kapcsolat. Ez a vízió más, mint amit az olasz Matteo Salvini képzel el a Fidesznek, a kérdésről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Ugyanakkor nagy kérdés, milyen érdemi átalakítást eredményez Navracsics visszatérése, hiszen a meghallgatásán felvázolt elképzelései szerint egyszerűbbé és átláthatóbbá szeretnék tenni a források lehívásának rendszerét, racionalizálnák azt, és kiküszöbölnék a párhuzamosságokat, ugyanakkor az Irányító Hatóságok most a Miniszterelnökséghez kerülnek, amelynek ernyője alá maga a miniszter is besorolódott.
Ez pedig némileg árnyalja Orbán valódi szándékát, hiszen sokan Navracsics visszatérését egyfajta – ciklusokon átívelően nagy népszerűséget élvező kifejezéssel élve – konszolidációként értelmezték, ráadásul ezt maga a miniszterelnök is szinte visszautasította, amikor kormánya tagjainak bemutatásakor kijelentette:
a régi harcostárs Navracsicsnak van „a legtöbb esélye, hogy a brüsszeli bürokraták és a magyar képviselők malomkerekei között ne őrlődjön fel”.
Nehéz lesz azonban a Miniszterelnökség és más, gazdaságpolitikai döntési joggal felruházott minisztériumok, illetve az EU intézményei között nem felőrlődni úgy, hogy ugyan a Pénzügyminisztérium feladatkörei némileg megváltoznak az előző ciklushoz képest, az uniós programok felügyelete pedig átkerül az erre dedikált egységhez a Miniszterelnökségen, ám sem a személyi állomány, sem pedig a korrupciós kifogásokat felvető mechanizmusok nem változnak érdemben.
Ez olvasható ki legalábbis a kormányzati struktúrát érintő jogszabályból, amely számos területen jelentős összhangra kényszeríti a – magyar gazdaságot jelentős mértékben az EU támogatásából működtető – minisztériumokat, és így az intézményi háttér nélküli Navracsics dolgát az is nehezítheti, hogy lényegében minden jelentős projektet más minisztérium visz, ahogyan a legmeghatározóbb problémagócok, így például a legnagyobb beruházások érdemi felügyeletében sem feltétlenül lesz szerepe.
Korrupciós gyanúk indokolhatták a szerkezetváltást
Ráadásul Navracsics mellett az uniós pénzekért – szervezetileg szintén a Miniszterelnökségen – Ágostházy Szabolcs dolgozik az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárként, aki az eddigi kormányzati struktúrában is vitte az uniós forrásszerzést is, és noha a maga részéről Navracsicshoz hasonlóan mérsékelt hangnemben tárgyal az uniós intézményekkel, nagy sikereket például a többszörösen átdolgozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) ügyében azért nem könyvelhetett el.
Még ennél is nagyobb problémát jelenthet, hogy az új kormány megalakulását megelőzően derült ki: nemcsak pénzügyminisztériumi tisztségviselők, hanem a Miniszterelnökség egyik vezető beosztású munkatársa is gyanúsítottja a két minisztériumot érintő, uniós támogatások kifizetésével és az ahhoz kapcsolódó ellenőrzésekkel kapcsolatos hivatali vesztegetési ügynek. Az eset pikantériája, hogy a korrupció gyanúja miatt májusban letartóztatott személy épp a korrupció miatt visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatos munkát végzett. Az ügynek ráadásul jelenleg húsz gyanúsítottja van, közülük heten jelenlegi vagy volt minisztériumi tisztviselők. Öt gyanúsítottat tartóztattak le, egyet pedig bűnügyi felügyeletbe helyeztek. Az ügy egyik szereplőjének lakásán 190 millió forintot találtak, amiről azt állította, hogy a nyugdíjba vonult édesanyja pénze.
De maga a kormányzati feladatmegosztás is olyan, hogy az árnyalja Navracsics küldetésének várható sikerét. Az előtte álló kihívás inkább abban tűnik nagynak, hogy az esetleges aggályok és a már meglévő, sőt alaposan kiéleződött Brüsszel–Budapest viták esetén tartsa a hátát a kormányzati döntések „európaira fordításában”, valamint a konkrét forrásengedélyek megszerzésében.
És hogy ki az, aki ezzel szemben kifejezetten harcra készül? Az immáron jelentősebb nyomás nélkül – sőt, inkább meglehetős felelősségmentesítéssel – is mindenre vétójogot kapó Varga Judit igazságügyi miniszter, akinek amazoni kommunikációja vélhetően sok szempontból rombolta Magyarország pozícióit az uniós vitákban – ennek, valamint a tárcáját érintő súlyos korrupciós botrány ellenére láthatóan további EU-s jogcsatározásra készül. Az igazságügyi minisztériumban Bóka János európai uniós ügyekért felelős államtitkárként viheti majd Varga mellett például a jogállamisági és más, a kormányzati intézkedéseket kifogásoló uniós jogviták ügyét, ezek rendezése tehát nem került Navracsics fennhatósága alá. Annyira nem, hogy Bóka munkáját eddig maga Orbán felügyelte, hiszen a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkára volt.
A kormánystruktúrát részletező törvény egyébként azt is világossá teszi, hogy a korrupciós gyanúba keveredett pénzügyminisztériumtól ugyan elkerült a forráselosztás, ugyanakkor számos jelentős, az uniós jogharmonizációt és a közösségben betöltött magyar pozíciót befolyásoló ügyet szétosztott az egyes erős emberei között Orbán Viktor. Így jó néhány „unortodox” intézkedésre Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter lesz majd hatással, vagy éppen a Miniszterelnöki Kabinetiroda feje, Rogán Antal, aki kétségkívül az egyik legfontosabb miniszter, hiszen az idevágó jogszabály értelmében bármibe beleszólhat a fegyvervásárlástól a titkosszolgálatok működésén át egészen az EU-s képviseletig.
Lázár János garantálná a nagy beruházások felügyeletét?
Még jelentősebben befolyásolhatja Navracsics munkáját egy „régi barát”, azaz Lázár János. A kormány másik nagy visszatérője 2018-ban kiesett a pikszisből, a korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt négy évet kormánybiztosi posztokon töltötte, és gyakran elmondta, hogy neki a helyi politizálás, a vidék és az agrárium a szíve csücske. Ehhez képest most országos szintű feladatot kap elég komoly portfólióval, arról pedig, hogy építési és beruházási tárca nélküli miniszterként mit tervez, ő is a miniszterjelölti meghallgatásán beszélt.
Miután a Magyarországon megvalósuló beruházások és nagy, állami projektek, azaz építkezések 2004-es uniós csatlakozásunk óta elsősorban uniós forrásokból valósulnak meg, és épp az ilyen kiemelt kormányzati vállalkozások keltették fel az EU intézményeinek figyelmét is, nyilvánvaló, hogy Lázárnak is lesz dolga bőven a forrásszerzéssel a következő négy évben. A újdonsült miniszter döntéseivel kapcsolatban persze leginkább szintén az vet fel kérdést, hogy a jogszabályok alapján miként alakul a munkamegosztása Gulyás Gergellyel.
Papíron ugyanis a Gulyás által vezetett Miniszterelnökséghez tartoznak a 10 millió forintnál drágább állami építkezések, a Magyar Falu, a Modern Városok és az aktív Magyarországért beruházási program, vagy éppen a kisvasutak felügyelete is – nem pedig Navracsicshoz vagy Lázárhoz. Ennek ellenére a visszatérő miniszter meghallgatásán szintén arról beszélt: célja, hogy növelje a hatékonyságot, a kiszámíthatóságot, átalakítaná az állami beruházások rendszerét, és mindenben az átláthatóságot hirdeti.
Navracsics Tibor felelős a fővárosi területfejlesztésekért, Lázár János a nagyobb állami beruházásokért
– hangzott el a kormányzati struktúrát érintő, szaporodó kérdésözönre egy múlt heti kormányinfón. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek volt ugyanis mit elmagyarázni az idevágó jogszabályból következő zavar nyomán, és ezt azért annyira nem sikerült helyre tenni, miután Navracsics ezt követően saját hatáskörben bejelentette: a közép-magyarországival kiegészülve az eddigi négy helyett öt kormánybiztos felel az egyes régiók komplex gazdaságfejlesztéséért a jövőben, és az ő feladatuk lesz, hogy az egyes régiókban aktív fejlesztéspolitika valósuljon meg. Mindez nyilván beruházásokkal, és építkezésekkel, magyarán uniós források igénylésével és felhasználásával jár.
A kormányzati törvényből ráadásul az is látszik, hogy az EU-val kapcsolatos kérdésekben továbbra is jelentős befolyást élvez majd a Külgazdasági és Külügyminisztérium is. Szijjártó Péter tárcájánál lesznek ugyanis gyakorlatilag a legfontosabb energetikai döntések, így például a paksi bővítés ügye, ahogyan a magyar kormány nagyvállalatoknak adott stratégiai vagy egyéb támogatásai is a KKM-ben dőlhetnek el, ami eddig is döntően alakította a magyar–uniós kapcsolatot.
Egyre égetőbb szükség a pénz
Az újabb Orbán-kormány EU-politikája elsősorban azért jelentős, mert meghatározó gazdasági elemzők, sőt, már a kormány bevallása szerint is egyre nagyobb szükség lenne az uniós forrásokra Magyarországon, ennek érdekében pedig forrásaink szerint intenzívebbek a tárgyalások a választások óta, felgyorsultak az események, nagyobb a nyitottság a magyar fél oldaláról az esetleges kompromisszumokra, aminek uniós tisztviselők szerint elsősorban az az oka, hogy sokat változott Magyarország költségvetési pozíciója az elmúlt egy évben.
A költségvetési helyzet tehát korántsem fényes, ám a Fidesz-kabinet még mindig nem tett eleget azoknak az ajánlásoknak, amelyek egyébként nemcsak az úgynevezett helyreállítási alap pénzeinek kifizetésénél jelentenek feltételt, de az ezzel párhuzamosan futó jogállamisági mechanizmus ügyében is elvárásként fogalmazódtak meg a közösség részéről.
Mindenben ráadásul az Európai Parlament is erősen figyeli az Európai Bizottságot, hiszen az uniós parlamenti képviselők többsége meglehetősen elégedetlen az európai pénzügyi források védelmét szolgáló, de például független igazságszolgáltatást elváró eljárás állásával és az ezekben tanúsított bizottsági hozzáállással. Bár az idevágó uniós per lezárulta után az EP-képviselők ismét a mechanizmus azonnali elindítását követelték, a Bizottság még ekkor is időt kért a jogszabály gyakorlati alkalmazásának egyértelműsítésére vonatkozó iránymutatások elfogadására.
Ez végül március másodikán született meg, amivel elgördült az utolsó akadály is a szabály alkalmazása elől, ám az EP jelentős többsége megkésettnek látta a Bizottság idevágó intézkedéseit, és több felszólalás, illetve állásfoglalás is egyértelművé tette: az EP komolyan aggódik amiatt, hogy Magyarországon sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei, miután felelősségre vonás nélkül maradtak konkrét korrupciós aggályok.
Magyarán szinte tény, hogy Navracsicsnak érdemi ajánlatot kell tennie ahhoz, hogy a miniszteri meghallgatásán ígérteket betartva még idén megszerezzen bizonyos uniós forrásokat. A magyar kormány egyébként tavaly május közepén nyújtotta be hivatalosan a helyreállítási alapra vonatkozó tervezetet – bár lekéste az eredeti áprilisi határidőt, így is 15. tagállamként adta le az uniós 27-ből. Akkor 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást akart Brüsszelből, és bár 2021 májusában még azt írtuk, hogy a tervek szerint a kormány már nyár végén lehívna a támogatásokból egy 13 százalékos előleget, a Bizottság meghosszabbította a terv elfogadásának határidejét, majd ki is jelentették, hogy ebben az állapotában nem fogják elfogadni azt. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos azt nyilatkozta, hogy
a magyar kormánynak igazságügyi reformot kell végrehajtania, hogy ne merülhessen fel kétség az igazságszolgáltatás függetlenségével és politikai befolyástól való mentességével kapcsolatban, valamint megfelelő garanciákat kell adnia arra, hogy a nemzeti hatóságok kivizsgálják az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket.
Erre pedig a teljes kormányzati kommunikáció és a propaganda is úgy reagált, hogy szerintük az EU-ban nagy felzúdulást kiváltott magyar melegellenes törvény ügye miatt nem fogadták el a helyreállítási tervet. Ezt ugyan a „brüsszeli bürokraták” (ahogy a kormánykommunikáció nevezi őket) mindvégig cáfolták, mégis az elsősorban Varga Judit által képviselt retorika fősodrában maradt. Éppen ezért volt meglepő, amikor hosszas huzavona után, a koronavírus-járvány sokadik hullámának lecsengésével és az orosz–ukrán háború kitörésével egyidejűleg Orbán Viktor meggondolta magát, és levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amiben közölte: mégis lehívnák azt az uniós hitelkeretet is, amit még tavaly visszautasítottak.
Igaz, még a támogatások lehívására sem kapott engedélyt az EB-től a magyar kormány, hiszen a kabinet a megelőző egy évben semmilyen idevágó korrupcióellenes intézkedést nem ígért vagy valósított meg, így nem hagyta jóvá a Bizottság a kormány által eredetileg benyújtott helyreállítási tervet. Ennek ellenére Orbán azt kérte, a Bizottság „soron kívül hagyja jóvá az Európai Unió keleti határait védő tagállamainak Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terveit, Partnerségi Megállapodásait és operatív programjait”, valamint
A kormány mindeközben máig nem küldött új tervet a testületnek, és noha Ursula von der Leyen nemrég Budapesten járt Orbán Viktornál, a találkozón pedig feltehetően szóba került az olajembargó terve mellett a helyreállítási alap is, a kormány szándékairól egyelőre semmiféle hivatalos dokumentum nem ismert. A Bizottság éppen ezért az informális miniszterelnöki kérésnek sem a választás előtt, sem pedig utána, azaz azóta sem tett eleget. Már csak azért sem, mert a kormány kommunikációja nem felelt meg a valóságnak: a helyreállítási tervet érintő kritikák egyike, ahogy a jogállamisági mechanizmus megindítását megalapozó vizsgálati eredményeik vagy éppen a Magyarország esetében kiadott országspecifikus ajánlások sem szólnak arról a gyermekvédelminek nevezett törvényről, amely miatt a kormány szerint Magyarország nem kap uniós forrásokat.
A helyreállítási terv esetében a fő gond az volt, hogy nem a célzott területekre fordította volna a pénzt a kormány, és nem garantálta a források elköltésének korrupciómentességét. 2021-ben egyébként az összeget még mindenféle előzetes feltétel nélkül folyósították volna, ha a magyar kormány megfelelő tervet adott volna le, 2022-től viszont már csak konkrét vállalásokhoz kapcsolódva, és azt is előírták az EU helyreállítási tervében, hogy a tagállamoknak ellenőrző rendszert kell működtetniük, amely biztosítja, hogy nem fordul elő csalás, korrupció és összeférhetetlenség a támogatások elosztása során. Minderről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. De tulajdonképpen ez az a kardinális pont, ami miatt az Európai Bizottság a mai napig nem fogadta el a magyar RRF-tervet:
Érdekes párhuzam, hogy a Lengyelországgal kapcsolatos jogállamisági kritikák és aggályok jelentősen enyhültek, főként miután május végén a lengyel alsóház (Szejm) megszavazta a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának megszüntetését előíró tervezetet. Az Európai Bizottság által szorgalmazott javaslat elfogadása megnyitotta az utat a lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyásához, magyarán látszik, hogy a pénz lehívásához kötött és papíron is kiadott ajánlások megvalósulása esetén a Bizottság nem áll útjába a nemzeti pénzlehívásnak. (Még ha addig nem is utalnak a lengyeleknek sem, amíg át nem futnak a kért igazságszolgáltatási reformok.)
Márpedig az ukrajnai orosz invázió helyzetének súlyosságát felismerve Lengyelország az amerikai és más NATO-tagállamok katonai szállításainak elosztóközpontja lett, és miután ráeszmélt a szövetség financiális és diplomáciai jelentőségére, még februárban kompromisszumot ajánlott az Európai Bizottságnak a stratégiai jelentőségű pénzügyi források lehívása, valamint a kapcsolatok rendezése érdekében. | Nagy kérdés, hogy az uniós pénzt hozza, vagy a balhét viszi el Navracsics Tibor | Csak egy árnyékkormánytagot állított Orbán Viktor az uniós pénzek megszerzéséért, vagy tényleg teljesen újrastrukturálná az Európai Uniótól várt, több esetben ma még visszatartott források hazai elköltésének felügyeletét? Mi lesz a szerepe a kormányzati üstökhöz visszatérő Navracsics Tibornak, és mi a szintén tapasztalt újonc Lázár Jánosnak abban, hogy Magyarország hozzájusson az elsősorban korrupciós aggályok miatt eddig haza nem hozott támogatásokhoz? Megnéztük, hogyan alakul az új kormányzati struktúra az uniós kapcsolatok és elsősorban a jogállamisági aggályok eloszlatása szempontjából. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/06/08/navracsics-tibor-lazar-janos-uj-kormany-unios-forrasok-korrupcios-aggalyok | 2022-06-08 00:00:00 | true | null | null | Telex |
A főváros kiemelt közlekedésfejlesztési beruházásainak megvalósításáért felelős BKK szerződést kötött az úgynevezett Százlábú híd felújítására. A felüljáró a Kerepesi út forgalmát vezeti át a Keleti pályaudvar bejárati vágányai fölött. A nettó 3 998 898 224 forint értékű beruházást a KC-2013 Konzorcium nyerte el. A munka 2014 első negyedévében kezdődhet el. A híd kiemelt jelentőségű útvonal a fővárosi úthálózatban: a 3. számú főút ki- és bevezető szakaszán helyezkedik el és fontos összekötő elem a helyi forgalomban is – írta a BKK.
A Százlábú híd régi vasbetonszerkezetét két ütemben bontják el a szükséges közműkiváltások után. A híd a réginél 30 méterrel hosszabb lesz. Teljesen 2015 októberére készül el. A tervezett munkakezdési időpontokról és a felújítással járó forgalomkorlátozásokról a BKK közleményekben, illetve a BKK Info oldalán, a www.bkkinfo.hu-n ad folyamatos tájékoztatást.
A KC-2013 konzorcium képviselője a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt., tagja pedig a COLAS Hungária Zrt.. A felújításra eredetileg nettó 3 milliárd 495 milliót szánta. A nyertes konzorcium adta nettó 3 milliárd 998 millió forint ennél jóval magasabb, de a legalacsonyabb összegű ajánlat volt. A nyertes mellett további két ajánlattevő volt az eljárásban.
Fotó: BKK
Szabad a „közgépezés”
Múlt pénteken kiderült, hogy a bíróság első fokon felmentette azokat az aktivistákat, akiket a Közgép Zrt. rágalmazás gyanújával jelentett fel. Ezt Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke közölte. Mint ismert, tavaly július 11-én a Közgép XXIII. kerületi telephelyének bejáratánál akkori LMP-s politikusok és aktivisták egymáshoz láncolták magukat, és “Itt tűnik el a pénzed”, “Mutyigyár”, “A Közgép mindent visz”, “Innen irányítják az országot” feliratú táblákkal demonstráltak.
A tiltakozókat a rendőrség gyülekezési joggal való visszaélés miatt 100 ezer forintra bírságolta. A Közgép nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt feljelentést tett, magánvádas büntetőper indult 26 ember ellen. Közülük nyolcan parlamenti képviselők, akiket kérésük ellenére nem adott ki az Országgyűlés, így velük szemben nem folytatódott az eljárás.
A PM társelnöke azt mondta, a bíróság szerint akciójuk nem volt rágalmazás, mivel nem fogalmaztak meg tényállításokat, csak politikai véleményt. A történteket legfeljebb becsületsértésként lehetne értelmezni, ha egy jogi személyiségnek, például egy vállalkozásnak, “lenne becsülete, morális integritása”, amit meg lehet sérteni – mondta Jávor Benedek, akinek értékelése szerint a Közgépet képviselő Futó Barnabás ügyvéd alapvető hibát követett el a magánvádas eljárással. | A Százlábú is a Közgépé | A Budapesti Közlekedési Központ (BBK) aláírta a kivitelezési szerződést a „Százlábú híd” felújítására. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/12/a-szazlabu-is-a-kozgepe/ | 2013-11-12 12:33:00 | true | null | null | 24.hu |
Magukat különböző pénzintézetek ügyintézőinek kiadva csaltak ki több millió forintot áldozataiktól annak a bűnbandának a tagjai, akik a csalással szerzett pénzt egy pénzmosoda-hálózat segítségével próbálták tisztára mosni. A hálózatot működtető gyanúsítottakat a rendőrség őrizetbe vette, a csalás elkövetőit keresik, írja a Police.hu.
Az egyelőre ismeretlen elkövetők úgy értek el több tucat embert, hogy azok telefonján egy pénzintézet központi telefonszáma jelent meg hívó félként. Mivel a sértettek meg voltak győződve, hogy saját bankjuktól hívták őket, az elkövetők könnyen rávették őket, hogy pénzt utaljanak egy megadott számlaszámra, vagy megadják banki adataikat – amelyek segítségével a csalók hozzáférhetnek bankszámláikhoz. A spoofing-ként ismert bűncselekménnyel okozott kár megközelíti a 60 millió forintot.
Ellenük a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) üzletszerűen, információs rendszer felhasználásával elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntett és üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást.
A BRFK nyomozása megállapította, hogy a csalásokat és az abból származó hasznot elrejteni igyekvő pénzmosást más elkövetői kör hajtotta végre.
A piszkos pénzek fogadására Kelet-Magyarországon nyitottak számlákat, ahonnan készpénzben vették fel az érkező összegeket. A budapesti nyomozók április 25-én és 26-án egy szervezett akcióban több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyszínen 15 feltételezett elkövetőn ütöttek rajta. Eddig összesen 27 embert gyanúsítanak pénzmosással, köztük a 24 éves B. Dezsőt és a 48 éves H. Zsoltot, akik a rendelkezésre álló adatok szerint nehéz anyagi körülmények között élő embereket tíz-húszezer forintért vettek rá pénzmosás elkövetésére a számlanyitással és a milliós összegek felvételével.
A két férfit a rendőrök őrizetbe vették, és letartóztatásba kerültek, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik. | Csalásokból származó pénzt mostak tisztára, a rendőrség 27 gyanúsítottat vett őrizetbe | Magukat különböző pénzintézetek ügyintézőinek kiadva csaltak ki több millió forintot áldozataiktól annak a bűnbandának a tagjai, akik a csalással szerzett pénzt egy pénzmosoda-hálózat segítségével próbálták tisztára mosni. A hálózatot működtető gyanúsítottakat a rendőrség őrizetbe vette, a csalás elkövetőit keresik, írja a Police.hu. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/05/11/brfk-csalas-penzmosoda-halozat-felszamolas-27-gyanusitott | 2022-05-11 00:00:00 | true | null | null | Telex |
korrupció;GKI;vállalkozások;politikusok;közszféra;
2015-03-30 07:25:00
Súlyosbodott a korrupciós helyzet
Szinte naponta hallani különböző korrupciógyanús esetekről, egyes politikusok gyors meggazdagodásáról, a törvények bizonyos cégek érdekeinek megfelelő átalakításáról, vállalkozások hagyományos piacaikról való kiszorításáról (lásd étkezési jegy, szerencsejáték, közbeszerzésben érdekelt cégek, dohány-kiskereskedelem, a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának hatásait még most becsülik fel a kereskedelmi vállalkozások). Ez tartós, a gazdaság széles rétegeit érintő folyamat-e, vagy csak marginális érdekek felnagyításáról van szó - tették fel a kérdést a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatói.
A GKI korábban is vizsgálódott e témában, legutóbb azt mutatta ki, hogy a vállalkozások 2010-hez képest 2013 júniusáig erőteljes korrupciónövekedést érzékeltek. Idén márciusban is felmérte, hogy a hazai cégek az elmúlt két évet hogy látják ebből a szempontból. Az adatok alapján úgy látszik, hogy a helyzet azóta csak rosszabbodott.
A kérdésre válaszoló 898 vállalkozás 34 százaléka szerint (saját tapasztalataik alapján) az állami intézményeknél, 30 százalékuk szerint az önkormányzatoknál nőtt a korrupció szintje. 55-59 százalékuk szerint a korábbi, igen kedvezőtlen helyzet már nem romlott tovább, míg 11-12 százalékuk javulást érzékelt. Ha a válaszokat egy -100, +100 közötti skálán helyezzük el (ahol a 0 érték a változatlanságot jelenti), akkor azt láthatjuk, hogy míg a vállalatközi kapcsolatokban gyakorlatilag nem történt változás a korrupció szintjében az elmúlt két évben, addig az állami-önkormányzati intézmények esetében jelentősen romlott a helyzet - ismertette az eredményeket Molnár László, a GKI vezérigazgatója.
Átlag feletti mértékben érzékelték a korrupció növekedését az állami és az önkormányzati intézmények esetében a nagyvállalatok, míg a közepes (151-250 fős) cégek csak az állami intézményrendszert tartják átlag feletti mértékben korruptabbnak. Meglepő módon a kormány által különösen kedvelt ipari cégek a leginkább kritikusak ágazati szempontból, hiszen átlag feletti mértékben érzékelték a megvesztegetés iránti igényt mind az állami, mind az önkormányzati szférában (ennek oka valószínűleg az lehet, hogy tevékenységük végzéséhez sokkal több engedély kell, mint más ágazatokban, így több hivatali ügyük van).
A vállalkozások szerint két év alatt az átlagnál erőteljesebben fertőződtek meg az észak-magyarországi valamint a közép-dunántúli állami és önkormányzati intézmények, de ez nem jelenti azt, hogy a többi régióban javuló helyzetről számoltak volna be - véli a GKI. | Súlyosbodott a korrupciós helyzet | Szinte naponta hallani különböző korrupciógyanús esetekről, egyes politikusok gyors meggazdagodásáról, a törvények bizonyos cégek érdekeinek megfelelő átalakításáról, vállalkozások hagyományos piacaikról való kiszorításáról (lásd étkezési jegy, szerencsejáték, közbeszerzésben érdekelt cégek, dohány-kiskereskedelem, a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának hatásait még most becsülik fel a kereskedelmi vállalkozások). Ez tartós, a gazdaság széles rétegeit érintő folyamat-e, vagy csak marginális érdekek felnagyításáról van szó - tették fel a kérdést a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatói. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052602_sulyosbodott-a-korrupcios-helyzet | 2015-03-30 12:46:00 | true | null | null | Népszava |
Felszámolt egy Magyarországon működő, pénzmosással foglalkozó bűnszervezetet a rendőrség. Az ügyben 44 gyanúsított van, 407 bankszámlát zároltak és 678 millió forint készpénzt foglaltak le – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
A BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya két éve indított eljárást a bűnszervezet ellen, amelyet egy Magyarországon élő 48 éves, izraeli állampolgárságú férfi irányított. A szervezet tagjai strómanok közreműködésével alapítottak vagy vásároltak cégeket, ezek a cégek nem végeztek valódi gazdasági tevékenységet, csak a nevükre nyitott forint- és euróbankszámlákra volt szükség, hogy azokra a világ minden tájáról különféle online elkövetett – jellemzően úgynevezett számlaváltós- és kriptovaluta-befektetésekkel kapcsolatos – csalásokból származó pénzeket utaljanak. 32 országból több milliárd forintnyi pénz érkezett a hálózathoz tartozó számlákra.
A bűnügy felderítésére külön nyomozócsoport alakult, a budapesti nyomozók munkáját az Europol pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó egysége elemzőkapacitásával és a nemzetközi információcsere elősegítésével támogatta.
A fővárosi rendőrök az Europol munkatársaival május 9-én Budapesten és környékén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyszerre 24 helyszínen tartottak kutatást. Az akcióban 184-en vettek részt. Csak ezen a napon 16 embert fogtak el, és hallgattak ki gyanúsítottként. Lefoglaltak mintegy 60 ezer eurót és 22 millió forintot, egy luxusautót, kábítószergyanús anyagokat, négy éles és egy gumilövedékes fegyvert, lőszereket, 36 bankkártyát, számos adathordozót, mobiltelefonokat, SIM-kártyákat, ékszereket és zálogjegyeket.
Később további feltételezett elkövetőket is elfogtak, így az eljárásnak most 44 gyanúsítottja van, közülük tíz szervező, 34 stróman. A strómanok jellemzően rossz anyagi körülmények között élő emberek, akik minimális anyagi ellenszolgáltatásért cserébe adták át személyes adataikat, esetenként közreműködtek az összegek felvételében és átadásában is. A külföldön elkövetett bűncselekményekről nem rendelkeztek információval, csak azzal az egy emberrel álltak kapcsolatban, aki beszervezte őket.
A pénzmosáshoz felhasznált 94 gazdasági társaság 407 bankszámlájára az eljárás adatai szerint összesen 16,8 milliárd forint érkezett, amelyből a nyomozóknak készpénzben és számlák zárolásával 678 millió forintot sikerült lefoglalni. Hat szervező már letartóztatásba került, egy bűnügyi felügyelet alatt áll. | Több milliárd forintot mosott tisztára egy Magyarországon működő bűnszervezet | Felszámolt egy Magyarországon működő, pénzmosással foglalkozó bűnszervezetet a rendőrség. Az ügyben 44 gyanúsított van, 407 bankszámlát zároltak és 678 millió forint készpénzt foglaltak le – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/05/30/penzmosas-bunszervezet-felszamolas-44-gyanusitott-678-millio-forint-lefoglalas | 2023-03-28 12:52:10 | true | null | null | Telex |
Ígéretekből épülő autóutak
Minden megyei jogú város, amelyiknek még nincs, közvetlen közúti kapcsolatot kapna 2018-ig a legközelebbi autópályához - legalábbis Orbán Viktor ígérete szerint. Ezt azonban uniós források nélkül kellene megvalósítani, aminek sehol nem látni a forrásait. Ráadásul Brüsszel elmeszelte az M4-es támogatási kérelmét kartell gyanú miatt.
Mind a 23 megyei jogú várost 2018-ig bekötik az autópálya rendszerbe, hogy legyen összeköttetésük az országhatárral - ígérte Orbán Viktor Sopronban. A miniszterelnök ígérete szerint 2018-ig az M85-ös kétszer kétsávos autóút biztosan megépül Sopron és Csorna, valamint Sopron és az országhatár között. Igaz, azt is hozzátette, hogy az autóút fejlesztése meghaladhatja a 100 milliárd forintot, s ezt az Európai Unió a jelenlegi ciklusban nem tudja támogatni, így az adófizetők pénzéből fog megépülni.
Molnár László szerint nem csak az M85-ös autóút, de a megyei jogú városokat az autópályákkal összekötő bevezető utakhoz sem lehet már uniós forrásokra pályázni, mert az ilyen kiemeltnek számító beruházások programtervezeteit régen be kellett volna adni. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ezeket a létesítményeket is a magyar költségvetésnek kellene finanszírozni. A nagyberuházások listáját Brüsszel befogadta, új ötletekkel nem lehet jelentkezni. A közutak építését amúgy is csak nagyon indokolt esetben támogatja az unió.
A gazdaságkutató - a korrupciós költségeket nem számítva -, úgy vélte, ezeket az autóutakat kilométerenként nagyjából 1milliárd forintból meg lehet építeni. A megyei jogú városok közül több is viszonylag messze fekszik még a legközelebbi autópályától, így 300-400 kilométernyi autóútra lenne szükség, aminek csak a technikai kivitelezése lenne az a 300-400 milliárd forint. Ebben az összegben azonban nincsenek benne a telek - estenként termőföld - kisajátítások és egyéb járulékos költségek, amelyek tovább emelnék a számla végösszegét. Molnár megjegyezte, idén már nem valószínű, hogy belevágnak a programba, vagyis maradna rá három év, azaz évente csak ezekre a beruházásokra évi 100-130 milliárd forintot kellene költeni, az egyéb költségeket nem számolva.
Nehéz elképzelni, hogy ez megvalósulhat akkor, ha a kormány beváltja minden ígéretét, az áfa és a banki, illetve a telekommunikációs különadók csökkentését, az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetését. A bevételi oldal visszanyesésével párhuzamosan viszont a teljes foglalkoztatás jegyében a közmunkások számát a kormány tovább emelné, ami, miközben már most is évi 275 milliárd forintot költ a kormány erre a célra. Ez az összeg 2018-ra fölkúszhat akár 500 milliárdra is.
A GKI vezérigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az új uniós előírások miatt folyamatosan csökkenteni kell(ene) az államkadósságot, így a költségvetési hiányt nem lehet emelni. Molnár László nem kételkedett a kormányfő jó szándékában, de úgy vélte a bejelentés nélkülözte a szakértelmet. Az sem közömbös, hogy megéri-e megvalósítani a programot. A beruházót nem csak az érdekli, hogy eléri-e az adott települést, hanem az is, hogy mit talál ott. Ha nincs elegendő jól képzett munkaerő és az egyéb feltételek sem kielégítőek, a több sávos bekötőút sem fogja oda vonzani a tőkét - tette hozzá Molnár.
Nem kizárt, hogy az M4-es pályázat kiíróinak is voltak hiátusai az autópálya építések területén, mert különben nem fogadták volna el , hogy az Abony és Fegyvernek közötti 29 kilométeres pályaszakasz kilométerenként kis híján 4 milliárd forintba kerüljön. A beruházást még 2013-ban kezdték el, be sem várva, hogy Brüsszel rábólintson a pályázatra. Az is furcsa volt, hogy erre a rövid autópálya szakaszra a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) három részben írta ki a pályázatot: az első az Abony és a Tisza közötti 13, 4 kilométeres, a Colas-Swietelsky konzorcium építi 46,7 milliárdért a második a Tisza-hidat magába foglaló 2,3 kilométeres, Közgép-A-Híd konzorcium 32,5 milliárd a harmadik a Fegyvernekig tartó 13, 2 kilométeres szakasz, Strabag, 31,5 milliárdért.
Az fejlesztési tárca 2013-ban azzal magyarázta az összesen 110 milliárd forintos költséget, hogy a pálya mellett új Tisza- és Zagyva-hidat is építeni kell, valamint 27 műtárgy, köztük 6 új pályahíd épül. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint ilyen hosszúságú autópálya szakaszt nem igen szoktak több részletre bontva megpályáztatni, mert ilyenkor fenn áll a korrupció, a kartellezés lehetősége.
Nem csak a hazai szakemberek találták túlzónak a költségeket és éltek a gyanúperrel: az Európai Bizottság elutasította az M4-es autópálya uniós támogatását. A kormány uniós támogatás nélkül, a magyar költségvetésből lesz kénytelen fedezni az építkezéseket. Az Index szerinte elképzelhető, hogy leállítják a projektet, vagy, hogy új pályázatot írnak ki, amelyet már Brüsszel támogatna. A hírportál szerint az utóbbi esetben a korábbi átalánydíjas rendszer helyett tételes egységáras elszámolást kell feltételként rögzítenie a pályázatban. Lapunk információi szerint viszont már egy módosított pályázattal sem próbálkozhat újra a kormány.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője, aki már 2013-ban jelezte a kormánynak, hogy túlzónak tűnik az M4-es e szakaszának az építési költsége, időközben beadvánnyal fordult az OLAF-hoz, az Unió csalás elleni ügynökségéhez a beruházás miatt. Az uniós csalás elleni szervezet pedig az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságához továbbította Jávor beadványát. Nem tudni ennek köze van-e a finanszírozás elutasításához.
A Strabag közleményben reagált a sajtóhírekre. Ebben hangsúlyozták, az általa kivitelezendő útszakasz szerződés szerinti ára 31,5 milliárd forint, ami kilométerenként 2,38 milliárd forint. A cég nem tud arról, hogy vizsgálat indult volna a szerződéssel kapcsolatban. | Ígéretekből épülő autóutak | Minden megyei jogú város, amelyiknek még nincs, közvetlen közúti kapcsolatot kapna 2018-ig a legközelebbi autópályához - legalábbis Orbán Viktor ígérete szerint. Ezt azonban uniós források nélkül kellene megvalósítani, aminek sehol nem látni a forrásait. Ráadásul Brüsszel elmeszelte az M4-es támogatási kérelmét kartell gyanú miatt. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052385_igeretekbol-epulo-autoutak | 2015-03-27 12:52:00 | true | null | null | Népszava |
2013-ban emeltek vádat kétrendbeli hűtlen kezelés bűntette miatt az MSZP egykori fővárosi alelnöke, majd a csepeli önkormányzat ingatlankezelő cégének volt vezérigazgatója ellen, aki 2007 augusztusa és 2008 áprilisa közötti időben négy felújított önkormányzati lakást a jogszabályi feltételek hiánya ellenére, a piaci ár helyett szociális alapon adott bérbe – többek között a kerületi rendőrkapitánynak – mellyel, mintegy 1,3 millió forint vagyoni hátrányt okozott a tulajdonos önkormányzatnak.
Mindemellett a cégvezető 2007 és 2010 között nem kötött szerződést az önkormányzat egyik sporttelephelyét bérlő helyi sportegyesülettel a bérleti szerződés lejártát követően. A sportlétesítményt az egyesület 38 hónapon keresztül díj fizetés nélkül használta, az önkormányzatnak 780 000 Ft vagyoni hátrányt okozva.
Az ingatlangazdálkodási közgazdász végzettségű vádlottat hosszas bizonyítási eljárás után a bíróság 2020-ban felmentette első fokon a vád alól, ám az ügyészség fellebbezett. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2022. január 27-én az egykori vezérigazgatót bűnösnek mondta ki folytatólagosan, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, és vele szemben 600 000 Ft pénzbüntetést szabott ki.
A döntés ellen az ügyész súlyosabb büntetésért, míg a vádlott és védője felmentésért fellebbeztek. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a harmadfokú eljárásban előterjesztett indítványával kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtáblánál, hogy a vádlottal szemben szabjon ki végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, egyben a védelmi fellebbezéseket utasítsa el. | Még mindig nem ért véget az MSZP volt fővárosi alelnökének 2013-ban indult hűtlen kezeléses ügye | 2013-ban emeltek vádat kétrendbeli hűtlen kezelés bűntette miatt az MSZP egykori fővárosi alelnöke, majd a csepeli önkormányzat ingatlankezelő cégének volt vezérigazgatója ellen, aki 2007 augusztusa és 2008 áprilisa közötti időben négy felújított önkormányzati lakást a jogszabályi feltételek hiánya ellenére, a piaci ár helyett szociális alapon adott bérbe – többek között a kerületi rendőrkapitánynak – mellyel, mintegy 1,3 millió forint vagyoni hátrányt okozott a tulajdonos önkormányzatnak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/05/25/meg-mindig-nem-ert-veget-az-mszp-volt-fovarosi-alelnokenek-2013-ban-indult-hutlen-kezeleses-ugye | 2022-05-25 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Bűnügy-vesztegetés-korrupció-NAV;
2015-03-19 13:37:00
Kinézte az iratokból a nagy vagyonokat a korrupt NAV-os
Vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt pénzügyőre és 14 civil társa ellen. Az alezredes két éven át pénz ellenében nyomozati adatokat adott ki olyan embereknek, akik ellen büntetőeljárás indult, illetve indulhatott volna az adóhatóságnál - közölte a fővárosi főügyész.
Ibolya Tibor közleményében az áll: a vádirat szerint a NAV bűnügyi főigazgatóságán 2011-től 2013. február végéig dolgozó vádlott a nyilvántartásokból kiválasztotta azokat az ügyeket, amelyek érintettjének a feltételezése szerint nagyobb vagyona volt, és amelyekben büntetőeljárás megindulása esetén várhatóan előzetes letartóztatást is elrendeltek volna.
Az alezredes civil bűntársa akár több közvetítő útján felvette a kapcsolatot a kiválasztottakkal, és felajánlotta: nagyobb összeg – általában tízmillió forint – ellenében elintézik, hogy ne induljon büntetőeljárás, illetve már folyamatban lévő nyomozás esetén tájékoztatják az érintettet az ellene gyűjtött bizonyítékokról és a tervezett nyomozási cselekményekről. Előfordult, hogy a már előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottnak ígértek segítséget ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül szabadlábra kerüljön - írták.
Ha elfogadták az ajánlatot, a vádlott jogosulatlanul adatokat kért le a hivatalos nyilvántartásokból, és azokat, továbbá a rendelkezésére álló információkat jogosulatlanul kiadta az érintetteknek. A Budapesti Nyomozó Ügyészség bűnszervezetben, üzletszerűen, az előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat az alezredessel és 14 civillel szemben a Fővárosi Törvényszéken. | Kinézte az iratokból a nagy vagyonokat a korrupt NAV-os | Vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt pénzügyőre és 14 civil társa ellen. Az alezredes két éven át pénz ellenében nyomozati adatokat adott ki olyan embereknek, akik ellen büntetőeljárás indult, illetve indulhatott volna az adóhatóságnál - közölte a fővárosi főügyész. | null | 1 | https://nepszava.hu/1051647_kinezte-az-iratokbol-a-nagy-vagyonokat-a-korrupt-nav-os | 2015-03-19 13:26:00 | true | null | null | Népszava |
korrupció;Vida Ildikó;NAV;Vágó Gábor;
2015-03-17 06:07:00
Bosszút állna a NAV - Vida nem közszereplő?
Jó hírneve megsértése miatt perel és milliós kártérítést követel Vágó Gábortól az adóhatóság korrupciógyanúba keveredett, s magát az alól máig nem tisztázó vezetője. Noha Vida Ildikó az amerikai kitiltási botrány ügyében maga nyilatkozott személyes érintettségéről, sőt, a NAV - mint közfeladatot ellátó szerv - vezetőjeként egy rakás médiaszereplést is vállalt, most mégis állítja: nem közszereplő, Vágó pedig kritikus nyilatkozataival szándékosan rontja az adómorált. Nem a korrupcióellenes aktivista azonban az egyetlen, akit jogi úton igyekszik ellehetetleníteni a Vida-NAV tengely.
Nyílt levélben tette közzé Vágó Gábor volt LMP-s képviselő, hogy kézhez vette a keresetet, amely szerint Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke beperelte őt korábbi nyilatkozataiért. Az adóhatóság ősszel korrupcióba keveredett, az Egyesült Államokban nem szívesen látott vezetője azt sérelmezi, hogy Vágó - mint azt a korrupcióellenes aktivista lapunknak idézte - "az adómorál rontásának szándékával" korruptnak nevezte Vidát, aki ráadásul - noha közfeladatot ellátó szerv nyilvános szerepléseket is vállaló vezetője - nem tekinti magát közszereplőnek, így szerinte a kritikát sem kell tűrnie.
Vágótól éppen ezért 3 és fél millió forintot követel, keresete alátámasztására pedig öt nyilatkozatot, illetve cikket csatolt, melyek közül az egyik tudósítás, melyet a PestiSrácok.hu nevű kormányközeli blog tett közzé. A tárgyalás április 8-án lesz, ám nem Vágó az egyetlen, akit hamarosan bíróság elé citál az adóhatóság, vagy annak valamely vezetője. Soha nem kért sajtóhelyreigazítást és sokszori megkeresésre sem nyilatkozott az áfabotrányról és egykori munkatársai állításairól a NAV sem az Átlátszó.hu-nak, sem más médiumoknak, januárban mégis a jó hírneve megsértése miatt perelte be a tényfeltáró portált. Ugyanaznap kiderült: a Vida által vezetett NAV beperelte Horváth Andrást is, jó hírnév megsértéséért és becsületsértésért. A milliárdos áfacsalásokat feltáró volt adóhatósági alkalmazotton szintén nyilatkozatokat kért számon az adóhatóság, melyekkel szerintük a volt adóellenőr rongálta az intézménybe vetett közbizalmat, ráadásul több NAV-vezető személyiségi jogait megsértette.
A kereset pikantériája volt, hogy még január 10-én a bíróság hiányosnak látta és visszautasította azt, épp a "sértettek" beazonosíthatatlansága miatt - hiszen az amerikai kitiltási botrányban érintett adóhatósági vezetők közül egyedül Vida ismerte el, hogy szerepel a listán. Ugyanakkor januárban jött a hír arról is, a NAV pert indított Jávor István ellen, amiért az egyetemi tanár és korrupciókutató több műsorban is beszélt a NAV-ot átitató korrupcióról. Az adóhatóság szerint sértő a teljes szervezet korruptnak bélyegzése, emiatt 3 millió forintot szeretett volna kapni Jávortól, valamit azt is szerették volna elérni, hogy Jávor saját költségén közölje az MTI-n keresztül egy bocsánatkérő szöveget, ám a bíróság elutasította a NAV keresetét, hiszen Jávor szavainak szintén nem volt konkrét "sértettje". Horváth és Jávor ügyében ugyanakkor a NAV még fellebbezhetett, s eközben a szociológus egy kijelentése miatt a Klubrádiót is beperelte az adóhatóság, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyeknél ez afféle gyakorlat lehet, hiszen a NAV, pontosabban Dávida Marianna, az adóhatóság ellenőrzési főosztályának vezetője is pert indított, méghozzá a Népszabadság és társa, azaz a Népszava ellen. Arról nincs tudomásunk - noha a Horváth András és Vágó Gábor közreműködésével alapított Korrupcióellenes Szövetség korábban ezt lebegtette -, hogy több más, az adóhatóságot érintő korrupciós gyanúkkal, illetve visszásságokkal foglalkozó, s erről nyilatkozó személyt, illetve médiumot érintett-e a NAV bosszú-per kampánya.
Figyelemreméltó azonban, hogy a korrupciós ügyek elkövetői ellen mindeközben továbbra sem indult vizsgálat. Emlékezetes: Horváth András még 2013. november 8-án jelentette be, hogy ezermilliárdos áfacsalás zajlik Magyarországon, ezután a Nemzeti Nyomozó Iroda az ügyészség adatai alapján eljárás indított, és még a legfőbb ügyész szerint is adócsalás és hivatali visszaélés történhetett, ám ebben az ügyben azóta is húzódik a nyomozás. Ám közben a NAV még 2013. november 28-án rágalmazásért feljelentette Horváth-ot, ami miatt 2013. december 19-én a rendőrség személyes adattal való visszaélés gyanújával házkutatást tartott nála.
Eközben a NAV - hosszú pereskedés után - végül nyilvánosságra hozta a Horváth-ügyben "összedobott", úgynevezett hétvégi jelentését, mely szerint minden rendben van. De az amerikai kitiltási - azaz a több NAV-vezető konkrét korrupciós tevékenységben való részvételét is felvető - botrány nyomán indított, Vida által felügyelt belső vizsgálat is mindent rendben talált az adóhatóságnál, a kormány pedig el is fogadta ezt a sikerjelentést. Nem úgy az Állami Számvevőszék (ÁSZ), mely a napokban súlyos hiányosságokat tárt fel a NAV-nál, mely megállapításaik szerint nemcsak szervezetileg hanyag és kaotikus, de éveken át gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett el 3800 milliárd forintnyi tartozást. A vizsgált időszakban ráadásul a felügyeleti szerv, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sem tartotta fontosnak, hogy ellenőrizze az adóhivatalt, ahogyan Vida Ildikót sem kérte számon a kabinet - sem az áfacsalási, sem a személyét érintő, súlyos korrupciógyanút jelentő kitiltási botrány ügyében. | Bosszút állna a NAV - Vida nem közszereplő? | Jó hírneve megsértése miatt perel és milliós kártérítést követel Vágó Gábortól az adóhatóság korrupciógyanúba keveredett, s magát az alól máig nem tisztázó vezetője. Noha Vida Ildikó az amerikai kitiltási botrány ügyében maga nyilatkozott személyes érintettségéről, sőt, a NAV - mint közfeladatot ellátó szerv - vezetőjeként egy rakás médiaszereplést is vállalt, most mégis állítja: nem közszereplő, Vágó pedig kritikus nyilatkozataival szándékosan rontja az adómorált. Nem a korrupcióellenes aktivista azonban az egyetlen, akit jogi úton igyekszik ellehetetleníteni a Vida-NAV tengely. | null | 1 | https://nepszava.hu/1051357_bosszut-allna-a-nav-vida-nem-kozszereplo | 2015-03-17 13:31:00 | true | null | null | Népszava |
Európa Tanács;korrupció elleni csoport;GRECO;
2015-03-13 11:59:00
Válaszokat vár az ET korrupció elleni csoportja
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) által létrehozott korrupcióellenes intézmény (Államok Csoportja a Korrupció Ellen, GRECO) pénteken arra emlékeztette Magyarországot, hogy e hónap végéig választ vár azokra a kérdéseire, amelyek a korrupció elleni fellépés terén megfogalmazott ajánlások megvalósítására vonatkoznak - részben a büntetendő cselekmények tekintetében, nagyobbrészt azonban a pártfinanszírozás átláthatóságával kapcsolatban.
A GRECO ismertette Magyarországról szóló, tavaly júniusban elfogadott jelentését, amelyben azt állapította meg, hogy a Magyarországról szóló "megfelelőségi jelentésben" foglalt tizenöt ajánlás közül hatot Magyarország kielégítő módon megvalósított, illetve kielégítő módon kezelt. A fennmaradó ajánlások közül négyet részben, ötöt egyáltalán nem valósított meg. A jelentés szövegét az ET brüsszeli irodája küldte meg az MTI-nek.
A jelentés szerint a büntetendő cselekmények tekintetében négy ajánlásnak kielégítő mértékben lett foganatja, egy ötödiket azonban csak részben valósítottak meg. Ez utóbbit illetően a GRECO sürgette a magyar hatóságokat, hogy mihamarabb zárják le a korrupcióról szóló büntetőjogi egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének a ratifikálását, és ezzel tegyék teljessé a szóban forgó ajánlás megvalósítását.
Ami a pártfinanszírozás átláthatóságát illeti, e vonatkozásban a GRECO szerint rosszabb a helyzet: két ajánlás valósult meg kielégítő módon, három ajánlás részlegesen, öt viszont egyáltalán nem.
"A politikai pártok nyilvántartásai tekintetében az átláthatóság fokozása érdekében meghozott - a Megfelelőségi jelentésben is elismert - intézkedések mellett, a függőben lévő ajánlásokat illetően csupán kisebb előrelépés tapasztalható. Ez különösen elkeserítő annak tükrében, hogy a pártokról szóló törvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény néhány része módosításra került. Mindazonáltal, a GRECO üdvözli az olyan előrelépéseket, mint a pártbevételek forrásainak tisztázása, valamint a választási kampányidőszakok pontosítása. Ugyanakkor, további erőfeszítésekre van szükség például a politikai pártok átlátható elszámolásának megteremtése, valamint a pártszámlák független ellenőrzésének és hatékony felügyeletének biztosítása érdekében" - olvasható a jelentésben. | Válaszokat vár az ET korrupció elleni csoportja | A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) által létrehozott korrupcióellenes intézmény (Államok Csoportja a Korrupció Ellen, GRECO) pénteken arra emlékeztette Magyarországot, hogy e hónap végéig választ vár azokra a kérdéseire, amelyek a korrupció elleni fellépés terén megfogalmazott ajánlások megvalósítására vonatkoznak - részben a büntetendő cselekmények tekintetében, nagyobbrészt azonban a pártfinanszírozás átláthatóságával kapcsolatban. | null | 1 | https://nepszava.hu/1051048_valaszokat-var-az-et-korrupcio-elleni-csoportja | 2015-03-13 13:50:00 | true | null | null | Népszava |
Budapest Szíve;belvárosi önkormányzat;OLAF-jelentés;
2015-03-04 15:09:00
Nyomozás Budapest Szívében
Feljelentésként értékelte az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a főváros és az V. kerület közös projektje, a Budapest Szíve programra kapcsán készített jelentését a Fővárosi Főügyészség – emiatt a hatóság nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt.
Nyomozást rendelt el a főváros és az V. kerület közös projektje, a 15 milliárd forintos Budapest Szíve program kapcsán a Fővárosi Főügyészség – értesült lapunk. Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF által még decemberben készített jelentést ugyanis, mint a hatóság tájékoztatta lapunkat, feljelentésként értékelték – az anyagban vélhetően számos visszaélést állapított meg az uniós hivatal. Így most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt rendeltek el nyomozást, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályát bízták meg.
Megírtuk: az OLAF már december végén, vizsgálata lezárultával a magyar Legfőbb Ügyészséghez (LÜ) fordult, konkrét lépéseket várva az ügyben. Az OLAF különböző szabálytalanságok és csalás miatt érkezett panaszok alapján indította vizsgálatát, és már 2012-ben tudható volt: Brüsszelnek problémái vannak a programmal, amelynek keretében a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcákat építették át. Akkor az Index számolt be róla, hogy az Európai Bizottság szerint irányított közbeszerzéssel pályáztatták a vállalkozókat a felújítási munkákra. A pályázóknak például előírták, hogy legyen tapasztalatuk nagy értékű, műemléki környezetben végzett felújításban, holott minderre nem volt szükség, hiszen a munka főként járda- és közútfelújításra vonatkozott. Az V. kerület és a főváros végül az erősen korlátozó feltételek miatt – a pályázat kiírójaként – versenytárs hiányában a pályázati árnál 10-15 százalékkal magasabb ajánlatot fogadott el, és a Bizottság emiatt 900-900 millió forintos bírságot is kilátásba helyezett.
Az OLAF vizsgálatára a főváros nevében a fideszes Kocsis Máté, mint tanácsnok például azzal reagált, hogy a program 2. ütemének közbeszerzése „2009-ben volt, a Demszky-Hagyó-Steiner korszakban”. Noha az V. kerület már 2006 óta a fideszes Rogán Antal vezetés alatt állt. A Belváros januárban közölte, hogy az önkormányzat „nem kapott olyan tájékoztatást”, ami kifogásolt volna bármit, de tudtak a vizsgálatról, és ahhoz „minden szükséges anyagot” megadtak. Bár azt is írták, hogy a program első ütemét Bajnai Gordon kabinetfőnöke, Szigetvári Viktor egyeztette Tarlós István főpolgármesterrel, kiderült, Szigetvári ilyet nem tett.
A magyar hatóságok sokáig várták az anyagot. Bár az OLAF december végén megküldte az LÜ-re, kiderült, hogy a hivatalos magyar fordítást is az uniós hivatal végzi. Így most több mint két hónap elteltével indították meg a hivatalos nyomozást. „Az OLAF figyelni fogja azokat lépéséket, amiket az illetékes hatóságok tesznek nemzeti, illetve uniós szinten” – üzente korábban a szervezet a magyar hatóságoknak.
Polt Péter legfőbb ügyész egyébként tegnap közölte a szocialista Bárándy Gergely kérdésére, hogy ki fogja vizsgálni, miért nem nyomoznak az ügyészségek nagy elszántsággal a korrupciós ügyekben. "A korrupciós bűncselekmények elleni fellépés tárgyában országos vizsgálatot rendeltem el, amely kiterjed a feljelentések elutasításával, illetve az ilyen tárgyú nyomozások megszüntetésével kapcsolatos adatokra is" - közölte Polt. A korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos feljelentések száma felére-harmadára csökkent, az elutasításuk aránya viszont háromszorosára nőtt 2010 óta. Ha mégis indul nyomozás, azokat kétszer nagyobb arányban szüntetik meg, mint korábban. | Nyomozás Budapest Szívében | Feljelentésként értékelte az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a főváros és az V. kerület közös projektje, a Budapest Szíve programra kapcsán készített jelentését a Fővárosi Főügyészség – emiatt a hatóság nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. | null | 1 | https://nepszava.hu/1050159_nyomozas-budapest-sziveben | 2015-03-04 13:57:00 | true | null | null | Népszava |
Orosz alvilági kapcsolatai miatt tartotta kockázatosnak a magyar titkosszolgálat Kiss Szilárdot, a keleti nyitás egyik kulcsfiguráját.
Ám Kiss hiába bukott meg az átvilágításon, Fazekas Sándor agrárminiszter gondoskodott róla, hogy miniszteri megbízottként pozícióban maradhasson.
Fazekas Sándor nem hajlandó elárulni, miért döntött így.
Nyugat-Európában olyan orosz prostituáltak és bűnözők buktak le, akiknek a vízumát a moszkvai magyar konzulátuson állították ki.
Kiss nagy tételben intéztetett vízumokat, egyszer 80 ezer eurót vett át a papírokért. Aki szóvá tette a gyanús ügyleteit, azt retorzió érte.
A moszkvai nagykövetség már nem bírta a rengeteg vízumigénylést, ezért azt kiszervezte egy magáncégnek. Amit pont Kiss Szilárd befolyásos orosz élettársa irányított.
Hetek óta nyomozunk Kiss Szilárd után, aki január óta előzetes letartóztatásban van. Cikksorozatunk első részében arról írtunk, mivel bukott le, a második részben pedig feltártuk, hogy a brókerbotrányban érintett Tarsoly Csabával is üzletelt, de a felcsúti polgármesterrel, Mészáros Lőrinccel is van egy közös orosz cége.
Megcsinált mindent, amit ő ígért! Itt a banknak, mindent öcsém! Tehát most már a komolyságát nem vonom kétségbe.
- mesélt lelkesen Sziky Gyula nyíregyházi vállalkozó egy ismerősének Kiss Szilárdról még 2013 szeptemberében, nem sokkal azután, hogy segített az agrárattasénak egy 700 milliós adósságtól 140 millió forintért megszabadulni, amiből negyvenmillió a hitelezőt képviselő orgoványi takarékszövetkezet elnökének ment, zsebbe. Erről szólt sorozatunk első része.
"Hát figyelj! Százötven forintot [százötvenmilliót] úgy rendezett le, ahogy elmagyarázta, ahogy megígérte! Az izét is, mindent, ahogy kellett. A bélyeget is [ez a kenőpénz], meg mindent, ahogy kellett! Hajszálpontosan, időben. De úgy volt, megcsúszott az idővel, és az anyukáját, baszd meg az anyukáját küldte, hogy ne késsen el!" - részletezte Sziky, nem sejtve, hogy telefonját lehallgatja a rendőrség.
Ha Sziky tartja a száját, és nem mesél el mindent telefonon, talán sem ő, sem Kiss Szilárd nem bukik le. És a nemrég csődbe ment Quaestor tulajdonosa, Tarsoly Csaba sem kerül kínos helyzetbe, aki szintén jóban volt Szikyvel, Kiss Szilárddal pedig üzletelt is. Akárcsak Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor közeli barátja, akiről szintén kiderítettük, hogy közös orosz cége van a januárban letartóztatott exdiplomatával. Az, hogy Sziky mindent kitárgyalt a telefonban, arra utal, biztonságban érezte magát. Ugyanez már nem mondható el Kissről.
Mesél az alvilág
Az agrárattasé 2013 szeptemberében éppen Szikynek panaszkodott, hogy úgy érzi, a Martonyi János vezette külügyminisztériumban fúrják. Zavaros ügyei eddigre eljutottak a nagykövethez és a minisztérium vezetéséhez is. Martonyiéknak bőven volt okuk rá, hogy a keleti nyitás simlis lobbistájától megszabaduljanak, de sokáig nem tudtak lépni. Kiss ugyanis jogilag az agrárminisztériumhoz tartozott, ahol igen jó kapcsolatokat épített ki.
Szeptemberben azonban megjött Kiss nemzetbiztonsági ellenőrzésének eredménye. A vizsgálatot a belügy alá tartozó polgári titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) végezte, és ahogy azt már januárban megírtuk, kockázatokat találtak. Az ügyről pár nappal később már a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalt, ahol kiderül: Kiss kétszer is "megbukott" az átvilágításon.
A nemzetbiztonsági ellenőrzéseket az AH minden fontos és bizalmas munkakörre jelölt embernél elvégzi, hogy megválaszoljanak egy egyszerű kérdést: okkal feltételezhető-e, hogy a vizsgált személlyel kapcsolatban nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő? Nyomozásunk során azt is sikerült kiderítenünk, mit találtak Kissnél. Több, egymástól független forrás is azt állította az Indexnek, hogy az ellenőrzés során nyilvánvalóvá vált,
Kiss Szilárdnak orosz alvilági kapcsolatai vannak.
Az AH ellenőrzésének eredményét Pintér Sándor minisztériuma megküldte az érintett tárcáknak, vagyis a szakvélemény ott landolt Martonyi János és Fazekas Sándor asztalán is. Egy, az átvilágítások szokásos menetét jól ismerő forrásunk elmondta: ha a szakminisztereknek további kérdéseik vannak, hezitálnak, minden további nélkül felhívhatják a belügyminisztert, aki részletesebb tájékoztatást adhat a feltárt kockázatokról.
Ahogy jobboldalt olvasható miniinterjúnkból kiderül: a belügyminisztertől minisztertársai nem kértek tanácsot Kiss Szilárddal kapcsolatban, így ő nem is adott. Ugyanakkor Pintér Sándor arra céloz: Kiss kinevezése rossz döntés volt.
Mivel a Fidesz-kormány úgy módosította a vonatkozó törvényt, hogy a munkáltató immár mérlegelhet, a kockázatok ellenére megtartson-e valakit beosztásában, vagy sem, így a szakminiszterek felelőssége volt Kiss Szilárd sorsáról dönteni.
Az átvilágítási szakvélemény kézhezvételekor Martonyi azonnal lépett: eltávolíttatta Kisst, sőt gyakorlatilag a külügyből és a moszkvai nagykövetségről is kitiltotta (addigra egyébként már maga a nagykövet, Íjgyártó István is elszigetelte Kisst a követségen belül). Azonban egy agrárdiplomata kinevezéséről és hazahívásáról jogilag az FM-nek kell döntenie. Ezért a külügynek jeleznie kellett Fazekas minisztériumának, hogy az attasé számukra vállalhatatlan, és "azonnal vegyék le″. Az FM viszont még csak a látszatát sem akarta kelteni annak, hogy bajuk lenne Kiss Szilárddal. Ezért a hivatalos indoklásban az szerepel, hogy az attasé saját maga (!) kezdeményezte, hogy 2013. szeptember 23-i hatállyal hívják haza.
Kiss minisztériumi jogviszonya ezzel megszűnt, mégsem kellett aggódnia. Fazekas ugyanis a nemzetbiztonsági kockázatokat feltáró vizsgálat és a külügyből érkező jelzés ellenére rögtön megtette őt a keleti gazdasági kapcsolatok felelősének. Bár Kiss miniszteri biztosnak nevezte magát, valójában miniszteri megbízott volt, ami lényeges különbség. Az FM nem vette vissza állományba, hanem megbízási szerződést kötött vele. Hogy ez miért fontos?
Mert így Kiss Szilárdnak már nem kellett átesnie egy újabb nemzetbiztonsági ellenőrzésen.
Érthetetlen, hogy Fazekas miért vállalta a kockázatot. Ám hiába akartuk megszólaltatni, hogy magyarázza meg a döntését: a miniszter az ellenzéki képviselők és a nyilvánosság elől is elzárkózik vagy mellébeszél. Az Indexnek sem volt hajlandó interjút adni.
Már túl sok a 19 éves ügyvezető hölgy
Bár az átvilágítás részleteiről semmit nem sikerült kiderítenünk, valószínű, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak nem volt különösebben nehéz belebotlania Kiss Szilárd gyanús kapcsolataiba, főleg akkor, ha nekünk is sikerült. Számos homályos moszkvai ügyletben felmerült a neve, de a legmegdöbbentőbb ezek közül az, amit több, a moszkvai nagykövetségen korábban gyakran megforduló magyar is megerősített az Indexnek:
Kissről az a hír járta a konzulátuson, hogy többek között orosz prostituáltaknak intéz nagy tételben vízumokat.
Oroszország a '90-es évektől a nemzetközi nőkereskedelem egyik legfontosabb forrásországa. A szervezett bűnözői csoportok a fiatal lányokat hol pincérnői, táncosnői vagy au pair állásokkal csábítják nyugat-európai országba, hol pedig a már orosz földön is prostituáltként dolgozó lányokat közvetítik ki a sokkal jobban fizető nyugati piacra.
Bár a prostitúció illegális, de a szabályozás meglehetősen laza. A prostituáltaknak 1500-2000 rubeles (kb. 7000-9500 Ft) bírságokat kell fizetniük, a prostitúció szervezéséért azonban börtön is járhat. De csak papíron: nemzetközi szervezetek rendszeresen bírálják Moszkvát, amiért alig tesz a prostitúció és az emberkereskedelem visszaszorításáért.
Azt kell megérteni, hogy Oroszországban a nő is árucikk
- magyarázza egy hosszú ideig orosz földön élő egykori diplomata, aki szerint az elmaradott, szegénységben élő orosz vidékről sok anya eleve úgy küldi Moszkvába a lányát, hogy "próbáljon szerencsét, találjon magának szponzort″. A prostitúció mint karrierút megítélése teljesen más az óriási társadalmi szakadék és az orosz vadkapitalizmussal megjelenő értékválság miatt, mint a nyugati országokban.
Kiss Szilárd olykor barátait és üzletfeleit is azzal invitálta Moszkvába, hogy ott "tejjel-mézzel folyó Kánaánt″ ígért nekik, a célzást pedig nehéz volt félreérteni. A Moszkvában végzett Kiss a '90-es évek végétől kint üzletelt, hol hússal, zöldséggel, hol borral, pezsgővel. Az első Orbán-kormány idején már rendszeres vendég volt a moszkvai követség rendezvényein, közös üzletekkel és szívességekkel bedolgozta magát a moszkvai magyar elitbe. Ekkor került közelebbi viszonyba az akkori nagykövettel, Keskeny Ernővel is. És valószínűleg ekkor hálózta be a konzuli osztályt is.
Egy, a kétezres évek derekán Moszkvában élő forrásunk már arról számolt be, hogy neki akkoriban egyenesen a konzuli osztály egyik dolgozója panaszkodott Kissre, amiért "mindig a kurváinak szereztet be vízumot". Ez az illegális üzlet pedig elmondása szerint már egy jó ideje, legalább a kétezres évek első fele óta prosperálhatott.
A schengeni csatlakozás előtt, 2006 környékén egyre többeknek tűnt fel a "kurvavízumok" mennyisége. A követségen széles körben elterjedt a pletyka, hogy ezekhez Kissnek lehet köze. Egy anekdota szerint ekkoriban történt, hogy a sokadik ilyen vízum kiállítása után egy konzul besokallt, és utasításba adta: "Kiss női nem kaphatnak több vízumot". Nem telt bele két nap, és ugyanennek a konzulnak meghunyászkodva kellett közbenjárnia, hogy az aktuális Natasa vagy Olga mégis hozzájuthasson a papírjához.
Egy Kiss Szilárddal korábban munkakapcsolatban álló informátorunk arról mesélt, egyszer Madridban például három orosz prostituált is lebukott egy rendőri akcióban, és kiderült: mindannyiuknak a moszkvai magyar külképviseleten állítottak ki schengeni vízumot. A spanyol hatóságok meg is keresték a nagykövetséget, hogy figyeljenek oda kicsit jobban a vízumokra, erősítette meg az értesülést a követség ügyeire közelről rálátó másik forrásunk:
Mondjuk ha már túl sok 19 éves ügyvezető hölgy kért sorban vízumot, az legyen már gyanús!
- mondta, hozzátéve, hogy Németországban is voltak ilyen lebukások. Egy újabb informátorunk pedig arról beszélt, tudomása szerint Franciaországban körözött bűnözőket is fogtak már el magyar schengeni vízummal.
Papírja is volt róla, hogy vízummal üzletel
Több állomáshelyen is szolgált diplomaták az Indexnek elmondták, nem speciálisan magyar problémáról van szó. Az Oroszországhoz hasonló társadalmi-gazdasági viszonyokkal rendelkező országokban a vízummaffia rendkívül beágyazott, a külföldi konzulátusok pedig könnyen korrumpálhatóak. Egy anekdota szerint a keleti blokk egyik fővárosában még a carabinieriket is rendszeres időközönként le kellett cserélni az olasz nagykövetség előtt, mert folyamatosan lefizették őket.
Egy 2012-13-as külügyminisztériumi belső vizsgálat (melyről a Népszabadság írt elsőként) is kimutatta, hogy Kissnek köze lehetett a vízumkiadások megugrásához. A lap szerint "Kiss diplomataként is foglalkozott vízumszerzéssel, jelentős számú, az átlagos baráti vagy üzleti kapcsolatoknál jóval több orosz útlevelet vitt be a konzulátusra″. Úgy tudjuk, az említett vizsgálat szerint Kiss nagyjából másfél évvel ezelőttig kb. 2500 vízum megszerzésében segédkezhetett úgy, hogy az igénylők számára vagy Kiss valamelyik cége, vagy Kiss egyik befolyásos magyarországi partnerének cégcsoportja adott meghívólevelet.
A keleti nyitás lobbistájának vízumügyleteire egy nyilvánosan elérhető, 2011. januári dokumentumban is található bizonyíték, és érthetetlen, hogy ez az FM-nek vagy a KÜM-nek miért nem szúrt szemet. Kiss Szilárdot egy Jevgenyij Dubrovin nevű üzletember összesen 1 148 500 euróra és 97 303 euró kamatra perelte cégeinek tartozása miatt. A 2011-es bírósági ítéletben szerepel egy olyan rész is (amit a Népszabadság is említ hivatkozott cikkében), miszerint Dubrovin 80 ezer eurót kifejezetten azért adott Kissnek, hogy az vízumot intézzen Magyarországra a "barátainak″.
2008-ban, amikor az ügylet történhetett, az euró árfolyama 229,11 és 275,79 forint között ingadozott. Az MNB napi középárfolyamai alapján számolt átlag 255 forint, vagyis
Kiss Szilárd nagyjából 20,4 millió forintnyi eurót vehetett át a vízumok ígéretéért cserébe.
Név nélkül nyilatkozó külügyesek 2010 utánról nem egy példát hoztak arra, miféle befolyása volt - akkor már minisztériumi hátszéllel - Kiss Szilárdnak a konzuli szolgálatra. Kisst az évek során többen is bepanaszolták gyanús vízumügyei miatt, de valahogy mindig ők húzták a rövidebbet. Két esetről tudunk, amikor a feljelentett helyett a konzuli szolgálatnak dolgozó feljelentő járt pórul. Sorsuk rövid időn belül lefokozás és áthelyezés, eltávolítás lett - hivatalosan persze más, például "munkaszervezési okokkal″ indokolva.
Tudni kell, hogy a konzuli rendszer a diplomáciától részben függetlenül, önálló intézményként működik. A konzulok ügyeit Budapestről a külügyminisztérium konzuli főosztálya irányítja, melyet a közigazgatási államtitkár felügyel.
Kiss Szilárd élettársával a korrupció ellen
Többek között pont a moszkvai nagykövetség konzuli részlegének korruptságával magyarázta egy, a vízumközpont ötletét lelkesen támogató forrásunk, miért kellett egy magáncégnek kiszervezni a vízumkiadást 2014 őszén.
Zsákban hordták ki a feketén csináltatott vízumokat. A vízumközpontban az a jó pont, hogy nem lehet szívességet tenni.
Betett a válság a vízumbiznisznek
A vízumközpont elviekben úgy működik, hogy ők veszik be a kérelmet és adják ki a kész vízumot, de az igénylések elbírálása ugyanúgy a konzulátuson történik. A schengeni vízum ára 35 euró, amit a követség kap, a moszkvai vízumközpont pedig ezen felül 1200 rubelt kér el az ügyintézésért.
Tavaly ősszel, a központ megnyitásakor ez még kb. 7500 forintot ért, a rubel árfolyamának bezuhanása miatt ma csupán 5700-at. Úgy tudjuk, a válság előtt nagyjából napi 200 kérelmet fogadtak be, ami a nehéz gazdasági helyzet miatt azóta megfeleződött.
A központ rendet visz bele, fix ár van, és 35 eurót utalnak a vízumonként a nagykövetségnek a számlájára. A simlisek így eltűnnek" - szól forrásunknak a VisaWorld-Center Szolgáltató Kft. által működtetett moszkvai magyar vízumközpont melletti érvelése. A központot tavaly november 19-én adta át ünnepélyesen Szijjártó Péter külügyminiszter, a többségi tulajdonos Quaestor-vezér Tarsoly Csaba, valamint Jelena Cvetkova, a vízumközpont társtulajdonosa és vezetője. Nagy terveik voltak a terjeszkedésre is: a következő központ Kazanyban nyílt volna, ahol új főkonzulátus lesz hamarosan.
A vízumszolgáltatás kiszervezése már 2012-ben felmerült, sok kritika érte ugyanis a moszkvai követség konzuli osztályát, amiért hónapokra előre elfogytak a helyek a rengeteg igénylés miatt. Íjgyártó István volt moszkvai nagykövet ezt megerősítette az Indexnek. Úgy fogalmazott, a nagy leterheltség miatt erős nyomás nehezedett a konzulátusra, amit azonban fizikailag nem lehetett tovább bővíteni, és "nem várhattak az emberek mínusz harminc fokban az utcán". Az elmúlt években rengeteg nyugati ország szervezte ki a vízumszolgáltatást, miközben az orosz turistákra vadászó déli államok, így Görögország, Portugália százezres, Finnország pedig egyenesen másfél milliós nagyságrendben adott ki vízumokat. Magyarország ehhez képest meglehetősen későn liberalizálta a vízumkiadást.
A magyar vízumközpont kialakítása mégsem a nemzetközi trendeket követte. A többi ország a britektől a németeken át a franciákig ugyanis jellemzően ugyanazt az indiai céget, a vízumközpontok működtetésében a legjobb referenciákkal rendelkező VFS Globalt bízta meg a feladattal, és esetleg ez a nemzetközi vállalat vont be további helyi közreműködő cégeket. A VFS mindenkit megelőzve, 2001-ben kezdett el vízumszolgáltatást nyújtani, jelenleg 45 kormány megbízásából 120 országban 1546 vízumközpontot működtet.
Eleinte úgy tűnt, nálunk is ők lesznek a befutók, végül az akkor még remek fideszes kapcsolatokkal bíró Tarsoly Csaba egy újonnan gründolt, referenciák nélküli cége jutott az üzlethez. A Quaestor-tulajdonos ráadásul nem mással társult, mint Jelena Cvetkovával, a központ pedig a szintén Tarsoly birodalmához tartozó moszkvai magyar kereskedőházba költözött be.
A dolog szépséghibája annyi, hogy a fentebb olvasható érvelés szerint a többek között a konzuli részleg korruptságát is kiküszöbölni hivatott vízumközpont így közvetlenül Kiss Szilárd üzlet- és élettársának irányítása alá került. A csak Lénaként emlegetett Cvetkovának ugyanis számos közös cége van Kiss Szilárddal, a 2000-es évek vége óta pedig már egy párt is alkotnak.
Kiss letartóztatása után Szijjártó Péter egy interjúban arról beszélt, kérte Tarsolyékat, hogy vásárolják ki a letartóztatott agrárdiplomata élettársát a központot működtető cégből. Nem sokkal később azonban kitört a brókerbotrány, és a külügyminisztérium már a Quaestort is ejtette, vagyis felbontotta a Tarsolyékkal kötött megállapodásukat. Cvetkova azonban az Indexnek azt írta: ő nem kapott semmiféle hivatalos információt a konzulátussal való szerződésbontásról, a vízumközpont pedig a külügyminisztérium döntéséig ideiglenesen függesztette fel a vízumkérelmek befogadását.
De Cvetkova alkalmassága a vízumközpont irányítására nem csak a Kiss Szilárddal való kapcsolata miatt kérdőjelezhető meg. Az orosz cégadatbázisban kutakodva rátaláltunk az üzletasszony egy másik cégére, a műanyaggyártással foglalkozó Eurokeg nevű vállalatra. Nos, a cégpapírok szerint Lénának jelenleg is üzlettársa 33%-os tulajdonrésszel az a Jevgenyij Dubrovin, aki korábban 80 ezer euróért akart magyar schengeni vízumokat vásárolni Kiss Szilárdtól.
És van itt még valami.
Lyuk a schengeni pajzson
Egy kormányzati forrás az Indexnek azt állította:
Kiss Szilárddal kapcsolatban erős gyanú merült fel, hogy a férfi az orosz titkosszolgálathoz is kötődik.
Ugyanerről beszélt egy ellenzéki képviselő is, aki szerint azonban Kiss Szilárd élettársa jelenti a valódi kockázatot. Jelena Cvetkováról tudható, hogy bejáratos az orosz politikai-gazdasági elit belső köreibe, és korábban az orosz mezőgazdasági minisztériumban dolgozott. Ám a volt agrárdiplomata átvilágítási szakvéleményét közelebbről ismerő forrásaink csak azt tudták megerősíteni, hogy az AH orosz alvilági kapcsolatokat mutatott ki.
Amikor ezzel kapcsolatban megkérdeztünk egy, korábban Moszkvában szolgálatot teljesítő, Kiss Szilárdot személyesen ismerő magyar diplomatát, ő azt felelte: "Oroszországban más a fegyveres testületekhez való hozzáállás, mint Magyarországon. Ott előrejutásért, külföldi munkáért együttműködni a KGB utódszervezeteivel hazafias dolognak számít.″ Forrásunk úgy fogalmazott, bizonyos posztkommunista országokra áll az a mondás, miszerint nem az a kérdés, ki áll valamilyen formában kapcsolatban a titkosszolgálattal, hanem az, ki nem.
Egy külpolitikai kérdésekben jól informált forrásunk a vízumközpontról azt mondta, szerinte az mostani formájában "lyuk a schengeni pajzson″, és elképzelhetetlen, hogy az orosz titkosszolgálat - akár Kiss Szilárd orosz élettársa révén - ne lásson rá annak működésére. Az egyik fő veszélyforrás, hogy a vízumközpont közbeiktatásával az egyébként is csak esetlegesen meglévő személyes kapcsolat az igénylő és a konzul között megszűnik. "Előre, kurvák, gengszterek!" - egy ismert punkdal felidézésével utalt forrásunk arra, kik juthattak így keletről nyugatra. Ráadásul olyanok is átcsúszhatnak, akiket egy "face control″ azonnal kiszűrne - nemcsak bűnözők, hanem terroristagyanús személyek is. Forrásunk szerint
az oroszok kérhetnek például olyan szívességet, hogy ilyen figurák is jussanak vízumhoz. Az is a hibrid hadviselésük része lehet, hogy inkább kitolják a saját terroristáikat Európába.
Egy, az orosz hírszerzés működését ismerő informátorunk arról beszélt, az oroszok kezében rengeteg felhasználási módja lehet egy hamis útlevéllel szerzett vízumnak. Ha nem is akarnak például terroristákat Nyugat-Európába juttatni, attól még a hírszerzés "alapműködéséhez" is szükségük van arra, hogy tartaléknak felhalmozzanak hamis útlevelekkel szerzett schengeni vízumokat.
Különösen a többszöri beutazást lehetővé tévő, hosszabb távra szóló vízumok kritikusak. Ilyenkor a konzulnak elvben be kellene rendelnie az igénylőt, a gyakorlatban azonban ezt rendszerint elszabotálják. És mivel egy magyar vízumot nyugaton kevésbé néznek meg, könnyebben át lehet vele jutni az ellenőrzésen. Bármennyire is riogatásnak hangzik, de jó hamis útlevéllel egy terrorista is magyar vízumhoz juthat. Ahogy forrásunk fogalmaz:
Ha pedig mégis robbant egy csecsen Párizsban, akkor nem lehet majd azzal takarózni, hogy sajnáljuk, de éppen túlterhelt volt a konzuli osztályunk!
A számok pedig brutálisak. Mesterházy Attila írásban megkérdezte Szijjártó Pétert, mennyi vízumot adtak ki a magyar külképviseletek összesen, és mennyit Moszkvában. A válaszból kiderül: a schengeni csatlakozás, vagyis 2008 januárja óta összesen több mint kétmillió magyar schengeni vízumot adtak ki, ebből egyedül Moszkvában megközelítőleg 400 ezret. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik schengeni magyar vízum a moszkvai nagykövetség nem éppen jó hírű konzuli osztályáról származik. | Előre, kurvák, gengszterek! | "Megcsinált mindent, amit ő ígért! Itt a banknak, mindent öcsém! Tehát most már a komolyságát nem vonom kétségbe."
– mesélt lelkesen Sziky Gyula nyíregyházi vállalkozó egy ismerősének Kiss Szilárdról még 2013 szeptemberében, nem sokkal azután, hogy segített az agrárattasénak egy 700 milliós adósságtól 140 millió forintért megszabadulni, amiből negyvenmillió a hitelezőt képviselő orgoványi takarékszövetkezet elnökének ment, zsebbe. Erről szólt sorozatunk első része. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/03/23/kiss_szilard_alvilag_prostitualtak_moszkva_vizumkozpont_titkosszolgalatok_iii_resz/ | 2015-03-23 14:21:00 | true | null | null | Index |
vádemelés;Kiss Szilárd;
2015-04-28 07:16:00
Vádat emeltek Kiss Szilárd ellen
Vesztegetés bűntette miatt vádat emeltek egy pénzintézeti vezető és két vállalkozó ellen, egyikük Kiss Szilárd, Magyarország moszkvai nagykövetségének korábbi mezőgazdasági attaséja is - közölte a vádhatóág.
Megírtuk: Kiss, aki Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel és Tarsoly Csaba Quaestor-vezérrel is üzletelt, január óta előzetes letartóztatásban van, mert több mint félmilliárd forinttal károsította meg az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet. 2013-ban, az átvilágítást követően Kisst - állítólag saját kérésére - a külügy visszahívta, ám ennek ellenére Fazekas a Földművelésügyi Minisztériumban kinevezte a keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztossá. | Vádat emeltek Kiss Szilárd ellen | Vesztegetés bűntette miatt vádat emeltek egy pénzintézeti vezető és két vállalkozó ellen, egyikük Kiss Szilárd, Magyarország moszkvai nagykövetségének korábbi mezőgazdasági attaséja is - közölte a vádhatóság. | null | 1 | https://nepszava.hu/1055620_vadat-emeltek-kiss-szilard-ellen | 2015-04-28 14:53:00 | true | null | null | Népszava |
Veress Jenő;
büntetőeljárás;Hiszékeny Dezső;Rigoletto étterem;
2015-03-31 18:25:00
Rigoletto hamisan énekelt
Szinte bizonyos, hogy provokáción alapul, meglehetősen gyenge lábon és a törvénytelenség mezsgyéjén áll a Hiszékeny Dezső szocialista parlamenti képviselő, volt XIII. kerületi alpolgármester elleni büntetőeljárás – értesült a Népszava. A korábbi állításokkal ellentétben például nem bizonyítja hangfelvétel az ügyészség vádját – tudtuk meg. A politikus pere április 8-án kezdődik.
Valójában egy korábban – és talán még most is - bűnöző életmódot folytató férfi, valamint egy vendéglős és az ő közös „üzletelésük” a főszereplője annak az ügynek, amelynek elsőrendű vádlottja mégis Hiszékeny Dezső szocialista parlamenti képviselő, volt XIII. kerületi alpolgármester lett.
A Népszava információi szerint máig nem világos, kinek a fejében született az ötlet, hogy Hiszékenyt korrupciós cselekményekkel lenne célszerű megvádolni. Tény azonban, hogy az ügyészség, a rendőrség, sőt a Nemzeti Védelmi Szolgálat is példátlanul nagy erőket mozgósítva igyekezett vesztegetést bizonyítani.
Az alpolgármester nem veszi a lapot
Korábban a Magyar Nemzet azt állította, a vádhatóság hangfelvételekkel támasztja alá, hogy Hiszékeny ötmillió forintot kért azért, hogy egy „nyíregyházi vállalkozónak” segítsen elintézni: kibérelhesse a Visegrádi utcában lévő egykori Rigolettó presszót.
A „nyíregyházi vállalkozóról”, kiderült: fedett nyomozó, akinek az volt a feladata, hogy megpróbálja lefizetni a politikust, illetve azt a már említett két személyt, akinek állítása szerint Hiszékeny megvehető. A „közvetítők” állítólag összesen 15 milliót kértek. Tízet maguk között akartak szétosztani, és – állításuk szerint - öt jutott volna Hiszékenynek.
Lapunk úgy tudja, hiába próbáltak bevetni különböző trükköket, az alpolgármester nem „vette a lapot”, és elzárkózott mindenféle körmönfont ajánlattól. Minderről a hatalmas erőkkel bevetett titkosszolgálati munkatársak, eszközök és módszerek negatív eredményei is tanúskodhatnak.
Gyöngíti a legendát az is, hogy a hatóság éppen egy olyan ingatlant szemelt ki a „beugrató” akcióhoz, amely évek óta üresen áll, iránta komolyan senki nem érdeklődött. A társasház, amelyben található,már korábban közölte ugyanis, szórakozóhely működtetéséhez a továbbiakban nem járul hozzá. Az önkormányzat pedig boldogan túladott volna rajta, hiszen tetemes közös költséget fizet hasznosítatlan tulajdonáért, mely kötelezettségétől szintén szívesen megszabadulna.
Az ingatlan becsült forgalmi értéke nem éri el a 30 millió forintot, így a bérleti jogért szóba került 15 milliós kenőpénz ráadásul teljesen irreálisnak tekinthető.
A besúgó színre lép
A valóságos James Bond-filmnek szánt történet C-kategóriás magyar változata 2013-ban kezdődik, amikor egy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat által bepoloskázott besúgó felveszi a kapcsolatot egy XIII. kerületi vendéglőssel – rendszeresen ide jár a kerületi önkormányzat sok munkatársa, vezetője. Az éttermessel arról beszélgetnek, hogy egy „nyíregyházi vállalkozó” kivenné a Rigolettót, ebben segítség kellene neki. Utóbbi férfi szerint Hiszékennyel kell „leboltolnia” az ügyletet, amiben ő segítséget is ajánl.
Később az ugyancsak bepoloskázott fedett nyomozó is megjelenik a történetben, ami nem nagyon akar előre haladni – legalábbis nem úgy, ahogyan azt a hatóság feltehetően szeretné. Pedig minden eszközt bevetnek. Lehallgatják, és figyeltetik a vendéglőt, Hiszékeny irodáját, sőt titkosszolgálati módszerekkel felnyitják, és bepoloskázzák az üres Rigolettót is. Figyelik Hiszékenyt, a mobilját, és az önkormányzat több dolgozóját, meg tucatnyi vonalas telefont.
Egy alkalommal három autóval hat titkos ügynök egész nap kukkolja az éttermet, ahová Hiszékenyt várják, de csak annyit állapítanak meg, hogy bemegy, majd tíz perc múlva távozik. A bevetett erők komolyságára jellemző, hogy az étterem bejáratát egyenesen egy doktori fokozattal rendelkező alezredes tartja szemmel.
Sem az étterem, sem a Rigolettó – három hónapig tartó – lehallgatása nem hoz értékelhető eredményt. (A Rigolettót feltehetően azért kellett bepoloskázni, hogy a helyiség megtekintése során esetleg Hiszékeny, és a fedett nyomozó között „várhatóan” elhangzó kompromittáló beszélgetést rögzíthessék. Úgy tudjuk azonban, az ott felvett hanganyag sem támasztja alá a vádat.
Mindez hihetetlen munkát, energiát, nem utolsósorban jelentős összegeket emészthetett fel, ezért is különös a lapunk által látott vádirat egyik mondata: „a vádbeli cselekmények vonatkozásában bűnügyi költség nem keletkezett”.
Fotó: Szalmás Péter
A provokátor csak tanú lesz
A besúgó tett bejelentést az ügyészségen a vesztegetés gyanúja miatt. Ő maga is részese volt ugyan a megvesztegetési kísérlet legendájának, az eljárásban jelenleg csak tanú, bár – információink szerint – korábban ő is egyike volt annak a négy további gyanúsítottnak, aki ellen végül nem emeltek vádat.
Jelenleg nem tudni pontosan, az illető hogyan, és miként került a Nemzeti Védelmi Szolgálat „zsoldjába”, illetve a „cég” miért technikázta be őt, és milyen feladatokkal bízta meg. Ami biztos, a szolgálatnak nincs ellenőrzési jogköre az önkormányzatok fölött, nem hatásköre az ott esetleg elkövetett jogsértések felderítése. Az NVSZ a fegyveres és rendvédelmi szerveket ellenőrzi.
Az pedig eddig nem kapott még nyilvánosságot, hogy a vendéglős és a besúgó egy másik ingatlanügyben is együttműködött. Ebben az esetben is közösen szövetkeztek „közvetítésére” egy Jászai Mari téri üzlet ügyében. És ebben az esetben is Hiszékeny Dezsőt kellett volna az érintett vállalkozónak – aki kivételesen nem fedett nyomozó volt – megvesztegetnie. Természetesen a két közvetítő is jutalékot kapott volna a kenőpénzből. Ez az ügy azonban még harmatosabb lábakon állt, mint az első. Annyira, hogy ebben Hiszékenyt meg sem merte gyanúsítani az ügyészség.
Azt a vádhatóság sem állítja, hogy a politikus pénzt kapott volna, ennek ellenére a vesztegetés bűncselekményét „befejezettnek tekinti”. Mindkét ügyben vádlott a vendéglős, az elsőben Hiszékennyel együtt, a másodikban, pedig egyedül. Az ügyeket egyesítették, ezt kezdi tárgyalni a Fővárosi Törvényszék egy hét múlva. Az ügyészség mindkettőjükre börtönbüntetést, és közügyektől eltiltást kér.
A Népszava megkérte Hiszékeny Dezsőt, reagáljon információinkra. Ő azt válaszolta, a cikkünkben foglaltakat teljes egészében nem áll módjában megerősíteni, a részletekről a tárgyalásig nem kíván nyilatkozni.
Fedetten, de törvényesen-e?
A Népszava az ügy kapcsán már írt a fedett nyomozó alkalmazásának lehetőségeiről. Fedett nyomozó bevetése csak súlyos indokkal, és jelentős kockázattal lehetséges a büntetőeljárásban. A magyar jog nem rendelkezik arról pontosan, hogy a fedett nyomozó mit tehet meg annak érdekében, hogy beépüljön egy bűnszervezetbe. A hatósági felbujtás viszont bűncselekmény, vagyis ha maga a nyomozó idéz elő egy bűncselekményt, s így büntethetővé válik a célszemély.
A bírónak kell eldöntenie, hogy a bűnt a fedett akció nélkül is elkövették volna-e, illetve, hogy a nyomozó kellően passzívan viselkedett, vagy túlságosan beavatkozott az események menetébe. A fedett nyomozás célja, hogy a veszélyforrásokat feltárja, és a jelent kutassa, nem pedig hogy befolyásolja azt. A fedett nyomozó még „szándékerősítő tevékenységet" sem folytathat, nemhogy „szándék-keletkeztetőt”. A legfontosabb annak bebizonyítása, hogy „a terhelt szándéka már kialakult”, és erre épült rá a fedett akció, amelyen keresztül a bizonyíték megszületett. Egy fedett nyomozó munkája mögött mindig körülbelül negyven másik rendőr segítsége áll, köztük a vezetőtisztje, azaz a kapcsolattartója. Magyarországon 1999 óta teszi lehetővé törvény a fedett nyomozást, amelyet ügyészi engedélyhez köt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága többször is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, de a magyar Alkotmánybíróság is tárgyalt a fedett nyomozás ellentmondásos területeiről.
Szigorú szabályai vannak a fedett nyomozó bevetésének – mondta a Népszavának a szervezett bűnözés elleni szolgálat korábbi munkatársa is. Először is: a fedett nyomozó nem tartozhat az ügyészség állományába. Törvényi felhatalmazás alapján, szigorúan a célhoz kötöttség elve mentén járhatnak csak el. Ehhez azonban meg kell lennie a bűncselekmény(ek) alapos gyanújának, a gyanú alapját képező információknak pedig többszörösen ellenőrizettnek, dokumentáltnak kell lenniük. Példaként említi, hogy a célszemélyről olyan bizonyítékoknak kell rendelkezésre állnia, hogy korrupt életmódot folytat, hasonló bűncselekmények gyanújába keveredett korábban vagy más dokumentált terhelő adat áll rendelkezésre. Arról szó sem lehet – állította a szakember -, hogy „gereblyézésre” alkalmaznak fedett nyomozót, mondván, hátha talál valami terhelőt a célszemélyre, illetve bármibe „beugrathatja”. Csak akkor szabad bevetni ezt a nyomozati módszert, ha más módon nem szerezhető be olyan bizonyíték, amely igazolhatja a bűnös tevékenységet. | Rigoletto hamisan énekelt | Szinte bizonyos, hogy provokáción alapul, meglehetősen gyenge lábon és a törvénytelenség mezsgyéjén áll a Hiszékeny Dezső szocialista parlamenti képviselő, volt XIII. kerületi alpolgármester elleni büntetőeljárás – értesült a Népszava. A korábbi állításokkal ellentétben például nem bizonyítja hangfelvétel az ügyészség vádját – tudtuk meg. A politikus pere április 8-án kezdődik. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052796_rigoletto-hamisan-enekelt | 2015-03-31 15:10:00 | true | null | null | Népszava |
ÁSZ;Vida Ildikó;NGM;NAV;Polt Péter;áfacsalás;
2015-03-19 20:52:00
Vida Ildikó selyemzsinórt kap?
Lavina indult, amely könnyen maga alá temetheti Vida Ildikó adóhatósági elnököt. Áfacsalási ügyben gyanúsított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik vezetője, egy másik eljárásban egy volt dolgozó ellen már vádat is emeltek, s miközben Vida mindent rendben talált saját háza táján, a nemzetgazdasági tárca egy héten belül másodszor rúgott bele a NAV-ba. A Korrupcióellenes Szövetség szerint nem maradhat következmények nélkül az Állami Számvevőszék (ÁSZ) adóhatóságot elmarasztaló jelentése sem, a NAV pedig, mint szervezet bizonyítottan korrupt.
Zéró tolerancia a NAV szabályszegő dolgozóival szemben - címmel adott ki közleményt csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Varga Mihály tárcája úgy fogalmazott: a NAV-nál, "mint az államkassza majd 93 százalékának bevételéért felelős szervezetnél alapvető követelmény az, hogy a hivatal összes dolgozója feddhetetlen legyen, és a jogszabályok maradéktalan betartásával végezze munkáját. A szabályokat megszegő alkalmazottakkal szemben zéró toleranciát kell alkalmazni."
Ezzel az NGM egy héten belül másodszor "üzent" Vida Ildikó adóhatósági elnöknek, hiszen múlt szerdán, miután az ÁSZ is kínos jelentést publikált a a NAV-ról, Varga Mihály tárcája közleményben utasította az adóhatóságot a súlyos hiányosságok és törvénytelenségek azonnali orvoslására. Az ÁSZ szerint ugyanis a NAV nemcsak szervezetileg hanyag és kaotikus, de éveken át gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett el 3800 milliárd forint tartozást.
Sőt, miközben az áfacsalási botrány kirobbanása óta a NAV lényegében végig azt állította, semmi probléma az adóhatóság működésével, ezt pedig először egy két nap alatt elkészített, csak hosszú pereskedés után kiadott jelentéssel, majd pedig az amerikai kitiltási botrány nyomán indított, szintén önvizsgálat eredményeként született, s nyilvánosságra hozott jelentéssel igyekezett erősíteni. Csakhogy mindezeket nem csupán az ÁSZ cáfolta meg, hanem hétfőn a parlamentben Polt Péter is. A legfőbb ügyész ugyanis az áfacsalási botrány ügyében folyó nyomozásról azt mondta, "a hatóság gyanúsítottként felelősségre vonta a NAV egyik vezető tisztviselőjét hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt". Poltot az LMP-s Schiffer András kérdezte a Házban, úgy fogalmazva: a NAV-botrány kirobbanása óta keresik a "zöld dosszié" tartalmát, ám a legfőbb ügyész szerint az "nyitva van". Horváth András visszaéléseket bizonyító dokumentumait a rendőrség még 2013 decemberében lefoglalta, azóta húzódik az eljárás, amely a volt adóellenőr feljelentése alapján indult, s amelyet - mint Polt most közölte - többedszer hosszabbítottak meg júniusig. A feljelentés nyomán a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál indult bűnügyben 2014. november 4-én hallgattak ki egy személyt gyanúsítottként. Öt pontban merült fel bűncselekmény gyanúja, ebből egy pontban nem tárható fel bűncselekmény a beszerzett bizonyítékok alapján, viszont további három tényállási pontban folytatódik a vizsgálat, ahogyan a vizsgálatok megakasztásával kapcsolatban is, amelyben a NAV-vezetőt meggyanúsították - ismertette Polt.
Noha többet a nyomozás érdekében nem árulnak el, önmagában a meggyanúsított NAV-vezető esete mégis sokatmondó. Mindez ugyanis üzenetértékű lehet Vida Ildikó számára. Megírtuk: a Simicska Lajos bizalmi emberének számító adóhatósági elnököt eddig sem az áfacsalási, sem a személyét érintő, súlyos korrupciógyanút jelentő kitiltási botrány ügyében nem vonta felelősségre a kormány, ám most, hogy a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere és Orbán Viktor nyilvánosan is összerúgták a port, fordulat állhat be. Simicska környezetéből ugyanakkor lapunk úgy értesült, nincs napirenden Vida menesztése, vagy legalábbis nem tudnak róla.
Éppen a NAV-elnök és a szabályszegésekben érintettek felelősségre vonásának hiányát kifogásolja a Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz), amely csütörtökön közölte: a mulasztás gyanúját is fölveti, hogy miközben súlyos korrupciógyanús belső és külső hiányosságokat tárt fel az ÁSZ, azok következményeit nem vizsgálták, ahogy a korrupciós kockázatokat sem. Vágó Gábor, a szervezet titkára szerint nyilvánvaló, hogy nem elegendő csak a szabályszerűséget vizsgálni az ÁSZ-nak, a rendszerszintű visszaéléseket is föl kell tárnia. Ráadásul számtalan ponton állapított meg szabályszegéseket is az ÁSZ, amelyekkel szemben - mint Vágó felhívta lapunk figyelmét - az NGM csütörtökön zéró toleranciát hirdetett, személyi következményekről mégsem tudni. Ugyanezt erősítette meg Horváth András is, a Kellesz elnöke szerint az ÁSZ éppen olyan szabálytalanságokat tárt fel, amelyek alátámasztják az általa nyilvánosságra hozott áfacsalási botrány mögött álló rendszermechanizmust. Vancsura István, a Kellesz elnökségi tagja ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: nemcsak az súlyos megállapítás, hogy hiányoznak a belső kontrollok az adóhatóságban, hanem hogy az NGM sem ellenőrizte a NAV-ot. Jávor István korrupciókutató szerint pedig csak felületes megállapításokat tett az ÁSZ, amely oksági viszonyokat nem tárt föl, holott a jelentés is erősíti az álláspontot: a NAV korrupt szervezet. | Vida Ildikó selyemzsinórt kap? | Lavina indult, amely könnyen maga alá temetheti Vida Ildikó adóhatósági elnököt. Áfacsalási ügyben gyanúsított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik vezetője, egy másik eljárásban egy volt dolgozó ellen már vádat is emeltek, s miközben Vida mindent rendben talált saját háza táján, a nemzetgazdasági tárca egy héten belül másodszor rúgott bele a NAV-ba. A Korrupcióellenes Szövetség szerint nem maradhat következmények nélkül az Állami Számvevőszék (ÁSZ) adóhatóságot elmarasztaló jelentése sem, a NAV pedig, mint szervezet bizonyítottan korrupt. | null | 1 | https://nepszava.hu/1051723_vida-ildiko-selyemzsinort-kap | 2015-03-19 15:30:00 | true | null | null | Népszava |
Hagyó-per;negyedrendű vádlott;visszavont vallomás;
2015-03-12 17:58:00
Hagyó-per: bukott a súlyosan terhelő vád
Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, aki egy ideig a BKV megbízott vezérigazgatója volt, visszavonta - már nem először - a nyomozati szakban Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettesre, elsőrendű vádlottra tett, súlyosan terhelő vallomását a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalásán.
A tárgyaláson levetítették azt a 4 óra 23 perces videofelvételt, amelyet 2010. szeptember 14-én vettek fel, Hagyó Miklós és Balogh Zsolt szembesítésén. A felvételen Balogh Zsolt több alkalommal, határozottan mondta Hagyó Miklós szemébe, hogy a főpolgármester-helyettes arra utasította, évente 15 millió forintot adjon át neki. Azt is mondta, hogy a kétszer 15 millió forintot eljuttatta Hagyó Miklósnak, másodszor egy nokiás dobozban adta át személyesen.
Hagyó Miklós a felvételen tagadta Balogh Zsolt állításait.
A szembesítésről készült felvétel levetítése után Balogh Zsolt azzal indokolta a vallomás visszavonását, hogy akkor ezért tett súlyosan terhelő vallomást Hagyó Miklósra, hogy "ne tartóztassák le, mint a többieket". Balogh Zsolt az eljárás kezdete óta szabadlábon védekezik, letartóztatását nem kezdeményezte az ügyészség.
A videofelvételen a negyedrendű vádlott azt mondta: a pénzkérést azzal indokolta Hagyó Miklós, hogy „vannak olyan munkatársai, akiknek a fizetését csak így tudja megoldani”, valamint egy csepeli idősotthonnak is juttat belőle. A nyomozóügyészségen készített felvételen Balogh Zsolt több alkalommal hangsúlyozta és a volt főpolgármester-helyettes szemébe is mondta, hogy félt tőle. A videón fenntartotta a rendőrség előtt tett vallomását, és úgy fogalmazott: „elvesztettem az állásomat, tönkrement az egzisztenciám, azzal a bűntudattal, amit ti okoztatok, nem voltam képes élni, ezért mondtam el az igazságot”.
Balogh Zsolt Hagyó Miklós szemébe mondta - többször tanúk megnevezésével együtt - azokat az eseteket, amikor a főpolgármester-helyettes utasította egy-egy konkrét ügyben. Hagyó Miklós a Balogh Zsolt által konkrét időpontokkal és helyszínekkel megjelölt találkozások egy részére nem emlékezett, másokról pedig azt állította, hogy nem az történt, amit vádlott-társa állít. Hagyó Miklós minden egyes alkalommal azt mondta, hogy ő soha nem utasította, nem fenyegette Balogh Zsoltot, törvénytelenséget nem kért tőle. Balogh Zsolt a felvételen végig nyugodt volt, határozottan tett vallomást.
Homonnai János ügyész a vetítés után hangsúlyozta: a felvétel az eljárás törvényességét bizonyítja, a terheltek vallomásait védőik jelenlétében, a törvényi figyelmeztetések elhangzása után vették fel. Hozzátette: a jegyzőkönyvek is azt bizonyítják, hogy a védők nem észrevételeztek semmilyen törvénytelenséget az eljárás során, csak három-négy évvel később emeltek kifogást. Balogh Zsolt ezután jelentette be, hogy a szembesítéskor tett vallomását nem tartja fenn. „Hagyó Miklós semmilyen törvénytelenségre nem utasított, neki semmilyen pénzt nem adtam át” – mondta a negyedrendű vádlott, aki a bíróság előtt eddig nem tett vallomást.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró megkérdezte Balogh Zsolttól, hogy meggondolta-e, amit mondott. A vádlott csak annyit válaszolt: „igen, de nem kívánok egyebet mondani”.
"Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni" - mondta Balogh Zsolt, amikor 2012 októberében már egyszer visszavonta a vallomását. Akkor azt állította, hogy nyomozati vallomásait nyomás alatt tette, sőt, a sajtóban is azért nyilatkozott - egyebek között az elhíresült Nokia-dobozról -, hogy elkerülje a börtönt.
A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. A vádhatóság Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolja.
A per jövő kedden tanúkihallgatással folytatódik. | Hagyó-per: bukott a súlyosan terhelő vád | Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, aki egy ideig a BKV megbízott vezérigazgatója volt, visszavonta - már nem először - a nyomozati szakban Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettesre, elsőrendű vádlottra tett, súlyosan terhelő vallomását a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalásán. | null | 1 | https://nepszava.hu/1050976_hagyo-per-bukott-a-sulyosan-terhelo-vad | 2015-03-12 15:49:00 | true | null | null | Népszava |
MSZP;Buda-Cash;
2015-03-06 12:10:00
Buda-Cash - Az MSZP feljelent
Az MSZP ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Buda-Cash-ügyben bűnpártolás, hivatali hatalommal való visszaélés és vesztegetés elfogadása miatt.
Lukács Zoltán, az ellenzéki párt alelnöke egy budapesti DRB-bankfiók előtt tartott pénteki sajtótájékoztatón azzal indokolt: ki kell derülnie, hogy az ügyben milyen szerepe van a Fidesznek, az államigazgatási és a kormányzati szerveknek. Azt mondta, hogy a DRB-bankcsoport tagjai másfél éve még takarékszövetkezetek voltak, azokat a Fidesz segítségével alakították bankká. | Buda-Cash - Az MSZP feljelent | Az MSZP ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Buda-Cash-ügyben bűnpártolás, hivatali hatalommal való visszaélés és vesztegetés elfogadása miatt. | null | 1 | https://nepszava.hu/1050372_buda-cash-az-mszp-feljelent | 2015-03-06 16:01:00 | true | null | null | Népszava |
orvos;Veszprém;
2015-03-31 14:52:00
Pénzért műtött a veszprémi orvos
A Veszprémi Járási Ügyészség vádat emelt egy orvos ellen, aki a betegeit pénzért vizsgálta és műtötte meg - közölte a Veszprém Megyei Főügyészség kedden.
A vádirat szerint az orvos - akivel szemben hasonló bűncselekmény miatt már korábban is vádat emeltek - a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban államilag finanszírozott ellátásért kért pénzt. Az ügyészség kilencrendbeli, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat az orvos ellen, aki 2012 júniusa és 2014 márciusa között a műtétek, valamint a vizsgálatok elvégzéséért jogtalanul anyagi ellenszolgáltatást kért a betegeitől.
A vádiratban szereplő kilenc, államilag finanszírozott ellátásra jelentkező beteg esetében az orvos a műtétekért a legtöbb esetben 150 ezer, míg a kontrollvizsgálatokért 15 ezer forintot kért. A pénzt többnyire a műtétek előtt kérte, azokat pedig, akik előre nem fizettek, a későbbi vizsgálatok során figyelmeztette a tartozásukra azzal, hogy az összeget akár részletekben is megadhatják. Előfordult, hogy az orvos olyan betegétől próbált meg 150 ezer forintot szerezni, aki korábban már közölte, hogy 50 ezer forintot tud csak adni, részletekben, és ezt meg is tette. Az orvos utóbb mégis rákérdezett, hogy a tartozását vagy annak egy részét tudja-e rendezni. Az asszony ezért később egy másik intézményben végeztette el a szükséges vizsgálatokat.
Volt, hogy az orvos "kedvezményt" is adott az állami finanszírozású műtétért annak a betegnek, akinek egy újabb beavatkozásra volt szüksége: így 100 ezer forintot kellett fizetnie. Egy másik esetben úgy fogadta el a kért 150 ezer forintot a beteg házastársától, hogy a beavatkozás eredménye alapján tudta, az asszony gyógyulása nem várható, amit a férjjel is közölt. A beteg a műtét után egy hónapon belül meghalt - áll a közleményben. | Pénzért műtött a veszprémi orvos | A Veszprémi Járási Ügyészség vádat emelt egy orvos ellen, aki a betegeit pénzért vizsgálta és műtötte meg - közölte a Veszprém Megyei Főügyészség kedden. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052780_penzert-mutott-a-veszpremi-orvos | 2015-03-31 16:05:00 | true | null | null | Népszava |
kártalanítás;Buda-Cash;DRB Bankcsoport;
2015-03-11 12:59:00
Buda-Cash - 103 milliárd jut a kártalanításra
Mintegy 103 milliárd forint jut a DRB bankcsoport 73 ezer ügyfelének kártalanítására - mondta Tóth István, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kommunikációs vezetője szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Hozzátette: az alap, mint bármilyen más gazdálkodási szervezet, hitelt vehet fel, amennyiben a pillanatnyi vagyona nem elég az aktuális kártalanításhoz, így az OBA a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) kapott gyorshitelt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a forrás nem közpénz, mivel a jegybankra vonatkozó uniós szabályozás miatt az OBA három hónapon belül köteles visszafizetni ezt az összeget, és a forrás pótlására gazdaságos megoldást találni, piaci hitel, vagy kötvénykibocsátás formájában. Ezen felül a kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, a lakás-takarékpénztárak és a hitelszövetkezetek kötelező tagságuk révén szintén fizetnek az OBA-nak.
A kommunikációs vezető tájékoztatott, hogy az esetek csaknem 90 százalékban magánszemélyek érintettek, míg a jogi személyek, egyéb szervezetek és az egyéni vállalkozók száma 9 ezerre tehető. A betétbiztosítási kártalanítás Magyarországon automatikus, a kártalanítási folyamat a bank bezárását követően megkezdődik, tehát a betétesnek nincsen dolga, nem kell sorba állni és igényelni azt - hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a károsultak tényleges kifizetése már kedden megkezdődött, reggel 10 órakor már érkezett az OBA-hoz olyan ügyfélvisszajelzés, hogy megkapták a pénzt.
Mintegy 23 ezren vannak a legkisebb betétesek, akiknek 100 ezer forintig terjedő kártalanítási összegét házhoz viszi majd a Magyar Posta, az efölötti összegekről pedig értesítést kapnak a betétesek, amelyből tájékozódhatnak, hogy melyik postahelyen tudnak rendelkezni az összegről.
A 2,5 és 5 millió forint közötti összeget igénylők OBA Betétbiztosítási Kártyát kapnak, amely kifejezetten pénz kivételére szolgál OTP bankfiókokból és automatából, illetve valamennyi postafiókból. Ötmillió forint felett az ügyfelek az OBA által megnevezett takarékszövetkezeti fiókban rendelkezhetnek a kártalanítási összegről.
A jelenlegi törvények alapján legfeljebb 100 ezer eurós védelem illeti meg egyenként a betéteseket Magyarországon, azaz legfeljebb 30 millió 461 ezer forint kártalanítást kaphatnak az OBA-tól az aktuális DBR-csoport ügyben - emlékeztetett Tóth István. | Buda-Cash - 103 milliárd jut a kártalanításra | Mintegy 103 milliárd forint jut a DRB bankcsoport 73 ezer ügyfelének kártalanítására - mondta Tóth István, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kommunikációs vezetője szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. | null | 1 | https://nepszava.hu/1050814_buda-cash-103-milliard-jut-a-kartalanitasra | 2015-03-11 16:23:00 | true | null | null | Népszava |
A Fővárosi Törvényszéken elsőfokon már befejeződött a bundaügy, vagyis az az eljárás, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2013 májusában emelt vádat 12 személlyel szemben. A vádirat lényege szerint a nemzetközi bűnszervezet, játékvezetők és játékosok segítségével, szerte a világon befolyásolt futballmérkőzéseket, majd azok manipulált eredményeire különféle fogadóirodákban fogadásokat kötve jogtalan haszonra tettek szert.
2008 és 2013 között összesen 46 mérkőzésről bizonyosodott be, hogy manipulációval érintettek, amelyek között szerepelt 20 bajnoki, 2 kupa, 6 ligakupa, 8 U-19-es és 1 megye első osztályú bajnoki magyar mérkőzés, 2 nemzetközi utánpótlás és 1 felnőtt válogatott meccs, 3 finn első ligás és 1 olasz első osztályú bajnoki, továbbá 2 klubcsapatok közötti nemzetközi barátságos felkészülési mérkőzés.
Mint korábban az nso.hu írta, a bíróság nyolc vádlottra fegyházban letöltendő büntetést szabott ki, míg a 9., a 10. a 11. és a 12. rendű vádlottnak fizetnie kell a tettéért. A szingapúri T. S. Engnek hét évet kell rács mögött töltenie, és tíz évre kitiltották Magyarország területéről, K. Zoltán hét évet kapott, valamint 43 millió forint értékben vagyonelkobzást ítéltek, L. Mátyás hét, S. László öt, B. István négy, Cs. János négy, M. Tamás négy, S. Krisztián három évet kapott. A vádlottakat tíz évre valamennyi, labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől, illetve a csaló bírókat a játékvezetéstől eltiltották.
A bűnszervezet magyar tagjának és segítőinek az volt a feladata, hogy a kiválasztott mérkőzéssel kapcsolatban szervezzék meg a játékosok és/vagy a bírók megvesztegetését.
Ezután a bűnszervezet vezetője fogadási ügynökök segítségével – többnyire ázsiai fogadóirodáknál, az adott mérkőzésre akár több százezer eurós fogadásokat kötött. Amennyiben a manipulált mérkőzés a kívánt eredményt hozta, akkor a realizált tiszta haszonból a tagok egyenlő arányban részesültek.
Az ítélet ellen az ügyészség a szingapúri állampolgárságú vádlott és két társa terhére súlyosításért, a velük szemben kiszabott fegyházbüntetés és közügyektől eltiltás tartamának felemelése érdekében, továbbá a bűnszervezetben elkövetéssel érintett összes vádlott terhére a labdarúgással kapcsolatos valamennyi foglalkozástól történő végleges hatályú eltiltás kiszabása végett fellebbezést jelentett be.
A nemzetközi fogadási csalás-sorozat eredményesebb felgöngyölítése érdekében – Finnország, Németország, Szlovénia, Ausztria és az Europol részvételével – a nyomozás során nemzetközi nyomozócsoport alakult. A nemzetközi bűnügyi együttműködés ezen formájában először vettek részt a magyar ügyészek és rendőrök. | Súlyosbításért fellebbezett az ügyészség a bundaügyben | Hosszú börtönre számíthatnak a nemzetközi fogadási csalás résztvevői. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/05/sulyosbitasert-fellebbezett-az-ugyeszseg-a-bundaugyben | 2022-04-05 00:00:00 | true | null | null | Telex |
2017 elejétől 2021 tavaszáig több mint százmillió forintot csalt és zsarolt ki egy 64 éves férfitől közvetlenül egy férfi és két női társa: az érintettek a férfi bizalmába férkőztek, még a lakásába is beköltöztek. A bűncselekmény-sorozat elején főleg szóbeli fenyegetéssel zsarolták a férfit, később különféle sztorikkal csaltak ki tőle pénzt. Legtöbbször állítólagos műtétekre, orvosi beavatkozásokra kértek készpénzt, de volt olyan is, hogy azt mondták, hogy egyik ismerősük balesetet szenvedett és azonnal szüksége van segítségre. Máskor védelmi pénzt kértek különféle, nem bizonyított fenyegetésekre hivatkozva. A férfit a női tagok elcsábították, majd ezután többször milliós nagyságrendű összegekkel megzsarolták, írja a Police.hu.
Az egyik nő szerelmet színlelve verte át a férfit; még azt is elhitette vele, hogy közös gyermeküket várja. Utolsó alkalommal, 2021. május 18-án, az egyik fővárosi kórház előtt azért adott át az idős férfi a két nőnek több százezer forintot, mert egy állítólagos terhességi komplikáció miatti sürgős orvosi kezelést ki kellett fizetni az álorvosnak. A helyszínen az újpesti rendőrök is megjelentek, majd a pénzátadás után elfogták a 25 éves fóti B. Alexandrát és 36 éves nyírbátori R. Brigittát. Még aznap délután egy XV. kerületi családi házban a 34 éves budapesti N. Szabolcsot is őrizetbe vették, közülük két főt le is tartóztattak.
Később azonosítottak még másokat is, akiknek köze volt a csalásokhoz: az 50 éves B. Ferencet és a 34 éves K. Tímeát kétrendbeli zsarolás, az 52 éves V. Róbertet, az 51 éves S. Annát és 20 éves H. Dzsenifert pedig csalás megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. A IV. kerületi rendőrség az ügyet lezárta, és elküldte az ügyészségnek. | Évekig vert át, zsarolt egy nyolctagú banda egy 64 éves férfit, rengeteg pénzt csaltak ki tőle | 2017 elejétől 2021 tavaszáig több mint százmillió forintot csalt és zsarolt ki egy 64 éves férfitől közvetlenül egy férfi és két női társa: az érintettek a férfi bizalmába férkőztek, még a lakásába is beköltöztek. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/06/bunbanda-zsarolas-bekoltozes-csalas | 2022-04-06 00:00:00 | true | null | null | Telex |
A vádlott 2019 őszén elhatározta, hogy interneten olyan játékokat és elektronikai eszközöket hirdet meg eladásra, amikkel valójában nem rendelkezett. A hirdetésre jelentkezőktől azt kérte, hogy a vételárat előre utalják át neki. A nő kifejezetten a bűncselekményekből származó pénzek fogadására négy bankszámlát nyitott – írta közleményében a Baranya Megyei Főügyészség.
A sértettek átutalták a vételárat, vagy annak egy részét, a vádlott azonban nem küldte meg nekik a meghirdetett termékeket, őket különböző kifogásokkal hitegette. Több esetben saját maga által szerkesztett feladási bizonylatot küldött annak igazolására, hogy a csomagot feladta. A sértettek egy idő után már se telefonon, se üzenetben nem tudták elérni a debreceni nőt, ezért sokan feljelentést tettek.
A vádlott a csalásokat 2019 novemberében kezdte és még azután is folytatta, hogy őt 2020 áprilisában gyanúsítottként hallgatták ki. A csalássorozatnak az vetett véget, hogy a nőt a pécsi rendőrök 2020 júliusában őrizetbe vették, a bíróság elrendelte letartóztatását. 197, az ország különböző részein élő személyt csapott be, cselekményeivel összesen közel hárommillió forint kárt okozott, akár 3 év börtönt is kaphat. | Hárommilliót csalt ki áldozataitól egy debreceni nő, aki olyan játékokat árusított, ami nem is volt neki | A vádlott 2019 őszén elhatározta, hogy interneten olyan játékokat és elektronikai eszközöket hirdet meg eladásra, amikkel valójában nem rendelkezett. A hirdetésre jelentkezőktől azt kérte, hogy a vételárat előre utalják át neki. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/07/csalas-debreceni-no-3-millio-forintos-kar | 2022-04-07 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Vádat emelt egy 45 éves nő ellen minősített csalások miatt az Encsi Járási Ügyészség. A vádhatóság szerint ugyanis az elkövető, aki lelkipásztor volt, 2019 augusztusában, illetőleg 2020. év májustól augusztusig az egyházközség képviselőjétől, valamint magánszemélyektől milliós, tízmilliós tételekben csalt ki kölcsönöket, melyeket nem fizetett vissza.
A vádirat szerint a vádlott 2012. december végétől 2021. március közepéig egy borsodi kistelepülésen lelkipásztorként dolgozott. 2019 augusztusában megkereste az egyházközség képviselőjét, akitől azzal az indokkal, hogy saját vállalkozást szeretne beindítani, 3 millió forint kölcsönt vett fel, majd ismételten kért tőle további 2,5 millió forintot. Ezután 2020. májustól augusztus végéig magánszemélyektől vett fel kölcsönöket olyan hivatkozásokkal, hogy az életbiztosítását akarja lejárat előtt felszabadítani, letéti jegyét szeretné kiváltani, továbbá többször a parókia tetőszerkezetének cseréjére, javítására kért pénzt, 500 ezer és 10 millió forint közötti összegekben. Egyes sértettek esetében, rövid idő elteltével egyházi célokra ismételten újabb kölcsönösszegeket is átvett szintén milliós tételekben.
Az elkövető összesen 46 millió forintot csalt ki a sértettektől hivatását felhasználva, amelyhez vagy készpénzben jutott hozzá, vagy a sértettek a bankszámlájára utalták.
A nő a kölcsönöket nem akarta, és nem is tudta visszafizetni. Az ügyészség a büntetlen előéletű nővel szemben börtönbüntetést és közügyektől eltiltást indítványozott. | 46 millió forintot csalt ki áldozataitól egy borsodi lelkésznő | Vádat emelt egy 45 éves nő ellen minősített csalások miatt az Encsi Járási Ügyészség. A vádhatóság szerint ugyanis az elkövető, aki lelkipásztor volt, 2019 augusztusában, illetőleg 2020. év májustól augusztusig az egyházközség képviselőjétől, valamint magánszemélyektől milliós, tízmilliós tételekben csalt ki kölcsönöket, melyeket nem fizetett vissza. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/25/46-millio-forintot-csalt-ki-aldozataitol-egy-borsodi-lelkeszno | 2022-04-25 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Újra első fokon kell tárgyalni azt az ügyet, amelyben korábban uniós és állami támogatások elcsalása miatt ítélték el Zádori Jánost, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármesterét tavaly nyáron. Az MTI szerint a Pécsi Ítélőtábla kedden helyezte hatályon kívül a Szekszárdi Törvényszék elsőfokú ítéletét, a bíróságot egyúttal új eljárásra utasította az ügyben.
„Ez nem azt jelenti, hogy vége van, ez a 2012-re visszavezethető ügy tulajdonképpen elölről kezdődik. Persze az ember valamilyen szinte örül, hogy nem egy negatív döntés lett, ugyanakkor innen még több év olyan eljárás vár ránk, ami nyilvánvalóan nem lesz egy nagy öröm”
– így kommentálta a Facebookon Zádori azt, hogy a Pécsi Ítélőtábla eltörölte e korábbi, első fokon meghozott ítéletet.
Ahogy arról korábban a Telex is beszámolt, bűnsegédként és társtettesként elkövetett költségvetési csalás miatt emeltek vádat Zádori ellen egy EU-s és állami támogatásokból összesen másfél milliárd forinthoz jutó, túlárazottan megvalósult csirketelep ügyében, amelyről itt írtunk részletesebben. A polgármestert 2021 júniusában négy és fél év börtönbüntetésre ítélté és több mint 200 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt akkor a Szekszárdi Törvényszék elsőfokú ítélete.
A törvényszék akkori közleménye szerint a pécsváradi polgármester társaival jogtalanul igényelt és hívott le európai uniós és állami támogatásokat állattartó telepek és technológiai berendezések korszerűsítésére, ezzel összesen 714 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. Emellett fiktív számlák kibocsátásával több mint tízmillió forinttal károsították meg a költségvetést.
A kedden hatályon kívül helyezett ítélethirdetéskor Zádori azt mondta: „Meg szeretnék nyugtatni mindenkit, hogy nem megyek börtönbe egyelőre, és nem is szeretnék.” Ez ellen az eredeti ítélet ellen aztán a vádlottak, védőik és az ügyészség is fellebbezett. | Újra kell tárgyalni a költségvetési csalás miatt elítélt pécsváradi polgármester ügyét | Újra első fokon kell tárgyalni azt az ügyet, amelyben korábban uniós és állami támogatások elcsalása miatt ítélték el Zádori Jánost, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármesterét tavaly nyáron. Az MTI szerint a Pécsi Ítélőtábla kedden helyezte hatályon kívül a Szekszárdi Törvényszék elsőfokú ítéletét, a bíróságot egyúttal új eljárásra utasította az ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/05/10/pecsvarda-polgarmester-koltsegvetesi-csalas-zadori-janos | 2022-05-10 00:00:00 | true | null | null | Telex |
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a korábban egy kerületi bíróságon elnökhelyettesként, majd csoportvezetőként dolgozó, 2019 júliusa óta nyugdíjba vonult bíró ellen.
A vád szerint a volt bíró 2008 és 2015 között részben megnövekedett anyagi terhei miatt, részben pedig a különböző pénzintézetek felé fennálló tartozásainak rendezése céljából további személyi kölcsönöket és hiteleket vett fel, miközben tisztában volt azzal, hogy azokat nem tudja visszafizetni, és ez nem is állt szándékában.
2014. december 31-én a vádlottnak több mint három millió forint hitelkártyatartozására, öt bank felé fennálló tartozásai miatt havi 436 462 forint fizetési kötelezettsége, továbbá 5 640 000 forint magánkölcsönből eredő tartozása volt.
A volt bíró jövedelmét 2015-től kizárólag a munkabére jelentette, amelynek összege nem haladta meg a havi hatszázezer forintot.
A folyamatos fizetési nehézségeinek áthidalására 2015-től úgy próbált pénzhez jutni ismerőseitől, kollégáitól, valamint az általuk ajánlott személyektől, hogy a tényleges vagyoni helyzetéről nem tájékoztatta őket.
2015 szeptemberéig 66 300 000 forintot vett át magánszemélyektől úgy, hogy tisztában volt vele, hogy a kölcsönöket nem tudja visszafizetni.
Áldozatait ingatlanokkal kapcsolatos befektetési lehetőségekkel hitegette, továbbá hozzátartozóinak ideiglenes likviditási problémáira és ingatlanvásárláshoz szükséges pénzügyi segítségre hivatkozva különböző összegeket kért kölcsön, rövid visszafizetési határidőket ígérve.
A vádlott 28 sértettnek összesen 589 millió forint kárt okozott, amely csak részben térült meg.
Az ügyészség szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabását javasolta, valamint 213 682 000 forint erejéig vagyonelkobzást indítványozott a volt bíróval szemben. | Csalásért vádat emeltek egy volt bíró ellen, aki összesen 589 millió forinttal károsította meg áldozatait | A Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a korábban egy kerületi bíróságon elnökhelyettesként, majd csoportvezetőként dolgozó, 2019 júliusa óta nyugdíjba vonult bíró ellen. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/05/11/vademeles-volt-biro-csalas-589-millio-forint-kar | 2022-05-11 00:00:00 | true | null | null | Telex |
A Kaposvári Járási Ügyészség csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt nyolc személlyel, valamint 37 fiktív hitelfelvevőként közreműködő társukkal szemben, akik hamis okiratokat felhasználva százmilliós nagyságrendben igényeltek kölcsönöket magyar bankoktól.
A vádlottak – akik közül ketten a pénzügyi szférában dolgoztak – felfigyeltek arra, hogy a magyar pénzintézetek a hitelügyintézések során külföldi munkáltatói igazolásokat is elfogadnak. Megállapodtak abban, hogy olyan személyeket fognak keresni, akik – anyagi ellenszolgáltatásért cserébe – hamis külföldi munkaviszonyt igazoló okiratokkal magyar bankoktól személyi kölcsönt igényelnek, majd a felvett kölcsön összegét elosztják egymás között.
A társaság tagjai a részfeladatokat szétosztották: volt, aki a hiteleket felvevő személyeket hajtotta fel, és volt, aki a külföldi munkaviszonyt igazoló okiratokat hamisította meg, míg egyikük a hitelügyintézés során személyesen kísérte el az ügyfeleket az ország különböző pontjain – Budapesten, Kaposváron, Siófokon, Szegeden – lévő bankfiókokba.
A vádlottak ezzel a módszerrel összesen hét magyarországi pénzintézetet károsítottak meg, akiktől összesen 335 millió forint összegű kölcsönt igényeltek, melyből végül 110 millió forintot meg is szereztek.
A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság 2021 májusában csapott le az elkövetőkre. A csalás elkövetésében vezető szerepet játszó négy személyt őrizetbe vették, ők a nyomozás alatt mindvégig letartóztatásban voltak. Az ügyészség a Kaposvári Járásbíróságra benyújtott vádiratában 8 és 12 év közötti börtönbüntetés kiszabását, míg a további elkövetők többségével szemben végrehajtandó, illetve felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. | 110 millió forintot nyúlt le magyarországi bankoktól egy csalásokra szakosodott társaság | A Kaposvári Járási Ügyészség csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt nyolc személlyel, valamint 37 fiktív hitelfelvevőként közreműködő társukkal szemben, akik hamis okiratokat felhasználva százmilliós nagyságrendben igényeltek kölcsönöket magyar bankoktól. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/05/16/110-millio-forintot-csaltak-ki-magyarorszagi-bankoktol-45-szemely-ellen-vadat-emeltek | 2022-05-16 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Több mint 300 millió forint uniós és magyar pályázati pénzt vett igénybe jogosulatlanul két férfi, akik ellen a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség költségvetési csalás miatt emelt vádat.
Az ügyészség közleménye szerint az ügy 2011 márciusáig nyúlik vissza, ekkor az egyik férfi egy epertermesztéssel kapcsolatos beruházásra 612 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A pályázat egyik feltétele volt, hogy az összeg 50 százalékával a támogatott társaság 2 éven belül elszámol a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felé. A beruházás megvalósítása érdekében a férfi cége fővállalkozói szerződést kötött a másik vádlott ügyvezetése alatt álló társasággal, azonban „finanszírozási problémák miatt a kivitelezés üteme eltért a tervezettől” – áll a közleményben.
Annak érdekében, hogy a pályázati támogatás ne vesszen el, a két férfi megállapodott, hogy a fővállalkozó olyan munkálatokat is elvégzettként számláz ki, amelyek az elszámolás határidejében valójában még nem készültek el.
A kifizetési kérelemmel kapcsolatos dokumentációt, köztük a valótlan számlákat a férfi 2013 márciusában nyújtotta be pályázatíróján keresztül támogató hatósághoz. A 2013 augusztusában végzett hatósági helyszíni ellenőrzés azért nem tárt fel eltérést, mert időközben az el nem végett munkálatokat a fővállalkozó befejezte.
Ugyanakkor a beruházás összességében máig nem készült el, a pályázati támogatást jogosulatlanul igénybe vettnek minősítették, majd magát a céget is felszámolták.
A valótlan tartalmú kifizetési kérelem alapján a hatóság 309 249 172 forintot fizetett ki a támogatott cégnek, melynek 75 százalékát az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap költségvetése, míg 25 százalékát a magyar nemzeti költségvetés finanszírozta.
A főügyészség a két férfival szemben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emelt vádat. Bűnösségükről a Szegedi Járásbíróság fog dönteni. | Tizenegy éve 612 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el epertermesztésre egy vállalkozó | Több mint 300 millió forint uniós és magyar pályázati pénzt vett igénybe jogosulatlanul két férfi, akik ellen a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség költségvetési csalás miatt emelt vádat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/05/16/tizenegy-eve-612-millio-forint-vissza-nem-teritendo-tamogatast-nyert-el-epertermesztesre-egy-vallalkozo-a-beruhazas-a-mai-napig-nem-keszult-el | 2022-05-16 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Néhány év alatt majdnem hetvenmillió forintot keresett az a társaság, amelyik különböző oldalakon úgy hirdette magát, mint ahol egy év alatt érettségihez lehet jutni. A cég oktatási listájában ezen túl szerepeltek különböző szakképesítések, sőt még diploma is. Majdnem ötszáz sértett van, de a nyomozók továbbra is várják a becsapottak jelentkezését, olvasható a Police.hu-n.
A magyar rendőrök két éve nyomoztak a magyarországi működési engedéllyel nem rendelkező, az Egyesült Királyságban bejegyzett céggel kapcsolatban, ami rendszeresen állított ki érettségi bizonyítványokat, míg a vele együttműködő magyar kft. szervezte a toborzásokat és a diákok oktatását.
A hirdetések arról szóltak, hogy náluk érettségi bizonyítvány, különböző szakképesítésekről szóló oklevél és felsőoktatási diploma is szerezhető online oktatás útján. Az érdeklődőket rövid idő alatt megszerezhető bizonyítvánnyal kecsegtették, sőt, voltak néhány hét alatt abszolválható képzéseik is. Az így kiállított angol nyelvű bizonyítványokat, okleveleket, diplomákat már csak honosíttatni kellett egy-egy jól fizető álláshoz.
A kicsalt összegek széles skálán mozogtak. A legkisebb összeg hetvenezer forint volt, míg a legmagasabb ennek több mint húszszorosa, vagyis másfél millió forint.
A nyomozók még a múlt hónapban ütöttek rajta az ötfős társaságon, házkutatást tartottak náluk, és számítógépeket, telefonokat, pendrive-okat, pecséteket, hologramokat, jegyzeteket és rengeteg elektronikus adatot is lefoglaltak. Többek között nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsították meg a három férfit és a két nőt, akik valamennyien szabadlábon védekeznek. | Érettségi egy év alatt? Többek között ezt ígérték a csalók, és becsaptak ötszáz embert | Néhány év alatt majdnem hetvenmillió forintot keresett az a társaság, amelyik különböző oldalakon úgy hirdette magát, mint ahol egy év alatt érettségihez lehet jutni. A cég oktatási listájában ezen túl szerepeltek különböző szakképesítések, sőt még diploma is. Majdnem ötszáz sértett van, de a nyomozók továbbra is várják a becsapottak jelentkezését, olvasható a Police.hu-n. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/05/27/erettsegi-rendorseg-csalas-nyomozas-sertett | 2022-05-27 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Befejezte a rendőrség a vizsgálatát annak az ügynek, amelyben egy férfi 15 egyházi személytől több mint 37 millió forintot csalt ki. Az egész egy 2016-os feljelentés alapján indult el, amikor csalás miatt feljelentést tett egy magyar plébános.
A plébánost még 2014-ben kereste meg a vádlott hamis papírokkal, miszerint nagy összegű örökséget hagyott rá egy nemrég elhunyt idős nő. A hagyatéki eljárás lebonyolításáért alkalmanként több ezer eurót kért a férfi a plébánostól.
Végül 2019-ben fogták el a férfi Esztergomban, és kiderült, hogy több hasonló bűncselekményt követett el egyházi személyek ellen 37 millió forintnál is nagyobb értékben, és a nyomozásba a szlovák hatóságok is beszálltak. | Egyházi személyeket húzott le milliókkal egy magyar csaló | Befejezte a rendőrség a vizsgálatát annak az ügynek, amelyben egy férfi 15 egyházi személytől több mint 37 millió forintot csalt ki. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/05/30/egyhazi-szemelyeket-huzott-le-milliokkal-egy-magyar-csalo | 2022-05-30 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Csalás gyanújával állította elő a rendőrség még május közepén a Szent János Kórház egyik korábbi vezető beosztású dolgozóját – erősítette meg a Telex értesülését a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Információnkat a kórház sem cáfolta, az ügyben ők tettek feljelentést. A gyanúsított már nem dolgozik az intézményben, szabadlábon védekezik.
Május 16-án a lakásán állította elő a kórház egyik korábbi dolgozóját a rendőrség, akit gyanúsítottként hallgattak ki, közölte kérdésünkre a rendőrség. Mint írták, a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy egészségügyi intézmény feljelentése alapján csalás gyanújával rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Információink szerint a kórház korábbi humánpolitikai vezetője ellen indult eljárás orvosok fiktív foglalkoztatásának gyanújával. Erre vonatkozó kérdésünket a kórház nem erősítette meg, de nem is cáfolta. A kórház válaszában ez olvasható:
„Az intézmény vezetése által kezdeményezett belső ellenőrzés során megalapozott gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy egy munkatársunk visszaélt a számára biztosított informatikai jogosultságaival.”
A kórház válasza szerint az ügyben büntetőfeljelentést tettek, és a bizonyítékként szolgáló dokumentumokat eljuttatták a nyomozó hatóságnak. „A nyomozás sikeressége érdekében további információt a nyilvánossággal nem áll módunkban megosztani” – írta kérdéseinkre a kórház.
Kórházi forrásaink szerint a visszaélések hosszabb időre nyúlnak vissza. Egyik informátorunk azt mondta: az orvosok foglalkoztatásának szigorú engedélyeztetési rendje van, a legapróbb döntéseket, a kis összegű kifizetéseket is több vezetővel kell aláíratni. Mindezek alapján nehéz elképzelni, hogy valaki teljesen egyedül tudott volna hosszabb ideig ilyen csalást elkövetni a kórházban. | Csalás gyanújával hallgatta ki a rendőrség a Szent János Kórház egyik korábbi dolgozóját | Csalás gyanújával állította elő a rendőrség még május közepén a Szent János Kórház egyik korábbi vezető beosztású dolgozóját – erősítette meg a Telex értesülését a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Információnkat a kórház sem cáfolta, az ügyben ők tettek feljelentést. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/06/03/szent-janos-korhaz-csalas-rendorseg-nyomozas | 2022-06-03 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Támogatásokkal, fiktív számlákkal és hitelekkel csaknem négymilliárd forintot csalt el egy budapesti bűnszervezet, amely többek között vagyonvédelmi szolgáltatásokat végzett – közölte a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense csütörtökön az MTI-vel.
Mészáros Gábor tájékoztatása szerint a nyomozók Budapesten és további öt megyében, hetven helyszínen tartottak házkutatásokat. Harminc embert fogtak el és hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hatot őrizetbe vettek, majd letartóztattak.
A bűnszervezet eleinte számlagyárat működtetett, majd az őrzésvédelem területén tevékenykedett. A munkavállalók után járulékokat, a vagyonvédelmi szolgáltatás után áfát nem fizetett. Valótlan adatokkal, hamis iratokkal támogatásból és hitelből származó pénzeket is megszereztek a szervezet tagjai.
Az eljárás során nagy értékű autókat, több százmillió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak mintegy 1,7 milliárd forint értékben. A nyomozással egymilliárd forint jogtalanul igényelt hitelösszeg kiutalását is sikerült megakadályozni.
A bűnszervezet irányítóját a hegyeshalmi határnál a Merkur bevetési egység fogta el. Az érintettek ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt indult eljárás. | Négymilliárdot csalt el egy vagyonvédelmi cégnek álcázott bűnszervezet | Támogatásokkal, fiktív számlákkal és hitelekkel csaknem négymilliárd forintot csalt el egy budapesti bűnszervezet, amely többek között vagyonvédelmi szolgáltatásokat végzett – közölte a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/06/23/negymilliardot-csalt-el-egy-vagyonvedelmi-cegnek-alcazott-bunszervezet | 2022-06-23 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Még a felesége is elhitte róla, hogy dandártábornok: 150 milliót csalt össze egy 53 éves férfi | A vádirat szerint az extaxis áltábornok közel 150 millió forinttal károsította meg a sértetteket. A közlemény szerint „cselekményéhez tévedésben tartott vagy a bűncselekményekbe bevont nőkkel – többször párhuzamosan – fenntartott kapcsolatait is felhasználta, a megvádolt társai közül pedig – jó üzletet remélve – többen voltak abban a tudatban, hogy a férfin keresztül hivatalos személyt vesztegetnek”. | null | 1 | https://telex.hu/zacc/2022/06/30/sokan-hazudnak-a-feleseguknek-de-hanyan-azt-hogy-tabornokok-legalabb-egy-ember-biztosan | 2022-06-30 00:00:00 | true | null | null | Telex |
|
Múlt pénteken írt arról a Magyar Nemzet, hogy március 10-én gazdasági csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt a Fővárosi Állat- és Növénykert operatív igazgatója, Szabó Roland ellen az Egri Járási Ügyészség.
A Főpolgármesteri Hivatal kedden közölte, hogy mivel Szabó nem cáfolta a vádemelésről szóló híreket, illetve nem kért helyreigazítást, Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés Szabó Rolandot visszahívja, aki azonban időközben benyújtotta a lemondását.
Szabót a közpénztemető Biodómot megálmodó Persányi Miklós után, 2020-ban vette át főigazgatói feladatköröket az állatkertben. Azonban alighogy hivatalosan is kinevezték, máris visszavonta a pályázatát. | Lemondott a fővárosi állatkert operatív igazgatója, miután híre ment, hogy gazdasági csalással vádolják | A Főpolgármesteri Hivatal kedden közölte, hogy mivel Szabó nem cáfolta a vádemelésről szóló híreket, illetve nem kért helyreigazítást, Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezte, hogy a Fővárosi Közgyűlés Szabó Rolandot visszahívja, aki azonban időközben benyújtotta a lemondását. | null | 1 | https://444.hu/2023/03/28/lemonodtt-a-fovarosi-allatkert-operativ-igazgatoja-miutan-hire-ment-hogy-gazdasagi-csalassal-vadoljak | 2023-03-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Összesen 628 millió 714 ezer forinttal dobta meg az állam a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez tartozó Halmajugrai Fotovoltaikus Erőmű Project Kft.-t kísérleti fejlesztés jogcímen. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium rendelete alapján már tavaly decemberben megítélték a vissza nem térítendő támogatásként, illetve kamattámogatásként feltüntetett összeget a cégnek, ám a döntést csak nemrég jelentették az Európai Uniónak.
A projektcég jelenleg egy 20 megawatt teljesítményű naperőművet épít a Mátrai Erőmű közelében lévő Halmajugra határában. A napelempark építését még az erőmű korábbi tulajdonosa, a német RWE kezdeményezte az onnan nem messze lévő bükkábrányival együtt. Az utóbbi, 22,6 MW kapacitású napelempark már 2018-ban elkészült, és a visontai erőművel együtt Mészáros kezébe került, aki aztán mindkettőt eladta az MVM Zrt.-nek. A több ezer háztartás áramellátását biztosító bükkábrányi létesítmény átadása idején annyit közöltek, hogy a projekt a Mátrai Erőmű tízéves megújulási programjának egyik első eleme, ami képes lesz átvezetni a vállalatot a karbonmentes gazdaságba.
Az új, hasonló teljesítményű naperőművet most megint a felcsúti milliárdos cége építette egy olyan területen, amelyet az MVM-től bérel. A halmajugrai erőmű pontos költségei nem ismertek. Annyit tudni, hogy a kivitelező projektcég a Status Energy Magántőkealap tulajdonolta, vagyonkezeléssel és ingatlanforgalmazással foglalkozó Status HFP Project Kft. leányvállalata. A Halmajugrai Fotovoltaikus Erőmű Project Kft. a legutóbbi beszámolója szerint árbevétel nélkül és 11,5 millió forintos veszteséggel zárta a 2021-es évet. A cég ugyanakkor már 6,58 milliárd forintnyi befektetett eszközzel rendelkezett, teljes, 9,12 milliárdot kitevő eszközállománya mellett. Kötelezettségei 8,8 milliárd forintra rúgtak 2021 végén, ebből bő 5,7 milliárd a Status Energy tőkealappal szembeni, 2027-ben lejáró kötelezettség, és a hitelbiztosítéki nyilvántartásból az látszik, hogy az OTP is szerepet vállalt a finanszírozásban, hasonló nagyságú jelzálogot jegyeztetett be.
Tavaly novemberben a hvg.hu arról értesült, hogy a kft. megkapta az engedélyt egy 132 kilovoltos vezeték megépítésére is, mely az országos hálózatba táplálja majd be a naperőműben megtermelt villamos energiát. Erre jött rá most az állami támogatás.
Máshol támogatásnak híre-hamva sincsen
Mint korábban megírtuk, kereskedelmi célú napelemes erőműveket 2021 áprilisa óta nem lehet engedélyeztetni Magyarországon, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) azóta nem ad ki csatlakozási jogosultságot a jelentkezők számára. Az ilyen típusú erőműveket kifejezetten azért hozzák létre, hogy az ott megtermelt áramot a hálózatra betáplálják, és azt mások számára értékesítsék.
Nemrég kiderült, hogy tovább húzódik a beruházások csatlakozási engedélyezése. A vállalatok egy úgynevezett kapacitástenderen nyújthatnak be kérelmet az elbírálásra. A tendert azonban folyamatosan elhalasztották, tavaly óta pedig már kormányrendeletben is határoznak az időpontokról: az első, 2022. augusztusi határidőt először novemberre, majd 2023 februárjára, végül márciusra csúsztatták el. A csatlakozás feltételeit tartalmazó ajánlatot (műszaki-gazdasági tájékoztatót) március 13-ig kellett volna megküldenie a Mavirnak, amely azonban ezt nem tette meg.
Az ágazati szereplők nem tudnak semmit. A mostani halasztás rendhagyó abból a szempontból, hogy az eddigieket megelőzte egy bejelentés, hogy csúszik az időpont, most ezt sem ejtették meg – magyarázta a 24.hu-nak Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke. Jelenleg a legbiztosabbnak az tűnik, hogy hamarosan érkezik egy rendelet, amely rögzíti, hogy 0 kilowatt szabad kapacitás áll a jelentkezők rendelkezésére, és a halasztást kodifikálja.
A tenderen ugyanakkor nagy a tolongás:
körülbelül 3 gigawattnyi kapacitás vár befogadásra, ez a paksi atomerőmű névleges teljesítményének a másfélszeresét teszi ki.
A pályázói paletta nagyon széles: az 1 megawattostól az 50 megawattosig többféle erőművet akarnak engedélyeztetni, és a nyugat-európai és kínai multiktól kezdve a hazai kis és nagy beruházókig sokan állnak sorban.
Más naperőműprojekt azonban nem ismert, amely az elmúlt időszakban állami támogatást kapott volna, a szakmai szervezeteknek nincs tudomása arról sem, hogyan lehet azt megigényelni – szögezte le az elnök.
Meglehet, hogy kivételezni fognak bizonyos szereplőkkel, akik soron kívül kapnak majd szabad kapacitásokat? Szolnoki szerint az új csatlakozási folyamat nagyobb transzparenciát biztosít majd, mint a korábbi, amely elég véletlenszerűen működött. Most legalább a csatlakozási folyamat során a rendszerirányító az összes hálózati szolgáltatóval egyezteti a számításait. A Mavirnak elvileg évente kétszer kapacitás-közzétételi eljárást kell majd indítania, mely éppen az átláthatóságra irányul.
Teljes homályban a szereplők
A lakossági napelemes rendszerekhez hasonlóan a kereskedelmi célúak esetében is az a szabályozói magyarázat, hogy az engedélyeztetést akadályozza a hazai áramhálózat rossz állapota és szűkös befogadóképessége. A szakma szerint az nem vitatható, a hálózat komoly fejlesztésre szorul, hogy még több megújulóenergia-kapacitást be tudjon fogadni. Annak kapcsán viszont sötétben tapogatóznak, hogy a limiteket miért éppen ott határozzák meg, ahol jelenleg. A közzétételi eljárás egyik kulcspontja, hogy mennyi szabad kapacitást biztosítanak,
a beruházók kíváncsiak lennének rá, hogy miért épp nulla kilowatt áll rendelkezésre, ám a szabályozó eddig nem tette közzé, ez hogyan jött ki.
A hálózati társaságok és a Mavir annyira összefüggő háttérszámításokat korábban még nem végeztek, mint az elmúlt hónapokban. Komoly feladaton vannak túl, melynek nyomán a közzétételi eljárásokban elvileg már nem csak nullás értékeknek kellene megjelennie – értékelt Szolnoki Ádám.
Külső nyomás azonban nincsen, hiszen az Európai Bizottság a 2026. június 30-i határidőt szabta meg annak a reformnak a végrehajtására, mely a hálózati csatlakozási folyamat átláthatóságát, kiszámíthatóságát és elérhetőségét javítja. Ez az egyik feltétele annak, hogy Magyarország hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz támogatási forrásaihoz. Így a Mavir akár még évekig halogathatja a kereskedelmi naperőművekre vonatkozó csatlakozási stop feloldását.
2027-ig elhúzhatják – van, aki már idén nagyot bukik
Pedig az Energiaügyi Minisztérium decemberi felhívására beérkezett igénybejelentésekből is az derül ki, hogy tolonganak a vállalkozások a naperőművek építéséért. Arra szólították fel a korábban igényt bejelentőket, hogyha még mindig építeni akarnak, erősítsék meg a szándékukat. A Mavir közlése szerint a január 15-ei határidőig szinte minden befektető megerősítette a beruházási szándékát azok közül, akik 2022 májusa előtt már befogadott csatlakozási igénnyel rendelkeztek a Mavirnál, vagy más elosztó engedélyesnél. A közleményben mintegy 2170 megawattnyi kapacitásról van szó, illetve arról, hogy a befektetők február 6-án kézhez kapták a hálózati engedélyesek visszajelzését a tervezett erőművi beruházások csatlakozási időpontjára vonatkozóan.
A Mavir összegzése szerint a magyarországi villamosenergia-rendszerben jelenleg mintegy 4000 megawattnyi ipari és háztartási napenergia-kapacitás üzemel, és az említett nyilatkoztatási eljárás alapján az összes beépített napelemes kapacitásra 2030-ra várt 6000 megawattos célszám sokkal korábban, akár már néhány éven belül teljesülhet Magyarországon.
Ez gyors építkezést vetít előre, a decemberi nyilatkoztatás miatt a beruházók is erre számítottak, ám a lapunkhoz befutott jelzések alapján hideg zuhanyként érte őket az elosztóktól kapott levél, amelyben a hálózatra való csatlakozás időpontjáról értesítették őket. Piaci információink szerint 2027-re tolták a csatlakozási lehetőséget, láttunk olyan dokumentumot, amelyben az igénylő 2025-re kérte a csatlakozást, ám a levélben arról tájékoztatták, hogy
a csatlakozás igénybevételére megjelölt naptári évet a hálózati engedélyes (…) 2027 naptári évre módosítja.
Egyben arról is értesítik, hogy a megfizetendő pénzügyi biztosíték 4,5 millió forint/MVA, a konkrét vállalkozás számára így 90 millió forint, aminek első részletét még februárban kellett befizetni, a második pedig április közepéig esedékes. Emellett kiegészítő pénzügyi biztosítékot is kell fizetni az igényelt csatlakozási kapacitás és az idevágó rendeletben meghatározott fajlagos benchmark beruházási értéke alapján. A konkrét esetben ez 325 millió forint, amit 2027-ig, évi 65 millió forintos részletekben kell befizetni. Vagyis pénzt leghamarabb 2027-ben hozhat a naperőműves beruházás, de már az idén 155 millió forintot be kell dobni a kasszába, az építkezésig pedig több száz milliót.
Közben még februárban megjelent egy kormányrendelet, amely szerint a beruházók „a nyilatkozatban megjelölt időponthoz képest korábbi naptári évet is megjelölhetnek, amely azonban nem lehet korábbi, mint a 2027-es naptári év”. Ezt többen úgy értelmezték, hogy a 2019–2021 között METÁR-tendert nyert beruházók, miután eleget tettek a minisztérium felkérésének, és megerősítették beruházási szándékukat, hiába igyekeztek, 2027-nél hamarabb nem csatlakozhatnak a hálózatra. Megkérdeztük a minisztériumot, hogy az újonnan épülő naperőművektől valóban nem vesz át az állam áramot 2027-ig?
Azt válaszolták:
Nem felel meg a valóságnak az az értelmezés, hogy az igénybejelentők ne kaphatnának 2027 előtti csatlakozási időpontot. A megkeresésben hivatkozott szakasz kizárólag azokra vonatkozik, akik számára már előzőleg is 2027 utáni időpontot határoztak meg a csatlakozás időpontjaként.
A válaszból az is kiderül, hogy az újabb áramtermelő kapacitások befogadásához szükséges hálózati korszerűsítések megfelelő időzítése érdekében hívta fel a kormány tavaly nyilatkozattételre az erőműépítést tervezőket.
Nem állíthatjuk, hogy a Lantos Csaba vezette minisztérium csúsztatott, az idézett rendelet ugyanis február 8-án kelt, az igényt benyújtó beruházókat pedig február 6-ig kellett értesíteni a hálózatra történő csatlakozás lehetséges időpontjáról. Vagyis két nappal előbb kapták meg a 2027-re tolt csatlakozási határidőről szóló levelet, így hivatkozhatnak arra, hogy – ha csak két nappal is, de – már a rendelet meghozatalát megelőzően is 2027-re adták meg a csatlakozási határidőt.
Ebbe a metódusba belefér, hogy Mészáros Lőrinc cége vagy más kiemelt beruházó 2027 előtt kapjon hálózati csatlakozási lehetőséget, mások számára azonban 2027-ig tulajdonképpen napelemstop van. | Naperőmű-építés: százmilliók repülnek Mészároshoz, de engedélyt senki sem kap | Közel 630 millió forint állami támogatást kapott napelempark-fejlesztésre egy Mészáros Lőrinchez köthető projektcég, amelynek tavaly a vezetéképítést is engedélyezték. Méghozzá úgy, hogy Magyarországon 2021 óta nem lehet engedélyeztetni kereskedelmi célú napelemes erőműveket. Nemrég kiderült, hogy tovább csúszik a hálózati csatlakozás lehetősége – pedig rengeteg cég áll sorban, összesen másfél paksnyi kapacitás vár befogadásra. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/03/27/napelem-naperomu-meszaros-lorinc-napkollektor-energia-megujulo-energia-mavir-aram-elektromos-halozat-matrai-eromu/ | 2023-03-27 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes vizsgálatot rendelt el a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. szerződéskötései ügyében.
A főpolgármester-helyettes kedden az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta, "azonnali, teljes, részletekbe menő vizsgálatot" rendelt el, "annak érdekében, hogy kiderüljön: történt-e bárminemű jogsértés".
A vizsgálat lezárultával annak eredményéről tájékoztatni fogják a közvéleményt - tette hozzá.
17,5 milliós keretösszegű kiírás
Hétfő reggel a Mandiner internetes portál írt arról, hogy korrupciós botrányban érintett az FKF: a szervezet tanácsadójának "játszottak ki" egy sokmilliós tendert.
A Mandiner értesülései szerint a vezérigazgató közeli ismerőse, egy - a közterület-fenntartónál korábban informatikai tanácsadóként dolgozó - férfi cége "többszörösen is törvényszegő módon" jutott sokmilliós megbízáshoz, amelynek keretében összesen nettó 350 ezer forintos napidíjért adhat tanácsot három szakértő.
Azt írták, a 17,5 milliós keretösszegű kiírásban még azt sem szabták meg, hogy legalább hány órában kell tanácsot adni, továbbá a közbeszerzés iratainak hivatalos közzétételét is elmulasztották. Kiemelték, hogy a férfi még a közbeszerzési pályázat előtt személyesen egyeztethetett a pályázati feltételekről az igazgatóval.
A Mandiner cikkére az FKF hétfő délután úgy reagált, a cég a törvényi előírásoknak megfelelően működik, kötötte és köti meg szerződéseit. A cikk miatt "természetesen meg fogjuk tenni a megfelelő lépéseket" - írta a vállalat válaszában. | Vizsgálat indul az FKF szerződéskötéseinek ügyében | Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes vizsgálatot rendelt el a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. szerződéskötései ügyében, azután hogy, a mandiner azt írta: a szervezet tanácsadójának "játszottak ki" egy sokmilliós tendert. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2016/08/vizsgalat-fkf-szerzodesek-mandiner | 2016-08-30 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A 19 ingatlannal rendelkező Miniszterelnökséget irányító miniszter tavaly két további ingatlannal gyarapította birtokai számát: egy hathektáros erdőt, valamint egy tizenhat hektáros vegyes művelésű területet (szántó, legelő, erdő) vásárolt – az adásvétel még folyamatban van a vagyonnyilatkozat szerint. 2014-ben is gyűltek a birtokai: akkor hét új szerzemény is bekerült az aktuális vagyonnyilatkozatába (2 szántó, 2 erdő, 1 legelő, 1 töltés, 1 kivett mocsár). Földeket idén a földárveréseken rokonai vettek még.
A nagy műgyűjtő hírében álló – egyebek mellett Széchenyi Zsigmond karosszékét is birtokló – Lázár 2015-ben újabb (nem részletezett) műtárgyakkal gazdagodott. Értékpapírban elhelyezett befektetéseinek értéke a kötvényekbe fektetett megtakarításainak köszönhetően (amely 8 millióval nőtt) 54,8 millió forintra emelkedett. Ugyanakkor fut még egy megahitel, a 45 milliós banktartozása, amellett, hogy magánszemélyeknek is tartozik 36 millióval. (Ez utóbbi a tőketartozás lehet: azt, hogy hol tart Lázár a törlesztéssel, milyen ütemben törleszt, nem lehet tudni.)
Miniszterként havonta bruttó 1.109.000 forintot visz haza, emellett földje bérbe adásából, valamint társasági osztalékokból tavaly 8 millió forint jött be neki, ami másfél millióval több, mint 2014-ben volt. | Lázár János: A birtok is nőtt, meg a vagyon is | A Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015-ben is vett műtárgyakat, de hogy miket, nem derült ki. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160201_Lazar_Janos_vagyonyilatkozat_2015 | 2016-02-01 12:40:00 | true | null | null | HVG |
Az emberi erőforrások miniszterének tavaly óta jelentősen megcsappantak megtakarításai az aktuális vagyonnyilatkozata szerint: 2014-ben ilyen-olyan formában (például kincstárgyjegy) még több mint 10 millió forintnyi félretett pénze volt Balog Zoltánnak, az aktuális bevallása szerint ez az összeg 2015-re 7,4 millióra apadt, és még 30 ezer eurót is elköltött az egy év alatt. Tartozása, hitele viszont továbbra sincs.
Ez összefügghet azzal, hogy eközben szépen gyarapodtak a miniszter bükkszentkereszti ingatlanjai. Az egyik 900 négyzetméteres ingatlanja mellé vette egy majd 1500 négyzetméteres beépítetlen telket, de ezeken kívül még két másik ingatlanjai van Bükkszentkereszten. Változás még, hogy idei bevalláson az egyik ingatlanhoz beírt egy 195 négyzteméteres lakóházat, míg tavaly csak üdülőként tüntette fel az ingatlant és a telek alapterülete is változott, gyakorlatilag megduplázódott. A negyedik bükkszentkereszti telek területe viszont közel 500 négyzetméterrel csökkent tavalyhoz képest. Ami viszont nem változott, hogy Balog továbbra is tulajdonos egy 13. kerületi 34 négyzetméteres ingatlanban, és továbbra sincs saját autója, vagy valamilyen nagyértékű műtárgya. | Több millióval csökkent Balog Zoltán félretett pénze | A pénzt valószínűleg ingatlanvásárlásra költötte a miniszter. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160201_Tobb_millioval_csokkent_Balog_Zoltan_felr | 2016-02-01 12:47:00 | true | null | null | HVG |
A Bors birtokában lévő tulajdoni lap másolata szerint tavaly május 9-én került Szijjártó Péter és felesége 50-50 százalékos tulajdonába egy – házzal és udvarral együtt – 1586 négyzetméteres dunakeszi ingatlan. A politikus saját bevallása szerint 167 millió forintért vásárolta a házat, megtakarításaiból és családi segítséggel. Szijjártó egy interjúban azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is biztatta a házvásárlásra, mivel a kormányfő szerint fontos, hogy egy ország külügyminisztere méltó módon tudja fogadni partnereit akár az otthonában is.
Kívülről a méregdrága villa a Bors tavalyi riportja idején egyáltalán nem tűnt lelakottnak, ennek ellenére Szijjártó hatalmas felújításba fogott. Információink szerint lényegében a teljes belső teret átalakították, s kicserélték az ablakokat is. Munkatársaink most újra ott jártak a dunakeszi háznál, ahol már csak egy ajtó előtt álló létra emlékeztetett a korábbi állapotokra. A 167 millió forintos villa értéke mostanra megközelítheti a 200 millió forintot is.
Kérdésünkre a tárcavezető nem árulta el, hogy mennyibe került az ingatlan felújítása, de beköltözését elismerte. Szijjártót nem találtuk otthon. A kamerával felszerelt csengő működött ugyan, de névtábla nem szerepelt rajta. A ház oldalán viszont észrevettünk egy gyerekbiciklit és egy babakocsit is. Előbbi Szijjártó négyéves fiáé, Péteré, utóbbi az egyéves Patriké lehet.
A sövény továbbra is olyan sűrű, hogy az udvarra alig lehet belátni. A házra egyelőre nincsenek felszerelve kamerák, de egy kerítésre helyezett tábla azt jelzi, hogy egy biztonsági cég védi az ingatlant. Vagyis a kormánytagok védelmére is hivatott Terrorelhárítási Központnak itt nincs feladata.
A miniszter magánéletét a szomszédai is védik. Csak egyikük volt hajlandó szóba állni munkatársainkkal. A hölgy azt mondta, hogy Szijjártó udvariasan bemutatkozik és köszön mindenkinek, akivel az utcán összefut. A közelben lévő kisboltban még nem látták, de egy korábbi fotó szerint inkább a közeli hipermarketet kedveli. | Szijjártó Péter beköltözött álomházába | Egy évvel és négy hónappal azután, hogy megvásárolta, beköltözhetett Dunakeszin lévő luxusvillájába Szijjártó Péter külügyminiszter és családja. A szomszédok szigorúan hallgatnak a politikus magánéletéről. | null | 1 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2015/08/szijjarto-peter-bekoltozott-alomhazaba-fotok | 2015-08-14 12:51:00 | true | null | null | Bors |
Az összesen hét kisvárdai és budapesti ingatlanban tulajdonosként szereplő fejlesztési miniszter ügyvédi praxisának köszönhetően már a kormánypárti frakciószövetségnek is az egyik leggazdagabb képviselője volt. Bankszámláján a forint megtakarítások tavaly 202 millióra, a deviza megtakarítások pedig 10,7 millió forint értékűre híztak.
Miközben felvette miniszteri apanázsát (havi bruttó 1,1 millió forint), a nevét viselő ügyvédi irodája bevételei után tavaly 35,9 millió forintot kapott, feltehetőleg osztalékként. Nagyon precízen vezette be a nyilatkozatba, hogy milyen (kis) értékű laptopot és mobilt kapott – ahogy azt is, hogy 2015-re rendelkezésére állt „a tevékenységét segítő személyzet”. | Seszták Miklós: Legtöbbet még mindig ügyvédi irodájával keresi | Noha Seszták Miklős fejlesztési miniszter jelenleg nem dolgozhat ügyvédként, irodája fő tulajdonosaként tavaly közel 36 milliót vett ki a "cégéből". | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160201_Sesztak_Miklos_Legtobbet_meg_mindig_ugyve | 2016-02-01 13:12:00 | true | null | null | HVG |
A Quaestor-csoport ingatlanait kezelő cégnél Tarsoly Csaba feleségét Orgován Béla váltotta fel az ügyvezetői poszton, de az egykori közmunkás ma is vezérigazgató a Questor anyacégénél. Kiderült, az előzetes letartóztatásba helyezett Tarsoly diplomata útlevelét alig két napja vonta vissza Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a miniszterelnök februári - az eddig közöltnél korábbi - utasítására vette ki a közpénzeket a cégből. Orbán Viktor csütörtökre tájékoztatást ígért arról, milyen állami pénzek lehetnek még a Quaestornál és más brókercégeknél. Polt Péter az emberi jogokkal magyarázta, hogy nem hallgatták ki korábban a Quaestor-vezért. A szappanopera-szerű történet szálai összeérnek: Orbánhoz, illetve a Fideszhez vezetnek.
A Quaestor Invest Kft. ügyvezetői székében Tarsolyné Rónaszéki Erikát is Orgován Béla követte, a változás március 9-től hatályos, amit a cégbíróság március 24-én jegyzett be - derül ki az online Cégközlönyből. A vállalat többségi tulajdonosa a cégcsoport központi vállalkozása, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., kisebbségi tulajdonosa a vasárnap előzetes letartóztatásba helyezett Tarsoly Csaba.
A jelenleg NAV-végrehajtás alatt álló Quaestor Zrt. éléről már márciusban távozott Tarsoly és feleség, illetve az apja, Tarsoly Vince. A hvg.hu írt arról, hogy a március 16-án tartott közgyűlési jegyzőkönyv szerint megszűnt az igazgatóság, és Tarsolyék helyett a zrt. vezérigazgatója Orgován Béla lett. A tápiósági férfiről másnap kiderült, hogy nem tipikus vezérigazgató: büntetett előéletű, alacsony képzettségű ember, aki korábban részt vett a közmunkaprogramban is. A Quaestor-csoport fő tulajdonosaként Tarsoly pár nappal később az MTI-nek azt írta, hibát követett el, amikor a reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő kinevezését. Ezért úgy döntött, hogy vezető tisztségeit visszaveszi, hogy ne merülhessen fel a gyanú bármilyen kár okozására. Ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról - írta az MTI, csakhogy ez nem történt meg, ugyanis háromnapos eljárás után vasárnap Tarsolyt előzetes letartóztatásba helyezte a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Tarsoly március 9-én jelentette be, hogy "a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett". A csődeljárás kezdeményezése azonban a mai napig nem jelent meg a Cégközlönyben, vagyis hivatalosan az eljárás nem indult el. A felügyeleti szervként eljáró, Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) március 10-én felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek tevékenységét felfüggesztette. Kiderült az is: válaszolt a miniszterelnök a Quaestor-vezér március 9-ei, neki írott levelére. A Népszabadság kérdésére Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető azt mondta, Orbán Viktor "dodonai kétmondatos" választ írt, de hogy mit, azt nem árulta el. Tarsoly a brókercég problémáiról tájékoztatta a miniszterelnököt - Giró-Szász András legalábbis ezt mondta az ATV-ben vasárnap este, ahol meg is mutatta az Orbánnak címzett levelet, de részletes ismertetéséhez nem járult hozzá. Visszautasította a bennfentes információkról szóló állításokat is.
Igen ám, de a korábbi kormányzati állításokkal szemben nem márciusban, hanem két héttel a Quaestor-ügy kirobbanása előtt, a február 25-i kormányülésen utasította minisztereit Orbán, hogy nézzenek utána, van-e közpénz kockázatos helyeken. Ez a Buda-Cash-botrány kibontakozása után egy nappal történt - közölte legalábbis az állami hírtévé a kormányülés memojára hivatkozva. Orbán a múlt héten beszélt arról: ő rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzüket, e kijelentése nyomán pedig felmerült a gyanú: bennfentes információkkal rendelkezett a kormányfő. Hétfőn maga Orbán a parlamentben csütörtökre ígérte a közvélemény tájékoztatását arról, mely állami háttérintézményeknek volt pénzügyi kapcsolata brókercégekkel.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), valamint a tárca intézményei a miniszterelnök utasításának megfelelően jártak el, amikor megszüntették számláikat a Quaestornál, a folyamat során pedig nem rendelkeztek semmilyen törvénytelen információval - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn. Szijjártó Péter szerint megdöbbentette és csalódást keltett benne a Quaestor bejelentése, mert megbízhatónak tartotta a céget, ugyanúgy, ahogy az a több tízezer ember, aki ott tartotta a megtakarítását (utóbbiakat nem figyelmeztette előre a kormányfő - a szerk.). Arról is beszélt, egy levelet sem kapott Tarsolytól, akivel utoljára januárban vagy februárban találkozott, amikor a Duna City befektetési projektről tárgyalt. Ugyanakkor - mint a miniszter elismerte - ő adott engedélyt arra, hogy diplomata-útlevele legyen Tarsolynak, azért, mert a Quaestor-vezér sokat tárgyalt külföldön. De a külügyminiszter nem azonnal vonta vissza Tarsoly útlevelét, csaknem 20 napot várt, s csak múlt szombaton, március 28-án tette meg a lépést. Szijjártó arról is beszélt, akkor állítottak ki parlamenti belépőt Tarsolynak, amikor nagyon sokat tárgyalt a kormányzattal az isztambuli és a moszkvai kereskedőházak üzemeltetéséről.
Mint megírtuk: nemcsak az előbbi ügyek, számos más pont is összeköti a Fideszt Tarsollyal és a Quaestorral. A Magyar Kereskedőház pénzét például Matolcsy Görgy még nemzetgazdasági miniszterként helyezte el a Quaestornál, amit Szijjártó és Orbán utasítására vettek ki a cégből. Windisch László MNB-alelnök hagyta jóvá a Quaestor kötvénykibocsátását tavaly novemberben, és az Eximbank megvételekor az MNB mint a felügyeletet ellátó szerv elvileg át is világította a Quaestort. Az MNB-be olvadt PSZÁF - 2010 előtti vezetése - meg is rótta a Quaestort a fogyasztókat megtévesztő magatartása miatt, de a tevékenység tovább folyt.
Eközben a Fidesznek csak figyelemelterelő-lépésekre futja. Rogán Antal a VS.hu szerint hétfőn zárt ülésen arról tartott fejtágítást a frakciónak, hogy mit mondjanak és hogyan viselkedjenek a kormánypárti politikusok. Már kedden dönthet a Ház Rogán, Tuzson Bence, Gulyás Gergely törvényjavaslatáról, ami alapján felelősségre vonhatják a brókerbotrányban érintett brókereket, a vállalatok vezetőit, tulajdonosait, sőt a felügyelőbizottsági (fb) tagjait és könyvvizsgálóit is, sőt, ők, akár a magánvagyonukkal is felelhetnek az okozott károkért. Csakhogy ezzel is a saját "farkukba harapnak", hiszen rögtön felelősségre vonhatóvá válna például a 2010 óta számos kormányzati funkciót betöltött Kiss Szilárd Miklós volt agrárattasé, akinek a felcsúti polgármester Mészáros Lőrinccel van közös cége Oroszországban. Kiss nyolc éven keresztül volt a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. fb-tagja, s ugyan 2011 szeptemberében kikerült onnan, csak ezek után hozta össze a moszkvai magyar vízumközpontot, amelyben - az Index szerint - 60 százalékban Tarsoly VisaWorld-Center Szolgáltató Kft.-je a tulajdonos, a maradék pedig Kiss állítólagos élettársáé.
Lázár ütközött Mészárossal (is)
Világszerte és Magyarországon is sündörögnek és nyalakodnak a Tarsoly Csaba-féle pénzemberek, ilyen Simicska Lajos is - mondta az Indexnek Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint "ezek a csoportok a világban természetes módon a politikai döntéshozókkal keresik a kapcsolatot". Szerinte a Quaestor-vezérnek nem volt lehetősége arra, hogy egy 150 milliárdos csalást “eltussoljon, szőnyeg alá söpörjön vagy eltakarja a valóságot azzal, hogy neki voltak kormányzati politikusokkal vagy kormányzathoz közel álló emberekkel kapcsolata”. Arra a felvetésre, hogy hiába robbant ki a botrány, Tarsolyt csak később vették őrizetbe, úgy reagált, “csak a rendőrségben és az ügyészségben bízhatunk”. Szerinte Magyarországon az igazságszolgáltatás független, Orbán Viktor pedig döntéseiben befolyásolhatatlan. Lázár elképzelhetetlennek tartja, hogy olyasmi derüljön ki Orbánról, ami megrendíti benne az ő vagy a köz bizalmát.
Lázár szerint nem tervezik Csányi Sándorhoz hasonlóan Tarsoly kitüntetését. Igaz ő nem értett egyet az OTP-vezér állami kitüntetésével sem, sőt Lázár korábban az ország első számú uzsorásának nevezte Csányit, aki március 15-én kitüntettek. Lázár szerint "mindenkinek sokkal jobb, ha a kormány ad keresztet a bankároknak, mint ha azok válnának az ország keresztjévé".
Arról is beszélt, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek el kell tudnia számolni a vagyonával. "A vagyonnyilatkozatomban szereplő adatok a törvényes helyzetet tükrözik, és a valóságnak mindenben megfelelnek" - közölte tegnap erre reagálva Mészáros. A felcsúti polgármesterről azonban a "Csak egy ruszki Magyarországon" blog kiderítette: az orosz adóhatóság március 30-i állapotot tükröző adatbázisa szerint a Magyar Kft. elnevezésű cégben 33 százalékos tulajdona van. Rajta kívül a cég tagjai között van Kiss Szilárd, a letartóztatásban lévő volt agrárattasé. Mészáros korábban tagadta, hogy lenne közös cége Kissel.
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Vizsgálódna és felelősségre vonna az ellenzék
Határozati javaslatban kezdeményezi az MSZP, a DK, az Együtt és a PM a parlament feloszlatását és előre hozott választások kiírását. Ezt Szabó Tímea, a PM társelnöke jelentette be, emlékeztetve, a múlt héten több párt is felszólította a kormányfőt, hogy kezdeményezzen bizalmi szavazást önmaga ellen a Quaestor-ügy miatt. A határidő, amit a PM adott lejárt, de a kormányfő nem lépett, ezért nyújtják be a parlament feloszlatásáról szóló javaslatot.
Varju László (DK) bejelentette, olyan módosító javaslatot készítettek, amely szerint Orbánnak és Matolcsy Györgynek saját vagyonával kell felelnie a Quaestor csődjéért. A Fidesz javaslatát "látvány-törvénytervezetnek" nevezte, amivel megpróbálják elfedni, amit elmulasztottak.
Az LMP vizsgálóbizottságot állítana fel az ügyben. Schiffer András, frakcióvezető a visszaélések feltárásához elégtelennek nevezte a Fidesz javaslatát, amely csak a bróker-botrányban érintett pénzügyi szereplőket büntetné, mert az állami szervek is felelősek a Quaestor-ügyért. A frakcióvezető azt javasolta, hogy a vizsgálóbizottságba az ellenzék is küldhessen tagokat. Schiffer lapunknak elmondta, nem írták alá a PM-nek az Országgyűlés feloszlatására tett kezdeményezését, mert nem tudják, mi szerepel abban.
Az Együtt szerint is parlamenti bizottságnak kell kivizsgálnia a brókercégek csődje miatt kialakult helyzetet. Szelényi Zsuzsanna a Fidesz vagyonzárolási javaslatát "Rogán-féle blöfftörvénynek" nevezte, amelyik nem nyújt megoldást a helyzetre, nem teszi lehetővé, hogy a felelősöket valóban felelősségre vonják, illetve hogy a károsultak hozzájussanak a pénzükhöz. Az Együtt által kezdeményezett testületnek ki kellene vizsgálnia, hogy hova tűnt a Quaestor által felhalmozott pénz. Azt is tudni kell, hogy a PSZÁF és az MNB hol hibázott, hogy tudott a cég "hamis kötvényeket" kiadni. A kormány miért helyezte el kockázatos befektetésekben a pénzeszközeit, illetve ki kell deríteni, hogy mikor, ki és mit tudott pontosan ebben az ügyben. Pápa Levente, az Együtt alelnöke pedig azt mondta, a hatályos jogszabályok megadták volna a lehetőséget, hogy a kormány és a hatóságok határozottan lépjenek fel a károsultak védelmének érdekében, a Fidesz vagyonzárolási javaslata ezért hárítás, "pótcselekvés, látszat, púder". El lehetett volna rendelni a Quaestor-csoport zár alá vételét és annak vezetőjét, Tarsoly Csabát már régen előzetes letartóztatásba helyezhették volna, de ez nem történt meg, ezért a felelősség a kormányt, a Fideszt és az állami hivatalokat terheli - jelentette ki. "Bizonyítékunk van arra, hogy a Fidesz lop" - összegezte a Quaestor-ügy együttes olvasatát Szelényi. | Összeérnek a Quaestor-botrány szálai | A Quaestor-csoport ingatlanait kezelő cégnél Tarsoly Csaba feleségét Orgován Béla váltotta fel az ügyvezetői poszton, de az egykori közmunkás ma is vezérigazgató a Questor anyacégénél. Kiderült, az előzetes letartóztatásba helyezett Tarsoly diplomata útlevelét alig két napja vonta vissza Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a miniszterelnök februári - az eddig közöltnél korábbi - utasítására vette ki a közpénzeket a cégből. Orbán Viktor csütörtökre tájékoztatást ígért arról, milyen állami pénzek lehetnek még a Quaestornál és más brókercégeknél. Polt Péter az emberi jogokkal magyarázta, hogy nem hallgatták ki korábban a Quaestor-vezért. A szappanopera-szerű történet szálai összeérnek: Orbánhoz, illetve a Fideszhez vezetnek. | null | 1 | https://nepszava.hu/1052745_osszeernek-a-quaestor-botrany-szalai | 2015-03-30 13:08:00 | true | null | null | Népszava |
Megalakult az Alstom-botrányt kivizsgáló fővárosi bizottság. A fővárosi közgyűlés döntése értelmében a testületet kormánypárti politikus - Borbély Lénárd csepeli polgármester - vezeti, és két tagja van: a szintén kormánypárti Orbán Gyöngyi és a független Geiger Ferenc soroksári polgármester.
Év végéig vizsgálódhatnak
A közgyűlés még májusban határozta el, hogy az Alstom metrókocsik beszerzése ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálására háromtagú vizsgálóbizottságot hoz létre. A most létrejött bizottság feladata a szerződéskötés körülményeinek és a döntés előkészítésében résztvevők felelősségének vizsgálata, valamint erről jelentés készítése az év végéig.
Az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala nemrég Alstom-vezetőket vádolt meg azzal, hogy összesen 2,3 millió eurós kenőpénzt adtak vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV tisztviselőinek, ügynökeinek. Annak érdekében, hogy befolyásolják a BKV-t: vegye az Alstom-kocsikat.
Mint arról az Origo is beszámolt, az Alstom ellen Nagy-Britanniában és Magyarországon is nyomozás folyik korrupció gyanúja miatt. Korábban a Magyar Idők írt arról, hogy több mint 597 ezer euró - jelenlegi árfolyamon mintegy 180 millió forint - áramlott a korrupciós botrányba keveredett Alstom francia járműgyártótól Medgyessy Péter családi cégéhez 2007-ben és 2008-ban.
Pénzt kapott Medgyessyék cége | Indul az Alstom-botrány kivizsgálása | Megválasztották az Alstom-ügyet vizsgáló fővárosi ideiglenes bizottság tagjait, a testületnek az év végéig kell jelentést tennie az Alstom metrókocsik beszerzése ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálásáról. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2016/06/indul-az-alstom-botrany-kivizsgalasa | 2016-06-08 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Fővárosi Törvényszék a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke által indított perben döntött így. Molnár Csaba bízik benne, hogy a kormány nem fellebbez az ügyben. Ha ezt mégis megteszik, a jogerős ítélet akkor is megszülethet a választások előtt – közölte.
Az eset előzményeire visszautalva arról beszélt, hogy az év elején több esetben is felmerült “nem biztos, hogy tisztességes volt” az elbírálási eljárás. Több médium is arról számolt be, hogy akár több száz esetben sem szakmai alapon döntöttek a bírálóbizottság tagjai, hanem a Fideszhez közelálló cégeknek juttattak koncessziókat – folytatta.
Molnár Csaba elmondta, május elején a nemzeti fejlesztési miniszternek írt levélben kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a bírálati lapokat és nevezzék meg a bírálóbizottság tagjait. Miután a tárca ezeket az adatokat nem volt hajlandó kiadni, a politikus arra hivatkozva fordult a bírósághoz, hogy ezek az információk közérdekűek. | Nyilvánosak lehetnek a trafikpályázatok bírálati lapjai | A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hozza nyilvánosságra a trafikpályázatokat elbíráló bizottság tagjainak névsorát, illetve a vesztes és nyertes pályázatok bírálati lapjait – szól a bíróság elsőfokú, nem jogerős ítélete. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/14/nyilvanosak-lehetnek-a-trafikpalyazatok-biralati-lapjai/ | 2013-11-14 13:39:00 | true | null | null | 24.hu |
közpénz;brókerek;százmilliárd;
2015-04-25 07:22:00
Százmilliárdnyi közpénz a brókereknél
Pilótajátéknak tekinti Orbán Viktor, ami a brókerbotrány során történt, ám mindezt a bankoknak is látniuk kellett. A Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően megindult a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolása, ezzel megnyílik az út az ügyfelek kártalanítása előtt. Több fideszes önkormányzat is cáfolta, hogy Quaestor-kötvényeket vett volna.
Jelenleg is csaknem 260 milliárd forintot tart a kormány brókercégeknél – derül ki Semjén Zsolt írásbeli kérdésre adott válaszából. A miniszterelnök-helyettes Orbán Viktor nevében válaszolt Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdésére, aki azt firtatta, indult-e vizsgálat közpénzeknek brókercégeknél történt elhelyezése körülményeinek a feltárására? Semjén hozzátette, hogy az összeg jelentős százaléka a 2010 előtti kormányok alatt kötött szerződések maradványa. Érvelése szerint a Quaestor-ügyben folyó nyomozás számos kérdésre választ fog adni, ezért nincs szükség belső vizsgálatra a kormányzati intézményekben.
A felelősök keresésnek leállítása úgymond hidegen hagyja az ügyfeleket és a bankokat is. Ez utóbbiak számára égetőbb kérdés, és tiltakoznak az ellen, hogy a törvénysértő módon gazdálkodó pénzügyi szolgáltatók helyett nekik kelljen a pórul járt ügyfeleket kárát megtérítenie. Érvelésük szerint ez egyébként sérti az EBRD-vel kötött megállapodást is, hiszen a többletteher mérsékli a hitelezőképességüket. A kormány emellett vállalta azt is, hogy minden, bankokat negatívan érintő döntésről csak előzetes tárgyalások után határoz. A kormányfő szokásos pénteki rádióinterjújában utalt arra, hogy a brókercégeknél a vagyontárgyak értékesítése még nem történt meg, viszont - álláspontja szerint - a kártalanításhoz a pénzintézeti szektortól várt teher elviselhető, ráadásul hosszú évek után a törvény visszaadja a bankoknak ezt a pénzt. Orbán Viktor nem mulasztotta el ismét azzal vádolni a bankokat, hogy látniuk kellett brókerek irreális hozamait, a pilótajátékot.
A Quaestor-ügy nem csak a kártalanítás formája és forrásai miatt zavaros. Sok ügyfél aggódik a a brókercégnél befagyott vagyona miatt. Nyílt levélben fordultak tájékoztatásért a jegybank pénzügyi felügyeletéhez és a felszámolóhoz azok a Quaestor ügyfelek, akik a felszámolás előtt álló Quaestor Értékpapír Zrt.-nél helyezték el, vagy rajtuk keresztül vásároltak értékpapírt és azok ma is az ügyfélszámlákon pihennek. A levélírók felhívják a figyelmet, hogy a brókercég saját (létező és fiktív) vállalati kötvényein kívül számos olyan pénzügyi termék (részvény, befektetési jegy, nem a Hrurira vállalati kötvényekhez kapcsolódó készpénz) található az ügyfelek számláin, amelyek sorsáról csupán információ töredékekből, egy-egy mondatnyi utalásból tudnak tájékozódni. Kérdés, hogy miként és milyen mértékben jutnak hozzá tulajdonukhoz az ügyfelek, egyáltalán megvan-e még a befektetésük?
Az ügyhöz tartozik, hogy a Fővárosi Törvényszék a hét közepén elrendelte a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolását, miután több végrehajtás indult a cég ellen és hitelezői igények is érkeztek. De súlyos gondok vannak a Buda-Cash ügyfeleinek vagyonának számbavételével is, itt is bizonytalan mikor juthatnak pénzükhöz a csalódott befektetők. A HVG-nek erről azt írta a felszámoló, hogy "jelenleg a nyilvántartások nem egyezőek, és vannak gátló körülmények." Ilyen gátló tényező például a 96 milliárd forintos hiány fedezetét jelentő vagyonzárlat, amit ügyfelek törvénytelenek tartanak.
A harmadik botrányos társaságnál, a Hungária Értékpapírnál is furcsa dolgok történtek. A Portfolio arról ír, hogy tervezett ingatlanfejlesztésekre zárt körben több milliárdos forrást begyűjtő, papíron nullás, eredményt nem termelő cégek 10-11 százalékos fix kamatígérettel csábították a befektetőket, itt azonban nem voltak kapcsolódó vállalkozások meglévő vagyonelemből semmi nem volt, ami kézzel fogható. Mondhatni egyszerűen elcsalták az ügyfelek pénzét. A Blikk pénteki cikkéből viszont kiderült, hogy Fazekas Sándor agrárminiszter, még Karcag polgármestereként „féláron adott önkormányzati irodát az elmenekült a Kun-Mediátor cég álbrókerének”, és egy jegyzőkönyv szerint 2005-ben a jelenlegi tárcavezető személyesen javasolta, hogy hosszabbítsák meg a cég önkormányzati irodabérletét. A több milliárdos csalás elkövetőjét, a város "Marcsikáját" még mindig keresik.
A Quaestor-ügyben is érintettek önkormányzatok. Ezek a gyanú szerint a brókerbotrányok főszereplőinél fektettek be, többeknek pénzük is bennragadt. A kormány kérésére ezeket a településeket az Állami Számvevőszék soron kívül ellenőrzi - jelentette be tegnap a szervezet. A pellengére állított 24 önkormányzat tiltott befektetéseiről Lázár János kancelláriaminiszter közölt tényeket, ám ezeket még a fideszes önkormányzatok is vitatják. Borkai Zsolt, Győr polgármestere dokumentumokkal igazolta, hogy a városnak nem volt és nincs jelenleg sincs sem tőzsdei kötvénye vagy más befektetése, vagyis, hogy igazat mondtak korábban is. „Ami van, azt rendes bankszámlán az OTP-nél helyeztük el” – közölte. „Kikérjük magunknak, hogy egy miniszter – lehet, hogy tájékozatlanságból fakadóan –, de azt állítsa, hogy ez a város hazudik, ennek a polgármestere hazudik.” Borkai Zsolt 824,6 millió forintnyi kötvényről beszél, míg a Miniszterelnökség egymilliárd forintot meghaladóról. A differencia 180 millió forint. Kerestük a polgármestert, hogy adjon magyarázatot a különbségre, ám tegnap elérhetetlen volt.
A felelőtlen gazdálkodás vádja ellen tiltakozott Budapest IV. kerülete is: „Újpest pénze az utolsó fillérig megvan a pénzügyi szolgáltató cég, a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-nél vezetett nevesített alszámlán – állampapírban” – derül ki a kerület közleményéből. Újpest mintegy kétmilliárd forint névértékű összeggel szerepel a miniszterelnökségi negatív listán. A Quaestor-botrány kirobbanása körüli történetek még mindig szolgálnak meglepetésekkel. A külgazdasági és külügyminisztert is megkérdezte Tóth Bertalan szocialista képviselő találkozott-e február 10 és március 27-e között Tarsoly Csabával.
A miniszter elmondta, ami már korábban is ismert nvolt, hogy február 13-án találkozott Tarsoly Csabával a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, ahol a Quaestor elnök-vezérigazgatója a Duna City projekt előkészítésének fejleményeiről számolt be. Az azonban meglepő volta válaszában, hogy március 5-én egyik államtitkára éppen külföldi befektetőt vitt a Quaestorhoz tárgyalni a Duna City projekttel kapcsolatban. Azon a napon amikor a minisztériumhoz tartozó Nemzeti Kereskedőház döntött arról, hogy kiveszi a majd három milliárd forintját a brókercégből. | Százmilliárdnyi közpénz a brókereknél | Pilótajátéknak tekinti Orbán Viktor, ami a brókerbotrány során történt, ám mindezt a bankoknak is látniuk kellett. A Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően megindult a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolása, ezzel megnyílik az út az ügyfelek kártalanítása előtt. Több fideszes önkormányzat is cáfolta, hogy Quaestor-kötvényeket vett volna. | null | 1 | https://nepszava.hu/1055387_szazmilliardnyi-kozpenz-a-brokereknel | 2015-04-25 13:26:00 | true | null | null | Népszava |
Várhatóan év végéig kell elkészülnie az Alstom-ügyet vizsgáló ideiglenes bizottság jelentésének - derült ki a Fővárosi Közgyűlés június 8-ai ülésére benyújtott előterjesztésből.
Hárman vizsgálódnak majd
A Fővárosi Közgyűlés május 12-ei rendkívüli ülésén döntött arról, hogy az Alstom metrókocsik beszerzése ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálására háromtagú ideiglenes vizsgálóbizottságot hoz létre. A testület három tagját június 8-án választhatják meg.
Az ideiglenes bizottság feladata az Alstom metrókocsik beszerzéseivel kapcsolatos döntéshozási mechanizmusok működésének, a szerződéskötések körülményeinek, a döntések előkészítésében résztvevők felelősségének vizsgálata és erről jelentés készítése.
A brit hivatal Alstom-vezetőket gyanúsít | Kiválasztják az Alstom-botrány vizsgálóit | Budapest közgyűlése június 8-ai ülésén dönthet arról, ki lesz az a három ember, akik részt vesznek az Alstom-ügy kivizsgálására létrehozott bizottságban. A bizottság jelentésének várhatóan 2016 végére kell majd elkészülnie. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2016/06/fovarosi-kozgyules-ev-vegeig-kell-jelentest-tennie-az-alstom-ugyet-vizsgalo-bizottsagnak | 2016-06-02 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.