text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ahogy azt szeptember elején megírtuk, lezárulóban a békéscsabai „tanácsadós mutyi” ügye, miután az ügyészség minden nyomozást és eljárást megszüntetett a Joghatás Kft. ellen. Illetve csak így tűnt. Újabb fordulatot vett ugyanis az eddig is igen szövevényes eset: a Harangi család egy peren kívüli egyezségi ajánlattal kereste meg Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát, mely szerint 51 millió 300 ezer forintnyi sérelemdíjat követelnek. Ez esetben az ügyet lezártnak tekintik, írják. Ha nem, akkor „mind a büntetőjogi, mind a polgári jogi teljes eszköztárat igénybe véve eljárást indítanak”.
Amit lezártak
A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás és az által fenntartott szociális intézmények tanácsadói szerződéseket kötöttek egy jól körülhatárolható körrel, amelyikbe beletartozott Haraginé Ádám Zsuzsanna, és az általa vezetett Joghatás Kft., volt férje, Harangi László Attila ügyvéd, és fiuk, a szintén ügyvéd ifj. Harangi László. Ők 2011 novembere és 2015 júniusa között a megkötött szerződésekből összesen 167 millió forinthoz jutottak – ebből csak a Joghatás Kft. 116 millióhoz. Ezek főként jogi szaktudást igénylő és egyéb, például szervezetfejlesztési vagy konyhai tanácsadásra vonatkozó szerződések voltak.
Dióhéjban:
– 2015 nyaráig összesen 116 millió forinthoz jutott a cég,
– ezért például havi több mint egymillió forintért adtak tanácsot „konyhai” ügyekben (sic!),
– eközben az előző polgármester, Vantara Gyula kormánypártiként már az Országgyűlésben ül,
– a szerződések megkötésekor ő volt a Kistérségi Társulás elnöke,
– egy vizsgálati dokumentum szerint több szerződést jogszerűtlenül és nem értékarányosan, túlárazva kötöttek meg,
– több esetben nem írtak ki közbeszerzést.
Vantara Gyula
2015 júniusában vizsgálat indult 39 szerződés kapcsán, első körben ebből hatot felbontottak. Egyet értékaránytalanság („konyhai” tanácsadásra ugyanis havi több mint egymillió forintot számláztak ki), a maradék ötöt pedig jogszerűtlenség miatt. Ez abból adódott, hogy az ügyvédi törvény szerint jogi tanácsadást csak ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző végezhet, gazdasági társulás vagy magánszemély nem. Márpedig a Joghatás Kft. tanácsadói szerződést kötött, így jogszerűtlenül járt el. Emellett találtak könyvvizsgálói és pénzügyi hiányosságokat, és fény derült a közbeszerzési törvény megsértésére is azzal, hogy a cég közbeszerzés kiírása nélkül, automatikusan megkapta a tanácsadói feladatokat.
Az ügyben végül 2015 novemberében tett feljelentést a város jegyzője ismeretlen tettes ellen csalás, hűtlen és hanyag kezelés, számviteli fegyelem megsértése és zugírászat miatt. A zugírászatot leszámítva a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság folytatta le a nyomozást, és le is zárta azt, mert szerintük bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. A zugírászat ügyében a Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség járt el, ahol a nyáron szintén megszüntették a nyomozást bűncselekmény hiánya miatt. Felelőst tehát nem találtak, a Kistérségi Társulásból kiutalt 167 millió forintból pedig egy forintot sem kapott vissza senki. Szarvas Péter, Békéscsaba független polgármestere szeptemberben azt mondta lapunknak, ezekkel a kérdésekkel a jövőben nem kíván foglalkozni a Társulás. Miklós Attila MSZP-s önkormányzati képviselő viszont más állásponton van: szerinte igenis keletkezett kár, amit polgári peres úton talán még vissza lehetne szerezni.
Ezzel viszont az a probléma, hogy csak a sértett tehet feljelentést, ami jelen esetben a kistérség és nem a város képviselő-testülete. Ebben szeptember óta nem is történt semmi. „A legutóbbi képviselő-testületi ülésen megkérdeztem a polgármestertől, a Társulás elnökeként miért nem tette meg az ezzel kapcsolatos szükséges lépéseket. Érdemi válasz hiányában megígértem, hogy a Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság elnökeként jövő év elejére átnézem a szerződéseket és kiszámolom azt az összeget, amit polgári peres úton lehetne érvényesíteni. A havi 1,1 milliós konyhai tanácsadós szerződés, vagy az útiköltségek nem helyes elszámolása biztosan ide tartozik. Ez közpénz, ami kifolyt, így igenis van jogunk polgári peres útra terelni az ügyet” – mondta kérdésünkre Miklós Attila, aki szerint bár a Társulás volt a probléma előidézője, látszólag mégsem azon dolgozik, hogy ez a probléma megoldódjon.
Szarvas Péter
A követelés
Közben november végén a Harangi család (Haranginé Ádám Zsuzsanna, Harangi László Attila és két gyerekük, László és Zsuzsa) peren kívüli egyezséget ajánlott a város önkormányzatának, melynek értelmében több mint 51 millió forintot követelnek – az őket ért sérelmek miatt. A városnak küldött hosszú indoklásból kiderül: azt sérelmezik, hogy az ügyet a „lehető legszélesebb nyilvánosság” bevonásával tárgyalták, hogy a velük jogviszonyban álló intézmények munkatársait folyamatosan presszionálták, adatokat és okiratokat kértek tőlük határidőre, ezért bizalmatlanná vált a légkör, és egy-két kivétellel (Harangi László Attila esetében) azonnali hatállyal és egyoldalúan mondták fel a szerződéseket.
Ahogy azt megírtuk, több szerződésnél jogszerűtlenséget, az egyiknél pedig értékaránytalanságot állapítottak meg. Ami az intézményi pressziót illeti, szeptemberben egy az intézmények életében tájékozott forrásunk azt mondta, „az intézmény életében nincs fennakadás, a rendszer nem működik rosszabbul, megszűnt viszont a mindenre kiterjedő, már-már az autonómiát is megszüntető bábáskodás, amit a kft. jelenléte jelentett. Már nem menekülnek az ott dolgozók, az idősek pedig sorban állnak, hogy bejussanak az intézménybe. Régen ez nem így volt. Nagyobb a közbizalom az intézménnyel szemben.” Néhány tanácsadói szerződést ugyan pótoltak (például az idősek továbbra is igénybe vehetnek jogi tanácsadást), de nem mindet, az így megspórolt pénzt pedig visszaforgatják a működésbe.
A Harangi család azt is sérelmezi, hogy „konkrét és súlyos bűncselekményeket vázoltak fel velünk kapcsolatban, minősítették tevékenységünket, azt a látszatot keltve és kreálva, mintha »bűnszervezet« működött volna mindenféle szakmai tevékenység nélkül”. Ezzel kapcsolatban egyébként mind a polgármester, mind a vizsgálatot folytató ügyvéd elmondta, hogy bár értékaránytalanság volt, de a számok mögött valós szakmai munka történt. A család üdvözli továbbá a hatóságok döntését, miszerint nem történt bűncselekmény. Végül megjegyzik: „Eljárásaikkal teljesen tönkretették családunkat, bennünket, gazdasági társulásunkat (az Opten cégadatbázisa szerint a Joghatás Kft. 2014-es üzemi eredménye 14 millió volt, 2015-ben már csak 5 millió, 2016-ban pedig mínusz 700 ezer – F. Zs.), szakmai praxisainkat, emberileg megaláztak, súlyos és konkrét bűncselekmények elkövetésével a nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva vádoltak, az eljárások alatt és azt követően a hatóságok megállapításaival ellentétes tényeket közöltek, vagy azok megállapításait hallgatták el, mert azok nem igazolták vádjaikat.”
A család a személyiségi jogok védelmére, a magántitokra és a jogellenes károkozásra hivatkozva összesen 51 millió 300 ezer forintnyi sérelemdíjat követel az önkormányzattól. Továbbá megjegyzik, a polgári peres út mellett a büntetőjog is szankcionálhatja az ügyet, többek között rágalmazás, becsületsértés, hatóság félrevezetése, hivatali visszaélés keretein belül. Amennyiben tehát Békéscsaba nem fizet, elindítják az eljárásokat.
A város decemberi képviselő-testületi ülésén a testület egyhangúlag úgy határozott, hogy a Harangi család ajánlatát nem fogadja el és nem fizeti ki a kért összeget. | „Eljárásaikkal teljesen tönkretették a családunkat” Újabb epizód a békéscsabai tanácsadós mutyi történetében | Váratlan fordulat: visszavág Békéscsabának a Joghatás Kft., 51 millió forintnyi sérelemdíjat követelve. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/eljarasaikkal-teljesen-tonkretettek-a-csaladunkat-ujabb-epizod-a-bekescsabai-tanacsados-mutyi-torteneteben-108416 | 2017-12-22 11:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A volt kormányfő szerint 2009-ben az akkor ellenzéki Fidesz parlamenten belül és kívül is változó érveléssel folyamatosan támadta a projektet. Kormányfőként a témában benyújtott parlamenti interpellációk és kérdések után felkérte Oszkó Péter pénzügyminisztert, hogy vizsgáltassa ki az ügyet, különösen annak a telekcserére vonatkozó részét. Az alapos vizsgálat szerint nem történt olyan jogszabálysértés, ami beavatkozásra ad okot.
Ezt követően 2009 nyarának végén arról értesült, hogy az ingatlancsere kapcsán ügyészségen lévő értékbecslés mintegy 600 millió forinttal kevesebb, mint a nemzeti vagyonkezelőé, ezért úgy határozott, hogy a kérdésben döntsön a független magyar bíróság. | Bajnait meghallgatták a bíróságon | A Sukoró-üggyel politikai és nem gazdasági kérdésként találkozott Bajnai Gordon miniszterelnökké választása után – mondta az Együtt-PM szövetség vezetője a Szolnoki Törvényszéken tanúkénti meghallgatásán. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/11/bajnait-meghallgattak-a-birosagon/ | 2013-10-11 11:06:00 | true | null | null | 24.hu |
A K-Monitor szúrta ki, hogy Mészáros Lőrinc egy nappal karácsony előtt kapott egy 63 milliárd forint értékű állami megbízást: a felcsúti polgármester családi cége, a Mészáros és Mészáros Kft. építheti az M8-as autóút Körmend és Rábafüzes közötti szakaszát. A közbeszerzés eredményét szombaton tették közzé.
Más építőipari cégeknek is érkezett pakk karácsony előtt. A szintén kormányközeliként számon tartott Duna Aszfalt Baján kapott mélyépítési munkákra megbízást 8 milliárd forint értékben, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. pedig 65 milliárd forintért dolgozhat a Gödöllő és Hatvan közötti vasúti szakaszon. Ehhez képest már aprópénz a Penta Kft. 305 millió forintos megbízása, amelyet a Belváros-Lipótváros Önkormányzattól kaptak. | Az ország legszerencsésebb gázszerelőjéhez egy nappal korábban jött a Jézuska | A fa alá került egy 63 milliárdos megbízás. Boldog karácsonyt, Mészáros Lőrinc! | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-orszag-legszerencsesebb-gazszerelojehez-egy-nappal-korabban-jott-a-jezuska-108433 | 2017-12-23 11:14:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
sport
2018 január 05., 18:58
comments 141
A pénteki Közbeszerzési Értesítő szerint senki nem jelentkezett az új Diósgyőri Stadion üzemeltetésére. Ez így elég rossz hír, a stadiont ugyanis 13 milliárdból építette újra a Market Építő Zrt., és a tervek szerint februárban már átadnák, de ha nincs, aki üzemeltesse, akkor nehéz lesz.
Nemrég ugyanez történt a szombathelyi stadionnal is. Ott, miután nem találtak üzemeltetőt, az önkormányzat megegyezett az építtető céggel, hogy utóbbi üzemelteti ideiglenesen a komplexumot, az önkormányzat pedig ad bele pénzt. Igaz, a szombathelyi bukó talán egy kicsit fájdalmasabb volt, az a stadion ugyanis 14 milliárdból épült, a diósgyőri meg ugye 1 milliárddal olcsóbb volt. | Senki nem jelentkezett a diósgyőri stadion üzemeltetésére :( | A pénteki Közbeszerzési Értesítő szerint senki nem jelentkezett az új Diósgyőri Stadion üzemeltetésére. Ez így elég rossz hír, a stadiont ugyanis 13 milliárdból építette újra a Market Építő Zrt., és a tervek szerint februárban már átadnák, de ha nincs, aki üzemeltesse, akkor nehéz lesz. | null | 1 | https://444.hu/2018/01/05/senki-nem-jelentkezett-a-diosgyori-stadion-uzemeltetesere | 2018-01-05 11:24:00 | true | null | null | 444 |
Czerván György agrárállamtitkár cége, az Aranyszarvas Zrt. Tápiószentmártonban jutott egy 5,8 hektáros területhez, amelyet október 15-ig használhat a cég. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ugyanis meghirdette a termőföldet, így azt a jövőben egy magánszemély művelheti – válaszolt az államtitkár nevében a vidékfejlesztési tárca. Hangsúlyozták, hogy Czerván három és fél éve nem dolgozik a cégnél, ám vagyonnyilatkozata szerint 24,88 százalékos tulajdoni hányada van benne. A több mint 1100 hektáron gazdálkodó Aranyszarvas Zrt. közel 130 milliós uniós támogatást zsebelhetett – derül ki a Blikk cikkéből.
Czerván György
Fotó: MTI / Földi Imre
A legtöbb birtokot Farkas Sándor fideszes képviselő cége, a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. kapta, összesen 82 darabot Fábiánsebestyénben és Eperjesen. Farkas szerint sok kis, legfeljebb egy-két hektáros földdarabról van szó, amelyek a korábbi földet életjáradékért program keretében kerültek az államhoz. A képviselő hozzátette, hogy több földet is meghirdetett az NFA, de a politikai támadások elkerülése érdekében nem indultak ezeken a pályázatokon. Farkasnak 38 százalékos tulajdonrésze van a Kinizsiben, amely a nagybirtokos vállalatok közé tartozik a 3400 hektárra becsült területével.
Örvendi László viszont nem nyilatkozott a Blikknek, amely kiderítette, hogy a kormánypárti honatya cége, a Nagyhegyesi Mezőgazda Kft. – amit a képviselő 6 százalékban birtokol – két területet nyert el.
Hanó Miklós békéscsabai alpolgármester Békéscsabán kapott egy állami birtokot. A mellékállásban kórházigazgatóként dolgozó fideszes képviselő, Daher Pierre felesége, Daher Rima pedig két állami területet kapott. | Államtitkár is kapott földet pályázat nélkül | Egy földművelésügyi államtitkár és legalább hét országgyűlési képviselő kapott pályázat nélkül állami birtokokat – írja a Blikk. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/12/allamtitkar-is-kapott-foldet-palyazat-nelkul/ | 2013-10-12 11:23:00 | true | null | null | 24.hu |
A Magyar Közlönyben szúrta ki a RomNet, hogy a magyar kormány egy határozatban 2 milliárd 474 millió 646 ezer forintot von el a Híd a munka világába programtól, ezzel megfelezik az eredetileg ötmilliárdos költségvetést. A projektet az Országos Roma Önkormányzat koordinálta, élén az egykori elnökkel, Farkas Flóriánnal. Az elnöknek azért kellett távoznia, mert a programhoz rendelt összegeket megkérdőjelezhető módon és rossz hatékonysággal használták fel, ezzel nem is tudtak egyelőre maradéktalanul elszámolni – a NAV eljárást indított. Az uniós támogatottságú programban az ORÖ eddig 2 milliárd 99 millió forintot kapott.
A portál megkereste az Emmit, hogy mivel indokolható a forráselvonás. A tárca egyszerűen fogalmazott, miszerint a projekt "szakmai okok miatt nem az eredeti tervek szerint haladt", melyekre az "időközi ellenőrzések mutattak rá", az egész program "az eredetileg tervezetthez képest csökkentett műszaki-szakmai tartalommal és ehhez mérten csökkentett költségvetésből valósult meg".
A NAV költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást, de a minisztérium tagadta, hogy ezzel összefüggésben vonták-e meg az összeget és "teljes mértékig elkülönülnek" a saját vizsgálataik a NAV nyomozásától. Az adóhatóság tájékoztatása szerint folyamatosak a tanúkihallgatások, iratokat is lefoglaltak, egyelőre gyanúsított nélkül. A portál úgy értesült, hogy az unió források felhasználását ellenőrző OLAF már tavasz óta vizsgálódik Farkasék könyvelése miatt, ezt az Balog Zoltán minisztériuma, az Emmi is megerősítette.
A forrásokat szeptember 30. határidővel vonták meg az ORÖ-től, ehhez képest Lázár János szeptember végén még megvédte Farkas Flóriánt a támadásoktól, míg a közelmúltban már szemtől szemben kritizálta a némán üldögélő Farkast egy nyilvános bizottsági ülésen. A múlt heti Kormányinfón Lázár úgy nyilatkozott, hogy Farkasnak és az ORÖ-nek még van lehetősége az ügy tisztázására a 2010-2014 között elköltött pénzeket illetően, ugyanis a vizsgálatok nem zárultak le.
A projekt vezetői hatalmas összegeket vehettek fel fizetésként, Winkler Gábor projektvezető négyórás munkarendben 1,2 millió forintot keresett havonta, a pénzügyi vezető 1,4 milliót, a szakmai vezető pedig 900 ezer forintot keresett. A túlköltekezések miatt is vizsgálódhatnak, a projekt terhére vettek egy székházat a budapesti Naphegy téren 224 millió forintért, amelyet 20 millióból felújítottak és 30 millióért berendezték. A RomNet által korábban kikért hivatalos adatok alapján kiderült az is, hogy ennek a programnak a terhére fizették Farkas Flórián személyi sofőrjét is, akinek bérezése a hálózatüzemeltetési vezető asszisztensének bérével megegyezően havi 350 ezer forint volt.
Emellett Farkasék több százmilliót költöttek jelentősen túlárazott tanulmányokra is, például fellehető olyan is, amely oldalanként 300 ezer forintba került. | Milliárdokat vontak el Balogék a Farkashoz kötődő gyanús programtól | A komány közel két és fél milliárd forintot vont el az egykor Farkas Flórián által vezetett Országos Roma Önkormányzatának Híd a munka világa elnevezésű felzárkóztatási programjától. A lépéssel gyakorlatilag üresbe tették a program motorját, az indoklás szerint szakmai hiányosságokra derült fény a pénzek felhasználásában. Farkasék költekezései miatt NAV és OLAF vizsgálat is zajlik, elképesztő túlárazásokat találtak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151210_Milliardokat_vontak_el_Balogek_a_Farkasho | 2015-12-10 11:38:00 | true | null | null | HVG |
Bár a Miniszterelnökség részéről Vitályos Eszter államtitkár igyekezett megvédeni a közbeszerzési összeférhetetlenségi jogszabályokat, mondván bővültek a korlátozások, de a Transparency International által éltre hívott Átláccó Fesztiválon alig volt megszólaló, aki nem kritizálta a törvényt, mely csak az főbb tisztségviselőkkel egy háztartásban élő rokonokra korlátozta a közbeszerzési összeférhetetlenséget. Az eseményen később felszólalt Colleen Bell amerikai nagykövet is, aki szintén kitért nevek említése nélkül a törvényre, miszerint "nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak", ha közbeszerzésen kívánnak indulni.
A sokak által Lex Tiborczként emlegetett törvényen túl kifogásolta, hogy még mindig nem nyilvánosak a paksi bővítés szerződései, és azokat mihamarabbi nyilvánosságra hozatalát sürgette. Szerinte éber választópolgárokra, illetve oknyomozó újságírókra, valamint erős civil szervezetekre van szükség ahhoz, hogy mindenkori hatalom elszámoltatható legyen és kikényszeríthető legyen az átláthatóság - idézte szavait a Portfolio. A korrupció a gazdaságra, illetve a társadalomra is káros hatásokat okoz, és Bell szerint ez olyan, mint a rák, amely megtámadja a szervezetet, majd idővel meg is semmisíti azt. A pozitívumok között a Záhonyi határőrök elfogását említette, valamint az online pénztárgépek bevezetését. | Colleen Bell beszólt a rokonokat közpénzhez engedő törvény miatt | Colleen Bell néhány pozitív példát említett ugyan, de ismét kritikával élt a Magyarországon tapsztalható korrupciós kockázat miatt. Meglátása szerint a túlkapások visszaszorítása az éber választókon, civil szervezeteken és oknyomozó újságírókon múlik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151209_Colleen_Bell_beszolt_a_rokonokat_kozpenzh | 2015-12-09 11:49:00 | true | null | null | HVG |
2017. eleji bejegyzése után néhány hónappal a Hübris Projekt Kft. 350 millió forintos uniós támogatást nyert sörfőző üzemének berendezésére. A szeptemberben kiírt közbeszerzés novemberre le is zárult, a pályázatból pedig kiderül, hogy a beruházást nem aprózzák el: 2000 literes kapacitással terveznek, amivel akár évi 6000 hl sört is le lehet főzni.
A Hübris korábban a Matolcsy Ádámtól bérelt egy 2,7 hektáros területet, az üzlet azonban annyira felpörgött, hogy nem volt idő saját csarnokot építeni, most már egy székesfehérvári ipari park a leendő gyár helyszíne.
A Hübris székhelye Balatonakarattyán van, egy olyan családi házban, amely a Frank Digital tulajdona. A Frank Digital egy kreatív ügynökség, amelyet Száraz István alapított, nem sokkal a vs.hu portál elindítása után. (Matolcsy Ádám nyilvános megjelenéséig Száraz István építette azt a médiabirodalmat, amely most Matolcsy György jegybankelnök fiáé. A vs.hu egyébként megroggyant, amikor kiderült: titokban mintegy 600 millió forint támogatást kapott a Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól – erről korábban itt írtunk)
Honlapja szerint a Frank elsősorban baráti megrendelésekből és közbeszerzésekből él: dolgoztak a Magyar Nemzeti Banknak, és a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában lévő MKB-nak. A Frank 230 milliót kapott az ’56-os emlékév büdzséjéből, de népszerűsítették a budapesti olimpiát is.
Pintér Máté, Száraz István és Matolcsy Ádám
Az Opten adatai szerint a Hübris Projekt Kft. többségi tulajdonosa egy bizonyos F Trans Kft., amelynek tulajdonosai – személyes adataik alapján – a Hübris ügyvezetőjének, a 31 Farkas Tímeának szülei és nagybátyja. Farkas Tímea több szálon is kötődik a Matolcsy Ádám, ifjabb Szemereyk és Száraz István révén ismertté vált baráti-üzleti körhöz.
Farkas Tímea 2016 végén megalapította a Seedstrom Property nevű ingatlankezelő céget, amely a cégadatok szerint rögtön kapott is egy majdnem egymilliárd forintos hitelt attól a Növekedési Hitelbanktól (NHB), amelynek tulajdonosa a Matolcsy unokatestvér Szemerey Tamás. A Seedstromon keresztül részben Farkasé a Qut Kft. is. A Qutról a 444 írt korábban egy meglehetősen furcsa, és szintén Matolcsyékhoz köthető beruházás kapcsán: a Qut a tulajdonosa a budai Várnegyed egyik különösen értékes telkének, ahol egy apartmanhotel építésébe kezdett, a kivitelező pedig az a Raw Development, amely szintén erősen kötődik a Matolcsy családhoz.
Matolcsy Ádám, Szemerey Bertalan és Pintér Máté
Farkas férjével, a szintén Matolcsy Ádám baráti köréhez tartozó Pintér Mátéval és Száraz Istvánnal egyszerre volt tulajdonos a belvárosi Macesz Huszár étteremben. A 32 éves Pintér Máté benne van a Harang Kft.-ben, amely a Lánchíd pesti hídfőjénél lévő Raqpart nevű helyet viszi a nyári szezonban. A Harangban Pintér tulajdonostársa többek között Száraz István, az ismert tévés, Dévényi Tibor, és az ehhez a baráti társasághoz tartozó fia, Dévényi Dániel is.
A legérdekesebb azonban Pintér Infit Invest nevű cége, amelynek székhelye a Vörösmarty tér 3. Ez a híres Kasselik-ház, a volt Luxus Áruház műemlék épülete. Pintér 2015 decemberében lett az Infit tulajdonosa, és a társaság Pintér felbukkanása után nem sokkal 891 millió forintos hitelt kapott az NHB-tól, erről a 444 számolt be. Arra, hogy valójában mit csinál a cég és mire kell a gigahitel, a választ egy 2017 tavaszán kiadott építési engedély adja meg, amelyre az V. kerületi kormányhivatal honlapján bukkantunk. Eszerint az Infit a műemlék Kasselik-ház 2., 3. és 4. emeleti irodáiból luxuslakásokat alakít ki. Érdemes megjegyezni, hogy Pintér felbukkanásával szinte egy időben, 2015 szeptemberében az épület földszinti és magasföldszinti részeit az MNB-alapítványok egyik projektcége vásárolta meg.
Az ifjabb Matolcsyhoz köthető beruházások további részleteiről és a tulajdonosok hátteréről a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashat. | Uniós pénzből épít sörgyárat Matolcsy barátja | Beindultak Matolcsy Ádám barátai. Egyikük luxuslakásokat épít a Vörösmarty téren, másikuk 305 milliós uniós támogatásból kezd sörgyártásba. Részlet a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő cikkéből. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/unios-penzbol-epit-sorgyarat-matolcsy-baratja-108687 | 2018-01-10 11:32:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Magyar Rezidens Szövetség online kérdőíves felmérését a Szinapszis piackutató segítségével augusztusban végezte 1319 orvos és 761 beteg megkérdezésével. Utóbbiak 57 százalékának van valamilyen krónikus betegsége, 70 százalékuk már adott hálapénzt. Ahhoz, hogy a hálapénz “kikopjon a mindennapokból” a bért kell emelni a lakosság 57 és az orvosok 90 százaléka szerint. Az orvosok 77, a lakosság 81 százaléka ért egyet azzal, hogy megfelelő jövedelem mellett a hálapénz adása és elfogadása korrupciónak minősüljön és legyen büntethető.
“Nem válasz az, hogy nincs pénz”
A rezidensszövetség elnöke szerint a legalapvetőbb változást a tisztességes alapbérek és az életpályamodell bevezetése hozná. az egészségügynek mindenképpen elsőbbséget kell élveznie, “mert nem válasz az, hogy nincs pénz”. Ha nem jut több forrás az ágazatra, az orvosok külföldön keresnek megélhetést és mindenképpen korrupttá válik a gyógyítás. Dénes Tamás közölte: a rezidensszövetség vizsgálja egy népszavazási kezdeményezés lehetőségét a hálapénzzel kapcsolatban.
Megalázó mindenkinek
Az orvosok 19 százaléka teljesen elutasította a paraszolvenciát, 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem ért egyet vele, de kénytelen elfogadni. Az orvosok 82 százaléka és a lakosság 86 százaléka egyetértett abban, hogy a hálapénz rendszere megalázó a betegnek. Csak a lakosság 44 százaléka gondolja úgy, hogy a paraszolvencia az orvosnak is megalázó, pedig a válaszadó orvosok 87 százaléka úgy nyilatkozott, számára is az.
Biztos a bizonytalanság
A felmérés rávilágított arra, hogy a hálapénzről eltérő a lakosság és az orvosok gondolkodása. Az orvosok 82 százaléka érzi úgy, a hálapénz rendszere kiszolgáltatottá, kiszámíthatatlanná teszi az orvos életét azáltal, hogy “bevételének egy része változó mértékű”, ezzel szemben az emberek 85 százaléka volt azon a véleményen, hogy a gyógyítók érdeke fenntartani a rendszert, hiszen az kényelmes és biztos jövedelemforrás. Abban megegyeznek a vélemények, hogy a hálapénz a korrupció forrása.
A félelem nagy úr
Hosszú távú fenntartásában kevesen hisznek: az orvosok 36, a betegek 52 százaléka. A motivációt illetően az orvosok 31 százaléka azt mondta, betegei a valódi hálát fizetik meg. 22 százalékuk szerint azért kapják pénzt, mert betegük azt hiszi, így előnye lesz az ellátásban. 21 százalék úgy látja, a beteg attól fél, pluszpénz nélkül, nem kap megfelelő ellátást. A betegek 76-70 százalékban jelölték meg motivációként a kiszolgáltatottság csökkentését és a megfelelő orvosi ellátás vagy az orvos időbeni rendelkezésre állásától való félelmet. A betegek 68 százaléka valódi hálaként értelmezi az adott pénzt, és 68 százalék nyilatkozott úgy, hogy a paraszolvencia révén lehetőségük van az orvos megválasztására. | Népszavazás lehet a hálapénzről | A paraszolvencia oka nem más, mint a para. A hálapénz orvosnak, betegnek egyaránt megalázó. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/15/nepszavazas-lehet-a-halapenzrol/ | 2013-10-15 11:32:00 | true | null | null | 24.hu |
A BKV új formaruhájának minőségét vizsgáltatta be a KERMI-vel a Közlekedési Alkalmazottak Polgári Szakszervezete (KAPSZ). A vizsgálat eredményét a Facebookon hozták nyilvánosságra.
A dokumentumban az áll, hogy a vizsgált kockás ing, nadrág és dzseki alapanyaga nem egyezik meg a bevarrt cimkén jelölt nyersanyag összetétellel: az ing alapanyagánál mintegy 20 százalékos az eltérés a komponensek arányaiban, a szabvány ± 3 százalékot engedélyez.
A nadrág címkéjén jelölt 30 százalék elasztán hibás, a vizsgálat során kiderült, hogy a termék alapanyagában egyáltalán nem található ilyen.
A dzseki a címke szerint 100 százalék poliamid, de kiderült: valójában teljes egészében poliészter.
A vizsgálat eredményét közlő dokumentumban arra is felhívják a figyelmet, hogy a kezelési útmutatóban jelzett 40 és 30 fokon történő kímélő mosás nem alkalmas a nagy igénybevételnek kitett termékeken az izzadság és az esetleges olajos foltok eltávolítására.
A ruházatot elvileg négy évszakra kapták a dolgozók, a KERMI azonban megjegyzi, hogy az alacson légáteresztő képességű, viszonylag magas területi sűrűségű nadrág alapanyag nem engedi a bőrt szellőzni és az ing viselése sem alkalmas a vezetőfülkében megszoruló, akár 40 fokos hőségben.
A vizsgálati eredmények szerint villamos meghajtású berendezések esetében az elektromos feltöltődés és kisülés veszélye is.
A szakszervezet levelet írt Bolla Tibornak, a BKV elnök-vezérigazgatójának, hogy tájékoztassák a vizsgálatról és kérjék mielőbbi intézkedését. A levélben - amit szintén közzétettek a Facebookon - azt írják, már június elején megkeresték a formaruhákkal kapcsolatos problémával a BKK humánpolitikai igazgatóját, Makai Klárát, de választ nem kaptak, egyeztetésekre nem kaptak meghívást, ezért folytatták le a vizsgálatot.
Megkerestük a BKV-t az ügyben, ők azt közölték, hogy a szakértői vélemény alapján abelső vizsgálatot kezdeményeztek, mely jelenleg is tart. Amennyiben a formaruhák nem felelnek meg a szerződésben előírtaknak, abban az esetben a társaság élni fog minden olyan szankcióval, melyre a megkötött szerződés lehetőséget ad. | Bevizsgálták: Csak a baj van a BKV új formaruháival | Bár már a nyár folyamán megeresték a BKV illetékesét az új formaruhákkal kapcsolatos kifogásokkal, nem kaptak választ, így a Közlekedési Alkalmazottak Polgári Szakszervezete bevizsgáltatta a nadrágokat, ingeket, dzsekiket és kiderült: semmi sem az, aminek látszik. A BKV-nál jelenleg is folyik a belső vizsgálat az ügyben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151209_Bevizsgaltak_Csak_a_baj_van_a_BKK_uj_form | 2015-12-09 11:58:00 | true | null | null | HVG |
A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján 2014. január 1-jétől bárki fordulhat panasszal, illetve közérdekű bejelentéssel az állami vagy a helyi önkormányzati szervhez. A közérdekű bejelentő kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek.
Ebben az esetben a bejelentő az alapvető jogok biztosának – most még fejlesztés alatt álló elkülönített elektronikus rendszerén – tehet majd közérdekű bejelentést, amelyet a hivatal úgy dolgoz fel, hogy a bejelentés ne tartalmazzon a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot. Az ombudsmani hivatal tájékoztatása szerint a közérdekű bejelentést ebben az anonimizált formában továbbítja az ügyben eljáró hatósághoz.
Az ombudsman emellett közvetlenül is vizsgálhatja a közérdekű bejelentések kezelésének gyakorlatát. | Titkos feljelentőket is vár az ombudsman | Jövő január 1-jétől bárki fordulhat panasszal az állami vagy a helyi önkormányzati szervhez, és kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/16/titkos-feljelentoket-is-var-az-ombudsman/ | 2013-10-16 12:04:00 | true | null | null | 24.hu |
Felcsúton a 2016-2017-es felújítás óta úsznak LED-árban az utcák, és hogy ez a közvilágítási projekt sem esett messze sem az almától, sem a fától, sem az OLAF-jelentés szerint az Elios-ügyben érintett cégektől, az a Magyar Nemzet mai cikkéből derült ki
Felcsúton nem az Elios hozta a lámpákat, de a botrányban második leginkább érintett szereplő, a Sistrade Kft. már a felcsúti projektnek is komoly szereplője volt. Ugyanis a társaság végezte a korszerűsítési tanácsadást, és a cég a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik főszereplője – írja a Magyar Nemzet. A kft. tulajdonosa Hamar Endre, aki egyrészt közel áll Tiborczhoz is, olyannyira, hogy az Eliosban üzlettársak is voltak.
A Fejér megyei faluban kétlépcsős közvilágítás-modernizálás történt: először 259 közterületi lámpát cseréltek le ledtechnológiára, aztán még 96 lámpával bővítetták ezt. A Sistrade ráadásul nem csupán tanácsokat adott: a dokumentumokból az is kiderül, írja a napilap, hogy Hamar Endre cége üzemelteti is a felcsúti közvilágítást.
A korszerűsítést a Magyar Nemzet szerint vélhetően már az OLAF-vizsgálat miatt nem az Elios végezte. A befutó egy U Light Kft. nevű vállalat volt, a 13,2 milliós beruházás nem érte el a közbeszerzési határt.
Az Elioshoz és a Sistrade-hez is köthető vélelmezhető csalássorozatról részletesen a tegnap megjelent Magyar Narancsban olvashat, íme, a cikk ajánlója: | Na, Felcsúton hogy lett új közvilágítás? | Orbán kis faluja sem maradt ki a tutiból. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/na-felcsuton-hogy-lett-uj-kozvilagitas-109519 | 2018-02-23 12:17:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bármennyire is felkészült volt az Elios közbeszerzései köré épült külsős tanácsadói rendszer, az önkormányzatok, illetve városvezetők mondták ki az utolsó szót, írták alá a megbízási szerződést. A friss Narancs címlapsztorijában azt járjuk körbe, hogyan verték át a helyi ellenzéken is, hogy az Orbán Viktor vejéhez is köthető cég fejlesszen náluk. Hogy ezt megtudjuk, közel egy tucat város esetét próbáltuk rekonstruálni volt kormánypárti és jelenlegi ellenzéki önkormányzati képviselők segítségével.
Általános következtetésként kijelenthető: a legtöbb helyen az ellenzéki, de még a fideszes önkormányzati képviselők sem látták át azt a folyamatot, amelynek a végén az Elios lett a befutó. Ehhez szabályt sem kellett szegni a városvezetőknek, hiszen az önkormányzati rendszer lehetővé teszi, hogy ilyen horderejű beruházások ügyében se kelljen képviselő-testületi vagy legalább bizottsági hozzájárulás. Ugyan a közbeszerzés lezárását követően már sok mindent nem tehettek volna az ellenzéki képviselők, volt olyan hely, ahol az önkormányzat és az Elios közötti szerződés egyes részleteit titkosították is.
A városok többségében a képviselő-testület egésze abba tudott beleszólni, hogy a település induljon-e a közvilágítási pályázatokon. Ezt mindenhol meg is szavazták, és azt is elfogadták, hogy biztosítani kell az önkormányzatnak egy minimális önrészt (ezt később szinte mindenhol átvállalta az állam). Arról, hogy ezek után a pályázat előkészítéséhez mely cégektől kértek segítséget, már nem születtek testületi és bizottsági döntések, az önkormányzati képviselőket jobb esetben arról tájékoztatták, hogy nyert a pályázat, indulhat a közbeszerzés, majd ezt követően a kivitelezés.
Ezután kellett előkészíteni a közbeszerzést, ahol újabb külsős tanácsadók kerültek képbe, akiknek a segítségével az Eliosra szabták a kiírásokat. Nagyon kevés olyan hely volt, ahol bármilyen képviselő-testületi döntés született volna a közbeszerzés kiírásától kezdve egészen addig, hogy leszerződött az önkormányzat Tiborczékkal. Azonban ez nem feltétlenül törvénytelen: ha a települések helyi közbeszerzési szabályzata nem írja elő, általában a polgármester, netán egy állandó vagy egy eseti bizottság hatásköre, hogy kontrollálja a közbeszerzési folyamatot.
Mindez azért lényeges, mert így a minimálisra csökkent a lehetősége annak, hogy ellenzéki, netán bátrabb fideszes helyi képviselők nyomon követhessék a pályáztatás apró momentumait, azokat, amelyekből talán kitűnhetett volna, mire megy ki a játék.
Az Elios-ügy számos más részletéről is olvashat a ma megjelent Magyar Narancsban, így arról is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, majd a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztálya már a helyi közbeszerzések kiírásakor láthatta a turpisságokat, és hogy milyen felelősségre vonás várhat a helyi polgármesterekre és önkormányzati képviselőkre. | Tiborcz és Orbán hálójában – Az Elios-ügy és az önkormányzatok felelőssége | Az utóbbi hetekben sorra derültek ki részletek arról a szervezettnek tűnő csalássorozatról, amelynek során a miniszterelnök veje és néhány kollégája alaposan megszedte magát az Európai Unió és a magyar állam pénzén. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) összesen 35 közbeszerzést vizsgáló jelentése – amelyet a 24.hu szerzett meg és dolgozott fel cikksorozatban – csalás és szervezett bűnözés gyanúját veti fel azon körülmények miatt, ahogyan számos önkormányzat az akkor Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szerződött a közvilágítás modernizálására. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tiborcz-es-orban-halojaban-az-elios-ugy-es-az-onkormanyzatok-felelossege-109508 | 2018-02-22 12:23:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Orbán azt szeretné, hogy ne kelljen bevallania a családja vagyonát
Orbán Viktor lezárná a vagyonnyilatkozatok körüli zűrzavart és a német szabályozást ültetné át a magyar gyakorlatba. Csakhogy ez még megengedőbb, mint az a jelenlegi magyar rendszer, amit egy idei kormányprogram eredetileg tovább szigorított volna.
Nem szimpatizálok a vagyonbevallások kérdése körüli zűrzavarral
– mondta Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben, miután előjött a függöny mögül. A miniszterelnök ezért legszívesebben átvenné egy „tisztességes demokrácia” szabályozását, „Németországét vagy Ausztriáét.”
A közpénzek közelében forgolódó közszereplők és családtagjaik vagyonosodása érthetően központi kérdés egy demokráciában, ezért első körben jól hangzik egy nyugati ország gyakorlatának átvétele. Csakhogy a német és az osztrák vagyonbevallási szisztéma jóval megengedőbb a magyarnál. Ha átvennénk, nagyjából abba a trendbe illene bele, amit a közbeszerzési törvény puhítása és a vagyonvizsgálatok megnehezítése kirajzol.
A vagyonbevallás önmagában semmit nem ér
A német parlamenti képviselőknek mindössze annyiról kell nyilatkozniuk, hogy tíz jövedelmi kategória közül melyikbe esnek a rendszeresen kapott juttatásaik és egyéb bevételeik alapján. Tehát vagyonukat és érdekeltségi viszonyaikat homályban hagyhatják, és hozzátartozóikról sem kell nyilatkozniuk. Az osztrák rendszer kis eltérésekkel ugyanígy néz ki.
Vagyonnyilatkozat-tételre és annak nyilvánosságra hozatalára csak 2007 óta kötelezik a német képviselőket, miután kiderült, hogy többen jelentős pénzeket kaptak nagyvállalatoktól, ami miatt megkérdőjelezhetővé vált, hogy valóban tudják-e így a közt szolgálni.
Ráadásul ezek a szabályok is csak a német alsóház, a Bundestag megválasztott képviselőre vonatkoznak, miközben idehaza most a köztisztviselők egészen széles körének kötelező vagyonnyilatkozatot tenni, még ha azt nem is kell nyilvánossá tenni.
Mivel Angela Merkel is 1990 óta Bundestag-képviselő, minden évben nyilatkoznia kell jövedelme eredetéről, viszont pusztán amiatt, hogy kancellár, erre nem volna szükség. Egy németül beszélőnek egyébként nagyon egyszerű tájékozódni Angela Merkel vagyoni helyzetéről: egy gyorskeresés után rengeteg hozzáférhető adat áll rendelkezésre.
A vagyonbevallásoknak Németországban nem is tulajdonítanak nagy jelentőséget. Ez annak köszönhető, hogy rengeteg más módon kontrollálja és monitorozza az állam a közpénzek útját, és ezekben az intézményekben bíznak is az állampolgárok. Miután a keleti blokkban nem voltak intézményi garanciák, a rendszerváltás után szigorú szabályokat fogadtak el a vagyonbevallási szabályoknál a Balkántól a Baltikumig. Akik ezekkel a törvényekkel példálóznak, ritkábban hozzák elő, hogy szép számmal maradnak így is menekülő útvonalak.
A kormány papíron mást akar, mint Orbán
A jelenlegi szabályozást meg sem kell szegni ahhoz, hogy vígan lehessen tobzódni az ellenőrizetlen közpénzekben
– állította Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, majd rögtön hozzátette, „a probléma nem 2010 óta létezik, hanem 25 éve”. Ha valaki lopni akar a közpénzből, akkor bármilyen szabályozás mellett megtalálhatja annak a módját. Ligeti szerint ezért is értelmetlen önmagában a vagyonbevallás kereteiről vitázni.
Még a kormány által készíttetett 2015-ös Nemzeti Korrupcióellenes Program is elismerte a vagyonnyilatkozati rendszer képmutatóságát azzal, hogy több ponton előrelépést sürgetett. A vagyonnyilatkozatok elektronizálása és nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása lehetne ebben a nulladik lépés.
Gyakori ellenérv, hogy ennek alkotmányossági akadályai vannak: például üzleti- és banktitkoknak minősülő adatok kerülhetnek ki, képviselők hozzátartozóinak pedig személyiségi jogaik sérülhetnek, ha nem csak vagyonnyilatkozati kötelességük lenne, hanem ezeket nyilvánosságra is kellene hozni.
Ligeti Miklós szerint elég lenne világos vonalat húzni a választott köztisztséget viselők és más vagyonnyilatkozati kötelezettség alá tartozók között, és az eltérő esetekben már nem lenne bonyolult eltérő szabályokat hozni a nyilvános adatokra vonatkozóan. A Jobbik országgyűlési képviselői például mind a huszonnégyen kitették a párt honlapjára hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait is.
A Nemzeti Korrupcióellenes Program arról is ír, hogy a „szolgáltatandó adatok körét” indokolt lenne felülvizsgálni, mert több megtakarítási formáról sincs világos törvényi szabályozás. És ami nagyobb gond: semmi nem garantálja a megadott adatok valódiságát, ezért a kormányprogram szerint a nyilatkozattevőnek konkrétan el kellene magyarázni, hogy milyen forrásból gyarapodott vagyona.
További újítás lenne, hogy külön büntetőjogi tényállás lenne a vagyonnyilatkozattal trükközés, valamint már az ellenőrzés alatt is munkajogi szankciók érhetnék a valótlan vagyonnyilatkozatot leadót.
A programot a kormány eredetileg 2018-ig valósítaná meg, de egyelőre csak egy dolgot sikerült átültetni a gyakorlatba: a civil szervezetek vezetőinek szélesebb körét kötelezték vagyonbevallásra. Ha Orbán kijelentéseit vesszük alapul, akkor nem is várható előrelépés ebben az ügyben.
Blokk nélkül egy lépést sem tehet a NAV
A mostani rendszer tehát hiába szigorúbb, mint a nyugat-európai, de a legális jövedelemmel nem igazolható vagyongyarapodás a legtöbb esetben még így is megfoghatatlan. A hibásan kitöltött vagyonnyilatkozatok hiánypótlását a parlamenti képviselők esetében általában elfogadja az illetékes mentelmi bizottság.
Az országgyűlési törvény úgy fogalmaz, hogy vagyonnyilatkozat alapján a szakbizottság akkor mondhatja ki egy képviselő összeférhetetlenségét, ha „vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt”. Ebből a „szándékosan” a kulcsszó, ugyanis eddig minden képviselő talált hol jobb, hol rosszabb kifogást a vétlenségre. (Erről lásd a keretes írást a cikk végén.)
Eszköztelen a NAV is, mert csak konkrét ügyben vizsgálódhat: az országgyűlési képviselők adóbevallását és vagyonnyilatkozatát senki nem veti egybe, a többi közszolga vagyonnyilatkozata pedig mivel nem nyilvános, ezért általában elő sem veszik abból a lepecsételt borítékból, amelyben leadták.
Az új NAV-törvénynek köszönhetően a vagyonnyilatkozat-vizsgálatok mellett a vagyonosodási eljárások is tovább súlytalanodnak. 2016 januárjától már csak a vizsgált személy által adott számlák alapján dolgozhatnak az adóhatóság emberei, míg korábban maguk is felbecsülhettek vagyontárgyakat egy vagyonosodási vizsgálat során.
Ahogy egy vagyonvizsgálaton átesett politikus fogalmazott: „mostantól csak akkor mondhatja meg a NAV, hogy mennyibe kerül Szijjártó Péter zakója, ha kap mellé blokkot”.
Memóriazavar
A legfőbb védekezés a feledékenység és a családi összefogás: Szijjártó Pétert családi összefogásból vásárolt villája miatt kezdték ki, ráadásul a ház még nem volt a tulajdonában, amikor leadta nyilatkozatát. Zsiga Marcell szintén meggyőzte a mentelmi bizottságot, hogy nincs semmi látnivaló a 40 milliós házvásárlása körül, hiszen csak a fele az övé. Rogán Antal egyszer a tetőteraszról feledkezett meg, miközben egy másik alkalommal csak azt a házrészt vallotta be, „amit használ". A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János pedig kisfiának vett szintén családi összefogásból 70 milliós lakást.
A Pasa Parkban ugyancsak tulajdonos Varga Mihálynak is csak kérdezés után jutott eszébe egy 41 négyzetméteres teremgarázs, Szathmáry Kristófnak egy fél ház ment ki a fejéből. Potápi Árpádnak pedig egy 1900 négyzetméteres telek. A díjnyertes magyarázat azonban Szőcs Gézáé, aki annyira stresszelt, hogy elfelejtette, hogy vett egy szőlőt és egy szántót. | Orbán azt szeretné, hogy ne kelljen bevallania a családja vagyonát | Orbán Viktor lezárná a vagyonnyilatkozatok körüli zűrzavart és a német szabályozást ültetné át a magyar gyakorlatba. Csakhogy ez még megengedőbb, mint az a jelenlegi magyar rendszer, amit egy idei kormányprogram eredetileg tovább szigorított volna. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151210_vagyonnyilatkozat_orban | 2015-12-10 12:03:00 | true | null | null | HVG |
Fair play-díjas választ küldött a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) az atlatszo.hu-nak az Orbán-lakodalom kapcsán nagy nyilvánosságot kapott útfelújítással kapcsolatban. Emlékezetes: közvetlenül Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvője előtt lázas útkarbantartás kezdődött azon az elhanyagolt, jelentéktelen úton, amelyen kisvártatva végiggördült a násznép Tiborczék luxustanyája felé. A KKK válaszában nemcsak azt írja le, miért és hogyan zajlott a művelet, hanem kimutatásokat, sőt képet is küldött. Furcsaságok azért bőven akadnak.
A KKK-nak alapvetően úgy tettük fel a kérdéseinket, hogy kiderüljön: mennyire szokásos, hogy egyes útszakaszokat átadnak az önkormányzatoknak, és milyen eljárásban valósul ez meg. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ha már megtörténik az átadás, hogy lehetséges, hogy közvetlenül előtte közpénzből még fel is újítják. Azt is meg szerettük volna tudni, hogy a konkrét esetben ki és mikor kezdeményezett, hogy az út elkészüljön a lakodalomra.
A KKK válaszából megtudtuk: általában fordított a menetrend. Ha egy önkormányzat a KKK-hoz fordul, kifogásolva egy, a kezelésében lévő út állapotát, többnyire azt is megvizsgálják egyúttal, hogy az adott útszakasz ellát-e országos közúti funkciót. Amennyiben nem, általában kezdeményezik az adott terület helyi önkormányzati tulajdonba adását. A kimutatás szerint 2012. január 1-je óta erre több mint 80 alkalommal került sor, legutóbb éppen Csabdinál. A KKK kiemelte, hogy még mindig „meghaladja az ezret azon ingatlanok száma, amelyek annak ellenére, hogy a Magyar Állam tulajdonában vannak, országos közúti funkcióval már nem bírnak, azok forgalmi jellege nem indokolja országos közúthálózati elemként történő további kezelésüket”. A KKK törekszik ennek az állapotnak a megszüntetésére, hiszen hosszú távon ez a költséghatékonyabb, mivel az átadást követően ezeket az utakat nem nekik kell karban tartaniuk. Ráadásul egyes EU-s forrásból finanszírozott beruházásoknál a forrás felhasználásának előfeltétele, hogy a beruházással érintett ingatlanok a pályázó önkormányzat tulajdonában álljanak – érvelnek. Hozzáteszik azt is, hogy nincs szó ajándékozásról, az átadott utak a – forgalomképtelen – önkormányzati törzsvagyon elemeivé válnak, a nemzeti vagyoni körből nem kerülnek ki.
A KKK részletesen leírta, milyen módon történhet a vagyonkezelői jog átadása. Ahogy már fent is szó volt róla, többnyire az önkormányzat állapotkifogásával kezdődik egy ilyen eljárás. A KKK felkéri a Magyar Közút nZrt.-t az út állapotának felmérésére, mert az átadás előtt rendszerint elvégzik a közút karbantartását, azaz az út közlekedésre alkalmas állapotba hozását, illetve a közlekedésbiztonságot veszélyeztető kátyúk megszüntetését – írják. Közben kezdeményezhetik a vagyonkezelői jog átadását az önkormányzatnál – az önkormányzat képviselő-testületi ülésén dönt, és ha támogatja a kezdeményezést, az előző és a leendő tulajdonos, vagyis a közútkezelő és az önkormányzat megállapodást köt egymással, ami alapján átvezethető a tulajdonjog-változás az ingatlan-nyilvántartásban.
Az eljárás tehát meglehetősen bonyolult, négy szereplő (az önkormányzat, a KKK, a Magyar Közút és a közút kezelője) együttműködését igényli, amelyek közül a közút helyszíni felmérése és a képviselő-testületi ülés összehívása, a döntés meghozatala kifejezetten időigényesnek tűnik.
A csabdi esetben azonban olyan szélsebes ügymenet zajlott le, hogy ha ez minden hasonló ügyben így zajlik, érthetetlen, miért van még mindig kátyús út, kaszálatlan útpadka, irtatlan cserje Magyarország nem országos jelentőségű közútjain és mentükön.
Az atlatszo.hu-nak megküldött anyagokból ugyan épp az önkormányzat általi megkeresés hiányzik, de a KKK azt írja: Csabdi augusztus 26-án kérte az út javítását. A KKK, ahogy ez már csak a magyar közigazgatásban lenni szokott, még aznap érdemben reagált, és nyomban fel is vette a kapcsolatot a Magyar Közút nZrt.-vel, kérve, hogy mérjék fel a szükséges javítási munkálatokat.
A Magyar Közút nZrt.-nél, úgy látszik, nem dívik a magyar lapáttámasztásos virtus: a megkeresést követő második napon már készen is álltak az állapotfelméréssel, augusztus 28-án már a költségkalkulációval is megvannak (2 millió 79 ezer forintba kerülnek a munkálatok), és a KKK sürgős válaszát kérik az ügyben. Az ugyan nem világos, hogy miért igénylik a nagy sietséget, de ezt a szorgalmat akkor is csak dicsérni lehet.
A válasz nem is váratott magára sokáig, a KKK augusztus 30-án már küldte is a megrendelést a Magyar Közút nZrt.-nek. Szeptember 5-én pedig már javában zajlott a munka a 650 m-es útszakaszon, ahogy erre a sajtó hvg.hu is felfigyelt.
A KKK szerint „az egyeztetések eredményeképpen az Önkormányzat vállalta, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotba hozását követően az érintett ingatlant a tulajdonába, illetőleg a kezelésébe veszi és az ehhez szükséges képviselőtestületi döntés meghozataláról gondoskodik”. Az önkormányzat ezzel a döntéssel is villámgyorsan megvolt, az előzetes megállapodást is megkötötték a KKK-val, igaz, az atlatszo.hu-nak megküldött változatról kitakarták a dátumot. Feltűnő ugyanakkor, hogy a csabdi polgármester a hvg.hu cikkére megjelentetett tiltakozásában azt írja, hogy „kezdeményeztem az út önkormányzati tulajdonba vételét”. A KKK ugyanakkor azt írta nekünk – összhangban az általa korábban vázoltakkal –, hogy a csabdi önkormányzat a közút rossz műszaki állapotával kapcsolatban kereste meg. A KKK szerint az Önkormányzat egyeztetések eredményeképpen vállalta, hogy „a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotba hozását követően az érintett ingatlant a tulajdonába, illetőleg a kezelésébe veszi”. | Kátyúzás az Orbán-lagzi előtt: a közigazgatás szupersztrádája | Fair play-díjas választ küldött a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) az atlatszo.hu-nak az Orbán-lakodalom kapcsán nagy nyilvánosságot kapott útfelújítással kapcsolatban. Emlékezetes: közvetlenül Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvője előtt lázas útkarbantartás kezdődött azon az elhanyagolt, jelentéktelen úton, amelyen kisvártatva végiggördült a násznép Tiborczék luxustanyája felé. A KKK válaszában nemcsak azt írja le, miért és hogyan zajlott a művelet, hanem kimutatásokat, sőt képet is küldött. Furcsaságok azért bőven akadnak. | null | 1 | https://atlatszo.blog.hu/2013/10/17/utkarbantartas_az_orban-lagzi_elott_a_kozigazgatas_szupersztradaja | 2013-10-17 12:38:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A túlpörgetett migránsozás és brüsszelezés közben a háttérben azért kellő figyelmet fordít arra az Orbán-kormány, hogy lehívja a brüsszeli támogatásokat. Nemrég egy közel 22 milliárd forintos uniós program indult, amelynek célja az „Intézményi ellátásról a közösségalapú szolgáltatásra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhelykiváltás”. Magyarán 4, 6 vagy 12 fős családi házakat építenének a jelenleg szociális otthonokban ellátott fogyatékkal élők számára, akik a továbbiakban ott élnének – részben önállóan, legalábbis azok, akik erre képesek. Éppen ezért a projektek része a szolgáltatórendszerek kialakítása is. Maga a kezdeményezés, hogy a fogyatékkal élők ne a társadalomtól elzártan, hanem közösségbe integráltan éljenek, jogos és érthető – és a legkevésbé sem új elképzelés. Az ún. kitagolás – amellyel lapunkban többször is foglalkoztunk (lásd például: Fordul az anyahajó, Magyar Narancs, 2012. január 5.) – Magyarországon csaknem két évtizede húzódó folyamat. A mindenkori kormányok ez ügyben mindig elszántak voltak szavakban, sőt a jogszabályalkotásban és a nemzetközi kötelezettségvállalásban is –, de nem a tettekben. Ráadásul a tömeges ellátásra kiépült intézményi struktúra fennmaradása idővel egyre többek érdeke lett, s a pénzhiányra is mindig lehetett hivatkozni – egy 2011-es tanulmány a kitagolás összköltségét 50 milliárd forintra becsülte. Bár erre a célra rendelkezésre álltak uniós források is (igaz, nagy botrány lett 2009-ben abból, amikor ilyen pénzekből – jellemző módon – a meglévő tömegellátást erősítették volna), a helyzet megnyugtató rendezése még nagyon távoli.
Egy 2011-es adat szerint 15 ezer fogyatékos személy és 8 ezer körüli pszichiátriai beteg él nagyjából 100 intézmény mintegy 160 telephelyén (átlagosan 140-en egy épületben), jellemzően egykori kastélyokban, kúriákban. Perdöntő bizonyítékunk egyelőre nincs rá, de a jelek arra utalnak, hogy éppen a kastélyok és kúriák kiváltásának lehetősége az a motiváció, ami miatt az utóbbi időben megmozdult valami.
Mi lesz a lakókkal?
A Tolna megyei Belecska polgármestere, Szemeti Sándor úgy tudja, hogy a falu határában fekvő otthonban jelenleg 110–120 fogyatékkal élő lakik, akiket a jövőben felhúzandó lakóotthonokba tervez küldeni az illetékes hivatal; e folyamat utolsó aktusaként, állítólag 2018 legvégén pedig bezárnák a szociális intézményt. Magát az épületet az 1900-as évek elején a Mechwart család építtette, a kastélyt gyönyörű park veszi körbe.
Kérdés persze, hogy azon települések lakossága, ahová e családi házakat tervezik, miként fogadja a fogyatékkal élőket. Nos, a szóba jöhető három szomszédos település közül Pincehely gyorsan lerendezte az ügyet: nem ad telket ilyesfajta építkezéshez. Simontornya viszont két telket is fölajánlott, míg Tolnanémedi ötöt. Minderről a falvak kora tavasszal döntöttek, ám némi szépséghiba, hogy a helyiek úgy érzik, nem informálták őket kellőképpen. Belecska központjában például azt mondták nekünk, hogy „nem kérdeztek ezek semmit, eldöntöttek mindent előre, nemigen érdekli őket a helyiek véleménye, vagy az, hogy ezek közül az emberek közül (már a családi házakba majdan kiköltöző fogyatékkal élők közül) valaki képes-e arra, hogy egyedül bevásároljon vagy elmenjen a gyógyszertárba”. A gyorselemzést egy helybéli prezentálta arról, hogy a programot koordináló, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei szervezete, a Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény vezetősége szerinte mennyire mérte fel a valós következményeket. Természetesen mi is érdeklődtünk a szociális intézmény lakóinak, valamint a kastélyépület jövőjéről, ám Pál Mária, a megyei intézmény igazgatója csak annyit közölt, hogy kérdéseinket továbbította a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak. Válaszokat azonban augusztus vége óta egyik helyről sem kaptunk.
Szemeti Sándor polgármester mindenesetre úgy látja, hogy a lakóotthonokba – egészségi állapotuk miatt – keveseknek van esélye elmenni, és számára az sem világos egyelőre, pontosan hogyan zajlik majd az egész – ő legalábbis semmit nem tud.
A szomszédos Tolnanémediben a helyi választási bizottság október 2-án hitelesítette egy polgár helyi népszavazásra javasolt alábbi kérdését: „Akarja-e Ön, hogy Tolnanémedi Község Önkormányzatának Képviselő Testülete visszavonja a 25.2017/III.22./ÖK számú határozatát, melyben intézményi férőhely kiváltásához ingatlant (5 db építési telket) biztosít?” Az alig több mint ezerfős településen 170 aláírást sikerült összegyűjtenie a kezdeményezőnek, ami a helyi szavazópolgárok számát figyelembe véve tekintélyes mennyiségnek számít. Érdekes helyzet adódhat, ha az „igen” győz, ám a kormány mégis úgy dönt, hogy ott is elhelyez belecskei ápoltakat. (Ennél is fontosabb kérdés, hogy az otthon lakóinak hogyan garantálja a biztonságos ellátását az illetékes kormányzati szerv?
A szükséges segítő hálózat kiépítéséről egyelőre nem sokat hallani ugyanis.)
Mi lesz a kastéllyal?
Szemeti Sándor szerint a szociális intézmény igazgatósága érdeklődött a kastélyépület és a park jövőbeni hasznosításáról, bár nem tudja, ez nem csak formaság volt-e. Szemeti úgy véli, az ingatlan nyugdíjasotthonnak megfelelő lenne, de „magántőke nem terem errefelé minden bokorban”. A turisztika is megfordult a fejében, de mint mondja, „a szomszéd városban négycsillagos szálloda van, azt’ mégis eszi a rozsda”.
Lehet persze, hogy fölöslegesen agyal ezen a polgármester. Forrásaink szerint Orbán Viktor miniszterelnök veje is felbukkant a nyár végén az eldugott Tolna megyei kistelepülésen. Ha valóban így történt, kézenfekvő magyarázat éppenséggel akad rá: eddigi pályája alapján Tiborcz Istvánnak különleges érzéke van a jó ingatlanbefektetésekhez, főleg, ha kastélyépületekről van szó. Hiszen Tiborcz érdekköre megszerezte már a turai Schossberger-kastélyt és a seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt is. (A jelek szerint az idén januárban meghalt szaúdi állampolgárságú üzletember és nemzetközi bűnöző, Gaith Pharaon egynémely hazai üzleti érdekeltsége előbb-utóbb a miniszterelnöki vő érdekkörénél köt ki. Kíváncsian követjük figyelemmel a jelenleg az egyik Pharaon-cég által birtokolt hőgyészi Gróf Apponyi Kastélyszálló sorsát is.) Mindenesetre illene a képbe, ha akár Tiborcz, akár más NER-kompatibilis „nemzeti” „tőkés” szemet vetett volna a belecskai Mechwart-kastélyra, mivel – a seregélyesihez hasonlóan – ebből is remek luxusvadászkastély varázsolható. Tamási környéke, a gyulaji erdő igen gazdag nagyvadakban, a nemzetközi vadászéletben is jó a híre. Ráadásul a felújításra is lenne forrás: az idén lépett hatályba az a törvény, amelyet egyesek szerint éppen a miniszterelnök szűk környezetének kastélyvásárlási láza miatt fogadtatott el az Országgyűléssel a kormány, és amely szerint a kastélyok, védett műemléki épületek felújítási költségei 30 milliárd forintig leírhatók a társaságiadó-alapból.
Példa már van rá
Két évvel ezelőtt ért véget a Somogy megyei Berzencén az a projekt, amelyre a forrást az Európai Unió biztosította, és amely a beszédes Kastélykiváltás Berzencén névre hallgatott. A Somogy Megyei Szeretet Szociális Otthon pszichiátriai részlegében megvalósult beruházás során az intézmény lakóit egymilliárd forintból költöztették ki a településen lévő családi házakba. (Azért, hogy „a támogatott lakhatással, mint új szociális szolgáltatással segítsék a gondozottak helyi társadalmi beilleszkedését”.) A Festetics-kastélyból 120 pszichoszociálisan sérült lakó került újonnan épült ingatlanokba, három 6 férőhelyes és hat 12 férőhelyes családi házba, illetve egy 30 férőhelyes apartmanba. A szolgáltatóház kivitelezésére kiírt 400 millió forint értékű közbeszerzést a ZÁÉV Zrt. vitte el, amelynek tulajdonosa 2015 óta a Fidesz-közeliként ismert Peresztegi Imre cége. A vállalkozásról az Átlátszó írta meg, hogy a tulajdonosváltás óta valósággal hasít, adózott eredménye a 2014-es 276 millióról tavaly 1 milliárd fölé kúszott. A tulajdonost manapság olyan NER-ragadozókkal emlegetik egy lapon, mint Garancsi István és Mészáros Lőrinc. Nem kellett sokat kutatni ahhoz, hogy kiderüljön: jó néhány olyan településen, ahol a szociális otthon kastély- vagy műemlékjellegű épületben működik, előszeretettel pályáznak férőhelykiváltási támogatásra. A teljesség igénye nélkül néhány példa: Andornaktálya (Heves megye), ahol az intézménynek a Mocsáry-kastély ad helyet; Nagymágocs Kastélyotthon (Csongrád megye), amely az egykori Károlyi-kastélyban működik; Mérk (Szabolcs-Szatmár-Bereg), ahol egy egykori huszárlaktanya ad helyet az otthonnak. Ezekből az épületekből elhelyezkedésük okán például igényes vendégkörre építő vadászkastélyok alakíthatók ki.
Az más kérdés, hogy az ily módon átköltöztetett fogyatékkal élők életminősége is javul-e; hogy egy helyes és régóta időszerű elképzelés nem esik-e kútba a kapzsiság miatt. | Lábujjhegyen | Többszörösen is jól járhatnak a NER-ragadozók egy európai uniós pályázatnak köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy a kormány kiürítse a kastélyokban és műemlék jellegű épületekben működő szociális intézményeket. Onnan pedig már csak egy lépés a privatizáció. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/labujjhegyen-106950 | 2017-11-12 12:40:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A gyanúsított a nyomozók szerint takarékszövetkezeti kirendeltség vezetőjeként jogtalanul jutott harmincmillió forint állami támogatáshoz – közölte a NAV.
A nő három különböző módszerrel jutott jogtalan támogatáshoz.
Egyrészt a pénzintézet ügyfelei által ténylegesen igényelt támogatások összegénél magasabbat igényelt, másrészt a nevüket felhasználva, de a tudtuk nélkül igényelt támogatásokat, harmadrészt pedig fiktív személyek nevében igényelt támogatásokat a takarékszövetkezeten keresztül a Magyar Államkincstártól.
Főként lakásépítési, lakásvásárlási és gyermekek után járó támogatások megszerzése céljából nyújtott be valótlan igényléseket, a csalással kiutaltatott összegeket pedig saját számlájára tette át. Összesen 30 millió forint kárt okozott az állami költségvetésnek.
A pénzügyi nyomozók a kár megtérülése érdekében zárolták a nő valamennyi bankszámláját és ingatlanjait, így az okozott kár teljes egészében megtérült. | Elsíbolt 30 milliót az államtól az egyik vidéki takarék dolgozója | Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és információs rendszer, illetve adat megsértése miatt vádemelést javasolnak a NAV győri pénzügyi nyomozói egy mosonmagyaróvári nő ellen. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151209_Elsibolt_30_milliot_az_allamtol_az_egyik | 2015-12-09 12:43:00 | true | null | null | HVG |
Milliárdokból épül az állam ügyvédi irodája
Ezentúl egyedileg felkért ügyvédi irodák helyett állami jogtanácsosok képviselnék a magyar államot a perekben – derül ki az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetéből. A hatmilliárd forintból gründölt intézményben dolgozó ügyvédek igen jól keresnének a kormánytisztviselőkhöz képest.
A hatékonyabb, átláthatóbb és olcsóbb jogi ellátás érdekében egy jogi képviseletet biztosító intézmény felállítását tervezi a kormány. Erről még októberben beszélt egy konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter, az erről szóló törvénytervezet pedig pénteken került fel a kormány.hu-ra. Az elképzelés szerint a 2017 elején startoló Kincstári Jogügyi Igazgatóság (KJI) az “állam ügyvédjeként” funkcionálna, vagyis az új igazgatóság feladata lenne az állam (pl. minisztériumok és a miniszterek) képviselete olyan eljárások során, amikor az államot perelik, vagy az állam indítja a pert.
Trócsányi szerint azért van szükség a centralizált intézményre, mert a magyar közigazgatásban jelenleg nem egységes szakmai szempontok szerint zajlik a perképviselet. Bizonyos esetekben ugyanis, például amikor valamilyen speciális szaktudást igényel az ügy, a minisztériumok egy-egy per lefolytatásával ügyvédi irodákat bíznak meg. Az állami ügyvédcsoport felállításával ennek a gyakorlatnak vetnének véget; minden ügyet “házon belül” kell elintéznie az igazgatóságnak, és csak a legvégső esetben, a saját kontójára alkalmazhatna ügyvédi irodát.
Megéri az állam ügyvédjének állni
Olcsóbb semmiképp sem lesz a KJI működése, mintha az összes jogi ügyet kiszerveznék ügyvédi irodáknak, véli egy, az államigazgatás működésére rálátó, a jogi területet jól ismerő forrásunk. A tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap szerint az KJI felállítása a következő négy évben hatmilliárd forinttal terheli meg a költségvetést, de az nem derül ki, hogy ez az összeg a béreket, vagy az egész igazgatóság működési költségét fedezi majd. (Egyebek mellett erről is megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, de cikkünk megjelenésig nem válaszoltak.)
Egy azonban biztos: a törvénytervezet alapján gyakorlatilag kétszeresére emelnék a minisztériumoknál dolgozó jogtanácsosok fizetését. Egy jogtanácsos a megelőző évi bruttó átlagkereset ( a KSH szerint idén ez január és szeptember között 243 ezer forint volt) 2,7-3-szorosát keresheti meg. Ez nagyjából bruttó 600-700 ezres fizetést jelent, ami egy átlagos budapesti ügyvédi keresethez képest is versenyképes jövedelemnek számít (egy főjogtanácsos valamivel még ennél is többet kereshet).
Negyven jogtanácsosra lesz szükség
Az osztályvezetők sem aprópénzért dolgozának, havonta bruttó 800 ezer-1 millió forintot vihetnek haza, és akkor még nem beszéltünk a KJI elnökéről, aki egy helyettes államtitkár fizetésével vetekedő összeget, bruttó 2-2,1 milliót tehet zsebre. De egy nagy nemzetközi ügyvédi iroda hazai partnerirodájánál kapható fizetéssel összehasonlítva is simán megállja a helyét a KJI elnökének javadalmazása, tudtuk meg. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke viszont úgy számol, hogy az KJI működése igenis olcsóbb lesz. “A jogtanácsos száma ugyan nem fog csökkeni, de az ügyvédi megbízások igen”, érvelt. Az ügyvédi irodákat viszont érzékenyen érintheti az állami megbízások elapadása, mert jelentős bevételi forrástól eshetnek el, tette hozzá Bánáti.
Az elképzelések szerint az új igazgatóság személyi állományát 2016-ban fokozatosan töltenék fel, ezzel párhuzamosan megkezdik a perek és egyéb ügyek átvételének előkészítését, egységes pernyilvántartás kialakítását, és ehhez kapcsolódóan az informatikai rendszer kiépítését. Forrásunk szerint kb. 40 jogtanácsosra lesz szüksége az új szervezetnek, de a tervezet szerint 100 fős kerettel dolgozhat majd az új intézmény. (Egy minisztériumnak átlagosan évi 15 pere van, az Igazságügyi Minisztériumnak pedig úgy 100, például az előzetes letartóztatások megalapozottságát firtató ügyek miatt.) A létszám egy része már adott, hiszen a minisztériumoknál most is dolgoznak jogtanácsosok, a minisztériumi ügyek 75 százalékát ők viszik. Vagyis az újonan feálálló igazgatóság gyakorlatilag átvenné ezeket a minisztériumi dolgozókat, de a tervezetben meghatározott fizetésekkel a piacról is be tudnak majd “csábítani” ügyvédeket, véli Bánáti, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank is igyekszik piaci bérekkel biztosítani a szakmai színvonalat.
Központosítási láz
Arról is vita folyik, hogy valóban hatékonyabb lesz-e a KJI, amint azt Trócsányi állítja. Ha csak a Klik esetét nézzük: ott a központosítás után az adott szolgáltatás csak drágább, rosszabb minőségű, a szervezet működése pedig nehézkesebb lett. A tervezetből az sem igazán derül ki, hogy az igazgatóságnak dolgozó jogtanácsosok miért lennének érdekeltek abban, hogy a szervezet hatékonyan működjön. Például anyagi érdekük sem fűződik ahhoz, hogy gyorsan lezárjanak egy ügyet. A munkajogi perekben hamar kiütközhet majd az új szervezet átbürokratizáltsága, véli forrásunk.
Másrészt a nagyobb ügyeket várhatóan továbbra is az ügyvédi irodák vinnék, mert szinte kizárt, hogy egy minisztériumi jogtanácsos rendelkezik olyan szaktudással és gyakorlattal, ami például a beruházásvédelmi perekhez szükséges, mondta forrásunk. “Ha 150 milliárdról van szó, akkor indokolt is a kiszervezés, mert ekkora össze már nem játék.” De a választott bírósági eljárások és a kereskedelmi szerződések esetében is kizárt, hogy a KJI saját erőforrásokból lássa el az állam jogi képviseletét. Így például a “Magyarországnak a Déli Áramlat kiépítésében vállalt részvétele" című jogi tanácsadás elkészítésével is ügyvédi irodát bízott meg az NFM, és még sorolhatnánk, hogy milyen más nagy horderejű ügyekben fordult ügyvédi irodákhoz a minisztérium. Ha viszont a legfontosabb ügyeket nem érinti majd a KJI létrehozása, akkor felmerül a kérdés, miért van egyáltalán szükség az átszervezésre, hacsak nem az Orbán-rezsimre jellemző “központosítási láz” miatt.
Az ügyvédi megbízások eddig is nyilvánosak voltak
Trócsányinak a transzparenciáról szóló érve sem áll feltétlenül erős lábakon. Bánáti János véleménye szerint a Kincstári Jogügyi Igazgatóság létrehozását sokkal inkább az motiválja, hogy legyen egy állandó, főállású jogtanácsosi gárdája a minisztériumoknak a jogi feladatok ellátására, és így szintetizálják a minisztériumoknál elszórtan meglévő jogi szaktudást.
A minisztériumok megbízási szerződései eddig is nyilvánosak voltak: kinek, mennyiért és milyen ügyben adtak megbízást az állami szervek. Annak ellenére átláthatóak voltak ezek a szerződések, hogy 2010 óta nem kötelező a jogi szolgáltatások közbeszereztetése. Ha csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium listáját nézzük, akkor a megbízások között lehet több tíz- vagy akár százmiliós tételeket találni, de nem a jogi szolgáltatások kiszervezése számít a korrupció melegágyának, mert a legtöbb esetben néhány százezres szerződésekről van szó. “Ez nem a nagy korrupció terepe, viszont az ilyen megbízásoknak nagy szerepe van a politikai hátország fenntartásában”, magyarázta forrásunk.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek kétes összefonódások. Az esetek túlnyomó részében van valamilyen személyes kapcsolat megbízó és a kiválasztott ügyvédi iroda között, de az is jellemző, hogy egy korábbi minisztériumi jogtanácsos ügyvédként, “külsősként” viszi tovább a korábbi ügyeit.
Más kérdés, hogy bizonyos ügyekben, főleg a legdrágább megbízásoknál, a minisztériumoknak nincs is nagy mozgásterük, hogy melyik irodát is válasszák. A nemzetközi perekre ez különösen igaz, de a devizahiteles pereknél is mindösszesen 20 olyan iroda jöhetett szóba, amelyeknek volt megfelelő gyakorlatuk és szaktudásuk. Többségüknek viszont banki ügyfeleik is voltak, így a kör jelentősen leszűkült, amikor az NFM kiválasztotta azt az öt ügyvédi irodát (név szerint a CHSH Dezső és Társai, a Kovács, Barborják és Társai, a Dr. Rátky és Társa, a Réti, Antall és Társa, valamint az SBKG ügyvédi iroda), amelyek aztán mintegy 2,3 milliárd forintért képviselték a magyar államot. | Milliárdokból épül az állam ügyvédi irodája | Ezentúl egyedileg felkért ügyvédi irodák helyett állami jogtanácsosok képviselnék a magyar államot a perekben – derül ki az Igazságügyi Minisztérium törvénytervezetéből. A hatmilliárd forintból gründölt intézményben dolgozó ügyvédek igen jól keresnének a kormánytisztviselőkhöz képest. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151209_Trocsanyi_Kincstari_Jogugyi_Igazgatosag | 2015-12-09 12:53:00 | true | null | null | HVG |
Nagyon úgy fest, jó lóra tett Mészáros Lőrinc azzal, hogy beszállt a klímapiacra a nyár közepén a CLH Hűtés és Klímatechnikai Kft. megvásárlásával. Szűk öt hónappal a tranzakciót követően már be is esett egy több tízmilliós közbeszerzés, amit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal írt ki három, vidéki irodájának hűtésére.
A pályázati kiírás szerint Székesfehérváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen a hivatal irodáit kell ellátni légkondikkal, a pályázat nyertesével klímaberendezések beszerzésére és beépítésére kötnének vállalkozási szerződést – a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatója szerint holnap, december 10-én. A hirdetmény nélküli tárgyalásos pályázaton három vállalkozás vett részt, közülük a legolcsóbb ajánlatot adó, Mészáros Lőrinc jegyezte CLH Kft.-t hozták ki győztesnek, így a felcsúti polgármester cége 23,957 millió forintért végezheti el az előzetesen összesen 24,6 millió forintra taksált munkákat. | Mészáros Lőrincnek jól fut a klímabiznisz is | Több tízmilliós klímatendert nyert Mészáros Lőrinc nyáron beszerzett légkondis cége. Úgy néz ki, érdemes volt az egyik legjobban menő klímacég megvételébe feccölni a nyáron. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151209_Meszaros_Lorincnek_jol_fut_a_klimabiznisz | 2015-12-09 12:59:00 | true | null | null | HVG |
A csepel.hu számolt be arról, hogy két rendbeli hűtlen kezelés bűntette miatt ítélték el Szenteczky Jánost, aki a Csepeli Vagyonkezelő (Csevak) vezérigazgatójaként követte el a bűncselekményeket.
Az önkormányzat hivatalos lapja azt írta: a bíróság szerint Szenteczky Jánosnak a Csevak vezérigazgatójaként az önkormányzat vagyonának védelme és gyarapítása lett volna kötelessége, de a Csevak 2007-től úgy adott bérbe a Csepeli Ifjúmunkás Sportegyesületnek ingatlanokat, hogy azokért éveken keresztül nem fizettek bérleti díjat.
A csepel.hu szerint a másik ügyben azért ítélték el a szocialista képviselőt, mert külső vizsgálatot végeztetett egy olyan ügyben, amelyben a Csevak is elvégzett már egy belső vizsgálatot. Hozzátették: a szerződéskötéskor a megbízott mondta meg, hogy mivel bízzák meg.
A portál tudósítása szerint Szenteczky Jánost a bíróság összesen hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélte.
Szentecky János az MTI-nek azt mondta: a kispesti bíróság ítélete ellen fellebbez, álláspontját akkor fejti ki. | Pénzbüntetésre ítélték a fővárosi MSZP alelnökét | Hűtlen kezelés miatt nem jogerősen hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélte kedden a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság Szenteczky Jánost, a fővárosi MSZP alelnökét, a párt csepeli elnökét és frakcióvezetőjét. A politikus az MTI-nek megerősítette a hírt, és azt mondta: fellebbezésben fejti ki az álláspontját az ügyről. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151208_penzbuntetes_szenteczky_mszp | 2015-12-08 13:05:00 | true | null | null | HVG |
Karácsony után a húsvéti időszakban is nagy kedvezménnyel rendezhet vásárt Rogán Antal barátjának rendezvényszervező cége az V. kerületben – írta Facebook-posztjában Kovács Alex Gábor kerületi ellenzéki frakcióvezető, aki betekintetett az iratokba.
Március 30-tól április 16-ig rendezhet tavaszi vásárt az V. kerületben az AVB Rendezvényszervező Kft. a Belváros-Lipótváros Kulturális Hagyományőrző Egyesülettel.
A vásárra közterületen kerül sor. Mint Kovács Alex Gábor, a kerületi Tiéd A Belváros ellenzéki frakció vezetője közösségi oldalán írja, a rendezők ismét nagyon komoly kedvezményt kaptak a fideszes vezetésű önkormányzattól.
Rogán Antal szomszédja
Az AVB Kft.-ről már korábban is megírtuk, hogy Krskó Tibor érdekeltségébe tartozik, aki Csetényi Csabával áll szoros üzleti kapcsolatban, ő sokáig Rogán Antal szomszédja volt.
Ehhez kapcsolódóan: a tárgyalóbajnok szervező és a kilencvenszázalékos kedvezmény.
Azt még lapunk írta meg elsőként tavaly, hogy az AVB kilencvenszázalékos kedvezménnyel bérelhette ki az adventi vásár megtartására a Vörösmarty teret, míg a Szent István tér használatba vételéért 85 százalékos volt a diszkont.
Ez összesen 120 millió forintos kedvezményt jelentett, vagyis Krskó Tiborék négyzetméterenként 4929 forintot fizettek a közterületért, miközben egy négy négyzetméteres stand használatáért 970 ezer forintos helypénzt is elkérhettek a vásározóktól.
Bekeményített az önkormányzat
Kovács Alex Gábor szerint a kedvezmény mértéke most „csak” nyolcvan százalék, közel 22 millió forint. „A fideszes polgármester a karácsonyi és a tavaszi vásár címén 142 millió forint bevételtől fosztotta meg a belvárosiakat, ennyi pénzzel »kedveskedett« ugyanannak a cégnek. Biztos most sem volt idő a versenyre, a polgármester nem számított a húsvét közeledtére” – írta a Tiéd A Belváros ellenzéki frakció vezetője.
A kerületben ugyanis alapvetően polgármesteri hatáskör a közterület hasznosításának feltételeiről dönteni, a helyi ellenzék korábban javasolta ugyan, hogy erről az önkormányzat illetékes bizottsága döntsön, de a fideszes többség elutasította az indítványt.
„Ugyanakkor az Oktatási Bizottság fideszes többsége nem volt hajlandó 250 ezer forint támogatást biztosítani az egyik belvárosi óvoda fennállásának 125. évfordulójára szervezett ünnepségre: csak kétszázezret adtak. Takarékoskodni kell – érveltek a fideszesek. A szülők bezzeg becsülettel összeadták a költségek rájuk eső részét. A Fidesz tavaly ősszel arra sem volt hajlandó, hogy kilenc belvárosi diák Bursa Hungarica-ösztöndíját havi ötezer forinttal megemelje” – írta Kovács Alex Gábor.
Az ügyben mi is megkerestük a belvárosi önkormányzatot, válaszaikat közölni fogjuk. | A Fidesz-közeli cégnek jár a 22 millió forintos kedvezmény a Belvárosban, de a kerületi ovinál „spórolni kell” | Karácsony után a húsvéti időszakban is nagy kedvezménnyel rendezhet vásárt Rogán Antal barátjának rendezvényszervező cége az V. kerületben – írta Facebook-posztjában Kovács Alex Gábor kerületi ellenzéki frakcióvezető, aki betekintetett az iratokba. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-fidesz-kozeli-cegnek-jar-a-22-millio-forintos-kedvezmeny-a-belvarosban-de-a-keruleti-ovinal-sporolni-kell-/32330867.html | 2023-03-23 13:29:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Fidesz feljelentést tesz Gyurcsány Ferenc, az MSZP volt elnöke, a Demokratikus Koalíció vezetőjének nyilatkozata miatt – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője szombaton Budapesten.
A párt ismeretlen tettes ellen tesz legkésőbb hétfőn feljelentést csalás, költségvetési csalás, magán- és közokirat-hamisítás, valamint hivatali visszaélés gyanújával az ügyészségen – közölte Gulyás Gergely a sajtótájékoztatón.
“Jobb, ha nem tudjuk”
A kormánypárti politikus felidézte Gyurcsány Ferencnek a héten elhangzott szavait, amelyek szerint “jobb, ha nem tudjuk”, hogy korábban honnan érkeztek pénzek az MSZP-hez, valamint annak elismerését, hogy a szocialisták többet költöttek kampányra, mint amennyit a párttörvény lehetővé tett volna.
Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy a párttörvény szerint költségvetési szervtől, állami vállalattól, közvetlen költségvetési, vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást párt nem fogadhat el, miként külföldi államtól és névtelen támogatótól sem. Ha mégis elfogad, akkor ezt köteles 15 napon belül a központi költségvetésbe befizetni, és ezzel az összeggel csökken a párt állami támogatása is.
A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint, ha elfogadtak ilyen támogatást, ám azt nem jelentették be, akkor csalást követtek el. Az új Btk. nevesíti a költségvetési csalás tényállását is, amelynek ugyan nincs visszamenőleges hatálya, de mulasztásos elkövetés létezik – tette hozzá a politikus.
Török Zsolt nem tud szabálytalanságokról
Török Zsolt, az MSZP szóvivője pénteken azt mondta, ha valakinek a párt gazdálkodásával kapcsolatos szabálytalanságról van tudomása, annak feljelentést kell tennie, a szocialistáknak viszont nincsenek ilyen információik. A szóvivő idézte az Állami Számvevőszék közleményét, amely szerint az MSZP 2009-ben és 2010-ben kizárólag a párttörvényben engedélyezett módon gazdálkodott, meg nem engedett forrásból nem fogadott el hozzájárulást. Jelezte azt is, hogy Mesterházy Attila 2010-ben vette át a párt vezetését. | Gyurcsány miatt tesz feljelentést a Fidesz | A volt kormányfő nemrég azt mondta:"jobb, ha nem tudjuk", hogy korábban honnan érkeztek pénzek az MSZP-hez. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/19/gyurcsany-miatt-tesz-feljelentest-a-fidesz/ | 2013-10-19 13:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Mint ismert, Gyurcsány Ferenc a pártfinanszírozás kapcsán a napokban úgy fogalmazott, “jobb, ha nem tudjuk”, hogy korábban honnan érkeztek pénzek az MSZP-hez. Az pedig szerinte köztudott volt, hogy a nagy pártok sokkal több pénzt költenek el a választási kampányban, mint a megengedett keret. A Fidesz közölte: költségvetési csalás és hivatali visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz.
A történtek nyomán Gyurcsány Ferencet vasárnap a Hír24 riportere arról kérdezte, hogy mégis kiktől kapott pénzt a szocialista párt.
Azt mondta, ezeket a pénzeket nem magánszemélyek rakják össze, hanem különböző vállalatoktól származnak. Szerinte mindegyik párt körül van egy nagyvállalati kör, amely támogatja az adott pártot, abban a reményben, hogy a választások után majd ők kapják az építkezéseket, fejlesztéseket meg szolgáltatási szerződéseket.
Mint mondta, valószínűnek tartja, hogy 2010 előtt is voltak táskás emberek, akik ”jöttek-mentek”, most viszont a Fidesz nem is akarja titkolni, hogy melyik cégeket szereti. Gyurcsány Ferenctől megkérdeztük azt is, hogy ha látott ilyet, akkor miért nem tett feljelentést. A válasz kiderül a videóból. | Gyurcsány: Táskás emberek jöttek-mentek | A Hír24-nek vasárnap nyilatkozott Gyurcsány Ferenc arról, hogy honnan kapta a pénzt az MSZP a miniszterelnöksége alatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/20/gyurcsany-taskas-emberek-jottek-mentek/ | 2013-10-20 13:55:00 | true | null | null | 24.hu |
Nagyjából 150 millió forintnyi korábban kiutalt közpénzt próbál a NAV behajtani csütörtökön a Fővárosi Roma Önkormányzaton, egy évek óta bezeárt iskolájuk kapcsán. Csóka János korábbi elnök néhány hete lemondott. Az új elnök, Abházi József a botrány feltárását ígéri, és a csődközelben lévő önkormányzat állami megsegítésében is bízik.
Csütörtökön újra ki fog szállni az adóhivatal, hogy 153,7 millió forintot próbáljon behajtani a Fővárosi Roma Önkormányzaton (FRNÖ), írja a HVG. Azért újra, mert március 8-án is megpróbáltak végrehajatani, de akkor bemenni se tudtak.
Ez nem a csődközelben lévő önkormányzat összes tartozása, hanem az az állami pénz, amit normatív támogatásként szabálytalanul vett fel a szervezet egy általa fenntartott szakképző iskola után.
Az önkormányzat által 2014-ben átvett, majd 2018-ban bezárt Európai Üzleti Polytechnikum majd Európai Roma Nemzetiségi Szakgimnázium néven működött intézmény körül többféle pénzügyi visszaélés merült fel. Többek közt, hogy számos diákja csak papíron létezhetett.
Az elmúlt években az FRNÖ gazdálkodása a számlájuk folyamatos zárolása miatt ellehetetlenült, az iskola ügyét pedig nem sikerült feltárni.
A lap szerint szervezet többször visszatérő elnöke, Csóka János végül "engedett a nyomásnak" és március 7-i hatállyal lemondott. Az új elnök, Abházi János megígérte az iskolabotrány feltárását, együtt kíván működni a fővárosi átláhatósági biztossal és az adóhivatllal is.
Viszont Abházival még a hivatalos átadás-átvétel sem történt meg, nem fér hozzá az iratokhoz. Az új elnök abban bízik, hogy a csődhelyzetben az állam támogatására is számíthat majd, hiszen az állam az Országos Roma Önkormányzatot is kisegítette korábban. | A NAV 150 millió forintot próbál újra behajtani a Fővárosi Roma Önkormányzaton | Nagyjából 150 millió forintnyi korábban kiutalt közpénzt próbál a NAV behajtani csütörtökön a Fővárosi Roma Önkormányzaton, egy évek óta bezeárt iskolájuk kapcsán. Csóka János korábbi elnök néhány hete lemondott. Az új elnök, Abházi József a botrány feltárását ígéri, és a csődközelben lévő önkormányzat állami megsegítésében is bízik. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/fovarosi-roma-onkormanyzat-csoka-nav/32328963.html | 2023-03-22 13:49:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Wieszt-ügy 2010 tavaszán a választási időszakban pattant ki egy évekkel korábban rejtett kamerával készített, majd az internetre felkerült videofelvétellel, amely a Fidesz XI. kerületi szervezete szerint bizonyítja, hogy az MSZP akkori helyi frakcióvezetője évekkel korábban az újbudai vagyongazdálkodási bizottság vezetőjeként több millió forint csúszópénzt fogadott el egy önkormányzati üzlethelyiség eladásával kapcsolatban.
A nyomozó ügyészek 2010 júniusában gyanúsították meg Wieszt Jánost, a bíróság pedig nyomban elrendelte előzetes letartóztatását. Wieszt fél év fogva tartás után kilenc hónapot töltött házi őrizetben 2010 novemberétől 2011 augusztusáig. A soron kívüli ügyben másfél éve, 2012 áprilisában tartották az első tárgyalást.
7 év börtön
A vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel vádolt Wieszt és két szintén korrupciós cselekményekkel vádolt társa az eljárás során tagadta bűnösségét. Wieszt korábban a politika áldozatának nevezte magát, évekig nem tett részletes vallomást, csupán a legutóbbi tárgyaláson. Ennek lényege, hogy pénzszűkében volt, ezért kért kölcsön vállalkozóktól. Wieszt két vádlott-társa ügyvéd, egyikük a XI. kerületi önkormányzat jogi bizottságának MSZP által delegált külsős tagja volt.
A Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze hétfőn perbeszédében bizonyítottnak látta a vádakat, és a középmértéket meghaladó – Wieszt esetében hét évnél, két társa esetében öt évnél hosszabb – börtönbüntetés kiszabását kérte, valamint közügyektől eltiltást és pénzmellékbüntetést.
Az ügyész a súlyosító körülmények között sorolta az ilyen jellegű cselekmények országos és helyi szintű rendkívüli elszaporodottságát, a másod- és a harmadrendű vádlottnál azt, hogy ügyvédi hivatásával visszaélve követte el a korrupciós cselekményeket, továbbá, hogy másokat bűnbe sodort, és hogy magas volt a vesztegetési összeg.
Vannak, akik számára a közszolgálat az illegális bevételek forrása – mondta a vádlottakra célozva az ügyész, és megjegyezte: ebben az ügyben hivatalos személyek hatalmukkal visszaélve választás elé állítottak embereket, hogy vagy korrupciós cselekményekben vesznek részt, vagy elveszítik egzisztenciájukat.
Az ügyész szerint elfogadhatatlan a vádlottak védekezése, amely több ponton ellentmondó, meggyőző bizonyíték viszont a videofelvétel, amelyen látható a pénzátadás, és amely a korábban meghallgatott szakértő szerint nem manipulált. Döntő továbbá az ügyész szerint többi között a videofelvételt készítő tanú vallomása is, amely egyértelműen cáfolja Wieszt védekezését.
Sok ember kaphatott a pénzből
Az ügyész az eljárás adataira hivatkozva megjegyezte, hogy a kenőpénzből “sok embernek kellett adni”.
A hétfői tárgyaláson a vádbeszéd előtt meghallgatták a koronatanút, aki beszélt a csúszópénz átadásáról, és ellentmondott annak a vádlotti védekezésnek, hogy csupán kölcsönről lett volna szó, illetve, hogy a felvétel manipulált lenne. A tanú és Wieszt János szembesítése eredménytelen maradt. Wieszt János fenntartotta védekezését, és azt mondta: a tanú megbízást teljesít.
A tanúról a tárgyaláson kiderült, hogy 1989 óta dolgozik a magánszektorban, és több száz milliós – egyes években milliárdos – forgalmat lebonyolító vállalkozást irányít, amelytől titkos információszerzéssel foglalkozó állami szervek is vásárolnak olykor.
A hétfői tárgyaláson a vádbeszéd előtti iratismertetés során telefonbeszélgetésekből is idéztek, ahol volt, aki kérdőre vonta az egyik vádlottat, mert az átadott pénzből eltűnt másfél millió. Másvalaki azt kérdezte egy telefonbeszélgetés során, hogy hol vannak azok a pénzek, amelyeket Wieszt Jánosnak kellett adni, hogy “el legyenek intézve a dolgok”. És volt olyan is, aki a telefonban e szavakkal tette szóvá, hogy nem a várakozásainak megfelelően alakultak az események: “nevezzük sikerdíjnak, de hol itt a siker?”
Az egyik vádlott hétfőn ismertetett korábbi vallomásában viszont azt vetette fel, hogy nyilvánvalóan politikai indíttatású ügyről van szó, hiszen a videofelvétel készítője több fideszes politikust is megkeresett, mielőtt a hatóságokhoz fordult volna.
A büntetőper november végén a védőbeszédekkel folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. | Súlyos büntetést kértek Wieszt Jánosra | Súlyos börtönbüntetést kért az ügyész Wieszt János minősített vesztegetéssel vádolt egykori helyi szocialista politikus és két társa ügyében a Fővárosi Törvényszéken hétfőn. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/21/sulyos-buntetest-kertek-wieszt-janosra/ | 2013-10-21 14:04:00 | true | null | null | 24.hu |
Táskás emberekről beszélt vasárnap Gyurcsány Ferenc a Hír24-nek, olyan emberekről, akik hozzák-viszik a pénzt a pártok körül. Egészen a 2010-es választásokig 386 milliót költhettek a pártok a kampányokra, de nyilvánvaló, hogy ennyiből nem lehet kihozni egy hónapokig tartó országos kampányt.
A Fidesz és az MSZP is több mint egymilliárd forintból kampányolt. Vagyis csaknem háromszor annyi pénzt költöttek, mint amennyit lehetett volna - legalábbis ezt mutatta a Transparency International felmérése. A szabályok jövőre változnak, de az összeg még mindig nem fogja elérni az egymilliárdot.
2014-ben minden egyéni jelölt 1 millió forintot kap majd, amit kincstári kártyával költhet el. Erről készpénzt nem vehet fel, és köteles részletesen elszámolni. Ha nem teszi, az összeg kétszeresét kell visszafizetnie az államnak. Vissza kell fizetni a támogatást akkor is, ha nem szerez legalább 2 százalékot a választáson.
A listát állító pártok még további támogatást is kaphatnak, de e felett is maximálva van a költés. Egy párt jelöltenként maximum 5 millió forintot, összesen 995 millió forintot költhet majd. | Korrupciós láncolat útján érkeznek a milliárdok | Nagygyűlések, békemenetek, politikai roadshow-k. Gyurcsány Ferenc kijelentése után borult a bili. Mong Attila, tényfeltáró újságíró szerint több mint 20 éve átláthatatlan a pártfinanszírozás rendszere. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/22/korrupcios-lancolat-utjan-erkeznek-a-milliardok/ | 2013-10-22 14:19:00 | true | null | null | 24.hu |
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszervezetben elkövetett hivatali korrupciós és költségvetést károsító bűncselekmények miatt folytat nyomozást három pénzügyőr és öt társuk ellen, mert a gyanú szerint zárjegy nélküli cigaretták szállítására kialakított autókat engedtek át a tompai határátkelőn – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. A pénzügyőrök azt is lehetővé tették, hogy szerb állampolgárok klímagázt csempésszenek Magyarországra.
2021-től legalább ötvenszer lépték át a szerb-magyar határt, az – alkalmanként két személygépjárműben elhelyezett – illegálisan behozott termékekkel. A kutatásokon az ügyészség több mint 40 darab klímagázpalackot, kazán-, és légkondicionáló berendezéseket, megközelítőleg kétszázezer eurót és több mint ötmillió forint készpénzt, valamint több ezer doboz zárjegy nélküli cigarettát foglalt le.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján indult ügyben április 4-én közös akcióban érték tetten őket. Az NVSZ, a TEK, a Csongrád-Csanád és a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, valamint a Készenléti Rendőrség munkatársainak bevonásával közel 150 fő vett részt a bűnügyi akcióban.
Az ügyészség mind a nyolc őrizetben lévő gyanúsított letartóztatását indítványozta, erről a Szegedi Járásbíróság dönt. Ha bűnösnek találják őket, akár 24 évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak. | Vesztegetés és csalás miatt három pénzügyőrt és öt társukat vették őrizetbe Tompánál | A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszervezetben elkövetett hivatali korrupciós és költségvetést károsító bűncselekmények miatt folytat nyomozást három pénzügyőr és öt társuk ellen, mert a gyanú szerint zárjegy nélküli cigaretták szállítására kialakított autókat engedtek át a tompai határátkelőn – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/07/vesztegetes-es-csalas-miatt-harom-penzugyort-es-ot-tarsukat-vettek-orizetbe-tompanal | 2022-04-07 00:00:00 | true | null | null | Telex |
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) tapasztalt visszaélések, korrupciógyanús ügyek kapcsán kérdezte Vágó Gábor, LMP-s képviselő Lázár János államtitkárt, aki a miniszterelnök helyett is válaszolt hétfőn a Parlamentben.
LMP: sorra esnek ki a csontvázak
Vágó Gábor szerinte az elmúlt fél évben “sorra estek ki a csontvázak a szekrényből”. Egyben utalt az átlátszó.hu feltárására is. Példaként említette, hogy a nagyobb volumenű pályázatokat szinte mindig a Közgép nyeri vagy egyedül, vagy konzorciumban. Azt kérdezte a kormánytól: mi folyt itt három évig, miféle szabadrablás és ki adott erre engedélyt? Az ellenzéki képviselő a visszaélésekért felelős vezetők megnevezését sürgette.
Lázár: A NFÜ szakít a gyanús cégekkel
Lázár János válaszában úgy fogalmazott: az LMP-s képviselők folyamatosan magyar cégek pályázati sikereit kérdőjelezik meg, ahelyett, hogy külföldi cégek – például a Strabag vagy a Swietelsky – sikereit firtatnák. Hangsúlyozta: a magyar építőipar 60 százalékát még mindig külföldiek “uralják” és ők viszik ki a hasznot az országból. Éppen ezért a kormánynak igenis az a célja, hogy magyar vállalkozásokat átlátható formában helyzetbe hozzanak.
Lázár János elmondta, az NFÜ minden eddigi nyertes pályázótól kért nyilatkozatot arról, hogy offshore cégek-e. A 46 ezer érintett vállalkozásból 34 ezer válaszolt csak. Éppen ezért a kormány október 26-án reggel nyilvánosságra hozza, hogy ki nem válaszolt és azok esetében azonnal, egyoldalúan eláll az NFÜ a pályázattól.
Változás lesz
Válaszában kitért arra is, ez a kormány egy megöröklött, Brüsszel által jóváhagyott intézményrendszerrel dolgozik, így minden döntés mögött ott a brüsszeli engedély. Ezt csak a következő ciklusban tudják megváltoztatni és meg is fogják változtatni.
Vágó Gábor nem fogadta el az államtitkári választ, de az Országgyűlés 213 igen, 65 nem szavazattal igen. Vágó Gábor indoklásában a felelősök meg nem nevezését emelte ki, ugyanakkor becsüli azt a munkát, amit az offshore-talanítás során végeznek. | Közzéteszik az offshore-gyanús cégeket | Kizárhatják az uniós pályázatokból azokat a vállalkozásokat, amelyek adóparadicsomokban vannak bejegyezve. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/22/lazar-szombaton-reggel-nyilvanossagra-hozzak-az-offshore-gyanus-cegeket/ | 2013-10-23 14:27:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem volt piackonform az, ahogy az állam megvette egy kormányközeli magáncéggel együtt a Vodafone-t. Most egy részvénycsereügylet során az állam átvette a Yettel-részvényeket a magáncégtől, amiért cserébe Vodafone-papírokkal fizetett. Az volt a gond, hogy a Vodafone-tulajok ráláttak a Yettel üzleti döntéseire, ami normális esetben versenyhatósági eljárást vont volna maga után.
Részvénycsereügyletet kötött az állam képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt. A tranzakció eredményeképpen a Corvinus Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerez a Yettel Magyarországban – közölte hétfőn a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A részvénycsereügylet során az Antenna Hungária a PPF Telecom Group magyarországi leányvállalataiban meglévő 25 százalékos tulajdonát megtestesítő részvénycsomagot cserélte el a Corvinus Zrt. által birtokolt Vodafone-részvények 19,5 százalékára.
Ki kicsoda?
A Corvinus Zrt. száz százalékban állami tulajdonban lévő vállalat, az üzletben lényegében az állam meghosszabbított keze. A 4iG Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó tőzsdei cég, lényegében egy olyan vállalkozás, amely nagyon közel áll a kormányhoz. Közbeszerzési eljárások nyertese, és valamiért a kormányzat nagyon bízik a vállalatban, rengeteg hitelt nyújt neki, például a Vodafone felvásárlásakor is kezességet vállalt a cég kölcsöneiért.
Ehhez kapcsolódóan: Nyélbe ütve: a 4iG és a magyar állam megvette a Vodafone Magyarországot
Az Antenna Hungária egykor állami cég volt, ma már az állam kisebbségi tulajdonos a vállalatban. A többségi tulajdonos és az irányítói jogok a Jászai-féle 4iG kezében vannak.
Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető részvényelemzője a Szabad Európának azt mondta, hogy a részvénycsere során a 4iG növelte a részesedését a Vodafone-ban, míg az államé csökkent.
„A 4iG az Antenna Hungárián keresztül a részvénycserével megkapta a Corvinus Zrt. 19,5 százaléknyi Vodafone-részesedését, ezzel az Antenna Hungária 70,5 százalékra növelte a tulajdoni hányadát a Vodafone-ban. Ezért cserébe az Antenna Hungária odaadta a tulajdonában álló 25 százaléknyi Yettel-részesedést az állami Corvinusnak” – mondta az elemző.
Gaál Gellért szerint az üzlet mögött az áll, hogy nem lehetett megtenni, hogy egy cégnek, az Antenna Hungáriának rálátása van a telekommunikációs szektor több mint felére. A magyar piac háromszereplős, a Vodafone és a Yettel mellett a legnagyobb szereplő a Magyar Telekom.
„Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy az Antenna Hungária küldöttei a Yettel igazgatósági üléséről átmentek a Vodafone igazgatósági ülésére. Ezzel mindkét vállalat stratégiai döntéseire ráláttak” – mondta az elemző.
Gaál Gellért emlékeztetett arra, hogy a kormány nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette a Vodafone felvásárlását, így a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálhatta meg a cégvásárlást abból a szempontból, hogy sérti-e a piaci versenyt.
„Valószínűleg versenyhatósági problémákat szült volna a Vodafone felvásárlása, ami akár uniós szintig mehetett volna. Valószínűleg ezt akarta elkerülni a kormány” – mondta az elemző.
Ahogy korábban megírtuk, januárban derült ki, hogy az EU-s versenyhivatal sem fogja vizsgálni a magyar Vodafone felvásárlását, miután az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága jelezte: nincs jogalapja egy esetleges vizsgálatnak.
Ehhez kapcsolódóan: A Vodafone felvásárlásával beállt a piac: a cégek verseny helyett árat emelnek
A kormány a hétfői részvénycserével mégis önkritikát gyakorolt, és lényegében kiiktatta azt a jövőbeni lehetőséget, hogy bármikor vizsgálat indulhasson az üzlet miatt, esetleg gond legyen az EU-val folyó jogállamisági vitában.
Gaál Gellért szerint a részvénycserével a felek azt állították, hogy a Vodafone 19,5 százaléka ugyanannyit ér, mint a Yettel 25 százaléka. A Vodafone 660 milliárd forintos árából kiszámolható, hogy körülbelül 129 milliárdot érhet a csomag, ami nagyjából megegyezik az elemző szerint a Yettel 25 százalékos tulajdoni hányadának árával.
„2019-ben 101 milliárd forintért kelt el a Yettel negyede, reális lehet, hogy négy év alatt 27 százalékkal drágult a pakett, mivel reáleszközről van szó, ez az árazás nem áll messze a valóságtól” – tette hozzá.
Nem erről van szó a kormány szerint
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint az ügylet tovább gyarapítja a magyar állam vagyonát és szerepvállalását a stratégiai jelentőséggel bíró telekommunikációs ágazatban, valamint a részvénycserének köszönhetően a hazai telekommunikációs ágazat piacvezető szereplői közül kettőben is kisebbségi részesedésre tesz szert.
A tárca úgy értékeli, hogy a tranzakcióval az állam, amellett hogy tovább diverzifikálja befektetési portfólióját a távközlési szektorban, erőteljesebben és hatékonyabban lesz képes – tulajdonosi oldalról – hozzájárulni az ágazat fejlődéséhez.
„Mindez további előnyöket biztosít az ügyfelek, a magyar gazdaság teljesítménye, valamint az ország versenyképessége számára” – olvasható a közleményben.
A bejelentett tulajdonosi változásoknak megfelelően a Vodafone Magyarország igazgatósága hét főre bővül, amelybe a tulajdonosi arányoknak megfelelően a 4iG-csoport öt főt delegálhat. | Önkritikát gyakorolt a kormány, miután kiiktatta a versenyhatóságot a Vodafone felvásárlásakor | Nem volt piackonform az, ahogy az állam megvette egy kormányközeli magáncéggel együtt a Vodafone-t. Most egy részvénycsereügylet során az állam átvette a Yettel-részvényeket a magáncégtől, amiért cserébe Vodafone-papírokkal fizetett. Az volt a gond, hogy a Vodafone-tulajok ráláttak a Yettel üzleti döntéseire, ami normális esetben versenyhatósági eljárást vont volna maga után. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/onkritikat-gyakorolt-a-kormany-miutan-kiiktatta-a-versenyhatosagot-a-vodafone-felvasarlasakor/32327557.html | 2023-03-21 14:21:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát vették őrizetbe szerdán. A minisztérium közleménye szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának büntette és más bűncselekmények gyanúja miatt.
Egyelőre egyéb részleteket nem árultak el az ügyről, csak azt közölték, hogy a vizsgálat időtartamára a Pénzügyminisztérium felfüggeszti az érintett dolgozók munkaviszonyát.
A minisztériumi közleményben külön kitérnek arra, hogy elítélik a korrupció minden formáját, és azt ígérik, hogy mindenben segíti a nyomozóhatóság munkáját, mivel „Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak”. | Mit mond a Pénzügyminisztérium, amikor korrupciógyanú miatt veszik őrizetbe a dolgozóit? | A Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát vették őrizetbe szerdán. A minisztérium közleménye szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának büntette és más bűncselekmények gyanúja miatt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/20/mit-mond-a-penzugyminiszterium-amikor-korrupcio-gyanu-miatt-veszik-orizetbe-a-dolgozoit | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | Telex |
A milliárdos istálló és kocsiszín után szállodával gyarapodik a Mezőhegyesi Ménesbirtok, amelyen úgy tűnik, további fejlesztések várhatók.
A K-Monitor vette észre a Magyar Közlönyben, hogy Lázár János az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetőjeként több, a ménesbirtok területén lévő ingatlan műemléki védettségét megszüntette. A indoklás szerint
a Hangai vendégfogadó istállója és kocsiszínje műemléki értékeit elvesztette,
egy melléképület megsemmisült,
egy ingatlanon pedig a telekalakítás miatt nincsen védett érték.
A Mezőhegyesi Ménesbirtokhoz tartozó Hangai-épület eredetileg vendégfogadó és postakocsi-állomás volt, a 18. század végén épült, úgynevezett késő-copf stílusban. A ma használt nevét Hangai Tamásról kapta, aki a 19-20. század fordulóján működtette. A Pest és Arad között közlekedő postakocsijárat állomása volt, a reformkorban főleg katonák szálltak meg itt, később megfordult a falai közt Kossuth Lajos, valamint Ferenc József császár és király is. A fogadóépület emeletére ma is az eredeti fa lépcső vezet:
A műemlékvédelmi kérdésekben Lázár János miniszter úgy döntött, hogy közben ő a ménesbirtok tulajdonosi jogait gyakorló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Ez a szervezet egy az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) közül, amelyekbe az Orbán-kormány a tavalyi választások előtt, 2021 tavaszától kezdve százmilliárdos értékben privatizált állami vagyont:
Nem minden visszhang nélkül. Az Európai Bizottság 21 magyar modellváltó – azaz az említett kekvákba kiszervezett – egyetemen felfüggesztette az Erasmus-programot, egyebek mellett azért, mert a kuratóriumokba politikusok, kormánytagok is beültek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter színpadias körülmények között, egy februári kormányinfón jelentette be, hogy több miniszter is lemond kuratóriumi tagságáról, köztük említette Lázár Jánost is.
Aki ugyan valóban lemondott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában betöltött pozíciójáról, azonban a ménesbirtokot ajándékba megkapó Jövő Nemzedék Földje Alapítványnál ugyanezt már nem tette meg.
Összeférhetetlenség?
Szerettük volna megtudni az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, hogy a döntés meghozatala előtt felmerült-e az összeférhetetlenség kérdése, illetve hogy milyen szervezetekkel egyeztettek a műemléki védettségek megszüntetése ügyében, levelünkre azonban nem érkezett válasz. Érdekesség, hogy kedden jelentették be: 168 embert rúgnak ki a Lázár János minisztériumához tartozó örökségvédelmi cégtől.
Fontos kiemelni: a felvetett probléma ellenére elképzelhető, hogy az érintett ingatlanok állapota valóban olyan rossz, hogy helyreállításukra nincsen lehetőség, illetve a telekalakítás miatt valóban nem szükséges fenntartani a védettséget.
A jelenség azonban más problémákra világít rá. Vincze Orsolya, a K-Monitor munkatársa kérdésünkre elmondta: a bemutatott, vélelmezett összeférhetetlenségnek jelenleg még nincsen törvényi szabályozása – a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó, ősszel meghozott összeférhetetlenségi szabályok ugyanis csak az alapítványok kuratóriumi döntéshozatalára vonatkoznak,
arra viszont nem, hogy kik ülhetnek be ezekbe a testületekbe, és kormányzati pozíciójukból fakadóan milyen, az alapítványokra vonatkozó döntéseket hozhatnak meg.
Éppen ezt a kifogásolta az Európai Bizottság az egyetemek esetében. A ménesbirtok példája jól mutatja, hogy az összeférhetetlenség nem csak az egyetemeknél merül fel.
Mint ismert, Lázár János 2018-tól kormánybiztosként igazgatta a ménesbirtokot, amelyet 2021-ben privatizáltak a Jövő Nemzedék Földje Alapítványba, ennek kuratóriumi elnöke pedig Lázár lett. Ezt a tisztséget megtartva vállalta el a Építési és Közlekedési Minisztérium vezetését.
Beleütközünk abba a problémába is, hogy minek tekintjük ezeket a vagyonkezelő alapítványokat? Magánjogi képződmények, amelyek teljesen elszakadtak az államtól? Ebben az esetben felmerülhet a súlyos összeférhetetlenség. Vagy az államhoz kapcsolódnak? A kormány szerint nem, hiszen az érvelésük alapja az, hogy ezek független intézmények
– magyarázta Vincze Orsolya, aki szerint a helyzet akkor sem lenne sokkal megnyugtatóbb, ha Lázár lemondott volna a kuratóriumi pozíciójáról, hiszen túl közel lenne egymáshoz a két megbízatás.
A korrupcióellenes K-Monitor már többször felvetette, hogy az összeférhetetlenségi helyzeteken túl szigorú szabályokkal,
átlátható módon kellene szabályozni, hogyan lehet mozogni az állami és a magánszféra között. Az ilyen mozgás a visszaélések melegágya lehet, hiszen a kormányzati státuszból a versenyszférába érkező személynek plusz információi lehetnek
akár bizonyos közpénzes támogatásokról, közbeszerzések kiírásáról, engedélyekről, bírságokról vagy éppen azok elengedéséről is dönthetett.
Jelenleg mindössze néhány olyan hatóság van, ahol van valamilyen forgóajtószabály: az Integritás Hatóságnál, az Országos Atomenergia Hivatalnál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy miután valaki ezen szervezetekben elnökként vagy alelnökként tevékenykedik, a megbízatás lejárta után van egy úgynevezett lehűlési időszak: a versenyjogban jól ismert fogalom annak a tilalmát jelenti, hogy a távozó munkatárs meghatározott időn belül versenytársnál vállaljon munkát. Természetesen anyagi kompenzáció mellett.
– tette hozzá Vincze Orsolya. Elvileg a kormánytisztviselőkre vonatkozó törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy bizonyos szektorokban vagy bizonyos pozíciók tekintetében elhelyezkedési korlátozást írjon elő. A kormány azonban 2018 óta nem hozott ilyen határozatot. | Lázár János miniszterként döntött a ménesbirtok ügyében, miközben ő vezeti a tulajdonos alapítvány kuratóriumát | Ezúttal tudja a jobb kéz, mit csinál a bal: Lázár János műemléki védettségeket szüntetett meg a ménesbirtok területén. A probléma azonban nem maga a védelem elvonása, hanem az összeférhetetlenség kérdése, éppen az, amit az Európai Bizottság az alapítványokba kiszervezett egyetemeknél is nehezményezett. A ménesbirtok példája jól mutatja, hogy az összeférhetetlenség nem csak a felsőoktatásban merül fel. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/03/23/lazar-janos-menesbirtok-muemlek-osszeferhetetlenseg?fbclid=IwAR2qpMu9cz07gcbYH_mDP7BhxpdZaSopdCPYiNt-Hzk3yWxcBEQl5zy72jU | 2023-03-23 14:43:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A főügyészség azt írta, szerdán egy időben, több helyszínen hajtottak végre összehangolt eljárási cselekményeket, az ügyészség által szervezett akcióban – a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a Készenléti Rendőrség több egységének bevonásával – közel 150 ügyész és rendőr vett részt.
Hozzátették: a megalapozott gyanú lényege szerint „az elkövetők vesztegetések útján”, részben a magyar állami költségvetésből, részben európai uniós támogatásból finanszírozott – és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt – pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke mintegy tízmilliárd forint – jegyezték meg.
Közölték azt is, a Központi Nyomozó Főügyészség több mint huszonöt helyszínen végzett kutatást, ahol „lefoglalással és zár alá vétellel nagy összegű vagyon biztosítása történt meg”. Az ügyészség hivatalos személyektől több mint kétszáz millió forint készpénzt, megközelítőleg hatvan millió forint összegben értékpapírt és egy – készpénzért vásárolt – negyven millió forint értékű autót foglalt le, valamint több ingatlan zár alá vételét rendelte el.
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben tizenegy gazdasági társasággal szemben megindította a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőeljárást. Az eljárásban tizennyolc személyt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség, hét gyanúsított őrizetét rendelte el és közülük hat személy letartóztatásának elrendelését indítványozza. A kényszerintézkedések elrendeléséről pénteken dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája.
A Pénzügyminisztérium szerdán tudatta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények gyanúja miatt szerdán őrizetbe vette a Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát. Jelezték: a tárca mindenben segíti a nyomozóhatóság munkáját és elítéli a korrupció minden formáját. A vizsgálat időtartamára a Pénzügyminisztérium felfüggeszti az érintett dolgozók munkaviszonyát. Úgy tudjuk, a tizennyolc személyt is az ezzel kapcsolatos ügyben hallgatták ki. | Tizennyolc embert hallgattak ki vesztegetés miatt a Pénzügyminisztériumot érintő ügyben | A Központi Nyomozó Főügyészség tizennyolc embert hallgatott ki a hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben; a gyanú szerint az elkövetők vesztegetéssel részben az állami költségvetésből, részben európai uniós forrásból finanszírozott pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket – közölte a főügyészség csütörtökön az MTI-vel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/21/tizennyolc-embert-hallgattak-ki-unios-palyazatokkal-kapcsolatos-vesztegetes-miatt | 2022-04-21 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Cikkünk megjelenése után a Pénzügyminisztérium tájékoztatást küldött, ezekkel frissítettük az írást.
A K-Monitor bő egy éve szúrta ki, hogy Varga Mihály Pénzügyminisztériuma a karácsonyi időszakban milliárdokat adott egyedi gazdaságfejlesztési támogatásként különböző cégeknek ásványvízüzemre, varrodára.
A korrupcióellenes civil szervezetet érdekelte, kik kaptak támogatást, ezért adatigénylést nyújtott be. A minisztérium titkolózott, így per lett az ügyből – ezt jogerősen meg is nyerték.Az így szerzett adatokat szerdán tették közzé blogjukon:
Az egyik támogatott cég vezetője az L. A. C. Zrt. tulajdonosa, Horváth László kazah konzul, vállalkozó, aki 2010 óta a Vidékfejlesztési Minisztérium tanácsadója, 2013-tól pedig külgazdasági tanácsosként segíti a „keleti nyitást”. | Varga Mihály 800 milliós támogatást adott egy varrodára, de kitakarták, pontosan mit fog gyártani | A kazah konzul és üzletember, akitől Varga Mihály a villáját vette, most jelentős állami támogatást kapott a „varrodai termékek gyártása” elnevezésű projekthez. Mészáros Lőrinc ásványvíz-cégének még több is jutott a Pénzügyminisztérium támogatásából. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/03/23/varga-mihaly-penzugyminiszterium-allami-tamogatas-kazah-konzul-meszaros-lorinc | 2023-03-23 14:47:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ismét jelentős összeget enged el a belvárosi önkormányzat a közterület-használati díjból annak a vásárszervező cégnek, amely a karácsonyi vásárok kapcsán már 120 millió forintos kedvezményt kapott – írja Facebook-oldalán Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros ellenzéki frakció vezetője.
A cég ezúttal 80 százalékos, közel 22 millió forint engedményt kap a március 30-tól április 16-ig tartó tavaszi vásár után fizetendő közterület-használati díjból.
Kovács Alex Gábor ezt azzal állítja szembe, hogy állítása szerint az önkormányzat Oktatási Bizottságának fideszes többsége nem volt hajlandó 250 ezer forint támogatást biztosítani az egyik belvárosi óvoda fennállásának 125. évfordulójára szervezett ünnepségsorozatra, csak 200 ezer forintot adtak arra hivatkozva, hogy „takarékoskodni kell”. A rendezvénysorozat költségének nagyobb részét a szülők teremtették elő.
Ez utóbbi állítást cikkünk megjelenése után a Belváros Önkormányzata cáfolta, mint írták, a 125 éves óvoda születésnapjára az intézmény által igényelt 250 ezer forintot teljes egészében biztosították.
200 ezer forint az Oktatási Bizottság egyhangú, fideszes és ellenzéki képviselők által egyaránt megszavazott döntése alapján, 50 ezer forint pedig az egyik fideszes képviselő saját keretéből lett biztosítva, miközben az ellenzék részéről nem történt képviselői keretből történő felajánlás a születésnap megvalósítására – közölte az önkormányzat.
„Az Oktatási Bizottság éves fix költségkerettel dolgozik, amelyet ésszerűen, előrelátóan az év további részére is tekintettel, időarányosan oszt el a nevelési, oktatási intézmények és az általuk megvalósítani kívánt célok között. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az ellenzék képviselője mindezt elhallgatva, hazugsággal kampányol ebben a témában és nemcsak szándékosan megtéveszti a közvéleményt, hanem egyúttal besározza az óvoda jubileumának fényét is” – tették hozzá.
A Szabad Európa tavaly novemberben arról írt, hogy miközben az AVB Kft. nagyságrendileg egymillió forintot is elkérhet bérleti díjként egy standért a Vörösmarty téren és a Szent István-bazilika előtt rendezett adventi vásár árusaitól, a V. kerülettől hatalmas engedménnyel bérlik a közterületet. | Több tízmilliós kedvezményt kapott az V. kerülettől a karácsonyi vásárt is szervező cég, | 80 százalékot elengedtek a cégnek a közterület-használati díjból, állítja Kovács Alex Gábor kerületi ellenzéki frakcióvezető. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/03/23/megint-komoly-kedvezmenyt-kapott-a-belvarostol-a-karacsonyi-vasart-is-szervezo-ceg | 2023-03-23 14:51:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Öt személyt letartóztatásba, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek a Pénzügyminisztériumban történt, uniós pályázatokkal kapcsolatos vesztegetési ügyben – írja a Fővárosi Törvényszék közleménye.
A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2022. május 22-ig – rendelte el négy férfi és egy nő letartóztatását, illetve négy hónapra egy férfi bűnügyi felügyeletét, akiket hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel gyanúsítanak.
A megalapozott gyanú szerint négyen – hivatali kötelességüket megszegve – jogtalan előnyért cserébe pályázatíróknak és cégvezetőknek segítettek abban, hogy támogatási kérelmeik sikeresek legyenek, illetve az azokkal kapcsolatban indított ellenőrzések kedvezően végződjenek a pályázók számára. Egy ötödik gyanúsított a három társa tevékenységét kapcsolattartással támogatta, míg a hatodik terhelt egy projektmenedzser volt, aki a segítségért cserébe vesztegetési pénzt juttatott az egyik terheltnek.
Az ügyészség öt gyanúsított letartóztatásának és egy terhelt bűnügyi felügyeletének elrendelését indítványozta. A kiszabható büntetések maximuma 7 és fél, 12, illetve 15 év szabadságvesztés lehet. A nyomozás jelenleg is folyamatban van. A bíróság szerint megalapozottan lehet attól tartani, hogy a terheltek közül öten szabadlábon hagyásuk esetén befolyásolnák az eljárásban érintett személyeket, valamint bizonyítékokat vagy vagyonelkobzás alá eső dolgokat rejtenének el vagy semmisítenének meg. A döntések egyik gyanúsított vonatkozásában sem véglegesek. | Öt embert letartóztattak, egyet bűnügyi felügyelet alá helyeztek a Pénzügyminisztériumot érintő korrupciós ügyben | Öt személyt letartóztatásba, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek a Pénzügyminisztériumban történt, uniós pályázatokkal kapcsolatos vesztegetési ügyben – írja a Fővárosi Törvényszék közleménye. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/22/ot-embert-letartoztattak-egyet-bunugyi-felugyelet-ala-helyeztek-a-penzugyminiszteriumot-erinto-korrupcios-ugyben | 2022-04-22 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Egyértelmű, hogy a Tivi Kft-nek már semmilyen jogalapja nincs a közvilágítás szüneteltetésére és a szolgáltatás akadályozására – tájékoztatta az MTI-t a város polgármestere. A felmentést egyébként nem a város, hanem épp a cég hitelezőinek választmánya kezdeményezte. Az indoklás szerint a felszámoló jogszerűtlenül szüneteltette Esztergom közvilágítását, és külsős céget sem bízhatott volna meg az izzók kiszerelésével
Augusztustól sötét van
Ahogyan arról többször is beszámoltunk, Esztergomban a város közvilágítását biztosító társaság augusztusban kezdte meg a szolgáltatás megszüntetését, mert az önkormányzat 2013-ban még nem fizetett érte. Mivel a lámpatestek egy része a társaság tulajdona, a kikapcsolást az izzók kiszerelésével oldották meg.
Fotó: Váczy Hübschl István
A szolgáltatónak egy bank adott hitelt a közvilágítás korszerűsítésére, majd a társaság fizetésképtelensége után a követelést eladta egy követeléskezelő cégnek, ezért jogi vita tárgya, hogy az önkormányzat kinek fizessen a világításért. A város fizetési szándéka jeléül félévi díjat, 40 millió forintot törvényszéki letétbe akart helyezni a szolgáltató számára, ezt azonban a törvényszék elutasította. Az önkormányzat megfellebbezte ezt a döntést. | Menesztették a felszámolót | A tatabányai törvényszék jogszabálysértések miatt felmentette az esztergomi közvilágítási szolgáltató felszámoló biztosát. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/24/menesztettek-a-felszamolot/ | 2013-10-24 14:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Kocsis Máté kommunikációs igazgató szerint az SZDSZ tartozása mára meghaladja az 500 millió forintot, és ha az állami tulajdonú MFB-nek veszteségként kell leírnia ezt a több mint félmilliárd forintot, akkor végső soron az SZDSZ által “elherdált pénzt” az adófizetők állják majd.
A kommunikációs igazgató szerint ezért mielőbbi törlesztésre szólította fel az SZDSZ egykori elnökeit, akik “ismét feltűntek a színen”. Ha ezt nem teszik meg, a kormánypártok még az ősszel törvényjavaslatot terjesztenek a parlament elé az olyan helyzetek rendezésére, amikor megszűnt, felszámolt pártok adósságot hagynak maguk mögött, amit végül az adófizetőknek kell állniuk – mondta. | Kocsis Máté belengette a lex SZDSZ-t | A Fidesz arra szólítja fel az SZDSZ egykori elnökeit, Kuncze Gábort, Fodor Gábort és Kóka Jánost, hogy fizessék vissza a párt által évekkel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) irodavásárlásra felvett hitelt, különben törvény hoznak erről is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/24/kocsis-mate-belengette-a-lex-szdsz-t/ | 2013-10-24 15:49:00 | true | null | null | 24.hu |
Adnan Polatot akkor láttuk utoljára ebben a lapban, amikor a Gresham-palota teraszán lefényképeztük, amint ő és az emberei Rahói Zsuzsanna miniszterelnöki tanácsadóval, Orbán Ráhellel és Tiborcz Istvánnal tárgyalnak, miközben utóbbi ugyanott és majdnem ugyanakkor Ghaith Pharaon ügyvédjével és annak jordániai partnerével diskurált. Ezeken a megbeszéléseken minden bizonnyal szóba került az a hírhedtté vált adásvétel, amikor Polat egyik cége és egy Tiborczhoz köthető cég eladta a József nádor téri volt Postabank-székházat Pharaon egyik cégének. Azóta mindhármukkal sok minden történt. Pharaon például meghalt, de az FBI által is körözött pénzmosó előtte még két hónapon át lázban tartotta a magyar közéletet. A Tiborczhoz köthető céghálóba azóta még több kastély akadt bele, míg Adnan Polat érdekeltségei továbbra is élvezik a magyar adófizetők töretlen támogatását.
A Boszporusz fenekén
A magyar adófizetők, pontosabban a pénzüket kezelő kormány vonzalma Polat iránt annyira nyilvánvaló volt, hogy a török milliárdost bemutató tavalyi portrénkban (lásd: A török meló, Magyar Narancs, 2016. június 2.) előre megjósoltuk, hogy az ő cégei nyerik majd a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) tenderét. Így is lett: cikkünk megjelenése után másfél hónappal a Magyar Nemzet számolt be róla, hogy Polaték cége, az ALX Magyar–Török Kft. nyerte a pályázatot, és a következő négy évben nettó 3,3 milliárd forintért fogja üzemeltetni az MNKH törökországi irodáit. Ezzel egy időben kiderült az is, hogy az eddigi nyolc kereskedőházuk mellé Polaték elnyerték az iráni kirendeltség üzemeltetésének jövedelmező feladatát is, a 444.hu pedig arra figyelt fel, hogy Polat izmiri kereskedőházát az Orbán-gyerekek unokatestvére, Lévai Anikó testvérének fia, Szeghalmi Balázs vezeti.
Azokban a napokban, amikor a magyar közvélemény értesült kereskedőházainak újabb szép sikereiről, a milliárdos üzletember élete egyik nagy traumáját élte át. Ekkor zajlott ugyanis a katonai puccskísérlet, amely személyesen is nagy hatást gyakorolt rá. „Azon az estén Istinyében voltam – nyilatkozta később a Star című lapnak. – Amint megkaptam a hírt, a tengerpartra mentem, és ott leparkoltam az autót. Csónakkal mentem át Kandillibe. A katonák megállították a járműveket, és igazoltatták az embereket. Mivel közel lakom a kuleli katonai gimnáziumhoz, ezért hallottam az összecsapásokat. Ha sikerült volna nekik, a mi csónakunkat is lelőtték volna, és most a Boszporusz fenekén lennénk.” A puccsról Orbán Viktorral is beszélgetett, akit a barátjának nevez – és ez forrásaink szerint jelen esetben nemcsak udvariassági formula, hanem valóban szoros a kapcsolatuk. „Találkoztam a magyar miniszterelnökkel. Ő elmondta, hogy a török demokrácia mellett áll, és a választott kormányt és elnököt támogatja” – adta át az üzenetet Polat. Történik ez ugyebár akkor, amikor Törökországban rendeleti kormányzás van, bírósági eljárás nélkül, tömegesen börtönöznek be embereket, akiknek egy részét megkínozzák, a nem lojális sajtót pedig szinte totálisan felszámolják.
Polat ebben a komplikált helyzetben úgy próbálta elősegíteni a török országimázs visszaépülését, hogy cége magyar újságírókat utaztatott ki, akiknek elmagyarázták, hogy a turizmusnál csak a kereskedelem virágzik jobban, a béke pedig gránitszilárdságú. A Tv2 szépen meg is filmesítette ezeket a lózungokat, de az ATV újságírója kritikusabban szemlélte az utat. A hvg.hu-nak azt nyilatkozta Várkonyi Gyula: „Nem egy Észak-Korea volt, de nem volt rés a pajzson”, vagyis nagyon profin és vigyázva szervezték meg a magyar újságírók útját. A vendéglátók ügyeltek arra, hogy mindig legyen a magyarok körül valaki kísérő, ami egyrészt természetes, mondja Várkonyi, „de azért az fura, amikor egy elvileg turisztikai cég alkalmazottjának a rendőr előre tiszteleg”. Egy évvel később már maga Adnan Polat kísérgetett török gazdasági újságírókat Budapesten, akiket elvitt egy Szijjártó Péterrel közös ebédre, valamint felkeresték a Nemzeti Befektetési Ügynökség, illetve az Eximbank vezetőjét is.
Erről a látogatásról is a Köprü – Híd címen megjelenő, kétnyelvű havilapból értesültünk, amelyet nyugodtan nevezhetünk Polat házi újságjának is, hiszen a török üzletember majd’ minden lapszám címlapján szerepel, a cégei a legfőbb hirdetők, illetve a Köprü újságírói Polat nem nyilvános tárgyalásain is részt vesznek. Tőlük tudjuk például, hogy Orbán júniusi látogatásakor a magyar kormánydelegáció az isztambuli Renaissance Polat Istanbul Hotelben vett részt munkaebéden, ahol Adnan Polat összeismertette a magyar minisztereket a török gazdaság kiválóságaival. Ankarában, az Adnan Polat által megnyitott török–magyar üzleti fórumon elmondott beszédében Orbán Viktor három embernek mondott köszönetet: „Erdoğan elnök úrnak”, „a miniszterelnök úrnak” és „Adnan Polat elnök úrnak”, „aki a török–magyar üzleti kapcsolatok tekintetében jó barátunk és munkatársunk. Köszönjük az eddig végzett munkáját!”
Az biztos is, hogy Polat kulcsfigurája a magyar–török kapcsolatoknak: az ő egyik irodaházában, a Polat Ofisban működik az Isztambuli Magyar Intézet, az Isztambuli Magyar Főkonzulátus, az Eximbank isztambuli képviselete, valamint a Magyar–Török Kereskedőház is. Itthoni cégeinek vezetője, Suat Gökhan Karakus a Török–Magyar Kereskedelmi Kamara magyarországi elnöke és Törökország Európai Üzleti Bizottságának alelnöke, míg maga Polat a Török Külgazdasági Kapcsolatok Bizottsága (DEIK) török–magyar tagozatának elnöke. (Részben e sok fontos vagy annak tűnő pozíció miatt volt visszás, amikor Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtós azzal ütötte el az Orbán és Polat felcsúti stadionnézése iránt érdeklődő Bors kérdését, hogy ez „magánprogram” volt.) A jól hangzó hivatalos pozícióknál azonban fontosabb lehet, amit a Köprünek nyilatkozott Polat még 2013-ban, Erdoğan miniszterelnöki látogatása idején: egyaránt „közeli barátságban van a török és magyar miniszterelnökökkel, akikkel a budapesti látogatás alkalmával külön-külön, és együttesen is megbeszéléseket folytatott a magyarországi befektetési lehetőségekről”.
Az újabb török meló
A befektetésekről szóló megbeszélések annyira jól sikerültek, hogy az azóta eltelt években Polaték sorra alapították a magyar cégeket. Polat két hollandiai áttételen keresztül birtokolja azt a két magyar céget, amelyek a már említett József nádor téri épületet, illetve egy Városligeti fasori villaépületet vásárolták meg 2015 nyarán. Ezekben szinte rögtön 50 százalékos részesedést szerzett a BDPST Zrt., amelynek alapításakor a 444.hu szerint Tiborcz István fizette be az illetéket. Említettük még a kereskedőházakat üzemeltető kft.-t, de Polat holland cége, a HBRE 2016 nyarán alapított három új magyar céget is, amelyekről semmit sem tudunk azon kívül, hogy az Opten nyilvántartása szerint fő tevékenységi körük az ingatlankezelés. A legfrissebb hír az Átlátszóé, amely júliusban megírta, hogy a HBRE alapított még egy céget DNN Solar Partners Kft. néven. Ennek egyik ügyvezetője maga Adnan Polat, aki ezáltal először jelent meg személyesen a magyar cégnyilvántartásban. A DNN Solar küldetését eddig ugyancsak homály fedte, csak az látszott, hogy „üzletviteli tanácsadás” lesz a szakterülete. A Forbes török kiadásának augusztusi cikkéből azonban már sejthető, mire szolgálhatnak ezek a társaságok.
Az írásban Polat eldicsekszik, hogy a saját cégeivel a következő öt évben 3 milliárd dollárnyi befektetést tervez: ebben lesznek luxusapartmanok és energetikai befektetések külföldi partnerekkel, de kiemeli a Piyalepasa projektet is, amelyben egy egész isztambuli városrészt rehabilitálnak, és amolyan elit lakó- és irodanegyedet építenek. Polat azt mondja, hogy új korszakot nyitott az üzleti életében, és a cikk szerint „kétségtelen, hogy Adnan Polat számára ennek az új korszaknak a kulcsa Magyarország”, ahol szintet lépnek a befektetései.
Az egyik terület, ahol terjeszkedni kíván, az ingatlanfejlesztés. „Három éven belül 300 millió eurónyi befektetést tervez két ingatlanprojektben. Ezek közül az egyik egy lakóingatlan-projekt Budapest központjában, a Duna partján. A másik pedig az isztambuli Piyalepasához mérhető nagyszabású munka” – utóbbi lesz a drágább, 200 millió euró. Itt csak találgatni tudunk, milyen fejlesztésekről lehet szó, mivel Polat ingatlanos cégei nem válaszoltak a múlt héten elküldött kérdéseinkre.
A másik, még ennél is nagyra törőbb vállalkozás, amely egyben megmagyarázza a DNN Solar Partners cégnevet is. „A magyarországi munka valódi része az energia területén lesz” – írja a török Forbes, Polat pedig mond egy meredeket: öt éven belül 700 millió dollárt tervez beruházni Magyarországon a napenergiába, és 1000 MW-os kapacitást akar elérni. Vagyis Polat mostani árfolyamon mintegy 183 milliárd forintért építene naperőműveket, amelyek majdnem négyszer akkora teljesítményre lennének képesek, mint az ország teljes tavalyi napelemállománya.
Jó üzlet-e a napenergia?
Ahhoz, hogy megérthessük Adnan Polat legújabb céljait és üzleti lehetőségeit, röviden érdemes áttekintenünk a naperőművek hazai piacát. Ahogy a megújuló energia előállításánál általában, Magyarország ebben a szegmensben is hagyományosan pocsékul teljesít. Az elmúlt 6-8 évben drasztikusan csökkent a háztartási és a nagyüzemi naperőművek költsége, ezért szerte a világon ugrásszerűen nőtt a számuk, sokan egyenesen napenergia-forradalomról kezdtek beszélni. 2014-ben az egymillió lakosra jutó beépített kapacitás – az Energiaklub összesítése szerint – Németországban 474 MW volt, Csehországban 196 MW, de még a napsütésben finoman szólva sem bővelkedő Egyesült Királyságban is összehoztak 81 MW-ot. Ugyanekkor nálunk ez a szám 4, azaz négy MW volt. Az akkori 38 MW-os országos összkapacitás nem csak Polat 1000 megawattos terveivel összevetve hat sokkolóan: a szomszédos országok, Szlovákia, Ausztria és Románia tízszer, hússzor, harmincszor többel rendelkeztek.
A helyzet ezután kezdett el javulni, majd 2016 végén következett az áttörés. Ekkorra a beruházási költségek kellően csökkentek, ugyanakkor tudni lehetett, hogy megszűnik a napos szektor legjobb barátja, a KÁT. A betűszó az úgynevezett kötelező átvételi rendszer rövidítése, amelynek a lényege, hogy aki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) megszerezte a jogosultságot, az a következő 25 évben (!) állami támogatással, a piaci árnál magasabb átvételi áron értékesítheti a villamos energiát a MAVIR-nak. Magyar László, az Energiaklub munkatársa szerint üdvözlendő, hogy a kormány nem gördít jogi akadályokat a napenergia útjába, és az utóbbi egy-két évben, úgy tűnik, valóban támogatja a napenergia-termelés térnyerését. A kutató szerint a KÁT jelenlegi egységára is megfelelő. Problémásnak tartja viszont, hogy a 2016-ban kiadott engedélyek alapján a nagyüzemek is ugyanakkora támogatásban részesülnek majd egy kWh után, mint a kis erőművek, illetve a 25 éves támogatási időtartamot sem tartja fenntarthatónak. Iparági forrásaink szerint ez a konstrukció kifejezetten jó megtérüléssel kecsegtet, annak ellenére, hogy a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség rendszeresen és nem alaptalanul panaszkodik a relatíve magas adóterhek és adminisztratív akadályok miatt. A garantált átvételi ár ugyanis nemcsak kiszámítható jövedelmet jelent, hanem egyben a hitelfelvételt is megkönnyíti, és így akár 30 százalékos önerővel is bele lehet vágni a bizniszbe. A számok is azt mutatják, hogy a KÁT mézesmadzagként működött: míg 2015-ben összesen 65 kötelező átvételi kérelmet bírált el a MEKH, addig 2016 decemberében 2428 igénylés érkezett, amelyek közül szinte mindegyik meg is szerezte a jogosultságot. Az Energiaklub úgy számol, hogy ha minden ilyen erőmű megépülne, akkor mintegy 2000 megawattal nőne a kapacitás 2018 végéig – de úgy becsülik, hogy a tervezett erőműveknek legfeljebb a 30 százaléka valósul meg.
A tavalyi buzgalom nem kis részben annak volt köszönhető, hogy januártól a KÁT helyét egy újabb betűszó veszi át: a Megújuló Támogatási Rendszer (Metár). Pontosabban a régi jó KÁT-támogatás már csak 0,5 MW alatti teljesítménynél igényelhető (és 25 év helyett csak 13 éves garanciával), míg a nagyobb üzemeknek tendereken kell elnyerniük az engedélyt és a támogatást. Az Energiaklub elemzője szerint ez papíron fenntarthatóbb rendszer, de a magyarországi haveri kapitalizmust fenntartásokkal szemlélő olvasó felfigyelhetett az előző mondatban megbúvó kulcsszóra. Igen, mostantól az állami tenderek határozzák meg a piacot.
Egy évvel ezelőtt alapos cikkben mutattuk be, hogyan történhetett meg, hogy az Orbán-kormány de facto betiltotta a szélerőművek építését Magyarországon annak ellenére, hogy sokan bármiféle állami támogatás nélkül is örömmel termelték volna a tiszta energiát (lásd: Csak ne a szél!, Magyar Narancs, 2016. szeptember 1.). Az Európai Unió ugyanakkor nemcsak elvárja a tagországoktól a megújuló energiaforrások arányának dinamikus növekedését, hanem bőkezűen támogatja is. Az Európai Bizottság júliusban hagyta jóvá a Metár támogatási tervét, amelynek keretében évi 45 milliárd forint érkezik majd a megújuló szektorba. Mivel a szélenergia nálunk most nem játszik, a források jelentős része a naperőművek épülését segítheti. Eddig sem volt ez nagyon másként: a 2016 tavaszán felavatott mintaprojekt, a 10 MW kapacitású pécsi naperőmű összköltsége közel 5 milliárd forint volt, amiből 4,2 milliárdot az EU fizetett.
Pistáéknak jó lesz
Az említett cikkben egy korábbi fideszes kormánytag a következő magyarázatot adta a Narancsnak a szélenergia mellőzésére: „A napelem azért lett priorizált ágazat, mert uniós támogatások sokasága igényelhető rá, bevonható ebbe a körbe a lakossági létesítés – például családi házra –, vagy közintézmények áramellátása is, azaz a kisegységeké. Ezzel szemben a szélerőművek a maguk 2-2,5 MW-nyi kapacitásukkal túl nagynak számítanak. És hiába térülnek meg a jelenlegi támogatási rendszerben, beruházási támogatás nem szerezhető rájuk uniós alapokból, így üzletileg sem lehet olyan jól szétteríteni a kormányközeli vagy az állami cégek közt.”
Meglepőnek nehezen mondható, hogy a napenergia-pályázatok egyik nagy nyertese egy Tiborcz Istvánhoz köthető cég. Az Eliosból 2015 májusában szállt ki a miniszterelnök veje, miután különböző magyar és európai eljárások indultak a cég sajátos pályázati sikerei miatt. De addigra már 5 milliárd forintnál is magasabb értékben nyert el közbeszerzéseket Tiborcz cége, amely a közvilágítás fejlesztésére kiírt pályázatok kétharmadát megnyerte (lásd: Kívül tágasabb, Magyar Narancs, 2015. május 14.). Az Eliost a West Hungária Bau (WHB) vette meg, de azt a sajtó és a piac továbbra is Tiborcz érdekeltségének tekinti. A szoros kapcsolatra nemcsak az utal, hogy a Gresham-palota teraszán készült fotósorozatunkban feltűnt a WHB tulajdonosa, Paár Attila is Tiborcz oldalán, hanem az is, hogy egy évvel az Elios eladása után Tiborcz többségi tulajdonos lett a WHB egyik milliárdos értékű leányvállalatában. Új szerzeményét aztán egy Brit Virgin-szigetekre bejegyzett offshore cégnek adta tovább.
Arra már tavalyi cikkünkben felhívtuk a figyelmet, hogy az Elios – egyebek mellett – a Honvédelmi Minisztériumtól nyert több mint 400 millió forintot napenergia-termelés létesítésére, Újszilváson is belecsaptak a napelembe; a Szegedi Tudományegyetem épületeire pedig közel 620 millióért telepíthettek napelemeket. A legnagyobb sikert azonban már az idén könyvelhették el: az Átlátszó írta meg, hogy az állami tulajdonú – és egyre ironikusabb nevű – MVM Hungarowind Kft. nyílt közbeszerzést írt ki nettó 50 milliárd (!) forint értékben naperőművek építésére, amelyen a három győztes egyike az Elios és partnere lett. Még nem dőlt el, pontosan hány erőmű épülhet és hova, de az biztos, hogy uniós pénz lesz hozzá. A dokumentáció szerint a megvalósítandó naperőművek beépített összteljesítményének el kell érnie a 100 MW-ot – és azokat négy év alatt kell létrehozni.
Sorsszerű egybeesés, hogy a Tiborczhoz köthető cégekkel korábban is üzletelő, Tiborcz feleségével, Orbán Ráhellel is tárgyaló Polat pont azt a szektort választotta, amelyben Tiborcz volt cége aktivizálódott, és nagyjából ugyanebben az időszakban, a következő öt évben tervezi felépíteni saját naperőműveit. De ő persze ennél sokkal többet akar: 1000 MW-ot. A piacon otthonosan mozgó forrásaink eleve nehezen tudják elképzelni, hogy ez sikerülhet. A világ tíz legnagyobb fotovoltaikus erőműve 500 és 1500 MW között teljesít, de ezek szinte mind amerikai és kínai sivatagokban felhúzott monstrumok. De elég abba belegondolni, hogy a Paksi Atomerőmű négy blokkja összesen mintegy 2000 MW kapacitású – és Polat ennek a felét szeretné elérni öt év alatt. A másik aggály, hogy bár Polat cégei a szélenergiában komoly játékosok, viszont a napenergiában nincs ekkora tapasztalatuk, úgyhogy a konzorciumi partnerek megtalálása, illetve maguknak a napelemeknek a beszerzése, s főleg a kellő számú mérnök és egyéb szakember szerződtetése gondot okozhat a nem csak nálunk telített piacon.
Az viszont iparági szereplők szerint nyugodt szívvel kijelenthető, hogy 1000 MW kapacitást nem lehet 700 millió euróból kiépíteni, ez a fele vagy kétharmada a piaci árnak. Illetve, persze, ezt is lehet, ha a szerencsés vállalkozó több tízmilliárdos állami és uniós támogatásban részesül. | Napelemem, elemelem! | Orbán Viktor török barátja százmilliárdokat öntene magyar projektekbe, de nem biztos, hogy ezzel az adófizetők járnak jól. Azt tervezi, egymaga annyi naperőművet épít, hogy az felér a Paksi Atomerőmű jelenlegi kapacitásának felével. Tiborcz István ebben is a segítségére lehet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/napelemem-elemelem-106675 | 2017-10-28 15:47:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ügyben illetékes bírótól hivatalosan is megkapták az engedélyt, amely lehetővé teszi Portik Tamás beidézését is. Ennek technikai részleteit azonban még tisztázni kell – mondta el Mile Lajos, a bizottság LMP-s elnöke a Magyar Hírlapnak.
Az újság hétfői száma ismerteti: Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójának és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának találkozóit vizsgáló albizottság május közepén kezdte meg munkáját, miután az Alkotmányvédelmi Hivatal feloldotta a megbeszélésről készült hangfelvételek titkosságát. A bizottság eddig zárt üléseken a titkosszolgálatok munkatársait kérdezte, de ezt október közepén befejezték.
Korábban Kocsis Máté, az albizottság fideszes tagja azt mondta, javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelősöket – köztük Szilvásy György korábbi titokminisztert, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt és utódját, Bajnai Gordont is – hallgassák meg – emlékeztet a lap. | Politikusok jönnek a Portik-bizottságba | A Portik Tamás, olajszőkítésről ismert vállalkozó és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójának találkozóit vizsgáló albizottságba körülbelül még tíz személyt idéznének be – tudta meg a Magyar Hírlap. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/28/politikusok-jonnek-a-portik-bizottsagba/ | 2013-10-28 15:55:00 | true | null | null | 24.hu |
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szeptember eleje óta több mint 46 000 cégnek és civilszervezetnek küldte el az új átláthatósági nyilatkozatot. A kedvezményezettek felülvizsgálatának célja, hogy az NFÜ tiszta helyzetet teremtsen, láthatóvá téve, hogy az elmúlt években támogatásra jogosult cégek hol adóztak a támogatásokból megvalósított fejlesztések eredményeképp keletkezett jövedelem után.
A tulajdonosi szerkezetről szóló nyilatkozat kitöltésére a kedvezményezetteknek az átvételtől számítva nyolc napjuk volt. A szűkös időkorlát miatt az NFÜ többször is kiküldte az értesítést azoknak a projektgazdáknak, akik valamilyen oknál fogva még nem vették át a nyilatkozatot és még nem küldték vissza azt. Legutóbb október 14-én, harmadik alkalommal ment ki hasonló értesítés.
Az NFU.hu/atlathato oldalra felkerül minden olyan kedvezményezett, aki harmadik kiküldést követően sem vette át a nyilatkozatot, később pedig azokat is lajstromba veszik ugyanitt, akik elmulasztották a nyilatkozat kitöltését és visszaküldését. Végezetül pedig az ellenőrzések előrehaladtával miden olyan kedvezményezett felkerül az oldalra, amely nem felel meg az átláthatóság törvényi elvárásainak.
A mulasztások esetében az NFÜ kivétel nélkül megkezdi az elállási folyamatot – áll az ügynökség honlapján. | Szegedi cégektől áll el az NFÜ | Az NFÜfeketelistáján 67 szegedi székhelyű cég szerepel, akik mulasztásuk miatt elveszíthetik a korábban megítélt támogatásokat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/29/szegedi-cegektol-all-el-az-nfu/ | 2013-10-29 16:19:00 | true | null | null | 24.hu |
“Csupa rokon az egész világ. Ez így van Magyarországon, kicsi az ország, mindenki rokon” - írta anno Móricz Zsigmond a Rokonokban, mostanában pedig a jó érzékkel házasodó férfiaknak megy jól a szekér, mint ahogy azt Mészáros Lőrinc leendő veje esetében legutóbb megállapíthattuk.
A vők élete nem mindig volt fenékig tejfel. A hagyományos értelemben vett vőség azzal járt, hogy az alacsonyabb társadalmi státuszból előlépett fiatalembernek el kellett fogadnia az após tekintélyét, sőt inkább ügyes, dolgos szolgaként tekintettek rá, aki miatt nem kellett felaprózni és hozománnyal odaadni a családi vagyont. “Szélsőséges esetekben nem kapott jobb és több ennivalót, mint a cselédek, alvóhelye az istállóban volt” - olvasható a Néprajzi Lexikonban.
Színházat ért a rokoni kapcsolat
Manapság már nincs ilyen sanyarú sorsa a vőknek. Ott van például Vasvári Csaba színész, aki Magyarország egyik leggazdagabb vállalkozójának, Széles Gábornak a vejeként lett ismert. A tehetős após 185 milliót tolt a közösen alapított Echo TV-be, majd 2008-ban Vasvári úgy lehetett színházigazgató a fideszeses vezetésű Székesfehérváron, hogy nem rendelkezett semmilyen releváns szakmai-vezetői tapasztalattal. Vasvárit azóta kirúgták a színháztól, és feleségétől is elvált.
A színházigazgatói szék, úgy látszik, hőn szeretett vágya a vőknek: 2010-ben kapta meg a tatabányai Jászai Mari színház vezetését Crespo Rodrigo, aki nem mellesleg az Orbán-rokon Vitézy Tamás nagyvállalkozó veje.
Zsíros hozományok
A népi hagyomány szerint egykor szigorú szabályai voltak a vőségnek: mint ahogy már utaltunk rá, csak közel egyenlő vagyonúak köthettek házasságot. Az ország első számú vője az egyenlők között minden bizonnyal Tiborcz István, akinek a családja az Orbán Ráhellel kötött házassága előtt sem állt rosszul. De a gyarapodás időszaka igazán csak a házasságkötés után jött el: az Elios Innovatív Zrt. összesen 10 milliárd forint értékben nyert el megbízásokat közvilágítás korszerűsítésre kiírt tenedereken, amíg Orbán veje benne volt tulajdonosként a cégben.
Pálffy Balázsnak sem kell aggódni a hozomány miatt. A vezérigazgatóként általa irányított Körösaszfalt Zrt. nemrég szerezte meg az ellen-Közgépnek szánt Magyar Építő Zrt.többségi részesedését, de ami ennél is fontosabb, hogy valószínűleg Pálffy lesz Orbán Viktor legjobb barátjaként ismert felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc jövendőbeli veje.
Az Országgyűlés alelnökének, Lezsák Sándornak a veje sem panaszkodhat. Moys Zoltán az egyik tulajdonosa a Dextramedia Kft.-nek, amely 2010 óta összesen több mint 300 millióért gyártott műsorokat az MTVA-nak. Ez a cég készítette például a Hagyaték című kulturális és a Hazajáró című turisztikai magazint is. Moys személye azért is érdekes, mert a cége támogatta a Nemzeti Front nevű zenekar karácsonyi estjét, ő maga pedig a Börzsöny Akciócsoport alapítójaként korábban több éven át részt vállalt a szélsőjobboldali kötődésű Kitörés Túra szervezésében is.
Igazi villámkarriert futott be Császár Dániel Gergely, aki a jogi egyetem befejezése után alig hét évvel már Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek dolgozott közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkárként. Császár nem mellékesen annak a Mocsai Lajosnak a veje, aki úgy lett a Testnevelési Egyetem rektora, hogy a kormány külön miatta módosította a felsőoktatási törvényt, hogy a TF újra önálló intézmény lehessen és kinevezhessék Mocsait az intézmény élére, annak ellenére, hogy a Veszprém, illetve a magyar férfi- és női kézilabda válogatott korábbi edzőjének nincs tudományos fokozata.
Generációs kapcsolatok
Az apóst és a vejet sok esetben a közéletben való releváns részvétel köti össze. Stumpf István alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter például annak a Horváth Istvánnak lett a veje, aki a rendszerváltás előtti utolsó kormány belügyminisztere volt. Áder János köztársasági elnök annak a Herczegh Gézának a lányát vette el, aki alkotmánybíró volt, valamint az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságának magyar tagja. Deutsch Tamást egy időben Deutsch-Fürnek hívták, miután feleségül vette Für Lajos, egykori MDF-es honvédelmi miniszter leányát.
A vő a népi hagyomány szerint, amennyiben a lányos családnak nem volt más gyermeke, sok esetben az asszony szülei házába költözött be: „beházasodott”, „vőnek ment” avagy „elment a lányhoz fiúnak”. Ha úgy vesszük, Gyurcsány Ferenc is ilyen genere in casa, vagyis beházasodott vő. Az exminiszterelnök felesége, Dobrev Klára révén került be az Apró családba, és azóta is közös házban él anyósával, Apró Piroskával, aki többek között Horn Gyula Kabinetirodájának volt a vezetője, de megfordult a Magyar Hitelbankban és a Budapest Airport Zrt. (akkor még Rt.) igazgatótanácsában is.
A társadalom szenvedi meg
Az úgynevezett amorális familizmus abból ered, hogy az ember a rokonaiban jobban megbízik, és jobban segíti őket, mint azokat, akikkel nincs meg ez a kapcsolat (lásd családi összefogás ereje). Ez egyrészt teljesen természetes és evolúcióra is visszavezethető emberi jelenség, ugyanakkor a politika és az üzlet határmezsgyéjén mindez nem kevés korrupciós kockázatot hordoz magában (elterelt közbeszerzések, egyénre szabott pályázati kiírások és jogszabályok)
Dél-Olaszországban figyelték meg társadalomtudósok, hogy a rokonok támogatása konkrétan gátolja a gazdasági fejlődést, mert az emberek a szűk családjuk érdekein kívül nem veszik figyelembe másokét, ezért nem alakulnak ki nyitott, win-win szituációkra épülő, megbízható gazdasági kapcsolatok. | Foglalkozása: vő | Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc mint após, Gyurcsány Ferenc és Stumpf István mint vej – megéri tehetős és befolyásos apóst választani, de van, amikor a vej túlszárnyalja neves rokonát. Magyarországon jól ismert, természetes jelenség, hogy az ember a családtagjait jobban segíti, mint azokat, akikkel nincs meg ez a kapcsolat. A politika és az üzlet határmezsgyéjén azonban ez nem kevés korrupciós kockázatot hordoz magában - mint a cikkünkben hozott példák is bizonyítják. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151215_foglalkozasa_vo | 2015-12-15 16:12:00 | true | null | null | HVG |
Az önkormányzat vezetőinek "tudomására jutott a Népszabadság munkatársától, hogy a 2010-ben elfogadott, már amúgy is szigorú szabályokat megpróbálták, illetve megpróbálhatják kijátszani. Ennek megakadályozása és a kártyatermek ismerten káros közbiztonsági és társadalmi hatásai miatt is indokolt a szigorítás" – olvasható a közleményben.
Azt írták: mégis heves vita alakult ki a képviselő-testület ülésén, az ellenzéki "képviselők megkérdőjelezték a szigorítás szükségességét és annak gyorsaságát is". Hozzáfűzték: a PM, a DK és a Jobbik képviselői nem támogatták a szigorúbb szabályozást, ami érthetetlen, hiszen önkormányzati képviselőként "az lenne a feladatuk, hogy a józsefvárosiak érdekeit képviseljék, ne pedig velük szemben a szabályokat kijátszókat segítsék".
Erőss Gábor, a PM elnökségi tagja, józsefvárosi önkormányzati képviselő keddi közleményében azt írta, hogy a Fidesz a trafikoknál már bevált módszert alkalmazza kaszinóügyben is: először nemes célokra hivatkozva betiltja, aztán "a haverokat helyzetbe hozva" engedélyezi. Kedden Józsefvárosban a polgármester előterjesztésére sürgősséggel fogadtak el egy rendeletet, amely "a Vajna-féle kaszinót érintetlenül hagyja", de bármiféle konkurenciát betilt, épp a játékszenvedély káros hatásaira hivatkozva – tette hozzá.
A PM-es képviselő szerint a rendelet lényege, hogy Andy Vajna kormánybiztos kerületi kaszinójának konkurenciáját a kerület 99 százalékát lefedő tilalmi övezetet létrehozva szorítják ki Józsefvárosból. | PM: Vajna miatt nem osztanak lapot Kocsis Mátéék az új kártyatermeknek | A kártyatermek működésére vonatkozó szabályok szigorításáról döntött keddi, rendkívüli ülésén a józsefvárosi önkormányzat."Szinte egyáltalán nem nyílhat új kártyaterem Józsefvárosban" – írják az erről szóló közleményben. A PM szerint a szigorítással Andy Vajna kerületi kaszinójának konkurenciáját akarják kiszorítani a kerületből. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151215_pm_vajna_kartyaterem_joszefvaros | 2015-12-15 16:35:00 | true | null | null | HVG |
Vérlázító a döntés, hogy valamennyi minisztérium és háttérintézményeik azonnali hatállyal mondjanak fel minden szerződést a céggel - közölte Gréczy Zsolt, a DK szóvivője.
Szerinte a zenész-énekes Kovács Ákos az elmúlt napokban több, a magyar választók egy részét jelentősen felháborító kijelentést tett. A Magyar Telekom arra hivatkozva, hogy e kijelentések nem egyeztethetők össze a társaság nézeteivel, kultúrájával, sőt azokkal kifejezetten ellentétesek, ezért úgy döntött, hogy megszünteti Kovács Ákos szponzorációját.
Ez a döntés a DK szerint két magánszereplő, egy magánszemély és egy magánvállalat vitája, ügye. A magyar kormány ebbe a vitába avatkozott be, nyíltan megfenyegette, majd bünteti a társaságot, közhatalmát törvényellenes módon magánvitában használva - jelentette ki Gréczy Zsolt.
A DK továbbá írásbeli kérdéssel fordul a miniszterelnökhöz arról, hogy pontosan mennyibe fog kerülni a magyar adófizetőknek minden telekomos szerződés felmondása - közölte. | Feljelentést tesznek a Telekom-szerződések miatt Gyurcsányék | A Demokratikus Koalíció hatalommal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tesz az ellen, aki aláírta a Magyar Telekom Zrt-vel történt szerződésbontásról szóló a kormányhatározatot - közölte Gréczy Zsolt, a párt szóvivője. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151217_Feljelentest_tesznek_a_Telekomszerzodese | 2015-12-17 16:41:00 | true | null | null | HVG |
Az elsőrendű vádlottat, a gyulai székhelyű Harruckern János Közoktatási Intézmény egykori igazgatóját, Z. Andrást 211 rendbeli hivatali visszaélés, 71 rendbeli, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás, valamint 166 rendbeli, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében mondták ki bűnösnek. A börtönbüntetés végrehajtását öt évre felfüggesztették.
A vádirat szerint Z. András a Harruckern János Közoktatási Intézmény igazgatójaként 2007-ben és 2008-ban felnőttképzési szerződést kötött egy céggel, amely személyenként, félévenként negyvenezer forintot fizetett azért, hogy az intézmény az előírtnál rövidebb idő alatt, megjelenési kötelezettség nélkül biztosítsa az érettségi megszerzésének lehetőségét. A cég 213 tanulóval kötött felnőttképzési szerződést.
A képzés a közoktatási intézmény pedagógiai programjában nem szerepelt, az intézményben nem alkalmazták a jelentkezés rendjére vonatkozó szabályokat, a hallgatóknak nem kellett beiratkozniuk, és egyedi kérelem nélkül, egységesen engedélyezték az egyes évfolyamok előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítését.
A tényleges tanítási órák száma nem érte el az előírtat, a tanítási év végén a tanulóknak osztályozóvizsgát kellett volna tenniük, ehelyett azonban az óraadó pedagógusok által összeállított feladatlapot töltötték ki, amelyet minden esetben legalább elégséges osztályzattal értékeltek.
A Gyulai Törvényszék szerint a másodrendű vádlott, az általános igazgatóhelyettes 22 rendbeli, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás, valamint 221 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt hat hónap - három évre felfüggesztett - börtönbüntetést kapott és három évre eltiltották a közoktatási intézményvezetői foglalkozás gyakorlásától.
A harmadrendű vádlottat, aki a felnőttképzést 2008 augusztusától vezette, 234 rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt hat hónap - három évre felfüggesztett - börtönbüntetéssel sújtották és egy évre eltiltották a felnőttoktatási vezetői foglalkozás gyakorlásától.
A többi húsz vádlottat, osztályfőnököket és szaktanárokat közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság, rájuk 36 ezer és 198 ezer forint közötti összegű pénzbüntetéseket szabtak ki.
A törvényszék kitért rá, hogy azok a szaktanárok, akik az osztálynaplók hamis kitöltésében vettek részt, bűnsegédnek minősülnek, míg az osztályfőnökök - akik ennek alapján kiállították a törzslapokat és bizonyítványokat - társtettesként elkövetett közokirat-hamisítást valósítottak meg.
A pedagógusok 2009-ben a ténylegesen megtartott tanórákon túl továbbiak megtartását is igazolták, részben olyan tantárgyakat is igazoltak, amelyeket az adott évfolyamon nem oktattak, és évközi érdemjegyeket írtak be a naplókba. A naplókat az osztályfőnöki teendőket ellátó vádlottak részben újraírták, részben pedig szabálytalanul kijavították. Olyanoknak is állítottak ki bizonyítványt, akik ténylegesen nem vettek részt a képzésben.
Az érettségi vizsgára jelentkezés egyetlen feltétele a 9-11. évfolyamra fizetendő képzési díjak kiegyenlítése volt, miközben az előírások szerint négy évfolyamos képzés esetében a 9. és 10. évfolyamon a középiskolákban ingyenesen vehetők igénybe a tanórák.
Az oktatási intézmény 211 tanulót jelentett le így az érettségi vizsga adminisztrációs rendszerébe. A büntetés kiszabásakor a bíróság figyelembe vette, hogy időközben az elévülési időt meghaladó idő telt el, és azt is, hogy a vádlottak önhibájukon kívül hosszabb időn át álltak büntetőeljárás hatálya alatt - írták a közleményben. | Hamis érettségik százai miatt ítéltek el egy volt iskolaigazgatót | Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és öt évre eltiltotta a közoktatási intézményvezetői foglalkozás gyakorlásától a hamis érettségik szervezése miatt megvádolt egykori gyulai iskolaigazgatót csütörtöki, elsőfokú ítéletében a Gyulai Törvényszék. Az ítélet nem jogerős. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151217_Hamis_erettsegik_szazai_miatt_iteltek_ek | 2015-12-17 16:45:00 | true | null | null | HVG |
Szerinte azért tűnt hitelesnek a felvetés, mert az ajánlat ismertetője egy olyan kormányközeli szervezetre hivatkozott, amelyről hihető volt, hogy ilyesmiben el tud járni. Torba Tamás az interjúban hangsúlyozta, nem lobbista.
"A Bunge Zrt.-vel egy kommunikációs megbízási szerződés keretében álltam kapcsolatban 2012 elejétől. A szerződés arra irányult, hogy kommunikációs eszközökkel próbáljuk meg kezelni az étolajpiacon tapasztalható, nagymértékű áfacsalásokból eredő piaci zavarokat. A hazai üzletekben forgalmazott étolaj közel fele áfacsalt termék volt, így a kereskedők nagyon olcsón tudták forgalmazni, viszont ellehetetlenítették annak a cégnek a termékeit, amely a jogszabályokat betartva gyártott és forgalmazott étolajat Magyarországon. Ami egyértelműen piacvesztést jelentett számára" - magyarázta.
Azt is elmondta, hogy a vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolt Tábor Viktorral úgy ismerkedett meg, hogy többet akart megtudni a kormány és a különféle cégek közötti stratégiia szerződések hátteréről. "Felmerült, vajon érdemes lenne-e erről többet megtudni. Ezzel a kérdéssel egy olyan ismerősömhöz fordultam, akiről úgy tudtam, hogy széles körű kapcsolatrendszerrel bír olyanok között, akik erre a kérdésre meg tudják adni a megfelelő választ. A válasz az volt, hogy stratégiai megállapodást ugyan nem kívánnak kötni, de el tudják intézni, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen" - idézte Torba Tamást a Magyar Nemzet.
Bő egyéves nyomozás után vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy meg nem nevezett budapesti férfival szemben az amerikai kitiltási botránnyal összefüggésben. Vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolják, miután állítólag kétmilliárd forintot kért a Bunge étolajgyártó amerikai cégtől azért, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. Így az amerikai cég konkurenseinek sem érte volna meg az áfacsalás. Az ügyészség megfogalmazása szerint a mostani vádlott a Bunge lobbistájával tárgyalt, és Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökét említette, mint akinél közbenjárna. Az ügyészség ugyanakkor állítja, nincs kapcsolat Heim és a vádlott között.
Bár az ügyészség nem közölte név szerint, ki ellen emelt vádat, a hvg.hu kiderítette, hogy az ügyészség leírása a vádlottra Tábor Viktorra, az ANT (Advanced Network Technologies) Kft. egyedüli tulajdonosára és egyik ügyvezetőjére illik. | Kitiltási ügy - felfedte magát a lobbista | Nem lobbizott, hanem az étolajgyártással foglalkozó Bunge amerikai cég megbízásából az áfacsalás megszüntetésében próbált segédkezni, s ekkor juttatták el hozzá az áfacsökkentésre vonatkozó, kétmilliárd forintos ajánlatot – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Torba Tamás közgazdász. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151219_Kitiltasi_ugy__felfedte_magat_a_lobbista | 2015-12-19 16:53:00 | true | null | null | HVG |
Vádat emelt az ügyészség egy meg nem nevezett férfi ellen vesztegetés vádjával – közölte Ibolya Tibor főügyész a Fővárosi Főügyészségen. A vád: vesztegetést színlelve elkövetett befolyással üzérkedés bűntette. A vádlott egy korábban információtechnológiával foglalkozó céget vezető, 40-es éveinek végén járó budapesti férfi, monogramja T. V. Az ügyészség több tízezer sms-t, e-mailt, mms-t vizsgált át, ezt követően jutott erre. A vádirat nagyon friss: 2015. december 11-i. Mégis a nyomozást bő egy éve, 2014. október 21-én rendelték el. Ez azért érdekes, mert előző nap robbant ki a kitiltási botrány, és a sajtóban megjelent információ után indított nyomozást az ügyészség - ami nem nevezhető mindennaposnak.
A főügyész elmondása az amerikai, Magyarországon is jelen levő étolajgyártó cég, a Bunge szenvedett a piacon sebesen terjedő áfacsalt étolajok miatt. Felkért a cég egy lobbistát, hogy járjon közben az áfacsökkentés érdekében, a 27-ről 5 százalékra csökkenő étolajáfa értelmetlenné tenné az áfacsalást. A lobbista a most vádlottá lett személyt is megkereste, aki kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett, állítása szerint ismerte az egyik ismert gazdaságkutató alapítvány vezetőjét, és ígérte, megpróbál közbenjárni. A főügyész először nem nevezte meg, melyik gazdaságkutatóról és vezetőről van szó, de később elárulta: Századvég és Heim Péter.
A Bunge-lobbista állítólag azt a választ kapta a vádlottól, hogy a gazdaságkutató vezetője azt üzente, 2 milliárd forint az ára annak, hogy az étolaj áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen. A főügyész elmondása szerint valótlannak bizonyult, hogy a vádlott ismeri Heim Pétert (a vádlott az ügyészség szerint nem állt kapcsolatban Heim Péterrel, semmilyen kapcsolat nem mutatható ki a két személy között), és az ajánlatból sem volt semmi igaz az ügyészség nyomozása alapján.
A lobbista az ügyészség szerint ezt az üzenetet elmondta a Bungénak, a cég azonnal megszakított minden kapcsolatot az illetővel, a lobbista pedig azonnal jelzett az Egyesült Államok nagykövetségének. A vádlottat az USA kitiltotta.
A főügyész elmondta, hogy Vida Ildikó akkori NAV-elnök ebben az ügyben nem érintett. A hvg.hu rákérdezett, hogy mégis hogyan kerülhetett fel a kitiltási listára Vida, ha ebben az ügyben az ügyészség mostani álláspontja szerint nem érintett Vida. A főügyész azt állította, hogy a Bunge által felkért lobbista az USA nagykövetségének kérésére a NAV-ban járt, és azt tolmácsolta, hogy az adóhatóság lépjen fel az adócsalókkal szemben. Mivel a későbbiekben az USA azt érzékelte, hogy érdemben nincs változás, ezért a főügyész elmondása szerint az amerikaiak feltételezhették, hogy a NAV nem lépett fel az áfacsalókkal szemben. Elképzelhetőnek tartotta a főügyész, hogy emiatt kerülhetett fel a kitiltási listára Vida Ildikó.
Több mint egy éve hallgatja agyon a magyar kormányzat és állam azt a kitiltási botrányt, amely tavaly ősszel a fél országot lázban tartotta.
A botrány egy éve, október 16-án pattant ki, és pár nap alatt akkora diplomáciai incidenssé dagadt, hogy megingatta a magyar kormányt, és hónapokig lázban tartotta a hazai közéletet. Az ügyet a kormányközeli Napi Gazdaság (ma már Magyar Idők) indította el. Botorság volt, elsőre jó ötletnek gondolhatta a kormány, hogy inkább ő hozza nyilvánosságra, ami neki kínos, megelőző kommunikációs csapásként, Amerika-ellenes tálalásban. A lap azt írta, hogy az Egyesült Államok megnehezíti több magyar hatósági személy beutazását USA-ba, mert amerikai érdekeltségekkel szemben folyik adóhatósági vizsgálat Magyarországon. Hamar kiderült: az USA konkrétan kitiltott valakiket a magyar közigazgatásból, mert információi szerint korrupcióban voltak érintettek.
A kormány mismásolt sokáig, olyanokkal jöttek, hogy nem fogják megkérdezni a több tízezer közszolgát, vajon ki érintett. Kiderült, hogy 6 ember került fel erre a szégyenfalra, de közülük csak Vida Ildikó, akkori NAV-elnök ismerte el, ő rajta van. És bár mondta, hogy pár kollégája is, de a kormányt nem érdekelte annyira, hogy kiderítse, vagy legalábbis elmondja, kik azok az adóhatósági emberek – esetleg a hatból van-e nem NAV-os személy. | Kitiltási botrány: Vida Ildikóból nem, valaki másból vádlott lett | Vádat emelt egy – korábban információtechnológiai céget vezető – férfi ellen az ügyészség a kitiltási botrány ügyében, az illető az ügyészség szerint áfacsökkentést ígért elintézni az áfacsalás miatt szenvedő amerikai Bunge cégnek. Egy láncolat egyik szereplője lehetett, aki azt állította, hogy ismeri a Századvéget és Heim Péter nevét emlegette. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151218_kitiltasi_botrany_ugyeszseg_vademeles | 2015-12-18 16:59:00 | true | null | null | HVG |
Az atlatszo.hu szúrta ki, hogy az állítólag mostanában mellőzött kommunikációs szakember, Csetényi Csaba nem is annyira mellőzött, mint azt gondoltuk volna. Sőt az, hogy ő Rogán Antal szomszédja, nem is akkor baj, ha Lázár Jánosról van szó. Akiről ugye az hírlik már évek óta, hogy nincs igazán jóban Rogánnal.
„Erre most nagy meglepetésként az jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb számában, hogy a Miniszterelnökség – amit Rogán Antal nagy riválisa, Lázár János vezet – nettó 6,5 milliárd forint értékű keretszerződést kötött Csetényi Csaba cégeivel kommunikációs feladatok ellátására” – írja tehát az atlatszo.hu.
„A megbízás két részből áll össze:
1, kreatív tervezési és gyártási feladatok, nyomdai feladatok, médiavásárlás: 5,34 milliárd forint
2, PR- feladatok, rendezvényszervezési feladatok, közvélemény- és piackutatás: 1,15 milliárd forint
A július végén kiírt nyílt közbeszerzésen egyébként nem volt semmiféle verseny, mert Csetényi Csaba cégein kívül senki más nem tett ajánlatot.” | Most Lázár Jánostól kapott 6,5 milliárdnyi közpénzes megbízást Rogán Antal szomszédja | Az atlatszo.hu szúrta ki, hogy az állítólag mostanában mellőzött kommunikációs szakember, Csetényi Csaba nem is annyira mellőzött, mint azt gondoltuk volna. Sőt az, hogy ő Rogán Antal szomszédja, nem is akkor baj, ha Lázár Jánosról van szó. Akiről ugye az hírlik már évek óta, hogy nincs igazán jóban Rogánnal. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/most-lazar-janostol-kapott-egy-65-milliardnyi-kozpenzes-megbizast-rogan-antal-szomszedja-106857 | 2017-10-04 17:55:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megjelent a Frobes leggazdagabb magyarokat tartalmazó listája, e szerint pedig Orbán Viktor jóbarátja, Mészáros Lőrinc gazdagodott a legjobban 2017-ben. A volt gázszerelőnek 2010 előtt még csak egy cége volt, most már 121 van a birtokában. A lap szerint Mészáros idén heti átlag két céggel gyarapodott: 82 vállalkozást alapított, többet pedig felvásárolt. Egy évvel ezelőtt még csak 35 milliárdra becsülték Mészáros vagyonát, idén már 105 milliárdra.
Tavasszal hasonlóra jutott a napi.hu TOP 100 kiadványa is: ők 2016-ban 23,8 milliárdra becsülték Mészáros vagyonát, idén viszont már 120 milliárdra.
Az Orbán-család jóbarátja elsősorban közbeszerzéseknek köszönheti gyarapodását, ebből több mint 240 milliárd bevétele származott (ennek egy része konzorciumi partnereihez került), de tízmilliárdos nagyságrendben kapott közvetlen és közvetett (pl. állami hirdetések) állami támogatást is. A felcsúti csodaember birodalma szinte minden iparágban jelen van, emlékeztet a Forbes. A cégháló borászattól, az építőiparon, az ingatlanfejlesztésen át egészen az agráriumig terjeszkedik, de jelen van a pénzügyi világban, a médiában (tv, több száz újság) és a turizmusban is.
Vagyona Mészárost a napi.hu listáján az 5. helyre repítette, a Forbsnál meg kel elégednie a 8. hellyel.
A leggazdagabb magyar továbbra is az OTP-vezér Csányi Sándor (294 milliárd), akit Demján Sándor (192 milliárd) és Gattyán György (188 milliárd) követ. Mészáros előtt van a listán Széles Gábor (147 milliárd), Veres Tibor (140 milliárd), Bige László (120 milliárd) és Felcsuti Zsolt is (112 milliárd).
A felcsúti polgármestert az viszont vigasztalhatja, hogy a többi NER-milliárdos mögötte helyezkedik el. Szijj László vagyonát 105, Andy Vajnáét 62, Garancsi Istvánét pedig 48 milliárdra becsülte a lap. | Mészáros Lőrinc vagyona 105 milliárd forint a Forbes szerint | Tavaly még csak 35 milliárdja lehetett a felcsúti csodaembernek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/meszaros-lorinc-vagyona-105-milliard-forint-a-forbes-szerint-107346 | 2017-10-31 18:15:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egyedüli indulóként a tervezettnél majdnem egymilliárd forinttal drágábban kötött keretmegállapodást a Penta Általános Építőipari Kft. a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzattal, derült ki az európai uniós Közbeszerzési Értesítőből.
Az mno.hu azt írja, 4 milliárd forintba került volna eredetileg a kivitelezés. Mélyépítési, tájépítési, kertészeti, környezetrendezési munkák elvégzésére kötött szerződést a céggel a Pokorni Zoltán igazgatta Hegyvidéki Önkormányzat.
A Penta a XII. kerületben most a parkokat (utak, járdák, terek, térburkolatok, kerékpárutak, közvilágítás, zöldterület, kertészet) veszi kezelésbe.
Ahogy az atlatszo.hu is megírta, a Penta a közpénzből felhizlalt építőipar egyik meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. A főképp önkormányzatoknak dolgozó gödöllői cég 2014−2015-ben például – részben konzorciumban – több mint 50 milliárd forint közbeszerzést nyert el, köztük a belvárosi Szervita tér egy részének burkolását.
De ez nem minden. Ez a cég újítja fel a Fidesz alma materét, a Bibó Szakkollégiumot is. A Penta Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségével közösen 1,7 milliárd forintért borászati üzemet épít Tokaj környékén. | Csupán egymilliárddal lesz drágább a parkrendezés | A Penta a közpénzből felhizlalt építőipar egyik meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/csupan-egymilliarddal-lesz-dragabb-a-parkrendezes-107490 | 2017-11-07 18:23:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tűzoltó leszel, vagy katona? Vagy vadakat terelő juhász?
Még jó, hogy Mészáros Lőrincnek nem kellett választani, mert kiderült, hogy a gázszerelés a legváltozatosabb és legsokrétűbb szakma a világon. Aki ugyanis ehhez ért, az aztán mindenhez. A milliárdos vízközműtender valószínűleg meghozta a Mészáros &Mészáros Kft. kedvét a vízügyekhez, most ugyanis a Mosoni-Duna torkolati szakaszának rendezésére nyert 21, 5 milliárdot – írja a Magyar Nemzet.
A közbeszerzést a felcsúti polgármester cége a Kötiviép’B Kft.-vel közösen nyerte el, a feladat pedig nemcsak a meder kikotrása, de a tervek szerint áthelyezik az egyik csatornaágat, hajózsilipeket alakítanak ki, de kiszolgáló építményt is felhúznak, feltöltik a partszakaszt és Torda szigetére árvízvédelmi gátat is építenek,... Minderre 41 hónapjuk van, tehár 2021-ig itt is biztos lesz munkájuk. | Újabb uniós milliárdok Mészárosnak | Tűzoltó leszel, vagy katona? Vagy vadakat terelő juhász? Még jó, hogy Mészáros Lőrincnek nem kellett választani, mert kiderült, hogy a gázszerelés a legváltozatosabb és legsokrétűbb szakma a világon. Aki ugyanis ehhez ért, az aztán mindenhez. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb-unios-milliardok-meszarosnak-108289 | 2017-12-18 18:37:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nem változtatta meg a Fővárosi Ítélőtábla korábbi, másodfokon született ítéletét szerdán a Kúria, így a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak be kell mutatnia, hogy milyen szerződéseket kötöttek a társaságiadó-kedvezmények (tao) jóvoltából hozzájuk érkező összeg egy részéből. Az ügy azért került a Kúria elé, mert az idén februárban hozott jogerős bírósági ítéletet sem fogadta el a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, és a döntés felülvizsgálatát kérte.
A pert még 2015-ben a Demokratikus Koalíció (DK) indította, mert a Mészáros Lőrinc által vezetett sportklub nem teljesítette a párt – ma már közel két éve beadott – hivatalos adatigénylését, és nem mutatta meg, hogy mire költötték a 2013. január és 2015. november 26-a között kapott tao-támogatásokat. A Fővárosi Ítélőtábla korábban még arra hivatkozott, hogy azért kell megmutatni a szerződéseket, mert a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány egy közhasznú szervezet, amely közhasznú tevékenységet lát el, és ezt még az alapító okiratában is lefektette. Szerdai állásfoglalásában ezt egészítette ki a Kúria – több más mellett – azzal, hogy álláspontjuk szerint a társaságiadó-kedvezmény jóvoltából az egyesületekhez érkező összegek közpénznek minősülnek, hiszen abban az esetben, ha nem él a felajánlás lehetőségével egy adott vállalkozás, az államkasszában landolnának ezek az pénzek. A Kúria azt is megemlítette, hogy korábban már az Európai Bizottság is közpénznek minősítette a tao-forrásokat.
Sorozatos döntések
Néhány héten belül ez már a második olyan döntés a Kúria részéről, amelyet a társaságiadó-kedvezményekkel kapcsolatban hozott. Az ország legfőbb bírósági szerve októberben a Transparency International (IT) által indított eljárás kapcsán mondta ki, hogy a tao „közpénzjelleggel bír”. Az IT a tao-támogatások nyilvánosságáért a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát perelte, de ők nem a klubok által kapott pénzek elköltésére voltak kíváncsiak, hanem arra, hogy melyik vállalkozások ajánlottak fel ilyen jellegű támogatásokat, és összesen mennyit. Miután a minisztériumok kiadják az adatokat, erősödhet az a gyanú, amely szerint a nagy építőipari cégek számára erősen ajánlott, hogy tegyék meg a megfelelő tao-ajánlásokat, ha tartósan sikerrel szeretnének szerepelni a nagy állami közbeszerzési eljárásokon.
Mészáros Lőrincnek is jut?
Miután a Demokratikus Koalíció által kiperelt adatokat és a dokumentumokat átadják Mészáros Lőrincék, végre kiderülhet, hogy a 2013. január és 2015. november 26-a közötti időszakban kik kaptak megrendeléseket az Orbán Viktor által alapított Puskás Akadémiától, kiket bíztak meg egyebek közt pályaépítésekkel, de a legkisebb értékű számlákat és az azokhoz tartozó szerződéseket is meg kell mutatni, ha azokat részben vagy teljesen a Felcsútra érkező tao-támogatások terhére kötötték. Nem kis összegről van szó, hiszen az MLSZ adatbázisában szereplő összesítések alapján készített becsléseink szerint nagyjából 5-6 milliárd forintnyi tao-pénzt költhettek el Felcsúton a perben szereplő időszakban. Ez nem kevés pénz, de kevesebb mint a fele annak a több mint 14 milliárd forintnak, amely a tao-rendszer fennállása óta napjainkig Felcsútra került.
Az 5-6 milliárdból (is) juthatott Mészáros Lőrinc valamelyik cégének, ugyanis több jel utal arra, hogy az időközben az ország egyik leggazdagabb emberévé lett vállalkozó családi érdekeltségein keresztül is részt vesz a klub mindennapi működtetésében. Orbán Viktor barátjának – sok más mellett – autójavítással foglalkozó egyik vállalkozása telephelyén rendszeresen ott állnak a Puskás Akadémia buszai, de információink szerint Mészárosék biztosítják az aréna VIP-páholyában a büfét, az akadémistáknak Felcsúton épített Letenyei Lajos Szakközépiskola és Szakiskolában, és a felcsúti kisvasút egyik állomásán is ők felelnek az ellátásért. A felcsúti polgármester cégeinek különböző autóit többször láttuk már az akadémia területén végzett építkezéseken is.
Szorul a hurok
A Kúria mostani döntései azért is nagy jelentőségűek, mert a már 2011-től létező társaságiadó-kedvezményből származó összeg – amely összesen 300 milliárd forintnál is magasabb – a kormány szerint nem minősül közpénznek. Az indoklások között leggyakrabban előforduló érv az, hogy azért nem közpénz a tao, mert az adókedvezmény jóvoltából a cégek által felajánlott pénzek így nem folynak be közvetlenül az államkasszába. Orbán Viktor korábban azt is mondta, hogy „a magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel. Meg kéne érteni, hogy a pénzt a vállalkozók termelik meg, és ők döntik el, hogy hova adják”, ezért a tao nem közpénz.
A felcsúti akadémia ellen indított eljárás után többtucatnyi pert kezdeményezett a Demokratikus Koalíció, amelyben egy rakás sportegyesület esetében derülhet ki, mire és hogyan költötték el a nekik felajánlott összegeket. Több ügyben már megszületett a másodfokú ítélet: így a Mezőkövesdet és a Ferencvárost működtető gazdasági társaságot is arra kötelezték, hogy mutassa be az elszámolást – előbbit a NAV-elnök Tállai András, utóbbit a szintén fideszes Kubatov Gábor vezeti. Ezek után ők – és majd a többi egyesület is – nagy eséllyel csak az időhúzás miatt kérhetnek felülvizsgálatot a Kúriától, amelyről nehéz elképzelni, hogy az utóbbi hetek állásfoglalásai után megváltoztatná a szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy közpénz-e a tao vagy sem. | Döntött a Kúria: Mészáros Lőrincék nem titkolhatják tovább, hogy Felcsúton mire költötték a tao-milliárdokat | A Puskás Akadémiának ki kell adni a szerződéseket. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/dontott-a-kuria-meszaros-lorincek-nem-titkolhatjak-tovabb-hogy-felcsuton-mire-koltottek-a-tao-milliardokat-107637 | 2017-11-15 08:48:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Máig késik a hazai kórházakba szánt számos lélegeztetőállomás, új ágyak, mikrobiológiai laborberendezések és aneszteziológiai munkaállomások szétosztása azért, mert a beszerzésekért felelős Állami Egészségügyi Ellátó Központot (ÁEEK) – legalábbis az eljárások mai állása szerint – törvénysértésen kapták. Az ÁEEK-t olyan vállalkozások jelentették fel, amelyek egyebek közt azt gyanították, hogy a kiírásokat szándékosan úgy alakította a kórházellátó, hogy azok egy bizonyos beszállítói körnek kedvezzenek. Csak 2017-ben öt nagyobb értékű beszerzés miatt döntött úgy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB), hogy pénzbírságot is kiszab: a büntetések összértéke pontosan 100 millió forint, igaz, a kórházellátó minden KDB-határozatot megtámadott a bíróságon. Csakhogy a bírósági eljárások miatt még tovább húzódnak az érintett egészségügyi beszerzések.
Az egyik legnagyobb büntetést, 50 millió forintot azután szabta ki a Közbeszerzési Döntőbizottság, hogy az ÁEEK érvénytelennek minősítette az egyik közbeszerzési eljárását, amely során 1,723 milliárd forintot szántak arra, hogy kórházaknak vegyenek egyebek közt lélegeztetőgépeket és monitorrendszereket. Az ezt részletező közbeszerzést azután vonták vissza, hogy a GE Hungary 991 millió forintért teljesítette volna a megrendelést, miközben az utána következő Avas Egészségügyi Centrum 1,71 milliárdért, míg a Novel Medix Zrt. 1,78 milliárd forintot kért volna az eszközökért. Volt még egy jelentkező, de az már 1,94 milliárd forintért vállalta volna a beszerzést. A kórházellátó döntését a GE megtámadta a Közbeszerzési Hatóságnál, és mivel az ÁEEK nem tudta érdemben megmagyarázni, miért kaszálták el az első közbeszerzést, kaptak egy 50 millió forintos büntetést.
Dr. Németh László, az ÁEEK főigazgatója
Mint megtudtuk, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a fenti beszerzés levezényléséhez külsős közbeszerzési tanácsadó céggel szerződött, és ugyanígy tettek másik négy olyan beszerzés során is, amelyek törvénytelenség gyanúja miatt pénzbírsággal végződtek. A csak 2017-ben beszedett 100 millió forintos bírság többségét olyan meghiúsult közbeszerzések után kapta az ÁEEK, amelyhez a Juratio Közbeszerzési, Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-vel szerződtek. Csak ez a cég eddig 185,6 millió forint értékű megbízást kapott a kórházellátótól. A lapunknak elküldött adatokból kiderült, hogy az 5 millió forintos büntetéssel és egyelőre eredménytelenül záródott aneszteziológiai munkaállomások beszerzéséhez adott szaktanácsadásért cserébe a Juratio 15,2 millió forintot kap az ÁEEK-tól. A többi megbízást mutató soroknál nem szerepel, hogy melyik közbeszerzési tanácsadásért kapták az ott feltüntetett összeget, de azt tudjuk, hogy az összesen 100 millió forintos bírsággal záruló közbeszerzések közül 90 milliót olyanoknál szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság, amelyeknél a Juratio működött közre. (Hangsúlyozzuk: a bíróság még felülbírálhatja e döntéseket, illetve az összegeket.)
Fontos részlet, hogy a kórházellátó alá tartozik az állami tulajdonban lévő Egészségügyi Szolgáltató Zrt. (ESZ), amely elvileg azért működik, hogy közbeszerzési szolgáltatásokat nyújtson az ÁEEK-nak és az általa fenntartott intézményeknek.
Arról, hogy ennek ellenére miért költ el rengeteg pénzt külsős közbeszerzési tanácsadókra az ÁEEK, és mi az igazi gond azzal, hogy több beszerzést is elkaszált a Közbeszerzési Döntőbizottság, a már az újságárusoknál megtalálható friss Magyar Narancsban olvashat.
Magyar Narancs – Archívum részletes
Ha Charles Dickens és Bram Stoker közösen megírták volna a nagy viktoriánus regényt, az vajon felülmúlná Az essexi kígyót? – tette fel a kérdést Sarah Perry művének egyik lelkes angolszász méltatója, és a magyar recenzens a szokottnál is furcsábban érzi magát az ilyen és ehhez hasonló, többnyire zajosan elismerő kritikák valóságos bokrétájával szembesülve. | A kórházellátó egy rakás közpénzt fizetett külsős tanácsadóknak | Ráadásul ezért a döntésért még egy jókora büntetés is járt. Megérte, nem? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-korhazellato-egy-rakas-kozpenzt-fizetett-kulsos-tanacsadoknak-akik-megmondtak-hogy-ne-vegyenek-700-millio-forinttal-olcsobb-lelegeztetogepeket-108727 | 2018-01-13 09:04:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kitermelte az erdőt a 60 milliós uniós támogatásból épített lombkorona sétány építése közben a nyírmártonfalvai polgármester. A fideszes Filemon Mihály szerint semmi közünk hozzá, hogy mire költi az uniós támogatásokat. Az alföldi településeken dübörög a lombkorona sétány építési láz, még a térség országgyűlési képviselője, Tasó László is építtetett egyet. Videóriport.
Ahhoz, hogy megtaláljuk az uniós pénzek felesleges elköltésének eme újabb remekművét, Debrecentől körülbelül még 30 kilométert autózunk keletre. Nyírmártonfalván, egy kétezer fős település külterületén valósult meg a lombkorona sétány, szántóföldek, elhagyott tanyák, felhagyott állattelepek szomszédságában. Ott tartózkodásunk során csak egy kutyával találkozunk, aki az útról nézte a messziről jött érdeklődőket.
A lombkorona sétány kivitelezése nettó 60 millió forint uniós forrásból valósult meg, az építkezés közben azonban kivágták a fákat. Nemcsak néhányat, hanem az egész erdőt tarra vágták körülötte, erről tanúskodnak a helyszínen otthagyott tuskók. Pedig az eredeti tervek szerint az 50 méter hosszú sétányt a fák lombkoronájának szintjébe álmodták meg.
„Mindenkinek eljön az a pont az életében, amikor azt érzi, hogy felért a csúcsra, abba lehet hagyni. Az elmúlt években igyekeztem olyan helyszíneket bemutatni, amik képileg is megmutatják azt az iszonyatos szervezett lopást, ami az elmúlt 10 évben az európai uniós pénzekkel történt. Én úgy gondolom, hogy ennél szebb helyszínt, ennél szimbolikusabb helyszínt nemigen fogunk találni” – mondta Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő, aki szintén a saját szemével akarta látni a lombok nélküli lombkorona sétányt.
A beruházásra mint magánszemély Filemon Mihály, a falu polgármestere nyerte el a támogatást. A lombkorona sétányt az uniós adófizetők állják, a kifizetés az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Program pályázatából történt. Az uniós pályázati nyilvántartás szerint a támogatást 2021-ben ítélték neki oda, a kérelmet még 2018-ban nyújtotta be. Filemon Mihály 2019 óta polgármester Nyírmártonfalván.
A közbeszerzési értesítőben a VP4-8.5.2-17 azonosítójelű uniós felhívást tüntetik fel mint forrást. Az uniós támogatások keresőjében viszont a Filemon-féle lombkorona sétányt a Széchenyi 2020 VP program alatt a VP-8.5.1-17 azonosító alatt találjuk.
A telek szintén a fideszes polgármesteré. Ha megnézzük a 16,5 hektáros telek tulajdoni lapját, akkor ott Filemon Mihály nevét találjuk.
A közbeszerzési értesítőben rosszul tüntetik fel a lombkorona sétányhoz tartozó helyrajzi számot. A dokumentumban a megvalósítás helyszíneként a 078/9 helyrajzi szám szerepel. Az egyik módosításban jelzik is, hogy a helyes a 078/13-as szám lenne. A 13-as végű földrészlet az ingatlanok 2017-es összevonásából jött létre.
Az olvasónktól kapott képek arról tanúskodnak, hogy 2022 februárjában még megvoltak a fák. A Google Earth műholdfelvételei szerint is erdő volt a területen; a fákat tavaly nyáron termelték ki. A közbeszerzési értesítőben jelezték is azt a problémát, ami fellépett a lombkorona sétány építése közben. „A teljesítési helyen időközben tarvágás történik, ezért a területen 2022.06.01.-től 2022.08.31-ig munkavégzés nem történhet.”
Maga a lombkorona sétány is csak egy tákolmány. A rétegelt fenyőből készült építmény a látogatásunkkor nem volt lekezelve. A lépcső falécein pedig már repedések jelentek meg, a fokok sincsenek rendesen alátámasztva, így ha azokra rálépünk, meghajolnak.
Egy pihenő is épült a beruházás során: két darab oldalról nyitott fapavilon padokkal és asztalokkal. Minőségbeli problémákat itt is bőven találunk. Az egyik épület tetején a szél már megbontotta a palát. Két pottyantós budi is épült, a bódék üresek, nincs bennük WC. Az illemhely előtt ugyan lyukakat ástak ki, azonban azokkal sincs még összeköttetés. A telekre sporteszközöket és játékokat is kiraktak. Tíz biciklitároló és négy darab interaktív tábla is belefért a büdzsébe.
A látottak alapján felmerül, hogy egyáltalán készen vannak-e? A közbeszerzési értesítő szerint: igen. A projekt ott „erdei ökoszisztémák funkcióinak fejlesztése” címszó alatt fut. A teljesítési határidő 2022. december 9., a kivitelező egy nyíregyházi cég, a HCInternational Kft. volt.
A térség országgyűlési képviselője is épített egyet
Nem csak a polgármester látta meg a környéken az uniós lombkorona sétány építésében rejlő potenciált.
A szomszédos településen Nyíradonyban a vármegyei önkormányzat fideszes alelnöke, Tasi Sándor is kapott erdei kirándulóhelyre, tájházra és lombkoronaösvényre bruttó 61,5 millió forint támogatást. A politikus egyben a Dél-Nyírség Erdőspuszták Leader Egyesület elnöke is. (Az országszerte megalakult leaderek az unió legrégebbi pénzosztó programjai.)
Tasi Sándor lomkorona sétányát is megnéztük. Egy fiatal telepített erdőbe építették, az erdei földútról lehet felmenni rá. Van lejárata is, ami a semmibe vezet, tehát érdemes inkább visszafordulni a végén. Jó hír, a pottyantós WC itt működésképes.
Tasi Sándor megspékelte még a pályázatot egy lószárnyékkal is. „A tervezett lószárnyék egy fedett, oldalról nyitott, három oldalról korláttal körülvett építmény, mely lovaglás közbeni pihenésre nyújt lehetőséget a lovak számára eső és nap elleni védelemként” – írják a közbeszerzési értesítőben. A dokumentumban külön feltüntetik, hogy a lószárnyék 6,7 millió forintba került, ugyanis ez a papírozás szerint nem uniós támogatásból valósult meg, hanem önerőből. A hat akácfarönkön álló pihenő közel 7 milliós ára azonban az egész projekt kapcsán felébreszti a túlárazás gyanúját a laikus nézelődőben.
A legnagyobb hal a környéken, aki lombkorona sétány építésbe kezdett, kétségtelenül Tasó László, ő nem más, mint a térség fideszes országgyűlési képviselője.
A politikus szintén kapott bruttó 64 millió forintot erdei kirándulóhelyre és lombkorona ösvényre Nyíradonyban. A látogatásunk nagy port kavarhatott a környéken, másnap Tasó László egy imázsfilmet rakott ki a Facebook oldalára az ösvényről.
A találatok között szerepel egy másik nyírmártonfalvi beruházás is, a petőrészi kirándulóhelyre Balázs László kapott bruttó 68,5 millió forint támogatást. Ő nem épített lombkorona sétányt, a faháznak viszont lett oldala.
A közbeszerzési értesítő szerint ugyanaz a kivitelező cég, a HCInternational dolgozott a sablonszerűen megvalósuló beruházásokon Filemonnak, Balázsnak, Tasinak, és Tasónak is.
A játszótérépítő cég tulajdonosa Holp János. 2021-ben a 280 milliós nettó árbevételük 50 milliós nyereséggel társult. A 2022-es évre vonatkozó beszámolóját a cég még nem tette közzé.
Korábban kilátóépítésben látták meg a lehetőséget
Mindegyik sétány mellett található egy-egy kilátó is. Ez sem véletlen. A 2010-es években ugyanis ezekre lehetett uniós pénzt kapni. Az alföldi településeken mi másra is van szükség, mint kilátókra – a Google térképén csak Nyírmártonfalva környékén 5 darabot is találni.
Három kilátót néztünk meg, uniós támogatásról szóló táblát egyik helyen sem láttunk. Filemon Mihály telkén található a Telekhegyi kilátó. A túrázókat köszöntő táblán a támogatás kapcsán a Vidékfejlesztési Minisztérium egyik rendeletét említik. Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatások részletes feltételeit tartalmazza.
A 2015-ben épült Kokashegyi kilátónál Tasi Sándor írta alá a táblát, a Dinnyési kilátónál Tasó László, Balázs László neve pedig a Petőrészi kilátónál olvasható, ami szintén 2015-ben létesült.
A Hír Tv Célpont című műsorában 2017-ben egy könyvtári közmunkás azt nyilatkozta, hogy a kilátóján 5 millió volt a haszna. Azért csak ennyi, mert ő keményebb fából csináltatta, hogy időtálló legyen, mások beérték puha fenyővel is, az ugyan hamarabb szétrohad, de akár 10 milliós hasznot is hozhatott.
Nem büszkélkednek a vendégházon az uniós táblával
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel felkerestük a polgármestert a hivatalban. Szerettük volna megtudni, hogy miért magánszemélyként pályázott, és hogy már a kész állapotát láttuk-e a sétánynak. A polgármester 2022-ben közel félmilliárd forintot nyert el erdősítésre.
A hivatalban arról tájékoztattak minket, hogy telefonon egyeztettek a polgármesterrel, aki épp Debrecenben tartózkodik, azt nem tudja megmondani, hogy mikor jön vissza. A polgármesterrel korábban próbáltuk e-mailben is felvenni a kapcsolatot, de arra sem válaszolt. Hadházy Ákossal így a vendégházánál próbáltunk szerencsét, amire szintén mint magánszemély kapott uniós támogatást.
Filemon Mihály 2018-ban a vendégházával szerepelt a hírekben, ugyanis 47,6 millió forintot ítélt oda neki az EU a szálláshely építésére. Filemonról az Index azt írta, akkoriban ő volt a nyírmártonfalvai önkormányzat egyetlen fideszes képviselője, mindenki más független, a polgármester pedig MSZP-s volt. A településen csak ő nyert pénzt. A Léna Vendégház építése a műholdfelvételek szerint 2018-ban elkezdődött, a helyszínen már a kész vendégházat láttuk.
A polgármestert nem találtuk otthon, egy másik házból egy idő után egy közeli családtagja jött ki.
Hadházy Ákos szóvá tette, hogy a vendégházra nincs látható helyen kihelyezve az uniós támogatás tényéről szóló tábla, pedig az kötelező. Az utcáról mi is benéztünk az ingatlanra, táblát mi sem találtunk.
A nő az országgyűlési képviselő felvetésére azt mondta, hogy „Megvan a tábla, el van helyezve”, „Megnézhetjük?” – kérdezett vissza a képviselő. „Nem szeretném, legyen szíves üljön be az autóba”– válaszolta a nő.
A polgármester rokona azt is megtiltotta, hogy a képviselő a kerítés nélküli telekre lépjen. Majd hosszú vitázás után egyszer csak egy rövid időre bement a vendégházba, kijött, és azt mondta: „Kedves uram, fáradjon már oda!”; majd a vendégház túloldalára kísérte Hadházyt, ahol a szállás egy távoli ablakába kihelyezett táblára kezdett mutogatni.
„Szia Misi!” – hívta fel a nő Filemon Mihályt. „Nah, mondja, mit akar tőle?” – kérdezte Hadházyt.”
„Az európai uniós támogatásokról szeretnénk kérdezni” – mondta az országgyűlési képviselő.
„Én is úgy gondolom, hogy semmi köze hozzá – mondta a telefonba a nő. „Viszontlátásra”.
Szöveg: Zsilák Szilvia; Videó: Bodoky Bence | Tarra vágták az erdőt az uniós támogatásból épült lombkorona sétány építése közben | Kitermelte az erdőt a 60 milliós uniós támogatásból épített lombkorona sétány építése közben a nyírmártonfalvai polgármester. A fideszes Filemon Mihály szerint semmi közünk hozzá, hogy mire költi az uniós támogatásokat. Az alföldi településeken dübörög a lombkorona sétány építési láz, még a térség országgyűlési képviselője, Tasó László is építtetett egyet. Videóriport. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/03/23/tarra-vagtak-az-erdot-az-unios-tamogatasbol-epult-lombkorona-setany-epitese-kozben/ | 2023-03-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mind az öt vádlottat bűnösnek találta a Szegedi Törvényszék a mórahalmi Mini Hungary Park ügyében 2020-ban indított büntetőperben, amely első fokon szerdán fejeződött be.
Ez a makettpark Mórahalmon található, a történelmi Magyarország ötven emblematikus épületét az 1910-es állapotnak megfelelően, méretarányosan mutatja be.
A beruházás 2010-ben indult, eredetileg 648 millió forintból. Ebből 550 millió forint lett volna a támogatás, nagyobbrészt uniós, kisebb arányban hazai forrásból. A létesítmény végül, ha nem is határidőre és a tervek szerint, de elkészült, megálmodói és építői azonban félrevezették a hatóságot a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádirata szerint, mert menet közben készre jelentettek olyan munkafázisokat is, amelyek a valóságban még nem voltak készen, csak hogy fölvehessék a támogatás következő részletét, és jó néhány makett nagyon silány minőségben készült el. A támogatás felhasználását ellenőrző szervezet meg is bírságolta a beruházást, elvonva a támogatás 25 százalékát. Végül pedig, mivel úgy ítélte meg, a projekt meghiúsult, vissza akarta kérni a teljes összeget. Ebből végrehajtási ügy lett, az elkészült, és már működő parkot árverésen 49 millió forintért Mórahalom önkormányzata vette meg, és működteti, máig.
Az öt vádlott – az önerő előteremtője, az ötletgazda, a kivitelezők és a műszaki ellenőr – közül a harmad- és az ötödrendű beismerte a bűnösségét a vádirat szerint, a negyedrendű vádlott a nyomozás idején szintén így tett, majd azt a vallomását visszavonva amellett tartott ki, hogy ártatlan, az első- és másodrendű vádlottal együtt.
Ők hárman úgy ítélték meg, elsősorban a hatóság magatartása vezetett oda, hogy így járt a projekt, mert vonakodott elismerni a beruházás biztosítékát, és a kifizetésekkel is késett. Ez pedig, hogy hamarabb készre jelentenek bizonyos fázisokat, napi bevett gyakorlat az építőiparban. A park ötletgazdája és – az árverésig – működtetője, D. I. néltánytalannak is nevezte az eljárást, mondván, a park végül működött, 2016-ban 20 ezer látogatója volt. Hivatkozott L. Simon László államtitkár 2015-ös köszönő levelére, amelyben a politikus azt írta a parkról, „az eredmény lenyűgöző lett”. Szintén D. I. beszélt arról, hogy szerinte a parkot a politika lehetetlenítette el, valakiknek megtetszett, és meg is szerezték.
Kizárásos alapon Mórahalom önkormányzatára gondolhatott. Erre a mórahalmi polgármester, Nógrádi Zoltán reagált.
A Gaudi Tibor bíró vezette tanács a védőbeszédek napján, február 28-án, kedden Varga István ügyvédtől – korábbi kormánypárti országgyűlési képviselőtől –, az elsőrendű vádlott B. S. védőjétől hallhatta, hogy a vádirat korrekt munka, de látszik benne az a poroszos mentalitás, hogy ha már belekezdett a munkába, mutasson is föl valamit. Megjegyezte, a Iustitia-szobrokat le kellene szedni ott, ahol még vannak, mert a bírói meggyőződés elvének jóval nagyobb jelentősége kezd lenni a bíróságokon, mint az igazságosság elvének. Varga István saját bevallása szerint jó ideig nem értette, mivel vádolják B. S.-t, mert a támogatásként kapott uniós pénzt egy az egyben a projektre költötték, és a park minden nehézség ellenére megvalósult, és az építők szándéka, hogy be akarják fejezni, végig nyomon követhető volt. Szerinte a projekt ütemezésében végett hiba nem bűncselekmény. Bírálta az először felkért igazságügyi szakértő véleményét.
A másodrendű vádlott védője, Nagy László pedig többek között azt nyomatékosította védőbeszédében, hogy védence nem volt tisztában azzal, hogy a teljesítési igazolások hamisak lehetnek, illetve a projekt során olyan utcába jutottak a beruházók, ahol már csak előre vezetett út.
A perben az utolsó szó jogán 17 oldalon írta le és mondta el D. I., miért méltánytalan szerinte az eljárás. Az esszé azzal kezdődik, hogy szülei tanítók voltak Mórahalmon, és mennyi minden köti gyerekkora és későbbi élete révén a településhez. „Soha nem voltam rászorulva arra, hogy csalással lépjek előre, személyiségemből adódóan kárt senkinek sem okoztam” – mondta, és elsorolta, hogy 1990-ben titkos szavazással választották kollégái a Délmagyarország napilap főszerkesztőjévé, az ő ötlete volt a szegedi sörfesztivál, a ma is létező szegedi borfesztivál, a zsidó vacsoraestek sorozata, a labdarúgásban a Nemzeti Utánpótlásnevelési Koncepció, amely később a Bozsik-program nevet kapta. Kiemelte, hogy a Mini Hungary Park projektmenedzsere – akinek a tevékenységét nem vizsgálta a bíróság – és a projekt másik vezetője, K. B. révén biztonságban érezte magát afelől, hogy ötletét, amelyért dolgozott, az építők is rendesen valósítják meg. De ez nem csak építmények összessége, hanem „komplex entitás”, a maketteket bemutató digitális felülettel, kétmillió karakternyi szöveggel, amelyeket ő írt. Szerinte áron alul jutott új tulajdonoshoz a park. Tételesen sorolta, milyen körülményeket nem vizsgált a nyomozó hatóság, amelyek az ő igazukat támasztották volna alá, és „nem is bizonyított tény, hogy a Magyar Állam taxatíve bizonyos összeget veszített volna el a Mini Hungary Park miatt.” Hangsúlyozta, a hatóságok akadályozó tevékenysége miatt 30 hónap hátrányt szenvedett a projekt. „Nagyon kemény lobbitevékenységre volt szükségünk a megmaradás érdekében. (…) Kénytelen voltam többször is eljutni a legmagasabb szintig. A miniszterelnök úr háromszor is személyesen járt el az ügyünkben.” – mondta D. I. Később hozzáteszi: „nekem csak a Miniszterelnökségen volt kapcsolatom, nem az ügyben végső soron eljáró miniszterelnökséget vezető miniszternél”.
Gaudi Tibor indokolja az ítéletet a Mini Hungary-per tárgyalásán
Gaudi Tibor bíró a szerdai ítélet szóbeli indoklásában reagált erre a politikai szálra.
Azt mondta, úgy találta a tanács, nincs jelentősége annak, hogy politikusok milyen szándékkal tekintettek erre a projektre, hogy megirigyelték volna és meg akarták-e szerezni. Ez azért nem számít a Szegedi Törvényszék szerint, mert már a támogatás megnyeréséhez szükséges önerő biztosításakor látszott, hogyan is indul a projekt. B. S. néhány napra bizonyos számlára helyezte a szükséges összeget, de aztán, hogy az igazolás megszületett róla, elvette. Emiatt küzdött eleve pénzhiánnyal az építkezés. Már az első támogatási részlet kifizetése érdekében benyújtott dokumentumokban valótlanságok szerepeltek, ami a készültségi fokot illeti, és ez később megismétlődött. Egyszerűen dokumentumok léteztek elkészült makettekről, amelyek nem voltak ott, még a készre jelentés után hónapokkal sem. Azt elismerte a bíró, egy bölcsész végzettségű újságíró nem tudja megállapítani, hogy egy makett építése hány százalékos készültségi fokban tart, de azt azért tudnia kell, hogy ott van vagy nincs ott. Akadt makett, amely egyáltalán nem készült el, és találtak olyanokat, amelyekről tételesen bebizonyosodott, az építők kevesebbért készítették el, mint amennyit erre kértek a park építtetői. A tanácsvezető bíró szerint a hatóság magatartására magyarázatot adhat, hogy eleve gyanakodtak a projektre, és a jelek szerint nem ok nélkül. Gaudi Tibor bíró nem vitatta, hogy a parkért rengeteget dolgoztak megálmodói. Azt is elismerte – és ez a vádlottak által sokat bírált első szakértői véleményből is kitűnt –, hogy 38 makett megfelelő minőségben készült el, de az utolsó 10 már nagyon sietve, nem időtálló anyagokból. És az akkori rohammunkára felkért emberek tanúként el is mondták, hogy ők szóltak, ezek nem lesznek ide jók, de azt a választ kapták, pénz van, idő nincs. A bíró meggyőződése, hogy érte
kár az államot, és mivel az építtetők több mint 500 millió forint megszerzésére tettek kísérletet, ennek a büntetésben is meg kell nyilvánulnia, mérlegelve, milyen mértékben veszélyes a vádlottak tette a társadalomra.
A törvényszék ítélete szerint az elsőrendű vádlott B. S. felbujtóként követte el a bűntettet, ami költségvetési csalás kísérlete. Ezért 2 év börtönbüntetést kapott, 5 évre felfüggesztve, és a kirótt 400 napi tételt átszámítva 12 millió forint pénzbüntetést. Ő egy hónapja Debrecenben is bíróság előtt állt, a Szeviép-ügy másodrendű vádlottjaként csődbűntett miatt jogerősen 2,5 millió forintos büntetést szabott ki rá a Debreceni Törvényszék.
A másodrendű D. I.-t közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás kísérletében találta bűnösnek a bíróság, ezért 2 év börtönre ítélte, 5 év próbaidőre felfüggesztve, 4 millió forint pénzbüntetésre, és négy évre eltiltotta attól, hogy gazdálkodó szervezetben vezető tisztséget töltsön be. A harmadrendű vádlott K. B. a bíróság szerint felbujtó volt, büntetése 1 év 6 hónap börtön 4 évre felfüggesztve, és 400 ezer forint pénzbüntetés. A negyedrendű Sz. K. is bűnsegédnek minősül, 1 év 10 hónap börtönt kapott 4 évre felfüggesztve, és 3 évre tiltotta el a törvényszék gazdálkodó szervezet vezetésétől. Az ötödrendű K. S. R. is bűnsegédi minősítést kapott, valamint 1 év 1 hónap börtönt, 3 év próbaidőre felfüggesztve. Az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottnak együtt 6 millió forint bűnügyi költséget is ki kell fizetnie.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész is, és négy vádlott is három nap gondolkodási időt kért a kihirdetés után. Egyedül az ötödrendű vádlott – aki Gaudi Tibor bíró szavai szerint már az elején föltette a kezét – fogadta el a rá kirótt büntetést. Ahogy az ítélet kihirdetése befejeződött, a másodrendű vádlott úgy köszönt el az újságíróktól, „viszontlátásra a pokolban”. | Orbánról is szó esett végül a Mini Hungary-perben | Mind az öt vádlottat bűnösnek találta a Szegedi Törvényszék a mórahalmi Mini Hungary Park ügyében 2020-ban indított büntetőperben, amely első fokon szerdán fejeződött be. „Viszontlátásra a pokolban” – mondta a szegedi ítélethirdetés után a másodrendű vádlott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orbanrol-is-szo-esett-vegul-a-mini-hungary-perben-257305# | 2023-03-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban vétsége, valamint más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a bíróság tavaly decemberben 11 vádlott ellen hozott büntetővégzést. Ennek nyomán felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték a vádlottakat. Az enyhének tűnő ítélet ellenére ketten tárgyalás megtartását kérték, mert nem ismerik el, hogy bűncselekményt követtek volna el.
Kedden a Gyulai Járásbíróságon előkészítő üléssel vette kezdetét a per, ahol K. Árpád vállalkozó és K. Tamás közbeszerzési szakértő ült a vádlottak padján. Őket a korábbi büntetővégzés értelmében 350 ezer és 400 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték. A vádat a Szegedi Járási Ügyészség képviseli Varga László bíró előtt. Az előkészítő ülésen felolvasott vádiratból kiderült, hogy a Pilot-programmal és az orosházi önkormányzat által beszerzett ún. Dotto vonattal kapcsolatban hirdetmény nélkül meghirdetett közbeszerzési pályázat mindegyike szabálytalan volt, mert a benne résztvevők előre mindenben megegyeztek. A városi kisvonat beszerzési kálváriájáról lapunk február közepén megjelent lapszámában részletesen foglalkoztunk.
Az országos mintaprogramnak beharangozott és Simonka György (Fidesz-KDNP) menedzselte Pilot-program nem hogy önfenntartóvá nem tudott válni, hanem súlyos közpénzeket vitt el. A villámgyors kudarc tényét mutatta, hogy a kormányzat 2015 végén leállította a projektet. Aligha volt mellékes körülmény a program gyors leállításában, hogy az 1,3 milliárdos kiadással (költségvetési támogatás) szemben mindössze néhány százmilliós volt a bevétel. A végeredmény így milliárdos bukta volt.
A vádiratból kiderült, hogy a Pilot-program minden – hirdetmény nélküli – közbeszerzése a visszaélés melegágya volt. Nem csupán azért, mert mindent – szó szerint mindent – megbeszéltek előre: azt, hogy kit hívnak meg a tenderre, közülük ki nem ad be pályázatot, ki küld érvénytelen ajánlatot, ki az előre kijelöltnél drágábbat. Sok esetben az előre kijelölt nyertes cég ügyvezetője, B. Zsolt intézte, hogy kit hívnak meg a közbeszerzésre, kinek mekkora összege lesz az ajánlata. Így mindent előre lejátszottak. Több esetben még az sem zavarta az érintetteket, hogy a nem nagyon szigorúan megállapított, a pályázati induláshoz szükséges feltételeket nem tudták a pályázók, köztük a későbbi előre megbeszélt győztes, teljesíteni.
Végül így szereztek be több kiírásban előbb 25 ezer, majd 66 ezer, később pedig 73 ezer liter gázolajat. Az állítólagos közbeszerzésre meghívottak között azonban hiába keresnénk üzemanyag-forgalmazással foglalkozó nagyobb céget, vagy helyi vállalkozást. De előre lebeszélt közbeszerzés volt egy Mercedes, két Nissan Pick Up és egy Volvo, egy autóbusz beszerzése éppúgy, mint mezőgazdasági eszközöké, így trágyaforgatóé.
Az ún. közbeszerzésre meghívott cégek mindegyike tudta előre szerepét és feladatát. Így volt olyan, amelyet mindig meghívtak, de nem adott be ajánlatot, s volt olyan, amely az előre egyeztetett győztes ajánlatnál egy nagyságrenddel drágább áron vállalta beszerzést – így nem tudott más nyerni, mint a nevető harmadik. Papíron pedig úgy nézett ki, mintha ezek mindegyike rendes körülmények között lezajlott közbeszerzés lett volna.
Ennek ellenére a teljes rendszeren gond nélkül átment mindegyik előre megbundázott közbeszerzési eljárás, amelyről az egyik érintett utóbb, feltáró vallomásában részletesen beszámolt. A Pilot-ügycsoportból és az orosházi önkormányzat által ugyancsak szabálytalanul beszerzett kisvonatból nem lett volna soha ügy, ha két helyi ellenzéki önkormányzati képviselő, Fetser János (MSZP) és Füvesi Sándor (MSZP) nem interpellál és kérdez az ügyben számtalanszor az elmúlt években. Nekik már hosszú évekkel ezelőtt feltűnt, hogy valami nagyon nincs rendben ezeknél az ún. közbeszerzéseknél. Ám ez sem lett volna elég, ha végül nem tesz büntetőfeljelentést az ügyben Fetser János, ami korábban Orosháza polgármestere és a térség országgyűlési képviselője is volt. Az ennek nyomán megindított nyomozás végül feltárta a bűncselekmény-sorozatot, így kezdődött meg a Gyulai Járásbíróságon kedden a per.
Az első tárgyalási napon mindkét vádlott ártatlanságát hangsúlyozta, de egyelőre nem tett vallomást. Védőik azt ígérték, hogy a következő, májusi tárgyaláson erre majd sor kerül. A Szegedi Járási Ügyészség kezdeményezte, hogy a bíróság előtt közel tucatnyi, a nyomozás során meghallgatott tanú vallomását olvassák majd fel, emellett szükségesnek tartotta, hogy több tanút idézzenek be a perre. A védelem pedig azt indítványozta, hogy bocsássák a bíróság és az ő rendelkezésükre azokat az ügyészi intézkedéseket, amelyek az ügy során keletkeztek. Az egyik vádlott jogi képviselője szerint ez azért lehet fontos, mert néhány, a nyomozás során tette vallomás és az ügyészi intézkedés révén többnyire a büntetlenséget vagy az enyhébb büntetést kilátásba helyező beismerő vallomások, tartalmilag nem mindig egyeznek egymással. Varga László bíró arra szólította fel a vádhatóságot, hogy ezeket a dokumentumokat 15 napon belül csatolja a per irataihoz.
Az idevágó jogszabályok alapján két vádlott esetleges bűnösségének kimondása, így elítélése esetén sem kaphatnak nagyobb büntetést, mint a korábbi büntetővégzésben rájuk mértek. Ahogy már említettük, egyikőjük 350, másikuk 400 ezer forintos pénzbírságot kapott.
(Címlapképünkön: az orosházi Dotto vonat. Forrás: gyoparosfurdo-oroshaza.hu) | A mintaprojekt, aminek minden közbeszerzését előre „lezsírozták” | Országos mintaprojektnek indult az a dél-békési Pilot-program, amely az önfenntartó termelési tevékenységeket segítette volna. De óriási veszteség, kormányzati visszakozás, majd egy orosházi ellenzéki képviselő feljelentése nyomán büntetőügy lett belőle. Kedden kezdte tárgyalni az ügyet a Gyulai Járásbíróság. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/a-mintaprojekt-aminek-minden-kozbeszerzeset-elore-lezsiroztak-257250 | 2023-03-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Lázár feketelistázza az MLSZ szentélyét is
Lázár János offshore feketelistája nagyon életszerűtlenre sikerült: ismert taxitársaságok, sport- és érdekvédelmi szövetségek mellett még az MLSZ edzőcentruma is az átláthatatlan tulajdonlású szervezetek között landolt. Sőt a lista alapján több szakszervezetnek is vallania kellene arról, ki is a tulajdonosa.
Meglepő szervezetekre bukkanhat az, aki átböngészi a Lázár János vezetése alatt álló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nemrég nyilvánosságra hozott offshore-listáját. A miniszterelnökségi államtitkár, aki augusztustól kormánybiztosként vezeti az ügynökséget, szeptember elején azt ígérte, hogy az NFÜ a korábbinál határozottabban lép fel az offshore cégekkel szemben. Az eredmény egy közel 3 ezer céget tartalmazó lista lett, amelyet az NFÜ a napokban tett közzé a honlapján.
A listán az NFÜ azokat az uniós támogatásokat nyert cégeket tüntette fel, amelyek tulajdonosi szerkezete nem bizonyult átláthatónak a szervezet megítélése szerint.
„Offshore” budapesti taxistársaság
Az eredmény azonban abszurd lett. A nem átlátható cégek listájára például felkerült a City Taxi Fuvarszervező Szövetkezet, pedig – mint az a nevéből is világosan kiderül – a szövetkezetként működő taxitársaság 500 tagja közül egyik sem adóparadicsomban bejegyzett cég, olyannyira nem, hogy mindegyik magánszemély. „Harminc éve működik a cég, és az Almásy teret nem hagytuk el Budapesten, nem hogy Máltáig eljutottunk volna” – közölte a hvg.hu-val a City Taxi elnöke, Tamás Miklós.
A társaság vezetője a hvg.hu-tól tudta meg, hogy szerepelnek az NFÜ listáján, és hogy ennek elvileg az lehetne az oka, hogy az elmúlt években nyertes pályázók között voltak, de nem nyilatkoztak tulajdonosaikról az ügynökség többszöri megkeresésére sem az elmúlt két hónapban. Ám kiderült, hogy az NFÜ úgy listázta ki a céget, hogy az valójában egyetlen pályázati forintot sem kapott, hiába nyerték ugyanis meg a szóban forgó, GPS-vevőkre kiírt pályázatot, a projekt meghiúsult, ezért hivatalosan is lemondták, így a kifizetés sem történt meg.
A listán bőven találunk hasonló, abszurdnak tűnő eseteket. Például egy másik taxitársaság, az MB Elit Luxury Taxi is fenn van a listán. Ebben az esetben is érthetetlen, miért lenne átláthatatlan a cég, hiszen tulajdonosa az Archos Befektető Zrt., amely egyetlen magyar magánszemély, Mohl László tulajdonában van a nyilvánosan elérhető cégadatbázis szerint.
Nincs pardon
Az átláthatatlan cégek listájára még a magyar labdarúgó-válogatott fellegvárának számító MLSZ Edzőcentrum és Hotel Kft. is felkerült. A cég annyira nem offshore, hogy egyetlen tulajdonosa a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az NFÜ feketelistáján végezte a Magyar Atlétikai Szövetség, a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség Mérai Tagszervezete, Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség, több civil szervezet, még a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is.
További érdekesség, hogy az átláthatatlan cégek listáján három szakszervezet is szerepel. Eszerint átláthatatlannak bizonyul az NFÜ számára a tulajdonosi szerkezete az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének, a Nagykanizsai Fényforrásgyár Demokratikus Szakszervezetének, és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének is. Az NFÜ eljárása ezen a ponton egészen érthetetlen, hiszen egy szakszervezetnek jellemzően nincs is tulajdonosa.
Bőven találtunk a listán szociális szövetkezeteket is. Ezeknél az az érdekes, hogy a törvény szerint regisztrált álláskeresők és közfoglalkoztatottak lehetnek a tagjaik, vagyis nem a legjobb taktika a vállalkozás tulajdonosainak eltüntetésére.
Érthetetlen esetek
Nem fésültük át a listán található összes céget, de több találomra elvégzett keresés alapján, és a lista átböngészése után arra a megállapításra jutottunk, hogy a cégek többségének tulajdonosi szerkezete egyáltalán nem átláthatatlan. A listán szereplő például veszprémi, debreceni, budapesti székhelyű cégek tulajdonosai a nyilvánosan elérhető cégadatbázis szerint a legtöbb esetben magyarországi lakcímmel rendelkező magánszemélyek, vagy olyan szervezetek, amelyek mögött magyar magánszemélyek állnak. Ennek alapján érthetetlen, hogy az NFÜ miért nem használta az elektronikusan elérhető, nyilvános cégadatbázist, és ehelyett miért többszöri postai megkereséssel próbálta kideríteni a listán szereplő szervezetekről, kik állnak mögöttük.
Az igazsághoz tartozik, hogy találtunk olyan vállalkozást is, amelynek tulajdonosai között offshore cég is volt, de a jelek szerint ilyen cégek csak nyomokban szerepelnek a listán. Ilyen például a feketelistára felkerült ART HOTEL Kereskedelmi Kft., amelynek korábbi tulajdonosai között Seychelles-szigeteki cég is szerepel, de a cégadatbázis alapján 2012 óta két hazai cég érdekeltségébe tartozik. A listán emellett szerepel olyan cég is, amely a cégadatbázis szerint nem létezik: ilyen például a Turismus Innovációs és Marketing Kft.
Mint a listából kiderült, négy takarékszövetkezet sem felelt meg az átláthatóság követelményeinek: a Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet, az Alba Takarékszövetkezet, a Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet, valamint a Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet. A takarékok esetében meg kell jegyezni, hogy valóban átláthatatlan a tulajdonosi szerkezetük, a nyilvános adatok szerint ugyanis nem lehet tudni, kik a szövetkezetként működő szervezetek tagjai. Az NFÜ eljárása ennek ellenére ebben az esetben is érthetetlen, mert a takarékszövetkezeteket jelenleg a többségi állami befolyás alatt álló Takarékbank, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete felügyeli, amelyektől a fejlesztési ügynökség elvileg kérhetne ilyen adatokat.
További érdekesség, hogy a feketelistára felkerült a MÁJKOPEX Kft. és az Identity Kft. is. A cégek vélhetően a trafikmutyiból ismertté vált vietnámi üzletember, a Sárkány Centerben is érdekelt Vu Guy Duong érdekeltségébe tartoznak. A hivatalos adatok szerint azonban ezek a cégek sem átláthatatlanok: tulajdonosaik magyarországi lakóhellyel rendelkező magánszemélyek.
Így készült a feketelista
Az NFÜ-s feketelista annak a folyamatnak az egyik eredménye, amelynek során Lázár János leszámolna a korrupcióval a szervezetnél. Az államtitkár szeptember elején folyamatban lévő rendőrségi ügyekről számolt be az NFÜ-vel kapcsolatban, és mondandója lényege az volt: vége a korrupciónak a szervezetnél. Mint ígérte, megerősíti a belső elhárítási rendszert, és az ügyek feltárásába bevonja az Alkotmányvédelmi Hivatalt is. Az NFÜ-nél felbukkant korrupciós ügyek meglehetősen kínosak lehetnek a kormányzatnak, hiszen az elmúlt három évben az ügynökség már az Orbán-kabinet felügyelete alatt működött.
A korrupciós szál elvarrásának egyik látványos szakasza az átláthatatlan tulajdonosi hátterű cégek feketelistázása. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár még augusztusban azt ígérte, felülvizsgálják az ebben az uniós ciklusban kötött összes támogatási szerződést. Csepreghy akkor elmondta, hogy az új alaptörvény tartalmazza azt a kitételt, hogy csak átlátható hátterű cégek kaphatnak közpénzt. Ezért az új alkotmány 2012. január elsejei életbelépése óta kötött szerződés semmisnek tekinthető, ha ennek a szabálynak nem felel meg a szerződés. A korábban kötött szerződéseket is felülvizsgálják, de ezeket visszamenőlegesen nem lehet felbontani – mondta akkor a helyettes államtitkár.
Az NFÜ ezért szeptembertől mintegy 46 ezer pályázónak küldött levelet, amelyben azt firtatta, hogy kik a pályázatokon nyertes cégek tulajdonosai. Így jött ki a furcsa eredmény, és valószínűleg ezért került sok átlátható tulajdonlású cég (is) a feketelistára. A tulajdonosi szerkezetről szóló nyilatkozat kitöltésére a kedvezményezetteknek az átvételtől számítva nyolc napjuk volt – írja az NFÜ honlapján. A szűkös időkorlát miatt az NFÜ többször is kiküldte az értesítést azoknak a projektgazdáknak, akik valamilyen oknál fogva még nem vették át a nyilatkozatot és még nem küldték vissza azt. Legutóbb október 14-én, harmadik alkalommal ment ki hasonló értesítés.
Az NFÜ ezek után felteszi oldalára mindazon cégeket, amelyek a harmadik kiküldést követően sem vették át a nyilatkozatot, később pedig azokat is lajstromba veszik majd ugyanitt, akik elmulasztották a nyilatkozat kitöltését és visszaküldését. Végezetül pedig az ellenőrzések előrehaladtával minden olyan kedvezményezett felkerül az oldalra, amely nem felel meg az átláthatóság törvényi elvárásainak. A mulasztások esetében az NFÜ kivétel nélkül megkezdi az elállási folyamatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindazok a cégek és egyéb szervezetek, amelyek nem tettek eleget a tájékoztatási kötelezettségüknek, elveszítik a korábban számukra megítélt támogatási összeget.
Nem erre utaltak
„A cikk azt sugallja, hogy a listán szereplő cégek tulajdonosi háttere átláthatatlan. Ezzel szemben semmilyen utalás nem történt arra, hogy valóban átláthatatlanok lennének ezek a szervezetek” - reagált cikkünk megjelenése után Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Fontos azonban megjegyezni, sok információ ennek éppen az ellenkezőjére utal: az NFÜ honlapján a listának helyett adó aloldal az Átláthatóság címet viseli, és a listát megelőző politikai kommunikáció is folyton az offshore cégekkel, valamint a korrupcióval szembeni fellépést hangsúlyozta (például Lázár János említett nyilatkozata).
Csepreghy Nándor a hvg.hu-nak elmondta, hogy az NFÜ honlapján most látható, október 26-án megjelent listára azok a szervezetek kerültek fel, amelyeknek többször kiküldték a tulajdonosi háttér igazolására szolgáló nyilatkozatot, de nem vették át a küldeményt. Ebben az esetben az NFÜ azért kezdi meg az elállási folyamatot, mert a pályázatokon nyertes szervezetek nem tettek eleget a kötelezettségüknek, hogy adatot szolgáltatnak az NFÜ-nek, jóllehet a pályázás során ezt vállalták.
A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy november 16-án újabb lista jelenik meg, amelyen azok a szervezetek fognak szerepelni, amelyek átvették az NFÜ küldeményét, de nem nyilatkoztak. November 16. után pedig, ahogyan a feldolgozás előrehalad, egy listára folyamatosan felkerülnek majd azok a cégek, amelyek átvették a küldeményt, nyilatkoztak, de nem igazolható, hogy átlátható a tulajdonosi hátterük.
Az egyelőre nem eldöntött, hogy ez egy elkülönített lista lesz, vagy egy listán szerepelnek majd a szervezetek különböző minősítéssel. Végül az NFÜ a 46 ezer kedvezményezett mindegyikét fel fogja tüntetni a nyilvános listán, akár átlátható, akár átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete – mondta a helyettes államtitkár. Arról egyelőre nem tudott nyilatkozni, hogy azoknak a cégeknek, amelyek átláthatónak bizonyultak, a lista alapján lehet-e majd tudni, kik a tulajdonosaik. | Lázár feketelistázza az MLSZ szentélyét is | Lázár János offshore feketelistája nagyon életszerűtlenre sikerült: ismert taxitársaságok, sport- és érdekvédelmi szövetségek mellett még az MLSZ edzőcentruma is az átláthatatlan tulajdonlású szervezetek között landolt. Sőt a lista alapján több szakszervezetnek is vallania kellene arról, ki is a tulajdonosa. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20131030_Lazar_Janos_feketelistaja | 2013-10-30 10:07:00 | true | null | null | HVG |
A magyar embereknek joguk van megtudni, mennyi közpénzt kapott az adójukból Kovács Ákos szórakoztatóipari előadó – írja Lukács Zoltán MSZP-alelnök a párt közleményében. A szocialisták szeretnék megtudni, hogy az állami tulajdonú cégek, illetve az összes minisztérium 2010 áprilisáig visszamenőleg milyen szerződéseket kötöttek Kovács Ákossal, illetve a hozzá köthető vállalkozásokkal.
Amit bizonyosan tudni lehet, hogy Kovács Ákos cége, a Fehér Sólyom Bt. 26,5 millió forintra szerződött az MTVA-val rádió- és tévészignálok készítésére és egyéb zeneszerzői feladatokat is vállalt, valamint koncertfilmet is készítettek – az adatokat az Átlátszó kérte ki. Ákos Sziget-koncertjének levetítése is a szerződés részét képezte, de Ákos más fellépésének vetítéséért is fizetett az MTVA a zenésznek. | Ákos milliós állami támogatását firtatja az MSZP | Az elmúlt években Kovács Ákos cégei több tízmillió forintra szerződtek állami szereplőkkel, illetve állami támogatáshoz is jutott a zenész. Az MSZP közérdekű adatigénylésben kereste meg a kormányt, hogy az eltelt öt évben pontosan milyen tevékenységért mennyi közpénzhez juthatott a zenész és cégei. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151218_Akos_millios_allami_tamogatasat_firtatja | 2015-12-18 10:35:00 | true | null | null | HVG |
A szocialista politikus szombathelyi sajtótájékoztatója után telefonon az MTI-nek elmondta: információi szerint az érintettek az Adrián és a Balatonon szervezett hajóutakon prostituáltak társaságában szórakoztak, és drogot fogyasztottak.
Elmondta, hogy olyan információk vannak a birtokában, amelyek szerint a drogot és a prostituáltakat a szombathelyi szervezett bűnözés biztosította. Ezeket a bizonyítékokat átadta a Nemzeti Nyomozó Irodának, amelynek szerinte vizsgálnia kell azt is, hogy az említett bűnözői körök mit kértek szolgáltatásaikért cserébe – tette hozzá.
Czeglédy Csaba jelezte: szerdai sajtótájékoztatóján ultimátumot adott azoknak, akik részt vettek az említett hajóutakon; tárják a nyilvánosság elé azt, hogy ott voltak. Ha ezt nem teszik meg, ő fogja megnevezni őket – közölte.
Szavai szerint azt nem állítja, hogy mindenki drogozott, aki részt vett az említett hajóutakon, de akik ott voltak, azoknak tudomása lehet azt ott történtekről.
Czeglédy Csaba kijelentette: “Lazáry Viktornak és fideszes társainak” nemcsak egy egyszeri alkalom, vagy pár alkalom volt, amikor drogot fogyasztottak, hanem “ez az életmódjuk részévé vált az elmúlt években”.
Arra a kérdésre, hogy miért most látta elérkezettnek az időt az újabb sajtótájékoztatóra, azt mondta: érdemi információk kerültek birtokába arról, hogy a szombathelyi alvilág biztosította a drogot Lazáry Viktornak és társainak.
Czeglédy Csaba szeptember végén keménydrog fogyasztásával gyanúsította meg Lazáry Viktort, Szombathely fideszes alpolgármesterét egy videofelvétel alapján. A szombathelyi MSZP-SZTKE-frakció blogján közzétett felvételen az látszik, hogy egy férfi egy helyiségben az asztalról fehér színű port szív fel az orrán keresztül, majd az egyik ujját belenyomja a porba és az anyagot szétkeni a szájában.
Az alpolgármester visszautasította a vádat, amelyet lejárató kampánynak nevezett, és közölte: feljelentést tesz kényszerítés bűntette és nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Lazáry két drogtesztet is elvégeztetett a helyi kórházban, amelynek eredménye negatív lett. | Prostik és még több drog Szombathelyen | Újabb meg nem nevezett szombathelyi fideszes döntéshozókat, helyi vállalkozókat és intézményvezetőket, illetve egy volt rendőrtisztet is gyanúsít Czeglédy Csaba, az MSZP önkormányzati frakcióvezetője, aki a Nemzeti Nyomozó Irodához fordult. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/30/prostik-es-meg-tobb-drog-szombathelyen/ | 2013-10-30 10:34:00 | true | null | null | 24.hu |
Kézilabda-mérkőzésekre alkalmas sportcsarnok épülhet Felcsúton a stadion, a kisvasút, a bicikliút és a Makovecz-stílusú kazánház után - adta hírül az RTL Klub Híradója pénteken.
A Magyar Labdarúgó-szövetség döntése alapján a projekt 1,359 milliárd társasági adókedvezményből származó, azaz tao-pénzben részesül. Mint Sipos Jenő MLSZ-szóvivő elmondta, a csarnok lelátóval, kiszolgáló helyiségekkel épülne meg. A szövetség megvizsgálta a projektet, és azt támogatásra alkalmasnak találta, így a tervet továbbították a minisztériumok felé.
A csarnokot futópályával, tárgyalókkal, büfékkel, irodákkal, szociális blokkokkal és előadótermekkel is felruháznák. A Felcsúti Utánpótlás-nevelésért Alapítvány a tao-pénzeken kívül valamekkora önrésszel is beszállna a projektbe.
A Híradónak csak vonakodva, kamerán kívül nyilatkozó helyiek nem hallottak még a tervről, amit a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia sem kommentált. A kormány annyit tájékoztatást adott, hogy a sportcsarnok ügyében a Puskás akadémia és az MLSZ az illetékes.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként épp a napokban, a parlament utolsó idei ülésnapján beszélt arról, milyen érzés, ha valakinek a kertje végében stadion áll.
Mint a Híradó megemlítette, idén is Orbán Viktor szülőfalujának juthat a legnagyobb falat a tao-pénzekből. A második legtöbb tao-pénz pedig Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter szülővárosába, Kisvárdára áramlik.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóviője azt mondta, előbb-utóbb űrkikötő is épülhet Felcsúton, ahol szerinte "esztelen költekezés folyik". A szóvivő szerint Magyarország nagy szegénységben élő faluiban is kellenének beruházások közpénzből. | Sportcsarnok is épülhet Felcsúton | 1,359 milliárd forint tao-pénzben részesülhet az új felcsúti beruházás, egy kézilabda-mérkőzésekre is alkalmas sportcsarnok - döntött a Magyar Labdarúgó-szövetség. A projektre még a kormánynak is rá kell bólintania, ők egyelőre a Puskás akadémiának dobták vissza a labdát, az akadémia viszont nem nyilatkozott. Idén is Orbán Viktor szülőfalujának juthat a legnagyobb falat a tao-pénzekből, a második legtöbb tao-pénz pedig Kisvárdára, Seszták miniszter szülővárosába áramlik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151218_Sportcsarnok_is_epulhet_Felcsuton | 2015-12-18 10:40:00 | true | null | null | HVG |
Helyükön maradnak a Mahir Cityposter oszlopai – közölte a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég kedden nem sokkal az után, hogy a Fővárosi Közgyűlés megszavazta: ha december 31-ig nem bontják el hirdetőoszlopaikat, akkor azt a cég költségére a város fogja elvégeztetni.
A Mahir szerint a mai döntés érdemben nem befolyásolja a Fővárosi Önkormányzat és a Mahir Cityposter Kft. közötti jogvita kimenetelét.
A Mahir Cityposter Kft. még november elején a Fővárosi Törvényszéken indított perben támadta meg az önkormányzat hirdetőoszlopokat érintő azonnali hatályú felmondását, egyben ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is előterjesztett, amelyben kérte a törvényszéket, hogy tiltsa el az önkormányzatot a Mahir oszlopainak bontásától.
A törvényszék várhatóan még az év vége előtt határozni fog a bontás felfüggesztéséről – írták Simicskáék. | Mahir-oszlopok: Simicskáék megmakacsolják magukat | A Mahir Cityposter Zrt. közölte, hiába ebrudalja ki a hirdetőoszlopokat közterületeiről a Főváros, az ez ügyben indított per folyamatban van, és a Fővárosi Önkormányzat érdemi védekezést elő sem terjesztett. Szerintük a bíróság még idén határozni fog a bontás felfüggesztéséről. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20151222_Mahiroszlopok_Simicskaek_megmakacsoljak | 2015-12-22 10:52:00 | true | null | null | HVG |
Kibékült a norvég és a magyar kormány november végén, és ezzel újra le lehet hívni azt a pénzt, amit a skandináv állam magyarországi fejlesztésekre ad. A kibékülés feltételei eddig nem voltak ismertek, elsősorban azért, mert a magyar kormány azt kérte a norvégoktól,
hogy ne hozzák nyilvánosságra az alku részleteit.
Az alku részleteiről azonban a többi skandináv ország kormánya is értesült, így európai diplomáciai körökben az a hír terjed, hogy
a magyar kormány írásbeli garanciát adott, hogy nem fordul elő többször, hogy a norvégok támogatta civileket bántják Magyarországon.
Ez a megállapodás leginkább azért érdekes, mert ezzel indirekt módon a magyar kormány elismerte, hogy a civilek elleni hatósági eljárásokat politikai utasításokkal lehet befolyásolni Magyarországon. Ezt bizonyítják az alku részletesebb pontjai is. Információink szerint az alkunak az is része, hogy
az eljárás alá vont alapítványok mind visszakapják az adószámukat,
egyetlen érintett személy ellen sem indul büntetőjogi eljárás,
és a KEHI visszavonja fellebbezését, amellyel a NAV felé élt a vizsgálatok eredménytelen lezárása miatt.
A norvég kormány december 9-én oldotta fel a támogatási pénzek befagyasztását, a hivatalos megállapodást pedig november 24-én, Brüsszelben kötötték meg a felek erről. Ennek a találkozónak a jegyzőkönyvét a politico.eu megszerezte, és ki is rakták a netre.
Csakhogy a 24-i brüsszeli találkozó előtt egy nappal, november 23-án is tárgyalt a Perényi Zsigmond (Miniszterelnökség, helyettes államtitkár) vezette magyar delegáció a norvégokkal, és a pénz újraindításának titkos feltételeit akkor tisztázták.
13 nappal a megállapodás előtt még elfogadhatatlannak tartotta a magyar kormány ezeket a feltételeket
A magyar kormány elég gyorsan puhult fel. A magyarországi norvég követ november elején azt mondta az ATV-ben, hogy a befagyasztás feloldása a civilek békében hagyásától függ. Erre reagálva, tizenhárom nappal a megállapodás aláírása előtt Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitikár az M1-en azt mondta, hogy ez „mindenképpen zsarolásra hasonlít”, és jelezte, ez a feltétel elfogadhatatlan. Még meg is fenyegette a norvégokat: „Így el kell gondolkodni, milyen jogi következményei lehetnek egy ilyen norvég hozzáállásnak” - mondta.
Így nem véletlen, hogy a magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a civilekről szóló feltételek maradjanak titokban.
2015. 12. 22. 09:00 FRISS! A magyar kormány reagált e cikkre, és egy újabb fontos pontot fedett fel a megállapodásból. Eszerint a norvégok belementek abba, hogy a magyar kormány vétójogot kapjon a 2014-2020-as ciklus civil pénzeit elosztó szervezet kiválasztásában. Ez azt jelenti, hogy a norvégok hosszú távon elengedték az Ökotárs kezét. Részletek itt.
A norvégok totális győzelemről beszélnek
A norvégok így is totális győzelemként kommunikálták a mostani megállapodást, és nyíltan beszélnek arról, hogy a civilek ügye része volt az alkunak, csak a megállapodás konkrét pontjairól nem beszélnek. Vidar Helgesen, Norvégia EU-ügyi minisztere az oslói parlamentben azt mondta, hogy a befagyasztást azért oldották fel, mert a magyar kormány garanciát adott, hogy békén hagyják a civil szervezeteket. (Helgesen az EU-ügyek mellett a norvég miniszterelnök kabinetfőnöke is volt. December 16. óta viszont már új feladata van, és környezetvédelmi miniszterként dolgozik.)
A Reutersnek ezt mondta: "Ez egyben üzenet az EU-nak is, hogy lehetséges az ilyen ügyeket elvhű módon kezelni."
A Politiconak pedig ezt: „Magyarország minden feltételt elfogadott, amelyeket Norvégia az elmúlt hónapokban állított. Kifizetődő kiállni az alapvető értékeink mellett. Ekkora külső nyomás esetén, mint ami alatt most vagyunk, különösen fontos, hogy biztosítsuk egymás elszámoltathatóságát. Az EU-nak ebből tanulnia kellene.”
Másfél év őrület
Norvégia nem tagja az EU-nak, de része a közös piacnak, és így a kohéziós alapokhoz hasonló támogatást ad a szegényebb tagállamoknak. A pénz nagy részét a magyar kormánnyal közösen költik el, míg egy jóval kisebb részét civil szervezetek kapják. Utóbbi elosztását az Ökotárs Alapítvány konzorcium intézi, és a lehetőséget pályázaton nyerték el.
A nagy pénzek elosztási rendszerét a magyar kormány 2014 elejétől átalakította, és ezt rossz néven vették a norvégok, mert nem egyeztettek velük. Az egyébként is feszült helyzetet tovább rontotta, hogy a 2014-es választás után a kormány nekiment az Ökotársnak: Lázár János bejelentette, hogy a szervezet az LMP-hez kötődik, a norvégok pedig a magyar ellenzéket pénzelik.
A vádat a norvégok visszautasították. Néhány hét múlva a norvégok befagyasztották a nagy projektek finanszírozását, a civileknek szánt, Ökotárson keresztül osztott támogatásokat viszont fenntartották.
A kormány erre felszólította a KEHI-t, hogy vizsgálódjon az Ökotársnál. A KEHI 2014 őszére szabálytalanságokat talált, és feljelentést tett a NAV-nál. A NAV házkutatásokat tartott, iratokat és számítógépeket foglalt le, visszavonta az érintett alapítványok adószámait, majd egy év nyomozás után ejtette az ügyet. 2015 októberére ugyanis arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény.
A befagyasztásról szóló vitát formálisan az zárta le, hogy a norvégok elfogadták a nagyobb pénz új elosztási rendszerét, vagyis a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. általi felügyeletét. A valóságban ezt kiegészítette az a megállapodás is, ami a civil pénzeket kezelő alapítványok, és azok munkatársainak békén hagyásáról szólt.
Több milliárdos veszteség
2014 májusa és 2015 decembere között mintegy 150 millió euró támogatás kifizetését fagyasztotta be Norvégia. Ebből információink szerint mintegy 100 milliót lehet még megmenteni, a többi az idő szűkössége miatt elveszett, legalábbis ez is felmerült a november 23-i tárgyaláson. Az elveszett 50 millió körülbelül 15 milliárd forintnak felel meg.
A veszteséget egyébként trükkösen fogalmazta meg a magyar kormány. Lázár János december 10-én nagy örömmel jelentette be, hogy a megállapodás nyomán 37-40 milliárd forint lesz felhasználható az alapból. Míg a 2014-es befagyasztás 150,3 millió eurót érintett. A Lázár által említett összeg viszont csak bő 120 millió eurónak felel meg, vagyis a várható veszteség mintegy felét indirekt módon máris elismerte a miniszter.
Sok hűhó semmiért?
Hogy mit nyert a kormány ezért a veszteségért cserébe? Első ránézésre semmit. Veszteség viszont volt. A norvég alapot kezelő civilek megtámadása ellen számos nyugati kormány, így az USA is élesen tiltakozott. Nagyon megromlottak a norvég-magyar kapcsolatok, és általában is rontotta a magyar kormány nyugati megítélését az ügy.
Itthonról azért még mennek a beszólások
Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár így értékelte a kibékülést, amikor december 9-én bejelentette az alkut:
„A kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy egyes civil szervezetek szabálytalan módon részesülnek támogatásban az alap révén. A megállapodás ténye azonban azt tükrözi, hogy Magyarországon megfelelően működnek a jogérvényesítési mechanizmusok, és a kormány tiszteletben tartja a jogszerűség követelményét.”
Vagyis a kormány miközben lemondott a további vizsgálatokról, sőt, ígéretet tett arra, hogy nem is lesz több vizsgálat az érintett szervezetek ellen, a belföldi kommunikációban ragaszkodik ahhoz, hogy történtek szabálytalanságok. Hogy ez hogyan fér össze a jogállamisággal, az nehezen értelmezhető.
A 2014-2020-as költségvetési ciklus norvég támogatásairól továbbra sincs megállapodás a két ország között, holott mindjárt 2016 van már. Itt a magyar fél továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy beleszólhasson abba, hogy a civil szervezeteknek szánt pénzt ki ossza el. | Titkos alkut kötött a kormány a norvégokkal, mindenben engedtek nekik | Kibékült a norvég és a magyar kormány november végén, és ezzel újra le lehet hívni azt a pénzt, amit a skandináv állam magyarországi fejlesztésekre ad. A kibékülés feltételei eddig nem voltak ismertek, elsősorban azért, mert a magyar kormány azt kérte a norvégoktól, hogy ne hozzák nyilvánosságra az alku részleteit. | null | 1 | https://444.hu/2015/12/22/titkos-alkut-kotott-a-kormany-a-norvegokkal-mindenben-engedtek-nekik | 2015-12-22 10:57:00 | true | null | null | 444 |
Bódis József rektor a napokban vehette át Oxforban a Europe Business Assembly nevű szervezet „Legjobb regionális egyetem” díját, valamint személyét is elismerték az „Év legjobb vezetője” címmel – adta hírül az Pécsi Tudományegyetem. A pte.hu szerint jelentős a nemzetközi érdeklődés a díj iránt, „az idén közel 30 országból érkeztek résztvevők, továbbá az elmúlt 15 évben nemzetközileg is elismert branddé vált a szervezet számos kezdeményezése”.
A dolog szépséghibáját az Index szúrta ki, ugyanis az EBA-díjjal kitüntetettek jelentős része két éve Szerbiába és Bosznia-Hercegovinába kerültek, mikor a balkáni államokban jelentősen megszaporodtak az egyetemek és a köréjük csoportosuló vállalkozások, de politikusok is jutottak EBA-díjhoz. Szarajevói és belgrádi oknyomozó újságírók (CIN-Center for Investigative Reporting in Sarajevo and Belgrade) azonban utánajártak a díjesőnek, és kiderítették, hogy valójában egy jól menő vállalkozás adja az elismeréseket.
Az EBA egy 2000 óta működő üzleti vállalkozás, amelyet egy Ivan Szavvov nevű ukrán állampolgár nevéhez kötődik, aki bár Oxfordban végzett, de az Oxfordban és Nyugat-Európa különböző városaiban évente számos alkalommal tartott általa szervezett díjátadók csak névleg kötődnek a híres egyetemvároshoz. Az általa alapított szervezet tagjai több ezer eurót fizettek, hogy megkapják az elismeréseket, Belgrád polgármestere például 11 ezer euró fizetett az „Év menedzsere” kitüntetés előtt, hasonló történt más szerb vállalat vezetőivel is. Egy szerényebb szerb magánegyetem is jutott díjhoz, ez keltette fel a nemzetközi figyelmet az oxfordi díjak iránt, hogy valami nincs rendben.
Bódis József az EBA Club of the Rectors of Europe (Európai Rektorok Klubja) tagja lett, azonban annak elnökéről, Wil Goodheerről kiderült, hogy az életrajzában feltüntetett általa vezetett International University of Vienna nem is létezik.
A Pécsi Tudományegyetemet október 16-án kereste meg az EBA – mondta Bódis az Indexnek. Bódis József nem ismerte korábban a szervezetet, és bár nem derült ki a „Legjobb regionális egyetem” díjra jelölés háttere az egyetem jó promóciós lehetősége látott a jelölésben. A lehetséges nemzetközi kapcsolatok azért is voltak tetszetősek, mert az egyetem tovább akarta növelni a nemzetközi hallgatók számát. A történtek ellenére nem tartják lejáratódott szervezetnek az EBA-t.
Magáért a díjért nem fizettek, a tagsági díj kifizetésével viszont bekerültek az EBA klubjába, ami 1,6 millió forintba került. Az egyetem két év múlva ünnepli alapításának 650. évfordulóját, ekkor az EBA egyik nemzetközi rendezvényét is Pécsre kívánják hozni. | Pénzt fizetett, majd kétes díjat kapott a pécsi egyetem | A Pécsi Tudományegyetem 1,6 milliót fizetett a Europe Business Assembly szervezetnek a tagságért, majd Oxfordban az intézmény és a rektor, Bódis József is átvehette az Oxfordi Egyetemhez semmilyen módon sem kötődő kiválósági elismerést. Az EBA mögött egy üzleti vállalkozás áll, az általa osztott díjakat nemzetközi szinten komolytalannak tartják. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151223_Penzt_fizetett_majd_ketes_dijat_kapott_a | 2015-12-23 11:06:00 | true | null | null | HVG |
Milliókért mondaná meg az RTL Híradónak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), hogy pontosan mire költik a vállalkozók által befizetett 5 ezer forintos kamarai hozzájárulást. Az adatokért egy idén módosított törvény alapján kérnének pénzt - számol be az RTL Klub Híradója.
A kamarai díjat 5-600 ezer cég fizeti, ha a befizetést elmulasztják, a NAV hajtja be rajtuk. A Híradó szerint csak a BKIK bevétele az utóbbi három évben összesen 1 milliárd 878 millió forint volt.
Az RTL megkereste az összes kamarát, a BKIK tételes elszámolást ígért, de ezért 3-5 millió forintot kért. Azzal indokolták ezt az összeget, hogy ehhez minden szerződést tételesen át kellene vizsgálni, ez pedig a "rendelkezésre álló munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével járna". A BKIK főtitkára szerint 2-3 munkatárs 2 hónapos munkájának a díja az összeg, de ha a Híradó pontosítja kérését, "a díj jelentősen csökkenthető". | Milliókat kellene fizetnie az RTL-nek, ha választ akar kapni | A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara arra hivatkozva kért 3-5 millió forintot az RTL Híradótól annak megismerésére, hogy mire költik a kamarai hozzájárulást, hogy a kérés teljesítéséhez 2-3 munkatárs kéthónapos munkája szükséges, ez pedig éppen ennyibe kerül. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151222_Milliokat_kellene_fizetnie_az_RTLnek_ha | 2015-12-22 11:14:00 | true | null | null | HVG |
A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa végrehajtandó, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt több volt hivatásos rendőrt, valamint több ügyvédet és azok ügyfeleit hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt – közölte a Fővárosi Főügyészség kedden. Az első fokon meghozott ítélet nem jogerős, az ellen a vádlottak és védőik fellebbeztek
A vádiratban összesen 13 vádlott szerepelt: 5 rendőr, 2 ügyvéd és 6 civil, közülük egy civil az eljárás során elhalálozott – olvasható a közleményben.
A rendőr vádlottak közül négyet 2-4 év közötti tartamú letöltendő börtönbüntetésre, valamint pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra ítéltek, az ötödik pedig felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ügyvéd vádlottakat a bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint pénzbüntetésre ítélte. Az ügy civil vádlottjai felfüggesztett börtönbüntetést, illetve megrovást kaptak.
A vádirat szerint az ügy egyik fő vádlottja az elkövetés idején az egyik kerületi rendőrkapitányságon volt rendőr alezredes. Ő 2012-2013-ban alkalmanként pár százezer forintért budapesti ügyvéd ismerőseinek, illetve azok ügyfeleinek szolgáltatott ki adatokat rendőrségi és más hatósági nyilvántartásokból. Volt olyan eset is, hogy a pénzért magáncélú felderítő tevékenységet is végzett a megbízóinak. Ennek keretében – egy vádlott-társával együtt – „a teljes körű adatellenőrzésen túl a célszemélyeket lakcímükön megfigyelte, róluk környezettanulmányt végzett, és mindezt dokumentálta. A célszemélyek többek között a megbízók volt házastársai vagy üzleti ellenfelei voltak” – közölte az ügyészség.
Egy másik esetben a vádlott rendőrtiszt a bűnüldöző hatóságok látókörébe került ismerősének rendszeres fizetség ellenében információkat és szakmai tanácsokat adott, valamint egy esetben segédkezett neki egy hamis tartalmú feljelentés megszövegezésében. A feljelentés alapján indult büntetőeljárásban három ember alaptalanul került letartóztatásba.
A vád szerint szintén a volt főtiszt vádlott volt az, aki egy másik rendőrrel együtt, még 2008-2009-ben egy vállalkozó előtt azt a látszatot keltette, hogy anyagi ellenszolgáltatásért cserébe, egy önkormányzati dolgozó segítségével elintézi, hogy részére az önkormányzat működési hozzájárulásokat, illetve különböző engedélyeket adjon ki. Egy másik volt hivatásos rendőr, szintén egy rendőr társa közbenjárásával, pénzért azt intézte el, hogy egy civil személy soron kívül lőfegyvertartási engedélyhez jusson – írja az esetről az MTI. | Rendőröket és ügyvédeket ítéltek el, mert rendőrségi adatokkal kereskedtek | A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa végrehajtandó, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt több volt hivatásos rendőrt, valamint több ügyvédet és azok ügyfeleit hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt – közölte a Fővárosi Főügyészség kedden. Az első fokon meghozott ítélet nem jogerős, az ellen a vádlottak és védőik fellebbeztek | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/14/rendoroket-es-ugyvedeket-iteltek-el-mert-rendorsegi-adatokkal-kereskedtek | 2023-03-14 11:06:00 | true | null | null | Telex |
Az országos rendőrfőkapitány nem mondott az ATV beszámolójában elhangzó létszám adatot, lényegében az Országos Rendőr-főkapitányság cáfolja, hogy több ezer rendőrt érinthet a túlórabotrány, valamint a híradás és az annak alapul szolgáló Híradó videó tartalmának egyes részeit - állítja az ORFK közleménye.
Az ATV Híradó anyaga szerint legkorábban január 15-én derülhet ki, hogy pontosan hány rendőr túlóra díját számolták el rosszul - ezt az országos rendőrfőkapitány jelentette be. A közlés szerint Papp Károly csak annyit árult el, hogy több ezer rendőr lehet érintett. Ezzel szemben az országos rendőrfőkapitány részéről az ATV számára olyan nyilatkozat nem hangzott el, amely szerint az ügyben több ezer rendőr érintett.
Újságírói kérdésre az országos rendőrfőkapitány elmondta, hogy a szúrópróbaszerűen végrehajtott ellenőrzések során a területi rendőri szervek 77,3 százalékánál túlóra elszámolási probléma nem merült fel. A túlóra elszámolás problémájával nem érintett rendőrök száma 10 ezer fő körüli.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a rendőrök 22,7 százlékánál igenis lehetséges elszámolási probléma, ami megközelítheti a 2900 főt is egy egyszerű százalékszámításal. | Cáfolja a rendőrség, amit jól számolt ki az ATV | Az ATV azt állította a rendőrség tájékoztatása alapján, hogy több ezer rendőrt is érinthet a túlórapénzek elszámolása. A rendőrök által a déli határ őrzése során teljesített túlórákat tömegesen számolták el rosszul, többen nagyobb összeget kaphattak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151224_Cafolja_a_rendorseg_amit_jol_szamolt_ki_a | 2015-12-24 11:21:46 | true | null | null | HVG |
Megjelentek a Magyar Közlönyben a norvég támogatások 2009-14-es időszakára vonatkozó módosítások.
E szerint a nemzeti kapcsolattartó a Miniszterelnökség lett (korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látta el ezt a szerepet), és a Miniszterelnökséggel egyeztetve választják ki a civil szervezetek támogatási programjának alapkezelőjét is.
A módosításokról levélben egyezett meg november 24-én Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Anders Erdal, a norvég külügyminisztérium főigazgató-helyettese.
A változtatások a Magyar Közlönyben szintén közzétett levelek szerint tükrözik többek között a nemzeti kapcsolattartónak a Miniszterelnökségben történő létrehozását, az igazoló hatóság vezetőjének személyében történt változást, illetve "számos program operátort érintő változást" is.
A november 24-i megállapodásnak köszönhetően december elején feloldották a magyar állam által felhasználható 40 milliárd forint támogatás zárolását.
Ahogy arról a HVG is beszámolt, a pénzek átutalását az után függesztették fel, hogy – házkutatással nyomatékosítva – az Orbán-kormány átfogó támadást indított az alap pénzeit elosztó, az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium ellen. Lázár János korábban azzal vádolta meg a pénzosztókat, hogy az ellenzékhez kötődő szervezeteket támogatnak.
A hírek szerint a november 24-i alkuban a magyarok írásbeli garanciát adtak arra, hogy a jövőben nem vegzálják a norvég pénzekből támogatott civileket. Lázár János ugyanakkor december elején közölte, hogy a következő támogatási ciklusban viszont az Ökotárs Alapítvány nem lesz részese a támogatások odaítélésének és kihelyezésének – szerinte ez is a norvég alapok működtetéséről szóló tárgyalások eredménye volt.
"A megállapodás eredményeként egyrészt biztosított Magyarország teljes szuverenitása, vagyis a jövőben idegen kormány, a magyar kormány együttműködése és ellenőrzése nélkül nem tud támogatást osztani hazánkban" – fogalmazott akkor a Miniszterelnökség.
Arról továbbra is vita van a norvégokkal, hogy a 2014–2020-as időszak norvég támogatásainak elosztását ki végezhesse, a kormány ezt a saját hatáskörébe vonná - tette hozzá korábban a HVG. | Újabb részletek derültek ki a titkos norvég-magyar alkuról | A Lázár János vezette Miniszterelnökséggel egyeztetve választják ki a magyarországi civil szervezeteknek szánt norvég pénzek alapkezelőjét, a norvég támogatási rendszer nemzeti kapcsolattartója is a Miniszterelnökség lett - derült ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből, amely a 2009-14-es támogatási időszak végrehajtásáról szóló megállapodás módosításait tartalmazza. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151228_Kiderult_mirol_szolt_a_titkos_norvegmagy | 2015-12-28 11:33:00 | true | null | null | HVG |
Hat olyan vádlott esetében hoztak ma ítéletet Szegeden Joób Márton önkormányzati képviselőék csalási ügyében, akik korábban már bűnösnek vallották magukat és megegyeztek az ügyészséggel: próbaidőt és pénzbüntetést kaptak. A tárgyalás végén a bíró kijelentette, ez még nem jelenti azt, hogy Joób bűnös volna.A szegedi önkormányzati képviselő és korábbi többszörös aranyérmes kenus Joób Márton és köre ellen azért emelt vádat az ügyészség, mert szerintük egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, hogy piacon tudják tartani Joób szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét. Többek között nem fizettek adót, fiktívszámláztak, az alkalmazottakat pedig nem mindig jelentették be a vád szerint.Csütörtökön a tizennyolcadrendű vádlott előkészítő ülését tartották meg, és a magukat korábban bűnösnek valló vádlottak esetében hirdettek ítéletet. Előbbi, V. Róbert jelenleg a kiskunhalasi büntetés-végrehajtási intézmény foglya, így őt most online, a tárgyalóteremben található, falra függesztett tévén keresztül hallgatta meg a bíróság. A vád szerint két céget is irányított, melyek tényleges gazdasági tevékenységet nem végeztek, és fiktív számlákat állítottak ki Joób Mártonéknak 13–14%-os jutalékért. Az ügyész szerint Joób átutalással fizette ezen számlákat, majd vagy felvették az összegeket, vagy továbbutalták őket. Ebben az esetben nagyjából 17 millió 600 ezer forintnyi áfa befizetését kerülték el.V. Róbertet bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával vádolják, részére két év börtönt kért az ügyész, illetve 2 millió 400 ezer forint jóvátétel megfizetését, három év gazdasági tevékenységtől és közügyektől való eltiltást is kilátásba helyezett, ha bűnösnek vallja magát. Ez nem történt meg, így az ő esetében is majd tárgyalásra kerül a sor.Mindenki tudomásul vetteJoób Márton ügyétől elkülönítve tárgyalták a korábban a váddal egyezséget kötő és a bűnösségüket már beismerő hat vádlott ügyét. Első körben az ügyész felsorolta a vádlottak számára méltányossággal felajánlott büntetéseket, az enyhítő és súlyosító körülményeket, majd ezt követően a védők szólaltak fel, hogy kedvezményeket kérjenek.A hatodrendű vádlott J. Zoltán esetében például a több mint 21 millió forintnyi vagyonelkobzás összegét csökkentette volna az ügyvéd arra hivatkozva, hogy védence a nyomozás során három milliót már megfizetett. J. az egyik alvállalkozó cég vezetője volt, aki korábbi vallomásában el is mondta, hogy fiktív számlákat állított ki ahhoz, hogy az adóbefizetési kötelezettségét csökkentse, és vállalatoktól is vásárolt számlát. Egy férfin keresztül került kapcsolatba Joób Mártonnal, akinek aztán fiktívszámlázott.Egy másik, gyógyszerészként dolgozó vádlott védője az előzetes mentesítés érdekében szólalt fel, mivel védence munkavégzése erkölcsi bizonyítványhoz kötött, és az előzetes mentesítéssel, ha felfüggesztett büntetést is kap, szabadon gyakorolhatja szakmáját és büntetlen előéletűnek minősül. Ez a mentesítés feltételes, ha később a büntetését ténylegesen le kell ülnie, hatályát veszti.Fotó: Bálint András / Szegeder.huFotó: Bálint András / Szegeder.huTöbb vádlott esetében is előkerült, hogy a gazdasági szervezet vezetésétől való eltiltást vegyék ki a büntetési tételek közül, de az ügyészség erre nem tudott rábólintani, mert a vádlottak többsége gazdasági szervezet vezetőjeként követett el törvénysértést, így a büntetés kötelező eleme kell, hogy legyen ez is. Az utolsó szó jogán mindenki kivétel nélkül elmondta: megbánta, amit tett, és megtanulta a leckét.Csak kettő lett jogerősA bíróság végül J. Zoltán esetében két év börtönt ítélt meg öt év próbaidőre felfüggesztve, valamint három évre eltiltották őt a cégvezetéstől is. Az ügyészség által kért több mint 21 millió forintos vagyonelkobzást 17 millió forint környékére vitte le a bíróság. A jelenleg Szolnokon, egy másik költségvetési csalási ügy miatt előzetes letartóztatásban lévő tizenegyedrendű vádlott, B. József is hasonlóan két év börtönt kapott öt év próbaidőre felfüggesztve, valamint 150 ezer forint jóvátételt is fizetnie kell.A gyógyszerész egy év tíz hónap felfüggesztett börtönt kapott négy évre, illetve a három év, gazdasági szervezet vezetésétől való eltiltás mellett az előzetes mentesítést is megítélte neki a bíróság, viszont kapott 375 ezer forintos pénzbüntetést. A tizenhatodrendű V. Zsolt hat hónap börtönnel távozott egy év próbaidőre, 150 ezer forint jóvátétellel; G. Gyulának, a tizenötödrendű vádlottnak 5 millió 400 ezer forintot; D. Lászlónak, a tizenhetedrendű vádlottnak 2 millió 800 ezer forintot kell fizetnie.Az ítélet csak két vádlott esetében lett jogerős: az ügyészség a többivel kapcsolatban gondolkodási időt kért az esetleges fellebbezések miatt. J. Zoltán is fellebbezett, mert szerinte nem arányos az ellene elrendelt vagyonelkobzás.A ma meghozott ítéletekkel kapcsolatban azok meghozatalát követően a bíró külön hangsúlyozta, hogy ezek nem jelentik, hogy a bíróság bűnösnek mondta volna ki az elsőrendű vádlott Joób Mártont.Az eljárás előreláthatólag a nyáron folytatódik majd a tárgyalásokkal és a maradék tizenegy vádlottal.Joób most nem volt jelenBár az eddigi összes előkészítő ülésen megjelent, a mai eredményhirdetésre már nem jött el Joób Márton. A még mindig aktív politikust január elején hallgatták meg az ügyben, akkor nem ismerte el a bűnösségét, később pedig úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy a neve tisztázódni fog.A korábban a szegedi polgármester, Botka László frakciójában politizáló Joób még 2020 nyarán került a költségvetési csalás gyanújába. A többszörös aranyérmes kenust, tizenegygyermekes családapát – aki családjával a nyilvánosságban többször is szerepelt és egy 33 ezer követővel rendelkező Facebook-oldaluk is van –, akkor előzetes letartóztatásba helyezték, amit többször meghosszabbítottak, végül nyomkövetővel engedték ki.A politikus a nyomozás során már részben elismerte a bűnösségét, egy nagyobb összeget be is fizetett a NAV számlájára jóvátételként.Miután Joób hazatért Szegedre, többször vállalta Botka Lászlóval és frakciójával szembeni, újnak számító nézetkülönbségeit, emiatt a tavalyi év végén ki is zárták a Botkát is jelölő Összefogás Szegedért köreiből, majd a párttársak és az önkormányzati média is azzal kezdte vádolni, hogy összejátszik a Fidesszel a kedvezőbb ítélet reményében. | Börtönből jelentkezett be a tárgyalásra a Joób-ügy egyik vádlottja, többeket elítéltek | Hat olyan vádlott esetében hoztak ma ítéletet Szegeden Joób Márton önkormányzati képviselőék csalási ügyében, akik korábban már bűnösnek vallották magukat és megegyeztek az ügyészséggel: próbaidőt és pénzbüntetést kaptak. A tárgyalás végén a bíró kijelentette, ez még nem jelenti azt, hogy Joób bűnös volna. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/16/targyalas-joob-marton-szeged-koltsegvetesi-csalas | 2023-03-16 11:35:00 | true | null | null | Telex |
Elképesztő fejlesztésekre számíthat a kormány által felkarolt Mocsai Lajos vezette Testnevelési Egyetem. Nem csak egyszerűen új sportcsarnokot kap a leégett helyett a TE, hanem a teljes campuszt felújítják és egybefüggő területté bővítik a Csörsz utca és az Alkotás utca mellett - derül ki a Magyar Közlöny hétfői számából. Emellett a Sportkórház épületeit is bekebelezi a Csörsz utcán, valamint egy új vízisport-telep és rekreációs központot is kapnak Velencén.
A kormány a költségvetés terhére 2016-ban 15,9 milliárd forintot, 2017-ben 17,5 milliárdot, 2018-ban pedig 2,9 millárd forintot biztosít a TE számára. Ez felér 6 új MTK stadionnal, vagy durván 2,5 Groupama Arénával. A kormány elkötelezett a sport és saját egyetemének, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a támogatása mellett, ugyanis az NKE az elmúlt években összesen legalább 80 millárd forint közpénzt kapott fejlesztésekre és működési költségekre, a TE összesen 36 milliárdot kap ezúttal.
A felsőoktatás éves költségvetése jövőre 160-180 millárd között alakul, vagyis a TE-nek jövőre megítélt 15,9 millárd közel 10 százalékának felel meg - persze a keretösszegen felül kerül kiutalásra egy olyan egyetem számára, amelnyek 2015-ben mindössze 680 új hallgatója volt. A költségvetésből a TE, mint minden egyetem, részesül a normatív alapú támogatásból is. | 36 milliárddal tömi ki a kormány Mocsai egyetemét | Érzékelhető volt, hogy a Testnevelési Egyetem állami támogatásra számíthat az októberben leégett sportcsarnoka után, hétről hétre újabb tervek szivárogtak ki, miszerint nem csak új csarnok épülhet, hanem a teljes egyetemi campus átalakul. Több mint 36 milliárdot szán erre a kormány, ezzel a második legjobban támogatott egyetem lett a TE a kormány kedvencének számító Nemzeti Közszolgálati Egyetem után. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151228_36_milliarddal_tomi_ki_a_kormany_Mocsai_e | 2015-12-28 11:38:00 | true | null | null | HVG |
„Szerver hiba történt a kérés kiszolgálása közben! Kérjük próbálja újra!” Ez a felirat fogadja mintegy másfél éve az Executio folyóirat olvasóit, ha megpróbálják letölteni valamelyik korábbi számot az archívumból. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) szakmai lapja 2011-ben indult, majd három évvel később – a végrehajtói rendszer teljes átalakítása közben – el is halt. A végrehajtói kar felállítása és Schadl György elnökké választása után, 2016-ban aztán feltámasztották folyóiratot, és azt tervezték, hogy évente 4-6 alkalommal jelennek meg majd új számok.
Nem egészen sikerült tartani az ütemtervet, 2016 és 2021 között mindössze tizenkét szám jelent meg, az utolsó 2021-ben, a Schadl-ügy kirobbanása előtt nem sokkal. De nemcsak új szám nem jelent meg azóta, hanem a korábbiakat is elérhetetlenné tették. A WebArchive adatai szerint Schadl letartóztatása után törölhették a Executio összes eddig megjelent számát.
„A kommunikációt egy szervezet életében megkerülhetetlen és rendkívül fontosnak területnek tartva, a szakmai folyóiratunkon keresztül, hírt kívánunk adni a szervezeten belül folytatott munkákról, előre lépésekről, eseményekről, hivatali közleményekről” – olvasható az Executio honlapján a mai napig. A folyóiratban a kari beszámolók mellett Schadl György és más végrehajtók, hazai és nemzetközi jogászok szakmai publikációi is rendszeresen megjelentek, amelyekre akár doktori értekezésekben is hivatkoztak.
„Az üzenetet nem sikerült kézbesíteni, mert a(z) […] cím nem található, vagy nem tud leveleket fogadni”
– jött az automatikus hibaüzenet arról a címről, amelyre a szerkesztőbizottság korábban a folyóiratba szánt cikkeket várta.
A szerkesztőbizottságban egy korábbi szám impresszuma szerint Schadl György mellett Lukács Tamás, az MBVK elnökségi tagja, Schmidt Zoltán, a 2015-ben megszüntetett végrehajtói kamara egykori elnöke, valamint Takács Katalin, az MBVK hivatalvezetője volt benne.
Kérdést küldtünk a végrehajtói kar hivatali titkárságának és a kar központi elérhetőségére is, hogy megtudjuk, mi az oka annak, hogy nem érhetők el az Executio korábbi lapszámai, és miért nem jelent meg 2021 óta egyetlen szám sem. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervezik-e a folytatást. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A végrehajtói kar egysége biztosítja a megérdemelt elégedettséget
„Ez az év mindenféleképpen a megújulásról és a tapasztalatszerzésről fog szólni, igazán nagybetűvel” – írta Takács Katalin, az MBVK hivatalvezetője az Executio 2020. áprilisi számában, amelyre a WebArchive oldalán visszatekerve találtunk rá.
Takács szerint az elmúlt években „a végrehajtói hivatás szakmai fejlődése töretlen, az évek óta zajló megújulás folyamata sikeresen halad előre a maga útján”.
„Ebben a fejlődésben az újabb szakaszt az jelentheti, ha a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar olyan egységet tud képezni működésében belülről és kívülről nézve is egyaránt, mely következetesen biztosítja számára a megérdemelt elégedettséget”.
Schadl György egy másik cikkben köszöntötte az új hivatalvezetőt, akit Varga Judit igazságügy-miniszter nevezett ki hét évre. „A Kar tagjai a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek, a Kar szervei az öttagú elnökség, a közgyűlés és a Kar hivatali szerve.
Az utóbbiak közötti szoros együttműködés, információáramlás és hatékony munka alapvető és elengedhetetlen”
– fogalmazott a végrehajtói kar elnöke.
A mai napig Takács Katalin vezeti a végrehajtói kar hivatalát, ő ír alá minden fontosabb dokumentumot. Közreműködött többek közt a gyanúsan drága Covid-tesztek rendelésében is, amelyről itt írtunk bővebben. Takács Katalin nem vádlottja a már bírósági szakban lévő Schadl-ügynek, a hivatali elődje, P. Béla és az élettársa, P. Márton ugyanakkor igen, mindketten be is ismerték bűnösségüket a bíróságon.
Az Executio 2020. áprilisi száma további érdekességeket is rejt: Schadl György – ugyancsak vádlott – felesége, Schadl-Baranyai Helga interjút készített Bódizs Kornéllal, az InHold Zrt. vezérigazgatójával. Bemutatták továbbá a tíz, frissen kinevezett bírósági végrehajtót, köztük a Schadl-ügy két későbbi vádlottját: N. Gábor fonyódi és V. Levente Árpád ceglédi végrehajtót, akik szintén elismerték bűnösségüket az előkészítő tárgyaláson.
Völner Pál: A bírósági végrehajtás megfelelő működése általános jogállami érdeket szolgál
A történtek fényében különösen izgalmas elolvasni Schadl György beszámolóját a végrehajtói kar 2019. szeptemberi tisztújító közgyűléséről, amelyet Völner Pál parlamenti államtitkár nyitott meg. Völner – írja Schadl – „örömét fejezte ki, amiért az utóbbi években az Igazságügyi Minisztérium és az MBVK elnöksége között jó együttműködés alakult ki”.
„Azt ígérte, mindent megtesz annak érdekében, hogy a Végrehajtói Kar presztízse, munkájának fontossága továbbra is elismerést nyerjen, és az állam részvétele ebben pozitív legyen.”
A WebArchive segítségével érdemes még fellapozni a Schadl-éra első, 2016-os lapszámát is, amelyben Völner mutatta be a végrehajtói rendszer megújítását (ezt a számot éppen azon a napon archiválták, amikor Polt Péter kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését).
„A végrehajtói intézményrendszert érintő reformok alapvető célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása volt”
– fogalmazott az államtitkár a 2016-os cikkben, és afeletti örömét fejezte ki, hogy „a közelmúltban konstruktív szakmai együttműködést sikerült kialakítani a Kar Elnöksége és tárcánk között”.
„A bírósági végrehajtás minősége jelentősen befolyásolja a jog érvényesülését, valamint a jogba és az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, és ezáltal a jogrendszer egészének működését”
– írta Völner, aki szerint a bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik. „Amennyiben ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, az óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. Mindebből az következik, hogy a bírósági végrehajtás intézményrendszerének megfelelő működése általános jogállami érdeket szolgál.”
Összesen huszonkét vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amelyben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel, és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A Schadl–Völner-ügy előkészítő tárgyalása február közepén kezdődött. A végrehajtói kar elnöke és a volt igazságügyi államtitkár is ártatlannak vallotta magát, több végrehajtó ugyanakkor beismerte bűnösségét. Ha szeretne gyorsan képbe kerülni az ügyben, ezt a cikket érdemes elolvasni.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen: | Eltüntették a végrehajtók szakmai folyóiratát Schadl György letartóztatása után | Schadl György letartóztatása után minden jel szerint megszűnt a végrehajtók szakmai folyóirata, és elérhetetlenné tették a teljes archívumot. 2021 óta nem jelent meg új szám, és új írást sem tud fogadni a szerkesztőbizottság, amelynek tagja volt a kar elnöke, azaz Schadl. A történtek fényében különösen izgalmas fellapozni Völner Pál korábbi cikkét, amelyben még azt írta: a jogállamiság sérülhet, ha a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, és a bírósági végrehajtás minősége befolyásolja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/18/executio-vegrehajtoi-kar-folyoirata-schadl-gyorgy-megszunt-szerverhiba | 2023-03-18 11:48:00 | true | null | null | Telex |
A BKV száz, cégjegyzésre jogosult alkalmazottjából 27-nek a havi alapbére egymillió forint felett van, további 11 dolgozónak alig valamivel alatta - derül ki egy lapunk birtokába került dokumentumból. További 25 fő 700 ezernél többet keres havonta.
A legnagyobb jövedelme Bolla Tibor vezérigazgatónak van, az ő havi bére 1,8 millió forint. Három helyettese - Bátora László, Takács Péter és Szedlmajer László - alig valamivel kevesebbet, havi 1,45 milliót keres. Az igazgatói illetmény 1,1 millió forint, a főosztályvezetői fizetés jellemzően egymilliót meghaladó, míg a főmérnököké 900 ezer forint feletti.
A fizetés mellé, ahogy a fővárosi önkormányzat cégeinél szokás, 10-40 százalékos célprémium járt eddig. Ez a legutóbbi közgyűlési döntés értelmében jutalomként osztható. Öt embernek évente teljes körű szűrővizsgálat jár, míg huszonegyen gépkocsit kapnak a munkavégzéshez.
A BKV fizetési százas "toplistáján" a felső negyedbe tartozik például Nagy Zsolt, a BKV égisze alatt működő DBR Metró Projekt Igazgatóság projektigazgató-helyettese. Ő jelenleg 1,1 millió forintot keres havonta, ami mellé 40 százalékos prémium, egy saját használatú Skoda Octavia és mobiltelefon jár. Eddig kétszer kapott célprémiumot, de ezeket az EU forrásaiból fizették - hangsúlyozta válaszában a DBR. | 1,8 milliót keres a BKV-vezér, 27-en kapnak egymilliónál is többet a cégnél | A BKV száz, cégjegyzésre jogosult alkalmazottjából 27-nek a havi alapbére egymillió forint felett van, további 11 dolgozónak alig valamivel alatta – derül ki egy lapunk birtokába került dokumentumból. További 25 fő 700 ezernél többet keres havonta. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/jol-keres-a-dbr-metronal-a-hagyo-ugy-egyik-nyomozoja-is-1581857 | 2015-12-28 11:47:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
3,6 milliárd forintot csoportosít át a kormány az önkormányzatok - fel nem használt - gyermekétkeztetési és gyermekjóléti támogatási keretéből sportcsarnok építésre, járdafelújításra és egyebek mellett az alcsútdobozi önkormányzat működési támogatására - adta hírül az RTL Klub Híradója szerdán.
Ez az az állami pénz, amelyre azok a települések pályázhatnak, amelyek nem tudják saját forrásból megoldani a rászoruló gyermekek étkeztetését. Ebből a keretből maradtak meg milliárdok.
A Magyar Közlönyből kiderült, hogy a kormány ezt a pénzt más célokra fordítja: például sportcsarnok építésére, felújítására, uszodafejlesztésre, hídépítésre, vagy például az alcsútdobozi önkormányzat működtetésére.
Tállai András NGM-államtitkár szerint azért veszik el a pénzt, mert nem költötték el az önkormányzatok. Ha a település nem lát el egy feladatot, amire pénzt igényelt, akkor evidens, hogy az állam visszavonja a támogatást - mondta.
A Híradónak azonban Halmi József, Győrteleki polgármestere azt mondta, hogy a két ünnep közötti gyermekétkeztetésre nem is pályázhattak, mert "a kincstár azt nyilatkoza, hogy nincs rá forrás". Pásztor László, Erdőkertes polgármestere pedig úgy fogalmazott, az éves támogatásból kellett volna elvenni, hogy a téli szünetben is tudjanak enni adni a gyerekeknek. 225 napot fizetnek ki az óvodáknál, 180-at az iskoláknál, és abból kell megoldani a szünetben is az étkezetetést.
Ezért minden ebéd egy kicsit soványabb, hogy kifusson az év végéig
- fogalmazott Pásztor László.
A nyári szünet idején a szociális étkeztetési programban 140 ezer gyerek vett részt. Az ő étkezésüket kevesebb mint egymilliárd forintból meg lehetett volna oldani. | Sportcsarnokra is költ a kormány a gyermekétkezetési pénzekből | 3,6 milliárd forint maradt felhasználatlanul a gyermekétkeztetési és gyermekjóléti támogatási keretből, amire az önkormányzatok pályázhatnak, hogy a rászoruló gyermekeket etethessék. A pénzt a kormány átcsoportosítja: sportcsarnoképítésre és az alcsútdobozi önkormányzat működtetésére is jut belőle. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151230_Sportcsarnokra_is_kolt_a_kormany_a_gyerme | 2015-12-30 12:09:00 | true | null | null | HVG |
Bűncselekmény gyanújával feljelentést tervez és megkárosítva érzi magát több olyan orosz állampolgár, akik magyar letelepedési kötvényt és az Európai Unióban szabad utazást biztosító vízumot vásároltak a VolDan Investments Limited nevű közvetítőcégen keresztül, ám a kötvényük futamidejének lejártával nem kapták vissza a cégtől a kötvény áraként befizetett pénzüket – tudta meg a Direkt36 az érintettek magyarországi ügyvédeitől.
Az egyik ügyvéd, Fridman Róbert szerint a VolDan liechtensteini anyacége 2022 őszén már nem kommunikált az ügyfelekkel, cégbírósági iratok szerint pedig a magyarországi fiókcég ellen 2022. november 9-én kényszertörlés indult és eltiltották a további működéstől (ez azt jelenti, hogy a cég különféle jogszabályok be nem tartása miatt a megszűnés felé halad). A VolDan elérhetetlenné válásáról számolt be egy másik, névtelenséget kérő budapesti ügyvéd is, aki szintén egy orosz letelepedési kötvényes ügyfél pénzét próbálta sikertelenül visszaszerezni.
A liechtensteini cég és annak magyarországi leágazásai több szálon is Shabtai Michaeli grúz–izraeli üzletemberhez kötődnek, aki saját bevallása szerint az egész kötvényprogramot életre hívó Rogán Antal jelenlegi kabinetminiszter régi barátja.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a VolDan a kötvények ellenértékét jelentő 300 ezer eurós összegek mellett a kötvényvásárlóknak fejenként 60 ezer eurós ügyintézési díjat is felszámított, melyet nem kell visszafizetniük, és így utóbbiakból a cég több mint 7 milliárd forintos bevételre tett szert. Most azonban az orosz ügyfelek ügyvédjeinek állítása szerint a cég bizonyos esetekben még a kötvényeknek az ellenértékét se fizeti vissza.
„Mivel a pénzt magyar bankszámlára kellett befizetni, és a bűncselekmény helyszíne álláspontunk szerint Magyarország, így első körben a magyar hatóságokhoz fordulunk” – mondta a Direkt36-nak Fridman Róbert ügyvéd, aki szerint sikkasztás gyanúját veti fel, hogy a VolDan nem fizeti vissza az ügyfelek pénzét. A névtelenséget kérő budapesti ügyvéd szintén gondolkozik polgári és büntetőjogi lépéseken is.
„Az ügy büntetőjogi, ha bizonyítható, hogy az egészet előre megfontoltan úgy tervezték, hogy a végén ne kelljen visszafizetniük a pénzt. Sikkasztás és csalás is felmerülhet” – magyarázta az ügyvéd.
Mivel azonban az ügyfelek minden esetben a liechtensteini bejegyzésű VolDannal szerződtek, így jó eséllyel nem a magyar, hanem a liechtensteini igazságszolgáltatás és hatóságok segítségével kell majd megpróbálniuk a pénz nyomára bukkanni.
A Rogán által még 2013-ban kezdeményezett, 2017-ben felfüggesztett letelepedési kötvényprogram egyik sajátossága, hogy más országok hasonló programjaitól eltérően a letelepedési engedélyt és schengeni vízumot biztosító államkötvények nem a kötvény igénylőjének, hanem a külföldi közvetítőcégnek a birtokába kerülnek. Amit a kötvényesek kapnak a közvetítőcégtől, az pedig csupán egy váltó.
Az ötéves futamidejű eurókötvényeket a lejárat után a magyar állam folyamatosan fizeti ki, 2020 végén például 121 milliárd, 2021 végén pedig 80 milliárd forintnyi kötvény értékét utalta vissza. Ez a pénz az olyan közvetítőcégekhez kerül vissza, mint például a VolDan – az viszont már a cégeken múlik, hogy a pénzek mikor és hogyan jutnak vissza a letelepedési kötvényprogramban részt vevő külföldiekhez.
Fridman kilenc letelepedési kötvényes orosz állampolgárt képviselt, közülük négyen nem kapták vissza a pénzüket, összesen 1,2 millió eurót. Van, akinél 2022 júniusában, de olyan is, akinél már lassan egy éve, 2022 márciusában lejárt az a határidő, amíg a VolDannak vissza kellett volna utalnia az összeget. Az ügyvéd szerint az ügyfelek sokáig reménykedtek, hogy ha késedelmesen is, de kifizetik őket, és eddig ezért nem fordultak a hatóságokhoz, illetve a nyilvánossághoz.
A másik budapesti ügyvéd egy olyan ügyfelet képvisel, aki csak a pénze felét kapta meg. Őt 2022. június végéig kellett volna teljesen kifizetnie a VolDannak, de két-három hónapos csúszással is csak 150 ezer eurója érkezett meg.
Fridman tudomása szerint saját ügyfelein kívül mások is pórul jártak, és így jóval több érintett lehet: belső ügyvédi fórumokon korábban több kollégája is segítséget kért, mert a VolDan nekik sem adta vissza a pénzüket. A károsultak pontos számát és a VolDannál maradt pénz teljes összegét ugyanakkor nem lehet megbecsülni.
A magyar letelepedési kötvényprogramot úgy alakították ki, hogy az abban részt vevő közvetítőcégek nagyobb országra és régióra nyerték el a kötvények árusításának jogát. A cégek közül a VolDan volt az, amelyik Oroszországra és a posztszovjet térségre kapott exkluzivitást (az erről szóló parlamenti bizottsági határozaton is Rogán Antal aláírása szerepel). A VolDanon kívül más közvetítőcég esetében – melyek például Kínában vagy éppen a Közel-Keleten értékesítették a letelepedési kötvényeket – Fridman nem hallott olyan problémáról, hogy a kötvényeseket ne fizették volna ki.
A VolDan liechtensteini és magyar vállalata, valamint a kötvényeket az állam részéről árusító Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nem reagált a Direkt36 megkeresésére. A Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda részletes kérdéseinkre csupán annyit válaszolt, hogy „felhívjuk figyelmét, hogy a letelepedési kötvényprogram hat évvel ezelőtt lezárult”.
A kötvényüzlet nem csupán politikai-gazdasági, de nemzetbiztonsági okokból is súlyos kérdéseket vetett fel az elmúlt években.
A Direkt36 korábban a 444.hu-val és a Novaja Gazetával közösen kiderítette, hogy a VolDan többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmi gépezetének fontos figurái számára intézett letelepedési papírokat. Köztük volt az orosz hírszerzést, az SZVR-t vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja is. Később pedig megírtuk, hogy kiszivárgott dokumentumok szerint Shabtai Michaeli közvetlenül is szerepet vállalhatott a kötvényüzletben – majd legutóbb azt is, hogy Michaeli egyik Bécsi utcai ingatlanába jelentette be hivatalos lakcímét Andrej Nariskin.
„Nyugodtan jelentse fel a céget!”
2022 tavaszán még ugyanabban a Bécsi utcai házban működött a VolDan Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft irodája, ahol az orosz kémfőnök fia is lakcímet kapott. Fridman Róbert addigra már sokadszor kopogtatott a VolDannál, hogy megtudja, miért nem kapják vissza ügyfelei a 300-300 ezer euróikat. Az orosz kötvényesek hivatalosan ugyan a liechtensteini VolDan Investments Limiteddel szerződtek, ám a kötvényekkel kapcsolatos hivatalos ügyeket a kezdetektől a magyarországi cég elegáns belvárosi irodájában kellett intézniük. Fridmant állítása szerint a voldanosok eleinte azzal nyugtatgatták, hogy bár lejártak a kifizetési határidők, de minden rendben van. Kérték, hogy még egy kicsit várjon.
Azonban továbbra sem történt semmi, ráadásul a VolDan Hungarynak feladott hivatalos ügyvédi levelek is elkezdtek kézbesítetlenül visszaérkezni a feladóhoz. Fridman ezért 2022 nyarán megint bement a Bécsi utcába, hogy megkérdezze, mégis mit kell tenniük ahhoz, hogy az ügyfelek megkapják a pénzüket. Az ügyintéző azt tanácsolta neki, hogy próbáljon meg levelet írni a liechtensteini VolDannak.
Fridman ragaszkodott hozzá, hogy személyesen beszélhessen a VolDan Hungary ügyvezetőjével, akit az utcán meg is várt. Amikor a Shabtai Michaeli több érdekeltségében is pozíciókat betöltő magyar ügyvezető végül megérkezett, Fridman odalépett hozzá, hogy magyarázatot kérjen.
„Barátságos volt, de ő is csak azt mondta, hogy várni kell”
– idézte fel Fridman a beszélgetést.
A névtelenséget kérő ügyvéd is hasonlóan járt. Ő 2022. május 11-én az ÁKK-t kereste meg először a pár héttel később esedékes visszafizetés miatt, az ÁKK azonban két héttel későbbi válaszában azt írta, hogy ők nem tudnak tájékoztatást adni, mert a VolDan Investments Limited az illetékes az ügyben. Az ügyvéd felvette a kapcsolatot ugyanazzal a voldanos ügyintézővel, aki a kötvényvásárlás menedzselésében is segített öt évvel korábban. Ő szintén többszöri ígéretet tett a pénz visszafizetésére, ám az utalás egyre csak csúszott. Végül hónapokkal az eredeti határidő után mindössze a 300 ezer euró fele jelent meg az orosz ügyfél számláján.
Ekkoriban az ügyvéd több más furcsaságra is felfigyelt. Eltűnt a VolDan korábbi nyilvános elérhetősége az internetről, eltűnt a VolDan neve a Bécsi utcai épület kaputelefonjáról, és a korábban a bejáratnál kirakott voldanos cégtáblát is leszerelték. „Az volt az érzésem, hogy mindent elkövettek, hogy a jövőben már ne lehessen őket elérni” – mondta az ügyvéd.
Fridman Róbert eközben már teljesen feladta, hogy a Bécsi utcai ügyfélközponttól próbáljon válaszokat kapni, és inkább elkezdett leveleket írni a liechtensteini VolDan Investmentsnek. A tértivevénnyel feladott leveleket ott átvették, ám semmilyen érdemi válasz nem érkezett tőlük sem. Ezért Fridman 2022 őszén még egyszer visszament a Bécsi utcai irodába, ahol meglepetésére már senki nem dolgozott. Amikor az ügyvéd megpróbálta az épületben dolgozó több Michaeli-érdekeltség egyik munkatársát kérdőre vonni, az azzal próbált megszabadulni tőle, hogy csak nyugodtan jelentse fel a liechtensteini VolDan Investmentset, ha valami nem tetszik neki.
A Bécsi utcai munkatárs azt is állította az ügyvédnek, hogy a VolDan Hungary megszűnt, és a cégnek munkatársai sincsenek már, akikkel beszélhetne. (Valójában a cég megszűnése hivatalosan a mai napig nem végleges.)
Nyilvános cégbírósági adatok szerint az orosz állampolgárságú letelepedési kötvényesek felé ügyfélközpontként működő VolDan Hungary Pénzügyi Szolgáltató Kft.-nél már évekkel korábban – még bőven az Ukrajna elleni orosz invázió kitörése előtt – jelentkeztek problémák.
A NAV először 2020 januárjában indított végrehajtást a cég ellen, amit 2021 nyarán előbb egy adószámtörlés, majd még egy végrehajtás követett. A cégbíróságon a Direkt36 által megtekintett iratokból kiderült, a NAV problémája az lehetett, hogy a VolDan Hungary már legalább 2020 óta nem tett eleget a számviteli törvénynek, és nem adta le a hivatalos beszámolóját.
Miután a cég többszöri felszólítás ellenére sem pótolta a hiányosságot, az adószám törlése 2022 júniusában hatályba lépett, majd 2022. november 9-én a VolDan Hungary ellen kényszertörlés indult, eltiltották a tovább működéstől, illetve 100 ezer forint illeték kifizetésére kötelezték. A kényszertörlés további részleteihez nem fértünk hozzá, mivel a cégbíróság alkalmazottja szerint a betekintéshez a cég vezetőinek engedélye is szükséges.
A cégnyilvántartásban a VolDan Hungary hivatalos elérhetőségeként Schönek Béla ügyvéd emailje van feltüntetve, aki már a parlament gazdasági bizottsága előtt is képviselte a VolDan Investments Limitedet. Schönek nem reagált megkeresésünkre. A VolDan Investments Limited több emailcímére is küldtünk kérdéseket, de a levelek visszapattantak azzal, hogy a voldangroup.com-os címek már nem léteznek.
Blokkolja a bank a számlát
Tavaly decemberben a budapesti ügyvéd, akinek ügyfele csak a pénz feléhez jutott hozzá, végül egy új magyarázatot kapott a VolDantól. „Arra fogták, hogy a Gránit Bank blokkolta a számlájukat, ők nem engedik a kifizetést” – idézte fel az ügyvéd. A VolDannal továbbá azt állították, hogy 2022 októbere óta egy kifizetés sem történt emiatt, és hogy az ügyvéd félig kifizetett ügyfele volt az utolsó, akinek az utalását a Gránit Bank engedélyezte – legalábbis félig.
Ezután 2023 januárjában és februárjában több körben is beszélt a Gránit Bank munkatársával, aki azt állította, hogy vannak bizonyos ügyfelek, akik valamiféle háromoldalú – ügyfél, VolDan, Gránit Bank – szerződést kötöttek, és ők elsőbbséget élveznek a kifizetéseknél. Az ügyvéd csak félig kifizetett ügyfele pedig akkor tud majd hozzájutni a pénzéhez, „ha a feltételek teljesülnek” a VolDan oldaláról. A bank nem mondta ki egyértelműen, hogy a számlát miért blokkolták, vagy hogy miféle feltételekről van szó. Az emlegetett háromoldalú szerződésekről pedig az ügyvéd korábban sosem hallott. (A Gránit Bank nem reagált a Direkt36 megkeresésére.)
„Az én ügyfelem nyolc gyereket nevel, lenne helye a pénznek. Ráadásul egy ingatlant akartak volna vásárolni az Európai Unión belül, amire le is tették a foglalót. A vételárat a letelepedési kötvény visszautalásából tudták volna kifizetni. Decemberben jeleztük azt is, hogy ha nem kapja meg a pénzét, a foglalót is bukja, és ezzel további kár éri” – idézte fel az ügyvéd. Ám a VolDantól ennek ellenére sem érkezett meg a pénzük.
Fridman Róbert ügyfeleinek a Gránit Bankhoz semmilyen közük nem volt, neki a VolDan korábban egészen más kifogást hozott fel.
„Arra céloztak, hogy mivel orosz állampolgároknak kell utalni, ez a háború utáni helyzetben nem egyszerű. De semmi konkrétumot nem jelöltek meg”
– mondta Fridman. Az ügyvéd az orosz állampolgárságra hivatkozást azért sem értette, mert a kilenc ügyfele közül az az öt, akit rendesen kifizettek, ugyanolyan orosz, mint az a négy, akit nem.
Azt is hozzátette, hogy akik nem kapták vissza a pénzüket, se EU-s vagy egyéb szankciók alatt nem állnak, se nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentenek. Fridman az ügyvédi titoktartás miatt konkrétumokat nem árulhatott el, de azt elmondta, hogy tehetős, vagyonos üzletemberekről, például a pénzügyi szektorban dolgozó orosz állampolgárokról és családtagjaikról van szó. Van köztük, aki rendszeresen Magyarországon tartózkodik és bérel is itt ingatlant. Akad olyan nyugdíjas üzletember is, aki csak időnként utazott Budapestre gyógyfürdőzni, vagy éppen pihenni az orosz turisták körében közkedvelt Hévízre.
Őket a kötvénnyel vásárolt letelepedési engedélyük meghosszabbításakor az Alkotmányvédelmi Hivatal az elmúlt években másodszor is átvilágította, és az ügyvéd állítása szerint semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem találtak náluk ekkor sem. A károsultak letelepedési engedélye így még hosszú évekig érvényes. Az ügyvéd szerint az érintett ügyfeleinek a magyar hatóságok, az idegenrendészet és más hivatalok munkájával szemben semmilyen kifogásuk nincsen, kizárólag a VolDannal van problémájuk. A másik budapesti ügyvéd károsult ügyfelének szintén nem akadt semmiféle gondja a magyar hatóságokkal.
Fridman és a névtelenséget kérő ügyvéd ügyfelei mellett akadtak olyan pórul járt orosz kötvényesek is, akik a moszkvai magyar nagykövetségen is próbálkoztak információt szerezni és segítséget kérni. Az egyik ilyen orosz kötvényessel kapcsolatban álló forrás szerint a magyar nagykövetségen többeknek is egy bizonyos ügyvédet javasoltak, hogy ha őt megbízzák, az majd segít visszaszerezni a pénzüket. Csakhogy a forrás szerint a végén ez a bizonyos ügyvéd sem tudott segíteni.
Korábbi hivatalos adatok szerint a letelepedési kötvényprogramban 384 orosz befektető és családtagjaik vettek részt, összesen 1265 orosz állampolgár. Egy kötvényvásárló a 300 ezer euróért cserébe saját magának és közvetlen családtagjainak – feleség, férj, kiskorú gyerekek – szerezhetett magyar papírokat. „Ha azt a taktikát alkalmazzák, hogy tíz ügyfélből mondjuk csak egynek-kettőnek felejtik el visszafizetni a pénzét, és ezt felszorozzuk az összes orosz kötvényvásárlóval, már az is egy szép összeg” – mondta a névtelenséget kérő budapesti ügyvéd. | Orosz letelepedési kötvényesek szerint nem kapták vissza a pénzüket a Rogán Antal jóbarátjához kötődő cégtől | Bűncselekmény gyanújával feljelentést tervez és megkárosítva érzi magát több olyan orosz állampolgár, akik magyar letelepedési kötvényt és az Európai Unióban szabad utazást biztosító vízumot vásároltak a VolDan Investments Limited nevű közvetítőcégen keresztül, ám a kötvényük futamidejének lejártával nem kapták vissza a cégtől a kötvény áraként befizetett pénzüket – tudta meg a Direkt36 az érintettek magyarországi ügyvédeitől | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/03/21/orosz-letelepedesi-kotvenyesek-szerint-nem-kaptak-vissza-a-penzuket-a-rogan-antal-jobaratjahoz-kotodo-cegtol | 2023-03-21 11:50:00 | true | null | null | Telex |
„Szomorúan olvastam Kiss-Rigó László püspök úr levelét, amelyben jelzi, hogy mint egyház, igényt tart a kübekházi iskolánk és óvodánk tulajdonjogára, annak minden ingó vagyonára a törvény erejénél fogva” – így nyilatkozott korábban Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere, aki már huszonegy éve látja el feladatait a Szegedtől nagyjából 18 kilométerre, a magyar–román–szerb hármas határnál fekvő 1500 fős községen.
A Szeged-Csanádi egyházmegye több településen is bejelentette igényét az általa használt helyi önkormányzati ingatlanok tulajdonjogára. Kübekházán úgy volt, hogy a Reménysugár Katolikus Általános Iskolát és a hozzá tartozó óvodát vinné az egyház.
Az iskola egyébként is elég hányatott sorsú, 2008-ban pénzügyi okok miatt be kellett zárni, és csak két évvel később sikerült újból megnyitni. Ekkor az önkormányzat az egyházzal, illetve a helyi civil közösséggel együttműködve 31 millió forintból újította fel az épületet. Azóta a három fél tökéletesen együtt is tudott működni, és még az egyházzal külön is remek kapcsolatot ápoltak. Molnár Róbert szerint pedig „ami működik, azt ne bolygassuk, vagy csak akkor, ha jobbat tudunk csinálni nála”.
Új törvény született
Semjén Zsolt 2022 októberében nyújtotta be módosítási javaslatát arra vonatkozóan, hogy az egyházak a valaha a tulajdonukban lévő épületek birtokjogát újra igényelhessék az önkormányzatoktól. A módosítás arra is lehetőséget adott, hogy olyan ingatlanokat és ingóságokat is birtokba vegyenek, amik valójában soha nem voltak a tulajdonukban. Ezen igényük benyújtására 2023. február 28-ig volt idejük.
Ilyen a kübekházi általános iskola és óvoda is, amely bár közös erőfeszítéssel működött, valójában mindig is az önkormányzat tulajdonát képezte. Az intézmény átvételére a Szeged-Csanádi egyházmegye február végén adta be a keresetét, amit Molnár Róbert a testület elé is vitt, hogy ülésen tárgyaljanak róla. Kollégáival végül arra a döntésre jutottak, hogy sem lelkiismeretük, sem az átadással járó jogi, illetve adminisztrációs munka nem teszi lehetővé, hogy lemondjanak az intézmények tulajdonjogáról.
„A bíborostól a harangozóig mindenki azon fog dolgozni, hogy ez a rendszer fennmaradjon”
– mondta a Szegedernek Molnár, majd úgy folytatta, hogy „szomorú és fájdalmas nekem ezt kimondani, de ha az egyháznak több ingatlana lesz, akkor több pénzbe kerül majd a fenntartás. Ha több pénzbe kerül a fenntartás, akkor több pénzt kérhet az államtól.” A polgármester szerint így egy olyan függőségi viszony alakul ki az egyház és az állam között, amiben az egyháznak érdekében áll majd, hogy a jelenlegi kormányzat fennmaradjon.
Molnár hallott „olyan városról is, ahol az önkormányzat megegyezett az egyházzal, hogy megveszik az épület tulajdonjogát 1,3 vagy 1,7 milliárd forintért, most meg az egyház bejelentette, hogy igényt tart rá ingyen”. Korábban Sinka Imre, a hasonló cipőben járó Békésszentandrás polgármestere azt nyilatkozta a közösségi oldalán, hogy ha bilincsben viszik is el, akkor sem írja alá a megállapodást a helyi iskola és óvoda átadásáról az egyházzal, illetve az is nyilvánosságot kapott, hogy Hódmezővásárhelyen is több mint egymilliárd forintnyi ingatlanvagyont vinne az egyház Márki-Zay Péter szerint.
Visszaléptek Kiss-Rigóék
Kübekháza, mint most kiderült, még sincs ilyen helyzetben, és ez Molnár szerint nagyban köszönhető annak, hogy az egyházmegye valószínűleg nem számított ilyen szintű ellenállásra a települések részéről. „Írtunk egy levelet a püspök úrnak, erre volt az a válasz, amit itt, maga előtt bontottam ki.” A válasz szerint, amennyiben az önkormányzat nem akar eleget tenni az egyház igényének, úgy
az egyház lemond a tulajdonjogról, és jelenleg nem tesz lépéseket az igénybejelentés érvényesítésére.
Azt, hogy miért hozott ilyen döntést Kiss-Rigó László, válaszában nem részletezte, ahogyan azt sem, hogy egyáltalán miért lett volna szükségük az iskolára és az óvodára, hisz Molnár szerint valódi változás nem történt volna az intézmények életében, a tanítás ugyanazzal a csapattal, ugyanolyan körülmények között folyt volna tovább.
Csak az önkormányzatnak jelentett volna pluszterhet, ugyanis az, hogy a tulajdonjog gazdát cseréljen, annyi adminisztratív munkát jelent, hogy azt egy Kübekháza méretű kis település nem bírja el. A falu iskolája, óvodája, bölcsődéje, sőt még a civil szolgáltató központja és a főzőkonyhája is egy ingatlanra épült, „át lehetne ezeket adni, de ennek van egy tetemes kimérési költsége, és utána ezeket leszeparálni, satöbbi” – magyarázta Molnár.
Ezenkívül az említett épületek felé az önkormányzatnak üzemeltetési kötelezettsége is van, ugyanis az óvoda tetejére napelem került, ami önkormányzati projekt keretein belül valósult meg. „Biztos lenne erre megoldás, de az az erőnkön felülinek látszik.”
Jegyzőt nem lehet leakasztani
Más szempontból is nem, vagy csak nehezen megvalósítható a tulajdonjog átadása. Az adminisztratív feladatokhoz, papírmunkához emberek kellenek, a település vezetője szerint viszont egyre kevesebben vállalkoznak ilyesmire, pláne a kisebb falvakban. „Elment a tiszaszigeti kolléganőnk szülni, szakembert a helyére nem találunk. Elment a klárafalvi kolléganő, mert nem bírta a nyomást, nem találunk rá helyettest, aki tudná ezt vinni. Felvettünk most egy fiatal pályakezdőt, aki kedves, aranyos, de szinte a nulláról kell betanítani. Jegyzőt meg nem lehet leakasztani.”
Molnár szerint nem is a munka mennyisége, ami igazán eltántorítja az embereket a szakmától, inkább annak bonyolultsága. Abban a településközösségben, amibe Kübekháza mellett Klárafalva, Tiszasziget és Ferencszállás is beletartozik, majdnem mindenki több munkakört tölt be egyszerre.
„Nálunk is összevont munkakörök vannak. Az adós csinálja a földügyeket is, az anyakönyvvezető a szociális igazgatást, én írom a pályázatok szöveges részét, a titkárságunk vezetője csinálja a beadásokat, satöbbi” – érzékeltette, hogy mennyi teher van az önkormányzati dolgozók vállán.
„Egyik kollégám azt mondta, hogy beveszi a letojom tablettát minden reggel, aztán nem foglalkozik vele. Majd lesz valahogy”
– magyarázta a polgármester, hogy utólag belegondolva talán felesleges is volt annyit aggódni az intézményeik átadásán, mivel Kiss-Rigó számukra kedvező döntést hozott. Ha viszont nem így történt volna, valódi beleszólásuk sem lenne, az egyetlen út az tiltakozásra ugyanis a bíróságon támadni az egyházat azért, mert élt törvény adta jogával.
Az ügyben a Szeged-Csanádi egyházmegyét is kerestük. Azt szerettük volna megtudni, hogy végül miért engedték el az épületeket, illetve tervezik-e majd a jövőben mégis átvenni az intézményeket. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. | Lemondott az egyház a kübekházi iskoláról, miután a község nem akarta azt ingyen átadni | Egy Semjén Zsolt által tavaly benyújtott törvénymódosító javaslat értelmében az egyházak olyan épületekre is igényt tarthatnak, amelyek korábban a tulajdonukban voltak, de még nem kértek vissza, vagy használják őket, de nem voltak soha egyházi tulajdonban. Számos település mellett így járt Kübekháza is, ahol a Szeged-Csanádi Egyházmegye vitte volna a sulit és az óvodát, ám most úgy néz ki, hogy ez egy ideig mégsem fog megtörténni. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/21/egyhaz-iskola-kiss-rigo-laszlo-kubekhaza-molnar-robert | 2023-03-21 12:31:00 | true | null | null | Telex |
Kedd délelőtt megkezdődött a 2,2 milliárd forint hűtlen kezeléssel vádolt korábbi helyettes államtitkár büntetőpere a Székesfehérvári Törvényszéken. Az első előkészítő ülésen Nagy Jánosnak még nem volt jelenése, csak az ügy másodrendű vádlottja, Cs. József érintettségét tárgyalták, akivel az ügyészség egyezséget kötött volna, a bíróság azonban nem fogadta el azt.
Korábban csak azt lehetett tudni az ügyészség közleményéből, hogy 2019 első felében egy volt helyettes államtitkár utasítására a minisztérium háttérintézménye megbízási szerződéseket kötött ügyvédi irodákkal és egy céggel, és ezek keretében több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki. Csakhogy az ügyvédi irodákkal kötött szerződésben szereplő feladatokra a minisztériumnak és háttérintézményeinek valójában nem volt szüksége az ügyészség szerint, és a szerződésben foglalt feladatokat a cég nem végezte el.
Később a Telex kiderítette, hogy Nagy János az a bizonyos helyettes államtitkár, aki az Agrárminisztériumban a földügyekért felelt 2020 decemberéig, amikor is egy másik korrupciós ügy miatt menesztették.
Rajta kívül még nyolc vádlottja van az ügynek, amely előkészítő ülésén csak az ügyvédek sorakoztak fel: tíz ügyvéd ült az egy szem ügyésszel szemben.
2,2 milliárd forintot lapátoltak ki az állami cég megszüntetése előtt
Cs. József volt a minisztériumi háttérintézmény, a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. (NKP) ügyvezető igazgatója, amely felett Nagy János gyakorolta az agrárminiszter által átruházott jogokat – derült ki a vádiratból, amelynek főbb pontjait az ügyész olvasta fel az előkészítő tárgyaláson.
A helyettes államtitkár 2019 elején értesült arról, hogy pár hónap múlva a kormány megszünteti az állami tulajdonú NKP Kft.-t, és a feladatait az állami földek kezelésére, felügyeletére létrehozott Nemzeti Földügyi Központ (NFK) veszi át.
Hivatali helyzete miatt Nagy tudta, hogy a megszűnés szélén álló cégnek még 2,2 milliárd forint rendelkezésére áll, és a vádirat szerint elhatározta, hogy ezt a pénzt bizony ő még kiszervezi időben.
Ennek érdekében arra utasította Cs. Józsefet, hogy az NKP két ügyvédi irodával és egy, Nagyhoz köthető céggel kössön megbízási szerződéseket. Az ügyészség szerint a volt helyettes államtitkárral jó viszonyt ápoló Cs. József tisztában volt vele, hogy mi a cél, és közvetítőként járt el Nagy és az ügyvédi irodák között. A több százmillió forint értékű szerződések részleteit hol Nagy János minisztériumi irodájában beszélték át az ügyvédi irodák képviselőivel, hol a budapesti Dunapark étteremben találkoztak.
A helyettes államtitkár végig nyomon követte a megbízási szerződések előkészítését, és a szerződés végleges formáját is ő hagyta jóvá az ügyészség szerint. Nagy még arra is gondolt, hogy a szerződéseket január 1-jére dátumozzák vissza, így legalább a látszata megvolt, hogy van idő a szerződésben foglalt feladatok elvégzésére a cég június végi megszüntetése előtt.
A két ügyvédi iroda mellett egy etyeki céggel is szerződést kötött a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kommunikációs tréning megtartásáról. Eredetileg egy székesfehérvári csárda lett volna a helyszín, de aztán áttették egy etyeki szórakozóhelyre, amelyet történetesen Nagy János és üzlettársa, K. Kornél közös cége üzemeltetett. A kommunikációs tréninget nem tartották meg, így az ügyészség szerint a szerződés csak azt szolgálta, hogy további közpénzeket lapátoljanak ki az NKP Kft-ből.
A vád másik pontja szerint Nagy János helyettes államtitkárként már 2020 elején értesült arról a kormányzati szándékról, hogy szeretnék meggyorsítani a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását. Az Országgyűlés csak nyáron szavazta meg a törvényjavaslatot, de Nagy már jóval korábban lebeszélte az ügy hatodrendű vádlottjával, P. Zsolttal, hogy egy közbeszerzésben segíteni fogja. A törvény végrehajtásához ugyanis egy új szoftverre volt szükség, amelynek fejlesztésére közbeszerzést írtak ki szeptemberben.
Nagy már előre tudta, hogy a közbeszerzési eljárást mikor írják ki, milyen feltételeknek kell megfelelni, és azzal is tisztában volt, hogy maximum 130 millió forintos ajánlatot érdemes tenni.
Mindezeket az információkat Cs. József közvetítésével továbbította P. Zsoltnak. Később ezen az úton jelezte azt is, hogy a hatodrendű vádlott cégének pályázata nem felel meg a kiírásnak, és van egy másik pályázó is, aki kedvezőbb ajánlatot adott be. P. Zsolt ez alapján még átírta a pályázatát, és a másik pályázó kizárása után megnyerte a közbeszerzést.
A bíróság nem fogadta el az egyezséget
Az ügyészség és Cs. József egyezséget kötött a kihallgatásán, amely alapján
a másodrendű vádlott megúszta volna 2 év börtönbüntetéssel, 5 évre felfüggesztve.
Az ügyész és a védő is azt kérte a bíróságtól, hogy fogadja el az egyezséget, több vádlott ügyvédje ugyanakkor kifogásolta azt.
A Völner Pál védőjeként is ismert Papp Gábor szerint Cs. József vallomása sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Az iratokból az ügyvéd szerint nem derül ki, hogy Cs. József pontosan mit ismert be az ügyészségnek az egyezség megkötésekor. Ez nem egy beismerő vallomás, és arra sem alkalmas, hogy alátámassza a vádiratban foglaltakat – magyarázta Papp, aki tartalmi ellentmondásokat talált a nyomozati anyagban és a vádiratban. Mint fogalmazott, nem világos számára, hogy az ügyészség azt kifogásolja-e az ügyvédi szerződéseknél, hogy nem teljesítették azokat, vagy azt, hogy valójában nem volt rájuk szükség.
A bírói tanács rövid tanácskozás után úgy döntött, hogy megtagadja az egyezség jóváhagyását.
A bíró szerint ugyanis mérlegelés nélkül el kell utasítaniuk ezt, ha a vád tényállása és minősítése nem egyezik meg az egyezségben foglalt tényállással és minősítéssel. Az egyezséget tartalmazó jegyzőkönyv tettesként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolja Cs. Józsefet, míg a vádiratban társtettesként hivatkoznak rá. A bíró szerint a történeti tényállás sem egyezik meg a két iratban, és teljesen más a felépítésük, gondolatmenetük.
A következő előkészítő ülés jövő kedden lesz, ahol már Nagy Jánosnak is meg kell jelennie. Ha Nagy teljes körű beismerő nyilatkozat tesz és lemond a tárgyalás jogáról, az ügyészség indítványa alapján hat év börtönbüntetést kaphat. Továbbá hat évre eltiltanák a közügyektől, a köztisztviselői feladatok ellátásától és indítványozták a zár alá vett vagyona elvonását – derült ki korábban Polt Péter leveléből.
Egy másik korrupciós ügybe bukott bele Nagy
Nagy János egy korábbi korrupciós ügyben már a bíróság elé állt, miután 2020 decemberében letartóztatták, házi őrizetbe helyezték és menesztették az Agrárminisztériumból.
Hivatali vesztegetés elfogadásával és közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség a volt helyettes államtitkárt, hat év letöltendő börtönbüntetést és 5,2 millió forintos pénzbüntetést indítványozott a tavaly áprilisi előkészítő ülésen. Nagy azonban ezt nem fogadta el, és novemberi bírósági meghallgatásán is tagadta a vádakat.
A vádirat szerint helyettes államtitkárként 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozást hivatali kapcsolatai és befolyása segítségével.
Mindezért cserébe ötszázalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. Azzal is vádolják továbbá, hogy állami földek megvásárlásában is segítette üzlettársát, az ügy másodrendű vádlottját.
A volt helyettes államtitkár a tárgyaláson azt állította: nem volt befolyása a pályázatokra, nem élt vissza a hivatali helyzetével, és a földvásárlás előkészítésében törvényesen járt el. Mint ahogy az sem igaz szerinte, hogy ingyen kapta volna az ötszázalékos tulajdonrészt a Taby-Agro Kft.-ben.
Nagy utódjának a közvetlenül alá tartozó osztályvezetőt, Gyüre Anitát nevezték ki az Agrárminisztériumban, akit két hónap múlva szintén menesztettek posztjáról, miután ő is korrupciós ügybe keveredett. A vád szerint még osztályvezetőként összejátszott az akkori főnökével, Nagy Jánossal és egy vállalkozóval, hogy lezsírozzanak egy minisztériumi pályázatot. Az öntözésfejlesztési tanulmány elkészítésére kiírt pályázatot a megállapodásuk szerint nem az előre meghatározott nyertes cég készítette volna el, hanem Gyüre. A befolyó tízmilliós pályázati pénzt pedig hármuk között tervezték elosztani. A szerződést azonban nem tudták megkötni végül, mert a kiírt pályázatot a keretösszeg hiányára való hivatkozással visszavonták.
Nagy János szép karriert futott be a letartóztatásáig. 2005-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban kezdte birtokügyi referensként, majd öt évvel később a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője lett. 2014-től a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, és 2018-ban nevezték ki helyettes államtitkárnak az Agrárminisztériumban, a 2020. decemberi menesztéséig. Leváltása után Gulyás Gergely azt mondta, hogy ez is azt bizonyítja, hogy „a korrupcióval szemben zéró tolerancia van”. | Több mint 2 milliárd forintot lapátolhatott ki az állami cégből a volt helyettes államtitkár | Kedd délelőtt megkezdődött a 2,2 milliárd forint hűtlen kezeléssel vádolt korábbi helyettes államtitkár büntetőpere a Székesfehérvári Törvényszéken. Az első előkészítő ülésen Nagy Jánosnak még nem volt jelenése, csak az ügy másodrendű vádlottja, Cs. József érintettségét tárgyalták, akivel az ügyészség egyezséget kötött volna, a bíróság azonban nem fogadta el azt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/21/nagy-janos-helyettes-allamtitkar-2-2-milliard-forint-hutlen-kezeles-szekesfehervar-elokeszito-targyalas | 2023-03-21 12:37:00 | true | null | null | Telex |
Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója és Csányi Sándor MLSZ-elnök szerdai közös sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a cég a társasági nyereségadón (TAO) keresztül 2 milliárd forinttal segíti a magyar labdarúgást. Ebből az összegből kívánja a szövetség folytatni egyebek között az utánpótlás és az infrastruktúra, azaz a stadionok fejlesztését. A MOL ezen kívül 285 millió forint szabadon felhasználható támogatást nyújt az MLSZ-nek.
Vági Márton, az MLSZ főtitkára elmondta, hogy a szervezet idei költségvetése hárommilliárd forint, ebből egymilliárdot emészt fel a válogatott szereplése, csak az Európa-bajnokság több mint 300 millió forintos költésggel jár. Hernádi Zsolt szerint megtiszteltetés, hogy támogathatják a magyar labdarúgást, a válogatottat, és bízik benne, hogy hozzá tudnak járulni a méltó Európa-bajnoki szerepléshez.
"Ébred az erő, a válogatott sikeres kvalifikációja egy bizonysága ennek, hittel, akarattal és erőfeszítéssel mindent el lehet érni, ez a mi üzletfilozófiánk is" - mondta Hernádi Zsolt, aki a szponzorációval kapcsolatban megjegyezte, az összeg erre a naptári évre vonatkozik, a lehetséges folytatást pedig mindig felül fogják vizsgálni. "Támogatásunkkal azt is el szeretnénk érni, hogy mindenkiben felébredjen a szurkoló. Hogy ne tízmillió magyar, hanem tízmillió szurkoló hazája legyünk" - tette hozzá Hernádi. | Kétmilliárdos TAO-pénzzel pumpálja fel az MLSZ-t a MOL | A MOL több mint kétmilliárd forinttal támogatja a Magyar Labdarúgó Szövetséget, melyet a társasági adóból leírva teremt elő úgynevezett TAO-támogatás fomájában. Ez azt is jelenti hogy az adó nem az államkasszába kerül, hanem egyenesen a sportnak adják, jelentős része mehet létesítményekre, köztük stadionok fejlesztésére. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160113_Ketmilliardos_TAOpenzzel_pumpalja_fel_az | 2016-01-13 13:41:00 | true | null | null | HVG |
A vádirat szerint Schwartz Béla az ajkai futballklubnak 2008-ban a polgármesteri hivatal egyik dolgozójának és egy építőipari cég munkatársának közreműködésével biztosított pénzt. Az önkormányzat fiktív vállalkozási szerződést kötött, amely alapján a tényleges munkavégzés nélkül leszámlázott vállalkozói díjat, 10,7 millió forintot a gazdasági társaság, majd onnan az egyesület számlájára utalták át.
Az ügyészség szerint emellett a polgármester a céget működtető sértettel fenyegető hangnemben közölte, hogy ha egy követelését fenntartja, a városban nem kap munkát és a már elvégzett munka díját sem fizetik ki neki. A vád szerint a sértett a fenyegetés hatására beleegyezett, hogy követelésének egy részéről lemond, és az egyesületnek adja.
Az elsőfokú bíróság ítéletében ezzel szemben azt mondta ki, hogy Ajkát nem érte vagyoni hátrány, és a zsarolás vádja sem áll meg, mert a sértett vallomása nem volt következetes, nem lehetett rá alapozni.
Jogerős felmentése után Schwartz Béla azt mondta: huszonkét különböző ügyben vádolták meg 2010 óta, és ebből egy esetben ítélték pénzbírságra. Szerinte mindegyik ellene felhozott vád politikai indíttatású. | Felmentették Ajka polgármesterét | Bűncselekmény hiányában felmentette Schwartz Bélát, Ajka szocialista polgármesterét a Veszprémi Törvényszék a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és zsarolás alól kedden. A Veszprémi Járásbíróság tavaly január 23-ai felmentő ítéletét hagyták helyben. Felmentették az ügy másod- és harmadrendű vádlottját is, akiket hűtlen kezelés bűnsegédletével vádoltak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160112_felmentettek_ajka_polgarmesteret | 2016-01-12 13:50:00 | true | null | null | HVG |
Az mno.hu melegítette fel V. Áron történetét, aki tavaly februárban bukott le egy hamis 100 euróssal. A Fidesz Ifjúsági Tagozatának korábbi elnökénél ezután házkutatást tartottak és találtak is nála 297 darab feltehetően hamis 100 euróst és öt 20 euróst is.
2015 február 6-án rendelte el az illetékes bíróság a gyanúsított előzetes letartóztatását, most egy évvel később zárulhat a V. Áron ügyében folytatott nyomozás. | Szabadlábon védekezik a hamis euróval lebukó ex-fideszes | Februárban lezárulhat a hamis euróval lebukott volt Fidesz Ifjúsági Tagozat-elnök elleni nyomozás. V. Áron szabadlábon védekezik jelenleg. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160109_Szabadlabon_vedekezik_a_hamis_euroval_leb | 2016-01-09 13:56:00 | true | null | null | HVG |
Mintegy 3 milliárddal drágábban, 1,78 millárd helyett 4,76 milliárd forintért nyert el a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az Euroaszfalt Kft. egy uniós forrásból megvalósuló munkát.
Az európai uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. és a DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. közös tenderét vitték el a győztesek. A szerződés egy keretmegállapodást jelent a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) 2. prioritás keretében megvalósítandó beruházások elvégzésére az észak-magyarországi térségben. A felcsúti polgármester cége Szentendrén fog szennyvíztisztító-telepet korszerűsíteni.
A tenderre Orbán Viktor barátja mellett még hárman jelentkeztek, a Hódút Kft., a Penta Általános Építőipari Kft. és a Swietelsky Magyarország Kft. A nyertes ajánlattevő pedig Mészáros Lőrinc cége lett, amely 167 százalékkal drágábban vállalta el a munkát, mint az eredetileg becsült összeg.
A hvg.hu becslése szerint Mészáros Lőrinc a cégeinek újabb 4,76 milliárd forintos gazdagodásával átlépte a százmilliárdos álomhatárt 2018-ban: eddig 100,36 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. | Mészáros Lőrinc rekordra hajt, idén már 100 milliárdnál tart | Még csak 17 nap telt el az évből, de a felcsúti polgármester már 100,36 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzést idén. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180118_Meszaros_Lorinc_100_milliardnyi_kozbeszerzest_nyert_el_iden | 2018-01-18 15:29:00 | true | null | null | HVG |
7,5 milliárd forintot különített el a kormány a Sorsok Házára 2013-ban. A holokauszt áldozatainak emléket állító múzeumnak a Józsefvárosi pályaudvar helyén kellett volna kinyitnia. 2014-ben a tárlat koncepciójának kidolgozását egy közalapítványra bízták, amelynek vezetője a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária lett. A zsidó szervezetekkel azonban nem jutottak dűlőre a tárlat tartalmáról, így a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége kiszállt az tárgyalásokból, pedig az épület addigra már majdnem elkészült.
Kidőlt lámpa, rozsdás kapu, elhanyagolt, koszos lépcsők és kordonnal lezárt bejárat – ez a látvány fogadja ma a járókelőket. A milliárdokból felépült, ám soha ki nem nyitott múzeum lassan három éve az enyészeté, az állagmegóvása pedig jelentős költség az adófizetőknek.
Egész pontosan évi 82 millió forint – árulta el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a Hír TV adatigénylésére. Arról nem kaptunk információt, hogy az épület őrzése ezen felül mennyibe kerül.
„Van egy észszerű határ, amíg szerintem a kormány bölcsen teszi, hogyha vár arra, hogy a magyarországi zsidó közösségek áldásukat adják a múzeumi koncepcióra. Hogyha ez nem megy, akkor valószínű, hogy ott mást kell csinálni” – mondta még szeptemberben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Arra nem adott választ, hogy mennyi ez az észszerű határidő. A kormány szerint mindenképp konszenzusra kell jutni a zsidó közösségekkel.
– Kaptak-e önök esetleg Schmidt Máriáéktól újabb tervezetet, ami már konszenzusra hajaz?
– Röviden tudok rá válaszolni: nem kaptunk – fogalmazott Heisler András, a Mazsihisz elnöke.
A szervezet szerint a választásig már nem is várható előrelépés.
„Mindenki mással foglalkozik, mindenki a szavazatokat próbálja maximalizálni, és egy ilyen konfliktusos projekttel ezt nem lehet megtenni. Biztos vagyok benne, hogy a választást követően minden illetékes fog lépni ebben a kérdésben” – tette hozzá a szövetség elnöke.
A Sorsok Háza ügyében Lázár János gyakran a nyilvánosság előtt is szócsatázott Schmidt Máriával. A kancelláriaminiszter az együttműködés hiányát sérelmezi, a történész legutóbb szeptemberben a Facebookon üzent. Azt írta: „Amíg Lázár János és személyes megbízásából a súlyos állampárti múlttal terhelt Zoltai Gusztáv kezében van a Sorsok Háza, addig annak megnyitására nincs remény.”
„Személyi konfliktusok voltak, amelyeket annyira nem ismerek, de úgy látom, hogy azért érdemes lenne ezeken felülkerekedni. Ez a dolog sokkal többet ér ennél” – mondta a Hír TV-nek Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.
A Sorsok Háza koncepciójának megalkotásával és az épület felépítésével megbízott közalapítvány – amelynek Schmidt Mária a vezetője – korábban a Hír TV-nek annyit írt: a Sorsok Háza jövőjével kapcsolatban kizárólag Magyarország kormánya az illetékes. | Több mint 80 millióba kerül évente a Sorsok Háza állagmegóvása | A Hír TV közérdekűadat-igényléssel tudta meg, hogy a holokauszt áldozatainak emléket állító múzeum épülete hiába készült el már évekkel ezelőtt, a tárlat tartalmáról és az üzemeltetésről a kormánynak még nem sikerült megegyeznie a zsidó szervezetekkel, és a Mazsihisz szerint a múzeum már nem is nyit ki a választás előtt. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/tobb-mint-80-millioba-kerul-evente-a-sorsok-haza-allagmegovasa-2436090 | 2017-12-26 15:38:00 | true | null | null | HírTv |
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség tizenhat tánctanárt vádol azzal, hogy 2011 és 2013 között jogtalanul vettek fel 61 millió forint állami támogatást, hiszen nem létező diákok után is kérték a normatívát – írja az MTI. A 2008 óta működő alapfokú táncművészeti iskola munkatársai az évek során több mint nyolcszáz fiktív tanulót jelentettek be, akik után 61 millió forintot vettek fel. Az összeg egy részét luxusterepjárók lízingelésére fordították.
A vád szerint bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás történt, amiért az alapítók, illetve az egyik igazgató letöltendő börtönbüntetésre, a többi pedagógus pedig felfüggesztett börtönbüntetésre, illetve pénzbüntetés megfizetésére számíthat. Zsíros Zsolt főügyész úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy a nyomozás során sikerült több ingatlant zárolniuk, ezért van esély a vagyoni kár megtérítésére. | Már a vidéki tánctanárok sem szemérmeskednek: 61 millió forint állami támogatást bokáztak el | Többek között luxusterepjárókat lízingeltek belőle. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/lebukott-egy-videki-hazaspar-miutan-evekig-jogtalanul-vettek-fel-61-millio-allami-tamogatast-109361 | 2018-02-15 15:51:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egyre csak szivárognak kifelé a Tiborcz István-féle Elios gyanús közbeszerzéseiről készült OLAF-jelentés részletei. Most éppen a cég kalocsai pályázatával kapcsolatos aggályok kerültek nyilvánosságra. Angeli Gabriella MSZP-s önkormányzati képviselő ugyanis megszerezte azt a levelet, amelyet az EU csalás elleni hivatala a Bács-Kiskun megyei település polgármesterének küldött, és amely összegzi a jelentés városra vonatkozó részét. Ebből az látszik, hogy
A levél arról a pályázatról szól, amelyet a kalocsai önkormányzat beadott a kormánynak, hogy elnyerhesse a közvilágítás megújítására szóló uniós pénzt. Ezt ugyanaznap adták be, mint például szolnok városa, az így elnyert EU-s pénzt pedig mindkét városban az Elios nyerte meg aztán. Nem is csoda, mert ahol a levélből látszik, már az önkormányzatok pályázatainak megírásában is aktívan részt vettek az Elios tulajdonosai, munkatársai és olyan cégek, amelyek gyakran együttműködtek Tiborcz vállalkozásával. Szolnok a pályázatával 422 millió forint uniós pénzt nyert el, míg Kalocsán 409,5 milliót, amely aztán az Elioshoz került. A két levél tényleg olyan, mintha csak az összegeket kellett volna kicserélni bennük, ami azért is érdekes, mert látszik, hogy mi volt az Elios receptje a sikerhez:
A pályázat beadási határideje (2013. február 11.) előtt három nappal az irányító hatóság átírta a pályázati kiíráshoz tartozó Excel-tábla számait, így a pályázó önkormányzatoknak három napjuk volt, hogy módosítsák az ajánlataikat.
Az utolsó pillanatban azt is megváltoztatták, hogyan kell a projekt megtérülését számolni, vagyis hogy nem 50 ezer óra használat után kellene jónak számolni a projektet, hanem 100 ezer óra után. Ez igen kedvező volt az Eliosnak, mert ahogy egy szakértő megállapította, az Elios LED-lámpái nem is bírják ki ennyi ideig (csakúgy, mint Szolnokon)
A kivitelezés piaci árát, vagyis hogy aztán az önkormányzat be tudja lőni, mennyit is kellene adnia a nyertes cégnek, három cég (az SMVH Kft., a KVIKSZ Kft. és a Polar Studio Kft.) ajánlata alapján számolták ki, amelyek közül kettő minden tételben pontosan 5 és 7 százalékkal volt drágább, mint ami alapján az árat végül megállapították. Ráadásul mindhárom cég ajánlatát egy gépen írták (igen, pont úgy, mint Szolnokon), így nem csoda az sem, hogy mindhárom anyag ugyanazt a számítási hibát tartalmazza.
A pályázat független ellenőre az INS Kft. volt, amely az önkormányzat pályázatának költség-haszon elemzését és a pályázat végi auditori munkákat is végezte. A cég és az önkormányzat közötti auditszerződést viszont az INS nevében az Elios közvilágításért felelős igazgatója, Mancz Ivette, és a Sistrade ügyvezetője, Puskás András írta (természetesen ugyanúgy, mint a szolnoki pályázatnál), akik ugye nem annyira függetlenek (hiszen az egyikük Elios alkalmazott és a cég pályázatának egyik szerzője, a másik pedig egy olyan céget vezet, amelynek tulaja, Hamar Endre az Eliosban is tulajdonos volt).
Mancz Ivette még egy helyen megjelenik, ő írta ugyanis a kalocsai és a szolnoki önkormányzat pályázatának két mellékletét. Vagyis annak a cégnek az egyik vezetője írta az önkormányzat pályázatát, amelyik végül elnyerte az önkormányzattól ezt az EU-s pénzt.
Mindez összefonódást feltételez az Elios, a többi közreműködő cég, az önkormányzat, és az irányító hatóság között.
A kalocsai pályázatban is szerepel pár azon cégek közül, amelyeket az OLAF több másik pályázatnál is megtalált, és amelyek a hivatal szerint részt vettek a csalás szervezésében. Ilyen az SMVH Kft., az INS és a Sistrade is. Arról, hogy mikor ki volt az Elios tulajdonosa, és hogyan kötődik a céghez Orbán Viktor veje és volt kollégiumi szobatársa és bizalmasa, itt olvashat részletesen. | Kalocsán is működött az Elios bevált receptje | Egyre csak szivárognak kifelé a Tiborcz István-féle Elios gyanús közbeszerzéseiről készült OLAF-jelentés részletei. Most éppen a cég kalocsai pályázatával kapcsolatos aggályok kerültek nyilvánosságra. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/02/16/elios_kalocsa/ | 2018-02-16 15:56:00 | true | null | null | Index |
2023.03.16. 11:30
2023.03.16. 11:31
A Solar Power új befektetője a Klesics és Tuller Ügyvédi Iroda és annak két munkatársa, Tuller Gábor és Veréb Balázs. | Naperőművet fejleszt az az ügyvédi kör, amely ott volt a lélegeztetőgép-biznisznél is | A Solar Power új befektetője a Klesics és Tuller Ügyvédi Iroda és annak két munkatársa, Tuller Gábor és Veréb Balázs. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230316_solar_power_zeta_lelegeztetogep_utan_naperomu_hvg | 2023-03-16 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
NAV-végrehajtók szállják meg csütörtökön a fővárosi roma önkormányzatot
Mintegy 150 millió forintot próbál behajtani a NAV a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzaton, amelynek számláját a tartozások miatt már régen zárolták. És ez még nem is az összes tartozásuk, mert az 220 millió körüli. Az önkormányzat nemrég mondatta le a régi elnökét, az új vezető az államtól vár segítséget és átfogó vizsgálatot ígér.
Csütörtök reggel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtói zörgetnek majd a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (FRNÖ) irodájának ajtaján, hogy megpróbálják behajtani a szervezet tetemes adósságát – tudta meg a hvg.hu. Nem először járnak majd ott, hiszen március 8-án is végrehajtani mentek, csak akkor zárva találták az irodát, bemenni sem tudtak.
Ezúttal várják majd a NAV-osokat, akik így bejutnak majd, de lehet, hogy nem sokra mennek vele. A végrehajtók az FRNÖ mérlege, éves beszámolója mellett nyilvántartásokat, gazdálkodási dokumentumokat keresnek, de nem biztos, hogy ezeket hiánytalanul megtalálják, nem beszélve arról a 153,7 millió forintról, amit behajtanának a szervezeten.
A NAV által keresett közel 154 millió forint ráadásul nem is a szervezet által felhalmozott teljes tartozás. Ez csak az Államkincstár által visszaszerezni próbált, korábban kiutalt költségvetési pénz. Ezt azért kellene visszafizetni, mert
a nemzetiségi önkormányzat jogosulatlanul és szabálytalanul vett fel normatív támogatást egy korábban általa fenntartott szakképző iskola után.
Az Európai Üzleti Polytechnikum majd Európai Roma Nemzetiségi Szakgimnázium néven működött intézmény körüli visszásságok évek óta kísértik a roma önkormányzatot, és 2015 óta az összes vezetője távozásában szerepet játszott. Az iskolát 2014-ben vette át az FRNÖ, de a lépést szorgalmazó akkori elnök, Makai István például már 2015-ben távozni kényszerült.
Nem függetlenül attól, hogy az átadás-átvételkor kiderült: az iskolának több tízmilliós tartozása van, amit rendezni kell. Az új fenntartó azzal is szembesült, hogy az iskola számviteli politikája hiányos, és kozmetikázhatta a mérlegét is. Sőt, az Államkincstár már akkor 732 ezer forintnyi, jogosulatlanul felvett oktatási normatív támogatás visszafizetését rendelte el.
A Makait váltó Lakatos László rövid idő után szintén lemondott, így még 2015-ben Csóka János lett az FRNÖ elnöke. A helyzet rendezése neki sem sikerült: az iskolával összefüggő tartozás tovább nőtt és a pénzügyi visszaélések gyanúját sem sikerült eloszlatni. Sőt: a fenntartó roma önkormányzat vizsgálóbizottsága a helyszíni vizsgálatok alapján arra jutott, hogy
a “fantomiskolába” sok olyan diák tanulhatott, aki csak “papíron” létezett, de igényelték és felvették utánuk az állami normatív támogatást.
A NAV 2016 elején az időközben váratlanul, Csóka javaslatára megszüntetett vizsgálóbizottság feljelentése alapján nyomozást indított költségvetési csalás gyanújával. Eközben az iskola tovább működött, a gondokat pedig a NAV-nyomozás ellenére az intézmény igazgatója, Purebl Balázs és az FRNÖ elnöke, Csóka János sem látta jelentősnek.
Csóka János ugyan 2017 nyarán a Vasárnapi Híreknek elismerte, hogy az iskola miatt adósság terheli az önkormányzatot, és azt is, hogy “vannak apróbb problémák”, de Purebl Balázs még ennyire sem látta komolynak a helyzetet, hanem úgy nyilatkozott, hogy a vádak csak egyes önkormányzati képviselők „koncepciós, lejárató kampányának részei”.
Az FRNÖ által fenntartott iskola végül 2018 őszére bezárt. A NAV évekkel korábban indított nyomozásában pedig látszólag semmi előrelépés nem történt: gyanúsítottja nem lett az ügynek, de tanúként sem hallgatták meg az elnöki posztot továbbra is betöltő Csóka Jánost, sem pedig az iskola volt igazgatóját. Annyi történt, hogy
a NAV 2020 őszén zárolta az önkormányzat számláját, ekkor már 177 milliós felhalmozott tartozásról szóltak a hírek.
Ekkor már megint Csóka volt az FRNÖ elnöke. Azért megint, mert 2020-ban egy időre leváltották, és Tar József lett az elnök, aki az iskola ügyében újabb feljelentést is tett. Noha a NAV még az előzőt sem zárta le, ez alapján újabb nyomozásba kezdett. Hogy ezeket egyesítették-e, és az elmúlt években eljutottak-e valakinek a meggyanúsításáig, nem tudni, mert
a hvg.hu részleteket firtató kérdésére most a NAV semmilyen konkrétumot nem közölt, csak annyit válaszolt, hogy az üggyel “kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ“.
Mivel a rendőrség vagy a nyomozó ügyészség a nyomozások állapotáról, a gyanúsítottak számáról, az eljárás esetleges lezárásáról mindig közöl információt, a NAV megfogalmazása vagy indokolatlan titkolózásra, vagy esetleg arra utal, hogy azért nincs nyilvánosságra hozható információ, mert az ügyet titkosították, de erre vonatkozó kérdésünkre nem válaszolt a NAV.
Akárhogy is, az elmúlt 2,5 évben az FRNÖ gazdálkodása a számlájuk folyamatos zárolása miatt ellehetetlenült, a már rég megszűnt iskola ügyét pedig nem sikerült feltárni, a felelősöket megkeresni. A testület tagjainak idén tavaszra lett ebből a helyzetből annyira elege, hogy nem is burkoltan figyelmeztessék Csóka János elnököt: ideje lemondania, vagy leváltják ők.
Ahogy arról írtunk, Csóka János engedett a nyomásnak, nem várta meg, hogy visszahívják, hanem március 7-i hatállyal lemondott. Ahogy akkor a hvg.hu-nak elmondta, érezte, hogy “elfogyott mögüle a bizalom”. Még aznap megválasztották az utódját, Abházi József lett az elnök. Az új vezető már akkor megígérte az iskolabotrány feltárását és az FRNÖ átvilágítását.
Lemondatták a Fővárosi Roma Önkormányzat elnökét, már meg is van az utódja
Nem várta meg, hogy méltatlanságra hivatkozva leváltsák, inkább magától lemondott Csóka János, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (FRNÖ) elnöke a testület március 7-i ülésén. Utódjául Abházi Józsefet választotta a közgyűlés, aki a 150 ezer fővárosi roma tisztességes képviseletét ígéri.
Abházi most a hvg.hu kérdésére azt mondta, hogy bár hivatalos átadás-átvétel még mindig nem történt meg közte és a régi elnök között, így a hivatalos iratokhoz sem fér hozzá, de úgy tudja, az FRNÖ összes tartozása már 220 millió forintnál jár, ami azt jelenti, hogy az iskolával összefüggő összegen túl több tízmillió forint más tartozás is van. Úgy fogalmazott:
hullanak ki a csontvázak a szekrényből, miközben az önkormányzat fizetésképtelen és csődhelyzetben van.”
Abházi azt mondta, bár az elődje időszakában történtekért a volt elnök felelős, ő elkötelezett abban, hogy feltárja a visszás ügyeket és a felelősöket, ezért átfogó vizsgálatot kezdeményez, megnézi a felhalmozott tartozás elemeit, és ha kell, újabb feljelentéseket tesz. Megjegyezte, hogy számít a Fővárosi Önkormányzat, a kormányhivatal és a kormány segítségére is.
Az új elnök, aki ígérete szerint mindenben segíti a főváros átláthatósági biztosának és a NAV-nak is a munkáját, megjegyezte, hogy az állam anyagi támogatására is számít, mivel enélkül képtelenek úrrá lenni a csődhelyzeten, de bízik benne, hogy miként korábban az Országos Roma Önkormányzatot is kisegítette a kormány, megteszi ezt a fővárosi szervezettel is. | NAV-végrehajtók szállják meg a fővárosi roma önkormányzatot | Mintegy 150 millió forintot próbál behajtani a NAV a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzaton, amelynek számláját a tartozások miatt már régen zárolták. És ez még nem is az összes tartozásuk, mert az 220 millió körüli. Az önkormányzat nemrég mondatta le a régi elnökét, az új vezető az államtól vár segítséget és átfogó vizsgálatot ígér. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230322_NAV_vegrehajtas_Fovarosi_Roma_Onkormanyzat_fantomiskola_nyomozas | 2023-03-22 05:30:00 | true | null | null | HVG |
Csaknem hat éve, 2017. április 8-ára virradóra követték el Budapesten azt a betörést, amelyben ugyan jelentős összeget, 200 millió forintot zsákmányoltak, mégsem emiatt emlékszünk az Arton Capital Kft. elleni rablásra. Hanem mert ez a cég volt a Rogán Antal gründolta letelepedésikötvény-biznisz egyik legnagyobb haszonhúzója, miközben a konstrukcióra az állam vastagon ráfizetett.
A nyomozás folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt
– válaszolta a hvg.hu-nak a bűncselekmény és a tettes(ek) felderítésére nagy erőkkel indított nyomozás közelgő évfordulója előtt a rendőrség, amikor azt kérdeztük: jutottak-e valamire, van-e már gyanúsítottjuk. A rendőrségi válasz évek óta ugyanez, vagyis továbbra sincs értékelhető eredménye a nyomozásnak.
Az hamar kiderült, hogy a Rogán Antal miniszter egyetemi évfolyamtársa, Balogh Radosztina Veselinova által vezetett és tulajdonolt kötvényforgalmazó cég belvárosi, Hajós utcai irodájába betörök jelentős mennyiségű euró mellett bizalmas adatokat is ellophattak. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a rablás belsős, de legalábbis belsős segítséggel végrehajtott profi munka volt.
A betörés alig egy héttel azután történt, hogy a kormány leállította a 2013-ben indított, de hevesen bírált kötvényprogramot. Ennek lényege az volt, hogy a fideszes többségű parlamenti bizottság által kiválasztott magáncégek – a nyolcból egy magyar volt, az Arton, a többi külföldi, offshore-hátterű – lényegében monopolhelyzetben árulták világszerte a nem EU-s állampolgároknak a kötvényt,
amivel a magyar állam tízmilliárdokat bukott, a programot bonyolító, feleslegesen közbeiktatott cégek viszont összesen mintegy 162 milliárd forintot kaszálhattak.
A rablás célja nem is feltétlenül a pénzszerzés lehetett. A betörők a hátsó bejáraton jutottak be, saját kulccsal nyitották ki a biztonsági zárat, valamint kikapcsolták a riasztót, tehát ismerték a kódját. Azt is tudták, hol van a falba épített rejtett széf és a központi szerver, rajta az ügyfelek adataival. Az adatok felbecsülhetetlenek, a közvetlen anyagi kár számszerűsíthető: 200 millióra tehető.
Ez azonban nem vágta földhöz a vállalkozást, sőt: a cégtulajdonos Rogán-ismerős a rablás ellenére jó évet záró cégből a 2017-es év után csaknem 300 millió forint osztalékot vett ki. Ez nem is csoda, hiszen az Arton Capital a hajrában, 2017 első 3 hónapjában (mielőtt leállították volna a programot, és betörtek volna az irodába) több kötvényt adott el, mint az azt megelőző 3 évben összesen.
A cég nyerő szériája a kötvényprogram leállítása után is folytatódott, és a 2017-es, 295 milliós profitot megdöntve 2018-ban 315 milliós, majd 2019-ben 351 milliós adózott eredményt ért el. 2020-ban pedig 361 millióst, ráadásul úgy, hogy a cég értékesítésből származó árbevétele akkor már 0 forint volt – ez úgy fordulhat elő, hogy egy cég az értékesítésen kívül egyéb bevételt is szerezhet.
A sikereknek 2021-ben szakadt vége a cégnél, amely a 2021-es évet már csak 18,5 milliós profittal zárta. A tavalyi év adatai még nem érhetők el, ám az látszik a cégadatokból, hogy Balogh Radosztina Veselinovának másik hét magyar cégben van tulajdonrésze, de ezek 2021-ben még az Arton Capitalnál is rosszabbul teljesítettek: vagy veszteségesek voltak, vagy éppen csak vegetáltak. | Hatodik éve nem találja a rendőrség a letelepedési kötvényes cég, az Arton Capital kifosztóit | Vannak a világban állandó dolgok, mint a gravitáció vagy a korrupció, és lassan ide sorolható az Arton Capital Kft. elleni betöréses rablás miatti eljárás is, amelyben immár hatodik éve nem jutott el a rendőrségi nyomozás ahhoz, hogy gyanúsítottja legyen. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230324_arton_capital_rablas_betores_letelepedesi_kotveny | 2023-03-24 04:30:00 | true | null | null | HVG |
Alig észrevehető, puritán kis sátor áll a Krisztina körúton, a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában álló, 32 milliárd forintért felújított egykori Postapalota melletti füves területen, az itt felállított Csodaszarvas-szobor tövében.
A sátort nem egy tavaszi rendezvény után felejtette a kertben a jegybank, vagy a Postapalotában működő Pénzmúzeum, hanem tartósan ott van, vélhetően azért, hogy időjárásálló helye legyen a folyamatosan ott szolgáló biztonsági őrnek.
Az őr feladata pedig aligha lehet más, mint a 199,5 millió forintért a jegybank által rendelt és tavaly november végén elhelyezett, 11 méteres, több mint 15 tonnás, aranyszínű Csodaszarvas-szobor őrzés-védelme.
A szobor a NER által kedvelt szobrász, Szőke Gábor Miklós munkája – ő készítette az agancsokból álló üdvözlőkaput is a vadászati kiállításra, de talán legismertebb munkája még mindig a Groupama előtt magasodó Fradi-sas.
A hvg.hu kérdéseket küldött a Pénzmúzeumnak és a jegybanknak is, hogy megtudja, mennyibe kerül az állandó élőerős védelem a szobor számára. Érdekes, hogy
az őrnek egy rendes székre már nem jutott pénz, hanem egy raklap-tákolmányon ül a 200 milliós szobor és a 32 milliárdos palota mellett.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a feladatra írtak-e ki közbeszerzést, vagy milyen szerződést kötöttek, mert az MNB honlapján a nem alapfeladatok ellátására fordított, ötmillió forintot meghaladó kifizetéseknél nem tüntették fel.
Rákérdeztünk arra is, hogy a szobor elhelyezése óta történt-e olyan rongálási szándék, amit a biztonsági személyzet akadályozott meg, illetve volt-e bármilyen káresemény. Cikkünk megjelenéséig semmilyen választ nem kaptunk – ha mégis válaszolnának, megírjuk. | Nem válaszol rá a jegybank, hogy mennyiért őrzik a Csodaszarvas-szobrot | Kétszázmillióba került az ágaskodó ősmagyar szimbólum, de pluszkiadást jelent, hogy egy őrhelyet telepítettek mellé, ahol egy biztonsági őr folyamatosan vigyázza a műalkotást. Hogy ez mennyibe kerül, azt hiába kérdeztük. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230323_Csodaszarvas_szobor_biztonsagi_or | 2023-03-23 04:30:00 | true | null | null | HVG |
Több jel mutat arra, hogy a kormány nem tett le teljesen a Fudan Egyetem budapesti kampuszának több százmilliárd forintos beruházásáról, csak jegelik egyelőre a projektet.
Pedig egy hónap sem telt el azóta, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu kérdésére a február 25-i kormányinfón azt mondta a hosszú évek óta egyengetett beruházás jövőjéről, hogy
a Fudan Egyetem egyelőre a beruházási stop áldozata lett (…) ott nem zajlik tervezés, és nincsen semmilyen előrelépés.”
A projekt lefújására utalt az is, hogy a kormány 2021-ben azt ígérte, „2022 végéig beszámol az Országgyűlésnek a Fudan Hungary Egyetem előkészítéséről és a várható költségekről”, és majd ez alapján lehet 2023-ban népszavazást tartani, de a vállalt határidőig nem tettek semmit.
A miniszternél ezért kérdeztünk rá a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványra is – amely eddig is egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt –, és Gulyás ennek jövőjét is bizonytalannak látta. Arról, hogy az alapítvány megszüntetése nem is olyan egyszerű, itt írtunk:
Ehhez képest a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán egy jóval kevésbé végleges és elhatározott álláspontra helyezkedett a Fudan-beruházás jövőjét illetően egy ellenzéki kérdésre válaszolva.
A Momentum politikusa, Tompos Márton írásbeli kérdésében arra várt választ, hogy mi a kormány további terve a beruházással, illetve „az ilyen jellegű elképzeléséről a kormány végleg lemondott?” Lázár helyett a Csák-tárca államtitkára, Vitályos Eszter egy mondattal válaszolt:
Tájékoztatom, hogy a kormány eleget fog tenni a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. Törvény 7. §-a alapján előírt kötelezettségének, miszerint legkésőbb 2024. június 30-ig beszámol az Országgyűlésnek az Intézmény létesítésével kapcsolatos beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről.”
Az államtitkár válasza nemcsak amiatt jelenthet fordulatot, hogy Gulyással ellentétben ő nem említi a beruházási stopot, sem más gátló tényezőt, hanem a lehető legnagyobb természetességgel jelzi, hogy 2024 nyaráig majd a nyilvánosság elé tárják a terveiket, számításaikat.
Eddig azonban a 2024 június végi dátumról szó sem volt, hanem mindvégig a még 2021-ben a kormányzat által megígért, de végül be nem tartott 2022. december 31-i dátum volt közismert – egy hónapja Gulyás sem beszélt 2024-es dátumváltozásról.
Annyira, hogy a Vitályos államtitkár által hivatkozott törvény 7.§-a is eredetileg így szólt: „a Kormány legkésőbb 2022. december 31-éig beszámol az Országgyűlésnek az Intézmény létesítésével kapcsolatos beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről.”
Ám a törvény jelenlegi, hatályos verziójában már valóban a 2024-es dátum van. Azóta, hogy a tavaly decemberben, az év végi hajrában elfogadott felsőoktatási törvénymódosítóval, amit december 19-én hirdettek ki, ezt különösebb hivatalos bejelentés nélkül egyszerűen átírták.
Azt, hogy a Fudan-beruházást a kormány nem fújta le, inkább csak kivár vele, például amíg az eredeti tervnek megfelelően az államháztartás elbírná a megvalósításhoz felvenni kívánt 450 milliárd forintnyi kínai hitel törlesztési terheit, a beszámolási határidő átírásán kívül más is jelzi.
Még nem hirdették ki, de éppen a minap került fel a kormány honlapjára annak a kormányrendeletnek a tervezete, amely egy magyar-kínai kormányközi megállapodás szövege, és érdekessége, hogy bár azért került tették közzé, hogy társadalmi vitára bocsássák,
a szöveg elején rögzítik, hogy amúgy a megállapodás már hónapokkal ezelőtt, „2022. december 13-án nemzetközi jogilag hatályba lépett”.
A Kormányközi Együttműködési Bizottság létrehozásáról szóló megállapodásban pedig ugyan az egyetemet nem nevesítik, de utalnak a két ország közötti stratégiai együttműködésnek az oktatás terén történő elmélyítésére, és van a megállapodás szövegében egy ilyen mondat is:
A kétoldalú együttműködés jelenlegi prioritásai között olyan területek szerepelnek, mint a magyar termékek Kínába irányuló exportja, a magyarországi kínai nagyberuházások, Budapest-Belgrád vasútvonal és a felsőoktatás.”
De van egy másik, régebbi megállapodás is, abban is találunk utalást arra, hogy a Fudan-beruházás örök, csak a megvalósítás időpontja változhat. A még 2021. április 27-én a kormány és a Fudan Egyetem által aláírt stratégiai együttműködési megállapodás ugyanis rögzíti: | Visszacsempészheti a kormányzat az elvileg már lefújt Fudan-beruházás tervét | Meglepőt állított Vitályos Eszter államtitkár a Fudan Egyetem beruházásáról: ez alapján vagy nem tudja, amit már Gulyás Gergely miniszter egyszer bejelentett, hogy a beruházási stop miatt lefújták a tervet, de az is lehet, hogy csak jegelik – utóbbira utal egy magyar-kínai kormányközi megállapodás szövege is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230323_Fudanberuhazas_terv_Fudan_Egyetem_kampusz_Kina_jegel_felmelegit | 2023-03-23 05:15:00 | true | null | null | HVG |
Kiemelt kormányzati prioritás az egészségügy feltételrendszerének folyamatos figyelemmel kísérése, és a szükséges módosítások átvezetése, a szabályozás aktualizálása – ezzel indokolja a kormány honlapjára nemrég társadalmi egyeztetésre kitett, 45 oldalas egészségügyi törvényjavaslat az egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények tervezett módosításait.
A legszembetűnőbb, és az alaptörvény szerint sarkalatosnak számító, vagyis kétharmados többséggel végrehajtható változás – amely a tervezet szerint július elsejével lépne hatályba – az, hogy
fél tucat, eddig állami fenntartású és külön költségvetési szervként működő vidéki kórház fenntartói joga, valamint azok ingatlanjai kerülnek át három egyetemhez, áttételesen az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz.
Az érintett kórházak, ingatlanjaik és leendő fenntartóik:
Intézmény (helyszín) Érintett ingatlanok Új fenntartó Új fenntartó alapítványa Gróf Tisza István Kórház (Berettyóújfalu) 3 ingatlan (Berettyóújfalun 2, Földesen 1) Debreceni Egyetem Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Csongrád-Csanád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza (Deszk) 4 ingatlan (Deszken 1, Hódmezővásárhelyen 1, Szegeden 2) Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Komlói Egészségcentrum (Komló) 10 ingatlan (Komlón 9, Komló-Sikondán 1) Pécsi Tudományegyetem Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány Mohácsi Kórház (Mohács) 4 ingatlan (Mohácson 3, Bólyon 1) Pécsi Tudományegyetem Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány Szigetvári Kórház (Szigetvár) 3 ingatlan (Szigetváron 3) Pécsi Tudományegyetem Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány Siklósi Kórház Nonprofit Kft. (Siklós) 1 ingatlan (Siklóson 1) Pécsi Tudományegyetem Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány
Az indoklás szerint minden fenti esetre igaz, hogy az intézmények fenntartói jogának átadásával együtt a kapcsolódó ingó vagyonelemeket és ingatlanokat ingyenesen kapják meg az egyetemek, az esetleges adósságokkal, terhekkel együtt. Az új fenntartó egyetemek lesznek az esetleges hatósági engedélyek jogosultjai is, ahogy a kapcsolódó EU-s projektek jogai és kötelezettségei is átszállnak.
A javaslathoz mellékelt hatásvizsgálati lap szerint a fentiekhez kapcsolódóan "az egészségügyi irányítás egységessége miatt szükséges”, hogy “azokban a vármegyénkben, ahol az egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központja látja el a vármegyei irányító feladatokat (…) a klinikai központok szervezetileg is integrálják a vármegye területén működő egyes városi kórházakat”.
Halottvizsgálat, orvosi esztétika, vízipipa-korlátozás
A 45 oldalas javaslatcsomag több más ponton is változásokat hoz – zömében június elsejétől, de lesz olyan intézkedés is, amely csak idén novembertől, jövő januártól, vagy a kihirdetés után egy évvel lép csak hatályba. Néhány fontos változás még a törvényjavaslat alapján:
a Semmelweis Egyetem, illetve annak fenntartója, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány is kap egy ingatlant ingyenes juttatásként: Herceghalmon, a volt állami Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ területének egy részét, ugyanis itt működik jelenleg is az egyetem „George Berci” Sebészeti Oktató és Kutató Laboratóriuma;
az egykori állami Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ egy másik helyrajzi számon lévő herceghalmi ingatlanrészét pedig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, illetve az azt fenntartó alapítvány kapja meg;
változás, hogy a jövőben mentőtiszt is jogosult halottvizsgálatot végezni, és a halál beálltának megállapítása mellett ezentúl a mentőtiszt arra is jogosult lesz, hogy “valószínűsítse”, hogy a halál természetes vagy nem természetes okból állt-e be;
a jövőben az egészségügyért felelős miniszter – vagyis a nyugalmazott tábornok Pintér Sándor – “állapítja meg rendeletben az orvosi esztétikai tevékenységeket, az ezek végzésére jogosult személyek körét, valamint e tevékenységek végzésével, a képesítés megszerzésével összefüggő szakmai szabályokat”;
változás lesz abban is, hogy a jövőben az egészségbiztosító méltányosságból már nem adhat támogatást úgynevezett allopátiás (hagyományos) gyógyszer árához, ha vény nélkül kapható, nem támogatott gyógyszerről van szó;
módosulnak az egészségügyi tevékenység végzésének egyes szabályai is oly módon, hogy “szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként nem folytatható” – ez a 869003 szakmakód szerint érinti a foglalkozás terápia, beszédterápia, táplálkozásterápia végzését, a mentőápolókat, a fizikoterápia, az ergoterápia területén nyújtott szolgáltatást, a képalkotó diagnosztikai szolgáltatások értékelés nélküli végzését, az orvosi laboratóriumi asszisztensi tevékenységet, a mentő, betegszállító gépjármű és orvosi ügyeleti jármű sofőrjének tevékenységét és a közegészségügyi-járványügyi ellenőr munkáját;
a “18 év alatti fiatalok vízipipa-használatának visszaszorítása érdekében” a jövőben “tilos 18. életévét be nem töltött személy részére dohányterméket, valamint vízipipát értékesíteni, illetve kiszolgálni”.
A törvény által előírt minimális, 8 napos határidő a társadalmi egyeztetésre ennél a javaslatcsomagnál március 21-én jár le. A jogszabály-tervezeteknél korábban már létező egyeztetést a kormányzat által jobbára elsumákolta, ám a közelmúltban az Európai Bizottsággal való megegyezés és az uniós pénzek folyósításának érdekében már úgy tett, mintha komolyan venné. Mégis, az első tapasztalatok szerint így, ebben a formában, ahogy a kormány csinálja, az egyeztetéseknek nem sok értelmük van, és hogy miért, azt levezettük itt:
A kormányzat által az EU felé eljátszott társadalmi egyeztetésnek így az égvilágon semmi értelme nincs
Több tucat, már az EU-s pénzszerző vállalásoknak megfelelő társadalmi egyeztetés zárult le törvénymódosításokról, kormányrendeletekről. Mindnél az lett az eredmény - részletek közlése nélkül -, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett." A társadalmi párbeszédet az Orbán-kormány jobban szereti a maga által kreált nemzeti konzultációkkal letudni, még ha azoknak sincs semmi értelmük.
(Nyitóképünkön a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház) | Hat állami kórházat is kijátszana egyetemi vagyonkezelő alapítványoknak a kormány | Fél tucat kórházat és azok 25 ingatlanát bízná a jövőben vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemekre a kormány. Az egészségügyi törvénytervezet szerint Pintér Sándor belügyminiszter az orvosi esztétika irányait is megszabhatná, egy sor egészségügyi tevékenységnél megtiltanák az egyéni vállalkozói formát, a 18 év alattiaknak pedig tilos lesz a vízipipázás. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230320_egeszsegugyi_torveny_javaslat_botox_vizipipa_korhazak_egyetemi_alapitvanyok | 2023-03-20 16:10:00 | true | null | null | HVG |
Mintegy három tucat, több mint 10 évig a nyilvánosság elől sikerrel elzárt kormánydöntés tartalma derülhet ki hamarosan, miután a Fővárosi Törvényszék március 17-én kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a hvg.hu-nak adott igazat a kormányzattal szemben.
A hvg.hu még tavaly augusztusban indított közérdekűadat-pert, miután a kormányzat nem volt hajlandó kiadni több tucat, eddig nyilvánosságra nem hozott döntését lapunk közérdekű adatigénylésére, holott ezek az úgynevezett „kétezres” kormányhatározatok nem titkosak.
Nem tudni, mi áll ezekben a határozatokban, mert ugyan minősített adatot nem tartalmaznak, így elvileg semmi nem indokolná a rejtegetésüket, mégsem lehet rákérdezni ezekre például a „Mit miért tesz a kormány?” címmel meghirdetett kormányinfókon, mert azt sem tudni, hogy léteznek.
Annyit lehet tudni, hogy hány darabot hoz belőlük a kormány, a darabszámot ugyanis elárulják. A hvg.hu tavaly április végén kérdezett rá legutóbb, így derült ki, hogy a 2010-es kormányváltás óta addig összesen 1836 ilyen, a nyilvánosság elől rejtett, „kétezres” döntést hozott a kormány.
Az elmúlt 13 év tapasztalata, hogy fontos kormányzati döntések sokszor csak teljesen véletlenül derülnek ki, még akkor is, ha amúgy nem titkosak. Fontos különbséget tenni ugyanis a nyilvános és a titkosított (hivatalosan: minősített) kormányhatározat között, ebben a négyjegyű sorszámuk segít:
vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket,
vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik,
vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő, hanem az érintettek részére közvetlenül megküldött döntések, amelyek sorszáma kettessel kezdődik, ezért kétezresek.
A hvg.hu az utolsó kategóriába tartozó, kétezres határozatokra volt kíváncsi, közadatigényléssel próbálta is ezeket korábban kikérni. Ám a kormányzat előhúzta gyakori gumihivatkozását: ezek a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek.
Lapunk tavaly tavasszal a szokásos darabszám-statisztika mellett ezért kikérte a konkrét határozatokat, amelyeknél letelt ez a bizonyos 10 év. Vagyis 2010-ből 14 db, 2011-ből 19 db döntést, a 2012-es 10 db-ból pedig azokat, amelyek az április végi adatigénylés időpontjáig születtek.
Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg
Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi. Minden napra jutott tavaly csaknem két olyan kormánydöntés, amelynek tartalmáról - bár lehet, hogy ezrek vagy akár milliók életét is befolyásolhatja - semmit nem tudunk, hiszen mind úgynevezett kétezres besorolású kormányhatározat.
A kormányzat 90 napos időhúzás után a kért konkrét határozatok kiadását ismét megtagadta, hiába járt le ezeknél a korábban általuk hivatkozott 10 éves időkorlát. Az elutasítás indoka ezúttal az volt, hogy „új, minőségileg más adatot” kellene előállítaniuk, erre pedig a törvény szerint nem kötelesek.
Ez a kifogás eléggé átlátszó, hiszen a 2010-es és a 2011-es évből például semmilyen új adatot nem kellene létrehozni, csak az adott évben született összes határozatot egy az egyben át kellene adni, a 2012-es 10 db közül pedig kézzel leválogatni néhányat a dátum alapján. Ez talán 10 perces munka.
Alighanem az adatok kiadását megtagadó Miniszterelnöki Kormányiroda sem érezte elég erősnek ezt a kifogást, mert a bírósági eljárásban már teljesen mást adott elő érdemi védekezésként. Egy 2006-os alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, miszerint a kormány ülései nem nyilvánosak.
Ebből pedig a bíróságon előadott kormányzati érvelés szerint az is következik, hogy a nem nyilvános kormányülésen hozott olyan kormányhatározat sem nyilvános – így nem is adható ki közérdekű adatként – amelynek a Magyar Közlönyben való közzétételét kifejezetten nem írja elő jogszabály.
Ám ezt a hivatkozást nem fogadta el a perben a bíróság, így a nem jogerős ítélet szerint – ez ellen lehet még persze fellebbezni az Ítélőtáblához – a kormányzati szervnek ki kell adnia a kért határozatokat. A március 17-i ítélethirdetés szóbeli indokolásában dr. Sarkadi Anikó bíró jelezte:
A bíróságnak egy ilyen, közérdekűadat-perben csak azt kell vizsgálni, hogy az Alaptörvény, valamint a közérdekű adatokról is szóló Infotörvény szerint van-e jogszabályi akadálya a kért adatok kiadásának, és ezek alapján nincs ilyen akadály.
Az Infotörvény amúgy sem ismer olyan fogalmat, hogy „nem nyilvános adat”, és bár tételesen leírja, hogy milyen esetekben tagadható meg a közérdekű adat kiadása, a bíróság szerint ez alapján „nem állnak fenn a kiadás korlátozhatóságának feltételei”.
Az alperes kormányzat által hivatkozott alkotmánybírósági döntést a törvényszék nem veheti figyelembe, mert az nem jogszabály, amúgy pedig a konkrét ügyre nem is lenne vonatkoztatható, mert csak a kormányülések nyilvánosságáról szól.
A hvg.hu által most nem jogerősen megnyert per azt jelenti, legalább néhány döntésről kiderülhet, mit tartalmaz. Ám az Orbán-kormány folytathatja a döntései nyilvánosság elől elzárását, és továbbra is igaz lesz, hogy alapvetően a véletlenen, kiszivárogtatásokon múlik, hogy mi és mikor derül ki.
Néhány korábbi, a kormány akarata ellenére nyilvánosságra került kétezres döntés:
A 2117/1994-es kormányhatározat rendelt el az 1995-ös évre „bértömegnövelési stopot” a MÁV Rt-nél, továbbá kilátásba helyezte több ezer kilométer vasútvonal bezárását.
2016-ban véletlenül szivárgott ki, hogy egy kétezres, nem nyilvános kormányhatározat alapján épülhet meg csaknem ötmilliárd forinttal drágábban a szombathelyi stadion.
Egy EU-s közbeszerzési iratból derült ki, hogy a 2018/2016-os határozat alapján bízták meg Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba cégét egy 1,4 milliárdos PR-munkával.
Kétezres határozat teremtette meg a „költségvetéstechnikai” feltételeit 2016-ban annak, hogy 38 milliárd forintot kapjon a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.
Ilyen határozat szerepelt indoklásként azoknak a felmondólevelében is, akiket 2019-ben az állami leépítési hullámban küldtek el a közigazgatásból, innen értesültek a létezéséről.
Egy kétezres kormányhatározat rendelkezett 2020 elején a Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költöztetéséről. Ez is onnan derült ki, hogy a dolgozókkal közölték.
Tavaly ősszel a 2257/2022-es határozat alapján rendeltek el egy hónapra „a kiegyensúlyozott költségvetés fenntartása” érdekében kifizetési stopot a kormányzati szervek zöménél.
A legutóbbi ismert kétezres döntés, a tavaly szeptember végi „kifizetési stopos” sorszáma, a 2257 arra utal, hogy az év első 9 hónapjában 257 ilyen határozatot hozott az Orbán-kormány. Ezzel a 2010-es kormányváltás óta 2022 év végére összesen 2000 fölé nőhetett az ilyen határozatok száma:
A kétezreseknél is izgalmasabbak a már említett minősített, háromezres kormánydöntések. Ezeknél a titkolózásnak legalább van jogos alapja, észszerű indoka, mivel hadititok vagy nemzetbiztonságot érintő információ lehet bennük. Ezeket akár 90 évre is titkosíthatják. Itt írtunk róluk legutóbb:
Több tucat olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit évtizedekig nem fogunk megismerni
Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány - már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját. | A hvg.hu javára ítélt a bíróság, nem titkolhatja tovább több tucat döntését a kormány | Harmincnál több olyan kormányhatározatot kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig sikerrel elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a bíróság most nem jogerősen kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230320_Birosag_per_titok_adatnyilvanossag_kozerdeku_kormany_titkolozas_itelet | 2023-03-20 05:30:00 | true | null | null | HVG |
Robotra volt szüksége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának (MKIK), és 236 millió forintért történetesen éppen a 4iG Nyrt.-t bízta meg a fejlesztésével. Pedig a saját maga által üzemeltetett tanácsadó blog 17 ezer forintért is tud használható szolgáltatást. "A piacon már most is temérdek megoldás érhető el azok számára, akik leteszik voksukat ezen innovatív ügyfélkiszolgáló webes applikáció használata mellett, a kínálat pedig folyamatosan növekszik" - olvasható a Modern vállalkozások programja oldalán egy 2021. februári blogbejegyzésben.
Az írás szerzője hiába sorolt fel temérdek ingyenes vagy olcsó chatbotrendszert, a blog működtetőjét, az iparkamarát nem sikerült meggyőznie. Kérdés, hogy kizárólag a professzionalizmus igénye hajtotta-e az MKIK-t. A blogbejegyzés élesítésétől számított nyolc hónapra mindenesetre a kamara éppen egy chatbot fejlesztésére szerződött ugyanerre a weboldalra a 4iG-vel. E céget a blog ugyan nem ajánlotta, de a közbeszerzések környékén gyakran találkozhatunk a nevével.
2020-ban a Jászai Gellért többségi tulajdonában álló vállalat bevételeinek 73 százaléka állami ügyfelektől származott, és ha azóta ez az arány csökkent is, az állammal közös tulajdonosi érdekeltségei jócskán nőttek. Az MKIK-nál azzal érveltek az önálló fejlesztés mellett, hogy ilyen, saját adatbázissal rendelkező, magyarul beszélő és önfejlesztő, a mesterséges intelligencia tudását felhasználó megoldás nem létezik a piacon.
Ami az állam is a 4iG közös ügyeit illeti: | Így működik egy kamara, amely nem akar a kormány által kicsinált orvosi kamara sorsára jutni | Boldog összefonódásban dolgoznak az Orbán-rendszer udvari kamarái és a rendszer csókosai. Kormányközeli cégekkel üzletelnek, és a kormány kritikája helyett legfeljebb az ellenzéki szereplőket támadják. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230316__hvg_jo_kamara_rossz_kamara__parraghek_szerzodnek__chatbot__onkent_es_habozva | 2023-03-16 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feltárta, hogy négy vállalkozás kartellbe szerveződve próbálta elnyerni a BKV menetrend szerinti hajójáratainak üzemeltetését. Minden résztvevő beismerte a jogsértést, ezt figyelembe véve a GVH enyhítette a kiszabott bírságot.
A versenyhatóság kiemelten figyel a kartellekre, ehhez az összejátszáshoz pedig úgy jutottak el, hogy a 2020 nyarán kiírt közbeszerzésre beérkező ajánlatoknál a BKV-nak feltűnt, hogy az ajánlattevők nyilatkozatai szinte szóról szóra azonosak, ezt pedig jelezte a GVH-nak.
A versenyhatósági eljárás feltárta, hogy 4 cég – a Dunai Személyszállító Kft. és a Hajózni Jó Kft., illetve a Rubin Group Kft. és a Duna-Weser Kft. – (ketten-ketten azonos vállalkozáscsoportban) jogsértő együttműködést folytattak azért, hogy közülük kerüljön ki a tender nyertese.
A vállalkozások az ajánlattétel előtt megosztották egymással árszintjeiket, a pályázati anyagaikat pedig egyazon ember, az egyik ügyvezető írta. A GVH vizsgálata során a vállalkozások a jogsértést elismerték, és önként szolgáltattak bizonyítékokat a kartellezésre.
A GVH végül összesen 6,5 millió forintos bírságot szabott ki a Rubin Group Kft.-re és a Duna-Weser Kft.-re. A másik két, egyfős céget közvetlenül a közbeszerzési tender kiírása előtt alapították ugyanazon a napon, beismerten a támogató ajánlatok beadására. | A BKV-hajójáratok üzemeltetésével próbálkozó kartellt lepleztek le a hatóságok | Közbeszerzési kartellt tárt fel a GVH a dunai hajóscégek között. Mindent beismertek, így meg is úszták összesen 6,5 millió forint bírsággal. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230316_A_BKV_hajojaratok_uzemeltetesevel_probalkozo_kartellt_lepleztek_le_a_hatosagok | 2023-03-16 13:26:00 | true | null | null | HVG |
Budapestig utazott a NATO főtitkára, hogy kamerába mondassa Orbánnal: nem fog vétózni. A washingtoni csúcsra készülő Jens Stoltenberg konszenzussal akarja NATO-szintre emelni Ukrajna támogatását, még akkor is, ha ez szöges ellentéte a Fidesz választási "ígéreteinek".
Az Orbán-kabinet pragmatizmusa felülírta a bevándorlás-ellenes ideológiát, írja a lap, és hozzáteszi, a bevándorlók skálája széles, a vendégmunkástól a kínai középosztály aranyvízumot igénylő tagjaiig.
Sokat enyhült a 2006-ban alapított holland Szabadságpárt (PVV) szélsőjobbos retorikája, ám nem tudni, hogy a visszafogottság valódi változást jelent-e, vagy csak a taktika része. Az Orbán Viktor barátjának számító Geert Wilders nevével fémjelzett párt ugyanis a tavaly novemberi választáson az első helyen végzett, de csak úgy talált szövetségeseket a kormányalakításhoz, hogy előbb módosította programját. Elemzők szerint aggasztó, hogy a párt népszerűsége elsősorban a fiatalok körében nő. Az írás sorozatunk része, amelyben bemutatjuk a Patrióták Európáért képviselőcsoport pártjait. | Helycsere: egykori anyavállalatában lett résztulajdonos Vida József volt cége | A milliárdos bankár még szorosabbra fűzi üzleti kapcsolatait a szakácsművészetét – részben állami pénzből – propagáló Pannon Értéktár Zrt.-vel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230315_hvg_pannon_ertektar_vidakonyhajaban | 2023-03-15 13:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Jóval visszafogottabban jótékonykodott a szokásosnál az elmúlt időszakban az állami lottócég, a Szerencsejáték Zrt. pénzéből a támogatásosztó leányvállalata: négy hónap alatt mindössze 192 millió forintot osztott szét – ennyit máskor két hónap alatt kiszórnak, de tavaly volt példa arra is, hogy egyetlen hónapban ennek több mint négyszeresét ítélték oda különböző célokra.
A hvg.hu közérdekű adatigénylése nyomán március 13-án frissített szerződéslistára egyszerre töltötte fel 4 hónap – november, december, január és február – adatait a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft., és ebből kiderül, hogy a tavalyi év utolsó két hónapjában mindössze 1-1 kedvezményezettet érdemesítettek támogatásra, idén januárban kilencet, februárban pedig kettőt.
A máskor havi 100 milliót is simán odaítélő testület tavaly novemberben egyetlen cégnek adott nettó 5 milliót egy szponzorszerződéssel: a TFSE Csapatsportok Kft.-nek, amit már 2021-ben is támogattak 5 millióval. Ez a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem sportegyesülete mögötti vállalkozás, ami az egyesület és Németh Lajos volt tanszékvezető tulajdona fele-fele részben.
A Szerencsejáték-cég decemberben szintén csak egy sportcélú szponzorációs szerződést között: nettó 8 millió forint értékben a Dunakeszin működő Városi Sportegyesülettel. Itt futsalozott 2011-2013 között a most is a városban élő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve ez az egyesület állami és tao-pénzekből az elmúlt években sok fejlesztést valósított meg.
A januári pénzosztáskor már bőkezűbben mérték a támogatásokat: kilencen kaptak 130,5 milliót. Négy támogatási szerződést kötöttek: kapott 6 milliót a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, 5 milliót a Magyar Tehetségkutató és Fejlesztő Egyesület, 5 milliót a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar és 9,5 milliót a Peter Cerny Alapítvány a Beteg Koraszülöttek Gyógyításáért.
Érdekesebb azonban az egyik januári szponzorációs szerződés. Nemcsak abban a hónapban, hanem a most vizsgált négy hónap összesített eredménye szerint is
a legmagasabb támogatási összeget az 1100ÉV Kft. kapta, amely vállalkozás fő tulajdonosa Bayer Zsolt publicista, aki emellett a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének 1988 óta, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének pedig 2016 óta tulajdonosa.
Mesterfodrász, ősfideszes, és a Krskó-Csetényi páros cégei örülhetnek a Szerencsejáték-millióknak
Az októberben szétosztott 100 millió forintnyi közpénzadomány felének örülhetett Krskó Tibor cége, 15 milliónak pedig Csetényi Csaba vállalkozása - korábban a Krskó-Csetényi páros milliárdos médiatenderek nyert a kormányzattól. De jutott még Hajas László mesterfodrász cégének, a Mária evangéliuma rockoperára, a református szeretetszolgálatnak, és az úszóknak is.
Az 1100ÉV Kft.-ben kisebbségi tulajdona van Bayer feleségének előző házasságából született fiának, Mihalovits Botond Tamásnak. A cég pedig felvette főtevékenységnek a járóbeteg-ellátást is, miközben Bayer 27 éves mostohafia beszállt a magánegészségügyi bizniszbe: résztulajdonos az AGORA Medical Center Kft.-ben, amelyben Papcsák Ferenc volt fideszes zuglói polgármester, az MNB jelenlegi felügyelőbizottsági elnöke is érdekelt.
A Szerencsejáték Zrt. januári pénzesőjéből egyébként jelentős, 30 milliós összeg jutott a Lovassport Nonprofit Kft.-nek. Ennek a cégnek az a Magyar Lovassport Szövetség a tuljadonosa, amely a lówellness-botránnyal híresült el: a kormány 2,2 milliárdot adott a szövetségnek egy kisvárdai, termálvizes lórehabilitációs központra. De kapott az államtól a szövetség 2020-ban másik 3 milliárdot is a Csekonics József Programra, ebből 2,8 milliárdot tovább is adott a szövetség ennek a saját kft-jének.
Szerencsejáték-pénzek mentek az MCC-nek és Sarka Kata férje vállalkozásának is
Az állami százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collégium lehajol az apróért is, így nem utasította vissza a Szerencsejáték Zrt. 5 milliós szponzorpénzét, ahogy Sarka Kata férjének vállalkozása is kapott 40 milliót.
Januárban a legkevesebbet, 5 milliót Nagy Tamás Árpád kiskőrösi egyszemélyes vállalkozása, az agrárexpókat is szervező Hazai Termék Kft. kapta, amely visszatérő kedvezményezett, hiszen kapott már a Szerencsejáték-cégtől 10 milliót 2021 márciusában, majd újabb 5 milliót 2021 júliusában, tavaly pedig egyszerre kapta meg az éves 15 millióját 2022 márciusában.
Szintén 5 milliós szponzorpénzt kapott a Letteramanti Kft., amely Csáky-Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser – Juhász Ferenc költő lánya és Csáky Attila filmproducer felesége – vállalkozása. Jelentős összeg, 25 millió jutott a Média a Családért Alapítványnak – nem először, hiszen 25-25 milliót kaptak 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben is. Az alapítvány hozta létre a “család megtartó erejéről szóló” újságírói munkákat elismerő Média a Családért-díjat – a díj fővédnöke Lévai Anikó –, és az alapítvány képviselői készítik a Képmás Magazint is.
A Szerencsejáték Zrt. cége megint szétosztott egymilliárdot a csókosok között
Az állami lottócég milliárdos szponzorpénzeiből jutott a nyáron Tóth Gabi koncertszervező cégének, az ATV igazgatósági tagja több vállalkozásának, és kétszer is kapott pénzt Szijjártó Péter sógorának érdekeltsége. Részesült a keretből a Nemzeti Vágta szervezője, Zoób Kati divattervező cége, Havasi Balázs zongorista vállalkozása és egy KDNP-közeli társaság is.
Februárban majdnem 50 milliót szórt ki a Szerencsejáték-cég. Ebből a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kapott 9,5 milliót, míg – a Bayer Zsolt cégével megegyezően – 40 millió az Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft.-nek jutott. Utóbbi régi jó ismerős a szponzorlistán, hiszen például tavaly augusztusban is kapott már 30 milliót. A cég tulajdonosa pedig Rózsa István, az ATV volt elnöke és tavaly december 31-ig igazgatósági tagja. Az ő cége a Rózsa Records Kft. is, amely ugyanaznap, tavaly augusztus 4-én szintén kapott 30 milliót.
Plusz időt kért a cég az amúgy kötelezően közzéteendő adatok összegyűjtésére
Többször írtunk már arról, hogy a Szerencsejáték Zrt. szponzorpénzeit osztó, és a beérkező támogatási kérelmek elbírálását végző leánycég, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. nem éppen arról híres, hogy önként és gyorsan hajtaná végre törvényi kötelezettségeit. Sőt: a tapasztalat az, hogy igyekszik elsunnyogni azt. Évek óta visszatérő probléma, hogy a honlapjukon kötelezően közzéteendő támogatási listát nem havonta, vagy mondjuk negyedévente frissítik és töltik fel, hanem rendszerint akkor, amikor eszükbe jut, vagy éppen a sajtó rákérdez. A hvg.hu is rendre közérdekű adatigénylésben kéri ki ezeket a támogatásokat, mivel nagyon lassan teszi ki a cég a honlapjára a listát. Mostani cikkünkhöz február 16-án kértük ki a november, december és januári adatokat, de a törvényben előírt 15 napos határidő leteltekor újabb 15 napot kértek az amúgy is kötelezően a honlapon közzéteendő adatok elküldésére. Végül a március 18-i kért határidő előtt – további értesítés nélkül – március 13-án egyszer csak megjelentek a honlapon a kért adatok, plusz a közben letelt februári hónap adatai is.
(Nyitóképünkön Bayer Zsolt az idei vadászati kiállításon) | Elzárták a pénzcsapot a Szerencsejáték Zrt.-nél, de azért jutott 40 millió Bayer Zsolt cégének | Az utóbbi hónapokban szokatlanul kevés, alig 200 millió forint támogatást osztottak szét a Szerencsejáték Zrt. szponzorációs keretéből. A kevésből jutott 40-40 millió Bayer Zsolt és az egykori ATV-vezér cégeinek, illetve a dunakeszi sportegyesületnek is, ahol egykor Szijjártó Péter futsalozott. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20230314_Elzartak_a_penzcsapot_a_Szerencsejatek_Zrtnel_de_azert_jutott_40_millio_Bayer_Zsolt_cegenek | 2023-03-14 04:44:00 | true | null | null | HVG |
Hatalmas bálterme és fogadócsarnoka is lesz az Alkotmánybíróságnak, amely a Budai Várban most épülő József Főhercegi Palotába költözik, erről a Mandiner írt elsőként. A 444.hu információi szerint azonban az épületben kevés lesz az iroda, mert úgy kezdték építeni, hogy nem tudták, mi lesz a funkciója. Az Alkotmánybíróság Híradónk kérdésére azt írta, az épület koncepciójának kialakításakor valóban nem kérdezték meg őket, de azóta folyamatosan egyeztetnek a részletekről. | Hatalmas bálterme és fogadócsarnoka is lesz az Alkotmánybíróságnak a Budai Várban | Hatalmas bálterme és fogadócsarnoka is lesz az Alkotmánybíróságnak, amely a Budai Várban most épülő József Főhercegi Palotába költözik, erről a Mandiner írt elsőként. A 444.hu információi szerint azonban az épületben kevés lesz az iroda, mert úgy kezdték építeni, hogy nem tudták, mi lesz a funkciója. Az Alkotmánybíróság Híradónk kérdésére azt írta, az épület koncepciójának kialakításakor valóban nem kérdezték meg őket, de azóta folyamatosan egyeztetnek a részletekről. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/03/26/baterem-alkormanybirosag-budai-var-koltozes | 2023-03-26 07:02:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az országban működő mintegy 200 végrehajtó közül nyolcvannak járt le a megbízatása 2022-ben – tudta meg az rtl.hu a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól (MBVK). Ők 2015-ben kaptak hét évre szóló működési engedélyt, így tavaly jelezniük kellett, hogy folytatni akarják-e a tevékenységüket.
Az érintettek között volt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnöke is, akit az ügyészség azzal vádol, hogy korrupciós láncolatot alakított ki több végrehajtóval és Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral. Kapcsolatain keresztül a vád szerint több mint 920 millió forintot szerzett.
Schadl György viszont jelenleg is szerepel a végrehajtók névjegyzékében, azaz irodáját a büntetőper ellenére tavaly nem fosztották meg a folytatás lehetőségétől.
A hosszabbítási kérelmekről a Biró Marcell vezette felügyeleti hatóság dönt, a törvények alapján pedig Schadl György esetében két dolog történhetett:
vagy egyszerűen úgy határoztak, hogy meghosszabbítják a működési engedélyét,
vagy valaki fegyelmi eljárást indított Schadl György ellen, és amíg az véget nem ér, felfüggesztették a hosszabbításról szóló döntést. (Ebben az esetben Schadl Györgynek nem is kellett kérelmet benyújtania a folytatásról, mert automatikus az eljárás.)
Ha utóbbi történt, akkor várhatóan még évekig nem döntenek az engedély visszavonásáról, a fegyelmi eljárást ugyanis csak akkor lehet majd lezárni, ha véget ér a büntetőeljárás is. Vagyis automatikusan meghosszabbodik a működési engedély a per végéig, és évekig úgy szerepelhet majd a névjegyzékben Schadl György, hogy börtönben ül.
Közérdekű adatigényléssel próbáltuk megtudni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától, hogy indítottak-e fegyelmi eljárást Schadl György ellen, de adatvédelmi okokra hivatkozva nem árulták el. Jámbor András párbeszédes képviselő adatkérése alapján viszont sejthető, hogy fegyelmit indítottak a kar elnöke ellen, engedélyéről pedig átmenetileg nem döntenek a büntetőper befejeztéig.
A kar elnökének tevékenységét mindenesetre felfüggesztették, azaz az irodája és az ahhoz tartozó engedélye megmaradt, de átmenetileg nem végezhet végrehajtói munkát.
A hatóság döntése információink szerint nagy felháborodást keltett azoknál a végrehajtóknál, akiket tavaly megfosztottak a folytatás lehetőségétől. A törvény alapján azoktól vonták meg a működési engedélyt, akik kettőnél többször kaptak fegyelmi büntetést, vagy akik legalább egyszer írásbeli megrovást kaptak. Azok is elveszítik irodájukat, akik fegyelmi büntetésként csak pénzbüntetést kaptak.
A jogszabály és a hatóság szerint folytathatja viszont a munkát például az a végrehajtó, aki ellen megalapozott gyanú, majd vád alapján büntetőper folyik.
A folyamatban lévő fegyelmi eljárások miatt a 80 végrehajtó közül nyolc esetben halasztották el a döntést a hosszabbításról (ezek a fegyelmik egy esetet leszámítva teljesen függetlenek a Schadl-ügytől), néhány esetben viszont már megszületett az engedély bevonásáról szóló határozat.
Tótszegi Tibor, az ország egyik legrégebben dolgozó végrehajtója sem kapott hosszabbítási engedélyt, pedig ő már 1995 óta ezzel foglalkozik. Állítása szerint 2015-ben és 2016-ban indítottak ellene fegyelmi eljárásokat, mert egyebek mellett nem megfelelően használta a végrehajtók elektronikus rendszerét, az Egységes Végrehajtási Ügyviteli Rendszert (EVÜR). A végrehajtók ebben regisztrálják a végrehajtási cselekményeket, és ezen keresztül rögzítik az ügyekhez szükséges adatokat.
Annak idején apróbb hibákba kötöttek bele, majd az akkor hozott fegyelmi döntésekre hivatkozva tavaly év végén elvették tőlem az engedélyt
– mondta Tótszegi Tibor, aki vitatja az eljárások megalapozottságát is, szerinte a több évvel ezelőtti eljárásokkal egyszerűen csak ki akarták őt túrni a helyéről. Szentendrén dolgozott végrehajtóként, amely szakmai körökben „húsos” körzetnek számít: nagyobb összegű végrehajtások is előfordulhatnak, azaz több lehet a bevétel.
„Elfogadhatatlan, hogy van olyan, aki úgy tarthatta meg az irodáját, hogy korábban bűncselekményt követett el, vagy annak elkövetésével megalapozottan vádolják” – fogalmazott.
Információink szerint az elektronikus rendszer hibáira más végrehajtóktól is sok panasz érkezik, ennek ellenére a nem megfelelő használatra hivatkozva többen is fegyelmi büntetést kaptak, többek ellen jelenleg is folyik eljárás.
A végrehajtók szerint a vizsgálatok során apróságokba kötöttek bele, vagy egész egyszerűen nem tehetnek a hibákról, most azonban könnyen lehet, hogy ezek miatt veszítik el végrehajtói irodájukat.
A rendszer állapotát jelzi, hogy évekkel korábban elkezdtek fejleszteni egy teljesen új programot, ez lett volna az úgynevezett Integrált Végrehajtási Rendszer (IVR), amely felváltotta volna az Egységes Végrehajtási Ügyviteli Rendszert. Ezt azonban – noha 2019-ben törvénybe is iktatták, hogy az IVR-t kell használni – a mai napig nem alkalmazzák.
Az rtl.hu közérdekű adatigénylés útján megkérdezte a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, hogy mi ennek az oka, ám az MBVK megtagadta a válaszadást arra hivatkozva, hogy kért adatok vélemény megismerésére irányulnak, márpedig ez álláspontjuk szerint nem tekinthető közérdekű adatnak. A kérdés úgy hangzott: „az előzetes tervekkel ellentétben, miért nem fejlesztettek egy teljesen új rendszert, miért a régit használják még”.
Információink szerint
a fegyelmi eljárások ügyében más végrehajtók (tehát nem Tótszegi Tibor) több feljelentést is tettek a rendőrségen arra hivatkozva, hogy a vizsgálatok elfogultak voltak, vagy hogy az esetleges vétségek abból adódtak, hogy az EVÜR rosszul működik.
Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint összesen négy feljelentés érkezett hozzájuk ilyen ügyekben.
A májusi beszámolókból derül ki, mennyit kereshet Schadl György a börtönben
Schadl Györgyöt jelenleg Andresin Konstantin helyettesíti, a vonatkozó törvények alapján pedig minden végrehajtásból eredő bevétel hozzá kerül, azaz a végrehajtói kar elnökének irodája elvben ebből nem kaphat egy forintot sem. Ennek fényében igen különös, hogy a céginformációk szerint tavaly júliusban, azaz amikor Schadl György már börtönben volt, Andresin Konstantin tízszázalékos tulajdonrészt szerzett a Schadl és Társa Végrehajtói Irodában. Hasonló folyamat játszódott le a kar elnökének szintén végrehajtó feleségénél is: miután felfüggesztették őt, Schadl-Baranyai Helga irodájában is tulajdonos lett a jelenlegi helyettese.
Más irodák esetében egyébként nem ritka, hogy az állandó helyettesek beszállnak a cégbe, így biztosítható ugyanis, hogy az osztalékból részt kapjanak.
A konkrét esetektől eltérve az állandó helyettes tulajdonszerzésének általában több oka is lehet:
• például a helyettesnek szüksége van irodára, eszközökre, a megfelelő körülmények kialakítása viszont igen drága és hosszadalmas folyamat. Egyszerűbb, ha a helyettes tulajdont vásárol, így használhatja a meglévő helyiséget és kellékeket, ráadásul az eredeti végrehajtó is keres pénzt.
• Ha felszámolják a céget, akkor az eladott vagyontárgyakból befolyó pénzen a tulajdonosok osztoznak.
• Egy folyamatban lévő perben az egyik végrehajtó megtámadta azt a gyakorlatot, miszerint az állandó helyettesnek a bevételekből nem kell semmit sem átadnia az helyettesített végrehajtónak. Ez az ügy még folyamatban van, de ha igazat adnak a végrehajtónak, akkor minden állandó helyettes csak úgy tudja bebiztosítani magát, ha tulajdonos is lesz abban a végrehajtói irodában, ahol dolgozik. Így jut hozzá ugyanis az osztalékhoz. | Tavaly Schadl Györgynek is lejárt a hét évre szóló megbízása, de nem vették el a végrehajtói engedélyét | Tavaly év végén lejárt Schadl György hét évre szóló végrehajtói megbízatása, de a kar letartóztatásban lévő elnökétől nem vonták meg a működéshez szükséges engedélyt – értesült az rtl.hu. Közben viszont más végrehajtóktól – akik nem érintettek a büntetőperben – elvették a folytatás lehetőségét, őket fegyelmi eljárások eredményére vagy a jogi diploma határidőre történő megszerzésének hiányára hivatkozva távolították el a pozíciójukból. Több olyan végrehajtó volt, aki feljelentést is tett a rendőrségen, mert szerintük a vizsgálatok elfogultak és jogellenesek voltak. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/03/27/schadl-gyorgy-vegrehajto-engedely | 2023-03-27 07:08:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Orbán Viktor miniszterelnök márciusban Egyiptomban tett hivatalos látogatást, hazafelé azonban nem egyből Budapestre jött, hanem egy magánprogram idejére kitette őt a honvédségi repülő Olaszországban.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő rákérdezett a Honvédelmi Minisztériumnál, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál is, hogy mindez mennyibe került az adófizetőknek, de mindkét helyről ugyanaz a kitérő válasz érkezett – vette észre a hvg.hu.
Azt írták:
A Magyar Honvédség állományában lévő repülőgépek üzemeltetése a hatályos magyarországi és nemzetközi légügyi, katonai és pénzügyi-költségvetési jogszabályoknak, valamint a szakmai előírásoknak megfelelően történik.
A kormányzati gép olaszországi kitérője után több kép is megjelent a miniszterelnökről, akit feleségével, Lévai Anikóval előbb Firenzében, majd Velencében fotóztak le. A kitérő Hadházy Ákos számításai szerint nagyjából 1000 kilométeres volt, és egy órával megnyújtotta a 160 fős utasszállító hazafelé tartó útját, mai legalább 3–3,5 millió forint kárt okozott. Ezek alapján az ellenzéki politikus hivatali visszaélés miatt feljelentést tett a miniszterelnök ellen.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ korábban az RTL Híradóval azt közölte, hogy „technikai landolás” során szállt ki Pisában Orbán Viktor a hazafelé tartó kormánygépből.
Pető György pilóta, légiközlekedési szakértő az rtl.hu megkeresésére ugyanakkor azt mondta, hogy akkor beszélhetnénk technikai leszállásról, ha nem eleve eltervezett volt az út megszakítása, illetve ha Kairóból Budapestre szólt volna az útvonalterv, és legfeljebb néhány tíz kilométerre térnek ki, hogy leszálljanak egy repülőtéren. Ilyenkor azonban utas nem száll ki a gépből.
Nyitókép: Benko Vivien Cher/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda | Titkolja a kormány, hogy mennyibe került Orbán Viktor olaszországi repülőútja | A hivatalosan technikai landolásnak nevezett megálló költségeit rejtegeti a külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium is. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/03/26/titkolja-a-kormany-hogy-mennyibe-kerult-orban-viktor-olaszorszagi-repuloutja | 2023-03-26 07:13:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A héten számoltunk be róla, hogy Nyírmártonfalván tarra vágták az erdőt, amelybe 60 millió forint uniós támogatásból lombkoronasétányt építettek. Az Átlátszó megkereste a település kormánypárti polgármesterét, de Filemon Mihály csak annyit közölt: semmi közük hozzá, hogy mire költi az uniós támogatásokat.
Filemon később bővebben nyilatkozott a témában: mint mondta, „aki ismeri az erdőgazdálkodás alapjait, az nem csodálkozik azon, hogy egy kivágott erdőben van egy lombkoronasétány”. Hozzátette, hogy a letermelt erdő helyére új erdőt telepítenek.
Az Átlátszó cikkéből kiderül az is, hogy Nyírmártonfalvától alig 15 kilométerre található két hasonló építmény, mind a kettő egy-egy fideszes politikus magánerdejében, Nyíradonyban. Tasó László Hajdú-Bihar megyei országgyűlési képviselőjé az egyik, és Tasi Sándoré, a Fidesz megyei alelnökéé a másik.
A két politikus magánemberként pályázott EU-támogatásra, és mindketten kaptak 60 millió forintot. A témával részletesen foglalkozó Hadházy Ákos országgyűlési képviselő azt mondta, nem pusztán az a furcsa, hogy ilyen kis területen három hasonló építményre kapott uniós pénzt három fideszes politikus, de kérdéses az is, mennyi turista fogja látogatni ezeket az építményeket. | Több fideszes politikushoz köthető lombkoronasétány is épült | Magánemberként pályáztak, kaptak is 60 millió forint támogatást. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tobb-fideszes-politikushoz-kotheto-lombkoronasetany-is-epult-257370 | 2023-03-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Aki ismeri az erdőgazdálkodás alapjait, az nem csodálkozik azon, hogy egy kivágott erdőben van egy lombkoronasétány" – szögezte le Filemon Mihály, Nyírmártonfalva fideszes polgármestere, aki maga is erdőgazda.
Az új építésű, 4 méter magas, 80 méter hosszú és 1,1 méter széles lombkoronasétány ugyanis egy nemrégiben kivágott erdő farönkjei között emelkedik ki. A 60 millió forint uniós támogatásból épült sétányről itt írtunk bővebben.
Ez egy erdőközjóléti beruházás, ami azt jelenti, hogy én a gazdasági erdőmet átminősíttettem közjóléti erdővé azért, hogy a nagyközönség ingyen látogathassa azt. Kinyitottam az erdőt, a természetet. Hogy az az erdő pontosan most ért a véghasználathoz, az egy dolog, hiszen a most letermelt erdő helyén új erdő lesz."
Ez ám a magyarázat! Az erdő státuszának nyilván azért is kellett megváltoznia, hogy az uniós forrásból oda építhesse a lombkoronasétányt, hisz' nem saját célra kapta a pénzt.
Filemon azt is elmondta, hogy még 2017-ben adta be a pályázatátt az erdei sétány létrehozásának támogatására. "Ha akkor megépül az erdei sétány, még évekig lehetett volna élvezni a magasból a lombkorona látványát. A támogatást azonban csak 2021-ben kaptam meg." A polgármester hozzátette, az építőipari árak emelkedése miatt kénytelen volt saját forrásból kiegészíteni a támogatást. "Nem nyerészkedünk, ebbe pénzt raktunk. A kapott állami támogatást saját forrásból kellett kiegészíteni úgy, hogy a pályázat utófinanszírozású volt."
Filemon bizonygatta, hogy az erdőknek üzemterve van. "Be van tervezve, melyik évben milyen munkálatokat lehet tervezni, elvégezni." Külön hangsúlyozta, hogy az erdőben csak hatósági engedéllyel lehet bármilyen fahasználatot végezni. "Olyan nincs, hogy kimegy az ember a fák közé, és csak úgy elkezd fűrészelni. Ha az erdő eléri a vágásérettséget, azaz a véghasználatot, akkor arra kérelmet kell beadni, a szakirányító elvégzi a fabecslést, majd le kell jelenteni a fahasználatot, és két éven belül fel kell újítani az erdőt."
A polgármester állítólag hamarosan a lombkoronasétány köré is újratelepíti az erdőt. | Újratelepítik az erdőt Nyírmártonfalván, miután tarra vágták a 60 milliós lombkoronasétány miatt | Filemon Mihály polgármester magyarázkodik: vágásérett lett az erdő, a lombkoronasétány maradt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ujratelepitik-az-erdot-nyirmartonfalvan-miutan-tarra-vagotta-60-millios-lombkoronasetany-miatt-257344# | 2023-03-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A becsült 8,8 milliárd forint helyett közel 14 milliárdnál jár a szombathelyi stadion építési költsége. Az arénát már be kellett volna fejezni, de csúsznak a munkákkal, bár most már úgy tűnik, hogy heteken belül meglesz az átadás. Ám még nincs, aki üzemeltesse a sportkomplexumot, így elég nagy az esélye, hogy eleinte az önkormányzatnak kell állni a költségeket.
A szombathelyi közgyűlés pénteki ülésén az is kiderült, hogy az önkormányzatnak azért is fizetni kell, hogy a Haladás VSE és a Haladás labdarúgócsapata egyáltalán használhassa a stadiont. Ez évente 145 millió forint kiadást jelent majd a városi büdzsének, vagyis az adófizetőknek – közölte a Nyugat.hu.
Puskás Tivadar polgármester a stadion látványterve előtt | Stadionhelyzet Abszurdisztánban: kapott Szombathely egy arénát, amelyet évi 145 millió forintért használhatnak | Ráadásul még üzemeltetőt sem találtak az átadás előtt álló sportkomplexumnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/stadionhelyzet-abszurdisztanban-kapott-szombathely-egy-arenat-amit-evi-145-millio-forintert-hasznalhatnak-106618 | 2017-09-23 09:10:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nem jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte a Nyíregyházi Törvényszék csütörtökön azt a kormányhivatali tisztviselőt, aki pénzért cserébe hamis honosítási kérelmeket állított ki magyarul nem beszélő külföldi állampolgároknak. A büntetőügy további 194 vádlottja felfüggesztett börtönbüntetést, illetve megrovást kapott, egy embert pedig felmentettek.
Toma Attila, a törvényszék sajtószóvivője közleményében azt írta, a másodfokú bíróság büntetőtanácsa – az első fokon meghozott ítéletet súlyosbítva – az elsőrendű vádlottat hivatali vesztegetés elfogadása és 190 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében találta bűnösnek. A másodrendű vádlottat egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, míg a harmadrendű vádlottal szemben a bíróság helybenhagyta a korábban hozott felmentő végzést. A többi 192 vádlottat – a kérelmeket benyújtó, külföldi állampolgárságú embereket – megrovásban részesítette az elsőfokú bíróság.
Képünk illusztráció!
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Az elsőrendű vádlott kormányhivatali tisztviselőként egyszerűsített honosítási kérelmekkel kapcsolatos ügyek intézésével foglalkozott. A vádlott 2013 júliusától decemberéig több esetben pénzt fogadott el magyarul nem beszélő, többnyire ukrán és fehérorosz állampolgárságú emberek honosítási ügyének elintézéséért. A nő úgy intézett el több honosítási kérelmet, hogy a külföldiek a kérelmek beadásának napján nem tartózkodtak Magyarország területén, a nevükben a nyomtatványokon pedig olyan nyilatkozatot tett, hogy a határon túl élő igénylők ismerik és beszélik a magyar nyelvet. A nyomtatványok kitöltéséért és valótlan tartalommal történő benyújtásáért a másodrendű vádlott készpénzt adott át a tisztviselőnek.
Az ítélet az első- és másodrendű vádlottak kivételével valamennyi vádlottal szemben jogerős. | Börtönre ítélték a kormányhivatalnokot, mert honosítási papírokat állított ki magyarul nem beszélő külföldieknek | Az elítélt úgy intézett el honosításokat, hogy a külföldiek a kérelmek beadásakor nem is tartózkodtak Magyarországon. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/bortonre-iteltek-a-kormanyhivatalnokot-mert-honositasi-papirokat-allitott-ki-magyarul-nem-beszelo-kulfoldieknek-108112 | 2017-12-07 09:29:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hosszú hónapokon keresztül uralta a sajtót – leginkább az Együtt politikusának, és lemondásáig V. kerületi képviselőjének, Juhász Péternek köszönhetően – a 2006-tól 2014-ig Rogán Antal vezette Belváros–Lipótváros Önkormányzatának ingatlaneladási botránysorozata. A közvagyon irreálisan alacsony áron, sokszor kormányközeli haveroknak – többek között Habony Árpád titkos miniszterelnöki tanácsadóhoz köthető körnek – történt szétosztása manapság viszont alig téma (bár a Magyar Nemzet nemrég kiderítette, hogy Rogán Antal személyi titkárának a feleségénél landolt elég olcsón egy önkormányzati lakás), a tucatnyi feljelentés után a Nemzeti Nyomozó Iroda lezárta az ügyet, mondván, nem történt bűncselekmény. A hatóságok nem tudtak vagy nem akartak mit kezdeni a helyzettel, gyakorlatilag kimondták, hogy el lehet adni az önkormányzati ingatlanokat jelentősen a piaci ár alatt, ha a kerület által hozott addigi rendeletek és szabályok erre lehetőséget adnak.
Az immár kormányzati propagandáért is felelős miniszter, Rogán Antal renoméja kissé megkopott, a népszerűtlenségi versenyben lezárkózott Gyurcsány Ferenc mellé, de a nyilvánosság előtt Orbán Viktor látványosan megvédte a volt polgármestert: a kormányfő 2016 novemberében úgy kommentálta az ingatlanügyeket, hogy politikai bulvárral nem foglalkozik, és szerinte a támadások Rogán pozícióját erősítették. A könnyen és olcsón jött ingatlanok tulajdonosai is fellélegezhettek idővel, hogy lekerültek a címlapokról.
A botrány elcsendesedése után megnéztük, mi lett a sorsa néhány mélyen áron alul és gyanús körülmények között értékesített ingatlannak. Kutakodásunk során találtunk egy-két olyan, korábban önkormányzati tulajdonban lévő lakást és üzlethelyiséget, amelynek a története eddig ismeretlen volt, így például kiderült, hogy Pintér Sándor belügyminiszter volt üzlettársa fiával, egykori és jelenlegi cégtársával együtt gyakorlatilag megszállt egy Kristóf téri ingatlant. Olyan cégre is rábukkantunk, amely alig néhány hónapig tartotta meg a felvásárolt üzlethelyiségeket, és megnéztük azt is, hogy mi lett a Rogán-utód Szentgyörgyvölgyi Péter polgármesternek az önkormányzattól olcsón vásárolt lakásával, miután visszadobta azt a feladónak.
Lepapírozták
Az V. kerületi önkormányzat 2008 és 2013 között összesen 277 nem lakás célú ingatlant adott el pályáztatás nélkül – ezek között voltak üzlet- és pincehelyiségek, de még járda is. Milliárdokról mondott le az önkormányzat azzal, hogy a sokszor bennfentes vásárlók többsége – egy korábbi kerületi rendeletnek köszönhetően – kedvezményesen vehette meg az ingatlanokat, hivatalosan azért, mert már előtte bérlőként ők használták a helyiségeket, rendesen fizették a többször megemelt bérleti díjakat, vagy azért, mert átadták nekik az elővételi jogokat. De nemegyszer történt olyan, hogy a szükséges bérleti jogviszony hiánya ellenére is járt a – általában 30 százalékos – kedvezmény.
Ahhoz, hogy a válság után még csak éledező ingatlanpiac áraihoz képest is a töredékéért juthassanak hozzá a szerencsések a helyiségekhez, még egy fontos könnyítést tett az önkormányzat. A kiárusítási folyamat része volt, hogy a kerület értékbecslőkkel határoztatta meg az ingatlanok akkori árát, akik többször is vitathatóan alacsony értékeket szabtak meg, és számos esetben ezenkívül járt az önkormányzat által adott 30 százalékos kedvezmény. Az értékbecslések közül sokat a Város FM Kft. végzett el, ez a cég a nemrég elhunyt KDNP-s országgyűlési képviselő, Rubovszky György résztulajdonában volt. A politikus lánya, Jeneiné dr. Rubovszky Csilla már Rogán Antal második polgármesteri ciklusa idején is alpolgármester volt a kerületben, és 2014 után is megtarthatta pozícióját, apja halála óta pedig résztulajdonos a Város FM Kft.-ben.
A gyakran kormányzati személyek – köztük Rogán Antal – egyes köreihez, az önkormányzathoz vagy egyes önkormányzati szereplőkhöz köthető társaságokhoz is nagyon olcsón kerülhettek ingatlanok. Tipikus példa – többek között – a mostani kerületi vezető, akinek kedvezményes lakásvásárlásáról a Magyar Narancs írt először (lásd: Belvárosi históriák, Magyar Narancs, 2014. május 22.): Szentgyörgyvölgyi Péter még a Belváros–Lipótváros Városüzemeltető Kft. vezetőjeként bérelhetett egy 110 négyzetméteres szolgálati lakást, amelyet később alig több mint 19 millió forintért meg is vehetett, ezáltal jószerivel bagóért övé lett a Szerb utca 9. szám alatt található lakás abban az épületben, ahol korábban rendszeresen feltűnt Habony Árpád, és ahol több, a miniszterelnöki tanácsadóhoz köthető személy is él(t). Szentgyörgyvölgyi a kirobbant botrány után visszaadta a lakást, amelyet azóta nem értékesített másnak az önkormányzat; az ingatlan kerületi tulajdonban van, mint ahogyan a Szerb utcai ház lakásainak a többsége.
Jól járt Rogán Antal közeli ismerőse, Kertész Balázs ügyvéd is, aki korábban képviselő volt az V. kerületben, és a vagyonkezelő igazgatóságának elnökeként fontos szerepe lehetett az ingatlaneladások előkészítésében. Kertész egyik cégének az Aulich utca 3. szám alatti ház harmadik emeletén van irodája – az ennek otthont adó ingatlan korábban önkormányzati tulajdonban volt, amelyet jóval áron alul értékesítettek Kertész Balázs későbbi üzlettársának, végül egy kis csavarral az ingatlan átkerült a Rogán Antal jogi jobbkezeként is ismert férfi cégéhez, a Monavis Consulting Kft.-hez, amely máig tulajdonosként szerepel a földhivatali nyilvántartásban. Először az Index írt arról, hogy az Aulich utca 3.-ban többször megfordult Habony Árpád és Rogán Antal is, majd lapunk is foglalkozott az ingatlan ügyével: kikértük a III. emeleti lakás adásvételi szerződését, azt, amelyiket akkor kötöttek, amikor az ingatlan önkormányzati tulajdonból átkerült magánkézbe, de a kerület nem adta ki – kezdetben ködösítettek, végül közölték, hogy nem is találják a dokumentumokat. A közelmúltban egy elsőfokú bírósági ítélet kimondta, hogy az V. kerületi önkormányzatnak ki kell adni a szerződést, annak mellékleteit, módosításait. (Erről bővebben: Hát nem elvitte a cica! – Újabb gyanús Rogán-közeli belvárosi lakásszerzés, Magyar Narancs, 2016. november 24.)
Nem minden esetben van egyértelmű politikai szál a történetben, de az szinte biztos, hogy a legnagyobb kedvezmények többségéhez kellett valami bennfentesség, amellyel akkor is sokat lehetett kaszálni, ha a tulajdonos rögtön továbbadta az ingatlan(oka)t, de ha várt, és kihasználta a fellendülő piac kínálta lehetőségeket, egy kisebb vagyon is összejöhetett. Egy ideig úgy tűnt, hogy utóbbira lehet példa a Sas utca 17. Kft. ügylete is, amely a cégnévvel azonos címen vett meg egy 310 négyzetméteres üzlethelyiséget. Ezt addig az akkor a Lázár és Fiai Kft. néven működő, most CBA L és F Kft. néven futó cég bérelte, de a nekik járó kedvezményt valamiért a Sas utca 17. Kft. is megkapta, így mindössze 51,5 millió forintot kellett fizetniük az ingatlanért 2011-ben. Évekkel később 430 millió forintért árulták az üzlethelyiséget, de meggondolhatták magukat, mert az ingatlan még mindig a Sas utca 17. Kft. tulajdona.
Egy offshore hátterű vállalkozás is hálás lehetett az V. kerület nagylelkűségéért: a ciprusi tulajdonban lévő Basic-Loft Kft. a József Attila u. 12. szám alatti egykori Jaguar-szalon 271 négyzetméteres helyét vette meg az önkormányzattól potom 62,9 millió forintért. Csak viszonyításképpen: ma a kerület központi részén talán egy 50–60 négyzetméteres üzlethelyiséget lehetne venni ennyi pénzből. A még most is tulajdonos Basic-Loft úgy kapott az amúgy is gyanúsan alacsony önkormányzati árból még 30 százalékot, hogy a vételi lehetőség kihirdetése előtt nem is bérelte hat hónapja az ingatlant, holott ez feltétele lett volna a vételi kedvezménynek.
Dorottya utca 8.
A kerületi ingatlanbáró
Pintér Sándor belügyminiszter egykori üzlettársához, Rack Lászlóhoz és családjához is tapadtak a volt önkormányzati ingatlanok: magánszemélyként a Dorottya utca 3.-ban a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezménnyel vehetett meg egy 135 négyzetméteres üzlethelyiséget 48,68 millió forintért. (A férfi múltjáról és kormányzati kapcsolatairól az Átlátszó írt alapos cikket.) Rack a Váci utca 40. szám alatti, 510 négyzetméteres pincehelyiséget is megvette az önkormányzattól mindössze 155 millió forintért. A feleségével közös cégén, az RL Finance Ingatlanközvetítő Kft.-n keresztül több értékes ingatlan is Rack érdekeltségébe került: 2009-ben a Kristóf tér 6. alatti, 100 négyzetméteres üzlethelyiségért csupán 25,5 millió forintot kellett fizetniük. Ez a nevetségesen alacsony ár úgy jött ki, hogy az önkormányzat eleve alacsony, 36,4 millió forintos forgalmi értéket szabott meg, és ebből még engedtek 30 százalékot. Az RL Finance 2010-ben szintén jókora kedvezménnyel, 53,5 millió forintért vett egy 139 négyzetméteres önkormányzati ingatlant a Dorottya utcában. Itt egy olyan külföldi hátterű cég mondott le az elővásárlási jogáról, amelyet a Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda képviselt. Az irodát még az a Tuzson Bence alapította, aki most kormányzati kommunikációért felelős államtitkár annál a Miniszterelnöki Kabinetirodánál, amelyet Rogán Antal vezet. Tuzson már nem tagja az időközben nevet is változtató ügyvédi irodának.
Egy másik patinás belvárosi, a Kristóf tér 7–8. alatti épületben is több olyan ingatlana van Rack Lászlóéknak, amely korábban az V. kerületi önkormányzat tulajdonában volt. Igaz, ezeket még Rogán Antal polgármesteri időszaka előtt, 2000 és 2003 között értékesítette a kerület, és elég kacskaringós úton, több cég közbeiktatásával landoltak Racknál vagy a fiánál: ketten öt különböző helyrajzi számon jegyzett kisebb-nagyobb üzlethez, irodához, raktárhoz jutottak hozzá. Arról nincs információnk, hogy egykor mennyiért vált meg az ingatlanoktól a kerület, az adatokhoz úgy jutottunk hozzá, hogy végigböngésztük az épület helyrajzi számait, és a tulajdonosok között megtaláltuk Rack Lászlóékat. Az üzletembernek étterme is van itt: tavaly bevásárolta magát a Kristóf téri Cyrano éttermet működtető Gastro Kristóf Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-be, és ugyancsak tavaly – szintén a Kristóf tér 7–8.-ban – négy másik ingatlanban (három lakásban és egy irodában) vett fele-fele tulajdonrészt két férfitól, akik közül az egyiknek Rack érkezése előtt tulajdonrésze volt a Gastro Kristófban, másikuk pedig ma üzlettárs a cégben. Rack László az V. kerülettől szerzett ingatlanjai többségét máig megtartotta, családi cége, az RL Finance viszont már értékesítette a Kristóf tér 6.-ban korábban az önkormányzattól megvett üzlethelyiséget.
Rack László testvére, Rack Antal is hozzájutott egy értékes önkormányzati ingatlanhoz, a férfi R.A. Trade nevű kft.-je a Váci utca 10. alatti üzlethelyiséget szerezte meg 66,5 millió forintért. A Nol.hu szerint a 280 négyzetméteres ingatlant korábban kedvezményes áron bérelte az a WBPF Hungary Sportegyesület, amelynek a vezetője akkor Habony volt felesége, Kaminsky Fanni volt. A WBPF ruházta át az elővásárlási jogát az R.A. Trade Kft.-re.
Egy Maráczy Endre nevű férfi is dörzsölhette a markát több kerületi ingatlanbiznisze után. Ő a Fehérvár FC (jelenleg Videoton) focicsapat korábbi ügyvezetője, akit 2011-ben elítélt és pénzbírságra kötelezett a Székesfehérvári Városi Bíróság a klubnál történt adócsalás miatt. Az akkor Maráczy érdekeltségébe tartozó L.V. Regal Ingatlanberuházási és Kereskedelmi Kft. egy 713 négyzetméteres üzlethelyiséget vett meg versenyeztetés nélkül a Váci utcában. Itt a vételárra nem derült fény, annyit lehet tudni, hogy az önkormányzat által meghatározott övezeti átlagárnál 28 millió forinttal olcsóbban cserélt gazdát az ingatlan. A szintén Maráczyhoz köthető L.V.L.S.H. Kft. jutott hozzá a Károly körút 22–24.-ben lévő 1500 négyzetméteres üzlethelyiséghez 2011 nyarán, ezen a szinten nevetséges, 240 millió forintért. Az L.V.L.S.H. Kft. nem sokkal azelőtt alakult meg, hogy az önkormányzat kijelölte az ingatlant eladásra. Ma az ingatlanok közül a Károly körúti egy Maráczyhoz közeli másik cég tulajdonában van, a Váci utcai üzlethelyiséggel kapcsolatban általunk felkutatott helyrajzi szám a földhivatalban valamiért egy másik címre mutatott – az ügyintéző sem tudta, hogy miért.
Jó a Habony a háznál
A Károly körút 26. alatt lévő, 212 négyzetméteres üzlethelyiségért 52 millió forintot kellett fizetnie a Classic Immo Kft.-nek úgy, hogy csupán egy hónapnyi bérleti jogviszony után megkapta a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezményt. Ez az értékesítés több szempontból is kiemelt szerepet kapott a belvárosi ingatlanügyek vizsgálatánál: a Classic Immo mögött áttételesen megjelent Pápa Marianne, akinek első férje az a – már elhunyt – Szetlik Ferenc volt, akinek testvére Szetlik Mária, Habony Árpád édesanyja. Pápa Marianne-ról a fideszes Kocsis Máté állította a nyilvánosság előtt, hogy együtt élt Portik Tamással is, de ezt ő később cáfolta. A Károly körúti ingatlanról az is nyilvánosságra került, hogy a Classic Immo a vásárlás után egy évvel, 2012-ben eladta az üzlethelyiséget, és a bizniszen 50 millió forint haszon keletkezett akkor, amikor még nem is pörgött a maihoz hasonlóan az ingatlanpiac. E miatt az ingatlaneladás miatt indított még polgármesterként vizsgálatot Rogán Antal, amelynek a végén menesztették Rónaszéki László jegyzőt; utóda Sélley Zoltán lett, aki a vagyonkezelő vezetőjeként szintén tisztában lehetett az ingatlanértékesítésekkel. (Rónaszékit egy másik, vesztegetési ügy miatt idén szeptemberben – nem jogerősen – egymillió forintos pénzbírságra ítélte a Fővárosi Törvényszék hivatali visszaélés bűntette miatt. A volt jegyző és az elsőrendű vádlott fellebbeztek.)
A kiárusítás egyik legnagyobb ásza az OS17 Ingatlanforgalmazó Kft., amely minimum hét ingatlanra csapott le a kerületi közvagyonból. Vettek önkormányzati ingatlanokat a Zrínyi utcában, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Hercegprímás utcában, a Károly körúton és a Királyi Pál utcában is. A Hercegprímás utcában egy 706 négyzetméteres helyiséghez 125 millió forintért jutottak hozzá úgy, hogy a kerületi önkormányzat 33 millió forint kedvezményt adott a vásárláskor. Ennél is jobban örülhettek a Károly körúti biznisznek, itt 189,7 millió forintért lett az övék egy 865 négyzetméteres üzlethelyiség 2010-ben – ez 219 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent ott, ahol most ennek a négyszerese sem lenne túlzás.
A cég mögötti szálakat korábban az Index bogozta ki, és kiderült, hogy Habony Árpád itt is feltűnik a távolban. Az egyik tulajdonos, Tusán László ugyanis korábban érdekelt volt egy olyan kft.-ben, amely Eduard Usikov ukrán üzletemberé. Usikov lányáról korábban terjedtek olyan hírek, hogy Habony Árpád barátnője volt, a férfi pedig a 2000-es évek óta tevékenykedik Magyarországon, ingatlanban is utazik. Arról, hogy Eduard Usikov és Habony Árpád jó kapcsolatban lehet, a hvg.hu írt, amikor a portálhoz eljutott egy 2014-es fotó, amelyen a titkos tanácsadó állítólag az ukrán férfit és családját várta a budapesti repülőtéren. Nem sokkal azelőtt az adóhatóság Usikov több cégénél is házkutatást tartott, amit azzal magyarázott az ukrán férfi, hogy az Orbán Viktor és Simicska Lajos közötti háború miatt kerülhetett a célkeresztbe, hiszen ő jóban van Habonnyal.
Az OS17 másik tulajdonosa sem kispályás: Fintha-Nagy Ádámot a Concordia és Kulcsár Attila peréből is ismerhetjük, védőügyvédként szerepelt, de felügyelőbizottsági elnök is volt a Synergon Informatikai Zrt.-ben, ahol még a 2010-es időszak előtti állami megrendelései miatt felmerült a sikkasztás gyanúja, de a nyomozás végül eredménytelenül zárult. A fentieknél is fontosabb adalék, hogy Fintha-Nagynak meglehetett a közvetlen kapcsolata az önkormányzathoz: az Átlátszó szerint a kétezres évek közepén a mostani jegyző Sélley Zoltánal együtt volt tagja egy magánnyomozó vállalkozás, a Presidente Kft. felügyelőbizottságában.
A földhivatali adatbázisban azt láttuk, hogy az OS17 önkormányzattól vásárolt ingatlanjainak egy része nemrég vásárlás útján került át a Fundus Vagyonkezelő Zrt.-hez, amely Fintha-Nagy tulajdona. A Fundus idén olyan Zrínyi utcai ingatlant is megszerzett, amely az önkormányzattól először Fintha-Nagy üzlettársaihoz került, akiknek pedig nemrég az OS17 passzolt át korábbi kerületi ingatlanokat.
Szálloda is épül
Nem csupán első ránézésre tűnt gyanúsnak Rogánék egy 2010-es húzása, amellyel értékesítették az önkormányzati tulajdonú Belváros–Lipótváros Ingatlanfejlesztési Zrt.-t egy luxemburgi alapnak. Itt a zrt. által tulajdonolt öt komoly ingatlan volt az érték, amelyek között szerepelt a Dorottya utca 8. szám alatti épület is. Ennek az ingatlannak az árát eladás előtt 776 millió forintról 582-re csökkentette az önkormányzat, és négyzetméterenként alig több mint 180 ezerért kelt el. (Már az akkori átlagár is minimum 300–400 ezer körül mozgott, amely mostanra jócskán emelkedett.)
A Blikk 2014-ben azt írta: nem lehetett tudni, pontosan kik álltak a luxemburgi vállalkozás mögött, de az kiderült, hogy Serfőző Péter, Giró-Szász András egykori kormányzati kommunikációs államtitkár sógora lett az ügyvezető. Később Giró-Szász bevásárolta magát a Safe Port Project Kft.-be, ahol Serfőző cégtársa lett – ez a cég ekkor résztulajdonosa volt annak a Dorottya 8 Hotel Kft.-nek, amelyről kiderült, szállodát alakít ki a Dorottya utcai épületből. Időközben Giró-Szász András eltűnt a hotelt építtető vállalkozásból, amely átkerült Kenyeres Sándor milliárdos, a Mammut bevásárlóközpont fejlesztőjének és lányának érdekeltségébe.
A 121 szobás szálloda már épül, de az eredeti felújítása helyett inkább lerombolták a korábban kötelezően megtartandó épületnek nyilvánított ingatlant, amelyet Medgyaszay István építész tervezett 1914-ben. Pedig először csak átépítésről volt szó, ezt erősítette egy 2014-es önkormányzati előterjesztés, amelyet az akkor még kerületi polgármester, Rogán Antal jegyzett. Ebben a dokumentumban az is szerepelt, hogy a hotel földszintjét nem csupán a szállóvendégek előtt nyitnák meg, lenne egy állandó kiállítás is, amely az eredeti állapotok mellett bemutatná Medgyaszay munkásságát is. Végül az önkormányzat azért adott bontási engedélyt, mert állítólag a betonszerkezetet nem lehetett helyreállítani, és ezt az illetékes örökségvédelmi hatóság is tudomásul vette. Az első hírek még arról szóltak, hogy a hotel megépítésével a miniszterelnökhöz közel álló Garancsi István egyik cégét, a Market Építő Zrt.-t bízták meg, de a minap a helyszínen azt láttuk, hogy az építőipari óriás Swietelsky molinói voltak az építési terület utcafrontján.
Tanulságos a Helping Hungary Kft. története is: a cég úgy jutott hozzá 2014-ben egy-egy ingatlanhoz a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Október 6. utcában, hogy az akkori bérlők a vállalkozás javára lemondtak vételi jogukról. Előbbi helyen egy autósiskola működött a 30 négyzetméteres irodában, ezt 8,9 millióért vette meg a ma már végelszámolás alatt álló Helping, az Október 6. utcában pedig egy éjjel-nappali bolt volt a 192 négyzetméteres helyiségben, amelyért csupán 29,5 millió forintot kért el tőlük az önkormányzat. Mindkét ingatlanon – utóbbi helyen nemrég nyílt egy luxusruhabolt – gyorsan túl is adott a cég, csakúgy, mint egy szintén 2014-ben, mindösszesen 26,6 millió forintért megszerzett, 114 négyzetméteres Nádor utcai üzlethelyiségen. | Kiment pár ház az ablakon | Rogán Antal belvárosi polgármesterkedésének a hagyatéka a piaci ár alatt értékesített volt önkormányzati ingatlanok sora. Utánajártunk, hogy a botrány elülte után mit kezdtek vele a Fideszhez vagy azok politikusaihoz közeli új tulajdonosok. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kiment-par-haz-az-ablakon-107905 | 2017-12-28 09:35:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.