text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Április végén írtunk arról, hogy jelentős eltérések mutathatók ki Illés Zoltán környezetügyi államtitkár vagyonnyilatkozataiban és az szja-bevallásaiban közzétett adatok között. 2011-et és 2012-et vizsgálva feltártuk, hogy az egyik évben 12,2 millió forinttal alacsonyabb, a másik évben viszont 5,45 millió forinttal magasabb volt a nyilvánosságra hozott összevont adóalap a vagyonnyilatkozatokban közölt jövedelmi adatokból kiszámolható összegnél. Az évről évre lényegében szóról szóra átmásolt téves adatokat az államtitkár az időhiánnyal, az elvégzendő munka mennyiségével, a környezetvédelmi elkötelezettséggel és az egyetemes értékekkel magyarázta, de ígéretet tett, hogy a hibát kijavítja.
Fotó: MTI – Bruzák Noémi
Csütörtökön a kormányzati portálon megjelent a parlamentből és a kormányból is távozó Illés Zoltán záró vagyonnyilatkozata, amelyben a korábbiakhoz képest több változás is felfedezhető. Illés nemcsak a Közép-európai Egyetemen (CEU) ellátott feladatát korrigálta „egyetemi tanár”-ról „egyetemi docens”-re, hanem az onnan felvett fizetése összegét is: kiderült, hogy az előző években feltüntetett 750-850 ezer forintos összegek nettó összegek voltak, annak ellenére is, hogy a vagyonnyilatkozat egyértelműen bruttó összeg feltüntetését írja elő. A CEU Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékének oktatójaként Illés havi fizetése 1 214 410 forint (cirka 4000 euró) volt. Az államtitkár elmúlt években felvett havi bruttó jövedelme így a korábbi cikkünkben számolt 2,1 millióról 2,44 millióra nő, s ez a növekmény – a nettó összeg bruttóra emelkedése – a 2012-es évre kimutatott eltérést nagyjából meg is magyarázza.
Illés minisztériumi titkárságvezetője kérdésünkre azt is elmondta, hogy a vagyonnyilatkozat számai és az szja-bevallásból közzétett adatok között 2011-ben látható különbözet abból adódott, hogy az államtitkár 2011-es személyijövedelemadó-bevallásából a CEU-ról felvett 1,2 milliós fizetése valamilyen véletlen folytán kimaradt. Az adatok mostani ellenőrzése során ugyanakkor kiderült, hogy a CEU az adót hónapról hónapra rendesen megfizette, ezért Illésnek pótlólagos adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, s így bírságot vagy késedelmi pótlékot sem kellett leróni. A szabályoknak megfelelően azonban az államtitkárnak önrevíziót kellett végeznie, ezért a 2011-es adóbevallását újra elkészítette. Bár a kormany.hu-n közzétett dokumentum adatait nem korrigálták, kérdésünkre a titkárságvezető elmondta, hogy a 2011-re vonatkozó összevont adóalap összege 19,1 millió helyett helyesen 36,6 millió volt, vagyis 17,5 millióval magasabb, mint a korábban közölt összeg (a megfizetett adó pedig 3,1 helyett 5,9 millió).
A másolás korábbi években követett gyakorlatát feladva Illés Zoltán ezúttal pénzmegtakarításaiban is jelzett némi módosulást: pénzintézeti számlakövetelése nulláról 1,8 millió forintra ugrott, euróban megspórolt pénze viszont 9,3 ezerről 6,5 ezerre apadt; dollárban félretett pénze azonban az elmúlt években érdemben nem változott, továbbra is 26 ezer pár száz USD. A számokból az olvasható ki, hogy az államtitkár az elmúlt években nem túl sokat tartalékolt: közel harmincmilliós éves bruttó jövedelme ellenére sem ingatlanvagyonában, sem összesen 10-11 millió forintra rúgó megtakarításaiban nem volt változás 2011 és 2013 között. | Illés Zoltán korrigálta adóbevallását | Korábbi cikkünk nyomán Illés Zoltán államtitkár önrevíziót nyújtott be az adóhivatalhoz, korrigálva 2011-es bevallását. Az államtitkárnak bírságot nem kell fizetnie, mivel munkáltatója az adót rendesen utalta a NAV számlájára. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/illes-zoltan-korrigalta-adobevallasat-90421 | 2014-06-07 15:40:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Andy Vajna és Szima Gábor szerencsés fiai hazánknak. Papírjuk van róla, hogy megbízható vállalkozásokat birtokolnak – olyannyira, hogy a korábban nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva sebesen bezárt magyar játékterem-piac újraépítéséhez kaptak meg összesen hét olyan koncessziót, amit személyesen Varga Mihály volt-jelenlegi-leendő gazdasági miniszter adhat csak ki. Így Andy Vajna az érdekeltségébe tartozó, budapesti Las Vegas Casino (az OTP Bank Liga elnevezésű futballbajnokság közvetítéseinek nyilván önkéntes és lelkes támogatója) mellett a fővárosban és Közép-Magyarországon további öt kaszinót létesíthet.
Keleten a három jogból kettőt kapott Szima Gábor, a debreceni futballélet legfőbb gazdasági oszlopa, aki tavaly kifejezetten azért vásárolt meg egy profilba illeszkedő, ám időközben bevétel nélkül maradt vállalkozást, hogy a kaszinótenderen indulhasson. Nyilván már akkor is tudott valamit. (A másik két kaszinó közül az egyiket 2012-ben megvette az állam Vajnától – micsoda véletlen, Pesten –, a Casino Sopron pedig az osztrákoké.)
Amikor másfél éve Lázár János akkori miniszterelnökségi államtitkár előterjesztésére a kormány két nap alatt felszámolta az akkor már eleve adóemelésekkel szorongatott játékterem-ipart, két alapvető érvet hangoztatott. Az egyik szerint ez a pénzkockáztatási forma megnyomorítja a családokat, a jövedelmük az üzemeltetőkhöz kerül. Ez egyébként nyilván igaz, de az okoskodás ugyanilyen patent lehetne az állami lottózók kapcsán is, ahol néhány perc alatt ugyanúgy el lehet verni tízezreket – mondjuk – kaparós sorsjegyen, mint a félkarú rablókon. Ám a rapid intézkedés legfőbb okaként bizonyos nemzetbiztonsági kockázatokat is emlegetett Lázár. Hogy mik is voltak azok, a mai napig nem tudjuk. Ami az ügyben többször összehívott ilyen-olyan bizottságok leple alól kiszivárgott, csupa általánosság: a játéktermekben bűnözésből származó pénzeket lehet fehérre mosni, a rendszer melegágya az uzsorának, a tulajdonosok elállítják a gépeket, csalnak stb. – ezek annyira új információk, hogy az amerikai szenátus egyik vizsgálati megállapításaiban is szerepeltek már nagyjából nyolcvan éve.
Ezt a piacot mindig is gyökeréig átjárta a korrupció – a megszerezhető nyereség óriási. Ma egy törvény szerint erre az üzletre összesen tizenegy kaszinó települhet Magyarországon. Hogy lesz-e több, nem tudni. Az új engedélyekkel kapcsolatban a kormányzat természetesen egyetlen pillanatra sem vette komolyan saját ostoba és ájtatos magyarázkodását arról, hogy ez a piac igazából csak a gazdagok speciális játéktere, nem a megvédeni szánt dolgozó családoké. Hogy igazából csak azért kell megengedni néhány „megbízható” vállalkozónak, hogy üzemeltessen ilyet, mert ez az idegenforgalom egyik izgalmas szelete és fontos bevételi forrása. Ha valóban így lenne, nem kéne vacakolni koncessziókkal meg engedélyekkel, ott volna erre a célra egy nagyon megbízható vállalkozás, az állami szerencsejátékcég. Csakhogy annak viszonylag könnyen ellenőrizhető az elszámolása, nincs luxemburgi székhelye vagy egyéb kihasználható könyvelési trükkje – de főképp, egy állami cég csak korlátozottan képes hálás lenni a koncessziókért és engedélyekért. Ezeket pedig jelen esetben „ajánlattétel nyomán”, mindenféle pályázat nélkül adta ki a gazdasági miniszter.
Jól értjük, mi is történt itt. Csak azt nem, hogy maradt ki ebből a buliból Mészáros Lőrinc? | Ajánlattétel nyomán – Vajna kaszinóiról | A kaszinók Andy Vajnáé lettek, pedig az állami szerencsejátékcég is vihetné őket. Egy állami cég azonban csak korlátozottan képes hálás lenni a koncessziókért és engedélyekért. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/narancsblog/ajanlattetel-nyoman-90081 | 2014-05-14 15:48:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Fidesz jelenlegi frakcióvezetője, Rogán Antal volt V. kerületi polgármester fejét követelik az ellenzéki pártok, miután kiderült, hogy a Belváros Főutcája projekt egy részénél szabálytalanságokat tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal, és emiatt a magyar ügyészség beavatkozását is kérte. Az önkormányzat nem tud a kifogásokról.
Ügyészségi nyomozást és Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, volt V. kerületi polgármester mentelmi jogának felfüggesztését sürgetik az ellenzéki pártok, miután kiderült, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szabálytalanságokat talált egy évekkel ezelőtti összesen 5,5 milliárd forintos belvárosi beruházásnál, amelyet az EU mintegy kétmilliárd forinttal támogatott.
Szabálytalanságokat talált az OLAF
Válaszokat, ügyészségi vizsgálatot és Rogán Antal volt V. kerületi fideszes polgármester magyarázatát, sőt a politikus mentelmi jogáról való lemondását sürgetik az ellenzéki pártok arra hivatkozva, hogy kiderült: az unió csalás elleni szerve vizsgálta, és nem találta rendben az V. kerület irányításával zajlott, a 2010-es parlamenti választás előtt átadott beruházást.
A vs.hu kérdezett rá az OLAF-nál az ügyre, és a szervezet válaszából kiderült: az EU csalás elleni hivatala vizsgálta a Budapest Szíve nevű projektet, mert olyan panaszok érkeztek a szervezethez, miszerint szabálytalanság és csalás lehetett a felújítási munkákat megelőző közbeszerzéseknél. Az OLAF végül a magyar ügyészséghez és az Európai Bizottsághoz is fordult a feltárt problémák miatt.
Budapest Szíve: a Belváros új főutcája
A Budapest Szíve projekt érintett, első üteme a Belváros-Lipótváros központi magját érintő átalakítást jelentette. A mintegy 5,5 milliárd forintból - ezen belül csaknem kétmilliárd forint uniós forrásfelhasználásával - megvalósult beruházás a Belváros új Főutcája nevet viselte. Ennek részeként faltól-falig felújították a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti 1,7 kilométeres útszakaszt.
A vs.hu cikke emlékeztetett: az Index.hu már 2012 tavaszán beszámolt arról, hogy Brüsszelnek problémái vannak a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcák átépítésével, mert az akkori hírek szerint az Európai Bizottság azt gyanította, hogy irányított közbeszerzés folyhatott. A kiírási feltételek miatt csak egy konzorcium pályázott, azzal kötöttek szerződést.
Vizsgálatot és lemondást követelnek
A Demokratikus Koalíció (DK) már fel is szólította Rogán Antalt, hogy az uniós vizsgálat miatt mondjon le képviselői mentelmi jogáról. Gy. Németh Erzsébet, a párt fővárosi képviselője szerint Rogán polgármesterként asszisztált egy olyan álpályáztatáshoz, ahol eleve csak a későbbi győztes indult el, ugyanis a pályázati feltételekkel minden más céget ellehetetlenítettek.
Az MSZP is válaszokat sürget. A szocialista Lukács Zoltán emlékeztetett, hogy az OLAF korábban már több tucat ügyet jelzett a magyar ügyészségnek, azt kérve indítsanak vizsgálatot. Hozzátette: az ügyészség nem hivatkozhat arra, hogy folyamatban lévő ügyekről nem nyilatkozik, mert „ezek súlyos, korrupciós bűncselekmények, ezeket pedig ismertetni kell a nyilvánossággal".
Lukács úgy fogalmazott: Rogán Antal volt polgármester kerülete "hangos a korrupciótól", most már nemcsak a kerületi ingatlaneladásoknál, hanem egy uniós projektnél is úgy tűnik, nincsenek rendben az ügyek. Ezért szerinte Rogánnak „ki kellene állnia (...) és el kellene mondania, mi történt az általa vezetett V. kerületben éveken keresztül.
Válaszokat várnak Rogántól
Az Együtt politikusa, Szigetvári Viktor pedig arra szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt, adjon tájékoztatást arról, hogyan működött együtt az OLAF-fal a Budapest Szíve projekt miatt indult vizsgálatban. Azt is kérte, hogy az V. kerület és a főváros tisztázza, hogyan lehetséges, hogy - a gyanú szerint - egy túlárazott eljárás során egy előre kiválasztott kivitelező végezte el a munkát.
Az V. kerületben tavaly ősszel polgármesterjelöltként indult Juhász Péter, az Együtt önkormányzati képviselője a Facebookon reagált a hírre. Azt írta, „Rogán most jelentheti fel az EU csalás elleni hivatalát is. (...) Szerencsétlen jó ember, mindenki őt rágalmazza, pedig egy ártatlan bárány, aki azt sem tudja mi az a korrupció".
Az önkormányzat Bajnaival védekezik
Az V. kerületi önkormányzat közleményében elismerte, hogy az OLAF vizsgálódott a projekt ügyében, és ehhez a kerülettől kértek is be dokumentumokat, melyeket ők meg is küldtek. Állításuk szerint azonban nem élvezett előnyt egyik cég sem, és a lehívott EU-s támogatásokat is mind a közölt célra használták fel.
Az önkormányzat szerint ugyanakkor a projekt tisztaságát az is bizonyítja, hogy a projekt előkészítésébe Bajnai Gordon és Szigetvári Péter is belelátott, a volt miniszterelnök pedig el is ment a kész épületek átadására. Erre reagálva egyébként Szigetvári azt mondta: "Talán arra gondolnak, hogy Bajnai Gordon szalagátvágásának a korrupt közbeszerzéshez lenne köze, de ez meg hazugság."
Megszólalt a Fidesz és Kocsis is
Megszólalt az ügyben a Fidesz-frakció is. A képviselőcsoport közleményében azt írta, az OLAF a Budapest Szíve program fővárosi részeit is vizsgálta, akkoriban pedig a fővárosban az MSZP-SZDSZ koalíció kormányzott. Hozzátették: az MSZP-nek és a Szigetvári Viktor vezette Együttnek saját házuk táján kellene keresniük a hibát.
Közleményt adott ki Kocsis Máté fővárosi képviselő, tanácsnok is. Ebben a fideszes politikus azt írta, hogy a Budapest Szíve Program 2. ütemének közbeszerzési eljárása 2009-ben volt, "a Demszky-Hagyó-Steiner korszakban, őket kell a részletekről megkérdezni". Tarlós István 2010 októberében lett főpolgármester és ugyanekkor szerzett többséget a Fidesz-KDNP a főváros közgyűlésében - tette hozzá.
A vs.hu időközben a Legfőbb Ügyészségtől azt is megtudta, hogy valóban érkezett a vádhatósághoz egy anyag az OLAF-tól, amely a Budapest szíve programot érinti. „Jelenleg folyamatban van a megküldött anyag fordítása" - közölte az ügyészség. Az OLAF pedig tudatta, hogy „figyelni fogja azokat lépéséket, amiket az illetékes hatóságok tesznek nemzeti, illetve uniós szinten". | Rogán Antal fejét követeli az ellenzék | A Fidesz jelenlegi frakcióvezetője, Rogán Antal volt V. kerületi polgármester fejét követelik az ellenzéki pártok, miután kiderült, hogy a Belváros Főutcája projekt egy részénél szabálytalanságokat tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal, és emiatt a magyar ügyészség beavatkozását is kérte. Az önkormányzat nem tud a kifogásokról. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/rogan-antal-fejet-koveteli-az-ellenzek | 2015-01-23 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Összegezte kutatásait a Transparency International nemzetközi korrupciókutató intézet – a csapatsportok támogatására kialakított társaságiadó-kedvezmény (TAO) rendszerét vették górcső alá. Nem szép látvány tárult a szemük elé: az átláthatóság teljes hiánya, összefonódások, irracionális fejlesztések, közpénz pocsékolása. És egyenlőbb az egyenlőek között: az egyik futballcsapatnak valahogy a 200 milliárd forintnyi közpénzből jóval több esett le, mint a többieknek. Na, vajon melyiknek.
A látványcsapatsportoknak ((labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda és a jégkorong) a kormány úgy is juttat támogatást 2011 óta, hogy a nagyvállalatok a befizetendő társasági adójukból leírhatják, ha sportszövetségeket támogatnak. Azaz adóforintokat csoportosít át – ennek ellenére a kormány makacsul tagadja, hogy a TAO közpénz lenne – céges magánadományoknak tekinti őket. „Ezért sem a vállalatoknak, sem a sportkluboknak nem kell részletesen elszámolniuk a támogatásokkal” – mutat rá az eljárás problémájára a jelentés.
200 milliárd forintot sikerült így átcsoportosítani a sportágakhoz, ebből a legnagyobb rész – ki hinné – a labdarúgásnak jutott. A magyar foci 75 milliárdot hasított ki a TAO-ból, összesen 1100 klub részesült a pénzből, de közel sem egyenlő mértékben – tizenhárom csapat kiemelten sokat, 21 millárd forintot kapott. De közülük is kiemelkedik egy rátermett klub, amely négy év alatt 9,2 milliárdot kapott, a felcsúti Puskás Akadémia.
A jelentés szerzője, Mucsi Gyula szerint a kormány úgy alakította sportágtámogatási rendszert, hogy átláthatatlan legyen, és kedvezzen az összefonódásoknak. Az adótámogatásra aspiráló sportkluboknak sportfejlesztési programot kell kidolgozniuk, amit jóvá kell hagynia a sportági szakszövetségnek. A sportszövetség dönti el, melyik csapat kaphat az állami adóbevételt csökkentő céges pénzt és mekkora összegben, csakhogy ez a döntési folyamat teljesen zárt és átláthatatlan.
A sportszövetségek élén – ez hagyomány amúgy a magyar sportéletben – a végrehajtó hatalomnak ismerős, baráti emberek állnak szinte mindig: fideszes polgármester áll a kézilabda- (Kocsis Máté) és a kosárlabdaszövetség (Szalay Ferenc) élén is, az MLSZ-t pedig Csányi Sándor vezeti (őt mondjuk nem a kormánnyal kialakított feltétlen jó viszonyáról ismerünk – a szerk.)
A sporttörvény idén januárban életbe léptetett módosításával kimondták, hogy a sportszervezeteknek elegendő „összesített adattartalom szolgáltatásával” tájékoztatást adni a támogatásokról. Ennek következtében nem lehet kideríteni, hogy melyik cég pontosan melyik sportegyesületnek, milyen összegű támogatást adott – emeli ki a Transparency.
A szervezet a stadionépítésekre is kitért: itt is korrupciós kitettség érzékelhető, a munkálatokat rendre gazdasági holdudvarban elhelyzekedő cégek nyerik el. Felcsúton köztudomásúlag Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc építette a stadiont, és az sem érthető, hogy a 16 ezres Kisvárda miért érdemelte ki egy Európa-liga-selejtezőkre alkalmas luxusstadion felépítését. „Nem valószínű, hogy a véletlen műve, hogy az állam azt követően növelte a stadionépítés támogatását 120 millió forintról közel egymilliárd forintra, hogy Kisvárda országgyűlési képviselője, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter lett.” De ugyanez zajlott le Mezőkövesd és Tállai András parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes viszonylatában is. | Transparency: átláthatatlanul ömlik a közpénz Felcsútra | Óriásstadionok kisvárosokban, követhetetlenül ömlő pénzek, uram-bátyám viszonyok az állam és a sportszövetségek között – a korrupciós gyakorlatokat vizsgáló Transparency International most lezáruló vizsgálata több mint vészjósló következtetéseket tartalmaz. Az egész rendszer abszolút nyertese egy Felcsút nevű település és sportegyesülete. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151022_Transparency_a_TAO_a_korrupcio_melegagya | 2015-10-22 16:11:00 | true | null | null | HVG |
Ma már valamirevaló választási év, kampányidőszak nincsen párt- vagy pártközeli emberekhez kötődő bűnügyek nélkül Magyarországon. Így volt ez négy éve is, a BKV-ügyek letartóztatási hulláma idején. Az egész 2010. januárban, Sz.-né Sz. Eleonóra, a BKV HR-igazgatója, majd A. Attila BKV-vezér őrizetbe vételével kezdődött; februárban M. Ernőt, Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester politikai tanácsadóját tartóztatták le, és házi őrizetet rendeltek el Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes közvetlen munkatársával, H. Évával szemben. Z. Tibort, a BKV főosztályvezetőjét szintén előzetes letartóztatásba, R. Miklóst, a BKV kommunikációs vezérigazgató-helyettesét házi őrizetbe helyezte a rendőrség. Idő kérdése volt, mikor jutnak el Hagyóhoz, aki akkor még mentelmi jogát élvezte az MSZP országgyűlési képviselőjeként. Az új parlament felállásával ez megszűnt, Hagyóért májusban mentek a kommandósok, és vele együtt vitték be L. Ottót, Hagyó munkatársát, valamint H. Évát - mindhárman előzetesbe kerültek.
Hagyó meggyanúsításához a fő muníciót az A. Attilát a BKV vezérigazgatói székében 2008. áprilisban követő B. Zsolt szolgáltatta, aki 2010. márciusban a Magyar Nemzetnek önleleplező interjút adott. A politikai közbeszédben ekkor vált állandósult negatív szókapcsolattá a 15 millió forintot tartalmazó nokiás doboz, amit, akkori állítása szerint, B. Hagyónak adott át.
Sz.-né 2008. márciusban végkielégítéssel távozott a BKV-tól, de B. Zsolt tovább foglalkoztatta nyugdíjasként. A vádirat szerint összesen 86,2 millió forintot fizettek ki neki, míg Sz.-né szerint nettó 54 millió forintról van szó. Bár Sz.-né ügye indította el a BKV-lavinát, a 15 tagú vádlotti sorban ő csak az utolsó előtti helyet foglalja el. A 2008 őszén színre lépett Kocsis István BKV-vezérigazgató ugyanis 2009 őszétől egymás után küldte a rendőrségnek a gyanúsnak talált BKV-s szerződés-csomagokat. A BKV belső ellenőrzése hozzávetőleg ezer kontraktus átvizsgálása után 40 cég 50 megbízását találta bűncselekménygyanúsnak: ezek összértéke jóval felülmúlta a HR-igazgatóét, és rábukkantak 800 millió forint feleslegesen kifizetett végkielégítésre is. Sz.-né esete tulajdonképpen a kakukktojás: a Hagyó-perben ugyanis a BKV számára fölösleges szerződések megkötését róják a vádlottak terhére.
A vádirat szerint a Hagyó Miklós által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. Hagyót folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, mint felbujtót két rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolják. Hasonlóképpen folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják M. Ernőt, illetve A. Attila és B. Zsolt volt vezérigazgatókat; előbbit három rendbeli magánokirat-hamisítással is.
Áthelyezték
A 40 ezer oldalnyi dokumentumot produkáló nyomozás 2011 decemberében zárult, a vádemelést követően 2012 júniusában tartották az első, iratismertető tárgyalási napot a Kecskeméti Törvényszéken. A büntetőpert illetékességből a Fővárosi Törvényszéken kellett volna tárgyalni, de Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke - a bíróság leterheltségére hivatkozva - 2012 februárjában a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. A Narancs információi szerint az ügy nem első körben került Kecskemétre: úgy tudjuk, megjárta a székesfehérvári és a győri bíróságot is, de egyik sem vállalta.
Ötven tárgyalási napot tartottak Kecskeméten, a legutolsót tavaly decemberben. A vádlottak többsége megírt vallomását olvasta fel, de volt, aki hajlandó volt válaszolni a bíróság kérdéseire. Meghallgattak körülbelül 40 tanút is. (A pontos tájékoztatás érdekében a tárgyalás adatait megkértük a Kecskeméti Törvényszéktől, de sem erre, sem a többi kérdésünkre nem kaptunk választ.) A perben érintett egyik forrásunk beszámolója szerint eddig körülbelül a vádirat felét sikerült letárgyalni, méghozzá erőltetett menetben. A Hagyó-per kiemelt ügy, azaz legalább kéthavonta tárgyalást kell tartani, a Hadnagy Ibolya vezette tanács azonban ezt heti két tárgyalási napra tornázta fel. Sikerült végigmenni a kifogásolt szerződések körülbelül 80 százalékán, de még nem került sor az A. Attila idején keletkezett végkielégítésekre, a fő vádlottak bírói, ügyészi kikérdezésére, és egyelőre a vádlottak sem kérdezhettek egymástól.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratát eddig öt alkalommal módosította az ügyészség, újra meg újra csökkentve az elkövetett bűncselekmények kárértékét. És ezzel párhuzamosan csökken a vádhatóság által bűncselekménynek tartott szerződéskötések száma is. A Népszava októberben arról számolt be, hogy a Fővárosi Főügyészség fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Hagyó-ügy vádiratát készítő ügyésszel szemben. A Narancs rákérdezett a fegyelmi végeredményére: Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője megerősítette egy eljárás lefolytatását, de konkrétumokat nem közölt: "A vonatkozó jogszabályok alapján jelenleg annyit tudok a kérdésére elmondani, hogy született egy - jelenleg még nem jogerős - fegyelmi határozat egy ügyésszel szemben, mert egy büntetőügyben sorozatos mulasztásokat követett el. Ezen mulasztásokat a konkrét büntetőügyben időközben már korrigálta, orvosolta az ügyészség. Az, hogy ki a fegyelmi eljárással érintett ügyész, jelenleg - mivel a döntés nem jogerős - nem áll módunkban nyilvánosságra hozni."
Nyomozati tárgy
Hagyó, akit a vádhatóság a bűnszervezet létrehozójának és vitathatatlan vezetőjének tart, felolvasott vallomásában tagadta valamennyi neki felrótt bűncselekmény elkövetését. Így a kétszer 15 millió forint átvételét is - az egyik tételt a nokiás dobozból. Sőt Hagyó kezdettől tagadja bűnösségét. Nem így B. Zsolt, aki idővel, a bíróság előtt komolyan visszavett önfeltáró lendületéből (lásd Ez lett a vesztünk című keretes anyagunkat). Rendőrségi vallomásának a Hagyóra - de több más személyre is - vonatkozó terhelő részeit bírósági vallomásában nem tartotta fenn. Ennek következtében a legendás "nokiás doboz" bizonyítottsága gyakorlatilag egyenlő a nullával. Érdekesség, hogy B. Zsolt megnevezte a Synergon Zrt. egyik vezetőjét, akivel az első 15 milliós kenőpénzről egyeztetett: az illetőt azonban tanúként sem hallgatták meg a nyomozók. B. Zsolt azt a Fidesz-kampányban sokat idézett kijelentését sem erősítette meg, hogy Hagyó a városháza folyosóján nyakon ragadva utasította volna őt különböző szerződések aláírására, és hogy azzal fenyegette: aki nem áll be a sorba, annak elvágják a torkát.
B. Zsolt vallomásából azt lehetett kihámozni: rájött, hogy többet veszíthet, ha fenntartja nokiás állítását. B. Zsolt hatalmas kudarcként élte meg, hogy "nyomozati tárgyként" kezelték: úgy érzi, félrevezették; első védője a hatósággal történt egyeztetésekre hivatkozva még azzal hitegette, hogy nem lesz vádlott - ehhez képest negyedrendű vádlott lett.
A. Attila nemcsak nem tartotta fenn (mint B.), de vissza is vonta a nyomozati szakban Hagyóra, M. Ernőre és Demszky Gáborra tett terhelő vallomását, sőt bocsánatot kért tőlük a hazugságai miatt. A nyomozóknak A. Attila még úgy emlékezett, hogy Hagyó többször, Demszky pedig legalább egy alkalommal arra utasította, hogy szükségtelen szerződést kössön egy-egy céggel. A bíróság előtt azzal indokolta állításainak visszavonását, hogy a terhelő vallomásokat részben hatósági nyomásra tette: amikor őrizetbe vették, állítása szerint azt közölték vele, hogy ha nem tud a nyomozati "elvárásoknak" megfelelni, akkor hosszú időre előzetes letartóztatásba kerül.
M. Ernő ugyancsak a vádhatóságot kritizálta, koncepciós eljárást emlegetett, mivel az ügyészségi eljárás során érzékeltették vele: kedvezményekre számíthat, amennyiben Demszkyre és Hagyóra terhelő vallomást tesz.
A. Attila azt is felrótta a nyomozó hatóságnak, hogy kihallgatása közben a rendőrségen laponként faxolták át a felügyeletet gyakorló ügyészségre a vallomása egyes részleteit, ily módon egyeztetve a nyomozás további irányáról. Az ügyészség visszautasította, hogy a nyomozás az ötvenes éveket idéző, törvénysértő módon zajlott volna. A Fővárosi Főügyészség elismerte, hogy fokozott felügyeletet gyakorolt a BRFK nyomozása felett, és ennek keretében azt írta elő, hogy a kihallgatás után a rendőrség - tájékoztatásul - faxolja át a teljes vallomást, de ez nem azt jelenti, hogy egyeztettek volna a kihallgatás "irányáról". A. Attilát kilenc alkalommal hallgatták ki ügyvédje jelenlétében, és ezek egyikén sem jelezte a kényszerítő körülményeket. A. Attila mindössze egyetlen szerződésnél, a BKV fénymásoló-állományának 19,2 millió forintos felmérésében ismerte el vezetői felelősségét. (A gyanú szerint ebből az összegből jutott Aba Botond egykori BKV-vezér végkielégítésére is.)
A bíróság előtt az ügyészségnek azt kell bizonyítania, hogy a megkötött szerződések fölöslegesek voltak, s hogy az ily módon létrehozott pénzszivattyút bűnszervezetben működtették. Ebben puhulni látszik a vád, legalábbis erre utal a vádirat szerinti kárérték már említett csökkenő tendenciája. A védelem több (elsősorban a kommunikációval és marketinggel összefüggő megbízásoknál) igyekezett igazolni a bíróság előtt, hogy hasonlókra a mai BKV, illetve a fideszes városvezetés alapította Budapesti Közlekedési Központ Zrt. is költ.
Azzal, hogy a két koronatanú-vádlott, A. Attila és B. Zsolt kiszállt a vádaskodásból, érzékelhetően megrogyott a vád. Hagyónak ezek után elegendő két nagyobb megbízásra összpontosítania védekezését: a 4-es metró projektmenedzsmentjét átvevő AAM. Zrt. tanácsadói és a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerét szállító C.C. Soft Kft. megbízási szerződésére. Előbbinél a vádhatóság arra alapozza a hűtlen kezelés megvalósítását, hogy nem a városháza, hanem a BKV büdzséjéből fizették a 133,5 millió forint összértékű számlát. A C.C. Softnak kifizetett 118 millió forint már keményebb dió - bár ennek a többszörösét fordították Kaposváron egy hasonló rendszerre, a BKK pedig jelenleg is 6,6 milliárd forintért építi a BKV komplett felszíni utastájékoztatási rendszerét. Tehát a haszontalanság itt sem egyértelmű, ráadásul B. Zsolt ennél az esetnél sem erősítette meg korábbi állítását, miszerint Hagyó kényszerítette volna a szerződés megkötésére, a teljesítés igazolására és a vállalkozó kifizetésére. B. Zsolt a nyomozati szakban még úgy emlékezett, hogy Hagyó nemcsak a Synergon megbízását csapolta meg, hanem a C.C. Softét is. "Amikor a C.C. Soft vezetőjével tárgyaltam a hibák kijavításáról, akkor azt mondta nekem E. az Aquincum Szálloda halljában, hogy a hibák kijavítására nincs pénze, mert Hagyónak át kellett adnia 40-60 millió forintot" - vallotta B. De nemcsak Hagyó, hanem a vélt bűnszervezet másik, politikai nexussal rendelkező tagja, M. Ernő esetében is sorra szűntek meg a gyanúsítások alapjai: már a nyomozati szakban 14 gyanúsításból 12-ben szüntették meg az ellene folyó eljárást.
Hol a bíró?
Ma már világos: elhamarkodott és az ügy lezárása szempontjából kifejezetten hátrányos döntés volt Kecskemétre helyezni a pert. Handó Tünde lépését az alaptörvény egyik átmeneti rendelkezése tette lehetővé, miszerint "az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki".
Tizennégy vádlott védője már az első tárgyalási napon közös beadványban kérte a bíróságot, hogy függessze fel a tárgyalást, mivel az Alkotmánybírósághoz fordultak annak megállapításáért, jogszerű volt-e a per áthelyezése. Ha ugyanis az AB ezt elkaszálja, akkor a lefolytatott eljárás hatályát veszíti. Az AB tavaly decemberben megsemmisítette az ügyáthelyezést lehetővé tévő jogszabályt, mivel az a tisztességes eljárás két követelményét - a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot - is sértette. De alkotmányellenesnek ítélte azért is, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem volt biztosítva jogorvoslat. Az AB döntésének egyébként elébe ment a kormány (amelynek biztosan jó alkotmánybírósági forrásai vannak): októberben, az alaptörvény ötödik módosításakor kiemeltette a parlamenttel a szövegből ezt a cikkelyt. Persze nem holmi jogfilozófiai belátás okán, hanem az Európai Bizottság kritikai észrevétele miatt. A májusi Tavares-jelentés e bíráló tételét megfogadta Orbán Viktor, és a büntető törvénykönyvből, valamint a polgári perrendtartásból már júniusban kivetette a peráthelyezés lehetőségét.
A Kecskeméti Törvényszék mintha csak az AB döntésére várt volna: decemberben az illetékesség hiányára hivatkozva, fellebbezési lehetőség biztosítása nélkül a Fővárosi Törvényszékre utalta a Hagyó-pert. De a per nem kellett a fővárosnak, amely 2014. január 7-én megállapította a saját illetéktelenségét, és a bíróság kijelölésére a Kúriát kérte fel. A Fővárosi Törvényszék a büntetőeljárási törvényre hivatkozva a kecskemétiek illetékességét hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy az előkészítés során lett volna lehetőség az eljárás felfüggesztésére, de a kecskemétiek nem éltek ezzel. És ha már elkezdték tárgyalni, csak abban az esetben helyezhető át az ügy, ha meghaladja az adott bíróság hatáskörét - érvelt a Fővárosi Törvényszék.
A kialakult huzavona azt a kormányzati szándékot teszi komolytalanná, amely az ügyek mihamarabbi lezárására irányult. Ha a Kúria a fővárost jelöli ki, újra kell kezdeni a tárgyalást, hiszen sérülne a személyes benyomás megszerzésének elve, ha az új bírónak hozott anyagból kellene tárgyalnia az ügyet. Vagyis minden szereplőt ismét meg kellene hallgatni - és érdemes is lenne meghallgatni. Ebben az esetben, meg ha a tanácsvezető pörgeti is a tárgyalásokat, várhatóan 2016-ra születhet első fokú ítélet.
A Kúria azonban még nem döntött. Sőt formai kifogásokat észrevételezett, mivel a Fővárosi Törvényszék nem jelezte az elutasító határozata elleni fellebbezés lehetőségét az érintetteknek. A fővárosiaknak tehát egy újabb végzést kell hozniuk, ismét elutasítva illetékességüket. A védők várható fellebbezését a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el. Ezt követően a Kúria kimondja a végső szót, hogy hol induljon és végződjön a Hagyó-per első fokon. Egyvalami biztos, az idő múlása. Ami enyhítő körülmény.
Ez lett a vesztünk
B. Zsolt és Hagyó Miklós szembesítése, 2010. szeptember 14.
B: "A szemedbe mondom, hogy elkezdtél ebédelni valamilyen sárgás csirkés rizses húst, és tulajdonképpen egy pár bevezető kérdés után egy monológot tartottál. (...) Ezt követően elmondtad a tervedet velem kapcsolatban, hogy egyelőre 30 napig tart a megbízatásom, de mindent el fogsz követni annak érdekében, hogy a vezérigazgatói kinevezésemet véglegesítsék. (...) És ezt követően mondtad, szemedbe mondom, hogy évi 15 millió készpénzt át kell adjak neked. Nem nagyon értettem a dolgot, azt mondtad, hogy rám van bízva, hogy szerzem meg ezt a pénzt."
H: "Ami az érdemi részét illeti, Zsolt, én soha olyat nem kértem tőled, hogy számomra akár tagdíjként, akár más miatt pénzt adj át. Soha. Soha."
B: "Miklós, az általad kért összeget én két alkalommal teljesítettem. Az első évben közvetett módon, a másikban személyesen."
H: "Zsolt, azt csak te tudod, hogy miért teszed tönkre az életemet. Te hazug és valótlan dolgot állítasz."
B: "Miklós, a szemedbe mondom, hogy magamra nézve is terhelő vallomást tettem, csakis azért, hogy elmondhassam az igazságot. Ez teljes mértékben tönkretette az életemet. Szemedbe mondom, hogy volt ilyen kérésed, és ez lett a vesztem."
H: "Zsolt, hazudsz, és te tudod, mi az oka. Miért próbálod a felelősséged súlyát csökkenteni olyannal, amit én nem követtem el. Rövid távon igazad volt, engem tönkretettél, a hazugság győzedelmeskedett, az én családom sínyli meg ezt a helyzetet."
Áthelyezettek
Az Országos Bírói Hivatal nyilvántartása szerint 2011-ben és 2012-ben 55 új ügyben jelöltek ki másik bíróságot a főváros helyett. Az ügyáthelyezéssel érintett perek 70 százaléka jogerősen lezárult - a büntetőperek közül azonban csak egy, a Debreceni Ítélőtábla jogerősen három és fél év börtönbüntetésre ítélte az áfacsalással vádolt Varga Tamás Sándort, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját és társát, Lelkes Attilát. A többi 21 vádlottat felmentették. | Mi marad a végén? | Bár a CÖF bohócos plakátján Hagyó Miklós nyilván a szocialista gonosztevő jelképe, bűnösségét bíróság nem mondta ki, sőt nincs is ma bíróság, amely tárgyalná a perét. A rendőrség által bűncselekménygyanúsnak ítélt több BKV-szerződés is kikerült a vádiratból, és az ügyészséget irányított nyomoztatással vádolták. A felrótt kárérték is egyre csökken, a legendás nokiás doboznak pedig már se híre, se hamva. Összefoglaljuk, mi történt négy év alatt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mi-marad-a-vegen-88822 | 2014-03-20 16:03:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kancelláriarendszer bevált, a sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az intézmények gazdálkodásának javulása – mondta el Palkovics László, a terület államtitkára egy múlt heti háttérbeszélgetésen. Palkovics látványos diagramokon mutatta be: a korábban súlyos helyzetben lévő egyetemek adósságállománya 2013 márciusa és 2015 szeptembere között jelentősen csökkent.
Csakhogy a két állapotot összehasonlítani egymással rendkívül megtévesztő, mondták forrásaink, és a kedvező változásoknak legkevésbé van köze a kancellárok kinevezéséhez, sokkal inkább egyes adósságok átvállalásának, a működési hiány részleges visszapótlásának, valamint brüsszeli pénzeknek, melyek megnyerésében az egyetem vezetőségének, illetve oktatóinak van fontos szerepe.
Siker, siker, siker
A háttérbeszélgetésen Palkovics László felsorolta: a Nyugat-magyarországi Egyetem, az Eötvös József Főiskola, a Szolnoki Főiskola, a Kaposvári Egyetem, a Miskolci Egyetem adósságállománya az elmúlt két és fél évben jelentősen csökkent, a Corvinus Egyetem az egymilliárdos lejárt tartozását közel nullára írta le, míg egyáltalán nincs lejárt adóssága a Budapesti Gazdasági Főiskolának, a Budapesti Műszaki Egyetemnek, az ELTE-nek és a Széchenyi István Egyetemnek. Külön rámutatott, hogy a négy klinikai intézménnyel rendelkező egyetem is jelentősen lefaragott a lejárt tartozásállományából.
A javulás szerinte főként 2014 novembere után gyorsult fel, amikor kinevezték a kancellárokat. Az államtitkár azt is egyértelmű sikerként értékelte, hogy korábbi, kisebb-nagyobb botrányok ellenére – mint például tavasszal a Zeneakadémia kancellárjának menesztése – mára az intézmények zömében kiegyensúlyozottnak mondható a rektor és a kancellár viszonya.
Két lépés hátra, egy előre
Egyetemi forrásaink egybehangzóan megerősítették, idén ősszel valóban nem kell zárolásokkal, válságintézkedésekkel szembenézniük, és a költségvetési mutatók javulása érzékelhető az intézményekben is. Ugyanakkor mindannyian hangsúlyozták, hogy a 2013. márciusi és a 2015 szeptemberi állapotot összehasonlítani rendkívül félrevezető.
Az Orbán-kormány 2011 és 2013 között több tízmilliárd forintot vont ki az ágazatból a Széll Kálmán Terv keretében. Egy évre rá a miniszterelnök már „önfenntartó felsőoktatásról” beszélt. Költségvetési szinten mindez azt jelentette, hogy a 2011-es 190 milliárd forinti állami támogatáshoz képest 2013-ben már csak 123 milliárdot irányoztak elő. (Ezt annyira alultervezték, hogy az év folyamán negyvenmilliárdot visszacsurgattak a rendszerbe különböző jogcímeken). A kiesés térdre kényszerítette az intézményeket. Mindenki emlékezhet 2012 telére, amikor egyes intézmények szénszünetet tartottak, azaz a vizsgaidőszak egy részében zárva tartottak.
A megszorítások következtében 2013-ban az egyetemek kénytelenek voltak idősebb, tapasztaltabb, nyugdíjas oktatóiktól megválni, a professzorok egy részének fizetését már nem tudták előteremteni. A 2013-as tehát nagyon rossz év volt a magyar felsőoktatásban, az intézmények adósságállománya 2014 év elején tetőzött. Ezért mondják sokan, hogy nem ahhoz kell mérni a mai számokat. Sokkal inkább a 2010 utáni esztendőhöz: innen nézve viszont a felsőoktatás állami finanszírozása a mai napig nem éri el az akkori szintet.
Kancellárok: hozott anyagból dolgoznak
Forrásaink a kancellárok munkájával kapcsolatban sem annyira lelkesek, mint az államtitkár. „Együttműködésre vagyunk kényszerítve” – mondta rezignáltan az egyik nagy egyetem vezetője, amikor Palkovics értékeléséről kérdeztük. Az intézményvezetők nem kockáztatják az egyetemük vagy főiskolájuk működését, csendben lavíroznak abban a térben, amelyet az állam biztosít nekik.
Jó példa a Corvinus Egyetem esete: a budai kampusz három karát elcsatolták és áthelyezték a gödöllői agráregyetemre, annak ellenére, hogy ezt a tervet az egyetem szenátusa elutasította. A minisztert nem kötik az intézményi állásfoglalások, ami azért jól mutatja, hol tart ma az egyetemi autonómia. Az érintett karok hallgatói és tanárai próbáltak ugyan ellenállni, de a tiltakozások erőtlenek voltak, hamar ki is fulladtak. A Pesten maradó karok hallgatói és oktatói nem vállaltak szolidaritást az átalakításban érintett diáktársaikkal. A hvg.hu által megkérdezet egyik rektor szerint ez a jellemző: „alulról” nem kapnak támogatást, még ha ellenállnának is.
Mit tettek eddig a kancellárok?
A kancellároknak, amikor tavaly novemberben elfoglalták helyüket, első feladatuk volt, hogy a szervezeti és működési szabályzatot átírják, ami nem ment konfliktusmentesen. Ezek nagyjából idén februárra készültek el. Aztán jött a költségvetés tervezése. A kancellároknak el kellett osztani a meglévő forrásokat az intézményük különböző szervezeti egységei és feladatai között, ami nagyjából májusig tartott. Ekkor kezdhettek volna foglalkozni azokkal a területekkel, ahol költséghatékonyságot kellene elérniük.
Volt, akinek ez sikerült is: a Semmelweis Egyetemen Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi elnöke például közös közbeszerzési rendszert alakított ki más intézményekkel, ami valóban hasznos, még ha legfeljebb néhány tízmillió forint megtakarítást hozhat egy-egy intézménynél. De az biztos, hogy nagyságrendjét vagy arányait tekintve nem az ilyen jellegű intézkedések stabilizálták az intézmények helyzetét.
Az általunk megkérdezett szakértők két nagyobb volumenű segítséget említenek. Idén tavasszal a kormány a kórházak adósságkonszolidációjára elköltött hatvanmilliárd forintot, amelyből nyolcat hoztak el az egyetemi klinikák. A másik egyenlegjavító-hatás, aminek szintén nem sok köze van a kancellárok működéséhez, az uniós pályázatok kifizetése. A 2007–2013-as pénzügyi ciklus lecsengéseként 2015 első félévében Brüsszelből nagyságrendileg húszmilliárd forint került az intézményekhez TÁMOP-os pályázatokon keresztül. Erről nem szokás beszélni, mivel szabálytalan, de az uniós pénzek már régóta funkcionálnak lélegeztetőgépként a felsőoktatásban: az egyetemek, főiskolák „projekt” címszó alatt gyakorlatilag bért váltanak ki, alapműködést finanszíroznak, ami ugyan ellentétes az uniós szabályokkal, de lepapírozható a hatóság felé.
Kétharmad
Ez úgy történik, hogy az intézményben rendesen oktató tanárt bérét vagy a hétköznapi tevékenység során használt fénymásolót egy adott projekt keretében számolják el. A pályázati rendszert jól ismerő egyetemi forrásaink becslése szerint a 20 milliárd kétharmada (!) alapműködésre megy el.
Feltűnő, hogy az úgynevezett konvergencia régiókban milyen nagy források nyíltak meg az intézmények előtt. A nagy adósságállománnyal rendelkező Kaposvári Egyetem például másfél milliárdot nyert idén, közel annyit, amennyi az éves állami támogatása. (Ennek ellenére közel ötszázmilliós lejárt tartozása még mindig van.)
Kiugrik még a sorban a korábban súlyos helyzetben lévő Miskolci Egyetem 2,2 milliárdos pályázati forrása is, ezzel a pénzzel egy ideig konszolidálható a működése. A nagy bajban lévő Nyugat-magyarországi Egyetem is szép summát kapott: 1,4 milliárdot. A legjobban teljesítő egyetemek, azaz a BME, a SE, az ELTE nem nyertek ezeken a pályázatokon, nem is pályázhattak. (A budapesti intézmények közül csak azok nyertek, amelyeknek a konvergenciarégiókban van telephelyük.)
Uralják a pillanatot
Megbízható forrásból úgy értesültünk, hogy az intézmények jelentős előleget hívhattak le. Azaz: rengeteg TÁMOP-os pénz érkezett a számláikra, amit leköltségelve bérre, dologi kiadásokra is költhetnek. Ennek a pénznek a jelenléte részben a fedezete a kormányzati sikerkommunikációnak.
Ezzel ideig-óráig el lehet fedni a szükségszerűen újratermelődő hiányt. Mivel az elmúlt időben a kancellárok nem jelentettek be csoportos létszámleépítést, nem zártak be karokat, viszont csökkenő költségvetési támogatás mellett nőtt az intézmények készpénzállománya és apadt a lejárt tartozásállomány, okkal lehet feltételezni, hogy mindez csak az uniós forrásoknak, illetve a klinikai konszolidációnak köszönhető. Kérdés, mi lesz 2016-ban, amikor az előző pályázati ciklus lejár, kifutnak a pályázati pénzek, és az újak még nem futnak be. | A nagy kancellár-trükk – Uniós pénzek mentik a felsőoktatást | A minap kormányülésen kiemelt téma volt a felsőoktatás helyzete. A felelős államtitkár szerint az intézmények anyagi helyzete ma stabilabb, mint a három évvel ezelőtti drasztikus megszorítás után, és ez nagyrészt a kancellároknak köszönhető. Valójában jelentős mértékben Brüsszelnek, illetve azoknak a rektoroknak és oktatóknak, akik az uniós pénzeket megnyerik akadémiai feladatokra, melyből aztán az alapműködésre is költenek. Nem igazán szabályosan. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151022_kancellar_trukk_unios_penz_felsooktatas | 2015-10-22 16:18:00 | true | null | null | HVG |
„Közép-Európa legnagyobb üdülő- és sportközpontja, 210 hektáros parkosított környezettel, hosszú, egybefüggő balatoni partszakasszal, rendezett stranddal” – így hirdeti magát honlapján a zánkai gyermek- és ifjúsági tábor, amelyet az állam egy márciusi törvénymódosítással adott egy egyházi kötődésű alapítvány tulajdonába és fenntartásába. És nemcsak ezt, hanem számos, szintén gyermekek táboroztatására használt fonyódi ingatlant is. A törvénymódosítás szerint a szeged–csanádi egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványé lettek az ingatlanok, ahogyan ez az alapítvány kapta meg az Erzsébet-program keretein belüli, a gyermektáborokkal és ifjúsági programokkal kapcsolatos feladatokat is. A táborok megszervezéséhez idén 4,4 milliárd forint költségvetési támogatás is érkezett az alapítványhoz, jövőre ez az összeg 5,2 milliárd lesz. Az ingatlanok szeptember elsejétől lettek hivatalosan az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványé, s a szervezetnek egy fillért sem kellett fizetnie értük. Ráadásul 15 év múlva azt tesznek a táborokkal, amit akarnak. Az alapítvány és a Fidesz között egyértelmű a kapocs, ahogy maga a szeged–csanádi egyházmegye sincs túlzottan távol a kormánypárttól.
A gyermektáboroztatást a zánkai és a fonyódi – most már csak volt – állami ingatlanokban korábban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) látta el, tőle kerültek át a feladatok idén az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz úgy, hogy a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők és a nyugdíjasok szociális üdültetéséért továbbra is az MNÜA felel. A táborok területe és az azokon található építmények azt megelőzően is az államéi voltak, de az ingatlanátadást annyira akarta a kormány, hogy az ezt is rögzítő jogszabály megváltoztatásakor egy szabálytalanság is becsúszott. A Vasárnapi Hírek hívta fel a figyelmet arra, hogy az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány a törvénymódosítás elfogadásakor, március végén még nem volt közhasznú jogállású, holott ez lett volna a feltétele az ingatlanok ingyenes és illetékmentes átadásának.
Amikor az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) arról érdeklődtünk, hogyan találták meg az alapítványt, egyértelmű válasz helyett azt felelték, hogy egyebek közt azért, mert a szervezet alapító okiratában meghatározott célok számos ponton fedik az Erzsébet-táborok céljait. Valóban, a törvénymódosítás előtt megváltoztatott alapító okiratban egyebek közt az szerepel, hogy az alapítvány egyik célja „az Erzsébet-programról szóló törvényben rögzített közfeladatok segítése”. Hasonló kérdésünkre az alapítvány csupán azt válaszolta, őket az Emmi kérte fel a feladatra.
Közel a Fideszhez
A törvénymódosítás előtt néhány hónappal az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány alapító jogai a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által életre hívott Hunguest Vagyonkezelő Zrt.-től átkerültek a Szeged–csanádi egyházmegyéhez tartozó Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz. A 2011-ben indult szolgáltató több megyében működtet nevelőszülői hálózatot, gyermek- és lakásotthonokat, és sok más mellett rászoruló gyerekek táboroztatásával is foglalkozik. Vezetője az a Kothenz János, aki 2014-ben a Fidesz–KDNP és a L.É.T. Egyesület közös jelöltjeként próbálta legyőzni a szocialista Botka Lászlót az önkormányzati választáson, de több mint 20 százaléknyi szavazatkülönbséggel kikapott.
Kothenz János főnökéről, Kiss-Rigó László megyés püspökről köztudott, hogy bejáratos Orbán Viktorhoz, és van egy közös hobbijuk: az egyházi vezető is rajong a fociért, a püspöknek külön helyet tartanak fenn a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholyában. Mi több, az egyházmegyének is van egy másodosztályú csapata, akadémiát is üzemeltet, és még stadionja is lesz; az építkezést 2014-ben államilag kiemelt beruházássá minősítette a kormány. Az egyházmegye csapatait üzemeltető kft.-knek eddig közel 2 milliárd forintnyi taopénz felhasználását hagyta jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az eddig ismert tervek egy 6 ezres, de később bővíthető stadionnal számolnak. Hogy bővítésre szükség lesz-e valaha, nem tudni, de jelenleg nem rajonganak a fociért Szegeden, hiszen a lapzártánk előtti meccsen – a klub honlapján olvasható tudósítás szerint – 50 (ötven) néző előtt kapott ki a csapat a Sopron gárdájától. A stadionépítés időpontja folyamatosan csúszik, így megjósolni sem lehet, mikor áldhatja meg az új komplexumot a püspök, ahogy tette azt a felcsúti Pancho Arénával is az átadáskor.
Minden bizonnyal Kiss-Rigó László jó politikai kapcsolatainak köszönhető, hogy az egyházmegye nyomására nem a helyi Fidesz által javasolt jelölt, hanem Kothenz János indulhatott Szegeden Botka ellenében, de a püspök 2014-ben az esztergomi választásokon is fontos szerepet játszott. Az Index írt arról, hogy Tétényi Éva független polgármester kihívója, az addig még a helyi fideszes körökben is súlytalan Romanek Etelka legfőbb támogatója a korábban esztergomi segédpüspök Kiss-Rigó László volt. A Szeged–csanádi egyházmegye első embere 2014-ben az új képviselő-testület alakuló ülésére is elment.
Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány nem csupán a legfideszesebb egyházmegyén keresztül köthető kormánypárti szereplőkhöz. A szervezet kuratóriumát Bábiné Szottfried Gabriella vezeti, ő 2014 előtt a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A vezetőségben helyet kapott Zakar Péter Mihály is, aki korábban a Csongrád megyei közgyűlés kormánypárti tagja volt, az alapítvány kuratóriumának korábbi alelnöke pedig Deutsch-Für Ágnes Sarolta, Deutsch Tamás második felesége volt. Ha ez nem lenne elég, nyári sajtóhírek szerint a Klik korábbi vezetője, Marekné Pintér Aranka a zánkai gyerektáborban kapott vezetői feladatokat.
Közöd?
Amikor az alapítványnál arról érdeklődtünk, hogy mekkora az átadott zánkai és fonyódi ingatlanok összértéke, csak annyit írtak, hogy a „tulajdonba adás jogszabály alapján történt, azaz ennek nem feltétele az értékbecslés”. Ezután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) fordultunk, de lapzártánkig tőlük sem kaptuk meg az adatokat. Végül az MSZP-s országgyűlési képviselő, Tóth Bertalan mutatta meg nekünk az MNV és az alapítvány közötti megállapodást, amit neki nem sokkal korábban elküldött a vagyonkezelő. Az ebben szereplő táblázatban felsorolják az átadott ingatlanokat azok becsült forgalmi értékével, amely összesen 17,5 milliárd forint. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyiért biztosan el is lehetne adni az ingatlanokat – de ez a hatalmas vagyon ért volna annyit, hogy az állam pontosan megindokolja, miért adja át ingyen.
Az MNV és az alapítvány közötti szerződés értelmében 15 évig mindenképp meg kell hagyni jelenlegi funkciójában az ingatlan-együttest, de azután nincs semmi kötelezettsége az alapítványnak. Megkérdeztük a szervezetet, hogy van-e elképzelésük, 15 év múlva mit kezdenek a táborokkal, de kitérő választ adtak.
Kiárusítás
Miután a magyar állam törvényi erővel szorította ki az étkezési jegyek piacáról a külföldi cégeket, majd monopolhelyzetbe hozta az Erzsébet-utalványt, illetve a Széchenyi-pihenőkártyát (SZÉP), az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az Európai Unió Bírósága idén februárban úgy döntött, hogy a cafeteriarendszer több eleme is sérti az uniós jogot, így a kormány változtatásra kényszerült. Ha rövid távon marad is az Erzsébet-utalvány, annak közterhei jelentősen emelkednek, így várhatóan vissza fog esni a forgalma, ahogy a SZÉP-kártyáé is. Az állam a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványon keresztül döntő többségében az Erzsébet-utalványok jutalékából fedezte a szociális üdültetést, a várható visszaesés miatt már nem lesz szükség annyi állami szálláshelyre, így több szálloda és üdülő is átkerül az Erzsébet Vagyonkezelőtől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV). Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára nemrég a parlamentben megerősítette: ezeket a korábban döntő többségében az önkormányzatoktól átvett ingatlanokat nem kapják vissza a települések, az MNV értékesíteni fogja őket. Ezeket az állami üdülőket tehát még azok az önkormányzatok sem kaphatják vissza, amelyek ezt nagyon szeretnék. Például a szombathelyi önkormányzat is jelezte, hogy szívesen átvenné a településen található gyermeküdülőt, de erre esélye sincs. A kérdés csak az, hogy a hamarosan licit alá bocsátandó szociális üdülőkre kik és milyen áron fognak lecsapni.
Itt is Mészáros Lőrinc etet?
Tavaly több forrásból is úgy értesültünk, hogy a zánkai és a fonyódi táborokban a Mészáros Lőrinc cégei által előállított élelmiszerek kerülnek az asztalra. Szülők és ott dolgozók is állították, hogy a felcsúti milliárdoshoz egészen idén nyárig köthető Bakony Hús felvágottait ették a gyerekek, és a szintén a vállalkozó érdekeltségében lévő Vivienvíz ásványvizeit is ihatták a táborban. A témában több mint egy éve kerestük meg a táboroztatásért akkor felelő Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, de nem közöltek érdemi információkat. Azt a kérdést tettük fel nekik, „Hogyan történik az Erzsébet-táborokban részt vevő gyermekek étkeztetése? Ki felel az alapanyagok beszerzéséért és azok elkészítéséért? Kérem, pontosan nevezzék meg a megbízott vállalkozást, szervezetet!”; ezt a választ kaptuk: „(…) az Erzsébet-táborokban szabadidejüket töltő gyermekeknek napi ötszöri, jó minőségű étkezés biztosított”. | Egy a tábor | A zánkai és a fonyódi, együttesen hatalmas értékű szociálisüdülő-komplexumokat ingyen adta át az állam a szeged–csanádi egyházmegyéhez köthető alapítványnak. Az alapítványt vezető volt fideszes politikusok később akár el is adhatják az ajándékot. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/riport/egy-a-tabor-101749?fbclid=IwAR39h2l_kGdHHED_tIq7B0CpyC-e7eo_i_V6WIIONBk_AaZEb981K-yXC0E | 2017-01-01 16:26:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Úgy jöttem el Nógrádi György irodájából, hogy már nem akartam portrécikket írni róla. Túl komolytalannak tartottam. Annak ellenére, hogy az interjú végén zseniálisan összefoglalta, mi a munkásságának lényege. Vagyis mi nem:
Nézze, ha kutatnék, akkor tizedannyi időm lenne a médiaszereplésekre.
De kezdjük az elejéről!
Tényleg úgy indult a dolog, hogy portrécikket akartam Nógrádi Györgyről írni. Végül is fontos ember: júniusban a köztévében szakértve ő dobta be először a vasfüggöny ötletét, majd kilenc nappal később a kormányzat előállt azzal, hogy megépíti a kerítést. És meg is építette.
Nógrádi roppant népszerű szakértő, akinek újabban bérelt helye van a közmédiában. Szakértőként pontosan azt mondja, amit a kormányzat képvisel menekültügyben: a kerítésre szükség van, a menekültek között pedig hemzsegnek a potenciális terroristák. Ez a vélemény, noha szembemegy mindazzal, amit a biztonságpolitikai szakértők és a migrációkutatók hangoztatnak, népszerű. Nógrádinak húszezer fős rajongói oldala van a Facebookon, telt házas előadásokat tart Budapesten és vidéken, az utcán leszólítják, gratulálnak neki. És bár ezekben a hónapokban lett igazán népszerű, nem a Fidesz csinált belőle szakértősztárt, hiszen már a kilencvenes évektől aktív szereplője a sajtónak.
Most viszont nagyon elfoglalt. Amikor felhívtam telefonon, és jeleztem neki, hogy portrécikket írnék róla, egy hetet kellett várnom a találkozóra, mert annyira sűrű a naptára. De így legalább volt időm arra, hogy beszéljek az ismerőseivel, volt kollégáival és a biztonságpolitikai szakértőkkel, utóbbiakkal leginkább azért, mert egy biztonságpolitikai szakértőről szóló portrécikkben fontos elem, hogy mit gondol róla a szakma.
És persze gyűjtöttem az életrajzi adatokat, merthogy felkészületlenül mégsem állíthatok be az interjúra. Pláne nem Nógrádihoz, aki előadásaiban is rendszeresen kifejti, mennyire zavarja, hogy vannak olyan biztonságpolitikai szakértők, akik felkészületlenül mennek a médiaszereplésekre. Ellenben vele, aki órákat készül egy-egy szereplésre. Arra az Echo tv-s műsorra például, amiben Szaniszló Ferenccel az agyhullámfegyverről értekeztek, saját bevallása szerint két hetet készült.
Az első meglepetés akkor ért, amikor nemzetközi szinten is jegyzett biztonságpolitikai szakértőket kérdeztem arról, mi a véleményük Nógrádi Györgyről. Nem voltak túl lelkesek. Azt mondták, hogy mivel Nógrádinak nincs tudományos tevékenysége, ezért nincs miről véleményt alkotni.
Van ugyanis egy mérőszám, ami egy tudós ember összes tudományos közleményének és alkotásainak független idézettségét méri. Nagyon leegyszerűsítve ez az adat árulkodik arról, hogy egy szakértő mennyire elismert hazai és nemzetközi szinten. Minél magasabb ez a szám, annál elismertebb valaki, minél alacsonyabb, annál kevésbé.
Nógrádinál ez a szám egészen pontosan nulla.
Az persze az ő szemszögéből teljesen érthető, hogy ennek a mérőszámnak nem tulajdonít különösebb jelentőséget:
Ezen az egyetemen van, hasból mondom, négyszáz egyetemi tanár. Szerintem annyi szereplése, mint nekem, egynek sem volt. Lehet, hogy több az idézettségük, de az egy más vetület.
Védhetetlen érvelés, főleg, ha olyan száraz és megkérdőjelezhetetlen tényekkel van alátámasztva, amelyek magukért beszélnek:
Én mindig jobban szerettem beszélni, mint írni. Egy hónappal ezelőttig 134 tévé-, 162 rádiószereplésem, 61 újságcikkem és 56 nagy konferenciám volt.
Ekkor értettem meg azt, amit korábban legfeljebb csak sejtettem: Nógrádi György összekeveri a médiaszereplést a tudományos munkával. Szerinte azok, akik a tudományos tevékenységet kérik rajta számon, csak irigykednek a médiaszerepléseire, és arra, hogy telt házas előadásokat tart.
De minek is a tudományos tevékenység, ha itt van egy impozáns szakmai önéletrajz? – futott át az agyamon, amikor Nógrádi életrajzát kezdtem el nézegetni. A corvinusos életrajzból tudtam meg például azt a kevésbé ismert tényt, hogy Nógrádi 2001 óta a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem elnökségi tagja.
Írtam a svéd egyetemnek, hogy ott is megkérdezzem, mi a véleményük Nógrádiról, mégiscsak elnökségi tagja az intézménynek. Azt válaszolták, hogy Nógrádi nem elnökségi tag, soha nem is volt az, igazából azt sem tudják, kiről beszélek.
Amikor Nógrádinál rákérdeztem, hogy akkor most hogyan is van ez az elnökségi tagság, ő sziklaszilárdan azt állította, hogy ilyen az ő önéletrajzában nincs, ezt ő soha nem állította. De bizony van, mondtam.
Ha mégis ez van az önéletrajzban, akkor az csak elírás lehet
– zárta rövidre a dolgot.
Sebaj, vannak más kapaszkodók, azokat is használni lehet, amikor egy ember tudományos munkásságát akarjuk áttekinteni – gondoltam akkor még naivan.
Ott van például az Országos Doktori Tanács honlapja, ahol szintén elérhetőek a szakmai életrajzi adatok. Ha a Corvinus egyetemre feltöltött életrajzba véletlenül be is csúszott egy svéd egyetem – tegyük a szívünkre a kezünk, ez bárkivel előfordulhat –, az ODT-ban szereplő adatok biztos valósak. Ha másért nem, leginkább azért, mert legutóbb szeptember 30-án maga Nógrádi nyilatkozott arról, hogy az oda feltöltött adatok hitelesek.
Márpedig az ODT-s adatlapján, az „Akkreditációs szempontból jelentős egyéb információk” rubrikában feketén-fehéren az olvasható, hogy ő a 2011-től működő „ausztriai Európa Egyetem rektorhelyettese”.
De még mielőtt a Nógrádi-rajongók fejvesztve rohannának beiratkozni erre az egyetemre, javaslom, ne siessék el a dolgot, mert én is ráfáztam, amikor órákig keresgettem a neten ezt az intézményt. Végül nem találtam ilyen egyetemet, de ennek prózai oka van:
ez az egyetem ugyanis nem létezik.
Természetesen megkérdeztem erről magát a „rektorhelyettest” is, hiszen mégiscsak ő az egyik illetékes. Nógrádi szerint az ominózus egyetem úgy működik, hogy igazából még nem működik, de majd egy-két év múlva működni fog. Vagy ahogy ő fogalmazott, idézem:
Az egyetem formailag létrejött, a valóságban még nem. Pont.
Hazudnék, ha a beszélgetésnek ezen a pontján már nem éreztem volna rettentő kényelmetlenül magam. Főleg azért, mert közben Nógrádi elmondta, hogy az előszobájában éppen Rüdiger Stix úr várakozik rá, aki a „valóságban még nem működő” egyetem egyik (leendő) vezetője.
Stix neve nem volt ismeretlen a számomra. Az osztrák Szabadságpárt egykori politikusáról 2011-ben a bécsi Kurir című lap tényfeltáró cikkben írta meg, hogy más osztrákokhoz hasonlóan pénzért jutott doktorihoz Budapesten. A Kurir cikkében megnevezett osztrákoknak a témavezetője egytől egyig Nógrádi György volt, aki egyébként Stix évtizedes cimborája.
Ekkor még igyekeztem komolyan venni a dolgokat, úgy éreztem, ebből a portrécikkből még bármi kisülhet.
Pedig a java csak ezután jött.
Nógrádi sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nemcsak a biztonságpolitika területén, de állami cégek felügyelőbizottságában is otthonosan mozog, a kilencvenes évek elejétől jó pár ilyen pozíciót megkapott. Azt mondja, imádta ezeket a feladatokat.
Bárhová betesznek, én vállalom azt, hogy a cég nemzetközi ügyeit intézem, beszélek nyelveket, jók a kapcsolataim.
Igaz, erre a szaktudásra a második Orbán-kormány már kevésbé volt vevő: 2010 után Nógrádi az összes fb-tagságát elbukta. Érthetetlen, miért nem voltak vevők a szakértelmére, pedig – ahogy mondta – ő minden felügyelőbizottsági ülésre alaposan felkészült. És nem akármilyen állami cégeknél dolgozott. Az MSZP regnálása idején Nógrádi vezette a honvédséghez tartozó HM EI Zrt. felügyelőbizottságát.
Jó szívvel gondol vissza erre az időszakra, szerinte a HM EI Zrt. az ország legsikeresebb állami cége volt. Tény, hogy a HM EI-nél éppen a kormányváltás előtt robbant ki egy csúnya korrupciós botrány, az akkori vezérigazgató jelenleg a vádlottak padján ül. De szerencsére Nógrádi nem egy borúlátó típus, és a múltból is inkább a szépre emlékszik:
A vezérigazgatót az ország egyik legjobban felkészült vezérigazgatójának tartom, szerintem a perben fel fogják menteni.
És bár a kormányváltás előtt a Heti Válasz közölt cikksorozatot arról, hogy a HM EI és az MSZP lényegében összenőtt, úgy tűnik, maga a cég a fideszes honvédelmi vezetésnek is jó szolgálatot tesz: a sors fintoraként újabban a szerb–magyar határ mellé felhúzott kerítésépítésen is sokat kerestek általa, persze nem éppen szabályosan. A HM EI Zrt. mellett egyébként Nógrádi 2002-től 2010-ig felügyelőbizottsági tag volt az egyik olyan állami erdőgazdaságban is, amiről Lázár János nemrégiben azt mondta: „A szocialista kormány alatt a szocialista menedzsment lopja szét, a fideszes kormány alatt fideszes menedzsment lopja szét."
2010 után Nógrádinak közel öt évet kellett várnia arra, hogy a Fidesz rehabilitálja, és újra megkínálják egy felügyelőbizottsági állással. Idén Nógrádi Tarlós István ajánlására a fővárosi cégek belső ellenőrzésére jogosult Fővárosi Biztonsági Iroda Kft. felügyelőbizottságában kapott helyet havi 150 ezer forintos díjazásért. (A Fidesz, az MSZP és Tarlós jelölhetett összesen három fb-tagot.)
Arra a kérdésemre, hogy milyen a kapcsolata Tarlóssal, így felelt:
Tarlós úr többször behívott, hogy különböző dolgokról beszélgessünk. Külpolitikáról, biztonságpolitikáról. Nagyon tisztelem őt, köszönöm, hogy ilyen lehetőséget kaptam.
Szerencsére a tisztelet kölcsönös. Erre akkor jöttem rá, amikor kicsit jobban megkapartam a Bécsben működő Európa Akadémiát, aminek Nógrádi az elnöke. Elég titokzatos akadémia ez, mert a honlapján semmi érdemi információ nincs a szervezetről.
„Különböző dolgokban tárgyalnak” – válaszolta Nógrádi arra a kérdésre, hogy mégis mit csinál ez az akadémia. De mégis milyen dolgokban?
Például abban, hogy Európában ki az az egy vagy két vezető, akinek átadjuk Európa nagydíját, mert annyit tett Európáért.
Megkérdeztem Nógráditól, hogy magyar politikust tüntettek-e ki azért, mert annyit tett Európáért. Azt válaszolta, igen.
Kicsodát? – kérdeztem.
Bár Nógrádi sok mindenre kristálytisztán emlékszik a múltból, ennél a pontnál éreztem némi bizonytalanságot:
– felelte.
Az „akadémia” honlapját hiába is nézném, használhatatlan.
Van viszont egy MTI-hír, ami tavalyi. Ebből kiderül, hogy tavaly „nagydíjjal” tüntette ki az „Európa Akadémia” Tarlós Istvánt.
MÉGHOZZÁ HÁROM NAPPAL AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS ELŐTT.
Amikor emlékeztettem Nógrádit, hogy micsoda véletlen, hogy éppen azt a Tarlós Istvánt tüntette ki az általa elnökölt akadémia, aki idén fb-tagságot intézett neki egy fővárosi cégben, a biztonságpolitikai szakértő így szabadkozott:
Ez tőlem független. Amikor magyart javasolnak, akkor nem veszek részt a szavazáson.
Majd arról kezdett el beszélni, hogy korábban „más magyar politikust is kitüntettek”, például Zsohár Istvánt.
Csakhogy a már elhunyt Zsohár soha nem volt politikus, az Információs Hivatalt, azaz a hírszerzést vezette 2004 és 2007 között. Amiről viszont Nógrádi nem beszélt, hogy az akadémiája kitüntette Szőcs Géza volt kulturális államtitkárt.
És hogy mit üzen Nógrádi azoknak, akik irigyek rá? | Lehet utánam csinálni! | Tudományos tevékenységet nem végez, egy nem létező egyetemen rektorhelyettes, az általa elnökölt osztrák „akadémia” pedig tavaly azt a Tarlós Istvánt tüntette ki a választási kampányban, aki idén felügyelőbizottsági posztot adott neki egy fővárosi cégben. Megpróbáltam komolyan venni Magyarország legnépszerűbb biztonságpolitikai szakértőjét, de ahogy elmerültem az életrajzában, ez egyre nehezebben ment. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/10/21/nogradi_gyorgy_bocsanat/ | 2015-10-21 17:01:00 | true | null | null | Index |
Közokirat-hamisítás bűntette miatt áll bíróság elé Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester, akit azzal vádol az ügyészség, hogy jogosulatlanul használ doktori címet – írja a NOL.hu. A polgármester még 2012 augusztusában igényelt új személyazonosító igazolványt, ekkor kérvényezte, hogy a doktori titulust is tüntessék fel a neve előtt. A debreceni okmányiroda arra kötelezte, hogy mutassa be, hogy milyen képzettség alapján jogosult a doktori cím használatára, ekkor Orosz az érpataki alapítású Sophia Perennis Tradicionális Theológiai Akadémián megszerzett doktori címét mutatta be, ez alapján felkerült az igazolványára is a titulus. Az intézmény értesüléseink szerint már nem működik, a Creditreform adatai alapján az érpataki polgármester címére volt bejegyezve.
Orosz Mihály Zoltán egy korábban fellelhető életrajzában olvasható, hogy „tudományos fokozatot szerezve a Sophia Perennis Theologiai Akadémián kutatásokat-tanulmányokat folytatok a vallásfilozófia és a valláspszichológia területén a megváltástan, a kegyelemtan és a lélektan intenzív tanulmányozása révén és konkrétan az Üdvösség embere témakörben”.
A Debreceni Rendőrkapitányság már tavaly lefolytatta a nyomozást a polgármester ellen, a nyomozás során megállapításra került, hogy Orosz tudhatta, hogy a megszerzett doktori címet nem használhatná, a vádemelést a Debreceni Járási Ügyészség végezte. A büntetőügy tárgyalása október 29-én lesz a Püspökladányi Járási Bíróságon, kérdéses, hogy OMZ megjelenik-e. | Érpataki doktori címet kamuzhatott az érpataki polgármester | Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester közokirat-hamisítás vádjával állhat a héten bíróság elé azt követően, hogy egy érpataki székhelyű államilag nem elismert felsőoktatási intézményben szerzett doktoriját jegyeztette be személyigazolványára. A helyi romákat ért inzultusokról elhíresült település polgármestere korábban akasztásos műsorával is nagy ismertségre tett szert. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151027_Erpataki_doktori_cimet_kamuzhatott_az_erp | 2015-10-27 17:40:00 | true | null | null | HVG |
Október 16-án megjelentek az első földárverési hirdetmények hat megyében, és egy hónappal később meg is kezdődnek az árverések a kormány földvásárlási programjában. Összesen 380 ezer tartós bérletben lévő földet árverez el az állam decemberig – Lázár János magyarázata szerint ezt a lehetőséget azért kell megadni a gazdáknak, hogy meg lehessen akadályozni a külföldiek földszerzését. Az új tulajdonosoknak meg kell tartania az addigi bérlőket, kivéve, ha nem tudnak megegyezni, ekkor ugyanis a Nemzeti Földalap (NFA) tehet rendet.
Csongrád megyében tűzték ki a legtöbb árverési napot annak ellenére, hogy az eladó föld mennyisége szerint, Békés és Hajdú-Bihar után, csak harmadik helyen áll a megye. Ennek az a magyarázata, hogy kisebb parcellákat hirdettek meg eladásra, így még a karácsony és szilveszter közötti bejglimámorban is öt helyszínen licitálhatnak majd a földművesek.
Az Ángyán-jelentésekből is ismert Héjja Testvérek Kft. államtól bérelt földjeiből majd 600 hektárnyi földre alkudhatnak majd a gazdák, és ringbe szállhatnak a családtagok is – nyilván nem hagyják ki a ziccert. A Héjja Testvérek Kft.-nek egyébként külföldi tulajdonosa is van, így bár földet nem vásárolhatnak külföldiek, a hasznát élvezhetik.
A Lázár-rokonok örülhetnek, ellenlábasaik alól eladják a földet
Mint azt a hvg.hu megírta, Lázár anyai nagybátyjának a cége, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. több mint 1300 hektár állami föld bérletét nyerte el 2014 januárjában. Most ennek hozzávetőleg harmada eladó az árverési hirdetmények szerint, és Gyapjas Károly, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. főtulajdonosának családtagjai is licitálhatnak majd. Csongrádban a kikiáltási ár hektáronként alig haladja meg az egymillió forintot.
A Lázár János támadásait jól viselő Hód Mezőgazda Zrt., bár egyetlen hektárt sem nyert a pályázatokon, a bérleti szerződések szerint még 2017-ig használatában levő földjeiből az év végéig hozzávetőleg 300 hektárnyit hirdetett meg az állam eladásra. De hiába van pénze a tulajdonosoknak, saját jogon magánszemélyként sem vásárolhatnak, mivel Baján van bejelentett lakcímük – és csak helyben lakó földműves pályázhat.
Csongrád megyében a hirdetményekből kiderül, hogy itt majd ezer hektáron nincs bérlő, tehát a vevő szabadon használhatja majd a megvásárolt földet. Békés megyében árulják novembertől a legtöbb földet az országban, itt több mint 14 ezer hektárra lehet majd licitálni, de karácsony előtt még itt is befejeződnek az árverések.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. szétpályázott 6000 hektárnyi földjéből mindösszesen 2500 hektárt ad el az állam. Itt az aranykorona értéknek megfelelően a 3 millió forintot is meghaladhatja a hektáronkénti földár.
„Munkásságomat ebek harmincadjára bocsátják”
A Ménesbirtok Zrt. földrészletei közül nem ritkán 3-400 millió forint a kikiáltási ár, de van közöttük olyan is, amelyért 680 millió forintról indulhat a licit. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. szétdarabolása ellen Ernst József, idén 80 éves gazdász tiltakozásul nyílt levél kíséretében visszaküldte augusztus 20-án megkapott állami kitüntetését.
Mint fogalmazott, „A kitüntetés átadása után megdöbbenve értesültem a 230 éves állami birtok eladásának tervéről, majd a Nemzeti Földalap eladásra kerülő állami földekre kiírt pályázatáról. Mezőhegyes nemzeti büszkeségünk. Neve és híre nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is ismert. (...) A ménesbirtok feltagolása és eladása ezt az eszmeiséget teszi kockára, s emellett közel félezer munkahelyet is reménytelenül veszélyeztet. A fentiek alapján összeegyeztethetetlen, hogy amiért munkásságomat miniszteri kitüntetéssel elismerték, azt egyidejűleg 'ebek harmincadjára' bocsátják.”
Levelére október 22-én válaszolt a tárca, ebben az áll – mintha a tiltakozó idős mezőgazdász nem lenne azzal tisztában –, hogy az Állami Ménes Kft., ami különbözik a Ménesbirtok Zrt.-től, állami tulajdonban marad. A mezőhegyesiek szerették volna Ernst József gesztusát megköszönni azzal, hogy egy városi alapítású díjat adnak át számára, ám az idős szakember nem akar többet reflektorfénybe kerülni. | Földárverések: Lázár nagybátyja is bevásárolhat | Lázár János nagybátyjának cége kedvező pozícióból várhatja az árverést, míg konkurense kezét megkötik a jogszabályok. A földek eladásával sikerült egy magas állami kitüntetésben részesített 80 éves gazdát is megalázni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151027_Foldarveresek_Lazar_nagybatyja_is_bevasar | 2015-10-27 17:53:00 | true | null | null | HVG |
Nógrádi György sokat futtatott biztonságpolitikai szakértő szerint 2001 óta folyamatosan felkérik az osztrák honvédelmi minisztert támogató tudományos tanácsadó testületi tagságára, azonban az osztrákok azt állítják, hogy ilyen nem történt – írja az Index. Nógrádit olyan kaliberű szakembernek tartják a közmédiában, hogy még az autópályáról bejelentkezve is szakértői véleményt alkotott a menekültválság során kialakult aktuális röszkei atrocitásokról az M1 élő adásában.
Nógrádi egyebek mellett azt is állította magáról, hogy a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem elnökségi tagja, azonban az egyetemi vezetés szerint soha nem volt tagja a testületnek. Mikor megkérdezték erről, hogy akkor mégis miért szerepel az információ az önéletrajzában, Nógrádi azt állította, hogy bizonyára "elírásról van szó". Az Országos Doktori Tanács oldalán is fel kell tüntetnie szakmai életútját, ott egy nem létező egyetem rektorhelyettesének is feltünteti magát, ezt az ODT nem ellenőrzi, minden önbevallással történik. Az adatok hitelességének ellenőrzését a nyilvánosság szolgáltatja – jellemezte Varga Zsolt titkár az adatbázis működését. | Az osztrákok nem tudnak a nekik tanácsot adó Nógrádiról | Nógrádi György multifunkcionális biztonságpilitikai szakértő többször azt állította, hogy az osztrák kormánynak és az osztrák honvédelmi miniszternek ad tanácsokat, de nem csak ez dőlt meg. A közszolgálati médiában rendszeresen szakértő Nógrádi állítása ellenére nem tagja a svéd nemzetvédelmi egyetem elnökségének, de nem igaz rektorhelyettesi pozíciója sem. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151028_Az_osztrakok_nem_tudnak_a_nekik_tanacsot | 2015-10-28 18:01:00 | true | null | null | HVG |
Mint azt lapunk piaci forrásokra hivatkozva már március végén valószínűsítette, az állam megvásárolt két tankönyvkiadó vállalkozást: a Nemzedékek Tudása (volt Nemzeti) Tankönyvkiadót és az Apáczai Kiadót. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) április 4-i közleménye nem tér ki a vételárra, és arra sem, mekkora állami részesedés keletkezett a tranzakciókkal, de az tudható, hogy egy március 20-i kormányhatározat 8,7 milliárd forintot különített el erre. Forrásaink korábban is attól tartottak, hogy az állam igyekszik majd helyzetbe hozni két saját kiadóját, annak ellenére, hogy a piaci szereplők december 31-ig akkreditált könyveiből a jogszabályok értelmében mindaddig rendelhetnének az iskolák, amíg azok tankönyvi engedélye le nem jár. (Lásd: Vakrepülés, Magyar Narancs, 2014. március 27.) Szarvas-Ballér Judit, a Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezető igazgatója arra számított, hogy az árcsökkentéssel terelik az intézményeket az Apáczai és a Nemzedékek Tudása felé.
A köznevelésért felelős államtitkári posztról hamarosan távozó Hoffmann Rózsa végül drasztikusabb megoldáshoz folyamodott: a tavaly év végén elfogadott tankönyvtörvény azon passzusát használta ki, mely szerint az iskolai tankönyvrendelést a fenntartónak jóvá kell hagynia. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnökével közösen jegyzett április 9-i körlevelében azt tudatta az állami fenntartásban lévő iskolákkal, hogy kizárólag a "javasolt kiadványok listájáról" választhatnak tankönyvet. A lista 1-11. évfolyamon az idegen nyelv kivételével minden közismereti tantárgyból jóval kevesebb kiadványt sorol fel, mint amennyi a nyilvános tankönyvjegyzéken található (12.-ben az államtitkárság meghagyta a szabad tankönyvválasztást arra hivatkozva, hogy nem kívánja megzavarni az érettségire készülést). A két nagy nyertes természetesen az Apáczai és a Nemzedékek Tudása, de a lista egyes évfolyamokon "ajánlja" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kísérleti tankönyveit is - amelyek viszont még nem készültek el, így nincsenek is rajta a tankönyvjegyzéken. A többi kiadó könyvei szórványosan vagy egyáltalán nem szerepelnek a listán.
Az intézkedés ellen hangosan tiltakoznak a piacuk nagy részétől megfosztott kiadók, a pedagógusok szakszervezetei és szakmai szervezetei, valamint a szülői szervezetek. Az ellenzők szerint Hoffmann saját köznevelési törvényével is szembemegy, hiszen az kimondja: "A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket."
Profitról nem is álmodnak
"Az első sokk még nem múlt el, de bízunk abban, hogy ez a minden szempontból jogellenes helyzet megoldódik. Ha nem, a kiadó - mielőtt elérné a 20. évét - megszűnik. Elbúcsúzik a szakmában elismert munkatársaitól, tapasztalt szerzőitől, búcsút mond kiváló alkotóműhelyeknek" - tájékoztatott a kilátásokról Kuncze Magdolna, a Krónika Nova Kiadó ügyvezető igazgatója. A Krónika Nova legsikeresebb, egyben piacvezető kiadványa a Mohácsy Károly-féle középiskolai irodalomtankönyv volt, évi közel félmillió eladott példánnyal, amely nem került fel a 9. és 10. évfolyamnak javasolt könyvek listájára (11.-ben igen, ami jól mutatja a válogatás esetlegességét). A kiadónak ez kapásból 50 százalékos forgalomcsökkenés, ráadásul vélelmezhető, hogy ha 9.-ben nem ebből a könyvből kezdenek oktatni, akkor felsőbb évfolyamokon sem igen fogják rendelni. Tetézi a kiadó kárát, hogy az új kerettantervek felmenő rendszerű bevezetésével párhuzamosan a 9. és 10. osztályos könyveket a közelmúltban kellett átdolgozni, újra engedélyeztetni és jegyzékre vétetni, ami igen költséges eljárás. "Felfoghatatlan számunkra, hogy miért nem szerepelhetnek tankönyveink a javasolt listán, amikor tavaly ugyanennek a minisztériumnak a lektorai tartalmi, pedagógiai, könyvészeti kifogás nélkül javasolták a könyv használatát, és ugyanez a minisztérium további öt évre ki is adta az akkreditációt, majd a tankönyveket felvette a hivatalos tankönyvjegyzékre" - mondta a Narancsnak Kuncze Magdolna.
Az átdolgozás több tízmillió forintos kiadást jelentett a Dinasztia Tankönyvkiadónak is, ám végül egyetlen kiadványuk sem került fel a Hoffmann-listára. Szarvas-Ballér Judit - aki a decemberi törvénnyel feloszlatott Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnökeként is ismert volt - lapunknak elmondta: az államosítási tervek miatt idén eleve a korábbi tankönyvi árbevétel töredékével számoltak, de a lista tükrében még ez is túlzásnak bizonyult. A Dinasztia munkatársainak felét máris kénytelen volt elbocsátani, a túlélést oktatójátékokra és egyéb fejlesztő kiadványokra koncentrálva képzelik el. Dilemmát jelenleg az okoz, hogy a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő kiadványaikat az egyházi vagy alapítványi fenntartású iskolák elvileg továbbra is választhatják, ám a kis példányszámú rendeléseket vélhetően nem tudják rentábilisan kielégíteni. A teljesítés megtagadását ugyanakkor 30 százalékos kötbérrel sújtja az állami Könyvtárellátó (Kello), így a kiadónak azt kell majd mérlegelnie, hogy a könyvek legyártása vagy le nem gyártása eredményez kisebb veszteséget. "Profitról már régen nem gondolkodunk" - érzékeltette a helyzetet a kiadóvezető. A kötbérezés elsősorban a kisebb kiadókat sújtja, mivel a nagyobb vállalkozásoknak megéri teljesíteni a nem állami intézmények rendeléseit is, illetve ők jellemzően nagyobb raktárkészletekkel is rendelkeznek.
Az államosítás talán legnagyobb vesztese a korábbi piacvezető és számos területen a legjobb minőségű tankönyveket kínáló Mozaik Kiadó. Reményfy Tamás igazgató tájékoztatása szerint a 343 tankönyvjegyzéken szereplő kiadványukból 38 került a javasolt listára, így forgalmuk várhatóan a jelenlegi töredékére esik vissza. Reményfy szerint a szűkített lista egyik fő célja a Mozaik háttérbe szorítása lehet. A kiadó tankönyvei a legtöbb évfolyamon és tantárgyban - a példányszámot tekintve - piacvezetők vagy második helyezettek voltak, továbbá a Mozaik nyolc éve fejlesztett digitális tananyagaival egyedülálló, ingyenes digitális szolgáltatást is nyújt, azaz fel van adva a lecke az ún. újgenerációs OFI-s tankönyveknek, amelyek ráadásul még kézirat formájában sem léteznek. "Teljességgel lehetetlen, hogy a pár hónapos munkával fejlesztett OFI-s anyagok megközelítsék a mozaikos színvonalat, és nyilván kellemetlen lenne az államnak, ha összehasonlítás és mérlegelés után a pedagógusok többsége minket választana" - mondta Reményfy. A kiadó a piacvesztés láttán sem esik ugyanakkor kétségbe, digitális rendszerük után nagy a külföldi érdeklődés, jelenleg 12 országgal tárgyalnak.
A Mozaik egyébként minden fronton igyekszik nekimenni az Emmi rendelkezésének, közleményükben felhívják a szülők és iskolák figyelmét a várható minőségromlásra és a jogellenességre, s lehetőséget biztosítanak arra, hogy a Kellót megkerülve, közvetlenül a kiadótól rendeljenek tankönyvet az intézmények. Emellett a kiadó bejelentette, hogy a várhatóan többmilliárdos veszteség után kártérítési pert indítanak a magyar állam ellen, és meg sem állnak Strasbourgig, mivel jogellenesen korlátozták vállalkozási szabadságukat. Lapunknak a Krónika Nova vezetője is valószínűsítette a jogi lépéseket, bár hozzátette, a hosszadalmas jogi procedúra a piaci lehetőségek fenntartására nem alkalmas. A Dinasztia Tankönyvkiadónál jelenleg a német tulajdonos mérlegeli a további lehetőségeket. Bárhogyan is lesz, a per nem fogja meglepetésként érni az államot, a tankönyvtörvényt tárgyaló kormányülésről kiszivárgott iratok szerint nagyon is számoltak ezzel az eshetőséggel, sőt, a tankönyvterjesztés államosításával hoppon maradt terjesztők egy részének keresete már be is érkezett az Emberi Jogok Európai Bíróságához.
Olcsóbbság
Az államosítás védelmében a minisztérium gyakran hozakodik elő pénzügyi megfontolásokkal: Hoffmann államtitkár a tankönyvtörvény elfogadása után arról beszélt, hogy a kevesebb tankönyv "olcsóbbságot eredményez", április 10-i sajtótájékoztatóján pedig a családok terheinek csökkenését vetítette előre. Valójában azonban a családok nem az államosítás miatt fognak kevesebbet fizetni, hanem azért, mert az Orbán-kormány felmenő rendszerben ingyenessé tette az általános iskolai tankönyveket - szeptembertől az 1. és 2. évfolyamokon -, míg korábban az ingyentankönyv rászorultsági alapon járt. Hegedüs István tankönyvügyi miniszteri biztos kalkulációja szerint az évi 15 milliárdos tankönyvköltésből idáig 8,5 milliárdot állt az állami költségvetés, 6,5 milliárd pedig a nem rászoruló szülők pénztárcáját terhelte. "Utóbbiból 4,5 milliárd forint az, ami felmenő rendszerben fokozatosan megszűnik, és azt szeretnék elérni, hogy az állami költségvetést terhelő rész se növekedjen, inkább csökkenjen" - mondta Hegedüs, hozzátéve, hogy a javasolt lista könyveinek ára 10-70 százalékkal csökkent. Az államosítás tehát nem közvetlenül a szülőket, hanem az állami költségvetést terheli, az pedig - akárhogy nézzük - politikai döntés, hogy egy kormány mennyi pénzt szán az oktatásra.
Az "olcsóbbsággal" szemben ráadásul számos érv felhozható. Bár a szűkített listán szereplő apáczais és nemzetis könyvek többsége valóban olcsóbb, mint a tankönyvjegyzéken szereplő kiadványok, ez nem minden esetben van így. A Krónika Nova fentebb említett irodalomkönyve 9. évfolyamon 790 forinttal, 10. évfolyamon 990 forinttal lenne olcsóbb, mint a kötelezően javasolt tankönyvcsomag. Ismert az is, hogy az ingyenes tankönyvellátás egy részét az iskolák a könyvtári állományból oldják meg, tavaly a kerettantervi évfolyamokon kifejezetten ebből a célból 4 évig használható tartós tankönyvek kerültek az intézményekhez. Ezek nem jelentéktelen hányadát most ki kell dobni - hiszen az ingyenes tankönyvre jogosultak sem tanulhatnak másból, mint ami a szűkített listán szerepel -, ami mértéktelen pazarlásnak tűnik.
Az OFI tankönyvei valóban meglepően olcsón, 3-400 forintokért rendelhetők, ám ezek fejlesztése is kisebb részben költségvetési, nagyrészt EU-s forrásokból történt, és legalábbis kérdéses, hogy az idővel szükséges átdolgozáshoz is ilyen kedvezőek lesznek-e a feltételek. Ha mindehhez hozzáadjuk a két állami kiadó megvételére fordított 8,7 milliárdot, valamint a vállalkozások, munkahelyek megszűnésének járulékos költségeit, korántsem biztos, hogy akkorát nyert a költségvetés. Ha pedig az a cél, hogy idővel általánossá váljanak az OFI újgenerációs tankönyvei, akkor a két kiadóra fordított milliárdok értelme is megkérdőjeleződik. Forrásaink szerint az Apáczai és a Nemzedékek Tudása megvásárlása azt szolgálhatja, hogy az átmeneti időszakban is biztosított legyen az ellátás, úgy, hogy közben a piaci kiadók kiszorítása is megkezdődjön.
A menstruáló Hold
Azt persze senki nem vitatja, hogy ha évfolyamonként és tantárgyanként egy vagy két könyv marad, azzal az előállítási költségek jelentősen csökkenhetnek. Reményfy Tamás szerint az embereket szándékosan megtévesztik, amikor "tankönyves rezsicsökkentésnek" álcázzák e folyamatot, hiszen a diák nem ugyanazt kapja olcsóbban, hanem a legtöbb esetben egy rosszabb minőséget.
Ezt a szakmában dolgozók gyakorlatilag egységesen így látják, annak ellenére, hogy az olcsóbbság mellett épp a minőséget tűzte zászlajára a minisztérium az átalakítás megkezdésekor. Két - némiképp egymásnak is ellentmondó - érvvel hozakodtak elő: vagy nem elég minőségi a kínálat, vagy a pedagógusok választanak rosszul, nem kizárólag szakmai szempontok szerint. A második állításban annyi igazság van, hogy a kiadók valóban folytattak marketingtevékenységet, ez azonban többnyire éppen azt a célt szolgálta, hogy a pedagógusok jobban megismerjék kiadványaikat. Etikátlan módszerek persze előfordulhattak, Molnár Emília egy 2008-as, tankönyvpiaccal foglalkozó tanulmányában ilyennek nevezi a terjesztőkkel kötött különalkukat és a tankönyvet választó pedagógusokkal kötött megállapodásokat. Sokatmondó azonban, hogy az állam éppen azt az Apáczai Kiadót vette meg, amely élen járt a megkérdőjelezhető értékesítési módszerekben, iskolatámogatási szerződések keretében vállalta például, hogy bizonyos százalékot meghaladó apáczais rendelés után pénzeket juttat vissza az iskolának. Egy konkurens kiadónál dolgozó beszélgetőpartnerünk "nyílt korrupciónak" titulálta az eljárást.
Ha igaz lehet is, hogy a pedagógusok nem mindig szakmai szempontok szerint választottak tankönyvet, ez a megállapítás hatványozottan áll Hoffmann Rózsa listájára. A szakma véleménye szerint az apáczais tankönyvek az általános iskola alsó tagozatán tartoznak a legjobbak közé, később egyáltalán nem, a listába ugyanakkor bekerült Bánhegyi Ferenc történelemkönyve is, mely a Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása szerint szakmailag megkérdőjelezhető módon mutatja be a holokausztot és Hitler történelmi szerepét. A Krónika Nova irodalomkönyvét kiszorító Nemzedékek Tudása kiadvány ugyan szakmailag előremutató, ám - amint Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a magyarnarancs.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta - a pedagógusok továbbképzése nélkül és szakiskolákban kevéssé alkalmazható. Jól érzékelteti a pedagógustársadalom véleményét, hogy még a kvázi-monopolhelyzetbe hozott könyv szerzője, Pethőné Nagy Csilla is tiltakozott a szűkített lista ellen. A pedagógusoknak ráadásul borzasztóan kevés idő alatt kell dönteniük: bár a rendelés leadásának határideje április 30., a legtöbb helyen már a tavaszi szünet előtt összehívták a szakmai munkaközösségeket. Beszéltünk olyan tanárral, akinek tantárgyából két általa nem ismert könyv került az ajánlott listára, a munkaközösségben pedig pár órás online tájékozódás után böktek rá az egyikre. Nem véletlen, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is rámutatott a Hoffmann-lista jogi visszásságaira, és az intézkedés visszavonására szólította fel a minisztériumot. Az Emmi sajtóosztályán érdeklődtünk a szűkített lista összeállításának szempontjairól, ám lapzártánkig sem erre, sem a többi témába vágó kérdésünkre nem érkezett válasz.
A két állami kiadó könyveinél is nagyobb visszhangot váltottak ki az OFI kísérleti tankönyvei. Ezekből 27 készül el 2014 szeptemberére, ám jelen pillanatban csak pár bemutató oldal ismert belőlük, így a tanárok anélkül választhatják őket, hogy legalább egy teljes fejezetet vagy a tartalomjegyzéket megismerhetnék. A nyilvánosságra került részek elsősorban a kísérleti irodalomkönyvnél okoztak derültséget. A görög mítoszvilágot elemző oldalpár egésze infantilis nyelvezetű, és olyan mondatokat tartalmaz, mint például: "Látták a görögök, hogy a Hold folyton változik, és 28 naponként valami olyasmi történik vele, mint a lányokkal."
Az államtitkárság persze nem bízta a véletlenre a dolgot, így amellett, hogy a meg sem írt, tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket rendelhetik meg az iskolák, lesznek "együttműködésre felkért" tanintézetek is, ahol kötelezően alkalmazzák az OFI fejlesztéseit, melyeket az egyéves kipróbálási időszak után szükség esetén átdolgoznak. Csak e megfontolt lépés után válhatnak kötelezővé minden iskolában az újgenerációs tananyagok. | Olcsóbbért gyengébbet – A távozó Hoffmann Rózsa legyalulta a tankönyvpiacot | Számos kiadó került lehetetlen helyzetbe, miután az állami iskolák csak a Hoffmann Rózsa által kiadott listáról rendelhetnek tankönyvet. A tananyagok minősége romlani fog, és az sem biztos, hogy olcsóbbak lesznek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hoffmann-rozsa-legyalulta-a-tankonyvpiacot-89726 | 2014-05-07 17:57:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Felmérések szerint a közbeszerzések szereplői változatlanul úgy érzik, hogy sokszor nincs valódi verseny, az eljárások minden szakaszában jellemzőek a szabálytalanságok, a pályázók pedig gyakran összejátszanak egymással, és persze a beszerzést végző intézményekkel is. És itt a Közgép is: az elmúlt években minden bizonnyal erről a cégről olvashattunk a leggyakrabban a közbeszerzések kapcsán. A kormányoldalon sikersztoriként jelenik meg a magyar tulajdonú építőipari cég szárnyalása, európai mércével azonban minimum aggályos, hogy a miniszterelnökhöz és több, a közbeszerzések terén aktív állami vezetőhöz sok szálon kötődő cég lett a hazai építőipar megkerülhetetlen óriása. A nagy kérdés, hogy leírható-e a magyarországi közbeszerzések világa a Közgép-jelenséggel, és hogy mi látható Simicska Lajos cégén túl.
Nemzetköziség
Nem magyar sajátosság a közbeszerzési korrupció, a világon mindenütt problémás terület a köz- és a magánszféra ilyen típusú találkozása. Az EU januárban megjelent korrupcióellenes jelentése is a közbeszerzéseket vizsgálta kiemelt területként (az egyes országokra jellemző sajátosságok elemzése mellett). A jelentésben megfogalmazott problémák rímelnek arra, amire a hazai szakértők is hivatkozni szoktak. A rövid határidők, a cégekre szabott pályázati kiírások, a részekre bontott beszerzések az értékhatárok kijátszása és a verseny elkerülése érdekében, az indokolatlanul szigorú alkalmassági kritériumok és a szükségtelenül részletes termékspecifikáció, az összeférhetetlenség vagy eljárási kivételek alkalmazása régóta részei a korrupt közbeszerzők eszköztárának. A beszerzések manipulálása persze nem áll meg a kiírásnál; az ajánlattétel, a döntéshozatal, a jogorvoslat és a teljesítés szakaszában is számos lehetőség van a csalásra.
Természetesen nem minden korrupt, ami rosszul működik, a megdráguló, elnyúló beszerzésekben sokszor nagy szerepet játszik a szakszerűtlen előkészítés, kiválasztás és lebonyolítás. Ilyenkor hamar kiderül, hogy erősen egymásra utaltak a résztvevők. A beszerző el akarja kerülni a nagy balhét és a beruházás meghiúsulását, a vállalkozó pedig szeretne anyagilag jól kijönni az üzletből. Minél nagyobb és összetettebb egy beruházás, természetesen annál magasabb a kockázat. Jó példa erre az új berlini reptér esete, ahol a szereplők a Transparency International közreműködésével integritási megállapodást is kötöttek - elvben tehát átláthatóan és korrupciómentesen zajlik a beruházás, mégis legalább négy éve csúszik a befejezése, a becsült költségek pedig időközben 2 milliárdról 5 milliárd euróra emelkedtek.
A hasonló esetek nálunk sem ismeretlenek, a témában végzett felmérések szerint azonban a beszerzések 65-75 százalékát mégiscsak érintheti a korrupció; a megkérdezett piaci szereplők kétharmada szerint a politika irányából érkezik általában a korrupciós nyomás. A közelmúltban két tanulmány is foglalkozott a közbeszerzéseken induló cégek és a pártok közötti kapcsolatokkal. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) a 2010-es kormányváltás időszakába eső közbeszerzések legnagyobb szereplőit vizsgálva mutatott rá arra, hogy a kormányváltás előtti közbeszerzéseken sikeresen szereplő cégek részesedése 2010 után jelentősen csökkent, míg a korábban kevésbé eredményes cégek meghatározó szereplőkké váltak. Gyanítható, hogy létezik összefüggés a közbeszerzések eredményei és a politikai erőviszonyok átalakulása között. Más megközelítést alkalmaztak, de hasonló eredményre jutottak a CEU és az OGResearch kutatói, akik azt vizsgálták, hogyan szerepelnek a közbeszerzéseken a kimutathatóan politikai kötődésű cégek. A múlt héten megjelent elemzésük szerint 1997 és 2013 között nagyjából 16 ezer közbeszerzést nyertek ilyen cégek, baloldali kormányok alatt a baloldali, jobboldali kormányok alatt pedig a jobboldali győztesek aránya nőtt. A politikai tényező jelentőségére utal az is, hogy a vizsgált időszakban a jobb- és baloldali cégek száma nagyjából megegyezett, valamint méretük és termelékenységük is hasonló volt.
A politika és a közbeszerzések közötti összefüggéseknek nyilvánvalóan közük van a párt- és politikafinanszírozás problémájához. Árulkodó, hogy miközben a Fidesz szinte minden fontos területen megváltoztatta vagy újjáalkotta a jogszabályi környezetet, a ciklus során egyszer sem volt szándék a pártfinanszírozási szabályok megreformálására, holott régóta köztudott, hogy a fennálló helyzet a politikai korrupció egyik oka. A pártok az elmúlt két évtizedben jelentős részben a közbeszerzéseken keresztül csatornázzák át a közpénzeket a pártkasszákba, vagy olyan érdekkörökhöz, amelyek részt vesznek a politikai holdudvar vagy a kampányok finanszírozásában. A rendszer dinamikájának változását a napvilágra kerülő ügyekből ugyan érzékelhetjük, de szinte lehetetlen követni a benne mozgó pénzek és informális erőviszonyok pontos alakulását - legfeljebb a jéghegy csúcsát látjuk.
Rátenyerelés 2010 után
Míg a kormányváltás előtt lehetett olvasni olyan történetet, amelyben a közbeszerzéseken sikeresen szereplő építőipari vállalat cégláncolaton keresztül pénzt juttatott egyes pártokhoz, az új rendszerben a szereplők között szervesebb összefüggések figyelhetők meg. Itt kerülnek képbe a Közgép és más, Simicska Lajos érdekszférájába tartozó cégek. Rendszerük működésére jó példa a választási kampány, amelyben harmonikusan együtt rezeg az új kampánytörvény, illetve a Simicska-közeli sajtó és hirdetési cégbirodalom, és amelyben nincs szükség külső közvetítőkre: az erőforrások "házon belül" a helyükre kerülnek. (Érdekes persze, hogy mi alapján tűntek el vagy maradtak talpon a korábbi idők egyes meghatározó szereplői.)
Az elmúlt négy év fejleményeit együtt nézve az látszik, hogy a közbeszerzési szabályozás és gyakorlat is a Fidesz gazdasági erőtere kiépítésének jegyében zajlott. Ahogyan a föld- és trafikpályázatoknál, a közbeszerzéseknél is a piac tudatos és tartós átrendezése tűnik a valódi célnak. A manipulálásukhoz alkalmazott, korábban említett eszközök a szereplők beszámolói szerint még mindig használatosak, a 2012 óta hatályos közbeszerzési törvény azonban megkönnyítette az ajánlatkérők dolgát. A kormányoldal a kkv-k helyzetbe hozására hivatkozva megteremtette azt a szabályozást, amely minden eddiginél egyszerűbbé teszi a beszerző szervek számára, hogy valódi verseny nélkül válasszanak partnereket. A három ajánlattevő meghívásával zajló eljárásnál áruk és szolgáltatások vásárlása esetén 25 millió, építési beruházás esetén 150 millió forintig nem kell nyílt eljárást folytatni, csupán annak eredményéről kell tájékoztatást adni a közbeszerzési értesítőben. Az eljárás némi túlzással a közbeszerzési értékhatárok radikális megemelésének is tekinthető, hiszen minden lehetőséget megad arra, hogy a közbeszerzéseket komolyabb trükközés nélkül előre kiszemelt vállalkozások nyerjék el. Az új eljárástípus népszerűségét mutatja, hogy 2012-ben a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések 54 százaléka e szabályok szerint zajlott. A törvény tavalyi módosítása során, részben civil nyomásra felmerült az eljárás átláthatóságának növelése, ám erre végül nem került sor.
Látható, hogy egymás mellett működnek a hagyományos közbeszerzési korrupciós sémák és a state capture-re jellemző szoros összefonódás bizonyos gazdasági érdekkörök és az állam között. Kérdés, hogy a piac átrendeződését és a klientúra megerősödését követően lesz-e szándék a közbeszerzési korrupció visszaszorítására. Megállnak-e a lábukon a helyzetbe hozott vállalkozások, képesek lesznek-e piacibb körülmények között is működni, hiszen hosszú távon a Fidesz saját köreiben is feszültséget kelthet, ha a politikai befolyás már nem lehetőséget, hanem korlátot jelent bizonyos szereplőknek. Az államnak pedig változatlanul hatalmas veszteséget jelentenek a szakszerűtlenül, túlárazva lebonyolított beszerzések, miközben a rezsicsökkentést és a stadionokat valamiből finanszírozni kell.
Véghajrá
2013-ban rekordmennyiségű közbeszerzés zajlott Magyarországon, csaknem 12 ezer eljárást folytattak le, összesen 2400 milliárd forint értékben - ennyi pénzből négy és fél 4-es metrót lehetne építeni. Ez jelentős növekedés 2012-höz képest, amikor csupán 1333 milliárd forint volt a 8451 eljárás értéke. A növekedés oka nem valamiféle gazdasági csoda: minden bizonnyal az uniós források elköltésének végső hajrája okozta a közbeszerzések számának és értékének megugrását. A 2012-es 43 százalékhoz képest tavaly a közbeszerzések fele volt egyébként uniós társfinanszírozású projekt, utóbbiak értékének négyötödét építési beruházások tették ki, nem véletlen, hogy a sajtóban is a leggyakrabban építőipari ügyekről olvashatunk. A Közgép és a cég részvételével induló konzorciumok tavaly az összes közbeszerzés értékének nagyjából 14 százalékát nyerték el.
Tapogatózás
Ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk a közbeszerzés és a korrupció megváltozott viszonyáról, jó volna látni, mely cégek az egyes ágazatok, régiók legfontosabb szereplői, és azok hogyan kötődnek egymáshoz, valamint a politikához. Ehhez azonban pontos adatok és a közbeszerzésekről megfelelő információk kellenének. Ezek segítségével rá lehetne mutatni strukturális problémákra, és persze konkrét korrupciós ügyekre is. Nem véletlenül épített az unió sok milliárd forintnyi összegért a tagállamok számára olyan önként használható alkalmazást, amely cégekre, pályázatokra bontva elvben kiszűri a kockázatos vagy gyanús beszerzéseket. Értesüléseink szerint Magyarország kezdetben ódzkodott a rendszer tesztelésétől. A közbeszerzési adatokkal kapcsolatos problémákat jól mutatja az a januári példa is, amikor az atlatszo.hu, az Index és a K-Monitor is kiszámolta, mennyi beszerzést nyert tavaly a Közgép, természetesen más-más eredményre jutva. Civil szervezetek régóta küzdenek azért, hogy Szlovákiához hasonlóan Magyarországon is adatbázisformában, egységes azonosítók használatával legyenek letölthetők és összekapcsolhatók a közpénzköltésekkel kapcsolatos adatok, a megkötött szerződések nyilvánosságra hozatala pedig legyen feltétele a hatályossá válásuknak.
(K-Monitor) | Becsatornázás | Hiába a közigazgatásban az elszámoltatás, a korrupcióellenes program és az új közbeszerzési törvény, a 2010-2014-es ciklusban sem látható a közbeszerzési piac tisztulása. Sőt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/becsatornazas-89426 | 2014-05-03 18:07:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Január 31-én írta alá az OPUS TITÁSZ Zrt. a vállalkozói szerződést a VASÚTVILL Kft.-vel a nyíregyházi ipari parkba tervezett elektromos alállomásról, de márciusra már rá is jöttek, hogy „lényeges műszaki tartalmi változás” miatt azonnali hatállyal fel kell bontani.
Tovább folytatódik Homlok Zsolt cégeinek kiszorítása Mészáros Lőrinc érdekeltségeiből. Korábban megírtuk, hogy a felcsúti (száz)milliárdos cége, az R-Kord Kft. március 3-án azonnali hatállyal két fontos vasúti beruházásban is felmondta a kivitelezői szerződést a Homlok Zsolt tulajdonában álló VASÚTVILL Kft.-vel.
Mivel a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal felújítása és villamosítása, valamint a váci vasútállomás elektromos rendszerének korszerűsítése egyaránt a 2014–2021-es uniós költségvetési ciklus forrásainak terhére valósul meg, ha idén nem készülnek el vele, komoly forrásvesztést szenvedhet el az ország.
Gyorsan változó „lényeges műszaki tartalmak”
Ezúttal ez a veszély nem fenyeget, a nyíregyházi ipari parkba tervezett elektromos állomás kivitelezéséről ugyanis idén január 31-én írta alá a szerződést a fővállalkozó OPUS TITÁSZ Zrt. és a VASÚTVILL Kft. mint kivitelező. Az OPUS TITÁSZ Zrt. szintén Mészáros Lőrinc tulajdona.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. most egy 58,85 milliárd forint értékű vasúti fejlesztési szerződést tárgyalna újra az állammal, a kivitelezők közül többen egyelőre nem jutnak a pénzükhöz.
A VASÚTVILL honlapján elérhető közlemény március 14-i keltezésű, és arról szól, hogy az OPUS TITÁSZ „a szerződést érintő lényeges műszaki tartalmi változásra” hivatkozással mondta fel azonnali hatállyal a megállapodást.
Úgy tudjuk, március 6-án még a szerződés hatálybalépéséről értesítették az OPUS TITÁSZ részéről a VASÚTVILL vezetőit, hogy aztán egy nappal később már közöljék: felbontják. A szabolcshir.hu hírportál szerint a szerződés értéke nettó 5,9 milliárd forint.
Nem marad a családban
Mint korábban írtuk, Mészáros Lőrinc és Homlok Zsolt között az lehet a konfliktus tárgya, hogy a Puskás Akadémia FC tulajdonosa viszonylag frissen, 2015-ben alakított cégével mára meghatározó lett a vasúti beruházások terén, míg a régóta ebben az iparágban tevékenykedő Homlok Zsolt vállalkozása (ő egyébként a Szombathelyi Haladásba vásárolta be magát nemrég) másodlagos szerepbe kényszerült.
Homlok Zsolt ugyanakkor Mészáros Lőrinc veje, és az azóta sem cáfolt információk szerint megromlott a házassága Mészáros Ágnessel, aki január végén a VASÚTVILL felügyelőbizottságából is távozott. | Újabb uniós beruházásból tette ki Mészáros Lőrinc cége Homlok Zsolt vállalkozását | Január 31-én írta alá az OPUS TITÁSZ Zrt. a vállalkozói szerződést a VASÚTVILL Kft.-vel a nyíregyházi ipari parkba tervezett elektromos alállomásról, de márciusra már rá is jöttek, hogy „lényeges műszaki tartalmi változás” miatt azonnali hatállyal fel kell bontani. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ujabb-unios-beruhazasbol-tette-ki-meszaros-lorinc-cege-homlok-zsolt-vallalkozasat/32319144.html | 2023-03-16 18:40:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Nem könnyű megközelíteni a dél-békési falut, miután a buszok ritkán járnak, vasútvonala pedig soha nem volt. Orosháza felől mindössze 60 kilométer az út, de beletelik egy órába is, míg végül a Mezőkovácsháza felé vezető útról letérő mellékúton Pusztaottlakára jutunk. A 19 négyzetkilométeren fekvő falucskában nagyjából 430-an laknak, mindössze 4-5 utcában. A múltban tököt és dohányt termesztettek az itt élők, innen kapta az egyik része a Tökfalu, a másik a Bagófalu nevet. Érkezésünkkor értesülünk, hogy egy mozgóbolt hangosbemondója ajándékot ígér minden vásárlónak, aki legalább 1500 forintért vásárol náluk. Nem rohanják meg a helyiek a kis áruszállítót, pedig zöldbabtól kezdve az alufólián keresztül széles választékot kínál.
Pusztaottlaka – ahol a piros nyíl
Egy árnyékos padon két idősebb férfi mered maga elé, és nem zárkóznak el a beszélgetéstől. A komcsikat nem szeretik, az gyorsan kiderül. Egyikőjük még mindig azt sérelmezi, hogy nem kapta meg a jussát, mikor a részarányt kiadták a téeszből, igaz, ez még a komcsik előtt volt… Az is gyorsan kiderül, hogy a polgármesterüket szeretik. „Simonka végre csinál valamit, itt csak az nem dolgozik, aki nem akar.” Az egyik férfi családjából többen is kapnak munkát a polgármester cégénél, bár nem keresnek sokat, de korábban még ennyi sem volt. „Kérdezze meg tőlük!” – mutat az út mellett járdaköveket lerakó néhány férfi felé.
Az ottlakai Businesspark
Négyen, láthatóan közmunkások lapátolnak, rakják a betonlapokat. A fiatalabbik meséli, hogy a szomszédos Medgyesegyházán lakik, a mezőkovácsházi munkaügyesek irányították másfél éve Pusztaottlakára. Hetente egyszer megy haza, hét közben a „Dragán-kastélyban” lakik többedmagával. Mutatja az utat is, másfél kilométerre a falutól a Likefest Parkban van a felújított ifjúsági szálló. Egy kerékpározó asszonytól azt is megtudjuk, hogy négyig a vadaspark is nyitva van.
A szálló
A Likefest Park bejáratánál A4-es papírokon kifüggesztett, legalább 10-15 cégnév között akadnak olyanok, amelyek tevékenysége Pusztaottlaka határain túl mutat. Az Ottlakai Businesspark Kft. cégkivonatában társasági tagként szerepel a szlovákiai Vahovcei Grand Coop, de a rokon sem marad el: tag a képviselő unokatestvére, Tóth Renáta is. A cégbejegyzésre Kerényi István soltvadkerti címmel jogosult. Kerényinek még van egy betéti társasága Soltvadkerten, s egy Ottlakai Trade Kft.-ben is érdekelt, ahol szintén Simonka feleségével közösködik. A felállás hasonló az előzőhöz: Kerényi a cégbejegyzésre jogosult, Simonkáné és a szlovákiai Grand Coop, tagok. (A Simonka Györgyhöz köthető cégek bevételeiről később összesítést közlünk – a szerk.)
Az Ottlakai Trade 2008-ban megvásárolt Szegedtől öt kilométerre egy 18 hektáros területet, amelyet ipari parkként hirdetett egy honlapon. 2012 végén viszont a Paprikakert Tész Kft. nyert majd 300 millió forintot uniós pályázaton, hogy a Szegedi Vadasparkban egy kalandparkot létesítsenek. A szerződést még nem írták alá, úgy tudjuk, májusban megköthetik a szerződést. A Paprikakert Tész Kft. Pusztaottlakán a cégek közt – amint azt hamarosan látni fogjuk – az egyik főszereplő: Simonka György fideszes polgármester és országgyűlési képviselő a cégadatok szerint 2009 óta tag a cégben, amely 2012-ben 101 millió forint üzemi eredménnyel zárt. (A cég két éve már a sajtóérdeklődés középpontjába került: akkor arról írt a hvg.hu, hogy a helyiek Simonka Györgynek tulajdonították Szatymazon, hogy a politikus érdekeltségébe is tartozó mezőgazdasági vállalkozás kertvárosi besorolású lakóövezetben építhette fel üzemét. Az őstermelő foglalkozású Simonka tagadta, hogy befolyásolta volna a hivatalt.)
A kifüggesztett cégsorban a nemrégiben HVG-ben megjelent cikkben (Jutott dinnyeföld 2014/8.) szereplő vállalkozások zöme megtalálható. A cégkivonatokat átnézve szinte mindegyikben találkozunk Simonka György ismerősei, rokonai, gyakran unokatestvére nevével: a több cégben is érdekelt Tóth Renáta tagja az A-GO Adviser Kft-nek is, amelyben Uhrin Andrással és Baráth Richárddal együtt szerepelnek a cégkivonaton. Ezeket böngészve az is kiderül, hogy Baráth Richárd az Air Nő Bt.-ben kültag, ahol beltagként Csizmadia Ernő szerepel. A betéti társaságot Mezőhegyesen jegyezték be, de telephelyei vannak Nagybánhegyesen, Magyarbánhegyesen is. A társaság fő tevékenysége dohányáru-kereskedelem, a beltagként szereplő Csizmadia legalább négy trafikkoncessziót nyert a környékbeli településeken: Mezőhegyesen, Mezőkovácsházán, Nagybánhegyesen és Magyarbánhegyesen. Baráth Richárd a földpályázatokon sem szerepelt rosszul, szintén a környéken nyert 40-50 hektárt, de a Csongrád megyei Körös–Maros Nemzeti Park területén is nyert majd 50 hektárt, amelynek korábbi bérlője panasszal élt a kihirdetett eredmény ellen. A cégek adataiban gyakran felbukkanó Uhrin András is nyert a földpályázatokon; egy kétegyházi gazda, akinek a területeit megkapta Uhrin, levélben fordult panaszaival a www.kielegyenafold.hu portál szerkesztőihez.
Simonka másképp látja
A polgármesteri hivatalban találkozunk Simonka Györggyel. A negyvenéves, középiskolai végzettséggel politizáló férfi a négy Békés megyei Fidesz-jelölt közül az egyik. Legutóbbi vagyonnyilatkozatában Simonka több földterületet tüntet fel, ezenkívül két FIAT gépkocsit, 2,8 milliós megtakarítást és 1,3 milliós jövedelmet.
2006-ban választották Pusztaottlaka polgármesterévé; sikerként könyveli el, hogy „2006 őszéről társadalmi megbízatású Fideszes (sic!) polgármesterként 100 százalékos Fideszes testületével együtt irányítják Pusztaottlakát”. 2010 óta a polgármesteren kívül még négy képviselő dolgozik a településért: mindannyian a Fidesz színeiben politizálnak, ők szavaznak a faluban mindenről.
Simonka György
Simonka a magyarnarancs.hu-nak elmondja: a kampány alatt jószerivel állandóan terepen és a parlamentben van. Azért mindenről tud, arról is, hogy például merre jártam, amióta betettem a lábam a faluba. Arra is büszke, hogy be van kamerázva az egész falu. A cégekről való faggatózás nincs nagyon ínyére, de nem is tér ki előle. „Nem adom el a részemet a Paprikakert Tész Kft.-ben, pedig erre ösztökél a vezetés, hogy kikerülhessenek a politikai fókuszból. Ha nem leszek majd képviselő vagy polgármester, akkor folytatni akarom a gazdálkodást, miért adnám el?” – kérdezi Simonka.
Szerinte 2006-os polgármesterré választása óta rengeteget dolgozik a faluért, a 63 millió forintos hiányukat is leküzdötték. A faluban mindenkinek jut munka, és – teszi hozzá – minden törvényesen megy. Az önkormányzat is belépett a Paprikakert Tész Kft.-be, igaz, 2012 júniusában, amikor már az LMP kirobbantotta a botrányt, hogyan is dolgozhatnak a közmunkások a kft. magánterületein. Most Simonka azt mondja, hogy az önkormányzat teljesen jogszerűen köt adásvételi szerződést a közmunkások termelte portéka értékesítésére, hiszen maga is tagja a kft.-nek, ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkezik, mint a többi majd 300 tag.
A kft. tulajdonosai közt megtalálható Simonka több rokona is. Simonka azzal is érvel maga mellett, hogy településükön az a közmunkás, aki jól teljesít, egy meghatározott jogcímen még pluszpénzt is kaphat, úgynevezett teljesítményalapú jutalmazásban részesülhet, amely – ha az állattartó telepen jól tejelnek a tehenek – akár havi 40-50 ezer forint pluszt is jelenthet. A Start programban leutalt pénz egy részét bérekre fordítják, a beruházott összegek pedig a falut gazdagítják. Szerinte az embertelen körülmények miatti hisztit azok a fővárosiak csinálták, akik tűsarkúban jöttek le vidékre szétnézni, és elcsodálkoztak a pottyantós WC-n. Azt is a polgármestertől tudjuk meg, hogy a Likefest Kft.-nek is helyet adó park területét egy önkormányzati alapítvány működteti, majd ez az alapítvány biztosított helyet a Likefest Kft.-nek, amely pályázati pénzből 1000 négyzetméteren létrehozott egy kis vadasparkot, felújították a Dragán-kastélyt, ifjúsági szállót alakítottak ki az épületben. „A településen fél százalék az iparűzési adó, szeretnek ide bejelentkezni a cégek. Korábban, amíg helyben maradt, jól jött a gépjárműadó is.”
Az orvosi rendelő épülete
Arra, hogy mindegyik cégben vagy ő maga, vagy a rokona tulajdonos, és egymásnak adnak megrendeléseket, csak annyit válaszolt: ő nem tehet róla, hogy a rokonai képzett, diplomás, tehetséges emberek, akik régóta vállalkozók. A Likefest Park szerinte Pusztaottlaka büszkesége, sokan megfordulnak ott, nagycsaládosok és elvált apák kedvelt helye, hiszen olcsón tudják élményekhez juttatni gyermekeiket.
Start program a feleségnek
A Simonka György vezette önkormányzat és a Simonka György érdekeltségébe tartozó Paprikakertész Tész Kft. több szerződést kötött a Start közmunkaprogram megvalósulása érdekében. A lapunk birtokába került 2013. augusztus 5-i testületi ülés jegyzőkönyve szerint az önkormányzat salátapalántákat vásárolt, erről kötött szerződést a Paprikakertész Tész-szel, a vételi ár forrásaként a Start program dologi kiadásait jelölik meg. Az önkormányzat ugyanezen a napon „térítésmentes haszonkölcsön-szerződést” kötött Simonkáné Gábor Mariannal – a polgármester feleségével is – egy 0,9 hektár „területű ingatlanra a STtart munkaprogram keretében salátanevelés céljából”. Az önkormányzat további szerződést kötött a Paprikakert Tész-szel a Start programban megtermelt görögdinnyére. A 14 hektáron (ami az önkormányzat használatában van) várható, 700 mázsányi termésre összesen 632 ezer forint plusz áfát fizetett a szerződés értelmében a Paprikakert Tész Kft. A jegyzőkönyv a Paprikakert Tész vásárlásának forrását is a Start program dologi kiadásaként nevezi meg. Mindezek mellett hét magánszeméllyel is kötött szerződést az önkormányzat fóliában levő dinnye vásárlásáról, itt is a pénz forrását a Start program dologi kiadásainak terhére írják, 560 ezer forintot. A magányszemélyek, akik eladták a dinnyét, korábbról már ismerősök lehetnek: Baráth Richárd, Tóth Renáta (Simonka unokatestvére), Uhrin András, Metzler Gábor és Lászk Nikolett. A szerződéseket az augusztusi testületi ülésen a négy fideszes képviselő egyhangúlag megszavazta, a javaslatokat minden esetben a polgármester, Simonka György terjesztette elő, de egyik esetben sem ő az aláíró, hanem az önkormányzat képviseletében eljáró jegyző vagy pénzügyi előadó. Ezen az ülésen az szmsz-t is módosították, az önkormányzat felvette tevékenységi körébe az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet. A Start program dologi kiadásából 1,2 millió forint plusz áfát fizetett ki az önkormányzat a Paprikakert Tész-nek és a hét magányszemélynek, a testületi ülés 2013. augusztusi jegyzőkönyvében szereplő előzetes szerződések szerint.
Fizikai közérzet javítása – ez a park bejáratán kifüggesztett A4-es lapok egyikén szereplő Vidéki Szépség Tour Kft. fő tevékenysége, mellette baromfi és egyéb haszonállatok tenyésztése, televíziós műsorok gyártása is szerepel. A cég története kacskaringós: még 1995-ben jegyezték
Szépen hoznak
Üzemi eredmények 2012-ben a Simonka-közeli cégekben:
Paprikakert – 101 millió
Vidéki Szépség – 77 millió
Ottlakai Trade – 91 millió
Magyar Termés – 337 millió mínusz (de ebben az évben egymilliárd forint agrártámogatáshoz jutottak a HVG szerint)
Forrás: Opten
be Soltvadkerten, innentől kezdve hosszú ideig gépjárműalkatrész-kereskedelemmel, mezőgazdasági gépek nagykereskedelmével foglalkozott a vállalkozás. Később más neveket kapott, és gazdát is cserélt. A kezdeti időszakban a céget Font Sándor soltvadkerti parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke vezette, akkoriban egyszerű parlamenti képviselőként. Később, 2007-től Ruck Mártonhoz került a kft. más elnevezéssel, más tevékenységgel. Ruck ma Medgyesegyháza fideszes polgármestere. Rövid időre feltűnik ügyvezetőként Simonka György is, majd unokatestvére, Tóth Renáta, végül 2012 tavaszán Gábriel Pálné veszi kézbe a kft.-t. Ma már ő gondoskodik a fizikai közérzet javításáról. (A cégben ma az Tóth Pálné tag, akinek édesanyja neve – Sz. Zsófia – megegyezik Simonka anyjáéval.) Végül a bejáraton látható még a Segítünk Kft. „cégére”, amely nemrégiben alakult Medgyesegyházán, de jelenleg Békéscsabán van a székhelye, s csupán telephelyet kapott a Likefest Parkban. Az új kft. fő tevékenysége az üzleti tanácsadás, de tavaly augusztus óta felvették tevékenységi körükbe a közvélemény-kutatást és a telefonos információt is. A Segítünk Kft. vezetője Simonkáné Gábor Marianna. A polgármester feleségének a cégadatok szerint a közelmúltig tíz cégben is volt érdekeltsége.
Ne sértegessék
Simonka szerint ő nem szorul arra, hogy lenyúljon pénzt különböző címeken, van rendes fizetése, majd egymillió forintot keres havonta képviselőként úgy, hogy a polgármesteri fizetését nem veszi fel. Felesége gyeden van, most hogy törvényi lehetőség adódik, ismét dolgozni fog. A képviselő büszke ember, nem szereti, ha sértegetik. (Mint mondta, följelentett már több sajtóorgánumot is.)
Azt már nem a képviselő idézi fel, hogy a 2010-es választások előtt akkori ellenfelét, Karsai Józsefet is bíróság elé idéztette kényszerítés bűncselekménye vádjával, ugyanis Karsai és a dinnyetermesztők kevesellték azt a 18 forintot, amelyet Simonka cége hajlandó lett volna fizetni. Karsaiék blokád alá vették a vállalkozó házát azzal, hogy addig zárják le a kijáratot, amíg a kereskedő Simonka nem adja meg a 30 forintos felvásárlási árat. Akkoriban Simonka közleményt adott ki, amely szerint a magasabb felvásárlási ár esetén lehetetlen exportálni a dinnyét, hiszen a külföldi árak alacsonyabbak, s arról is szólt ebben a közleményben, hogy majd a piac meghatározza az árakat. Az utóbbi években ezt a véleményét megváltoztathatta Simonka, hiszen a Magyar Dinnye Szövetség elnökeként már Budai Gyulával egyetértésben az árak szabályozhatósága mellett tette le a voksát.
Szép kilátás
A néptelen puszatottlakai utcákon alig találkozni valakivel. Az idős bácsik még sokáig ott ülnek a padon. Szerintük fontos, hogy van munka, még akkor is, ha csak 50 ezer forintot fizetnek érte. „Jól jön az a fiataloknak, jobban, mint a semmi” – mondogatják. „Pár százezer forintért árulnak már házakat Ottlakán, hova jutunk? A hivatalba is már csak a kislányok járnak ügyeket intézni, a polgármester már nem nagyon jön, minek is jönne. Az irodája is Medgyesbodzáson van. Itt, nézze meg, semmi nincsen. Menjen el a kocsmába, az is üres.”
A kocsma a falu legszélén van, fából készült, ízléses terasszal. Szép kilátás nyílik a zsíros békési földekre.
Ha Ön vidéken él, és ehhez hasonló esettel vagy hatalmi visszaéléssel, jogsértéssel találkozott, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra, és mi utánajárunk. | A kihalt zsákfalu, ahol milliomos polgármester uralkodik | Több cég székhelye, telephelye Pusztaottlakára van bejelentve a félszázalékos iparűzési adó miatt, bár a helyiek szerint ennek ellenére nemsokára sóval hinthetik be a falu helyét. Itt már az iskola, az orvosi rendelő is bezárt. Ám – mondják szintén a helyiek – itt mindenki dolgozhat, ha akar, igaz, csak közmunkásként. Simonka György egykori dinnyekirály, ma országgyűlési képviselő földjén jártunk. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-kihalt-zsakfalu-ahol-milliomos-polgarmester-uralkodik-89130 | 2014-03-11 18:41:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ellentmondás látszik a GSM-R vasúti fejlesztési beruházás finanszírozása körül az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), valamint az egyik kivitelező cég közlése között. A Szabad Európa hétfőn írta meg, hogy február 16-án egy e-mailben az egyik alvállalkozó, az Alépítmény-Hálózat Kft. arra utasította a kivitelezést végző cégeket, hogy azonnali hatállyal függesszék fel a munkát.
A GSM-R egy részben az Európai Unió Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében finanszírozott fejlesztés, aminek során 58,85 milliárd forintból 2255 kilométer hosszú vasúti pálya elektronikus rendszerét korszerűsítik és látják el többek között a legújabb technológiájú kommunikációs berendezésekkel.
Szoros határidők
A munkák azonban lassan egy hónapja állnak, pedig ha év végéig nem less kész a beruházás, elúszhat az uniós forrás. Lapunknak több kivitelező arról számolt be, hogy nekik az Alépítmény-Hálózat Kft. – amellyel szerződésben állnak – azzal indokolta a munkák felfüggesztését, hogy nem tudnak fizetni, mert a fővállalkozó R-Kord Kft. sem fizet nekik.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrincnek saját vejével is konfliktusa van a vasútépítésben.
A lapunk birtokába jutott e-mailben is az szerepel, hogy „a GSM-R azon szakaszainak finanszírozása, amelyek forrása IKOP, felfüggesztésre került”, ezért kell felfüggeszteni a munkákat „mindaddig, amíg a projekt finanszírozása megoldódik”.
Ezzel szemben az építtési minisztérium azt írta nekünk: „Fontos kihangsúlyozni, hogy a projekt keretében a kifizetések felfüggesztésére nem került sor, a megoldási javaslat kialakításáig a folyamatban lévő kivitelezés került részlegesen felfüggesztésre.” Azt is hozzátették: „A minisztériumnak nincs tudomása arról, hogy a fővállalkozó elmaradásban lenne az alvállalkozókat érintő kifizetések terén.”
Cég honlap nélkül
Emiatt megkerestük az Aléíptmény-Hálózat Kft.-t is, ha válaszolnak, közölni fogjuk. A nyilvánosan elérhető cégadatokra hivatkozva korábban azt is közöltük az Alépítményről, hogy „mára üres cégnek tűnik, egyetlen alkalmazottja sincs (tavaly novemberben még 54-en voltak), rövid távú fizetési kötelezettségei viszont egy év alatt 343 százalékkal emelkedtek”.
Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 278 milliós adózott eredménnyel szemben 621 millió forint a rövid távú kötelezettség, vagyis magas a cég eladósodottságának mértéke. (A rövid távú kötelezettségek mértéke háromszorosára nőtt az egy évvel korábbihoz képest.) Cikkünk írásakor egyébként az Alépítmény-Hálózat honlapja is elérhetetlen volt.
Az R-Kord Kft. A V-Híd Csoport tagja, ez pedig Mészáros Lőrinc tulajdonában áll. A minisztériumi közlés szerint az R-Kord azért kérte tőlük a kivitelezői szerződés újratárgyalását, mert „a projekt megvalósítása során jelentős mértékű költségnövekedést tapasztalt, mely visszavezethető az orosz–ukrán háború okozta alapanyaghiányra, valamint a Covid–19-járvány és a 2022. év IV. negyedévében tapasztalt euró–forint-árfolyam-változás hatásaira”.
Ezért az „ÉKM jelenleg vizsgálja a kialakult helyzet kezelésére rendelkezésre álló lehetőségeket, a megoldási koncepció kialakításáig a vállalkozási szerződés szerint részlegesen felfüggesztette a projekt egy részének kivitelezését”.
Korábbi cikkünkhöz kerestük az R-Kord Kft.-t is, de ők csak annyit közöltek, hogy nem nyilatkozhatnak. | Az építési minisztérium szerint ők semmilyen kifizetést nem állítottak le Mészáros Lőrinc cége felé | Újra akarja tárgyalni a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. a GSM-R nevű vasúti fejlesztési beruházást arra hivatkozva, hogy elszálltak a költségei, ezért függesztették fel a munkákat – írta megkeresésünkre az Építési és Közlekedési Minisztérium. Cikkünk frissült. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-epitesi-miniszterium-szerint-ok-semmilyen-kifizetest-nem-allitottak-le-meszaros-lorinc-cege-fele/32317480.html | 2023-03-14 18:59:00 | true | null | null | Szabad Európa |
„A szomszéd bácsi délután lett rosszul. Az orvos kijött hozzá, de láttam rajta, hogy nincs gyógyításra alkalmas állapotban. A doktor azt mondta, hogy a bácsi nem beteg, csak öreg. Este aztán eszméletét vesztette a bácsi, és akkor már én hívtam ki az ügyeletet” – mesél egy tavalyi esetet Lehóczkiné Tímár Irén. A gyomaendrődi önkormányzati képviselő novemberben számolt be a városi jegyzőnek a megdöbbentő eseményről. „Kértem az orvost, hogy mérje meg a bácsi lázát, de erre sem volt képes. Mikor azt mondtam, küldje be a kórházba, mert nem látom biztosítva a beteget, vitába keveredtünk. Végül kijöttek a mentők, de a betegszállításhoz szükséges papírokat sem tudta az orvos megírni, a sofőr intézte az egészet. A bácsi közel három hétig feküdt a kórházban.”
A szerencsésen végződött történetet a képviselő asszony a jegyzőnél jelentette, mire a város polgármestere, Várfi András levélben kért tájékoztatást a város ügyeletét ellátó Sani-Med Trans Kft. ügyvezetőjétől, dr. Piriczky Bélától – először november 18-án, majd december 6-án, végül január 17-én. A válasz – a háromszori felszólítás után – végül január 29-én érkezett meg, melyben az állt – a lapunk birtokába került dokumentum szerint –, hogy az esetet kivizsgálták, és „a rendelkezésünkre álló ambuláns lapok alapján megállapítható, hogy az ügyeletes orvos mulasztást követett el. Emiatt a vele lévő szerződéses viszonyt ezt követően azonnali hatállyal megszüntettük”. Csakhogy ezzel nem oldódtak meg az ügyeleti problémák Gyomaendrődön. Mint azt látni fogjuk, az eset csak a jéghegy csúcsa volt.
Otthagyott infúzió
A gyomaendrődi önkormányzat idei február 27-i képviselő-testületi ülésén tárgyalta újra az orvosi ügyelet 2013-as évre vonatkozó szakmai beszámolóját, miután januárban – a felmerült problémák sikertelen átbeszélése és a szolgáltató képviselőjének hiánya miatt – a testület nem fogadta el azt. Ám érdekes kérdések is felmerültek az ülésen. Több képviselő jelezte: tudomásukra jutott, hogy december 25-én nem volt orvosi ügyelet a városban, 24-én pedig az ügyeletet ellátó doktornő gyógyításra alkalmatlan állapotban volt. E panaszokat egyébként – ahogy a város honlapján, a képviselő-testületi ülések előterjesztései között olvashatjuk – írásban is eljuttatták dr. Piriczky Bélának, aki minderre azt a választ adta: a rendszerben visszaellenőrizték, mindkét nap dr. T. I. ügyelt, azzal kapcsolatban azonban nem érkezett panasz, hogy bármilyen szer – mondjuk alkohol – befolyása alatt állt volna.
Piriczky Béla, a Sani-Med ügyvezetője
Az említett testületi ülésen felszólalt továbbá Mraucsik Lajosné, a Városi Gondozási Központ intézményvezetője is. Ő elmondta, hogy a szociális intézményben is sok a gond az ügyelettel, miután többször tapasztalták, hogy az orvos valamilyen szer hatása alatt érkezik meg, és így vagy meg tudja vizsgálni az időseket, vagy nem. Egy alkalommal – valamikor február elején – pedig az ügyeletes orvos úgy kötött be infúziót a betegnek, hogy aztán egyszerűen otthagyta, ami azért probléma, mert az idősek otthonának munkatársai – gondozó-ápoló intézmény lévén – szakápolási tevékenységet kompetencia híján nem végezhetnek. „Nincsenek diplomás ápolóink, az idős szervezet pedig sok mindenre másképp reagál” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Mraucsik Lajosné. Hozzátette: a másik alapvető probléma, hogy bár egy-egy kiszálláskor a dokumentáció kötelező, az ügyeletes orvosok sok esetben nem tesznek ennek eleget. „Sietnek, ez a kifogás.”
Az intézményvezető egyébként azt is elmondta a testületi ülésen, hogy a korábbiakhoz képest mostanában nem túl jók a tapasztalataik az ügyelettel, az utóbbi egy, másfél évben romlott le ennyire a színvonal. „Évekkel ezelőtt jó kapcsolatot ápoltunk az ügyelettel, maximális segítő szándékkal fordultak felénk, volt olyan, hogy a kolléganők telefonon kértek segítséget, mit tegyenek, amíg az orvos nem érkezik ki a helyszínre. Ez az elmúlt időszakban megváltozott” – foglalta össze.
A 300 milliós állami támogatás
A Sani-Med Trans Kft. 2008. január 1-jétől, az előző szolgáltatótól átvéve látja el az orvosi ügyeletet a 14 ezer fős Gyomendrődön. A kft. a szerződést Gyomaendrőd önkormányzatával, Hunya Község Önkormányzatával és a Városi Egészségügyi Intézménnyel kötötte. Ennek értelmében a Sani-Med Trans Kft. köteles a meghatározott egészségügyi szolgáltatást „Gyomaendrőd város közigazgatási területén, a gyomaendrődi lakosok vagy tartózkodók részére, hétköznap 16 órától másnap reggel 8 óráig, hétköznap és ünnepnap
Fideszes birodalomba ágyazva
Érdekesség, hogy a Sani-Med székhelye jó ideje Pusztaottlakán van. Ez az a pár száz fős békési falu, ahol Simonka György fideszes parlamenti képviselő a polgármester, és ahova az alacsony iparűzési adó miatt sok cég bejelentkezik. Korábbi cikkünkben megírtuk: politikai befolyásából gyarapodik a Fidesz országgyűlési képviselőjének cége. A Simonka György vezette békési önkormányzat nagy tételben rendel Simonka cégétől, ám a politikus szerint ez rendben van. Ahogy az is, hogy rokonainak, sőt feleségének is jut állami szerződés az elnéptelenedő Pusztaottlakán.
folyamatosan Hunya község lakosai számára is köteles biztosítani”. Ezért a kft. orvosi ügyelet céljára használhatja az önkormányzat egyik ingatlanját, illetve anyagi támogatást kap, ami 2013-ban „Háziorvosi ügyeleti ellátás” címén összesen 7 millió 180 ezer forint volt. Tekintve azonban, hogy az elmúlt években a Sani-Med látta el az orvosi ügyeletet – Békéscsaba és Mezőkovácsháza kivételével – Békés megye egész területén, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) is jár a támogatás: a kft. az egész megye „háziorvosi szolgálati ügyeletéért” 2013-ban 302 millió 638 ezer, míg „betegszállítás” címszó alatt 12 millió 611 ezer forintot kapott az OEP-től. És a Sani-Med nem is panaszkodhat: a cég üzemi eredménye 2010-ben az Opten szerint plusz 22, 2011-ben 23, míg 2012-ben 17 millió forint volt.
A felhozott kritikákkal kapcsolatban Piriczky – aki egyébként maga is praktizáló orvos – megkeresésünkre elmondta: csak azt veheti hivatalos panasznak, és így csak azt az ügyet lehet kivizsgálni, ami írásban érkezik hozzá, dátummal, konkrétumokkal ellátva. Ezen kívül minden szubjektív, pletykaszinten ő is sok mindent hallott, beszélni bármit lehet. „Az elmúlt öt évben mindössze egy írásos panasz érkezett hozzám, tavaly októberben vagy novemberben. Azt ki is vizsgáltuk, és megállapítást nyert, hogy a panasz valós volt, azóta az a kolléga nem ügyel az adott ügyeleten” – válaszolta Piriczky, Lehóczkiné panaszbeadványára utalva. Hozzátette: ha hivatalos panasz érkezik hozzájuk, a cég vezetéséből és az önkormányzat részéről két-két fő köteles kimenni a helyszínre – akár hajnali egy órakor is – és megtenni a szükséges intézkedéseket, ha kell, megszondáztatják az orvost, az esetről pedig jegyzőkönyv készül. (Ehhez képest a Lehóczkiné panaszát megválaszoló levélre több mint két hónapot kellett várni.)
Piriczky: három a magyar igazság
Az OEP honlapján található „Gyógyító-megelőző ellátások finanszírozási adatai 2013” névre hallgató dokumentumot böngészve feltűnhet, hogy Piriczky Béla neve háromszor is előfordul: egyszer a már említett Békés megyére vonatkozó támogatás kapcsán, másodszor szintén a Sani-Med Trans Kft. színeiben, szintén „betegszállítás” címszó alatt, csak Csongrád megyére vonatkozóan – amiért 2013-ban 8 millió 43 ezer forint támogatást kapott –, harmadszor pedig a Gyula-Med Kft. ügyvezetőjeként, újfent a „betegszállítás” rubrikájában, 62 millió 909 ezer forintos támogatással. Ez utóbbi kft. egyébként 2002 óta foglalkozik ülőbeteg-szállítással Békés megye területén a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének honlapja szerint.
Az ugyanakkor felvet néhány kérdést, hogy ha csupán egy írásos panasz érkezett öt év alatt, melynek következménye az ügy kivizsgálása és az orvos elbocsátása lett, miért mondta Piriczky a február végi testületi ülésen a karácsonykor ügyelő T. I. esetére, hogy „mivel felmerült ilyen jellegű aggály (azaz a gyógyításra alkalmatlan állapot – F. Zs.) a doktornővel kapcsolatban, az említett doktornő nem vesz részt az ügyeletben Gyomaendrőd területén”.
Megszondáztatták a részeg orvost
Ahogy Piriczky elmondta, nem elfogadható, ha valaki munkavégzésre alkalmatlan állapotban megy dolgozni. Az egészségügyben ez végképp nem megengedhető, két, nevét nem vállaló forrásunk – mindketten az említett céghez tartozó egy-egy Békés megyei ügyelet munkatársai – szerint az ügyvezető pontosan tudja, milyen állapotban vannak az orvosok – nemcsak Gyomaendrődön, hanem szerte a megyében. „Egy alkalommal az egyik orvos olyan részeg volt, hogy nem bírt lábra állni. Felhívtuk a kft. vezetőjét, akitől csupán azt az utasítást kaptuk, állítsuk fel valahogy” – mondta egyikük.
Ha részeg az orvos
Megkerestük a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságát is, ahol arról érdeklődtünk, szakmailag mi a következménye, ha egy orvost ilyen állapotban találnak, illetve ki és hol jelentheti az ehhez hasonló eseteket. Dr. Harsányi László, a bizottság elnöke ezt válaszolta: „Kamarai tag orvos szakmai-etikai vétségének gyanúja esetén (bárki által előterjeszthető kérelemre vagy hivatalból indítva) az orvos kamarai tagságának helye szerinti (megyei) kamarai etikai szerv jogosult első fokon etikai eljárás megindítására.”
Arra a kérdésünkre, hogy az ügyelet munkatársai tehetnek-e bármit is, jelenthetik-e a felettesükön kívül bárkinek az ehhez hasonló esetet, ezt a választ kaptuk: „Egyszer egy közterületi esethez ment ki az orvos, aki a jelenlévők elmondása szerint olyan részeg volt, hogy összeesett. Rendőrséget hívtak, megszondáztatták az orvost, majd etikai ügy lett belőle. A bizottság végül az orvost hozta ki nyertesen. Nővér és sofőr minden sarkon van, de orvos kevés. Előre megmondták, hogy mellette fognak kiállni. Hiába jelezzük, megvédik őket” – mondta.
Egy másik probléma, hogy az ügyeletet ellátó orvosok általában vidékről érkeznek, ahol főállásban rendelnek. Azaz sok esetben képtelenség, hogy négy órára, az ügyelet kezdetére odaérjenek egy másik városba. Amivel egészen addig nem lenne semmi gond, ha a háziorvosok besegítenének az ügyeletbe a fennálló néhány órában. Forrásaink szerint ez mostanában azért nem történik meg, mert a kft. vezetője „elfelejtette ezeket a korábbi segítségeket honorálni”, fizetés nélkül pedig senki nem vállalja a feladatot. „Volt olyan is, hogy 6-7 órára kellett volna megérkezni az orvosnak, de még éjfélkor sem jött. Karácsonykor és szilveszterkor pedig szinte általános volt, hogy a nővérek ügyeltek” – mondta egyikük.
Csúsznak a fizetések?
„Ha nincs megfelelő felszereltség, nem is működhetünk. Ha érkezne ilyen jellegű panasz, felettes szerveink ellenőrzést rendelnének el és vizsgálatot folytatnának – mondta erre Piriczky. – Ami pedig a gyógyszerellátást illeti, jogszabály van rá, milyen és mennyi gyógyszer kell, hogy legyen egy adott ügyeleten.”
Forrásainknak azonban erről is más tapasztalataik vannak. „A gyógyszerellátottság jelentősen csökkent, mióta az ügyeletet vállalkozók viszik” – mondta egyik, korábban már idézett forrásunk, és megjegyezte, hogy nemcsak a gyógyszer hiányzik, hanem sokszor olyan alapvető műszerek is, mint az EKG, arról nem is beszélve, hogy a számítógép és a telefon sem működik folyamatosan. „Még ha az orvos esetleg oda is ér időben az ügyeletre és józan, az eszközkészlet, a felszerelés hiányos, gyógyszerek nincsenek” – mondta egy másik.
A bérekkel hasonló a probléma. „Általános, hogy 2-3-4 havi bérrel lóg az alkalmazottaknak a kft. vezetője, de tavaly november óta már a legtöbb orvosnak sem fizet. Van, akinek 6-700 ezerrel tartozik” – mondta egyik forrásunk. „A 2-3 havi csúszás mindig megvolt. Ha megígérték, hogy adott hónap 5-éig megkapjuk a fizetést és 10-én érdeklődtünk, mikor látjuk a pénzünket, akkor felháborodott. Szeretjük a szakmánkat, de a 320 forintos órabér egyébként is nevetséges” – tette hozzá másik informátorunk.
Ön is?
Ha hasonló tapasztalatai vannak a Sani-Med Kft.-ről vagy más vidéki szolgáltatóról, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.
Piriczky mindezt nem ismerte el, csak annyit kívánt hozzáfűzni, hogy „aki alkalmazotti státuszban van, annak a jogszabályban leírtak szerint fizetünk, akinek pedig vállalkozói szerződése van, annak e szerint a szerződés szerint”.
Felbontott szerződés
Gyomaendrőd képviselő-testülete a februári ülésen végül 10 igennel, 1 nemmel és 1 tartózkodással elfogadta ugyan a kft. szakmai beszámolóját, de azzal a feltétellel, hogy az „ügyeleti ellátás színvonalának javítása érdekében további egyeztetéseket folytat a szolgáltatóval”.
Ezt követően – mint azt Lehóczkinétól megtudtuk – márciusban egyeztető tárgyalás kezdődött Gyomaendrőd, Hunya és a kft. között, melynek során a hatékonyabb működés érdekében három kritériumot fogalmaztak meg: stabil orvosi gárda alkalmazása, garantált panaszkezelés, és az adott hónapban rendelkezésre álló orvosok, illetve az ügyeleti rend bemutatása.
Ezzel Piriczky egyet is értett, vállalta, hogy ezen elvek alapján elkészíti javaslatát, amely végül nem felelt meg a testületnek. „Négy szavazóképes képviselő közül három további egyeztetéseket javasolt, én viszont nem – mondta Lehóczkiné. – Végül a testület úgy döntött, hogy a Sani-Med Trans Kft.-vel kötött határozatlan idejű szerződést, az ügyelet működtetésére kiírt közbeszerzési eljárás lezárását követő 60 napra rendes felmondással felmondja, az ügyeleti feladat ellátására közbeszerzési eljárást folytat le.”
A közbeszerzés feltételeit a város polgármestere, alpolgármestere, jegyzője és Gyomaendrőd Város Egészségügyi Intézményének igazgató főorvosa állítja össze, májusban írják ki, bárki pályázhat rá – akár a Sani-Med is. „Ennyi pénzért senki nem fogja elvállalni – véli Lehóczkiné. – Mikor anno a szerződést megkötöttük, a támogatás összege reális volt, azóta viszont nem sokkal növekedett. Éppen ezért az önkormányzat hozzátesz a támogatáshoz annyit, amennyivel elősegítheti majd az ügyelet színvonalának növekedését.”
Nem csak Gyomaendrőd bontott szerződést a közelmúltban. Május elsejével a Sani-Med mondta fel a szerződést Mezőberénnyel, Gyula önkormányzata pedig maga döntött a szerződés felbontása mellett. A probléma egyébként nem egyedi a megyében. A szarvasi portál április 30-i Hosszú hétvége: mi a teendő, ha részeg orvos van az ügyeleten? című cikkében megírta: Babák Mihály fideszes polgármester tisztában van a helyzettel, és már ki is írták a tendert az új szolgáltatóra.
Elégedetlen a megyei lakosság
A Békés megyei hírportál már februárban felvetette az ügyeleti problémát. A beol.hu cikke szerint a Sani-Med Trans Kft.-nek jelezte is a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás: a lakosság nincs megelégedve a szolgáltatás minőségével. „A negatív vélemények miatt kérték, a cég vizsgálja felül a sürgősségi ügyeleti ellátással kapcsolatban érkezett panaszbejelentések hátterét, majd számoljon be annak eredményéről.” Dr. Piriczky Béla személyesen válaszolt a felvetésekre. „Legnagyobb probléma a személyi állomány” – fogalmazott akkor az ügyvezető. A meglévő szociális feszültségek miatt gyakorlatilag nincs olyan kollégája, aki hajlandó lenne ügyelni a térségben. Kondoroson 2010-ben megszűnt az ügyeleti ellátás, az ÁNTSZ 2010 novemberében visszavonta az engedélyt. Kérdésként merült fel, Békésszentandráson mikor oldódik meg az ügyeleti rendszer, amely pénteken 16 órától kezdődne, de még 18 órakor sincs orvos. „Szombaton reggel sincs ügyelet, hétköznap reggel 7 órakor nem megy ki az orvos Békésszentandrásra. Nincs olyan doktor, aki elvállalná Szarvason az ügyeletet, a helyi orvosok kijelentették, hogy nem hajlandók az ügyeletben részt venni. Hodálik Pál szarvasi alpolgármester az alulfinanszírozott működés kapcsán rákérdezett, vajon mennyivel kellene településenként ezt a szolgáltatást megtámogatni.” | „Olyan részeg volt az orvos, hogy összeesett” – Ügyeleti káosz Békésben | Hanyagság, félrediagnosztizált beteg, ittas orvosok, elégedetlen lakosság: a Békésben ügyeletet ellátó Sani-Med Kft. munkáját éles kritika övezi újabban. A több százmilliós állami támogatást bezsebelő céggel Gyomaendrőd szerződést bont. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/olyan-reszeg-volt-az-orvos-hogy-osszeesett-ugyeleti-kaosz-bekesben-90020 | 2014-05-13 19:18:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Február elején írta meg a Narancs.hu, hogy NER-hatalmasságok kezdtek földvásárlásba a Tihanyra panorámás Jódi-hegyen Siófok-Törekiben.
Az inkriminált földterületek tömbszerűen helyezkednek el, és a szisztematikus terjeszkedés nyomai is jól látszanak.
Földterületek Siófok-Törekiben
Forrás: Narancs.hu-gyűjté
A képen sárgával jelzett terület egy siófoki fideszes önkormányzati képviselő sebészorvosé, ebből egy telek a külföldön élő lányáé. A zölddel jelölt Linczényi Aladiné, a 4IG vezérigazgató-helyetteséé, aki éppen egybefüggő „gazdasági épületet” épít két egészen véletlenül szomszédos telkére. A kék terület Jászai Gellérté, a 4IG vezérigazgatójáé, ebből két telek két kiskorú fiáé. Itt gazdasági épületként elkönyvelt emeletes, medencés ház van. A piros szín Barna György földjeit jelöli. Ő az a pesti üzletember (tíz cég vezető tisztségviselője, a siófoki Plázs üzemeltetője), aki szomszédi elővásárlási jogával élve meg akarja vásárolni a sárga és a piros terület közötti földet és más szomszédos földeket is. És itt jön a képbe az a szintén Siófok-Törekiben lévő állatmenhely, ahol a Dharma alapítvány államilag elkobzott állatokat tart. Az állatmenhely működéséről több cikket publikált a Narancs.hu; legutóbb épp arról írtunk, Barna Györgyé lehet a terület.
A Nemzeti Agrárkamara március elején hagyhatta jóvá Barna György ajánlatát a 40 hektáros területre, jóllehet a kamara földbizottságának hivatalos tudomása van arról: egy, Barna helyben lakásáról szóló nyilatkozat miatti nyomozás van folyamatban,
ezért az eljárást annak lezárultáig fel kellett volna függeszteni. A Barna Györgynek kedvező kormányhivatali határozat Neszményi Zsolt főispán hivatalánál március 7-én kelt. Az ügy nyilván bíróságon folytatódik majd, a Pécsi Törvényszéknél lehet keresettel élni.
A Somogy Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya január közepén úgy terjesztette az agrárkamarai földbizottság elé a földvásárlás jogosultsági sorrendjét, hogy első helyre „Barna György siófoki földművest” tette. Czinkóczky Csaba, a Dharma alapítvány elnöke korábban lapunknak elmondta: „Földterületünk java része az egyik kuratóriumi tagunk tulajdonában van, aki el akarja adni a feleségemnek, rendesen, szabályosan, piaci áron. Az adásvételi szerződést annak rendje-módja szerint kifüggesztették, amikor jelentkezett a plázsos vállalkozó, mondván, helyi gazdálkodóként élni kíván az elővásárlási jogával.” Barnát mint helyben lakó diótermesztő őstermelőt sorolta előre a földbizottság a valóban helyben lakó Berecz Gabriellánál, a mentett állatok kertje egyik üzemeltetőjénél. Jogi képviselője, Litresits András már a bizottság februári ülésen jelezte: „Amennyiben a hatályos törvények ellenére valóban Barna György mellett dönt a kamara, úgy bírósági úton keressük tovább az igazunkat. Hiszen a döntés véleményünk szerint ez esetben roppant egyszerű: nem is kell vizsgálni, Barna György maga írta le az elővásárlási jognyilatkozatában, hogy Budapest a tartózkodási helye és nem pedig Siófok. (…) A földhivatal javaslatában ennek ellenére az szerepel, hogy »siófoki földműves«, amiből csak a 'siófoki' és a 'földműves' szavak nem igazak. Felhívtam a földbizottság figyelmét arra is: amennyiben törvénytelen döntésnek asszisztálnak, ne higgyék, hogy kibújhatnak a döntés felelőssége alól. A későbbi esetleges bírósági pertől függetlenül már most feljelentést tettem a rendőrségen Barna György ellen. Saját maga, ügyvéd előtt igazolta, hogy budapesti címét mint tartózkodási helyet bejelentette, így életvitelszerű lakáshasználata helyének azt kell tekinteni, nem pedig azt a töreki címet, amit a siófoki polgármesteri hivatalnak adott, mint elővásárlásra jogosult, helyben élő szomszéd gazdálkodó. (…) Budapesti lakóhelyét alátámasztják a Facebook közösségi oldalon megtalálható adatok, különös tekintettel arra, hogy felesége »lakóhelye Budapest«. S a földbizottsági döntéshez írásos nyilatkozatot adó helybéliek is azt erősítik: Barna György nem él életvitelszerűen Siófok-Törekiben, annak ellenére sem , hogy egyre több földterülete van ott a családjának.”
A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi osztálya március elején arról értesítette a feljelentő jogi képviselőjét, hogy „a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 345. §-ába ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat felhasználás vétség gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen, a Be. 375. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a (2) bekezdésre” nyomozást rendeltek el február 7-én.
A nyomozást ismeretlen tettes ellen rendelték el, de forrásaink szerint a rendőrség Barnáék környezetéből (is) hallgatott már meg tanúkat. A hivatkozott törvényi paragrafus rövid és tömör. „Hamis magánokirat felhasználása. 345. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Elvileg tehát csak vétség, de földszerzés ügyben elég gyakori lehet, mert tavaly november 28-án (a Barna-féle ajánlat előtt) a Kúria egy hasonló eset miatt jogegységi döntést hozott: „… a ’helyben lakó’ fogalmának lényege az adott lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás, amelyet a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozathoz csatolt okirattal kell igazolni. A lakcímet igazoló hatósági igazolás (lakcímkártya) önmagában nem igazolja a helyben lakás tényét. Ez a törvényi feltétel – egyebek között – a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható hitelt érdemlően.” Januártól a földtörvény is e szerint változott. Tudomásunk szerint Barna György életvitelszerű Siófokon lakását bizonyítandó nem csatolt hatósági bizonyítványt. (Mert még nem volt kötelező. Ehhez egyébként helyszíni szemle kell. Két önkormányzati tisztviselő kimegy a helyszínre, be kell engedni őket a lakótérbe és megnézik, hogy van-e hiteles nyoma az ott lakásnak. Fogkrém a fürdőszobában, friss élelem a hűtőben, elem a kisrádióban, ilyesmi. Gyakorlatilag olyan, mint egy környezettanulmány.) Egy esetleges perben azonban bármilyen eszközzel bizonyíthatja az ellenérdekű fél, hogy Barna György nem lakik életvitelszerűen Siófokon, például az Oktatási Hivataltól bekérhetik az adatot, hogy gyermekei siófoki iskolába járnak-e, mobiltelefon-szolgáltatóktól cellainformációkat kérhetnek tartózkodási helyéről három évre visszamenőleg.
De vajon visszacsinálhatóak-e a helyben lakásról szóló hamis tartalmú magánokirattal megszerzett földek? Gerber Miklós ügyvéd szerint az ügy nem reménytelen. „Amennyiben bizonyossá válik, hogy hamis magánokiratot használtak fel föld elővásárlási jog gyakorlásához, elsődlegesen az érintetteknek kellene jelezniük a hatóság felé, hogy kérik a hamis magánokirattal érintett földbizottsági, kormányhivatali döntéseknek a felülvizsgálatát. Természetesen a hatóság hivatalból is elrendelhetné ezt azok meghozatalától számított egy éven belül, illetve az ügyészség is beavatkozhatna felhívás útján a hatósághoz vagy pedig a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében peres úton. Itt intellektuális okirathamisítás és csalás merülhet fel, három, illetve öt év elévülési idővel. Summázva: elvileg nem lehetetlen a hamis magánokirattal megszerzett földek esetében az eredeti állapot visszaállítása, de bonyolult jogi folyamat és ha például a vevő időközben beruházásokat eszközölt a megvásárolt telken, akkor a jogalap nélküli gazdagodással is számolni kell.”
Egy hektár (10 ezer négyzetméter) alatt rekreációs célra bárki vehet földet, és bárkinek a fia is. Ha ezek a földek szomszédosak, telekalakítással össze lehet vonni őket. Siófok-Törekiben a földhivatali adatokból látszik, hogy a NER-es földek esetében is több ilyen ügylet történt. Az összevont földterületet aztán egyetlen eljárásban lehet tovább értékesíteni. Egy hektár fölött csak az vásárolhat, akinek agrár végzettsége vagy úgynevezett „aranykalászos gazda” képesítése van. Márpedig igen könnyű megszerezni, többnyire csak pénz és nem tanulás kérdése, sőt, „otthonról elvégezhető” tanfolyamról is vannak hirdetések. Ilyen agrár képzettséggel akár 300 hektár földet is összevásárolhat magának. A telekre (telkekre) aztán a „mit sem sejtő” kormányhivatali építéshatóság engedélyével mezőgazdasági épületnek álcázott villákat lehet építeni.
A töreki földek esetében több földtulajdonos forrásunk is arról számolt be, hogy többször és nyomatékosan „kérték” őket NER-közeli illetők földjük eladására.
Érdekes módon csak azok a földek érdekelték őket, ahonnan jó kilátás nyílik a Balatonra.
Kérdés, lesz-e politikai párt, amely a helyben lakást hamis magánokirattal igazoló „aranykalászos gazdák” földvásárlásainak felülvizsgálatát, a visszaéléssel szerzett földeladási ügyletek megsemmisítését, és az így épített villák építtetőinek, engedélyezőinek szankcionálását kezdeményezi. | Döntött a kormányhivatal: a siófoki Plázs üzemeltetőjéé lehet a mentett állatok kertje | Intenzív NER-nyomulás látszik kibontakozóban a Siófok nyugati határában, a Töreki városrészben fekvő Jódi-hegyért. A NER egybefüggő területeket igyekszik szerezni a Tihanyra panorámás hegyoldalon. Esetenként kiskorú gyermekek bevonásával és a három éve helyben lakást hamis tartalmú magánokirattal „igazolva”. Egy ilyen ügyben most nyomozás van folyamatban, ennek ellenére a kormányhivatal határozata az érintett nem helyben lakó diszkós vállalkozó földvásárlási szándékát hagyta jóvá. A tét az államilag elkobzott állatok törekiben lévő menhelye. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/dontott-a-kormanyhivatal-a-siofoki-plazs-uzemeltetojee-lehet-a-mentett-allatok-kertje-257061# | 2023-03-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2023.03.17. 05:05 2023.03.17. 08:41
Kilenc éve robbant ki az MSZP akkori elnökhelyettesének, Simon Gábornak a gazdasági ügye, ami belpolitikai botránnyá fokozódott. Simon ellen hét éve kezdődött a büntetőper, egyebek mellett több száz millió forintos költségvetési csalás miatt. A per áprilisban újrakezdődik, immár a negyedik bíró tárgyalja majd.
Negyedszer is újrakezdődik a jövő hónapban Simon Gábornak, az MSZP volt elnökhelyettesének büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken, miután hét év alatt immár a negyedik bíró tárgyalja az ügyet – tudta meg a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, dr. Tóth Erzsébet két nappal az előző bíró által kitűzött és a tervek szerint a per lezárását célzó tárgyalási nap előtt kapta meg az ügyet még decemberben. Az eltelt időben felkészült, így április 20-án megtarthatja az első tárgyalási napot.
Nyolc év után sincs ítélet Simon Gábor perében
A védelem szerint az igazságügyi könyvszakértő szakvéleménye használhatatlan.
A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében bíróváltás esetén újra kell kezdeni a büntetőper tárgyalását, ám nem kell teljes egészében megismételni a már lezajlott bizonyítási eljárást. Várhatóan ezúttal is ez fog történni, csakúgy, mint a korábbi, 2020-as bíróváltáskor. Az új eljáró bíró ismerteti az eddigi bizonyítási eljárás jegyzőkönyveit.
Információink szerint a Simon-ügy igazságügyi könyvszakértője kiszállt az ügyből, így várhatóan új szakértőt kell majd kirendelni, emiatt az eljárás tovább húzódik.
A még mindig csak első fokon zajló per befejezéséhez legalábbis hónapok kellenek, de az is előfordulhat, hogy csak 2024-re jutnak el addig, ameddig a harmadik bíróval sikerült tavaly decemberre. Akkor nem cáfolta egyik fél sem, hogy a vádhatóság, a védelem és a bíróság is nagyon szeretné már lezárni az eljárást ítélettel. Az akkor és most is biztosra vehető, hogy bármi lesz is az elsőfokú ítélet, a felek közül valaki fellebbezni fog, így másodfokra kerül majd a büntetőügy.
Simon Gábor százmilliói
Az MSZP elnökhelyettese ismeretlen eredetű, be nem vallott vagyont tart egy ausztriai bankban.
A Magyar Nemzet számolt be róla elsőként, hogy az MSZP-s Simon Gábor még munkaügyi államtitkárként, 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt, összesen mintegy 270 millió forintot helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban.
Az MSZP akkori elnöke, Mesterházy Attila a botrány kirobbanásakor hangoztatta: nem a párt pénze van Simonnál, azonban annak eredetéről nem tud semmit.
A vádirat lényege szerint Simon Gábor rövid idő alatt összesen 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak.
A hamis magánokirat felhasználása alatt azt kell érteni, hogy a 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel.
A másik vád pedig közokirat-hamisítás felbujtása, ami egy, az édesanyja vezetéknevére és Simon keresztnevére kiállított hamis bissau-guineai útlevél miatt szerepel a vádiratban.
A hamis útlevél néhai Welsz Tamáshoz köthető, aki 2014-ben öngyilkosságot kísérelt meg egy rendőrautó hátsó ülésén, majd a kórházban elhunyt.
Ebben a vádpontban már jogerősen elítélték a tettestársat, aki Simonra terhelő vallomást tett. Simon egyébként a költségvetésnek okozott vádbeli kárt megtérítette, azt befizette az államkincstárba, így büntetése az első vádpontban akár korlátlanul enyhíthető.
FAJSÚLYOS ÜGYEK
Tóth Erzsébet bírónő jogászi körökben arról ismert, hogy politikailag is fajsúlyos ügyeket vitt és visz jelenleg is. Ő tárgyalja például a végrehajtók vezetője, Schadl György és társai ellen a közelmúltban kezdődött pert. Ő mentette fel 2018-ban első fokon Szabó Pál volt postavezért a Gyurcsány Ferenc közlekedési minisztere és társai ellen indított hűtlen kezelés ügyében, az úgynevezett Postapalota-ügyben. Az ítélet botrányt kavart, lapértesülések szerint a bírónő a szóbeli indoklásában arról kezdett el beszélni, hogy politikai eljárásról van szó, gazdasági koncepciós perről, de a bíróság a vádlottak felmentésével helyreállítja az egyensúlyt.
Borítókép: Az MSZP volt elnökhelyettese, Simon Gábor és védője, Nagy István még egy korábbi bírónő előtt (Fotó: Mirkó István)
SIMON GÁBOR-PER
új bíró
MSZP
költségvetési csalás
Simon Gábor-ügy
MSZP alelnök
hamis útlevél
Fővárosi Törvényszék
Simon Gábor | Már a negyedik bíró kezdi újra Simon Gábor perét | Kilenc éve robbant ki az MSZP akkori elnökhelyettesének, Simon Gábornak a gazdasági ügye, ami belpolitikai botránnyá fokozódott. Simon ellen hét éve kezdődött a büntetőper, egyebek mellett több száz millió forintos költségvetési csalás miatt. A per áprilisban újrakezdődik, immár a negyedik bíró tárgyalja majd. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/mar-a-negyedik-biro-kezdi-ujra-simon-gabor-peret | 2023-03-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Már csak ingatlanbiznisz
A Pécsi Törvényszék a napokban írásba foglalta március 1-jei ítéletét, mellyel – ahogyan arról a Narancs.hu már beszámolt – megsemmisítette azt az építési engedélyt, amit a Somogy Vármegyei Kormányhivatal adott ki a Club Aliga-fejlesztők által a magaspart tetejére megálmodott öt, egyenként 16-20 méter magas társasházra. Az ítélet indoklásából egyebek között kiderül: amellett, hogy az építési engedélyt kiadó kormányhivatal több esetben is eljárásjogi jogszabálysértést követett el, a legnagyobbat minden bizonnyal akkor, amikor alkalmazta a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánító kormányrendelet előírásait.
Ahogyan azt a Narancs.hu már több alkalommal megírta, az eredeti Club Aliga-fejlesztést turisztikai szempontokra való tekintettel a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította. Ennek azért is van jelentősége, mert nem kell figyelembe venni egy sor előírást, például az adott település helyi építési szabályzatát. A kormányrendelet elfogadásakor azonban még turisztikai célú fejlesztésekről, így szálláshelyek építéséről volt szó, mára azonban ezek lekerültek a napirendről. Szintén megírtuk korábban, hogy a beruházó Bayer Property Zrt. (a NER-közeli ingatlanfejlesztő, Balázs Attila cége) kizárólag lakóingatlanok értékesítésére állt rá. Egyrészt felparcellázta az egykori Aliga II-t (azon a területen nyaralt a pártelit a rendszerváltás előtt) és Balatonig érő telkeket értékesített, megszüntetve ezzel az addig közcélú parti sétányt. Másrészt az aligai löszfal megbontásával járó beruházásként kért építési engedélyt az öt említett társasházra, a magaspart tetejére. Erre adott engedélyt tavaly december 21-én a Somogy Vármegyei Kormányhivatal (a törvényszék az ítélet indoklásában felrója a kormányszervnek azt is, hogy egyrészt hiányosan hozta nyilvánosságra a tervdokumentációt, másrészt a kifüggesztés teljes, december 22-e és 28-a közötti ideje igazgatási szünetre esett), s ezt megtámadva indított pert az Aligai Fürdőegyesület (AFE). A perbe a Bayer Property Zrt. beszállt a kormányhivatal oldalán, nem szállt be ugyanakkor a perbe az AFE mellett a balatonvilágosi önkormányzat. Megírtuk: Takács Károly polgármester szerint nincs érdekeltsége sem a polgármesternek, sem az önkormányzatnak a beruházásban, Kovács Tamás képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy a „jelenlegi politikai viszonyok között” egy önkormányzatnak nem szerencsés szembemennie sem a kormányhivatallal, sem a befektetőkkel.
Tévedett a kormányhivatal
Így, ahogyan Bukovszki András, az AFE alelnöke fogalmazott lapunknak, „az önkormányzat helyett az AFE ment csatába, vállalva a perköltséget, amit a tagok dobnak össze, de a jelek szerint van értelme a csatának”. Bukovszki szerint a Pécsi Törvényszék amúgy jogerős, tehát meg nem fellebbezhető ítélete dupla siker számukra, hiszen nem csak hogy megsemmisítette a társasházakra kiadott építési engedélyt (és ezáltal megmenekült a híres, nyolcmillió éves, omlékony löszfal is), de arra is kötelezte a kormányhivatalt, hogy az új engedélyezési eljárásban ne vegye figyelembe a kiemelő kormányrendeletet.
A bírósági ítélet indoklása szerint a Bayer Property építésiengedély-kérelméből „nem állapítható meg, hogy a beruházás szállodafejlesztésre, illetve ahhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányulna”. Az engedélyt kiadó somogyi kormányhivatal ugyanakkor azt állapította meg, hogy a kérelemmel érintett beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy.
Az eljáró bíró a tárgyalás során nyilatkozattételre hívta fel a beruházó képviselőjét, hogy megvalósul-e szállodafejlesztés, az alperesi képviselő azonban érdemi választ nem tudott adni. A zrt. egyik beadványa is ennek hiányát támasztja alá, abban ugyanis az áll, hogy nincs átfogó koncepció, a társasházépítési tevékenység más jellegű beruházáshoz nem kapcsolódik – áll az ítélet indoklásában. A törvényszék megállapította, hogy „hiányzott a kiemelt jelentőségű üggyé minősítés alapfeltétele, az a szálloda, illetve szállodafejlesztés, amelyhez kapcsolódna az alperesi érdekelt által kérelmezett tevékenység. A fentiek alapján megállapítható, hogy
az alperes tévesen minősítette az ügyet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek. Ez egyben azt is jelentette, hogy nem lehetett volna alkalmazni a törvény rendelkezéseit.”
A Pécsi Törvényszék külön is hangsúlyozza, felhívva a kormányhivatal figyelmét: a megismételt eljárásban figyelembe köteles venni, hogy „az ügy nem minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek”.
Vissza a Balaton-partot is?
A bíróság ítéletében az eredeti építési engedélyt visszamenőleges hatállyal megsemmisíti, a kormányhivatalt új eljárásra kötelezi, továbbá arra, hogy 108 ezer forint perköltséget fizessen meg a felperes fürdőegyesületnek.
„Ilyenre még nem volt példa az országban, eddig még egyetlen kiemelt beruházásról sem mondatott ki bíróság által, hogy az valójában nem is kiemelt beruházás – értékelt Bukovszki András. – Örülünk, hogy a bíróság is osztotta azt az álláspontunkat, hogy sem a társasházépítés, sem a magántelkek értékesítése nem turisztikai beruházás, tehát nem is lehet alkalmazni a kiemelt státuszt, ami felülírna mindent, így a helyi építési szabályzatunkat éppúgy, mint azt a szerződést, amit az önkormányzat és a Club Aliga korábbi befektetői kötöttek, s ami alapján biztosítani kellene a Balaton-parthoz férést a köz számára. A törvényszék döntésének tükrében jelentős eredménynek tartom azt is, hogy annyit legalább sikerült elérnünk: az önkormányzat értesítette a felparcellázott, partig érő telkek tulajdonosait, hogy az eladó Bayer Property tájékoztatásával ellentétben az ingatlan nem tehermentes, ott biztosítani kéne a szabad parti sétányt a köz számára. Így ennek és most már a bírósági ítélet tudatában vették meg tehát a tulajdonosok a telkeiket az elmúlt hetekben, márpedig a Pécsi Törvényszék ítéletéből az következik: ezekre a telekértékesítésekre sem lett volna alkalmazható a kiemelt beruházásokra vonatkozó kormányrendelet, a szabad parti sétányt tehát utólag, valahogyan biztosítania kell majd az eladónak.”
Arra a kérdésünkre, hogy a már értékesített 13 telek ügyében, az 540 méternyi Balaton-part „visszaszerzése” érdekében mit kívánnak tenni, Bukovszki azt felelte: „jogászaik már összedugták a fejüket”.
A civil szervezet egy ábrára tette a Club Aliga-fejlesztés valamennyi problémáját
Forrás: Aligai Fürdőegyesület
Civilek híján már dózerolnának
Még a törvényszék ítéletének ismerete nélkül tette fel a kérdést Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke néhány napja a parlamentben: van-e szándéka a kormánynak arra, hogy visszavonja a Club Aliga-fejlesztés kiemelt státuszát. A parlamenti képviselő azt is hozzátette: ha nincsenek az aligai civilek, ma már dózerolnák a löszfalat, csak hogy minél több pénzt kereshessen a beruházó. Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára a kiemelt beruházásra vonatkozó kérdésre nem válaszolt, azt viszont megjegyezte, hogy a helyiek érdekeivel ellentétes döntést nem hozhatnak, márpedig a balatonvilágosi képviselő-testület 2019-ben úgy döntött, hogy a magasparti terület beépíthető.
Megkérdeztük Bukovszki Andrást, hogy valóban hoztak-e ilyen döntést és az önkormányzati képviselő - az AFE-alelnök igennel felelt. „Csakhogy a kérdés nem ez, hanem hogy megengedhető-e 16-20 méter magas társasháztömb építése 300 méter hosszan, valamint a löszfal megbontása 750 méter hosszúságban? A helyi építési szabályzatunk ugyanis oda 4,5-10 méter magas épületeket enged, 25 százalékos beépítettséggel. Kíváncsian várjuk: most, hogy a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat már nem lehet figyelembe venni, a beruházó bead-e immár a helyi építési szabályzatunknak megfelelő építésiengedély-kérelmet?”
„Nem oszlunk fel”
Éppen a Club Aliga ügye miatt lett annyira megosztott a balatonvilágosi képviselő-testület, hogy három képviselő február végén kezdeményezte a testület feloszlatását.Az ezügyben összehívott rendkívüli ülésen kedd reggel a kezdeményezők közül csak ketten jelentek meg, de közülük is Bukovszki András az ülés elején felállt és távozott, arra hivatkozva: nem kapta meg az értesítést a rendkívüli testületi ülésről. Így a szavazáskor már csak egy voks jutott a feloszlatásra, négyen (a polgármester és három képviselő) nem értettek egyet a testület feloszlatásával. Vagyis nem lesz időközi választás Balatonvilágoson, ahogyan Takács Károly polgármester megállapította a rövid ülés végén: „Nem oszlunk fel.”
A keddi nap híre, hogy a Pécsi Törvényszék a Somogy Vármegyei Kormányhivatal által a kikötőépületre kiadott építési engedélyt is megsemmisítette.
(Címlapképünkön: a kikötő és a magaspartra tervezett társasházak látványterve. Forrás: Aligai Fürdőegyesület Facebook) | Nem kiemelt beruházás a Club Aliga-fejlesztés – mondta ki a bíróság | A Pécsi Törvényszék megsemmisítette azt az építési engedélyt, amit a Somogy Vármegyei Kormányhivatal adott ki a Club Aliga-fejlesztők által a magaspart tetejére megálmodott öt, egyenként 16-20 méter magas társasházra. Az ítélet indoklásából egyebek között kiderül: amellett, hogy az építési engedélyt kiadó kormányhivatal több esetben is eljárásjogi jogszabálysértést követett el, a legnagyobbat minden bizonnyal akkor, amikor alkalmazta a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánító kormányrendelet előírásait. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-kiemelt-beruhazas-a-club-aliga-fejlesztes-mondta-ki-a-birosag-257036# | 2023-03-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A vád szerint 2013. januárjában egy vállalkozó megtudta, hogy a főváros XIII. kerületében van egy üzlethelyiség, amelyet az önkormányzat addig nem hirdetett meg bérlésre, azonban őt érdekelte a bérleti jog. Hiszékeny Dezső, az akkori XIII. kerületi alpolgármester – akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése – közvetítő útján jogtalanul 5 millió forintot kért a saját részére azért, hogy egy, az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát a vállalkozónak juttassa. A jogtalan vagyoni előny átadására végül nem került sor, de a törvény szerint a bűncselekmény ettől függetlenül befejezett.
A vádiratban szereplő korrupciós bűncselekmény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – írta közleményében az ügyészség.
Nem tett vallomást
Polt Péter legfőbb ügyész tavaly júliusban indítványozta Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztését. A politikust ezután kihallgatták, de ő nem tett vallomást, és a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be. | Vádat emeltek Hiszékeny Dezső ellen | Vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Hiszékeny Dezső országgyűlési képviselő és társa ellen. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/vadat-emeltek-hiszekeny-dezso-ellen | 2015-01-23 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy megérkezik Magyarországra az Egyesült Államok új nagykövete, Colleen Bell. Az Együtt néhány tanáccsal segíteni akar a kormánynak, hogy jobb legyen a két ország közötti kapcsolat - tette hozzá. Azt tanácsolják a kormánynak, hogy Vida Ildikó mellett minden olyan kormánytisztviselőt és államigazgatásban dolgozót mentsenek fel, aki érintett a kitiltási ügyben - mondta.
Szégyenteljes eljárás
Azt is javasolja az Együtt, hogy a kormány hatékony eszközökkel lépjen fel a korrupció ellen. Felszólították továbbá az ügyészséget és Vida Ildikót, hogy zárják le az André M. Goodfriend, az Egyesült Államok magyarországi ügyvivője ellen indított eljárást, mert az "szégyenteljes és nem vezet sehova".
Bizonyítékok
A budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője a Heti Válasz 2014. december 4-i számában megjelent interjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak tudomása van a magyar adóhatóságon belüli csalásokról, és információi szerint ezekben az ügyekben nem indult nyomozás. André Goodfriend a lap kérdésére, hogy vannak-e bizonyítékaik, azt mondta: "azok a bizonyítékaink vannak, amelyeket megkapott a magyar kormány is".
Feljelentés
Futó Barnabás, Vida Ildikó ügyvédje december 11-én közölte, hogy a NAV elnöke feljelentetést és keresetet nyújtott be André Goodfriend ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség nény nappal később jelentette be, hogy nyomozást rendeltek el a NAV elnökének feljelentése alapján, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt.
Magyarország érdeke
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című pénteki műsorában Magyarország érdekének nevezte, hogy mielőbb lezárja a nyitott politikai kérdéseket az Egyesült Államokkal, de ehhez - mondta - nem elég a magyar fél nyitottsága és készsége, az amerikai oldalon is erre van szükség. | Vida Ildikó menesztését sürgeti az Együtt | Az Együtt felszólítja Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra az Egyesült Államokból kitiltottak névsorát, és mentse fel Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét tisztségéből. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/vida-ildiko-meneszteset-surgeti-az-egyutt | 2015-01-18 00:00:00 | true | null | null | Origo |
"Belvárosi Korrupciós Központnak" kellene átnevezni Belváros-Lipótváros önkormányzatát Juhász Péter szerint. Az Együtt V. kerületi ellenzéki képviselője csütörtökön lemondott bizottsági helyéről, és bejelentette, hogy nem vesz részt a testületi üléseken sem – döntését azzal indokolta, hogy nem akar asszisztálni a rabláshoz, az általa panamának tartott kerületi ingatlanügyekhez.
Juhász Péter a mandátumát ugyanakkor megtartja, mert így ki tudja kérni az önkormányzati dokumentumokat.
Feljelentést is tett
Juhász Péter arról is beszámolt, hogy átadta Szentgyörgyvölgyi Péter polgármesternek a feljelentést, amiben részletesen is leírja, miért bűncselekmény, amit a kerületben művelnek.
„Figyelmeztettem a polgármestert – hogy szemben Rogán Antallal – őt nem védi mentelmi jog, ő hamarabb fog börtönbe kerülni. Már az ő aláírása szerepel ugyanis a Klotild-palota adásvételi szerződésén, amit 180.000.-Ft/nm-ért adtak el" – írta Facebook-bejegyzésében a képviselő, aki szerint a palotán jócskán áron alul adtak túl.
Árulásról beszélnek
Juhász Péter döntéséről Belváros-Lipótváros önkormányzata is beszámolt: közleményük szerint a képviselő ezzel visszaélt választói bizalmával, ahelyett, hogy tőlük kapott felhatalmazását tényleges munkára váltotta volna.
Antikorrupciós séta
Az Együtt politikusa szerdán több száz fős tüntetést szervezett az ingatlanmutyik ellen, a demonstrációt a Szerb utca 9-es számú ingatlan (Habony Árpád feltételezett otthona) előtt fejezték be, ahol ironikus emléktáblát is avattak. Az antikorrupciós sétát a "belvárosi Rogán–Szentgyörgyvölgyi-ingatlanmaffia" apropóján szervezték, de a megmozdulásnak az is alapot adott, hogy a napokban kiderült: tavaly az ügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsította meg a belváros korábbi jegyzőjét. Rónaszéki László panasszal élt a gyanúsítás miatt.
Sajtóhírek szerint a kerület korábban nyolc ingatlant adott bérbe, amiket rövid időn belül olcsóbban adtak el a bérlőnek, mint amennyibe egy külsős vásárlónak került volna.
Megegyeztek Rónaszékivel | Lemondott a tisztségéről Juhász Péter | "Nem hajlandó asszisztálni a rabláshoz", ezért lemondott önkormányzati bizottsági tisztségéről Juhász Péter, V. kerületi ellenzéki képviselő – a mandátumát viszont megtartaná. A belvárosi önkormányzat szerinte elárulta választóit. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/lemond-bizottsagi-tisztsegerol-juhasz-peter-az-egyutt-v-keruleti-kepviseloje | 2015-01-15 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Feltehetően az egyik diák készített arról felvételt, hogy a szombathelyi szakképző iskolában pénzt szed az osztályfőnök az órán – értesült az Átlátszó Oktatás blog. A pénzzel, illetve az Erzsébet-utalvánnyal a házi feladatok miatt kapott egyeseket lehetett kiváltani. Az érintett tanár a többi között a felvételen azt mondja, hogy „vagy okos valaki, vagy gazdag”, illetve „Erzsébet-utalványt is hozhattok, boltba nekem is kell menni”. A pedagógus tagadta, hogy jegyeket lehetett volna kiváltani pénzzel. Azt mondta, hogy némi előny járt annak, akinek volt pénze: aki fizetett, az később adhatta le a házi feladatot.
A Klik kivizsgálja az ügyet
A Klik az MTI kérdésére közölte: vizsgálatot indítottak az iskolában, tájékoztatást csak a lezárulta után tudnak adni.
Sümegi Tamás, a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola tagintézményeként működő Savaria Szakképző Iskola tagintézmény vezetője az MTI-nek azt mondta: nem értenek egyet semmilyen olyan, a tanulmányokkal kapcsolatos eljárással, amely jogszabálysértő lehet. Szavai szerint a „félreérthető gyakorlatot” pedig, miután a tudomásukra jutott, már decemberben megszüntették. Hozzátette: az esetet a Klik vizsgálja, így a folyamatban lévő ügy részleteiről nem nyilatkozhat. | Pénzért kihúzta az egyest egy szombathelyi tanár | Akinek volt pénze, az tanulmányi előnyökhöz juthatott a Szombathelyi Savaria Szakképző Iskolában. Erről videó is készült. Az osztályfőnök nemcsak pénzt fogadott el, hanem Erzsébet-utalványt is. Cserébe az egyeseket kihúzta. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vizsgálatot indított az ügyben. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/penzert-kihuzta-az-egyest-egy-szombathelyi-tanar | 2015-01-14 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Nem találják százezer adózó 1 százalékos felajánlását az adóhatóságnál. A Daganatos.hu Alapítvány évek óta több százmillió forintot kap, majd oszt szét az arra rászoruló családok között. Hogy hol a pénz nem tudni, ahogy azt sem, hogy adminisztrációs hiba történt-e vagy valami más. Az adóhatóság adótitokra hivatkozva nem mond semmit, csak ha az alapítvány megengedi. Ők engednék, de erről hivatalosan is nyilatkozniuk kell.
Úgy tudjuk egyébként hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt már vizsgálatot indított az alapítvány ellen. Ez ugyanakkor az idei adó 1 százalékos felajánlásokat nem befolyásolhatná, hiszen lezárt költségvetésről van szó. Benyó Rita riportja. | Hová lett a daganatos gyerekek pénze? | Eltűnt a NAV rendszeréből a Daganatos.hu Alapítvány, noha több százmillió forintra számíthatnának a személyi jövedelemadókból felajánlott 1 százalékokból. Úgy tudjuk, csalás miatt vizsgálat indult az alapítvány ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/17/hova-lett-a-daganatos-gyerekek-penze/ | 2013-09-17 12:30:00 | true | null | null | 24.hu |
„Megfelelően védett az állam titkai?” címmel intézett írásbeli kérdéseket Fodor Gábor október elején a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, és arra volt kíváncsi: kapott-e úgynevezett Telephely Biztonsági Tanúsítványát a Nemzeti Biztonsági Felügyelettől a Századvég Zrt., a Nézőpont Intézet és a Young & Partners kommunikációs ügynökség. Ha igen, akkor mióta van nekik ilyen, illetve az egyes cégeknél hány embernek van és mióta úgynevezett személyi biztonsági tanúsítványa.
Fodor Gábor arra is kíváncsi volt, hogy az érintett társaságoknál megvannak-e az elektronikus biztonság feltételei, valamint ellenőrizték-e, hogy az elmúlt években milyen biztonsági beruházásokat hajtottak végre a székhelyeiken, telephelyeiken.
Pintér Sándor belügyminiszter válaszolt. Azt írta, hogy a három felsorolt társaság közül csak a Századvég-csoporthoz tartozó Századvég Politikai Iskola Alapítványnak van telephely-biztonsági tanúsítványa, amelyet 2014. február 5-én adtak ki „Szigorúan titkos!” minősítési szintig.
Részletesen felsorolta azt is, hány ember kapott személyi biztonsági tanúsítványt és mikortól – összesen 21 emberről van szó, kilencen közülük 2013 októberétől, a többiek pedig 2014 valamelyik hónapjától rendelkeznek ilyen dokumentummal.
A telephely biztonsági tanúsítvánnyal együtt adtak ki adatkezelési engedélyt és az elektronikus biztonsági feltételeknek való megfelelést tanúsító rendszerengedélyt, szintén „Szigorúan titkos!” minősítési szintig. Az engedélyek kiadása előtt helyszíni ellenőrzést végeztek az erre jogosult szakemberek – derült ki a miniszter tájékoztatásából.
A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek csak a minősített adatok kezelésére vonatkozó feltételeket meglétét ellenőrizheti, azt már nem, hogy az érintett cégek milyen biztonsági beruházásokat hajtottak végre – közölte Pintér Sándor.
A Századvég-csoport tanácsokkal, szakértői anyagokkal, kutatásokkal, háttérelemzésekkel segíti a kormányt. A belügyminiszteri válasz alapján a munkájukat tehát az sem akadályozza, ha titkos dokumentumokra vagy minősített iratokra van szükségük, mivel a kijelölt személyek kaptak jogosultságot ezek hozzáféréshez. | A legtitkosabb iratokba is belenézhet huszonegy századvéges | A Századvég Politikai Iskola Alapítványnál összesen huszonegy embernek van olyan személyi biztonsági tanúsítványa, amelyeknek köszönhetően szigorúan titkos iratokba is belenézhetnek – ez derült ki Pintér Sándor belügyminiszter válaszából, amelyeket a liberálisokat képviselő független politikus, Fodor Gábor kérdéseire adott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151029_a_legtitkosabb_iratokba_is_belenezhetnek | 2015-10-29 12:38:00 | true | null | null | HVG |
A Jutarnji List című horvát napilap pénteki értesülése szerint az alkotmánybíróság ítéletében közölte, "megelégednek megelégszik azzal a ténnyel, hogy a panasz indítványozója nem elérhető a horvát hatóságok számára, ezért nem lehet a horvát bíróságnak felróni azokat a mulasztásokat, amelyeket saját országa követett el a beadványozóval szemben, az ő kárára. Konkrétan, nem lehet Horvátországnak felróni azt, hogy a magyar illetékes szervek elmulasztották kézbesíteni Hernádinak a horvátországi kihallgatásokra szóló idézéseket, amelyeket Horvátország szabályszerűen továbbított”
Nemzetközi körözés
Hernádi Zsolt és a Mol Nyrt. ügyvédjei korábban azt es letartóztatását. A letartóztatási parancsot – amely alapján az Interpol hamarosan nemzetközi elfogatóparancsot adott ki – Hernádiék emiatt jogellenesnek tartották és panaszt tettek a horvát alkotmánybírósáállították, ügyfelük nem kapott idézést a horvát szervektől, enek ellenére az ügyészségen elrendelték az előzetes letartóztatását, amely alapján hamarosan nemzetközi elfogatóparancsot adott ki az Interpol.
Itthon felmentették
Pénteken a horvát alkotmánybíróság elfogadta a legfelsőbb bíróság döntését Hernádi előzetes letartóztatásáról, mert a korrupció- és szervezet bűnözés ügyeiben eljáró ügyészség (USKOK) 2010 júniusa és 2013. július 4-e között négyszer kérelmezte Hernádi Zsolt kihallgatását Magyarországon és kétszer a horvát igazságügyi szervek előtt. Hernádi ügyében eközben Magyarországon is eljárás indult, a Fővárosi Ítélőtábla tavaly december elején jogerősen felmentő ítéletet hozott.
A miniszterelnök már börtönben ül
A horvát alkotmánybíróság döntése szerint a horvát szervek szabályosan jártak el: a korrupció- és szervezet bűnözés ügyeiben eljáró ügyészség, az USKOK 2010 júniusa és 2013. július 4-e között négyszer is kérelmezte Hernádi Zsolt kihallgatását Magyarországon, kétszer pedig a horvát igazságügyi szervek előtt, ennek ellenére Hernádi egyszer sem jelent meg a hatóságoknál, ezután rendelték el előzetes letartóztatását. Állásfoglalásuk szerint ha Hernádi nem kapta meg az idézés, az a magyar szervek mulasztása lehetett.
Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal vádolják, hogy Ivo Sanader volt (azóta korrupció miatt jogerősen elítélt) horvát miniszterelnökkel együtt részt vett az INA horvát olajipari vállat törvénytelen eladásában, 10 millió euró kenőpénzt adott Sanadernek, hogy átadja a MOL-nak a vállalatot. | Érvényben marad a körözés Hernádi Zsolt ellen | Elutasította a horvát alkotmánybíróság Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának panaszát, az ítéletük szerint a horvát bíróságok nem, csak a magyar szervek sértették a jogait. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/01/horvatorszag-elutasitotta-a-birosag-hernadi-zsolt-panaszat-a-mol-ina-ugyben | 2015-01-09 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A város fideszes polgármesterének felesége összesen 970 ezer forint bruttó juttatást kap. Ő a mohácsi önkormányzat városfejlesztési osztályvezető-helyettese, amiért bruttó 311,6 ezer forintot vesz fel. A városi távhőszolgáltató, a Mohács Hő Kft. vezetőjeként 509 330 forint a havi bére. A harmadik állását a város biofűtőművének projektcégénél kapta, ahol bruttó 150 ezer forint a megbízási díja – derül ki a a Pécsi Stop.hu. cikkéből.
Szekó Józsefné egyébként már 22 éve az önkormányzat alkalmazottja. | Mohácson a polgármester felesége a Jolly Joker | Szekó Józsefné a városfejlesztési osztályvezető-helyettesi poszt mellett a távhőszolgáltatónak, valamint a város biofűtőműve projektcégének is ellátja a vezetését – írta a Pécsi Stop.hu. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/19/mohacson-a-polgarmester-felesege-a-jolly-joker/ | 2013-09-19 12:45:00 | true | null | null | 24.hu |
Szeptemberben feljelentést tettünk közérdekű adattal visszaélés bűncselekménye miatt, a Szegedi Rendőrkapitányság pedig – ahogy arról szóban tájékoztattak bennünket – ennek megfelelően elrendelte a nyomozást.
A Szegedi Ítélőtábla júniusi ítéletében kötelezte az évek óta titkolózó egyetemet, hogy nem csak a nyertes elnöki pályázatokat, hanem az összes, 2010 és 2014 között benyújtott pályázati anyagot a pályázó nevének feltüntetésével 15 napon belül adja ki nekünk. A bíróság döntésének inkább csak elvi jelentősége volt, hiszen Török Márk HÖK-elnök 2010 óta kihívók nélkül indult a hallgatói önkormányzat vezetéséért. Az elnöki pályázatok közérdekű adat jellegére már az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék is rámutatott.
2015. augusztus 26-án, közel egy hónappal az ítélet szerinti határidő letelte után a HÖK honlapjára öt pdf formátumú prezentációt töltöttek fel. Az anyagok közül mindössze egy, a Rendhagyó EHÖK Elnöki pályázat 2014 megnevezésű fájl utal említés szintjén a dokumentum pályázati jellegére, az összes többi fájl sem megnevezésében, sem tartalmában nem mutat pályázati célokra. Az említett “pályázati anyag” például inkább hasonlít trollkodásra, mint Török Márk további elnöki terveire.
Miért baj ez?
Azon túl, hogy a szegedi HÖK poénra vette a Szegedi Ítélőtábla jogerős döntését, továbbra sem látható, hogy a hallgatói demokrácia gyakorlatilag egyetlen, így legfontosabb intézményének tekinthető hallgatói önkormányzat vezető tisztségére Szegeden milyen szempontok alapján választhatták meg Török Márkot.
Komolyan fel kell jelenteni valakit, hogy átláthatóbb legyen a HÖK?
Nagyon úgy tűnik, hogy igen. Hiába került fel pár anyag a HÖK honlapjára, kétséges, hogy azok tényleg – legalább részben – az elnöki pályázatok. Mégis ki venné komolyan, hogy Török Márk ezzel a szöveggel pályázott a 25 ezer hallgatót képviselő és 3 milliárd forint közpénz felett rendelkező HÖK vezetésére?
A Büntető Törvénykönyv szerint pusztán azzal, hogy a Szegedi Tudományegyetem az Ítélőtábla által megadott teljesítési határidőn belül nem tett eleget adatközlési kötelezettségének, megvalósult a Btk. 220. § (1) a) pont szerinti közérdekű adattal visszaélés vétsége, ezért a szeptemberben ismeretlen tettes ellen megtett feljelentésünk alapján a Szegedi Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el az ügyben. Az elnöki pályázatok átláthatóságáért folytatott munkánkról folyamatosan beszámolunk a továbbiakban is.
Molnár Noémi
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt. | Nyomozást rendeltek el a szegedi HÖK-elnöki pályázatos ügyünkben | Annak ellenére, hogy nyár elején sikerült kiperelni a Szegedi Tudományegyetemtől az évek óta kihívó nélkül induló Török Márk HÖK-elnök pályázati anyagait, az SZTE HÖK pályázatnak alig nevezhető prezentációkat tett közzé honlapján, azokat is csak késve. | null | 1 | https://oktatas.atlatszo.hu/2015/10/30/nyomozast-rendeltek-el-a-szegedi-hok-elnoki-palyazatos-ugyunkben/ | 2015-10-30 12:43:00 | true | null | null | Átlátszó Oktatás |
Az Együtt Szijjártó Pétert kérdezi, valamint kikéri a MEHIB és az Eximbank szerződéseit: ugyanis úgy sejtik állami kölcsönből vehette meg Andy Vajna a TV2-t. Szigetvári Viktor pártelnök szerint végre ki kell deríteni, hogy állami pénzből épül-e a fideszes médiabirodalom. | Közpénzből vásárolgat Andy Vajna? | Az Együtt Szijjártó Pétert kérdezi, valamint kikéri a MEHIB és az Eximbank szerződéseit: ugyanis úgy sejtik állami kölcsönből vehette meg Andy Vajna a TV2-t. Szigetvári Viktor pártelnök szerint végre ki kell deríteni, hogy állami pénzből épül-e a fideszes médiabirodalom. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151031_Kozpenzbol_vasarolgat_Andy_Vajna | 2015-10-31 12:51:00 | true | null | null | HVG |
A Társaság a Szabadságjogokért a Kúriához fordul Somogyi Mária ügyében eljárva, aki korábban felháborodott és megosztot egy Facebook bejegyzést az ismerőseinek. A nő kifogásolta, hogy a város vezetése előbb eladta a tatai Wágner házat, majd aztán felújítva drágán visszabérelte azt, azonban a városvezetésnek a poszt tartalma nem tetszett, ezért perbe fogták az asszonyt - illetve jelezték, hogy mindenkit beperelnek, aki tovább terjeszti a bejegyzést.
A másodfokig eljutó ügyben a városvezetés százezer forintos kárigényét elutasította a bíróság, a díjat pedig tízezer forintra mérsékelték. A védelmet képviselő TASZ szerint ez sem jogos követelés, ugyanis "az önkormányzatok vagyongazdálkodásának kritizálása alapvető jog, és az állami szervek nem hivatkozthatnak a jóhírnevük védelmére az őket ért kritikával szemben", ezért a Kúriához fordulnak. | Megbüntették a nőt, mert posztolt a tatai ingatlanügyekről | A tatai önkormányzat tízezer forint sérelmi díjat vár attól a nőtől, akit felháborított a város pazarló ingatlakezelési gyakorlata és ezt megosztotta ismerőseivel. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151031_Megbuntettek_a_not_mert_posztolt_a_tatai | 2015-10-31 13:02:00 | true | null | null | HVG |
Korábban egy írásbeli kérdésre adott válaszból derült ki, hogy a kormányközeli Századvég Politikai Iskola munkatársainak 2013-ig egyáltalán nem volt az állam titkainak kezeléséhez szükséges biztonsági tanúsítványa. A belügyminiszter Fodor Gábornak írt válaszából az derül ki, hogy csak 2013. október vége előtt kapott a Századvég alapítvány néhány embere személyi biztonsági tanúsítványt, maga az alapítvány pedig csak 2014. február 5-én kapta meg a telephely biztonsági tanúsítványt, miközben 2010 után már több milliárdos állami megbízást kapott a Századvég a kormánytól többek között stratégia alkotásra is.
Amennyiben állami stratégiákat úgy írtak, hogy ahhoz nem volt szükség semmilyen minősített adat ismeretére, akkor az meglehetősen alacsony színvonalú munkát eredményezhetett milliárdokért, ha viszont kaptak belső anyagokat a kormánytól, akkor azok bizonyosan minősített anyagok voltak, ezek kiadása jogosulatlan személyek részére, illetve ezek megszerzése jogosulatlanul bűncselekményt jelent. A Nemzetbiztonsági Bizottságnak azt kell vizsgálnia, fennállhat-e ennek a bűncselekménynek az elkövetése.
A Liberálisok ezért újabb kérdéseket intéznek Pintér Sándorhoz az ügyben. - Kérjük többek között annak a 21 embernek a nevét, akik megkapták a nemzetbiztonsági minősítést. Lázár Jánostól várjuk a választ arra, hogy a Századvégtől kik kapnak meghívót kormányülésekre, kiknek van belépője a 2010-es kormányváltás óta a Miniszterelnökségre. Várjuk a választ arra is, hogy visszavonták-e G. Fodor Gábor nemzetbiztonsági minősítését azt követően, hogy G. Fodor főszerkesztői pozíciót vállalt, illetve van-e nemzetbiztonsági kockázata, hogy a századvéges Lánczi Tamás - aki államtitkokhoz juthat hozzá - Habony Árpáddal és Arthur Finkelsteinnel közös céget vezet Londonban. Volt-e a miniszterelnökkel is dolgozó Arthur Finkelsteinnek nemzetbiztonsági átvilágítása. A Liberálisok Matolcsy Györgyöt arról kérdezik, hogy milyen szerződéseket kötött az MNB a nemzetbiztonsági minősítéssel most sem rendelkező Századvég Gazdaságkutató Intézettel, milyen információforgalom és adatáramlás van a jegybank és a Századvég között - olvasható Fodor Gábor pártelnök közleményében. | Papír nélkül kezelték a titkokat a Századvégnél | A Nemzetbiztonsági Bizottság elnökénél a testület azonnali összehívását kezdeményezték a liberálisok a Századvég-ügy miatt. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/papir-nelkul-kezeltek-a-titkokat-a-szazadvegnel-1572511 | 2015-10-31 13:10:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A fényképen a jármű ablakában látszik annak a rendszámnak a három száma (639), amely megegyezik a lapunk által a területen február 6-án készült felvételen lévő rendszámmal. A jármű a miniszterelnök 27 éves veje, a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő családi vállalkozás, az ES Hungary Kft. tulajdona. A lagzinak helyet adó Csabdi-Tükröspusztán lévő Tiborcz-birtok tőszomszédságában a tulajdonosok tudta nélkül irtották a fát a kormányfői vő testvére, Tiborcz Eszter által elnyert 157 hektárállami föld két szántója közt fekvő, magántulajdonban lévő területen, amely akadályozza a teljes birtokegyesítést.
A zömmel akácos részen maradt tuskók alapján a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága már felmérte a kárt, de annak nagysága nem ismert. Lapunk úgy becsüli, hogy száznál több fát vághattak ki, s ezek egy részét a szemtanúk szerint a szóban forgó munkagéppel szállították el a területről. A többi kivágott fa az erdészeti helyszínelés után ott maradt, azóta sem vitte el senki.
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság elvben nyomoz az ügyben, ám máig nem tartott igényt lapunk munkatársainak tanúkénti meghallgatására. A munkagépek rendszámait is tartalmazó fényképeket kéretlenül is továbbítottuk a nyomozó hatóságnak, hátha segítséget nyújt az ügy feltárásában, a tettes kiderítésében. A megyei rendőr-főkapitányságtól végül azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az ügy elkerült tőlük. Azt vélhetően azért helyezték vissza a bicskei rendőrkapitányságra, mert a természetvédelmi felügyelőség júliusban megszüntette az ügyet vizsgáló eljárását. Úgy tudjuk, Bicskén egy zászlós vezeti a nyomozást, aki tegnap szabadságon volt. A folyamatban lévő nyomozás egyik tétje az, hogy a fairtásban érintett, jobbára szegény nyolc területtulajdonosnak kell-e kifizetnie az 1,6 hektáros erdő újratelepítési költségeit, vagy „osztoznak” a kárenyhítésben a tolvajokkal.
A bicskei kapitányságnál az erdészeti hatóság a február 8-i helyszínelése után hivatalból bejelentést tett. A jogosulatlan fakitermelés ügyében hivatalból indult közigazgatási eljárás megindításának dátuma az iratok szerint nem ez, hanem egy 11 nappal későbbi időpont. Azon a napon, február 19-én jelent meg a Népszabadságban a fakivágásról szóló cikk.
A piros traktor a fairtás helyszínén február 6-án és mint szeptemberi esküvői díszlet a Storyban | Orbán lánya, veje, meg a fatolvaj traktor – tettes nélkül | Orbán Viktor lánya és veje a lagzin egy traktor előtt látható a Story magazinban megjelent képen. Ez a traktor ugyanaz, mint amelyet a Népszabadság munkatársa korábban a Natura 2000 területen nagy mennyiségű fa engedély nélküli kivágása után talált a helyszínen. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20130920-traktor_van__tettes_nincs-1414191 | 2013-09-20 13:13:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Jobbik feljelentést nyújt be a legfőbb ügyészhez ismeretlen tettes ellen hanyag, illetve hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt.
Pintér Tamás, a Jobbik dunaújvárosi képviselője pénteki közleményében úgy fogalmaz: 2004. november 25-én a városi közgyűlés MSZP-s képviselői a kivonult ellenzéki képviselők nélkül megszavazták a Dunaferr részvénycsomagjának eladását a névérték 32,87 százalékos árfolyamán.
Szakértői becslések szerint a részvénycsomag akkor nagyjából a dupláját érte – írta a jobbikos politikus, aki szerint az ügyletnek rendkívül negatív kihatása volt és van Dunaújvárosra nézve is, az önkormányzat ugyanis azóta nem tud beleszólni a Dunaferrnél történő eseményekbe, így a létszámleépítésekbe sem.
Az ügylet értelmében a részvénycsomag ára azonnal fizetendő 500 millió, majd öt éven keresztül évi 200 millió forint volt, tehát az inflációt figyelembe véve nagyjából 1,3 milliárd forint. Csakhogy az acélipar a következő 3-4 évben magas termelési mutatókat produkált: éveken keresztül több milliárdos nyereséggel zárt a vasmű is. A Jobbik szerint így tehát az 1,3 milliárd forintnál jelentősen magasabb összegért is értékesíthették volna a részvénycsomagot.
Pintér Tamás kiemelte: a hatóságok a zárt ülés jegyzőkönyvét felhasználhatják, mert “az ülésen résztvevők elmondása szerint számos kompromittáló kijelentés hangzott el, amely akár a szándékosságra is utalhat”. | Feljelentést tesz a Dunaferr privatizációja miatt a Jobbik | A Jobbik szerint ugyanis a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. részvényeit a privatizáció során áron alul értékesítették. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/20/feljelentest-tesz-a-dunaferr-privatizacioja-miatt-a-jobbik/ | 2013-09-20 13:23:00 | true | null | null | 24.hu |
A jobboldali képviselők a szocialista pártkassza dagasztását sejtették az árvízvédelmi beruházás megnőtt költségvetésének 375 millió forintos megtoldását tartalmazó előterjesztés mögött, ezért leszavazták a napirendet. Rendkívüli közgyűlés a jövő héten?
Ki miatt kell a plusz pénzt kifizetni?
Az egész beruházás 8 hónapos csúszásban van, Botka László szerint a jobboldali képviselők miatt állt elő ez a helyzet. A jobboldali többséggel bíró közgyűlés döntött a közbeszerzések jogi és ügyrendi bizottság hatáskörébe való átadásáról. A jobbikos Keresztúri Farkas Csaba vezette bizottság az árvízvédelmi beruházás projekt menedzsmentjének kiválasztását meghívásos pályázaton szerette volna lebonyolítani még hónapokkal ezelőtt. Ment a huza-vona, majd az NFÜ nem járult hozzá, így nyilvános pályázatot írtak ki. Az idő viszont haladt, Botka szerint ez volt az egyik ok, ami miatt csúszott az egész beruházás. A közbeszerzési szakértőt is a jobboldaliak vezette bizottság választotta ki, aki a közbeszerzési felhívás kiírása után lemondott. Most juthatott el a város addig, hogy a kivitelezők ajánlatait bekérje és nyertest hirdessen. Az egyetlen pályázó, azonban, 550 millió forinttal kért többet, mint amennyit a szakértők kiszámoltak. ezért kellett a költségvetés módosítását kérni.
Pártkassza
A szegedi Fidesz-KDNP viszont él a gyanúperrel, hogy a szocialisták mutyiznak és a választások előtt a kampányhoz gyűjtenek pénzt. Szerintük túl későn kapták kézhez a nagy összegű módosításról szóló előterjesztést. Amennyiben törvényes közgyűlési előterjesztés készül, a jobboldaliak támogatják a beruházás további menetét.
„Összehangolt műbalhé”
Botka László szerint műbalhét gerjesztenek a jobboldali képviselők. A jobbikos Keresztúri – Botka szerint – a saját hibáit próbálja fedni az előterjesztés kritikájával. Október 9 ig meg kell kezdeni a beruházást, addig ki kell hirdetni a nyertes kivitelezőt. Ez addig nem lehetséges, amíg a beruházást fedező összegre nem bólint rá a közgyűlés. Az 550 millió forintot 175 millió forint erejéig a projekt eddigi megtakarításaiból tudja fedezni a város, 310 millió forintot a központi alapból igényeltek, amelyre az NFÜ már rábólintott, csak a kormány határozatra várnak, így összesen 60 millió forintot kell a költségvetésben átcsoportosítani, ezért van most a balhé. Ha teljesen kicsúszik a város a határidőből, a beruházás teljes összegét vissza kell fizetnie a városnak, ez majd 2 milliárd forint. Botka összehívja jövő hétre a rendkívüli közgyűlést, ott majd eldől. | Viszi a víz a partfalat? | Majd 2 milliárdot fizethet Szeged vissza az Uniónak, ha nem indul meg három héten belül a partfal kivitelezése. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/20/viszi-a-viz-a-partfalat/ | 2013-09-20 13:31:00 | true | null | null | 24.hu |
Az OCCRP-t 2006-ban oknyomozó újságírók hozták létre, Magyarországon csak az Atlatszo.hu a tagja. Indoklásukban azt írják, ez életműdíjként is felfogható az orosz elnök számára, hiszen nem csak a 2014-es teljesítményét díjazták.
Orbán Viktor, a montenegrói miniszterelnökkel, Milo Djukanoviccsal a második helyre került a Organized Crime and Corruption Reporting Project képzeletbeli dobogóján. | Közvetlenül Putyin mögé rangsorolták Orbánt | Vlagyimir Putyin nyert, Orbán Viktor pedig második helyezett lett a 2014-es év legkorruptabbnak tartott politikusainak listáján a szarajevói székhelyű, Kelet-Európában, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában és Közép-Amerikában működő Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) szervezetnél. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/kozvetlenul-putyin-moge-rangsoroltak-orbant | 2015-01-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
„Állatorvosi ló, ami bemutatja, hogyan gázolnak át a tőkeérdekek közösségeken” – ezt Ángyán József, volt földművelési államtitkár mondja egy a Youtube-ra minap felkerült videón. A kisfilm témája a kishantosi biogazdaság.
Tízből semmi
Ahogy az FN24 korábban megírta, október végén lejár a nonprofit cég földbérleti szerződése.
A hivatalos nevén Kishantosi Vidékfejlesztési Központ nevű vállalkozás 1992 óta az államtól bérelt 453 hektáron (ez nagyjából ezer futballpálya mérete) gazdálkodik műtrágya és vegyszerek nélkül. A tulajdonosok ökológiai mintagazdaságot építettek, külföldi pénzt szereztek hozzá, népfőiskolát alapítottak és üzemeltetnek, fiatalokat küldenek dániai ösztöndíjra.
A Nemzeti Földalap (NFA) tavaly ősszel pályázatot írt ki a 453 hektárra. A területet tíz egységre bontották, így a kishantosiaknak tíz pályázatot kellett benyújtaniuk ahhoz, hogy megtarthassák az általuk használt birtokot. Nagy meglepetésre az összes parcellát elbukták, vagyis föld nélkül maradtak. A tíz táblát nem mellesleg tíz különböző pályázó nyerte el, egyikük a helyi Mezőfalva polgármestere (komplett lista itt).
Végképp eltörölni
Az NFA elnöke úgy nyilatkozott, hogy „a pályáztatás jogszerűségéhez nem férhet kétség”, hiszen a kft. „nem olyan színvonalú pályázatokat nyújtott be, amelyekkel meggyőzte volna a bírálókat”. Ami, ismerve az előzményeket, meglehetősen abszurd érv. Pláne, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az új bérlők vélhetően szakítanak a biogazdálkodással, így a terület az első műtrágyázás, permetezés után elveszíti bio-minősítését.
A mintagazdaság bukása mögött – a kormánypártiak kivételével – mindenki politikai bosszút sejt.
Fotó: kishantos.hu
Tudni, hogy a cég vezetője, Ács Sándorné egyetemi csoporttársa volt a földművelésügyi államtitkárságról tavaly év elején lemondott és a Fideszben kegyvesztetté vált Ángyán Józsefnek. A barátság utóbb is megmaradt, sőt Ácsné nyíltan beállt a pártjával szembehelyezkedő Ángyán mögé. (Mint ismeretes, Ángyán József a családi gazdaságok híve, s úgy véli, „oligarchák” martaléka lett a magyar föld – erről több interjúban beszélt lapunknak: itt és itt és itt és itt.) Ácsné mindezen túl részt vesz az ángyáni ideával harmonizáló Élőlánc Mozgalom és a Váralja Szövetség munkájában, valamint a kielegyenafold.hu üzemeltetésében.
Barbárok
„Barbár döntés született – mondja Ácsné kisfilmben. – Arra kérünk mindenkit, aki ezt az üzenetet hallgatja, álljon ki a fenntarthatóság ügye mellett, álljon ki kishantos ügye mellett. Mert hogyha ezt a központot ma Európában csak így le lehet törölni a föld színéről, akkor nincs esélyünk fennmaradni ezen a földön.” | Öt hete maradt Ángyánnak | Október végén bukik az ország egy biogazdaságot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/23/ot-hete-maradt-angyannak/ | 2013-09-23 13:36:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem csak az alkotmánybírák vagyonnyilatkozatai kerülték el eddig a sajtó és a közvélemény érdeklődését, méltatlanul kevés figyelem övezte a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, illetve helyetteseik egyébként évek óta nyilvános vagyonbevallásait is - nem számítva persze Keller László szocialista politikus és Polt Péter legfőbb ügyész emlékezetes és a végén már-már burleszkbe forduló agancscsatáját (lásd: Kudarcra ítélve, Magyar Narancs, 2006. március 30.). Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a vagyonnyilatkozatokból megismerhető tényekről.
Bár a vonatkozó szabályok szerint a tisztségviselői illetményről nem kell nyilatkozni, a legfőbb ügyész és helyettesei - Fazekes Géza, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) sajtószóvivője közlése szerint - az átláthatóság jegyében tették közzé ezeket az adatokat is. Polt Péter legfőbb ügyészként felvett éves illetménye 19739367 forint volt 2013-ban, ami havi 1644946 forintos fizetésnek felel meg. Belovics Ervin büntetőjogi legfőbbügyész-helyettes havi illetménye ennél valamivel kevesebb (1506434), Lajtár István közjogi legfőbbügyész-helyettesé pedig valamivel több (1685815 forint).
Az összegek 150-300ezer forinttal magasabbak a törvényben meghatározott illetménynél. Az ügyészi jogállásról szóló törvény szerint a legfőbb ügyész havi illetménye a Kúria elnökéével azonos: a Kúria elnöke a köztisztviselői illetményalap (38650forint) 39-szeresére jogosult, akárcsak a legfőbb közjogi méltóságok, például a köztársasági elnök vagy a miniszterelnök. Polt legfőbb ügyészi illetménye eszerint 1507400 forint. Hasonló eltérés figyelhető meg a legfőbb ügyész helyetteseinél is: a törvény szerint illetményük (alapilletmény + címpótlék + vezetői pótlék + tudományos fokozatért járó képzettségi pótlék + idegennyelv-pótlék) öszszesen 1382348 forint.
A különbséget firtató kérdésünkre a Legfőbb Ügyészség a következő tételekkel magyarázta az eltérést: 2013 végén "a tartósan távol lévő ügyészségi dolgozók, illetve a be nem töltött álláshelyek bérmegtakarításából" az ügyészség munkatársai átlagosan 90 százalékos jutalmat kaptak: a legfőbb ügyész és helyettesei egységesen 1,24 millió forint pluszt (a legfőbb ügyésznél ez a fizetés 82 százaléka). Harmincéves szolgálati viszonyára tekintettel Lajtár István ezenfelül háromhavi illetményének megfelelő jubileumi jutalmat - összesen 3,7 millió forintot - is felvehetett. Emellett valamennyi ügyészségi munkatárs 220ezer forintot kapott ruházati költségtérítésként és 10ezer forintot bankköltségre. Külföldi útjaik után Polt összesen 90ezer, Lajtár pedig 17ezer forint kiküldetési díjat könyvelhetett el, végül a szabadságszámítás 2013-ban megváltozott szabályai adják a különbség utolsó néhány tízezer forintos tételét. Az LÜ vezetői az átláthatóság jegyében ugyan valóban példamutatóan tüntették fel illetményüket, a képet mégis árnyalja, hogy az ösz-szegeket összesítve tették közzé, s így elmosódik a különbség a tisztségviselői illetmény (amit elvben nem kell feltüntetni), és a tisztséggel összefüggésben felvett egyéb jövedelmek (például jutalmak) között, amit viszont elvben fel kell tüntetni.
Az ügyészség jobban teljesít
Az ügyészekkel ellentétben az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem közölték a tisztségük alapján járó illetményüket. A vonatkozó törvények szerint az ombudsman illetményére ugyanazok a számítási szabályok érvényesek, mint az Alkotmánybíróság tagjáéra: illetménye havi 1492300 forint. Helyetteseinek borítékja ennél vékonyabb, az államtitkáréval egyezik meg (jelenleg 997200 forint; korábban, amikor még nem voltak helyettesek, a szakosodott biztosok valamennyien a magasabb összeget kapták).
Több állás, több lábon állás
A legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa és helyetteseik tisztségviselői illetményük mellett jelentős mellékjövedelemre is szert tettek: az alkotmánybírákhoz hasonlóan ők is elsősorban a felsőoktatásban ellátott másod- és harmadállásokból szerezték kiegészítő jövedelmüket, amit egyesek megfejeltek például szerzői jogi honoráriumokkal vagy vizsgáztatással. Polt Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az ELTE-n, Székely László ombudsman az ELTE-n, nemzetiségügyi helyettese, Szalayné Sándor Erzsébet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Lajtár István a Károli Gáspár Református Egyetemen, Belovics Ervin és Szabó Marcel ombudsmanhelyettes pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat. Szabó és Belovics nemcsak tanít a Pázmányon, hanem tanszékvezetők is egyben: Szabó az Európa-jogi, Belovics a Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszéket vezeti. (Ez utóbbi tanszék oktatója egyébként Szívós Mária címzetes egyetemi tanár, alkotmánybíró is. A volt közjogi legfőbbügyész-helyettes, Varga Zs. András dékáni kinevezéséig hasonlóképpen tanszékvezetői feladatokat is ellátott a Pázmányon, a Közigazgatási Jogi Tanszéket vezette, illetve vezeti ma is.)
Az ügyészeknek ezenfelül elsősorban publikálásból és vizsgáztatásból van még mellékesük. A 2013. október 1-jén hivatalba lépett Lajtár István az év során összesen 1130000 forintot keresett publikálással, vizsgáztatással és oktatással. Belovics Ervin ugyancsak publikálásból és vizsgáztatásból ennek több mint háromszorosát (3560000 forint) hozta össze, az összeget a HVG ORAC kiadótól, egyetemektől, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól, illetve a Kúriától kapta. Egy évvel korábban majd' egymillióval többet, 4463000 forintot vett fel ugyanezen tevékenységekért. 2013-ban Polt Péter legfőbb ügyész valamivel több mint kétmillió forintot vihetett haza eseti jellegű jövedelemként, ennek mintegy 80 százaléka (1671000 forint) publikációkból származott: a Complex Kiadótól 300ezer, a Rejtjel Kiadótól 166ezer, a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadótól 1205000forint. (Polt főszerkesztésében a Tankönyvkiadónál látott napvilágot tavaly az Új Btk.-kommentár című, tekintélyes terjedelmű, 1700 oldalas szakmű, a Complexnél pedig Az ügyészek nagy kézikönyve címmel jelent meg az általa és korábbi helyettese, Varga Zs. András által szerkesztett, szintén 1700 oldalas kötet.)
Mind az ügyészi jogállásról, mind az alapvető jogok biztosáról szóló törvény megengedi, hogy e tisztségviselők oktatói, tudományos, lektori, szerkesztői vagy jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzenek, és ezért díjazást fogadjanak el. Míg az ombudsmani törvény kifejezetten semmilyen feltételt sem határoz meg, az ügyészek esetében az effajta tevékenységeket korlátozza, hogy ne veszélyeztessék az ügyész függetlenségét és pártatlanságát, illetve ne akadályozzák hivatali kötelezettségei teljesítését. A kérdés persze az, hol a határ.
Hézag a jogon
Vagyonnyilatkozata szerint osztalékjövedelme egyedül a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesnek, Szabó Marcelnek volt 2013-ban, közel 14,7 millió forintos osztalékot vett ki cégéből, az Europa Nostra Bt.-ből. Az osztalék adóköteles jövedelem, amit a vagyonnyilatkozatban fel kell tüntetni. A 2012 őszén hivatalba lépett ombudsmanhelyettes a cégpapírok szerint 2012-ben is vett fel osztalékot a főtevékenységként ingatlanhasznosítással foglalkozó cégéből, ezt azonban sem a hivatalba lépése után, sem a 2013 januárjában leadott vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. Pedig a 2012. május 21-én tartott, a 2011. évi beszámolót elfogadó taggyűlés jegyzőkönyve szerint a tagok 21712000 forint osztalék kifizetéséről határoztak. Szabó tulajdonrésze a cégben 6/11 (54,5 százalék, a nyilatkozataiban tévesen 58,9 százalék szerepel), a nyereségből a részesedése viszont 90 százalékos. A 2012. májusi taggyűlési határozat alapján 19541000 forint osztalékot vett fel.
Hogy hibázott-e a biztoshelyettes, amikor a vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel a 2012-ben felvett osztalékjövedelmet, az nem egyértelmű. Szabó csak októberben foglalta el hivatalát, a jövedelem azonban májusban keletkezett (az utána fizetendő adót is akkor kellett megfizetni). Szabó gondolkozhatott úgy, hogy csak a hivatalba lépésekor aktuális, és az azt követően keletkezett jövedelmeiről kell beszámolnia. Egy másik megközelítés szerint azonban a jövedelmi adatokat a teljes naptári évről (annak már eltelt időszakáról) meg kell adni. Lajtár István legfőbbügyész-helyettes például ez utóbbi megoldást választotta. Az értelmezési probléma abból adódik, hogy a vagyonnyilatkozat-tétel szabályai nem adnak támpontot a kérdés egyértelmű megválaszolására. Logikusabbnak talán mégis az utóbbi megoldás tűnik.
A Legfőbb Ügyészségen nem jellemző, az ombudsmani hivatalban ellenben - kis túlzással - annál erőteljesebb a vállalkozói szellem: nemcsak Szabó Marcel, hanem az ombudsman és másik helyettese is rendelkezik gazdasági érdekeltséggel. Szalayné Sándor Erzsébet 96,67 százalékos tulajdonosa a főtevékenységként oktatással foglalkozó pécsi Fideko Kft.-nek. Székely László viszont csak nonprofit alapon üzletel: tízszázalékos érdekeltsége van a Budai Vörös Nonprofit Kft.-ben. Ilyen nevű céget ugyan nem tartalmaz a cégnyilvántartás, de kis szerencsével rátalálhatunk a Budai Kadarka Nonprofit Kft.-re, amelyben Székely László valóban tulajdonos, s amely minden bizonnyal a budai dombok vörös nedűjét kívánja népszerűsíteni - feltehetően a névelírás is innen eredeztethető. A cégnek résztulajdonosa még Lenkovics Barnabás alkotmánybíró is, a felügyelőbizottságnak pedig Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is tagja (aki vagyonnyilatkozatában az fb-tagságot nem szerepelteti). Lám, ilyen nagyszerű dolgokra képes a vörösbor, főleg a budai kadarka.
Apróság, de megemlítjük: az ombudsman, helyettesei és Polt vagyonnyilatkozatában a gazdasági érdekeltségeket taglaló részben két kitöltendő sor egyszerűen hiányzik, így sem a székhelyre, sem a nyereségből részesedésre vonatkozó adatot a nyilatkozatokból nem tudhatjuk meg. Poltnak nincs gazdasági érdekeltsége, a másik három nyilatkozat azonban ebben a formában kétséget kizáróan hiányos.
Hajóra száll
A szóban forgó személyek mindegyikének tulajdonában vannak ingatlanok, Polt Péternek a legtöbb: Budapesten a II. kerületben egy lakás és egy teremgarázs (felerészben), emellett Regécen lakóház, Fónyon pince, Bodrogolasziban pedig szőlő, szántó és gyep (ez utóbbiak házastársi vagyonközösség megszűnésével kerültek 100 százalékos tulajdonába). A legfőbb ügyész ingó és pénzvagyona ennél jóval szerényebb: mindössze egy 5,7 milliós számlakövetelést mondhat magáénak, amely a 2011-es egymillióról gyarapodott a mai szintre. Magánszeméllyel szemben fennálló, házastársával közös tartozása ugyanezen periódusban tízmillióval csökkent a jelenlegi 28,4 millióra.
Végül egy jó hír: hosszú évek után újra van olyan közszereplő, akinek - igaz, csak egynegyed részben - vitorláshajója van: Székely László ombudsman, ha unja már a pesti papírmunkát, egy legendás balatoni B31-es vitorláson piheni ki fáradalmait. | A vörösbor összehoz | A parlamenti képviselők és a kormánytagok mellett a törvény más közjogi tisztségviselőket is vagyonnyilatkozat-tételre kötelez. Átrágtuk magunkat a legfőbb ügyész, az ombudsman és helyetteseik bevallásán. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vorosbor-osszehoz-88947 | 2014-03-27 13:56:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kutatásban részt vevő Magyar Közgazdasági Társaság a Melbourne-i Swinburne Egyetem kutatóinak irányításával végzett felmérést. A kutatók a négy országban összesen 868 vezetőt – 30 százalékban az állami, 10 százalékban a civil, 60 százalékban az üzleti szférából – kérdeztek a vezetői kiválóság és az etikus magatartás kapcsolatáról Közép-Európában. A felmérés szerint mind a négy visegrádi országban – Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban – a vezetők alapvetően úgy gondolják, hogy “a korrupció a dolgok elintézésének egy módja”, és kevéssé érzik fontosnak a felelősségtudatot, a szabálykövetést, valamint az átláthatóságot.
Érdekes eltérést mutat, hogy a magyarországi vezetők elsősorban azt érzik fontosnak, hogy egyezségre jussanak az egyes érdekcsoportokkal, míg a három másik országban a vezetők a döntés előtt inkább felmérik a különféle érdekcsoportok igényeit. A vezetők mind a négy országban fontosnak érzik a beosztottaik motiválását, a jó munka elismerését, ám jellemzően kevés figyelmet fordítanak a tanulásra, a munkaidő hatékony beosztására. Érdekes, hogy míg a magyarok főleg a hatalom megosztásával élnek szívesen, addig a többi országban a közös döntések támogatását tartják fontosnak.
Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában az őszinteséget és a megbízhatóságot tartják a legfőbb személyes vezetői kvalitásnak, míg a lengyeleknél ez a legkevésbé fontos: náluk a következetesség az első számú ismérve a jó vezetőnek. A vezetői kvalitások és a korrupció megítélését összevetve a kutatók arra jutottak, hogy a pozitív viselkedési normákat – vagyis a korrupció elítélését – támogató vezetői magatartásformák részei a vezetői kultúránknak. A korrupció okai nem a kultúrában, hanem valószínűleg sokkal inkább az intézményrendszer és a jogi környezet hiányosságaiban keresendők.
A korrupció jobban teljesít
Korábban a GKI Gazdaságkutató Zrt. azt mérte, hogy 2010-hez képest enyhén nőtt a korrupció szintje Magyarországon. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek”, a Közgép körüli „gyanúk” hatása is tetten érhető a romló megítélésben. A júniusi felmérés célja annak feltérképezése volt, hogy a megkérdezettek tapasztalata szerint 2010 óta összességében miként alakult Magyarországon a korrupció az állami intézményeknél, önkormányzatoknál.
A felmérés alapját képező 1000 fős minta korra, nemre, régióra és településtípusra reprezentatív volt. A korrupció változását a felmérésben részt vevők 85 százaléka értékelte, és utóbbiak 47 százaléka nem érzékel változást, 39 százalékuk azonban a korrupció erősödéséről adott számot (23% jelentős erősödéséről), míg 14% jelezte, hogy úgy érzi: 2010 óta csökkent (2% szerint jelentősen) a korrupció Magyarországon az állami intézményeknél, önkormányzatoknál.
A GKI a válaszokat a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért -100-tól +100-ig terjedő skálára transzferálta. A -100-as érték jelenti azt, ha mindenki jelentős csökkenést érzékelt, míg a +100 azt, ha mindenki szerint jelentősen nőtt a korrupció. Az átlagos érték 23 lett, vagyis a lakosság a korrupció további enyhe növekedését érzékelte 2010-hez képest. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek”, a Közgép körüli „gyanúk” hatása is tetten érhető a romló megítélésben – írta a GKI.
A kutatók helyi okokkal magyarázzák, hogy nagyon magas az érzékelt korrupció változása Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon, ugyanakkor enyhébb növekedést tapasztaltak a megkérdezettek Észak-magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön. “A megyeszékhelyek különösen veszélyeztetettnek tűnnek: a lakosság messze átlag feletti korrupciónövekedést észlelt ezeken a településeken, de a főváros sem maradt el nagyon a fertőzöttségben. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy nagy volumenű fejlesztések itt zajlanak (jellemzően EU-források segítségével), s a helyben lakók viszonylag gyorsan értesülnek a (köz)beszerzési nyertesek politikai kötődéseiről.” | A korrupció nem kultúra kérdése | Nem a kultúrában, inkább az intézményi és a jogszabályi környezet hiányosságaiban találhatók meg a korrupció okai a visegrádi országokban. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/24/a-korrupcio-nem-kultura-kerdese/ | 2013-09-24 14:08:00 | true | null | null | 24.hu |
„Az ÚDP nem nyugszik bele, hogy semmibe vegyék a fiatalokat. Mindenkinek be kell látnia már végre, hogy a fiatalok jövője nélkül Magyarországnak sincs jövője” – áll e rövid, ám annál velősebb mondat a szintén rövid, ám velősnek korántsem mondható, „a párt bemutatkozása” névre keresztelt programszerűségben – kétszer is, bizonyára a nyomatékosítás miatt.
Az Új Dimenzió Párt 2013 végén alakult, Facebook-oldaluk január eleje óta aktív, lájkolóik száma már majdnem eléri a hétszázat, alapítói között pedig „csupa fiatal, sorsába bele nem törődő, a fiatalokért tenni akaró, sorsukat szívén viselő emberek találhatók”. Ahhoz képest, hogy a párt csupán néhány hónapos, tevékenységét az év elején kezdte, máris országos listát és 49 helyen egyéni jelöltet sikerült indítania, amiért közel 170 millió forintnyi támogatás ütötte a markukat. Persze meg is dolgoztak érte, fiatal rajongóik közül aktivistákat szerveztek, akik némi költségtérítés fejében nagy örömmel és szorgalommal gyűjtögették az ajánlásokat. „A baráti körön belül gyorsan elterjedt a hírünk, az országos elismertséghez azonban még sokat kell dolgoznunk” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Nagy Gábor, a párt szóvivője. Tekintve, hogy a Heti Válasz nyomán hírbe hozták mind őket, mind az Új Magyarország Pártot Zuschlag Jánossal, talán az országos hírnév is gyorsabban jött a vártnál. Nagy Gábor szerint persze az ÚDP-nek semmi köze a közelmúltban szabadult, egykori MSZP-s parlamenti képviselőhöz, elmondása szerint legalábbis „mi nem kértük, hogy segítsen nekünk, vagy tanácsot adjon”.
Sok segítségre bizonyára nem is volt szükség, a párt honlapján a „Bízz a jövőben! Bízz magadban! Tarts velünk!” csatakiáltás mellett egy világosan és rendkívül egyszerűen megfogalmazott célkitűzés szerepel, miszerint „nem kérünk sokat, de amit kérünk, azt mindenkinek kérjük”, és itt ugrik a majom a vízbe, azaz legyen ingyenes képzés és továbbképzés, otthon- és munkahelyteremtés és ingyenes wifi minden közterületen. És rendben, hogy ezt az ÚDP mindenkinek kéri, de mégiscsak a fiatalok pártjának tartják magukat, így a célcsoport valamelyest szűkül. „Először is a 16–21 éveseket – és a szüleiket – kívánjuk elérni, hiszen ők a pályaválasztók. Az addig rendben van, hogy elmennek ezek a fiatalok egyetemre, de nem mindegy, hogy mire, sok ugyanis a büfészak, mint például a kommunikáció, a kulturális menedzser vagy a rekreáció – mondta az ÚDP szóvivője, majd hozzátette: – Aztán meg kell szólítanunk a 21–25 éves egyetemista réteget is, hogy egyrészt olyan szakok irányába tereljük őket, amiből meg is tudnak élni, másrészt olyan ösztöndíjprogramokban gondolkozunk, melyek lejárta után visszajönnek a diákok.” A harmadik réteg pedig a 25 év felettiek, akik nem tudnak saját vállalkozásba kezdeni, mert nincs hozzá meg a kellő tőke. Mint azt láthatjuk, a fiatalság itthon tartása fontos célja az ÚDP-nek, mint ahogy megannyi más pártnak is, Nagy Gábor szerint azonban ők abban különböznek, hogy cserébe semmiféle elkötelezettséget nem várnak el a fiataloktól.
A pályakezdők támogatásának másik szegmense az állami és önkormányzati lakások rendszere, mely lakásokat először is társadalmi munkával felújítanák, majd bőséges lakhatási hozzájárulással megtámogatva a fiatalok részére bocsátanák. „A vidékről a nagyvárosba felköltözni kényszerülő huszonévesek sokszor rá vannak kényszerülve, hogy másokkal költözzenek össze, a bérleti díjak ugyanis magasak, a szociális körülmények pedig sok esetben nem is 21. századiak” – magyarázta Nagy. A harmadik és szintén fontos pont a munka, a munkához jutás. „Az az egyik legnagyobb baj, hogy kevés fiatal gondol manapság a hiánymunkákra, mint perspektíva. Kevés van például szakápolókból, mezőgazdasági mérnökökből vagy ácsokból. A mezőgazdasági munkáknak igenis vissza kell adni a becsületét, és organikus, családi gazdaságokat kell létrehozni” – mondta el a szóvivő. Hogy az, aki mégsem ezek iránt a szakmák iránt érdeklődik, mit csináljon, arról nem szól a fáma.
Ahogy arról sem, hogy milyen konkrét intézkedésekkel kívánják megreformálni a felsőoktatás büfészakjait, a lakhatási támogatásokat vagy úgy alapból az emberek gondolkodását. Az viszont bizonyos, hogy a fiatalokat érintő problémákról magvas gondolatokat osztanak meg mind honlapjukon, mind a Facebook-oldalukon. Vegyük például a káros szenvedélyek közül a dohányzást, mellyel kapcsolatban az ÚDP felhívja figyelmünket arra, hogy komoly betegségek kialakulásához, sőt, akár halálhoz is vezethet! Jaj! Ráadásul „nem ritka azoknak a száma, akik már az általános iskola alatt túl vannak az első szál cigarettájukon”. (Minden idézet betűhű – F. Zs.) De ne gondoljuk, hogy ez az egyetlen veszélyforrás, az internet világa szintén sok csapdát rejteget az ártatlan felhasználók számára. „A csalók melegágyának számít az internet, hiszen szemrebbenés nélkül kicsalják a gyanútlan emberek adatait, visszaélnek vele és átverik őket.”
A szabadidőnk eltöltése sem mindegy, hol és hogyan történik, a kisebbekre azért kell odafigyelni, mert „manapság egyre korábban kezdenek egymás iránt érdeklődni a fiatalok, nem ritka, hogy már általános iskolában is tapasztalható”, a nagyobbakra pedig azért, mert a feszített munkatempó miatt sokszor elmarad a lazítás. És hogy a nesze semmi, fogd meg jól üzenete mégis pozitív legyen, a Továbbtanulás vagy munka? című posztban elolvashatjuk, hogy „végső soron mindegy, hogy mit választanak a fiatalok, hiszen addig jó míg van választási lehetőségük és az Új Dimenzió Párt azért dolgozik, hogy a fiataloknak mindig legyen választásuk és higgyenek a jövőben”.
A kampány során figyelemfelkeltő akciókra, szórólapokra, kis füzetekre és „olyan megmozdulásokra számíthatnak tőlünk a választók, melyek rádöbbentik őket, hogy van ám itt üzenet is!” – vázolta fel az elkövetkezendő három hét terveit Nagy. Szerinte a párbeszéd egy jó kezdet, de ugyanúgy szükség van a konkrét és mély programok kidolgozására, ráadásul munkájukat ideológiamentesen próbálják véghezvinni, azaz „programok mögé kívánunk beállni és nem akarjuk, hogy a jobb vagy a baloldalhoz soroljanak bennünket”.
Javaslataikkal szeretnék elárasztani a parlamentet, bár tudják, hogy egyelőre naiv elképzelés a bejutás és egy erős 2 százalék megszerzésével már boldogok lennének, 2018-ban azonban már a parlamenti küszöb a cél. „Ebben a kampányidőszakban talán elmegy annak a híre – a külföldön élő fiatalokhoz is –, hogy itt csinálunk valamit, de tudjuk, hogy ez egy hosszú folyamat lesz” – mondta el az ÚDP szóvivője, aki biztos abban, hogy egy alulról szerveződő vidéki párt hitelesebben tud efféle üzeneteket közvetíteni.
Hogy pontosan miféléket, azt meg még van időnk megtudni.
Kamupártok 1. rész – Összefogás Párt | Kamupártok 2. rész – Új Dimenzió Párt | Problémák vannak, konkrét program még nincs. Nem is az a lényeg, hanem egy elfelejtett társadalmi réteg – a fiatalok – ügyének képviselete, a figyelem felkeltése, no meg a sport és az egészséges életmód. És hogy jön mindehhez Zuschlag János? Sorozatunk második részében az Új Dimenzió Pártot (ÚDP) mutatjuk be. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-2-uj-dimenzio-part-89209 | 2014-03-18 14:24:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Nemcsak a sport és az egészség miatt fontos, hogy létrejöjjön egy tematikus párt – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Kovács András, a párt elnöke, majd hozzátette: – Ez tulajdonképpen egy kísérlet is, hogy vajon van-e erre az egészre igény a magyar közéletben?” Szerinte abszolút hiánypótló pártként funkcionálnak, a sportolással töltött időre bőségesen megtérülő befektetésként gondolnak, erre pedig minden magyar ember figyelmét szeretnék felhívni. „Ha növeljük a mozgásra szánt időt, a feltöltődésre alkalmas időtöltéseket, akkor csökken a stressz, a feszültség, a gyógyszerfogyasztás, és kisebb lesz a megbetegedések esélye” – fogalmazzák meg céljaikat a honlapjukon. A politizálást nem hagyományos módon képzelik el, azoknak a támogatására számítanak, akik politikamentesen képesek gondolkozni. Erre a látszólag paradox kijelentésre mi is rákérdeztünk, Kovács azonban elmondta, hogy „sok civil szervezet vagy egyesület képes a sport mint téma felszínen tartására, de egy parlamenti párt mégiscsak hatékonyabban tudja az ügyet képviselni”. „Április 6-án 8 millió szavazólapon leszünk ott, ha csak egy villanásra is, de sokak számára meg tudjuk idézni ezt a két szót. Mindenkinek a saját életéről van szó, arról, hogy mennyire él sportos, aktív és boldog életet. Szerintünk ez az ügy megérdemel egy külön pártot, ami nem mások helyett, hanem másokkal együttműködve kívánja képviselni ezeket az értékeket.” Kovács azt is elmondta, hogy attól függetlenül, hogy a sporttal sokan foglalkoznak, eddig csupán egy olyan, hozzájuk hasonló tematikus testvérpártot találtak – méghozzá Ausztráliában –, akik be is jutottak a parlamentbe. „Velük fel is vettük a kapcsolatot, érdeklődtünk, mit tudnak a törvényhozásba bekerülve csinálni” – tette hozzá a SEM elnöke.
A párt 2013-ban alakult, a 2014-es választásokat egy jó alkalomnak tartják a bemutatkozásra, elképzeléseik ismertetésére. Alig féléves múltjuk ellenére majdnem az ország teljes területén, 18 megyében és Budapesten is képviseltetik magukat, 52 jelöltet állítottak és 48 000 aláírást gyűjtöttek össze. Az egyéni jelölteknek járó fejenkénti 1 milliós támogatás elköltésével azonban a párt elnöke szerint jobb, ha óvatosan bánnak az érintettek. „Arra nem látok reális esélyt, hogy egyénileg mindenhol elérjük a 2 százalékot, hiszen ez teljesen más, mint egy önkormányzati választás, ahol inkább a személy a fontos, és a helyieket úgyis ismeri mindenki. Itt pártra és logóra szavaznak az emberek.”
Az elkövetkezendő hetekben igencsak ráfekszenek a kampányra, hiszen a jelöltek szerte az országban egyénileg is kampányolnak, emellett pedig egy központi kampányfilmmel – melyet honlapjukon megtekintve ismételten realizáltuk, hogy kutyával és kisgyerekkel bármit könnyebben el lehet adni –, videókkal, hirdetésekkel is megpróbálnak minél több emberhez elérni. „Egy olyan kis és friss pártnak, mint mi, azt hiszem, nem érdemes óriásplakát-háborúba bocsátkozni, hatékonyabb, ha egy kis közösségben kampányolunk, vagy például különféle sporteszközökkel támogatunk egyesületeket” – vázolta terveiket Kovács. Eddigi tapasztalataik alapján a választópolgárok körében igen nagy apátia figyelhető meg, az azonban pozitívum, hogy a SEM kulcsszavaira igen jól reagáltak. „Tudom, hogy az aláírások nem fordíthatók le egy az egyben szavazatokra, így azt gondolom, hogy 1 százalék is bravúros lenne, vagy ha a kis pártok közül az élen végeznénk, de az igazi cél 2018” – mondta Kovács. Erre utalnak a futó emberkés logójukkal is, melynek sarkában ott díszeleg 2018, a párt mintha most tényleg csak bemutatkozna. Apropó, arculat. A párt nevének rövidítése adta lehetőségeket kiaknázva a bemutatkozásnál a „Sem ez, sem az” mondatocskát használják, ahol az „ez” narancssárga, az „az” pedig piros színkódokkal van ellátva – persze a megfejtés nem olyan bonyolult. „Sokan azért adták az aláírásukat, mert tetszett nekik ez a filozófia – mesélte a pártelnök. – Arra is gondoltunk, hogy a szavazólapon is »Sem ez, sem az«-ként szerepelünk majd, de nem akartuk elviccelni a dolgot.” Kovács ezek után még poénosan hozzátette, igazán illusztris helyen szerepelnek a szavazólapon, a Fidesz előtt, az LMP után.
Célkitűzéseik többnyire világosak, ám konkrét programmal nem kifejezetten készülnek. Persze több olyan kutatás eredménye látható honlapjukon, mely szerint a magyar átlag tizedannyit mozog, mint tévézik szabadidejében, sportra alig, gyógyszerre azonban évről évre többet költünk, a stresszhelyzetekre rosszul reagálunk, és még mindig rengeteg a szenvedélybeteg. A SEM ezért – ahogy elnökük fogalmazott – a „Xanax helyett tornacipő” elvét vallja, és ha konkrétumokat akarunk, hát, íme: „Jobb lenne, ha a nyugdíjas korosztálynak több lehetősége lenne a mozgásra, ösztönözni kellene emellett mind a már dolgozókat, mind a diákokat a rendszeres mozgásra, az egészséges élelmiszerek áfáját pedig csökkenteni kellene” – mondta Kovács. Szerinte több olyan program elindult, ami mögé ők is beállnának, ilyen a lassan felálló Bubi, a közbringarendszer, a mindennapos testnevelés, a stadionépítések – bár itt az arányokkal vannak gondok, vagy az iskolák és kórházak étkeztetésének megreformálása. Arra a kérdésünkre, miszerint a szociális ellátórendszer és a magyar egészségügy nem egészen fényes helyzetére kívánnak-e bármiféle megoldással szolgálni, azt a választ kaptuk, hogy a SEM célja az, hogy ha bejutnak a parlamentbe, akkor mind a sport, mind az egészségügy témakörében megkerülhetetlenek legyenek, és maximálisan képviselni tudják a párt zászlajára tűzött ügyeket. „Nincs okunk arra, hogy bármit is elkapkodjunk, a következő négy évben lesz időnk részletesen kidolgozni programunkat, az Európai Uniótól számíthatunk támogatásra különféle kutatásokhoz vagy konferenciákhoz, illetve keresett már meg olyan ismert magyar üzletember is, akinek tetszettek a céljaink, és a jövőben szívesen szponzorálná a pártot” – tudtuk meg Kovácstól.
A SEM elnöke arról is beszélt, hogy fontos a szakemberek bevonása, illetve a jövőben az is hasznos lenne, ha sportolók vagy akár egy olimpikon is képviselné a pártot. A jelöltek között lelkes, a sporttal szoros kapcsolatban álló, többnyire fiatal „versenyzők” vannak, az azonban meglepő lehet, hogy maga az elnök sem egyéniben, sem a listán nem indul, elmondása szerint azért, mert neki az a célja, hogy a parlamentbe a témában jártas képviselők jussanak. Apropó, témában jártas szakemberek. Kovács András kommunikációs trénerként dolgozik, a Generatív Tanácsadó Iroda ügyvezetője. Információink szerint kommunikációs szakemberként hosszú ideig dolgozott együtt az MSZP-vel, többek között Mesterházy Attila idején. „1991 óta dolgozom kommunikációs szakemberként, több állami megbízásom volt, például a ’98-as kormány vagy a Medgyessy-kormány alatt – mondta el ezzel kapcsolatban Kovács. – Ezek általában kommunikációs felkészítések voltak, például televíziós szereplésekre, vagy afféle csapatépítő tréningek.” Kovács mai napig csinál ilyeneket gyógyszercégeknél, bankoknál, elmondása szerint azonban kampánymunkákban soha nem vett részt, az elmúlt néhány évben pedig nem is dolgozott az MSZP-vel. „Most a saját pártomra koncentrálok, ahol részint ugyanilyen munkát végzek” – mesélte Kovács, aki szerint az MSZP-nél nem tudták, hogy pártalapításon töri a fejét, a korábbi állami megbízatásairól pedig kérdezzük meg a megrendelőt, ő több információval ugyanis nem szolgálhat. Az MSZP részéről Baja Ferenc MSZP-s országgyűlési képviselőt, a Szocialista Platform elnökét kerestük meg, aki elmondta, ő sosem találkozott Kovács Andrással, hosszú távon és régóta biztosan nem dolgozott az MSZP-nek, az ő idejében legalábbis nem, illetve jelenleg sem, de arról az időszakról, amikor nem volt benne a vezérkarban, nem tud nyilatkozni. Az MSZP sajtóosztályától pedig csupán annyit tudtunk meg, hogy Kovácsnak „régóta nincs szerződése a párttal, pártalapításáról pedig nem tudtunk”. | Kamupártok 3. rész – Sportos és Egészséges Magyarországért | A Sportos és Egészséges Magyarországért (SEM) a mozgásra és az egészséges életmódra kívánják ránevelni a magyar lakosságot. Pártelnökük kommunikációs szakemberként dolgozik, de hogy mit keresett az MSZP háza táján, az kiderül sorozatunk harmadik részéből. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-3-resz-sportos-es-egeszseges-magyarorszagert-89281 | 2014-03-23 14:33:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A rövid, alig fél-egy perces, harcias hangnemben kommunikáló kampányvideókba csak az nem futott bele az elmúlt napokban, hetekben, aki nem akart. A magenta színű „Beszéljünk inkább az igazságról!” jelmondat mindenkinek jól az agyába égett, a körszakállas híradós, a magyarság álboldogságáról szóló hírek és a kiskosztümben a kanapén feszítő Seres Mária úgyszintén. Kritika kritika hátán, a fiatalok elmennek, az anyák nem tudják összetartani családjukat, az egészségügyben semmi megbecsülés, de még a mezőgazdasági dolgozók és a cigányság sincs biztonságban.
A 2009-ből ismerős Seres Mária a Civil Mozgalom alapítója volt és 605 ezer aláírást gyűjtött össze a parlamenti képviselők elszámoltatásáról szóló népszavazási kezdeményezéséhez. Mégsem járt sikerrel, a népszavazást nem írták ki, a CM azonban tovább működött, az idei választásokra pedig új névvel és dizájnnal, de a régi hévvel készülnek. „Az elmúlt években a politika kiherélte az olyan fogalmakat, mint a civil, pedig a visszajelzések alapján sokak előtt a civilség jó példa, és tőlük, nem pedig a politikától várják a megoldást – mondta Nagy Gábor, az SMS információs telefonjának mai ügyeletese. – A párt mint megnevezés ezért nálunk pejoratív értelemben használatos, inkább egyfajta ernyőszervezetként akarjuk megvalósítani a tökéletes parlamentarizmust.”
67 jelöltjükkel az egész ország területét lefedik, az aláírásgyűjtés azonban nem ment egyszerűen. Eleinte ugyanis rendkívül ellenségesen fordultak feléjük, Nagy szerint azért, mert azzal a mocsokkal is őket vádolták, amit nem is ők csináltak. „Egy idő után aztán rájöttek, hogy mi épp azokat akarjuk lecserélni, akik miatt minket is megvetnek, ha mondjuk aláírást gyűjtünk.” Az SMS sikerként könyvelte el, hogy ennyi jelölttel sikerült kiállniuk, bár eredetileg 106 főben gondolkodtak, de a politikával szembeni kiábrándultság miatt ez nem tudott megvalósulni. Nagy elmondta azt is, hogy szervezetük minden korosztályt és sok-sok szakmát próbál reprezentálni, jelöltjeik között van a jogásztól az ápolónőig mindenki. „Mindenki független emberként tudja a saját területét képviselni, és biztosak vagyunk benne, hogy jobban értenek hozzá, mint azok, akik jelenleg a parlament padjait koptatják” – mondta Nagy.
Az SMS arca Seres Mária, aki eredetileg építészmérnökként és mérnöktanárként végzett a BME-n, de bemutatkozása szerint mindig is érdekelték a közéleti ügyek, több civil szervezetben munkálkodott, majd 2010-ben a Nógrád megyei Mátraverebély polgármestere lett. Ahogy kisfilmjéből megtudtuk, Mátraverebélyen 2000 lakosból 1000 roma, a településen lévő feszültségek feloldását és az emberek egymáshoz való közelítését Seres a közös munkával kívánta megoldani. Most ugyanezt szeretné, azért küzd, hogy négy gyereke ne akarjon külföldre menni, hanem itthon kívánjon boldogulni, ahogy más anyák gyermekei is. „A változás akkor jön el, ha mindenki megtalálja a helyét egy rendszerben” – vallja. A videó pedig a többi kampányelemhez hasonlóan a már jól ismert, a szervezet rövidítését frappánsan kihasználó „Seres Mária nyilvánosságra hoz majd minden piszkos ügyet és pénzlenyúlást. Küldje az SMS-t a parlamentbe!” jelmondattal zárul.
„Ami titkos, az hazug. Ez ilyen egyszerű” – foglalta össze válaszát röviden és velősen Nagy Gábor azon kérdésünkre, hogyan kívánnak belekezdeni a transzparenciáért vívott küzdelembe. Szerinte teljes átláthatóságra van szükség mind politikai, mind társadalmi, mind gazdasági értelemben. Ahogy azonban honlapjukon is megfogalmazták: „Sem az SMS, sem a képviselőjelöltek nem tesznek közzé közös programot.” Nagy ennek ellenére azt mondta, van egy elég konkrét és részletes 260 oldalas programjuk, nagyon szívesen oda is adják bárkinek, aki el akarja olvasni, csak hogy eddig még senki nem kérte tőlük. Helyette inkább a honlapjukon is megtalálható 106 kérdést tekintik egyfajta programnak, melyeket azok fogalmaztak meg, akik az adott szakterülethez értenek. „A kérdések mögött mindig egy-egy ember áll, általában más-más társadalmi réteget képviselve. Azt hiszem, ha négy év alatt mind a 106 kérdést sikerülne helyreraknunk, többre jutnánk, mint most” – mondta Nagy. A kérdések között megtalálhatjuk a „Korlátozzák a gyógyszerek reklámozását a médiában?”; vagy „A volt parlamenti képviselők, állami és politikai vezetők vonuljanak ki a közéletből?”; vagy „A közmédia politikai semlegessége legyen alapkövetelmény?” problémáját is. A legfőbb programjuk azonban „a jelenlegi pártalapú országgyűlés átalakítása tényleges népképviseleti országgyűléssé”.
Hogy ezt mégis hogyan képzelik el, arról szintén Nagy Gábor mesélt egy kicsit bővebben. „Itt van előttünk a svájci közvetlen demokrácia modellje. Kezdésnek jó lenne, ha kisebb lenne a parlament – most például elég lenne, ha a négy frakcióvezető ülne bent, olcsóbban kijönne az egész, és a többi birka sem mocorogna. A mi elgondolásunk szerint aki a részünkről bekerülne, szócsőként funkcionálna, nem mi döntenénk, hiszen akkor úgy járnánk el, mint a mostani pártok. Társadalmi visszajelzést várnánk és népképviseletet alakítanánk ki” – mondta, majd hozzátette, hogy az a legnagyobb baj a jelenlegi országgyűlési képviselőkkel, hogy egyenesen menekülnek a közösség elől, nincs semmiféle kontaktus a választókkal.
Nagy elmondása szerint még három meglepetésük van, amit a megfelelő időben fognak elsütni, céljuk pedig a figyelemfelkeltés és az apatikus tömeg meggyőzése a szavazás fontosságáról. „Úgy gondoljuk, hogy most tavasszal egy olyan népszavazáson veszünk részt, ahol arra a kérdésre kell választ adnunk, kívánjuk-e a változásokat, a társadalmi együttműködést és a békességet” – olvashatjuk honlapjukon. És hogy milyen optimistán tekintenek a jövőbe, azt Nagy teljes magabiztossággal fogalmazta meg: „Négy évvel ezelőtt 1 százalékot ért el a Civil Mozgalom, ennek most a többszörösére van szükségünk. Minden esélyünk megvan arra, hogy bekerüljünk a parlamentbe, az 5 százalék szerintem teljesen reális, annyi alapból benne van a szervezetben. Titkos vágyunk, hogy a mérleg nyelve legyünk, és akkor nem lesz semmi gond.” | Kamupártok 4. rész – Seres Mária Szövetségesei | A civil szférából jönnek, 67 jelöltjük van, és népképviseleti országgyűlést akarnak. A transzparencia fontosságát hirdetik, az igazságról kívánnak beszélni, és elutasítják a kamupárt jelzőt. Íme, Seres Mária Szövetségesei (SMS) sorozatunk negyedik részében. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-4-resz-seres-maria-szovetsegesei-89295 | 2014-03-25 14:36:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Az Új Magyarország Párt 2013-ban alakult, azzal a céllal, hogy tükröt tartson a mai közélet szereplői elé, hogy felhívja a mindenkori kormány és annak ellenzéke figyelmét a magyar társadalmat sújtó égető problémákra. A politikai felelősséget jelent!” – olvashatjuk a párt honlapjának „rólunk” füle alatt és még azt is hozzáteszik, hogy bezzeg másoknak a politika hatalmat és pozíciót jelent. Nekik meg egyelőre egy laza 150 milliós kampánytámogatást és némi népszerűséget, meg egy kisebb botrányt is, minek utána hírbe hozták őket Zuschlaggal, amit először bőszen tagadtak, aztán valahogy mégis eszükbe jutott, hogy ja, tényleg segített egy kicsit a János. „A liberális média – amely egyébként csalt, lopott és hazudott az iratainkkal kapcsolatban –, először azt kérdezte, hogy Zuschlag János szervezte és építette-e ki az ÚMP-t. Erre mondtam azt, hogy ebből egy szó sem igaz, ő akkor börtönben ült, mikor mi ezt az egészet kitaláltuk – mondta el a Narancsnak Táncsics Péter, a párt elnöke. – Most meg azt kérdezik, segít-e nekünk a tanácsaival, erre mondom azt, hogy igen. De a két kérdés nem ugyanaz.”
Jobboldalon Táncsics Péter
Zuschlag ide vagy oda, az Új Magyarország Párt több tízezer ember aláírását gyűjtötte össze és 50 egyéni körzetben tudott jelöltet állítani. Tagjai között civil, az életüket eddig politikamentesen élő személyek vannak, az egyetemistától a tűzoltón át a fodrászig. Elmondásuk szerint más szemszögből látják az ország problémáit, egy új Magyarországért kívánnak dolgozni és az idei választást arra használják, hogy elmondják véleményüket. Kampányukban nagy hangsúlyt fektetnek az országjárásra, főként azokat a helyeket látogatják meg, ahol egyéni jelöltjeik is vannak, folyamatos a kommunikáció és mindezt vidám, fiatalos programokkal színesítik. „Nálunk az aláírásgyűjtés is így ment, érezzük az emberek szeretetét és azt, hogy nagy szükség van most a politikában a generáció- és stílusváltásra. Ezért kommunikálunk egyszerűen, pozitívan és fiatalosan.” – tette hozzá a pártelnök. És ha már a párbeszédnél járunk, az ÚMP nem volt rest az ellenfeleket sem felkeresni, valamennyi országos listát állított párt vezetőjét és képviselőjét kihívták egy vitára, de ahogy Táncsics elmondta: „nemhogy részvételi szándékukat nem jelezték, még választ sem küldtek. Szerintünk azért, mert úgy gondolják, ennek nincs hírértéke, és mert nem rendelkeznek sem valós porgrammal, sem vitaalappal.” Az ÚMP azonban nem adja fel, ha vitázni nem akarnak, jöjjenek sört vedelni és virslit zabálni, akarom mondani jelenlétükkel emeljék a most vasárnapi sörivó és virslievő verseny színvonalát. Arról nincsenek információink, vajon erre az eseményre elmennek-e a konkurens pártelnökök, de a Facebookon gründolt esemény visszaigazolói között (8 darab) megtaláltuk a Kőszegi Sörösöket. Az is valami.
És hogy emellett mégis mivel kampányol az ÚMP? Táncsics állítása szerint ők, ellentétben sok nagy párttal igenis rendelkeznek konkrét programmal: több oldalas és szórólapokon terjesztik. Mi ezzel ugyan még nem találkoztunk, de a honlapon felsorolt pontok alapján azért összeáll egy programszerűség a választópolgár fejében. Új társadalmi kiegyezés, hajléktalanság, éhezés, munkanélküliség, a fiatalok elvándorlása és a többi. „Szociális élelmiszerbolt hálózattal enyhítenénk az éhezők problémáit, bevonnánk a hajléktalan ellátásba a rengeteg ingatlannal rendelkező egyházakat, és a magyar mezőgazdaság megreformálásának érdekében, a sok ezer hektár parlagon heverő föld megművelésére állítanánk munkába a munkát keresőket” – fogalmazzák meg céljaikat, és a Facebook-oldalukon egy március 25-i posztban fel is hívják a figyelmünket, már tárgyalásokat is kezdeményeztek az egyházakkal, ahol javasolják társadalmi szerepvállalásuk növelését és az egyházi ingatlanok civil hasznosítását. „A várhatóan elhúzódó tárgyalások felgyorsítására egy ötlet: javasoljuk szimpatizánsainknak, hogy tippmixeljenek, lottózzanak egyházi adó fizetése helyett!” A cél szentesíti az eszközt, ugyebár.
Az elszegényedés mellett az elvándorlás és elbutulás problémáját is meg kell oldani, tudtuk meg Táncsicstól. „A KSH adatokkal nem lehet vitatkozni: ma 4 millió szegény él Magyarországon, 600 ezren elhagyták az országot (Ezt az ÚMP egészen pontosan így fogalmazta meg: „600 ezer jól képzett, rugalmas, terhelhető fiatal hagyta el az országot nyugaton és jött be az országba ismeretlen célú és eredetű kalandor keleten”. – F. Zs.), az oktatási rendszer pedig ontja magából azokat, akiket aztán a munkaerőpiac nem tud felszívni.” Ezért komoly oktatási reformot kívánnak végrehajtani, a felsőoktatásban épp úgy, mint a szakképzési rendszerben, emellett pedig természetesen munkahelyeket kívánnak teremteni, hiszen „ha a stadionok építésére van ennyi pénz, akkor minden más problémát is meg lehet oldani.” – mondta Táncsics, mi pedig örülünk, hogy ez csak a pénzen múlik.
Három apró probléma megoldására is felhívják továbbá szíves figyelmünket, mely a nemzetgazdaság számára ezermilliárdos probléma, az ÚMP viszont címszavakkal elintézi: „Ne szemetelj! Ne pazarolj! Kérjél mindenről számlát!” Ezek mellett fellépnek a házi őrizet ellen is, hiszen ahogy a pártelnök elmondta, az mégsem járja, hogy négyszeres gyilkosokat szállodai körülmények között tartsanak. A megoldás erre is megvan: a célnak megfelelő börtönök létesítése. Hogy ez mégis mit takar, arra nem kaptunk választ. Ahogy arra sem, hogy hogyan akarják megakadályozni azt, hogy „ne szüljön az az anya tíz gyermeket, aki egyet sem tud tisztességesen felnevelni”. (Persze, a szociális segéllyel, de hogyan és miből?)
Táncsics elmondta, hogy a realitás talaján állnak, nem gondolják, hogy ez a választás az ő győzelmükről fog szólni, most egy erős 1 százalék a cél, de aztán meg kell erősödni, országos hálózatot kell kiépíteni és akkor négy év múlva már vígan benyelhetik azt a bizonyos álom 5 százalékot. Bizonyára a minap kiadott sajtóközleményükkel is megerősödésüket kívánták elősegíteni. „Magyarországon ma hátrányban van az, aki magyar, aki dolgozik, aki heteroszexuális. Az ÚMP ez ellen emel szót!” – írták és megspékelték mindezt egy pandás plakáttal. „Nagyon sok hangos kisebbség van ma Magyarországon, sok-sok előjoggal. Mi ezzel nem tudunk azonosulni, ezért mi a csendes többséget akarjuk képviselni” – felelte az ÚMP elnöke, és elmondta, pártja így tiltakozik a kirekesztő liberális média ellen. „Ezt a kirekesztő hozzáállást jól mutatja az, hogy a legnagyobb magyar liberális média ezt a sajtóközleményt még fizetett hirdetésként sem volt hajlandó leközölni.” Amikor megkérdeztük, mégis melyikre gondol, az alábbi választ kaptuk. „A Ringierre. Megyünk is eléjük tüntetni.” (A Ringier svájci médiavállalkozás, amely többek között a Blikk, a BRAVO és a Népszabadság kiadója. – F. Zs.) Mondá Táncsics, nekünk meg eszünkbe jutott egy kép, ahol a pártelnök egy bohócnak öltözött aktivista mellett vigyorog, és a kép fölött ez áll: „A Bohóc és az elnök! Melyik melyik?” | Kamupártok 5. rész – Új Magyarország Párt | Közérthető kommunikáció, gyakorlatias célok, szorgalom és szolidaritás lenne a jelszavunk, ha mi magunk is az Új Magyarország Párt tagjai közé tartoznánk. Meg persze az egyházakkal tárgyalnánk, és nem tagadnánk, hogy közünk van Zuschlag Jánoshoz. Sorozatunk ötödik részében az ÚMP-t mutatjuk be. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-5-resz-uj-magyarorszag-part-89395 | 2014-03-31 14:43:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„A Zöldek Pártja egy évek óta létező pártformáció, mely már a 2006-os választásokon is indult, akkor is a környezetvédelmi érdekek képviseletében” – válaszolják meg a „Kik vagyunk?” kérdését honlapjukon a zöldek, és egyből belövik célközönségüket is: azokhoz kívánnak szólni, akik „egy párt részéről sem tapasztalták a természet és a fenntarthatóság hatásos képviseletét”. Hogy hol voltak elveszve 2006 és 2014 között a zöldek, arról nem szól a fáma, mindenesetre az idei választások előtt néhány lelkes aktivistájuk úgy döntött, újraalkotják a pártot, egy környezetbarát alternatívát kínálva ezzel a választóknak április 6-án. Elmondásuk szerint a csoport feltámasztására azért volt szükség, mert „a mai, környezettudatos magyar ember előtt két út áll: elhagyja az országot vagy lépéseket tesz egy fenntartható Magyarországért”. Ők tehát maradnak – egyelőre.
Ez egy logó
Állításuk szerint maguk sincsenek oda a politikáért, de tisztában vannak azzal, hogy civil kezdeményezésként sokkal kevesebb esélyük (és állami támogatásuk) lenne az általuk fontosnak tartott ügyért harcolni, kevesebb emberhez jutnának el és szavuk is halkabb lenne. Pártként azonban támogatják a különféle civil mozgalmakat: azok követeléseit és szakmai álláspontját beépítik programjukba, aktivistáik előtt pedig nyitva áll az aranykapu meg a párt ajtaja, csak bújjatok rajta, akár még képviselőjelöltként is. Hiszen a zöld megközelítés egyik alapeleme éppen az, hogy széles körű civil bázison alapuljon. „Azért fontos a zöld tematika pártként való képviselete, mert a parlamenti vagy kormánypártok sem tudnak érvényt szerezni a gazdasági és más érdekekkel szemben a környezet ügyének – mondta el a magyarnarancs.hu-nak dr. Brezovits László, a Zöldek Pártjának szakmai vezetője, majd hozzátette: – Egy olyan skatulyába szorították a környezetügyet, ami látszólag sokba kerül. Pedig ez valójában hatalmas nemzetgazdasági lehetőség.”
Brezovits egyébiránt maga is harminc éve tevékenykedik civil szervezetekben, és meg van róla győződve, hogy a zöld ügyet parlamenten kívülről nagyon nehéz képviselni. Ráadásul a társadalmat még így sem egyszerű a környezettudatos viselkedés irányába terelni. „Alapjában véve nem lenne ez olyan nehéz feladat. Ami megnehezíti a dolgot, az a reklámok és a média által sugallt fogyasztási trend, mely éppen az ellenkezőjére neveli a lakosságot” – vázolta a párt szakmai vezetője.
Programjuk a „tiszta közélet – tiszta gazdaság – tiszta környezet” hármasságára épül, no meg az univerzum működésének biztosítójára, a természeti törvényekre. „Ha egy emberi társadalom harmonikusan illeszkedik ebbe a természeti rendszerbe, belső törvényei megfelelnek a rendszer törvényeinek, azok tisztán érvényesülnek, akkor számíthat annak gondoskodó, fenntartó erejére” – pillanthatunk bele a zöld filozófia legmélyebb bugyraiba. Egyébként pedig éljen a független igazságszolgáltatás, a transzparencia, a képviselők visszahívhatósága és a szakértelem megfelelő kihasználtsága. Az élen pedig természetesen az energiapolitika, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés áll. „Azért vagyunk zöld párt, mert a zöld szellemiséget kívánjuk meghonosítani az élet minden területén – mondta el Brezovits. – Az oktatás és a kultúrpolitika például a fenntartható fejlődés miatt nagyon fontos. Földünk túl van terhelve, a források pedig lassan kifogynak. A tudati fejlődésnek azonban nincsenek korlátai, ki kell hát használnunk. A természettel pedig nem szabad összetűzésbe kerülnünk.”
És ha már összetűzés, adja magát a kérdés, zöldként mégis mi a véleményük a paksi szerződésről. A kérdés felé nem az általános atomellenességgel fordulnak, inkább olyan energiaforrásokat támogatnak, melyek olcsóbbak, hamarabb elérhetők és jobban kihasználhatók. „Pakssal kapcsolatban azt gondoljuk, hogy nem egy utólagos véleménynyilvánításra lett volna szükség, hanem előzetes nyílt szakmai konzultációra és egyeztetésre” – fejtette ki a zöldek szakmai vezetője.
Kampányukkal alapvetően az utolsó hétre koncentrálnak, mint megtudtuk, kicsit kényszerűségből is, hiszen utolsóként kapták meg az állami támogatást: a 147 milliós apanázs – ami egyébként a választásokon induló pártok büdzséi közül a legkisebb – csupán a múlt héten érkezett meg. Azért náluk is befigyelt egy fotópályázat, akadtak zöld aktivisták a Római-parton, a pozitív kampányhoz pedig foggal-körömmel ragaszkodnak. „Pozitív kampányt folytatni nálunk természetes és viszonylag egyszerű, hiszen ez megfelel zöld szemléletünknek. Ami nehezebb, az a külső negatívumok le nem reagálása, de azért ezt is megoldjuk” – mondta Brezovits, aki szerint a társadalmi csoportok összefogásával lehetne előremenni és tenni ezért az ügyért valamit. Ezért parlamentbe jutásuk esetén mindenképpen a közös munkára és a társadalom egységként való kezelésére fektetnék a hangsúlyt. „A pártok közötti állandó szembenállás nagyon káros. Egy döntés esetén éppen az a jó, ha több szempont merül fel. A természeti alaptörvényekkel nem lenne szabad szembefordulni, és jó lenne, ha ezt a politikai közbeszéd is felvállalná” – jegyezte meg Brezovits.
Ez egy plakát
Egy húzónév azonban sosem árt, még akkor sem, ha jelöltjeik túlnyomórészt a zöld témákban járatos szakemberek, akiknek köszönhetően a Zöldek Pártja első kézből tud szakértői véleményeket formálni. Farkas Bertalan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében indul egyéni jelöltként, amellett pedig, hogy ő az eddigi egyetlen magyar űrhajós, környezetvédelmi szakember is. Brezovitscsal még közös repülős múltjukból ismerik egymást, együttműködésük a pártban is gyümölcsöző. „Természetesen jót tesz a népszerűségünknek, de csak az ő személyére nem lehetne kampányt szervezni, egy ember kevés ahhoz, hogy parlamentbe jusson egy párt. Ahhoz kell még egy jó program, kellő tudás és szakmai háttér. Egy ismert személy ehhez csak pluszsegítség” – mondta el a zöldek szakmai vezetője.
Pozitív kampány ide vagy oda, a Zöldek Pártja sem úszta meg a botrányt, az ő nevük is felmerült ugyanis a múlt heti aláírás-gyűjtési skandalum kapcsán. Brezovits úgy véli, minden elképzelhető, hiszen a rendszer nem volt ellenőrizhető. Ők maguk ugyan nem tapasztaltak semmiféle csalást, de az igazság kiderítéséhez a Nemzeti Választási Bizottság megfelelő vizsgálatára lesz szükség. „A probléma ott kezdődik, hogy az új ajánlási rendszer számos gyermekbetegséget hordoz magában. A gyűjtés során ugyanis nem lehetett követni az ívek útját, nálunk pedig sok interneten jelentkezett önkéntes vagy fizetett diák munkás gyűjtötte az aláírásokat. Így nem tudjuk egyértelműen megállapítani, hogy van-e a minket ért vádaknak alapja, hiszen mi sem tudtuk ellenőrizni, másolt-e valaki, vagy sem” – mondta el Brezovits, aki ezzel kapcsolatban a direkt provokáció lehetőségét sem zárja ki, önkénteseik közül ugyanis volt, aki az aláírásgyűjtés során egyszerűen felszívódott.
További kamupártok folyamatosan frissülő választási mellékletünkben. | Kamupártok 7. rész – Zöldek Pártja | Civil szféra, politikamentes élet, tematikus párt, újracsomagolás. Ismerős kulcsszavak, az újdonság: környezetvédelem, fenntarthatóság. Napraforgós mosolykampány, kámforrá vált önkéntesek, no meg a Farkas Berci. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-7-resz-zoldek-partja-89487 | 2014-04-04 15:01:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az igazságügyi minisztérium közleménye szerint az Alstomnál bevett gyakorlatnak számított a megvesztegetés és a cég több tízmillió dolláros nagyságrendben fizetett le döntéshozókat Indonéziában, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és a Bahama-szigeteken.
Összehangolt munkával | Az Alstomnál bevett gyakorlat volt a vesztegetés | Az ügy lezárása érdekében elismerte vétkességét és elfogadta a megvesztegetés vádjával ellene indított eljárásban kivetett 772 millió dolláros bírságot a Alstom SA francia energia- és gépipari konszern. Az amerikai igazságügyi minisztérium által hétfőn bejelentett bírság a legnagyobb, amit külföldön folytatott megvesztegetések miatt az Egyesült Államokban egy vállalatra valaha kivetettek. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20141223-az-alstomnal-bevett-gyakorlat-volt-a-vesztegetes.html | 2014-12-23 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Papcsák Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt tesz feljelentést a felvétel készítői és az azt kritika nélkül átvevő, a jó hírnév megsértésében közreműködő sajtóorgánumok ellen – tudatta közleményében az önkormányzat. Később kiderült, hogy a polgármester hamis vád alapos gyanúja miatt is feljelentést tett. Erről szintén az önkormányzat tájékozatta az MTI-t, a közleményhez a feljelentést is csatolva.
Ebben Papcsák Ferenc azt írta: az ismeretlen által közzétett hangfelvételen “más személyekkel, a mellékelt leiraton Vállalkozó illetve Öccs megjelöléssel” szerepelt egyénnel “feltehetően” Ferdinandy István, a kerület alpolgármestere folytat beszélgetést. Ennek során – mint Papcsák Ferenc fogalmazott – “a személyemet érintő, becsületemet súlyosan sértő kifejezések hangzanak el, többek között valótlanul bűncselekmény elkövetésével vádolnak”.
A felvétel alapján Papcsák Ferenc feljelentésében arról tájékoztatta a nyomozóhatóságot, hogy 2012. szeptember 19-én ismeretlen tettes ellen bejelentést tett a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottságának felkérése alapján, mivel a hangfelvételen is említett tárgykörben, a cég által koordinált gyorsszolgálati tevékenység elvégzésével kapcsolatban visszásságokra derült fény, s olyan szabálytalanságokat tártak fel, amelyek alapján bűncselekmény gyanúja merült fel.
Zugló ellenvádjai
„A rágalmazó felvételen két olyan sértett személy hallható, akiket az önkormányzatnál végrehajtott pénzügyi és vagyongazdálkodási átvilágítások és átszervezések gátolnak abban, hogy tovább sütögessék a saját pecsenyéjüket. Az egyikük egy olyan sértett vállalkozó, aki a megszigorított zuglói vagyongazdálkodási és teljesítésellenőrzési rendszerben nem tudja folytatni a korábbi illegális módszereit. A másik személy pedig a jogköreitől tavasszal megfosztott, jelenleg is belső vizsgálat alatt álló, tetteivel már huzamosabb ideje a baloldalt segítő Ferdinandy István alpolgármester” – tudatta előzőleg az önkormányzat.
Az önkormányzat úgy látja, hogy „a polgármester lejáratásához tehát mindkét személynek személyes indítéka van, a hangfelvétel ezért álláspontunk szerint nem véletlenszerű, hanem megrendezett beszélgetés, amelyet bárki készíthet harmadik személyről”. Kiemelik azt is, hogy éppen a polgármester volt az, aki szorgalmazta a Zuglói Zrt.-ben az elmúlt években történt szabálytalanságok ügyében a vizsgálatokat és tett feljelentést, illetve kezdeményezte a vagyonosodási eljárás megindítását a volt vezérigazgató ellen. Papcsák Ferenc az általa megtett feljelentés nyomán elindult és már egy éve folyamatban lévő ügyről a vizsgálatok lezárásáig nem nyilatkozik.
Fotó: MTI/Beliczay László
A 20 százalék újra terítéken
Az önkormányzat ezzel elismerte, amit többen csak találgattak, hogy Ferdinandy István fideszes alpolgármester beszélget egy vállalkozóval, aki állítása szerint százmilliós kenőpénzeket fizetett és szidja a polgármestert, többek között őt okolja, amiért az önkormányzati megbízás miatt csődbe ment családi cégük. A felvételen bizalmas, tájékoztató jellegű beszélgetés folyik zuglói közbeszerzésekről, miután az alpolgármester kíváncsiskodik a kerületi beruházások részletei iránt. A vállalkozó beszámol arról, hogy 20 százalékot kellett letennie az üzletért, “hordani kellett” a pénzt, amely végül 100 millióssá dagadt. Az elhangzottak szerint a zuglói közbeszerzéses üzletekben a vállalkozó cége is kis híján tönkrement, testvére kft.-je pedig ténylegesen csődhelyzetbe került.
Gyurcsány már Mr. 20 százalékozott
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Zugló fideszes polgármestere korrupciógyanúba keveredett, ezért az ellenzéki párt írásban szólítja fel a legfőbb ügyészt, hogy hivatalból kezdjen nyomozást. Gréczy Zsolt szóvivő úgy fogalmazott: nehezen hihető, hogy a 20 százalékos „visszaosztásról”, Papcsák Ferenc ne tudott volna. A polgármestert a ciklus elején még azzal bízta meg Orbán Viktor, hogy kormánybiztosként ő feleljen az elszámoltatásokért, legyen “afféle tisztesség mintaképe, egy lángoszlop, aki majd számon kéri a gonoszokat” – emlékeztetett Gréczy Zsolt.
A szóvivő szerint az, hogy Papcsák Ferenc korrupciógyanúba keveredett, nem meglepő, hiszen “a Fidesz maga a korrupció, amelynek élén maga Orbán Viktor áll”. Korábban Gyurcsány Ferenc Facebook-oldalán azt írta, hogy a debreceni városi tévé megkérdezte tőle, mi a véleménye arról, hogy Portik állítólag készpénzt vitt MSZP-s politikusoknak. „Mondtam, hogy nem tudom, igaz-e, de azt hallom, hogy kenyéradó gazdájukat Mr. 20 százaléknak hívják a környéken. Ezt sem tudom, hogy ez igaz-e. Az interjú ezen részleteit nem adta le a tévé…” – írta a volt kormányfő.
Jobbik: Vagyonvizsgálatot Papcsák ellen
A Jobbik haladéktalanul hatósági vizsgálatot követel a hangfelvétel miatt. A rendőrségnek és az illetékes ügyészségnek azonnal lépnie kell, vizsgálva a hanganyagban említettek szerepét. A párt szóvivője szerint a Fidesz belső feszültségei, hatalmi harcai sem indokolhatják a közpénzek lenyúlását. Papcsák Ferenc esete tökéletes kórtörténete a fideszes “el nem számoltatásnak”. A most korrupció gyanújába keveredett politikus elszámoltatási kormánybiztosként már csúfosan megbukott. Mirkóczki Ádám szerint a kormányt minősíti, hogy egy ilyen emberre bízták a korábbi visszaélések feltárását, a politikusbűnözők elszámoltatását. Amennyiben a gyanú a legkisebb mértékben is beigazolódik, Papcsák Ferencnek azonnal távoznia kell a polgármesteri székből és az Országgyűlésből. Mindemellett elengedhetetlen lenne Papcsák Ferenc ellen egy vagyonosodási vizsgálat lefolytatása is – írta közleményében a szóvivő.
LMP: Bűnszövetség! Offshorozás
Az LMP a legfőbb ügyésznél tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen, bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés gyanúja miatt. Schiffer András azt mondta, hogy ha valaki komolyan veszi a hangfelvételt, akkor az arról szól, “hogy a kormánypárt maffiaszervezet-szerűen működik”. A felvételen “a zuglói vállalkozó arról beszél, hogy itt egy olyan kínos ügyről van szó, hogy nem lehet a Viktorral se megbeszélni” – tette hozzá.
Az LMP azért fordul a legfőbb ügyészhez, mert a felvételen utalás történik a miniszterelnökre, akitől sürgős magyarázatot várnak. Az ügyészségnek ki kell derítenie, mennyire lehet megbízni a hangfelvétel hitelességében, és hogy az ügy kiknek a büntetőjogi felelősségét veti fel. Mint mondta, tisztában van azzal, önmagában egy hangfelvétel nem feltétlenül elégséges ahhoz, hogy a bíróság tárgyalja. Arra viszont igen, hogy az ügyészség ismeretlen tettes ellen megindítsa az eljárást.
Ha beigazolódik, hogy a felvételnek van valóságalapja, az megmagyarázza, hogy 2010 után azért nem volt elszámoltatás, mert “a mai hatalmasok” nem akarják, hogy 2014 után legyen – tette hozzá. Schiffer a sajtótájékoztató végén egy másik témára áttérve elmondta, az LMP szerdán beterjeszt egy törvényjavaslatot a parlamentnek, amelyik – elfogadása esetén – az állami vezetőknek és kormánytisztviselőknek megtiltaná az offshore érdekeltségekben való részvételt.
Együtt-PM: Papcsák is kiskirály
Az Együtt-PM szövetség szerint a legfőbb ügyésznek hivatalból vizsgálatot kell indítania a zuglói hangfelvétel ügyében, mert alapos a gyanú, hogy a “fideszes maffia” Zuglóban is működik és “Papcsák Ferenc uralma alatt törvénytelenségek sora valósult meg”. Dorosz Dávid független képviselő szerint a felvétel olyan törvénytelenségekre, korrupciós esetekre mutat rá, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgálni.
Emiatt a legfőbb ügyésznek mindenképpen eljárást kell kezdeményeznie. Az Együtt-PM reméli, hogy Polt Péter “abbahagyja azt a sunnyogást, amit ő, illetve a Legfőbb Ügyészség az elmúlt hónapokban a Fidesz-maffia különböző ügyei kapcsán folytatott és elkezdi ezt a vizsgálatot”. Ha nem indul hivatalból eljárás, akkor az Együtt-PM összegyűjti a bizonyítékokat és azokat az ügyészség elé fogja tárni – tette hozzá.
Dorosz Dávid a zuglói polgármesterről azt mondta: “Papcsák Ferenc ugyanazoknak a mercis fideszeseknek a sorát gazdagítja, akik kiskirályként uralkodnak egy-egy kerületen, falun vagy városban”. Eközben “húsz-harminc százalékos sáppal kell a közbeszerzésekhez a vállalkozásoknak hozzájárulniuk”. A képviselő közölte: ez akkor történik, amikor több tízezer gyermek éhezik, a Pető Intézetet a kormányzat ellehetetleníti, sok családnak gondot okoz a tankönyv megvásárlása.
LÜ: nem érkezett feljelentés
Az ügyészségre szerda délutánig nem érkezett feljelentés, amennyiben érkezik, azt a törvényes határidőn belül kivizsgálja – közölte a sajtóban megjelent zuglói hangfelvétel kapcsán az MTI érdeklődésére a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szóvivője. Fazekas Géza elmondta, hogy 2012. szeptember 20-án hűtlen kezelés miatt nyomozás indult a BRFK-n a zuglói vagyonkezelővel összefüggésben, de annak az eljárásnak még nincs gyanúsítottja. Az ügyészségi szóvivő szerint még nem lehet megállapítani, hogy van-e valami összefüggés az egy éve indult nyomozás és a most nyilvánosságra hozott hangfelvétel között. | Mindenki feljelent mindenkit | A zuglói önkormányzat szerint megrendezett beszélgetés hangfelvételével akarják lejáratni a kerület polgármesterét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/25/papcsak-feljelenti-besarozoit/ | 2013-09-25 15:06:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Orbán-kabinet vidékpolitikai stratégiájának és programjának felskiccelését 2010-ben a kormányfő egy környezetgazdálkodási professzorra és a munkacsoportjára bízta; az abban foglaltak egy elképzelt világban talán érvényesülhettek is volna.
Az Ángyán József nevével fémjelzett tervezet piacszabályozási része már az első évben megbukott. 2010 nyarán a kabinet rendelkezett az élelmiszer-forgalom másodlagos importellenőrzéséről. E szerint az érkező importárut előre be kell jelenteni, és azt a hatóság szakemberei kockázatelemzéssel megvizsgálják. A hivatal pedig meg is tilthatja a lejárt szavatosságú vagy más okok miatt gyanúsan olcsó termékek forgalmazását. Jó ötletnek tűnt, ám hamar kiderült, hogy egy hadseregnyi hivatalnok kellene az ellenőrzéséhez. A rendszer tökéletes kudarcot vallott, a külföldi áruk aránya ma is jócskán meghaladja az „elvárható maximumként” meghatározott 20 százalékot. A program kulcsmondata szerint „számunkra legfontosabb a hazai piac” – ebből semmi sem valósult meg.
A kormányzati birtokpolitika egészét az a tény határozta meg, hogy az uniós szabályok értelmében a hazai földbirtokokra vonatkozó forgalmi moratórium (tagállami polgár szabadon vásárolhat birtokot, de ezt egy korábbi egyezség alapján átmenetileg megtilthattuk) idén április végén biztosan lejár. A kormányzat a kis- és középgazdaságok megerősítésével, illetve a szabad forgalom további korlátozásával kívánta akadályozni a spekulációs tőke megjelenését a magyar földpiacon, s mindezekkel együtt a hazai ágazati nagyvállalkozók mozgásterét is korlátozni akarta. Ami az utóbbit illeti, valóban született jogszabály tavaly az egy gazdasági érdekeltségben működő agrártársaságok földhasználatának korlátozásáról (1200 hektár, ami egyes esetekben 1800 hektárig bővíthető), és a hazai földforgalom szabályozását is új alapra helyezte a kormány. A Nemzeti Földalapnak általános elővásárlási jogot adott; speciális szabályokhoz kötötte a külföldiek magyarországi birtokszerzését, és az időközben létrehozott nemzeti agrárkamara, illetve a helyi önkormányzatok jogkörébe sorolta annak eldöntését, hogy ki vehet adott településen földet. Az intézkedésekről minden mértékadó földpiaci szakember azt állítja, hogy ezekkel a magyar termőföld megvédve nem lesz (a pénz utat talál magának a legrafináltabb korlátok között is), a versenyszférára vonatkozó korlátozások viszont kifejezetten szembemennek a kormány saját belpiaci célkitűzéseivel.
Bár az ország és a magyar vidék jövőjét alapjaiban ezek az ellentmondások határozzák meg, a magyar közvéleményt igazából az ötmillió hektáros terület sorsához képest másodlagos ügy, a mintegy 64 ezer hektár állami föld kedvezményes bérlete rázta meg. Az eredeti célok szerint az állam kedvezményes földbérlethez kívánta juttatni azokat a kis- és középtermelő családokat, amelyek helyben részben foglalkoztatást, részben az állattartás fejlesztését ígérték. A folyamat vége közismert: a nyilvánvaló visszaélések miatt a posztjáról távozott Ángyán József felmérései szerint a területek erős kétharmada a kormánypárthoz kötődő barátokhoz, üzletfelekhez került.
A kormányzati ciklus legnagyobb politikai vesztesei mindenképpen azok a családi gazdaságok, amelyeknek fűt-fát megígért a Fidesz 2010 tavaszán. A helybéli gazdálkodók gyakran megalázó körülmények között maradtak alul pályázataik elbírálásakor. Bár termelésüket a kormányzat által jelentősen könnyebb feltételek mellett értékesíthetik a helyi piacon, a jelenlegi hatalom érdemi lépést az áraikat letörő közvetítői kereskedelem ellen nem tett. Négy év alatt nem alakult egyetlen működőképes kisközösségi értékesítő szervezet sem, sőt a korábbi cirka 30 termelői értékesítési szervezetből hat éppen ebben az időszakban ment csődbe.
A mezőgazdaság mögött működő támogatási rendszerhez a kormányzatnak semmi köze nincs, mert annak mind jogszabályi, mind pénzügyi bázisa az Európai Unió. A tavalyi GDP-növekedésben, amit a gazdasági tárca oly büszkén hangsúlyozott mindenféle információs csatornán, lényegében 450-500 milliárd forint olyan támogatás húzódik meg, amely az unióból érkezett a kedvezőbb időjárás miatt valóban nagyobb termésátlagokat produkáló mezőgazdasághoz.
Végül szót kell ejteni a korábbi karcagi polgármester, ügyvéd, fideszes országgyűlési képviselő, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nevéhez köthető döntésekről. Fazekas első helyettese a kezdeti időkben Ángyán József volt – a kettejük közötti szakmai tudásbéli különbség leírhatatlan. Ángyán viharos távozása után 2012-ben Budai Gyula ült be a tárca parlamenti államtitkári székébe; ő már nem lógott ki a sorból, jó katonaként minden utasítást keményen végigvitt. A birtokpolitikai és fejlesztési támogatások pályáztatása puszta színjáték azóta. A kormányzat az ágazati nagybefektetők ellen is csak szavakban harcolt, a valóságban a mai hatalomhoz nagyon közel álló személyek (például Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd vagy Simicska Lajos, illetve néhány esetben Csányi Sándor OTP-vezér) döntötték el a legfontosabb ügyeket, a miniszternek nem sok érdemi szerep jutott. Jogkörét is erősen visszavágták, amikor az Orbán-féle nemzeti agrárkamara eljárási körébe utalták az ágazat piaci egyeztetéssel vagy éppen a földbirtok-politikával kapcsolatos ügyeit. | A rontás virágai – Mezőgazdaság | Sokszor tűnt esetlegesnek, kapkodónak a kormányzati szakpolitika – ám a csapásirány jól kivehető. Az Orbán-kormány akár a saját választási ígéreteivel is szembemenve, brutális célratöréssel alapozta meg legfontosabb társadalmi szövetségeseinek és támogatóinak anyagi jólétét. Sorozatunk ötödik része a mezőgazdaságról tudósít. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/a-rontas-viragai-mezogazdasag-89489 | 2014-04-06 15:25:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Demokrata közösségünk jelenleg az egyetlen olyan csapat Magyarországon, amely vállalta saját hibáit, lezárta múltját és elindult a megújulás irányába” – áll a JESZ honlapján. Miután a 2010-es választásokon az MDF nem jutott be a parlamentbe, a párt újjáalkotta magát, és 2011. április 8-án felvette mostani nevét. „A Jólét és Szabadság tagjai Tisza Kálmán, Bethlen István, Antall József konszolidációs politikájának örökségét vállalva és folytatva elutasítják a keleti típusú, vezérelvű barbárságot, és hisznek a nyugati típusú, értékelvű kultúrában” – írják hitvallásukban, és mélyen egyetértenek Cicero azon gondolatával, miszerint a nép jóléte a legfőbb törvény. Márpedig „hiába teremtett az Antall-kormány soha nem látott szabadságot az országban, az életszínvonal drasztikus visszaesése miatt az emberek nem élhették át a szabadság mással össze nem hasonlítható, mámoros érzését”.
A JESZ nem pártként, hanem közösségként határozza meg magát. „A JESZ jelöltjei között és a kampányban is nagyon sok a fiatal. Szándékunk és benyomásunk szerint a Jobbik mellett a második legfiatalabb párt vagyunk, jók a kilátásaink a jövőre nézve. Ugyanakkor szövetségeseink között a megfelelő partnerek garantálják a tapasztalatot. A tisztességes antallistákra és a Kisgazdák Történelmi Szövetségének tapasztalt jelöltjeire gondolok” – mondta a Narancsnak Makay Zsolt pártelnök. Legfőbb belpolitikai céljuk véget vetni a két nagy tábor harcának, és ehhez természetesen a választókon keresztül vezet az út. Valamint a szeretet és az összefogás erején – e korábban a Fidesz által is használt jelszón – keresztül. „Minden pártban vannak jó emberek és jó szakemberek, el kell tehát következnie annak a korszaknak, amikor ezek az emberek együtt dolgozhatnak” – vázolta a boldogabb jövőt Makay.
Makay Zsolt Kolozsnémán
Ha már jövő: van ifjúsági tagozat is, a JESZ U21, amely szerint „a jövő nemzedéket a folytonos politikai szembenállás, a kompromisszumok keresésének teljes hiánya, a felelőtlen gazdasági ígérgetések, a jövőkép nélküliség, a politikai érdektelenség, a kiábrándultság és a teljes bizalmatlanság taszították”. A fiatalok a megoldásokat keresik, nem foglalkoznak a régi sérelmekkel és pontosan tudják, mire van szükségük: vallják, és nagyjából ugyanazt fújják, mint a felnőttcsapat játékosai: összefogás, miegymás. És persze a szeretet.
Céljaikat, ki nem találnák, pontosan tizenkét pontban fogalmazták meg, de van azért 252 oldalas választási program is, a honlapjukon elérhető. Tervezetük igen átfogó, a zöld gazdaságtól a tehetséggondozáson keresztül az országmarketingig ér, külön kitér az egészségügy és az oktatás súlyos problémáira, illetve a diplomások tömeges kivándorlására. Hitük szerint sokban visszanyúlnak Antall József elképzeléseihez; a legégetőbb kérdés Makay szerint „természetesen a bérfejlesztés, négy év alatt 40 százalékos bérfejlesztést tartunk megvalósíthatónak”. Mint mondja, „minden egyes szakpolitikai kérdés kezeléséhez pénz kell, ezért elmondható, a valódi építkezés, a haladás záloga a bérfejlesztés”. Csökkentenék az adót is, mivel „az egzisztenciális diktatúra feltételeit a túladóztatás teremti meg. Magyarországon a legmagasabb az áfa, 27 százalék. Egyedül csak nálunk találni olyan adórendszert, ahol egy munkaadónak ahhoz, hogy 1 forintot tudjon adni a munkavállalónak, még egy forintot be kell fizetnie a költségvetésbe közteher gyanánt” – ismertette a helyzetet Makay. Az egzisztenciális diktatúra mellett, úgy vélik, véleménydiktatúra is van ma Magyarországon, ezért tartják fontosnak a sajtószabadság visszaállítását, hiszen ahogyan a pártelnök megjegyezte, az mégiscsak tarthatatlan, hogy a média pártpénztárnokok kezébe kerül.
A JESZ igyekszik kihasználni az elektronikus világ adta lehetőségeket is, létrehozták az ún. „e-demokráciát”, hogy az e-szavazás lehetőségével minél több döntés mögött minél több választópolgár akarata jelenjen meg. A JESZ a kampányában is használja a modern technikát: a logó, az arculat megtervezésére és a kampányvideó forgatására is országos pályázatot írtak ki, az utóbbi esetben például az első helyezett félmillió forinttal lesz gazdagabb. A kampány egyébként – lepődjünk meg! – a szeretet és az összefogás jegyében zajlik. A hajrában még egy üzenetet kívánnak megértetni mindenkivel: „Április 6. nem egy egyszerű választás, április 6-án arról döntünk, hogy milyen keretek között fogjuk rendezni azt a mérhetetlen társadalmi elidegenedést és feszültséget, ami csaknem szétveti a társadalmat – mondta a JESZ elnöke, majd hozzátette: – Az új országgyűlésnek hinnie kell a szeretet és az összefogás erejében, márpedig, amint látjuk, erre csak régi szereplőkkel semmi esély nincs.”
A demokratikus közösség nemrég kiadott sajtóközleményében azt is kijelentette, hogy egy kisebb közvélemény-kutató cég 4 százalékon mérte a pártot, így Makay teljes nyugodtsággal állította, hogy „a JESZ-nek minden esélye megvan arra, hogy bejusson az újonnan felálló magyar országgyűlésbe, és ott végre a politika valódi feladatával foglalkozzon”. A közelmúltban azonban két olyan eset is történt a JESZ háza táján, amik e szép reményeket beárnyékolhatják. Egyrészt a JESZ állítólag nem fizette ki az ígért 20-40 ezer forintot azoknak, akik autójukra ragasztották a pártot reklámozó matricát. Makayék ezt azonnal cáfolták, szerinte ez egy lejárató kampány része, hiszen ők a szerződésben foglalt időben fizetnek majd a szimpatizánsoknak. A másik pedig az aláírás-gyűjtési botrány: a JESZ-t is meggyanúsították a hamisítással, ám a párt elnöke ezt is élből elutasította. „A JESZ-nél komoly személyzeti állomány gyűjtötte az aláírásokat, önkéntesek és fizetett aktivisták is. Több száz szavazóköri delegáltunk van, és azt is elmondhatjuk magunkról, hogy a Fideszen, a Jobbikon és az MSZP-n kívül csak nekünk vannak külföldi delegáltjaink – mondta. – Komoly szervezeti háttérrel, hosszú idő óta készültünk a választás különböző feladataira, mondhatni az egyik legfelkészültebb pártként. Személy szerint ezért sem hiszek semmilyen ilyen jellegű érintettségben.”
Viszont hisz az összefogás és a szeretet erejében. | Kamupártok 8. – Jólét és Szabadság Demokrata Közösség | Cicerót idézget és azt hirdeti, Antall József nyomdokaiban jár az újracsomagolt MDF. Adócsökkentést és béremelést ígér, autósmatricákkal kampányol, az aláírás-gyűjtési botrányból is kivette részét a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ). | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2014/kamupartok-8-jolet-es-szabadsag-demokrata-kozosseg-89496 | 2014-04-05 15:31:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jávor Benedek EP-képviselő közleményben fordul Lázár Jánoshoz, mert az iratbetekintései során kiderült, a kormány lerövidítette a Paks 2-es beruházás megvalósítási szerződései közül az egyik titkosításának határidejét. A tervezéssel, építéssel kapcsolatos EPC-szerződés titkosítását 2044-ről 2025-ig csökkentette le, "minősítése július 21-i hatállyal Titkos-ról Korlátozott terjesztésű-re enyhült."
Jávor arra vár választ a kormánytól, hogy az egyeztetett-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH) a titkosítás módosításáról? "Ha igen, megkeresése mely szerződésekre terjedt ki, és milyen javaslattal élt a Hatóság a minősítéseket illetően? Milyen szakmai indokokat említett a Hatóság, amelyek alátámasztották a minősítések felülvizsgálatát? Amennyiben a NAIH nem fordult megkereséssel a Miniszterelnökséghez, milyen egyéb fejlemény indokolta az EPC-szerződés minősítésének felülvizsgálatát és enyhítését?"
Az EP-képviselő azért sem érti a titkosítás lerövidülését, mert az EPC-szerződésben épp a legérzékenyebb adatok szerepelnek, amelyeket leginkább illetne a védelem, mint a létesülő erőmű műszaki adatai, topográfiai elrendezése, biztonsági rendszereire vonatkozó adatok, stb.)
"Meggyőződésem szerint a paksi bővítés megvalósítási szerződéseinek általános érvényű minősítése aránytalan mértékben korlátozza a közérdekű információkhoz való hozzáférés törvényben biztosított jogát, és az indokoltan (biztonsági megfontolásokból vagy üzleti érdek védelme céljából) védendő információk megfelelő kitakarásával a szerződések döntő része nyilvánosságra hozható lenne. Az, hogy az adatgazda Miniszterelnökség is alig néhány hónappal a minősítési eljárást követően indokoltnak látta annak részleges felülvizsgálatát, azt támasztja alá, hogy a minősítés megalapozottsága megkérdőjelezhető. Mindezek fényében alapvető érdekünk, hogy tisztán lássunk a szerződések titkosításának ügyében. Kérem ezért, hogy a fenti kérdéseimre részletes, pontokba szedett, mindenre kiterjedő választ adni szíveskedjen." írja Jávor. | A kormány stikában babrált a paksi titkosításon? | Ott enyhített a titoktartáson a kormány Paks 2 ügyében, ahol a legkevésbé sem volna indokolt, ennek okaira pedig igencsak kíváncsi Jávor Benedek EP-képviselő. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151101_A_kormany_stikaban_babralt_a_paksi_titkos | 2015-11-01 15:58:00 | true | null | null | HVG |
Újabb ötnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A képviselők részben a migrációs válsággal összefüggésben kedden, vagy az azt követő hétfőn módosíthatják az idei költségvetést, ami az előző ülésen a Költségvetési Tanács véleményének hiányában nem történhetett meg.
A parlament az első ülésnapon a kedden elfogadni tervezett javaslatokat tárgyalja utoljára, de ekkor öntheti végleges formába az idei költségvetés azon módosítását is, amely 60 milliárd forinttal megemelné a rendkívüli kormányzati intézkedések keretét. A kormány indoklása szerint erre azért van szükség, mert az eredetileg 100 milliárd forintos keret szinte teljesen kimerült, részben a migránsválság kezelésére fordított 30 milliárd forint miatt.
A büdzsé módosítása tartalmazza továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 47,2 milliárd forintos hitelének átvállalását is. Emellett a költségvetési bizottság módosító javaslatának elfogadása esetén a Modern Városok Program 25 milliárd forintos többlettámogatást kaphat.
Kedden a szavazásokat követően több más javaslat általános vitája mellett az Európai Bizottság elmarasztalására reagálva terítékre kerül az élelmiszerlánc-felügyeleti díj csökkentése is. Szerdán a Magyar Nemzeti Bank 2012-2014. közötti üzleti jelentéseit tárgyalják, csütörtökön pedig az egyes hatósági eljárások illetékeinek és szolgáltatási díjainak megszüntetéséről tartanak általános vitát.
A parlament aktuális ülése a jövő hét utáni hétfőn ér véget, amikor a képviselők kérdéseket, azonnali kérdéseket tehetnek fel a kormánynak. Az idei költségvetés módosítása is erre az ülésnapra csúszhat, amennyiben korábban nem érkezik meg a Költségvetési Tanács arról szóló véleménye. | A közmédia és a menekültügy viszi a pénzt | Jövő héten lenyelheti az állam az MTVA 47,2 milliárdos hitelét, és 60 milliárd forintot szavazhatnak meg rendkívüli intézkedésekre | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151101_A_kozmedia_es_a_menekultugy_viszi_a_penzt | 2015-11-01 16:01:00 | true | null | null | HVG |
Reménykedjünk, hogy senkinek sem kell magyar államtitok
Az állam látszólag drákói szigorral védi a titkait, ám a szabályozás miatt valójában hanyag eleganciával bánik velük. A jelenlegi állapot visszaélésekre is alkalmat teremt, ám ha az ilyet kizárnánk is, a nemzetbiztonsági kockázat mindenképpen jelentős. És mindez nemcsak elméleti történet, hanem a nagyon is köztünk élő valóság.
Több ügy is érintette az utóbbi időszakban a titkos, minősített adatokat, dokumentumokat. A múlt héten kiderült például, a Századvég már 2010 óta hozzáférhetett ilyen információkhoz, miközben csak 2013 októberétől tehette volna ezt meg. Vasárnap pedig Jávor Benedek fordult Lázár Jánoshoz, miután kiderült, a kormány csak úgy módosított a Paks II.-féle dokumentumok titkosításán. Utánanéztünk kicsit a titkosítás gyakorlatának és jogi szabályozásának (majd bevettünk pár idegcsillapítót).
Papíron minden rendben van
A minősítésben a NATO-szabványt vettük át, így egy információ, adat, dokumentum négyféle szinten lehet bizalmas: „Szigorúan titkos!”, „Titkos!”,„Bizalmas!”, „Korlátozott terjesztésű!” – mindez érzékenységtől függően. Egy volt külügyes forrásunk szerint minden beérkező dokumentumot minősíteni kell vezetői szinteken, és egy minősített dokumentum sem kerülhet ki elméletileg a nyilvánosságnak. Egy dokumentum amúgy nem feltétlenül a benne található információ miatt lehet titkos, hanem a forrás miatt, amelyet védeni persze szintén az ország elemi érdeke.
A belső levelezési rendszerbe bekerült dokumentumoknál utánkövethető, ki nyitotta meg, ki nyomtatja ki, az azonban már nyilván nem, hogy ki készít esetleg mobiltelefonnal fényképet. A nagyon titkos információk kezelésére viszont külön szakemberek figyelnek, sőt vannak olyan dokumentumok, amelyeket erre kialakított szobákban tárolnak, csak ott lehet őket elolvasni, és megsemmisíteni is. Kivinni tehát nem szabad, de egy elektronikus lemásolásukra utaló próbálkozást is jelez természetesen a rendszer. Forrásunk szerint kézírásos másolat készítése viszont megoldható.
A titkos állományt időről időre felül kell vizsgálni, és meg kell semmisíteni – a kinyomtatott dokumentumokat sem szabad kidobni a papírkosárba, iratmegsemmisítőben kell végezniük. Érdekesség, hogy ezekben a helyiségekben a modern, többszörösen kódolt számítógépes kommunikáció eszközei mellett még mindig megtalálhatóak a klasszikus rádiótávírók, leginkább arra az esetre, ha az informatikai rendszer összeomlana.
A papírkosár ki van zárva
Az ilyen titkos adatokkal dolgozó, azokat kezelő munkatársak a legmagasabb, C-típusú nemzetbiztonsági átvilágításon esnek át (amit ötévente meg kell újítani), és titoktartási kötelezettségük van. Ez persze nem szab gátat automatikusan az információk lehetséges szivárogtatásának. Forrásunk nem emlékszik olyanra, hogy valakit azért retorzió ért volna, mert bizonyítottan kiderült, szivárogtatott. Vannak azonban hanyagságból elkövetett vétségek, amikor valaki nem talál egy minősített dokumentumot, vagy kint felejti az asztalán, ilyenekért indultak fegyelmik, de olyanra nem emlékszik, hogy valakit például azonnali hatállyal elbocsátottak volna, noha erre is lehetőség van. Viszont egyre kisebb a szivárogtatás mértéke – forrásunk szerint 2010 előtt bővebben folyt ki a külügyből és egyéb kormányzati helyekről a minősített adat, mint azóta, a NER titoktartása jobban teljesít.
De ennek inkább szimbolikus jelentősége van, hisz a szivárogtatás jogi szabályozása elég magyarosan lett megoldva. Láttuk, minősített adattal visszaélni bűncselekmény, szigorúan titkos minősítésű adattal visszaélni, vagyis jogosulatlanul megszerezni, felhasználni vagy más jogosulatlan személyeknek hozzáférhetővé (vagy jogosultnak hozzáférhetetlenné) tenni, akár öt évig terjedő börtönt is jelenthet. Retteghetnek a Századvégben? Korántsem.
Titkok és huncutságok
Mint Szabó Máté Dániel, a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója elmondta, Magyarországon az a ritka helyzet áll elő, hogy a minősítő ura a minősítésnek (erről később), és a büntetőeljárás megkezdésének is. A törvényben ugyanis az áll, büntetőeljárásnak csak „az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentése alapján van helye”, vagyis az ügyészség hivatalból nem indíthat feljelentést, csak a titkosító. Tűnhet ez egyfelől logikusnak is, hisz csak a titkosító tudhatja, mi a visszaélés ténye, hogy élt vissza a titkosítással az elkövető, de gyakorlatilag ez azt is jelentheti akár: a titkosító azt szivárogtat (vagy enged szivárogtatni), amit akar.
Így a Századvég-ügy is hasonló megítélés alá esik: kezelhettek bármilyen titkos adatot akár jogtalanul is az elemző cégnél, ha Pintér Sándor vagy egyéb minősítésért felelős vezető nem látja értelmét, és nem tesz feljelentést, akkor annak semmilyen következménye nem lesz.
Az Alkotmánybíróságnak volt jobb dolga is
A TASZ annak idején, amikor még lehetett az Alkotmánybíróságnál népi kezdeményezésként alkotmányossági vizsgálatokat kérelmezni, az Eötvös Károly Intézettel és a Transparency Internationallel közösen benyújtott egy indítványt, amelyben többek közt azt is kérték, semmisítse meg a testület ezt a szabályozást, hisz így egyfelől sérül a hatalommegosztás alapelve, amely szerint a bűnüldöző szervek is jogosultak és kötelesek törvénysértés elkövetőinek felelősségre vonását kezdeményezni. Azaz az nem működik, ha például csak akkor lép közbe a rendőr egy utcai verekedésnél, ha a sértett jelzi, hogy őt verik.
Az indítvány érvelésének másik pontja, hogy a jogbiztonságot is sérti ez a szabályozás, elvégre a titkos adattal visszaélő nem tudhatja, hogy ő most számolhat-e számonkéréssel vagy nem, mert az a titokgazda szándékán múlik. Ráadásul tényleg teljes mértékben az ő megfontolására van bízva, ami tényleg abszurd: a titokgazda ezzel visszaélhet, fenyegethet, de akár politikai kegyeket is gyakorolhat. De a nemzetbiztonságitól a korrupciós kockázatig számos nemkívánatos jelenség melegágya is lehet ez a gyakorlat: innentől kezdve tényleg a lovak közé van dobva a gyeplő, hisz bármilyen visszaélés elmegy, ha ott fent úgy ítélik meg, hogy belefér. Márpedig – főleg a külügyek és a diplomácia terén – az esetleges hanyagságoknak komoly hitelességi áruk van.
A TASZ indítványa várta a sorát az Alkotmánybíróság előtt a többi, halomban álló sorstársával egyetemben, aztán eljött 2011, amikor megszűnt az actio popularis, és az addig fel nem dolgozott indítványok mentek a kukába. Valahogy úgy esett, hogy a TASZ-é is ide került.
És a visszaút
A minősítő egyébként maga dönthet a titkosítás megváltoztatásáról – korábban arról is dönthetett, hogy meghosszabbíthatja a titkosítás időtartamát, mondjuk 70 évről még egyszer ugyanannyira, de ma már ez tilos. Paks II. esetében a kormány leszállította az egyik megvalósulási résztanulmány titkosítási időtartamát, így 2044 helyett 2025-ben már olvashatjuk is, emiatt Jávor Benedek a kormányhoz fordult. Az EP-képviselő azt akarja megtudni, hogy a kormány egyeztetett-e a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH) a kérdésben. Szabó Máté Dániel szerint a NAIH-nak megvan a jogköre az adat minősített jellegét megszüntetni vagy enyhíteni, ami, ha a titokgazda nem vet ellent, hatályba is lép. Ám Szabó emlékei szerint ilyesmire sem volt példa még sosem.
Amikor a HVG ült a vádlottak padján
A HVG-nek is volt egyébként titkos adatokkal való visszaéléssel ügye, Babus Endre (Fleck Zoltán jogszociológus támogatásával) 2008-ban cikket írt a Komárom-Esztergom megyei, évekig titokban tartott bírósági anomáliákról. A megyei bíróság többfrontos helyreigazítási és sajtópert indított, köztük azért is támadták a szerzőket, hogy szolgálati titok körében éltek vissza az adatokkal. Fleck az adatvédelmi ombudsmanhoz fordult, a vizsgálat azt mutatta ki, hogy az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szolgálati titokköri jegyzékének 10. pontja ellentétes az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvénnyel, így azután a törvényes minősítési eljárás hiányában nem is jöhetett létre minősített adat. Márpedig ha Fleck a kutatás során nem ismerhetett meg minősített adatot vagy dokumentumot, akkor a szolgálati titoksértés bűncselekményének gyanúja sem merülhet fel”. Vagyis ha nem tudom, hogy minősített-e az adat, mert a dokumentumról ez nem derül ki, akkor nem is élhetek vissza vele.
A cikk 2008-ban elnyerte a Minőségi Újságírásért-díjat. | Reménykedjünk, hogy senkinek sem kell magyar államtitok | Az állam látszólag drákói szigorral védi a titkait, ám a szabályozás miatt valójában hanyag eleganciával bánik velük. A jelenlegi állapot visszaélésekre is alkalmat teremt, ám ha az ilyet kizárnánk is, a nemzetbiztonsági kockázat mindenképpen jelentős. És mindez nemcsak elméleti történet, hanem a nagyon is köztünk élő valóság. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151103_Allamtitkok_a_pocakos_James_Bond_osszekac | 2015-11-03 16:10:00 | true | null | null | HVG |
Budapest XV. kerületében 6 ezer gyerek és idős ember jut ételhez a közétkeztetésben, harmaduk a kerületi önkormányzat cégének kosztját eszi.
Az utóbbi időben egyre több panasz érkezett a polgármesteri hivatalba a Károly Róbert Általános Iskola menzájára. A szülők nemcsak az étel minőségére panaszkodtak, hanem arra is, hogy többször eltűnt a hús a tányérokról és már repeta sincs, pedig járna.
Az alpolgármester találkozott az iskola igazgatójával, és megnézték a térfigyelő kamerák felvételeit. „Megdöbbenve láttam, hogy a konyhai személyzet zsákokban, rekeszekben viszi ki az élelmet" – mondta Pintér Gábor, aki feljelentést tett a rendőrségen.
A XV. kerületi Rendőrkapitányság munkatársai már másnap kiszálltak a helyszínre, de nem érték tetten a tolvajokat.
A BRFK sajtóosztálya szerint nem hagyták futni az elkövetőket, az ügyben lopás gyanúja miatt indítottak eljárást. Volt házkutatást, tanúkihallgatás, három személyt gyanúsítottként hallgattak ki. A nyomozás még tart – közölték.
A kerületi önkormányzat addig is lépett: a konyháról két dolgozót kirúgtak, másokat áthelyeztek. A lap szerint a gyerekek tányérjába azóta elegendő étel kerül, és még repeta is van.
A Figyelő szerint korábban több oktatási intézményben bevett gyakorlat volt, hogy a konyhai dolgozók nem is fizettek be a menzára, mivel az étel ott volt a kezük ügyében. Ma már előrelátóbbak, mert tudják, hogy a lopás közvetett beismerése lenne az, ha nem fizetnének ebédpénzt. | Figyelő: Szétlopták a dolgozók az egyik rákospalotai iskola menzáját | A XV. kerület alpolgármestere szerint zsákokban, rekeszekben vitték ki az élelmet a konyhából a Károly Róbert Általános Iskola menzájának egyes dolgozói. Pintér Gábor feljelentést tett a rendőrségen – írja a Figyelő. A lap szerint két dolgozót azonnal hatállyal kirúgtak, másokat áthelyeztek, és azóta újra került elég étel a gyerekek tányérjába, sőt, repeta is van. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151102_szetloptak_a_dolgozok_a_menzat | 2015-11-02 16:14:00 | true | null | null | HVG |
A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) növekvő aggodalommal figyeli, hogy Magyarországon egyre nagyobb kockázatot vállalnak azok az újságírók és közéleti kérdésekben megnyilvánuló polgárok, akik politikusokat kritizálnak. A TASZ több olyan perben nyújt jogi képviseletet, amelyekben politikusok jogi eszközökkel próbálják elhallgattatni a kritikusaikat. A jogvédő szervezet legújabb, „PolitiKuss” kampánya erre a problémára hívja fel a figyelmet, és tesz javaslatokat a megoldásra.
A demokrácia működéséhez hozzátartozik a vita, melyben egy közszereplőnek több kritikát kell eltűrnie, mint egy hétköznapi polgárnak; ez biztosítja a hatalom mindenkori birtokosainak elszámoltathatóságát. Több ezer magyar újságíró és sok tízezer, közéletileg aktív polgár joga, illetve feladata a kritika megfogalmazása – de ezt a hatályos szabályozás egyre inkább ellehetetleníti, egyre kockázatosabbá teszi.
VIP politikusok a büntetőeljárásban
Ilyen esetekben ugyanis párhuzamosan indítható polgári és büntetőeljárás. Mi több, a büntetőeljárás során a hivatalos személyeket kiemelt védelem illeti meg. Míg tehát az átlagember az általa felfogadott és fizetett ügyvéddel képviseli a vádat, addig például az országgyűlési képviselők és polgármesterek helyett az állam átvállalja ezt a feladatot: a rendőrség nyomoz, a vádat az ügyész képviseli, és ez egyetlen fillérjükbe sem kerül. A megvádolt személytől pedig még az ítélet előtt ujjlenyomatot vesznek és lefényképezik, mintha súlyos bűncselekményt követett volna el.
A TASZ több olyan személyt is képvisel, akiket pusztán a véleményük miatt ilyen eljárásnak vetettek alá. Köztük Somogyi Máriát is, akit egy közösségi oldalon megosztott tartalom miatt 10 ezer forintos sérelemdíj és további 75 ezer forintnyi illeték és perköltség megfizetésére kötelezett a bíróság. Somogyi Máriának a TASZ nem csak jogi úton nyújt segítséget, hanem közösségi finanszírozással próbálja előteremteni a perköltséget és a sérelemdíjat is.
A TASZ megoldása
A TASZ kidolgozott egy szabályozási koncepciót, amely szerint a becsületsértés és rágalmazás miatt büntetőeljárást nem lehet indítani, polgári pereket pedig nem indíthatnak a közhatalmat gyakorló személyek a hivatalos tevékenységükkel összefüggésben megfogalmazott kritika miatt.
Bárki, aki ellátogat a politikuss.tasz.hu oldalra, egy szabadon szerkeszthető sablonlevél kíséretében elküldheti ezt a szabályozási koncepciót a képviselőjének és más politikusoknak. Emellett a TASZ lehetőséget biztosít mindenkinek, hogy szólásszabadságát nyilvánosan gyakorolja: november 9-én, egy rendhagyó performansz keretében, a Blaha Lujza térnél, illetve a Parlamentnél felállított óriásplakátokon az ország vezető politikusainak arcképén üzenhet matrica és filctoll segítségével minden jelentkező.
"A jogi nyomásgyakorlás a kritika további halkulását eredményezheti, a hatalom ellenőrzése, a korrupció leleplezése is nehezebbé válik, ha az újságíróknak és kritikus polgároknak magas sérelemdíjaktól és jogi költségektől kell tartaniuk, vagy akár büntetőeljárás indulhat ellenük. A TASZ nem fogadja el a szólásszabadság korlátozását, szerintünk egy közszereplőnek igenis tűrnie kell az erős kritikát" – fogalmazott Dojcsák Dalma, a TASZ Szólásszabadság programvezetője. | PolitiKuss - a TASZ véget vetne a politikusok véleményuralmának | Jelentős kockázatot vállalnak ma Magyarországon azok az újságírók és magánszemélyek, akik politikusokat kritizálnak, legutóbb például egy tatai nőt vittek bíróság elé Facebook-bejegyzése miatt. A hatalmat gyakorló személyeket több jogi eszköz segíti vélt igazuk érvényesítésében - tartja a TASZ, amely kampányt indít a probléma kezelésére. Jogszabályi változásokat javasolnak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151103_Politikuss__a_TASZ_ujrainditana | 2015-11-03 16:19:00 | true | null | null | HVG |
A vádlott által irányított gazdasági társaság 2010 és 2012 között takarítást vállalt társasházakban és egy iskolában.
A kft.-nek ebből körülbelül 10 millió forint bevétele volt, de a fizetendő áfáról 2010-ben és 2011-ben hamis nyilatkozatot tett az adóhatóságnak, 2012-ben pedig nem nyújtott be adóbevallást, és 3,1 millió forint adóhiányt okozott.
A képviselő a gazdasági társaság számvitelért felelős vezetőjeként a számviteli törvény több rendelkezését megszegte, és meghiúsította ezzel a cég pénzügyi, vagyoni helyzetének áttekintését – olvasható a főügyészség közleményében, amelyben a pécsi önkormányzati képviselőt nem nevezték meg, monogramját sem hozták nyilvánosságra. | Költségvetési csalással vádolnak egy pécsi önkormányzati képviselőt | Vádat emelt egy pécsi önkormányzati képviselő ellen a Pécsi Járási Ügyészség költségvetési csalás miatt – közölte szerdán a Baranya Megyei Főügyészség. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151104_koltsegvetesi_csalassal_vadolnak_pecs | 2015-11-04 16:22:00 | true | null | null | HVG |
Lapunk online felületén sorra vesszük az országos listát állított kamupártokat, amelyek vagy zavarkeltő céllal jöttek létre, vagy a könnyen megszerezhető költségvetési támogatásokért. Az alábbi összeállításban visszatekintünk az elmúlt negyed századra: hasonlókat - ha nem is ilyen mértékben - korábban is produkált már a magyar valóság.
Trabantra fel!
A többpárti demokrácia megteremtésének pénzügyi hátteréről több törvény is gondoskodott 1989-ben, közvetve a választási eljárásról szóló is. A képviselőjelölt a nyilvántartásba vételtől a szavazást követő napig ingyenesen utazhatott közforgalmi tömegközlekedési eszközökön - akkor még ez volt a domináns, plusz a Trabant meg a Wartburg. Arról is rendelkezett a jogszabály, hogy az MTI, a Magyar Rádió, illetve Televízió a "jelöltet állító pártok választási felhívását - azonos feltételek mellett legkésőbb a választások előtti napig - legalább egyszer ingyenesen közli", és a kampány utolsó napján "pártonként azonos feltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nélkül közreadja az országos listát állító pártok által készített összefoglalókat". Ami az anyagiakat illeti, alapvetően a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényre hivatkozik a szöveg azzal a speciális kitétellel, hogy - meghatározott számítási mód szerint - a jelöltjeik számával arányos költségvetési támogatásra jogosultak. Hogy összesen mennyi közpénz fordítható erre, annak megállapítását az Országgyűlésre bízta a jogszabály. A független jelöltek a pártokéival azonos elbírálás alá estek. Azt is kikötötte a tövény, hogy a költségvetési támogatást kizárólag dologi kiadásokra szabad felhasználni, és ezzel a pénzzel a pártoknak, illetve a független jelölteknek a választás második fordulója után el kell számolniuk.
A pártok vagyoni ügyeinek önálló jogszabály szabott keretet, amely 1989 októberében született. Voltak azonban átmeneti rendelkezések is: az Országgyűlés 1989. november 24-én úgy határozott, hogy a parlamenti választásokig az állami költségvetési támogatás összege a pártok által bevallott taglétszámon - azaz szimpla bemondáson - alapuljon. Így már abban az évben az új (vagy újjáalakult) pártok - pontosabban közülük 15 - részére több mint százmillió forintot osztottak ki, 1990-ben pedig 42 szervezet összesen 200 millió forintot meghaladó összeget vehetett fel ezen a címen. Húszezer feletti taglétszám után tizenötmillió forint járt, a tíz- és húszezer közöttiek tízmilliót, az öt- és tízezer közti tartományban levők hétmilliót, a kettő-ötezres mezőbe tartozók négymilliót kaphattak. A minimum az azóta is sokat emlegetett kétmillió forint volt, ami a kétezernél kevesebb tagot számláló pártokat illette meg. Megjegyzendő, hogy Németh Miklós kormányfő kezdeményezésére az új pártok irodákhoz és az akkor nagy kincs telefonnal együtt alapvető infrastruktúrához is juthattak, jórészt a szorongatott és reformálódó MSZMP/MSZP által az államnak visszaadott vagyonrészekből. (A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény megfogalmazta azt is, hogy a választások után állami pénzt az első forduló eredményei alapján a voksok minimum egy százalékát megszerzett párt kaphat. 1990 áprilisa után tizenegy formáció részesült rendszeres, a ciklus befejezéséig garantált költségvetési támogatásban, az első évben ebből csaknem ötszázmilliót folyósítottak nekik.)
A könnyen szerezhető pénz, telefon és soron kívüli autókiutalás csábereje ma már elfeledett, de akkor legendás politikai vállalkozókat csalogatott elő. Közülük is a legszemérmetlenebb a kelet-magyarországi Nemzeti Kereszténydemokrata Munkáspárt volt (figyelik az elnevezést?, van benne minden, ami kell), amelynek vezetője egy akkori interjúban lazán 40 ezres taglétszámot hazudott bele a magyar emberek arcába.
Az ellenőrök örök nyomora
A törvény az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) hatalmazta fel a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére (ami persze formális volt: a számvevők csak a pártok által közölt adatokkal dolgozhattak). Egy nemrég az ÁSZ honlapjára is felkerült 1991. november 20-i jelentés szerint 1990-ben 42 párt kapott költségvetési támogatást. Az ÁSZ 1991 májusában kezdte az ellenőrzésüket, és november 20-ig 17 szervezetnél fejezte be. "A vizsgált pártok - köztük parlamentiek - egyikének sem volt megfelelő, teljes körű és pontos pénzügyi zárómérlege" - összegez a dokumentum. 31 olyan párttal is foglalkozott az ÁSZ, amely az egy százalékot sem érte el a parlamenti választásokon. Ezek egy részének megtalálása is nehézségekbe ütközött, hiszen például a képviseletre felhatalmazott személy - vagy a címe - megváltozott. Az e körben vizsgált pártok közül nyolc a minimális, kétmillió forintos állami támogatást kapta az 1990 első negyedévében közölt taglétszámuk alapján. Ennél nagyobb összeget a Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt, a Május 1. Társaság (Münnich Ferenc Társaság) és a Szociáldemokrata Párt vehetett fel. Sokuknak nem vagy alig volt máshonnan pénze, jellemzően "felélték" az állami támogatás összegét. A jelentés külön említi a Szabadságpártot és a Természet- és Társadalomvédők Szövetségét, amely "1991-ben már semmilyen gazdasági eseményt nem rögzített, mivel sem kiadásuk, sem bevételük nem volt". Az ÁSZ-jelentés leírja azt is, hogy ez miként állhatott elő: "A Magyar Szabadságpárti Szövetség esetében arra is volt példa, hogy nem költötték el az állami költségvetési támogatást, hanem annak teljes összegét letéti jegyben tartják." Évek hosszú során át panaszkodott az ÁSZ, hogy a pártok - főként kampányban - túlköltekeznek, még hiteleket is fölvettek e célból. A kampányköltségeknek eleinte nem volt felső határuk, 1997-ben állapított meg az Országgyűlés plafont - 386 millió, azaz (akkori) parlamenti helyenként egymillió forint illetett meg egy-egy pártot. (Ez idén jelöltenként ötmillióra, 199 hellyel számolva 995 millióra emelkedett.)
Nemcsak adóforintokat, hanem épületeket, helyiségeket is kaptak a pártok az államtól, amelyek egy részét utóbb több párt is - parlamentiek is - el-, illetve bérbe adta. Minden külön kommentár helyett csak annyit mondunk példaként: tisztikaszinó.
Új baloldaliak, új jobboldaliak
Ahogyan mostanság, úgy korábban is felvetődött, hogy a rivális erő gyengítéséért kamupártokat szervez egy ellenoldali erő. A 2002-es választásokon 0,06 százalékot elért Új Baloldal (ÚB) fő ereje például a Schiller László vezette Szociáldemokrata Unió volt. A szociktól akkorra már elűzött, majd innen is kivált Schmuck Andor által gründolt ÚB húzóneve a választásokon a Fidesz által folyamatosan favorizált Szűrös Mátyás volt. Sokat ez sem segített, országosan mindössze 3198 szavazatot bírt összekaparni.
Ugyancsak 2002-ben a választások előtt alapított Centrum Pártot is érték a Fidesz részéről olyan vádak, hogy szavazathalászatra alakult. A népszerű Kupa Mihály vezette szövetség - melyben többek közt az 1998-ban eredménytelen Magyar Demokrata Néppárt, a belharcoktól gyötört, exlex állapotban lebegő KDNP is részt vett -, még ha néhány hónappal a választások előtt állt is össze, okkal reménykedhetett öt százalék feletti eredményben. A klasszikus kamupártoktól eltérően a Centrum értékelhetően szerepelt - listán 3,9 százalékot kapott, és így 2002- 2006 között 69,4 milliós költségvetési támogatásban részesült -, ami gyengíti azt a hipotézist, hogy echte MSZP-kreálmányról lett volna szó. Más kérdés, hogy az MDNP viszont azért hagyta ott a tömörülést, mert az első forduló után Kupa Mihály azt javasolta, hogy a második körben a Centrum szavazói a baloldalt támogassák.
Sokkal inkább szocialista hekknek tekinthető a trükkös nevű, ám a helyesírás szabályainak kevéssé megfelelő Kereszténydemokratapárt (KDP), amelyet gyaníthatóan a jobboldali szavazatok megosztásáért hoztak létre. A fideszes újbaloldali próbálkozáshoz hasonlón ennek a kísérletnek sem termett sok babér: bár országos listát képes volt állítani a KDP, összesen 2362 szavazatot szerzett (0,04 százalék).
Esete válogatta persze a pártalapítás okait kezdettől fogva: elhivatottság, megszállottság, irreális helyzetfelmérés, vagy éppenséggel (anyagi) számítások. Ám ahogy telt az idő, mind világosabbá vált, hogy igazán kifizetődő egzisztenciális biztonságot egy képviselőjelöltnek a garantált betagozódás nyújt: azaz egy jó hely a listán. Így gyűjtötte be a Fidesz a gazdáit (Magosz), kisgazdáit (Kisgazda Polgári Egyesület) és kereszténydemokratáit (előbb MKDSZ-ként, majd KDNP-ként), adott helyet frakciójában a szakadár MDF-nek, kisebbségi érzékenységét igazolandó a Lungo Drom egyes vezetőinek. És ez mindenképpen tutibb üzlet a magyar politikai vállalkozók számára, mint egy kamupárt gründolása. | Az ellenségem ellensége | A semmiből előbukkanó szervezetek is tudtak országos listát állítani az idei országgyűlési választásokra. A jogi környezet direkt kedvez nekik, ráadásul anyagilag is megéri a politikai vállalkozóknak. 1990-ben is voltak már ügyeskedők, míg később a "célzott" indítás jellemezte a kamupártokat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ellensegem-ellensege-89308 | 2014-04-27 15:55:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Még 2000-ben indított pert Deutsch Tamás ifjúsági- és sportminiszter a csillebérci úttörőtábor zavaros privatizációja miatt. A rendszerváltás következtében kialakult zavaros helyzetben az KISZ 1989 júniusában elajándékozta az Úttörőszövetségnek a tábort, tíz évvel később pedig a szövetség a területen lévő vadászházat továbbadta a Rácz Péter szövetségi elnök unokatestvéréhez köthető Bau-bérc Kft.-nek, de az offshore-jellegű Mobilber Kft. is előkerült, amelyhez az egész tábort megpróbálták átjásztani - írja a VS.hu.
15 év pereskedése zárulhat le - amennyiben nem fordulnak az alperesek a Kúriához -, a táborban jelenleg a Csillebérci Szabadidő Központ Kft. működik, melynek vezetője az a Nagy Nóra, aki korábban az MSZP elnökségének is tagja volt. | Újra az államé a csillebérci úttörőtábor | A bíróság jogerős döntése értelmében az úttörő egyesületeknek és cégeiknek el kell hagyniuk a csillebérci úttörőtábort, 15 év pereskedése zárulhat le. A gyanú szerint szabálytalanul akarták átjátszani magánkézbe a teljes gyermektábort. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151104_Ujra_az_allame_a_csilleberci_uttorotabor | 2015-11-04 16:46:00 | true | null | null | HVG |
2012-ben vásárolt budapesti I. kerületi lakásvásárlását követően egy új Alfa Romeo gépkocsival újított Csepreghy Nándor, a Minszterelnökség újonnan kinevezett államtitkára, Lázár János helyettese a most közzé tett vagyonnyilatkozata szerint. Cspreghynek ez az első fellelhető vagyonnyilatkozata államtitkárként, választott parlamenti képviselő sosem volt. Szakmai életútja szerint néhány rövidebb piaci állásán túl elsősorban a Fidesz és a Fidelitas, valamint pártalapítványai foglalkoztatták – kampányfőnöki és kommunikációs feladatai voltak. Korábban helyettes államtitkárként ő vitte az Ökotárs Alapítvánnyal szemben a norvég civil alap kezelésében folyó ellenőrzés kormányzati kommunikációját, mely szeptemberben eredmény nélkül zárult, a nyomozást lezárták – az alapítány koncepciós eljárásként emlegette a korrupciós vádakat.
A vagyonnyilatkozatában feltüntet még egy I. kerületi 93 nm-es lakást is, melyet 2012-ben vásárolt, illetve érdekességként szerepelnek festmények is, melyeket vásárlás és ajándékozás utján szerzett, valamint ajándékként kapott szüleitől egy bélyeggyűjteményt is 2000 előtt – ezek értéke megközelíti vagy meghaladja a 1,5 millió forintot, azaz a féléves képviselői alapdíj összegét.
Neki sem sikerült jól kitöltenie | Csepreghy Nándor államtitkár új Alfa Romeója és milliós bélyegei | A fővárosi I. kerületi ingatlana mellett egy új Alfa Romeója is van már a frissen kinevezett államtitkárnak, Csepreghy Nándornak. Vagyonnyilatkozatában részletként feltünteti még festmények adásvételéből befolyó jövedelmeit is, de neki sem sikerült értelmesen kitöltenie a dokumentumot. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151104_Csepreghy_Nandor_allamtitkar_uj_Alfa_Rome | 2015-11-04 16:50:00 | true | null | null | HVG |
Meglepően módosítaná a nemzetbiztonsági törvényt Pintér Sándor belügyminiszter. A miniszter előírná ugyanis, hogy ha a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői úgy döntenek, a tartalomszolgáltatók (tévék, rádiók, híroldalak) kötelesek munkatársnak felvenni a titkosszolgálat embereit.
Pintér múlt héten nyújtott be egy indoklással együtt 34 oldalas módosítócsomagot a rendvédelmi szervek jogviszonyáról. A 38. paragrafus azonban a nemzetbiztonsági törvény módosításáról szól. Ebben az áll, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok milyen szervezetekbe küldhetnek munkatársakat, akikkel a szervezetek kötelesek munkaviszonyt létesíteni.
A módosításban olyan szervezetek szerepelnek főként (a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek, a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a hírközlési és postai szolgáltatók, a központi energiaellátó, a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények), amelyeknél nem meglepő a titkosszolgálat jelenléte.
Pintér azonban az érintett szervezetek között említi a
külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra, alkalmazás- és tartalomszolgáltatókat is.
Pintér az indoklásban nem definiálja, milyen tartalomszolgáltatókról van szó. Más törvényben sem szerepel ilyen meghatározás egyelőre. A módosítást Pintér csak azzal indokolja, hogy a hírközlési és postai szolgáltató piac liberalizációja és a kormányzati struktúra átalakulása teszi szükségessé a változtatást.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese egy kedden benyújtott módosítójában el is törölné ezt a passzust a javaslatból. Szerinte ugyanis a módosítás akár olyan rendkívül tág értelmezést is megnyithat, ami alapján
hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek.
Harangozó szerint ráadásul kormányhatározatban bármikor bővíthetik az érintett szervek körét, akiknek alkalmazni kell a nemzetbiztonság munkatársait, ha felkérés érkezik. Például a polgármesteri hivataloknak is.
Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, amely nem cáfolta, hogy a módosítást így lehet értelmezni. A BM viszont jelezte konkrétumok megnevezése nélkül, hogy "a törvényjavaslathoz kapcsolódóan módosító javaslatok benyújtására kerül sor, melyekről a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság várhatóan jövő heti ülésén fog dönteni". Elképzelhető tehát, hogy a bizottság kiszedi végül ezt a módosítást Pintér tervezetéből. | Úgy tűnik, Pintér beültetné a titkosszolgálatot a médiumokhoz | Minden tartalomszolgáltató köteles foglalkoztatni a nemzetbiztonság munkatársait, ha erre felkérés érkezik, így módosítaná a nemzetbiztonsági törvényt Pintér Sándor belügyminiszter. A minisztérium nem cáfolta, hogy ilyen értelmezése lehet a javaslatnak, jelezte azonban, hogy lesz még módosítás a módosításon. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/11/04/ugy_tunik_pinter_beultetne_a_titkosszolgalatot_a_mediumokhoz/ | 2015-11-04 17:03:00 | true | null | null | Index |
"Van-e összeférhetetlenség Andy Vajna pozíciói között?" címmel tett fel írásbeli kérdést október 19-én Fodor Gábor a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
Fodor emlékeztette Lázár Jánost, hogy korábban L. Simon Lászlóval kapcsolatban már felszólította valamennyi kollégáját, hogy üzleti tevékenységet ne folytasson, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet velük kapcsolatban, ahol az összeférhetetlenségnek vagy a visszaélésnek akár csak a gyanúja is felmerülhet.
A politikus ezután arra volt kíváncsi, hogy Lázár szerint Andy Vajna kormánybiztosi és a TV2-nél frissen szerzett tulajdonosi pozíciója összeférhetetlen-e és a filmügyi kormánybiztos esetében is szükségesnek látja-e a visszaélés gyanújának elkerülését, azaz üzleti tevékenység megszüntetését.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában azt írta: korábbi kijelentéseit fenntartja, továbbra is meggyőződése, hogy egy politikusnak átlátható módon el kell tudnia választani a politikai tevékenységét az üzleti tevékenységétől, ennek pedig az a legjobb módja, ha politikusi pályája alatt a napi szintű üzleti tevékenységgel felhagy. Ennek teljesítését minden munkatársától elvárja.
A kormánybiztosok jogállását kizárólagosan a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szabályozza, összeférhetetlenség pedig csak abban az esetben merülhet fel, amennyiben a kormánybiztosi pozíciót miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár tölti be – részletezi Lázár, hozzátéve: "Vajna úr" állami vezetői tisztséggel nem rendelkezik, ezért rá a jogszabály nem állapít meg összeférhetetlenségi szabályokat. | Lázár: Vajna nyugodtan lehet TV2-tulaj és kormánybiztos is egyben | A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért nem lehet összeférhetetlenségről beszélni Andy Vajna ügyében, mert az csak akkor áll fenn, ha a kormánybiztosi pozíciót miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár tölti be, a filmügyi kormánybiztos pedig nem számít állami vezetőnek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151105_Lazar_Vajna_nyugodtan_lehet_TV2tulaj_es | 2015-11-05 17:10:00 | true | null | null | HVG |
Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre az értesítés arról, hogy az Európai Parlament október 14-én felfüggesztette a jobbikos Kovács Béla mentelmi jogát. A további szükséges intézkedések érdekében a Központi Nyomozó Főügyészségnek küldik el a határozatot.
Az ügyészség közleményében azt írja: a részletesen indokolt határozatot az EP úgy fogadta el, hogy előtte a jogi bizottság megvizsgálta az ügyet, Polt Péter legfőbb ügyésztől kiegészítő információkat kértek, valamint júliusban személyesen is konzultáltak vele.
Az Európai Parlament nem találta semmi jelét annak, hogy a mentelmi jog felfüggesztését a képviselővel szemben azért kérték volna, hogy politikai kárt okozzanak neki.
Polt Péter még tavaly májusban fordult Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát, miután az EP-képviselőt feljelentették az Alkotmányvédelmi Hivatalnál.
A polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel látogatott Moszkvába.
Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját, és azt is, hogy bármilyen kapcsolatban állt volna titkosszolgálatokkal. | Visszakerült Budapestre a KGBéla-ügy Brüsszelből | A Legfőbb Ügyészség a Központi Nyomozó Főügyészségnek küldi tovább az EP értesítését arról, hogy felfüggesztették a kémbotrányba keveredett jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla mentelmi jogát. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151105_Visszakerult_Budapestre_a_KGBelaugy_Brus | 2015-11-05 17:15:00 | true | null | null | HVG |
Újabb áron aluli ingatlaneladási ügy pattant ki az V. kerületben: a belváros ingatlaneladásait intéző ügyvédi iroda vehetett nagyon kedvezményesen lakást az önkormányzattól. Juhász Péter, az Együtt politikusa kedden a Facebook-oldalán jelentetett meg részleteket az eladásról, azt írta: a Deák téri, 237 négyzetméteres ingatlan 154 millió forintot ér (felújítva 192 milliót), ennek ellenére 78 millióért jutott hozzá a Sándor Zsolt vezette ügyvédi iroda.
Juhász akkor azt írta, ha Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester aláírta az adásvételi szerződést, akkor fel fogja jelenteni. Ráadásul egy olyan vételi ajánlatot is megjelentetett a közösségi oldalon, ami szerint valaki 145 millióért megvenné a lakást a 78 millió helyett.
A politikus most azt követeli, hogy a kerület indítson vizsgálatot annak kiderítésére, hogy összejátszott-e az ügyvéd az értékbecslővel, hogy ilyen alacsony árat állapítson meg, és amíg ez a vizsgálat tart, addig ne bízza meg ezeket a cégeket az önkormányzat. Azt is szeretné elérni, hogy ezentúl két értékbecslés kelljen minden ingatlanértékesítéshez a Belvárosban.
Juhász Péter kezdeményezte Szentgyörgyvölgyi Péternél, hogy rendkívüli ülésen döntsön a belvárosi képviselő-testület ezekről az intézkedésekről. Most támogatókat keres az ellenzéki képviselőtársainál, egyet már talált is: Steiner Pált, az MSZP V. kerületi képviselőjét. | Újabb botrány: Potom árért adott el a Belváros egy Deák téri ingatlant | Egy Deák téri ingatlanhoz juthatott hozzá az V. kerület ingatlaneladási ügyeit intéző ügyvédi iroda 154 millió forint helyett 78 millióért. Juhász Péter rendkívüli ülést kezdeményezett a polgármesternél, hogy kiderüljön: összejátszott-e az ügyvéd az értékbecslővel. Azt is szeretné elérni, hogy ezentúl két értékbecslés kelljen minden ingatlanértékesítéshez a Belvárosban. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151105_Ujabb_botrany_Potom_arert_adtott_el_a_Bel | 2015-11-05 17:18:00 | true | null | null | HVG |
Orbán Felcsútról és a kisvasútról
Mindig is tehetséges falu volt.
"Minél inkább támadnak bennünket azért, mert valami történik a faluban, fejlődik a falu, annál inkább folytatni kell a munkánkat" - jelentette ki a miniszterelnök a szülőfalujában, Felcsúton. Példaként említette a kisvasút ügyét: "ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig".
A kormányfő a felcsúti Kastély Óvoda alapításának 60. évfordulója és az óvoda történetéről szóló kiadvány bemutatója alkalmából rendezett ünnepségen úgy fogalmazott: "mindig is tehetséges falu voltunk", a település fejlődik, ám sok olyan falu van az országban, ahol nem ez a helyzet. Megjegyezte, hogy mivel Felcsút adja a miniszterelnököt, minden helyi fejlődés támadásnak van kitéve. Szerinte azonban e támadásokat jó híreknek kell tekinteni, mert azt jelentik, hogy "történik valami". A miniszterelnök célul tűzte ki, hogy Felcsút mellett a Váli-völgy minden települése sikeres legyen. | Orbán Felcsútról és a kisvasútról | Mindig is tehetséges falu volt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151107_Orban_Felcsutrol_es_a_kisvasutrol | 2015-11-07 17:24:00 | true | null | null | HVG |
Videó: Ez a per “az ördög lehelete”
Beperelte a Nemzeti Földalapkezelő a tökretett kihantosi gazdaság megmentéséért kiállókat, a Greenpeace-szel és a Kishantos Nonprofit Kft.-vel akarják kifizettetni egyebek mellett annak a biztonságiőr-brigádnak a költségeit is, amelyet arra szerződtettek, hogy a föld korábbi használóit távol tartsák a területtől. Ez ellen tiltakozott több tucat szervezet mintegy száz demonstrálóval a bíróság előtt. Videó.
A keddi eseményekről itt olvashat bővebben. | Videó: Ez a per “az ördög lehelete” | Beperelte a Nemzeti Földalapkezelő a tökretett kihantosi gazdaság megmentéséért kiállókat, a Greenpeace-szel és a Kishantos Nonprofit Kft.-vel akarják kifizettetni egyebek mellett annak a biztonságiőr-brigádnak a költségeit is, amelyet arra szerződtettek, hogy a föld korábbi használóit távol tartsák a területtől. Ez ellen tiltakozott több tucat szervezet mintegy száz demonstrálóval a bíróság előtt. Videó. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151110_Video_Ez_a_per_az_az_ordog_lehelete | 2015-11-10 18:16:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Liberális Párt kérte ki Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy kik férhetnek hozzá a Századvégnél titkosított adatokhoz, amelyet a kormányzati stratégia megalkotásához használhattak fel. A miniszteri tájékoztatás szerint azonban csak 2013 óta vannak ilyen jogosultságai a cégnek, a mai napig 21 biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személy van a cégnél, köztük a vezetőséggel.
A probléma kétélű, ugyanis amennyiben 2013 előtt nem kaptak államtitokká minősített adatokat, akkor a 2010 óta szalagon készített tanulmányok és stratégiai anyagok megbízhatósága lényegesen csekély, ha tanúsítvány nélkül fértek hozzá adatokhoz, akkor államtitoksértés történt. A cég milliárdos megbízásokat kapott eddig az államtól, még az amerikai lobbitevékenységet is a Századvég koordinálhatja. Korábban írtuk, a Századvég készítette az évtizedekre meghatározó erejű transzatlanti kereskedelmi megállapodás kormányzati stratégiai anyagát is, ehhez is szükséges lehetett a titkos adatokhoz való hozzáférés.
A nemzetbiztonsági bizottság üléséről távozó Széll Bernadett LMP-képviselő annyit árulhatott el az Indexnek a Századvéges listáról, hogy köztük vannak a Századvég egyes vezetői és tulajdonosai is, de az alkalmazottak nevét is titokban kell tartani. A Századvég adatai szerint a vezetőség tagja a 888 főszerkesztője, G. Fodor Gábor stratégiai igazgató, valamint Lánczi András elnök - aki a Heti Válasz szerkesztőbizottságának tagja -, valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf elnökhelyettes. Vezetői pozíciója van még Orbán Balázs kutatási igazgatónak, Lánczi Tamás vezető elemző az Orbán-kormány államtitkára is volt. Barthel-Rúzsa Zsolt a magyar kormány amerikai lobbitevékenységének koordinálásban vesz részt, ő a Századvég ügyvezető igazgatója. A 444 talált rá korábban, hogy Kern Tamás helyettes államtitkár - aki szintén a Századvéghez kötődik -, Barthel-Rúzsa Zsolttól fogadott utasításokat, míg az amerikai lobbitevékenyésben Pern utasította Barthelt-Rúzsát.
A bizottsági ülésről távozók eltérően nyilatkoztak az ügyről, a fideszes Németh Szilárd szerint semmilyen adat nem került elő, ami szerint a Századvég hozzáférhetett volna államtitkokhoz. A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint a belügynél nem, de minden más minisztériumnál keresni lehet, hogy adtak-e át titkosított adatokat 2013 előtt. Széll Bernadett arra emlékeztetett, hogy a bizottság csak 2013 utáni állapotokat tudta vizsgálni. Az ügyet elindító Fodor Gábor aláírásgyűjtésbe kezd a parlamentben, hogy ne csak az adatokat titkosító szerv tehessen feljelentést, hanem bárki, aki minősített adattal való visszaélést fedez fel - ezt az MSZP, az LMP és a Jobbik is támogatja. A Századvég szerint ők mindent a törvényes keretek között kezeltek. | Századvég-ügy: Ők láthatnak államtitkokat | A parlament nemzetbiztonsági bizottságán előkerült a kormányzati stratégia megalkotásával megbízott Századvég alkalmazottainak listája, akik államtitkokhoz férhettek hozzá 2013 óta. A probléma forrása, hogy cégnek 2010 óta vannak stratégiai megbízásai, de korábban nem férhettek hozzá elvileg államtitkokhoz. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151111_Szazadvegugy_Ok_lathatnak_allamtitkokat | 2015-11-11 18:18:00 | true | null | null | HVG |
A Belügyminisztérium arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy miután a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságán nem ment át az az ellenzéki javaslat, hogy vizsgálják ki a Terrorelhárítási Központ röszkei akcióját, még a rendőrségi fotókat is törölték 30 nappal az eset után. Az Átlátszó és más portál felvételein is látható volt, hogy a TEK munkatársainak azonosítószáma nem volt olvasható vagy azt valamilyen más ruha eltakarta.
A portálnak nyilatkozó korábbi rendőr parancsnok szerint az már önmagában fegyelmi eljárást vonna maga után, ha az azonosítók nem látszódnak – ez volt az egyik alapja a 2006-os rendőrattak kivizsgálásának, mikor a Fidesz megemlékezőivel szemben is keményen felléptek a rendőrök. A röszkei összecsapás során százötven menekült és bevándorló, valamint tizennégy rendőr sérült meg. Viták tárgya, hogy mennyiben volt indokolt a rendvédelmisek kemény fellépése, illetve az sem tisztázott, hogy mi váltotta ki a menekültek dühét.
Az Átlátszó helyszíni tudósítói szerint miután a hatóságok nem tájékoztatták maradéktalanul a belépés feltételeiről az embereket, a családosok megindultak a kapunál a szabad belépés hitében – ekkor fújták le őket gázspray-vel a rendőrök, ami felkorbácsolta az indulatokat a határon. A Belügyminisztérium és rendőri vezetés szerint minden rendben zajlott a rendőri intézkedés során, a könnygáz és a vízágyú bevetése arányos fellépés volt.
A belügy azonban elismerte, hogy a TEK által felvett testpáncél eltakarta a szabályos egyenruhát, amin az azonosító volt, de a viselete indokolt volt. A testpáncélt a határon kapták meg a TEK-esek, így azon nem lehetet elhelyezni az azonosítót, a portálnak nyilatkozó szakember szerint ez az ORFK előírásainak sem felel meg – a TEK nem az ORFK irányítása alá tartozik, csak együttműködik vele, ez a joghézag alapja. Egyelőre az látszik, hogy nem indult vizsgálat az ügyben, bár korábbi példa alapján Bene László volt országos rendőrfőkapitányt pont a hiányzó azonosítószámok miatt állították bíróság elé. Amennyiben nem készültek el a szükséges jelentések az intézkedést elrendelő parancsnokoktól, a mulasztás önmagában "katonai bűncselekménynek számít" – nyilatkozta a portálnak a volt rendőri vezető.
A Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosánál kezdeményezett vizsgálatot, mondván máskülönben nem derülhet fény arra, hogy szakszerű és jogszerű volt-e a TEK fellépése. | Nem lesz vizsgálat az azonosító nélküli röszkei TEK-akció miatt, a rendőrség a felvételeket is törölte | Nem indul vizsgálat annak felderítésére, hogy miért nem volt láthatók a röszkei határátkelőnél intézkedő TEK munkatársainak azonosítószámai. A rendőrség megsemmisítette a helyszínen készült fotókat, bár többeket elfogtak a rendfenntartók és eljárás is indult, ezért ezeket meg kellett volna őrizni egy szakértő szerint. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151112_Nem_lesz_vizsgalat_az_azonosito_nelkuli_r | 2015-11-12 18:26:00 | true | null | null | HVG |
Több napos sztrájkba kezdtek az Euronews dolgozói, tiltakozva az európai hírtelevízió „szétverése” ellen – derült ki az rtl.hu-nak küldött közleményükből. A médiacég új tulajdonosa március elején jelentette be, hogy majdnem kétszáz dolgozót küldenek el, köztük a szerkesztőségi dolgozók kétharmadát, valamint közölték, hogy eladják a hírtelevízió lyoni székházát is.
2021 decemberében jelentették be, hogy az Alpac Capital portugál befektetési cég megvásárolja a médiacég 88 százalékos tulajdonrészét, amit tavaly júliusban véglegesítettek.
A cég ügyvezető igazgatója a portugál Pedro Vargas David: annak a Mario Davidnak a fia, aki portugál jobboldali politikusként még az 1990-es évek elején barátkozott össze Orbánnal. Mario David a 2010-es években a Fidesz hangos védelmezőjeként szolgált az Európai Néppárton belül, jelenleg pedig a magyar miniszterelnök hivatalos tanácsadója.
Az Alpac átszervezésről beszél, a dolgozók szerint viszont a hírtelevíziót szinte teljesen leépítik, és a cég „az állásaink feláldozásával akar profitot termelni”. A dolgozók közlése szerint Pedro Vargas David kilenc hónappal korábban ígéretet tett arra, hogy befektetésekre és fejlesztésekre számíthatnak, valamint újabb dolgozókat vesznek fel.
A dolgozók közölték, hogy március 16-tól egészen március 20-ig sztrájkba léptek. Emellett Emmanuel Macron francia köztársasági elnökhöz, valamint az Európai Bizottsághoz fordultak segítségért | Szétveri az Euronewst új tulajdonosa, Orbán tanácsadójának fia | Majdnem kétszáz dolgozót küldenek el, a lyoni székházat eladják. Az újságírók sztrájkkal tiltakoznak, a francia elnök, valamint az Európai Bizottság segítségét kérik. | null | 1 | https://rtl.hu/kulfold/2023/03/17/szetveri-az-euronewst-uj-tulajdonosa-orban-tanacsadojanak-fia | 2023-03-17 13:33:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A héten a Népszava írta meg, hogy a már alapítványi formában működő Óbudai Egyetem szemet vetett a budapesti Szinyei Gimnáziumra. Egy tájékoztatón készült jegyzőkönyv szerint a rektorhelyettes a közoktatás modellváltásáról beszélt. Az egyetem rektora szerint félreértették. | Az RTL Híradónak azt írta a Belügyminisztérium, hogy nem tervez modellváltást a közoktatásban a kormányzat | A héten a Népszava írta meg, hogy a már alapítványi formában működő Óbudai Egyetem szemet vetett a budapesti Szinyei Gimnáziumra. Egy tájékoztatón készült jegyzőkönyv szerint a rektorhelyettes a közoktatás modellváltásáról beszélt. Az egyetem rektora szerint félreértették. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/03/17/modellvaltas-kozoktatas-belugyminiszterium | 2023-03-17 13:43:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az ESG Holding Zrt. nyert ismét azon a közbeszerzésen, amit a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala által személy- és vagyonvédelmi szolgálatra írtak ki – derült ki az Mfor.hu cikkéből.
Az ESG Holdingban tulajdonos a BLK Corporation Kft. nevű cégen keresztül Tasnádi László egykori III/II-es operatív tiszt. Így fordulhat elő, hogy a volt III/II-es cége őrzi azt a hivatalt, amelyiknek a feladata a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzése, a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, a kommunista diktatúra idején elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében az együttműködés az ügyészséggel.
Az ESG Holding egyébként a NER egyik kedvenc őrző-védő vállalkozását, a VALTON-SEC Zrt.-t is megelőzte a 61,5 millió forintos ajánlatával. | Tasnádi László, egykori III/II-es tiszt cége őrzi a kommunista múlt feltárásán dolgozó hivatalt | Az egykori belügyes cége 61,5 millió forintért őrizheti a Nemzeti Emlékezet Bizottságának hivatalát. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/03/17/tasnadi-laszlo-iii-ii-tiszt-kommunista-nemzeti-emlekezet-bizottsaga | 2023-03-17 13:48:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Bár a befagyasztott uniós pénzeket nem érinti, az Európai Bizottság kötelezte a magyar kormányt, hogy ültesse jogrendjébe a bejelentővédelemre vonatkozó uniós irányelvet, amit már 2021 decemberéig meg kellett volna tennie. A K-Monitor, a Transparency International és a TASZ közös elemzésben vizsgálta meg a kormány által nemrég benyújtott törvényjavaslatot – írja a K-Monitor blogja, a K-Blog.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által múlt héten benyújtott bejelentővédelmi törvényjavaslatot nem egyeztették a Korrupcióellenes Munkacsoporttal, és társadalmi egyeztetésre sem bocsátották – állapították meg a civil jogvédő és korrupcióellenes szervezetek. Ugyanakkor a kormány beleszőtt a tervezetbe egy külön részt a „magyar életmód” megvédése érdekében fellépő bejelentők védelmére, amit teljesen abszurdnak tartanak, ráadásul ez összemossa azokat az állampolgárokat, akik a társadalom egészének védelme érdekében kockáztatják az egzisztenciájukat vagy akár a személyes biztonságukat azokkal, akik különféle világnézeti kérdésekben jelentgetik fel a tőlük eltérő véleményen lévőket – írja a K-Blog.
A civilek szerint a kormány furcsa formáját választotta az EU-s irányelv átültetésének, ugyanis az új előírások mellett megőrzi a hatályos szabályozást is, vagyis marad a közérdekű bejelentésekről szóló 2013-as Panasztörvény, és az alapvető jogok biztosa is megőrzi a bejelentések fogadásával összefüggő feladatkörét. Az uniós irányelv törvénybe iktatásával így kétszintű védelmet hoz létre a kormány, emiatt a bejelentő, ha nem eléggé tájékozott, könnyen lehet, hogy a hatályos szabályok szerinti gyengébb védelemben fog csak részesülni – állapították meg az elemzésben.
Ehhez kapcsolódóan: A Helsinki bizottság az igazságügyi reform tervezetéről: Szembemegy a kormány az uniós elvárásokkal
A cikk szerint a törvényjavaslat hiányosságai nagyrészt az irányelvből fakadnak, amely eleve nem megy túl messzire a bejelentők megvédésében, ugyanakkor megengedi erősebb védelmi megoldások szabályozását, a kormány azonban nem él ezzel a lehetőséggel. Ilyen például a bejelentőknek nyújtott támogatás szabályozása: az állam biztosít ugyan ügyvédet, de az ügyvéd díját csak akkor fizeti ki, ha a bejelentő havi jövedelme kevesebb, mint 28.500 forint.
Teljesen hiányoznak a bejelentések kivizsgálására vonatkozó eljárási szabályok, és a törvényjavaslat azzal sem foglalkozik, hogy mit tehet a bejelentő, ha úgy ítéli meg, nem vizsgálták ki érdemben a bejelentését. További hiányosság, hogy a törvényjavaslat nem támaszt elég szigorú követelményeket a bejelentések fogadására létrehozandó csatornák működésével kapcsolatban, pedig éppen a technikai megoldáson múlhat, mennyire vannak biztonságban a bejelentő adatai – derül ki az elemzésből.
Jelentős probléma, hogy a törvényjavaslat megengedi a névtelen bejelentések vizsgálatának mellőzését, az viszont előrelépés, hogy a súlyos jog- vagy érdeksérelemre utaló közérdekű bejelentéseket akkor is kötelező lesz kivizsgálni, ha nem azonosítható a bejelentést tevő személy – olvasható a K-Blog bejegyzésében. | Civil jogvédők: Sok a hiányosság az új bejelentővédelmi törvényjavaslatban | Bár a befagyasztott uniós pénzeket nem érinti, az Európai Bizottság kötelezte a magyar kormányt, hogy ültesse jogrendjébe a bejelentővédelemre vonatkozó uniós irányelvet, amit már 2021 decemberéig meg kellett volna tennie. A K-Monitor, a Transparency International és a TASZ közös elemzésben vizsgálta meg a kormány által nemrég benyújtott törvényjavaslatot – írja a K-Monitor blogja, a K-Blog. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/civil-jogvedok-sok-a-hianyossag-az-uj-bejelentovedelmi-torvenyjavaslatban/32322962.html | 2023-03-17 18:51:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Egyszerre feltűnési viszketegségben szenvedő, némi eredetiséget sem nélkülöző, szellemes médiabohóc és dörzsölt, gyanús praktikák kiötlésében verhetetlen politikai túlélő, aki ennyivel is képes jelen lenni a politika élvonalában. Schmuck Andor ezúttal ugyan kudarcot vallott - nem sikerült öszszegyűjtenie a kellő számú ajánlószelvényt a főpolgármester-jelöltséghez -, ám működése akaratlanul is a magyar politikát mint olyat leplezi le blöffként. Nem véletlen, hogy mostani indulását számos internetes fórumbejegyzés a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ötleteihez hasonlította.
Egy macher ifjúsága
Pedig az indulás már-már idilli volt: a rendszerváltás hajnalán egy vállalkozó szellemű, gyors eszű fiatalember középfokú üzleti tanulmányai elvégzése után osztálytársaival éjjel-nappali közértet nyitott a Dohány és a Rottenbiller utca sarkán. A környéken villámgyorsan híre ment a nagy dumájú, testes ifjúnak, aki üzleti tevékenységével párhuzamosan táborokat is szervezett a szünidőben felügyelet nélkül maradt "kulcsos gyerekeknek" - ők pedig imádták Schmuckot. Kifogyhatatlannak tűnő energiája és lelkesedése közkedveltté tette a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) berkeiben is, ahová másodpercekkel az alapítás után érkezett meg. Schmuck feltűnően tájékozott volt a munkásmozgalom történetében, ifjúságszervezői munkája is erőteljes szociális érzékről tanúskodott. Egy ismerője szerint "nagy tartalékai voltak benne a hitnek, kommunistából lett cinikussá".
Kösziii!!!
Schmuck képességeire hamar felfigyelt Kiss Péter, a BIT budapesti, majd 1992-től országos elnöke, akinek idővel első számú bizalmasává vált: az ő újpesti választókerületében lett Schmuck 1994-től 1998-ig önkormányzati képviselő. Amikor 1994-ben Kiss az Országgyűlés tagjává vált, a minden lében kanál ifjú megkísérelte megszerezni a BIT elnöki székét, de a választáson csúful alulmaradt. Háttérembernek jó, vélekedtek róla ekkoriban, de "komolytalansága" és kezelhetetlensége miatt nem akarták, hogy a politika frontvonalába kerüljön. Ezután egyre sértettebbé és egyúttal ambiciózusabbá vált: úgy érezte, és ezt máig emlegeti, hogy mások profitálnak az ő szervezőkészségéből.
Kiss 1995-ben munkaügyi miniszter lett, és nem feledkezett meg szorgalmas kegyeltjéről: Schmuck Andor a miniszteri kabinetiroda munkatársaként dolgozhatott a ciklus végéig. Immár kormánytámogatással folytathatta ifjúságszervezői tevékenységét a Xénia Láz Egyesület titkáraként. Az egyesület a tévében futó, Űrgammák című sci-fi sorozatra épült; a mozgalom tevékenységei között szerepelt például a "Javíts egy jegyet" akció, amit sokan aggályosnak tartottak pedagógiai szempontból, mivel az eredményt pénzjutalommal honorálta. Majtényi László adatvédelmi biztos 1996-ban tett megállapítása szerint a személyes és különleges adatokhoz (a kiskorú klubtag családjának anyagi helyzete, politikai preferenciái, egészségi állapota stb.) hozzáférni kívánó egyesület több ponton is megsértette az adatvédelmi törvényt és az információs önrendelkezés elvét. Schmuck és csapata alighanem többet akart, mint újjászervezni a baloldali ifjúsági közösségi életet: megkísérelték a 76 ezer tagot számláló Xénia-lázat becsatornázni, adatbázist és könynyen mozgósítható híveket szerezni az MSZP-nek. Ráadásul a Xénia-láz összefonódott a Máté László akkori szocialista pártpénztárnok kisebbségi érdekeltségébe tartozó WÉS Rt.-vel (a Szolnoktej jogutódja), amelynek a termékét, az IQ energiaitalt így közpénzből népszerűsítették az Űrgammákban. (Részletesen lásd: Zűrgammák, Magyar Narancs, 1996. december 12.) A WÉS Rt. ekkoriban kapott 35 millió forintos támogatást Kiss Péter minisztériumától a foglalkoztatási alapból, valamint az Űrgammák producerének, Czégé Zsuzsának a cége kormányzati megbízásokhoz jutott. (A WÉS ennek ellenére is súlyosan veszteséges volt, az energiaital-biznisz nem jött be.) A következő Xénia-botrány csak az első Orbán-kormány idején tört ki: a "megfigyelési ügyként" elhíresült orbáni megablöfföt "vizsgáló" parlamenti bizottság végső kínjában mindössze annyit tárt föl, hogy Czégé Zsuzsa producer ráállított a sorozatot oktatáspolitikusként különösen sokat támadó Pokorni Zoltánra egy magánnyomozót. Noha a részvételt visszautasította, az ügybe belekeveredett a Köztársasági 'rezred egyik századosa, Bédi Csaba is. (Czégé közben elhagyta az országot.)
Schmuck Andor lapunknak azt mondta, hogy neki csak az egyesület ügyeibe volt beleszólása, a sorozat készítésébe nem, így az energiaital-bizniszben nem illetékes, Pokorni megfigyelésében pedig még kevésbé. Ami a kérdőíveket illeti, elismeri, hogy hibáztak, de rögtön hozzátette: elnézést kértek és az íveket Majtényi ajánlása értelmében megsemmisítették.
A Xénia-ügy után Schmuckban mind kevésbé bíztak a Köztársaság téren, igaz, ehhez hozzájárult Schmuck azon új pártszervezési technikája is, amivel az újpesti alapszervezetet lepte meg.
Az újpesti önkormányzat szocialista frakciója jó viszonyt ápolt Derce Tamással, a kerület erős emberével, akit a '98-as önkormányzati választáson független jelöltként a "polgári erők", továbbá a kerületi SZDSZ támogatott. A kerületi MSZP-frakció többsége Derce kedvéért néha még a párt hivatalos szerveinek állásfoglalásaival is szembement. Néhányan ezért kiléptek és új képviselőcsoportot alakítottak. A Derce-pártiak voltak Schmuck fő támogatói is. Az újpesti szervezet Schmuckot jelölte polgármesternek, köszönhetően a szervezetten belépő mintegy 80-100 BIT-es cimborának. (Schmuck - szemben a korabeli sajtóértesülésekkel - azt állítja, az újak még nem szavazhattak.) A káposztásmegyeriek kitartottak Vajda Pál mellett, ahogy a pártközpont is, s végül visszalépésre kényszerítették Schmuckot. Mielőtt beadta a derekát, Schmuck azzal fenyegetőzött, hogy kipakol egy gyanús, Vajda Pálhoz köthető telekügyletről. Schmuck társai ekkor már felvették a kapcsolatot az MSZDP-vel, el is indultak az ő támogatásukkal (innen datálódhat a Schmuck és Kapolyi László közti jó viszony), ami a megelőző botrányok után végképp lenullázta a szocialisták amúgy sem jó esélyeit: Derce ez alkalommal is könnyedén nyert. Schmuck Andor Derce "tanácsadójaként" tevékenykedett tovább; barátságuk máig megmaradt, pedig a helyi SZDSZ eredetileg éppen az akkor még polgármesterjelölt Schmuck vállalhatatlansága miatt támogatta Derce újrázását. Schmuck tagadja, hogy valaha is Derce tanácsadója lett volna; a polgármester '98-ban meghívta az előző ciklus minden képviselőjét a testületi ülésekre, hogy véleményükkel segítsék a munkát, de ő pár alkalom után beszüntette ezek látogatását.
Párhuzamok
Az MSZP újpesti alapszervezete rövid idő múlva fegyelmivel kizárta Schmuckot, aki ezután Vácra helyezte át centrumát, és évekig lebegtette könyve megírását, amiben "mindenről beszámol" - híveinek ehelyett a pártélet jellemző "kis színeseit" felelevenítő gyűjteménnyel kellett beérni 2001-ben.
Az újpesti affér hasonlított némiképp Hagyó Miklósnak a szocialista párt megszállására irányuló kísérletéhez, azaz Schmuck akár közeli barátja, Hagyó előképének is tekinthető. Ám az a föltételezés, miszerint a párt belső életét, erőviszonyait ismertető feljegyzéseit Schmuck "átadta" volna Hagyónak, hogy Hagyó fejezze be az ő munkáját, Schmuck lehetőségeinek és képességeinek aránytalan túlértékelése. Schmuck csak a saját alapszervezetében próbálkozott a "pártszervezéssel", és azok, akiket maga köré gyűjtött, valóban a barátai voltak, vagyis embereit nem "megvette". Elsősorban nem is a hatalmat, hanem a nyilvánosságot kereste, ahogy azt későbbi celebvonzódásai is tanúsítják. A pártbeli értékelések szerint az ő nyomulását sokkal jobban tudta kezelni a párt, mint Hagyóét - és Schmuck még Újpestet sem tudta "elfoglalni".
Schmuck pártbeli kapcsolatai ezek után sem haltak el, továbbra is elsősorban Kiss Péter és Puch László környezetében volt jelen. Vácról még kongresszusi küldöttnek delegálták, de csillaga az MSZP-ben leáldozóban volt, még az őt őszintén kedvelő Horn Gyula sem menthette meg. A Xénia-botrány elcsitulta után Schmuck még megszervezte az MSZP "karitatív tagozatát": a tiszteletbeli elnök Horn lett, ő maga az országos főtitkár. Részt vett 2000 szeptemberében a Horn nevével fémjelzett Az Európai Magyarországért mozgalom megalapításában is, amit Levendel Ádám (a Szonda Ipsos igazgatója), Cser Ágnes, Juszt László vagy Ábel Anita személyével is igyekeztek népszerűsíteni, idővel azonban a kezdeményezés - amit egyébként néhányan mindmáig Horn sikertelen visszatérési kísérleteként értelmeznek - csendben kimúlt.
2001-ben Schmuck létrehozta a "szocialista párton belüli őszinte véleménycserének fórumot teremtő" G3 (Gondolkodtunk, gondolkodtok, gondolkodjunk!) klubot; ezt megelőzően a korabeli újsághírek szerint felfüggesztette, majd reaktiválta párttagságát - igaz, ő erre már nem emlékszik. A G3 erőteljesen támadta a pártelitet - Horn Gyula kivételével. Elsősorban a "liberális" vonalat és Kovács Lászlót ostorozta; óvta az MSZP-t az "eleszdéeszesedéstől", aminek ellenszeréül a "nemzeti" elköteleződést javasolta. Ez a meggyőződés képezhette a Szűrös Mátyással kötött, merőben átmenetinek bizonyult szövetség alapját, amiből aztán a 2002-es választásokra kinőtt - az akkori vélekedések szerint a Fidesz által kreált - Új Baloldal nevű csoportosulás. Ennek miniszterelnök-jelöltje Szűrös volt. Schmuck törzshelyén, Újpesten próbálkozott egyéni képviselőjelöltként, ám ajánlószelvényei összegyűjtése után visszaléptették. A döntésnek két magyarázata ismeretes: az egyik szerint Schmuck agresszív, személyeskedéstől sem visszariadó kampánytervet készített, ami elsősorban az MSZP-t vette volna célba, és ezt méltatlannak tartotta a pártvezetés. A másik verzió szerint Schmuck nem értett egyet Szűrössel, aki Orbán Viktor további kormányzását tartotta kívánatosnak.
Médiakalandok
Ezek után hősünk két évre kisodródott a politikából, és átlépett a bulvár világába. Már 1999-es polgármester-jelölti kudarca után a Magyar Motorsport Szövetség elnökségével vigasztalta magát (nota bene: 18 komoly szponzort szerez az egyesületnek), 2000-ben pedig, Zámbó Jimmy életének utolsó hónapjaiban az énekes személyi menedzseréül szegődött. Az Új Baloldal után megpróbálkozott az énekléssel, és ez a szenvedély végigkíséri pályáját egészen a minapi főpolgármester-jelölti klipig. Kulturális és divatműsort is vezetett a Budapest TV-n.
Az Új Baloldal után Schmuck a Star és a Villám című - számos ponton összefonódott - bulvárlapok "általános szerkesztőségi igazgatójaként" kereste a kenyerét. Működése idejére esett az utóbbi évtized legnagyobb bulvárbotrányainak egyike. Alföldi Róbert és Hernádi Judit is beperelte a lapokat, amiért magánéletükről bizonyítatlan és rosszindulatú pletykákat közöltek, majd a bulvárlapok bojkottját célzó mozgalmat kezdeményeztek a színészek között. Schmuck, mint megjegyzi, ennek az ügynek is csak a közelében volt, a lapigazgató nem felelős a tartalomért - különben is, az inkriminált cikkek megjelenése után nem sokkal távozott posztjáról. Ekkori médiatevékenysége révén került kapcsolatba az induló Stop.hu-val az első főszerkesztő, Déri Balázs barátjaként, saját bevallása szerint, hogy "segítse a lap munkáját". Ettől szerinte teljesen független, hogy a Tisztelet Társasága (TT) sajtósaként dolgozó Horváth Éva előbb a Stop.hu-nál szerzett érdekeltségeket és volt ugyanitt ügyvezető, majd a Városházán Schmuck barátjánál, Hagyónál került állásba. (Horváth egyúttal a főváros cégénél, a BKV-nál is dolgozott, egészen rendőrségi őrizetbe vételéig.) Horváth Éva 2009 végén adta el részesedését a Békés Projekt Kft.-nek és állt fel a portál ügyvezetői székéből. Ekkor búcsúzott Mátay László főszerkesztő is, Horváth élettársa, akinek cégeivel a BKV tízmilliós szerződéseket kötött a megelőző évek során. A Békés Projekt egyik alapítója a Kiss Péter "köreihez tartozó" Bodor Tibor, később a cég résztulajdonosa lesz Bodrogi Marietta, Puch László egykori titkárnője. A cég tehát Schmuck volt mentorainak érdekkörébe tartozik; a Puchhoz kötődő cég vásárolja ki 2009-ben Schmuck egykori sajtósának kisebbségi tulajdonrészét.
A Stop.hu-n Schmucknak a mostani ajánlószelvény-gyűjtés idején jó sajtója volt, majd tucatnyi cikk adott hírt dolgairól, közölték a TT nyilatkozatait, valamint hogy Schmuckék gyereket szeretnének, ezért nem használják a kampánykotont. Az excentrikus főpolgármester-jelölti kampánydalt is ez a lap minősítette "parádésnak".
A Tisztelet Társasága
A médiaguruként és énekesként kevésbé sikeres, de még mindig 35 alatti Schmuck szervezetépítő zsenialitásának látványos eredménye volt a 2004-ben a 100 "sikeres üzletember" és értelmiségi részvételével alakult Tisztelet Társasága, ami visszavezette kiötlőjét a politikához. A szervezet országosan 142 ezer tagot tömörít, a fővárosban - Schmuck saját nyilvántartása szerint - 48 ezret. A támogatók számára fontos ellenszolgáltatás lehet a TT tekintélyes méretű adatbázisa. A "sikeres vállalkozók" egyike egyébként Jagarics Ferenc volt, az MDF-fel történő szakításig a társaság egyik alelnöke (ő érintett a bábolnai földügyben; Budai Gyula Orbán Viktor megbízásából a sukorói telekügylet mellett ebben is "segíti az ügyészség munkáját").
Schmuck rendezvényszervezőként újra elemében lehetett, nagy nosztalgiakoncerteket hozott tető alá a sokadvirágzásukat élő táncdalénekesek részvételével. Ezeken a gálákon Aradszky László, Korda György és Balázs Klári mellett feltűntek az MSZP és az MDF politikusai is. A társaság által alapított Tisztelet-díjban részesült Szili Katalin, Dávid Ibolya, Hagyó Miklós, de Hiller István is tiszteletét tette a rendezvényeiken. 2006-ra az MDF-fel kötöttek választási szövetséget, programjuk közös sarokpontja az örökösödési illeték, vagy ahogy a kampányban nevezték, "a haláladó" elleni fellépés volt. Azonban az MDF programja, a pazarló állam leépítése, az aktív keresők támogatása nem volt kompatibilis a Tisztelet Társasága nyugdíjas-érdekvédelmi célkitűzéseivel: Schmuckék kiálltak a 13. havi nyugdíj mellett, míg az MDF populizmusnak bélyegezte a követelést; Schmuck szerint ez volt az oka a 2008-as szakításnak is. Herényi Károly a 2010-es választásra készülve megkísérelte feléleszteni a szövetséget, s azzal árnyalta a párt korábbi kategorikus álláspontját, hogy "ha a magyar gazdaság és a költségvetés helyzete javul, akkor lehet érdemben javítani a nyugdíjasok helyzetén is". Dávid Ibolya 2006-ban úgy emlékezett, hogy nem követte figyelemmel Schmuck Andor megelőző politikai ténykedését, neki elég volt, hogy a nyugdíjasok megbíznak benne. Igazságügy-miniszterként amúgy is voltak emlékei Schmuck közösségépítő erőfeszítéseiről: a Xénia Láz Egyesület botrányait annak idején a Horn-kormányzat legnagyobb disznóságai közé sorolta.
2006-ban az egyesület által az MDF listájára delegált személyek közül hárman is szoros üzleti kapcsolatban voltak Leisztinger Tamás nagyvállalkozóval, így - főleg a Fidesz-közeli sajtó - mindvégig azt forszírozta, hogy vajon beszállt-e Leisztinger a TT-n keresztül az MDF kampányába. Ez a téma azért volt kínos Dávidék számára, mert az MDF 2006-os mondásainak középpontjában az antikorrupciós harc állt. Schmuck állítja, nem tudott társasága delegáltjainak üzleti előéletéről.
Schmucknak az MDF-en és az MSZP-n túl is vannak nexusai. Rogán Antaltól 2007-ben kapták V. kerületi irodájukat módfelett kedvezményes feltételekkel. Itt működik a Tisztelet Segélyvonal: a betelefonáló nyugdíjasok főleg jogi és orvosi segítségért folyamodhatnak a központhoz. Schmuckkal közös politikai platformjukat a Belváros polgármestere azzal indokolta, hogy "a (szocialista) kormány csak elvesz a nyugdíjasoktól, míg a kerület egyedülálló fűtéstámogatási, szociális ellátási rendszert működtet". Schmuck univerzális programja szemmel láthatóan minden világnézet irányába talál kapcsolódási pontokat. Megjegyzendő, hogy a Schmuck hajdani kizárásához vezető fegyelmi eljárást lebonyolító MSZP-testület elnöke Steiner Pál volt, fellebbezni is hozzá kellett volna Schmuck emlékei szerint, éppen ezért annyiban is hagyta a dolgot. Sokan vélik ezért úgy, hogy a bosszúvágy is magyarázza a Steinert a belvárosi polgármesterségtől elütő Rogán Antal és Schmuck közeledését. Az őszödi beszéd utáni közhangulatban Rogán minden bizonnyal győzött volna Schmuck nélkül is, de az elöregedett kerületben a TT támogatása nem csak választások idején lehet fontos. Mindenesetre ismerői szerint Schmuck Andor jól megjegyzi azt is, ha segítenek, és azt is, ha ártanak neki.
A 2010-es országgyűlési választások előtt Schmuck tárgyalt Mesterházy Attilával, Herényivel, Retkes Attilával és másokkal is, de végül egyikükkel sem kötött megállapodást. A jövő hónapi önkormányzati választások előtt viszont megegyezett az MSZP-nek búcsút intő Kapolyi László szociáldemokratáival: Schmuck függetlenként, de az ő támogatásukkal indul. Később besorolt mögé Szili Katalin Szövetség a Jövőért elnevezésű mozgalma, cserébe az MSZDP támogatja a zuglói Láng Márta polgármesteri indulását a szövetség színeiben. Felröppent, hogy Seres Mária Civil Mozgalma is csatlakozik, a Magyar Nemzet jóformán tényként írt a hármas koalícióról, de Seres cáfolt, mondván, ilyen együttműködésről nem is tárgyaltak. Mindössze arról volt szó, hogy Schmuck az egyetlen olyan főpolgármester-aspiráns, aki nem parlamenti képviselő, és felajánlotta, hogy támogatná a két tisztség összeférhetetlenségének törvénybe foglalásáért indított aláírásgyűjtést, amit ő köszönettel elfogadott - ám végül, mint Seres lapunknak mondta, Schmucktól és a Tisztelet Társaságától egyetlen aláírásgyűjtő ívet sem kapott.
Schmuck Andorral közvetlenül az ajánlószelvények gyűjtési határidejének múlt pénteki lezárulta után beszélgettünk: mint kiderült, szűk kétezer cédula hiányzott a jelöltséghez. A TT 48 ezer budapesti tagjának bő fele adta oda ajánlószelvényét Schmucknak (feltéve persze, hogy máshonnan nem érkezett ajánlás). Schmuck azzal magyarázta a kudarcot, hogy még a tagok postai értesítésére sem volt pénz; rendezvényeikről is csak a támogató cégek segítségével tudják értesíteni a tagságot; vagyis nincsenek jó anyagi helyzetben. Állítása szerint 93 ezer forintból csinálták végig a kampányt: úgy tartotta tisztességesnek, hogy az ajánlószelvény-gyűjtéshez egyedül a társaság anyagi és logisztikai bázisát használja, és csak ezután tartott volna igényt az MSZDP támogatására. Ez a megállapodás a külső szemlélőnek felettébb ésszerűtlennek tűnik, amennyiben a köztudomásúan tekintélyes magánvagyonnal rendelkező Kapolyi az önkormányzati választás legfontosabb posztján azért nem indított saját jelöltet, hogy egy még az első akadály vételére is képtelen függetlent támogasson. Schmuck fölvetésünkre úgy reagált, hogy ha ez a megállapodás abnormális, akkor ő vállalja abnormalitását.
Vannak azonban, akik úgy tartják: a TT választási hatékonysága jórészt Schmuck blöffje, amivel elszédítette az MDF-et - ámbár ha csak egészen kicsit is hozott a konyhára, azzal is sokat segített, hiszen 2006-ban az MDF kétezer-párszáz szavazattal ugrotta meg az 5 százalékos küszöböt. Másfelől pedig abból, hogy egy idős ember elfogadja az egyesület szolgáltatásait, még nem következik, hogy bármilyen cél érdekében mozgósítható is.
A mostani fiaskó azonban leértékelheti a TT érdekérvényesítő képességét, politikai eladhatóságát. Ha valóban így lesz, biztosak lehetünk benne, hogy Schmuck Andor hamarosan új ötlettel rukkol elő. | Futott még - Schmuck Andor portréja | Főpolgármester-jelöltként tűnt fel a legutóbb Schmuck Andor, akiről másfél évtized után sem tudható, kicsoda és éppen mit kavar - pedig az ezúttal sikertelenül próbálkozó politikus gyakran szerepel reflektorfényben. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/schmuck_andor_portreja_-_futott_meg-74527 | 2014-03-01 09:26:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Lázadoznak a hulladékgazdálkodó szervezetek, mert nem tetszik nekik, hogy a Mol egyeduralkodó lesz a piacon. A lakossági hulladékszállítás veszteséges, az ipari azonban nem, itt komoly bevétel realizálódik. A hazai cégeket képviselő szakmai szervezetek azt állítják, hogy a Molnak nem sikerült határidőre beszereznie a szükséges engedélyeket, emiatt – állításuk szerint – a 35 évre megnyert hulladékgazdálkodási koncesszió érvénytelen. Eközben a Gazdasági Versenyhivatalnál is bejelentést tettek a Mol ellen.
Hatalmas változást hoz a hazai szemétszállításban és hulladékgazdálkodásban a Mol megjelenése. A magyar állam tavaly júliusban kötött szerződést egy koncessziós eljárást követően a MOL Nyrt.-vel. A kontraktus szerint a Mol szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot, neki kell gondoskodnia a hulladék felhasználásáról, vagyis újrahasznosításáról, illetve megsemmisítéséről.
A lakossági szemétszállítás viszonylag sima ügy, hiszen ugyanazok a cégek fogják nagy valószínűség szerint szállítani a szemet, amelyek eddig. Ebben a szegmensben haszon sem realizálódik, hiszen 2013. július 1-jétől „rezsicsökkentett áron” kerül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj meghatározásra. Egy törvénymódosítás miatt ekkortól tíz százalékkal kellett csökkenteni a díjat, a díjszámítás alapja 2012. április 14. napján a települési önkormányzati rendeletben meghatározott teljes díj törvény által meghatározott módja. A lakossági szegmens évek óta vaskos mínuszt termel az államnak.
Ehhez kapcsolódóan: Kevesebb újrahasznosítást akar a kormány
Csődhullám fenyeget
Viszonylag kevés szó esik azonban az ipari hulladékgazdálkodásról, pedig a Mol 35 évre szóló koncessziós joga erre is kiterjed. Itt komoly bevétel realizálódik, és a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint sanszos, hogy az állam éppen ezért írta ki a koncessziót, mert a forprofit szegmens fedezi a lakossági hulladékgazdálkodás veszteségeit. A hazai hulladékgazdálkodásban több mint háromezer kis- és közepes vállalkozás működik Magyarországon.
„A termelő vállalatok és egyéb cégek általában két-három évre írtak ki pályázatokat a működésük során keletkező hulladék elszállítására” – mondta egy neve elhallgatását kérő társaság. Ezeken a tendereken bármelyik, engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodási cég jelentkezhetett, és amelyik a legjobb árajánlatot tette, megnyerte a tendert.
A Szabad Európának nyilatkozó cégvezető szerint ő az egyik tenderen például húsz forintért vállalta, hogy egy üzemben keletkező papírhulladék kilóját elviszi. Ebben benne van a telephelyről való elszállítás, tárolás és újrahasznosítás költsége is. „A papírhulladék egy részét újrahasznosítottuk és értékesítettük a piacon” – tette hozzá.
Elmondása szerint a Mol belépésével július 1-jétől már nem fognak tendereken részt venni, mivel az olajtársaság koncessziós cége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) fogja ezt a tevékenységet ellátni. „Mi a MOHU kvázi alvállalkozói leszünk, bérmunkarendszerben fogunk dolgozni, a koncessziós társaság dönti el, hogy húsz vagy tizenkét forintot fizet egy kilogramm papírhulladékért, és azt is ő dönti el, hogy egyáltalán igénybe veszi-e a szolgáltatásainkat” – tette hozzá. (Ebben az esetben a hulladékkezelésért fog fizetni a Mol jövőbeli alvállalkozóinak.)
Ez kilátástalan helyzetbe hoz számtalan céget, nem tudják, milyen lesz a jövő, megtérül-e a befektetésük, fenn tudják-e tartani az eddigi üzletmenetet. Ez utóbbi már csak azért is életbevágó, mert sokan nyertek uniós támogatást például egy gép beszerzésére, amelyet aztán a támogatási szerződés értelmében bizonyos ideig, általában öt évig működtetni is kell, ellenkező esetben vissza kell fizetni a támogatási összeget.
„A Mol azt kérte tőlünk, hogy adjunk meg egy tonna/kilogramm alapú szolgáltatási díjat. A jövőben ugyanis továbbra is mi hoznánk el a hulladékot, lekezelnénk, vagyis olyan állapotba hoznánk, hogy értékesíthető legyen, viszont az eladást már a Mol fogja végezni, és a bevétel is az övé” – mondta a cégvezető.
A cégeket képviselő nyolc szakmai szervezet még tavaly novemberben írt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, akinél a hulladékgazdálkodási koncesszió módosítását kezdeményezték. Azt szerették volna elérni, hogy a koncesszió csak a közszolgáltatási résztevékenységre terjedjen ki, magyarul a lakossági és közületi nonprofit szektorra.
A forprofit tevékenységet álláspontjuk szerint „az EU vonatkozó célszámait teljesítve, magas fokú hatékonyság és verseny mellett közel 3200, többségében hazai kkv-vállalkozás végzi”. Ezt egyébként az Innovációs és Technológiai Minisztérium is elismerte a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Stratégiában, ahol arról írtak, hogy a termékdíjas anyagáramokkal történő hulladékgazdálkodás az ipari, gazdálkodó szervezeti szektorban megfelelően működik.
A miniszterelnök helyett több mint három hónappal később Bíró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke küldött egy tartalmát tekintve semmitmondó választ.
Ehhez kapcsolódóan: Egy 43 oldalas titkos kormányzati dokumentum milliárdokat érhet valakiknek
Érvénytelen a koncesszió?
Ahhoz, hogy egy cég hulladékgazdálkodással foglalkozhasson Magyarországon, először a kormányhivataltól kell környezetvédelmi engedélyt szereznie. A Mol és a magyar állam által megkötött szerződés értelmében a koncesszornak, a Molnak vagy az általa gründolt cégnek, a MOHU-nak 2022. december 31-ig kellett a szükséges engedélyeket megszereznie. Amennyiben ez nem történik meg, a szerződés 2023. január 1. napján megszűnik (a koncessziós szerződés 5.1, illetve 5.3 pontja szerint).
A szakmai szervezetek szerint nem látható, hogy a koncessziós társaságnak sikerült volna megszereznie az engedélyeket határidőre. Arra hivatkoznak, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapján sem a Mol, sem a MOHU nevére nem dob ki találatot a kormányzati honlap. De hasonló a helyzet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, amelynek honlapján szintén nem található meg a Mol, illetve az általa alapított MOHU sem az engedéllyel működő cégek listájában.
A Molnak emellett a hulladékgazdálkodó cégekkel úgynevezett kapacitást biztosító szerződéseket is alá kellett írnia 2022. december 31-ig. A lapunknak nyilatkozók szerint a Mol tavaly november 18-án küldött el egy e-mailt mellékletében a kapacitást biztosító szerződéssel, amely néhány sorból állt. Ezt kellett négy napon belül visszaküldeniük a hulladékgazdálkodó cégeknek. Voltak, akik visszaküldték, és voltak akik nem, mert „nem tartják tisztességesnek az eljárást”.
Nem tudni, hogy mennyien küldték vissza, sikerült-e a Molnak a jövőbeni tevékenységéhez szükséges eszközállományt, engedélyt és alvállalkozói kapacitást igazolnia az állam felé. Az is kérdéses, hogy a néhány soros megállapodás jogi értelemben tekinthető-e szerződésnek, már csak azért is, mert a levélben a Mol azt állította, hogy külön szerződést fognak kötni létesítményüzemeltetésre, a gyűjtés-szállításra és az intézményi résztevékenységére vonatkozóan. Vagyis a Mol sem tekinti végleges szerződésnek a novemberben megkötött, kapacitást biztosító kontraktusokat.
A Mol a Szabad Európának azt mondta, hogy „minden a tervek szerint halad”. Azt is közölték, hogy a 3200 cégből a Mol tavaly év végéig a hulladékgazdálkodásban részt vevő több mint kétszáz vállalattal szerződött, és olyan együttműködési megállapodást kötött, amellyel bizonyította, hogy a koncessziós tevékenység ellátását biztosítani tudja július 1-jétől. „A kapacitások rendelkezésre állását mind a lakossági, mind az intézményi körben, minden anyagáramra igazoltuk” – tette hozzá a cég.
A Mol szerint „mindenkivel együtt dolgozunk majd, aki versenyképesen, magas minőségben végzi el a feladatát, ezekről egyeztetünk most több száz alvállalkozóval. Jelenleg a szerződések részleteinek kidolgozása folyamatban van, ezeket a tárgyalásokat a koncesszióban foglalt feltételek szerint idén július 1-jéig lezárjuk.”
A cég ugyanakkor nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy sikerült-e határidőre megszerezni az engedélyeket. A koncessziós szerződést, így a határidőt sem módosították, ha így lett volna, akkor a Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapján is közzé kellett volna tenni. Emellett egy szakmai szervezetnek az Energiaügyi Minisztérium írásban megerősítette, hogy a koncessziós szerződés nem került módosításra.
Mivel a MOHU-nak 2022. december 31-éig meg kellett kötnie azokat a kapacitást biztosító szerződéseket, amelyekkel igazolni tudja, hogy rendelkezik az országos szintű hulladékkezelési tevékenység ellátáshoz szükséges képességekkel, valamint meg kellett szerezze a vonatkozó engedélyeket.
A tisztánlátás érdekében arra kérte Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet a Mol-t, hogy küldje el nekik a kapacitást biztosító szerződéseket és a tevékenységi engedélyét.
„A Mol az adatigénylésünkre előbb reménykeltő választ adott, miszerint teljesíteni fogja azt, csak a szokásos 15 napnál valamivel hosszabb, 30 napos határidőt kért. Ám a meghosszabbított határidő lejártakor végül megtagadta az adatok kiadását, mert úgy vélte, hogy a szerződések tartalma üzleti titkot képez” – mondta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Szabad Európának.
Ligeti Miklós szerint a Mol eljárása, vagyis az utólagos megtagadás törvénysértő, az pedig, hogy a közpénzből fizetett és közfeladat teljesítésére irányuló szerződés tartalma üzleti titok lenne, teljességgel nonszensz. „Az ügyben a bíróság fog igazat tenni, ennek érdekében a TI-Magyarország március 16-án keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken” – tette hozzá Ligeti Miklós.
Kerestük a koncesszió felügyeletével megbízott állami szervet, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, amely az Energiaügyi Minisztériumhoz irányított minket, de a szaktárcától többszöri kérésünkre sem kaptunk választ.
A Szabad Európai információ szerint a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) bejelentést tettek a Mol ellen. A GVH lapunk megkeresésére azt válaszolta, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások következtében nem áll módjukban tájékoztatást adni. A GVH-bejelentés tényét viszont a MOHU vezérigazgatója elismerte.
Pethő Zsolt egy kör-e-mailben arról írt, hogy „a MOL Nyrt. ellen indított eljárásokban, így különösen a versenyhivatali eljárásban a MOL Nyrt. a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően együttműködik a hatóságokkal, és igazolni fogja, hogy a tevékenységével kapcsolatban felhozott kifogások minden alapot nélkülöznek”.
Mit csinál a Mol?
A 35 éves koncesszióban a Mol egyebek mellett vállalta, hogy következő tíz évben mintegy 185 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, és öt év alatt felépít egy új, évente minimum százezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt.
Vállalták azt is, hogy 2040-ig a hazai települési hulladék jelenlegi, 32 százalékos újrahasznosítási aránya eléri a 65 százalékot, a hulladéklerakókba kerülő hulladék arányát pedig tíz százalékra csökkentik a jelenlegi ötven százalékról. | A hazai kisvállalkozások üzletét adta oda az állam a Molnak a hulladékos koncesszióval | Lázadoznak a hulladékgazdálkodó szervezetek, mert nem tetszik nekik, hogy a Mol egyeduralkodó lesz a piacon. A lakossági hulladékszállítás veszteséges, az ipari azonban nem, itt komoly bevétel realizálódik. A hazai cégeket képviselő szakmai szervezetek azt állítják, hogy a Molnak nem sikerült határidőre beszereznie a szükséges engedélyeket, emiatt – állításuk szerint – a 35 évre megnyert hulladékgazdálkodási koncesszió érvénytelen. Eközben a Gazdasági Versenyhivatalnál is bejelentést tettek a Mol ellen. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-hazai-kisvallalkozasok-uzletet-adta-oda-az-allam-a-molnak-a-hulladekos-koncesszioval/32320964.html | 2023-03-20 09:31:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Nincs ok megveregetni Demszky Gábor vállát a négyes metró ügyében, és gátlástalan viselkedésével csak ártani tudna Orbán Viktornak és neki magának is - indokolta Tarlós István főpolgármester, miért nem hívják meg elődjét a március végére időzített átadási ünnepségre. Pedig Demszky nélkül nem lenne mit avatni a választás előtti napokban. Bárhogyan is ítéljük meg - hogy elhibázott nyomvonalú-e, hasznos-e vagy sem -, a projekt elsősorban a volt főpolgármesterhez kötődik, aki öt kormányzati cikluson át képviselte a beruházás érdekeit.
Luxus, vagy nem luxus
A négyes metró létesítésének első tervei az 1970-es évek elejéről valók - Budafoktól az Astoriáig képzelték el akkor -, a beruházással azonban csak harminc évvel később, a rendszerváltozás után számoltak reálisan. 1992-ben az Antall-kormány döntött a 4-es metró megépítéséről, állami támogatásáról, de az eredeti nyomvonalon módosított: a tervezett 1996-os expóhoz igazítva Kelenföldtől a Kálvin térig járt volna. A 3-as metró biztosítóberendezéseit szállító francia Matra kulcsra készen építette volna meg, de ajánlata túl drágának bizonyult. Következett a Siemens, de azt meg már az 1994-es választások után felálló Horn-kormány találta túl költségesnek; a nemzetközi tendert eredménytelennek nyilvánította, és az expót is lemondta. Nota bene, ugyanarra hivatkozva, amire az első Orbán-kormány is hivatkozik majd négy évvel később a metróépítés leállításakor: nincs rá pénz.
A kilencvenes évek közepéig foglalkoztak az orosz államadósság terhére építendő metró ötletével is, de a magyar állam végül nem kért az orosz kivitelezésből. Tarlós azóta is a Demszky-idők szemére veti ezt a ma nem csekély áthallásra okot adó döntést, amit bár a kormány hozott, a városházának kétségtelenül szerepe volt benne. Demszkyék amellett érveltek, hogy a metróvonalat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EIB) vagy a Világbanktól felvett kölcsönből, nyugat-európai tervezőkkel és kivitelezőkkel kell építeni, a BKV-tól elkülönült vállalkozásban. Atkári János, aki főpolgármester-helyettesként 2004-ig felügyelte a főváros gazdasági ügyeit, a Narancsnak azt mondta: utólag is jó döntésnek tartja, hogy szétszedték a projektet. "Minél fejletlenebb egy gazdaság, annál inkább ragaszkodik a generálkivitelezős megoldáshoz. Ezzel csak az a baj, hogy hazai vállalkozásokat alig enged a projekt közelébe, a versenyeztetés elmulasztása miatt pedig a főváros nem kapott volna hitelt az EIB-től."
1997. február 22-én jelentette be Horn Gyula (MSZP) miniszterelnök és Demszky Gábor (SZDSZ) a Dél-Buda-Rákospalota (DBR) metróvonal megépítéséről szóló kormányhatározatot. A 100 milliárdosra tervezett beruházás 40 százalékát az állam, 60 százalékát a főváros vállalta. Az állam 23 milliárd forintot szánt rá, a főváros a belterületi földek után az államtól járó 15 milliárdját, a beruházás nagyját pedig az EIB-től - a magyar állam garanciaviselésével - felvett hitelből, valamint PHARE-támogatásból tervezték finanszírozni. A projektet 1998-ban akarták indítani, és 2003-as átadással, valamint húszéves megtérüléssel számoltak.
Először nem a politika, hanem a civil mozgalmak támadták a beruházást. Nem sokkal az 1997-es kormányzati bejelentés után a Levegő Munkacsoport a Világbanknak a főpolgármestertől tájékoztatást kérő leveléből emelt ki a projektet megkérdőjelező részleteket. Ekkor tudta meg a nyilvánosság, hogy a Travers Morgan cég 1992-ben készített tanulmánya a metróépítést a BKV-nak javasolt 50 beruházás közül a 47. helyre sorolta (a legfontosabbnak a leromlott állapotú eszközállomány felújítását tartotta). Az is ekkor került a köztudatba, hogy a BKV utasai 10 százalékának jön létre egy luxus utazási rendszer (a luxusberuházás kifejezést később a Fidesz járatta csúcsra), miközben 90 százalékuk nagyrészt alacsony színvonalú feltételekkel utazhat továbbra is. Mi több, ez tovább romlik, mivel a felújításra fordítható összegeket elviszi a metróépítés, miközben a tömegközlekedési tarifák nőni fognak - mondták az elemzők. Demszky nyílt levélben védte a metrót, megemlítve, hogy a gyors, olcsó és környezetbarát tömegközlekedés a világon sehol nem tekinthető luxusnak. Érvként hozta fel a fontosabb villamospályák felújítását, a környezetbarát buszok forgalomba állítását, a kisföldalatti felújítását, továbbá azt, hogy a metróépítés csökkenti a járműcserék iránti igényt, mivel 33 villamosszerelvény és 75 autóbusz beszerzését teszi fölöslegessé, összesen 21 milliárd forint értékben. Az akkori kifogások ezzel együtt sem voltak alaptalanok: a BKV járműparkja, villamosvágány-hálózata drámaian amortizálódott, érzékelhető fejlesztésnek a Nagykörúton 2006-tól üzembe helyezett Combino villamosokat, illetve az 1-es villamos továbbvezetését tekinthetjük.
Frontális harc
A kormány és a főváros nem akarta a választói akarattól függővé tenni a beruházás sorsát, ezért még az 1998-as választások előtt, április elején aláírták a támogatási szerződést. Aggodalmuk nem bizonyult alaptalannak, mivel az első Fidesz-kormány totálisan szembefordult a metróval, és a főváros sokadik kérésére sem volt hajlandó egyeztetni. A helyzet csak romlott, amikor az 1998. őszi önkormányzati választáson nagy fölénnyel ismét Demszky Gábor lett a főpolgármester, a fővárosi közgyűlésben pedig kényelmes MSZP-SZDSZ-többség jött össze. Demszky november 5-én, egy héttel az önkormányzat megalakulása után körlevélben tudakolta Orbántól, Járai Zsigmond pénzügyminisztertől, Stumpf István kancelláriaminisztertől és Chikán Attila gazdasági minisztertől, ki a projekt gazdája a kormányzatban. Járai előző nap ugyanis arról beszélt, hogy a központi költségvetésben a metró építésére semmilyen előirányzat nem létezik. A pénzügyminiszter azt tanácsolta a fővárosnak, folytassa maga a beruházást, hiszen van rá pénze. Ez a fordulat meghökkentő volt, hiszen Latorcai János, a Fidesz főpolgármester-jelöltje többek között a négyes metró megépítésével kampányolt, míg az Orbán-kormány közlekedési minisztere, Katona Kálmán (MDF) októberben még a kormány támogatásáról biztosította a beruházást. Novemberben viszont már drágállották - ami akkor is különös, ha a beruházás büdzséje valóban töretlenül emelkedett, az év végén már 160 milliárd forintról volt szó, tehát másfél év alatt a tervezett költségvetés 60 milliárddal lett több.
5 karika, 4 metró (2001)
Demszky arra emlékeztetett, hogy a projekttel kapcsolatban nemzetközi szerződéseket kötöttek az állam részvételével, javában folytak a beruházás előkészületei, egymilliárd forintot elköltöttek, és további 4,3 milliárd forintos kötelezettséget vállaltak. Az 50 millió ECU-s (10 milliárd forintos) hitel egyik feltétele az 1999-re ígért 3 milliárd forintos kormánytámogatás volt. Atkári János főpolgármester-helyettes úgy vélte, a főváros meg tudná előlegezni az elmaradt költségvetési támogatást, amit valószínűleg az EIB is elfogadna, ehhez azonban tárgyalóasztalhoz kell ülni a kormánnyal. Ez nem történt meg, márpedig nyilvánvaló volt, hogy kormányzati támogatás híján a beruházást finanszírozó bankok egy része - ismerve a főváros teherbíró képességét - kiszáll a projektből. Demszky ekkor jelentette ki azt, hogy a miniszterelnök frontális harcot indított kétmillió budapesti ellen, és hogy Budapestet még sohasem érte ilyen támadás. Orbánt az utcai verekedőhöz hasonlította, aki üt egyet, aztán elrohan.
Ezekben a napokban döntött arról az Orbán-kormány, hogy nem építi meg a Nemzeti Színházat az Erzsébet téren - a főváros legértékesebb telkén, amit kifejezetten színházépítési célra adott át az államnak -, amivel szintén érvényes szerződéseket rúgott fel. Demszky akkor úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne állóháborúba keveredni a kormánnyal, de persze ez következett: Orbán nem állt szóba Demszkyvel, majd november 23-án kormánydöntés annullálta az 1998-as metróépítési támogatásról szóló kormányhatározatot. A főváros 220 ezer szórólapon, újsághirdetésekben, plakátokon népszerűsítette a befulladt beruházást, és aláírásgyűjtésbe kezdett, azt remélve, hogy az 1998 decemberéig összejött 50 ezer szignó, valamint a médiatámogatás jobb belátásra téríti a kormányt. Ami persze naivitás volt. Még az EIB küldöttségének sem sikerült meggyőzni Orbánékat: 1999 januárjában a Pénzügyminisztériumban tárgyaltak, ahol a projektet jónak ítélték, de közölték azt is, hogy az állam kihátrálása után a csak a főváros részvételével történő beruházásban nem vesznek részt. A szocialistákat is megingatták Orbánék, a Fővárosi Közgyűlésben egy kisebb metró építését vetették fel a főváros rendelkezésre álló 30 milliárdjából.
A főváros a finanszírozás ellehetetlenítése miatt nem tudott hozzálátni a kivitelezési tenderek kiírásához sem. De nem állt le: megalapította a DBR Metró Projektigazgatóságot, és 1998. decemberben polgári pert indított az állammal szemben (lásd: Méregvasút, Magyar Narancs, 2001. július 12.). A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma 1999 júniusában megállapította, hogy érvénytelen az a dokumentum, amellyel a pénzügyminiszter 1998. november 10-én felmondta az 1998. április 7-én aláírt megállapodást. Az ítélet indoklása szerint az állam nem vonulhat ki a metróépítésből, mert erre sem a jogszabály, sem maga a szerződés nem ad lehetőséget. A kormány felülvizsgálati kérelmet adott be, a főváros pedig 100 milliárd forintos kártérítési per indításával fejelte meg győzelmét. Ebből a bíróság szeptemberben 26,5 milliárdot ítélt meg - egyébként a fennmaradó több mint 70 milliárdos igényt sem tekintette jogszerűtlennek, de ítélete szerint azt akkor lehet peresíteni, ha lejárt követeléssé válik, azaz amikor a magyar állam nem fizeti meg a megállapodásban szereplő összeget. A két per a Legfelsőbb Bíróságon (LB) végződött - mégpedig a főváros vereségével. Az LB szerint a felek között nem jöhetett létre polgári jogi szerződés, mivel az állam nem rendelkezik szabadon a saját vagyonával. 1998-ban a pénzügyminiszter olyan kötelezettséget vállalt, ami érinti az államháztartást, ezt viszont kizárólag törvényi felhatalmazás alapján tehette volna, nem pedig polgári jogi szerződéssel. Ha viszont nincs polgári jogi szerződés, nincs mit teljesítenie az államnak. A 2001. decemberben zárult második metróperben az állam kártérítési kötelezettségét is sztornózta az LB, mondván, nem a megállapodás teljesítésének megtagadásáról van szó, hanem a teljesítés lehetetlenüléséről.
A perek tehát nem oldották meg az Orbán-kormány által ellehetetlenített beruházás alapproblémáját, ahhoz kormányváltásra volt szükség - de a megvont kormányzati támogatás következtében és a pereskedés miatt négy év elveszett. Igaz, a beruházás menetét akkoriban követő forrásunk szerint akkor is csak 2006-ban lehetett volna átadni a metrót 2003 helyett, ha minden az elképzelések szerint alakult volna. A pereknek ugyanakkor volt egy tanulságuk, és ezt figyelembe véve a 2002-ben hatalomra került Medgyessy-kormánnyal új megállapodást kötött Budapest, amit immár törvénybe iktattak. 2003 tavaszán az Országgyűlés megszavazta az első metrótörvényt - a Fidesz-frakció tartózkodott, kivéve Rogán Antalt és Deutsch Tamást, akik igennel voksoltak. Az állam a költségek 70 százalékát vállalta magára, 154 milliárd forintot. Demszky akkor 2008. december 1-jei átadást ígért, míg a Keleti pályaudvartól Bosnyák térig érő második szakasz átadását 2009 végére. Az Etele téren 2006-ban letett alapkőbe a 2005-ben elfogadott második metrótörvény került, amely már a két szakasszal számolva nettó 312 milliárd forintos költséget ír elő, az első szakaszra 236 milliárd forintot kalkulálva.
Rátelepedtek
Orbánt védve Tarlós rendszeresen felveti, hogy 2002 és 2006 között sem indult be a fúrás, amiért nem lehet hibáztatni Orbánt. Arról azonban megfeledkezik a főpolgármester, hogy a projekt támogatását újra kellett tervezni, ami a kormányváltás után újabb két évet vitt el. A második metrótörvényben, mint említettük, a főváros az állami hozzájárulást 79 százalékra emelte, a sajátját 21 százalékra mérsékelte a finanszírozásban. Ezt követően került sor az alagútfúrásra, az állomásépítésre vonatkozó tenderek kiírására. Az is kétségtelen - emlékezett Atkári -, hogy mire a támogatás rendeződött, a fővárosi MSZP- és SZDSZ-es lobbik, érdekek és ellenérdekek hálózata egyre jobban rátelepült a projektre. "Egy-egy helyi ötletnek a metróba való építése hónapokra hátráltatta a beruházást, és ezeknek a kéréseknek a projektvezető nem tudott ellenállni. Egyszer összeszámoltam, tizennégy különböző testület vagy megbízott foglalkozott már a beruházással, amelyek egymással sem kommunikáltak. 2006-ra totális kavalkád alakult ki, bár a jelei már 2005-ben is megmutatkoztak - a rendezett, szabályozott, felelősségi szintekre bontott projektirányítás helyett. Ez már a tarthatatlanná vált városházi koalíció nyilvánvaló tünete volt" - mondta Atkári. E folyamat a támogatás részbeni elveszítéséhez vezetett: 2009 májusában kiderült, hogy a metróépítés 50 szerződése közül tizenegyet a nyílt pályázat mellőzésével kötöttek, ezért az Európai Bizottság (EB) azt javasolta, hogy e 11 szerződés értékét, 170 millió eurót vegyék ki a magyar pályázatból - köztük számos, a metróépítéshez szervesen nem kapcsolódó felszíni beruházást -, és fordítsák más közlekedési projektre. A metróépítés első szakasza így az eredetileg kért 224 milliárd forint helyett végül 181 milliárd forint uniós forráshoz jutott, a kormány 41 milliárdos támogatást adott.
2010-ben a Fidesz-KDNP a városházi többséget is megszerezte. Fővárosi frakciója a nyáron elfogadta azt a határozatot, ami alapján 2010 októberében a szerelvényei típusengedélyével két évet késő Alstommal a BKV felbontotta a szerződést. Ám Tarlósnak és Orbánnak be kellett látnia: a központi költségvetést is romba döntheti, ha az akkor már jócskán előrehaladott beruházást lefújják. E felismerés nyomán ismét sínre került a metró. 2011 júliusában sikerült megegyezni az Alstommal, új, kiegészített szerződést kötöttek, a szerelvények fékrendszerével következetesen elégedetlen Nemzeti Közlekedési Hatóság 2012 júniusában kiadta a típusengedélyt. (A metrókocsi-beszerzés fordulatairól lásd: Zakatolás a semmibe, Magyar Narancs, 2010. november 11., és Tudod, hogy nincs kijárat, Magyar Narancs, 2011. augusztus 11.)
A második Orbán-kormány 2012 novemberében 452,5 milliárd forintra emelte az első szakasz költségvetését. Pesti Imre, a budapesti kormányhivatal vezetője tavaly decemberben azzal a jó hírrel szolgált, hogy tíz állomásból nyolc megkapta a használatbavételi engedélyt, és a maradék kettő is megkapja januárra, így semmi akadálya a márciusi átadásnak. Amire Demszkyt nem hívják meg, mert még beszólna Orbán Viktornak. Atkári János a meg nem hívást "nem tartja illőnek", mivel szerinte "az 'apaság' a négyes metrónál egyértelműen Demszkyé, bármit is rónak fel vagy lehet felróni neki ez ügyben. Baj van azzal a politikai kultúrával, amely ezt sértődöttségből nem ismeri el. Ugyanilyen rossz ízűnek tartanám azt követelni, hogy ne hívják meg az átadásra Orbán Viktort, arra hivatkozva, hogy ő viszont korábban erősen ellenezte." A volt főpolgármester-helyettes kitért Tarlós magyarázatára is: "Az sem igazán jó érv, hogy Demszky hogyan viselkedne, hogyan nyilatkozna, ha meghívnák. Bárhogyan tenne is, az elsősorban őt minősítené - jól vagy rosszul -, mint ahogy ez lesz a helyzet azokkal is, akik majd ténylegesen szerepelnek az avatáson. Sajnálom, hogy ők eleve hendikeppel indulnak, a 'kitiltás' erkölcsi terhében óhatatlanul osztozva." | A múltat eltörölné – Demszky, Orbán és a négyes metró története | Tarlós István nem hívja meg a 4-es metró avatására Demszky Gábort, mert annak idején úgymond igaztalanul okolta Orbán Viktort az építkezés elhúzódásáért. Aligha Tarlós emlékezete a rövid. Orbán az, aki nem tud felejteni, viszont nagyon szeretné, ha mindenki más elfelejtene mindent. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-multat-eltorolne-89057 | 2014-03-25 09:49:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Szegedi Törvényszék elrendelte annak a hét határrendésznek a letartóztatását, akik a gyanú szerint rendszeresen pénzt kértek és kaptak a külföldi kamionosoktól, hogy azok be-, illetve kiléptetése gyorsabb legyen, és ne legyenek tüzetes átvizsgálások – írja pénteki számában a Magyar Hírlap. A sofőrök általában az okmányaikba tették a kenőpénzt, így nem tűnt gyanúsnak a pénz átadása. A rendőröknél folytatott házkutatás során nagyobb mennyiségű készpénzt találtak.
A Központi Nyomozó Főügyészség úgy tájékoztatta a lapot, hogy jelenleg nincs adatuk arról, hogy lehet-e több érintett, de az ügyben indított nyomozás még kezdeti szakaszában van, így mások felelőssége is felvetődhet. A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján az ügyészek hét határrendészt már őrizetben van. | Több határrendészt is megvesztegethettek a magyar határon | Hét vesztegetésen ért határrendészt helyeztek előzetes letartóztatásba, de a nyomozók szerint további érintettjei is lehetnek a nagylaki esetnek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151113_Tobb_hatarrendeszt_is_megvesztegethettek | 2015-11-13 10:54:00 | true | null | null | HVG |
A lapunk birtokába került dokumentumok szerint két ügyben is indult tavaly nyomozás, egyrészt a klubelnök háza közelében kifeszített „A mi lelkünk a lelátón, a te lelked a halálsoron” feliratú molinó, másrészt az őt ért internetes támadások miatt.
Érdekesség, hogy utóbbi ügyben az asszisztense tett feljelentést, pedig a magánindítványos ügyekben csak a sértett – jelen esetben Kubatov Gábor – feljelentésére indulhatna nyomozás. Úgy tudjuk, a két ügyet végül egyesítették, és személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége miatt a – megalakításakor a magyar FBI-ként beharangozott – Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódott.
Lapunk információi szerint a molinó kapcsán a hatóság még DNS-vizsgálatokat is kért, a birtokunkban lévő eredmény szerint a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet 378 mintát vizsgált meg, összességében csaknem hárommillió forintért.
Emellett a nyomozók bekérték a távközlési szolgáltatóktól a transzparens kihelyezésének feltételezett időpontjában keletkezett úgynevezett hívásforgalmi adatokat, még a Budapesti Közlekedési Központot is megkeresték, hogy az akkor arra dolgozó BKV-sofőröket beazonosíthassák. A Magyar Nemzet birtokában lévő dokumentumokból az is kiderül, hogy Kubatov Gábor egy listát is átadott a nyomozóknak, rajta több ferencvárosi szurkoló adataival. Információink szerint a húsznál is több nevet tartalmazó lista nemcsak egy, vagy adott esetben két telefonszámot tartalmazott, hanem az érintettek születési idejét és több esetben becenevüket is. Úgy tudjuk, a nagyon alapos és megközelítőleg hárommillió forintba kerülő nyomozás kapcsán mégsem gyanúsítottak meg senkit.
Az internetes fenyegetések ügyében sem tétlenkedtek a nyomozók, számos tanút kihallgattak, még a Facebook üzemeltetőjét is megkeresték, hogy adja ki egyes személyek – úgynevezett – belépési IP-címét. Meghallgatták egy hivatkozott internetes oldal korábbi szerkesztőjét, ahogyan a portál doménnevének egykori tulajdonosát is. Információink szerint ennek kapcsán végül két embert gyanúsított meg a rendőrség, esetükben az ügyészség vádemelést javasolt.
A Magyar Nemzet megkereste először a rendőrséget, majd a Fővárosi Főügyészséget is az üggyel kapcsolatban, érdemi válasz helyett azonban csak azt közölték, hogy „a nyomozó hatóság a nyomozást befejezte, és az ügy iratait érdemi döntésre irányuló javaslattal megküldte a Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészségnek”. Ennél többet viszont egyelőre nem árultak el.
A Kubatov Gábor és a ferencvárosi szurkolók közötti ellentét nem új keletű. Az ultrák már a Fradi elnökének házánál is tüntettek, egyebek között a Magyarországon egyedülálló módon bevezetett vénaszkenner miatt. Lapunk meg is írta, hogy a rendőrség csaknem hárommillió forintot költött a demonstráció biztosításra.
Kubatov Gábor a napokban egy interjúban arra a kérdésre, lát-e esélyt arra, hogy a közeljövőben kompromisszumra jusson a szurkolókkal, egyértelmű nemmel felelt. Kifejtette, hogy véleménye szerint a vénaszkenner és a beléptetés csak indok. – A szurkolóktól azt kérjük, hogy viselkedjenek normálisan. Jöjjenek be a stadionba, de ne legyen balhé. Ne legyen a stadion környékén erőszak, ne háborúzzanak sem a rendőrökkel, sem az ellenfél szurkolóival – mondta. | Több száz DNS-vizsgálat Kubatov miatt | Csaknem 380 DNS-mintát vizsgáltak meg, híváslistákat ellenőriztek, buszsofőröket kerestek meg a nyomozók. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2015/11/tobb-szaz-dns-vizsgalat-kubatov-miatt | 2015-11-11 11:02:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Célirányosan gyűjti az aláírásokat a Fidesz a kötelező menekültkvóta ellen, bár Kósa Lajos frakcióvezető szerint tódulnak az emberek a pártirodákba, és hat nap alatt már 250 ezren aláírták az íveket. Tudósítónk megfigyelte, hogy a vasárnap esti magyar-norvég meccs előtt a Népligetnél is gyűjtöttek aláírásokat.
A Hír TV pedig arra figyelt fel, hogy a - frissen felújított - felcsúti katolikus templomban, a vasárnapi ünnepi szentmise előtt is gyűjtöttek az aktvisták. A misére érkezőket a bejáratnál kérték meg, támogassák aláírásukkal a menekültkvótát ellenzőket. | Így gyűjt aláírást Orbán falujában a Fidesz | Felcsúton a frissen felújított Nagyboldogasszony templomban gyűjtötték a menekültkvóta elleni aláírásokat a vasárnapi mise előtt. Ennél csak az érdekesebb, ahogy Mészáros Lőrinc nem magyarázza meg a látottakat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151115_Igy_gyujt_alairast_Orban_falujaban_a_Fide | 2015-11-15 11:32:00 | true | null | null | HVG |
A digitális műszaki eszközökben járatlanoknak pusztán a név alapján nehéz lehet eldönteni, hogy az államtitkár vagyonnyilatkozatában szereplő eszközök egy csúcsminőségű hifiberendezést vagy esetleg egy házimozit takarnak. Az viszont biztos, hogy értékesek, hiszen maga az államtitkár írta bele a vagyonnyilatkozatába. Más nem szerepel a jelentősebb értékű vagyontárgyak között.
Az államtitkár hangrendszere tartalmaz egy úgynevezett DAC-ot, amely a digitális formában beérkező jelet alakítja analóggá, illetve fordítva. A hozzá kapcsolódó eszközöktől függően a teljes felszerelés ára akár több millió forint is lehet.
A négygyermekes Ónodi-Szűcs Zoltán több ingatlan tulajdonosa is, többen fele részben. Debrecenben egy 200 négyzetméteres családi ház, egy 60 négyzetméteres társasházi lakás, valamint egy 1200 négyzetméteres telek fele van a nevén. Negyed részben tulajdonosa egy másik családi háznak, és teljes mértében az ő tulajdonosa egy 45 négyzetméteres nyaralónak.
Autó nincs a nevén, a mindenkori képviselő alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénzről szóló pontban egy nyolcmillió forintos összeg szerepel, emellett 3,5 millió forint banki tartozása van. | Csúcs hangrendszer segíthet kikapcsolódni az új egészségügyi államtitkárnak | Komoly műszaki berendezésekkel büszkélkedhet a nemrég kinevezett egészségügyi államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán november 13-i keltezésű vagyonnyilatkozatában a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó értékű vagyontárgyak között egy csúcsminőségű hangfalat és egy hozzá tartozó, ugyancsak csúcsszuper minőségű speciális átalakító rendszert jelölt meg. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151116_hangfalbol_maris_a_csucsra_ert | 2015-11-16 11:36:00 | true | null | null | HVG |
A paralimpikonok körében korábban az váltotta ki az elnökkel szembeni legnagyobb felháborodást, hogy Gömöri Zsolt és több munkatársa vissza nem térítendő, milliós támogatást kapott devizahitelének végtörlesztéséhez. Az ügyön túl a sportolók kifogásolták az alacsony juttatásaikat, miközben az elnökség túlzónak tűnő költségvetésű gálavacsorákat adott és különböző költségtérítéseket is felvettek.
A Magyar Nemzeti Nyomozóiroda arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy sikkasztás gyanúja miatt nyomoznak egy személy ellen – korábban hűtlen kezeléssel gyanúsították –, de a nyomozás érdekeire hivatkozva további információkat nem kívántak megosztani, később megerősítést nyert, hogy a korábbi elnök ellen folyik az eljárás. Gömöri korábban azzal védekezett, hogy köztisztviselőként megillette a felvett támogatás. | Sikkasztás gyanúja miatt nyomoznak Gömöri Zsolt után | A Magyar Paralimpiai Bizottság korábbi elnökével szemben sikkasztás gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda. Gömöri még három évvel korábban hárommillió forint támogatást kapott Deutsch Tamás javaslatára, melyet devizahitelének kiváltására fordított. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151117_Sikkasztas_gyanuja_miatt_nyomoznak_Gomori | 2015-11-17 11:40:00 | true | null | null | HVG |
A Kehi fél éve vizsgálódik az állatifehérje-feldolgozással foglalkozó ATEV Zrt.-nél. Négy hónappal ezelőtt is tettek már feljelentést az ott feltárt gyanús esetek miatt. Tettest nem neveztek meg ugyan, de állították, hogy az Atev részéről eljárt személyek is tisztában voltak a szabálytalanságokkal. A Kehi szerint az érintett ügyekben a cég volt vezérigazgatója, Ádor Sándor járt el, akit tavaly ősszel indoklás nélkül kirúgtak – emlékeztetnek a cikkben.
Ádor Sándort még a 2010-es kormányváltás után nevezték ki a milliárdos forgalmat bonyolító fehérjefeldolgozó élére, és évekig élvezte a vagyonkezelő bizalmát, prémiumot is kapott. Emellett engedélyezték számára egy romániai akvizíció végrehajtását, amelyet korábbi feljelentésében kifogásolt a Kehi. A hivatal szerint az érintett román céget áron felül vette meg az Atev, a rendőrség később nyomozást rendelt el az ügyben – írta meg korábban a hvg.hu.
A Kehi azóta több olyan ügyet is feltárt, amelyek egy része az Atev vetélytársához, a Szatevhez kapcsolódik – utóbbi egy magántulajdonban lévő cég, és azért érdekes az érintettsége, mert kirúgása után ide ment dolgozni Ádor Sándor egykori Atev-vezér. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint a két társaság 2012 és 2014 között több olyan szerződést kötött, amelyek mögött nem tényleges teljesítés. Csak ezek miatt 343 milliós hátrány érhette a költségvetést – írja a Népszabadság. | Népszabadság: megint bűzlik valami az Atevnél a Kehi szerint | Újabb 800 millió forintos vagyoni hátrányt állapított meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) egy állami cégnél, az Atevnél. Csalás és hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést a rendőrségen. Az érintett ügyleteket már az Orbán-kormány alatt kötötte a vállalat – értesült a Népszabadság. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20151118_Nepszabadsag_megint_buzlik_valami_az_Atev | 2015-11-18 11:48:00 | true | null | null | HVG |
A liberálisokat függetlenként képviselő Fodor Gábor azt kérdezte írásban Pintér Sándortól, volt-e nemzetbiztonsági átvilágítása Arthur Finkelsteinnek, valamint G. Fodor Gábornak, és utóbbi esetében visszavonták-e a minősítését azután, hogy a 888.hu főszerkesztője lett. A kérdések között szerepelt az is, hogy eddig hányszor és mikor volt ellenőrzés a Századvég Politikai Iskola épületében, illetve milyen szerv végezte az ellenőrzéseket.
A belügyminiszter válasza szerint Arthur Finkelstein nemzetbiztonsági ellenőrzésen nem esett át, nemzetbiztonsági tanúsítvány nem állítottak ki számára.
G. Fodor Gábor nemzetbiztonsági ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013-ban végezte el, de az eredményéről csak ő maga beszélhet a személyes adatok védelme miatt.
Pintér Sándor közölte azt is, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzéseken kiállított szakvélemények visszavonására csak akkor van lehetőség, ha új nemzetbiztonsági ellenőrzés vagy felülvizsgálati eljárás eredményeként „kockázati tényező kerül megállapításra”.
A Nemzetbiztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló kormányrendelet alapján a felügyelet rendelkezik feladat- és hatáskörrel a minősített adatokat kezelő szervek hatósági ellenőrzésére, amit éves ellenőrzési terv szerint végez.
A Századvég Politikai Iskola Alapítványnak kiállított telephely biztonsági tanúsítvány kiadását után hatósági ellenőrzést még nem volt az alapítványnál – derül ki a válaszból.
Még októberben ugyancsak Pintér Sándor közölte írásban szintén Fodor Gábor kérdésére, hogy a Századvég Politikai Iskola Alapítványnál összesen huszonegy embernek van olyan személyi biztonsági tanúsítványa, amelyeknek köszönhetően szigorúan titkos iratokba is belenézhetnek.
Felmerült azonban, hogy a Századvég 2010 után úgy kezelhetett és készíthetett bizalmas stratégiai anyagokat, hogy több évvel később kapták meg az ehhez szükséges tanúsítványokat. Az ellenzék ezért a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívását kezdeményezte. Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke később jelezte, hogy napirendre tűzik következő ülésükön a Századvég-ügyet. A Századvégtől úgy reagáltak, hogy ők minden szabályt betartanak, és a tevékenységükkel kapcsolatos felvetések szerintük több csúsztatást tartalmaznak.
Korábbi, meg nem erősített hírek szerint átesett az átvilágításon, vagyis láthat minősített iratokat a Századvég alapítványt vezető háromfős kuratórium: Lánczi András elnök, Szalay-Bobrovniczky Kristóf elnökhelyettes és G. Fodor Gábor stratégiai igazgató. Utóbbi személy esetében erősítette most meg Pintér Sándor az átvilágítás tényét. | Pintér: G. Fodort átvilágították, Finkelsteint nem | G. Fodor Gábor 2013-ban esett át nemzetbiztonsági ellenőrzésen, Arthur Finkelstein, a Fidesz kampánytanácsadója viszont nem volt átvilágításon, így nemzetbiztonsági tanúsítványa sincs - derül ki a belügyminiszter írásos válaszából, amelyet Fodor Gábor független képviselő kérdéseire adott. Pintér Sándor közölte azt is, milyen feltételek alapján vonhatják vissza az ellenőrzések után kiadott minősítéseket, de az nem derült ki teljesen egyértelműen, mi a helyzet az azóta főszerkesztőnek is kinevezett G. Fodor Gábor minősítésével. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151117_g_fodort_atvilagitottak_finkelsteint_nem | 2015-11-17 11:54:00 | true | null | null | HVG |
L. Simon László államtitkár családjához kötődő vállalkozások 80 millió forint állami támogatást kaptak 2014-ben – írta korábban a Blikk –, ezért Mesterházy Attila az illetékes Lázár Jánoshoz fordult írásbeli kérdéseivel, hogy megtudja, milyen alapon juthattak az L. Simonhoz kötődő vállalkozások ilyen léptékű pénzösszeghez, illetve hogy hány államtitkár érdekköréhez juthattak még hasonló források – írja az Index. Mint ismert, L. Simont idén ősszel kérte fel Lázár János, hogy váljon meg egyik cégének tulajdonrészétől, hogy az összeférhetetlenséget elkerülhessék – a támogatások még ezt megelőzően érkezhettek.
Korábban írtuk, hogy L. Simonnak nem csak családi érdekeltségei jutnak támogatásokhoz, hanem a Nemzeti Kulturális Alap egykori vezetőjének baráti és egykori kollegiális érdekköre is. Az NKA 180 millió forintot áldozott egy – többszöri meghosszabbítás után is – kudarccal végződő matricagyűjtő játékra, aminek célja a hazai múzeumok népszerűsítése lett volna a diákok körében. Az összeget az L. Simonhoz kötődő Örökség Kultúrpolitikai Intézet nyerte el, akik a jelenlegi államtitkár ismerettségi körével végeztették el a részfeladatokat.
Mesterházy minden egyes államtitkárra vonatkozóan ugyanazt a kérdést tette fel Lázár János felé, "az Ön tárcájának XY államtitkára, illetve családi érdekeltségébe tartozó cégek kaptak-e vissza nem térítendő állami, vagy uniós támogatást?" –- olvasható a beadványokban. Lázár azonban nem adott választ, sőt jelezte Mesterházy felé, hogy nem egyértelmű a kérdés, ezért nem tud rá válaszolni. | Lázár János nem érti, ha L. Simon állami támogatásáról kérdezik | A Miniszterelnökséget vezető minisztert Mesterházy Attila kérdezte arról, hogy L. Simon László érdekkörének 80 milliós állami támogatásához hasonlóan más államtitkárok is jutottak-e hasonló forrásokhoz. Lázár János egyszerűen nem értette a kérdést. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151118_Lazar_Janos_nem_erti_ha_L_Simon_penzugyi | 2015-11-18 12:01:00 | true | null | null | HVG |
Régi barát új tőkéje révén indított vállalkozást Szilvásy György.
Az exminiszter, aki még a KISZ-vezetésben kezdte politikai pályáját, és a második Gyurcsány-kormányban a Miniszterelnöki Hivatalt vezette, majd a polgári titkosszolgálatokat felügyelte, nem a biztonsági piacon próbálkozik, hanem könyvkiadóval.
Cége nem a saját pénzén indul, a tulajdonos Pólus Plusz Befektési Kft. ugyanis a KISZ utolsó első titkáraként emlegetett Nagy Imre családjáé. | Szilvásy exminiszter berobbant a könyvbizniszbe | Egykori KISZ-es vezetőtársa cégének a pénzén könyvkiadó vállalkozásba fogott Szilvásy György volt titokminiszter – derül ki a HVG friss számából. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151118_Szilvasy_exminiszter_berobbant_a_konyvbiz | 2015-11-18 12:10:00 | true | null | null | HVG |
Juhász Ferencet két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztéssel és másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtotta a másodfokú bíróság - közölte Póta Péter, a törvényszék szóvivője.
A bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt elmarasztalt Fapál Lászlót egy év, két év tíz hónapra felfüggesztett szabadságvesztéssel, továbbá a vádlott ingatlanának 65 százalékos tulajdoni hányadára vagyonelkobzást rendelt el.
Szóbeli indoklásában a törvényszék közölte, a korábbi, elsőfokú felmentő ítélet tévesen értelmezte a honvédelmi minisztert terhelő vagyonkezelői jog tartalmát, amikor csak a honvédelmi miniszteri rendelet formális betartását kérte számon.
Továbbá téves volt az elsőfokú ítélet abban a vonatkozásban is, hogy a rendelet lehetőségeinek kihasználása nem a vádlottaknak, hanem a jogszabályalkotónak róható fel. | Felfüggesztettre ítélték Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert | Felfüggesztett börtönre ítélte Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi minisztert és Fapál Lászlót, a tárca egykori közigazgatási államtitkárát egy 2006-os ingatlanüggyel kapcsolatos hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett másodfokú, nem jogerős döntésében. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151119_Felfuggesztettre_iteltek_Juhasz_Ferenc_vo | 2015-11-19 12:14:00 | true | null | null | HVG |
A felcsúti kisvasutat 2013-ban nyilvánította kiemelt beruházássá a kormány, emellett majdnem 900 millió forint támogatást is juttattak az építkezést vállaló alapítványnak, amely Mészáros Lőrinc polgármester érdekeltségébe tartozik. Az alapítvány azonban csúszásba került a beruházással, október utolsó napján kellett volna befejezni az építkezést, de nem tudták tartani a határidőt. Emiatt halasztást kértek a projekt lezárásához a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, erre lehetőségük is volt – tudósított korábban az RTL Híradó.
Az új kisvasút az Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti háza mellett álló Pancho Arénától a település központján át egészen a felcsúti arborétumig járna, és az eddigi tervek arról szóltak, hogy mindössze három megállója lenne.
A költségvetési hatástanulmányban napi 7,5 ezres forgalommal számoltak, emiatt az EU vizsgálatot is indított, nem túl valószínű ugyanis, hogy ezt az átlagot hozni tudná a kisvasút.
A projekt bírálói szerint kérdéses, hogy egyáltalán ki utazna a kisvasúton. A felcsúti kertek alatt futó nyomvonal kevésbé vonzó ugyanis azoknak, akik napi szinten ingáznak, mivel a kisvonat elkerülné a házakkal teli részét a falunak. A napi 7500 utas akkor is irreális, ha a kisvasút turisztikai látványosság lenne.
Felvetették, hogy egy esetleges bicskei hosszabbítás sem tenné feltétlenül vonzóvá az új kötöttpályás közlekedési lehetőséget. A bicskei vasútállomásról 13 perc alatt ér ugyanis a busz a faluközpontba, és ennél valószínűleg a vonat sem lenne gyorsabb.
Jöhet egy 45 kilométeres toldás
A felcsúti kisvasutat a hosszabbítás menthetné meg attól, hogy sokszor szinte üres kocsikkal gördüljön oda-vissza három megálló között – akár így is lehet értelmezni a Bicske térségébe képzelt keskeny nyomtávú vasútvonal ötletét.
A pálya Bicskén, Felcsúton, Alcsútdobozon és Etyeken át Herceghalomig vezetne, de pontos nyomvonal nincs még. Nagyjából 45 kilométeres lenne, és magába foglalná a már építés alatt lévő felcsúti kisvasutat.
A Bicskénél elképzelt keskeny nyomtávú vasútnak ráhordó szerepet szánnának az 1-es számú hegyeshalmi vasútvonalra. Utóbbin járnak egyebek mellett a Budapest és München között közlekedő Railjetek, amelyek Bécsben is megállnak.
Ha ebben a formában épülne ki a vonal, akkor átszállással és megfelelő menetrenddel ugyan, de akár Bécsig is lehetne vonatozni, például Felcsútról, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiától.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki a Bicske környéki kisvasút megvalósíthatósági tanulmányának készítésére, amelyet a budapesti székhelyű SpeciálTerv Kft. nyert meg – derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A győztes cég 24 millió 850 ezer forintért készíti el a tanulmányt az adatok szerint. Összesen két ajánlat érkezett be egyébként.
A tanulmány készítőinek lennek a dolga sok minden más mellett a nyomvonalváltozatok kidolgozása, amelyek nem érinthetnének természetvédelmi területeket. Fel kell sorolniuk a tervezett állomásokat, megállókat, el kell gondolkodniuk a menetidőn és a járműparkon.
A hegyeshalmi vasútvonal most is érinti már Herceghalmot és Bicskét. Kérdéses tehát, hogy egy Bicske és Herceghalom között kiépített keskeny nyomtávú pontosan hogyan valósítaná meg a ráhordó szerepet, illetve vonzó lenne-e a buszos közlekedéssel szemben.
A közbeszerzési eljáráson nyertes céggel október 28-án kötöttek szerződést, az eljárás eredményéről szóló hirdetményt pedig múlt héten tették közzé. | Akár Bécsig is lehetne vonatozni Orbán falujából | Lehet, hogy nem lesz elszigetelt üzem a Felcsúton épülő kisvasút. Egy elképzelés szerint összekötnék ugyanis a Bicskénél tervezett keskeny nyomtávú vasúttal, és azon keresztül a hegyeshalmi „nagy” vasútvonallal. Vagyis kis túlzással, Orbán Viktor falujából akár Bécsig is lehetne vonatozni, persze átszállásokkal. Már azt is tudják, melyik cég készítheti el ehhez a megvalósíthatósági tanulmányt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20151120_akar_becsig_is_lehetne_vonatozni_felcsut | 2015-11-20 12:20:42 | true | null | null | HVG |
„Én még életemben nem pipáltam ilyet” – mondta a telefonba Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021. május 12-én reggel, miután „egy jó képességű közlekedési rendőr” megállította a XI. kerületben, amiért jogellenesen használt szirénát a Škodáján. Grécs Lászlót hívta, ő volt ugyanis a vezetője annak a privát mentőszolgálatnak, amelyiknek Schadl papíron átengedte a Škoda üzemeltetését, hogy villogóval száguldozgasson és parkolhasson tilosban.
A közlekedési rendőr azt kifogásolta, hogy a mentőszolgálat nevét nem tüntették fel az autón, holott így lett volna szabályos, és persze azzal is gondja volt, hogy miért Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke vezeti az autót, amit elvileg egy mentőszolgálat használ. Egy héttel később meg is érkezett a rendőrségi határozat, amiben a rendőrség visszavonta a megkülönböztető jelzés használatára kiadott engedélyt. Schadl tajtékzott.
„Mi a fasz köze van annak ahhoz, hogy engem megállít, oszt azt mondja, a nyilvántartásból látja, hogy ki vagyok. Az egy adat, de egyébként még személyi sem volt nálam pechemre”
– panaszkodott a telefonba Grécsnek, miután megkapta a rendőrségi határozatot. De nem ez volt Schadl legnagyobb pechje, hanem az, hogy akkor már a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozói hallgatták a telefonbeszélgetéseit.
Így azt is hallották, ahogyan megegyeznek, hogy Grécs „intéz” egy új céget, abban Grécs lehet ügyvezető, Schadl pedig résztulajdonos, és ezzel kikerülik majd a szirénahasználattal kapcsolatos végzést. Az MBVK elnöke jelezte is, hogy „szívesen be is száll a történetbe, mert így a kurva kocsik miatt nem kell majd magyarázkodni”.
A Völner Pált is érintő korrupciós gyanú mellett ezt az ügyet is taglalta indoklásában a Fővárosi Nyomozó Főügyészség, amikor 2021 szeptemberében büntetőeljárást kezdeményezett Schadl és társai ellen. Az ügyészek azt írták:
„A rendőrségi döntés kijátszása érdekében 400 ezer forintért vásároltak egy céget, amelynek nevét meg akarják változtatni, […] Dr. Grécs László és dr. Schadl György abban állapodtak meg, hogy átutalják az ismeretlen cégtulajdonos számlájára a törzstőkét, az illető pedig vissza fogja nekik adni. A színlelt jogügylet létrehozására azért van szüksége, hogy ezáltal használhassa a cég megkülönböztetett jelzéssel ellátott járműveit. Erre Schadl pénzt sem akar szánni, ezért a törvény által az üzletszerzéshez megkövetelt törzstőke megfizetési kötelezettségnek is csak látszólag kíván eleget tenni.”
A büntetőeljárás el is indult, azóta többeket őrizetbe vettek – köztük Schadlt. Házkutatást tartottak Grécs cégénél, a Hungary Ambulance Kft.-nél, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar székházából is több, Grécset és cégeit érintő dokumentumot hoztak el a nyomozók. Találtak egy olyan szerződést is, ami felveti a gyanút, hogy az MBVK 2020 tavaszán túlárazott Covid-teszteket rendelhetett a Hungary Ambulance-től, és az ajánlatkérést sem csinálták meg rendesen. Grécs neve többször előkerül – gyakran milliós tételek mellett – azokban a táblázatokban is, amikben az ügyészség szerint Schadlék a törvénytelen bevételeket és kiadásokat vezették.
Arról, hogy Schadl mennyire kiakadt, amiért elvették a szirénáját, már beszámolt tavaly a 444.hu, de a sztori legérdekesebb része nem ez, hanem hogy kicsoda is pontosan Grécs László.
Grécs volt az, aki a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Schadl őrizetbe vétele idején épp komoly terveket szövögetett az MBVK elnökével, és céljaik elérése érdekében ő volt
„Ádámnál is, a Tóninál is, meg a Barbaránál is”.
Miután ezt a részletet Hadházy Ákos nyilvánosságra hozta, elterjedt a közvélekedés, miszerint itt Rogán Antalról (Tóni), Nagy Ádámról, Rogán kabinetfőnökéről, és Rogán feleségéről, Barbaráról beszéltek. Erre vonatkozó egészen konkrét nyom azonban nincs a nyomozati iratok között, és sajnos kétséget kizáróan nem derül ki az sem, mi lehetett az „a nagyobb történet, ami körvonalazódott” Schadl, Grécs, Ádám, Tóni és Barbara között.
Covid-teszt 49 500 forintért
A nyomozókban nyilván joggal merült fel: miért éri meg Grécsnek az, hogy a cége nevét adja Schadl törvénytelen szirénahasználatához, milyen előnyhöz jutott egyáltalán ezzel? A kérdés megválaszolása érdekében megpróbálták felfejteni, milyen kapcsolat fűzte a férfit Schadlhoz és a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz.
Schadl munkatársainak feljegyzéseiben gyakran előkerült Grécs neve, sokszor az autóval összefüggésben, de sokszor attól függetlenül is, például:
2019. 06. 26. „Grécs László 336550 Ft + ajándékkosár”
2019. 10. 14. „Grécs Lászlót hivni Gyuri hátsó villogó nem megy plussz villogók hátra és legyen hangosabb”
2020. 03. 19. „1 mFt Grécs Lacinak tőle borítékot elhozni?”
2020. 07. 10. „Grécs 20 mFt Úszódaru utca 5.”
2020. 12. 02. „Grécs Laci 350000 Mammutnál”
2021. 04. 27. „Grécstől kapott szatyor irodában Gyurinak odaadni”
Amikor F. Vivient, Schadl munkatársát kérdezték Grécsről és ezekről a pénzekről, azt mondta:
„Úgy tudom, Grécs László egy egészségügyi szolgáltató, aki korábban a Kar megbízásából COVID tesztelést végzett az összes végrehajtó irodában dolgozó munkatárs részére. Ez még az első hullámban volt. Azt nem tudom, hogy milyen kapcsolat volt még köztük, de a befizetéseit akár nevezhetjük »hálapénznek« is, hiszen Gyuri intézte a megrendelést a Kar részéről.”
A nyomozók meg is találták a Covid-tesztekre vonatkozó szerződést, amiről F. Vivien beszélt.
2020 áprilisában az MBVK nevében Takács Katalin hivatalvezető levélben kérte Völner Pál miniszteri biztost, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésül engedélyezze a karnak kézfertőtlenítők és koronavírus-gyorstesztek beszerzését, és hogy ennek érdekében keretszerződést kössenek a Hungary Ambulance Mentőszolgálat Kft.-vel, Völner pedig ezt engedélyezte is. A Hungary Ambulance egy, a magyar magánmentőzésben ismert cég, 2011-ben alapította Grécs, és másfél évig Welsz Tamás is résztulajdonos volt a kft.-ben.
Az MBVK 2020. április 20-án meg is kötötte a szerződést 500 darab 300 milliliteres kézfertőtlenítőre, darabonként 1090 forintért. Manapság ez a termék valamivel olcsóbban is megszerezhető, de az 1090 forintos ár 2020 tavaszán átlagosnak mondható, hiszen akkoriban, a koronavírus-válság első hulláma idején, sokkal nagyobb volt a kereslet az ilyen fertőtlenítőkre.
2020. május 7-én az MBVK arról egyezett meg a Hungary Ambulance-szal, hogy a cég az ország végrehajtó irodáiba kiszállva tesztel majd 1570 embert NADAL COVID-19 IgG/IgM rapid teszttel, fejenként 49 500 forintért. A megállapodás szerint az ár tartalmazta magát a tesztet, valamint a tesztet végző kiszállási díját is.
Nem világos, hogy mire kellett 1570 teszt, amikor – ahogy korábban az RTL is beszámolt róla – abban az időben az érintett dolgozói és bírósági végrehajtói létszám 250 fő volt, de ha a munkatársakat és a munkatársak hozzátartozóit is tesztelik, talán indokolt lehet a szám. Az ár viszont még akkor sem: az ilyen gyorstesztek ára akkoriban kb. 8500-10 000 forint volt, más cégek kiszállási díjjal együtt sem kértek többet 25-30 ezer forintnál. Ráadásul a megállapodás szerint mindegyik tesztre rászámolták a kiszállási díjat, valójában viszont nem kellett minden tesztalanyhoz külön kiszállni, a tesztelő csak elment egy végrehajtói irodába, és ott tesztelte a dolgozókat.
Hogy egy teszt nem kerül ennyibe, azt még az érintetteknek is tudniuk kellett, hiszen Schadl sofőrje 2021. január 18-án az alábbi naptárbejegyzést mentette el a telefonjába:
Grécs Laci hivni Enikő tesztjét kifizetni 19500 Ft Topolya utca.
A tesztelésért összesen 77,7 millió forintot kapott a Hungary Ambulance.
Az MBVK vezetése azonban nem szerződhetett csak úgy le a Hungary Ambulance-szal, ajánlatot kellett kérnie máshonnan is, hogy kiválaszthassa a legkedvezőbbet. Takács Katalin hivatalvezető be is kért még két ajánlatot, az egyiket a Nexus Management Medical Kft. adta, a másikat pedig az Oxyteam Országos Sportmentőszolgálat Kft. Mit ad isten, mindkettő pont drágább volt néhány ezer forinttal Grécsék ajánlatánál, ezért is szerződött végül az MBVK a Hungary Ambulance-szal.
Azonban a két másik ajánlattevőt is viszonylag könnyen össze lehet kötni Gréccsel. Az Oxyteamben a kétezres években ügyvezető és tulajdonos is volt, igaz, az ajánlattétel időpontjában már papíron nem volt köze a céghez. Az akkori ügyvezető, dr. Nagy Tibor István viszont szintén kapcsolódik hozzá, másik cégének korábbi székhelye megegyezik Grécs lakcímével.
A másik ajánlattevő, a Nexus Management pedig közös telephelyen osztozik a Hungary Ambulance-szal a Topolya utcában. A Nexus ajánlata egyébként sem stimmel, hiszen a 2020. április 12-én kelt árajánlatot egy Koller Dániel nevű férfi írta alá ügyvezetőként, holott a cégadatbázis szerint Koller csak három hónappal később, július 8-án lett a cég ügyvezetője, tehát amikor az árajánlatot kiállította, hivatalosan az égvilágon semmilyen köze nem volt a céghez, aminek nevében aláírt.
Akárhogy is, ez sem tűnt fel a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetésének, nem láttak semmi gyanúsat az ajánlatokban, így szerződtek le Gréccsel tesztenként 49 500 forintos áron.
Kérdéseinkre a Központi Nyomozó Főügyészség elismerte, hogy Grécs és a tesztek ügyében nyomozás elkülönítéséről döntöttek, majd ügyet áttették a hatáskörrel rendelkező Budapesti Rendőr-főkapitányságra. A BRFK-nál annyit mondtak, hűtlen kezelés miatt nyomoznak, de azt, hogy eddig kit és miért hallgattak ki, nem árulhatják el.
A hivatal vezetője
A koronavírustesztekkel kapcsolatos összes dokumentumon Takács Katalin, az MBVK jelenleg is posztján lévő hivatalvezetőjének aláírása szerepel. Takács akkor került a hivatalvezetői posztra, amikor már Schadl volt az MBVK elnöke, végrehajtó forrásaink szerint az elnök és a hivatalvezető szorosan együttműködve intézték a végrehajtók ügyeit.
Takács elődje, P. Béla a most folyó ügy egyik vádlottja, és néhány napja be is vallotta bűnösségét, elismerte, hogy Schadl György nyomására és kérésére a bírósági végrehajtói pályáztatás során magasabb pontot adott az indokoltnál a Schadl által kiszemelt jelölteknek. A vádirat hét ilyen esetben való közreműködésért javasolta a bíróságnak elmarasztalni P. Bélát, aki tehát mind a hét esetet elismerte. A vádirat felfüggesztett börtönbüntetést javasolt kiszabni rá, emellett 3 millió forintnyi pénzbüntetést, emellett P.-t el is tiltották attól, hogy közszolgálati jogviszonyban foglalkoztassák.
De Takács Katalinnak nem csupán az elődje került a vádlottak közé, hanem az élettársa is, P. Márton a Schadl-per huszonkettedrendű vádlottja. Az ügyészség szerint Schadl azzal kereste meg, hogy ajánljon megbízható embert végrehajtónak, és ő ajánlott is. P. Márton is beismerte bűnösségét.
Takács Katalinnak tehát a főnöke, az elődje és az élettársa is a vádlottak padjára került, ő viszont továbbra is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetője.
FRISSÍTÉS 10:07 | „Grécstől kapott szatyor irodában Gyurinak odaadni” – sok szála lehet még a Schadl-ügynek | „Én még életemben nem pipáltam ilyet” – mondta a telefonba Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2021. május 12-én reggel, miután „egy jó képességű közlekedési rendőr” megállította a XI. kerületben, amiért jogellenesen használt szirénát a Škodáján. Grécs Lászlót hívta, ő volt ugyanis a vezetője annak a privát mentőszolgálatnak, amelyiknek Schadl papíron átengedte a Škoda üzemeltetését, hogy villogóval száguldozgasson és parkolhasson tilosban. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/27/schadl-gyorgy-grecs-laszlo-mbvk-takacs-katalin-szirena-covid-teszt | 2023-02-27 10:12:00 | true | null | null | Telex |
Az V. kerületi önkormányzat egyik intézményvezetője is a bíróság elé áll abban az ügyben, amely elsőrendű vádlottja az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkára, Nagy János. A Fejér Megyei Ügyészség 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel vádolja a 2020-ban menesztett helyettes államtitkárt, és hat év börtönbüntetést indítványozott, ha Nagy a márciusi előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyalás jogáról.
Az ügy egyik mellékszálaként tűnt fel az ügyészség decemberi közleményében egy meg nem nevezett fővárosi kerületi önkormányzat. A vád szerint a volt helyettes államtitkár érdekkörébe tartozó vádlottak úgy kötöttek adatvédelmi szerződéseket az önkormányzattal, hogy ezeket a feladatokat már a korábban alkalmazott adatvédelmi tisztviselő ellátta.
A Telex megkeresésére a Székesfehérvári Törvényszék sajtószóvivője megerősítette, hogy az V. kerületi önkormányzatról van szó a vádiratban, és az ügy egyik vádlottja az önkormányzat „önálló jogkörrel rendelkező költségvetési szervének intézményvezetője”.
A vádirat szerint 24 millió forintos kárt okozott azzal, hogy „a vagyongazdálkodási kötelezettségeit megszegve járt el a megbízási szerződések megkötésekor”.
Az intézményvezető nevét személyiségi jogok miatt nem árulták el, mint ahogy az V. kerületi önkormányzat sajtóosztályától sem sikerült kideríteni. Megkérdeztük, hogy melyik intézményről van szó, és az intézményvezető szerződésben áll-e még az önkormányzattal, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kerületvezetés mikor értesült a büntetőügyről, és indítottak-e belső vizsgálatot. Cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Havi másfél millió forintért adtak szakértői tanácsokat
Azt már korábban is tudni lehetett, hogy Nagy János korábbi cége, a Iustum Consulting Kft. több önkormányzati és állami intézménnyel is szerződésben állt. Erről a Blikk 2020 decemberében írt először, amikor a helyettes államtitkárt egy másik korrupciós ügyben letartóztatták, és menesztették a minisztériumból.
A Iustum Consulting Kft. adatvédelmi tisztviselőként tűnt fel az V. kerületi önkormányzat közterület-felügyeleti és szociális intézményének honlapján is.
A cikk megjelenése után Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros ellenzéki frakció vezetője levélben fordult a kerület fideszes polgármesteréhez, Szentgyörgyvölgyi Péterhez, és részletes információkat kért az ügyről. A kerületvezető helyett a jegyző válaszolt, aki azt írta 2021 februárjában, hogy az önkormányzat 2020. szeptember 7-től áll szerződésben a Iustum Consulting Kft.-vel. „Az V. kerületi önkormányzat intézményei közül kizárólag a Tesz-Vesz Óvoda, a Játékkal-mesével Óvoda és a Bástya Óvoda áll a Kft-vel szerződéses viszonyban” – fogalmazott Sélley Zoltán, hozzátéve: az önkormányzati tulajdonú cégek egyikével sem áll jogviszonyban Nagy cége. A válaszából az is kiderült, hogy
az önkormányzat havi 1,5 millió forintot fizetett a volt helyettes államtitkár cégének ekkoriban, amely a jegyző állítása szerint a legolcsóbb ajánlatot adta.
Nagy János letartóztatása után Csárdi Antal, a kerület országgyűlési képviselője közérdekűadat-igénylésben kérte ki a megbízási szerződést az önkormányzattól. Ebből azt derült ki, hogy a Iustum Consulting Kft. lényegében csak szakmai tanácsokat és támogatást nyújtott az önkormányzat adatvédelmi tisztviselőjének. „Úgy kötött tehát fiktívgyanús szerződést a Belváros fideszes többségű önkormányzata adatvédelmi megbízásra, hogy egyébként van adatvédelmi tisztviselője a önkormányzatnak” – vonta le a következtetést közleményében az LMP országgyűlési képviselője 2021 márciusában.
A Iustum Consulting Kft.-t Nagy János 2018-ban alapította egy társával, majd a letartóztatása után eladta neki az 50 százalékos tulajdonrészét. A cégnek 2020-ban 150 millió, 2021-ben 57 millió forintos nettó árbevétele volt, másfél éve már új néven működik.
„Egy újabb ügy, melyben az V. kerületi Önkormányzat fideszes vezetése nem nyílt lapokkal játszik”
– kommentálta a Telexnek Kovács Alex Gábor a most felszínre került ügyet. Az ellenzéki frakcióvezető azt ígérte, a keddi képviselő-testületi ülésen megkérdezi a polgármestertől és a jegyzőtől, hogy
mik azok az információk az ügy kapcsán, amikről eddig nem tájékoztatták a képviselőket és a közvéleményt;
ki az érintett vezető;
van-e még további felelőse az ügynek; és
kezdeményeztek-e belső vizsgálatot.
Hat év börtönbüntetést kért az ügyészség a volt helyettes államtitkárra
Az adatvédelmi szerződés csak az egyik pontja a vádiratnak. Az ügyészség szerint a minisztérium háttérintézménye a volt helyettes államtitkár utasítására kötött megbízási szerződéseket ügyvédi irodákkal és egy céggel, ezek keretében több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki. Csakhogy az ügyvédi irodákkal kötött szerződésben szereplő feladatokra a minisztériumnak, illetve háttérintézményeinek valójában nem volt szüksége a vádirat szerint, és a szerződésben foglalt feladatokat a cég nem végezte el.
A volt helyettes államtitkár az ügyészség szerint ezen kívül nyomást gyakorolt a minisztérium háttérintézménye által kiírt közbeszerzési eljárásban, hogy az általa kiválasztott, több tíz millió forinttal drágább ajánlatot adó gazdasági társaság nyerje el a pályázatokat.
Az előkészítő ülést március 21-re és 28-ra tűzte ki a Székesfehérvári Törvényszék.
Ha Nagy teljes körű beismerő nyilatkozat tesz és lemond a tárgyalás jogáról, hat év börtönbüntetést kaphat az ügyészség indítványa alapján.
Továbbá hat évre eltiltanák a közügyektől, a köztisztviselői feladatok ellátásától és indítványozták a zár alá vett vagyona elvonását is – derült ki Polt Péter leveléből, amelyben azt is írta, hogy nyolc másik gyanúsított van az ügyben.
A legfőbb ügyész a helyettes államtitkár nevét nem árulta el a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére, a Székesfehérvári Törvényszék azonban – mivel közszereplőről van szó – a monogramját megírta a Telex megkeresésére, amely alapján már egyértelműen azonosítani tudtuk Nagy Jánost. A többi vádlott nevét a bíróság személyiségi jogok miatt nem adhatja ki.
„Magyarországon zéró tolerancia van a korrupcióval szemben, a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Az Agrárminisztérium a Nagy Jánoshoz köthető ügyben haladéktalanul intézkedett” – reagált a hvg.hu megkeresésére az Agrárminisztérium múlt héten, amikor kiderült, hogy a tárca volt helyettes államtitkára a vádlott. Hozzátették, a törvények mindenkire vonatkoznak, ezért a minisztérium mindenben segíti a nyomozó hatóság munkáját. | Fiktív szerződés vádja miatt áll bíróság elé az V. kerületi önkormányzat intézményvezetője | Az V. kerületi önkormányzat egyik intézményvezetője is a bíróság elé áll abban az ügyben, amely elsőrendű vádlottja az Agrárminisztérium korábbi helyettes államtitkára, Nagy János. A Fejér Megyei Ügyészség 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel vádolja a 2020-ban menesztett helyettes államtitkárt, és hat év börtönbüntetést indítványozott, ha Nagy a márciusi előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyalás jogáról. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/27/v-keruleti-onkormanyzat-adatvedelmi-szerzodes-24-millio-forintos-kar-helyettes-allamtitkar-ugye | 2023-02-27 10:19:00 | true | null | null | Telex |
A hétvégén adta közzé boldogan a hírt Novák Katalin államfő, hogy a férje, Veres István - az ország első first gentlemanje - a kiképzést követően a szakasztársaival együtt letette az önkéntes tartalékosok esküjét. Két nap kellett hozzá, és az újdonsült katona körül máris áll a bál.
Hadházy Ákos ellenzéki képviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy Novák férje a mindössze öthetes kiképzés után nyomban alezredesi rangot kapott. Erről a rendfokozatról a hétvégi hírében nem számolt be az eskütételről egyébként tudósító állami hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda.
Hadházy Ákos kedden az RTL híradójának azt mondta: bár törvényes, nem túl etikus a köztársasági elnök férjének tartalékos alezredessé avatása. Szerinte ez a döntés finoman szólva is rosszul időzített, mert pont az elmúlt hetekben rúgtak ki tiszteket, főtiszteket, tábornokokat a Magyar Honvédségtől egy átszervezés keretében.
Az RTL beszámolója szerint a kommentelők a hadkiegészítés (MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság) Facebook-oldalán is szóvá tették, hogy milyen alapon kapott Veres ilyen rangot. Ezt a választ kapták:
"Veres István Úr önkéntes műveleti tartalékos katonaként alezredesi rendfokozatra szerződött. Ebben az állománykategóriában ez a rendfokozat megközelítőleg tükrözi a végzettségét, szakmai tapasztalatait, iskoláit, valamint a közjogi szerepét."
Veres egyébként közgazdász diplomával rendelkezik, az MNB 2021-ben azt közölte róla, hogy a jegybank pénz- és devizapiaci igazgatóságát vezeti, és tisztségét nem érinti a felesége államfővé választása. Hogy közgazdászként milyen, a honvédségnél releváns tapasztalatokat szerzett, az RTL megjegyzi: a honvédségnél az előmenetelt jogszabályok határozzák meg, így például a nem tartalékosok között már a hadnagyi ranghoz is el kell végezni egy szakirányú főiskolát, egyetemet.
Hogy a tartalékosoknál mik a kinevezés szabályai, és hogy a konkrét esetben mi indokolta Veres István alezredesi rangját, arról megkérdezték a minisztériumot, de nem kaptak választ. | Novák Katalin férje mindössze öt hét kiképzéssel alezredes lett, a honvédség szerint ez így van jól | A hétvégén adta közzé boldogan a hírt Novák Katalin államfő, hogy a férje, Veres István – az ország első first gentlemanje – a kiképzést követően a szakasztársaival együtt letette az önkéntes tartalékosok esküjét. Két nap kellett hozzá, és az újdonsült katona körül máris áll a bál. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/28/novak-katalin-ferje-mindossze-5-het-kikepzessel-alezredes-lett-a-honvedseg-szerint-ez-igy-van-jol | 2023-02-28 10:45:00 | true | null | null | Telex |
Kiderült, hogy dr. György László kormánybiztos titkárságának munkatársa továbbított egy embargósnak minősülő KSH-adatot február elején. Az információt a kormány közölte, miután Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdést nyújtott be az ügyben Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszterhez „Az Ön minisztériumához tartozó titkárságról küldték tovább a Makronómnak a KSH embargós adatait?” címmel.
A kormány a következőt válaszolta:
„2023. február 3-án a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelő
kormánybiztos titkárságának munkatársa nyilvánvaló tévedésből továbbított egy – akkor még embargósnak minősülő – KSH adatot.
Hozzáférését a hasonló adatokhoz azonnali hatállyal megvonták.”
A fenti kormánybiztosi címet 2022. december 1. óta dr. György László tölti be, tehát az ő titkárságáról kerültek ki idő előtt az adatok.
Február elején jelent meg a KSH gyorsjelentése a decemberi kiskereskedelmi forgalomról, az adatsorban szereplő számok hajszálpontosan egyeztek a Makronóm Intézet két nappal korábbi közleményében megjelentekkel. A KSH szerint a hivatalos statisztikai adatok előzetes hozzáféréséhez kapcsolódó embargó szabályait sértették meg, ezért vizsgálatot indítottak, amely meg is erősítette ezt. | A kormányzat munkatársa szivárogtatta ki a KSH adatait | Kiderült, hogy dr. György László kormánybiztos titkárságának munkatársa továbbított egy embargósnak minősülő KSH-adatot február elején. Az információt a kormány közölte, miután Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdést nyújtott be az ügyben Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszterhez „Az Ön minisztériumához tartozó titkárságról küldték tovább a Makronómnak a KSH embargós adatait?” címmel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/01/ksh-embargo-adatszivargas-kormanybiztos | 2023-03-01 10:48:00 | true | null | null | Telex |
Szépen felfutott a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc öccsének vállalkozása az alapítás óta eltelt négy évben. Mészáros János – aki bátyjához hasonlóan szintén a kormánypárt színeiben képviselő Felcsúton – még 2010 novemberében hozta létre Agro-Felcsút nevű vállalkozását. Az Opten információi szerint az Agro-Felcsút (egyebek mellett) gépjármű-, illetve alkatrész-kereskedelemmel, zöldség- és gyümölcsforgalmazással, kiskereskedelemmel, italszolgáltatással és vendéglátással kezdett foglalkozni. A cég megalapítás után egyből repülőstartot is vett: 2011-ben máris 155 millió, 2012-ben már 277 millió, tavaly pedig 407 millió forint árbevételt könyvelhetett el. Ennek megfelelően az adózott eredmény is szépen nőtt: ez 2011-ben 7,8 millió, 2012-ben 9,1 millió, míg tavaly már 33,9 millió forintot jelentett. A cég egyébként a Puskás Akadémia támogatói közt van számon tartva.
A felcsúti stadion megnyitóján Mészáros Lőrinc - Jánosról nem találtunk képet
Mészáros János másik cégénél, a Pegazus Trade-nél arányaiban még ennél is nagyobb növekedés történt 2013-ban. Mert bár az 1993-ban alapított cég 2011-ben és 2012-ben nulla forint árbevételt könyvelhetett el, tavaly ez az adat már 41,8 millió forint volt. A cég számos tevékenységet végez: kiskereskedelem, szerelés, dohányáru-kiskereskedelem stb. Mészáros János harmadik cége, a J+D 98 Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság enyhe csökkenést mutat: 2011-ben 55,7 millió, 2012-ben 46 millió, míg tavaly „már csak” 41,4 milliós bevételt produkált. Azaz a három cég, amely Mészáros Jánoshoz tartozik, 2013-ban majdnem félmilliárdos bevételt termelt: összesen több mint nettó 490 milliós árbevételt könyvelhettek el. (Azt egyelőre nem tudni, hogy ebből mennyi pénz származik állami forrásból. Hogy valamennyi igen, az e feljelentés alapján okkal feltételezhető.)
– Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozata
– Ellenzék alakult a faluban
– Interjú a korábbi polgármesterrel
– Interjú Ferenczi Krisztinával
Korábbi cikkünkben megírtuk: Mészáros János szerencsésen pályázott a trafikkoncessziókra, mivel ő „öt, felesége egy elnyert trafikkoncesszióval dicsekedhet. Ők sem a világvégén, hanem Budapest környéki, valamint a szegedi és kecskeméti Auchanban nyithattak üzletet”. (Akárcsak a település alpolgármestere, Mészáros László és családja.) | Gyarapszik a tesó – Félmilliárdos bevétel Mészáros Lőrinc öccsénél | Nemcsak trafikot és földet nyert a kormányváltás után Mészáros János felcsúti fideszes képviselő, de legnagyobb cége is megtáltosodott tavaly. Jó, a többi vállalkozása sem panaszkodhat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/gyarapszik-a-teso-felmillardos-bevetel-meszaros-lorinc-occsenel-90646 | 2014-06-23 10:46:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Félpercenként zúz el mellettünk egy kocsi az épülő iváncsai akkumulátorgyár felé vezető úton, szinte mindegyik sárga mellényes dolgozókkal van megpakolva. Legtöbbjük dél-koreai – ők érkeznek a jobb autókkal. De vannak, akik magyar rendszámú, néha kissé lerobbantabb járgánnyal hajtanak rá az elágazásnál a privát útra.
Az út végén épp rohamtempóban húzzák fel a dél-koreai SK Innovation akkumulátorgyárát, vagy
ahogy Szijjártó Péter írta le, „Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását”.
De miközben a távol-keleti cégek akkumulátorüzemei egymás után nőnek ki a földből szerte a magyar vidéken, nagyobb lakossági ellenállásokról inkább csak Gödről és Debrecenből lehetett hallani. Előbbinél a dél-koreai Samsung 2017-ben nyitotta meg első akkumulátorgyárát, utóbbi helyen viszont még nem is épül a gigaberuházás.
Iváncsán viszont már javában zajlik az építkezés. A falu az utóbbi időben inkább csak azzal került a hírekbe, hogy a gyárépületet Garancsi István cége, a Market Zrt. húzza fel, és több munkás is meghalt az építkezés területén. Így az alig 2800 fős Fejér megyei falu most már csak csendben várja, mi lesz a sorsa azután, hogy a gyár a tervek szerint idén elkészül, és elindul a munka. A kormány mindenesetre itt is rekordmennyiségű közpénzzel dobta meg a beruházást, így az SK Innovation 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után a harmadik magyarországi üzemét is.
Amíg mindenki az életéért aggódott a Covid miatt, a gyár már szerkezetkész volt
Az építkezés eleinte elég nagy zajjal és porral járt. „Én hallottam már bombát robbanni, de itt akkor olyan nagy robaj volt, hogy meg lehetett dögleni” – mondja a kezdeti földmunkákról a már nyugdíjas Bédi László a falu központjában. A férfi szerint főleg az volt a hangos, amikor vitték-hordták a földet, kavicsot, amit aztán a teherautók megpróbáltak kiborítani. Amikor ez nem jött össze, akkor elkezdték csapkodni a platót, az pedig borzalmas volt. Ha meg épp lecsúszott a föld, de jött a szél, akkor
„olyan por volt, hogy nem láttál el három méterre”.
Ezért viszont eléggé „balhéztak” a lakosok, így aztán amolyan zajvédő fal gyanánt egy töltést húztak fel a kitermelt földből, csak éppen azt azóta sem fásították be – legalábbis januárban még semmi nem volt ott. Bár korábban hétméteres zajvédő falat ígért a polgármester a falunak, végül ebből egy fák nélküli, többméteres domb lett. Ez volt 2021-ben, a földmunkáknak azóta rég vége, és már szinte a gyár is kész van.
A helyi önkormányzati képviselők azt állítják, ők már eleve már csak a szerződés aláírása után szereztek tudomást a gigantikus beruházásról. „A Covid alatt megcsináltak mindent. Míg mindenki azon aggódott, hogy életben maradjon, hány rokona halt meg, már szerkezetkész volt a gyár. Mire az első közmeghallgatást megcsinálták, kész volt a betonozás, és álltak a gyár tartóoszlopai” – mondja erről Ágoston Jácint, aki évek óta képviselő Iváncsán.
Az ügyben kérdéseket küldtünk Iváncsa polgármesterének és jegyzőjének is, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. Saját Facebookján viszont Molnár Tibor polgármester ezekre az állításokra korábban úgy reagált:
„Ahogy a többi nemzetközi cég, úgy az SK Innovation is a végleges döntés meghozatala után járult hozzá az érintettek részére annak nyilvánosságra hozatalához.”
Az építkezésről pedig eleve nem Iváncsán határoztak. Arról, hogy kiemelt beruházásként itt épül meg az ország egyik legnagyobb akkumulátorgyára, a kormány döntött még 2020-ban. A polgármester nyilvánosan minderről úgy nyilatkozott: a terület a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. birtokában van, ami pedig 100 százalékban az államé. „Nem kellett hozzá egy polgármesteri döntés sem, hogy egy magáncég egy magánterületen beruházást hajtson végre” – írta 2021. február 1-jén a község Facebook-oldalán a polgármester.
„Csütörtök délután értesítettek telefonon, hogy az SK Innovation cégcsoport több lehetséges ország közül Magyarországot, ezen belül pedig Iváncsát választotta.”
Szerinte az M6-os autópálya melletti ipari park hasznosítása már hosszú ideje napirenden volt, azt már a 2000-es évek elején az akkori testület gazdasági és kereskedelmi övezetté nyilvánította. A polgármester azt írta: „Fontos a munkahelyteremtés Iváncsának, fontos, hogy emberek helyben dolgozhassanak, fontos, hogy fejlődjünk, de az egészségünk a legfontosabb.”
Mára már lassan az egész gyár készen van a hatalmas, 700 ezer négyzetméternyi területen. Igaz, ez még csak az első ütem, de már így is 22 épületből fog állni.
A polgármester korábban azt állította, ez a beruházás nagy lehetőség Iváncsának, hogy olyan fejlesztéseket valósíthassanak meg, amikre idáig esélyük sem volt. Megígérte azt is, hogy folyamatosan tájékoztatja a helyieket az építkezésről.
„Azt mondják, hogy kommunikálnak az emberrel, de nem. Itt arról kéne beszélni, hogy erre nincs felhatalmazása senkinek sem.
Most őszintén, mindenféle konzultációknak nevezett cetlit kiküldenek olyan kérdésekkel, hogy ön szerint megerőszakolják-e a nagymamát a spájzban a külföldiek. Az miért nem kérdés, hogy az emberek akarnak-e ilyen akkumulátorgyárat?”
– sérelmezi ezt már egy másik helyi képviselő, Baki Endre.
Ahogy az ilyen gyáraknál szokás, itt is fontos kérdés a vízigény. A Fejér vármegyei katasztrófavédelem előzetes adatai szerint a gyárnak 4092 köbméter lesz a napi vízigénye, és 924 köbméternyi a szennyvízmennyisége. Ez már Debrecenben is központi kérdés: a kormány és a hivatalos szervek a projekt bejelentése óta ellentmondásos információkat közöltek például arról, mennyi vizet fog felhasználni ott a gyár, nemrég egy ezzel kapcsolatos – az önkormányzat szerint hibás információkat tartalmazó – tanulmányt eltüntettek az önkormányzat honlapjáról.
Azért az iváncsaiak nem maradnak egyedül a bajban: a vízközművek fejlesztését és a szennyvíz-elvezetési munkákat is Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Zrt. csinálja – a vizet nettó 19,7 milliárdért, a szennyvizet pedig nagyjából 9 milliárdért oldják meg. A falu utcáin sétálva egy ponton el is hajtott mellettünk egy sötét, Mészáros és Mészáros feliratú kocsi.
Mindez viszont a képviselők szerint a helyieket annyira nem érdekli. Egyikük azt mondja, tudnak olyan „káposztaevős, Nótár Mary-s, Lagzi Lajcsi-s” ingyenes eseményekről, ahol az emberek között elvegyülnek azok az arcok, akik arról „lökik az igét az embereknek”, hogy hát a gyár mégiscsak a fejlődést jelenti, az jó dolog, munkahelyeket is teremt az unokáknak, ilyesmi. Tehát szerinte így próbálják meg meggyőzni a falusiakat arról, hogy ez a gyár kell, „és így nincs miatta lázadás”. Mások meg csak legyintenek, hogy ők már túl idősek ahhoz, hogy ilyen ügyekkel foglalkozzanak.
Egy dolog azért az iváncsaiaknál is kiverte a biztosítékot: amikor bejelentették, hogy egy teljes hétig nem lesz víz. Végül akkora volt emiatt a felháborodás, hogy a munkálatokat két nap alatt befejezték. De közben gyakran van áramszünet is a faluban – ilyenkor az elmondások szerint karbantartásra hivatkoznak.
Egy helyi lakos azt is állítja, felülről azt ígérték nekik, „kárpótlásképp itt a faluban senki nem fog hiányt szenvedni”. És hogy mi ez a kárpótlás? Bicikliút, zebra, felújított járda, mondja. Hogy ez valóban a lakosok kárpótlásának tekinthető-e, az kérdés, mivel a már zajló beruházás bejelentésekor a polgármester belátta, hogy Iváncsa nem készült fel infrastrukturálisan erre a gigagyárra, ezért kell fejleszteni például a víz- és csatornahálózatot, az utakat és a járdákat.
A kormány egyébként Iváncsát különleges gazdasági övezetté nyilvánította – ez azzal is jár, hogy hiába épült az ipari park a közeli Dunaújváros pénzéből, az ellenzéki (jobbikos) vezetésű önkormányzat éves szinten több milliárd forintos adóbevételtől eshet el, mert a fideszes megyei közgyűlés dönt az övezetben befolyt iparűzési adó sorsáról. Iváncsa viszont láthatóan nem jár annyira rosszul: az Átlátszó szerint ez a közgyűlés nemrégiben közel 2 milliárd forintot adott egyedi támogatás formájában a falunak. Emellett a kormány tavaly év végéig már legalább 90 milliárd forintot biztosított az útfejlesztésekre és infrastrukturális beruházásokra.
A hatalmas mozgolódás azért nem tetszik mindenkinek: többen arról beszélnek, hirtelen elég sok lett az eladó ház Iváncsán, most nagyjából nyolcvan-kilencven is van belőle. És nem is aprópénzért árulják őket, egy-egy hirdetésre azért még a nagyobb városokból is elégedetten csettintenének: találtunk olyat, ahol egy 100 négyzetméteres házat árulnak 100 millió forintért, de több ingatlan van fent 70-80 millióért is.
Hasonló történt Komáromban is két évvel ezelőtt, ahova az SK Innovation két másik gyára került: az egyiket a házaktól néhány száz méterre húzták fel, a gyár gépházait pedig a város felőli oldalra építették, ami a lakók szerint a gyártósorok beindításától kezdve éjjel-nappal elviselhetetlen zajt okozott. A zúgás miatt a környékbeliek megpróbálták felvenni a kapcsolatot a gyárral, de nem válaszoltak nekik. Bárkit kerestek meg, bármilyen fórumon jelezték a problémákat, a gyártól egyszer sem álltak szóba velük. A helyiek ezért Élhetőbb Monostorért néven egyesületet alapítottak. Amikor pedig megkeresték Komárom fideszes polgármesterét, ő „olcsó politikai hangulatkeltésnek” nevezte a gyárral szembeni ellenállást.
Halnak a munkások
Januárban egy dél-koreai munkás halt meg az iváncsai építkezésen, ő kábelezés közben zuhant le. Pár nappal korábban egy szlovák állampolgárságú munkás ütött el targoncával egy másik, szintén szlovák állampolgárságú férfit, aki meghalt. Tavasszal az egyik dél-koreai munkást agyonnyomta a munkagépe. Azelőtt pedig – úgy tudjuk – a nyári melegtől esett össze egy dél-koreai munkás, aki szintén meghalt.
Rövid időn belül tehát már négyen haltak meg az iváncsai gyár építkezésén – ezt az Országos Mentőszolgálat is megerősítette a Telexnek. A faluban azt mondják, többször láttak már mentőhelikoptert is kiszállni a helyszínre. A két képviselő ehhez hozzáteszi, annyira hírzár van még az építkezésen is, hogy őket is a bent dolgozó ismerőseik hívják, hogy mit tudnak, miért zavarják ki, miért terelik balról jobbra őket. Baki szerint „terelték őket, mert ellenőrzés volt. Aztán gondolom, volt, akit gyorsan a kerítésen át kellett tuszkolni, mert éppen a papírja nem volt ott. A többieket meg beállították a sorba, ellenőrzésre.”
Az iváncsai építkezésen azonban a haláleseteken kívül is többször volt baleset. „És akkor azt látom, hogy a szélrózsa minden irányába dél-koreaiak mászkálnak a határban. És akkor így nézek, hogy eltévedtek? Nem látják a gyárat? Vagy mi a probléma? Hát hogy baleset volt, és ők meg feketemunkások. Amikor jön a hatóság, akkor meg menekülnek, mert ők papíron nincsenek itt” – állítja erről Baki.
A baleseteket az Országos Mentőszolgálat is megerősítette a Telexnek. Megkeresésünkre azt írták, mióta 2021 májusában elindult az építkezés, összesen legalább harmincszor kellett kivonulniuk oda „egészségkárosodás miatt”.
Arról viszont nem tudtunk meg sokat, hogy az építkezésen indítottak-e munkavédelmi vizsgálatot vagy ellenőrzést. Megkérdeztük a Fejér Vármegyei Kormányhivatalt, tudnak-e az állítólagos illegális munkásokról, és hallottak-e ilyen munkahelyi balesetről. Úgy válaszoltak, nem kaptak ilyen bejelentéseket. Arra a kérdésünkre már nem válaszoltak, hogy indítottak-e munkavédelmi vizsgálatot vagy ellenőrzést az építkezésen, csak annyit írtak, „a kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság, a vonatkozó jogszabályok alapján folytathat le ellenőrzést, valamint munkabaleset esetén, illetve közérdekű bejelentésre, panaszra is vizsgálatot indít”.
Megkerestük az Idegenrendészeti Főigazgatóságot is. Onnan válaszul annyit írtak, hozzájuk „nem érkezett a megkeresésében megfogalmazott bejelentés”.
A gyárépületeket felhúzó Market Zrt. a negyedik haláleset után a Telex megkeresésére azt írta, „az iváncsai SK Innovation projekten a kivitelezéshez kapcsolódó feladatok kb. 60 százaléka tartozik a Market Építő Zrt.-hez, a fennmaradó kb. 40 százaléka, a technológia-telepítési munkákra további kivitelezők szerződtek. A sajnálatos péntek esti baleset nem a Market Építő Zrt. kivitelezési tevékenysége során következett be. Erre tekintettel – illetékesség és érintettség hiányában – a Market Építő Zrt. a szóban forgó balesettel kapcsolatban nem tud sajtónyilatkozatot tenni, azt ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az SK Innovation Iváncsa építkezésen kiemelkedő mértékű a munkavédelem szerepe.” Amikor viszont ehhez a cikkhez újabb kérdésekkel kerestük őket, már nem válaszoltak.
Szaporodnak a koreai éttermek
A gyárépítéssel együtt más is jött a faluba:
Iváncsán ugyanis már négy koreai éttermet is nyitottak.
De a falusiak oda nem tehetik be a lábukat. Erről már egy idősebb nő beszél nekünk, akivel épp az egyik ilyen kajáldához közel találkozunk. Van, amelyiket üzemi konyhára minősítették át. Ott csak a dél-koreaiak ehetnek, máskor meg kiszállítják a munkásoknak az ételt az építkezésre. Helyben nem is tudják, pontosan kik dolgoznak ezekben, de állítólag magyaros kajákat is csinálnak.
Az iskolával szemben áll egy narancssárga épület, aminek a földszintjén az egyik koreai étterem van, és úgy tudjuk, az emeleten néhány vezetőbb beosztásban lévő dolgozó lakik az építkezésről. Néhány helyi szállóként adja ki az ingatlanát, de a legtöbb munkás az elmondások szerint nem itt él Iváncsán.
Abban többen is egyetértettek, hogy a dél-koreai munkásokkal nincs gond Iváncsán – de a többiekkel néha volt. A falu központjában van az általános iskola és az óvoda, az elmondások szerint volt, hogy ötven-hatvan munkás ült le az iskola előtti parkban a padokra; ittak, cigiztek, szemeteltek, és a hátsó iskolaudvarba mentek be vécézni, de állítólag megszaporodtak a bolti lopások is. Az egész odáig fajult, hogy a kis falunak biztonsági embereket kellett fogadnia, akik a faluközpontot és a boltot védték. Reggelente elég nagy dugó is van a falu határában, van, mert olyankor épp tömegével jönnek a munkások az építkezésre. „Szép, nem? Olyan kellemes, falusias környezet” – summázza nekünk a helyzetet egy helyi.
Közben pedig már nagyban toborozzák a dolgozókat a majdani gyártásra is, az ígéretek szerint ugyanis a hely 2500 embernek ad majd munkát – ami majdnem pont annyi, mint a falu lakossága. Iváncsán és Dunaújvárosban is volt egy-egy nagy akció januárban, az elmondások szerint az iváncsai faluház meg is telt. A Dunaferrtől is többen eljöttek kíváncsiskodni – ez még azelőtt volt, hogy Orbán Viktor bejelentette, a következő hat hónapban kifizetik a Dunaferr dolgozóinak bérét. Olyan is volt viszont, akit megijesztett a tizenkétórázás és a váltott műszakozás gondolata, és inkább kiállt a sorból – számoltak be róla helyiek.
A vidéki létezésünk megszűnt
„Jól hangzik egyébként, hogy zöldmezős beruházás, csak épp nem az. A negatív hatásokkal nem foglalkozik senki.
Mindenki csak azt kérdezi, hogy mi a haszna a gyárnak. Kit érdekel? Rákosak leszünk, megdöglünk. Az lesz a haszna.
A földet és a környezetet is szennyezi. És akkor azon gondolkozzak, hogy most kimenjek-e a kertembe, és le merjem szedni azt a paradicsomot?” – mondja a két helyi képviselő.
Az akkumulátorgyártás egy nagy energiaigényű, sok vegyi anyag felhasználásával járó folyamat. A gyártás során nagyon sok veszélyes és mérgező anyagot használnak, kérdés, hogy ezekből mennyi kerül ki a környezetbe.
A polgármester a környezetvédelmi aggályokra korábban úgy reagált: „Ez egy gyár, nem pedig újrahasznosító akkumulátortároló üzem. Ez azt jelenti, hogy amit itt előállítanak, azt a megrendelő autógyárak felé elszállítják. A gyártás során esetleg keletkező anyagokat pedig a környezetvédelmi szabályok és az EU-s irányelvek szerint kezelik és szállítják el.”
Annyi bizonyos, hogy a Fejér Vármegyei Kormányhivatal nem írt elő környezetvédelmi engedélyt és hatásvizsgálatot a beruházó számára. A hivatal szerint ugyanis „a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak”, és „a tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött”.
Ugyanakkor azért néhány dokumentumot mégis be kellett szerezni a beruházáshoz: engedélyt a vízimunkára és közműfejlesztésekre vagy épp a szennyezőanyag elhelyezésére. Emellett a kormányhivatal szigorú előírásait is be kell tartani: a zajterhelés például nem lehet magasabb, mint ahogy a jogszabály előírja, és a „lehető legkevesebb légszennyező anyag kerülhet a levegőbe”. A földszennyezésről is írnak: az előírások szerint az építési, kivitelezési tevékenység nem szennyezheti a felszín alatti vagy feletti vizeket és a földet. A veszélyes anyagokkal dolgozó munkások egészségét és biztonságát meg kell őrizni, de azt is előírták, hogy a veszélyes hulladékot össze kell gyűjteni és gyorsan el kell szállítani, hogy az ne okozzon környezetszennyezést sem. A kormányhivatal álláspontja szerint ha a beruházás alatt mindezeket betartják, akkor valóban nem kell a környezeti hatásvizsgálat.
A környezetszennyező kritikáknak azért van alapjuk, az elektromos járművekhez nélkülözhetetlen akkumulátorokhoz ma még sok kártékony tevékenység tapad. Itt írtunk bővebben arról, kell-e félni attól, hogy mérgeznek az akkumulátorgyárak.
Gyáron belüli üzemi balesetek azért még okozhatnak gondot: a komáromi gyárból tavaly januárban tizennégy embert vittek kórházba rosszullét miatt, de sem a cég, sem a katasztrófavédelem, sem az önkormányzat nem árulta el, hogy pontosan mi történt. A vegyipari szakszervezet szerint nagy nyomást helyeztek a dolgozókra, hogy senkinek semmit ne nyilatkozzanak, az terjedt el, hogy hidrogén-cianid szivárgott. A cég hírzárlatot rendelt el az esetről, és akkor az önkormányzat sem árult el semmit. A katasztrófavédelem ugyanakkor adott tájékoztatást az üzemzavar tényéről, majd pedig a mérési eredményekről, amelyek szerint kis mennyiségben hidrogén-cianid (HCN) és más veszélyes vegyi anyag is került a levegőbe, de ez sehol nem haladta meg az egészségre ártalmas határértéket.
„Ők azt csinálnak, amit akarnak. Kiemelt gazdasági beruházás, innentől kezdve a törvényen felül állnak.
Ez nem fejlődés, ez egy totális átalakítás. Itt gyökerestől kitépték azt, ami itt volt, és kialakul valami teljesen más. Azt nevezik fejlődésnek, hogy ilyen területeket lebetonozunk, és akkumulátort gyártunk rajta. Azért ezt a volumenű átalakítást már egy közösség engedélye nélkül nem lehet megtenni. A vidéki létezésünk megszűnt. Ez nem falu lesz, hanem város. Egy iparváros” – mutatnak az iváncsai gyár irányába az önkormányzati képviselők. | Covid volt, és egy csütörtökön telefonáltak, hogy akkumulátorgyár épül Iváncsán | Négy koreai éttermet, állandó forgalmat, reggeli dugókat és Mészáros Lőrinc egyik cégét kapta a nyakába Iváncsa, mióta a dél-koreaiak a koronavírus-járvány alatt rohamtempóban elkezdték itt felhúzni az akkumulátorgyárukat. De egy-két hangosabb helyi arcon kívül nincs akkora ellenállás, mint mondjuk Debrecenben, ahol hasonló gyárépítést terveznek. Pedig az iváncsai építkezésen már többen is meghaltak, a mentősök pedig már legalább harmincszor mentek ki a helyszínre. Vannak, akik környezetszennyezéstől is tartanak, de a polgármester szerint ez nagy lehetőség a falunak. A kormányhivatal szerint viszont a beruházásnak szigorú előírásokat kell betartania, az nem okoz jelentős környezeti hatásokat, ezért nem is kell hozzá környezethasználati engedély. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/01/ivancsa-akkumulatorgyar-epitkezes-akkumulator-munkas-halalozas | 2023-03-01 10:51:00 | true | null | null | Telex |
Fidesz;Budapest;hatalom;I. kerület;
2023-03-13 16:30:00
Megállíthatatlanul nyomul a budavári Fidesz, azonnal kifizetőhellyé alakítaná a kerületi önkormányzatot
Megkaparintották az önkormányzati újságot és elintéztek három megbízási szerződést a saját embereiknek.
A polgármesteri vétó sem tudta megakadályozni, csak néhány héttel kitolta a budavári önkormányzat új fideszes szakértőinek megbízását. Az őszi időközi választáson szerzett mandátummal és a két korábbi jobbikosból lett független képviselővel többségbe került kormánypárti frakció a februárban rukkolt elő azzal, hogy a jogi, a népjóléti és a városfejlesztési bizottságok munkájának segítésére külsős szakembereket fogadjon a kerület. A fejenként havi 250 ezer forintos megbízási díjas szerződések 2023 végéig érvényesek.
„Alig szerezték meg a többséget máris fideszes kifizetőhellyé alakítanák az önkormányzatot. A három jelölt mindegyike a Fidesz holdudvarához tartozik. A jogi tanácsadásra felkért Morvai ügyvédi iroda az V. kerülettel évek óta szerződésben áll, városfejlesztési ügyekben az RSD Consulting segédkezik, amelynek egyik tulajdonosa Érfalvy Áron, aki tavaly a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. fejlesztési igazgatójaként prezentálta a zöldfejlesztéseket. A harmadik szakértő, Sántha Dóra egyelőre nem ismert a kerületi közéletben, hacsak nem egyezik meg a 2014-ben Fidesz-színekben az önkormányzati választásokon induló hölggyel, ezt nem tudjuk – érvelt a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester, aki szerint a hivatal munkatársai eddig is segítették a bizottsági munkát. Mint mondta, a munka nem lett több, hiszen az önkormányzati feladatok nem nőttek, így nincs szükség külsős tanácsadókra, főként úgy, hogy a fideszes előterjesztők egyetlen konkrét feladatot se tudnak megnevezni, amely indokolná ezt a döntést.
A kerületvezető februárban az önkormányzati törvény biztosította lehetőséggel élve polgármesteri vétóval akadályozta meg a döntés azonnal végrehajtását, ám a jogszabály csak halasztást tesz lehetővé, így hétfőn rendkívüli testületi ülésen ismét napirendre kellett tűzni a javaslatot.
Másrészt a polgármestertől függő hivatal dolgozói nem segítik a fideszes képviselők munkáját, ezért van szükségük külsős, nagy tapasztalatú szakemberekre. (Időközben befutott Böröcz László, a testületi üléseken példa nélküli módon tanácskozási jogot kapott kormánymegbízott is.)
V. Naszályi Márta felhívta a képviselő figyelmét, hogy az önkormányzat honlapján fellelhető szerződések az időközben megszűnt kontraktusokat is tartalmazzák. Másrészt szerinte jogtalanul vádolják a hivatal munkatársait akadályozással. Egyszerűen arról van szó szerinte, hogy köztisztviselőként nem akarják olyan előterjesztésekhez adni a nevüket, amelyek jogszabályt sértenek. A párbeszédes politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szerencsés érzékeny adatokat, esküt nem tett külsős szakértőkre bízni. Az erősen politikai színezetű vita végén a fideszes többség megszavazta az előterjesztést.
A rendkívüli ülés másik napirendi pontjában a kerületi önkormányzati újság sorsáról döntöttek. A fideszes többségű testület már novemberben visszahívta posztjáról az újságot addig kiadó Budavári Kulturális Nonprofit Kft. nem sokkal korábban kinevezett vezetőjét, mondván egy új cégre bíznák a Várnegyed önkormányzati lap kiadását. A most tárgyalt fideszes javaslat az újság új szakmai irányelveire, illetve a szerkesztőség összetételét meghatározó cég létrehozására vonatkozott.
V. Naszályi Márta szerint az újság feladatához alkalmazkodva az önkormányzat híreiről, a kerületiek számára fontos eseményekről tájékoztatta olvasóit. Az ellenzéki Remenyik Ildikó képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a budaváriak szeretik a 2019-ben megújult magazint.
és arra használja, hogy „alternatív valóságot építsen”. (A KESMA birodalom és a kormánypárt által megszállt közmédia árnyékában elég meglepő kijelentések.) Az ősszel fideszes képviselővé választott, azóta bizottsági elnökké avanzsált Fazekas Csilla felháborítónak tartotta, hogy a lapban a 25 százalékot se érte el a Fidesz megjelenése.
Az aljegyző ekkor csendesen megjegyezte, hogy a fideszes képviselők által jegyzett indítványban olyan cégre bíznák az újság kiadását, amely még nem létezik. Erre a kormánypárti többség megszavazta, hogy „felfüggesszék a javaslatot”, majd a zárt ülésen átnyomták az általuk gründolt Budavári Média és Marketing kft. létrehozását, amely azután így már megkaphatta a Várnegyed újság felügyeletét. A szerkesztési irányelvek elméletileg nem változtak. | Megállíthatatlanul nyomul a budavári Fidesz, azonnal kifizetőhellyé alakítaná a kerületi önkormányzatot | A polgármesteri vétó sem tudta megakadályozni, csak néhány héttel kitolta a budavári önkormányzat új fideszes szakértőinek megbízását. Az őszi időközi választáson szerzett mandátummal és a két korábbi jobbikosból lett független képviselővel többségbe került kormánypárti frakció a februárban rukkolt elő azzal, hogy a jogi, a népjóléti és a városfejlesztési bizottságok munkájának segítésére külsős szakembereket fogadjon a kerület. A fejenként havi 250 ezer forintos megbízási díjas szerződések 2023 végéig érvényesek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3187830_budapest-i-kerulet-fidesz-hatalom-media-penz | 2023-03-13 10:56:00 | true | null | null | Népszava |
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem tud arról, hogy illetékes lenne az ügyben, miközben a kamara összeférhetetlenségét vizsgáló bizottsága éppen Balog Zoltán miniszter megerősítő nyilatkozatát várja egy olyan kérelemhez, amit Lukács János elnök nem adott be.
„A felvételi bizottság egy folyamatban lévő kamarai eljárásról – nem nyilvános adatokról és információkról lévén szó – akkor sem adhat ki harmadik személynek felvilágosítást, ha az érintett kamarai tag könyvvizsgáló történetesen a kamara elnöke” – közölte a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) a magyarnarancs.hu megkeresésére. Az MKK felvételi bizottságától azt szerettük volna megtudni, hogyan döntött, azaz a kamara elnöke, Lukács János a Budapesti Corvinus Egyetemen létesített gazdasági főigazgatói munkaviszonya összeférhetetlen-e elnöki tisztségével.
Fotó: Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Mint korábban megírtuk, Lukács János januártól gazdasági főigazgatói állást vállalt a Corvinuson, ám ezzel párhuzamosan könyvvizsgálói munkáját is végzi – márpedig e két munkakör a kamarai törvény szerint összeférhetetlen. Lukács megbízása, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szignált, eredetileg három hónapra szól, a pályázat útján kinevezett új főigazgató érkezéséig. A három hónap hamarosan letelik, az év elejére ígért pályázatot viszont nem írta ki az Emmi; március 5-én azt mondták a magyarnarancs.hu-nak, hamarosan sor kerül erre, de lapzártánkig mégsem történt meg. A kiírást követően leghamarabb júniusban foglalhatja el helyét a kinevezett főigazgató, így Lukács összeférhetetlen megbízása összességében fél évre is megmaradhat.
Lukács összeférhetetlenségét a kamara felvételi bizottsága március 18-i ülésén tárgyalta volna. Hogy erre sor került vagy sem, nem sikerült megtudni sem a bizottságtól, sem Lukácstól. Annyi derült ki, hogy a bizottság levelet küldött a kamarai elnöknek, amelyben új kérelem beadására ösztönözte. A kamarai törvény ebben említett bekezdése felmentést biztosít az összeférhetetlenség alól, ha ezt a kérelmező, a munkaadóval – jelesül Balog Zoltán miniszterrel – egyetértésben, kellő alappal indokolja. Lukács tisztában is van ezzel, erre a lehetőségre éppen maga hivatkozott február 27-én a nelünk küldött levelében. Kérelmet vagy nyilatkozatot azonban sem ő, sem a miniszter nem adott be, ami alapján a felvételi bizottság meghozhatta volna döntését.
A bizottság tehát a miniszteri nyilatkozat csatolását várja, miközben az Emmi úgy véli, ő nem illetékes az ügyben. Megkérdeztük a minisztériumot, küldtek-e kérelmet a kamarának Lukács mentességi ügyében, illetve Lukács kérte-e a minisztert, hogy segítsen. „A gazdasági vezetői feladatok átmeneti ellátására kijelölt személytől ilyen jellegű megkeresés nem érkezett az oktatásért felelős tárcához, mert ebben a kérdésben az oktatásért felelős minisztériumnak nem volt illetékessége (…) az összeférhetetlenség tekintetében nem történt intézkedés az oktatásért felelős tárca részéről, mert ebben a kérdésben az oktatásért felelős minisztériumnak nem volt illetékessége” – áll a tárca válaszlevelében.
A felvételi bizottság legközelebb április 8-án tartja ülését. | Ki mit nem tud az összeférhetetlenségről? – Talány a Corvinuson | Képtelen eldönteni a minisztérium és a könyvvizsgálói kamara, hogy utóbbi elnöke dolgozhat-e szabályosan a Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági főigazgatójaként. A törvény szerint ugyanis az elnöki tisztséggel párhuzamosan nem lehet munkaviszonyt létesíteni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-mit-nem-tud-az-osszeferhetetlensegrol-talany-a-corvinuson-89370 | 2014-03-27 11:01:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
szakértő;Budavári Önkormányzat;Schadl György;Morvai Attila;
2023-03-17 06:05:00
Schadl György ügyvédjének irodája ad tanácsokat a fideszes többségű Budavári Önkormányzatnak
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb magyar korrupciós ügyében bíróság előtt álló Schadl György védőjének irodáját kérte fel szakértőnek az I. kerületi önkormányzat.
Havi 250 ezer forint megbízási díjért ad tanácsokat a Schadl-perben védőügyvédként felbukkanó Morvai Attila irodája a Budavári Önkormányzat jogi és gazdasági bizottságának az év végéig. A beszerzésekért és közbeszerzésekért, a gazdasági és jogi ügyekért, a költségvetésért, valamint a vagyonnyilatkozatok vizsgálatáért felelős bizottság elnöke a helyi Fidesz-frakció szószólójaként működő Gulyás Gergely Kristóf, alelnöke pedig az exjobbikos, ám jó ideje a Fidesszel együtt mozgó Varga Dániel. A külsős szakértők megbízásáról szóló javaslat is részben tőlük származik (a két másik aláíró is kormánypárti).
Az ügyvédi kamara nyilvántartása szerint a két budapesti helyszínen dolgozó Morvai és Társa Ügyvédi Iroda vezetője Morvai Attila, aki az önkormányzati tanácsadáson kívül büntetőpereket is vállal. Legutóbb a Fővárosi Törvényszéken Völner Pál, a Fidesz volt igazságügyi államtitkára, valamint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke elleni perben Schadl György védőügyvédjeként jelent meg. Védence – a vád szerint – 83 millió forint kenőpénzt adott át a kormánypárti politikusnak. (Schadl a vádhatóság gyanúja szerint 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.) Morvai Attila még az előkészítő ülés megkezdése előtt jelezte, hogy nem kaptak meg részeket a nyomozati anyagokból, holott tisztességes eljárásban ezeket biztosítani kellett volna a számukra. Korábban azon lepődött meg, hogy ügyfele rács mögött marad a tárgyalásig.
A Fidesz a tavaly őszi időközi választáson szerzett többséget a budapesti I. kerület önkormányzatában: Böröcz László kormánybiztos munkatársa, Fazekas Csilla szerezte meg a többséget jelentő mandátumot. A Fidesz-frakció még februárban indítványozta, hogy a jogi, a népjóléti és a városfejlesztési bizottságok munkáját szakértők segítsék. Az ellenzéki V. Naszályi Márta polgármester ugyan vétót jelentett be, de a hétfői rendkívüli testületi ülésen így is átment a javaslat.
Aligha véletlenül esett Morvai ügyvédi irodájára a Fidesz választása. Az terjesztette elő, például, azt a bírósági felülvizsgálati kérelmet is, amelyben a szeptemberi időközi választás kampányában hozott helyi választási bizottsági határozat felülvizsgálatát kérték a Kúriától. A bizottság ugyanis nem állapított jogsértést V. Naszályi Márta polgármester közösségi oldalán közzétett egyik kampányvideó miatt. A Kúria elutasította a kérelmet,
A Morvai és Társa Ügyvédi Iroda sok éve dolgozik a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette V. kerületi önkormányzatnak (a kerület polgármestere korábban Rogán Antal volt). Az ügyvédi iroda tanácsadói feladatairól kevesebb, díjazásáról több adat is található. A kerület közadatkeresőjében utolsóként fellelhető, 2021-es összesítés szerint 2014 januárjától segíti a belvárosi önkormányzatot évi nettó 5,94 millió forintért. Azonban akadtak extrák is, például egy 2021. januári megbízás a társasházaktól érkező panaszok kezelésére, módosítására 5,8 millióért.
Megkerestük Morvai Attilát, és többek között azt kérdeztük, nem tartja-e etikai szempontból kifogásolhatónak, hogy egyszerre dolgozik önkormányzatok jogi szakértőjeként és vállal szerepet büntető perben. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a budavári megbízás bármilyen módon összefüggésben áll-e az őszi időközi választás előtti fellebbezési üggyel.
Morvai Attila azt válaszolta a Népszavának, hogy az irodára bízott ügyek mellett az ügyfelek személye is ügyvédi titkot képez. Mint minden ügyvédi iroda, ők is többféle ügyet képviselnek, és ezeket igyekeznek pártatlanul, objektíven és legjobb tudomásuk szerint ellátni, függetlenül a megbízó személyétől, nemétől, vallási és egyéb hovatartozásától. Egyetlen szempont fontos számukra, hogy a megbízó érdekében eljárva a lehető legjobb képviseletet biztosítsák. Majd arról biztosított mindenkit, hogy | Schadl György ügyvédjének irodája ad tanácsokat a fideszes többségű Budavári Önkormányzatnak | Havi 250 ezer forint megbízási díjért ad tanácsokat a Schadl-perben védőügyvédként felbukkanó Morvai Attila irodája a Budavári Önkormányzat jogi és gazdasági bizottságának az év végéig. A beszerzésekért és közbeszerzésekért, a gazdasági és jogi ügyekért, a költségvetésért, valamint a vagyonnyilatkozatok vizsgálatáért felelős bizottság elnöke a helyi Fidesz-frakció szószólójaként működő Gulyás Gergely Kristóf, alelnöke pedig az exjobbikos, ám jó ideje a Fidesszel együtt mozgó Varga Dániel. A külsős szakértők megbízásáról szóló javaslat is részben tőlük származik (a két másik aláíró is kormánypárti). | null | 1 | https://nepszava.hu/3188214_schadl-gyorgy-ner-morvai-attila-budavari-onkormanyzat | 2023-03-17 11:02:00 | true | null | null | Népszava |
A balkáni, afrikai, dél-amerikai fejlődő országoknak van egy visszatérő típustörténete. Adott egy bátor ellenálló, aki kritizálja az antidemokratikus, korrupt rendszert, aki fellép ellene, akár forradalmat robbant ki egy diktatúra ellen. Majd a sikeres harca után átveszi a hatalmat, de a korábbi rendszer hibáit nem irtja ki, inkább átveszi, a maga képére formálja annak mintáit, csak éppen már nem a kritikus oldalról, hanem a hatalom oldaláról szemléli azt.
Nem kell nagyon messzire menni, hogy a kommunista diktatúra bornírt propagandája és annak urambátyám viszonyai ellen fellépő politikus helyett olyat lássunk, aki a hatalomban élve, már saját propagandát működtet és a saját családtagjai és földijei válnak az ország leggazdagabb embereivé.
Miről jutott mindez az eszembe? Március 1-jével elindult a Baross Gábor Tőkeprogram, 600 milliárd forintnyi új, tőkefinanszírozási forrás kerül a magyar gazdaságba a Nemzeti Tőkeholdingon (NTH) keresztül.
Nem egy olyan hír, ami miatt indulatba kellene jönni, hiszen éljen az új forrás, de mégis van ebben valami nagyon reménytelen. A Telexen is többször írtunk a tőkealapok központosításáról, például itt és itt.
Tapasztalatunk szerint a piac tényleg hitt abban, hogy az alapok rendszerének vámszedőt, a sok, drágán működtetett és mindenfajta verseny nélkül állami forrásokkal kitömött alapok helyett valami jobb indul. A reformelképzelésekkel kapcsolatban még forrásokat is elértünk, bár a Nemzeti Tőkeholding nem állt velünk szóba. Erre mi történik?
Azelőtt, hogy az NTH egyetlen észszerűsítési eredményt, egyetlen vizsgálatot, büntetőfeljelentést, alapbezárást vagy összevonást, egyetlen valamire való reformot bemutatott volna a zavaros állami alapok világában, most bejelentette, hogy újabb gigantikus pénzt szór ki.
Ezúttal majd jobban? Értelmesebben? Vagy megint véletlenszerűen, baráti alapon, ha egy régi harcostárs lánya léghajókkal foglalkozik, akkor 5 milliárdból indul egy Léghajó Alap, ha a pirézek mellettünk szavaznak az ENSZ-ben, akkor 10 milliárd forintból létrejön egy Magyar-Piréz Innovációs Alap?
Semmit, de semmit nem tudni arról, hogy az NTH valamit javított-e a rendszeren, mert erről még nem kommunikált, de itt az új gigaprojekt, egy átfogó, hárompilléres tőkeprogram, amelynek ingatlan- és értékpapíralapok lába március elsején indult, 150 milliárd forint keretösszeggel, célja pedig az ingatlanalapok és értékpapíralapok feltőkésítésén keresztül a beruházási aktivitás növelése, a zöld fejlesztések előtérbe helyezése, valamint a tőzsdei likviditás fejlesztése.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding (NTH) által kidolgozott Baross Gábor Tőkeprogram ezen pillérére, az összesen 150 milliárd forint keretösszegre azok a hazai, meghatározó tapasztalattal, szakmai tudással és eredményekkel rendelkező piaci befektetési alapkezelők pályázhatnak, akik az elmúlt két év alapján átlagosan legalább 50 milliárd forint vagyont kezeltek ingatlanbefektetési alapokban vagy nyilvános értékpapíralapokban.
Mindez persze sokaknak jó hír, de a szakma sokkal inkább azt várta, hogy az NTH lépjen fel a hibák ellen, még ha politikailag mindig kellemetlenebb a javítás, hiszen az csak elismer a közvélemény előtt némi mulasztást, ám a pénzosztás az népszerűbb pozíció.
Az alapkezelők, akik több alappal is pályázhatnak, értékpapírágon maximum 5 milliárd forint, ingatlanalap-kezelőként maximum 30 milliárd forint tőkejuttatást kaphatnak. A tőkeemelés okán a Nemzeti Tőkeholding Csoport részesedése nem haladhatja meg az alap nettó eszközértékének 30 százalékát.
„Az elmúlt hónapokban rendkívül intenzív szakmai munkát folytattunk, amely révén a Baross Gábor Tőkeprogrammal együtt 1600 milliárd forint összeg áll majd rendelkezésre magántőke-, kockázati tőke-, ingatlan- és értékpapíralapokban, amelyek elsősorban beruházás-fejlesztési célokkal kerülhetnek kihelyezésre. A Nemzeti Tőkeholding irányításával megvalósulhat a tőkealapok működési harmonizációja, illetve javulhat a források kihelyezési üteme”
– mondta Katona Bence, az NTH vezérigazgatója.
Az összesen 67 állami hátterű tőkealapból a Nemzeti Tőkeholding – az EU-s alapok kivételével – jelenleg 55 tőkealap koordinálását végzi, amelyből 48 tőkealap belföldi. A 3500 milliárd forint értékű összes jegyzett tőke 42 százalékát biztosítja a magyar állam.
A Nemzeti Tőkeholding Csoport a koordinációjában lévő társaságokon, az MFB Invest Zrt.-n és az EXIM Invest Zrt.-n keresztül érvényesíti a befektetési standardokat. Az MFB Invest elsősorban hazai, az EXIM Invest hazai és nemzetközi, széles iparági fókuszú piaci tőkealapokban valósít megvagy menedzsel állami forrásokból befektetéseket, magát a tőkebefektetési tevékenységet piaci alapkezelőkre bízva. | A Nemzeti Tőkeholding a rendszer észszerűsítése helyett még több pénzt tol állami alapokba | Új központi holdingja van az állami alapoknak. A központosítás lehetne észszerű, de erre mi történik? Azelőtt, hogy bármilyen tájékoztatást adott volna a Nemzeti Tőkeholding (NTH) arról, hogy milyen reformokat hajtott végre a pazarló rendszerben, mit vont össze, milyen alapokat zárt be, ki ellen tett feljelentést, inkább bejelentette, hogy még egy csomó pénzt kizúdít a piacra. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/03/02/a-nemzeti-tokeholding-a-rendszer-eszszerusitese-helyett-meg-tobb-penzt-tol-allami-alapokba | 2023-03-02 11:10:00 | true | null | null | Telex |
baloldal;Állami Számvevőszék;kampánypénz;Bánki Erik;
2023-03-17 20:25:00
Számvevőszéki vizsgálat indul az ellenzék külföldi kampánytámogatása miatt
Nem engedi el a Fidesz a témát. Ebben most az elvileg független hivatal is segít a pártnak.
Vizsgálatot indított a „guruló dollárok” ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki az Országgyűlési gazdasági bizottságának fideszes elnökét arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok".
Bánki Erik bizottsági elnök az MTI-hez pénteken eljuttatott videóban annak kapcsán beszélt erről, hogy a testület március 27-én várhatóan az ÁSZ elnökét hallgatja meg a „guruló dollárok” ügyében. Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke levélben tájékoztatta arról, hol tart a „guruló dollárokkal”, azaz a baloldali pártok tiltott külföldi finanszírozásával kapcsolatos ÁSZ-vizsgálat. A politikus úgy véli,
Bánki Erik közölte, az ÁSZ elnöke vizsgálatot indított az ügyben, és levelében arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok”. Észlelve a visszaélések lehetőségét, az ÁSZ elnöke az adóhatósághoz fordult, s információkat kér a pénz felhasználásáról, mert erős a gyanú, hogy azzal kapcsolatban is visszaélések történhettek.
Mindez azt jelenti, hogy
Tájékoztatást várnak Windisch Lászlótól arról, hogy milyen gyanús visszaélések merültek fel a vizsgálat során, és mikor lesz konkrét eredménye a vizsgálatnak. Minderre azért van szükség, mert „minden magyar választópolgárnak joga van tudni arról, milyen módon próbálták külföldről befolyásolni a magyar választásokat, milyen támogatóktól milyen források érkeztek és azokat hogyan használták fel a baloldali pártok tiltott, a törvényekkel ellenkező módon, annak érdekében, hogy megváltoztassák a választási eredményeket”; azokat olyan mértékben befolyásolják, ami nem a választópolgárok valós érdekeit és valós szándékét tükrözi, hanem külföldi megrendelőik elvárásait - mondta a gazdasági bizottság elnöke.
„Nagyon remélem, hogy március 27-én többet fogunk megtudni ezekről a visszaélésekről” - fűzte hozzá Bánki Erik. | Számvevőszéki vizsgálat indul az ellenzék külföldi kampánytámogatása miatt | Vizsgálatot indított a „guruló dollárok” ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki az Országgyűlési gazdasági bizottságának fideszes elnökét arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok". | null | 1 | https://nepszava.hu/3188332_allami-szamvevoszek-vizsgalat-baloldali-kampanypenzek | 2023-03-17 11:10:00 | true | null | null | Népszava |
Kezdjünk egy nem könnyen követhető kifejezéssel:
„feljelentés elutasítása elleni panasz elutasítása”,
ezzel a tárggyal jelezte Hadházy Ákos képviselő, hogy hol tart az az ügye, amelyben Palkovics László volt miniszter előadása után a képviselő úgy ítélte meg, hogy a miniszter a hulladékkoncesszió ügyében összejátszott a későbbi nyertessel.
Akit érdekel az összetett helyzet, ebben a cikkünkben próbáltuk kivesézni, hogy mi is történhetett. Mint a képviselőtől tudjuk, a fenti kontra, rekontra, szubkontra, Fedák Sári helyzetben az történt, hogy
Hadházy Ákos feljelentést tett.
Az ügyészség megtagadta a nyomozás elindítását, mert nem észlelt bűncselekményre utaló jelet.
Hadházy Ákos megpanaszolta ezt a döntést.
Most a fellebbezését is elutasították.
A mostani döntésből két részletet idézünk:
„A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítottam, hogy a nyomozó hatóság
feljelentést elutasító határozata mind a rendelkező rész, mind pedig az indokolás
tekintetében megalapozott. A nyomozó hatóság a feljelentés adatai alapján helyesen
jutott arra a döntésre, hogy a feljelentés – bűncselekmény gyanújának hiánya miatti –
elutasításának van helye, döntését pedig részletesen és helytállóan megindokolta.”
Az ügyészség így részletezte a szakmai indoklását:
„A rendelkezésre álló adatokból, így különösen az »Új feladatok, új megoldások« című rendezvényen elhangzott előadáson a hulladékgazdálkodás problémáinak részletezéséből és megoldásainak felvázolásából, pontos adatok hiányában végzett értékítéletből, véleményből, a problémamegoldás körében a MOL Nyrt.-vel történő informális együttműködésből, jelen ügyre vetítve semmilyen büntetőjogi értékelés nem vonható le. A feljelentésben és a panaszban hivatkozott cikkek nem tartalmaznak olyan plusz információt, adatot, amely a versenyt korlátozó összehangolt magatartásra, az ilyen döntés meghozatalában történő tényleges részvételre, a hivatali kötelezettség megszegésére utalhatnak, így bűncselekmény gyanújának megállapításához nem vezetnek.” | Hadházy Ákos: Nem vizsgálják a hatóságok, hogy Palkovics László és a Mol összejátszottak-e | Hadházy Ákos országgyűlési képviselő korábban azért tett feljelentést, mert szerinte Palkovics László volt technológiai és ipari miniszter egy előadásában elszólta magát. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/03/02/hadhazy-akos-nem-vizsgaljak-a-hatosagok-hogy-palkovics-laszlo-es-a-mol-osszejatszottak-e | 2023-03-02 11:13:00 | true | null | null | Telex |
beruházás;fairtás; NER;Lupa-sziget;
2023-03-18 17:19:00
Senki nem beszél a NER-es hátterű fairtásról
Feljelentést ugyan tett az önkormányzat, de ennél sokkal több nem történt a Lupa-szigeten zajló luxusberuházás ügyében. A történetben több cég, egy szakács és Fidesz-közeli szálak is feltűnnek.
Engedély és bejelentés nélkül vágott ki fél tucat fát a fővároshoz közeli Lupa-szigeten egy NER-közeli beruházó, ám egy önkormányzati faültetési kötelezésen kívül eddig semmilyen következménye nem lett az ügynek – ez derül ki egy lapunkhoz eljutott önkormányzati dokumentumból. A lakossági panaszok szerint a beruházó nem fogta vissza magát: nemcsak a Natura 2000-es természetvédelmi besorolású vízparton és közelében lévő fákat vágatta ki, hanem megbontotta a partfalat, és betonozott a Duna-mederbe is.
A hivatalos iratok alapján úgy tűnik, hogy az egyik idős vízparti fa kivágására a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság adott engedélyt. Hogy pontosan miért, azt nem tudni, de a hivatalos iratokban van utalás arra, hogy a fa kidőlőfélben volt. A helyiek szerint ugyanakkor ez az állapot úgy jött létre, hogy előtte a munkások nagynyomású vízsugárral mosták ki az öreg vízparti fa gyökerei alól a földet. Az öreg fa útban lehetett a beruházónak, mivel a helyén egy úszómedence létesül majd, illetve az említett helyszínen modern luxusnyaraló épül.
A néhány tucat lakosú, többségében régi, Bauhaus-stílusban épült nyaralójú Lupa-sziget lakói jó ideje találgatják, ki lehet a két éve szigetre érkezett, láthatóan a hatalomhoz közeli kapcsolatokkal rendelkező beruházó, ám konkrét személlyel nem találkoztak, csak azt látják, ahogy a sziget és a Duna ág életét felforgatta a családias szigetből jócskán kilógó, grandiózus építkezés.
A történet 2020-ban indult, akkor vásárolt fel a szigeten egy régi vízparti nyaralót egy, a fővárosi Király utcában frissen bejegyzett cég, a DPG Team Kft. A cég székhelye egy cégtemető – közel kétszáz másik vállalkozás van oda bejelentve –, a társaság tulajdonosa pedig egy harmincas éveit taposó fiatalember, D. Gábor, akinek a cégbírósági bejegyzések szerint több más ingatlancéghez is van köze, ám Facebook-profilja szerint a vendéglátásban dolgozik szakácsként.
Nem akárki azonban a cég finanszírozója: a NER-közeli beruházásoknál feltünedező Arthur Bergmann Hungary Zrt., amely a cégmérlegek szerint 250 millió forintot folyatott a DPG Team Kft-be. (Az Arthur Bergmann neve nemrégiben AB Financial Team Zrt. névre változott). Hogy az AB több, mint puszta finanszírozó, az is sejteti, hogy D. Gábor más ingatlanos cégében ennek a társaságnak az egyik vállalata a külső számviteli szolgáltató.
A budakalászi Duna partra visszatérve: a környezetéből kilógó, grandiózus építkezés miatt a helyiek bejelentést is tettek, de az érintett hatóságok eddig elnéztek a természetkárosítás felett, és lapunk kérdéseire sem válaszoltak.
Emellett az önkormányzat a fakivágások miatt fapótlási kötelezettséget írt elő az építtető DPG Teamnek. Az önkormányzat nem válaszolt arra, hogy végül sikerült-e eleget tenni ennek. Ugyanakkor az építési előírások vélt megsértése, illetve hulladéklerakás miatt az önkormányzat – illetékesség hiányára hivatkozva – áttette az ügyet a Pest Megyei Kormányhivatalhoz. Kerestük a Tarnai Richárd „főispán” vezette hatóságot, hogy mire jutottak, ám a hivatal egy hét után sem válaszolt levelünkre, így azt sem sikerült megtudnunk, hogy igaz-e, amit helyben beszélnek, hogy a kormányhivatal „lesöpörte az asztalról” az ügyet. Az egyik önkormányzati iratból csak annyi derült ki, hogy az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága is tartott ellenőrzést, ám „természeti értékek veszélyeztetését nem tapasztalta”.
Az ügyben kérdéseket tettünk fel a DPG Team Kft-nek is, ám nem reagáltak megkeresésünkre. | Senki nem beszél a NER-es hátterű fairtásról | Engedély és bejelentés nélkül vágott ki fél tucat fát a fővároshoz közeli Lupa-szigeten egy NER-közeli beruházó, ám egy önkormányzati faültetési kötelezésen kívül eddig semmilyen következménye nem lett az ügynek – ez derül ki egy lapunkhoz eljutott önkormányzati dokumentumból. A lakossági panaszok szerint a beruházó nem fogta vissza magát: nemcsak a Natura 2000-es természetvédelmi besorolású vízparton és közelében lévő fákat vágatta ki, hanem megbontotta a partfalat, és betonozott a Duna-mederbe is. | null | 1 | https://nepszava.hu/3188324_lupa-sziget-luxusberuhazas-fairtas-ner | 2023-03-18 11:15:00 | true | null | null | Népszava |
A fóti képviselő-testület a 2013. november 21-i rendkívüli ülésén felhatalmazta Pozderka Gábor (Fidesz) alpolgármestert, hogy együttműködési megállapodást írjon alá a Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesülettel (FÖKE). A megállapodás szerint az önkormányzat évi 35 millió forintot ad a FÖKE által fenntartott Fóti Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium épületeinek működtetésére, a közüzemi költségek fedezésére, az iskola igazgatója és a FÖKE irányításában közvetlenül közreműködők munkabérére.
Képünk csak illusztráció
A szerződésben szerepel továbbá egy nyelvtanilag homályos pont, amelyből kiderül, hogy a támogatás feltétele 11 terület „fejlesztése és maradéktalan ellátása” is. Ezek között szerepel az iskolai könyvtár kialakítása, a diákok délutáni ellátása, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelői feladatok ellátása.
Maga felé hajlik
Az önkormányzati határozat egyik előterjesztője Lévai Sándorné, a pénzügyi fejlesztési bizottság fideszes elnöke volt, aki egyben a FÖKE alapító tagja és jelenleg is intézőbizottsági alelnöke. Az előterjesztéshez csatlakozott Bartos Sándor és Földi Pál is, ők szintén a többségben lévő fóti jobboldal prominensei, bár pár nappal később már egymás ellen indultak az időközi polgármester-választáson (erről lásd keretes írásunkat, illetve a botrányos előzményekről korábbi cikkünket). Az ülés jegyzőkönyve szerint Lévai Sándorné konkrétan azt mondta, hogy a FÖKE vezetése (tehát saját egyesületének tagjai – T. Sz.) képviselői fogadóóráján kereste meg a támogatás rendezésével kapcsolatban.
A javaslattal szemben az MSZP-s Fábry Béla fogalmazott meg kifogást. Szerinte az „enyhén szólva is jogszerűtlennek tűnik”, mivel a FÖKE és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) között 2012-ben létrejött közoktatási megállapodás kimondja, hogy az államilag finanszírozott tanulók után közoktatási megállapodás keretében önkormányzati támogatást nem vehet igénybe az iskola (ezt a kitételt egyébként a FÖKE és az önkormányzat szerződése sem hallgatja el).
Fábry azzal érvelt, hogy az önkormányzatnak „nem szabad támogatást nyújtania a pedagógiai program szerinti alapfeladatok ellátásához, illetve a pedagógiai program szerinti alapfeladatok ellátásához szükséges működési költséghez”. Ehelyett javasolta, hogy a 35 millió forintból hozzanak létre egy pályázati alapot, amelyből a pedagógiai programon túlmutató fejlesztésekre pályázhatna valamennyi fóti iskola.
Miután ezt a testület leszavazta, a szocialista képviselő megpróbálta elérni, hogy a másik fóti magánintézményt, a Szabad Waldorf Iskolát is támogassa a FÖKE iskolájához hasonló mértékben a város, ám ez a felvetés sem nyerte el a többség szimpátiáját. Így a fideszes előterjesztést azzal a módosítással hagyta jóvá a testület, hogy a támogatás kifizetése havi ütemezésben történjen, és vonatkozzon 2013 novemberére és decemberére is.
Waldorf: évek óta mostohagyerek
Fábry Béla szerint különösen felháborító, hogy míg a FÖKE iskoláját 1994 óta rendszeresen támogatja a jobboldali többségű önkormányzat – a közoktatás államosítása előtt már több mint évi 100 millió forinttal –, addig a helyi Szabad Waldorf Iskola ilyen juttatásokat sosem kapott. A kivételezést Fábry és több más fóti forrásunk is Lévai Sándorné személyével köti össze, aki az említett időszakban lényegében folyamatosan képviselő – egy ciklusban pedig a pénzügyi bizottság külsős tagja – volt.
Fót fentről
Az MSZP-s városatya a határozat ellen törvényességi észrevételt nyújtott be Tarnai Richárdhoz, az önkormányzat működését ellenőrző Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjához. Ebben azt is megemlíti, hogy „az előterjesztést a jegyző nem szignálta, és távollétében az aljegyző a testületi ülés vitájában képviselői kérdésre elmondta, hogy az értelmezése szerint jogszabályba ütközik”.
A kormányhivataltól ezek után az a válasz érkezett, hogy mivel az Emmi és a FÖKE közötti megállapodás nem számít jogszabálynak, annak vizsgálata nem is képezheti a törvényességi felügyelet tárgyát. „A szerződésben rögzítettek betartásáért kizárólag az érintett felek tartoznak felelősséggel” – érvelt Tarnai Richárd hivatala.
Négy felekezet fészke
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Lévai Sándornét is. Szerinte az Emmivel kötött megállapodás csak a további közoktatási megállapodást tiltja, ennek megfelelően a FÖKE fel is mondta korábbi önkormányzati szerződését, és új – ezúttal már együttműködési – megállapodást kötött. „Három épületben működünk négy felekezet (baptista, evangélikus, katolikus, református) fenntartásában, arculatunk nem megszokott, ez is növeli a költségvetést. Minden évben január 31-ig kell elszámolnunk az önkormányzati támogatással, ebben nyilván olyan tételek szerepelnek, amelyeket az állam nem finanszíroz” – mondta Lévainé. Arra a felvetésre, hogy nem összeférhetetlen-e előterjesztői mivolta az egyesületben betöltött tisztségével, úgy reagált: a FÖKE-ben társadalmi munkát végez, fizetést onnan nem kap.
Jogsértő eset? Visszaélés?
Ha Ön vidéken él, és jogsértő eset vagy hatalmi visszaélés jutott tudomására, kérjük, írjon nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre, és mi utánajárunk!
A minisztérium a magyarnarancs.hu-val azt közölte: „mivel az Emmi köznevelési szerződésekkel/közoktatási megállapodásokkal foglalkozó szakterülete, a Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság, illetve az Oktatáspolitikai Jogi Osztály hivatalosan nem kapott tájékoztatást az együttműködési megállapodás megkötéséről, sem Tarnai Richárd kormánymegbízott úr állásfoglalásáról, így a megállapodás tartalma, illetve a megkötött közoktatási megállapodással való összhangja, ellentéte nem ítélhető meg.” Elvi szinten ugyanakkor kimondták, hogy a közoktatási megállapodásban foglalt kitétel értelmében a támogatás feltételeként előírt feladatok – tehát a törvény szerinti közoktatási szolgáltatások – után nem igényelhető plusztámogatás. Ezen feladatok „maradéktalan ellátása” szerepel az önkormányzati szerződésben, az ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, hogy a közüzemi számlák, bérek és járulékok fizetése – amire a FÖKE beszámolója szerint novemberben és decemberben az önkormányzati támogatásból költött – közoktatási feladatnak minősülnek-e.
Nem példa nélküli
Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint az épület fenntartása is hozzátartozik a közoktatási feladatokhoz, így az önkormányzati támogatás például akkor lehet indokolt, ha az épületeket más célra is hasznosítja a FÖKE. Hozzátette ugyanakkor, hogy a köznevelés jelen ciklusban történő átalakítása előtt nem volt példa nélküli a kettős – önkormányzati és állami – finanszírozás. Ma pedig még azok az intézmények sincsenek túlzottan eleresztve anyagilag, akikkel az Emmi megállapodást kötött, így a plusz 35 milliónak akár jó helye is lehet.
Hiába érdeklődtünk hetekig, a támogatás jogszerűségéről a végső szót egyelőre sem a kormányhivatal, sem a minisztérium nem hajlandó kimondani. Árulkodó ugyanakkor, hogy Fót 2014-es költségvetéséről szóló előterjesztésben a FÖKE-nek ítélt 35 millió céljaként „közoktatási feladatok ellátása” van feltüntetve. Információnk szerint a kihirdetett határozat e helyén Lévai Sándorné módosító javaslatára már az egyesületi munka támogatása szerepel.
Támogatás kampányfinisben
Fábry Béla azt is kifogásolja, hogy a FÖKE támogatásáról három nappal a novemberi időközi választások előtt, rendkívüli ülésen döntött a testület úgy, hogy a választáson két előterjesztő is érintett volt: Földi Pál a Fidesz, Bartos Sándor a Fóti Gazdakör támogatásával indult a polgármesteri székért. A választást ennek ellenére a baloldali ellenzék jelöltje, Takács István nyerte, de a Budapest Környéki Törvényszék döntése alapján a szavazók egy részének szervezett szállítása miatt március 2-án új választást kellett tartani. Ezen már Bartos Sándor kapta a legtöbb voksot, akit ezúttal a Fidesz is támogatott. Ezúttal viszont Takács támadta meg az eredményt a helyi választási bizottságnál. Fábry tájékoztatása szerint a Fót 2014-es költségvetéséről szóló, a FÖKE idei támogatását is magában foglaló határozatot megint pár nappal a választások előtt, rendkívüli ülésen fogadta el a testület. | Kampányfinisben toltak tízmilliókat a képviselő kedvenc iskolájába | Fót önkormányzata évi 35 milliós plusztámogatást szavazott meg egy magániskolának, melynek fenntartó egyesületében az egyik helyi fideszes képviselő is tag. A támogatási határozat előterjesztője is ő volt, miközben a város Waldorf-iskolája egy forintot sem kapott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kampanyfinisben-toltak-tizmilliokat-a-kepviselo-kedvenc-iskolajaba-89210 | 2014-03-18 11:15:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ahogy arról korábban is írt a sajtó, a kormány 2023-tól privatizálta az autópályák és gyorsforgalmi utak építését és kezelését, az autópálya-koncessziókat magáncégeknek kiadva. A koncessziót pedig egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz, a közpénzből történő útépítés két nagy veteránjához kötődő koncessziós cég nyerte el. Tegnap pedig az is kiderült, hogy az ehhez szükséges eszközöket mennyiért vették meg az utakat eddig kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től.
Tompos Márton momentumos parlamenti képviselő tett fel erről kérdést Lázár János minisztériumának. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy a Mészároshoz és Szíjjhoz köthető Themis Magántőkealap vezette konzorcium, amely megnyerte az autópálya-koncessziót, megszerezte-e a hálózati elemek üzemeltetéséhez szükséges (ingó és ingatlan) eszközöket, készleteket, egyéb szükséges vagyonelemeket és erőforrásokat, ahogy azt a koncesszió feltételeként előírták.
A kérdésre Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára, Lázár János miniszterhelyettese válaszolt. Válasza szerint a koncesszió jogosultja szeptember 1-el már átvette a szükséges eszközöket a Magyar Közúttól. Minderre egy üzletág-átruházási megállapodás keretében került sor, aminek részeként
5 mérnökségi épület
19 388 darab "eszköz" (nem derül ki a válaszból, hogy pontosan micsoda)
2,6 milliárd forintnyi "készlet" került a koncessziós céghez
amely 889 dolgozót is átvett.
Mindezért Mészárosék 17 783 584 452 forintot fizetnek. Hogy Csepreghy elmondta az összeget, azért is érdekes, mert a koncessziós cég vezetője korábban újságírók kérdésére azt mondta, üzleti titok, hogy mennyiért veszik át az eszközöket az állami cégtől. Az államtitkár azt is írja, hogy az ingatlanok, eszközök és készletek többsége az üzlet után is a Magyar Közútnál maradt. | Közel 18 milliárdért veszi meg a Magyar Közút egy üzletágát Mészárosék koncessziós cége | Ahogy arról korábban is írt a sajtó, a kormány 2023-tól privatizálta az autópályák és gyorsforgalmi utak építését és kezelését, az autópálya-koncessziókat magáncégeknek kiadva. A koncessziót pedig egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz, a közpénzből történő útépítés két nagy veteránjához kötődő koncessziós cég nyerte el. Tegnap pedig az is kiderült, hogy az ehhez szükséges eszközöket mennyiért vették meg az utakat eddig kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től. | null | 1 | https://444.hu/2022/09/21/kozel-18-milliardert-veszi-meg-a-magyar-kozut-egy-uzletagat-meszarosek-koncesszios-cege | 2022-09-21 11:35:00 | true | null | null | 444 |
Győrben fogtak el két orvost, egy cégvezetőt és egy alkalmazottat a rendőrök abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A rendőrség hétfői közleménye szerint három férfit és egy nőt fogtak el, közülük egy szegedi orvost letartóztatott a bíróság, a többiek szabadlábon védekeznek.
A rendőrök egyszerre összesen tíz helyszínen hajtottak végre kutatásokat, ezek során fogták el a szegedi és a nyíregyházi orvost, egy budapesti cég ügyvezetőjét és alkalmazottját, akik mindketten baranyai lakosok. A rendőrök összesen 24 adathordozót – mobiltelefonokat, laptopokat –, rengeteg iratot, 400 gigabájtnyi lementett adatot foglaltak le, a cég ügyvezetőjétől pedig egy quadot, egy autót, egy motort és egy rakodógépet is.
A gyanú szerint a gyógyászati segédeszközök gyártásával foglalkozó vállalkozás a jogosulatlanul felírt közel háromezer darab gyógycipő után több mint 162 millió forintot igényelt vissza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK). Ebből 930 cipőhöz a fiktív tartalmú vényeket a szegedi orvos írta fel, és ezzel közel 50 millió forinthoz segítette hozzá a céget.
Az ortopédcipő-maffia ügyén az országban több mint hetven nyomozó dolgozik, több megyében is külön nyomozócsoport alakult miatta. Ahogy arról korábban írtunk, a rendőrség bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználása miatt nyomoz. A gyanú szerint a szakorvosok a betegfelhajtók által hozott pácienseknek a legnagyobb állami támogatású eszközöket írták fel attól függetlenül, hogy a betegnek szüksége volt-e rá, vagy sem, majd az ezek után járó állami támogatásokat jogosulatlanul visszaigényelték.
A gyártó cipőnként 50 ezer forint támogatást igényelt a NEAK-tól, ami így összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek. A rendőrség korábbi közleménye szerint az eddig feltárt, jogosulatlanul visszaigényelt összeg eléri a kétszázmillió forintot. | Ortopédcipő-maffia: két orvost fogtak el Győrben, egy quadot is lefoglaltak a rendőrök | Győrben fogtak el két orvost, egy cégvezetőt és egy alkalmazottat a rendőrök abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A rendőrség hétfői közleménye szerint három férfit és egy nőt fogtak el, közülük egy szegedi orvost letartóztatott a bíróság, a többiek szabadlábon védekeznek. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/06/ortopedcipo-maffia-ket-orvost-fogtak-el-gyorben-egy-quadot-is-lefoglaltak-a-rendorok | 2023-03-06 11:17:00 | true | null | null | Telex |
Rágalmazás gyanúja miatt hétfőn nyomozást rendelt el az ügyészség Vida Ildikó NAV-elnök feljelentése alapján. Keresztes Imre főügyész közlése szerint az ügyben – jogi szaknyelven – valóságbizonyítás várható. Ez azt jelenti, hogy nem Vida Ildikónak kell védekeznie, hanem a kifogásolt állítást megfogalmazónak kötelessége bizonyítani, hogy amit állított, az igaz.
Vida Ildikó a december elején megjelent, a Heti Válasznak adott interjúban tett sértő kijelentése miatt tett feljelentést az amerikai ügyvivő ellen. Az interjúban André Goodfriend kifejtette: az, hogy egyeseket nem engednek be az Egyesült Államokba, annyit jelent, "úgy hisszük, vannak olyan kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt".
Mint arra Keresztes Imre is kitért a közleményben, a rágalmazás bűncselekménye kapcsán fontos kiemelni, hogy az valótlan, illetve valós tények állításával is elkövethető. Így az a kijelentés, hogy valaki „korrupt", illetve „korrupciós cselekményt követett el", az állítás valóságtartalmától függetlenül is alkalmas lehet a becsület csorbítására.
Kérdés, marad-e a mentessége
A nyomozás eredménye nagyban függ attól, hogy a diplomáciai mentességet élvező amerikai ügyvivő esetében a küldő állam, az USA hajlandó-e lemondani a mentességről. Azt ugyanis az ügyészség is elismerte, hogy a feljelentettet meggyanúsítani csak az után lehet, „miután a diplomatát küldő állam a saját hazai joga szerinti eljárási rendben a mentelmi jogát felfüggesztette".
A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszter útján terjesztheti elő. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítvány megtételével egyidejűleg fel kell függeszteni a nyomozást, amely a mentelmi jog felfüggesztése esetén a gyanúsítotti kihallgatással folytatható, ha pedig nincs felfüggesztés, az eljárást meg kell szüntetni. | Nyomoz az ügyészség Vida Ildikó feljelentése alapján | Megindította a nyomozást rágalmazás gyanúja miatt a Központi Nyomozó Főügyészség Vida Ildikó feljelentése alapján. Egyelőre adatot gyűjtenek, de André Goodfriend amerikai ügyvivőt csak akkor gyanúsíthatják meg, ha az Egyesült Államok lemond a nevében a diplomáciai mentességről. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20141215-nyomoz-az-ugyeszseg-vida-ildiko-feljelentese-alapjan.html | 2014-12-15 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.