text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Már nem cél annak megakadályozása, hogy a válság (és a szocialisták nyolcéves kormányzása) miatt elszegényedett emberek kevéske jövedelmüket a félkarú rablókba dobálják. Ha állami koncesszióról van szó, már nem is olyan káros a szerencsejáték, mint amilyennek októberben Lázár János miniszterelnökségi államtitkár lefestette.
Sőt: a Nemzetgazdasági Minisztérium évi mintegy 850 millió forint adóbevételt remél kaszinónként az új kaszinóktól. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, ennek az összegnek a többszörösét kell az embereknek tétként megtenniük a majdani játéktermekben. Az októberi döntés indokai közül a nemzetbiztonsági kockázat maradt meg csupán, miután erre hivatkozva írható ki zártkörű koncessziós pályázat. Varga Mihály előterjesztése szerint a meghívásos koncessziós pályázat az egyedüli és legbiztonságosabb módja azoknak a kiszűrésére, akik nemzetbiztonsági vagy szerencsejáték-felügyeleti kockázatot jelenthetnek.
Ellenzéki politikusok szerint azonban valószínűbb, hogy a zártkörű pályáztatással a tárca csupán meg szeretné könnyíteni a tíz új kaszinó koncessziós jogának átjátszását a Fidesz-közeli vállalkozásoknak. Immár a szaktárca által közzétett adatok is egyértelműen bizonyítják, hogy a három nagy kaszinó a nyertese a parlament tavaly októberben kivételes sürgős eljárásban meghozott döntésének, amellyel a szándék bejelentésétől számítva kevesebb mint két hét alatt felszámolták a hazai szerencsejáték-ipar jelentős részét. A budapesti Tropicana és Las Vegas Casino, valamint a soproni Casino kivételével törvényesen sehol sem működhet félkarú rablóként ismert pénznyerő automata 2012. október 11. óta.
A három kaszinóban e játékautomaták bevétele tavaly összességében az előző évi 275 százaléka volt. Több mint a negyedével nőtt a tiszta játékbevétel és a játékadó-befizetésük is.
Persze a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerencsejáték-felügyeleti főosztályának adataiból az is kiderül, hogy az úgynevezett II. kategóriájú játékkaszinók (ahol kaszinónként legfeljebb 100 játék- és kártyaasztal és kevesebb mint ezer pénznyerő automata üzemeltethető) egész iparága dinamikusan fejlődött 2010–2012 között, tehát még mindig érdemes ezen a piacon befektetni, sőt, most érdemes csak igazán. A tétek összege 2010 és 2011 között 5,8 százalékkal, 2011 és 2012 között 46 százalékkal nőtt. 2011-ben a tiszta játékbevétel az előző évihez képest 4,59 százalékkal nőtt, tavaly az előző évihez képest 27,3 százalékkal.
A tavaly októberi döntés egyértelmű vesztesei ugyanakkor a felszámolt szerencsejáték-piac több ezer szereplője, az elektronikus kaszinókat működtető vállalkozók, valamint a nyerőgépeket tartó kocsmárosok. Közülük többen, hazai jogorvoslati lehetőség nem lévén, Strasbourgban keresik az igazukat, amiért az állam az őket a magyar jog szerint is megillető azonnali és teljes körű kártalanítás nélkül számolta fel az iparágat, amelybe nem is olyan rég még épp az állam instrukciói szerint fektettek be milliárdokat. Másfelől vesztes maga az állam is, amely nemcsak milliárdos adóbevétel-kiesést könyvelhetett el a döntés nyomán, de azóta egyre többet és még többet kénytelen költeni az egykor legálisan működő játékbarlangok ellenőrzésére, megakadályozandó, hogy a korábban legális játékokat illegálisan (azaz engedély és főleg adófizetés nélkül) játsszák tovább.
Az ellenőrzések hatékonysága viszont enyhén szólva is alacsony. Tavaly október második felében, majd novemberben és decemberben, valamint 2013 első két hónapjában valamivel több mint 9000 vizsgálatot végeztek a hatóságok, de mindösszesen 137 esetben indítottak eljárást tiltott szerencsejáték-szervezésért. Emlékeztetőül: a szerencsejáték-ipart alapjaiban átalakító parlamenti döntés után a Hír TV Célpont című műsora mutatta be, milyen gyorsan alkalmazkodtak a vidéki kocsmák az új helyzethez. Az addig pénznyerő automataként működtetett berendezések „már csak játékgépek”, a nyeremények elvileg virtuálisak, valójában a pultnál a kocsmáros fizeti ki azt az összeget, amit korábban a gép adott ki a nyertesnek.
A nemzetgazdasági tárca az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának küldött előterjesztésében arról nem tesz említést, hogy miképpen kívánja visszaszorítani az éppen a kormány javaslatára meghozott parlamenti döntés nyomán ugrásszerűen megnövekedett illegális szerencsejáték-piacot. Csupán tényként állapítja meg, hogy a szerencsejáték iránt érdeklődők egy része külföldön, illetve az interneten költi el a korábban is erre a célra fordított pénzét, mint ahogy azt is, hogy a játéktermi pénznyerő automaták iránti kereslet nagyobb részben a magyarországi illegális pénznyerőautomata- és szerencsejáték-üzemeltetők (így a vendéglátóhelyeken illegálisan működtetett internetterminálok) feketepiacán zajlik.
Úgy tűnik, ki nem mondva, a megoldást az illegális piaci kínálattal szembeni legális félig-meddig állami kínálat bővítésében látja a szaktárca. A kispénzűek valószínűleg továbbra is a feketegazdaságban élik ki játékszenvedélyüket. A többiek számára nyitnák meg a tíz vidéki állami koncessziós kaszinót. Azoknak, akik nagyobb tétben szoktak játszani, és ma jobb híján külföldön vagy a neten teszik ezt, amelyből az államnak így egy fillér bevétele sem keletkezik. A Varga Mihály által jegyzett előterjesztés rámutat: a 2012 októberében betiltott liberalizált, azaz koncesszió nélkül, a szerencsejáték-felügyelet engedélyével további biztonsági szempontok nélkül működtetett pénznyerőautomata-piac jelentős nemzetbiztonsági kockázatai (amelyekre hivatkozva az iparágat felszámolták) és felügyeleti kockázatai az illegális üzemeltetői piacon még élesebben és jelentősebb mértékben jelentkeznek.
Emlékeztetőül: Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár tavaly ősszel előbb azzal indokolta a félkarú rablók teljes körű betiltását, hogy így szeretnék megakadályozni, hogy az amúgy is szegény emberek ne dobják a gépekbe a kevéske jövedelmüket. Szavai általános meglepetést váltottak ki. Ekkor jött elő az újabb érv: az iparágban rejlő nemzetbiztonsági kockázat, ennek mibenlétéről azonban nem árult el részleteket. Kiszivárgott hírek szerint egy az Alkotmányvédelmi Hivatalban készült jelentés vágta ki a biztosítékot a kormányfőnél, amelyből kiderült, hogy bizonyos bűnözői csoportok miképpen befolyásolták a döntéshozókat (szakértőket, kormánytisztviselőket, politikusokat) a szerveralapú nyerőgépek bevezetésének előkészítésekor. Hivatalos források ezt azóta sem erősítették meg, bár nem is cáfolták. | Trafikra kaszinó? A kormány pályázatot írna ki játékgépekre | Három hónap alatt (2012. november, december és 2013. január) 3,2 milliárd forint adóbevételtől esett el az állam az elektronikus kaszinók és általában a pénznyerő automaták betiltása miatt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter most zártkörű koncessziós pályázat keretében tíz vidéki kaszinó létesítésének és tíz évre szóló működtetési jogának értékesítésével szeretné befoltozni a költségvetésen a szakma és az ellenzék szerint is alapjogokat sértő és elkapkodott tavaly októberi döntéssel ütött lyukat. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20130715-kik_tehetik_meg_tetjeiket-1400127 | 2013-07-15 14:19:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Magánberuházásban aszfaltoztatta le a pincéjéig vezető önkormányzati utat a balatonlellei szőlőhegyen Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő felesége. A Magyar Narancs írta meg, hogy a kivitelező, akit megbíztak a munkával, nem kért hivatalos tulajdonosi hozzájárulást, csak szóban állapodott meg a polgármesterrel. | Magánberuházásban aszfaltoztatta le a pincéjéig vezető önkormányzati utat | Magánberuházásban aszfaltoztatta le a pincéjéig vezető önkormányzati utat a balatonlellei szőlőhegyen Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő felesége. A Magyar Narancs írta meg, hogy a kivitelező, akit megbíztak a munkával, nem kért hivatalos tulajdonosi hozzájárulást, csak szóban állapodott meg a polgármesterrel. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/21/balatonlellei-szolohegy-witzmann-mihaly-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo | 2022-02-21 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Adónyomozók szállták meg reggel az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület budapesti, Dankó utcai központját. A NAV közlése szerint költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak. Az akció hírére tüntetők jelentek meg a központnál. A NAV-osok sokáig nem engedték be a lelkészt, és csak a sajtó kizárásával akarták tájékoztatni az ügyről, ő azonban ebbe nem ment bele. Szerinte az adóhatóság látványos politikai akciót hajtott végre. | Költségvetési csalás gyanúja miatt adónyomozók szállták meg az Oltalom Karitatív Egyesület budapesti központját | Adónyomozók szállták meg reggel az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület budapesti, Dankó utcai központját. A NAV közlése szerint költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak. Az akció hírére tüntetők jelentek meg a központnál. A NAV-osok sokáig nem engedték be a lelkészt, és csak a sajtó kizárásával akarták tájékoztatni az ügyről, ő azonban ebbe nem ment bele. Szerinte az adóhatóság látványos politikai akciót hajtott végre. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/21/ivanyi-gabor-lelkesz-oltalom-karitativ-egyesulet-nav-ellenorzes-politikai-akcio | 2022-02-21 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A kormány tavaly ősszel – azóta sem ismert – nemzetbiztonsági rizikókra hivatkozva döntött a nyerőgépek szinte azonnali és csaknem teljes körű betiltásáról. Hétfőn a nemzetbiztonsági bizottság ugyanakkor támogatta, hogy a kormány tíz vidéki kaszinó üzemeltetési jogára meghívásos pályázatot írjon ki, mivel nem tártak fel e körben nemzetbiztonsági kockázatot. Az ellenzék elfogadhatatlannak tartja, hogy meghívásos pályázaton válasszák ki az üzemeltetőket.
Az MSZP szerint a Fidesz a trafikmutyi után kaszinómutyira készül, saját “vazallusainak” akarja juttatni az engedélyeket. Az MSZP nem támogatja, hogy magántőke bevonásával kaszinók létesüljenek, ez csak állami beruházással, állami felügyelet mellett fogadható el – jelentette ki. A Jobbik szintén maffiamódszereket emlegetett és biztosra vette, hogy a koncessziós jogok elosztásakor ugyanaz fog történni, mint a dohányboltoknál. A kormány “maffiaszerű módszerekkel, elképesztő és ostoba magyarázatokkal kinyírta a teljes szerencsejáték-ipart”, amelyet most újraoszt, és a kabinettel jó kapcsolatban lévő üzleti körök lesznek a kedvezményezettek.
Bár a kormány tavaly októberi döntését azzal indokolta, hogy világnézetével összeegyeztethetetlen a szerencsejáték, meg kell akadályozni, hogy a válság miatt amúgy is elszegényedett emberek félkarú rablókba dobálják a pénzüket, most úgy tűnik, a költségvetés érdeke felülírja ezt. A nemzetgazdasági miniszter kizárólag költségvetési megfontolásokból javasolta a koncessziós pályázatokat.
“Nem ördögtől való”
Hétfőn Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja legalábbis azt mondta: költségvetési megfontolások alapján javasolta a nemzetgazdasági miniszter, hogy egy állami kontroll alatt tartott, külön eljárásban engedélyeztetett és ellenőrzött, úgynevezett másodvonalas kaszinóüzemeltetésre koncessziós pályázatot írjon ki. Azt mondta, nem fog tudni bárki bármilyen minőségében és feltétel nélkül kaszinót nyitni.”
Viszik a nyerőgépeket
A kormánypárti politikus nemzetbiztonsági szempontból támogathatónak és „nem ördögtől valónak” nevezte az elképzelést, ami költségvetési bevételt jelent. Szerinte az állami kontroll lehetővé teszi, hogy a korábbi, a nyilvánosságnak nem megismerhető jelenségek ne forduljanak elő. Továbbra is az az álláspontjuk, hogy a játékszenvedély családokat tesz tönkre, ezért szűkítették a piacot. Hasonlóan érvelt Selmeczi Gabriella szóvivő is, aki nem tudta elképzelni, hogy az történjen újra, mint a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt, hogy a játékgépek világában háborítatlanul mossanak tisztára olajbizniszben szerzett pénzeket.”
A piac egykori szereplői ugyanakkor már tényként beszélnek arról, mely városokban, kik nyithatnak kaszinókat. Elsők között emlegetik azokat a városokat, ahol nemcsak fideszes vezetés van, hanem finanszírozandó élvonalbeli focicsapat is. Egyes településeken ugyanakkor úgy tudják, nekik 300-500 milliót kell fizetni a koncessziós díj felett a kaszinónyitás jogáért – írja a Népszabadság.
Még ennél is különösebb, hogy a Népszava iparági forrásai szerint az új kaszinókban üzemeltethető “félkarú rablókra” vonatkozó szabályok lazábbak, mint a visszaélés veszélye miatt tavaly ősszel betiltott nyerőgépeknél voltak, így további szigorítás nélkül a tervezett vidéki kaszinók az adócsalás melegágyai lehetnek.
A kaszinókban nem előírás, hogy a pénznyerő automatákban legyen úgynevezett integrált ellenőrző készülék (IEK), amely a gép “fekete dobozaként” rögzíti a játékokat, téteket és kifizetéseket. ( IEK-et még a betiltott kocsmai gépekben is kötelező volt működtetni.) Az sem előírás, hogy a játékgépek be legyenek kötve a Nemzet Adó- és Vámhivatalhoz, így nem ellenőrizheti a forgalmat és a nyereséget, ez “önbevallásos” alapon működik.
Már annak idején is azzal vádolta az ellenzék a kormányt, hogy új szereplőket hozott helyzetbe a magyar szerencsejáték-piacon, amikor októberi rendkívüli ülésén döntött a szerencsejáték-törvény ismételt módosításáról és gyakorlatilag betiltotta a “pénznyerő-pénznyelő” automatákat. A kabinet előző év szeptemberében már drasztikusan megemelte a pénznyerő automaták adóját.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség akkor tiltakozott, mondván, a játékadó ötszörösére emelése rövid időn belül a teljes piacot bedönti. 1200 magyar vállalkozás mehet tönkre. Az októberi döntés nagy nyertese a három nagy, részben korábban is állami érdekeltségbe tartozó kaszinó, ahol a pénznyerő automaták bevétele tavaly, nem kis részben a parlament döntésének köszönhetően, az előző évi 275 százalékára emelkedett – írta a Népszabadság.
Az ördög maga
Demetrovics Zsolt addiktológus az FN.hu-nak korábban elmondta, a játékszenvedély rabjainak nagyon fontos, hogy az örömérzet azonnali legyen, ezért igazán addiktívak az olyan játékgépek, melyek azonnali jutalmat kínálnak. Éppen ezért a lottó, totó vagy hasonló, hosszabb kifutású nyereményjáték lényegesen kevésbé veszélyes a betegség szempontjából, ráadásul a veszteség is jóval alacsonyabb. A gyors lefolyású játékoktól sokkal könnyebb függővé válni.
A szakember szerint a jogi szabályozás egyik fontos eleme lehetne, ha az állam a szerencsejátékból szerzett bevételt a megelőzésbe és a kezelés működtetésébe forgatná vissza, hiszen sok lehetőség van a szenvedély gyógyításának és kezelésének promóciójára. Az addiktológus kiemelte, bár a többség csak rekreációs céllal játszik, aki már beteg, abból nem lehet mérsékelt fogyasztót “nevelni”, éppúgy, ahogy az alkoholistából sem lesz szociális ivó. A kezelés többek közt gyógyszeres terápiákkal is folyhat, de Demetrovics Zsolt szerint igen hatékony az önsegítő rendszerekkel, pl. az anonim csoportokban való részvétellel folyó terápia is. | Trafikos recepttel űz ördögöt a kaszinókból a Fidesz | Új szereplőket hozhat helyzetbe a kormány a magyar szerencsejáték-piacon. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/16/trafik-recepttel-uz-ordogot-a-kaszinokbol-a-fidesz/ | 2013-07-16 14:36:00 | true | null | null | 24.hu |
Az egészségügyi ellátás szempontjából nem tűnik megalapozottnak a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzése. A Szabad Európa által kiperelt adatok szerint kevés intenzíves orvos és szakápoló volt Magyarországon. A Covid alatt a humán erőforrás volt a szűk keresztmetszet. Még intenzív terápiás orvosból csak-csak, de intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozóból nagyon kevesen voltak. Utánpótlás sincs, a hivatalos nyilvántartás szerint például új intenzív terápiás szakápoló utoljára 2012-ben került be a magyar egészségügybe.
A koronavírus-járvány magyarországi berobbanásakor, 2020 tavaszán többféle becslés jelent meg azzal kapcsolatban, hogy mekkora az intenzív terápiás ellátás kapacitása, vagyis hány súlyos állapotba kerülő beteget tudnak egyidejűleg lélegeztetőgépre kapcsolni.
Ez a szám az egészségügyi szakemberek szerint 800-1200 fő közé esett, vagyis legfeljebb kétezer betegnek tudtak volna megfelelő ellátást biztosítani, ha csak a rendelkezésre álló lélegeztetőgépek számából indulnak ki.
Lantos Gabriella egészségügyi szakértő a Népszavának akkor azt mondta, hogy igaza volt Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának, amikor ezer lélegeztetőgépre kapcsolt betegnél húzta meg a magyar kórházi hálózat intenzív ellátásra képes kapacitásának határát.
A korábban egy nagy magánkórházat igazgató szakember szerint a határ 800 és 1200 ágy között van, ennyi beteget lehet jó minőségben lélegeztetni a meglévő szakemberlétszámmal, tehát már ezen a vonalon billeg az ellátás. Lantos hozzátette: „1200 beteg fölött már majdnem mindenkinek a lélegeztetőgép lesz a koporsója.” Ezekből a nyilatkozatokból is látszik, hogy nem az eszközök hiánya szabott határt a kapacitásnak, hanem az emberi erőforrás.
A Szabad Európa közérdekű adatigényléssel fordult még tavaly az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) felé. Azt szerettük volna megtudni az állami szervezettől, hogy az általa vezetett nyilvántartás szerint hány intenzíves orvos és ápoló van Magyarországon.
Az OKFŐ vezeti ugyanis az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását. Csak ezzel az engedéllyel lehet magyarországi egészégügyi intézményben dolgozni, vagyis még a frissen diplomázott rezidensek is szerepelnek a nyilvántartásban. Az OKFŐ nem adta ki a kért adatokat, a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint azonban az információk közérdekből nyilvánosak.
Az OKFŐ ezt követően megküldte a számokat. Ezek alapján a járvány kitörésének évében, 2020-ban 1004 intenzív betegellátó szakápoló, 38 intenzív betegellátó szakasszisztens, 393 intenzív terápiás ápoló, 167 intenzív terápiás szakasszisztens és 1628 aneszteziológia- és intenzívterápia-szakorvos szerepelt a működési nyilvántartásban.
Az állami kórházakban dolgozók valós száma ennél alacsonyabb lehet, hiszen az egészségügyi dolgozók egy részét a magánellátás foglalkoztatja, továbbá a nyilvántartásban szereplő működési engedélyt csak ötévente kell megújítani. Miközben a frissen végzett rezidensek azonnal bekerülnek a nyilvántartásba, a kivándorló vagy pályaelhagyó, nyugdíjba vonuló, esetleg időközben elhunyt orvosok és egészségügyi szakdolgozók sok esetben csak évek után kerülnek le a listáról.
Ehhez kapcsolódóan: Nem érdekelte a kormányt, hogy van-e személyzet 17 ezer lélegeztetőgépre
Sok vagy kevés?
„Az invazívan lélegeztetett betegek ápolása csak egy része az intenzív ellátásnak, fekszenek még más, olyan kritikus állapotban lévő betegek, akiknek a keringésükkel, a veséjükkel vagy a májukkal van baj, és intenzív terápiára szorulnak” – mondta a Szabad Európának Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos.
Lovas András szerint sok esetben más szervek elégtelensége is okozhat légzési elégtelenséget, például a szívelégtelenség. De lélegeztetőgépre kerülhet egy asztmás beteg vagy központi idegrendszeri problémával bekerülő páciens, de okozhat olyan szövődményt az influenza, esetleg egy szezonális bakteriális fertőzés vagy éppen a Covid, ami miatt gépi lélegeztetésre szorul a páciens.
„A Covid esetében az okozott gondot, hogy egy időben hirtelen nagyon sok beteg szorult gépi lélegeztetésre, nagyon fertőző volt a vírus, és az elején nem volt még elég információ a járványról” – tette hozzá. Elmondása szerint míg egy bakteriális fertőzés esetében antibiotikummal segíthető elő a gyógyulás, vírus esetében leginkább csak a beteg immunrendszere segíthet.
„Az intenzív terápiás ellátás során mesterséges, gépi lélegeztetéssel addig támogattuk a beteg szervezetét, amíg meg nem gyógyult vagy fel nem adta a szervezet a küzdelmet” – mondta.
Az intenzív terápia sajátossága, hogy a kritikus állapotba kerülő szervezetben további fertőzéses szövődmények alakulhatnak ki. A leggondosabb kezelés és ápolás ellenére is megjelenhetnek a kórházi fertőzések, amelyek további problémákat okozhatnak.
Sok nyugat-európai országban az intenzív terápiában egy beteghez egy ápoló tartozik, nem véletlenül. „Optimális esetben tolerálható az is, hogy egy nővér két beteget lát el egy műszakban. Nemzetközi felmérések szerint egy harmadik beteg esetében hét-tíz százalékkal nő az elhalálozás valószínűsége, és egy további páciens esetében már mind a négy beteg halálozási esélye 14-20 százalékra emelkedik” – mondta az orvos.
Lovas András szerint egy orvos négy-hat beteget képes ellátni, ennél több már veszélyezteti a túlélés esélyét. Az orvos feladata az, hogy terápiás döntéseket hozzon és beavatkozásokat végezzen el. Például lélegeztetőcsövet vezet le, különböző kanülöket helyez el az érpályákba.
„Ahhoz, hogy ezt az orvos el tudja végezni, a szakdolgozó segítségére van szüksége, hasonlóan egy műtéthez, ahol szintén steril körülmények között dolgozik együtt a csapat. Ez is foglalja a nővér munkáját, az asszisztencia alatt nem tud a többi beteggel foglalkozni, ezért nem mindegy, hogy hány páciensre kell figyelnie egy ápolónak” – tette hozzá.
Az ápoló feladata az orvos által meghatározott gyógyszerek beadása, a gépek felügyelete, a rendszer által másodpercről másodpercre beérkező adatok rögzítése, megfigyelése, értékelése, a gyógyszerek (altató, fájdalomcsillapító, vérnyomásszabályozó, antibiotikum stb.) adagolása.
„Sok esetben ezt a négy-öt-hatféle gyógyszert aszeptikus körülmények között elő kell készíteni, fel kell szívni, címkézni kell, be kell adni, egyszóval észnél kell lenni, képzettséget igénylő feladat. Ezenfelül további ápolási teendőket is ellát a szakdolgozó, ágytálazni, pelenkát cserélni, forgatni és táplálni, illetve fürdetni is kell a pácienseket” – mondta.
Az orvos szerint a szakdolgozókra nehezedő hatalmas munkamennyiség mellett azért is ideális, ha egy ápolóra csak egy beteg jut, mert ezáltal csökken a fertőzés veszélye. Az intenzíven ápoltak közül sok fertőző betegséggel is küszködik.
„Ne akarjuk átvinni egy másik betegre a fertőzést. Ha egy nővér több beteggel foglalkozik, akkor elég nagy eséllyel viszi át egyikről a másikra a fertőzést. Kevesebb ideje marad az alaptevékenységére és arra is, hogy a higiéniai előírásokat maradéktalanul betartsa” – mondta Lovas András.
Ha az intenzív ellátásban dolgozó szakdolgozók létszámát összeadjuk, 1602 fő jön ki 2020-ra, akik közül sokan már nem dolgoznak a hazai egészségügyben, csak még szerepelnek a nyilvántartásban, egy részük a magánellátásban tevékenykedik. Az állami egészségügyben bevethető szakképzett ápolók valós létszáma alacsonyabb, mint a nyilvántartásban szereplő adat. És ezt számot meg kell felezni, hiszen a nővérek 12 órás műszakokban váltják egymást, miközben van, aki gyesen, szabadságon, vagy táppénzen van.
Az adatokból látszik, hogy a Covid alatt a legszűkebb keresztmetszet az intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozók létszáma volt. Az orvosok ugyanis elegen voltak a koronavírus-járvány első hullámakor, hiszen a halasztható műtétek leállításával felszabadult egy jelentős kapacitás, kevesebb altatóorvosra volt szükség.
Lovas András elmondása szerint hiába van viszonylag sok, több mint 1600 aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos Magyarországon, nagy részük a műtőben dolgozik altatóorvosként a magánegészségügyben és az állami ellátórendszerben. Arról pedig pontos információ nem ismert, hogy ebből hányan nyugdíjasok vagy hányan rendelkeznek másik szakvizsgával is, és dolgoznak más szakterületen.
Lovas András szerint orvosként akármennyi feladatot ki tud osztani, lehet egy hajón kapitány, de ha nincs matróza, akkor el sem tud indulni a kikötőből. „Nagyon fontos, hogy megbecsüljük az egészségügyi szakdolgozókat, nagy hiba, hogy az ő bérüket nem rendezték olyan mértékben, mint az orvosokét” – tette hozzá.
A Covid csillapodásával jelentősen csökkent a szakdolgozói létszám, ma sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint 2020-ban.
Az OKFŐ adatai szerint 956 intenzív betegellátó szakápoló, 40 intenzív betegellátó szakasszisztens, 372 intenzív terápiás ápoló, 143 intenzív terápiás szakasszisztens van, aneszteziológia- és intenzívterápia-szakorvosból viszont többen, 1667-en szerepelnek a listán.
„A nővérek esetében nagyon sokan vannak ötven év felett és nyugdíj előtt, szinte elenyésző a negyven év alatti egészségügyi szakdolgozó, és nincs utánpótlás, nagyon kevesen választják ezt a pályát” – mondta az orvos.
Ezt az OKFŐ adatai is alátámasztják, hiszen míg 2020-ban például 98 intenzív terápiás szakorvos került be újonnan a nyilvántartásba, addig ugyanabban az évben egy-egy fő intenzív betegellátó szakápolóval és szakasszisztenssel, illetve nulla fő intenzív terápiás szakasszisztenssel és szakápolóval „bővült” a létszám.
Újonnan bekerülő intenzív terápiás szakápoló tíz éve nincs, utoljára 2012-ben egy fő került fel az OKFŐ nyilvántartásába.
Nem kellett lélegeztetőgép
Több egészségügyi szakértővel beszéltünk, akik névtelenséget kértek. Egyikük azt mondta, hogy békeidőben, a Covid előtt mintegy nyolcszáz intenzíves ágy volt Magyarországon, az addigi rekord mintegy háromszáz körül lehetett, vagyis ennyien voltak egy időben lélegeztetőgépen a járvány megjelenése előtt.
A háromszázmilliárd forintos kormányzati lélegeztetőgép-beszerzés irreális volt. A rendelkezésre álló 1500 lélegeztetőgép mellett ennyi lélegeztetett beteg ellátása is megvalósíthatatlan lett volna a szűkös humánerőforrás-kapacitások és a hatalmas beáramló betegszám mellett. „Nem volt semmilyen szakmai alapja a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzésének” – mondta egy forrásunk.
Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a Szabad Európának erről korábban úgy fogalmazott: a kormány nem törődött azzal, hogy a rendszer képtelen 1500-2000, bármilyen intenzív terápiára szoruló betegnél többet ellátni, mert ehhez egyszerűen nincs humán erőforrás. (Kunetz Zsombort most nem kérdeztük).
Beszélgetőpartnereink azt mondták, hogy a járványkezelésben az Országos Kórházi Főigazgatóság volt a legkompetensebb, itt „még látszódott valami szakmaiság”, de a külügy „teljesen irreálisan viselkedett a lélegeztetőgép-beszerzés kapcsán mind darabszámban, mind minőségben”.
„Láthatóan nem voltak megfontolt egészségügyi szakmai tanácsok a döntések mögött” – mondta egyikük.
A harmadik hullámban, 2021 márciusában voltak egyidejűleg a legtöbben lélegeztetőgépen, összesen 1527-en, de ez is megroppantotta az ellátást, ugyanis nem volt elég, megfelelően képzett szakember. Ezért is végzett Magyarország lakosságarányosan az európai élmezőnyben a halálozások tekintetében.
„Azért, mert felvett a kórház intenzív osztálya egy beteget, és bent volt, ahol lélegeztetőgép is volt, attól még nem kapott kellő minőségű, a kor követelményeinek megfelelő ellátást” – mondta beszélgetőpartnerünk. Szerinte nem lehet néhány hónap alatt más orvosokat átképezni erre a szakterületre, és ugyanez igaz az intenzíves ápolókra is.
Elmondta azt is, hogy egészségügyi döntéshozóként az a feladata, hogy az embereket a lehető legjobb életminőségben és egészségben tartsa. „Jó megoldás volt az első hullámban a teljes lezárás, mert működött a távolságtartás, az első hullámot megúsztuk, sikerült a járványt izolálni, alig kerültek kórházba betegek” – tette hozzá.
Megértette, hogy a politikusok a korlátozó intézkedések feloldása mellett döntöttek úgy, hogy a kórházakat felkészítették a várható terhelésre. A gond csak az, hogy az eszközbeszerzéseken kívül nem fordítottak energiát a humán erőforrásra. „Embert honnan szerzel? Az intenzív terápiás orvos és szakdolgozó volt a szűk keresztmetszet” – mondta.
Szerinte a Covid alatti ellátás minőségét úgy kell elképzelni, mint egy tömegbalesetet. Magyarországon is előfordult, hogy egy buszbaleset esetén, amikor szűkösek az erőforrások, mert hirtelen sok sérültet kell ellátni, el kell dönteni, hogy ki a menthető, és abba az irányba kell az erőforrásokat irányítani.
„Ezek kegyetlen dolgok, de dönteni kell: az adott erőforrások mellett foglalkozom tíz emberrel, és abból meghal kilenc, vagy kiválasztok és ellátok öt embert és megmentek négy életet” – mondta.
Szerinte két megoldás lehetett volna. A kormány megszámolja, hány intenzíves orvost és ápolót lehet bevetni, és ehhez meghatároznak egy beteglétszámot, amennyit biztonsággal el lehet látni.
„Vagy azt mondjuk, hogy ennyi beteget kell ellátni, annyi orvos és szakdolgozó van, amennyi, és az olyan minőségben fog zajlani, ahogy. Magyarországon ez utóbbi valósult meg a Covid alatt” – tette hozzá.
Felesleges, de legalább drága volt
A Direkt36 számolt be arról, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hogyan tartotta nyilván a lélegeztetőgépek kereskedelmét. A különböző termékekről nem egyesével, hanem több hasonló termékről együtt közölnek adatokat.
Ezekből az nem derül ki, hogy az egyes országok pontosan hány darab és milyen típusú gépet szereztek be, az viszont igen, hogy az adott csoportban összesen hány kilogrammnyi árut exportáltak és importáltak, és ezekért mennyi pénzt fizettek. Így ki lehetett számolni, hogy átlagosan mennyibe került egy adott országnak egy kilogramm lélegeztetőgép.
Magyarország esetében ez 653 euró volt, ami az uniós átlagnak majdnem a nyolcszorosa, a hozzánk mérhető mennyiséget vásárló hollandokénak tíz-, a németekének 14-szerese. Vagyis a számok alapján nagyon túlárazott összegeket fizethetett a magyar kormány a lélegeztetőgépekért.
A kormány szerint élet-halál kérdése volt
„El akartuk kerülni azt, amit több nyugati országban láttunk, hogy az orvosnak kelljen eldönteni, kinek jut lélegeztetőgép, és kinek nem, ki élhet és kinek kell meghalnia” – mondta 2020 júniusában az MTI tudósítása szerint Menczer Tamás az M1 aktuális csatornán.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerint a szakemberekből álló csoport azt mondta, hogy tömeges fertőzés esetén 8500 ember egyidejű lélegeztetésére is szükség lehet, az Operatív Törzs pedig a lehető legrosszabb forgatókönyvre is fel akart készülni, ezért döntöttek úgy, hogy tízezer gépre van szükség.
Mivel azonban óriási volt a verseny a lélegeztetőgépekért – és nem volt biztos, hogy amit megrendelnek, az meg is érkezik –, több mint 16 ezret rendeltek, hogy tízezer biztosan beérkezzen. A megrendelt gépek értéke több mint háromszázmilliárd forint, a szükséges anyagi forrás rendelkezésre állt, hiszen „emberélet nem múlhat pénzen”.
Kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, illetve a Kormányszóvivőnek, amennyiben válaszolnak, frissítjük a cikket. | Lélegeztetőgép-beszerzés: az állami nyilvántartás szerint sem volt elég személyzet | Az egészségügyi ellátás szempontjából nem tűnik megalapozottnak a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzése. A Szabad Európa által kiperelt adatok szerint kevés intenzíves orvos és szakápoló volt Magyarországon. A Covid alatt a humán erőforrás volt a szűk keresztmetszet. Még intenzív terápiás orvosból csak-csak, de intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozóból nagyon kevesen voltak. Utánpótlás sincs, a hivatalos nyilvántartás szerint például új intenzív terápiás szakápoló utoljára 2012-ben került be a magyar egészségügybe. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/lelegeztetogep-beszerzes-az-allami-nyilvantartas-szerint-sem-volt-eleg-szemelyzet-/32281494.html | 2023-02-22 14:07:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Videoton-tulajdonos Garancsi István érdekeltségében és vezetésével működő szövetkezet győri fiókközpontja legutóbb 2012. április 23-án emelte 600 millió forintra a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány hitelkeretét a másfél évvel korábbi 250 milliósról. Az alapítvány pedig májusban vásárolta meg a felcsúti önkormányzat egykori sportpályáját, valamint az ebbe beleolvadt négy és fél hektárnyi, a tulajdoni lapon számmal jelölt földet.
Ezenfelül érvényben maradt a 2008 augusztusában ugyancsak a Videoton tulajdonosa által vezetett Duna Takarékszövetkezet 150 millió forintos jelzáloghitele is. Valamennyinek a jelzáloga a Puskás Akadémia felcsúti sporttelepét terheli a Fő utca 176.-ban, ahol az akadémia bentlakásos kollégiumával együtt két éve megépült.
A szomszédos, közel hathektáros területen viszont tavaly óta épül a 3500 fő befogadására alkalmas futballstadion, ám ezt a földterületet nem terheli jelzálogjog. Vélhetően azért, mert Orbán alapítványa a Duna Takarékszövetkezettől kapott hitelkeretből finanszírozta tavaly májusban a stadionépítéshez szükséges 5,8 hektárnyi földterület megvásárlását.
A felcsúti önkormányzat másfél hektáros egykori sportpályájáért 150 millió forintot fizetett az alapítvány. Az alapítvány éves beszámolójában 601 millió 882 ezer forint kötelezettség szerepel. Pénzügyi műveletekre mindössze 1,2 milliót költöttek tavaly az összességében 4,8 milliárdos befektetett eszközről számot adó közhasznú szervezetnél. Sok minden más mellett azt sem tudni, hogy milyen kamattal kapták a szövetkezeti pénzt.
A Népszabadság a Duna Takarékszövetkezethez fordult, hogy megtudja, milyen kamattal folyósította a hitelt. „Továbbítani fogom a vezetők részére” – mindössze ennyit mondtak lapunknak a takarékszövetkezet győri titkárságán, ahová e-mailben küldtük el a kamat mértékére vonatkozó kérdéseinket. A Duna Takarék, mint ismeretes, kikerülhet a nemrégiben elfogadott, a takarékszövetkezetek államosításáról szóló törvény hatálya alól, mivel bankká szeretne alakulni, és eziránti kérelmét épp időben, májusban be is nyújtotta a pénzügyi felügyeletnek.
A takarékszövetkezet fő tulajdonosa és igazgatósági tagja Garancsi István, aki köztudomásúlag jó viszonyt ápol Orbán Viktor kormányfővel. Garancsi István egyébként számos teendője mellett két éve immár miniszterelnöki megbízott is, a természetjáró és kerékpáros turizmus, valamint az úthálózat fejlesztésével bízták meg. Ezt a munkáját díjazás nélkül látja el.
Beton, védelem | Orbán barátjának takarékszövetkezete adhatott kölcsön a pályára | Az államosításra váró több mint száz takarékszövetkezet közül az egyetlen várható kivétel, vagyis a Duna Takarékszövetkezet hiteléből vehette meg a jelek szerint tavaly tavasszal a felcsúti stadionépítéshez szükséges földeket Orbán Viktor eredetileg csupán 150 ezer forinttal alapított futballalapítványa – ez derül ki egy a Népszabadság birtokában lévő dokumentumból. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20130716-fold_a_duna_penzen-1400377 | 2013-07-16 14:39:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Erőfeszítés nélküli, szupergyors gyógyulással, fogyással vagy nyelvtanulással kecsegtetnek a csodát ígérő termékeket árusító, tisztességtelen weboldalak, figyelmeztet az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Olyan eset is akadt, hogy egy kitalált tudós kitalált feleségének mesés gyógyulásáról adott hírt, a poszt alatt pedig fiktív kommentelők akarták átverni a vásárlókat.
Netes böngészés során vagy az e-mail fiókunkba érkezett levélből tovább lapozva gyakran köthetünk ki olyan termékajánlatoknál, amelyek tényleg túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek.
Az azonnali állapotjavulással, fiatalodással ámító honlapokat már magáért az alapállításért is érdemes erős fenntartásokkal kezelni. Az indokolt gyanúra további okot ad, ha rossz magyarsággal írt, nyelvtani hibáktól hemzsegő szövegeket találunk az oldalon.
Sok magyarnak tűnő webáruház mögött külföldi vállalkozás áll, amelyik az eredeti változatból fordítóprogrammal eszkábálja össze a hazai vevők megrövidítésére szolgáló felületet.
Pedig önmagában az is szabálytalan, ha a kereskedő a cégadatok közlésének hiányában nem azonosítható be, vagy panasz esetén utólag sem lelhető fel, érhető el, mert kapcsolatként mindössze egy e-mail cím, kizárólag egyoldalú kommunikációra alkalmas űrlap szerepel a honlapon.
Az üzemeltető több sztenderd eszközzel élt a meggyőzés érdekében, a fiktív tudós szaktekintélyén túl nem létező egészségügyi szervezetek támogatását vetette latba.
Aki rendelt, újabb több ezer forintért „meglepetés terméket” is kérhetett. Megtévesztésnek minősül, hogy a luxusóra, ékszer, modern kezelés, egészségügyi vagy márkás háztartási készülék reményében elcsábulók a próbavásárlás tapasztalatai szerint csak még egy adag tapaszt kaptak.
Az ügyeskedők cinizmusukra jellemzően egyebek mellett azzal érvelnek az árujuk mellett, hogy „a reklámozott pasztillák nem működnek”. Arcátlanságukat azzal a bátorítással tetézik, hogy az általuk kínált csodaszer használata mellett testmozgásra vagy diétára semmi szükség. A feltaláló nevében megfogalmazott ajánlást szappanoperaszerű betét színesíti arról, hogy a saját felesége megmentése vezette a forradalmi módszer kiötléséhez. Új szintre emeli a fiktív kommentelők unásig ismert gyakorlatát, hogy a hozzászólók időnként egymással is szóba elegyednek. A tipikus minta szerint egyikük óvatos kétségeit jelzi, amelyeket a tapasz mellett hitet téve oszlat el a másik.
A közlemény idézi Keszthelyi Nikolettát, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárát, aki kijelentette: az internetet vásárlásra is használók aránya az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben nőtt Magyarországon 2016 óta. A járványhelyzetben megélénkült e-kereskedelem tavaly novemberben és decemberben is minden korábbit felülmúló havi csúcsot produkált. A tisztességes vállalkozások mellett így megúszhatatlanul feltűnnek a trükközők is.
A gyors gyógyulással, örök egészséggel házalók gyakorlata különösen visszatetsző, mert az emberek félelmeire, olykor reményvesztettségére bazíroz. Ráadásul veszélyes lehet, mert ha a termék maga ártalmatlan is, aki állítólagos hasznai miatt a rendes orvosi vizsgálat és ellátás helyett választja azt, a további egészségromlást, akár súlyos szövődményekhez vezető betegség késői felismerését kockáztatja
Hozzátette: „a hatóság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt járt el a tapaszos vállalkozással szemben. A honlap másik huszonnyolc webáruház társaságában már megtalálható a jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalon, a csodát ígérő termékek menüpont alatt. Csak tavaly közel másfélmillió forint értékben szabtunk ki bírságot efféle szabályszegések, visszaélések miatt. Idén májustól tovább erősödnek az online fogyasztói jogok, tavasszal a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos szigorúbb uniós rendelkezések lépnek életbe, amelyek többek között tiltják a fiktív kommenteket”. | A hamis tudós hamis felesége csodás módon felgyógyult a hamis betegségéből, a hamis kommentelők legnagyobb örömére | Ehhez hasonló sztorikkal hülyítették a magyar fogyasztókat a csaló webáruházak. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/21/gyogyszer-csalas-tapasz-itm-webaruhaz-buntetes | 2022-02-21 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Kedves Vitézy Dávid, ezúton szeretnénk Önt és partnerét vendégül látni egy kis kikapcsolódásra" – szól a négycsillagos szállodába szóló utalvány.
A szobafoglalás visszaigazolását Blahó Áron, a Synergon kommunikációs vezetőjének nevére küldték át.
Vitézy „vendégül látását és kikapcsolódását" december óta szervezi a Synergon. Az utazási iroda a cég egyik alkalmazottjával kezdte intézni a mostani üdülést még december 10-én. Ekkor küldték át neki a július 13-i hét végi Balaton Sound idejére szóló ajánlatukat.
Két felnőttnek 61 ezer 428 forintba kerül éjszakánként egy Deluxe kétágyas szoba, amit Vitézy „kikapcsolódására" ajánlott az iroda. Három éjszakára ez 184 ezer 284 forint. A vendég háziállatot nem vihet, parkolásért éjszakánként 1000 forintot kell fizetnie. A levél említést tesz a Balaton Sound 70 ezer forintos VIP-bérletéről is.
Megkerestük a Synergont, miért ajándékoztak ilyen drága nyaralást Vitézy Dávidnak, és nagylelkűségük összefüggésben áll-e azzal a sokmilliárdos megbízással, amit a BKV korábbi tenderén nyertek.
Válaszlevelükből ezt nem tudtuk meg. Mint írták, az elmúlt években többször támogattak különféle nonprofit szervezeteket, illetve arra rászoruló hátrányos helyzetben lévő intézményeket.
– Nem tudok semmiről, Budapesten vagyok a BKK irodájában és nem is terveztem, hogy megyek a fesztiválra, szállodáról sem tudok. Lehet, hogy visszaéltek a nevemmel – állította először Vitézy. A szálloda recepcióján pénteken megerősítették, hogy várták Vitézyt, de még nem ért oda.
Vitézy később már arról tájékoztatta a Blikket, hogy félreértés történt. Magyarázatként mellékelte a Synergon vezérigazgatójának levelét. Eszerint rendezvénysorozatot szerveztek az összehangolt diszpécsermunkát szolgáló Futár-projekt lezárása után. Lefoglalták a szobákat, ám a Futár határideje csúszik, így a rendezvény is. Csillag Miklós, a Synergon vezérigazgatója szerint adminisztrációs hiba a szobafoglalás. | Luxusnyaralásra nevezték be Vitézyt | Zamárdi–Budapest — Balatoni luxusnyaralást ajándékozott Vitézy Dávidnak (28), a BKK vezérigazgatójának az a Synergon informatikai cég, amelyik a 6,7 milliárd forintos Futár-beruházást nyerte meg a BKV-tól – tudta meg a Blikk. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/luxusnyaralasra-neveztek-be-vitezyt/mv6lv4l | 2013-07-16 14:47:00 | true | null | null | Blikk |
Egy négycsillagos balatoni szállodába szóló utalványt kapott Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a Synergon Informatikai Nyrt-től – értesült a Blikk. A cég korábban több mint hatmilliárdos FUTÁR beruházást nyert meg a közlekedési vállalattól.
A lap úgy tudja, a Balaton Sound hétvégéjére szóló üdülést már decemberben elkezdte intézni az informatikai cég a BKK-vezérnek. Az utazási iroda a szobafoglalásról szóló visszaigazoló levelet Blahó Áron, a Synergon kommunikációs vezetőjének nevére küldte.
A szóban forgó szállodába két felnőttnek 61 ezer 428 forintba kerül éjszakánként egy Deluxe kétágyas szoba, amit Vitézy kikapcsolódására ajánlottak. Három éjszakára ez 184 ezer 284 forint. A vendégek a hotelben Feng-shui elven berendezett, kék, mályva és zöld színű lakóterek közül válogathatnak. A levélben emellett megemlítik a Soundra szóló 70 ezer forintos VIP-bérletet is.
A lap megkereste a az üggyel kapcsolatban a Synergont. Arra voltak kíváncsiak, van-e összefüggés a nagyvonalú ajándék és a BKV korábbi tenderén elnyert sokmilliárdos beruházás között. A cég válaszleveléből azonban ez nem derült ki.
Vitézy Dávidot múlt pénteken várták a zamárdi szállodába. Végül nem érkezett meg. A Blikknek azt mondta, félreértés történt. Részletek itt.
A BKK az üggyel kapcsolatban azonnali tájékoztatást kért a Synergontól. Közeleményükben azt írják:
“Vitézy Dávid sem Zamárdiban, sem más Balaton-környéki településen nem járt az elmúlt napokban. (…) Egy utazási irodánál bármilyen névre lehet belföldi hotelfoglalást indítani a megnevezett személy tudta, beleegyezése nélkül is. A fenti esetben is ez történt.
A Synergon magyarázata szerint a FUTÁR projekt elkészüléséhez kapcsolódó kommunikációs kampányban terveztek valamilyen eseménysorozatot számos helyszínen, amit aztán lemondtak, de ezért akarták eredetileg többek között a BKK vezetőjét is meghívni oda. Mivel a foglaláshoz a BKK-nak nem volt köze, pontosabban megítélni, hogy mi történt, nem áll módunkban, a társaságot és annak vezetőjét érő rágalmakat azonban visszautasítjuk.” | Balatoni luxushétvégét szerveztek volna Vitézynek | A BKK-vezérnek egy informatikai cég akart így kedveskedni a Balaton Sound hétvégéjén. Vitézy Dávid azt állítja, semmi köze a szállodafoglaláshoz. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/17/balatoni-luxushetveget-szerveztek-vitezynek/ | 2013-07-17 14:57:00 | true | null | null | 24.hu |
183 önkormányzati lakás és üzlethelyiség állhat üresen Kecskeméten, emiatt több tízmillió forintot veszít a város évente. Az ingatlankezeléssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat 2023-ban is egy önkormányzati cég látja el több százmillió forintnyi közpénz felhasználásával. A város bérlakáskezelési rendszere többek szerint problémás, és felmerülnek költségvetési kérdések is.
Pár hete lépett életbe Kecskemét idei költségvetése, amelyben az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos finanszírozási tervek is megtalálhatók. A büdzséből kiderül, hogy az ingatlankezeléssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat 2023-ban is a város cége, a KIK-FOR Kft. látja el.
A 2023-as költségvetésben előirányzott összegeket megvizsgálva kiderül, hogy a városháza több mint százmillió forintnyi közpénz pontos felhasználását mulasztotta el kifejteni, és a város tulajdonában álló ingatlanok kezelésével megbízott céggel kapcsolatban több kérdés is felmerül.
A rejtett aranytartalék, plusz még egy kicsi
A KIK-FOR Kft. még 1993 októberében alakult meg, azóta fontos feladatot lát el Kecskeméten: üzemelteti az önkormányzat (és a saját) tulajdonában álló ingatlanokat, üzleteket és egyéb bérleményeket, és további gazdálkodási feladatokat is ellát. Egy tulajdonosi döntés alapján az önkormányzati tulajdonú földterületek vagyonkezelése és bizonyos városfejlesztési feladatok ellátása is a feladata. Ezzel párhuzamosan az önkormányzati intézmények karbantartási tevékenységéért is ez a társaság felel.
Ezeket a feladatokat a cég részben önkormányzati támogatásból végzi, amelyekre a 2023-as költségvetési előirányzat szerint nem kevés pénz jut:
a Homokbánya területén állami támogatás igénybevételével kialakított és költségalapon bérbe adott lakások teljes körű működtetésére az önkormányzat 344.366.501 forintot irányzott elő idénre;
a lakás- és vagyonkezelői tevékenységek ellátására 188.092.275 forintot biztosított az önkormányzat. Az összegből 158.952.275 forintot a vagyonkezelés visz el.
Tehát a KIK-FOR Kft. 29.140.000 forintot költhet az önkormányzat tulajdonában álló lakásállomány üzemeltetésére, amiből a lakóépületek felújítására és korszerűsítésére 14,14 millió, lakbértámogatásra hárommillió, számlavezetésre pedig ötvenezer forint jut.
Rövid fejszámolás után ugyanakkor kiderül, hogy mindezt összeadva kicsivel több mint 17 millió forintot kapunk, míg a maradék 12 millió forint felhasználását nem részletezi a a költségvetés. Az sem derül ki a büdzséből, hogy hol hasznosul az önkormányzat által előírt több mint 107,1 millió forint tartalékképzés a KIK-FOR Kft.-nél.
Nem vész el, csak átalakul
Szerettünk volna a nyomára bukkanni a hiányzó millióknak, ezért megkerestük az ügyben Király József önkormányzati képviselőt, a KIK-FOR Kft. felügyelőbizottságának elnökét. A politikus röviden válaszolt kérdéseinkre. Kifejtette, hogy a társaságra vonatkozó költségvetési előirányzatban szereplő több mint százmillió forintos tartalékról és felhasználásáról a cégnek nincs információja, és hogy a lakásállomány üzemeltetése kapcsán felmerülő 12 millió forintról sem tud.
„A 2023. évi előirányzat-felhasználás a rendeletben meghatározottak szerint valósulhat meg, így felújításra 14 millió forint áll rendelkezésre, beruházásra pedig 15 millió” – válaszolta a politikus.
Ez a válasz újabb kérdéseket vetett fel, mivel ezek az összegek ilyen formában nem szerepelnek a költségvetésben. Megkerestük ezért Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert erre vonatkozó kérdéseinkkel, de többszöri érdeklődésünkre sem kaptunk választ.
Hetekig tartó ügyintézés, üres lakások
A KIK-FOR Kft.-vel kapcsolatban nem csak az elveszett milliók ügye merül fel problémaként. Sokan jónak és hatékonynak találják a kecskeméti bérlakásrendszert, és az önkormányzati ügyintézéssel sem akad gondjuk. Vannak azonban olyan helyiek is, akik nem így vélekednek. Ők a KIK-FOR Kft.-nél tapasztalható ügyrendet egyenesen útvesztőnek tartják. A lapunknak nyilatkozó bérlők szerint évente kell meghosszabbítaniuk bérleti szerződésüket, amihez azonban egyrészt igazolniuk kell, hogy nincs tartozásuk a cég felé, a rezsijüket is gondosan fizették, de azt is, hogy a KIK-FOR Kft. tulajdonában álló használati tárgyak állapota rendben van. Az ügyintézés lassúsága miatt azonban ezekre gyakran csak hetek elteltével kerülhet sor.
A legtöbb bérlőnek nincs választási lehetősége, kénytelen az ügyintézésből fakadó próbatételeket kiállni. Hogy pontosan mennyien vannak, arról csak találgatni lehet, ugyanis erre vonatkozó adatokat nem kaptunk a KIK-FOR Kft.-től. Ez ügyben is Király József önkormányzati képviselőhöz fordultunk segítségért, aki közölte: a kecskeméti önkormányzat tulajdonában – tehát a cég kezelésében – összesen 1271 lakás és 112 üzlethelyiség áll, míg 452 ingatlan képezi a cég saját tulajdonát. A városháza ingatlanjai közül nagyjából kilenc százalékot tesz ki az üresen álló ingatlanok aránya, azaz 183 olyan lakás és üzlethelyiség lehet, amelyet nem bérel senki. Ezzel párhuzamosan 53 darab ingatlan iránti kérelem vár elbírálásra.
Több tízmillió forint közpénz folyik el évente
Az üresen álló ingatlanokat az önkormányzatnak ugyanúgy fenn kell tartania, mint azokat, amelyekben laknak. Lapunk birtokába jutott a KIK-FOR Kft. legfrissebb, a Városstratégiai és Pénzügyi Bizottság által zárt ülésén tárgyalt 2021-es eredmény beszámolója. (Az önkormányzati cégek eredményéről szóló dokumentumokat általában zárt ajtók mögött tárgyalják, a sajtó csak a kivonatukhoz juthat hozzá.)
A dokumentum szerint az önkormányzati cég 1329 darab önkormányzati ingatlant kezelt, amiből 112 üzlet-, iroda-, egyéb helyiség és terület volt, míg további 46 társasházban összesen 1398 albetét (lakás, üzlet, iroda, garázs). Ezenfelül 102 saját tulajdonú és 335 vagyonkezelt (mezőgazdasági és egyéb művelési ágú földterület és egyéb helyiség megnevezésű) ingatlannal rendelkezett. A KIK-FOR Kft. 2021-ben összesen 453 darab szociális alapon bérbe adható ingatlannal rendelkezett, amelyekre összesen 35,5 millió forintot költött.
Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok közül 2021 januárjában 157-et, júniusban 178-at, decemberben pedig 175-öt nem bérelt senki, így a velük kapcsolatos fenntartási költségek mind az önkormányzatot terhelték, tehát csak ebben az évben összesen 48,6 millió forintot fizettek ki arra, hogy az ingatlanok állagát megóvják, míg további 14,4 millió forintot közös költségre költöttek el – azaz egyetlen lakásra 360 ezer forint közpénzt használt fel az önkormányzat. Az ismert adatok alapján tehát az önkormányzat tavaly nagyjából 65 millió forintot költött az üresen álló ingatlanokra.
Írta: Latyák Balázs. | Több tucat üres bérlakás csapolja rendszeresen Kecskemét költségvetését | 183 önkormányzati lakás és üzlethelyiség állhat üresen Kecskeméten, emiatt több tízmillió forintot veszít a város évente. Az ingatlankezeléssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat 2023-ban is egy önkormányzati cég látja el több százmillió forintnyi közpénz felhasználásával. A város bérlakáskezelési rendszere többek szerint problémás, és felmerülnek költségvetési kérdések is. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tobb-tucat-ures-berlakas-csapolja-rendszeresen-kecskemet-koltsegveteset-/32279882.html | 2023-02-22 14:56:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az AB megsemmisítette a Magyar Állami Operaház átvilágításával kapcsolatos adatkérést elutasító jogerős ítéletet, továbbá kimondta, hogy sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot, ha az azokhoz való hozzáférést formális hivatkozással tagadják meg – közölte az AB szerdán a honlapján.
Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője két éve kérte az akkori Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól az Operaház átvilágításáról szóló miniszteri biztosi jelentést, amely a korrupciós ügyekkel foglalkozó portál szerint milliárdos nagyságrendű visszaélésekről szól.
Az adatkérést a szaktárca, majd a bíróságok is megtagadták. Többek között azzal érveltek, hogy a jelentés egésze nem adat, illetve részben döntés-előkészítő adat, továbbá, hogy az adatkezelőtől nem várható el a megismerhető adatok leválogatása.
Az AB ítéletet megsemmisítő határozata a konkrét ügyet nem döntötte el, a konzekvenciákat az eljáró bíróságnak kell majd levonnia. | Nem takargathatja magát az Operaház | Az Alkotmánybíróság szerint meg lehet ismerni az Opera átvilágításának eredményét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/17/nem-takargathatja-magat-az-operahaz/ | 2013-07-17 15:19:00 | true | null | null | 24.hu |
Részletes, érdemi vallomást tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen Vizoviczki László, és kérdésekre is válaszol szerdán – jelentette be új védője, Futó Barnabás ügyvéd.
Az ügyben bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomoznak.
Nem volt, nincs köze
Az ügyvéd hangsúlyozta: védence nem volt sem szervezője, sem vezetője bűnszervezetnek, nem kapcsolódnak hozzá a Hajógyári-szigeten esetlegesen elkövetett, kábítószerrel vagy prostitúcióval kapcsolatos cselekmények. Hozzátette: Vizoviczki Lászlónak nincs köze a Hajógyári-szigeten eltűntekhez, sem pedig P. Tamáshoz, aki ellen Prisztás József meggyilkolása és több más súlyos bűncselekmény miatt folyik eljárás.
Ügyfelét hivatalos személy által társtettesként elkövetett vesztegetés gyanújával hallgatják ki, védence a Központi Nyomozó Főügyészség eljárását korrektnek tartja – mondta Futó Barnabás.
A Vizoviczki László és társai elleni nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, és az év májusában fogták el az első gyanúsítottakat, köztük rendőröket is.
Rendőri védelem alatt
A gyanú szerint Vizoviczki Lászlónak több budapesti éjszakai szórakozóhelyen üzleti érdekeltsége volt, és neki dolgozott egy másik civil gyanúsított, V. István, akinek az volt a feladata, hogy ezek a szórakozóhelyek zavartalanul, nagy forgalommal, illegális rendőri védelem alatt működjenek, a konkurens szórakozóhelyeken viszont a rendőrök razziákat tartsanak. Az ügyben több volt, magas beosztású rendőrtiszt ellen is eljárás folyik.
Vizoviczki Lászlót május végén elengedték az előzetes letartóztatásból és házi őrizetbe helyezték. | Vallomást tesz Vizoviczki | A Hajógyári-sziget korábbi feje kitér a részletekre is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/17/vallomast-tesz-vizoviczki/ | 2013-07-17 15:21:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője volt az egyetlen, akit a rendőrség lekapcsolt jogosulatlan kékvillogó használatáért – tudta meg az rtl.hu. Az Országos Rendőr-főkapitányság lapunknak küldött tájékoztatása szerint ugyanis
tavaly összesen 48 ilyen esetben folytattak szabálysértési eljárást, azaz több tucatnyian próbálták kijátszani a rendszert.
A rendőrség azt nem árulhatta el, hogy pontosan kiket büntettek meg, vagy kik ellen indult eljárás.
A 444.hu korábbi cikke alapján ugyanakkor tudni lehet, hogy a végrehajtói kar vezetője rendszeresen használt egy magán-mentőszolgálat által üzemeltetett kék villogós autót. A jármű Schadl György cégének tulajdonában állt, de ismerősének egészségügyi cége volt az üzembentartó, így – bizonyos feltételek teljesülése esetén – rendelkezhetett megkülönböztető jelzéssel. (Mint azt az rtl.hu megírta, ez az egészségügyi szolgáltató végezte a végrehajtói kar dolgozóinak tesztelését koronavírusra, a gyorstesztekért fejenként 50 ezer forintot kellett fizetni. Az akkori piaci árak alapján is túlárazott szerződést Völner Pál volt igazságügyi államtitkár hagyta jóvá.)
A Skoda Superb típusú autó mobil kék villogóját viszont feltehetően csak egészségügyi tevékenységgel összefüggő feladat során lehetett volna használni, valamint abban az esetben, ha felragasztják a kocsira a magán-mentőszolgálat matricáját is. Schadl György utóbbit nem tette meg, így tavaly májusban egy rendőri ellenőrzés során meg is állapították, hogy jogosulatlanul kapcsolta be a megkülönböztető jelzést.
A rendőrség rtl.hu-nak küldött válaszából nem derült ki, hogy a 48 érintett pontosan milyen büntetést kapott megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata miatt, de a szabálysértési rendelet szerint ezért 20 és 40 ezer forintos büntetés szabható ki. Egyébként már az is büntethető, ha valaki engedély nélkül tart kék villogót az autójában, anélkül, hogy használná azt. Ebben az esetben 15 és 30 ezer forintos büntetés járhat.
„Az öregnek” elege lett
A Schadl-ügy nyomozatai anyagai szerint a tavalyi ellenőrzések váratlanul érték a végrehajtói kar vezetőjét. Később az egyik telefonbeszélgetés során így beszélt arról, mi állhat a háttérben: „Schadl közli, hogy most nem akarja telefonba mondani, de egy főrendőr mesélte neki, hogy pont eligazítás volt a BM-ben, és valami barom végigment villogva a Belügyminisztérium előtt fényes nappal. Az öreg pedig lekérdeztette, hogy a rendőrséghez tartozik-e a kocsi. Kiderült, hogy nem, és akkor ezért rágott be rajta, és ezért néznek mindenkit végig, miszerint kinek jár, kinek nem jár”.
Nyitókép: Getty Images | Nem Schadl György az egyetlen, aki jogosulatlanul használt kék villogót | A rendőrség tavaly összesen 48 esetben folytatott szabálysértési eljárást megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata miatt – értesült az rtl.hu. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/18/schadl-gyorgy-kek-villogo-jogosulatlan-hasznalat | 2022-02-21 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Torony egyetlen trafikját maga a polgármester nyerte. A település az osztrák határ mellett van, és valaki – ‘természetesen nem a polgármester’ – egy német nyelvű feliratot helyezett el, teljesen illegálisan a helységtáblán, hogy növelje a trafik forgalmát” – hívta fel a figyelmet a furcsa ügyre a Kettős Mérce blog a Facebookon.
A nyugat.hu cikkéből kiderül, „valaki” tényleg kitett egy táblát, közvetlenül a településtábla alá, amely azt hirdeti: ha egyenesen hajt az autós, akkor jönni fog egy Tabaktrafik, alig 900 méter múlva. A képet ezen a linken nézheti meg.
Kovács György toronyi polgármester, egyben boldog trafiktulajdonos arra a kérdésre, hogyan kerülhetett az a tábla oda, a következő magyarázatot adta:
Hogy mondjam, van egy barátom, ő akart nekem segíteni, de mikor megtudtam, már azonnal reggel levetettem. De nem is szeretnék erről beszélni semmit se.
A nyugat.hu egyébként azóta is keresi a rejtélyes jótevőt, akit ők csak „hatalmas szívű, ajándékból táblákat gyártó Zorrónak” hívnak. Ha valaki tudja, ki lehet az, ne habozzon tájékoztatni kollégáinkat. | Illegálisan kihelyezett táblával hirdették a polgármester trafikját | A településtábla alá kitettek egy másik táblát, amely a polgármester vadiúj trafikjához irányítja az arra tévedő magyar és külföldi autósokat. A polgármester azt mondja, nem ő volt, hanem egy barátja. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/18/illegalisan-kihelyezett-tablaval-hirdettek-a-polgarmester-trafikjat/ | 2013-07-18 15:34:00 | true | null | null | 24.hu |
Ellenőrzést végzett az elmúlt hetekben az Állami Számvevőszék a Szegedi Közlekedési Kft-nél. A revizorok megállapították, hogy a tömegközlekedési cég eleget tett szakmai beszámolási kötelezettségének, és a feladatait a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával végezte.
Kifogásolták viszont, hogy a cég nem végezte el a félévenkénti utas elégedettségi felmérést, és ugyancsak elmaradt a háromévente kötelező utasszámlálás. A cég felügyelőbizottságának elnöke is elmulasztotta az évenként kétszeri beszámolási kötelezettségét a városi közgyűlésnek.
Kifogásolta az ÁSZ azt is, hogy többszázmilliós befejezetlen fejlesztésbe és beruházásba kezdett a cég a korábbi években, és a meghatározott rezsióradíj háromszorosát számlázták.
A vizsgálat alapján az ÁSZ javasolja Botka László polgármesternek, hogy követelje meg az ügyvezetőtől és a felügyelőbizottság elnökétől az előírt beszámolók elküldését, állapítsa meg a felelősséget a magasabb óradíjak alkalmazásáért, és a félbemaradt fejlesztésekért.
Az SZKT ügyvezetőjének pedig javasolják, hogy tegyen eleget az utasszámlálási kötelezettségeinek. | ÁSZ ellenőrzés az SZKT-nál | Félbemaradt fejlesztéseket, magasabb rezsióradíjat, elmaradt beszámolókat és utaszámlálást kifogásolt az Állami Számvevőszék vizsgálata a Szegedi Közlekedési Kft-nél. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/18/asz-ellenorzes-az-szkt-nal/ | 2013-07-18 15:37:00 | true | null | null | 24.hu |
Panasszal élt a gyanúsítás ellen Horváth Csaba, Zugló polgármestere, aki az ügyészség szerint a helyi parkolási rendszerben a nyereség felére tartott igényt.
A politikus szerda délutáni közleményében azt írta: „Szerdán reggel az ügyészség munkatársai jelentek meg a Zuglói Polgármesteri Hivatalban, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél, valamint az otthonomban. A Központi Nyomozó Főügyészség korrupcióval gyanúsított meg”.
Hozzátette: a mai napon megjelent a Központi Nyomozó Főügyészségen és a gyanúsítással szemben panasszal élt.
A rám felrótt korrupciós cselekményt nem követtem el, a lelkiismeretem tiszta. Az ügy időzítése és indíttatása egyértelműen politikai. Ezt támasztja alá az is, hogy két nap múlva, az ellenzék közös listáján való szereplésem miatt már nem tehették volna meg, ezért volt így időzítve
– fogalmazott. Zugló polgármestere szerint
két napja az elesettek szószólója, Iványi Gábor volt soron, ma én, és holnap pedig bárki, aki nem kívánja ezt a rezsimet hatalomban tartani és ennek hangot is ad.
Horváth Csaba azt írta, a következő hetekben újabb és újabb támadásokra lehet számítani ellenzéki politikusok és közéleti szereplők ellen, „ezeknek semmi más célja nincs, mint az ellenzéket lejáratni és az egységét bomlasztani”.
„Néhány hét múlva a magyarok eldönthetik, hogy ilyen országban akarnak-e élni“ – tette hozzá.
Szerda este Horváth pártja, az MSZP is közleményt adott ki az ügyben. Az írták, „az MSZP hisz Horváth Csabának, a tényeket ő ismeri, neki kell tisztáznia az ügyet”. Szerintük „Orbán Viktor minden, az ellenzéket üldöző putyini eszközt bevet a kampányban. Az országgyűlési választások előtt 39 nappal ebben az esetben nagyon kilóg a lóláb.”
Befolyással üzérkedés miatt vizsgálódnak
Mint azt megírtuk, a Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást, amelyben a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja. | Horváth Csaba: A nekem felrótt korrupciós cselekményt nem követtem el, a lelkiismeretem tiszta | Szerinte az ügy időzítése és indíttatása egyértelműen politikai. Két napja az elesettek szószólója, Iványi Gábor volt soron, ma pedig ő – írta a zuglói polgármester. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/23/horvath-csaba | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Folytatja munkáját a V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat vizsgáló bizottság – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztését a képviselők 17 igen és 11 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadták el. A főpolgármester azt mondta, más jogi állásponton van a főváros és a kormányhivatal.
A Fővárosi Közgyűlés január 26-án döntött arról, hogy vizsgálóbizottságot állít fel az V. kerületi, valamint a 2019 ősze előtti VII. kerületi ingatlaneladások vizsgálatára. A kormányhivatal múlt héten jegyzett törvényességi felhívásában viszont azt írta, a fővárosi önkormányzatnak nincs jogköre az adásvételi jogügylet elemeinek, folyamatának vizsgálatára. A kormányhivatal szerint az önkormányzati autonómia sérelme nélkül, az arra jogosult szervek helyett a főváros nem nyilváníthat véleményt az önkormányzat felelős gazdálkodásával összefüggő kérdésekben.
A Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának több képviselője a főpolgármesteri javaslat visszavonását kezdeményezte, mert szerintük a bizottságot az április 3-ai országgyűlési választások miatt, bosszúból hozták létre.
Mint arról korábban beszámoltunk, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője korábban legalább nyolc erzsébetvárosi és két V. kerületi ingatlant vásárolt meg fideszes vezetésű önkormányzatoktól. (A VII. kerületben az ellenzék nyert a 2019-es választáson.)
Úgy vélte, be kell mutatni a „velejéig romlott” rendszer működését, ami arról szól, „hogyan lehet a lakásokat ismerősöknek, haveroknak kijátszani”, elkótyavetyélni.
A polgármester szerint „felér egy vallomással”, hogy a volt józsefvárosi fideszes polgármester, Sára Botond vezette kormányhivatal kifogásolta a vizsgálóbizottságot.
Kovács Péter (Fidesz-KDNP), XVI. kerületi polgármester azt mondta: nem igaz, hogy az igazságtól félnének; ő személy szerint attól fél, amit nap mint nap, minden egyes közgyűlésnél kézzelfogható módon tapasztalnak: „a karácsonyi lopakodó diktatúrától”.
„Akkor van diktatúra, amikor ismerjük a törvényeket, de nem tartjuk be, mert azt gondoljuk, hogy a Fővárosi Közgyűlés többségének bármit lehet csinálni” – tette hozzá.
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) szerint a Városháza eladását vizsgáló bizottság miatt, bosszúból hozták létre a kerületi ingatlaneladást vizsgáló bizottságot, jogszerűtlenül.
Közölte, amikor erre az illetékes hatóság felhívta a főváros figyelmét, akkor a főváros „nyuszi”, és arra hivatkozik, hogy csak az elővásárlási jogot érintő ügyeket vizsgálja – miközben a főpolgármester a közösségi oldalán „harcoskodik”, és azt írja, a kormányhivatal szerint „ugyan minek kivizsgálni azt, hogy az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botrányának egyik kulcsfigurája, Völner Pál haverja, Schadl György hogyan jutott áron alul, egyedüli vevőként több V. és VII. kerületi ingatlanhoz”. | Nyuszizás és diktatúrázás közepette döntött a Fővárosi Közgyűlés a gyanús ingatlaneladások vizsgálatáról | Vizsgálja a főváros az V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat, és a belvárosi polgármester vagyoni helyzetét is, Szentgyörgyvölgyi Pétertől bekérik az általa vásárolt ingatlanok szerződését. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/23/vizsgalja-a-fovaros-az-v-keruleti-es-a-vii-keruleti-ingatlaneladasokat-es-a-belvarosi-polgarmester-vagyoni-helyzetet-is | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
KSH;Polt Péter;Tóth Bertalan;adatszivárgás;
2023-02-21 16:11:00
Nem tartja bűncselekménynek a rendőrség, hogy szigorúan titkos adatok kerültek ki a KSH-tól
Elutasítottak a feljelentést.
Feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész az MSZP frakcióvezetőjének egyik írásbeli kérdését.
Tóth Bertalan azt követően érdeklődött Polt Péternél, hogy egy friss jelentéshez napokkal a hivatalos publikálás előtt jutott hozzá a Fidesz-közeli Makronóm Intézet.
Az ellenzéki politikus éppen ezért arra volt kíváncsi, hogy felmerül-e a hivatali visszaélés vagy bennfentes kereskedelem gyanúja, s ha igen, mikor rendel el nyomozást. Polt Péter feljelentésként értékelte értékelte a neki címzett kérdést, s azt a Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájához. Azonban ezt a feljelentést február 13-án elutasították, mivel
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Makronóm Intézet ezer szállal kötődik a kulturális és innovációs tárca államtitkárához, György Lászlóhoz. | Nem tartja bűncselekménynek a rendőrség, hogy szigorúan titkos adatok kerültek ki a KSH-tól | Az ellenzéki politikus éppen ezért arra volt kíváncsi, hogy felmerül-e a hivatali visszaélés vagy bennfentes kereskedelem gyanúja, s ha igen, mikor rendel el nyomozást. Polt Péter feljelentésként értékelte értékelte a neki címzett kérdést, s azt a Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájához. Azonban ezt a feljelentést február 13-án elutasították, mivel hiányzik a bűncselekmény gyanúja. | null | 1 | https://nepszava.hu/3185723_polt-peter-toth-bertalan-ksh-adatszivargas | 2023-02-21 17:02:00 | true | null | null | Népszava |
Szokatlan elemmel bővülhet idén Szigetszentmiklós költségvetési rendelete: a polgármester jutalmazásával. Az önkormányzat költségvetésében külön keretet hoznak létre a városvezető jutalmazására, amit két tételben kaphat meg: először, mikor előkészíti a költségvetést, másodszor, amikor végrehajtják. A jutalom összege kétszer háromhavi illetménye, ami Nagy János polgármesterre vonatkozóan havonta 1,1 millió forint, így összesen 6,6 millió forint illeti meg. A költségvetésről jövő héten szavaz a város képviselő-testülete, ezen a héten a szakbizottságok tárgyalják, ahol a fideszes képviselők támogatásával sorban elfogadták. A polgármester dupla jutalma nem egymagában virít a költségvetési rendeletben, azt az egyes személyi juttatások közé csomagolták több, az önkormányzat dolgozóit illető cafeteria és rekreációs keretek megállapításai közé.
Jószai Attila, DK-s önkormányzati képviselő a szociális bizottság ülésén javasolta, hogy vegyék ki a költségvetései rendeletből az oda nem tartozó elemet, de leszavazták. A képviselő szerint az előterjesztés jogilag is aggályos, mivel a költségvetés és a zárszámadás elfogadása testületi hatáskör. Ha pedig a testület ezeket nem fogadná el, akkor törvénysértő a működése, tehát mindenképpen meg kell szavazni a polgármester jutalmazásával együtt. További aggálya, hogy a költségvetési rendelet jogszabály, nem határozat, így rendeletben megállapítani a jutalmat jogilag is problémás lehet. Jutalmat ugyanis a polgármester az adott időszakban végzett munkájáért lehet határozattal elfogadni, viszont Nagy János ilyen előterjesztést nem tett. Jószai emlékeztetett arra, hogy még Szigetszentmiklós korábbi fideszes polgármestere, Szabó József sem vett fel jutalmat 2014 óta. Az ellenzéki képviselő nem kapott választ arra, mi az indoka a jutalmazásnak, hiszen a polgármesternek kötelessége beterjeszteni a költségvetést február 15-ig. Egy homályos választ kapott a bizottsági ülésen: valaki egy megbeszélésen vetette fel a jutalmazásai javaslatot.
Szigetszentmiklóson az ellenzéki összefogást Jószai Attila hozta össze 2019-ben, ennek köszönhetően került Nagy János független jelölt a polgármesteri székbe. Az ellenzéki együttműködés már 2020 nyarán repedezni kezdett: a DK és a Momentum átlátható és demokratikus önkormányzati működést szeretett volna elérni az ellenzék közös választási programja alapján, ennek azonban nem tudtak érvényt szerezni a polgármesternél. 2021 elején végképp szakítottak, amikor a polgármester takarékossági okokra hivatkozva Jószait leváltotta alpolgármesteri tisztségéből – a DK, a Momentum és az MSZP tiltakozása ellenére. Néhány nappal azután kerített erre sort, hogy a DK-s alpolgármester felesége, Jószai Teodóra bejelentette indulását az ellenzéki előválasztáson, amelyen a polgármester a Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásával indult és maradt alul.
A kormányhivatal ősszel Jószai elmozdítását jogsértőnek minősítette, mégsem kapta vissza pozícióját, annak ellenére, hogy a képviselő-testület többsége ezt figyelembe véve semmissé tette leváltását, és ki nem fizetett bérét is megszavazta. Miután ezt sem sikerült érvényesíteni, Jószai tavaly májusban pert indított az önkormányzat ellen, hogy az elmaradt járandóságát megkapja.
Szigetszentmiklós 14 fős képviselő-testületében a többséget az ellenzéki Összefogás a Városért koalíció 8 tagja jelentené az öt fideszes és egy független képviselő mellett, csakhogy a polgármester időközben rendre maga mellett tudhat fideszes szavazatokat. Szeptemberben leváltotta az önkormányzat bizottságai éléről a momentumos és a DK-s bizottsági elnököket, a felügyelő bizottságokban lecserélte a két ellenzéki tagot, helyükre fideszes politikusokat jelölt, írta meg a 24.hu. A személycseréket aztán meg is szavazta a testület.
A polgármester júliusban lapunknak tagadta, hogy a Fidesz irányítaná döntéseit. Kérdeztük a jutalmazásáról is; amint válaszol, frissítjük írásunkat.
(Címlapképünk forrása: Nagy János Facebook) | Több mint hatmilliós jutalmat szavaztathat meg magának a szigetszentmiklósi polgármester | A Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz közelálló független városvezető a költségvetés elkészítéséért és végrehajtásáért hatszor 1,1 millió forintot vehet fel. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tobb-mint-hatmillios-jutalmat-szavaztathat-meg-maganak-a-szigetszentmiklosi-polgarmester-256475 | 2023-02-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Jól lerohasztod, aztán megveheted fillérekért…”
Megjelent a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési honlapján az a hirdetmény, amelyen az egykori taszári katonai repülőtér területének áruba bocsátási feltételei olvashatók. A kikiáltási ár bruttó 2.609.266.000 forint, amelyre még azt mondhatnánk, ha felszorozzuk a hivatalos, 1.72-es inflációs szorzóval 2009 óta, és hozzáadjuk a 27%-os Fidesz-ÁFÁ-t, akkor összemérhető a 2009-es, utolsó értékesítési próbálkozás nettó egymilliárdos összegével. Csakhogy az akkori kiírás szerint a vevőt terhelte volna az 1.8 milliárdra becsült környezeti kármentesítés, és a nem kevesebb, mint 23.3 milliárd forintos beruházási kötelezettség. A mostani árverési kiírás szerint a vevőnek – kapaszkodjanak– 200.000, azaz kettőszázezer eurós beruházást kell csupán elvégeznie az ingatlanon, ami az eredeti feltételnek két – kettő! százaléka, tehát a különbözet ötvenszeres. NER-biznisz, százhuszonötezredik fejezet.
Kétszázezer euró, nyolcvanmillió forint egy volt reptéren
kötelező beruházási összegnek arcátlanul alacsony: csak Kaposváron van sejthetően több száz olyan polgár, aki ennél többet tart otthon készpénzben, „hogy legyen mihez nyúlni, ha hirtelen kell”. Ebből a mai árakon legfeljebb egy pár kátyút lehet betömni az elmúlt évtizedekben tényleg lerohasztott terület útjain. (A számok úgy jöttek ki, hogy a 23.3 milliárdot felszoroztuk 2009-től a hivatalos inflációs rátával (1.72), az kerekítve negyvenmilliárd, azaz tízmillió euró, aminek a két százaléka az elvárt beruházási összeg. Ilyen egy tipikus NER-vicc.)
Szita Károly, Kaposvár polgármestere volt Gelencsér Attila képviselő mellett a leghangosabb, mikor a 2010 előtti években Taszár sorsát kellett számonkérni az akkori kormányokon. Szita pl. 2008-ban úgy fogalmazott, hogy „…a kormány kudarca, hogy Taszár ma ott tart, ahol négy éve … a kormány – tehetetlenségével és a tehetségtelenségével – pontosan négy évet vett el a kaposváriaktól”.
A mostani kormány ennek a háromszorosát, tizenhárom évet,
egyharmad emberöltőt vett el, és nemcsak Taszárt, netán Kaposvárt tekintve: kivételesen egyetértünk, „tehetetlenségével és tehetségtelenségével”. Szitának viszont mintha elvitte volna mostanában a cica a nyelvét: nem hőzöng, nem szaladgál fűtől fáig az elvesztett lehetőségeket siratva, pedig ő és Gyenesei István akkori megyei közgyűlési elnök csinálták a legnagyobb hülyeséget Taszár kapcsán: minden gazdasági és politikai garancia nélkül, a semmire felépítettek sokszáz millióból egy „polgári terminált”, mely tizenéve üresen tátong, és ma már biztos, hogy soha nem is fogják használni. Megjegyeznénk, hogy Szita Károly akkor, 2009-ben kérte is a repteret a kormánytól Kaposvárnak egymilliárdért: nos, most itt az alkalom, lehet licitálni.
Gelencsér Attila és Heintz Tamás fideszes képviselők arcpirító performanszát
már szinte szégyelljük is idézni: „Bízzák Taszárt a következő kormányra!” Nos, rájuk bízták, bár ne tették volna.
Az eladás feltételei szerint a vevő 4.1 milliárdos,
közpénzen elvégzett honvédségi kármentesítés után jut hozzá a területhez, ami több mint a vételár, s ezt értelmezhetjük úgy is, hogy tulajdonképpen még az állam fizet azért, hogy elvigye a vevő az összesen ötmillió négyzetmétert meghaladó területet, nem beszélve arról, hogy a mai árakon hol lehet ötszáz forintot alig meghaladó áron közművesített, város-, főút- és vasútközeli ipari telket kapni. Összehasonlításul: Kaposváron 10 és 17 ezer forint közötti kínálati négyzetméteráron találtunk eladó ipari célú területeket, de Taszár község önkormányzata még 2018-ban hirdetett eladó ingatlant a volt laktanya területén 6800 Ft per négyzetméterért. Ha kiegyezünk ötezer forintban, akkor is a tízszerese, minimum
huszonötmilliárd forint a terület értéke, függetlenül reptér voltától.
Persze ne vessük el azt a nagyon-nagyon elméleti lehetőséget sem, hogy tolongani fognak a licitálók, és a végén egy csinosabbnak mondható összeggel gazdagodik az államkincstár: akár kijöhet belőle pl. egy újabb Brüsszel-ellenes kampány nyomdaköltsége, ezzel is segítve a környék oly régóta áhított felvirágzását.
Címképünk: a taszári reptér ahogy már csak a madarak látják, és Szita Károly, Kaposvár polgármestere, amint büszkén mutogatja zseniális ötletét, a minden garancia nélkül, blindre felépített polgári terminál látványtervét. | Két kifli árán vehetsz egy négyzetméter Taszárt: | Szégyenletesen olcsón vesztegeti a taszári repteret árverésen a Fidesz-kormány. „Jól lerohasztod, aztán megveheted fillérekért…” | null | 1 | https://www.kapost.hu/mnv-arveres-taszar/ | 2023-02-19 00:00:00 | true | null | null | Kapos-T |
Több százmillió forintnyi megrendelést kaptak a nemrég indult Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat főtanácsadójának és feleségének érdekeltségei – tudta meg a 24.hu.
Mészáros Zoltán jelenlegi vezérigazgatói főtanácsadó 2020 márciusáig vezérigazgatója volt a rendezvénysorozatot bonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nek. A társaság pályázati nyilvántartásai szerint Mészáros és felesége érdekeltségében álló három cég összesen 753 millió forintot nyert el a programsorozat forrásaiból. Igaz, több esetben olyan rendezvények lebonyolítására, amiket korábban is a főtanácsadó és neje cégei szerveztek. 2021-ben és 2022-ben ezek közt volt a
VeszprémFeszt, amelynek megrendezésére három pályázaton 250 millió forintot kaptak.
A Rozé, Rizling és Jazz Napokra összesen 15 millió forintot nyertek el.
A BWG Balaton Wine and Gourmet Fesztiválra 200 millió forintban részesültek.
Ezenkívül 288 millió forintot kapott a Mészáros többségi tulajdonában álló veszprémi Oliva Hotel, amiről korábban az Átlátszó már beszámolt.
Mészáros Zoltán a támogatásokkal kapcsolatban lapunkkal közölte, hogy nincs összeférhetetlenség, mivel 2020 márciusa óta nem vezető tisztségviselője az EKF-et menedzselő cégnek, és az említett pályázatok elbírálásában és a döntéshozatalban sem vett részt. Hangsúlyozta azt is, hogy a legtöbb említett rendezvényt maga találta ki, és bonyolította le korábban is.
Mint írta, nincs olyan jelentős szereplője a veszprémi kulturális életnek, aki hozzá hasonlóan valamilyen szinten ne lett volna vagy ne lenne benne – akár munkaszerződéssel – az EKF előkészítésében és lebonyolításában, és projektjei ne kapnának, „nagyon is helyesen”, támogatást a programban. Hozzátette, számára is kikerülhetetlen volt az EKF-ben való részvétel.
Mészáros kérdésünkre elárulta, hogy a főtanácsadói posztján havonta nettó 560 ezer forint fizetést kap.
Nem Mészáros az egyetlen főtanácsadó, akinek érdekeltsége támogatásban részesült. 2022-ben a Can Togay János művészeti és kreatív főtanácsadó résztulajdonában álló társaság, a BuildingScape Hungary Művészeti és Kommunikációs Kft. 58 millió forintot nyert el a programsorozat forrásaiból. Céges tulajdonrészétől idén februárban vált meg a főtanácsadó, aki lapunkkal közölte, csupán 5 százaléknyi tulajdonrésze volt. Mint írta, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. döntéshozatalában nem vett részt, immáron volt cége pályázata esetében sem. Az említett BuildingScape Kft. főtulajdonosa Somogyi Zoltán érdekeltsége, aki a Political Capital elemző, kutatóintézet egyik alapítója.
Tiszta Balaton, tiszta művészet címen két pályázaton összesen 270 millió forint támogatást nyert el 2022-ben a Hybrid Cycle Kft., amely már 2021-ben is nyert 60 millió forintot. A cég főtulajdonosa az Ideona Zrt., amelynek vezetőségében ott van Tóth Gábor Szilárd volt Fidelitas-tag, aki 2015-ben kisebbségi tulajdonosként beszállt a kormányközeli Pesti Srácok akkori kiadójába. Tóth a Fidelitasból indult többek közt Ovádi Péter országgyűlési képviselővel, a Fidesz frakcióvezető-helyettesével, valamint Mihalovics Péter volt Fidelitas-alelnökkel, aki Navracsics Tibor miniszter kabinetfőnöke volt, és tavaly tavasz óta ő is igazgatósági tag az Ideona Zrt.-ben.
A milliárdos vagyonnal rendelkező és évente több százmillió forint nyereséget termelő Ideona Zrt. tulajdonosa a veszprémi Ihász Attila Zsolt. Egy 2008-as veszprémi újságcikk szerint ő is a Fidesz ifjúsági szervezetéből indulhatott, ugyanis a Vehir írása szerint egy Trianon-megemlékezésen
a Fidelitas nevében Ovádi Péter és Ihász Attila helyezték el a megemlékezés koszorúit.
Egy másik korábbi veszprémi fidelitasos vezetőnek, Szalay Zsoltnak két cége is részesült az EKF forrásaiból. A Saiko Sushi és Bár Kft. 66 millió forintot kapott egy sushi bár, az Óváros Bisztró Kft. pedig 69 milliót egy közösségi tér létrehozására. Szalayról korábban megírtuk, hogy Veszprémben a polgármesteri kabinetirodán a választókerületi referensi posztot töltötte be, illetve hogy a Fidelitas veszprémi szervezetének alelnöke volt akkor, amikor még Navracsics Tibor képviselte a térséget az Országgyűlésben.
Szalay cége, az Óváros Bisztró Kft. telephelye és az EKF programsorozatot lebonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt. székhelye egyaránt Veszprémben az Óváros tér 26. alatt található. Az ingatlan a már említett Ideona Zrt. tulajdona, ahol tavaly lett igazgatósági tag Navracsics volt kabinetfőnöke, Mihalovics. Többek közt erről érdeklődve is kerestük a területfejlesztési minisztert – aki egyben az Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos – sajtóosztályán keresztül, ám azt nem árulták el, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. esetében mik voltak a székhely kiválasztásának szempontjai. Azt viszont közölték, hogy az ingatlant havonta 1,7 millió forintért bérlik.
Navracsicsék tájékoztatása szerint egyébként nem állt fenn összeférhetetlenség sem a Mészáros Zoltán, sem a Can Togay János érdekeltségeit érintő pályázatok esetén sem, mert a főtanácsadók a döntések előkészítésében vagy meghozatalában nem vettek részt. | Főtanácsadók és volt fidelitasosok is feltűnnek az EKF-pénzek körül | A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) rendezvénysorozat forrásaiból részesült a lebonyolításért felelős társaság két főtanácsadójának cége, számos egykori volt fidelitasos érdekeltsége – egyikük egy sushi bár létrehozására kapott támogatást –, továbbá csaknem egymilliárd forint jutott két alapítványnak, amelyeket egy kormánypárti újságíró hozott létre. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2023/02/20/veszprem-balaton-2023-ekf-navracsics-tibor-kabinetfonok-mihalovics-peter-ovadi-peter-fidelitas-palyazat-tamogatas-meszaros-zoltan-fotanacsado-csuri-akos/ | 2023-02-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
„Sok keserű tapasztalattal a hátam mögött mondom, azon a közbeszerzési eljáráson, ahol elindul a Futizo Kft., ott más igazából labdába sem rúghat. Ha tudom, hogy ők beadják ajánlatukat, akkor mi azt a tendert nagy ívben elkerüljük. Esélytelenként nem szállunk versenybe, nem ölünk bele feleslegesen energiát” – mondta a Narancsnak egy viharsarki építőipari cég vezetője, aki ezzel sok más térségi szereplő álláspontját is megfogalmazta.
Szédület
A Futizo Bt. 1998-ban alakult, fő tevékenysége a közúti árufuvarozás volt. Forrásai alig haladták meg az 1 millió forintot, vesztesége 580 ezer forint volt. A cég árbevétele a 2000-es évek elején valamivel 20 millió forint felett alakult, szerény nyereség mellett. A cég 2010. június végén, három hónappal a helyhatósági választás előtt alakult kft.-vé, két tulajdonosa fele-fele részben Piskolty Tibor és testvére, Piskolty Mária. Már abban az évben szintet léptek, hiszen 173 millió forintos árbevételt produkáltak – de a nagy ugrás ezután történt. A 2021-es mérlegadatok szerint a cég éves árbevétele 6,5 milliárd forint volt, 2010-hez képest csaknem negyvenszeres növekedést felmutatva. Piskolty Tibor vállalkozó, míg Piskolty Mária a 2000-es évek közepén még titkárnő volt a Békés Megyei Önkormányzatnál, később egy pályázatíró és -figyelő céget vezetett, majd a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének első embereként dolgozott. Egy időben betöltötte a Békés Megyei Kormányhivatal jogi és koordinációs főosztályvezetői posztját is.
A 2010-es önkormányzati választáson Gyulán a 14 képviselői helyből 10-et a Fidesz vitt el úgy, hogy minden egyéni mandátumot besöpört. Görgényi Ernő lett a polgármester, s e pozícióját máig megőrizte. Tizenhárom évvel ezelőtt három alpolgármestert választottak, közülük a parlamentbe az év tavaszán bejutott Gajda Róbert (Fidesz–KDNP) társadalmi megbízatású alpolgármester lett, s annak idején ő ajánlotta be a Fidesz-frakciónak a Futizo Kft.-t. A cég a Gyula központjában lévő lepusztult ingatlant akarta megvenni, ám erre nem volt 20 millió forintja. A kft. megállapodott a helyi Fidesszel abban, hogy a vételárat ledolgozza, s a következő években mind a tíz, fideszes politikus képviselte gyulai egyéni választókerületben különböző munkákat végeztek. | A viharsarki üstökös. Egy alig ismert NER-es építőipari cég tündöklése | Csaknem negyvenszeresére nőtt egy gyulai cég éves árbevétele 2010 óta. Nem valamilyen startup vállalkozás, egy korábban jelentéktelen társaság, a Futizo Kft. produkálta e mesés felfutást 2010 és 2021 között az építőiparban. A Békés megyei cég helyi versenytársai mindeközben szinte elfogytak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-viharsarki-ustokos-256501# | 2023-02-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy júliusban elfogadott törvénymódosítás értelmében - amelyet fideszes és KDNP-s képviselők jegyeztek - az Országgyűlés tagjainak ki kellett egészíteniük vagyonnyilatkozataikat azzal, hogy kaptak-e személyesen vagy akár cégeiken keresztül állami vagy európai uniós támogatást. A kiegészítés határideje augusztus közepén járt le.
Az [origo] összesítése szerint mindössze 12 országgyűlési képviselő kapott közpénz-támogatást. A legtöbben gazdálkodóként juthattak hozzá, cégükön keresztül állami vagy uniós pénzekhez, de sokan a lakás- vagy építési hitelük utáni állami kamattámogatást is beírták a nyilatkozatba.
A legnagyobb összeget Ecsődi László (MSZP) jelölte meg, igaz nem személy szerint a képviselő, hanem egy szövetkezet és két kft. részesült a pénzekből. A dokumentum szerint a Március 21. Szövetkezet 28 millió forintot, a Helinanthus Kft. 9,7 millió forintot kapott pályázati támogatásként, gabonatároló építésére és munkagépek vásárlására. Emellett még 2005-ben, az Angus Kft. 20,3 milliót kapott, anyatehéntartási támogatásként.
Nagyobb összeget jelölt meg Búzás Péter (MSZP) is, akinek cége, a Maros Fleur Kft. idén, mintegy 28 millió forintot kapott, döntően termelésbővítésre. Tittmann János (MSZP) a Relabor Kft.-nek folyósított 12 millió forintos munkahelymegőrzési támogatást tüntette fel a nyilatkozatában.
Többen kaptak még gazdálkodóként állami vagy uniós pénzeket: Járvás István (Fidesz) arról számolt be, hogy a jászapáti szövetkezet anyatehéntartási támogatásként és kamattámogatásként, mintegy 1,4 milliót kap idén. Géczi József Alajos (MSZP) uniós pénzeket kap: földalapú támogatásként, 2004 májusától évi 56 ezer forintot.
Karsai József (MSZP) 275 ezer forint kamattámogatást kapott gazdálkodási hiteléhez. Kerényi János (Fidesz) pedig tavaly 550 ezer, idén 110 ezer forint uniós támogatásban részesült, szintén gazdálkodóként. Örvendi László József (Fidesz) azt írta vagyonnyilatkozatába, hogy a Nagyhegyesi Gazda Szövetkezet összesen, mintegy 118 ezer forint kamattámogatást kapott.
Demszky Gábor (SZDSZ) egy ingatlanhitel utáni kamattámogatást vallott be, amelyet még 2002-ben kapott. A támogatás mértékét viszont nem tudta megjelölni, mivel a bank erről nem adott tájékoztatást, arra hivatkozva, hogy év közben nem tudnak erről igazolást kiállítani.
Schwartz Béla (MSZP) 97 ezer forintos lakásépítési kamattámogatást kapott, még 2002-ben , saját bevallása szerint a kormánytól. Tóth András (Fidesz) pedig feleségével együtt 15 milliós lakásépítési hiteléhez kapott állami kamattámogatásról számolt be. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) más jellegű támogatást kap, mint az összes többi képviselő: ő háziorvosként, havi 25 ezer forint eszköztámogatásban részesül. | Tehenekért is kaptak közpénzt képviselők | Augusztusban nyilatkozniuk kellett a képviselőknek vagyoni helyzetük mellett arról is, hogy kaptak-e állami vagy európai uniós támogatást. A nyilatkozatokból kiderült, hogy a legnagyobb összeget a gazdálkodó politikusok kapták, például anyatehén tartására vagy gabonatároló építésére. Az MSZP-s Ecsődi László 58 millió forintnyi támogatásról számolt be. Demszky Gábor az állami kamattámogatású lakáshitelét írta be, amelynek összegét még a bank sem tudja. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20060831gazdalkodo.html | 2006-09-01 10:05:00 | true | null | null | Origo |
A korábban Pintér Sándor belügyminiszter érdekeltségébe tartozó Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. február elején átkeresztelte, és saját nevére vette az MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt.-t, és ezzel lezárta a tavaly nyáron megkezdett felvásárlási folyamatot.
A Civil Cégcsoport honlapján – a csoport negyedik tagjaként – már Civil Értéklogisztika Zrt. néven tüntetik fel a Magyar Posta korábbi pénzszállító vállalatát, amely eddig 50 százalékban a magyar állam, 40-10 százalékban pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Takarékbank, illetve Takarék Invest Kft. tulajdonában volt.
Tavaly októberben a Forbes írt először arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) áldását adta a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. tervére, és engedélyezte, hogy bekebelezze a pénzszállító vállalatot. A GVH határozata szerint a Civil Zrt. és az MPT Security összefonódása a közvetlen irányítás megszerzésével „sem csökkenti jelentős mértékben” a versenyt az érintett piacokon.
A Civil Zrt. azzal érvelt az összefonódás mellett a GVH-nál, hogy ezzel tudja biztosítani a profiljába eddig nem tartozó készpénz-logisztikai tevékenységeket, mint a pénzfeldolgozás, ATM-üzemeltetés, ügyfélkészpénz-gazdálkodás, trezorálás, pénzszállítás, valamint hogy növelnék az eredményességet is.
Az MPT Security (vagyis új nevén a Civil Értéklogisztika) valóban növelheti a Civil eredményeit, hiszen a jövőben több százmillió forintot tehet hozzá a cégcsoport éves nyereségéhez. A vállalat ugyanis a korábbi években 7–8 milliárdos forgalom mellett 100–200 milliós tiszta nyereséget termelt, az utolsó lejelentett évben, 2021-ben pedig rekordteljesítménnyel zárt, 366 millió forintos adózás utáni eredményt tudott felmutatni.
Az akkori tulajdonosok 2022 tavaszán mégis úgy döntöttek, hogy nem veszik ki osztalékban a nyereséget, néhány hónappal később pedig a biztos bevételek ellenére megváltak a cégtől. Az MTP Security felvásárlása során összesen 1,2 milliárd forint névértékű részvény került át a Civil Zrt. birtokába, a tényleges vételi árról azonban nem adtak ki információt.
A Civil Zrt.-t a cégvásárlás során Tasnádi László képviselte, és mint az igazgatósági elnöke és a Civil részvényese írta alá a részvények átvételéről szóló nyilatkozatot. Tasnádi közismerten Pintér Sándor egyik legbelsőbb bizalmi embere, aki korábban a Belügyminisztérium államtitkári posztját is betöltötte, és egészen tavaly őszig vezérigazgatóként kézben tartotta a Civil Zrt. operatív irányítását. Szeptemberben, miután ő hátrébb lépett, egy másik Pintér-bizalmas, Vankó László vette át a vezérigazgatói szerepet. Vankó 2021-es visszavonulása előtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának vezetője volt.
A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. éves árbevétele bőven meghaladja a 20 milliárd forintot, a nyereség pedig 2021-ben megközelítette a 3 milliárdot. A hivatalos tulajdonosa jelenleg a Prostasia Zrt., ami Tölgyesi Vilmos és Szabó Péter nevén van. Szabó egykori rendőr dandártábornok, a belső elhárítás korábbi vezetője. Szabó a 2000-es évek elejéig a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál töltött be vezető pozíciót, ahonnan azonban menesztették, mert halált okozó ittas járművezetés bűntette miatt eljárást indult ellene. | Pintér Sándor korábbi birodalma a nevére vette a Posta pénzszállító vállalatát | A korábban Pintér Sándor belügyminiszter érdekeltségébe tartozó Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. február elején átkeresztelte, és saját nevére vette az MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt.-t, és ezzel lezárta a tavaly nyáron megkezdett felvásárlási folyamatot. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2023/02/20/civil-biztonsagi-szolgalat-erteklogisztika-pinter-sandor-posta-mpt-penzszallito/ | 2023-02-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Pénzügyminisztérium július 18-i sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a költségvetés első fél éve rosszabbul sikerült a vártnál, és ennek következtében az uniós elszámolás szerinti, év végi hiány felszökhet a GDP 4,6 százalékáról 8 százalékra. A hiány növekedésének indokai között több egyszeri, különálló kiadási tétel is szerepelt. Ezek között volt egy százmilliárdos keret, amit a kormány "üzleti érdekeit szem előtt tartva" újságírói kérdésre sem kívánt nevesíteni.
A hiányt gyarapító százmilliárdos tételről a bejelentés után azonnal megindult a találgatás. Volt, aki úgy vélte, hogy a költségvetési elszámolásba bevont autópálya-építések kerülnek többe a vártnál. De elterjedt az a vélemény is, miszerint az államnak a ferihegyi reptér visszavétele, majd újraértékesítése miatt kellhet majd jótállnia. A korábbi kanadai befektető ugyanis beperelte a magyar államot, mert az Orbán-kormány idején kiszorították őt a reptérről.
Földes Ádám, a TASZ jogásza úgy látja, az állam törvénytelenül járt el, mert közérdekű adatokat próbált eltitkolni. Az adatvédelmi törvény az állami szervek kezelésében lévő információkat vagy ismereteket ugyanis annak tartja, és a TASZ szerint ez a költségvetési hiányra vonatkozó információkra is érvényes. Földes egyúttal hivatkozott a Polgári Törvénykönyvre is, amely kimondja, hogy az állami és a helyi önkormányzati költségvetés nem minősül üzleti titoknak.
A TASZ programvezetője elmondta: a PM nevében Katona Tamás államtitkár válaszolt az adatigénylésükre, aki tudatta, hogy a százmilliárdos tétel nem tekinthető adatnak. A tárca szerint ez valójában nem több egy olyan előre nem tervezhető kiadással kapcsolatos prognózisnál, amelynek a mértékét és kifizetésének esedékességét most még nem lehet megmondani, mert azok külső, az államon kívül álló tényezőktől függnek.
Noha a leírás elvben megfelelne a reptérperből eredeztetett, esetleges fizetési kötelezettségnek, Katona Tamás megkeresésünkre nem kívánta kommentálni a sajtóhíreket. Inkább ismételten türelemre intett, mondván, a 2006. év zárszámadásából úgyis kiderül, hogy mit rejt az összeg. A zárszámadási törvény jövő nyáron kerül a kormány, ősszel pedig a parlament elé.
Az államtitkár az [origo]-nak is megismételte a tárca jogi osztályának véleményét, miszerint "félreértés történt, mert egy prognózist tekintettek közérdekű adatnak." Az államtitkár a TASZ keresetével kapcsolatban sajnálkozott, hogy a szervezet nem kereste a további konzultáció lehetőségét, ugyanakkor azt is mondta, hogy a "bíróság legalább majd irányt mutat, ami a vitás kérdések esetén teljesen normális." Földes Ádám szerint akár előbb is születhet az ügyben jogerős ítélet, mint ahogy a zárszámadási törvényt nyilvánosságra hozzák.
Az ominózus eset óta a PM-nek újból módosítania kellett hiányadatait. A felülvizsgálat eredményeképp az idei 8 százalékos hiánycél a GDP 0,6 százalékával, vagyis további 130 milliárd forinttal nőtt. A módosítás indoka ismételten az autópálya-építés finanszírozásának átállítása volt költségvetési körbe. Erre már az Új Egyensúly program meghírdetésekor elkülönítettek 130 milliárdot, amit most megdupláztak. Igaz, a program akkor pont ekkora mértékű (a GDP 1-1,5 százalékára rúgó) kockázatot árazott be. | Eltitkolt százmilliárdot kérnek számon a PM-en | Beperelte a Pénzügyminisztériumot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet, miután úgy ítélte meg, hogy a tárca közérdekű információt titkolt el a 2006-os költségvetés féléves adataival kapcsolatban. A PM szerint félreértés történt, mert egy prognózist tekintettek közérdekű adatnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20060906eltitkolt.html | 2006-09-06 10:24:00 | true | null | null | Origo |
Valami megváltozott azóta, hogy Orbán Viktort lefotózták egy római étteremben feleségével és fiával, majd egymásnak ellentmondó nyilatkozatok után kiderült, hogy hivatalos delegáció keretében, kormánygéppel, de horvátországi nyaralásáról közvetlenül utazott a miniszterelnök egy katolikus konferenciára. Miután a külügyminisztérium nem válaszolt az út részleteivel kapcsolatban, a K-Monitor pert indított az utazás költségeinek megismeréséért. A tárca perbeli közléséből derült ki, hogy a miniszterelnök 631 610 forintot fizetett családtagjai utazása kapcsán.
Orbán ezzel az összeggel együtt több mint 2 millió forintot fizetett be a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, állítja a tárca. A befizetéseket igazoló okiratokat azonban nem adták ki az ügyet firtató K-Monitor adatigénylésére sem.
A portál a 2015 és 2022 közötti időszakra volt kíváncsi. Annyit sikerült megtudniuk, hogy a nem hivatalos delegáció tagjaként utazó családtagok utazási költségét összesen 2 167 185 forint összegű befizetésként lekönyvelték, azaz ennyit fizetett meg Orbán Viktor a családtagjai utazása okán. Kiderült még, hogy a több mint 2 milliós befizetés minden esetben a római út, illetve az azutáni utazások miatt jött össze, öt alkalomból. És bár Havasi Bertalan azt mondta, a befizetés az „eddigi gyakorlatnak megfelelően” történt, 2015 és 2021 között nem történt ilyen befizetés a K-Monitor cikke szerint. Azóta azonban a valóság igazodott a szóvivői nyilatkozathoz.
A miniszterelnöki protokollal és az utazásokkal szintén összefüggésbe hozható Miniszterelnöki Kabinetiroda és Miniszterelnökség úgy nyilatkozott, részükre nem történt hasonló befizetés. | Amióta perelték, Orbán Viktor fizet családtagjai utazásáért | Valami megváltozott azóta, hogy Orbán Viktort lefotózták egy római étteremben feleségével és fiával, majd egymásnak ellentmondó nyilatkozatok után kiderült, hogy hivatalos delegáció keretében, kormánygéppel, de horvátországi nyaralásáról közvetlenül utazott a miniszterelnök egy katolikus konferenciára. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/02/22/per-orban-viktor-fizessen-csaladtagjai-utazasaert/ | 2023-02-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Liberális Gazdasági Tanács azt szeretné, hogy ne csak a konvergenciaprogramban szereplő cégeket privatizálják a következő években, hanem egyebek mellett a Volán társaságokat, a Magyar Posta Zrt.-t, a Magyar Villamos Műveket és a Szerencsejáték Zrt.-t is - közölte Kóka János szombaton Budapesten, a testület tanácskozását követően.
Az SZDSZ-es gazdasági és közlekedési miniszter évi több százmilliárd forintos bevételt remél a most még állami kézben lévő vállalatok eladásából. Az így befolyt pénzt az államadósság csökkentésére kellene költeni - mondta Kóka János.
A politikus szerint azért indokolt ezen cégek privatizációja, mert a magánkézben lévő vállalatok jobban működnek, mint az államiak. A nyereséges állami cégeket pedig azért érdemes eladni, mert azokért több pénzt lehet kapni. Kóka János hangsúlyozta, hogy olyan stratégiai cégek eladása, mint például a Paksi Atomerőmű, nem került szóba.
A Fidesz szombaton közleményben reagált a privatizációs tervekre. Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője azt közölte: a szocialista-szabaddemokrata kormányok már szinte mindent eladtak Magyarországon, ami mozdítható volt, ennek ellenére az államadósság folyamatosan nőtt.
A MDF pedig azt közölte: bár a párt mindig is támogatta az ésszerű privatizációt, nem látnak garanciát arra, hogy a privatizációs bevételeket ésszerűen használják fel. Az Hock Zoltán közleményében az Állami Számvevőszék héten közétett vizsgálatára hivatkozott, amelyből szerinte az derült ki, hogy a Budapest Airport privatizációjából származó négyszáz milliárdos bevételt nem az államadósság csökkentésére fordította kormány, hanem felélte.
MTI/[origo] | Privatizálná a Volánt, a postát az SZDSZ | Folytatná a privatizációt a liberális párt. A Liberális Gazdasági Tanács azt szeretné, ha nem csak a konvergenciaprogramban szereplő állami vállalatok kerülnének magánkézbe. Az SZDSZ listáján olyan cégek szerepelnek, mint a Szerencsejáték Zrt, a Volán, a Magyar Posta vagy az MVM. A Fidesz és az MDF azonnal élesen bírálta a Kóka János által bejelentett elképzeléseket. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20060902privatizalna.html | 2006-09-02 10:34:00 | true | null | null | Origo |
Érvénytelen lett a vasárnapi óbudai népszavazás, amelynek során a III. kerület arról döntött, hogy milyen feltételekkel épüljön fel a Hajógyári-sziget déli részén a szállodákat, jachtkikötőt, kaszinót magába foglaló szórakoztató centrum. A választásra jogosultaknak csupán 14,4 százaléka jelent a referendumon, az érvényességhez szükséges 50 százalék helyett. A leadott 14 959 érvényes szavazatból 9 441 volt a támogató, 5518 az elutasító voks.
A népszavazáson a helyiek nem arról szavaztak, hogy a Hajógyári-sziget déli részén fekvő 32 hektáros területen felépüljön-e a szórakoztató centrum, hanem arról, hogy az a kerületi szigorításokat tartalmazó kerületi szabályozási terv, vagy pedig a jóval engedékenyebb, általános szabályok alapján valósuljon meg. A kerületi tervek azonban a választópolgárok többségének távolmaradásával is életbe lépnek.
Ennek értelmében Hajógyári-szigeten 2012-re 340 milliárd forint értékben 8-10 szálloda, több sportközpont, jachtkikötő, kaszinó és egy 3500 férőhelyes konferencia központ épülhet fel. A beruházó Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. a kerülettel kötött megállapodás értelmében vállalta azt is, hogy programja 15 milliárd forint közcélú fejlesztéseket hajt végre. Többek között lehajtót épít az Árpád hídra, a Bogdáni utat alagúton keresztül vezeti a szigetre, felújítja a szigetre vezető K-hidat, a közeli HÉV-pályát, valamint kiépítené a tömegközeledést is a szigeten.
A zöldek - köztük a Védegylet és az Élőlánc Magyarországért - viszont úgy vélik, hogy a környezetkárósító beruházásra nincs szükség. A környzetvédők azzal érvelnek, hogy a Westend bevásárlóközpont kétszeresét kitevő beruházás napi legalább 20-25 ezer fős forgalmat generálna, ami tönkretenné a Hajógyári-sziget zöldövezetét. | Érvénytelen az óbudai népszavazás | Annak ellenére, hogy érvénytelen lett a vasárnapi óbudai népszavazás, megépülhet a Hajógyári-sziget harmadára tervezett szórakoztató centrum. Az óbudaiak arról szavaztak, hogy milyen feltétekkel épüljön meg a a szállodákat, jachtkikötőt magába fogalaló szabadidő központ. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20060910ervenytelen.html | 2006-09-10 10:44:00 | true | null | null | Origo |
Korábban elhunyt személyek adatai és aláírásai szerepeltek a „N.É.Pártja” nevű jelölőszervezet ajánlóívein – állapította meg a Budapest 04. számú választókerületi választási bizottság, amely „megteszi a szükséges jogi intézkedéseket”.
Tordai Bence, aki a választókerületben az ellenzéki pártok jelöltjeként indul, azt írja Facebook-oldalán, hogy a Gődény György-féle pártról van szó, amelynek jelöltje olyan ajánlóíveket adott le, amelyeken 11 elhunyt ember adatai és aláírásai szerepelnek. | Elhunyt személyek adatait találták Gődény György pártjának ajánlóívein | A választási bizottság megteszi a szükséges jogi lépéseket. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/23/godeny-gyorgy-ajanloivek-elhunytak | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Annak idején a kommunisták elvették az emberektől a Balaton hatalmas részét, most a Fidesz is elveszi
– mondta a Házon kívül stábjának Debity Kálmán, aki egész életében Balatonaligán élt és dolgozott.
Az egykor önálló falut a második világháború után a párt vezetői nézték ki maguknak üdülőhelyül.
Fokozatosan a birtokukba vették az Aligán épült korábbi nagypolgári villákat
– magyarázta Majtényi György történész, aki szerint ez úgy nézett ki, hogy rámutattak egy-egy nekik tetsző épületre, amit kisajátítottak nekik. Ez addig folytatódott, amíg negyvenhét hektáros területet zártak körbe, és nyilvánítottak pártüdülővé. A terület megkapta a Club Aliga nevet, és a kiválasztottakon, valamint a személyzeten kívül nem léphetett be senki. Itt volt Kádár János nyaralója is a hozzá tartozó kis mesterséges szigettel.
2007-ben a Pro-Mot Hungária Kft. vett meg harminchetet a Club Aliga 47 hektárjából. A befektető cég 2013-ban arról állapodott meg az önkormányzattal, hogy ingyenesen az önkormányzat használatába adnak bizonyos területeket, így a vízhez vezető utakat, vagy a parti sétányt. A Pro-Mot a 2010-es évek második felében Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, majd Jellinek Dániel ingatlanvállalkozó, az egyik leggazdagabb magyar érdekkörébe került.
A Club Aliga fejlesztését 2020-ban kormányhatározat minősítette nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá, és 8,35 milliárd forinttal az állam is hozzájárult. Rada Enikő szerint a kormányhatározat jolly joker a cég számára, hogy semmilyen előírást ne kelljen betartania. Ráadásul a rendelet azt is kimondta, hogy közfeladatokat csak közterületen lehet biztosítani, hiába volt az önkormányzatnak érvényes megállapodása a kft.-vel.
Ez a tizenöt telek darabonként 2-3 ezer négyzetméter. Úgy hallottuk, hogy egymilliárd forint lehet a reális ár értük. Hát ezért csinálják: a 15 telek 15 milliárd forintot ér, és amikor 2019-ben az egész Club Aligát megvették, a nyilvános adatok szerint ötmilliárd forint körül volt a vételára
– magyarázta Rada Enikő. Ezt látszik alátámasztani, hogy a Balatonnál a vízparti telkekre sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat.
A Pro-Mot Kft. ügyvezető igazgatója a Házon kívül kérdéseire csak írásban válaszolt. Azt írta, hogy a parti sétány nem tűnik el, sőt tovább bővül, és a felparcellázandó terület korábban sem minősült parti sétánynak. | „Szállodát bárhová lehet építeni, de pont ide, ez tervezett gyilkosság” | Az egykori balatonaligai pártüdülő ismét elzárt területté válhat – ettől tartanak a helyi civilek. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/23/club-aliga-beruhazas-civilek | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Ismét elhalasztották a miniszterelnök cége ellen a legfőbb ügyészség kezdeményezésére indított polgári pert, amelyet a Somogy Megyei Bíróság tárgyal Kaposváron. A szerdai tárgyaláson a halasztást - csakúgy, mint előzőleg - a felperes Legfőbb Ügyészséget (LÜ) képviselő Pálvölgyi Ferenc osztályvezető főügyész kezdeményezte.
Az LÜ a perben a korábban állami tulajdonban, a Miniszterelnöki Hivatal kezelésében lévő fővárosi, Szalay u. 4. szám alatti ingatlanban található "bemutatóterem" bérbeadásáról a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Rt. és a Humán-Jövő 2000 Kht. között létrejött szerződésnek érvénytelenségének megállapítását kéri.
Az első tárgyalást június 7-én tartották, ám az iratismertetést követően a felperest képviselő osztályvezető főügyész halasztást kért, arra való hivatkozással, hogy későn kapta meg az iratokat, s ezért nem volt ideje tanulmányozni az abban foglaltakat. Ezúttal azért kért halasztást, mert elmondása szerint nem volt módja annak az Állami Számvevőszék által készített "munkaanyagnak" a tanulmányozására, a bíróság az ügy kapcsán bekért, egyben kérte az irat másolatának a megküldését.
Pálvölgyi Ferenc osztályvezető főügyész ugyanakkor fenntartotta a felperes korábbi, írásbeli beadványban kifejtett álláspontját, mi szerint "az alperesek által megkötött bérleti szerződés semmis, tekintettel arra, hogy színlelt, jó erkölcsbe ütköző és az állami tulajdonú cég számára feltűnően előnytelen szerződésről van szó".
Az LÜ keresetében ezt arra alapozta, hogy az Altus Rt. - az ALDO Kft. közreműködésével - 1995. január 12-én megvásárolt, s e per tárgyát képező ingatlanra az év április 4-én - ugyanazon a napon, amelyen a másodrendű alperes jogelődje, a MEH egyik gazdasági társasága, a Közlöny- és Lapkiadó Kft. megállapodást kötött az Országgyűlési Képviselők Klubja Egyesülettel, a kialakítandó klub működtetéséről - bérleti szerződést kötött a másodrendű alperes Humán-Jövő 2000 Kht. jogelődjével az Országgyűlési Képviselők Klubjának működtetésére. A beadvány szerint az ügylet során az elsőrendű alperes, azaz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cége, az Altus Rt., mintegy 87 millió forinttal gazdagodott.
Borbíró István, az elsőrendű alperes jogi képviselője ugyancsak fenntartotta korábban benyújtott álláspontját, amelynek lényege, hogy a felperes feltételezése "tendenciózus, nem felel meg a valóságnak", s kérte az állítást alátámasztó bizonyítékok feltárását.
A halasztás okaként megjelölt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által készített, a perben szereplő ingatlannal kapcsolatos "munkaanyag" kapcsán rámutatott: az ingatlan eladását éppen az ÁSZ kezdeményezte, s annak honlapjára fel is került az ezzel kapcsolatos jelentés. Elismerte azonban, hogy a bíróság által az ÁSZ-tól bekért "munkaanyag" annál részletesebb, s olyan, nem nyilvános adatokat is tartalmaz, amely indokolja a felperes kérését. | Megint csúszik a Gyurcsány-cég elleni per | Újra elhalasztották a Gyurcsány Ferenc cége ellen kezdeményezett pert. A Somogy Megyei Bíróságon folyó eljárás halasztását a felperes kezdeményezte, mert nem tudott áttanulmányozni egy fontos iratot. A legfőbb ügyészség a polgári perben azzal vádolja a miniszterelnök cégeit, hogy azok jó erkölcsbe ütköző és egy állami cég számára előnytelen szerződés nyomán jutottak 87 millió forintos haszonhoz. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20060920megint1.html | 2006-09-20 12:11:00 | true | null | null | Origo |
Varga Judit igazságügyi minisztert és elődjét, Trócsányi Lászlót, valamint Süli János korábbi Paks-minisztert és más egykori államtitkárokat is beidézne tanúként Völner Pál, a korrupcióval vádolt exállamtitkár. Völner korábban Varga Judit helyettese volt, amíg 2021-ben le nem mondott a botrány kirobbanása miatt.
Völner a bíróságon tagadta bűnösségét, még zajlik az előkészítő tárgyalás, itt írunk a fejleményekről.
Völner védője, Papp Gábor felolvasott egy sms-váltást is Völner és Varga közt, ami szerinte alátámasztja, hogy Vargát mindenképp meg kell hallgatni:
Varga: Szia Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?
Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.
Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.
A szerteágazó ügynek összesen 22 vádlottja van, élükön Schadl Györggyel és Völner Pállal. A vád szerint Schadl a végrehajtói kar elnökeként százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki.
Az RTL szerint Völner tavaly áprilisi vallomásában két másik államtitkárra, Vízkelety Mariannra és Hajas Barnabásra mutogatott, mondván, ők voltak jogosultak kinevezni a végrehajtókat. Most őket is tanúként idéznék be.
A kiszivárgott felvételekből tudjuk, hogy Völner a nyomozás idején egyszer arról beszélt a feleségének a telefonban: tudna olyat mondani, amitől meginogna pár ember széke.
Schadlre tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért az ügyészség. | Völner tanúként idézné Varga Juditot a bíróságra | Varga Judit igazságügyi minisztert és elődjét, Trócsányi Lászlót, valamint Süli János korábbi Paks-minisztert és más egykori államtitkárokat is beidézne tanúként Völner Pál, a korrupcióval vádolt exállamtitkár. Völner korábban Varga Judit helyettese volt, amíg 2021-ben le nem mondott a botrány kirobbanása miatt. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/23/volner-tanukent-idezne-varga-juditot-a-birosagra | 2023-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Magyarországon a megvesztegethetőség mértékének emelkedéséről a válaszadók mintegy 45 százaléka számolt be a 2001 óta Európa korrupciós klímájáról évente elkészített tanulmány idei adatai szerint. Ez az arány a kutatásban résztvevő 21 ország között a negyedik legalacsonyabb érték.
Magyarországon a korrupció elleni küzdelem értelmetlenségéről a megkérdezettek mintegy 55 százaléka van meggyőződve, 2004-ben ez az arány 52 százalék, 2001-ben pedig 43 százalék volt. A megkérdezettek 49 százaléka gondolja úgy, hogy egy vállalkozás kenőpénz nélkül nem juthat közbeszerzési munkához. Szlovákiában ez az érték 60 százalék, Lengyelországban 43, Csehországban 53, míg Ausztriában csak 32 százalék.
A korrupció elleni küzdelemben a megkérdezettek az állam szerepét hangsúlyozzák az egyénével szemben. Magyarországon a válaszadók 82 százaléka gondolja úgy 2006-ban, hogy a korrupció elleni harc az egyén helyett az állam feladata, és ez az arány 2001 óta növekvő tendenciát mutat - mondta Kozák Ákos, az intézet igazgatója. Hozzátette: a 25 EU-tagállam tekintetében ez az arány szintén 82 százalék.
Magyarországon a megkérdezettek 73 százaléka gondolja úgy, hogy korrupt államban él. Ez az érték az elmúlt három évben gyakorlatilag változatlan és nem éri el a régiós, 80 százalékos átlagot. Nyugat-Európában ugyanakkor csupán 46 százalék tartja korruptnak az államát.
Magyarországon a válaszadóknak mintegy 64 százaléka gondolja úgy, hogy a kenőpénz nem tekinthető semmilyen körülmények között erkölcsös megoldásnak. A lakosságnak kevesebb mint a fele, 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csúszópénzt soha nem ad semmilyen szolgáltatásért cserébe. | Egyre több magyar ítéli el a korrupciót | Magyarországon egyre többen ítélik el a korrupciót. Míg 2004-ben 27 százalék tartotta a kenőpénzt az élet természetes részének, 2006-ra ez 23 százalékra csökkent. Ugyanakkor egyre reménytelenebbnek látják a kenőpénz elleni küzdelmet a magyarországi megkérdezettek, akiknek 73 százaléka gondolja úgy, hogy korrupt államban él -derül ki a Gfk Hungária Piackutató Intézet felméréséből. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20060920egyre.html | 2006-09-20 12:27:00 | true | null | null | Origo |
A magyar kormánypártok a szereplői egy ausztriai botránynak. Egy képviselőjelölt állítja, hogy a magyar autópályaépítésben részt vett Strabag pénze egy osztrák cégen keresztül az MSZP illetve az SZDSZ kasszájában landolt. Ezt azonban az érintett pártok cáfolják, és a vádakat az ausztriai választási kampánynak tudják be.
A Die Presse nevű osztrák konzervatív lap kezdett el foglalkozni a szövevényes üggyel egy független képviselőjelölt, Hans-Peter Martin állításai alapján. A politikus állítja, hogy az M5-ös autópálya építésében résztvevő Strabag 2004-ben 15 millió eurót utalt át jutalékként egy Eurocontact nevű cégnek, amely aztán a pénzből magyar pártokat - azon belül is különösen a kormányzó szocialistákat - támogatott.
Az Eurocontact egyik korábbi társtulajdonosa és ügyvezetője, Alexander Zach tagadta ezt, és azt állította, hogy a kormányzó magyar szociáldemokratáknak nem adtak adományt, hanem csak a magyar liberális pártnak, az SZDSZ-nek, és azt is csak 150-200 ezer euró közötti nagyságrendben. Zach maga is politikus, az osztrák Liberális Fórum elnöke, de a mostani választáson a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) listáján indul.
A Die Presse pénteki számában dokumentumokat is közölt. Például egy faxot, amely szerint Zach személyesen küldte meg az M5-ös projekttel kapcsolatos számlát a Strabagnak, ami a lap szerint azt bizonyítja, hogy tudott a magyarországi ügyletekről. A lap közölt egy eurocontactos belső feljegyzést is, amely szerint nem az M5-ös volt az egyetlen olyan projekt, amelyben az Eurocontact a Strabagnak dolgozott. A feljegyzésben szerepel ugyanis egy 6,7 millió euró nagyságrendű jutalékösszeg "Autópályák" megnevezéssel, valamint egy kórházzal kapcsolatos 885 ezer eurós tétel.
Az osztrák lap egészen nyilvánvalónak nevezte, hogy legalább a pénz egy részét magyar politikai pártoknak szánták. Az emlékeztetőben megemlítenek egy bizonyos Puch urat, - aki "elégedetlen" és "máris szeretné átutaltatni a pénzt". A lap szerint nyilvánvalóan Puch Lászlóról, a kormányzó MSZP akkori pénztárnokáról van szó.
A Die Presse szerint a Strabag elismerte, hogy a 15 millió eurós jutalékot fizetett ki öt év alatt Eurocontactnak. Hans-Peter Haselsteinernek, a Strabag tulajdonosának a kifejezett kívánsága pedig az volt, hogy az Eurocontact a honoráriumának egy részét "a magyarországi politikai demokrácia támogatása érdekében pártközeli egyesületeknek és intézményeknek adományozza". A Strabag szóvivője szerint nem lehet tudni, mekkora összeget kapott a magyar címzett.
Fényi Tibor, a Strabag magyar leányvállalatának kommunikációs igazgatója a Világgazdaságnak nyilatkozva azt mondta, cégének nincs tudomása arról, hogy a multinacionális konszern központja kivel milyen szerződést köt.
A pártok szerint egy szó sem igaz
Az ügyben érintett magyar pártok ugyanakkor mindent tagadnak. Az MSZP pénteken közleményt adott ki, amelyben határozottan állítja, nem kért és nem kapott semmilyen támogatást sem a Strabagtól, sem az Eurocontacttól. A szocialisták közölték, mivel Ausztriában is választási kampány zajlik, az értesülést az osztrák belpolitikai folklór részének tekintik.
Az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor sajtótájékoztatón utasította vissza az állításokat. Kijelentette, az SZDSZ-hez és a párt alapítványához, a Szabó Miklós Alapítványhoz nem érkezett semmilyen pénz sem a Strabagtól, sem bármely más osztrák vállalkozástól. Kuncze is az osztrák választási kampánnyal magyarázta, hogy a vádak felmerültek.
Csillag István, aki az állítólagos tranzakció idején a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezette, az [origo] kérdésére azt mondta, ő sem ismeri Zachot, és nincs tudomása az SZDSZ pénzügyeiről, hiszen nem tagja a pártnak. Hozzátette, a Strabag az egyik legnagyobb építőcég, egyáltalán nem véletlen, ha megnyer közbeszerzési pályázatokat.
Az SZDSZ pénzügyi beszámolóiban valóban nem található adományozóként sem Zach, sem az Eurocontact neve. Szerepel azonban az osztrák liberális háttérintézmény, a Liberales Institut Österreich, amelynek egyik vezetője Zach, és amely 2003-ban 24, 2004-ben 68 millió forintos (kb. 270 ezer euró) támogatást adott a magyar pártnak. Az [origo] megkereste az intézetet, hogy megtudja, a támogatásnak van-e bármilyen köze a Strabag pénzéhez, egyelőre azonban nem adtak választ.
[origo]/MTI | Osztrák botrányba keveredtek magyar kormánypártok | A magyar kormánypártok a szereplői egy ausztriai botránynak. Egy képviselőjelölt állítja, hogy a magyar autópályaépítésben részt vett Strabag pénze egy osztrák cégen keresztül az MSZP illetve az SZDSZ kasszájában landolt. Ezt azonban az érintett pártok cáfolják, és a vádakat az ausztriai választási kampánynak tudják be. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20060922osztrak.html | 2006-09-22 13:19:00 | true | null | null | Origo |
Kedden országos botrányt okoztak azok a kigyúrt férfiak, akik a Nemzeti Választási Iroda Parlamenthez közeli épületének előterében akadályozták és megfélemlítették az MSZP-s Nyakó Istvánt, aki népszavazási kezdeményezést akart benyújtani a vasárnapi zárva tartásról. Fellépésüknek köszönhetően a kopaszok által Erdősi Lászlóné, egy vidéki fideszes polgármester felesége megelőzte Nyakót.
A Btk-nak van egy szakasza (350.§ e), ami kifejezetten az ilyesmire vonatkozik, legalábbis nehéz másképp értelmezni:
Aki a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó (...) népszavazás kezdeményezés során (...) arra jogosultat (...) népszavazási (...) kezdeményezésben akadályoz vagy (...) fenyegetéssel (...) befolyásolni törekszik, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A helyszínen lévő tudósítók szerint kedd délelőtt az NVI irodájánál megjelent pár rendőr, de nem léptek fel a kopaszok ellen, sőt, még csak nem is igazoltattak senkit. Az ORFK-nak az alábbi kérdéseket küldtük el:
Az ORFK szerint az NVI előterében történtek felvetették-e a Btk 350 § e) alatt leírtak gyanúját (arra jogosult személyt népszavazási kezdeményezésben akadályoztak, fenyegetéssel befolyásolni törekedtek)?
Ha igen, a sajtóbeszámolók szerint a délelőtt folyamán a helyszínen megjelenő rendőrök miért nem intézkedtek?
Ha a történtek nem vetik fel bűncselekmény gyanúját, akkor az ORFK értelmezésében miként kell értelmezni az NVI-nél történteket?
Tervezik-e a történtek utólagos kivizsgálását, nyomozás megindítását?
A rendőrség az Indexhez eljuttatott tömör válasza szerint
A közrend elleni bűncselekmények, amilyenről a fenti Btk-szakasz is szól, hivatalból üldözendők: a rendőröknek azokat fel kell ismerniük, és maguktól fel kell lépniük az elkövetők ellen. Semmilyen hihető, a történteket a törvényesség keretein belül leíró magyarázat nincs a rendőrség eljárására.
Az ORFK szerint egyébként a válaszuk időpontjáig a rendőrséghez nem érkezett feljelentés. Az ügyben Juhász Péter, az Együtt politikusa és az LMP is feljelentést tett, de nem kizárt, hogy ezekről az ORFK még nem értesült. | Az ORFK végre megmagyarázta, miért nem intézkedtek a rendőrök a kopaszok ellen | Kedden országos botrányt okoztak azok a kigyúrt férfiak, akik a Nemzeti Választási Iroda Parlamenthez közeli épületének előterében akadályozták és megfélemlítették az MSZP-s Nyakó Istvánt, aki népszavazási kezdeményezést akart benyújtani a vasárnapi zárva tartásról. Fellépésüknek köszönhetően a kopaszok által Erdősi Lászlóné, egy vidéki fideszes polgármester felesége megelőzte Nyakót. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/02/25/az_orfk_vegre_megmagyarazta_miert_nem_intezkedtek_a_rendorok_a_kopaszok_ellen | 2016-02-25 14:18:00 | true | null | null | Index |
A boltzáras népszavazási kezdeményezést az MSZP-t megelőzve benyújtó Erdősi Lászlóné mellett 25 támogatója már biztosan van a vasárnapi boltzárnak. Ennyi támogató aláírást adott be ugyanis Erdősiné a kérdése mellé. Patyi András NVB-elnök szerint lehet, hogy ennél a jövőben több kell majd egy referendumhoz. Sem Erdősiné, sem polgármester férje nem beszél a botrány miatti lemondatási szándékról.
Ahhoz, hogy kiírják a boltzárvédő országos népszavazást, 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjtenie a kezdeményezésével az MSZP ezzel ellentétes tartalmú kérdését megelőző Erdősi Lászlónénak. A kezdeményező egyelőre ennyi embert nem tudhat maga mögött, de 26 támogatója már biztosan van a KDNP ötletére bevezetett vasárnapi pihenőnapnak.
Erdősiné és még 25 ember
Megjelent a Magyar Közlönyben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfő esti ülésén hozott határozata, amellyel a testület átengedte Erdősi Lászlóné népszavazási kezdeményezését, ami fenntartaná a boltzárat.
Ezzel együtt az NVI-nél a benyújtáskor történt balhé ellenére elutasította az MSZP-s Nyakó István beadványát, ami a boltzár eltörlésére kezdeményezett volna népszavazást.
A Közlöny ismerteti az NVB határozatát, miszerint a beadványozó Erdősiné három, összesen 26 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
Az "éles", 200 ezer aláírás összegyűjtése előtt ugyanis minden referendumkezdeményezés benyújtásának törvényi előfeltétele, hogy már a kérdés beadásához is kell legalább 20, de legfeljebb 30 támogató aláírás.
Ennek az az oka, hogy megelőzzék a komolytalan és nagyszámú beadványok érkezését. A 26-ba Erdősiné maga is beleszámít, tehát 25 másik támogatója már van az ügynek.
Patyi: Növelhetik a számot
A törvény szerint "az országos népszavazási kezdeményezés alkotmányos funkciójának és komolyságának megőrzése" érdekében van szükség az előírt legalább 20 támogató aláírásra, de mint az az Erdősiné kopasz, kigyúrt segítőinek részvételével kedden lezajlott balhé is megmutatta, szükség lehet valamilyen további jogszabályi változásra.
Erről korábban már Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, most pedig Patyi András, az NVB vezetője is beszélt. Mint arról az Origo beszámolt, Patyi eredetileg az MSZP kezdeményezésének átengedésére tett javaslatot, de a testület Fidesz- és KDNP-delegáltja mellett több választott tag is leszavazta az elnököt.
KI KICSODA ERDŐSINÉ TÁMOGATÓI KÖZÜL AZ NVB-BEN?
Erdősiné kontra Nyakó: mindegy, az emberek utálják a boltzárat
Az NVB elnöke csütörtökön a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: "rendkívül szokatlan helyzetben nyújtották be a népszavazási kérdéseket". Azt is mondta, a hónap végéig kidolgozzák javaslataikat a jogszabályok módosításához, a visszaélések elkerüléséért. Példaként említette, hogy növelhetik a népszavazási kezdeményezéshez szükséges támogatók minimálisan előírt számát.
A férjének kevés a támogatója
A népszavazást kezdeményező Erdősiné férjének eközben még 25 támogatója sincs, mint a feleségének. Sőt inkább bírálója van az egykor fideszes, most független herceghalmi polgármesternek. Mint azt az Origo is megírta, olyannyira, hogy éppen a népszavazás körüli botrány miatt több herceghalmi képviselő - fideszesek és függetlenek - lemondatná a polgármestert.
Herceghalmon csütörtökön este tartanak testületi ülést, ahol a polgármester lemondatása is téma lesz. Erről az Origo hiába akarta kérdezni Erdősi Lászlót, a polgármester elfoglaltságra hivatkozva nem nyilatkozott. Hasonlóan szűkszavú volt a felesége is, amikor a férje lemondatását célzó javaslatról kérdeztük. Erdősi Lászlóné csak annyit mondott: "Jaj, hagyjanak már békén... puszi!", majd letette a telefont. | A boltzárnak 26 támogatója már biztos van | A boltzáras népszavazási kezdeményezést az MSZP-t megelőzve benyújtó Erdősi Lászlóné mellett 25 támogatója már biztosan van a vasárnapi boltzárnak. Ennyi támogató aláírást adott be ugyanis Erdősiné a kérdése mellé. Patyi András NVB-elnök szerint lehet, hogy ennél a jövőben több kell majd egy referendumhoz. Sem Erdősiné, sem polgármester férje nem beszél a botrány miatti lemondatási szándékról. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2016/03/a-boltzarnak-26-tamogatoja-mar-biztos-van | 2016-03-03 14:27:00 | true | null | null | Origo |
2016. február 23-án egy kopaszokból álló, szemmel láthatóan jól szervezett csapat akadályozta meg Nyakó Istvánt, az MSZP politikusát abban, hogy elsőnek vigye az úgynevezett időbélyegzőhöz a párt vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Nyakó helyett a herceghalmi polgármester felesége, Erdösi Lászlóné nyújthatta be elsőként az akkor még politikailag forró témának számító ügyben a beadványát.
A Nemzeti Választási Bizottság először Erdősiné népszavazási kérdését hitelesítette, a Kúria azonban április 6-án megváltoztatta a döntést A bíróság szerint ugyanis Erdősiné a szocialista politikust akadályozó kopaszok jogellenes magatartása miatt tudta leadni elsőként kérdését.
A Magyarországon addig példátlan ügyben a BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya március 4-én kezdett vizsgálódni. A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt elrendelt nyomozás eredményéről nem hoztak nyilvánosságra semmit, ám fél év múlva, augusztus 10-én váratlanul megszüntették az eljárást.
Büntetett előéletűek
A kopasz gate-ben végül – miután minden más vizsgálat leállt – Nyakó István pótmagánvád indítványt adott be a bírósághoz. Ez a két megnevezett kopasz és ismeretlen személyazonosságú társai elleni indítvány került időközben bírói szakba, ezért a politikus és jogi képviselője, Czeglédy Csaba a Fővárosi Törvényszéken betekinthetett a nyomozati iratokba.
Az összegyűjtött dokumentumokból derült ki, hogy az augusztusi leállás előtt a rendőrök maximálisan alapos munkát végeztek.
A nyomozás során kiderítették az összes verőember személyazonosságát, feltérképezték kapcsolataikat. Kiderítették, hogy mindannyian büntetett előéletűek, sőt volt köztük olyan is, akit korábban fegyveres rablásért ítéletek el.
A rendőrség a vizsgálatba bevonta az Alkotmányvédelmi Hivatalt is, az AH vizsgálati anyagában a 24.hu forrásai szerint az a kulcskifejezés is szerepel a tíz személy listája mellett, hogy ők „akadályozták meg Nyakó Istvánt” a népszavazási kezdeményezés leadásában.
A hatóságok azonban a gyanúsításokig nem jutottak el, mert végül arra jutottak, hogy a csoport mégsem jogellenesen zavarta az ellenzék politikusát.
Úgy tudjuk, a pótmagánvádas eljárásban Nyakóék hamarosan kiegészítik a listát, és a jelenlegi két vádlott mellé csatolják a további nyolc kopasz nevét is. | Az összes kopasz büntetett előéletű, aki megakadályozta az MSZP népszavazását | 2016. február 23-án egy kopaszokból álló, szemmel láthatóan jól szervezett csapat akadályozta meg Nyakó Istvánt, az MSZP politikusát abban, hogy elsőnek vigye az úgynevezett időbélyegzőhöz a párt vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Nyakó helyett a herceghalmi polgármester felesége, Erdösi Lászlóné nyújthatta be elsőként az akkor még politikailag forró témának számító ügyben a beadványát. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2017/01/19/az-osszes-kopasz-buntetett-eloeletu-aki-megakadalyozta-az-mszp-nepszavazasat/ | 2017-01-19 14:40:00 | true | null | null | 24.hu |
Hat korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte a bűnösségét a bíróságon a Schadl-Völner-ügy keddi tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
Egy végrehajtó ártatlannak vallotta magát, védője pedig kezdeményezte Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann korábbi államtitkár meghallgatását.
Schadl György sofőrje, aki a vád szerint a pénzeket vitte ide-oda, szintén tagadta a vádakat.
Az ügy egyik mellékszálában, ami egy oktatási központot érint, a vádlottak nem ismerték be bűnösségüket.
Schadl Györgyöt és Völner Pált csütörtökön hallgatják meg.
Több végrehajtó is beismerte a bűnösségét az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügyben a keddi előkészítő ülésen, a végrehajtói kar elnökének sofőrje és bizalmasa viszont tagadta a vádakat.
Hét olyan vádlott áll ugyanis a bíróság előtt, akik Schadl György segítségével úgy lettek végrehajtók, hogy vállalták: a leendő végrehajtói irodájuk nyereségének egészét vagy egy részét visszaadják Schadl Györgynek, ami néhány esetben többszázmilliós összegeket jelentett. Cserébe Schadl segített a kinevezésükben, és többen havi egy-két milliót is visszakaptak tőle. Schadl az ilyen kinevezésekkel pedig rendre jó ismerőséhez, Völner Pálhoz fordult.
A Fővárosi Törvényszéken a súlyos korrupciós ügyben egyelőre csak az előkészítő üléseket tartják. Ezeken röviden arról kérdezik a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat vagy sem.
A vádlott végrehajtók
A vádlottak padján ülő végrehajtók közül ketten már korábban tettek beismerő vallomást. Kedden a bíróság mind a hét vádlottat meghallgatta.
V. Levente tizenkettedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
N. Gábor tizenegyedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
O. Ákos tizedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
F. Miklós kilencedrendű vádlott beismerte a bűnösségét, azt mondta,
"Azt a felelőtlen döntést, amit meghoztam 2019-ben, nagyon megbántam. Nem gondoltam, hogy ekkora bűntényt követek el, nem láttam ennek akkor a következményeit. Nem egy tipikusan vesztegetési szituációban éreztem magam. Azért vállaltam be, hogy javítsak az anyagi helyzetemen, de bebizonyosodott, hogy nem javította, hanem sokkal rosszabb helyzetbe kerültem".
M. Eszter nyolcadrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
Sz. Balázs hetedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
Cs. Éva hatodrendű vádlott volt kedden az egyetlen végrehajtó, aki a bíróságon nem ismerte be a bűnösségét, de azt elismerte, hogy háromszor pénzt adott át Schadl Györgynek, vagyis szerinte "polgári jogviszonyban" visszafizette a korábban kapott pénzt Schadlnak. Védője Trócsányi László volt igazságügyi miniszter (aki a vádlott végrehajtói kinevezésekor volt miniszter) és Vízkelety Mariann volt államtitkár, jelenleg miniszteri biztos és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke (aki aláírta a végrehajtók kinevezését) meghallgatását is kezdeményezte.
A végrehajtói vádlottakra az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetéseket és pénzbüntetéseket indítványozott a bíróságon, azok, akik beismerték bűnösségüket, ezt elfogadták.
A végrehajtók beismerései a későbbiekben okozhatnak gondot az ügy főszereplőinek, Schadl Györgynek és Völner Pálnak. Mivel a bíróság hátulról, előre halad a vádlottak meghallgatásában, így az elsőrendű vádlottat, Schadl Györgyöt és a másodrendű vádlottat, Völner Pált csak a harmadik napon, azaz most csütörtökön hallgatják meg. Az első nap azért felbukkantak: a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt bilincsben, vezetőszáron hozták a Fővárosi Törvényszék dísztermébe, míg a fideszes exállamtitkár, Völner Pál otthonról érkezett, mert szabadlábon védekezhet.
A sofőr
A bíróság kedden Schadl György sofőrjét, M. Viktort is meghallgatta, aki a végrehajtói kar elnökének egyik legfőbb bizalmasa volt. A vádirat szerint például ő vitte a pénzt ide-oda Schadl és a végrehajtók között, de neki mondta Schadl Völner Pálra utalva azt is, hogy
"valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát".
A vádlott nem ismerte el a bűnösségét a keddi ülésen, és nem fogadta el a vádirat egyetlen rá irányuló pontját sem. Az ügyészség rá letöltendő börtönbüntetést indítványozott.
A legnagyobb halak még hátravannak
A korábbi ülésen négy vádlott is - az ügy kisebb halai - bűnösnek vallotta magát, de Schadl György pénzmosással vádolt felesége és apja nem. A keddi előkészítő ülés első felében több másik vádlott is ártatlannak vallotta magát. Ők a bonyolult ügy egyik mellékszálában érintettek. A vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani, Völner Pál pedig még az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt az ügyben.
Összesen huszonkét vádlottja a korrupciós ügynek, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A bonyolult vád lényege: Schadl György "korrupciós kapcsolatot alakított ki" Völner Pállal, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott Schadl Györgytől - összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Ez az ügyészség szerint úgy nézett ki, hogy Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében "fizetésként" adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint maga Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy - beismerés esetén - ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Négy másik vádlottra - beismerés esetén - letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlottra próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy vádlottra pedig pénzbüntetést kért az ügyészség.
Az előkészítő ülések végeztével május-júniusban indulhat el a valódi büntetőper. | Hat végrehajtó elismerte, hogy Schadl György pénzért cserébe segítette őt pozícióba, a sofőrje tagadott | Hat korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte a bűnösségét a bíróságon a Schadl-Völner-ügy keddi tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
Egy végrehajtó ártatlannak vallotta magát, védője pedig kezdeményezte Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann korábbi államtitkár meghallgatását.
Schadl György sofőrje, aki a vád szerint a pénzeket vitte ide-oda, szintén tagadta a vádakat.
Az ügy egyik mellékszálában, ami egy oktatási központot érint, a vádlottak nem ismerték be bűnösségüket.
Schadl Györgyöt és Völner Pált csütörtökön hallgatják meg. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/21/schadl-gyorgy-volner-pal-vegrehajtok-elokeszito-ules-targyalas-birosag | 2023-02-21 14:49:00 | true | null | null | Telex |
Képzeljünk el egy olyan médiapiaci helyzetet, hogy amennyiben egy állami intézmény, mondjuk egy minisztérium kiír egy tendert, akkor a sajtó a későbbi győztesről nem írhatja meg, hogy a tendergyőztes a kiíró miniszter sógora, szomszédja, barátja, csapattársa! Mégpedig azért nem lehetne ezt publikálni, nehogy az olvasó összefüggést lásson a személyes kapcsolat és a tendergyőzelem között.
Bármennyire is abszurdnak tűnik, a Magyar Nemzeti Bank különböző tenderein sorra győzedelmeskedő Raw-csoport és vezetője Somlai Bálint, aki Matolcsy Ádámnak (Matolcsy György fiának) a barátja, megpróbálkozott egy ilyen eljárással.
A Telex azonban jogerősen megnyerte a pereket. Mindjárt bemutatjuk röviden a történetet, de egy fontos mondatot emeljünk ki rögtön a Fővárosi Ítélőtábla ítéletéből:
„Az MNB az állam tulajdonában álló, közfeladatot ellátó jogi személy, amely közpénzekkel gazdálkodik, az általa kiírt közbeszerzéseken induló és nyertes társaságoknak számolniuk kell azzal, hogy a sajtó érdeklődésének középpontjába kerülnek, a sajtó vizsgálhatja a kiírt közbeszerzések lefolyását, a nyertes pályázók, ajánlattevők személyét, üzleti kapcsolatait, esetleges kötődéseit, a cégek hátterét, ennek körében tényeket, előzményeket tárhat fel, összefüggéseket is felállíthat.”
Az MNB tenderéről írt cikkünk
Somlai Bálint és cége, a Raw Development Kft, mint felperesek azért indítottak sajtóhelyreigazítási pereket a Telex.hu szerkesztősége ellen, mert 2022. szeptember 20-án a 444.hu cikkét idézve
„Matolcsy Ádám barátja nyerte az MNB napelemes közbeszerzését”
címmel cikket írtunk, amelyben bemutattuk, hogy Somlai Bálint cége, a Raw Development Kft. nyerte egy 436,4 millió forintos ajánlattal a Magyar Nemzeti Bank napelemes közbeszerzését. Utaltunk rá, hogy ez azért érdekes, mert a 32 éves Somlai Bálint Matolcsy Ádám barátja és üzlettársa. Matolcsy Ádám pedig Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a fia.
Emellett korábbi cikkünk beidézésével is utaltunk a kapcsolatra, ez pedig egy másik anyag a vállalkozóról.
A Raw-csoport cégei, így a Raw Facility Management nevű, 2019-ben létrejött leányvállalata 2021-ben a Magyar Nemzeti Bankon keresztül több, milliárdos állami megrendeléshez is hozzájutottak. A Raw végezheti el a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának teljes külső és belső felújítását, 55 milliárd forintért. A leányvállalat 16 milliárd forintos épület-karbantartási pályázatot nyert el, így az ő feladata lesz a Magyar Nemzeti Bank, valamint leányvállalatai által használt, közel 80 000 négyzetméternyi ingatlanállomány teljes körű műszaki üzemeltetése.
A kérelem
Somlaiéktól tehát két helyreigazítási kérelmet kaptunk, egyet magánszemélyként, egyet pedig cégén keresztül indított, amelyeket visszautasítottunk. Róla azt kellett volna megírnunk, hogy nem üzlettársa Matolcsy Ádámnak, a Raw Development pedig többek között a következő helyreigazító közleményt szerette volna az oldalunkon látni:
„azt a hamis látszatot keltettük, hogy a Raw Development Kft. nem a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelő, átlátható és tisztességes verseny következtében, hanem baráti és családi kapcsolatoknak köszönhetően nyert a Magyar Nemzeti Bank ajánlatkérő által, napelemes rendszer telepítése tárgyában kiírt közbeszerzésen.”
Indokolásában a Raw azt írta, hogy információink egy kivételével helytállóak voltak, de úgy vannak csoportosítva, hogy azt a hamis látszatot keltik, mintha a barátság segítette volna a tendergyőzelemhez Somlait. Ugyanakkor a céges kérelem is kitért arra, hogy Somlai Bálint és Matolcsy Ádám üzlettársi kapcsolatára vonatkozó tényállításunk valótlan volt.
Az elsőfokú ítéletek
Az elsőfokú bíróságok közül az első ítéletben a Somlai Bálint-féle „nem üzlettárs” kitételt elutasította a bíróság, Somlai nem is fellebbezett. Ugyanakkor a hosszú céges helyreigazítási kérelem egy részében még igazat is adott az elsőfokú bíróság Somlaiéknak, ráadásul ez az ítélet – ellentétesen a másikkal – azt is kimondta, hogy az, hogy Matolcsy Ádám cégében Somlai Bálint munkavállaló volt, még nem jelent üzleti kapcsolatot.
A győzelmünk tehát itt csak részleges volt, de fellebbeztünk.
Azzal érveltünk, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta értékelni azt, hogy a cikk témája közügy, az azt mutatja be, hogy a felperes és tulajdonosa az üzleti felemelkedését jelentős részben a Magyar Nemzeti Banktól érkező és közpénzt érintő megrendeléseknek köszönheti.
Az írás tágabb kontextusa az üzleti és személyes szálak vizsgálata, a közpénz elköltésének ellenőrzése, az összeférhetetlenségi kérdések felvetése. A cikkben érintett személyek, Somlai Bálint, a felperesi cég tulajdonosa, Matolcsy György és Matolcsy Ádám közszereplőnek minősülnek.
A Fővárosi Ítélőtábla döntése
A Fővárosi Ítélőtábla immár írásba is foglalt ítéletében megállapította, hogy a Telex fellebbezése alapos volt. A másodfokú bíróság konstatálta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az irányadó anyagi jognak nem felel meg, a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés vonható le.
Az elsőfokú bíróság nem vizsgálat azon körülményt, hogy a kifogásolt közlések milyen szövegkörnyezetben találhatóak, és az írás tartalma a közügyek megvitatásához kapcsolódik-e. Az Alkotmánybíróság gyakorlata ugyanis egységes abban, hogy a közéleti közlésekhez fokozottabb alaptörvényi védelem kapcsolódik.
Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.
A médiaszolgáltató, vagyis a Telex tehát alkotmányos jogát gyakorolta, amikor a közérdeklődésre számot tartó eseményekről tudósít. E szabadsága kiterjed annak meghatározására is, hogy mely eseményekről milyen részletességgel és tartalommal ad tájékoztatást.
A Telexnek joga volt eldönteni, hogy milyen tényeket, milyen összefüggésben kíván bemutatni, szabadságunk e körben csak annyiban korlátozható, amennyiben valótlan tényeket állítottunk volna, vagy valós tényeket – akár azok csoportosításával, akár bizonyos valós tények elhallgatásával – hamis színben tüntettünk volna fel, és ezzel más személy személyiségi jogát sértettük volna.
De a cikk a közbeszerzés adott szempontból való megvilágítása alapján az olvasóra bízta a következtetés levonását, ami jogsértést nem valósít meg, akkor sem, ha az olvasók a felsorolt tények alapján esetlegesen a felperesre nézve kedvezőtlen következtetésre jutnak.
A felperes által kifogásoltak tehát végül egyik perben sem szolgálhattak sajtó-helyreigazítás alapjául, mindkét perben a Telexnek lett igaza. A bíróság a felpereseket (Somlai, illetve cége) kötelezte az alperes (Telex) jogi képviselőjének munkadíjából álló együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére, illetve a bírósági perköltségek megtérítésére. | A Telex jogerősen pereket nyert Somlai Bálint, Matolcsy Ádám barátja ellen | Somlai Bálint cége, a Raw-csoport – nem először – hatalmas megbízást nyert el a Magyar Nemzeti Banktól. Somlai magánszemélyként és cégén keresztül is kifogásolta az erről szóló cikkünket, mondván azt sejtettük, hogy a tendergyőzelmének volt köze ahhoz, hogy Somlai Bálint és Matolcsy Ádám barátok, üzlettársak. A Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen kimondta: a Telex korrekten tájékoztatott. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/02/22/a-telex-jogerosen-pereket-nyert-somlai-balint-matolcsy-adam-baratja-ellen | 2023-02-22 15:01:00 | true | null | null | Telex |
Az ügyészség fellebbezése alapján a Fővárosi Törvényszék elrendelte három orvos és két cégvezető letartóztatását abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A Fővárosi Főügyészség szerdai közleményéből az derül ki, hogy a három orvost és két cégvezetőt a bíróság elsőfokú döntése nem helyezte letartóztatásba, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék viszont megváltoztatta a döntést, és elrendelte az intézkedést.
Ahogy arról korábban írtunk, a rendőrség bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználása miatt nyomoz. A gyanú szerint a szakorvosok a betegfelhajtók által hozott pácienseknek a legnagyobb állami támogatású eszközöket írták fel attól függetlenül, hogy a betegnek szüksége volt-e rá, vagy sem, majd az ezek után járó állami támogatásokat jogosulatlanul visszaigényelték.
A gyártó cipőnként 50 ezer forint támogatást igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), ami így összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek. A rendőrség korábbi közleménye szerint az eddig feltárt, jogosulatlanul visszaigényelt összeg eléri a kétszázmillió forintot. | Tovább gurul az ortodopédcipő-maffia ügye, újabb három orvost tartóztattak le | Az ügyészség fellebbezése alapján a Fővárosi Törvényszék elrendelte három orvos és két cégvezető letartóztatását abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A Fővárosi Főügyészség szerdai közleményéből az derül ki, hogy a három orvost és két cégvezetőt a bíróság elsőfokú döntése nem helyezte letartóztatásba, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék viszont megváltoztatta a döntést, és elrendelte az intézkedést. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/22/ortoped-cipo-orvos-letartoztatas-csalas | 2023-02-22 15:06:00 | true | null | null | Telex |
Hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki a rendőrség tavaly februárban a budakalászi jegyzőt, amit az ügyészség végül megalapozottnak talált, Deák Ferenc mégis úgy zárhatta 2022-t, hogy összesen 1,6 millió forint feletti összeget kapott az önkormányzattól a fizetésén túl, jutalomként és egyéb jogcímeken. A polgármester elmondta: maximálisan elégedett a jegyző munkájával, akinek működését az elmúlt években több nyomozás is kísérte, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság is lépett egy ügyben.
Akkor szólt, amikor már a hatóság is szólt
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a jegyzőnek a rabosítás és a kihallgatás után tizenöt napon belül értesítenie kellett volna a munkáltatót. Deák azonban a februári kihallgatás után nem tette ezt meg addig, míg végül május végén maga az ügyészség értesítette az önkormányzatot. A jegyző csak ezután közölte a polgármesterrel írásban a gyanúsítotti kihallgatás tényét.
A már hivatkozott törvény szerint ilyen esetre kötelezően előírt méltatlansági eljárás így szűk három hónap késéssel zajlott le. Ugyanakkor a belső vizsgálat öt nap alatt lezárult, azzal a megállapítással, hogy a munkáltatót – azaz az önkormányzatot – érdeksérelem nem érte, így semmilyen lépés nem indokolt a jegyzővel szemben.
Az ügyészség felfüggesztette az ügyet, de nem zárta le
Az erről szóló iratot a polgármester írta alá, bár korábban a Telexnek úgy nyilatkozott, hogy nem tud arról, hogy a jegyző gyanúsított lett volna, így nem emlékezett arra sem, hogy lett volna méltatlansági eljárás beosztottjával szemben. „Nem tudok róla, gondolom, nekem arról tudnom kéne, hacsak nem magánügyben […] hivatali ügyről szoktam tudni” – mondta.
Későbbi érdeklődésre pontosított: „Polgári ügyben, nem hivatali ügyben” valóban volt kihallgatás, de ez „egy régi ügy, már lezárult” – mondta. Göbl Richárd állításával ellentétben azonban nem magánügyről volt szó, az eljárásban, és így a gyanúsításban a jegyző hivatali minőségében volt érintett. Nem polgári volt tehát az eljárás, hanem bűncselekménnyel kapcsolatos, és hivatalosan még nem is zárult le.
Az ügyészség ugyanis megállapította a hivatali visszaélés megalapozottságát. Igaz, a nyomozást egy évre felfüggesztette azzal a törvényi hivatkozással, hogy „a gyanúsított jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetése várható”.
A felfüggesztés azt jelenti, hogy az ügyészi eljárás jelenleg nincs lezárva, erre csak 2023 nyarán kerülhet sor, „ha a terhelt […] az ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartást tanúsította, vagy annak tartama eredményesen telt el”.
Sem a hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügyészségi megállapítás, sem a gyanúsítotti kihallgatás tényének késedelmes jelentése nem volt akadálya azonban annak, hogy a jegyző 2022 végén egyhavi fizetésnek megfelelő, 920 ezer forintos jutalomban részesüljön.
„Mindenki követhet el hibákat, ha azokat megbánja és jóváteszi, akkor én azzal letudottnak gondolom az ügyet”
– mondta a polgármester a jutalmazás kapcsán. Göbl szerint mindez független az ügyészségi eljárástól, mert „maximálisan jónak” ítéli meg a jegyző munkáját, amelyre „nagyon nagy szükség van”.
De akkor mi is történt?
Messziről kell kezdeni, mert a nyomozáshoz vezető ügynek hosszabb előzménye van. Deák azután lett Budakalász jegyzője, hogy a Fidesz teljes vereséget szenvedett a 2019-es önkormányzati választáson – a kormánypárt csak kompenzációs listán szerzett három mandátumot, mind a nyolc egyéni helyet és a polgármesteri posztot a 2011 Egyesület jelöltjei vitték el –, és az új vezetés megvált a korábbi jegyzőtől. (Az elbocsátásból munkaügyi per lett, amely után a bíróság az önkormányzatot jelentős összeg kifizetésére kötelezte a korábbi jegyzővel szemben.) Az önkormányzat kiírta végül a pályázatot, amelyet a civilben körzeti orvos polgármester ismerőse, közeli szomszédja, Deák Ferenc nyert.
Később – egy szintén Deákhoz kötődő ügy miatt – az anyakönyvvezető felmondott, így az önkormányzat erre az állásra is pályázatot írt ki. Itt volt egy pályázó, aki végül azért nem jöhetett számításba, mert a jegyző azt feltételezte, hogy homoszexuális lehet, és nem akart „búzavirágot” az állásban látni.
A diszkriminációs ügy nyilvánosságra kerülése után Deák felajánlotta a lemondását, ám a polgármester ezt nem fogadta el, így a jegyző állásában maradhatott. Az anyakönyvvezetői állásra pályázóval Deák peren kívül megegyezett, kártérítést fizetve. A jegyző a Telexnek elmondta, utólag is restelli a történteket, bocsánatot is kért az érintettől.
Itt jutunk el a hivatali visszaéléssel kapcsolatos nyomozáshoz. Az anyakönyvvezetői pályázat körüli ügyről írt a Telex, majd a cikkre hivatkozva óriásplakátot tett ki a magát „oknyomozó blogként” meghatározó Kalászi Napló, amelynek felelős kiadója a honlapon nem vehető ki, mert név helyett ott az áll, hogy „az oldal tulajdonjoga jelenleg adásvétel alatt”.
Sértőnek találta a róla szóló plakátot
A Kalászi Napló plakátja 2021 januárjában került ki Óbudán, a Budakalász felé vezető úton. Nem sokáig volt kint, mert a budakalászi jegyző leszedette a III. kerületi önkormányzat illetékességi területén álló tábláról.
Deák Ferenc a Telexnek felidézte, hogy hazafelé tartott, amikor meglátta, hogy épp tenné ki a plakátot a hirdetést végző cég alkalmazottja, akivel abban maradtak, hogy ez vitatható tartalmú hirdetmény, ezért inkább most nem teszik ki. „Öt perc múlva mégis arról értesültem, hogy a plakát kint van. Dühös voltam, ekkor történt, hogy felhívtam az irodavezetőt és felindulásból valóban azt kértem, hogy szedjék le” – ismerte el a jegyző. Nem sokkal később visszatelefonált, hogy talán mégsem helyes leszedetni, ekkorra azonban már késő volt, az utasított budakalászi önkormányzati alkalmazott már levette a plakátot.
A Kalászi Naplóhoz köthető, a hirdetést megrendelő magánszemély feljelentést tett, akkor azonban a rendőrség megszüntette a nyomozást, arra jutva, hogy nem történt bűncselekmény – igaz, ehhez az is kellett, hogy a nyomozók a plakát megrendeléséről készült számlákon lévő összeget figyelmen kívül hagyva 50 ezer forint érték alattinak minősítsék a kárt.
A Kalászi Napló képviselője panaszt nyújtott be, így a nyomozás folytatódott. Jóval később, 2022 februárjában már a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság hallgatta ki gyanúsítottként Deákot. (Az újabb eljárásban megállapították felelősségét annak a személynek is, aki a jegyző utasítására leszedte a plakátot.)
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a gyanúsított köztisztviselőnek 15 napon belül írásban értesítenie kell munkáltatóját a nyomozás tényéről. A jegyző ezt azonban jóval később, május végén tette meg, csak akkor, amikor már a rendőrség értesítette erről az önkormányzatot. A kettő között – anélkül tehát, hogy az önkormányzat tudta volna, hogy jegyzője gyanúsított – áprilisban még az országgyűlési választás lebonyolítását is levezényelte Budakalászon.
Ezért az önkormányzat célfeladat címén a választás után 700 ezer forintot utalt ki a jegyzőnek.
Bár ez munkaköri feladata a jegyzőnek, kétségtelen, hogy a választás lebonyolításával a szokásos munkaidőn túlra nyúló munkájuk van az önkormányzat munkatársainak – épp ezért erre az állam is különít el összeget a központi költségvetés terhére. A gyakorlatot ismerők szerint az az összeg azonban szerényebb, azon felül már az önkormányzat – saját anyagi lehetőségeihez mérten – dönt arról, mekkora összeget juttat pluszban a választást lebonyolító munkatársaknak. A 700 ezer forint a nagyvonalúbb juttatások között van.
Hivatali visszaélés volt, érdeksérelem nincs
Az értesítés után a köztisztviselőkről szóló törvény alapján méltatlansági eljárást kellett lefolytatni Deákkal szemben – erre a késedelmes bejelentés miatt az előírtnál szűk három hónappal később került sor. Noha ugyanezen törvény alapján egy fegyelmi eljárás is kötelező lett volna a gyanúsítotti kihallgatás késedelmes bejelentése miatt, a polgármester szerint azonban ilyenre nem került sor.
Az önkormányzat hibáján kívül tehát később lebonyolított méltatlansági eljárás alig öt nap alatt arra jutott, hogy a munkáltatót nem érte érdeksérelem, így semmilyen lépés sem indokolt a jegyzővel szemben.
A késve lebonyolított méltatlansági eljárás gyors és következmények nélküli lezárása annak ismeretében váratlan, hogy akkor történt, amikor az ügyészségi eljárás még folyamatban volt. Ráadásul az ügyészség nem sokkal később megállapította, hogy a hivatali visszaélés gyanúja megalapozott. Igaz, ez nem vezetett vádemeléshez, mert az ügyészség – élve a törvény adta lehetőséggel – az eljárás egy évre szóló felfüggesztéséről döntött a fentebb említett okokra hivatkozva.
Megrovás és jutalmazás
A polgármester ellentmondásosan nyilatkozott a méltatlansági eljárásról, amelynek lezárását ő írta alá. Ebben nincs megállapítva érdeksérelem, ám Göbl szerint a jegyzőt szankcionálták.
Göbl az ellentmondást azzal oldotta fel, hogy érdeksérelem nem érte a munkáltatót – a szóbeli megrovás viszont indokolt, mert annak érdekeit mégis sértette, akié a plakát volt, és „ilyet azért nem illik csinálni”.
A megrovás és a jutalmazás azonban véleménye szerint nem zárja ki egymást. „Össze lehet mosni a kettőt, de szerintem nem célszerű. A jegyző úr az elvárhatónál is jobban végzi a dolgát. Én igazándiból ezt az ügyet a magam részéről lezártnak tekintem.” | Gyanúsított volt, mégis jutalmat kapott a budakalászi jegyző | Hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki a rendőrség tavaly februárban a budakalászi jegyzőt, amit az ügyészség végül megalapozottnak talált, Deák Ferenc mégis úgy zárhatta 2022-t, hogy összesen 1,6 millió forint feletti összeget kapott az önkormányzattól a fizetésén túl, jutalomként és egyéb jogcímeken. A polgármester elmondta: maximálisan elégedett a jegyző munkájával, akinek működését az elmúlt években több nyomozás is kísérte, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság is lépett egy ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/22/gyanusitott-volt-a-munkaltatonak-kesve-szolt-megis-jutalmat-kapott-a-budakalaszi-jegyzo | 2023-02-22 15:15:00 | true | null | null | Telex |
Amióta a K-Monitor blogja pert indított azért, hogy megtudja, mennyibe került Orbán Viktor családtagjainak római utazása 2021 nyarán, a miniszterelnök rendszeresen fizeti családjának utazási költségeit, írja a K-Blog. Ahogy arról a Telexen is írtunk, Orbánt 2021 nyarán fotózta le egy olvasó egy római étteremben feleségével, Lévai Anikóval és fiával, Orbán Gáspárral, majd ellentmondásos nyilatkozatok után kiderült, hogy hivatalos delegáció keretében, kormánygéppel, de horvátországi nyaralásáról közvetlenül utazott a miniszterelnök egy katolikus konferenciára.
Miután a minisztérium nem válaszolt az út részleteit firtató kérdésekre, a K-Monitor pert indított az utazás költségeinek megismeréséért. A perben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közzétette, hogy a miniszterelnök 631 610 forintot fizetett családtagjai utazására. A miniszterelnöki protokollal és az utazásokkal szintén összefüggésbe hozható Kabinetiroda és Miniszterelnökség viszont azt közölte, hogy hozzájuk nem történt hasonló befizetés.
A K-Blog most azt írja, Orbán ezzel együtt a római út óta összesen 2 167 185 forintot fizetett be a KKM-nek nem hivatalos delegáció tagjaként utazó családtagok utazási költségének jogcímén. Kiderült még, hogy a több mint 2 milliós befizetés minden esetben a római út, illetve az azutáni utáni utazások miatt jött össze, öt alkalomból. A blognak Havasi Bertalan azt mondta, a befizetés az „eddigi gyakorlatnak megfelelően” történt, de azt írják, hogy 2015 és 2021 között nem történt ilyen befizetés. | Orbán 2,1 millió forintot fizetett a külügynek a családtagjai utazásáért | Amióta a K-Monitor blogja pert indított azért, hogy megtudja, mennyibe került Orbán Viktor családtagjainak római utazása 2021 nyarán, a miniszterelnök rendszeresen fizeti családjának utazási költségeit, írja a K-Blog. Ahogy arról a Telexen is írtunk, Orbánt 2021 nyarán fotózta le egy olvasó egy római étteremben feleségével, Lévai Anikóval és fiával, Orbán Gáspárral, majd ellentmondásos nyilatkozatok után kiderült, hogy hivatalos delegáció keretében, kormánygéppel, de horvátországi nyaralásáról közvetlenül utazott a miniszterelnök egy katolikus konferenciára. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/22/orban-viktor-utazas-kormanygep-kkm-csaladtag | 2023-02-22 15:22:00 | true | null | null | Telex |
2022 februárja nehéz időszak volt Schadl-Baranyai Helgának. Férjét 2021 novemberében tartóztatták le Ferihegyen, amikor a házaspár diplomata-útlevéllel Dubajba próbált meg eljutni. Hiába reménykedtek eleinte, hogy Schadlt néhány hét után kiengedik, ez nem történt meg, sőt, a nyomozati anyag egy része kiszivárgott a sajtóhoz, így a fél ország az ő ügyükön csámcsogott.
Ebben a helyzetben hívta fel 2022. február 17-én Baranyai azt a végrehajtót, akit ebben a cikkben a lehallgatási fedőneve után Rizsnek fogunk hívni. Ő a nyomozati anyag szerint hosszú évek óta különböző felállásokban dolgozott együtt Schadllal, végül azonban valamiért nem lett vádlott.
Egy lehallgatott beszélgetéssorozat
Schadl felesége azzal kezdi a hívást, hogy közli Rizzsel: annak egyik alkalmazottja át fog jönni hozzá dolgozni. Rizs kicsit megilletődik, csodálkozik, majd visszakérdez, hogy mikor. Schadl-Baranyai Helga először egy héttel későbbi időpontot mond, majd megegyeznek a következő hónap elejében, azaz március 1-jében. Baranyai azzal indokolja a váltást, hogy két embere is elment, és nem mer kívülről felvenni valakit, ezért van szüksége Rizs alkalmazottjára. Rizsnek érezhetően nincs lehetősége ellentmondani. Baranyi ezután más témára tereli a beszélgetést, ami így hangzik:
„Baranyai: Akartam veled egyébként is beszélni.
Rizs: Na mondd!
B: Személyesen.
R: Ja, jó. Jövő héten? Jövő szerdán?”
Itt megegyeznek a február 23-i déli találkozóban a MOM Parkban, de a pontos helyszínről nem döntenek. Baranyai és Rizs tehát már sejtik, hogy legalábbis Baranyait lehallgatják. És igazuk is volt. Őt ugyanis „Pohár”, a másik végrehajtót pedig „Rizs” néven hallgatták le a nyomozók, mindkettőjüket hónapokon keresztül.
„Rizs: Majd ott valahol megbeszéljük.
Baranyai: Majd valahol. Azt majd megbeszéljük személyesen.
R: Nehogy beépített emberek vegyenek minket körül.
B: Igen… (nevet).
R: Nagyon oda kell figyelni, nehogy ügynökök bújjanak elő az asztal alól… Na jó, akkor a végleges helyszínt majd megmondjuk ott.
B: Miután leráztunk mindenkit, elmegyünk valahova ebédelni.
R: A békaemberek nehogy előjöjjenek. És ez nem vicc!
B: Ez nem vicc! Akkor a 23-a delet beírtam. Ráadásul szerintem ezekről nem is tudsz, és kell, hogy tudj róla.
R: Úristen, hajjajjajj!”
Schadl felesége ezután még egyszer elmondja, miért van szüksége Rizs alkalmazottjára, majd elköszönnek. Legközelebb a megbeszélt időpontban, február 23-án beszélnek, amikor egyikük sem ér oda időben a találkozóra. 12:03-kor Baranyai felhívja Rizst, hogy ugye aznapot beszéltek meg, a férfi igent mond, de nem tud beszélni, ezért leteszi visszahívást ígérve. 12:14-kor megint Baranyai hívja, közli, hogy most állt be a MOM Park parkolójába, és kéri Rizst, hogy a felső emeletre menjen fel, ahol majd találkoznak.
Néhány perccel később Baranyai kiszáll a kocsijából, fehér felsőben, fekete szoknyában és kockás kabátban felmegy a MOM Park felső szintjére. Nem tudja, hogy a nyomozók már várják a helyszínen, és feltűnés nélkül követik az épületben. Bemegy a Paulaner Sörházba, és a korábban említett békaemberekkel szembeni elővigyázatosságból a bejárattal szemben, a legközelebbi vendégtől 10-12 méterre ül le.
12:40-kor aztán Rizs is megjelenik a helyszínen, a nyomozók szerint kék felsőt, kék farmert és szintén kék mellényt visel. Még onnan felhívja Schadl-Baranyait, aki a Paulanerbe hívja. Rendelnek, majd beszélgetni kezdenek.
Schadl régi bizalmasa, aki mindig pont a jó helyre került
Itt ugorjunk vissza egy kicsit az időben. Rizs és Schadl még abból a korszakból ismerik egymást, amikor Schadl mezei végrehajtóként dolgozott. Az üzleti kapcsolaton kívül a nyomozati anyag tanúvallomásai szerint már akkor közeli, baráti viszonyban voltak, ez pedig azóta sem változott meg.
Az ügyészség szerint Schadl rendszerének fontos eleme volt, hogy a „zsíros”, jellemzően fővárosi és az annak közelében lévő végrehajtói irodákból kitúrta a tőle független végrehajtókat, és a bizalmasait rakta a helyükre. Rizs sokáig egy kicsi, de viszonylag gazdag vidéki körzetben volt végrehajtó, majd egy ponton Budapest környékén kapott területet. A korábbi körzetében a helyére Schadl egy olyan végrehajtót nevezett ki, aki Rizs egykori irodáját is megkapta. A rendszer működését jól illusztrálja, hogy az átadáskor az irodában leltárt sem tartottak, Schadl ránézésre becsülte fel 20-25 milliósra a tartozékokat, majd felajánlotta, hogy ezt meghitelezi az új végrehajtónak, és kifizeti Rizsnek – olvasható a nyomozati anyagban.
Rizs áthelyezése után újra üzleti kapcsolatba került Schadllal, és saját végrehajtói területén kívül két másik körzetben is helyettesíteni kezdett. A nyomozati anyag szerint az egyik körzetbe kinevezett végrehajtót egyenesen Rizs szervezte be Schadl rendszerébe, majd ő is szedte be tőle a sápot, a pénz egy részét megtartva, másik részét továbbadva Schadlnak.
De Rizs a nyomozati anyag szerint maga is szépen tejelt Schadlnak. 2020. május 15-én például felvett a végrehajtói irodája bankszámlájáról 15 millió forintot minden megjegyzés nélkül. Éppen ebben az időpontban Schadl Házipénztár2019 nevű Excel-táblázatába a 2020-as adatok közé bekerült egy 15 millió forintos bevétel egy olyan megjelöléssel, amelyben Rizs monogramja szerepelt.
Közel egy évvel később, 2021. április 8-án Rizs 30 millió forint készpénzt vett fel, amit ugyanabban a táblázatban megint 30 millió forint megjelölése követett, „Gyuri” felirattal. Az egyik – Schadllal együttműködő – vádlott mobiltelefonjából előkerült egy aznapi üzenet, amely szerint „Balatonbogláron a Budapest Banknál ott lenni – Rizs neve – 30 mFt”.
Egy megfigyelés Budapesten, a MOM Parkban
A MOM Parkban lezajlott találkozót közvetlen közelről hallgatták ki a nyomozók. A beszélgetést hangrögzítőre vették, de mivel Rizs háttal ült, az ő hangja sokkal kevésbé volt kivehető. A hatóságok mégis rekonstruálták a beszélgetés nagy részét, amelyben a legkülönfélébb témák merültek fel.
Ennek nagy része a büntetőügy szempontjából nem releváns, de az, amit Baranyai a férjéről mond, sokat elárul a hozzáállásukról. Ő a beszélgetésben többször megismétli, hogy a férje ellen szerinte nincsenek bizonyítékok, és nem fogják elítélni, egyszer ki is mondja: „Nem Gyurira haragszanak, hanem két szereplő ugrott össze, és az már olyan szintre [került fel]”.
Baranyai szerint ezt csinálják Curtis testvérével is, akit a Katzenbach-gyilkosság miatt vádolnak emberöléssel. Szerinte ellene sincs semmi bizonyíték, ezért már a negyedik alkalommal engedik ki előzetesből. Állítása szerint ezenkívül beszélt egy ügyvéddel, aki korábban 15 évig volt ügyész, és aki azt mondta: a Schadl elleni vád olyan vékony lábakon áll, hogy ő nem merne vele bíróság elé állni. A volt ügyész szerint a Schadl elleni vádban annyi az összefüggéstelenség és a feltételezés, hogy az valószínűleg nem fog megállni.
Baranyai később arra is kitért, hogy „neki annyi a bűne, hogy a Gyuri felesége”, az eljárásról pedig nem tehet. Ez azért érdekes, mert azóta ellene két ügyben is nyomozás indult, illetve addigra több százmillió forint értékű ingatlan volt a nevén, jelenleg pedig a Schadl–Völner-ügy 17. rendű vádlottja. Baranyai tehát legalábbis tudhatott Schadl rendszeréről, de valószínűbb, hogy részt is vett benne.
Lekerült a radarról
13:35-kor Schadl-Baranyai Helga kártyával fizet, majd együtt a parkoló fele távoznak. A történtek alapján a nyomozók csak annyit állapítanak meg, hogy Rizs „konspiratívan kommunikál”, azaz valamit titkolni próbál előlük, de a nyomozásnak ez a szála itt véget ér. Rizs neve a kihallgatásokban számtalanszor feltűnik, az ő kihallgatási jegyzőkönyve viszont a fent felsorolt adatok ellenére sem szerepel a hozzánk eljutott nyomozati anyagokban. Sőt, annak ellenére, hogy a nyomozati anyag szerint Schadl rendszerének része volt, vádat sem emeltek ellene.
Azt, hogy Rizst miért nem hallgatták ki, nem tudtuk kideríteni, de a megfigyelt találkozó után a nyomozók figyelme valószínűleg más szereplőkre koncentrálódott. Schadl felesége és apja nem sokkal később, március elején bukott le azzal, hogy egy széfbe rejtettek 110 millió forint értékű ékszert, ami után ellenük pénzmosás miatt emeltek vádat. A lebukás közben történt házkutatásról és Schadl, valamint felesége telefonbeszélgetéseiről szóló cikkünk itt olvasható. | „Pohár hívja Rizst” – így hallgatták le és figyelték meg Schadl feleségét és bizalmasát | 2022 februárja nehéz időszak volt Schadl-Baranyai Helgának. Férjét 2021 novemberében tartóztatták le Ferihegyen, amikor a házaspár diplomata-útlevéllel Dubajba próbált meg eljutni. Hiába reménykedtek eleinte, hogy Schadlt néhány hét után kiengedik, ez nem történt meg, sőt, a nyomozati anyag egy része kiszivárgott a sajtóhoz, így a fél ország az ő ügyükön csámcsogott. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/22/schadl-gyorgy-schadl-baranyai-helga-lehallgatas-megfigyeles-rizs-pohar | 2023-02-22 15:45:00 | true | null | null | Telex |
Polt Péter nem árulta el a DK-s Vadai Ágnes kérdésére, hogy ki az a volt helyettes államtitkár, aki ellen 2,2 milliárd forintos hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a Fejér Megyei Főügyészség decemberben.
Mi nem hagytuk annyiban, megkerestük az ügyészséget és a Székesfehérvári Törvényszéket is, hogy kiderítsük a részleteket. A bíróságtól annyit árultak el, hogy a büntetőügy I. rendű – egyedüli közszereplő – vádlottjának monogramja dr. N.J. Az ügyészség korábbi közleménye szerint egy volt helyettes államtitkárt vádolnak, aki 2019 első felében követhette el a bűncselekményt. Akkor egyetlen dr. N.J. monogramú helyettes államtitkár volt hivatalban:
Nagy János, aki a földügyekért felelt az Agrárminisztériumban.
Nagyot 2018-ban nevezték ki helyettes államtitkárnak, és 2020 decemberében menesztették, miután egy másik korrupciós ügy miatt letartóztatták.
Hat év börtönt kért az ügyészség a helyettes államtitkárra
A mostani ügyben – a vád szerint – 2019 első felében a volt helyettes államtitkár utasítására a minisztérium háttérintézménye ügyvédi irodákkal és egy céggel megbízási szerződéseket kötött, és ezek keretében több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki. Csakhogy az ügyvédi irodákkal kötött szerződésben szereplő feladatokra a minisztériumnak, illetve háttérintézményeinek valójában nem volt szüksége, és a szerződésben foglalt feladatokat a cég nem végezte el.
A volt helyettes államtitkár ezen felül az ügyészség szerint nyomást gyakorolt a minisztérium háttérintézménye által kiírt közbeszerzési eljárásban, hogy az általa kiválasztott, több tíz millió forinttal drágább ajánlatot adó gazdasági társaság nyerje el a pályázatokat.
A minisztérium helyettes államtitkárának érdekkörébe tartozó vádlottak mindezen túl úgy kötöttek adatvédelmi szerződéseket egy fővárosi kerületi önkormányzattal, hogy ezeket a feladatokat már a korábban alkalmazott adatvédelmi tisztviselő látta el.
Ezzel 2019 és 2021 között összesen 24 millió forint kárt okoztak az önkormányzatnak.
Megkeresésünkre hétfő óta nem válaszolt az Agrárminisztérium. Az elmúlt napokban többször is próbáltuk telefonon elérni Nagy ügyvédjét. Az ügyvédi iroda titkárságvezetőjével tudtunk csak beszélni hétfőn, akinek ismertettük, hogy milyen ügyben szeretnénk, ha reagálnának. Később levelet is írtunk, amelyben arról kérdeztük, hogy ügyfele beismeri-e a bűnösségét, illetve kíván-e reagálni a vádakra. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az előkészítő ülést március 21-ére és 28-ra tűzte ki a Székesfehérvári Törvényszék. Ha Nagy teljes körű beismerő nyilatkozat tesz és lemond a tárgyalás jogáról, hat év börtönbüntetést kaphat az ügyészség indítványa alapján. Továbbá hat évre eltiltanák a közügyektől, a köztisztviselői feladatok ellátásától és indítványozták a zár alá vett vagyona elvonását – derült ki Polt leveléből, amelyben azt is írta, hogy nyolc másik gyanúsított is van az ügyben.
Egy másik korrupciós ügyben már bíróság elé állt
Nagy János egy korábbi korrupciós ügyben már a bíróság elé állt, miután 2020 decemberében letartóztatták, házi őrizetbe helyezték és menesztették a minisztériumból.
Hivatali vesztegetés elfogadásával és közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség a volt helyettes államtitkárt, hat év letöltendő börtönbüntetést és 5,2 millió forintos pénzbüntetést indítványozott a tavaly áprilisi előkészítő ülésen. Nagy azonban ezt nem fogadta el, és novemberi bírósági meghallgatásán is tagadta a vádakat.
A vádirat szerint helyettes államtitkárként 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozást hivatali kapcsolatai és befolyása segítségével.
Mindezért cserébe ötszázalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. Azzal is vádolják továbbá, hogy állami földek megvásárlásában is segítette üzlettársát, az ügy másodrendű vádlottját.
A volt helyettes államtitkár a tárgyaláson azt állította: nem volt befolyása a pályázatokra, nem élt vissza a hivatali helyzetével, és a földvásárlás előkészítésében törvényesen járt el. Mint ahogy az sem igaz szerinte, hogy ingyen kapta volna az ötszázalékos tulajdonrészt a Taby-Agro Kft.-ben.
Nagy utódjának a közvetlenül alá tartozó osztályvezetőt, Gyüre Anitát nevezték ki az Agrárminisztériumban, akit két hónap múlva szintén menesztettek posztjáról, miután ő is korrupciós ügybe keveredett. A vád szerint még osztályvezetőként összejátszott az akkori főnökével, Nagy Jánossal és egy vállalkozóval, hogy lezsírozzanak egy minisztériumi pályázatot. Az öntözésfejlesztési tanulmány elkészítésére kiírt pályázatot a megállapodásuk szerint nem az előre meghatározott nyertes cég készítette volna el, hanem Gyüre. A befolyó tízmilliós pályázati pénzt pedig hármuk között tervezték elosztani. A szerződést azonban nem tudták megkötni végül, mert a kiírt pályázatot a keretösszeg hiányára való hivatkozással visszavonták. | Kiderítettük, ki az a volt helyettes államtitkár, akit 2,2 milliárdos hűtlen kezeléssel vádolnak | Polt Péter nem árulta el a DK-s Vadai Ágnes kérdésére, hogy ki az a volt helyettes államtitkár, aki ellen 2,2 milliárd forintos hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a Fejér Megyei Főügyészség decemberben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/22/2-2-milliard-forintos-hutlen-kezeles-nagy-janos-volt-helyettes-allamtitkar | 2023-02-22 15:52:00 | true | null | null | Telex |
Nem vallotta magát bűnösnek Völner Pál az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, így a fideszes exállamtitkár ügyéből büntetőeljárás lesz.
A bíróság négy napon át tart előkészítő üléseket, amiken röviden arról kérdezik a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat, vagy sem. Mivel Völner ártatlannak vallotta magát, így nem fogadta el az ügyészség indítványát arra, hogy beismerés esetén 8 év börtönbüntetésre és 25 millió forintos pénzbüntetésre ítéljék.
Völner röviden a bíróságnak azt mondta, „bűncselekményt nem követtem el, a vádirat nagy része súlyosan valótlan és alaptalan”. Völner szerint Schadl Györgytől sosem fogadott el pénzt, és jogtalan előnyt sem szerzett neki, a vád pedig valótlanul állítja, hogy az államtitkári pozícióját használta fel, hogy jogosulatlan segítséget nyújtson, „hivatali hatáskörömet sosem léptem túl”. Azt állította, a nyomozati anyagból több olyan hanganyag kimaradt, ami az ő ártatlanságát bizonyítaná, de „biztos benne”, a sajtóban eddig megjelent cikkek, amik ezen iratok alapján íródtak, nem befolyásolják majd a bíróságot a döntésben. Védője, Papp Gábor hozzátette, valóban megnehezíti a védekezésüket, hogy a nyomozati anyagból már több részlet megjelent a sajtóban.
A védő szerint az ügyészségnek utána kellene mennie, ki szivárogtatta ki ezeket az anyagokat. Ezután egy sor ember tanúként való meghallgatását kezdeményezte, köztük
Varga Judit igazságügyi miniszter, Jeney Orsolya volt helyettes államtitkár, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Süli János volt miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár és Kanta Tamás, Völner egykori kabineti tagjának, későbbi miniszteri biztosnak a meghallgatását.
A védő szerint Varga Judit többször megjelenik a nyomozati anyagokban, és volt, hogy Völner társaságában találkozott Schadl Györggyel, akivel a végrehajtói kinevezésekről beszéltek. Egy üzenetváltás is volt Völner és Varga között, az sms-t Völner védője olvasta fel, és így hangzott:
Varga: Szia Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?
Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.
Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.
Völner védője szerint tehát több jel is utal arra, hogy Vargát mindenképp meg kell hallgatni tanúként az ügyben. Azt is megismételte, hogy szerinte törvénytelen volt megfigyelni és követni a volt államtitkárt a mentelmi jogának felfüggesztése előtt.
Míg a vádlottak padján ülő társát, a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt a börtönből, vezetőszáron hozták be a tárgyalóba (őt Völner után hallgatja meg a bíróság), addig Völner otthonról érkezett a meghallgatására, a volt igazságügyi miniszterhelyettes ugyanis szabadlábon védekezhet.
Annak ellenére, hogy Völner ártatlannak vallja magát, a büntetőeljárásban még problémát okozhat neki, hogy a korábbi üléseken már több vádlott – köztük hat végrehajtó – beismerte a bűnösségét.
Schadl is ártatlannak vallotta magát
Csütörtökön a bíróság a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt is meghallgatta, aki szintén tagadta a bűnösségét. A bíróságnak azt mondta, „értem, de meg nem érthetem, mivel vádol az ügyészség”.
Szerinte a végrehajtói karban nem az elnök (tehát ő), hanem a hivatal döntött a fontos ügyekben, így a végrehajtójelöltek pontozásában is. (A hivatal volt vezetője, a szintén vádlott P. Béla már beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.) Schadl szerint éppen P. Béla volt az ő főnöke, őt így nem tudta volna utasítgatni.
Azt is mondta, nem alakított ki korrupciós kapcsolatot Völner Pállal, „de ennek még értelme sem lett volna”, mert Völnernek szerinte nem volt ráhatása ezekre a kinevezésekre. Szerinte akkor annak már több értelme lett volna, ha nem Völnerrel, hanem a végrehajtók kinevezését aláíró Vízkelety Mariann volt államtitkárral került volna „bűnös” kapcsolatba.
Repkedő milliók
A vádirat szerint az ügy lényege, hogy Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadltól – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket.
Ez az ügyészség szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
Nem okozott meglepetést
Az ügy kirobbanása óta Völner személyesen nem szólalt meg nyilvánosan, de ügyvédjén keresztül már többször adott ki közleményt. Ilyenkor mindig ártatlannak vallotta magát. Egyrészt szerinte az ügyészségi iratok „számtalan valótlan állítást tartalmaznak”, másrészt „nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy politikai következményeit”. Völner ugyanis kormányzati pozíciójáról lemondott, majd pedig az újraalakult Országgyűlésben már nem szerzett mandátumot sem, úgyhogy lényegében visszavonult a politikától.
Azt is állította, hogy 2015-ös államtitkári kinevezése után az Igazságügyi Minisztérium szervezeti és működési szabályzata alapján nem hozzá tartoztak a végrehajtókkal kapcsolatos ügyek, ezért szerinte nem is tudta befolyásolni a végrehajtói kinevezéseket, mert nem ő döntött ezekben a témákban, hanem a minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – az egyik vádlott védője kérvényezte is az ő meghallgatását Trócsányi László volt igazságügyi miniszterrel együtt.
Az ügyészség egy másik vádját is tagadta a vallomásában: a vád szerint Völner vállalta, hogy Schadl egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást, amely egyébként papíron vízüzemű motorral kísérletezik, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatna innovációt. Hiába mondták Völnernek, hogy nem is biztos, hogy működőképes ez a dolog, Varga Judit miniszterhelyettese közölte: a pénz elnyerése után úgysem ellenőrzi ezt senki.
A gazdi
Völneren kívül a bíróság még a harmadrendű vádlottat, R. Róbertet is meghallgatta, aki szintén nem vallotta bűnösnek magát, mint mondta, nem követett el bűncselekményt, a vádirat pedig nem tartalmaz valóságot: „Azt gondolom, a vádat képező hanganyag tartalmi kérdéseiből fakadt ez az egész büntetőügyem, ezért én azt szeretném kérni, ismerjük meg a teljes hanganyagot, mert a kiszakított beszélgetések nem tartalmazhatják a valóságot.”
Ő egy kulcsfigura ebben a szerteágazó történetben, ő volt az, akit a nyomozók eredetileg megfigyeltek, és akin keresztül eljutottak Schadlhoz. Korábban sikkasztásért felfüggesztett börtönre ítélték. Vallomása szerint tizenhat éve ismeri Schadlt.
A vádirat szerint Schadllal egymást „gazdámnak” vagy „gazdinak” hívták. Az iratok szerint Schadl egyszer felhívta R. Róbertet, hogy segítsen elkenni egy harmadik személy sok százmilliós áfacsalását, és a végrehajtói kar elnöke szerint ez a személy fizetne azért, hogy ne legyen belőle gyanúsított vagy vádlott, „egy százast rögtön letétbe tudunk rakatni”.
A nyomozati iratok szerint viszont fordítva is működött a dolog: volt, hogy R. Róbert kezdeményezett több olyan ügyet, amiben a végrehajtói kar elnöke és Völner megpróbáltak közbenjárni. Például abban az ügyben, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani.
Ez egy mellékszál. Az ügyészség szerint Völner Pál – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskola, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához. Az ügy kisebb halai – az oktatási központ képviselője, egy ügyvéd, egy kormányhivatali dolgozó – ártatlannak vallották magukat.
Ahogy csütörtökön az ötödrendű vádlott, A. Tamás sem ismerte be a bűnösségét, aki a vád szerint egy ügyész szerepét öltötte magára, és így jutott jogtalanul pénzhez; azt mondta, „nem játszottam el, hogy ügyész vagyok, nem követtem el befolyástól való üzérkedést”. | Völner Pál mindent tagadott a bíróságon | Nem vallotta magát bűnösnek Völner Pál az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, így a fideszes exállamtitkár ügyéből büntetőeljárás lesz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/23/schadl-gyorgy-volner-pal-hivatali-vesztegetes-elokeszito-ules | 2023-02-23 15:56:00 | true | null | null | Telex |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta egy magyarországi digitális projekttel kapcsolatos vizsgálatát, és több mint 3,6 millió euró uniós támogatás visszafizettetését javasolta – derül ki a hivatal közleményéből.
A sajtóközlemény nem említi, pontosan milyen projektről van szó, csak azt írják: „Az Európai Szociális Alapból finanszírozott projekt célja az oktatási létesítmények korszerűsítése volt, miközben javította és növelte az e-tanuláshoz való hozzáférést. A projekt egyik fő eleme az általános- és középiskolák számára informatikai eszközök beszerzése, valamint a tanárok számára e-learning képzés biztosítása volt.”
Az OLAF több jogsértést is megállapított a közbeszerzési eljárás kapcsán:
a felhívás műszaki leírását például az utolsó pillanatban módosították, valamint kizárták a legolcsóbb ajánlatot, így versenyelőnyt biztosítottak a nyertes vállalatnak.
Az OLAF megállapította, hogy a szabálytalanságok nemcsak az uniós adófizetőkre, hanem a diákok tanulási tapasztalataira is hatással voltak, mivel a projekt megfelelő megvalósítása esetén ugyanannyiért jobb hardvert is lehetett volna vásárolni.
„Az OLAF vizsgálói megállapították, hogy a digitális projekt hatása elmaradt a várttól, és nem használta fel megfelelően az európai adófizetők pénzét” – idézi a közlemény Ville Itälät, a csalás elleni hivatal főigazgatóját.
Az OLAF a 3,6 millió euró visszafizettetésére vonatkozó ajánlását megküldte az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának. | 3,6 millió eurós támogatást kérne vissza az OLAF egy magyar iskolai digitális projekttől | Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta egy magyarországi digitális projekttel kapcsolatos vizsgálatát, és több mint 3,6 millió euró uniós támogatás visszafizettetését javasolta – derül ki a hivatal közleményéből. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/23/olaf-digitalis-oktatas-projekt-magyarorszag-3-6-millio-euro | 2023-02-23 16:06:24 | true | null | null | Telex |
Nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György a bíróságon, úgy, ahogy előtte a szintén vádlottak padján ülő társa, a fideszes exállamtitkár Völner Pál sem. De míg Völner otthonról érkezett a Fővárosi Törvényszékre, mert szabadlábon védekezhet, addig – ahogy az első napon – úgy Schadl Györgyöt csütörtökön is bilincsben, vezetőszáron hozták be a terembe.
A bíróság négy napon át tart előkészítő üléseket az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, amiken röviden arról kérdezik a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat, vagy sem. Mivel Schadl ártatlannak vallja magát, így nem fogadta el az ügyészség indítványát arra, hogy beismerés esetén őt 10 év börtönbüntetésre és 200 millió forintos pénzbüntetésre ítéljék.
De ez nem lephette meg túlságosan a bíróságot, mivel a végrehajtói kar elnöke korábban a szintén vádlott feleségének úgy fogalmazott a telefonban: „Nem fogok bevallani olyan dolgot, amit nem csináltam. Maximum csinálok egy bűncselekményt, és szájba baszom az ügyészt”.
„Értem, de meg nem érthetem, mivel vádol az ügyészség”, mondta Schadl a bíróságnak.
Annak ellenére, hogy Schadl ártatlannak vallja magát, a büntetőeljárásban még problémát okozhat neki, hogy a korábbi üléseken már több vádlott – köztük hat végrehajtó – beismerte a bűnösségét, akik ezzel elismerték, hogy Schadl néha több száz milliós összegekért cserébe segítette őket pozícióba.
A vád szerint közel egymilliárd állhatott a házhoz
A vádirat szerint az ügy lényege, hogy Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadltől – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket.
Ez az ügyészség szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Marian – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. Ezeket a pénzeket Schadl a végrehajtói irodájának és otthonának széfjében tartotta, innen vagy ő, vagy segédje, a negyedrendű vádlott számolta ki az aktuális összegeket – utóbbi ezt tagadta a bíróságon.
És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint abból a pénzből, amit Schadl azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert. Ezeket az összegeket egy másik segédjével Excel-fájlokban vezette – ez a bizalmasa kötött vádalkut az ügyészséggel.
Schadl részletesen tagadta a vádakat
Schadl a bíróságon részletesen reagált az őt ért vádakra. Szerinte a végrehajtói karban nem az elnök (tehát ő), hanem a hivatal döntött a fontos ügyekben, így a végrehajtójelöltek pontozásában is. (A hivatal volt vezetője, a szintén vádlott P. Béla már beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.) Schadl ezután feltette a kérdést: ha neki annyira fontos lett volna egy-egy ember kinevezése, akkor miért nem ült be személyesen a meghallgatásaikra?
Schadl szerint éppen P. Béla volt az ő főnöke, őt így nem tudta volna utasítgatni, sőt, épp ez a vádlott nevezte ki végrehajtónak a saját élettársát és annak testvérét is. Azt is állította, P. Béla egy miniszteri biztossal, Molnár Zoltánnal, „az igazságügyi tárca erős emberével” volt kapcsolatban.
Majd arról beszélt, „tudomásom szerint semmilyen kinevezési javaslatot nem hagyott jóvá, sőt, azokból inkább utólag értesült. Nem alakítottam ki korrupciós kapcsolatot Völner Pállal, de ennek még értelme sem lett volna”, mert Völnernek szerinte nem volt ráhatása ezekre a kinevezésekre. Schadl tagadta, hogy pénzt adott volna át Völnernek. „Azért nem volt tettenérés, mert nagyon jól tudták, hogy nincs mit tetten érni”, mondta a bíróságnak.
Schadl szerint akkor annak már több értelme lett volna, ha nem Völnerrel, hanem a végrehajtók kinevezését aláíró Vízkelety Mariann volt államtitkárral került volna „bűnös” kapcsolatba. Majd feltette a kérdéseket: „Hogy került hozzá a lista? Befolyásolható lett volna Vízkelety Mariann? Vagy valóban csak egy aláíró báb volt, ahogy a vádirat azt előadja?”
Állítása szerint „sem konkrét ügyekért, sem folyamatos rendelkezésre állásként nem adtam át pénzt jogtalanul Völner Pálnak. Több helyen írják, hogy személyesen adtam át a pénzt, erről azért nekem csak kéne tudnom”. Azt is tagadta, hogy ő maga 924 millió 852 ezer forint jogtalan előnyre tett volna szert. Állította, csak kölcsönt adott hét végrehajtóból hatnak, ahhoz, hogy be tudják indítani az irodáikat.
„A nyomozati anyagok rávilágítottak, hogy telefonban szeretek csúnyán beszélni, de határozatlannak semmiképp sem mondanám magam”, mondta Schadl arról, hogy a vád szerint azon lamentált volna, egy-egy végrehajtótól pontosan mekkora összegeket kérjen a segítségéért cserébe.
Schadl védője, Morvai Attila azt indítványozta, hogy azokat, akiket a nyomozás alatt is kihallgattak, azokat a perben is hallgassák meg. Neveket viszont nem olvasott fel, hogy kiket akar pontosan tanúként meghallgatni, mert nem akarja, hogy a sajtóban ezek megjelenjenek. Megemlítette viszont, hogy vannak olyan személyek, akiket már más védők tanúként meghallgatnának.
Völner sem ismerte be a bűnösségét
Schadl előtt a bíróság Völner Pált hallgatta meg, aki tagadta a bűnösségét. A fideszes exállamtitkárt röviden azt mondta bíróságnak, „bűncselekményt nem követtem el, a vádirat nagy része súlyosan valótlan és alaptalan”.
Völner szerint Schadl Györgytől sosem fogadott el pénzt, és jogtalan előnyt sem szerzett neki, a vád pedig valótlanul állítja, hogy az államtitkári pozícióját használta fel, hogy jogosulatlan segítséget nyújtson, „hivatali hatáskörömet sosem léptem túl”. Azt állította, a nyomozati anyagból több olyan hanganyag kimaradt, ami az ő ártatlanságát bizonyítaná, és reméli, hogy a sajtóban eddig megjelent cikkek, amik ezen iratok alapján íródtak, nem befolyásolják majd a bíróságot a döntésben.
Völner védője egy sor ember tanúkénti meghallgatását kezdeményezte, köztük Varga Judit igazságügyi miniszter, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Süli János volt miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár meghallgatását.
Ahogy R. Róbert vádlott is is ártatlannak vallotta magát. Ő egy kulcsfigura ebben a szerteágazó történetben, ő volt az, akit a nyomozók eredetileg megfigyeltek, és akin keresztül eljutottak Schadlhöz. A vádirat szerint Schadlvel egymást „gazdámnak” vagy „gazdinak” hívták. Az iratok szerint Schadl egyszer felhívta R. Róbertet, hogy segítsen elkenni egy harmadik személy sok százmilliós áfacsalását, és a végrehajtói kar elnöke szerint ez a személy fizetne azért, hogy ne legyen belőle gyanúsított vagy vádlott, „egy százast rögtön letétbe tudunk rakatni”.
A nyomozati iratok szerint viszont fordítva is működött a dolog: volt, hogy R. Róbert kezdeményezett több olyan ügyet, amiben a végrehajtói kar elnöke és Völner megpróbáltak közbenjárni. Például abban az ügyben, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani.
Már többen bűnösnek vallották magukat
A végrehajtókon kívül bűnösnek vallotta magát az a vádlott is, aki egy olyan szereplőt kötött össze Schadl Györggyel, akit végül korrupt módon végrehajtónak neveztek ki. Ahogy ő fogalmazott, „azért ismerem be a bűnösségemet, mert az úgy történt, ahogy az ügyészség a vádiratban előterjesztette”. Ahogy a végrehajtói kar egykori hivatalvezetője is beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, hogy Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.
A bonyolult ügynek mellékszálai is vannak. Egy építési vállalkozó például abban ismerte be a bűnösségét, hogy segített Schadl Györgynek megszerezni a használatba vételi engedélyt a túlépített nyaralójára. De az a vádlott is beismerte a bűnösségét, aki a kormányhivatal részéről intézte el az engedélyt arra a bizonyos siófoki nyaralóra.
Schadl pénzmosással vádolt felesége és apja viszont tagadta a vádakat, miszerint széfben rejtették el a hatóságok elől a még le nem foglalt ékszekeret és órákat.
Bár eredetileg úgy volt, hogy az előkészítő ülés négy napig tart, és a negyedik napon hoznak ítéletet azon vádlottak ügyében, akik beismerték a bűnösségüket, a bíró ezt májusra napolta el. Néhány védő ugyanis hiányolta, hogy nem kaptak meg minden egyes nyomozati iratot és bűnjelet. | Schadl György ártatlannak vallotta magát a bíróságon | Nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György a bíróságon, úgy, ahogy előtte a szintén vádlottak padján ülő társa, a fideszes exállamtitkár Völner Pál sem. De míg Völner otthonról érkezett a Fővárosi Törvényszékre, mert szabadlábon védekezhet, addig – ahogy az első napon – úgy Schadl Györgyöt csütörtökön is bilincsben, vezetőszáron hozták be a terembe. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/23/schadl-gyorgy-volner-pal-hivatali-vesztegetes-targyalas-birosag-elokeszito-ules | 2023-02-23 16:12:00 | true | null | null | Telex |
„A Kúria ma jogerős döntésben mondta ki, hogy Ráczné Földi Judit felveheti a 2022-es országgyűlési választáson szerzett, DK-t megillető, Kordás László tragikus halála miatt megüresedett listás mandátumot”
– áll a Demokratikus Koalíció közleményében. Mint hozzáteszik, ezzel végleg meghiúsult az a kísérlet, amelyben egy ellenzéki párt a közös lista állításakor kötött közös ellenzéki megállapodást megszegve akarta megakadályozni, hogy a DK élhessen a pártot megillető jelölési jogával.
A párt itt nyilvánvalóan arra gondolt, hogy a Momentum a jelölés óta ellenzi Ráczné Földi Judit képviselőségét.
„A Momentum értékrendjébe nem fér bele, én azt gondolom, hogy az összefogás értékrendjébe sem fér bele, de továbbmegyek, a Demokratikus Koalíció értékrendjébe sem férhet bele, hogy egy offshore-lovag országgyűlési képviselő lehessen”
– mondta a napokban Telexnek a Momentum elnöke. Gelencsér Ferenc hangsúlyozta, tisztában vannak vele, hogy ez a DK mandátuma, és a párt belügyének tűnhet, azonban meglepődtek azon, hogy nem a listán soron következő, szintén DK-s Manhalter Dávidot választották, hanem „a bírósági döntés értelmében is offshore-lovagnak számító Ráczné Földi Juditot”.
Ráczné Földit Judit egy előválasztási kampányban kirobbant ügy miatt vált országosan ismertté. A Válasz Online azt írta Rácznéról, hogy az előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatban tett állításaival szemben aláírási joga volt egy offshore-helyszínre bejegyzett vállalkozásban, ezen túl a hivatalos szlovák nyilvántartásban ő szerepelt egy Közép-Európában aktív adóparadicsomi vállalkozás képviselőjeként. Ráczné szerint nem igaz, hogy valótlanul nyilatkozott a tulajdonáról, ezért a lap ellen jó hírnév sértés miatt pert is indított, védője az ex-LMP-s Schiffer András volt. Csakhogy Ráczné Földi Judit jogerősen is pert vesztett a Válasz Online-nal szemben.
Schiffer az ügyről azt mondta, hogy ügyfelének volt offshore cégben viselt tisztsége, de állítása szerint tulajdona nem. Schiffer szerint csak azért nyert a Válasz Online, mert az ítélet szerint közszereplőként el kell tűrnie az ilyen cikkeket. A cikkek alapját képező nyilatkozatokat azonban Ráczné Földi Judit tulajdonosként írta alá – ezt a cégbíróság be is fogadta –, azonban Schiffer szerint ilyen nyilatkozatokat egy cég tulajdonosa alá sem írhatna. | Döntött a Kúria: Ráczné Földi Judit képviselő lehet a momentumos vétó ellenére | „A Kúria ma jogerős döntésben mondta ki, hogy Ráczné Földi Judit felveheti a 2022-es országgyűlési választáson szerzett, DK-t megillető, Kordás László tragikus halála miatt megüresedett listás mandátumot” – áll a Demokratikus Koalíció közleményében. Mint hozzáteszik, ezzel végleg meghiúsult az a kísérlet, amelyben egy ellenzéki párt a közös lista állításakor kötött közös ellenzéki megállapodást megszegve akarta megakadályozni, hogy a DK élhessen a pártot megillető jelölési jogával. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/23/dontott-a-kuria-raczne-foldi-judit-kepviselo-lehet-a-momentumos-veto-ellenere | 2023-02-23 16:18:12 | true | null | null | Telex |
A Fővárosi Bíróság kedden első fokon helyt adott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet keresetének, így a Pénzügyminisztériumnak 15 napon belül ki kell adnia költségvetés egyik hiánynövelő tételének tartalmára vonatkozó adatokat. A TASZ azért indított pert a PM ellen, mert az megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát, hogy a 2006-os költségvetés féléves adataiban milyen tétel növeli 100 milliárd forinttal a hiányt.
Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár idén júliusban, a féléves költségvetési hiány adatainak ismertetésekor üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, miből származik a deficit egyik, 100 milliárd forintos tétele. Amikor a TASZ közérdekű adatként igényelte az információt, akkor a PM azt közölte, csupán prognózisról, egy bizonytalan jövőbeni eseményre vonatkozó feltételezésről van szó, ami nem minősül adatnak.
A TASZ szerint egyik érvelés sem állja meg a helyét, hiszen a törvény szerint az állami és a helyi önkormányzati költségvetés nem minősül üzleti titoknak, illetve közérdekű adatoknak minősül minden, az állami szervek kezelésében lévő információ. A Pénzügyminisztérium későbbre ígért választ, fellebbeznek-e a döntés ellen. | Hiába ködösített a 100 milliárdos tételről a PM | A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet kérelmének helyt adva a bíróság úgy döntött, a Pénzügyminisztériumnak ki kell adnia az információt, hogy miből származik a féléves hiány számai közt szereplő, 100 milliárdos tétel. A PM előbb üzleti titokra hivatkozott, majd úgy érvelt, ez a szám csak becslés. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20061031pert.html | 2006-10-31 10:07:00 | true | null | null | Origo |
Újabb MSZP-s politikus kijelentéseiről került elő titkos hangfelvétel. Ezúttal Füzesséri József szikszói polgármester mondatait rögzítette egy kisebbségi önkormányzati képviselő egy beszélgetés során. Füzesséri a felvételen többek között azt mondta: "ezt a választást meg kellett nyerni, még akár törvénytelen áron is." A polgármester azonban a szöveg manipulációjáról beszél. A választás eredményét a vesztes jelölt megtámadta, azonban a bíróság pénteken jogerősen véglegesítette ítéletével Füzessérit a polgármesteri székben.
Hangfelvétel került elő Szikszó most megválasztott polgármesteréről, Füzesséri József MSZP-s politikusról is. Ezen - az MTI és a Magyar Nemzet beszámolói szerint - többek között az hallható, hogy Füzesséri azt mondja: "ezt a választást meg kellett nyerni, még akár törvénytelen áron is." Emellett az is elhangzott: "Tegnap kaptam 10,5 milliót Lamperth Mónikától."
A választáson 15 szavazattal alulmaradt korábbi polgármester, a Fidesz támogatásával indult Panyik József felesége ugyanis megtámadta az eredményt. A helyi választási bizottság ennek helyt adott, Füzesséri azonban fellebbezett, és a területi választási bizottság helyben hagyta a szavazás eredményét. A nem jogerős döntést bíróság előtt támadta meg a szavazáson vesztes fél, beadványához hangfelvételt is mellékelt. A bíróság pénteken jogerős ítélettel pénteken helyben hagyta az októberi választás eredeti végeredményét. Az ítélet a hangfelvétellel kapcsolatban kimondta, hogy nem állapítható meg, mikor rögzítették az ezen hallható szöveget, illetve ez a kampánnyal hozható összefüggésbe, így az arra alapított hivatkozások "elkésettnek minősülnek".
Manipulációról beszél a polgármester
Füzesséri József, a szikszói polgármester-választáson legtöbb szavazatot kapott jelölt azt mondta az [origo] megkeresésére a hangfelvételről, hogy egy 30 perces beszélgetést rögzítettek, ebből ragadtak ki részleteket, amelyeket ellene használnak fel. Azt sem zárta ki - bár megjegyezte, hogy nem hallotta a CD-t -, hogy manipulálták a hanganyagot.
Az MSZP-s politikus nem vitatta, hogy azt mondta: "ezt a választást meg kellett nyerni, még akár törvénytelen áron is." Szerinte ugyanakkor az egész beszélgetést meghatározta, hogy a felvételt készítő kisebbségi önkormányzati képviselő megpróbálta vele kimondatni, hogy csalt a választáson.
Füzesséri szerint október 1-je után ellenfelei folyamatosan támadták azzal, hogy törvénytelen eszközökkel nyert, ő csak ezekre a vádakra reagált, amikor a fenti mondat elhangzott. Szerinte mielőtt ezt mondta, utalást tett arra a felvétel készítője, hogy mások állítják, hogy csalt. Megjegyezte, hogy a CD-re már nem került rá a mondat folytatása, ez szerinte úgy hangzott: "én azt gondolom, nekem különösebben nincsen gondom azzal, hogy ki mit mond."
Szerepelt a CD-n ez a mondat is: "Okosak legyetek! Én azt mondom, ha okosak az emberek, én nagyon sok minden fogok hozni a városnak! Tegnap kaptam 10,5 milliót Lamperth Mónikától." Erről azt mondta most a politikus, hogy az árvízkárok miatt a településnek szánt kormányzati pénzekről beszélt: ezt a korábbi polgármester állítólag nem volt hajlandó elfogadni a minisztériumtól, ő viszont igen.
Megjegyezte, hogy a pénz a választás utáni hétfőn érkezett a város bankszámlájára. Nem a sajátjának tekintette az összeget, csak mint városvezető beszélt erről egyes szám első személyben. Közölte, hogy a mondat folytatásaként ekkor azt is elmondta, hogy mire költenék a kapott támogatást, ez is alátámasztja, hogy nem sajátjaként akarta használni a 10,5 milliót.
A polgármester állítását támasztja alá az önkormányzati minisztérium pénteki közleménye is, e szerint valóban utaltak több részletben ekkora összeget a városnak.
A Magyar Nemzet szerint a felvételt készítő képviselő, hogy csőbe húzza, 20 ezer forintot kért Füzesséritől. A hangfelvétel szerint erre a polgármester azt mondta: "Ha megvan a végeredmény, akkor adok neked, addig már nem." Ezzel kapcsolatban az MSZP-s politikus azt mondta, a nő anyagi nehézségeire hivatkozva kért pénzt tőle, és szerinte kölcsönt, segélyt akart, nem kenőpénzt. Mint megjegyezte, éppen azért nem adott neki semmit, mert nem akart gyanúba keveredni azzal, hogy pénzt ad neki, amíg a választási jogorvoslat le nem zárult. | Jogsértésről szóló MSZP-s felvétel került elő | Újabb MSZP-s politikus kijelentéseiről került elő titkos hangfelvétel. Ezúttal Füzesséri József szikszói polgármester mondatait rögzítette egy kisebbségi önkormányzati képviselő egy beszélgetés során. Füzesséri a felvételen többek között azt mondta: "ezt a választást meg kellett nyerni, még akár törvénytelen áron is." A polgármester azonban a szöveg manipulációjáról beszél. A választás eredményét a vesztes jelölt megtámadta, azonban a bíróság pénteken jogerősen véglegesítette ítéletével Füzessérit a polgármesteri székben. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20061013hangfelvetellel.html | 2006-10-13 10:18:00 | true | null | null | Origo |
Elutasította a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. felülvizsgálati kérelmét az Autóbusz Invest Kft. által 62 busz legyártására kiírt tenderrel kapcsolatban. A 2,5 milliárd forint értékű munkát az Alfa Busz Kft. végezheti el. A megbízás véglegesnek tekinthető, azonban a tender elbírálása körüli visszásságok miatt lehetséges, hogy az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár polgári peres úton támadja meg a közbeszerzést.
Elutasította a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. (Ikarus Egyedi) kérelmét - tudta meg az [origo] a tulajdonába került közbeszerzési határozatból. A cég a 13,5 méteres, 62 darab busz gyártására kiírt buszbeszerzési tenderen hozott döntést támadta meg. Ezzel egyértelművé vált, hogy az augusztus 3-án kihirdetett győztes, az Alfa Busz Kft. végezheti el a 2,5 milliárd forint értékű munkát.
Az Ikarus Egyedi azért fordult a döntőbizottsághoz, mert a tendert elbíráló bizottság érvénytelennek minősítette ajánlatukat, és a másik versenyben maradt felet, az Alfa Busz Kft.-t hozta ki győztesként augusztus 3-án. Annak ellenére, hogy a társaság a döntőbizottsághoz fordult, a tendert kiíró Autóbusz Invest Kft. augusztus közepén aláírta a szerződést az Alfa Busszal. Az Ikarus Egyedi szerint azonban az Alfa Busz pályázata ugyanúgy érvénytelen volt, mint az övék, ráadásul az elbírálás során az összeférhetetlenség vádja is felmerült.
Irreális ígéretek az Alfa pályázatában
Az Ikarus Egyedi három dolgot kifogásol a versenytársánál: a karbantartási költségek túl alacsonyak, a szállítási határidő irreálisan rövid, valamint az elbírálás nem volt pártatlan. A döntőbizottság az első kifogást nem találta megalapozottnak, a második nem tartozik a hatáskörükbe, a harmadik panaszt pedig késve nyújtotta be az Egyedi.
Az Alfa Busz Kft. feleannyi, vagyis 1,25 millió forint karbantartási költséget állapított meg millió kilométerenként. Ennek az Ikarus Egyedi szerint az az oka, hogy az Alfa Busz nem szerepeltetett minden költséget - ami igaz is. Ugyanakkor a kiírásban nem is szerepelt, hogy minden karbantartási költséget fel kell sorolni - szólt az Alfa Busz érve. A döntőbizottság el is fogadta ezt az indoklást.
A szállítási határidőt illetően az Alfa Busz igencsak szűk kereteket állapított meg. A kiírás szerint 2007. március 31-éig kell leszállítani a járműveket. Az Ikarus Egyedi ennél két nappal korábbi, az Alfa Busz viszont kilencven nappal korábbi határidőt ígért. Az Ikarus Egyedi szerint a három hónappal szűkebb határidő egyszerűen tarthatatlan - főleg azért, mert az Alfa Busz 2005-ben összesen 55 busz gyártott, vagyis lehetetlen, hogy négy hónap alatt képes legyen 62 jármű legyártására.
Az Alfa Busz arra hivatkozott, hogy bővítették székesfehérvári gyárukat, hogy vállalni tudják a feladatot. A döntőbizottság részletesen nem foglalkozott a kérdéssel, mert "nem tartozik a hatáskörébe a szerződés megkötését követően a teljesítési szakaszban megvalósított magatartások vizsgálata" - indokolta a határozatában a testület.
Azt nem sikerült megtudnunk, hogy az Alfa Busz tartani tudta-e eddig a határidőt, mert a társaságnál nem volt elérhető sem a cégvezető, sem a műszaki igazgató. A szerződés szerint szeptember végére 25 buszt kellett volna legyártania és leszállítania a társaságnak a 62-ből.
Részszempontok
Alfa Busz
Ikarus Egyedi
ajánlatban szereplő ár (forint)
40.500.000
41.237.000
tüzelőanyag fogyasztása (liter/100 km)
29,25
27,22
szállítható személyek száma (fő)
106+1
99
kötelező bővítés értéke (forint)
2.762.000
2.791.500
karbantartási költség (forint/1M km)
1.253.302
2.532.503
fő- és részegységek karbantartási ciklusainak gyakorisága (km)
75.000
60.000
általános jótállás időtartama (hónap)
24
27
szállítási véghatáridő 2007. március 31-hez képest
2006. december 31.
2007. március 29.
Nehezen tagadható összeférhetetlenség
A harmadik, talán legsúlyosabb kifogást egyáltalán nem vizsgálta a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert azt határidő után csatolta a kérelemhez az Ikarus Egyedi. A szabályok szerint nyolc nap áll rendelkezésre, hogy a kifogásokat benyújtsák a felek, és ezt a határidőt átlépte az Ikarus Egyedi. Az eljárás alatt jutott az Ikarus Egyedi tudomására, hogy a tendert elbíráló bizottságban helyet kapott az Alba Volán Zrt. műszaki igazgatója. Ezzel az volt a probléma, hogy az Alba Volán többször bedolgozott az Alfa Busznak. A volántársaságoknál gyakori, hogy festési, fényezési feladatokat látnak el, így volt ezzel az Alba Volán is. Az Ikarus Egyedi szerint ez összeférhetetlenséget jelent - annak ellenére, hogy a műszaki igazgató tartózkodott a szavazástól.
Az Alfa Busz azzal érvelt, hogy a szóban forgó tenderen nem az Alba Volán, (amelynek igazgatója tagja volt a bíráló bizottságnak) hanem a Szervizcentrum Fehérvár Kft. lett a cég alvállalkozója, vagyis szó sincs összeférhetetlenségről. A közbeszerzési törvény valóban nem tér ki arra, hogy a korábbi vállalkozói kapcsolat összeférhetetlenséget eredményezne. Mint ahogyan az sem jelent problémát, hogy az Alfa Busz kiemelt támogatója az Alba Volán jégkorongcsapatának.
A cégpapírok viszont mást mutatnak. A 23 millió forint jegyzett tőkével rendelkező Szervizcentrum Fehérvár Kft.-nek két tulajdonosa van: az Alba Volán Zrt. és az SCF-TRUCK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Utóbbi az idén július 18-tól szerzett tulajdonosi jogokat a társaságban, korábban az Alba Volán volt az egyetlen, kizárólagos jogokat gyakorló tulajdonos. Az Alba Volánnak és az SCF-TRUCK Kft.-nek emellett ugyanaz a székhelye.
Perre mennének
Az már biztos, hogy az Egyedi elesett a 2,5 milliárd forintos üzlettől, azt azonban még nem döntötte el a cégvezetés, mi legyen a következő lépés. A társaság ügyvezető igazgatója, Etienne Vigie azt is csak nehezen tudja elhinni, hogy egy magyarországi cég bárhol képest tendert nyerni, csak Magyarországon nem - az Ikarus Egyedi évente 150-160 buszt gyárt, ebből a hazai utakra azonban évente csak tíz jármű kerül.
A cégvezetés jelenleg egy polgári per elindításán gondolkodik - ennek már nem a tender lefújása lenne a célja, hanem az, hogy a közbeszerzések tisztességes piaci verseny keretein belül fussanak. Ennek érdekében akár az Európai Bírósághoz is hajlandó lehet elmenni a cég. A luxemburgi bíróságon azért is gondolkodnank, mert jövőre már nemcsak a magyar költségvetésből részesülhetnek a pályázó cégek, hanem tetemes uniós pénzekről is döntenek. Vagyis egyre inkább nem mindegy, hogy a tenderek tiszták, vagy előre megírt forgatókönyv szerint alakulnak.
F. Szabó Emese | Gyanús tender miatt perelhet az Ikarus | Elutasította a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. felülvizsgálati kérelmét az Autóbusz Invest Kft. által 62 busz legyártására kiírt tenderrel kapcsolatban. A 2,5 milliárd forint értékű munkát az Alfa Busz Kft. végezheti el. A megbízás véglegesnek tekinthető, azonban a tender elbírálása körüli visszásságok miatt lehetséges, hogy az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár polgári peres úton támadja meg a közbeszerzést. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20061003gyanus.html | 2006-10-04 10:39:00 | true | null | null | Origo |
A kormányfő közzétette az MSZP-frakciónak májusban mondott balatonőszödi beszéd első részét, amelyben ismertette a megszorítások és a tervezett reformok részleteit. Emellett arról győzködte a képviselőket, hogy a saját anyagi haszonszerzésük helyett a reformokra koncentráljanak. Piszkálta az SZDSZ-t is. A Fidesz szerint újabb Gyurcsány-csomag olvasható ki a szövegből.
Internetes naplójában Gyurcsány Ferenc nyilvánosságra hozta a nemrég kiszivárgott - a hazugságok beismerése miatt elhíresült - balatonőszödi beszéd első részét. Ez egyfajta bevezető előadás volt az MSZP-frakciónak arról, hogy milyen lépéseket tervez a kormány. Figyelemre méltó, hogy a beszéd nagy részében nyugtatgatni próbálja a képviselőket és gyakorlatilag arra próbálja őket rábeszélni, hogy ne a saját anyagi biztonságukra gondoljanak, hanem a reformokra.
A szöveg egyik első mondata például így hangzik "Aztán azt is látom, hogy olyan dolgokat próbálok veletek elfogadtatni, ami hát, ha világosan beszélünk, akkor egyénileg, egzisztenciálisan nem túl könnyű. Kezdve attól, hogy azt mondjuk, hogy érjétek be egy csipettel kevesebb jövedelemmel és költségtérítéssel."
"Tudom, államtitkár szeretnél lenni"
A beszéd végén is visszatért erre: "Tudom - még egyszer mondom -, tudom, hogy nem könnyű. És talán most, innentől jobban érthető, hogy miért mondom azt minden barátomnak, hogy áldjon meg a jó Isten, tudom, tudom, hogy államtitkár szeretnél lenni, áldjon meg a jó Isten, tudom, tudom hogy nem akarod leadni az autódat. Tudom, hogy milyen rohadt nehéz ez a dolog. Tudom, hogy még 3 százalékos jövedelemről is milyen nehéz lemondani. De nem érted?"
A balatonőszödi ülés egyik résztvevője, Géczi József Alajos képviselő azt mondta az [origo]-nak, a frakció tudomásul vette, hogy a képviselői juttatásokat szigorítják, és legfeljebb azon volt vita, hogy a költségtérítéses rendszert hogyan alakítsák át. Géczi szerint amikor Gyurcsány azt próbálta megértetni a képviselőkkel, hogy miért lesz kevesebb kormányzati pozíció, akkor - mint Géczi fogalmazott - "a választások utáni szokásos ambíciókat akarta lehűteni". "Aki eddig benn ült egy államtitkári székben, annak nehéz attól megválnia" - jegyezte meg a képviselő, majd hozzátette, szerinte a kormányfő alábecsülte a frakció reformok iránti lelkesedését, és ezért győzködte őket annyira, az ülés végén már különböző trágár szavak kíséretében (pl. "Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon").
"Sokat lehet ártani az országnak"
A beszédet május 26-án mondta Gyurcsány, akkor még részleteket nem lehetett tudni a megszorításokról. A blogon közölt szöveg szerint az MSZP-frakciót is ekkor tájékoztatta, és egyben titoktartásra is kérte a képviselőket: "Nagyon kérek mindenkit, hogy amit most mondok, amit eddig mondtam, azt is tartsa meg magának, amit mostantól mondok, azt még inkább. Sokat lehet ártani az országnak, nagyon sokat. Konkrét számokat nagyjából majd a kormány megalakulását követő napon, 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén mondunk. Ez egy szombati nap. Hétfőn a kormány ülni fog, akkor elfogadja a jogszabályokat, és egyből benyújtja a parlamentnek. Igen-igen sok bajt okoz nekünk, hogyha elkezdődik az emberek megfélemlítése."
Gyurcsány érzékeltette, hogy mekkora bajban van a gazdaság, és emiatt milyen milyen kiigazításokra kell számítani. "A magyar költségvetés állapotáról és beavatkozás nélkül az év végi várható hiányra vonatkozó pesszimista elemzői becslések reálisnak tekinthetők. (...) Százmilliárdos nagyságrendű kiigazításra van szükség idén, és úgy, hogy ezt (...) legfeljebb négy hónap alatt kell megtenni. El lehet képzelni, hogy ennek milyen hatása van, hogyha évesben tekintjük. Ennek a következményei a következő kettő évben ezermilliárdosak. Akkor, és csak akkor állítható elő nagyjából 2008-ra az egyensúly."
Az "egyetlen örömhír", hogy a személyi jövedelemadó kulcsai nem emelkednek, ezt sikerült elérni - fogalmazott. "Ebből nagyjából az is következik, hogy az összes többi adó- és adónemben ez nem sikerült" - tette hozzá. "A következő évben, 2007-ben egészen biztosan lesz reálbércsökkenés, egy nagyjából 5 százalékos infláció mellett. Újra meg fog lódulni az infláció egy évre.(...) 2008-ban, 2007 közepe után már nincsen brutális lépés egy sem" - mondja a következő évekről.
A titoktartás mellett az is szóba kerül, hogy óvatosan és tervszerűen kell kommunikálni a megszorításokat. "Én személy szerint előbújok egy egy hónapos magányomból, és intenzíven érvelek amellett, hogy mit csinálunk. Csinálunk egy jobb országot. Politikát fogunk ebből csinálni. Nem visszavonulunk, nem megszorítunk, hanem megcsináljuk azt, amit meg kell tenni azért, hogy ne a gyerekeinkre hagyjuk a terheinket. Azért, hogy világos legyen ebben az országban, hogy mi mibe kerül."
"A legbrutálisabb a gáz"
A beszédben szóba kerülnek az azóta már bejelentett reformlépések anyagi részletei is: tandíj, vizitdíj, kórházdíj, receptdíj, bár ezekről még Gyurcsány is csak feltételes módban beszélt. "Négy területen van ártámogatás-csökkenés: villany, gáz, gyógyszer, közlekedés. Ebben a legbrutálisabb a gáz. Ma egy évben gáztámogatásra, miután magunk alá csináltunk a félelemtől, százmilliárdot költünk el már" - fogalmazott.
Gyurcsány szerint ezt "csak a leghosszabban lehet kivezetni a rendszerből", elképzelése szerint három lépcsőben: július elsején, 2007 január elsején és egy évvel később. (Erről hivatalosan még nem közöltek részleteket, de kitudódott: a gázár-támogatás csökkentése nagyjából a Gyurcsány szerint felvázolt forgatókönyv szerint alakul. Szakértők szerint a gázár-támogatás teljes megszüntetése 70-80 százalékkal magasabb gázárat hozna, ezért azt is lehetett tudni, hogy a kormányzat nem egyszerre akarja felzárkóztatni a lakossági tarifákat a világpiaci árakhoz.)
Kiderül az is, hogy elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer korrekciója, különben "2012 környékén a mai nyugdíjrendszer fizetőképessége megrendülhet". Emellett hosszasan taglalja az igazgatási reform részleteit, a közalkalmazottak helyzetének átalakítását.
Gyurcsány beszélt arról is, milyen formában kell előadni az embereknek a változtatásokat. "Engedjétek, hogy az egészet magyarázzuk el az embereknek" .fogalmazott a kormányfő, majd így folytatta: "Ha nem a politikája jön ki (...), hanem hogy ezt fölemelik, meg ezt csökkentik, akkor az a hír. (...) Hogy azt mondhassam a parlamentben, hogy ezt és ezt csináljuk az országgal és ehhez képest a kiigazítás ugyan picit fájdalmas, de lépjünk gyorsan túl rajta. Nem szabad abból politikát csinálni, hogy a 16 százalékból 20 lesz. Akkor nehezebb és fájdalmasabb lesz, és hosszabban fog tartani az átmenet" - fogalmaz Gyurcsány, amikor arról beszél, hogyan lehet eladni a csomagot a nyilvánosságnak.
Az elmúlt hét eseményeinek fényében utólag kissé elhamarkodottnak tűnik a következő mondat: "A választók nem fognak bennünket büntetni, nincsen nagyon hova menjenek, nincsen ma versenyképes jobboldal, és nagyon benne van a levegőben, hogy meg kell csinálni, amit csinálunk. Nagyon benne van" - fogalmaz Gyurcsány, amikor arról beszél, szerinte ha nem is nagyon, de megnyerik majd az önkormányzati választásokat.
Volt véleménye az SZDSZ-es jelöltekről
A kormányfő a beszédben rápirított az SZDSZ-re is, Gyurcsány többek között azt nehezményezte, hogy a tervezett reformokról idő előtt akar beszélni a liberális párt. "A koalíciós párt egyik-másik vezetője mintha már nem tudná türtőztetni magát és ő meg elkezd beszélni."- fogalmazott Gyurcsány. Az SZDSZ által delegált miniszter jelöltek kapcsán pedig azt mondta a kormányfő: "a jelöltekről van véleményem, de ezt sok tekintetben nem tartom perdöntőnek (....) nem kívánom tovább feszíteni a húrt."
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője az [origo]-nak azt mondta: a kormányfő mondatai megfelelnek a valóságnak, mivel a koalíciós tárgyalások során volt vita a két párt között. Horn szerint semmi különös nincs abban, hogy Gyurcsány más személyeket akart jelölni az SZDSZ-es tárcák élére. "A jelölés joga azonban a szabad demokratáké volt" - tette hozzá Horn.
A most közölt beszéd után szóltak hozzá az MSZP képviselői, majd következett Gyurcsány reagálása, amelyben elismerte, hogy hazudtak az embereknek a választási győzelem érdekében, és trágár szavakkal próbálta lelkesíteni érezhetően kétkedő párttársait.
Navracsics bocsánatkérést vár
A Fidesz szerint ebből a szövegből az következik, hogy további megszorítások várhatók. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerdán délelőtt sajtótájékoztatót tartott, és ezen azt mondta: eredetileg arra akarta kérni Gyurcsány Ferencet, hogy hozza nyilvánosságra a beszéd első részét is, ez azonban tíz perccel a tájékoztató kezdete előtt felkerült a miniszterelnök blogjára. A politikus szerint a most nyilvánosságra került beszédben foglaltak nem azonosak az első Gyurcsány-csomaggal és a Fidesz által második Gyurcsány-csomagként értelmezett konvergenciaprogrammal sem, hanem már a harmadik Gyurcsány-csomag elemei szerepelnek benne.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a most nyilvánosságra került beszéd arra világít rá, hogy "május 26-a óta a kormánypártok édes titka, hogy mi vár a lakosságra", ebből azonban sem az adófizetők, sem az ellenzék nem tudhatott meg semmit. Gyurcsány Ferenc és az MSZP-frakció jelen levő tagjai már májusban tudták, milyen megszorítások várnak a lakosságra - tette hozzá. | A haszonleső képviselőket győzködte Gyurcsány | A kormányfő közzétette az MSZP-frakciónak májusban mondott balatonőszödi beszéd első részét, amelyben ismertette a megszorítások és a tervezett reformok részleteit. Emellett arról győzködte a képviselőket, hogy a saját anyagi haszonszerzésük helyett a reformokra koncentráljanak. Piszkálta az SZDSZ-t is. A Fidesz szerint újabb Gyurcsány-csomag olvasható ki a szövegből. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20060927ahaszonleso.html | 2006-09-27 11:04:00 | true | null | null | Origo |
A májusi balatonőszödi frakcióülésen elmondott beszéd kiszivárgása óta az ügyészségre több feljelentés érkezett a miniszterelnök ellen hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, csalás és más bűncselekmények miatt - mondta Lőrincz Edina, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
Az ügyészség a beadványokat kivizsgálta, és egyetlen ügyben sem rendelt el nyomozást - tette hozzá a szóvivő, aki többet nem kívánt közölni, tekintettel arra, hogy a döntéseket jelenleg kézbesítik a feljelentőknek.
Az MTI tudósítója hétfőn este hallotta, hogy a Kossuth téri tüntetők szónoki emelvényén bejelentették: a Központi Nyomozó Főügyészség már elrendelte a nyomozást az egyik miniszterelnök elleni feljelentés ügyében. | Nem nyomoz az ügyészség Gyurcsány után | Nem rendeltek el nyomozást a miniszterelnök elleni feljelentések egyikének ügyében sem - közölte a távirati irodával a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20061003nemnyomoz.html | 2006-10-03 11:12:00 | true | null | null | Origo |
Pécsi albérletében tartóztatták le a rendőrök Kosztics Józsefet, Siklósnagyfalu megválasztott polgármesterét. A nyomozók úgy jutottak el a rejtekhelyre, hogy követték a csalás és közokirat-hamisítás miatt körözött férfi egyik nőismerősét, akiről feltételezték, rendszeresen ételt és italt visz a bujkáló férfinak.
A férfit azért keresték, mert a bíróság a közelmúltban közokirat-hamisítás és csalás miatt jogerősen tizennégy hónap szabadságvesztésre ítélte, ám határidőre nem vonult be a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe. Kosztics Siklósnagyfalun független jelöltként indult az október elsejei önkormányzati választáson, és 111 szavazattal 101 ellenében győzött a szabad demokrata Bálint Bánkkal szemben.
Jelölésére és indulására az adott lehetőséget, hogy nem veszítette el választójogát, az ugyanis a törvény szerint a jogerős ítélettel nem, csak a szabadságvesztés megkezdésével szűnik meg automatikusan. Mivel az új polgármester körözés alatt állt, nem jelent meg a képviselőtestület alakuló ülésén. A képviselők egy ideig vártak, de Kosztics hivatali esküjét a megválasztását követő három héten belül sem tette le, ezért a napokban úgy döntöttek: megszüntetik a polgármester hivatalát, és új választás kiírására kérik az illetékes választási bizottságtól. | Elkapták a körözött polgármestert | Elfogta a rendőrség Kosztics Józsefet, az október elsejei siklósnagyfalui polgármester-választás győztesét, akit közokirat-hamisítás és csalás miatt kerestek - közölte kedden a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-vel. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20061107elkaptak.html | 2006-11-07 12:08:00 | true | null | null | Origo |
Ügyészi indítványra szünetel a Legfőbb Ügyészség (LÜ) által a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Altus Rt. és a Humán-Jövő 2000 Kht. ellen indított polgári per. Az eljárásban a felperes a két alperes közötti szerződés érvénytelenségének megállapítását kéri a bíróságtól.
A Somogy Megyei Bíróság hatáskörében, Kaposváron tárgyalt ügyben a felperest képviselő ügyész kérte a szüneteltetést hétfőn. Az indítványt az elsőrendű alperest, azaz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cégét, az Altus Rt.-t, valamint a másodrendű Humán-Jövő 2000 Kht.-t képviselő ügyvéd elfogadta. Így a bíró azzal zárta le a tárgyalást, hogy azt az elkövetkező hat hónapban bármely fél kérése folytatni kell, ellenkező esetben az eljárás megszűnik.
Pálvölgyi Ferenc főosztályvezető ügyész az eljárás szüneteltetését azért kérte, hogy mint mondta: "a bizonyítási eljárás eredményeként a helyzet olyan módon változott, ami újra értékelendővé teszi a perbeli pozícióinkat, javaslatainkat, indítványainkat, következtetéseinket".
A felperes az általa benyújtott keresetében azt állította, hogy az elsőrendű alperes mintegy 87 millió forinttal gazdagodott egy bérleti szerződés révén, amelyet az Altus Rt. kötött a Humán-Jövő 2000 Kht. jogelődjével, a MEH egyik gazdasági társaságával, a Közlöny- és Lapkiadó Kft.-vel az Országgyűlési Képviselők Klubjának működtetésére.
A tárgyaláson az ügyészség által beidézett négy tanú közül kettő jelent meg, Jagiellovicz Györgyné, korábban az Altus Rt. tanácsadói részlegének vezetője, majd 2001-től gazdasági igazgatója, valamint Szigeti István, a Humán Jövő 2000 Kht. ügyvezetője. A tanúk egymással egyezően számoltak be a szerződés lejártát követő elszámolásról, ami nem támasztotta alá a felperes állítását. Az ügyész ezt követően kérelmezte az eljárás szüneteltetését.
Az ügyet azért tárgyalja a Somogy Megyei Bíróság, mert a másodrendű alperes székhelye Balatonőszödön van, és a per az alperesek bármelyikére nézve illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható. | Szünetel a Gyurcsány cége elleni per | Az ügyészség kérésére szüneteltetik a Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Rt. ellen indított pert. Az ügyész azután kérte a per szünetetletését, hogy a beidézett tanúk nem támasztották alá azt a per alapját képező állítást, hogy az Altus 87 millió forinttal gazdagodott volna egy bérleti szerződés révén. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20061106szunetel.html | 2006-11-06 12:14:00 | true | null | null | Origo |
Az úgynevezett korrupcióérzékelési index (CPI) értéke 1 és 10 pont között lehet, ahol az egyes a legrosszabb, a tízes pedig a legjobb osztályzat. Korrupciónak számít valamely közhatalmi funkcióval való visszaélés, amikor a döntéshozót a közérdek helyett az egyéni érdek vezérli.
Az idén 163 országot számba vevő lista élén Finnország, Izland és Új-Zéland áll (mindhárom ország 9,6 pontos), Magyarország 5,2 ponttal a 41. helyen található, Jordánia és Mauritius között. Tavaly Magyarország 159 ország közül a 40. volt.
A szomszédos országok közül csak Ausztriát, az EU-hoz csatlakozott, volt szocialista államok közül pedig Észtországot találták "tisztábbnak" a felmérés készítői. Az elemzés azonban rámutat, hogy az 5,2 pontos magyar érték jelentősen elmarad a nyugat-európai országok átlagától, ami azt jelzi, hogy Magyarország továbbra is komoly korrupciós problémákkal küzd.
A küszöbön álló uniós forrásbőség előtt össze kellene szednie magát mind a politikai elitnek, mind a civil társadalomnak, hogy az érkező hatalmas pénzeket tisztességesen, hatékonyan használják fel - mondta Marschall Miklós, az alapítvány tanácsadó testületének tagja. A korrupció elleni harchoz pedig független, harcos médiára, nyilvánosságra, valamint az adatokhoz való könnyebb hozzáférésre van szükség.
A Transparency International magyar tagozata korábban egyesületként működött, ám két éve megszűnt, miután feloszlatták magukat. Az új, bejegyzés alatt lévő, alapítványi formában működő szervezet több szakértője a korábbi egyesületet is segítette, de a csapat alapvetően új szakemberekből állt fel - mondta Márkus Eszter, a kuratórium elnöke. A magyar TI hamarosan hozzákezd első hazai, átfogó korrupciós felméréséhez, ennek eredménye 2007 május-júniusra várható. | Kevésbé korrupt a régióban Magyarország | Magyarország a régiós átlagnál kevésbé korrupt - derül ki a Transparency International (TI) legújabb felméréséből. Magyarország a 41. helyet foglalja el a 163 vizsgált ország közül - írja a Napi Gazdaság. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20061107kevesbe.html | 2006-11-07 12:27:00 | true | null | null | Origo |
Ónody-Molnár Dóra |
Olvasási idő kb. 9 perc
Megbízható információink szerint a modellváltott egyetemek kuratóriumai azzal nyomasztják a felügyeletük alá tartozó egyetemek vezetőit, hogy pereljék be az Európai Bizottságot „jóhírnév megsértése” miatt. Úgy tudjuk, egyes egyetemek azt az instrukciót is megkapták a kuratóriumoktól, hogy kinek az ügyvédi irodája vállalja ezt a pert, és mennyiért. Egyetemi forrásaink szerint az egyik ilyen „ajánlott” ügyvédi iroda egy régi fideszes káderhez, Gál András Leventéhez köthető.
Arról, hogy mennyiért vinné végig a pert az ügyvédi iroda, többféle információt is hallottunk, ezért a számot egyelőre nem írjuk le, de jelentős összegről van szó.
Gál András Levente neve onnan lehet ismerős, hogy 2011. decemberéig annak a Navracsics Tibornak volt a közigazgatási államtitkára, aki most arról próbálja meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy az egyetemi modellváltással kapcsolatos kritikák alaptalanok (további részletekért lásd keretes írásunkat).
De miért a Bizottság beperlésén gondolkodnak a kormányzatban?
Ezt olvashatja még a cikkben:
Hogyan módosítaná a kormány az egyetemi kuratóriumok szabályait?
Mi a problémája az Európai Uniónak az alapítványi működésbe szervezett egyetemekkel?
Mit jelent egy nemzetközi per az egyetemek számára?
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
Van már előfizetése?
Jelentkezzen be itt >>
Az ukránok nem fogják feladni – Rácz András a háború állásáról
Oroszország számára a reális cél már csak az lehet, hogy megtartsa a most általa uralt területeket, és megpróbálja megtörni Ukrajna mögött a Nyugat politikai és katonai támogatását. Ez utóbbira nem látszik esély – mondja a Jelennek Rácz András Oroszország-szakértő, aki nem érti a magyar miniszterelnök kommunikációját a háború ügyében.
Patthelyzetre mentett választás Spanyolországban
Jelen
A várakozásokkal ellentétben nem került többségbe a jobboldal a spanyol választásokon. A jobbközép Néppárt szerezte ugyan a legtöbb mandátumot, de a szélsőjobboldali Vox elbukott, a kormányzó szocialisták pedig nagy hajrával patthelyzetre mentették a választásokat.
Az elmélyülés luxusa – Interjú Földényi F. Lászlóval
Kormos Lili
Legújabb könyve, A guillotine hosszú árnyéka, egy tizennyolcadik századi festménytől indulva vezeti olvasóját téren és időn keresztül, egészen egy száz évvel későbbi költeményig. A képzőművészeti alkotásoknál, irodalmi műveknél, európai nagyvárosoknál és persze a francia forradalom eseményeinél elidőző szöveg kapcsán az elmélyülés luxusáról, gyorsuló és lassuló időről, Kubrickról és Virgina Woolfról is beszélgettünk Földényi F. Lászlóval. | Az Európai Bizottság beperlésére akarják rávenni az egyetemeket a kuratóriumokon keresztül | Megbízható információink szerint a modellváltott egyetemek kuratóriumai azzal nyomasztják a felügyeletük alá tartozó egyetemek vezetőit, hogy pereljék be az Európai Bizottságot „jóhírnév megsértése” miatt. Úgy tudjuk, egyes egyetemek azt az instrukciót is megkapták a kuratóriumoktól, hogy kinek az ügyvédi irodája vállalja ezt a pert, és mennyiért. Egyetemi forrásaink szerint az egyik ilyen „ajánlott” ügyvédi iroda egy régi fideszes káderhez, Gál András Leventéhez köthető. | null | 1 | https://jelen.media/kozelet/az-europai-bizottsag-beperlesere-akarjak-ravenni-az-egyetemeket-a-kuratoriumokon-keresztul/ | 2023-02-24 14:34:21 | true | null | null | Jelen |
„Ha van bárki képviselő, aki dolgozik az önkormányzati cégeknél, az nyugodtan emelje fel a kezét, és mondja el, hogy milyen beosztásban van, és hánytól hányig dolgozik” – kérte a jegyzőkönyv tanúsága szerint a zuglói önkormányzat novemberi testületi ülésén az egyik képviselő abban a vitában, amely arról szólt, vajon összeférhetetlen-e, ha önkormányzati képviselők az önkormányzat valamelyik cégének munkavállalói is egyben.
Akkor sem a fideszes Szatmáry-Jähl Angéla, sem az MSZP-s Pécsi Diána nem emelte fel a kezét.
A testület végül arról döntött, hogy tagjainak nyilatkozattételi lehetőséget biztosít arra, hogy (az említett transzparencia követelményének megfelelően) bevallják, milyen kapcsolatban állnak az önkormányzat által fenntartott intézményekkel vagy az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társasággal, illetve az azok által tulajdonolt gazdasági társaságokkal; 2019-es vagy azt követő megválasztásukat követően közvetlenül személyesen és/vagy közvetetten jogi személyként vállaltak-e ezeknél munkát, kaptak-e egyéb tevékenység ellátására megbízatást, akár rész-, akár teljes munkaidőben.
A nyilatkozattétellel a képviselők a megbízás vagy munkavállalás pontos időtartamáról, a javadalmazás összegéről és a betöltött munkakörről is számot adhatnak. Az MSZP-ből a DK-ba átigazoló Bitskey Bence az önkormányzat rendezvényszervező cégénél, a szintén DK-s Tóth Attila pedig a parkolási cégnél dolgozik. A bruttó 540 ezer forintos képviselői, illetve bizottsági munkájukért járó javadalmazás mellett tehát innen is kaptak pénzt.
Szatmáry-Jähl Angéla vagyonbevallásában jelezte, hogy a Zuglói Piacüzemeltetési és Közösségitér Kft.-ben 130 ezer forintos havi bérért foglalkoztatják üzletpolitikai szervezőként.
A titkolózó szocialista
A titkolózó szocialista politikus azonban semmit sem írt vagyonbevallásának jövedelemnyilatkozat című fejezetébe, így nem derül ki, hogy valójában miből él. Zuglói forrásból úgy tudjuk – ez a XIV. kerületi városházán nyílt titok –, hogy Pécsi Diánát a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-nél foglalkoztatták 2022 végéig. A vagyonbevallásnak a 2022. december 31-i pillanatban fennálló állapotot kell tükröznie, tehát nem a 2022-es év majdnem teljes időtartamában fennálló munkavállalói vagy egyéb munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyt, ennél fogva nem alkalmas arra, hogy eligazítást adjon a jövedelmi viszonyok ügyében.
Egyrészt a Gazdasági Bizottság véleményezi a cégeket, ingatlaneladásokat, gazdálkodásukat. Ennek a bizottságnak az elnöke Pécsi Diána.
Másrészt azért, mert magatartásával épp azt a – polgármester által képviselt és nagyon is támogatható – transzparencia elvét hitelteleníti, amelyet saját pártja követelt előterjesztett javaslatával. Azt sem értik, hogy a műszaki, illetve gazdasági jellegű tevékenységet végző cégnél milyen feladatot lehet ellátni politológiai végzettséggel. A szabadeuropa.hu korábban arról írt, hogy a Zuglói Zrt. az MSZP egyfajta pártkifizető helyeként is működött.
Telefonon megkerestük Pécsi Diánát, mert szerettük volna megtudni, hogy
a ZVK Zrt.-nél a 2022-es évben mikortól meddig végzett munkát;
milyen jellegű szerződés fűzte a ZVK-hoz
mivel foglalkozott a cégnél;
mekkora összegű havi bért kapott/mekkora díjazásban részesült;
miért nem töltötte ki vagyonnyilatkozatának jövedelemre vonatkozó fejezetét;
mit gondol az önkormányzat cégénél végzett munkája és a Gazdasági Bizottságban betöltött tisztségének összeférhetetlenségéről.
A képviselő írásban ígért választ, de fenti írásos kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem reagált. A konkrét üggyel összefüggésben megkerestük az önkormányzat vezetését is, de kitérő választ adva, csak annyit közöltek, hogy Zugló Önkormányzata az átláthatóság további erősítése érdekében tette lehetővé az önkormányzati képviselők számára, hogy nyilatkozzanak arról, milyen kapcsolatban állnak az önkormányzat gazdasági társaságaival vagy intézményeivel. Ennek éppen az volt az oka, hogy korábban már volt példa ilyen jellegű foglalkoztatásra, három ilyen foglalkoztatási viszony már a nyilatkozattétel előtt is ismert volt. Azt is hozzátették, hogy a K-Monitor és a Transparency International programjában Zugló a harmadik legátláthatóbban működő önkormányzatnak bizonyult.
Szeptember óta Bernula István Bertold az említett önkormányzati cég vezérigazgatója. Ő a megkeresést azzal az indokkal utasította el, hogy a ZVK Zrt.-vel „esetlegesen” munkaviszonyban álló vagy állt természetes személyek vonatkozásában
a megkeresésben megjelölt adatokról nem vagyunk jogosultak harmadik személy részére felvilágosítást adni,
tekintettel arra, hogy azok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján személyes adatnak minősülnek, és mint ilyenek jogvédelem alatt állnak.
(Borítókép: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának épülete a Pétervárad utca 2.-ben 2022. március 9-én. Fotó: Branstetter Sándor / MTI) | Az önkormányzat cégétől is pénzt kapott a szocialista bizottsági elnök | A zuglói önkormányzat 21 képviselőjéből négyen is végeztek munkát a helyhatóság valamelyik cégénél. Közülük három baloldali, akik félmillió forint feletti bruttó képviselői, illetve egyéb önkormányzati tisztségük után járó jövedelmük mellett további önkormányzati pénzekhez is jutottak. Volt, aki bevallotta, volt, aki nem. A polgármester számára fontos a transzparencia, párttársa azonban más gyakorlatot követ. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2023/02/21/zuglo-onkormanyzati-kepviselo-osszeferhetetlenseg-munkavallalas/ | 2023-02-21 18:26:00 | true | null | null | Index |
Nettó 1,6 milliárd forintért hoz létre Képzési Központot Balatonszepezden a Kommentár Alapítvány, amely leginkább a Tranzit fesztivál szervezéséről és arról ismert, hogy kiadja a kormány egyik ideológusaként emlegetett Békés Márton főszerkesztette, jobboldali Kommentár folyóiratot. A kiadvány szerkesztői között tudja például L. Simon Lászlót és Szalai Zoltánt, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány főigazgatóját.
Az alapítvány 2021 márciusában vásárolta (legalábbis ekkor jegyeztette be) az egykori SZÖVOSZ-üdülőt, amelyen ma is ott állnak a Makovecz Imre által tervezett épületek. Az üdülő egy magáncégé volt, korábban pedig egy felszámolás alá került, offshore-hátterű cég is birtokolta. Az egykori SZÖVOSZ-üdülő minden bizonnyal adás-vétel útján került az alapítványhoz, nem úgy, mint a budapesti, Puskin u. 4. szám alatti ingatlan, amelyet a kormány egyszerűen nekik ajándékozott:
Érdekesség, hogy Balatonszepezd önkormányzatával már 2020-ban megegyeztek. Ahhoz ugyanis, hogy az alapítvány meg tudja valósítani az elképzeléseit, változtatni kell a helyi építési szabályokon (egységesen üdülőövezeti besorolást adni a telkeknek, illetve törölni egy tervezett utat). Ezt a balatonszepezdi képviselő-testület a megállapodás értelmében meg is teszi, cserébe az alapítvány 10 millió forintot fizet.
Az alapítvány maga is egy balatonszepezdi ingatlanban működik, méghozzá kőhajításra az üdülőtől. A jövendőbeli Képzési Központ a Dózsa György köz és a Petőfi utca között van, az alapítvány székhelye pedig a Petőfi utca 28/A-ban, ami a Google Street View korábbi felvétele szerint így néz ki: | A 11,5 milliárd forinttal megtámogatott jobboldali alapítvány megszerezte a balatonszepezdi, Makovecz-féle üdülőt is | Az állami vagyonnal százmilliárdos tételben megajándékozott Mathias Corvinus Collegium korábban 11,5 milliárdos támogatást adott a jobboldali Kommentár folyóiratot kiadó, a Tranzit fesztivált szervező Kommentár Alapítványnak, amely most székhelye közelében, ugyancsak közpénzből terjeszkedik. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/02/24/kommentar-alapitvany-balatonszepezd-kepzesi-kozpont | 2023-02-24 08:20:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Saját magukat juttatták kedvezményes lakásvásárlási lehetőséghez fideszes képviselők - ezt állítja az I. kerület polgármestere. A csütörtöki képviselő-testületi ülésen a fideszes képviselők olyan javaslatot nyújtottak be, amivel kedvezményesen vehetnék meg a műemléki épületeket az abban lakók, így több képviselő is. Váradiné Naszályi Márta polgármester szerint erkölcsi kötelességük lett volna, hogy ne szavazzanak az őket is érintő kedvezményről. | Saját maguknak is megszavaztak kedvezményt a lakásvásárláshoz fideszes képviselők az I. kerületben | Saját magukat juttatták kedvezményes lakásvásárlási lehetőséghez fideszes képviselők – ezt állítja az I. kerület polgármestere. A csütörtöki képviselő-testületi ülésen a fideszes képviselők olyan javaslatot nyújtottak be, amivel kedvezményesen vehetnék meg a műemléki épületeket az abban lakók, így több képviselő is. Váradiné Naszályi Márta polgármester szerint erkölcsi kötelességük lett volna, hogy ne szavazzanak az őket is érintő kedvezményről. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/02/24/muemlek-fidesz-kepviselok-megvennek | 2023-02-24 08:27:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Veszélyben vannak a gyerekek” – ezzel kezdte Facebook bejegyzését Kovács Alex Gábor, a belvárosi ellenzéki Tiéd a Belváros frakció vezetője. A politikus erről képeket is posztolt a közösségi oldalára.
Kovács szerint a tetőn dolgozó három munkás „mindenféle biztonsági intézkedés és munkavédelmi felszerelés nélkül megkezdte az épület tetőszerkezetének javítását. Sem biztonsági kötél, sem háló és a gimnázium udvarán sem kerítették el az érintett részt – a gyerekek gyanútlanul sétáltak át a tornaterembe közvetlenül a munkálatokkal érintett épületrész alatt”.
A Tiéd a Belváros-frakció tagja, Árvai Péter értesítette az áldatlan állapotokról a gimnázium vezetését, akik szerencsére haladéktalanul elkerítették az érintett udvarrészt – mindazonáltal ez nem az ő dolguk lenne, és ez így továbbra sem biztonságos. Jómagam azonnal értesítettem a Városüzemeltető Kft.-t, akik gyors intézkedést és biztonságos elkordonozást ígértek
– tette hozzá a politikus.
Beszakadt a tető a munkás alatt
A gimnázium egy több ezer négyzetméteres épületegyüttesben működik az V. kerület egyik legértékesebb részén, a Veres Pálné utca 36-38. szám alatt. A több helyrajzi számon lévő, de összetartozó ingatlanoknak két tulajdonosa van: az egyik a fővárosi önkormányzat (ezen a részen működik a gimnázium), a másik pedig az rtl.hu információi szerint a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap (ez a rész évek óta üresen áll). Utóbbi Szíjj Lászlóhoz köthető, az alap eszközeit ugyanis a MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli, amelynek a vállalkozó a 100 százalékos tulajdonosa.
A gimnázium által használt épületrész ugyan megfelelően karbantartott, a tanulók viszont az udvaron keresztül, a leromlott állagú épület előtt elhaladva közelítik meg a sportpályát – írtuk tavaly, amikor bemutattunk egy korábban készült felvételt, amin látni, hogy a tető olyan rossz állapotba került, hogy már egy ember súlyát sem bírta el.
A tavaly ősszel készült fényképek szerint most ezt a részt kezdték el kijavítani. Már ezeken is látszott, hogy a lehulló cserepektől védő háló nem minden esetben ér fel teljesen, ahogyan most sem.
Erről is kérdeztük a MINERVA Befektetési és Alapkezelő Zrt-t, ahogyan a mostani munkálatokról is küldtünk megkeresést. Egyebek közt azt szerettük volna megtudni, hogy értesítették-e a gimnáziumot a munkálatok megkezdéséről, illetve milyen biztonsági intézkedéseket terveznek. Ha válaszolnak, arról beszámolunk.
125 szobás butikhotel épül
A magánkézben lévő rész tulajdonosának a neve egyébként több helyről is ismerős lehet: a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap vette meg ugyanis korábban a Fotex-székházat, míg a MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt másik alap résztulajdont szerzett az MKB Bankban.
A Veres Pálné utcai ingatlant már 2018-ban megvásárolták, azonban a tervezett 125 szobás butikhotel építése azóta is csak az előkészületeknél jár. Az rtl.hu információi szerint a koronavírus-járvány miatt csúszik a beruházás, így az építkezés indulásának pontos dátuma még nem ismert. Az épületkomplexum ügye már több mint egy évtizede húzódik, sőt a rossz állapotban lévő tetőről már az azóta megszüntetett Népszabadság is írt 2016-ban.
A környék lakói 2011-ben elérték, hogy védettség alá helyezzék az épülettömböt, az építkezést azonban nem tudják megakadályozni. Ők leginkább a gyerekek épsége miatt aggódnak. Hosszabb távon attól is félnek, hogy a keskeny utcákban zajló építkezés miatt kivágják a fákat, a szálloda pedig tönkreteszi a környék élhetőségét.
Sok helyi lakó szerint szállodaépítés helyett ragaszkodni kellene az eredeti tervekhez, és oktatási célra kellene használni az egész épületcsoportot. Ez volt ugyanis az ország első olyan középfokú oktatási intézménye, ahol nők is tanulhattak. | Biztonsági intézkedések nélkül, egy iskola mellett javították a Szíjj Lászlóhoz köthető | A szerkezet olyan rossz állapotban volt, hogy videó készült róla, ahogy beszakadt egy munkás alatt a tető. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/02/24/szijj-laszlo-veres-palne-gimnazium-minerva-teto | 2023-02-24 08:34:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A miniszter első ,,botránya" a kormányzati autócserék kapcsán robbant, amikor is Pepó kettővel magasabb fokozatra kapcsolt, szó szerint. A miniszter ugyanis miniszteri autónak - amikor a kormányzatban a VW Passat és az Audi A6-os az általános - egy A8-as csúcsmodellt, személyes használatú járműnek pedig egy Mercedes ,,kis"buszt rendelt (az utóbbi állítólag a tárca bármely olyan dolgozójának rendelkezésére állt).
Bár az igény közbeszerzési szempontból megfelelő volt, a sajtó és a közvélemény hosszasan csámcsogott a témán, így az A8-as Orbán ellenállásán szép lassan meg is bukott.
A második húzás
Pepó második húzása az általa átvett minisztériumból elbocsátott közalkalmazottak ügye volt. A háromnegyedére apadó Környezetvédelmi Minisztériumból ,,elbocsátott" munkatársak (egyes híresztelések szerint a listát maga Pepó állította össze) Pepó főnökéhez, a Torgyán József által irányított Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba kerültek. A közalkalmazottaknak azonban - azon kívül, hogy nem tudták őket leültetni - sokáig nem tudtak korábbi munkakörüknek megfelelő szakmunkát adni, hiszen ők többnyire környezetvédelemmel foglalkoztak. Ráadásul az érintettek személyzeti anyagát átadták az FVM-nek, amiből később 15 munkaügyi per is lett. Pepó azzal védekezett, hogy az áthelyezés a júliusi Orbán-Torgyán megállapodás eredménye, ő csak később került a pixisbe.
A harmadik botlás
Pepó következő ,,botlása" lakásügye volt. Pepó lakásként egy 75 millió forintos budai lakást igényelt, ám ezt később ugyancsak elutasította Orbán miniszterelnök, így a kisgazda miniszter kénytelen volt beérni elődje felújított lakásával.
A legnagyobb bukás
Orbán Viktor bocsánatkérésre szólította fel Pepót az Aradi-ügy kapcsán
Pepó legnagyobb bukása a Hortobágyi Nemzeti Park park igazgatója, Aradi Csaba elleni ügy volt. Az aggteleki cseppkőbarlangrendszer után második magyar természeti területként az UNESCO világörökség-listájára felkerült park igazgatója ellen - egy névtelen bejelentés alapján - Pepó kezdeményezésére tavaly szeptemberben fegyelmi vizsgálatot indított a tárca közigazgatási államtitkára. A fideszes Megyesy Balázs azonban októberben visszahelyezte állásába a ,,parkért élő" Aradit, és az eljárást megszüntette.
Pepó azonban a végletekig kitartott Aradi vétkességének hangoztatása mellett (egy földvásárlási ügyről - a Park területének elfecsérléséről - van szó), annak ellenére, hogy maga Orbán Viktor miniszterelnök is személyes bocsánatkérésre szólította fel. Mindezt tetőzte, hogy a környezetvédelmi bizottság elutasította Pepó beszámolóját az ,,Aradi-ügyről" (a kisgazdák és a MIÉP mentette meg), az ellenzék pedig lemondásra szólította fel a kisgazda minisztert. Mindezek ellenére Pepó idén január végén mégis felmentette Aradit, indoklás nélkül. A miniszter szerint Aradi maga kérte kirúgását, amit Aradi ,,felháborítóan valótlannak" nevezett.
Illés kontra Pepó
Pepónak nem volt szerencséje Illés Zoltánnal, a fidesz főkörnyezetis emberével, a környezetvédelmi bizottság elnökével sem (aki túlzottan is zöld volt a fidesznek a tárca vezetéséhez). Illés - nem titkoltan - két év alatt ott bírálta Pepót, ahol tudta, kritikája többnyire jogos is volt, Pepó ugyanis regnálás alatt nem sok eredményt tudott felmutatni. A minisztériuma a legkevesebb törvénytervezetet nyújtotta be, és bajok voltak a környezetvédelmi pénzek elbírálásával is.
Ezek küzül az egyik legemlékezetesebb 1999 végén, Karácsony után történt, amikor a két ünnep közt Pepó több, a környezetvédelemhez nehezen kapcsolható pályázat támogatásáról döntött. A miniszteri döntés szerint a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) fejlesztési célra fordítandó keretéből ,,természetvédelem" címen 51,8 millió forint támogatásban részesül például két, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (FVM) tartozó sportlétesítmény is, a gödi vízitelep - írta a HVG. Állítólag 20 milliót kapott az egyik Pepó-tanítvány által vezetett Hortobágyi Génmegőrző Kht., 60 millió forintot a miniszter korábbi munkahelye, a Debreceni Agrártudományi Egyetem, valamint 100 millió forintot a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) sajtópályázat és lapalapítás céljára - legalább is a Népszava szerint.
Torgyán kitartott mellette
Pepó alkalmatlanságát látta az ellenzék a cián-ügyben is. A Tisza februári szennyezésének kapcsán az SZDSZ a következményeiért a környezetvédelmi és a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert tette felelőssé. Az ellenzék szerint Pepó nem lépett idejében, nem volt felkészült. "A miniszterelnök mentse fel az alkalmatlanságát már több ízben bizonyított környezetvédelmi minisztert és nevezzen ki a feladat ellátására képes személyt a tárca élére!" - szólította fel Orbánt az MSZP. Ennek ellenére a miniszterelnök továbbra sem mozdította el Pepót a helyéről.
Torgyán kitartott Pepó mellett
Pepó mellett minisztersége alatt végig kiálló Torgyán az első - Chikán és Hámori fideszes minisztereket érintő -, majd a második, ,,félidős" - Katona Kálmánnal és néhány államtitkárral kapcsolatos - kormányátalakításkor sem volt hajlandó meneszteni a környezetvédelmi minisztert.
Pedig Pepó alig valamivel kinevezése után a ,,rosszindulatú sajtóhíresztelések" miatt kezdhette cáfolni menesztésének hírét, amit aztán két évig nem győzött ismételni ő és Torgyán József. Mindezzel ,,azt a munkát sértik, amelyet a korábbinál jóval megalapozottabb szakmaisággal végez a tárca" - mondta még 1998 őszén. A kisgazdapárt pedig sajtónyilatkozatában állt ki (a mai napig) Pepó mellett. | Pepó botrányairól híresült el - hátterünk | Pepó Pál környezetvédelmi miniszter elsősorban a közvéleményt irritáló ügyei miatt került fókuszba és lett a "sajtótámadások" céltáblája. Ez azonban nem csoda, hiszen szakmai munkájáról nem sok pozitív tény áll a rendelkezésre. A miniszter közel két éves regnálása alatt több botrányba bele keveredett, kezdve a miniszteri A8-as és Mercedes kisbusz- valamint többmilliós lakás-ügyével, folytatva a minisztériumából a földművelésügybe ,,elüldözött" közalkalmazottak esetével, és végül a legnagyobb: a mai napig homályba hagyott Aradi-eset. A felmondáson nem valószínű, hogy csodálkozni kellene, a kérdés inkább az: miként húzta idáig. | null | 1 | https://index.hu/belfold/lemond2/ | 2000-06-15 12:21:00 | true | null | null | Index |
Január óta több mint két tucat esetben jelezték kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, hogy bizonyos feladataikat nem tudják ellátni. Ezek között vannak rövid szünetek, mondjuk karbantartás miatt, de legtöbbjük hosszú, vagy határozatlan időre szól. Térképre tettük, hol vannak bajok a kórházi ellátással. Van olyan kórház, ahol hat feladatot adtak vissza. | Jellinek Dániel: „Van vagy 15-20 munkásszállónk” | A minap indult az ingatlanmogul egyik legújabb ilyen projektjének az engedélyeztetése a környezetvédelmi hatóságnál. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202306_leunen_jellinekmunkashoteltbovit | 2023-02-10 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Február elején jutott hozzá a Makronóm Intézet a Központi Statisztikai Hivatal embargós adataihoz. A KSH belső vizsgálataiból az derült ki, hogy nem közvetlenül tőlük, hanem egy előzetes hozzáféréssel rendelkező hivatalos személytől, tévedésből kerültek a titkos adatok a Makronómhoz.
Valószínűtlennek tűnik, hogy a Makronóm szándékosan buktatta volna le a jóakaróját, az intézet ugyanis elsősorban a kormány álláspontját alátámasztó, fideszes retorikai elemeket alkalmazó gazdasági elemzéseket készít, nemrég épp azt fejtegették, milyen nagyon megbízható adatokat szolgáltat a KSH a munkaerőpiacról. Talán épp az ilyen gesztusoknak köszönhető, hogy
a KSH nem hozta nyilvánosságra annak a kormányzati szereplőnek a nevét,
aki az embargós szabályokat megszegve továbbította az intézetnek az adatokat. | Ezer szál fűzi György László kormánybiztoshoz a KSH adatszivárgási botrányának szereplőjét | A kormány milliárdos kezdőlökésével indított Makronóm gazdasági propagandát gyárt, feltalálta például az úgynevezett harmonikus növekedési indexet, amely állítása szerint jobb, mint a hagyományos, egy főre jutó GDP szerinti rangsorolás. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202307__bocsanatos_szivarogtatas__lelkes_kutatok__halas_kormany__makroelemzok | 2023-02-18 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Szerzőnk felteszi a kérdést: melyek lesznek azok a helyek, ahová a közeljövőben meghívják a korábban a Megafon központját felszentelő papot. Javaslata szerint mindenekelőtt a Magyarságkutató Intézetbe kellene beugrania, „mert őstörténetünk egyik sajnálatos hiányossága az, hogy nélkülözi a megszentelést". Vélemény. | Ha a NER-gazdaságban valaki megmozdul, már ott is vagyunk Mészáros Lőrincnél | Új munkát kapott a kormány kedvelt biztonsági cége, a Valton-Sec tulajdonosa egy olyan társaságnál, amelynek tulajdonosi szálai ismert kormányközeli potentátokhoz vezetnek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202307_prime_multi_egymasba_ernek_avagyonkezelok | 2023-02-19 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Március 21-én kilencen állnak majd bíróság elé a Székesfehérvári Törvényszéken, ahol a tárgyalást előkészítő ülés kezdődik egy jelentős, 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléses büntetőperben. Az elsőrendű, vagyis a fő vádlott sem akárki: a Fejér Vármegyei Főügyészségnek a vádemelésről tavaly december 22-én kiadott közleménye szerint “egy egykori helyettes államtitkár”, de nevet nem írtak.
Nem árulta el a nevet Polt Péter legfőbb ügyész sem, amikor a minap választolt a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére. Polt még az amúgy közszereplőnek számító volt kormányzati tisztségviselő monogramját sem árulta el. Ez azért is furcsa, mert az időközben bíróság elé álló Völner Pál exállamtitkár nevét korábban az ügyészség például teljesen kiírta a vádirat benyújtásakor.
Polt mellett kezdetben az eljárás más hatósági szereplői is szigorúan őrizték az egykori minisztériumi vezető inkognitóját: hétfőn a hvg.hu kérdésére sem a vádat emelő Fejér Vármegyei Főügyészség, sem a pert tárgyaló Székesfehérvári Törvényszék nem volt hajlandó elárulni, ki ő. A bíróságnál csak annyit tudtunk meg akkor, hogy az előkészítő ülést március 21-én tartják. Erről itt számoltunk be:
Fenti cikkünk megjelenése után azonban megoldódott a bíróság nyelve, és legalább a monogramját elárulták a volt helyettes államtitkárnak. Megírták, hogy a hűtlen kezelés bűntette és további bűncselekmények miatt indult büntető ügyben március 21-én és 28-án lesz előkészítő ülés. Emellett elárulták:
A büntetőügy I. rendű vádlottjának – aki közszereplő – monogramja dr. N.J., a büntetőügy többi vádlottja nem közszereplő, így információs önrendelkezési joguk hozzájárulásuk nélkül nem korlátozható, ezért a monogramjuk megadása nem lehetséges.”
A dr. N.J. már közelebb visz a megfejtéshez, hiszen 2010-ig visszamenőleg csak egyetlen ilyen monogramú személy dolgozott az Orbán-kormányoknál ilyen poszton, méghozzá dr. Nagy János, aki 2018-tól volt az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára. Ez alapján azonosította őt a hvg.hu-hoz hasonlóan a Telex is a márciusban kezdődő büntetőper vádlottjaként.
A vádirat szerint 2019 első felében a volt helyettes államtitkár utasítására a tárca háttérintézménye megbízási szerződést kötött ügyvédi irodákkal és egy másik céggel, amelynek keretében több, mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki. A szerződésekben szereplő feladatokra azonban nem volt szükség, a céggel kötött kontraktusban foglaltakat soha nem végezték el.
A vádirat szerint a volt helyettes államtitkár befolyásolt egy közbeszerzési eljárást is, hogy az általa kiválasztott, több tízmillióval drágább ajánlatot adó társaság nyerjen. Ezen felül az érdekkörébe tartozó vádlottak egy fővárosi kerületi önkormányzatnak is 24 millió kárt okoztak, mivel szerződést kötöttek a párhuzamosan az önkormányzatnál amúgy is ellátott, adatvédelmi jellegű feladatra.
Nagy János egyébként egy másik ügyben már most is bíróság előtt áll, ami összefügg azzal, hogy 2,5 év után hirtelen kellett távoznia helyettes államtitkári posztjáról: 2020 decemberében váratlanul felmentették. Méghozzá nem sokkal azután, hogy az ügyészség bejelentette, korrupció gyanújával indított nyomozást egy “magas rangú minisztériumi tisztségviselő” és társa ellen.
Ezt követően az Agrárminisztérium nevesítette is a helyettes államtitkárt az ügy érintettjeként, jelezve, hogy felmentik a tisztsége alól. Ez meg is történt, 2021 nyarán pedig az ügyészség benyújtotta a vádiratot Nagy János és társai ellen. Nagy tagadta a bűnösségét a nyomozás során, majd a tavaly szeptember 14-én kezdődött büntetőperében is.
A volt helyettes államtitkárt abban az eljárásban azzal vádolják, hogy 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozást hivatali kapcsolatai és befolyása segítségével, cserébe a cégben 5 százalékos tulajdonrészt kért és kapott. A cégben a részesedésszerzés megtörtént, de végül a kitervelt “irányított” pályázat nem valósult meg.
A már zajló tárgyalás érdekessége, hogy abban ugyanúgy vádlott a tárca későbbi földügyekért felelős helyettes államtitkára, Gyüre Anita, mint az elődje, Nagy János. Miután 2020 decemberében Nagyot menesztették, utódjául az addigi főosztályvezetőt, Gyürét nevezték ki, de két hónappal később, 2021. február 12-én őt is felmentették tisztségéből – indoklás nélkül. Most mindketten vádlottak.
Nagy Jánost a tavaly szeptemberi tárgyaláson még Berényi András védte, így megkérdeztük, ő lesz-e a volt helyettes államtitkár ügyvédje a márciusban kezdődő perben is. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a friss ügyben Nagy a nyomozás során tagadta-e a vádakat, illetve mi az álláspontja a vádiratról, illetve az abban az ügyészség által kért 6 év börtönbüntetésről. Az ügyvéd válasza meglepő volt:
Felbontottam Nagy Jánossal minden ügyben a képviseletet, más védi őt.”
Nem volt könnyű azonban megtalálni Nagy új védőjét. Értesüléseink szerint a volt helyettes államtitkárt a régi és az új ügyében is Csóka Velmira védi. Elértük az ügyvédnőt, ám meglehetősen szűkszavú volt, csak annyit mondott: "nem kívánok nyilatkozni". Ugyanakkor nem is cáfolta a megbízása tényét, sem azt, hogy Nagy a vádlottja a márciusban kezdődő pernek is.
Ezt erősíti egy másik tény is. Az új eljárás vádirata szerint Nagy és társai egy fővárosi kerületi önkormányzatnak okoztak 24 millió kárt egy adatvédelmi szerződéssel. Márpedig a 2020 végéig Nagy résztulajdonában álló Iustum Consulting Kft. éppen erre szerződött havi 1,25 millió forintért a a fideszes vezetésű V. kerülettel 2020 szeptemberében, alig pár hónappal Nagy őrizetbe vétele előtt.
Ami viszont az új perben érintett 2,2 milliárdos kárérték nagyobb részét illeti, egyelőre nem tudni, hogy az Agrárminisztérium több tucatnyi háttérintézménye közül melyik lehet az, amelyik a vádirat szerint Nagy utasítására szükségtelen szerződéseket kötött és feleslegesen fizetett ki pénzeket. Az Agrártárca ez ügyben küldött kérdéseinkre egyelőre nem válaszolt, így arra sincs válasz, hogy
(Nyitóképünkön Nagy János, az agrártárca volt helyettes államtitkára) | A volt földügyi helyettes államtitkár lehet a vádlottja egy újabb, 2,2 milliárdos hűtlen kezeléses pernek is | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230223_A_volt_foldugyi_helyettes_allamtitkar_lehet_a_vadlottja_egy_ujabb_22_milliardos_hutlen_kezeleses_pernek_is | 2023-02-23 04:00:00 | true | null | null | HVG |
|
Az OLAF 3,6 millió euró Magyarországnak adott uniós támogatás visszafizettetését javasolja, mert szabálytalanságokat talált egy, az iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben – derül ki az EU csalás elleni hivatalának hírleveléből. Egy másik, szintén milliárdos visszafizetéssel járó és az OLAF által is vizsgált oktatási projekt, az Öveges-program büntetőperének másodfokú tárgyalása március 29-én lesz.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta a vizsgálatot egy magyarországi projekt kapcsán, és azt javasolta, hogy több mint 3,6 millió eurót fizettessen vissza az Európai Bizottság az uniós finanszírozásból.
Az Európai Szociális Alap (ESZA) által finanszírozott projekt célja oktatási létesítmények modernizálása, valamint az e-tanuláshoz való hozzáférés javítása és bővítése volt. A program egyik fő eleme az informatikai eszközök beszerzése az általános és középiskolák számára, valamint a tanárok e-tanulással kapcsolatos képzésének biztosítása.
Az OLAF vizsgálata a közbeszerzési eljárás során számos jogsértést állapított meg. Ezek közé tartozott a műszaki előírások utolsó pillanatban történő módosítása és a legolcsóbb ajánlat kizárása, ami versenyelőnyt biztosított a nyertes vállalatnak. Az OLAF megállapította, hogy a szabálytalanságok nemcsak az uniós adófizetőkre voltak hatással, hanem a hallgatók tanulási tapasztalataira is, mivel a projekt megfelelő megvalósítása esetén jobb hardvert lehetett volna vásárolni ugyanannyi pénzből, mint amennyit költöttek rá.
Az OLAF vizsgálói megállapították, hogy a digitális projekt hatása kisebb volt, mint várták, és nem használta fel megfelelően az európai adófizetők pénzét. Ezért a 3,6 millió euró visszafizettetésére vonatkozó pénzügyi ajánlást megküldték az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának.
Még mindig bíróságon az Öveges-ügy
A mai napig nem zárult le egy másik ESZA-támogatott és az OLAF által vizsgált és elmarasztalt oktatási projekt, az Öveges-program ügyében indult büntetőper, amelyet, mint a Szabad Európa megtudta, a Gyulai Törvényszék március 29-én tárgyal másodfokon. Nyolcévnyi nyomozás után, 2021 őszén került sor vádemelésre. Tavaly a három vádlottat bűnösnek mondta ki a bíróság költségvetési csalás elkövetése miatt. Az Öveges-program és az Európai Szociális Alap más szabálytalan pályázatai miatt Magyarországnak 7,8 millió euró uniós támogatást kellett visszafizetnie. Az ügyet elsőként nyilvánosságra hozó országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos szerint nem a valódi felelősöket kérték számon, csak kishalakat marasztalt el a bíróság.
A TÁMOP-program hivatalos elnevezése A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban volt. A projekt a természettudományos tárgyak oktatásának feltételeit hivatott javítani tankönyvekkel, laboratóriumokkal és másképp. Időközben kiderült, hogy az erre szánt pénzek egy részét korrupt módon költhették el.
A közpénzek átlátható felhasználását és a korrupció visszaszorítását célul tűző civil szervezet, a K-Monitor így foglalta össze az ügy részleteit 2016-ig:
2012. május: Elindul az Öveges-program.
2012. szeptember: Megalakul a KLIK.
2014. április és június: Hadházy Ákos a blogján bejegyzést szentel az Öveges-program szekszárdi megvalósításával kapcsolatos visszaéléseknek, amelyben megemlíti, hogy ez nemcsak Szekszárdot, hanem más, a programban részt vevő városokat is érint.
2014. június: Hadházy feljelentést tesz.
2014. november: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vizsgálatot indít, amely megállapítja, hogy kétmilliárd forinttal kell korrigálni a TÁMOP-os elszámolást.
2014. december: Az Emmi feljelentést tesz.
2015. augusztus: Az Európai Bizottság felfüggeszti bizonyos támogatások (152 milliárd forintnyi) kifizetését az Öveges-program körüli visszaélések miatt.
2016. március 31-i Hadházy-blogposzt: Az ügy átkerül a Nemzeti Nyomozó Hatóságtól a NAV-hoz, mert nem a nyomozó hatóság hatáskörébe tartozik (nincs hűtlen kezelés és hivatali visszaélés, csak bűnszövetkezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja), tizenegy esetben találtak büntetőjogi szempontból jelentőséggel bíró kárt, azonban a projektek mennek tovább.
2016. május–június: Rétvári Bence (államtitkár, Emmi) szerint 390 millió forintot használtak fel szabálytalanul.
2016. július: Az Európai Bizottság megfelelőnek találja a lefolytatott eljárásokat, és feloldják a támogatások felfüggesztését.
Az ügyről később az Átlátszó írta meg, hogy a NAV nem találta a felelősöket, és hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálatát követően végül 7,8 millió eurónyi uniós támogatást kellett visszafizetnie Magyarországnak az Öveges-program és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt.
Nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás
Az Öveges-programhoz kapcsolódóan tavaly elindult és most másodfokon folytatódó perben a vád „különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis okirat felhasználása” volt. A tavalyi vádirat szerint a feltételezés szerint jogosulatlanul igénybe vett pénzeket az érintett önkormányzatoknak vissza kellett fizetniük.
„A tényállás szerint az önkormányzatok A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban című TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztése érdekében.
A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerint a segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett.
Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól, melyek kifizetése megtörtént. I. r. vádlott ezen magatartásával 73.715.940 forint, II. r. vádlott 69.400.000 forint, míg III. r. vádlott 34.500.000 forint vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. Az önkormányzatok a felmerült vagyoni hátrány teljes összegét visszafizették a központi költségvetésnek.” (Idézet a vádiratból.)
Az ügyre a nyilvánosság figyelmét először felhívó országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos az elsőfokú ítélet kihirdetése után kifogásolta többek között, hogy nyolcévnyi nyomozás kellett a 2021. őszi vádemeléshez, és hogy szerinte nem a valódi felelősök ültek a vádlottak padján.
„43 városban gimnáziumonként háromszázmillióból újítottak fel egy-egy fizika/kémia tantermet. Városonként több száz milliót loptak el úgy, hogy minden városban megíratták ugyanazokat a tankönyveket (sokszor szó szerint), mindegyiknél kifizettek 25 milliót a tankönyvek szövegszerkesztésére, és mindenhol vettek 25 millióért »tanteremfoglaltságot ellenőrző szoftvert«. A közbeszerzéseket kimutathatóan manipulált módon egy jól körülhatárolható cégcsoport nyerte, és ez csak úgy volt lehetséges, hogy az érintett városok polgármestereit valaki utasította erre. Ehhez képest pár hónapja meglepődve olvastam, hogy most összesen három gyanúsított van, azok is csak egészen kicsi mellékszereplők” – fogalmazott a képviselő.
Első fokon felfüggesztett börtön és pénzbüntetés
A vádlottak első fokon felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak. Mint erről akkor a Magyar Narancs tudósított: a 74 millió forintos kárt okozó elsőrendű vádlott, R.-F. K. egy év két hónap felfüggesztett börtönbüntetést és kétmillió forint pénzbírságot kapott. A hetvenmillió forintos kár okozásáért felelőssé tett másodrendű vádlott, V.-né D. R. egyéves börtönbüntetést kapott egy évre felfüggesztve, valamint másfél millió forint pénzbüntetést. A harmadrendű Cs. I.-t (34,5 milliós károkozás miatt) nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és egymillió forint pénzbírságra ítélték. Az első- és a harmadrendű vádlottat a bíróság egy időre a cégvezetéstől is eltiltotta.
A vádlottak az azóta felszámolás alatt álló Lybrum Kft. és a Hunniareg Pedagógiai Intézet Nonprofit Kft. tulajdonosai és ügyvezetői voltak. Az utóbbi vállalkozásnál 69,5 milliós vagyonelkobzást rendelt el a bíróság. Mindkét cég tulajdonosi hátterében megjelent egy ponton a Peregrum-Hungary Kelet-Magyarországi Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. Ez a cég 2020-ig a gyulai önkormányzat Közbeszerzési Bizottsága volt külsős tagjának, Csizmadia Imrének érdekeltsége volt. Azóta egy, a gyulai önkormányzattól számos közbeszerzést elnyerő cég tulajdonosa, Piskolty Tibor és egy rokona birtokolja a céget az Opten cégadatbázis szerint. Kettejük üzleti ügyeiről korábban a Magyar Narancs írt részletesen.
A gazdasági elit szinte teljes körét felölelik
Az Öveges-program miatt elmarasztalt két cég háttere jól illusztrálja, hogyan kapcsolódnak, érvényesülnek a jó összeköttetésekkel bíró, tűzhöz közeli cégek. A Peregrum Hungary Zrt. megjelent tulajdonosként egy olyan cégben is (Hodler Alapkezelő Zrt.), amelyről a hvg.hu azt írta, hogy „tulajdonosai és vezetői a kormányhoz közel álló gazdasági elit szinte teljes körét felölelik”. Ez a cég az alapkezelője a tőkealapnak (Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealap), amely a magyar állam külföldi földszerzésére alapított cég (Good Farming Kft.) tulajdonosa. (Ezt a vállalkozást Varga Judit igazságügy-miniszter férje vezeti.)
A Hodler Alapkezelő Zrt.-ben igazgatósági tag volt tavaly áprilisig Csák János jelenleg kultúráért és innovációért felelős miniszter. A cég felügyelőbizottságának tagja mások mellett Lantos Csaba jelenlegi energiaügyi miniszter is. A Hodler Alapkezelő Zrt.-ben igazgatósági tag még a lenti ábrán is szereplő Kerezsi Miklós és Kiss Alpár, és korábban Kajzinger Gábor is az volt, valamint Nádasdy Bence, aki az Indotek Csoport vezetője. Utóbbi főtulajdonosa a Tiborcz István üzleti partnereként is ismert Jellinek Dániel.
A Hodler Zrt. többségi tulajdonosa a Hodler Capital Kft., a kisebbségi tulajdonos Kajzinger Gábor, aki korábban a CARION Finanszírozási Centrum Zrt. egyik igazgatója volt.
A Hodler Capital három további cég érdekeltsége: a PriMont Consulting Zrt.-é, a Larstatt Asset Management Kft.-é és a Hodler Investment Kft.-é. A PriMont dr. Varga Jánosé, a Larstatt Kiss Alpáré (ügyvezető a Hodler Zrt.-ben és az általa kezelt tőkealapban), a Hodler Investment pedig a nyírpazonyi Kerezsi Miklósé, aki a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokot is működtető Jövő Nemzedék Földje Alapítvány egyik kurátora. Varga Jánosnak közös üzleti vállalkozása van (R-Port Tőkebefektető Kft.) dr. Czunyi Anikóval, aki a Rogán Antal vezette Belváros-Lipótváros önkormányzatának több cégét igazgatta 2010 után, és korábban a Bábolna Élelmiszeripari Zrt. igazgatója volt.
A másodfokú eljárásról a Szabad Európa kérdésére a Gyulai Törvényszék sajtótitkára, dr. Gézárt Fanni azt a választ adta, hogy „mint másodfokú bíróság előtt R.-F. M. K. vádlottal és társaival szemben 12.Bf.220/2022. szám alatt költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben másodfokú döntés még nem született, a kitűzött nyilvános ülés időpontja: 2023. március 29.”.
Az Öveges-program kapcsán néhány hete a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, Kovács Gergely a XII. kerület önkormányzati képviselőjeként egy videóban ismertette az ügy helyi, szerinte korrupt ügyleteit. Szerinte a Pokorni Zoltán vezette kerületben a Fidesz-holdudvar profitált az Öveges-program megbízásaiból is. Kovács január végén egy újabb anyagban az Öveges-program újpesti vonatkozásait is bemutatta.
A Kutyapárt-társelnök állításai kapcsán a XII. kerületi (Hegyvidék) önkormányzat sajtófőnöke, Arató Zsolt ismertette a Szabad Európa szerkesztőségével a kerület vezetőségének álláspontját-
„Az Öveges-programot 2009-ben a Bajnai-kormány dolgozta ki, ahogy a Bajnai-kormány találta ki azt is, hogy milyen célokra mekkora összegeket lehet felhasználni. A program társadalmi vitája 2009 második felében zajlott, a pályázati felhívás 2010 márciusában jelent meg. A hegyvidéki önkormányzatnak – akárcsak az akkori ellenzéki fideszes önkormányzatoknak – semmilyen ráhatása sem volt a program szakmai, pénzügyi összeállítására. Ezért azt az igyekezetet, hogy a hegyvidéki önkormányzatot vagy annak munkatársait hibáztassák, a Kutyapárt viccpárti tevékenységei közé is sorolhatnánk, ha nem lenne súlyosan bántó és nem a politikai haszonlesést szolgálná.” | Újabb milliárdos visszafizetést javasol az OLAF egy oktatási projekt miatt | Az OLAF 3,6 millió euró Magyarországnak adott uniós támogatás visszafizettetését javasolja, mert szabálytalanságokat talált egy, az iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben – derül ki az EU csalás elleni hivatalának hírleveléből. Egy másik, szintén milliárdos visszafizetéssel járó és az OLAF által is vizsgált oktatási projekt, az Öveges-program büntetőperének másodfokú tárgyalása március 29-én lesz. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/marciusban-lesz-masodfoku-targyalas-oveges-ugyben-az-egyik-ceg-mar-barati-kezekben-van/32261618.html | 2023-02-23 18:57:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Magyarországon hosszú évek óta, lépésről lépésre bontotta le a jogállam kereteit a kormány, aminek hatására annyira meggyengült a jogállamisági keretrendszer, hogy az az Európai Unió részéről bizalmatlansági kérdéssé vált. Ez az egyik oka annak, hogy megindult Magyarországgal szemben a feltételességi mechanizmus, uniós forrásokat fagyasztottak be, amelyek feloldásához teljesíteni kell 27 szupermérföldkőnek nevezett feltételt – vázolta az előzményeket a Helsinki bizottság jogi munkatársa.
Mint mondta, a 27 szupermérföldkőből négy vonatkozik a bíróságok függetlenségének megerősítésére. A bíróságok szabályozásában korábban 2012-ben volt átfogó reform, azóta salátatörvények formájában történtek jelentős változások, amelyek szerinte tovább gyengítették a bíróságok függetlenségét.
A magyar kormány törvénytervezetet állított össze az uniós igazságügyi mérföldkövek végrehajtására, amelyet január 18-án tettek közzé egy olyan honlapon, amely évekig üresen állt, és amelynek célja, hogy azon keresztül társadalmi egyeztetésre bocsássanak törvénytervezeteket. Hosszú idő után a civilek valóban egy tervezetet véleményezhettek, azonban ez sem a kormány jó szándéka, hanem egy uniós követelmény miatt történt – mondta Farkas Erika.
Ehhez kapcsolódóan: „Bezárkózás, félelem, önként vállalt némaság” – Vadász Viktor és Vasvári Csaba bíró a bíróságokról
Három civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet – amelyek évek óta nyomon követik a bíróságokkal kapcsolatos problémákat – együttesen véleményezte a tervezetet. Ezt követően vettek részt társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban (IM).
„Egy pillanatra normális jogállamban éreztük magunkat, hiszen egy asztalhoz tudtunk ülni az IM államtitkári szintű döntés-előkészítőivel, értelmes párbeszédet tudtunk velük folytatni, tudtuk ütköztetni az érveinket, összességében nagyon gyümölcsözőnek tartottuk ezt a lehetőséget még akkor is, ha ténylegesen nem mindenben tudtunk egyetérteni, és voltak olyan kérdések, ahol nem közeledtek az álláspontok” – fogalmazott.
Az OBT megerősítése
Az első mérföldkő az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek megerősítése. Ez egy 15 bíróból álló testület, amely az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) jogutódjaként jött létre 2012-ben. Feladata a bírósági vezetők igazgatási tevékenyégének ellenőrzése, azonban a kormány nem ruházta fel azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel el tudná látni felügyeleti funkcióját – magyarázta Farkas Erika.
Például amikor a bíróságok központi igazgatását ellátó, a törvény szerint az OBT felügyelete alatt működő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jutalmat oszt a bíráknak, az OBT nem tudja ellenőrizni, hogy milyen alapon történik. Egy másik példa a Helsinki bizottság jogi munkatársa szerint a kirendelések ügye, amikor egy bírót áthelyeznek egy másik bíróságra: az OBT látta és aggályosnak tartotta, hogy pályázat nélkül a legalacsonyabban lévő járásbíróságokról helyeznek át bírákat a Kúriára ítélkezni, de nem volt eszköze arra, hogy ellenőrizze a gyakorlatot.
Az OBT-ről szóló uniós mérföldkő alapján a szervezetet úgy kell megerősíteni, hogy kapjon jogi személyiséget, legyen saját költségvetése, megfelelő személyzeti háttere, és kapja meg azokat a jogköröket, amelyek az ellenőrző funkciójához szükségesek.
Ehhez kapcsolódóan: A korrupciótól az egyenlőtlen médiaviszonyokig – megvitatták a magyar jogállamisági jelentést
Farkas Erika szerint amikor a felpuhított szabályozás alapján kilenc évre a Kúria elnökének jelölték a szervezeten kívüli Varga Zs. Andrást, az OBT mint véleményező tanács szinte egyöntetűen elutasította. Az OBT véleménye azonban nem volt kötelező a döntéshozók számára. Az uniós szupermérföldkő előírása szerint ezt a véleményezési jogot meg kell erősítenie a kormánynak, legyen kötelező erejű; akinek nem tetszik a döntés, az bírósághoz fordulhat.
Ennek a kormány úgy próbál eleget tenni szerinte, hogy megfosztotta az OBT-t véleményezési jogkörétől. A testület lehetőséget kapott arra, hogy átnézheti a jelöltek önéletrajzát, és megállapíthatja, hogy az illető magyar állampolgár-e, végzett-e jogi egyetemet, van-e annyi bírói gyakorlata, amennyit a jogszabály elvár, és ez alapján kipipálhatják a törvényi előírásoknak való megfelelést.
A Helsinki bizottság jogi munkatársa hangsúlyozta: a mérföldkő előírja, hogy az OBT mérlegelhesse a jelölt függetlenségével, pártatlanságával, feddhetetlenségével és integritásával kapcsolatos körülményeket, ezt azonban teljesen kihagyták a tervezetből.
„Ez annyira nyilvánvalóan szembemegy a mérföldkővel, hogy erre rákérdeztünk az egyeztetésen, amire azt a választ kaptuk, hogy nonszensz lenne beleírni ezeket a jogköröket, mert ezeknek minden bíró megfelel. Szerintünk azonban ahogy Varga Zs. András kúriai elnök esetében is merültek fel aggályok a függetlenségével kapcsolatban, ez más jelölteknél is előfordulhat, ezért van legitimitása, hogy az OBT ezekben a kérdésekben is tudjon véleményt formálni, ahogy azt egyébként a mérföldkő előírja” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság az OBT jogköreinek megerősítését kérte, ez pedig nyilvánvalóan nem teljesül a kormány tervezetében, továbbá az említett négy feltétel (a jelölt függetlensége, pártatlansága, feddhetetlensége és integritása) ellenőrzését is előírták, ami teljesen hiányzik – tette hozzá.
Korábbi cikkünk a témában: Amnesty International: Veszélyben a magyar bíróságok függetlensége és pártatlansága
Ennek szerinte az az oka, hogy többféleképpen lehet értelmezni ezeket a mérföldköveket, ugyanakkor nem olyan egyszerű átejteni az Európai Bizottságot, nem lehet nagyon felszínesen értelmezni az elvárásokat.
Szintén uniós követelmény, hogy az OBT kapjon teljes körű iratbetekintést, ami kulcsfontosságú felügyeleti funkciója ellátásához. Eddig nem kaptak hozzáférést a döntések mögötti iratokhoz. Ezt az elvárást sem teljesíti a kormány a törvénytervezetben Farkas Erika szerint.
„Nyílegyenesen szembemegy a kormány a szupermérföldkő elvárásaival, mert kivették a megtekinthető iratok köréből a személyes adatokat is tartalmazó iratokat” – emelte ki. A személyes adatok nélkül például lehetetlen a jutalmak vagy a kirendelések ellenőrzése – tette hozzá.
A Kúria függetlensége
A második igazságszolgáltatási mérföldkő a Kúria függetlenségének megerősítéséről szól, mert a civil jogvédők és az unió szerint is a kormány meggyengítette azokat a szabályokat, amelyek alapján a testület elnökét megválasztják. Ennek hatására tudott a kormány a szervezeten kívülről elnököt kinevezni, Varga Zs. Andrást, akinek nem volt bírói gyakorlata. A Helsinki bizottság jogi munkatársa szerint a további salátatörvényekkel a kormány célja a Kúria foglyul ejtése volt, és annak biztosítása, hogy politikailag érzékeny ügyekben végső soron lehetőleg számára kedvező döntések szülessenek.
Az unió elvárása az, hogy a kormány az elnökválasztás módját terelje vissza a régi mederbe, ne lehessen könnyen kívülről választani elnököt. A Kúria elnökével kapcsolatban van egy olyan elvárás is, hogy ne lehessen újraválasztani. Ennek Farkas Erika szerint látszólag eleget tesz a tervezet, mert benne van, hogy a Kúria elnöke nem újraválasztható, ugyanakkor van egy olyan szabályozás, amely azt mondja, hogy ha lejár az elnök megbízatása, és nem tud az Országgyűlés kétharmados többséggel új vezetőt választani, akkor az előző elnök hivatalban marad a nyugdíjkorhatáron túl is, akár az idők végezetéig, amíg nincs kétharmados támogatottsága az új jelöltnek. Nyilvánvaló, hogy amíg ez a szabályozás életben van, egyharmados többséggel hatalomban lehet tartani a korábbi kúriai elnököt – hívta fel a figyelmet.
Előzetes döntéshozatali eljárás
A harmadik szupermérföldkő egy európai uniós bírósági döntés betartását kéri a magyar kormánytól, ami egyébként is kötelező lenne. Magyarországon jelenleg van arra lehetőség, hogy eljárás induljon egy bíró ellen, aki az Európai Unió Bíróságához fordul értelmezésért, hogy egy adott ügyben hogyan kell alkalmazni az uniós jogot. Ez komoly korlátja lehet egy bíró ilyen lépésének, elrettentheti attól, hogy megtegye – mondta Farkas Erika. Az Európai Bizottság elvárása alapján a gyakorlatot meg kell szüntetni, végre kell hajtani az erről szóló uniós bírósági döntést, hogy a bírák szabadon fordulhassanak az uniós bírósághoz.
Bár a kormány valóban felszámolná azt a lehetőséget, hogy a bírákkal szemben új eljárások induljanak, hatályban tartaná azt a kúriai precedenst, amely kötelező erővel mondja ki, hogy az előzetes döntéshozatali indítvány bizonyos esetekben jogszerűtlen lehet – hangsúlyozta a Helsinki bizottság jogi munkatársa. Amíg ez a döntés precedenserővel bír, az elrettentő hatás fennmarad a bírák körében, hiszen alappal tarthatnak attól, hogy döntésük jogszerűtlennek minősül – tette hozzá
Állami panasz az Alkotmánybírósághoz
A negyedik mérföldkővel egy sajátos illiberális találmány megszüntetését kéri a bizottság – mondta Farkas Erika. A magyar kormány törvénybe foglalta, hogy emberi vagy alapvető jogokra hivatkozva állami szervek is az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulhatnak panasszal, ha számukra kedvezőtlen jogerős döntés születik valamilyen ügyben. Ez teljesen abszurd gyakorlat szerinte. Az unió felismerte ennek következményét, és előírta, hogy a kormány szüntesse meg ezt a lehetőséget, a jogerős bírósági döntések álljanak meg a bírósági szervezetrendszeren belül, alapjogi védelmet pedig csak az arra jogosultak kérhessenek az AB-tól.
Farkas Erika szerint az egyeztetésen a kormány képviselői határozottan leszögezték, hogy az Alaptörvény módosításáról szó sem lehet a mérföldkövek teljesítéséhez, miközben az elmúlt években tizenegy alkalommal is megtették ennél kevésbé fajsúlyos helyzetekben. Azt válaszolták, hogy azért nem, mert nem elvárás az uniótól, bár ezt a civilek szerint nem lehet kiolvasni a szupermérföldkövekből, sőt találtak olyan elemet, amelyhez megkerülhetetlen, például az állami szervek AB-hoz fordulása ügyében. Ezt a lehetőséget a Helsinki bizottság szerint az Alaptörvényben kellene kizárni, egyértelművé tenni, hogy nem fogadható el az alapvető jogok olyan értelmezése, amely alapján az az állami szerveket is megilleti.
Mi lesz így a befagyasztott uniós pénzekkel?
Farkas Erika szerint vannak olyan technikai részletszabályok, ahol teljesíti a kormány az uniós elvárásokat, de a fontos, sarokponti elemekben nagyon nehezen mozdul, inkább csak a felszínen próbál meg eleget tenni a követelményeknek.
Mint mondta, napokon belül kiderül, hogy az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetet mennyire írják át a civilek észrevételei alapján, mielőtt törvényjavaslatként benyújtanák az Országgyűlésnek. Az egyeztetésen elhangzott, hogy ezen a héten terjesztik be a törvényjavaslatot. A parlamenti ülésszak február 27-én kezdődik. Az igazságügyi mérföldkövek teljesítési határideje március 31., addigra már hatályban kell lenniük az erről szóló jogszabályoknak.
A Helsinki bizottság jogi munkatársa nem tudja, hogy menet közben vannak-e egyeztetések a bizottsággal, lesz-e lehetőség korrekcióra még a határidő lejárta előtt, ha az Európai Bizottság is úgy látja, hogy nem teljesülnek bizonyos elvárások.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, addig nem lesz kifizetés a magyar helyreállítási tervből, amíg Magyarország nem teljesíti egytől egyig az általa is elfogadott 27 szupermérföldkövet, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő reformokat. Brüsszel 5,8 milliárd eurót (2220 milliárd forintot) zárolt az EU koronavírus-alapjából mindaddig, amíg Magyarország nem teljesíti a feltételeket.
Az IM álláspontja
Kerestük az Igazságügyi Minisztériumot (IM), hogy reagáljon a civil jogvédő szervezetek kifogásaira, amelyekről Farkas Erika is beszélt, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Ugyanakkor készült egy, az egyeztetésen részt vevő civil szervezetek és a minisztérium által közösen elfogadott dokumentum, egy emlékeztető a találkozón elhangzottakról, amelyekből megismerhető az IM álláspontja is a vitás kérdésekben.
Az állami szervek Alkotmánybírósághoz fordulásával kapcsolatban a találkozón az IM illetékese azt mondta, hogy a törvénymódosítás elfogadása esetén valóban fennmaradna az állami szerveknek ez a lehetőség, azonban ezzel a 2019 előtti állapot állna vissza. Ez alapján csak és kizárólag a tisztességes eljáráshoz való jog lényeges tartalmának megsértése esetén lehetne Alkotmánybírósághoz fordulni. Az IM hangsúlyozta, hogy a törvénymódosításig összesen egy eset volt, amelyet az Alkotmánybíróság befogadott, akkor sem kormányzati szerv alkotmányjogi panaszáról volt szó.
Az OBT mérlegelési jogkörével kapcsolatban, amely az OBH és a Kúria esetében vizsgálná a vezetői posztra jelöltek függetlenségével, pártatlanságával, feddhetetlenségével és integritásával kapcsolatos körülményeket, az IM azt mondta: a törvényben olyan vizsgálható szempontokat kell rögzíteni, amelyek az OBH elnökével, elnökhelyettesével, valamint a Kúria elnökével és elnökhelyettesével szemben objektív elvárásként fogalmazhatók meg.
„A függetlenség, pártatlanság, feddhetetlenség és az integritás olyan szubjektív, absztrakt fogalom, amely törvényben való rögzítésével alapot adhat arra, hogy a jelölési eljárás átitatódjon a szubjektummal” – olvasható az összefoglalóban.
Az OBT iratbetekintési szabályozásával kapcsolatban, amelyből a tervezetben kihagyták a személyes adatokat is tartalmazó dokumentumok megismerhetőségét, az IM azt mondta, hogy a normaszöveg írásánál az Alaptörvényt vette alapul, és ezzel a lehető legszélesebb körben kívánta biztosítani az OBT részére az iratbetekintési jogot. Az Alaptörvény szerint az OBT a központi igazgatással összefüggő iratokhoz férhet hozzá, amit a tervezet biztosít, adatvédelmi szempontból az iratbetekintés jogának korlátját a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok adhatják, ugyanakkor ez biztosítja azt, hogy az OBT a hatásköre gyakorlásához szükséges minden adatot megismerhessen, és ha hatásköri vita alakul ki, az Alkotmánybírósághoz fordulás biztosított – közölte az IM a dokumentum szerint. | A Helsinki bizottság az igazságügyi reform tervezetéről: Szembemegy a kormány az uniós elvárásokkal | Nagyon fontos kérdésekben nem teljesíti a magyar kormány az Európai Bizottság elvárásait az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetben a Magyar Helsinki Bizottság jogi munkatársa szerint, aki maga is részt vett a tervezetről tartott társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban. Farkas Erika a Szabad Európának azt mondta: egy pillanatra normális jogállamban érezhették magukat a találkozón, ugyanakkor a kormány nagyon nehezen mozdul a sarkalatos kérdésekben. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/helsinki-bizottsag-hol-nyiltan-hol-burkoltan-megy-szembe-a-kormany-az-unios-elvarasokkal-az-igazsagugyi-reformrol-szolo-tervezetben/32283182.html | 2023-02-23 19:49:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyerte a Fejér Megyei Kormányhivatal két közbeszerzését – a közzététel dátuma február 25-e a kozbeszerzes.hu adatai szerint.
A felcsúti polgármester cége egyrészt a Fejér Megyei Kormányhivatal épületének korszerűsítésével összefüggő kivitelezési munkák elvégzésére kapott megbízást.
A honlapról megtudtuk: a „közbeszerzési eljárás tárgya a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2012-5.6.0 Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai című projekt keretében KEOP-5.6.0/12-2013-0009 azonosító számú, »Fejér Megyei Kormányhivatal Törzsépületének hőtechnikai korszerűsítése« elnevezésű projekttel összefüggő kivitelezési munkák elvégzése. Az Ajánlatkérő Kormányhivatal az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2012-5.6.0 »Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai« című pályázati konstrukció keretében pályázatot nyújtott be, melynek eredményeként támogatási szerződés került aláírásra, melynek alapján a jelen Felhívásban megjelölt Kormányhivatal épületeinek energetikai korszerűsítésére kerül sor a központi költségvetési szervek és intézményeik épületeinek energiahatékonyságának javítása és az energiatakarékosság jegyében. A projekt kiemelt célkitűzése a decentralizált, környezetbarát, megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedése, illetve elterjedésének ösztönzése.”
A szerződés összértéke a kiírás szerint nettó 117 millió forint, ez tehát meghaladja a bruttó 148 milliót. A felcsúti polgármester cégén kívül még az agárdi Sokon és a dunaújvárosi Baurex-T indult.
Ugyancsak február 25-én hirdették ki, hogy szintén a Mészáros és Mészáros nyert megbízást a „Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatal (…) és Munkaügyi Központ (…) korszerűsítése elnevezésű projekttel összefüggő kivitelezési munkák elvégzésére”. Itt a megbízás nettó 82,5 millió, azaz bruttó majdnem 105 millió forint. A pályázók ugyanazok voltak, mint az előző esetben.
A két megbízás bruttó összértéke 253 millió forint. | Mészáros Lőrincet újra közpénzzel dobták meg: cége 250 milliós megbízást kapott a kormányhivataltól | A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyerte a Fejér Megyei Kormányhivatal két közbeszerzését – a közzététel dátuma február 25-e a kozbeszerzes.hu adatai szerint. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/meszaros-lorincet-ujra-kozpenzzel-dobtak-meg-cege-250-millios-megbizast-kapott-a-kormanyhivataltol-93944 | 2015-02-27 01:50:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
600 millió forintot kapott a Fudan Egyetem alapítványa a magyar államtól, viszont arról nincs információ, hogy mire költötték ezt az összeget, ezért Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője elment a VII. kerület Kéthly Anna téri irodáházba, ahol az egyetemi alapítvány bejelentett címe van.
Tompos azzal szembesült, hogy az épületben dolgozók nem tudnak semmit az alapítványról, aminek se e-mailcíme, se telefonszáma nincs. A képviselőt először a Tempus Közalapítványhoz irányították, ahonnan visszaküldték a recepcióra. | 600 milliót kapott, mégis elérhetetlen a Fudan Egyetem alapítványa | Se e-mailcím, se telefonszám, a bejegyzett székhelyén se tudnak róla semmit. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/600-milliot-kapott-meg-is-elerhetetlen-a-fudan-egyetem-alapitvanya-256607 | 2023-02-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Most írják ki a közbeszerzést arra a jégpályára, amelyik már három hónapja elkészült”, adta hírül Hadházy Ákos a Facebookon egy felcsúti beruházásról. A független ellenzéki képviselő hozzátette: „időgép Felcsúton, avagy ilyet is csak Orbánland területén mernek megtenni”.
Azt írta, hogy az is lehetséges, hogy le akarják cserélni a jelenlegi mobil pályát, mert „az nem elég méltó a felcsúti Hattyúk tavához”. Az új közbeszerzés szövege kiemeli, hogy a leendő nyertesnek „elegáns palánkra” kell ajánlatot tennie.
Felidézte, hogy a korábbi, majdnem 1,16 millárdos közbeszerzésben csak a jégpálya helyét adó kézilabdapálya és lelátó szerepel. Ezt a pályázatot egy Mészáros Lőrinc családjához köthető cég nyerte. | Időgép Felcsúton: most írták ki a közbeszerzést egy jégpályára, ami már három hónapja elkészült | Hadházy Ákos szerint „nagyon izgalmas, hogy ki fogja nyerni a versenyt”.
„Most írják ki a közbeszerzést arra a jégpályára, amelyik már három hónapja elkészült”, adta hírül Hadházy Ákos a Facebookon egy felcsúti beruházásról. A független ellenzéki képviselő hozzátette: „időgép Felcsúton, avagy ilyet is csak Orbánland területén mernek megtenni”. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/02/26/felcsut-jegpalya-kozbeszerzes-hadhazy-akos-meszaros-lorinc | 2023-02-26 10:52:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Hat év letöltendő börtönbüntetést, ugyanennyi közügyektől eltiltást és kétmillió forint pénzbüntetést kér az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökére. A most benyújtott vádirat szerint Agócs János pénzért árulta elnöki tisztségét, de az ügyészség „álvásárlással” lebuktatta.
Beismerés esetén a törvényi maximum 8 év helyett 6 év börtönbüntetéssel megúszná az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, Agócs János – derül ki az ellene benyújtott vádiratból. Az ÖRÖ-t a gyakorlatban már nem vezető, de papíron az elnöki posztot most is betöltő Agócs ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség két rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
Agócsot tavaly augusztus végén vettek őrizetbe, majd tartóztattak le. Azzal gyanúsították – és ez szerepel most a vádiratban is –, hogy 30 millió forintért árulta saját választott tisztségét, az ORÖ elnöki posztját. Miután két hónapot töltött letartóztatásban, teljes körű beismerő vallomást tett a nyomozó ügyészek előtt, ezután megszüntették ellene a kényszerintézkedést. A hvg.hu értesülései szerint ezután hosszabb időre szabadságra ment, jelenleg pedig betegállományban van, de a lényeg, hogy szabadlábon várja a tárgyalását.
Betegállományban van a vesztegetéssel gyanúsított ORÖ-elnök, közel a vádemelés ellene
Akár 8 év börtönt is kérhet az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökére, aki nemcsak a gyanú, hanem saját beismerő vallomása szerint is 30 millió forintért próbálta áruba bocsátani a vezetői posztját. Közel a vádemelés, közben Agócs János előbb szabadságra, majd betegállományba ment, és bár posztjáról nem mondott le, az ORÖ-t már régen nem ő vezeti.
A nyomozó ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje a vádlottat 6 év börtönbüntetésre, 6 év közügyektől eltiltásra, valamint 2 millió forint pénzbüntetésre. Agócsot azzal vádolják, hogy 2022 nyarán azzal árulta az ORÖ elnöki tisztségét, hogy ő lemond, és elintézi a kiszemelt „utód” megválasztását – ezért előre 18 milliót, majd újabb 12 milliót várt cserébe. Az ajánlatra „vevő” volt Agócs egyik helyettese, Tiszabura független polgármestere, Farkas László, de csak látszólag: az „üzletet” előre egyeztette az ügyészséggel.
Az ORÖ elnökét tettenéréssel, egy kecskeméti csárda parkolójában a korábban ebéd közben Farkastól átvett – de már az ügyészség által biztosított – 18 millió forint készpénzzel együtt fogták el.
Agócs János kezdetben tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, miután azonban majdnem két hónapot töltött rács mögött, november elején végül beismerő vallomást tett. Az Agócsot lebuktató Farkas László korábban a hvg.hu-nak arról beszélt, a 2019-ben megválasztott elnök azért is „árulhatta a visszavonulását”, mert érezte, hogy elfogy körülötte a levegő. Tavaly még méltatlansági eljárást is kezdeményeztek ellene, amit a többség megszavazott ugyan, ám az indítvány egy formai hiba miatt érvénytelen volt. Agócs lebuktatásáról egyébként Farkas így mesélt:
„Kérem vissza az ügyészségtől a kék iratrendező táskámat, amiben a 18 millió volt"
A saját vezetői posztját az ügyészség gyanúja szerint áruba bocsátó ORÖ-elnök a pénz egy részét egy korábbi szavazatvásárlás költségének fedezésére kérte - ezt állítja az Agócs Jánost az ügyészséggel együttműködve lebuktató elnökhelyettes, Farkas László. Az ORÖ vezetését közben Agócs megbízásából Lakatos Oszkár vette át, aki szerint "kápó módszerrel húzták csőbe" az elnököt. | Vádemelés az ORÖ elnöke ellen: hat év börtönt kér az ügyészség Agócs Jánosra | Hat év letöltendő börtönbüntetést, ugyanennyi közügyektől eltiltást és kétmillió forint pénzbüntetést kér az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökére. A most benyújtott vádirat szerint Agócs János pénzért árulta elnöki tisztségét, de az ügyészség „álvásárlással” lebuktatta. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230222_vademeles_orszagos_roma_onkormanyzat_elnok_agocs_janos_hat_ev_borton_vesztegetes | 2023-02-22 11:40:00 | true | null | null | HVG |
9 perc
2023.02.13. 05:30
2023.02.16. 17:21
Országgyűlési képviselők és miniszterek nevei is felbukkannak a Schadl-ügy irataiban, ám hogy pontosan ki és hogyan kapcsolódik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azt jelenleg még nehéz megállapítani. Mindenesetre összeszedtük, kik is ezek a politikusok, és a nevük milyen kontextusban merült fel. | A Schadl-dosszié: Völner volt Schadl meghosszabbított keze, ami más politikusok felé is elért – de kik ők? | Országgyűlési képviselők és miniszterek nevei is felbukkannak a Schadl-ügy irataiban, ám hogy pontosan ki és hogyan kapcsolódik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azt jelenleg még nehéz megállapítani. Mindenesetre összeszedtük, kik is ezek a politikusok, és a nevük milyen kontextusban merült fel. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230213_Volner_volt_Schadl_meghosszabbitott_keze_ami_mas_politikusok_fele_is_elert | 2023-02-13 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.02.16. 05:30
2023.02.16. 11:02
Az illiberális orbáni rendszer működése válik láthatóvá a Schadl–Völner-ügyből: a kárvallottak számára semmilyen jogorvoslati fórum nem működik, a cinkosok bármit el tudnak intézni. A nyomozati iratokban temérdek adat van rá, a per vádiratából mégis kimaradt a korrupcióval keresztül-kasul átszőtt államhatalom leleplezése. | Még egy jósnőt is lefizettek Schadlék, hogy minden flottul menjen | Az illiberális orbáni rendszer működése válik láthatóvá a Schadl–Völner-ügyből: a kárvallottak számára semmilyen jogorvoslati fórum nem működik, a cinkosok bármit el tudnak intézni. A nyomozati iratokban temérdek adat van rá, a per vádiratából mégis kimaradt a korrupcióval keresztül-kasul átszőtt államhatalom leleplezése. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202307__schadl_es_aszazmilliok__maffiaszeru_vegrehajtas__befolyasolt_josno__halozati_hamiskartyasok | 2023-02-16 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.02.16. 10:40
2023.02.16. 10:41
Békés megyében is ezer sebből vérzik a végrehajtási rendszer. Az adósok árverésekre szakosodott "vállalkozói" rétegről beszélnek, az ombudsmant két éve nem tesz semmit, a jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak. | Saját dobra vert battonyai házukat vásárolták vissza – a végrehajtónak ezért is jár jutalék | Békés megyében is ezer sebből vérzik a végrehajtási rendszer. Az adósok árverésekre szakosodott "vállalkozói" rétegről beszélnek, az ombudsmant két éve nem tesz semmit, a jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202307_onarveres | 2023-02-16 11:40:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.02.16. 11:45
2023.02.16. 11:58
A miniszterelnök veje tavaly épp akkor szállt be a Waberer's Nyrt.-be, amikor kiderült, hogy kap 6,1 milliárdot az államtól – azóta nemhogy kiszállt volna, hanem még növelte is a tulajdonrészét. | Hol van már Tiborcz ígérete, hogy nem marad állami pénzt kapó cégnél? | A miniszterelnök veje tavaly épp akkor szállt be a Waberer's Nyrt.-be, amikor kiderült, hogy kap 6,1 milliárdot az államtól – azóta nemhogy kiszállt volna, hanem még növelte is a tulajdonrészét. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202307_waberers_es_femgas_tiborcz_eloretor | 2023-02-16 12:45:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.02.16. 12:30
2023.02.16. 12:44
A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett. | Az Állami Számvevőszék is vizsgálódott, mégis milliárdok tűntek el a pünkösdistáknál | A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202307__punkosdistak_ugye__mossak_kezeiket__aszvaksag__kinek_hisznek | 2023-02-16 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Közel 900 millió forintért, egész pontosan 876 554 400 forintért írt alá hároméves szerződést a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Mészáros Lőrinc cégével.
A felcsúti székhelyű Mészáros M1 Autókereskedő Kft. tulajdonosa a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt., mely egyszemélyes gazdája Mészáros Lőrinc.
A január 25-én aláírt megállapodás értelmében 70 darabos gépjárműbérleti és flottakezelési szolgáltatásokat végez a ma már ismét boldog házasságban élő üzletember. Nevezetesen ezekre:
42 darab személygépjármű; új, azonos típusú, kombi kivitelű, manuális váltóval szerelt
21 darab személygépjármű; új, azonos típusú, compact SUV kivitelű, automata váltóval szerelt
5 darab személygépjármű; új, azonos típusú, SUV kivitelű, automata váltóval szerelt.
előtét ellenállással felszerelt autó (egy elektronikus alkatrész, amely a ventilátor sebességének szabályozásához járul hozzá): 2 darab személygépjármű. új, azonos típusú, SUV kivitelű, automata váltóval szerelt
Mészáros Lőrinc cégének új, hiba- és sérülésmentes, nem javított, elsőként Magyarországon forgalombahelyezett gépjárműveket kell biztosítania.
A Mészáros M1 Autókereskedő Kft. tavalyi pénzügyi mérlege nem karcsú, sőt, évről-évre egyre izmosabb. Míg 2017-ben még csak 504 millió forint volt a forgalma, addig 2021-ben már 4,6 milliárd forint (a 2022-es évről szóló beszámolójukat az idén is legkésőbb május 31-éig kell nyilvánosságra hozniuk a cégeknek).
Egyébként tavaly a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. félmilliárddal a becsült ár felett szállíthatott összesen 313 könnyű teherjárművet a közútkezelőnek, nettó 3 milliárd 835 millió forintért. De tavalyi közbeszerzési siker volt a cég számára az is, hogy másfél évre 48 személygépjárművet kölcsönöz a Nemzeti Sportközpontok részére 246 671 438 forintért. | Havi 12,5 millióért bérel Mészáros Lőrinctől kocsikat az Agrárkamara | Közel 900 millió forintért, írt alá hároméves szerződést a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Mészáros Lőrinc cégével. Mészáros M1 Autókereskedő Kft. egyszemélyes gazdája Mészáros Lőrinc.
70 darabos gépjárműbérleti és flottakezelési szolgáltatásokat végez. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/havi-125-millioert-berel-meszaros-lorinctol-kocsikat-az-agrarkamara.html | 2023-02-23 18:57:00 | true | null | null | mfor.hu |
Batka Zoltán;Árpási Bence;Ágoston Zoltán;
korrupció;per;Völner Pál;Schadl György;
2023-02-23 11:55:00
Ártatlannak vallotta magát Schadl György, Völner Pál ügyvédje tanúként idézné be Varga Juditot is
Ma a korrupciós per három fő vádlottja nyilatkozik arról, hogy ártatlannak vagy bűnösnek tartja-e magát. Jakab Péter bilincset akasztott Völner Pál nyakába, aki látta Varga Juditot, szóljon.
A korrupciós per csütörtöki ülésén ártatlannak vallotta magát Schadl György elsőrendű vádlott, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke. A letartóztatásban lévő tisztségviselő – akit bilincsben vezettek be a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermébe – azt hangoztatta, hogy nem ismeri be a bűnösségét, nem mond le a tárgyaláshoz való jogáról. Állítása szerint nem követett el bűncselekményt, végrehajtói ténykedését az ügyészség korábban nem kifogásolta.
Schadl György azzal védekezett, hogy a másodrendű vádlott, Völner Pál volt igazságügyi államtitkár semmilyen kinevezést nem hagyott jóvá utólag értesült róluk. Schadl György arra hivatkozik, ami tény, hogy Völner Pálnak nem volt lehetősége a végrehajtók kinevezésére, így a végrehajtói pályázatokat P. Béla hivatalvezető intézte, a kinevezéseket pedig Vízkelety Mariann államtitkár írta alá.
Vádirati fikció és páncélszekrény
– Nem alakítottam ki korrupciós kapcsolatot Völner Pállal sem 2018 májusa előtt, sem utána. Értelme sem lett volna, mivel Völner Pálnak nem volt jogköre és befolyása a végrehajtók kinevezésére. Nem adtam át 2-5 milliós összegeket – fogalmazott Schadl György, hozzáfűzve, lista sem volt, hogy kit nevezzen ki. Kifogásolta, hogy nem volt tettenérés, mert „nagyon jól tudták, hogy nincs mit”, és jelezte, azt nem érti, miért nem akadályoztak meg a pénzátadást, ami a kötelességük lett volna. – Ha az ügyészség azt látja, hogy egy IM-dolgozót lefizetnek, akkor miért nem keresték meg az Igazságügy Minisztériumban a belső ellenőrzésért felelős személyt? – firtatta.
Schadl György időnként mosolygott az ügyészre, amikor felolvasta a védekezését. – Értem de meg nem érthetem – mondta arra a kérdésre, hogy érti-e a vele szembe felhozott vádat.
és elejtett egy poént is, hogy az ügy jelenlegi állása szerint Völner Pállal csak portásnak vehetnék fel őket egy egyetemre Ragaszkodott ahhoz, hogy senkinek sem adott át készpénzt, sem Völner Pálnak, sem másnak.
Schadl György pontról-pontra mindent tagadott, érezhetően a hivatalvezetőjére akarta kenni az egész ügyet. P. Béla a jogkörét túllépve, egyedül bírálta el a végrehajtói pályázatokat. – Nem tartom kizártnak, hogy P. Béla ennek fényében nyilatkozott, hogy mindenki más bűnös csak ő nem – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy valójában P. Béla volt valójában az ő főnöke, Molnár Zoltán miniszteri megbízott pedig a hivatalvezető erős embere az Igazságügyi Minisztériumban.
Szerinte az irodai páncélszekrény kezelésére nem csak F. Vivien és a sofőrje, a negyedrendű vádlott M. Viktor volt a jogosult, M. Viktor pedig nem mondott olyat, hogy rendszeresen ad pénzt Völner Pálnak. Szerinte M. Viktor vette fel pénzt, ám azt neki adta oda, a saját pénzével pedig azt csinál, amit akarok A pénztári nyilvántartásokban feltünedező V. P.-ről azt mondta, „szerinte” R. Róbert egyik barátját nevezik így, akinek amúgy ténylegesen adott pénzt.
Azt is állította, a hét végrehajtóból hattal gazdasági együttműködésről volt szó, azért ő azért kapta meg az osztalékot. – Én fizettem nekik előre, finanszírozni kellett, bútorokat bérelni. – Nem adtam át 83 millió forintot és nem vettem 924 millió forintot a végrehajtóktól – mondta Schadl György.
Schadl György ügyvédje ezután nem akarta felolvasni azoknak a nevét, akiket beidéztetne meghallgatásra, mondván, az érintettek ne a sajtóból értesülhessenek erről. A róluk készített listát átadták a bíróságnak, annyit tudni, hogy vannak átfedések a Völner Pál védelme által összeállított névsorral.
Schadl György előtt a perben ártatlannak vallotta magát Völner Pál is, aki láthatóan kissé reszketeg lábakon állt ki, nem tűnt olyan nyugodtnak, mint korábban. Papírról olvasta fel a nyilatkozatát. – Kijelentem, hogy bűncselekményt nem követtem el. A vádirati megállapítások nagy része valótlan. Schadl Györggyel soha nem álltam korrupciós kapcsolatban, tőle készpénzt más soha sem kértem, nem is kaptam. Hivatali működésem során sem Schadl Györgynek vagy másnak előnyt jogtalanul nem szereztem, befolyásomat – ha egyáltalán volt ilyen – soha nem használtam Schadl György érdekében. Valótlanul állítja a vád, hogy hivatali befolyásomat Schadl György érdekében érvényesítettem volna. Ilyent soha nem tettem. Valótlan, hogy pályázati pénzhez akartam volna jutni és készpénzért cserébe egyeztetéseket folytattam volna. Hivatali helyzetemmel soha nem éltem vissza, hatáskörömet nem léptem túl. Az ügyészség a védekezésem korlátozta, mivel a bizonyítási indítványnak nem adott helyet, szembesítést nem foganatosította. A nyomozást indokolatlanul, váratlanul gyorsan befejezte – állította. Szerinte számos olyan dolog kimaradt a lehallgatási hanganyagokból, ami a védekezést alátámasztaná, abból szerinte kiderülne a „teljes kép” az ügyről. Ezen felül elmondta, hogy saját és családjainak a vagyontárgyak zár alá foglalása törvénytelen volt. Völner Pál közölte: a tárgyalás során részletes vallomást kíván tenni.
Beidéznék tanúként Varga Juditot is
Völner Pál védője, Papp Gábor ezután hosszan kifogásolja, hogy hogyan kerülhettek ki a Völner-Schadl ügy lehallgatási anyagai a sajtóba. A védő hangsúlyozta, nem a sajtót vádolja, hanem azt a személyt, aki kiadta ezeket. Szerinte az ügyészség ölbe tett kézzel nézte ezt a törvénysértést. Szerinte az is fura, hogy az ügyészség más ügyben évekig nyomoz, itt ebben az esetben feltűnően gyorsan befejezte.
Az ügyvéd összesen 22 tanú meghallgatására tesz indítványt az ügyvéd, közöttük van Kovács Pál államtitkár, Süli János exminiszter és Vízkelety Mariann államtitkár, Trócsányi László volt igazságügy-miniszter és EP-képviselő, Varga Tamás miniszteri biztos, Jeney Orsolya az MBVK jelenlegi elnökhelyettese, Hajas Barnabás államtitkár és „végül, de nem utolsósorban” Varga Judit jelenlegi igazságügyi miniszter. – A vádiratban kifejezetten szó van arról, hogy Varga Judit kérésére Völner Pál milyen tartalmú jelentéseket tett a végrehajtók kinevezésével kapcsolatban” – indokolta ezt az ügyvéd, emlékeztetve, hogy
Az ügyvéd több sms-üzenet tartalmát is ismerteti Völner Pál és Varga Judit között. Egy csomó bizonyíték van, amely azt igazolja, hogy Varga Judit kihallgatása nem megkerülhető. Ő több üzenetváltást is fog csatolni.
Szerinte ő védőként indítványozta Süli János volt miniszter és Kovács Pál államtitkárnak tanúkihallgatását. Az ügyészség Sülit írásban hallgatta csak meg, Kovács meghallgatásáról az ügyészség „elfelejtette” értesíteni az ügyészt. Vízkelety Mariann kulcsszereplője az ügynek, 2022 júliusában kérte, hogy tanúként hallgassák meg, ám ezt az ügyészség szerinte fura mód nem tette meg. Beidéztetné Trócsányi László volt igazságügyi minisztert és hivatali utódát, Varga Judit is.
Az ügyvéd szerint 2022 szeptember óta várják, hogy megkapják az összes anyagot, ám azóta is csak folyamatosan kerülnek elő újabb és újabb anyagok az ügyészségről.
Az ügyészség Völner Pált 8 év börtönbüntetéssel, 25 millió forint pénzbüntetéssel sújtaná, de az indítványban az is szerepel, hogy 10 évre tiltsák el a közügyektől és végleg a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozásoktól. Schadl Györgyöt 10 évre ítélnék 200 millió forintos pénzbüntetés, illetve 25 millió forint pénzbüntetés és szintén 10 éves, illetve végleges eltiltás mellett. Az ügyészség vagyonelkobzást is javasol velük szemben a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
A gyanú szerint a 2016 óta MBVK-elnökként regnáló Schadl György gyakorlatilag végrehajtói maffiát hozott létre tartott és tartott fenn. A végrehajtói területet miniszteri biztosként felügyelő Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára segítségével a saját embereit ültette be egyes végrehajtói tisztségekbe. Ezért Völner Pálnak havonta 2-5 millió forintot, összesen több mint 90 milliót adott az MBVK-elnök. Az így kinevezett végrehajtóknak le kellett adniuk irodájuk bevételét Schadl Györgynek, aki néhány milliós havi fizetést visszaosztott nekik. A gyanú szerint az MBVK elnöke a vádhatóság gyanúja szerint 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert úgy, hogy a nyomozás alatt még 880 millió forintról lehetett tudni. Ennek a pénznek a jelentős részét ingatlanokba fektette.
Jakab Péter is megjelent a bíróságon
A szünetben inzultus érte Völner Pált a Fővárosi Törvényszék épületében, a politikus szünet után elmondta, a volt Jobbik-elnök Jakab Péter országgyűlési képviselő, a Nép Pártján Mozgalom alapítója őt „szóban és fizikailag” inzultálta, és ezt a tevékenységét felszólításra sem hagyta abba.
Jakab Péter egy bilincs akasztott a szünetben Völner Pál nyakába. Tóth Erzsébet bíró elmondta: Jakab Péter nem regisztrált a tárgyalásra így a tárgyalóterembe nem jöhet be.
A bíró később visszatért az incidensre, azt feszegetve, hogy egy parlamenti képviselő esetleg fegyvert fog-e behozni a Fővárosi Törvényszék épületébe. Szerinte Jakab Péter visszaélt azzal hogy őt nem világítják át.
Iskolaengedélyeztetés és lavina
A csütörtöki előkészítő ülésen először ötödrendű vádlottként a befolyással üzérkedéssel vádolt A. Tamás nem ismerte be a bűnösségét. Öt a többi között azzal gyanúsítják, hogy ügyésznek adta ki magát. – Nem játszottam el, hogy ügyész vagyok, nem követtem el befolyással üzérkedést. Azt is ki merem jelenteni, hogy aki ilyent el mer követni az megérdemli akár az ügyészség által három évvel büntethető – mondta. Az ügyészség három év börtönt végrehajtási fokozatú szabadságvesztést, 5 év közügyektől eltiltásra, összesen 10 millió forint pénzbüntetésre, valamint 5 év jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltást kért A. Tamásra.
Az ügyészség szerint A. Tamás a Schadl-Völner ügy mellékszálába keveredett bele. A Schadl Györggyel kapcsolatban lévő R. Róbert megneszelte, hogy egy ismerőse, S. Etelka érdekeltségébe tartozó Kreatív Tanulási Alapítvány nem kapta meg az engedélyt a kormányhivataltól arra, hogy a Mátrix Szakképző és Általános Iskolát elindíthassa. R. Róbert előbb 8, majd összesen 30 millió forintot gombolt le S. Etelkáról azt ígérgetve, hogy elintézi, hogy S. Etelka iskolája megkapja a működési engedélyt. Ennek részeként R. Róbert kapcsolatba került A. Tamással, aki és miután beszámolt neki S. Etelka XIII. rendű vádlottnak tett azon ajánlatáról, hogy hivatalosszemélyek lefizetésével eléri az iskolák engedélyeztetését, a közreműködését kérte, hogy hivatalos személy kapcsolatain keresztül segítséget nyújtson, másrészt játssza el S. Etelka XIII. rendű vádlott előtt az ügyben közreműködő „ügyész” szerepét.
A. Tamás ezt elfogadta, és több alkalommal találkozott S. Etelka XIII. rendű vádlottal, R. Róbert pedig elhitette S. Etelkával, hogy A. Tamás tényleg ügyészként dolgozik, és azt is közölte, hogy „rálát az ügyre”, és az iskolák engedélyezése jól halad. A valóságban R. Róbertnek nem volt ilyen kapcsolata, más szóval rászedték a hölgyet.
Bűnösséget egy hanganyagra alapozzák, de azt szerinte abból „kiszakítottak” részeket, ő pedig a teljes hanganyagot szeretné megismerni. A Schadl György „gazdájának” ismert R. Róbertnek kulcsfontosságú szerepe volt az ügy kirobbanásában, az egész azzal kezdődött, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda Erőszakos Bűncselekmények Elleni Osztálya 2020-ban elkezdett titokban információkat gyűjteni róla egy állítólagos zsarolási ügyben. Erről a titkos nyomozás miatt egyelőre nem tudni semmit, de azt igen, hogy a kilencvenes években tagja volt egy autótolvaj bandának, több zsarolási ügyben is érintett volt, jó kapcsolatokat ápolt balkáni bűnözői körökkel, sőt, még a Völner-Schadl-ügy egyik vádlottjából is kiszedett 100 millió forintot.
Azon túl, hogy a vádirat nem tartalmaz valóságot, nem fogadja el egyetlen pontját sem – jelezte R. Róbert, hozzáfűzve, azt gondolja, hogy az említett hanganyag tartalmi kérdéseiből fakad a büntetőügye. Kérte, hogy ismerhesse meg teljes hanganyagot.
– válaszolta erre Tóth Erzsébet bíró.
R. Róbertet azzal vádolják, hogy „felsőbb kapcsolataira” hivatkozva közel 30 millió forintot vett át S. Etelkától azon a címen, hogy abból hivatalos személyeket fog lefizetni a Mátrix iskola engedélyeztetéséért. R. Róbert később további 70 millió forintot csalt ki S. Etelkától arra hivatkozva, hogy őt elrabolták a csecsenek és váltságdíjra kell az összeg, közben S. Etelkát azzal hitegette, hogy Schadl Györgyön és Völner Pálon keresztül 150 millió forintért elintézteti a Mátrix iskola minisztériumi engedélyeztetését is. Való igaz, hogy R. Róbert valóban kapcsolatban állt Schadl Györggyel, aki őt „gazdámnak” nevezte. Schadl György, majd Völner Pál is belement abba, hogy 150 millióért elintézik az iskola engedélyeztetését.
Az egész Völner-Schadl ügy lavinája R. Róberttel indult el, mivel a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) egy, adóhatóságot érintő zsarolási ügyben kezdték el lehallgatni R. Róbertet, majd így derültek fény Schadl György és Völner Pál üzelmeire.
R. Róbert letartóztatásban marad.
Ártatlanságot hangoztatni amúgy nem elég, bizonyítani is kell, a három fő vádlott pedig ebben nem támaszkodhat több olyan személyre sem, aki velük együtt állítottak törvény elé. A per eddigi két előkészítő tárgyalása alatt az összesen 22 vádlott közül tízen – köztük hat végrehajtó – is beismerte a bűnösségét. Az ügyben tizenheted-, illetve tizennyolcadrendű vádlottként ártatlannak vallotta magát Schadl György felesége és édesapja, de egy korábbi, keddi előkészítő ülésen a negyedrendű vádlott M. Viktor, Schadl György sofőrje is.
Völner Pál igazságügyi államtitkárként éveken át úgy támadta az állítólagos baloldali korrupciót, hogy havi 3-5 millió forintot kenőpénzt vett át.
Az előkészítő ülés előtt a Momentum Mozgalom Varga Judit- és Rogán Antal-plakátokkal szórta tele a Fővárosi Törvényszék épülete körüli utcákat. „Eltűnésekor Bocskai-stílusú kosztümöt, Clé de Cartier karórát és csibészes mosolyt viselt. Keresi törődő gazdája” – írták az igazságügyi miniszter, Völner Pál egykori főnöke fotója alá. | Ártatlannak vallotta magát Schadl György, Völner Pál ügyvédje tanúként idézné be Varga Juditot is | Ma a korrupciós per három fő vádlottja nyilatkozik arról, hogy ártatlannak vagy bűnösnek tartja-e magát. Jakab Péter bilincset akasztott Völner Pál nyakába, aki látta Varga Juditot, szóljon. | null | 1 | https://nepszava.hu/3185934_korrupcio-per-schadl-gyorgy-volner-pal-bunosseg-artatlansag-elokeszito-ules-2023-12-23 | 2023-02-23 21:15:00 | true | null | null | Népszava |
A Magyar Nemzet számolt be róla keddi számában, hogy Huber Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium gazdasági igazgatója nyugdíjba vonulása előtt 3 millió forintért vásárolhatta meg a IV. kerületi, 71 négyzetméteres, korábban általa használt lakást, amelyet előzőleg a minisztérium költségén újítottak fel. Az MTI megkeresésére ezt a tárca sajtőfönöke megerősítette.
Közölte ugyanakkor azt is, Persányi Miklós miniszter azonnali vizsgálatot indított az ügyben. A sajtófőnök állítása szerint Persányi Miklós csak hétfőn értesült arról, hogy a tárca korábbi gazdasági igazgatója töredékáron vásárolhatta meg szolgálati lakását, az ügyletet a korábbi közigazgatási államtitkár, Őri István engedélyezte. | Vizsgálja Persányi a gyanús lakásvételt | Vizsgálatot indított a környezetvédelmi miniszter, miután kiderült, hogy a tárca korábbi gazdasági igazgatója hárommillió forintért vásárolta meg 71 négyzetméteres szolgálati lakását. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20061128vizygalja.html | 2006-11-28 10:19:00 | true | null | null | Origo |
Perel a Siemens a zsarolási vád miatt | A Siemens magyarországi részlege közölte, beperli azt a vállalkozót, aki zsarolás miatt feljelentést tett ellene. A cég bejelentette azt is, a rendőrség rendelkezésére bocsát minden olyan iratot, amely az üggyel kapcsolatos. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20061129beperli.html | 2006-11-29 10:28:00 | true | null | null | Origo |
|
A beruházási stop áldozata lett a kínai Fudan egyetem budapesti campusa, ezért csúszhat az idei évre ígért népszavazás a beruházásról. Erről Gulyás Gergely miniszter beszélt szombaton. Közben a Momentum szerette volna megtudni, mi lett annak a 600 millió forintnak a sorsa, melyet a kormány átadott az egyetem alapítványának. Egyelőre nem bukkantak a nyomára. | A Momentum nagyon keresi azt a 600 millió forintot, amit a kormány átadott a Fudan egyetem alapítványának | A beruházási stop áldozata lett a kínai Fudan egyetem budapesti campusa, ezért csúszhat az idei évre ígért népszavazás a beruházásról. Erről Gulyás Gergely miniszter beszélt szombaton. Közben a Momentum szerette volna megtudni, mi lett annak a 600 millió forintnak a sorsa, melyet a kormány átadott az egyetem alapítványának. Egyelőre nem bukkantak a nyomára. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/02/26/momentum-600-millio-forint-fudan-egyetem-alapitvany-politika | 2023-02-26 11:56:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Aki kicsit is figyelt a közéletre az elmúlt 10-15 évben, tudja: a Fidesz tiszta, offshore-mentes gazdaságot ígért, sőt még az Alaptörvénybe is beleírta, hogy „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. Ehhez képest „polgárjogot” nyert a magántőkealap intézménye, amely az offshore összes visszataszító ismérvével rendelkezik – értsd: tulajdonosrejtegetés, adóoptimalizálás.
Kétségtelen, hogy a magántőkealap (private equity fund) nemzetközi térben is ismert cégforma; olyan entitás, amely esetében az üzleti döntéseket szigorúan profi alapkezelők hozzák, a befektetési jegyek laikus birtokosai – vagyis a végső haszonhúzók – pedig csendben várják az eredményeket. Csakhogy nincs az a piacgazdasági találmány, amit ne lehetne – eredeti rendeltetésével ellentétesen – oligarchikus rendszerek szolgálatába állítani.
Magyarországon 2016 óta sorra jönnek létre magántőkelapok, amelyeknél a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok.
Az ő kilétük a törvény erejénél fogva titkos (nemrég a Direkt36 azért megtalált néhány érintettet), sőt számos pénzügyi előny is jár a szolgálataikért: a magántőkealapok sem társasági, sem helyi adót nem fizetnek, sőt, addig nem kell semmilyen közteherrel bíbelődni, amíg nem ér el pozitív hozamot, kimutatható nyereséget a befektető.
Írásunk élesítésének pillanatára a jegybank nyilvántartása szerint 123 (frissítés: másnap már 124) ilyen titkos pénzeszsák lett az országban (két éve még harmadennyi volt), s mint alább kiderül, ebből 53 darab felett Tiborcz István és Mészáros Lőrinc, illetve az ő bizalmas körük őrködik. Ám immár nemcsak ők, hanem a másodvonal is aktivizálódott; tulajdonképpen nem is számít igazi NER-potentátnak, aki nem kezel legalább egy-két magántőkealapot – de erről a „jelenségről” majd írásunk második részében szólunk részletesen. Most inkább arról, hogy miféle pénzeket „moshattak bele” ezekbe a törvény által titkosított kasszákba.
A G7 gazdasági portál egy éve 2 ezer milliárd forintra becsülte a magántőkealapok által felhalmozott vagyont. Ez azért megdöbbentő, mert ennyi pénzt egyszerűen nem lehetett kinyerni a túlárazott állami közbeszerzésekből, út- és vasútépítésekből, letelepedési kötvényes bizniszekből, koncessziós kaszinóüzemeltetésből. Hogy éreztessük a 2 000 000 000 000 forint nagyságát, ideidézzük korábbi számításunkat: a legnagyobb magyarországi tenderkirály, a sztrádaépítő Duna Aszfalt feje, Szíjj László a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után lezárt üzleti években összesen mintegy 181 milliárd forintnyi adózott eredménytömeget produkált. S ha ehhez hozzáadjuk cégcsoportjának tavalyi, egyelőre nem nyilvános adatait, esetében körülbelül 200 milliárdnyi „jutalomfalatról” beszélhetünk – s ez még mindig csak a tizede a G7 fenti becslésének.
Adódik tehát a kérdés: kik és honnan öntöttek ennyi pénzt ebbe a magántőkealap-hálózatba, amelyen a Nemzeti Együttműködés Rendszere nyugszik. Ahogy az alábbi gyűjtésből kiolvasható, autópálya-üzemeltető gigacégeket, bankholdingot, hagyományos és zöldenergia-konszerneket, irodaházak garmadáját, turisztikai óriásfejlesztéseket, szállodaláncokat, Andrássy úti palotákat, európai jelentőségű gabona-, illetve pulykafeldolgozó üzemeket, kereskedelmi médiumokat szerveztek már rá erre a legalább 2 ezer milliárd forintos talapzatra. Beszéltünk olyan „jólértesültekkel”, akik biztosra veszik, hogy orosz, kínai, esetleg „kipcsak” eredetű forrásokból is töltik e magántőkealapokat, ám mai tudásunk szerint ennél jóval egyszerűbb a képlet.
Arról van szó, hogy a fejlett magyar államkapitalista modellben a „magán” előtagú tőkealapokat is részben közpénzből pumpálják nagyra.
Alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy legalább 541 milliárd állami forint már megmozdult a Tiborcz- és Mészáros-klub, valamint az utánuk következők irányába – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje ennél sokkal jelentősebb. Mindez nem jelenti azt, hogy a kiválasztottaké lesz (vagy lett) ez a tetemes közpénz. Azt viszont igen, hogy noha az állam adott esetben akár 70 százalékban is finanszíroz egy-egy tőkealapot, mégis teljes egészében átengedi a saját forrásai feletti rendelkezés jogát bizonyos magánszereplőknek. Akiknek így nem kell például hitelbírálaton átesniük, nem kell az évek során törlesztgetniük semmit, hanem – megtérülő projektek esetén – majd később kegyesen „részeltetik” az államot a maszek projektjeik hasznából. Hasonló a sztori a Vodafone-felvásárláshoz, ahol a kockázatok döntő részét az állam vállalja, de a menedzsmentjogot egyszerűen lepasszolta a NER-nek – az úgynevezett „nemzeti” politika legnagyobb dicsőségére.
Ahogy írtuk: egyelőre 541 milliárd közpénz külső alapkezelőkhöz vándoroltatásáról vannak biztos információink. Ebből 141 milliárd forint a körülményekhez képest átlátható módon jutott ki a közösből az Eximbankon és az MFB Invest Zrt.-n keresztül – erről is cikkünk második részében írunk majd bővebben. Akad azonban legalább 400 milliárd olyan forint, amely a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) úgynevezett „Krízis”, illetve „Turisztikai” tőkeprogramjainak örve alatt jutott el minimum kilenc alapkezelőhöz 2021-től. Korábban a Telex, a HVG és a G7 már észlelte, hogy az állami pénzintézet 25-50 milliárdos tételekben kezdett kötelezettségeket vállalni egyes magántőkealapokban – úgymond a Covid-járvány gazdasági hatásának enyhítésére. Az MFB 2021-ről szóló éves beszámolójában a „társult vállalkozások” bemutatásánál összesen hat ilyen külső irányítású egység szerepel összesen 250 milliárdos befektetéssel (ahogy az alábbi gyűjtésben vastaggal szedve látható, a Főnix, a Central European Opportunity II., a Gordiusz, a Riverland, az Infinitum és az MKB Magántőkealapról van szó). Ezeknek a kezelőcégei „természetesen” Tiborcz Istvánhoz, a kormányfő vejével már-már összeépült Szécsényi Bálinthoz és Jellinek Dánielhez, valamint Mészáros Lőrinchez tartoznak. Személyes kedvencünk a Tiborcz-féle Főnix Magántőkealap, amely sok egyéb, alább részletezett projekt mellett arról híres, hogy megvette a felcsúti kolléga Hunguest-szállodaláncából egyszer csak „kipottyant” Grandhotel Galyát, majd a következő pillanatban rögtön termett 3,9 milliárd vissza nem térítendő Kisfaludy-kormánypénz is az elaggott mátrai épület felújítására. Tehát a látszat mindenképpen az, hogy a magyar állam felelős döntéshozói és a kormányfő családja lényegében egy tulajdonosi körként viselkedtek.
De miért írtunk 400 milliárd forintos pénzkiáramlást (kilenc magánalapba), amikor a 2021-es MFB-beszámoló „mindössze” 250 milliárdról (és hat kedvezményezettről) árulkodik? Azért, mert a fent linkelt banki kimutatáshoz egy vezetőségi jelentést is csatoltak, amelyben a 2022 elején bejegyzett részesedések, tőkeemelések is szerepelnek – itt pedig már hét alapot említenek 50-50 milliárdos állami „krízisdotációval”, továbbá kettő turisztikai győztest 25-25 milliárddal (de a három újonc nevét homályban hagyják). Ez így 400 milliárd. S miért utaltunk bekezdésekkel korábban arra, hogy akár még további százmilliárdok is „kiközvetítődhettek” ezen az MFB-ágon? Mert a pénzintézet minapi közleménye egyértelművé tette, hogy az utóbbi nyolc hónapban is „jelentős összegben jegyeztek le befektetési jegyeket”.
Természetesen részletes kérdéssort küldtünk a témában – immár majd’ két hete – az MFB-nek a kommunikációs igazgató, Milassin Levente biztatására, ám nem érkezett semmilyen válasz az újabb nyertes magántőkealapokról. Sőt telefonhívásainkra, sms-üzeneteinkre sem reagált többé senki a megszólított „közszolgák” közül. Alighanem teljes hírzárlattal van tehát dolgunk. Az állami pénzre érdemesített hat, név szerint is ismert magánalap kezelői pedig sajnálattal közölték lapunkkal, hogy ebben az ügyben a hatályos magyar jogszabályok szerint nem szolgálhatnak semmiféle információval. Vagyis amit tudunk – lásd az alábbi ténytárat –, nem tőlük tudjuk.
Cikkünket folytattuk, a második rész itt olvasható
I. Alapkezelők és magántőkealapok Tiborcz Istvánnál, illetve az üzletember holdudvarában
1. Diófa Alapkezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Főnix, Nivala, Egmont, Diorit)
Az alapkezelőt egy éve vette meg Tiborcz István (Jellinek Dánieltől). A kormányfő veje a menedzsmentet részben meghagyta, a felügyelőbizottságba viszont újoncként került be tavaly nyáron Mager Andrea volt „vagyonminiszter”, a Szerencsejáték Zrt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója. A Főnix Magántőkealap az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot pakolt bele az alapba (a közpénzhez legalább 30 százaléknyi, azaz 21,4 milliárdos magántőkét azért hozzá kellett tenni). A Tiborcz-kör a Főnixen keresztül száll be – a Mollal és Jellinek-féle Riverland-alappal közösen – a magyar tőzsde sikercégébe, a zöldenergia-projektekben utazó Alteo Nyrt.-be. Ugyancsak ez a magántőkealap jelent meg tavaly társbefektetőként a Kopaszi Gát-óriásprojektben, illetve a Dürer Kert helyén épülő NER-komplexumban, valamint a Kallos szépségipari cégben. A Főnix résztulajdona továbbá az a Prestige SL Asset Holding Zrt., amely Szlovéniában tervezett privatizálni egy teljes idegenforgalmi láncot, de sikertelenül. A Diófa magántőkealapjai közül még a Nivala érdemel említést, amely a Hévízen épülő ötcsillagos, 285 szobás – közel nyolcmilliárdnyi állami turisztikai pénzt felszívó – szállodamonstrum (Port Hotel Medical & Spa) befektetője.
2. Equilor Alapkezelő Zrt. – jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Central European Opportunity, Central European Opportunity II.)
Tavaly a Tiborcz Istvánhoz kötődő Gránit Bank többségi tulajdonrészt szerzett az Equilor Befektetési Zrt.-ben, de az általa megbízott kommunikátorok hangsúlyozták, hogy a hasonló nevű alapkezelő ezzel párhuzamosan nem lett sem az övé, sem az általa birtokolt BDPST-csoporté. Ettől függetlenül az egész „brancs” – brókercégestül, alapkezelőstül, BDPST-stül – egy közös budai, Pasaréti úti irodaobjektumban működik. Tehát roppant életszerű, hogy az Equilor Alapkezelőnek úgymond nincs köze Tiborczhoz – pláne, hogy a társaság tulajdonosi körében ott találjuk Szécsényi Bálintot, aki a miniszterelnök vejének bizalmas barátja, továbbá a Közép-Európai II. Magántőkealapot. Igen, jól olvasták, tökéletes a felépítmény: egy céget, amely titokzatos alapokat kezel, részben egy titokzatos magántőkealap birtokol. A Közép-Európai II.-ről annyit azért tudunk, hogy Szécsényi menedzseli egy másik vállalkozásával (lásd a következő pontot), de a Direkt36 nemrég más módon is a Tiborcz-körhöz kötötte. Ami az Equilor Alapkezelő által irányított két magántőkealapot illeti, a Central European Opportunity egyfelől társtulajdonos lett a banki, közműszolgáltatói és kormányzati szektornak digitális ügyfélkiszolgálást biztosító FaceKom Kft.-ben. Másrészt – ahogy korábbi cikkeinkben már említettük – napelemes projektekhez csatlakozott a Green Energy Investhor Zrt. britokosaként. S ugyanennek a magántőkealapnak lett egy hulladékgazdálkodás-fókuszú érdekeltsége is, a Global Refuse Holding Zrt., amely inkább Békéscsaba környékén aktív, de nemrég a neves debreceni Éltex Kft.-t is benyelte. Az Equilor által kezelt második számú pénzeszsák, a Central European Opportunity II. Magántőkealap az MFB Turisztikai Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 25 milliárd forintot töltött az alapba (a közpénzhez legalább 30 százaléknyi, azaz 10,7 milliárdos magántőkét kellett hozzátenni). Ez utóbbi magántőkealap szállt be a fent már kitárgyalt, Kisfaludy-pénzeket is tartalmazó galyatetői hotelügyletbe (Galya Top Property Kft.), továbbá lett a Dreamland Investment Holding Kft. egyik tulajdonosa. Ahogy korábban már nyilvánvalóvá tettük, a Dreamland-csoport – államilag ugyancsak agyondotált – „fejlesztménye” a szántódi Mövenpick BalaLand Resort Lake és Familypark, valamint a tokaji ötcsillagos Minaro MGallery.
3. Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 6 magántőkealapot irányít (Közép-Európai I., Közép-Európai II., Közép-Európai IV., Közép-Európai VI., ATN I., Jupiter 888)
A részvénytársaság a Tiborcz Istvánhoz baráti-üzleti vonalon kötődő Szécsényi Bálint másik alapkezelője. Már utaltunk arra, hogy a Direkt36 a Közép-Európai I. és II. számú magántőkealapot (előbbi egy kommunikációs ügynökségben, utóbbi az Equilor Alapkezelőben tulajdonos) nemcsak kezelői, hanem tulajdonosi oldalról is a kormányfő veje „klubjához” sorolta. Mai tudásunk szerint ugyanakkor az ehhez az alapkezelőhöz tartozó hat magántőkealap egyike sem kapott MFB-s milliárdokat szíves felhasználásra. Csak mellékesen említjük meg, hogy a Szécsényi menedzselte ATN I. Magántőkealap tavalytól a naperőművek kulcsrakész kivitelezését vállaló, bólyi székhelyű Energy Hungary Zrt. befektetője.
4. Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. – jelenleg 12 magántőkealapot irányít (Gordiusz, Riverland, Indotek-Ventures Alpha, Infinitum, Sunrise, Center Building, Swindonside, Bepea Next, Newhouse, Breming Holding, Oldhouse, Lindewitt)
Néhány éve még a NER-től független csúcsgazdagként mutattuk be az alapkezelőt birtokló Jellinek Dánielt. Mára azonban ő lett Tiborcz István egyik legfontosabb üzleti partnere: mindketten nagytulajdonosok a Waberer’s International logisztikai óriásvállalatban, több befektetési célpontot is közösen keresnek, és ahogy írtuk, Jellinek adta el a miniszterelnöki vőnek a Diófa Alapkezelőt, vagy például a patinás budai Gellért Szállót. Korábban elterjedt a sajtóban, hogy az Indotek-csoport plázái is Tiborcznál landolnak, de a valóságban csak Jellinek bal zsebéből tettek át bevásárlóközpontokat a jobb zsebébe (értsd: a Lindewitt Magántőkealap birtokába). Az Indotek-Investments által kezelt magántőkealapok többségéről úgy hírlik, ezeket nem idegen vagy állami forrással pumpálták fel, Jellinek inkább csak adóoptimalizációs céllal választotta ezt a „cégformát”. Ezért itt csak azoknak a hatalmasra fújt alapoknak a hátterét vizsgáljuk, amelyekbe (szinte) biztosan töltöttek állami „gázt” is. A Gordiusz Magántőkealap az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot tett az alapba (a legalább 21,4 milliárdos magántőke mellé). Ha ránézünk a Gordiusz jelenlegi érdekeltségeire, annyi látszik a cégjegyzékben, hogy az alap résztulajdonos lett az elmúlt évek legnagyobb közép-európai ingatlantranzakcióját végrehajtó, szerbiai és lengyelországi irodarengeteggel rendelkező Westavis és Office Planet kft.-kben. Több forrásunk is egybehangzóan állítja: volt olyan forgatókönyv, hogy a Tiborcz-portfolióba tartozó BDPST-Serbia és BDPST-Poland nevű részvénytársaságok is beszállnak ebbe a bizniszbe, de végül csak a kormányzat által megtámasztott Gordiusz sietett Jellinek „segítségére”. A Riverland Magántőkealap ugyancsak 50 milliárdos injekciót kapott az MFB Krízis Tőkeprogramjából (a szükséges 30 százaléknyi magánforrás mellé); mint fent írtuk, éppen ez az alap repült rá – a Mol és a Tiborcz-kötődésű, ugyancsak állami hajtóerővel működő Főnix társaságában – az Alteo Nyrt.-re. A HVG korábban úgy értesült, hogy az egyes munkásszálló-hálózatok mögött felsejlő Indotek-Ventures Alpha Magántőkealap is 50 milliárdos MFB-nyertes lehetett – ezt mi sem zárjuk ki, de az állami bank elérhető beszámolóiban csak a már említett Gordiuszt és Riverlandot nevesítik. Továbbá az MFB Turisztikai Tőkeprogramjának 25 milliárdra érdemesített kedvezményezettjeként az Infinitum Magántőkealapot. Utóbbi egy éve kebelezte be az ugyancsak „tömegszállásokat” birtokló és üzemeltető Rossimo Kft.-t, amely egyebek mellett arról híres, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotels konzorciumi partnereként százszámra biztosított lakhatást rendőröknek. A Rossimóról azt is feljegyezték a krónikák, hogy néhány évvel ezelőttig Oláh Alekszandr László ügyvezette – aki a DK-s parlamenti képviselő, Oláh Lajos testvére.
II. Alapkezelők és magántőkealapok Mészáros Lőrincnél, illetve az üzletember holdudvarában
1. MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 2 magántőkealapot irányít (MKB Magántőkealap, Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap)
A cég az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvasztásából születő Magyar Bankholding szakosított alapkezelője – amely egyértelmű Mészáros Lőrinc-befolyás alatt áll. A számunka most kevésbé fontos Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap arról ismerszik meg, hogy üzemszerűen megjelenik az üzletember agrár- és gabonaipari, illetve reptéri érdekeltségei mögött. Az MKB Magántőkealap viszont az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot tett ebbe a zsákba (igaz, még akkor, amikor Equilor II. Magántőkealapnak hívták). Részben ez a magántőkelap a befektetője Mészáros építés alatt álló, 187 szobás horvátországi luxushoteljének, a Marriott Opatijának. Ugyancsak az MKB-alap birtokolja a volt Kogart Házat a pesti Andrássy úton (a 112-es szám alatt), valamint a felcsúti milliárdos nevét viselő ásványvízgyártót, az Aqua Lorenzo Kft.-t, illetve részben a tiszapüspöki kukoricafeldolgozót (Kall Ingredients). Ahogy a fentiekben már jeleztük, utóbbit korábban milliárdos nagyságrendű állami és uniós pénzekkel, valamint támogatott bankhitelekkel (Eximbank, MFB) is segítették.
2. Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 9 magántőkealapot irányít (Konzum PE, Opus Bridge, Danube, Opus New Way, Metis, Metis 2, Eirene, Global Alfa, Status Energy)
Az alapkezelő közvetlen Mészáros Lőrinc-befolyás alatt áll – a Konzum PE Magántőkealap pedig a felcsúti mogul birodalmának ékkövét, az Opus Global Nyrt.-t birtokolja (utóbbihoz olyan alegységek tartoznak, mint a Mészáros Építőipari Holding, a Wamsler nevű tűzhelygyár és a Hunguest Hotels-szállodalánc). Közvetve ugyancsak a Konzum PE ellenőrzi az Andrássy út 59. és 105. alatti palotákat, és részben ugyanennek a magántőkealapnak szervezte ki a kormány a hazai autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. (Ebben a sztrádafeladatban az Opus New Way és Opus Bridge-alapok, valamint Szíjj László érdekeltségei is szerepet kaptak.) Az Opus-alapkezelő által irányított további magántőkealapok (Metis, Metis 2, Eirene, Global Alfa) a Magyar Bankholding „tartóoszlopai”, a Status Energy Magántőkealap pedig különböző energetikai érdekeltségek (Opus Titász, Opus Tigáz, Central Energy Trade, bükkábrányi és halmajugrai fotovoltaikus erőművek) mögöttes szerve. Mivel az MFB nem tájékoztatta lapunkat arról, hogy a krízis tőkeprogramjaiból a fent említetteken kívül milyen további magántőkealapokra hullott rá 50-50 milliárd forint, így nem tudhatjuk, az Opus Global Befektetési Alapkezelő kilenc egysége közül melyek lehettek a nyertesek között.
3. Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 6 magántőkealapot irányít (Béta, Status Food, Status Property, Ekho, Status Next Környezetvédelmi, Status MPE)
Ez az alapkezelő is arról híres, hogy közvetlenül Mészáros Lőrincé, és az ide tartozó hat magántőkealapról sem tudhatjuk, az MFB öntött-e beléjük közpénzt. Ami biztos, hogy a Status Food és a Béta nevű egység működött közre az ország legnagyobb pulykafeldolgozó-hálózatának kialakításában, a Status Property pedig a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft.-t, az egykori Fidesz–MDF-ingatlanügyekben is szereplő Váci utcai MKB-palotát, valamint az M1–M7-es autópálya kivezető szakaszánál lévő Akron Park Irodaházat birtokolja közvetve vagy közvetlenül. Az Ekho Magántőkealap a Simicska Lajostól megörökölt Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft.-t vásárolta fel, a Status MPE a TV2-ben érdekelt IKO Holdingban és az Atmedia reklámértékesítőben szerzett befolyást, s közben a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap a hulladékkezelési piac és a paksi atombiznisz szereplői közül gyűjtött be néhányat (Naturaqua Zrt., Greenpet Recycle Kft., Status Kpria Zrt., Duna Center Therm Kft.).
4. Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Themis, Cronus, Via, Vesta)
A Mészáros Lőrinccel üzleti koalíciót alkotó Szíjj László alapkezelőjéről, illetve az itt menedzselt alapokról sem derült ki eddig, hogy van-e bennük MFB-fillér vagy másfaja közpénz. Az ide tartozó négy magántőkealap mindegyike részt vesz viszont az autópályakoncessziós mutatványban, sőt a Themis az Adventor-szállodahálózat befektetője is (utóbbi bükfürdői, soproni és keszthelyi hotelprojekteket futtat).
5. Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 3 magántőkealapot irányít (Prime Deal, Prime Property, Prime Multi)
A fideszes médiabirodalmat pátyolgató Mészáros-ügyvéd, Kertész József Tamás alapkezelőjéről beszélünk – melyről szintén nem tudhatjuk, haszonélvezője-e különböző MFB-programoknak. Az itt irányított magántőkealapok általában a felcsúti milliárdos bizniszeiben jelennek meg társbefektetőként, de a Prime Multi nemrég a kormány kedvenc őrző-védője, Varga „Valton” Lajos társaságaiba is befektetett.
6. Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Dine&Fun, Nuk3, Nuk5, Ane)
A Mészáros Lőrinc horvátországi fociügyleteit is segítő alapkezelő legnagyobb áttételes tulajdonosa az a Balog Ádám, aki annak idején Mészáros Lőrinc MKB Bankját irányította. Nincs nyilvános információ arról, van-e állami pénz az ide tartozó négy magántőkealapban.
7. DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 1 magántőkealapot irányít (DBH)
Az alapkezelő két régi Mészáros-szövetséges, a takarékbanki vonalról ismert Vida József és Gál Miklós tulajdona. Egyelőre itt sem tudunk MFB-szerepvállalásról.
Írásunk második része itt érhető el:
#magántőkealapok#Mészáros Lőrinc#NER#Orbán Viktor#Tiborcz István | Ezen a titkos csatornán óriási pénztömeg zúdul Tiborczék és Mészáros közelébe | A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/02/27/magantokealapok-ner-magyar-fejlesztesi-bank-meszaros-tiborcz-kozpenz/ | 2023-02-27 16:09:30 | true | null | null | valaszonline.hu |
November 30-i hatállyal lemondott az Állami Szémvevőszék (ÁSZ) alelnöke, de már meg is van az utódja Szomolai Csaba személyében – derül ki a szervezet csütörtök délutáni közleményéből. A leköszönő alelnök, Holman Magdolna 2003-tól dolgozik az ÁSZ-nál. A körülményekről és okokról a közleményben nem számoltak be, de annyit közöltek, hogy az ÁSZ elnöke, Windisch László a lemondást a volt alelnök
érdemeinek elismerése mellett elfogadta.
Holman a továbbiakban elnöki főtanácsadóként folytatja munkáját, és az ÁSZ szervezeti és módszertani megújításában válla szerepet – közölték.
Szomolai Csaba január 1-től – várhatóan 12 évig – töltheti be a tisztséget. Az új alelnök a Mészáros Lőrinchez köthető gigabanktól, a Magyar Bankholding Zrt.-től érkezik az ÁSZ-ba, ahol – 2021 óta – kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes.
A jogász és közgazdász végzettségű szakember másfél évtizedes felügyeleti, ellenőrzési tapasztalattal rendelkezik, 2006 óta – kezdetben a PSZÁF, majd az MNB munkatársaként – foglalkozott pénzügyi szervezetek felügyeletével, 2013-tól igazgatóként, 2017-től ügyvezető igazgatóként felelt a pénzügyi felügyelet jogi területéért. 2017-től az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának tagja volt. | Mészáros gigabankjától igazol új alelnököt az Állami Számvevőszék | November 30-i hatállyal lemondott az Állami Szémvevőszék (ÁSZ) alelnöke, de már meg is van az utódja Szomolai Csaba személyében – derül ki a szervezet csütörtök délutáni közleményéből. A leköszönő alelnök, Holman Magdolna 2003-tól dolgozik az ÁSZ-nál. A körülményekről és okokról a közleményben nem számoltak be, de annyit közöltek, hogy az ÁSZ elnöke, Windisch László a lemondást a volt alelnök érdemeinek elismerése mellett elfogadta. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/12/01/uj-alelnok-allami-szamvevoszek-szomolai-csaba-magyar-bankholding/ | 2022-12-01 17:10:00 | true | null | null | 24.hu |
Folytatódik a felcsúti, közpénzből rendbe tett tónál közpénzből épített étterem fejlesztése, közpénzből. A beruházást egy újabb turisztikai attrakciónak szánják.
Felcsút 2017 áprilisában 234,9 millió forint uniós támogatást nyert környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére. A beruházás része volt a záportározó – azaz a tó – rekonstrukciója. 2020-ban az önkormányzat „egyedi döntés” alapján kapott a kormányzati irányítás alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) a tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére csaknem másfél milliárd forint közpénzt. Ez a turisztikai fejlesztés például egy Hattyú-hidat és egy mesterséges szigeten felépülő éttermet, valamint látványteraszt jelent. A kivitelezést a korábbi polgármester, Mészáros Lőrinc családi cége, a Fejér B.Á.L. Zrt nyerte el bruttó 1,1 milliárd forintért.
Érdekesség, hogy a 24.hu által közzétett látványterveken se híre, se hamva nincsen a jégpályának. Cikkünk írásakor a korábbi eljáráshoz tartozó műszaki leírás nem megnyitható az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből (EKR) való letöltés után). Pedig egy jégpálya is a turisztikai attrakciónövelés része. A pálya ugyan már tavaly is működött, a közbeszerzést csak nemrég írták ki a kialakítására. Az RTL Híradó hiába kereste Felcsút önkormányzatát az ügyben:
A Tó Étterem azonban nemcsak falakat és impozáns környezetet kap közpénzből, hanem egyebek mellett áruátvevő mérleget, raktári kézikocsit, fém öltözőszekrényeket, automata kávéőrlőt, hűtőket, szekrényeket, tűzhelyeket, húsdarálót, pizzaelőkészítő asztalt, fedeles hulladék- és moslékgyűjtőt és moslékoló asztalt is. Az üzemeltető így konyhai berendezéssel együtt kapja meg az éttermet. Az üzemeltetésre kiírt pályázatra egyetlen jelentkező volt:
A tavalyi eljárásban még szó sem volt jégpályáról. Az első és a harmadik rész érvénytelen lett, ezeket idén újra kiírták, kiegészítve a jégpályával. A második, a belsőépítészeti mobíliákra vonatkozó rész viszont már tavaly elkelt: az Arterior Komplex Kft. nettó 21,1 millió forintért szállítja le az étterem berendezését. A mennyiségek alapján 18 benti és 9 kinti asztalnál fogyaszthatnak majd a vendégek, a cég ugyanis egyebek mellett 18-18 asztallapot és asztallábat, 72 éttermi széket, 12 fotelt, 3 dohányzóasztalt, 9-9 terasz asztallábat és asztallapot és 36 terasz széket, összesen 29 kaspót, nyolc szemetest, 4 intimhulladék-tárolót és 12 vécékefetartót szállít le közpénzért.
Nem ez az egyetlen, közpénzből finanszírozott felcsúti attrakció. Az Orbán Viktor házától néhány száz méterre található Hotel Pancho 11 milliárd forintból épült, az ugyancsak tao-támogatásból finanszírozott Pancho Aréna és a szintén a közösből fizetett kisvasút közelében várja a pihenni vágyókat. Az elvileg ifjúsági sportszállóra 2017-ben kért és kapott tao-támogatást az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány.
Ezt is ajánljuk:
Havi 24 millió forintot keres a felcsúti Puskás Akadémia iráni focistája | A moslékgyűjtő, a vécékefetartó és a betétes kuka is közpénzből lesz a közpénzből épült felcsúti étteremben | Ahogyan a közösből fizetik az automata kávéőrlőt, a hűtőket, a szekrényeket és a tűzhelyeket is. A turisztikai attrakciónak nevezett projektet egyébként több mint 1 milliárd forintért Mészárosék családi cége kivitelezte. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/02/28/felcsut-etterem-csonakazoto-meszaros-lorinc | 2023-02-28 07:59:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Felcsút újabb nagy lépést tett afelé, hogy idegenforgalmi központtá váljon. A lépések ezek voltak: | Így terebélyesedik a felcsúti idegenforgalom fellendítését célzó közpénzes projekt | Felcsút újabb nagy lépést tett afelé, hogy idegenforgalmi központtá váljon. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/24/igy-terebelyesedik-a-felcsuti-idegenforgalom-fellenditeset-celzo-kozpenzes-projekt-ami-meszaros-lorincet-gazdagitja | 2023-02-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A nyomozás adatai szerint egy budapesti autósiskola vezetője cinkosaival szervezetten együttműködve 2008-2010 között jó pénzért jogosítványhoz segített román állampolgárokat. Ha az ügyfelek híján voltak az elméleti és gyakorlati tudásnak, ellenben akadt néhány ezer eurójuk, könnyedén hozzájuthattak a vágyott okmányhoz. Sokan közülük még olvasni sem tudtak.
A gyanúsítottak a „vizsgázóktól” alkalmakként 200-400 euró közötti készpénzt kértek el, a pénz a tolmács, a szakoktató, illetve a hivatalos személyként eljáró vizsgabiztos között osztották szét. Ráadásul 300-400 euróért a magyarországi megélhetésüket, illetve a magyarországi lakhatásukat alátámasztó, hamis iratokkal is ellátták őket, így juthattak hozzá a jogsihoz szükséges, lakcímet igazoló hatósági és a bevándorlási hivatal által kiállított regisztrációs igazolványhoz. Némi pluszpénzért – 100 euróért – az orvosi alkalmasságin is könnyedén átlibbentek, még a vizsgálatra sem kellett elmenniük.
Az okmányirodák egyes dolgozóinak is volt szerepe abban, hogy minden olajozottan menjen. Egyszerűen átsiklottak szabályok felett. Gyanúsítottként hallgattak ki egy budapesti postást is, neki az volt a dolga, hogy a vezetői engedély megszerzésével kapcsolatos hivatalos iratokat egyenesen a megbízóhoz vigye.
A 47 román és egy magyar állampolgár ellen indult nyomozást rendőrség most lezárta, közel 30 ezer oldalnyi iratanyag landolt a Fővárosi Főügyészségen, vádemelési javaslattal. | Pénzért árult jogsit külföldieknek a budapesti autósiskola | A legcsekélyebb tudás sem volt feltétel. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2013/07/26/penzert-arult-jogsit-kulfoldieknek-a-budapesit-autosiskola/ | 2013-07-26 12:10:00 | true | null | null | 24.hu |
Rétvári Bence, az antikorrupciós civil munkacsoport keddi ülése után jelentette be, hogy a következő hónapokban tartanak képzéseket politikusoknak a korrupció káros hatásairól.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint előzőleg a civilek tesztelhetik a képzést és szükség esetén módosítják is a programot.
A próbatréning célja, hogy a résztvevők megismerjék az integritás alapfogalmait, valamint a kapcsolódó etikai megközelítéseket. A résztvevők a tréning segítségével könnyebben felismerik és megértik azokat a szituációkat, amelyek az egyén, a szervezet és társadalom integritását veszélyeztetik. Ilyenek lehetnek például korrupciós kockázatok, ügyek, folyamatok átláthatatlansága, morális problémák, konfliktusok. Az interaktív foglalkozások során érdekes esettanulmányok, elgondolkoztató etikai kérdések, dilemmák beiktatásával és közös feldolgozásával segítik elő a megértést – fejtette ki. | Mutyiellenes képzés politikusoknak | Korrupció-megelőzési és etikai tréningeket tartanak 800 közigazgatási vezetőnek és 8500 kormánytisztviselőnek hamarosan. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/06/mutyiellenes-kepzes-politikusoknak/ | 2013-08-06 12:15:00 | true | null | null | 24.hu |
Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közleményében azt írta: a főügyészség debreceni regionális osztálya gyanúsítottként hallgatta ki – a tájékoztatásban nem teljes nevével említett – Tóth András, volt országgyűlési képviselőt és Újfehértó város egykori polgármesterét vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.
Eszerint a volt polgármester a város temetőjének rekonstruálására, valamint a futballpálya építésére kiírt közbeszerzési eljárás előtt abban állapodott meg egy kft. ügyvezetőjével, hogy amennyiben a családi házánál különböző munkálatokat – egyebek mellett faházépítést, térkövezést és kerítésfestést – ingyenesen elvégez, az ő cége nyeri meg a pályázatot. Így is lett, a cég gyerte el a kivitelezés jogát, és a polgármester otthonát is kipofozták körülbelül másfél millió forintból.
A faház építésében részt vevő asztalosmester azonban nehezményezve a tudomására jutott korrupciót, és a faház gerendái közé egy nejlonzacskóba helyezve beépítette a Kelet-Magyarország című újság 2008. november 29-én megjelent számának részletét, valamint egy kézzel írt feljegyzést. A nyomozás alatt – ahogy Keresztes Imre fogalmazott – “az időkapszulát” a Központi Nyomozó Főügyészség a tanú vallomása alapján megtalálta, és miután kibontották a falból, bűnjelként lefoglalta.
Az ügyészség tájékoztatása szerint a volt polgármestert a futballpálya építésére kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatban elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével is meggyanúsították.
Tóth András a gyanúsítás ellen nem élt panasszal, és vallomást tett. A kivitelező cég gyanúsítottként kihallgatott ügyvezetője ugyanakkor panaszt jelentett be, és vallomást sem tett. Az ügyben folyik a nyomozás.
Tóth András 2006-ban nyerte el a polgármesteri tisztséget a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón. Országgyűlési képviselő is volt, 2007 októberében kilépett a Fidesz frakciójából. | Vesztegetéssel gyanúsítják Újfehértó volt polgármesterét | A vállalkozónak kicsit helyre kellett pofoznia a település első emberének otthonát, cserébe ő újíthatta fel a temetőt, építhette a sportpályát. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2013/08/24/vesztegetessel-gyanusitjak-ujfeherto-volt-polgarmestert/ | 2013-08-24 12:20:00 | true | null | null | 24.hu |
Szerda éjjel a „Corvinus Egyetem volt hallgatói” aláírással kapott e-mailt több szerkesztőség. A levélben – amelynek tartalmát az Átlátszó Oktatás részletezi – több korrupciógyanús ügyletre világítanak rá az állítólagos egykori diákok.
A gazdasági igazgatónak is elküldött levélhez csatolt dokumentumokban – a többi közt – az egyetem kollégiumai körüli visszaélésekre hívják fel a figyelmet.
A 444.hu azt írja, hogy a levélre és a vádakra csütörtök délelőtt válaszolt az intézmény főigazgatója. Rózsás Péter megköszönte a levelet, és mint fogalmazott, sok nehéz ügybe futott bele az egyetemen, köztük a volt hallgatók által felvetettekbe is, ki fogja vizsgálni ezeket. | “Brutális korrupció” a Corvinuson? | A Corvinus Egyetem volt hallgatói kiterjedt korrupciós folyamatokról számoltak be nyílt levelükben, amelyet több médiumnak és az egyetem gazdasági igazgatójának címeztek | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/10/brutalis-korrupcioval-a-corvinuson/ | 2013-10-10 12:32:00 | true | null | null | 24.hu |
A Corvinus Egyetem gazdasági igazgatójához címezték azt a levelet, aminek másolatát sok szerkesztőség is megkapta szerda éjjel. A Corvinus Egyetem volt Hallgatói névvel aláírt levélben az ismeretlen feladók több korrupció-gyanús ügyletre is felhívták az intézmény gazdasági vezetőjének a figyelmét.
Mint írták,
Őszintén bízunk benne, hogy az Ön személyében végre olyan emberre találunk, aki hajlandó a problémákat érdemben átvizsgálni, a megfelelő eljárásokat lefolytatni és az esetleges felelősöket – hivatalosan is – megnevezni.
A levélhez két dokumentumot is csatoltak. Az egyikből az egyetem kollégiumai körüli visszaélések lehetőségét lehet kiolvasni. Például hogy a kollégiumot üzemeltető nő és cége jelentősen megnövelte a szükséges költségvetést azzal, hogy szinte minden feladatot külsős cégeknek, legtöbbször a sajátjának szervezett ki. Ezután többszörösére nőttek a fenntartási költségek, de ezt az egyetem részéről sosem firtatta senki.
A másik vád szerint rendszeresen manipuláltak az Üvegzseb-program dokumentumaival is, például hogy folyamatosan változtak a futó szerződésekre fordított összegeket. Ezekről az ügyekről alaposabban az Átlátszó Oktatáson lehet olvasni.
A levélre csütörtök délelőtt válaszolt az intézmény főigazgatója, Rózsás Péter is:
Köszönöm a bizalmukat! Sok nehéz ügybe futottam bele egyetemünkön, köztük az Önök által felvetett ügyekbe is. És ahogy látható az egyetem reakciójából a tisztázó munka és a rendteremtés igyekezete nem mindenkinek tetszését nyeri el. | Korrupciógyanús ügyek kerültek elő a Corvinuson | A Corvinus Egyetem gazdasági igazgatójához címezték azt a levelet, aminek másolatát sok szerkesztőség is megkapta szerda éjjel. A Corvinus Egyetem volt Hallgatói névvel aláírt levélben az ismeretlen feladók több korrupció-gyanús ügyletre is felhívták az intézmény gazdasági vezetőjének a figyelmét. | null | 1 | https://444.hu/2013/10/10/korrupciogyanus-ugyek-kerultek-elo-a-corvinuson/ | 2013-10-10 12:35:00 | true | null | null | 444 |
Pécs;állami támogatás;PMFC;
2019-01-31 08:53:50
Orbán 900 milliós passzt adott a pécsi focinak
A kormányzati vis maior szánt alapból pumpálták át a forrást a helyi focicsapatot fenntartó önkormányzati vállalkozáshoz, félmilliárd csak a fizetésekre megy el.
Azonnali hatállyal összesen 890 millió forintos támogatás odaítéléséről döntött Orbán Viktor a Pécsi Mecsek FC focicsapatát is fenntartó Pécsi Sport Nonprofit Zrt. javára.
A forrást a Pénzügyminisztérium rendkívüli intézkedésekre szánt keretéből csatornázták át a kifizető humán tárca felé, azzal a kitétellel, hogy a pécsi cég külön kérelem és pályázat nélkül, 2020. július végi elszámolással használhassa fel az összeget – derül ki a szerdai Magyar Közlönyből.
Mint a mellékelt tervekből is látszik,
dologi kiadásokra 300 milliót, járulékokra és szociális hozzájárulási adóra pedig 70 milliót szánnak.
Az év végén is jött segítség
Ez már a második nagy átutalás a sportklubnál: mint a pecsma.hu is megírta, december végén jelentős, kétmilliárdos sporttámogatás érkezett a Baranya megyei településre, ebből pedig 870 millió forintot a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. kapott. Vagyis, mintegy egy hónap alatt 1,76 milliárdos állami forrás érkezett a helyi focicsapat fenntartójához. | Orbán 900 milliós passzt adott a pécsi focinak | A kormányzati vis maior szánt alapból pumpálták át a forrást a helyi focicsapatot fenntartó önkormányzati vállalkozáshoz, félmilliárd csak a fizetésekre megy el. | null | 1 | https://nepszava.hu/3023721_orban-900-millios-passzt-adott-a-pecsi-focinak | 2019-01-31 12:24:00 | true | null | null | Népszava |
A terhelő dokumentum egy újságba tekert vallomás volt, amelyben a városatya házát építő vállalakozó azt ecsetelte, honnan szállították az építőanyagot a polgármester házához, és mit ígért cserébe Tóth András a vállalkozónak, ha ingyen felhúzza telkére az építményt. A csomagot végül akkor találták meg a nyomozók, amikor egy házkutatás alkalmával falat bontottak – emlékeztet a másfél évvel ezelőtti történetre a Blikk.
A lap szerint most újabb gyanús ügylet miatt alakul a botrány a volt városatya körül. Ezúttal egy sportpálya miatt áll a bál, amely pár évvel azután, hogy több tízmillió forintból megépítették, lényegében használhatatlanná vált. A vizsgálatok szerint a kiszámlázott és megvásárolt építőanyagnak ugyanis csak a töredékét használták fel az építkezésnél, így most kénytelen új létesítményt építeni a település.
Az önkormányzat visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, így most a két ügyet összevonták. | Időkapszula miatt került bajba a volt polgármester | Korábban beépítette háza falába a korrupciós bizonyítékokat, most egy gyanús sportpályaépítés miatt is felelnie kell - írja a Blikk. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/16/idokapszula-miatt-kerult-bajba-a-volt-polgarmester/ | 2013-10-16 12:44:00 | true | null | null | 24.hu |
A Quaestor-ügy soltvadkerti szálában a Fővárosi Főügyészség csütörtökön öt személlyel szemben nyújt be vádiratot, a vád tárgya bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás bűntette - erről az ügyészség közleményben számolt be. A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádiratának lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.
A Fővárosi Főügyészség által a csütörtökön a Kecskeméti Törvényszékre benyújtandó vádiratának lényege szerint Tarsoly Csaba IV. rendű vádlott 2004 tavaszát megelőzően megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet első számú vezetőjével, az I. rendű vádlottal abban, hogy egymásnak kölcsönösen előnyös, azonban jogellenes – és egyben korrupciónak is minősülő – gazdasági tevékenységet fognak folytatni. Tarsoly vállalta, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül, a Takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozni fogja az I. rendű vádlott fiának, a II. rendű vádlottnak a cégét úgy, hogy ezt színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik. Cserébe a Takarékszövetkezet vezetője vállalta, hogy esetenként a Quaestor csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat is biztosítani fogja a Takarékszövetkezet pénzéből. Ez utóbbi összegek a későbbiekben úgy áramlottak ki a Takarékszövetkezettől, hogy azokért cserébe ellenszolgáltatás nem volt, így a Takarékszövetkezetnél vagyoni hátrány keletkezett.
A megállapodása alapján a Quaestor csoportnál is meg kellett teremteni annak előfeltételét, hogy a Takarékszövetkezettől érkező pénzösszegeket a II. rendű vádlott cégének látszólag törvényesen adják tovább. Ennek érdekében az I. rendű vádlott és Tarsoly Csaba úgy döntöttek, hogy egy, ténylegesen Tarsoly által irányított cég a II. r. vádlott cégében többségi tulajdonos lesz, majd abban tőkeemelést hajt végre. A tulajdonszerzést és a tőkeemelést végrehajtották, utóbbi forrása a Takarékszövetkezettől származó, fiktív értékpapírügylettel palástolt pénz volt.
Az I. rendű vádlott bevonta az elkövetésbe a Takarékszövetkezetnél szintén vezető pozícióban dolgozó III. rendű vádlottat, aki a színlelt értékpapír-vásárlásokra vonatkozó adásvételi szerződéseket és átutalási megbízásokat aláírta, valamint vezette a fiktív értékpapírok nyilvántartását. Az elkövetésben részt vett még a Quaestor csoport gazdasági vezetője is.
A vádlottak 2004 áprilisa és 2010 márciusa között összesen
több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak
a Takarékszövetkezetnek, amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét leplezték fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel. Az 54 oldalas vádirat 21 vádpontban mutatja be részletesen az elkövetést.
A Fővárosi Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette, bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújt be vádiratot közvetlenül a Kecskeméti Törvényszékre. A vád tárgyává tett bűncselekményeket büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati szabályokra figyelemmel – huszonöt év.
A Fővárosi Főügyészség indítványozza, hogy az eljárást a Kecskeméti Törvényszék egyesítse egy olyan, előtte folyamatban lévő ügyhöz, amely jelen üggyel személyi és tárgyi összefüggést mutat. | Vádat emelnek a Quaestor-ügy soltvadkerti szálában | A Quaestor-ügy soltvadkerti szálában a Fővárosi Főügyészség csütörtökön öt személlyel szemben nyújt be vádiratot, a vád tárgya bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás bűntette - erről az ügyészség közleményben számolt be. A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádiratának lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. | null | 1 | https://444.hu/2019/01/31/vadat-emelnek-a-quaestor-ugy-soltvadkerti-szalaban | 2019-01-31 12:45:00 | true | null | null | 444 |
Jelentős csúszással, és drágulással épül a Modern Városok Program keretében új uszoda Sopronban. Még 2015-ben mutatta be Fodor Tamás polgármester az 50 méteres medencés "látványuszoda" terveit, ekkor még 2018-as átadót ígért. A bejelentésről szóló Kisalföld cikk szerint a városvezető ekkor kijelentette:
a mostani fedett uszoda fölött eljárt az idő; sem a lakossági, sem a turisztikai, sem a sportcélú igényeket nem képes maradéktalanul kielégíteni.
A korábbi városi uszoda helyére kerülő új létesítmény kivitelezésére kiírt közbeszerzés eredménye pénteken jelent meg, a hirdetmény szerint | A becsült ár kétszereséért, 10 milliárdért kap új uszodát Sopron | Jelentős csúszással, és drágulással épül a Modern Városok Program keretében új uszoda Sopronban. Még 2015-ben mutatta be Fodor Tamás polgármester az 50 méteres medencés "látványuszoda" terveit, ekkor még 2018-as átadót ígért. A bejelentésről szóló Kisalföld cikk szerint a városvezető ekkor kijelentette: a mostani fedett uszoda fölött eljárt az idő; sem a lakossági, sem a turisztikai, sem a sportcélú igényeket nem képes maradéktalanul kielégíteni. | null | 1 | https://444.hu/2019/01/18/a-becsult-ar-ketszereseert-10-milliardert-kap-uj-uszodat-sopron | 2019-01-18 13:12:00 | true | null | null | 444 |
A Millenárison a mélygarázs és a közpark építése 10 milliárd 598 millió forintról 11 milliárd 22 millió forintra drágult, az előre nem látható körülmények miatt. A több mint 400 millió forint többlet a kivitelező West Hungária Bau Kft.-t és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-t illeti.
Az építési szerződés módosítását az ajánlatkérő Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A tendert még 2017 nyarán írták ki, akkor vállalta el a cég a munkát a becsült 8,5 milliárd helyett 10,6 milliárdért.
A beruházás keretében épülő ötszáz személyautót befogadó, kétszintes mélygarázs hasznos alapterülete 17 755 négyzetméter lesz. A park teljes területe közel 40 ezer négyzetméter, de ebből a növénnyel beültetett rész csak 25 ezer négyzetméter, míg a burkolt felület 14100 négyzetméter lesz. Épül egy vízjáték is 174 négyzetméterrel. A Fény utca felé pedig egy 100 méteres aluljáró készül. A befejezési határidő 2019. július utolsó napja.
A mostani módosításról mindössze annyi szerepel a közleményben, hogy arra olyan körülmények miatt került sor, amelyeket a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre. | Drágult az építkezés a Millenárison | Előre nem látható körülmények miatt drágul a Millenárison a mélygarázs és a közpark építése - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/millenaris-kozbeszerzes-budapest-dragulas.677207.html | 2019-01-22 13:21:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Pénzügyminisztérium (PM) budai várbeli régi épületének újjáépítésére újabb nettó hétmilliárd forintot költenek: a második ütem kivitelezésére kiírt közbeszerzésen egyedüli érvényes ajánlattevőként az első ütem munkáit is elnyerő West Hungária Bau Kft. (WHB) és Garage Ingatlanfejlesztő Kft. alkotta konzorciumot hirdették ki győztesnek - derül ki a közbeszerzési eljárás ajánlatokat összegző dokumentumából.
A munka elvégzésére alvállalkozóként bevonják a műemlék-rekonstrukciókat végző Belvárosi Építő Kft.-t, továbbá a Laki Üvegművészet Kft.-t, a Decolux Világítástechnikai Kft.-t, a restaurátori munkára a Consall Team Kft.-t, a Herling Kft.-t, az Ancien Bt.-t, az Artárium Stúdió Kft.-t és Páhi Attilát.
A közbeszerzést a külön a beruházás megvalósítására létrehozott, állami tulajdonú PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. írta ki, amelynek már 70 alkalmazottja van. A beruházást tavaly novemberben a kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.
A Szentháromság tér 6. szám alatti egykori királyi pénzügyminisztériumi épületet az eredeti, Fellner Sándor építész 20. század eleji tervei alapján építik vissza a szomszédos Mátyás templomhoz hasonló méretű, két neogótikus toronnyal és díszített homlokzattal. A tornyok és az épület felső szintje a második világháborút követően elpusztult, illetve elbontották. A rekonstrukciót követően ide költözik a PM a jelenlegi, V. kerület, József nádor téri épületéből. Az átépítés költségéről pontos számot az építészeti tervek hiányában még nem közöltek, de várhatóan több tízmilliárd forintba fog kerülni. (Az építészeti tervek elkészítésére korábban nettó egymilliárd forintot szántak, de ennek duplájáért vállalták volna az építészek a munkát.) A beruházás mérnök-lebonyolítói és műszaki ellenőri feladataira a Spányi Partners Zrt.-vel szerződtek 680 millió forintért.
A beruházás első ütemére - ami a felújítás előkészítését jelentette - tavaly szeptemberben nettó 9,8 milliárd forintért szerződtek a WHB-val és a Garage Ingatlanfejlesztővel - ennek része volt három toronydaru telepítése, állványozás, bontási, tetőfedési és homlokzatképzési munkák. Jelenleg a födémszerkezetek megerősítése zajlik - derül ki a PM-TÉR6 honlapjáról. A második ütemben már belső és homlokzati műemlékvédelmi rekonstrukciós feladatokat is el kell végezni. A közbeszerzési dokumentum szerint a belső munkák a Szentháromság tér felé eső úgynevezett A és B épületrészt érintik majd ebben az ütemben (amit még több követ).
"Az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömbjének rehabilitációja során néhány hónapja megkezdődött a kivitelezés első lépcsője, és ezzel párhuzamosan folyik a tervezés. A költözés várható dátuma a tervezés lezárultát követően határozható meg" - válaszolta január elején a PM-TÉR6 projektcég a Napi.hu kérdésére. (A korábbi elképzeléshez képest a beruházás pár éves csúszásban van, a PM Várba költöztetését 2017. december végére tervezték.) | Felpörög az állami építkezés a budai várban - repülnek a milliárdok | Újabb hétmilliárd forintot költenek a kormány egyik kedvenc anakronisztikus épületének kivitelezésére a budai várban: az egykori királyi pénzügyminisztérium torony-visszaépítős rekonstrukciójának második ütemét is a WHB konzorciuma végezheti el. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/pn-budai-var-koltozes-kozbeszerzes.677355.html | 2019-01-23 13:28:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A használt járműveket nem értékelték fel, s nyomott áron adták el elsősorban kereskedőknek, akik a vásárlás után 30-50 százalékos haszonnal tudták továbbértékesíteni azokat – állítja egy volt postai alkalmazott, aki feljelentést is tett az ügyben, de az állami cég vezetésének is jelezte a visszásságokat.
A Magyar Nemzet szerint a kár meghaladhatja a 100 millió forintot. Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya nyomoz. | Százmilliós mutyigyanú a postánál | Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el az ügyészség a Magyar Posta 2006 és 2011 közötti járműértékesítései miatt - írja a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2013/11/19/szazmillios-mutyigyanu-a-postanal/ | 2013-11-19 13:56:00 | true | null | null | 24.hu |
A mi városunkként emlegette Székesfehérvárt Orbán Viktor 2015 májusban, amikor bejelentette, milyen nagy projekteket finanszíroz majd itt a kormány a következő években. Orbán Viktor itt született, alcsúti és felcsúti kitérő után a családjával később itt élt a Vorosilovgrád lakótelepen, amikor ő a város gimnáziumába járt.
A Fidesz még a kampányzáróját is itt tartotta tavaly az országgyűlési választások előtt, Orbán meg is indokolta, hogy miért:
Ehhez képest a kormány most úgy döntött, hogy az Orbán által bejelentett nagy projektek közül kettőt is leállít. Az egyik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai tömbjének megépítése, a másik az Alba Aréna, egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, ami a fehérvári hokisok új otthona lett volna.
A kormány arra hivatkozott, hogy a közbeszerzéseken kihirdetett győztes ajánlatok messze meghaladták a tervezett költségeket. A kórházi tömbre 2016-ban 7,5 milliárdot szántak. Ehhez képest 18 milliárdos ajánlattal nyert Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. az Épkarral közösen. A sportarénánál 2016-ban 13,8 milliárddal számoltak. A közbeszerzési pályázatban már 20 milliárd forintra lőtték be a költségeket, ehhez képest 25 milliárd forintos ajánlattal nyert az Orbán Viktort repülőgépekkel meccsekre szállító Garancsi István cége, a Market Zrt.
A döntések kommunikálása sajátos volt. Előbb az RTL Klub tudta meg, hogy a kórház új épülettömbje mégsem épül meg. Aztán a város fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András jelentette be Facebookon, hogy nemcsak az egészségügyi beruházás nem indul el, hanem a sportcsarnok építését is leállította a kormány. Ebben a posztban közölte, hogy egy harmadik beruházást, egy 2500 fős középiskolai campust pedig ő maga függeszt fel.
A fideszes polgármester az építőipar eltúlzott áraira hivatkozott, és kirohanást intézett az ellen, hogy egyetlen ajánlat érkezett például a campusra, vagyis „nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan! Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sincs rendben, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen”.
Cser-Palkovics bejelentésekor nem volt világos, hogy a kormányt csak Székesfehérvár esetében zavarják a túlságosan elszállt, győztesnek hirdetett árajánlatok, vagy a Modern Városok Programjában érintett többi megyei jogú városnál is szigorítottak.
Az összes megyei jogú város polgármesterét megkérdeztük, hogy a településükön elkaszált-e a kormány a Modern Városok Programjában érintett beruházásokat. Nem válaszolt mindenki. Aki megtette, arról számolt be, hogy őket nem érint ilyen döntés. Ezek a városok: Kecskemét, Győr, Salgótarján, Nyíregyháza, Békéscsaba, Szeged, Veszprém. (Egerből azt a kioktató választ kaptunk, hogy Székesfehérváron sem állította le a kormány a beruházásokat, hiszen azok majd valamikor meg fognak épülni.)
Írtunk a Miniszterelnökségnek, de egy hét is kevés volt annak megválaszolására, hogy több városban is leállítottak-e durván túlárazott projekteket, illetve mi a határ, ami felett már elfogadhatatlan tartanak egy árajánlatot.
A mostani kormányinfón aztán téma lett a kormány múlt heti döntése. Előbb a Fejér Megyei Hírlap (a Mediaworkshöz tartozó, a megyei lapokhoz hasonlóan a nagy közös alapítványba olvaszott újság) kérdezte Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető miniszert a leállításokról, aztán mi is visszatértünk erre.
50 százalékos felár belefér
Gulyás szerint a beruházásoknak van egy mérnöki ára. Tapasztalata szerint az ezt meghaladó 30-40-50 százalékos áremelkedés benne van az építőipari piacban, a 120 százalékos az nincs. Gulyás úgy látja, hogy a tűréshatáron belüli árnövekedés oka elsősorban az iszonyatosan nagy kereslet. Több mint 4000 milliárd forintos megrendelésállomány van az építőiparban, ehhez képest a kapacitás jóval 3000 milliárd alatt van, inkább 2500 milliárd. A kínálatot messze meghaladó keresletnek pedig árfelhajtó hatása van. Ehhez jön még hozzá az, hogy jelentős, az átlagot messze meghaladó, 50 százalékos béremelkedés volt az építőiparban.
A miniszter szerint az idei költségvetésben 135 milliárd forint van a Modern Városok Programjában szereplő beruházások megvalósítására. Ha a székesfehérvári kórház fejlesztése 8 milliárd helyett 17 mlliárdból valósítanák meg, akkor a különbséget más városoktól kellene elvenni.
Kérdésünkre, hogy a kormány más városokban is leállított-e beruházásokat, Gulyás azt mondta, hogy a kormány múlt heti döntései Székesfehérvárt érintik, de „hasonló döntések érinthetnek más városokat is”. Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy nem érintenek. Sopronban például simán átment, hogy dupla áron készül az uszoda, a tervezett ötmilliárd helyett 10 milliárdért. Vagyis a Gulyás által elfogadható tűréshatárt messze átlépve. Gulyás szerint ez valóban így van, de az az oka, hogy a kiszemelt helyszínen csak speciális eszközökkel lehet építeni a talaj miatt, így a győztes ajánlatot a technológia drágította meg. Ezek szerint ezzel a mérnökök előzetesen nem számoltak.
Vagy ott van a budapesto Vasas stadion, aminek a második ütemében nemrégi hirdettek győztest (a Market Zrt.-t és a KÉSZ-t). A fehérvári kórháznál egy nagyságrenddel alacsonyabb az összeg, de az arányok pontosan megfelelnek: 800 millió forintra becsülték a munkákat, a győztes konzorcium 1,8 millárdért vállalta. Ami több, mint 100 százalékos túllépés. Gulyás szerint ebben az esetben arról van szó, hogy ez egy projekt befejező szakasza, és a kormány nehéz helyzetben van, mert miután elköltöttek egy jelenetős összeget az építkezésre (szintén a Fidesz-kormány), nem lehet félkész torzókat félbehagyni. Ezért befejezik ilyen áron is.
És bár Érd nem válaszolt, de nincs hír arról, hogy az ottani satdionépítést leállították volna. A harmadosztályú focicsapat új stadionjára és multifunkcionális sportközpontjára eredetileg 3,3 milliárd forintot szántak, ami nem tűnt szűkmarkúnak, de Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. és az Épkar (igen, ők nyerték a fehérvári kórházépítést is) ezt jóval meghaladó, 5,3 milliárd forintos ajánlattal nyertek ősszel.
Mészáros és építőköre
Gulyás és Cser-Palkovics is csak úgy általánosságban beszélt az építőiparról, miközben a legnagyobb szereplői pontosan ismertek. Az Átlátszó szedte össze, hogy tavaly a legtöbb közbeszerzést Mészáros Lőrinc cégei nyerték (265 milliárd forint), a második alig lemaradva Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak az érdekeltségei (259,5 milliárd), a harmadik Mészáros és Szíjj üzlettársa, Varga Károly (116,8 milliárd forint).
A Mészárosék által elnyert 265 milliárd forint 93 százaléka Brüsszelből érkezett, uniós támogatásként.
Amikor Gulyástól megkérdeztük, hogy ha a mérnöki árak szerinte védhetőek, akkor ezek szerint a NER-kedvenc építőipari cégek kérnek túl sokat, azt válaszolta, hogy a kormánynak azt kell eldöntenie, hogy adott áron érdemes-e megvalósítani a projektet. Függetlenül attól, hogy ki az ajánlattevő.
Kérdésünkre, hogy a Cser-Palkovics által hiányolt verseny a közbeszerzésekben nemcsak Székesfehérvárra jellemző, hiszen - a Mészáros Lőrinc felségterületének számító - magyarországi uniós közbeszerzések több, mint negyedénél csak egyetlen ajánlat érkezik, Gulyás azt mondta, hogy ez az arány tavaly csökkent, és alig magasabb az uniós átlagnál.
Gulyás szerint a közbeszerzési törvénynek azt kell szolgálnia, hogy piaci versenyben a legjobb ajánlattevő nyerjen. Amikor megjegyeztük, hogy sok esetben éppen nincs piaci verseny, a miniszter úgy reagált, hogy ezen is el lehet vitatkozni, de mindenki számára nyitott a lehetőség nemcsak Magyarországon, Európában is.
Arra a közbevetésünkre, hogy sok cég értelmetlennek tarthatja, hogy olyan közbeszerzéseken is elinduljon, ahol Mészáros valamelyik érdekeltsége is versenybe száll, Gulyás azt mondta, hogy a kormány döntése alapján most éppen azt láthatják, hogy Mészáros érdekeltség nyert, de aztán mégsem szerződött vele a kormány.
„Ebben az egy esetben” - tettük mi hozzá, „Én még másokat is tudnék mondani” - válaszolta Gulyás, aki nem kommentálta azt a tavaly őszi számításunkat, hogy Mészáros cégei az elmúlt években 96 milliárd forintos felárral vállalták a közbeszerzéseken elnyert munkákat.
De miért éppen Fehérvár?
Ahhoz viszont nem kerültünk közelebb, hogy miért éppen Székesfehérváron állított le a kormány két beruházást is.
Ha pusztán az volt a cél, hogy Mészáros vagy Garancsi túl mohóvá váló cégeit leckéztessék, arra bőven lett volna lehetőség más közbeszerzéseknél is.
Ha csak egy kommunikációs trükköt dobtak be, hogy lám-lám, a kormány akár olyan beruházásokat is leállít, amit éppen ezek a cégek nyertek (miközben a többi pályázaton tarolnak tovább), azt el lehetett volna osztani a többi város között is.
Lehet, hogy Cser-Palkovicsot akarta leckéztetni valamiért Orbán, bár arról nem hallani, hogy másik polgármester-jelölttel indulna el a Fidesz az őszi önkormányzati választáson.
Azt Cser-Palkovics és a Gulyás is hangoztatta, hogy nem végleg állította le a kormány a két projektet. Cser-Palkovics egy valamikori, most még nem látható jövőbe tolta ki a megvalósítást, „olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat”. Gulyás meg arról beszélt, hogy az idei költségvetésben ezekre biztosan nem lesz plusz forrás. Ami az önkormányzati választások előtt semmiképpen sem jön jól Cser-Palkovicsnak, bár biztosan be lehet még jelenteni egy rakás egyéb projektet a kampányban.
Az a következő hónapokban derül ki, hogy a közbeszerzéseknél jött váratlan kormányzati keménykedés mennyire lesz tartós, és Mészáros Lőrincnek csak a gyerekei kaptak leckét, vagy a leggazdagabb magyar és köre is visszafogottabb ajánlatokkal nyeri el a Brüsszelből jövő pénzeket. | Tavaly még a városban tartotta a Fidesz választási kampányzáróját, most a kormány rálépett Székesfehérvár nyakára | A mi városunkként emlegette Székesfehérvárt Orbán Viktor 2015 májusban, amikor bejelentette, milyen nagy projekteket finanszíroz majd itt a kormány a következő években. Orbán Viktor itt született, alcsúti és felcsúti kitérő után a családjával később itt élt a Vorosilovgrád lakótelepen, amikor ő a város gimnáziumába járt. A Fidesz még a kampányzáróját is itt tartotta tavaly az országgyűlési választások előtt, Orbán meg is indokolta, hogy miért.
Ehhez képest a kormány most úgy döntött, hogy az Orbán által bejelentett nagy projektek közül kettőt is leállít. Az egyik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai tömbjének megépítése, a másik az Alba Aréna, egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, ami a fehérvári hokisok új otthona lett volna. | null | 1 | https://444.hu/2019/01/24/tavaly-meg-a-varosban-tartotta-a-fidesz-a-valasztasi-kampanyzarojat-most-a-kormany-ralepett-szekesfehervar-nyakara | 2019-01-24 14:04:00 | true | null | null | 444 |
Hörcsik Richárd fideszes képviselő, az Európai ügyek bizottsága elnöke 2016-ban a kvótanépszavazás parlamenti vitájában Brüsszelnek sárga lapot mutatva azt mondta, szerinte „az Unió egységére a legnagyobb veszélyt épp az Európai Bizottság jelenti”. Pár évvel korábban már mutatott ilyen lapot, amikor létre akarták hozni az Európai Ügyészséget, amiből Magyarország nagyon ki akar maradni.
A Hír Tv azonban tavaly kiderítette az EU nagy ellenfeléről, hogy a testvére pályázott az EU-nál, és nyert, így lett a fideszes Hörcsik Richárd nagyszülői házából EU-s támogatással vendégház, de ott turisták helyett csak a képviselővel és a családjával találkoznak rendszeresen a szomszédok.
Most Hadházy Ákos független parlamenti képviselő vette észre, hogy Hörcsik Richárd borász fia, ifj. Hörcsik Richárd 160 millió forint EU-s támogatást kapott a Tokaj-Portius borház kialakítására.
Egy tavalyi őszi közbeszerzés szerint egy 261 milliós beruházásról van szó, erre kapott most a parlamenti képviselő fia 160 milliót.
Hörcsik Richárd képviselő a 2010-es önéletrajzában ezt nevezte meg a kedvenc időtöltéseként: „Fiamnak a Tokaj-Portius Pincészetében gyakran segítek, kedvelem a borászatot. Numizmatika, heraldika.” | Egy fideszes parlamenti képviselő fia 160 millió forint EU-s támogatást kapott borházra | Hörcsik Richárd fideszes képviselő, az Európai ügyek bizottsága elnöke 2016-ban a kvótanépszavazás parlamenti vitájában Brüsszelnek sárga lapot mutatva azt mondta, szerinte „az Unió egységére a legnagyobb veszélyt épp az Európai Bizottság jelenti”. Pár évvel korábban már mutatott ilyen lapot, amikor létre akarták hozni az Európai Ügyészséget, amiből Magyarország nagyon ki akar maradni.
A Hír Tv azonban tavaly kiderítette az EU nagy ellenfeléről, hogy a testvére pályázott az EU-nál, és nyert, így lett a fideszes Hörcsik Richárd nagyszülői házából EU-s támogatással vendégház, de ott turisták helyett csak a képviselővel és a családjával találkoznak rendszeresen a szomszédok. | null | 1 | https://444.hu/2019/02/27/egy-fideszes-parlamenti-kepviselo-fia-160-millio-forint-eu-s-tamogatast-kapott-borhazra | 2023-02-27 14:18:00 | true | null | null | 444 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.