text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Bűnösnek mondta ki a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben hivatali visszaéléssel vádolt egykori fővárosi főügyészt a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB). Ihász Sándort egy év, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet nem jogerős.
Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki emiatt jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség a gyilkosság miatt felbújtóként vádolta meg Gyárfás Tamás médiavállalkozó-sportvezetőt. A vád szerint a Fenyővel fennálló üzleti, elszámolási viták miatt Gyárfás megbízta az azóta más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást és Tasnádi Pétert a vállalkozó megölésével. A vád szerint Portik megszervezte a gyilkosságot, felbérelte a feladatra a szlovák Rohácot. Abban az eljárásban Gyárfás és Portik is tagadja bűnösségét.
Ihász Sándor volt ügyészt azzal vádolták, hogy egy korábbi nyomozás alatt „egy érintett védelme érdekében” visszatartott olyan iratokat, amelyek bizonyítékul szolgálhattak volna az eljárásban. A vádlott az ügyészség szerint ezzel megszegte a hivatására vonatkozó szabályokat.
Az eljárás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére indult, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2018 áprilisában gyanúsította meg Ihász Sándort. A gyanú szerint Ihász 2017 októberében – amikor fellebbviteli főügyész volt – hivatalában átvette a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát ismerősétől, Gyárfás Tamástól, aki azért fordult hozzá, hogy tanácsot kérjen tőle.
A KNYF szerint a főügyésznek fel kellett ismernie, hogy a hanganyag leiratában foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a Fenyő-gyilkosság felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához. Ennek ellenére Ihász – a vád szerint ügyészi kötelességét megszegve – nem adta át a bizonyítékokat a nyomozóhatóságnak, hanem a hivatali helyiségében tárolta azokat.
A KNYF 2020 márciusában visszaélés miatt emelt vádat a tisztségéből időközben felmentett Ihász ellen, aki az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.
A vádlott pénteken, az ítélethirdetés napján az MTI beszámolója szerint az utolsó szó jogán azt hangsúlyozta:
nincs mit megbánnia, nincs miért bocsánatot kérnie, büszkén, tiszta lelkiismerettel tekint az elmúlt harminc évben végzett jogi munkájára.
Nem vagyok bűnös, és nem követtem el semmilyen bűncselekményt, nyugodtan alszom – mondta, hozzátéve: a vádiratban szerinte a tényeknek ellentmondó állítások szerepelnek, „az egész történet nem úgy volt, nem arról szólt, ahogy ezt erőltetik”. A vádlott szerint „konstruált, alaptalan és megalázó” volt az őt „meghurcoló” eljárás, amelyben szerinte az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelme érvényesült.
"Semmilyen módon nem voltam megvehető, nem voltam megzsarolható és befolyásolható" – jelentette ki, megjegyezve: szavahihetőségét nem csak szakmai tekintélye, hanem a magánéletében tanúsított decens, visszafogott életvitele is alátámasztja, továbbá az is, hogy az eljárás során végig önként segítette a hatóságokat.
"Tudom, mi a hivatali visszaélés, hiszen ezt tanítottam több mint egy évtizedig" – hangoztatta Ihász, aki azt is elmondta: lojális volt a szervezethez, amelyben dolgozott, de munkája során sosem a szervezetet vagy a vezetőket szolgálta ki, hanem mindig az általa követett értékrendet és az igazságot követte.
Kitért arra is, hogy véleménye szerint az ügynek politikai motívumai vannak, noha öt kormány – két jobboldali és három baloldali – alatt volt főügyész, és úgy véli, semmiképp nem lehet rá mondani, hogy elfogult lenne politikailag.
Vassné Szekeres Edina bíró az ítélethirdetésen közölte: a felfüggesztett szabadságvesztést, annak végrehajtása esetén börtön fokozatban kell végrehajtani, ahol a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Hozzátette, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetésekor hivatalos személynek minősült.
Indokolása szerint a vádlott egyértelműen felismerte, hogy az általa átvett dokumentumok tartalma bizonyításra alkalmas a Fenyő-ügyben, ám kötelessége ellenére semmilyen intézkedést nem tett, nem adta át a nyomozó hatóságnak, hanem a szekrényében tárolta őket, nem tett róluk jelentést, nem rendelt el perújítási nyomozást sem.
A bíróság szerint ezzel a magatartásával a vádlott célja az volt, hogy barátját, Gyárfás Tamást ne érje hátrány, az iratokat pedig ne tudják felhasználni az eljárásban. A bíróság nem fogadta el a védekezést, amely szerint a vádlott baráti minőségben beszélt Gyárfással.
Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette. A vádlott a felmentés érdekében fellebbezést jelentett be, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint az ítélet teljes egészében megalapozatlan, a jogkövetkeztetés pedig törvénysértő. A védelem elsődlegesen a vádlott felmentése érdekében, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében, harmadlagosan pedig az elsőfokú határozat hatályba léptetése ellen és új eljárás lefolytatása érdekében fellebbezett.
Vassné Szekeres Edina közölte: a bíróság az iratokat felterjeszti a Fővárosi Főügyészségen keresztül a Fővárosi Törvényszékre.
Az ügyben a Fővárosi Törvényszék is közleményt adott ki, abban azonban nem nevezték meg sem Ihász Sándort, sem az ügyet, amellyel kapcsolatban megszületett az elsőfokú ítélet. | Elítélték első fokon a volt fővárosi főügyészt, akit a Fenyő-ügyben vádoltak hivatali visszaéléssel | Ihász Sándor kitart amellett, hogy nem követett el bűncselekményt, nem volt megvehető vagy megzsarolható. Szerinte az ügyének politikai motívumai vannak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230210_ihasz_sandor_fovarosi_fellebbviteli_fougyesz_itelet_fenyo_gyilkossag_hivatali_visszaeles | 2023-02-10 16:11:00 | true | null | null | HVG |
Több tíz korrupciógyanús ügyet talált 2019 ősze óta a pécsi önkormányzati cégeket átvilágító ügyvédcsapat. Több feljelentés is született, de eddig csak a Zsolnay Kulturális Negyedben lévő Zsolnay-shop megnyitásával kapcsolatban vélte úgy a rendőrség és az ügyészség, hogy bűncselekmény történt. Ez az ügy már bíróságon van, szerdán meghallgatták a fő vádlottat, a Zsolnay Örökségkezelő volt gazdasági igazgatóját.
A 2018 őszén megnyílt pécsi Zsolnay-shop kapcsán indult büntetőpernek két vádlottja van. Egyikük a többek között a Zsolnay Kulturális Negyedet és a Kodály Központ hangverseny- és konferenciatermet is üzemeltető Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) korábbi gazdasági igazgatója, aki korábban a Janus Pannonius Múzeum gazdasági vezetője és az egykori Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező cég vezetője volt. A másik vádlott egy magáncég igazgatója.
A per azt követően indult, hogy a 2019-ben megválasztott pécsi ellenzéki vezetés a ZSÖK-öt is átvilágíttatta, majd a kulturális holding későbbi vezetése feljelentést tett. Szerintük ugyanis a ZSÖK szempontjából olyan előnytelen szerződést kötöttek, amely miatt mintegy 18 milliós gazdasági kár érte az önkormányzati céget. Az ügyészség szerint a kár bekövetkezett, és azért keletkezett, mert a ZSÖK és a másodrendű vádlott magáncége olyan együttműködési szerződést írt alá, amellyel a ZSÖK nem járt jól. Az ügyészség szerint a ZSÖK volt gazdasági vezetőjét kell számonkérni, mert ő volt a kulturális holdingnál ennek a szerződésnek a megkötésével és letárgyalásával megbízott személy.
Háborúban álltak a porcelángyár tulajdonosaival
A ZSÖK egy közhasznú nonprofit kulturális cég. Mint ilyen, csak szigorú szabályok betartása mellett foghat új vállalkozásba. Belevághat új üzletekbe, olyanokba is, amelyek nem tartoznak a közhasznúként elismert tevékenységei közé, azonban ezekből nem vihet önmagában veszteséges üzletet. Márpedig a valódi pénzbeli veszteség itt az ügyészi és a sértetti képviselői logika szerint kézzelfogható, a porcelánárusítás nem közhasznú, az önkormányzattól átvállalt tevékenység.
Az ügy kiindulópontja 2018 ősze, a Zsolnay-shop megnyitása, bár a bíróságon elhangzott, hogy már előtte komoly feszültség, sőt egyfajta háború alakult ki a korábbi, pécsi fideszes városvezetés, azaz Páva Zsolték és a Zsolnay-gyár tulajdonosai között. Páváék ugyanis új porceláncéget alapítottak a Zsolnay-gyár vezetésével elégedetlen dolgozóknak, ezért az ígéretért az alkalmazottak többsége ugyanazon a napon azonnali hatállyal felmondott. A Ledina Kerámia nevű „ellen-Zsolnay” cég még a Fidesz 2019-es pécsi bukása előtt megszűnt, a munkavállalókat szélnek eresztették.
A Zsolnay nevet is bukták volna
Az ellenségeskedés miatt több dologról egyeztetni kellett az addigra már valamelyest enyhülő viszonyban a ZSÖK akkori vezetőjének és gazdasági igazgatójának. Többek között az a veszély is fennállt, hogy a Zsolnay-gyár megvonja a Zsolnay név használatának jogát a Zsolnay Örökségkezelőtől.
Az ötlet, hogy nyissanak egy Zsolnay-shopot a Zsolnay negyedben, az akkori – fideszes – pécsi városvezetéstől jött. Ők azt kérték, hogy a gyárnál lévő, de a negyed falain kívüli Zsolnay-bolt kerüljön be a kulturális negyedbe. Presztízsből is, és hogy a látogatók vásárolhassanak Zsolnay-kerámiát az egykori Zsolnay-gyár területén működő, a Zsolnay család nevét viselő negyedben.
A feladat végrehajtásával Vincze Balázs, a ZSÖK akkori ügyvezetője a gazdasági vezetőt bízta meg, de a ZSÖK vezetőjeként ő maga is aláírta a szerződést. A volt gazdasági igazgató bírósági kihallgatásán azt mondta, hogy folyamatosan tájékoztatta a megbeszélésekről, illetve a tervezett Zsolnay-shop megnyitásának ügyéről is főnökét, bevonta a cég több szakemberét, és tájékoztatta a tulajdonos, azaz Pécs városa vezetését is.
Szerinte minden szabályosan és átláthatóan ment, ő kiadott feladatot végzett el, álláspontja szerint semmiképpen sem lehet a ZSÖK részéről ő az egyszemélyi felelős. Az üzletet ő is kockázatosnak minősítette akkor, és emlékeztetett: a ZSÖK-ben vannak és voltak más olyan tevékenységek, amelyek önmagukban nézve veszteséget termeltek, de a nagy kép szép volt, azaz a ZSÖK az ő gazdasági vezetése alatt mindvégig legalább nullszaldós vagy nyereséges volt.
Korábbi pécsi hírek: Bizonytalanság és elkeseredettség: diákok és szülők a pécsi tanár kirúgásáról
Kétmillió forint mínusz és profitgarancia
A sértett, a ZSÖK jogi képviselője, dr. Ásvány Zsolt ügyvéd azonban erről azt mondta, hogy a közhasznú feladatok, például a különböző fesztiválok vagy kiállítások termelhetnek veszteséget, viszont egy ezek közé nem sorolható új vállalkozás esetében ilyen nem fordulhat elő. Szerinte a szaldó csak 2019-ben kétmillió forint mínusz volt a ZSÖK szempontjából a Zsolnay-shop működtetése miatt.
A Zsolnay-gyár tulajdonosai hajlandók voltak együttműködni és bezárni a negyed falain kívül évtizedek óta működő boltot, bevinni a negyedbe, és átengedni az üzemeltetését a ZSÖK-nek. Cserébe azonban garanciát kértek arra, hogy a korábbiaknak megfelelő profit az új helyzetben is befolyik majd hozzájuk. Elmondásuk szerint ugyanis a korábbi boltban évi 60-61 milliós forgalom mellett körülbelül húszmilliós profit keletkezett. A ZSÖK vállalta, hogy az értékesítés valódi volumenétől függetlenül biztosítja a gyárnak ezt.
Egy magáncég is belép az üzletbe
A profitgarancia feltűnt egy másik szerződésben is, az ügyletbe bevontak ugyanis egy harmadik szereplőt, egy magáncéget, amelyet kifejezetten e megállapodás miatt alapítottak. Ennek a magáncégnek a vezetője lett a mostani per másodrendű vádlottja. A cég tulajdonosa, egy negyven éve elsősorban ékszer-kereskedelemmel és -javítással foglalkozó nő vállalta, hogy bezárja a korábban a pécsi Uránvárosban működő boltját, beviszi a Zsolnay-negyedbe, az ott újonnan kialakítandó Zsolnay-shopba, és külön pénzért, szakmai felügyeleti díjért cserébe felügyeli a Zsolnay Örökségkezelő új bizniszét, a porcelánárusítást, belépésként ráadásul fizet 12 millió forintot. A cég tulajdonosa azt is vállalta, hogy amennyiben nem adnak el elegendő porcelánt, a ZSÖK helyett ő fizeti ki a garantált profitból – a ZSÖK-ön keresztül – a hiányzó részt.
A vállalkozó minden hónapban az alapján kapta volna a ZSÖK-től a szakmai felügyeleti díjat, amennyi Zsolnay-porcelánt az önkormányzati cég értékesített ott. Csakhogy a ZSÖK profitjának 94 százalékát utalták el a vállalkozásnak, sőt a megállapodástól eltérő volt az utalás – és nem az önkormányzati cég javára. Igaz, ezt a különbséget a magáncég hajlandó kifizetni, ha elszámolnak velük úgy, ahogy ők szeretnék, de ez már egy folyamatban lévő polgári per, és nem a most indult büntetőper tárgya.
Korábbi pécsi hírek: Bíróság elé kerülnek az emberi koponyacsontokat szabálytalanul használó pécsi orvosok
Ördög a részletekben
A megállapodás alapján a volt gazdasági igazgató szerint a ZSÖK nem bukhatott a bolton. Csakhogy az ördög a részletekben rejlik: végül a porcelánértékesítés nem érte el a megjelölt szintet, az elszámolás alapját képező listaárhoz képest a felét sem, ezért a ZSÖK-nek végül a Zsolnay-gyár felé ki kellett fizetnie a vállalt garantált profit elmaradt részét, 11,5 millió forintot. A magáncég ezt az összeget még nem fizette ki a ZSÖK-nek.
A sértett (a ZSÖK) jogi képviselője, dr. Ásvány Zsolt arról tájékoztatott, hogy hajlandók fizetni, de a szerződésben rögzített képlet alapján kell pótolniuk az elmaradt zsolnays profitot. Márpedig a képlet alapján jóval kevesebb jön ki, mint amit a ZSÖK fizetett a Zsolnay-gyárnak.
A bolt szakmai felügyeletével megbízott vállalkozás most a szerződés megkötésekor a ZSÖK felé fizetett 12 millió egy részét is visszakéri, és szeretné, ha az elszámolásba ez is belekerülne. A megállapodást ugyanis az új városvezetés idején, 2020 tavaszán felmondták, noha szerepelt benne, hogy a ZSÖK nem mondhatja fel egyoldalúan. Csakhogy a szerződés határozatlan idejű, így a ZSÖK jelenlegi vezetése azzal érvel, hogy nem lehet felmondás kizárásáról szóló kikötést tenni egy határozatlan idejű szerződésbe.
A ZSÖK összesen bruttó 18 millió forint körüli összeget fizetett ki havi elszámolás alapján a magáncégnek. A ZSÖK a porcelánforgalmazásból a gyár felé történő levonások után megmaradó összegből csak hat százalékot tartott meg. Magyarán 94 százalék szakmai felügyeleti díjként a magáncéghez vándorolt.
A védelem szerint a kis cég mindezért sokféle feladatot vállalt, az átvilágító ügyvédek és az ügyészség viszont azt mondják, hogy lényegében nem volt valós teljesítés azon túl, hogy a vállalkozás vezetője a boltban tartózkodott. Képzésre, mentorálásra senki nem emlékszik, bár a vállalkozó legalább az első egy-két hónapban figyelte az eladók munkáját, majd jelezte a gazdasági vezető felé, ha valakit nem tartott alkalmasnak a feladatra, így tapasztalt, a Zsolnay porcelánhoz értő eladók kerültek a boltba.
11,5 millió forint elmaradt profitot fizettek ki
Az átlagosan havi milliós nagyságrendű szakmai felügyeleti díjat ezt követően is fizették a magáncégnek, miközben már látszott, hogy nem tudják teljesíteni a minimálisan elvárt porcelánértékesítési volument. A ZSÖK azonban ahelyett, hogy visszatartotta volna a szakmai felügyeleti díjat – miközben erre a szerződés szerint lett volna lehetősége –, és a Zsolnay-gyárnak utalta volna a garantált profit biztosítása érdekében, nem változtatott az addigi gyakorlaton. Végül ki kellett fizetniük a Zsolnay-gyár felé 11,5 millió forintot elmaradt profitként, miközben 2019 elejétől év végéig körülbelül ugyanennyit elutaltak a magáncégnek is, amely viszont, mint írtuk, nem kíván 11,5 milliót profitgarancia címszó alatt a ZSÖK-nek adni.
A tárgyaláson kiderült, hogy a szakmai felügyeleti díjat rosszul számolták ki, így minden hónapban valamivel jobban járt a magáncég, mint a szerződés szerint kellett volna. Erre a másodrendű vádlottat képviselő ügyvéd azt mondta, hogy valóban hibáztak, de szerintük nem szándékos tévedés történt, és a különbséget megfizetik, amennyiben a többi elszámolandóról meg tudnak állapodni. A gazdasági igazgató nem ismerte el, hogy az ő felelőssége lett volna, hogy egy bő éven át nem vették észre, hogy magasabb összeget utalnak, mint ami jár. Az is kiderült, hogy a Zsolnay-shop megnyitásakor nem volt verseny, pályáztatás a vállalkozó kiválasztására. 2018 végétől a ZSÖK havi bruttó 57 ezres bérleti díjért bérbe vette a vállalkozó által korábban használt uránvárosi boltot, ahol ugyancsak árultak jegyet és működtettek Zsolnay-infópontot.
Babos Attila írása. | Büntetőper indult a pécsi önkormányzati cég Zsolnay-boltja miatt | Több tíz korrupciógyanús ügyet talált 2019 ősze óta a pécsi önkormányzati cégeket átvilágító ügyvédcsapat. Több feljelentés is született, de eddig csak a Zsolnay Kulturális Negyedben lévő Zsolnay-shop megnyitásával kapcsolatban vélte úgy a rendőrség és az ügyészség, hogy bűncselekmény történt. Ez az ügy már bíróságon van, szerdán meghallgatták a fő vádlottat, a Zsolnay Örökségkezelő volt gazdasági igazgatóját. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/rossz-bolt-lett-a-pecsi-onkormanyzati-cegnek-a-zsolnay-shop-/32264899.html | 2023-02-11 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Talán Paár Attila, a NER jól menő építőipari milliárdosa sem csinált még olyan bomba üzletet, mint szűkebb pátriájában, Győrben az ETO Park árverésén, pedig az utóbbi években igazán dinamikusan tört felfele a leggazdagabb magyarok listáján. A megrendelésekkel elhalmozott West Hungária Bau (WHB) tulajdonosa, Tiborcz István korábbi üzlettársa, aki 80 milliárdosra becsült vagyonával a legutóbbi összesítés szerint a 15. helyre jött fel a százas toplistán, ugyanis „szinte ingyen” szerzett meg nagy értékű ingatlanokat, köztük az ETO 14 ezer férőhelyes futballstadionját, valamint annak szomszédságában egy négyszintes bevásárlóközpontot és egy jól menő szállodát.
A 24.hu információi szerint Paár Attila, miután papíron 8,2 milliárdos ajánlattal nyert a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) árverésén, ténylegesen csak 820 millió forint körüli összeget fizetett meg az egykori Quaestor-vagyon darabjaiért.
Az NRN-nel kötött – lapunk birtokába jutott – adásvételi szerződés szerint, amelyet Paár írt alá, a cégnek a kikiáltási ár 10 százalékát kellett csak befizetnie, 7,4 milliárdot pedig egy jelzálogkövetelés fejében „megfizetettnek” nyilvánítottak. Ráadásul a milliárdos cége még ezt a 10 százalékot is visszakaphatta más forrásból, sőt az ügylet végén a zsebében maradt még egy körülbelül 10-11 milliárd forintos jelzálogkövetelés is, amit a csődbe ment Quaestor-csoport felszámolásában később még érvényesíthet. Mindehhez csupán az kellett, hogy időben megszerezzen egy kis, egyszemélyes kft.-t.
Árverésen a Quaestor-vagyon
De lássuk sorjában, hogy mi történt a Quaestor csődje után a cégbirodalom legértékesebb vagyonelemeivel. Az állami felszámoló cég 2021 utolsó napjaiban hirdette meg árverésre a Quaestor-csoport sokáig bűnügyi zár alatt tartott győri ingatlanait, az ETO-stadiont és a körülötte kiépített létesítményeket, majd összesen 10 milliárd forint kikiáltási áron el is adta azokat. Az NRN az árverésen két csomagba pakolva verte dobra az akkor még külön-külön nyilvántartott ingatlanokat.
A nagyobbik csomagot, benne hat ingatlannal, 8,2 milliárdos kikiáltási áron hirdették meg. Közülük három elem volt igazán értékes:
a 14 ezer férőhelyes futballstadion, 1,3 milliárdért,
az ETO Park bevásárlóközpont, 4,7 milliárdért (a kiírás szerint az alapterülete 11 585 négyzetméter, de a négy szintet figyelembe véve 40 ezer négyzetméterről van szó)
és az ETO Hotel, 1,7 milliárdért (a kiírás szerint 2707 négyzetméter az alapterület, de a valóságban ez 10 ezer).
A kisebbik, két darabból álló csomagot 1,85 milliárd forintért hirdették, és az edzőközpont egyik kevésbé értékes része mellett egy óriási, a plázát, a hotelt és a stadiont körülölelő parkoló volt benne.
Az árverést 2022 januárjában tartották meg. A csomagokra egy-egy érvényes ajánlat érkezett, mindegyiket egy kicsi, bevétellel nem rendelkező cég, a Barlinek Kft. adta be. A Paár Attila által tulajdonolt kft. végül csak a nagyobb csomagot vette meg, mert a kisebbik esetében az állam élt az elővásárlási jogával. 2022 tavaszán a nagyobb csomag ingatlanjaira be is jegyezték a Barlinek, a kisebbik csomagra pedig az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tulajdonjogát, de ezzel még koránt sem ért véget az osztozkodás.
A két vevő egymás között teljesen átrendezte a tulajdonviszonyokat. Tavaly nyár elején a földhivatali adatok alapján beszámoltunk arról, hogy a stadion és az edzőközpont nagyobbik hányada átkerült az államhoz, az állam viszont átadta a Barlineknek a 17 hektáros óriásparkolót. Az osztozkodásról egyik érintett sem tett közzé információkat, pedig a cserékkel kombinált adásvételek miatt átláthatatlan, hogy mi milyen értékben cserélt gazdát.
A folyamat 2022 végén zárult le, a földhivatali nyilvántartásban a napokban véglegesítették a vagyonmegosztás eredményét. Megszüntették a vagyonelemek korábbi különálló helyrajzi számait és két új, a teljes ETO-ingatlant nagyjából két egyenlő méretű részre osztó egységet hoztak létre Paárék, illetve az állam tulajdonában.
A hiteltartozásos trükk
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan jött össze Paár Attila számára a pazar üzlet, tudni kell, hogy az ETO-ingatlanokat a quaestoros időkből származó jelzálog terhelte.
Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. a 2000-es évek elején adott az akkoriban épülő beruházásra 17 milliárd forintnyi euróhitelt, ami a kamatokkal idő közben 2 milliárddal növekedett. Bár az ingatlanvagyon a csőd után is rendelkezésre állt, az MFB a teljes követelését töredékáron eladta a Barlinek Kft.-nek, amely akkor még egy másik ingatlanos mogul, Jellinek Dániel tulajdonában volt.
Az már korábban ismertté vált, hogy Jellinek több magyarországi nagybank követelésportfólióját is felvásárolta, a konkrét MFB-s üzlet körülményeiről azonban nincsenek nyilvános adatok. A Barlinek Kft. könyvei alapján az látszik, hogy mindössze 2,4 milliárd forintot fizethetett a pénzintézetnek a teljes követelésért, majd ezzel együtt eladta a céget, amely egy kis kitérő után a WHB tulajdonába került.
A 24.hu legfrissebb információi szerint a Barlinek az árverés után 19,4 milliárd forintos követelés birtokosaként jelentkezett be a vásárlásra, amit aztán be is számítottak az üzletkötésnél, és leírtak belőle 7,4 milliárdot. A cégnek tehát – mint fentebb jeleztük – a kikiáltási ár 10 százalékát kellett csak befizetnie.
Csakhogy a Barlineknek volt követelése a licitre bocsájtott kisebb csomag vagyonelemein lévő – a fejlesztési banktól töredékáron megvásárolt – MFB-hitel után is. Ezt a korábbi tulajdoni lapok mellett az árverési kiírás is alátámasztja, melyek szerint a kisebbik csomag ingatlanain is rajta volt az MFB első ranghelyű jelzálogjoga, ahogy a nagyobb csomag elemein. Így a Barlinek igényt tarthatott az állam által a parkolóra és az edzőközpontra kifizetett 1,85 milliárd forint jelentős részére is.
A 24.hu levélben kereste a Paár Attilát, hogy megtudjuk, pontosan milyen pénzügyi egyenleggel zárta az ügyletet, és valóban megkapta-e az állam által fizetett összeget a hiteltartozások fejében. A WHB-tól nem érkezett válasz.
Rengeteg megválaszolatlan kérdés
Az állami oldal számára viszont katasztrofális eredménnyel zárult az ETO-ügy menedzselése, a mérleg 20 milliárd forinthoz közelítő veszteség és számos, az eljárással kapcsolatos kérdőjel.
Az árverés meghirdetésekor nem a valós viszonyok szerepeltek az Elektronikus Értékesítési Rendszerben, a kiírásban az MFB-t tüntették fel az ingatlanokat terhelő hitelek jogosultjaként, miközben már rég a nyertes Barlinek Kft.-nél volt a teljes követelés.
A kiírásban több tétel esetében nem a valós méreteket tüntették fel. Mint ezt korábban jeleztük, a bevásárlóközpont és a hotel esetében a kiírásban csak az épületek egyik szintjének alapterületét adták meg. A valós méretek ismeretében kiszámolható, hogy a bevételt termelő kereskedelmi ingatlanokat 100-200 ezer forint közötti, feltűnően olcsó négyzetméteráron adták el. A bevásárlóközpont üzlethelyiségei pedig kelendőek, tavaly például itt nyílt meg az ország egyik legnagyobb Aldi-üzlete, az egyik szinten pedig az Audi irodái működnek.
Korábban megírtuk, hogy a Barlinek maga akadályozta meg, hogy egy útépítés miatt elrendelt kisajátításnál túl magas árat fizessenek ki neki egy kisebb földdarabért. A terület a parkolóhoz tartozott, ezért a kormányhivatal által rendelt szakvélemény meghatározta annak forgalmi értékét is: 8,2 milliárd forintról szólt a becslés. Ezt a parkolót az NRN néhány hónappal később 1,85 milliárd forintért írta ki árverésre.
A 24.hu megkereste az MFB-t, valamint az árverést lebonyolító Nemzeti Reorganizációs Kft.-t is, de érdemi választ ezektől az állami intézményektől sem kaptunk.
Az állam törvényben ajándékozta el a stadiont
Ha az állam nem is, jól járt viszont egy másik NER-közeli milliárdos is. Világi Oszkár szlovákiai üzletember ugyanis, miután megvette az ETO focicsapatát, törvénymódosítással megkapta használatba a stadiont. Az ügyletnek ez az ága legalább olyan ködös, mint az adósságvásárlás. | Paár Attila stadiont, plázát és hotelt vett 8,2 milliárdért, de csak 820 milliót kellett kifizetnie | Az építőipari milliárdos valószínűleg élete üzletét hozta össze Győrben az ETO Park megvásárlásával. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/02/13/paar-attila-quaestor-arveres-barlinek-stadion/ | 2023-02-13 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Két évvel igazságügyi államtitkári kinevezése után végrehajtói árverésen szerzett meg egy nyergesújfalui ingatlant Völner Pál, Varga Judit igazságügyi miniszter korrupcióval vádolt korábbi helyettese – értesült az rtl.hu.
A lakóházhoz tartozó földhivatali papírok alapján az előző tulajdonosok hitelt vettek fel, amikor 2004-ben megvásárolták a 305 négyzetméteres ingatlant, ám egészen 2012-ig nem volt nyoma annak, hogy gondjaik lettek volna a törlesztéssel. Ekkortól kezdve viszont néhány év alatt különböző követelések miatt több mint egy tucat végrehajtási jogot jegyeztek be a házra, ezek összértéke pedig meghaladta a több tízmillió forintot is.
Az egyik hitelező maga Völner Pál volt, aki 2016-ban – tehát már 2015-ös államtitkári kinevezése után – kilencmillió forint és járulékai értékben jegyeztetett be végrehajtási jogot.
Az előző tulajdonosok rajta kívül több pénzintézetnek, magáncégnek, valamint például a helyi önkormányzatnak is tartoztak különböző összegekkel, így végül 2017 elején elárverezték az ingatlanát.
Ezen az árverésen Völner Pál volt igazságügyi államtitkár lett a befutó, így májusban az ő nevére került az ingatlan. Nem sokáig volt azonban a tulajdonában, július végén ugyanis már az a vállalat, a Tagba Kft. vette meg, amelyben a fia volt az egyik képviseletre jogosult, és amely később a fia tulajdonába is került.
A gyors továbbértékesítés miatt Völner Pálnak nem is kellett feltüntetnie ezt az ingatlant az arra az évre vonatkozó vagyonbevallásában, a nyilatkozat ugyanis a december 31-i állapotokat mutatja, de akkor már nem az övé volt a ház. Néhány héttel a Schadl-Völner ügy kirobbanása előtt a fia tulajdonában lévő cég is megvált az ingatlantól, a vevő egy helyi magánszemély volt. Időközben a Schadl-Völner-üggyel összefüggésben a Tagba Kft-nél a cég jegyzett tőkéjével megegyező összeget, 3 millió forintot vettek zár alá a nyomozók.
Völner Pál árverésen történő vásárlása nem ütközik semmilyen törvénybe és a jogszabály alapján nem is összeférhetetlen, de az azóta kirobbant Schadl-botrány mellett az is pikánssá teszi ezt a tranzakciót, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) működési szabályzata szerint
az igazságügyi miniszter látja el az MBVK törvényességi felügyeletét. Később pedig – 2019-től – maga Völner Pál lett a bírósági végrehajtással kapcsolatos ügyek miniszteri biztosa.
Az rtl.hu megkereste Völner Pál ügyvédjét, ő azonban nem kívánta kommentálni az ingatlanvásárlást.
A politikus későbbi vallomásában azt írta, hogy jó munkakapcsolat fűzi Schadl Györgyhöz, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azonban a 24.hu cikkéből az is kiderült, hogy más téren is együttműködtek.
Az exállamtitkár ugyanis a végrehajtói kar elnökétől próbált terhelő adatokat szerezni politikai ellenfeléről, a jobbikos Nunkovics Tiborról. A tervek szerint éppen azzal próbálták volna besározni a választási kampányban az ellenzéki politikust, hogy a kilakoltatások ellen kiálló Nunkovics Tibor regisztrált az elektronikus árverési felületen, azaz jogosult lett volna licitálni is. A tervből végül nem lett semmi, mert a 2022-es kampány előtt már kitört a Schadl-Völner-botrány, Nunkovics Tibor pedig nem vett részt árverésen.
Túlterheléses támadások az árveréseken
A Völner Pál által megszerzett nyergesújfalui ingatlan árverése esetében nem tudni arról, hogy a licitálást megzavarta volna bármilyen leállás (erre vonatkozó közérdekű adatigénylésünkre még nem érkezett válasz), de mint korábban megírtuk, más (tehát a politikustól teljesen független) esetekben korántsem volt zökkenőmentes a végrehajtói árverések folyamata.
Egy igen egyszerű módszerrel ugyanis ismeretlenek befolyásolhatták a kar elektronikus árveréseinek eredményét. Ennek lényege, hogy a licit végéhez közeledve
túlterheléses támadásokkal tették elérhetetlenné az árverési felületet, így annak, aki még időben tett ajánlatot, már nem kellett megküzdenie a magasabb összegű licitekkel.
A rendőrség tájékoztatása szerint többen feljelentést is tettek emiatt, azonban a nyomozás soha nem járt eredménnyel. Két éve ugyan javítottak a rendszeren (ha az utolsó órában áll le a rendszer, automatikusan meghosszabbodik a licitálási határidő), de még utána is volt olyan résztvevő, aki a rendőrségi feljelentésében azt állította: a rendszer elérhetetlensége miatt nem tudott ajánlatot tenni.
Völner–Schadl-iratok az rtl.hu-n
Az rtl.hu által megismert hanganyagok és dokumentumok alapján beszámoltunk arról, hogy „nem beazonosítható személyi körrel” akart kapcsolatba lépni a börtönből Schadl György, tőlük pedig azt várta a végrehajtói kar elnöke, hogy előmozdítsák az ügyét. A várt segítség elmaradása esetén „60-70 országgyűlési képviselő feldobása” is felmerült.
Schadl György egy másik beszélgetés során a feleségén keresztül azt üzente valakinek: „nyalogassa körbe a barátaimat, hogy haladjunk az üggyel”.
A végrehajtói kar elnöke vallomásában egyébként tagadta, hogy valaha is pénzt adott Völner Pálnak, és az is kiderült, hogy a páncélszekrényében talált kompromittáló felvételeket megsemmisítették.
A Schadl-ügy egyik vádlottja ellen viszont eljárást indítottak, mert egy barna medve preparált bőrét találták meg nála a házkutatáson.
Völner Pál volt igazságügyi államtitkár tavaly márciusi, írásbeli vallomása alapján arról is beszámoltunk, hogy Völner azt állította, senkitől sem kapott kenőpénzt, bűncselekményt nem követett el, a kérdéses időszakban pedig nem ő felelt a végrehajtók kinevezéséért, így nem is tudta volna befolyásolni az akár százmilliós bevételekkel járó pozíciók kiosztását. Maga helyett két másik államtitkárt nevezett meg a terület felelőseként, de azt is megjegyezte, hogy szerinte őket sem vesztegette meg senki.
Völner Pál tavalyi írásbeli vallomásában azt is közölte, országgyűlési képviselőként mindig kötelességének érezte, hogy segítsen a hozzá fordulókon. Egyebek mellett ezzel magyarázta, hogy miért folyt bele olyan ügyekbe is, amelyek nem tartoztak az államtitkári feladatköréhez. A vádirat és a telefonlehallgatási jegyzőkönyvek szerint például pályázati pénzhez segített volna egy találmányt is.
Az exállamtitkár egyébként egy ideig pihentette a telefonját a Pegasus-ügy kirobbanása után. | Völner Pál végrehajtói árverésen szerzett meg egy nyergesújfalui ingatlant | Már az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt Völner Pál, amikor végrehajtói árverésen vásárolt meg egy 305 négyzetméteres nyergesújfalui ingatlant – tudta meg az rtl.hu. A földhivatali papírok szerint nemcsak a bedőlt hitelt nyújtó bankok szerepeltek a végrehajtást kérők között, hanem maga a politikus is: Völner Pál kilencmillió forintot követelt. Az exállamtitkár az árverés után néhány hónappal továbbadta az ingatlant a fia által vezetett cégnek, így a házat a vagyonnyilatkozatában sem kellett feltüntetnie. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/02/13/volner-pal-vegrehajtoi-arveres-nyergesujfalu-ingatlan | 2023-02-13 12:25:23 | true | null | null | Rtl.hu |
Egymilliárd forintot meghaladó értékű irodaházat akarta kijátszani 160 millió forintért a felszámolás alatt, a vád szerint. A Fővárosi Főügyészség két nővel és egy férfival szemben szabadságvesztés büntetést indítványoz.
A vádirat szerint egy 46 éves nő 2016-ban felszámolóbiztosként járt el egy cég felszámolásánál.
A társaság tulajdonát képezte egy budapesti telek és a rajta lévő irodaház. A nő, a vele szerelmi kapcsolatban álló 49 éves férfival együtt elhatározta, hogy áron alul megszerzik az ingatlant.
Azt tervezték, hogy a felszámolóbiztos az irodaházat piaci érték alatt értékesíti egy másik cégnek, amelyet egy 40 éves nő képviselt formailag, valójában azonban a 49 éves férfi irányított.
A felszámolóbiztos nő ugyan pályázatot írt ki, azonban az információkat elsődlegesen a férfival osztotta meg, illetve az ingatlan megtekintésére csak egy napon jelölt ki egy négyórás időtartamot.
A férfi által irányított cég végül eredményesen pályázott egy szándékosan eltúlzott ajánlattal, azonban a vételárat nem tudta és nem is akarta megfizetni. Színlelt adásvétellel és más jognyilatkozat csalárd jellegű megtételével – amellyel a formálisan eljáró 40 éves nő is tisztában volt – a vádlottak elérték, hogy a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elváljon, így a férfi által irányított cég a második körben csak az épületre pályázott.
Az ügylet végül meghiúsult, mert a 46 éves nő helyett más felszámolóbiztoshoz került az ingatlan értékesítése.
A terv lelepleződött, a három résztvevő ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei folytattak le eredményes nyomozást. | Áron alul játszotta volna ki szerelmének az irodaházat a felszámolóbiztos | Egymilliárd forintot meghaladó értékű irodaházat akarta kijátszani 160 millió forintért a felszámolás alatt, a vád szerint. A Fővárosi Főügyészség két nővel és egy férfival szemben szabadságvesztés büntetést indítványoz. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2021/07/29/felszamolobiztos-szerelem-csodbuntett/ | 2021-07-29 13:05:00 | true | null | null | Index |
Nem oldaná meg az Erasmus+ programmal kapcsolatos problémát, ha a miniszterek kilépnének az egyetemi alapítványokból. Már csak azért sem, mert csupán néhány aktív miniszter ül a kuratóriumokban, de mellettük államtitkárok, parlamenti képviselők, polgármesterek és egyéb kormánypárti kötődésű emberek is vannak az alapítványokban. Ők ugyanúgy a fideszes kontrollt erősítik, ám a visszahívásukat - valószínűleg épp ezért - nem emlegeti a kormány.
Az idei Erasmus-ügy ráadásul csak a jéghegy csúcsa, a magyar egyetemek nemzetközi mobilitási programjaival régóta problémák vannak. A magyar oktatási rendszer sajátosságai miatt az Erasmus-félévek gyakran elvesznek, és külföldi hallgatók is panaszkodtak arra, hogy a tanárok csak bulizási lehetőségként kezelik az ösztöndíjprogramot.
Nem kellett volna, hogy váratlanul érje a kormányt az Európai Bizottság januári bejelentése arról, hogy felfüggesztik a "modellváltó" egyetemek részvételét az Erasmus+ csereprogramban. Az egyetemek közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA) való kiszervezését a kormány azzal indokolta, hogy ezzel új forrásokat vonhatnak be, ám a Bizottság korábban jelezte, hogy az alapítványi modell akadálya lesz az EU-s források lehívásának, mivel a KEKVA-kra nem vonatkoznak a közbeszerzési és az összeférhetetlenségi szabályok.
Januárban kormánypárti politikusok arra utaltak, hogy valamilyen összeférhetetlenségi szabályt vezetnének be az egyetemi alapítványoknál, amely megtiltaná, hogy a kuratóriumokban miniszterek üljenek. Ez azonban - ahogy azt az uniós biztos is jelezte - nem oldaná meg a problémát, hiszen a kormánytagok jelenléténél súlyosabb problémák vannak a rendszerrel.
Átláthatatlanság, összeférhetetlenség
A magyar egyetemek a rendszerváltás óta az intézményes államigazgatás irányítása alatt álltak, egészen 2021-ig: ekkor indult el az állami vagyon, köztük szinte a teljes felsőoktatás kiszervezése úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak. Ez tulajdonképpen egyfajta privatizáció, hiszen az alapítványi tulajdonba került intézmények felett alig maradt ellenőrzési joga az állami intézményeknek - annak ellenére, hogy ezek nagyrészt továbbra is közpénzből működnek.
Valójában az alapítványi modell a kuratóriumoknak adott csaknem kontrollálatlan hatalmat, ezekbe a testületekbe pedig számos kormánypárti politikust juttattak be. Egyetemi alapítványban kapott helyet például Szijjártó Péter külügyminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, sőt még az a Navracsics Tibor is, aki területfejlesztési és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként épp az egyetemeknek járó uniós pénzekről tárgyal az EU-val.
Az alapítványi modell miatt az intézmények belső működése is átláthatatlanabbá vált. A problémát jól illusztrálja a Miskolci Egyetemet működtető alapítvány példája. Az alapítvány (UMA) élére Varga Judit igazságügyi miniszter került. Tavaly a 24.hu még sikeres közérdekű adatigénylést indított, így kiderült, hogy Varga Judit 1,4 millió forintos fizetést kap kuratóriumi elnökként. Az Átlátszó közadatigénylésére azonban az alapítvány már nem közölte, mennyit dolgozik ezért a fizetésért a miniszter. Azt írták, nem vezetnek semmilyen nyilvántartást arról, hogy mennyi munkát végeznek a kuratórium tagjai az alapítvány és az egyetem érdekében.
Semmilyen papír nincs arról, hogy Varga Judit mennyit dolgozik havi 1,4 millióért a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványnál
Varga Judit igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke, és ezért havi 1,4 millió forint tiszteletdíjat kap. Megpróbáltuk kideríteni, hogy mennyit dolgozik ezért a pénzért, de az alapítvány azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem kezelnek ilyen adatot, és nem vezetnek nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről.
A modellváltást a kormánypárti politikusok és szócsövek rendre azzal indokolták, hogy az lehetőséget ad új források (például céges szponzori pénzek) bevonására a felsőoktatásba. A törvény parlamenti vitáján egyenesen úgy fogalmazott egy KDNP-s képviselő, hogy aki a kiszervezést bírálja, az a "felsőoktatásba irányuló új forrásokat támadja".
Csakhogy egy év múlva kiderült:
az alapítványi modell megnehezíti, hogy az intézmények EU-s pénzekre pályázzanak.
A fő probléma - ahogy az az Európai Bizottság tavaly júliusi jogállamisági jelentéséből is kiderült - az, hogy nem volt világos, hogy a közbeszerzési szabályok kiterjednek-e a közérdekű alapítványokra. Ugyanis a magyar közbeszerzési törvényben nem szerepeltek a frissen létrehozott KEKVA-k, mint a csalást és összeférhetetlenségeket megakadályozni hivatott előírások alanyai.
A Közbeszerzési Hatóság kezdetben azt állította, attól még a közbeszerzési törvény jogalanyai az alapítványok, hogy nincsenek benne nevesítve. Később, tavaly ősszel azonban a parlament (a jogállamisági eljárással kapcsolatos törvénymódosítások egyikeként) átírta a közbeszerzési törvényt, beleírva a vagyonkezelőket is.
Csakhogy az új törvényben továbbra sem minősítették összeférhetetlennek az alapítványi kuratóriumi tagságot és a képviselői, miniszteri vagy más állami pozíciót. Annak ellenére, hogy ezt a problémát is kifogásolta az Európai Bizottság. Ehelyett csak egy általános, ködösen megfogalmazott kitétel került be a jogszabályba, mely szerint "köteles tartózkodni az alapítvány számára vagyont juttató érdekeivel ellentétes tevékenységektől" az, aki "feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem, vagy csak korlátozottan képes." Emellett az összeférhetetlenség jelentésére is kötelezte azokat, akiknél az fennállhat.
Ez valójában senkit sem zárt ki az egyetemi alapítványokból, és nem tudni, bárki jelentette volna, hogy összeférhetetlen lenne politikai állása miatt.
A módosítás láthatóan nem hatotta meg az Európai Bizottságot. Tavaly december 15-én a Bizottság javaslatára megszavazta 2600 milliárd forintnyi EU-s forrás befagyasztását, és egyben azt is kimondták, hogy a KEKVA-k intézménye súlyos kockázatot jelent az uniós költségvetésre, ezért ezeket és az általuk fenntartott szerveket ki kell zárni a támogatások köréből. Az Európai Bizottság erre a döntésre hivatkozva elzárta az Erasmus+ és a Horizont Európa egyetemi programok forrásait is az alapítványi intézmények előtt.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel.
Kevés a miniszteri összeférhetetlenség
Az újabb uniós lépésre válaszul a magyar kormány újabb törvénymódosítást lengetett be: Navracsics Tibor a médiában úgy nyilatkozott, készül egy törvényjavaslat, amiben szerepelni fog a miniszterek összeférhetetlensége az egyetemi alapítványi kuratóriumi tagsággal, vagyis a jövőben egy miniszter nem lehet kurátor (tehát például maga Navracsics sem).
Csakhogy önmagában a miniszteri összeférhetetlenség megállapítása nem oldaná meg a problémát. Miniszteri rangú politikus csupán öt egyetemi kuratóriumban található. Varga Judit a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány elnöke; Varga Mihály az Óbudai Egyetem alapítványát vezeti és a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja; a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alapítványának tagja Nagy István agrárminiszter és Lázár János; Szijjártó Péter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke pedig Navracsics Tibor.
Rajtuk kívül viszont még bőven találni az egyetemi alapítványokban polgármestereket és országgyűlési képviselőket.
Utóbbi legalább annyira problémás, mint a miniszterek jelenléte. Hiszen a képviselők a parlamentben szavazhatnak is például arról, hogy az állam pénzt adjon azoknak az alapítványoknak, amelyeket ők "magánszemélyként" igazgatnak, vagy arról, hogy kiterjesszék saját hatalmukat.
Megszavazta a képviselő, hogy pénz kapjon az egyetem, ahol kuratóriumi tag
Erre volt is példa a múltban: a K-Monitor rámutatott, hogy Fazekas Sándor már az Állatorvostudományi Egyetemet fenntartó Marek József Alapítvány kurátoraként támogatta a parlamentben az egyetemmel kapcsolatos törvénymódosításokat, az alapítvány jogait kiterjesztő 2021. évi VIII. törvényt és az egyetem finanszírozásáról szóló 2021. évi CIII. Törvényt.
Az is kérdéses, hogy egy esetleges miniszteri összeférhetetlenségi eljárás valóban eltávolítaná-e a minisztereket a vagyonkezelők éléről. A kuratóriumi megbízatás ugyanis élethosszig szól, és a parlament még 2020-ban módosította az Alaptörvényt, kimondva, hogy a közérdekű vagyonkezelők kuratóriumának tagsága csak kétharmados parlamenti többséggel cserélhető le.
Egy új alapítványi törvény visszamenőlegesen nem vonná vissza a kurátorok kinevezését, ehhez vagy alkotmányt kellene módosítani, vagy sarkalatos szavazással kellene egyenként visszahívni a problémás szereplőket. Vagy esetleg önként kellene lemondaniuk a tisztségről..
Nem használják ki az egyetemek az Erasmus adta lehetőségeket
A jogi, jogállamisági aggályok mellett egyéb, rendszerszintű problémák is vannak a magyarországi Erasmus-programmal és a nemzetközi felsőoktatási mobilitással. Az Erasmus+ legfrissebb, 2021-es adatai alapján a régió országai közül tőlünk mennek ki külföldre a program keretében a legkevesebben lakosságszám-arányában.
Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke januárban a Népszavának arról beszélt: több erő is visszatartja a hallgatók jó részét attól, hogy részt tudjanak venni a csereprogramban. A szegénység és a nyelvtudás hiánya mellett a legerősebb ezek közül a kreditelismerési rendszer:
a magyar egyetemeken a külföldön elvégzett kurzusok után járó kreditek átlagosan 69 százalékát nem ismerik el.
"Aki jelentkezik egy féléves Erasmus-programra valamelyik külföldi egyetemre, az itthoni tanulmányaiban jó eséllyel csúszni fog fél évet, de az is lehet, hogy egy teljes évet" - mondta a HÖOK elnöke.
A fenti problémákra már egy pár évvel ezelőtti kutatás is rámutatott, és láthatóan azóta sem sikerült ezeket megoldani. A Tempus Közalapítvány megrendelésére készült tanulmány vegyes módszertannal készült, a kutatók felhasználták a Felsőoktatási Információs Rendszer adatait, közvélemény-kutatást végeztek magyar és külföldi diákok, oktatók között, és több hallgatóval mélyinterjút is készítettek.
A kutatás vezetője, Lannert Judit oktatásszakértő az Átlátszónak elmondta: az Erasmus-programban közel azonos számban küldenek és fogadnak is hallgatókat a magyar egyetemek, nagy viszont a különbség, ha a megszerzett krediteket nézzük.
"A magyar egyetemek a partnerintézményekhez képest rendkívül kis arányban számítanak be Erasmus-kreditet. Ahogyan egy egyetemi felső vezető interjúalany fogalmazta: "Minél provinciálisabb egy intézmény, annál több olyan zseniális oktató van ott, aki azt gondolja magáról, hogy azt senki más a világon nem tudja tanítani." Ennek oka a hazai oktatás-finanszírozás: az oktatókat a megtartott órák alapján fizetik, és ha egy egyetemi félév kiváltható külföldi kredittel, az az oktatóknak jelent bevétel-kiesést. Emiatt sok magyar hallgató szembesül azzal, hogy a külföldön elvégzett órák kreditjeit nem számítják be, így a diplomaszerzés szempontjából elvesztenek egy félévet."
Sok diák nem engedhet meg magának egy erasmusos félévet
Lannert elmondta, hogy ennek ellenére az Erasmus nagyon népszerű a magyar hallgatók körében, ám a fenti probléma sokakat eltántorít. Az online kérdőívvel elért hazai hallgatók többsége jelezte, hogy szívesen tanulna külföldön, de a mélyinterjúk során többen is említették: mivel céljuk, hogy a képzést időben befejezzék, nem engedhetnek meg maguknak egy erasmusos félévet.
Ugyanakkor a kutatás idején már tapasztalható volt bizonyos csökkenés a hazai hallgatók Erasmus-jelentkezéseinek számában, amit az egyetemek elsősorban a hallgatók bizonytalan idegennyelv-tudásának tudtak be, illetve annak, hogy a kapható ösztöndíj nem fedezi kellőképpen a kinti lét költségeit.
A kutatás szerint a kreditszámítás a másik irányba rugalmasabb, a külföldi hallgatók Magyarországon szerzett kreditjeit jellemzően beszámítják saját egyetemeik. Igaz, az oktatás minőségével kapcsolatban sok, a magyarországi Erasmus+ mobilitási programban résztvevő külföldi hallgató csalódottan nyilatkozott.
Gyakori tapasztalat volt, hogy az egyébként kiváló oktatók "komolytalan" kurzusokat tartanak, nem kérik számon az anyagot, mintha az erasmusos félévek "lazasága" közmegegyezés lenne az oktatók körében.
Ez kifejezetten az Erasmus-ösztöndíjakat érintő probléma, mivel például a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatók nem hoztak fel ilyen panaszokat.
Lannert Judit kutatásában a meginterjúvolt magyar hallgatók közül is többen úgy vélték: az Erasmus+ "inkább csak a bulizásról szól", semmint a tanulásról - ahhoz viszont sokan drágának ítélik meg a félévet. Az ösztöndíj általában nem elég a külföldi megélhetésre, ahhoz legtöbbször a család támogatására is szükség van.
"Az Erasmus+ a kreditprobléma ellenére sokat ad a magyar diákoknak a nyelvtanulás, az interperszonális skillek javítása és a kapcsolatok építésének köszönhetően. A program fejlesztésére több javaslatot is tettünk a Tempus alapítvány felé: például pár hónapos oktatói cseréket, a külföldi szakirodalom nagyobb fokú bevonását a képzésbe, nemzetközi információcserét a tananyagról, valamint szorosabb nemzetközi tudományos együttműködéseket és az oktatásban a hallgató-központú szemlélet erősítését."
Felsőoktatási Huxit fenyeget
Lannert Judit szerint az alapítványi modellváltás önmagában pozitív változás is lehetne, hiszen az államigazgatás korábban valóban nehézkessé tette az egyetemek működését. Csakhogy az új alapítványok továbbra sem garantálják az egyetemi autonómiát.
"Az Európában példátlan, hogy kormányon levő politikusok legyenek egyetemi alapítványok kuratóriumaiban. Az Erasmus+-ból való kizárás az első következménye az összeférhetetlenségi problémákra érzéketlen alapítványosodásnak, ami a lehető legrosszabbkor jött, mivel a 30 éves évfordulóra időzítve új funkciókkal bővül a program. Hosszabb távon a modellváltás következménye egy felsőoktatási Huxit lehet."
Bár a nálunk tanuló külföldi diákok ösztöndíjait nem érinti az Erasmus-források megvonása, mert a magyar egyetemek külföldi hallgatóinak többsége eddig sem Erasmus-ösztöndíjjal tanult. Lannert Judit kutatásából az is kiderült, hogy az Erasmuson kívüli nemzetközi együttműködés motorja évek óta az orvosképzés: a Magyarországon ösztöndíjjal vagy önköltséggel tanuló külföldi diákok mintegy 40 százaléka valamelyik orvosi vagy egészségtudományi karra jár.
Fontos különbség, hogy ezek a képzések nem kreditalapúak, a hallgatók ehelyett a teljes képzést jönnek elvégezni - önköltségesen, vagy a magyar állam által fizetett Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal. Utóbbi kifejezetten az EU-n kívüli országok diákjainak szól, a 2021/22 őszi félévben például Jordániából, Szíriából és Kazahsztánból érkeztek így hazánkba a legtöbben. Ezt az ösztöndíjat azonban nem támogatja az EU, hanem a magyar költségvetés fizeti.
"Az egyetemek szempontjából siker, hogy rengeteg külföldi hallgatót tudnak ide csábítani, országszinten viszont problémás. A külföldi diákok elsöprő többsége a diploma megszerzése után visszamegy hazájába, nem a magyar egészségügyben helyezkedik el. Vagyis az állam úgy finanszírozza külföldi orvosok képzését, hogy közben a magyar orvoshallgatóktól minőségi férőhelyeket vesznek el. A problémát tetézi, hogy az orvosin végzett magyar diákok között is magas a pályaelhagyók aránya, és azoké, akik külföldre mennek dolgozni" - mondta Lannert Judit.
Zubor Zalán
Címlapkép: Navracsics Tibor Brüsszelben, 2016-ban, forrás: Régiók Bizottsága (European Committee of the Regions) | Látszatmegoldásokkal próbálkozik a kormány Erasmus-ügyben, felsőoktatási Huxit fenyeget | Nem oldaná meg az Erasmus+ programmal kapcsolatos problémát, ha a miniszterek kilépnének az egyetemi alapítványokból. Már csak azért sem, mert csupán néhány aktív miniszter ül a kuratóriumokban, de mellettük államtitkárok, parlamenti képviselők, polgármesterek és egyéb kormánypárti kötődésű emberek is vannak az alapítványokban. Ők ugyanúgy a fideszes kontrollt erősítik, ám a visszahívásukat – valószínűleg épp ezért – nem emlegeti a kormány. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/02/02/latszatmegoldasokkal-probalkozik-a-kormany-erasmus-ugyben-felsooktatasi-huxit-fenyeget/ | 2023-02-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mészáros Lőrinc cégbirodalma többek között vízügyi nagyhatalommá nőtte ki magát az utóbbi években: érdekeltségei egymás után nyerik a víz- és közműépítéssel kapcsolatos tendereket is. Most a Békés Drén Kft.-vel karöltve a Tisza töltésein és Körös-völgyben dolgozhatnak. A páros korábban is dolgozott már együtt, de a Békés Drén önállóan is sikeresnek bizonyult. Annyira, hogy tulajdonosát, Barkász Sándort sokan a békési Mészáros Lőrincként emlegetik.
A Tisza töltéseinek és altalajainak megerősítésére írt ki közbeszerzési eljárást az Országos Vízügyi Főigazgatóság tavaly februárban. Bár a döntés már októberben megszületett, az eredményt csak most tették közzé a magyar és az uniós közbeszerzési értesítőben. A tender nyertese egy jól ismert páros, a Mészáros és Mészáros Zrt., valamint a Békés Drén Kft. lett.
A két cég feladata lesz többek között szivárgó, illetve acél szádfal építése a Tisza bal parti töltésének a Fegyvernek-Ledencei árvízvédelmi szakaszán. Továbbá nagy szilárdságú műanyag lemezbetétes, helyben kevert önszilárduló résfal építése a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén, több szakaszon.
A kiírásra jelentkezett a SZABADICS Építőipari Zrt. nettó 7,9 milliárd forintos és a KÖTIVIÉP’B Közép- Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft. is nettó 7,5 milliárd forintos ajánlattal. A nyertes azonban a békési BÉKÉS DRÉN Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft., valamint a Mészáros és Mészáros Zrt. lett.
A két cég nettó 6,4 milliárd forintért vállalta a munkát.
A páros a BÉKÉS-HIDRO CONSULTING Mérnök, Tervező és Szolgáltató Kft.-t is bevonja majd a szerződés teljesítéséhez alvállalkozóként.
Szintén az Országos Vízügyi Főigazgatóság írta ki az „Árvízi kockázatkezelés az öblözeti egyenszilárdság biztosításával a Körös-völgyben” című tendert is, amelynek ugyancsak most jelent meg az eredménye. A nyertes itt is a Mészáros-Békés páros, akik újra a SZABADICS Építőipari Zrt.-nél és a KÖTIVIÉP’B-nél adtak olcsóbb ajánlatot.
Ezt a munkát nettó 6,3 milliárd forintért végezhetik.
A két cég többek között töltésmagasítást fog fégezni a Sebes-Körös balpart egyes szakaszain, üzemi utat alakítanak ki a töltéskoronán, és szivárgót építenek a Fehér-Körös bal parti töltésének meghatározott részén. Emellett „szivárgási úthosszt növelő bent maradó acél szádfalat” építenek a vízoldali töltésláb környezetébe a Zsófiamajori árvízvédelmi szakaszon, a Fokközi árvízvédelmi szakaszon és a Szeghalom-Darvas árvízvédelmi szakaszon. A Hármas-Körös folyó jobb oldalán pedig partvédőművet létesítésenek majd.
Ha vizes beruházás, akkor Mészárosék
A Mészáros és Mészáros Zrt. a Mészáros Építőipari Holding Zrt. tulajdonában van, amelynek többségi tulajdonosa a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. A cég számtalan közbeszerzést nyert el az elmúlt években, és ahogy azt megírtuk, miközben tavaly nyáron ezrek idegeskedtek a KATA meg a rezsi miatt, Mészáros cégei 18 milliárdnyi közbeszerzést nyertek.
Ez a sikerszéria azóta is tart. Többek között ők kapták meg a Szikszó és térsége szennyvíz fejlesztésre kiírt 15,1 milliárd forintos megbízást, a Balaton vízminőség-védelmi iszapkotrását 1,7 milliárd forintért, de az „Árvízi biztonság növelése Győr környékén” nevű projektnél is ők lettek a befutók a nettó 1,5 milliárd forintos ajánlattal. A Mészáros és Mészáros egyébként láthatóan egyre inkább a vizes projektekre fókuszál: tavaly a 20 elnyert tenderükből 17 volt ivóvízhez, szennyvízhez vagy természetes vízhez köthető.
A közpénzes megbízásoknak is köszönhetően a cég éves forgalma az elmúlt években már a 110 milliárdot is meghaladta, a nyereség pedig túllépte a 15 milliárd forintot.
A békési Mészáros Lőrinc
Szintén nem ismeretlen a nyertes páros másik fele, a Békés Drén Kft. A cégre az Átlátszó már 2015-ben felfigyelt. Akkor azt írtuk róla, hogy elképesztő fejlődésen ment keresztül a kormányváltás óta az addig jórészt ismeretlen kft. A vállalkozás ugyanis 5 év alatt konzorciumi partnereivel közösen majdnem 70 milliárd forintnyi állami megbízást nyert el, miközben a szocialista kormányzatok idején csak elvétve futott be közbeszerzéseken.
A cég tulajdonosát, Barkász Sándort többen a békési Mészáros Lőrincként emlegetik, hiszen érdekeltségéhez a Fidesz hatalomra kerülése óta ömlik a közpénz.
A Békés Drén Kft. felemelkedése: ömlik a közpénz Barkász Sándor vállalkozásához | atlatszo.hu
A Békés Drén Kft. felemelkedése: ömlik a közpénz Barkász Sándor vállalkozásához
A Békés Drén azóta is folytatta diadalútját, és – gyakran a Mészáros és Mészáros Zrt. oldalán – egymás után húzta be a közbeszerzéseket. Így például ők végezhették el Felcsúton egy utcaszakasz vízrendezését és a vasútállomás melletti záportározó rekonstrukcióját, ők kármentesíthették a tiszavasvári hulladéklerakót nettó 9 milliárd forintért, de helyreállítási és árvízvédelmi munkákra is kaptak megbízást szintén 9 milliárdért.
A cég éves bevétele az elmúlt négy évben 5 milliárd forint körül volt, az adózott eredményük pedig 140 és 350 millió forint között mozgott.
Nyitókép: Mészáros Lőrinc és Barkász Sándor a Mészáros és Mészáros Zrt. logója előtt. Fotó: Átlátszó montázs/pfla.hu/behir.hu | Mészárosék 12,7 milliárdért dolgoznak a Tiszánál és a Körös-völgyben | Mészáros Lőrinc cégbirodalma többek között vízügyi nagyhatalommá nőtte ki magát az utóbbi években: érdekeltségei egymás után nyerik a víz- és közműépítéssel kapcsolatos tendereket is. Most a Békés Drén Kft.-vel karöltve a Tisza töltésein és Körös-völgyben dolgozhatnak. A páros korábban is dolgozott már együtt, de a Békés Drén önállóan is sikeresnek bizonyult. Annyira, hogy tulajdonosát, Barkász Sándort sokan a békési Mészáros Lőrincként emlegetik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/24/meszarosek-127-milliardert-dolgoznak-a-tiszanal-es-a-koros-volgyben/ | 2023-01-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket.
A magyar állam tulajdonában lévő Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) 2020-ban vásárolta meg az Alföldi Nyomda Zrt.-t, azonban a vételárat nem közölték. A tranzakcióval kapcsolatos információkat 2020 őszén ezért közérdekű adatigénylésben kértük ki, a szerződést azonban a KELLO nem akarta kiadni. Ezt nem hagytuk annyiban, a bírósághoz fordultunk.
A KELLO szerint a vételár üzleti titok, sőt, személyes adat. A bíróság első- és másodfokon is nekünk adott igazat abban, hogy a közpénz nem veszíti el a közpénz jellegét még egy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságnál sem, és a vételár közadat. A KELLO ezután a legfőbb bírói szervhez, a Kúriához fordult.
Azonban a Kúria szintén nekünk adott igazat, tehát az állami cégnek ki kellett adnia a vételárat. A titkolózás nem volt olcsó mulatság a közpénzzel gazdálkodó cégnek: összesen 300 ezer forint perköltséget kellett megfizetnie a hosszas jogi procedúra kapcsán.
Nyertünk a Kúrián: a KELLO-nak ki kell adnia, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát | atlatszo.hu
2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat.
A vételár 4,5 milliárd
Az Átlátszó által kiperelt, 2020 júniusában kötött adásvételi megállapodás a mellékletekkel együtt közel 100 oldalas. A dokumentum teljes terjedelmében itt megtekinthető:
Megállapodás Kello-Alföldi … by atlatszo
Az Alföldi Nyomda Zrt. vételára a dokumentum szerint 4,5 milliárd forint:
az első vételárrészlet 3 milliárd 375 millió forint,
a második vételárrészlet 500 millió forint (bizonyos feltételekhez kötve)
a harmadik vételárrészlet 625 millió forint (bizonyos feltételekhez kötve)
Az utolsó részlet kifizetését például attól tették függővé, hogy a társaság 2020-as adózott eredményének az összege eléri-e a 2019-est. A 625 millió forintot ennek fényében fizették meg 2021. június végéig.
A G7 által 2020-ban megkérdezett ágazati szakértők 4-6 milliárd forintra becsülték a még megindokolható vételárat. Ami a lap szerint némileg bekavarhatott az árba, az az Alföldi Nyomda vagyona, azon belül is az elég értékes ingatlan Debrecen belvárosában, ahol jelenleg az üzemük is működik.
Az adatigénylés során ezeknek a debreceni telkeknek a vételárát is kikértük. Ezt az adatot végül külön nem kaptuk meg, így feltételezzük, hogy benne van a fenti árban. (A tulajdoni lapok szerint a telek tulajdonosa az Alföldi Nyomda Zrt.)
A debreceni telkek könyvelés szerinti árát tüntetik fel a kiperelt megállapodásban (a 49. oldalon). A háromhektáros (30 971 négyzetméter) Böszörményi út 6. szám alatti teleknél 36,2 millió forint szerepel. Azonban azt csillagozással jelölik, hogy a valós piaci érték ennek a sokszorosa. A Böszörményi út 12. szám alatti, 862 négyzetméteres teleknél 44,4 millió forint áll a táblázatban.
A telkeken 11 épület található, és a táblázat szerint az értékük 1 milliárd forint körül van. A tranzakció része volt számos nagyértékű nyomdai eszköz is.
Az ingatlanok pontos ára tehát a megállapodásból nem derül ki. Ha megnézzük a felvásárló cég, a KELLO 2020-as évre vonatkozó beszámolóját, akkor azt találjuk, hogy az ingatlanjainak a bruttó értéke abban az évben 1,68 milliárd forinttal nőtt (amiből a telkeké 681 millióval, az épületeké 954 millióval).
Megszűnt a tankönyvek közbeszerzése
Az Alföldi Nyomda Zrt. korábbi tulajdonosa, György Géza továbbra is a vezérigazgatói posztot látja el a cégnél. Tavaly az Európa Rádiónak adott egy interjút, amiben felhívta a figyelmet arra, hogy immár közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket az Alföldi Nyomdából. Ugyanis a kormány 2021. december 27-én nemzetstratégiai okokból kijelölte a tankönyvek gyártására. A cég korábban konzorciumi partnerekkel pályázott a közbeszerzéseken.
Ha megnézzük a Magyar Közlönyt, akkor abban megtalálható a vezérigazgató által említett módosítás:
a tankönyvek előállításáért felelős gazdasági társaságként az Alföldi Nyomda Zrt.-t jelölte ki az állam.
Egy másik érdekes információ a debreceni nyomdával kapcsolatban, hogy a koronavírus és a háború következtében kialakult nehéz gazdasági helyzetben ugyan duplájára nőtt a papír ára, a tankönyvek ára mégsem emelkedett.
„Annak ellenére, hogy idén a tankönyvek nyomdai és logisztikai költségei óriási mértékben megemelkedtek, az átlagos állami tankönyvár még soha nem volt ilyen alacsony, bruttó 630 forint, szemben a nem állami tankönyvek 2075 forintos átlagárával” – mondta el Tőczik Zsolt, a KELLO ügyvezetője tavaly nyáron. Korábban egy tankönyv több mint ezer forintba került.
Ingyentankönyv bebiztosítva
Az Alföldi Nyomda a hazai tankönyvgyártás központja: 13 millióból több mint 10 millió könyv és munkafüzet készül ott. A nyomda megszerzése a tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó lépése volt. Erre az ingyenes tankönyvek bebiztosítása miatt is nagy szükség volt, amivel széles körben kampányolhat a kormány.
Az államosított tankönyvpiac három lábon áll, a tankönyvellátási folyamatba beletartozik a kiadás, a terjesztés és a nyomtatás. Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az Oktatási Hivatal által kiadott tankönyveket az Alföldi Nyomdában gyártják, és a Könyvtárellátónál vásárolhatóak meg.
Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek | atlatszo.hu
Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek
A terjesztést még 2013-ban államosították. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. a tankönyvrendelést és az iskolai kiszállítást azóta egyedüli szereplőként biztosíthatja. Erről a lépésről az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen is kimondta, hogy gyakorlatilag monopolpiachoz vezetett.
Mindeközben a pedagógusok körében elismert magánkiadók (pl.: Mozaik Kiadó) tankönyveit sok helyről száműzték, ehhez jogi eszközöket vetettek be. Az állami tankönyvekkel sok a baj, nem ritka, hogy ideológiailag elfogultak, és gyakran szakmaiatlanok.
Államosított tankönyvpiac, strasbourgi per, rossz minőségű kiadványok – a hazai tankönyvpolitika elmúlt 40 éve
Magyarországon az elmúlt negyven év politikai változásai a tankönyvkiadásban, a tankönyvellátásban és a tankönyvek tartalmában is megmutatkoznak. Cikkünkben ezt a negyven évnyi utat járjuk be. Bemutatjuk, hogyan került újra állami kézbe a már egyszer liberalizált tankönyvpiac, milyen tartalmak jelennek meg az új tankönyvekben, és hogyan vélekednek minderről a pedagógusok.
Címlapkép: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere, Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára és György Géza, az Alföldi Nyomda Zrt. vezérigazgatója (b-j) nézik az új tankönyveket a debreceni Alföldi Nyomda Zrt.-ben 2014. július 29-én. (MTI Fotó / Czeglédi Zsolt) | Kipereltük, mennyiért államosították az ingyen tankönyveket gyártó Alföldi Nyomdát | A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/01/25/kipereltuk-mennyiert-allamositottak-az-ingyen-tankonyveket-gyarto-alfoldi-nyomdat/ | 2023-01-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az elmúlt napokban mindenki a magántőkealapokról beszélt, nem véletlenül. A Direkt36 ugyanis vette a fáradságot és végigbogarászott egy nyilvántartást, amelyből kiderült, kik a végső tulajdonosai egy-egy magyar magántőkealapnak. Nagy meglepetés persze nem érhetett senkit: a háttérben Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és Száraz Istvánt is ott találjuk. Most egy egyszerű kapcsolati háló és egy rövid folyamatábra segítségével próbáljuk megmutatni, ki kivel és hogyan függ össze a most feltárt információk alapján.
„Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők” – írtuk meg egy évvel ezelőtt. Bár a kapcsolódási pontok jelentős része már eddig is ismert volt a Válasz Online 2021-es gyűjtése alapján, a Direkt36 most új neveket talált egy állami nyilvántartásban. Ezeket tettük ábrára, hogy könnyebben átlátható legyen, kik állnak az egyes magántőkealapok mögött, és milyen kormányközeli kapcsolatokkal rendelkeznek.
A Direkt36 által kiböngészett adatok szerint – a közszereplőnek számító emberek közül – a legtöbb magántőkealapja Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti barátjának, Mészáros Lőrincnek van. Övé az EIRENE, az EKHO, a Global Alfa, a STATUS FOOD, a STATUS NEXT, a STATUS PROPERTY, a Metis és a Konzum PE. A Themis Magántőkealap Mészáros Lőrinc üzlettársáé, Szíjj Lászlóé, aki a milliárdos közpénzes megbízások mellett arról is híres, hogy az ő jachtján ringatózott titokban Szijjártó Péter külügyminiszter. A Themis által vezetett konzorcium nyerte el továbbá 2022-ben a 35 évre szóló nemzeti autópálya-koncessziót.
Száraz István, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, a Felis és az Uncia Magántőkeleap tulajdonosa. Róla épp a napokban írtuk meg, hogy a FRANK Digital Kft. nevű cégével továbbra is sorra nyeri a Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bank kommunikációs tendereit, és most az alapítványi kézbe került Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik.
Így kapcsolódnak a magántőkealapok és azok tulajdonosai a kormányhoz, vagy épp Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Az ábrán szereplő végső tulajdonosok neve most vált ismertté.
Hernádi Zsolt MOL-vezér, akit Horvátországban két év börtönbüntetésre ítéltek, a Solva magántőkealapot birtokolja. (A MOL Nyrt. résztulajdonosa a magyar állam.) Jászai Gellért, aki leginkább a 4iG nevű cégéről ismert, az iG TECH, a Manhattan és a Repro I. nevű magántőkealaphoz köthető. Jászai mostanában azért került ismét reflektorfénybe, mert a 4iG leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-vel közösen veszi meg – nagyrészt közpénzből – a Vodafone Europe BV-t.
A nyilvántartás szerint Mészáros Lőrinc bizalmasa, Kertész József Tamás ügyvéd a Prime Finance és a Prime Property tulajdonosa, míg a Közép Európai I. és Közép Európai II. magántőkealap egy Hornung Áron nevű pécsi ingatlankereskedőé. Hornung korábban a milliárdos befektetővel, Jellinek Dániellel is üzletelt, és több szálon köthető Tiborcz István üzlettársához, Hamar Endréhez.
De mire jó a magántőkealap?
Ahogy azt korábban megírtuk, a magántőkealap egy legalább 6 évre létrehozható zárt végű, alternatív befektetési alap, amelynek célja vállalatok, vállalatrészek megszerzésének finanszírozása. Egyszerűbben fogalmazva: a magántőkealap cégeket alapít vagy vásárol, majd tőkét biztosít a részükre, így finanszírozza a működésüket, ezért cserébe pedig gyakran részesedést kér a vállalatból.
Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők | atlatszo.hu
Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.
Mint ahogy a nevük is sugallja, a tőkealapok magán, azaz nem nyilvános, nem tőzsdei cégekbe fektetnek be. Általában a kezdeti szakaszon már túljutott társaságok fejlesztéseit finanszírozzák, ellentétben a kockázati tőkealapokkal, amelyek elsősorban vállalatok beindításába, a kezdeti szakaszban történő fejlesztésbe fektetnek.
Eredeti céljuk nem a vagyon eltüntetése volt, de mára Magyarországon az „új offshore” néven emlegetik őket.
Nem véletlenül: ahogy a külföldön bejegyzett cég tulajdonosai, úgy a magántőkealapok befektetői köre is teljesen rejtve marad(hat) a nyilvánosság elől, mivel az alapok a befektetők nevét nem kötelesek közzétenni.
Ennek oka, hogy a befektető nem minősül tényleges tulajdonosnak, az alap működésébe – elméletileg – nincs beleszólása, irányítást, ellenőrzést nem gyakorol felette. Ezen jogokkal csak a tőkealap kezelője rendelkezik, és az alapkezelő cég adatai nyilvánosak.
„A baj az, ha a logika megfordul, és az üzleti döntéseket nem a magántőkealap kezelője, hanem a befektetői hozzák meg, márpedig Magyarországon erre utaló jelek vannak. Ilyenkor a nem önálló alapkezelőt strómanként tolják előre” – magyarázta Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter 2017-ben a HVG-nek.
A magántőkealapok mára annyira elterjedtek, hogy a G7 becslése szerint
már 2021-ben is az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt magántőkealapoknál.
Vagyis, ahogy a Direkt36 is írja, óriási vagyonokat rejtettek el ezekben kormányközeli körök (is), hiszen a magántőkealapok többek között hotelláncokat, éttermeket, bankokat, iparvállalatokat, hulladékkezelőket, értékes állami ingatlanokat és cégeket is birtokolnak.
Mindez egy egyszerű példán bemutatva: ha nem tudjuk, hogy a Themis magántőkealap tulajdonosa Szíjj László kormányközeli vállalkozó, hihetjük azt, hogy az autópályákat a következő 35 évben kezelő konzorcium végső soron nem köthető a kormány holdudvarához. A tulajdonost megismerve viszont egyértelmű, hogy a megbízás kinek/kiknek hoz majd hasznot.
Közreműködött: Szabó Krisztián. Címlapkép: Átlátszó | Két ábra, ami megmutatja, miért érdekesek a magántőkealapok tulajdonosai | Az elmúlt napokban mindenki a magántőkealapokról beszélt, nem véletlenül. A Direkt36 ugyanis vette a fáradságot és végigbogarászott egy nyilvántartást, amelyből kiderült, kik a végső tulajdonosai egy-egy magyar magántőkealapnak. Nagy meglepetés persze nem érhetett senkit: a háttérben Mészáros Lőrincet, Szíjj Lászlót és Száraz Istvánt is ott találjuk. Most egy egyszerű kapcsolati háló és egy rövid folyamatábra segítségével próbáljuk megmutatni, ki kivel és hogyan függ össze a most feltárt információk alapján. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/01/26/ket-abra-ami-megmutatja-miert-erdekesek-a-magantokealapok-tulajdonosai/ | 2023-01-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nettó 2,2 milliárdért építhet Veszprémben parkolót a kormányközeli WHB és a szintén közpénzes megbízásokkal kitömött VEMÉV-SZER Kft. Utóbbi több másik beruházásban is érdekelt, ami az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 programsorozathoz köthető. Sőt, a tulajdonukban álló hotel is kapott közel 300 millió forintos támogatást a szervezéssel megbízott Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-től. Akárcsak Mészáros Zoltán cége, aki nem más, mint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója, főtanácsadója. Hozzájuk sorakozott fel Fabó Péter, Balatonalmádi polgármesterének cége is, amely két megbízást nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain, miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a zrt.-nek.
Előregyártott acél szerkezetű parkolóház megvalósítására írt ki közbeszerzési eljárást a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. tavaly júniusban. A tender eredménye most jelent meg az uniós értesítőben. A beruházást Veszprémben, a Mártírok útján valósítják meg a nemrég elstartolt Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat megvalósítása keretében.
A nyertes cégek feladata lesz az épület megvalósításához szükséges engedélyezési és kivitelezési tervdokumentáció elkészítése, kivitelezése, és az ehhez szükséges engedélyek beszerzése. A 174 férőhelyes fedett parkoló a tervek szerint 5256 négyzetméteres lesz, fizetőautomata- és beléptető rendszerrel.
A két cég nettó 2,2 milliárd forintért dolgozhat a parkolóházon.
A kiírásra rajtuk kívül még hárman jelentkeztek: a SWIETELSKY Magyarország Kft., a DRYVIT PROFI Építőipari Szolgáltató Kereskedelmi Kft., valamint az EB Hungary Invest Kft.
A VEMÉV-SZER jól megszedi magát az eseményből
A WHB igazi nagyágyú, évek óta sorra nyeri az állami közbeszerzéseket, legyen szó kajak-kenu központról a Velencei-tónál, járványkórházról Kiskunhalason, vagy épp az Állatorvosi Egyetem bővítéséről Budapesten. A kft. forgalma tavaly 83 milliárd forint volt, a nyereség pedig 14 milliárd. A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes legfrissebb összeállítása szerint 49,1 milliárdos vagyonával Paár az ország 34. leggazdagabb embere.
47 milliárd forintért bővítheti az Állatorvosi Egyetemet a kormányközeli WHB | atlatszo.hu
Az „Állatorvostudományi Egyetem kampuszának komplex infrastrukturális fejlesztése – I. ütem” és az „Új Épület építése és Lábas házak korszerűsítése” elnevezésű közbeszerzési eljárások eredményét hirdették ki pénteken. Az uniós közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentumok szerint mindkét beruházást a West Hungaria Bau Kft. (WHB) nyerte.
A veszprémi VEMÉV-SZER sem új szereplő a porondon. A cég csak tavaly 8 közbeszerzést nyert, főként Veszprémben, és az elmúlt években a korábbi 5 milliárd körüli forgalmát 10 milliárd forintra tornázta fel. Lapunk is többször írt már az építőipari vállalkozásról.
Legutóbb akkor, amikor kiderült: a tervezett összeg nem lesz elegendő a szintén az EKF kapcsán tervezett digitális múzeumra, ezért a területen egy parkoló épül 2023-ban. Az úgynevezett Digitális Élményközpontra kiírt feltételes közbeszerzést ugyanis szintén ők nyerték el, párban a SWIETELSKY Magyarország Kft.-vel nettó 9,4 milliárd forintért. A VEMÉV-SZER emellett részt vesz a Gyárkert Kultúrpark vagy épp az Acticity tervezésében és kivitelezésében is, melyek szintén az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében valósulnak meg.
EKF: 22 milliárd plusz mellett sem futja digitális múzeumra, parkoló lesz helyette | atlatszo.hu
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni.
Magukhoz húz a döntéshozók keze
Ahogy arról többször beszámoltunk, 2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa címet. Az erre szánt rengeteg közpénz nagy része azonban nem programokra, hanem infrastrukturális beruházásokra megy el.
A 111 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Főként ez a cég és a „VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. írja ki a kapcsolódó beruházásokról és szolgáltatásokról szóló közbeszerzéseket, és ők döntenek a támogatások kiosztásáról is. Nem is akárhogy.
Tavaly júniusban írtuk meg, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. három hotelnek összesen 800 millió forintot adott kapacitásbővítésre. A legtöbb pénzt, 288 millió forintot Mészáros Zoltán cége kapta. Ő pedig nem más, mint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója, főtanácsadója.
Közel 300 millió forintot adott hotelfejlesztésre az EKF-et szervező cég a saját főtanácsadója vállalkozásának | atlatszo.hu
Jövőre Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa (EKF). Ennek kapcsán 800 millió forintot szórtak ki hotelfejlesztésekre. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. úgy osztotta ki a pénzeket, hogy abból nagyrészt egy szűk, a fideszes önkormányzattal jó kapcsolatot ápoló kör részesült. Közel 300 millió forint landolt a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatójának a többségi tulajdonában lévő szállodájánál. Mészáros Zoltán sietősen távozott a posztjáról még a pályázat kiírása előtt, de vezérigazgatói főtanácsadóként maradt a cégnél. Egy másik, helyi és EKF-es közbeszerzéseken sikeres cég pedig 272 millió forintot kapott.
Navracsicsék szerint nincs összeférhetetlenség
Az esettel kapcsolatban Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz, amit a legfőbb ügyészség feljelentésként értékelt. A Veszprém Megyei Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi Osztálya azonban végül a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította.
De nemcsak a Mészáros Zoltánhoz köthető hotel és a mögötte álló cég, hanem a VEMÉV-SZER tulajdonában álló Új Pajtakert Kft., és azon keresztül a Hotel História Malomkert is kapott 272 millió forint támogatást.
És a sornak ezzel nincs vége. A napokban a 24.hu írta meg, hogy
Fabó Péter, Balatonalmádi polgármesterének cége többször is nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain,
miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a zrt.-nek. Fabó cége, a Berill Reklámstúdió Kft. két közbeszerzést is behúzott: rendezvénytechnikai eszközök és szolgáltatások biztosítására nyert először 114 millió, majd konzorciumban 581 millió forint értékben.
A lap az aggályosnak tűnő pályázatok ügyében megkereste Fabó Pétert, aki viszont közölte, nem látja összeférhetetlennek, hogy cége annak a társaságnak a tenderén lett befutó, amelyben az általa irányított város tulajdonosi jogokkal bír. A polgármester a 24.hu-nak azt nyilatkozta, ő átadta a céget a családjának, és nem volt döntési pozícióban egyik oldalról sem.
Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos hasonlóan látja a kérdést. Szerinte „Fabó Péter személyével kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség, hiszen nem vett részt semmilyen, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. által kiírt közbeszerzési eljárás előkészítésében és nem volt olyan feladata, amely a közbeszerzési eljárások előkészítését, eredményét bármilyen módon befolyásolta volna.” | Házon belül osztogatják a pénzt és a megbízásokat az EKF 2023 beruházásoknál | Nettó 2,2 milliárdért építhet Veszprémben parkolót a kormányközeli WHB és a szintén közpénzes megbízásokkal kitömött VEMÉV-SZER Kft. Utóbbi több másik beruházásban is érdekelt, ami az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 programsorozathoz köthető. Sőt, a tulajdonukban álló hotel is kapott közel 300 millió forintos támogatást a szervezéssel megbízott Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-től. Akárcsak Mészáros Zoltán cége, aki nem más, mint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. korábbi vezérigazgatója, főtanácsadója. Hozzájuk sorakozott fel Fabó Péter, Balatonalmádi polgármesterének cége is, amely két megbízást nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain, miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a zrt.-nek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/27/hazon-belul-osztogatjak-a-penzt-es-a-megbizasokat-az-ekf-2023-beruhazasoknal/ | 2023-01-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ismét a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. őrzés-védelemre kiírt tenderét. A keretszerződés 2,6 milliárd értékű és 33 hónapra szól. A cég egyedül pályázott, és a sikere aligha volt kérdéses, hiszen korábban is ők látták el ezeket a feladatokat. A Valton a Fidesz kormányra kerülése óta sorra nyeri az állami megbízásokat, sőt, magánrepülőjükön fideszes politikusok is megfordulnak.
A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. a Városligetben és egyben a Liget Budapest projekthez kapcsolódó terület- és objektumőrzési, valamint személy- és vagyonvédelmi feladatok ellátására írt ki közbeszerzési eljárást tavaly novemberben. A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A kiírásra mindössze egyetlen cég, a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. jelentkezett, amely - nem meglepő módon - el is nyerte a megbízást. A cég feladata lesz többek között a Városliget általános biztonsági és megelőzési felügyelete, valamint recepciós és látogatóirányítási szolgáltatás 0-24-ig. Továbbá biztosítaniuk kell a Liget Budapest projekt további beruházásainak zavartalanságát, meg kell előzniük a felújított épületek és kertrészek elleni erőszakos cselekményeket, emellett kamerarendszert és diszpécserszolgálatot is működtetniük kell. A rendezvényeket is ők biztosítják majd.
A keretmegállapodás nettó 2,6 milliárd forint értékű és 33 hónapra szól.
A leírás szerint a keretösszeg legfeljebb 30 százalékkal emelhető, és egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal hosszabbítható meg.
Nem meglepő, hogy a Valton lett a befutó, hiszen a korábbi tendereket is ők nyerték.
A kormányváltás óta fut igazán a szekér
Többek között a jelentős állami megbízásoknak is köszönhetően a cég bevétele az elmúlt években 6,4 milliárdról 14 milliárdra, míg a nyeresége 1,4 milliárdról 1,7 milliárdra nőtt. Az Mfor.hu tavaly májusi cikkében rámutatott: a bevételnövekedés záloga 2021-ben az objektumvédelem volt, amely 8,2 milliárdot hozott a konyhára, míg a rendezvénybiztosításból 3,5 milliárd forint származott. Emellett közel 1,4 milliárdot termeltek a máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatások.
Újabb 620 millió forintért őrizheti a Városligetet a Valton | atlatszo.hu
A magyarországi légi járművek lajstromnyilvántartását böngészve újabb, Fidesz-közelinek mondott vállalkozók érdekeltségébe tartozó magánrepülőgépre bukkantunk. A HA-BES lajstromjelű privát jet 2017. december 22-én került a magyar légi nyilvántartásba. A közepes méretű business jetek kategóriájába tartozó magángép a HUN-JET Kft. tulajdona, mely a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének titulált Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltsége.
Az Mfor.hu beszámolója szerit a vállalkozás két tulajdonosa a nyereségből 950 milliót fizetett ki osztalékként: ebből 845,5 millió jutott a részvények 89 százalékát birtokló Varga Lajosnak, a maradék 104,5 millió pedig Bessenyei Istvánnak, aki nem más, mint Sarka Kata férje.
A Valton karrierje igazán 2010-ben indult be. Az Index 2016-os összesítése szerint:
ők biztosították a terepet Orbán Viktor 2010-es Parlament előtti eskütételekor;
2011-ben a rendvédelmi dolgozók tüntetésén;
a Fidesz Lendvay utcai székházát belülről védték az udvart elfoglaló aktivisták elől;
a Miniszterelnökség összes 2013-2014-es rendezvényén dolgoztak;
és 2016-ban övék lett az összes állami ünnepség biztosítása.
Varga akkor azt nyilatkozta a lapnak, nincs szó arról, hogy ők a Fidesz cége lennének. "Nekünk egyik feladat olyan, mint a másik, nem számít ki van hatalmon" - mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy személyesen ismeri a fideszes politikusokat, és azt is elismerte, hogy 2010 előtt kevesebb megbízást kaptak.
A cég kisgépén fideszes politikusok repkednek
A Valton sikere azóta is töretlen, évek óta egymás után nyerik a milliárdos közbeszerzéseket. Bő egymilliárd forintért őrizték például a vizes vb-t, de több stadion őrzését is rájuk bízták. Nem csoda, ha a cégnek futja magángépre is, amellyel olykor Szijjártó Péter külügyminiszter is utazik. 2021 novemberében írtuk meg, hogy a genfi repülőtéren lefotózott kisgép, amelyből Szijjártó kiszállt, a Valton-Sec Zrt. érdekeltségébe tartozik.
Szijjártó Péter ezúttal "valtonos" magángéppel repült hivatalos útra | atlatszo.hu
Miután a miniszter ezúttal is részletesen dokumentálta a munkanapját a hivatalos közösségi oldalán, az ott közzétett fotókból az is kiderült, hogy kora délután Svájcba, pontosabban Genfbe utazott. Itt a bejegyzések szerint - többek közt - az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gyűlésén vett részt, ahol a magyar jogállamiság kérdése is terítékre került.
A HA-BES lajstromjelű, 2005-ös gyártású RAYTHEON HAWKER 800 XPi típusú privát jetet nem akkor bérelték ki először közpénzből. Korábban Kövér László országgyűlési elnök és küldöttsége - köztük Hiller István és Selmeczi Gabriella - 2019 áprilisában Rómába is ezzel utazott.
A repülőgép korábban két cég, a Valton-Sec érdekeltségű HUN-JET Kft. és az AEROGLOBE Kft. tulajdonában volt. Később az AEROGLOBE kiszállt a tulajdonosi körből, és a helyét Bessenyei István, a Valton-Sec Zrt. kisebbségi tulajdonosa vette át.
A legújabb fejlemények szerint már a vállalkozó sincs benne saját jogán a HUN-JET Kft. tulajdonosi körében, így a cég 2020 október végétől 100%-ban a Valton-Sec Zrt. tulajdonába került. Miután azonban Bessenyei a Valton-Sec Zrt. kisebbségi tulajdonosa, továbbra is van kötődése a repülőgéphez.
A HA-BES lajstromjelű magánrepülőgéppel egyébként Rogán Antal és akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília is többször utazott, akárcsak a nő barátnője, Bessenyei (Sarka) Kata. A repülőgépet most is a Fly-Coop Kft. üzemelteti, amely a Rogán-család elhíresült helikopteres utaztatását követően vált ismertté.
Katus Eszter | Továbbra is a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton őrizheti a Ligetet | Ismét a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. őrzés-védelemre kiírt tenderét. A keretszerződés 2,6 milliárd értékű és 33 hónapra szól. A cég egyedül pályázott, és a sikere aligha volt kérdéses, hiszen korábban is ők látták el ezeket a feladatokat. A Valton a Fidesz kormányra kerülése óta sorra nyeri az állami megbízásokat, sőt, magánrepülőjükön fideszes politikusok is megfordulnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/02/01/tovabbra-is-a-fidesz-kedvenc-biztonsagi-cege-a-valton-orizheti-a-ligetet/ | 2023-02-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
- Schadl: Édes gazdám?
- R.: Nem akarlak zavarni, csak nagyon jó étvágyat kívánok a vacsorához.
- Schadl: Említem neki az iskolát.
- R.: Puszi. Köszönöm szépen!
- Schadl: Szia! Szia!
- R.: Szia! Szia! Szia!
Ez a rövid telefonbeszélgetés Schadl György és közeli jó barátja, R. között folyt tavaly áprilisban, egy nappal azelőtt, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke felkereste Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt nyergesújfalui otthonában.
R. emlékeztetni akarta Schadl Györgyöt közös bizniszükre. A „gazdám” elnevezés csak baráti jópofáskodásnak tekinthető, az ügy viszont, amin dolgoztak, reményeik szerint igen sok pénzt hozott volna nekik.
Az állam ugyanis elszámolási hibák miatt 90 millió forint és járulékainak visszafizetését követelte egy olyan oktatási intézménytől, amely az egész országban nyújt képzéseket. Az ügyészségi papírok szerint ráadásul az is felmerült, hogy visszavonják az iskola engedélyeit.
Itt jött a képbe Schadl György barátja, R., aki legalább 150 millió forintért azt vállalta, hogy felhasználja kapcsolatait és elsimítja a problémákat. A pénzen megosztozott volna a végrehajtói kar vezetőjével, valamint Völner Pállal is. Vagy ahogyan R. ezt megfogalmazta a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint:
Megy egy kis gyorssegély föntre is.
Az egyik telefonbeszélgetést így írja le a birtokunkba került nyomozati irat.
„A beszélgetés az iskolával kapcsolatosan indul, melynek során a probléma megoldása esetén R.-nek járó pénzre terelődik a szól.
R. ezen tisztán – úgy hogy mindenkit kielégít, mindenki boldog, mert ő azt szereti – nettó egy százaskát gondolt magának. (…) R. Pestre is küld, ide is küld, oda is küld, mindenkit kielégít, R. bácsinak egy kilónak maradni kell rajta.
Az nem derült ki egyértelműen, hogy végül pontosan mennyi pénzt kapott a „szolgáltatásaiért”, de az ügyészi papírok szerint a tervezettnél jóval kevesebbet, 50 millió forintot vett át Schadl György barátja.
Az „ügyintézés” egyébként korántsem volt gördülékeny, előfordult például, hogy az engedélykérelmeket visszadobták, sőt a nyomozati iratok szerint az egyik telefonbeszélgetés során az is felmerült, hogy a már kiadott bizonyítványok sem lesznek érvényesek. Feltehetően a számtalan problémára vezethető vissza, hogy R. az iskolától visszakövetelt összegnél sokkal több pénzt várt a közbenjárásért cserébe.
A hátszél mindenesetre erős volt: a megalapozott gyanú szerint
Völner Pál az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának beosztottjaival is egyeztetett.
Amikor elutasították az iskola által beadott engedélykérelmet, ki is fejtette – a 444.hu cikkében már ismertetett – véleményét a humántárcáról. Idézzük a nyomozati anyagot:
„Az Emmi egy trágyadomb. Olyan embereket gyűjtenek össze a közszférában szerinte, akik sehol nem kellenek, csupa ilyen kisebbségi komplexussal rendelkező lusta ember. (….)
Völner elnézést kér a fiaskóért és megígéri, miszerint utánanéz. Amennyiben fog tudni valamit, akkor jelentkezik.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) esetében jelentkező nehézségeket mutatja az is, hogy Schadl György barátja az egyik telefonhívás során így érdeklődik az ügy felől a végrehajtói kar vezetőjénél:
Hogy állnunk ezzel a legyőzhetetlen ITM-mel?
Völner Pál az ITM és az Emmi illetékeseivel folytatott egyeztetéseiről, a felmerülő problémákról, valamint a belső információkról rendszeresen beszámolt Schadl Györgynek, a végrehajtói kar elnöke pedig kifejezetten kérte, hogyha sikerült elintézni az ügyet, akkor még a hivatalos tájékoztatás előtt szóljanak neki. Völner Pál ebbe a kérésbe az ügyészség szerint beleegyezett.
Az ügy végeredménye nem ismert, az ugyanakkor biztos, hogy az érintett iskola a mai napig érvényes működési engedéllyel rendelkezik.
Az ügyészség házkutatást is tartott az Emberi Erőforrások Minisztériumában, több releváns iratot is találtak, ezeket Maruzsa Zoltán államtitkár át is adta az ügyészeknek. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy mit tartalmaztak ezek a papírok. | Schadl barátja „nettó egy százaskát” gondolt magának, ha végeznek a közös biznisszel | Völner Pál volt államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kar letartóztatott vezetője is közbenjárt tavaly annak érdekben, hogy az egyik oktatási intézménynek ne kelljen kifizetnie a rá kirótt 90 millió forintos büntetést, valamint hogy rendben legyenek az iskola engedélyei is. Az ügyet Schadl György egyik barátja karolta fel, aki a segítségért legalább 150 millió forintot várt az iskolától, a pénzt pedig a tervek szerint elosztották volna egymás között. A megalapozott gyanú szerint egyelőre csak 50 millió forint átvétele bizonyítható, de az rtl.hu által megismert nyomozati dokumentumok szerint Völner Pál az ügyben több alkalommal is egyeztetett az illetékes tárcák – az Emberi Erőforrások Minisztériumának, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium – beosztottjaival. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/01/schadl-baratja-netto-egy-szazaskat-gondolt-maganak-ha-vegeznek-a-kozos-biznisszel | 2022-02-01 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A békásmegyeri rendőröknek január 22-én délelőtt feltűnt egy gyanús oktatóautó, amelyen sehol nem szerepelt az autósiskola neve – számolt be az esetről a police.hu. Az egyenruhások igazoltatták a sofőrt és a mellette ülő asszonyt. Az autót vezető fiatal lány jogosítvány nélkül vezetett annak tudatában, hogy mellette oktatója ül, akitől már 11 alkalommal vett gyakorlati tanórát.
Kiderült azonban, hogy a magát oktatónak kiadó nőnek nem volt sem oktatói vizsgája, sem pedig engedélye, illetve autójára jogosulatlanul szerelt fel T jelzést. Elfogásáig a tanítványa átverésével összesen 240 ezer forintot vett át a lánytól.
A III. kerületi nyomozók járművezetés tiltott átengedése, valamint csalás miatt hallgatták ki a 48 éves O. Enikőt, aki részben beismerő vallomást tett. | Átverte tanítványát a gépjármű-oktató, de legalább vezetni tanította | A III. kerületi nyomozók járművezetés tiltott átengedése, valamint csalás miatt hallgatták ki a 48 éves O. Enikőt, aki részben beismerő vallomást tett. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/01/gepjarmu-oktato-jogositvany-csalas-tanitvany-rendorok | 2022-02-01 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást – olvasható a közleményben, amelyet Keresztes Imre főügyész jegyez.
A főügyész azt írta: a nyomozás eddigi adatai szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságnál dolgozó rendőrök az M1-es autópályán ellátott szolgálatuk alatt a szabálysértőkkel szemben készpénzért cserébe „elálltak a további intézkedésektől”.
Az ügyészség a bizonyítékokra tekintettel kedden összehangolt akciókat hajtott végre, amelyek célja az elkövetők tettenérése, elfogása, őrizetbe vétele, illetve további bizonyítékok beszerzése volt. Az ügyészség házkutatásokat végez, gyanúsítottakat hallgat ki, amely cselekmények jelenleg is folyamatban vannak.
Az ügyben 18 embert vettek őrizetbe, s a házkutatások során több mint tízezer euró (csaknem 3,2 millió forint) készpénz került elő. Az ügyészség valamennyi elkövetőnél indítványozza, hogy hozzanak személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést, amelyről a Győri Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozási bírája dönt.
Közölték továbbá, hogy az akció végrehajtásában a Győri Regionális Nyomozó Ügyészségnél szolgálatot teljesítő ügyészeken túl közreműködik a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ, összesen mintegy 150 ember.
Az efféle hivatali vesztegetés elfogadása 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ám a büntetési tétel felső határa – tekintettel a halmazati szabályokra – 12 év. | 18 rendőrt vettek őrizetbe, akik pénzért elengedték az M1-es autópályán szabálytanakodó autósokat | Őrizetbe vettek több autópályarendőrt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy készpénzért cserébe nem büntettek meg szabálysértő autósokat az M1-es autópályán Győr-Sopron megyében – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség kedden az MTI-vel. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/18-rendort-vettek-orizetbe-akik-penzert-elengedtek-az-m1-es-autopalyan/3mglnd0 | 2019-02-26 10:50:00 | true | null | null | Blikk |
Negyvenhárom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város és község lakói kaptak hivatalos, pecsétes levelet polgármesterüktől a napokban, amiben a település vezetője arra kéri a lakosokat, hogy a 2022. évi áprilisi országgyűlési választásokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 5-ös választókerület fideszes jelöltjére, Kovács Sándorra, valamint a jelenlegi kormánypártokra, azaz a Fidesz-KDNP pártszövetségre szavazzanak.
A levél második oldalán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 5-ös választókerületbe tartozó 44 település közül 43 polgármestere által aláírt közös nyilatkozat olvasható. A nyilatkozatot egyedül Halmi József, Győrtelek MSZP-s polgármestere nem írta alá.
A többék-kevésbé hasonló módon megfogalmazott, kétoldalas levélből Hadházy Ákos mutatott be egyet kedden Facebook-oldalán (Nyírkércsi polgármesteri hivatala által kiküldöttet), de az ATV-hez is eljutott két másik (Nyírcsaholy és Ópályi). Az ATV úgy tudja, hogy az aláírók által vezetett 43 település mindegyikén kiküldik a lakóknak levelet.
A hivatalos, esetenként hivatali fejléces papírra nyomtatott, hivatali pecséttel ellátott, polgármester által aláírt, néhol még jegyző által is szignózott levélben a polgármesterek a településükre befolyt, esetenként több száz millió forintos európai uniós és állami támogatásokkal érvelnek Kovács Sándor fideszes jelölt és a Fidesz-KDNP mellett.
Hadházy Ákos szerint az adott települések által elnyert uniós és állami támogatásokhoz a támogatásra javasolt fideszes országgyűlési képviselőnek nem sok köze van, sőt Kovács Sándor körzetében a rendőrség az EU-s pályázatok manipulált közbeszerzésekkel történő elcsalása miatt indított nyomozást.
A nyírcsaholyi levélben például ez áll:
TISZTELT NYÍRCSAHOLYI LAKOSOK!
2022. áprilisában választanunk kell. Választanunk politikailag, emberileg, településérdek szerint.
A meglátásom az, hogy településünk politikai érdeke a most kormányzó FIDESZ-KDNP kormány támogatása. Politikai és emberi érdeke, hogy a FIDESZ-KDNP jelölt Kovács Sándor országgyűlési képviselőjelölt barátomat támogassuk.
Az elmúlt időszakban községünket számos fejlesztéssel tettük gazdagabbá, élhetőbbé, melyet Magyarország Polgári Kormányának és Kovács Sándor barátommal való együttműködésünknek köszönhetünk. Az elmúlt 8 évben településünkre érkezett települési forrás 636 376 693,- Ft.
Az elmúlt időszakban elnyert támogatások önmagukért beszélnek:
Európai uniós forrás: 400 250 078,-
Nemzeti forrás: 110 558 121,-
Rendkívüli forrás: 72 920 759,-
Egyéb: 52 647 735,-
Összesen: 636 376 693,-
Nyírcsaholy további fejlődésének érdekében kérem, hogy az országgyűlési választáson támogassuk a FIDESZ-KDNP pártszövetséget, és Kovács Sándor FIDESZ-KDNP egyéni képviselőjelöltet!
Magyar Csabáné
polgármester | Levélben ad útmutatást 43 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei polgármester, hogy kire kell szavazni áprilisban | A településükre érkezett uniós és állami támogatásokkal érvelve buzdít az egyenlevél Kovács Sándor fideszes jelölt és a Fidesz-KDNP támogatására. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/02/szabolcs-szatmar-bereg-megye-polgarmesterek-kozos-nyilatkozat-kovacs-sandor-fidesz | 2022-02-02 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Olyan lélegeztetőgépeket adott el 2020-ban egy maláj üzletember a magyar kormánynak, amelyekről tudni lehetett, hogy veszélyeztetik a betegek életét – írta a MalaysiaNow.
A Kínában gyártott Shangrila 510S és SH300 típusú lélegeztetőgépekből több ezer darabot vásárolt Magyarország. Az RTL Híradó összesítése szerint mintegy 16 ezer darab lélegeztetőgépet vásárolt a magyar kormány több forrásból, mintegy 300 milliárd forintért. Ezekből eddig 8 milliárd forint értékben ajándékoztunk el más országoknak, a többi viszont raktárakban porosodik. Ellenzéki kritikák szerint a lélegeztetőgépekből feleslegesen sokat vásárolt az Orbán-kormány, hiszen a járvány legrosszabb hónapjaiban sem fenyegetett az, hogy ennyien szorulnak majd hazánkban gépi lélegeztetésre. Ráadásul a darabonkénti 89 500 dolláros ár is túl magas volt,
A maláj oknyomozó portál cikkéből kiderül, hogy Vinod Sekhar segítségével összesen 6258 darab lélegeztetőgépet vásárolt a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a két kínai típusból, mintegy 560 millió dollárért.
Vinod ellen több ügynökség, köztük a Malajziai Korrupcióellenes Bizottság (MACC) is pénzmosás miatt indított nyomozást.
Alig egy hónappal a Szijjártó Péter vezette minisztériummal való megállapodás előtt, 2020. április 13-án kelt levelükben azonban vezető brit orvosok arra figyelmeztettek, hogy az Egyesült Királyság által is vásárolt | Halált is okozhatnak azok a lélegeztetőgépek, amelyekből tömegével vásárolt Magyarország | A MalaysiaNow cikke szerint azután vett belőle a magyar kormány több ezer darabot milliárdokért egy maláj üzletembertől, hogy brit orvosok figyelmeztettek a kínai berendezések veszélyeire.
A maláj oknyomozó portál cikkéből kiderül, hogy Vinod Sekhar segítségével összesen 6258 darab lélegeztetőgépet vásárolt a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a két kínai típusból, mintegy 560 millió dollárért. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/05/lelegeztetogep-kina-hibas-halalos-malajzia-brit-orvosok-kolumbia | 2022-02-05 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
40 darab, mozgás közbeni mérésre is hitelesített traffipaxot – járműsebesség-mérő berendezést – vásárol az Országos Rendőr-főkapitányság nettó 296 millió forintért. a darabonként így 7,4 millióba kerülő berendezéseket a közbeszerzési pályázaton egyedüliként induló 4iG Nyrt. szállíthatja – írja a Napi.hu. A szerződést január 24-én kötötték meg.
Az uniós közbeszerzési közlönyben közzétett tender leírás szerint a tarffipaxokra a közlekedési jogsértések megelőzése, felderítése és a közlekedésbiztonsági helyzet javítása érdekében, valamint a mozgás közben észlelt jogsértések dokumentálásához, illetőleg a helyszíni intézkedést igénylő jogsértések bizonyítása érdekében van szükség. | A 4iG-től vett traffipaxot 300 millióért az ORFK | A mozgás közbeni mérésre is alkalmas berendezések darabja nettó 7,4 millió forint. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/05/4ig-traffipax-300-millio-orfk | 2022-02-05 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Túlzással sem lehet lelkes adófizetőként emlegetni a "gengszterrapper" G.w.M.-et, azaz Varga Márk Lászlót. A Privátkopó bűnügyi portál bő egy hónapja már elkezdte feszegetni: nincs látható forrása az "előadóművész" luxuséletvitelének, vagyonának. Az azóta eltelt időben a lap munkatársai több, a szórakoztatóipar működésére rálátással rendelkező személlyel folytattak háttérbeszélgetéseket, amelynek során az a kép alakult ki G.w.M.-ről, hogy adóelkerülésben messze kiemelkedik pályatársai közül. A Privátkopó megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói már vizsgálják a "gengszterrapper" gyors vagyonosodásának körülményeit.
Ahogy azt a bűnügyi portál korábbi, január elején megjelent cikkében megírta: nincs látható forrása a luxuséletvitelével előszeretettel hivalkodó G.w.M. vagyonának.
https://www.privatkopo.info/WebArticleShow.aspx?AGM=Hirmix&AN=gwmgazdagsag&MN=Hirmix&LN=Hungarian
A "sztár" 2018. január közepén lett egyéni vállalkozó, "előadó-művészet" tevékenységi körrel. A cégbírósági nyilvántartás szerint a vállalkozást egy Budapest IX. kerületi tömbház egyik lakásába jegyeztették be. Ebben az időszakban Varga Márk László nem arathatott túlzottan nagy sikereket az üzleti szférában, ugyanis egyéni vállalkozását mindössze 1 év és 9 hónappal később, 2019. november elején megszüntette.
A 26 éves férfi 2020. június elején, a Youtube-on jelentette be, hogy létrehozott egy kiadói-menedzseri irodát, amelynek neve: G.w.M. Music Production. Azonban a hivatalos cégnyilvántartás szerint ilyen nevű vállalkozás nincs és nem is volt. Sőt, Varga Márk László egyetlen gazdasági társaságban sem rendelkezik tulajdonrésszel. Mi több: soha nem is rendelkezett.
Akkor honnan, miből a vagyon? A 60 milliós S-osztályú Mercedes, a több tízmillió forint értékű Porsche Panamera, a szerelmének 24 millióért vásárolt Porsche Macan, a méregdrága Gucci cuccok, az átlagember számára megfizethetetlen luxusórák, a "tonnányi" arany ékszer...
Azt sem tudja, hány kiló aranya van (fotó: Blikk)
"Mi, romák, imádjuk a szép, csillogó, feltűnő dolgokat, de - az amerikai rapsztárokból inspirálódva - a hip-hop szférához is kötelező kellék a nagy arany fux. Mára lett egy egész gyűjtemény belőle, tele értékes darabokkal. Nem tudom pontosan, mennyi van, mert nem otthon tartom, hanem egy titkos helyen, ahol megfelelő felszereléssel és biztonsági rendszerrel őrzik" - nyilatkozta néhány hónapja a Blikknek "az amerikai rapsztárokból inspirálódott" Varga.
A Privátkopó bűnügyi portál munkatársai az elmúlt hetekben olyan személyekkel folytatattak háttérbeszélgetéseket, akik rálátással rendelkeznek a szórakoztatópiac működésére. Az informátorok elmondták, az iparágban erőteljesen jelen van a számla nélküliség, a zsebbe fizetés. Azonban az adóelkerülésben messze kimagaslik G.w.M., aki fellépési díjainak mintegy háromnegyedét számla nélkül, feketén, adómentesen vágja zsebre. "Amikor nagy ritkán számlát ad, az sem az övé, hanem a cimborái intézik neki, innen-onnan. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy ha Márk koncertjének ára 800 ezer forint + utazási költség, akkor 200 ezer forintról ad G.w.M. valakije számlát. De ez nem túl gyakori. A jellemző inkább az, hogy a teljes fellépési díjat feketén nyomják a zsebébe" - magyarázta a portál egyik forrása.
G.w.M. 2022 januárjában azt állította a Blikknek, hogy "a havi 12 millió forintot az év nagy részében megkeresi csupán a saját fellépéseivel". A "gengszterrapper" több pályatársa azt mondta a Privátkopónak, hogy a nyári szezonban ez az összeg "felmegy" havi 25-28 millió forintra is.
"Amennyiben figyelembe vesszük, hogy az utóbbi 2-3 évben nagyon fut Márk szekere, rengeteg rendezvényre hívják, úgy már nem vállalunk nagy kockázatot azzal, ha azt mondjuk: jelentős összeggel károsíthatta meg az államot" - mondta a bűnügyi lapnak egy másik informátor.
G.w.M. fellépéseit Dj. Junior (Kiss József Gábor) és a Pro Up Kft. (Gittinger-Varga Mónika) szervezi. Előbbi a klub-, utóbbi a zenekaros nagykoncerteket. A cégnyilvántartás szerint Kiss József Gábor egyetlen cég, az INTERNET MUSIC Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A társaság 2013-tól semmilyen bevételt nem produkált, tehát nem állíthatott ki számlát sem - elvileg. (Ez az információ egyébként újabb kérdést vet fel: hogyan történik a koncertszervezési-menedzseri jutalékok lekönyvelése, hogyan adózik jövedelme után Kiss József Gábor? - szerk.) Ami a Pro Up Kft.-t illeti: a társaság az elmúlt években 2 és 20 millió forint közötti éves árbevételt ért el, ami azt jelenti, hogy ez a cég sem fedhette le - legalábbis jelentős részben nem - bizonylatokkal G.w.M. évi 100 millió forintot meghaladó koncertbevételét. Az látszik valószínűbbnek, amiről többen is beszéltek a Privátkopónak, hogy az "előadóművész" a fellépési díjainak mintegy 75 százalékát feketén, adóelkerüléssel viszi haza.
Dj. Junior és G.w.M.
Mindazonáltal az is adójogba ütköző, költségvetési csalás bűntett gyanúját felvető cselekmény, ha olyan valaki (gazdasági társaság vagy magánvállalkozó) számlázza le a "gengszterrapper" fellépési díját (vagy annak egy részét), akivel/amellyel G.w.M. semmilyen, munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyban nem áll.
"Jó páros vagyunk"
Van még egy másik bevételi forrás, amelyből Varga Márk László pénzhez juthat. Ez pedig az online tér. A nevére regisztrált G.w.M. Music elnevezésű Youtube-csatorna együttműködő partnere a Believe Digital Music nevet viselő digitális zenei vállalatnak, amelynek központja Franciaországban található. Ezen a globális cégen keresztül érkeznek a G.w.M. Music Youtube-csatornájához köthető pénzek a "gengszterrapper" magyarországi bankszámlájára, amelyek mértéke a klipek megtekintési számának (kattintások) függvénye. A bűnügyi portál információi szerint ez a platform havi 8-9 millió forintot hoz a férfi konyhájára, azonban az így felvett összegek nem tükröződnek Varga Márk László személyi jövedelemadó bevallásaiban. "Amióta ismerem Márkot, ez több mint 10 éve van így, nem terhelte magát olyasmivel, hogy adóbevallás. Ha díjaznák a kiváló adózókat, nagyon-nagyon hátul állna a sorban" - jegyezte meg egy közeli ismerőse.
Ahonnan a Youtube-pénzek Budapestre érkeznek: a Believe Digital Music párizsi központja
Létezik egy másik, az előzőekben említettnél sokkal kevésbé látogatott Youtube-csatorna is, a G.w.M. Music Production, amely azonban - a Believe tájékoztatása szerint - nem G.w.M. nevén van. Annak jelenlegi tulajdonosa Sun Ping Tibor - "művésznevén" Ginoka - barátnője, B. Klaudia. Vagyis a Youtube-pénzek - havi 150 ezer forint körüli összegek - a hölgy számlájára érkezhetnek a Believe cég párizsi központjából. Nem világos, hogy milyen szerződés alapján, és milyen formában (banki utalás vagy készpénz) kerülnek az összegek a "rapperhez". Sun Ping Tibor egyébként G.w.M. unokatestvére. Állítólag közösen "rakták össze" a G.w.M. Music Production-t.
Állítólag tavaly óta párja, Kulcsár Edina számlázgat - hogy mennyit és hogyan, azt majd az adóhivatal feltárja
Úgy tudni, hogy G.w.M. fellépési díjairól újabban (2022 óta) szerelme, Kulcsár Edina egyik vállalkozása állít ki számlákat. Azt, hogy ez mennyire felel meg az adójogszabályoknak, a NAV illetékesei fogják kideríteni.
Ugyanis a Privátkopó bűnügyi portál - megbízható forrásból származó - értesülése szerint az adóhivatal bűnügyi nyomozói a közelmúltban, a G.w.M. vagyonának eredetét firtató cikkek megjelenését követően vizsgálatot rendeltek el annak kiderítésére, hogy a "gengszterrapper" gyors anyagi gyarapodásának körülményei nem alapozzák-e meg bűncselekmény (üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás) elkövetésének gyanúját. | Már az adóhivatal pénzügyi nyomozói vizsgálják G.w.M. gyors vagyongyarapodásának körülményeit | Túlzással sem lehet lelkes adófizetőként emlegetni a „gengszterrapper” G.w.M.-et, azaz Varga Márk Lászlót. A Privátkopó bűnügyi portál bő egy hónapja már elkezdte feszegetni: nincs látható forrása az „előadóművész” luxuséletvitelének, vagyonának. Az azóta eltelt időben a lap munkatársai több, a szórakoztatóipar működésére rálátással rendelkező személlyel folytattak háttérbeszélgetéseket, amelynek során az a kép alakult ki G.w.M.-ről, hogy adóelkerülésben messze kiemelkedik pályatársai közül. A Privátkopó megbízható forrásból úgy értesült, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói már vizsgálják a „gengszterrapper” gyors vagyonosodásának körülményeit. | null | 1 | https://www.privatkopo.info/WebArticleShow.aspx?MN=Hirmix&AGM=Joghalo&AN=gwmnavvizsgalat&LN=Hungarian | 2023-02-14 23:42:02 | true | null | null | Privátkopó |
Rogán Antal minisztériuma az év végén még gyorsan kötött egy 11,8 milliárdos szerződést a kormánypropaganda gyártására és terjesztésére.
Ezzel 2022-ben rekordösszegű megállapodást írtak alá olyan munkákra, amik végeredménye a bombás plakátok áradata.
Mindez óriási üzlet.
Van abban valami szép NER-es furfang, hogy a Brüsszelt támadó plakátokat olyan megoldással gyártatja le a kormány, amelyet egyébként kifogásol az EU.
Az Uniónak határozottan nem tetszik, hogy a pénzekre kiírt közbeszerzési pályázatokon nincs valódi verseny, és nagyon magas arányban csak egyetlen ajánlat érkezik a feladatra. Igen, a „győztes” sokszor Mészáros Lőrinchez köthető cég.
Abban szavak szintjén az Orbán-kormány is egyetért, hogy nem jó, ha egyetlen pályázó indul egy közpénzes munkára kiírt tenderen. Ám a gyakorlat mást mutat. Vegyük rögtön a Brüsszelt támadó kormányzati propagandát. | Minden eddiginél többet költöttek Rogánék arra 2022-ben, hogy elmagyarázzák az embereknek, mi is a baj Brüsszellel | Rogán Antal minisztériuma az év végén még gyorsan kötött egy 11,8 milliárdos szerződést a kormánypropaganda gyártására és terjesztésére. Ezzel 2022-ben rekordösszegű megállapodást írtak alá olyan munkákra, amik végeredménye a bombás plakátok áradata. Mindez óriási üzlet. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/15/minden-eddiginel-tobbet-koltottek-roganek-arra-2022-ben-hogy-elmagyarazzak-az-embereknek-mi-is-a-baj-brusszellel | 2023-02-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2021-es idézet következik. Beszélők: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
„Senyei: Most egy Telex-cikknek miért kell a Kúria elnökének odabaszni?
Schadl: Egyébként már eleve. Fölemeled a magad szintjére ezeket a dolgokat!
Senyei: Erről van szó. Két-három levelet kell írni, mert valamikor kell írni, de ez nem volt szerencsés. És mi a faszom az, hogy követelem? Az újságtól követelem, hogy ne írjon híreket?
[…]
Schadl: Szaros Telex-cikkre ne bassza már meg – már bocsánat – a jó ég, hogy a Kúria elnöke reagáljon!”
– hangzik el azon a 2021. június 2-i hangfelvételen, amely most a Telex birtokába jutott. A téma a Kúria elnökének közleménye, amelyben a Telexet a bírói függetlenség elleni támadással vádolja. De nézzük az eseményeket sorrendben!
Megírtuk azt, ami megtörtént
2021. június 1-jén, az előző esti Magyar Közlönyre hivatkozva írtuk meg, hogy bírává nevezte ki Áder János köztársasági elnök Hajas Barnabás jogászt. Ő pedig nem is akárhol kezdhette meg a pályafutását, hanem egyenesen a csúcson, a Kúrián, ahol Varga Zs. András kúriai elnöktől kapott fontos pozíciót.
Felháborodtak a jogászok
A kinevezés természetesen azonnal nagy felháborodást váltott ki a jogászvilágban, a hosszú évek és évtizedek óta a bírói ranglétrán előrejutni igyekvő bírák nem nézték jó szemmel, hogy valaki gyakorlat nélkül azonnal a Kúrián köt ki. Akkor erről a Diétás Magyar Múzsa is posztolt:
A Kúria elnöke szerint ez a bírák elleni újabb támadás
A történtekre, és elsősorban a Telex cikkére reagálva közleményt adott ki Varga Zs. András, a Kúria elnöke, amelyben azt írta:
A Kúria minden bírája az Alaptörvénynek és a törvényeknek megfelelően nyerte el kinevezését és beosztását. Mindnyájan Magyarország törvényes bírái. A bírói tekintély tiszteletben tartása az alkotmányos működés, a jogállam csorbítást nem tűrő alapértéke. A bírák és bíróságok megsértése a bírói függetlenség elleni támadás, ezért nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányosan védett körébe. Akkor sem, ha tendenciózusan összegyűjtött és csoportosított, valótlanságokkal kevert részigazságok próbálják a hitelesség látszatát kelteni.
Törvényesen kinevezett bírótársaim személyét és ezáltal a Kúria megsértését visszautasítom, és ugyanezt elvárom a bírói függetlenség és az alkotmányos rend védelme iránt elkötelezett minden intézménytől és szervezettől.
(A kinevezésről amúgy később az Országos Bírói Tanács mondta azt, hogy törvénytelen volt).
Schadl és Senyei szerint amit leírt a Telex, az abszolút úgy van
Az eset másnapján hívta fel egy egészen más ügyben Senyei György OBH-elnök Schadl Györgyöt, aki akkor még a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke volt. (Az MBVK hivatalos oldalán szereplő információk alapján Schadl még most is a kar elnöke.) A beszélgetés elején egy bírósági állásfoglalásról van szó, amelyet mindkét megszólaló érthetetlennek tart, az ügy részleteit már tavaly feldolgozta a 444, és arra az OBH is reagált.
De.
A teljes beszélgetés most került el a Telexhez, és kiderült, hogy annak második fele sem érdektelen. Ebben ugyanis Senyei és Schadl elég bizalmas stílusban beszélik ki Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét: többszörösen körberöhögik a bíróságok függetlenségéről kiadott, előző napi nyilatkozatát. A beszélgetést többször más témák szakítják meg, de a Hajas Barnabás kinevezéséről, a Telex-cikkről, és az erre kiadott közleményről szóló rész nagyjából így hangzik:
„Senyei: Megjelenik egy cikk. Hát bazdmeg!
Schadl: Ki nem szarja le?
S.: Megjelenik egy cikk, aminek a kétharmada tulajdonképpen igaz. Hát a Barnusnak van bírói gyakorlata?
Sch.: Nincs.
S.: Nincs. A Patyinak van? Nincs. És hogyha ezt valaki leírja, az nem a bíróság megsértése.
[…]
Sch.: Ahelyett, hogy egy kurva szót nem szólt volna.
S.: Mi a faszomnak? Megjelenik egy cikk, leírják, hát bazdmeg, leírják.
Sch.: Amúgy magunk közt: ki nem szarja le?
[…]
S.: Most egy Telex-cikknek miért kell a Kúria elnökének odabaszni?
Sch.: Egyébként már eleve. Fölemeled a magad szintjére ezeket a dolgokat.
S.: Erről van szó. Két-három levelet kell írni, mert valamikor kell írni, de ez nem volt szerencsés. És mi a faszom az, hogy követelem? Az újságtól követelem, hogy ne írjon híreket?
Sch.: Azért mondom, hogy ráadásul nem is volt igaz, vagy valós, amiket így leírogatott a…
S.: Hogy megsértette a bírókat. Tényleg megsértette. Mivel, azzal, hogy azt mondták, kevés?
Sch.: Nem mondott semmi olyat, amivel egyébként megsértette volna.
[…]
S.: Én ezt nem írtam volna meg, mert sokszor a kevesebb a több.
Sch.: Ez így van.
S.: Illetőleg, ha lépten-nyomon minden basztatásra meg baszomtatásra csinálunk egy közleményt, és visszautasítjuk, akkor az utána semmit nem fog érni.
Sch.: A bíróságnak az szerintem nem szerencsés, hagyni, hogy a bulvármédia a maga szintjére lehúzza.
S.: Most a Telexszel elkezdtek veszekedni!
Sch.: Szaros Telex-cikkre ne bassza már meg – már bocsánat – a jó ég, hogy a Kúria elnöke reagáljon.
S.: Visszautasítja. Egy újabb támadást bazdmeg.
[…]
Sch.: Ráadásul semmit nem tudsz csinálni, nem tudsz sajtó-helyreigazítási pert se indítani, mert amit leírtak, az abszolút úgy van.”
A történetnek érdekessége, hogy az OBH elnöke, és a végrehajtás vezetője a Kúria elnökének nyilatkozatát a bíróságok elleni támadásról nevetségesnek tartja. Ez sokat elmond arról, hogy a hasonló intézmények vezetésében úgy általánosságban mennyire veszik komolyan a nyilvánosságban keménykedő vezetőket.
Amikor a beszélgetés első részét a 444 feldolgozta, megkeresték Senyeit, aki azt reagálta:
„Dr. Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével 2021. évben néhány alkalommal beszéltem telefonon. E beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt.”
Most ismét megkerestük az OBH-t, a szervezet elnöksége szerint a nyilatkozatot fenntartják, Senyei Györgyöt pedig Schadl büntetőperében nem hallgatták ki tanúként.
A Schadl–Völner-ügyről az előző napokban több részletet is nyilvánosságra hoztunk a Telexen, ezek:
„Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók mesélnek arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció;
„Aki nem hajlik, az törik” – egy végrehajtó elmondta, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe.
Partnereinktől | Schadl György: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke! | 2021-es idézet következik. Beszélők: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/03/schadl-gyorgy-senyei-gyorgy-ne-bassza-mar-meg-a-jo-eg | 2023-02-03 10:12:00 | true | null | null | Telex |
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek online aukción kell értékesítenie a taszári repülőteret alkotó, különböző helyrajzi számon bejegyzett ingatlanokat, olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban. Az állami ingatlanok eladásához szükséges intézkedéseket a gazdaságfejlesztési miniszternek kell lebonyolítania február végéig, majd az árverést követő három hónapban az MNV köt szerződést az új tulajdonossal.
Január elején jelentette be a Honvédelmi Minisztérium, hogy megtisztítják az egykori repülőtér területét, a projekt a tervezéssel és az előkészítő munkákkal még 2019-ben kezdődött, majd 2021 közepétől kezdetét vette a szennyezett terület kármentesítése, a munka várhatóan 2023 végén zárul.
Az egykori légi bázis legutóbb akkor került a hírekbe, amikor 2021. december elején kiderült, hogy egy budapesti panellakásba bejelentett, fél évvel korábban alapított cég, az SGF Silu Global Fund Holding Zrt. veheti meg, pályáztatás és versenyeztetés nélkül.
A cég mögött akkor ugyanaz a Németh János és Cseke István állt, akik nem sokkal később megvették az Újpest FC-t, bár a cégadatbázis szerint két héttel a taszári reptér megvételéről szóló hírek után már nem ők voltak az SGF tulajdonosai. | Elárverezteti a kormány a taszári exrepteret | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek online aukción kell értékesítenie a taszári repülőteret alkotó, különböző helyrajzi számon bejegyzett ingatlanokat, olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban. Az állami ingatlanok eladásához szükséges intézkedéseket a gazdaságfejlesztési miniszternek kell lebonyolítania február végéig, majd az árverést követő három hónapban az MNV köt szerződést az új tulajdonossal. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/02/02/taszar-repuloter-legi-bazis-arveres-kormany-magyar-nemzeti-vagyonkezelo | 2023-02-02 10:22:00 | true | null | null | Telex |
„A felvétel tartalmának nyilvánosságra hozatala csak az OBH elnökének hozzájárulásával lehetséges, mely hozzájárulást az OBH elnöke kifejezetten megtagad. A felvétel (leiratának) jogellenes nyilvánosságra hozatala esetén a szükséges és indokolt jogi lépéseket megtesszük”
– írta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki kabinetje, amikor a Senyei György és Schadl György közötti hangfelvétel részleteiről kérdeztük őket. A beszélgetésben az OBH elnöke és a végrehajtói kamara vezetője Varga Zs. András kúriai elnököt röhögik körbe, amiért ő egy közleményben keménykedett a Telexszel.
A történet röviden:
még 2021-ben megírtuk, hogy ítélkezési tapasztalat nélkül nevezték ki kúriai bíróvá Hajas Barnabás korábbi államtitkárt;
az eset felháborodást váltott ki a jogásztársadalomban, mire a Kúria elnöke közleményt adott ki, amelyben „a bírói függetlenség elleni támadásnak” nevezte a Telex cikkét.
Másnap Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke (aki amúgy maga javasolta Hajas kinevezését), felhívta Schadl Györgyöt, a végrehajtói kamara vezetőjét. A beszélgetésben a Telex és a Kúria ügye is szóba kerül, Senyei többek között olyanokat mond, hogy:
Megjelenik egy cikk, aminek a kétharmada tulajdonképpen igaz. Hát a Barnusnak van bírói gyakorlata? Nincs. A Patyinak van? Nincs. És hogyha ezt valaki leírja, az nem a bíróság megsértése. Megjelenik egy cikk, leírják, hát bazdmeg, leírják. És mi a faszom az, hogy követelem? Az újságtól követelem, hogy ne írjon híreket?
– veti fel. Amikor a beszélgetés hangfelvétele eljutott a Telexhez, megkerestük az Országos Bírósági Hivatalt, és kértük, hogy kommentálják azt. Ezt nem tették meg, viszont a fenti idézetnek megfelelően perrel fenyegettek minket abban az esetben, ha nyilvánosságra hozzuk a beszélgetést vagy annak leiratát. Mivel annak a nyilvánossága szerintünk közérdek, az OBH elnök és Schadl György beszélgetését megírtuk.
Az erről szóló cikkünk itt olvasható.
A beszélgetés elején egy bírósági állásfoglalásról van szó, amelyet mindkét megszólaló érthetetlennek tart, az ügy részleteit már tavaly feldolgozta a 444, és arra az OBH is reagált. Amikor a beszélgetés első részét a 444 feldolgozta, megkeresték Senyeit, aki azt reagálta:
„Dr. Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével 2021. évben néhány alkalommal beszéltem telefonon. E beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt.”
A Schadl–Völner-ügyről az előző napokban több részletet is nyilvánosságra hoztunk a Telexen, ezek: | Perrel fenyegette az OBH a Telexet, ha nyilvánosságra hozzuk az elnökük és Schadl beszélgetését | „A felvétel tartalmának nyilvánosságra hozatala csak az OBH elnökének hozzájárulásával lehetséges, mely hozzájárulást az OBH elnöke kifejezetten megtagad. A felvétel (leiratának) jogellenes nyilvánosságra hozatala esetén a szükséges és indokolt jogi lépéseket megtesszük” – írta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki kabinetje, amikor a Senyei György és Schadl György közötti hangfelvétel részleteiről kérdeztük őket. A beszélgetésben az OBH elnöke és a végrehajtói kamara vezetője Varga Zs. András kúriai elnököt röhögik körbe, amiért ő egy közleményben keménykedett a Telexszel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/03/perrel-fenyegeti-az-obh-a-telexet | 2023-02-03 10:28:00 | true | null | null | Telex |
Szerdán tett közzé a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy olyan jogszabálytervezetet, amely kivonja a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházásokat a területrendezési terv hatálya alól. A szabályozást a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A tervezet külön kiemeli, hogy a mentesség vonatkozik az elmúlt időkben komoly helyi ellenállást kiváltó projektre: az iváncsai és a debreceni akkumulátorgyár-építésekre.
A módosítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium „egyes beruházásokkal összefüggő hatósági ügyek” néven futó kormányrendeletét érinti, amely az egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ipari parki, illetve víziközmű-beruházásokra vonatkozóan egy általánosan alkalmazandó területrendezési szabályozást vezet be.
A tervezett módosítás a tervezetet ismertető Portfolio cikke szerint újabb lazítást jelent az eleve a hagyományos beruházásoknál megkövetelt kritériumok alóli könnyítéseket biztosító kormányrendelethez képest. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektek esetében például a hatósági eljárást megelőzően a beruházó és az eljáró hatóság és szakhatóságok szemlét illetve egyeztetést tarthatnak. Ezen kívül a módosítással lehetővé válna a soronkívüliség és rövid határidők előírása, ami azt jelentené, hogy a beruházások hatósági vizsgálatára szánt idő is lerövidül.
A kivételezés szükségességét a kormány azzal indokolja, hogy mivel az ipari területeket eleve célszerű elhatárolni a lakott területektől, ezért a lakott területekre vonatkozó területrendezési tervekhez való ragaszkodás ésszerűtlen.
A tervezetet a kormány honlapján „társadalmi egyeztetésre” bocsátotta; az állampolgári véleményeket még 8 napig lehet megosztani a minisztériummal a [email protected] címen.
Debrecen sistereg az akkumulátorgyár tervétől
A kormány tavaly augusztusban jelentette be, hogy Debrecen mellett építi meg második európai akkumulátorgyárát a globális piacvezető kínai CATL. A projektet azonnal nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánították, az állam csak az ipari park áramellátásának fejlesztésére 88 milliárd forintot szán. A beruházással azonban a helyi lakosok ellenállásába ütközött, mivel a felmerült aggályokra a hatóságok eddig nem tudtak megnyugtató válaszokat adni:
Az akkumulátorgyár vízigénye önmagában nagyobb lesz, mint a teljes városé. A környezeti hatástanulmány szerint ez nem probléma, de a civilek szerint a város környékét évek óta egyre nagyobb aszályok sújtják
A gyártás során nagyon sok veszélyes és mérgező anyagot használnak, kérdés, hogy ezekből mennyi kerül ki a környezetbe.
A gyárnak 9000 dolgozóra lesz szüksége, ennyi álláskereső pedig Debrecenben nincsen, főleg, hogy az épülő BMW-gyárba is most vesznek fel 1500 embert. A tervek szerint a környékről és Romániából is felvennének munkásokat.
Sokan tartanak attól is, hogy a kínai CATL nem feltétlenül fog minden jogszabályt tökéletesen betartani.
A közhangulatra jellemző, hogy a január 9-én tartott közmeghallgatáson kifújolták és percekig nem hagyták megszólalni a kínai akkumulátorgyár képviselőjét Debrecenben. Aztán mint beszámoltunk róla, január 20-án ismét hatalmas indulatokat váltott ki a Debrecen mellé tervezett CATL akkumulátorgyár környezetvédelmi engedélyeztetéséről szóló közmeghallgatás. A fórumon többször hazaárulónak nevezték a főispánt. Szombaton pedig mintegy ezer tiltakozó vonult a beruházás által szintén érintett Mikepércsről Debrecen főterére. Annak ellenére, hogy a tiltakozás alapvetően pártoktól független kezdeményezésként indult, a kormány propagandagépezete azonnal rárepült az ügyre, az ellenzőket kvázi a német kormány aknamunkájának végrehajtóinak beállítva.
Az iváncsai gyárat kiemelték Dunaújváros felügyelete alól | Kivonná a kormány a területrendezési szabályok alól az épülő akkumulátorgyárakat | Szerdán tett közzé a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy olyan jogszabálytervezetet, amely kivonja a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházásokat a területrendezési terv hatálya alól. A szabályozást a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A tervezet külön kiemeli, hogy a mentesség vonatkozik az elmúlt időkben komoly helyi ellenállást kiváltó projektre: az iváncsai és a debreceni akkumulátorgyár-építésekre. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/02/02/teruletrendezes-szabaly-enyhites-kormany-akkumulatorgyar-ivancsa-debrecen | 2023-02-02 10:44:00 | true | null | null | Telex |
Vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonos, valamint ügyvédje ellen. A gyanú szerint a vállalkozó két év alatt 7,4 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót – közölte a hatóság hétfőn az MTI-vel.
A több élelmiszer-áruház és egy hajdúszoboszlói négycsillagos wellnesshotel tulajdonosa 2017-ben és 2018-ban 7,4 milliárd forint osztalékot vett fel több gazdasági társaságtól. Ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedési engedélyt, hivatalos lakcímet, valamint arab és ciprusi fedővállalkozások alapításában is közreműködött, hogy elkerülje az 1,1 milliárd forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon.
A nyomozás kiderítette, hogy a vállalkozó külföldi életvitele csak álca, valójában itthon él, Magyarországról irányítja üzleteit. A vizsgálat szerint a nyolcszáz munkavállalót foglalkoztató milliárdos üzletember dolgozóinak fizetését 2014 és 2018 között számos esetben „feketén” egészítette ki, hogy így csökkentse a fizetendő közterheket, ebben pedig a közvetlen irányítása alatt álló cégcsoport ügyvezetői is részt vettek.
A pénzmosással és költségvetési csalással gyanúsított vállalkozót balatoni villájában fogták el két éve a NAV nyomozói. A költségvetést ért kár ingatlanok zárolásával és önkéntes befizetéssel teljes egészében megtérült. | 7,4 milliárdos osztalék után nem fizetett adót egy milliárdos kelet-magyarországi üzletember | Vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonos, valamint ügyvédje ellen. A gyanú szerint a vállalkozó két év alatt 7,4 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót – közölte a hatóság hétfőn az MTI-vel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/06/nav-hajduszoboszlo-szalloda-tulajdonos-adoelkerules-egyesult-arab-emirsegek-vademelesi-javaslat | 2023-02-06 10:53:00 | true | null | null | Telex |
Ha a Rogán Antal által felügyelt Kormányzati Ellenőrzési Hivatal február elején közzétett „Ellenőrzési jelentésében” szereplő kördiagramot nézzük, könnyen azt hihetjük, hogy Magyarországon a társadalmi egyeztetés már bevett, jól működő gyakorlat. Az Európai Bizottságnak még azzal is dicsekedhet a kormány, hogy ők a jogszabályjavaslatok több mint 90 százalékát egyeztetik a választókkal.
Azonban elég csak egy picit hátrébb lépni ahhoz, hogy látsszon: a szigorított társadalmi egyeztetési rendszernek valójában nincs sok értelme. A társadalom jelentős része eleve ki van zárva az egyeztetés lehetőségéből, mivel arra csupán emailben, a kormányzati oldalon, egy eldugott felületen keresztül van mód. Az észrevételekre pedig általában annyi a kormányzati válasz, hogy „módosítás nem szükséges”. A kabinet tehát, bármennyire hirdeti is, egyelőre nem veszi túl komolyan a saját rendszerét.
A miniszterek által előkészített jogszabálytervezeteket természetes személyek, valamint nem állami és önkormányzati szervek is véleményezhetik – írja elő egy 2010-es törvény. Egészen az utóbbi hónapokig ezt annyira sem vette komolyan a kormány, hogy legalább időnként felkerüljenek a kormányjavaslatok egy nyilvános felületre, viszont az uniós pénzekért folytatott harcban valamelyest változtattak ezen a hozzáálláson. Tavaly ősztől köteleztek egy állami szervet – a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) –, hogy évente ellenőrizze: eleget tesznek-e a miniszterek a korábban meghatározott véleményeztetési kötelezettségüknek.
Erről Gulyás Gergely a július 7-i kormányinfón azt mondta, hogy a magyar kormány vállalta: a törvényalkotás előtt társadalmi egyeztetést indít, és kellő mennyiségű időt hagy az állampolgároknak, szervezeteknek, hogy véleményezzék a tervezeteket. Aztán ezt októberben törvénybe is foglalták:
a jogszabálytervezetek kilencven százalékát társadalmi egyeztetésre bocsátják;
csökkentik a gyors törvényalkotást;
ezen túl pedig a Kehi bírságot is kiszabhat, amennyiben mulasztás történik.
Az adatokat a Magyar Közlönyben és a minisztériumokat összefogó kormányzati honlap alapján, az úgynevezett közérdekű dokumentumok között ellenőrizheti a hatóság. Az ellenőrzött időszakban, ami vélhetően az októberben bevezetett ellenőrzéstől számítandó, összesen 682 törvényt és rendeletet hirdettek ki, ezek közül viszont 123 nem tartozott a törvény hatálya alá, 154 jogszabály esetében pedig „az egyeztetés az ellenőrzött időszak előtt megindult” – így ezeket nem tudták figyelembe venni.
A maradék 405 jogszabály 92 százalékát, azaz 373-at társadalmi egyeztetés után hirdették ki, 32 törvényt pedig nem kellett egyeztetésre bocsátani – derül ki a Kehi által közzétett összesítésből. Így az ellenőrzés megállapította, hogy a törvényi előírás teljesült.
De miért értelmetlen az egész?
Valójában azonban a száznál is több eddig lezárult társadalmi egyeztetésnek egy kivétellel nem lett semmilyen érdemi következménye. Ez az egyetlen kivétel a „Magyarország zöld közbeszerzési stratégiája 2022-2027” című tervezet, erről a társadalmi egyeztetés összefoglalójában azt írják: „Az észrevételekben megfogalmazott szakmai javaslatokat az előterjesztő jelentős részben elfogadta, azok beépítésre illetve átvezetésre kerültek a tervezetben.”
Azonban február elejéig a kormány honlapjára felkerült 120 társadalmi egyeztetés összefoglalója közül több mint 110-ben az a rövid megállapítás szerepel, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett” vagy „vélemény nem érkezett”.
Azt azonban nem közlik, hogy hány szerintük nem érdemi észrevételt küldtek, és hogy egyáltalán mi számít érdeminek. Akad néhány ellenpélda is, amikor leírják, hogy honnan és milyen észrevétel érkezett. Azonban itt is kivétel nélkül elutasításba ütköztek a javaslattevők, mondván, a „javaslat ellentétes a jogszabály céljával”, vagy az „az Országgyűlés hatásköre”. De olyan elutasítás is szerepelt néhány ilyen kormányzati összegzésben, hogy a jogszabályjavaslat a „kormány döntését hajtja végre”, így nincs is itt semmi keresnivalója a véleményezőnek.
A mostani társadalmi egyeztetéseket ellenőrző rendszerrel több baj is van. A legjelentősebb, hogy a Kehi nem egy független szerv: Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke felügyeli, így gyakorlatilag a miniszterelnök irányítása alá tartozik. Ha ez a hivatal szab ki bírságot a minisztériumokra, akkor az állam egyik kezével bünteti a másikat.
Ráadásul a bírságon felül semmilyen következménye nincs annak, ha a szabályok megsértésével hoznak meg egy-egy új törvényt. Nem is beszélve arról, hogy a szakmai szervezetekkel és a társadalom szélesebb részével való egyeztetést így továbbra is megkerülik.
A brutális számokkal, illetve a Kehi által közzétett friss eredményekkel kapcsolatban a korrupcióellenes civil szervezet, a K-Monitor is megjegyezte, hogy bár szépnek tűnik az arány, az erősen kozmetikázva van azzal, hogy az összes, a megyéket vármegyére átnevező jogszabályt véleményezni lehetett. Ennek egyszerű oka, hogy a technikai módosításokról egyeztetni kell.
A K-Monitor egyébként „tesztelte” is az egyeztetés folyamatát: háromból két esetben a korábban már említett „módosítás nem szükséges” indoklással zárták le a véleményüket. De ők is kaptak olyan választ, hogy a „javaslat a kormány intézkedését hajtja végre”.
A több mint fél éve tologatott, a finn és svéd NATO-csatlakozás magyarországi ratifikálását érintő javaslatot sokáig azzal az indokkal nem tűzték az Országgyűlés napirendjére, mert zajlott a „társadalmi egyeztetés” a kérdésről. Ennél és több másik egyeztetésnél is leírják, hogy annak eredményként akár a „mellékelt tervezet valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat”, erre azonban eddig nem volt példa.
A fontos témákról nem lehet egyeztetni
Az előírt társadalmi egyeztetés, azaz véleményezés általánosságban nem terjed ki a különleges jogrendben alkotható jogszabályokra. Ebből nem kevés volt az utóbbi időben, és a kormány előszeretettel szabályoz velük olyan dolgokat is, amelyeknek semmi közük a most érvényben lévő háborús veszélyhelyzethez. A veszélyhelyzetre hivatkozva egyszerűsítették például a tanárkirúgást, de a taxizásban alkalmazott hatósági árat is a szomszédban zajló háború miatt rögzítették rendeletben. Erről a jogalkotási gyakorlatról korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.
A valós társadalmi egyeztetés hiányát talán a katatörvény nyári átalakítása mutatja a legjobban: a százezreket közvetlenül is érintő javaslatot alig két nap alatt nyomta át az Országgyűlésen a kormány, bárminemű társadalmi egyeztetésről pedig beszélni sem lehetett.
A veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás olyannyira eluralkodott a kormányzáson, hogy a HVG minapi összesítése szerint idén január végéig összesen 167 „háborús” jogi norma látott napvilágot a Magyar Közlönyben, az egyéb veszélyhelyzeti hivatkozásokkal meghozott kormányrendeletekkel és határozatokkal együtt pedig már a háromszázhoz közelít a legalább egy, de rendszerint több veszélyforrásra való hivatkozással indokolt jogszabályok száma. A cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy 2015 ősze óta állandósult az ilyen-olyan jogcímeken (migrációs, járványügyi, egészségügyi, energetikai, háborús, humanitárius) újra meg újra kihirdetett válság- és veszélyhelyzetek nyomán lehetővé tett jogalkotás, azaz hogy a kormány rendeletekkel ír át törvényeket, hirdet ki a veszélyhelyzeti felhatalmazásra hivatkozó kormánydöntéseket.
De nem csupán a rendeleti, illetve veszélyhelyzeti törvényhozás akad fenn az ellenőrzés rostáján. Többek között miniszterelnöki és jegybankelnöki rendeleteket sem lehet véleményezni, ahogyan az állami támogatásokat, fizetési kötelezettségeket, költségvetési adatokat, az Európai Unió által nyújtott támogatásokat, szervezet és intézmény alapításáról szóló jogszabályok tervezeteit sem lehet egyeztetésre bocsátani. A lista itt nem ér véget, mivel
azokról a jogszabályokról sem kell egyeztetni, amelyek „Magyarország érdekeinek védelmét” szolgálják honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi kérdésekben.
Az ezen a nem apró körön kívül eső törvények, a kormányrendeletek és a miniszteri rendeletek viszont egyeztetésre bocsáthatók.
A Transparency International korábban látszatintézkedésnek nevezte a társadalmi egyeztetésről szóló javaslatot, amit nyáron maga a kormány is úgy tette közzé, hogy az „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” született. A jogalkotásban való társadalmi részvételhez a Transparency szerint valódi kormányzati akaratra és sokkal erősebb garanciákra lenne szükség.
A nemzetközi jogvédő szervezet megjegyezte, hogy korábban is jellemző volt a kötelező társadalmi egyeztetés kikerülése: a kormányzati terveket egyéni képviselői indítványok formájában küldték az Országgyűlés elé, megkerülve ezzel a szabályt, amely az egyeztetést előírja – így szüntették meg annak idején például az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is.
Nem túl egyszerű egyeztetni a kormánnyal
Az egyeztetés végrehajtása a törvény szerint miniszteri feladat. Három egyeztetési típus van, ezekből az utóbbi idők tapasztalatai alapján a kormány leginkább az „általános egyeztetést” alkalmazza, ezt jelenleg a kormány oldalán, a kormany.hu-n keresztül, a minisztériumok aloldalán lehet megtenni. Ott cikkünk megjelenése idején is zajlik egyeztetés tervezetekről, például arról is, hogy a kormány kivonná a területrendezési szabályok alól az épülő akkumulátorgyárakat.
Az egyeztetésről szóló dokumentumhoz azonban nem olyan egyszerű eljutni a neten:
először el kell látogatni a kormány minisztériumokat összesítő oldalára, a kormany.hu-ra;
az oldalon ki kell választani a menüpontok közül a „közérdekű adatok” elnevezésű fület; majd
a keresőfelületen kiválasztani az adott minisztériumot, ahol a jogszabálytervezetekre szűrve megjelennek a fájlok, ezek között pedig elvileg megtalálható, ha van tervezet, amiről éppen egyeztetés zajlik; ezután
a megjelölt emailcímre el lehet küldeni a véleményünket, javaslatunkat.
Az oldalon általában van egy rövid összefoglaló a véleményezésre kitett tervezetről, megtalálható maga a jogszabálytervezet szövege, az indoklás, és – ha van – a hatásvizsgálat is. Az észrevételeket pedig a meghatározott időpontig kell elküldeni a megadott címre. Ezzel a nem éppen egyszerű módszerrel gyakorlatilag bárki társadalmi egyeztetésbe kezdhet. A beérkezett véleményekből a miniszternek összefoglalót kell készítenie, amit a törvény szerint a véleményezők listájával együtt meg is kell osztania a honlapon.
Az első Kehi által vizsgált időszak lezárulta után a hivatal közzétette azt is, hogy melyik minisztériumnál hány szabálysértés történt:
A minisztériumok közül nyolc, összesen 24 jogszabálynál nem várta meg az előírt határidőt a véleményezésre illetve a közzétételek is elmaradtak. Ezért az érintett minisztériumokat megközelítőleg 24 millió forintra büntették.
A vonatkozó rendelet szerint a Kehi egymillió és százmillió forint között szabhat ki pénzbírságot. A Belügyminisztérium például kilenc jogszabály esetében nem várta meg az előírt határidőt, ezért nyolcmillióra büntették őket. De hibázott az Energiaügyi Minisztérium (korábban Technológiai és Ipari Minisztérium), az Igazságügyi Minisztérium, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztérium is.
Kerestük az Igazságügyi Minisztériumot, a Miniszterelnökséget és az uniós pénzekért felelős, Navracsics Tibor vezette Területfejlesztési Minisztériumot is, hogy hogyan értékelik a társadalmi egyeztetés szigorított rendszerét. Arra is kíváncsiak voltunk, miért nem egy elérhetőbb, egyszerűbb felületen teszik lehetővé a társadalmi egyeztetést, de azt is megkérdeztük, hogy ez a rendszer, ebben a formában elősegítheti-e az unióval való megegyezést. A cikk megjelenéséig egyik helyről sem érkezett válasz. Korábban pedig a Pénzügyminisztériumot kerestük az iránt érdeklődve, hogy az általuk közzétett egyeztetésekre hány reakció érkezett, illetve van-e olyan javaslatuk, amelyet az egyeztetés után módosítottak. Erre a megkeresésünkre sem kaptunk választ. | „Érdemi észrevétel nem érkezett” – az emberek véleményét kérdezi a kormány, de nem sokat kezd vele | Az Európai Bizottság kiengesztelése érdekében a kormány októberben szigorította a társadalmi egyeztetés rendszerét: a jogszabálytervezetek 90 százalékát véleményezésre kell bocsátani, ha ez nem történik meg, az érintett minisztériumot meg is büntethetik. Valójában azonban a tervezetek jelentős részét egyáltalán nem lehet véleményezni, ha pedig mégis, akkor szinte mindig az az eredmény, hogy „érdemi módosítási javaslat nem érkezett”. Egyelőre úgy néz ki, hogy hiábavaló a mutatósnak tűnő intézkedés az EU irányába, a társadalmi egyeztetés kultúráját nem ez a rendszer fogja meghonosítani Magyarországon. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/07/tarsadalmi-egyeztetes-kormanyzati-ellenorzesi-hivatal-eu-penzek-atlatosag-velemenyezes | 2023-02-07 11:09:00 | true | null | null | Telex |
A Magyar Orvosi Kamarát is megdöbbentette, hogy néhány kolléga anyagi vagy egyéb érdekből hamis oltási igazolványokat és hamis teszteredményeket állít ki.
A Magyar Tenisz Szövetség eközben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést az ügyben, elküldték a válogatott csapatok szervezési feladataiért felelőst, és a sportigazgatót is felfüggesztették. | Üzemszerűen állított ki fiktív PCR-teszteket a Magyar Tenisz Szövetség keretorvosa | Üzemszerűen állított ki fiktív PCR-teszteket a teniszezők és a stábtagok számára egy, a Magyar Tenisz Szövetségnél dolgozó keretorvos. Az utánpótláskorú játékosoktól kezdve egészen a novemberi férfi Davis-kupa-csapatig hamisított a teniszezők és stábtagok számára. | null | 1 | https://rtl.hu/fokusz/2022/02/04/fiktiv-pcr-teszt-magyar-tenisz-szovetseg-keretorvos | 2022-02-04 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Január 24-én Keszthelyi Erik 51 százalékos és Mészáros Lőrinc 49 százalékos tulajdonosi részvételével Felcsúton létrejött a Magyar Biztosítóholding Zrt. – derül ki az Opten cégadatbázisából. A furcsa tulajdonhányadok oka, hogy a közvetlen tulajdonos a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt., és itt ilyen arányban tulajdonosok a felek. Annak szinte biztosan valamilyen jogi oka lehet, hogy Mészáros csak kisebbségi tulajdonos (versenyjogi, konszolidálási okra tippelnénk).
A cég indulótőkéje mindössze 5 millió forint, és hivatalosan egyelőre semmit nem lehet tudni a céljairól. Ám mivel nemrégiben alaposan körbeszondáztuk a piacot, és a szakma már akkor arról beszélt, hogy „ez érkezik”, megkockáztathatjuk, hogy az iparági szereplők meglátásai alapján egy kicsit értelmezzük a célokat.
Teljes átalakulás
A Magyar Bankholding lehet arra példa, hogy amikor az állam és a jobboldalhoz közeli üzletemberek bankjai elkezdenek együttműködni, akkor szívesen összetolják az érdekeltségeiket, hogy így előbb a hazai, később a nemzetközi piac felé is kacsintgathassanak. A bankholdingnál annyiban erősebb a rajthelyzet, hogy rögtön körvonalazódik egy, a magyar piacon második számú bank, de az távolabbinak tűnik, hogy ez az egység külföldre is kilépjen.
A biztosítói holdingnak, ha majd ennek a ma még kicsike entitásnak lesz lehetősége az érdekeltségeket integrálni, rosszabb a hazai indulóhelyzete, mert ha a mindenféle állami és NER-es egységeket összetolják (gondolhatunk a Magyar Posta biztosítóira, a Waberer’sre, a CIG-re, illetve az egyelőre csak kisebbségi pakettel birtokolt Unionra és Aegonra, utóbbi új neve Alfa), akkor sem lesz kimagasló a részesedés. Ugyanakkor a piacon az is hírlik, hogy az állam vagy ez a magánkör további nagy dobásra készül.
Irány a Balkán
Orbán Viktor környezetében be van most csípődve a balkáni terjeszkedés. Nemrég a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs értekezett arról, hogy a kormányfőnek milyen fontos az OTP, a Mol és a 4iG külföldi terjeszkedése. Orbán Viktor zárt körben elhangzott stratégiája alapján a politikai igazgató azt írta, a legnagyobb kihívás a következő tíz évben az, hogy:
Magyarországnak sikerüljön kitörnie a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el.
Ezt pedig a fent említett cégek és a magyar befolyás erősödése hozhatja el a miniszterelnök szerint. Ezek a cégek valóban erősek a térségben, a teljesség igénye nélkül az OTP a szlovén, a Mol a horvát, a 4iG az albán piacon konkrétan már éllovas a maga területén.
Állítólag maga Mészáros Lőrinc sem szeretne lemaradni, azt, hogy a horvát turisztikai ipar luxusrészébe befektetne, nemrég maga jelentette be, ám azt, hogy a Magyar Bankholding vagy főleg a Magyar Biztosítóholding mikor indulhat el a térség országai felé, nehezebb megítélni. Ennek ellenére állítólag van ilyen terv, és sokkal nagyobb esélyt adnánk annak, hogy ezt egy regionálisan is aktív szereplő megvásárlásával teszi, mint hogy a nulláról építkezne külföldi piacokon.
Jöjjön a vadászat!
Korábbi cikkünkben utaltunk rá, hogy
az állam és a vele kooperáló NER pontosan tudja, hogy a biztosítóknál nem tart ugyanott, mint a bankoknál, éppen ezért még keres olyan szereplőket, amelyeket átvehetne;
a VIG, amely az Union és az Aegon (Alfa) biztosítóban is a magyar állam tulajdonostársa, mintha nem akarná átengedni a többséget az államnak;
a Magyar Posta majd lehet valamifajta bázis, de önmagában akkor is kevés, ha a posták remek értékesítési csatornát jelentenek. Képzeljük el, ha ehhez a Magyar Bankholding hálózata is párosulna, az már olyan hálózat, ami komoly versenyelőnyt jelentene.
Cikkünkben azt is valószínűsítettük, hogy a tőzsdén jegyzett CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., amelynek a fő tulajdonosa szintén a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft., vagyis Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik cége, inkább lenne nyitott egy ilyen holdingos összevonásra. Míg a Waberer’s-csoport biztosítója, amelyben Tiborcz István, Jellinek Dániel és Wáberer György a vezető tulajdonosok, egyelőre kevésbé tűnik aktívnak, vélhetően ezért sem szerepel a holding alapját képező zrt.-ben. | Mészáros Lőrincék megalapították a Magyar Biztosítóholdingot | Egyre több az állami, illetve a NER-es biztosító, ám az új bejegyzésű, mindössze 5 millió forintos alaptőkéjű holding korántsem csak azért indulhat el, hogy ezeket összefogja. A minta mindenesetre a Magyar Bankholding. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/02/07/magyar-biztositoholding-alakult-meg-a-bankholdingnal-is-nagyobbak-a-celok | 2023-02-07 11:27:00 | true | null | null | Telex |
Rendszeresen kritizálja az Európai Uniót Hörcsik Richárd, cége tavaly mégis újabb 69 millió forint uniós támogatást kapott. A fideszes képviselő és családtagjainak érdekeltségei már több százmillió forint uniós pénzt nyertek. Hadházy Ákos független képviselő szerint ez képmutatás. Ahogy a közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet szerint az egész vagyonnyilatkozati rendszer is az. Bánki Erik például több cégét is kifelejtette a nyilatkozatából. A fideszes képviselő azt írta a Híradónak, haladéktalanul korrigálja azt. | 69 millió uniós támogatást kapott az EU-t rendszeresen kritizáló Hörcsik Richárd | A fideszes képviselő és családtagjainak érdekeltségei már több százmillió forint uniós pénzt nyertek. Hadházy Ákos független képviselő szerint ez képmutatás. Ahogy a közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet szerint az egész vagyonnyilatkozati rendszer is az. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/04/69-millio-unios-tamogatas-kritika-horcsik-richard | 2022-02-04 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Csütörtök délelőtt hirdetett ítéletet a Fővárosi Törvényszék Vizoviczki László és 21 társa vesztegetési ügyében. Azaz nem mindegyikükében, Vizoviczkit hét másik vádlottal együtt már 2020-ban elítélték, ők ugyanis beismerték bűnösségüket. Vizoviczki 7 és fél év börtönt kapott, társaira szabadságvesztést, vagyonelkobzást, pénzbüntetést és ezek kombinációit szabták ki.
A folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal való visszaélés és más bűncselekmények miatt indított eljárásnak azonban ezzel nem lett vége, az csak most derült ki, hogy mi lesz a – bűnösségét többnyire tagadó – másik 13 vádlott sorsa.
Köztük vannak azok a magas rangú rendőri vezetők, akik a vád szerint többször kenőpénzt fogadtak el Vizoviczki embereiről azért, hogy az ő szórakozóhelyeit békén hagyják, a rivális éttermeket, diszkókat és bárokat viszont próbálják meg ellehetetleníteni.
K. Attila korábbi rendőr őrnagyot, a BRFK korábbi felderítő nyomozóját, az ügy másodrendű vádlottját egyebek mellett vesztegetésben, befolyással üzérkedésben, személyes adattal való visszaélésben találta bűnösnek a bíróság, ezért 9 év fegyházra, 10 év közügyektől eltiltásra és 110 millió forint vagyonelkobzásra ítélte úgy, hogy nem bocsátható szabadlábra, de az előzetesben töltött időt beleszámítják a büntetésbe.
H. Lajos korábbi rendőr alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetője 11 év fegyházat kapott, valamint szintén 10 éves közügyektől való eltiltást és több mint 63 millió forintos vagyonelkobzást.
G. Imre volt rendőr alezredes, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának egykori vezetője szintén 11 év fegyházat, 10 év eltiltást és 63 milliós vagyonelkobzást kapott, és sem ő, sem H. nem szabadulhat előzetesen.
K. Tamás korábbi alezredest, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét 10 év fegyházra, 10 év eltiltásra és több mint 6 milliós vagyonelkobzásra ítélték.
O. Péter exfőhadnagy, a BRFK volt őr- és járőrszolgálati alosztályvezetője 6 év fegyházat és 6 év eltiltást kapott.
„Azok a bűncselekmények, amelyekért az elsőrendű vádlott egyenként 1–5 év büntetésre volt ítélhető, az ő esetükben 5–15 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet sújtani, vagyis akár háromszor annyit is kaphatnak, mint Vizoviczki” – mondta korábban a Magyar Nemzetnek Fejes Erik katonai ügyész, indokolva, miért kaphattak végül valóban többet a bűnösségüket mindvégig tagadó rendőri vezetők nagyobb büntetést, mint az elsőrendű vádlott.
Az eljárás több mint egy évtizede húzódik, Vizoviczkit és társait 2012. május 31-én vették őrizetbe, 2014 nyarán emelt vádat az ügyészség, 2015 januárjában indult a tárgyalás, de 87 tárgyalási nap után megbetegedett a bírói tanács vezetője, ezért újra kellett kezdeni az eljárást, ami így összesen 250 tárgyalási napon át zajlott. Ebből több mint 100 nap ment el a 300 tanú meghallgatásával és vallomásaik felolvasásával. A peranyag 66 ezer oldalasra hízott, ennek része a vádlottak lehallgatott telefonbeszélgetéseinek leirata is, az ügyben keletkezett továbbá mintegy 210 órányi hang- és képfelvétel.
Hogy ezeken pontosan mi található, azt nem tudni, a tárgyalásról ugyanis kizárták a nyilvánosságot, a sajtót csütörtökön is csak az ítélet úgynevezett rendelkező részének kihirdetésére engedték be, azaz amikor a bíró elmondta, konkrétan ki, milyen büntetést kap.
A budapesti éjszaka ura
Vizoviczki László a rendszerváltás idején nyitotta első nightclubját, a Red Palace-t a pesterzsébeti Világosság mozi épületében, aztán gyorsan jutott egyre feljebb, 1992-ben már az V. kerületi Október 6. utcában terjeszkedett, itt lett az övé a következő 20 év emblematikus budapesti szórakozóhelye, a Dolce Vita. A 90-es években mai szemmel nézve elképesztően liberális légkörben működtek itthon a szexuális szolgáltatók. A nightclubokat és a prostituáltakat is alig érintette állami szabályozás, a szabados légkör miatt pedig egész Európából ide jöttek az olcsó szexre és erotikára vágyó turisták. A Playboy 1997-ben még dokumentumfilmet is forgatott jelenségről, az Erotic Undergroundban maga Vizoviczki is nyilatkozik.
Vizoviczki befolyása évről évre tovább nőtt, és pénzből is egyre több állt a rendelkezésére, sorra nyitotta az éttermeket, bárokat és nightclubokat az V. kerületben, mindezt úgy, hogy a hozzá köthető cégek ingatlanbérleti-díjban és vételárakban is jelentős kedvezményeket kaptak az V. kerület aktuális vezetésétől. A legtöbbet a fideszes Karsai Károly vezette önkormányzattól 1994 és 2002 között, de az önkormányzat az MSZP-s Steiner Pál, majd Rogán Antal polgármestersége idején is értékesített bérlői kedvezménnyel ingatlanokat a Vizoviczki-birodalom cégeinek, és a bérleményekért is kevesebbet kért az aktuális piaci árnál.
Mindezt úgy, hogy legalább 2000 óta nyilvánvaló volt, hogy Vizoviczkivel nincs minden rendben. Neve felmerült az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság előtt, de maga az V. kerületi önkormányzat is tárgyalt az belvárosi éttermek, bárok túlszámlázásairól és a vendégek panaszairól. Ekkoriban több külföldi nagykövetség is tiltólistára tett egy rakás belvárosi vendéglátóhelyet, mert a személyzet átverte a külföldi turistákat. Ezeken a listákon túlnyomórészt Vizoviczki belvárosi érdekeltségei szerepeltek, a téma ezért még egy parlamenti felszólalásban is előjött.
Az ezredforduló idején üzletfelei és alkalmazottai szerint Vizoviczki már kérkedett is azzal, hogy a Belvárosban csak az nyithat szórakozóhelyet, akinek ő engedi. Ekkoriban került összetűzésbe a Galamb utcai Tropical nightclubot üzemeltető Surnyák Mihállyal, aki egy videót is készített arról, ahogy Vizoviczki és fegyveres kidobói a Váci utcát járják. Vizoviczki úgy akarta ellehetetleníteni a Tropicalt, hogy kivezényelte a bárjaiban dolgozó lányokat és kidobókat a Galamb utca sarkaira, és nem engedte a járókelőknek, hogy beforduljanak a klub felé. Surnyák felvételén látszanak az V. kerületi rendőrjárőrök is, akik – hiába volt nyilvánvaló a helyzet –, nem tettek semmit.
„Azért jöttél, hogy elfoglald az utcát, hogy elvedd mindenkinek az üzletét. Azért vagy itt, azért vannak itt a rendőreid, baszd meg”
– kiabálja a felvételen Surnyák, mire Vizoviczki nyugodtan csak ennyit mond:
„Az az igazság, hogy bolondokkal senki nem foglalkozik.”
A Vizoviczki ellen indult eljárások peranyaga szerint Surnyák megpróbált az V. kerületi rendőrökhöz fordulni. Elmondta, hogy Vizoviczki testőrei fegyverrel vonultak fel ellene, de ennek sem lett következménye. A viszály végül odáig fajult, hogy ismeretlenek felrobbantották Surnyák élettársának autóját. Surnyák persze Vizoviczkit vádolta, utóbbi szerint viszont maga Surnyák repítette a levegőbe a kocsit, hogy ráterelje a gyanút.
Annyi biztos, hogy Vizoviczki ellen indult ugyan eljárás, de ekkor sem büntették meg. Sőt, a vallomások szerint a vállalkozó több millió forintot adott át egy magas rangú rendőrnek, hogy biztosan elővegyék Surnyákot a robbantás miatt. Neki később felelnie is kellett a dologért.
A 2000-es években aztán beindultak Vizoviczki diszkói a Hajógyári-szigeten, a vállalkozó hatalma pedig még nagyobbra nőtt. Az ellene felhozott vádak szerint annyi rendőri vezetőt és más hatósági személyt vesztegetett meg, hogy szinte tényleg lehetetlen volt az ő akarata ellenére szórakozóhelyet nyitni Budapesten. Üzletfelei szerint, aki mégis Vizoviczki ellen ment, azt ő hatósági kapcsolatait használva rövid úton tönkretette.
„Azt hiszik, hogy nem tudom, ki küldte magukat?”
Az ügyben született vallomások alapján, és Vizoviczki – a 444 róla szóló cikksorozatában nyilatkozó – korábbi üzletfelei szerint a vállalkozó sikerének alapja az volt, hogy kezdetektől fogva különösen jó viszonyt ápolt a rendőrökkel. Cégcsoportjában külön ember felelt a hatósági kapcsolatok kiépítéséért és ápolásáért, méghozzá az a V. István, aki lényegében a Vizoviczki ellen zajló eljárás koronatanúja lett.
V. cselgáncsozó volt, a ‘90-es években portásként kezdett Vizoviczkinél dolgozni, de hamar vezető beosztásba került a birodalom biztonsági cégénél, a Bervaszolg Kft.-nél. Ismerősei szerint V. egyszerű és közvetlen ember, de remekül épít kapcsolatokat. Azt nem tudni, voltak-e rendőri kapcsolatai azelőtt, hogy megismerte volna Vizoviczkit, de ha nem voltak, az éjszakai szórakozóhelyeken a ’90-es években akkor is könnyedén szerezhetett, ebben az időben ugyanis rengeteg alulfizetett budapesti rendőr próbálta biztonsági őrként vagy kidobóként kiegészíteni a jövedelmét. A diszkó- és nightclub-tulajdonosok örültek, ha rendőr dolgozott náluk másodállásban, hiszen így sokkal könnyebben el lehetett simítani azokat a problémákat, amik miatt szolgálatos járőrt kellett kihívni.
V. István és a rendőrök kapcsolata azonban korántsem volt egyoldalú, V. nem csupán kenőpénzeket adott át, hanem információkat is, persze elsősorban Vizoviczki ellenlábasairól. Ezzel egybevág, hogy az eljárás egyik rendőr vádlottja, K. Attila vallomásában azt mondta, V. István 2000-től az ő titkos kapcsolata volt, neki jelentett Ravasz fedőnéven. K. szerint mindezt igazolja is egy, a munkahelyén lefoglalt, Ravasz feliratú mappa tartalma, de erről csak akkor beszélhet, ha feloldják az anyag titkosítását.
V. egyébként Vizoviczkinek is beszélt arról, hogy ő a rendőrség munkáját segíti. Vizoviczki így foglalta ezt össze a vallomásában:
A Vizoviczki és társai ellen indított eljárásban az ügyészség lehallgatott telefonbeszélgetéseket és videófelvételeket is bemutatott, amik azt bizonyították, hogy V. István kenőpénzt adott át rendőröknek. V. az eljárás legelejétől azt vallotta, hogy ezeket a pénzeket főnöke megbízására adta át. Vizoviczki nem tagadta, hogy havonta több millió forintot küldött a rendőröknek V.-n keresztül, de
szerinte nem ő vesztegette a rendőröket, hanem azok zsarolták őt azzal, hogy ha nem fizet, bezáratják a helyeit.
Vizoviczki később finomított a vallomásán, azt mondta, azért volt védhető a megkent rendőrök felhasználása a konkurencia ellen, mert a kétezres években olyan nemtelen támadások érték őt és az érdekeltségeit, hogy csak így tudta megakadályozni a cégcsoport ellehetetlenítését. Akárhogy is, V. István annyira összebarátkozott egy rakás rendőrrel, hogy vallomások szerint
az V. kerületiek még azt is megengedték neki, hogy rendőrautóval gyorsuljon a Belvárosban.
Annak ellenére, hogy az V. kerületi kapitányságról összesen 61 rendőr keveredett gyanúba, hogy megkenték Vizoviczki emberei, csakhogy 2015-ben mindannyiuk ügyében lezárták a nyomozást, mert a rendőrség szerint nem lehetett bebizonyítani a vesztegetést vagy elévült az ügy.
Vizoviczki befolyása a 2000-es években azonban már bőven túlmutatott kerületi kapitányságokon. Ebben az évtizedben több olyan diszkót is megszerzett, amiket az eredeti tulajdonosok nem akartak eladni neki, de hatósági ellenőrzésekkel ellehetetlenítette a működést. Erről több szórakozóhely-tulajdonos is vallott, a HOME nevű diszkó vezetői például ellenálltak Vizoviczkinek, és nagy bulikat akartak szervezni, 2004-ben például elhívták Budapestre Nick Warrent, a dj fellépéséből azonban semmi nem lett, és Vizoviczki vallomásában be is ismerte, hogy ezt ő intézte el:
A Nyugati-pályaudvar épületében működő Vizoviczki-diszkó vetélytársának számító Eiffel téri Mix klub tulajdonosa pedig így emlékezett vissza szórakozóhelyének megnyitójára:
Volt diszkó, ahol a rendőrök azzal az ürüggyel jelentek meg, hogy keresnek valakit, volt, ahol a tűzoltók érkeztek meg a buli közepén a tűzvédelmi rendszert ellenőrizni. A helyek szempontjából mindegy volt, miért jönnek, ha fel kellett kapcsolni miattuk a villanyt és leállítani a zenét, onnantól a bulinak vége volt, a várható bevétel elúszott.
Közben több vallomás szerint Vizoviczki helyeit többnyire békén hagyták a hatóságok, a szigetre szinte be sem tették a lábukat, ha pedig bombariadó volt, Vizoviczkinek akkor sem kellett az összes szórakozóhelyet kiürítenie.
A mellényúlás
A nyomozati anyagok szerint Vizoviczki vesztét is az okozta, hogy rendőri kapcsolatai miatt túlságosan elbízta magát. Pintér Sándor, a 2010-ben hivatalba lépő belügyminiszter 2011-ben megbízta régi emberét, Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornokot azzal, hogy folytasson titkos nyomozást Portik Tamás ellen. Portikot azóta szinte minden jelentősebb magyar maffialeszámolással kapcsolatba hozták, akkor viszont még szabadlábon volt.
Horváth meg is kezdte az információgyűjtést. Beszélt az akkor börtönben ülő conti-caros keresztapával, a kecskeméti maffiaperben elítélt Radnai Lászlóval, aki vallomásában nemcsak Portik, hanem Vizoviczki zűrös ügyeire is kitért, összekapcsolva a két embert, erősítve a magyar alvilágban elterjedt értesülést, miszerint Vizoviczki sokáig együtt mozgott Portikkal.
Nem tudni biztosan, de Horváth valószínűleg Vizoviczkit is rá akarta venni arra, hogy Portik ellen valljon, ezért 2012 januárjában találkozott vele a Mammut II-ben lévő Bacardi Barban, ami egyébként Vizoviczki érdekeltsége volt. Vizoviczki azonban nem akart Portik ellen vallani, helyette nekiesett Horváthnak, meg akarta tudni, valóban nyomoz-e ellene a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Hogy jólértesültségét bizonyítsa, még Radnai vallomását is emlegette, amin a Nemzeti Védelmi Szolgálat pecsétje szerepelt.
Ezzel azonban elszámította magát, Radnai vallomása ugyanis szigorúan titkos dokumentum volt, az emlegetésével pedig Vizoviczki akaratlanul is elárulta, hogy beépített emberei vannak a rendőrség magas szintjein, akik kihozták neki a vallomást. A mostani ügyben megvádolt rendőrök később beszéltek is arról, mennyi kárt okozott Vizoviczki a vallomás emlegetésével.
Horváth áttekintette, kik ismerték Radnai vallomását, és hamar rájött, hogy Vizoviczki emberei a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezetői között lehetnek, és nem is tévedett. Megindult Vizoviczki és kapcsolatainak megfigyelése, az itt szerzett információk is a tárgyalás peranyagát képezik.
A végzetes Vizoviczki-Horváth-találkozó után alig 5 hónappal, 2012. május 31-én, csütörtökön fordultak be a TEK csapatszállítói a Hajógyári-szigetre, és vitték el Vizoviczki Lászlót, valamint cégcsoportjának néhány vezetőjét.
A nyomozók nem sokkal később a cégcsoport többi ingatlanját is megszállták, és lefoglalták a gazdálkodással kapcsolatos dokumentumokat, ezek áttekintése után pedig bevételeltitkolás és adócsalás miatt is vádat emeltek Vizoviczki és több beosztottja ellen – ez az eljárás a vesztegetési ügytől elkülönítve zajlott, és 2018-ban jogerősen 7 év fegyházbüntetésre és 330 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték benne a vállalkozót. Ezzel és a vesztegetési ügyben kapott büntetéssel együtt Vizoviczkinek összesen 14 és fél évet kellene rács mögött töltenie, de ennél várhatóan kevesebbet fog, hiszen a 2012-es letartóztatása óta eltelt idő jelentős részében előzetesben volt.
Játék az ügyészséggel
2012 óta Vizoviczki többször kérte a hatóságokat, engedjék ki az előzetesből, ezért cserébe egy év tagadás után részletes beismerő vallomást tett, és terhelő információkat adott át az ügyészségnek baloldali politikusokról. Ezután egyébként haza is engedték házi őrizetbe. 2013 nyarán is házi őrizetben volt, amikor egy korábbi embere, Horváth Sándor vezetésével megpróbálták újra kinyitni a Hajógyári-sziget szórakozóhelyeit, de a projektet nem tudták sikerre vinni, Horváth ugyanis váratlanul meghalt.
Vizoviczki 2013 szeptemberében újabb alkut ajánlott, azt írta, segít lebuktatni a 2002 és 2010 között Budapestet uraló baloldali maffiát, de finoman fenyegetőzött is azzal, hogy ha nem engedik el, akkor a 2010 utáni kapcsolatairól is beszélni kezd, és akkor kő kövön nem marad.
Az ügyészség végül nem élt az ajánlattal, sőt, 2014 tavaszát újra elrendelték Vizoviczki előzetes letartóztatását, mert felmerült a gyanú, hogy befolyásolja a tanúkat. 2015 márciusában ismét házi őrizetet kapott, de áprilisban visszament előzetesbe, aztán végül vallott Portik ellen.
2016 nyarán Portik Tamás Juhász Péter és Rogán Antal perében előállt azzal, hogy vitt az akkor még belvárosi polgármester Rogánnak 10 millió forint kenőpénzt. Ugyanebben az időben Vizoviczki egyik korábbi alkalmazottja arról beszélt az N1 tévének, hogy tudomása szerint a főnöke szintén vitt kenőpénzt Rogán Antalnak, amikor az az V. kerületi polgármestere volt. Rogán egyébként ezt az alkalmazottat beperelte rágalmazásért, de egyik előkészítő ülésre sem ment el, majd a tárgyalás kezdete előtt inkább visszavonta a feljelentést, mert hirtelen rájött, hogy ő egy miniszter, és emiatt nem érne rá bíróságra járni.
Egy hónappal később, 2016 júliusában a bíróság úgy döntött, Vizoviczki ismét hazamehet, ha leteszi a magyar történelem addigi legnagyobb óvadékát, 250 millió forintot, és hogy, hogy nem, le is tette, pedig a vagyonát korábban zárolták a hatóságok. Miután pedig hazament, rögtön közleményt adott ki a Fidesz-közeli Pesti Srácokon, amiben mosdatta Rogán Antalt. Azt írta:
2017-ben Vizoviczki a Magyar Nemzetnek is adott interjút, amiben többek közt azt mondta: „Én bűnözőket még a tévében sem nézek. Bárhogy is állítanak be, én egy vallásos ember vagyok.
Ha egy durvább krimit látok a tévében, elkapcsolok.”
Vizoviczki és a Fidesz
A Vizoviczki elleni eljárást végig áthatotta a gyanú, hogy a vállalkozónak esetleg komolyabb fideszes kapcsolatai lehetnek annál, mint amit bevall. Bár Rogán Antal végig kategorikusan tagadta, hogy ismerte volna Vizoviczkit, ha ez tényleg igaz, akkor Rogán elég elvarázsolt polgármester lehetett, hiszen nem tudta, ki a legnagyobb vendéglátós a kerületében, nem tudta, hogy Vizoviczki behálózta a jegyzőjét, nem tudta, hogy Vizoviczkiéknek több embere is van az általa vezetett önkormányzatban, és nem tudta, hogy az önkormányzata által felbérelt könyvvizsgáló annyira jóban van Vizoviczkiékkel, hogy a vállalkozó letartóztatása után segített volna Liechtensteinbe menekíteni a megmaradt vagyon egy részét Vizoviczki élettársának (ez a könyvvizsgáló, Szebellédi István azóta öngyilkos lett). Annyi biztos, hogy Rogán és Vizoviczki esetleges kapcsolatát az ügyészség sem firtatta különösen a nyomozás során. | Vizoviczkinál is súlyosabb büntetést kaptak az általa megvesztegetett főrendőrök | Csütörtök délelőtt hirdetett ítéletet a Fővárosi Törvényszék Vizoviczki László és 21 társa vesztegetési ügyében. Azaz nem mindegyikükében, Vizoviczkit hét másik vádlottal együtt már 2020-ban elítélték, ők ugyanis beismerték bűnösségüket. Vizoviczki 7 és fél év börtönt kapott, társaira szabadságvesztést, vagyonelkobzást, pénzbüntetést és ezek kombinációit szabták ki. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/09/vizoviczki-laszlo-itelet-vesztegetes | 2023-02-09 11:45:00 | true | null | null | Telex |
Egy évtizeddel ezelőtti uniós támogatások jogosulatlan igénybevételével kapcsolatos háromszázmillió forintos költségvetési csalás ügyében emelt vádat a Fővárosi Főügyészség – írja az MTI.
A vádirat szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011–2012-ben több olyan, nagyrészt uniós forrásokból megvalósuló pályázati felhívást tett közzé, amelyek célja a hátrányos helyzetű térségekben történő gazdaságfejlesztés és munkalehetőség-teremtés támogatása volt.
Ekkor egy informatikai szolgáltatásokat nyújtó cég képviselője három pályázatot is benyújtott, amelyekkel összesen 324 millió forint támogatást nyert el úgy, hogy társai segítségével több ponton szándékosan és leplezett módon megsértette a kiírási feltételeket.
Így például a ténylegesen budapesti megvalósulási helyszín helyett egy vidékit jelölt meg, és előfordult, hogy a helyzet leplezésére egyik társa közreműködésével vidékre utaztatta a munkavállalókat, továbbá olyan alkalmazottakra is elszámolt támogatást, akik nem is dolgoztak a projekteken.
Emellett közbeiktatott cégekkel szerződéses láncokat alakítottak ki a vádlottak azért, hogy elfedjék a tényleges üzleti kapcsolatokat, illetve a projektek megvalósításához szükséges informatikai fejlesztések árát indokolatlanul növeljék, hogy így több támogatást igényelhessenek. Nemcsak a pályázatnál csaltak: hanem a vádlottak némelyike fiktív számlákkal áfát is csökkentett.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben 11 személy ellen emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és más bűncselekmények miatt, továbbá indítványozta végrehajtandó, illetve felfüggesztett börtönbüntetések, pénzbüntetések, cégvezetéstől eltiltások és vagyonelkobzások kiszabását. | Még vidékre is utaztattak embereket, hogy elfedjék a költségvetési csalást | Egy évtizeddel ezelőtti uniós támogatások jogosulatlan igénybevételével kapcsolatos háromszázmillió forintos költségvetési csalás ügyében emelt vádat a Fővárosi Főügyészség – írja az MTI. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/02/09/unios-tamogatas-koltsegvetesi-csalas | 2023-02-09 11:53:00 | true | null | null | Telex |
Érdemben is elkezdődött az első közvádas eljárás szerda reggel a Pécsi Járásbíróságon, ami a 2019-es önkormányzati választás után, az ellenzéki városvezetés által elindított nagyszabású átvilágítások és feljelentések következménye. A vád szerint a pécsi önkormányzati tulajdonú Zsolnay Örökségkezelő egyik volt gazdasági igazgatója valótlan tartalmú számlákat igazolt le a másodrendű vádlott részére.
Az ügyészség szerint a számlákat a másodrendű vádlott egy olyan tevékenység ellenében – „szakmai felügyeleti díj” – állította ki, amelyet a porcelántárgyakat árusító Zsolnay-shopnál valójában nem végzett el. A tevékenységért a Zsolnay Örökségkezelő a porcelánárusításért járó bizományosi díj 94 százalékát fizette ki 17 hónapon keresztül a másodrendű vádlottnak, így
az ügyészség szerint nettó 13,7 millió forinttal rövidítették meg az önkormányzati céget.
Az elsőrendű vádlott nemcsak vallomást tett, de kérdésekre is válaszolt: több mint három órán át. Álláspontja szerint a Zsolnay-shop ügye nem választható el más, a Zsolnay Kulturális Negyed és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra közötti terhelt viszonytól és a tulajdonosi, alapítói jogokat gyakorló fideszes városvezetés elvárásaitól, utasításaitól.
A vádlott azt is nehezményezte, hogy a cégvezetés részéről neki egyedül kell felelni a bíróság előtt. Több esetben hivatkozott Vincze Balázsra, a ZSÖK bizalomvesztés miatt menesztett (és egy másik, pótmaganvádas eljárásban érintett) korábbi ügyvezetőjére és Őri László, egykori fideszes alpolgármesterre is.
A vádlott elmondása szerint egy bonyolult problémahalmaz kezelésére született 2018-ban az a megoldás, hogy egy újonnan kialakított információs és jegyértékesítési ponton, bizományos rendszerben a Zsolnay Manufaktúra termékeit is árulhassák. Ez Páva Zsolt egykori fideszes polgármester elvárása volt, méghozzá egy olyan időszakban, amikor több vita (védjegyhasználat, bérletidíj-követelés, vitatott tőkeemelés, ellen-Zsolnay szervezése) állta a gördülékeny együttműködés útját.
A volt gazdasági vezető szerint az úgynevezett Zsolnay-shop előtti konkrét akadályokat el kellett hárítani, aminek szerinte a legcélszerűbb módja egy külső vállalkozó bevonása volt. A másodrendű vádlott a fián keresztül került a képbe, aki már üzleti kapcsolatban állt a ZSÖK-kel. A volt gazdasági vezető elmondása szerint mással nem is tárgyaltak szakmai felügyeletről, amire azért volt szükség, hogy megfelelő színvonalon árusítsanak az infópontos, jegyértékesítő munkatársak luxustermékeket. Valamint ekkor még órák és ékszerek árusításáról is szó volt, ami engedélyhez kötött tevékenység.
A legfontosabb a Zsolnay Manufaktúra részéről elvárt profitgarancia volt, aminek a kockázatát ki akarták szervezni egy külsős vállalkozónak.
Az elsőrendű vádlott szerint a másodrendű vádlott nem csak ezt a feladatot vállalta el, de aktívan tett azért, hogy a Zsolnay-negyedbe több látogató és vásárló is érkezzen. Ilyen volt a Roszatom konferenciájának a Pécsre szervezése, a koronaékszerek replikájának bemutatása, de termékfejlesztési ötleteik is voltak (Zsolnay kerámia villanykapcsoló, amit kínai cég gyártott volna). A bíróság rávilágított, hogy a másodrendű vádlott a Zsolnay-shopban egy 16 négyzetméteres részt bérelt, minden költséggel együtt kevesebb mint 40 ezer forintért, míg a korábbi, uránvárosi üzlethelyiségét a ZSÖK bérelte több mint 50 ezer forintért.
A tárgyalás során az is kiderült, hogy a szakmai felügyeleti díjról kiállított számlák tartalma nem felelt meg a szerződésben rögzítetteknek, sőt, havonta több százezer forinttal magasabb összeget számlázott a másodrendű vádlott. Ezt a tényt a védelem is elismerte, de hozzátették, hogy véletlenről volt szó, ami akkor sem tűnt fel a ZSÖK-nél, amikor az elsőrendű vádlott már közös megegyezéssel távozott a cégtől. A bíróság azt is észrevételezte, hogy a társaság szervezeti és működési szabályzata szerint
a tulajdonos önkormányzatnak is jóvá kellett volna hagynia a szóban forgó szerződést, de ez sem történt meg.
A másodrendű vádlott szóban nem kívánt vallomást tenni és kérdésekre sem válaszolt, ezért a bíróság ismertette a korábban benyújtott vallomását. A vádlott tagadta a bűnösségét, és jelezte, hogy őt a ZSÖK kereste meg. Álláspontja szerint rengeteget tett azért, hogy a Zsolnay-negyed vonzóbb legyen, bővüljön a vendégkör, és a saját, állandó vásárlói körét is sikerült az új üzletbe szoktatni. Ő úgy látta, hogy
a „kihalt Zsolnay-negyedbe való költözésért”, a profitgarancia átvállalásáért cserébe járt a szakmai felügyelet ellátásának a díja.
Ezután hosszan sorolta ugyanazokat a megvalósult és előkészített rendezvényeket, terveket, amiket az elsőrendű vádlott is. A bíróság ismertetett egy levelet, amit az ügyésznek címzett a vádlott, és amiben a szerinte méltatlan eljárás, valamint a vagyonának zár alá vétele ellen tiltakozik, és azok megszüntetése mellett megromlott egészségügyi állapotával is érvelt.
A rendkívül hosszúra nyúlt tárgyalási napon ezenkívül csak egy tanú, egy eladó meghallgatására maradt idő. A kereskedelmi tapasztalattal rendelkező hölgyet a Zsolnay Örökségkezelő foglalkoztatta, de ez idő alatt nem volt tudomása arról, hogy mindvégig a másodrendű vádlott szakmai felügyelete alatt dolgoztak. Utasításokat nem kaptak, nem is kaphattak tőle, de segítséget igen.
Több beidézett tanú meg sem jelent (így a ZSÖK volt ügyvezetője), másokat pedig azért kellett hazaküldeni, mert nem jutott rájuk idő. Az eljárás májusban folytatódik. | A Roszatomtól a koronázási ékszereken át a villanykapcsolóig minden szál az ékszerboltosnál ért össze | A pécsi önkormányzati tulajdonú Zsolnay Örökségkezelő egyik volt gazdasági igazgatója valótlan tartalmú számlákat igazolhatott le az ügyészség szerint. Olyan tevékenységért, amit a másodrendű vádlott valójában el sem végzett. Üzletszerűen elkövetett csalás, magánokirathamisítás miatt felelhetnek a bíróság előtt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/09/zsolnay-oroksegkezelo-csalas-targyalas | 2023-02-09 11:56:00 | true | null | null | Telex |
Az Országos Bírói Tanácsban (OBT) ülő bírókon gúnyolódott, illetve „ügyek intézéséről” és feltehetően jogszabályok módosításáról is egyeztetett egy, a Telex birtokába került hangfelvételen Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.
A Telex birtokába került hangfelvételen Völner Pál hívja fel Schadl Györgyöt. A beszélgetés rögzítésének ideje nem ismert, de az egyértelműen jóval a lebukásuk és a botrány kirobbanása előtt készült. Völner igazságügyi államtitkárként hívja a bírósági végrehajtói kar elnökét, akiről később kiderült, hogy rendszeresen vitt kenőpénzeket az államtitkárnak. A vidám hangulatú beszélgetésben Schadl megkérdezi Völnert, hogy mikor kereshetné fel személyesen a héten vagy a jövő héten. Völner erre azt válaszolja, akár már másnap ráér, ugyan akkor az Országos Bírói Tanács (OBT) ülése van.
Völner Pál: „Hát az OBT az kilenctől van, de itt ilyen Skype-on vagyok, tehát igazából olyan, mintha nem lennék. Tehát igazán csak annyi, hogy hallgatom őket.”
Schadl György: „Szerintem ezzel Senyei is így lesz, akihez tízre megyek.” (Senyei György az Országos Bírósági Hivatal elnöke – a szerk.)
Völner Pál: „Ja, ja, ja! Nem, de ott szerintem ő a helyettes asszonyt szokta kijelölni, tehát ő már ilyen szinten vesz ebben rész.”
Schadl György: „Azt mondta nekem, hogy »ha neked kéne ezt hallgatnod, akkor hidd el, te is rosszul lennél«, mikor legutóbb beszélgettünk.”
Völner Pál: „Ne! Igaza van. Én a múltkor hallgattam őket. Borzasztó tehát, az ember megdöbben, hogy ezek az emberek döntenek, tudod!? Ezek büntetőbírók, és nem tudnak megfogalmazni egy határozatot. (…) Amit egyébként azért nem tudnak megfogalmazni, mert hogyha ilyen ülés van, akkor elvileg ugye van egy előterjesztés, és lenne mögötte ugye, ahogy a testületeknél szokás, kettő vagy három határozati javaslatforma.”
Schadl György: „És akkor abból ők mazsolázhatnak.”
Völner Pál: „És akkor nem a határozatot kell megfogalmaznod, hanem hogyha akarod, akkor módosítod a határozati javaslatot, de nem kell a konyhaajtóból elindulni az egésszel. Olyan szinten, és akkor mindenki ilyen nagyon okos, tudod, mert mindegyik ugye különbíró, és akkor mindegyik »még ez legyen benne, azt hagyjuk ki«. De ilyen piszlicsáré ügyekkel, mondom, hogy a sofőrjét használhatja-e mondjuk a bírósági elnök.”
Schadl György: „Ott érzik a saját fontosságukat legalább.”
Ezután megállapodnak, hogy miután Schadl másnap úgyis meglátogatja Senyei Györgyöt (akinek szintén lenne lehetősége részt venni az OBT-ülésen), beugrik Völner Pálhoz is.
A Telexen nemrég írtunk egy Schadl György és Senyei György közötti bizalmas hangvételű telefonbeszélgetésről. Korábban egy másik hangfelvétellel kapcsolatban, amit a 444 dolgozott fel, Senyei úgy nyilatkozott: „Dr. Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével 2021. évben néhány alkalommal beszéltem telefonon. E beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt.”
Az OBH sajtótitkársága szerint ezt a nyilatkozatot fenntartják, Senyei Györgyöt pedig Schadl büntetőperében nem hallgatták ki tanúként. Az ugyanakkor érdekes, hogy az ügyben Senyei máig nem beszélt arról, hogy a bírósági igazgatás vezetőjeként ő maga hányszor, és milyen ügyekben találkozott személyesen Schadl Györggyel, noha a kiszivárgott felvételek alapján meglehetősen bizalmas viszonyt ápoltak.
Az ugyanis már tavaly nyilvánosságra került, hogy a végrehajtói kar korrupció miatt letartóztatott elnöke, Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, és úgy érezte, ebben egy bíró akadályozza őt. Ezért megpróbálta kirúgatni ezt a bírót, megkereste az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét, Senyei Györgyöt, aki személyes találkozót szervezett neki a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel. Tatár-Kis a napvilágra került nyomozati iratok szerint azt mondta Schadlnek, hogy nem tudja kirúgni a bírót, de el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén. (Minderről itt olvashat bővebben, míg a végrehajtó kar elnökét és a volt igazságügyi államtitkárt érintő botrányról itt.)
A bírói tanács működéséről szóló államtitkári gúnyolódásnak azért lehet jelentősége, mert a kormány március végéig ígérte meg az OBT jogköreinek megerősítését, miután ez az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében az EU szabályai szerint fontos feltétel. Az alaptörvény értelmében az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását, illetve közreműködik a bíróságok igazgatásában, ennek azonban a testület nehezen, pontosabban korlátozottan tud csak eleget tenni. A kormány mindent megígért az Európai Bizottságnak, ám, amint azt megírtuk, a január 18-án nyilvánosságra hozott reformcsomagban több trükk is van, ami azt a célt szolgálná, hogy az Országos Bírói Hivatal (OBH) kinevezési gyakorlatát érdemben ezután se ellenőrizhesse az OBT, és a kormánytöbbség által megválasztott vezetőkhöz lojális emberekkel tölthessék fel a Kúriát.
Maga a beszélgetés erősíti a független igazságszolgáltatás utáni igényt
És hogy a független bíróságokra miért lenne szükség Magyarországon? A Telex birtokába került Völner–Schadl-telefonbeszélgetés első részében ugyanis ügyek intézéséről és vélhetően jogszabály-módosításokról beszélget egymással Schadl és Völner, de az elhangzottak alapján nehéz megállapítani, konkrétan miről is van szó. A kérdés az, hogy ami itt elhangzik, az egy államtitkár és a végrehajtói kar elnöke közötti hivatalos egyeztetés része bizonyos jogszabályokról, vagy inkább személyes érdekek érvényesítése.
Völner ugyanis azért hívja fel Schadlt, mert
„a minisztériumban elbaltázták, mert átment ez az ITM-es dolog, úgyhogy most nézzük, hogy fellebbezni kellene, vagy újból beadni. Tehát most nyomozzuk a történetet.”
Schadl erre azt mondja, ő tegnap este átküldte „Dettinek” az ő verziójukat. Itt aztán félreértés alakul ki, mert Schadl azt hiszi, hogy a „végrehajtásos dologról” van szó, Völner viszont azt mondja:
„Én az iskoláról beszélek, bocsánat. Jó, nem mondtam. Tehát ez a kecskeméti ügy (…). Mondom, hogy most egyeztetünk, hogy akkor melyikkel tudjuk életben tartani, mi a jobb, ha újraindítjuk, vagy ha életben tartjuk, tudod, az ügyet.”
A „kecskeméti ügyben” minden valószínűség a Mátrix Oktatási Központról van szó. Völner és Schadl is közbenjárt azért, hogy a Kecskeméten is működő intézménynek ne kelljen kifizetnie a rá kirótt 90 millió forintos büntetést, valamint hogy rendben legyenek az iskola engedélyei. Mint az RTL.hu korábban megírta, az ügyet Schadl György egyik barátja karolta fel. Ő ezért legalább 150 millió forintot várt az iskolától, saját magának „nettó egy százaskát” gondolt, a többiből „Pestre is küld, ide is küld, oda is küld, mindenkit kielégít” – hangzott el egy korábbi lehallgatott beszélgetésben. Az ügyészi papírok szerint a tervezettnél végül jóval kevesebbet, 50 millió forintot vett át Schadl barátja.
Schadl ezután újra arról beszél, hogy ő a már említett Dettinek a „Czepek-sztorival” összefüggésben küldte el az ő verziójukat. Itt valószínűleg Czepek Gáborról van szó, de miután nem tudni, hogy a felvétel mikor készült, nem mindegy, Czepek melyik beosztása lehet fontos. Völner ugyanis már 2015-től az igazságügyi tárca államtitkára volt, ám akkor Czepek Gábor a minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott. Czepek aztán 2018-ban a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára lett, 2018 és 2021 között a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója, de 2020 és 2021 között ellátta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagjának, majd az igazgatóság elnökének feladatait is. Czepek idén januárban az MVM-csoport igazgatóságának elnöke lett.
A Czepek-sztorival kapcsolatban Völner azt kérdezi, „ott volt valami érdemi beleszólásotok?” Schadl annyit mond, hogy „nagyon ügyesen elhelyezték ezeket az ügyeket az úgynevezett meghatározott cselekmények között.” Az nem derül ki, hogy pontosan milyen ügyekről van szó. „Meghatározott cselekményeket” akkor írnak elő, ha nem pénzbeli tartozás elmulasztása miatt indul végrehajtás. Ilyen lehet például az, ha valakit egy gyermek átadására, egy rendszám levételére, egy bevont hatósági okirat leadására, egy kisajátított ingatlan birtokbaadására vagy akár a lakásban felhalmozott bomló élelmiszer eltávolítására köteleznek.
A hangfelvétel szerint végül Völner Pál ígéretet tesz arra, hogy ugyan Detti nem szólt neki erről, de ha Schadl közvetlenül elküldi neki, akkor egy bizonyos Tamással is megnézeti (azt nem tudhatjuk, milyen Tamásra gondol, de a minisztérium felső vezetésében Gyimesi Tamás Ferenc az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár).
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár ellen. A vádirat szerint Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt juttatott Völnernek, hogy államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását kihasználva ügyeket intézzen el Schadlnak. Schadl pénzt kapott azoktól, akiket így a végrehajtói pozícióba segített, és összesen 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert.
Az ügyészség azt indítványozta, hogy – beismerés esetén – Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélje a bíróság.
A Schadl–Völner-ügyről az előző napokban több részletet is nyilvánosságra hoztunk a Telexen, ezek:
„Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók mesélnek arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció;
„Aki nem hajlik, az törik” – egy végrehajtó elmondta, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe.
Schadl György: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke! – a Schadl–Senyei-beszélgetés témája a Kúria elnökének közleménye, amelyben a Telexet a bírói függetlenség elleni támadással vádolja. | Az ember megdöbben, hogy ezek az emberek döntenek – egy lehallgatott beszélgetésen így ekézte a bírókat Völner Pál | Az Országos Bírói Tanácsban (OBT) ülő bírókon gúnyolódott, illetve „ügyek intézéséről” és feltehetően jogszabályok módosításáról is egyeztetett egy, a Telex birtokába került hangfelvételen Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/09/volner-pal-schadl-gyorgy-orszagos-biroi-tanacs-telefonbeszelgetes | 2023-02-09 12:09:00 | true | null | null | Telex |
Feljelentést tett Lázár János, és elbocsátotta egyik munkatársát az általa vezetett Magyar Tenisz Szövetség. Vizsgálatot is elrendeltek minden világranglista ponttal rendelkező játékossal szemben, miután kiderült, hamis PCR-tesztekkel indulhattak a Davis kupán tavaly ősszel a játékosok. Vizsgálatot indított a Semmelweis Egyetem is, ahol felfüggesztettek egy orvost. A gyanú szerint ő állíthatta ki a hamis igazolásokat. | Elbocsátották a Magyar Tenisz Szövetség egyik munkatársát a hamis PCR-tesztek miatt | Feljelentést tett Lázár János, és elbocsátotta egyik munkatársát az általa vezetett Magyar Tenisz Szövetség. Vizsgálatot is elrendeltek minden világranglista ponttal rendelkező játékossal szemben, miután kiderült, hamis PCR-tesztekkel indulhattak a Davis kupán tavaly ősszel a játékosok. Vizsgálatot indított a Semmelweis Egyetem is, ahol felfüggesztettek egy orvost. A gyanú szerint ő állíthatta ki a hamis igazolásokat. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/04/magyar-tenisz-szovetseg-munkatarsat-elbocsatas-hamis-pcr-tesztek | 2022-02-04 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A KSH belső vizsgálata is arra jutott, hogy az embargószabályaik megsértése miatt szivároghattak ki idő előtt a decemberi kiskereskedelmi forgalomról szóló adatok. Pénteki közlésük szerint az adatokat kiküldő címzett el is ismerte a tévedést, az embargó megsértése miatt pedig a továbbiakban nem juthat majd hozzá előzetesen az adatokhoz – írja az MTI.
Ahogy arról korábban írtunk, a KSH hétfőn közzétett gyorsjelentésében szereplő számok hajszálpontosan megegyeztek a szombaton a Makronóm Intézet közleményében megjelentekkel. A hivatal már akkor is arról írt, hogy az előzetes hozzáféréshez kapcsolódó embargószabályokat sérthették meg, a belső vizsgálatuk pedig meg is erősítette ezt.
Mint írták, a hivatalos közlést megelőzően az adatokhoz előzetes hozzáférés keretében szabályosan hozzájutó, az embargószabályokat elfogadó nyilatkozattal rendelkező címzett titkársága továbbította a Makronóm Intézetnek a gyorstájékoztató adatait,
az eset pedig az előzetes hozzáférésben részesülő címzett által elismert tévedésből történt.
A KSH ennek nyomán azonnali hatállyal visszavonta az érintett előzetes hozzáférési lehetőségét a hivatalos statisztikai adatokhoz. Emellett azt is bejelentette, hogy a jövőben jóval később, a megjelenés előtti napon 18 órakor kapják majd meg az előzetes hozzáférésre jogosultak az adatokat. A KSH a közleményben is nyomatékosan felhívta a figyelmet az embargó betartására. | A KSH belső vizsgálata szerint sem ők felelősek az adatszivárgásért | A KSH belső vizsgálata is arra jutott, hogy az embargószabályaik megsértése miatt szivároghattak ki idő előtt a decemberi kiskereskedelmi forgalomról szóló adatok. Pénteki közlésük szerint az adatokat kiküldő címzett el is ismerte a tévedést, az embargó megsértése miatt pedig a továbbiakban nem juthat majd hozzá előzetesen az adatokhoz – írja az MTI. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/10/ksh-tevedes-makronom-intezet | 2023-02-10 12:28:00 | true | null | null | Telex |
Végrehajtás miatt elárverezett olcsó lakásokat ígért ügyfeleinek egy cég, de több vásárló azt állítja, ezeket végül nem tudták megvenni, ráadásul az ügyintézésért befizetett díjat sem kapták vissza. Egyikük most az RTL Híradónak nyilatkozott, ő több mint egy éve vár másfél millió forintjára. | Az elejétől fogva rossz érzései voltak, mégis elutalt másfél milliót az olcsó lakásokat ígérő cégnek | Végrehajtás miatt elárverezett olcsó lakásokat ígért ügyfeleinek egy cég, de több vásárló azt állítja, ezeket végül nem tudták megvenni, ráadásul az ügyintézésért befizetett díjat sem kapták vissza. Egyikük most az RTL Híradónak nyilatkozott, ő több mint egy éve vár másfél millió forintjára. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/04/olcso-lakasok-ceg-utalas-adatbazis-karosult | 2022-02-04 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Jövő hét pénteken kezdődik Schadl György pere a Fővárosi Törvényszéken – derül ki a tárgyalási jegyzékből.
Az „dr. S. Gy. és 21 társa” ellen „hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények” miatt indított per előkészítő ülését tartják meg február 17-én.
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot tavaly október 24-én Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár – ellen. A vádirat szerint Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt juttatott Völnernek, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
A tárgyalási jegyzékben az ügyet úgy összegzik:
„Az ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, hivatali helyzettel egyéb módon történő visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével, vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével, felbujtóként elkövetett kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettével vádolja az I. rendű terheltet. Társaival szemben többek között vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, társtettesként, különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette, illetve hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatalai vesztegetés bűntette miatt emeltek vádat.”
A Schadl–Völner-botrány kapcsán rengeteg hangfelvétel és egyéb részlet került már nyilvánosságra, ezeket itt tudja böngészni.
Az előző napokban a Telexen is több részletet is nyilvánosságra hoztunk a birtokunkba jutott hangfelvételekből, ezek: | Február 17-én kezdődik Schadl György pere | Jövő hét pénteken kezdődik Schadl György pere a Fővárosi Törvényszéken – derül ki a tárgyalási jegyzékből. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/10/egy-het-mulva-kezdodik-schadl-gyorgy-pere | 2023-02-10 12:34:00 | true | null | null | Telex |
Minden eddiginél szigorúbb feltételekkel adta ki a kormányhivatal a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár építéséhez – ezt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal közölte hétfőn az MTI-vel. A kormányhivatal azt közölte ugyan, hogy a honlapján már el is olvasható a határozat kivonata, de ezen a linken csak a 2022. november 30-i hirdetményt találtuk az akkumulátorgyárral kapcsolatos közmeghallgatás helyszínének változásáról, és a hirdetmények között máshol sem találtuk meg cikkünk megjelenéséig ezt a kivonatot.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal által lefolytatott összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás „a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie” – olvasható a közleményben.
Az engedélyében a talaj-, a levegő-, a természet-, a víz védelme, valamint a zajvédelem érdekében számos kötelezettséget írtak elő a beruházónak. Emellett a hatóság a döntésében több esetben a jogszabályokban meghatározottnál is szigorúbb határértékek betartását követelte meg, és gyakoribb ellenőrzéseket írtak elő.
Elég sok aggály felmerült
Debrecenben az elmúlt hetekben komoly tiltakozáshullám bontakozott ki a tervezett akkumulátorgyár ellen. A CATL beruházása ellen tiltakozók az üzemet környezetszennyezőnek tartják, komolyan aggódtak a jelentős vízfelhasználási igénye miatt is, „tiszta vizet és tiszta levegőt akarunk” – hangzott el az egyik tüntetésen. Egy friss, február eleji felmérés szerint a debreceniek 64 százaléka nem akarja a városba az akkumulátorgyárat, az LMP közölte: kikéri a cég és a magyar állam között kötött megállapodást. A tiltakozókat a kormánypárti propagandában milliókban kerülő hirdetésekben próbálták lejáratni, a cég pedig tiltakozott az ellen, hogy környezetrombolónak nevezzék őket. Arról pedig, hogy miért is fontos a kormánynak, hogy az akkumulátorgyárak országa legyünk, ebben az elemzésünkben olvashat bővebben.
A CATL debreceni beruházásával kapcsolatban leggyakrabban a víz problémája merül fel. Debrecennek nincsen folyója, a város környékét az utóbbi években rendre súlyos aszály sújtotta, a helyiek pedig attól félnek, hogy az óriási vízigényű akkugyár miatt problémák lehetnek az ivóvízellátással. Az sem egészen világos, hogy a CATL pontosan mennyi vizet fog fogyasztani, legutóbb ugyanis az önkormányzat eltüntetett a honlapjáról egy tanulmányt, amely szerint a gyárnak óriási, akár napi 60 ezer köbméteres vízigénye lehet.
A kínai cég, amely a Debrecen Déli Ipari Parkba tervez akkumulátorgyártó üzemet építeni, novemberben nyújtotta be a kérelmét, amely nyomán a kormányhivatal az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárást lefolytatta. Ez az eljárás február 13-án zárult le, de a döntés még nem végleges – tartalmazza a közlemény.
A kormányhivatal a jogszabályi előírások szerinti időpontban és tartalommal közzéteszi a határozatot a honlapján is. A teljes határozatot a döntés véglegessé válásakor, február 18-án lesz lehetőség közzétenni – írta a kormányhivatal.
Momentum: Népszavazás kell a vízzabáló, vízmérgező kínai akkumulátorgyárról
A Momentum Mozgalom szerint sem a kormány, sem a kormányhivatal nem fogja megvédeni – a gödi példa alapján – a magyar embereket a vízzabáló és vízmérgező akkumulátorgyáraktól. Éppen ezért van szükség népszavazásra Debrecenben az akkumulátorgyárról, mert csak így akadályozhatjuk meg, hogy megépüljön egy vízzabáló, vízmérgező kínai akkumulátorgyár a városban – írja a párt Facebook-bejegyzésében.
A párt álláspontja a mostani engedély kapcsán, hogy a papír sok mindent elbír, például az összes hazugságot is, amit a kormány és a kormányhivatalok összehordanak a Magyarországon épülő vízzabáló és vízmérgező akkumulátorgyárakról.
A Momentum szerint Gödön sem abból van elsősorban baj, hogy ne lennének az emberek életét és a víz tisztaságát védő szabályok, hanem abból, hogy a hatóságok és a kormányhivatal nem alkalmazza azokat a Samsung-gyárral szemben. Hiába kellene például folyamatosan figyelni a víz tisztaságára a vízmérgező akkumulátor gyár környékén, Gödön 2016 óta nem vettek mintát a kútból, ami megmutatná, mérgezi-e a talajvizet a gödi akkumulátorgyár, sőt 2018-ban be is temették azt.
Hiába tiltotta el a kormányhivatal, a tűzvédelmi berendezéseknek a hiánya miatt, az akkumulátorgyár egyes üzemeit a gyártástól, a vállalat folytatta a munkát ezekben az üzemekben is. Mindezekért pedig a világ egyik legnagyobb multinacionális cége 1-1 millió forintos bírságokat kapott.
Párbeszéd: Nem kellene megadni semmilyen környezethasználati engedélyt
A debreceni akkumulátorgyárnak semmilyen környezethasználati engedélyt nem kellene megadni – jelentette ki hétfői budapesti, online is közvetített sajtótájékoztatóján a Párbeszéd társelnöke. Szabó Rebeka bírálatként azt mondta, hogy a gödi akkumulátorgyár bővítésére is megvan az engedély, „pedig ott pontosan tudjuk”, hogy csak az elmúlt három évben több mint harminc olyan szabálytalanság történt, amely környezet-, katasztrófa- vagy tűzvédelmi szempontból „nagyon problémás” volt.
Az ellenzéki politikus kitért arra: habár nem tudják, hogy a debreceni akkumulátorgyár mennyi vizet fog használni, az „óvatos becslések szerint” is elérheti a napi negyvenezer köbmétert. Megjegyezte, az sem ismert, hogy ennek mekkora részét lehet szennyezett vízből pótolni. Ha a debreceni akkumulátorgyár megépül, akkor a paksi erőmű éves energiatermelésének egyharmadát el fogja használni – közölte a társelnök. Hozzátette, azt sem lehet tudni, hogy az elhasznált akkumulátorokat hogyan fogják megsemmisíteni. | A tiltakozások ellenére megkapta a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár | Minden eddiginél szigorúbb feltételekkel adta ki a kormányhivatal a környezethasználati engedélyt a debreceni akkumulátorgyár építéséhez – ezt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal közölte hétfőn az MTI-vel. A kormányhivatal azt közölte ugyan, hogy a honlapján már el is olvasható a határozat kivonata, de ezen a linken csak a 2022. november 30-i hirdetményt találtuk az akkumulátorgyárral kapcsolatos közmeghallgatás helyszínének változásáról, és a hirdetmények között máshol sem találtuk meg cikkünk megjelenéséig ezt a kivonatot. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/13/megkapta-az-engedelyt-a-debreceni-akkumulatorgyar-de-a-kormanyhivatal-szerint-minden-eddiginel-szigorubb-feltetelekkel | 2023-02-13 12:38:00 | true | null | null | Telex |
Hivatalos látogatáson fogadta pénteken Moldova miniszterelnök-helyettesét, Nicu Popescut hivatalában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akivel tárcaközi együttműködési megállapodást írtak alá a 2022-2023-as évekre vonatkozóan.
Az aláírást követő sajtótájékoztatón az ATV megkérdezte Szijjártó Pétert arról, hogy miért kapott diplomata-útlevelet 2021-ben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke, a Völner Pál volt miniszterhelyettes és igazságügyi államtitkár megvesztegetésével is vádolt Schadl György. Ezt a botrány kirobbanása óta nem volt hajlandó elárulni a külügyi tárca.
A volt kamarai elnök diplomata-útlevele kapcsán azt tudom Önnek mondani, hogy tavaly februárban kaptam egy hivatalos kezdeményezést az igazságügyi miniszter helyettesétől, Völner Pál államtitkár úrtól, hogy a kamarai elnöknek állítsunk ki diplomata-útlevelet
– mondta Szijártó. Hozzátette, hogy ha egy másik minisztérium minisztere, miniszter-helyettese ilyen kérelemmel fordul hozzá, akkor annak eleget szokott tenni. | Szijjártó Péter elárulta: Völner Pál kért Schadl Györgynek diplomata-útlevelet | A külgazdasági és külügyminiszter szerint azért teljesítette a vesztegetéssel vádolt volt államtitkár kérését, mert a más minisztériumból érkező, hasonló kéréseknek mindig eleget szokott tenni. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/04/szijjarto-peter-volner-pal-schadl-gyorgy-diplomata-utlevel | 2022-02-04 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
2023. február 13. – 07:04
Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár az SZTNH új irattárának avatásán 2022. április 11-én – Fotó: Kovács Tamás / MTI
885
Ugyan a miniszterek visszalépnek az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból, és a kormány ugyanezt várná az államtitkároktól és más, kormányzati, törvényhozási szereplőktől is, azért számos igen furcsa jelenség továbbra is megmarad. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke például az intézmény legfőbb vezetője, de beosztott munkatársként is dolgozhat az egyetem egyik klinikáján és a humán reprodukciós intézetben, és mindegyik helyen fizetést is felvesz. Az egyetem szerint ez teljesen törvényes, a jogszabály pedig tényleg nem tiltja az ilyen álláshalmozást. A furcsa ellentmondások azonban az EU figyelmét is felkeltették, csak a magyar Országgyűlés nem akadályozta meg ezt az összeférhetetlenséget.
Csütörtökön kiderült, hogy az Európai Unió nyomására visszalépnek, avagy önszántukból lemondanak a miniszterek a hazai alapítványi egyetemek kuratóriumaiból. Az ilyen egyetemek működésében azonban így is marad elég sok furcsaság. Olyanok, amiket más szervezeteknél igencsak kétkedve figyelnénk.
Képzeljék el például a következőt: mi lenne, ha egy vállalat igazgatótanácsának elnöke, tehát a legfőbb vezető, a vállalat két részlegében is beosztott munkavállalóként dolgozna? Az egy dolog, hogy az igazgatói fizetése mellett mind a két másik helyen is kapna bért. Az viszont már sokkal érdekesebb kérdés, vajon a két plusz munkahelyén az ottani közvetlen főnöke mennyire tud kontrollt gyakorolni felette, mennyire kérheti számon például, ha elégedetlen a munkájával. Ebben az esetben ugyanis ez az igazgató végső soron a saját főnöke főnöke, de a hierarchiában legalábbis mindenképpen bőven felette áll.
Ugyan mindaz, ami itt most olvasható lesz, a hazai jogszabályok alapján teljesen legális, annak eldöntését mégis az olvasóra bízzuk, hogy mindezt rendjén valónak találja-e.
Az egyetemek alapítványi átalakítása, azaz az úgynevezett modellváltás igencsak furcsa személyi összefonódásokat eredményezett például a Pécsi Tudományegyetemen.
Felsőoktatási államtitkárként annak idején Bódis József vezényelte le az egyetemek alapítványi átalakulását.
Bódis József még államtitkár volt, amikor a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnökévé nevezte ki Palkovics László miniszter.
Bódis ma már ugyan nem államtitkár, de amellett, hogy kuratóriumi elnökként az egyetemet fenntartó közérdekű alapítvány legfőbb vezetője, egyben a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársa, valamint az egyetemen működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkatársa is.
A professzor mindhárom helyen fizetést kap.
Vajon ilyen viszonyok között hogyan válnak el egymástól a felelősségi körök, a döntéshozói és végrehajtói szerepek, nem ütköznek-e egymással érdekek és vezetői hatáskörök?
Kitüntették
Tavaly november 14-én ünnepséget tartottak a Pécsi Tudományegyetemen. Itt az egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának vezetői Szentágothai János-díjjal jutalmazták Bódis Józsefet, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnökét. Tehát egy szervezeti egység kitüntette az egész egyetem tulajdonképpeni legfőbb vezetőjét. A hivatalos indoklás szerint
„a díjjal a kutatóközpont vezetése és Tudományos Tanácsa elismerését szeretné kifejezésre juttatni Bódis József kutató munkájáért, eredményes publikációs aktivitásáért, tudományos vezetői tevékenységéért, különösen a humán reprodukció területén elért hazai és nemzetközi sikereiért”.
A díjjal azt is szerették volna kifejezni, hogy hálásak Bódis Józsefnek, aki a kutatóközpont létrehozását korábban az egyetem rektoraként, majd pedig később felsőoktatási államtitkárként támogatta.
Az egyetemi átalakulás államtitkáraként lett kuratóriumi elnök
Bódis József szülész-nőgyógyász professzor mögött kétségkívül tekintélyes orvosi és tudományos pálya, egyetemi és politikai karrier áll. Ő végzett Magyarországon az elsők között laparoszkópos technikával nőgyógyászati műtéteket, új műtéti eljárások fűződnek a nevéhez, de kutatta a mellékvesekéreg vagy a petefészek-funkció szabályozási mechanizmusát is.
2010 és 2018 között ő volt a Pécsi Tudományegyetem rektora, 2018-tól aztán előbb az Emberi Erőforrások Minisztériumának, majd az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak volt a felsőoktatásért felelős államtitkára egészen 2022-ig.
Államtitkári tevékenysége egybeesett azzal az időszakkal, amikor a pilotprojektnek tekinthető Corvinus Egyetem után egy sor hazai egyetem került át az államtól közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába. Bódis feladata volt a modellváltás levezénylése, amelynek részeként a Pécsi Tudományegyetem is alapítványi fenntartásba került.
Bódis 2021 őszén, tehát még felsőoktatási államtitkárként került a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának élére.
Az egyetemi kuratóriumok elnökeit nem választották, azokat a miniszter jelölte ki. Ebben az esetben Bódist a közvetlen felettese, Palkovics László helyezte az egyeteme kuratóriumának elnöki posztjára.
Ezeket az ötfős egyetemi kuratóriumokat úgy kell elképzelni, mint egy vállalat legfelső vezetését, a boardot, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolja, és kijelöli a stratégiai irányokat. Az egyetem oktatási és tudományos munkájáért felelős rektorát ugyan a szenátus választja meg, amiben képviseletük van az oktatóknak, hallgatóknak, egyetemi dolgozóknak is, de a rektor felett a munkáltatói jogokat a kuratórium mint testület gyakorolja. A kuratórium működését csak a háromfős felügyelőbizottság kontrollálja, amelynek egy tagját az egyetemi szenátus delegálhatja.
Fizetés három helyről
Kérdéseket küldtünk az egyetemnek, hogy szétszálazzuk a hierarchikus viszonyokat és Bódis József különböző beosztásokkal járó fizetéseit. Rögtön az elején szögezzük le: a Pécsi Tudományegyetem válasza szerint minden jogszerű, hiszen jogszabály nem tiltja, hogy a kuratóriumi elnökök más pozíciókat is betöltsenek – akár saját egyetemükön is. Nézzük azért meg közelebbről ezeket a furcsa viszonyokat.
A kuratóriumi elnök – Vajon a kuratórium elnöke hogyan dolgozhat az egyetemen beosztottként, ha bizonyos szempontból ő a rektor főnöke? A PTE válasza szerint a rektor felett a munkáltatói jogokat nem egy személyben a kuratórium elnöke, hanem a kuratórium mint testület gyakorolja. Bódis József javadalma kuratóriumi elnökként a rektori feladatok ellátásáért járó bérelem 50 százaléka. A Pécsi Tudományegyetem oldalán található közzétételi lista szerint Miseta Attila rektor „törvény szerinti havi illetménye” bruttó 4 325 000 forint. Ez azonban az egyetem sajtóirodájának válasza szerint nem azonos a „rektori feladatok ellátásáért járó bérelemmel”. A rektori feladatok ellátásáért járó bér bruttó 3 500 000 forint, így tehát Bódis elnöki fizetése bruttó 1 750 000 forint. A hírekből eddig annyit tudhattunk meg, hogy az egyetemi kuratóriumi elnökök általában bruttó 1-1,5 millió forintos járandóságot kapnak. A kuratóriumokból most távozó miniszterek a 2022-ről számot adó vagyonnyilatkozataikban is a bruttó 1–5 millió forintos jövedelmi sávot jelölték be ennél a juttatásnál.
A szülészeti klinika munkatársa – Vajon a kuratórium elnöke hogyan dolgozhat egy klinika beosztottjaként, ha ő annak vezetője felett áll? Az egyetem válasza szerint a PTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársai felett az alapvető munkáltatói jogokat – amibe beletartozik a jogviszony létesítése vagy megszüntetése is – a Klinikai Központ elnöke gyakorolja, a többi munkáltatói jogot pedig az adott klinika igazgatója. A dolog így rendben is lenne, a kuratóriumnak vagy Bódis Józsefnek kuratóriumi elnökként tehát látszólag semmi köze ehhez. Vagy mégis? Lapozzuk fel az egyetem 2022. október 27-i keltezésű, 76 oldalas Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ebben azt olvashatjuk, hogy a Klinikai Központ mint egészségügyi intézmény bizonyos fokú önállóságot élvez a PTE-n belül. A Klinikai Központ elnöke felett a munkáltatói jogokat az országos kórház-főigazgató gyakorolja (már ami nem az egyetemi oktatói vagy kutatói munkaköreire vonatkozik). Érdemes azonban a következő pontra figyelni: „a Klinikai Központ elnökének megbízására és megbízása visszavonására az egészségügyért felelős miniszter és a kuratórium elnöke”, tehát jelen esetben Bódis József együttesen jogosult.
Ebből tehát mégiscsak az olvasható ki, hogy egy bármilyen munkahelyi konfliktus esetén Bódis Józsefnek a klinika munkatársaként igen komoly eszközök lennének a kezében felettese főnökének (a Klinikai Központ igazgatójának) elmozdítására. Még érdekesebb szál a történetben, hogy az országos kórházi főigazgató jelenleg az a Jenei Zoltán, aki 2015 és 2020 között a Pécsi Tudományegyetem kancellárja volt, és végül számára is váratlanul, nem önszántából távozott, helyi forrásaink szerint nem is a legjobb szájízzel hagyta ott az egyetemet. Bódis a PTE közlése szerint napi 4 órás részmunkaidőben dolgozik a klinikán, és fizetése szakorvosként az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény alapján járó illetmény és a tudományos fokozata szerint őt megillető képesítési pótlék arányos része. Tekintve Bódis József 69 éves korát, a bértábla szerinti legmagasabb, bruttó 2 380 057 forintos alapilletményre jogosult, ami még egy félállában is igencsak komoly, egymillió forint feletti összeg, és még ehhez jön a pótlék.
A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkatársa – Itt ugyanaz a kérdés merül fel: a kuratóriumi elnök beosztottként nem főnöke-e a főnökének? A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium az egyetem önálló szervezete, ahol mesterséges megtermékenyítést végeznek, emellett kutatásokat folytatnak. A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumban dolgozó kutatóprofesszorok, tudományos tanácsadók, tudományos főmunkatársak felett a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja, válaszolta kérdésünkre az egyetem. A PTE itt sem könnyítette meg a Telex dolgát Bódis fizetésével kapcsolatban. Annyit írtak, hogy Bódis a laboratórium munkatársaként „a FEOR 1413 Kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató egység vezetője megnevezésű foglalkoztatás 2021-es béradatai alapján adható bérösszeg 50 százalékát kapja”. Itt csak irányadó összeget tudunk írni: a KSH táblázata szerint ebben a munkakörben 50 év felett bruttó 1 119 497 forint az átlagkereset, tehát Bódis itt is kap még bruttó 560 ezer forintot.
Nem az összeférhetetlenséget szüntették meg, csak a lehetőségét
Az egyetem sommás válasza szerint a fenti esetekben nem áll fenn összeférhetetlenség, mert a jogszabály kifejezetten rögzíti, hogy a kuratóriumi tagság nem összeférhetetlen egyéb tisztséggel, megbízatással. És ez valóban így is van. A 2021-ben elfogadott törvénybe (2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról) a kormánypárti többség szó szerint ezt írta bele és ezt is fogadta el:
„Az alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság nem összeférhetetlen további munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló más jogviszonnyal, valamint külön törvény szerinti egyéb megbízatással és tisztséggel. Az alapítvány kuratóriumának, illetve felügyelőbizottságának tagja díjazásban részesülhet.”
Ahogy egy egyetemi forrásunk fogalmazott, de jure tehát valóban nincs összeférhetetlenség, de facto viszont igenis van. „Annyira zavaros ez a víz, hogy nyugodtan lehet benne halászni.”
Érdemes még rátekinteni az egyetemet irányító kuratórium összetételére, ha bárkinek kétsége lenne afelől, hogy ezek a testületek mennyire függetlenek a kormánytól vagy a Fidesztől. A pécsi kuratórium tagjai, akik – szintén a jogszabályok szerint – életük végéig (!) viselhetik ezt a pozíciót:
Bódis József elnök nyílegyenesen a Palkovics László által vezetett minisztériumból érkezett;
Szili Katalin, az egykori szocialista politikus és házelnök, aki a Fidesz oldalán találta magát, és 2015-ben miniszterelnöki megbízott lett;
Mikes Éva volt pécsi fideszes alpolgármester, egykori országgyűlési képviselő, jelenleg régiós fejlesztési kormánybiztos;
Rappai Gábor, a PTE Közgazdaságtudományi Kar doktori iskolájának vezetője, korábban, 2005 és 2011 között a kar dékánja volt;
Decsi István korábban fideszes alpolgármester volt Pécsen, amikor még a kormánypárt vezette a várost, a körzet fideszes országgyűlési képviselőjének köréhez, Bánki Erikhez sorolják.
Bódison kívül Decsi Istvánnál is megfigyelhető a pozíciók halmozása. Kuratóriumi tagként irányító pozícióban van, kancellárként végrehajtói szerepben az egyetem gazdálkodásáért felelős vezetőjeként és pozíciójánál fogva hivatalból tagja az egyetemi autonómiát kifejező szenátusnak is (ahogy a rektor és a Klinikai Központ elnöke is).
Ezek a külső szemmel nézve furcsa hatásköri és pozíciókeveredések az Európai Uniónak is szemet szúrtak. A jogállamisági eljárás részeként ugyanis nemcsak a miniszterek és politikai felső vezetők részvételét kifogásolták a kuratóriumokban, de azt is, hogy a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjait jogilag kivették az összeférhetetlenségi követelmények alól.
Az EU kifogására azonban a magyar Országgyűlés nem azzal válaszolt, hogy megszüntette a személyi összefonódásokat, hanem csak lehetővé tette ezek elkerülését.
Tavaly októberben mindössze azzal módosították a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó törvényt, hogy akinél fennállhat az összeférhetetlenség, tehát közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) érintett, annak ezt a döntéshozatal előtt írásban kell jeleznie. Ebben az esetben az alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban nem vehet részt.
Ez a kérdés az egyetem szenátusának január 19-i ülésén is szóba került. A rektor javaslata az volt, hogy ezen laza összeférhetetlenségi szabályok szellemében módosítsák az egyetem SZMSZ-ét. Az Univ Pécs beszámolója szerint itt Bódis álláshalmozása nem, de Decsi különböző pozíciói szóba kerültek. „Ha az lehetséges, hogy egy kurátor egyben kancellár és szenátor is, mégis, mi az összeférhetetlenség kritériuma?” – kérdezte a szenátus egyik tagja, Heidl György. Kérdésére Fábián Adrián, a PTE ÁJK dékánja igyekezett értelmezni a módosítás alapjául szolgáló törvénymódosítást:
„Ez valójában nem összeférhetetlenségi, hanem kizárási szabály, mely nem pozícióhoz, hanem feladatkörhöz és ügyekhez kötődik.” Kövér Péter kancellári hivatalvezető ehhez hozzátette: „Nincs olyan szabály, mely tisztségre tekintettel tiltaná azt, hogy bárki egy személyben többfélét töltsön be.”
Hogy a magyar kormány valóban nem számolta fel az összeférhetetlenség lehetőségét, az természetesen az uniós intézményrendszernek is feltűnt. Így – mint ismert – egyebek mellett erre hivatkozva január 9-én derült ki, hogy nem kaphatnak friss uniós támogatásokat azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. A tavaly decemberi, pénzfelfüggesztést érintő tagállami határozatban az is világosan szerepelt, hogy a magyar szabályozás
A tagállamok, tehát az Európai Unió Tanácsában az illetékes miniszterek azt is sérelmezve rótták fel, hogy az első bizottsági javaslat után, novemberben a kormány inkább tovább lazított az összeférhetetlenségi szabályokon, mintsem felszámolta volna a visszás lehetőséget.
És még valami. Tavaly az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt. Az egyik új szabály az, hogy az alapítványi, illetve az egyházi és a magánegyetemeken a 70 évesnél idősebb oktatók és kutatók is tovább dolgozhatnak. Bódis József idén júliusban tölti be a 70. életévét.
Partnereinktől | Főnöke a főnökeinek? A kuratórium elnöke beosztottként is dolgozik a pécsi egyetemen | Ugyan a miniszterek visszalépnek az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból, és a kormány ugyanezt várná az államtitkároktól és más, kormányzati, törvényhozási szereplőktől is, azért számos igen furcsa jelenség továbbra is megmarad. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke például az intézmény legfőbb vezetője, de beosztott munkatársként is dolgozhat az egyetem egyik klinikáján és a humán reprodukciós intézetben, és mindegyik helyen fizetést is felvesz. Az egyetem szerint ez teljesen törvényes, a jogszabály pedig tényleg nem tiltja az ilyen álláshalmozást. A furcsa ellentmondások azonban az EU figyelmét is felkeltették, csak a magyar Országgyűlés nem akadályozta meg ezt az összeférhetetlenséget. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/13/bodis-jozsef-pecsi-tudomanyegyetem-kuratorium-elnok-klinika | 2023-02-13 12:49:00 | true | null | null | Telex |
Immár hivatalosan is az Antenna Hungária (4iG-csoport) és a magyar állam a hazai Vodafone távközlési cég tulajdonosa. A tranzakciónak ugyan nagyon nem kedvezett a globális és a magyar gazdasági környezet változása, de mint arról korábban a Telex is írt, a felek tényleg be tudták fejezni az üzletet. Pedig amikor az állam szorultabb költségvetési helyzetbe került, amikor egyre mélyebben mentünk bele a háború negatív hatásaiba, illetve amikor a finanszírozás is megdrágult, mert nagyon felmentek a kamatok, akkor tényleg rezgett a léc. Ilyenkor leginkább a „csakazértis-tranzakciókat” lehet változtatás nélkül befejezni.
Azóta azonban csakúgy záporoznak a hírek a távközlési cég felől:
Sikeresen zárult az üzlet.
Drágulnak a szolgáltatások.
A 4iG tovább erősíti a menedzsmentjét.
Állami pozíciókból ismert figurák, így Rogán Antal bizalmi emberei kerültek be a Vodafone vezetésébe.
Mindjárt be is mutatjuk az új vezetőket, de előbb pár szót arról, hogy mi a helyzet most, mi zajlik a 4iG–Antenna Hungária–Digi–Vodafone távközlési-informatikai konglomerátumban.
Az talán mindenki számára világos, hogy a felhalmozás után most jön egy óriási integrációs feladat, amihez megfelelő emberek kellenének. Ez azonban nem olyan egyszerű. A 4iG-csoport két éve még egy közepes méretű, döntően informatikai profilú vállalkozás volt, amely méretes állami hátszéllel alapvetően csak a magyar piacon növekedett. Aztán a 4iG az állammal közösen elpattintott vagy 1000 milliárd forintot távközlésre, és összevásárolt egy európai szinten is számottevő távközlési multicéget. Csakhogy ez egy óriási HR-kihívást és némi konfliktust is szült.
Kétféle ember
A top döntéshozók, vagyis a 4iG felső vezetése ugyanis kétféle emberből állt; Jászai Gellért elnök régi csapatából, ahol van apportguru, londoni bankár, SCD-s ingatlanos, de nem volt sem erős távközlési szakember, sem multis ranglétrát végigjárt katona. Melléjük jöttek az újak, akik multinál is dolgoztak, a távközlésből is láttak már ezt-azt, de azért nincs akkora szavuk a csoportban. A régiek szerint ők csak multis környezetben otthonosak, maguk még nem vezettek céget.
A feladat nehézsége az, hogy amikor multis környezetből kell kiragadni és új csoportba integrálni egy 3000 munkavállalóval bíró szervezetet, az még egy ebben jártas globális multinak is nehéz lenne, hát még egy ilyen vegyes hátterű csapatnak. Mint tapasztaltuk:
éppen ezért várják szinte megváltóként a svájci Sacha Dudlert, aki március 1-től próbál európai gondolkodásával, távközlési tapasztalatával lendületet adni az integrációnak.
Az új vezetők
Na de akkor térjünk rá a most bejelentett, új emberekre. Mint a 24.hu bemutatta, a tulajdonosi arányoknak megfelelően a Vodafone ötfős igazgatóságába három fő érkezett a magántulajdonos ajánlásával:
Blénessy László, a 4iG Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese, a Vodafone vezérigazgatója;
Linczényi Aladin Ádám, a 4iG igazgatósági tagja, alelnöke és
Fekete Péter Krisztián, a 4iG vezérigazgató-helyettese.
Állami oldalról Rogán Antal miniszter (Miniszterelnöki Kabinetiroda) bizalmasai érkeztek az igazgatóságba:
Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke és
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke.
Nem ők jutnának eszünkbe elsőre egy vezető távközlési cég igazgatójának, de az biztos, hogy bizalmi emberek, régi harcostársak, Nagy Ádám a Völner–Schadl-ügyben való érintettsége révén, Guller pedig a baráti oligarchákat támogató Kisfaludy-program atyjaként szerepelt mostanában a sajtóban.
A felügyelőbizottság
Ennél is érdekesebb, hogy a Vodafone felügyelőbizottságában az igazgatósághoz képest éppen fordítva alakultak az arányok. A 4iG két tagot,
Simon Zoltánt és
Kunosi Andrást
delegálhatott a testületbe. Az állam viszont három főt, és ide is kivétel nélkül Rogán Antal környezetébe tartozó ember érkezett:
Rédey Krisztina, aki korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára volt;
Benkő Tamás János szintén betöltötte ezt a posztot, csak ő később;
Siroki Attila József pedig a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. vezető tisztségviselője, és januárig a Rogán vezette kabinetiroda felügyelete alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) Zrt.-nek is az igazgatósági elnöke volt.
Megkérdőjelezhető választás
A Vodafone-ban eltérő hangulatban fogadták a testületi tagokat. Volt, aki szerint „ez ciki”, más szerint
„nem voltak szégyenlősek, ez all-in, mindent visznek, ennyire kevés a megbízható ember”,
aki pedig finomabb tónusban fogalmazott, azt mondta, hogy „lehetett volna szerencsésebben is választani, de bizonyára nem a szakmaiság volt az elsődleges szempont”.
Természetesen az állami kötődésű vezetők aligha lesznek operatív emberek, ott Blénessy László vezérigazgató, Tábori Tamás általános vezérhelyettes és Thurzó Csaba pénzügyi vezető a meghatározóak. Mint hallottuk, azt alapvetően mindenki megértette a cégnél, hogy a magyar Vodafone-tól a tulajdonosváltás után távozó korábbi igazgatósági tagokat le kellett cserélni.
Amanda Nelson, a korábbi hivatalos cégvezető (CEO) valójában már a Vodafone ír leányvállalatához (Vodafone Ireland) távozott, vagyis már csak félgőzzel volt magyar vezető, és ahogy hallottuk, a brit tulajdonos részéről nem ő kapcsolta le a villanyt Budapesten. Hanem az igazgatóság részéről Orbán Anita igazgatósági tag maradt a kulcsember. Róla azt hallottuk, hogy nagyon népszerű volt a dolgozók körében, de a központban is, amit az is mutat, hogy ő lett az egész Vodafone vezető globális lobbistája, Joakim Reiter, az anyacég külügyi és vállalati ügyekért felelős igazgatójának közvetlen munkatársaként.
Amanda Nelson távozása után itthon Révész Balázs, a Vodafone korábbi lakossági vezetője (consumer business unit director) vezette egy átmeneti időszakban a céget, és mivel jól átvészelte az interregnumot, a kollégái azt gondolták, hogy komolyabb megbízása is lehet az új erők alatt, de most úgy tűnik, hogy visszakerül a lakossági üzletág élére.
Az újak
Na de akkor kik vezetik most a hazai Vodafone-t a mindennapokban? Az új CEO Blénessy László lett. Az erdélyi születésű üzletember inkább informatikai hátterű, mint távközlési, most igyekszik jobban megérteni a folyamatokat. Mint hallottuk, nagyon minőségi és amúgy jómódú üzletemberről van szó, akinek rengeteg cégben volt/van tisztsége, érdekeltsége, és több vállalkozását is értékesítette nagy szervezeteknek, a Daten-Kontort a Magyar Telekomnak és az INNObyte-ot a 4iG-csoportnak.
Ahogy egyik volt kollégája mondta,
van annak valami diszkrét bája, hogy a korábbi cégével (az említett Daten-Kontorral) a nagy vetélytárs Telekom-csoportnak fejlesztett kritikus rendszereket, számlázást, CRM-et, de nyilván kezelték a megfelelő versenytárstilalmi időket.
Más a sikeres üzleti karrierjét emelte ki, szerinte Blénessynek „már nem kéne operatív állásokat vállalnia, de kedveli a cégvezetést.”
A kulcscsapatból Tábori Tamás érkezett még, akinek a fő feladata a csoport bevételeinek döntő többségét adó lakossági üzletágak (Vodafone és Digi) optimalizálása. A célja az, hogy ezeket minél gyorsabban lehessen harmonizálni, és immár kormányzati pecsétje is van arról, hogy ezt megteheti. Hiszen miután a kormány stratégiai fontosságúnak minősítette az egész dealt, a korábbi versenytársak immár nyíltan is azon mesterkedhetnek, hogy ne lépjenek egymás tyúkszemére. Vagyis az állam legalizálta azt, hogy a GVH nem fog vizsgálódni.
Pénzügyi igazgatói poszton is változás volt, a korábbi török CFO egy vodafone-os multis vezető volt, és természetesen elment, Thurzó Csaba, aki a 4iG-csoport CFO-ja is, most elkezdett dolgozni a Vodafone pénzügyi csapatával. „Eddig jó az együttműködés” – hallottuk.
Jön Várkonyi Andrea?
A hazai Vodafone stábja tehát egyelőre úgy éli meg, hogy bár a cég tetején nagyon furcsa és többek szerint kínos változások történtek, a napi működésben normálisak a folyamatok. Ugyanakkor máris elkezdődtek az olyan folyosói suttogások is, hogy a „NER-esedés” nem áll meg, „jön Várkonyi Andrea” – hallottuk, ami azt jelentené, hogy
záros határidőn belül Várkonyi Andrea Whitedog nevű kommunikációs cége is megjelenhet a csoportnál.
Ez elsőre teljesen irracionálisnak tűnhet, hiszen egy ekkora cégnél sokféle feladat (belső és külső kommunikáció, PR, médiafoglalás, kreatívok elkészítése) merülhet fel, amit aligha érdemes azonnal – a korábbi szerződések kifutása előtt – átadni, de olyan szakemberrel is beszéltünk, aki az igazgatósági tagok delegálása után már ezen sem lepődne meg.
Nem lehet kifizetőhely!
Mindenkinek azonban nem fog jutni megbízás – vélte egy forrásunk, aki szerint különösen a sok adósság miatt a Vodafone, illetve a 4iG-csoport nem teheti meg, hogy nem lesz hatékony, mert akkor nagyon hamar gondok jelentkeznek majd. A Vodafone nem adhat mindenkinek megbízást, aki most bejelentkezik.
Korábban a 24.hu írt arról is cikket, hogy a 4iG-csoportra a magas vezetői juttatások is jellemzőek voltak, és egy korábbi céges dokumentumokban, így a társaság 2021-es éves jelentésében is olvashatunk arról, hogy ki mennyit keresett a csoportnál. A 78. oldalon olvasható, hogy a 4iG négy, vezetői beosztást betöltő személye (Jászai Gellért, Linczényi Aladin, Blénessy László, Tóth Béla) mennyi fizetést kapott, a csúcstartó Linczényi például 95 millió forintos, igen komoly jövedelmet realizált a cégnél. Szintén a vezető tisztviselők javadalmazása soroknál olvasható, hogy a 4iG-nek 535 millió forintos szállítói kapcsolata volt az MNTVD2C Zrt. nevű vagyonkezelő céggel. A kapcsolatra nem tér ki a jelentés, de ennek a cégnek is Jászai Gellért és Linczényi Aladin is vezető tisztviselője.
A 100 napos tojás terve
Mindenesetre a cég új vezetői már valóban vezetik a társaságot, de egy kisebb türelmi időszakra lehet még számítani. A terv a 100 napos tojás, vagyis egyfajta 100 napos programban próbálják az új vezetők megismerni a cég működését, kiszagolni, hogy mi az, ami „nem olyan jó szagú”. Utána jöhetnek a változások, amiről azt hallottuk: eléggé adná magát a minél több szinergia kihasználásához, hogy a cégcsoportnak legyen egy infrastruktúra, illetve egy szolgáltatási lába is.
Korábban erről a Telex is írt, bemutattuk például, hogy az iparágban eltérő modellek vannak. A Yettel operátor és a CETIN infrastruktúracég például szinte teljesen szétválasztotta a telefonos szolgáltatást és az infrastruktúra működtetését. Míg a szintén külön céget alkotó Vodafone és a Vantage Towers egy olyan modellt választott, amelyben a Vantage egy ingatlancég, telekbérletekkel, társasházak tetején bérelt elemekkel, tornyokkal, vasakkal, de minden más vezetékes vagy rádiós infrastruktúra, az aktív eszközök a Vodafone-nál maradtak.
Állami szerep
A magyar állam mindenesetre továbbra is hathatósan segíti, hogy a 4iG nevű, tőzsdén jegyzett magáncég úgy vegye át a Vodafone irányítását, hogy minél nagyobb legyen a magánkontroll, és minél kisebb a magánkockázat, ami persze azt is jelenti, hogy minél nagyobb legyen az állami kockázat, illetve minél kisebb az állami kontroll.
Ennek a modellnek több eleme is volt, tulajdonosi arányok, állami kezesség, állami segítség a finanszírozásban. Mindent nem idézünk fel újra és újra, de a modell megértéséhez nézzünk egy képzeletbeli példát.
Az állam 49 százalékos és magánbefektetők 51 százalékos tulajdoni részvételével megalakul a Nekünk Reptér Kell Zrt. Gyanús, hogy mi lehet a cél, de ez a cég egy ideig nem csinál semmit, majd a Nekünk Reptér Kell Zrt. 51 százalékos és az állam 49 százalékos részvételével létrejön a Tényleg Megvesszük Zrt. Ez a társaság majd valóban megveszi a repteret, és így a repteret több lépcsőn át egy-egy magáncég kontrollálja (hiszen neki van 51 százaléka, azaz többsége), de ha a tőkét visszavezetjük, akkor mégis azt látjuk, hogy az állam többet tett bele. A állam ugyanis két szinten is betolt 49 százaléknyi tőkét, a magánbefektető csak 0,51*0,51, azaz a szükséges pénz 26,01 százalékát tette be, de megőrizte a kontrollt. Az állam 73,99 százaléknyi pénzt adott, de nem kapott teljes/nyílt irányítást.
Be kellett fejezni
A képzeletbeli leírás arra utal, hogy amikor 2023. január 31-én lezárult a magyar távközlés óriástranzakciója, vagyis a Vodafone Magyarország Zrt. akvizíciója, akkor a 4iG Nyrt. leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. 51 százalékos irányító befolyást, a magyar állam tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. pedig 49 százalékos kisebbségi befolyást szerzett a Vodafone Magyarország Zrt.-ben. Igen ám, de az Opten alapján:
Emellett korábban arról is többször cikkeztünk, hogy úgy tűnik, jó volt az értesülésünk, az állam nemcsak a rá eső tőkét tolta be, de a magánpartner finanszírozásában is állami bankok, az MFB és az Eximbank működtek intenzíven közre. Itt persze tegyük hozzá, hogy a 4iG érvelése szerint nem szabad összekeverni azt, ha a magánpartner állami forrást kap, illetve azt, ha egy állami bank szervez, de a hitelezői forrás magánpiaci.
Minden ilyen fejtegetés azonban igazán onnantól lesz izgalmas, hogy abból a gigantikus tanácsadói, szervezeti és optimalizációs feladatból, amelyet a 4iG-csoport integrálásának, a szinergiák kihasználásának, a jövő üzleti modelljének felépítése jelent, kijön valami értelmes – vagy a nagy összevásárlás után a hétköznapok munkája már keményebb dió lesz. | „Nem voltak szégyenlősek, ez all-in, mindent visznek” – Rogán Antal bizalmi köre megérkezett a Vodafone vezetésébe | Ki-ki saját vérmérséklete szerint kommentálta a Vodafone friss személyi változásait a cégcsoporton belül. A visszafogottabbak szerint szakmailag lehetett volna jobb testületi tagokat is delegálni, mint a sem távközlési, sem multis tapasztalattal nem bíró, látványosan kormányzati bizalmi embereket. Van, aki szerint a helyzet rosszabb, az állam szándékosan üzente meg: mit alakoskodjunk, szemérmeskedjünk, itt és most csak a lojalitás számít. Ebbe a képbe már az a folyosói pletyka is belefér, hogy a következő érkező maga Várkonyi Andrea lesz. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/02/15/a-4ig-nem-rugta-ra-rogton-a-kocsmaajtot-a-vodafone-ra-de-az-all-in-ahogy-rogan-antal-bizalmi-kore-megerkezett | 2023-02-15 12:52:00 | true | null | null | Telex |
Ma már hivatali vesztegetés elfogadásával vádolt vámosok 2017 és 2018 között gyűjtötték az autósoktól és kamionosoktól a korrupciós pénzeket a Röszke Autópálya Határátkelőhelyen. A vádlottak az utasok áfa-visszaigénylését intézték a kilépőoldalon, a belépőn pedig a teherforgalmat ellenőrizték, több mint 4356 esetben fogadtak el kenőpénzt, olyan is volt, aki egy nap alatt 66 alkalommal.
A dolog összehangoltan működött, forint mellett eurót is elfogadtak, a korrupciós pénzt egymással megbeszélve szedték össze és rejtették el, általában havonta kétszer osztozkodtak. A szétosztást többnyire az osztályvezető vagy annak helyettese végezte,
a legtöbb elkövetést megvalósító vádlott terhére 684 rendbeli vesztegetést róna a vádhatóság.
Egy tavaly novemberi tárgyaláson a tanúk és vádlottak már több részletet is elárultak arról, hogyan is zajlott a pénzek gyűjtése és elosztása. Az egyik tanú elmesélte, hogy a beszedett pénzeket napközben a mosdó csaptelepe vagy a vécé mögött tartották, a későbbi szétosztás egyik kedvelt helyszíne egy újszegedi cukrászda volt, ahol névre szólóan, felrollnizva kerültek átadásra a különböző összegek.
Azért kapta, mert jól végzi a munkáját
A kedden meghallgatott tanúk korábban vádlottként szerepeltek a bíróság előtt, mind volt vámosok. Az elsőként meghallgatott fiatal férfi jelenleg ügyintézőként dolgozik egy cégnél, ő is fogadott el pénzeket, de hogy mások is, azt csak gyanítja. Vallomása szerint ő az egyik hivatali helyiségben vette át a korrupt pénzeket, majd
az egyik kinti, beton virágcserépben rejtette azt el.
Erre azért volt szükség, mert a vámosoknál munka közben tízezer forintot meghaladó összeg nem lehetett, nehogy egy esetleges ellenőrzés során gyanúba keveredjenek.
A fiatal férfi esetenként 5–10 eurót vett át az utasoktól, majd a fal takarásában zsebre rakta és várta, hogy felettesei jöjjenek a pénzért, ami általában naponta kétszer meg is történt. Ebből havonta egy-két alkalommal részesült, elmondása szerint 20–30–50 ezer forintokat kapott esetenként.
„Az elején nem tudtam, hogy miért kapom, adtam is vissza az utasnak, aki mondta, hogy majd a büfére jó lesz. Aztán kérdeztem a többieket, hogy ez mire. Azt mondták, hogy ez azért van, mert jól végzem a munkámat”
– idézte fel. Az üggyel kapcsolatban már korábban is felmerült, hogy nemcsak korrupciós pénzek csorogtak a határon, de alkalmanként közös ebédre is összedobtak a pénzügyőrök, vagy egymástól vettek ezt meg azt. A védelem szerint az ilyen pénzforgalom könnyen megtéveszthette a fürkésző szemeket vagy a biztonsági kamerákat, így próbáltak hasonlóságokat keresni a korrupt és a legális esetek között. A tanúknak feltett kérdések többsége azonban nem vezetett eredményre.
Ez volt a szokás
„Nem volt gondja azzal, hogy a kapott pénzt továbbadja, és csak kvázi »tiszteletdíjat« kap vissza?” – kérdezte a bíró az egyik újabb tanút, aki szerint nem volt ezzel probléma, mert „ez volt a kialakult szokás”, bár állítása szerint nem történt megbeszélés ezzel kapcsolatban. „Tapasztaltam, hogy a munkavégzés végett pénzt kapok, aztán megkérdeztem egy kollégát, hogy ezzel mi legyen?”
Az ő részlegükön senkinek nem volt aggálya a pénzgyűjtés miatt, 2–3 hetente történt a leosztás, amiből a tanú 250–300 eurót kapott átlagosan. Korábbi vallomásából kiderült, hogy a közvetlen felettesei tudatában voltak, hogy ezzel törvényt sértenek.
A jelenleg konyhai kisegítőként dolgozó harmadik férfi, akit a tanúk padjára szólítottak, maga is vett át, illetve gyűjtött össze pénzt, amit aztán a közvetlen feletteseinek adott tovább szolgálat közben. Persze csak ha tiszta volt a terep, mert ha nem,
egy ideig ő a kazánházban tárolta az összegyűlt összeget.
A határon átlagos jelenség, hogy maguk az utasok tukmálják a pénzt a pénzügyőrökre, állítják az érintettek. Erről mesélt a negyedik tanú is, aki „balkáni tradíciónak” nevezte ezt a szokást, az így kapott pénzt ők és az utasok is „kávépénznek” hívták. Állítása szerint ő sosem kért pénzt, általában csak adtak neki, és bár megbeszélve vagy utasításba adva nem volt, de amikor a felettese megjelent, automatikusan adta tovább neki az összegyűlt összeget.
Nem a büntetés súlya a lényeg
A vámosok még 2018 májusában kerültek a hatóságok látókörébe, akkor 32 személy ellen kezdtek el nyomozni. A Terrorelhárítási Központ (TEK) 500 embert mozgatott meg az akcióban, számos helyszínen tartottak házkutatást, jelentős összegű készpénzt foglaltak le, később 13 gyanúsított előzetes letartóztatását el is rendelték.
A vádemelés 2021 júniusában történt meg, ekkorra már 49 pénzügyőr ellen. A tavaly februári egyik előkészítő ülésen kilenc vámos, köztük egy őrnagy esetében született elsőfokú ítélet, utóbbit öt év börtönbüntetéssel sújtotta a törvényszék. A bíró az ítélethozatalkor megjegyezte, hogy itt nem a büntetés kegyetlensége bír elrettentő erővel, hanem az, hogy a büntetés nem maradhat el, és ezért szabott ki az ügyészi indítványhoz képest enyhébb büntetést. Az ügyészség akkor valamennyi vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett. | Balkáni tradíció és kávépénz – kazánházban és virágládában is dugdosták a kenőpénzt a korrupt szegedi vámosok | Újabb tanúkat hallgatott meg a bíróság abban a korrupciós ügyben, amiben 49 volt pénzügyőr érintett. A tanúvallomásokból kiderült, hogy volt olyan vámos, aki havonta csak 40 ezer forintot kapott, de akadt olyan is, aki akár 600 eurót. A pénzeket változatos helyeken dugdosták, amíg nem tudták a feletteseiknek átadni. Az egyik tanú a korrupciót szokásnak nevezte. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/14/roszke-hataratkelo-penzugyor-korrupcio-targyalas | 2023-02-14 12:58:00 | true | null | null | Telex |
A Bóka Tibor bíró által ismertetett ítélet kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett, hivatalos személyi jelleget színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedésben mondta ki bűnösnek Gergely Jánost, aki hasonló ügyekben csalás kísérlete miatt kiszabott büntetését tölti.
Az ítélethirdetés után az ügyész, a vádlott és védője is jelezte: elfogadja az ítéletet, így az azonnal jogerőssé is vált.
Az ítélethirdetés során elhangzott, a férfi két esetben is Szaló Péter szakállamtitkárnak adta ki magát, s így kereste meg az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, valamint Nádudvar polgármesterét. Mindkettejükkel személyesen is találkozott, s előadta, szívesen támogatja futó projektjeiket.
Az első esetben cégének kért előnyt, a másodikban pedig azt szabta feltételül, hogy több millió forintot fizessenek neki. Eközben mindvégig vigyázott arra, hogy fenntartsa a látszatot: kormányzati tisztségviselővel tárgyalnak beszélgetőpartnerei. Megesett, hogy a Miniszterelnöki Hivatal – közönség elől el nem zárt – előterében ült le velük, vagy átkísérte őket egy Parlamenthez közeli kávézóba, és ott egyeztettek.
A bíró kitért arra is: közel azonos módszerrel elkövetett bűncselekményekért épp tölt egy jogerős börtönbüntetést a vádlott, egy másik ügye pedig fellebbezési szakban van. E két esetben, Rácz András államtitkárnak adva ki magát rendelt meg – 20 millió forintot meghaladó értékben – gépeket egy minisztérium nevében, fizetést a számlák beérkezése utánra ígérve. Csakhogy letartóztatása miatt egyik tételt sem szállították le végül.
Elmondta, a férfi utolsó szó jogán elhangzó közlése valójában beismerő vallomás volt, s kitért arra is: mivel a korrupció léténél csak az bizonyítható nehezebben, hogy valaki nem kért vagy kapott jogtalan előnyt, a vádlott cselekménye akár derékba is törhette volna azok karrierjét, akikre cselekményei elkövetésekor hivatkozott. | Államtitkárnak hazudta magát, börtönt kapott | Első fokon két év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Győri Törvényszék kedden azt a férfit, aki magát államtitkárnak kiadva próbált pénzt és cégének megbízást szerezni 2009-ben és 2010-ben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/04/bortont-kapott-a-magat-allamtitkarnak-hazudo-ferfi-gyorben/ | 2013-06-04 13:31:00 | true | null | null | 24.hu |
A Demokratikus Koalíció a nemzeti fejlesztési miniszter személyes garanciáját várja arra, hogy nem semmisítik meg a trafikpályázatok anyagait – mondta Varju László, a DK országgyűlési képviselője kedden Szekszárdon, sajtótájékoztatón. Emlékezetett, hogy az ügyészség elrendelte a nyomozást a DK trafikpályázatokkal kapcsolatos feljelentés nyomán.
Elmondta, magyarázatot várnak Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy “miért van szükség azoknak a számítógépeknek a hirtelen cseréjére, felújítására, amelyeken feldolgozták a pályázatok adatait”.
Az ellenzéki politikus megjegyezte: a pályázatokkal kapcsolatban “a független sajtó ezerszámra hozta nyilvánosságra a fideszes kapcsolati hálót”.
Ennek egyik központja Szekszárd – fűzte hozzá. “Az egyik résztvevő sem bírta tovább, és úgy gondolta, hogy állampolgári kötelessége beszélni róla” – utalt Hadházy Ákos szekszárdi fideszes önkormányzati képviselőre, aki a nyilvánosságra hozta a helyi Fidesz-frakció tagjai között a pályázatokról folytatott beszélgetés hangfelvételét.
Varju László hozzátette: nyilvánvaló, hogy kikerültek a pályázók adatai, fel kell tárni, hogy a visszaélést ki, milyen körülmények között követte el.
A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett két szekszárdi, koncessziós jogot nem nyert trafiktulajdonos is, elmondta: kedd délután húszfős demonstrációt tartottak Szekszárdon, a Csatári-toroknál lévő üzletház előtt, és további tiltakozást terveznek Miskolcon, Ózdon, illetve Baján, ahol “kilencven trafik huszonnégy cégtulajdonosa egyetlen lakásba van bejelentve”.
Kövess minket a Twitteren is!
Sőt, már a Tumblren is megtalálsz minket! | Veszélyben a trafikmutyi bizonyítékai? | A DK szerint gyanús, hogy lecserélik azokat a számítógépeket, amelyeken a pályázatok voltak. Mindezt azután, hogy nyomozás indult az ügyben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/04/veszelyben-a-trafikmutyi-bizonyitekai/ | 2013-06-04 13:35:00 | true | null | null | 24.hu |
Palcsó Tamás, az egykori megasztáros, egyben a csepeli önkormányzat kedvenc dalosa tarolt a trafikpályázatokon: az énekes Csepelen négy koncessziót nyert, Zuglóban egyet.
Amint azt megírtuk, Palcsó jó ideje keresi a megfelelő üzlethelyiséget, és úgy tűnik, Zuglóban az ingatlankutatást hamar siker övezte. A hvg.hu cikke szerint a csepeli celeb Papcsák kerületében az önkormányzattól bérel majd egy 59 négyzetméteres helyiséget. Amit nyílt pályázat nélkül kapott meg, mivel a hvg.hu szerint bizonyos határérték alatt elegendő a hirdetmény útján történő bérbeadás. Ez a határ Zuglóban tízmillió forint.
Az érdeklődők – köztük Palcsó Tamás – ajánlatát a tulajdonosi bizottság bírálta el, Palcsó havi 180 ezer forintért bérli majd a helyiséget.
Palcsó-ügyben az fn24.hu nemrégiben kérdezte Németh Szilárdot, Csepel polgármesterét. A rezsicsökkentési biztos a felvetésre, mely szerint az énekes “strómannak tűnik”, azt közölte, Palcsó “neki biztos nem a strómanja”.
“Ha szerettem volna trafikot, akkor leteszem a lantot a politikában, a parlamentben, a polgármesteri hivatalban, valamint a rezsicsökkentésben, és trafikra pályázom. Talán nyertem volna is. De mondom: engem nem érdekelnek a trafikok” – tette hozzá a polgármester.
Fotó: TV2
Németh Szilárd Palcsóval kapcsolatban azt is kijelentette: “Ha olyan talpraesett, hogy képes üzemeltetni azt a sok üzletet, akkor mindenki jól jár… Ha nem tud július elsején nyitni, vagy ha képtelen lesz üzemeltetni, akkor nem érdemli meg a lehetőséget, és vissza kell venni tőle a trafikokat. És ez nemcsak rá vonatkozik, hanem az összes többi koncessziót nyert vállalkozóra.”
Az ügyészég szerint nincs itt semmi látnivaló
A trafikmutyi kapcsán egyébként az ügyészég nyomozást rendelt el, de nem hivatali visszaélés, vesztegetés vagy befolyással üzérkedés miatt, hanem személyes adattal való visszaélés okán.
Kövess minket a Twitteren is! | Palcsó trafikozását üzlethelyiséggel segíti a zuglói önkormányzat | Az énekes körülbelül két hete kezdte el felkutatni a megfelelő üzlethelyiségeket. Palcsó Csepelen négy koncesszót nyert, a XIV. kerületben egyet. Zuglóban gyorsan szerencsével járt, az önkormányzat ugyanis úgy döntött, kibérelheti egyik helyiségüket. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/05/palcso-trafikozasat-uzlethelyiseggel-segiti-a-zugloi-onkormanyzat/ | 2013-06-05 13:42:00 | true | null | null | 24.hu |
Budapesten már szinte mindenhol kitették táblájukat az új trafikosok, amely azt hirdeti: Itt hamarosan Nemzeti Dohánybolt nyílik. Bár Lázár János államtitkár azt állította, hogy a pályázaton kevés régi trafikos járt pórul, a valóságban nem egészen ez látszik. Ehelyett inkább az, hogy boldog-boldogtalan nyithat nemzeti dohányboltot, csak - kevés kivétellel - épp a régi trafikosok nem. Trafik lesz a bababoltból, a ruházati üzletből, a pizzériából, de még a zöldséges is inkább úgy döntött, hogy akkor ezentúl inkább cigit árul. Kattintson a képre a galériához! (Ha látsz hasonlót, küldd el a Trafikmutyi blogra) | Régi trafikból nem lesz trafik, bababoltból, ruhaüzletből igen | Lázár János államtitkár szerint régi trafikosok is nyertek a botrányos trafikpályázaton. Budapest több kerületében nem egészen ez látszik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/06/regi-trafikbol-nem-lesz-trafik-bababoltbol-ruhauzletbol-igen/ | 2013-06-06 13:58:00 | true | null | null | 24.hu |
A Facebookon találtunk egy állásfoglalást, amely a fideszes többségű budakalászi képviselő-testület véleményét és kérését foglalja össze a helyi trafikpályázatokról.
Az állásfoglalás szerint a képviselő-testület “sajnálattal veszi tudomásul, hogy több, régóta dohánytermék értékesítésével is foglalkozó budakalászi vállalkozó nem nyert jogosultságot”.
Ennek okán pedig a képviselő-testület “felkéri a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-t, hogy a kormány javaslatával összhangban bővítse ki a nyertesek körét, megadva a lehetőséget ezzel a helyi vállalkozók számára, hogy a megélhetésük forrásául eddig végzett tevékenységüket tovább folytathassák.”
Megkérdeztük az önkormányzat kommunikációs munkatársát, hogy valódi-e a dokumentum, aki azt mondta, hogy igen, valódi, tényleg így határozott a képviselő-testület. Kérdésünkre, hogy a fideszes polgármester, Rogán László is támogatta-e az ötletet, úgyszintén igennel felelt.
Mint korábban megírtuk, Budapesten már szinte mindenhol kitették táblájukat az új trafikosok, amely azt hirdeti: Itt hamarosan Nemzeti Dohánybolt nyílik, és bár Lázár János államtitkár azt állította, hogy a pályázaton kevés régi trafikos járt pórul, a valóságban nem egészen ez látszik. Ehelyett inkább az, hogy boldog-boldogtalan nyithat nemzeti dohányboltot, csak – kevés kivétellel – épp a régi trafikosok nem.
Kövess minket a Twitteren is! | Trafikmutyi: fordulat egy fideszes önkormányzatnál? | Budakalász fideszes többségű képviselő-testülete arra kéri a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t, bővítsék a pályázók körét, mert nem a helyiek nyertek. A fideszes polgármester, Rogán László is egyetértett az ötlettel. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/07/trafikmutyi-fellazadt-egy-fideszes-onkormanyzat/ | 2013-06-07 14:06:00 | true | null | null | 24.hu |
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentést – közölte honlapján a TASZ. A jelentést közzé is tette a szervezet, hogy a sajtó feldolgozhassa.
A dokumentumből kiderül, hogy milyen következtetésekre jutott az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Tiborcz István, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök veje volt cégének korrupciógyanús ügyeivel kapcsolatban.
Az Eleven Gyál a TASZ segítségével az Európai Unió Törvényszékén perelte be az Európai Bizottságot az Elios-vizsgálati jelentés kiadásáért. Ugyanis az Elios Zrt. uniós forrásból korszerűsítette a Pest megyei Gyál közvilágítását is LED-es lámpákkal, sok más magyarországi településhez hasonlóan. Azonban a beruházásokkal kapcsolatban korrupciós gyanú merült fel, ráadásul a gyáli civilek szerint az új közvilágítás minősége sokkal rosszabb lett.
Az ügyben a magyar hatóságok megszüntették a nyomozást. Az OLAF ugyan vizsgálódott Magyarországon, az elkészült jelentés kiadását megtagadták. Arra hivatkoztak, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatala sértené a vizsgálat céljait.
A jelentés nem teljes, a szövegből bizonyos személyes adatokat és más információkat kitakartak. Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője közölte: „A jelentés kitakart részeinek megszerzése még előttünk áll, de az oknyomozó újságírók végre megkezdhetik azt a munkát, ami fényt derít a visszaélések részleteire. A nyilvánosságnak joga van ahhoz, hogy tisztán lásson”. | Nyilvánossá tették a Tiborcz István volt cégére vonatkozó OLAF-jelentést | A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Eleven Gyál civil csoportot képviselve megszerezte az Elios közvilágítási beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálati jelentést – közölte honlapján a TASZ. A jelentést közzé is tette a szervezet, hogy a sajtó feldolgozhassa. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/04/tiborcz-istvan-orban-viktor-olaf-elios-jelentes-korrupcio-kozvilagitas-europai-unio-gyal-tasz | 2022-02-04 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Határozottan visszautasítjuk azokat az állításokat vagy sugalmazásokat, amelyek szerint a Zuglói Önkormányzat bármilyen segítséget, versenyelőnyt nyújtott volna bárkinek az említett helyiségek bérbeadásával kapcsolatban.
Zuglóban hosszú évek óta ugyanazon rendelet alapján történik az Önkormányzat tulajdonát képező helyiségek bérbeadása. Ezeket a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. nyíltan meghirdeti honlapján, hirdetőtábláján, így történt ez az elmúlt időszakban is. A hirdetményes eljárás egy nyílt versenyeztetési eljárás, a rendelet alapján pedig, amely helyiségekre nem jelentkezik senki, csak azokra lehet közvetlenül ajánlatot benyújtani.
A szóban forgó helyiség bérletére határidőn belül nem volt egyetlen jelentkező sem. Palcsó Tamás ezután tett a szabályoknak megfelelően ajánlatot, amelyet a rendelet értelmében el kellett fogadni. A bérleti díj mértékét független értékbecslés alapján, a piaci viszonyoknak megfelelően határozzák meg. A valótlanságokat állító sajtótermékek ellen az Önkormányzat jogi eljárásokat indít.” | Nem segített Zugló Palcsó Tamásnak | Az önkormányzat visszautasítja azt az állítást, hogy versenyelőnyhöz juttatta volna a dohánybizniszbe kezdő ex-megasztárost. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/07/nem-segitett-zuglo-palcso-tamasnak/ | 2013-06-07 14:09:00 | true | null | null | 24.hu |
A 444 úgy tudja, hogy Leisztinger Tamás Hunguest Hotelétől bérel szálláshelyeket a Budapesti Rendőr-főkapitányság a BRFK rendőreinek elhelyezésére. A Közbeszerzési Értesítő június 3-i számában megjelent közlemény szerint az ügylet összértéke 690,48 millió forint.
A rendőrség 2017-ig szerződött a Hungesttel és konzorciumi társával, az Oláh Alekszandr László tulajdonolta Rossimo Ingatlanforgalmazó Kft.-vel. A szállodákban állandóan 150 főt helyeztek el, de “rendkívüli esetben további 300 fő elszállásolását tudjuk megoldani”. A rendőröket kétágyas, fürdőszobás szobákban szállásolják el. “Mindegyik szobában van hűtőszekrény és színes tévé”, és még főzni is lehet. Mosó és szárítógépek is vannak, és ingyen wifi.
Kövess minket a Twitteren is! | 700 millióért szállodáztatják a rendőröket | Május 1. óta rendőrök vannak a Budapest III. kerületi Hotel Touringban, a XI. kerületi Hotel Venturában és a VIII. kerületi Hotel Platánusban is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/11/700-millioert-szallodaztatjak-a-rendoroket/ | 2013-06-11 14:26:00 | true | null | null | 24.hu |
A miskolci önkormányzati képviselő felesége, anyósa és testvére fejenként négy dohánykoncesszióhoz jutott – írja a Blikk. Ez azonban csak a sikertörténetük egyik fejezete. Múlt héten ugyanis Takácsék családi vállalkozása, a New Man Kft. kapott 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást a Nemzetgazdasági Minisztérium munkahelyteremtő pályázatán. Csakhogy nem a hamarosan megnyíló trafikjaikba vesznek fel eladókat. A gazdasági tárca tájékoztatása szerint autómosásra és gumiszerelésre nyerte el a cég a támogatást. Ehhez vállalták nyolc új munkahely létrehozását, ezen belül hat regisztrált munkanélküli foglalkoztatását.
Takács Gábor a lapnak el is ismerte, hogy mindennek semmi köze az elnyert trafikkoncessziókhoz. Az elnyert támogatással vállalkozásuk másik profilját akarják fejleszteni. A telephelyfejlesztést sem csak saját forrásból oldják meg. Tavaly több mint 61 milliót nyer a cég erre a célra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatán.
Takács szerint azonban ebben nincs semmi különös. „Nem zárja ki egymást a két pályázat, sőt, kiegészítik egymást” – mondta a lapnak.
Kövess minket a Twitteren is! | Háromszor nyert állami milliókat a fideszes képviselő | Takács Gábor és családja összesen 12 trafikot nyithat. És ez nem minden. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/13/haromszor-nyert-allami-milliokat-a-fideszes-kepviselo/ | 2013-06-13 14:44:00 | true | null | null | 24.hu |
Fotó: Northfoto
Egy cég mind fölött
A magyar kistermelőknek és a kisiskolásoknak egyaránt egy igen kedvező lehetőség volt az úgynevezett iskolagyümölcs-program, amelynek keretében a termelők friss gyümölcsöt szállítottak az általános iskolákba. A program évekig zökkenőmentesen működött, majd az iskolákat működtető Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) váratlanul olyan közbeszerzést írt ki, amely teljesen kizárta volna a kistermelőket az ügyletből. A munkára egy frissen alapított cég jelentkezett be a termelőknél, aki 10%-ot kért volna a “továbbfoglalkoztatásért”.
Az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatban kiírt pályázaton a kistermelők szerint csak egyetlen cég nyerhetett volna, a közbeszerzési eljárás kiírása előtt néhány héttel, április 17-én alakult Magyar Iskolagyümölcs Kft. A cégnek két tulajdonosa van, az egyik az a Paprikakert TÉSZ Kft., amelyben a ceginfo.hu adatai szerint tulajdonrésszel rendelkezik Simonka György fideszes polgármester, országgyűlési képviselő és felesége, Simonka Györgyné.
A feltételekből azt lapunk nem tudta egyértelműen kiolvasni, hogy azok egyetlen cégre lettek volna kiírva, az viszont biztos, hogy a korábbiakhoz képest nagyon megszigorították a szabályokat, így a kistermelők teljesen kiestek a szórásból. Elvárás volt például, hogy a részvételre jelentkező az elmúlt 3 évben teljesítsen 1 darab, legalábbb 22 millió(!) forint értékű zöldség-gyümölcs promócióra vonatkozó szerződést.
Érdekes, hogy épp ennyit költött nemrégiben a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal közösen a Simonka György által vezetett Magyar Dinnyeszövetség. Ezt a pénzt kormányzati támogatással a magyar dinnye fogyasztásának ösztönzésére fordították. A pályázati feltételek visszásságairól bővebben itt olvashatsz.
Tíz százalék
Nem ez volt az egyetlen érdekesség a közbeszerzésben. Mint az egyik termelői szerveződéstől (TÉSZ, amely a termelőket tömöríti) megtudtuk, a Magyar Iskolagyümölcs Kft. e-mailben kereste meg őket, amelyben azt kérték, hogy írjanak alá egy alvállalkozói szerződést.
A szerződés június 7-én kelt, tehát három nappal azután, hogy a kiírás megjelent az uniós értesítőben. Az e-mailt június 10-én küldték el, három nappal a jelentkezési határidő lejárta előtt. A levélben azt kérték, hogy még aznap írják alá a szerződést és küldjék vissza. A dokumentum alapján a Magyar Iskolagyümölcs Kft. célja, hogy országos lefedettségű rendszert alkotva induljon a KLIK közbeszerzésén. Az országos lefedettségre azért fontos, mert minél több régiót le tudott fedni a pályázó, annál több pontot kapott az értékelésnél.
A megkeresett TÉSZ-t a kft a közbeszerzési eljárás keretében mint alvállalkozót jelölte volna meg, akinek szinte ugyanazt a munkát kellett volna elvégezni, mint a korábbiakban, csak már mínusz 10%-ért. “A teljesítés teljes értékének 10%-a az organizációs tevékenységért, valamint a kisérő intézkedések lebonyolításáért a Fővállalkozót illeti. A fentieknek megfelelően Alvállalkozó a teljesítés teljes értékének 90%-át számlázhatja ki, amelyet számlaértéknek nevezünk” – áll a dokumentumban.
Az ügyben kerestük a Magyar Iskolagyümölcs Kft. ügyvezetőjét, aki délutánra ígért választ. A furcsa pályázati feltételek kapcsán megkeresetük a KLIK-et is, ám ők írásban azt közölték, kérdéseinkre a tegnapi közleményük a válasz. A közlemény arról szólt, hogy a KLIK inkább visszavonulót fúj, és visszavonják a közbeszerzést.
Folytatjuk… | Iskolagyümölcs-mutyi: megszereztük a furcsa szerződést | A milliárdos iskolagyümölcs-program munkáira egy frissen alapított cég jelentkezett be a termelőknél, aki 10%-ot kért volna a "továbbfoglalkoztatásért". A Hír24 megszerezte a szerződést, benne a 10%-os sarcról szóló résszel. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/13/iskolagyumolcs-mutyi-megszereztuk-a-furcsa-szerzodest/ | 2013-06-13 14:50:00 | true | null | null | 24.hu |
Nyomozók vitték magukkal kedden az otthonából Újszentiván polgármesterét, Putnik Lázárt - erősítette meg az rtl.hu információját a Csongrád-Csanád megyei község alpolgármestere, Juhász Tibor. Azt az értesülésünket viszont nem tudta megerősíteni az alpolgármester, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói vették volna őrizetbe a településvezetőt.
Értesüléseink szerint azonban január 20-án a NAV nyomozói bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt tartottak házkutatást az újszentiváni polgármesteri hivatalban.
Úgy tudjuk, az ügy a közfoglalkoztatottak bérével van kapcsolatban. A Szabad Európa számolt be róla tavaly decemberben, hogy a NAV két ügyet egyesített, ami érinti az újszentiváni önkormányzatot. Az első ügyben fantom-közmunkásokat jelentettek be, a másikban pedig egy munkásszálló súlyosan túlárazott építése kapcsán merült fel bűncselekmény gyanúja. A négy épület 371 millió forintba került, amiből 222 milliót a magyar állam fizetett.
Értesüléseink szerint egy önkormányzattal szerződött, külsős pályázatírót is őrizetbe vettek kedden a településen az üggyel kapcsolatban.
Az ügyben megkerestük a NAV-ot és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot is. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük. | Otthonából vitték el a nyomozók Újszentiván polgármesterét | Egy önkormányzattal szerződött pályázatírót is őrizetbe vettek. Három hete a NAV tartott razziát a Csongrád-Csanád megyei község polgármesteri hivatalában. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/08/ujszentivan-polgarmester-nyomozok-nav-orizetbe-vetel-palyazatiro-razzia | 2022-02-08 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Lényegében helyben hagyták az ítéletet Demeter Márta egykori LMP-s országgyűlési képviselő ellen szerdán: Demeter korábban tévesen állította, hogy honvédségi géppel szállították haza Ciprusról Orbán Viktor egyik lányát, ezért hivatali visszaélésben találták bűnösnek. Egy korábbi ítélet kimondja, hogy az őt perlő fideszes politikusok állításaival szemben államtitkot nem sértett.
A képviselőt Hollik István és más fideszes politikusok perelték be, mert a vád szerint akkor még az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnökként 2018-ban a kecskeméti repülőbázison - a honvédelmi miniszter előzetes tudomásával - repülési naplóadatokba tekintett be, majd azokat politikai előnyökért meghamisítva tette közzé. Később kiderült, hogy valójában egy névazonos magyar katona lányáról van szó, de Demeter pert nyert a fideszes képviselőkkel szemben, amiért azt terjesztették róla, hogy minősített adattal élt vissza. | Hivatali visszaélésben bűnösnek találták Demeter Mártát | Lényegében helyben hagyták az ítéletet Demeter Márta egykori LMP-s országgyűlési képviselő ellen szerdán: Demeter korábban tévesen állította, hogy honvédségi géppel szállították haza Ciprusról Orbán Viktor egyik lányát, ezért hivatali visszaélésben találták bűnösnek. Egy korábbi ítélet kimondja, hogy az őt perlő fideszes politikusok állításaival szemben államtitkot nem sértett. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/15/hivatali-visszaelesben-bunosnek-talaltak-demeter-martat-aki-azt-allitotta-hogy-honvedsegi-geppel-szallitottak-haza-orban-lanyat-ciprusrol | 2023-02-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Nemzeti Információs Központ (NIK) január 20-i, a titkosítás alól feloldott és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának honlapján közzétett prezentációjából mindössze annyi derült ki, hogy a néven nem nevezett, svájci bejegyzésű alapítvány alapítója F.N. svájci diplomata, kuratóriumi tagja D.F. svájci üzletember, és T.F. svájci pénzügyi szakember, elnöke J.F.M svájci ügyvéd. Ezen felül annyit írtak róla, hogy az alapítvány célja „alapvető humanitárius, szociális és politikai jogok erősítése, liberális értékek előmozdítása, vallási, etnikai és nemi sokféleség, az egyenlőség tiszteletben tartása, humanitárius segítségnyújtás”, és hogy „az alapítány aktivitására, valós tevékenységére vonatkozóan nem lelhető fel nyílt forrásból hozzáférhető információ”. Az Átlátszó mégis megfejtette a rejtvényt.
Nem adott meg túl sok támpontot a NIK, aminek alapján a Svájcban bejegyzett több ezer alapítvány közül le lehetett szűkíteni a lehetőségeket, mindössze monogramok álltak rendelkezésre. Ebből egy monogram olyan ügyvédé, akinek feltételezhetően dupla keresztneve van, és ez leginkább a francia nevűekre jellemző. Az ügyvédek nyilvántartásában kantonok alapján lehet listázni a bejegyzett és jelenleg is praktizáló ügyvédeket. Nem könnyítette meg a dolgunkat, hogy Svájcban 26 kanton van. Több olyan ügyvédet is találtunk, akiknek a monogramja megegyezik a NIK által közölttel. A négy név alapján már le lehetett szűrni, melyikük milyen alapítványban visel tisztséget.
Mivel Svájcban több mint 13000 alapítványt jegyeztek be, ezért reménytelennek tűnt mindet átnézve megtalálni a kapcsolatot. Az egyik alapítványi adatbázisra előfizetve viszont névre is lehet keresni. A beírt nevek alapján pedig tovább lehetett vizsgálódni, hogy melyik alapítvány céljainak leírása felel meg a NIK által prezentáltnak. Az alapítvány nevének megismerése után a svájci cégközlöny adatbázisában tudtunk továbblépni, hogy milyen információkat tartanak nyilván erről az alapítványról.
Nyilvánosan elérhető beszámolókat nem találtunk tőle (Svájcban ez nem kötelező az alapítványoknak), más alapítványok közzétett beszámolóiban azonban felbukkan a Fondation Pluralisme neve, mint támogatóé.
Mire a kutatás végére értünk, az Ezalényeg közleményt tett közzé, amiben szintén az általunk felkutatott alapítvány neve szerepel: „Lapunk kiadója a svájci Fondation Pluralisme alapítványtól kapta azokat a megrendeléseket, ami alapján hír- és tartalomszolgáltatói szolgáltatásokat végzett. […] A szolgálatok ebben az ügyben sajnos Rogán Antal propagandaminiszter felügyelete alatt és az ő megrendelésére dolgoztak, ami önmagában szégyent hoz a nemzetbiztonságért dolgozókra és veszélyt jelent hazánkra.”
Megkerestük őket, de nem nyilatkoztak
A Fondation Pluralisme 2012-ben Genfben alapított civil szervezet, mely önmeghatározása szerint a humanitárius, szociális és politikai emberi jogok, továbbá a liberális értékek előmozdítását kívánja elősegíteni a társadalomban, az oktatásban és a médiában. Háború, polgári, etnikai, vallási vagy faji konfliktusok és környezeti katasztrófák esetén szerepet vállalnak humanitárius segítségnyújtásban, illetve a vallási, etnikai és nemi sokszínűség és egyenlőség megteremtésében a társadalom minden területén.
Az alapítvány tagjai François Nordmann, Jean-François Marti, Thomas Niklaus von Rohr, és Didier Fischer voltak az alapításkor.
Nordmann 2017-ben távozott az alapítványból. Vélhetően ő az a személy, akire mint diplomatára hivatkozik a NIK, csak N.F. monogrammal jelölve az illetőt. A swissinfo.ch által közzétett életrajza szerint tanulmányait a Fribourgi Egyetemen és a genfi Graduate Institute for International Studies-ban végezte, ahol jogot és nemzetközi kapcsolatokat tanult. 1971-től dolgozott a svájci külügyminisztériumban, első kiküldetése 1980-ban volt, az ENSZ-ben képviselte Svájcot New Yorkban. 1984-1992 között Guatemalában és más közép-amerikai országokban töltött be nagyköveti posztot, 1992-ben a svájci külügyminisztérium nemzetközi szervezetekkel foglalkozó osztályának vezetőjének nevezték ki. 1994-ben az Egyesült Királyságban, 2002-ben Franciaországban lett nagykövet, és 2007-ig, visszavonulásáig töltötte be ezt a posztot.
Jean-François Marti ügyvéd a BM Avocats honlapján közzétett szakmai bemutatkozása szerint a fehérgalléros bűnözésre, a vagyon-, szerződési és öröklési jogra specializálta magát. Több alapítványban is kuratóriumi tag, genfi irodája számos cég és alapítvány székhelye. Marti az Átlátszó telefonos érdeklődésére megerősítette, hogy valóban ő a Fondation Pluralisme elnöke, de szabadságra hivatkozva további kérdéseinkre csak későbbiekben ígért választ.
Didier Fischer üzletembernek szintén több cégben és alapítványban is felbukkan a neve. Ő vezeti az 1890 Alapítványt, amely a genfi Servette FC sportklubot tulajdonolja. Írásbeli megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagált. Thomas Niklaus von Rohr-Flück szintén üzletember, egy svájci kistelepülésen él, pénzügyi tanácsadással foglalkozik. Őt is felhívtuk, de kérdésünkre egy férfihang csak annyit felelt, hogy nem elérhető, majd amikor megkérdeztük, hogy mikor tudnánk vele beszélni, bontotta a vonalat.
Nyílt forrásokból is sok minden kiderül
Hogy a Fondation Pluralisme pontosan milyen munkát végez és kiket támogat, arra nehéz, de nem lehetetlen válaszolni: nyilvános, az interneten szabadon elérhető forrásokban is számos utalást találtunk a tevékenységükre, ezért nem igazán helytálló a NIK azon megállapítása, hogy „az alapítvány aktivitására, valós tevékenységére vonatkozóan nem lelhető fel nyílt forrásból hozzáférhető információ”.
A nyilvánosan elérhető információk alapján például támogatói a Martin Ennals-díjnak, amit többek közt Genf városa, a Svájci Szövetségi Külügyminisztérium, az Irish Aid, a Norvég Emberi Jogi Alap és a Heinrich Böll Alapítvány is támogat. A díjat 2023-ban Feliciano Reyna (Venezuela), Delphine Djiraibé (Csád) és Khurram Parvez (Kasmír) kapta meg, mindhárman az emberi jogokért küzdenek és állnak ki országaikban.
A Fondation Pluralisme támogatja a Nai Qala Egyesületet is, amit 2007-ben Svájcban alapítottak. Az Afganisztánban aktív szervezet fő célja az oktatáshoz és az egészségügyhöz való hozzáférés javítása, különösen a vidéki, marginalizált közösségekben élő nők esetében, a helyi közösségek fejlesztése, a vidéki Afganisztán fejlesztése.
A Trial International is kapott tőlük támogatást: a 2002-ben alapított civil szervezet célja a nemzetközi bűncselekmények büntetlenségének megakadályozása, jogi segítségnyújtás. A Genfben, Bosznia-Hercegovinában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban működő Trial International peres ügyekben képviseli ügyfeleit.
Az asiatimes.com 2018-as cikke szerint a Kambodzsából elmenekült ellenzéki politikusokat tömörítő Cambodia National Rescue Movement is kapott támogatást a genfi alapítványtól, amit az USA-ban költöttek el lobbitevékenységre: ennek egy amerikai igazságügyi minisztériumi jelentésben is nyoma van ebben az évben.
Eurómilliók az ellenzéki kampányportálnak
A Fondation Pluralisme és a kuratóriumi tagok esetében nem sikerült fellelnünk semmilyen magyar kötődést, vagy kapcsolódási pontot. A NIK prezentációja szerint a svájci bejegyzésű alapítvány mégis 1,8 millió eurót utalt az Ezalényeg portált kiadó Oraculum 2020 Kft.-nek 2021 szeptembere és 2022 februárja között, öt részletben. Ez derült ki a második, januári nemzetbiztonsági tájékoztatóból, ami a külföldről érkező pénzek útját mutatja be, és a 2022-es magyarországi választások befolyásolásának gyanúját fogalmazza meg a tranzakciókkal összefüggésben.
Az ügyben eddig közzétett két titkosszolgálati prezentáció szerint az Egyesült Államokból – és ezek szerint Svájcból – érkező dollár- és eurómilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül: a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett végső forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagokban, Orbán Viktor miniszterelnök pedig Soros Györgyre gyanakszik.
A levitézlett óbaloldal propagandagépezete nyelte el a hárommilliárdos amerikai demokráciasegély túlnyomó részét | atlatszo.hu
A titkosszolgálati, rendvédelmi és adóhatósági adatokat összegző NIK megállapításai szerint az AD által elutalt többmilliárdos összeg túlnyomó része annál a baloldali befolyásolási masinériánál kötött ki, aminek a működéséről közel három évvel ezelőtt, a 2019-es önkormányzati választások után az Átlátszón írtunk elsőként.
Az online politikai marketinggel foglalkozó céghálózat központi elemei a Datadat névre hallgató cégcsoport, és az Ezalényeg nevű, hírszájtnak álcázott ellenzéki propagandakiadvány. Az Átlátszó 2020-ban írt róluk először: három éve kiderítettük, hogy az ellenzék számára relatív sikerrel záruló 2019. évi önkormányzati választásokon miképpen működött ez a kampánymasinéria. Akkor több forrásunktól is megtudtuk: a Datadatnál határozták meg azt, hogy milyen célcsoportoknak kell fizetett hirdetésben reklámozni az Ezalényeg által előállított tartalmakat.
Címlapkép: részlet a Nemzeti Információs Központ infografikájából | Megfejtettük a titkosszolgálat svájci rejtvényét dollárbaloldal-ügyben | Megtaláltuk azt a svájci alapítványt, amiről a Nemzeti Információs Központ a titkosítás alól januárban feloldott második, dollárbaloldal-ügyi országgyűlési tájékoztatójában azt állítja, hogy az Action for Democracy korábban ismertté vált, milliárdos támogatásán felül közel 900 millió forintot küldött az Ezalényeg portálok kiadójának a tavalyi választási kampány során. A genfi bejegyzésű szervezet tisztségviselői nem nyilatkoztak az Átlátszó megkeresésére, de nyilvános forrásokból is sok minden megtudható róluk, és az általuk jegyzett alapítványról. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/01/29/megfejtettuk-a-titkosszolgalat-svajci-rejtvenyet-dollarbaloldal-ugyben/ | 2023-01-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A fizetett tapsolók után most épp taxira költ a közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). A nettó 490 milliós tendert még tavaly írta ki a közmédia, az eredményt most tették közzé a közbeszerzési értesítőben. A nyertes Főtaxi az eljárás kezdeti szakaszában kifogással élt, mivel úgy ítélte meg, hogy a kiírás nem teremt lehetőséget igazi versenyre, ezért jogsértő. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban a kérelmet visszautasította, az eljárást pedig megszüntette. Végül a Főtaxi lett a befutó.
Fuvarszervezési szolgáltatásra/taxiszolgáltatásra írt ki közbeszerzési eljárást a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). A tender meghívásos volt, vagyis az eljárás két szakaszból állt. Az első körben bárki jelentkezhetett a pályázatra, a másodikban viszont csak ez első körön átjutott cégek tehettek ajánlatot. Végül 2 vállalkozás jelentkezett és jutott tovább a második fordulóba: a Főtaxi Autóközlekedési és Szolgáltató Zrt., valamint a 6×6 Taxi Közlekedési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
Az MTVA 24 hónapos időtartamra keresett szolgáltatót „taxi jellegű személyszállításaihoz kapcsolódó fuvarszervezés” biztosítására napi 24 órás folyamatos rendelkezésre állással, vállalkozási keretszerződés keretében, főként budapesti kiindulási ponttal.
A keretszerződés összege nettó 490 millió forint, várhatóan havi 3 150 db rendeléssel.
A szolgáltatás teljesítésének időtartama a szerződéskötéstől számított 2 év. Amennyiben azonban a keretösszeg a szerződés időtartama alatt nem merül ki, úgy az MTVA-nak lehetősége van legfeljebb összesen 12 hónapos időtartammal meghosszabbítani azt.
A nyertes végül a Főtaxi Autóközlekedési és Szolgáltató Zrt. lett, mivel a másik pályázó, a 6×6 Taxi Közlekedési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Érdekesség, hogy korábban éppen a 6×6 Taxi Kft.-vel kötött szerződést az MTVA a feladatra 500 millió forint értékben, majd ezt 2020-ban meghosszabbította, és a keretet 549,5 millió forintra emelte.
Sorsolás is dönthetett volna a nyertesről
Az eljárás során a Főtaxi előzetes vitarendezési kérelmet adott be, miután úgy ítélték meg, hogy a kiírás nem teremt lehetőséget igazi versenyre, ezért jogsértő.
Ahogy azt előterjesztésükben írták: az eljárásban esetlegesen részt venni kívánó valamennyi Budapesten működő taxitársaság, amelyik megfelel az alkalmassági szempontoknak is, pontosan ugyanazt az ajánlatot tenné az értékelési szempontokra. Ennek egyik fő oka, hogy Budapesten az alapdíj, a percdíj és a kilométerdíj jogszabály által meghatározottak, amelyektől egyik ajánlattevő sem térhet el.
Többek között emiatt várható volt, hogy minden cég, amely ajánlatot nyújt be, a legmagasabb pontszámot fogja kapni az értékeléskor. Ha pedig több azonos pontszámra értékelt ajánlat kerül az eljárásban az első helyre, akkor a kiírónak, jelen esetben az MTVA-nak közjegyző jelenlétében sorsolást kell tartania.
A közbeszerzési szaktanácsadó szerint ebben az esetben a nyertes személye a szerencsén és nem a szakmai alkalmasságon múlik,
ezért ez csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő mindent megtett a valódi verseny biztosítása érdekében, és ezen erőfeszítései ellenére, véletlenül áll elő az a helyzet, hogy mégiscsak sorsolni kell. A szakértő azonban úgy ítélte meg, hogy az MTVA ezt a helyzetet szándékosan kívánta előidézni, ami pedig „súlyosan jogsértő”.
Ráadásul már az előző, 2019-es közbeszerzési eljárás is hasonlóan zajlott, és annak is sorsolás lett a vége. Vagyis: szerinte az MTVA „pontosan tudja, hogy az általa alkalmazott értékelési szempontok nem eredményeznek valós versenyt”. A Főtaxi ezért kérte az MTVA-t, hogy az értékelési szempontokat vizsgálják felül, és módosítsanak a kiíráson.
A Döntőbizottság nem látott problémát
Az MTVA válaszában vitatta a kifogásokat, ezért a Főtaxi a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult.
A Döntőbizottság szerint az MTVA nem sértett meg egyetlen jogszabályi rendelkezést sem, és a Közbeszerzési törvény sem tartalmaz olyan konkrét normaszöveget, amely szerint az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy mindent megtegyen a közjegyzői sorsolás elkerülésére. Továbbá „a Döntőbizottság a konkrét esetben a közvetlen érdeksérelem fennállását nem látta megvalósulni, mivel a kérelmező jogos érdekét nem befolyásolja a vélt jogsértés, a Döntőbizottság a kérelmező ügyfélképességének hiányát állapította meg a fentiek alapján.” Így, mivel a kérelem előterjesztéséhez nem volt adott a szükséges törvényi feltétel, a hatóság a kérelmet visszautasította, az eljárást pedig megszüntette.
A döntés után a tender folytatódott, a nyertes pedig a Főtaxi lett. A 6×6 Taxi ajánlatát érvénytelennek nyilvánították.
Újabb 30 millió fizetett tapsolókra
Ahogy azt tavaly év végén megírtuk, 2022-ben sem kellett spórolnia a közmédiának – és nem is tette. Többek között új beléptető rendszerre és egérmozgást figyelő programra költöttek százmilliókat, de áldoztak fizetett tapsolókra, valamint a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiók fejlesztésére is.
A 444.hu pedig arra mutatott rá, hogy – hiába növekedtek látványosan az évi 120-130 milliárd forint közpénzből működő közmédia személyi és dologi kiadásai – így sem tudták elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat. Minderről a lap az MTVA harmadik negyedéves eredménykimutatása alapján számolt be.
Idén is szórta a pénzt a közmédia, a szabad sajtóért tüntetőket távoltartó fejlesztéseket egy börtön is megirigyelhetné | atlatszo.hu
A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közönség biztosítására írt ki tendert a közelmúltban. Az éves szinten 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédia alkalmanként akár 200 „tapsolót” is kérhet a nyertes cégtől. Az MTVA a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A keretszerződés 12 hónapra szól majd.
Úgy tűnik, a tendencia idén is folytatódni fog, hiszen – ahogy arról az RTL.hu elsőként beszámolt – az MTVA már december elején kiírta az újabb tendert a fizetett tapsolókra, és január közepén nyertest is hirdettek a Casting Office Kft. személyében. A közmédia ezúttal is 30 millió forintot szán a szolgáltatásra. | Félmilliárdot költ taxira az MTVA, a nyertesről akár sorsolás is dönthetett volna | A fizetett tapsolók után most épp taxira költ a közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). A nettó 490 milliós tendert még tavaly írta ki a közmédia, az eredményt most tették közzé a közbeszerzési értesítőben. A nyertes Főtaxi az eljárás kezdeti szakaszában kifogással élt, mivel úgy ítélte meg, hogy a kiírás nem teremt lehetőséget igazi versenyre, ezért jogsértő. A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban a kérelmet visszautasította, az eljárást pedig megszüntette. Végül a Főtaxi lett a befutó. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/31/felmilliardot-kolt-taxira-az-mtva-a-nyertesrol-akar-sorsolas-is-donthetett-volna/ | 2023-01-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Transparency International (TI) 28. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: 10 év alatt Magyarország rontott legtöbbet a pontszámán. A tavalyi számok alapján már Bulgária is megelőz bennünket, ezzel az unió legkorruptabb országává váltunk. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban a V4-es országokkal, valamint Közép- és Kelet-Európával összevetésben.
A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe 180 országot rangsorol évről évre a közszektor korrupciós kitettsége alapján 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán. Az indexet az Európai Bizottság egyik háttérintézménye, a Joint Research Center is alkalmas eszköznek találta a hosszabb távú trendek elemzésére. A 2022-es rangsort január 31-én publikálták.
Az élmezőnybe ebben az évben is a skandináv országok kerültek, Dánia 90, Finnország 87, és Új-Zéland 87 ponttal végzett a dobogón, vagyis ezek az országok a legkevésbé korruptak. A lista utolsó három helyén Dél-Szudán (13 pont), Szíria (13 pont) és Szomália (12 pont) osztoznak. A 27 EU tagállam sereghajtói közé Románia (46) és Bulgária (43), illetve Magyarország került.
A jelentés úgy fogalmaz, hogy „Magyarország európai uniós sereghajtó pozíciója az elmúlt bő egy évtizedben zajló, a jogállamiság erodálását, az állam foglyul ejtését és a rendszerszintű korrupció kiépülését jelentő folyamat betetőzésének tekinthető.”
Egyetlen ország sem rontott annyit, mint hazánk
Magyarország 42 pontot szerzett, és ezzel a 77. helyén végzett, ami világviszonylatban közepes eredménynek tekinthető. Uniós összevetésben már kevésbé fényes a helyzet, idén az EU tagállamok pontszámának átlaga 63,6 volt, ami pontosan 21 ponttal több, mint amennyit hazánk kapott.
Egy ideje azonban már rendre az utolsók közé tartozunk: 2012-ben 55 ponttal még az EU-n belül a 19. helyen álltunk, ezt követően az ország korrupcióval szembeni teljesítménye folyamatosan romlott. 2019-ben és tavaly már csak Bulgáriát tudtuk megelőzni, idén azonban Bulgária valamennyit javított, Magyarország pedig rontott a pozícióján, így az EU legkorruptabb országává váltunk. Erre még soha nem volt példa, korábban ugyanis más tagállamokkal holtversenyben foglaltunk el a sereghajtó pozíciót. Tizenegy év alatt háromszor – 2017-ben, 2019-ben és 2021-ben – voltunk az EU második legkorruptabb tagállama a Korrupció Érzékelési Index pontszámai alapján.
Ha a közép- és kelet-európai országok eredményeit vizsgáljuk, akkor is egyértelművé válik a magyar lemaradás: a balti államok folyamatosan javítottak a korrupcióval szembeni fellépésük eredményességén, tíz év alatt Észtország és Lettország 10 ponttal növelte pontszámát. Ezzel párhuzamosan Magyarország a Balkán és Kelet-Európa országainak szintjére esett vissza.
A magyar kormány gyengülő korrupció elleni teljesítménye a V4 országaihoz viszonyítva még inkább szembeötlő, vagyis azt látjuk, hogy hazánk eredménye egyre inkább elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető országokétól. Ez a hetedik alkalom, hogy Magyarország a V4-csoport utolsó helyén végzett. Szlovákia 11 ponttal, Lengyelország 13 ponttal, Csehország pedig 14 ponttal kapott többet hazánknál.
Az elmúlt 10 évben Magyarország pontszáma tizenhárommal csökkent, és 31 helyezést rontott a ranglistán.
A Transparency kiemeli: egyetlen más ország helyezése sem zuhant ilyen mértékben az elmúlt évtizedben.
Globális szinten Kuvaittal, Burkina Faso-val, a Salamon-szigetekkel, Kelet-Timorral, Trinidad és Tobago-val, illetve Vietnámmal van hazánk azonos szinten, ezek az országok mind 42 pontot értek el idén. „Nem túl előkelő társaságba került Magyarország” – mondta el Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a 2022-es Korrupció Érzékelési Index eredményeinek bemutatóján, amelyet a CEU épületében tartottak, 2023. január 31-én délelőtt.
A 2021-as Korrupció Érzékelési Indexről tavaly január végén számoltunk be az Átlátszón, ekkor a 180 országból a 73. helyen álltunk, amivel szintén Európa sereghajtói közé kerültünk.
Magyarország az EU második legkorruptabb országa, egyre lejjebb csúszunk a Transparency International rangsorán | atlatszo.hu
Magyarország idén 43 ponttal a 73. helyen áll, így olyan országokkal van egy szinten, mint Ghána, Kuwait, Szenegál vagy a Salamon-szigetek. Beszédes adat, hogy a 2020-as eredményhez (69. hely és 44 pont) képest négy helyet és egy pontot rontottunk. A TI arra is emlékeztet, hogy hazánk egy évtizeddel ezelőtt, 2012-ben az akkor még 27 tagú EU 19.
Romokban a jogállam
A Korrupció Érzékélési Index eredményeinek bemutatásával egy időben a Transparency International Magyarország ezúttal is közzétette a korrupciós helyzetet elemző éves jelentését, amelyben a jogállamiság állapotát, a közbeszerzések és az uniós források felhasználásának rendszerét, továbbá a korrupciónak a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta.
„Jogállam klasszikus értelemben már nem létezik Magyarországon. Az állam foglyul ejtése befejezett ténynek tekinthető, mégis, ennek ellenére azt lehet mondani, hogy a 2022-es év fontos év volt a jogállamiság szempontjából: az EU 10 év után észbe kapott, és elindította a jogállamisági eljárást. Most nagyon úgy tűnik, hogy megvan a politikai akarat arra vonatkozóan, hogy szankcionálják a jogsértéseket” – mondta el Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a jelentés bemutatóján.
A jelentés a korrupció elleni intézkedések közül néhányat részletesen is bemutat. A tavalyi év kapcsán kiemeli a jogállamisági eljárást, amelyet 2022 áprilisában, az EU történetében először a magyar kormánnyal szemben aktiváltak, és ami közel ötezer milliárd forintnyi uniós forrás érkezését tette bizonytalanná.
Uniós pávatánc: Megúszhatjuk forrásvesztés nélkül a jogállamisági eljárást? | atlatszo.hu
Érd jelenlegi városvezetése polgári peres eljárással kívánja visszaszerezni az előző fideszes polgármestertől a szerintük jogellenesen kifizetett pénzeket, miután a rendőrség elutasította a büntető feljelentést.
Az elfogadott helyreállítási alap forrásai csak az úgynevezett szupermérföldkövek teljesülése után érkezhetnek, amelyek közül a legfontosabbakkal, mint például az Integritási Hatóság, vagy a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozásával (aminek az Átlátszó főszerkesztője is tagja), a közérdekű adatokhoz való hozzáférés változásaival, valamint a KEKVA-k működésével részletesen is foglalkozott a jelentés.
„A kormány célja a pénz megszerzése, nem a jogállam helyreállítása” – foglalta össze Martin József Péter a Transparency álláspontját a kormány korrupcióellenes intézkedéseivel kapcsolatban. | Hazánk az utolsó EU-s helyen áll a Korrupció Érzékelési Index szerint | A Transparency International (TI) 28. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: 10 év alatt Magyarország rontott legtöbbet a pontszámán. A tavalyi számok alapján már Bulgária is megelőz bennünket, ezzel az unió legkorruptabb országává váltunk. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban a V4-es országokkal, valamint Közép- és Kelet-Európával összevetésben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2023/01/31/az-allam-foglyul-ejtese-befejezett-teny-hazank-az-utolso-eu-s-helyen-all-a-korrupcio-erzekelesi-index-szerint/ | 2023-02-15 18:49:40 | true | null | null | atlatszo.hu |
Eddig több mint egymilliárdba került az új győri Mosoni-Duna-híd leállított építése – tudta meg az Átlátszó az illetékes minisztériumtól. A beruházás csaknem 33 milliárdból épült volna, azonban a STRABAG-nak odaítélt projektet a választások után lefújták. A beruházó nem verte nagydobra, hogy a híd miatt már jó előre letarolták a fákat. Arról pedig főleg nem beszélnek, hogy a láncfűrészek Natura 2000 területen zúgtak fel.
A hidak városának is nevezett Győrben a várost átszelő három folyó (Mosoni-Duna, Rába, Rábca) partjait jó néhány híd köti össze. A Mosoni-Dunán négy átkelő van, a leállított beruházás az ötödik lett volna a sorban. Az új híd az ipari zónát a kertvárosi résszel kötötte volna össze. A hivatalos kommunikáció szerint azért lenne rá szükség, hogy Győr belvárosának autóforgalmát tehermentesítse. Ahogy a leállított vagy elhalasztott győri beruházásokról írt korábbi cikkünkben is említettük, az új győri híd is az elmaradó, a választás után leállított helyi projektek között van.
A projekt kezdetben 22,5 milliárdra becsült költsége csaknem 33 milliárdra nőtt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) által kiírt tender nyertese a STRABAG Generálépítő Kft. lett. Az ár a több mint 200 méter hosszú, csaknem 70 méter magas híd megépítésén túl magába foglalt egy közel két kilométeres új elkerülőutat (2×2 sávos: 1,251 km, 2×1 sávos: 0,651 km), és több körforgalmat is.
A fákat kivágták, a beruházást lefújták
Az ugytudjuk.hu számolt be arról, hogy a hídépítés miatt kivágtak egy csomó fát. Azonban arról nem esett szó, hogy mekkora mértékű volt a fairtás, és milyen közel volt védett területhez.
Megnéztük a beruházás tervezett helyét a műholdképeken, amelyeken látszódik, hogy a híd nyomvonalában egy jókora erdős részt letaroltak.
Megkerestük a beruházásban illetékes Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM).
„A projekt megvalósítására kiadott környezetvédelmi engedély az állatok védelme érdekében a fakitermelést, cserjeirtást, gyephántást vegetációs időszakon kívül október és március hónap között engedélyezte” – válaszolta a minisztérium.
A tárca elmondta:
„Az engedély alapján a NIF Zrt. az 1 sz. főút és a 1301 j. út között a kivitelezéssel érintett terület megtisztítását 2021. november 1-jén megkezdte és a tél folyamán a fák letermelése megtörtént. A jelentős fakivágás a Mosoni-Duna és az új Bácsai út (600 méter) és a Ladik utca térségében (200 m) valósult meg. Az új Bácsai úti körforgalom térségében azon fák, amelyek méretük miatt még áttelepítésre alkalmasak voltak, új helyszínre kerültek a csomópont térségében.”
Az ÉKM azt válaszolta, hogy összesen nettó 1 milliárd 157 millió forintba került az előkészítés.
A pénzből a következőket fizették: az engedélyezési, kiviteli terv készítése, az építési engedélyek megszerzése, a kivitelezéshez szükséges területek megvásárlása, a fakivágás, az épületbontás, a kivitelezői közbeszerzés lefolytatása.
A tárca bízik abban, hogy mihamarabb újraindítják a beruházást, szerintük „a projekt későbbi megvalósítása szempontjából a terület kivitelezésre történő előkészítése nem volt felesleges munka. A projekt továbbra is hatályos építési engedéllyel rendelkezik, előkészítése befejeződött. Újbóli elrendelés esetén a kivitelező kiválasztása után a kivitelezést azonnal meg lehet kezdeni. A környezetvédelmi engedély fakivágással kapcsolatos előírásai már nem késleltethetik a kivitelezés megindítását. Bízva a projekt mielőbbi megvalósításában a szakasz ismételt befásítása nem indokolt, mert az elültetett fákat újból a szakaszról el kellene távolítani” – tették hozzá.
Azonban arra a kérdésre nem válaszoltak, hogy hány fát vágtak ki. Az előzetes környezeti hatástanulmányt is szerettük volna megismertetni az olvasókkal, de azt sem kaptuk meg a minisztériumtól.
De hiába kértük ki, s tettük fel a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnak is a fenti kérdéseket, nem kaptunk rájuk választ. Még azt sem közölték, hogy az ügyben valamilyen okból a Vas Vármegyei Kormányhivatal járt el zöldhatóságként. Az Átlátszó őket is megkereste.
Lapunk megkérdezte a leállított hídépítésről Győr fideszes polgármesterét, Dézsi Csaba Andrást is. A kormánypárti városvezető az e-mailben feltett kérdésünkre azt válaszolta:
„Győr polgármestereként bízom abban, hogy az új győri Mosoni-Duna-híd, ha nem is az eredetileg tervezett ütemezés szerint, de meg fog épülni.”
A Natura 2000 védettség nem állítja meg a láncfűrészt
„Ezen a területen van a Szigetköz Natura 2000 védettségű területének határa is” – ezt az Innotéka portál említi meg a híd kapcsán.
A térképen megnéztük, hogy a letarolt rész mégis milyen közel van a védett területekhez.
A térképek alapján a legmagasabb természetvédelmi besorolásba esik, Natura 2000 terület.
A beruházó és a polgármester mégsem tartotta fontosnak közölni, hogy a Mosoni-Dunától északra lévő terep az Európai Unió legértékesebb természetvédelmi területének a része. Ami még aggasztóbb, hogy a zöldhatóságként eljáró kormányhivatalnál sem akadt meg a folyamat.
Több száz fát taroltak le
Azt semelyik szerv nem volt hajlandó elárulni, hogy a projekt miatt hány fát vágtak ki. A győri önkormányzat weboldalán találtunk egy dokumentumot, ami szerint Dézsi Csaba András polgármester 2021. szeptember 30-án az önkormányzat nevében tulajdonosi hozzájárulást adott az önkormányzati tulajdonban lévő, a híd- és útépítés nyomvonalán elhelyezkedő egyik területen (0629/8. helyrajzi szám) lévő 310 fa kivágásához.
Előírták, hogy a kivágott fák pótlását 620 darab (minimum 12/14-es méretű) oszlopos juharfával kell elvégezni.
Ezen kívül máshol is vágtak ki fákat, azt nem tudni, hogy pontosan mennyit.
A kivágott fák helyett 828 fát ültetnek. Kis kutakodás után, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) honlapján találtunk egy 2021 októberi közleményt, mely szerint a kivágott fák helyére a nyomvonal mellett a projekt befejezése után mintegy 208 darab 8/10 törzskörméretű és 620 darab 12/14 törzsméretű facsemete, továbbá mintegy 2500 darab cserje kerül majd elültetésre. A füvesítés pedig 67 ezer négyzetméteren fog megtörténni.
A fapótlásból arra következtetünk, hogy körülbelül száz fát vághattak még ki az önkormányzati telken kívül.
Akkora a kereslet a fára, hogy a meghirdetett ár másfélszereséért adott el útépítés miatt kivágott faanyagot a NIF | atlatszo.hu
A magyar külügyminisztert jachtoztató kormányközeli nagyvállalkozó Duna Aszfalt Kft-je 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1052.000.000.000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól, és eközben 7 Lady MRD-nyi, azaz hétmilliárd forintos luxusjachtnyi nyereséget termelt. A cég által elnyert megbízások 43,5 százalékát európai uniós támogatásokból finanszírozták.
Az érintettek megnémultak
Miután fény derítettünk a Natura 2000-es érintettségre, újabb leveleket küldtünk ki. Az illetékes kormányhivataltól megkérdeztük, hogy mégis, mekkora rész esik a Natura 2000-es területre. Valamint azt is szerettük volna megtudni, hogy a fakivágás pontosan milyen engedély, illetve előzetes szakhatósági vizsgálat alapján történt.
Az ügyben a minisztériumnál, illetve a fakivágáshoz hozzájárulást adó győri polgármesternél is érdeklődtünk, de sehonnan sem reagáltak a megkeresésünkre. Dézsi Csaba András hivatalából telefonon még választ is ígértek, ám az nem érkezett meg.
Győr már az energiaválság előtt befékezett: több beruházás is elmaradt vagy késik | atlatszo.hu
Idén nyárra tervezték a megújult győri Adyvárosi Sportcentrum átadását, ez azonban elmaradt. Rákérdeztünk a beruházónál ennek okára, illetve arra is, hogy mikor fejeződik be a felújítás. Fűzy András, a Széchenyi Kosárlabda Akadémia és az UNI Győr kosárlabdacsapat elnöke az Átlátszó kérdésére elmondta, „a létesítmény 2023 első negyedévében lesz átadva”.
Címlapkép: Natura 2000 területen taroltak le fákat az új Mosoni-Duna-híd miatt (forrás: Google Earth / Natura 2000) | Natura 2000 területen tarolták le a fákat, aztán lefújták az új Mosoni-Duna-hidat | Eddig több mint egymilliárdba került az új győri Mosoni-Duna-híd leállított építése – tudta meg az Átlátszó az illetékes minisztériumtól. A beruházás csaknem 33 milliárdból épült volna, azonban a STRABAG-nak odaítélt projektet a választások után lefújták. A beruházó nem verte nagydobra, hogy a híd miatt már jó előre letarolták a fákat. Arról pedig főleg nem beszélnek, hogy a láncfűrészek Natura 2000 területen zúgtak fel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/01/31/natura-2000-teruleten-taroltak-le-a-fakat-aztan-lefujtak-az-uj-mosoni-duna-hidat/ | 2023-01-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A brüsszeli politika pénzelt éveken keresztül több Fidesz-közeliként ismert szervezetet is. 2018 és 2020 között eurótízezreket érő megbízásokat kaptak az Európai Néppárt képviselőcsoportjától az Alapjogokért Központot működtető, a Remix angol nyelvű orbánista hírszájtot kiadó, és a Nézőpont-csoporthoz tartozó cégek is. DK-s kötődésű cégek is kaptak brüsszeli megbízást, köztük egy olyan is, amelyik az ellenzék amerikai kampánytámogatásainak ügyéhez is kapcsolódik.
Éveken keresztül összesen majdnem 75 millió forintos értékben bíztak meg Brüsszelből különböző feladatokkal több olyan magyar szervezetet, amelyek a Fideszhez kötődőként ismertek. A megbízásokat az Európai Parlament egyik pártcsoportja adta. Ennek a csoportosulásnak, az Európai Néppártnak volt a tagja korábban a magyar kormánypárt is.
A 2020-21 közötti időszak megbízásairól szóló adatok az Európai Parlament (EP) oldalán nyilvánosan elérhetőek, sőt, a szájton keresve a 2018-19-es dokumentumokat is meg lehet találni. Az elérhető adatok szerint a Fideszhez informálisan kapcsolódó szervezetek legutoljára 2020-ban kaptak az Európai Néppárttól (EPP) megbízást. A magyar kormánypárt 2021 elején el is hagyta a néppárti istállót, a fideszes képviselők azóta a függetlenek között ülnek az EP-ben.
Mráz Ágoston, a több szerződést is begyűjtő Nézőpont-csoport vezetője az Átlátszó kérdésére azt mondta, korábbi megbízatásuk „azzal függ össze, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja volt, és minden tagpártnak van beleszólása abba, hogy a frakció mit rendel”.
A megbízások teljesüléséről, a konkrét kifizetésekről nincs megismerhető nyilvános adat, de semmi okunk feltételezni, hogy ezek ne mentek volna végbe.
Az EP-ben frakcióval bíró európai pártcsoportokat az Európai Unió költségvetéséből finanszírozzák. (Az európai pártcsoportok formailag különböznek a náluknál kisebb formációktól, az úgynevezett európai pártoktól, de miután az Európai Néppárt csoportjának egyetlen tagja maga a Néppárt, ebben a cikkben a csoportra is ezen a néven hivatkozunk).
A finanszírozási kérelmeket az Európai Parlamenthez kell benyújtani. Az európai pártcsoportok éves költségvetései jellemzően az adott évre szolgáló EP-finanszírozásból, az előző év EP-finanszírozásából megmaradt és a tárgyévre áthozott részéből, és más saját forrásokból állnak össze.
Az Európai Néppárt csoportjának nyilvános éves beszámolóiból azt lehet kiolvasni, hogy a 2018-2020 közötti időszakban a párt büdzséje szinte kizárólag olyan forrásokból állt össze, amelyeknek feladója az EP volt. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz-közeli szervezetekhez érkező pénzek is innen származtak.
A Fidesz-kötődésű szervezetek néppárti megbízásain túl a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) nevű formáció is kötött magyar politikai bekötöttségű szerződéseket. Az S&D olyan vállalatokkal szerződött, amelyeknek sajtóhírek alapján az ehhez az európai pártcsaládhoz tartozó ellenzéki Demokratikus Koalíció (DK) környezetéhez van kapcsolódása. Az egyik ilyen cég az ellenzék amerikai kampánytámogatásainak ügyéhez is kötődik.
Sem a Fideszhez, sem a DK-hoz kötődő szervezetek megbízásaival kapcsolatban sincs olyan értesülésünk, ami alapján bármiféle törvénytelenség gyanúja merülhetne fel a szerződések dolgában. Így olyan körülményt nem ismerünk, ami miatt az ellenzéki kapcsolódású szervezeteknek magyarázkodnia kéne. Annál inkább a fideszes bekötöttségű brigádnak, hiszen a kormánypárt évek óta azt harsogja, hogy Brüsszelt meg kell állítani.
Fideszes politikusok rendszeresen támadják azzal az ellenzéket, hogy őket külföldről, adott esetben „Brüsszelből pénzelik”. 2016-ban Németh Szilárd, a párt akkori frakcióvezető-helyettese beszélt arról sajtótájékoztatón, hogy „Brüsszelből pénzelik” a DK akkori tevékenységét. 2020-ban az állami hírügynökség adta közre, hogy Hollik István a párt kommunikációs vezetőjeként arról beszélt, hogy Dobrev Klára, a DK politikusa tevékenységét pénzelik Brüsszelből. Erről a Fidesz akkor egy drámai hangvételű videót is közzétett.
A Fideszhez kapcsolódó médiumok, elemzők és társaik ezekbe a vádakba bele szokták csomagolni a független médiát és civil szervezeteket is. Az Origón néhány hónapja jelent meg egy cikk arról, hogy „Brüsszel milliókat fizet a magyar baloldali propagandalapoknak”. Korábban a TV2 hírműsora adott le egy szegmenst arról, hogy a „nemcsak a baloldali pártok, de a baloldali szakértők és a baloldali média is külföldi pénzből él. Ez magyarázhatja, hogy miért áll a baloldal számos kérdésben a külföldi érdekek és Brüsszel mellett”.
Nemrégiben pedig a Kormányzati Tájékoztatási Központ adott ki arról közleményt, hogy a Transparency International korrupciós vizsgálata azért nem jó, mert „sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta”.
Eurótízezreket érő megbízások Fidesz-közeli szervezeteknek
A Fidesz-holdudvarba tartozó megbízottak között elemzőintézeteket és hírszájtot kiadó vállalkozást is találni. Brüsszeli pénzt kapott az Alapjogokért Központot működtető nonprofit kft., a Fidesz korábbi, amerikai kampánytanácsadójához tartozó Remix című híroldalt működtető cég, valamint a szintén Fidesz-közeli Nézőpont-csoporthoz tartozó több vállalkozás is.
Őket kérdéseinkkel kerestük, ám azokra a kézirat lezárásáig csak a Nézőpont-csoport részéről érkezett válasz.
A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. 2020-ban kapott 20 ezer eurós, azaz 7,5 millió forint értékű megbízást az EPP-től „kutatás, jogi elemzés” tárgykörében. Ez a szervezet működteti az Alapjogokért Központ (AK) névre hallgató elemzőintézetet, ami az Orbán-kormány politikai álláspontját támogató jogi elemzéseket szokott készíteni.
Korábban a Fidesz pártalapítványának tízmilliós nagyságrendű adományai finanszírozták az AK működését. Manapság már Orbán Viktor kormányától, egy alapítványon keresztül érkeznek a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb összegek a nonprofit kft.-hez. Az Alapjogokért Központnál csak 2018 és 2022 között összesen 3,6 milliárd forintot meghaladó összegű, közpénzből származó támogatást kasszíroztak.
Egy alapítványon keresztül önti a pénzt a kabinetiroda az Alapjogokért Központba | atlatszo.hu
Cikkünkben több szervezet és személy neve szerepel. Noha a látható részletek összetett képet rajzolnak ki, a mögöttük álló történet nagyon is egyértelmű: a pénzek jellemzően a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetirodából indultak eredetileg, és a Batthyány Lajos Alapítvány csatornázta őket tovább az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek.
Az AK személyesen is kötődik a kormánypártok politikai szervezeti hátteréhez. Az eurótízezrekért brüsszeli megbízást vállaló nonprofit cég tulajdonos-ügyvezetője Szánthó Miklós. Szánthó korábban a Fidesz-szatellit mikroformáció, a Kereszténydemokrata Néppárt ifjúsági szervezetéhez, az Ifjúsági Keresztényténydemokrata Szövetséghez (IKSZ) tartozott.
Egy korábban online elérhető beszámoló szerint Szánthó 2013-ban az EPP ifjúsági szervezetének szófiai kongresszusán hivatalosan a Fidesz ifjúsági szervezetének delegáltjaként vett részt. A szöveg szerint „a Fidelitas küldöttjeként Szánthó Miklós IKSZ-es politikus is szavazati joggal rendelkezett”.
Az AK több más kulcsalakjának Szánthónál is közelebbi tapasztalatai vannak a kormánypárti politizálásról. Kovács István stratégiai igazgató a 2019-es EP-választáskor a Fidesz listáján indult, és csak hajszálon múlt, hogy nem jutott be a testületbe. Törcsi Péter ügyvezető igazgató a Magyar Narancs korábbi cikke szerint anno az IKSZ alelnöke volt, 2013-ban pedig a Fidesz–KDNP jelöltjeként nyert a solymári időközi képviselő-választáson.
Az AK néppárti megbízásának évében Szánthó a Magyar Nemzetnek írott véleménycikkében megállapította, hogy a Fidesszel a csoporton belül szembeforduló más európai pártok mindegyikének „van hivatalos LMBT-tagozata”, hovatovább „az egykoron szebb napokat megélt keresztyéndemokrata európai pártszövetséget egyszerűen felzabálta […] a totális elmebaj.”
Érdekesség, hogy miközben Szánthó az AK igazgatójaként jegyezte a cikket, abban mégsem tett említést sem arról, hogy az általa irányított szervezet szerződéses kapcsolatban állna a cikk tárgyául szolgáló Európai Néppárttal, sem pedig arról, hogy a cikk megjelenésének időpillanatában személyesen Szánthó a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) kuratóriumát is elnökölte. Márpedig a több száz Fidesz-barát médiacímet birtokló KESMA a tulajdonosa a Magyar Nemzet kiadójának is.
Ugyan már nem elnökként, de a brüsszeli pénzes megbízást elfogadó Alapjogokért Központot vezető Szánthó Miklós akkor is a KESMA-t irányító háromtagú kuratóriumában foglalt helyet, amikor a Magyar Nemzet a közelmúltban beszámolt arról, hogy más kormányközeli civilszervezeti vezetők szerint az Átlátszó nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, mert külföldi szervezetektől kapott támogatást. Ezt a cikket aztán a KESMA számos kiadványa átvette. A Magyar Nemzetben közölték azokat a véleménycikkeket is, amelyek nemzetárulást emlegetve azt sérelmezték, hogy az Átlátszó egy európai újságírói együttműködésben vett részt.
Egy másik kormányközeli vállalkozás az évek során összesen 46 millió forintos értékben kapott megbízásokat a brüsszeli képviselőcsoporttól. A FWD Affairs Kft. 2018-ban webszájt üzemeltetésére kapott 62 ezer eurós (20,5 millió forint), 2019-ben ugyanerre 44 ezer eurós (15 millió forint), 2020-ban pedig Magyarországgal kapcsolatos „internet és közösségi média” tárgyában 29 ezer eurós (10,5 millió forint) megbízást.
A stratégiai kommunikációban utazó FWD Affairs tulajdonosa a Budapesten élő amerikai állampolgár Patrick Egan, aki az amerikai Republikánus Párt környékéről zsilipelt át Fidesz-közelbe az elmúlt néhány évtizedben. A férfi felesége, Vizér-Egan Klára korábban a budapesti XV. kerületben volt fideszes alpolgármester.
A kommunikációs tanácsadással foglalkozó cég 2010-ben Tarlós István sikeres főpolgármesteri kampányán dolgozott. 2014-ben Orbán Viktor Miniszterelnöksége, 2016-ban Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodája bízta meg őket kommunikációs feladatokkal.
A FWD Affairsről korábban azért írtunk, mert részben adófizetői pénzből működtetnek egy angol nyelvű híroldalt. Ez az rmx.news címen elérhető Remix, ami az Orbán Viktornak kedves szempontokat visszhangozza. A kormány az AK-t is finanszírozó alapítványon keresztül 2020 óta több mint 150 millió forintot juttatott a vállalatnak.
Magyar közpénzből készül a Fidesz amerikai kampánytanácsadóinak angol nyelvű híroldala | atlatszo.hu
Magyar közpénzből készül a Fidesz amerikai kampánytanácsadóinak angol nyelvű híroldala
A néppárti megbízások éveiben a Remix számos alkalommal adott közre híreket az Európai Néppárt ügyes-bajos dolgaival kapcsolatban. Nem láttuk nyomát annak, hogy bárhol jelezték volna: eközben szerződéses kapcsolatban állnak azokkal, akikről írnak.
A Nézőpont Elemzőintézet Nonprofit Kft. 2018-ban 38 ezer eurós, azaz 12,5 millió forint értékű megbízást kapott tanulmányok és elemzések készítésére. Ez a cég a Nézőpont Csoport Zrt.-n keresztül Győri Tibor tulajdonába tartozott és tavalyelőtt végelszámolással megszűnt. Győri a Miniszterelnökség korábbi jogi ügyekért felelős államtitkáraként alapította régebben az egész Nézőpont-csoportot.
A szintén a csoporthoz tartozó Kutatópont Kft. 2020-ban 23 ezer eurós megbízást kapott kutatásra, ami 8,5 millió forintnak felel meg. Az ekkor még Mráz Ágoston elemző érdekeltségébe tartozó cég ma a Nézőpont Intézet Kutató Központ Kft. névre hallgat. A válllalkozás az Opten cégadatai szerint a Nézőpont Csoport Zrt.-n keresztül Győri Tibor tulajdona volna, de Mráz nemrégiben arról beszélt, hogy Győri feltűnése a cégcsoport aktuális átszervezéséből következő, mindössze technikai körülmény, és hogy a cégek igazából az ő érdekeltségébe tartoznak.
A Nézőpontot megalakulása óta Fidesz-közelinek szokás tartani. A csoport kulcsalakjait — Mrázt és a korábban „Orbán személye körüli államtitkárnak” becézett Győrit — a Heti Válasz régebbi cikke szerint egykoron Navracsics Tibor fideszes politikus, mai uniós pénzekért felelős miniszter mutatta be egymásnak. Nemrégiben arról is beszámoltunk, hogy a csoporthoz tartozó egyik cég 22 milliárdos megbízást kapott a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetirodától médiafigyelésre.
Milliárdos megbízás a Nézőpont Csoport cégének a Miniszterelnöki Kabinetirodától | atlatszo.hu
1. médiaszemlézés (ld.: hírműsorok tartalomjegyzéke naponként 1 alkalommal – a kormányzat számára releváns hírműsorok tudósításainak feldolgozása, hírösszefoglaló szemle – minden nap 2 alkalommal, tematikus médiaszemle munkanaponként 150 kormányzati ügyfél számára, világsajtó-szemle -munkanaponként egyszer, Közép-európai hírszemle – hetente 1 alkalommal);
Az Állítsuk meg Brüsszelt! „nem egy elemzői kijelentés, hanem egy politikai üzenet. Mi elemzők, hivatásunknál fogva ennél cizelláltabban szoktunk beszélni” — mondta Mráz az Átlátszónak.
„Nem Európa-ellenes az ember, ez nagyon fontos, én az Európai Unió elkötelezett híve vagyok, ha az a nemzetek Európája, de az értékrend alapján azzal mélységesen egyetértek, hogy nincs felhatalmazva az Európai Unió arra a lépésről lépésre zajló hatáskörbővítésre, ami zajlik. Ez a brüsszeli elitnek a stratégiája” — tette hozzá.
Ellenzéki kötődésű cégek is kaptak brüsszeli megbízásokat
Hasonló, csak éppen az S&D európai pártalakulaton keresztül érkező megbízásokat a DK-hoz kötődő cégek is elnyertek. Az EagleEye-Marketing Kft. 20 millió forintos értékben szerződött 2020. november-decemberi online médiakampány végrehajtására. A Telex összesítése szerint a cég a DK magyar parlamenti frakciójának fontos beszállítója.
A cég ügyvezetője Páva Zoltán, aki az Ezalényeg című ellenzéki propagandaszájtot kiadó vállalkozás tulajdonosaként érintett az amerikai kampánytámogatások ügyében. Molnár István, az EagleEye-Marketing tulajdonosa az ugyanebben az ügyben elhíresült Datadat-cégcsoport egyik vállalkozásában érdekelt.
Ugyanebben az évben 8 millió forintos értékű megbízást kapott az egészségügyi unióról szóló kutatásra az S&D-től a Telequest Kft. is. A cég korábban a szombathelyi DK-s Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt. érdekeltségében állt, a tulajdonosok között a Human Operatort 2020 elején a Publicus Intézetet működtető kft. váltotta. | Milliókat kaptak az Európai Parlamenttől Fidesz-közeli szervezetek | A brüsszeli politika pénzelt éveken keresztül több Fidesz-közeliként ismert szervezetet is. 2018 és 2020 között eurótízezreket érő megbízásokat kaptak az Európai Néppárt képviselőcsoportjától az Alapjogokért Központot működtető, a Remix angol nyelvű orbánista hírszájtot kiadó, és a Nézőpont-csoporthoz tartozó cégek is. DK-s kötődésű cégek is kaptak brüsszeli megbízást, köztük egy olyan is, amelyik az ellenzék amerikai kampánytámogatásainak ügyéhez is kapcsolódik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/02/13/milliokat-kaptak-az-europai-parlamenttol-fidesz-kozeli-szervezetek/ | 2023-02-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2023 február 16., 05:27
comments 31
Tavaly ősszel a Fidesz javaslatára nevezték ki egy egri helyi cég élére az MSZP korábbi polgármesterjelöltjét.
Nem sokkal a kinevezése után a kft. rendelt egy új kanapét az irodájába több mint 900 ezer forintért.
Pár héttel később kiderült, hogy az irodába mégsem a friss beszerzés, hanem az ő régi, használt kanapéja került, miközben nem tudni, hová tűnt az új példány.
A 444 tudomása szerint Eger önkormányzatának vezetése egy eltűnt kanapé miatt tett büntető feljelentést ismeretlen tettes ellen, de egyértelműen a település városfejlesztési cégének vezetőjére, Nagy Istvánra célozva, a férfit meg is nevezve a feljelentésben. | Azzal vádolják az egri városi cég vezetőjét, hogy vett egy kanapét, de a kopott régi bútorát vitte be a helyére | Tavaly ősszel a Fidesz javaslatára nevezték ki egy egri helyi cég élére az MSZP korábbi polgármesterjelöltjét. Nem sokkal a kinevezése után a kft. rendelt egy új kanapét az irodájába több mint 900 ezer forintért. Pár héttel később kiderült, hogy az irodába mégsem a friss beszerzés, hanem az ő régi, használt kanapéja került, miközben nem tudni, hová tűnt az új példány. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/16/azzal-vadoljak-az-egri-varosi-ceg-vezetojet-hogy-vett-egy-kanapet-kozel-egymillioert-az-irodaba-de-a-kopott-regi-butorat-vitte-be-a-helyere | 2023-02-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A fideszes vezetésű orosházi önkormányzat 2016 elején elhatározta, hogy vásárol egy a városban turisztikai és szabadidős céllal közlekedő kisvonatot, hogy azt azután a település intézménye, az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató (OVSZ) Zrt. üzemeltesse. Ezt követően a Dotto márkájú vonatok értékesítésével is foglalkozó, tatai székhelyű Evergreen Kft.-t felkereste Bánfi Zsolt, a Szerviz-Bodzás Kft. vezetője azzal, hogy hamarosan két érdeklődő jelentkezik náluk kisvonatügyben, s ezek közül az egyik az orosházi önkormányzat lesz. Itt merül fel az első kérdés: mindezt honnan tudta, s kinek a megbízásából járt el a medgyesbodzási cég vezetője?
S valóban, 2016. március elején megjelent az Evergreennél az OVSZ Zrt. néhány munkatársa és az orosházi polgármesteri hivatal egy képviselője, hogy megnézzék azt a Dotto vonatot, amelyet később – közbeszerzési eljárás után – végül megvett az önkormányzat. Nem sokkal a tatai látogatás után, 2016. április 13-án hirdetmény nélküli nyílt közbeszerzési eljárást írt ki az orosházi városi önkormányzat a kisvonat beszerzésére. | Fekete vonat. Orosháza: közbeszerzést ennél jobban befolyásolni nem lehet | Magyarországon a közbeszerzés gyakorta a korrupció melegágya: ezt a közhelyet egy első látásra aggálytalan orosházi pályázat tökéletesen alátámasztja. A városi kisvasút miatt a város egyik ellenzéki önkormányzati képviselője tett feljelentést. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/fekete-vonat-256307# | 2023-02-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Narancs.hu 2021. november elején számolt be arról a gáláns adósságátvállalási javaslatról, amellyel a veszprémi önkormányzat mentesíti a kézilabda klubot, hogy visszafizesse 642 millió forintos adósságát. A konstrukció kezdeményezője a fideszes polgármester, Porga Gyula, a kedvezményezett a Szijj László milliárdos útépítő cége érdekeltségében lévő Veszprém Handball Team Zrt.
Az adósság úgy keletkezett, hogy a 2017-től a Szíjj László Duna Aszfalt Kft.-jéhez került Veszprém Handball Team (VHT) 642 millió forint tartozást halmozott fel a Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft.-nél. Az önkormányzat egyszemélyes tulajdonát képező társaság 2014-ben még Csarnok Kft. néven három tételben hitelezett 300, 100, majd 50 millió forintot 3 százalékos jegybanki alapkamattal 2016 végéig. Ezeket a cég nem fizette vissza, amit az önkormányzat azzal hálált meg, hogy további 50 millió forinttal toldotta meg a hitelt 2016. júniusi lejárattal. A kamatok összege 2014-től 2021-ig 142 millió 400 ezer forintig növekedett. (A Veszprém 2030 Kft.-t 2020-ban alapította a város a Csarnok Veszprémi Csarnoküzemeltető, Rendezvényszervező és Kommunikációs Kft. átalakításával. A Csarnok Kft. a kézilabdacsarnok Veszprém Aréna üzemeltetői és rendezvényszervezői feladatait látta el mindaddig, amíg a létesítmény fejlesztése miatt - az ingó és ingatlan vagyonát - átadta az államnak, ezzel tevékenysége okafogyottá vált, de nem szűnt meg, hanem profilt váltott.)
Szíjj, aki Forbes Magazin leggazdagabb magyarjainak listájának 6. helyét érdemelte ki 229 milliárd forintosra becsült vagyonával, az adóssággal együtt vette át a klubot működtető céget. Ezt öt év alatt sem rendezte, miközben az adósságátengedéssel kapcsolatos tőkemozgatások, módosítások és kamatok is gyarapították. Annak ellenére nem sikerült törlesztenie, hogy a klub bevételei évente félmilliárd forinttal meghaladták a 2017-es 2,5 milliárdos nettó árbevételét. Ez is kevés volt az adósságrendezéshez; a klub nem tudta megfogni a pénzt, 2021-ben például a 3 milliárdos bevétel mindössze 9 millió forint nyereséget termett.
A veszprémi polgármester azonban gavallérként közbelépett. 2021 októberben a városi közgyűlés ülésén azzal a javaslattal állt elő, hogy a 2023 januárban induló Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt 2023-as infrastrukturális fejlesztéseit megvalósító Veszprém 2030 Kft.-től maga a tulajdonos önkormányzat vegye át a klub fennálló tartozását. Az előterjesztés szerint az önkormányzat összesen 650 millió forintos követelést tartott nyilván, aminek átvállalását bartererezéssel oldják meg: hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljáráson veszik igénybe a VHT városmarketinges szolgáltatásait. A fideszes többségű képviselő-testület megszavazta, hogy Veszprém Városmarketing szolgáltatás biztosítása a veszprémi kézilabdacsapatot működtető szervezet által biztosított hirdetési felületek és arculati jogainak igénybevételével címmel indít közbeszerzési eljárást. A tender címe világosan kijelölte kimenetelét: a nyertes nem lehet más, mint a kézilabdaklub, mivel csak Szíjj László cége pályázhat érvényesen. Ezt a polgármesteri megerősítőleg indokolta: „A Közbeszerzési törvény 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján a beszerzés tárgyát képező városmarketing szolgáltatásra vonatkozó szerződés, műszaki technikai sajátosságai és a kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy szervezettel, a Veszprém Handball Team Zrt.-vel köthető meg.” A konstrukció révén a VHT hirdetni fogja az EKF programjait, ezzel dolgozza le adósságát a város számára – fordította le a win-win konstrukció lényegét a polgármester.
Porga Gyula kezdeményezése tavaly novemberre érett be. A közbeszerzés akadályait az egyetlen pályázó VHT-nak sikerült vennie, sőt a kéziklub egy közbeszerzésen két megbízást is kapott. Nem csak az EKF-et, hanem a várost is népszerűsíheti ugyanis összesen nettó 555 millió forintért. Unortodox módon a város a jóval kisebb összegű szerződésért kap többet a klubtól: a VHT 55 millió forintból Veszprém városmarketingjét teszi hatékonyabbá, kihasználva a város potenciális vonzerejét a passzív sportturisták körében. „Fel kell hívni a csak a sportért ide látogató turisták figyelmét Veszprém egyéb adottságaira, azaz növelni kell körükben a várostermékek eladásának szintjét” – olvasható a szerződés céljai között. Mit kell ezért tennie a klubnak? A mezen a város logóját viselik a játékosok, a ledfalon hirdetéseket futtatnak, a Bajnokok Ligája-meccseken padlómatricát telepítenek, a műsorfüzetben a klub helyet biztosít és egy zászlót is kihelyez a csarnoknál. Ezen kívül összesen 5 ezer darab jegyet ad 100 forintos áron diákoknak, nyugdíjasoknak hét hónapon át, legkésőbb 2023 április végéig.
A másik megbízás szerint Szíjj kézilabdás cége az EKF 2023-at is reklámozza. Ez volt az eredeti polgármesteri szándék, méghozzá tízszer nagyobb összegért, nettó 500 millió forintért. Ahogy a megbízás céljai között említik, „a klub hozzájárul a programsorozat felvezető kampányához, az elnyert cím népszerűsítéséhez, illetve az ilyen irányú marketing tevékenység hatékonyabbá tételéhez.” A félmilliárd forintos megbízás keretében szinte ugyanazokat várja el az önkormányzat, mint az 55 millióért rendelt veszprémi városmarketing hatékonyságjavításánál. A játékosok viselik a mezükön az EKF logóját, lesz tapadómatrica, ledfalas hirdetés, műsorfüzetben történő megjelenés és egy EKF-zászló. Egy komoly tétel viszont nem kapott helyett ebben a megbízásból: se 5 ezer, se kevesebb, se egyetlen kedvezményes jegyet nem biztosít a klub a városnak. Miközben lenne idő kiosztani a veszprémieknek még pár ezer jegyet, ugyanis az EKF-szerződés teljesítése másfél évre nyúlik 2022 novembertől 2024 szeptemberig.
A polgármesteri hivatal megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy a VHT tartozását be fogják számítani az 500 millió forintos EKF-szerződésbe. „Az önkormányzat a Handball Zrt.-vel megkötött 2024. szeptember 30-ig tartó szolgáltatásvásárlási szerződésének a vállalkozói díjának a teljesítésébe beszámítja a Veszprém Handball Team Zrt. felé fennálló követelését” – közölték a Narancs.hu-val. Ennek részleteivel kapcsolatban újabb kérdéseket tettünk fel. A Porga Gyula által 2022. novemberben 8-án aláírt szerződés ugyanis úgy rendelkezik, hogy az EKF-et népszerűsítő félmilliárd forint értékű szolgáltatások elvégzéséről a szerződés keltétől, tehát 2022. novembertől a kézilabdacég negyedévente számlát állít ki, amit az önkormányzat kifizet, vagyis pénzmozgás történik. A 2024. szeptember 30-ig hatályos szerződés azt is előírja, hogyan kell kiszámítani a számlák értékét, továbbá két, fotókkal ellátott beszámoló prezentálására is kötelezi a VHT-t. A szerződés teljesítési fejezetében nincs szó arról, hogy az önkormányzat beszámítja a cég adósságát EKF-népszerűsítő szolgáltatásainak értékébe, egyértelműen pénz kifizetése az ellentételezés.
Amennyiben tehát beszámítják, a klub egy forintot sem kaphat, mivel az önkormányzattal szembeni adóssága meghaladja az 500 millió forintot.
A hivatal közlése szerint az év végén kamatokkal együtt 540 millió forint volt a klub tartozása. Az önkormányzat egyelőre nem válaszolt újabb felvetéseinkre.
A 2021-es városházi vitában Kovács Rajmund független képviselő azt feszegette, nem minősül-e a Büntető törvénykönyv hatálya alá eső jogosulatlan pénzügyi tevékenységnek az adófizetői pénz kölcsönadása egy magáncégnek. Mivel többször is nyújtott kölcsönt a Csarnok Kft., a képviselő a folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés lehetőségét vetette fel. A bizottsági ülésen erre azt a magyarázatot kapta, hogy ez nem az adófizetők pénze, mivel amint átkerült a Csarnok Kft.-hez, a társaság vagyona lett, amivel a jogszabályoknak megfelelően gazdálkodott. Erről a képviselőnek Kósa Lajos szállóigéje jutott eszébe - a több száz millió forint elvesztette közpénz jellegét. Porga Gyula sem kereste a szofisztikált levezetést: azzal zárta rövidre a vitát, hogy mivel ez a csata öt éve folyik és a Kovács csak két éve szerzett mandátumot, nem válaszol a felsorolt összes butaságra.
Kovács Rajmundnak többszöri érdeklődésre sem sikerült választ kapni arra, hogy a klub miként fog elszámolni az adósságával, miután ebben a konstrukcióban nincs utalás a tartozás kiegyenlítéséről. A képviselő úgy látja, az 55 milliós szerződés elfogadható, megfelelő ellentételezést kap a város a meccsjegyekkel együtt, az 500 milliós megbízást viszont erősen túlzónak tartja, ami messze nincs arányban a klubtól kapott szolgáltatások értékével.
Szíjj László kézilabdaklubja a ledolgozott adósságtörlesztés esetén sem marad önkormányzati támogatás nélkül. A városmarketing szolgáltatásokat ugyanis már a novembertől hatályos szerződés teljesítése előtt elkezdte egy korábbi megbízásnak köszönhetően. Mint a polgármesteri hivataltól megtudtuk,
2022. február és október között nettó 166 millió forintért biztosított ilyet az önkormányzatnak. Ezt követte novembertől az újabb 55 millió forintos megbízás;
a két, folytatólagos városmarketingezés értéke nettó 221 millió forint.
(Címlapképünk forrása: Veszprém.hu Facebook) | Szíjj László kézilabdacsapatának nem kell visszafizetnie félmilliárdos adósságát | Sőt, még 221 millió reklámpénzt is kap Veszprémtől. Ahogy Porga Gyula fideszes polgármester ígérte, megsegíti a milliárdos útépítő tulajdonában lévő városi kézilabdaklubot: nem kell visszafizetnie az önkormányzattal szembeni félmilliárd forintot meghaladó adósságát. A tartozást az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat reklámozásával dolgozhatja le. Szíjj László kézilabdás cége így se jár pórul, az önkormányzat ugyanis 166+55 millió forintért rendel városmarketing szolgáltatásokat a passzív sportturisták megdolgozásáshoz. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/szijj-laszlo-kezilabdacsapatanak-nem-kell-visszafizetnie-felmilliardos-adossagat-256280# | 2023-02-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az egyik koronatanú meghallgatásával folytatódott a költségvetési és gazdasági csalással vádolt DK-s politkus büntetőpere a Kecskeméti Törvényszéken kedd reggel.
A vádirat szerint K. Norbert is tagja volt annak a bűnszervezetnek, amelyet Czeglédy Csaba vezetett: a koronatanú generál alvállalkozóként dolgozott a diákmunka-közvetítéssel foglalkozó Human Operator Zrt.-nek.
A férfi 2019-ben egyezséget kötött az ügyészséggel és beismerte a bűncselekményeket.
K. Norbert terhelő vallomást tett Czeglédy Csabára és több munkatársára. Azt mondta, hogy az iskolaszövetkezetek nem fizettek járulékot és adóterheket. A pénzt úgy tüntették el, hogy kötbért vittek végig a rendszeren. A tárgyaláson nem hangzott el a hamis tanúzás, de a koronatanú célzott rá, amikor arról beszélt, hogy korábban egyeztették a vallomásokat. És több olyan találkozót is megemlített, amelyeket ipari kémkedés ellen védett helyiségben tartottak.
"A tanú elmondta, hogy 2016-ban, 2017-ben sor kerültek olyan találkozásokra, amelyeket egy olyan alagsorban tartottak meg, ami ipari kémkedés ellen biztosított, védett helyiség volt. Ezeken az alkalmakon, amelyekből egyébként többet Czeglédy Csaba vezetett le, olyan témákat beszéltek át, hogy egy-egy már eltűnőben lévő iskolaszövetkezet esetében a könyvelést és a pénzügyi folyamatokat hogyan zárják le úgy, hogy azok rendben valónak tűnjenek" - mondta az M1 tudósítója.
A vád szerint Czeglédy Csaba - üzlettársaival - módszeresen és éveken keresztül trükközött a közteherfizetéssel, amivel így összesen 6,3 milliárd forintot meghaladó összegű adót csalt el.
Czeglédy Csaba ártatlannak vallja magát. A vádiratban az szerepel, hogy ő adhatott ki minden utasítást a Human Operátor Zrt. körül kibontakozó bűnügyben. Czeglédy Csabát a hazai sajtó gyakran nevezi Gyurcsány Ferenc jobbkezének. A férfi ráadásul ügyvédként is dolgozik a volt miniszterelnöknek.
A Czeglédy Csaba ellen zajló eljárás 2017 óta húzódik. A volt MSZP-s, most a DK támogatását élvező politikus ugyanis Gyurcsány Ferenc pártjának jóvoltából először EP-képviselőjelöltséget szerzett, amivel mentelmi joghoz jutott, majd szombathelyi önkormányzati képviselő lett. Közben Gyurcsány Ferenc saját bevallása szerint nemcsak pozícióval, de pénzzel is kisegítette Czeglédy Csabát és az általa működtetett Human Operátor Zrt.-t, amikor családi cége, az Altus jelentős kölcsönt adott.
Czeglédy Csabának az 1990-es években fiktív számlák felhasználása miatt kellett felelnie, 2003-ban pedig a Veszprém Megyei Bíróság jogerősen 1 év 4 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, többrendbeli adócsalás és okirat-hamisítás miatt.
Idén márciusban ismét elítélték. Az ördög ügyvédje ügyben személyes adattal visszaélés vétsége miatt egymillió forintos pénzbírságra kötelezte a Veszprémi Járásbíróság.
A költségvetési és gazdasági csalással kapcsolatos büntetőügyéről Czeglédy Csaba nem akart nyilatkozni az M1-nek. A tárgyalás szerdán a koronatanú további meghallgatásával folytatódik.
Kiemelt kép: Czeglédy Csaba az általa vezetett Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet, összesen 21 vádlott ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt folytatódó ügy előkészítő ülésén (Fotó: MTI/Rosta Tibor) | Folytatódik Czeglédy Csaba büntetőpere, terhelő vallomást tett az egyik koronatanú | Az iskolaszövetkezetek nem fizettek járulékot és adóterheket, a pénzt pedig eltüntették – ezt vallotta az egyik koronatanú Czeglédy Csaba büntetőperében. K. Norbert több olyan találkozóról is beszélt a bíróság előtt, amelyet – állítása szerint – kémkedés ellen védett helyiségben tartottak. Czeglédy Csaba DK-s politikus a vád szerint 6,3 milliárd forint adót csalt el – hangzott el az M1 Híradó műsorában. | null | 1 | https://hirado.hu/belfold/cikk/2022/11/08/folytatodik-czegledy-csaba-buntetopere-terhelo-vallomast-tett-az-egyik-koronatanu | 2022-11-08 10:25:00 | true | null | null | hirado.hu |
Óriási az a dokumentumanyag, amit át kell tanulmányozni, ezért folytatni kell az iratbetekintéseket. Ezzel együtt nyitva hagyták a lehetőségét annak is, hogy – ha indokolt – további dokumentumokat kérjenek be iratbetekintés céljából, akár a meghallgatások megkezdése után is. Arról majd csak szeptemberben döntenek, hogy szükség van-e a szeptember 30-i határidő meghosszabbítására – mondta Mile Lajos, a testület elnöke újságíróknak kedden, az albizottság zárt ülése után.
A bizottság elnöke azt is elmondta, hogy az üggyel kapcsolatban meghallgatandók körének megállapításában, majd a bizottsági munka végén is vitákra számít. Feltételezései szerint ugyanis a jelentés elkészítésének időszakában már markáns politikai szándékok is megjelennek majd.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április 25-én oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Április 30-án bejelentették, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságot állít fel. A bizottság május 14-én tartott meg alakuló ülését. Mile Lajos akkor azt mondta: a vizsgálódás első szakaszában áttanulmányozzák a kapcsolódó iratanyagokat. Ezt követően döntik majd el, hogy kiket fognak meghallgatni. A bizottság végig zárt üléseket tart, munkájuk végén határoznak arról, hogy az elkészített jelentés lehet-e nyilvános.
Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja korábban azt mondta: javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelősöket – köztük Szilvásy György volt titokminisztert és az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencet is – hallgassák meg. Továbbá azt is kezdeményezi, hogy Gyurcsány Ferenc utódját, Bajnai Gordont is hallgassa meg a testület, mert – mint mondta – Laborc Sándor még az ő miniszterelnöksége idején is munkálkodott.
A Portik Tamás és Laborc Sándor ellen hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt indított nyomozást két hónappal, augusztus 7-ig meghosszabbították. | Portik–Laborc – Júliusban születhet döntés | Egyelőre arra kaphatunk majd választ, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kiket hallgat majd meg elsőként. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/18/portik-laborc-juliusban-szulethet-dontes/ | 2013-06-18 10:24:00 | true | null | null | 24.hu |
A napokban számoltunk be annak a férfinak az esetéről, aki tízezer forint hálapénzt akart adni orvosának sikeres műtétje után, a doktor azonban kevesellte az összeget, ezért fenyegetőzni kezdett, és meg is zsarolta a beteget. A történtek nyomán a Péterfy Sándor utcai Kórház vizsgálatot indított.
Most az orvos újabb betege állt nyilvánosság elé. A nő, akinek az ínszalagját kellett műteni, a Blikknek mesélte el a történetét. Az operáció előtt az orvos kerek perec nekiszegezte a kérdést, hogy az anyagiakat mikor kívánja rendezni. A nő azt mondta, a varratszedéskor tervezte.
„Jó, de akkor egy húszassal több lesz” – hangzott a doktor válasza.
A nő azt mondja, tudta, hogy az orvos szabott tarifáért dolgozik, de ettől a választól teljesen elképedt. Végül nem is adott egy fillér hálapénzt sem, és elintézte, hogy rehabilitációra már egy másik kórházba kelljen járnia.
„Ez az ember minden becsületes orvos rémálma, a hivatás szégyene! Ne tűrjék meg maguk között!” – háborgott a lapnak a nő.
Dr. Szokoly Miklós, a kórház helyettes vezetője a lapnak elmondta, mielőbb szeretnének az ügy végére járni, s ha kell, etikai bizottság elé viszik a történetet, vagy rendőrséghez fordulnak. Amíg azonban fel nem göngyölítik a szálakat, addig tovább dolgozhat a doktor.
Az intézmény vezetése arra kérte a szóban forgó sebész korábbi betegeit, jelentkezzenek, ha hasonló tapasztalataik voltak. | „Ez az ember minden becsületes orvos rémálma” | Újabb botrányos történet derült ki a hálapénzt keveslő orvosról. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/18/ez-az-ember-minden-becsuletes-orvos-remalma/ | 2013-06-18 10:31:00 | true | null | null | 24.hu |
A Szegedi Járási Ügyészség egy munkásszálló építése miatt indítványozta három férfi letartóztatását. A gyanú szerint a túlárazások miatt 222 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek a szállók építésekor. Ennyi volt az állami támogatás. A teljes építkezést a pályázatban 149 millió forint önrésszel együtt 371 millió forintban szabták meg.
Csakhogy az épület végül 258 millió forintból felépült. A megmaradt 113 millió forintból a polgármester 70 milliót a saját cégének utaltatott, majd abból társasházakat épített és ingatlanokat vásárolt. Emellett 10 milliót egy szociális szövetkezetnek utaltak, a többi pénz sorsa ismeretlen.
A letartóztatása után a Kecskeméti Járásbíróságon a polgármester azt mondta az RTL Híradónak: nem bűnös és nem követett el semmit. | Letartóztatták Újszentiván polgármesterét | A Szegedi Járási Ügyészség egy munkásszálló építése miatt indítványozta három férfi letartóztatását. A gyanú szerint a túlárazások miatt 222 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek a szállók építésekor. Ennyi volt az állami támogatás. A teljes építkezést a pályázatban 149 millió forint önrésszel együtt 371 millió forintban szabták meg. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/09/ujszentivan-polgarmester-letartoztatas | 2022-02-09 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A biomassza főleg fát jelentene, és az erőműben elégetve a fűtővíz melegítésében kapna szerepet. A termálvíz felhasználásával pedig a használati meleg vizet biztosítanák. A termálvizet használat után nem sajtolnák vissza a mélyrétegekbe, hanem elvezetnék a Tiszába. Az MSZP és az egykori SZDSZ tagjaiból alakult Szabad Város Egyesület aktivistái is egy hónapon át gyűjtötték az aláírásokat a távfűtés által érintett lakóövezetben, ahol közel 50 ezren laknak.
Az ellenzők azzal kampányolnak, hogy a biomassza-erőmű füstje büdös lesz, továbbá rászabadítják a városra a kamionokat, amelyek a napi 100 tonna tüzelőt hordják. Ha termálvizet használnak a melegvíz-szolgáltatáshoz, akkor majd sárga és büdös víz folyik a csapokból.
Rablóprivatizációnak pedig azért hívják a tervet, mert a szegedi távhőszolgáltatásban 1999, az első Fidesz-korszak óta egy Fidesz-közeli vállalkozó, Pomázi Csaba magánvállalkozása, az Alfa Nova Kft. érdekelt 49 százalékos kisebbségi tulajdonnal. De ez semmi, mondják a kampányolók, a tüzelőt majd egyenesen Simicska Lajos cégbirodalmának erdeiből hoznák az erőműbe. Az érintett lakók semelyik fenyegető esemény bekövetkeztét nem szeretnék, ezért gyorsan gyűltek az aláírások. | A tét, hogy ki költse az unió pénzét, ki szerezzen húsz évre piacot | Most harmadszor is napirendre kerül a szegedi biomassza ügy, de – a június végi közgyűlésen – kérdés, hogy a több irányból érkező ellenállást látva a Fidesz–Jobbik kitart-e az erőmű-beruházás mellett. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/19/a-tet-hogy-ki-koltse-az-unio-penzet-ki-szerezzen-husz-evre-piacot/ | 2013-06-19 10:59:00 | true | null | null | 24.hu |
A Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnázium és Kollégium igazgatója július 31-ével mondott le megbízásáról, döntését nem kívánta indokolni. Az intézményvezetői állásra kiírták a pályázatot, a pályáztatás augusztus 31-ig lezárul – közölte Hontai-Cziráki Marianna, a balatonalmádi tankerület igazgatója.
Gránásiné Bácsi Tünde, a gimnázium igazgatója az MTI érdeklődésére kedden annyit mondott, hogy augusztus elsejétől a pápai református gimnáziumot vezeti. A gimnázium igazgatója tavaly decemberben a fenntartó kérésére annak akart utánajárni – egy bejelentés megalapozottságának tisztázására -, hogy az intézményben valóban folyik-e meg nem engedett politizálás, a tanulókat bujtogatják-e diáktüntetéseken való részvételre.
Eljárásában az adatvédelmi hatóság azt vizsgálta, hogy az iskola tanárokat és diákokat érintő eljárása jogszerű volt-e. A NAIH jogellenes adatkezelést állapított meg, és az intézményre háromszázezer forintos bírságot szabott ki januárban.
A NAIH határozatában rámutatott, hogy a garanciákat nélkülöző eljárások során a személyes adatok kezelése nem lehet jogszerű, mivel az érintettek joggyakorlása – beleértve a személyes adataik kezelésével kapcsolatos jogosultságaikat – nem biztosított. Az adatvédelmi hatóság megállapította: a balatonalmádi meghallgatásokon az iskolavezetés az információs önrendelkezési jogról szóló törvény szabályainak megfelelő tájékoztatás nélkül és az érintettek hozzájárulásának hiányában rögzítette a személyes adatokat, így az adatkezelés jogszerűtlen.
A tanulók és a pedagógusok nyilatkozatait eredetileg névvel rögzítették, de ezeket a dokumentumokat már megsemmisítették. A hatóság azonban a név nélküli nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok törlését is szükségesnek találta a jogszerű állapot helyreállításáért, ezért a bírság kiszabása mellett erre is kötelezte az intézményt. | Lemondott a balatonalmádi gimnázium igazgatója | Lemondott vezetői megbízásáról a balatonalmádi Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnázium és Kollégium igazgatónője. A gimnáziumra jogellenes adatkezelés miatt háromszázezer forintos bírságot szabott ki az év elején a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/19/lemondott-a-balatonalmadi-gimnazium-igazgatoja/ | 2013-06-19 11:04:00 | true | null | null | 24.hu |
A döntésről délelőtt tesz bejelentést az Európai Bizottság, amely szerint a magyar törvényhozás által tavaly január 1-jén bevezetett korlátozások ellentétesek a beruházások és szolgáltatások szabadságára vonatkozó európai uniós elvekkel.
Tavaly januártól állami monopólium lett Magyarországon az étkezési jegy kibocsátása. A kormány lépése ellen már a tervek nyilvánosságra kerülésekor több érintett cég, így az étkezési utalvány forgalmazására szakosodott három francia tulajdonú vállalat, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo is tiltakozott.
Az új cafeteriaszabályozás szerint csak az állam által kibocsátott Erzsébet-utalvány és a Széchenyi-pihenőkártya élvez kiemelt járulékkedvezményt, ha béren kívüli juttatásként adja a munkáltató. A piacon lévő cégek forgalma ezért minimálisra esett vissza. Az Európai Bizottság 2011 novemberében kérte a magyar kormányt, hogy módosítson az akkor még csak tervezett szabályozáson, de ez nem történt meg, a brüsszeli testület ezért fordult az Európai Bírósághoz.
Az ügyben 2012 áprilisában bekérették a francia külügyminisztériumba a párizsi magyar nagykövetet. Párizs tiltakozott amiatt, hogy szerinte Magyarország nem tartja tiszteletben az Európai Unióban érvényes szabadkereskedelmi szabályokat, és bünteti a francia vállalatokat. | Bíróság elé visz minket Brüsszel | Az étkezési és szabadidő-utalványok külföldi kibocsátóira és forgalmazóira vonatkozó magyarországi korlátozások ügyében megyünk az Európai Bíróság elé. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/20/birosag-ele-visz-minket-brusszel/ | 2013-06-20 11:11:00 | true | null | null | 24.hu |
Lemondott Nagy István, az egri önkormányzat városfejlesztési cégének fél éve kinevezett vezetője, akiről az 444 írta meg, hogy bizarr kanapéügybe keveredett.
Kinevezése után nem sokkal a cég egy közel egymillió forintos kanapét vásárolt az irodájába, de amikor pár héttel később ellenőrzést tartott az önkormányzat, az irodában a drága bútordarab helyett egy használt, kopott kanapét találtak. Az ügyben tett feljelentés szerint Nagy a revizornak ekkor azt mondta, hogy amit lát, az az új kanapé. Az ellenőr azonban visszament a boltba, ahol megmutatták neki, hogy valójában mit adtak el a kft.-nek. A ténylegesen eladott kanapé egészen másképp nézett ki és nem volt kopott.
Az önkormányzat vezetése lényegében azt gyanította, hogy a férfi hazavitte a frissen vásárolt kanapét, és helyette egy viseltes bútort vitt be otthonról a munkahelyére.
Nagy ezen a héten annyit már elismert a helyi sajtóban, hogy a használt bútor tényleg az ő tulajdona, a több mint 900 ezerért vett példányról meg titokzatoskodva annyit árult el, hogy az már nincs a városfejlesztési kft. tulajdonában.
Íme az elsőként az Egri Ügyekben leközölt lemondó nyilatkozat teljes szövege:
Az elmúlt napokban a városvezetés részéről olyan támadássorozat indult személyem, mint az Egri Városfejlesztési Kft. ügyvezetője ellen, amely példa nélküli a cég történetében. A szakmai munkavégzés és a város projektjeinek, pályázatainak szakszerű kezelése sajnálatos módon ilyen közéleti körülmények között szinte lehetetlen.
Amikor ezt a pozíciót megpályáztam úgy gondoltam az elsődleges feladat, amivel foglalkoznom kell majd, az a város lesz. Szomorúan, de be kell látnom, hogy sajnos a jelenlegi kiélezett politikai helyzet ezt megakadályozza, hiszen az időm nagy részét arra kellett fordítanom az elmúlt napokban, hogy az engem ért vádakra cáfolattal szolgáljak.
Saját egészségem, a családom nyugalma és a város fejlődése érdekében ezért úgy gondolom, hogy egy olyan személyre van most szükség vezetőként ezen a poszton, aki kiemelkedő szakmai tudása mellett egyszersmind kötél idegekkel is rendelkezik ahhoz, hogy állja a sarat a városvezetés folyamatos politikai támadásaival szemben.
Éppen ezért ezúton szeretném bejelenteni, hogy a holnapi nappal hivatalosan is kérem az EVAT Zrt. Igazgatóságát, hogy fogadják el a lemondásomat az ügyvezetői pozícióról. Ettől függetlenül szeretném hangsúlyozni, hogy úgy gondolom az ártatlanság vélelme mindenkit megillet amíg be nem bizonyosodik, hogy valóban törvénytelenséget követett el.
Természetesen a személyemet ért támadások miatt megtettem a szükséges jogi lépéseket, és bízom benne, hogy minél hamarabb fény derül majd az igazságra.
Nagy István
ügyvezető
Egri Városfejlesztési Kft. | Lemondott az egri kanapés ember | Lemondott Nagy István, az egri önkormányzat városfejlesztési cégének fél éve kinevezett vezetője, akiről az 444 írta meg, hogy bizarr kanapéügybe keveredett. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/16/lemondott-az-egri-kanapes-ember | 2023-02-16 10:53:00 | true | null | null | 444 |
A Népszava úgy tudja, hogy legkorábban hétfőn döntenek annak a sebésznek a felelősségrevonásáról, akiről több beteg is azt állítja, kikövetelte a hálapénzt, az ügyet kirobbantó fiatalember szerint egyenesen megfenyegette, ha nem ad több pénzt, mint amennyit magától ajánlott.
A lap szerint a döntést a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatója, dr. Sásdi Antal fogja meghozni. Az orvost már tegnap meghallgatták, szerinte félreértésről van szó. Az intézmény vizsgálóbizottsága ma még egy főnővért is meghallgat. A Népszava szerint ő fültanúja volt a panaszt tett beteg és az orvos beszélgetésének.
Az RTL klub szerint szerint a főnővér nem jelent meg a mai meghallgatáson, várhatóan holnap mondja el, mit tud. A kereskedelmi tévé híradójában az is elhangzott, hogy az orvos telefonon többször bocsánatot kért a betegtől. | Hálapénz-botrány: volt fültanú | Egy főnővér vallomásán múlhat a korrupt orvos sorsa. A doktor bocsánatot kért. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/20/halapenz-botrany-volt-fultanu/ | 2013-06-20 11:16:00 | true | null | null | 24.hu |
Több mint tíz évvel az elkövetés, és három évvel a perújítási kérelem benyújtása után, ősszel ítélet várható Hunvald György ügyében. Igaz, nem jogerős, csak elsőfok. A nyári szünetre vádbeszéddel ment az eljárás, az ügyész
három év körüli letöltendő börtönt indítványozott.
Erzsébetváros volt szocialista polgármesterét 45 millió forint kárt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. Hunvald a vád szerint színlelt szerződéseket kötött barátaival, amik után nem történt teljesítés, tényleges munkavégzés. De az ügyész szerint
milliós kára származott a kerületnek abból is, hogy a polgármester korlátlan telefonhasználatot biztosított elődje, Szabó Zoltán számára.
Hunvald György két és fél évet már volt előzetes letartóztatásban, eddig jogerősen egy év letöltendő szabadságvesztést kapott. Ha ősszel elítélik, és nem fellebbez, akkor másfél évre kellene bevonulnia. (MTI) | Börtönbüntetést kért az ügyész Hunvald Györgyre | Több mint tíz évvel az elkövetés, és három évvel a perújítási kérelem benyújtása után, ősszel ítélet várható Hunvald György ügyében. Igaz, nem jogerős, csak elsőfok. A nyári szünetre vádbeszéddel ment az eljárás, az ügyész három év körüli letöltendő börtönt indítványozott. | null | 1 | https://444.hu/2019/06/28/bortonbuntetest-kert-az-ugyesz-hunvald-gyorgyre | 2019-06-28 11:20:00 | true | null | null | 444 |
Csongrád-Csanád megye tizenöt polgármestere egyszer csak arra ébredt, hogy náluk Márki-Zay Péter nem igazán szívesen látott vendég. Ha feléjük kampányol, nem mutatkoznak vele, nem is fotózkodnak együtt, de azért persze beteheti a lábát a falvakba. Ez az a körzet egyébként, ahol az ellenzék miniszterelnök-jelöltje Lázár Jánossal csap majd össze áprilisban. Utánajártunk, hogy miért fajulhatott el így a helyzet, és mi állhat a háttérben. | Pénzkérdés – Csongrád-Csanád megyei települések, ahol nem látják szívesen Márki-Zay Pétert | Csongrád-Csanád megye tizenöt polgármestere egyszer csak arra ébredt, hogy náluk Márki-Zay Péter nem igazán szívesen látott vendég. Ha feléjük kampányol, nem mutatkoznak vele, nem is fotózkodnak együtt, de azért persze beteheti a lábát a falvakba. Ez az a körzet egyébként, ahol az ellenzék miniszterelnök-jelöltje Lázár Jánossal csap majd össze áprilisban. Utánajártunk, hogy miért fajulhatott el így a helyzet, és mi állhat a háttérben. | null | 1 | https://rtl.hu/hazon-kivul/2022/02/08/csongrad-csanad-megye-onkormanyzat-marki-zay-peter | 2022-02-08 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Egy ügyvéd foglalkozású férfival és egy többszörösen büntetett előéletű férfival szemben emelt vádat az ügyészség a Borkai Zsolt jachtozós videójához kapcsolódó ún. ördög ügyvédje ügyben – írja az Ügyészség.hu. A vád szerint az ügyvéd büntetett előéletű társa segítségével „különleges személyes adatokat tartalmazó, szexuális tartalmú fénykép-, illetve videófelvételeket hozott nyilvánosságra az interneten, amivel az érintetteknek jelentős érdeksérelmet okozott”.
A vádirat szerint az érintett ügyvéd arra kérte társát, hogy hozzon létre neki egy profilt a Facebookon, ez meg is történt 2019 szeptemberében, majd ezután egy oldalt is csináltatott vele ugyanott, amit később Az ördög ügyvédjére változtatott. Később az oldalt hirdették is.
Az oldalakat azért hozták létre, hogy minél többekhez eljussanak a „az ezt követően nyilvánosságra hozott, szexuális tartalmú, kompromittáló” felvételek, amiknek a linkjét osztották meg ott. Az ügyvéd 2019. október 2. és 9. között tett közzé fotókat és videókat Borkaiékról, bár a korábbi győri polgármester neve nem szerepel az ügyészségi közleményben.
A Fővárosi Főügyészség az ügyvédet és többszörösen büntetett előéletű társát 9 rendbeli különleges személyes adattal visszaélés vétségével vádolja, amit ez utóbbi bűnsegédként követett el. A főügyészség indítványozta, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzéssel a jogásszal szemben pénzbüntetést, többszörös visszaeső társával szemben pedig felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki.
Czeglédy ellen emelhettek vádat
Ahogy azt nyár végén megírtuk a Hvg.hu nyomán, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Czeglédy Csabát gyanúsította azzal, hogy Az ördög ügyvédje blogon ő hozta nyilvánosságra Borkai Zsolt adriai szexvideóját, amibe végül a fideszes volt győri polgármester belebukott.
A DK-s politikust nem nevesítették, de Czeglédy több lapnak is elismerte, hogy őt gyanúsítják az üggyel. A DK-s politikus akkor tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz, és koncepcionális eljárásra utalt. „Ami ma történt, a legsötétebb időket idézi: az ügyészség bűncselekmény határát súroló módon, bizonyítékok nélkül utasította a nyomozó hatóságot arra, hogy azt a képtelenséget közöljék velem, hogy érdemi közöm van a Borkaiékat lebuktató felvételek nyilvánosságra hozatalához” – mondta.
Akkor, nem sokkal a gyanúsítás híre után Az ördög ügyvédje a Facebookon reagált: azt írta, hogy mellément a tipp.
Czeglédy az ügyészség hétfői közleményére az alábbiakat írta Facebookon: | Két évvel a Borkai-botrány kipattanása után vádat emelt az ügyészség az ördög ügyvédje ügyben | Egy ügyvéd foglalkozású férfival és egy többszörösen büntetett előéletű férfival szemben emelt vádat az ügyészség a Borkai Zsolt jachtozós videójához kapcsolódó ún. ördög ügyvédje ügyben – írja az Ügyészség.hu. A vád szerint az ügyvéd büntetett előéletű társa segítségével „különleges személyes adatokat tartalmazó, szexuális tartalmú fénykép-, illetve videófelvételeket hozott nyilvánosságra az interneten, amivel az érintetteknek jelentős érdeksérelmet okozott”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/10/04/ordog-ugyvedje-vademeles-ugyeszseg | 2021-10-04 11:17:00 | true | null | null | Telex |
Az alábbi eset a múlt héten szerdán (2013. június 19.) esett meg velem a Corvin-negyednél. Kiszállva a metróból reggel 8 óra magasságában jegy- és bérletellenőrzés. Én is felmutattam bérletemet, mire az ellenőr közölte, hogy a bérletszelvényem hamis.
A bérletemet még jó egy hete a Határ úton vettem; mint mindig, most is kértem a blokkot, de az eladó közölte, hogy elromlott a készüléke, így nem tudja azt odaadni. Mivel nem vagyok időmilliomos, a bérletet meg már kiállította, nem volt helye reklamációnak. Hivatalos BKK-pénztárról volt szó, nem kutyaólas utcai árusítóról, ezért semmi rosszra nem gyanakodtam! (…) Hogy árusíthatnak egy hivatalos jegypénztárban hamis bérletet? Hogy fordulhat elő, hogy nem tudnak blokkot adni, hisz azt most már mindenhol kötelező a megvásárolt termék mellé kiadni? Mi alapján tudják az ellenőrök a bérleteket kiszűrni? | Hamisított bérletet adtak el a BKK jegypénztárban? | Egyelőre nem tudjuk mire vélni azt a történetet, ami a BKV-figyelőben jelent meg. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/24/hamisitott-berletet-adtak-el-a-bkk-jegypenztarban/ | 2013-06-24 11:43:00 | true | null | null | 24.hu |
Szeptember 28-án végelszámolás alá került a korábban Tiborcz István résztulajdonában lévő Elios Zrt. – számolt be erről az RTL Klub Híradója.
A 2009-ben alapított Elios Zrt.-nek éveken át Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István volt az egyik vezetője, és egy időben az 50 százalékos résztulajdonosa is. A cég 2010 után rendkívül sikeres volt a közbeszerzéseken, sorra nyerték el a közvilágítás felújítására kiírt, főként uniós finanszírozású pályázatokat. Az Elios munkáját több településen is kifogásolták, mert miután új, LED-alapú lámpákat szereltek fel, az utcák jóval sötétebbek lettek, mint előtte voltak.
A minőségi kifogások mellett az is felmerült, hogy a közbeszerzési eljárások irányítottak voltak, a kiírók és a pályázók között személyi összefonódások voltak, a pályázatok nagy részét pedig úgy írták ki, hogy az Elioson kívül senki, vagy csak nagyon kevés más cég tudott megfelelni a feltételeknek. Mivel a korszerűsítéshez uniós pénzeket is igénybe vettek, ezért az Európai Unió Csalásellenes Hivatala (OLAF) nyomozást indított. Az OLAF a 35 vizsgált pályázatból 17-nél állapította meg, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál.
Az OLAF elküldte a magyar hatóságoknak a jelentést, de az ügyben semmilyen büntetőjogi felelősségre vonás nem történt. A projekteket végül nem uniós forrásból, hanem a magyar adófizetők pénzéből finanszírozta a kormány, amelybe az OLAF-nak így már nem volt beleszólása. A magyar ügyészség nem talált szabálytalanságokat a közbeszerzésekkel kapcsolatban. Tiborcz István végül 2014-ben adta el az Eliosban lévő részesedését. | Végelszámolás alá került Tiborcz István korábbi sikercége, az Elios Zrt. | Szeptember 28-án végelszámolás alá került a korábban Tiborcz István résztulajdonában lévő Elios Zrt. A 2009-ben alapított Elios Zrt.-nek éveken át Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István volt az egyik vezetője, és egy időben az 50 százalékos résztulajdonosa is. A cég 2010 után rendkívül sikeres volt a közbeszerzéseken, sorra nyerték el a közvilágítás felújítására kiírt, főként uniós finanszírozású pályázatokat. Az Elios munkáját több településen is kifogásolták, mert miután új, LED-alapú lámpákat szereltek fel, az utcák jóval sötétebbek lettek, mint előtte voltak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/10/04/vegelszamolas-ala-kerult-tiborcz-istvan-korabbi-sikercege-az-elios-zrt | 2021-10-04 11:43:00 | true | null | null | Telex |
Turisztikai portál alapítására adott a Magyar Turisztikai Ügynökség 630 millió forint közpénzt abból az alapból, amit a koronavírus-járvány sújtotta vendéglátósok megsegítésére szántak. A pénzből mindössze 23 szervezetnek, vagy egyéni vállalkozónak jutott. A turisztikai ügynökség nem árulta el, hogy mi alapján és kik döntöttek a támogatásokról. Az MSZP EP-képviselője az unió csalás elleni hivatalához fordul. | A koronavírus-járvány sújtotta vendéglátósokat segítő alapból kapott egy cég 630 millió forintot egy honlapra | Turisztikai portál alapítására adott a Magyar Turisztikai Ügynökség 630 millió forint közpénzt abból az alapból, amit a koronavírus-járvány sújtotta vendéglátósok megsegítésére szántak. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/07/a-koronavirus-jarvany-sujtotta-vendeglatosokat-segito-alapbol-kapott-egy-ceg-630-millio-forintot-egy-honlapra | 2022-02-07 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Idén is kimaradt Magyarország az Európa Tanács éves korrupciós helyzetet vizsgáló jelentéséből,
mivel a kormány megint nem járult hozzá a publikáláshoz.
A 2018-as már a negyedik alkalom, hogy az Európa Tanács “Államok a Korrupció Ellen” ügynöksége elkészíti a beszámolót, de azt nem engedi a magyar kormány közzétenni, írja az Euronews. A szervezet vezetője a hírcsatornának kijelentette: Budapest már indokot sem keres amivel döntését megindokolná.
"Csak egy ilyen példa volt Magyarországon kívül, amely még ennél is komolyabb: az az ország nem tagja az Európa Tanácsnak, de a GRECO-nak igen: Fehéroroszország. Ők semmihez nem járultak hozzá. Magyarország két korábbi jelentés közzétételét jóváhagyta, de a 2017-es körhöz még hiányzik az engedély. Szerintem ez nem a jó szándék jele,"
tette hozzá Marin Mrčela. | Idén is letiltotta a kormány a róla szóló korrupciós jelentést | Idén is kimaradt Magyarország az Európa Tanács éves korrupciós helyzetet vizsgáló jelentéséből, mivel a kormány megint nem járult hozzá a publikáláshoz. A 2018-as már a negyedik alkalom, hogy az Európa Tanács “Államok a Korrupció Ellen” ügynöksége elkészíti a beszámolót, de azt nem engedi a magyar kormány közzétenni, írja az Euronews. | null | 1 | https://444.hu/2019/06/26/iden-is-letiltotta-a-kormany-az-unios-korrupcios-jelentest | 2019-06-26 12:05:00 | true | null | null | 444 |
Nem töri össze magát a nyomozóhatóság, hogy végére járjon az Országos Roma Önkormányzat botrányos Híd a munka világa programjának, derült ki a legfőbb ügyésztől. A szocialista Mesterházy Attila érdeklődött, hogy hol tart az ügy, mire Polt Péter együttérzően közölte:
nem tud mit tenni.
Mivel négy évvel az ügy kirobbanása után még mindig nem történt gyanúsítotti kihallgatás, az ügyészség tétlenül szemléli a fideszes Farkas Flóriánt érintő ügyet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban mondta fel a 1,6 miiliárdos programról kötött támogatási szerződést a Országos Roma Önkormányzattal. Az OLAF tavaly októberben küldte meg teljeskörű jelentését az ügyről. | Híd a munka világába: négy év nyomozás után még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként | Nem töri össze magát a nyomozóhatóság, hogy végére járjon az Országos Roma Önkormányzat botrányos Híd a munka világa programjának, derült ki a legfőbb ügyésztől. A szocialista Mesterházy Attila érdeklődött, hogy hol tart az ügy, mire Polt Péter együttérzően közölte: nem tud mit tenni. | null | 1 | https://444.hu/2019/06/26/hid-a-munka-vilagaba-negy-ev-nyomozas-utan-meg-senkit-sem-hallgattak-ki-gyanusitottkent | 2019-06-26 12:13:00 | true | null | null | 444 |
Valamikor ezen a területen Zamárdi legszebb nyaralója üzemelt. Az ötvenes években kimondottan menő dolog volt a KÖZÉRT üdülőjében nyaralni, de a SZOT villájaként is rengeteg vendéget fogadott ez az épület és telke. Az 1955-ben készített fotó alapján az derül ki, hogy akkor még voltak úriemberek és úrhölgyek. Talán még a békeidőből maradtak meg. Aztán évtizedeken át megőrizték úri mivoltukat, legalábbis vigyáztak arra, amit birtokoltak.
Egy ideig így tett a jelenlegi tulajdonos is, a Tolna Megyei Önkormányzat is, de három esztendeje elbocsájtotta a gondnok házaspárt, és lakatot tett a kapura. A fű nem nő, hanem felveti az egész udvart, bár ez lenne a kisebb baj. A fák szép csendben vagy nagy robajjal ki-kidőltek, a focikapuk széthulltak, a gaz és a szemét lett az úr. Mindez az üdülőkörzet legszebb területén. A szomszédos wellness és strand látogatói naponta szembesülnek a lepukkant, rozoga önkormányzati birodalommal. A bedobált mocsok és a benne élősködő patkányok lassan a növényzetet is kiűzik, az már a Margittay utca járdájára borult, esélyt nem adva a gyalogosközlekedésnek.
Az itt élő emberek már sokszor megkeresték Zamárdi hivatalát, de nem mozdult a füle botja sem. Az pedig végképp nem érthető, hogy egy megyei önkormányzatra miért nem vonatkozik az országos parlagfű-rendelet.
A környékbeliek már azt sem bánják, ha a kétszázmilliós ingatlant azért züllesztik le, hogy valamelyik csókos olcsóbban meg tudja venni. Csak már venné meg, és csinálna vele valamit, például a tábla ellenében inkább kinyitná az kaput, és rendet csinálna!
A szégyentelekről a Zamárdi Baráti Körtől kaptuk az információkat. | Az önkormányzat a legpocsékabb gazda? | A legszebb vízparti területen fekszik egy egykor szép időket élt ingatlan, ami ma szemét és patkányok tanyája. Tulajdonosa a Tolna Megyei Önkormányzat. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/27/az-onkormanyzat-a-legpocsekabb-gazda1/ | 2013-06-27 12:10:00 | true | null | null | 24.hu |
Erről Domokos László, az ÁSZ és a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesülete (MPGEKE) elnöke beszélt újságíróknak az MPGEKE Adóellenőrzési Szakosztályának csütörtökön Győrben megrendezett szakmai konferenciája előtt.
Emlékeztetett: Győr-Moson-Sopron megyében már tartottak egy “nagy, átfogó, holisztikus ellenőrzést”, amely a megyei önkormányzat mellett a két megyei jogú várost érintette, az ellenőrzés pedig alacsonyabb szinten, a kisebb településeknél is folytatódik “a kockázatok mentén”.
“Nem célozhatjuk meg azt természetesen, hogy mindenhová eljussunk, ezért a jó gyakorlatokat is próbáljuk bemutatni, hogy tanuljon egyik település a másik hibájából, és ezáltal javítsa a helyzetet” – fogalmazott a számvevőszék első embere, hozzátéve: ez a megoldás esélyt ad arra, hogy négy évnél ritkábban kelljen megjelenniük minden településen.
“A közpénzvédelem szempontjából az a legfontosabb, hogy mindenhol, ahol káresemény, helytelen pénzköltés, pazarlás történhet, oda viszont négy évnél gyakrabban is eljussunk” – jegyezte meg Domokos László, aki szerint a mai modern ellenőrzési rendszerek nem feltétlenül kívánják meg a személyes jelenlétet.
Korábban létezett olyan rendszer, amelyben minden vállalathoz ellenőrt telepítettek, de ez költséges volta miatt azért sem célszerű, mert ez a szakember az ottani rendszer részévé válik – mondta. Hozzátette: az ÁSZ ezt a feladatot most országosan mintegy félezer emberrel látja el.
Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese arról beszélt: Győr-Moson-Sopron erős gazdasági háttere miatt nagyon előnyös tulajdonságokkal “megáldott megye”, ugyanakkor a határok megszűnése komoly feladatok elé állítja munkatársaikat. | Közpénzeket ellenőriznek a kisebb falvakban | Az Állami Számvevőszék Győr-Moson-Sopron megyében is razziát tart. Célja, hogy minél előbb eljusson azokra a településekre, ahol a közpénzeket helytelenül költik el. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/27/kozpenzeket-ellenoriznek-a-kisebb-falvakban/ | 2013-06-27 12:26:00 | true | null | null | 24.hu |
Nyomozás indult a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében, hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt - erről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adott hírt Facebook-oldalán pénteken. A politikus korábban azért tett feljelentést, mert szerinte "politikai nyomásra, a szakmai írott és íratlan szabályainak lábbal tiprásával engedélyezték ezeket az oltóanyagokat, amivel több százezer honfitársunk életét veszélyeztették."
A képviselő ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a keleti vakcinák is hasznosak lehetnek, ám erről a használatuk előtt meg kellett volna győződni és utólag nyilvánosságra hozni a hatékonyságukat bizonyító adatokat.
Ezt kifogásolta még decemberben Falus András immunológus is, aki tagja volt a keleti vakcinák tesztelésére felkért szakértői gárdának, amíg egyet nem értés miatt ki nem lépett onnan.
A Klubrádióban azt mondta:
Egyértelműen egy felülről jött hatás miatt döntött úgy az OGYÉI vezetősége, nem tehettek mást zárójelben megjegyzem, hogy a Szputnyikot átengedik.
Az immunológus az rtl.hu-nak most azt mondta: úgy érzi, az Országos Gyógyszerészeti Intézetből akarnak bűnbakot csinálni, holott az engedélyezés valójában felső politikai nyomásra történt". Falus András szerint a Szputnyik dokumentációja tele volt pontatlanságokkal és csúsztatásokkal és habár a Szputnyikról kiderült, hogy működő és jó vakcina, de ezt bemondásra nem lett volna szabad elhinni"
Az Amensty kiperelte a Szputnyik dokumentációját
A Szputnyik V dokumentációját az Amnesty International Magyarországnak sikerült kiperelnie az Országos Gyógyszerészeti Intézettől. A megkapott dokumentumban azonban nagyon sok részt kitakartak, és bár még úgy is érdekes megállapításokat lehetett olvasni, az igazán súlyos állításokra akkor derült fény, amikor Hadházy Ákos egy "honfitársunk" segítségével olvashatóvá tette a kitakart részeket.
Kiderült, hogy az eredeti dokumentumokból többek között olyan, súlyos állításokat tartalmazó részeket takart ki a magyar hatóság, mint hogy
a teljeskörű, helyes laboratóriumi gyakorlat megállapítására és ellenőrzésére nem volt lehetőség;
a gyártási eljárás több lépése is manuálisan történik, ami növeli a hibaforrások lehetőségét;
több lényeges, a hatékonyságot és biztonságot érintő vizsgálat hiányzik;
a készítmény hatóértéke nem állapítható meg pontosan;
a fenti információk alapján a klinikai és preklinikai vizsgálatok sem értékelhetőek;
a szennyezések feltérképezéséről, az ettől való mentességről nincs elég adat;
a hatóanyagtartalom vizsgálati módszere elavult és pontatlan, a vírustartalmat eleve nagyon tág érték között adják meg, egyes ampullák hatóanyagtartalma között háromszoros eltérés is lehet.
Hadházy szerint szerint az orosz engedélyezés "egy hatalmas rulett volt magyarok százezreinek egészségével és életével", és "a kormány hatalmas szerencséje, hogy úgy tűnik, végül az orosz vakcinának volt értékelhető hatékonysága, bár a pontos eredmények továbbra is titkosak".
Máig hiányzik az uniós engedély
Az orosz vakcinával (a kínaihoz hasonlóan) az is probléma volt, hogy az unióban nincs engedélye, emiatt az a nagyjából 2 millió magyar, akiket Szputnyikkal és a kínai Sinopharmmal oltottak, nem juthattak érvényes uniós oltási igazoláshoz, ami a tagállamok közti utazást könnyíthette volna meg. Hiába ígérte ezt meg még tavaly májusban Orbán Viktor.
A szabályokon a közelmúltban egyébként enyhítettek a szocialisták európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István kezdeményezésére. Így mostantól az, aki "második vagy harmadik oltáskor uniós engedéllyel rendelkező vakcinát kapott, ugyanúgy utazhat a tagállamok között."
A kínai vakcinánál is felmerültek problémák
Falus András immunológus, aki a Sinopharm engedélyezésében már nem vett részt, azt mondja: a kínai vakcinánál még nagyobb nehézségekkel kellett szembenézniük a szakembereknek, ugyanis akkor még nem voltak ismertek a klinikai tesztek harmadik fázisának részletes adatai. Ráadásul azt ugyan már tudták, hogy az időseken nem tesztelték a vakcinát, Magyarországon mégis oltották ezzel a 60 év felettieket.
Tavaly nyáron kiderült, hogy sok idős embernél nem alakulhatott ki védettség a kínai vakcina után. Erre vonatkozóan több kutatás is indult. A főváros például 13 ezer mintát vett le, a minták több mint negyedénél nem találtak a védettséghez szükséges megfelelő számú antitestet. | „Hatalmas rulett volt magyarok százezreinek egészségével és életével” | Hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indult nyomozás. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/11/keleti-oltas-koronavirus-vakcina-engedelyezes-nyomozas-hadhazy | 2022-02-11 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Huszonkét helyreállítási tervet már elfogadott az Európai Bizottság, és már idén lesznek olyan tagállamok, amelyek lehívhatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásait – mondta szerdán az Európai Parlamentben Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos. Bár ezt történelmi sikerként értékelte, azt hozzátette, hogy Hollandia és Bulgária még nem nyújtotta be a tervét – Svédország, Lengyelország és Magyarország tervei pedig még nem kaptak zöld utat.
Főleg utóbbi két ország helyzetéről volt szó a helyreállítási tervekről szóló szerdai vitán az EP-ben, ahol főleg a lengyel kormánypárt állította hadrendbe a képviselőit, de természetesen magyar részről is volt kormánypárti és ellenzéki felszólaló.
Gentiloni elmondta, folyamatosan tárgyalnak a magyar és a lengyel kormánnyal a tervek elfogadásáról, arra viszont az EP-képviselők kérése ellenére sem tért ki, hogy mégis milyen feltételeket szab az Európai Bizottság Varsó és Budapest terveinek elfogadásához.
Reformokat várnak Orbántól a korrupció ellen
„Szorosan együttműködünk a nemzeti kormányokkal a tervek elfogadása érdekében, és már ebben az évben lesznek tagállamok, amelyek lehívhatják az RRF forrásait” – ezzel kezdte a vitaindítóját az Európai Bizottság gazdasági biztosa. Gentiloni szerint fontos az elszámoltathatóság és a transzparencia, és az EB elkötelezte magát az átlátható eljárások mellett:
„Továbbra is folyamatban van az eddig el nem fogadott tervek áttekintése, aminek fontos részei kell legyenek a korrupcióellenes, csalásellenes intézkedések is. A Bizottság igyekszik betartatni a jogállamiság feltételeit, hiszen meg kell védenünk az EU pénzügyi érdekeit. Vannak aggodalmaink több tagállam esetén is.”
Ezekre az aggodalmakra tért ki több EP-frakció is: a szociáldemokrata S&D és a liberális Renew Europe képviselői arról kérdezték az uniós biztost, mégis milyen feltételrendszer alapján tárgyalnak a magyar és a lengyel kormánnyal. „Rengeteg szabálytalanságot fedeztek fel Magyarországon, a korrupció miatt pedig mélyreható reformokra van szükség. Ez egy kötelező feltétel kell legyen: vagy reformokat hajtanak végre, vagy nem fogadja el a Bizottság a terveket.
Egyetlen EP-képviselő sem akarja megbüntetni Magyarországot vagy a magyarokat – egyszerűen Orbán rendszerét nem kívánjuk tovább finanszírozni az európai adófizetők pénzével”
– mondta Luis Garicano liberális EP-képviselő.
Hasonlóan fogalmaztak a zöldpárti képviselők is: „Üzenetet kell küldenünk az eddig nem elfogadott tervekben érintett országok polgárainak, hogy nem ellenetek, hanem értetek küzdünk, hogy jó helyre kerüljenek az uniós források” – mondta a német Alexandra Geese.
Minden magyar elégedetlen a Bizottsággal
Szintén a zöld frakcióból szólalt fel Gwendoline Delbos-Corfield, aki nemrég Budapesten járt a Magyarországot vizsgáló EP-delegáció vezetőjeként: „Idén április 27-én fogadták el a vagyonkezelő alapítványok rendszerét, ami közszolgáltatásokat szervez ki magánkézbe. Ezekre nem vonatkoznak a közbeszerzési szabályok, sőt, a hatalom a saját embereit ülteti csúcspozícióba. Vajon ez egy tudatos stratégia a magyar kormány részéről, hogy homályos struktúrák mögé bújtatja az állami vagyont és a feladatokat?”
Három magyar EP-képviselő is felszólalt a szerdai vitán: a szocialista Ujhelyi István ugyan örülne a helyreállítási alap forrásainak, de szerinte nem biztos, hogy ezek a pénzek oda kerülnek, ahova ezeket az EU szánná:
„Kedves bizottságiak, önökből bolondot csinál az Orbán-kormány, ha azt mondják, megkaphatja ezt a pénzt az Orbán-rendszer. Egy rövid kérdést hadd tegyek fel: miért nem válaszolnak arra, mik a tárgyalási pontok a magyar kormánnyal?”
A momentumos Cseh Katalin szintén arra kérdezett rá, miért nem lehet semmit tudni a tárgyalások részleteiről – annak ellenére, hogy a Bizottság szerint közel van a megegyezés. „A magyar kormány vagy a lengyel kormány változtatott volna az álláspontján? Nem, csak a Bizottság mutatja meg magáról újra, mennyire nem lehet komolyan venni, miközben Orbán sorra lépi át a vörös vonalakat. És ez nem Von der Leyen problémája, hanem mindannyiunk problémája – ez a parlament pedig nem hagyhatja magát, amíg nem történik változás az ügyben” – mondta az EP-képviselő.
Míg Cseh a Bizottságra a tárgyalások miatt eresztette ki a dühét, a fideszes Győri Enikő éppen amiatt, mert nem haladnak elég jól a tárgyalások:
„Politikai zsarolásról van szó, ami nem meglepő, hiszen ez a baloldal módszere. Júniusban már éppen elfogadták volna a helyreállítási tervet, de elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényt, és máris több elvárást támasztott a Bizottság.”
Győri szerint a magyar kormány nem fog engedni a melegellenessé hangolt, „pedofiltörvényként” beharangozott jogszabályból, ami igen nagy vihart kavart nyáron az Európai Unióban is. „Megkezdjük a helyreállítást saját erőből, mert ez jár a magyar embereknek, a Bizottság pedig adjon minél hamarabb zöld utat a magyar és a lengyel helyreállítási terveknek” – zárta felszólalását a Fidesz EP-képviselője.
Konkrétak az elvárások, csak nem beszélnek róla
A magyar kormánypárt részéről egyedül Győri Enikő szólalt fel, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) viszont egy sor képviselőt felvonultatott a szerdai vitában: mindegyikük azt hangoztatta, hogy nincs valódi indoka a Bizottságnak arra, hogy ne fogadják el az RRF-tervüket, mindent a szabályok szerint nyújtottak be, Varsó pedig zsarolás áldozata lett.
„Ezt nem lehet megtenni egy teljes jogú tagállammal az Európai Unióban”, „szeretném emlékeztetni a Lengyelországot támadó képviselőket, hogy ez az ország a szolidaritásra épül”, „nem fogom hagyni, hogy Lengyelországról úgy beszéljenek, hogy mi »lábbal tapossuk« az európai értékeket”
– mondták a konzervatív ECR-frakcióhoz tartozó PiS-es képviselők.
A vita végén ismét Paolo Gentiloni szólalt fel: szerinte általánosságban büszkének lehet lenni a helyreállítási alap terveire, amit nem volt egyszerű leegyeztetni a tagállamokkal. „Persze nem vagyunk még a folyamat végén, állandó párbeszédben vagyunk a lengyel és a magyar kormánnyal is (…) Figyelembe vesszük a jogállamisági szempontokat is, hiszen ez szorosan kötődik a helyreállítási alaphoz.
Nagyon precíz és konkrét elvárásaink vannak az RRF-szabályozásban a jogállamisággal kapcsolatban, és remélem, hogy ez mindenki számára világos”
– mondta az uniós biztos. | Konkrét elvárásokhoz köti az EU a magyar helyreállítási terv elfogadását, de nem tudni, miről tárgyalnak | Huszonkét helyreállítási tervet már elfogadott az Európai Bizottság, és már idén lesznek olyan tagállamok, amelyek lehívhatják a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásait – mondta szerdán az Európai Parlamentben Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos. Gentiloni elmondta, folyamatosan tárgyalnak a magyar és a lengyel kormánnyal a tervek elfogadásáról, arra viszont az EP-képviselők kérése ellenére sem tért ki, hogy mégis milyen feltételeket szab az Európai Bizottság Varsó és Budapest terveinek elfogadásához. Azt is elmondta, hogy a Bizottság igyekszik betartatni a jogállamiság feltételeit, hiszen meg kell védeniük az EU pénzügyi érdekeit. Azonban vannak aggodalmaik több tagállam esetén is. | null | 1 | https://telex.hu/kulfold/2021/10/06/europai-unio-parlament-helyreallitasi-terv-vita-cseh-katalin-ujhelyi-istvan-gyori-eniko | 2021-10-06 12:23:00 | true | null | null | Telex |
Ha valóban 3000 forint jár Kübekházának a következő hónapra, ahogy a munkatársaim azt kiszámolták, visszaküldöm Orbán Viktornak – reagált a Belügyminisztérium pótfinanszírozására Molnár Róbert. A kormány meghallott néhány a jajszót, de a kistelepülések szempontjából nem érti a problémák lényegét – kommentálja a BM rendeletét a kübekházi polgármester. Az önkormányzatoktól a feladat finanszírozás bevezetésével egy időben csupán az alapfokú oktatást vállalta át az állam, ami azokon a településeken, ahol már korábban is egyházi fenntartásban működtek az iskolák, semmilyen megtakarítás nem jelentkezett az idén – ismételte meg Molnár Róbert. Semmilyen figyelmet nem fordítottak az egyes települések teherbíró képességére.
Nincs mindenütt MOL
Azzal, hogy a pótfinanszírozás 16 ezer forintra kipótolja, a Kübekháza esetében 9ezer forintos, egy főre jutó iparűzési adót, még mindig messze marad a korábban 36 ezer forintra való kiegészítéstől. Az így visszakapott pénzt a működésre kell elkölteni, hiszen az ahhoz szükséges összeget továbbra sem biztosítják a központi költségvetésből.
Gúzsba kötve
A falvak élhetőségére, a fejlesztésekre egy fillér nem marad – magyarázza Gácsi József, Kübekháza jegyzője. A szerkezetátalakítási tartalék felhasználásáról rendelkező BM rendelet most ugyan rendezni próbál néhány problémát, azonban egy sor, kötelező, de alul finanszírozott önkormányzati feladattal nem foglalkozik a rendelet. Nem hallani például a közfoglalkoztatás finanszírozási problémáinak az orvoslásáról, holott miniszterelnök úr elvárása a még szélesebb körű közfoglalkoztatás megvalósítása-tette hozzá a jegyző.
Vegetáló falvak
Ha tartja magát a minisztérium ahhoz, hogy az önkormányzatok „többletfinanszírozást is csak meghatározott feladatok ellátására kapnak”, akkor a falvak likviditási gondjait konzerválják, hiszen ezeket a lyukakat már folyószámla hitellel sem lehet betömni, mert a stabilitási törvény ezt a fajta hitelt ugyan lehetővé teszik, de a bankok általában csak saját bevételek 25%-ig terjedő mértékű folyószámla hitelkeretet nyitnak meg. Mindezt a helyzetet pedig úgy kell kezelni a településeknek, hogy az önkormányzati törvény az idei évtől megtiltotta működési hitel tervezését. Fejlesztés és közösségi összefogás nélkül pedig ezek a vidéki falvak elenyésznek. | Hibernálják Magyarországon a szegény falvakat | A probléma lényegét nem értette, vagy nem akarja megérteni a Belügyminsztérium – így reagált a Pintér Sándornak levelet író kübekházi polgármester a 17 milliárd forintos pótfinanszírozásról szóló, június 11-i BM rendeletre. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/27/hibernaljak-magyarorszagon-a-szegeny-falvakat/ | 2013-06-27 12:31:00 | true | null | null | 24.hu |
Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere Facebook oldalán osztotta meg, hogy a falu megkapta a következő hónapi nettó finanszírozást az államtól, pontosan 3.480 Ft érkezett a település számlájára.
Ebből az összegből kellene az 1600 lakosú faluban a teljes rezsit -körülbelül 5 millió forint/hó, a segélyeket, a fenntartást, a karbantartásokat és az EU-s pályázatok önerejét is fizetni.
A tarthatatlan helyzetre szeretné felhívni a kübekházi képviselőtestület a figyelmet azzal, hogy a júliusi költségekre kapott összeget teljes egészében viszaküldik az Államkincstárnak, “mert ez szégyenteljes, és súlyos diszkrimináció a kisfalusi emberekkel szemben. A hazugság pártsemleges!” -írja Facebook oldalán a polgármester, aki a pénzfeladás költségét maga állja. | Kiakadt a polgármester: 3.480 Ft-ot kapott Kübekháza az államtól egy hónapra | 3.480 Ft-ot kapott Kübekháza júliusi működésének finanszírozására az államtól. A képviselők úgy döntöttek visszaküldik az összeget, ennek költségét a polgármester állja. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/28/3-480-ft-bol-eljen-kubekhaza-egy-honapig/ | 2013-06-28 12:35:00 | true | null | null | 24.hu |
Tizennyolc ember ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség egy 300 milliós korrupciós ügyben.
A vádirat lényege szerint egy férfi, aki feltételesen volt szabadlábon, 2017-2018-ban olyanokkal lépett kapcsolatba, akik ellen eljárásokat folytattak a hatóságok. Arra hivatkozott, hogy jó kapcsolatai vannak, adó- és büntetőügyeket tud befolyásolni, el tud intézni ezt-azt, ha kap valamennyi pénzt. Azt is állította, hogy a pénz egy részét az ügyekben eljáró embereknek továbbítja.
A 41 éves férfi általában a rendőrség, az ügyészség vagy az adóhivatal magas beosztású, fontos emberének adta ki magát. Többször azt állította, hogy a korrupciós pénzt a Belügyminisztérium „úgynevezett feketekasszájába” szállítja, amiből ő jutalékot, a vesztegető pedig védettséget kap.
Természetesen ebből egy szó sem volt igaz, a pénzt a saját zsebébe csúsztatta, és ezzel összesen 292,4 millió forintot keresett.
A vádlottól hét autót, 24 millió forint készpénzt, ékszereket, valamennyi dollárt és eurót foglaltak le, két ingatlanját pedig zár alá helyezték. | Egy férfi azzal hitegette flekkes múltú ügyfeleit, hogy el tud sikálni ezt-azt, de végül zsebre tette a pénzüket | Tizennyolc ember ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség egy 300 milliós korrupciós ügyben. A vádirat lényege szerint egy férfi, aki feltételesen volt szabadlábon, 2017-2018-ban olyanokkal lépett kapcsolatba, akik ellen eljárásokat folytattak a hatóságok. Arra hivatkozott, hogy jó kapcsolatai vannak, adó- és büntetőügyeket tud befolyásolni, el tud intézni ezt-azt, ha kap valamennyi pénzt. Azt is állította, hogy a pénz egy részét az ügyekben eljáró embereknek továbbítja. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/10/07/vademeles-ugyeszseg-korrupcio-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-300-millio | 2021-10-07 12:33:00 | true | null | null | Telex |
A köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra a parlamentnek azt a júniusban elfogadott javaslatot, amelynek alapján a fővárosi önkormányzat közvetlenül irányíthatja a Margitszigetet – közölték pénteken az Országgyűlés honlapján.
Az Országgyűlés június 10-én 252 igen, 54 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett fogadta el Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát.
Áder János azzal indokolta döntését, hogy uniós előírás szerint “nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül”.
A most elfogadott törvénymódosítás június 30-án lépett volna hatályba. | Ádernek nem tetszik a margitszigeti hatalomátvétel | Áder Jánosnak nem tetszik a margitszigeti tulajdonoscsere. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/21/adernek-nem-tetszik-a-margitszigeti-hatalomatvetel/ | 2023-02-16 12:41:34 | true | null | null | 24.hu |
Tóth József (MSZP) polgármester az ülésen kifejtette, hogy a módosítás az Európa Tanács önkormányzati chartáját és a jogalkotási törvényt is sérti. A polgármester előterjesztésében azt is jelezte: a törvény több paragrafusa sérti az Alaptörvény több cikkét és a jogállamiságot. Kifogásolta, hogy a városrész közigazgatási határát a magyar jogrendben egyedülálló módon változtatták meg, a területszervezési döntés meghozatala során nem kérték ki a XIII. kerületi önkormányzat véleményét.
A képviselő-testület 16 igen szavazattal, 2 nem ellenében arról döntött, hogy alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz, és kéri az alaptörvény-ellenes rendelkezések megsemmisítését.
A képviselők arról is döntöttek, hogy a kerület azonnali hatállyal megszünteti tagságát a Budapesti Önkormányzatok Szövetségében (BÖSZ). Ezt Tóth József azzal indokolta, hogy kérésük ellenére az önkormányzati érdekképviselet nem alakított ki álláspontot a Margitszigetre vonatkozóan.
A parlament kormánypárti többsége szerdán változatlan tartalommal fogadta el azt a törvényt, amely a fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá vonja a Margitszigetet. A jogszabályt június 10-én szavazta meg először az Országgyűlés, Áder János államfő azonban megfontolásra visszaküldte. A törvényjavaslaton – az előterjesztő, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter indítványára – annyit változtatott az Országgyűlés, hogy nem június 30-án, hanem a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. | Harcolni fognak a Margitszigetért | Alkotmányjogi panasszal fordul az XIII. kerületi önkormányzat az Alkotmánybírósághoz a Margitsziget közvetlen fővárosi irányítására vonatkozó törvény miatt. Erről csütörtöki ülésén határozott a kerületi képviselő-testület. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/06/27/harcolni-fognak-a-margitszigetert/ | 2013-06-27 12:57:00 | true | null | null | 24.hu |
A politikus azt írta, a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt a keleti vakcinák engedélyezésének ügyében.
Hadházy feljelentésében arra hivatkozott, hogy „politikai nyomásra, a szakma írott és íratlan szabályainak lábbal tiprásával engedélyezték ezeket a készítményeket, ezzel több százezer honfitársunk életét közvetlenül veszélyeztetve”.
Hadházy Ákos hangsúlyozta: az oltások életeket menthetnek. „A nyugati vakcinák bizonyítottan jók. A keletiek is lehetnek hasznosak, de erről a használat előtt meg kellett volna győződni, illetve utólag is nyilvánosságra hozni a hatékonyságukat bizonyító adatokat” – összegzett. | Nyomozást indítottak a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében | A Nemzeti Nyomozó Iroda indított nyomozást hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/11/hadhazy-akos-keleti-vakcinak-nyomozas-feljelentes | 2022-02-11 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Osztom a mikuláscsomagot, én vagyok az utcán az Isten” – ez volt a címe a korrupt budapesti parkolási rendszert bemutató filmünk második részének, amiben két ferencvárosi parkolási ellenőr súlyos dolgokat állít a IX. kerületi parkolási üzemről: a kerületben a kiváltságosoknak nem kell fizetniük a parkolásért, számukra VIP parkolási listát tartanak fenn; egyes ellenőrök zsebre dolgoznak vagy éppen az utcán drogot árulnak; a parkolóőröket foglalkoztató cég pedig feketén üzemel. Az egyik alkalmazott beszámolt róla, hogy amikor orvoshoz akart menni, akkor lett világos számára, hogy nincs kifizetve a tb-je, a munkáltatói semmilyen járulékot nem fizetnek utána, nincs fizetett szabadságuk, sem betegszabadságuk. Filmünkben bemutattuk, hogy az önkormányzati munkát végző cég valójában egy fantomvállalat volt, aminek ügyvezetői székében számonkérhetetlen ukrán állampolgárok váltották egymást, és tevékenységük után nem fizettek adót.
A látottak alapján költségvetési csalás gyanúja miatt Baranyi Krisztina független képviselő és Tényi István is feljelentést tettek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig arra hivatkozva, hogy a feljelentésben megjelölt videónk „semmilyen olyan konkrét adatot, tényt nem tartalmaz, amely felvetné a költségvetési csalás bűncselekmény gyanúját”, a feljelentéseket elutasította.
Ez azt jelenti, hogy meg sem vizsgálják az ügyet, mert semmi gyanúsat nem láttak a feljelentés alapjául szolgáló filmben.
Itt (1, 2, 3, 4) olvasható a határozat, amit Baranyi Krisztina küldött el a 444.hu-nak és, amit Ragályiné Karlovitz Kinga pénzügyőr őrnagy osztályvezető jegyez. A hatóság ebben azt állítja, hogy a filmből nem derül ki, hogy pontosan milyen gyanús cégről van szó, hogy mikor készültek a felvételek, hogy azon kik szerepelnek, és az sem, hogy milyen mértékű a vagyoni kár.
Ez mind nem igaz.
Filmünkben az ellenőrök állításait egytől egyig bizonyítottuk, és a februári premier óta egyik érintett sem cáfolta vagy kifogásolt a filmben elhangzottakat. Bemutattuk az adóhivatal levelét, ami bizonyítja, hogy az ellenőr után a munkaadói egyáltalán nem fizettek járulékot, bemutattuk a másik ellenőr fizetési papírját, amin a borítékjában szereplő valódi fizetésének tizede szerepel. Felvétel van róla, hogy az ellenőrzés vezetői beismerik, hogy a borítékot ők adták az alkalmazottnak, bemutattuk az őket foglalkoztató céget, a Ponunciation Pannonia kft-t, annak székhelyét, bevételeit és csak papíron szereplő ügyvezetőit (Levchei Ganna, Levchei Hanna) és még számos dokumentumot, munkaköri leírást, amik mind alátámasztják a két ellenőr állításait.
Tehát a NAV tendenciózusan figyelmen kívül hagyta az elé tárt bizonyítékokat.
De van egy körülmény, ami miatt a feljelentések elutasítása még sokkal súlyosabb, és elkeserítőbb. A filmben bemutatunk egy 2018. december 18-ai felvételt is, ami a parkolási ellenőrök Gát utcai irodájában készült, ahol komoly vita alakult ki az egyik ellenőr és a főnökei között, ugyanis az alkalmazott fizetési borítékjában 20 ezer forinttal kevesebb volt, mint amiben korábban megállapodtak. A konfliktus odáig fajult, hogy a helyszínen a rendőrség is megjelent, akik jegyzeteket is készítettek az esetről. A két szolgálatban lévő hatósági személynek a filmünkben is szereplő férfi elmondta, hogy szinte teljesen feketén végez önkormányzati munkát, majd bemutatja a fizetési papírját is, amin 23275 forint szerepel, bemutatja a fizetéses borítékját, amiben ennek majdnem a tízszerese van, a rendőrök a saját fülükkel hallják, ahogy a két főnöke hebegve beismeri, hogy ők adták a borítékot. Tehát nem csak a 444-nél, de a rendőrségnél is megvan a adóhatóság által hiányolt összes információ nevekkel, cégnévvel, helyszínnel és időponttal együtt, amik megerősítik a filmünk állításait. (Bár a bemutatót követően a cég sietve felszámolta Gát utcai irodáját, és más helyre költözött.)
Az adóhatóság úgy tagadta meg az intézkedést, hogy meg sem próbálták begyűjteni a rendekezésre álló bizonyítékokat, de ami durvább, hogy úgy sem hajlandóak a bűnt üldözni, hogy annak a hatósági személyek bizonyíthatóan a szem- és fültanúi voltak és pontos információik vannak az elkövetés helyéről, módjáról és elkövetőiről.
Ez azt jelenti, hogy a hatóságok nem csak nyomozni nem hajlandóak egy minden elemében bűzlő ügyben, de a rendelkezésükre álló bizonyítékokról sem vesznek tudomást. Nem ez az első eset, hogy látszólag a NAV a gyanús parkolási cégeket segíti. Filmünkben azt is bemutattuk, hogy hiába küldtünk több, mint tíz levelet, hiába hívtuk őket számos alkalommal, az adóhatóság megtagadta a választ arra az egyszerű, de kulcsfontosságú kérdésünkre, hogy a parkolójegy milyen hivatalos fizetést igazoló dokumentumnak számít, és hogy kell-e rá sorszám vagy sem.
Micsoda igazságtalanság az, hogy egy átlagos polgár legapróbb hibáira szabályosan vadásznak a parkolási cégek, majd sarcolnak, közben ők szinte semmilyen törvényt nem tartanak be? Micsoda igazságtalanság az, hogy ha egy egyszerű boltos 10 forinttal nem tud elszámolni, akkor úgy megbüntetik, hogy örökre megemlegeti, de ha egy önkormányzati munkát végző cég az egész tevékenységét gyaníthatóan feketén végzik, akkor az adóhatóság elfordítja a fejét?
A magyar állam súlyos üzenetet küldött. És nem először a témában.
Azt üzenték, hogy a parkolási botrány felelőseinek nem kell tartaniuk az igazságszolgáltatástól, hiszen ha az üzemeltetési hierarchia legalsó szintjén állók aljasságai következmények nélkül maradnak, akkor a fő felelősöknek, a parkolási nagyvállakozóknak és a mögöttük álló fideszes és szocialista politikusoknak végképp nincs mitől tartaniuk, fellélegezhetnek.
A tetejétől a talpáig bűzlő budapesti parkolásról szóló februári filmünket itt tudják megnézni: | Ez súlyosabb Magyarországra nézve, mint az egész parkolási balhé | „Osztom a mikuláscsomagot, én vagyok az utcán az Isten” – ez volt a címe a korrupt budapesti parkolási rendszert bemutató filmünk második részének, amiben két ferencvárosi parkolási ellenőr súlyos dolgokat állít a IX. kerületi parkolási üzemről: a kerületben a kiváltságosoknak nem kell fizetniük a parkolásért, számukra VIP parkolási listát tartanak fenn; egyes ellenőrök zsebre dolgoznak vagy éppen az utcán drogot árulnak; a parkolóőröket foglalkoztató cég pedig feketén üzemel. Az egyik alkalmazott beszámolt róla, hogy amikor orvoshoz akart menni, akkor lett világos számára, hogy nincs kifizetve a tb-je, a munkáltatói semmilyen járulékot nem fizetnek utána, nincs fizetett szabadságuk, sem betegszabadságuk. Filmünkben bemutattuk, hogy az önkormányzati munkát végző cég valójában egy fantomvállalat volt, aminek ügyvezetői székében számonkérhetetlen ukrán állampolgárok váltották egymást, és tevékenységük után nem fizettek adót. | null | 1 | https://444.hu/2019/06/17/ez-sulyosabb-magyarorszagra-nezve-mint-az-egesz-parkolasi-balhe | 2019-06-17 12:48:00 | true | null | null | 444 |
Hiába dobta vissza a NAV március 20-án azt a feljelentést, amit a 444 cikke miatt tett Varga Zoltán debreceni DK-s képviselő, a birtokunkban lévő dokumentumok tanúsága szerint a Debreceni Járási Ügyészség ezt felülbírálta, így az ügyben költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás.
Az ügy lényege az volt, hogy egy debreceni szórakozóhelyen idén február 23-án tartott társasjáték-estet a Porkoláb Gyöngyi, vagyis Kósa Lajos felesége által vezetett Csak egy nő? egyesület, illetve a szintén hozzá kötődő Kőr Dáma egyesület úgy állított be a honlapján, mintha az egy általuk szervezett és megrendezett buli lett volna.
A Csak egy nő? honlapjára feltett eredeti beszámoló így hangzott minderről:
„Idén februárban a Debreceni Kőr Dáma Egyesület is csatlakozott az Egyszülős Központ által szervezett és támogatott KAPCSOLJ KI Programsorozathoz.
2019. február 23-án nagy érdeklődés övezte a debreceni Ifjúsági Házban megrendezésre kerülő Generációk társasjátékát. Az est keretein belül 8-10 család játszott különböző társasjátékokat egy moderátor vezetésével és arra próbáltak választ találni, hogy valóban minden információ megtalálható-e az interneten, elengedhetjük-e a hagyományos információforrásokat.
A program az Egyszülős Központ együttműködésével és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.”
Vagyis az egyesület azt is elismerte, hogy az eseményt minisztériumi pénzből szervezték. Csakhogy egy, az inkriminált estén már a délután közepe óta ott játszó és éjfélig ott tartózkodó vendég a 444-nek elmesélte, hogy ez egyáltalán nem a két civil szervezet eseménye volt, a helyszínen erre nem is utalt semmi, hiszen ez egy kifejezetten közösségi társasájátékozásra szakosodott pub, ahol Pokolábéktól függetlenül, szokás szerint játszottak az emberek, moderátor nélkül. Szemtanúnk részletesen elmesélte, hogy Porkoláb és társai hogyan jelentek meg egyszer csak az este közepén, összesen nem több, mint 3/4 órára, hogyan állítottak fel egy, a logójukkal díszített spanyolfalat, hogyan fényképezkedtek és hogyan álltak röviden szóba pár ott szórakozóval, majd hogyan távoztak.
Nem nyolc-tíz család, hanem – mint az egyébként még a Pokolábék által publikált fotókon is jól látszott – öt-hat huszonéves, egyetemista kinézetű fiatalokból álló asztaltársaság társasozott a helyiségben. Miután az ügyben levelet írtam Porkolábnak, az estről szóló online beszámolójukat azonnal megváltoztatták, kiszedve belőle a fotók alapján azonnal cáfolható füllentéseket. Csakhogy az eredeti posztokat lescreenshotoltam, ami az ügyről szóló első cikkben jól látható.
A nekem írt válaszlevelében Porkoláb ezután megpróbált úgy tenni, mintha ők igazából egy másik eseményt szerveztek volna a 8-10 családnak, a következő napra, 24-ére, ami azonban elmaradt, ezért jelentek meg a helyszínen 23-án, ám ezt a saját facebookos meghívójuk is cáfolta, amit szintén megtekinthető a fentebb linkelt cikkben. | Költségvetési csalás gyanújával mégis nyomozás indult Kósa Lajos felesége egyesületeinek ügyében | Hiába dobta vissza a NAV március 20-án azt a feljelentést, amit a 444 cikke miatt tett Varga Zoltán debreceni DK-s képviselő, a birtokunkban lévő dokumentumok tanúsága szerint a Debreceni Járási Ügyészség ezt felülbírálta, így az ügyben költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás. | null | 1 | https://444.hu/2019/06/17/koltsegvetesi-csalas-gyanujaval-megis-nyomozas-indult-kosa-lajos-felesege-egyesuleteinek-ugyeben | 2019-06-17 13:10:00 | true | null | null | 444 |
Nem jogerősen egy év nyolc hónap börtönre ítélte 138 rendbeli csalás miatt a bíróság azt a kecskeméti tanárnőt, aki diákoktól franciaországi utazás szervezésére több millió forintot csalt ki.
A Kecskeméti Törvényszék ítélete szerint az anyagi gondokkal küzdő tanárnő 2016 tavaszán hatnapos franciaországi kirándulást hirdetett meg, amire kezdetben az iskola tanulóit hívta meg, később másokat is bevont.
Azt ígérte, a 45 ezer forintos részvételi díj az útiköltségen felül fedezi a szállást, a félpanziós ellátást, a belépődíjakat és egy sétahajózást is a Szajnán.
A feltűnően jó feltételeket a jelentős előfoglalási és diákcsoport-kedvezménnyel, valamint a sokéves utazásszervezési tapasztalata révén kiépített kapcsolataival magyarázta. Az utazásra jelentkező 213 embernek a tanárnő október elején valótlanul azt állította, hogy a szállást és a buszokat is lefoglalta. A kirándulást azonban a tervezett október 31-i indulás előtti napon e-mailben lemondta azzal az indokkal, hogy öt jelentkező adatlapját nem kapta meg, így a diákcsoport-kedvezményt nem tudja érvényesíteni.
Valójában szándékában sem állt az utazás megszervezése.A kirándulás lemondása után az utazásra jelentkezők egy parkolóban találkozót szerveztek a tanárnővel, és kérték, hogy bizonylatokkal igazolja a buszrendelést és a szállodai foglalásokat. A találkozó során a tanárnő azt állította, hogy egy budapesti cégtől bérelt buszokat, majd később a becsapott embereknek egy általa hamisított bizonylatot is elküldött e-mailben, amin úgy tűnt, mintha a busztársaságnak két részletben átutalta volna az utazás díját.
A tanárnő az elmaradt utazás után még heteken át hitegette a jelentkezőket, hogy a befizetett részvételi díjakat visszatéríti, különféle kifogásokra hivatkozva azonban rendszeresen kibújt fizetési kötelezettsége alól. 138 sértettől több mint 9 millió forintot vett át, amit két ember kivételével nem térített meg. | Börtönt kaphat a kecskeméti tanárnő, aki lenyúlta a kiránduláspénzt | Nem jogerősen egy év nyolc hónap börtönre ítélte 138 rendbeli csalás miatt a bíróság azt a kecskeméti tanárnőt, aki diákoktól franciaországi utazás szervezésére több millió forintot csalt ki. | null | 1 | https://444.hu/2019/06/18/bortont-kaphat-a-kecskemeti-tanarno-aki-lenyulta-a-kirandulaspenzt | 2019-06-18 13:25:00 | true | null | null | 444 |
Rogán Antalt is meghallgatná a végrehajtói kar letartóztatásban lévő elnökének ingatlanügyeit vizsgáló fővárosi bizottság. A testület Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezésére jött létre, az 5. és a 7. kerület 2010 utáni ingatlaneladásait vizsgálják. A Fidesz budapesti frakciója nem vesz részt a bizottságban, mert szerintük annak nincs jog- és hatásköre kerületi ügyekben. | Schadl György vásárlásait vizsgálják | Rogán Antalt is meghallgatná a végrehajtói kar letartóztatásban lévő elnökének ingatlanügyeit vizsgáló fővárosi bizottság. A testület Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezésére jött létre, az 5. és a 7. kerület 2010 utáni ingatlaneladásait vizsgálják. A Fidesz budapesti frakciója nem vesz részt a bizottságban, mert szerintük annak nincs jog- és hatásköre kerületi ügyekben. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2022/02/10/schadl-gyorgy-rogan-antal-ingatlanos-bizottsag | 2022-02-10 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Idézet következik. Beszélők: a börtönből telefonáló Schadl György, a végrehajtói kar vezetője, és felesége, a szintén végrehajtó Schadl-Baranyai Helga:
Schadl György: Nem fogok bevallani olyan dolgot, amit nem csináltam. Maximum csinálok egy bűncselekményt, és szájba baszom az ügyészt […] Ezen kívül mást mit várnak?
Schadl-Baranyai Helga: Nyilván nem kell olyat bevallani, amit nem követtél el. Tehát, hiába csinálják most azért, mert valaki összeszarja magát, hogy be kell mennie 30 napra, de olyat nem kell bevallani, amit nem csináltál. És most [ha] a fejük tetejére állnak sem fogsz ebben valamit [bevallani], amit nem csináltál.
Schadl György: Csak látják, hogy velem nem bírnak, és akkor nekiállnak, hogy kimennek hozzád faszszopóskodni reggel 6-kor. Ahelyett, hogy felhívnának telefonon, hogy hol van. Basszák tele a büdös kurva anyjukat!
A történet ott kezdődött, hogy 2021. november 5-én a ferihegyi repülőtéren letartóztatták Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét. A hatóságok Schadlt egy sor bűncselekménnyel vádolják, az ügy lényege, hogy azt feltételezik: befolyásával visszaélve maffiaszerű korrupciós hálózatot épített ki a végrehajtók között.
A letartóztatás után Schadlék házában házkutatást tartottak, de első körben nem foglaltak le semmit. Később Schadl telefonált a börtönből, hogy rábírja apját és feleségét, azok rejtsék el értékeiket. Ők 2022. január 4-én széfet béreltek a Bartók Béla úti OTP-fiókban, ahol 110 millió forint értékű ékszert helyeztek letétbe. Erről a 24.hu írt hosszabban. Schadl feleségét azóta emiatt különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolják, de az asszonnyal szemben egy másik ügyben is vizsgálódik az ügyészség. Utóbbiban az derült ki, hogy Schadl-Baranyai Helga végrehajtóként egyszer úgy árvereztetett el egy 450 milliós villát 38 millió forintért, hogy egy évvel visszadátumozta a végrehajtás-árverési eljárást, kijátszva egy bírósági döntést.
Házkutatás, de miért?
Most a Telex birtokába jutott két, 2022. március 2-án készült hangfelvétel, amelyeken a Schadl házaspár telefonbeszélgetései hallhatók (az egyiket részben nyilvánosságra hozta már korábban a Blikk). Schadl György itt már a börtönben ült, valamiért abban a hitben, hogy néhány hónapon belül ki fogják engedni. A telefonbeszélgetés előzménye, hogy az ügyészség rájött, hogy Schadl apja és felesége elrejtették a náluk lévő értéktárgyakat, ezért az első házkutatás után a rendőrség másodszor is kiszállt a családi házhoz.
Baranyai: Halló!
Schadl: Szia babám!
B: Szia!
Sch: Na, mi van?
B: Nem szeretek reggel hatkor a készenléti rendőrségre ébredni.
Sch: Na, mi történt már megint?
B: Reggel hatkor már itt voltak.
Sch: És mit akartak?
B: Házkutatás volt megint.
Sch: Mit kerestek?
B: Pénzt, nagyobb értékű vagyontárgyakat, ékszereket, ilyesmit.
Sch: Beszarok bazdmeg! És mit találtak?
B: Nem foglaltak le semmit.
Sch: És milyen ügyben? Az én ügyemben jöttek ki már megint?
B: Igen.
[...]
Sch: És mit mondtak, minek jönnek? Én börtönben vagyok, viszonylag nehezen tudok pénzt odarakni, nem?
B: Hogy amit láttak a házkutatásnál, azokat akarták elvinni.
Sch: De nincs meg?
B: De megvan.
Sch: Mi van meg?
B: Itt nem volt meg.
Sch: Hát akkor?
B: Szívem, fejezzük be ezt a beszélgetést légy szíves. [...] Reggel hatkor erre ébredtem.
Sch: Ne engem basszál le, szívem! Tényleg engem szúrsz le ezért is?
B: Nem ezért szúrlak le. Nem tudod, hogy mindennap mit kell átélnem itt kint.
Sch: Most mit mondjak, szívem? Itt rohadok a börtönben, és én vagyok lebaszva ezért is!?
A rendőrök tehát azokat a nagy értékű vagyontárgyakat keresték a házban, amelyeket az első házkutatásnál még ott láttak, de amelyeket azóta a széfbe rejtettek. Ahogy Schadl-Baranyai mondja: ezeket második alkalommal már nem találták ott. A beszélgetés nemsokára véget ér.
Ha nem foglalták le elsőre, miért ne lehetne elrejteni?
Délután Schadl megint hívogatni kezdi a feleségét, aki három órán keresztül nem veszi fel a telefont. Hat után végül felveszi, majd megmagyarázza, miért nem válaszolt. A beszélgetés így alakul:
Schadl: De szívem, ilyet ne csinálj, hogy három óráig hívlak és nem veszed föl!
Baranyai: De most egy kicsit összeszedem magam, nem akarom, hogy ezt hallgasd!
Sch: Hát mondom, egy kicsit próbáld könnyedebben venni a dolgot! Nem tudok mást mondani.
B: Jó.
Sch: Megvagy, dolgozol, te kint vagy, neked megvannak a barátaid, kint vannak a rokonaid. Neked nem veszik el semmidet, gondolj erre! Nem tudok mást mondani. Mondom, nem téged basztak meg, hanem engem. Most szívem, nekem az életem egy forintot nem ér, ha egy kicsit reálisan nézem.
B: Ez nem igaz amúgy, szívem.
Sch: Hát hogy ne lenne már igaz, kérlek!
B: De mindenhonnan újra lehet kezdeni.
Sch: Én azt mondom, hogy az én szituációmban hogy éreznéd magad? Gondolj arra, hogy mindig van út lefelé, csak oda akarok kilyukadni. Valakinek még annál is szarabb, mint neked. Béna, vak, faszom tudja.
B: Igen, én ezt fogom, csak ez most egy kicsit sok volt nekem ez a mai nap. De majd összeszedem magam, csak egy kicsit sok volt.
Sch: Vagy mit mondjak szívem, nem akarlak ennek kitenni.
B: Hát, de én értem, hogy nem akarsz, de hát ezzel nem lehet mit kezdeni. Tehát, hogy ezzel nem tudunk mit csinálni. Szívem, hát ez a helyzet adott, hát ez van. Amúgy már arra is gondoltam, hogy azért van ez, mert hogy ugye 8-án hosszabbítást fognak biztos indítványozni, és akkor azt tudják mondani, hogy az eljárási cselekmények is indokolják még, nem tudom.
Itt arról van szó, hogy Schadl-Baranyai szerint az értéktárgyaik elrejtése is hozzájárulhat ahhoz, hogy Schadl letartóztatását meghosszabbítsák. Később megint a házkutatásról beszélnek, majd ez hangzik el:
Baranyai: Biztos, hogy amúgy ez is a cél még ráadásul, tudod, hogy pszichésen [nyomást gyakoroljanak].
Schadl: Jó, de figyelj, ettől nem fogok bevallani olyan dolgot, amit nem csináltam. Maximum csinálok egy bűncselekményt, és szájba baszom az ügyészt… Ezen kívül mást mit várnak?
B: Nyilván nem kell olyat bevallani, amit nem követtél el. Tehát hiába csinálják most azért, mert valaki összeszarja magát, hogy be kell mennie 30 napra, de olyat nem kell bevallani, amit nem csináltál. És most a fejük tetejére állnak, sem fogsz ebben valamit [bevallani], amit nem csináltál.
Sch: Csak látják, hogy velem nem bírnak, és akkor nekiállnak, hogy kimennek hozzád faszszopóskodni reggel hatkor. Ahelyett, hogy fölhívnának telefonon, hogy hol van. Basszák tele a büdös kurva anyjukat!
B: De ráadásul tényleg nem volt semmi lefoglalva.
Sch: Ott voltak ők maguk, elvihették volna még, amit akartak. Mindent, bármit, mindent, de most is mindent elvihettek. Én mondom abból, amit akarnak, semmit nem vittek el. Semmit. Semmit!
A rendőrök később megtalálták a széfet az abba rejtett tárgyakkal, és lefoglalták azokat. Schadl-Baranyai Helgára az ügyészség két év öt évre felfüggesztett börtönbüntetést és 50 millió forint pénzbüntetést kért.
A Schadl–Völner-ügyről az előző hetekben több részletet is nyilvánosságra hoztunk a Telexen, ezek: | Schadl György: Nem fogok olyat bevallani, amit nem csináltam, maximum szájba baszom az ügyészt! | Schadl György letartóztatása után telefonon utasította feleségét és apját, hogy rejtsék el értéktárgyaikat. Ezt ők megtették, de lebuktak, ezért a rendőrség házkutatást tartott náluk. Az eset után a házaspár kétszer is beszélt telefonon, Schadlné rendkívül kiakadt, férje pedig feltette a kérdést: ha ő rohad a börtönben, akkor miért van lebaszva még a kint történtekért is? | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/16/schadl-gyorgy-schadl-baranyai-helga-hangfelvetel-telefonbeszelgetes-szef-elrejtett-ertekek | 2023-02-16 13:34:49 | true | null | null | Telex |
Amilyen szárazon indul ez a sztori, olyan színes lesz a végére:
Egy 70 éves nő ügyfél volt az építésügyi hatóságnál ügyfél egy fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárásban. Mivel a hatósági előírásoknak határidőben nem tett eleget, ezért nem kapta meg a szükséges hozzájárulást a szakhatóságtól - számol be róla az ügyészség.
A nő ezért még 2017-ben bebattyogott a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltségére a III. kerületi, Vihar utcába, és ott arra kérte a kérelmet átvevő osztályvezető tűzoltó őrnagyot, hogy vizsgálja meg, továbbra is van-e hatásköre az tűzvédelmi szakhatóságnak az eljárásra, mert ha nem, akkor az építésügyi hatóság megadná az engedélyt. Be is adta a kérelmét, amely a hozzájárulás megadására vagy az eljárás hatáskör hiányában való megszüntetésére irányult.
A nő a kérelmet megtoldotta egy kis ösztönzéssel is: a tűzoltónak átadott iratgyűjtőben elhelyezett egy borítékot is 100 000 forinttal. Igen ám, de a tűzoltó őrnagy a kérelmet és a készpénzt tartalmazó iratgyűjtőt fogta, és behelyezte az érkeztetésre váró beadványok közé. A tartalmát nem vizsgálta, vagyis a pénzről nem tudott.
A borítékban lévő készpénzt a vádlott beadványának iktatása során észlelték, a kirendeltség-vezető pedig feljelentést tett. A Fővárosi Főügyészség a nővel szemben hivatali vesztegetés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre, amely bűncselekményt a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. | A 70 éves nő meg akarta kenni a tűzoltót 100 ezer forinttal, de az nem vette észre a borítékot, és továbbküldte | Egy 70 éves nő ügyfél volt az építésügyi hatóságnál ügyfél egy fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárásban. Mivel a hatósági előírásoknak határidőben nem tett eleget, ezért nem kapta meg a szükséges hozzájárulást a szakhatóságtól - számol be róla az ügyészség. | null | 1 | https://444.hu/2019/06/21/a-70-eves-no-meg-akarta-kenni-a-tuzoltot-100-ezer-forinttal-de-az-nem-vette-eszre-a-boritekot-es-tovabbkuldte | 2019-06-21 13:31:00 | true | null | null | 444 |
Franciaországi sítúrához használták a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszabezdéd közpénzből beszerzett kisbuszát. A község falubuszát a településtől 1600 kilométerre, a francia Alpok egyik síparadicsomában, a Les Deux Alpes egyik szállodája előtt fotózta le a 24.hu egyik olvasója, aki szerint a Snowattack sí-, snowboard- és zenei fesztiválra mehettek ki a járművel, amit legalább egy hétig látott január végén az egyik szálláshely előtt – írja a portál.
A 24.hu kiderítette, hogy a járműhöz 2015-ben a Darányi Ignác Terv keretében jutott hozzá a település, pontosabban a Tiszabezdéd Községért Alapítvány. Ez látható az kisbusz fóliázásán is.
A támogatás kizárólag a település külterületén megvalósuló falu- és tanyagondnoki, valamint egyéb szolgáltatáshoz vehető igénybe
– idézi a portál a kancelláriaminiszter erről szóló rendeletét. Az alapítvány beszámolójából kiderül, hogy az autóra nyolcmillió forintos támogatást kaptak, a kisbusz 13,2 millió forintba került.
A lap kereste Daku Attilát, a község polgármesterét az ügyben, de választ nem kapott kérdéseire, pedig a polgármester tagja a Tiszabezdéd Községért Alapítvány kuratóriumának is. A kuratórium elnökével, Kulcsár Bertalannal hasonlóan jártak. | Francia síparadicsomban portyázott a szabolcsi kisközség falubusza, pedig nem lehetett volna ott | Legalább egy hétig volt Les Deux Alpes-ban Tiszabezdéd 13 milliós közpénzből vásárolt Mercedes kisbusza. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/10/francia-siparadicsomban-portyazott-a-szabolcsi-kiskozseg-falubusza | 2022-02-10 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Volt és jelenlegi polgármestereket, köztük Rogán Antalt, az V. kerület egykori vezetőjét is meghallgatná a Schadl György által felvásárolt önkormányzati ingatlanok ügyében felállt vizsgálóbizottság. A Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezésére felállított bizottság a tervek szerint hetente fog ülésezni, végső jelentésüket március 30-ra kell leadniuk. A bizottság tagja még Erzsébetváros polgármesterén kívül Pikó András, Józsefváros polgármestere, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere és két ellenzéki V. kerületi önkormányzati képviselő, Szigeti Flóra és Kovács Alex Gábor. Az alakuló ülésen Baranyi Krisztina nem vett részt.
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupciós bűncselekmények gyanújával letartóztatott elnöke két kerületben, az V. és a VII. kerületben szerzett meg feleségével együtt legalább tíz önkormányzati ingatlant az elmúlt években. Az V. kerületben egy belvárosi, éppen a Városházával szemben lévő üzlethelyiséget vásárolt meg Schadl György, majd később az rtl.hu kiderítette, hogy egy szomszédos ingatlan is az övé. Mindkettő önkormányzati tulajdonból került hozzá, akárcsak azok a VII. kerületi lakások, amelyekből összesen nyolcat szereztek meg a feleségével, több esetben gyanús körülmények között.
Pikó András az ügyletek rendszerszintűségre hívta fel a figyelmet, ezért - bár ebben az ügyben nem volt érintett a VIII. kerület – átnézik az időszak ingatlanértékesítéseit.
A rövid, alig háromnegyed órás ülésen Niedermüller Péter elmondta: négy területre terjesztené ki a vizsgálatot:
Igyekeznek beszerezni a vitatott ingatlanok eladásának teljes dokumentációját (hogy ez pontosan mit jelent, arra nem tért ki).
Az V. kerületi értékesítéseket nemcsak a Schadl-üggyel érintett 2019-2020-as időszakban, hanem 2010 és 2022 között vizsgálják.
Beszerzik azoknak az ingatlanoknak a tulajdoni lapjait, amelyekre a Fővárosi Önkormányzatnak elővásárlási joga volt, de azt nem sikerült érvényesíteni.
Beszereznék azoknak az ingatlanoknak is a listáját, amelyek esetében a fővárosi önkormányzat kívánt élni az elővásárlási jogával és végül ez sikerrel járt-e.
Utóbbit azért tartják fontosnak, mert az egyik V. kerületi üzlethelyiségre volt elővásárlási joga a fővárosnak, ám azt nem érvényesíthették. Az V. kerület fideszes polgármestere szerint azonban ők a szabályok szerint tettek közzé hirdetményt, a főváros egyszerűen kifutott a határidőből.
A bizottság feladata lesz az is, hogy szakpolitikai javaslatokat dolgozzon ki, hogy a jövőben megelőzhetők legyenek a visszaélések a köztulajdonban álló ingatlanok eladásakor.
Az első V. kerületi üzlethelyiség, amelyről kiderült, hogy Schadl tulajdonába került, nyílt, nemzetközi, egyfordulós pályázati eljárás útján adták el 2020 végén. 43 négyzetméterért 32,5 millió forintot kellett fizetnie. Lapunk érdeklődésére még januárban az V. kerületi önkormányzat azt közölte, hogy a Belváros nem adott el további ingatlant Schadl Györgynek.
„2019-ben a képviselő-testület a Városház utca 16. alatti 6-os számú albetét vonatkozásában jóváhagyta az értékesítést a bérlő, a Soholárium Kft. részére. (…) A Ptk. lehetővé teszi a bérlő számára, hogy elővásárlási jogát harmadik személy részére átruházza, így kerülhetett ez a helyiség Schadl György tulajdonába 2019. februárjában.”
Az akkor még fideszes vezetésű Erzsébetvárosban Schadl nyolc üres önkormányzati lakást vett összesen 200 millió forintért, hetekkel a 2019-es önkormányzati választások előtt. A kerület egyszerre árverezett el kilenc lakást, Schadl pedig az általa megszerzett nyolc ingatlanból hetet egyedüli licitálóként, kikiáltási áron vett meg.
A bizottság az összes érintett polgármestert, így az V. kerületet jelenleg is vezető Szentgyörgyvölgyi Péter mellett Rogán Antalt és a VII. kerület előző vezetőjét, Vattamány Zsoltot is meghallgatná. Rajtuk kívül az érintett jegyzőket, vagyongazdálkodási tisztviselőket, illetve Sára Botondot, a Fővárosi Kormányhivatal vezetőjét is meghívják. | Megalakult a Schadl-ingatlanokat vizsgáló bizottság, Rogán Antalt is meghallgatnák | Megalakult a Schadl György által felvásárolt önkormányzati ingatlanok ügyét vizsgáló bizottság, amelynek végső célja megtudni, hogy a kerületeket és a fővárost mekkora kár érhette korrupciógyanús ingatlaneladásokból. A fideszes képviselők nem vettek részt az ülésen. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/10/megalakult-a-schadl-ingatlanokat-vizsgalo-bizottsag-rogan-antalt-is-meghallgatnak | 2022-02-10 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Három javaslatot tett Schadl-ügyben a fideszes vezetésű V. kerület ellenzéki frakciója, ám a kormánypárti képviselők azt is megakadályozták, hogy napirendre vegyék az előterjesztéseket – derült ki Kovács Alex Gábor, a képviselőcsoport vezetőjének Facebook-bejegyzéséből.
Mint arról lapunk beszámolt, néhány év alatt legalább húsz ingatlant vásárolt Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke, ezek közül kettő is az V. kerületi önkormányzattól került hozzá.
Belváros-Lipótváros ellenzéki frakciója ezúttal azt kezdeményezte, hogy
vizsgálják felül az ingatlanértékesítésekre vonatkozó kerületi jogszabályokat, az erről szóló jogszabályokat be is nyújtották.
A kerület hozzon létre egy alapot, amelyből visszavásárolhatják a Schadl Györgynek eladott ingatlanokat, ha erre lehetőség lesz.
A kerület adjon át minden szükséges dokumentumot és adatot az V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat vizsgáló fővárosi bizottságnak.
„Javaslatainkat még napirendre sem vette a fideszes többség – ami ékes bizonyítéka annak, hogy az V. kerület vezetése továbbra is homályban tartaná a Völner-Schadl-botrány belvárosi szálait. Vajon miért?” – írta Kovács Alex Gábor. | Schadl-ügyben inkább napirendre sem vették a belvárosi fideszesek az ellenzéki javaslatokat | Januárban az önkormányzat fideszes többsége azt is leszavazta, hogy vizsgálóbizottság alakuljon az V. kerületben Schadl György ingatlanügyeinek kivizsgálására. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/10/schadl-ugyben-inkabb-napirendre-sem-vettek-az-ellenzeki-javaslatokat-a-belvarosi-fideszesek | 2022-02-10 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Németh Dániel fotó- és oknyomozó riporter tízperces rövidfilmet készített a NER-elit idei nyaralásáról. A Partizán Youtube-csatornáján bemutatott filmből kiderül, hogy a Lady Mrd és a Seagull Mrd luxusjahctok június 21. és augusztus 29. között szinte folyamatosan szelték a Földközi-tengert, és a híres OE-LEM lajstromjelű Bombardier privátjet is egész nyáron szállította az Orbán Viktorhoz szorosan kötődő üzletembereket a hajókhoz.
A filmben feltűnik dr. Barna Zsolt, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, aki június végén a Nápolyi- és a Salernói-öbölben, valamint Capri szigeténél járt a Lady Mrd fedélzetén. A nyáron többek között Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója is megfordult a Lady Mrd-n.
A másik luxusjacht, a Seagull Mrd július 20-án kötött ki Szardínián, pont aznap, amikor az OE-LEM leszállt az olbiai repülőtéren. A gép utasai között volt Vörös József ügyvéd, Végh Gábor, a zalaegerszegi futballklub tulajdonosa, valamint Mészáros Lőrinc egyik testvére is.
Mészáros Lőrinc fia, ifj. Mészáros Lőrinc július végén Horvátországban nyaralt a Lady Mrd-n, majd egy hétre rá az egész Mészáros család összejött Dél-Olaszországban.
Németh összegzése szerint június 21. és augusztus 29. között:
az OE-LEM lajstromú magánjet 66164 kilométert repült;
a Lady Mrd 8996, a Seagull Mrd 5333 kilométert hajózott;
a repülő és a hajók bérleti díja 540 millió forint volt ebben az időszakban. | Idén nyáron is gyakran keresztezte egymás útját a NER kedvenc magángépe és a Lady Mrd luxusjacht | Németh Dániel fotó- és oknyomozó riporter tízperces rövidfilmet készített a NER-elit idei nyaralásáról. A Partizán Youtube-csatornáján bemutatott filmből kiderül, hogy a Lady Mrd és a Seagull Mrd luxusjahctok június 21. és augusztus 29. között szinte folyamatosan szelték a Földközi-tengert, és a híres OE-LEM lajstromjelű Bombardier privátjet is egész nyáron szállította az Orbán Viktorhoz szorosan kötődő üzletembereket a hajókhoz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/10/07/ner-2021-nyaralas-lady-mrd-seagull-mrd-jacht-olaszorszag-meszaros-lorinc | 2021-10-07 14:44:00 | true | null | null | Telex |
A külügyminisztériumnak 15 napja van kiadni a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett kínai hitelszerződést, írja Facebook-posztjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő.
A képviselő tavaly indított pert a vasúti beruházás hitelszerződésének kiadásáért, az adatigénylésre a kormány 90 nap hosszabbítást kért a veszélyhelyzetre hivatkozva, majd a titkosítási törvény elfogadásával 10 évre elzárták volna a szerződést. Ez alapján a kiadásról a külügyminisztérium hozhatott volna csak döntést.
A bíróság másodfokon kötelezte a külügyminisztériumot, hogy bizonyítsa, azért nem akarta kiadni a szerződést, mert az sértené Magyarország külügyi érdekeit, amire addig hivatkozott. A bíróság csütörtöki döntésében megállapította, hogy nincs olyan dokumentum, ami ezt alátámasztaná, ezért jogerős ítéletben 15 napot adott a külügyminisztériumnak a szerződés kiadására. | Szél: A külügyminisztériumnak 15 napja van kiadni a kínai hitelszerződést | A külügyminisztériumnak 15 napja van kiadni a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett kínai hitelszerződést, írja Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/10/07/szel-a-kulugyminiszteriumnak-15-napja-van-kiadni-a-kinai-hitelszerzodest | 2021-10-07 14:53:00 | true | null | null | Telex |
E heti ülésén eredményt hirdetett az NMHH Médiatanácsa a Budapest FM 96,4 MHz 10+7 éves hasznosítására irányuló, egyetlen pályázó részvételével zajló „versenyben”. A győztes egy kormányközeli pályázó, az LBK Base Kft. lett – írta meg a Media 1.
Azt a médiahatóság ezúttal is titkolta, hogy a kormányközeli pályázó milyen médiaszolgáltatási névvel pályázott és nyert.
Az LBK-cégek mögött a kormányközeli megbízásairól ismert Litter-Biró ügyvédi irodánál dolgozó Litter Zsuzsanna ügyvéd áll, de a Media 1 úgy tudja, hogy a frekvencián ténylegesen nem a médiajogász fog rádiózni, hanem főleg a Rádió 1-ből érkező rádiós szakemberekkel folyt erről egyeztetés. | A Rádió 1 volt budapesti frekvenciája 10+7 évre kormányközelben landolt | E heti ülésén eredményt hirdetett az NMHH Médiatanácsa a Budapest FM 96,4 MHz 10+7 éves hasznosítására irányuló, egyetlen pályázó részvételével zajló „versenyben”. A győztes egy kormányközeli pályázó, az LBK Base Kft. lett – írta meg a Media 1. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/10/08/a-radio-1-volt-budapesti-frekvenciaja-10-7-evre-kormanykozelben-landolt | 2021-10-08 15:01:00 | true | null | null | Telex |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.