text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Matolcsy György jegybankelnök fiának barátja, Száraz István igazán nem panaszkodhat az új évre. A napokban derült ki ugyanis, hogy cége, a FRANK Digital Kft. tavaly decemberben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank 3,3 milliárdos tenderét, majd az uniós közbeszerzési értesítőben látott napvilágot, hogy a Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik nettó 119 millió forintért. A többi 3 jelentkezőből kettőt kizártak, a harmadik pedig drágább ajánlatot adott. Az egyetem 2020 óta egy vagyonkezelő alapítványé, amelynek kuratóriumában ott ül Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is.
„Kommunikációs feladatok ellátására” írt ki közbeszerzési eljárást a kecskeméti Neumann János Egyetem tavaly nyáron; a tendernek most lett eredménye. Az uniós közbeszerzési értesítőben olvasható leírás szerint az egyetem „többcsatornás, komplex, országos figyelemfelhívó és tájékoztató kampányokat” szeretne, és ehhez kell a nyertesnek koncepciótervet, továbbá a különböző médiamegjelenésekhez szükséges megjelenési formákat, a kreatív anyagok szöveg- és grafikai terveit, valamint annak mutációit elkészítenie.
„A szerződés keretén belül a felsőoktatási intézmény középtávú, 3 éves kommunikációs és marketing stratégiájának kidolgozásán túl, a tartalomfejlesztés és média ügynöki szolgáltatások is a feladat részét képezik, a média megjelenések teljes körű koordinálásán és meghatározott budget optimalizálásán túl” – olvasható a szövegben.
A kampányok egyik célja, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetem országos ismertséget szerezzen, illetve, hogy egy olyan „adatokkal alátámasztható kommunikációs rendszer” alakuljon ki, amely „alkalmas az intézmény bevételtermelésének növelésére, a hallgatói létszám gyarapítására és a reputáció nemzetközi szinten való növelésére is.”
A közbeszerzési eljárás dokumentumai szerint a nyertes vállalkozó feladata lesz
a Neumann János Egyetem piaci helyzetének felmérése, tanácsadás az egyetem kommunikációs, PR és marketingstratégiájának kialakítása;
az egyetemmel közösen kialakított kommunikációs stratégia végrehajtására vonatkozó ütemterv kidolgozása, éves bontásban, a folyamat támogatása;
hirdetési struktúra kialakítása kampányidőszakok szerint;
hirdetés- és platformkezelés (pl.: hírlevél marketing, Google Ads/Facebook/Instagram/Youtube hirdetéskezelés stb.);
online média megjelenések;
keresőoptimalizálás;
online tartalommarketing szolgáltatás (hirdetési szövegek, PR cikkek készítése, grafikai tervezés,videós tartalmak készítése – 8 db kb. 3 perces image kisfilm készítése)
fotózás (munkavállalói portréfotó egy alkalommal, valamint az újonnan érkező kollégák azonos minőségű portréfotózásának biztosítása – 400 fő + marketing kampányokhoz szükséges egyedi fotók biztosítása stock fotó vásárlással + évente kb. 100 db. stock fotó minőségű kép készítése az intézményi életről, infrastruktúráról, összesen 4 alkalommal);
offline tartalommarketing szolgáltatás;
offline média megjelenések.
A megbízás egy év határozott időre jön létre, azonban a megbízáson belül az egyes feladatrészek elvégzésére külön időkeretet határoz meg az ajánlatkérő. Az egyetemnek emellett az opció keretében lehetősége van további feladatok megrendelésére is.
A Pallasz Athéné Egyetem 2016-ban jött létre a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrálódásával. Az intézmény egy évvel később engedélyt kapott a névváltoztatásra, és 2017. augusztus 1. óta Neumann János Egyetemként (NJE) működik. 2020. augusztus 1-jétől a Neumann János Egyetem jogi státusza állami felsőoktatási intézményről alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézményre változott. Az alapítványi jogok teljes körének gyakorlására az alapítvány kuratóriumát jelölte ki a kormány. Az alapítvány kuratóriumának elnöke a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) kötődő Csizmadia Norbert, a további kurátorok pedig Lezsák Sándor, Gaál József kecskeméti alpolgármester, Dr. Nagy Zoltán, és a szintén MNB-s kötődésű Bánkuty Tamás. Közülük Lezsák Sándor a legismertebb: ő az Országgyűlés egyik fideszes alelnöke, aki az alapítványi munkájáért 1,3 millió forintot kap az egyetemtől. A Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságában tag még Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes polgármestere is.
Száraz István cége tovább menetel
A felhívásra 4 cég jelentkezett: az Oditech-Stúdió Kft., a Marketing Store Tanácsadó és Szolgáltató Kft., a Hello Event Szolgáltató Kft. valamint a FRANK Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Ez utóbbi lett a befutó, mivel alacsonyabb árat adott meg, mint az Oditech-Stúdió, a másik két jelentkezőt pedig kizárták.
A FRANK Digital Kft. a becsült összegnél drágábban, nettó 119 777 000 forintért vállalta a munkát.
A cég a tervek szerint alvállalkozóként bevonja a HD Communication Kft.-t is.
A nyertes társaság neve már ismerős lehet az Átlátszó olvasóinak, hiszen a FRANK Digital közpénzes megbízásairól többször beszámoltunk. A kft. ugyanis az elmúlt években rendre megnyerte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többmilliárdos kommunikációs tendereit.
Ez 2022-ben sem történt másként: tavaly decemberben a FRANK Digital a „rendkívül alapos, színvonalasan felépített és kivitelezett” kampánytervével nyerte el az MNB 3,3 milliárd forint keretösszegű megbízását. A másik indulót egy amatőr hiába miatt kizárták, egy évvel korábban pedig a cégnek nem is volt ellenfele a tenderen.
Az állami megbízásoknak is köszönhetően a cég határozottan jól áll anyagilag: 2020-ban 2,8 milliárd, 2021-ben pedig 4,2 milliárdos forgalmat bonyolított. Az adózott eredmény 347 millió forintól 790 millió forintra nőtt egy év alatt. Nem csoda, hogy a tulajdonos 147 millió forintos osztalék kivételéről döntött.
És hogy ki a szerencsés illető? A fő profilja szerint reklámügynöki tevékenységgel foglalkozó, 2014 tavaszán alapított cég tulajdonosa – a Dry Digital Kft.-n keresztül – Matolcsy Ádám barátja, Száraz István. Matolcsy Ádám édesapja pedig nem más, mint Matolcsy György, a milliárdos megbízásokat adó MNB elnöke.
Száraz István 150 milliós osztalékot vett ki a cégből, ami milliárdokat kap az MNB-től | atlatszo.hu
A FRANK Digital Kft.-t az Opten adatai alapján 2021 januárja óta a Dry Delta Kft.-n keresztül tulajdonolja Száraz István. A Dry Delta is leadta a 2021-es beszámolóját, ami alapján a tavalyi évben egyáltalán nem volt árbevétele, holott az 2019-ben és 2020-ban rendre 20 millió körül alakult.
Száraz neve továbbá ismerős lehet onnan is, hogy ő volt a már megszűnt VS.hu alapítója, ami több mint félmilliárd forintot kapott az MNB alapítványaitól. Száraz István az Origót kiadó New Wawe Media Group Zrt.-ben is jelentős szerepet töltött be egészen 2017-ig, majd a vezérigazgatói címet később barátja, a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám vette át. A hvg.hu értesülése szerint pedig Matolcsyék mellett Száraz jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is.
Kormányközeli kapcsolatok
Az alvállalkozóként megnevezett HD Communication Kft. (korábban HD Event & Promotion Kft.) egy 2013-ban alapított, 42 fős cég, budapesti székhellyel. A cég éves bevétele az elmúlt években 825 millió és 1,5 milliárd forint között mozgott. Tulajdonosai a HD Group Kommunikációs Ügynökség Kft. (45%) és a Realis Group Kft. (55%). Előbbi végső többségi tulajdonosa dr. Német Zoltán és a Morganfield Holdings.
A Morganfield neve egy 2016-os cikkben bukkant fel – talán nem meglepő módon Matolcsy Györggyel egy lapon. Az akkor még létező Népszabadság arról írt, hogy többek között ez a cég volt a tulajdonosa egy ideig annak a nyomdának, amelytől az MNB tulajdonában lévő Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány túlárazva felvásárolta a Matolcsy György Heti Válaszban megjelent írásaiból készült cikkgyűjteményt (2500 példányt).
A HD Communication Kft. másik (többségi) tulajdonosa a Realis Group, amely Dr. Schrancz Mihály Tamás ingatlanfejlesztő és Duca Andrea tulajdonában van. A cégnek egyedül 2020-ban volt bevétele az elmúlt években (42 millió forint), azonban még így is nyereséges tudott lenni. Dr. Schrancz Mihály többek között 2 évig volt Magyarország harmadik legnagyobb ingatlanfejlesztő cégének, a Property Market Kft.-nek az ügyvezető igazgatója. A cég a Garancsi István kormányközeli üzletember többségi tulajdonában lévő Market Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaságé.
Garancsi nyerte a nemzeti tőkésosztály közbeszerzési versenyének novemberi fordulóját | atlatszo.hu
Idén is figyelemmel követjük a nyilvános közzétételekből, hogy mennyi és milyen közbeszerzést nyert tíz Fidesz-közeli vállalkozó, illetve vállalkozás, mert ezeknek a cégeknek a bevétele jelentős részben állami megrendelésekből származik. Ahogy tavaly, most is kigyűjtjük a Közbeszerzési Értesítőből, hogy tíz kormányközelinek mondott vállalkozó/vállalkozás mekkora értékű állami megbízást kap. | Matolcsy Ádám barátjának cége nyerte a Neumann János Egyetem kommunikációs tenderét | Matolcsy György jegybankelnök fiának barátja, Száraz István igazán nem panaszkodhat az új évre. A napokban derült ki ugyanis, hogy cége, a FRANK Digital Kft. tavaly decemberben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank 3,3 milliárdos tenderét, majd az uniós közbeszerzési értesítőben látott napvilágot, hogy a Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik nettó 119 millió forintért. A többi 3 jelentkezőből kettőt kizártak, a harmadik pedig drágább ajánlatot adott. Az egyetem 2020 óta egy vagyonkezelő alapítványé, amelynek kuratóriumában ott ül Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/12/matolcsy-adam-baratjanak-cege-nyerte-a-neumann-janos-egyetem-kommunikacios-tenderet/ | 2023-01-12 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Orbán Viktor karácsony előtt zárt körben foglalta össze legújabb stratégiáját a Széll Kálmán Alapítvány vacsoráján. A szuperterv egyik fontos komponense, hogy olyan hazai vállalatokat erősítenek meg, mint a 4iG. A Mészáros Lőrinc vonzáskörzetéből kinőtt, gigantikusra dagasztott informatikai és távközlési vállalat a NER szuperprojektje.
„Nem külföldi cégek központjainak idetelepülését ösztönözzük, hanem olyan hazai vállalatok megerősödését, amelyek regionális szinten válnak meghatározó szereplővé, mint a MOL, az OTP Bank vagy a 4iG.” - Fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor 2013-ban Tusnádfürdőn is beszélt arról, hogy mi a jelentősége a közép-európai mértékben is számottevő magyar óriásvállalatoknak, de akkor még az OTP és a MOL mellett a Simicska Lajoshoz tartozó Közgépet említette meg, ami azóta a rendszeren belül dúló testvérháború áldozatává vált. Így a mostani felsorolásból ki is maradt, ami jól mutatja, hogy ezek a NER-cégek és fejeik milyen szerény önállósággal rendelkeznek.
A 4iG csillaga viszont meredeken emelkedik. Január 9-én büszkén jelentették be, hogy leányvállalata, a tavaly bekebelezett Antenna Hungária az állammal közösen végrehajtotta a magyar távközlés történetének egyik legjelentősebb vállalatfelvásárlását, és elképesztő összegért, 660 milliárd forintért megvették a Vodafone Magyarországot. | Ez Orbánék szuperprojektje, a magyar jövő kulcsa, ahová nyomozók vonultak ki házkutatást tartani | Orbán Viktor karácsony előtt zárt körben foglalta össze legújabb stratégiáját a Széll Kálmán Alapítvány vacsoráján. A szuperterv egyik fontos komponense, hogy olyan hazai vállalatokat erősítenek meg, mint a 4iG. A Mészáros Lőrinc vonzáskörzetéből kinőtt, gigantikusra dagasztott informatikai és távközlési vállalat a NER szuperprojektje. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/10/ez-orbanek-szuperprojektje-a-magyar-jovo-kulcsa-ahova-nyomozok-vonultak-ki-hazkutatast-tartani | 2023-01-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Kit ne érdekelne szakmailag a Puskás Akadémia idei második felkészülési meccse? A jelek szerint Mészáros Lőrincet és baráti, egyben üzleti körét feltétlenül. És erről most már fotók is vannak.
A szakmai érdeklődésnek nem szabhat gátat az az akadály az sem, hogy a felcsúti alakulat nem itthon gyűjti az erőt az NB I tavaszi idényére, hanem Spanyolországban edzőtáborozik. A vasárnapi meccsért így több mint 2 600 kilométert kellett utazni, de ha az ellenfél a német másodosztályban a 13. helyen álló Karlsruhe, akkor ez kihagyhatatlan.
Mészáros Lőrinc így aztán maga köré gyűjtötte az érdeklődőket, és a helyszínen tekintették meg a meccset. Miután a NER egyik kedvenc magángépe január 14-én kirepült Málagára, 15-én pedig visszajött, erős a gyanú, hogy a kirándulás résztvevői ezen a gépen utaztak. (A málagai reptér nincs messze a felcsútiak által használt edzőközponttól, a csapat is ezen az útvonalon érkezett a táborba.)
A végeredmény pedig: aligha volt még ilyen erős VIP-pad az Estepona Futballcentrum edzőpályáján.
A VIP-vendégeket megörökítő fotót a Puskás Akadémia töltötte fel, mindenféle különösebb szöveg nélkül, de a Nemzeti Sport is megjelentette a „Felkészülés: fejet hajtott a német másodosztály csapata a Puskás Akadémia előtt” című cikkében.
Az állami kézben lévő Nemzeti Sport képaláírása szerint: „A dél-spanyolországi Marbellában edzőtáborozó Puskás Akadémia elnöke, Mészáros Lőrinc – magyar sportvezetők és üzletemberek társaságában – a helyszínen nézte meg a felcsúti csapatnak a német másodosztályú Karlsruhe elleni edzőmeccsét. A küldöttségben ott volt több profi futballklub vezetője, így Végh Gábor, a ZTE tulajdonosa, Szakály Ferenc, az NK Osijek elnöke és dr. Magyar Mátyás, a Diósgyőr többségi tulajdonosa is (Fotó: Puskás Akadémia/Fórika Attila)”.
Igen, ott van a Nemzeti Sport főszerkesztője, az a Szöllősi György, aki a hétfői sportgálán a megnyitóbeszédében kizárólag Mészáros Lőrincet köszöntötte név szerint a magyar sportklubot elnökei közül. Elfogulatlansággal Szöllősit eddig sem lehetett vádolni, ha a felcsúti focicsodáról volt szó. Ő maga is posztolt a helyszínről, a hashtagek között a puskasnagyakovetet is használva. (A hashtag-használat mellett ezzel egyébként diplomataútlevél is jár.)
De a kép azért tartogat még meglepetéseket.
Az alsó sorban balra Istenes László, a Puskás Akadémia kommunikációs és marketingigazgatója, a TV 2 műsorvezetője.
Mellette Szöllősi György, Felcsútra költöző sportújságíró, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók országos Szövetségének az elnöke.
Az alsó sportban ott ül még Magyar Mátyás, a diósgyőri focit működtető cég többségi tulajdonosa. Ő amúgy tagja a felcsúti orvosi stábnak is (sérülés ellátásért felelős traumatológus) és van közös egészségügyi cége Mészáros Lőrinccel.
A felső sorban a bal szélen nem tudjuk, ki ül (ha valaki tudja, írja meg a [email protected]), mellette
Felső sor bal szélén: Zorkóczy Krisztián pilóta
balról a második: Barna Zsolt, a Mészáros-féle új szuperbank vezetője,
balján Sárváry István, a V-Híd vezérigazgatója, aki - mint teljesen véletlenül kiderült - tavaly együtt vacsorázott az akkor még miniszter Palkovics Lászlóval. Ezt a Momentum által lebuktatott étkezést a minisztérium azzal magyarázta, hogy „a miniszter eredményes munkavégzéséhez elengedhetetlen, hogy a tárcája hatáskörébe tartozó ágazatok meghatározó vállalataival állandó kapcsolatot tartson, helyzetükkel, kihívásaikkal tisztában legyen, gyakorlati tapasztalataikat a jogalkotásban, stratégiai tervezésben figyelembe vegye”.
A következő vendég Szakály Ferenc, az NK Osijek elnöke. Az eszéki klubban többségi tulajdonos volt Mészáros Lőrinc, de összeférhetetlenségi okok miatt távoznia kellett. Mint látszik, annyira nem távolodott el a horvát csapattól.
Hogy Mészáros Lőrinc jobbján ki ül, azt még nem sikerült megfejtenünk. Olvasónk segítségével kiderült, hogy Mészáros Lőrinc jobbján Deák Gábor ül, aki több cégben is vezető pozíciót töltött már be Mészáros cégeiben. Most a ZÁÉV elnök-vezérigazgatója, és az eszéki klub felügyelőbizottságába is beült.
Mészáros balján Végh Gábor, a zalaegerszegi focicsapat tulajdonosa. Ő ajándékozta a Felcsúton felavatott Puskás-szobrot a klubnak.
Napszemüvegben Mészáros János, Lőrinc testvére, egyre sikeresebb üzletember.
Végül a jobb szélen Vörös József, ügyvéd. Korábban azzal került be a hírekbe, hogy ő vásárolta meg Simicska Lajos több cégét, amelyek aztán Mészáros Lőrincnél landoltak, így volt olyan időpillanat, amikor az ő nevén volt többek között a Publimont, a Lánchíd Rádió, és a Pro-Ráta Holding, de ő szerezte meg például a Heti Válasz újságírói elől a bedarált hetilap teljes archívumát is (Mészáros Lőrinc pert indított a Heti Válasz korábbi újságírói ellen ellen, amiért Vöröst hozzá kötötték, de a Kúria Válasz Online-nak adott igazat). Vörös József emellett képviselte Mészáros Lőrincet földárveréseken és Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány jogi képviselője is. 2021-ben amúgy megvásárolta a salgótarjáni focicsapatot.
Aztán többen is csatlakoztak a társasághoz.
A hangulatra nem lehetett panasz, Mészáros Lőrinc a kispadra is leült.
Sőt, a meccs egy részét is onnan nézte. otthagyva a fázós baráti kört.
A meccset 1-0-ra a Puskás Akadémia nyerte. | Mészáros Lőrinc meccsnézős kirándulást szervezett a sleppjének Marbellába | Kit ne érdekelne szakmailag a Puskás Akadémia idei második felkészülési meccse? A jelek szerint Mészáros Lőrincet és baráti, egyben üzleti körét feltétlenül. És erről most már fotók is vannak. | null | 1 | https://444.hu/foci/2023/01/16/meszaros-lorinc-meccsnezos-kirandulast-szervezett-a-sleppjenek-marbellara | 2023-01-16 17:02:46 | true | null | null | 444 |
A felcsúti székhelyű Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt, valamint a kormány másik kedvenc kivitelezője, a biatorbágyi West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. nyerte meg a közel 3,2 milliárdos, egész pontosan nettó 3 176 953 739 forintos, régóta tervezgetett felújítást.
A rendelkezésre álló 18 hónap alatt az 1874 négyzetméteres épülethez kapcsolódóan kávézó-shop-ot, portát, valamint irodaépületet is kialakítanak. Az épület hűtés-fűtését megújuló energiaforrást használó levegő-levegő hőszivattyúval biztosítják majd, az irodaház feletti lapostetőn extenzív zöldtető, illetve járható terasztető készül.
A földszinten kap helyet többek között majd az előcsarnok, tárgyaló, középvezetői iroda, és a 116 négyzetméteres, 24 fős kávézó-shop. Az I. emeleten rengeteg iroda, a II. emeleten a recepció, felsővezetői irodák, míg a III. emeleten többek között a tetőterasz.
A 2023-as Formula 1 Magyar Nagydíj ideje előtt, alatt, illetve után (mindösszesen legfeljebb 14 naptári napra) a kivitelezők visszaadják a Hungaroring főbejáratához vezető utat, és biztosítják a főbejáraton való akadálymentes személy- és gépjármű átközlekedést, tehát a 18 hónapos beruházás nem készül el jövő július 23-ig, az idei versenyig.
Az, hogy a két, közbeszerzések terén (is) közismert cég között hogy oszlik meg a munka és a megbízási díj, nem részletezi a közbeszerzés.
Az utolsó hír a Fejér-B.Á.L. Zrt.-ről az volt, miszerint Rézhegy Öko Villapark lesz a neve annak az 57 házas lakóparknak, amelyet Magyarország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő cég épít majd Alcsútdoboz szőlőhegyi területén; ez gyakorlatilag egy komplett új falurészt jelent majd.
A West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban is sok kormányközeli beruházást lehetne említeni, például a Velencei-tó partján épül fel a 43 milliárd forintos Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia, vagy a nemrégiben felújított Operaház is a nevéhez fűződik.
2022. decemberében a mogyoródi versenypálya hírlevelében úgy nyilatkozott Gyulai Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. vezérigazgatója, hogy
"2010-ben vettem át a Hungaroring irányítását, és gyakorlatilag azóta várunk erre a pillanatra"
A hírlevélben kiemelték, hogy a stratégiai fejlesztési program keretében elkezdődik a létesítmény felújítása, melynek első lépéseként
a közművek fejlesztése valósul meg, illetve új portaépületet, irányítási központot és ügyfélteret alakítanak ki.
A közműfejlesztés keretében az ivóvíz-, a tűzivíz-, illetve a szennyvízhálózat, valamint az erősáramú hálózat fejlesztése, és új hálózat kiépítése történik majd, ezek mellett pedig megépül a gyengeáramú alépítmény rendszere is.
Szintén a fejlesztés első ütemében újítják meg a Hungaroring főbejáratát, a portaépülettel szemben pedig kávézó nyílik, ide kerül a Hungaroring Shop is.
"A Forma-1-ben zajló folyamatokat, az újonnan bekerülő pályákat látva tényleg az utolsó előtti pillanat, amikor elkezdhetjük a munkát. Azt látjuk, hogy a sok uniformizált pálya között egyre nagyobb értéke van a magyarhoz hasonló tradicionális helyszíneknek, és Budapest közelsége mindig is elképesztő vonzerőt jelent majd a Hungaroring számára, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az új pályák infrastruktúrája a miénknél sokkal magasabb színvonalú szolgáltatást tesz lehetővé" - hangsúlyozta Gyulay Zsolt. | A Mészáros-gyerekek cége újabb közbeszerzést nyert | Hungaroring felújítása új szakaszba lépett: A felcsúti Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt, valamint a kormány másik kedvenc kivitelezője, a biatorbágyi West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. nyerte meg a közel 3,2 milliárdos, régóta tervezgetett felújítást.
Az, hogy a két, közbeszerzések terén (is) közismert cég között hogy oszlik meg a munka és a megbízási díj, nem részletezi a közbeszerzés. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-meszaros-gyerekek-cege-ujabb-kozbeszerzest-nyert.html | 2023-01-13 12:32:00 | true | null | null | mfor.hu |
Bő három év várakozás után a Gellért Szálló a miniszterelnök vejének ingatlanos cégénél landolt. A BDPST Zrt. Jellinek Dániel topmilliárdostól vette meg a patinás fővárosi szállodát – derült ki a napokban. Megkérdeztük Jellinektől, hogy eleve Tiborcz Istvánnak vagy ahogy annak idején a pletyka szólt, a turisztikai területen jelentős befolyással bíró Orbán Ráhelnek vette-e meg a Gellért Szállót még 2019-ben?
Jellinek Dániel megkeresésünkre azt válaszolta, szó sincs erről. „2019-ben a Covid és az alapanyagár-robbanás előtt vettem a szállodát, és akkor a szakértők úgy számoltak, hogy 60 millió euróból jön ki a felújítás, azonban a tervek elkészülte után jelentősen magasabb összegért kaptam kivitelezési ajánlatot. Úgy döntöttem, hogy egy ilyen projekt megfelelő nyereséggel, megfelelő színvonalon történő megvalósításához nincs elégséges tapasztalatunk. Ezért kerestem vevőt a szállóra.
Volt más jelentkező is, külföldi kérő, de nem adott magasabb árat, és örültem, hogy magyar kézben maradt és a BDPST-é lett a szálloda.
Tény, hogy ők több hasonló műemléki felújítási és hasznosítási projektet már sikeresen megvalósítottak” – magyarázta a milliárdos.
Ami az ügylet részleteit illeti, az árat nem hozták nyilvánosságra. Jellinekék 2019-ben 8,8 milliárd forint MFB-hitellel jutottak a szállodához a Direkt36 cikke szerint. Most a BDPST a Geraldton Invest Zrt. holdingcéget vette meg, amelynek közvetett érdekeltségében áll a Gellért Szálló. Az adásvétel előtt a Geraldtont jóformán kiürítették. Jellinek közölte, hogy a szállodán kívül említésre érdemes vagyonelem csak a körülbelül 2,5 százaléknyi Waberer’s részvény volt benne. Ez azt jelenti, hogy Tiborcz István érdekeltsége ennyivel nőtt a kamionos logisztikai társaságban. Az ügylet nem érintette az Indotek csoport egyéb ingatlanait, így a plázákat sem, ezek a K TRADING Energia Kft.-vel egyetemben az Indotek érdekeltségében maradtak.
Jellinek Dániel hozzátette, hogy több más ingatlant is eladott mostanában, köztük ipari ingatlanokat, csak azokból nem lett hír, mert a vevők nem a miniszterelnök vejéhez fogható potentátok voltak. Az eladásokra azért van szükség, hogy pénzt allokáljon más tranzakciókhoz, mert ki kell fizetnie például az Auchanban szerzett kisebbségi részesedést, és külföldön is fut több befektetése, továbbá több vállalat restrukturálásra és feljavításra specializálódott alapot gründolt mostanában, készülve a válságos időszakra. Ezt bővebben nem fejtette ki, de köztudott, hogy az Indotek csoport egyik erőssége a felszámolásból, végrehajtásból kivásárolt vagyonelemek hasznosítása, a kivásárlásokhoz pedig sok könnyen mozdítható pénz kell.
A Geraldtont 2017-ben alapították, két ingatlanbefektető cég, a Samuelson Investments Kft. és a Britex Hungary Kft. osztozott a részvényein, mindkettő – ugyancsak cégeken keresztül – Jellinek Dániel érdekeltsége. Az induló állapotban 255:245 volt a Samuelson:Britex részvény darabszám és a szavazati arány. A társaság későbbi közgyűléseinek jegyzőkönyvei alapján azonban a külső szemlélőnek úgy tűnhet, mintha nemcsak ez a két szereplő rendelkezne a részvények felett:
2018 májusában mindkét részvényes cég képviselője megjelent a közgyűlésen, de a jegyzőkönyvbe az került, hogy a Samuelson 250 részvénnyel szavazott, így a részvények 99 százaléka volt jelen. A jegyzőkönyvből nem derül ki, kié volt az 1 százalék, kinek adott át a Samuelson öt részvényt.
Ugyanekkor átalakítottak három Samuelson-részvényt: egyhez vétójog kapcsolódik, kettőhöz osztalékjog, a mindenkori osztalék 99 százaléka azé, akié a két osztalékelsőbbségi részvény. Nem aprópénzről van szó, 2021-ben 10 milliárd forint volt a Geraldton adózott eredménye. Az átalakítás okáról nincs megjegyzés.
2020-ban a két alapító cég az éves rendes közgyűlésen összesen 398 részvénnyel képviseltette magát, ez a részvények 80 százaléka. A jegyzőkönyvben nincs nyoma annak, ki birtokolja a 20 százalékot.
Céghálók építésben gyakorlott forrásunk a részvénytologatást látva azt mondta, ő olyankor alkalmaz a Geraldtonhoz hasonló felállást, ha rajta kívül más is van a cégben, de nem akarják (még), hogy kiderüljön a kiléte. Előfordul olyan is, hogy valamiért szükség van arra, hogy ne egyszemélyes legyen a társaság, ezért formálisan két tulaj van, ilyenkor kell az osztalékelsőbbségi részvény, mert a profiton nem egyenlően osztoznak a „kamupartnerrel”. Eligazítást a közgyűlési jegyzőkönyvek jelenthetnek, azt ugyanis aláírják a megjelent részvényesek képviselői. A Geraldton esetében ezzel Jellinek Dánielig lehet eljutni: a jegyzőkönyveken rendre három aláírás van, mindhárom az övé – mint a Geraldton Zrt. vezérigazgatója, mint a Samuelson Kft. ügyvezetője és részvényese, valamint a Britex Kft. ügyvezetője és részvényese.
A jegyzőkönyvek alapján érdeklődtünk Jellinek Dánielnél: ha minden az övé, mi értelme a részvényátalakításnak, ki vagy kik birtokolják a részvények 1, illetve 20 százalékát, és kié az osztalék 99 százalékára jogosító két elsőbbségi részvény? Jellinek így reagált: „A céget és annak jogi struktúráját évekkel azelőtt alakítottam így, mielőtt a Gellért Szálló megvásárlása egyáltalán napirendre került volna, számos, akár 15-20 éve alapított holding cégemnek hasonló a részvényesi struktúrája”.
„Nincs összeesküvés, nincs semmi különös a Geraldton részvényesi struktúrájában, a csoport több holdingcége hasonlóképpen épül fel, vannak bennük elsőbbségi részvények, ennek azonban családi okai vannak, és a részvényesek kizárólag a családom tagjai. A részletek a privát szférához tartoznak” – zárta rövidre a kérdést Jellinek. | Megkérdeztük Jellinek Dánielt, valóban Tiborcznak és Orbán Ráhelnek vette-e meg annak idején a Gellért Szállót | Volt külföldi kérő is, de nem ígért magasabb árat a Gellért Szállóért, mint Tiborcz István BDPST Zrt.-je – mondta lapunknak Jellinek Dániel. A topmilliárdos örül annak, hogy magyar kézben marad a hotel, és azt mondja, 60 millió euróból tervezték a felújítását, de miután a kivitelezési ajánlat sokkal többről szólt, inkább vevőt keresett rá. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/01/10/jellinek-daniel-gellert-szallo-tiborcz-istvan-stroman/ | 2023-01-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A tavaly nyáron beharangozott 715 milliárd forintnál valamivel kevesebbért, 660 milliárd forintért veszi meg a 4iG Nyrt. és a magyar állam a Vodafone Magyarország Zrt.-t – derült ki a Jászai Gellért elnökölte távközlési cég és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményeiből. Elemzők egyelőre csak találgatják, mit találtak az átvilágítás során, ami miatt 55 milliárd forinttal csökkent az ár. Ez az „engedmény” azonban eltörpül az állami finanszírozás, a majdani működtetés és a piac átrendeződése körül sorjázó kérdésekhez képest.
A magyar piac második legnagyobb telekommunikációs cégéért fizetett vételár durván 1,7 milliárd euró, ami a magyar privatizációk, illetve visszaállamosítások 32 éves történetében is párját ritkítja.
Olyan ügyletekhez mérhető, mint a Mol-részvények 21,2 százalékának állami visszavásárlása 2011-ben mintegy 500 milliárd forintért (akkori árfolyamon 1,88 milliárd euró) és egy ellenkező irányú üzlet, a Budapest Airport 2005-ös privatzációja, amikor a brit BAA fizetett 1,9 milliárd eurót a ferihegyi repülőtér üzemeltetőjéért – igaz, az akkor még csak 464,5 milliárd forintot jelentett. A brit reptérüzemeltető óriást még le is minősítették, mert túlzott tehervállalásnak értékelték a ferihegyi bevásárlást, más kérdés, hogy az egész ágazatokat célzó nemzeti tulajdonszerzés hevében azóta szintet lépett a kormányzat, és 2021 végén már 4,4 milliárd eurót sem sokallt volna a Budapest Airport visszavásárlásáért.
Eladósodás miatti aggály a 4iG esetében nem merült fel, a Scope Ratings – az MNB növekedési kötvényprogramjából ismert minősítő – a vásárlás bejelentése előtt közvetlenül még javított is a 4iG kibocsátói és adósságbesorolásán. Adósságnövekedést nem említenek a 4iG tőzsdei közlésében sem, azt írják, „a felminősítés a Vodafone Magyarország felvásárlásával jelentős magyarországi mobilpiaci részesedéssel javuló versenypozíciót, üzleti profilt, eredményességet és javuló hitelmutatókat tükröz.” Szó sem esik arról, hogy az ügylet szereplőinél bőven találni adósságot.
A Vodafone-ért kialkudott vételár fizetési konstrukciójáról annyit tudni, hogy az állam részéről a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-t jelölték ki a szerződésre, bár arról nem közöltek részleteket, hogy az alapkezelő pontosan milyen forrásból teljesíti a rá eső 49 százalékos rész 323,4 milliárdos vételárát. A 4iG oldaláról annak leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. a szerződő fél, a rá jutó 51 százalékos Vodafone-részből annyi már ismert egy kormányhatározatból, hogy 425 millió eurót (170 milliárd forintot) az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitele fedez, és ennek 80 százalékára az állam kezességet vállal. Ez alapján
a magyar állam részvétele jóval nagyobbnak látszik, mint ami a 49 százalékos Vodafone-tulajdonrészből következne, hiszen a 4iG-re eső finanszírozás fele a kormány bankjának segítségével valósul meg.
Ráadásul az Antenna Hungária is részben állami cég, 23,22 százalék állami tulajdon maradt benne, miután a 4iG 534 milliárd forint apporttal tőkét emelt. (A legnagyobb értékű apportelem a 235 milliárd forintért felvásárolt DIGI volt, de jelentős részt tesznek ki a csomagból különböző balkáni cégrészesedések is.)
Az Antenna Hungária mérlegéből nem úgy tűnik, hogy el lenne engedve forrásokkal. 2021-ben 72 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és ennél kicsivel több, 74 milliárd volt a kötelezettségállománya. Az éves árbevételüknek megfelelő mértékig eladósodott cégeknél nem szoktak tolongani a bankok újabb hitelnyújtásért. Ami a 4iG-t illeti, az egymást követő gyors akvizíciók után 2021 végén 442 milliárd forint kötelezettséget mutatott ki a mérlegében. Így csak találgatni lehet, hogy a jelentős adósságot felhalmozó cég miből finanszírozza a Vodafone-vásárlást.
Ritkán látunk olyat, hogy ennyire eladósodott cég ekkora terhet vállal magára, egy emberöltő alatt egyszer fordul elő ilyesmi
– érzékeltette a Vodafone-ügylet méretét és körülményeit Gaál Gellért, a Concorde vezető részvénypiaci elemzője.
Nem mellesleg az adásvétel tárgya, a Vodafone Magyarország Zrt. is méretes adósságot halmozott fel, a 2022 márciusban záruló üzleti évben az Opten adatbázisa szerint 288 milliárd forint bevételt ért el, bő 7 milliárd volt a vesztesége, míg a kötelezettségek soron 305 milliárd forintot mutatott ki.
A 660 milliárdos vételár alapján 7,1 az EV/EBIDTA (ami azt mutatja, hogyan viszonyul a teljes cégérték az eredménytermelő képességhez), a Vodafone jóval magasabban van árazva, mint a Magyar Telekom Nyrt. tőzsdei árából számítható 3-4 EV/EBIDTA érték – mondta Gaál Gellért, hozzátéve, hogy a tőzsdei ár azért különbözik attól, amit akkor kérnének, ha esetleg eladóvá válna a Magyar Telekom. Nemzetközi összevetésben is azt lehet mondani a Vodafone vételáráról szerinte, hogy „erős prémiumkategória”.
Más kérdés, hogy mit vett és mit kezd majd a Vodefone-nal a 4iG és a magyar állam párosa. Mártha Imre a fővárosi közmű holding vezetője, egykori MVM-vezér az ügylet bejelentését követően igen sarkosan fogalmazott, szerinte nem tudja az állam, hogy mit vett. Lényegében egy rakás adósságot, és rengeteg költséget vesz a nyakába az új tulajdonos, ha a Vodafone fejlesztéseihez, illetve infrastruktúrájához továbbra is hozzá akar jutni.
Gaál Gellért a későbbi működésről úgy véli, bizonyára fizetni kell a szolgáltatási díjakat, amíg használják a Vodafone nevet. A cél az lehet, hogy átnevezzék majd a céget, és egy ernyő alá kerüljön a DIGI és a Vodafone. Jó felállásnak látszik, hogy a DIGI vezetékes szolgáltatásban, a Vodafone pedig mobilban erős, de sok kockázat van, kérdés, hogyan sikerül a mixet működtetni. Úgy véli,
ha 2-5 éves távlatában megtörténik az összeolvasztás, átnevezés, a konglomerátum a Telekom kihívója lehet a nagyságát tekintve. Más kérdés, hogy minőségben és árazásban is elég erős lesz-e ehhez.
A Magyar Telekom jelenleg 40-45 százalékos részesedéssel dominálja a magyar távközlési piacot.
Nagy kérdés, hogy mi lesz a mobilpiac harmadik szereplőjével, a Yettellel, amelynek jelenleg lényegében csak mobil lába van, így nehéz lesz állnia a versenyt a mobilpiac 40-40 százalékát uraló 4iG-val, illetve Magyar Telekommal. Ráadásul úgy, hogy a Yettelben is érdekelt az Antenna Hungária, vagyis az egyik versenytárs tulajdonosa. | Adóssághegyek vannak a Vodafone-vásárlás 660 milliárdos üzletének hátterében | A magyar állam részvétele jóval nagyobbnak látszik a Vodafone megvásárlásában, mint ami a hozzá kerülő 49 százalékos tulajdonrészből következne. A vételár erősen prémiumkategóriás, de olyat is ritkán látunk, hogy annyira eladósodott cég, mint a 4iG, ekkora terhet vállal magára. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/01/10/vodafone-4ig-eladosodottsag-mobilpiac-tavkozles-jaszai-gellert/ | 2023-01-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Hogy jutottunk el a Fővárosi Ítélőtábla tegnapi döntéséig? Korábban már összefoglaltuk az előválasztási offshore-ügyet – és azt, hogyan úszott be a képbe ügyvédként Schiffer András –, most a jegyzőkönyv kedvéért újra ideidézzük a kulcsmozzanatokat:
1. A DK elnökségében ülő Ráczné Földi Judit gazdasági beágyazottságával az előválasztásig senki nem foglalkozott. Pedig a politikust egy évi többmilliárdos forgalmat bonyolító benzinkutas és tartálytisztító cégcsoport központi alakjaként lehetett körülírni. Ráadásul a Greco Petrol alegységeinek telephelyei és fióktelepei között egy volt sztiptízbár és cukrászdahelyiség, valamint egy sukorói borászat is feltűnt. Ráadásul a „vállalatkomplexum” tulajdonosi körében több – adóoptimalizálásra és tulajdonrejtegetésre is alkalmas – offshore-társaság is „előfordult” az évek során.
2. A témát csak távolról érintő első cikkünkben jeleztük, hogy a DK-jelölt 2021. július 26-án aláírt egy előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatot, amelyben rögzíti, hogy nincs offshore cég az ő vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozói tulajdonában. Noha pontosan ugyanekkor szállt ki az egyik „benzinkutas” kft.-ből egy olyan, Delaware állambeli offshore-helyszínre bejegyzett vállalkozás, a Minos King Global Business LLC., melynek aznap is ő volt az aláírási joggal rendelkező képviselője. A hivatalos szlovák nyilvántartásban pedig még írásunk megjelenése után is – egészen tavaly novemberig – őt szerepeltették a Közép-Európában aktív adóparadicsomi vállalkozás képviselőjeként.
3. Ráczné később úgy nyilatkozott a Telexnek: semmi köze a megnevezett céghez, semmilyen pozíciót nem tölt abban be. Azt se tudja, hogyan került a neve a szlovák cégnyilvántartásba, és a lap kérdésére abban sem volt biztos, hogy hallott-e már valaha erről a vállalkozásról. Szerinte ez csak egy lejáratás az előválasztás miatt, és azt is mondta, hogy – pártjával karöltve – feljelentést tesz a Válasz Online ellen.
4. Miután elolvastuk, hogy szerinte „semmi köze” a Minos King Globalhoz, illetve nem tudja, valaha hallott-e erről az offshore-érdekeltségről, nyilvánvalóvá tettük az olvasók számára, hogy Ráczné nemcsak a delaware-i társaság képviselőjeként, hanem konkrétan a tulajdonosaként is írt alá dokumentumokat 2021-ben – s ezeket ugyancsak iktatták a hazai cégbírósági aktákban. Tehát még egyszer: a DK-s politikus maga írt alá olyan hivatalos papírokat, amelyek szerint ő offshore-társaságot birtokol.
5. Írásaink lényegi állításait a teljes sajtó átvette, sőt a G7 gazdasági portál további „unortodox” részleteket is kiragadott a történetből. Például azt, hogy a székesfehérvári benzinkutas-autómosó kft.-t a Földi Judit-féle Minos King Global egy másik, baráti offshore vállalattól vette át potom hárommillió forintért. Pedig a magyar leánycég az elmúlt években rendre 2 és 4 milliárd forint közötti árbevételt és nem egyszer 100 millió forint feletti profitot ért el – reális értéke tehát akár 700-800 millió forint is lehetett.
Végül az Országos Előválasztási Bizottság etikai eljárást folytatott Ráczné Földi Judit ellen – de a DK és a Jakab Péter-féle Jobbik szövetségi együttműködése „megmentette” a politikust.
6. Ráczné tehát versenyben maradt az ellenzéki megmérettetésen, de a jelölt végül kikapott, sőt néhány napra még a Facebook-oldalát is eltüntette.
7. Földi Judit később megint aktivizálta magát, beszállt a veszprémi DK-s jelölt kampányába, sőt, relatíve előkelő helyet kapott az összellenzéki országos listán. Ráczné közben felfogadta Schiffer Andrást a Válasz Online elleni jogi ütközet levezénylésére – és ezzel a teljes rehabilitációjának „kieszközölésére”. A felperesi fél konkrétan azt próbálta elérni, hogy a bíróság mondja ki, lapunk több cikkben is megsértette a DK-s elnökségi tag „jó hírnévhez” fűződő jogát. Kérték továbbá az igazságszolgáltatást: kötelezzen bennünket arra, hogy kiadónk fizessen ki Ráczné Földi Juditnak egymillió forint sérelemdíjat, valamint annak 2021 szeptemberétől járó kamatait – meg persze a Schiffernek járó munkadíjat és az egyéb perköltségeket.
8. A volt LMP-elnök által jegyzett keresetben egyébként annyi volt a lényegi újdonság, hogy megnevezték az említett Minos King Global offshore társaság állítólagos „igazi” tulajdonosát, bizonyos Szideropulosz Györgyöt – neki viszont a cégbíróságon bejegyzett címe éppen ugyanaz a lakás, amely a DK-s elnökségi tag nevénél is szerepel az iratokban. Vagyis a két szereplő üzletileg és „lakcímileg” biztosan nem független egymástól – és mint a per során kiderült, az úr a hölgy élettársa is volt egykoron.
Annak idején is megírtuk, most is kénytelenek vagyunk ideszúrni: jó okunk volt csodálkozni a kormánykörökben mára egyre népszerűbb Schiffer szerepvállalásán. Nyilvánvaló, hogy egy ügyvéd bárkinek dolgozhat, de ő mégiscsak az a közíró, véleményvezér, aki heti szinten ostorozza az úgynevezett globalokrata álbaloldalt.
Schiffer ráadásul – már LMP-sként is – gyakran beszélt az offshore-lovagok „kiseprűzésének” szükségességéről, így nyilvánvalónak tűnt, hogy ügyvédi megbízásokért, jogászi hírnévért, szakmai kihívásnak álcázva sem adja el magát a láthatatlan vagyonok és cégstruktúrák haszonélvezőinek. S bár nem közös a fészkünk Schifferével, mégiscsak rendszeresen közöltük publicisztikáit, nagyinterjúkban értekezhetett nálunk, sőt kollégáink az általa is fémjelzett Karátson Gábor Kör alkalmain szívesen moderátorkodtak – tehát aprócska közünk azért volt egymáshoz. Ráadásul a Válasz Online közösségi finanszírozásból működik; kínosan ügyelünk arra, hogy semmilyen „nemzetek fölötti” pénzügyi alapnál ne kelljen forrásért kilincselnünk, úgynevezett „dollármédia” sem vagyunk, nem is leszünk – nem gondoltuk tehát, hogy Schiffer András a Demokratikus Koalíció politikai érdeke mentén próbálja majd megrövidíteni a mikroadományozók által töltögetett kasszánkat.
Ugyanakkor ezeken az emberi dolgokon túl tudtunk volna lendülni – hisz’ nem nekünk kell azzal a dilemmával szembesülni, hogy egy ügyvéd kinek dolgozhat és kinek nem. Azt viszont fel nem foghatjuk, hogy Schiffer miért vállalt szerepet egy olyan perben, amely az ő és a DK oldaláról alapból nyerhetetlen volt – első ránézésre is. Merthogy nem a Válasz Online állította, hogy Ráczné Földi Juditnak offshore vállalkozása van, hanem maga a DK-s politikus foglalta írásba mindezt a cégbíróság számára – jóval a leleplező cikkünk előtt. Mi csak észrevettünk egy-két hivatalosan iktatott iratot, ezt lett volna a „bűnünk”.
#Ráczné Földi Judit#Schiffer András | Előválasztási offshore-ügy: jogerősen legyőztük a DK–Schiffer-koalíciót | A Fővárosi Ítélőtábla tegnapi jogerős ítélete szerint a Válasz Online megalapozottan írta azt a 2021-es ellenzéki előválasztásról szóló cikkeiben, hogy a DK elnökségi tagja hazudott, amikor az általa aláírt feddhetetlenségi nyilatkozatban letagadta offshore-cégét. Gyurcsány Ferenc pártja végig a székesfehérvári jelöltként próbálkozó Ráczné Földi Juditot védte velünk szemben, sőt mára teljesen rehabilitálta a politikust. Egy dolog hiányzott eddig a múlt eltörléséhez: az, hogy Ráczné megnyerje a „jó hírneve” megsértése miatt ellenünk indított monstre pert. A DK-s személyiség Schiffer Andrást bízta meg, hogy a bírósággal gomboltasson le egymillió forintot – kamattal – szerkesztőségünkről. Mindez nem sikerült. Noha egy ügyvéd annak dolgozik, akinek akar, mégis jó okunk volt csodálkozni a kormánykörökben egyre népszerűbb Schiffer szerepvállalásán. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/01/18/schiffer-andras-raczne-foldi-judit-dk-offshore-jogeros-itelet/ | 2023-01-18 12:17:57 | true | null | null | valaszonline.hu |
A Kisfaludy Program turisztikai támogatási során 2022-ben ismét milliárdok találtak gazdára, miközben a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) több milliárdnyi támogatást vont el a korábbi kedvezményezettektől. Az MTÜ által a minap közzétett 2022-es adatsor alapján a legnagyobb támogatás, 3,9 milliárd forint Tiborcz István üzlettársa, Komonczi Zsolt markát ütötte. Miután az állami turisztikai szerv ismét befényképezett PDF-ben tette közzé a többnyire pályázatok nélkül, egyedi döntések alapján kiosztott támogatásokat részletező adatokat, a Transparency International (TI) Magyarország szabadon kereshető adatbázis formában is elérhetővé tette a 100 millió forintot meghaladó turisztikai támogatásokat.
Komonczi Zsolt 2021-ben vásárolta meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels-hez tartozó Grandhotel Galya szállodát. A hotel már 2020-ban több mint 1 milliárd forintos támogatásban részesült a Kisfaludy Program szálláshelyfejlesztési konstrukcióján keresztül. Az MTÜ friss adatai szerint azonban a Komonczi Zsolthoz tartozó, és immár a szállodát tulajdonló Galya Top Property Kft. is kapott tavaly 3,9 milliárd forintnyi állami segítséget. Komonczi több szálon kötődik Tiborcz István szállodaüzleteihez.
Immár a második, a Kisfaludy Programból érkező támogatást zsebelhette be a Zagore Property Zrt. is, mely szintén még 2020-ban kapott csaknem másfél milliárd forintos támogatást a Thermal Hotel Harkány felújítására és fejlesztésére. A cég, amely a tavalyi évben attrakciófejlesztés címén újabb 448 millió forinthoz juthatott hozzá, Bódi László Péternek a tulajdonában áll. Bódi annak a Sájer Gábornak az üzlettársa, aki szintén Tiborcz holdudvarához sorolható.
A támogatottak között ismét feltűnik Szabadics Zoltán, az MTÜ felügyelete alatt működő Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. igazgatósági elnöke, aki építőipari cégével Mészáros Lőrinc vállalkozásainak konzorciumi partnereként szokott indulni a közbeszerzéseken. Szabadics különböző érdekeltségei részére 2018 óta minden évben csurrant-cseppent turisztikai támogatás, így az elmúlt években 3,6 milliárd forintnyi segítséget nyújtottak számára az adófizetők, melyet tavaly újabb 136,8 millió forinttal tetéztek meg.
Mint ahogy a minap a 24.hu felhívta rá a figyelmet, az MTÜ tavaly nemcsak osztogatott, hanem jelentős mértékű, összesen 56,6 milliárd forintnyi támogatást vissza is vont a korábbi kedvezményezettektől. Az intézkedés 41 korábbi kedvezményezettet, köztük több jelentős kormányközeli szereplőt is érint. Az elvonások között több olyan tétel szerepel, mely a TI Magyarország által közérdekű adatigénylésként indított információs pereknek is tárgya volt, és mely ügyeket az elmúlt hónapokban a TI Magyarország a Kúria előtt is megnyert.
A Mészáros Lőrinc-féle Hunguest szállodalánc például 17,7 milliárd forintos támogatást nyert el 2020-ban, tavaly azonban összesen 3,9 milliárd forintnyi támogatást igényelt vissza a cégtől az MTÜ.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb támogatja, a Club Aliga fejlesztésében érdekelt Hellnarik Hospitality Kft. 7,3 milliárd forinttól búcsúzhatott el. Érdekesség, hogy tavaly a cég tulajdonosa is megváltozott. A Club Aliga és több Balaton-parti fejlesztésben érdekelt, többségében a Tiborcz Istvánnal szintén gyakran üzletelő Jellinek Dánielhez tartozó Appeninn Holding Nyrt.-t tavaly leváltotta a Rogán-Antal közeli Carion-csoport magántőkealapjához, a Colombushoz tartozó cég, a Szigépszerk Kft.
Az elvonásokban Laposa Bence borász egy cége, a Bor3 Badacsony Kft. is érintett volt, mely 264,7 millió forint szálláshely-fejlesztésre kapott támogatásnak mondhatott búcsút.
Így a visszaigényelt támogatások 2022-ben jóval meghaladták a hozzávetőleg 14,3 milliárd forintnyi értékben kifizetett juttatásokat. Kivetnivaló azonban továbbra is akad a Kisfaludy Program körül, hiszen a támogatásokat az MTÜ korábbi gyakorlatához hasonlóan ebben az évben is zömében normatív, előre megismerhető feltételek és nyilvános pályázatok nélkül osztották ki. Az adatokat pedig ismét feldolgozásra alkalmatlan formában, egészen pontosan befényképezett PDF-ben tette közzé az MTÜ, miközben azok az EU állami támogatásokat részletező adatbázisában sem szerepelnek. A TI Magyarország az újabb, a tavalyi állami támogatásokról szóló adatközlést az MTÜ által támasztott akadályok ellenére feldolgozta, és frissítette a 100 millió forint feletti turisztikai támogatásokat összegző, szabadon hozzáférhető adatbázisát. A 2022. évi adatokat átfésülve bukkantunk rá, hogy a kedvezményezettek között ezúttal is feltűnnek kormányközeli gazdasági szereplők és ismét találni összeférhetetlennek tűnő donorkapcsolatokat.
100 millió forint feletti turisztikai támogatások (2018-2022)*
*Adatbázisunkban sorra vettük a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. és a Kisfaludy2030 Zrt. által 2018 óta nyújtott a legalább 100 millió forint értékű támogatásokat és az egyes kedvezményezett cégekre vonatkozó információkat, melyet a 2022-es adatokkal is frissítettünk. A táblázat kizárólag a támogatott hazai vállalkozások adatait foglalja magába. Nem tér ki a támogatott önkormányzatok, külföldi vállalkozások és a támogatott civil szervezetek (kivéve a nonprofit vállalkozások) adataira. A táblázat közzétételének célja, hogy keresésre és további számításra alkalmas módon tegye nyilvánossá ezeket a közérdekű adatokat. | Újabb turisztikai milliárdok landolnak Tiborcz holdudvarában | A Kisfaludy Program turisztikai támogatási során 2022-ben ismét milliárdok találtak gazdára, miközben a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) több milliárdnyi támogatást vont el a korábbi kedvezményezettektől. Az MTÜ által a minap közzétett 2022-es adatsor alapján a legnagyobb támogatás, 3,9 milliárd forint Tiborcz István üzlettársa, Komonczi Zsolt markát ütötte. Miután az állami turisztikai szerv ismét befényképezett PDF-ben tette közzé a többnyire pályázatok nélkül, egyedi döntések alapján kiosztott támogatásokat részletező adatokat, a Transparency International (TI) Magyarország szabadon kereshető adatbázis formában is elérhetővé tette a 100 millió forintot meghaladó turisztikai támogatásokat. | null | 1 | https://transparency.hu/hirek/ujabb-turisztikai-milliardok-landolnak-tiborcz-holdudvaraban/ | 2023-01-18 12:28:41 | true | null | null | Transparency |
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Riva's Hotels & Resorts megállapodást kötött a Marriott Internationallel Horvátország első, Marriott Hotels brand alatt üzemeltett szállodájáról a tengerparti Opatijában - közölte a csoport szerdán az MTI-vel.
A jelenleg építés alatt álló 185 szobás luxushotel várhatóan 2024-ben nyitja meg kapuit a vendégek előtt az Opatija Riviérán - tették hozzá.
Tájékoztatásuk szerint a Marriott Hotels a Marriott Bonvoy 30 hotel brandből álló portfóliójának kiemelkedő tagja. Több mint 65 országban található több mint 600 szállodájával a Marriott Hotels brand előremutató stílust, designt és innovációt kínál a vendégeinek.
A Mészáros Csoport Magyarország vezető vidéki szállodaláncán keresztül már jelentős tapasztalatokra tett szert a turizmusban, szállodái vannak Ausztriában, Montenegróban és Horvátországban. A horvátországi Miramar megvásárlásával és a Riva's Hotels & Resorts megépítésével 100 millió eurót tesznek ki a vállalatcsoport horvátországi szállodaberuházásai - áll a közleményben.
"Bízunk benne, hogy egy globálisan elismert brand részeként a hotel az európai és a nemzetközi piacok szabadidős és üzleti vendégei számára is vonzó lesz, és ezáltal is fokozni tudjuk a horvát tengerpart ismertségét"
- jelentette ki a közlemény szerint Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa.
Az ismertetés szerint a szabadidős és az üzleti utazókat kiszolgáló Marriott Opatija az Opatija Riviéra Icici településén, a Liburnijska úton helyezkedik el, amely a környék legfontosabb úticéljait összekötő főút; 45 percre található a rijekai repülőtértől. A Mészáros Csoport új szállodája a horvátországi Isztriai-félszigeten tovább erősíti a magyar vállalatcsoport nemzetközi jelenlétét - közölték.
Az együttműködés hivatalos nemzetközi bejelentése 2023 januárjában várható Opatijában - áll a közleményben. | Horvátországban is luxusszállodát nyit a Mészáros-csoport | A Marriott Hotels brandje alatt fog működni az építés alatt álló, várhatóan 2024-ben megnyíló hotel. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/turizmus/horvatorszagban-is-luxusszallodat-nyit-a-meszaros-csoport.html | 2022-12-28 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
A felcsúti fociakadémia az elmúlt 11 évben "infrastrukturális csúcslétesítménnyé vált" - derül ki A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány legutóbbi sportfejlesztési programjából. A jelek szerint ezt a címet a jövőben megkérdőjelezhetetlenné szeretnék tenni, hiszen újabb létesítmény-beruházást valósítanak meg TAO-támogatás segítségével.
A 2022/2023-as szezonban összesen 1,16 milliárd forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség - derül ki a szövetség adatbázisából.
A pénz úgy oszlik meg, hogy ebből
825 millió forint tárgyi eszköz beruházásra, pontosabban ingatlanberuházásra megy,
a fennmaradó 335 millió forint pedig utánpótlás-nevelésre és személyi jellegű ráfordításokra.
Mivel a felcsúti fociakadémián a stadion mellett sportcsarnok, kazánház, ifjúsági szálló is van, sőt, nemrég futódombot építettek 100 millió forintból, mindig nagy kérdés, hogy milyen létesítménnyel tudják még gyarapítani ezt a sort.
A fociakadémia honlapján elérhető sportfejlesztési programból kiderül, ezúttal egy "téli fedett műfüves pályát" terveznek megvalósítani. Mint írják:
"téli fedett műfüves pályát építünk az akadémián tanulók számára, hogy a téli hónapokban is folyamatos és színvonalas edzést tudjunk számukra biztosítani. A fedett műfüves pálya megvalósulásának időpontja 2023. június hónap."
A beruházás értéke 800 millió forint, amire rájön még 25 millió forint különböző díj (például: közreműködői), így a teljes támogatás 825 milliót tesz ki. A pálya egyébként 50x80 méteres nagyságú lesz.
Az egyébként szintén az MLSZ adatbáziságból derül ki, hogy a szövetség nemcsak jóváhagyta és elfogadta ezt a támogatási összeget, de az alapítvány már a teljes összeget le is hívta - vagyis az őt támogató cégek már össze is dobták és elutalták a pénzt az alapítvány részére. | 800 millió forint TAO-ból fedett téli műfüves focipálya épül Felcsúton | Épül-szépül a kormányfő szűkebb pátriája, a felcsúti focibirodalom. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/800-millio-forint-tao-bol-fedett-teli-mufuves-focipalya-epul-felcsuton.html | 2023-01-03 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
„Nagy nehezen, de megtudtam: még mindig nyomoznak Schadl-ügy legsúlyosabb szálának ügyében. Miközben Schadl és Völner ellen, az egyszerű, végrehajtói vesztegetés miatt már vádat emeltek, a jelek szerint a Nyomozó Főügyészség még mindig nem tudja, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akikkel a korrupt végrehajtó ismerőse egy 30 éves buliról beszélt”, posztolta szerda délelőtt Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő megjegyzi: a nevek passzolnak Rogánra, a feleségére és a kabinetfőnökére.
„Miután megtudtam, hogy a végrehajtói vesztegetési ügyet már vádemeléssel lezárták, kíváncsi voltam, hogy ezzel a szállal mi van, ugyanis én – feljelentőként – nem kaptam semmilyen dokumentumot. Nagyon nehezen, csak másfél hónap után, de kaptam egy szűkszavú választ a jelenleg is zajló nyomozásról,”
-írja.
A szerteágazó Völner-Schadl-ügynek arról a részletéről van szó, amiről a 444-en számoltunk be. Schadl 2021. június 15-én azzal az orvos ismerősével beszélgetett, aki egy magán-mentőszolgálat ügyvezetőjeként kék villogót intézett neki. A lehallgatott telefonbeszélgetésükben szóba kerül Tóni, Barbara és Ádám, valamint egy 35 évről, de legalább 10-20 évről szóló nagy üzlet.
Egy 2021. június 15-én lehallgatott beszélgetés jegyzőkönyve szerint Schadl az orvos ismerősével beszél egy nagy üzletről, amiről Ádámmal kell egyeztetni. Feketével az orvos neve, pirossal a sofőré van kitakarva.
Hadházy azt írja, hogy azért adta be a feljelentést, mert: „a rendőrség »elfelejtette« a korrupt végrehajtó lehallgatása alapján megvizsgálni, hogy ki lehetett Tóni, Barbara és Ádám, akikkel Schadl egy 35 éves bizniszről beszélgetett, és ami állítólag minden korábbi ügynél fontosabb”.
Mint arra a cikkünkben is utaltunk, Rogán Antal mostani nejét Barbarának hívják, a kabinetfőnökét pedig - akinek Schadl egyetemi vizsgákat intézhetett el - Ádámnak. De hogy ez csak különös névazonosság-e, vagy tényleg róluk van szó, az a nyomozati iratokból nem derül ki.
Hadházy ezért a feljelentésben emlékeztette a rendőröket, hogy Rogán minisztert, feleségét és kabinetfőnökét pont így hívják, és hogy Rogán pont a Nemzeti Koncessziós Iroda vezetője, amely tavaly több, 35 éves koncessziót készített elő. Valamit két héten belül mondaniuk kell majd erre. „A feljelentést mindenesetre a konkrét ügyben tettem, illetve azért, mert maguktól nem akartak rájönni az összefüggésre. Ez olyan szakmai mulasztás, mintha egy orvos “elfelejtené” megnézni egy lógó karú ember röntgenjét” - írja Hadházy.
A Schadl-Völner ügy összefoglalója a Magyar Jetiben: | Schadl-ügy: még nyomozzák, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám | „Nagy nehezen, de megtudtam: még mindig nyomoznak Schadl-ügy legsúlyosabb szálának ügyében. Miközben Schadl és Völner ellen, az egyszerű, végrehajtói vesztegetés miatt már vádat emeltek, a jelek szerint a Nyomozó Főügyészség még mindig nem tudja, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akikkel a korrupt végrehajtó ismerőse egy 30 éves buliról beszélt”, posztolta szerda délelőtt Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő megjegyzi: a nevek passzolnak Rogánra, a feleségére és a kabinetfőnökére. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/18/schadl-ugy-meg-nyomozzak-ki-lehet-toni-barbara-es-adam | 2023-01-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ifjúsági szálláshelynek tervezték, felnőtt hotel lett belőle, írtuk tavaly év végén Felcsút legújabb büszkeségéről. Az építkezést a mintegy 11 milliárd forintos tao-támogatásból finanszírozták. Ez az a finanszírozási forma, amikor az állam lemond róla, hogy egy cég a központi költségvetésbe fizesse be a társasági adóját. Ehelyett megengedi, hogy a vállalkozás inkább egy általa kiválasztott, most már csak sportcélú beruházásra terelje át adóforintjait. A tao-pénzt elvileg utánpótlás-nevelésre lehet fordítani, Felcsúton ezzel szemben egy, a nagyközönség számára is nyitott hotelt adtak át. A visszásnak tűnő pénzfelhasználás miatt a DK-s Vadai Ágnes a legfőbb ügyészhez fordult azzal a kérdéssel, hogy
Szabályos volt a tao-pénz felhasználás Felcsúton, ahol ifjúsági sportszálláshely helyett felnőttbarát szállodát építettek?
Polt Péter a képviselő kérdését feljelentésnek vette és továbbította a NAV Bűnügyi Igazgatóságához. | A NAV szerint rendben van, hogy Felcsúton az ifjúsági szállóra szánt támogatásból hotel lett | Ifjúsági szálláshelynek tervezték, felnőtt hotel lett belőle, írtuk tavaly év végén Felcsút legújabb büszkeségéről. Az építkezést a mintegy 11 milliárd forintos tao-támogatásból finanszírozták. Ez az a finanszírozási forma, amikor az állam lemond róla, hogy egy cég a központi költségvetésbe fizesse be a társasági adóját. Ehelyett megengedi, hogy a vállalkozás inkább egy általa kiválasztott, most már csak sportcélú beruházásra terelje át adóforintjait. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/18/a-nav-szerint-rendben-van-hogy-felcsuton-az-ifjusagi-szallora-szant-tamogatasbol-hotel-lett | 2023-01-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Újabb, 8,551 milliárdos közbeszerzési tendert nyert a Citadella felújításának projektjén a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett ZÁÉV Zrt., illetve a Garancsi István tulajdonában álló Market Zrt. – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő pénteki számából. A hirdetmény értelmében a 3. lehívást jelentő összeg a két kormányközeli üzletember cége számára a Citadella erődfalának restaurálási munkáihoz biztosított alap organizációs tételek meghosszabbításának feltételeit biztosítja további 16 hónapra. Ez ebben a fázisban számos bontási műveletet is magába foglal – olvasható ki a hirdetményből.
Így lebontják a Citadella erődfalain kívüli területen a felszín alatti víztartályt, kerítéseket, előlépcsőket, tereplépcsőket, szabadlépcsőket és kistámfalakat, sétánykorlátokat, kerti berendezéseket, valamint a Szabadság-szobor előtti területen lévő zászlórudakat is leszerelik.
Szintén ennek a projektrésznek a feladatai közé tartozik a rondella főbejárati épülettömbjének és a panoráma-étterem szárnyának teljes bontása tetőfelépítménnyel, belső szerkezetekkel, burkolatokkal együtt. Az épület más helyein a tartószerkezetek részleges, belső szerkezeteinek teljes bontása, az épített kéménytest, liftakna és alépítményeik bontása szintén.
A zárófödém teljes feltöltésének és rétegeinek bontása, az építés idejére a csapadékvíz elleni ideiglenes védelem kiépítése, a belső helyiségek részben sziklabontással történő mélyítése, belső udvar padlószintjének süllyesztése ugyancsak ennek a fázisnak részeként történnek meg, ahogy a homlokzatra, tetőre szerelt berendezések és segédszerkezetek bontása is.
Orbán Viktorék 2020 nyarán kormányhatározattal döntöttek a Magyar Szabadságharcosok Múzeuma megvalósításáról és a Citadella-sétány megújításáról, majd ugyanezen a napon azt egy kormányrendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé is nyilvánították.
2020 novemberének végén pedig ugyancsak kormányhatározat született az ehhez szükséges források biztosításáról. Ez utóbbi szabályozó kimondja azt is, hogy a teljes beruházásra legfeljebb 20 milliárd forint költhető a központi költségvetésből, amiből 16 milliárd forintot a 2020-as, 4 milliárd forintot a 2021-es költségvetés terhére kell kifizetni.
A 2020 szeptemberében kiírt, majd többször módosított közbeszerzési eljárást 2021 januárjában nyerte el a kormányközeli ZÁÉV–Market-duó, akik 14 milliárd 882 millió forintos ajánlatot tettek. A másik ajánlattevő ugyancsak kormányközeli körökből került ki: a W-É Konzorciumot Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak üzletfelei alkották, a West Hungária Bau Kft. és az Épkar Zrt.
A közbeszerzési dokumentumok között olvasható keretszerződés értelmében a megrendelő Várkapitányság Nonprofit Zrt. a 20 milliárdos keretösszeg legalább 70 százalékának (14 milliárd forint) kimerítésére vállalt kötelezettséget. A 2021. január 8-án aláírt hivatalos irat szerint a keretszerződés 48 hónapra szól, azaz a műemléknek 2024 végére készen kell lennie.
Az első lehívásra 2021 tavaszán került sor, ennek keretében vizsgálatokat végeztek arról, hogy a külső kőszerkezetű erődfalak, a rondella épületében a födémek és falazatok, valamint a Szabadság-szobor talapzata milyen állagmegóvási munkálatokat igényel a rekonstrukciós munkák előtt. Ennek az első lehívásnak az értékét eredetileg 1,4 milliárd forintra becsülték, a szerződést végül 1,2 milliárd forintról kötötték meg, mely később 1,3 milliárd forintra nőtt.
A rekonstrukció második fázisában került sor a most is a Citadellán lobogó zászló felállítására, de emellett előkészítő feltárásokra, falrekonstrukcióra, illetve organizációra, azaz a munkaterület kialakítására is sor került.
Ebben a körben az eredetileg 5,8 milliárd forintos becsült érték helyett 5,3 milliárd forint lehívására került sor tavaly januárban, mely az év végére először 5,5 milliárd, majd 5,9 milliárd forintra nőtt.
Ezután érkeztünk el a mostani, 3. lehíváshoz, mely 8,5 milliárd forinttal az eddigi legnagyobb tétel a Citadella-projekt során. A három tétel együtt tehát már 15,7 milliárd forintot tesz ki. | Már most több mint 15 milliárd forintba került a Citadella felújítása | A közbeszerzési eljárás harmadik lehívásában ezúttal egy 8,5 milliárdos tétel üti Mészáros Lőrinc és Garancsi István cégeinek markát. Az eredetileg legfeljebb 20 milliárdosra tervezett rekonstrukciós eljárás pedig még mindig csak a bontási műveleteknél tart. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/mar-most-tobb-mint-15-milliard-forintba-kerult-a-citadella-felujitasa.html | 2023-01-09 11:24:00 | true | null | null | mfor.hu |
Miután nemrégiben a jegybank kommunikációs feladatait is megnyerte, most újabb közbeszerzést vitt el mások elől Matolcsy Ádám barátja, Száraz István. Az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében megjelent hirdetmény szerint a Frank Digital Kft. a Matolcsy-közeliként emlegetett Neumann János Egyetem kommunikációs feladatait látja el nettó 119,7 millió forintért - írja az rtl.hu.
Ezért az összegért Száraz István cége egyebek közt felméri az egyetem piaci helyzetét és tanácsokat ad a kommunikációs, PR és marketinstratégia kialakítására, átvilágítja a jelenlegi kommunikációs rendszert és vezetői auditot készít. A szerződést december 6-án írták alá.
A portál arra is kitér, hogy miért nevezi Matolcsy-közelinek a Neumann János Egyetemet.
A 2016-ban alakult Pallasz Athéné Egyetem a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola integrálódásával jött létre, mégpedig a Magyar Nemzeti Bank Pallas-alapítványainak bőkezű támogatásával. Kecskemét fideszes polgármestere – Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Szabolcs felesége – Szemereyné Pataki Klaudia polgármester akkor azt mondta: a két főiskola integrációjával kialakuló új intézménnyel Kecskemét egyetemi várossá válik. Mindössze egyetlen év után az intézmény felvette Neumann János nevét. Közben a jegybanki alapítványok által létrehozott Kecskeméti Duális Oktatás (KEDO) Zrt.-t egyebek mellett egy új campus felépítésével bízták meg. A több mint 13 milliárdos projektet a jegybanki alapítványokon keresztül teljes egészében közpénzből hozták tető alá.
Több más felsőoktatási intézményhez hasonlóan a Neumann János Egyetemet is privatizálta a kormány: a Neumann János Egyetemért Alapítvány élére Csizmadia Norbertet, a jegybank Pallas Athéné Alapítványának (PADMA) elnökét helyezték. Csizmadiát már korábban is Matolcsy György szűkebb köréhez sorolták, egy időben a jegybank gazdaságstratégiáért és tervezésért felelős ügyvezető igazgatója volt. Ez az igazgatóság felelt a nagy port kavart jegybanki alapítványokért, Csizmadia innen távozott a PADMA élére. Szemereyné Pataky Klaudia pedig jelenleg is a Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagja, férje az összeférhetetlenség miatt távozott a KEDO Zrt. éléről.
Egyébként a Neumann János Egyetem is érintett az Erasmus program felfüggesztésében. A tegnap bombaként robbant hír szerint nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. | Matolcsy Ádám barátja az ERASMUS-tól megfosztott egyetem közbeszerzését is elnyerte | Matolcsy Ádám barátja, Száraz István cége nyerte el a Neumann János Egyetem kommunikációs feladatait. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/matolcsy-adam-baratja-az-erasmus-tol-megfosztott-egyetem-kozbeszerzeset-is-elnyerte-.html | 2023-01-10 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
A felcsúti székhelyű Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt, valamint a kormány másik kedvenc kivitelezője, a biatorbágyi West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. nyerte meg a közel 3,2 milliárdos, egész pontosan nettó 3 176 953 739 forintos, régóta tervezgetett felújítást.
A rendelkezésre álló 18 hónap alatt az 1874 négyzetméteres épülethez kapcsolódóan kávézó-shop-ot, portát, valamint irodaépületet is kialakítanak. Az épület hűtés-fűtését megújuló energiaforrást használó levegő-levegő hőszivattyúval biztosítják majd, az irodaház feletti lapostetőn extenzív zöldtető, illetve járható terasztető készül.
A földszinten kap helyet többek között majd az előcsarnok, tárgyaló, középvezetői iroda, és a 116 négyzetméteres, 24 fős kávézó-shop. Az I. emeleten rengeteg iroda, a II. emeleten a recepció, felsővezetői irodák, míg a III. emeleten többek között a tetőterasz.
A 2023-as Formula 1 Magyar Nagydíj ideje előtt, alatt, illetve után (mindösszesen legfeljebb 14 naptári napra) a kivitelezők visszaadják a Hungaroring főbejáratához vezető utat, és biztosítják a főbejáraton való akadálymentes személy- és gépjármű átközlekedést, tehát a 18 hónapos beruházás nem készül el jövő július 23-ig, az idei versenyig.
Az, hogy a két, közbeszerzések terén (is) közismert cég között hogy oszlik meg a munka és a megbízási díj, nem részletezi a közbeszerzés.
Az utolsó hír a Fejér-B.Á.L. Zrt.-ről az volt, miszerint Rézhegy Öko Villapark lesz a neve annak az 57 házas lakóparknak, amelyet Magyarország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő cég épít majd Alcsútdoboz szőlőhegyi területén; ez gyakorlatilag egy komplett új falurészt jelent majd.
A West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban is sok kormányközeli beruházást lehetne említeni, például a Velencei-tó partján épül fel a 43 milliárd forintos Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia, vagy a nemrégiben felújított Operaház is a nevéhez fűződik.
2022. decemberében a mogyoródi versenypálya hírlevelében úgy nyilatkozott Gyulai Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. vezérigazgatója, hogy
"2010-ben vettem át a Hungaroring irányítását, és gyakorlatilag azóta várunk erre a pillanatra"
A hírlevélben kiemelték, hogy a stratégiai fejlesztési program keretében elkezdődik a létesítmény felújítása, melynek első lépéseként
a közművek fejlesztése valósul meg, illetve új portaépületet, irányítási központot és ügyfélteret alakítanak ki.
A közműfejlesztés keretében az ivóvíz-, a tűzivíz-, illetve a szennyvízhálózat, valamint az erősáramú hálózat fejlesztése, és új hálózat kiépítése történik majd, ezek mellett pedig megépül a gyengeáramú alépítmény rendszere is.
Szintén a fejlesztés első ütemében újítják meg a Hungaroring főbejáratát, a portaépülettel szemben pedig kávézó nyílik, ide kerül a Hungaroring Shop is.
"A Forma-1-ben zajló folyamatokat, az újonnan bekerülő pályákat látva tényleg az utolsó előtti pillanat, amikor elkezdhetjük a munkát. Azt látjuk, hogy a sok uniformizált pálya között egyre nagyobb értéke van a magyarhoz hasonló tradicionális helyszíneknek, és Budapest közelsége mindig is elképesztő vonzerőt jelent majd a Hungaroring számára, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az új pályák infrastruktúrája a miénknél sokkal magasabb színvonalú szolgáltatást tesz lehetővé" - hangsúlyozta Gyulay Zsolt. | A Mészáros-gyerekek cége újabb közbeszerzést nyert | A régóta tervezett Hungaroring felújítása új szakaszba lépett: december 20-án aláírták a modern kor vívmányait képviselő, új ikonikus bejárat és főépület kivitelezői a közbeszerzési szerződést. Mindkét céget jól ismerjük már. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-meszaros-gyerekek-cege-ujabb-kozbeszerzest-nyert.html | 2023-01-13 16:13:00 | true | null | null | mfor.hu |
Találmány hasznosítási díj – írja 408 millió forintos, bevétele egyik legjelentősebb elemére vagyonnyilatkozatában Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke. Eddig összesen 828,8 milliót kaszált Rogán az említett találmánnyal. De mi is ez pontosan, és mennyit érhet valójában?
Január végén publikálták az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatait a parlament honlapján. Az egyik legnagyobb meglepetést Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetiroda vezetőjének meglehetősen jól fialó találmánya hozta:
a 2021-es évben 408 millió forintot kapott jogdíjként (pontosan „találmány hasznosítási díjként”) a miniszter.
Ezzel Rogán már szélsebességgel közelíti a milliárd forintos ötlet címét, hiszen nem ez az első alkalom, hogy az említett hasznosítási díj felbukkant a vagyonnyilatkozatában. De pontosan miről is van szó? Valóban reális, hogy ennyit fizessenek a miniszternek egy találmányért, aminek amúgy nem is ő az egyedüli feltalálója?
Rogán, a feltaláló
A 408 milliós díjat Rogán a Mobilsign Kft.-től kapja. A bevételre érdemes úgy gondolni, mint egy folyamatosan kapott jogdíjra: a Mobilsign használja Rogán találmányát, a licencért pedig időnként – a vagyonnyilatkozat szerint eseti alapon, azaz pontosan nem tudni, milyen feltételek teljesülésekor – részesül díjazásban.
A Mobilsign nagyon röviden elektronikus aláírások hitelesítésével foglalkozik.
Az elsősorban papíralapú ügyintézést kiváltó, digitális aláírással hitelesített ügyintézést a Magyar Telekom és az Aegon Biztosító is használja. A szabadalmaztatott megoldással, valamint a Mobilsign Kft. megalakulásával és a Rogán-kapcsolattal a hvg.hu és a 444 is hosszabban foglalkozott. Az informatika iránt érdeklődő miniszter állítása szerint részt vett az eljárás kifejlesztésében, hozzáadott értéke valószínűleg a közigazgatási rendszer jelenlegi működésének részletekbe menő leírásában rejlik,
de a HVG által megkérdezett szakértők szerint a „a beadott szabadalom tartalma tiszta technológia, aminek az elkészítéséhez mérnöki tudás kell. Semmi olyan eleme nincs, amihez közgazdasági vagy államigazgatási tapasztalat kellett volna.”
Rogán 2014 és 2015 között adta be két szabadalmi kérelmét feltalálótársaival, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával, a találmány jogait pedig 2016 elején adták el a Mobilsign Kft. nevű cégnek – amit korábban Csík és Lengyel alapított, és a jogvásárlás előtt értékesítettek egy negyedik félnek, Pozsgai Petrának. (Később a céget visszaásárolták Pozsgaitól.) A sztori itt még nem áll meg, az eredeti botrányt kirobbantó Népszabadság krónikázta a kezdeti cégmozgásokat – de most nem is ez a lényeg.
Az árbevétel jelentős részét elviszi
Rogán találmány hasznosítási díjként nem először kap nagyobb pénzösszegeket. A Mobilsign 2017 óta visszatérő elem a vagyonnyilatkozatában,
ekkor 25 milliót kapott,
2018-ban 42 milliót,
2019-ben 197 milliót,
2020-ban pedig 157,8 millió forint ütötte a markát.
A mostani, 408 millió forintos összeggel együtt így már 829,8 milliót kapott találmányáért Rogán, amivel elég busásan díjazzák, főleg, ha a kifizető cég, a Mobilsign beszámolóit nézzük:
A Rogánnak járó kifizetések a cég bevételének jelentős részét elviszik.
A Mobilsign árbevétele 2017-ben és 2018-ban nagyjából 300 millió forint volt, 2019-ben és 2020-ban pedig nagyot ugrott a cég: 440 és 446 millió forinttal zárta az éveket. 2021-ről még nincs információnk (a gazdasági társaságok beszámolói kötelezettségének május végéig kell eleget tenni), az ezt megelőző két év árbevételének és Rogán díjainak összevetésével ugyanakkor azt látjuk, hogy a Mobilsign 2019-ben árbevételeinek majdnem felét (44 százalékát), 2020-ban pedig nagyjából egyharmadát (35 százalékát) a miniszternek fizette jogdíj gyanánt.
Az egyéb, évi ráfordítások – köztük az igen combos személyi ráfordítások – mellett ebben a két évben alig maradt valami, amit nyereségként könyvelhetett el a Mobilsign: körülbelül 24 és 30 millió forint adózás utáni eredménnyel zárt 2019 és 2020 között.
A vállalat beszámolója nem egyértelműsíti, hogy eredménykimutatása melyik soráról fizeti Rogánnak a találmány hasznosítási díjat. Alap esetben – amikor a cég alapítói rendelkeznek egy „találmánnyal” – minden ilyen szellemi tulajdonjog a vállalatok mérlegében kerül kimutatásra, az immateriális javak között. Ha pedig az adott vállalkozás nem tulajdonlója, csak használója a szellemi terméknek (jelen esetben a találmánynak), évente az eredménykimutatásában személyi jellegű egyéb kifizetésként jelenítheti meg a jogdíjat, amit fizet a használatért. Itt az utóbbi eset áll fenn: a Mobilsign személyi jellegű egyéb kifizetései 2017 óta szinte egy az egyben megegyeznek Rogán díjaival,
ami azt jelenti, hogy csak a miniszter kaphat találmánya után ekkora kifizetéseket, a másik két feltaláló – Csík és Lengyel – nem.
A két feltalálótárs közül a beszámoló szerint már csak Csík a tulajdonos, így ő más sorról – bérköltségről – kaphat fizetést, de a létszámot és a bérköltség összegét figyelembe véve ez nem kiugró. A vállalat immateriális javai – ahol még a két feltalálótárs szellemi termékének „része” lehet (hiszen 2017-ben mindketten tulajdonosok voltak), összesen 33,3 millió forintra rúg.
Véletlenszerűnek tűnik, az iparági példa se ezt mutatja
További furcsaság, hogy Rogán találmány használati díja nem mutat semmiféle összefüggést a Mobilsign elért eredményeivel, egészen 2017 óta véletlenszerűnek tűnnek a kifizetett összegek. A jogdíjak esetében a szerződések általában háromféleképpen szoktak kötődni: a számlázás vagy teljesítményarányosan, vagy előre meghatározott fix díj alapján történik, esetleg a két módszert alkalmazzák egyszerre. Azt pontosan nem tudni, milyen alapon fizetik a miniszternek a találmány használati díjat. Logikus lenne, hogy van párhuzam az elért árbevétel és a használati díj között,
csakhogy Rogán 300 milliós árbevételnél 42 milliót, a bevétel másfélszeresénél pedig négy és félszer akkora összeget kapott.
Az idei kifizetett, 408 millió forintos használati díj szintén azt feltételezné, hogy a Mobilsign jelentős növekedést érhetett el, 2021-ben alighanem megtriplázva a bevételeit – a pontos adatokra azonban még várnunk kell. A valószínűsíthetően csak a miniszternek fizetett találmány használati díj, annak a vállalat árbevételével összevetetett, meglehetősen magas mértéke és a cég teljesítményével hiányzó párhuzam mellett még megkérdőjelezi a kapott összegek megalapozottságát,
Magyarországon hasonló profillal a Netlock működik: ők is hasonló, e-aláírási rendszert fejlesztettek, mint a Mobilsign. A sors fintora, hogy a hatodik leggazdagabb magyar Gattyán György kezében lévő cégbe pont a Rogán-közeli Columbus magántőkealap pumpált részben állami pénzeket, összesen 900 milliót.
A Netlock jóval nagyobb, 1,6 milliárdos árbevétellel és 70 milliós adózott eredménnyel futott tavalyelőtt. Ezzel szemben mérlegében szellemi termékként (ahol a találmányokat kell szerepeltetnie, ha azok saját tulajdonban vannak) 464 ezer forintot könyvel, személyi jellegű egyéb kifizetéseken (ahonnan találmány használati jogdíjat fizethet) pedig összesen 51 millió forintot tartott számon 2020-ban.
Borítókép: Rogán Antal és Orbán Viktor a 2017-es Európai Néppárt-gyűlésen Brüsszelben. Fotó: EPP // Wikimedia Commons | A milliárd forintos ötlet: reális, hogy egy találmányra kap Rogán évek óta százmilliókat? | Az idei kifizetett, 408 millió forintos használati díj szintén azt feltételezné, hogy a Mobilsign jelentős növekedést érhetett el, 2021-ben alighanem megtriplázva a bevételeit – a pontos adatokra azonban még várnunk kell. A valószínűsíthetően csak a miniszternek fizetett találmány használati díj, annak a vállalat árbevételével összevetetett, meglehetősen magas mértéke és a cég teljesítményével hiányzó párhuzam mellett még megkérdőjelezi a kapott összegek megalapozottságát,
hogy az iparági példának minősíthető másik hazai szereplő beszámolója merőben mást mutat. | null | 1 | https://forbes.hu/penz/rogan-talalmany-mobilsign/ | 2022-02-01 21:05:00 | true | null | null | Forbes |
Jövő nyáron tömegek sétálnának az autósok elől elzárt budapesti rakpartokon, hogy olimpiai érmet szurkoljanak ki kedvenceiknek.
Addigra régen be kellett volna ismerni, hogy 2015-ben jelentősen alultervezték a budapesti olimpiai játékok kiadásait, a létesítmények költségei alsó hangon is 2-3-szorosukra rúgtak volna, amit tovább súlyosbít, hogy a magyar forint jelentősen gyengült az euróhoz képest.
De jövőre nemhogy az olimpiai vendégek, jó eséllyel a női kézilabda Európa-bajnokságra érkező szurkolók sem sétálnak majd a rakparton, mert az luxus lenne a Fidesz egyik legfontosabb politikusa szerint.
Ezekben napokban Szijjártó Péter és Fürjes Balázs is olimpiáról álmodik. A külügyminiszter abszolút alkalmasnak tartja Budapestet egy olimpia megrendezésére, az államtitkár pedig a rendezéssel kapcsolatos szenvedélyét osztotta meg a közvéleménnyel.
A lelkesedés szép dolog, de nehéz megfeledkezni az orosz–ukrán háborúról és a nyomában járó energiaválságról, ami erősen sújtja a magyar sportot, és még nem lehet tudni, hol lesz ennek a folyamatnak a vége. Csak néhány kiragadott példa az elmúlt hónapokból:
Nagy valószínűséggel lemondjuk a 2024-es női kézilabda-Eb-t, pedig nem is kellett hozzá építeni csarnokot, és csak társrendezők lennénk Ausztria és Svájc mellett.
Kormánygarancia híján még tavaly tavasszal visszaléptünk a 2023-es hoki-vb megrendezésétől.
Egy átlagos városi uszoda üzemeltetési költsége évente akár félmilliárd forinttal is nőhet, nem véletlen, hogy létesítmények sora zárt be Kispesttől Szegedig, Esztergomtól Nyíregyházáig.
A vadonatúj stadionokat sem kíméli az energiaválság, olyan NB I.-es csapatoknak zárt be télire az otthona, mint a Kispest, a Debrecen vagy a Fehérvár. (Ezzel együtt a Zalaegerszeg kivételével az összes NB I.-es csapat Spanyolországban vagy Törökországban készül a tavaszi szezonra.)
Több NB II.-es csapat, így a feljutásért harcoló Diósgyőr és Szeged is kérte, hogy a mérkőzéseit ne kelljen villanyfénynél megrendezni, a két klubhoz később az egész mezőny csatlakozott.
Az energiaválság miatt két NB III.-as csapat, a Balassagyarmat és a Makó menet közben lépett vissza a bajnokságtól, Jászberényben a fél csapatot szélnek eresztették.
Az Euroliga-címvédő Sopron női kosárcsapatánál válságmenedzselésre álltak át.
Az energiaválság miatt módosult a hokibajnokság menetrendje, a csapatok kérésére előrehozták a rájátszást.
Budapesti luxus jövő nyáron
Kocsis Máté, a kézilabda-szövetség elnöke, a Fidesz frakcióvezetője luxusnak nevezte, hogy Magyarország társrendezője legyen a jövő évi női kézilabda Európa-bajnokságnak. A két és fél hetes tornán 24 válogatott vesz részt, a 65 meccsből 41-et terveztek két magyarországi helyszínre, Budapestre és Debrecenbe. A két csarnok készen van, csak a szállás és az ellátás jelentene költséget, de ezek szerint túlságosan nagyot.
Ehhez képest ha megnyertük volna a 2024-es olimpia rendezési jogát – amire mindenáron pályázni akartunk –, akkor a fenti luxust elég magas számmal kellene beszorozni. A nyári olimpián nemcsak a női kézisek vannak jelen, hanem 28 sportág, összesen 41 szakágban versenyeznek. Ez 17 ezer versenyezőt és a segítőiket jelenti. Vendégül kellene látnunk ezenfelül legalább 26 ezer tudósítót és mindenféle rendű-rangú sportvezetőt. Utóbbiak száma majdnem annyi, mint a sportolóké és kísérőké összesen. Nagy különbség, hogy a NOB-osoknak és vendégeiknek kiemelt szállás, ellátás és odafigyelés jár.
Az ígérték, fejenként mindössze évi 7 ezer forint
Arról, hogy mennyibe kerülne a budapesti olimpia, még 2015-ben készített a magyar szervezők felkérésére megvalósíthatósági tanulmányt a PricewaterhouseCoopers tanácsadócég (1372 oldal, jó böngészést hozzá). Az ilyen típusú elemzések az olimpia előtt mindig azt ígérik, hogy ez végre olyan esemény lesz, ahol okosan költik el a pénzeket, hosszú távon csak hasznot hoz, és nem jár olyan brutális veszteséggel, mint a legutóbbi olimpiák.
Meglehetősen optimistának tűnt már akkor is, utólag meg pláne, hogy a kifejezetten olimpiai kiadások és bevételek egyenlege mindössze mínusz 774 milliárd forint volt. A tanulmány szerint „egy magyarországi lakosra lebontva az olimpia költsége alig több mint 7000 forintot tesz ki átlagosan évente (2015 és 2025 között, 11 éven át).” Számoltak ugyan további 2 ezer milliárdos kiadással, de ezeket különválasztották, mert olyan beruházások, amelyeket az olimpiától függetlenül amúgy is terveztek (mint a Galvani-híd felépítése a Dunán, a vasúti közlekedés a ferihegyi reptérhez, tömegközlekedési járművek cseréje), legfeljebb előrébb hozzák azokat.
Az ilyen számításokkal a probléma az, hogy a bevételek nagyjából pontosan kalkulálhatóak, a tévés jogdíjakról és a nagy szponzorokkal a Nemzeti Olimpiai Bizottság állapodik meg, és osztja tovább a NOB-hoz befolyó irgalmatlan összegnek csak kis szeletét. A kiadások viszont mindig rendkívül alábecsültek.
Az élet cáfol rá a túlságosan szép tervekre
Néhány példa arra, hogyan szállhattak volna el az olimpiai költségek: | Ezt az olimpiát alaposan megszenvedte volna 2024-ben Magyarország | Ezekben napokban Szijjártó Péter és Fürjes Balázs is olimpiáról álmodik. A külügyminiszter abszolút alkalmasnak tartja Budapestet egy olimpia megrendezésére, az államtitkár pedig a rendezéssel kapcsolatos szenvedélyét osztotta meg a közvéleménnyel. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/18/ezt-az-olimpiat-alaposan-megszenvedte-volna-2024-ben-magyarorszag | 2023-01-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Energiaválság miatti költségvetési megszorítás kellett ahhoz, hogy kiderüljön, Mészáros Lőrincnek és cégeinek igazából van elég saját pénzük ahhoz, hogy vissza nem térítendő állami támogatás nélkül is felújítsák a szállodáikat. A 24.hu írta meg a Kisfaludy 2030 Zrt.-től bekért közérdekű adatok alapján, hogy 41 turisztikai fejlesztésre megítélt vissza nem térítendő támogatást von vissza a magyar állam, melyek értéke meghaladja az 56 milliárd forintot.
Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels például a megnyert 17,7 milliárd forint felújítási támogatásból 4 milliárdot mégsem kap meg.
Ennek nyomán megkérdeztük a szállodacéget, hogy akkor a szállodák felújítása elmarad, vagy saját forrásból oldják meg a hotelek renoválását.
A gazdasági helyzetre válaszul meghozott kormányzati takarékoskodási intézkedések következtében visszavont támogatások kapcsán érintett három egység (Hunguest Hotel Aqua-Sol, Hunguest Hotel Freya, Hunguest Hotel Pelion) esetében a projektek műszaki tartalmát felülvizsgáljuk, a munkálatokat átütemezzük és teljes mértékben saját forrásból fogjuk elindítani a fejlesztéseket
- válaszolta a Hunguest. | Egy válság kellett ahhoz, hogy egyértelmű legyen: Mészáros Lőrincnek nem kell állami milliárdokat adni | Energiaválság miatti költségvetési megszorítás kellett ahhoz, hogy kiderüljön, Mészáros Lőrincnek és cégeinek igazából van elég saját pénzük ahhoz, hogy vissza nem térítendő állami támogatás nélkül is felújítsák a szállodáikat. A 24.hu írta meg a Kisfaludy 2030 Zrt.-től bekért közérdekű adatok alapján, hogy 41 turisztikai fejlesztésre megítélt vissza nem térítendő támogatást von vissza a magyar állam, melyek értéke meghaladja az 56 milliárd forintot. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/18/egy-valsag-kellett-ahhoz-hogy-egyertelmu-legyen-meszaros-lorincnek-nem-kell-allami-milliardokat-adni-a-szallodai-felujitasahoz | 2023-01-18 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Kedd reggel először a Telex számolt be arról, hogy köztartozásaik miatt több olvasójukat is a nagycsaládosként kapott autóvásárlási támogatás teljes összegének visszafizetésére szólította fel a Magyar Államkincstár.
Már ez alapján is lehetett sejteni, hogy nem egyedi esetekről van szó, ezért a portál az Államkincstárhoz fordult. Válasz ugyan nem érkezett, az Államkincstár inkább egy MTI-hez eljutatott közleményében magyarázta meg a helyzetet.
Mint írták:
a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásáról megjelent cikkekkel ellentétben a Magyar Államkincstár a jogszabályoknak megfelelően és méltányosan jár el a támogatással kapcsolatos ügyekben.
A program keretében több mint 28 ezer család autóvásárlását támogatta a kormány, ebből mindösszesen 65 esetben (0,2 százalékban) volt szükség a támogatás visszafizetésére szabálytalanságok vagy köztartozások miatt. Az Államkincstár tájékoztatása szerint, amennyiben a szabálytalanságot igazolhatóan könyvelési hiba vagy önellenőrzéssel orvosolható probléma okozta, akkor felülvizsgálják a visszafizetési kötelezettséget.
A 2021. szeptember 28-ig hatályos rendelkezés alapján akkor jogosult támogatásra a nagycsaládos, ha az adóhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása. Ez alapján nem a támogatás megítélésekor kellett fennállnia a köztartozás-mentességnek, hanem már az igénybenyújtás napján. A köztartozás-mentességről az ügyfélnek a kérelem benyújtásakor kellett nyilatkoznia, és arról is, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Ha ezzel kapcsolatban valaki bizonytalan, a NAV-nál tájékozódhat.
Kiemelték: amennyiben valaki úgy kap támogatást, hogy a nyilatkozata nem felelt meg a valóságnak, az államháztartásról szóló törvény szerinti késedelmi kamattal növelten kell majd azt visszafizetnie. Fontos azonban, hogy erre kizárólag akkor kerül sor, ha valaki a tartozását a felszólítás után sem rendezi. Erre a kincstár a felhívás kézhezvételétől számított 14 napos határidőt biztosít. | Az Államkincstár 65 esetben kérte az autóvásárlási támogatás visszafizetését | Szerintük a jogszabályoknak megfelelően és méltányosan járnak el a támogatással kapcsolatos ügyekben. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-allamkincstar-65-esetben-kerte-az-autovasarlasi-tamogatas-visszafizeteset-255572 | 2023-01-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
December végén, nem úgy tűnt, hogy határidőre elkészülne a Fidesz-kurzus emlékezetpolitikájának középpontjában álló Tisza-család egykori kastélyának felújítása. Az épület kertje kerítésén elhelyezett információs tábla szerint a projekt befejezési határideje 2023. február. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy alig pár hét múlva kell készülni azzal a projekttel, amelynek korábban – sok minden más mellett – Lázár János a miniszteri biztosa. Lázár az ötödik Orbán-kormányban építési és beruházási (újabban: építési és közlekedési) miniszter lett, ezzel megszűnt miniszteri biztosi pozíciója, de tárcája révén továbbra is hozzá tartozik a kastélyfelújítási projekt.
Az elmúlt években a Narancs.hu többször beszámolt arról, hogy Lázár János kormánybiztossága alatt a kastély felújításának megkezdése húzódott el értehetetlenül hosszú ideig, mint ahogy arról is írtunk, hogy a Tisza-kripta mellett található temető dzsungellé változott. A már építési és beruházási miniszteri titulust viselő Lázár korábbi bejelentései nyomán 2020-ban, majd egy évvel később be kellett volna befejezni a felújítást. Ekkor azonban még a közbeszerzési eljárást sem írták ki, vagy hirdetettek győztest – így a munka el sem kezdődhetett.
Végül jókora csúszással 2021 júliusában kezdődött el a geszti Tisza-kastély és környezete rekonstrukciója. A befejezés kitűzött időpontja pedig 2023 februárja. A kivitelezést a NER-hez közel álló West Hungária Bau Kft. nyerte. Csak az első ütem 7 milliárdos megbízást jelent a cégnek. Tavaly ősszel beszámoltunk arról, hogy a jelentős kormányzati megszorítások közepette egy kormányhatározattal 4 milliárd forinttal megemelték a bekerülési költséget. Ezek után Szabó Rebeka párbeszédes országgyűlési képviselő írásbeli kérdéssel fordult Lázár Jánoshoz. Ebben az okokat firtatva arra emlékeztetett, hogy közben sok várostól, így például Szegedtől jelentős forrásokat vonnak el. Lesajnáló válaszában Csepreghy Nándor államtitkár azt írta, hogy Szabó Rebeka „településeket kíván egymás ellen uszítani”. De azt is a szemére hányta, hogy a képviselő nem ért egyet Geszt, így a magyar vidék fejlesztésére adott forrásokkal.
A fentiekre tekintettel közel két héttel ezelőtt a Narancs.hu az építtetőhöz, a Beruházási Ügynökség BMSK Zrt.-hez fordult. Azt kérdeztük, hogy a rekonstrukció ténylegesen befejeződik 2023 februárjára, vagy várható csúszás. Ha igen, ez időben mit jelent? Azt is firtattuk, hogy a projekt első üteme mit foglal magában, és mit a második? Ez utóbbi várhatóan mikor kezdődik el? Kiírták-e a második ütemre a közbeszerzési eljárást és ennek mekkora a tervezett bekerülési költsége? Végül az iránt érdeklődtünk, hogy mi indokolta a projekt 4 milliárdos drágulását, mi volt nem volt előre látható, s hogy ez felveti-e bárki felelősségét. Választ azonban máig nem kaptunk kérdéseinkre az állami projektcégtől.
A helyzet azonban még ennél is kacifántosabb. Korábban Lázár János úgy nyilatkozott: amint elkészült a geszti kastély teljes felújítása, úgy a kezelői és tulajdonjogot átadják a református egyháznak (tekintettel arra, hogy annak idején a Tisza család sokat tett a reformátusokért). S hogy mindez nem üres szó, azt bizonyítja, hogy ezt a 2017-es XXXI. törvényben is megerősítette a kormány. A jogszabály szerint „az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt ingyenesen – a Nemzeti Kastélyprogram keretében megvalósított fejlesztés lezárását követően – oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja.”
Ennek ellenére nemrégiben a területileg illetékes Tiszántúl Református Egyházkerület (TTRE) következő választ adta a Narancs.hu kérdéseire: „A TTRE Sajtószolgálata nevében tájékoztatásul közlöm Önnel, hogy Geszt valóban a Tiszántúli Református Egyházkerület területéhez tartozik. Egyházkerületünk nem igényelte és nem szándékozik átvenni a geszti Tisza-kastélyt működtetésre. Ebből következően önálló működtetési terve sincs az egyházkerületnek.”
Ezt követően a Balogh Zoltán volt Emmi-miniszter vezette Magyar Református Egyházhoz fordultunk, hogy megkérdezzük, mindezek fényében milyen terveik vannak a geszti Tisza-kastéllyal. Mit működtet majd ott Magyar Református Egyház vagy annak illetékes térségi egyházkerülete vagy bármely intézménye? Választ azonban innen sem kaptunk. | Továbbra sem tudni, befejeződik-e határidőre a geszti Tisza-kastély felújítása | Sem a beruházó állami projektcég, sem a leendő tulajdonos református egyház nem válaszol arra, elkészül-e időben a rekonstrukció, illetve mi lesz a sorsa a 11 milliárdból megújuló épületnek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tovabbra-sem-tudni-befejezodik-e-hataridore-a-geszti-tisza-kastely-felujitasa-255560 | 2023-01-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Magyar Pünkösdi Egyházat (MPE) megrázó bűncselekmény-sorozat következményeként lemondott posztjáról csaknem a teljes elnökség és egyháztanács, élén Pataky Alberttel, az MPE egyháztanácsának elnökével. A NAV Bűnügyi Főigazgatósága a 2018-ban megkezdett eljárása részeként az MPE egyik intézményénél, a békéscsabai központú Közösségi Missziónál (KM) bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás miatt folytat vizsgálatot (lásd: Bűnszervezetben elkövetett pénzmosással…, magyarnarancs.hu, 2022. április 26.) Az ügynek sokáig öt gyanúsítottja volt, köztük a KM két ügyvezetője, V. Gy. és V. K., akik tavaly tavasz óta előzetes letartóztatásban vannak. Őrizetbe és letartóztatásba vételük előtt – valamifajta védelmet remélve – mindketten beléptek a Fidesz-MPSZ békéscsabai szervezetébe.
Az egyházi szervezethez tartozó, névtelenséget kérő forrásunk lapunknak azt mondta, az adónyomozók „szisztematikus és mindenre kiterjedő nyomozása” most jutott el abba a szakaszba, hogy a történtek miatt az egyházvezetés közvetlen felelősségét vizsgálják.
Lesöpörve | A fejükre omlott. Súlyos bűncselekmények gyanúja nyomán lemondott a Magyar Pünkösdi Egyház vezetése | Az egyházvezetés közvetlen felelősségét vizsgálja az a büntetőeljárás, amelyet a NAV kezdeményezett a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Missziónál. A gyanú: bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás, a kárérték 8 milliárd forint. Január 13-án lemondott csaknem a teljes egyházvezetés. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-fejukre-omlott-255596# | 2023-01-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tavaly novemberi adatigénylésünkre válaszul a miniszterelnöki kabinetiroda közölte, hogy az általunk kért adatok online elérhetőek – és valóban, mai dátummal megjelent egy dokumentum a kormany.hu oldalon, ami ezeket tartalmazza. A „brüsszeli szankciókról” szóló nemzeti konzultáció költségeit kértük ki, és ezt most részben, és nem éppen aprólékosan részletezve, de megkaptuk:
2 357 942 960 forintba került a küldemények összeállítása, a borítékok előállítása és a kézbesítés,
és további 367 553 099 forint nyomdaköltsége volt a miniszterelnöki levélnek, magának a kérdőívnek és a mellé való nyilatkozatnak.
Vagyis összesen kicsit több mint 2,7 milliárd forintba került a konzultálás. Persze ez csak a technikai költség, erre még rájön a marketing, a konzultáció hirdetése a hírhedt bombás óriásplakátokon, tévében, online, nyomtatott sajtóban. A korábbi konzultációknál megesett, hogy erre 5 milliárd forintnál is több közpénz ment el. Ezt az összeget most nem ismerjük, de csak a technikai költséggel és az 1,363 millió kitöltött konzultációs ívvel számolva, nagyjából 2000 forintba került átlagosan egy konzultációs válasz felvétele. | 2,7 milliárd forint volt a legutóbbi nemzeti konzultáció technikai költsége | Tavaly novemberi adatigénylésünkre válaszul a miniszterelnöki kabinetiroda közölte, hogy az általunk kért adatok online elérhetőek – és valóban, mai dátummal megjelent egy dokumentum a kormany.hu oldalon, ami ezeket tartalmazza. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/01/13/2-7-milliard-forint-volt-a-legutobbi-nemzeti-konzultacio-technikai-koltsege | 2023-01-13 13:51:00 | true | null | null | Telex |
Megtisztítják az egykori taszári repülőtér területét Somogy vármegyében – írja az MTI a Honvédelmi Minisztérium (HM) közleménye nyomán. A projekt a tervezéssel és az előkészítő munkákkal még 2019-ben kezdődött, majd 2021 közepétől kezdetét vette a szennyezett terület kármentesítése. A munka várhatóan 2023 végén zárul.
Az egykori légi bázis legutóbb akkor került a hírekbe, amikor 2021. december elején kiderült, hogy egy budapesti panellakásba bejelentett, fél évvel korábban alapított cég, az SGF Silu Global Fund Holding Zrt. veheti meg, pályáztatás és versenyeztetés nélkül. A cég mögött akkor ugyanaz a Németh János és Cseke István állt, akik nem sokkal később megvették az Újpest FC-t, bár a cégadatbázis szerint két héttel a taszári reptér megvételéről szóló hírek után már nem ők voltak az SGF tulajdonosai. Az ügyet tavaly januárban az akkor épp a Városháza-üggyel támadott Karácsony Gergely főpolgármester is felemlegette mint az állami vagyon kiárusításának példáját.
„A katonai repülőtér területén két üzemanyagtelep szolgálta ki a közúti és vasúti üzemanyag beszállítását, lefejtését, szétosztását, ugyanitt föld alatti tartályokban tároltak benzint, gázolajat és kerozint. A tárolótartályok műszaki állapota az idők során leromlott, a bennük tárolt szénhidrogén pedig szennyezte a talajt és a talajvizet” – írja a HM.
A tartálybontás után a szénhidrogénnel átitatott talajt kitermelték és a repülőtér kifutópályájára terítették, ahol a későbbiekben mikrobiológiai lebontással tisztítják meg. A nyitott munkagödrökből a szennyezett talajvizet mobil víztisztító berendezéssel tisztítják, a vizet ezután a Taszári-vízfolyásba vezetik. Ezután a megtisztított talajt visszatöltik, humuszt terítenek rá és füvesítik a területet. A kármentesítési munkák lezárását követően talajvízfigyelő-kutakat alakítanak ki, melyek célja a kármentesítés hatékonyságának nyomon követése szabályos időközönként vízmintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal.
A kármentesítési beavatkozási program európai uniós és magyar kormányzati támogatással, összesen 4,1 milliárd forint vissza nem térítendő forrásból valósul meg. A közbeszerzésen elnyert munkát a Terra-Log Mélyépítő Kft. és a Dél-Alföldi Környezettechnika Kft. konzorciuma végzi.
A HM egyébként már 2007 és 2015 között is kármentesített öt hasonlóan szennyezett területet, és a taszári mellett jelenleg is folyik további három ilyen program | Helyrehozzák a furcsa körülmények között eladott taszári exreptér területét | Megtisztítják az egykori taszári repülőtér területét Somogy vármegyében – írja az MTI a Honvédelmi Minisztérium (HM) közleménye nyomán. A projekt a tervezéssel és az előkészítő munkákkal még 2019-ben kezdődött, majd 2021 közepétől kezdetét vette a szennyezett terület kármentesítése. A munka várhatóan 2023 végén zárul. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/01/16/furcsa-korulmenyek-kozott-adtak-el-most-helyrehozzak-a-taszari-exrepter-teruletet | 2023-01-16 14:02:00 | true | null | null | Telex |
Joób Márton és köre ellen azért emelt vádat az ügyészség, mert szerintük a szegedi önkormányzati képviselő, hogy szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét a piacon tudja tartani, társaival egy négy megyében működő bűnszervezetet hozott létre.
A vád szerint a cégek az alkalmazottakat csak néha jelentették be, több esetben nem fizettek adót. Hogy a költségeket csökkentsék, fiktív számlákat és valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, a céghálón átfuttatták a pénzt, majd az alsóbb szinteken lévők a jutalékok levonása után készpénzben visszaadták azt Joóbéknak, akik irányították a történéseket. Az ügyészség szerint 2013 és 2017 között 271 millió forint vagyoni hátrányt okoztak így a költségvetésnek.
Meggondoltam magamat
„Annyira nem értettem hozzá, dolgozni szerettünk volna” – mondta a keddi tárgyaláson a szegedi Törvényszéki palotában az a vádlott, aki Szolnokról jelentkezett be, ahol most előzetes letartóztatásban van egy másik költségvetési csalási ügy miatt. A középkorú férfi bár korábban tagadta, most mégis bevallotta a bűnösségét.
„Meggondoltam magamat, elég sokat gondolkodtam az ügyről az előzetesben.”
A cégcsoport az ő cégeitől is fogadott be fiktív számlákat, ezt a korábban már meghallgatott és magát szintén bűnösnek valló hatodrendű vádlott intézte, ő mondta meg, hogy miről kell számla és mekkora értékben. A folyamat úgy nézett ki, hogy a megrendelő elutalta a pénzt, amiből az alvállalkozó levette a jutalékát, majd a maradékot visszaadta.
Beismerő vallomását elfogadta a bíróság, így az előzetesben ülő férfi büntetése végül két év börtön lett öt év próbaidőn, valamint a 150 ezer forintos pénzbüntetése mellett két évig nem vezethet gazdálkodó szervezetet. A múlt héten meghallgatott hatodrendű vádlott is hasonló büntetést kapott, ő azonban három évig lett eltiltva, és közel hárommilliót kellett visszafizetnie jóvátételként.
A fiktív számlázásban a Szolnokon lévő férfi húga is részt vett, ő szintén bűnösnek vallotta magát, de a vallomása meglehetősen zavarosra sikeredett. „Nem emlékszek, mindent a bátyám intézett” – válaszolta szinte az összes bírói és ügyészi kérdésre, és amikor mégis érdemben nyilatkozott, az nem fedte a vádat. „Miért vallja be a bűnösségét?” – kérdezte a bíró, amire a válasz az volt, hogy „mert mindent, amit az ügyész úr mondott, így van”.
A nő zavarosan nyilatkozott arról is, hogy hány cégből számlázott és hány alkalommal, esetében a bíróság végül nem fogadta el a beismerő vallomást.
Joób is jelen volt
A cégcsoportba tartozó egyik, marketinggel foglalkozó vállalkozás vezetője már összeszedettebb volt, amikor a bűnösségéről beszélt. Ő a sport révén ismerkedett meg az elsőrendű vádlott Joób Mártonnal, aki ugye többszörös aranyérmes kenus, és egyik beszélgetésük során került szóba ez a „lehetőség”. Ez után következett a fiktív számlák kiállítása, a kapcsolatot részben vele, részben a hatodrendű vádlottal tartotta.
Mivel a vállalkozó korábban 12 millió forintot fizetett be a NAV-nak, hogy az általa okozott vagyoni kárt megtérítse, az ügyész a büntetését végül 5 millió 400 ezer forintos további jóvátételben határozta meg.
Joób Mártont az első előkészítő ülésen, még múlt kedden hallgatták meg. A politikus akkor nem ismerte be a bűnösségét, lapunknak később azt mondta, hogy szerinte az ártatlanság vélelme nem érvényesül, családját pedig mind erkölcsileg, mind anyagilag leírhatatlan veszteségeket szenvedtek el, de bízik abban, hogy a neve tisztázódni fog. Joób, ahogy a második ülést, úgy a keddit is a tárgyalóteremben ülve mint hallgatóság követte végig, holott nem volt beidézve.
Részben már elismerte
A korábban a szegedi polgármester, Botka László frakciójában politizáló Joób Márton még 2020 nyarán került költségvetési csalás gyanújába. A többszörös aranyérmes kenust, aki feleségével és tizenegy gyermekével sokszor szerepelt már a nyilvánosságban, és egy 33 ezer követővel rendelkező Facebook-oldaluk is van, akkor előzetes letartóztatásba helyezték, amit többször meghosszabbítottak, végül nyomkövetővel engedték ki.
A politikus a nyomozás során már részben elismerte a bűnösségét, egy nagyobb összeget is befizetett a NAV számlájára jóvátételként. Miután Joób hazatért Szegedre, többször vállalta nézetkülönbségét Botka László polgármesterrel és frakciójával. Emiatt a tavalyi év végén ki is zárták az Összefogás Szegedért köreiből, és mind a párttársak, mind az önkormányzati média azzal kezdte vádolni, hogy összejátszik a Fidesszel a kedvezőbb ítélet reményében. | A tárgyalóteremben hallgatta végig Joób Márton szegedi képviselő, ahogy több társa is bűnösnek vallja magát | Újabb vádlottak meghallgatásával folytatódott annak a költségvetési csalási ügynek az előkészítése Szegeden, melyben a baloldali önkormányzati képviselő Joób Mártont és tizenhét társát vádolják azzal, hogy bűnszervezetben több mint 270 millió forinttal rövidítették meg a közöst. A mai ülésen több alvállalkozót is meghallgattak, mindenki bűnösnek vallotta magát. Joób nem volt beidézve, mégis a sarokból nézte a történéseket. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/01/17/koltsegvetesi-csalas-targyalas-birosag-joob-marton-szeged | 2023-01-17 14:07:00 | true | null | null | Telex |
Nagy nehezen, de megtudtam: még mindig nyomoznak a Schadl-ügy legsúlyosabb szálának ügyében – írta Hadházy Ákos egy szerdai Facebook-posztjában. Az ellenzéki politikus emlékeztet: noha a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke, Schadl György és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ellen a végrehajtói vesztegetés ügyében már vádat emeltek, „a jelek szerint a Nyomozó Főügyészség még mindig nem tudja, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akikkel a korrupt végrehajtó ismerőse egy 30 éves buliról beszélt.”
Hadházynak meg is van a tippje, hogy ki lehet a három személy, mondván: Rogán Antal (Tóni) feleségére és kabinetfőnökére éppen passzol a másik két keresztnév. Ráadásul épp Rogánék alá tartozik az a Koncessziós Iroda, amely a 30 évre szóló koncessziókat osztogatja – teszi hozzá a posztban, kár, hogy hibásan: a koncessziókat ugyanis valójában 35 évre adják, legyen szó autópályáról, a még Palkovics László szerint is Molra szabott hulladékgazdálkodási, vagy a 2021-ben nagy titokban Garacsinak és ma már honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristófnak adott fővárosi kaszinókról.
Hadházy azt írja, miután a veszteségi ügyben lezárult a nyomozás, kíváncsi lett: „ezzel a szállal mi van, ugyanis én – feljelentőként – nem kaptam semmilyen dokumentumot”. A posztja szerint „nagyon nehezen, csak másfél hónap után, de kaptam egy szűkszavú választ a jelenleg is zajló nyomozásról” (hogy itt mire gondol, az nem világos, a január 13-i keltezésű ügyészségi válaszban december 21-én előterjesztett beadvány szerepel – ha nem az ügyészség írt mondjuk november helyett decembert, akkor ez nem másfél hónap, hanem nagyjából három hét).
Az ügyészségi válasz szerint a képviselő által kezdeményezett ügyben „a nyomozás továbbra is folyamatban van”, de részleteket az eljárás érdekeire hivatkozva nem árultak el róla. | Az ügyészség cáfolja Hadházy Ákost, nem a Schadl-ügyről adtak tájékoztatást | Nagy nehezen, de megtudtam: még mindig nyomoznak a Schadl-ügy legsúlyosabb szálának ügyében – írta Hadházy Ákos egy szerdai Facebook-posztjában. Az ellenzéki politikus emlékeztet: noha a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke, Schadl György és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ellen a végrehajtói vesztegetés ügyében már vádat emeltek, „a jelek szerint a Nyomozó Főügyészség még mindig nem tudja, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akikkel a korrupt végrehajtó ismerőse egy 30 éves buliról beszélt.” | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/01/18/volner-schadl-ugy-meg-nyomozzak-ki-lehetett-toni-es-a-tobbiek | 2023-01-18 14:14:00 | true | null | null | Telex |
„Döbbenetes indoklással utasította el a bíróság a Greenpeace keresetét a Fertő ügyében” – írja közleményében a Greenpeace. A bíróság azért döntött az elutasítás mellett a Fertő tavi beruházás ügyében, mert „az nem veszélyeztet egy egész fajt vagy annak élőhelyét”.
Jogsérelmet ezzel kapcsolatban megállapítani akkor lehet, ha a módosítással érintett tevékenység a fajokra mint az egyedek összességére, egészre, illetve a területen jelenlévő fajok élőhelyének egészére jelent veszélyt”
– írják az ítéletben. Ezzel kapcsolatban a Greenpeace megjegyezte, hogy „a faj az egyedek összessége", ezért hibásnak tartják ezt a megközelítést.
A Kormányhivatal néhány héttel ezelőtt ismét engedélyt adott a Fertő tavi beruházásra, ami azóta a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került. A zöldszervezet hozzátette: beruházást közel 50 százalékkal nagyobb területen engedélyeznék, mint korábban, amely az eddigieknél még nagyobb sebeket ejtene a természeten.
A Greenpeace álláspontja szerint az építkezés folytatása károsíthatja a vízi élővilágot, a kétéltűeket, békákat, azok peterakását, szaporodását is, ezért fordultak még 2021-ben a bírósághoz. A tavaly december 5-én kihirdetett ítéletben azonban elutasították a Greenpeace keresetét. A zöldszervezet jelenleg vizsgálja az ítélet megtámadásának lehetőségét a Kúrián. | A Greenpeace szerint döbbenetes indokkal utasította el a bíróság a keresetüket a Fertő tavi beruházásról | „Döbbenetes indoklással utasította el a bíróság a Greenpeace keresetét a Fertő ügyében” – írja közleményében a Greenpeace. A bíróság azért döntött az elutasítás mellett a Fertő tavi beruházás ügyében, mert „az nem veszélyeztet egy egész fajt vagy annak élőhelyét”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/01/16/greenpeace-ferto-tavi-beruhazas-birosag-indoklas-termeszetvedelem | 2023-01-16 14:22:00 | true | null | null | Telex |
2023. január 19. – 07:28
5920
Dokumentumok bizonyítják, hogy kormányközeli üzletemberek tulajdonába tartozik számos olyan, óriási vagyonokat rejtő magántőkealap, amelyek tulajdonosai eddig titokban maradtak – derítette ki a Direkt36 egy állami nyilvántartásból nyert adatokkal.
Ezekből többek között a következő információkat tudtuk meg:
Kiderült, hogy a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc még annál is több magántőkealapban érdekelt, mint ahánnyal eddig a sajtóban összekötötték.
Száraz István, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, az idén létrejövő magyar szuperbank, a Magyar Bankholding csaknem 11 százalékának végső tulajdonosa.
Két magántőkealap is egy Hornung Áron nevű pécsi ingatlankereskedőé, aki a milliárdos befektetővel, Jellinek Dániellel is üzletelt, és több szálon köthető Tiborcz István üzlettársához, Hamar Endréhez. Hornung neve korábban nem került elő a hírekben, pedig tavaly csupán egy cégéből 13,5 milliárd forint osztalékot vett ki.
A magyar autópálya-koncessziót 35 évre – hat másik magántőkealappal konzorciumban – elnyerő magántőkealap a milliárdos Szíjj Lászlóé, Mészáros Lőrinc üzlettársáé.
A magántőkealapokra vonatkozó speciális szabályok a rejtőzködés lehetőségét nyújtják a befektetők számára. Míg a hagyományos cégek – kft.-k, bt.-k, részvénytársaságok stb. – esetében bárki néhány perces online kereséssel hivatalos információkat szerezhet a tulajdonosi hátterükről és pénzügyeikről, a magántőkealapoknál nem ez a helyzet.
Ez egy olyan befektetési forma, amelybe befektetők zárt köre beteheti és gyarapíthatja a pénzét úgy, hogy a cégnyilvánossági szabályok nem vonatkoznak rá. A pénz felett ugyanis egy alapkezelő cég rendelkezik a befektetők nevében. Az alapkezelő cég adatai nyilvánosak, de azt nem lehet kideríteni, hogy kinek a pénze van az általuk kezelt magántőkealapban.
Magántőkealapok a világ számos országában léteznek, elsősorban befektetési célból. Magyarországon azonban néhány éve a kormányközeli elit meglátta a titkosságukban rejlő lehetőségeket és elkezdte őket úgy használni, mint másutt az offshore cégeket szokás – arra, hogy teljes titokban gyarapíthassa a segítségükkel a vagyonát.
Ennek köszönhetően a magántőkealapok gombamód szaporodtak Magyarországon, és sok százmilliárd forintot érő vagyon vándorolt hozzájuk. Kormányközeli milliárdosokhoz köthető alapkezelő cégek sora épített egyre nagyobb portfóliót. Az alapokba pakolt pénzből szinte minden gazdasági szektorba fektettek: magántőkealapok birtokolják például a 35 éves magyar autópálya-koncessziót, hotelláncokat, Budapest fényűző palotáinak tucatjait, éttermeket, bankokat, iparvállalatokat, hulladékkezelőket és sok mást. Értékes állami ingatlanok és cégek is vándoroltak így magántőkealapokba, vagyis végső soron ismeretlen magánszemélyek vagyonát gyarapították. A G7 gazdasági lap tavalyi becslése szerint a teljes anonimitást biztosító séma annyira elterjedt a nagybefektetők között, hogy már 2021-ben is az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt magántőkealapoknál.
A Direkt36 most a működő magántőkealapok mintegy ötödének, összesen 26-nak a tényleges tulajdonosát megtalálta egy olyan állami adatbázisban, amelyet az adóhatóság kezel. Ez az EU-s előírásra létrehozott, némi pénzért jelenleg még bárki által hozzáférhető tényleges tulajdonosi nyilvántartás.
Nem egyértelmű, hogy a magántőkealapok végső tulajdonosainak szerepelniük kellene-e a NAV által működtetett nyilvántartásban. Az erre vonatkozó jogszabályok ellentmondanak egymásnak, és annak is többféle meghatározása van, hogy kit kell tekinteni végső tulajdonosnak.
Amikor a Direkt36 útmutatást kért erről a NAV-tól, akkor azt válaszolták: kérdéseinkkel forduljunk a Miniszterelnöki Kabinetirodához. Azt nem részletezték, hogy a Rogán Antal vezette apparátusnak mi köze van az elvileg teljesen az üzleti világhoz tartozó magántőkealapokról szóló témához. A kabinetiroda ugyanakkor megkeresésünkre azt felelte: „határozottan cáfoljuk még a felvetést is, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodának bármilyen illetékessége lenne a magyar magántőkealapok tulajdonosi nyilvántartásával kapcsolatban”. Ezután újra a NAV-hoz fordultunk, amely másodszor a Gazdaságfejlesztési Minisztérium megkeresését javasolta.
Cikkünkhöz az összes érintett alapkezelő és tényleges tulajdonos reakcióját kértük, választ azonban a legtöbb helyről nem kaptunk. Két alapkezelő – a Quartz és az Opus Global – annyit válaszolt, hogy a tulajdonosokról és a befektetésekről nem adhatnak ki információt. Hornung Áron többek között azt írta, hogy pontatlanul fogalmazunk vele kapcsolatban, viszont azt nem kívánta részletezni, hogy mely állításainkat vitatja. A NAV adatbázisa szerint Hornung alapjait kezelő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt. szerint banki adminisztrációs hiba miatt rossz adatok szerepeltek az adatbázisban, de azt nem mondták meg, hogy tudomásuk szerint kik az alapok valódi tulajdonosai. (Frissítés: A 4iG kommunikációs vezetője cikkünk megjelenése után jelezte, hogy két magántőkealapot az adatbázis – vélhetően szintén banki adminisztrációs hiba miatt – tévesen köt Mészáros Lőrinchez, azok valójában Jászai Gellért, a 4iG vezetőjének tulajdonában vannak.)
Fő találatok
A Direkt36 kutatásai alapján az összesen 119 magántőkealapból – amelyeket a Magyar Nemzeti Bank tart nyilván – 37 közölt érdemi információt a tényleges tulajdonosáról a NAV rendszerében, ebből azonban 11 csak olyan személyeket jelölt meg, akik az alapkezelő vezetőiként döntéseket hozhatnak az alap pénzének befektetéséről, részesedéssel viszont nem rendelkeznek. 26 alkalommal viszont olyanokat jelöltek meg, akiknek valóban tulajdonrészük van. Az érdekeltségük mértéke változó, 39 és 100 százalék között mozog.
A tulajdonrésszel rendelkezők közül 17 magántőkealap tulajdonosa egyértelműen kormányközeli, de további öt is könnyen köthető kormányközeli üzleti körökhöz. Közismert milliárdosok sorát találjuk köztük: Száraz István, Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt, Jászai Gellért. Mészáros Lőrinc neve bukkan fel messze a legtöbbször: kilenc magántőkealapban is 100 százalékos érdekeltsége van, további kettő pedig céges ügyvédjéhez, Kertész József Tamáshoz tartozik.
Ezek derültek ki az alapokról:
Mészáros Lőrinc magántőkealapjai valójában annál is kiterjedtebbek, mint az eddig a sajtóban megjelent gyűjtésekből kiderült. A Manhattan és a Repro I magántőkealapokat eddig az alapkezelő cég miatt Jászai Gellérthez kötötte a sajtó, a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból ugyanakkor az derül ki, hogy 100 százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában vannak. Jelenleg egy normafai ingatlan köthető biztosan a Repro I-hez, a Manhattan pedig a Jászai Gellért által vezetett 4iG informatikai óriáscég részvényeinek 1,6 százalékát birtokolja. (Frissítés: Cikkünk megjelenése után a 4iG kommunikációs vezetője jelezte, hogy a két magántőkealap valójában évek óta Jászai Gellért tulajdonában van, csak a NAV nyilvántartása elavult adatokat tartalmaz. Az adatok frissítéséért, a tényleges tulajdonosok azonosításáért a számlavezető bankok a felelősek.)
Az Eirene és a Metis magántőkealapokról, amelyek a Magyar Bankholding, az idén létrejövő magyar szuperbank részvényeinek csaknem 15 százalékát birtokolják, eddig is lehetett tudni, hogy az Opus Global nevű alapkezelőn keresztül Mészáros Lőrinchez sorolhatók, azonban a tényleges tulajdonosi nyilvántartás alapján most már hivatalosan is lehet állítani, hogy a részvénycsomag végső soron Orbán Viktor barátjáé.
Szintén biztossá vált, hogy az óriási Konzum PE magántőkealap is végső soron Mészáros Lőrinc 100 százalékos tulajdona. A magyar sajtó, köztük például az Átlátszó és a Válasz Online részletesen követi az alap befektetéseit, amely többek között a Mészáros-birodalom zászlóshajója, az Opus Global Nyrt. legnagyobb tulajdonosa. Ezenkívül hozzá tartozik több nagy élelmiszeripari és egy ásványvizes cég, a Hunguest Hotels szállodalánc és a Balatontourist kempinghálózat, valamint több patinás Andrássy úti ingatlan.
Szintén Mészároséi a tényleges tulajdonosi nyilvántartás szerint a Global Alfa, a Status Next, a Status Food és a Status Property nevű magántőkealapok. Ezekhez tartozik – többek között – érdekeltség a Gallicoop pulykafeldolgozó cégben, egy karcagi PET-feldolgozó üzemben, a pesti Ferenciek teréhez közeli egykori tiszti kaszinó palotájában, amely az MKB Bank székháza volt, illetve a Ganz Kft. nevű transzformátorgyártóban. Ez utóbbi cégbe a Prime Property nevű magántőkealap is bevásárolta magát tavaly év elején. Ez – a Prime Finance nevű magántőkealaphoz hasonlóan – nem Mészáros Lőrinc, hanem egyik bizalmi embere, a cégeinek jogi ügyeit vivő Kertész József Tamás ügyvédé 100 százalékban a tényleges tulajdonosi nyilvántartás szerint. Kertész a 4iG-nek is dolgozik, valamint a KESMA nevű kormánypárti médiaalapítvány alapítói jogainak gyakorlója.
Száraz István, aki Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fiának baráti körébe tartozik, végső soron az idén létrejövő szuperbank, a Magyar Bankholding 10,8 százalékának tulajdonosa. Ezt eddig nem lehetett tudni, csak azt, hogy közvetve – két luxemburgi társaságon (mindkettőt Blue Robinnak hívják) és két további magyar cégen keresztül az Uncia Magántőkealap a végső tulajdonos. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból azonban kiderül, hogy ebben az alapban 100 százalékban Száraz István pénze van.
Száraz neve azonban nemcsak az Uncia mögött bukkan fel a NAV nyilvántartásában tényleges tulajdonosként, hanem egy másik, a Quartz Alapkezelő által kezelt magántőkealapban is 100 százalékban az ő érdekeltsége van. A Quartz – amely korábban Száraz cégéé volt, és most éppen egy magántőkealap tulajdonában van – egy sor befektetési alapot kezel, és így sokmilliárdnyi vagyon felett rendelkezik. Száraz pénze van tehát a Felis Magántőkealapban is. A Felist a Válasz Online korábban megtalálta számos cég mögött: ilyen a Culinaris nevű prémium delikátbolt-hálózat, a pesti bulinegyed Black Swan koktélbárja, valamint az állami turisztikai pénzekkel is megtámogatott Pine Weekendhouse Balatonkenesén. Szintén a Felis Magántőkealap volt korábban a tulajdonos a Várkert Bazár közelében levő Lánchíd 19 Design Hotelt birtokló cég esetében. Ugyanez a helyzet a Budai Várnegyed egyik legexkluzívabb telkével az Ostrom utcánál. Egy Vörösmarty téri nagy iroda is hozzá sorolható.
Eddig a sajtóban nem szereplő név bukkan fel 92, illetve 93 százalékos tulajdonosként a korábban a Dürer Kert ingatlanját birtokló Közép-Európai I. és Közép-Európai II. nevű magántőkealapok mögött. Ezeket az alapokat Tiborcz István üzlettársához és barátjához, Szécsényi Bálinthoz is lehet kötni, mert az azokat kezelő céget ő vezeti. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban megjelölt tulajdonos azonban nem Szécsényi Bálint, hanem egy bizonyos Hornung Áron, aki kapcsolódik Tiborcz István üzleti köreihez. A pécsi férfi ingatlankereskedőként dolgozik a városban a Duna House nevű ingatlanközvetítő irodavezetőjeként. Közben azonban milliárdos vagyonok felett is rendelkezik vagy rendelkezett a cégein keresztül. Ő alapított például egy PLZ-Asset nevű céget, amely megvette a Pécs Plazát, és amelybe 2020-ban bevásárolta magát az ország egyik leggazdagabb emberének, az ingatlanbefektető Jellinek Dánielnek az egyik ingatlanalapja. Ugyanez történt az egyik pécsi irodaházat birtokló PLZ Office nevű céggel, amelyet szintén Hornung hozott létre, és azóta Jellinekhez vándorolt. Óriási hasznot hozott Hornungnak a 2017-ben alakult, ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó Fagales Zrt., amelynek vezetője és egyedüli részvényese is Hornung, és amelynek tavaly már közel 10 milliárd forint volt az adózott eredménye. Hornung 13,5 milliárd forintos osztalék kifizetést hagyott jóvá magának a nyilvános cégiratok szerint. Hornungnak ez az üzleti bravúrja annak ellenére maradt észrevétlen a hazai sajtóban, hogy a Fagales Zrt. felkerült a HVG top 500 céget felsoroló listájára 2022-ben mint a legnagyobb nyereségű baranyai cég. Hornung ezenkívül ismeri Hamar Endrét is, aki Tiborcz István egykori pécsi iskolatársa, egyben üzlettársa. Hamar és Hornung nem csupán ismerősök a Facebookon, hanem 2010-ből származó fotókon egy asztalnál ülnek egy szórakozóhelyen. (Az alapokat kezelő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt. cikkünk megjelenése előtt nem sokkal azt közölte, hogy nem Hornung a magántőkealap tényleges tulajdonosa, csupán banki adminisztrációs hiba történt, és így került Hornung neve a NAV adatbázisába, de azt – jogszabályokra hivatkozva – továbbra sem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos. Hornung Áron megkeresésünkre azt válaszolta, családja és ő közel 20 éve foglalkoznak ingatlanbefektetésekkel, állításainkat pedig több ponton valótlannak és pontatlannak nevezte. Azt azonban nem akarta megjelölni, hogy pontosan mely állításokat vitatja. Későbbre ígért választ a kérdéseinkre Tiborcz István kommunikációs munkatársa, Hamar Endre ügyvédi irodája pedig nem kívánt reagálni. Jellinek Dániel azt mondta a Direkt36-nak, hogy Hornung Áron Baranya megyében ismert ingatlanos, akinek a Pécs Plázát sikerült jól menedzselt projektté változtatnia, ezért is döntött úgy Jellinek cégcsoportja, az Indotek Group, hogy megvásárolja tőle a bevásárlóközpontot.)
Szabadics Zoltán Zala megyei nagyvállalkozó a Közép-Európai VI. Magántőkealap 100 százalékos tulajdonosa a NAV nyilvántartása szerint. Szabadics apja, Szabadics József alapította a család építőipari cégcsoportját, amelyek közül többen is vezető tisztségeket visel Zoltán. Emellett ő a Bahart nevű, a Turisztikai Ügynökséghez tartozó balatoni hajózási cég igazgatósági elnöke, és kitüntetést is kapott Áder János korábbi köztársasági elnöktől. Egyik cége az állami Kisfaludy-programból 1,7 milliárd forint támogatást kapott. Az alapot kezelő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt. cikkünk megjelenése előtt nem sokkal azt közölte, hogy nem Szabadics a magántőkealap tényleges tulajdonosa, csupán banki adminisztrációs hiba történt, de azt – jogszabályokra hivatkozva – továbbra sem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója – mint az a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból kiderül – a Solva magántőkealapnak nemcsak kezelője egy cégen keresztül, hanem 100 százalékos tulajdonosa is. Az alap korábban egy esztergomi céget és a két esztergomi hotelt is vásárolt.
A közismert kormányközeli üzletemberek közül egy magántőkealap tulajdonosaként Szíjj László, Mészáros Lőrinc milliárdos üzlettársa is megjelenik a NAV adatbázisában. A Themis Magántőkealapot nemcsak az ő cége kezeli, hanem a milliárdos a benne lévő pénz tényleges tulajdonosa is. Ez az alap nyerte el (konzorciumban hét további magántőkealappal) 35 évre a magyar autópályák üzemeltetési jogát.
Alább láthatók azok a tényleges tulajdonosok, akik kormányközeli üzletemberek vagy hozzájuk köthető személyek:
Magántőkealap neveTényleges tulajdonos(ok)Érdekeltség mértéke (%)EIRENEMészáros Lőrinc78EKHOMészáros Lőrinc100FelisSzáraz István Péter100Global AlfaMészáros Lőrinc100iG TECHJászai Gellért Zoltán100Konzum PEMészáros Lőrinc100Közép-Európai I.Hornung Áron93Közép-Európai II.Hornung Áron92KÖZÉP-EURÓPAI VI.Szabadics Zoltán100ManhattanMészáros Lőrinc*100METISMészáros Lőrinc100PRIME FINANCEDr. Kertész József Tamás100PRIME PROPERTYDr. Kertész József Tamás100REPRO I.Mészáros Lőrinc*100SolvaHernádi Zsolt Tamás80STATUS FOODMészáros Lőrinc100STATUS NEXTMészáros Lőrinc100STATUS PROPERTYMészáros Lőrinc100THEMISSzíjj László100UNCIASzáraz István Péter100
(A többi beazonosított tulajdonos esetében nem találtunk egyértelmű közéleti vagy politikai kötődést, így az ő nevüket nem közöljük.)
(*Jászai Gellért cége, a 4iG cikkünk megjelenése után jelezte, hogy e magántőkealapok valódi tulajdonosa jelenleg Jászai Gellért.)
Mit keresnek a tényleges tulajdonosok között a magántőkealapok?
Alapvetően az alig másfél éve felállított rendszer fiatalságának és a szabályozás bonyolultságának köszönhető, hogy valószínűleg véletlenül megjelentek a magántőkealapok tényleges tulajdonosai is a NAV nyilvántartásában.
A tényleges tulajdonosi nyilvántartás felállításáról szóló 2021-es törvény nem nevesíti a magántőkealapokat, így rájuk elvileg nem vonatkozik a szabály, vagyis továbbra is titokban tarthatják, hogy kik a fő befektetőik. Ugyanakkor bankszámlájuk van, és egy másik jogszabály, a pénzmosás elleni törvény azt írja elő a számlavezető bankoknak, hogy a jogi személyek tényleges tulajdonosairól vezessenek nyilvántartást. Így fordulhat elő, hogy a magántőkealapok egy részének tényleges tulajdonosa felbukkan a NAV nyilvántartásában annak ellenére, hogy hivatalosan nem kellene ott lennie.
Mivel a törvény és az adatbázis friss, a szabályozás komplex, így a bankok többféle megoldást választottak arra, hogy bejelentsék-e az alapok tulajdonosait, illetve hogy kit is kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. Az MNB honlapján elérhető egy útmutató arról, hogy bonyolult esetekben – „összetett tulajdonosi szerkezetek” esetén – hogyan kell megállapítani a tényleges tulajdonost. És bár ez részletes és a strómanok azonosításától az offshore cégekig sok mindenre kitér, kifejezetten a magántőkealapok esetét nem részletezi.
Pedig az esetükben egyáltalán nem egyértelmű, hogy ki a tényleges tulajdonos: a befektetési jegyek nagy részét (a törvény szerint legalább 25 százalékát) birtokló személy? Vagy az alapkezelő cég vezetője? A magántőkealapok esetében ugyanis azok, akik ténylegesen beletették az alapba a pénzüket, hivatalosan nem hozhatnak döntéseket arról, hogy azt hogyan fektetik be, mert erről a magántőkealapot kezelő cég vezetése dönt. Ezeknek a vezetőknek azonban nincs saját részesedésük, a keletkező haszon tehát mindig a befektetőké.
A magyar gyakorlatban azonban feltehetően nagyon gyakori a személyes összefonódás az alapkezelő és az alap tulajdonosai között. Ezt mutatják a Direkt36 által letöltött dokumentumok is, amelyekből alapvetően az derül ki, hogy a magántőkalapokban részesedéssel rendelkező embereknek befolyása van az alapkezelő cégekre is, esetleg egyenesen tulajdonosai annak.
Az EU kitalálta, a bíróság elkaszálta
Az Európai Unió a pénzmosás elleni küzdelem részeként már 2015-ben előírta a tagállamoknak, hogy kezdjenek központi nyilvántartást vezetni a náluk bejegyzett cégek és más jogi entitások tényleges tulajdonosairól. Egy ilyen adatbázis a tényfeltáró újságírók és a korrupcióellenes szervezetek álma, hiszen megnehezíti az offshore cégek mögé rejtőző tulajdonosok dolgát és a vagyonok eltitkolását. Ugyanakkor a magánvagyonukat titokban gyarapítani próbáló befektetők ennek nyilván nem örültek.
A tagállamok húzódoztak, a 2017-es határidőig csupán néhányan hozták létre az adatbázist. Közben azonban az EU – részben az offshore-titkok sorát leleplező Panama Papers cikksorozatok hatására – még inkább a transzparencia felé fordult, és egy 2018-as irányelvében már azt is előírta, hogy a tényleges tulajdonosok személyét bárki számára megismerhetővé kell tenni. Vagyis ennek értelmében nemcsak a hatóságoknak, hanem az egyszerű állampolgároknak is joguk van megismerni a tényleges tulajdonosok személyét.
Ennek szellemében jöttek létre ezután a tényleges tulajdonosi nyilvántartások Európa-szerte, köztük az utolsók között végül 2021-ben Magyarországon is. A nyilvántartást a NAV kezeli, és az adatokat havonta frissítve a bankoknak kell bejelenteniük a rendszerbe. Azért a bankokat bízták meg ezzel, mert a cégek, szövetkezetek, leányvállalatok, különféle társulások, ügyvédi irodák, nyugdíjpénztárak és egy sor egyéb jogi személy számláit ők kezelik. A számlanyitáskor és később, az adatok változása esetén a bankoknak kötelező nyilatkozatot kérniük ügyfeleiktől arról, hogy ki a tényleges tulajdonosuk, és ezt továbbítják a NAV felé. Az adatbázishoz alapvetően a hatóságok férhetnek hozzá, de az EU-s szabályok értelmében a tényleges tulajdonos személyét bárki lekérdezheti, ha fizet 1500 forintot darabonként.
A 2021-ben működésbe lépett magyar rendszer azonban lehet, hogy már nem sokáig lesz velünk. Az EU-ban ugyanis perek sora indult az adatok nyilvánossága ellen, és végül tavaly november végén az Európai Unió Bírósága, a Curia úgy döntött, hogy nincs rendben az, hogy bárki megismerheti a tényleges tulajdonosok személyét.
Csupán néhány órával az ítélet megszületése után Luxemburg már le is kapcsolta a maga nyilvántartását, és másnap követte a példát Hollandia. A következő napokban Ausztria, Belgium, Málta és Németország is megszüntette a nyílt hozzáférést. A magyar rendszer egyelőre elérhető.
A cikk elkészítésében közreműködött Szőke Dániel.
A cégadatok megismeréséhez részben az Opten céginformációs szolgáltatását használtuk.
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!
Partnereinktől | Óriási vagyonokat rejtettek el kormányközeli körök, de most egy hivatalos adatbázis leleplezte őket | Dokumentumok bizonyítják, hogy kormányközeli üzletemberek tulajdonába tartozik számos olyan, óriási vagyonokat rejtő magántőkealap, amelyek tulajdonosai eddig titokban maradtak – derítette ki a Direkt36 egy állami nyilvántartásból nyert adatokkal. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/01/19/oriasi-vagyonokat-rejtettek-el-kormanykozeli-korok-de-most-egy-hivatalos-adatbazis-leleplezte-oket | 2023-01-19 14:26:00 | true | null | null | Telex |
Egy NAV-os adatbázisból derült ki, hogy Matolcsy Ádám barátjához, a jegybank milliárdos kommunikációs tendereit sorra megnyerő Száraz Istvánhoz két olyan magántőkealap is kötődik, amiknek eddig nem lehetett ismerni a tulajdonosát. A magántőkealapok pénzügyi-jogi környezetét ugyanis 2014-ben a Fidesz úgy alakította ki, hogy tulajdonosaik kiléte rejtve maradhasson.
A Direkt 36 által megszerzett dokumentumok szerint Száraz az Uncia Magántőkealap végső tulajdonosa, így pedig a jó barátságokat kötő kocsmatulajdonosból kinőtt üzletember 10,8 százalékos tulajdonrésze van a Mészáros-féle szuperbankban, a Magyar Bankholding.
De a lap felfedezte azt is, hogy Szárazé a Felis Magántőkealap is, amihez értékes ingatlanok mellett olyan cégek is kötődnek, mint a Culinaris-hálózat, a Black Swan koktélbár, valamint az állami turisztikai pénzekkel is megtömött Pine Weekendhouse Balatonkenesén. | Matolcsy Ádám barátja került elő a Mérászos-féle szuperbank igazi tulajdonosát elfedő magántőkealap alól | Egy NAV-os adatbázisból derült ki, hogy Matolcsy Ádám barátjához, a jegybank milliárdos kommunikációs tendereit sorra megnyerő Száraz Istvánhoz két olyan magántőkealap is kötődik, amiknek eddig nem lehetett ismerni a tulajdonosát. A magántőkealapok pénzügyi-jogi környezetét ugyanis 2014-ben a Fidesz úgy alakította ki, hogy tulajdonosaik kiléte rejtve maradhasson. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/19/matolcsy-adam-baratja-kerult-elo-a-meraszos-fele-szuperbank-igazi-tulajdonosat-elfedo-magantokealap-alol | 2023-01-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Közadatigénylésben kértük ki a 2022-es népszámláláshoz kapcsolódó tabletbeszerzések szerződéseit. Az iratokból kiderült, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 1,7 milliárd forintért vásárolt új táblagépeket, amelyeknek a tárolásáért is kifizettek nettó 240 millió forintot.
Tavaly november végén fejeződött be a népszámlálás. A mintegy 23 ezer számlálóbiztos első ízben, kizárólag digitális formában rögzítette a Magyarországon élők adatait. A népszámláláshoz Lenovo és Samsung táblagépeket osztottak ki a lebonyolításért felelős önkormányzatok a biztosoknak.
A SIM-kártyával ellátott gépek beszerzéséről érdeklődtünk a Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH). Sajtómegkeresésünkre nem válaszoltak, így közadatigénylésben kértünk ki a szerződést. A KSH csak betekintési lehetőséget biztosított számunkra, másolatot a dokumentumokról nem készíthettünk.
Sok tablet, sok pénz
A betekintésen kiderült, hogy a népszámláláshoz 26 500 tabletet rendeltek. A Lenovo (TB-X505L tab M10 LTE) modellek darabonként 59 830 forintba kerültek, a hozzájuk való tokok pedig darabonként 4037 forintot kóstáltak. Az új eszközök tokkal együtt nettó 1,7 milliárd forintba kerültek. A beszerzés egy 2017-es keretszerződésből valósult meg, és a tableteket már 2020-ban leszállították, csak a koronavírus-járvány miatt elhalasztották a népszámlálást 2021-ről 2022-re.
A tabletbeszerző cég a Serco Informatika Kft. lett, ami nem először nyert el közbeszerzést, számos állami szereplő beszállítója. 2022-ben a Klebelsberg Központon keresztül az iskoláknak kiosztott notebookok beszerzésében is részt vett: 5,5 milliárd forintos megbízást kapott a laptopok beszerzésére. Az üzletet az Európai Unió helyreállítási alapjából fedezte a kormány.
Iskolai notebookok: kormányközeli cég is a beszállítók között | atlatszo.hu
Újabb EU-s forrásokból finanszírozott gyanús közbeszerzéseket mutatott be Hadházy Ákos, az LMP társelnöke a heti korrupcióinfó sajtótájékoztatón. A KLIK tízmilliárdos Köznevelés az iskolában fantázianevű TÁMOP pályázatából több olyan tanulmányt is kifizettek, melyeknek részletei szóról szóra megegyeznek. A költségvetés részletes elemzésekor az Átlátszó rábukkant egy gyorsan felívelő, Fidesz-közeli informatikai cégre is.
2022 júniusában a SERCO Informatika Kft. átalakult zártkörű részvénytársasággá (zrt.). Az ekkor leadott beszámolója szerint a tavalyi év első felében 7,8 milliárd forint nettó árbevételt ért el, amiből 153 millió lett a nyeresége. A cég tulajdonosa Wéber Katalin, Tibor és Tamás – utóbbi a vezérigazgató is.
Régebbi tableteket is használtak
Az iratbetekintés során megkaptunk a KSH-tól egy másik szerződést is, mégpedig azokról az eszközökről, amiket még a 2020-as Agrárcenzushoz (mezőgazdasági összeíráshoz) szereztek be.
Az általunk megkapott szerződés(ek)ből kiderült, hogy a 2020-as összeíráshoz 8 ezer darab eszközt szereztek be, a szerződést 2019-ben írták alá. Ez a beszerzés összesen bruttó 530 millió forintba került. Vélhetően azért adták oda ezt a szerződést is, mert azokat a tableteket a 2022-es népszámlálás során is felhasználták – legalábbis ezt vélelmezték a KSH helyszínen tartózkodó munkatársai.
A szállító akkor a RacioNet Számítástechnikai Zrt. volt. A cég Samsung Galaxy (A10 LTE 10,1 -T515-ös) modelleket, illetve ennek utódtermékét biztosította darabonként 51 ezer forint+ÁFA összegért, illetve a hozzá való tokot 1200 forint+ÁFA összegért.
Tárolni sem olcsó
A beszerzett elektronikai eszközök tárolására is közbeszerzést írt ki a KSH. A nyertes a Vámunió Kft. lett, ami eredetileg 158 millió forintért vállalta 36 ezer darab tablet és a hozzájuk tartozó tokok tárolását és logisztikáját.
A leírás szerint a 36 ezer darab készüléket három ütemben tervezték beszerezni 2020 februárja és októbere közt. A szerződést többször módosították, utoljára tavaly novemberben. Ebben már nettó 240 millió forint + ÁFA összeg szerepel, arra való hivatkozással, hogy a rezsi ára és a garantált bérminimum összege is nőtt.
Bár szerettük volna megtudni, mi lesz a sorsa a tableteknek, erre nem kaptunk választ.
Nem ment könnyen a számlálás
A népszámlálást számos dolog nehezítette. Már a számlálóbiztosok toborzása sem ment könnyen, több helyen az önkormányzatok dolgozóinak is be kellett szállni a számlálásba.
Az online önkitöltés során a rendszer összeomlott, ezért a határidőt pár nappal kitolták. A biztosok folyamatos problémákkal találkoztak. A rendszer gyakran nem jelezte az online kitöltés tényét, így akár többször is fel kellett keresni a megadott ingatlanokat, hogy aztán kiderüljön, már online megtörtént a kitöltés. Ez több esetben feszültségeket szült, ráadásul a biztosok nem kapták meg az ezért járó pénzt.
A rendszer többször akadozott, nem lehetett elmenteni a kitöltött kérdőíveket, naponta adtak ki új módosításokat, amiket szinte lehetetlen volt naprakészen követni. A rendszer bár engedett bizonyos jelentéseket, a KSH arról tájékoztatta a felülvizsgálókat, hogy az nem elfogadható, és ez szintén feszültségeket szült a számlálóbiztosok körében. Gyakori hiba volt az is, hogy az internetes kitöltés esetén elvégezte az összeíró a címellenőrzést, de az másnap újra megjelent a rendszerben, vagy hogy egy bizonyos kóddal lezárt címeket újra fel kell vinni a rendszerbe, különben nem fogadják el.
A Facebook-csoportokban a számlálóbiztosok egy része finoman szólva sem volt elégedett a folyamatosan változó szabályokkal, a nehezen követhető rendszert pedig nehezítette az időként fennálló kapcsolódási hiba is.
Frissítés 2023.01.13., 8:05 – Cikkünk megjelenése után a levelet kaptunk a KSH-tól, amelyet változatlan formában közlünk:
„A cikk címe és a további szövegben szereplő tartalom azt sugallja, a KSH nem közölt információt arról, hogy miként kerülnek felhasználásra a népszámlálási tabletek a jövőben. A népszámlálási tabletek jövőbeni felhasználásáról szóló információk azonban nyilvánosan, mindenki számára elérhető formában megjelentek az 1394/2021. (VI. 24.) a népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokhoz szükséges forrás biztosításáról Kormányhatározatban. A Kormányhatározat, melynek 4. pontja rendelkezik a népszámlálás céljára beszerzett mobileszközök közfeladat céljára történő továbbhasznosításáról, a 2021. június 24-én közzétett Magyar Közlönyvben olvasható. Mindemellett a KSH számos alkalommal nyilatkozott az eszközök népszámlálást követő további felhasználásáról, illetve utalt a vonatkozó Kormányrendeletre.” | A KSH 1,7 milliárdért vett tableteket a népszámláláshoz, de nem mondja meg, mi lesz a sorsuk | Közadatigénylésben kértük ki a 2022-es népszámláláshoz kapcsolódó tabletbeszerzések szerződéseit. Az iratokból kiderült, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 1,7 milliárd forintért vásárolt új táblagépeket, amelyeknek a tárolásáért is kifizettek nettó 240 millió forintot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/12/a-ksh-17-milliardert-vett-tableteket-a-nepszamlalashoz-de-nem-mondja-meg-mi-lesz-a-sorsuk/ | 2023-01-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak.
Tavaly júniusban írtuk meg, hogy az Átlátszó közérdekű adatigénylésének megtagadása miatt indított perben a bíróság kimondta: nyilvánosságra kell hozni a gödi akkumulátorgyár vízmonitoring adatait.
Majd beszámoltunk arról is, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) fellebbezést nyújtott be a bírói döntés ellen. Ebben arra hivatkoztak, hogy ők kellően mérlegelték, mi szolgálja egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során a „közérdeket”, s ennek alapján döntöttek úgy, hogy megtagadják a kért adatok kiadását. Emellett megismételték azt a korábbi érvet, hogy mivel a kért dokumentumok újabb hatósági engedélyek döntés-előkészítő iratai, ezért azok tíz évig nem hozhatók nyilvánosságra.
Nyilvánosságra kell hozni a gödi Samsung-gyár eltitkolt vizsgálati dokumentumait | atlatszo.hu
A gödi kutak szennyezéséről szóló, május 2-án megjelent cikkünk felbolygatta a kedélyeket a Duna-parti kisvárosban. Az ügyben az önkormányzat fórumot hirdetett meg, ahol választ ígértek a lakosok kérdéseire. Az eseményen azonban a hatóságok részéről senki nem jelent meg, a meghívott vegyész szakértő és a Samsung képviselői pedig nem igazán tudták eloszlatni a helyiek aggodalmait.
A másodfokú eljárás során a Fővárosi Törvényszék elutasította a fellebbezést és megerősítette az elsőfokú bíróság ítéletét. Eszerint a bíróság kötelezte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot mint alperest, hogy 15 napon belül adja ki
a Samsung SDI Magyarország Zrt. Göd, Schenek István utca 1. szám alatti
telephelyén lévő monitoring kút vizsgálatának jegyzőkönyveit 2018. naptári évből;
a fenti cég fenti telephelyén az alperes által végzett vizsgálatok és lefolytatott hatósági eljárások iratait, amelyek 2018. január 1. és 2021. november 30. között keletkeztek.
A bíróság nem fogadta el a kifogásokat. A bírói ítélet szerint a közérdekű adatok megismerésének joga az Alaptörvényben is biztosított alapjog, ezért csak „más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben” korlátozható. A dokumentumok döntés-előkészítő jellegére hivatkozva sem tagadható meg az adatkiadás, csak abban az esetben, ha „a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek nagyobb súllyal esik latba, mint az adatok megismerhetőségének joga” – mondta ki a Fővárosi Törvényszék. Csakhogy a vízügyi hatóság az adatkiadás megtagadását semmilyen közérdekkel nem tudta indokolni, és azt sem magyarázta meg, hogy a kért adatok kiadása miért veszélyeztetné vagy hiúsítaná meg a hatósági döntések meghozatalát.
A gödi gyár monitoring-adatainak megismerését még sürgetőbbé tette, hogy májusban megírtuk: a gyár egy kilométeres körzetében, három öntözésre használt kút vizében mérgező oldószert mutatott ki egy független akkreditált vizsgálat. A kútvízben fellelt N-metil-2-pirrolidon (röviden NMP) nevű, toxikus hatású – szem- és bőrirritációt okozó, magzatkárosító hatású – oldószert az akkumulátor-gyártás folyamatában, a katód előállítása során is használják.
Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében | atlatszo.hu
Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és a szintén mérgező NMP-ből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, az egyesület – a normál vizsgálatok vízkomponensein kívül – ezeknek anyagoknak a bevizsgálását is kérte. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól kb.
Magyar valóság: a vízmonitoring-kutat betemették
Mindezek után még kíváncsibbak voltunk, hogy milyen vizsgálatokat végeztek az elmúlt években a Samsung-gyár 120 hektáros területén. Január elején az FKI megküldte a kiperelt hatósági iratokat, több mint ezer oldalnyi dokumentumot. Ezek között több tucatnyi letöltési, feltöltési igazolás és befizetési bizonylat is szerepelt, melyek semmilyen hatósági vizsgálatról szóló érdemi információt nem tartalmaztak.
A dokumentumokból az a döbbenetes dolog derült ki, hogy a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta egyszer sem vettek vízmintát, semmilyen mérési jegyzőkönyv nem készült.
A kút a gyárépítés során „eltűnt”: építési területen állt, s miután a helyszínen gyárépület létesült, be is temették – hangzott el a bírósági tárgyaláson, valamint az NMP-szennyezésről szóló lakossági fórumon. Új monitoring kutat viszont nem kellett létesíteni, a környezetvédelmi hatóság ezt nem rendelte el. A vízügyi hatóság pedig csak a csapadéktározókhoz írt elő vizsgálatokat; így talaj- és vízmonitoringot kizárólag a tározók környezetében végeztek 0,5 – 1 méter mélyen.
Vagyis a több tízezer tonna toxikus anyag használata ellenére nem kell vizsgálni a felszín alatti vizekben az akkumulátorgyártáshoz használt anyagokat.
Mindez természetesen nem a katasztrófavédelmi hatóság „hibája”, vagy mulasztása. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya döntése szerint a gödi akkumulátorgyárnak nincs jelentős környezeti hatása; ezért nem írtak elő olyan vizsgálatokat, amik a felszín alatti vizekben vagy a talajban az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó anyagok jelenlétét vizsgálnák.
De ugyanez a helyzet az összes eddig engedélyezett akkumulátorgyár esetében. Sem a komáromi, sem az iváncsai gyár építéséhez nem kellett környezetvédelmi engedély és részletes hatásvizsgálat, és nem kell monitoringozni a felszín alatti vizeket sem.
A minisztérium is titkolózik
Az első gödi akkumulátorgyárban az NMP oldószerből évente 11 343 tonnát használtak fel – olvasható egy 2019-ben készült előzetes vizsgálati dokumentáció adatai közt.
Azóta viszont megépült Gödön a Samsung második, az elsőnél jóval nagyobb kapacitású gyára is. Az újabb engedélyezési dokumentumok azonban már nem tüntetik fel az évente felhasznált veszélyes vagy toxikus anyagok pontos mennyiségét; csupán azt lehet tudni, hogy a gyártókapacitás és a méretek növekedésével az anyagmennyiség is a többszörösére nőtt.
A gödi akkumulátorgyárban a cég által benyújtott adatok szerint 2020-ban 354 kilogramm N-metil-2-pirrolidon (NMP) került a levegőbe; ez az adat az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) oldalán lelhető fel.
Elvileg ebben az adatbázisban a talajvízben található anyagokról is lehetne tájékozódni. Csakhogy az OKIR honlapján a Felszín alatti víz és kármentesítési adatok (FAVI) rendszermodul évek óta fejlesztés alatt áll. Ahogy azt korábban megírtuk, az adatok elérhetősége ügyében az Agrárminisztériumhoz fordultunk, de az agrártárca válaszában csupán azt válaszolta, hogy a honlapnak ez a része továbbra is „fejlesztés alatt áll”. Majd miután a környezetvédelmi feladatokat a Technológiai és Ipari Minisztérium vette át, nekik is küldtünk közadatigénylést az adatok elérhetőségének időpontjára rákérdezve; ettől a minisztériumtól az a válasz érkezett, hogy „az oldal fejlesztése szünetel”. Ám hogy mikor lesznek végre nyilvánosak az adatok, azt egyik tárcától sem tudtuk meg.
A minisztériumok titkolózását különösen pikánssá teszi, hogy a gödi gyár vízmonitoring adatainak elutasításakor, a peres eljárás során a vízügyi hatóság azzal is „érvelt”: bárki tájékozódhat és adatokhoz juthat a felszín alatti vizek állapotáról az OKIR nyilvános honlapján .
Ugyanakkor az NMP-szennyezésről szóló cikkünk megjelenése után a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság arról értesítette az Átlátszót, hogy a cikkben leírtak ügyében vizsgálatot indít. Két hónap eltelte után viszont küldtek egy tájékoztatást arról, hogy
semmilyen hatósági vizsgálatot nem végeztek a gödi kutak vízszennyezésének ügyében.
A katasztrófavédelem szerint ugyanis a civilek által végeztetett vizsgálat nem tartalmazott elegendő „háttér-információt” arról, hogy honnan eredt a szennyeződés.
Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló videó | atlatszo.hu
Minderről most egy videót is készítettünk, ami összegzi a hazai akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó, a kormány által titkolni kívánt tényeket – a környezetszennyezés eltussolásától és a biztonsági előírások mellőzésétől kezdve a lakosság és az önkormányzat teljes jogfosztásán át a hazai természeti erőforrások kiárusításáig.
A debreceni akkugyár más „besorolás” alá esik?
Az eddig Magyarországon épülő akkugyárakra az engedélyező hatóságok szerint az a kormányrendelet vonatkozik, mely a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatára bízza, kell-e környezetvédelmi engedélyt előírni. Erre ugyanis csak „jelentős környezeti hatású” akkumulátorgyár esetén van szükség. A Pest megyei, a Fejér megyei és a Komárom-Esztergom megyei környezetvédelmi hatóság pedig egyaránt „nem jelentős” hatásúnak ítélte a gödi, iváncsai, komáromi gigaberuházást, s az építésüket nem kötötte környezetvédelmi engedélyhez.
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal azonban teljesen másként jár el. A Debrecenbe tervezett kínai CATL akkumulátorgyárához sokkal részletesebb környezeti hatásvizsgálati dokumentáció készült, a dokumentum pedig megállapítja, hogy az akkumulátorgyár építése a magyar jogszabályok szerint egységes környezethasználati engedélyezéshez kötött.
Mivel az akkumulátor cellák kialakítása során a katód fólia bevonatolásakor évi 2 ezer tonna friss oldószert – azaz N–metil–2–pirrolidont (NMP-t) – használnak fel, ez a kormányrendelet 2. mellékletének 12. pontja alapján olyan vegyi anyag, ami miatt kötelező előírni az egységes környezethasználati engedélyt. A hatástanulmány azt is közli, hogy a most engedélyezni kívánt 67 hektáros gyárterületen – a tervek szerint ennél jóval nagyobb, 220 hektáros gyárat fognak Debrecenben építeni – 10 monitoring-kút lesz, és évente fogják vizsgálni a talajvizet az akkumulátorgyártás különböző veszélyes, illetve toxikus komponenseire – köztük az NMP-re – vonatkozóan.
Mindebből az a megdöbbentő következtetés vonható le, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak engedélyezése terén teljes a káosz. Úgy tűnik, a területileg illetékes megyei hatóságok különbözőképpen „értelmezhetik” a környezetvédelmi rendeleteket: míg eddig környezetvédelmi engedély és monitoringozás nélkül járultak hozzá az akkumulátorgyártó gigaüzemek építéséhez, a debreceni gyár első ütemének építését most szigorúbb feltételekhez kötik.
Csakhogy hiába a debreceni gyár szigorúbb engedélyezési eljárása: a gödi vízszennyezés kivizsgálásának elutasítása azt mutatja, hogy a hatóságoktól nemigen várható valódi védelem az akkumulátorgyárak környezetében élők számára.
Nyitókép: Laboratóriumi vizsgálat. A fotó illusztráció, forrás: pixabay.com | Pert nyertünk és kiderült: betemették a kutat, ami megmutatná, mérgezi-e a talajvizet a gödi akkumulátorgyár | Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/01/12/pert-nyertunk-es-kiderult-betemettek-a-kutat-ami-megmutatna-mergezi-e-a-talajvizet-a-godi-akkumulatorgyar/ | 2023-01-12 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Megszoktuk már, hogy az adatgazdák nem kapkodják el az adatszolgáltatást, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagy eséllyel rekordott döntött, amikor közérdekű adatigénylésünkre több mint fél év után adott érdemi választ egy mindössze 9 számból álló táblázattal. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy hány esetben bukkantak katás csalókra az ellenőrzéseik során az elmúlt években. A NAV által elküldött számokból kiderült: volt olyan év, amikor mindössze 19 db visszaélést füleltek le, holott több mint 16 ezer katás szerződést vizsgáltak át.
Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság elnöke 2022. július 14-én azt nyilatkozta, hogy 300 milliárdot csaltak ki a költségvetésből a bújtatott kata-foglalkoztatók, többek között ezért is van szükség az adózási forma szigorítására. Mivel az adatok forrását a politikus nem nevezte meg, több sajtóorgánum, így lapunk is közérdekű adatigénylést adott be, hogy kiderítsük, honnan vette Bánki a számokat.
Az adóhivataltól 2022. július 16-án azt kérdeztük adatigénylésünkben, hogy az elmúlt 5 évben (2017. január 1. és 2022 január 1. között) hány olyan adóhatósági ellenőrzést végeztek (a kifizetői és/vagy a munkavállalói oldalon), amelynek során azt állapították meg, hogy a munkáltató ahelyett, hogy a munkavállaló után megfizette volna a közterheket, a vele szerződésben álló személyt katás vállalkozóként foglalkoztatta. Kértük, hogy az adatokat év szerinti bontásban, a kirótt bírság összegével együtt tüntessék fel.
A NAV először (augusztus elsején, vagyis az első válaszadási határidő lejártakor) 45 nap hosszabbítást kért. Ezt augusztus 30-án újabb 45 nappal toldották meg. Végül október 13-án küldtek 6 darab számot a vizsgált foglalkoztatókról és a vizsgált katás partnerek szerződéseiről. A mellékelt táblázatban viszont nem tüntették fel, hogy a vizsgált esetekből mennyinél állapították meg a csalás tényét. Kértük, hogy ezt pótolják.
300 milliárd helyett 9 milliárd
Az adóhivatal november 7-én közölte, hogy erre újabb 45 napra van szüksége. Mindeközben azonban egy hasonló kérdésre az mfor.hu kapott választ. Eszerint „kilenc és kétharmad éves fennállása alatt a tételes kisadózók (katások) 2,5 százalékát ellenőrizte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) adónemet érintő megállapítások viszont csak a költségvetés katabevételeinek 0,06 százalékát érintették, és ez alatt az idő alatt ennél az összesen 6511 katás adózónál mindösszesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg”.
Vagyis – Bánki Erik számaival ellentétben – „évente nem 250-300, hanem átlagosan csupán 1 milliárd forint meg nem fizetett közterhet tártak fel” a NAV ellenőrei.
„Abban igazat kell adnunk a Gazdasági Bizottság elnökének, hogy ha a katások munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében látták volna el tevékenységeiket, akkor jóval magasabb összeg került volna a költségvetésbe, hiszen a tételes adó számos más adót, illetve járulékot kiváltott” – tette hozzá az mfor.hu.
Bánki Erik magyarázza a KATA új szabályozását. Forrás: Youtube
Ne felejtsük el azonban, hogy ezt az adózási módot éppen a Fidesz-kormány vezette be, vagyis ők maguk adtak lehetőséget a vállalkozásoknak a kisebb mértékű adózásra.
50 ezer ellenőrzés, 141 visszaélés
Mi közben tovább vártunk a válaszra, sőt, némiképp már le is mondtunk róla. Aztán egyszer csak váratlanul, 2023. január 16-án és 17-én befutottak az adatok.
A NAV 187 nap után elküldött egy 9 számból álló táblázatot.
Eszerint 2020-ban 1612 foglalkoztatót és 21 370 katás partner szerződést vizsgáltak, míg a NAV által feltárt visszaélések száma mindössze 19 darab volt. 2021-ben már 2276 foglalkoztatót ellenőriztek, de kevesebb, 16 368 szerződést. Mégis nagyobb volt a találat: ebben az évben 90 visszaélést lepleztek le az ellenőrök. 2022.7.20-ig 1125 foglalkoztatót vizsgáltak és 12 882 katás szerződést. A csalások száma 32 volt.
A kirótt bírságok számát, valamint a 2017-es, 2018-as és 2019-es év adatait ezúttal sem küldték meg.
Hogy jól vagy rosszul járt az állam a kata „kivégzésével”, nem egyértelmű. Az biztos, hogy katából kiszorított vállalkozók utoljára szeptember 12-én fizették a kisadózók tételes adóját, az ő befizetésük az októberi bevallásokkal már nem érkezett be a költségvetésbe. Ez pedig meg is látszik a számokon.
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint szeptemberben 18,738 milliárd forint érkezett az államhoz a kisvállalkozók adójából, ez októberre 9,436 milliárdra, majd novemberre 7,295 milliárd forintra csökkent.
Vagyis eltűnt a korábbi KATA-adózók fele, és ha a tendencia így folytatódik, emiatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lehet a költségvetésnek. Azt pedig, hogy mennyi katás lett mára bújtatott helyett „igazi” alkalmazott, egyelőre nem tudni.
Eltűnt a KATA-adózók fele, 1300 milliárdos áfatöbblet a költségvetésben | atlatszo.hu
Megjelentek az októberi államháztartási adatok. Ebben már a KATA-ból kiszorított vállalkozók befizetései, pontosabban nem fizetései is látszódnak. Míg augusztusban a KATA-ból 18,7 milliárd forint ment a költségvetésbe, ez a bevétel októberben 9,4 milliárdra csökkent. Ha a tendencia így folytatódik, a KATA megszigorítása miatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lesz a költségvetésnek. | Katás visszaélések: 187 nap után válaszolt a NAV egy 9 számból álló táblázattal | Megszoktuk már, hogy az adatgazdák nem kapkodják el az adatszolgáltatást, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagy eséllyel rekordott döntött, amikor közérdekű adatigénylésünkre több mint fél év után adott érdemi választ egy mindössze 9 számból álló táblázattal. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy hány esetben bukkantak katás csalókra az ellenőrzéseik során az elmúlt években. A NAV által elküldött számokból kiderült: volt olyan év, amikor mindössze 19 db visszaélést füleltek le, holott több mint 16 ezer katás szerződést vizsgáltak át. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/01/18/katas-visszaelesek-187-nap-utan-valaszolt-a-nav-egy-9-szambol-allo-tablazattal/ | 2023-01-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Megállt a pilisvörösvári tanuszoda építése, így nagyon úgy tűnik, hogy a beruházás korábban már módosított befejezési határidejét sem fogják tudni tartani. A kormány uszodaépítési programját a veszélyhelyzet alatt drasztikusan megemelkedett építési költségek akasztották meg. A kivitelező cég telefonszámán azt az információt kaptuk decemberben, hogy leálltak a munkálatok. Szerintük az sem baj, hogy a faszerkezet fedetlenül áll, mert „le van kezelve”. A kormány bruttó 176 millió forint plusztámogatást biztosít, hogy ne maradjon csontváz a tanuszoda épülete. Azonban kérdéses, hogy elég lesz-e a befejezéshez a pénz, és hogy mikor tudják végre átadni a létesítményt.
Közel tíz éve, 2014-ben indult el a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program, amelynek része a tanuszodák kialakítása. A kormányt cseppet sem zavarta, hogy az első ütemben tervezett uszodák nem készültek el időben. 2017-ben bejelentette a második ütemet, ami szerint újabb 26 településen lesz uszoda. A pilisvörösvári sportlétesítmény a második turnusba tartozik, azonban azt még nem tudni, hogy a gyerekek mikor tudnak végre csobbanni a „hazai” medencékben.
2004 óta húzódik az uszodaépítés
Ha valaki meg szeretné taníttatni úszni a gyerekét Pest megyei településen, akkor azt jelenleg a fővárosban tudja megoldani. Pilisvörösváron már régóta várnak a sportlétesítményre. Még 2004-ben döntött úgy a település akkori vezetése, hogy legyen városi uszoda és sportcentrum. Tervpályázatot is kiírtak, melyet a Széll&Urbanek kft. nyert meg 2006-ban. Az alapkőletétel még megtörtént, ám a várt építkezés elmaradt.
2017-ben derült ki, hogy Pilisvörösvár bekerült az uszodaépítési program második szakaszába. Az uszoda így nem önkormányzati beruházás lett, hanem állami. A polgármester 2018-ban azt mondta, hogy a létesítménynek 2019 júniusára kell elkészülnie. De mint utólag kiderült, ez túlzottan optimista várakozás volt, a valóságban addigra még a közbeszerzést sem írták ki.
A közbeszerzést 2019 szeptemberében írta ki a BMSK (Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.). 2020 májusában tették közzé az összegzést az ajánlatok elbírálásáról, ami alapján már lehetett tudni, hogy a versenyt a Kova-Line Kft. nyerte meg, és ők építhetik fel az 1 300 négyzetméteres létesítményt. Ez két medencét takar, egy 10×6 és egy 25×15 méterest. Az uszoda nettó 806 millió forintért készülhet el. (A közbeszerzési értesítőben csak 2021 februárjában tették közzé az eredményről a tájékoztatót.)
A kormány kedvenc stadionépítői húzhatják fel a pilisvörösvári uszodát is közel egymilliárd forintért | atlatszo.hu
Úgy tűnik, végre megvalósul Gazdagréten a tanuszoda, amit elsősorban a közeli általános iskolák diákjai használhatnak majd. Csak a harmadik próbálkozásra sikerült eljutni egy érvényes közbeszerzés lezárásáig, amit a Laterex Építő Zrt. nyert meg nettó 870 millió forintért.
A kis cég alvállalkozók bevonásával kezdett bele az építkezésbe. Nem kisebb nevekkel társult mint West Hungária Bau Kft. és a Pharos ’95 Kft. A WHB igazi nagyágyú, tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz István tulajdonrészét.
2021 márciusában el is indult a munka, ami előreláthatólag 2022 júniusáig tartott volna.
Decemberben állt az építkezés
A területen hónapok óta nem folyik érdemi munka a helyiek elmondása szerint.
Megkerestük a kivitelező céget decemberben a honlapon található telefonszámon. Kovács Józsefet értük utol, aki megerősítette az információt, hogy leálltak a munkálatokkal.
„Az, hogy idáig eljutottunk, az nekünk plusz 140 millió forintba került. Azt gondoljuk, hogy lesz állami korrekció, de egyelőre semmi nincs, ehhez kormánydöntés kell, ami még nincs”
– mondta el a kivitelező cég képviselője az Átlátszónak, és hozzátette, hogy bár folynak a tárgyalások a beruházóval, érdemi eredmény még nincs. Kovács József több leállt uszoda- és iskolaépítésről is tud, de helyszíneket nem akart megjelölni. (A cég tulajdonosa ifj. Kovács József, mi valószínűleg az édesapjával beszéltünk.)
Az építkezésre rálátó forrásunk szerint az, hogy a fa gerendázat nincs letakarva, nem tesz jót a szerkezetnek, de Kovács szerint nem lesz baj, mert „a fa le van kezelve”. A következő lépés egyébként a tető alá hozás lenne, de ez csak akkor valósulhat meg, ha kapnak pénzt. Kovács abban bízik, hogy ez bekövetkezik. A csúszás oka részben az lehet, hogy a BMSK megszűnt, feladatait a Lázár Jánoshoz tartozó Építési és Beruházási Minisztérium veszi át. Levélben kerestük a minisztériumot, azonban nem reagáltak.
A kivitelező telefonszámán legutóbb decemberben kívántak utoljára nyilatkozni. Időközben megtaláltuk, hogy a kormány októberben (tehát az interjú előtt) közzétett egy listát arról, hol kapnak plusz pénzt a beruházások. Eszerint a pilisvörösvári tanuszoda építésére 1,1 milliárd forint helyett 1,3 milliárd forint jut. Kérdés, hogy a bruttó 176 millió forint plusztámogatás mire lesz elég – amennyiben megállja a helyét Kovács József elmondása, miszerint az, hogy idáig eljutottak, nekik plusz 140 millió forintba került.
Bár többször is ígért válaszokat az érintett pilisvörösvári önkormányzat kérdéseinkre, azok cikkünk megírásáig nem érkeztek meg. A város oldala szerint az uszoda befejezése érdekében az önkormányzat kezdeményezte az egyeztetést.
A veszélyhelyzetben kezdtek csúszni
A közbeszerzési értesítő szerint legutóbb 2022 augusztusában módosították a vállalkozóval kötött szerződést. Az indoklás szerint a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet hátráltatta a munkát. A pandémia jelentősen lassította az ügyintézést a különböző szolgáltatóknál. 2021. április végétől indulhatott el az érdemi munkavégzés a munkaterületen. Emellett emelkedtek az építőipari anyagárak, és a beszerzés is megnehezedett.
A szöveg szerint már 2021 novemberében nyilvánvalóvá vált, hogy az eredeti befejezési határidő tarthatatlan, az plusz 218 nappal kitolódik. (A teljesítés határideje így a munkaterület átadásától, 2021 februárjától számított 698 nap, ami közel két év.) A kicsivel több mint hét hónap csúszás azt jelenti, hogy a határidő mostanában jár/járt le.
Tanuszodák: az Orbán-kormány lassan haladó ígéretei
A program része volt Orbán Viktor választási ígéreteinek, a miniszterelnök azt mondta az első uszoda megnyitóján, hogy „a legfontosabb dolog a családok életében is, így az ország életében is, az a gyerek”, ezért örül az új beruházások megvalósulásának.
Az első ütemben 25 településen terveztek uszodát a gyerekeknek, annyira bizakodóak voltak, hogy még interaktív térképet is fejlesztettek, ahol nyomon lehet követni az uszodák építésének az állomásait. Jelenleg ebből a turnusból két uszoda még mindig kivitelezés alatt áll, egy pedig előkészítés alatt van.
Legutóbb az Átlátszó az Octopus-botrány kapcsán számolt be el nem készült, második körös uszodákról. De a fent említett, októberben megemelt támogatások mögött is több olyan uszodaépítés van, ami csak kitolt határidővel fog elkészülni.
„Elnyomnak, mint egy csikket” – a miniszterelnök rokonságát emlegetik állami beruházásokon kisemmizett alvállalkozók | atlatszo.hu
Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett.
2021 decemberében Orbán Viktor az uszodaépítésekről mint sikerekről számolt be. A kormányfő elmondása szerint 2010 óta országszerte 35 uszoda készült el, 43 kivitelezés alatt áll, tíz pedig felújításra került – mindez összesen 180 milliárd forint értékben.
Címlapkép: A pilisvörösvári uszoda torzója (fotó: Olvasói felvétel) | Drónfelvétel: elakadt a pilisvörösvári tanuszoda építése, fedetlenül áll a faszerkezet | Megállt a pilisvörösvári tanuszoda építése, így nagyon úgy tűnik, hogy a beruházás korábban már módosított befejezési határidejét sem fogják tudni tartani. A kormány uszodaépítési programját a veszélyhelyzet alatt drasztikusan megemelkedett építési költségek akasztották meg. A kivitelező cég telefonszámán azt az információt kaptuk decemberben, hogy leálltak a munkálatok. Szerintük az sem baj, hogy a faszerkezet fedetlenül áll, mert „le van kezelve”. A kormány bruttó 176 millió forint plusztámogatást biztosít, hogy ne maradjon csontváz a tanuszoda épülete. Azonban kérdéses, hogy elég lesz-e a befejezéshez a pénz, és hogy mikor tudják végre átadni a létesítményt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/01/18/dronfelvetel-elakadt-a-pilisvorosvari-tanuszoda-epitese-fedetlenul-all-a-faszerkezet/ | 2023-01-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt Hadházy Ákosnak és a hvg.hu-nak is azt illetően, hogy nyomoznak-e még a Völner-Schadl ügyben felbukkant mellékszálról, vagyis hogy ki lehet a Schadl által emlegetett Tóni, Barbara és Ádám. (Mielőtt zúgni kezdene a feje a rengeteg névtől, Szily László ebben a cikkben tette érthetővé az összefonódó szálakat.)
Röviden: a nyomozást lezárták, bűncselekményt nem állapítottak meg.
A hvg.hu-nak azt is írták, hogy „további adat nem közölhető.” Hadházy szerint „Polt egyértelművé tette, hogy az „ügyészségben” az úgynevezett nyomozás során nem ébredt fel a gyanú, hogy a korrupt végrehajtó arról beszélgetett a haverjával, hogy a koncessziókért felelős Rogán Antallal, a feleségével és a kabinetfőnökével egyező nevű személyekkel tárgyalt a most átadott koncessziókkal megegyező idejű (35 éves) nagy buliról.”
További furcsaság a képviselő szerint, hogy ő a Tóni-Barbara-Ádám-Schadl ügyben két bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést. Az egyik a koncessziós eljárás tiltott befolyásolásának kísérlete volt, és ezt illetően arról tájékoztatták, hogy azt az ügyet az eredeti nyomozás kereteiben vizsgálják. Ennek a lezárásáról azonban Hadházy nem kapott semmilyen értesítést, pedig a feljelentőt kötelező értesíteni az eredményről, valamint arról, hogy mit tettek a kivizsgálás érdekében. A képviselő szerint az sem érthető, hogy miért nem közölhető a Tóni-gate-ről további adat, ha ez már egy lezárt nyomozás. | A „Tóni-Barbara-Ádám”-ügyet lezárták, bűncselekményt nem állapítottak meg | Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt Hadházy Ákosnak és a hvg.hu-nak is azt illetően, hogy nyomoznak-e még a Völner-Schadl ügyben felbukkant mellékszálról, vagyis hogy ki lehet a Schadl által emlegetett Tóni, Barbara és Ádám. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/20/polt-valasza-hadhazynak-a-toni-barbara-adam-ugyet-lezartak-buncselekmenyt-nem-allapitottak-meg | 2023-01-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Úgy tűnik, ritka nagy szerencséje volt végül Magyarországnak abban a 10 (!) éve húzódó ügyben, amelyben három francia cafeteriacég nagyságrendileg 70 milliárd forintot követelhetett a magyar államtól. Azért csak nagyságrendileg, mert pontos összeget nehéz írni, hiszen a bonyolult ügyben több cég, többféle eljárás, több ítélet, eltérő árfolyamok és jelentős késedelmi kamatok is szerepet kaptak az idő múlásával.
Végül Magyarország egy cégnek fizetni kényszerült (Edenred), két céggel pedig peren kívül egyezett meg (Sodexo, Groupe Up), és úgy tűnik, végre maga mögött tudhatta az egész ügyet. Bár erről mintha elfelejtette volna tájékoztatni a közvéleményt. Szerencsére azonban az egyik érintett cég, a Sodexo tőzsdén jegyzett vállalatként, az egyik 2022-es riportjában beszámolt a megállapodásról.
A lebilincselő bűnügyi, jogi sorozatok vélhetően gyakrabban foglalkoznak emberölésekkel, mintsem befektetésvédelmi esetekkel, de a 70 milliárd forint, a tíz év, illetve a felsorakoztatott neves magyar, francia és angolszász jogászok nem akármilyen fordulatos sztorit jelentenek.
Az érintettek mindenesetre az egész ügyet igyekeznek a legnagyobb csendben kezelni. A magyar államnak talán az kellemetlen, hogy mégiscsak gigantikus összeget kellett kifizetnie, a francia cégek egy részének pedig az lehetett megmagyarázandó, hogy amennyiben korábban kedvező ítéletet kaptak, miért elégedtek meg mégis a pénz töredékével.
Magyarország kirúgta a francia cégeket
Az ügyről rég lehetett olvasni, de a napokban a Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilvánossá tette a szerződéseit, és ezekből derült ki, hogy a régi perrel kapcsolatban az államnak még mindig jelentős költségei vannak a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda felé. Mint látni fogjuk, amennyiben a végül elért egyezség az ügyvédi iroda munkáját dicséri, akkor a kifizetett 540 millió forint sokszorosát fogta meg az állam.
A magyar kormány 2012-ben a szokásos finomságával, jogi és tanácsadói előkészítés nélkül olyan adószabályokat vezetett be, amelyekkel gyakorlatilag ellehetetlenítette, kirúgta a magyar piacról, az étkezési jegyes piacot addig uraló három francia cafeteriacéget, vagyis az Edenred, a Sodexo és a Le Chèque Déjeuner (ma már Groupe Up) nevű társaságokat.
A technikai megoldás egy magas adó volt a béren kívüli juttatásokra, amely alól az állami Szép-kártya és az Erzsébet-utalványok voltak kivételek, így a korábbi márkanevek, a Le Chèque Déjeuner, a Sodexo Pass és a Ticket Restaurant ellehetetlenült.
Az ő hazai szerepvállalásuk egyébként elég vegyesre sikeredett, mindenesetre nagyon jól kerestek. A mostani témánktól független ugyan, de megemlíthető, hogy Franciaországban is elég vegyes megítélésű a csapat, nemrég 4 francia cég kapott 415 millió eurós (166 milliárd forintos) büntetést egy nagy versenyhivatali ügyben, az érintett cégek (köztük a magyar ügyben érintett három) bizalmas információkat osztott meg egymással, és összehangoltan zárta le a piacot az új belépők előtt.
A beruházás-védelem
Amikor egy külföldi befektető belép egy másik országba, akkor előtte jogi biztosítékokat épít ki a politika, a környezet kiszámíthatatlan változásai ellen. Vagyis akár két ország (Magyarország és Franciaország) is szerződésben kezelheti azt, hogy az esetleges későbbi jogviták rendezését milyen független nemzetközi fórumra terelhetik a felek. Ennek például az lehetett az oka, hogy amikor a francia befektetők még Magyarország uniós tagsága előtt megérkeztek az országba, az invesztorok nem bíztak kellően a magyar igazságszolgáltatásban.
Az egyik ilyen bíróság a Világbank mellett működő, washingtoni központú ICSID választottbíróság. Amikor a magyar állam kiebrudalta a cégeket, ők, ha nem is azonnal, de 2014-re valamennyien eljárást is kezdeményeztek.
A leggyorsabban ébredő Edenred nyert is, Magyarország, akit ekkor még egy másik nemzetközi ügyvédi iroda képviselt (a Napi.hu cikke szerint a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda) 7 milliárd forintot kifizetett. Akit ennek az ügynek a részletei érdekelnek, megismerheti a nemzetközi jogi oldalakon.
Az állam a maradék két cég elleni perben egy másik ügyvédi irodát (DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda) vett fel, amely elsősorban nem azzal védekezett, hogy Magyarország patyolattiszta az ügyben, hanem elkezdte húzni az időt.
Természetesen kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát és az érintett ügyvédi irodát az ügy részleteinek megismerése miatt. A DLA Piper a titoktartási kötelezettségükre hivatkozva zárkózott el a nyilatkozattól, a Miniszterelnöki Kabinetiroda eddig nem válaszolt.
Joghatóság
Úgy hallottuk, a magyar államnak hatalmas szerencséje is volt, ugyanis eddigre egy nagyon komoly joghatósági vita alakult ki, és az uniós tagállamok közötti választottbírósági ügyek gyakorlatilag ellehetetlenültek. Erről itt olvashat egy elemzést, de mi is írtunk, még az Index hasábjain egy nagyobb anyagot. Miről volt szó?
Képzeljük el, hogy a francia cégeknek joguk volt egy amerikai bírósághoz fordulni a vitás ügyek rendezésekor, majd Magyarország belépett az EU-ba, és egy magasabb rendű szerződéssel az országunkat alávetettük az unió szabályainak.
Innentől az EU bírósága azt mondta, hogy nem kell ide külső bíróság, az unió tagjai bízzanak meg egymás igazságszolgáltatásában, az ilyen ügyek térjenek haza Európába. Sőt, még azt is kikötötte, hogy az uniós tagállamok nem is fogadhatják el azokat az ítéleteket, amelyeket két uniós partner között Washingtonban hoztak. Vagyis Magyarország azzal nyert haladékot, hogy Brüsszel azt kérte volna, hogy a felek tekintsék semmisnek a franciáknak megítélt összegeket (a már kifizetett 7 milliárd forinton túl kamatokkal további mintegy 60 milliárd forintot), és kezdjék újra a pert egy Európai Unión belüli bíróságon.
A franciák ezt nem tűrhették
Ez természetesen nem tetszett a francia oldalnak, éppen eleget várt már, és éppen elég méregdrága ügyvédórát fizetett, így arra törekedett, hogy az ICSID által megítélt hatalmas összegeket valahogy kikényszerítse Magyarországtól. Ám az EU paradox módon velünk volt, mert amellett érvelt, hogy az a tagállam, amely egy másik tagállammal szemben nem uniós bíróság által meghatározott összeget kifizet, az szabotálja az uniós jog primátusát.
A francia félnek igen nehéz dolga volt, neki egyrészt el kellett volna valakivel ismertetnie, hogy érvényes az ítélet, másrészt mivel Magyarország önként aligha fizetett volna, valamiképpen végre kellett volna hajtatnia a döntést.
Ez azért sem sikerülhetett volna egykönnyen, mert az unió kimondta, ha bárki a jövőben két uniós tagállam vitájában ilyen választottbírósági ítélet alapján fizetne, az ellen kötelezettségszegési eljárás indul. Ráadásul a végrehajtás – még az unión kívül is – nagyon bonyolult. Ennek több oka is van
egyrészt az adott harmadik országban kell százszázalékos magyar állami tulajdonban levő kereskedelmi eszközt találni,
ami nem lehet diplomáciai vonatkozású (nagykövetségi épület),
nem lehet monetáris eszköz,
vagy az MNB értékei is immunisak (például a külföldön őrzött aranytartalék).
Az új-zélandi szál
Három évvel ezelőtti cikkünkben ezt írtuk:
„A franciák vagy meg tudnak egyezni peren kívül a magyar állammal, vagy új jogi rezsimben kell új eljárást indítaniuk, de szinte biztos, hogy csak nagyságrendekkel kisebb kártérítésben reménykedhetnek.”
Az internet tanulsága szerint végül is pontosan ezek történtek, így szépen, sorjában. A francia cégek előbb Új-Zélandon próbálkoztak egy jogi eljárással. Ennek állítólag az volt az értelme, hogy egyrészt Új-Zéland nem EU, másrészt a Brit Nemzetközösséghez tartozik, a tagállamok között pedig olyan a jogi együttműködés, hogy egy ottani ítélet akár Nagy-Britanniában is végrehajtható lett volna. Itt olvashatók részletek az új-zélandi jogi esetről, illetve annak „titkosításáról”.
Igazi patthelyzet alakult ki.
A francia fél úgy érezte, hogy van egy megnyert pere, azt már csak valahogy végre kellene hajtania. A magyar állam pedig azt gondolhatta, hogy az ítéletet nem fogadja el, abban az EU is támogatja, az elnyert összeget pedig aligha tudja a két francia cég lefoglalni. Az állóháborút csakis egy egyezséggel lehetett volna feloldani, ami végül meg is történt.
Az egyezség
A megállapodást itthon nem jelentették be, legalábbis mi nem találtunk erre utaló nyomot, de az internet ismét a segítségünkre sietett. Kiderült, hogy a tőzsdén jegyzett Sodexo a részvényesei elé tárta, hogy megállapodott Magyarországgal. A cég pénzügyi jelentéseiben a „Hungary” szóra kerestünk rá, és a 2022-es első féléves pénzügyi riport 41-42. oldala foglalkozott az egyezséggel. Mint a cég írta:
Az élelmiszer- és étkezési utalványok magyar piacának jogszabályi és szabályozási változásait követően a Sodexo 2014 júliusában kérelmet nyújtott be az ICSID választottbíróságnál.
Az ICSID 2019. január 28-án hozta meg határozatát, amelyben a Magyar Államot 73 millió euró összegű kártérítésre kötelezte.
A Magyar Állam 2019. május 27-én érvénytelenítési kérelmet (annulment) nyújtott be e határozat ellen, amelyet az ICSID 2021. május 7-én elutasított, és ezzel véglegesen megerősítette korábbi határozatát.
A Magyar Állam végül 33,5 millió euró összegű kártalanítást fizetett a Sodexo Passnak.
Ez a kifizetés véglegesen véget vetett a felek közötti vitának.
A Bloomberg is lehozta anno mindezt, de úgy tűnik, azt nem igazán vette észre senki.
Miért állapodtak meg?
Kinek volt ez jó, ki miért ment bele az egyezségbe? A franciák alighanem úgy érezték, hogy Magyarország és az EU ellenében a megítélt magas összeget nehezen hajtanák be, nem akartak tovább várni a pénzükre. Ha ugyanis valóban új eljárás indult volna Magyarországon, akkor csak az összeg töredékét nyerhették volna meg. Na, nem azért, mert a bíróság részrehajló lett volna, hanem mert Magyarországon mások az ilyen ügyekben a kártérítési nagyságrendek, mint az Egyesült Államokban.
Magyarországot pedig az zavarhatta, hogy csak ketyegett az elméleti kamat, vagyis egyre nagyobb összegre rúgott az ítélet anyagi terhe, ha azt egyszer ki kell fizetni. Magyarország semmiképpen nem akarta elfogadni a negatív ítéletet, amit mindig is vitatott, egy egyezség arra is jó volt, hogy nem elveszített perben, hanem peren kívül egyezségben legyen vége az ügynek. De talán az is számított, hogy jött 2022 áprilisában a választás, talán még az is megfordult a fejekben, hogy ezt a lezáratlan vitát nem érdemes egy új rezsimre hagyni.
A végül kifizetett összeg nagyjából csak a harmada volt a megítéltnek.
Az ítélet 73 millió euró volt, az egyezség 33,5 millió euró, de az ítélet és az egyezség között a pénz elvileg még tovább kamatozott (85-90 millió euró körüli összegre), így nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a franciák végül az ítéletben megfogalmazott kártérítés töredékével is megelégedtek. Sőt, a Telex úgy tudja, hogy ma már egyetlen per sincsen nyitva, de azt nem találtuk meg sehol, hogy a harmadik francia csoporttal milyen összegről szól a megállapodás, erről nyilvános adatot nem leltünk.
Örüljünk vagy ne örüljünk?
Magyar állampolgárként, magyar adófizetőként elég vegyes képünk lehet az ügy után.
Kezdjük a rossz hírekkel! Nem lehetett volna ezt az egészet megspórolni? Nem lehetett volna a francia cégeket békén hagyni, vagy ha valóban annyira utálta őket a kormány az extraprofitok miatt, akkor megfontoltabban elzavarni őket? Ugyanis az is egy fontos járulékos, negatív hatás, hogy mit reagálnak majd a jövő európai befektetői. Kérdés, hogy az európai befektetőket visszafogja-e, ha azt látják, hogy nem tudnak választottbírósághoz fordulni? Extrém potenciális hatásként még az is elképzelhető, hogy egy európai befektető unión kívüli entitáson keresztül fektet be, csak azért, hogy nemzetközibb jogorvoslatban reménykedjen.
Ha a pozitív oldalát keressük: végül is Magyarország megúszott egy látványos kudarcot, nem kellett elismernie a perveszteséget. És természetesen az is mindenképpen öröm, ha végül 30-40 milliárd forinttal kevesebbet kellett kifizetni, ez minden magyarra nézve 3-4 ezer forint spórolás.
Talán még annak is örülhetünk, hogy egy jogsértés után legalább azt felfogta a magyar állam, hogy valamit illene fizetnie, ha nem akarja azzal rossz hírét kelteni az országnak, hogy itt a befektetők még a nemzetközi ítéleteket sem tudják végrehajtatni. A tranzakciós szakemberek rendre azt mondják, hogy Magyarország még mindig vonzó a külföldi befektetők előtt. A jogviták, a lezárni nem engedett tranzakciók (Aegon), vagy a nyereséget hirtelen megtépázó különadók (mint legutóbb az extraprofitadó) azért egy kicsit mindig rontanak a gazdasági ökoszisztémánk megítélésén. | A Sodexo-ügy: nagy titokban megállapodott a magyar állam a francia cafeteria cégekkel | Akkora jogi háború dúlt Magyarország és három francia cafeteria-cég között, hogy azt alighanem egyszer majd a jogi tankönyvekben fogják tanítani. De immár vége. Magyarországnak akaratlanul is a segítségére sietett az EU, míg a francia cégek egy washingtoni bíróság ítéletében bíztak: a patthelyzetet végül egy peren kívüli egyezség zárta. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2023/01/20/a-sodexo-ugy-nagy-titokban-megallapodott-a-magyar-allam-a-francia-cafeteria-cegekkel | 2023-01-20 10:48:00 | true | null | null | Telex |
2023.01.20. 06:55 2023.01.20. 16:11
A Liszt Ferenc sétány 23. szám alatti épületének lakói akár az ingatlanjukat is elveszíthetik, ha az építtetőnek – amely a váci polgármester fiának cége – nem sikerül megszerezni a fennmaradási engedélyt a megismételt eljárásban. Egy másik, a Matkovich családhoz köthető cég pedig az építőanyagokkal trükközött. Egy harmadik, szintén a városvezető családjához köthető építkezés kapcsán a környéken lakók panaszkodnak az elviselhetetlen állapotok miatt.
Átlépte a negyedmilliós nézettséget az a videó, amelyet egy helyi portál, a 0627.hu készített még tavaly november végén egy botrányos lakossági fórumról Vácott. A videóban a település Kőhíd utcájának lakosai gyűltek össze, hogy kérdőre vonják a baloldali polgármestert, Matkovich Ilonát, amiért a környék élhetetlenné vált a településvezető fiának építkezése miatt.
Pajor Dániel, a Kőhíd utcai négyemeletes társasház építtetője a helyiek szerint azzal kezdte a munkát, hogy számos, hatvanéves vagy még öregebb fát kivágatott 2022 nyarán. A vállalkozó anyja, Matkovich Ilona egyébként 2019-ben a magát zöldpártként aposztrofáló LMP jelöltje volt Vácott, őt támogatta az ellenzéki összefogás.
A lakók az említett videóban panaszkodtak az elviselhetetlen zajra is, amelyet jól szemléltetett, hogy a fórum megtartása közben is sorban érkeztek a nehézgépek és a teherautók. A környéken lakók szerint az építkezés hétvégén is folyt kora reggeltől délutánig. Érdekesség, hogy a felháborodott civilek elmondták, hogy rengeteget tettek Matkovich megválasztásáért 2019-ben, ám szerintük a polgármester visszaélt a bizalmukkal.
Megbírságolták Vác baloldali önkormányzatát
Matkovich Ilonáék jogellenesen mellőzték a közbeszerzés kiírását.
A közzétett felvétel tanúsága szerint a vita akkor vált igazán parázzsá, amikor a lakók azt tették szóvá, hogy a polgármester fiának érdekeltségében álló ingatlanon az önkormányzat kaszálta le a gazt és festette le a padokat. Ezt még Matkovich Ilona sem tudta tagadni.
Az azóta eltelt időben újabb és újabb botrányok láttak napvilágot Pajor Dániel építkezései körül. Mint arról a 0627.hu váci hírportál is beszámolt, a Liszt Ferenc sétány 23. szám alatti társasház tulajdonosai azzal voltak kénytelenek szembesülni, hogy a Budapest Környéki Törvényszék döntése értelmében semmis az épület fennmaradási engedélye. Az ügy előzménye, hogy a bíróság azt is kimondta, semmis az építési engedély is, miközben az ingatlan már megépült, és abba be is költöztek a lakók. Ha Pajor Dániel cége nem szerzi meg a fennmaradási engedélyt egy megismételt hatósági eljárásban, akkor a társasházban élők, a lakástulajdonosok elveszíthetik otthonukat.
A helyi portál egy olyan esetet is bemutatott, amelyben az akkoriban Matkovich Ilona váci polgármesterrel egy háztartásban élő vállalkozó cége egy Barabás utcai társasházat épített fel. A cég végül Pajor Dánielé lett, ám közben kiderült, hogy a már említett társasházat szabálytalanul építették fel, például a tűzfalakon, a homlokzaton és a padlásfödémen, a kapualjban nem a terv szerinti kőzetgyapot szigetelés készült el. (A szóban forgó HPL Beruházó és Szolgáltató Kft. végül visszakerült Lelkes Istvánhoz).
Busásan fizeti Magyar Györgyöt a váci önkormányzat
A baloldali vezetés ötvenezer forintos óradíjért szerződtette a „sztárügyvédet”.
Matkovich Ilona 2019-es választási sikere óta a Dunakanyarban lévő településen gyakorlatilag egymást érik a botrányok. A polgármester a járvány elején ragaszkodott hivatalának felújításához, miközben a járványhelyzetben fizetés nélküli szabadságra küldte az önkormányzati intézmények dolgozóit. A baloldali városvezetés már hatalomra kerülése első évében megemelte saját juttatásait, növelte az alpolgármesterek számát, közben pedig megemelte a vállalkozások adóterheit, számos terület támogatását viszont csökkentette, például kevesebbet költött a szociális ellátásra. Kiss Zsolt MSZP-s alpolgármestert sikkasztás gyanúja miatt 2021-ben még rabosították is. A városvezetést 2022 szeptemberében a Közbeszerzési Hatóság bírságolta meg 1,6 millió forintra, mivel a közétkeztetésre nem írtak ki közbeszerzést, holott ennek értéke (három év alatt 280 millió forint) ezt indokolta volna.
Borítókép: Matkovich Ilona (Forrás: Facebook)
Vác
ingatlanbotrány
Matkovich Ilona | Ingatlanbotrány Vácott | A Liszt Ferenc sétány 23. szám alatti épületének lakói akár az ingatlanjukat is elveszíthetik, ha az építtetőnek – amely a váci polgármester fiának cége – nem sikerül megszerezni a fennmaradási engedélyt a megismételt eljárásban. Egy másik, a Matkovich családhoz köthető cég pedig az építőanyagokkal trükközött. Egy harmadik, szintén a városvezető családjához köthető építkezés kapcsán a környéken lakók panaszkodnak az elviselhetetlen állapotok miatt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/01/ingatlanbotrany-vacott | 2023-01-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2023.01.20. 11:30
Száraz István beszállt egy Andrássy úti ingatlanfejlesztésbe, két befektetőcégben is társtulajdonos lett.
Az egereknél bevált a módszer a gyerekkori trauma hatásainak semlegesítésére
instant tudomány
2024.01.11. 17:301 perc | Az MNB-elnök fiának immár banktulajdonos barátja az Andrássy úton is aktív | Száraz István beszállt egy Andrássy úti ingatlanfejlesztésbe, két befektetőcégben is társtulajdonos lett. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202303_andrassy_34_ujterezvarosibefekteto | 2023-01-20 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Marozsán Fábiánnak sikerei nyomán egyre több pénzzel kell gazdálkodnia, és ennek a kezelésére jobb egy saját cég.
A nagy nyugdíjalapok és a kisbefektetők számára is elérhetővé válik a bitcoin világszerte, ám az árfolyamkockázatot aligha csökkenti az amerikai hatóság engedélye. | Folytatódhat a kormány "nemzetstratégiai" nyomulása: az új célpont a biztosítási piac | Ha piaci logika alapján nem megy, a bankoknál bevált technikákkal próbálja a külföldi szereplők egy részének kiszorításával nemzeti kézbe venni a kormány a biztosítási piac felét. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202302__biztositok_allamositasa__penzcsapolas__meszaros_zrtje__szekfoglalos_jatek | 2023-01-16 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A védőoltások az orvostudomány lehatásosabb és legolcsóbb eszközei a fertőző betegségek ellen. Ahogy a technika más területein is látjuk, az újabbak egyre jobbak, egyre biztonságosabbak, egyre hatásosabbak, írja professor emeritus szerzőnk. Cikksorozatának záródarabját olvashatja itt a hvg360-on.
Korszakos lovagkirály vagy az atyai örökséget eltékozló kalandor volt inkább Anjou Lajos, akit a romantika korabeli történeti emlékezet ruházott fel a "nagy" jelzővel? Mosta-e három tenger Magyarország partjait? Mi a végső mérlege Lajos uralkodásának? A többi között ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk alábbi írásunkban.
Hassan Preisler dán író A barna ember terhe című könyve alapján igazából el sem lehet eldönteni, túl sötét vagy túl világos a kép, amelyet a bevándorlólétről fest.
Budapestig utazott a NATO főtitkára, hogy kamerába mondassa Orbánnal: nem fog vétózni. A washingtoni csúcsra készülő Jens Stoltenberg konszenzussal akarja NATO-szintre emelni Ukrajna támogatását, még akkor is, ha ez szöges ellentéte a Fidesz választási "ígéreteinek".
A politikai segítő szándékot hiányolja az otthon ápolás megterhelő munkáját végzők nevében a Visszatért hozzám az emlékezet című könyv szerzője, aki sok éve gondozza demenciával élő édesanyját, és a nehézségek dacára a beteg "világos" pillanatainak örömét is megéli, mondja el a HVG interjújában Szűcs Teri. | NER-közeli tulajdonosokkal erősít a magánegészségügy egyik szárnyaló cége | A TritonLife Labs laborszolgáltató mindkét új tagjával kapcsolatban vannak érdekességek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202302_tritonlife_labs_edes_harmas | 2023-01-13 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Szerzőnk felteszi a kérdést: melyek lesznek azok a helyek, ahová a közeljövőben meghívják a korábban a Megafon központját felszentelő papot. Javaslata szerint mindenekelőtt a Magyarságkutató Intézetbe kellene beugrania, „mert őstörténetünk egyik sajnálatos hiányossága az, hogy nélkülözi a megszentelést". Vélemény. | Újabb vállalkozásba fog Mészáros Lőrinc volt vőjelöltje | Pállfy Balázs egy másik építési vállalkozóval, Boross László Györggyel alapított közös céget, a Viatus BP Kft.-t. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202302_viatus_bp_utepito_a_kormany_kozeleben | 2023-01-14 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Befejezte a nyomozást az utóbbi évek egyik legnagyobb magyarországi számlagyára ügyében a Nemzeti adó- és Vámhivatal (NAV). Erről maga az adóhatóság számolt be csütörtökön.
A NAV emlékeztetett, hogy három éve fogták el a számlákra szakosodott bűnszervezet vezetőjét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, és több mint 170 helyszínen csaptak le a budapesti számlagyár tagjaira, ékszereket, órákat, bankszámlákat és több luxusingatlant is zároltak, köztük a számlagyár vezetőjének csaknem kétszázmillió forintot érő házát is. A bűnszervezet tagjaitól több mint 1 milliárd forint vagyont vontak el.
Az adóhatóság szerint az elkövetők több tucat, strómanok vezette céget hoztak létre, amelyekkel valódi teljesítés nélküli számlákat állítottak ki vevőiknek, akik így csökkenteni tudták fizetendő áfájukat. A megrendelők a fiktív szolgáltatások árát átutalták a számlagyár cégeinek, majd 12–13 százalékos jutalék fejében visszakapták a pénzt. Ezzel
több mint 1 milliárd 200 millió forintot csaltak el a költségvetésből.
A NAV közölte azt is, hogy a bűnszervezet 74 tagja ellen emelhetnek vádat, és akár 25 év börtönbüntetést is kaphatnak. | 74 vádlott, milliárdos csalás – ez lehet a vége az utóbbi évek legnagyobb számlagyárának | Több mint 1,2 milliárd forintot csaltak el a költségvetésből annak a számlagyáros bűnszervezetnek a tagjai, amelynek ügyében most fejezte be a nyomozást az adóhatóság. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230119_szamlagyar_nyomozas_nav_afacsalas | 2023-01-19 15:33:00 | true | null | null | HVG |
Megadta az előzetes hozzájárulásokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a Mol kizárólagos tulajdonában álló Mol RES Investments Zrt.-nek, hogy befolyást szerezzen az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt.-ben. A MEKH engedélyére az Alteo úgynevezett engedélyes leányvállalataiban történő közvetett befolyásszerzéshez volt szükség.
Korábbi közlések szerint a Mol RES Investments Zrt. összehangoltan eljárva a (miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó) Diófa Alapkezelő Zrt. által kezelt Főnix Magántőkealappal és a (Jellinek Dániel tulajdonában lévő) az Indotek-Investments Zrt. által kezelt Riverland Magántőkealappal többségi befolyást és közös irányítást kíván szerezni az Alteo Nyrt. felett.
A Mol RES mint az összehangoltan eljáró felek által kijelölt ajánlattevő december 17-én kötelező nyilvános vételi ajánlatot tett az Alteo valamennyi törzsrészvényre, az ajánlati ár részvényenként 3040 forint.
A Mol korábban jelezte, hogy a felvásárlás lehetővé tenné az olajipari cégcsoport számára, hogy növelje jelenlétét a zöldenergia-termelésben és -kereskedelemben, összhangban a vállalat 2030-as stratégiájával.
Az Alteo Nyrt. részvényeit a BÉT prémium kategóriájában jegyzik. A papír 3050 forinton zárt pénteken, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 3440, a legalacsonyabb 1700 forint volt. | Az energiahivatal hozzájárul, hogy a Mol részesedést vásároljon az Alteóban | A Mol Tiborcz István és Jellniek Dániel egy-egy érdekeltségével közösen vásárol többségi befolyást az energiaipari cégben. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230114_energiahivatal_hozzajarulas_mol_alteo | 2023-01-14 08:17:00 | true | null | null | HVG |
Már biztos, hogy 2,7 milliárd forintnál többe került a Nemzeti Konzultáció
És ebben csak az összekészítés, a postázás és a nyomdai költségek vannak benne, a plakátkampányról, Youtube-os, valamint Facebookos hirdetésekről, más platformokon sugárzott reklámokról egy szó sem esett még.
Elárulta a kormány, hogy mennyibe került a Nemzeti Konzultációs ívek eljuttatása a választókhoz. Az oldalukra feltöltött dokumentum alapján a küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása önmagában 2 357 942 960 Ft-ba került és erre jönnek még rá a nyomdai költségek, amelyek további 367 553 099 Ft-jába kerültek az adófizetőknek. Összesen tehát több, mint 2,7 milliárd forintot költöttünk arra, hogy a kormány 1,4 millió visszaküldött ívre hivatkozva elmondhassa, hogy a magyarok 97 százaléka utasítja el a szankciókat.
Mindezeken felül érdemes hozzávenni, hogy ez egy részköltség csupán, ugyanis a rendszerint milliárdos nagyságrendben mozgó marketingköltségeket (plakátkampány, Youtube, illetve Facebook hirdetések, reklámfilmek stb.) egyelőre nem csapták hozzá.
2022. december. 21. 17:10 Lengyel Tibor Itthon
Hadházy Ákos az Ab által visszadobott panaszáról a nemzeti konzultáció ügyében: „Erre számítottunk, irány Strasbourg”
Visszadobta az Alkotmánybíróság Hadházy Ákosnak a nemzeti konzultációra vonatkozó panaszát – korábban a választási bizottság, majd a Kúria is elutasította azt. A független képviselő most a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, kérve annak kimondását, hogy a kormány akciója sérti a szabad választás jogát.
2022. december. 19. 09:29 hvg.hu Itthon
Hiába hosszabbították meg, így is messze elmaradt a kitöltési csúcstól a legújabb nemzeti konzultáció
Dömötör Csaba szerint 1,363 millióan válaszolták meg a kormány úgynevezett kérdéseit. | Már biztos, hogy 2,7 milliárd forintnál többe került a Nemzeti Konzultáció | És ebben csak az összekészítés, a postázás és a nyomdai költségek vannak benne, a plakátkampányról, Youtube-os, valamint Facebookos hirdetésekről, más platformokon sugárzott reklámokról egy szó sem esett még. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230114_nemzetikonzultacio_nyomda_postazas_koltsegek | 2023-01-14 14:33:00 | true | null | null | HVG |
Pokorni Zoltán szerepét firtatja az MKKP egy több száz milliós, mutyigyanús ügyben
Hadházy Ákos feljelentést tesz az ügyben, a hegyvidéki önkormányzat szerint már a feltételezés is bántó, és a politikai haszonlesést szolgálja.
Oktatásfejlesztésre adott EU-s százmilliókat „evett meg” Pokorni Zoltán kerületében a Fidesz “oktatási holdudvara” az Öveges-program keretében – állítja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP).
A csalást jól dokumentáltnak nevezi az MKKP, többek között arra hivatkozva, hogy maga a Miniszterelnökség Ellenőrzési Főosztálya 36 oldalon keresztül erre jutott; az Európai Unió milliárdokra büntette a történtek miatt Magyarországot, és a magyar bíróság több szereplőt felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott.
Az Öveges-programmal Hadházy Ákos független képviselő már korábban is foglalkozott. A pályázati kiírás alapján a program keretében csak akkor adtak kémia vagy fizika tanterem építésre 90 millió forintot, ha további 210 milliót kommunikációra, különféle segédanyagokra, szoftverekre költöttek. (Ha kisebb összeget szántak volna az utóbbiakra, akkor arányosan csökkent volna a tanteremépítésre adott összeg is.)
Ebben a programban a XII. kerületi önkormányzat a sashegyi Arany János iskola laborjának a fejlesztésére nyerte el 300 millió forintot. Miután a Hegyvidék sikeresen pályázott az állami forrásra, az önkormányzat maga írta ki a közbeszerzéseket, indította el a beszerzési eljárásokat. Az erről szóló szerződéseket az MKKP (amelynek társelnöke, Kovács Gergely a kerületben önkormányzati képviselő) kacifántos úton szerezte meg: a hegyvidéki vezetés először azt állította, hogy már nincsenek náluk ezek a dokumentumok, de miután Kovács Gergelyék segítséget kértek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól, végül mégis előkerültek.
Az MKKP a birtokába került szerződések és a nyilvános információk alapján azt állítja, hogy az Arany János iskola két (összesen 230 négyzetméternyi) tantermének egybenyitását, kifestését és minimális gépészeti felújítását az Archibona Kft. csinálta meg csaknem 34 millió forintért. Ezen kívül az Öveges-programban nyert több mint 200 millió forint elköltése során több, szerintük kiemelendő tételt is találtak.
Az MKKP azt állítja, hogy
több mint 10 milliót fizetett az önkormányzat egy olyan „teremfoglalási rendszer” fejlesztésére, amelyet már korábban legyártott és több másik önkormányzatnak el is adott a Commitment Zrt.
pedagógiai tanácsadást és pedagógiai szakmai koncepciót 6,5 millió forintért vettek attól a Studiórum Consulting Kft.-től, amelyről később a Miniszterelnökség Ellenőrzési Főosztályának jelentése azt állapította meg, hogy nagyon hasonló tartalmakat adott el „újként” több iskolának.
több mint 24 milliót fizettek valamilyen digitális tananyag egyetlen számítógépre érvényes licencéért az E-Animations Zrt.-nek.
a projekt kommunikációjáért 2,2 millióra szerződött a Pro Kommunikációs Kft., a kutyapárt szerint ezért cserébe egy ma már elérhetetlen weboldal, némi nyomtatás és 10 darab fénykép készült. (Ugyanez a cég szakmai napot is szervezett 2,1 millió forintért.)
a Digitális Tananyag Kft. 900 ezer forintot nyert a gimnázium természettudományos módszertanának és eszközrendszerének a fejlesztésére. Ez a gyakorlatban egy laptop, egy fényképezőgép és egy iratmegsemmisítő beszerzését takarta.
A Kutyapárt szerint nyomozásuk Pokorni Zoltánt is érintette, mivel az általuk problémásnak tartott közbeszerzés nyerteseiről azt mondják: több szálon kötődnek Béres Istvánhoz, Pokorni tanácsadójához, valamint magához a polgármesterhez is. Kovács Gergely, a párt társelnöke pénteken egy videóban is összefoglalta, mire jutott a Kutyapárt oknyomozása. Itt – Hadházy Ákos fideszes időkből származó információi alapján – azt állítják, hogy az Öveges-program még egy fideszes polgármester szerint is „Pokorni bulja” volt. Az, hogy kiről van szó, és ezt mi bizonyítja, nem derül ki.
Kerestük Pokorni Zoltán polgármestert, aki nem kívánt nyilatkozni, reagált viszont a hvg.hu megkeresésére a hegyvidéki önkormányzat. Az MKKP videójáról a következőt írták:
"Az Öveges-programot 2009-ben a Bajnai-kormány dolgozta ki, ahogy a Bajnai-kormány találta ki azt is, hogy milyen célokra mekkora összegeket lehet felhasználni. A program társadalmi vitája 2009 második felében zajlott, a pályázati felhívása 2010 márciusában jelent meg. A Hegyvidéki Önkormányzatnak – akárcsak az akkori ellenzéki fideszes önkormányzatoknak – semmilyen ráhatása sem volt a program szakmai, pénzügyi összeállítására. Ezért azt az igyekezetet, hogy a Hegyvidéki Önkormányzatot, vagy annak munkatársait hibáztassák, a Kutyapárt viccpárti tevékenységei közé is sorolhatnánk, ha nem lenne súlyosan bántó, és nem a politikai haszonlesést szolgálná."
Arra az állításra ugyanakkor, miszerint a pénz elköltése "Pokorni bulija" lehetett Hegyvidéken, nem tértek ki, és a pénzek elköltésével kapcsolatban felvetett problémákra sem reagáltak.
Péntek délután az MKKP közösségi médiás felületein Hadházy Ákos is megszólalt, azt mondta hogy a Kovács Gergely által talált adatok alapján új feljelentést tesz az ügyben. A független országgyűlési képviselő arról is beszélt, hogy NAV már 2018-ban olyan levelet küldött neki, amelyben tényként írtak arról, hogy azt a csalást csak központilag szervezve lehetett elkövetni. Ehhez képest – derül ki az anyagból – 8 év után csak néhány kishalat vádoltak meg egy egészen kis részlet miatt.
2022. február. 02. 16:41 hvg.hu Itthon
Közel hárommilliárd forint értékű támogatást kell visszafizetnünk az uniónak az Öveges és más programokkal kapcsolatos visszaélések miatt
A vádemelés ugyan már tavaly megtörtént az ügyben, de még mindig nem tudni, hogy mikor állnak bíróság elé a felelősök.
2019. április. 08. 14:44 hvg.hu Itthon
A mai napig nincs vádemelés a 2014-es Öveges-program szabálytalanságai ügyében
Sok milliárd forintos túlszámlázás történt 2014-ben az Öveges-program oktatási témájú EU-s pénzeivel, ám a mai napig nem történt vádemelés, a NAV 2016 óta nem jutott dűlőre az ügyben. | Pokorni Zoltán szerepét firtatja az MKKP egy több száz milliós, mutyigyanús ügyben | Hadházy Ákos feljelentést tesz az ügyben, a hegyvidéki önkormányzat szerint már a feltételezés is bántó, és a politikai haszonlesést szolgálja. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230113_MKKP_Magyar_Ketfarku_Kutya_Part_oknyomozas_XII_kerulet_Hegyvidek_Oveges_program | 2023-01-13 18:16:00 | true | null | null | HVG |
Decemberben négyéves szponzorációs szerződést kötött az MVM a Ferencvárosi Torna Clubbal, ennek értelmében évente 1 milliárd forintot, valamint nettó 6,6 millió eurót fizet az állami energiacég a sportklubnak. Ez az összeg jelenlegi árfolyamon számolva 3,6 milliárd forint.
A támogatás tényéről egyébként a klub már beszámolt, az összeget pénteken tette közzé a K-Monitor egy, az MVM-től kapott támogatási lista alapján.
Jövőre összesen 5 milliárd forinttal segíti a Fradit az MVM, miközben tavaly az első félévet 81,1 milliárd forint veszteséggel zárta, az államtól pedig százmilliárdokat kap a rezsicsökkentés fenntartása miatt. | A Fradit egy évre 5 milliárddal támogatja az MVM, miközben az önkormányzatokat kötbérrel sújtja | A cég egyébként százmilliárdokat kap az államtól a rezsicsökkentés fenntartására, de kötbérrel sújtja a gázzal spóroló távhőcégeket. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230120_MVM_Ferencvarosi_Torna_Club_fradi_tamogatas | 2023-01-20 19:28:00 | true | null | null | HVG |
12 millióért fejlesztették tovább a nemzeti konzultációs oldalt, hogy ugyanolyan rossz legyen, mint előtte
A kormány kedvenc kommunikációs ügynöksége lehajol az apróért is: Balásy Gyula cégei 12 millióért vállalták a brüsszeli szankciók elleni konzultáció online kitöltő felületének fejlesztését. Kár, hogy alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmazott. A konzultáció ára a 7,5 milliárdot közelíti, de nem tudni, minden benne van-e, mert a kormányzat megtagadta a részletes adatok kiadását a hvg.hu-nak. Grafikonokon mutatjuk viszont a konzultáció „eredményeit".
Érzékelhető eredmény nélkül sikerült bő 12 millió forint közpénzt elkölteni a legutóbbi, tavaly decemberben zárult nemzeti konzultáció online kitöltőfelületének fejlesztésére. Ez az összeg is a kormány kedvenc kommunikációs és médiaügynökségeinél, vagyis Balásy Gyula két érdekeltsége – a New Land Media Reklám Kft. és a Lounge Design Szolgáltató Kft. – által alkotott konzorciumnál landolt, bár ott ez az összeg nagyjából egy kerekítési hibának felelhet meg, hiszen tavaly nyáron 75 milliárdos keretszerződést kötött velük a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal.
Az már a tavaly októberben indult, a kormányzati narratívában – az Orbán Viktor által amúgy kivétel nélkül megszavazott – „elhibázott brüsszeli szankciók” elleni konzultáció indulása előtt sejthető volt, hogy a legutóbbi ilyen kormányzati PR-akciók 6 és 10 milliárd forint közötti költségéhez hasonlóan ez mintegy 7,8 milliárdos összeget emészthet majd fel, de a hvg.hu – ahogy korábban is – azért kikérte a részletes adatokat a lebonyolításért felelős, Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától.
Demagógiában és politikai károkozásban is szintet lép Orbán az új nemzeti konzultációval
Az EU-s szankciók és az energiaárak elleni legújabb nemzeti konzultáció túllép az eddigi, belpiacos hergeléseken. Ez, a Magyarország által is megszavazott szankciók elutasításáról, az EU egységének immár nyíltan vállalt bomlasztásáról szól - pont a Kreml szándékai szerint. Ám a közpénzmilliárdokat elégető propagandaakcióval "sallereket" is gyűjthetünk Brüsszeltől, ami rosszabbkor nem is jöhetne.
A december 15-én zárult konzultáció részletes költségvetését december 19-én kértük ki, de a kormányzati igazgatási szünet miatt csaknem egy teljes hónapig, január 17-ig kellett várnunk a válaszra. Addigra már a kormány honlapjára feltöltött szerződéslistából bizonyos költségelemek kiderültek, így például az, hogy a konzultációs kérdőív összeállítása, nyomtatása és postázása 2,7 milliárd forintba került, valamint további csaknem 4,7 milliárd ment el a kapcsolódó reklámkampányra.
A hvg.hu közérdekű adatigénylésében azonban részletesebben kérte az adatokat, így kíváncsiak voltunk arra, hogy a reklámköltés milyen részelemekből állt össze – nyomtatott sajtó, online, rádió, TV, óriásplakát, citylight, hengeroszlop –, és a papíralapú kérdőívvel kapcsolatos költségek mellett külön rákérdeztünk arra is, hogy mennyibe került az online kitöltőfelület technikai megvalósítása, létrehozása, fejlesztése, és melyik céggel kötöttek erre szerződést.
A kért adatokat azonban nem mind kaptuk meg. A kérdőívnél a közzétett, 2,7 milliárdos szerződésre hivatkoztak, a hirdetési kampányról pedig közölték, hogy a kért adatokat „nem konzultációnként és nem az Ön által kért bontásban tartjuk nyilván”. Itt utaltak a Balásy-érdekeltségekkel kötött 75 milliárdos keretszerződésre, és arra, hogy a két cég alkotta konzorcium külön szerződéseket köt, a kabinetiroda pedig ezeket a részadatokat nem köteles a sajtó kérésére összeszedni.
A részletes adatok kiadásának ezzel az indokkal történő kormányzati visszautasítása azonban érthetetlen, mert a legutóbbi, a 2021 őszén, „a járvány utáni életről” tartott nemzeti konzultációról, ami után ugyanígy közérdekű adatigényléssel kértük ki a költségvetést, még minden részletet elárultak, pedig akkor már ugyanígy egy kommunikációs keretszerződés részeként történtek a kifizetések – ugyanígy a Balásy-érdekeltségeken keresztül.
Persze már 2021-ben sem könnyítették meg a tárcánál a részleteket kideríteni igyekvő sajtó munkáját. A hvg.hu akkor 67 nappal a közérdekű adatigénylés benyújtása után kapott csak lehetőséget arra, hogy betekinthessen a Miniszterelnöki Kabinetiroda által kötött, az ehhez a konzultációhoz kapcsolódó szerződésekbe. Így tudtuk részletes bontásban közölni akkor, hogy mennyit költöttek online hirdetésekre, print-, rádió- és tévéreklámokra, közterületi hirdetésekre.
Azt most is jeleztük, hogy ha kell, bemegyünk a minisztériumba az adatokat kibogarászni a szerződésekből, de ezt most sem ajánlották fel. Érdekes módon azonban a legutóbb a csak betekintésre rendelkezésünkre bocsátott szerződések közt szereplő egyik tételt, az online kitöltő felület fejlesztésének költségét ezúttal gond nélkül el tudták küldeni az email-válaszban, vagyis ki tudták nézni a papírokból a tárcánál, pedig ez ugyanott van, ahol az összes többi kért adat is.
Mindenesetre így kiderült, hogy a konzultációs weboldal üzemeltetését az állami tulajdonú NISZ Zrt. végezte, amely egyszeri díjként 4,05 millió forintot, havi díjként pedig további 374 ezer forintot számlázott. Kiderült a válaszból az is, hogy a Balásy-cégek konzorciumára bízták bruttó 12,03 millióért az online kitöltő felület „fejlesztését”. A fejlesztés valóban legfeljebb idézőjelben értelmezhető, hiszen a hvg.hu vizsgálódása során nem úgy vette észre, hogy az online felület fejlődött volna.
Idén is könnyen átverhető az online nemzeti konzultáció
Alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmaz a nemzeti konzultáció online felülete. Csak az e-mail-címnek kell létezőnek lennie, minden más adat elgépelhető, behazudható. Kipróbáltuk, és Charles Darwin, a 130 éves besenyszögi lakos nevében sikeresen kitöltöttük az ívet.
Míg a 2021-es nemzeti konzultációnál a print kérdőívek postázásának kezdete után 11 nappal indult az online kitöltés, tavaly ősszel ez 32 napot csúszott. Nem tudni, mi tartott bő egy hónapig az online felület élesítésén, de szinte biztos, hogy nem azoknak a biztonsági réseknek a foltozgatásával telt az idő, amelyeket a korábbi nemzeti konzultációknál az online felületen tapasztaltunk. E téren ugyanis semmilyen látványos előrelépés nem volt: a hvg.hu tesztelt, és ennek során arra jutottunk, hogy
olyan alapvető, filléres biztonsági elemek hiányoztak, amelyek egy évvel korábban is hiányoztak, és így legutóbb is volt lehetőség a konzultáció szándékos, tömeges kitöltésére, így akár a csalásra is.
Kipróbáltuk, és kamu személyes adatokkal ugyanarról a gépről kétszer is engedte a kérdéssor kitöltését a rendszer. Így Charles Darwin nevében is végig mentünk a kérdéssoron, az 1882-ben meghalt természettudóst élőnek és 130 évesnek beállítva, lakóhelyének a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Besenyszöget, és Rogán Antal hivatalának telefonszámát megadva. Ez bizonyítja, hogy a csalás ezúttal sem volt lehetetlen. Ahogy a korábbi években sem,
csak éppen a kormányt soha nem zavarta, hogy az akár szándékos, tömeges manipuláció miatt a konzultációk eredményének hitelessége erősen támadható.
Akárhogy is, a „brüsszeli szankciók” elleni, és mostani tudásunk szerint 7,5 milliárdba került konzultáció a kormány szerint sikeres volt, mert 1,389 millió ember válaszolt, többségük a kormány elutasító álláspontjával egyetértve. Ezt a kormányzat úgy fordította le, hogy a magyarok 97 százaléka mondott nemet a szankciókra, holott a részvételi arány alapján ez csak a magyarok 17,5 százaléka. Ráadásul ez senkit, semmire nem kötelez, mert ahogy az Európai Bizottság is felhívta a figyelmet:
a tagállami kormányok eddig teljes egyetértésben döntöttek a szankciókról, ha Magyarország módosítani akar a szankciókon, vagy el akarja törölni azokat, erről a 26 tagállamot kell meggyőznie.
Látható, hogy a konzultációknak gyakorlati haszna nincs, viszont drágák. A mostani 7,5 milliárdjával összességében eddig ilyesmikre 60 milliárd mehetett el. Ebből egyre több a Balásy-cégeknél landoló reklámköltség: a 2017-es „Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultációé 7,2 milliárd volt, de a csúcstartó a 2020-as, a pandémiás konzultáció 9,6 milliárddal. A költséget és a „mozgósító erőt” itt szedtük össze:
A mostani konzultáció a maga 1,389 millió válaszával és 8 millió választóra vetített 17,3 százalékos válaszadási arányával csak az ötödik legsikeresebb lett a konzultációk sorában, mivel kissé sikerült alulmúlnia az eggyel korábbi, a „járvány utáni életről” szóló akció 1,423 milliós, illetve 17,8 százalékos eredményét. Ebben a kategóriában a csúcstartó a 2017-es, a „Soros-tervről” szóló konzultáció a maga 29,4 százalékos válaszadási arányával. Itt az eddigi 12 hasonló akció rangsora:
Ha egy válasz „elérési költségét” nézzük, akkor a 7,5 milliárdos ismert büdzsével számolva a mostani konzultáció 5399 forintos „darabárra” jön ki, ami a mezőny első felébe, a drágábbak közé tartozik. A közpénzfelhasználás hatékonysága szempontjából a legrosszabbnak számító első helyet a 2021-es másik, kizárólag online kitölthető konzultáció – a járvány utáni „nyitásról” szóló – szerezte meg, mivel csak 528 ezren reagáltak rá, így egy válasz költsége majdnem 11 ezer forint lett. | 12 millióért fejlesztették tovább a nemzeti konzultációs oldalt, hogy ugyanolyan rossz legyen, mint előtte | A kormány kedvenc kommunikációs ügynöksége lehajol az apróért is: Balásy Gyula cégei 12 millióért vállalták a brüsszeli szankciók elleni konzultáció online kitöltő felületének fejlesztését. Kár, hogy alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmazott. A konzultáció ára a 7,5 milliárdot közelíti, de nem tudni, minden benne van-e, mert a kormányzat megtagadta a részletes adatok kiadását a hvg.hu-nak. Grafikonokon mutatjuk viszont a konzultáció „eredményeit". | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230120_12_millioert_fejlesztettek_tovabb_a_nemzeti_konzultacios_oldalt_hogy_ugyanolyan_rossz_legyen_mint_elotte | 2023-01-20 18:00:00 | true | null | null | HVG |
Nehéz nem észrevenni, hogy az utóbbi időben látványosan egymásra találtak a turizmusban a NER-lovagok és a világ legnagyobb szállodaláncai. A szállodapiac a NER egyik kedvenc vadászterülete évek óta, de új szintet jelent, hogy a többnyire vissza nem térítendő állami támogatásból vagy NER-bankok hiteleiből megszerzett hotelek a világ legismertebb márkanevei mögé bújva várják a vendégeket.
Eleve kevesen szokták megnézni, hogy ki a tulajdonosa annak a szállodának, ahol eltöltenek néhány éjszakát, de ha az épület bejáratához egy jól ismert világmárka emblémáját akasztják ki, akkor még kevesebbeknek lehet gyanús, hogy kinek a vendégszeretetét élvezik, és kinek a pénztárcáját gazdagítják a számla kiegyenlítésekor.
Íme néhány példa. | Világmárkák a NER szolgálatában | Nehéz nem észrevenni, hogy az utóbbi időben látványosan egymásra találtak a turizmusban a NER-lovagok és a világ legnagyobb szállodaláncai. A szállodapiac a NER egyik kedvenc vadászterülete évek óta, de új szintet jelent, hogy a többnyire vissza nem térítendő állami támogatásból vagy NER-bankok hiteleiből megszerzett hotelek a világ legismertebb márkanevei mögé bújva várják a vendégeket. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/22/vilagmarkak-a-ner-szolgalataban | 2023-01-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Kemény, egyéves csatározás után jutott el odáig lapunk, hogy a Gyulai Tankerület Központnak 2022. december 19-én elküldött újabb adatigénylésünkre határidőre és részben érdemben válaszolt az intézmény. Ehhez az kellett, hogy kezdeményezésünkre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a tankerület egy korábbi adatigénylésünket időben elhúzó és az érdemi részét elszabotáló magatartása nyomán vizsgálatot indított. A NAIH többszörösen elmarasztalta az egyébként kizárólag közpénzekből gazdálkodó térségi oktatásirányítási intézményt. Cikkírónknak és a Momentum országgyűlési képviselőjének, Tóth Endrének az igénylésére adott válasz nyomán most kiderült – ha nem is minden esetben a legélesebb kontúrok mellett –, volt mit titkolnia a tankerületi központjának.
Még tavaly január végén közérdekű adatigényléssel fordultunk Teleki-Szávai Krisztinához, a Gyulai Tankerületi Központ vezetőjéhez, amelyben a vezetők és a pedagógusok jutalmainak összege felől érdeklődtünk. Levelünkre azonban 15 nap után azt a választ kaptuk, hogy igényünk „határidőben való teljesítése veszélyezteti a Gyulai Tankerületi Központ veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátását, így az igénynek, vagy az igény teljesítésének megtagadásáról szóló értesítés megküldésének újabb 45 napon belül tesznek eleget.” (Hogy miért veszélyeztette volna, arra nem volt magyarázat.) Ígéretét aztán nem tartotta be a tankerület. Egyrészt még egyszer 45 nappal meghosszabbította a válaszadás határidejét. (Erre, a veszélyhelyzetre hivatkozva, a Fidesz parlamenti többsége által megszavazott jogszabály lehetőséget adott.) Másrészt amikor tavaly májusban megkaptuk a „választ”, akkor kiderült, mindez csak formalitás volt. Ugyanis konkrét kérdéseink egyikére sem válaszoltak. Csupán küldtek két linket, ami a tankerület 2020-as és 2021-es költségvetési egyes sorait és tételeit tartalmazta, s ezeknek semmi közük nem volt konkrét felvetéseinkhez: a tankerületi központ irányítóinak, az intézményvezetők és a tanárok jutalmazásának vagy annak elmaradásának részletezéshez.
Ezt követte az általunk kezdeményezett és már említett NAIH-vizsgálat, amely a Gyulai Tankerületi Központ közérdekű adatigénylésünkre adott válaszait és magatartását, időhúzását súlyosan kifogásolta és helytelenítette. Közben más forrásból, Tóth Endrének a Klebelsberg Központhoz (KK) beadott közérdekű adatigényléséből megtudtuk, hogy a Gyulai Tankerületi Központ vezetője, Teleki-Szávai Krisztina 2021 decemberében 2 millió 160 ezer forint motivációs elismerést kapott. Ez százszorosa volt annak a 20 ezer forintos ajándékcsomagnak, amelyet egy, a tankerületéhez tartozó középiskola 50 fős tanári karának egy-egy pedagógusa kapott.
Ezért karácsony előtt újabb közérdekű adatigényléssel fordultunk Teleki-Szávaihoz. Emlékeztetve a NAIH-vizsgálat elmarasztaló határozatára azt kértük: elektronikusan küldje el, hogy 2021-ben a Gyulai Tankerületi Központban dolgozó vezető beosztásban lévő alkalmazottak – tankerületi igazgató, gazdasági vezető és szakmai vezető –, valamint a tankerülethez tartozó intézmények vezetői mekkora motivációs elismerést, jutalmat/prémiumot kaptak, illetve részesült-e bárki eredményösztönző premizálásban.
Válaszában a tankerületi vezető megspórolta annak részletezését, hogy ő és helyettesei – Gyimesi Krisztina gazdasági és Balogh Aliz szakmai vezető – mekkora jutalmat kaptak. Csupán annyit írt, hogy az első számú vezető (Teleki-Szávai), valamint gazdasági és szakmai helyettese összesen 5 millió 85 ezer forintot kapott. Teleki-Szávai több mint 2 milliós jutalmának ismeretében valószínűsíthető, hogy két helyettese másfél-másfél millió forintban részesült. A tankerületi vezető hozzátette, hogy a „kérdéseinkben feltüntetett más adatkörökben további kifizetés nem történt”. Ez azt jelenti, hogy egyetlen intézményvezető és egyetlen beosztott tanár sem kapott motivációs elismerést vagy jutalmat 2021-ben.
Erre is jutott pénz
Ezzel párhuzamosan, de kezdeményezésünktől függetlenül Tóth Endre az összes tankerületi központhoz újabb közérdekű adatigénylést küldött el még az elmúlt év őszén. Azt kérdezték, hogy az adott tankerületi központban hányan és összesen milyen összegben kaptak motivációs elismerést, illetve ebből a vezetés mekkora részt kapott. Érdeklődtek afelől is, hogy a tankerülethez tartozó pedagógusok bruttó hány forint motivációs elismerést vagy jutalmat kaptak, legyen szó pénzbeli, cafetérialapú vagy természetbeni juttatásról.
A Gyulai Tankerületi Központ erre adott válaszai szinte kiegészítik a Narancs.hu közérdekű adatigénylését. Ebből megtudni, hogy a tankerület 35 vezetője és munkatársa kapott motivációs elismerést, méghozzá összességében 21 millió forint értékben. A szélesebb értelemben vett vezetés – igazgató, szakmai és gazdasági vezető, főosztály- és osztályvezetők, összesen kilencen – 10,2 millió forintot kapott.
Ebből és az általunk megismert adatokból kiszámolható, hogy a többi hat vezető átlagosan 860 ezer forint jutalmat kapott, míg a 26 alkalmazott átlagosan 410 ezer forintot (differenciális lehetséges).
Hogy ez sok vagy kevés, megítélés kérdése. Egy biztos, ezeket az adatokat ameddig csak lehetett, megpróbálta eltitkolni a tankerület.
A Gyulai Tankerületi Központ épülete. Rácsok mögött
Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a tankerületi válasz szerint nem kezelnek adatokat arról, hogy cafetériában vagy természetbeni juttatásként a tanárok kaptak-e bármit. Több itteni iskola tanára már korábban megerősítette, hogy kaptak ajándékcsomagot, de ez olyan megalázó volt, hogy sokan bevitték a helyi mentős alapítványhoz. Mégis kérdés marad, ha a központ nem tart ilyen adatokat számon, ekként hivatalosan nem is tud róla, akkor milyen forrásból finanszírozták ezeket a juttatásokat.
A gyulai tankerület válaszából nyilvánvaló, hogy 2021-ben motivációs elismerést csak és kizárólag a központ dolgozói kaptak, azok közül pedig szinte mindenki, miközben az intézményeikben dolgozók közül senki. Ez nem csak szakmailag és emberileg tűnik kirívóan méltatlannak, hanem a bérgazdálkodást tekintve is visszás. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a tankerületi vezetők, így a gyulai esetében is, a jutalomról Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) vezetője döntött, forrása pedig a KK büdzséje volt. Viszont az összes többi tankerületi vezető és beosztott motivációs elismeréséről a tankerületi központ vezetője határozott. Méghozzá saját bérkeretükből. Ehhez tudni kell, hogy minden tankerület bértömege közös, amely minden esetben többmilliárdos, s ebben benne van az összes foglalkozatott fizetése és annak járulékai. Ám egészen meglepő, hogy a bármaradvány felosztását Gyulán csak a tankerületi dolgozók között osztották szét.
„Ebben szakmailag, emberileg és etikailag az a különösen felháborító, hogy a tankerületek nem fizetnek a túlórákért, a megüresedett álláshelyekre oktatásszakmai indokoltság esetén sem vesznek fel tanárokat, így össze kell vonnunk csoportokat, ami a minőségi munka rovására megy. Végül előírás, hogy heti több órára ingyen küldhető be a tanár.
Mindezekből keletkezik az a bérmaradvány, amelyet feltehetően most a tankerület úgy osztott el saját munkatársai között, hogy azt valójában a tanárok kizsigerelésével és megalázásával teremtették elő.
Így ezzel az oktatásvezetéssel kapcsolatban nem lehet semmilyen illúziónk” – mondta a Narancs.hu-nak egy neve mellőzését kérő középiskolai tanár.
(Címlapképünkön: Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ vezetője. Forrás: Klebelsberg Központ) | Csak a tankerület dolgozói kaptak jutalmat, a tanárok nem | A Gyulai Tankerületi Központ 35 vezető beosztású és egyéb munkatársa kapott 2021-ben motivációs jutalmat, összesen 21 millió forintot. Ebből a legfelső vezetés 5 milliót, annak kibővített köre 10-et. A közös bérkeret ellenére a tankerülethez tartozó intézmények vezetőinek és tanárainak semmi sem jutott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/csak-a-tankerulet-dolgozoi-kaptak-jutalmat-a-tanarok-nem-255668# | 2023-01-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Újszentivánon egy év alatt rengeteg minden történt.
2022. január 20-án a NAV nyomozói lezárták a polgármesteri hivatal épületét. Az akkori polgármester, Putnik Lázár ebben nem látott semmi rendkívülit. Február hetedikén a NAV őrizetbe vette Putnik Lázárt és két másik embert, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával. A képviselő-testület feloszlatta magát. A júliusi időközi választáson öt polgármesterjelölt indult; közülük a kormánypártok által támogatott Ulbert Mónika, a Fidesz által nem támogatott, de Fidesz- és KDNP-tag korábbi országgyűlési képviselő, járási hivatalvezető Bodó Imre, valamint a független Binszki Olivér mérkőzése bizonyult igazán érdekesnek. A választási kampányban volt plakát- és molinórongálás, és a Facebookon létrehozott „közéleti elemző- és véleményformáló műhelyeknek” is nagy szerep jutott. Bodó Imre győzött, Ulbert Mónika nem indult képviselő-jelöltként, Binszki azonban igen, és be is került a testületbe.
Az alpolgármester Talpai János lett, aki a Putnik-éra előtt, és már a tanácsi rendszerben is vezette Újszentivánt. A testület választott külső alpolgármestert is, Rusin Csaba személyében, aki több mint harminc évig dolgozott a honvédségnél, rendőrségnél, titkosszolgálatnál. Ő képviselő-jelöltként most nem indult, de aktív szereplője a falu közéletének. Kiderítette, hogy külföldön tartózkodó fiát is szerepeltette papíron közmunkásként a Putnik vezette önkormányzat. Rusin az Élhető Újszentivánért Facebook-csoportban rendre megszólította, számonkérte Putnikot, a tisztségviselőket, nyilvánosságra hozva gyanúsnak talált ügyeket, nem kerülve a konfliktusokat.
Rusin szavazati jog, javadalmazás és költségtérítés nélkül vállalta a feladatot. Január 13-án azonban lemondott.
A Narancs.hu újságírója pedig azzal szembesült, hogy írásai révén egyesek szemében számonkérhető szereplőjévé vált Újszentiván közéletének.
„Kedves András! A mai nappal lelepleződött az általad különös figyelemben részesített alpolgármester büntetett előélete. Hiszem, hogy a triumfáló cikkel azonos alaposságú, leleplező anyagot készítesz – tisztázva a bűnöző által összemocskolt, besározott, meghurcolt és megfenyegetett újszentiváni áldozatok becsületét. Mindezt az előző, sok kárt okozó írás előtt is szívesen elmondták volna sokan, az ép lelkű szentiváni többség számára mára telt be a pohár.”
Ehhez a Facebookon küldött kedd éjjeli üzenethez egy link is tartozott, amely Binszki Olivér Facebook-oldalára vitt, egy kétoldalas rendőrségi határozatra, amely arról szól, hogy 2010. május 20-án Rusin magánnyomozói igazolványát, illetve egy másik határozattal személy- és vagyonvédelmi engedélyét bevonták, mert a megyei rendőr-főkapitányság hivatali visszaéléssel gyanúsítja, és a törvény szerint ilyenkor ez a hivatalos eljárás. Binszki az oldalán más dokumentumokat is közöl, Rusin kötődését különböző cégekhez.
Olyat nem, ami azt bizonyítaná, hogy Rusin Csabát bármiért jogerősen elítélték volna.
„Rusin Csaba egyvalamire megtanította azt, aki figyelt rá. Kérdezni. Ő évek óta folyamatosan kérdez. Itt az idő, hogy válaszoljon” – írja Binszk. Szembesíti Rusint a határozatokkal, megkérdezi tőle többek közt, mi lett a határozatban említett büntetőeljárás eredménye, erről a dolgáról eddig miért nem írt, mikor fogja tisztázni magát, és „hány hasonló dolgot nem mondott még el nekünk, újszentivániaknak?” Emlékezteti Binszki Olivér Rusin Csabát arra, hogy összesen 26 cégben volt érintett, kíváncsi, milyen kapcsolat van Rusin családja és Bodó Imre polgármester között.
Az oldalán Rusin és a másik alpolgármester, Talpai János mellett Bodó Imre polgármester előéletét is szemlézi, és saját hibájának tartja, hogy eddig nem nézett eléggé utána korábbi közéleti tevékenységüknek, múltbéli tetteiknek. Felrója például Bodónak, hogy az óvodában, bölcsődében decemberben létszámcsökkentést szavazott meg a testület, hogy „bármiféle lakossági egyeztetés nélkül” döntöttek egy ipari parki terület eladásáról, az ő heves tiltakozása ellenére. Felidézi dokumentumokkal, hogy 2007-ben a tiszaszigeti képviselő-testület – akkor Bodó annak a szomszédos falunak volt a polgármestere – értékesített 97 ingatlant, „egyes számítások szerint” alacsony áron, és ezzel kárt okozott az önkormányzatnak. Tavaly pedig Tiszasziget 10 építési telket vásárolt. „Érdekes ez annak fényében, hogy 2007-ben ugyanezeket a telkeket eladták Bodó Imre javaslatára” – írja Binszki.
„Tudom, hogy sokan békére vágynak, én is azt szeretném. De Bodó Imrével, Talpai Jánossal, Rusin Csabával ebben a faluban soha nem lesz béke. Amíg ők hatalomban vannak és a közélet alakításában szerepet vállalnak, addig megmérgezik a közélet levegőjét, döntéseikkel pedig a szakadék szélére sodorják a falut”. Emlékeztet, hogy a testület egyik képviselője, Kiss Gábor lemondott – a Narancs.hu információi szerint családi okok miatt. Binszki szerint a többieknek is követniük kellene ezt a példát.
Binszki Olivértől kérdeztünk volna a dokumentumokról, és arról, hogyan alakult az eddigi munka a képviselő-testületben. Azt írta vissza, köszöni a megkeresést, de mindent nyilvánosságra hozott, amit közérdekből nyilvánosnak tart, a vezetéssel kapcsolatos álláspontját kifejtette az oldalán a bejegyzéseiben.
„Jelenleg a helyzet nem tiszta az önkormányzatnál, ezért egyelőre nem nyilatkozok” – írta.
Rusin Csaba sem beszél a közzétett rendőrségi határozatról, amelyet elvileg tőle vagy a rendőrségi irattárból lehetett megszerezni. Azoknak az újságíróknak, akik keresték, levelet küldött. Eszerint feljelentést tesz az ügyben, és ügyvédje tanácsára most nem nyilatkozik. Azt, hogy miért mondott le az alpolgármesteri tisztségről, az Élhető Újszentivánért csoportban indokolta, olyan bejegyzésben, amelynél kikapcsolta a hozzászólás lehetőségét. Azt írja, döntéséhez nincs köze a „hatalom és pénzéhes megnyilvánulásoknak”, Binszki posztjait ámokfutásnak és csúsztatásnak minősíti. Azt írja, voltak nézeteltérései a polgármesterrel, a választás előtti helyzet – minden bizonnyal a Putnik Lázárt érintő büntetőeljárás – kezelésében és a „kommunikációban”, valamint a másik alpolgármester, Talpai János szerepe miatt.
Ezt nem fejti ki bővebben, de lapunknak korábban azt mondta: nem tartotta jó ötletnek, hogy a hetven fölött járó Talpait még ilyen tisztséggel bízzák meg. Ennek azonban az a története, hogy amikor az előzetesben ülő Putnik először elindult polgármesterjelöltként, Bodó segítette a kampányban a fiatalembert, aki le is győzte akkor Talpait. Bodónak lelkiismeret-furdalása volt a később történtek miatt.
Ezek – hangsúlyozza Rusin – nézetkülönbségek, harag nincs. Arra, hogy a közéleti tevékenységét nem adja fel, az utalhat, hogy indoklása szerint „a rendszeren kívül már nem közszereplőként” „hatékonyabb” és „konkrétabb” tud lenni.
Az emberi konfliktusokon, valamint az előző polgármestert érintő büntetőeljárások következményein túl Újszentiván még megéli ugyanazokat a nehézségeket, amelyeket most a többi önkormányzat.
„A közvilágítás villanyszámlája az áremelkedések előtt 6 és 7 millió forint között volt évente, most több mint 20 millió forint” – mondja a Narancs.hu-nak Bodó Imre polgármester. – „Segítségképpen kaptunk kilencmillió forintnyi, közvilágításra vonatkozó kiegészítő normatívát, a fennmaradó részt saját bevételből kell pótolni. Annak érdekében, hogy a közvilágítás olcsóbb legyen, ledekre cseréltetjük az égőket, ez év végére remélhetőleg el is készül. Binszki Olivér bírált amiatt, hogy többségi döntéssel eladuk azt a területet, és nem áll érdekében, hogy utánaszámoljon, megéri-e. A pénzt, amit azért kapunk, továbbutaljuk a Magyar Villamos Műveknek, kiegészítjük 8 millió forinttal, és ebből készül el a ledesítés, amely hatvan százalékos megtakarítást jelent. Azt számoltuk, három év alatt megtérül ez a beruházás.”
Bodó emlékeztet, hogy egy vállalkozó sem ruházna be szívesen, főleg most, egy önkormányzattól bérelt területen, de egy sajáton talán igen. Ahogy az a bérlő tulajdonos lesz, az eddigi iparűzési adón túl telekadót is fog fizetni az önkormányzatnak. Az ő számítása szerint az eladás jó döntés volt. Az pedig, hogy ezen a télen eddig nem volt igazán hideg, nagyon jól jött az önkormányzatnak, mert gázzal még nem kellett fűteni.
„Felvettünk egy nyugdíjas embert, aki reggel öt órakor kitakarítja, beindítja a vegyes tüzelésű kazánokat. Gázt csak a vízmelegítésre használtunk. Az jó döntés volt az előző vezetéstől, hogy a vegyes tüzelésű kazánokat nem dobatta ki, több helyen is ezekkel fűtünk” – mondja Bodó.
Arra a kérdésünkre, miért romolhatott el ilyen gyorsan a kapcsolat közte és Binszki képviselő között, és hogyan éli meg a háborúságot, Bodó azt mondja, ez nem háború.
„Engem tényleg lő, csalónak, tolvajnak nevez, de háború akkor van, amikor vissza is lőnek. Én nem lövök vissza. Aki engem támadni akar, gondolva a jövő májusi választásra, annak hiába írok bármit is, lőni fog. Ezt, ami zajlik, úgy veszem, hogy nem is elsősorban rólam szól, hanem arról, a Demokratikus Koalíció a térségben szeretne vezető szerephez jutni (Binszki Olivér függetlenként indult, édesapja, Binszki József DK-s, a szegedi közgyűlésben alpolgármester – B. A.). Ez nekem nem olyan nagy probléma, a többi ellenzéki pártnak, vagy Szegeden Botka Lászlónak talán nagyobb. Nem fogom meghívni a ledesítés avatására, és akkor egy-egy. Majd döntenek a választók” – mondja Bodó.
Rusin lemondásával kapcsolatban azt mondja, ő próbálta lebeszélni az alpolgármestert a döntéséről, és sajnálja, hogy nem sikerült.
Más munkakapcsolatai jól alakultak július óta. Akikkel hivatalos ügyben polgármesterként találkozik, készségesek, segítőkészek vele. A Fideszhez fűződő viszony ennél bonyolultabb.
Azóta, hogy győzött, és Kövér László, az Országgyűlés elnöke SMS-ben gratulált neki, más üzenet nem érkezett a párttól, amelynek most is tagja.
„Nem adtam arra okot, hogy ez így legyen. Egyszer sem rúgtam bele a jobboldalba. Karácsony előtt az újszentiváni polgármesteri hivatalba, a nevemre küldték a Kereszténydemokrata Néppárt központi székházából az új plasztik alapú tagkártyámat és a kitűzőjelvényt. Ez lehet gesztus. Az is jelenthet valamit, hogy a Polgárok Háza, amelynek alapítványa hosszú ideig számított a támogatásomra, aztán egy ideig nem küldött levelet, most megint küldött egy megkeresést, és a saját nevemben támogattam is az alapítványt. Amikor pedig Binszki megtámadott azzal, hogy eladtam 2007-ben az izraeli vállalkozóknak a tiszaszigeti telkeket, a tiszaszigeti Fidesz-csoport elnöke a Facebookon megvédett azzal, hogy a telekeladásról 10 igen szavazattal döntöttünk. Az akkori árakon igenis magas árakon ment el, több tízmillió forint bevételhez jutott azóta Tiszasziget a telekadó révén. Közművesítetlen telkeket adtunk el, azóta a területet fejlesztették, most pedig szaporodnak rajta az épületek. Jólesett, hogy megvédett."
A kérdésre, talált-e még csontvázakat tavaly ősz óta a szekrényekben, Bodó három példát említett. Mindhárom ügyben feljelentést tett a képviselő-testület, ismeretlen tettes ellen, a számviteli fegyelem megsértése miatt.
„A Napfény Leader Csoport vezetőjétől tudtuk meg, hogy Újszentiván korábban pályázaton nyert 10 millió forintot egy sátor beszerzésére, és ezt a pénzt végül nem igényelte le az önkormányzat.
Először megnéztem, megvan-e a sátor. Megvan”
– mondja Bodó. – „Azt nem tudom megítélni, ér-e tízmillió forintot. Az önkormányzat valahogy megvette. De az árát nem tudjuk megkapni a Leadertől, mert csak a számla van meg róla, szerződés, teljesítési igazolás, megrendelő nincs. Ilyeneket nem lehet utólag gyártani, mert az okirathamisítás. A munkásszállót, amelynek építése miatt előzetesben van az elődöm, egy önkormányzati tulajdonú kft. működtette. Kiderült, hogy 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben – részben az idő tájt, amikor a koronavírus miatt a polgármester a testület helyett is döntött – összesen 94 millió forintot fizetett az önkormányzat ennek a cégnek, különböző jogcímeken, de ez is csak a számlákból derül ki, mert ehhez a pénzmozgáshoz sincs más dokumentum. Nem tudom, mit derít ki az eljárás. Az Államkincstártól is kaptunk egy levelet, eszerint a bölcsőde bővítésének pótmunkái a szakértőik szerint »durván túl vannak árazva«. Lényegében azt írja az állam, hogy ott lopták a pénzt. Ezzel sem tudtunk mit kezdeni, a feljelentésen kívül. Tegnap pedig a Posta vezetőségével tartottunk bejárást, mert a helyi hivatalt Putnik Lázár kft.-je üzemeltette, Posta-partnerként, a NAV azonban a nyomozás miatt bűnügyi zár alá vette a céget. A Posta bajban van, mert a törvény szerint egy ekkora településen nem szűnhet meg a szolgáltatás, mi is bajban lennénk, ha megszűnne. Keresni kellett megoldást arra, hogy márciustól hol működjön az új postahivatal. Megoldottuk.
Azt eldöntöttem, hogy jövő májusban újból indulok, és nem tudom, hogy a KDNP vagy a Fidesz beáll-e mögém. Én a két párt helyében legalább nem indítanék mást.
Lehet, hogy a júliusi ellenfeleim közül valamelyik le fog engem győzni, de ez az idő, amit itt töltök, akkor sem válik Újszentiván kárára, ebben biztos vagyok.
Abban is, hogy ami helyzetekkel szembesültem, azok kezeléséhez olyan gyakorlat kell, ami nincs meg Ulbert Mónikának, és az alig harmincéves Binszki Olivérnek sem.”
Putnik-Mayer Arnold, az újszentiváni postát üzemeltető Novi Rakija Kft. képviseletében reagált a cikkre. Közölte, a kft.-nek ő a tulajdonosa, nem a testvére, Lázár. Volt korábban olyan időszak, amikor Lázár volt a tulajdonos, de most nem. A kft.-t a NAV nem vonta bűnügyi zár alá, működik, ahogyan eddig. A helyi postát március 31-ig fogja üzemeltetni – a továbbiakról Putnik-Mayer Arnoldnak nincs információja.
(Címlapképünkön: Bodó Imre) | „Ez nem háború, mert én nem lövök vissza” – mondja Újszentiván polgármestere | Lemondott egy képviselő és egy alpolgármester. Támadják, és elődje bűnügyének fejleményei is váratlan helyzetek elé állítják Bodó Imrét, aki a Fidesz ellenében nyert júliusban. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ez-nem-haboru-mert-en-nem-lovok-vissza-mondja-ujszentivan-polgarmestere-255673# | 2023-01-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
…akik az Újpest FC-t sem vették meg – különben minden stimmel
Arról még mindig nem sikerült leszoknia a magyar média többségének, hogy felesleges izgalomba jönnie egy-egy MTI-hír hallatán, az ugyanis többnyire nettó hazugság, vagy valamely állami szerv, intézmény bűzlő öndicsérete. Ebbe a sorba tartozik az a pár napja megjelent Honvédelmi Minisztérium (HM)-közlemény is, amely arról tudósít, hogy „kármentesítik a taszári repülőtér területét” pontosabban a két egykori, nagy kapacitású üzemanyagtöltő állomás (régi taszári szlengben „ÜZA”) környékét, megtisztítják a szénhidrogénekkel szennyezett talajt, csekély 4.1 milliárd forintért. Ebbe az amúgy érdektelen önpromotáló hírbe sikerült becsempésznie a Telex című hírportálnak két teljesen fals információt, amelyek kiigazítása legalább nekünk, környékbelieknek fontos: nem, nincs eladva a taszári reptér, és az Újpest FC sincs.
Utóbbira csak egy fél mondat erejéig utal a Telex-cikk: „a cég mögött akkor ugyanaz a Németh János és Cseke István állt, akik nem sokkal később megvették az Újpest FC-t…” Itt a Telex azt a hibát követte el, hogy saját, korábbi cikkéből próbált az előzményekről tájékozódni, s lemaradt arról, hogy tavaly júniusban a fél magyar média hírül adta: nem, nem jött létre a nagy múltú csapat eladása. Habár tavaly januárban Roderick Duchâtelet tulajdonos és a reménybeli vevő, a SGF Silu képviselője, Kovács Zoltán aláírták a szerződést, ám a vállalt határidőre, június 30-ra
nem sikerült kipengetni a vételárat, a hétmilliárd forintot, így az üzlet nem jött létre.
Tegyük hozzá, hogy az Újpest eladása körül a Somogy megyei 3-as választókerület fideszes képviselője, a Dél-Dunántúl fejlesztési biztosa, Móring József Attila bábáskodott – talán ez volt a baj.
Már látótávolságban sincs a béka hátsója: az egyetlen leszakadó, fejlődési csapdában vergődő magyar régió nem más, mint a … Déééééél-Dunántúl!
Taszár ügye persze egészen más, de a Telex tévedése itt is egyértelmű,
miután „eladott” reptérről beszél. A tavalyi sajtóhírek ugyan erről szóltak, ám az adásvétel itt sem jött létre. Van ugyan egy kormányrendelet, a 1822/2021 számú, mely rendelkezik a repülőtér teljes területének értékesítéséről, és a vevőt is kijelöli, az SGF Silu Global Fund Holding „személyében”, a „versenyeztetés mellőzésével, legalább a független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken”.
Mi viszont kikértük a reptér területének tulajdoni lapjait,
s ezekből megállapítható, hogy bár az SGF Silu próbálkozott, a tulajdonjog-átruházás a mai napig nem jött létre. Ez megállapítható abból, hogy a fő területen, a Taszár külterület 37/1 hrsz. változatlanul a Magyar Állam tulajdona, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében, és a tulajdoni lapon szerepel egyrészt egy elutasító határozat, mely szerint „az SGF Silu Global Fund Holding ZRT (1065 Budapest, Hajós u.41. 1/1) javára történő tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem elutasítva”, 2022. 02. 18. dátummal, valamint egy későbbi, 2022. 08. 18-as széljegy, szintén „tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem” tartalommal, ismét az SGF Silutól, amely még nincs elbírálva.
A tulajdoni lapokhoz csatolt széljegy, mint az közismert,
csupán azt jelenti, hogy elindul(hatott) egy változás, amelyet a földhivatal a törvényi feltételek hiánya miatt még nem hagyott jóvá. Az elsőt múlt év elején elutasították, a második kérelem lóg a levegőben – vélhetően, mivel a kormányhatározat érvényesnek tűnik, a fizetéssel lehet a gond, vagy pl. azzal, hogy
nem tisztázódott a tényleges forgalmi érték.
Az biztos, hogy – cikkünk megjelenésének pillanatában – még az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a taszári repülőtér továbbra is állami tulajdonban van, ellentétben azzal, amit a Telex cikke állít. | Téves információt közölt a Telex: nem adta el az állam a taszári repülőteret az SGF SILU Holdingnak… | …akik az Újpest FC-t sem vették meg – különben minden stimmel | null | 1 | https://www.kapost.hu/teves-informacio-telex-taszar/ | 2023-01-22 00:00:00 | true | null | null | Kapos-T |
A Blikk is megírta a múlt héten, hogy a fideszes Kocsis Máté kérvényezte a titkosítás feloldását, így fény derül arra, mi áll a 2022-es választások pártfinanszírozásairól szóló jelentésben, amit elvileg 2052-ig titkosítottak. A nemzetbiztonsági bizottság oldaslán a témában már fent van két, a titkosítás alól feloldott irat, de ezek még korábbiak, azért ebben is elég sok adat szerepel. A legújabbakat várhatóan még a héten bemutatják a nyilvánosságnak.
2052-ig titkosították a 2022-es választásokon történtekről szóló jelentést: most kiderül, mi áll benne
Az egységes ellenzék külföldi kampánytámogatásának áttekintése című dokumentumot a Nemzeti Információs Központ tette közzé az országgyűlés honlapján.
Az adatokból kiderül, hogy az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pedig pénzmosás és sikkasztás gyanúja miatt folytat nyomozást. Az elsődleges vizsgálati adatok megerősítették, hogy az Action For Democracy (AD) nevű szervezet összesen 1.848.603.106 forint támogatást utalt ki a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM, a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki tömörülés) számlájára, nyolc alkalommal.
Ebből az összegből az MMM 2022. március-július között mintegy 1,4 milliárd forintot fizetett ki a Dat-Adat csoportnak. Az AD a már ismert összegen és felhasználón kívül további három magyarországi jogi személynek is utalt jelentősebb összegeket. Az Oraculum 2020. Kft. 1 milliárd forintot, a már említett Dat-Adat csoporthoz tartozó Dat-Adat Professional Kft. 148 millió forintot, a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 millió forintot kapott az amerikai civil szervezettől.
Az eddig feltárt információk szerint az AD több mint 3 milliárd forint (az utalás napján számított árfolyamokkal 3 014 643 717 forint) összegű támogatást juttatott a magyarországi civil szervezetnek, illetve az említett vállalkozásnak. Mivel a politikai pártoknak nyújtott bárminemű külföldi támogatás mint Magyarországon, mind az EU vezető tagállamaiban tiltott, és költségvetésüket folyamatosan ellenőrzik, tudatos lehetett a külföldi támogatás ezen csatornáinak használata, ami összetettebbé teszi az ügy nemzetbiztonsági vetületét.
A jelentés kitér arra, hogy tervszerű folyamatra utal az is, hogy amint az AD 2022. február 24-én megkezdte működését és deklarálta céljait, az első utalást már 2022. nárcius 1-jén teljesítették az Oraculum 2020 Kft. számára (aznap összesen 684 672 dollár összegben). A cég a pénzből 324 millió forintot utalt át a Dat-Adat Professional Kft. részére, amely így a már említett közvetett és közvetlen támogatásokkal együtt összesen 483,7 millió forintban részesült.
Jelenleg a Nemzeti Információs Központ vizsgálja, hogy az érintett magyar civil szervezet és cégek mire használták fel a külföldről kapott támogatást. A NIK elvégezte az AD intézmény- és személyközpontú kapcsolati hálójának elemzését, amelyet a Nemzetbiztonsági Bizottság 2022. november 17-i ülésén be is mutatott. A Nemzeti Információs Központ megállapításai szerint már az adatok ezen, kezdeti szintjén is egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki az AD, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányzata és nemzetbiztonsági közössége különböző szereplői között.
A NIK ígérete szerint a jövőben rendszeresen beszámol a bizottságnak az ügyben feltárt információkról. | Feloldották a titkosítását 2022-es választásokon történtekről szóló egyik jelentésnek | A parlament honlapján megjelent már egy hivatalos dokumentum arról, mi áll a 2022-es választások pártfinanszírozásairól szóló jelentésben, amit elvileg korábban titkosítottak. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/2022-valasztas-visszaelesek-jelentes/vwvq08c | 2023-01-23 15:25:09 | true | null | null | Blikk |
„A gyanúsításban foglalt állítások teljesen életszerűtlenek. 14 éves koromban létesítettem először munkaviszonyt. Mindig munkából kerestem meg a jövedelmemet” – az rtl.hu információi szerint egyebek mellett ezzel védekezett Völner Pál volt igazságügyi államtitkár a Schadl-ügyként ismertté vált eljárásban. A politikus tavaly márciusban tett írásbeli vallomást, a 15 oldalas dokumentumban pedig részletesen kifejtette, hogy miért tartja alaptalannak az ellene megfogalmazott – akkor még – gyanúsítást.
A 2021 novemberében kirobbant botrány két központi figurája Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) azóta is hivatalban lévő elnöke, valamint Völner Pál, Varga Judit igazságügyi miniszter korábbi helyettese. Az ügyészség szerint az ügy első- és másodrendű vádlottja korrupciós kapcsolatot alakított ki 2018 májusát megelőzően, a kar elnöke pedig rendszeresen készpénzt, alkalmanként 2-5 millió forintot (összesen 83 millió forintot) adott az államtitkárnak azért, hogy Völner Pál Schadl György érdekei szerint járjon el. A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot.
Az egyik vádpont szerint Schadl György elérte, hogy azok az emberek kapjanak végrehajtói kinevezést, akikkel ő előzőleg megállapodott. Az így pozícióba került végrehajtóknak az iroda működéséből származó osztalékot részben vagy teljes egészében át kellett adniuk Schadl Györgynek, aki így az ügyészség szerint összesen 924 millió forinthoz jutott. (A végrehajtói irodák vezetőinek ez azért érte meg, mert havi juttatást kaptak Schadl Györgytől, vagy megtarthatták a – gyakran igen jelentős összegű – osztalék egy részét.)
Völner Pál ezzel a vádponttal kapcsolatban azt írta a vallomásában, hogy 2015-ös államtitkári kinevezése utána a tárca szervezeti és működési szabályzata (szmsz) alapján nem hozzá tartoztak a végrehajtókkal kapcsolatos ügyek.
Ennek megfelelően szerinte nem is tudta befolyásolni a kinevezéseket, mert nem ő döntött ezekben a témákban, hanem az Igazságügyi Minisztérium másik államtitkára.
„A minisztériumban a hivatásrendekkel, bíróságokkal, ügyészségekkel, közjegyzőkkel, végrehajtókkal az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár tartotta a kapcsolatot és látta el a minisztériumi feladatokat.
E tekintetben teljeskörűen Dr. Vízkelety Mariann, később Dr. Hajas Barnabás államtitkárok jártak el, én csak néhány kiemeltebb protokolláris eseményen szerepeltem.
A nevezett államtitkárok egyébként véleményem szerint semmilyen módon és senki által nem voltak befolyásolhatók, feladatukat mindvégig kiemelkedően és kiválóan látták el” – fogalmazott Völner Pál. Azt is megjegyezte: soha nem próbált a vádban megfogalmazott módon hatni az államtitkártársaira, akik tőle függetlenül dolgoztak, nem voltak neki alárendelve.
Új pozíciók, hasonló védekezés
A szerepkörök azonban a 2015-ös államtitkári kinevezés után módosultak: Varga Judit igazságügyi miniszter ugyanis 2019 júliusában a bírósági végrehajtással kapcsolatos ügyek miniszteri biztosává nevezte ki Völner Pált, aki ezzel párhuzamosan parlamenti államtitkár is maradt. A vallomás szerint az új pozíció nem érintette az államtitkárok feladatkörét, mert a miniszteri biztosnak csak általános felügyeleti jogköre volt, de az operatív működésben nem vett részt és nem volt irányítási, utasítási joga sem.
Objektív pontok, szubjektív értékelés
A végrehajtók kinevezéséről itt írtunk részletesen, röviden összefoglalva a pályázóknak egy két részből álló felvételin kell pontokat szerezniük, az öt legtöbb pontot elérő jelöltet pedig felterjesztik az igazságügyi miniszter elé, aki kinevezi a végrehajtót. Ez utóbbi feladatot az igazságügyi miniszter delegálta az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárnak. A felvételiket igen sok bírálat érte, az objektív feltételek (képzettség, tapasztalat, stb.) alapján megszerezhető pontok mellett ugyanis van egy szóbeli rész is, ahol – a panaszt megfogalmazó jelöltek szerint – már előtérbe kerülnek a szubjektív szempontok is, így akár befolyásolni is lehetett, hogy végül melyik öt pályázatot terjesztik fel a minisztériumnak.
Völner Pál miniszteri biztosi munkájáról azt írta: A miniszteri biztosnak valóban van olyan jogköre, miszerint a felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatokat, „azonban a szövegezésből kitűnik, hogy sem a felterjesztés összeállításában nem vesz részt, sem az igazságügyekért felelős államtitkárnak azt a jogkörét nem vonja el, hogy a felterjesztéstől eltérő kinevezési döntést hozzon. A jogkör lényegében betekintési jogot biztosít a miniszteri biztos részére” – írta Völner Pál.
Ez azt jelenti, hogy a politikus szerint valójában csak láthatta, hogy kiket jelöltek végrehajtónak, de a jelöltek kiválasztásában és a végső kinevezésben sem volt szerepe. Állítása szerint miniszteri biztosi elődje, Molnár Zoltán is hasonlóan dolgozott ebben a szerepkörben, ő pedig követte ezt a gyakorlatot.
„Egyetlen olyan esetre sem emlékszem, amikor a felterjesztést megváltoztattam volna, a meghallgatásokra pedig semmilyen formában nem vettem részt, sem azokat, sem a kinevezési döntéseket semmilyen formában nem befolyásoltam” – írta.
Völner Pál a helyzet tisztázása érdekében indítványozta a két érintett államtitkár, azaz Vízkelety Mariann és Hajas Barnabás tanúkénti meghallgatását is.
Utóbbi politikus meghallgatását nem tartotta indokoltnak az ügyészség, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a vádemeléshez szükséges tényállást a szükséges mértékben felderítették.
Vízkelety Mariannt viszont behívták volna, de vele kapcsolatban azt állapították meg tavaly nyáron, hogy ő „nem hallgatható ki tanúként”. Ennél a pontnál a büntetőeljárás azon részére hivatkoztak, amely négy esetben nem teszi lehetővé a meghallgatást. Ha az illető a védőügyvédként vagy egyházi vezetőként szerezte az ügy szempontjából fontos információkat, valamint ha nem kapott felmentést titoktartási kötelezettsége alól, vagy ha testi, szellemi állapota miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás. (Információink szerint beteg.)
Volt ugyanakkor még egy fontos változás a feladatkörök elosztásában, 2021 áprilisában ugyanis megszűnt az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárság, a végrehajtókkal kapcsolatos ügyek pedig már a szervezeti és működési szabályzat szerint is átkerültek Völner Pál államtitkárságához. A 2021 áprilisa és a botrány novemberi kirobbanása, valamint Völner Pál decemberi lemondása között azonban már nem neveztek ki új végrehajtókat. (Volt egy pályázat, de azt visszavonták miután kiderült az ügy.)
Egy másik ponton pedig megjegyezte:
Hogy Schadl György a saját befolyását mire használta fel, azt nem róhatják az én terhemre.
Összegezve tehát ezt a vádpontot azért tartja megalapozatlannak Völner Pál, mert a kérdéses időszakban szerinte nem ő felelt a végrehajtói kinevezésekért, amikor pedig már hozzákerült ez a terület, akkor már nem történt új kinevezés. A vallomása egy pontján azt állította, arról sem volt tudomása, hogy Schadl György informálisan bárkit támogatott volna a végrehajtó-jelöltek közül.
„Sem egyben, sem részletekben nem vettem át” 83 millió forintot
A nyomozás során a Nemzeti Védelmi Szolgálat leplezett eszközöket is alkalmazott, így az ügyészség a lehallgatott beszélgetések és megfigyelések eredményeit is fel tudta használni a vádemeléskor. A megalapozott vád szerint például Schadl György több alkalommal is kenőpénzt adott át Völner Pálnak.
„A gyanúsításban szereplő azon állítást, hogy én Schadl Györggyel 2017 augusztusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakítottam ki teljesen megalapozatlan, nem igaz. Nem igaz az az állítás sem hogy a korrupciós kapcsolat keretében rendszeresen 2-5 millió forint úgynevezett rendelkezésre állási pénzt kaptam volna Schadl Györgytől. (…) A gyanúsításban szereplő 83 millió forint jogtalan előnyt sem egyben, sem részletekben nem vettem át” – írta ezzel kapcsolatban Völner Pál.
Némelyik résznél azt is kétségbe vonta, hogy igazak-e egyáltalán a Schadl Györggyel kapcsolatban megfogalmazott állítások:
A végrehajtói irodáktól a gyanúsítás szerint Schadl György által beszedett összegekből mint korrupciós összegekből – ha egyáltalán igaz ez az állítás – nem részesültem
– fogalmazott a volt államtitkár.
Schadl György ugyanakkor az elmúlt években jelentős mennyiségű ingatlant, ékszert halmozott fel, míg Völner Pál és családja szintén nagyértékű vagyont szerzett. Arra a vallomás nem tér ki tételesen, hogy utóbbit miből finanszírozta a volt politikus, de állítása szerint csak a magánjövedelméből szerzett pénzt.
Úgy vélte, a vele szemben megfogalmazott állítások teljesen életszerűtlenek. „14 éves koromban létesítettem először munkaviszonyt. Mindig munkából kerestem meg a jövedelmemet. (…) Mindig megfelelő jövedelemmel rendelkeztem ahhoz, hogy tisztes polgári életszínvonalon éljek, ezt meghaladó igényeim pedig nincsenek”. Hozzátette, hogy a több évtizedes munkáját, pályafutását soha nem tette volna kockára. „Minden esetben hivatali kötelességemnek, legjobb szakmai tudásomnak, és az ország érdekeinek figyelembevételével cselekedtem” – írta.
Schadl György, „aki alkalmas arra, hogy rendet teremtsen”
Völner Pál vallomásában kitért arra is, hogy miként ismerte meg Schadl Györgyöt.
„A minisztériumba új emberként kerülve olyan hírekre emlékszem, hogy a végrehajtói szabályozás reformjait követően
ő az az ember, aki alkalmas arra, hogy rendet teremtsen a korábbi zavaros kamarai viszonyok után.
Az ő feladata volt a karon belül megvalósítani azokat a változásokat, amelyek a jogi végzettséghez kötött személyváltozásokat követően igazi jogi hivatásrenddé teszik a kart. (…) Kinevezésemkor már Schadl György volt a kar új elnöke, és ezt követően egy protokolláris eseménye a miniszter helyettesítve ismertem meg őt. Agilis fiatal vezetőnek tűnt, aki elkötelezett a végrehajtói kar megújítása mellett.”
Völner Pál szerint azért volt indokolt a kapcsolattartásuk, mert a végrehajtókkal kapcsolatban számtalan parlamenti kérdés, interpelláció és sajtómegkeresés érkezett hozzájuk. (A sajtóügyekben és a parlamenti munkában az szmsz alapján nagy szerep hárult Völner Pálra.)
A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint aznap Schadl György arra kérte a sofőrjét, hogy vigyen neki egy „hármast”, mert el kell mennie a „szokásos barátunkhoz”. A telefonbeszélgetés során a végrehajtói kar elnöke hozzátette: tegyen mellé „valami viszonylag normális piát” is.
Völner Pál vallomása két másik vádpontra is kitér, erről következő cikkünkben olvashatnak majd.
Nyitókép: Kovács Tamás/MTI | Agilis fiatal vezetőnek tűnt, aki elkötelezett a végrehajtói kar megújítása mellett | „Jó munkakapcsolat” alakult ki Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével – írta tizenöt oldalas vallomásában még tavaly márciusban Völner Pál volt igazságügyi államtitkár. Az rtl.hu információi szerint a korrupcióval vádolt politikus azt állította: senkitől sem kapott kenőpénzt, bűncselekményt nem követett el, a kérdéses időszakban pedig nem ő felelt a végrehajtók kinevezéséért, így nem is tudta volna befolyásolni az akár százmilliós bevételekkel járó pozíciók kiosztását. Maga helyett két másik államtitkárt nevezett meg a terület felelőseként, de azt is megjegyezte, hogy szerinte őket sem vesztegette meg senki. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/01/23/volner-pal-vallomas-schadl-gyorgy-vegrehajtok | 2023-01-23 15:55:13 | true | null | null | Rtl.hu |
Megsértette az adatkezelési szabályokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) – állapította meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Az rtl.hu értesülései szerint a Péterfalvi Attila vezette állami szerv azt kifogásolta, hogy az MBVK túl sok adatot ismer meg a végrehajtók úgynevezett célellenőrzése során.
Ezeket a vizsgálatokat azért végzik, hogy megállapítsák, jogszerű volt-e a végrehajtó tevékenysége, ezért néhány véletlenszerűen kiválasztott ügyön keresztül ellenőrzik az iroda működését, ügyvitelét, valamint a pénzkezelési gyakorlatát is. Az ellenőr ilyenkor az adatkérés mellett be is léphet a végrehajtó irodájába, és megnézheti a működéssel kapcsolatos iratokat, a nyilvántartásokat, valamint a pénzügyi bizonylatokat is. A koronavírus-járvány miatt annyiban módosult a folyamat, hogy az ellenőrök nem mentek ki személyesen is a vizsgált végrehajtóhoz, hanem adatbekéréssel oldották meg a feladatot.
Információink szerint azonban
a végrehajtói kar nem pusztán a vizsgálatra kiválasztott ügyek papírjait kérte be a végrehajtóktól, hanem az irodához tartozó összes ügy adatait, azaz több év, esetenként több évtized adatállományát.
Ezek nagy része – miután a vizsgálat csak egy megadott időintervallumra terjed ki – nem is az ellenőrzési időszakon belüli ügy volt.
Az eset súlyosságát az adja, hogy a végrehajtók a munkájuk során rendkívül érzékeny adatokat is kezelnek. Ahhoz ugyanis, hogy megállapítsák, milyen anyagi helyzetben van az adós, ismerniük kell szinte valamennyi személyes adatát: lekérhetik a bankoktól a folyószámla- és megtakarítási információkat, megnézhetik az egészségügyi pénztár foglalkoztatottsági adatait, de rákereshetnek arra is, hogy az illető milyen ingatlan- és földtulajdonnal rendelkezik. Szerezhetnek adatot a személyi- és lakcímnyilvántartásból, valamint a gépjármű-nyilvántartásból is, azaz szinte teljesen feltérképezhetik az adós életét.
Az érintettek száma pedig jelentős: évente Magyarországon több mint 400 ezer végrehajtási ügyet indítanak, ezeknek pedig legalább két érintettje van (a végrehajtást kérő személy és az adós). Ez a mennyiség mintegy 200 végrehajtó között oszlik meg, azaz egy irodára – elhelyezkedéstől függően – nagyjából pár száz vagy néhány ezer ügy jut. Viszont
miután a végrehajtói kar több irodát is ellenőrzött, valamint sok évvel korábbi papírokat is bekért, rengeteg magánszemély adataira láthattak rá.
Az MBVK az adatvédelmi eljárás során azzal érvelt, hogy az adatkezelésre azért volt szükség, mert így tudták ellátni azt a törvényből eredő kötelezettséget (közhatalmi jogosítvány), amely szerint ellenőrizniük kell a végrehajtókat. Álláspontjuk szerint a megszerzett információkat csak az ellenőrzést végzők ismerhették meg, az adatokat pedig kizárólag a vizsgálattal összefüggésben használták fel.
A hatóság azon felvetésére, miszerint ha nem a teljes adatbázisra terjed ki az ellenőrzés, miért kérik be az összes adatot, az MBVK azt felelte, hogy ha nem kérnék be a teljes adatbázist, akkor nem lehetne megállapítani, hogy jogszerűtlenül tevékenykedett-e a végrehajtó. Az eljárás során ugyanis nem pusztán a kiválasztott ügyeket tekintik át, hanem azok alapján az egész iroda működésére nézve tesznek megállapításokat, ehhez pedig – legalábbis az MBVK szerint a gyakorlat ezt mutatja – elengedhetetlen a teljes adatállomány. Azt is megjegyezték, hogy az ügyek véletlenszerű kiválasztásához is szükség van a teljes adatbázisra.
A NAIH végül nem fogadta el ezt az érvelést, a hatóság álláspontja szerint ugyanis
a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar gyakorlata sérti a GDPR (uniós adatvédelmi rendelet, amely Magyarországon is hatályos) adattakarékosságról, valamint a célhozkötöttségről szóló előírásait.
A Péterfalvi Attila által aláírt dokumentum szerint elég lenne bekérni a véletlenszerűen kiválasztott ügyek papírjait, ezek kiválasztásához pedig nincs szükség a teljes adatbázisra. Ha pedig a bekért ügyek alapján rendszerszintű szabálytalanságra derül fény, és ki kell terjeszteni más esetekre is a vizsgálatot, akkor még mindig be lehet kérni újabb papírokat.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság emiatt felszólította a végrehajtói kart, hogy igazítsa a szabályokat a GDPR-hoz, erre az MBVK-nak a január 10-i döntéstől számítva 30 napja van. Ha a felszólításnak nem tesznek eleget, akkor a hatóság – újabb 30 napon belül – „további intézkedésekről” dönt. A lehetséges következményekkel kapcsolatban a NAIH azt közölte az rtl.hu-val, hogy ha az MBVK nem szünteti meg a jogsértést, akkor hatósági eljárást indíthat a kar ellen, ennek során pedig akár bírságot is megállapíthat. | Rengeteg magánszemély adataira lát rá a végrehajtói kar, lépett az adatvédelmi hatóság | Megsértette a GDPR-szabályokat a végrehajtói irodák ellenőrzése során a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar – állapította meg az adatvédelmi és információszabadság hatóság. A kar ugyanis bekérte az ellenőrzött irodákhoz tartozó összes ügy iratait – akár több évtizedre visszamenőleg is. Ezek közül azonban csak néhány, szúrópróbaszerűen kiválasztott eset alapján döntötte el, hogy szabályos volt-e a végrehajtó tevékenysége. Ez az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint sérti az adattakarékosság és a célhozkötöttség elvét, ezért arra szólította fel a végrehajtói kart, hogy változtassa meg a gyakorlatát. A végrehajtók rendkívül érzékeny adatokat is kezelnek, hozzáférhetnek például magánszemélyek banki, vagyoni és foglalkoztatottsági helyzetéről szóló információkhoz is. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/01/23/naih-vegrehajtoi-kar-jogszerutlen-ellenorzesek-tul-sok-adat | 2023-01-23 18:43:56 | true | null | null | Rtl.hu |
Több száz millió forint, az összes tavalyi támogatás majdnem 10 százaléka landolt a NER-nél a civileknek szánt pénzekből
Fideszes polgármesterek és parlamenti képviselők alapítványai is bőven kaptak a Magyar Falu Program civil pénzeiből.
Csaknem 425 millió forint értékben kaptak támogatást fideszesek 2022-ben a Magyar Falu Program civil pénzeiből, azaz a falusi civil alapból – derült ki lapunk összesítéséből. A pályázaton tavaly 1450 szervezet nyert, ezek között 113 olyan van, ami egyértelműen a Fidesz-KDNP-hez köthető, mivel ezen alapítványok, egyesületek elnökei, képviselői mind-mind valamilyen tisztséget töltenek vagy töltöttek be a kormánypárt színeiben, vagy nyíltan kampányoltak a választások alkalmával annak érdekében, hogy a választók a kormánypárti jelöltekre tegyék a voksukat.
A lista átnézése után kiderült, hogy abban szép számmal akad fideszes önkormányzati képviselő, polgármester, de még parlamenti képviselő is. Mindez azt jelenti, hogy az állami közvagyonból biztosított falusi civil pályázatokat 7,8 százalékban olyan szervezetek nyerték, amelyek a kormánypárt színeiben politizáló, vagy ahhoz közel álló tisztségviselőkhöz köthetők. Ez a teljes összeg – mintegy 4,8 milliárd forint – 8,8 százaléka.
A falusi civil pénzekre négy kategóriában nyújthattak be pályázatokat: civil szervezetek ingatlanberuházási és felújítási támogatása, gépjárműbeszerzési támogatás, eszközbeszerzési támogatás, valamint programszervezési támogatás. A legnagyobb megítélt összeg 7 millió forint volt, a legkisebb pedig 290 ezer forint. Figyelemre méltó,
A támogatást nyert alapítványok zömét önkéntes tűzoltó egyesületek, a falu fejlesztését szolgáló közalapítványok/alapítványok, és a helyi polgárőrségek szervezetei tették ki. Sok szervezetnek egyébként nincs működő honlapja, közösségi oldala, az interneten nem, csak a cégadatbázisban találni nyomát. Szociális tevékenységgel foglalkozó alapítványok alig-alig akadnak, és ami van,
Például Farkas Félix vezetésével a Lungo Drom Mezőkövesdi Szervezete 7 millió forintot kapott a Magyar Falu Program civileknek osztott pénzeiből. Farkas Félix 2014-ben került a parlamentbe, mint az Országgyűlés első roma szószólója. Akkor is a hírekbe került, amikor 2022 elején az Országos Roma Önkormányzat (ÖRO) büntetőfeljelentést tett, melyben azt állította, hogy a Farkas Félix által a budapesti Benczúr Hotelbe összehívott megbeszélésen olyan szerződéseket ajánlottak 30 roma önkormányzati képviselőnek, amiért cserébe „semmit nem kell igazából csinálni”. A feljelentést az ORÖ azokra a hangfelvételekre alapozta, amelyeket cikksorozatában a Népszava tett közzé.
A falusi civil pénzekből szép számmal kaptak parlamenti képviselők is. Simon Miklós, Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. választókerületének fideszes országgyűlési képviselője egyesülete, a Nyírbogát Hoportyó Vadásztársaság szintén a legmagasabb megítélt összeget, 7 millió forintot kapott közpénzből. A Simon család népszerű volt a Magyar Falu Program civil pénzeinek osztogatásánál. A képviselő felesége, Simonné Rizsák Ildikó, aki egyébként Nyírbogát polgármestere, szintén szerencsés volt. Az Egy Jobb Életért nevű egyesülete ugyanis szintén 7 millió forinttal lett gazdagabb.
Nem Simon Miklós volt az egyetlen országgyűlési képviselő, akinek csurrant-cseppent valami a közös vagyonból. Ovádi Péter képviselő alapítója és nagykövete is a Szent István Pálinka Lovagrend Sóly nevezetű szervezetnek, amely ezúttal 980 ezer forintot kapott. A Szilvaország Egyesület, amely Tilki Attila, Szabolcs-Szatmár-Bereg 4. választókerületének országgyűlési képviselője alapítványa, 1 994 000 forintot zsebelhetett be. Az Átölel a Pilis-Dunakanyar Egyesület pedig 2 millió forintot kapott. A Bánhorváti-Nagybarca Polgári Együttműködés Egyesülete, melynek képviselője Demeter Ádám, Demeter Zoltán borsod megyei országgyűlési képviselő fia, szintén 2 milliót tehetett zsebre. Demeter Ádám egyébként a 2019-es önkormányzati választásokon Bánhorváti polgármesteri székéért is indult független jelöltként, de plakátjairól kiderült, a Fidesz támogatásával.
Kovács Sándor szintén fideszes képviselő évekig elnöke volt a Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesületnek, mely 2 millió forintot kapott tavaly, 2020-ban pedig 6 milliót. Jelenleg felesége igazgatja a szervezetet. Az egyesület egyébként úgy nyerte el ezt a pénzt, hogy Kováccsal szemben 2020-ban a 24.hu cikke nyomán nyomozást rendelt el a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. A portál arról írt, hogy Kovács egyik barátja, feleségének egykori üzlettársa közel 1 milliárd forint értékben nyert különböző tendereket a Nyírségben, a politikus választókörzetéhez tartozó településeken. Egyébként a képviselővel szemben nem csak a rendőrség, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is nyomozást indított 2020-ban, mivel 60 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatásból vendégház, turisztikai bemutatóház és csónakszállás épült a képviselő családi birtokán. Utóbbi nyomozást végül megszüntette a NAV.
A Stumpf István egykori miniszter, majd alkotmánybíró nevével fémjelzett Tokaji Borlovagrendnek 2 millió forintot ítéltek meg. Stumpf 2010-től a második Orbán-kormány egyik tanácsadója volt, utána megválasztották alkotmánybírónak és ezt a tisztséget 2019-ig töltötte be. 2021. június 22-től a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve kormánybiztosi feladatot is ellát, mégpedig a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációja a feladata. Vagyis az Unió által is kifogásolt, fideszesekkel feltöltött kuratóriumok által irányított alapítványi egyetemek létrehozásán dolgozott. Két éves megbízatása épp a hónap végével jár le.
Az Országos Munkahelyteremtő és Ifjúságfejlesztő Egyesület szintén 7 millió forintot kapott. Az egyesüket egyik elnöke Tardi Tamás Ákos, aki a Somogy megyei önkormányzat Fidesz-KDNP-s tagja. Tardi egyébként 2015-ig a Fidelitas országos választmányának az alelnöke volt. Nevéhez több kétes ügy is kapcsolható, az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó egy 2014-es eset volt, amikor az Új Nemzedék Központ a gyermekek üdültetésére szánt négymilliárd forintnyi EU-s pénzt látható eredmény nélkül költötte el. A projekt felelőse Mihalovics Péter korábbi Fidelitas-alelnök volt, jobbkeze pedig Tardi Tamás Ákos. Ekkor az Állami Számvevőszék vizsgálatot indított, melyet a felelősök megúsztak, mivel azt mondták, hogy a 2011 és 2014 közti gazdálkodásról szóló iratok eláztak egy viharban – számolt be a kapos-t.hu.
A számos polgármester közül kiemelkedik a botrányba keveredett – független – pándi polgármester, Lázók József. A város első embere 2022-ben azzal került a hírekbe, hogy a térség fideszes képviselőjelöltjének, Pogácsás Tibornak a választási plakátjait a helyi közmunkásokkal helyeztette ki. Az esetről videófelvétel is készült, melyet a párbeszédes Szabó Rebeka tett közzé még tavaly tavasszal. A videón a közmunkások elismerik, hogy Lázók József megbízásából dolgoztak. A polgármester alapítványa, a Pándi Sportlövész Egyesület 7 millió forinttal lett gazdagabb. | Több száz millió forint, az összes tavalyi támogatás majdnem 10 százaléka landolt a NER-nél a civileknek szánt pénzekből | Fideszes polgármesterek és parlamenti képviselők alapítványai is bőven kaptak a Magyar Falu Program civil pénzeiből. | null | 1 | https://nepszava.hu/3182698_ner-fidesz-magyar-falu-program-civilek-tamogatas | 2023-01-23 18:45:00 | true | null | null | Népszava |
Az egykori Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézmény, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) drága hóeltakarítási ügyéről kérdezte a legfőbb ügyészt Hadházy Ákos. A független képviselő arra volt kíváncsi, hogy áll az évek óta húzódó nyomozás a hó- és síkosságmentesítés túlárazása ügyében.
Mi történt azóta, hogy az ügyészség a megszüntetett rendőrségi eljárás folytatását rendelte el még 2020. július 7-én. Sikerült-e azóta tisztázni a tényállást, összehasonlítani a piaci árakat és a hasonló megrendeléseket, hallgattak-e ki tanúkat, van-e gyanúsítottja az ügynek.
Polt Péter válaszában közölte, hogy az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya 28 személyt tanúként, 2 személyt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatott ki.
A nyomozó hatóság a befejezett nyomozás iratait vádemelési javaslattal küldte meg a Budapesti IX. Kerületi Ügyészségnek, ahol
a vádemelés kérdésében való döntés meghozatala folyamatban van. | Két gyanúsítottja van a méregdrága hókotrásnak | Az egykori Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézmény, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) drága hóeltakarítási ügyéről kérdezte a legfőbb ügyészt Hadházy Ákos. A független képviselő arra volt kíváncsi, hogy áll az évek óta húzódó nyomozás a hó- és síkosságmentesítés túlárazása ügyében. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/01/23/ket-gyanusitottja-van-a-meregdraga-hokotrasnak/ | 2023-01-23 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Tavaly szeptember végelszámolást indított egyik vállalkozásánál Matolcsy Máté Huba, a jegybankelnök Matolcsy György idősebb gyermeke. Az Amur Online Kft. internetes kereskedelemmel foglalkozott, a cégadatok alapján kispályás módon, érdemi jövedelme ebből a tevékenységből nem származott az idősebb Matolcsy-gyereknek. A legutolsó teljes üzleti évükben, 2021-ben nem keletkezett bevételük, adózott eredményük 313 ezer forintos mínusz lett, a tavalyi tört évben pedig 2,4 millió forint veszteséget értek el a végelszámolás elindításáig. Igazán fényes a korábbi néhány évük sem volt, 2018-ban azért még elértek 8,55 millió forintos eredményt.
A céget feleségével közösen tulajdonolta és vezette Matolcsy Máté, de a pár bejegyzett lakcíme nemrég elkülönült: a II. kerületi Kondor úti ingatlan helyett a családfő a szintén abban a kerületben található ingatlant jelölt meg címeként. A Kondor úti ingatlan (kiemelt képünkön) érdekességét az adja, hogy az épület egy részét a Matolcsy-gyerek családja használta (ennek részleteiről itt írt lapunk; a rezidencia egy kőhajításnyira van a testvér, Matolcsy Ádám luxusvillájától, amelybe – mint megírtuk – akkoriban Matolcsy György vette be magát).
Az ingatlan megszerzéséhez jelentős, 90 millió forintos hitelt vettek fel, melyben közreműködött Matolcsy Máté másik céges érdekeltsége, a Mém Műhely Kft. E társaság közbeiktatásával vették meg a Kondor úti lakórészt, a jelzálogot is a Mémre jegyezték be – írtuk 2018 márciusában. Jelzálognak azonban már nyoma sincs a friss földhivatali és jelzálogjogi nyilvántartásokban. Pedig négy évvel ezelőtt még kétséges volt, hogy egy – akkoriban – többnyire veszteségesen működő vállalkozás hogyan képes kitermelni a törlesztőrészleteket.
Csakhogy az elmúlt években nagyot fordult a világ a Mémmel. A cég 2017-ben még veszteséges volt (12,1 millió forint), ám azt követően melléjük állt a szerencse, vagy gyümölcsözni kezdett az üzleti stratégiájuk, és 2018-2021 között összesen 268,3 millió forint adózott nyereséget könyvelt el a főtevékenysége szerint társadalomtudományi, humán kutatással, fejlesztéssel foglalkozó társaság. Vagyis volt miből rendezni a jelzáloghitelt, amit a cégadatok szerint 2019-ben már töröltek is a cégnyilvántartásból.
Ehhez bizonyosan jól jött, hogy 2018-ban a cég profittermelő képességéhez képest kiugróan magas, 85 millió forintos adózott eredményt értek el.
Matolcsy Máté akkoriban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a hitel egy jelentős részét egy másik budai ingatlan eladásából előtörlesztették – a fennmaradó hitel visszafizetéséhez pedig a jelek szerint egy sikeres üzleti év kellett.
A hitelt egyébként a tágabb Matolcsy család érdekkörébe tartozó, dicstelen véget ért NHB Növekedési Hitel Bank nyújtotta. Annak tulajdonosa ugyanis a hitel folyósítása idején a jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás volt. Az NHB időközben eltűnt a süllyesztőben, a Magyar Nemzeti Bank 2019 márciusában visszavonta a pénzintézet tevékenységi engedélyét, és elrendelte a végelszámolást. Ezt megelőzően, 2018 karácsonya táján, amikor már sűrűsödtek a viharfellegek az NHB felett, a Matolcsy-, illetve Szemerey család érdekeltségébe tartozó cégek sora nyitott más pénzintézeteknél számlákat, mielőtt a jegybank korlátozta volna a kifizetéseket, és felügyeleti biztost nevezett volna ki a bankhoz. A jó időzítéssel sok pénzt lehetett kimenekíteni a bedőlés közeli állapotba került NHB-től.
A Mém egyébként annak a Növekedéskutató Intézet Kft.-nek a jogutódja, amely 2004 és 2016 eleje között Matolcsy György tulajdonában volt. | Végelszámolja egyik cégét Matolcsy fia | Matolcsy Máté Huba másik cége pedig hamar rendezte jelzáloghitelét, így tehermentes lett a II. kerületi családi ingatlan. Sikertörténet 2019-ből. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/01/23/matolcsy-mate-cege-mem-muhely-kondor-ut/ | 2023-01-23 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Miközben az elmúlt hónapokban országszerte zárnak be a termálfürdők és az uszodák az energiaválság miatt, egy Somogy megyei faluban, Csokonyavisontán december 16-án újra megnyitották – legalábbis részlegesen – a szeptember óta zárva tartó, szebb napokat látott fürdőkomplexumot. A létesítményt korábban tulajdonló önkormányzati cég az ősszel szokatlan körülmények között került egy győri fideszes önkormányzati képviselő családi vállalkozásának tulajdonába. A fürdőt nyílt tender keretében értékesítették az egyetlen pályázónak, egy környékbeli építési vállalkozónak, aki azután két részletben passzolta el azt a győri fideszes képviselő családjának.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy Csokonyavisonta évek óta folytat hiábavaló küzdelmet féltett öröksége megmentéséért. Az országosan is ismert fürdőre egy magánbefektető tett ajánlatot, majd meg is szerezte azt az önkormányzattól, de a Somogy Megyei Kormányhivatal – nyílt pályázat híján – szabálytalannak találta és megsemmisítette a tranzakciót. Az önkormányzat ezután a kormányhivatal útmutatása alapján pályázatot írt ki a fürdőeladására, amire
egy barcsi vállalkozás jelentkezett be, majd bő egy héttel az önkormányzattal megkötött adásvétel után tovább is adta a cég nyolcvan százalékát, majd a maradék húszat is.
A történet iskolapéldája annak, hogy a rentábilisan nem működtethető vagy az évtizedek során elhanyagolt, lepusztult állapotba kerülő közvagyon hogyan vándorol egy kormánypárti kötődésű vállalkozás kezébe.
Mielőtt a tranzakció részleteit ismertetnénk, bemutatjuk a történet főszereplőit:
Harasztia Attila Csokonyavisonta polgármestere 2014 óta vezeti az ezerötszáz lelkes dél-somogyi települést. Pályafutását az MSZP-ben kezdte, de mindkétszer függetlenként szerezte meg a polgármesteri széket. Elsődleges céljai között szerepel a fürdő működésének fenntartása; ha a helyiek számára identitásképző erejű fürdőt nem sikerül megmentenie, az akár olyan népszerűségvesztéshez is vezethet, ami a posztjába kerülhet.
Zömbik Imre barcsi építési vállalkozó, a Bau-Lizéna Kft. tulajdonosa. Ez a cég tett egyedüliként ajánlatot a fürdő megvételére a tavaly augusztusban kiírt pályázaton. Miután megvásárolta a fürdőt október 3-án, nyolc nap múltán továbbadta először a nyolcvan, majd a maradék húsz százalékát is egy győri fideszes képviselő családi cégének, amint erről az Átlátszó is beszámolt december végén.
Hajtó Péter győri önkormányzati képviselő, aki 2019-ben szerzett mandátumot a Fidesz-KDNP színeiben. Az ő családi cége, a Hafe-Hungary Kft. vette meg a fürdőt két részletben a barcsi vállalkozótól. Hajtó kifejezetten keresi a nyilvánosságot, több közös fotón szerepel olyan sztárokkal, mint Korda György és felesége vagy Pápai Joci popénekes. A tavaszi országgyűlési választás előtt megafonos háttérrel pózolt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, és Orbán Viktor miniszterelnökkel is készült már közös fotója.
Kuti Balázs vállalkozó, reklámszakember. Ő volt az, aki korábban megvásárolta a fürdőt, ám az adásvételi szerződést a kormányhivatal szabálytalanságra hivatkozva érvénytelenítette. Kuti korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy el fog indulni a fürdő értékesítésére augusztusban kiírt pályázaton, mégsem tette, viszont baráti kapcsolatot ápol az új, fideszes tulajdonossal.
Popovits Frigyes, a fürdőt üzemeltető cég Thermál-Fürdő Kft. új ügyvezetője. Ő már Kuti idején szerepet vállalt a fürdő életében. Amikor tavaly áprilisban ott jártunk, a fürdő gondnokaként és gépészeként mutatták be, a helybéliek Kuti ügyintézőjeként, jobbkezeként hivatkoztak rá. Elmondása szerint búvár szakoktató, Kuti Balázst gyerekkora óta ismeri. Amint kiderült, közös cégük is van, most Hajtó Péter mellett vállal ügyvezetői feladatot.
A csokonyavisontai fürdőt a múlt század ötvenes éveiben kezdték fejleszteni, miután fosszilis energiahordozók után kutatva végül is jó minőségű termálvizet találtak a településen. Az utóbbi években a fürdő súlyos veszteségeket termelt az önkormányzatnak, a kaput azonban a koronavírus-járvány tette be. A fürdőt évek óta próbálják értékesíteni. Legutóbb 2021-ben akadt jelentkező, Kuti Balázs több százmilliós fejlesztést, befektetők bevonását, vízilabdás sportközpont létrehozását ígérte a településnek.
A választási kampány hajrájában, tavaly tavasszal alapkőletétel is volt Szászfalvi László, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség korábbi elnöke (a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje 2019-ben) és Gáll Péter, a szövetség volt főtitkára jelenlétében. A Kuti és az önkormányzat között megkötött adásvételi szerződést a kormányhivatal májusban semmisnek nyilvánította, mivel 25 millió forintos értékhatár fölött nyilvános pályázaton kellett volna értékesíteni a fürdőt, ilyet azonban nem írtak ki.
Az augusztusban végül kiírt pályázatra csak a Barcsra bejegyzett Bau-Lizéna Kft. jelentkezett A pályázatot szeptemberben az önkormányzat eredményesnek nyilvánította, egyben bejelentette, hogy a fürdő a felújítások és fejlesztések érdekében átmenetileg bezár. A cég és az önkormányzat október 3-án írta alá az adásvételi szerződést. Eszerint a fürdő 440 millió forint értékben került eladásra az alábbi konstrukció szerint:
az első árrész 8 millió forint, melybe beleszámítják a pályázati csomag megvásárlásakor kifizetett 3 millió forintos biztosítékot.
A második árrész nagyjából 126 millió forint, amit határidő nélkül, adósságrendezés címen rögzítettek. Magyarul ez az az összeg, amit a cég a fürdő beszállítói követeléseire, a felhalmozott köztartozásokra és egyéb adósságokra fordít.
A harmadik árrész 300 millió forint, ami azonban a vevőnél marad, ebből kezdi el hatvan munkanapon belül a fürdő műszaki helyreállítását. Ezt az árrészt a szerződés szerint akkor kell teljesítettnek tekinteni, amikor a fürdő újranyit.
A negyedik rész körülbelül 6 millió forint, amit a vevő akkor fizet meg, ha a tranzakciót a kormányhivatal jóváhagyta.
Október 11-én a Bau-Lizéna Kft. eladta a fürdőt üzemeltető cég nyolcvan százalékos üzletrészét a Hafe-Hungary Kft.-nek, Hajtó Péter családi cégének. A maradék húsz százalékról a két cég november 21-én állapodott meg, így került a fürdő egésze a pályázaton nyertes vállalkozótól a győri fideszes képviselő és családja kezébe.
Szerettük volna megtudni, hogy az építési vállalkozó, Zömbik Imre miért pályázott a fürdőkomplexumra, és miként született meg a döntés, hogy szinte azonnal további is adja azt, de a 24.hu-nak azt mondta, egyik kérdésre sem kíván válaszolni.
Az eredeti adásvételi szerződésnek legalább két, figyelemre méltó pontja van. Az egyik, hogy a legnagyobb, 300 millió forintos vételárrészt valójában ki sem kell fizetni, mert azt a vevőnek a fürdő műszaki fejlesztésére kell fordítania. Ezt a konstrukciót a fürdő ügyeit jól ismerő, ám névtelenséget kérő forrásunk így írta le:
Ez olyan, hogy ön megveszi tőlem az én házamat, és utána én a 70 százalékát a vételárnak visszaadom, hogy a saját hasznára újítsa fel azt a házat, amit tőlem megvett.
A másik különös pontja a szerződésnek, hogy a 300 milliót a felek abban az esetben tekintik kiegyenlítettnek, ha a fürdő a szeptemberi bezárást követően újranyit. Forrásunk úgy látja, hogy ez a feltétel a december 16-i újranyitással teljesült is, vagyis ezzel a vételárrész a fürdő érdemi műszaki rekonstrukciója nélkül került elismerésre.
Harasztia Attila polgármester ezt másképp látja. Szerinte egyelőre csak részleges nyitásról van szó. Az újranyitást ünneplő sajtótájékoztatóról szóló videóban el is hangzik: a fürdő szolgáltatásai – két belső medence, masszázs, szauna és gyógykezelések – csak a hét második felében érhetők el, a hétfő, a kedd és a szerda továbbra is a felújításoké. A polgármester szerint a szerződésből egyértelműen kiderül, hogy az újranyitás alatt a 2023 májusára tervezett teljes újranyitást kell érteni. Állítólag akkorra van esély a 300 milliós felújítás befejezésére.
A szerződés azonban a háborús vészhelyzetre és a gazdasági világválságra hivatkozva a teljes újranyitás végső határidejét 2028. május 31-ben határozza meg.
Amikor a Bau-Lizéna Kft. továbbpasszolta a nyolcvan százalékos üzletrészt a fideszes képviselő cégének, akkor a szerződésben a 300 millió forintra vonatkozóan ugyanezeket a feltételeket rögzítették.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a csokonyavisontai termálvíz „Európa második legjobb minőségű termálvize”, ezt azonban semmilyen általunk ismert adat nem támasztja alá. Az eredeti adásvételi szerződés alapján ennek éppen az ellenkezőjére lehet következtetni. A szerződés szerint ugyanis a fürdő 2022. októberi állapotában „kritikus egészségügyi és baleseti kockázatot” jelentett.
Ennek fényében megkérdeztük az új tulajdonost – bár a cég édesanyja nevén van, a politikus készséggel nyilatkozott a témában –, milyen fejlesztéseket hajtottak végre a részleges újranyitás érdekében. Hajtó Péter szerint a fürdő számára a termálvíz „nem megfelelő”, a működtetésre alkalmatlan összetétele jelentett rendkívüli problémát. A vizet arzénmentesíteni kellett, mostanra azonban minden szükséges hatósági engedély rendelkezésre áll. Azt is elismerte, hogy a tulajdonosváltás valóban gyorsan zajlott, ennek oka, hogy amikor „be akartak, be kellett szállniuk”, akkor az üzletrész nyolcvan százalékát megvásárolták, de kötöttek egy opciós szerződést is a maradék megvételére, később pedig ezt érvényesítették. Közölte azt is, hogy a Bau-Lizéna Kft.-re kivitelezőként a későbbiekben számítanak.
Megkérdeztük azt is, miért nem pályáztak ők maguk a fürdő megvételére, és miért volt szükség a Bau-Lizéna Kft. közbeiktatására. A vállalkozó erre azt mondta, a cégüket eredetileg nem érdekelte a fürdő. A pályáztatás során kereste meg őket a Bau-Lizénia Kft. ügyvezetője, és külsősként csatlakoztak a befektetéshez. Hajtóék cégének nincs mindennapos tapasztalata fürdőüzemeltetésben. Mint mondta, rendezvényszervezéssel foglalkoznak, de vannak fémipari érdekeltségeik is. Családi cégük mindig is a többlábon állás híve volt, és keresik a befektetési lehetőségeket – mondta. Annyit elárult azonban, hogy másfél éven át üzemeltetési igazgatóként tevékenykedett a győri önkormányzat uszodát üzemeltető cégében. Ez szerinte viszont „valamelyest más lapra tartozik”.
A polgármester lapunknak azt mondta, hogy Hajtó Péter már akkor megjelent a fürdő közelében, amikor az önkormányzat a Bau-Lizénia Kft.-vel megkötött adásvétel gyakorlati teendőit intézte.
Az ügy további érdekessége, hogy a fürdőt korábban szabálytalanul megvásároló Kuti Balázs és Hajtó Péter között is kimutatható üzleti kapcsolat. Kutinak éppen a fürdő címére volt bejegyezve egy vállalkozása, a Berkoling Zrt., amelyből 2022 szeptemberében szállt ki, az új tulajdonos-vezérigazgató pedig Hajtó Péter lett. Szintén különös, hogy Kuti Balázs, Hajtó Péter és a fürdő új ügyvezető igazgatója, a korábban Kuti helyi embereként bemutatott Popovits Frigyes is üzleti kapcsolatban áll egy Port Adria Kft. nevű cégen keresztül, mely Kuti állandó lakcímére van bejegyezve.
Hajtó Péter megerősítette, hogy együtt dolgozik Kutival, akivel baráti a kapcsolata, és a fürdő jövőbeli működtetésében is számít rá alkalmazottként. Beszélgetésünk során megemlítette azt is, hogy a fürdő fejlesztéséhez további befektetők bevonását látja szükségesnek, minthogy a fejlesztési koncepció teljes megvalósításához nagyjából 500 millió forintra van szükség.
Tavaly tavasszal, amikor a fürdő eladásáról írtunk, szóba került, hogy a fürdőbe a Magyar Vízilabda Szövetség is beszáll 300 millió forint tao-pénzzel. Tao-támogatásra azonban csak olyan sportegyesület jogosult, amely már legalább két éve teljesíti ennek feltételeit. Ilyen sportegyesület Csokonyavisontán ugyan nincs, de a decemberi sajtótájékoztatón kiderült: a gyógyfürdő jövőjét a sződligeti székhelyű, profi vízilabdával foglalkozó Aquaworm Nonprofit Kft.-vel együttműködésben képzelik el az új tulajdonosok.
A cikkünk megírásában közreműködött Vitéz F. Ibolya. | Győri fideszes képviselő családi cégéhez került a bezárásra ítélt somogyi gyógyfürdő | A közelmúltban részlegesen újranyitott a csokonyavisontai gyógyfürdő, amelyet még szeptemberben zárt be az önkormányzat, mielőtt pályázaton értékesítette volna egy környékbeli építési vállalkozónak. A pályázaton nyertes cég a fürdő 80 százalékát egy hét után továbbadta egy győri fideszes önkormányzati képviselő családi cégének, mely november végére százszázalékos tulajdonos lett. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/01/11/csokonyavisonta-furdo-ner-eladas-fidesz-vizilabda/ | 2023-01-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Megtörtént a nagy bejelentés, miszerint a magyar állam és a 4iG megkötötte a végleges adásvételi szerződést a Vodafone Magyarország megvásárlására, és az is kiderült, hogy a január végén lezáródó tranzakció összesen 660 milliárd forintba fog kerülni.
Hétfő este meg is jelent a Magyar Közlöny legújabb száma, melyből kiderül, hogy a kormány máris nemzetstratégiai jelentősségűvé minősítette az adásvételt. A személyesen Orbán Viktor által jegyzett kormányrendelet holnap lép életbe, ami egyben azt is jelenti, hogy holnaptól a Gazdasági Versenyhivatalnak nem lesz módja arra, hogy bármi okból vizsgálja a Vodafone felvásárlását. | Nem vizsgálódhat a Versenyhivatal a Vodafone felvásárlása körül | Hétfő este megjelent a Magyar Közlöny legújabb száma, melyből kiderül, hogy a kormány máris nemzetstratégiai jelentősségűvé minősítette az adásvételt. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/01/09/vodafone-felvasarlas-nemzetstrategiai-jelentossegu-versenyhivatal/ | 2023-01-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Befizette az önkormányzat a XVIII. kerület DK-s polgármesterét az ATV egyik legnézettebb műsorába, az Egyenes Beszédbe – derült ki az önkormányzati hivatal a 24.hu közérdekű adatigénylésére küldött válaszából.
A kerület azt írta, hogy a 2021-es, illetve a 2022-es évre is kötött szerződést az ATV Első Magyar Magántelevíziós Zrt.-vel, és decemberig
ezeknek a megállapodásoknak a keretében Szaniszló Sándor polgármester úr mindösszesen 13 alkalommal szerepelt az ATV alábbi műsoraiban:
– 4 alkalommal A nap híre
– 8 alkalommal Egyenes Beszéd
– 1 alkalommal ATV Start.
A XVIII. kerület tehát azt állítja, hogy olyan szerződést kötött az ATV-vel – 2021-re és 2022-re vonatkozóan összesen 8 millió forintért –, amelynek keretében a polgármester az Egyenes Beszédben is szerepelhetett.
Az ATV viszont korábban azt állította, hogy az Egyenes Beszédbe nem lehet bevásárolnia magát senkinek, és most is ezt válaszolta a 24.hu-nak.
Miért van ennek jelentősége?
Hitelességi szempontból minden médiatartalom esetében alapvetően fontos, hogy szabad szerkesztői döntés vagy az interjúalannyal kötött szerződés révén hívnak meg valakit (esetleg e kettő valamilyen egyedi keveréke alapján, ez azonban olyan bonyolult képlet, amelynek elemzésétől ezúttal eltekintünk). Ha ugyanis valaki egy szerződéssel „befizette magát”, és ezért kerül a stúdióba, ám ezt a csatorna, portál, újság stb. nem jelzi valamilyen formában a nézőknek, olvasóknak, az súlyosan etikátlan magatartás. Hiszen – még mindig az elvek szintjén maradva – okkal feltételezheti bárki, hogy az elhallgatott pénzmozgás befolyásolja a kérdéseket. Ráadásul ez esetben polgármesterekről van szó, akik közhatalommal rendelkeznek.
Az Egyenes Beszédnek azért van megkülönböztetett jelentősége a magyar nyilvánosságban, mert az országos kábelcsatornákon ez a legnézettebb politikai interjúműsor, a kampány idején olykor csaknem háromszázezres, de még a választási év végén is a kétszázezer főhöz közelítő közönségével. Ellenzéki politikus ennél nagyobb nyilvánosságra beszélgetős tévéműsorban nem számíthat, ezért is fordulnak meg olyan gyakorisággal a kormánnyal kritikus politikusok a stúdióban.
Azért is fontos kérdés, hogy pénzért lehet-e bemenni az Egyenes Beszédbe, vagy sem, mert azt a médiatörvény is szabályozza, hogyan lehetséges műsort anyagilag támogatni, valamint annak is van relevanciája, ha egy politikus közpénzt költ arra, hogy a nyilvánosságba szerepelhessen. A XVIII. kerület nem tette közzé sem a 3,5, sem a 4,5 milliós ATV-s szerződést azon az üvegzseblistán, amely az önkormányzat honlapjáról elérhető. Ennek oka egyszerű: ott csak az 5 millió forintnál nagyobb értékű megállapodásokat kellett közölni, azaz ha nincs az adatigénylés, akkor nem derült volna ki, hogy a kerületnek van ilyen megállapodása az ATV-vel, erre költött adófizetői pénzt.
A XVIII. kerület válaszában egyébként arról is tájékoztatta portálunkat, hogy a Klubrádióval is kötött szerződést még 2020. szeptembere és 2020. december 31-e közt nettó 712 ezer forintért, amelyért tízszer a Reggeli Gyorsban 3-5 perces, illetve két alkalommal 10-12 perces interjúlehetőséget kapott a kerület, valamint további reklámszpotokat. Kerestük ebben az ügyben a Klubrádiót, amelytől cikkünk megjelenéséig nem kaptunk kérdéseinkre választ.
Előzmények és az ATV-s cáfolat
Novemberben előbb a szocialista Horváth Csaba vezette XIV. kerületről derült ki a 444.hu cikkéből, hogy leszerződött az ATV-vel, decemberben pedig már mi írtuk meg, hogy a szintén DK-s Kiss László vezette Óbuda, valamint a korábban momentumos, ma már ugyancsak DK-s Déri Tibor vezette Újpest is kötött szerződést az ATV-vel. A zuglói önkormányzat először állította, szerződése vonatkozik az Egyenes beszédre is, majd ezt visszavonta.
Ehhez képest most a XVIII. kerületi önkormányzat félreérthetetlenül úgy fogalmazott, hogy a megkötött szerződések keretében szerepelt Szaniszló Sándor az Egyenes Beszédben.
Az állítással kapcsolatban megkerestük az ATV-t, a csatorna így reagált érdeklődésünkre:
Határozottan cáfoljuk, hogy Szaniszló Sándor az ATV-vel kötött önkormányzati megállapodás részeként szerepelt az Egyenes Beszédben. A szerkesztők saját döntésük és kizárólag szakmai szempontok alapján hívták a műsorba szerepelni, mivel Szaniszló Sándor egy országosan ismert, országos érdeklődésű ügyekben is megszólaló politikus, akit az átlagnál többen néznek. Sem vele, sem más személyekkel nem kötünk kereskedelmi vagy üzleti megállapodást Egyenes Beszéd-interjúkra, ennek lehetősége fel sem merült, és ezen a jövőben sem változtatunk.
Pontosító kérdésünkre, hogyha Szaniszló nem a szerződés keretében járt az Egyenes Beszédben, akkor melyik műsorba járt pénzért, vagyis miért fizetett a csatornának az önkormányzat, az ATV azt írta: fenntartja korábbi nyilatkozatát. Igaz, hozzátették: „A szerkesztőségeken belüli személyi átfedés miatt az önkormányzat ezen interjúkat a teljesítés részének tekinthette, mivel ennek ellenkezőjére az ATV nem hívta fel külön a figyelmét.”
Mit mond a szerződés?
Mindezzel tehát ott tartunk, hogy az
ATV szerint az Egyenes Beszédbe nem lehetséges bevásárolnia magát senkinek,
miközben a XVIII. kerület hivatala ennek ellenkezőjét állítja.
A két, egymásnak ellentmondó állítást nem oldja fel a szerződés sem.
A XVIII. kerület által megküldött, „termékmegjelenítésre vonatkozó” szerződésből az derül ki, hogy a 2022-es szerződés 4,5 millió forintról, illetve 12 megjelenési alkalomról szólt. A szerződésbe nincs beleírva, hogy pontosan melyik műsorba megy be a pénzért Szaniszló, ezt az információt a hivatal külön kérdésre árulta el.
A 2021-es szerződéshez képest az a legszembetűnőbb különbség, hogy amíg ott számszerűsítették is, hogy 14 Start Plusz-szereplés kerül 3,5 millió forintba, egy évvel később a szóban forgó műsor(ok) megnevezése már elmaradt – ebből érthető, a kerület miért hivatkozhat más műsorokra teljesítésként.
(Ez a módosítás azért fontos, mert a Start Plusz az a műsor, amely – a médiában általánosan elterjedt módon – támogatott tartalomként definiálható, tehát természetes, hogy annak beszélgetései valamilyen üzleti megállapodás nyomán készülnek. A médiában számos ilyen támogatott, szponzorált tartalom van, amelyet azonban minden esetben jelölni kell, hogy világos legyen: üzleti megállapodás, így érdek áll a tartalom készülte mögött.)
A visszakereshető 2022-es adások alapján előző cikkünkben megírtuk, hogy Szaniszló 2022 januárjától decemberig hétszer volt az Egyenes Beszéd, kétszer a Start és háromszor A nap híre vendége. Azaz 12-szer volt benn decemberig, 2022 utolsó hónapjában pedig még kétszer volt az Egyenes Beszédben, továbbá járt a Startban és a Mai Témában egyaránt.
Decemberi cikkünkben kitértünk arra is, hogy médiatörvény előírja, a támogatott műsornál a támogatót fel kell tüntetni; a tájékoztatás a „támogatott műsorszám jellegét és tartalmát nem sértő módon” a műsorszámmal egyidejűleg, az előtt és a végén történhet meg. Ugyanakkor az általunk az ATV weboldalán megtekintett Startban és az Egyenes Beszédben sem volt arra utalás, hogy támogatott médiatartalmat láthatnak a nézők, ez csak a Start Pluszban hangzik el, noha a XVIII. kerület szerint éppen ebben a műsorban nem jelent meg a szerződés keretében Szaniszló Sándor az említett időszakban.
Hasonló volt a helyzet korábban a zuglói MSZP-s polgármester, Horváth Csaba esetében, hiszen ő sem járt a Start pluszban, és az önkormányzat azt állította a 444.hu-nak, hogy az Egyenes Beszéd-beli megjelenésekre is vonatkozik a szerződésük, ám ők ezt az állítást később visszavonták. Az viszont ott sem derült ki, hogy akkor milyen megjelenésekért fizet az önkormányzat.
Gyakori vendégek az Egyenes Beszédben, akik szerződtek
Korábban megírtuk, hogy Zugló MSZP-s vezetője mellett Óbuda és Újpest DK-s polgármestere is szerződés keretében jelent meg az ATV-ben többször is. Frissített összesítésünk szerint a 2022-es évben
Szaniszló Sándor így összesen kilencszer szerepelt az Egyenes Beszédben.
Horváth Csaba hétszer volt az Egyenes Beszédben, egyszer pedig A nap hírében társalgott a többiekkel.
Déri Tibor újpesti polgármester háromszor volt A nap híre vendége, kétszer az Egyenes Beszédé, egyszer a Start Pluszé, egyszer a Mai Témáé.
Kiss László óbudai polgármester háromszor volt A nap híre vendége, és kétszer az Egyenes Beszédé. A Start Pluszban az óbudai polgármester nyolc alkalommal volt vendég.
Számos olyan önkormányzat is volt, amelyik lapunkkal azt közölte, hogy nem kötött szerződést az ATV-vel, mégis többször szerepeltek a polgármesterek a műsorban: ilyen az I., a II., a VI., a VII. (cikkünk első verziójában itt tévesen a VIII. kerület szerepelt a VII. helyett – a szerk.), a IX., a XI. kerület vagy éppen Eger. (Márki-Zay Pétert azért nem vettük bele az összeállításba, mert Hódmezővásárhely polgármestere az Egyenes Beszéd műsorában rendszerint országos ügyekkel szerepelt a tavalyi évben, mint az ellenzék aktuális, majd korábbi miniszterelnök-jelöltje, tehát nem elsősorban mint hódmezővásárhelyi polgármester.)
Mi ebből a tanulság? Egyelőre főleg a homály.
Nem világos, hogy egyes önkormányzatok miért kötnek szerződést az ATV-vel, ha más polgármestereket szerződés nélkül is behívják – igaz, az ábránkon is látszik, nem olyan nagy számban, mint Horváth Csabát és Szaniszlót –, miként az is világos: ezek a megállapodások kellemetlenek lehetnek azoknak a műsorkészítőknek is, akik adott esetben nem tudnak róluk.
Ami biztos: az, ha egy polgármester közpénzért kerül be bármilyen műsorba (legyen ez akár az Egyenes Beszéd, akár más), és ezt a tényt a médium nem jelöli: az aggályos gyakorlat.
Összességében a 2022-es, XVIII. kerületi szerződésre is az igaz, amit Polyák Gábor korábban mondott a zuglói kontraktus kapcsán, ahol szerinte láthatóan igencsak „izzadtak rajta, hogy olyat írjanak a szerződésbe, amiből nem derül ki pontosan, hogy miről van szó.” A médiakutató (aki az Egységben Magyarországért sajtó- és médiapolitikáért felelős kabinetvezetője volt az országgyűlési választási kampányban Márki-Zay Péter felkérésére) bár etikailag kifogásolhatónak tartotta, hogy egy politikai tisztségviselő közpénzen vásárolt tartalomban feltűnjön, és önmagát népszerűsítse, ez önmagában nem jogsértő. Polyák hozzáteszi: az már általános probléma, hogy a médiában nem elég alaposan szabályozott a közpénz elköltésének gyakorlata, igaz, ennek átláthatóbbá tétele a pártoknak nem is érdekük, noha ez a nézők és a közpénzfizetők érdekét is szolgálná hosszú távon.
Ezt a szabályozatlanságot pedig jól láthatóan az ellenzéki politikusok is kiaknázzák. | Közpénzen fizették be az Egyenes Beszédbe a polgármestert, összesen nyolcszor – állítja az ellenzéki hivatal | A XVIII. kerületi önkormányzat szerint a DK-s Szaniszló Sándor többször is egy több millió forintos szerződés keretében járt az Egyenes Beszédben, ahol tavaly ő volt a legtöbbször szereplő kerületi polgármester. Az ATV tagadja, hogy pénzért hívnak vendégeket a műsorba. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/01/23/atv-egyenes-beszed-szaniszlo-sandor-kozpenz-18-kerulet/ | 2023-01-23 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Hadházy Ákos munkaidőben találta az 50 millió forint EU-s pénzből épület szálláshelyen a polgármestert, állítása szerint a betegszabadsága alatt ment oda takarítani.
Link másolása
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy heves megyei kisvárosában, Pétervásárán járt, ahol annak akart utána járni, hogy milyen az a falusi szálláshely, amire 50 millió forint EU-s támogatást kapott a polgármester. Amikor megérkezett, a település fideszes polgármesterét, Eged Istvánt találta ott, aki állítása szerint a betegszabadsága alatt ment takarítani az épületbe.
"Ez kérem egy kacsalábon forgó »falusi szálláshely«, amire 50 millió forint(!) EU-s támogatást kapott Pétervására fideszes polgármestere. A jelek szerint itt tölti a betegszabadságát is... Eged Istvánt MUNKAIDŐBEN találtam a jakuzzis, tornyos kastélyocskában, egy helyi kísérőm szerint a parkolóban a szolgálati Opel állt. A fideszes városvezető azt is mondta, hogy éppen takarít. Bár múlt kedden, kora délután jártam ott, szerinte nem volt munkaidőben, mert „egyfajta betegszabadságon” van. Reméljük, hogy ez nincs így, mert akkor ez táppénzcsalás gyanús..."
- írta a politikus.
Hozzátette, hogy a fenti 50 millión felül az Eged család még további több mint 58 millióhoz jutott a Vidékfejlesztési Programból öt projektre, ami a hivatalos adatbázisban „Helyi vidékfejlesztési stratégia” néven fut, leírás nélkül.
Egy részlet a kapuban lezajló feszült beszélgetésből:
"- Hát miért jött ide?
- Azért, hogy megnézzem az európai uniós pénzeknek a felhasználását.
- De ön szerint hogy kellett felhasználni?
- És mivel hallottam azt, hogy esetleg a polgármester épített itt egy házat ebből. Nem nagyon hittem el, de most látom, hogy tényleg. Most ön itt egy vendéget vár? Jönnek vendégek?
- Igen, éppen takarítok.
- Kitakarítja a házat, igen... de nem munkaidő van, bocsánat?
- Nem, most éppen nem munkaidő van, hanem, hogy úgy mondjam, a betegszabadságomat töltöm.
"
"A polgármester arra nem válaszolt, hogy a helyi adóbevételt akarta-e növelni a beruházással, de szerinte minden rendben van, hiszen láthattam, hogy a „projekt megvalósult”, tehát nem történt lopás"
- írta Hadházy.
A képviselő szerint az épület valóban működik szálláshelyként, foglalható a szállás.hu oldalon, és vannak pozitív visszajelzések is.
"A polgármester egyelőre nem ott lakik, bár mint láttuk, ott tölti a betegszabadságát. Persze, azt is jó tudni, hogy ezeket az EU-s projekteket csak öt évig kötelező fenntartani, utána nyugodtan lehet azt mondani, hogy befuccsolt a vállalkozás, inkább használjuk lakásként..."
- írta.
Az országgyűlési képviselő azzal fejezte be a posztját, hogy más furcsa dolgokat is látott városban, majd ezekről is beszámol.
Link másolása | Hadházy: Ez kérem, egy kacsalábon forgó „falusi szálláshely” | Hadházy Ákos munkaidőben találta az 50 millió forint EU-s pénzből épület szálláshelyen a polgármestert, állítása szerint a betegszabadsága alatt ment oda takarítani. | null | 1 | https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/hadhazy-ez-kerem-egy-kacsalabon-forgo-falusi-szallashely/ | 2023-01-23 00:00:00 | true | null | null | szeretlekmagyarorszag.hu |
Egyetlen focipályányi terület hómentesítéséért fele annyit fizettek ki egy évre, mint amennyiből Szekszárd, Békéscsaba vagy Pécs összes közterületét hó- és jégmentesítik ugyanennyi ideig.
A rendőrség azt azért nem merte kimondani, hogy ez nem feltűnő, ezért inkább írásba adták, hogy egyszerűen fizikai képtelenség megállapítani a hóeltakarítás piaci árát.
És azt is írásba adták, hogy az érintett állami intézmény vezetője agyilag képtelen volt felfogni, hogy 25 millió forint nagyon sok 3 udvar lehólapátolásáért.
Majd mindezek után most mégis rájöttek, hogy valami talán nem volt rendben.
Hogy miért? Talán mert 8 évig húzták a nyomozást és most már úgysem derülhet ki sok minden.
A 444 információi szerint Polt Péter legfőbb ügyész ma, január 23-án hétfőn levélben üzente meg Hadházy Ákos képviselőnek, hogy befejeződött a rendőrségi nyomozás a TKKI hókotró-ügyében, és a nyomozóhatóság azt javasolta az ügyészségnek, hogy emeljenek vádat.
Ezzel a lehető meglepőbb véget érheti a NER-korszak egyik legszórakoztatóbb és a rendszert magát viccesen leleplező korrupciós ügye.
Hogy miért meglepő, hogy egy első látásra is nyilvánvalónak tűnő csalást a rendőrség is annak tart? Leginkább azért, mert a nyomozó hatóság korábban ugyanebben az ügyben paródiába hajló módon próbálta fedezni a felelőst.
Elmeséljük, hogyan. | Nyolc évvel a események után nagy meglepetésre vádat emelnek a NER legátlátszóbb és legviccesebb korrupciós ügyében | Egyetlen focipályányi terület hómentesítéséért fele annyit fizettek ki egy évre, mint amennyiből Szekszárd, Békéscsaba vagy Pécs összes közterületét hó- és jégmentesítik ugyanennyi ideig. A rendőrség azt azért nem merte kimondani, hogy ez nem feltűnő, ezért inkább írásba adták, hogy egyszerűen fizikai képtelenség megállapítani a hóeltakarítás piaci árát. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/23/nyolc-evvel-a-esemenyek-utan-nagy-meglepetesre-vadat-emelnek-a-ner-legatlatszobb-es-egyben-legviccesebb-korrupcios-ugyeben-amit-hokotrokkal-kovettek-el | 2023-01-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nem akkorra és nem is ott, nem építés, hanem csak felújítás, nem 14 új lakás, hanem csak 5, nem annyiból, hanem több száz millióval többől. Igazi iskolapéldája lett a zuglói Karácsony-féle mintaház-beruházás annak, hogyan kell egy olyan uniós projektet elbukni, amelyhez a pénz közvetlenül Brüsszelből érkezett a baloldali többségű önkormányzathoz – mondta Borbély Ádám lapunknak.
Az egész baloldal azért rohangált Botka Lászlótól kezdve Karácsony Gergelyen át Brüsszelbe, hogy a magyar kormányt kihagyva, az önkormányzatok közvetlen forrást kapjanak az Európai Uniótól. Ez a projekt is azt mutatja, hogy eleve bukásra ítélt az ellenzéki megközelítés, és az érkező források legjobb helye az állami, kormányzati szinteken van. Azokkal szemben ugyanis adottak az átlátható működési feltételek, az önkormányzatok esetében viszont nem
– mutatott rá a fideszes zuglói képviselő, hozzátéve: „Még úgy sem, hogy a baloldal kirakatpolitikát folytat. Karácsony Gergely például üvegzseb-kezdeményezéseket írt alá, a magát korrupcióellenes Grál-lovagnak kikiáltó országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos pedig a baloldalhoz köthető ügyekben csak akkor aktív, amikor a saját politikai érdeke úgy kívánja”.
Karácsony Gergely zuglói mintaházára a 14. kerületi önkormányzat és konzorciumi partnerei 2018-ban nyertek el az Európai Bizottság Urban Innovative Actions (UIA) programjától 1,5 milliárd forintot. Az E-Co Housing elnevezésű beruházás több mint 4,5 millió eurós, közel 1,5 milliárd forintos támogatásából egy 25-30 lakásból álló, szinte nulla energiafelhasználású házról és a majdan beköltözők lakóközösséggé kovácsolásáról szólt. A beruházás záró határideje 2022. október 31-e volt, de a ház nincs kész, a lakók beköltözésének időpontja is távoli ábránd... Ráadásul menet közben nemcsak a határidő módosult, hanem a helyszín is. A Gizella úton épített 25-30 bérlakás helyett a Mexikói úton újíttatnak fel egy bérházat, ahol viszont kilenc bérlő már él, így végül a 25-30 lakás helyett, miután csak 14 található az ingatlanban, 5 épül újonnan. Tavaly tavasszal csaknem 160 millió forintot, év végén pedig 360 millió forintot szavazott meg a baloldali többségű testület önrészként azért, hogy be tudja fejezni a határidő-módosításokon és területváltáson átesett projektet.
Borbély úgy véli, a zuglóiak évekig nyögik majd Szabó Rebeka és Karácsony Gergely elbukott projektjének a terhét, amely összesen 690 millió forintba került eddig a kerületnek, és amelyért cserébe szerény öt darab lakást kapnak.
A projekt hamar léket kapott, mert az Európai Bizottság pénzét eltapsolták, úgynevezett soft projektekre. Ezek tanulmányok, kutatások, közösségi programok, marketing...tehát a pályázatban szereplő ilyen jellegű tételek. Ezeket a soft forrásokat Karácsony Gergelyhez és a Párbeszédhez közelálló szervezetek kapták meg, ezt mindenki látja és nem is titkolják. Alkalmatlanságukról tanúbizonyságot téve, úgy csúsztak ki a határidőkből, hogy közben emelkedtek az építőipari árak, egy kapavágás sem történt a Gizella úti telken, sőt hajléktalanok lepték el azt. Így telt el talán több év is a projekt időtartamából. Még a koalíciós társak, a helyi szocialisták is azt a kérdést tették fel a testületi ülésen, hogy hol vannak azok a partnerszervezetek, akik gyakorlatilag a pénzt felvették a munkáért, de ettől függetlenül a projekt nem tudott megvalósulni
– tájékoztatott a fideszes képviselő.
A helyi szocialistákon kívül az LMP és a Momentum is tragikusnak tartja a „citromdíjas” ügyet
A legutóbbi zuglói testületi ülésen Rózsa András Momentumos alpolgármester is szóvá tette, hogy a kerület tragédiája a Karácsony-féle „mintaház” projekt. Sőt, Vida Attila LMP-s képviselő tavasszal is úgy fogalmazott: „Megpörgettünk 1 milliárd 100-200 millió forintos EU-s pénzt, és megpörgettünk még hozzá minimum 160 millió forintos önkormányzati pénzt. Tudom, ezt a zuglói citromdíjas projektet megörököltük” – célzott arra, hogy a projekt felelősei, Karácsony Gergely és Szabó Rebeka már messzire „szaladtak” Zuglóból. Azóta szavazta meg a baloldali testület az újabb 360 milliót, de ezt már a 2023-as költségvetésből veszi el azért, hogy toldozza-foldozza az ügyet.
Lesz-e valaha felelős?
Horváth Csaba javaslatára felállítanak majd ugyan Zuglóban egy ideiglenes, 5 fős értékelő bizottságot, de a projekt valódi felelősei, Karácsony Gergely, az akkori zuglói polgármester és Szabó Rebeka egykori alpolgármester pedig a projekt eredeti felelőse, már nincsenek Zuglóban, nem lesznek számonkérhetők.
Jelenleg a baloldal éppen versenyezik a felelősség maszatolásában, de nem fogják bevállalni, hogy eltapsolták azt a támogatást, amit közvetlenül Brüsszeltől kaptak, és amihez a hozzá nem értés és a határidőcsúszások miatt 690 milliónyi önrészt is hozzátettek. Közben a Hadházy Ákosnak nevezett, korrupcióellenes Raszputyin is mélyen hallgat az ügyről
– mondta el lapunknak a zuglói Fidesz–KDNP-frakció vezetője, hozzátéve: „A projektnek helyben Szabó Rebeka alpolgármester volt a felelőse. Mi sem mutatja jobban a baloldal jelenlegi helyzetének abszurditását, hogy egy ilyen káros teljesítmény után, miután eltapsolták az unió pénzét és az eredetileg tervezett projekthez képest valami egészen más valósul meg, ez az alpolgármester egy parlamenti párt társelnöki székhez és országgyűlési mandátumhoz juthatott és onnan »oszthatja« az észt”. | Így vált köddé az Európai Bizottság 1,5 milliárdja egy romos ház miat | Karácsony Gergely mintaprojektje helyett előbb egy koszos telek, aztán egy romos ház... A baloldal éppen versenyez a felelősség maszatolásában, de nem fogják bevállalni, hogy eltapsolták azt a támogatást, amit közvetlenül Brüsszeltől kaptak, és amihez a hozzá nem értés és a határidőcsúszások miatt 690 milliónyi önrészt is hozzátettek – mondta el lapunknak a zuglói Fidesz elnöke a Karácsony Gergely-féle „Mintaház” projektről. | null | 1 | https://metropol.hu/aktualis/2023/01/ujabb-zugloi-botrany-karacsony-gergelytol-horvath-csabaig-igy-valt-kodde-az-europai-bizottsag-15-milliardja-egy-romos-haz-miatt | 2023-01-16 00:00:00 | true | null | null | Metropol |
A megszerzett hanganyagok alapján hétfőn megírtuk többek között Völnerék sértettségét amiatt, hogy lefoglalták a drága autójukat, illetve, hogy mennyire nem ment egy virágnyelven folytatni próbált beszélgetés Schadlék széfjével kapcsolatban.
Blikk-exkluzív! Hallgassa meg a Völner-ügy lehallgatott anyagait – Íme, a felvételek!
Ezek mellett a lehallgatások révén nyoma maradt annak is, miként lökdösik át a hallgatókat az egyetemi vizsgákon a végrehajtási jogász szakjogász-képzésen. A KNYF tájékoztatása alapján egyébként emiatt nem nyomoznak.
Völner: „Meg azt mondom, az egyetemekre nem panaszkodhatnak a hallgatók, mert amíg tudták, azért tartották őket, tehát nem mondhatni, hogy rosszindulatúak voltak.”
Schadl: „Hát, most nem is kérdés. Őszintén itt beszámoltak olyan dolgokat is, hogy ha valaki 15 éve elvégezte az igazságügyi szakértői képzést, s anno mondjuk megcsinálta a régi Ptk., régi Be. vagy a régi Btk. alapján, még azt is beszámolták neki… Sőt, egyébként ettől eltekintve Pécsett mindenkit, aki egy kicsit bizonytalan volt, mindenkit kimostak a sz.rból, hogy jó, van némi esély, akkor csináljuk. Olyat is, aki egy kicsit billegett, és mondták, hogy nem valószínű, hogy be fogja fejezni.”
Továbbá végig lehet követni a beszélgetések által azt is, miként zajlott a végrehajtói pályázatok kiírása, mert Völner Pál és Schadl György folyamatosa egyeztettek arról, mi lenne jó számukra.
Völner: „Szerintem így egyben jobb, mert egybe írjuk ki, és akkor gyakorlatilag nem kell ugyanazokat az embereket többször…”
Schadl: „Ez így van, ez így van, mert egyébként, aki ugye, nem kerül be, ha négy csomagba írjuk ki, akkor mind a négyszer el fog jönni, mind a négyszer meg kell hallgatni.”
Egy másik beszélgetés során az alábbiak hangzottak el a volt miniszterhelyettes és Schadl György között:
Schadl: „Bocsánat, csak közben mi is a Katival helyzet értékeltünk. Mondtam neki egy dolgot, amit te említettél, hogy igazából a hülye előzetes jogvédelmük miatt gyakorlatilag nem üres a hely.
Völner: „Igen, ilyen van, de mondom akkor legfeljebb azt a kettőt nem írjuk ki, de a többit ki tudjuk írni attól... Akkor mondom, azt a kettőt, nem indítjuk, hogy ha véletlenül fellebbezés onnan befut, akkor utána meg rögtön ki kell írni… De elvileg azt kellene végiggondolnunk, hogy a közjegyzőknél kiírnak olyan helyet is, ami még betöltött hely, csak látszik, hogy mikor üresedik. Tehát gyakorlatilag még azt is megtehetjük, hogy kiírunk egy helyet, és nem hirdetünk eredményt… Csinálhatjuk azt is, hogy az eredményhirdetésnél, tudod, egy lyukat hagyunk, és gyakorlatilag mindenki egy sorral hátrébb kerül.”
A pályázatok kiírásával kapcsolatban Schadl György több utasítást is adott a végrehajtói kar hivatalvezetőjének (K.-nak).
Schadl: „Na, visszahívott a Pali. Abban maradtunk, hogy a Sz. benne legyen, ez a négy ne legyen benne. Ez a kettő, amit jóváhagytak, a másik kettő, ahol még nem volt döntés… És küldjük be szépen, és ő hétfőn aláírja, és akkor hozhatjuk is el.”
Amire Völner Pál egy másik hívásban így reagált „Na akkor átküldtem a levelet K.-nak, illetve most már átküldi T. is azzal a négy hellyel kapcsolatban…. És az tud indulni.”
A pályázatok kiírása után bőven akadt jelentkező. Egy idősebb férfi is köztük volt. Az illetőnek Schadl György semmit nem ígért, de aztán egy ismerősével folytatott beszélgetés alapján jól kiröhögték az illetőt.
X.: „Gyuri, figyelj, megmondom őszintén, hogy a pályázatról lenne szó, és akkor te is el tudod dönteni. Most láttam, hogy kiírtak 35 helyet, hogy arról tudnánk-e beszélni.”
Schadl: „Persze, bár azt nem tudom, hogy mennyiben tudok újdonságot mondani neked…”
X.: Gondolom, azért ha valaki tud ebben újdonságot mondani, akkor az úgy vélem, te vagy.”
Schadl: „Részemről abszolút támogatandó az ügy, nem gondolom, hogy az IM-nek ellenvetése lesz.”
Aztán szó esik arról is, hogy miként kell fellépni egy végrehajtó ellen, ha az érdek éppen azt diktálja. Erről Schadl nemcsak Völner Pállal beszélgetett, hanem az Igazságügyi Minisztérium más munkatársaival is.
Schadl: „Ha felfüggesztenek vagy valakit felállítanak, akkor mindenkit a saját irodája helyettesít. Mert ugye, gyakorlatilag a Vh. (A bírósági végrehajtásról szóló törvény a szerző.) ezt nem szabályozza. Csak az van benne, ami arra vonatkozik alapvetően, hogy ha 30 napon belül van távol a végrehajtó, akkor saját irodáján keresztül kell helyettesíteni. És R. (egy felfüggesztett végrehajtó) ugat, hogy a saját irodáján át helyettesítsék, és őt illesse meg az árbevétel, amihez nyilván nem fogunk hozzájárulni. De addig is kéne valamiféle rendelet, amit k.rva gyorsan össze kell pakolni. Mi összerakunk egy tervezetet, de nagyon égeti a talpunkat a sztori, mert a…”
X.: Nálunk marad a sztori, az IM-ben marad ez a rendelet. Nem kell vele megvárni a hatóságot.”
Schadl: „Nem. Ezt egy hónapon belül meg kell szülnünk. Meg addig is gondolkodjál már rajta légy szíves, milyen állásfoglalást, akármit tudunk kiállítani, mert a P. lett helyettes (P. egy másik végrehajtó), és elvitte az iratokat, és az R. már ott tart, hogy feljelentette a P.-t, bűnpártolásért már feljelentette K.-t, és előre fenyegetőzik, hogy feljelenti a Varga Juditot bűnpártolással, meg a Völnert is.”
Tavaly decemberben írtuk meg, hogy a végrehajtói helyekre pályázók közül jórészt azokat hirdették ki nyertesnek, akik elfogadták Schadl György feltételeit, így beindíthatták a praxisukat. Az irodák beindításához Schadl még pénzt is adott, hogy aztán az osztalék nagy részét magának követelje.
Ismert, a KNYF korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadlra 10 év, míg Völnerre 8 év börtönbüntetést kért, továbbá 200, illetve 25 millió forint megfizetését. | „Kéne valamiféle rendelet, amit k.rva gyorsan össze kell pakolni” | Itt vannak az újabb részletek azokból az exkluzív hanganyagokból, amely a Schadl–Völner-ügyben jutott a Blikk birtokába. Elnéző egyetemi vizsgáztatás, végrehajtói helyekre kiírt pályázatok, nem kívánt végrehajtó ellen rendeletalkotás. Hallgasson bele! | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/schadl-gyorgy-volner-pal-lehallgatott-hivasok-hanganyagok-korrupcio-botrany/6jwfv0v | 2023-01-24 09:19:00 | true | null | null | Blikk |
Luxushotelek, magyar foci: 10 millió dolláros csalással vádolják Robert Belteky parkolóüzemeltetési vezetőt – ezzel a címmel jelent meg kedden egy melbourne-i újság, a Herald Sun cikke.
Dollármilliós sikkasztás
Az Ausztráliában élő Bélteky Róbert neve a focikedvelők számára azért lehet ismerős, mert ő volt a tulajdonosa a Budafoki MTE labdarúgóklubnak. Bélteky támogatásának köszönhetően a csapat 2020-ben feljutott az első osztályba, de a szezon végén kiesett, és jelenleg a másodosztályú bajnokság 17. helyén áll.
Az újságcikk alapján Béltekyt az általa korábban irányított cég tulajdonosai jelentették fel, akik szerint a vállalatvezető tíz éven át sikkasztott a cég kasszájából, és részben ebből a pénzből állta a Magyarországon játszó labdarúgók fizetését.
Bélteky több mint tíz éven át vezette a parkolásüzemeltetéssel foglalkozó ausztrál gyökerű társaságot, a Care Parkot. A 21 éve alapított csoport több mint 500 parkolóházat üzemeltet Ausztráliában. Több mint ezer alkalmazottja van, és öt országban aktív: Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Malajziában és Új-Zélandon.
Az ‘56-ban kivándorolt szülőktől Ausztráliában született Bélteky 2009-ben lett a Care Park ügyvezető igazgatója. A cég többségi tulajdonosa egy hongkongi ingatlanfejlesztő*A Far East Consortium, amely a részvények 77,75 százalékát birtokolja. Béltekynek egy korábbi irat szerint 14 százalékos részesedése volt a csoportban, ám ez azóta csökkenhetett., (a cikkben lévő csillagokra kattintva további, ám a történet megértéséhez nem feltétlenül szükséges információk jelennek meg) amely tavaly november végén rúgta ki Béltekyt az évi 300 ezer ausztrál dolláros (75 millió forintos) állásából „súlyos és szándékos kötelességszegésre” hivatkozva.
Ezt követően fordult a cég bírósághoz, és egy százoldalas feljelentésben azzal vádolja Béltekyt, hogy 2012-től kezdve tíz éven át sikkasztott a cég vagyonából összesen 10 millió ausztrál dollárt (mai árfolyamon 2,5 milliárd forintot).
A feljelentés szerint Bélteky az elsikkasztott pénzből több mint 2,7 millió ausztrál dollárt (680 millió forintot) utalt a budafoki focicsapatnak*illetve az Újbuda FC-nek, amelyről a cikk későbbi részében írunk. A cég számlájáról további 918 ezer ausztrál dollárt (231 millió forint) utaltak el Bélteky magyar számlájára, és a feljelentés szerint ennek a pénznek a nagy részét a Budafok működési költségeire költötték, beleértve a játékosok bérét.
Az igazi tulajdonosok nem tudtak a csapatukról
Béltekynek viszonylag régi kötődése van a labdarúgáshoz, hiszen Ausztráliában az egyik legsikeresebb helyi klub, a Melbourne Victory részvényese és igazgatótanácsi tagja is volt, a hazai futballban azonban csak 2015-ben bukkant fel. Ekkor karolta fel a budafoki focicsapatot, amely a futó szezonban az országos negyedosztálynak megfelelő budapesti első osztályban játszott*Bélteky egy tőkeemeléssel 50 százalékos részesedést szerzett a csapatot működtető Újbuda Labdarúgó Kft.-ben.
Részesedése a focicsapatban egy évvel később tovább nőtt. Az Újbuda Kft. ugyanis két külön cégre szakadt, amelyek közül az ekkor már Nb III-as indulási joggal bíró együttest a 90 százalékban Bélteky tulajdonába kerülő Budafoki MTE Kft. vitte tovább. A társaság maradék 10 százalékának a helyi sportklub lett a tulajdonosa..
A budafoki focicsapat szekere ekkor indult be igazán. A 2016/2017-es szezonban magasan megnyerték az NB III középcsoportját, feljutva ezzel a másodosztályba. Újabb két év múlva az MTK mögött második helyen az élvonalba is felverekedték magukat.
Ezzel párhuzamosan a csapat büdzséje is jelentősen nőtt. Az együttest fenntartó cég bevételei a 2017-es 172 millióról három év alatt megnégyszereződtek, 2021-ben pedig az egymilliárd forintot is átlépték. A mostani feljelentés szerint nem kis részben a Care Parktól érkező pénzeknek köszönhetően.
A Care Park leánycégei és a Budafoki MTE Kft. között valóban volt pénzáramlás, ezt hazai cégdokumentumok is bizonyítják. A csapatot működtető cég három év alatt igazolhatóan 1,9 millió ausztrál dollárnak megfelelő összeget kapott a csoport egy magyar és egy brit érdekeltségétől reklámbevétel címén. A magyar leány 2019 és 2021 közötti teljes bevételének közel hatodát adta át a csapatnak, úgy, hogy a három évből kettőben épp a támogatással azonos értékű veszteséget termelt. *A közvetve az ausztrál anyavállalat tulajdonában lévő Care Park Operation Hungary Kft.-től 2019 és 2021 között igazolhatóan több mint 350 millió forint reklámbevételhez jutott a Budafoki MTE Kft., de 2019-ben érkezett egy 57 milliós utalás az ausztrál cég brit leányától is, amit szintén Bélteky vezetett.
A Care Park Operation Hungary Kft. a bevételéhez képest kifejezetten sokat fizetett a Budafoknak. A 2019 és 2021-ben átadott összeg a társaság teljes árbevételének több mint 15 százaléka volt. Ráadásul 2020-ban és 2021-ben a vállalat már veszteségesen működött, méghozzá úgy, hogy szinte hajszál pontosan akkora veszteséget termelt, mint amennyi pénzt a budafoki focicsapatnak utalt.
A Budafoki MTE Kft.-nek más támogatói is voltak ebben az időben. Éveken keresztül szponzorálta őket egy kisebb összeggel például a CBA, de 2019-ben kaptak pénzt a Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségébe tartozó Fejér B.Á.L. Zrt.-től is. Illetve viszonylag nagy összegű – négy év alatt közel 390 millió forintnyi – támogatás érkezett nem nevesített vállalatoktól.
Az ügy egyik legérdekesebb szála, hogy Béltekyt hivatalosan felváltotta a Care Park a klub tulajdonosaként 2019 áprilisában*Bélteky névértéken, 2,7 millió forintért adta el 90 százalékos részesedését a közvetlenül az ausztrál anyacég tulajdonában lévő Care Park Business Hungary Kft.-nek.. Ennek ellenére Bélteky továbbra is tulajdonosként szerepel a klub honlapján, a vezetőedző is így hivatkozik rá, és a médiában is rendre így szerepel.
Maga Bélteky még akkor is sajátjaként hivatkozott a budafoki focicsapatra, amikor az 2021-ben kiesett az élvonalból, és már két éve nem ő volt a tulajdonos. Az üzletember a koronavírus-járvány miatt nem tudott eljönni Ausztráliából Magyarországra meccset nézni, de azt mondta a kiesés után, hogy „addig nem nyugszom, amíg nem látom az NB I-ben élőben is a csapatomat!”.
Egyben arra is ígéretet tett, hogy ugyanannyi pénzt fog fordítani a Care Park a klub költségvetésére, és igyekeznek visszajutni az NB I-be.
Az ausztrál újság cikke alapján a Care Park tényleges tulajdonosai azonban nem is tudtak arról, hogy lenne egy focicsapatuk, amelynek ráadásul a mezén a cég logója is szerepel. A bírósággal ugyanis azt közölte a cég, hogy „semmi közük a focihoz”. Mindez azért is érdekes, mert 2019-ben Bélteky egy jegyzőkönyv szerint az üzletrésze átadásakor azt mondta, hogy
az ausztrál tulajdonos társaság taggyűlése Ausztráliában most hagyta jóvá az üzletrészt vásárlását.
Megkerestük a budafoki klubot, hogy kívánják-e kommentálni az állítólagos sikkasztásról szóló cikket, illetve tudtak-e arról, hogy Bélteky állítása ellenére nem volt a tulajdonosuk, de azt írták, hogy a klub „nem kíván nyilatkozni az ügyben”.
Alacsony játékosfizetések
A feljelentésben szereplő pénzmozgások egy részének tehát van nyoma a magyar céges iratokban is. Az állítólag Bélteky magyar számlájára utalt, és részben a játékosok kifizetésére használt 918 ezer dollárnak azonban nincs. Ez persze nem meglepő, hiszen az ilyen pénzmozgásokat nehéz legalizálni, és a feljelentésből is inkább úgy tűnik, hogy szerintük Bélteky valahogyan közvetlenül adhatta a pénzt, megkerülve a klubot.
Ilyen készpénzes kifizetéseket elég nehéz bizonyítani, mindenesetre a Budafok az NB I-es szezonjában a hivatalos büdzséadatok szerint messze a legkisebb összegből gazdálkodott az élvonalbeli csapatok közül, és bérekre is ők költötték a legkevesebbet. A csapatot működtető vállalat 2021-ben és 2022-ben is alig több mint feleannyit fordított fizetésekre, mint a második legkevesebbet költő NB I-es futballvállalat, és ötödannyit, mint az átlag.
Persze ebben az is szerepet játszott, hogy a cégnek kevés alkalmazottja volt. Ám az átlagbérek is elmaradtak az NB I-ben megszokottól. Hasonlóan keveset egy alkalmazottjára csak a Diósgyőr FC Kft. és a Honvéd FC Kft. költött, de utóbbi két társaságnál sokkal nagyobb a létszám, így vélhetően a focistáknál kevesebbet kereső kisegítő személyzet is, ez pedig jelentősen lehúzza az átlagot.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a játékosok fizetését zsebből egészítették volna ki, a feljelentés viszont látszólag erre utal. Bélteky egyébként, amikor a csapat feljutott az élvonalba, azt nyilatkozta, hogy „az anyagi háttér stabilan a rendelkezésünkre áll”, és bár nem tudott ott lenni az ünneplésnél, szerinte fontosabb, hogy mindig, mindenki időben megkapja a fizetését.
Nem csak a foci
A focicsapat támogatása mellett a Care Park többségi tulajdonosai szerint Bélteky fiktíven foglalkoztatta feleségét és lányát a cégnél. Összesen több mint egymillió ausztrál dollárt (252 millió forintot) utaltak nekik, miközben a gyakorlatban mindketten máshol dolgoztak.
A feljelentésben az is szerepel, hogy Bélteky a cég költségére 856 ezer ausztrál dollárt (215 millió forintot) költött repülőjegyekre saját magának és a családtagjainak, ékszerekre, órákra, ruhákra, luxushotelekre több országban vagy hajóutakra.
Magyarországi magánjellegű utazásait is részben a Care Park pénzéből fedezte a többségi tulajdonos szerint, és szintén céges pénzéből bérelhetett ki két luxuslakást, Londonban és Melbourne-ben.
Bélteky és felesége egyik cége 1,9 millió dollárt (477 millió forintot) kapott a Care Parktól, nagyrészt készpénzben. Továbbá a cég szerint jogosulatlanul vett fel bónuszt 892 ezer ausztrál dollár (224 millió forint) értékben.
A Care Park Magyarországon 11 parkolóházat üzemeltet, és honlapja szerint „tulajdonosi körünk egy részének magyar gyökerei” miatt van központi szerepe Budapestnek a közép-európai terjeszkedésben. Csütörtök délelőtt kerestük a magyar leánycéget, hogy kívánnak-e reagálni az ausztrál újság cikkére, de nem válaszoltak.
A feljelentés szerint az itteni terjeszkedésben „hamis tanácsadói díjaknak” is szerepe volt. A Care Park számlájáról 319 ezer ausztrál dollárt (80 millió forintot) fizettek ki tanácsadásért parkolóházak megvásárlására, de ezek állítólag Bélteky érdekeltségénél kötöttek ki*Ennek az itthoni cégadatokban nem igazán látszik a nyoma. Megtaláltuk azt a magyar vállalatot, amely a feljelentés szerint érintett az ügyben – és amelyben Bélteky társtulajdonosa egy korábbi budafoki futballista – a társaságnak azonban beszámolói szerint soha egyetlen fillér árbevétele nem volt még. Van ugyanakkor egy elég nagy tartozása valamilyen vele kapcsolatban álló céggel szemben, amelynek összege a bekerüléskori árfolyamon szinte pontosan megfelel a feljelentésben említett összegnek. .
A Care Park azt szeretné elérni, hogy a Bélteky-család adja vissza a szerintük elsikkasztott pénzeket. Bélteky lánya annyit reagált az újságnak, hogy „sok bizonyítékunk van, hogy cáfoljuk ezeket az ismétlődő állításokat, jelenleg dolgozunk ezen az ügyvédeinkkel”. Büntetőeljárást egyelőre nem indult el a Care Park feljelentésére.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMíg a nyugati klubok szenvedtek, a magyar focit válságállóvá tette a FideszVan egy nagy előnye, ha egy ligában nem a jegyeladásra építik az üzleti modellt: ha amúgy is alig vannak nézők, akkor a zárt kapus meccsek sem viszik el a bevételt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint MagyarországonBeverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája. | Magyar focistákat fizethettek sikkasztott ausztrál dollármilliókból | Cégtársai szerint fiktíven foglalkoztatta feleségét, luxuslakásokra és ékszerekre verte el a cég pénzét Bélteky Róbert, a Budafok állítólagos tulajdonosa. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230120/magyar-focistakat-fizethettek-sikkasztott-ausztral-dollarmilliokbol/?utm_source=related&utm_medium=g7.hu&utm_campaign=widget-7174924 | 2023-01-20 15:26:00 | true | null | null | G7 |
Miközben sorjáznak a hírek az állami egészségügy leépüléséről (a legfrissebb történet a zalaegerszegi szívsebészet osztályvezetőjének felmondása), mind inkább felfut a magánszektor. Erre láthatunk példát Veszprémben is, ahol a súlyosbodó orvos- és ápolóhiány miatt a múlt évben az állami Csolnoky Ferenc Kórház kardiológiáján és az egyik belgyógyászati osztályon az ágyak harmadát fel kellett számolni, az idén pedig a másik belgyógyászati osztályon is drasztikus ágymegszüntetést vezényeltek le, összevonták a két belgyógyászati osztályt, az év elején pedig az érsebészek fele távozott az intézményből. Ezzel párhuzamosan a meglevő három magánrendelő mellett újabb magánorvosi központ nyílt a városban tavaly év végén.
A Partner Medical Magánorvosi Központ megnyitóján ott volt Porga Gyula fideszes polgármester, aki azt mondta, öröm látni, hogy a városban vannak olyan vállalkozók, akik az állami és önkormányzati egészségügyi feladatokat kiegészítik egy más szemléletű szolgáltatással, és ezzel „a veszprémiek mindennapjait teszik biztonságosabbá és jobbá”. Beszédet tartott a – mostanra már 14 szakrendelésen 21 orvossal működő – magánorvosi központot működtető cég ügyvezetője-társtulajdonosa, Szalay Zsolt is, aki Porga bizalmi emberének számít.
Szalay a polgármesteri kabinetirodán a választókerületi referensi posztot tölti be. Ő a Fidelitas veszprémi szervezetének alelnöke volt már akkor, amikor még Navracsics Tibor igazságügyi miniszter képviselte a térséget az Országgyűlésben. Egy másik fidelitasos társával együtt gründolták a veszprémi Városi Nyilvánosságért Alapítványt, amely a 2010-es években többször kapott támogatást az igazságügyi tárcától, és rendezvényeire gyakran hívott meg fideszes politikusokat. Ez az alapítvány hívta életre 2012-ben a Mindennapok hősei díjat, a veszprémi példához négy másik város csatlakozott azóta.
Szalay fiatal kora ellenére máshol is bizonyított: a most 29 éves fiatalember nyolc éve bekerült a néhány Veszprém megyei város tulajdonában álló vízszolgáltató és szennyvíztisztító cég, a Bakonykarszt Zrt. felügyelőbizottságába. A testületbe polgármesterek delegálták a küldötteiket. A veszprémi városvezető Porga választotta ki Szalayt, aki azóta is tagja a felügyelőbizottságnak. A Partner Medicalban Szalay társtulajdonosa Farkas Péter. Egyikük múltjában sem találtunk az egészségügyhöz kapcsolódó üzleti próbálkozást.
Pedig a befektetés nem kockázatmentes. Egy hasonló magánegészségügyi intézmény beindítása sok tízmillió forintba kerül – mondják orvosok. Szalay a magánorvosi központ megnyitóján a Vehir.hu tudósítása szerint maga is úgy fogalmazott: sok pénzt és energiát fektettek a vállalkozásba.
Szalay három másik vállalkozása közül kettő a nullszaldó körül egyensúlyozott az elmúlt években, míg egy harmadik, családi cég szemmel látható profitot termelt a közelmúltban, de abban csak egyhatodnyi tulajdonrésze van Szalay Zsoltnak, így évente durván 700 ezer forintot vett ki osztalékként a cégből.
Farkas az őrző-védő bizniszben mozog otthonosan. Neve mellett öt olyan céget is mutat a cégadatbázis, amely már megszűnt, felszámolták. Jellemző, hogy az adóhatóság végrehajtást is indított ellenük valamilyen tartozás miatt. Most is egy őrző-védő cégnél tűnik fel, de nem tulajdonosként, hanem csak szakmai tanácsadóként. Igaz, ez a poszt – a fellelhető képek alapján – fontos feladatot jelent: a Weapon Group Kft. biztosítja a veszprémi férfi és a többszörös Bajnokok Ligája-győztes győri női kézilabdacsapat meccseit, Farkas pedig szinte minden fotón látható.
Szalaynak és Farkasnak van már egy közös cége, amely a három éve elindított, a veszprémi Arénában megrendezett Retronic zenei fesztivált szervezi. A nevét is erről kapta: a Retronicfestival Szolgáltató Kft. eddig minden évben szerény nyereséget mutatott ki.
És akkor segít az EU
Noha a Szalay-cégek bevételeiből nem következne egy újabb sok tízmilliós beruházás pénzügyi háttere, Brüsszel besegített a fiatal kormányközeli vállalkozónak: a 2017 novemberében alapított Partner Medical Kft. kezdő vállalkozásként pályázott kamatmentes hitelre, amelyből orvosi műszereket, berendezéseket vásárolt. A program 2018 szeptemberében nyílt meg, és a pályázati honlap szerint kétszer is nyertek: egyszer október 25-én született meg a támogatási döntés, 20,3 millió forint kamatmentes kölcsönről, rá két hétre volt a magánorvosi központ megnyitója, aztán novemberben is megítéltek az új cégnek további 25 millió forintot (ez a maximális összeg, amelyet egy új cég kaphat). A cég 2018-ról leadott mérlegében a hosszú lejáratú kötelezettségek között megtaláltuk ezt a 25 millió forintot, emellett még kimutattak 28,6 millió forint rövid lejáratú kötelezettséget is.
Kerestük a múlt héten a tulajdonosokat kérdéseinkkel, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Kiemelt kép: Partner Medical Magánorvosi Központ Facebook | Uniós segítséggel fogott magánegészségügyi bizniszbe a fideszes polgármester embere | A kormánypárt retorikájának tükrében különösnek tekinthető a veszprémi polgármester közeli munkatársának befektetése. A korábbi fidelitasos helyi vezető Szalay Zsolt a társával kamatmentes uniós hitelből nyitott magánorvosi központot, miközben a helyi kórházból osztályösszevonásokról érkeznek hírek. Az intézmény átadóján ott volt Porga Gyula polgármester, aki örömmel beszélt a magánegészségügyi szolgáltatások bővüléséről. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/09/11/egeszsegugy-veszprem-fidesz/ | 2019-09-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Csütörtökön közzétették a kormányzati portálon azoknak az ötmillió forintnál nagyobb támogatásoknak a listáját, amelyeket Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) ítélt meg a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére, nem alapfeladatok ellátására.
A lista szerint a veszprémi Városi Nyilvánosságért Alapítvány 8 700 000 forintot kapott tavaly novemberben-decemberben "az Alapítvány 2013. novemberében induló és 2014. áprilisa közötti időszakban tervezett programjainak támogatására". Az alapítvány 2013. január-február hónapban is kapott 15 milliót "kezdeményezett szakmai programjainak megvalósításához kapcsolódó kiadásaira".
A Városi Nyilvánosságért Alapítvány honlapján nem derül ki semmi arról, mit csinált az alapítvány november óta, de még arról sincs információ, hogy az egész 2013-as évben bármikor mit csinált. A Rólunk menüpontban ez áll:
„Az alapítvány meghatározott célja elősegíteni Veszprém városában a vélemények és gondolatok szabad áramlását. Bővíteni a nyilvánosság csatornáit oly módon, hogy a különböző információk és vélemények minél több városi polgárhoz eljuthassanak. Szervezésben lebonyolításban épp úgy kivesszük a részünket, mint a mások által rendezett események közvetítésében és népszerűsítésében.”
A rendezvények menüpontban 4 eseményt sorolnak fel, a legutóbbi 2012 novemberében volt. A honlap egy másik részén találtunk egy linket, amely egy 2012. decemberi konferencia programjára mutat. Ennél frissebb rendezvényről nincs információ.
A honlapon ezen kívül található még három darab fotó a Veszprémi képek link mögött, a Veszprémi videók és a Látványosságok link üres oldalra mutat, míg a Történelem link Veszprém Wikipédia-oldalát hozza be.
A honlapján az alapítvány Vermes Gábort nevezi meg kapcsolattartóként. Ő az alapítvány elnöke. Vermes Gábor korábban a veszprémi Fidelitas alelnöke volt. A civil szervezetek bírósági névjegyzékében csupán egy 2011-as pénzügyi beszámoló érhető el az alapítványról.
A Városi Nyilvánosságért Alapítvány nevére az MTI archívuma 2009 óta egyetlen találatot sem ad ki. Az alapítvány neve a veszprémi vehir.hu hírportál cikkeiben viszont viszonylag gyakran feltűnik. A lap archívuma alapján az elmúlt években a következő események kötődtek az alapítványhoz.
2013. április 13., május 16. A Városi Nyilvánosságért Alapítvány kezdeményezésére öt kategóriában három héten át lehetett jelölteket állítani és szavazni a mindennapokhosei.hu weboldalon. A közönségszavazás nyerteseit díjátadó ünnepségen jutalmazták. Az est fővédnöke, Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Program miniszteri biztosa, a házigazda Porga Gyula polgármester volt.
2013. október 11. A Pannon Egyetemen tartott nemzetközi konferencián, melyet a KIM támogatott, a Városi Nyilvánosságért Alapítvány kuratóriumának elnöke bejelentette a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar hallgatóinak kiírt pályázat eredményét. A pályázatot Navracsics Tibor támogatta.
2013. október 22. Bejelentik a városházán, hogy nemzetközi futsal-tornát rendeznek a hétvégén. A rendezvényt a Városi Nyilvánosságért Alapítvány is támogatja.
2013. november 26. A Városi Nyilvánosságért Alapítvány jótékonysági gyűjtést kezdeményezett, melyhez csatlakozott a Máltai Szeretetszolgálat. Az adománygyűjtő akció helyszíne a dózsavárosi Penny Market parkolója volt, ahol sátrakban várták a felajánlásokat, tartós élelmiszert, játékot. "Az alapítvány jóvoltából minden nap hatvan főnek tudnak majd meleg italokat és szendvicseket biztosítani" – írta a vehir.hu. A kéthetes akcióban hétköznaponként 16-19 óra között, valamint szombatonként 10-13 óra között várták a felajánlásokat. A lap december 14-én megírta, hogy véget ért az akció, 100 kg élelmiszer, 20 nagy doboz ruha, 12 doboz játék, 2 doboz írószer gyűlt össze. A záró sajtótájékoztatón beszélt Dr. Mihalovics Péter, a városrész önkormányzati képviselője és a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa, aki megdicsérte az alapítvány munkatársait.
2013. december 7. A Városi Nyilvánosságért Alapítvány az 1956-os Néma nőtüntetésen résztvevő hős nők előtt tisztelgett december 6-án a Szabadság téren felállított emlékplakettnél. Beszédet mondott Talabér Márta fideszes országgyűlési képviselő, koszorút helyezett el a Városi Nyilvánosságért Alapítvány, a Fidesz, valamint a Fidelitas veszprémi csoportja, Veszprém Város Önkormányzata, a KDNP veszprémi csoportja, a Munkástanácsok, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, illetve az 56-osok szövetsége.
2013. december 20. Bejelentik, hogy a meggyilkolt Marian Cozma emlékére emléktáblát helyezne el a Virágh Benedek utca járdáján a Városi Nyilvánosságért Alapítvány. A bronzból készült, a járda szintjén elhelyezett emléktáblát február 13-án avatja majd fel Navracsics Tibor. A hír szerint az emlékművet részben saját forrásból, részben közadakozásból hozzák létre. | 23,7 milliót kapott Navracsicséktól a volt Fidelitas-alvezér alapítványa | A veszprémi Városi Nyilvánosságért Alapítvány kétszer is kapott idén támogatást a veszprémi Navracsics Tibor igazságügyi miniszter tárcájától. A civil szervezet rendezvényeinek rendszes szereplői fideszes politikusok, például az Új Nemzedék Program miniszteri biztosa, az általuk állítandó emléktáblát maga a miniszter fogja felavatni | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/01/09/23_7_milliot_kapott_navracsicsektol_a_volt_fidelitas-vezer_alapitvanya/ | 2014-01-19 18:22:00 | true | null | null | Index |
Megszerezte a Momentum oktatáspolitikusa azokat az adatokat, amelyek mutatják, mennyit fizettek 2021-ben a tankerületek dolgozóinak „motivációs elismerésként”, azaz év végi jutalomként. Tóth Endre korábban a tankerületi vezetők jutalmazásáról publikált adatokat, ezeket a Narancs.hu több cikkben közölte tavaly novemberben. A képviselő most azt tette közzé Facebook-oldalán, hogy mekkora jutalmat kaptak a tankerületi vezetők és helyetteseik, a középvezetők és a tankerületi dolgozók összesen.
A tankerületek és Klebelsberg Központ (KK) munkatársainak 2021-ben kifizetett jutalmak összesen 1 milliárd 149 millió forintot tettek ki, amelynek közel 10 százalékát, 110 millió forintot a 60 igazgató és a KK vezetője kapta meg.
„Összesen 2325-en kaptak jutalmat. Ebből is kitűnik, hogy míg a csúcsvezetők súlyos milliókat vittek haza, addig az egyszerű tankerületi dolgozók jutalmai szerényebbek voltak (persze a pedagógusoktól eltérően legalább kaptak valamennyit). Átlagosan tankerületenként 17,5 millió forint lett szétosztva. Volt tehát pénz bőven, de az nagyon igazságtalanul lett kiosztva: a pedagógusok semmit nem kaptak, az egyszerű tankerületi dolgozók pedig aprópénzt az óriási vezetői jutalmakhoz képest” – írta posztjában Tóth Endre. A momentum politikusa megjegyezte, „az igazság feltárásának hatására” tavaly már nem osztottak jutalmat a tankerületek, bár szerinte a tanároknak mindenképpen járt volna.
Az irreálisan magas összegű jutalmakkal kapcsolatban lapunk a múlt héten arról számolt be, hogy a Gyulai Tankerületi Központ 2021 végén csak saját vezető és beosztott munkatársainak osztott motivációs jutalmat, összesen 21 millió forint értékben. A közös bérkeret ellenére a tankerülethez tartozó intézményekben dolgozó vezetők és tanárok egyetlen fillért sem kaptak.
Szintén a múlt héten arról is írtunk, hogy „képmása megsértése miatt” sérelmei orvoslását várja Tóth Endrtől Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetője, aki ugyancsak milliós jutalmat vett fel tavalyelőtt. Az ellenzéki politikus ugyanis a közszereplő hivatalnok egy, az interneten bárki számára elérhető felületén található fotóját használta fel egy közlemény illusztrációjaként.
A tankerületi vezetőkkel tavaly ősszel több cikkben foglalkozottt lapunk, ezek itt olvashatók: | Egymilliárdnál is több pénz ment el tavalyelőtt a tankerületeknél dolgozók jutalmazására | Bőven egymilliárd forint felletti összeggel jutalmazták 2021 végén a hatvan tankerület vezetőjét és beosztottjaikat. A legtöbb helyen a tanárok azonban semmit sem kaptak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egymilliardnal-is-tobb-penz-ment-el-tavalyelott-a-tankeruleteknel-dolgozok-jutalmazasara-255712# | 2023-01-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Először a kétfarkúak kezdték érdemben kommentálni, hogy a svábhegyi Költő és Hangya utca közötti terület egykor „bosszantóan” erdős 10-20 ezer négyzetméterén űrbázisjellegű luxusingatlanok veszik át a zöld helyét. A volt park az 1930-as években lett a piaristáké Schütz Antal teológus közreműködésével, aki a műveiért, főképp a Prohászka-összkiadásért kapott honoráriumát áldozta fel, hogy a rendnek legyen egy lelki felüdülésre alkalmas „elvonulóhelye”. Aztán persze 1950-ben indoklás nélkül államosították a telekegyüttest, a rendszerváltás után pedig a Piarista Rend Magyar Tartománya „a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése” címén újra hozzájutott a tulajdonához.
A tanító szerzetesrend később exkluzív lakóparkot kezdett építeni az időközben feldarabolt birtokon –együttműködésben a Portus Buda Grouppal –, más fejlesztők is megjelentek a területen, néhai Andy Vajna filmipari kormánybiztos szintén itt tervezett építkezni, majd a piaristák előző vezetése 2020-ban a Fonográf Klubként vagy Svábhegyi Polgári Klubként ismert ingatlanrészt is eladta. A vevő a kormányfő vejéhez tartozó BDPST Group lett, amely annak rendje és módja szerint gigantikus építkezésbe kezdett a helyszínen. A projektet épp Botaniq Budai Klub éven „márkásítják”; Tiborcz István cége szabadidős és rekreációs igények kielégítésére készül, konkrétan „exkluzív klubétteremmel, különböző wellness- és fitneszszolgáltatásokkal, teniszpályákkal, továbbá gyermekek számára fenntartott úgynevezett »kids clubbal« és többfunkciós sportpályával” várja a kikapcsolódni vágyókat. A Schütz-féle piarista elvonulóhely-koncepciót tehát végleg felülírta a „történelem”, az egykori park minden négyzetcentiméterét a luxus szolgálatába állították – lakótömbök és rekreációs magánklub formájában. Nem mellékesen: Tiborcz már korábban letette névjegyét a környéken – a Hangya utcában Simicska Lajos egykori jobbkezének, a jelenleg Lévai Anikó unokaöccsével bizniszelő Nyerges Zsoltnak fejlesztett egy tipp-topp villát.
A Svábhegy ezen része azzal vált egyértelműen a NER felvonulási területévé, hogy 2022 végén az udvari autópályaépítő Szíjj László vette meg a Botaniq Budai Klub „tőszomszédságát”. Ez az a telekrész, amelyet eredetileg Andy Vajna nézett ki magának; az ingatlan hasznosítására a filmmogul Költő Estates néven kft.-t is alapított, amely több tulajdonosváltás után érkezett most meg a Duna Aszfalt urához. Az alábbi képen jól beazonosíthatóvá tettük a hamarosan elkészülő Tiborcz-magánklubot, a friss Szíjj-szerzeményt és Nyerges-portát – a piarista archívumból származó kivonatból pedig a régi szerzetesrendi birtoktestek láthatók. A helyzet egyértelmű: a terület a piaristáké volt, majd az államosítás és a rendszerváltás után újra az övék lett, aztán nagyrészt bekerült a NER-kincstárba.
A földhivatali nyilvántartás szerint az egykori Vajna-telket mára három részre osztották: a Tiborcz-klubbal érintkező 4200 négyzetméter közvetlenül Szíjj László nevén van, a másik két apróbb és értéktelenebb szelvény pedig egyelőre az üzletember bizalmi vagyonkezelője által 2022 decemberében felvásárolt Költő Estates Kft. tulajdona – de ezek a leválasztott részek akár tovább is értékesíthetők.
Noha a Mészáros Lőrinccel szimbiotikus üzleti kapcsolatban lévő Szíjj Lászlót a közélet iránt érdeklődők az autópályabizniszből, illetve Szijjártó Péter „megjachtoztatása” és egy-két magánrepülő intenzív használata révén ismerhetik, a friss Forbes-lista 6. helyezettje szép csendben ingatlanmágnás is lett – ilyen értelemben nem meglepetés a svábhegyi tulajdonszerzése.
Ahogy az alábbi Szíjj-vagyonleltárban összeszedtük, a nagyvállalkozó bükfürdői, soproni, keszthelyi, balatonfüredi, kecskeméti, visegrádi, belpesti szállodaprojektekben érdekelt – és ezekhez bőven használja az állam turisztikai ingyenmilliárdjait –, továbbá övé a budai ikonikus Fotex-székház, de a Gellért-hegy bércein is otthon van.
Viszont Szíjj esetében – szemben a most hiperaktivizálódó Tiborcz Istvánnal, Matolcsy Ádámmal vagy Habony Árpáddal – legalább egyértelmű, honnan származik az a temérdek pénz, amelyből megengedheti magának az óriásingatlan-szerzés és pláne a fenntartás luxusát. Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs adatbázisa segítségével kiszámoltuk: a Duna Aszfalt-csoport a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után lezárt üzleti években (ebből a 2021-es az utolsó, a tavalyi eredmények csak hónapok múlva lesznek publikusak) mintegy 1540 milliárd forintos összbevételt ért el, az adózott eredménytömeg pedig meghaladta a 181 milliárd forintot. Összevetésképpen: a Simicska Lajos-féle Közgép 2010 és 2017 között 598 milliárdnyi bevételt és bő 36 milliárdos eredményt realizált. (A Simicska–Közgép-időszakot azért nem a 2015-ös G-napig számoljuk, mert a cégbe 2017-ig érkeztek olyan bevételek, amelyek az Orbán Viktorral való nagy összeveszés előtti szerződések révén „keletkeztek”.) Mindez azt jelenti, hogy Szíjj László eddig már ötször annyit kaszált a nagy állami útépítéseken, mint a nagy előd Simicska Lajos. Ennél is beszédesebb tény azonban, hogy
míg az összbevételarányos nyereség, azaz a profitráta Simicskánál a 2010–2017-es időszakra vetítve 6 százalékos volt, Szíjj esetében 2010 és 2021 között közel már 12 százalékos lett.
Hogy utóbbi üzletember ilyen komoly profitrátát tudott elérni, önmagában bizonyítja, hogy a régi időkhöz képest is brutálisan túlárazza a kormányzat a legnagyobb sztrádatendereket. Ez a 12 százalékos eredmény ráadásul úgy jött ki, hogy a Duna Aszfalt-csoport állandó terjeszkedésben van, tehát a bevételnövelés mellett rengeteget költ is. (A szakmában irányadó vélemények szerint az ilyen típusú bővülő építőipari birodalmak által elérhető normális profitráta legfeljebb 2-3 százalék szokott lenni.)
Miként az alábbi leltárból kiolvasható, Szíjj László mindig nyitott volt a nagypolitika számára stratégiai jelentőségű vállalatfelvásárlásokra – vagyis nem csak Szijjártó Péter hajóztatásakor tűnt úgy, hogy a Fidesz-irányítókkal kvázi egy tulajdonosi körbe tartozik. Mind a Közgépet, mind a Völner Pál korrupciós ügyében felbukkanó Horseradish–Dömper-csoportot integrálta a Duna Aszfalt-körbe, emellett beszállt a sportfinanszírozásba, sőt a kormány által ösztönzött hadiipari és gabonafeldolgozói óriásfejlesztésekbe is. Már közel száz társaságban, tőke- vagy ingatlanalapban van valamekkora részesedése – jellemzően inkább meghatározó nagyságú, mint csekély –, ezeket igyekeztük mind csokorba gyűjteni. Figyelem! Sok zárójeles cégnév következik. A tisztánlátáshoz azonban elég a vastaggal szedett szövegrészeket „elfogyasztani”.
Szíjj László cég- és ingatlanvagyona
I. Magántőkealapok, ingatlanalapok által birtokolt javak, bizalmi vagyonkezelésben lévő telkek
Szíjj Lászlónak, mint minden rendes NER-nagyságnak, van saját alapkezelője: az övé a Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. A társaság egyrészt menedzsel négy magántőkealapot (Cronus, Vesta, Via, Themis); ezek mind részei annak a Mészáros Lőrinccel közös cégegyüttesnek, amely a kormány döntése nyomán megszerezte a hazai sztrádaépítés és -üzemeltetés koncessziós jogát a következő 35 évre. Szíjjnak a vállalatcsoport öt egységében van magántőkealapos részesedése (MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt., MKIF Secundus Zrt., MKIF Tertius Zrt., MKIF Quintus Zrt.). A fenti négy magántőkealap közül a Themisnek nemcsak kezelője, hanem 100 százalékos befektetője is Szíjj László – ezt a Direkt36 minapi cikkéből tudhatjuk. A Themis alá az autópálya-koncessziós érdekeltségek mellett további hat vállalkozás tartozik (Adventor Hotel Kft., Aqua Hotel Kft., Frutta et Vita Kft., Next Road Project Zrt., Mérföldkő Kft., Marlera-Istria Kft.). Ezek közül az állami turisztikai milliárdokkal kitömött, bükfürdői, soproni és keszthelyi szállodaprojektekben utazó Adventor, valamint a kecskeméti Aqua Hotelt üzemeltető cég tűnik jelentősnek. A Szíjj-féle Minerva a magántőkealapok mellett ingatlanalapokat is kezel (Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap, Minerva Ingatlan Esernyőalap, Minerva Green Ingatlanbefektetési részalap); ezek tulajdonolják egyebek mellett a Tiborcz Istvántól átvett nagy visegrádi szállófejlesztést, egy tervezési fázisban rekedt belpesti butikhotelt, valamint az ikonikus Fotex-székházat a főváros budai oldalán. Szíjj László alapkezelőjének leányvállalata továbbá a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő Zrt., amely további három, eddig nem említett érdekeltség felett bábáskodik (Minerva Pénzügyi Zrt., Villa Ingatlan Zrt., Költő Estates Ingatlanhasznosító Kft.). Ezek segítségével Szíjj vagyonkezeli az uniós és magyar költségvetési pénzzel megtámogatott, provence-i stílusú balatonfüredi szálláshelyet, a Villa Vitae épületét, valamint a cikkünkben már említett Költő utcai expiarista telket, melyet egykor Andy Vajna szemelt ki magának. Természetesen Szíjj László nemcsak magántőke- és ingatlanalapokon vagy cégeken keresztül tulajdonol értékes ingatlanokat; a Költő-birtok nagyobb részét például már átíratta a saját nevére – a gellérthegyi (Bérc utcai) luxushajlékához hasonlóan.
II. A Duna útépítő birodalom egységei
Az előzektől függetlenül természetesen Szíjj László út- és alagútépítő énje a legmeghatározóbb. A régi Duna Aszfalt-portfolióba tartozó hazai cégek száma húszra rúg (Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt., Duna Aszfalt Építő Zrt., Duna Aszfalt Vállalkozási Zrt., Duna Aszfalt Projekt Zrt., Duna Aszfalt Energia Zrt., Duna Group International Kft., Duna Technológia Kft., Vakond Via Kft., Magyar Vakond Út és Építőipari Kft., Vakond Út és Építőipari Kft., Békési Vakond Kft., Hódút Freeway Kft., Hódaszfalt Zrt., Hódút Építő Kft., Hódút Vagyonkezelő Kft., Magyar Alagútépítő Kft., Transdanuvius 2000 Kft., Szőke Tisza Invest Kft.,Hardworking Kft., MetiTruck Fuvarozó Kft.). De vannak Duna-befolyású külföldi érdekeltségek is (ilyen a lengyelországi Banimex Sp.z.o.o, WKS Duna Polska Sp.z.o.o, Duna Real Estate Sp.z.o.o , Azi-Bud Spz.o.o., a romániai S.C. Hodut Rom SRL, a bulgáriai Rail-Via International AD, a horvátországi Osijek Asfalt d.o.o., a svéd Duna Tunneling Sverige AB, és az afrikai fókuszú GED Africa Ltd.). Továbbá a Duna-csoport része ma már az egykori Simicska-birodalom korábbi zászlóshajója, a Közgép Zrt. (és aktuális leányvállalatai: Közgép-Ingatlanfejlesztő Kft., Közgép-Kivitelezési Zrt., E-OS Energiakereskedő Zrt.), valamint a korábban a korrupciós ügybe keveredett Völner Pál exállamtitkárhoz kapcsolt Horseradish Kft. (és alegységei: Pannon-Doprastav Kft., Dovas Vasútépítő Kft., Dömper Kft., Pantunnel Kft., Domasz Építőipari Kft., Hidro-Duna Kft., Innovia Minőségellenőrzési Kft.).
III. Egyéb építővállalatok
Szíjj Lászlónak 29 százalékos részesedése van az egyébként inkább Mészáros Lőrinchez sorolt Pannon Speed Pro Zrt.-ben, mely az állami sportinfrastruktúra-beruházások kulcskivitelezőjét, a Záév Építőipari Zrt.-t birtokolja. Szíjj ezen az ágon több egyéb vállalkozásba is „belelóg” (ilyen a Z-Rent Ingatlanforgalmazó Kft., a Z-Immo Ingatlanforgalmazó Kft., a Readymix Zala Betongyártó Kft., a Zala-Elektro Épületvillamossági Kft., a Kanizsai Magasépítő Kft., a Dunántúli Magasépítő Kft., a Dráva Befektető Kft., a Mester-E Kft., a Hard-Concrete Kft., a Favorit Lakópark Kft., a Mészáros M1 Nehézgépkezelő Kft. és a Felcsúti Ipari Park Kft.).
IV. A Duna-sportkörbe tartozó érdekeltségek
A Szíjj-féle Duna Aszfalt sportcégeinek ékköve a veszprémi kézilabdáért felelős Veszprém Handball Team Zrt. A magyar másodosztályú labdarúgóbajnokságban is ott van tulajdonosként az üzletember: konkrétan a szülővárosa focicsapatában (Tiszakécskei Labdarúgó Club Kft.), valamint a Diósgyőrben (a Borsodi Sport Holding Kft.-n, illetve a Borsodsport Invest Kft.-n keresztül hozzá tartozik a Diósgyőr Futball Club Kft., DVTK Sport Kft. és a Miskolci Jegesmedve Sportszervező Kft. is). A már emlegetett S.C. Hodut Rom SRL pedig a román első osztályban szereplő sepsiszentgyörgyi labdarúgócsapatban, a Sepsi OSK-ban érdekelt.
V. És a „maradék”
Szíjj László sokoldalúságát igazolja, hogy a HT Division Zrt. felének birtoklásával a hadiiparba is képes volt beszállni. A cég a német Rheinmetall partnereként török eredetű katonai járműveket fejleszt és gyárt. A részvénytársaság másik része egyébként az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként működő üzletemberhez, Adnan Polathoz tartozik, pontosabban az ő állandó intézőjéhez, Suat Gökhan Karakushoz. (Az említett harcjárműveket eredetileg gyártó Nurol Makina tulajdonosi köre – mint megírtuk – a Polat-csoport budapesti városrészfejlesztési projektjében is jelen van.) Szíjj érdekelt még a gabonafeldolgozó-iparban – Mészáros Lőrinccel közösen viszi a Viresol Keményítő-és Alapanyaggyártó Kft.-t. Ám a leginkább arról ismert, hogy ő a NER jachtfelelőse – a máltai L&L Charter Ltd. takarásában. És miként az Átlátszó kiszúrta, legalább két olyan osztrák lajstromjelű luxusjet repked térségünkben, amelynek biztosan nem csak egyszeri bérlője Szíjj László.
Nyitókép: Németh Dániel
#NER#Nyerges Zsolt#Szíjj László#Tiborcz István | Svábhegyi luxustelek és 1500 milliárdos összbevétel a NER pénzgyárosánál | Szíjj László a legátláthatóbb hatalmi figura: teljesen világos, hogy túlárazott autópályatendereken szedte össze a pénzét. Számításaink szerint tavaly könyvelhette el az 1500-dik milliárdot, melyet bevételként biztosított neki a 2010 óta regnáló kormányzat – és közben ötször akkora eredményt produkált az ő Duna Aszfaltja, mint korábban Simicska Lajos Közgép Zrt.-je. A jachtjairól is ismert Szíjj most – mint a Válasz Online észrevette – feltette a pontot az i-re: megérkezett Tiborcz István exkluzív magánklubja mellé a piaristák egykori svábhegyi parkjába. A „trendivé” tarolt telekegyüttesnek éppen azt a darabját szerezte meg 2022 végén, melyet anno Andy Vajna nézett ki magának. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/01/25/szijj-laszlo-duna-aszfalt-botaniq-budai-klub/ | 2023-01-25 16:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A Magyarországra érkező külföldi támogatások összege meghaladta a 4 milliárd forintot – derül ki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikált jelentésből, melyet a Nemzeti Információs Központ (NIK) készített el.
Az már tavaly novemberben kiderült, hogy legalább hárommilliárd forintot kaphatott a magyarországi ellenzék és hozzá köthető szervezetek az Egyesült Államokból, de a friss jelentés szerint az Action for Democracy által folyósított összeg nagyjából 160 millió forinttal több az eddig ismertnél. Az AfD – egy tavaly februárban alakult szervezet, amely bevallása szerint a demokratikus értékeket ápoló civileket és kezdeményezéseket támogat, ügyvezetője Korányi Dávid, aki Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója volt a Városházán – ennek az összegnek az 58 százalékát a Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt vezette Mindenki Magyarországért Mozgalom, kisebb részben egy másik civil szervezet (edemokrácia Műhely Egyesület) számára, míg a fennmaradó részt öt gazdasági társaságnak utalta el.
Az érintett cégek közül a legtöbbet, a források 34 százalékát, összesen kicsivel több mint egymilliárd forintot az Oraculum 2020 Kft. kapta, ami az Ezalenyeg.hu nevű ellenzéki lap kiadója. Az Oraculum 2020 Kft. tulajdonosa Páva Zoltán, akinek édesapja korábban MSZP-s országgyűlési képviselője és Komló polgármestere is volt, de ő maga is dolgozott a szocialistáknak, illetve a DK-nak. A lap az országgyűlési választást megelőzően 227 millió forintot költött hirdetésekre a Facebook adatai szerint.
Az tavaly nyár vége óta tudható, hogy az Action for Democracy 1 milliárd 848 millió forinttal támogatta a Márki-Zay vezette mozgalmat. (A korábbi jelentés szerint ebből az MMM mintegy 1,4 milliárd forintot fizetett ki a közösségi médiás ügynökségként működő és tanácsadói feladatokat is ellátó Datadat-csoportnak.) Az pedig a novemberben publikált titkosszolgálati átiratból tudható, hogy az AfD ezen felül utalt az Oraculum 2020 Kft.-nek is 1 milliárd forintot.
Újdonság, hogy a jelentés szerint az Oraculum 2020 egy másik, az AfD-vel azonos célokkal működő – meg nem nevezett – svájci bejegyzésű alapítványtól további közel 900 millió forintot kapott. Az összegzés szerint így a Magyarországra érkező külföldi támogatások összege meghaladta a 4 milliárd forintot.
A titkosszolgálati jelentés alapján a folyósított összegek felhasználói olyan cégek voltak, melyek leginkább politikai elemzéssel és/vagy marketingtevékenységgel foglalkoznak. Ilyen a Hungaroplakát Reklám Kft. (ennek is Páva Zoltán az ügyvezetője), a közvélemény-kutatásokat végző SzondaPhone Kft. (a cég már végelszámolás alatt áll, tulajdonosai mások mellett Závecz Tibor és Levendel Ádám) és a Pulai András-féle Publicus Kft., a Datadat Kft., valamint több színpadtechnikával, hangosítással, rendezvényszervezéssel, marketingtevékenységgel foglalkozó vállalkozás. A Datadat-csoport – amely a volt Együtt-elnök Szigetvári Viktorhoz és Ficsor Ádámhoz, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki kabinetfőnökéhez, a Bajnai-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszteréhez köthető, de a magyarországi Datadat-cégekben Bajnai Gordon volt kormányfő is tulajdonos –kulcsfontosságú szereplő volt az ellenzéki kampányban, ezt Márki-Zay Péter is megerősítette.
A dokumentum szerint a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választás eredményének befolyásolására használhatták fel. A NIK megjegyzi, hogy a jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata,
az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az Állami Számvevőszék, illetve a NAV hatáskörébe tartozik, ezért átadja számukra a rendelkezésre álló adatokat.
A jelentés arra is kitér, hogy az Action for Democracy valószínűsíthetően nem mikroadományokra építve, hanem célhoz kötötten felépített pénzügyi háttérrel jött létre. | Egy svájci alapítványtól is kapott közel 900 millió forintot az ellenzéki propagandalap kiadója a választás előtt | A Magyarországra érkező külföldi támogatások összege meghaladta a 4 milliárd forintot – derül ki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikált jelentésből, melyet a Nemzeti Információs Központ (NIK) készített el. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/01/25/ellenzek-kulfoldi-tamogatas-action-for-democracy-oraculum-kft-marki-zay-peter/ | 2023-01-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Több százmillió forintnyi megrendeléshez jutott Balatonalmádi fideszes polgármesterének cége a múlt hétvégén elstartolt Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat forrásaiból – tudta meg a 24.hu.
A Fabó Péter tulajdonában álló Berill Reklámstúdió Kft. két közbeszerzési pályázaton is befutó volt. A társaság – egy másik céggel konzorciumban – rendezvénytechnikai eszközök és szolgáltatások biztosítására nyert először 114 millió, majd 581 millió forint közpénzt.
Az állami és önkormányzati forrásból megvalósuló programsorozatot a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. bonyolítja le, amelynek tulajdonosai közt megtalálható Balatonalmádi önkormányzata is. A város 11 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a társaságban, amelyik közbeszerzési tendereken választotta ki kulturális főváros rendezvénysorozatának szolgáltatóit.
Fabó tehát egyfelől polgármesterként irányítja Balatonalmádit, amely tulajdonos a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-ben, másfelől tulajdonosa annak a cégnek, ami kétszer is befutó volt a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzésein.
A politikus 2019 óta a Fidesz önkormányzati képviselője, 2022 júniusában pedig megnyerte az időközi polgármester-választást Balatonalmádiban.
Fabó cége először tavaly áprilisban nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. tenderén, ekkor még tulajdonos-ügyvezetőként irányította a cégét, és nem sokkal azelőtt írta alá a 114 millió forintról szóló szerződést, hogy bejelentette, elindul Almádi polgármesteri székéért.
A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. igazgatósági elnöke ekkor még Navracsics Tibor, a programsorozat kormánybiztosa volt. A polgármester szemlátomást jó kapcsolatot ápol a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszterrel, Fabó egyik közösségi médiában közzétett bejegyzésében például úgy fogalmazott a programsorozattal összefüggésben, hogy Navracsics Tiborral „az első perctől kezdve összedolgoztunk”.
A Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-től elnyert második – 581 millió forintos – pályázat idején Fabó már polgármester volt, ugyanakkor cégében bár tulajdonos maradt, az ügyvezetést átadta 23 éves lányának. A pályázat eredményének kihirdetése előtt egy nappal Fabó ismét Navracsiccsal találkozott, és azt írta Facebook-oldalán: „Nagyon jót beszélgettünk. Beszéltem neki a városunk helyzetéről, céljairól, terveiről. A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa Balatonalmádi programjairól. Fontos volt, hogy Navracsics Tibor lássa, komoly terveink, megvalósítható elképzeléseink vannak. Úgy láttam, hogy számára pedig fontos, hogy képben legyen, tudjon rólunk”.
Az aggályosnak tűnő pályázatok ügyében megkerestük Fabó Pétert, aki nem látja összeférhetetlennek, hogy cége annak a társaságnak a tenderén lett befutó, amelyben az általa irányított város tulajdonosi jogokkal bír. A polgármester azt mondta:
19-20 éve csinálok rendezvényeket, a cégem nem fantomcég, azt átadtam a családomnak. Nem voltam döntési pozícióban egyik oldalról sem. Azt hiszem, ez volt a negyedik pályázat, amit megnyertem életemben. Azt is el tudom mondani, hogy Veszprém környékén nekünk van ehhez a legtöbb eszközünk.
Megkérdeztük tőle azt is, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-ben – a tulajdonosi jogokat gyakorló egyik önkormányzat vezetőjeként – van-e rálátása a társaság által kiírt közbeszerzésekre. Azt felelte, hogy nincs.
Kérdeztük arról is, hogy Navracsics Tibort tájékoztatta-e arról, hogy a cége elindult és nyert a közbeszerzéseken. Mint mondta, nem tájékoztatta, de nem is ő foglalkozott a közbeszerzésekkel, hanem a családja.
Megkerestük Navracsics Tibort is kérdéseinkkel, nevében a minisztérium sajtóosztálya azt írta:
Fabó Péter személyével kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség, hiszen nem vett részt semmilyen, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. által kiírt közbeszerzési eljárás előkészítésében és nem volt olyan feladata, amely a közbeszerzési eljárások előkészítését, eredményét bármilyen módon befolyásolta volna. A közbeszerzési eljárásokban Fabó Péter sem közvetve, sem közvetlenül nem rendelkezik olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel, amely befolyásolta volna vagy befolyásolná a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. feladatainak pártatlan és tárgyilagos ellátását.
Hozzátették, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. körültekintően és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár, illetve járt el mindig, emiatt ebben az ügyben sincs szükség intézkedésre. | EKF: Balatonalmádi polgármesterének cége százmilliókat nyert a program pályázatain | Fabó Péter, balatonalmádi polgármestere és Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztosa szerint sem összeférhetetlen, hogy előbbi cége többször is nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain, miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a zrt.-nek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/01/25/veszprem-balaton-2023-europa-kulturalis-fovarosa-balatonalmadi-polgarmester-fidesz-fabo-ptere-cege-kozbeszerzes-palyazat-nyertes-navracsics-tibor/ | 2023-01-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A nyomozás felderítési szakaszban folyamatban van, gyanúsítás nem történt
– válaszolta megkeresésünkre a Fővárosi Főügyészség, amelytől azt kérdeztük, hol tart az eljárás, amelynek arról kell döntenie, bűncselekmény történt-e akkor, amikor az akkor Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló cég szerződés nélkül használta az állami tulajdonban lévő Duna Arénát. A 24.hu 2017. márciusában küldte az első kérdést az ügyben, a liberális Szabadai Viktor és az LMP-s Csárdi Antal az ügyben tett feljelentései 2019. ősziek. Legutóbb 2021 szeptemberében írtuk meg, hogy az akkori állapot szerint két év alatt nem jutottak gyanúsítotti kihallgatásig a hatóságok, azóta ez az időszak három és fél évre nőtt.
A rendőrség egyszer már megpróbálta lezárni az eljárást, ám az ügyészség hatályon kívül helyezte a rendőrségnek az eljárás megszüntetéséről szóló határozatát, akkor az állt a dokumentumban:
Az iratok felülvizsgálata során megállapítottam, hogy a nyomozó hatóság a tényállást nem tisztázta teljes körűen, így e vonatkozásban az eljárás megszüntetése törvénysértő volt, ezért a megszüntető határozat hatályon kívül helyezéséről döntöttem. | Több mint három év alatt nem jutottak gyanúsítotti kihallgatásig a Hosszú Katinka-cég Duna Aréna-használata ügyében | Még mindig nem tudni, lehet-e egy vállalkozásnak szerződés nélkül jogszerűen használni egy állami létesítményt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/01/24/hosszu-katinka-bp2017-duna-arena/ | 2023-01-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2019-ben jött ki a Sötét parkolási ügyek Budapesten filmünk, amiben részletesen bemutattuk, hogy a parkolási magáncégek politikai ciklusoktól függetlenül hogyan tüntetik el az autósok által bedobált milliókat. A film kapcsán születtek feljelentések, de a rendőrség bizonyíték hiányában mindet lesöpörte.
Ugyan a hatóságok nem törték magukat, hogy megtisztítsák a legendásan rossz hírű üzletágat, akaratukon kívül mégis beleszaladtak a parkolási vállalkozókba. 2021. június 15-én országszerte nyolcvan helyen csaptak le a NAV-osok egy feltételezett bűnszervezetre, amely után már két éve nyomoztak. Ez volt az ominózus Fuzik Zsolt-féle számlagyáras ügy, amit sorozatban mutatunk be a 444-en. A bűnügy kapcsán meggyanúsítottak egy bizonyos Szellem Zoltán nevű vállalkozót is, aki 2016 és 2019 között vezette a SIS Parking Kft. parkolási céget. A SIS három kerületben: Újbudán, Zuglóban és Józsefvárosban is részt vett a parkolás üzemeltetésben. Emlékezetes munkát végeztek. Akkoriban nem győztünk csodálkozni a SIS Parking munkáján. A 24.hu-nál Baksa Roland tárta fel, hogy Újbudán és Zuglóban is valóságos csoda történt: az, hogy pénzt szedtek az autósoktól, nemhogy hozott, hanem vitt a kerületi polgároktól. Annyira drágán üzemeltették a rendszert, hogy ráfizetéses lett a parkolás. Azért erre még a legvadabb időszakokban sem volt példa. Pedig emlékezetes, hogy 2010 előtt egy kerületi szocialista alpolgármester ült be a legnagyobb parkolási vállalat ügyvezetői székébe, majd nem sokkal ezután egy óriási Rolls Royce volánja mögé. Rogán Antal kerületében pedig az önkormányzati munkát végző parkolás-ellenőrző cég tűzpiros Ferrarit vásárolt szolgálati jármű gyanánt. Szóval látott már Budapest cifra dolgokat, de az, hogy valakik mínuszosra pucolják a kasszát, addig nem fordult elő.
Amikor Újbudán 2016-ban átvette a parkolást a SIS, hirtelen a kiadás a duplájára ugrott, 2018-ban pedig már 130 millióval forinttal többet emésztett fel a rendszer üzemeltetése, mint amennyi bevételt hozott. De nem emiatt ütötték meg a bokájukat a SIS-nél. Szellem Zoltánra azért csaptak le a NAV nyomozói, mert több általa vezetett céget, köztük a SIS Parkingot is egy számlagyár haszonhúzójaként azonosították. Magyarul teljesítés nélküli, kamu számlákat fogadott be, és így 175 311 000 forinttal károsította meg az államot.
De a SIS Parking ügye jóval túlmutat azon, hogy 175 millió forintnyi adót nem fizettek be. A nyomozati anyagból egyértelműen kiderül, hogy nem hétköznapi vállalkozásról van szó, ami számlákat vásárolt, hogy így csökkentse a befizetendő adóját. A NAV nyomozati anyagából arra lehet következtetni, hogy a SIS Parking egy kiterjedt bűnszervezet cége, amit kifejezetten arra hoztak létre, hogy megcsapolják a kerületek kasszáit. A 2022-es országgyűlési választási kampány közepén nyomozók vonultak ki a zuglói önkormányzat parkolásért felelős cégéhez és a polgármester, Horváth Csaba lakásához. Az ügyészség gyanúja szerint Tóth Csaba, a helyi szocialista erős ember, illetve párttársa, Horváth Csaba 2016-ban a nyereség feléért elintézték, hogy a SIS beszállhasson a zuglói parkolásba.
Az ügyészség a gyanúsítást egy vallomásra alapozza. Fuzik Zsolt (becenevén a Nagymester), a BKV egykori informatikai igazgatója, a számlagyárügy fő gyanúsítottja vádalku keretében sorban dobta fel a MSZP-s politikusokat, akiket állítása szerint különféle megbundázott üzletek kapcsán kent meg. Fürcht Pál Zsolt, a főügyészség vezetője megerősítette, hogy Fuzik kitálalt, és átment a hazugságvizsgálaton is. Vallomását hitelesnek tartja. Horváth Csaba azt állította, hogy valóban kapcsolatban állt Fuzikkal, de a vallomásában a korrupciós vádakat tagadta. Mi köze Fuzik Zsoltnak a SIS Parkinghoz? A gyanú szerint a SIS Parkingot, ami 2016-ban beszállt a józsefvárosi, majd az újbudai, egy évvel később pedig a zuglói parkolásba, Fuzik Zsolt a sajátjaként irányította a háttérből, Szellem Zoltán pedig mint stróman vehetett részt a bűncselekményben. Fuzik Zsolt letartóztatása után úgy döntött, alkut köt az ügyészséggel, és a választási kampány közepén feldobta (vagy bemártotta) az ellenzéki kötődésű ügyfeleit. Erre azért volt szüksége, mert komoly dolgokkal gyanúsították meg. A győri NAV évekig tartó nyomozás során arra jutott, hogy Fuzik csalásra szakosodott, kiterjedt bűnszervezetet vezetett. A nyomozati anyagban a kihallgatott gyanúsítottak arról beszéltek, hogy Fuzik korrupcióval szerzett részesedést számos nagyvállalati, állami, önkormányzati üzletben, amiket bőségesen túláraztak. Majd az üzletekbe a saját számlagyárához tartozó alvállalkozókat fűzött be, az alvállalkozók kamu számlákat állítottak ki, így szívták ki készpénzben a túlárazásból származó extraprofitot a legkülönbözőbb bizniszekből. Ha csupán a hatóságok által vizsgált szűk időszakot nézzük (2018–2021) , akkor is 19 milliárd plusz áfáról van szó. Ez rengeteg készpénz, ami luxuséletet biztosított a számlagyárasoknak. Szellem Zoltántól, aki állítólag csupán stróman volt, a nyomozók egy Maserati GranCabriót és egy Porschét is lefoglaltak. Miután megvádolták, az általa okozott százmilliós kárt kifizette. Magyarul, a gyanú szerint a Fuzik-féle csoport 2016-ban létrehozott egy kamu parkolási céget, ez volt a SIS. A tetejére beültették Szellem Zoltánt. Lefizettek politikusokat, hogy a kerületi közbeszerzéseken a SIS legyen a befutó. A munkát bőségesen túlárazták, majd kiadták a parkoláshoz valóban értő alvállalkozóknak, az extraprofitot pedig kivették. Ebből következően a parkolás veszteséget termelt a kerületnek. A NAV kizárólag az ügy adócsalásos részére fókuszál, tehát, hogy a SIS Parking mennyi áfát nem fizetett be. Nem foglalkoznak sem az igazán nagy kárt okozó túlárazásokkal, sem a korrupciós gyanúkkal. Néhány dolog viszont nem stimmel. Felmerül a kérdés, hogy ha csak a szocialistákat fizették le Zuglóban, akkor a Fidesz összes képviselője miért szavazott igennel a zuglói közbeszerzésnél? Vagy a fideszes vezetésű Újbudán, ahol szintén a Fuzik-féle, frissen alapított, parkolással soha korábban nem foglalkozó SIS Parking lett a befutó, és ahol szintén veszteséges volt a fizetős parkolás, ott minden szabályosan zajlott? Ugyanez a kérdés merül fel az akkor még Fidesz által vezetett Józsefváros parkolási ügyeivel kapcsolatban is. A nyolcadik kerületben mások is garázdálkodtak. Ott bizonyíthatóan Fuzikéktól függetlenül is rendszeresen kirámolták a parkolási kasszát.
A Fuzik-féle szervezet tevékenységében a parkolás csak aprópénz volt. A számlagyár cégei megfejhették a Külügyminisztérium kasszáját, átvették a BKV informatikai rendszerét, belenyúltak a BKV-takarításba, megjelentek a nemzetstratégiailag kiemelt 4iG-nél, az Antenna Hungáriánál és még számos más cégnél és önkormányzatnál. A lehallgatási jegyzőkönyvekben olyan figurák bukkannak fel, mint a fideszes Németh Szilárd vagy a KDNP parlamenti frakciójának titkára, Rétvári Bence jobbkeze, vagy Pintér Sándor bizalmasa, Tasnádi László volt belügyi államtitkár. Az a kérdés, hogy az ügyészségben Fuzikék egyéb üzletei kapcsán nem merül fel a korrupció gyanúja? Hiszen több gyanúsított állítja, hogy minden üzletük túl volt árazva.
Visszatérve a parkoláshoz. A ferencvárosi parkolás kapcsán kísértetiesen hasonló a helyzet. A nyomozók ott is beleszaladtak a parkolásos cégbe. A gyanú szerint a 9. kerületben a Fer-Park 2010, ami 2019-ig folyamatosan olvadó nyereség mellett üzemeltette a parkolást, szintén adócsalási ügybe keveredhetett, egy másik felszámolt számlagyár haszonhúzó cégeként azonosította a NAV. Tehát négy kerület parkolási cége érintett költségvetési csalás ügyben, és fennáll a gyanú, hogy több kerületben bűnszervezet végezte a parkolást. Ez a fizetős budapesti kerületek harmada. Mindezt úgy, hogy a hatóságok nem is nyomoztak parkolási ügyben. A parkolási vállalkozások csupán véletlenül akadtak horogra. Mi lenne, ha a hatóságok a korrupciógyanús parkolási ügyekben még nyomoznának is?A Magyar Jeti műsor vonatkozó adásai:
Bűnszervezet működtethette a BKV informatikai rendszerét, Pintér Sándor köre vette át a bizniszt
Valaki, aki nagyon erős, próbálta leállítani a nyomozást, mégis elkapták a Nagymestert
Cikksorozat:
0. Egy sokaknak kellemetlen ügy állhat Horváth Csaba meggyanúsítása mögött
1. Azt hitték, piti csalók után nyomoznak, de váratlanul belefutottak a Nagymesterbe
2. „Mindent megoldunk, mindent is!” - így irányították a közpénzben úszó nagyvállalatokig érő számlagyárat
3. „Ne add elő a dubaji császárt, azért mert pénz megy át a kezeden, az nem a te pénzed”
4. „Németh Szilárd mindenkivel kezet fogott, aranyos volt.„
5. „Beszéltem a Szijjártóval és mondta, hogy ki van adva ilyen Pest megyei minden lófaszság, és írjunk bele mindent”
6. Az ügyfeleket egy ablaktalan helyiségben fogadták, aminek az álpadlójába volt rejtve a széf
7. Ilyen az, amikor a fogalmatlan strómant beküldik aláírni
8. Élete legnagyobb hibája volt, hogy összehozta ezt a találkozót
9. Ez Orbánék szuperprojektje, a magyar jövő kulcsa, ahová nyomozók vonultak ki házkutatást tartani | Egyre több a bizonyíték, hogy legalább három kerületben bűnszervezet üzemeltethette a parkolást | Ugyan a hatóságok nem törték magukat, hogy megtisztítsák a legendásan rossz hírű üzletágat, akaratukon kívül mégis beleszaladtak a parkolási vállalkozókba. 2021. június 15-én országszerte nyolcvan helyen csaptak le a NAV-osok egy feltételezett bűnszervezetre, amely után már két éve nyomoztak. Ez volt az ominózus Fuzik Zsolt-féle számlagyáras ügy, amit sorozatban mutatunk be a 444-en. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/26/egyre-tobb-a-bizonyitek-hogy-legalabb-harom-keruletben-bunszervezet-uzemeltethette-a-parkolast | 2023-01-26 09:24:29 | true | null | null | 444 |
2022 legnagyobb és legmeglepőbb állami üzlete volt, amikor a kormány bejelentette, hogy az állami megbízásokkal feldagasztott, Mészáros Lőrinc cégbirodalmából kinőtt 4iG-vel együtt a magyar állam megvásárolja a Vodafone magyarországi vállalatát. Idén év elején le is zárult az üzlet, összesen 660 milliárd forint mozdult meg.
A 4iG viszont nemcsak a Vodafone-felvásárlás kapcsán került a sajtóba az elmúlt hónapokban, hanem azért is, mert a cég érintett az elmúlt évek egyik legfurcsább, potenciálisan legnagyobb és biztosan a leginkább alulkezelt korrupciós botrányában. Erről a botrányról, a „számlagyárügyről” beszélgetünk a Newsroom új adásában Ács Dániellel, a 444.hu újságírójával.
Dániel a 444 más újságíróival együtt lassan egy éve követi a számlagyárügyet, egész cikksorozatot írt arról, mi minden derült ki a több ezer oldalas nyomozati anyagból. Az ügy egy áfacsalásra, uniós források leszívására és korrupcióra épülő cégháló üzemeltetőiről szól, akik között van kokainista testépítő Csepelről, jobb ítéletekért pénzt és szexet követelő volt ügyész, gój motoros biztonsági főnök és rendőrtiszti iskolát végzett informatikai igazgató is. A hálózat a BKV takarító- és informatikai cégeitől a 4iG-n és az Antenna Hungárián át az önkormányzati parkolási bizniszig sok helyre elért, de felbukkan a történetben Pintér Sándor köre és Demszky Gábor egykori főtanácsadója is.
Az adásból kiderül, hogy milyen szolgáltatásokra van szüksége annak, aki Magyarországon adót akar csalni vagy politikusokat lefizetni, hogy mivel hívta föl a hálózat vezetőjét a 4iG egyik menedzsere, és miért van az, hogy a több milliárd forintról szóló, minden politikai oldalt érintő ügyről a választások óta mindenki hallgat. | A Vodafone új tulajdonosáig érnek az utóbbi évek egyik legfurcsább bűnügyének szálai | 2022 legnagyobb és legmeglepőbb állami üzlete volt, amikor a kormány bejelentette, hogy az állami megbízásokkal feldagasztott, Mészáros Lőrinc cégbirodalmából kinőtt 4iG-vel együtt a magyar állam megvásárolja a Vodafone magyarországi vállalatát. Idén év elején le is zárult az üzlet, összesen 660 milliárd forint mozdult meg. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/26/a-vodafone-uj-tulajdonosaig-ernek-az-utobbi-evek-egyik-legfurcsabb-bunugyenek-szalai | 2023-01-26 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Kedves Követőink, Szurkolóink! Sajnálattal tudatjuk, hogy felnőtt csapatunkat a szükséges anyagi támogatás hiányában nem tudjuk elindítani a 2022/2023-as NB I./B bajnokságban” – az Orosházi Férfi Kézilabda SE (OFKSE) tavaly július 13-i bejelentése meglepő volt, hiszen az egyesület közgyűlése áprilisban fogadta el a 2021-es évről szóló, könyvvizsgálóval megerősített pénzügyi beszámolót – amely mindent rendben talált. Az éves taobevétel 200 millió forint volt.
Csakhogy egyáltalán nem volt minden rendben: már a 2020-as egyesületi beszámolóhoz fűzött, 2021 májusában nyilvánosságra került könyvvizsgálói jelentés rögzítette: „Jövőbeli események vagy feltételek azonban okozhatják azt, hogy a sportegyesület a tevékenységét nem tudja folytatni.” Pedig 2020-ban a taobevétel meghaladta a 235 millió forintot, valamint több tízmilliós támogatást nyújtott az orosházi városi önkormányzat is.
Az elmúlt tizenkét bajnoki szezonban tízszer a legfelső, míg kétszer az eggyel alacsonyabb osztályban szerepeltek az orosházi férfi kézilabdások. A 2021/2022-es szezonban sokáig a feljutásra is esélyes volt a klub, de a pénztelenség, a játékosoknak járó fizetések elmaradása miatt visszaesett a csapat teljesítménye. Nyáron aztán az NB I./B-ből is visszalépett a klub, amelyre most csőd- és felszámolási eljárás vár. Minimum 351 milliós – pesszimistább becslések szerint akár félmilliárdot is elérő – hiány, tetemes tartozások és több mint tízmilliós bérletidíj-hátralék maradt az OFKSE után. A NAV végrehajtások sorát indította el az egyesület ellen, és tudni lehet, hogy a követelések nagysága messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet.
Az utóbbi több mint egy évtizedben több százmilliós taobevételt kasszírozó és ugyancsak jelentős egyéb céges szponzorációt begyűjtő klub működését 2010 és 2022 között az orosházi önkormányzat is csaknem 700 millió forinttal támogatta. A klub bedőléséről többen még név nélkül sem akartak nyilatkozni lapunknak, és találkoztunk olyan elnökségi tagokkal, akik állították, hogy ők szinte semmiről nem tudtak. A legtöbben azt mondták, Vajer Tamás egyesületi elnök az összeomlás előtti időkig egyszemélyi vezetést valósított meg. Ez esetben viszont adódik a kérdés, hogy az elnökség és a közgyűlés miért asszisztált ehhez? És valamit azért csak tudhattak az érintettek: 2019 decemberében az elnökség tagja lett Zalai Mihály, a Békés Megyei Közgyűlés orosházi elnöke és Havasi Csaba, a legnagyobb árbevételű Békés megyei cég, az orosházi központú Linamar Zrt. vezetője. Beszélgetőpartnereink szerint e lépéssel próbálták „gyámság alá helyezni és ellenőrizni Vajert”, akinek a kimagasló fizetése sokak szemét csípte, ahogyan az is, hogy az egyesületi elnök egyedül használta a taopénzből vásárolt egyik Mercedes mikrobuszt. | Elverték a csapatot. Százmilliós támogatások, csődbe ment férfi kézilabda-egyesület Orosházán | Évi akár több százmilliós taotámogatás, céges szponzorációk, a helyi önkormányzat gáláns anyagi segítsége – az Orosházi Férfi Kézilabda SE tetemes tartozást fölhalmozva idén nyáron mégis visszalépett a bajnokságtól. Az egyesületi elnököt bundagyanú lengi körül, néhány játékos fogadási csalásba keveredett. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/elvertek-a-csapatot-255773# | 2023-01-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kellemes, barátinak tűnő beszélgetéseket folytatott egymással Schadl György és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára a lehallgatott telefonbeszélgetések alapján. Ugyancsak vidám csevegések zajlottak az elnök és egyik barátja, R. között, aki egyébként szintén vádlott lett a büntetőeljárásban. Az illető megpróbálta egy felnőttképzéssel foglalkozó iskola engedélyét elintéztetni Schadl segítségével Völner Pál által, hogy busás összeghez jussanak. R. jól ismerte Schadl Györgyöt, más ügyeibe is belefolyt. Sőt, R. volt az, aki figyelmeztette a végrehajtói kar első emberét, hogy áskálódnak ellene.
R.: „Akarok neked olyat mondani, ami számodra fontos. Szerintem k.rva fontos.”
Schadl: „De van baj, vagy nincs baj?
R: „Szerintem van, de már ki is húztam a méregfogát.”
Schadl: „De kik azok, ha kérdezősködhetek előre?”
R.: „Nem akarom, mert a tiédet már szerintem hallgatják.”
Kicsit később R. elárulta, hogy egy bizonyos „barátról”, Zs.-ről van szó.
R.: „El fogom mondani, hol van most, hol kapta a vizsgálatot, hogy mitől fél, mi alól akar kibújni, az eredeti papírok, a feljelentés, amit el akar küldeni a miniszter asszonynak. Hogy ki az embere, hogy a parlamenti csávónak mennyit ad, hogy vigye oda Orbánhoz, hogy kitálaljon… És ígértem a két gyereknek három-három kilót, azért mondtam tegnap a hatot. Én azt gondolom, ez nem egy sátáni összeg.”
A további beszélgetésekből kiderül, hogy az emlegetett „barát” valóban bejelentkezett Schadl Györgyhöz, aki viszont óvatoskodni kezdett. És a kedve már nem volt annyira jó, a hangján is érződik az aggodalom, amikor visszahívta R.-t.
Schadl: „Mindenképpen szeretne velem találkozni.”
R.: „Haha, ugye, megmondtam!”
Schadl: „Mondtam neki, hogy a hét nem olyan jó. De hogy nagyon fontos lenne. Mondtam, hogy hát értem, de nekem nem olyan jó ez a hét... Azt gondolom, hogy az nem fog megtörténni… Ez a nagy trükk, hogy ott próbál valami hülyeséget kiszedni belőlem, valami olyasmit kimondatni, kifacsartatni, amivel tud b.szakodni … Gyakorlatilag lesz.pott az ember… Gyuri, légy szíves, nagyon szépen köszönöm, nagyon aranyos vagy.
R.: „De azért a levelek jönnek, ugye?… A magyaroknak nincs párja.”
A történtek nem is hagyták Schadl Györgyöt nyugodni, és bár R. szerint nem volt mitől tartania, a végrehajtói kar elnöke sietett bebiztosítani magát Völner Pál révén Varga Judit igazságügyi miniszternél.
Schadl: „Valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?”
Völner: „Jó megpróbálok akkor bejelentkezni nála… És te akarsz beszélni vele?”
Schadl: „De úgy, hogy te is ott legyél azért.”
Völner: „Mit jelöljünk meg neki?”
Schadl: „A tényleges téma a következő. Itt elindultak ugye ezek a felfüggesztések, fegyelmi eljárások, és nagyon barátságtalan reakciók vannak. Majd neked személyesen elmondom, de már ilyen fenyegetésekig mennek, meg közölték, hogy mindenkit lejáratnak, meg…”
Völner: „Én nagyon szívesen kezelem. Ha van ilyen, a minisztérium nem hagyja szó nélkül.”
Schadl: „Pont O. úr cirkuszol ezen… Mindenki csal, mindenki szemét, rohadék.”
Völner: „Ez az én szintem, nem kell felemelnünk.”
Amikor Schadl megjegyezte, hogy sajtóbotrányt is akarnak csinálni, Völner Pál megnyugtatta, hogy a sajtó részét viszi, és ha kell reagálnak akármelyik fórumon. A volt államtitkár tehát kiállt Schadl György mellett, aki azonban még akkor sem tudta félvállról venni O. úr cirkuszát. Tudni akarta ugyanis, hogy az kivel, kikkel találkozik, ezért egy videót kért, R. pedig készségesen vállalta annak elkészítését.
Schadl: „Figyelj, csütörtökön hatkor az O. kilenc emberrel megy a Csalánosiba valami kajára... Nagyon szeretném, ha valaki megörökítené, hogy kik vannak ott.”
R.: „Ja. Természetes… Én levideózom az egészet, és akkor hét órakor tudunk találkozni… Mert akkor már viszem az anyagot.”
Schadl: „Tökéletes. Azt mondták, most azzal vannak elfoglalva, hogy én hogy járok kék villogóssal, amivel nem járok egyébként, de hogy ebből büntetőügyet csináljanak belőle.”
A végrehajtói kar elnöke hiába tagadta a kék villogó jogtalan használatát, mert az valóban megtörtént, és mint korábban lapunk is megírta, a megkülönböztető jelzés használati engedélyét visszavonták. Büntetést azonban a végrehajtói kar elnöke nem kapott érte.
Tavaly decemberben írtuk meg, hogy a végrehajtói helyekre pályázók közül jórészt azokat hirdették ki nyertesnek, akik elfogadták Schadl György feltételeit, így beindíthatták a praxisukat. Az irodák beindításához Schadl még pénzt is adott, hogy aztán az osztalék nagy részét magának követelje.
Ismert, a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadlra 10 év, míg Völnerre 8 év börtönbüntetést kért, továbbá 200, illetve 25 millió forint megfizetését indítványozza. | „Próbál valami hülyeséget kiszedni belőlem... Gyakorlatilag lesz.pott az ember” | Rejtjeles beszélgetések a kenőpénzek átadásáról, saját maguk által bebuktatott virágnyelv, végrehajtói pályázati kiírásokról való egyeztetések – ezekről számoltunk be eddig a Blikk által megszerzett azon titkos lehallgatásokból, amelyek a Schadl–Völner-ügyben történtek. Most következzenek azok a hanganyagok, amelyek a végrehajtói kar elnökének aggódó arcát mutatják. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/schadl-volner-ugy-lehallgatott-beszelgetesek-korrupcio-knyf-vegrehajtok/tfnx05f | 2023-01-26 11:23:33 | true | null | null | Blikk |
Az előző részek a lehallgatásokból:
1. rész - A kezdetek.
2. rész - „Kéne valamiféle rendelet, amit k.rva gyorsan össze kell pakolni”
3. rész. - „Próbál valami hülyeséget kiszedni belőlem... Gyakorlatilag lesz.pott az ember”
Schadl, a végrehajtói kar elnöke nyaralót vett magának és feleségének, és alaposan átalakították azt. A felújítás lassan haladt, és amilyen ma az építőipari helyzet, minden egyre drágább lett. Éppen ezért Schadl György az egyik rögzített telefonbeszélgetésben aggodalmát fejezte ki a kivitelezőnek (L.) az elszálló árak miatt.
Schadl: „Arra lennék kíváncsi, hogy nagyjából hol lesz a vég. Mondom, 89-nél járunk most.”
L.: „Hát, figyelj, úgy gondolom, hogy amit először beszéltünk, annyi biztosan rá fog menni.”
Schadl: „Én értem. Először 80-100 millióról volt szó.”
L.: „Én mindig is 120-at mondtam.”
Schadl: „A télikerttel együtt.”
Aztán jött a gond, mert P. B. jelezte, hogy a túlépítés miatt nem engedik majd az épületet használatba venni.
X.: „Küldtem egy e-mailt. P. azt válaszolta, hogy nem engedi a bővítést, még a kerti tárolót sem, mert túlépítésnek számít szerinte.”
Schadl György ezt követően a kivitelezővel, L.-lel is átbeszéli a dolgokat.
L.: „Az a baja, hogy a teraszt gyakorlatilag a ház tartja. Nem négy lábon áll, hanem kettőn… Ez nem önálló pergola, hanem egy terasztető. Ez az épülethez tartozik. Nekünk építményt kell csinálni.”
Schadl.: „Kijönnek, négy lábon lévő valami kis sz.r fogja tartani a teraszt. Az kerüljön fel a térképre. Aztán hogy azt később beépítem vagy nem, az az én dolgom.”
Hogy P. B. hozzáállása megváltozzon, a végrehajtói kar elnöke – ahogy egy barátjának (X.) jelezte – mindent hajlandó volt bevetni.
Schadl: „Helló. Elvben holnap háromnegyed kettőre jön ki ez a B. bácsi, tudod, melyik B. bácsi… Szerinted mennyit vigyek magammal úgy, hogy ebédre elég legyen, mert az egy drágább étterem.”
X.: „Hát, mit tudom én, három-négy körül biztosan megállunk. Nem?”
Schadl: „Akkor viszek öt kilót.”
Csakhogy B. bácsi lemondta a megbeszélt időpontot, és egy másik alkalommal ment ki az építkezésre. A kivitelező (L.) azonnal értesítette Schadl Györgyöt.
L.: „Most megyek a fiúkhoz. Megjött a B.”
Schadl: „Ne idegesíts már! Akkor menj oda légy szíves! Figyelj csak, úgy tárgyalj vele, mintha a nevemben tennéd, és azonnal 5 kilót ajánljál fel azzal, hogy ezt szeretnénk, és ebbe az irányba terelgesd, jó?… Mindenképpen rászánnánk erre ötszázezer-egymillió forintot.”
L.: „Ötössel kezdek.”
Nem sokkal később Schadl György megkapta az örvendetes hírt, miszerint meglett a használatba vételi engedély. Ebből azonban – a lehallgatások alapján – gond lett, és P. B.-t kirúgták a munkahelyéről. Ráadásul vádlott lett a büntetőeljárásban.
P.: „Itt én voltam az áldozat a történetben. Nem beszélve arról, hogy itt osztályvezetői szinten hangzott el utasítás rá, hogy mindenképpen ki kell adni… Az a furcsa, hogy teljes egészében az ügyintéző viszi el a balhét, és azért egy osztályvezetőnek – én úgy gondolom – valamilyen szinten felelősséget kellene vállalnia… Mégis csak az ő aláírásával megy ki minden.”
Ismert, a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadlra 10 év, míg Völnerre 8 év börtönbüntetést kért, továbbá 200, illetve 25 millió forint megfizetését indítványozza. | Az emberek, akik azt gondolták, pénzzel mindent meg lehet oldani | Rejtjeles beszélgetések a kenőpénzek átadásáról, végrehajtói pályázati kiírásokról való egyeztetések, a Schadl György elleni szervezkedés megakadályozása – ezekről írtunk eddig a Blikk által megszerzett titkos lehallgatások alapján, amelyek a Schadl–Völner-ügyben történtek. A vádpontok egyike egy jogellenes használatba vételi engedély kiadása Schadlék nyaralója számára. Bepillantás egy világba, ahol mindent el lehet intézni... Na, nem önnek, kedves olvasónk, önt még gyorsabban lecsuknák. Most jöjjön ez! | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/schadl-volner-ugy-korrupcio-vademeles-knyf-lehallgatott-beszelgetesek-nyaralo/8fbglxj | 2023-01-26 11:33:21 | true | null | null | Blikk |
Fidesz-KDNP;uniós források;vendégház;Hadházy Ákos;
2023-01-26 09:48:00
Uniós- és közpénzből épített saját magának vendégházat Pétervására fideszes polgármestere
A „betegszabadságát” is ott töltötte, bár ránézésre éppenséggel teljesen egészségesnek látszott, amikor Hadházy Ákos rajtakapta.
Két Brüsszel elleni szabadságharc között a jelek szerint belefért Pétervására fideszes polgármesterének, Eged Istvánnak, hogy szerény 50 millió forintnyi EU-s támogatásból vendégházat építsen saját magának. Az RTL Híradó beszámolója szerint a két tornyos, inkább egy villának kinéző építmény Ház a tónál Vendégház néven szerepel és öt szobát kínálnak benne kiadásra.
Eged Istvánt eredetileg Hadházy Ákos kapta rajta, amint éppen a házhoz tartozó jókora telken sürgött-forgott, akkor a polgármester ki is jelentette, hogy az uniós pénzből megépült vendégház bizony az övé, egyéni vállalkozóként nyerte rá a brüsszeli forrást. Elmondása szerint éppen takarított, amikor azonban a független országgyűlési képviselő szembesítette azzal, hogy egyébként munkaidő van, a fideszes politikus láthatóan zavarba jött és a következő magyarázattal állt elő:
Igaz, a polgármesternek látszólag kutya baja sem volt, Hadházy Ákos a videóhoz írt Facebook-bejegyzésben meg is jegyezte, reméli, hogy valójában nem betegszabadságon van, ez esetben ugyanis táppénzcsalás gyanúja merülhet fel.
Az RTL Híradó beszámolójából az is kiderült, hogy Eged István a biztonság kedvéért 15 millió forint magyar közpénzt kapott egyebek között a jakuzzi és a kerti konyha felépítésére. A csatorna azt is felidézi, hogy a polgármesternek és családjának nem ez az első pályázata, amire uniós és költségvetési forrást nyertek, a városban két szálláshelyről tudni és mindkettő a polgármesterhez köthető. Az RTL Híradó szerint a Kakas Fogadóra 25 millió forintot, horgásztóra pedig 50 millió forintnyi támogatást kaptak, s mit ad Isten, az ezekre vonatkozó pályázatokat elbíráló bizottság elnöke pont Eged István volt, de szerinte az összeférhetetlenségi szabályok szerint jártak el.
Azt nem tudni, hogy pontosan mennyi vendéget fogad a villaszerű építményben a fideszes politikus, Hadházy Ákos szerint néhány pozitív visszajelzés ugyan olvasható a szallas.hu-n, ám megjegyezte, hogy az ilyen jellegű uniós projekteket csak öt évig kötelező fenntartani, utána pedig elmondása szerint nyugodtan bejelenthető, hogy a vállalkozás befuccsolt, és inkább lakásként használnák az épületet tovább.
Későbbi Facebook-bejegyzésében a politikus egy érdekes kis adalékot is közölt, eszerint a pétervásárai polgármester merő véletlenségből saját fiát, Eged Renátót tartotta a legalkalmasabbnak a városi tulajdonú hulladékszállító cég vezetésére. | Uniós- és közpénzből épített saját magának vendégházat Pétervására fideszes polgármestere | 50 millió forint uniós támogatásból épített falusi vendégházat Pétervására fideszes polgármestere. Ez már a sokadik olyan turisztikai beruházás a környéken, amire ő, vagy családtagjai nyertek uniós és költségvetési támogatást. Eged Istvánt a helyszínen találta Hadházy Ákos. A polgármester előbb azt mondta a független képviselőnek, hogy takarítja a házat, majd mikor szembesítették vele, hogy munkaidőben van, azt mondta, a betegszabadságát tölti. | null | 1 | https://nepszava.hu/3183112_eged-istvan-petervasara-polgarmester-unios-penz-kozpenz-vendeghaz | 2023-01-27 13:47:32 | true | null | null | Népszava |
2021-ben 55 millió forintot, tavaly már hatvanmilliót juttatott a debreceni polgármester a Future of Debrecen egyesületnek, amely a város környezeti és kulturális örökségének megóvására alakult, de a nagy port verő akkumulátorgyár-ügy kapcsán egyáltalán nem szólalt fel.
2021 októbere óta már legalább 6,1 millió forintot költött el Debrecen önkormányzata a Future of Debrecen egyesület honlapjának fenntartására. A weboldalon nyoma sincs a város lakosságát megosztó, az elmúlt hónapokban az egyik legfontosabb debreceni témának, a tervezett akkumulátorgyár ügyének.
Pedig a kínai CATL Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyára hónapok óta tematizálja a debreceni közbeszédet, néhány hete pedig már országosan is kiemelt figyelem övezi a beruházást. A lakossági aggályok közül kiemelkedik a környezet féltése: sokan attól tartanak, hogy a gyár veszélyezteti a város vízbázisát, szennyezheti a termőtalajt és a levegőt is. A gyár megépülésével szembeni tiltakozásban a helyi és környékbeli lakosok mellett az ellenzéki pártok debreceni szervezetei, valamint a Civil Fórum nevű, közgyűlési képviselettel rendelkező szervezet vesz részt.
Ehhez kapcsolódóan:A polgármester lemondását követelték a debreceni akkumulátorgyárról szóló közmeghallgatáson
A városban nem nagyon találni független környezetvédő civil szervezeteket. Van azonban egy alakulat, amelynek nevével lépten-nyomon találkozhatnak a debreceniek: logójuk megjelenik a közterületi szemeteseken és padokon, hirdetik magukat a közösségi médiában, podcastokat tesznek közzé, sőt még saját műsoruk is van az önkormányzati televízióban. Ők a Future of Debrecen, a városházi kommunikációban hol munkacsoportnak, hol mozgalomnak titulált csapat, akiknek 2021 óta már egyesületük is van ezen a néven.
Gondosan kerülik a témát
Ahogy azt szeptember 2-án a Debreciner megírta, a Future of Debrecen semmilyen csatornán nem kommunikálta álláspontját a CATL beruházásáról, ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre pedig még csak nem is reagált. Nem változott ez a helyzet az azóta eltelt több mint négy hónapban, sem közösségi oldalukon, sem honlapjukon nem találhatók információk a témával kapcsolatban.
Ehhez kapcsolódóan: Megállíthatja-e egy debreceni népszavazás az „akkumulátor-nagyhatalmi rémálmot”?
Miközben az elmúlt napokban az országos nyilvánosság attól volt hangos, hogy az akkumulátorgyár miatt kisebb népfelkelés bontakozott ki a környezetvédelmi közmeghallgatáson, addig a Future of Debrecen legújabb önkormányzati televíziós adásában a Lenner Ádám alelnökhöz köthető alapítvány kesznyéteni tanyáján élő szürkemarhákat, a „fenntartható farsang” lehetőségeit, valamint a téli madáretetés tudnivalóit mutatta be.
Tavalyelőtt 55, tavaly hatvanmillió forintot kaptak
Az akkumulátorgyár témájának kerülése nem véletlen. A Future of Debrecen a városháza, pontosabban Balázs Ákos fideszes alpolgármester által gründolt projekt, amelyet saját elmondása szerint azért hozott létre, mert Papp László fideszes polgármester megkérte, hogy foglalkozzon a környezetvédelemmel. Az biztos, hogy a városháza azóta sem hagyta magára az egyesületet. Ahogy 2022 januárjában bemutattuk, a polgármester az előző év nyarán egyedi támogatási döntésekkel összesen 55 millió forint közpénzt juttatott az akkor még csak néhány hete bejegyzett szervezetnek.
Az Átlátszó rendszerén keresztül benyújtott közérdekű adatigénylésünkkel most kiderítettük, hogy 2022-ben újabb önkormányzati pénzek landoltak az egyesületnél. Két, július 22-én megkötött szerződésben 58 millió forint működési, valamint kétmillió forint felhalmozási támogatásban részesítették a városvezetéshez közeli szervezetet. A finanszírozást tehát ötmillió forinttal növelték az előző évhez képest.
Közérdekű adatkérésünkből az is kiderült, hogy az önkormányzat továbbra is a Webomega Kft.-vel végezteti el a futureofdebrecen.hu honlap informatikai támogatását, az ár sem változott: havi nettó háromszázezer forint + áfa, azzal együtt, hogy amennyiben kimerítik az évi 55 óra munkaidőkeretet, akkor az efelett elvégzett munkáért óránként 15 ezer forint + áfát kell fizetni az önkormányzatnak. A fentiek alapján a szupportszerződés 2021. októberi hatálybalépésétől számítva Debrecen önkormányzata már minimum bruttó 6,1 millió forintot fizethetett ki a cégnek a honlap támogatására.
130 millió forintjába került az adófizetőknek
Azt még 2021 májusában írtuk meg, hogy a Future of Debrecen honlapjának létrehozására, fejlesztésére, valamint digitális marketingre az önkormányzat 8,9 millió forintot fizetett ki a berettyóújfalui székhelyű Kreatív Tanácsadó Központ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek, így kijelenthetjük, hogy az akkumulátorgyárról hallgató Future of Debrecen-projekt már legalább 130 millió forintjába került az adófizetőknek.
Polgár Tóth Tamás írása. | Nem foglalkozik az akkumulátorgyár-üggyel az önkormányzati támogatású debreceni zöldszervezet | 2021-ben 55 millió forintot, tavaly már hatvanmilliót juttatott a debreceni polgármester a Future of Debrecen egyesületnek, amely a város környezeti és kulturális örökségének megóvására alakult, de a nagy port verő akkumulátorgyár-ügy kapcsán egyáltalán nem szólalt fel. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-foglalkozik-az-akkumulatorgyar-uggyel-az-onkormanyzati-tamogatasu-debreceni-zoldszervezet/32242707.html | 2023-01-28 14:06:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Ha az ajtón kirúgják őket, az ablakon másznak vissza, és próbálnak kormányközeli emberek kegyeibe férkőzni szcientológus vállalkozások vezetői. Az oligarchák körében mintha fogadókészség mutatkozna a szolgálataikra.
A magyar állam, noha nem felelős, kártalanítja a végelszámolás alá vont Széchenyi Kereskedelmi Banknak azon betéteseit, akiknek a banknál elhelyezett pénze meghaladja az OBA által garantált összeget.
A sokféle női szerepből adódó túlterheltség és a korábbi alkotók és gondolkodók által nyújtott támasz is megjelenik Fajgerné Dudás Andrea festményein, amelyek Budapesten, a Deák Erika Galériában láthatók január 26-ig.
Közvetve még ma is nyögjük a középkori fekete halál, azaz a második pestisjárvány következményeit – derül ki egy közelmúltbeli nemzetközi kutatásból. | Kilenc évvel fizethet Töröcskei István a Széchenyi Bank körüli sokmilliárdos kavarásért | Nyolcévi nyomozás után pilótajáték-szerű manőverezéssel, fiktív tőkeemeléssel, látszólagos kölcsöntörlesztéssel és felelőtlen hitelfelvétellel vádolják Töröcskei István bankárt és 14 állítólagos cinkosát. A Széchenyi Bank bukása súlyos milliárdokba került az adófizetőknek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230126_Torocskei_Istvan_vadirat_Szechenyi_Bank_tokehiany_hitelek_Matolcsy_Gyorgy_Racz_furdo#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_01_26&utm_content= | 2023-01-26 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Magyar Építőművészek Szövetsége nyilatkozatot tett közzé a 2025-ös világkiállítás magyar pavilonja tervezőjének kiválasztása miatt. Ahogy lapunk, úgy ők is a közbeszerzési értesítőből értesültek arról, hogy a Napur Architect tervezheti meg a pavilont.
De a tervezőket „hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás” során választották ki, ezért a Magyar Építőművészek Szövetsége Elnökségének és Felügyelőbizottsága nyilatkozatot adott ki.
Mint írják:
„A Magyar Építőművészek Szövetsége elkötelezett a közberuházások minél szélesebb tervezői koncepciók közüli kiválasztását biztosító tervpályázati gyakorlata mellett, amely az utóbbi időszakban sajnálatos módon kiszorult a legtöbb közpénzből megvalósuló projekt előkészítési folyamatából.”
Az Oszakai Világkiállítás tervezőjének kiválasztása szimptomatikusan mutat rá, mekkora is a baj a tervpályázati rendszer leépülésével, és azzal, hogy ezt a helyzetet a mai magyar építészet meghatározó szereplői az adott helyzet haszonélvezőiként elfogadják.
Arra hívják fel a figyelmet, hogy más országokban transzparensen írták ki a pályázatokat, s jóval nagyobb határidővel. Csehország nemzetközi pályázatot írt ki március 1-jéig, Lengyelországban január 25-ig várják a terveket, Ausztriában kétfordulós pályázat fut éppen, egyes nyugati országokban már lezárult a nyíltan kiírt pályáztatás. De még Dél-Koreában, Brazíliában vagy Ománban is nyílt tervpályázatokkal választják ki a legalkalmasabb építészeti koncepciót és tervezőjét, ahogy történt ez a 2010-es shanghaji világkiállítás magyar pavilonja esetében is.
„Mindezzel szemben nálunk a közvélemény január 17-én értesült a világkiállítás tényéről. No nem a pályázati felhívásról, hanem a közbeszerzés eredményéről, amin két hazai neves építésziroda indult, és annak rendje és módja szerint meg is nyerte a versenyt” – írják az aggályosnak tűnő eljárást.
A MÉSZ elnöksége és Felügyelőbizottsága kéri az illetékeseket a tervpályázati reform mielőbbi véghezvitelére, valamint arra, hogy az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjának tervezőjét, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, nyílt építész tervpályázaton válassza ki, amelyhez minden szakmai segítséget megad.
A 400 milliós tervezést a Ferencz Marcel, Ybl- és Pro Architectura díjas építész által vezetett Napur Architect Építészeti Iroda Kft. nyerte el, de szintén a Napur kapta meg a Néprajzi Múzeum, és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új Gellért-hegyi épületének tervezését is, ez utóbbit 2 milliárd 359 millió forintért teszi. | Kiakadtak az építészek: aggályos az oszakai pavilon közbeszerzésének eredménye | A Magyar Építőművészek Szövetsége nyilatkozatot tett közzé a 2025-ösvilágkiállítás magyar pavilonja tervezőjének kiválasztása miatt. Ahogy lapunk, úgy ők is a közbeszerzési értesítőből értesültek arról, hogy a Napur Architect tervezheti meg a pavilont.
A tervezőket „hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás” során választották ki,
Az Oszakai Világkiállítás tervezőjének kiválasztása szimptomatikusan mutat rá, mekkora is a baj a tervpályázati rendszer leépülésével, és azzal, hogy ezt a helyzetet a mai magyar építészet meghatározó szereplői az adott helyzet haszonélvezőiként elfogadják.
Más országokban transzparensen írták ki a pályázatokat.
A 400 milliós tervezést a Ferencz Marcel, Ybl- és Pro Architectura díjas építész által vezetett Napur Architect Építészeti Iroda Kft. nyerte el, de szintén a Napur kapta meg a Néprajzi Múzeum, és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új Gellért-hegyi épületének tervezését is, ez utóbbit 2 milliárd 359 millió forintért teszi. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kiakadtak-az-epiteszek-aggalyos-az-oszakai-pavilon-kozbeszerzesenek-eredmenye.html | 2023-01-24 18:29:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ötvenmillió forint uniós támogatásból építette azt a falusi vendégházat Pétervására fideszes polgármestere, Eged István, amelyet a minap felkeresett Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán videót is közzétett a látogatásról, amelynek során Egeddel is beszélt.
A polgármester egyéni vállalkozóként nyerte el az összeget az építkezésre, további 15 millió forint közpénzt pedig egyebek között a jacuzzira és a kerti konyha kialakítására.
Azt nem árulta el Hadházynak, hogy milyen gyakran sikerül kiadnia a vendégház szobáit, de az ott-tartózkodására változatos magyarázatokat adott. Először azzal indokolta, hogy az épület az övé, majd azzal, hogy takarítja a házat, amit azért tud megtenni munkaidőben, mert éppen a betegszabadságát tölti.
A témával foglalkozott az RTL Híradója is, amelynek riportjában emlékeztettek: Eged és a családtagjai több pályázaton is nyertek, egy fogadó fejlesztésére és bővítésére 25, egy horgásztó kialakítására pedig 50 millió forintot. A pályázatokat támogató bírálóbizottság elnöke maga Eged volt.
Amikor a csatorna egy másik műsora, a Házon kívül foglalkozott az érdekeltségeivel, a polgármester azt válaszolta, hogy az összeférhetetlenségi szabályok szerint jártak el. Most nem reagált a megkeresésükre. | Munkaidőben takarította 50 milliós EU-s támogatással épült vendégházát a fideszes polgármester | A településen nem ez az egyetlen érdekeltsége Eged Istvánnak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230125_eged_istvan_petervasara_falusi_szallashely_polgarmester_hadhazy_akos | 2023-01-25 22:38:00 | true | null | null | HVG |
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Riva’s Hotels & Resorts nevében Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja pénteken megállapodást írt alá a Marriott International egyik alelnökével a Horvátországban éppen építés alatt álló szállodája üzemeltetéséről. Így az Isztrián, Iciciben a Mészárosék által épített Marriott Opatija lesz Horvátország első Marriott-szállodája.
Mészáros Lőrinc az erről szóló sajtótájékoztatón pénteken azt mondta: a Mészáros Csoportban úgy gondolták, egy ilyen luxusszálloda üzemeltetéséhez mindenféleképpen kell egy partner, egy nemzetközi nagy brand, egy világmárka. Magyarország egyik leggazdagabb és a kormánnyal is jó barátságot ápoló, tengernyi állami és uniós pénzből finanszírozott tendert elnyerő üzletembere hozzátette: „ezt mi a Marriottban megtaláltuk, és úgy véljük, ez lesz a siker kulcsa”. Hogy pontosan mi, azt nem mondta, viszont azt kiemelte, hogy nem ez az egyetlen befektetésük Horvátországban, évek óta a Mészáros-csoport szponzorálja például az eszéki focicsapatot, valamint megvették a Miramar Hotelt is az Isztriai-félszigeten.
A 187 szobás Marriott Opatija luxushotel várhatóan 2024-ben, legkésőbb 2025 tavaszán nyithat meg. Mészáros azt mondta, további befektetéseket keresnek Horvátországban.
Az egyértelmű, hogy a turizmus, szállodaipar tekintetében csak a luxus irányába szeretnénk elmozdulni
– jelentette ki a volt felcsúti polgármester, aki korábban gázszerelő volt. | Mészáros Lőrinc a szállodaiparban "csak a luxus irányába" mozdulna | Orbán Viktor kebelbarátja Horvátországban szerződött a Marriottal, de rögtön ki is jelentette, hogy további befektetéseket keresnek. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230127_meszaros_lorinc_szalloda_isztria_marriott | 2023-01-27 18:38:00 | true | null | null | HVG |
Tagadja az Eötvös József Gimnázium, hogy bárki pénzért kerülhetett volna be hozzájuk
A héten megjelent egy hangfelvétel, amellyel kapcsolatban már a rendőrség is vizsgálódik.
Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.
Többnapos hallgatás után nyilatkozatban reagált a budapesti Eötvös József Gimnázium a héten kirobbant vesztegetési botrányra. Arról lapunk is beszámolt, hogy a kormánymédiában kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyből az derülhet ki, hogy az iskola igazgatója, valamint az ahhoz tartozó alapítvány vezetője pénzért vehetett fel olyan diákokat, akik a pontszámuk alapján nem tudtak volna oda bekerülni.
„A napokban komoly támadás érte az iskolánk munkáját támogató Reáltanoda Alapítványt és rajta keresztül az iskolánkat, illetve igazgatónkat egy bizonytalan eredetű hangfelvételen elhangzott kijelentések miatt.
Bizton kijelenthetjük, hogy a hangfelvételből levonható azon következtetés, miszerint az iskola igazgatójához eljuttatott pénz ellenében került be az állítólagos szülő gyermeke az iskolába, nem igaz”
– írta a közleményben a gimnázium.
„A jogszabályoknak megfelelően – mint bármely hazai középiskolában – bizonyos esetekben rendkívüli felvételi eljárás keretében is felvételt nyerhetnek diákok, de ez sosem kapcsolódik anyagi ellenszolgáltatáshoz” – emelték ki.
Hozzátették azt is, hogy az Eötvös a rangsorokban hagyományosan a legjobb iskolák között szokott szerepelni, ez pedig szerintük annak köszönhető, hogy „a felvételi eljárás során a kompetenciák, készségek és a tantárgyi tudás az, ami számít, mert a diákok további tanulmányi előmenetele érdekében ez a legfontosabb”.
A hangfelvételen elhangzottakkal kapcsolatban már a rendőrség is vizsgálódik, ezt a vizsgálatot pedig az iskola is támogatja, ám amíg le nem zárul, nem nyilatkoznak többet az ügyben.
Az Eötvös Gimnázium alapítványának vezetője nem nyilatkozik, hiányoznak a válaszok a hangfelvétel ügyében
A kormánymédia hangfelvételekre hivatkozva állítja, hogy pénzért lehetett bejutni a főváros egyik legjobb középiskolájába. A rendőrség nyomozást indított, az iskola vezetői hallgatnak, de állítólag az intézmény jogi útra tereli majd az ügyet.
A rendőrség nyomozást rendelt el az Eötvös Gimnáziummal kapcsolatos vesztegetésgyanú ügyében
Már a rendőrség is nyomoz az Eötvös József Gimnáziummal kapcsolatban kirobbant vesztegetésgyanú ügyében, amellyel kapcsolatban hangfelvételek kerültek ki a sajtóba.
2022. december. 20. 19:15 hvg.hu Itthon
Az Eötvös gimnázium 28 éves, biológia-kémia szakos tanára is felmondott végső elkeseredettségében
Azzal együtt vállalta ezt a nehéz döntést, hogy így 1,5 millió forintot kell visszafizetnie az államnak.
2023. január. 27. 07:40 hvg.hu Itthon
A diákok, akiknek még mindig elegük van, az Astoriánál tüntettek
Több száz diák gyűlt össze péntek reggel fél nyolcra az Astoria előtt, hogy szolidaritást vállaljanak az oktatásügyi reformokért sztrájkoló tanáraik mellett. A szervezők azt ígérték, folytatják a megmozdulásokat. | Tagadja az Eötvös József Gimnázium, hogy bárki pénzért kerülhetett volna be hozzájuk | A héten megjelent egy hangfelvétel, amellyel kapcsolatban már a rendőrség is vizsgálódik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230127_eotvos_jozsef_gimnazium_cafolat | 2023-01-27 17:35:00 | true | null | null | HVG |
Egy friss, 2052-ig szóló titkosítás alól feloldott és szerdán közzétett titkosszolgálati elemzés szerint az Action for Democracy (AD) mellett egy titokzatos svájci alapítványtól további csaknem 900 millió forint érkezett a kampányidőszakban az ellenzéki hírportált, az Ez a lényeget üzemeltető céghez, Páva Zoltán vállalkozásához.
A most nyilvánosságra hozott – az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának január 20-i ülésén ismertetett – titkosszolgálati jelentés megállapítja, hogy a külföldről érkezett támogatás „a magyar választások befolyásolását szolgálta”, és „ez Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti, egyúttal felveti a vonatkozó magyar jogszabályok megsértésének gyanúját is.” Részletek:
Itt a titkosítás alól feloldott újabb "dollárbaloldal"-jelentés: találtak még egymilliárdot és egy svájci alapítványt
Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.
Kétmilliárdos támogatás egyetlen cégnek
Ha igaz a Rogán Antal miniszter felügyelete alá rendelt szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) legújabb összegzésének következtetése, miszerint ezt, a több mint 887 millió forintot is az ellenzéki összefogás és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt kampányára költötték,
az azt jelenti, hogy a Páva Zoltán vezette és tulajdonolta Oraculum 2020 Kft. összesen 1 970 369 542 forint külföldi pénzhez jutott a kampányidőszakban: 1,08 milliárdhoz az Action for Democracy-tól, és 887 millióhoz a meg nem nevezett svájci alapítványtól.
Ez, az összesen 1,97 milliárd forint pedig több, mint amennyi külföldi pénz Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz áramlott, és ami miatt hónapok óta „dollárbaloldalazik” a Fidesz és a kormány. Vajon mit tudhat ez a kft., illetve Páva Zoltán, hogy ennyi támogatást kapott?
A hvg.hu konkrét kérdéseivel kerestük Páva Zoltánt, próbáltuk elérni telefonon, felvettük vele a kapcsolatot SMS-ben, elküldtük neki kérdéseinket a Facebookon és a cége által kapcsolattartásra használt hivatalos e-mail-címre is, de cikkünk megjelenéséig semmilyen visszajelzést nem kaptunk.
Megfigyelték, miután a DK-val szerződött
A Páva Zoltán név sokaknak onnan lehet ismerős, hogy ezen a néven az MSZP-nek volt egy ismert politikusa, Páva Zoltán, aki 1998 és 2010 között Komló polgármestere, 1994 és 2010 között pedig a párt országgyűlési képviselője is volt. Páva azóta visszavonult a politikától, de a külföldi kampánytámogatással érintett céget vezető és tulajdonló azonos nevű személy az ő fia.
Az ifjabb Páva Zoltán legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy 2021-ben őt is megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel. A Direkt36 nyomán a hvg.hu is írt róla, hogy Páva okostelefonját 2021. március 16-án törték fel a Pegasussal – aznap, mikor a parlamenti honlapra felkerült, hogy egy hozzá köthető cég, az EagleEye-Marketing Kft. szerződést kötött a DK-val médiás tanácsadásra.
Aznap kezdték figyelni Páva Zoltánt a Pegasusszal, amikor kiderült, hogy szerződése van Gyurcsányékkal
A médiatulajdonos szignózta az EagleEye-Marketing Kft. szerződését a DK parlamenti frakciójával, másnap már az Origó is írt róla.
Ez a DK-s frakciószerződés felkeltette a kormánypropaganda figyelmét is. A szerződési adatok feltöltésének másnapján, március 17-én cikket közölt róla az Origo, hangsúlyozva, hogy a cégvezető Páva Zoltán a kormánykritikus Ezalenyeg.hu kiadója is. Valóban, a hírportált Páva másik cége, a titkosszolgálati anyagban is szereplő Oraculum 2020 Kft. adja ki.
Mi a lényeg? – a kampány hívta életre
Az Ez a lényeg egy 2019 szeptember közepén indult hírportál, amelynek bejelentkező cikke annak idején így írt a portál céljairól: „a magyar emberekben van igény a progresszív hangra, csak a Fidesz mindent elkövet, hogy megfossza őket ettől. Mi viszont arra vállalkozunk, hogy változtassunk ezen az apokaliptikus helyzeten.”
Az induláskor, ami egybeesett a 2019-es önkormányzati választások kampányhajrájával, azt is írta magáról a portál: „Természetesen nem véletlen, hogy az EzaLényeg.hu éppen egy választási kampányban indul útjára. Ebben az időszakban még fontosabb, hogy megmutassuk az embereknek az igazságot: azt, amit a Fidesz el akar előlük titkolni.”
A portál azóta is aktív, és ahogy ígérte, sokat foglalkozik nemcsak országos, hanem helyi ügyekkel. Ezt mutatja az is, hogy a jelenleg 23 ezer követővel bíró központi Facebook oldaluk mellett 75 (!) aloldaluk is van a közösségi platformon, Bajától Szegeden át Sopronig, valamint Budapesten belüli városrészekig, de ezek kevés, jellemzően ezer körüli követővel bírnak.
Az összességében 2 milliárdos, a titkosszolgálatok értékelése szerint az ellenzéki kampányt segítő külföldi támogatás nyomát keresve arra is hiába vártunk választ eddig Páva Zoltán tulajdonos-ügyvezetőtől, hogy bár a kampányban láthatóan sokat hirdette az Ez a lényeg saját tartalmait, cikkeit a Facebookon, de vajon erre tényleg elköltöttek milliárdos nagyságrendű forrást?
A Facebookon nyilvánosan elérhető, ám nem mindig pontos hirdetési statisztikákból az látszik, hogy valóban sokat költenek hirdetésre. A főoldal és aloldalai a fennállásuk óta, 2019 óta mostanáig csak Budapestet megcélozva 2,09 milliárdot költöttek a Facebookon, Pest megyében további 1,03 milliárdot, és a megyékben is elment egyenként 300–500 millió közötti összeg. A csaknem 4 éves időintervallumon belül külön a 2022-es parlamenti választás kampányának adatai azonban nem könnyen azonosíthatók.
Két saját vállalkozás, terjedelmes cégháló
A Telkiben élő, 44 éves Páva Zoltán tehát, mint fentebb említettük, több cégben is érdekelt. Az összesen mintegy 2 milliárdos, a kampányidőszakban érkezett külföldi pénz címzettje, a hírportált is kiadó Oraculum 2020 Kft.-t nem sokkal az Ez a lényeg indulása előtt, 2019 augusztusában jegyezték be, és azóta is Páva az ügyvezetője, valamint az egyedüli, kizárólagos tulajdonosa is.
Az Oraculum 2020 négy hónapos működés után 2019-et 206 milliós nettó árbevétel mellett 21 milliós adózott eredménnyel zárta. A mérlegadatok szerint a 2020-as éve még jobb volt: 263 milliós nettó árbevétel mellett több mint megduplázta a profitját, ami így 51 millió fölötti volt. A cég 2021-ben viszont jelentősen több, 667 milliós árbevétel mellett is csak 2,6 milliós eredményt ért el.
A másik, 2020 őszén alakult cégben, a DK-val szerződött EagleEye-Marketing Kft.-ben Páva Zoltán csak ügyvezető, a tulajdonos pedig Molnár István. A vállalkozás 2020-ban nettó 59 milliós árbevétel mellett 18 milliós profitot termelt, tavaly pedig már 262 milliós árbevételt és 55 milliós nyereséget tudott felmutatni. Tavaly októberben a cég egy rövid ideig végrehajtási eljárás alatt is áll, amit a NAV indított.
Az Országgyűlés hivatalának honlapján elérhető szerződéses adatok alapján egyébként az EagleEye-Marketing Kft. kezdettől a DK-frakció „beszállítója”: először 2021 januárjában kötött vele a képviselőcsoport szerződést 43 millió forint értékben, aztán 2021 júliusában szintén 43 millió, majd 2022 januárjában 28 millió, 2022 májusában 14 millió, végül 2022 júliusában újabb 43 millió forint értékben szerződtek. Vagyis
két év alatt 171 milliót költött el a Páva vezette cégnél a DK-frakció.
Pávának a tulajdonában nem csak a svájci pénzzel támogatott Oraculum 2020 Kft van. Felerészben tulajdonosa ugyanis az 1993 óta létező Medich-Technic & Advising Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-nek, aminek ő a beltagja, egy családtagja a kültagja, de ez a cég tetszhalott: az utóbbi két évben bevétele nem volt, és évi 160 ezer forint körüli veszteséget termelt.
Páva neve más cégekben is felbukkan: ügyvezetője az utóbbi években százmilliós forgalmat bonyolító, de veszteséges Interplakát Kft.-nek, és egy másik reklámcégnek, a Hungaroplakát Kft.-nek is, ami 2021-ben 1,1 milliárdos árbevétel mellett 61 milliós nyereséget termelt.
Ez utóbbi cég tulajdonosa a Hajdú Vagyonkezelő Kft., amelynek szintén Páva az ügyvezetője, és amelynek az utóbbi 3 évben forgalma nem, csak minimális vesztesége volt. Páva az ügyvezetője továbbá az MPS Consulting Kft.-nek is, ami 2021-et 300 milliós nettó árbevétel mellett 20 milliós pluszban zárta.
Frissítés 2023.01.27.:
Eredeti cikkünkben azt írtuk, hogy EagleEye-Marketing Kft. tavaly október óta NAV-végrehajtás alatt áll. Cikkünk megjelenése után azonban Páva Zoltán jelezte, hogy a valóban megindított végrehajtási eljárás időközben lezárult, mindössze rövid ideig volt érvényben, így már nem hatályos. A cikket ennek megfelelően javítottuk. | Ki az a DK-közeli médiavállalkozó, akinek a cégéhez több pénz folyt be a kampányban, mint Márki-Zay mozgalmához? | Kerüli a nyilvánosságot a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt ellenzéki médiavállalkozó, a DK-frakcióval is tízmilliókra szerződő Páva Zoltán, akinek a cégéhez a titkosszolgálatok szerint a kampányidőszakban több külföldi pénz áramlott, mint Márki-Zay Péter mozgalmához összesen. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230125_A_Pegasussal_megfigyelt_DKkozeli_mediavallalkozo_cegehez_tobb_penz_folyt_be_a_kampanyban_mint_MarkiZay_mozgalmahoz | 2023-01-25 14:30:00 | true | null | null | HVG |
Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.
„Egy politikus kénytelen szembenézni azzal, hogy legális forrásokból nem teremthető meg pártja finanszírozása. De a farizeus közeg miatt és mert a pártok egyébként is mindig pellengérre vannak állítva, nincs erről diskurzus, hamis szerepben van mindenki. De nem ez az érdeke a társadalomnak” – mondja egy volt pártelnök.
Négyévente mindenki által tudottan hamis elszámolások követték a kampány költéshatárának sokszoros túllépését harminc évig. 2022-ben a politikai eliten kívülről érkező Márki-Zay Péter nemcsak előválasztási győzelmével robbantott, hanem a csúnyán elbukott választás után azzal is, hogy nyilvánosságra hozta: mozgalma majdnem kétmilliárd forintot kapott a kampány idején, ráadásul Amerikából.
Bejelentését mégsem nevezhetjük kísérletnek a politikai kampány transzparenssé tételére. A Bajnai Gordon által leszervezett pénz valós forrását továbbra sem árulja el senki (bár a neve a támogatásról szóló megbeszéléseken sem került elő, de mindenki tényként kezeli, hogy nagyrészt a Bajnaival jó kapcsolatban lévő Soros Györgytől érkezett), a pártok versengésében felhasznált támogatás egy civil szervezethez jött.
A bejelentés mégis megteremthetné a lehetőségét a pártfinanszírozás újraszabályozásának, de ennek nincs jele. Az ellenzéki pártok elhatárolódtak a pénztől, a Fidesz titkosszolgálati és rendőrségi vizsgálatot követelt, ami zajlik is. A képmutató rendszer maradhat, legfeljebb a Civil Összefogás Fórumnak is nehezebb lesz a Fidesz mellett kampányolnia.
A Fidesz azzal fehérítette a pártfinanszírozást, hogy jelentősen megemelte a pártok legális támogatását és a képviselői és kormányzati fizetéseket. De ő szorul rá legkevésbé a legális és illegális finanszírozásra: permanens kampányának költségét jórészt már a Magyar Köztársaság költségvetése fizeti „kormánytájékoztatás” fedőnév alatt. Nem előzmény nélkül: a Fidesz-kormány a 2002-es kampányban a Széchenyi Terv, a szocialista–liberális koalíció 2006-ban a Nemzeti Fejlesztési Terv plakátjaival szórta meg az országot.
Divat szidni az ellenzék tehetetlenségét, invenciótlanságát, és hozzátenni: „kilóra megvette őket a Fidesz”. A helyzet ennél bonyolultabb: húsz évig nagykoalíció működött az illegális pártfinanszírozásban, ami természetesen kölcsönös függőséget alakított ki.
A politika ráadásul durva versengés, amelynek része az ellenfél hiteltelenítése, ellehetetlenítése, akár zsarolása is, függetlenül a pártfinanszírozás átláthatóságától.
Tény az is, hogy az illegális pártfinanszírozásban – legyen bármennyire is centralizált, mint a Fideszé 2010 után – nehéz elválasztani a magánvagyont és „pártunk politikai közösségének” jussát. Az egyéni, sokszor szinte felfoghatatlan mértékű meggazdagodás lehetősége pedig garantálja a rendszer tovább élését.
Cikksorozatunk az ellenzék tehetetlenségének okait is igyekszik megmutatni. Ebben valóban nagy része lehet az illegális pártfinanszírozásnak, hiszen az korlátozza a valódi versenyt, és hamis, a társadalom számára káros alapon állítja elő a politikában szükségszerű kompromisszumokat. De az ellenzéki bénultságnak egyszerűen maga a kétharmad is oka, amelynek révén a kormánypárt folyamatosan saját hasznára alakítja át a politikai versengés szabályait.
Az „illegális pártfinanszírozás” nem büntetőjogi vagy szabálysértési kategória, de mivel szinte kizárólag közpénzből történik, büntetőjogi kategóriák, például költségvetési csalás még akkor is van mögötte, ha a kétharmad szinte mindenhez tud jogi keretet fabrikálni.
A jachtokra, palotákra, Facebook-kampányokra és óriásplakátokra költött pénzt extraprofitokból lehet csak kivenni, így brutális túlárazások, hazai és uniós költségvetési források eltérítése áll az illegális pénzek mögött – a társadalom megkárosítása.
Mondhatjuk, hogy akkor végeredményben így is, úgy is mi fizetjük a demokrácia működését, de a pártfinanszírozás illegális módja korrumpál, teljesítmény nélküli, óriási vagyonokat eredményez, és tönkreteszi a gazdaság versenyképességét. Amikor azt mondja egy jelentős vállalkozó, hogy „odamegyek Schmidt Zoltánhoz, hogy szeretnék valami munkát megkapni” (a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő, Felcsútra bejegyzett FEJÉR-B.Á.L. Zrt. vezérigazgatója, aki forrásaink szerint kulcsszereplő a nagyobb megbízások elosztásában, és akihez kevesen tudnak csak úgy „odamenni”), akkor ár/érték/innováció helyett politikai szempontok döntenek. Nem a legjobbak maradnak talpon, hanem azok, akik beszállnak a rendszerbe, és a rendszer megjutalmazza őket.
Cikksorozatunk megírásához értelemszerűen nem tudtam használni írott forrásokat. Ezekről a folyamatokról nincsenek dokumentumok, jegyzőkönyvek, memók, átvételi elismervények.
Negyven politikussal, pénzszerzővel (vagy ahogy újabban eufemisztikusan nevezik: fundraiserrel), üzletemberrel, államigazgatásban dolgozóval, politikai háttéremberrel beszéltem. Nem meglepő módon mindegyikük szigorú azonosíthatatlanságot kért. Ezért még az ilyenkor szokásos „MSZP-közeli forrás”, „mondja egy fideszes politikus” megjelöléseket sem használom a tőlük származó idézetek mellett.
Az idézőjelek közötti mondatok mind tőlük származnak, de hogy a pletykákat, városi legendákat, inszinuációkat ki tudjam szűrni a hosszú háttérbeszélgetésekből, csak azokat az állításokat használtam, amelyeket keresztinformációkkal meg tudtam erősíttetni. Emiatt sem időrendben mutatom be az eseteket, sok, nagy hullámokat vető ügy nem is szerepel, mert nem kaptam elég meggyőző információt a hátteréről.
2010 után borul minden
Puch László feldúlva távozott a Radóc utcából a Fidesz első kétharmados győzelme után. Az MSZP pénztárnoka, fundraisere nem először járt a Fidesz gazdasági háttérembere, Simicska Lajos budai irodájában, a Mahir Zrt. központjában. A nyolcéves szocialista–liberális kormányzás alatt (az SZDSZ 2008-ban ugyan kilépett a kormánykoalícióból, de az előrehozott választást elkerülendő parlamenti szavazataival támogatta a kormányt) nemcsak fideszes polgármesterek, hanem Puch is többször felbukkant Simicska cégközpontjában, ahol később, a Fidesz-kormányzás alatt miniszterek is órákat várakoztak arra, hogy bejussanak a lehallgatásmentesített tárgyalóba.
Puch feldúltsága érthető volt: korábban Simicska Lajostól többször ígéretet kapott arra, hogy a pártok közötti illegális pénzosztás eddigi nagykoalíciós rendszere a Fidesz-kormányzás alatt is folytatódik – értelemszerűen fordított osztozkodási arányokkal.
Ahogy ez Ausztriában működött évtizedekig a szociáldemokraták és a Néppárt között, amíg csak ők ketten adogatták egymásnak a kormányt. Vörös és fekete: enyém az iskolaigazgató, tied a postamester. Ketten feltételezik egymást, és kizárnak mindenkit az évtizedes megállapodásból. Ott nemcsak a politikai kinevezésekhez kötött államigazgatási posztokat osztotta föl egymás között a két nagy párt, hanem a nagy cégek is fixen egy-egy tömörülést támogattak – illegálisan, közöttük azok, amelyek Magyarországon is taroltak az építőipari tendereken. Egy hasonló rendszer lezárultát tudta meg Puch 2010-ben.
A Fidesznek kétharmada lett, és Orbán Viktor lefújta a dealt. „Viktor döntött, hogy nincs 80:20, ne legyen pénze az ellenzéknek. Simicskának engedte, hogy külön Puchnak adjon, de a pártnak nem.”
A főbb elemeiben húsz éven át változatlanul működő közpénzcsapoló rendszer ezután teljesen megváltozott: a Fidesz mindent vitt.
„Nincs váltógazdaság, kétharmad van, el kell foglalni mindent. Ez Simicskát is meglepte. Az addigi rendszer a politikai váltógazdaságra volt szabva, ami 2006-ban megbillent: kiderült, hogy hatalomban lehet maradni. 2010-ben pedig jött a centrális erőtér. Simicska ellene volt, mert a szavát adta nekik. Ő a nyugodt, biztonságos rendszer alkuit kötötte meg, amit nem lehet felrúgni, mert hosszú távon ez működik. De Orbán változtatott a szisztémán: mi maradunk, őket ki kell éheztetni, ki kell nyírni.”
A Simicska–Orbán-szakításig, a 2015. február 6-i G-napig Simicska irányította a rendszert, amelynek jelképe cégbirodalma zászlóshajója, a Közgép volt.
A NER-cégek hihetetlen szárnyalását több száz cikk bizonyítja már. Szerepeljen itt csak egyikük neve, Balásy Gyuláé, akinek cégei, a Lounge Design és a New Land Media végzi a teljes állami szektor közpénzes kommunikációját: „Balásy Gyula nyert összesen 650 közbeszerzést, miközben 695-ön indult. Az ő nyerési esélye olyan extremitás, hogy ha egy normális országban meglátják ezt a két adatot, vezetőszáron viszik el Balásyt és mindazokat, akik érintettek voltak abban a 650 közbeszerzésben. Azt, aki kiírta, vagy aláírta, hogy ő írta ki, ő készítette elő, ő vezette azt a főosztályt, amelyik kiírta: őket mind le kell csukni e két adat alapján” – mondja egy szakértő.
A rendszer a NER előtt
Az MSZMP és az ellenzéki pártok közötti kerekasztal-megbeszéléseken született meg 1989-ban a párttörvény, amelyet még az egypárti parlament fogadott el. Már akkor mindenki tudta, hogy az abban biztosított lehetőségek nem lesznek elegendők a pártok működtetésére, főleg nem a kampányolásra.
„’90-ben illúziók voltak, de nem volt bátorság megteremteni a forrást a normális pártfinanszírozáshoz. Az MDF amatőr volt, az MSZP-nek volt vagyona, az SZDSZ mögött pedig ott volt Soros.”
A pártok óriási erőforrás-különbségekkel futottak neki az 1990-es első szabad választásnak. Az MSZMP-vagyon jelentős részét különféle technikákkal magának átmenő utódpárt, az MSZP előnye miatt már 1990 előtt voltak fedett pénzek minden pártnál: a Fidesz például készpénzt kapott Amerikából.
Megindultak hazai források is. Először lelkes amatőrök voltak a támogatók, például nyomdászok lelkesedésből megcsinálták a pártok választási szórólapjait. „Sok olyan támogatás volt, hogy egy vállalkozói kör úgy gondolta, hogy jobb, ha ezek és nem azok vannak hatalmon: ők nem kértek ellenszolgáltatást a támogatásért, és kifizettek szolgáltatásokat.”
Ez hamar megszűnt, mert „mindenkinek kinyílt a csipája: politikai vállalkozásnak fogták fel. Mindennek ára lett. A kérdés, hogy hogyan fizetik ki.”
Azóta a nagy állami megbízások nyertesei különböző technikákkal fizetnek a pártoknak. „Nagy ügyben Orbánnal kellett megállapodni – idéz egy akkori pártvezető egy vállalkozót. – Előre kérte, és sokat, de mindig betartotta. A szoclibekkel viszont mindig az a baj, hogy az elnyert megbízatás után hárman jelentkeznek a pénzért, és mind azt mondja, hogy ő intézte el.”
Bár – főleg eleinte – a pártnak teremti meg a pénzt, a fundraiser saját zsebre is üzletelhet, hiszen ő viszi vásárra a bőrét, ő tárgyalja le a részleteket, ő mozgatja, tartja fenn a szükséges céghálót. Az arányok a kérdésesek. A Simicska-időszakban 50:50 százalékos egyezségről hallottunk az oligarcha saját és a Fidesz feketekasszája között.
A 2022-es ellenzéki kampányban két fundraiser is kért húsz, illetve harminc százalékot, ha hoz pénzt. Az Action for Democracy pénze közvetítői jutalék nélkül érkezett, igaz, nagy részét elvitte munkadíjaként a Datadat cégcsoport.
A politika hamar üzletté vált. Ma már minden pártban szép számmal vannak olyanok, akik számára a politika csak üzlet. Sőt már nagyítóval kell olyan politikust keresni, akire nem áll az, amit az egyik fundraiser mondott: „Meztelen seggel jöttek a politikába, de egyik sem úgy távozik.”
Ez a rákfenéje a politikai életnek, mondják többen: „Ha ellenőrizetlenül jönnek a pénzek, egy részét le fogják nyúlni. Horn mondja Máté Lászlónak, hogy kéne százmillió. Máté szól a cégeknek, hogy kéne 150, és visszamegy Hornhoz, hogy csak nyolcvan volt.” (Máté László a kilencvenes évek első kétharmadában az MSZP fundraisere és pénztárnoka volt, utána Boldvai László, majd a kétezres években Erős János, Puch László, Hagyó Miklós, Hatvani Szabó János, majd Molnár Zsolt. Az SZDSZ-ben előbb Budai György és Virág Attila, majd Matyi László, a fővárosban pedig Székely Gábor, majd Mesterházy Ernő.)
A korai és pozitív szcenárió szerint a fundraiser az elnöknek riportolt, aki ügyelt, hogy ne essenek túlzásba. A kampány végén pedig leült az elnök, a kampányfőnök és a fundraiser, „számot vetettek, aztán összetépték a papírokat”.
„Nem is ért hozzá, és választott párttisztviselő nem is csinálhatja ezt” – mondja egy idealista politikus a pártvezetés és illegális pártfinanszírozás viszonyáról. Az biztos, hogy ezekről az ügyletekről a lebukási kockázat miatt csak néhányan, egy-két ember az elnökségből és a párt pénzügyeinek felelőse tudhatott, a többiek tudomásul vették. Sokat még az elnök sem tudott, rájuk bízta: jobb, ha nem tudom, csinálják. „A fontos dolgokat persze el kell mondani, hogy ezzel vagy azzal üzletet kell kötni, de a részleteket nem tudják.”
A feketepénzt nem lehet ellenőrizni, hogy valóban annyi-e, itt nincs könyvelés. Legendás volt Puch László páncélszekrénye tele húszezresekkel. Ilyen széfek nélkül a pártok nem tudtak volna működni, de a párton belüli személyes szívességek és lekötelezettségek rendszerét is innen finanszírozták/zák: „Laci, kéne vennem egy új autót.”
Azért jött létre a pénztárnok pozíciója, hogy legyen egy puffer. „Ha elöl állsz, nem lehetsz annyira gazdag, mint aki hátrébb.”
A határok mozognak, eleinte nagyobb volt a morális felháborodás a pártban és támogatói között, később mindenki elfogadta a rendszert. A Fidesz népszerűsége még hatalmasat zuhant a kormányzó MDF-fel lepacsizott székházügy nyomán, ma már támogatói számára az üzemszerű umbuldázás, a „nemzeti tőkések” az alapállapot.
„Szét kéne választani a magán- és a pártnak menő forrást, de nehéz – mondja egy fundraiser, aki pártbeli ellenlábasai szerint „szétlopta a pártot”. – Nagyságrendek változnak a magán és a közös között. De nem is látunk rá mindenre.”
Sok települési, kerületi befolyásos politikus dolgozott saját zsebre, rájuk nem volt a központnak befolyása, ők maximum a saját helyi hálózatukat és saját újraválasztásukat finanszírozták. „Ők voltak a leggátlástalanabbak.” Tankönyvi példája ennek a szocialista Hunvald György polgármesterrel együtt mozgó és szintén elítélt, VII. kerületi SZDSZ-es Gál György.
A Fidesznél ez is másképp van: „Viktor mindenről tud, sokkal mélyebben ismeri a részleteket is, mint eddig bárki. Simicska is mindent megbeszélt vele.” Maga Orbán is elárulta egyszer nyilvánosan, hogy minden héten leül Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel (ez még a G-nap előtt volt, Némethné Simicska embere volt), átnézik a középítkezési projektek listáját, és eldöntik, melyeknek legyen prioritásuk, kik nyerjenek.
„Amíg ez féllegális, addig melegágya lesz az egyéni gazdagodásra hajtóknak. Még akiben nem is ez a motiváció, a megteremtett kapcsolatrendszeréből üzleti haszna van” – árnyalja a saját zsebre hajtó politikus/fundraiser képét egy volt pártelnök. Egy fundraiser szerint „Nem kell mindig azt gondolni, hogy a másik oldallal kötött dealek állnak a háttérben, sokan a saját kreditükkel tudtak elérni dolgokat.” A „saját kredit” persze a politikai befolyást jelenti.
Az évek alatt a pártok és politikusok eljutottak oda, hogy „mindenkinek a szisztémára jár az agya”.
Technikák
A pártfinanszírozás szabályozása – eleinte különösen – csak a kampányidőszakra lőtt, azzal nem foglalkozott, hogy mi van a választások között. De „sosem vettük igazán komolyan a kampányelszámolást”.
Párt nem fogadhat el külföldről adományt, ezért azok vagy a pártközeli alapítványokhoz (még nem a 2003 óta létező pártalapítványokhoz, mert a külföldi tilalom rájuk is vonatkozik) mentek, vagy bizonyos szolgáltatásokat kívülről valaki kifizetett egy cégnek, amely nem neki, hanem a pártnak végezte el a munkát. „Persze lehet, hogy itt megmártott pénz jön vissza.”
Nemcsak a Strabag, hanem például német pártok hivatalosan is adományoztak, ami megjelent a beszámolókban is. Ők főleg projekteket, konferenciákat finanszíroztak.
Hazai cég is működtethet külföldi számlát: „Öt százalékot visszaad úgy, hogy külföldi számláról jönnek a megbízások a pártnak szolgáltatást végző vállalkozásoknak.”
A kilencvenes években még gyakori volt, hogy állami/önkormányzati beruházásnál a háttéremberek kenőpénzt fogadtak el azért, hogy kijárjanak valamit. Utána inkább az vált gyakorlattá, hogy az elnyert beruházásból kellett fizetni, három-öt százalékot visszaadni a beruházási értékből.
Ha a kedvezményezett cég odaadja a fundraisernek vagy megbízottjának készpénzben az „alkotmányos költséget” – a párt számára optimális esetben –, azt később valahogy be kell fizetni a pénztárba (mivel az egyéni adományokat ötszázezer forint fölött már az adományozó nevével kell feltüntetni; ezt kevesen vállalták, ezért 499 ezresek a befizetések), vagy készpénzben fizetni a kampányszolgáltatásokért.
Készpénzre mindig szükség van az egyéni jelöltek törvény meghatározta költési limitjei miatt. A 2022-es kampányban sokszor így fizették ki egymásnak parkolókban az ellenzéki pártok a kampányköltségeket. A volt párttársaikat jól ismerő, azok kampányát helyben, közelről figyelő jobbikosok is arról számoltak be, hogy indulásakor a Mi Hazánk is feltűnően sok készpénzt mozgatott – amelyet a gyanú szerint a Fidesztől kapott.
Amíg a Fidesz nem legalizálta a voksturizmust az állandó lakóhely fogalmának légiesítésével, addig az ukrajnaiak tömeges szavazási beutaztatását is jórészt készpénzben intéztették megbízottjaikkal a határ menti megyék fideszes képviselői.
„Két teljesen megbízható ember között van készpénzmozgás. Senki nem fogja vizsgálni, hogy Mészáros embere bőröndben hoz pénzt Orbánnak. Nem vagy nem egészen megbízható partnerek közötti tranzakcióknál alapvetően nincs készpénz, de ha fideszesek egymás között teszik, az valószínűleg nagymértékben készpénzből megy” – mondja a szakértő.
A feketepénz visszaáramlásának módja az is, hogy ha például nyomtatni kell, akkor a cég egy másik, legális megbízatás melléktermékeként „dolgozza azt le” a párt számára.
Gyakori eszköz volt az alulárazás, például a kedvezően fizetett plakátragasztás. „2010 előtt nagy arányban ment az alulárazás, amikor két fillérért dolgozik a nyomda. Aztán vagy megkapta készpénzben, vagy később ellenszolgáltatásként várt valamire.” Ez volt a legveszélytelenebb forma, egészen addig, amíg az Állami Számvevőszék 2016-ban meg nem büntette hatszázmillióra a Jobbikot, mert a piaci árnál jóval olcsóbban kapott plakáthelyeket az akkor már őket támogató Simicska plakátcégétől.
Az is egy technika, hogy a cég kap egy hitelt, amelyet aztán pár év múlva a bank leír behajthatatlanként. Ezt a módszert a minden politikai oldalt – jelentős részben feketén – támogató Princz Gábor, a Postabank 1998-ban megbukott elnöke is alkalmazta.
Princz a ’98-as választásnál négy dossziét mutatott pár embernek arról, hogy egymilliárd forinttal tolta meg a kampányban a Fideszt (akkor 356 milliót lehetett legálisan kampányra költeni) úgy, hogy a bank a Mahirnak fizetett Postabank-plakátokokért, illetve újságok Fidesz-hirdetéseit fizette ki.
A pénzből többen is lecsípnek menet közben. Egy politikus meséli: „Megkérek egy vállalkozót, hogy adjon pénzt annak a politikusnak, aki kért tőlem, a pártelnöktől mondjuk egymilliót valamilyen rendezvényre. Aztán nem nézem, hogy az a helyi politikus is megtart-e belőle.”
„Brókereken keresztül történik a pénz kifizetése: a cégnek is van egy cége. Nem a Strabag fizeti, hanem egy másik, ami a Strabag tulajdonában van, és az fizet egy olyan cégnek, amelyiknek a tulajdonosa vagy közvetetten a tulajdonosa az a politikus, akinek ki kell fizetni a pénzt” – mondja egy szakértő.
A leggyakoribb módszer tehát az, hogy a fundraiserek körül vannak különböző cégek és vállalkozók, és nekik kell utalni, rajtuk kell átfolyatni a feketepénzt. Így a pénzmozgás fiktív számlákkal a magánszférában, áttekinthetetlenül zajlik. Valaki ezeket a cégeket kézben tartotta és irányította, hogy a pénz hogyan jusson el később a különböző felhasználókhoz. Ennek a módszernek első komoly mestere Puch László volt.
Tipikus terület volt a média, ahol nagy pénzeket lehetett elfolyatni, mert „nehéz meghatározni, hogy imázsra, kreatív munkára mennyit adsz, egy- vagy tízmilliót. A legvadabb összegeket lehetett elszámolni. Mondjuk Puch egy megfelelő médiacéget megbíz azzal, hogy csináljanak meg egy munkát százmillióért, de az valójában tízmilliós munka, a többi átfolyik rajtuk, azt továbbadják, akinek kell.”
2010 után lett uralkodó a pénz osztalék formájában történő kivétele, amiből aztán vagy magánvagyon lesz, vagy korrupciós járadék formájában valahogy visszacsorog.
2016 után a magántőkealapok lettek a Fidesz pénzelrejtői. Ezeknél a regisztrált alapkezelők a befektetési jegyek birtokosainak strómanjai, akiknek kiléte a törvény által garantáltan titkos.
Továbbra is dívik az offshore-ozás: „adóoptimalizáló” országokban működő, névtelenséget biztosító vállalkozások a végső tulajdonosok.
Hogy mennyire valósak a tulajdonosok, és mennyire csak vagyonkezelők, az az Orbán–Mészáros-viszony kapcsán is kérdéses, de a több mint négyszáz médiumot magába olvasztó fideszes médiaholding, a KESMA létrejötte az utóbbit mutatja: ellenszolgáltatás nélkül adták át neki tízmilliárdos médiabirodalmukat a tulajdonosok.
A rendszerváltás után a pártok cégeket is alapítottak (az MSZP-nek elődpártjától voltak ilyenjei), amelyek később mind elsorvadtak, de a párt körüli alapítványok rendszere fennmaradt (lásd Mathias Corvinus Collegium), és cégformában is működnek olyan intézetek, agytrösztök, amelyek pártoknak dolgoznak és mossák fehérre a pénzt.
A Századvég vagy a Nézőpont kifizeti a párt helyett a kutatásokat (nekik utalt költségvetési pénzből persze), így a Fidesznek szinte heti információi vannak egyes kérdések társadalmi megítéléséről. A Századvég emellett pénzfelhajtó munkát is végez: „lobbitevékenységet” kínál cégeknek (ezt kínálták az amerikai kitiltási botránynál is a Bunge étolajcégnek), köztük multiknak, amelyek álmegbízásokat adnak nekik sokszorosan túlfizetett, tartalmatlan szakértői munkákra, tanulmányokra. Hozzájuk képest kicsiben, de így vitték ki a pénzt a BKV-ból a cég 2007–2009 közti botrányában „tanácsadó” kamucégek.
Ezek az intézetek káderek kifizetésére, elhelyezésére is alkalmasak, mert a káderek megélhetésének biztosítása minden pártnak komoly kihívás – főleg ellenzékbe kerüléskor.
A közbeszerzési nyertesek is sok mindenre tudnak költeni céges pénzként. „A Mészáros- vagy a Garancsi-cégbirodalom is akkora, hogy a működésükben minden el lehet fedni.” A szakértő szerint „nem véletlenül hoznak létre ilyen vállalatbirodalmakat, mert ezeknek semmilyen közgazdasági racionalitásuk nincs, ezek nem vállalkozások. Azért hozzák létre őket, hogy el tudják fedni a pénztranzakciókat.”
A 2022-es ellenzéki kampány egyik finanszírozója is úgy dolgozott volna, hogy tollakat és egyéb merchandisingtermékeket szállított volna a kampányba, miközben a Strabagnak számláz. Két magáncég kapcsolatai nem ellenőrizhetők, főleg, ha az egyik egyébként is rendszeresen dolgozik a másiknak. (A Strabag-támogatás végül nem valósult meg.)
És hogy mekkora lehet a közgazdaság-tudományban korrupciós járadéknak nevezett pluszpénz? A szakértő szerint:
„A szék egy homogén termék. Mondjuk a piacon tízezer forint, de ha én állami beszerzőként harmincezer forintért veszem ugyanazt, akkor egyértelmű, hogy itt mekkora volt a korrupciós járadék. A székek piaca homogén piac, ezért kis korrupciós kockázatú.
Ha homogén termékekre tudom bontani az inhomogén terméket, akkor tudom csökkenteni a korrupciós kockázatot. A NER szereti az inhomogén termékeket. A Budapest–Belgrád vasútvonal egy inhomogén termék, egy céltermék. Nem lehet igazán tudni, hogy drága lesz, vagy nem. Akkor tudnám megmondani, ha építenék mellé egy másikat, olcsóbbat.
A korrupt szereplők alapvetően monopolpiacokat keresnek. Ha nincs, megcsinálják. Ilyen például a gázkereskedő MET: Hernádi, Garancsi, Csányi, sokak szerint stróman révén Orbán. Megkaptak egy lehetőséget: ők voltak az egyetlenek, akik behozhattak gázt az egyik ausztriai határponton. Egy pont van, ott jön be egy vezeték, csak ők kereskedhetnek ezen a vezetéken. Megteremtettek nekik egy monopolpiacot. Ebből monopoljáradékot tudtak szedni, ami itt korrupciós járadék. Mert úgy teremtődött meg ez a piac, hogy nem volt verseny, hogy ki legyen az a szereplő, aki megkapja ezt a monopolpozíciót. Ők nagyon szeretik az olyan piacokat, ami monopolpiac vagy azzá tehető. Nagyon szeretik az olyanokat is, ahol már van egy nagyon erős hegemón helyzetben lévő piaci szereplő, mint a Waberer például, amit most megvett Tiborcz.”
„Az SZDSZ-részvételű kormány alatt az informatikai minisztérium működött korrupciós minisztériumként. Pont azért, mert egy szoftverről sosem lehet megmondani, hogy mennyibe kerül.”
„Ha nincs benchmark, akkor a túlárazást a profitrátákban látjuk. Összehasonlítjuk a koszos ügyletekben részt vevő cég profitrátáját a piaci profitrátával.”
„A szerződéses értéknek a becsült értékhez mért arányával is meg lehet ezt mondani. Például a Mészáros Lőrinc által nyert közbeszerzések szerződéses értéke néhány százalékkal magasabb, mint a becsült érték, amin a pályázatkiíró megbecsüli. A becsült érték úgy áll elő, hogy a pályázat kiírójának gyakorlatilag piackutatást kell végeznie, és azt mondani, hogy a piacon ezt a szolgáltatást ennyiért szokták eladni, megvenni, tehát ez a becsült értéke. Lehet, hogy még egy picit rátesz, mert ennyi pénze van rá. Ki lehet mutatni, hogy Mészáros egy-két százalékkal a becsült érték felett szokott nyerni, míg a piaci szereplőknél, a politikailag nem bekötött, nem NER-es szereplőknél ez az arány mínusz nyolc-tíz százalék. Mészáros korrupciós járadékát így ki lehet számolni: körülbelül tízszázalékos.”
Működtek a koalíciók
Az összes megbundázott települési pályázatot is beleszámítva több ezer cég vett már részt korrupciós járadék utalásában, mi most csak néhány nagyobb ügyet említünk.
„Simicska folyamatosan megkapta az egyharmadot a szoclib nyolc évben.” Forrásaink egyöntetűen állítják, hogy 2010-ig nagykoalíció volt a pártfinanszírozásban. Valaki a Tocsik-ügyre teszi ennek kezdetét (abból kimaradt a Fidesz), mások kezdettől fogva kormány és ellenzék együtt mozgásáról beszélnek. Voltak ennek legális formái is: a Vasárnapi Hírek eleinte közös, hárompárti lap volt.
„2002 után az állami gazdaságokat visszaszerezhettük volna, de sok szoci is érintett volt” – utal szocialista forrásunk a „piszkos 12-re”, a Fidesz által első kormányzása végén privatizált állami gazdaságokra.
„Amikor Puch kihagyta valamiből Simicskát, a Magyar Nemzet elkezdte azt a bizniszt támadni, mire a párt pánikba esett: oldd meg. Úgyhogy elvesztette a politikai hasznát is, és még pénzt is adott.”
A nagykoalíció hiányára utal, ha valamelyik oldal politikai hasznot tudott húzni egy ügyből. Például Tocsikéból, ahol az ellenzéki Deutsch Tamás, a parlamenti vizsgálóbizottság elnöke (akkor még engedett ilyet a kétharmados parlamenti többség) a ’98-as választásokig hetente a nyilvánosság előtt tudta tartani a témát. Ha nagy infrastrukturális beruházásokból egy-két sajtóközleményen túl nem lett ügy, jelzi, hogy mindenki benne volt.
A politikai dealek mögött nincs mindig pénzügyi összejátszás. Az ellenzék és a kormánypárt közötti első látványos és nagy politikai súlyú egyezség (ha a Fidesz–MDF-székházügyet kihagyjuk) az SZDSZ kilencvenes évekbeli nagy médiabefolyását igyekezett visszafogni. A hat év alatt megszülető kétharmados médiatörvény nyomán megvalósuló első nagy kereskedelmi frekvenciaosztáskor Horn Gyula és a Fidesz akadályozta meg (később bíróság által kimondva: törvénytelenül) az SZDSZ-közelinek tartott Írisz TV győzelmét a két országos kereskedelmi tévé pályázatán.
A TV2-t és az RTL-t tulajdonló két, az országba akkor érkező multinacionális médiavállalkozás magyarországi cégeinél akkor is sokan állították, hogy szabadrablás folyt, de hogy ebből jutott-e a pártokhoz, nem tudjuk. „Mindenkit meglepett, ami akkor robbanásszerűen elindult a kereskedelmi tévéknél. Olyan példátlan gyarmatosító attitűddel vezették őket, és olyan óriási korrupció zajlott, aminek a mértéke mindenkit, az ott dolgozókat is sokkolta. Ez aztán érdekes folyamatokat indított el: itt a vágyott Nyugat, de a korrupció ilyen mértékét itt nem is ismerték” – mondja egy kicsit talán elfogult korábbi pártvezető.
Máskor a frekvenciaosztás nemcsak a politikai befolyás eszköze volt, hanem komoly biznisz is. Emiatt a Médiatanács elnöke, Szalai Annamária, aki a korábbi médiaszabályozó testületben, az ORTT-ben is tag volt, folyamatosan egyeztetett Simicskával. Érdekes figura volt a frekvenciabizniszben a valamikor kisgazdaként induló, szocialista ORTT-delegált, Ladvánszky György is, akivel szintén kötött Szalai dealeket, ahogy az MDF-es Weber Jánossal is.
A Dávid Ibolya volt MDF-elnök által bedobott 70:30-as megosztás (szerinte ennyit kapott az aktuális kormánypárt és ellenzék a visszacsorgatott pénzekből) bizniszenként változott: volt 80:20 is, máskor a fele-feléhez közelített. Attól is függött, hogy kik voltak a fő- és alvállalkozók. „Minden biznisznél más volt a szétosztási arány. Puch megmondta, mennyit kér, és a finanszírozó döntött, hogy a másiknak mennyit ad.”
„Princz élen járt ebben, áthozta a szociból a KISZ-fílinget, de a Strabag is mindenfelé adott.” Forrásaink – ahogy ezt korábban több médium is közvetetten bizonyította – Aczél Zoltánt említik a Strabag hazai működése és a pártfinanszírozás kapcsán. „Ő ezt Ausztriában tanulta, a know-how-t hozta át. Jöttek szakemberek Nyugatról, és megtanították a keletieket.” (A Strabag mindig tagadta, hogy illegális pártfinanszírozásban vett volna részt.)
A kétezres évek nagy autópályadealjében oknyomozók az Eurocontact nevű Aczél-céget látták közvetítőként. „A Strabagot az SZDSZ hozta az autópályadealbe, de mint vezető kormánypárt, az MSZP kapta a nagyobbat, bár volt, hogy 50:50 volt az arány.” „Aczél az osztrák vonalat intézte, és jóban volt Simicskával is.”
2010 óta a Strabag főleg alvállalkozóként, illetve a Belfry Holding magyar cégein keresztül – vasútfelújításoktól a Biodóm építéséig – van jelen a hazai piacon és a pártok életében. A Belfryon – amely a Fidesz-kormányhoz köthető balkáni befektetések körül is megjelent – sokak szerint csak átfolyt a pénz. A Belfry Aszfalt Kft.-nek 2018-ban 1,1 milliárd forintos forgalma volt, 2019-ben pedig 1,4 milliárd, miközben 2018-ban egy fő dolgozott benne, 2019-ben pedig már nem volt alkalmazottja. A cég éves bérköltsége 1 millió 774 ezer forint volt a cég 2018-as éves üzleti beszámolója szerint.
„Csak akkor tudnám biztosan megmondani, hogy a Margit híd felújítása túl van árazva, ha építenék mellé egy másik Margit hidat” – mondja egy szakértő a benchmark (viszonyítási alap) nélküli tenderek kapcsán, de azért az, hogy a híd felújítása az előkészítéssel töltött évek alatt 32 milliárdra drágult, míg a Szabadság hídé kevesebb mint hatmilliárdból kijött, legalábbis gyanús. Letárgyalásában forrásaink szerint benne volt a Fidesz, a főváros (SZDSZ) és az MSZP is (Puch László egyik akkori cégét, a Kelet-Út Kft.-t említik, és hogy Hagyó Miklós erőltette a Herkules-szobrok kétmilliárdos felújítását). Simicska cége volt a fővállalkozó, de 2009-ben, még szoclib kormány és városvezetés alatt indult, és öt- és tízmilliárd forint közötti korrupciós járadékról hallottunk.
Kerék-Bárczy Szabolcs említi politikai memoárjában a Budapest Airport 2005-ös privatizációját, ahol az egyik potenciális jelentkező lobbicégének munkatársaként vett részt egy előzetes tárgyaláson. Az egyik kormánypárt képviselője kétmillió eurót kért, de nem a tender elnyeréséért, csak azért, hogy egyáltalán versenyben lehessen a cég. A győztes egyébként a brit BAA lett (de a repteret hamarosan továbbadta egy másik indulónak), amelynek konzorciumi társa az akkor Bajnai Gordon vezette Wallis volt egy ideig. A privatizáció körüli telekügyletekben előkerült Puch László Carion nevű cége is.
„Rádióügyben komoly összejátszás volt.” A két országos kereskedelmi rádió, a Sláger és a Danubius műsorszolgáltatási szerződése 2009-ben járt le, a két frekvenciára kiírt pályázaton a médiahatóság – az MSZP, a Fidesz és a KDNP által delegált tagok szavazatával (az SZDSZ-es tag tartózkodott) – az új indulókat hozta ki győztesnek. Az ORTT elnöke, Majtényi László törvénytelennek nevezte a pályáztatást, és lemondott.
Az MSZP (és Puch László) anyagi megroppantásában komoly szerepe volt annak, hogy a deal 2010-es fideszes megszüntetése nyomán a reklámbevételek harminc százalékára számító Neo FM működésképtelen lett, és az ötszázmillió forintos műsorszolgáltatási díj megfizetésére felvett több millió dolláros kölcsönt másból kellett kifizetnie. | Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 1. rész | Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-illegalis-partfinanszirozas-rendszere-ahogy-a-resztvevok-latjak-i-egy-reszet-le-is-fogjak-nyulni/32238780.html | 2023-01-30 11:42:08 | true | null | null | Szabad Európa |
Hiába hozta nyilvánosságra a kormány azt a szerződést, amellyel 35 évre koncesszióba adta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó cégeknek a hazai autópályákat, a lényeget titkolja. A szerződés egyes mellékletei ugyanis „nem hozzáférhetők”. Erről pecsétes papírt is kaptunk egy kormányzati szervtől, miután betekinthettünk a kevésbé releváns dokumentumokba.
Kellemes, 22 fok körüli hőmérséklet fogadott a Miniszterelnöki Kabinetiroda Iskola utcai épületében székelő Nemzeti Koncessziós Irodában (NKI). Az idei fűtési szezonban az állami intézményekben és iskolákban nem lehet 18 foknál melegebb. Az NKI-nál érezhetően ennél melegebb volt, amikor csütörtökön iratbetekintésre érkeztünk az épületbe.
Január 5-én küldtünk közérdekű adatigénylést az NKI-nak, amelyben azt a szerződést kértük ki, amelyet a hazai gyorsforgalmi utak koncessziójára kiírt pályázat nyertesével kötöttek. Mint ismert, a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyert a közbeszerzésen. Ez a csoport összesen hét magántőkealapból áll: A Themis, a Vesta, a Cronus és a Via magántőkealapból, amelynek alapkezelője a Minerva.
Kormányközeli üzletemberek
Az iratbetekintés során olyan nyilatkozatot láttunk, amely szerint a Minerva Szíjj László üzletember százszázalékos tulajdonában van. A fennmaradó három – a Konzum PE, az Opus New Way és az Opus Bridge magántőkealap – kezelője az az Opus Global, amely száz százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában van.
Az iratbetekintés során ugyanakkor elzárták a szerződés részét képező legfontosabb dokumentumokat. Ezek a mellékletek tartalmazzák például a rendelkezésre állási díj és a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díj konkrét összegét, fizetésének részleteit, a teljesítmény-pontrendszert, az úgynevezett SLA-t, vagyis a szolgáltatás műszaki és díjazási előírásait.
Ezekből derülne ki, hogy konkrétan mennyi pénzt kapnak a nyertes cégek az autópályák üzemeltetésére. A tét nem kicsi, a kormány saját számításai szerint is a koncesszió időtartama alatt 12-13 ezer milliárd forint kerülhet a nyertes cégekhez.
De olyan titokzatosnak hangzó mellékleteket sem kaptuk meg, mint a „közbeszerzési eljárás más mellékletben nem szereplő dokumentumai” vagy a „koncesszor részvételi jelentkezése és a nyertes végleges ajánlata”.
Annyi érdemi információt sikerült megtudni, hogy a Themis megvásárolja a Magyar Közút Nonprofit Zrt. autópálya-kezeléssel kapcsolatos infrastruktúráját. Az ingatlanokért 6,1, egyéb eszközökért 6,2, a készletekért 3,6, míg a humán erőforrásért 1,6 milliárdot, továbbá a SAP-rendszerért 238 millió forintot fizet.
A tét 12 ezer milliárd forint
Mint ismert, 2021 júniusában jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben egy pályázati felhívás a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat legfeljebb 35 éves időtartamra történő koncesszióba adására. A tender kiírása szerint 1662 kilométernyi úthálózat üzemeltetése kerül a győzteshez, aki az első tíz évben fejlesztéseket is végrehajt.
A pályázat szerint 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítését is el kell végeznie, továbbá 272 kilométernyi gyorsforgalmi utat is meg kell építenie a nyertes cégeknek, így jön ki az 1662 kilométernyi úthálózat, amelyet a nyertes konzorcium kezelni fog.
Ennek a feladatnak az ellátásáért az állam évente nettó 96,2 (bruttó 122) millió forintot fizet kilométerenként. (Ez az úgynevezett rendelkezésre állási díjból – rád –, valamint a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjból – ráaszd – tevődik össze. De az egész projektre vonatkozó összeget nem közölték.)
Opcióként a korábban PPP-konstrukcióban épült M5-ös és M6-os autópálya-szakaszokat is koncesszióba adja az állam, miután lejárt az ezt megépítő külföldi cégek szerződése.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrincéknek utalja 35 évig a kormány az állami útdíjbevételek nagy részét
A tenderre három vállalatcsoport jelentkezett: a Dömper Kft., a Strabag–Colas-páros és a Mészáros Lőrinc–Szíjj László céges érdekeltségeihez tartozó, magántőkealapok alkotta Themis-konzorcium. Utóbbi nyerte el a tendert.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az eredményhirdetést követően újságíróknak tartott szűk körű háttérbeszélgetésen nem is titkolta, hogy kik állnak a tőkealapok mögött.
A Portfolio tudósítása szerint Rogán Antal azt mondta: megérti, hogy a végén mindenki elkezdi Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét említeni, de örvendetesnek tartja, hogy a nyertes cégek képesek voltak felnőni addig, hogy egy ilyen koncessziós eljárásban versenytársai legyenek, sőt le is győzzék a Strabagot vagy a Colast.
A bíróságok a nyilvánosság mellett
Az autópálya-koncesszió után a hulladékgazdálkodási koncessziós pályázat háttérszámításait is ki kell adnia az NKI-nak, miután a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet javára döntött a Kúria a héten.
A TI arra volt kíváncsi, hogy milyen előzetes számítások alapján jutott a kormány arra, hogy éppen a törvények által megengedett maximális 35 évre írja ki a hazai szemétbegyűjtésre és -feldolgozásra vonatkozó koncessziós pályázatot. Miután megtagadták a dokumentumok kiadását, bírósághoz fordult mindkét (hulladékgazdálkodás és autópálya) esetben.
Az eljárás lényege az, hogy az állam koncesszióba adja a két területet a nyertes vállalatoknak. Az uniós és a hazai szabályok szerint egyaránt előzetes számításokkal kell bizonyítani, hogy miért van szükség arra, hogy a kormány egyetlen koncessziós pályázattal 35 évnyi állami megrendelést vonjon ki a piaci forgalomból.
A 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány mind az autópálya-üzemeltetés, mind a hulladékgazdálkodás esetében lezárná a piacot.
A magyar állam által kiírt hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot a Mol Nyrt. nyerte el, így 2023. július 1-jét követően 35 évig a társaság végezheti az évi közel ötmillió tonna magyarországi települési szilárd hulladék begyűjtését, és gondoskodik annak kezeléséről.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékgazdálkodás - Totális államosítást akar az ITM a százmilliárdos iparágban
A hulladékról szóló 2012. évi törvény szerint a koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha a koncessziós szerződés aláírásától számított egy éven belül gondoskodik a tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről.
Ha a koncessziós társaság az egy év alatt a szükséges engedélyeket nem szerzi meg vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, a koncessziós szerződés a szerződés aláírását követő egy év lejártával megszűnik.
A tavaly július 28-án ellenjegyzett koncessziós szerződésből is kiderül, hogy a Mol tudomásul veszi, hogy a 35 évre elnyert koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha legkésőbb 2022. december 31. napjáig gondoskodik a szükséges engedélyek megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről – ezt már Ligeti Miklós ismertette a Szabad Európával.
A TI jogi igazgatója azt is elmondta, hogy a tisztánlátás érdekében a Transparency International a Molhoz fordul közérdekű adatigényléssel, amelyben a Mol által megkötött kapacitást biztosító szerződések, valamint a törvény által megkövetelt engedélyek másolatát kérik ki. Mi is kerestük a Molt, ha válaszolnak, frissítjük a cikket. | Autópálya-koncesszió: a legfontosabb dokumentumokat titkolja el az állam | Hiába hozta nyilvánosságra a kormány azt a szerződést, amellyel 35 évre koncesszióba adta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó cégeknek a hazai autópályákat, a lényeget titkolja. A szerződés egyes mellékletei ugyanis „nem hozzáférhetők”. Erről pecsétes papírt is kaptunk egy kormányzati szervtől, miután betekinthettünk a kevésbé releváns dokumentumokba. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/autopalya-koncesszio-a-legfontosabb-dokumentumokat-titkolja-el-az-allam/32242411.html | 2023-01-30 12:02:08 | true | null | null | Szabad Európa |
olvasási idő
8 perc
megjelent
2023.01.16. 04:30
Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások - a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe. | Magyarország szó szerint hatalmas árat fizet azért, hogy a multik akkunagyhatalommá tegyék | Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások – a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230116_gazdasag_akkumulator_munkahelyi_tamogatas | 2023-01-16 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Fóton is kiverte a biztosítékot egy akkumulátor veszélyesanyag-raktár
Debrecen után Fóton is előtérbe kerültek a veszélyes anyagokkal zajló folyamatok miatti lakossági aggodalmak. A polgármester pert kezdeményez.
A katasztrófavédelem nemrég engedélyezte egy dél-koreai cégnek 4000 tonnányi veszélyes anyag tárolását Fóton. Vass György polgármester szerint a döntés jogsértő, ezért bíróságra terelné az ügyet, közigazgatási pert indít a városban létesülő akkumulátor veszélyesanyag-raktár miatt. Erről ő maga számolt be a Facebookon.
Tavaly év végén derült ki, hogy két akkumulátoros egység is létesülhet az agglomerációs településen. A kínai hátterű BYD ElectricBus & Truck Hungary Kft. csarnokában akkumulátor-összeszerelő üzemet hozhat létre, a dél-koreai HTNS Hungary Kft. pedig felső küszöbértékű veszélyes anyagok tárolását tervezi – emlékeztet a Magyar Narancs.
A lap szerint Vargha Nóra független önkormányzati képviselő január 4-én számolt be róla, hogy a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság engedélyezte a HTNS Hungary Kft. raktára számára a négyezet tonnányi veszélyes anyag tárolását.
Vass György polgármester most azt írta, a város biztonságánál semmi nem lehet fontosabb. „Holnap képviselő-testületi ülést tartunk, azzal a céllal, hogy településünk vezetőjeként további konkrét lépéseket tegyek a fótiak védelmében. Az ülésen be fogom nyújtani azt a konkrét javaslatomat, amely szerint Fót Város Önkormányzata közigazgatási pert indít és bíróságon támadja meg a Katasztrófavédelmi Igazgatóság döntését a HTNS Hungary Kft. veszélyes tevékenység végzésére irányuló katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmére, és a Telephelyre vonatkozó biztonsági jelentésére vonatkozóan. Meglátásunk szerint a Katasztrófavédelmi Igazgatóság döntése jogsértő, ezért határozott lépést sürgetek”
Mint írja, polgármesterként elkötelezett amellett, hogy a városvezetés megtilt minden olyan vállalkozást, tevékenység létrehozását, vagy meglévő vállalkozás tevékenységi körének bővítését, amely a környezetre a legcsekélyebb mértékben is káros hatással lehet, létrejöttével a környezetkárosítás legkisebb kockázata is fennáll, az ott lakók – beleértve a külterületen élőket is – egészségét károsíthatja, hang- vagy fényszennyezéssel, víz-, talaj- illetve légszennyezéssel jár, az életviszonyokat negatívan befolyásolhatja, illetve létrehozása/bővítése a helyi környezetvédelmi rendelet bármely részének ellentmond.
Múlt héten a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárral kapcsolatos közmeghallgatáson annyira elszabadultak az indulatok, hogy tettlegességig fajult a vita.
Tettlegességig fajult a vita a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár közmeghallgatásán
A nő az akkumulátorgyár mellett érvelt a debreceni közmeghallgatáson, egy férfi ellökte. Fellöktek, és aMagyar Hang tudósítása szerint megütöttek egy nőt a debreceni közmeghallgatáson, aki az akkumulátorgyár mellett érvelt. A lap által közzétett felvételeken annyi látszik, hogy a nőt többen felsegítik a földről, és az arcát fogja. | Fóton is kiverte a biztosítékot egy akkumulátor veszélyesanyag-raktár | Debrecen után Fóton is előtérbe kerültek a veszélyes anyagokkal zajló folyamatok miatti lakossági aggodalmak. A polgármester pert kezdeményez. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230126_Fot_akkumulator_uzem | 2023-01-26 18:04:00 | true | null | null | HVG |
Debrecen és Fót után Szombathely is az akkumulátorgyár ellen
Határozatba foglalták, hogy nem épülhet akkumulátorgyár a településen.
Nemény András (Éljen Szombathely!) polgármester úgy fogalmazott: amíg ez a városvezetés lesz, nem épülhet akkumulátorgyár Szombathelyen. Ezt a környezetvédelemért felelős tanácsnok javaslatára azonnal határozatba is foglalta a baloldali többség - a Fidesz-frakció tagjai nem nyomtak gombot. A vitából kiderült, hogy Szombathelyt is megkeresték az elmúlt év végén a befektetési ötlettel, de a városvezetés egészség- és környezetvédelmi szempontokat, valamint a vállalkozás hatalmas energiaigényét mérlegelve nemet mondott.
Illés Károly, a Fidesz helyi frakcióvezetője ugyanakkor az ülésen leszögezte: nem kellett dönteniük akkumulátorgyárról, hiszen nem került ilyen javaslat a testület elé. Fenntartotta viszont azt az álláspontját: befektetőkre szükség van, a Szombathely északi részén fekvő iparterület elektromos ellátását pedig növelni kell ahhoz, hogy ott egy a város számára hasznos vállalkozás megtelepedjen.
A képviselők egy 461 millió forintos útfelújítási program beindításáról is döntöttek. Ezt az tette lehetővé, hogy a kormány nemrég visszautalta az önkormányzatnak azt a pénzt, amelyet több uniós fejlesztés kapcsán, az építőanyagárak további emelkedésének ellensúlyozására megelőlegezett.
Illés Károly szólt arról a több mint 632 millió forintról, amelyet a kormány az energiaár-emelkedés hatásainak enyhítésére adott, továbbá arról a 356 millió forintról, amit fejlesztésekre visszautalt.
Nemény Andás a felsorolást kiegészítette azzal, hogy a szombathelyi uszoda üzemeltetéséhez is érkezett támogatás, amiért szintén köszönetet mond. Hozzátette: a kormányzati támogatások hátterében állhat az a 74 pontból álló megtakarítási program, amelyet Szombathely önkormányzata letett az asztalra, és amelyet azóta következetesen végre is hajt.
Szólt ugyanakkor arról is, hogy az önkormányzatot továbbra is sújtja az emelt összegű szolidaritási adó, amelyet adóerő-képességük alapján fizetniük kell. | Debrecen és Fót után Szombathely is az akkumulátorgyár ellen | Határozatba foglalták, hogy nem épülhet akkumulátorgyár a településen. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230126_Debrecen_es_Fot_utan_Szombathely_is_az_akkumulatorgyar_ellen | 2023-01-26 21:30:00 | true | null | null | HVG |
Tovább bonyolódik a kínai akkumulátorgyár ügyében folyó, újrázott közmeghallgatás Debrecenben, ahol a főispánt hazaárulózták. A helyszínen felbukkant az LMP is, a párt társelnöke, Schmuck Erzsébet pedig bejelentette, hogy február elején országos népszavazást kezdeményeznek arról, kell-e Debrecen mellé a CATL gyára.
Ha felépül, ez lenne Európa legnagyobb akku üzeme, mely viszont várhatóan teljesen kiszárítaná a térséget, mivel az akkumulátorgyártás nagyon vízigényes műfaj. Ezért tiltakoztak a megépülése ellen hangosan az első meghallgatáson is a helyi lakosok, és ezért van tele bekiabálásokkal, füttyszóval és indulattal a mai közmeghallgatás is.
Schmuck lapunknak elmondta, hogy amikor tavaly ősszel már tudni lehetett, hogy Debrecenbe jön a CATL, az LMP egy helyi népszavazási kérdést adott be az ügyben, ami „nagy meglepetésükre" át is ment.
Az íveket azonban mégsem vették fel, mert közben „berobbant a nyilvánosságba," hogy a kormány akkumulátorgyártó nagyhatalommá akarja tenni az országot, és ennek nyomán egyre többen keresték meg hasonló ügyekkel. Fóton például raktárat akarnak építeni az akkumulátorgyártáshoz, Bátonyterenyén pedig „szép csöndben" akkumulátor-újrahasznosító üzemet építettek.
„Azt láttuk, hogy ezt nem lehet csak egyetlen városban elrendezni, ez országos probléma. Láttuk azt is, hogy nem jó irány, ha a helyi népszavazás felé megyünk el, ezért nem vettük fel az íveket, és ezért kezdeményezünk helyette országos népszavazást."
Schmuck a hvg.hu-nak azt mondta, a kérdést vagy kérdéseket februárban adják be. Arról is beszélt, hogy őket is meglepte, mennyire „hóförgeteg-szerűen" terjedő tiltakozás lett a debreceni CATL-gyár ügyéből, a környező településeken is tiltakoznak. Schmuck azt mondta, helyi civilek is megkeresték, köztük volt olyan, aki körbejárta a környékbeli polgármestereket, és kiderült, hogy nemcsak a közvélemény értesült nagyon későn a gyárprojektről, hanem a településvezetők se tudtak róla – viszont ők se szeretnék.
„Magyarul: valahol fent eldöntötték, hogy legyen meg a gyár, és majd lenyomják az emberek torkán ezt az egészet."
Schmuck szerint nem lehetünk akkumulátorgyártó nagyhatalom: „nem arról van szó, hogy egyáltalán ne legyen, itt a mértékkel van baj." A pártelnök azt mondta, korábban Palkovics László exminiszter arról beszélt egy Fenntartható Fejlődés Bizottság meghallgatáson, hogy
„ennek a gyárnak annyi energia kell, mint amennyit Pakson másfél reaktor termel meg."
A vízigényéről pedig azt mondta, hogy Debrecenben 70 ezer köbméter felszín alatti vizet akarnak felhozni, a keleti csatornából pedig további 30 ezer köbmétert vennének el a gyár működtetéséhez.
Videóink a pénteki közmeghallgatás elejéről:
És az első alkalomról: | Egyre durvább a hangulat a debreceni közmeghallgatáson, az LMP népszavazást akar az akkumulátorgyár miatt | Délelőtt 10-kor kezdődött a közmeghallgatás, de még nem látszik a vége. | null | 1 | https://m.hvg.hu/zhvg/20230120_CATL_Debrecen_kozmeghallgatas_LMP_Schmuck_Erzsebet_nepszavazas | 2023-01-20 13:12:00 | true | null | null | HVG |
„Az igazságügyi miniszter próbál úgy csinálni, mintha semmi köze nem lenne egykori helyettese, Völner Pál és a bírósági végrehajtói kar elnöke, Schadl György közti korrupt üzletekhez. Csakhogy a nyomozás dokumentumai szerint ez nem igaz” – írta vasárnap délután a Facebook-oldalán Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. Hadházy szerint a nyomozás dokumentumaiból kiderül, hogy
Varga Judit legalább egyszer találkozott Schadl Györggyel,
„és nem is csak bájcsevegtek: épp arról volt szó, amiért a legkorruptabb végrehajtó jelenleg is rács mögött van, a végrehajtói praxisok pénzért történő adás-vételéről”.
Az országgyűlési képviselő a nyomozás adataira hivatkozva azt írja, hogy Schadl úgy intézte a karon belüli konfliktusokat, valamint úgy „szabadított fel” újra értékesíthető végrehajtói pozíciókat, hogy „fegyelmi eljárásokat indított a neki nem fizetők ellen”. A politikus azt írja, hogy ezek az emberek nem hagyták annyiban a kiszorításukat és az erre való kísérleteket, hanem igyekeztek mozgósítani kapcsolataikat. „Schadl ennek akart elejébe menni, amikor megkérte Völnert, szerezzen neki időpontot a »jó miniszter asszonyhoz«”.
Schadl György valóban kérte arra Völner Pált egy kiszivárgott hangfelvétel szerint, hogy találkozhasson Varga Judittal – ám ahhoz ragaszkodott, hogy a találkozón maga Völner is ott legyen velük. A hangfelvételről itt írtunk bővebben:
Schadlnek pedig a Hadházy által ismertetett dokumentumok szerint néhány napon belül sikerült is bejutnia Vargához, aki állítólag ígéretet tett neki arra, hogy „lepattintja az akadékoskodókat”. „Ezzel tehát – ha igaz, amit Schadl és egyes vádlottak állítottak – minimum bűnpártolást követhetett el, hiszen értesülhetett az ügyről és mivel mégis passzív maradt, fedezhette a korrupt hálózat fejét” – írja Hadházy. Varga Juditot ennek ellenére sem hallgatták meg sem tanúként, sem gyanúsítottként az ügyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Schadl György a vád szerint jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, Völner Pálra nyolc év letöltendő börtönbüntetést kért akkor, ha beismerő vallomást tesznek. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Kérdéseinkkel kerestük az Igazságügyi Minisztériumot, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket. | Hadházy szerint minimum bűnpártolást követhetett el Varga Judit a Schadl-ügyben | A független országgyűlési képviselő nyomozati dokumentumokra hivatkozva állítja: Varga Judit találkozott Schadl Györggyel és a végrehajtói praxisok pénzért történő adás-vételéről egyeztetett vele. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230129_hadhazy_volner_schadl_varga_ | 2023-01-29 18:25:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Turisztikai Ügynökség alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. több vissza nem térítendő támogatást osztott ki 2021-ben, mint amennyiről a weboldalán beszámolt. Nem 84, hanem 131 támogatásról van szó, amelyek összege a korábban ismert 9,7 milliárd helyett bő 19 milliárd forint volt - derült ki a 24.hu közadatigényléséből.
Tavalyelőtt összesen 22 vendéglátós kapott a vissza nem térítendő állami milliókból, olyan luxuséttermek és borászatok nem szerepeltek a korábbi listán, mint
a budapesti Gerbeaud Kávéház (73 millió forint),
a Kiosk (40 millió),
a Bábel étterem (40 millió),
a Biarritz étterem és kávézó (56 millió),
a balatonfüredi Figula Pincészet (40 millió),
a csopaki Jásdi Pince (40 millió),
és vissza nem térítendő támogatást kapott Gianni Annoni cége, a GEPPO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is (70 millió).
Miután a lap a 2022-es adatokat is kikérte, azok megjelentek az állami cég weboldalán. Ebből derült ki, hogy a legnagyobb, 3,9 milliárdos állami támogatást egy Tiborcz Istvánhoz közeli vállalkozás, a Galya Top Property Kft. kapta.
Tavaly összesen 14 milliárd 379 millió forint vissza nem térítendő támogatást osztott ki az állam a Kisfaludy 2030 Zrt-n keresztül. | Kiderült, hogy sokkal több turisztikai támogatást osztott ki az állami cég, mint amiről beszámolt | Az eredetileg tudható összeg csaknem duplájáról van szó. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230127_Magyar_Turisztikai_Ugynokseg_Kisfaludy_2030_vissza_nem_teritendo_tamogatas_kozadatigenyles_Tiborcz_Istvan | 2023-01-27 06:24:00 | true | null | null | HVG |
Máris itt vannak a propagandaplakátok, amelyek már a nemzeti konzultáció eredményére hivatkoznak
Több mint 7 milliárd forint közpénzbe került, ennyiért legyen is nehéz szem elől téveszteni!
A nemzeti konzultáció soha nem érhet véget. A kormány demokratikusnak beállított propaganda-kérdőívezése csak részben zárul le a válaszadást követően, a java csak ezután jön, ugyanis a visszajelzéseket a kormány (nem tudjuk, hogyan, ezt senki nem ellenőrzi) összesíti, majd megszüli belőle a következő hónapok egybites főüzenetét. Most éppen azt, hogy a magyarok 97 százaléka elutasítja az Oroszországra kivetett európai uniós szankciókat.
A valósághoz hozzátartozik, hogy
a plakátolás kezdetéig több mint 7 milliárd forintba került a propagandapamflet szétküldése, beszedése és promóciója,
amely egyébként a legkevésbé sem demokratikus, cserébe ízig-vérig oroszpárti,
amelynek online felülete továbbra is lazán átverhető, pedig 12 milliót költöttek arra is,
amely az uniót hivatott meggyőzni a magyarok akaratáról, csakhogy a szankciókat a magyar kormány is kivétel nélkül megszavazta, az Európai Bizottság pedig természetesen félvállról vette,
és amelynek nyilvánosságra hozott adataiból az derül ki, hogy a kormány kommunikációs logikáját követve csak a magyarok 17,5 százaléka nyilatkozott arról, hogy elutasítja a szankciókat.
Szóval, ebből sikerült arra a következtetésre jutni, hogy Magyarország egyhangúlag elítéli a szankciós politikát – mindeközben az Eurobarométer felmérése szerint a magyarok 56 százaléka helyesli az EU válaszlépéseit az orosz agresszióra.
A következő hetekben-hónapokban azonban nem erre, hanem a „97 százalékra" fogják emlékeztetni akkor is, ha csak az utcára lép – valahogy így:
Ide kattintva eléri a Nyüzsi további cikkeit, azonnali véleményeket, érdekességeket, szórakoztató mémeket, gif-eket, videókat.
2023. január. 16. 19:32 hvg.hu Itthon
Több mint hétmilliárd forintba került eddig a Nemzeti Konzultáció
A végösszeget még nem tudjuk, egyelőre a kormány által közölt adatok szerint a posta- és nyomdaköltségeket ismerjük, valamint most a Miniszterelnöki Kabinetiroda őszi költései között megjelentek a konzultációt kísérő plakátkampányra fordított tételek is.
2023. január. 14. 17:15 Nagy Iván László Itthon
A nemzeti konzultáció alapján csak a magyarok 17,5 százaléka utasítja el a szankciókat
A következő hetekben a csapból is az fog folyni, hogy a magyarok 97 százaléka elutasította a brüsszeli szankciókat az oroszbarát nemzeti konzultáción. Csakhogy mindössze két számításból kiderül, hogy valójában alig minden hatodik választópolgár ellenzi a korlátozásokat. | Máris itt vannak a propagandaplakátok, amelyek már a nemzeti konzultáció eredményére hivatkoznak | Több mint 7 milliárd forint közpénzbe került, ennyiért legyen is nehéz szem elől téveszteni! | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230124_Megjottek_a_szankcioellenes_nemzeti_konzultacio_oriasplakatjai | 2023-01-24 14:37:00 | true | null | null | HVG |
Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője kérdezte meg a Miniszterelnökséget vezető minisztertől: mennyibe kerül, hogy a kormány kezdeményezésére januártól a megyéket vármegyékre nevezték át. Többek között arra volt kíváncsi, hogy mely kormányzati szerveket érintette az átnevezés, mekkora a változás átvezetésének költsége, hány táblát és mennyiért kellett lecserélni az utak mentén.
Választ nem Gulyás Gergelytől, hanem államtitkárától, Fürjes Balázstól kapott az ellenzéki politikus, aki azt írta:
az átnevezéssel összefüggésben keletkező kiadások összege csak később lesz meghatározható.
Ezt azzal magyarázta, hogy „az Alaptörvény tizenegyedik módosítása lehetővé teszi a megye szó használatát mindaddig, amíg a felelős gazdálkodás elveit is figyelembe véve nem valósítható meg az áttérés”.
Magyarázata szerint a változtatás persze nem a pénzen múlik, hiszen „a vármegye mint a magyar állam legősibb és legidőtállóbb intézménye az ország viharos történelmében sok esetben jelentette a nemzet utolsó védőbástyáját az idegen érdekkel szemben. Az átnevezés célja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. A vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti.” | Nem tudja még a kormány, hogy mennyibe kerül a vármegye-átnevezés | Az összeg Fürjes Balázs szerint csak később lesz meghatározható. Addig is az a fontos, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230126_varmegye_megye_kormany_koltseg_mellar_tamas_gulyas_gergely_furjes_balazs | 2023-01-26 09:27:00 | true | null | null | HVG |
2023.01.23. 13:00
Amit tudni, az az, hogy NATO-kompatibilissá minősített - korábban is milliárdos állami támogatásokat elnyert - EU-Fire Kft. egészségipari és geotermikus fejlesztéseit folytatja. | Nem tudhatunk meg részleteket a beruházásról, amelybe másfél milliárddal szállt be az állam | Amit tudni, az az, hogy NATO-kompatibilissá minősített - korábban is milliárdos állami támogatásokat elnyert - EU-Fire Kft. egészségipari és geotermikus fejlesztéseit folytatja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202303_eufire_allami_tokevel | 2023-01-23 14:00:00 | true | null | null | HVG |
Közleményben válaszolt Korányi Dávid, az Action for Democracy (AD) szervezet elnöke a héten titkosítás alól feloldott jelentésre, amelyben a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter alá rendelt új szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) vizsgálta az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait.
Korányi ismét leszögezte, hogy az AD a magyar és az amerikai törvényeket teljes mértékben betartva, önállóan a végzi munkáját. Mint írta, nemzetközi szervezetekhez és az Európai Unióhoz hasonlóan tevékenységükkel a demokrácia és a jogállamiság védelmét támogatták Magyarországon. Támogatási döntéseiket függetlennek tartják mindennemű kormányzati és egyéb külső befolyástól, a jelentés által baljósként beállított kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert és amerikai kormányzati és demokrata párti bekötöttséget politikai fantazmagóriának tartják.
Korányi azt állítja, az AD soha nem adott támogatást politikai pártoknak vagy jelölti kampányoknak, és hozzátette: a magyar kormány „minden eszközzel, skrupulusok nélkül segítette szélsőjobboldali politikai szövetségeseit”, így Marine Le Pent, Janez Jansát és Jair Bolsonarót.
Az elnök jelezte: aggasztónak tartják és elutasítják, hogy a kormány a teljes államapparátust bevetette az Action for Democracy és a velük együttműködő szervezetek elleni lejárató kampányban, ezáltal szerintük nyíltan politikai célokra használják a titkosszolgálatokat, a rendőrséget és az adóhivatalt. „A cél egyértelműen a magyar civilek megfélemlítése a magyar államhatárokon belül és kívül, ami erősen megkérdőjelezi a kormány valós szándékait a jogállamiság Európai Unió által számonkért helyreállítását illetően” – írta. | Korányi Dávid: A kormánypártok egyre nyíltabban használják a titkosszolgálatokat politikai céljaik eléréséhez | Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230127_koranyi_david_action_for_democracy_titkosszolgalat_kormany | 2023-01-27 12:09:00 | true | null | null | HVG |
Itt a titkosítás alól feloldott újabb “dollárbaloldal”-jelentés: találtak még egymilliárdot és egy svájci alapítványt
Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.
A frissített, januári, most titkosítás alól feloldott nemzetbiztonsági bizottsági tájékoztatók szerint a korábban ismert 3 milliárdos összegnél 160 millióval több pénz érkezett amerikai támogatásként a Action for Democracytól (AD) a tavalyi ellenzéki kampányba, javarészt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmához, vagyis “a pénzügyi támogatás végösszege 3 174 076 395 Ft”.
A Rogán Antal miniszter alá rendelt új szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) legújabb összegzése – amelyhez már saját vizsgálódásuk mellett felhasználták a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyamatban lévő nyomozásának eddigi eredményeit is – szerint az AD-tól származó pénz 58 százaléka landolt az MMM-nél, kisebb része az Edemokrácia Műhely Egyesületnél, a maradékot pedig öt gazdasági társaságnak utalták át. (Frissítés: Egyikük, a Laokoon Cinema Kft. cáfolta érintettségét, reakciójuk a cikk végén olvasható – a szerk.)
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának január 20-i ülésén bemutatott NIK-tájékoztatás szerint az öt cég közül a legtöbbet, 1,08 milliárd forintot az Oraculum 2020 Kft. kapta, amely az “Ez a lényeg” néven működő portálok kiadója. Ez egyébként annyiban nem meglepő, hogy az Ez a lényeg aktív online kampányt folytatott az ellenzék javára a tavaszi kampányban.
Újdonság az eddig ismertekhez képest, hogy az Ez a lényeg kiadója a jelentés szerint nem az AD-től, hanem egy svájci bejegyzésű alapítványtól is kapott nagy összegű utalást, méghozzá 5 utalással összesen 887 millió forintot.
Vagyis a NIK összesítése szerint „az egységes ellenzék külföldi kampánytámogatása" már a 4 milliárd forintot közelíti, és új szálként bekerült a svájci alapítvány, amiről a dokumentum megállapítja, hogy “az alapítvány aktivitására, valós tevékenységére vonatkozóan nem lelhető fel nyílt forrásból hozzáférhető információ”.
Az immár mintegy 4 milliárd forintnyi külföldi pénz megoszlása magyar címzettek szerint:
Mindenki Magyarországa Mozgalom 8 tranzakció, összesen 1 848 603 106 Ft
DatAdat Professional Kft. 1 tranzakció, 147 940 520 Ft
Gemius Hungary Kft. 3 tranzakció, összesen 13 267 170 Ft
Oraculum 2020 Kft. 10 tranzakció, összesen 1 970 369 542 Ft
Edemokrácia Műhely Egyesület 1 tranzakció, összesen 18 090 600 Ft
Super Future Kft. 3 tranzakció, összesen 59 067 607 Ft
Laokoon Cinema Kft. 1 tranzakció, összesen 4 242 600 Ft
A már korábban is sokat emlegetett, Korányi Dávidhoz köthető AD-ről is ír a jelentés, megállapítva, hogy az “AD-t eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozták létre”, és
a szervezet mögött az amerikai Demokrata Párthoz közvetlenül kapcsolódó személyek állnak”.
Ez utóbbi megállapítást a jelentés arra vezeti vissza, hogy az AD által benyújtott „Certificate of Incorporation” nevű, magyar megfelelésben alapító okiratot az Elias Law Group egyik partnere, Jonathan Berkon írta alá, márpedig – állítja a jelentés – "az Elias Law Group befolyásos, a demokraták legmagasabb szintjén is jó kapcsolatokkal rendelkező ügyvédi iroda, fő célkitűzése a Demokrata Párt érdekeinek képviselete. Az amerikai-magyar kapcsolatokat az ügyben a tájékoztató anyag így ábrázolja:
Mindezek alapján a NIK főigazgatója, Kovács Zoltán dandártábornok által jegyzett irat szerint a NIK összefoglaló értékelése arra jutott, hogy “a külföldi politikai szervezet által a magyar választások időszakában Magyarországra utalt támogatás a magyar választások befolyásolását szolgálta. Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti, egyúttal felveti a vonatkozó magyar jogszabályok megsértésének gyanúját is.”
Átirat_OGYNBB_20230124 by HVG on Scribd
Az összefoglaló értékelés mellé csatolt, alább teljes terjedelemben olvasható, a szakbizottság január 20-i ülésén ismertetett NIK-jelentés diáin részletesen elemzik, hogy a külföldről érkezett pénzekből hová, mely cégeknek és mennyit utalt tovább a Márki-Zay-féle MMM, illetve hogyan fest a Páva Zoltán által vezetett, a meg nem nevezett svájci alapítványtól érkező mintegy 900 millió forintos elköltő Oraculum 2000 Kft. céghálója, tulajdonosi háttere.
PPT_OGYNBB_20230120 by HVG on Scribd
Az Országgyűlés szakbizottsága tavaly októberben kezdett foglalkozni a külföldi kampánytámogatásokkal, ami Márki-Zay Péter szerint nem nagy ügy, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalomnál csak kihasználták a törvényi kiskaput, az ellenzéki pártok kampányára pedig nem költöttek ebből, ám a kormányzat és a Fidesz a rendszerváltás óta nem látott pártfinanszírozási botrányt, súlyos bűncselekmény-gyanút emelget, és azóta is „dollárbaloldalazik”.
Márki-Zay a külföldi kampánypénzről: "Ez nem kiskapu, hanem óriási nagy kapu"
Nem keresett még senki a nyomozás ügyében, de nyugodt vagyok - mondta a hvg.hu-nak Márki-Zay Péter a milliárdos külföldi kampánytámogatásról. Az amerikai adományokról úgy vélte, arról az ellenzéki pártok tudtak, márciusban be is jelentették, amúgy meg nem tiltja semmi, mert a CÖF is ezt csinálja, csak "itthon lopott pénzből".
A bizottság november közepén már meghallgatott egy tájékoztatást az ügyben a titkosszolgálatokról, és ennek anyagát – a titkosítás feloldása után – közzé is tették a testület honlapján, most is olvashatók. Az anyagokat, amelyek a Fidesz-frakcióvezetőt állítása szerint teljesen megdöbbentették, a hvg.hu is részletesen elemezte.
Arra jutottunk, hogy azokban nincs bizonyíték a Fidesz által sejtetett, az adományokkal összefüggésben a magyarországi parlamenti választást befolyásolni igyekvő amerikai titkosszolgálati lépésekre. Sőt – írtuk – az egyik anyag, amit a Rogán alá rendelt szupertitkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) készített, csupán visszaböfögi a kormányközeli sajtóból ismerős összeesküvés-elméleteket – éppen ezért tűnik a dokumentum nem többnek, mint politikai pamfletnek.
Frissítés 2023.01.27.:
Cikkünk megjelenése után a Laookoon Cinema Kft. jelezte, hogy téves a rájuk vonatkozó megállapítás, mert az Action for Democracy-tól kaptak 4,24 millió forintot, de annak semmilyen magyarországi aktuálpolitikai vonatkozása nincs, mivel a 80 éves Nádas Péterről szóló, márciusban bemutatandó potréfilmre kapták. Erről itt írtunk bővebben:
Mellélőtt a titkosszolgálat: Márki-Zay kampánypénzeihez számolták a Nádas-portréfilmre jött külföldi adományt is
Ugyan az Action for Democracy-tól kaptak 4 millió forintot, de azt a titkosszolgálat friss jelentése tévesen azonosította ellenzéki kampánytámogatásként, mert az adomány a 80 éves Nádas Péterről szóló, márciusban bemutatandó potréfilmre érkezett - közölte az érintett filmes cég. | Itt az újabb “dollárbaloldal”-jelentés: találtak még egymilliárdot és egy svájci alapítványt | Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230125_Itt_a_titkositas_alol_feloldott_ujabb_dollarbaloldal_jelentes_talaltak_meg_egymilliardot_es_egy_svajci_alapitvanyt | 2023-01-25 09:57:00 | true | null | null | HVG |
A Kúriához fordulnak Szijjártóék a lélegeztetőgép-biznisz dokumentumainak ügyében – derült ki a Momentum képviselőjének, Tompos Mártonnak a Facebook bejegyzéséből. Tompos szerint a külügyben „beijedtek a végrehajtóktól", akiket ő küldött a minisztériumra, miután a jogerős ítélet kimondását követően sem adták ki neki a dokumentumokat.
Ugyanakkor Tompos a hvg.hu-nak elmondta, hogy Szijjártóék a kezdetektől fogva időhúzásra játszanak. A jogerős ítélet bár szeptember végén született és a fellebbezés határideje elvileg 30 nap, de a tárca mégis képes volt mostanáig nyújtani ezt az ablakot. Az ellenzéki képviselő szerint ezt az értesítő utolsó pillanatban való átvételével érték el. Azt is mondta Tompos, hogy a Kúria ítéletéig felfüggesztik a végrehajtási eljárást. | A Kúriához fordulnak Szijjártóék, nagyon nem akarják kiadni a lélegeztetőgép-biznisz dokumentumait | A Momentumos Tompos Márton a jogerős ítélet megszületését követően már végrehajtókat küldött a külügyre, de ezt a végrehajtást felfüggesztették. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230130_Kuria_kulugy_fellebbezes_lelegeztetogep_dokumentumok_Tompos | 2023-01-30 13:27:00 | true | null | null | HVG |
A Fővárosi Törvényszék hétfőn nem jogerős ítéletével választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntettében, valamint garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek Varju Lászlót, és pénzbüntetést szabott ki rá, ugyanakkor a testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette a DK országgyűlési képviselőjét.
Az ügyészség korábban Varju Lászlót azzal gyanúsította meg, hogy súlyos testi sértést és garázdaságot követett el 2018 decemberében, amikor több ellenzéki képviselővel együtt bement az MTVA-székházba.
Az ellene folyó büntetőeljáráshoz csatoltak egy másik ügyet is, ahol választás rendje elleni bűntett a vád. Az ügyészség gyanúja szerint Varju László az egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként a 2018-as országgyűlési választás előtt, 2018. február 12-én egy kávézóban találkozott egy függetlenként induló jelölttel. A találkozó során Varju László a választáson való nyerési esélyeinek növelése érdekében anyagi juttatást ígért a férfinak azért, hogy a képviselőjelöltségtől lépjen vissza a javára. A független jelölt a beszélgetés alatt kitartott amellett, hogy a választásokon indulni kíván, ezért Varju felajánlotta neki a kampányra addig fordított költségeinek kifizetését. A férfi a felvetést elutasította.
A bíróság álláspontja szerint a közmédiás esetnél megállapítható volt, hogy bár a vádbeli időszakban az országgyűlési képviselők jogszerűen tartózkodtak az MTVA épületében, azonban a törvény arra nem ad lehetőséget, hogy a képviselők az adást megzavarják. A bírósági döntés értelmében az elítélt politikus kihívóan közösség ellenes magatartást valósított meg, ugyanakkor nem akart szándékos sérülést okozni a jogszerű magatartást tanúsító biztonsági őröknek, ezért a testi sértés bűntettét a szándék hiányában terhére nem lehetett megállapítani.
A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntettében, valamint garázdaság vétségében bűnösnek kimondott Varjút 900 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, míg a testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette őt.
A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott terhére nem értékelhető időmúlást, valamint azt, hogy egy hozzátartozójáról ő gondoskodik. Súlyosító körülménynek tekintette a Fővárosi Törvényszék a garázdaság vétsége esetén a hasonló jellegű cselekmények elszaporodottságát, míg a választás rendje elleni cselekménynél azt, hogy az elkövetés módja korrupciós jellegű volt. Az ítélettel szembeni fellebbezések folytán az eljárás másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. | Első fokon garázdaságért és választási korrupcióért ítélték el Varju Lászlót | A Fővárosi Törvényszék hétfőn nem jogerős ítéletével választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntettében, valamint garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek Varju Lászlót, és pénzbüntetést szabott ki rá, ugyanakkor a testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette a DK országgyűlési képviselőjét. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/30/elso-fokon-garazdasagert-es-valasztasi-korrupcioert-iteltek-el-varju-laszlot | 2023-01-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy szakértő szerint az Európai Parlament egyfajta aréna a marokkói politika számára. Ha már nem működnek a diplomáciai megoldások, jön a vesztegetés. De ugyanez elmondható Katar esetében is; a katari vezetés személyre szabott ajándékokkal „kedveskedik” az arab vendégszeretet jegyében.
Azért hozták létre a külföldi befolyásszerzést vizsgáló parlamenti különbizottságot (INGE) 2021-ben, hogy az Európai Parlament átfogóbb képet kapjon elsősorban az orosz és kínai törekvésekről. Az egyéves mandátum letelte után úgy döntöttek, hogy mivel nem sikerült feltárni a terület minden mélységét, újabb egy évvel kiterjesztik a testület mandátumát (INGE2). A második év második felére aztán az EU nyakába szakadt a Katar-gate-botrány, amelyet nyugodtan hívhatunk Katar- és Marokkó-gate-nek. Ha mindez nem lenne elég, az elmúlt egy-két év terméke a Pegazus-botrány, amely sok elemében találkozik a külföldi befolyásszerzési kísérletekkel és a demokratikus folyamatok befolyásolásával. A megfigyelési ügyet azonban már nem erre a bizottságra testálták, külön vizsgálóbizottságot hoztak létre az ügy megismerésére. Pár napja három parlamenti testület, a már említett INGE-bizottság mellett az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség, valamint a Magreb-országokkal és az Arab Magreb Unióval, köztük az EU Marokkóval fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagjai igyekeztek megérteni, mi történik velük. Árulkodó, hogy a legutóbb említett testület elnöke nem tudott jelen lenni, mert a Katar-gate-ügy miatt az ügyészség mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A képviselőket most szakértők tájékoztatták.
Ehhez kapcsolódóan: Új alelnök, korrupcióellenes csomag az EP-ben, miközben az egyik gyanúsított kitálalt
Marokkótól Katarig: módszerek és motivációk
Irene Fernandez Molina, aki az Exeteri Egyetemen oktat nemzetközi kapcsolatokat, azt mondta, hogy körülbelül 15 évvel ezelőtt nőtt meg a marokkói aktivitás az EU felé, majd 2010-ben ők is felállítottak egy saját bizottságot, amely az uniós kapcsolatokkal foglalkozik. Az Európai Parlament is egyre behatóbban érdeklődött a marokkói ügyekről, különösen az emberi jogi helyzettel, illetve a nyugat-szaharai konfliktussal összefüggésben. (Marokkó 1979-ben szállta meg ezt a területet, amely korábban kikiáltotta a függetlenségét. Nyugat-Szahara spanyol gyarmat volt, a spanyolok, miután lemondta róla, eredetileg Mauritánia és Marokkó között akarták felosztani. A marokkói vezetés hallani sem akar a régió függetlenségéről, amelyért a nyugat-szaharai Polisario Front jelenleg is fegyveres harcot folytat a marokkói hadsereg ellen, Algéria támogatásával.)
A folyamatot ismertetve Irene Fernandez Molina elmondta, hogy az Európai Parlament 2010 novemberében elfogadott egy Marokkóval kapcsolatos nyilatkozatot, egy évvel később pedig az EU–Marokkó halászati jegyzőkönyv került napirendre – ezt azonban a képviselők elutasították. Ezt követően erősödött fel a marokkói befolyásolási tevékenység, ahogy a szakértő fogalmazott: „Az Európai Parlament egyfajta aréna volt a marokkói politikusok számára.”
A halászati jegyzőkönyvnek kiemelkedő szerepe van a kapcsolatokban, de csak évekkel később sikerült tető alá hozni. Az EU és Marokkó között megkötött, jelenleg is érvényben lévő halászati partnerségi megállapodás 2019. július 18-án lépett hatályba. Négyéves időtartamra szólt, de hallgatólagosan megújítják.
Ez a halászati megállapodás összesen 128 uniós hajó számára teszi lehetővé Spanyolországból, Portugáliából, Franciaországból, Németországból, Litvániából, Lettországból, Lengyelországból, Hollandiából, Írországból, Olaszországból és az Egyesült Királyságból (amely még EU-tagként szerezte a jogot), hogy halászhasson a marokkói kizárólagos gazdasági övezetben.
Irene Fernandez Molina szerint ha arról van szó, hogy Marokkó hogyan viszonyul az EU-hoz, milyen módszerekkel igyekszik az érdekeit megjeleníteni, és befolyásolni a döntéshozatalt, akkor három jól elkülöníthető, de egymást kiegészítő gyakorlatot lehet megfigyelni. Az egyik a parlamenti diplomácia, a másik a lobbitevékenység, a harmadik pedig a korrupció.
Christian Chesnot, a Radio France újságírója már nem Marokkóról, hanem Katarról beszélt, ő ugyanis a szerzője a Katar – egy világméretű befolyásolás titkai című könyvnek. Azt mondta, hogy amikor a botrány kirobbant, egyáltalán nem volt meglepve. Ismeri a katariak befolyásolási törekvéseit, módszereit, nem véletlen, hogy Rolex-diplomáciának vagy jackpotdiplomáciának is szokták emlegetni a jelenséget. A dúsgazdag állam képviselői számtalanszor adtak drága ajándékot, cipőt, órát a kiszemelteknek. Az újságíró könyvében részletesen írt a tarifákról, amely egy-kétezer eurótól szinte korlátlan nagyságú lehet. Példaként említette, hogy egy magas rangú francia katonatisztet, amikor Katarba utazott, egy ötvenezer eurós, személyre szabott öltönnyel leptek meg.
Az is gyakran előfordul az újságíró információi szerint, hogy a célszemély a szállodai szobájában Katarban egyszer csak talál egy csomagot tele pénzzel. Ilyenkor felmerül a kérdés: mi a teendő? Elvigye? Hagyja ott, ahol találta?
Chesnot szerint lényeges fejlemény, hogy 2019-től megjelenik egy új elem, a Korán-diplomácia, ami azt jelenti, hogy Katar az iszlám közösségeket is elkezdte finanszírozni, például úgy, hogy mecseteket épít a muszlimoknak Európa-szerte.
Pénzköltés – kontroll nélkül
„Bocsássanak meg, őszinte leszek ma önökkel” – ezzel a kijelentéssel köszöntötte közönségét az EP képviselője, Nick Aiossa, a Transparency International átláthatóságiigazgató-helyettese. Majd rögtön fel is hívta a politikusok figyelmét arra, hogy az EP a legerősebb szószólója és támogatója a máshol meghozott korrupcióellenes intézkedéseknek, és a legnagyobb ellenzője annak, hogy ezeket a szabályokat önmagára alkalmazza. Aiossa szerint a parlamentben „a büntetlenség kultúrája” uralkodik, amit az is igazol, hogy a legutóbbi parlamenti ciklus alatt 24 etikai vétségre derült fény, de szankciót egyik esetben sem alkalmaztak. A büntetés kiszabásának joga a parlament elnökét illeti meg, aki viszont nem akar élni a lehetőséggel. Aiossa szerint ennek minden bizonnyal politikai okai vannak. Emiatt a képviselők sem veszik komolyan a szabályokat, vagy ahogy ő fogalmazott: „nem érzik kötelességüknek a szabályok tiszteletben tartását”.
A parlament belső döntéshozó testülete, az Elnökök Konferenciája hozhatna gyors intézkedéseket, de az elmúlt években, évtizedben erre nem volt példa. Ezzel akar szakítani Roberta Metsola, aki egy 14 pontos intézkedéscsomagot terjesztett be az átláthatóság növelése érdekébe. „Ez jó lépés a helyes irányba, de messze nem elegendő” – jelentette ki Nick Aiossa, aki leginkább a bejelentők védelmére vonatkozó intézkedéseket hiányolja.
Még egy nagy fontos ténnyel is szembesítette a politikusokat. Az Európai Parlament évente negyvenmillió eurót költ „általános kiadási pótlék” címen, amely az irodai és reprezentációs költségeket fedezi. Ezekről a kiadásokról a képviselőknek egyetlen számlát sem kell benyújtaniuk, vagyis nem kell elszámolni a pénzzel. „Nem tudom elképzelni, hogy a parlament elégedett lenne, ha bármelyik tagállam negyvenmillió eurót költene el a kohéziós alapokból átlátható gazdálkodás nélkül” – mondta végül Aiossa. | Parlamenti korrupciós botrány: talált pénz a szállodaszobában | Egy szakértő szerint az Európai Parlament egyfajta aréna a marokkói politika számára. Ha már nem működnek a diplomáciai megoldások, jön a vesztegetés. De ugyanez elmondható Katar esetében is; a katari vezetés személyre szabott ajándékokkal „kedveskedik” az arab vendégszeretet jegyében. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/parlamenti-korrupcios-botrany-talalt-penz-a-szallodaszobaban/32246106.html | 2023-01-30 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része.
Az első részben bemutattuk, hogy a pártfinanszírozás álságos szabályozása milyen kerülőutakra kényszerítette a rendszerváltás utáni pártokat működésük és versenyelőnyük finanszírozására. Fölvázoltuk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere előtt milyen technikákkal működtették nagykoalíciójukat a mindenkori kormány- és ellenzéki pártok, hogy kielégítsék a választási verseny szülte, egyre növekvő pénzéhségüket. Az előző részt itt olvashatják.
Ebben a cikkben bemutatjuk néhány fontosabb párt működését a szürkezónában, és a Fidesz 2010 utáni pénzosztó rendszerének innovációit.
Háromrészes sorozatunk megírásához több tucat, szigorú azonosíthatatlanságot kérő politikussal, pénzszerzővel, üzletemberrel, államigazgatásban dolgozóval, politikai háttéremberrel beszéltünk. Az idézőjelek közötti mondatok mind tőlük származnak. Hogy a pletykákat, városi legendákat, inszinuációkat ki tudjuk szűrni a hosszú háttérbeszélgetésekből, csak azokat az állításokat használtuk, amelyeket keresztinformációkkal meg tudtunk erősíttetni.
A főváros és az önkormányzatok
1994 karácsonyán a frissen felállt fővárosi koalíció közös ebédjén egy szocialista képviselő beszédében virágnyelven, de egyértelműen kimondta, hogy hagyjuk a formális eljárásokat, „egyezzünk meg barátok között”.
„Ahhoz, hogy flottul menjenek a főváros érdekében a dolgok, a bizottsági szavazások stb., az egyeztetés a Fidesz gazdasági potentátjaival az ő égisze alatt történik” – jelezte egy fővárosi szocialista képviselő 1996-ban egy megbeszélésen a városházán.
A fővárosban a kilencvenes években sokszor az SZDSZ egyik fundraiseréhez, Székely Gáborhoz futottak be az igények (ő ’94–’98 között a tulajdonosi bizottság, később a klientelizmus mindenkor egyik legfőbb eszközeként működő Szerencsejáték Rt. vezetője lett). Székely az SZDSZ delegálta Vásárhelyi Istvánt irányította, aki a fővárosi vagyonkezelő igazgatója volt, emellett Puch László sógora.
1996 decemberében a fővárosban a gázművek privatizációja volt a nagy ügy. A vita azon folyt, hogy többségi vagy kisebbségi részvénytulajdont értékesítsen-e a főváros a cégből. A koalíciós pártok – az ellenzéket is bevonva – kompromisszumos írásos megállapodást kötöttek, hogy egy értékesítési mátrix alapján egyszerre hirdetik meg mindkettőt, és amelyik nagyobb készpénzt eredményez, az nyer. Nem drámai különbséggel, de nyert egy többségi csomagra érkező ajánlat.
Egy különbizottság számolt, de még az eredményhirdetés előtt az MSZP-sek előálltak azzal, hogy ők csak a kisebbségi rész eladását támogatják – holott előtte írásban megegyeztek. Az MSZP-központból ugyanis leszóltak, hogy ők már megállapodtak egy másik pályázóval. „Ezt le kellett nyelni” – mondja egy volt SZDSZ-es.
Amikor összefeszült a fővárost irányító MSZP és SZDSZ, szükség lett a Fideszre. Az úgynevezett hannoveri villamosok beszerzésekor „a Szadesz rúgkapált a szoci biznisz ellen, mire a Fidesz beszállt. A politikai részt lemenedzselték a fővárosban, az üzletit intézte Puch és Simicska.” Demszky ekkor felmondottnak nyilvánította a fővárosi koalíciót – három hétig.
Ellentételezésként tabu volt a Mahir, mondja egy fővárosi politikus: a kültéri reklámfelületek nagy részét birtokló Simicska-cég fővárosi szerződését háromévente meg kellett újítani.
Bár hatalmas költségigénye miatt minden metróberuházást körbelengi a túlárazás és pénzlenyúlás gyanúja, az erről szóló OLAF-jelentés dacára a négyes metró esetében – amely áthúzódott a Tarlós-ciklusra – egy, az ügyhöz közeli forrásunk szerint nem volt költségtúllépés. „Lehet, hogy a tanácsadói szerződések nem voltak makulátlanok, de azok nem nagy összegek, az OLAF-jelentés pedig rémisztő fércmű.” A több mint 450 milliárd forintos összeköltséghez képest az a közel hatszázezer euró, amely az Alstom francia járműgyártótól Medgyessy Péter üzleti tanácsadással foglalkozó családi cégéhez került 2007-ben és 2008-ban, valóban nem nagy összeg.
A hármas metróvonal és járművei Tarlós alatt kezdődő és még most is zajló felújításánál „Tarlóson nagy volt a nyomás, hogy az orosz relációt pártolni kell a fővárosban”. Ez indokolta a kettes metró járműbeszerzései körüli fideszes tiltakozást is: fel akarták mondani az Alstom-szerződést, és az oroszoknak adni a megrendelést.
A NER szárba szökkenéséig közkeletű vélekedés volt, hogy az önkormányzatok a korrupció melegágyai. Bár gazdasági mozgásterük a helyi adók elvonásával, hitelfelvételük központi engedélyhez kötésével azóta csökkent, de például a településüzemeltetés működtetésével továbbra is van lehetőségük megfelelő vállalkozók helyzetbe hozására. Takarítás, zöldfelületek fenntartása, út- és épület-karbantartás, őrzés: minden külső bizniszben van. „A városüzemeltetés a miénk” – mondta elégedetten egy szocialista fővárosi képviselő a 2019-es váltás után.
A kisebb települések fejlesztési forrásai a körzet fideszes parlamenti képviselőjének ellenőrzése alatt állnak, a főváros jelenlegi vezetése ezekről rendszeresen egyeztetni kényszerül Tasnádi Lászlóval, Pintér Sándor jobbkezével.
Tarlós több forrásunk szerint is igyekezett megőrizni a főváros intaktságát. „Pintér a kapu minden budapesti fejlesztéshez. Tarlós azzal vállalta a főpolgármesterséget, hogy Orbán regulázza meg Budapesten a Rogán–Habony-kört, akiknek számtalan ötletük volt budapesti bizniszekre az V. kerületi gyakorlat után. A fék Pintér lett.”
Nagyobb településeknek, kerületeknek még 2010 után is maradt akkora gazdasági mozgásterük, hogy ellenzéki vezetőik nem vagy csak minimálisan kapnak a pártközpontoktól anyagi támogatást újraválasztásukhoz, maguknak kell finanszírozniuk.
Rogán Antal az előkészítője az Orbán–ellenzék-találkozóknak (ő hozta össze Molnár Zsolt közvetítésével az akkori szocialista pártelnök, Molnár Gyula találkozóját is a kormányfővel). A ’19-es váltás után már elő volt készítve egy megbeszélés Karácsony Gergellyel is, ami végül elmaradt, mert Orbán úgy ítélte meg, hogy Karácsony a családját támadja, ami köztudomásúan vörös vonal a NER-rel való ellenzéki együttműködésben.
2019 óta a Fidesz és a főváros közötti megegyezést (engedélyezést) mutatja, ha bizonyos projekteket a miniszterelnök nem minősít nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságúvá.
Az MSZP
A pártlogóval elvitt pénzek kilencven százaléka a szocialistáknál magánzsebekbe ment, állítja több forrásunk. Ahogy állítólag a Fideszben mondják: a szocik nem viszik vissza a könyveket a könyvtárba.
„Máté László felélte a maradék pártvagyont is.”
„Puch korrektebb volt Boldvainál, de aztán magánbizniszeket finanszírozott belőle.” „Míg Simicska felépített egy pártbirodalmat, addig mit épített fel Puch? Molnár Zsoltot és adósságot.”
„Kaotikus volt a pártvezetés, sok milliárd folyt magánzsebekbe. A Fideszben nagyobb fegyelem volt már akkor is” – ez az általános vélekedés, bár van, aki azt mondja, hogy „2010-ig a Fideszben is kaotikus volt a rendszer, Lajos hálózata dacára a kiskirályságok is megéltek”.
„A szoclibek alatt mindegyik minisztérium külön pénzgyár volt.” „Nálunk a miniszterek önálló királyok voltak.” Közülük mindenki elsőként a Pintér Sándorral jó viszonyban lévő Szekeres Imre honvédelmi minisztériumát említi. Az MSZP kaotikus üzleti világa „nem volt lényeges, mert az országos források nagyon nagy lehetőségeket biztosítottak”.
„Nem jó, ha a kasszakulcs és a politikai hatalom egy kézben van.” „Mindig ráfázunk, ha a pénztárnok politizálni akar, például ott ül az elnökségben. Minden pénztárnoknál láttam, hogy előbb-utóbb politikai döntőbíró lett: »Erre most sajnos nincs pénz.«” „A szociknál hagyomány, hogy a háttéremberek mindig politikusok is akartak lenni. Más pártokban máshogy ment: Lajos úgy volt, hogy formálisan nem is létezett.” Puch László a parlamenti képviselőség mellett Gyurcsány és Bajnai kormányában is államtitkár volt.
Gyurcsány Ferenc az orbáni modellt követte volna: fentről irányítani a rendszert. De Puch nem szólt neki még a veszélyes üzletekről sem, inkább le akarta boltolni a miniszterekkel vagy lejjebb, „a miniszterelnökkel nem fárasztotta magát”.
Bár a tagságot lelkesítette Gyurcsány, de a pártelit azt gondolta róla, hogy nem az ő kutyájuk kölyke. Puch talán ezért is volt vele szkeptikus. „Azt sem lehetett tudni, hogy nem csak önmegvalósít-e.” Gyurcsány alkatától is idegen, hogy ne folyjon bele mindenbe.
„Gyurcsány szerint Puch rossz dealeket hozott, és minek a Fidesszel üzletelni? De nem volt fogólapja Puch felé.” A kormányfőnek nem sikerült leváltatnia (az MSZP-ben a pénztárnoknak nem volt főnöke, mert a kongresszus választotta), és bizalmasára, Szilvásy Györgyre cserélni, de az érkezni kezdő európai pénzeknél háttérbe szorították. Az akkor még Gyurcsány emberének számító Bajnai Gordon lett az illetékes miniszter, aki többször is ellenált Puchnak.
Bajnairól azt mondják, hogy miniszterként mindig vigyázott, hogy ne kerüljön pénz a saját zsebébe. Állítólag tudott volt róla, hogy nem szabad neki olyan ajánlatot tenni, amelyben ő személy szerint is kedvezményezett lehet, mert azt az embert kirúgja. Piaci szereplőként viszont már nemzetközi szereplők piacszerzését segítette, például a Ferihegyi reptér privatizációjánál.
Miután Orbán leállította a rendszert, a szocialistáknál jött a hét szűk esztendő, mert ekkor még a legális, költségvetési pártfinanszírozást sem emelte meg drasztikusan a Fidesz. Az első kétharmad és a Fidesz brutális piaci beavatkozása utáni első két évben senki nem akart vagy mert pénzt adni a pártnak, de „2010–’12 között még volt az előző időszakból valami lendület, amelynek Puch még része volt” – nevezi valaki eufemisztikusan lendületnek az építőipar úgynevezett beragadt pénzét, ami már le volt szervezve, de még nem volt kifizetve. „Lajos megtiltotta, de Mesterházy Attila megkapta ezt a pénzt.” (Mesterházy volt a párt elnöke 2010–’14 között.)
„2014–’19 között elfogyott minden lehetőség, ez az időszak volt a legkeményebb. ’19 után lehetséges megint gazdasági holdudvar képzése az ellenzékben.”
2010 után Puch köthetett magánüzleteket, és itt-ott besegített a pártnak. „Ő azok közé tartozik, akiknek eszmei elkötelezettségük is van. Neki fontos, hogy a pártból is legyen valami.” Más szerint nagy holdudvart tartott, és elverte a nyolc év alatt szerzett pénzt.
A legnagyobb érvágás a lemutyizott országos kereskedelmi rádiók ügye volt. A Fidesz és az MSZP megegyezett a két frekvencia privatizációjánál, hogy a reklámmegosztás 70:30 lesz, de amikor a Fidesz ezt megállította, Puch ott állt a több millió dolláros kölcsönnel, amihez még a párttartalék egy részét is be kellett áldozni.
Mesterházy szintén „rajta akarta tartani a szemét és a kezét a finanszírozáson is”. Őt a letelepedésikötvény-bizniszben való – a Walton egyik tulajdonosa, Bessenyei István közvetítésével szerzett – részesedés gyanúja lengi körül.
Leisztinger Tamás kisebb összegekkel segíti az MSZP-t, de „bőven kárpótolja magát azzal, hogy jó áron szerzi meg a párt ingatlanjait”.
Puch ma már eltávolodott a pártfinanszírozástól, helyét minden forrásunk szerint Molnár Zsolt vette át, aki fideszes alapozás után a II. kerületben kezdett Horváth Csaba (most zuglói polgármester, korábban fővárosi szocialista vezető, főpolgármester-jelölt) mellett. Ott már bejáratott nagykoalíció működött. A pénzcsinálási technikákat Molnár átvitte fővárosi (Hagyó Miklós hálózatában is benne volt) és más kerületi színterekre. Egy évtizedig budapesti elnök volt, 2019-től pedig országos pártigazgató.
Az MSZP zavaros NER-évtizedét sokan Molnár Zsolttal és üzleteivel azonosítják. Megkérdezettjeink véleményei közül a legtalálóbbnak az a megfogalmazás tűnik, hogy „Zsolt hol áruló, hol nem”.
„Kétszer láttam Pintérrel beszélni: mint a király és bohóca. Hajlongott, kínos volt. Nem a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökeként viselkedett, tartott Pintértől.” Köztudomású a belügyminiszterrel és Rogán Antallal való jó kapcsolata, utóbbinál közvetítő is: például a Molnár Gyula–Orbán-találkozó vagy a plakáttörvény körüli Fidesz-egyezkedés esetén. „Fetisizálták Zsolt pintéres kapcsolatait. Molnár Gyula elhitte, hogy Zsolt tud pénzt hozni, és védelmet is a Fidesztől.”
(Itt kell megemlíteni, hogy e cikksorozat szerzője a 2017 júniusa és az MSZP akkori miniszterelnök-jelöltje, Botka László szeptember végi, a miniszterelnök-jelöltségtől valóvisszalépése közötti négy hónapban – Botka László felkérésére – az MSZP kommunikációs igazgatójaként dolgozott. A cikksorozatban szereplő számtalan ügy közül csak az előző bekezdésben említett plakáttörvény és Botka megpuccsolása esett erre az időszakra. A cikksorozatban szereplő egyetlen információ sem származik abból az időből, Botka László pedig háttérbeszélgetéssel sem kívánt részt venni a megíráshoz szükséges anyaggyűjtésben – K. Gy.)
„Zsoltnak mindig voltak nagy botrányai, de egyikből sem lett semmi.” Ilyen volt, amikor korábbi közeli munkatársával, a most Molnár „anyakerületében”, a II.-ban polgármester Őrsi Gergellyel együtt megpróbálták megzsarolni azzal, hogy drogos szexpartikon vesz részt egy eltitkolt pesti luxuslakásban.
Legélesebb kritikusai szerint a szolgálatok vagy a rendőrség beszervezett embere, mások ügyészek nevét említik (ő is ott dolgozott, mielőtt ügyvéd és politikus lett) mint akik rendszeresen elsikálják az ügyeit.
A választás előtt Fuzik Zsolt vallomása alapján Molnár Zsoltot meggyanúsították a parkolási bizniszben való megvesztegetési pénzek elfogadásával, és bár mindig azt hallani, hogy a parlament mindjárt elveszi a mentelmi jogát, mégsem történik semmi az ügyében (ahogy a többi megvádolt szocialista, Tóth Csaba, Baja Ferenc vagy Horváth Csaba esetében sem).
Ismert, hogy a párt 2014-es kampányát irányító Ron Werber a Fidesszel való összejátszással, Rogán Antal lakásügyének elfektetésével vádolta meg.
Információink szerint egyik ügyvédje abban az ügyvédi irodában dolgozik, amelynek tulajdonosa, Kertész József Tamás ügyvéd vette meg Liszkay Gábortól a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. százszázalékos tulajdonrészét. Ez a zrt. az alapítója a fideszes médiaholdingnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA).
Zamárdi házában nagy bulikat szokott rendezni politikus- és üzletember barátaival (Bihal Dávidot, Veres Gábort, Őrsi Gergelyt említik közöttük – utóbbi polgármesteresége óta visszahúzódott), és jó viszonyt ápol a hozzá hasonlóan „hídembernek” tartott Zámbó Zsolttal.
Budapest, ahol elkezdett politizálni és üzletelni, mindig párton belüli párt volt, pártigazgatóként viszont már a párt teljes hálózata és pénze is hozzá tartozik. „Amikor Hagyó kiesett, átvette a budapesti hálózatát: Szaniszló, Trippon, Hintsch. Molnár Gyula idején átvette a vidéki hálózat egy részét is.”
Jó kapcsolata van a nagy szocialista adatbázissal rendelkező Pulai Andrással, a Publicus közvélemény-kutató intézet vezetőjével. Ahogy azt Lattmann Tamás akkor elismerte a Hír TV-ben Kálmán Olgának, Molnár kezdeményezte a 2017-es miniszterelnök-jelölt, Botka László megpuccsolása céljából az ő (és Tarjányi Péter, Molnár akkori tanácsadója) nyilvánosság elé állását mint másik MSZP-s miniszterelnök-jelöltét.
„Régen százhúsz ember volt a küldöttgyűlés, abból hatvanat kellett fizetni, a párt zsugorodásával Zsoltnak már csak a felét kell.” A több helyen már valós tagság nélküli megyei elnökök sokak szerint az ő fizetési listáján vannak (bár a frakcióval is szerződésben állnak, ahonnan legálisan jutnak pénzhez), például a segítségükkel érte el, hogy ne Ujhelyi István legyen a pártelnök.
„A Fideszben jóvá van hagyva, hogy engedjék őket. A Zsolton keresztül jövő pénz a Fidesz ajándéka volt az MSZP-nek.” „A pénzt ő osztja ki, nem viszi be a pártba.” Az egyéni támogatásokért cserébe kapott információk révén ő tud a legtöbbet a pártról.
„Zsolt mindenkinek főnyeremény, tartja a szavát, elintézi, amit ígér, érti és végigveri a rendszeren.” „Minden elnöknek jó a Zsolt, neki lehet támaszkodni. Ha van eszed, akkor nem akarsz Fuzikkal vagy Mesterházy Ernővel direktben tárgyalni. De egycsövű lett a dolog, és nagyon rá vagy kényszerítve.”
„Hagyó sem zavart senkit, amíg nem akart politizálni. El kell dönteni, hogy kiállsz-e a színpadra, vagy producere vagy a show-nak. Zsolt pedig elkezdett pártelnökként viselkedni.” A 2022-es ellenzéki egyeztetéseken ő, nem a két társelnök volt a fő tárgyaló.
Forrásaink szerint a magánélet a gyenge pontja, ezzel is próbálták megzsarolni. Volt felesége Alicantéban él, ahol forrásaink szerint több apartmanjuk is van (a saját nevükön nem találtunk), őt is sokat látni a Budapest–Alicante járaton.
Az SZDSZ és a Momentum
A kétezres években az SZDSZ-nek olyan vállalkozó is volt elnöke, mint Kóka János, aki korábban úgy lett SZDSZ által delegált miniszter, hogy Gyurcsánytól már tudta, hogy az lesz, mire az SZDSZ is értesült arról, hogy ők delegálnák.
A párt utolsó éveiben Fodor Gábor oldalán felbukkant Törő Csaba üzletember. Fodor bevitte az akkor általa vezetett Környezetvédelmi Minisztériumba, és zöldcége révén ő finanszírozta Fodor 2007-es pártelnöki kampányát is. Később a Simicska Lajostól kapott lehetőségekkel élve üzletelt, majd a Habony Árpád és Hernádi Zsolt köréhez tartozó, most hadügyminiszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf embere lett. Ezenkívül annak a cégnek lett a vezérigazgatója, amelyet a korábbi fővárosi parkolási biznisz néhány szereplője alapított, és amely Kína néhány nagyvárosában megcsinálhatta a parkolási rendszert.
Megjelent a fővárosi SZDSZ finanszírozásában Mesterházy Ernő is, aki házasság révén, a Magyar Bálint–Mécs Imre vonalon jött a párthoz. A főpolgármester Demszky a kétezres évek elején úgy érezte, hogy nincsenek megfelelő kapcsolataik fontos politikai és gazdasági háttérszereplőkkel, érdemi tényezőkkel. „Kell egy háttérember, akinek akár a Fidesz felé is lehetnek kapcsolatai. Így jött Mesterházy.” Városházi térfoglalására jellemző, hogy Atkári János főpolgármester-helyettes 2003-ban kiadott egy rendelkezést, hogy a hivatalból senki nem tárgyalhat vele.
Székellyel kiegyezett, Puchhal jó viszonyban volt, ahogy a Strabag-közvetítő Aczél Zoltánnal is.
Mesterházy eleinte magát az SZDSZ-t nem finanszírozta, csak a fővárost. Kuncze pártelnökként csak egyszer volt hajlandó találkozni vele, Mesterházy ekkor mondta állítólag, hogy „nem érted a működést”. A végnapokban már csak ő menedzselte az SZDSZ-t. „Ebben az utolsó évben sok politikus egzisztenciális utakat nyitott magának.”
Mesterházy, aki állítólag Simicska házszomszédja Szigligeten, hiába bízott így (is) szerzett immunitásában, 2010-ben pár hónapot előzetesben töltött a BKV-ügy kapcsán. A ’14-es kampányban a szocialistákat is segítette.
„Van olyan pletyka, hogy a Momentumban barkácsol, nem tudom, hogy nem a Fidesz kérte-e meg.” Olyannyira ott barkácsol, hogy 2021 novemberében felzúdulást okozott a párt elnökségében, amikor kiderült, hogy Fekete-Győr András és Hajnal Miklós révén a párt finanszírozásába is beszállt. A közvetítő a korábban republikonos („ahol ott a Republikon, ott Mesterházy is megjelenik”), majd 2019-től az EP-képviselő Cseh Katalin kabinetfőnökeként dolgozó politológus Tóth Csaba volt. „Aczél Zoltán pénzét hozta, de nem nagy összeget.” Kérdés, hogy ez a pénz csak Fidesz-engedéllyel jöhetett-e.
Más momentumos finomítaná azt az állítást, hogy Mesterházy már a Momentum mögött áll, szerinte csak a fiával vannak jó kapcsolatban, aki cégével, a Mentat Consultinggal (amelyben szintén ott van Tóth Csaba) kommunikációs szolgáltatásokat nyújtott a pártnak az előválasztáson.
Mesterházy a 2022-es központi kampányban is ajánlott Márki-Zay Péternek osztrák vonalról érkező nagyobb támogatást, de az végül nem valósult meg.
A Fidesz rendszere
Bár a Fidesz 2010-ig a nagykoalíciós rendszer szereplője volt, már első kormányzásakor, 1998–2002 között új elemet vitt az illegális pártfinanszírozásba: nem (csak) az adott piacon működő cégek állami megbízatásain keresztül vette le az „alkotmányos költséget”, Simicska Lajos saját cégeket épített fel erre. Például a Vegyépszert, amely addig sosem épített utat. „Előlegben utaltak két-háromszázmilliárdot a cégnek, ami ebből szerezte be a gépeket. Mára külön birodalma van a Fidesznek, így teljesen kontrollálhatatlanok az építési árak a közbeszerzéseken. A Strabagnak még valós versenytársai voltak, ők hat-nyolc százalékos haszonkulccsal dolgoztak. Ma ez már húsz százalék, de Gánt, Orbán apjának dolomitcége már negyven százalék fölöttivel. És osztalékban mindig mindent kivesznek.”
Az első két évtizedben több volt a nemzetközi szereplő is az állami megrendeléseknél, akik részei voltak (és maradtak) a korrupt rendszernek, még a legnagyobbak is (Telekom, Microsoft). „A szoci időkben jobban elfogadták, hogy velük üzletelünk, nekik van pénzük, és a lehetőségért cserébe megvágjuk őket. Ebbe az első Orbán-kormány is beleállt, Orbánnak még nem volt önálló politikája erre. Elfogadta ezt a keretrendszert, hogy ott van a pénz, itt a piac és a gyártósor, meg kell velük állapodni. Bár akkor is építette már a Vegyépszert, az önálló láb fejlesztése már akkor fontos volt. A szuverenitás, hogy ne legyél függő, neki tényleg alapmániája. Lassan bejött, hogy le kell gyártani a saját vállalkozóinkat. Most már ez lett a kizárólagos, elüldözni a külföldieket, és megcsinálni a sajátot ugyanarra.”
„Hornékban volt ennyi politikai erudíció, hogy az ellenzékkel is kell játszani. Ő volt az, aki közpénzből fönntartotta a Magyar Nemzetet. Bennük volt ennyi ravaszság, és a mieink már tőlük vették ezt át. Simicska sokat tanult attól a csapattól, respektálta őket.”
„Az MSZP szívességeket biztosít, és cserébe adományokat kap. A Fidesz mindig tulajdonlással dolgozik, cégen keresztül, és osztalék formájában jutnak a pénzhez.”
A centralizált rendszer kiszámíthatóbb, mint a szocialista-liberális pártoké volt. „Nálunk a döntés is szétfolyt. Puch felhívta a minisztert, de nem biztos, hogy úgy lett, mert volt miniszteri érdek, sőt még az apparátusnak is volt érdeke: ezer érdek volt.”
Ehhez képest „Simicska hatékony és szavatartó volt. Nem az volt, hogy jönnek kis cápák, és kiharapnak a combodból, hanem a vállalkozó úgy élte meg, hogy micsoda szolgáltatás! Azt kapja a közigazgatásban, amit elvár a pénzéért!”
„A Fidesznél először a beruházást elküldik beárazni jó magasra, erre még ráraknak extrát, és azt az extrát kell leadni. Amikor egy minisztériumnak megy százmilliárd uniós pénz, már akkor megvan, hogy mennyivel kell elszámolnia.”
Ehhez kepcsolódóan: Miért mond le az állam az útdíjbevételeiről – Mészáros Lőrincéknek utalja 35 évig a kormány az állami útdíjbevételek nagy részét
Az új rendszerben a nevükre veszik a cégeket. „Két határozott váltás látszik 2010 előtthöz képest. Orbán azt mondta, hogy közpénzből kell finanszírozni a pártokat, jobban láthatóvá kell tenni a kampány- és frakciófinanszírozásban, hogy mennyibe kerülnek, és akkor már lehet szigorítani a felhasználás módját. A másik oldalon pedig vége a nejlonzacskók világának, a nevükre vették a cégeket.
Meglepetés volt, amikor Simicska lenyilatkozta, hogy ő a Közgép döntő befolyással rendelkező tulajdonosa. Mindenki tudta persze, hogy ő a Közgép, az emberei úgy tárgyaltak, de mégis. Vége a nejlonzacskónak, láthatóvá tesszük, cégtulajdon van.”
Azért nem minden zajlik ilyen nyíltan és korrekten: „A cégek 2010 előtt fizettek, és aztán kaptak vissza. Most úgy is fenyegetnek, hogy elvesszük a céged, ha nem adsz le a hasznából. Nem is ígérnek tendert, közbeszerzést, csak fenyegetnek.”
Persze a cégek névre vétele, a tulajdonosok napvilágra kerülése csak egy határig igaz: a valaszonline.hu már több mint száz magántőkealapot számolt össze, amelyeknél törvény szavatolja a végső tulajdonosok anonimitását.
„Orbán új rendszert vezetett be: megszűnt a készpénzezés, túlárazunk, de meg kell rendesen építeni, és ki kell fizetni az alvállalkozókat. Aztán alacsony osztalékadóval kivenni a hasznot, és azt már senki sem látja, hogy a magánná tett pénzből hova megy.”
Hogy jön vissza a pénz? „Alapítványba rakja, hirdetést vásárol a KESMA-nál stb.” „A taóból pártot nem lehet, az tiszta privát vagyon. Nehéz a kettőt elválasztani.”
A magánvagyon és a közösség vagyonának elkülönítése „kardinális kérdés a Fidesz-szavazók számára is. Ezt nem csinálta jól az Orbán–Mészáros-kettős: nem tudták hatékonyan és világosan elmondani, hogy nem magunknak lopunk, hanem nektek, a konzervatív oldal győzelme érdekében. Persze hogy lopunk, de nektek lopunk. Azért, hogy mindig legyenek rendes, keresztény, ilyen-amolyan konzervatív politikusok, tudósok, újságírók, ifjúsági szervezetek, és csináljuk az MCC-t, az újságot, akadémiát stb. Nem tették, hanem hagyták, hogy rájuk száradjon a család bevonása.
Persze, hogy ez az egész nagyon bizalmi dolog, de mikor megjelenik a Tiborcz és a családtagok, akkor megbillen a mutatvány. Megértem, hogy a Simicskával való durva összeakaszkodás után nagyon bizalmatlan lett mindenkivel szemben, és csak a vérben bízik. De nem tudta átvinni az üzenetet. Ma a Fidesz-szavazók remélik ezt, bíznak ebben, bíznak az arányokban, de sokkal látványosabban meg lehetett volna csinálni.”
A rendszerben szinte mindenki részt vesz, de néha valaki láthatóvá válik. „Simicska alatt ha valaki saját zsebre üzletelt, megbuktatták. Nem biztos, hogy le kell adni a pénzt, de jelenteni kell.”
Sokan azért csúsznak el kis dolgokon, mert olyan üzleteket kötnek, amelyekről nem tud a vezetés. Ilyen volt például Mengyi Roland esete. „Eltehet, de meg kell beszélni, át nem lehet verni a központot. Töröcskei Istvánnál az erődemonstráció mellett szintén eltitkolt magánbizniszek gyanúja volt.”
„Simonka György nem arra használta a pénzt, amire ki volt adva. Sesztáknál erős volt a Hernádi-, Csányi-befolyás is, Homolya Róbert pedig becsapta őket.”
„Seszták nem számolt el rendesen, ezért bukott. Homolya is leballagott egy hatalmas összeggel Felcsútra.”
„Seszták hepciáskodott is a kormányátalakításnál, zsaroló pozíciót vett fel. Azt nem szeretik.”
„Letettek Homolya elé egy listát és egy végösszeget, hogy ezt akkor lenne kedves visszatenni a kasszába. Hallottam a felcsúti zarándoklatát. Nem tudom, megtette-e, de szabadlábon maradt.”
„Simonkáék rosszul csinálták vagy keresztbe mentek valakinek. Azért ez egy szőttes, nincsenek területi határok. Hogy Békésben ki csinálja a kórháztakarítást, abba nem dumálunk bele, mert az Sanyi bácsié. Vannak olyan figurák is, akik ellenőriznek egy ágazatot. Például ilyen a közétkeztetés.”
A jogerősen börtönbüntetésre ítélt, de oda be nem vonuló és Áder Jánostól végül kegyelmet kapó balmazújvárosi polgármester nyomozati irataiban megjelent a körzet országgyűlési képviselője is, mint aki ötmilliót kapott. (Tiba István szerint csak egy kölcsönt fizetett neki vissza a volt polgármester.)
Rendszeresen vannak hírek arról, hogy egy körzet fideszes képviselője összehívja a helyi polgármestereket, akiket „tájékoztat a várható fejlesztési lehetőségekről”. „Van limit, ami alatt oldja meg a saját körzetében, afölött van a felcsúti grémium.”
Információink szerint ötszázmillió forint beruházási érték alatt a választókerület vezetőjének, aki egyben az országgyűlési képviselő is (plusz a regionális igazgatónak) van jogosítványa intézni a pénzügyeket. Az annál nagyobb bevételű pályázatokról Felcsúton döntenek: a Hatvanpusztát is építő, tehát abszolút bizalmi ember Schmidt Zoltán, a FEJÉR-B.Á.L vezérigazgatója a kulcsszereplő.
Az árbevétel – tehát nem a profit – hat százalékát kell befizetni a központnak: előlegként a felét, majd valamelyik későbbi számlából, de nem a végszámlából a másik felét. Készpénzes leadás esetén ez csak négy százalék: először osztalékadóval leadózni, és a maradékot adni le készpénzben. „Készpénz nélkül nem működik a rendszer, az kényszerítette ki, hogy felső korlát van a legális kampányfinanszírozásra.”
Más soknak tartja a hat százalékot. „Ahhoz marha nagy túlárazás kell például az építőiparban, de informatikában lehetséges. Szerintem a százalék mozog.”
„Vannak szereplők, a választókerületi elnökök, aki bele vannak kényszerítve ebbe a rendszerbe – persze örömmel vállalták, hogy beállnak a struktúrába, nem kellett győzködni őket –, és vannak, akik a maguk urai. Léteznek hercegségek. Nekik nem így kell leadni, velük tárgyalni kell arról, hogy a cég mit csináljon, hogy mondjuk a nagy takarító, üzemeltető B+N miben vesz részt, miben nem. Ők nem mennek a felcsúti számvevőszék elé, hanem saját kasszát üzemeltethetnek. Egy csomó alrendszer van a különböző fázisokban. A fő szabály az igahúzó képviselőkre, a helyi notabilitásokra vonatkozik, de ezenkívül van egy csomó feudum.”
„Mivel saját cégekkel is dolgoznak, például a reklámozást nekik adják ki, így azok egyből bent maradnak a rendszerben.”
Mindenki állítja, hogy a miniszterelnök látja a nagyobb pályázatokat. „Odamegyek Schmidt Zoltánhoz, hogy szeretnék valami munkát megkapni, mire az a válasz, hogy megkérdezem odafönt. Vagy Mészáros kért tőlem valamit, amire mondtam, hogy azt úgy nem tudom megcsinálni, mire vakarta a fejét: nem mehetek vissza úgy, hogy nem úgy lesz megcsinálva, ahogy kérték.”
„Orbán mindent és mindenkit alárendel a politikai céljainak, de korrekt az emberekkel. Simicskáéknál is mindenkit kifizetett az elválásnál.” „A Fidesz bizalmi alapon dolgozik, és kegyetlen a hierarchia.”
„Korábban a pártfinanszírozás szégyellt dolog volt, az első számú pártvezetők igyekeztek nem tudni róla, távol maradni tőle, a testületekben nem beszéltek róla. Most ez nincs, felvállalt lett az egész, vezérlőelvvé vált. Ma már minden mellékágat átszőtt, nincs ettől mentes terület. És az arányok is változtak.” A rendszerbe lényegében a teljes politikai rendszer be van vonva, szinte mindenki érintett, érdekelt benne. Ez az esetleg meglévő morális aggályokat is segít távol tartani: hiszen így működik a világ.
Rengeteg pénz termelődik így a rendszerben, de mivel a magánvagyon és a „politikai közösség” vagyona mindig is összekeveredett a pártfinanszírozásban, ugyanilyen fontos a Fidesz finanszírozásának másik lába: a magyar költségvetés közvetlen felhasználása. „A Fidesz összekeveri a saját és a kormánypolitikát, neki már nem kell óriásplakátra költenie.” A Fidesz a politikai közvélemény-kutatások vagy a pártpropaganda szinte egészét kiszervezte a kormánynak, illetve szintén állami pénzekből finanszírozott külső szereplőknek, mint a CÖF vagy a Megafon Központ. „A költségvetés arra szolgál, hogy finanszírozza a hátországot, vagyis fordult a dolog, nem külön pénzekkel kell ezt megoldani, hanem elsődlegesen onnan mennek a pénzek.” | Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 2. rész: „Micsoda szolgáltatás!” | Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-illegalis-partfinanszirozas-rendszere-ahogy-a-resztvevok-latjak-ii-micsoda-szolgaltatas-/32238888.html | 2023-01-31 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.