text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az OPUS csoport működése során először átlépte az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget – tájékoztatta az OPUS GLOBAL Nyrt. csütörtökön az MTI-t a cég idei harmadik negyedéves, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett jelentése alapján.
A közlemény szerint a vállalatcsoport 2022-es háromnegyedéves konszolidált eredménye 14,7 milliárd forint lett. A 2021. év végi 889 milliárd forintos mérlegfőösszeghez képest a növekedés üzleti fejlődés eredménye, mivel a 2021-ben megszerzett energetikai cégek (OPUS TIGÁZ, OPUS TITÁSZ) jelentős összegű mérlegtételeit már konszolidálták az előző év összehasonlító időszakában – jelezte a vállalat.
Az OPUS GLOBAL Nyrt. – amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik – konszolidált szinten
86,4 százalékkal magasabb működési bevételt realizált az idei első három negyedévben, ami 163,2 milliárd forinttal nőtt az előző évi bázisidőszakhoz képest.
A 352,1 milliárd forintos működési bevétel mellett mintegy 52 milliárd forintos EBITDA-ról számolt be. Ez a cégcsoport valós teljesítményét leginkább láttató érték 25,5 milliárd forinttal nagyobb, mint 2021 első három negyedévében, a romló gazdasági környezet ellenére – fogalmaztak a közleményben.
Az OPUS csoport összes működési költsége a bevételekkel összhangban, de annál alacsonyabb, 82,7 százalékos mértékben, 148,6 milliárd forinttal szintén emelkedett, aminek oka nemcsak a csoport portfólióbővülése, hanem az idén gyorsuló ütemben romló kedvezőtlen gazdasági helyzet, az infláció, alapanyag- és energiaárszint-növekedés is – közölték.
A cégcsoport az idei első három negyedévben realizált működési bevételének nagyobb arányú növekedése és a működési költségeinek kisebb mértékű emelkedése mellett az üzemi eredmény (EBIT) szinten 23,9 milliárd forint konszolidált eredményt ért el, ami 156,1 százalékkal nagyobb, mint a bázisidőszakban.
Az OPUS GLOBAL társaságainak idei gazdálkodását alapvetően befolyásolta a háborús környezet generálta általános infláció, az építőipari és mezőgazdasági anyagárak emelkedése, illetve hiányuk, az energiaárak drasztikus növekedése és az árfolyamromlás. A közlemény szerint az év hátralévő részében a társaságok mindent megtesznek az emelkedő működési költségeiknek az értékesítési árakban való érvényesítésére, azonban ennek nemcsak piaci korlátai vannak, hanem a szabályozott ár környezetben – mint például az energiaszektorban – ez nem is lehetséges.
Az adófizetési kötelezettségek szintén jelentősen emelkedtek, elsősorban az energetikai szektorban jellemző magasabb adóteher következtében, ennek ellenére a cégcsoport az idei első három negyedévben 13,9 milliárd forint adózott eredményt ért el – áll a közleményben. | Ezermilliárdos vagyon felett rendelkezik a Mészáros-féle Opus csoport | Az OPUS csoport működése során először átlépte az 1000 milliárd forintos mérlegfőösszeget – tájékoztatta az OPUS GLOBAL Nyrt. csütörtökön az MTI-t a cég idei harmadik negyedéves, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett jelentése alapján. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2022/12/16/ezer-milliardos-vagyon-meszaros-lorinc-opus-csoport-bet-tozsde/ | 2022-12-16 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ártatlannak vallotta magát a korrupciós ügyben és szabadon bocsátását kérte az előzetes letartóztatásból Eva Kaili, az Európai Parlament volt alelnöke az illetékes brüsszeli bíróság zárt ajtók mögött tartottmeghallgatásán – tájékoztatták a sajtót ügyvédei a La Libre Belgique napilap jelentése szerint.
A két ügyvéd, Andre Risopoulos és a Michalis Dimitrakopoulos közölte: védencük tagadja, hogy pénzt kapott Katartól azért cserébe, hogy befolyásolja az Európai Parlamentnek az Arab-(Perzsa-)öböl menti országgal kapcsolatos döntéseit.
Azt mondták: „nagyon erős jogi érveik vannak amellett, hogy szabadon engedjék” a korábbi EP-alelnököt, aki – fogalmazásuk szerint – aktívan hozzájárul a nyomozás sikeréhez. Arról tájékoztattak, hogy kérték a levezető bírót: Eva Kailit lássák el elektromos nyomkövetővel, majd engedjék szabadon, mivel nincs esélye, hogy megszökjön, illetve nincs abban a helyzetben, hogy bizonyítékokat tudna megsemmisíteni.
Kailit és három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként. A rendőrség közlése szerint csaknem 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során.
Eva Kaili őrizetbe vett élettársa, az olasz Francesco Giorgi egy belga szocialista EP-képviselő, Maria Arena asszisztenseként dolgozott. Giorgi a múlt héten tett vallomásában beismerte, hogy tagja volt egy olyan lobbiszervezetnek, amit Marokkó és Katar is arra használt, hogy beavatkozzon az Európai Parlament döntéseibe.
A vádlottak között van továbbá Nicolo Figa-Talamanca, a No Peace Without Justice nevű civil szervezet igazgatója és egy volt olasz szocialista EP-képviselő, Pier Antonio Panzeri is, aki jelenleg a Fight Impunity nevű, brüsszeli székhelyű NGO elnöke.
A vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció. Az Európai Ügyészség a nap folyamán kérte a volt EP-alelnök mentelmi jogának felfüggesztését.
Kaili egy keddi rendőrségi kihallgatáson elmondta, tudott élettársa Panzerivel folytatott tevékenységéről és arról, hogy néha pénzzel teli bőröndöket tartottak a lakásán. Elismerte továbbá, hogy arra utasította apját: rejtse el az otthonában a későbbi házkutatások során megtalált készpénz nagy részét. A volt EP-alelnök apját két napig tartották őrizetben a rendőrségi kutatások után, majd szabadon engedték. | Katar-gate: Eva Kaili ártatlannak vallotta magát a korrupciós ügyben és a szabadon bocsátását kérte | Ártatlannak vallotta magát a korrupciós ügyben és szabadon bocsátását kérte az előzetes letartóztatásból Eva Kaili, az Európai Parlament volt alelnöke az illetékes brüsszeli bíróság zárt ajtók mögött tartottmeghallgatásán – tájékoztatták a sajtót ügyvédei a La Libre Belgique napilap jelentése szerint. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/22/katar-gate-eva-kaili-artatlannak-vallotta-magat-a-korrupcios-ugyben-es-a-szabadon-bocsatasat-kerte | 2022-12-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
16,3 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az állami tulajdonú Eximbankra „a vállalatirányítás, az adatszolgáltatás, a hitelkockázat és értékvesztés belső szabályozása, illetve kezelése, valamint a tőkemegfelelés terén feltárt hiányosságok miatt”. Mindez nem veszélyezteti a hitelintézet megbízható működését, írja az MNB közleménye.
A jegybank 2020 januárjától vizsgálta a Magyar Export-Import Bank Zrt. működését. Többek közt arra jutottak, hogy az Eximbank belső szabályzatában „nem, vagy nem pontosan rögzített egyes, a gyakorlatban ténylegesen alkalmazott riportokat, illetve végzett eljárásokat. A bank emellett nem végezte el a saját belső szabályozása által elvárt határidőre egyes belső szabályzatainak felülvizsgálatát”.
Az Eximbank „téves paraméterezés miatt huzamosabb időn át hibás adatokat szolgáltatott a banki könyvi kamatlábkockázatára vonatkozóan a jegybanknak. Adatszolgáltatási belső utasítása emellett nem tartalmazta teljeskörűen az e folyamatra vonatkozó keretrendszert, dokumentációt, ráadásul egyes esetekben kitöltési hiányosságok is felmerültek”.
Az Eximbanknak március végéig kell megoldania a problémákat, amiről május közepéig belső ellenőri jelentést kell adnia a jegybanknak.
Az Eximbanknak éveken át fontos szerepe volt a Fidesz hátországának feltőkésítésében. Többek között Andy Vajna is eximbankos hitelből tudta megvenni a TV2-t, ami azóta is a kormányzati propaganda egyik legfontosabb csatornája. De kapott innen hitelt Garancsi István kopaszi-gáti ingatlanfejlesztése is.
Ennek a banknak kellett volna létrehoznia a határon túli földeket felvásárló 143 milliárdos tőkealapot is, amit végül a szlovák kormány nyomására mégsem csináltak meg. De az Eximbank olyan kisebb projekteket is támogatott, mint Szijjártó Péter kedvenc győri temploma, és akkor támogatta meg az orosz piacok meghódítását, amikor már küszöbön állt az ukrajnai háború. | Több mint 16 milliós bírságot kapott az Eximbank a Nemzeti Banktól | 16,3 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az állami tulajdonú Eximbankra „a vállalatirányítás, az adatszolgáltatás, a hitelkockázat és értékvesztés belső szabályozása, illetve kezelése, valamint a tőkemegfelelés terén feltárt hiányosságok miatt”. Mindez nem veszélyezteti a hitelintézet megbízható működését, írja az MNB közleménye. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/23/tobb-mint-16-millios-birsagot-kapott-az-eximbank-a-nemzeti-banktol | 2022-12-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„A nyomozó hatóság megalapozottan döntött az eljárás megszüntetéséről” - válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes kérdésére, miután a DK-s képviselő arról érdeklődött, miért állították le hét év után a NAV-nyomozást a „Híd a munka világába” program ügyében.
Polt szerint a NAV több mint 110 tanút hallgatott ki, öt embert gyanúsítottként. Átvizsgálták a program beszerzéseit és szerződéseit, ingatlanokat kutattak át, szakértőket rendeltek ki. „A nagy terjedelmű, bonyolult jogi megítélésű ügyben az eljárási cselekmények nagy száma, a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése, a beszerzett bizonyítékok értékelése eredményezte a hét évig tartó nyomozást.”
Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) programja miatt 2015-ben Hadházy Ákos feljelentése után indult eljárás költségvetési csalás gyanújával. Az ORÖ-nek főleg EU-s forrásból létre kellett volna hoznia egy országos munkaerő-közvetítő irodahálózatot, ami folyamatos és kiszámítható munkát biztosított volna a hátrányos helyzetűeknek, elsősorban romáknak.
De az ORÖ több más, nehezen megmagyarázható tétel mellett autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott 100 milliókat, és sosem állt fel működő irodahálózat.
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala is vizsgálódott, és arra jutott: a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezetet ugyan bejegyezték 2014. április 24-én, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
Polt szerint nem lehetett minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy az ORÖ ne akarta volna megvalósítani a projekt céljait.Ezt arra alapozza, hogy ingatlanokat vettek meg és újítottak fel, irodabútorokat, informatikai eszközöket vásároltak, és a késést is jelezték. A legfőbb ügyész válaszában azt írja, figyelembe vették az OLAF-jelentést, ami elég volt a megalapozott gyanúhoz, a vádemeléshez viszont nem.
A nyomozás alapján ugyan Farkas Flórián volt fideszes parlamenti képviselő írta alá a támogatási szerződést, de nem vett részt a projekt végrehajtásában.Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016-ban példátlan módon elismerte, hogy visszaélések voltak a projektben, ezért felmondta az EU-s támogatási szerződést az ORÖ-vel, és visszakérték a pénzt. Az összegből 1,3 milliárd forintot a kormány állt, az ORÖ-nek így csak 300 milliót kellett visszaadnia.
Vadai megkérdezte, miért nem indítottak eljárást azért, mert az 1,3 milliárd forintot az adófizetők állták. Polt szerint itt nem beszélhetünk valószínűsíthető bűncselekményről. | Polt Péter szerint Farkas Flórián csak aláírta a papírokat, de nem vett részt a botrányos romaprogram végrehajtásában | „A nyomozó hatóság megalapozottan döntött az eljárás megszüntetéséről” - válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes kérdésére, miután a DK-s képviselő arról érdeklődött, miért állították le hét év után a NAV-nyomozást a „Híd a munka világába” program ügyében. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/23/polt-peter-szerint-farkas-florian-csak-alairta-a-papirokat-de-nem-vett-reszt-a-botranyos-romaprogram-vegrehajtasaban | 2022-12-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Első ránézésre is elég nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve, és nem egyedül venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, eredetileg nem is ez volt az elképzelés, a kormányfő veje, Tiborcz István és a vele egyre gyakrabban üzletelő Jellinek Dániel csak később tűnt fel a sztoriban. Hogy aztán az energetikai cég kétharmadát valószínűleg elég jó áron ők próbálják megszerezni.
Ki és mit vesz?
Hétvégén jelentették be (pdf), hogy egy elég komplex tranzakció keretében a Mol egy leánycége, illetve a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Diófa Alapkezelő Zrt. és a Jellinek Dániel tulajdonában lévő Indotek-Investments Zrt. egy-egy magántőkealapja felvásárolná az Alteót. A Mol közleményében úgy fogalmaztak, hogy
a felek célja, hogy többségi befolyást és közös irányítást szerezzenek az Alteo Nyrt felett.
A vázolt terv alapján a tranzakció végén ugyanakkor a teljes cég a Mol-Tiborcz-Jellinek hármashoz kerülne, úgy, hogy mindhárom szereplő ugyanakkora részesedést szerez.
Az Alteo valószínűleg a Budapesti Értéktőzsde elmúlt évtizedének legnagyobb sikersztorija. A 2008-ban alapított cég mostanra egy rengeteg területet átfogó energetikai szolgáltatóvá vált: jelentős megújuló (főleg nap és szél) valamint hagyományos (főleg gázalapú) villamosenergia-termelő kapacitása van, foglalkozik energiakereskedelemmel, hulladékkezeléssel, e-mobilitással, illetve nyújt komplex energetikai szolgáltatásokat egyéb vállalatoknak is, így üzemeltet és karbantart például ipari erőműveket.
A társaság az elmúlt években fokozatosan nőtt nagyra, a mostani energiapiaci helyzet pedig újabb lökést adott az üzleti teljesítményének. Az idei első kilenc hónapban már jóval 10 milliárd forint feletti adózott eredményt hozott össze, a teljes vállalatot pedig a felvásárlás bejelentése előtt nagyjából 67 milliárd forintra értékelte a piac.
A cég részvényeivel 2016 óta kereskednek a tőzsdén, ám a papíroknak csak alig harmada forog a börzén. A többségi tulajdonos egészen mostanáig a részvények bő 61 százalékát kézben tartó Wallis Asset Management Zrt. volt. Ez az a pakett, amit a Mol közleménye szerint már meg is vett a triumvirátus.
A többi részvényt pedig a jövőben szereznék meg, így ezekre kötelező vételi ajánlatot tettek. A papírok egy részét az Alteo alkalmazottai birtokolják, szűk 33 százalék pedig kisbefektetők tulajdonában van.
Alulárazták?
Az ügyre rálátó forrásaink szerint egyébként maga a felvásárlás önmagában nem volt meglepő. Azt tudni lehetett, hogy a Wallis egy pénzügyi befektető, így megfelelő ajánlat esetén túlad a részesedésén. Az ügylet időzítése és a vevők kiléte azonban már okozott meglepetést, illetve több forrásunk azt is megkérdőjelezte, hogy valóban megfelelő ez az ajánlat.
Az Alteónak tényleg elég jól ment az elmúlt időszakban. A vállalat 2021 eleje óta minden negyedévben nyereséget mutatott ki, az idén pedig eddig duplázta a profitját.
Ennek, illetve az alapvetően a cég szempontjából kedvező környezetnek köszönhetően a részvények árfolyama is dinamikusan emelkedett. A felvásárlási hírek előtt a papírt jóval 3300 forint felett jegyezték, ami közel 40 százalékos növekedés az év eleji és az idén júliusi szinthez képest is. Ráadásul azok az elemzők, akik foglalkoznak a vállalattal, kivétel nélkül az árfolyam további dinamikus emelkedését várták, és vételre javasolták a részvényt. Az Erste néhány nappal a bejelentés előtt emelte a célárat 3790 forintra, az MKB pedig ennél is magasabb, 3812 forintos jegyzést várt (pdf) egyéves időtávon, amire a bank rá is erősített hétfőn.
Ehhez képest tényleg nem tűnik túl gálánsnak a vevőjelöltek 3040 forintos kötelező vételi ajánlata, ami ugyan megfelel a törvényi minimumnak, de a bejelentés előtti záróárnál majdnem 8 százalékkal kevesebb. A hétfőt masszív eséssel is kezdték az Alteo részvényei, igaz, kedden már emelkedett az árfolyam.
A Wallisnak pedig még a vételi ajánlatban szereplő árnál is jóval kevesebbet fizettek a vevők, egész pontosan részvényenként 2872 forintot, ami az aktuális ártól 13, az elemzők által belőtt céláraktól pedig durván negyedével marad el. Ezt több, lapunknak nyilatkozó szakértő is értetlenül fogadta. Mint egyikük fogalmazott: merőben szokatlan, hogy többségi részesedést diszkonttal adnak el, hiszen azzal olyan többletjogok és lehetőségek járnak, amelyeknek jelentős többletértéke van a vevő számára.
Márpedig csak a nyilvános ajánlatban szereplő és a Wallisnak fizetett ár közötti különbség milliárdokkal értékeli alul a Wallis részesedését. Az eladót kerestük kérdéseinkkel, de ezekre nem reagáltak. Egy szerdán kiadott közleményben ugyanakkor azt írták: a vételár tükrözi mind a jelentős részvényesi értéknövekedést, melyet a Wallis elért a vállalattal, mind a piaci likviditás korlátait is, mellyel egy nagybefektetőnek számolnia kell.
Miért kellett ide Tiborcz és Jellinek?
A legnagyobb meglepetés azonban így sem az ár volt, hanem a vevők kiléte. A Mol érdeklődése teljesen érthető, hiszen az Alteo portfóliója elég jól illeszkedik az olajipari cég stratégiai terveibe. Kérdésünkre az olajipari vállalatnál is ezt emelték ki. Mint fogalmaztak:
Az akvizíció fontos mérföldkövet jelent a Mol számára, hiszen hosszútávú üzleti stratégiánk egyik legfontosabb célkitűzése, hogy beindítsuk a régió körforgásos gazdaságát és fenntartható energiával, alapanyagokkal járuljunk hozzá Közép-Kelet-Európa gazdaságainak működéséhez. Hosszú ideje figyeljük már az Alteót, hiszen a vállalat szerteágazó portfóliója számottevő növekedési potenciált hordoz magában … Ezek a területek a zöld energiaátmenet felgyorsulása miatt évek óta relevánsak a Mol-csoport számára, a tranzakcióra viszont most adódott lehetőségünk.
A kérdés csak az, hogy ha ennyire fontos felvásárlási célpont az Alteo, akkor a Mol miért nem egyedül futott neki a tranzakciónak, miért vont be más pénzügyi befektetőket is, ráadásul úgy, hogy a többségi tulajdont is kiengedte a kezéből. A cégnél lapunk erre vonatkozó kérdésére azt válaszolták: ahhoz, hogy az Alteóban szerzett részesedés a Mol transzformációját felgyorsítsa, nincs szükség az irányítási jogok egyedüli megszerzése. Szerintük
az azonos célokért dolgozó partnerek segítségével kisebbségi tulajdon mellett is ki lehet aknázni a növekedési potenciált és a szinergiákat.
Ez azonban üzletileg, és különösen a Mol kisebbségi tulajdonosi tapasztalataival (a horvát INA-ban sokáig jelentett ez problémát) elég gyenge lábakon álló érvnek tűnik. A Molnak teljesen egyértelműen a szinergiák kihasználása miatt érdemes megvennie az Alteót, tehát azért, mert a két cég együttesen többletértéket tud teremteni ahhoz képest, mintha külön működnének*Az Alteo tudása új piacokat nyithat meg a Molnak, így növelheti a bevételét, de több vonalon csökkentheti a költségeit is, illetve ugyanez fordítva is igaz.. Ez a szinergia azonban valószínűleg nehezebben érvényesíthető kisebbségi tulajdonban, arról nem is beszélve, hogy az többletértéket meg kell osztani a tulajdonostársakkal.
Ráadásul a Mol pénzügyileg biztos nem szorult rá Tiborcz István és Jellinek Dániel tőkéjére.
A teljes tranzakció összértéke nagyjából 58,5 milliárd forint lenne, ami a Molnál viszonylag gyorsan előteremthető összeg. Az idén az első három negyedévben a cég átlagos havi nyeresége meghaladta ezt az összeget, a vállalat készpénzállománya*pénzeszközei pedig több mint 600 milliárd forint volt szeptember végén, azaz a vételár bő tízszeresére rúgott.
Tiborcz István és a miniszterelnök vejével, illetve a kormányzati érdekek mentén egyre többet üzletelő Jellinek Dániel feltűnése azonban nem csak azért okozott meglepetést, mert üzletileg nehezen magyarázható. Úgy tudjuk, hogy eredetileg csak a Mol érkezéséről volt szó, a két kormányközeli üzletember neve csak a folyamat legvégén került elő.
Tiborcz és Jellinek motivációit nem nehéz felfejteni, pénzügyi befektetőként nyilván keresni akarnak az ügyleten, igaz, a Jellinek Dániel tulajdonában álló Indoteknél lapunk kérdésére azt írták: amellett, hogy kiugró üzleti potenciált látnak az energetikában, szinergikus hatásokra is számítanak (ha kíváncsi vagy az Indotek teljes állásfoglalására, kattints a csillagra)*Az alábbiakban az Indotek kérésére a csoport „állásfoglalását változtatás, rövidítés és a nyilatkozat egyes részleteinek kiragadása nélkül, egyben közöljük”:
Az Indotek Group, Magyarország egyik vezető befektetéskezelő cégcsoportja, kiugró üzleti potenciált lát az energetikában, ezen belül is a zöldenergetikában. Az e területen meghatározó magyarországi szereplőnek számító Alteo Nyrt. alapítása óta meggyőző üzleti teljesítményt nyújt, növekedési kilátásai kiemelkedők, így a beszállás a társaságba jelentős felértékelődési potenciált hordoz. Az Indotek Group diverzifikálja befektetési portfólióját, ezért túllépve eredeti üzleti stratégiáján, a B és C kategóriájú ingatlanok megvásárlásán és hasznosításán, egyre jobban érdeklődik teljes vállalatok és vállalatcsoportok iránt, az ingatlanszektor mellett más ágazatokban is, ahol az Indotek üzleti tevékenységéhez megfelelő szinergiákat lát, vagy jó momentum adódik akár az árazás, akár a növekedési kilátások alapján a beszállásra. Egyre fontosabbnak tartja azt is, hogy befektetései fix jövedelemtermelő képességgel rendelkezzenek. Mindemellett az Indotek Group maga is rendelkezik megújulóenergia-termelő eszközökkel, illetve ügyfelei is egyre jobban igénylik a megújuló energiát (gyakorlatilag már ma is alapelvárás, hogy az energia a lehető leghatékonyabban, ugyanakkor a lehető legkörnyezetkímélőbb módon legyen előállítva), így szinergikus hatásokra is lehet számítani. A fenntarthatóság és a zöldenergetika belső indíttatásból is fontos az Indotek Group számára, jelzi ezt, hogy 2036-ra szeretné elérni, hogy az ingatlanjaiban kizárólag fenntartható módon megtermelt energiával fűtsenek és világítsanak..
Keresni igazán gyorsan pedig akkor lehet egy ilyen ügyleten, ha lesz olyan piaci szereplő, amely belátható időn belül drágábban megvásárolja majd a részesedésüket. Szakértők szerint egy ilyen forgatókönyv pedig egyáltalán nem elképzelhetetlen. A kisbefektetők például leginkább attól tartanak, hogy a Mol most ugyan bevonta a két kormányközeli szereplőt az ügyletbe, később azonban magasabb áron kivásárolja őket. Így a mostani – többek szerint nyomott – ajánlati ár és a későbbi magasabb ellenérték közötti haszon a jelenlegi befektetők helyett a NER-es vállalkozókhoz kerülne.
Más kérdés, hogy ha a Wallis többségi részesedését meg is szerzi a három vevő,
egyáltalán nem biztos, hogy a többi részvényt is meg tudják vásárolni, és így kivezethetik az Alteót a tőzsdéről.
Ehhez ugyanis először az igazgatóságnak kell döntenie, hogy elfogadásra javasolja-e a kisbefektetőknek az ajánlatot, majd a kisbefektetőknek, hogy eladják-e papírjaikat a kínált árért. Ha sokan úgy döntenek, hogy keveslik az árat, és így a Mol-Tiborcz-Jellinek hármas részesedése nem éri el a 90 százalékot, akkor az Alteo maradhat a tőzsdén. Halottunk olyan véleményt, amely szerint ez tűnik a legvalószínűbb kimenetelnek, és talán még a NER-közeli vevőket sem feltétlenül zavarná, így ugyanis fenn tudják tartani a transzparencia látszatát.
Az ügyben az Alteót is kerestük kérdéseinkkel, de jelezték, hogy a cég a felvásárlásnak ebben a szakaszában semmit nem kommunikálhat a folyamatról.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan sikeresek voltak, hogy megérkezett a Mol, Jellinek és TiborczAz Alteo tankönyvi példája annak, hogyan lehet a nulláról felépíteni egy céget, bevonva a tőkepiac szereplőit is a finanszírozásba. A részvényesek most kaptak egy ajánlatot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamitA hat magántőkealapba csatornázott közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Orbán Viktor vejével. Az állami oldalon változások várhatók. | A Molt várták, de Tiborcz és Jellinek is érkezett | Első ránézésre is nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, nem is ez volt az eredeti elképzelés. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20221222/a-molt-vartak-de-tiborcz-es-jellinek-is-erkezett/ | 2022-12-22 08:49:00 | true | null | null | G7 |
A Rába Nyrt. felügyelőbizottságának elnöke és auditbizottságának tagja lehet Palkovics László - szemlézte a Blikk a Kisalföld megyei napilap által a Budapesti Értéktőzsde honlapján talált előterjesztést. Az irat szerint a közgyűlésen a felügyelőbizottság elnökének és tagjának, egyúttal az auditbizottság tagjának visszahívásáról, egyben az új elnök megválasztásáról szavaznak.
A közgyűlés a közgyűlés napjával visszahívja a felügyelőbizottságból és az auditbizottságból Lepsényi Istvánt, a felügyelőbizottság tagját és egyben elnökét, továbbá az auditbizottság tagját - olvasható az előterjesztésben. | Havi 900 ezerért kaphat Palkovics László felügyelőbizottsági elnöki posztot az állami tulajdonú győri gyárban | A Kisalföld által észrevett előterjesztés szerint a Rába következő közgyűlésén juttathatják fontos és jövedelmező pozícióhoz a volt ipari minisztert. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/12/26/havi-900-ezerert-kaphat-palkovics-laszlo-felugyelobizottsagi-elnoki-posztot-az-allami-tulajdonu-gyori-gyarban/ | 2022-12-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Százával hullanak majd országszerte a fácánok december 27-én, ezen a napon mind a 19 megyében vadászatot rendez egy magas szintű kormányzati támogatással bíró cég.
A 2019-ben alapított Országos Jótékonysági Vadászat (OJV) Közhasznú Nonprofit Kft., amelynek védnöki nyilatkozatát a Karmelita kolostorban írták alá, az elmúlt években nagyon rákapcsolt, hogy javítson a hobbivadászat társadalmi megítélésén, és természetesen azért, hogy szalonképes alkalmakat biztosítson a fizetőképes érdeklődők számára a sörétes puskák használatához.
Az OJV Kft. létrehozása mögött az az ötlet húzódik, hogy a vadászatot nemes társadalmi céllal kapcsolják össze: a cég a vadászatok bevételeiből rendszeresen adományoz milliós pénzösszegeket gyermekgyógyászati célokra, a jótékonykodásról pedig igyekeznek minél több helyen hírt adni a sajtóban, ami a cég által felkért ismert emberek, az úgynevezett „márkanagykövetek” feladata. A cég feletti védnökséget a kormányzat közismerten szenvedélyes vadászai, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kovács Zoltán kommunikációs és Zambó Péter agrárminisztériumi államtitkár látják el.
A kft. honlapja szerint az idei rendezvény után az 50 ezer forintos részvételi díjakból és az összegyűjtött adományokból „hiánypótló orvosi eszközöket” vásárolnak a megyék egy-egy kiválasztott kórháza számára. Összesítésük szerint az elmúlt években összesen 142 millió forinttal támogatták a kórházakat, igaz, ebbe beleszámolták a cégalapítást megelőző hat év Fejér megyei pénzgyűjtéseit is.
Ezt azért tehették, mert az OJV-t létrehozó és tulajdonló három szervezet közül kettő Fejér megyében, a Velencei-tó környékén működik. Bennük az a közös, hogy a hátterükben valamilyen formában felbukkan egy másik egykori vadász-politikus, L. Simon László korábbi államtitkár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A Velencei-tavi Kistérségért Alapítványt például maga L. Simon hozta létre. Ez a szervezet a története során egy 267 millió forintos uniós támogatást is elnyert már kastélyfelújításra, legutóbb pedig – ahogy azt az Átlátszó megírta – egy tóparti hotelt szerzett meg valószínűleg messze a forgalmi érték alatti áron. A velencei hotelt az állam adta oda ingyen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyesületének, amely aztán átpasszolta az alapítvány érdekeltségébe.
Tavaly a jótékonysági vadászatot követően éppen L. Simon tartott beszédet a résztvevők számára rendezett díjkiosztó ünnepségen. A Nimród vadászati szaklap szerint a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője a beszédben igyekezett cáfolni azt a közvéleményben kialakult vélekedést, hogy a vadászok csak olyan dúsgazdag vállalkozók vagy olyan befolyásos politikusok lehetnek, akik megengedhetik maguknak, hogy egy hétvége alatt százezreket vagy akár milliókat költsenek a szenvedélyükre. L. Simon azt állította, hogy a jótékonysági vadászat annyira jó cél, hogy ilyenkor még a kiskeresetű vadászok is a zsebükbe nyúlnak:
Azok a jótékonysági vadászaton részt vevő vadászok is hozzájárulnak a sikerhez, akik nagyon szerény jövedelemmel rendelkeznek, és nem engedhetik meg maguknak, hogy minden évben elejtsenek mondjuk két kapitális bikát. (…) Példaértékű a magyar vadászok adakozása, mert még akinek kevés van, akinek éppen csak van valamije, akinek néha még az is gondot okoz, hogy a legolcsóbb régi IZS puskájához normális sörétes lőszert vásároljon, ő is részt vesz a jótékonysági vadászaton, ezzel hozzájárul anyagilag a vadászok összefogásához, amellyel a beteg gyerekeket segítjük.
Az idén a kórházak támogatása mellett azért a résztvevőket is jutalmazzák. Azok között, akik befizetik a részvételi díjat, egy milliós értékű vadászpuskát sorsolnak ki. A fegyvert, a diófából készült puskatus és a króm-molibdén cső mellett az teszi különlegessé, hogy a török gyártó a jótékonysági vadászat logóját is belegravírozta a fémrészekbe.
Az OJV Kft. tevékenységét L. Simonhoz hasonlóan nagy sikernek tartja a cég ügyvezetője is. Fejes László szerint a jótékonysági vadászat sikere és az adományozással megvalósuló társadalmi haszna megkérdőjelezhetetlen. Lapunk felvetésére, hogy az állatvédő szervezetek nem tartják helyénvalónak a módszert, hogy összekapcsolják a beteg gyerekek támogatását az állatok lelövésével, a cégvezető azt mondta, nem ért egyet az állatvédőkkel.
Fejes azzal érvelt, hogy a Föld nyolcmilliárdos lakossága nagyrészt húsevő, az ember áll a tápláléklánc tetején, ezért „tetszik vagy nem, szinte minden állat – a házi kedvenceket kivéve – az emberi faj fennmaradását szolgálja”. „A vadászat kizárólag ott és akkor probléma, amikor az nem tervszerű és nem szabályozottan fenntartható”, Magyarországon viszont olyan nagy tradícióval bíró, szakmailag fejlett és magas színvonalú vadgazdálkodás zajlik, melynek része a vadállomány tervszerű mennyiségi és minőségi szabályozása.
A vadászat tehát szükséges és létezik akkor is, ha az nem párosul jótékonysággal. Következésképpen a jótékonysági vadászat által nem kerül sem több, sem kevesebb vad elejtésre. Mi a vadászszenvedélyt kapcsoltuk össze a jótékonysággal
– szögezte le Fejes László.
A jótékonysági vadászat azonban még jóval az idei esemény megrendezése előtt támadások célpontja lett. Novemberben – miután az OJV bejelentette, hogy az olimpiai bajnok vízilabdakapus, Szécsi Zoltán lesz a cég egyik nagykövete – több szervezet is megszólalt.
A gyermekek megsegítésének mi is hívei vagyunk, meg is tesszük, akár állatterápiás kezelések biztosításával, de nem tartjuk etikusnak, hogy az állatok megölésével kössék össze
– közölte Püspöki Zsolt, a Magyar Vegán Egyesület alelnöke, aki szerint a XXI. században már semmi nem indokolja, hogy az ember állatokat öljön, inkább a puskák és a terepjárók árát fizessék be támogatásként.
„Szerencsétlen előnevelt állatokat eresztenek ki a gyilkolászásban örömüket lelő celebek elé” – mondta a 24.hu-nak Bóday Pál, a Macskaárvaház vezetője. A civil szervezet nemrég kormánypárti és ellenzéki politikusok részvételével tartott adománygyűjtést az árva állatok megsegítésére. Bóday szerint a valódi erdőgazdálkodással foglalkozó vadászok is megvetik az ilyen típusú „VIP-eseményeket”.
– fogalmazott a civil szervezet vezetője. | Ötvenezerbe kerül fejenként a karácsonyi jótékonysági vadászat | Az ország összes megyéjében lesz karácsonyi fácánvadászat, melynek bevétele beteg gyerekekhez kerül. Az állatvédők szerint ez a cinizmus csúcsa, a szervezők viszont a nemes célt hangsúlyozzák. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/12/26/orszagos-jotekonysagi-vadaszat-50-ezer-belepo-facanvadaszat-allatvedok/ | 2022-12-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Új szereplő, a HAFE-Hungary Kft. lépett fel, mint a válságból válságba bukdácsoló somogyi gyógyfürdő megmentője. A sajtótájékoztatón egy győri fideszes önkormányzati képviselő, Hajtó Péter a kft. „képviselőjeként” mutatkozott be. A cégadatbázis szerint a fürdőt az édesanyja cége vette meg. A vevő mögötti céghálóban további érdekességekre bukkantunk, ugyanis ott az év elején, hatósági eszközökkel kitessékelt tulajdonos, Kuti Balázs tűnik fel. A sok adásvételnek hála, a fürdő legutóbbi vételára nem ismert. A fideszes képviselő rokona minden bizonnyal bízik a kapcsolataiban, a felújításhoz támogatásokat terveznek igénybe venni.
Az 1500 fős Csokonyavisonta Belső-Somogy különleges hangulatú települése, ami az utóbbi időben leginkább a gyógyfürdő körüli kálvária miatt került be a hírekbe. A fürdő korábban önkormányzati tulajdonban volt, a létesítménynek azonban a koronavírus végleg betett. A tulajdonosok egymásnak adják a kilincset, – a HAFE-Hungary Kft. idén már a harmadik! – miközben felelőtlenül lengetnek be több száz milliós fejlesztéseket.
Kuti Balázs először verseny nélkül vette meg a fürdőt
A Somogy megyei színjáték egyik szereplője, Szászfalvi László, a dél-somogyi térség fideszes országgyűlési képviselője, aki az idei évben nem kevesebb mint háromszor számolt be büszkén a csokonyavisontai gyógyfürdő megmentéséről.
Először március 12-én, a választási kampány hajrájában rendeztek ünnepélyes alapkőletételt a fürdő területén, miután az önkormányzat eladta a Thermál-Fürdő Kft.-t Kuti Balázs vállalkozónak 57 millió forintért. Kuti ezen kívül a fürdő körülbelül 100 millió forintos tartozását is átvállalta.
A megyei KESMA-lap dagályos sikerjelentésben hirdette, hogy ömlik a pénz a gyógyfürdőhöz, a fejlesztéshez szerintük „400 millió forint állami támogatás is érkezett”.
Vízilabdás álmok. Nyolcszáznegyven millió forintból egy vízilabda-edzőcentrumot hoztak volna létre a nélkülözhetetlen fejlesztések, felújítások mellett: ehhez a négyszáz milliós állami támogatás és a 170 milliós önrész mellett a Vízilabda Szövetség további 270 millió forinttal járult volna hozzá. Az eseményen részt vett a Magyar Vízilabda Szövetség akkori elnöke, Vári Attila, aki októberben a szövetség körüli zavaros pénzügyek miatt lemondott.
Szászfalvi úgy fogalmazott, hogy „ezek a források rendelkezésre állnak, hamarosan megérkeznek a munkagépek is”. Ám a vásárlást a Somogy Megyei Kormányhivatal utólag semmisnek nyilvánította, miután a csokonyavisontai önkormányzat törvényellenesen, nyilvános pályázat nélkül adta el a céget.
Alapkőletétel után bezárás: fürdőháború Csokonyavisontán | atlatszo.hu
Általános megdöbbenés lett úrrá a Somogy megyei Csokonyavisontán, miután a helyi, országosan is ismert gyógyfürdő Facebook-oldalán április 12-én megjelent egy bejegyzés, amely szerint a fürdő határozatlan időre bezár. A drámai bejelentés előzményei: egy feltűnően értékaránytalannak tűnő adásvétel, az ezt érvénytelenítő hatósági eljárás, derült égből választásra időzített alapkőletétel, s a háttérben helyi érdekcsoportok eldurvuló küzdelme a tönk szélére került fürdő maradványaiért.
A második vállalkozó is csak ígérgetett
A kútba esett ügylet után augusztus elején megjelent egy pályázati felhívás, mely szerint a fürdőt üzemeltető cég egymillió euróért – ÁFA-mentesen – eladó.
Harasztia Attila polgármester az Atádhír önkormányzati hírportál kérdésére azt válaszolta, hogy „az árat értékbecslés adatai alapján állapítottuk meg”. További sajátos körülmény, hogy az értékbecslés megemlíti, hogy „a fürdő 380 millió forintos értéke túlzott a leírt hiányosságokat figyelembe véve, és csupán „a nettó alapterület nagysága miatt jön ki ez a magas érték”.
A szűkös, mindössze 17 napos pályázati határidő ellenére úgy tűnt, sikerül megszabadulni a súlyosan veszteséges önkormányzati vagyontárgytól: 2022-ben immár másodszor, szeptemberben is ünnepélyesen bejelentették, hogy elkelt a fürdő. Egy barcsi székhelyű építőipari vállalkozás, a Bau-Lizéna Kft. vette meg, 140 millió forintban állapodtak meg a felek. Az egymillió eurós ajánlati vételár, úgy tűnik, csupán porhintés volt a korábbi, alacsony összeg miatt elégedetlenkedő helybeliek szemébe.
További elgondolkodtató körülmény: bár a korábbi, hoppon maradt vevő,
Kuti Balázs a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy elindul a nyilvános tenderen, végül mégsem tette meg.
Újabb sikerjelentés, újabb, az országos sajtóban is nyilvánosságot kapott fogadkozások: az immár törvényes tulajdonos, a Bau-Lizéna 2023 májusára ígérte az időközben bezárt fürdő újranyitását, s azt, hogy legkésőbb 2022. november 1-től belekezd a fürdő fejlesztésének első ütemébe háromszázmillió forint értékben.
Győri fideszes politikus édesanyjának cégéhez került a fürdő
Ebből sem lett semmi, viszont december 9-én újabb, az idei harmadik ünnepélyes bejelentésre került sor a fürdő területén, természetesen Szászfalvi László jelenlétében: a Bau-Lizéna eladta a Thermál-Fürdő Kft.-t a HAFE Hungary-nak. Ez a tény erősen kérdőjelessé teszi, komolyan gondolták-e egy percig is, hogy azonnal befektetnek háromszázmilliót a fürdő fejlesztésébe.
Hajtó Péter, a legújabb „tulajdonos társaság képviselője” szerint december 18-án részlegesen ugyan, de újra kinyit a fürdő. Hajtó Péter Győr Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője.
Az viszont nem derült ki, hogy az utóbbi adásvétel során mennyiért is cserélt újra gazdát a fürdő, miután ez már két magáncég közti ügylet volt.
Az viszont megállapítható a cégadatokból, hogy az új tulajdonos a HAFE-Hungary Kft. A cég jelenlegi tulajdonosa Hajtó Ferencné, aki Hajtó Péter édesanyja. A kft.-t pedig Hajtó Péter még saját maga alapította 2010-ben.
A cégadatbázisban több szál is a hatóság által kitessékelt Kuti Balázshoz vezet. Hajtó Péter szeptemberben vette át tulajdonosként és vezérigazgatóként Kutitól az általa márciusban alapított, Berkoling Zrt. nevű vállalkozást:
A cég 2022. szeptember 2-ig a CSTF, feltehetően a Csokonyavisontai Termál Fürdőből képzett nevet viselte.
2022. augusztus 9-ig a Csokonyavisonta, Fürdő tér 1. címre volt bejegyezve.
2022. szeptember 2-ig Kuti Balázs volt a teljes részvénycsomag birtokosa. Őt váltotta Hajtó Péter.
A cégadatokból az is kiderül, hogy a Thermál Fürdő Kft. új ügyvezetője, Popovits Frigyes egy olyan cég tulajdonosa és ügyvezetője (Port Adria Kft.), amely korábban szintén Kuti Balázsé volt. Hajtó Péter márciusban a Facebook oldalára egy olyan szelfit posztolt, amin Orbán Viktortól balra Kuti Balázs látható.
Pénz még nincs felújítani a fürdőt
Az új tulajdonosnak szüksége is lesz némi állami hátszélre, ha az erősen retró hangulatú fürdőt ki akarja pofozni. A dél-somogyi Csokonyavisontát – gyógyvizét, földrajzi és infrastrukturális adottságait – szokás a Zala megyei Zalakaroshoz hasonlítani, már ami a kiinduló, rendszerváltás előtti állapotokat illeti. Zalakaros azonban ma nemzetközi hírű virágzó fürdőváros, 386 ezer vendégéjszakát produkáló négycsillagos szállodák sorával, míg Csokonyavisonta maradt a nyolcvanas-kilencvenes évek „falusi fürdőhelyének” színvonalán, s ezt a helybéliek és a régió területfejlesztéssel foglalkozó szakemberei egyaránt a politikai akarat hiányának tudják be.
Kérdés, hogy a győri önkormányzati képviselő képes-e ezen változtatni. A fürdőt birtokló cégnek szüksége lesz támogatásra, tavaly mindössze 279 millió forint nettó árbevételt ért el, ami 7 milliós nyereséggel társult. Hajtó Ferencné több cégben volt már tulajdonos, ami jelenleg felszámolás, vagy végelszámolás alatt van. Hajtó Péter szintén több felszámolás vagy kényszertörlés alatt álló vállalkozás korábbi tulajdonosa.
A képviselő a sajtótájékoztatón az Atádhír beszámolója szerint – meglepő őszinteséggel – azt mondta, hogy a fejlesztéseket „nem tudjuk saját zsebből kifizetni, nem szeretnénk olyan képet festeni magunkról, ami nincsen. Természetesen külső forrásokat és támogatásokat szeretnénk igénybe venni.” Kérdés, hogy a következő, várhatóan szűkös időkben képesek lesznek-e megszerezni ezeket, vagy kezdődik minden elölről. | Győri fideszes képviselő édesanyjának cége szerezte meg a csokonyavisontai gyógyfürdőt | Új szereplő, a HAFE-Hungary Kft. lépett fel, mint a válságból válságba bukdácsoló somogyi gyógyfürdő megmentője. A sajtótájékoztatón egy győri fideszes önkormányzati képviselő, Hajtó Péter a kft. „képviselőjeként” mutatkozott be. A cégadatbázis szerint a fürdőt az édesanyja cége vette meg. A vevő mögötti céghálóban további érdekességekre bukkantunk, ugyanis ott az év elején, hatósági eszközökkel kitessékelt tulajdonos, Kuti Balázs tűnik fel. A sok adásvételnek hála a fürdő legutóbbi vételára nem ismert. A fideszes képviselő rokona minden bizonnyal bízik a kapcsolataiban, a felújításhoz támogatásokat terveznek igénybe venni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/12/27/gyori-fideszes-kepviselo-edesanyja-szerezte-meg-a-csokonyavisontai-gyogyfurdot/ | 2022-12-27 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Első fokon egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki ellen a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt emelt vádat. A bíróság az ítélet végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészség börtönbüntetés kiszabásáért fellebbezett.
Egy 69 éves férfi és a későbbi ügyletek csalárd voltáról nem tudó lánya a halastavuk fejlesztéséhez akart pénzt szerezni az Európai Halászati Alapból. A férfi és lánya a halastavat egy, az apa tulajdonában álló cégnek adta bérbe, majd a férfi a cég képviseletében nyújtott be támogatási kérelmet. A férfi eltitkolta, hogy ezeket a munkákat is a saját cége fogja elvégezni, ez ugyanis kizáró oknak számít. Végül
két pályázaton több mint 373 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
A csalást a Fővárosi Főügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján leplezte le.
A bíróság a próbaidős börtönbüntetés mellett 1,75 millió forint pénzbüntetést és a cégvezetéstől való kétéves eltiltást is kiszabott, valamint 313 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Az ügyészség a fellebbezésében a hosszabb és végrehajtandó börtönbüntetés mellett 373 millió forintra emelné a vagyonelkobzás mértékét. (Fővárosi Főügyészség) | Százmilliókat csalt ki az EU-tól a halastava fejlesztésére | Első fokon egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki ellen a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt emelt vádat. A bíróság az ítélet végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészség börtönbüntetés kiszabásáért fellebbezett. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/28/szazmilliokat-csalt-ki-az-eu-tol-a-halastava-fejlesztesere | 2022-12-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a rendszerváltás óta 2022 volt Magyarország legnehezebb éve.
Az egész európai kontinens, így benne Magyarország is egy új korszakba, a veszélyek korszakába lépett, és ez rendkívül nehéz évet rajzolt föl a magyarok számára. Viszont a rossz mellett az a jó azért ebben ott van, hogy a nehéz években nyújtott teljesítményt az ember mindig legalább kétszeres súllyal értékeli, ezért nincs túlzás a szavaimban, ha azt mondom, hogy Magyarország az elmúlt harminc év legnehezebb évében rendkívüli teljesítményt nyújtott
– fogalmazott a december 21-ei nemzetközi sajtótájékoztatóján a kormányfő.
Nyilván nemcsak általában Magyarország nyújtott idén rendkívüli teljesítményt, hanem konkrét személyek is. Az év vállalkozója díjat hivatalosan a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szokta odaítélni az arra érdemes üzletembereknek.
Ettől függetlenül azonban egész éves kiemelkedő és szerteágazó teljesítményéért a nem hivatalos díjat én Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének ítélem oda saját kezűleg.
A csabdi születésű vállalkozó hagyományos terepe az elmúlt években az ingatlanpiac és a szállodaipar volt, de 2022-ben olyan új területekre is kimerészkedett, mint a pénzügyi piac, a szépségipar és a szállítmányozás. | Csakis Tiborcz István lehet az év vállalkozója, a legnehezebb évben ő nyújtotta a legrendkívülibb teljesítményt | A csabdi születésű vállalkozó hagyományos terepe az elmúlt években az ingatlanpiac és a szállodaipar volt, de 2022-ben olyan új területekre is kimerészkedett, mint a pénzügyi piac, a szépségipar és a szállítmányozás. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/28/csakis-tiborcz-istvan-lehet-az-ev-vallalkozoja-a-legnehezebb-evben-o-nyujtotta-a-legrendkivulibb-teljesitmenyt | 2022-12-28 11:16:00 | true | null | null | 444 |
Az élelmiszeriparban az idén két családi mintacég is bedőlt: az egyik legnagyobb kapacitású mirelites vállalkozás, a debreceni Pentafrost Élelmiszeripari Kft. tavasszal került felszámolás alá, az egyik legkorszerűbb sertésfeldolgozó, az ugyancsak hajdú-bihari Kurucz csoport cégei pedig nyáron jelentettek csődöt. Megnéztük, hol tartanak a fizetésképtelenség miatt indított eljárások.
A Pentafrost valaha az ország legnagyobb mirelites cége volt, főleg a kukorica és a zöldborsó vonatkozásában, de most sem elhanyagolható a kapacitása, az Agrárszektor szakportál a 3–4. helyre tette a hűtőipari vállalkozások rangsorában. Kiesése mind a több ezer alapanyagtermelő gazdálkodó, mind a kétszáz körüli dolgozó számára nagy veszteséget jelent. Akkor is, ha az idén az aszályos év miatt nem hiányolták a piacon a feldolgozókapacitásokat. Bár a kormányrendeletben nem részletezték, hogy a felsorolt okok közül mi nyomott többet a latban, de a kabinet június végén stratégiailag kiemelt üggyé nyilvánította a Pentafrost felszámolását. A szakmában úgy vélik, fontos lenne a teljesen magyar tulajdonú cég működőképes állapotba hozása már csak a kapacitásai miatt is. Ez egybeesik az országgyűlési választás előtt Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszter vidéki roadshow-ján meghirdetett új agrárpolitikával, aminek alapvetése, hogy az agrárágazatban a hazai tulajdonnak kell dominálnia, a mezőgazdasági termeléstől a feldolgozáson keresztül a kiskereskedelmi láncokig.
Kerestük az állami felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. által kijelölt felszámolóbiztost, de Nagy László elhárította a kérdéseinket azzal, hogy a Pentafrost felszámolási eljárása a csődtörvény hatálya alá tartozó nemperes eljárásnak minősül, a csődtörvény rendelkezései pedig kifejezetten rögzítik, hogy a felszámolási eljárás szempontjából ki minősül félnek: az adós, a hitelező és a felszámoló. „A jogszabályi rendelkezések alapján a felszámolási eljárás keretében kizárólag azok kaphatnak tájékoztatást a felszámolási eljárás részleteit illetően, akik a csődtörvény hatályos rendelkezései alapján félnek, érdekeltnek minősülnek az eljárásban, ezért a feltett kérdésekre részletes tájékoztatást nem áll módomban adni”– írta.
Nagy Lászlótól nem üzleti titoknak számító részleteket firtattunk, hanem egy állami szervezet által irányított eljárásról kérdeztünk, amelyben adóforintok elköltése is felmerül. Az iránt érdeklődtünk:
mi indokolta, hogy stratégiailag kiemelt lett a Pentafrost felszámolása: a dolgozói létszám, állami hitel, adótartozás vagy egyéb?
A tevékenységet lezáró mérleg alapján bő 6 milliárd forint a Pentafrost tartozása, nagyrészt az MKB Bank felé. Mennyi vagyon áll a kötelezettségekkel szemben? A jelenlegi helyzetben mekkora térülésre lát esélyt?
A cégadatok alapján a fagyasztott árut már eladásra hirdették 480 milliós minimum áron. Elkelt-e a készlet, és ha igen, mennyit ajánlott érte a nyertes?
Felszámolás alatt működik-e az üzem, ki működteti?
Van-e esély arra, hogy működő cégként adják el az eszközöket?
Hivatalos válaszok híján arra kellett hagyatkoznunk, ami a nyilvános adatbázisokból kihámozható. A Pentafrostnak elkészült a tevékenységet lezáró mérlege, ami képet ad a gazdasági helyzetéről. Idén, a felszámolásig, tehát 2022. január 1. és április 14. között 1,4 milliárd forint bevételt könyveltek el, és 609 millió forint mínusszal zárták a mérleget. Ez tetézte az előző évi 6,9 milliárdos forgalom után elkönyvelt 183 milliós veszteséget.
A beszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben a cég a felszámolás közvetlen okát is megnevezte: „A vállalkozás folytatását akadályozó körülményt eredményezett, hogy a hosszú éveken keresztül működő hitelállományt a finanszírozó bank az év elején nem hosszabbította meg, lejárttá tette, melynek nagyságrendjénél fogva ellehetetlenült a vállalkozás további működése. A kialakult helyzetre tekintettel a tulajdonosok a felszámolásról kényszerültek dönteni.”
Ez megerősíti korábbi cikkünk értesülését, hogy a finanszírozó MKB Bank durván 6 milliárd forintos hitelállományát egyszerre lejárttá tette, és erre nem tudott lépni a Pentafrost. A zárómérlegben egyébként a Mészáros Lőrinc érdekkörérbe tartozó pénzintézettel szembeni kötelezettségek (zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítva) értékeként bő 14 millió euró (5,6–5,7 milliárd forint) és 112 millió forint szerepel.
Összesen 6,2 milliárd forint tartozása van a Pentafrostnak, ezek szerint legnagyobb részben a bank felé adósodott el. Ennek közelében sincs a cég eszközállománya, az mindössze 3,6 milliárd forintot tesz ki, amiből nem néz ki jelentős megtérülés a hitelezők számára, az MKB a követelése akár felét is elbukhatja.
Külső szemlélő számára ennek alapján úgy tűnhet, erősen túlhitelezték a Pentafrostot, a dokumentumokban azonban nincs kapaszkodó arra nézve, hogyan jutott el a 6–7 milliárd éves árbevételű cég hasonló nagyságrendű eladósodásig, illetve milyen megfontolásból finanszírozta a bank.
A gazdálkodási eredmények alapján már évek óta billegett a Pentafrost, az előző öt évből négyben veszteséget termelt a debreceni cég. Az összesen durván 900 milliós mínusszal szemben csak 2020 számított kivételnek, akkor 27 millió forint nyereséget mutattak ki adózás után.
Ahhoz képest, hogy április közepén indult a felszámolás, igen gyorsan haladnak az ügyek, legalábbis az állami felszámoló október végén már meg is hirdette a Pentafrost ingóságait, azaz a cég „gyorsan romló, különleges kezelést igénylő”, fagyasztottzöldség-készletét. Az összesen 2300 tonna fagyasztott zöldségen az MKB javára jegyeztek be jelzálogjogot, de a magyar államot elővásárlási jog illeti meg a csődtörvény alapján. (A stratégiailag kiemelt csőd- és felszámolási eljárásokban a 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemek értékesítésekor él az állami elővásárlási jog – ez a passzus tavaly decemberben lépett hatályba.) Ha a magyar állam megveszi a készletet, annak az ellenértéke befolyik a felszámolóhoz, ő pedig a hitelezőknek fizet, első helyen a biztosítékkal rendelkező hitelezőknek, mint amilyen az MKB.
Hogy végül megvette-e az állam a fagyasztott árut, és ha igen, mennyiért, illetve ebből mennyi illeti az MKB-t, arra nem tudhattuk meg a választ. Annyi biztos, hogy 480 millió forintos minimumáron hirdette meg a felszámoló a készletet, aminek majdnem a fele zöldborsó és csaknem 1000 tonna fagyasztott csemege kukorica volt. | Két bedőlt családi vállalkozás: sikersztorinak indultak, fizetésképtelenség lett a vége | Az élelmiszeriparban az idén két családi mintacég is bedőlt: az egyik legnagyobb kapacitású mirelites vállalkozás, a debreceni Pentafrost Élelmiszeripari Kft. tavasszal került felszámolás alá, az egyik legkorszerűbb sertésfeldolgozó, az ugyancsak hajdú-bihari Kurucz csoport cégei pedig nyáron jelentettek csődöt. Megnéztük, hol tartanak a fizetésképtelenség miatt indított eljárások. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/28/fizeteskeptelenseg-mirelit-pentafrost-felszamolas-kuruczhus-adotartozas/ | 2022-12-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem járt rosszul Palkovics László azzal, hogy lemondott a technológiai és ipari miniszteri posztról,
az állami N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatójaként havi bruttó 5 millió forintban állapították meg az alapbérét,
vette észre a 24.hu a cég alapítói határozatában.
Ez a miniszteri csúcsfizetésnek megfelelő összeg, a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely nyáron azt közölte, hogy Nagy Márton és Csák János ennyiért dolgozik, a többi miniszter bérét pedig 2,6 millió forintra emelték a kormányalakítás után. Vagyis az önálló energetikai tárca létrehozása miatt a kormányból távozó Palkovics rögtön a miniszteri fizetése duplájáért talált új állami állást, olyat, amellyel ha átmenetileg is, de Orbán Viktort is lekörözi: a miniszterelnök ez idő szerint bruttó 4 millió 870 ezer forintot keres (a képviselői tiszteletdíjával együtt), igaz, jövőre 5 millió 727 ezer forintra nőhet a fizetése.
Palkovics lemondásáról november 9-én adtunk hírt, a kormány azonban csak november 14-én erősítette meg. November 16-án pedig már ki is nevezték a védelmi ipari stratégia végrehajtásáért felelős vagyonkezelő cég vezérigazgatójának, miután november 15-ével visszahívták az addigi vezetőt, Jakab Lászlót. Palkovics megbízatása öt évre, azaz 2027. november 15-éig szól, ugyanakkor az iparért felelős államtitkár, Kutnyánszky Zsolt – akinek lemondásáig Palkovics volt a főnöke – által aláírt alapszabályban az szerepel, hogy a vezérigazgatót bármikor indoklás nélkül visszahívhatják.
Ugyancsak november 16-ától lett ügyvezetője Palkovics az Autóipari Próbapálya Zala Kft.-nek. Ez az 52 milliárd forintból kiépített zalai tesztpálya, amihez a kormány óriási várakozásokat fűz, azt reméli, hogy az autóipari cégek itt fogják vizsgálni az új modelleket, köztük az önvezető járműveket. A vállalat korábbi ügyvezetője, Barta-Eke Gyula 2 millió 750 ezer forintot kapott havonta, Palkovics viszont a cég honlapja szerint nem részesül díjazásban.
Az már december elején kiderült, hogy Palkovics a céges pozíciók mellett megkapta a győri Széchenyi István Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumának elnöki posztját, továbbá ő vezetheti az alapítvány mellett létrehozott vagyonkezelő holdingot is. Az alapítvány teendői ugyanis az állami vagyonjuttatásokkal egyre gyarapodnak, az eddigiek (a Rába Nyrt. és a Győr-Pér Repülőtér Kft. részesedése) mellett további állami vagyonrészek kezelésére kell berendezkednie, olyanokra, mint az Autóipari Próbapálya Zala Kft., a ZalaZONE Ipari Park Zrt., a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. és a Techtra Technológiai Transzfer Intézet Közhasznú Nonprofit Zrt.
Hogy mennyi pénzzel jár az egyetemi kuratóriumi elnökség, azt nem közölték, de korábban megírtuk, hogy kuratóriumi tagként Szijjártó Péter külügyminiszer és Dézsi Csaba győri polgármester havi bruttó 1,5 millió forintra jogosult.
Miniszteri záró vagyonnyilatkozata szerint Palkovics László mindemellett havi bruttó 900 ezer forintot kap a Széchenyi István Egyetemtől kutatóprofesszorként.
A sornak ezzel nincs vége, Palkovics hamarosan a Rába Járműipari Holding Nyrt. felügyelőbizottságának az elnöke lehet. A Telex a Kisalföld híre alapján írta meg, hogy január 24-ére rendkívüli közgyűlést hívott össze az N7 Holding Zrt., ahol az előterjesztés szerint visszahívják a felügyelőbizottság és az auditbizottság eddigi elnökét, Lepsényi Istvánt, és az ő helyét veszi át a volt miniszter. Ha nem változtatnak a tavaly szeptember 30-án hozott határozat szerinti tiszteletdíjon, akkor ezért a megbízásért havi 700 ezer forint illetné meg Palkovicsot.
A Rába úgy került a képbe, hogy az 54,3 százalékos többségi részvénycsomagját bevitték az N7 Holdingba apportként, ezzel 9,7 milliárd forinttal emelték az állami vagyonkezelő cég tőkéjét. A Palkovicsra bízott védelmi holding hatalmasra duzzadt, egymás után apportálták bele a cégeket, a Rábán kívül mindnek a 100 százalékát: | Ötmilliós fizetés vigasztalja Palkovics Lászlót az állami védelmi holdingnál | Már most vezérigazgató, egyetemi kuratóriumi elnök és kutatóprofesszor, de felügyelőbizottsági vezető is lehet a volt miniszter, aki a többszörösét keresheti, mint kormánytagként. Palkovics László ráadásul hatalmas méretű, százmilliárdos állami cégbirodalmat irányíthat lemondása után. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/29/palkovics-laszlo-n7-holding-fizetes-szechenyi-istvan-egyetem-raba/ | 2022-12-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvásárolja a Posta Biztosítót – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-vel csütörtökön.
A közlemény szerint „a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is tovább kell erősítenünk Magyarország versenyképességét és az egyes pénzügyi szektorok teljesítményét”. A biztosítási szektor esetében emellett stratégiai cél, hogy tovább növekedjen a hazai tulajdon aránya.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a Talanx Csoport szerződést kötött a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Biztosító Zrt. 66,9 százalékos üzletrészének adásvételéről, így a Posta Biztosítók tisztán hazai tulajdonba kerülhetnek. A tranzakció várhatóan 2023 első felében zárulhat le – írta a miniszter.
A tranzakcióval kapcsolatban a Posta Biztosító ügyfeleinek nincs teendőjük, szerződéseik tovább élnek, ügyeiket a megszokott módokon intézhetik – áll a közleményben. | A Posta Biztosítóra is rátette a kezét az állam | Az állam nevében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megvásárolja a Posta Biztosítót – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-vel csütörtökön. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/22/posta-biztosito-allam-felvasarlas-nagy-marton/ | 2022-12-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem kirívó, hanem kifejezetten átlagos a magyar autópálya-koncesszió 35 éves időtartama, így a nemzetközi gyakorlattal teljes mértékben összhangban áll – ez a megállapítás vonható le az európai és a nemzetközi autópálya-koncessziós szerződések összevetéséből.
Ahogy arról lapunk többször is írt, az idén májusban vált ismertté, hogy a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg
az autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát 2057-ig.
A győztes koncesszortól a kiíró elvárja, hogy 2032-ig 317 kilométer új utat építsen meg, és szintén az első tíz évben 265 kilométer hosszan sávbővítést is előírtak. Emellett a nyertes feladata mintegy 1600 kilométer úthálózat karbantartása és üzemeltetése is.
Amit szabad Németországnak, miért ne lenne szabad Magyarországnak?
A Világgazdaság most megismert egy szakmai előkészítő dokumentumot, amely 212 példát vizsgált meg 1973-tól kezdődően egészen 2022 márciusáig a nemzetközi piacokról. Ebből az derül ki, hogy az autópálya-építéshez kapcsolódó koncessziók
több mint 55 százalékának, egészen pontosan 117 projektnek 26 és 35 év közötti a hossza.
Mindössze öt olyan konstrukció ismert, amelyek lezárása 15 éven belül esedékes, másik 61-nél ugyanez 16 és 25 év közötti. Emellett 23 olyan projekt ismert, amely 36–60 évre szól, és hat olyan sztrádakoncesszió is megszületett, amelyeknél a megállapodások 61–80 éves idősávra köttettek.
Ha országok szerint elemezzük, akkor az látszik, hogy Spanyolországban az egyik legelterjedtebb megoldás a koncesszió az autópályák építésére és üzemeltetésére. A spanyol példák nagy szórást mutatnak, de mindössze egy olyan van – a Madrid körüli gyűrű, az M45 egy szakasza –, amely a 30 éves küszöb (29 év) alatt maradt. Az összesen 45 spanyol sztráda zöménél 30–35 éves határidőket alkalmaznak, de többször találni 55, valamint 75 éves időtartamokat is.
Az Egyesült Királyság területén 28 koncesszió fut vagy futott, legnagyobb részben 30–35 éves időtartammal.
Németországban ugyancsak népszerűnek számít a koncesszió, itt 21-szer épült így autópálya-szakasz. Ezek kivétel nélkül 30 évre szóló jogosultságok.
Franciaországból 12 koncessziós szerződést tartalmaz az idézett gyűjtés. Ezek közül három – A19, A28 (Rouen–Alencon), A41 – 60 évnél is hosszabb idejű jogot adott a koncesszor kezébe, másik négy pedig 55 évre szólót. Az olaszoknál se ritka a kiszervezés, ráadásul az 50 éves futamidőre is van példa, ilyen Milánó második körgyűrűje, az A58.
Ezenkívül lengyel, szlovák, belga, osztrák, ír, portugál és ausztráliai koncessziós sztrádaépítések is történtek, vagyis kijelenthető, hogy egy széles körben használt modellről van szó. Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon sem ez az első autópálya-koncesszió: az M5 és az M6 második, illetve harmadik szakasza is így épült meg. Ezek 35, valamint 30-30 éves futamidejű megbízások.
Nem hasraütés-szerűen számolták az autópálya-koncessziót
Az egyáltalán nem véletlen, hogy a nemzetközi porondon a minimum három évtizedre kalkulált megállapodások a jellemzők. A koncessziós eljárások lebonyolítását ugyanis részletes uniós és hazai szabályok, valamint irányelvek határozzák meg. A koncessziós szerződésekről szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelv ugyan kimondja, hogy a piaci verseny tényleges biztosítása és a verseny korlátozásának elkerülése érdekében a koncesszió időtartamát korlátozni kell, azonban kiemeli, hogy
az öt évnél hosszabb időtartamú koncesszió indokolt lehet olyan esetben,
amikor a hosszabb időtartam elengedhetetlen ahhoz, hogy a koncessziós jogosult számára lehetővé váljon a befektetéseinek a megtérülése, valamint hogy a befektetett tőke hozamot termeljen. Az észszerűen várható hozam a nyugat-európai autópálya-koncessziós projektek tanulságai alapján átlagosan a 10–12 százalék közötti tartományba eshet.
A koncessziós irányelvvel összhangban a magyar közbeszerzési törvény (Kbt.) is rögzíti, hogy építési vagy szolgáltatási koncesszió csak határozott időtartamra köthető, amely legfeljebb harmincöt év lehet úgy, hogy nem haladhatja meg a megtérülési periódust, valamint az észszerű hozam megtermeléséhez szükséges időtartam hosszát. Ezenfelül az is lényegi pont, hogy a Kbt. szerint a koncesszió fogalmi eleme: a hasznosításhoz kapcsolódó működési kockázatot a jogosult viseli.
Kockázatok és mellékhatások
Tehát amikor a sztrádakoncesszió kiírója, a Nemzeti Koncessziós Iroda (Nkoi) számításokat végzett annak alátámasztására, hogy a koncessziós jogosult viselje a működési kockázatot, akkor egy olyan szerződéses időtartamot kellett alapul venni, amely
a várható bevételek mellett biztosítja a koncesszor költségeinek észszerű hozammal való megtérülését. De ez a megtérülés az átvállalt kockázatok miatt nem lehet garantált.
Továbbá az Nkoi számításához egy olyan műszaki-szakmai szolgáltatási tartalmat kellett figyelembe venni, amely arányaiban nagyobb kezdeti befektetési, beruházási kötelezettséget vár el az eljárás nyertesétől. Emiatt a felmerülő megtérülési kockázat észszerű mértékének elérését segítheti a hosszabb időtartam. Merthogy a megtérülési kockázat igenis valós. Ilyen például, hogy
az árindexkosár és az euró-forint árfolyam alakulásától függően a ténylegesen kapott rendelkezésre állási díj (rád, ez a koncesszort illeti meg) összege az előrejelzéstől eltérő lehet, valamint nem feltétlenül követi le a valós költségek alakulását,
a beruházási, üzemeltetési és nagykarbantartási költségek jócskán eltérhetnek a feltételezett költségszintektől,
az egyes útszakaszok iránti kereslet eltérhet az előzetes várakozásoktól, ami nagyban növelheti az utak amortizációját, így a szükséges fenntartási és nagykarbantartási költségeket,
az igénybe vehető külső finanszírozás mértéke és díja a feltételezett szintektől erősen eltérhet,
abban az esetben, ha a koncessziós jogosult nem tudja az elvárt szolgáltatási szintnek megfelelő minőségben nyújtani a szolgáltatást, a rendelkezésre állási díj egy részétől, vagy rendelkezésre nem állás esetén akár az adott periódusban a díj egészétől eleshet,
illetve a 35 év során az állam megváltoztathat az általános üzleti környezetre ható (azaz nem ágazati szintű) jogszabályokat, amelyek akár hátrányosan is érinthetik (akár a munkavállalók után fizetendő járulék mértéke, a társaságiadó-kulcs növelése etc.) a koncessziós jogosultat, és csökkenthetik a projekt megtérülését.
A koncesszió kitermeli önmagát
Külön is ki kell térni a rád szerepére. A mostani magyar koncesszió úgynevezett önfinanszírozási struktúrára épül. Ez azt jelenti, hogy a gyorsforgalmi úthálózatra vonatkozó koncesszió úgy valósítható meg, hogy a koncessziós időszak egészére szétosztott költségek, tehát az állam által a rád keretében fizetett térítés nem haladja meg a koncesszióba bevont útszakaszokon az állam javára befolyó útdíjbevételeket.
Mindezt figyelembe véve az állapítható meg, hogy a 2022-től 35 évig szóló periódus útdíjbevételei lehetnek képesek észszerűen finanszírozni a konstrukciót.
Ez pedig egy újabb sarkalatos szempontja volt annak, hogy a koncesszió minden kritériumnak megfelelő időtartamát végül 35 évben határozták meg.
Amerikából jöttem, mesterségem címere: rád
Ahhoz, hogy pontosan lehessen becsülni a koncesszió pénzügyi oldalát, előzetesen két tényezőt kell tisztázni. Az első maga a feladat, hogy milyen kiterjedésű úthálózat került át a Themis konzorciumához. Az alapmennyiség összesen 1666,9 kilométernyi útszakaszra vonatkozik, az alábbi bontásban:
• bővítés, üzemeltetés és fenntartás – 272,2 kilométer,
• építés, üzemeltetés és fenntartás – 277,4 kilométer,
• koncessziós szintrehozás, üzemeltetés és fenntartás – 537 kilométer,
• üzemeltetés és fenntartás – 580,4 kilométer.
De ez még nem minden, ugyanis szó van opcionális mennyiségről is. Ezek az M5-M6 sztrádákat érintik, összesen 381,1 kilométer hosszan. Ezen belül
• bővítés, üzemeltetés és fenntartás – 56,9 kilométer,
• üzemeltetés és fenntartás – 324,2 kilométer.
A második tényező, hogy mi a finanszírozási modell, vagyis hogyan fizeti ki az állam a nyertes céget a kiszervezett úthálózat működtetéséért. Fontos rávilágítani, hogy ebben a konstrukcióban azért terheli az államot fizetési kötelezettség – és nem fordítva, a céget az állam felé –, mert továbbra is a központi költségvetésbe folynak be az útdíjak.
Vagyis, bár az utak nagy részét a jövőben már nem az állam tartja fenn, hanem a koncesszor, a bevételek mégis az állami büdzsét gazdagítják.
A megoldás erre a kérdésre a fentebb említett rád struktúra, kiegészülve a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjjal (ráaszd). Ez azért is kedvező állami szempontból, mert nem terheli az államadósságot, ráadásul a befolyó útdíjakból ráfizetés nélkül fedezhető. A rád a koncessziós jogosultnak fizetendő díj összege, amelyet az adott úthálózat rendelkezésre állása alapján, arányosan kell meghatározni. Ha például az út teljes egészében nem áll rendelkezésre, úgy díjat sem kell fizetni utána. Ehhez van néhány ökölszabály. Az útszakasz akkor minősül rendelkezésre nem állónak, ha
• a közlekedés nem biztosított legalább 60 km/óra sebességgel,
• hó miatt nem járható,
• nem teljesíti az előírt minimális útburkolati követelményeket,
• sebességkorlátozás van érvényben.
Dobpergés: ennyibe kerülhet a koncesszió
A rád és a ráaszd egy évre és egy kilométerre vetítve nettó 96,2 millió forint, de ez indexálható. A Világgazdaság által ismert pénzügyi modell alapján készült magas szintű becslés szerint az opcionális utakat nem tartalmazó alaphálózat esetén
Ugyanez az opcionális útszakaszokat is tartalmazó úthálózat esetén 12 600-13 700 milliárd forint.
Érdemes megjegyezni, hogy az opciós mennyiség bekapcsolása a várható költségek mellett növeli az útszakaszokhoz kapcsolódó állami bevételeket is. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor az prognosztizálható, hogy
a magyar állam 2057-ig hozzávetőlegesen nettó 14 800 milliárd forint útdíjbevételt realizálhat.
Ha ezt a kérdést csak az alaphálózatra vetítve vizsgáljuk, úgy 12 700 milliárd forintnyi útdíjbevétel várható ezen az időtávon. Ebből pedig az következik, hogy a becsült állami útdíjbevételek minden évben (kivéve talán a koncesszió 12–13. évét) fedezik a rád-kifizetéseket, összességében pedig a 35 év alatt beérkező útdíjbevételek
messze meghaladják majd
az ugyanennyi idő alatt keletkező rádot. | Autópálya-koncesszió: kiderült, miért 35 évre szervezte ki a kormány a gyorsforgalmi úthálózatot | A megoldás erre a kérdésre a fentebb említett rád struktúra, kiegészülve a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjjal (ráaszd). Ez azért is kedvező állami szempontból, mert nem terheli az államadósságot, ráadásul a befolyó útdíjakból ráfizetés nélkül fedezhető. A rád a koncessziós jogosultnak fizetendő díj összege, amelyet az adott úthálózat rendelkezésre állása alapján, arányosan kell meghatározni. Ha például az út teljes egészében nem áll rendelkezésre, úgy díjat sem kell fizetni utána. Ehhez van néhány ökölszabály. Az útszakasz akkor minősül rendelkezésre nem állónak, ha
• a közlekedés nem biztosított legalább 60 km/óra sebességgel,
• hó miatt nem járható,
• nem teljesíti az előírt minimális útburkolati követelményeket,
• sebességkorlátozás van érvényben. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/12/autopalya-koncesszio-kiderult-miert-35-evre-szervezte-ki-a-kormany-a-gyorsforgalmi-uthalozatot-es-az-is-hogy-mennyiert | 2022-12-30 00:32:10 | true | null | null | Világgazdaság |
A Budapesti Értéktőzsde honlapján tette közzé a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt., hogy igazgatósága - a szerződéskötési moratórium idejének lejártát követően - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, mint ajánlatkérővel biztosítási szolgáltatások beszerzése, ezen belül csoportos élet- és balesetbiztosítás tárgykörben, 304 070 914 forint/év biztosítási díjtétel meghatározása mellett, uniós, nyílt eljárás eredményeként és nyertes ajánlattevőként szerződést kötött.
A CIG Pannónia egyetlen ismert, 5 százalék feletti tulajdonosa - 57,5 százalékban - az a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft., amelynek társtulajdonosa Mészáros Lőrinc. | Nagy állami halat fogott ki Mészáros Lőrinc biztosítója | A leggazdagabb magyar résztulajdonában lévő CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére szolgáltat csoportos élet- és balesetbiztosítást, évente több mint 300 millió forintért. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/nagy-allami-halat-fogott-ki-meszaros-lorinc-biztositoja.html | 2022-12-14 12:01:00 | true | null | null | mfor.hu |
A K-Monitor civil szervezet bonyoldódott hosszú, fellebezésekkel tarkított perbe Orbán Viktor 2021 augusztusi római útjával kapcsolatban, amelyre a hivatalos ügyben utazó kormányfőt felesége, fia és egyik lánya is elkísérte.
Orbán és családtagjai horvátországi üdülésüket megszakítva utaztak az olasz fővárosba, és miután a sajtó kiderítette, hogy mi történt, a kormány azt közölte, hogy családtagjai utazási költségeit a miniszterelnök saját zsebből befizette az államkasszába. A pontos összegről azonban semmilyen szerv nem volt hajlandó nyilatkozni, a K-Monitor így közérdekű adatigénylést nyújtott be, de miután erre sem érkeztek meg a kért adatok, per indult.
A Külügyminisztérium most, hogy a civil szervezetnek kedvező ítélet született másodfokon, végre elárulta, hogy Orbán Viktor
631 610 forintot fizetett ki családtagjai utazásával kapcsolatban.
Azonban így is számos kérdés maradt nyitott az utazás lebonyolításával és költségeivel kapcsolatban, ezekről talán a jövőben még sikerül a K-Monitornak még több információt szerezni. Az olvasókra bíznánk annak megválaszolását, hogy ez az összeg sok vagy kevés-e egy magánrepülős utazás több személyre jutó költségeinek fedezésére, illetve hogy a közismerten semmilyen megtakarítással nem rendelkező miniszterelnök megengedheti-e magának ilyen utazások finanszírozását. | Kiperelték: 631 ezer forintért reptette Orbán Viktor a családtagjait a honvédségi gépen Rómába | Másfél éves per végén árulták el, mennyiért utazott a kormányfő családja Rómába a honvédség által üzemeltetett gépen. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/kipereltek-631-ezer-forintert-reptette-orban-viktor-a-csaladtagjait-a-honvedsegi-gepen-romaba.html | 2022-12-15 13:17:00 | true | null | null | mfor.hu |
A volt újpesti csatár, Kovács Zoltán a pályafutása végeztével maradt a sport területén, hiszen több csapatnál is megfordult igazgatóként vagy épp sportvezetőként, legutóbb, 2015 és 2021 nyara között a Mol Fehérvár sportigazgatója volt. Miután eljött a székesfehérvári csapattól, láthatóan az üzleti világban igyekszik megtalálni a számításait. Aktivitása ezen a téren 2022-ben csúcsosodott ki. De kezdjük először a legfrissebb terveivel.
Az év utolsó hónapjában sem tétlenkedett Kovács Zoltán, hiszen december első napján alapított új céget, melyet a cégbíróság már másnap, december 2-án bejegyzett.
A Ko-Bo Invest Kft. a társasági formára érvényes kötelező minimum 3 millió forintos törzstőkével jött létre, ám nem Kovács Zoltán az egyedüli gazda. A cég - mint azt egyébként a neve is jelzi - a volt focista és felesége, Borsós Eszter tulajdonában van.
A cég főtevékenysége mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás, ám emellett még több tevékenységi kört is bejegyeztek, köztük egy egész meglepőt és szokatlant:
a fém- és érc-nagykereskedelmet.
De foglalkozhatnak még ezen kívül
üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással,
egyéb természettudományi, műszaki kutatással, fejlesztéssel,
víztermeléssel, -kezeléssel, -ellátással,
számítógépes programozással,
vagy saját tulajdonú ingatlan adásvételével,
saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével.
Az a tevékenységi körök alapján jól látható, hogy egészen új területek felé kacsintgatnak Kovácsék ezzel a céggel, mely egyébként a volt focistának immár a harmadik gazdasági érdekeltsége.
A taszári reptérrel kezdődött
Szinte napra pontosan egy éve annak, hogy Kovács Zoltán neve felbukkant az SGF Silu Global Fund Zrt. tulajdonosai között. A cég több nagyobb ügylettel kapcsolatban is "hírbe került": a taszári reptér megvásárlásával összefüggésben, valamint Kovács felbukkanása után igen komoly vevőjelöltje volt a társaság az újpesti fociklubnak.
Ám utóbbi nemcsak az elmúlt években már sokszor felvetődött pletyka volt, hiszen komoly tárgyalások voltak, és csupán azon bukott el a tranzakció, hogy a szerződésben foglalt határidőig nem utaltak az eladónak, Roderick Duchateletnek. Akkor Kovács Zoltán így kommentálta a történteket:
„Tudom, hogy a szurkolók most elmondhatatlanul csalódottak, és nekem is ugyanúgy fáj, hogy nem sikerült tető alá hozni a tulajdonosváltást, hiszen nem erre készültünk, nem ezért dolgoztunk keményen az elmúlt hónapokban. Amikor januárban megállapodtunk az Újpest FC megvásárlásáról, még nyoma sem volt a mára kialakult bizonytalan világgazdasági folyamatoknak. Stabil pénzügyi hátteret szerettünk volna a klub mögé tenni, de a váratlan események olyan helyzetet teremtettek, amire nem lehetett felkészülni, és aminek következményeként sajnos most nem tudott megvalósulni a tranzakció.”
Miután meghiúsult az újpesti fociklub biznisze, a Kovács résztulajdonában álló NwPst Investment Kft. rövid időn belül új területre lépett, tulajdont szerzett ugyanis a napelemekkel foglalkozó Lugos Renewables Kft.-ben - számolt be lapunk először. És ezt követően jött az érckereskedelem mérnöki, műszaki tanácsadó cég.
Kovács Zoltán feleségének sem ismeretlen a céges világ, hiszen beltagként többször is szerepet vállat a családi betéti társaságban. Ám az egyéb oktatással foglalkozó Decor Studio Bt.-vel kapcsolatban idén augusztus 28-án úgy döntöttek, hogy végelszámolással megszüntetik azt. | Érckereskedelemmel is foglalkozna az újpesti exfocista | Nagyívű tervei születtek idén a volt újpesti focistának, Kovács Zoltánnak. A taszári reptértől kezdve egészen a napelembizniszig terjedtek a területek, ahol felbukkant a neve. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/erckereskedelemmel-is-foglalkozna-az-ujpesti-exfocista.html | 2022-12-16 13:54:00 | true | null | null | mfor.hu |
A legnagyobb értékű beruházás az M49-es gyorsforgalmi út M3-as autópálya és Ököritófülpös közötti szakaszának kivitelezése. A 28,2 kilométer hosszú, egybefüggő kétszer két forgalmi sávos autóúthoz 4 darab különszintű csomópont és 5 darab körforgalmi csomópont, 22 darab műtárgy tartozik, kétoldali komplex és egyszerű pihenővel, 3,3 kilométer hosszú, Győrteleket elkerülő (másodrendű főút) szakasszal. A beruházásról szóló, márciusban megkötött szerződés
138 milliárd 46 millió forintról szól,
és az ismert kormányközeli milliárdosnak, Szíjj Lászlónak cége, a Duna Aszfalt nyerte el.
Az „ezüstérmes” az M4-es gyorsforgalmi út Törökszentmiklós és Kisújszállás közti szakaszára kiírt közbeszerzési eljárás lett. Ezt is a Duna Aszfalt cégcsoport nyerte el, feladatuk a 34,29 kilométeres, kétszer két sávos út megépítése, mely egy már meglevő, 9 kilométeres kétszer egy sávos szakasz kibővítését, a többire pedig új nyomvonal megépítését jelenti egyszerű és komplex pihenőkkel, 11 darab alul- és 2 darab felüljáróval, illetve további négy műtárggyal. Mindezért az áprilisban szignózott szerződés szerint
133 milliárd 901 millió forintot
számlázhat ki a cég.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára az M44-es Kecskemét és Szentkirály közötti szakaszának megépítése került, mely 32,2 kilométer hosszú, kétszer két sávos gyorsforgalmi út lesz. A közbeszerzési eljárás győztese a Hódút Kft. lett, de nem kell félni, Szíjj László Duna Aszfaltja itt is felbukkan alvállalkozóként. A beruházásról szóló, 2021 decemberének végén aláírt szerződés
107 milliárd forintról szól.
A negyedik és az ötödik helyen a BKK által kiírt két közbeszerzés áll. Ennek nyertese, az ArrivaBus a fővárosban üzemelteti az autóbuszvonalakat. A csuklós autóbusszal végzett szolgáltatás
97 milliárd 827 millió forintba,
míg a szóló buszokkal nyújtott vonalüzemeltetés
84 milliárd 873 millió forintba kerül,
a szerződéseket július elején kötötték.
Hogy is maradhatna ki a kormánypropaganda a legzsírosabb állami megbízások közül? Egy ilyen keretmegállapodáson lett győztes a Balásy Gyula nevével fémjelzett, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. alkotta konzorcium. A májusi keretszerződés szerint a cégcsoport
75 milliárd forintért
forgathat szpotokat, tehet ki óriásplakátokat, hirdethet újságokban, közösségi médiában.
Gáz van, ha nincs gáz, ezért a Magyar Földgáztároló Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki 765 millió kilowattóra energiát biztosító földgáz beszerzésére a 2022/2023-as gázévre. A tenderen az MVM CEEnergy Zrt. győzött (nem volt nehéz dolguk, egyedül indultak), az eredetileg erre szánt 16 milliárd forint a nyár végi gázárcsúcs időszakában kevésnek bizonyult, ezért az erre szánt összeget
72 milliárd 300 millió forintra
kellett felemelni. A szerződéskötésre szeptemberben került sor.
Ugyancsak jelentős értékű közbeszerzés volt a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztése II. ütemének 2. fázisára kiírt tender. Az eljárásra két pályázat érkezett, a nyertes a Mészáros Lőrinchez köthető ZÁÉV lett, míg a vesztes a Tiborcz István baráti köréhez tartozó West Hungária Bau volt. A részmunka értéke pedig nem volt kevesebb, mint
69 milliárd 800 millió forint,
az erről szóló szerződés kelte 2021 decemberének közepe.
Szintén energiahordozó-beszerzés következik felsorolásunkban: a GySEV Zrt. villamos energia beszerzésére írt ki egy tendert még 2021-ben, amit az E2 Hungary Zrt. és az MVM Next Zrt. konzorciuma nyert el. Előbbi cég felerészben a Magyar Telekom, felerészben pedig a most már energiaügyi miniszterként tevékenykedő Lantos Csaba nevével fémjelzett, Svájcban bejegyzett MET Holding AG tulajdonában áll. Az E2 a GySEV részére
53 milliárd 900 millió forint
értékben szállíthat áramot idén ősz óta.
A Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal rendezvényszervezésre is írt ki közbeszerzési tendert, amit ugyancsak Balásy Gyula cégei, nevezetesen a Visual Europe Zrt. és a Moonlight Event Kft. nyert el. A februárban megkötött keretmegállapodás kereken
50 milliárd forintról
szól.
Végül még egy építkezés: a kőbányai multifunkciós sportcsarnokra és uszodára kiírt közbeszerzési eljáráson a Magyar Építő és a ZÁÉV konzorciuma lett a nyertes. A sportcsarnok és uszoda nem kevesebb, mint
47 milliárd forintba
kerül a januári szerződés tanúsága szerint.
A 2022-es év különdíjas ajánlat kérője azonban kétségkívül a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. Három közbeszerzési eljárásuk
400 millió, 200 millió, illetve 104,2 millió forintról
szól, ezek révén „homogén” kliens oldali IT eszközök, „általános” kliens oldali IT eszközök, valamint IT biztonságtechnikai termékek és szolgáltatások beszerzésére kötöttek keretszerződéseket, mindhárom keretszerződést 8-8 IT-céggel kötötték meg
(Cikkünkben az értékek áfával növelt, azaz bruttó összegek.) | Erre ment el nagyon sok közpénz 2022-ben | Lapunk összegyűjtötte, melyek voltak a legnagyobb értékű közbeszerzések, illetve kik nyerték el ezeket a tendereket.
az M49-es gyorsforgalmi út M3-as autópálya és Ököritófülpös közötti szakaszának kivitelezése, 138 milliárd 46 millió forint. Szíjj Lászlónak cége, a Duna Aszfalt nyerte el.
az M4-es gyorsforgalmi út Törökszentmiklós és Kisújszállás közti szakasza, 133 milliárd 901 millió forint. Ezt is a Duna Aszfalt cégcsoport nyerte el.
az M44-es Kecskemét és Szentkirály közötti szakaszának megépítése, 107 milliárd forint. Hódút Kft. lett, Szíjj László Duna Aszfaltja itt is felbukkan alvállalkozóként.
BKK által kiírt két közbeszerzés, ArrivaBus a fővárosban üzemelteti az autóbuszvonalakat. A csuklós autóbusszal végzett szolgáltatás 97 milliárd 827 millió forintba, míg a szóló buszokkal nyújtott vonalüzemeltetés 84 milliárd 873 millió forint.
Balásy Gyula, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. a májusi keretszerződés szerint a cégcsoport 75 milliárd forintért
forgathat szpotokat, tehet ki óriásplakátokat, hirdethet újságokban, közösségi médiában.
Magyar Földgáztároló Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki 765 millió kilowattóra energiát biztosító földgáz beszerzésére a 2022/2023-as gázévre. A tenderen az MVM CEEnergy Zrt. győzött, az eredetileg erre szánt 16 milliárd forint a nyár végi gázárcsúcs időszakában kevésnek bizonyult, ezért az erre szánt összeget 72 milliárd 300 millió forintra.
a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztése II. ütemének 2. fázisára kiírt tender, a nyertes a Mészáros Lőrinchez köthető ZÁÉV lett, míg a vesztes a Tiborcz István baráti köréhez tartozó West Hungária Bau volt. A részmunka értéke pedig nem volt kevesebb, mint
69 milliárd 800 millió forint.
GySEV Zrt. villamos energia beszerzésére írt ki egy tendert még 2021-ben, amit az E2 Hungary Zrt. és az MVM Next Zrt. konzorciuma nyert el. Felerészben a Magyar Telekom, felerészben Lantos Csaba nevével fémjelzett, Svájcban bejegyzett MET Holding AG tulajdonában áll. Az E2 a GySEV részére 53 milliárd 900 millió forint értékben szállíthat áramot.
Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal rendezvényszervezésre is írt ki közbeszerzési tendert, amit ugyancsak Balásy Gyula cégei, nevezetesen a Visual Europe Zrt. és a Moonlight Event Kft. nyert el. A februárban megkötött keretmegállapodás kereken 50 milliárd forintról szól.
A kőbányai multifunkciós sportcsarnokra és uszodára kiírt közbeszerzési eljáráson a Magyar Építő és a ZÁÉV konzorciuma lett a nyertes. A sportcsarnok és uszoda nem kevesebb, mint 47 milliárd forintba kerül.
2022-es év különdíjas ajánlat kérője azonban kétségkívül a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. Három közbeszerzési eljárásuk
400 millió, 200 millió, illetve 104,2 millió forintról szól, ezek révén „homogén” kliens oldali IT eszközök, „általános” kliens oldali IT eszközök, valamint IT biztonságtechnikai termékek és szolgáltatások beszerzésére kötöttek keretszerződéseket, mindhárom keretszerződést 8-8 IT-céggel kötötték meg. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/erre-ment-el-nagyon-sok-kozpenz-2022-ben.html | 2022-12-30 12:10:00 | true | null | null | mfor.hu |
„December 7-én volt egy éve, hogy leraktuk a Békéscsaba–Lőkösháza vasúti vonalszakasz korszerűsítésének alapkövét. Azóta hatalmas változások történtek a rekonstrukció kapcsán. A vonalon és az érintett három állomáson jelenleg is folynak a kivitelezési munkák, ezek műszaki készültsége körülbelül 35 százalék. Szabadkígyós–Kétegyháza között lefektetésre került az új vágány, ennek forgalomba helyezése 2023 tavaszán várható. Ezt követően épül át a meglévő vágány. Kétegyházán a vasútállomás jobb oldala már átépült, a többi részen jelenleg is zajlanak a munkálatok. A közúti felüljárót várhatóan a jövő év végétől használhatjuk” – írta december 27-i Facebook-bejegyzésében Herczeg Tamás, Békéscsaba és térsége fideszes országgyűlési képviselője.
Úgy folytatta, hogy Kétegyháza és Lőkösháza között már megépült az új vágány, melyet augusztusban forgalomba helyeztek, jelenleg a meglévő pálya átépítése folyik. „A projekt eredményeképp nem marad több egyvágányú szakasz az egyik legfontosabb hazai vasúti folyosón, a modern infrastruktúrával pedig versenyképesebbé fog válni térségünkben a személy- és áruszállítás” – zárul a bejegyzés.
Alig két héttel korábban Jávor Benedek korábbi európai parlamenti képviselő, a főváros jelenlegi brüsszeli képviselője blogjában éppen erről a vonalszakaszról írt. Jávor ebben nem kevesebbet állapított meg, mint hogy
ez az alföldi, így síkviszonyok közötti és egyetlen folyó sem szabdalta beruházás kilométerenként csaknem 5 milliárd (!) forintba kerül, ez pedig a valaha volt legdrágább ilyen vasúti fejlesztés az országban.
Az EU székhelyén dolgozó Jávor azt írta: „A 4,85 milliárdos árszint megfelel az Európában tervezett gyorsvasúti (min. 250 km/h) hálózat teljesen új nyomvonalon létesített speciális pályáinak átlagos létesítési költségének.”
Csak a tények kedvéért, ugyanezen a vonalon a Békéscsaba és Szolnok között felújított szakaszon a gyorsvonatok óránként csak 120 kilométeres sebességgel közlekedhetnek, mert a technikai feltételek, a pálya, a vasúti szerelvények, a biztosító rendszerek nem engednek többet. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt negyven évben gyakorlatilag semmit sem csökkent a menetidő a békési megyeszékhely és Budapest között. Éppúgy két és fél óra, mint volt 1982-ben, noha azóta történt egy s más a világban, a technikában, így a közlekedés gyorsaságában is.
Aligha kelt bármi csodálkozást, hogy a beruházás közbeszerzési tenderét 2021-ben az ország első számú strómanjaként ismert Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló V-Híd Építő Zrt. és a NER-beruházásoknál rendre jól szereplő Strabag konzorciuma nyerte. A tavaly vállalt bekerülési összeg 126,8 milliárd forint volt, ami az idén az építőanyagok árai és az infláció miatt éppen 20 milliárd forinttal emelkedett meg, megközelítve a 150 milliárdos küszöböt. Közben egy mindössze alig 30 kilométer hosszú, igaz, tényleg ramaty állapotban lévő szakaszról van szó.
Jávor Benedek a blogjában nem rejtette véka alá véleményét. Azt írta, ez az ügy is jól mutatja, hogy valójában mennyire gondolja komolyan a magyar kormány Brüsszel felé az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében tett antikorrupciós vállalásait. „Feketén-fehéren kiderül belőle, hogy a magyar kormány a még jóvá sem hagyott tervből is már úgy lop, mintha nem lenne holnap, és ez egyben világos útmutatás arra nézve is, hogy mi várható a jövőben. Az uniós pénzek továbbra is nyomtalanul fognak szétszivárogni a NER oligarcháinak zsebébe, a magyar kormány meg jól szórakozik a lóvá tett EU-n a következő uniós vétóig.”
Eddig a debreceni BMW-gyárhoz vezető vasúti szárnyvonal kilométerenként bekerülési költsége tartotta a honi rekordot ebben a kategóriában, amely 3,6 milliárd forintba került, erről az mfor.hu számolt be. Annak a projektnek a kivitelezését is Mészáros Lőrinc érdekeltsége nyerte, de ezt most sikerült több, mint 1 milliárd forinttal túlszárnyalni.
Herczeg Tamás fentebb ismertetett lelkes beszámolójából ez azonban nem derül ki. | Rekordot dönt az alföldi vasútvonal: a fideszes győzelmi beszámolóból csupán a lényeg maradt ki | Minden épül, minden szépül, minden a legnagyobb rendben van. Vagy mégsem? Egy Alföldön, síkviszonyok között épülő vasúti fejlesztés lesz az országban valaha épült legdrágább vasútvonal. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/rekordot-dont-az-alfoldi-vasutvonal-a-fideszes-gyozelmi-beszamolobol-csupan-a-lenyeg-maradt-ki-255104# | 2022-12-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ukrajnai menekülteket fogadó központokban, munkahelyes szállást ígérve reklámozzák a menekülteknek egy olyan HR-es cég oldalát, amely tulajdonosi köre az MTK-ból lehet ismert, és a közelmúltban százmilliókat nyert el közbeszerzéseken. A safeinhungary.hu egy olyan oldalra visz tovább, amelyet már a háború előtt bejegyeztek. A Prohumán munkaközvetítővel korábban Szijjártó Péter írt alá stratégiai megállapodást az állam nevében, elmondásuk szerint a menekültekkel való munkájukat koordinálják az állammal és a segélyszervezetekkel, ugyanakkor az Idegenrendészet és Katasztrófavédelem azt mondta, nincs együttműködésük az oldal üzemeltetőivel.
"Üdvözöljük Magyarországon! Amennyiben szállásos munkalehetőségre van szüksége hívja az alábbi telefonszámaink egyikét" – olvasható magyarul és ukránul azokon a plakátokon, amelyeket az egyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tranzitváróban helyeztek ki. A hirdetések a safeinhungary.hu nevű oldalt reklámozzák, ahol hasonló szöveg fogadja a látogatókat, és ugyanazok a telefonszámok láhatók, valamint egy-egy hivatkozás munkavállalóknak és munkaadóknak – előbbi az ukrán nyelvű robotavengrii.hu, utóbbi a Prohumán 2004 Kft. HR-vállalkozás oldalára vezet. A tájékoztató szerint az oldal munkatársai fogadóközpontokban regisztrációs pontokat is kialakítottak.
Később az Átlátszónak a Migration Aid munkatársai is megerősítették, hogy a safeinhungary.hu hirdetései és regisztrációs pontjai megtalálhatók a budapesti BOK sportcsarnokban kialakított fogadóállomáson.
Az MTK tulajdonosa, a kormány stratégiai partnere toboroz
A hivatalosnak tűnő oldal azonban nem állami szerv vagy segélyszervezet oldala, hanem egy piaci vállalkozás hirdetése. A Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. az egyik vezető hazai munkaerőkölcsönző vállalat, amely
2020-ban stratégiai megállapodást kötött a magyar kormánnyal, az erről szóló megállapodást Szijjártó Péter külügyminiszter írta alá.
Szijjártó a következőkkel indokolta az aláírást: "A munkaerő-kölcsönző és munkaerő-közvetítő cégek jelentős szerepet vállalhatnak a gazdasági újrakezdésben, ezért a kormány számít a közreműködésükre és a tapasztalataikra."
A Prohumán Kft. ügyvezetője, Zakor Sándor neve a legtöbbeknek az MTK-ból lehet ismerős. Zakor régóta tagja a futballklubot működtető részvénytársaság elnökségének, 2017-ben pedig annak vezérigazgatója lett – a pozíciót Deutsch Tamás fideszes politikustól vette át. Két évvel később, amikor az MTK kiesett az NB1-ből, Zakor Sándor megszerezte a sportklub kizárólagos tulajdonát is. Deutsch Tamás ennek ellenére nem szorult ki a csapatból, a klub elnöke maradt, 2021-ben pedig újabb öt évre elnöknek nevezték ki.
Tolakodnak az építőipari cégek, hogy a Puskás Akadémiát támogathassák – Interaktív összesítés
Az NB1 tizenkét, és az NB2 húsz csapatának összesen 219 szponzora van. A felcsúti Puskás Akadémiának egyedül 41, amivel messze a legnépszerűbb focicsapat a támogatók körében, különösen az építőipari cégeknél.
Ezzel párhuzamosan Zakor Sándor cégei sikeresen szerepeltek a közbeszerzéseken: tavaly például a Digitális Jólét Program keretében a Brightly reklámügynökség, amelynek szintén ő az ügyvezetője, 505 millió forintot nyert el a "digitális tudásközpontok szolgáltatási portfólió kialakítása és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése" megnevezésű projekt keretében.
Ugyanebben az évben az ügynökség a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól kapott több mint 366 millió forintot "motivációs rendezvényszervezési és videogyártási feladatokra".
Egy másik cége, a Protocall 2009 Web-és Telemarketing Kft. szintén tavaly több mint 185 millió forint értékben kötött szerződést az NKM Energia Zrt-vel telefonos ügyfélszolgálat ellátására.
Nem tudni, hova kerülnek a menekültek személyes adatai
A munkaerőkölcsönző jelenléte a tranzitpontokban azért meglepő, mert egyébként a menekülteket fogadó hatóságok erősen szűrik, ki mehet be a központokba – emlékezetes, hogy a köztévén kívül a média képviselői sem mehettek be, és állítása szerint a Migration Aid egyik alapítóját, Ujhelyi Sándort is kiutasították a budapesti fogadóközpontból (ugyanakkor maga a Migration Aid jelen van a központokban).
Felhívtuk a fogadóközpontokban megadott számot, és arról érdeklődtünk, tudnak-e a menekülőknek lakhatásban segíteni. Erre válaszul megadtak egy telefonszámot, mondván, azon a számon tudunk lakhatással kapcsolatban érdeklődni. Az operátor valójában a kormányzati nyilvános, ingyenes menekült-ügyfélszolgálat számát (06-80/310-310) adta meg. A munkavállalással kapcsolatos kérdésre azt válaszolta:
elsősorban gyárakba keresnek alkalmazottakat, különösen olyanokat, akik több nyelven beszélnek.
Egy másik alkalommal kifejezetten a munkavállalásról érdeklődtünk a vonalon, amelyet az operátor "segélyvonalnak" nevezett. Ekkor azt kérték, telefonon diktáljuk be az adatainkat (azt elutasították, hogy írásban adjuk meg az adatainkat), amiket majd elküldenek a "központba", és pár nap múlva visszahívnak majd.
Azt, hogy kihez kerülnek az adatok, többszöri kérdésre sem árulták el.
Csak annyit mondtak, hogy a "Safe in Hungary kampány", illetve közelebbről meg nem nevezett "kollégák" kapják majd meg a telefonon bediktált személyes adatokat. Ez adatvédelmi aggályokat is felvet, mivel a név, elérhetőség és iskolai végzettség mellett olyan adatokat is kérnek, mint az édesanya leánykori neve és az érdeklődő betegségei.
A vonalon azt is mondták, hogy azoknak is tudnak munkát ajánlani, akiknek még nincs hivatalos státuszuk (menekültstátusz vagy állampolgárság) Magyarországon, valamint, hogy segítenek a státusz megszerzésében.
A bevándorlásüggyel nincs hivatalos együttműködés
Az Átlátszó kérdésére a Prohuman másik ügyvezetője, Juhász Csongor azt mondta, munkájukat a kormányzattal is koordinálják. "A (Safe in Hugnary) kezdeményezés tőlünk,
a Prohumantól indult, később pedig egyfajta "jó gyakorlatként", már működő példaként felfigyelt a kormányzat is a kezdeményezésünkre.
Ennek következtében jelenleg a humanitárius szervezeteken kívül a kormányzattal és annak háttérintézményeivel is koordináljuk a tevékenységünket és igyekszünk segíteni" – írta emailben.
Elmondása szerint "a különféle helyszíneken szorosan, de informális keretek között működünk együtt a menekültek ellátását, segítését végző szervekkel. Egy jó példa erre, hogy azokat a call centerünkbe érkező megkereséseket, melyek nem munkavállalási célúak, átirányítjuk a kormányzati tájékoztatási vonalra" (valójában, ahogyan tapasztaltuk, a vonalon csak megadják az érdeklődőknek a nyilvános állami segélyvonalat).
Munkaerőkölcsönzéssel szerezne dolgozókat a Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok
Tavaly 150 vendégmunkás érkezett Romániából a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokra, a szerződés szerint ezért az állami cég csak a szállításért 1,6 millió forintot fizetett. Idén a koronavírus miatt munkaerő-kölcsönzéssel pótolnák a kézdivásárhelyieket. Ez a fajta “alkalmazás" azonban hátrányosan érinti a munkavállalókat.
Ezzel szemben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy "a megkeresésben nevesített safeinhungary.hu oldallal az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság nem áll kapcsolatban." Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amely szintén részt vesz a tranzitvárók működtetésében, szintén azt válaszolta az Átlátszó kérdésére, hogy nem vesznek részt a weboldal üzemeltetésében.
"A célunk, hogy segíteni tudjunk azoknak az Ukrajnából érkező menekülteknek, akik szeretnének hazánkban munkát vállalni. Reméljük, a munkánk sokak számára jelenthet kézzelfogható segítséget ebben a nehéz helyzetben" – írta Juhász Csongor, hozzátéve, a Prohumán, mint az ország legnagyobb munkaerőkölcsönző vállalata már évek óta foglalkoztat Ukrajnából érkező vendégmunkásokat. "A háború kitörésekor szinte azonnal létrehoztuk a safeinhungary.hu segélyvonalat és weboldalt, hogy segíteni tudjuk azokat a menekülteket, akik szeretnének munkát vállalni hazánkban. Mi úgy gondoljuk, hogy közös érdek, hogy a menekültek ne tábori körülmények között éljenek, hanem lehetőség szerint munkát vállalva, tisztes körülmények között el tudják tartani magukat és családjukat."
Arra kérdésre, hogy még milyen piaci cégekkel van még kapcsolatban az oldal, amelyek munkát adnának az ukrán menekülteknek, a Prohumán ügyvezetője kitérő választ adott, nem nevezett meg konkrét vállalatokat. "Bármilyen partner vállalattal együttműködünk és biztosítjuk az információk áramlását a menekültek érdekében, hogy a lehető legtöbb ember számára tudjunk segítséget nyújtani. A Safe in Hungary weboldalon a munkáltatók is tudnak regisztrálni, hogy első kézből tájékozódhassanak az információs vonalon keresztül jelentkező potenciális munkavállalók kapcsán" – írta.
Migrációs szakértő és sikeres közbeszerző
A safeinhungary.hu regisztrációs adatlapjáról kiderül, hogy a domaint Szabó Dávid József jegyeztette be. Ő LinkedIn-profilja szerint a Zakor Sándor-féle Profólió cégcsoport stratégiai igazgatója, emellett pedig az MTK-nál és a Prohumán Kft.-nél is pozíciókat tölt be, előbbinél nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető, utóbbinál stratégiai igazgató.
Szabó Dávid Józsefet ugyanakkor elsősorban politikai elemzőként ismerheti a nagyközönség: az elmúlt években számos alkalommal nyilatkozott a közmédia és más kormánypárti médiumok meghívott "beszélő fejeként", szereplésein a Századvég kutatójaként és a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójaként mutatták be.
Szabó Dávid József nyilatkozik a migrációról a HírTV-nek
2018-ban például élesen kritizálta az ENSZ migrációs csomagját, amiért az szerinte bátorítja a gazdasági migrációt. 2020-ban az uniós újjáépítési alap kapcsán "Soros brüsszeli szövetségeseit" és a "migránstaxiztató NGO-kat" ostorozta. Egy évvel korábban pedig a tusnádfürdői szabadegyetemen beszélt a migrációról szóló panelbeszélgetésen (a XXI. század intézet erről "Küzdelem a bevándorlás ellen: földön, vízen, szavazófülkében és az emberi elmében" címmel számolt be). Itt Szabó kimondottan
a határokon túli munkavállalás ellen szólalt fel, szerint "a bevándorlást az EU-ban" többféle érdek mozgatja, köztük "a globális techcégek üzleti érdekei, melyek, egy ponton úgy tűnt, egybeesnek a német gyáripar munkaerő-éhségével."
Már a háború előtt bejegyezték
A safeinhungary.hu-n a munkavállalók számára egyetlen hivatkozás elérhető, ez egy ukrán nyelvű, magyarországi munkákat kínáló oldalra vezet (robotavengrii.hu). Az oldalt a domain-adatok szerint még jóval a háború előtt, 2021 decemberében regisztrálták.
Már ebből kiderül, vagyis az oldalt nem a háború miatt menekülők segítése érdekében jegyezték be.
Az itt található leírás szerint a site a Service Flow Kft. – a Prohumán-cégcsoport egy másik tagja – beregszászi munkaközvetítő irodájához kapcsolódik, és célja, hogy ukrán munkavállalókat közvetítsen ki a magyarországi cégeknek.
A Service Flow ügyvezetője, Finfera Maximilián Zakor Sándorhoz hasonlóan szintén az MTK vezetőségének tagja, ő a csapat sales-igazgatója. Ő egyébként szintén igen sikeres közbeszerző: tavaly év végén az általa vezetett Modern Oktatási Eszközök Kereskedelmi Kft. közel félmilliárd forint értékben szerződött a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel "IT élmény-és demonstrációsközpontok" létrehozására, valamint a Digitális Jólét Program keretében közel 200 milliót kapott "digitális tudásközpontok szakmai felkészítésére."
Címlapkép: Safe in Hungary Facebook, képernyőkép
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo. | Kormányközeli munkaerő-toborzó cég hirdethet az ukrán menekülteknek az állami központokban | Az ukrajnai menekülteket fogadó központokban, „szállásos munkahelyet” ígérve reklámozzák a menekülteknek egy olyan HR-es cég oldalát, amelynek a tulajdonosi köre az MTK-ból lehet ismert, és a közelmúltban százmilliókat nyert el közbeszerzéseken. A safeinhungary.hu egy olyan oldalra visz tovább, amelyet már a háború előtt bejegyeztek. A Prohumán munkaközvetítővel korábban Szijjártó Péter írt alá stratégiai megállapodást az állam nevében, elmondásuk szerint az állammal és a segélyszervezetekkel dolgoznak össze a menekültekkel való munkájuk során. Az Idegenrendészet és Katasztrófavédelem viszont azt mondta, nincs együttműködésük az oldal üzemeltetőivel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/31/kormanykozeli-munkaero-toborzo-ceg-hirdethet-az-ukran-menekulteknek-az-allami-kozpontokban/ | 2022-03-31 10:58:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Kaposvári Járási Ügyészség hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat azzal a korábban a rendőrségen dolgozó férfival szemben, aki előre tájékoztatott egy prostituáltat a készülő rendőrségi akcióról. Ezzel az üzenettel figyelmeztette a nőt:
„Szia! Holnap reggel 4:30 kor kivonulnak a nagyok valami fegyveres stricis kurva fogvatartós ügyben. Mindenkit behoznak akit találnak.”
A fiatal férfi segédelőadóként dolgozott az egyik rendőrkapitányságon, majd 2021 nyarán, egy eligazítás után megtudta, hogy a rendőrség a Terrorelhárítási Központ bevonásával prostituáltakat is érintő, emberkereskedelem gyanúját felvető bűnügyben több ember elfogását tervezi.
Mivel ebben az időszakban szorosabb érzelmi kapcsolatban állt egy prostituálttal, előre leadta neki a drótot az akció idejéről és helyszínéről, hogy a nő fel tudjon készülni.
A nő valójában nem lett volna érintett a rendőri akcióban, de ismerte a bűnügy tényleges elkövetőjét, akihez eljuttatta az elfogásával kapcsolatos bűnügyi információt, ami miatt emberkereskedelemmel kapcsolatos bűnpártolás bűntette miatt kell felelnie.
A kiszivárgott adatok miatt az emberkereskedelemmel vádolt férfi felöltözve, összecsomagolva és adatoktól megtisztított mobiltelefonnal várta a rendőröket. Még meg is jegyezte nekik, hogy korábbi időpontban várta őket.
Az ügyészség a Kaposvári Járásbíróságra benyújtott vádiratában a férfival és a nővel szemben végrehajtandó börtönbüntetést, ezen felül a férfi esetében foglalkozástól eltiltást kezdeményezett. | Előre leadta a drótot egy prostituáltnak a stricije elleni TEK-es razziáról a rendőrség egyik előadója | A Kaposvári Járási Ügyészség hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat azzal a korábban a rendőrségen dolgozó férfival szemben, aki előre tájékoztatott egy prostituáltat a készülő rendőrségi akcióról. Ezzel az üzenettel figyelmeztette a nőt: „Szia! Holnap reggel 4:30 kor kivonulnak a nagyok valami fegyveres stricis kurva fogvatartós ügyben. Mindenkit behoznak akit találnak.” | null | 1 | https://444.hu/2023/01/02/elore-leadta-a-drotot-egy-prostitualtnak-a-stricije-elleni-tek-es-razziarol-a-rendorseg-egyik-eloadoja | 2023-01-02 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Fradiváros projekt megvalósítása a tervezési szakaszban van - tudta meg lapunk a Ferencvárosi Torna Club (FTC) sajtóosztályától. Bővebb választ azonban nem kaptunk arra a kérdésre, hogy a népligeti sportközpont építésének ütemezését és finanszírozását hogyan érinti a kormányzati spórolás, azaz az el nem kezdett állami beruházások nyáron elrendelt - ideiglenes - felfüggesztése. Erre a kérdésre többszöri megkeresésre se adott választ lapunknak a Kormányzati Tájékoztatási Központ, valamint az állami beruházásokért felelős Építési és Beruházási Minisztérium.
Az azonban tudható, hogy az előkészítés nem állt le, a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi főosztályának szeptemberi közleménye szerint augusztus közepén elindult a Fradiváros projekt környezetvédelmi hatósági eljárása. Az előzetes vizsgálati eljáráshoz az FTC és a tervező által benyújtott dokumentumokból az is kiderül, hogy a beruházás 21 hektáron fog megvalósulni a X. kerületi Népliget keleti oldalán, két ütemben (2023-2025 és 2025-2027 között). Az első ütemben egy több csarnokból álló sportkomplexum épül a volt Építők sporttelepen, majd a másodikban a Ferencváros jelenlegi edzőközpontjának helyén egy labdarúgó akadémia.
A sportklub ide költözteti majd a focin és a kajak-kenun kívül az összes szakosztályát, többek közt jégcsarnok, fedett és szabadtéri uszoda, atlétikai pálya, labdarúgó akadémia, négycsillagos szálloda és kápolna is épül. (A tervezett létesítményekről bővebben a cikk második felében olvashat.)
Zöldítenek a zöldek
A projekt legalább 20-25 százalékban megújuló, "zöld" energiát használ (az üzemeltetés során alkalmazható az ipari víz felhasználása, a csatorna hőjének hasznosítása, zöld hulladék hasznosítása, fűtés geotermikus energia hasznosításával és napenergia hasznosítása tetőre telepített napelemekkel).
A fogyasztáscsökkentés érdekében, ahol lehet, oldal és felülvilágító felületeket terveznek, így a nappali időszakban kevesebb mesterséges fényforrásra lesz szükség az épületekben és csarnokokban. A környezeti terhelés szempontjából fontos, hogy az épület fosszilis-energiafelhasználása és fenntartási költsége a legalacsonyabb legyen - írták a tervezők az előzetes környezetvédelmi vizsgálati dokumentációban.
Mennyiért épül?
A sportközpont megvalósításához kapcsolódó terveket a Paulinyi & Partners Zrt. készíti nettó 7,489 milliárd forintért, az FTC idén márciusban kötött szerződést a céggel a "koncepció tervezési, engedélyeztetési, kiviteli tervezési és tervezői művezetési feladatok" ellátására.
Volt miből gazdálkodnia a klubnak, hiszen a kormány a sok éve tervezett Fradiváros sportinfrastruktúra fejlesztés előkészítésére és megvalósítására 2016 decemberében tízmilliárd forint, 2017 decemberében pedig további 15 milliárd forint támogatást irányzott elő - derül ki a Magyar Közlönyből.
Tavaly a Népliget sportolásra alkalmas területei fejlesztése - Fradiváros néven futó projekt költségét az állami nagyberuházásokat lebonyolító Beruházási Ügynökség (BMSK Zrt) 152,6 milliárd forintra becsülte - írta meg egy évvel ezelőtt a Telex az ügynökség éves beszámolójához benyújtott mellékletre hivatkozva. (A BMSK az új kormányzati struktúrában beolvad a Építési és Beruházási Minisztériumba.) A lap által közölt összeget a Miniszterelnökség akkor nem cáfolta (másban pontosítást kért), mára azonban elavulttá válhatott a kalkuláció az építőipari áremelkedés miatt (az alapanyagoknál - részben a gyenge forint miatt - az idei első félévben több mint 20 százalékos, az építőipari termelői áraknál 22,8 százalékos áremelkedést mért éves alapon az ÉVOSZ.)
"Az a cél, hogy Európa vezető klubja legyünk"
Kubatov Gábor FTC-elnök tavaly év végi évértékelő beszédében jelentette be, hogy "belefognak" a több éve tervezett Fradiváros projektbe, amelynek szerinte "nincs példája Európában". Másfél év alatt engedélyeztették, majd egy év alatt elvégezték a bontásokat a területen, mára elő van készítve a terep az építésre.
"Megcsináltuk a koncepcióvázlatot, pontosan tudjuk, mit akarunk építeni. Most kezdődik a tervezői közbeszerzés, és mostantól úgy kell számolni, hogy 2023 tavaszán lehet megindítani az építkezést, az Építők pályán, majd a mostani sporttelepünk következik, és 2026 végére végzünk"- mondta tavaly szilveszterkor Kubatov. "Az a célunk ezzel, hogy Európa vezető klubja legyünk; az én fejemben az van, hogy négy csapatunk játszik a BL-ben, a férfi és női labdarúgók, a vízilabdázók és a női kézisek - és évről évre ott kell lenni!" A klubelnök szerint a jégkorongozóknál is "akkor lehetne jót fejleszteni" (az eredményességben), ha végre ők is saját csarnokot kapnak.
I. ütem: a sportközpont építése | Nem állt le a Fradiváros projekt, hotel és kápolna is épül | Tervezési és engedélyezési fázisban van az FTC népligeti sporttelepének fejlesztése. A tervek szerint 2023-ban indulna az első ütem egy több csarnokból álló sportközpont építésével, majd 2025-tól egy fociakadémia készül, négycsillagos hotellel és kápolnával. A zöldek legalább 20-25 százalékban zöld energiát fognak használni, és ahol lehet, oldal- és felülvilágító felületeket terveznek az épületekre, hogy kevesebb áramot fogyasszanak. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/nepliget-fradivaros-beruhazas-kormany-tervezes-ftc-sportkozpont-kapolna-csarnok-foci-akademia.760076.html | 2022-10-03 13:36:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A választások előtti, hitelből történő nagy osztogatás nemcsak Magyarországon okozott gondot, hanem a boszniai szerb entitásnál is. Milorad Dodikék kormányát azonban váratlan helyről mentették meg: magyar közpénzből. A magyar kormány durván 45 milliárd forintnyi euróval segítette ki az uniós támogatásoktól már elzárt, önálló hadseregre vágyó boszniai szerb vezetést.
A magyar adófizetők újabb 110 millió euróval támogatják meg Bosznia egyik felét, a boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska – RS). A forintban nagyjából 45 milliárdos gyorssegélyt nem verték nagy dobra Magyaroroszágon, de Boszniában kiderültek a részletek.
Szokatlanabb módon az Eximbankon keresztül küldi a támogatást a magyar kormány, egy kiugróan olcsó hitel formájában. A 110 millió euró visszafizetése tíz év alatt történik majd, egy év türelmi idővel és évi ötszázalékos kamattal.
Újra saját sereget és elszakadást akar a vezetés
Bosznia két nagy entitásból áll. Az egyik a bosnyák–horvát Bosznia-hercegovinai Föderáció, a másik az említett Szerb Köztársaság. Milorad Dodik boszniai szerb vezető mostanában gyakrabban szerepel a hírekben, amióta egyre erősebben küzd a saját hadseregért, és Boszniától való elszakadást akar. Az évtizedek óta hivatalban lévő és egyre szélsőségesebb boszniai politikus Vlagyimir Putyin közeli szövetségese. Más vélemények szerint viszont csak a bábja, önállóan nem tárgyalófél.
Az egyre inkább eladósodó boszniai szerb entitás vezetése nem titkolta, hogy korábbi hiteleik törlesztőrészleteire kell az új pénz, de Zora Vidović pénzügyminiszter szerint ennek révén 2023-ban nem lesz gond a törlesztésekkel.
Dodikék elszakadási törekvése a kilencvenes évek háborúinak vége óta nem látott politikai válságot idézett elő Boszniában. Az elszakadási szándék és az etnikai feszültségek fokozása miatt az EU-s, a brit és az amerikai támogatások is elzáródtak Dodikék kormánya előtt.
Eközben október elején választások voltak a Szerb Köztársaságban. A helyi elnökválasztást szűk többséggel végül újra Milorad Dodik nyerte. A választások előtt azonban hitelből nagyon kiköltekezett Dodikék kormánya, többek között jelentős nyugdíj- és közalkalmazottibér-emelésekkel.
A capital.ba helyi gazdasági portál szerint a boszniai Szerb Köztársaságnak 1,15 milliárd konvertibilis márka (nagyjából 240 milliárd forint) jövőre lejáró kötvényadóssága van, és egyértelmű, hogy új hitel nélkül csődbe ment volna az entitás, nem tudták volna teljesen kifizetni.
A magyar támogatások lassan elérik a százmilliárd forintos nagyságrendet
Idén ez már a második, helyi szinten nagyon jelentősnek számító magyar állami tőkeinjekció. Az idei őszi helyi választások előtt százmillió eurós (negyvenmilliárd forintos), hivatalosan gazdaságfejlesztési, vissza nem térítendő támogatást kapott Magyarországtól a helyi kormány.
A magyar közpénzes támogatásokból elvileg 28 millió eurót megpályáztattak vállalkozók között, kifejezetten magas korrupciós kockázatok mellett – erről alább olvashat bővebben.
A pályázat november 4-én lezárult, a kifizetések azonban még ennél a 28 millió eurónál sem történtek meg. Milorad Dodik szerint a maradék magyar pénzt valamikor a jövőben, két külön részletben tervezik kiosztani.
Svetlana Cenić politikai elemző tavaly arról beszélt, hogy „katasztrófa” Orbán Viktor beavatkozása a boszniai választásokba. Szerinte a gazdaságfejlesztés egyszerű vicc, pénzmosás, ez a százmillió euró egy pillanat alatt el fog tűnni, és valójában a választások befolyásolására fogják felhasználni.
„Miért adna Orbán pénzt a Szerb Köztársaságnak, Bosznia-Hercegovina egyik részének?”– tette fel a kérdést a politikai elemző.
Egy korrupciógyanús privatizáció is lezajlott
Augusztus közepén egy magyar cég, a Lugos Renewables elismerte, hogy a boszniai szerb entitás villamos energiai nagy cége, az Elektroprivreda RS (ERS) titokban, nyílt pályázat nélkül eladta nekik a régió legnagyobb, trebinjei naperőműprojektjének hetvenszázalékos tulajdonrészét. Az adásvétel Orbán 2021. novemberi boszniai látogatása és támogatási megállapodása után történt.
Az állami ERS energiacég eredetileg verseny nélkül kapta meg ötven évre a lokális naperőműves koncessziót 2020 végén. Akkor még nem volt szó arról, hogy ezt hamarosan verseny nélkül tovább is adja egy külföldi magáncégnek. Az erőműrendszer 2024-re készülhet el, a magyar bevásárlás pontos részleteiről való adatszolgáltatást üzleti titokra hivatkozva utasította el az ERS.
Lázár János bizalmasa
A Lugos Renewablesben idén nyárig tulajdonos volt Sánta János, a trafiktörvény kapcsán ismertté vált magyar vállalkozó, Lázár János közeli ismerőse is. A dohánykereskedelmi változtatási javaslat egy uniónak elküldött verzióját egyenesen egy Sánta János névvel regisztrált gépen hozták létre.
Nem világos, hogy milyen érv szólhatott amellett, hogy titokban adjon el az állam ilyen tulajdonrészt. Luka Petrović, az ERS vezetője szerint viszont kitaláció, hogy Orbán Viktornak bármi köze lenne az erőmű fű alatti értékesítéséhez.
„De tessék, ha van is köze hozzá [Orbán Viktornak a projekthez], miért lenne az baj?” – tette még hozzá az állami energiacég vezetője augusztus végén. A boszniai Transparency International attól tartott korábban, hogy nemsokára újabb helyi erőművek kerülhetnek át verseny nélkül egy magyarországi vállalkozói csoport kezébe. | A magyar állam újabb 45 milliárdot küld az elszakadásért küzdő boszniai szerb kormánynak | A magyar adófizetők újabb 110 millió euróval támogatják meg Bosznia egyik felét, a boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska – RS). A forintban nagyjából 45 milliárdos gyorssegélyt nem verték nagy dobra Magyaroroszágon, de Boszniában kiderültek a részletek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/dodik-orban-tamogatas-eximbank/32179766.html | 2022-12-19 14:27:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének egyik bizalmasáról van szó, akit Schadl György a pénzmozgások, így a kenőpénzek kifizetésének dokumentálásával bízott meg. A 24.hu úgy tudja, hogy a nő a nyomozás során mintegy kilencven oldalnyi tanúvallomást tett, és nem vádlottként, hanem tanúként szerepel majd az eljárásban.
A hírportál azt írja, hogy a hivatalosan végrehajtó-jelölt, valójában pénzügyesként dolgozó munkatárs a büntetőeljárásról szóló törvényben rögzített megállapodásra jutott a vádhatósággal.
Ennek lényege, hogy egy bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthető, amelyben kilátásba helyezik, hogy vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, illetve a folyamatban lévő eljárást megszüntetik, ha az ügy, illetve más büntetőügy felderítésével, bizonyításával összefüggő információkat és bizonyítékokat bocsát rendelkezésre, és a megállapodással elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek.
Ehhez kapcsolódóan: Nincs szabadlábon Schadl György, más okból lehetett újra aktív a Viber-profilja
Október végén korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, illetve pénzmosás miatt emeltek vádat Schadl György és huszonegy társa, köztük Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádlottak között van Schadl György apja és felesége is.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint Schadl György 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával, akinek 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot adott. Völner ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta – emelték ki az ügyben kiadott sajtóközleményben. Schadl pedig részben vagy teljes egészében visszakérte a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot azoktól, akik a segítségével önálló bírósági végrehajtói kinevezést kaptak. A vádirat szerint így tett szert több mint 924 millió forintra.
Ehhez kapcsolódóan: Zár alatt a volt államtitkár Völner Pál és családjának vagyona
A Schadl irodájában található páncélszekrényben tartott készpénz kezelésével, illetve az onnan kivett és betett összegek dokumentálásával azt a pénzügyesként dolgozó végrehajtó-jelöltet bízta meg, aki vádalkut köthetett az ügyészséggel. Az összegeket két helyen, a Házipénztár és az EgyenlegMoncsi elnevezésű Excel-táblázatban is nyilvántartották.
A nyomozó főügyészség indítványozta, hogy a bíróság beismerés esetén Schadl Györgyöt tíz év, Völner Pált nyolc év börtönbüntetésre, kétszázmillió, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre ítélje, mindkettőjüket tíz évre tiltsák el a közügyektől, a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozásoktól pedig végleg. Az ügyészség vagyonelkobzást is javasol velük szemben a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
További cikkeink a témában: | Vádalkut köthetett a Schadl-ügy egyik szereplőjével az ügyészség | A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének egyik bizalmasáról van szó, akit Schadl György a pénzmozgások, így a kenőpénzek kifizetésének dokumentálásával bízott meg. A 24.hu úgy tudja, hogy a nő a nyomozás során mintegy kilencven oldalnyi tanúvallomást tett, és nem vádlottként, hanem tanúként szerepel majd az eljárásban. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/vadalkut-kothetett-a-schadl-ugy-egyik-szereplojevel-az-ugyeszseg/32146530.html | 2022-11-24 14:29:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Még szeptember 21-én kérdeztük meg a Miniszterelnökséget arról, hogy tanácsadói és egyéb feladatokra mely magánszemélyekkel és cégekkel szerződtek, amikor előkészítették az EU Covid utáni gazdaságmentő csomagja, a Helyreállítási és Ellenállóképességi (Rezilienciaépítési) Eszköz igénylését.
Először október 6-án kaptunk választ, amelyben a Miniszterelnökség 45 nappal meghosszabbította adatkérésünk határidejét arra hivatkozva, hogy ha előbb válaszolnának, az veszélyeztetné a tárca veszélyhelyzeti
kormányrendeletekben foglalt feladatainak határidőben történő ellátását.
A második válasz egy hónappal később, november 7-én érkezett: ekkor már elutasították az adatkérésünket a gyakran használt döntés-előkészítési indokkal:
„Tájékoztatom, hogy az adatigénylésében megjelölt adatok megismerése a
Miniszterelnökség feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól
mentes ellátását veszélyeztetné, így igényének teljesítését az Infotv. 27.
§ (6) bekezdésre hivatkozással elutasítom.”
Mostani adatkérésünk elutasítása nem tűnik összhangban lévőnek a kormány ígéreteivel, amelyeket az Európai Bizottságnak tett. A felfüggesztett uniós kifizetések megszerzése érdekében a kormány több intézkedést is vállalt: ezek közül az egyik az Integritás Hatóság létrehozása volt. A kormány ezenkívül megígérte többek között a közpénzek költésének átláthatóbbá tételét és a közérdekű adatok megszerzésének megkönnyítését is.
Ezzel kapcsolatban született is két törvénymódosítási javaslat (itt és itt), amelyeket azóta el is fogadott az Országgyűlés. Igaz, e törvények megalkotásának módját, a szakmai szervezetekkel való előzetes egyeztetés hiányát kifogásolta a témával foglalkozó egyik ismert civil szervezet, a Transparency International Magyarország (TI). Pedig az Európai Bizottság elvárásaival összhangban a kormány azt is megígérte, hogy a törvénytervezetek kilencven százalékát társadalmi egyeztetésre bocsátja majd.
A szervezet szerint az adatkérések kapcsán a fő gond sosem a perek lassúsága volt, hanem az, hogy egyáltalán bírósághoz kell fordulni az adatokért. Egyes állami szervek, önkormányzatok és közpénzt használó szervezetek ugyanis „rutinszerűen megtagadják a hozzájuk benyújtott adatigénylések teljesítését”. A TI szerint nem készteti majd ezeket a szervezeteket a vonatkozó jogszabály módosítása ennek a megváltoztatására.
Ráadásul egy harmadik, november 15-én benyújtott törvénymódosítási javaslat is elkészült, amely kapcsán három civil szervezet (Magyar Helsinki Bizottság. K-Monitor, Transparency International Magyarország) közös – angol nyelvű – közleményt adott ki november 17-én. Ebben többek között azt sérelmezik – pontokba szedett magyarázattal –, hogy a kormány lépései nem jelentenek érdemi változást a korrupció elleni harcban, s hogy az Európai Bizottság kérésére bevezetett változtatások részeként megint úgy nyújtott be törvénymódosításokat a kormány, hogy nem egyeztetett civil szervezetekkel.
A közös közlemény kifogásolja azt is, hogy a közbeszerzési szerződések nagyobb nyilvánosságát célzó új rendelkezések nem vonatkoznak a közszolgáltatásokat nyújtó vagy közpénzeket felhasználó szervezetek minden típusára. Nem terjednek ki például a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az állami tulajdonú vállalkozásokra, és nem kötelezik a közpénzek terhére finanszírozott szerződések közzétételét az újonnan kialakított adattárban.
A civil szervezetek szerint az információszabadság helyzetének érdemi javítása érdekében a kormánynak „szisztematikusan hatályon kívül kellene helyeznie a 2012 óta az információhoz való hozzáférés útjába állított valamennyi jogi akadályt, és módosítania kellene az információszabadsággal kapcsolatos ügyekben a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat”. | Titkolózik a Miniszterelnökség, pedig nemrég ígért átláthatóbb közpénzköltést az EU-nak | Hiába próbáltuk megtudni, kikkel szerződött a Miniszterelnökség a Helyreállítási Alappal kapcsolatos tanácsadói feladatokra, pedig átláthatóbb közigazgatást is ígért a kormány az Európai Uniónak – épp az uniós pénzek megszerzése érdekében –, de máris felejteni látszik ezt az ígéretet. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/titkolozik-a-miniszterelnokseg-pedig-nemreg-igert-atlathatobb-kozpenzkoltest-az-eu-nak/32129960.html | 2022-11-21 14:33:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Mindig az előző évi bruttó átlagkereset (tavaly 438,2 ezer forint) háromszorosa az alap az országgyűlési képviselők fizetése meghatározásakor. Ez az összeg 2014 óta közel a duplájára nőtt.
Erre jön még a különböző tisztségek alapján járó pluszpénz. Ha a bruttó átlagkereset húszezer forinttal nő, a következő évben hatvanezer forinttal több lesz a képviselői alapfizetés.
A képviselők a fizetésükön túl egyes kiadásaikra is kérhetnek térítést: például lakásbérletre az alapilletmény 35 százalékát, mobiltelefon-költségekre pedig öt százalékát költhetik. Érdekes részlet rajzolódik ki a parlamenti adatbázisból: május óta, új szerződés alapján ugyanazért a lakásért sok esetben jóval nagyobb bérleti díjat fizetnek egyes képviselők.
A bérelt lakások díjának emelkedését részben a piaci helyzet is magyarázza: évek óta emelkednek az árak. A KSH adatai szerint idén májusban az előző hónaphoz képest országosan 2,6, Budapesten 2,5 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Budapesten a kínálati díjak átlagosan 21 százalékkal haladták meg az előző évit, a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb mértékű (24 százalékos) emelkedés.
A képviselők nemcsak lakást bérelhetnek közpénzből, hanem – akár több – irodát is. Vannak, akik ezt a lehetőséget maximálisan, akár fillérre pontosan használják ki. Mások szerényebb irodával is megelégszenek.
A parlamenti adatbázisból az is látszik, hogy a lakások bérleti díjához hasonlóan május óta az irodabérleti díjak is nagyon megemelkedtek. Az irodák esetében – mint a bérelt lakásoknál – is előfordul, hogy több esetben ugyanazért az ingatlanért jóval többet fizetnek. | Nem sajnálják a pénzt albérletre a parlamenti képviselők, az elkölthető keretük a fizetésüknél is jobban nő | Az országgyűlési képviselők fizetése évente automatikusan emelkedik. A képviselők lakás- és irodabérletre is több mint kétszer annyit költhetnek, mint nyolc éve. Egyesek igyekeznek jól kihasználni ezt: előfordul, hogy ugyanazért az ingatlanért néhány hónappal később akár másfélszer többet fizetnek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-sajnaljak-a-penzt-alberletre-a-parlamenti-kepviselok/32119025.html | 2022-11-09 14:37:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.
Zsombón is épült egy záportározó, árkok is, kétszázmillióból. Az ügyben több eljárás is indult; hamis okirattal való visszaélés, költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a NAV. A mai napig nem tudni ugyanis, hogy valójában miből tervezték a megépült tározó gátját, és ennek ellenére hogyan kaphatta meg a szakhatósági engedélyeket.
2014 és 2020 között a Magyar Falu Programban részt vevő, ötezer fő alatti települések pályázhattak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás okán záportározókra és belvízelvezető rendszerek fejlesztésére. Két pályázat volt összesen 165 milliárd forint keretösszeggel. Tízezer oldalnyi iratanyag, száztíz közérdekű adatigénylés, egymásnak ellentmondó szakvélemények, mélyen hallgató hatóságok. Egy történet a magyar vidék "stadionépítési programjából".
Akik egy gödörben eveznek
"Ez egy komédia. Ép elmével ez a történet felfoghatatlan. Itt szakhatóságok, társhatóságok, szakembereknek álcázott piti bűnözők olyan módon működnek együtt, hogy a legalapvetőbb normákat, előírásokat sem tartják be, és mindenki leigazol mindent a másiknak"
- meséli Kármán Balázs, aki a feleségével még frissen végzett egyetemistaként, a kilencvenes években költözött a Szeged melletti alvófaluba, Zsombóra. A férfi agrármérnökként végzett, és egyik alapítója a Magyar Természetfotósok Szövetségének. Fia, Kármán Kolos később a Corvinuson szerzett diplomát tájépítészként, és a környező falvakban is alkalmazták különféle projektekben. Olyan jó kapcsolata volt a zsombói polgármesterrel - a független Gyuris Zsolttal -, hogy nem csak az önkormányzat nagy beruházásában, hanem a polgármester birtokán is kapott munkát.
"2018 áprilisa után megromlott a munkakapcsolatunk, ennek ellenére egy építészirodán keresztül még bent tudtam maradni a rendezési terv elkészítésében. Így beleláttam a polgármester elképzeléseibe, pedig azok a nyilvánosság kizárásával valósulnak meg. Így láttam meg, hogyan költik el hülyeségekre az uniós pénzt, ráadásul természeti kárt is okozva"
- magyarázta a fiatal tájépítész a Szabad Európának.
Zsombón repülőteret, agrárlogisztikai központot és záportározót is akart az önkormányzat uniós pénzből. Kármán Kolos már a tervekből látta, hogy mindhárom beruházást természetvédelmileg értékes területen akarják kivitelezni. Olyan területeken, amelyek az Országos Ökológiai Hálózat magterületének részei.
"Mindhárom projekthez ragaszkodott a polgármester. Nem érdekelték az ellenérvek, csak annyit mondott, hogy azért vagytok ti megbízva, hogy megoldjátok ezt a problémát"
- emlékezett vissza a tájépítész. A három projektből kettő befuccsolt, de a záportározó terve és engedélyeztetése úgy ment át minden hatóságon, mint kés a vajon. A szakember tiltakozott, a polgármester cserébe kitette a projektből.
Az Ökológiai Hálózat és magterülete
A Páneurópai Ökológiai Hálózat lényegében az egyes országok ökológiai hálózatából tevődik össze. 1993-ban merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat néven. Két év múlva a csatlakozó országok - köztük Magyarország - aláírták a Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát. 2005-ig Magyarország is teljesítette az ország területén lévő területek kijelölését. A nemzetipark-igazgatóságok szakembereinek közreműködésével készültek el az egyes igazgatóságok illetékességi területéhez tartozó regionális ökológiai hálózatok. A 2018. évi CXXXIX. törvény, amely Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szól, részletesen taglalja, hogy az Ökológiai Hálózat magterületében az adott település vagy a megyei önkormányzat úgy jelölhet ki építési övezetet, ha az sem a magterületet, sem a hálózat folyosóit, ezzel a természetes élőhelyeket nem károsítja. A vonatkozó törvény a bányászati tevékenységet is tiltja a magterületen.
Ha adnak, fogadd el
Az alig háromezer fős Zsombó 17 kilométerre fekszik Szegedtől a Duna és a Tisza között. Hiába szorult két nagy folyó közé a falu, évek óta súlyos aszállyal küzd, akárcsak az összes település a Homokhátságon, ahol már három éve nem esett elég eső. Ha esik is, a vizet gyorsan elvezetik a belvízcsatornák egyenesen a Tiszába, ahonnan ki is szalad az országból.
Az ötvenes években az állam több ezer kilométernyi csatornahálózatot épített ki, hogy elvezessék a vizet, mert hetven évvel ezelőtt a Homokhátságon élők életét nem az aszály és a szárazság, hanem a villámárvizek és a belvíz keserítette meg. De azóta minden megváltozott. A túlszabályozott folyók, a lecsapolt területek az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag annyira kiszikkasztották ezt a vidéket, hogy a Homokhátságot az ENSZ két évvel ezelőtt félsivataggá minősítette. Nyáron csak Bács-Kiskun megyében négyszázmilliárd forintra becsülték a sosem látott mértékű aszálykárt. A kukoricától a napraforgóig szinte minden elégett a földeken.
Idén, Magyarország egyik legmelegebb és legforróbb nyarán sokan emlegették a vízvisszatartás és a vízmegtartás fogalmát, miután a szárazság ezermilliárdos károkat okozott
Az Agrárminisztérium októberben kissé megkésve, de belátta, hogy sokkal többet kell áldozni a vízmegtartásra, a talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítására, ezért a tervek szerint 2023-ban már forrásokat is különítenek el erre.
Toldi Csaba a Homokhátságon vetett, de az utóbbi években nem aratott, mert nem volt mit. Fel is adta a küzdelmet a szárazsággal és a kínlódással. A szakember a Dongér-Kelőér Vize Egyesület elnöke. Az egyesület tagjai már évekkel ezelőtt - jóval az Agrárminisztérium októberi célkitűzései előtt - azt tették, amit tenniük kellett a Homokhátságon: az esőzésekkor csatornákat torlaszolnak el, és a vízzel elárasztják a földeket. Legálisan. A vizet nem tározókban, hanem a talajban tárolják. A Homokhátságon a legtöbb helyen akár hét-kilenc méter mélyen találkozni először talajvízzel, amit még a fák gyökerei sem érnek el. Az elárasztott területek felszívják a vizet, így a talajvíz szintje is közelebb kúszik a felszínhez. Toldi Csaba azt mondta a Szabad Európának: Jászszentlászlón csupán egy kisebb, úgynevezett kibővített vályogos gödröt próbálnak engedélyeztetni, de a bürokrácia egyelőre erősebb.
"Vízvisszatartás szempontjából sok kis tározónak lenne értelme. Egy csatorna tíz kilométeres szakaszán kilométerenként kellene lennie egy-egy kisebb tározónak. Ezzel sokkal többre mennénk, mint a nagyokkal. De a nagyokat sokkal könnyebb engedélyeztetni, mert uniós forrás van rá, a kis tározókra viszont nincs"
- meséli Toldi Csaba.
Bár Zsombó a félsivatag szélén fekszik, a falu vezetése mégis úgy döntött: nekik is záportározó kell. Az önkormányzat a tározó megépítését - az évek óta tartó aszályok ellenére - a csapadékvizek okozta belvízkárok megelőzésével indokolta az uniós pályázatban. A tározó a tervek alapján eredetileg 115 millióból épült volna, de már a tervezés alatt kiderült, hogy ez kevés lesz, így kétszázmillióra srófolták a végösszeget.
"Gyakorlatilag azt írják le a pályázók, hogy itt akkora gondot jelent a belvíz, hogy ha az ember olvassa Brüsszelben, azt hiheti, hogy az emberek itt valamilyen nagy pocsolya közepén fuldokolnak. A pályázatok majdnem mind szóról szóra megegyeznek, mind arról szól, mekkora károkat okoz itt a víz, és ezért kell ezeket az elvezető rendszereket kialakítani. Miközben itt már semmilyen víz nincs, amit el lehetne vezetni a sivatagban"
- mondja Kármán Kolos.
"Az unió összevissza osztja a pénzeket, ha erre van pályázat, akkor erre pályázik mindenki"
- állítja Toldi Csaba. Az utóbbi években összesen legalább 14 záportározó épült a környéken pályázati pénzből. Kapott rá pénzt Mórahalom, Zákányszék, Bordány, Balástya, Csengele, Kömpöc, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Soltvadkert, Kelebia, Kistelek, Hódmezővásárhely és Ópusztaszer is.
"Ez itt rendszerszinten megy. Nem egy polgármester találta ki, hogy ás egy gödröt egy halom pénzért. Ahol csak tudják, minden faluban megcsinálják"
- magyarázza Kármán Kolos.
Így hát Zsombó sem maradt ki a pénzosztásból. Az önkormányzat 108 millióból záportározót, 68,5 millióból pedig egy kilométer hosszú, kibetonozott árokrendszert épített. A fennmaradó összeget papíron tervezésre, a földek megszerzésére és a depónia elszállítására szánták. Az önkormányzat indoklása szerint a burkolt vízelvezető árkok azért kellettek, hogy a nagyobb mennyiségű csapadékvíz ne vesszen el útközben valahol a faluban, hanem majd minden cseppje a tározóba kerüljön.
A zsombói önkormányzat 2016 tavaszán tervezési szerződést is kötött a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.-vel (SZVMF) a projekt megtervezésére 4,6 millióért.
Egy évre rá el is készült a vízjogi engedélyezési terv, amelyet az SZVMF Zrt. vezérigazgatója, Novák Gyula és Marosi Tamás, a cég tervezője készített. Marosi Tamás a projektben egyszerre volt tervező, a közbeszerzés bírálója, valamint az önkormányzat műszaki ellenőre. Ezután a SZVMF Zrt. azt a feladatot kapta a zsombói polgármestertől, hogy járjanak el a közműszolgáltatóknál, valamint a különböző engedélyező hatóságoknál a vízjogi létesítési engedélyeztetési és kivitelezési terv miatt. A Területi Vízgazdálkodási Tanács (TVT) Csongrád Megyei Szakmai Bizottsága is véleményezte a projekt előkészítését.
A bizottság szakembereinek egyetlen kifogásuk volt: a kibetonozott árkok.
"A korábbi földmedrű csatornák kiburkolása, zárttá történő kialakítása ellentétes a TVT korábbi ajánlásával, és helytelen válasz a projektben hivatkozott klímaváltozásra. (...) Törekedni kell a vizek helyben tartására. Ezt szolgálja a tervezett tározó" - áll a bizottság szakvéleményében.
Az új árkok kiépítésére és a tározó megépítésére is a szegedi BCST Gépszolgáltató Kft. nyerte el a közbeszerzést. Összesen 177,7 milliót kapott a cég, amelynek ügyvezetője az a Terhes István Norbert, akinek egy másik cége, a Norbo-Ép az elmúlt években a szegedi önkormányzat közbeszerzésein hasított. Építettek buszmegállókat és játszóteret is a Botka László vezette városban, a szomszédos Bordányban elvittek egy óvodaépítési tendert, valamint ők építették a bordányi Szarmata parkot is.
Szemfényvesztés
A zsombói önkormányzat 2018 nyarán kezdte el felvásárolni azokat a területeket, ahova a tervek szerint a tározót építették volna. Csakhogy azok a területek magántulajdonban voltak, ráadásul a Kiskunsági Nemzeti Park működési területén.
"Az egyik felét sikerült megvásárolniuk. Aki nem volt hajlandó eladni a földjét, attól végül közérdekre hivatkozva sajátították ki. A közérdek az volt, hogy volt létesítési engedélyük arra, hogy záportározót hozzanak létre"
- emlékezett vissza Kármán Kolos. A zsombói önkormányzat összesen négy ingatlant vásárolt meg piaci áron, tízet pedig kisajátítással szerzett meg.
"A tározó megépítésének nincs olyan eleme, ami ne lenne súlyosan problémás. Szerintünk a projekt rengeteg adata és eleme valótlan: nem alkalmas területen, nem alkalmas anyagból, nem funkcionálóan, tiltott földtípusból építették meg. Pusztán az uniós pénz elköltése az egyetlen racionális eleme. Papíron minden rendben van, mindenki mindent jóváhagyott"
- magyarázza a Szabad Európának Kármán Balázs.
Az agrármérnök-természetfotós és tájépítész fia már a projekt elejétől kezdve figyelte a záportározó engedélyezési és építési folyamatait. Éveken keresztül közérdekű adatigénylésekkel próbálták arról kérdezni a hatóságokat, hogy milyen szakértői véleményekre, adatokra hivatkozva kapott az önkormányzat engedélyt a záportározó megépítéséhez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Ökológiai Hálózat magterületén. A két év alatt felhalmozott válaszok alapján még az is kérdéses, hogy miből tervezték és végül miből épült a záportározó töltése.
Mivel az önkormányzat az ökológiai hálózat magterületén - kiemelt természetvédelmi területen - akart építkezni, a jogszabályok szerint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes hozzájárulását is be kellett szereznie.
"2018 augusztusában értesült először az igazgatóság a településrendezési terv tervezett módosításáról szóló megkeresés révén. A későbbi vízjogi engedélyezési eljárásba nem lett bevonva a KNPI (...) ennek során nagyobb területen történő létesítés lett engedélyezve" - áll Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójának birtokunkba jutott levelében. A KNPI-nak csak három évvel később, 2021 szeptemberében esett le a tantusz, hogy ők csak egy 1,8 hektáros területre adtak elvi engedélyt záportározó megépítésére a kiemelten védendő, összesen 12 hektárnyi területen. Azonban az önkormányzat végül egy háromhektáros gödröt ásott, pedig az engedélyt nem erre adták.
"Zsombó polgármestere a településrendezési eszközök módosításával kapcsolatos előzetes tájékoztatóanyagot 2018. június 18-án küldte meg a KNPI-nek, amiben előzetesen a záportározó létesítésével kapcsolatban a Zsombó 0142/26 hrsz.-ú ingatlan volt megjelölve" - írja levelében a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.
Miután rájöttek a trükkre, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága a védett természeti értékekre hivatkozva új eljárást akart indítani, és a vízjogi engedélyt is módosítani szerették volna. Csakhogy erről már hiába ültek le tárgyalni az önkormányzattal és a természetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatallal, azok inkább az uniós pénzt mentették, mint a területen lévő, több százmilliós értékű védett növényeket.
"Egy esetleges új vízjogi engedélyezés keretében történő új tározókijelölés, illetve a vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatása a pályázati forrásból finanszírozott projekt ütemtervének olyan mértékű felborulását eredményezné, ami a pályázati forrás igénybevételének ellehetetlenülését okozná" - írja a lapunk birtokába jutott levelében Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.
Ezek után a zsombói természetvédők már csak azt tudták kilobbizni, hogy legalább ne szögletes legyen a záportározó.
"Nem foglalkoztak vele, mert akkor kifutottak volna az időből, hogy lenyúlják az uniós pénzt, és forrásvesztés lett volna a vége. Kompromisszumként már csak a tó alakján tudtak változtatni a nemzeti parkosok, hogy ahol lehet, kerüljék már ki a legnagyobb tömegű védett növénypopulációkat"
- meséli a Szabad Európának Kármán Balázs.
Gátat homokból? Fogd meg a söröm!
Egy víztározó kapcsán - ahogy azt a vörösiszap-katasztrófa is mutatja - elemi fontosságú, hogy a gát megfelelő anyagból legyen. Arra a kérdésre egyelőre nincs egyértelmű válasz, hogy a 2021 augusztusában megkezdett építkezés során miből tervezték és miből építették a zsombói záportározó oldalfalait. A töltés anyagáról több, egymásnak ellentmondó szakértői vélemény is készült.
"Amikor elkezdődött a gátépítés, láttuk a helyi szakemberekkel, hogy a gát rossz. Közérdekű adatigénylésben megpróbáltam kikérni az előzetes talajmechanikai vizsgálatot, mert jogszabály írja elő, hogy ilyennek lennie kell"
- magyarázza Kármán Kolos. Mivel a tájépítész mérnök kérésére rá sem hederített az önkormányzat, ezért megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, akik egyenesen a zsombói jegyzőtől kérték a talajmechanikai vizsgálatot. Csakhogy a jegyző még a NAIH-nak sem tudta megmutatni, mert olyan nem készült. Pedig enélkül nem kaphatta volna meg a vízjogi létesítési engedélyt a záportározó.
A két férfi megpróbálta az összes szakhatóságot és szakembert felkutatni, akinek köze volt az engedélyek kiadásához vagy a tervezéshez.
Vízjogi létesítési engedély és az előzetes talajmechanikai vizsgálat
Az előzetes talajmechanikai vizsgálat az adott helyszín valós talajviszonyainak felmérésére szolgál. Alapfeltétele annak, hogy elkezdődjön a tervezés, és az műszakilag megfelelően megvalósítható legyen.
Vízjogi létesítési engedély: Ahhoz, hogy egy vízi létesítmény tervezése - jelen esetben a záportározóé - egyáltalán elkezdődjön, első és legfontosabb lépésként rendelkeznie kell érvényes vízjogi létesítési engedéllyel. A hatóság csak abban az esetben adja ezt meg, ha a tervdokumentációban szereplő megoldás műszakilag megvalósítható. Ennek alátámasztására szolgál az előzetes talajmechanikai vizsgálat, amely az engedély kötelező eleme. (3. sz. melléklet a 41/2017. [XII. 29.] BM-rendelethez - B. R., K. F. ). Kérdéseinkkel még szeptember elején megkerestük Gyuris Zsoltot, Zsombó polgármesterét, Sziromi Mártát, a település jegyzőjét, a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságát, a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályát, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, a vezető tervező Novák Gyulát, valamint a Vitéz 2002 Bt.-t is. Kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ.
Sziromi Márta, a település jegyzője végül 2021 végén küldte meg Kármán Koloséknak az előzetes talajmechanikai vizsgálatot, ami ebben az esetben inkább utólagosnak mondható. A Vitéz 2002 Bt. által - a kivitelezés utolsó szakaszában - készített felmérés szerint a területen nagyobb részben kövér agyag található, és maga a töltés is ebből készült.
A zsombói természetvédőknek ez gyanús lett, mert szerintük azon a szikes talajon soha nem volt agyag. Nem értették, hogyan juthatott erre az eredményre a Vitéz 2002 Bt.
Ugyanis Nánási Endre talajvédelmi szakértő a területen már három évvel korábban is készített egy úgynevezett talajvédelmi tervet, és annak a vizsgálatnak az eredménye még nyomokban sem mutatott ki ott agyagot, ahol 2021 végén az önkormányzat által megbízott cég viszont igen.
"Csináltattak tavaly decemberben egy talajvizsgálati jelentést, amivel pótolni akarták az előzetes talajmechanikai vizsgálatot. A Vitéz 2002 Bt. talajvizsgálati jelentésében behazudták, hogy itt kövér agyag van. Emellé összehasonlításképp oda tudtuk tenni az előzetes, 2018-as vizsgálatot arról, miszerint ott nincs agyag. Ekkor tettem feljelentést, mivel úgy gondoltam, hogy ez egy teljesen kamu jelentés"
- magyarázza Kármán Kolos.
Az agrármérnök és a tájépítész ezek után még egy független igazságügyi szakértőt is felkért arra, hogy derítse ki, valójában milyen anyagból is készült a záportározó gátja.
Pasinszki József igazságügyi vegyész és környezetvédelmi szakértő vizsgálatában kimutatta, hogy a záportározó töltéseinek köze nincs a Vitéz 2002 Bt. által talált agyaghoz. Az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a vizsgált föld homokos vályog, közepesen diszperzív, szikes talaj.
A szakértő vizsgálatában azt is leírja, hogy ez az anyagösszetétel a vizet nem megtartja, hanem átengedi, éppen ezért alkalmatlan gátépítésre. A gátak tömörségének meghatározásánál az irányadó szabványban is (MSZ 15290 - B. R., K. F.) gátépítésre alkalmatlan anyagként vannak feltüntetve a diszperzív és szikes talajok.
A záportározót megépítő BCST Gépszolgáltató Kft. is készíttetett egy vizsgálatot a Mélyépítő Labor Kft.-vel. Agyagot ők sem találtak a záportározó területén, viszont annál több homokot: jelentésük szerint a vizsgált anyag kétharmada iszapos homok. A záportározó ügyében készült még egy vizsgálat, amelyet a Délút Kft. Minőségvizsgáló Laboratóriumának szakértői végeztek el. Ők olyan anyagot találtak a záportározó építése közben kitermelt földdepóniában, amit előttük még soha senki. Eredményeik szerint túlnyomórészben homokos, iszapos agyagból készült a gát.
"Ez az egész totális bukás, itt nem lehetne vízépítményt, de még csak töltést sem építeni, nemhogy gátat"
- fejti ki véleményét Kármán Kolos, aki okirat-hamisítás gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
Az előzetes talajmechanikai, földtani vizsgálat nemcsak azért fontos, hogy a tervezők megismerjék a terület adottságait, és ahhoz igazítsák a megépítendő létesítmény műszaki terveit és későbbi megvalósítását, hanem mert a vizsgálatok eredményétől függően kell megfizetni a magyar államnak járó bányajáradékot.
A zsombói önkormányzat önbevallásában a lehető legkevesebb bányajáradék befizetését állapította meg. Kármán Balázs szerint nem véletlenül mutatta ki az önkormányzat által megbízott földtani szakértő jelentése, hogy homokos, iszapos agyagból áll a kitermelt földtömeg: az ugyanis sokkal olcsóbb, mint a homok.
"Ha homoknak kellett volna titulálniuk, akkor ez legalább kétszer-háromszor akkora összegbe került volna bányajáradék formájában. Ezeket a milliókat be kell fizetni költségvetésnek, és a falunak kell állnia. Megint csak a közpénzzel játszanak"
- magyarázza az agrármérnök.
Padlógázzal forgalmi nélkül
A furcsa körülmények között felépült zsombói záportározó jelenleg olyan, mint egy autó forgalmi nélkül. A Szabad Európa birtokába került dokumentumok szerint az önkormányzat lezárta és sikeresnek minősítette a pályázatot annak ellenére, hogy a tározó vízjogi létesítési engedélye 2022 szeptember végén lejárt.
"A zsombói csapadékvíz-tározó vonatkozásában vízjogi üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem nem érkezett az igazgatóságra" - írja közérdekű adatigénylésre válaszolva Szatmári Imre, a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei igazgatója.
A záportározó megépítése közel húszezer köbméter föld megmozgatásával járt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A vízjogi engedély kikötötte, hogy a területet 2022. szeptember végéig rekultiválnia kell a zsombói önkormányzatnak. Azonban ezt a település vezetése nem csinálta meg. Még ma is dombok állnak a félsivatagos síkság kellős közepén. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága október elején felszólította az önkormányzatot, hogy szállítsa el az ott maradt kitermelt földet, és tegye rendbe a területet. Nem tudni, hogy ezt miből valósítja meg az önkormányzat, hiszen a pályázatot egyszer már sikeresnek minősítve elszámolták és lezárták.
De nemcsak ez a gond, hanem az is, hogy az önkormányzat arra hivatkozott: azért kell nekik a záportározó, hogy abba vezessék el a falu esővizét a felújított árkokon keresztül. Csakhogy a kivitelezés során nem kötötték össze az árkokat a tározóval, ezért a tervek ellenére jelenleg az árokrendszerben összegyűlt víz nem a záportározóba, hanem a Zsombó és a tározó között folyó Dorozsma-Majsai főcsatornába folyik, ami alacsonyabban fekszik, mint maga a tározó.
"Most akkor a csatorna tölti a tározót, vagy mi van? Mert ha a csatorna feltölti a tározót, és nem viszi el a vizet a Tiszába, azzal nincs baj. Viszont ha nem kötötték össze a tározót a település árokrendszerével, az gond, mert a falu csapadékvizét elviszi a csatorna. Ez így nem kerek. Ráadásul a tározó magasabban fekszik, mint a csatorna, így hiába akarnának a tározóba vizet engedni, nem fog átfolyni. Nyilván nem is úgy tervezték, hogy a csatornából töltsék fel a záportározót"
- summázza a zsombói helyzetet a Homokhátság vízrendszerét jól ismerő Toldi Csaba.
A zsombói záportározó megépítése kapcsán eddig összesen öt ügyben tettek feljelentést. Három ügyet egyesített a NAV, a másik kettőt a Szegedi Rendőrkapitányság próbálja felderíteni. Zajlik a nyomozás többek között költségvetési csalás, okirat-hamisítás gyanúja miatt. A Vitéz 2002 Bt. előzetes talajmechanikai vizsgálatának ügye okirat-hamisításnak indult az ügyészségen, de végül költségvetési csalás gyanújával a NAV-nál landolt.
A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjának keretében készült. | Uniós pénzeső a magyar félsivatagra: Homokhátság, a záportározó-nagyhatalom | Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-videk-stadionepitesi-programja-unios-penzbol-epult-zaportarozok-a-magyar-felsivatagban/32080744.html | 2022-10-17 14:41:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Már most féléves csúszásban van az M85-ös gyorsforgalmi út 4. szakaszának építésével a Dömper Kft., és a Szabad Európa információi szerint a költségek is elszálltak menet közben. Bár a beruházás fölött komoly politikai potentátok bábáskodnak, a cég környezetében pedig Völner Pál családja is feltűnik, kérdés, honnan teremt pluszforrást a Dömper. A szomszédban gyorsabban és ugyanennyi pénzből épül egy nagyobb alagút.
Bár eddig hasított az útépítési közbeszerzéseken és beruházásokon a lábatlani székhelyű Dömper Kft., most a jelek szerint komoly nehézségek árán haladnak csak az M85-ös gyorsforgalmi úttal. Igaz, a beruházást számos előre nehezen látható tényező is sújtja, hiszen amikor 2019. június 14-én a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megkötötte a kivitelezési szerződést a Dömper vezette konzorciummal, még úgy volt, hogy ezzel közvetlen autópálya-kapcsolat jöhet létre Győrből indulva Sopron és Bécs között.
Nincs kapcsolódás
Csakhogy ehhez szükség lett volna az osztrák fővárosból jelenleg a kismartoni csomópontig (Eisenstadt) érő A3-as autópálya megtoldása egy tíz kilométeres szakasszal a magyar határig – itt találkozott volna az útpálya az M85-össel magyar oldalról. Az érintett földterületek tulajdonosai azonban egyszerűen nem akarták eladni a telküket az osztrák államnak, a jelek szerint pedig a bécsi kormányzatnak annyira azért nem volt fontos a beruházás, hogy kisajátítási pereskedésbe fogjon, így – legalábbis egyelőre – egyszerűen lemondtak az építkezésről.
Az M85-ösön tehát csak a magyar határig haladhatunk autópályán, utána alsóbb rendű útra kell majd váltani. De a munkákat persze nehezítette a Covid miatti leállás, az időközben elszálló építőanyagárak és a gyenge forint – utóbbi azzal a nem kívánt mellékhatással is járt, hogy több szakember hagyta ott az alagútépítést a Bécsben folyó metróépítés kedvéért, hiszen ott euróban kapják a fizetésüket. (Tavaly márciusban még egy kelet-ausztriai földrengés is okozott ijedelmet az építkezésen dolgozóknak.)
Felbukkan a Völner család
A Dömper neve ismerős lehet azoknak, akik a sajtóban figyelemmel kísérték a NER-hez kötődő vállalkozások sorsát az elmúlt években. A cég környezetében ugyanis felbukkan Völner Pál volt igazságügyi (még korábban infrastruktúráért felelős) államtitkár családja, aki ellen korrupciós ügyekben folyik nyomozás, és aki az ügyészség szerint nemcsak a Magyar Végrehajtói Kamara tagjaitól fogadott el kenőpénzeket, de építőanyag-gyártó cégek érdekében is törvénysértő módon lobbizott a kormányban.
A Dömpert Lábatlanban jegyezték be, Völner Pál a térség országgyűlési képviselője volt lemondásáig, de ma is Nyergesújfaluban él, a két település gyakorlatilag összeépült mára. A Dömperről és Völner Pálról a Válaszonline közölt még tavaly decemberben cikket.
Ebben leírják, hogy a Dömper rövid idő alatt a magyar útépítési piac egyik bajnokává vált százmilliárd forintos állami megrendelésállománnyal, az igazi nagy dobásuk azonban a Bicskét és Esztergomot összekötő M100-as lett volna, amelynek egy 15,4 kilométeres szakaszát 220 milliárd forintért építhették volna meg. Csakhogy az M100-as is bekerült a kormányzati megszorítások nyomán ideiglenesen törölt beruházások közé, ami nyilván hatalmas érvágás a Dömpernek.
Azért vannak a jó barátok
A Dömper tulajdonosa Abronits Róbert, aki üzleti kapcsolatban áll Völner Pál fiával, a 25 éves Völner Marcell-lel: az Abronits Róbert által (a Horseradish Vagyonkezelő Kft. közbeiktatásával) tulajdonolt Regionális Televízió Esztergom Kft. abban az esztergomi irodaházban működik, amely Völner Marcell tulajdona. (Mint a Válaszonline megjegyzi, itt bérel irodát a helyi Fidesz-szervezet is.) Völner Marcell Abronits Róbert élettársával, Varga Zsuzsával is bonyolított üzleti ügyeket.
Az M85-ösnek még osztrák autópálya-kapcsolat nélkül is komoly térségi szerepe lehet, hiszen Sopron és Győr között már az eddig átadott szakaszokkal is 45 percre csökkent a menetidő. Az alagutat is magában foglaló utolsó M85-szakaszra vonatkozó nettó 44 milliárd forint értékű kivitelezési szerződésben 2024. június 30. szerepel átadási határidőként, addig a Dömper vezette konzorciumnak meg kell építenie a Sopront elkerülő négy kilométeres, kétszer egy sávos utat és a Sopront az országhatárral összekötő, 3,95 kilométer hosszú, kétszer két sávos útszakaszt.
Befúrtak a Bécsi-dombba
Utóbbi része a 780 méter hosszú ikeralagút a Bécsi-domb alatt. Az útépítések rendben haladnak, de az alagút fúrásával meggyűlik a baja a kivitelezőknek információink szerint. A két járat közül a délit július 1-jén lyukasztották át ünnepélyes keretek között, Farkas Ciprián soproni fideszes polgármester részvételével. Ő akkor arról beszélt, hogy „a célunk, hogy 2024 végéig elérjük az országhatárt”, és az eseményről kiadott NIF-sajtóközlemény is úgy fogalmaz, hogy 2024 végén indulhat majd meg várhatóan a forgalom az M85-ösön.
Az ünnepségen maguk a kivitelezők is arról beszéltek a Kisalföld tudósítása szerint, hogy egy év alatt szerettek volna a fúrással végezni, de „a terület tartogatott geológiai meglepetéseket”. A déli szakaszt 2020. október 28-án kezdték el fúrni, vagyis tavaly október végére kellett volna végezni az eredeti tervek szerint.
Ekkor még azt ígérték, hogy látogatóközpontot is létrehoznak, és bárki saját szemével, a helyszínen figyelheti majd a munkálatokat – ebből semmi nem lett. Egy, az építkezésre rálátó forrásunk szerint először a Covid miatt, majd többek között azért sem, mert jelentkeztek az első nehézségek, fel kellett adni a drágán bérelt sopronkövesdi irodát, és konténerekben elhelyezni az építkezés helyszínén az irodai dolgozókat, így nem volt hely. A helyi média tavaly novemberben még nagyban reklámozta a látogatóközpontot, de azóta már a honlapja sem üzemel.
Lassú tempóban
Igaz, a munkálatok megkezdésekor – mint a NIF honlapjáról kiderül – még napi másfél-két méteres fúrási sebességet terveztek, ez végül napi 1,3 méter lett. Az eredeti ütemterv szerint már az alagút végleges belső szerkezetét kellene építeni. Az északi alagútban a NIF közlése szerint napi egy métert tudnak előrehaladni a munkagépek, itt 2021 májusában kezdődött meg a fúrás. Ebben a tempóban nagyjából legkésőbb jövő tavaszra végezhetnek, bár optimista elképzelések szerint akár már idén karácsonykor meglehet a lyukasztás. Úgy tudjuk, már két irányból is fúrják ezt az alagutat, amivel napi kétméteres haladási sebesség is összejöhet, igaz, többletköltség árán. De az eredeti tervek szerint már itt is a belső szerkezetet kellene építeni.
Meglepő a meglepetés
Szakértőnk szerint egyébként meglepő, hogy a kivitelező meglepetésekre hivatkozik, ma már ugyanis bőven rendelkezésre áll olyan technológia egy alagút fúrásának megkezdése előtt, amellyel nagy pontossággal fel lehet mérni, hogy milyen geológiai viszonyok között dolgozhatnak majd, és ez milyen haladási sebességet vetít előre, illetve jó előre ki lehet választani a megfelelő technológiát a megfelelő fejtési sebesség biztosításához. Ehhez – kissé leegyszerűsítve – számos próbafúrást kell elvégezni.
„Ha ennyire más geológiai környezetre számított a kivitelező a soproni alagútnál, akkor feltehetően nem készítették elő elég alaposan az alagútfúrást, mert egy 780 méteres alagútnál hét hónap csúszás elég soknak számít” – mondta a Szabad Európának a név nélkül nyilatkozó szakember.
A Dömper Kft. honlapján nem találtunk alagútépítéssel kapcsolatos referenciát, valószínűleg ezért is volt szükség arra, hogy a kivitelezést konzorciumban a cseh Subterra nevű céggel vállalják. Az SDD-nek nevezett konzorcium harmadik tagja a Pannon-Doprastav Kft., amelynek fő tevékenysége autópálya-építés, ennek saját magyar nyelvű honlapja sincs, csak a szlovák anyavállalatnak.
A Subterra valóban komoly szereplő az európai alagútépítési piacon, forrásunk szerint ugyanakkor a soproni alagút építéséhez inkább csak a nevét adta, a tényleges munkát az a Hidro-Duna Kft. végzi – vélhetően alvállalkozóként. Ennek a cégnek a székhelye megegyezik a Dömperével, saját honlapja ennek sincs. Ahhoz, hogy mérsékeljék a csúszást, informátorunk szerint amint megtörténik a második alagút átfúrása is, párhuzamosan kellene építeni mindkét cső végleges belső szerkezetét.
Ehhez azonban pluszgépekre és -munkaerőre lenne szükség, ami nyilván jelentősen megdobja a költségeket. A nagyobb baj az, hogy forrásunk szerint a megrendeléstől számítva jellemzően hónapokig kell várni, amíg bármilyen formában be lehet szerezni egy-egy alagutas munkagépet. Az építkezést egyébként néhány hete Sopron fideszes országgyűlési képviselője, Barcza Attila és Koncz Zsófia, az ipari minisztérium államtitkára is meglátogatta.
Szlovákiában nincs meglepetés
A soproni alagút építése azért lehet tankönyvi példa a magyar nagyberuházásokra (amelyek jelentős része az eredeti határidőhöz képest csúszással és a tervezetthez képest többletköltséggel készül el), mert a határ szlovák oldalán, hasonló környezetben épül egy autópálya-alagút Eperjesnél. Ez egy nagyjából egy kilométer hosszú ikeralagút. Forrásunk szerint a kivitelezők pontosan tartják a menetrendet.
Ez a beruházás szintén 2019-ben kezdődött, és 143 millió euróba kerül a szlovák adófizetőknek. Érdekes, hogy a 2019-es forintárfolyamon számolva (egy eurót 320 forintnak vettünk) 45,7 milliárd forint jön ki, vagyis a költségek nagyságendileg megegyeznek a soproni alagút eredetileg tervezett költségeivel. Csakhogy ebben az árban Eperjesnél még egy 457 méter hosszú völgyhíd is van a Tarca folyó felett. Ráadásul itt az elkerülő út is teljes értékű autópályaként épül Eperjes körül, nem szimpla, leállósáv nélküli gyorsforgalmi útként, rövidebb határidővel.
A határidő ott 2023. június 30. 2020 júniusában indult az alagútépítés, majd 2021 júniusában – ütemterv szerint – meg is történt első lyukasztás. Vagyis Eperjesnél több mint három méter/nap sebességgel sikerült kibányászni az alagutat, miközben a technológia teljesen hasonló, mint Sopronnál. Persze az ott a dolgozó szlovák cégek nagyon komoly – saját – nemzetközi referenciával rendelkeznek. Ráadásul – mint a határidőkből kitűnik – ott hatvan helyett csak 48 hónap a beruházás határideje, miközben műszakilag összetettebb feladatot kell megoldani a völgyhíd és az autópálya-építés miatt.
A soproni alagút építésének ügyében közérdekű adatkéréssel fordultunk a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez, ezenkívül kérdéseinkkel megkerestük a Dömper Kft.-t és a Subterrát is. A Dömper nevében az SDD Konzorciumtól kaptunk választ, de ebben csak annyit írtak, hogy a kivitelezési szerződés szerint csak a NIF Zrt. jogosult nyilatkozni és adatot szolgáltatni. | Bajban az alagútépítéssel a Völnerhez köthető Dömper Kft. | Már most féléves csúszásban van az M85-ös gyorsforgalmi út 4. szakaszának építésével a Dömper Kft., és a Szabad Európa információi szerint a költségek is elszálltak menet közben. Bár a beruházás fölött komoly politikai potentátok bábáskodnak, a cég környezetében pedig Völner Pál családja is feltűnik, kérdés, honnan teremt pluszforrást a Dömper. A szomszédban gyorsabban és ugyanennyi pénzből épül egy nagyobb alagút. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/alagutepites-volner-domper-a-szomszedban-gyorsabban-epul-ugyanannyi-penzbol/32073057.html | 2022-10-12 14:58:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Papíron gazdaságfejlesztésre ígért Milorad Dodik szélsőséges boszniai szerb vezetőnek forintmilliárdokat Orbán Viktor, de a megvalósuló pénzosztás korrupciós kockázatokkal terhelt. Mindeközben az elszakadással kacérkodó szélsőjobboldali Dodik a délszláv háború óta nem látott politikai feszültséget élesztget Boszniában. A magyar támogatásra pont a helyi választások előtt írtak ki pályázatot.
Tavaly novemberben Orbán Viktor váratlanul Boszniába repült, hogy Putyin szövetségesével, a szélsőséges, jobboldali Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel tárgyaljon. A bizalmas találkozóról nem sokat akart elárulni a magyar kormány, de a Szabad Európa balkáni szolgálata helyi források alapján kiderítette, hogy Orbán százmillió eurót (nagyjából negyvenmilliárd forintot) ígért Dodiknak.
Számos helyi szakértő úgy értelmezte a hirtelen jött támogatást, hogy Orbán Viktor magyar közpénzzel próbálta közvetlenül megtolni Dodikék kampányát. Október másodikán ugyanis választásokat tartanak az országban, és többen azt gyanították, hogy a nemzetközi szankciók által szorongatott Dodik a választások befolyásolására fogja felhasználni ezt a külső segítséget.
Bosznia egyébként jelenleg a délszláv háború óta a legsúlyosabb politikai válságával küzd, miután a Milorad Dodik vezette Szerb Köztársaság fokozta elszakadási törekvéseit. Erről részletesebben a cikk második felében lesz szó.
Nagyjából úgy, ahogy a trafikosztás ment Magyarországon
Azt már az emlegetett találkozó után meg lehetett tudni boszniai forrásokból, hogy a magyar pénzt hivatalosan gazdaságfejlesztésre fogják kiosztani eszközvásárlásra pályázatos formában, a kiválasztottak hetvenszázalékos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak.
Idén nyáron az is nyilvánosságra került, hogy első körben 35 millió eurót osztanak majd ki, legalább 2,5 ezer és legfeljebb 25 ezer euróra (nagyjából tízmillió forintra) lehet egyszerre pályázni, és Magyarországon összeszerelt mezőgazdasági gépekre lehet pénzt kérni. Azaz legfeljebb 14 ezer pályázó jut pénzhez, miközben az országban százezres nagyságrendben lehetnek főleg kisebb gazdálkodók.
Azóta se mondott érvet a kormány arra, miért csak Bosznia egyik felét szeretnék támogatni a magyar adófizetők. Kérdéseinkre eddig nem válaszoltak.
Másrészt mintha megcserélődött volna a cél és az eszköz: először lett megállapodás a magyar támogatásról, utána egy bő fél évvel derült ki, hogy pontosan mit akar a magyar állam fejleszteni. A pályázatból sem derül ki semmilyen számszerűsített cél, hogy mit szeretne a magyar állam elérni ennyi pénzből.
Fejenként tízezer forinttal szállnak be az szja-fizető magyarok
A negyvenmilliárd forintos támogatás négymillió szja-fizető magyarra vetítve fejenként tízezer forintos hozzájárulást jelent a programhoz. Vannak bőven más magyar adók is, áfát például még a külföldi turisták is fizetnek, de alapjáraton az szja-fizetők működtetik a hazai gazdaság döntő részét.
A folyamatot pont a választások előttre tették, szeptember 1-jétől október 15-ig lehet pályázni, azaz ezt garantáltan Dodikék kinevezettjei bírálhatják el helyi részről, hiszen az október 2-i választás után nagyon valószínűtlen, hogy bárki néhány héten belül kormányt tudjon alakítani. Magyarországon ez idén majdnem két hónapig tartott, pedig Orbánnak se a programja, se koalíciós partnerek miatt nem kellett törnie a fejét.
Azért is biztos, hogy egy új kormánynak nem lesz beleszólása már ebbe, mert nem egy közös cég értékeli ki a pályázatokat, vagy a helyi fejlesztési bank:
létrehoztak erre a célra egy Progressus nevű alapítványt.
Az alapítványi formának jellemzően az a fő előnye, hogy megoldható, hogy kívülről soha ne lehessen lecserélni a döntéshozóit. Mellesleg erre a megoldásra mostanában nagyon rá is kapott a Fidesz.
A pályázatokat ötvenpontos skálán értékelik majd, ebből 35 pontot nem számszerűsített kritériumok alapján osztanak el. Ez lényegében egy szöveges üzleti tervhez hasonló részt takar, ahol a pályázóra bízzák, hogy győzze meg az ismeretlen értékelőket arról, hogy jó helyre fog kerülni a pénz, a céloknak megfelelően fog élni a támogatással.
A maradék 15 pontot arra lehet kapni, ha harminc százaléknál nagyobb önrészt vállal pályázó, de legfeljebb ötven százalékot. Emellett a pályázatok nem lesznek megismerhetők, a minőségük nem lesz összehasonlítható a pályázat után, legalábbis a kiírás nem mutat lehetőséget semmi ilyesmire.
A döntő mértékű, de titkos, szubjektív pályázati elem
a trafikpályázatokra emlékeztetheti a magyar olvasót.
A pályázatok elbírálása ugyanis lényegében ellenőrizhetetlenné válik az ilyesmitől, ahogy azt később a magyar eljárásról az alapvető jogok biztosa ki is mondta. Mondjuk nem is valószínű, hogy lenne mit ellenőrizni, a kiírásban nem szerepel, hogy megőriznék a pályázatokat a pályázati időszak után.
A magyar trafikpályázatokhoz hasonló az is, hogy várhatóan sok ezer szubjektíven összeállított üzleti tervet fognak összemérni az értékelők rövid idő, mindössze két-három hét alatt. A közpénzek elköltésénél pedig joggal várhatnák el a magyar és a boszniai választók is, hogy
tisztességes verseny,
átlátható folyamatok
és a döntéshozók elszámoltathatósága
mellett fusson a folyamat. Összehasonlításképp itt egy hasonló célú EU-s és cseh támogatási program, vagy egy magyarországi.
A pályázaton a helyben mezőgazdasággal foglalkozó természetes személyek, kkv-k és hasonló szervezetek is indulhatnak pályázattal, akár azok is, akik előző nap váltak regisztrált gazdálkodóvá. Azok viszont nem pályázhatnak, akik ugyan a szerb entitás polgárai, de a művelni való földjük Bosznia más részén van.
Külön szembeötlő, hogy milyen erős ellenőrzési jogokat kér magának a Progressus alapítvány a pályázat utánra; minden pályázónak sokáig érdemes lesz velük jóban lennie. A győztes pályázathoz azonnal mellékelni kell egy váltót a teljes pályázati összegre.
A megvett gépet legalább három évig kell használni, erre az időtartamra érvényes a váltó is. Ugyanakkor a megvett gépet az alapítvány előzetes írásos engedélye nélkül tilos bérbe adni vagy a meghibásodott alkatrészét cserélni. Vagy alkatrészcserénél végig igazolni kell tudni, hogy a cserealkatrész nem volt korábbi gyártású, mint a cserélt. A leírás alapján mindez egy darab csavarra is vonatkozhat.
Ha mindenki betartja a feltételeket, az egyrészt három évig őrületes mennyiségű adminisztrációt és ellenőrzési feladatot róhat az alapítványra, másrészt egy esetleges vita esetén elég kiszolgáltatott helyzetbe hozza az amúgy anyagilag gyengébb pályázó felet. Hiszen a váltóval indoklás nélkül is bármikor visszavehetik a támogatást, utána pereskedhet az érintett az állam ellen, ha akar.
Helyi szinten is furcsa
„A hasonló léptékű uniós vagy más nemzetközi támogatásokat általában közvetlenül osztják el, nem használnak ilyen közbeiktatott, új szervezeteket”
– válaszolta kérdésünkre Ivana Korajlić, a Transparency International boszniai igazgatója. Elmondta még, hogy jelentős reklámmal futott a pályázat. Magyar Levente miniszterhelyettes augusztus végi személyes látogatását a helyi választási kampány közepén igazi kampányeseménynek rendezte meg a kormánypárt.
A pénzosztó alapítvány vezetésébe az alapításkor végül egy magyar sem került be, és azóta sem volt hír ilyesmiről. Az alapításkor kétfős szervezet vezetője egy Milorad Dodikhoz különösen közel álló kommunikációs szakember lett, aki maga is az állami megrendelések egyik jelentős kedvezményezettje volt az elmúlt években.
Dodik igazán sokat tett a stabilitás ellen
Magyar részről egyébként a külügy egykori, mérsékleten sikeres szaúdi kereskedőházából átalakított cége, a CED Kft. vesz részt a projektben. Megkérdeztük őket a pályázat részleteiről, közreadjuk, amint válaszolnak.
Hivatalosan egyébként többek között Bosznia stabilitásáért küld pénzt az elszakadással kacérkodó szerb vezetésnek a magyar kormány. Emellett többször elismételték, hogy vétójukkal meg fogják védeni Milorad Dodikot bármely uniós szankciótól.
Milorad Dodik évtizedek óta hivatalban lévő és egyre szélsőségesebb boszniai szerb vezető Vlagyimir Putyin közeli szövetségese. Más vélemények szerint viszont csak a bábja, önállóan nem tárgyalófél.
Dodik a kilencvenes évek háborúinak vége óta nem látott politikai válságot idézett elő Boszniában azután, hogy tavaly év végén közölte: a Boszniai Szerb Köztársaság, Bosznia-Hercegovina szerb entitása kivonul a nyugat-balkáni ország közös hadseregéből, legfelsőbb igazságszolgáltatási szervéből és adóhatóságából.
Gordana Katana politikai elemző tavaly év végén úgy értékelte, hogy Dodikkal főleg az állami szektorban dolgozók és „szélsőségesek egy kisebb csoportja” ért egyet, nem tudhat maga mögött széles társadalmi támogatottságot.
Elmondta még, hogy a politikus már nem rendelkezik kétharmados többséggel a helyi parlamentben, így csak nem kötelező érvényű nyilatkozatokat fogadhatott el törvények helyett. Ilyet egyébként el is fogadtak az szerb entitás elszakadásának előkészítésére.
A magyar kormány támogatási ötletével párhuzamosan Németország idén nyáron 120 millió euró értékben függesztett fel infrastrukturális projekteket Bosznia-Hercegovina szerb entitásában az ottani vezetők elszakadási politikája miatt.
Az Egyesült Királyság és az USA már korábban szankciókat hozott Dodik ellen (az USA Dodik tévécsatornáját is szankcionálta) elszakadási törekvései és uszító tevékenysége miatt. Ezt követően, idén nyáron a szerb entitás vezetése az ukrajnai háborúra hivatkozva fél évvel elnapolta elszakadási terveit.
A nyugati országok szerint a szerb entitás új, külön hadserege, rendőrsége és adóigazgatási leválasztása ellentétes lenne a boszniai háborúkat lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodással, és beláthatatlan következményekkel járna a súlyos etnikai feszültségekkel terhelt országban.
Az Orbán-kormányok 2010–2019 között szinte tudomást sem vettek Milorad Dodik létezéséről, miközben Bosznia-Hercegovina állami képviselőivel nagyjából rendszeresen találkoztak a magyar vezetők.
2019-től viszont valami megváltozott, Orbán Viktor és Milorad Dodik rövid idő alatt erős szövetségesek lettek. Goran Katić, a Szabad Európa balkáni szolgálatának újságírója szerint Vučić szerb elnök ajánlhatta Orbán figyelmébe Dodikot mint támogatandó régiós szereplőt.
Ivana Korajlić, a Transparency International helyi vezetője is arról számolt be a Szabad Európának, hogy valószínűleg Vučić szerb elnök ajánlhatta Orbán figyelmébe Dodikot 2019 környékén. Korajlić azzal érvelt, hogy a magyar kormány elég jól látható befolyásszerző felvásárlási stratégiát követ a Balkánon számos iparágban és politikai csoportnál. Milorad Dodik Orbánék „szerb csomagjának” részévé válhatott, ami egyébként nagyságrendekkel jelentősebb, mint bármilyen boszniai aktivitásuk.
Svetlana Cenić politikai elemző tavaly év végén arról beszélt, hogy katasztrófa Orbán Viktor beavatkozása a boszniai választásokba. Szerinte a gazdaságfejlesztés egyszerű „vicc, pénzmosás”, valójában a választások befolyásolására fogják felhasználni a pénzt.
„Miért adna Orbán pénzt a Szerb Köztársaságnak, Bosznia-Hercegovina egyik részének?” – tette fel a kérdést a politikai elemző is.
Ő is úgy gondolta, hogy ez üzlet, Milorad Dodik ígért valamit cserébe Orbánnak, csak még nem derült ki, hogy mit. Meliha Kesmer, a Szabad Európa szarajevói újságírója idén augusztusban szintén arról számolt be lapunknak, hogy elemzők szerint a választók lefizetésére lehet majd használni a magyar közpénzes támogatási csomagot.
Erőmű? Erőművek?
Augusztus közepén egy magyar cég, a Lugos Renewables elismerte, hogy a boszniai szerb entitás villamos energiai nagy cége, az Elektroprivreda RS (ERS) titokban nyílt pályázat nélkül eladta nekik a régió legnagyobb, trebinjei naperőműprojektjének hetvenszázalékos tulajdonrészét. Az adásvétel Orbán 2021. novemberi boszniai látogatása és a támogatási megállapodása után történt.
Kísért a trafiktörvény
A Lugos Renewablesben idén nyárig tulajdonos volt Sánta János, a trafiktörvény kapcsán ismertté vált magyar vállalkozó, Lázár János közeli ismerőse is. A dohánykereskedelmi változtatási javaslat egy uniónak elküldött verzióját egyenesen egy Sánta János névvel regisztrált gépen hozták létre. Később a törvényt jegyző fideszes Lázár János is elismerte, hogy a törvényjavaslat megalkotásában szerepe volt ismerőse cégének, a Continental Dohányipari Zrt.-nek is, de szerinte nincs szégyellnivaló abban, ha egy „magyar érdekkörbe” tartozó vállalkozót hoz helyzetbe a szabályozása. Sánta később a dohányboltok államosításának egyik legnagyobb nyertesévé vált.
Az állami ERS energiacég eredetileg verseny nélkül kapta meg ötven évre a lokális naperőműves koncessziót 2020 végén. Akkor még nem volt szó arról, hogy ezt hamarosan verseny nélkül tovább is adja egy külföldi magáncégnek. Az erőműrendszer 2024-re készülhet el, a magyar bevásárlás pontos részleteiről való adatszolgáltatást pedig üzleti titokra hivatkozva utasította el az ERS.
Nem világos, hogy milyen érv szólt amellett, hogy titokban adjon el az állam ilyen tulajdonrészt. Luka Petrović, az ERS vezetője szerint viszont kitaláció, hogy Orbán Viktornak bármi köze lenne az erőmű fű alatti értékesítéséhez.
„De tessék, ha van is köze hozzá [Orbán Viktornak a projekthez], miért lenne az baj?”
– tette még hozzá az állami energiacég vezetője augusztus végén.
Ivana Korajlić, a Transparency International boszniai igazgatója hangsúlyozta, hogy mindez nagyobb horderejű kérdés lehet a térség jövője szempontjából, mint hogy a kormány hogyan oszt ki néhány tízmillió eurónyi váratlan ajándékot a választási kampány alatt.
Értesüléseik szerint ugyanis komoly a veszélye, hogy a helyi állami energiacég hamarosan újabb, hosszú távú, verseny nélkül megkapott megújuló energiás koncessziós lehetőségeiről fedezze fel, hogy egyedül mégse kívánja megvalósítani, majd aztán végül nyílt verseny nélkül átadja őket egy magyar csoportnak. | A trafikosztásra emlékeztet, ahogy Orbánék támogatását kezelik a radikális boszniai szerbek | Papíron gazdaságfejlesztésre ígért Milorad Dodik szélsőséges boszniai szerb vezetőnek forintmilliárdokat Orbán Viktor, de a megvalósuló pénzosztás korrupciós kockázatokkal terhelt. Mindeközben az elszakadással kacérkodó szélsőjobboldali Dodik a délszláv háború óta nem látott politikai feszültséget élesztget Boszniában. A magyar támogatásra pont a helyi választások előtt írtak ki pályázatot. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/dodik-orban-palyazat-bosznia-szerb-tamogatas/32020955.html | 2022-09-22 15:10:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Pámer Dávid
2023.01.02. 10:58 2023.01.02. 14:11
Újra nyomoz a sajtóban Demszky Gábor egykori főtanácsadójával, Mesterházy Ernővel összefüggésbe hozott, Balin található luxusvillapark ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tudta meg a Magyar Nemzet. Az egykori SZDSZ-es, a BKV-botrányban is érintett háttéremberről a Privát Kopó bűnügyi magazin írta meg évekkel ezelőtt, hogy öt luxusvillából álló pihenőkomplexum köthető hozzá Bali szigetén, amire a hatóság is felfigyelt. Az újraindított eljárást korábban már kétszer felfüggesztették, mert a magyar ügyészek jogsegélykérelemmel fordultak az indonéz szervekhez, amelyektől bizonyító erejű információkat kértek.
Még nem adta fel a hatóság, hogy kiderítse, valójában kinek vagy kiknek a tulajdonát képezi és milyen pénzekből vásárolták meg azt a Balin található luxusvillaparkot, amelynek ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága lassan tíz éve, 2013. március 12-én rendelt el költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást.
A Privát Kopó bűnügyi magazin 2014 novemberében írta meg, hogy
a Seminyak üdülőparadicsomban található villapark többek között Demszky Gábor egykori főtanácsadójához, Mesterházy Ernőhöz köthető.
A villák egyenként 3-4 szobásak, mindegyikhez úszómedence tartozik. A villapark része egy úgynevezett kiszolgáló főépület, amelyben étterem és bár üzemel, valamint egy szórakoztatóház, billiárdasztalokkal és moziszobával.
A nyomozás során a NAV több fontos tanút is kihallgatott, de az adóhatóság munkatársait a nyomozás elején az is érdekelte, hogy azokat a fotókat, amelyeket az ingatlanokról a Privát Kopó közzétett, ki készítette. Úgy tudjuk, egy olyan bizalmi személyről van szó, aki feltáró, minden részletre kiterjedő tanúvallomást tett több éve a nyomozóknak.
Tarlós István: Karácsony Gergely után is lesz élet Budapesten
A korábbi főpolgármester kiemelte: a Lánchíd rekonstrukciója már az ő vezetése alatt tökéletesen elő volt készítve.
Az ügyet három évvel a vizsgálódás elrendelése után a Legfőbb Ügyészség elvette a NAV-tól, és a mentelmi joggal védett személyekkel szemben is eljáró Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) bízta meg a nyomozással. A felettes ügyészség semmivel nem indokolta a döntését, igaz, ezt nem is kell megtennie, ráadásul a Legfőbb Ügyészség bármikor határozhat úgy, hogy a KNYF-fel nyomoztat, nem csak akkor, ha politikushoz vezetnek a szálak.
Az eljárást 2018 februárjában felfüggesztették, mivel az ügy magyarországi szálát már akkor befejezték, és már csak az indonéz szervektől várt bizonyító erejű adatokat a magyar ügyészség.
A nyomozást 2020 szeptemberben indították újra, a KNYF ugyanakkor fél évvel később az eljárást jogsegélykérelem miatt ismét felfüggesztette.
A főügyészség lapunknak küldött tájékoztatása szerint a nyomozást azóta újra megindították, azaz, ebből arra lehet következtetni, hogy a kért dokumentumokat az ügyészség beszerezte. A KNYF közölte azt is, hogy eddig még senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként.
Érdemes felidézni, hogy Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester személyes bizalmasát, 2004-től 2010-ig politikai főtanácsadóját a Hagyó-ügy másodrendű vádlottjaként folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta korábban a KNYF, azonban bizonyítottság hiányában, jogerősen felmentette őt a bíróság. Az ügy fővádlottjának, Hagyó Miklósnak sem kellett börtönbe vonulnia, mivel a volt főpolgármester-helyettes megúszta egy felfüggesztettel.
Borítókép: Fotók a Balin található Mesterházy-vagyonról (Fotó: Booked.hu)
Titkos hangfelvétel buktathatja le a volt rendőrök által irányított milliárdos áfacsalást?
Az országokon átívelő bűncselekményt közös, magyar–lengyel nyomozócsoport próbálja feltárni.
Demszky Gábor
bali
Mesterházy Ernő | Tíz év után lepleződhet le a fővárosi baloldal egyik rejtélyes bűnügye | Újra nyomoz a sajtóban Demszky Gábor egykori főtanácsadójával, Mesterházy Ernővel összefüggésbe hozott, Balin található luxusvillapark ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tudta meg a Magyar Nemzet. Az egykori SZDSZ-es, a BKV-botrányban is érintett háttéremberről a Privát Kopó bűnügyi magazin írta meg évekkel ezelőtt, hogy öt luxusvillából álló pihenőkomplexum köthető hozzá Bali szigetén, amire a hatóság is felfigyelt. Az újraindított eljárást korábban már kétszer felfüggesztették, mert a magyar ügyészek jogsegélykérelemmel fordultak az indonéz szervekhez, amelyektől bizonyító erejű információkat kértek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/01/tiz-ev-utan-leplezodhet-le-a-fovarosi-baloldal-egyik-rejtelyes-bunugye | 2023-01-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Akár tíz év börtönt is kaphat Zádori János az újabb, ezúttal milliárdos mértékű költségvetési csalás gyanúja miatt. A független polgármestert és feleségét tavaly nyáron négy és fél, valamint négy év börtönre ítélték első fokon félmilliárdos vagyonelkobzás mellett. Akkor is és most is baromfitelepek uniós támogatásával éltek vissza a vád szerint.
A Baranya Megyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat tizenöt személlyel szemben, akik 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai, vissza nem térítendő támogatást tettek zsebre jogosulatlanul csirkefarmok korszerűsítése címén – közölte az ügyészség csütörtökön.
A vád szerint a bűncselekményt irányító két személy házastárs, olyan gazdasági társaságok tulajdonosai, amelyek baromfitartás-technológia adásvételére, beszerelésére szakosodtak. A gazdasági társaságok tevékenysége az egész ország területére kiterjedt.
A két vádlott a baromfitartás, tojástermelés területén olyan gazdasági társaságokkal, egyéni vállalkozásokkal került üzleti kapcsolatba, amelyek önerő híján nem tudtak a kiírt pályázatokon indulni. A két vádlott ezért segítséget ajánlott, és az önerő igazolását valótlan banki körbeutalással, fiktív kölcsönnyújtással, hamis számlákkal teremtette meg – írja az ügyészség.
Ezt követően a berendezések túlszámlázásával vagy a feltüntetett berendezés helyett olcsóbb eszköz beszerelésével segítséget nyújtottak a gazdasági szereplőknek, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt megtévesszék, és jogtalanul hívjanak le pályázati pénzeket, ezzel vagyoni hátrányt okozzanak.
A vádirat szerint tizenkét gazdasági társaságnak, vállalkozásnak nyújtottak segítséget, cégenként 14–665 millió forint támogatási összeghez jutottak jogosulatlanul.
A bűncselekmény elkövetését szervező két vádlottal szemben hasonló bűncselekmények miatt büntetőeljárás van folyamatban a bíróságon – írja az ügyészség, amely csak annyit közöl, hogy egy baranyai polgármesterről van szó. A közölt adatokból beazonosítható – és ezt később az ügyészség szóvivője is megerősítette –, hogy Zádori Jánosról, Pécsvárad független polgármesteréről van szó, aki feleségével együtt az ügy fő vádlottja.
A közlemény szerint akár tíz év börtönt is kaphatnak, ha bűnösnek találja őket a bíróság a 2,5 milliárdos költségvetési csalásban.
Tavaly nyáron a Szekszárdi Törvényszék első fokon bűnösnek találta őket egy nagyon hasonló ügyben. Szintén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt megtévesztve, jogosulatlanul hívtak le európai uniós és állami támogatásokat állattartó telepek, illetve berendezések korszerűsítésére, amivel 714 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a bíróság szerint. Zádori Jánost négy év hat hónap, feleségét négy év börtönre ítélték nem jogerősen, és félmilliárdos vagyonelkobzást is elrendeltek. | Újabb ügyben, ezúttal 2,5 milliárdos költségvetési csalás miatt emeltek vádat Pécsvárad polgármestere ellen | Akár tíz év börtönt is kaphat Zádori János az újabb, ezúttal milliárdos mértékű költségvetési csalás gyanúja miatt. A független polgármestert és feleségét tavaly nyáron négy és fél, valamint négy év börtönre ítélték első fokon félmilliárdos vagyonelkobzás mellett. Akkor is és most is baromfitelepek uniós támogatásával éltek vissza a vád szerint. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ujabb-ugyben-ezuttal-2-5-milliardos-koltsegvetesi-csalas-miatt-emeltek-vadat-pecsvarad-polgarmestere-ellen/32013861.html | 2023-01-02 15:14:24 | true | null | null | Szabad Európa |
Hétfő reggel jelentették be, hogy a magyar állam közreműködik a Vodafone magyarországi leányvállalatának felvásárlásában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar kormányhoz ezer szálon kötődő, Jászai Gellért vezette 4iG lesz a Vodafone Magyarország 51 százalékos, többségi tulajdonosa, a magyar állam pedig a távközlési cég 49 százalékát veszi meg az állami Corvinus Zrt.-n keresztül.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azzal indokolta a felvásárlást, hogy „a 2010 utáni kormányoknak mindig is kitüntetett céljuk volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban már teljesült.” Azokban a szektorokban, amelyeket a miniszter említett, nem csupán magyar, de kormányközeli kezekbe kerültek a legnagyobb cégek. Nem lesz ez másként most sem, hiszen Jászai Gellért Mészáros Lőrinc mellett nőtt nagyra 2010 után, hogy aztán a leggazdagabb magyar mellől ellépve a távközlési szektorban alkosson nagyot – állami támogatással.
Az ügylet a Vodafone Group közlése szerint eléri a 715 milliárd forintot, és ha minden a tervek szerint halad, év végére le is zárulhat az üzlet.
A Szabad Európa megkeresésére a Vodefone Group megerősítette, hogy nem ők akarták eladni a magyarországi leányvállalatot, hanem a 4iG és a magyar állam kereste meg őket a vételi szándékkal. Ez az ajánlat pedig annyira vonzó volt, hogy a részvényesek az eladás mellett döntöttek, közölte a Vodafone.
Pedig a UPC 2018-as felvásárlásakor a Vodafone még hosszú távú elköteleződésről beszélt Magyarországgal kapcsolatban. Az erre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolták, hogy nem történt változás az üzleti stratégiában – a 715 milliárd forintos magyar ajánlat tehát nagyon vonzó lehetett a Vodafone döntéshozóinak.
Azt tudni lehetett, hogy a 4iG régóta próbál komoly pozíciókhoz jutni a távközlési piacon, több cégnek is ajánlatot tett korábban. A T-Systems felvásárlása ugyan nem jött össze, de a részben állami Antenna Hungárián keresztül sikerült megszerezni a Yettel (korábban Telenor) 25 százalékát, valamint a Digit is. Azt pedig egy külön kormányrendelet tette lehetővé, hogy az Antenna Hungária többségi tulajdonosa a 4iG lehessen.
Azt ugyanakkor cáfolta a cég, hogy a magyar leányvállalattal kapcsolatban felmerültek volna olyan piaci kockázatok, amelyek az eladást ösztönözték volna. Ez a kérdés azért merült fel egyáltalán, mert korábban a kormány egyrészt különadókat vetett ki bizonyos ágazatokra, máskor pedig többször felmerült, hogy szelektíven alkalmaznak bizonyos szabályokat (az RTL digitális részlege és a 24.hu fúzióját például nem engedélyezték a hatóságok, a kormányközeli médiakonglomerátum, a KESMA létrejöttét viszont nem is vizsgálhatta a versenyhivatal).
A Vodafone azt is közölte, hogy a mobiltornyokat üzemeltető Vantage Towers cégben meglévő 82 százalékos tulajdonrészét megtartja, ez az infrastruktúra tehát nem kerül magyar kézbe – de továbbra is nyújtanak majd szolgáltatást a Vodafone Magyarországnak. Azt nem árulták el, hogy a cég még meddig használhatja a Vodafone nevét és arculati elemeit. A Vodafone Magyarországon 1500 főt foglalkoztató szolgáltatóközpontja sem része a ügyletnek.
Nick Read, a Vodafone vezérigazgatója arról beszélt, hogy a magyar kormánynak világos stratégiája, hogy felépítsen egy erős hazai szereplőt a távközlési piacon. A vezérigazgató úgy vélte, hogy sokkal erősebb lesz a verseny a piacon azáltal, hogy a 4iG tulajdonába kerül a magyar Vodafone. Ez azonban kérdéses, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják: minél kevesebb egy szereplő a piacon, a vevők annál rosszabb helyzetbe kerülnek.
E távközlési piacok meglehetősen koncentráltak tehát, eddig is kevés volt a versengő szereplő, a piaci részesedések viszonylag stabilak voltak az utóbbi években. Ráadásul a piac telített, kevés az új előfizető (a lakosság nagy részének már van tévé-, internet- és mobilelőfizetése). Új szereplőnek belépni is meglehetősen nehéz, egyrészt a szigorú szabályozások miatt (mobilszolgáltatás esetében példádul pályázni kell a korlátozott számú frekvenciákra), és drága beruházásokra van szükség ahhoz, hogy valaki egyáltalán meg tudjon jelenni a piacon. Ezek a beruházások ráadásul – az előbb említett piaci sajátosságok miatt – lassan térülnek csak meg.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2021 végi adatai szerint a mobilpiacon egyértelműen a Magyar Telekom a piacvezető 44 százalék körüli részesedéssel. Őt a Yettel és Vodafone követi fej fej mellett, 27-27 százalék körül, a Digi részesedése pedig egy-két százalék körül mozog, attól függően, milyen mutatót nézünk. A Vodafone mellett az Antenna Hungárián keresztül a 4iG-é és a magyar államé a Digi, az Invitel, az Invitech, valamint a Yettel 25 százaléka.
Hasonlóan erős pozíciókkal rendelkezik mostantól a 4iG a lakossági internetes piacon is. Itt a Telekom részesedése 49 százalék, amit ezenkívül a Vodafone, illetve csupa 4iG-leány követ: 26 százalékos a Vodafone részesedése, négy százalék az Inviteché, három százalék a Digié, két százalék pedig az Invitelé az NMHH adatai szerint. A tévés műsorszolgáltatási piac még koncentráltabb: 33 százalékkal vezet a Telekom, 23 százalék a Digi részesedése, és 19 a Vodafone-é.
Egy ilyen tranzakciónál tehát kiemelten fontos lenne, hogy az NMHH és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megvizsgálja a felvásárlás piacra gyakorolt hatását. Kérdés egyáltalán, hogy lesz-e alkalma vizsgálódni a hatóságnál. 2018-ban, amikor mintegy ötszáz terméket bekebelezve létrejött a kormányközeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette. Így a hatóságoknak (GVH, Médiatanács) nem kellett vizsgálniuk a fúzió piacra gyakorolt hatását, tehát engedély nélkül is létrejöhetett a kormánypárti lapok nagy részét összefogó KESMA.
Ez a helyzet most is könnyen előfordulhat, mert Nagy Márton már a tranzakció bejelentésekor azt mondta, hogy az közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, ebből adódóan indítványozza a kormány erre vonatkozó döntését.
A mostani Vodafone-felvásárlásnál is olyan mértékű piaci koncentráció jön létre, amelyet az NMHH-nak és a GVH-nak is elvileg vizsgálnia kellene. Például azt, hogy milyenek pontosan a tulajdonosi átfedések a Vodafone, a Digi és a Yettel között, és hogy mindez hogy fog hatni a piacra, a piaci versenyre. Nemcsak az merülhet fel, hogy bizonyos szolgáltatások megdrágulnak, de az is, hogy kevesebb lesz a beruházás, az innováció a piacon. Hiszen jobban megéri a meglévő előfizetőktől többet elkérni, mint belemenni egy kevés nyereséggel kecsegetető árversenybe.
Az Európai Bizottság is vizsgálhatja a felvásárlást, elsősorban a telekommunikációs szolgáltatások határon átnyúló jellege miatt. A magyar piac mérete miatt nem valószínű, hogy a bizottság hivatalból vizsgálatot indítana, de ha valamiért nem elégedett a magyarországi versenyjogi eljárással, felülvizsgálhatja. | Vodafone: A magyarok kerestek meg minket, és jó árat ajánlottak | Azzal, hogy a magyar állam és a 4iG felvásárolja a Vodafone Magyarországot, jelentősen megváltozik a magyar távközlési piac. A magyar mobiltornyokat megtartja a Vodafone. Kérdés, hogy vizsgálja-e az üzletet a hírközlési hatóság vagy a versenyhivatal. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/vodafone-verseny-4ig-magyar-allam/31999502.html | 2022-08-22 15:36:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Fekete Norbert;
Novák Katalin;
2023-01-02 06:00:00
Novák Katalin gyakorlatilag csak a honvédségi repülőgépeket használja, ha hivatalos útra indul
A köztársasági elnök hivatalos látogatásain tizenkilencből csupán egyszer utazott menetrend szerinti járattal – tudta meg a Népszava.
Tizenkilenc repülős útjából mindössze egyszer utazott menetrendszerinti járaton Novák Katalin – derült ki lapunk közérdekű adatigényléséből. Az egyetlen menetrendszerinti járat, amit igénybe vett köztársasági elnökként, Londonba vitte, II. Erzsébet brit királynő temetésére, tavaly szeptember 18-án. Azt viszont nem közölte a hivatal, melyik légitársasággal utazott. Mivel azonban a - hivatal által hivatkozott - törvényi előírásoknak megfelelően a köztársasági elnök első osztályú - vagy ennek megfelelő komfortszintű - utazásra jogosult, csak hagyományos légitársaságok jöhetnek szóba, amelyek járataira fejenként 4-500 ezer forintba kerül egy retúr jegy. Azt a kérdést, hogy a többi tizennyolc alkalommal Novák milyen repülővel utazott, a hivatal elegánsan kikerülte. Azonban, amennyiben nem valamelyik NER-oligarha gépét vette igénybe, csak a Honvédség „nem kormányzati“ repülői jöhetnek szóba.
A Sándor palotával egyidőben kerestük a Honvédelmi Minisztériumot is a köztársasági elnök repülőhasználatával kapcsolatban, de válaszokat nem kaptunk. A Sándor palotától ugyanakkor megtudtuk: a vonatkozó költségvetési törvény alapján Novák utazásaira 449,3 millió forint áll rendelkezésre, melyből december közepéig „27.128.257 forint került kifizetésre”. Ez azért érdekes, mert ebben az összegben szinte biztos, hogy nem lehetnek benne azon az alkalmak, amikor honvédségi repülőt használt.
A Sándor palota közlése szerint Novák tavaly december közepéig Lengyelországban, Romániában, Németországban, Csehországban, Lettországban, Brazíliában, Portugáliában, a Vatikánban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Horvátországban, Koszovóban, az Egyesült Királyságban, Máltán, Franciaországban, Izraelben, Ukrajnában és Irakban járt hivatalos útjain. Az már a távirati iroda beszámolóiból derült ki, hogy ezek közül Romániában háromszor járt, illetve az Egyesült Államokbeli és kanadai útja során több várost is érintett, országon belüli repülős utazással. A felsorolásból valamiért kimaradt Szlovénia, ahol az elnök július 16-án járt, és a szeptemberi szerbiai - belgrádi és vajdasági - látogatás sem szerepel a hivatal listáján.
Az a sajtónak köszönhetően korábban kiderült, hogy Novák, az azóta megbukott Orbán-szövetséges brazil Jair Bolsanarot a Magyar Honvédség 607-es lajstromjelű, Dassault Falcon 7X típusú, tizenkét személyes buisness jetjével látogatta meg. Szintén honvédségi géppel utazott a Vatikánba, visszafelé azonban - a törvényi előírásoknak nem éppen megfelelően - a fapados WizzAir menetrendszerinti járatát használta.
Szintén nem sikerült eltitkolni, hogy első hivatalos látogatására, Varsóba is honvédségi géppel ment, méghozzá a 140 személyes Airbus A319-es típusú gépével. Ez tízszer akkora méret, mint amerre a törvény előírásoknak megfelelően szüksége lehet:
Ennek tagjai egyebek közt a házastárs, orvos, tolmács, protokoll felelős, biztonsági személyzet, kabinetvezetők, illetve az elnök személyes meghívottai. (A minisztériumok munkatársai, üzletemberek és a média képviselői nem a köztársasági elnöki hivatal terhére utaznak a küldöttségekkel.)
A Sándor palota válaszából kiderült, hogy Novák Katalin hivatalos útjaira három és - a törvényi előírásokat némileg meghaladóan - tizenhét fő közötti stábbal utazott. Hogy melyik helyre mekkora delegációval érkezett, azt nem részletezték.
Novák Katalin külpolitikai hiperaktivitásának hátteréről lapunk korábban is beszámolt. Cikkünkből kiderült, Orbán Viktor egyfajta „kiegészítő-külügyérként" használja a köztársasági elnököt: míg ő és Szíjjártó Péter leginkább keletre utaznak, Novák útjai jellemzően nyugati szövetségeseinkhez vezetnek. Ez a fajta „feladatmegosztás“ Novák kijevi látogatása során mutatkozott meg a leglátványosabban - ahová egyébként vonattal utazott. | Novák Katalin gyakorlatilag csak a honvédségi repülőgépeket használja, ha hivatalos útra indul | A köztársasági elnök hivatalos látogatásain tizenkilencből csupán egyszer utazott menetrend szerinti járattal – tudta meg a Népszava. | null | 1 | https://nepszava.hu/3180622_novak-katalin-gyakorlatilag-csak-a-honvedsegi-repulogepeket-hasznalja-ha-hivatalos-utra-indul | 2023-01-02 20:38:37 | true | null | null | Népszava |
A NAV Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága a 444 értesülése szerint a napokban arról értesítette Hadházy Ákos képviselő ügyvédjét, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) eltűnt filmjének ügyében tett feljelentése alapján nem hajlandó nyomozást indítani költségvetési csalás gyanújával, hanem visszapasszolja az ügyet az abban a nyomozást egyszer már megtagadó rendőrségnek. Annak ellenére passzolják az ügyet, hogy költségvetési csalási témakörben az ő hatáskörükbe tartozna a nyomozás.
Az Eltűnt Dokumentumfilm Rejtélye pont azért titokzatos, mert - ha lenne szándék a tényleges felderítésre - szövevényes gazdasági ügyhöz képest pofonegyszerű lenne tisztázni.
Az egész eset ugyanis néhány olyan tényen alapul, amiket még a rendőrség sem von kétségbe, és amik egy, a 444 birtokában lévő rendőrségi dokumentumban is szerepelnek.: | Forró krumpliként dobálja a 2,3 milliárdos eltűnt országimázsfilm ügyét a rendőrség és az ügyészség | A NAV Közép-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága a 444 értesülése szerint a napokban arról értesítette Hadházy Ákos képviselő ügyvédjét, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) eltűnt filmjének ügyében tett feljelentése alapján nem hajlandó nyomozást indítani költségvetési csalás gyanújával, hanem visszapasszolja az ügyet az abban a nyomozást egyszer már megtagadó rendőrségnek. Annak ellenére passzolják az ügyet, hogy költségvetési csalási témakörben az ő hatáskörükbe tartozna a nyomozás. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/03/forro-krumplikent-dobalja-a-23-milliardos-eltunt-orszagimazsfilm-ugyet-a-rendorseg-es-az-ugyeszseg-hogy-ne-kelljen-nyomozni | 2023-01-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Óriási pusztítás nyomait találták helyi környezetvédők, akik január elsején bejárták a Fertő tavi beruházás mostanáig lezárt területét. A Szabad Európa szerkesztőségét tájékoztató aktivisták között volt, aki elsírta magát, amikor meglátta a letarolt nádast, és a hullámzó vízfelület helyén a kövekkel feltöltött partot.
December 31-vel megszűnt a Fertő tavi beruházást mostanáig felügyelő állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Az idén felfüggesztett, bizonytalan jövőjű projektről októberben videóriportban számoltunk be.
Korábban az ENSZ kulturális és oktatási szervezete, az UNESCO és az Európai Bizottság is kifogásolta az építkezést, amely ellen helyi civil szervezetek és a Greenpeace is rendszeresen tiltakozott.
Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy a négy éve elkezdett, januártól a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium által átvett beruházás környezeti engedélyének felülvizsgálatát és módosítását kezdeményezte az illetékes környezeti hatóságnál (Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal) december végi megszűnése előtt az állami cég. A Fertő Tó Barátai Egyesület szerint ennek az eljárásnak a dokumentumai alapján az eddig ismertnél jóval nagyobb területű lehet a beruházás, a tervezett módosítás szerintük jogszabályellenes.
Január 1-jén helyi környezetvédők vették észre, hogy a megszűnt állami cég megbízásából addig lezárt (és Mészáros Lőrinc cége által őrzött) területet megnyitották. Az aktivisták az általuk készített fotókat megosztották a Szabad Európa szerkesztőségével is. Egyikük, Molnár Judit biológus kérdésünkre így számolt be arról, mit látott, amikor először ért az évekig elzárt helyszínre.
„Először elsírtam magam, amikor megláttam, hogy letaroltak mindent: ahol a cölöpházak voltak, és ahol víz volt, mostanra mindent feltöltöttek, a nádrengeteget letarolták (…) Aztán végtelen düh ébredt bennem ezt a hatalmas pusztítást látva. Nem értem többek között, hogy a nemzeti park vezetősége, akiknek a természet védelme lenne a feladatuk, hogyan engedhették ezt.” | Megnyitották a Fertő tavi építkezés eddig lezárt területét | Óriási pusztítás nyomait találták helyi környezetvédők, akik január elsején bejárták a Fertő tavi beruházás mostanáig lezárt területét. A Szabad Európa szerkesztőségét tájékoztató aktivisták között volt, aki elsírta magát, amikor meglátta a letarolt nádast, és a hullámzó vízfelület helyén a kövekkel feltöltött partot. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/megnyitottak-a-ferto-tavi-epitkezes-eddig-lezart-teruletet-/32203875.html | 2023-01-03 12:21:45 | true | null | null | Szabad Európa |
A Szíjj László milliárdos vállalkozó tulajdonában álló Duna Aszfalt Zrt. 1 milliárd 710 millió forintért öt újabb munkafeladatot láthat el a ZalaZone tesztpályán – olvasható az uniós közbeszerzési értesítő hétfői számában. A munkák a gigaberuházás második ütemének harmadik egységét képezik, és ennek keretében az alábbi munkafeladatokat kell elvégezni:
az oválpálya tereprendezési feladatai,
az oválpálya feletti bejáró út 32 méteres hídja,
tervezési feladatok,
a déli tó vízkivételi rendszere,
belátásgátlás.
A ZalaZone tesztpálya második üteme eredetileg egy 11 milliárd 402 millió forintos projekt volt, amit egy augusztus végi szerződésmódosítással
egy forint híján 15 százalékkal növeltek meg,
egészen pontosan 13 milliárd 112 millió 299 ezer 999 forintra. (A közbeszerzésre vonatkozó szabályok szerint ha az építési beruházás költségeinek növekedése eléri a 15 százalékot, új közbeszerzést kell kiírni.)
A 45 milliárd forint kiadással tervezett ZalaZone tesztpálya első ütemét Orbán Viktor egy héttel a 2019-es európai parlamenti választások előtt adta át.
A tervek szerint a második ütemnek 2020 végéig kellett volna elkészülnie, de Robert Siddi, a létesítmény szolgáltatásait hasznosító AVL-ZalaZone Kft. kereskedelmi vezetője 2020 novemberében arról beszélt, a létesítmény 70 százalékos készültségben van, és 2021 végét jelölte meg a befejezés időpontjaként.
A második ütem első részében 11 milliárd forintból elkészült az építmények és az infastruktúra zöme, majd egy „aprópénznek” tűnő, félmilliárdos második fázist követően most, 2022 végén kötötték meg a szerződést Szíjj László cégével a harmadik fázisra, 1,7 milliárd forint összegben.
A ZalaZone tesztpálya (az ipari parkkal együtt) épp most tulajdonosváltáson is átesik. Eddig a nemrég lemondott Palkovics László technológiai és ipari miniszter vezette N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-hez tartozott, azonban az üzletrészek a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítványhoz kerülnek, melynek új elnöke épp Palkovics László lesz.
Szíjj László cége jelentős szereplő a hazai útépítési piacon, így a közbeszerzések nyertesei között is számtalanszor felbukkan. A Duna Aszfalt utóbbi években nyújtott teljesítményét az alábbi grafikonon szemléltetjük: | Még 1,7 milliárdot kap a Duna Aszfalt a ZalaZone tesztpályán vállalt munkákért | A 45 milliárdosra tervezett ZalaZone tesztpálya második ütemének harmadik fázisán is a tiszakécskei milliárdos, Szíjj László közbeszerzéseken rendre nyertes cége dolgozhat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meg-17-milliardot-kap-a-duna-aszfalt-a-zalazone-tesztpalyan-vallalt-munkakert.html | 2021-12-19 22:40:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ma már ugyan egészen távolinak tűnhet a kormány nagy viharokat kavart lélegeztetőgép-beszerzése, melyet a koronavírus-járvány hazai betörése után indítottak el. A kabinet, felismerve, hogy a pandémia miatt égető szükség lehet és kereslet alakulhat ki a lélegeztetőgépekre, saját portyázókat küldött szét világszerte, hogy végül 16 ezer - olykor vitatott kapacitású és hasznú - berendezést szerezzen be. Azt végül a valóság döntötte el, hogy a legsúlyosabb időkben sem volt szükség 1600 gépnél többre Magyarországon, ami joggal veti fel a kérdést: mi lett a többivel?! Cikkünknek azonban nem ez lesz a tárgya, hanem a legnagyobbat szakító partnercég, mely mögül teljes egészében eltűntek a bizniszen sokat nyerő tulajdonosok.
Noha több társaság volt a külügyi tárca partnere a beszerzésben, mégis a legnagyobb figyelmet a tisztán magyar tulajdonú cég kapta, a Fourcardinal Kft., amely közel 17 milliárd forintot kapott a magyar államtól. Korábban ez a cég működtette az egyiptomi kereskedőházat és közel állt Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához, Rahói Zsuzsannához.
2020. április 20-án aztán két ügyvéd, Veréb Balázs és Vámosi-Nagy Zsolt létrehozta az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-t és még ugyanezen a napon a Fourcardinal taggyűlése úgy döntött, hogy ez a még csak alapítás alatt álló zrt. 10 százalékos tulajdonrészt vásárolhat a Fourcardinal Tanácsadó Kft.-ben, a profit pedig nem a kft. főtulajdonosáé lesz, hanem 7/8-ad részben a még bejegyzés alatt álló részvénytársaságé. Még ugyanezen a napon a Külgazdasági és Külügyminisztérium aláírta a Fourcardinal Kft.-vel az ezer darab kínai lélegeztetőgép vásárlásáról szóló 48,1 millió eurós (akkori árfolyamon mintegy 17 milliárd forintos) szerződést.
Alig több mint két évig kellettek a cégek
A lélegeztetőgépek beszerzése minden jel szerint sikeresen lezajlott, erre utal legalábbis a Fourcardinal Kft. 2020-as és 2021-es éves beszámolója, a megugró bevételek és a bőséges profit. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, ez a cég viszonylag rövid időn belül a végelszámolás áldozatává vált.
2021. szeptember elsején ugyanis elindították a végelszámolást a céggel szemben és viszonylag rövid idő alatt be is fejezték azt. A cégbíróság már 2022. május 10-én törölte a céget a működők közül.
A külüggyel kötött biznisz nyomán
a 2020-as 15,9 milliárdos profitból 15,4 milliárdot,
a 2021-es év 2,2 milliárdos nyeresége után pedig - az eredménytartalékot is megcsapolva - 2,8 milliárdot fizettek ki osztalékként.
A tulajdonosok között ez úgy oszlott meg tehát, hogy a Silk Road Fund Zrt. 7/8-ad részben részesült ebből, vagyis 15,9 milliárdot könyvelhetett el, a maradék 2,2 milliárd forint pedig a többségi tulajdonoshoz, Nagy Beatrixhoz került.
A Silk Road beszámolójából pedig az is kiderült, hogy az idei május végi taggyűlésen úgy határoztak, 8,05 milliárd forintot fizetnek ki osztalékként a tulajdonosoknak a 2021-es év tevékenysége után. És feltehetően ezen kívül is lesz még hasonló nagyságú kifizetés: a követelések között ugyanis "egyéb" címszóval szerepeltetnek még egy egészen kiugró, 7,98 milliárd forintos tételt is, mely a szabályok alapján a Fourcardinaltól származó, megmaradt osztalék lehet. Erre pedig a jelek szerint nem túl sokára sor is kerülhet, mivel biztosan nem fogják azt bennhagyni a társaságban.
A Silk Road Fundot ugyanis a Fourcardinalhoz hasonlóan eltüntetik a működő cégek sorából a tulajdonosok. Igaz, az adminisztratív jellegű munka nagy részét, valamint a folyamatot már nem fogják végigvárni.
2022. november 16-án ugyanis a cégbíróságra benyújtott papírok alapján Szeverényi Márk vezérigazgató arról tájékoztatta a hatóságot, hogy a zrt. 100 százalékos tulajdonrésze a vértesszőlősi lakhellyel rendelkező Balázs-Hörömpöli Anett birtokába került. A változást december 8-án jegyezték be.
Négy nappal később az új tulajdonos arról határozott, hogy jogutód nélkül végelszámolja a társaságot. A végelszámolást ugyanaz a Süli Kálmán fogja elvégezni, mely az egyetlen leánycég, a gépek beszerzését lebonyolító Fourcardinal Kft. végelszámolását is lebonyolította.
A cégbíróságra benyújtott papírok alapján az eljárást 15 millió forint plusz áfáért végzi el.
Hónapok kérdése tehát, hogy a kormány lélegeztetőgép-beszerzésének legnagyobb hazai nyertes cégei örökre eltűnjenek a felszínről. A Silk Road Fund Zrt. alig több mint két és fél évet élt, ami alatt többmilliárd forinttal gazdagodtak a tulajdonosok. | Teljesen eltüntetik a kormány lélegeztetőgép-beszerzésén kaszáló céget | A jelek szerint ma már nemcsak a közvetlenül milliárdokat szakító cég nem létezik, de az anyacéget is megszüntetik a tulajdonosok. Jöttek, láttak, győztek, és elmentek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/teljesen-eltuntetik-a-kormany-lelegeztetogep-beszerzesen-kaszalo-ceget.html | 2022-12-21 23:14:00 | true | null | null | mfor.hu |
Bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat B. E. – a Hírös-Vitál Zrt. „f.a.” és a Gladiolus csoport vezetője – és társai ellen.
„B. E. elsőrendű, M. M. másodrendű, G. B. harmadrendű, V. Z. negyedrendű, H. K. ötödrendű, valamint F. A. hatodrendű vádlottak 2017-től kezdődően a Hírös-Vital Zrt. a Kereki Kusztódiátus Zrt. a Glady-Tech Kft. a Hírös Gundel Kft. a Gladiolus Kft., a Gladiolus Invest Kft. és a Gladiolus-Frucht Kft. felhasználásával, ezen cégek színlelt üzleti kapcsolatrendszerén, fiktív számlázási láncolatán alapuló, a költségvetést károsító bűncselekmények sorozatos és folyamatos jelleggel történő elkövetése céljából bűnszervezetet hoztak létre”– áll a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádiratában.
A B. E. által irányított Gladiolus Kft. nem volt ismeretlen a hazai vegyiáru nagykereskedelemben, csaknem két évtizede szállítottak be főként önkormányzatok, intézmények részére háztartási papírárut, valamint tisztítószereket. Nevük a koronavírus-járvány időszakában került reflektorfénybe, miután megírtuk, hogy az általuk forgalmazott higiéniás kéztisztítót az egészségügyi hatóság betiltotta, mert nem biztosította az elvárt fertőtlenítő hatást. A hatástalan termékek miatt az ügyészség gyógyszerhamisítás, iparjogvédelmi jogok megsértése, valamint rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntettével vádolja B. E.-t. A per még folyamatban van a Kecskeméti Járásbíróságon.
Másik cége, a Hírös-Vital Zrt. több mint öt éve kezdett területvásárlásokba Kerekegyháza külterületén, ahová az ország legnagyobb élelmiszer-feldolgozóját álmodta meg. A vezérigazgató arról tájékoztatta akkor a helyi képviselő-testületet, hogy zöldmezős beruházással almahűtő, csomagoló épületek, ásványvíz-palackozó, papírgyártó üzem, fagyasztó épület, csonthéjas- és szamóca-hűtőház, lekvárkészítő üzem, raktárépületek létesülnek a település határában, mindez 650 új munkahelyet teremt.
A beruházást az állam kormányrendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, az engedélyeztetéssel kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyek ezért soronkívüliséget élveztek. Mivel a beruházásba a Piarista Rend Magyar Tartománya is beszállt, az iparterületet az egyházi birtokokhoz hasonlóan Kereki Kusztódiátusnak nevezték el.
A külgazdasági és külügyminiszter irányítása alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség mintegy hétmilliárd forinttal támogatta a beruházást.
A tervezett felvásárlás, a vállalt foglalkoztatás és gyártás azonban nem valósult meg. B. E.-t és társait 2020 augusztusában letartóztatták. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádirata szerint célja az „érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok felhasználásával, egyrészt különféle pályázati források megszerzése érdekében, színlelt szerződések alapján, túlárazott szolgáltatások igénybevételével, fiktív számlák befogadása révén, központi költségvetési támogatásoknak az elbíráló hatóság tévedésbe ejtésével történő, jogosulatlan igénybe vétele” volt, másrészt az, hogy az érintett vállalkozások vonatkozásában az az áfafizetési kötelezettségeket az adóhatóság tévedésbe ejtése útján csökkentsék.
A túlárazást alapvetően az elsőrendű vádlott által irányított Kereki Kusztódiátus Zrt., Glady-Tech Kft., Hírös Gundel Kft. gazdasági társaságoktól származó fiktív számlák befogadása alapján kialakult fiktív számlázási lánc tette lehetővé. A bűnszervezet főbb vádlottjai csak névleg irányították a cégeket, csak fiktív számlakibocsátásokat végeztek. A cégek valós bevételszerző tevékenységet nem végeztek, „a fiktív számlák szerinti szolgáltatás teljesítésére alkalmas tárgyi feltételekkel, személyi feltételekkel nem rendelkeztek, a fiktív számlákkal ellentétben az áru soha nem került a tulajdonukba, és az azok finanszírozásához szükséges anyagi feltételekkel sem rendelkeztek” a vádirat szerint.
Félmilliárdról hétmilliárdra hízott a támogatás
Az első körben a HIPA Nonproft Zrt. 532 millió forinttal támogatta volna a kerekegyházi beruházást, igaz, akkor még a feldolgozó tervezett költsége mintegy négymilliárd forint volt. A második körben azonban már csaknem 18 milliárdos beruházási összköltséggel nyújtottak be támogatási igényt. A Hírös-Vitál Zrt. korabeli üzleti terve szerint a Piarista Rend Magyar Tartománya (PRMT) befektetőként vesz részt a projektben, és a beruházás 25 százalékát, mintegy 4 és fél milliárd forintot biztosít részükre. A tervre végül mintegy hétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak a költségvetéstől. A támogatáshoz szükséges források igazolását azonban hamis kölcsönszerződéssel igazolták, e szerint a PRMT 5,2 milliárd forintot adott számukra. A HIPA Zrt. a piarista kölcsönnel kapcsolatban hiánypótlást kért, ebben kérte igazolni, hogy a rendtartománynak rendelkezésére áll az 5,2 milliárd forint.
A nyilatkozatokat Sz. László, a PRMT akkori ökonómusa – aki gimnáziumi osztálytársa volt B. E.-nek –, valamint S. Géza, a PRMT forrásszervezési igazgatója írta alá, ám erről nem tájékoztatták a tartományfőnököt. A nyilatkozat szerint a PRMT a kölcsönt a XII. kerületi Költő utcai ingatlanokból befolyó mintegy hatmilliárd forintból tervezi finanszírozni. A nyilatkozat szintén valótlan volt, mert a tizenkét helyrajzi számon lévő ingatlanból kilencet már értékesítettek, ezek összegét pedig működési finanszírozásra és beruházásokra fordította az egyház.
Az ügyészség szerint a költségvetés kára 6 milliárd 824 millió forint, ami az eljárás során nem térült meg.
A per első, novemberi előkészítő ülésén a Kecskemét Törvényszéken öt vádlott elismerte a bűnösségét, és elfogadta az ügyészség büntetési indítványát, így az ötödrendű H. Krisztián büntetése egy év szabadságvesztés és két év közügyektől eltiltás. A nyolcadrendű B. Dániel ítélete egy év hat hónap két évre felfüggesztve. A két piarista, Sz. László volt tartományfőnök és S. Géza büntetése szintén másfél év szabadságvesztés két év próbaidőre felfüggesztve, míg a kilencedrendű V. Márton, aki elismerte a stróman szerepét, jogerősen két év – négy év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott.
Az ügyészség az elsőrendű vádlott B. E.-re tíz év engedmények nélküli fegyházbüntetést és vagyonelkobzást indítványozott.
A per februárban folytatódik. | Hétmilliárd forint úszott el a fantomfeldolgozóra, tíz év fegyházat kért az ügyészség B. Edére | A Kecskeméti Törvényszéken megkezdődött az ország legnagyobb élelmiszer-feldolgozóját megálmodó B. Ede és tíz társa büntetőpere. A Kerekegyháza melletti, felszámolás alatt álló csarnokvárost a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, és hétmilliárd forinttal támogatta. A meg nem valósult projektbe a Piarista Rend Magyar Tartománya is betársult, melynek két volt vezetője felfüggesztett börtönbüntetéssel úszta meg az ügyet. B. Edére ugyanakkor tíz év fegyházbüntetést kért az ügyészség. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/01/04/kerekegyhaz-hiros-vital-bunteto-per-b-ede-piaristak/ | 2023-01-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Marozsán Fábiánnak sikerei nyomán egyre több pénzzel kell gazdálkodnia, és ennek a kezelésére jobb egy saját cég.
A Neue Zürcher Zeitungban megszólaló Nyugat-Balkán-szakértő szerint Orbán Viktor és Milorad Dodik barátkozása veszélyes. Macron orbanizálódik, írja a francia Médiapart cikke. A Guardian újságírója szerint világszerte menetel a megújuló fasizmus. Yuval Noah Harari az izraeli politikáról fejti ki a véleményét a Die Weltben. | Kormányhivatali hátszéllel építhet logisztikai központot az állami milliárdokat kapó cég | A BHS Trans Kft. fóti bázisának létesítéséhez nem kell környezetvédelmi hatásvizsgálat. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202251_bhs_trans_engedelya_terjeszkedeshez | 2022-12-28 16:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hogy pontosan mi értendő vallásturizmuson, az a péntek este közzétett kormányhatározatból nem derül ki, mert az erről elfogadott intézkedési tervet nem mellékelték hozzá a Magyar Közlönyben. De az biztos, hogy a következő nyolc évre megszabták a költségvetésbe betervezendő összegeket. Igaz, arról nincs szó a dokumentumban, hogy például a 2030-ra beírt 640 millió forint akkor, a következő évek inflációját figyelembe véve mennyit fog érni.,
Az összeg egy részét minden évben a Bethlen Gábor Alap kapja, más részét a Miniszterelnökség. A téma felelőse Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, akinek három évente jelentést kell írnia a végrehajtásról.
A turizmust egyébként Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök felügyeli, de ezt a témakört a határozat szerint kivették a kezéből, bár Semjénnek „a turizmust érintő átfogó szakmai kérdések esetén” egyeztetnie kell vele. | Több mint egymilliárd forintot ad a kormány "vallásturizmusra" | Ez a 2023-as összeg, de a kormány egészen 2030-ig, tehát a 2026-os választások utáni ciklus végéig meghatározta az éves ráfordításokat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221230_Tobb_mint_egy_milliard_forint_vallasturizmusra | 2022-12-30 20:28:00 | true | null | null | HVG |
A területrendezési törvény rendelkezése szerint az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében (ez a jogszabály meghatározása szerint olyan élőhelyeket jelent, amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek közötti biológiai kapcsolatok biztosítására) új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.
Az ezt a veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján felülíró, péntek este megjelent kormányrendelet ezzel szemben arról szól, hogy az ilyen övezetben külfejtéses művelésű bányatelek létesítése, a meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontális bővítése lehetséges a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti hatásvizsgálat alapján. Igaz, a bányatelek felszíni mérete nem változhat.
A másik változtatás az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre vonatkozik. A mostani szabály szerint olyan beruházást, amely jelentős hatással lehet valamely kiemelt közösségi jelentőségű fajra élőhelytípusra, kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből lehet engedélyezni, ilyen közérdek pedig az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése. A kormány most ezt egészítette ki azzal, hogy kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az ország energiaellátásának biztosítása is az olyan terv vagy beruházás esetén, amely a mélyműveléses bányászattal kitermelhető ásványvagyon vagy más energiahordozó, továbbá geotermikus energia kutatására vagy kitermelésére vonatkozik. | Könnyíti a kormány a bányanyitást természetvédelmi területeken | Olyan helyen is engedélyezhetik a bányászatot, ahol azt a törvény szerint nem lenne szabad. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221230_Konnyitik_a_banyanyitast_a_termeszetvedelmi_teruleteken | 2022-12-30 20:30:00 | true | null | null | HVG |
Szóba sem került a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar december 2-i éves közgyűlésén a Völner-Schadl-ügyként elhíresült korrupciós botrány, és fel sem merült, hogy annak egyik érintettje, a már bő egy éve letartóztatásban lévő Schadl Györgyöt megfosszák elnöki tisztségétől – tudta meg a hvg.hu. A kormány sajnálja, hogy így alakult.
Tagdíjemelés, éves beszámoló elfogadása, apró-cseprő hivatali ügyek – csupa unalmasnak mondható, a normál működéshez kapcsolódó napirendi pontot tárgyalt december 2-i ülésén a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) – tudta meg a hvg.hu a közgyűlés egyik résztvevőjétől.
Forrásunk szerint szó sem esett viszont arról, hogy a végrehajtói kar egyáltalán nem a normál működés keretei között van éppen, hogy mást ne említsünk, a kar elnöke immár 13 hónapja letartóztatásban van, és nemrég vádat is emelt az ügyészség Schadl György, a kar elnöke ellen.
Vádat emeltek Völner Pál ellen, 8 év börtönt kér rá az ügyészség A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa - köztük Völner Pál volt igazságügyi államtitkár - ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A letartóztatása miatt amúgy elnöki teendőit ellátni képtelen Schadl "papíron" jelenleg is hivatalban lévő vezető, a honlapon is elnökként szerepel, és semmi nem utal arra, hogy feladatát amúgy Lukács Tamás alelnök végzi – az elnök helyett a közgyűlést is ő hívta össze.
A hvg.hu úgy értesült, a tanácskozáson fel sem merült az egész kamarát behálózó korrupciós vádak, és a súlyos, Völner Pál egykori igazságügyi államtitkárt is érintő büntetőügy miatt letartóztatott elnök leváltása. Pedig forrásunk szerint
tisztségéből kétharmados többséggel bármikor visszahívható az elnök vagy más tisztségviselő, ám ilyen napirendi pontra a közgyűlésen nem érkezett javaslat, ez szóba sem került“.
Az egész téma csak érintőlegesen úgy merült fel, hogy Lukács Tamás alelnök mintegy mellékesen ismertette: a négytagú elnökség képes ellátni az elnöki teendőket, és egyelőre ez így marad a 4 év után, 2023 szeptemberében esedékes, teljes tisztújításig.
Schadl György biztosan a börtönben tölti a karácsonyt Ez lesz a második ünnepe a rácsok mögött a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének, aki az ügyészség gyanúja szerint 924 millió forintnál is több illegális jövedelemre tett szert a Völner Pál államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén.
Ami a közgyűlést illeti, megtudtuk: a Hungexpo területén rendezett tanácskozás fagyos hangulatú volt, és nem csak a hideg miatt. Ezt forró teával próbálták enyhíteni – forrásunk szerint a korábbi években "terülj-terülj asztalka" is volt, ez most elmaradt –, de amúgy az volt érezhető, hogy
mindenki gyorsan túl akar lenni a közgyűlésen, a kétszáz körüli végrehajtó közül 122-en jelen voltak, ám senki sem mert kérdezni semmit a korrupciós üggyel és az elnökkel, a tisztségével kapcsolatban".
Azt amúgy a kormányzat – tiszteletben tartva persze a végrehajtói kar függetlenségét – is sajnálja, hogy Schadlt nem váltották le. Ez már abból, az LMP-s Keresztes László Lóránt képviselő kérdésére adott válaszból derül ki, amit a Völner posztjára kinevezett Répássy Róbert államtitkár adott. "Meddig tartják még pozícióban a korrupt fővégrehajtót?" – kérdezte Keresztes, mire Répássy azt válaszolta: | Közgyűlést tartott a végrehajtói kar, de nem váltották le a korrupcióval vádolt elnököt, Schadl Györgyöt | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221221_Schadl_Gyorgy_levaltas | 2022-12-21 15:30:00 | true | null | null | HVG |
|
2022.12.24. 07:20
Nem kevés a homályos pont az ukrajnai menekültekre vonatkozó számadatok ügyében. Nem csak Magyarországon – Európában általában is. Nem teljesen világos, február óta mennyien érkeztek a kontinens különféle országaiba. Ám a magyar kormány ezen felül még vissza is tart adatokat. Mindeközben a Magyarországra menekültek komoly problémákkal küzdenek. | Az állam mélyen hallgat, mennyi pénzt költött uniós forrásokból az ukrajnai menekültekre | Nem kevés a homályos pont az ukrajnai menekültekre vonatkozó számadatok ügyében. Nem csak Magyarországon – Európában általában is. Nem teljesen világos, február óta mennyien érkeztek a kontinens különféle országaiba. Ám a magyar kormány ezen felül még vissza is tart adatokat. Mindeközben a Magyarországra menekültek komoly problémákkal küzdenek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202251_ennyi_azannyi | 2022-12-24 08:20:00 | true | null | null | HVG360 |
„Ahol fény van, ott van árnyék is. Az Action for Democracy azért jött létre, hogy bejuttassa a fényt minél több helyre” – írta a múlt héten kiadott közleményében Korányi Dávid, az Action for Democracy (A4D) vezetője. Az eddigi hírek szerint Magyarországra valamivel több mint 3 milliárd forint értékben sikerült bejuttatniuk a fényt, ennyivel támogatták ugyanis Márki-Zay Péter mozgalmát és más, a magyar ellenzékhez köthető szervezeteket a 2022-es választási kampányban. De hiába küldték a fényt külföldi adomány formájában Korányiék, végül sötétebb lett, mint valaha, az egyesült ellenzék ugyanis egy egészen őrült kampány végén akkora pofont kapott a választáson, hogy az a Holdról is látszott.
Hogy pontosan mennyi külföldi támogatást kaptak Márki-Zayék, talán ki sem derül, ha az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a nyár végén egy teljesen tét nélküli podkasztfelvételen el nem dicsekszik vele, hogy még júniusban is százmilliók érkeztek Amerikából.
Valójában ez a kijelentés irányította a sajtó és a fideszes propagandisták figyelmét a Korányi vezette A4D-re, és az onnan érkező támogatásra. A kormány és a Fidesz dollárbaloldalozni kezdett, politikusaik „guruló dollárokat” és a magyar választásokba való külföldi beavatkozást emlegettek, a sajtó pedig egyszerű kérdéseket intézett Korányiékhoz. Ők azóta is küszködnek a történtek felvázolásával, válaszaikban ugyanis rendre önellentmondásokba keverednek, és olyan bizonyítékokat ígérnek, amiket később nem tudnak leszállítani.
A kormányközeli Megafon-központ influenszerei közben ontják magukból a Korányiék leleplezését ígérő tartalmakat, és hogy Korányiék mennyire nincsenek a helyzet magaslatán, azt már csak az is bizonyítja, hogy a Fidesz – klasszikus újságírói munkában nem jeleskedő – médiadrónjai tényleg találnak fogást az A4D-n.
Az ügyet a magyar titkosszolgálatok is vizsgálták. Azóta nyilvánosságra hozott jelentésükből kiderült,
az A4D 1,8 milliárdot küldött a Márki-Zay féle Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM),
1 milliárdot az ezalenyeg.hu ellenzéki propagandalapot kiadó Oraculum 2020 Kft.-nek és
148 milliót a DatAdat Professional Kft.-nek.
A Bajnai Gordon cégének résztulajdonában álló Datadat-csoporttól egyébként az MMM is rendelt „kommunikációs kampány- és rendezvényszervezést, kommunikációs tanácsadást, adatbázis-építést, illetve közösségimédia alapú kampányszervezést” 1,4 milliárd forint értékben, és ezt – legalább részben – szintén az A4D-s támogatásból állták, hiszen az MMM 2,5 milliárdos teljes idei költségvetéséből 1,8 milliárdot az A4D küldött.
A fő kérdés most persze nem az, hogy mire ment el a pénz, hanem hogy pontosan honnan és hogyan érkezett.
A magyar törvények ugyanis szigorúan tiltják, hogy a pártok külföldről érkező kampánytámogatásokat fogadjanak el. De az MMM nem párt, hanem mozgalom, így nincs törvényi akadálya annak, hogy külföldről érkező támogatásokat fogadjon – olvashatjuk rendre az MMM és az A4D közleményeiben. Korányiék szerint benne is volt az MMM-mel kötött támogatási szerződésekben, hogy „a támogatást nem lehet pártpolitikai célokra felhasználni”. Márki-Zayék szerint ez nem is történt meg, mert figyeltek arra, hogy az MMM által finanszírozott kampányanyagokon ne szerepeljenek pártlogók. Ettől függetlenül persze az MMM Orbán és a Fidesz ellen, Márki-Zay és a kormányváltás mellett kampányolt, tehát minimum véleményes, hogy a kampányuk tekinthető-e pártpolitikai célúnak. Igaz, ha annak tekinthető, akkor a Fidesznek és magyarázkodnia kell majd a Civil Összefogás Fórum (CÖF) hirdetései és támogatásai miatt.
Az A4D-nek azonban nem volt elég, hogy azt mondja, az MMM nem párt, ezért semmi gond a támogatásával. Korányi októberben azt mondta, a magyarországi szervezeteket csak „a diaszpórában élő számtalan magyar által összeadott pénzből támogattuk, akik különleges joggal aggódnak az ország sorsát illetően.” Novemberben a Telexnek pedig arról beszélt, hogy az adományozók magyar állampolgárságát azzal ellenőrizték, hogy elkérték tőlük az útlevélszámukat is.
Emellett Korányi és Márki-Zay is többször leszögezte: jórészt mikroadományokat gyűjtöttek, sőt elhangzott az is, hogy „több ezren” és „ezres nagyságrendben” adakoztak a diaszpórában élő magyarok, sőt Márki-Zay, amikor a magyar és a külföldi támogatókról beszélt, azt mondta: összesen „tízezerszámra, mikroadományokon keresztül támogattak bennünket”.
November végén aztán Rákay Philip – aki egyébként az A4D által küldött pénzeknél több mint másfélszer nagyobb állami támogatásból forgatott épp játékfilmet Petőfi Sándorról – feltöltött egy videót a Facebookra, amin – állítása szerint – „tetten éri a dollárbaloldalt”.
Rákay egy archivált weboldalon keresztül megtalálta az A4D adománygyűjtő felületét, és ez alapján az A4D korábbi állításainak szempontjából két igazán lényeges állítást tesz:
hogy ezen a felületen nincs rubrika az útlevélszámnak,
és hogy a weboldal számlálója szerint összesen 11 adomány érkezett.
Az oldal egyébként azóta is elérhető, de a számláló már 14-en áll, mivel időközben más fideszes influenszerek is készítettek videókat arról, hogy kamuadatokkal küldenek pénzt az oldalra.
Mindez Korányi két állítását is aláássa: azt, hogy ellenőrizték az adakozók magyar állampolgárságát, és azt, hogy „több ezer” „mikroadomány” érkezett. A Telex megkérdezte ezekről Korányit, aki azt mondta, a Rákay videójában bemutatott felület csak egyike volt az adománygyűjtő oldalaknak, amiket a fundraising kampány során használtak. Valójában az Action for Democracy honlapja mellett az ActBlue és az Action Network felületén, valamint a magyartavasz.hu nevű, nyugat-európai diaszpórát célzó magyar nyelvű oldalon keresztül is sokan iratkoztak fel és küldtek adományt, és a szervezet direktben ért el támogatókat emailben és a közösségi médián keresztül, többen pedig a banki átutalást választották.
A hiányzó útlevélszám-rubrikáról pedig annyit mondott, a régi oldalon kérték csak az útlevélszámot, de az április óta nem elérhető. Hangsúlyozta, hogy a támogatók állampolgárságát sem a magyar, sem az amerikai törvények alapján nem volt kötelességük ellenőrizni, és ebben teljesen igaza is van. Ugyanakkor megígérte, hogy a szervezet informatikusai előkeresik a tavaszi verziót, és elküldik nekünk. Amikor először kerestük ezzel kapcsolatban, azt mondta, azért nem tudja azonnal elküldeni a korábbi oldalt, mert levelezésünkkor New Yorkban még hétvégi munkaszünet volt.
Azóta többször kértük Korányit, hogy ígéretének megfelelően küldje el az oldal útlevélszámgyűjtős verzióját, de ez a mai napig nem történt meg.
Mindezt úgy, hogy eleve nem lett volna semmilyen következménye annak sem, ha nem ellenőrizték volna az adakozók állampolgárságát, hiszen tényleg nem írta számukra ezt elő semmilyen törvény. Ők valamiért mégis bemondták, hogy ezt megtették, pedig a jelek nagyon is arra mutatnak, hogy nem.
Emellett a Korányi válaszában említett többi adománygyűjtő felülettel is vannak problémák, például az, hogy egyszerűen nem hihető, hogy ezeken keresztül jelentős mértékű adomány folyt volna be. A magyartavasz.hu-n például semmilyen adománygyűjtő aloldalnak nincs nyoma, sőt még bankszámlaszám sincs az oldalon. Az ActBlue-n semmilyen adat és semmilyen leírás nem szerepel az A4D-ről, csak a szervezet neve, és hogy mennyit szeretnénk adományozni, nehezen hihető, hogy ennyi információ alapján tolongtak volna adományaikkal az amerikás magyarok az oldalon.
Az Action Networkön összesen 18 posztja van az A4D-nek, és ezek közül valóban van olyan is, amin keresztül adományozni is lehet, de nem mind az. Ez az oldal ráadásul hagyományosan nem az adományozás terepe, inkább petíciók aláírására szolgál. A Telex természetesen ezekről a felületekről is kérdezte Korányit, de ő erre sem válaszolt.
Ha már Korányiék azt mondják, kizárólag magyar állampolgárok adakoztak, akkor a számukra nézve jó indikátor lehetne, ha valahogy megtudnánk, hány olyan, magyar állampolgársággal rendelkező személy él az Egyesült Államokban, akit érdekel annyira a magyar belpolitika, hogy megpróbálja alakítani azt. Mit ad Isten, létezik ilyen adat, méghozzá a külképviseleti névjegyzékbe vett magyar szavazópolgárok száma. Eszerint 2022 tavaszán az Egyesült Államok és Kanada összes szavazókörében összesen 3568 magyar állampolgár szavazott. Ha mindegyikük adakozott volna az A4D-nek, akkor is fejenként átlagosan több mint 820 ezer forintot kellett volna adniuk ahhoz, hogy összejöjjön a 3 milliárd forint.
Persze Korányiék azt mondják, a nyugat-európai magyar diaszpórától is gyűjtöttek adományokat, de ahogy közeledünk Magyarországhoz, egyre valószínűtlenebbé válik, hogy egy kormányváltást óhajtó magyar állampolgár inkább egy februárban (azaz 1-2 hónappal a választás előtt bejegyzett) amerikai szervezetnek küldjön mikroadományt ahelyett, hogy közvetlenül a Mindenki Magyarországa Mozgalmat támogassa.
Korányi azt is mondta, hogy az A4D sok támogatót közvetlenül emailben és a közösségi médiában ért el. De a szervezet a közösségi médiában sem tűnik túlzottan aktívnak: a Facebookon 68 lájkolójuk és 81 követőjük van, és az április 3-i választás előtt lényegi tartalommal rendelkező, és adakozásra buzdító posztjuk egyáltalán nem volt.
Ehhez képest az A4D nemhogy több milliárd forintnyi adományt gyűjtött össze, de a magyar titkosszolgálati jelentés szerint meglepően gyorsan tette ezt. Február 24-én megalakult, március 1-jén pedig már röppent is az első 684 milliós támogatás az ezalenyeg.hu kiadójának. Eszerint mindössze 6 nap elég volt ahhoz, hogy ennyi pénz beérkezzen.
Korányi december 1-jén újabb közleményt adott ki, amiben már benne volt az is, hogy ők sosem állították, hogy kizárólag mikroadományozóik lettek volna, a kisebb összegeket küldő személyek mellett voltak „olyan intézményi és egyéni adományozók, akik magasabb összegekkel járultak hozzá tevékenységünkhöz”. A közleményben ugyanakkor az A4D mindenkit biztosított arról, hogy sem a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézet, sem a National Endowment for Democracy (NED) nem támogatta őket.
A NED-del a magyar titkosszolgálati jelentés boronálta össze Korányiékat, mondván, Korányi korábban dolgozott az Atlantic Council nevű szervezetnél, ami a magyar szolgálatok szerint „kapcsolatban áll” a NED-del. A NED-et a '80-as években hozták létre azzal a céllal, hogy világszerte terjessze a demokratikus értékeket, és ehhez amerikai állami forrásokat is kap. A magyar szolgálatok szerint ez azért gyanús, mert az interneten többhelyütt is azt írják, hogy a NED kapcsolatban áll az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel, azaz a CIA-vel. Hogy ez igaz-e, vagy nem, arra nem ebben a cikkben fogunk rájönni. Annyi biztos, hogy a NED az utóbbi időben támogatott belorusz és hongkongi ellenzéki kezdeményezéseket, valamint a brutális kínai elnyomás ellen küzdő ujgur csoportokat is.
A fideszes Megafon központ legfőbb rézfúvósa, Trombitás Kristóf kormányzatilag influenszált influenszere egy videóban erre válaszul rögtön arra utalt, hogy az A4D egyik nagy donora biztosan Soros György. Éles észre vall éppen ezzel támadni Korányiékat, hiszen ha esetleg valóban támogatta Soros György az A4D-t, akkor Korányiék minden állítása rögtön megfelelne a valóságnak, Sorosnak ugyanis tényleg van magyar állampolgársága is. Ehhez képest úgy tűnik, a Fidesz szatellitszervezetei mégis erre fogják felhúzni következő nagy kampányukat.
Úgy tűnik tehát, hogy az A4D támogatásai körül mindent lepapíroztak,
Azzal viszont, hogy Márki-Zay a nyár végén nyilvánosan beszélt a támogatásokról, láthatóan kellemetlen helyzetbe hozta nemcsak a saját mozgalmát, de az A4D-t is. Azóta mindkét szervezet folyamatos kormányzati támadások célkeresztjében van, ködösítő nyilatkozataikkal azonban leginkább ők nehezítik meg a saját dolgukat. | Rákay Philip és Trombitás Kristóf nélkül is látszik: megy a mismásolás az ellenzék külföldi támogatásáról | A rendelkezésre álló adatok szerint semmit olyat nem követett el a Márki-Zay mozgalmát támogató amerikai szervezet, ami akár az amerikai, akár a magyar törvényekkel ellentétes lenne. Az Action for Democracy ennek ellenére folyamatosan egymásnak ellentmondó közleményeket ad ki, szükségtelen vállalásokat tesz, vezetőjük pedig olyanokat ígér, amiket később nem teljesít. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/07/koranyi-david-action-for-democracy-adomanyok-marki-zay-peter-kampany | 2022-12-07 16:19:00 | true | null | null | Telex |
A „megváltozott gazdasági körülmények miatt” már nem akar erdőt telepíteni Bicske környékén, ezért „nem fogja felhasználni ezeket a forrásokat”, mondta Tiborcz István kommunikációs munkatársa a Le Monde lapnak arról, hogy pár nappal ezelőtt kiderült, a miniszterelnök veje 156 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el az erdősítésre.
A most visszautasított pénz projektjének keretében összesen 22,7 hektár erősen erodált, korábban döntően lucernával hasznosított szántó területen létesült volna erdő.
A francia lap megjegyzi, hogy Tiborczék és az uniós pénzek ügye épp aközben zajlik, hogy az Európai Bizottság fenntartja a 3000 milliárdos befagyasztási javaslatot a magyar támogatásokra. | Tiborcz István állítja, nem használja fel az elnyert 156 milliós uniós támogatását | A „megváltozott gazdasági körülmények miatt” már nem akar erdőt telepíteni Bicske környékén, ezért „nem fogja felhasználni ezeket a forrásokat”, mondta Tiborcz István kommunikációs munkatársa a Le Monde lapnak arról, hogy pár nappal ezelőtt kiderült, a miniszterelnök veje 156 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el az erdősítésre. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/10/le-monde-tiborcz-istvan-unios-tamogatas-erdo-156-millio-forint-lemondas | 2022-12-10 16:27:00 | true | null | null | Telex |
Miközben a kormány 2021 őszén jókora erőfeszítéseket tett, hogy visszaszerezze a jelenleg nemzetközi tulajdonosok által üzemeltetett a ferihegyi repteret, Orbán Viktor látszólag hirtelen visszavonulót fújt. A miniszterelnök tavaly december 13-án azt közölte, a parlamenti választás előtt „nem észszerű nyélbe ütni” az üzletet, többek között a magas infláció miatt. Azt mondta, a kérdéssel majd csak a választás után fognak foglalkozni.
A háttérben azonban a kormány valami olyat csinált, ami ennek pont az ellenkezőjére utalt. Még ugyanezen a napon megkeresték ugyanis az európai és az orosz üzleti körökben befolyásos szereplőnek számító Klaus Mangold német üzletember cégét, hogy a vállalkozástól a reptér ügyében tanácsokat kérjenek. Három nappal később pedig meg is állapodtak az elvégzendő feladatokról és a díjazás mértékéről.
Mangold évtizedek óta a német gazdasági elit köreiben mozog, és most már több éve dolgozik tanácsadóként az Orbán-kormány mellett. Jók az orosz kapcsolatai is, és korábban segédkezett például a Paks II. projekt körül, amelynek építésével a magyar kormány az orosz Roszatomot bízta meg.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a kormány Mangold cégével, a Mangold Consulting GmbH-val a reptéri üzlettel kapcsolatban meglehetősen magas összegű, 8,2 milliárd forintos tanácsadói szerződést kötött 2021 végén. A Direkt36 azonban áttanulmányozta a Mangold és a kormány közötti szerződéseket, és ebből kiderült a reptéri megbízás több részlete is, köztük az is, hogy a felek mikor kezdtek el egymással hivatalosan tárgyalni a reptéri üzletről.
A dokumentumok alapján az nem világos, hogy Mangold pontosan mennyi pénzt kapott – illetve kaphat a jövőben – a szerződés alapján, mert a díjazás részletei nem teljesen egyértelműek. A 8,2 milliárd forintos összeget ugyanis a dokumentumban helyenként megbízási díjként, máshol pedig sikerdíjként emlegetik. A kormánynak több kérdést is feltettünk arról, hogy eddig mennyit fizettek ki Mangoldnak, és a szerződésben szereplő egyes jogcímek után a német üzletember mennyi pénzre volt jogosult, ezekre azonban nem kaptunk választ. (Cikkünk megjelenése után a Párbeszéd ellenzéki párt felhívta figyelmünket, hogy korábban Tordai Bence képviselő is betekintést nyert a reptéri tanácsadási szerződésbe, és ő is közzétett erről információkat a Facebook-oldalán.)
A Direkt36 rendelkezésére bocsátott iratokból az is kiderült, hogy a reptéri megbízáson felül a kormány tavaly még nyolc másik, különböző témákról szóló tanácsadói szerződést is kötött Mangold cégével. Ezek a 2021. április és 2022. március közötti időszakra szóltak, a keretösszegük pedig összesen 419,25 millió forintot tett ki. A szerződések egy része a német–magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről szólt.
Kapcsolatokkal üzletel
A 79 éves Klaus Mangold évtizedek óta Németország legmagasabb üzleti köreiben mozog, és rendkívül jó kapcsolatokat épített ki az orosz politikai elit, többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök felé is. A német sajtóban emiatt gyakran csak „Mister Russlandnak”, vagyis Miszter Oroszországnak nevezik. Az 1990-es és 2000-es években különböző német nagyvállalatoknál, például a Daimler autógyártónál töltött be vezető pozíciókat. Később tanácsadással kezdett el foglalkozni, ennek keretében háttéralkukat szervezett orosz és európai üzleti, politikai körök között. „A kapcsolataim az én know how-m”, „ez az üzleteim alapja” – fogalmazott korábban az egyik német lapnak.
A magyar kormánnyal 2012 végén került szorosabb kapcsolatba. Orbán Viktornak Lázár János mutatta be, aki akkoriban a Miniszterelnökséget vezette. A magyar kormány 2012 végén egy képet is megosztott arról, hogy Orbán Lázár és Matolcsy György, akkori nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök társaságában egy asztal körül ülve beszélget Mangoddal. A kormányzati közlemény többek között a Rothschild Befektetési Bank német társelnökeként és a DaimlerChrysler Services AG volt vezérigazgatójaként hivatkozott a német üzletemberre.
Mangold a bemutatkozás után kezdett el dolgozni a magyar kormánynak. Ez abban az időszakban történt, amikor az Orbán-kormány egyre intenzívebben közeledett Oroszországhoz. A rendkívül szoros német–orosz gazdasági kapcsolatok miatt pedig kifejezetten jól jöttek a témában otthonosan mozgó Mangold tanácsai. A Direkt36 korábbi cikke szerint Mangold a paksi atomerőmű bővítésének előkészítésében is segítette a magyar kormányt. Fontos szerepe volt például annak a 2013. augusztusi, az orosz és a magyar fél közötti találkozónak az előkészítésében, amelyen eldőlt, hogy nemzetközi tender kiírása nélkül az oroszok építhetik Paks II.-t.
A Miniszterelnökség államtitokként kezelte azokat a szerződéseket, amelyeket Mangolddal 2013 és 2015 között kötöttek. Így nem lehet tudni, hogy azok milyen munkáról szóltak, és az elvégzésükért mennyit fizettek. A később megkötött szerződéseket viszont nyilvánosságra hozták. E szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökség a 2017. július és 2018. május közötti időszakra bruttó 650 ezer euró (akkori árfolyamon 201 millió forint) értékben négy szerződést is kötött Mangold cégeivel. Ezek az elektromos autókról, digitalizációról, energiapolitikáról és az uniós költségvetésről szóltak.
A Mangolddal való kapcsolattartás később Lázártól Palkovics Lászlóhoz került át, aki a kormányon belül éveken át felelt az ipar- és az energiaügyekért. (Palkovics idén novemberben távozott a kormányból.) A Direkt36 2020. nyári közadatkéréséből derült ki, hogy a Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a 2018. december és 2020. december közti időszakra hét tanácsadói szerződést is kötött Mangolddal, az összértékük bruttó 380 millió forint volt. Ezek jellemzően a német–magyar gazdasági együttműködéssel függtek össze.
Milliárdos sikerdíj
Mangold tevékenysége akkor került újra fókuszba, amikor idén júliusban Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője a kormány által közzétett szerződéslistákban kiszúrta, hogy Palkovics tárcája hét hónappal korábban 8,2 milliárd forint keretösszegű szerződést kötött Mangoldékkal. A minisztérium később elárulta, a tanácsadói megbízás a reptér megvásárlásával függött össze.
Ez egy újabb jele volt annak, hogy az Orbán-kormány milyen nagy erőfeszítéseket tett a repteret üzemeltető cég visszaszerzésére, amelyet még a Gyurcsány-kormány idején privatizáltak. Palkovicsot tavaly májusban a tervezett tranzakció előkészítéséért felelős kormánybiztossá is kinevezték. A Bloomberg tavaly októberben arról írt, hogy a magyar kormány vezette konzorcium 4 milliárd eurót ajánlott a nemzetközi tulajdonosoknak. Orbán ezt követően tavaly október közepén arról beszélt, hogy a vásárlás bármelyik pillanatban megtörténhet. Majd tavaly december 13-án az üzlet elhalasztását jelentette be. A kormányközeli Világgazdaság később arról írt, a kormány a reptér visszaszerzéséről továbbra sem tett le, csupán el akarták kerülni, hogy az ügy kampánytémává váljon.
Ilyen előzmények után szerződtek le tavaly december 22-én Mangoldékkal, ezt azonban akkor nem közölték a nyilvánossággal. Miután a szerződés megkötésének ténye idén nyáron kiderült, a Direkt36 közadatkérés keretében kikérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium utódjától, a Technológiai és Ipari Minisztériumtól (TIM) a német üzletember cégével 2020 után megkötött szerződéseket. A veszélyhelyzetre hivatkozva a tárca 90 nap után engedett betekintést az iratokba. A dokumentumokat a minisztérium épületben korlátozott ideig tanulmányozhattuk, azokról csak jegyzeteket készíthettünk, fényképeket nem.
Az átnézett iratok alapján messze a legnagyobb értékű szerződés a reptérrel foglalkozó volt. E szerint Mangold cége a munkáért cserébe bruttó 21 590 000 euró megbízási díjra volt jogosult, a dokumentum szerint ez átszámolva nem haladhatta meg a 8,204 milliárd forintot. A szerződés egy másik pontján erre a 21 590 000 eurós tételre már sikerdíjként hivatkozik. Azt írják, ebből levonják azt a bruttó 2 654 300 eurós (körülbelül 1 milliárd forint) előleget, amelyre Mangold a szerződés szerint jogosult. A dokumentum szerint ebből a sikerdíjnak nevezett összegből vonták le a cégnek járó havi díjat is, amely a szerződés január és július közötti hatálya alatt összesen bruttó 997 900 eurót (kb. 380 millió forint) tehetett ki.
A sikerdíjra vonatkozó részeket szerettük volna tisztázni, többek között azt, hogy az előlegen és a havi díjakon felüli rész számít-e ténylegesen sikerdíjnak, illetve erre a jövőben még jogosult lehet-e Mangold. A kormány azonban újabb betekintést nem engedélyezett az iratokba, a később írásban feltett kérdéseinkre pedig nem reagált.
Így nem teljesen világos, hogy a 8,2 milliárdból fennmaradó kb. 6,8 milliárd forintos összeg volt-e az a tényleges sikerdíj, amelyre Mangold az üzlet nyélbeütése esetén lehet jogosult. A sikerdíjról a szerződés még azt írja, az akkor jár, ha a tanácsadói szerződés lejárta – ez normál esetben idén július végén történt meg – után 12 hónapon belül megtörténik a reptér visszavásárlása. A szerződést azonban a megkötése után néhány héttel később, idén január 25-én módosították. E szerint ezt a 12 hónapos határidőt, amíg Mangold jogosult a sikerdíjra, 24 hónapra tolták ki.
Mivel a TIM az erre vonatkozó kérdésünkre sem válaszolt, így nem tudjuk, hogy a Mangold Consultingnak a szerződés alapján eddig milyen jogcímeken összesen mekkora összeget fizettek ki. A minisztérium a nyáron ezzel összefüggésben több lappal azt közölte: a háború kitörése miatt nehezebb a repülőtér visszavásárlásához szükséges források előteremtése, „így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva”.
Az általunk megismert szerződés a díjazás mellett általánosságban írt a tanácsadói munkáról is. E szerint Mangoldék feladata az volt, hogy segítsenek az eladókkal kapcsolatos információk összegyűjtésében, a tervezett vásárláshoz szükséges üzleti partnerek kiválasztásában, az ügylettel kapcsolatos dokumentumok (például részvényvásárlási megállapodás) vizsgálatában, illetve a tranzakcióval összefüggő tárgyalások és megbeszélések szervezésében is.
A reptér többségi tulajdonosa, a német AviAlliance a Mangold tevékenységére vonatkozó kérdéseinket nem kívánta kommentálni. Mangold cégét is kerestük, de ők nem reagáltak a megkeresésünkre.
A reptérin kívül a TIM még további nyolc, Mangoddal megkötött tanácsadói szerződést bocsátott a rendelkezésünkre. Ezeknek a keretösszege összesen 419,25 millió forintot tett ki, és a 2021. április és 2022. március közötti időszakra terjedt ki.
A nyolcból két szerződés is a magyarországi munkaerőhiánnyal foglalkozott. Az egyik szerint Mangold abban adott tanácsot, hogyan lehetne elérni, hogy a magyar munkaerő a termékek összeszerelése helyett a magasabb hozzáadott értékű, innovatív tevékenységek irányába mozduljon el. A másik a külföldi autóipari cégeket sújtó munkaerőhiányra koncentrált. A kormány Mangoldtól kért tanácsot a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival kapcsolatban is. Mangoldnak ennek során nemcsak tanulmányokat és dokumentumokat kellett biztosítania, hanem a szerződés szerint „véleményvezérekkel” és „gazdasági intézetekkel” is kapcsolatot kellett létesítenie.
Két tanácsadói szerződés is foglalkozott a német iparral. Az egyik szerint a kormány a „külföldi technológiai befektetők” Magyarországra csábításában várt segítséget Mangoldtól. Ennek során valószínűleg német befektetőkre gondoltak, a szerződés szerint ugyanis Mangold olyan német ipari vezetőkkel, német politikusokkal lép kapcsolatba, „akiket érdekelhet Magyarország”. A kkv-szektor versenyképességének növeléséről szóló szerződés szintén említi a német vállalatok magyarországi befektetéseit. Több szerződés is foglalkozott a gépiparral: az egyik témája például a vasútipar, vasútlogisztika volt, a másiké pedig az elektromos autók piacának növelése.
A kormányt megkérdeztük arról, a magyar gazdaság ennyire eltérő kihívásaival kapcsolatban miért pont Mangoldhoz fordultak segítségért, de ezekre sem kaptunk választ. Arra vonatkozó információnk nincs, hogy a német üzletember ezekben a témákban mennyire mozog otthonosan, de az elmúlt évtizedekben számos pozíciót töltött be nyugat-európai autóipari, vasútipari, turisztikai és pénzügyi vállalatok élén.
Megdöbbentette a háború
Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem csak a ferihegyi reptér megszerzését nehezítette meg, Mangold más jellegű tevékenységeit is érintette. A német üzletember a háború miatti tiltakozásként március elején lemondott a baden-württembergi tiszteletbeli orosz konzuli címéről, amelyet 2005 óta töltött be. Mangold utólag azt mondta, ezen a poszton a német tartomány gazdasági érdekeit tartotta szem előtt, és két-három havonta találkozott a berlini orosz nagykövettel. (A Direkt36 nemrég egy nemzetközi újságírócsapat tagjaként részt vett abban a nyomozásban, amely a tiszteletbeli konzulok visszás ügyeit tárta fel.)
A Spiegel német hetilap december eleji cikkében arról írt, miközben nem kevés német találkozott Mangoldnál többször Putyinnal, az üzletember mára bagatellizálja korábbi oroszországi szerepvállalását. A lappal azt közölte, évek óta nincs üzleti kapcsolata Oroszországgal, és a Kremllel sem áll már kapcsolatban. Azt mondta, az orosz invázió mélyen megdöbbentette. Hozzátette, hogy élete elmúlt 40 évének munkája, amit a német–orosz kapcsolatok javításával töltött, a háború kirobbanása miatt érvényét vesztette. A Spiegel megjegyzi, amikor novemberben meglátogatták Mangoldot, a férfi irodájának falán egy Putyin által Mangoldnak címzett bekeretezett levél lógott. Később az üzletember nevében eljáró PR-tanácsadó azt közölte velük, a levél csak figyelmetlenségből maradt ott, azóta eltávolították.
Bár Mangold a magyar kormánnyal ellentétben támogatja az Oroszország elleni szankciókat, és az Ukrajnát segítő fegyverszállításokat, a felek kapcsolata továbbra sem romlott meg. Erre utal, hogy augusztus 20-a alkalmából Mangold Orbán előterjesztésére a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta. Ezt Mangoldnak „a magyar–német gazdasági kapcsolatok erősítése és fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő” tevékenységével indokolták. | Orbán mondott valamit a reptérről, aztán a háttérben a kormány még aznap belefogott az ellenkezőjébe | Miközben a kormány 2021 őszén jókora erőfeszítéseket tett, hogy visszaszerezze a jelenleg nemzetközi tulajdonosok által üzemeltetett a ferihegyi repteret, Orbán Viktor látszólag hirtelen visszavonulót fújt. A miniszterelnök tavaly december 13-án azt közölte, a parlamenti választás előtt „nem észszerű nyélbe ütni” az üzletet, többek között a magas infláció miatt. Azt mondta, a kérdéssel majd csak a választás után fognak foglalkozni. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/12/13/orban-mondott-valamit-a-repterrol-aztan-a-kormany-meg-aznap-belefogott-az-ellenkezojebe | 2022-12-13 16:29:00 | true | null | null | Telex |
Jogerősen, másodfokon is megnyerte a Fővárosi Ítélőtáblán a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet azt a pert, amit Orbán Viktor 2021. augusztusi, római útjának adataiért indítottak. Ide a miniszterelnököt családtagjai is elkísérték.
A per másfél évvel ezelőtt indult, és az elsőfokú ítélet után mind a K-Monitor, mind a minisztérium fellebbezett. „Bár nem vitattuk, hogy nem polgári, hanem a honvédségi repülővel mentek Rómába, úgy gondoltuk, hogy azzal, hogy Orbán a Külügynek fizette be a családtagjai költségét, egyértelművé vált, hogy nem honvédségi szervek, hanem a Külügy kezeli az utazással kapcsolatos információkat” – írják.
A fellebbezések után a minisztérium „méltányolva a demokratikus társadalomban keletkező, a miniszterelnök tevékenységével kapcsolatos adatok megismeréséhez fűződő igényt” elárulta, mennyit fizetett be Orbán a családtagjai utazásához fűződően: 631 610 forintot közöltek. Ugyanakkor ahhoz ragaszkodtak, hogy sem a szállás, sem az útiköltséghez fűződően nem kell adatokat közzétenniük.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla végül kötelezte a minisztériumot az utolsó két adat kiadására is. Az ítélet jogerős, de lehetőség van a döntés felülvizsgálatát kérni a Kúriától. A K-Monitor azt írja, hogy megnézve a Rtl.hu-nak kiadott adatokat, a tavaly római úttal összefüggésben az látszik, hogy a géphez fűződően a Budapest–Brač–Róma–Brač–Budapest-útvonalon megtett, többnapos útja ellenére alig több mint 400 ezer forint útiköltséget mutattak be.
Szerintük ebből az derült ki, hogy hiába szervezi a honvédelemhez tartozó gépek használatával a delegációk útját a külügyminisztérium, az útiköltségekbe vélhetően nem számolják bele az üzemben tartással, utazással kapcsolatban felmerült költségeket. Orbán Viktor közben egymaga többet fizetett be családtagjai utazása után a minisztériumnak, mint a teljes útiköltségre jelölt összeg.
A géphasználat teljes, valós költségei a K-Monitor szerint hiányoznak a külügy nyilvános elszámolásából, ugyanakkor azt nem tudni, miért használják saját utazásokra a honvédségi gépeket. Kérdésükre a Honvédelmi Minisztérium olyan jogszabályokra hivatkozott az utazások esetén, amelynél az utazás indoka „katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokban, a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek működtetésében való közreműködés”. | Kiderítette a K-Monitor, hogy mennyit fizetett be Orbán Viktor a külügynek a családtagjai római útja miatt | Jogerősen, másodfokon is megnyerte a Fővárosi Ítélőtáblán a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet azt a pert, amit Orbán Viktor 2021. augusztusi, római útjának adataiért indítottak. Ide a miniszterelnököt családtagjai is elkísérték. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/15/k-monitor-per-roma-orban-viktor | 2022-12-15 16:33:00 | true | null | null | Telex |
További három hónapot, tehát március közepéig még letartóztatásban marad Gyömrő polgármestere, Gyenes Levente, írta a Vas Megyei Főügyészség a Telex kérdésére.
Gyenesre szeptember közepén csapott le a NAV a gödöllői villájában, a több helyszínen végrehajtott rajtaütésről és a feltartott kezű polgármesterről videót is feltöltöttek. Azóta van letartóztatásban, amit most már másodszorra hosszabbítottak meg.
A gyanú szerint ugyanis Gyenes tagja lehet egy biztonsági őröket foglalkoztató számlagyáras bűnszervezetnek, ami több mint másfél milliárd forintnyi adót csalt el. Gyenes ellen bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt rendeltek el nyomozást, amiért akár húsz évet is kaphat. Pontosan annyit, ahány éve Gyömrőt vezeti. A főügyészség a Telexnek az ügyről most annyit írt, a nyomozás vizsgálati szakban van, és 21 embert hallgattak ki gyanúsítottként.
Gyenes ártatlannak vallja magát az ügyben. Gyömrő szóvivője minderről nemrégiben úgy nyilatkozott, egyértelmű, hogy Gyenes nem mond le a polgármesterségről. Időközit pedig csak akkor kell szerinte kiírni, ha jogerős ítélet lesz az ügyben, „de csak akkor, ha úgy marasztalnák el, hogy nem folytathatja a polgármesterséget”.
Gyenes őrző-védő céggel nyomult a kilencvenes években, milliárdos forgalommal, és ekkoriban jól megszedte magát. Közben a politikába is átnyergelt, városi polgármester lett belőle. Kapott már lovagi kitüntetést, kérdéses doktori diplomát, és hiába fotózták le meztelen nőkkel, kétes fehér porral, ítélték el adócsalás miatt jogerősen, választóit eddig semmi sem tántorította el tőle. Ravasz, dörzsölt, de jól kommunikál, és bár két kézzel szórja a pénzt, azzal nem törődik, aki nem delláz, mondják róla ismerői. | Tavaszig még biztosan letartóztatásban marad az adócsalással vádolt gyömrői polgármester | További három hónapot, tehát március közepéig még letartóztatásban marad Gyömrő polgármestere, Gyenes Levente, írta a Vas Megyei Főügyészség a Telex kérdésére. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/16/gyomro-gyenes-levente-letartoztatas-meghosszabbitas-adocsalas | 2022-12-16 16:53:00 | true | null | null | Telex |
Több mint négymilliárdnyi ingatlanvagyon eladását hagyta jóvá a fideszes többségű V. kerületi önkormányzat egy rendkívüli ülés keretében, nyolc kormánypárti szavazattal, az ellenzék távolmaradásával – értesült a Telex. Mindezt nagyon rövid időre, nagyon kis körben meghirdetett pályázási módszerrel tették, ahogy korábban többször is.
A hírt Kovács Alex Gábor, a Tiéd a Belváros-frakció vezetője tette közzé Facebook-oldalán. Kovács azt írja, hogy 20 órával a rendkívüli testületi ülés kezdete előtt kapták meg az előterjesztést, amely a korábban meghirdetett négymilliárd forintos ingatlaneladási csomagot is tartalmazta. Az ellenzéki képviselő kiemelte, hogy a szeptemberben kiírt ingatlanpályázat határideje november 15-én járt le, így a most megszavazott javaslat azóta bármikor a képviselő-testület elé kerülhetett volna, akár az utolsó december 8-i ülésen is.
Kovács Alex szerint most önmagát is alulmúlva, „sunnyogva”, az év utolsó önkormányzati munkanapjára összehívott rendkívüli zárt ülésen a fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter javaslatára döntöttek – többek között – a belvárosi ingatlanok értékesítéséről, ugyanakkor a „zárt ülésnek csúfolt kutyakomédiában” ők nem vettek részt, így az ellenzéki képviselők nem mentek el az ülésre.
Október 6-án nyújtotta be Belváros-Lipótváros önkormányzatának fideszes többsége azt a javaslatot, amelyben pályázati úton adnák el a kerület újabb 32 ingatlanát. Ebben az értékesítési körben, mint megírtuk, olyan
előkelő helyen található ingatlanok találhattak új gazdára, mint a Károly körút 26., az Alkotmány utca 16., az Október 6. utca 5. és a Városház utca 3–5.
A pályázás lehetőségét egyébként most is szűkre szabták: a hirdetmény mindössze hat napig volt fenn az önkormányzat honlapján, és ezen a pár napon napi négy órában lehetett kiváltani az ingatlanokra vonatkozó befektetési tájékoztatókat, ami darabonként 300 ezer forint+áfa volt. A nyertes pályázóknak a szerződéskötéstől kezdve 15 napon belül kell kifizetniük a teljes vételárat.
A pályáztatás további részleteiről ebben a cikkünkben írtunk.
Korábban a Telexnek arra a kérdésre, hogy miért van szükség az ingatlanok eladására, az V. kerület azt válaszolta:
„Az érintett ingatlanok többségében nagy alapterületű, régóta üresen álló, illetve bérbeadás útján sem hasznosítható ingatlanok, amelyek műszaki állapota elavult, korszerűsítésre szorul, több millió forintos nagyságrendben termelnek közös költséget, illetve állagmegóvással kapcsolatos kiadást, amely a jelen gazdasági környezetben a tulajdonos Önkormányzatnak is nagyon megterhelő.” | Rendkívüli ülésen hagyta jóvá a négymilliárd forintos ingatlaneladási csomagot Belváros fideszes többsége | Több mint négymilliárdnyi ingatlanvagyon eladását hagyta jóvá a fideszes többségű V. kerületi önkormányzat egy rendkívüli ülés keretében, nyolc kormánypárti szavazattal, az ellenzék távolmaradásával – értesült a Telex. Mindezt nagyon rövid időre, nagyon kis körben meghirdetett pályázási módszerrel tették, ahogy korábban többször is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/16/v-kerulet-ingatlan-negy-milliard-eladas-rendkivuli-ules | 2022-12-16 16:58:00 | true | null | null | Telex |
Az, hogy hány milliárdot költött el a kormány csak hirdetésekre, részben már akkor kiderült, mikor a kommunikációért is felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda közzétette azt a listát, ami a minisztérium által megkötött szerződéseket és azok költségeit tartalmazza. A K-Monitor közérdekű adatigénylése után, bár késéssel, de nyilvánosságra hozott szerződésekből az látszik, hogy
a minisztérium csak a választások előtt 19,6 milliárdnyi szerződést kötött kommunikációs célokra.
Vélhetően ide tartozik az Orbán Viktor arcképével ellátott „Őrizzük meg Magyarország békéjét” kampány és a népszavazáshoz kapcsolódó „Védjük meg a gyerekeinket” reklámok is. Ehhez jött végül még egy nagyobb léptékű kommunikációs kampány, amit szintén a Rogán által vezetett minisztérium rendelt meg. Ez a nemzeti konzultációt bombás plakátokkal népszerűsítő plakát, amin a „Brüsszeli szankciók tönkretesznek bennünket” felirat olvasható. Ennek nyomai még december második felében is láthatóak voltak az utcákon, mivel a konzultáció hivatalosan, hosszabbítással december 15-én zárult. Mivel még az utolsó héten is erőteljesen buzdított a részvételre a kabinet, ez vélhetően újabb jelentős költséggel járt az adófizetők számára.
A minisztérium azt egyelőre nem árulta el, hogy melyik kampányra mennyi ment el, erről csak találgatni lehet. Hiába nyújtottunk be adatigénylést például arról, hogy pontosan mennyibe kerül az idei, szankciókkal kapcsolatos nemzeti konzultáció és azt kísérő kommunikáció, cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg az adatokat. Annyi ugyanakkor már látszik, ha a korábban kiadott számokat összeadjuk, hogy
összesen legalább 27,6 milliárdot (27 653 543 307) forintot költött el a kormány reklámokra és „kormány információkra”.
Azt, hogy ez a 27,6 milliárd forint hogyan oszlik meg, azért nehéz kikövetkeztetni, mert a kommunikációval kapcsolatos szerződések egységes név alatt, összevont megbízásokban jelennek meg, és a hozzájuk kapcsolódó szerződések jellemzően január 1-jétől hatályosak. Ami szintén egyezik, hogy egytől egyig a kormány két kedvenc reklámcégével, a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel és a Lounge Design Szolgáltató Kft.-vel kötötték őket, méghozzá a szintén Rogán fennhatósága alá tartozó kommunikációs hivatal révén.
A kommunikációra kötött szerződéseket vagy „komplex stratégiai kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére” címen vagy „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” címen kötik meg. Előfordul, hogy ezekhez a jogcímekhez hozzátesznek egy pluszkategóriát, ami a többi helyen nem jelenik meg, így sok esetben csak innen lehet megtippelni, hogy melyik kampányra kötötték az adott szerződést.
A minisztériumok által megkötött szerződéseket a jogszabály szerint a megkötés után 60 nappal kellene nyilvánosságra hozni.
Egy 2011-es törvény az „államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás-megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra” vonatkozó szerződések közzétételi kötelezettségéről rendelkezik. Ennek ellenére idén a Kabinetiroda a határidőket bőven túllépve, először novemberben, „tömbösítve” tette közzé szerződéseinek listáját, ez pedig visszatérő gyakorlatnak tűnik a tárca létrejötte, azaz Rogán Antal miniszterré történt kinevezése óta.
Az év elején még ott voltak az utcán a kormány által megrendelt plakátok, de ahogy az a K-Monitor választás előtt közzétett elemzéséből is látszik, a harmadik oltás felvételét ösztönző reklámok nem feltétlenül szolgáltak politikai kommunikációs eszközként, azaz valóban mint „társadalmi célú reklám” funkcionáltak. Aztán február végén, március elején bedurrant az országgyűlési választás kampánya, így a pártok által finanszírozott, jelöltjeiket bemutató plakátok mellett megjelentek a kormány központi üzenetét hordozó, Miniszterelnöki Kabinetiroda által megrendelt plakátok is az online és a nem online térben.
A „Védjük meg a gyerekeinket” és az „Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát” a Fidesz és a KDNP által hirdetett „Magyarország előre megy, nem hátra” feliratú hirdetések mellett jelent meg ebben a kampányidőszakban. A „Védjük meg a gyerekeket” kampány a kormány által kiírt népszavazáshoz kapcsolódott, de közérdekű tájékoztatásnak azért nehezen illett be. Februárban a kormány indított a gyermekvédelminek nevezett népszavazással kapcsolatban olyan kampányt, ami nemmel szavazásra buzdított. A népszavazás végül érvénytelen lett, mivel mindössze 3,5 millió érvényes szavazat érkezett, ebből 3,2 millióan szavaztak nemmel. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak 50 százalékának kellett volna érvényes szavazatot leadnia, így messze elmaradt a szükséges arány.
A kormány a sikertelen népszavazási kezdeményezésre elektronikus és nyomtatott sajtóban közzétett hirdetéseire 3,7 milliárd forintot költött el.
Azt szintén csak nagyjából lehet megtippelni, hogy összesen, a további reklámköltségeket (YouTube, TV stb.) is figyelembe véve a Miniszterelnöki Kabinetiroda mennyit költött erre a kampányra, de a K-Monitor májusi becslése szerint ez a 10 milliárd forinthoz is közelíthet.
A választási időszakban szintén fontos szerepük volt az „Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát” feliratú plakátoknak is. Ezek a kormány által közzétett, Orbán Viktor arcképével ellátott „kormány információs” plakátok és bannerek azután árasztottak el az utcákat és a közösségi oldalakat, miután Ukrajnában február végén kitört a háború. Addig úgy tűnt, hogy a „Magyarország előre megy, nem hátra” lesz a kormánypártok választási üzenete, a háború kitörésével azonban bejött az ország biztonságáról szóló kampányszöveg is.
A választás után egy kormányzati reklám- és plakátkampányoktól mentes, nyugodtabb nyári, őszi időszak következett. Ezután jelentek meg az utcán és az interneten is a nemzeti konzultációt népszerűsítő „bombás plakátok”, amik bombaként ábrázolják a Brüsszelben – a kivételekkel a kormány által is – elfogadott szankciókat. Ennek a költségeire szintén csak következtetni lehet: az ehhez kapcsolódó szerződést köthették meg idén júliusban, így talán közel 7,9 milliárd forintba kerülhetett a 27-ből.
Azt persze nem tudni, hogy a teljes kormányzati kommunikációra költött összeg mennyire jön majd ki év végére. A korábban felkerült szerződések ugyanis csak az augusztus végével lezáruló időszakról árulkodnak, amit ezután írtak alá, arról a Miniszterelnöki Kabinetiroda többszöri, idevágó megkeresésünkre sem számolt be. A Miniszterelnöki Kabinetirodához közérdekű adatigényléssel is fordultunk, különös tekintettel a nemzeti kommunikációval kapcsolatos költségekkel kapcsolatban.
Az eddig hivatalosan – és a törvényes kötelezettségnek eleget téve – közzétett adatok alapján egyébként nem ez lenne a kormány rekordéve, már ami a politikai hirdetéseket illeti. Az idei költségek nem olyan látványosak, ha azokat a 2021-es számokkal hasonlítjuk össze: tavaly csak az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása” című szerződésekre költöttek közel 40 milliárd forintot, pontosabban 39,6 milliárdot. Itt fontos információ, hogy 2021-ben javában zajlott a járvány, az ezzel kapcsolatos korlátozó intézkedéseket és az oltásokat is ilyen „komplex kampányok” keretében népszerűsítette a kormány, így papíron ezek emelhették a 2021-es költségeket.
Azzal kapcsolatban, hogy a minisztérium miért nem számol el részletesen az adott kommunikációs kampányok lezárultával, szintén – többször is – kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy tervez-e 2023-ban a kormány a kommunikációs költségeken spórolni. Hiába küldtük el azonban kérdéseinket hetekkel ezelőtt, majd az ünnepek előtt újra, cikkünk megjelenéséig nem érkezett semmilyen válasz. | Nem számol el a Rogán-minisztérium a bombás plakátrengeteggel, pedig idén megdőlhetett az állami hirdetési rekord | „Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát”, „Védjük meg a gyerekeinket” és „A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket” – 2022-ben ezek az üzenetek lepték el az ország utcáit kormányzati plakátok formájában, tévéreklámokban, Facebook-bannerekben és YouTube-videókat megszakító kisfilmekben. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda – ami a kommunikációért is felelős – a válsággal nehezített évben is közel 30 milliárdot költött el csak ilyen hirdetésekre őszig, azt pedig többszöri kérdésre sem árulják el, hogy a minisztérium év végi költéseivel meddig nőnek ezek a költségek. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/28/kommunikacio-miniszterelnoki-kabinetiroda-reklamkoltes-konzultacio-plakatok | 2022-12-28 17:08:00 | true | null | null | Telex |
Nettó 70 millió forintért hirdetheti a Budapesti Közművek Zrt. álláshirdetéseit a Balásy Gyula tulajdonában álló Media Dynamics Kft. – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő szerdai számából. A hirdetmény értelmében a kormányközeli üzletember cége a fővárosi szolgáltató folyamatos, illetve kampányszerű toborzásaihoz kapcsolódó álláshirdetés-vásárlási és ahhoz kapcsolódó tervezési feladatokat lát el, médiastratégiát és terveket készít a különböző médiafelületekre, úgymint:
álláshirdetési portálokra,
közösségi médiára,
print napi-, heti, kétheti és havilapokra,
kerületi és regionális lapokra,
rádió csatornákra,
online médiára,
egyéb álláshirdetési (reklám) felületekre.
A hirdetményből az is kiderül, a Budapesti Közművek Zrt. 70 milliós keretösszeg 70 százalékának, azaz nettó 49 millió forintnak megfelelő megrendelés kiadására vállal kötelezettséget. A fennmaradó 21 millió forint tehát opciós tétel. A várható mennyiségek:
3 darab/alkalom rádiós,
10 darab/alkalom nyomtatott sajtós,
10 darab/alkalom online álláshirdetési felületes hirdetés, illetve
8 alkalommal álláshirdetési kampányt kell megszervezni,
1131 darab online álláshirdetési felületen kell hirdetést vásárolni, valamint
48 darab online álláshirdetéshez kapcsolódó szolgáltatást is meg kell vásárolni.
A kormányközeli milliárdos a közbeszerzési eljáráson a PlanB Kft.-t, valamint a MyAd Marketing Kft.-t utasította maga mögé. Utóbbi vállalkozással egyébként Balásy korábban is dolgozott közösen: az üzletember New Land Media Kft.-je a MyAddel közösen népszerűsítette az Uuroskill 2018 európai szakmunkásversenyt, valamint egy másik kampány során a szentendrei skanzent is.
Balásy Gyula cégbirodalma főleg kommunikációval foglalkozik, annak zászlóshajói, a New Land Media Kft., illetve a Lounge Design Kft. rendre a kormányzati propagandakampányokra kiírt közbeszerzések nyertesei, olyannyira, hogy 2022-ben az általuk kötött, bruttó 75 milliárd forintos keretszerződés a tavalyi év egyik legnagyobb értékű közbeszerzése volt. Ehhez képest a mostani közbeszerzésen elnyert nettó 70 milliós tétel eltörpül.
A mostani, fővárosi közműholding által kiírt közbeszerzésen nyertes, 2016-ban alapított Media Dynamics Kft.-t Balásy 2018 őszén vásárolta meg, a cégnek ekkor kezdett emelkedni a csillaga. A 2017-es 83,5, majd 2018-as 151 milliós forgalomból Balásy többmilliárdos bevételt csinált, emellett a cég több száz millió forint eredményt is fel tud mutatni. Az egyedüli tulajdonos Balásy Gyula ebből a cégből osztalékot eddig nem vett fel.
Az ősszel számoltunk be arról, a kormány kedvenc kommunikációs cégének tulajdonosa új vállalkozást is alapított, mely egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységgel, illetve üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással kíván foglalkozni. | Az „apróért” is lehajol a kormány kedvenc kommunikációs cégének feje | A Balásy Gyula tulajdonában álló Media Dynamics Kft. nyerte meg a fővárosi közműholding által álláshirdetési felületek vásárlására kiírt közbeszerzési | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/az-aproert-is-lehajol-a-kormany-kedvenc-kommunikacios-cegenek-feje.html | 2023-01-04 07:42:00 | true | null | null | mfor.hu |
Még egy névtáblája sincs a városházi folyosón, mégis ő az egyik legfontosabb ember ma Budapesten. A vagyonát a Bahia-boltokkal megalapozó vállalkozó, Mesterházy Ernő évek óta Demszky Gábor fő bizalmasa, akár politikáról, akár üzletről, akár magánéletről van szó. Helyzetbe kerülése egyúttal egy szebb napokat látott főpolgármester és egy meggyengült párt hatalmi játszmákkal teli története is. Az [origo] utánajárt, hogyan jutott el az alternatív klubokból a hatalom előszobájába.
Demszky Gábor zavartan mosolyogva, kócos hajjal, vállára dobott hosszú fekete kabátban lépett színpadra az URH zenekar 1990 novemberi koncertjén az Olimpiai Csarnokban. Épp a Szavazz rám című dalba kezdett bele az énekes Müller Péter, aki egy öleléssel köszöntötte régi ismerősét. A fővárosi közgyűlés által pár nappal korábban főpolgármesternek választott Demszky nem szólt egy szót sem, de a refrént ő is énekelte. A vokálosok mögött tipródott, így a hangja nem jutott el a mikrofonig, csak a szájáról lehetett leolvasni, hogy ismételgette a két szót: "Szavazz rám!"
A Csak egy parti címet viselő koncert egyik szervezője egy Mesterházy Ernő nevű, akkor huszonéves fiatalember volt. Úgy emlékszik, hogy legfeljebb pár szót válthatott Demszkyvel, nem ő hívta meg, és nem ő intézte azt sem, hogy felmenjen a színpadra. Azóta jóval szorosabbra fűződött a viszonyuk: Mesterházy ma egyike a főpolgármester bizalmi embereinek, közülük is talán ő áll hozzá a legközelebb. Legyen szó gazdasági ügyekről, pártpolitikáról vagy akár személyes gondokról, Demszky biztosan kikéri a tanácsát. Ha pedig valaki el akar jutni a főpolgármesterhez, akkor jó eséllyel rajta keresztül vezet hozzá az út.
Bár Mesterházy Ernő már évek óta jelen van Demszky Gábor környezetében, sokáig láthatatlan tudott maradni a nyilvánosság előtt. Nem szerepelt, nem nyilatkozott, interjút is csak egyet adott eddig (pár héttel ezelőtt az Indexnek, amikor már tisztában volt vele, hogy az [origo] cikket közöl róla). Ragaszkodását a háttérben maradáshoz jól mutatja, hogy a városházán nincs is kinn a névtáblája (legalábbis február elején nem volt) annak az irodának az ajtaján, ahol dolgozik.
Az [origo] kíváncsi volt, hogyan került a nyolcvanas évek underground kultúrájából érkező vagyonos üzletember Demszky Gábor közelébe és vált aktív szereplőjévé a fővárosban zajló politikai játszmáknak. Hogy ezt kiderítsük, nemcsak magával Mesterházy Ernővel beszéltünk, hanem megkerestük ismerőseit, barátait, üzleti partnereit, politikai szövetségeseit és ellenfeleit. Szerettünk volna beszélni a főpolgármesterrel is, de ő nem kívánt interjút adni.
A Bizottság volt az első
A főpolgármesteri tanácsadói poszthoz kacskaringós út vezetett. A Győr melletti kis faluból, Eneséről, átlagos körülmények között élő értelmiségi családból származó Mesterházy érettségi után a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen tanult tovább, ahol belecsöppent a nyolcvanas évek underground kultúrájába. "A Bizottság volt az első ilyen típusú zenekar, amit hallottam. Nagy kulturális élményt jelentett" - mondta, amikor interjút készítettünk vele ehhez a cikkhez. Nem sokkal később aktív szereplője is lett ennek a kulturális közegnek. Kollégiumi barátjával, Szabó Attilával együtt ők vették át a nyolcvanas évek elején a kiöregedő végzősöktől az egyetem szórakozóhelyét, a Ráday Klubot. "Akkor az egy diszkó volt, de mi alternatív helyet csináltunk belőle. Első alkalommal a Trabant és a Balaton (két zenekar, sok személyi és zenei átfedéssel - a szerk.) lépett fel, ez adta meg a hely profilját" - idézte fel Mesterházy, hozzátéve, hogy nemcsak zenében gondolkodtak: filmklubot szerveztek, foglalkoztak a keleti kultúrával, és lámákat is meghívtak.
A klub a KISZ-hez tartozott, amelynek Mesterházy is tagja volt, bár funkciót nem viselt. Régi barátja, Bognár Attila - ma az A38 koncerthajó vezetője - szerint azonban így is érződött, hogy jó kapcsolatai vannak, hogy rendelkezik befolyással a szervezeten belül. Mesterházy viszont úgy emlékszik, a KISZ-tagságnak nem volt igazán jelentősége, mert - mint fogalmazott - "már mentünk ki a rendszerből". Az egyetem befejezése után Bognárral - aki sok underground zenészt ismert - közösen új helyszínen, az Almássy téren folytatták azt, ami a Ráday Klubban elkezdődött. Ez volt a Klub 2000 nevű szórakozóhely, ahol ugyanúgy alternatív zenekarok léptek fel.
"Már akkor látszott Ernő képessége, hogy teljesen irracionális helyzeteket tud teremteni és működtetni" - magyarázta Bognár, aki szerint előtte nem volt példa arra, hogy egy állami intézményt heti rendszerességgel ki lehessen bérelni magánrendezvények számára, barátja azonban az egyetemen kialakított jó kapcsolatai révén elintézte. Mesterházy azt mondja, nem volt szükség ördöngösségre. "Ismertek minket a házban, tudták, hogy képesek vagyunk ilyen rendezvényeket szervezni, ők pedig így bevételhez jutottak" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a büfét nem adták át nekik, így üzletileg nem volt igazán komoly vállalkozás a Klub 2000.
Felfedezés és vállalkozás
Két év után, 1988-ban felhagytak a klubszervezéssel, és következett az utazások időszaka. Vettek egy Latvia márkájú kisbuszt, amellyel zenekarokat - főként az Európa Kiadót, de másokat is - vittek koncertekre, elsősorban Nyugatra. Abban az időben még egy lehetőségük nyílt az utazásokra: olcsó Aeroflot-jegyekkel el lehetett jutni egzotikus helyekre, és ezt ki is használták. Mesterházy ezzel párhuzamosan elkezdett vállalkozni, már 1989 februárjában feltűnt egy kereskedelmi kft.-ben tulajdonosként és ügyvezetőként. "Ha volt valakinek egy kft.-je és megkérdezték, mivel foglalkozik, akkor az volt rá a válasz: mindennel" - jellemezte az akkori viszonyokat.
Az olcsó Aeroflot-jegyeknek köszönhetően Mesterházy baráti köre az 1990-es év első napjait Kubában töltötte. A társaságból többen rég nem látták egymást a sok utazgatás miatt, de közben érdeklődtek a hazai változások iránt is. "Kubában megegyeztünk, hogy hazajövünk, belefogunk valamilyen vállalkozásba, és persze elmegyünk szavazni" - elevenítette fel döntésüket Bognár Attila. Liberális társaság volt, több ponton kapcsolódtak a demokratikus ellenzékhez, így nem volt kérdés, hogy kire fognak voksolni. "Mindig is az SZDSZ mellett voltunk. A kezdeti Fidesz is tetszett, de aztán ők később nagyon megváltoztak" - mondta Mesterházy. Bognár szerint voltak azért viták is, mert "Ernő bízott a reformszocialistákban is, bár kapcsolata nem volt velük". Mesterházy erre most azt mondta: "Pontosan tudtam, hogy az antalli politikához nincs közöm. Ott is voltak szimpatikus emberek, de az MSZP-ben több volt, az SZDSZ-ben pedig még több."
A Kubában meghozott döntés vállalkozásra vonatkozó részéből született meg az egzotikus tájakról származó ruhákkal és egyéb termékekkel kereskedő Bahia, amelyet Mesterházy Bognárral és más ismerősökkel együtt alapított. Az ötlet utazásaik során született. "Láttuk Európában, hogy drágán adják ezeket a holmikat, viszont amikor elmentünk oda, ahol készítik őket, kiderült, hogy olcsón hozzá lehet jutni" - mondta Mesterházy, hangsúlyozva, hogy ők is ilyen ruhákban jártak. Az üzlet jobban bejött, mint ahogy remélték, ráadásul élvezték is, hiszen az árubeszerzés során világot láttak. "Képzeld el, az a munkád, hogy elmenjél Dél-Amerikába, Nepálba, Indiába és ott vásároljál" - magyarázta Mesterházy.
Eretnek gondolkodás
"A konstrukciót Ernő tartotta kézben, ő volt a vállalkozás kiépítésének motorja" - emlékezett vissza Bognár, akiben megragadt az, amit a könyvelőjük, egy ötvenes éveiben járó, korábban nagy állami vállalatoknak dolgozó nő mondott neki Mesterházyról. "Egyszer valamiért nekem kellett hozzá elmennem, és azt mondta, nem találkozott még olyan eretnek gondolkodású emberrel, mint az Ernő" - idézte fel Bognár. Az eretnek szót pozitív értelemben értette a könyvelő, lenyűgözte ugyanis, hogy Mesterházy számára szokatlanul, de jó érzékkel tekintett az üzleti ügyekre. Ez tükröződött a bevételekben is, Bognár szerint ugyanis ez a vállalkozás teremtette meg kettejük jólétének az alapját. Közben nem feledkeztek meg underground múltjukról sem, Bahia néven lemezkiadót is alapítottak, amely gondozta a nyolcvanas évek alternatív zenekarainak anyagait. Így megjelenhettek korábban csak koncerten előadott zenék.
Bár Mesterházy állítja, hogy számára mindig is a Bahia volt a legfontosabb, korán belekóstolt más vállalkozásokba is. Magánszemélyként 29 cégben tűnt fel az elmúlt húsz évben, foglalkozott ingatlanüzletekkel és résztulajdonosa volt egy takarítással foglalkozó vállalatnak. Utóbbi kifejezetten sikeresnek bizonyult (erről részletek keretes írásunkban), több állami beruházáshoz is jutott, bár ebben a cégben Mesterházy saját bevallása szerint csak passzív befektetőként, csendestársként vett részt.
A róla szóló kevés újságcikkben gyakran neve mellé biggyesztették azt, hogy "milliárdos vállalkozó", ennek megalapozottsága azonban nem teljesen egyértelmű. A leggazdagabb magyarokat felsoroló listákon nem szerepel, és Bognár Attila szerint sem feltétlenül kellene felkerülnie rájuk. "Jómódú, de egy milliárdos vállalkozó máshogy mozog, több szabad vegyértéke van" - mondta. Maga az érintett a vagyoni helyzetére vonatkozó kérdéseket elintézte annyival, hogy "nem vagyok szegény ember, de nem foglalkozom azzal, hogy mennyi pénzem van". Bognár szerint Mesterházy azonban nem is a pénzre hajt, hanem a befolyásra, arra hogy ő legyen az, aki el tud intézni ügyeket. | A Városháza fantomja súg Demszkynek | Mesterházy a 2006-os önkormányzati választási győzelem után is maradt tanácsadó. (Fizetést továbbra sem vesz fel, amit azzal indokol, hogy akkor az összeférhetetlenségi szabályok miatt le kellene mondani a TV2 igazgatótanácsában elfoglalt helyéről, amiért jóval több jár a Városházán tanácsadóként megkapható kétszázezer forintnál.) Hatásköre viszont kibővült: hivatalos megbízást is kapott arra, hogy koordinátorként tartsa a kapcsolatot a kormánnyal. A feladat adta magát, akkoriban ugyanis az a Szilvásy György volt a kancelláriaminiszter, akivel az utóbbi néhány évben közeli barátok lettek. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2008/2/demszky-gabor-tanacsadoja-mesterhazy-erno-portreja | 2008-02-19 11:43:00 | true | null | null | Origo |
Végrehajtókat küld a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a Momentum Mozgalom szóvivője és parlamenti frakcióvezető-helyettese, Tompos Márton.
Az ellenzéki politikus a lélegeztetőgép-beszerzésre vonatkozó állami dokumentációt szeretné látni. Ez ügyben korábban közadatigényléssel fordult a minisztériumhoz, de nem kapta meg, amit kért. Emiatt pert indított, és a bíróság első- és másodfokon is neki adott igazat. Arra nem utal a posztjában, hogy a másodfokú ítélet jogerőre emelkedett-e.
Szijjártó Péterék 2 elvesztett per után sem adták még ki a lélegeztetőgép-biznisz adatait, tehát a KKM törvényt szegett – írta Tompos Márton.
A koronavírus-járvány idején a magyar állam 300 milliárd forintért megvásárolt mintegy 16 ezer lélegeztetőgépet. Ezek egy része használatban volt a baj idején, annyi, amennyihez volt kiképzett szakember, a többit – a kormány nem árulta el, pontosan mennyit, valószínűleg több ezret – raktárakban tárolnak, és ez a tárolás eddig közel 400 millió forintba került.
A beszerzésben a legnagyobb részt vállaló cégnél, amely jelentős osztalékot fizetett ki a tulajdonosainak, 2021-ben végelszámolás indult. Az anyacégnél, amely részesült az osztalékból, 2022. decemberében kezdődött végelszámolás.
Tompos Márton egy éve azt állította, a magyar kormány életveszélyesnek bizonyult lélegeztetőgépeket adott ajándékba Kirgizisztánnak. | Végrehajtót küld a külügyminisztériumra a Momentum | A lélegeztetőgép-biznisz iratanyagát szeretné megkapni, de a tárca a bírósági ítélet ellenére nem küldte el neki. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/vegrehajtot-kuld-a-kulugyminiszteriumra-a-momentum-255274 | 2023-01-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Négy, rétegelt lemezből készült építményt, kültéri galériát mutat be Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
A tatai Öreg-tó partján megvalósult beruházás 10 millió forintba került.
"Nem kell ehhez sokat hozzátenni, talán pár dolog:-az egyesület sem bízik nagyon a rétegelt lemez tartósságában. Azt írják, hogy LEGALÁBB 3 évig kint lesznek az »épületek«. Reméljük a legjobbakat... A pénzt a »HACS«-tól kapták. Ezek a »Helyi Akciócsoportok« sokszor a pénzszórás szinonimái (...) számos városban osztottak ki az önkormányzat vezetésével városonként 350 millió forintot, legtöbbször fideszközeli, megbízható »civil szervezeteknek«. Természetesen EU-s forrásból vannak a pénzek és az egész országban is nagyon sok hasonlóan épületes projektet lehetne látni, ha valakinek lenne gyomra feldolgozni ezeket" - írja a képviselő. Ezzel kapcsolatban megosztja egy szeptemberi felfedezését: egy kulturális szövetkezet 8 millió forintnyi uniós forrásból szervezett 12 alkalommal 15-20 fős gasztrokulturális rendezvényeket. A képviselő kiszámolta, egy adag étel ára 30-40 ezer forint lehetett.
A tatai tónál lévő galériáról a képviselő azt gondolja, a rétegelt lemez és a borítólemez árát tekintve a tervező és a kivitelező jelentős haszonnal dolgozott, de ez inkább szerinte csak feleslegesen elszórt pénz.
A független képviselő szerint a helyiek azon szomorkodnak, hogy ezek a bódék simán megépülhettek, miközben a tó melletti szabadstrandon pénzhiány miatt egyelőre nem lesznek zuhanyzók.
Arról, hogy mit mutat be a kültéri galéria, nem esik szó Hadházy Ákos posztjában. | 10 millióból épült kültéri galériáról posztolt Hadházy | A tatai Öreg-tó partján épült a kültéri galéria. Képzőművészeti tárlat látható benne. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/10-milliobol-epult-kulteri-galeriarol-posztolt-hadhazy-255269 | 2023-01-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Dézsi Csaba Andrásnak, Győr fideszes polgármesterének szívügye a 600 milliárd forintra saccolt kulturális negyed felépítése a városban. A kormány azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt egyelőre kihátrált a projekt mögül, ami annyira grandiózus, hogy „még Budapestnek is sok lenne”. Regisztráltunk az éves közmeghallgatásra, hogy végre választ kapjunk arra a kérdésre, hogy Dézsi továbbra is kitart-e a projekt mellett. Mindeközben kiderítettük, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő város az elmúlt években 90 milliót költött a kulturális negyed előkészítésére. A régi színház felújítása és az új mélygarázs együttesen 40 milliárdra becsült építése pedig épp amiatt maradt el, mert a Borkai Zsolt helyébe lépő új polgármester a kulturális negyedben képzelte el az új színházat.
A Győrben élők már sokat hallhattak a kormánypárti városvezető, Dézsi Csaba András nagyszabású tervéről, országszerte azonban kevésbé. A polgármester 2020-ban egy 600 milliárd forintba kerülő új kulturális negyedet álmodott meg. A projekt megvalósításához a korábbi Rába-gyár területét szemelte ki.
A Mosoni-Duna partján egy teljes városrész épülne. Nemcsak a színház költözne át a belvárosból, hanem a bábszínház, a balett, a filharmonikus zenekar, a korábbi ifjúsági ház is. Lenne ott még közlekedési múzeum, hajókikötő, továbbá irodaházakat és szállodát terveztek ide. Az egyik legnagyobb attrakció a fejlesztési terület közepén kialakított hajózható csatorna lenne, ami által a fás terület egy mesterséges szigetet alkotna.
„Építünk egy új városközpontot. Olyat, mint Párizsban, ahol, ha megállunk a Diadalívnél, egyik oldalra eltekintünk, ott van az új Párizs, a hátunk mögött pedig a Concorde tér és a Tuileriák” – ecsetelte lapunknak a grandiózus tervét Dézsi, – amikor még szóba állt az Átlátszóval.
„Bármikor megmondhatom a véleményem a fociról” – interjú Dézsi Csaba András győri polgármesterrel | atlatszo.hu
Az Átlátszónak ritkán ad ilyen részletes, hosszú interjút országosan ismert Fidesz-politikus. Dézsi Csaba András, az idén januárban, Borkai Zsolt lemondása után megválasztott győri polgármester azonban válaszolt a kérdéseinkre. – Ön nemrég azt nyilatkozta, hogy valójában csak mostantól, az ön megválasztásával lett igazán fideszes városvezetés Győrben.
Kong a város kasszája, a kormány szerint túl grandiózus a terv
Az álmok azonban nem találkoztak a valósággal. A gigantikus beruházást normál körülmények között még lehet, hogy támogatta volna a kormány az adóforintokból. Viszont 2020-ban jött a koronavírus, 2022-ben az orosz-ukrán háború, amelyek nehéz helyzetbe sodorták az országot és Győrt is. 2021 elején pedig már arról beszélt Dézsi, hogy nem kizárt: az önkormányzatnak hitelt kell felvennie.
Mindez a fideszes győri városvezetőt nem tántorította el a kulturális negyedtől: 2021 elején, a koronavírus-járvány egyik csúcspontján is bizakodó volt, ősszel pedig a kulturális negyedről készült látványvideót osztott meg.
A polgármester csak a gazdaság fellendülésében és a kormányzati támogatásban reménykedhet, amire egyre kevesebb a remény. A kormány álláspontjáról annyit lehet tudni, amit Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mondott a választások utáni kormányinfón: „vannak olyan vélemények, hogy az elképzelés olyan mértékben grandiózus, hogy még Budapestnek is sok lenne.” „A tervek és a racionalitás viszonyáról vannak még viták” – tette hozzá a miniszter. Nagyon komoly (és drága) munkálatokat igényelne tehát a rozsdaövezeti pusztaságból kulturális paradicsomot teremteni.
A közmeghallgatáson bírtuk szóra a polgármestert
Szerettük volna megkérdezni a polgármestert arról, hogy továbbra is kitart-e a terve mellett, és hogy eddig mennyi pénzt költöttek a beruházásra.
Személyesen Dézsinél először tavaly november 24-én próbáltunk a fenti témában érdeklődni. Odamentünk a helyi közszolgálati média, a Győr Plusz székházához, hogy elcsípjük a reggeli műsorban való szereplése után, de nem állt szóba velünk. Azért kényszerültünk erre, mert 2022-ben Győrben nemigen voltak olyan minden tudósító számára nyilvános, előre meghirdetett sajtótájékoztatók, ahol a polgármesternek élőben lehetett volna kérdést feltenni.
Így aztán jeleztük kérdezési szándékunkat a tavaly november 29-én megtartott közmeghallgatáson. Itt a jogszabály szerint, a helyszínen történt regisztráció után bármelyik ott megjelenő helyi lakos hozzászólhat, illetve kérdést, észrevételt fogalmazhat meg.
Közel 90 milliót költöttek eddig
A polgármester a közmeghallgatáson az Átlátszó tudósítójának kérdésére elmondta, hogy még 2021 decemberében is úgy tűnt a kormánnyal való tárgyalásokon, hogy biztosítanak a tervezésre forrást, „de végül a válság idején ez a támogatás elmaradt.” Arra kérdésünkre pedig, hogy a jelenlegi helyzetben is kitart-e a terve mellett, a városvezető úgy fogalmazott:
„Nem, nem mondunk le róla, mert fantasztikus adottságai vannak a területnek”.
Szaksz Vince győri főépítésznek a közmeghallgatáson adott válasza szerint eddig nagyságrendileg körülbelül 80 millió forintot költöttek a kulturális negyed tervezésére. Szaksz szerint a geodéziai felmérés, a talajmechanikai és a környezetvédelmi vizsgálat 45 millióba került, a koncepcióterv, a telepítési tanulmányterv pedig körülbelül 30-33 millió forint volt.
A pontos számokat, összegeket az Átlátszó ezután e-mailben megkérdezte a polgármestertől, arra egyelőre nem jött válasz. Átnéztük a város Üvegzseb felületét, ahol megtalálható, hogy
a terveket a Rosta S. Csaba többségi tulajdonában lévő cég, a RAS Design Kft. készítette el 31 millió forintért. (Erről korábban az ugytudjuk! is beszámolt.)
43,5 millió forintért készítették el a geodéziai-, a talaj- és a környezetvédelmi vizsgálatokat,
Győri Kulturális Városközpont – rozsdaövezeti rehabilitációhoz tartozó jogi feladatok ellátásáért pedig 14,2 millió forintot kapott a Szterényi Ügyvédi Iroda.
Az ügyvédi díjjal együtt a költségek közel 90 millióra rúgnak.
A RAS Design Kft.-nek nem elérhető a 2021-es beszámolója, az azt megelőző években 37 milliós nettó árbevételt értek el. A kft. jelenleg működik, de a cégről számos negatív információ található a cégadatbázisban, számos végrehajtást rendeltek el, majd szüntettek meg ellenük.
90 millió forint a 600 milliárd forinthoz képest nem tűnik soknak, azonban Győr jelenlegi anyagi helyzetében ez is komoly összeg. Az energiaválság miatt ugyanis jó pár helyi állami és/vagy önkormányzati, közpénzes beruházás elmaradt vagy csúszik.
Győr már az energiaválság előtt befékezett: több beruházás is elmaradt vagy késik | atlatszo.hu
Idén nyárra tervezték a megújult győri Adyvárosi Sportcentrum átadását, ez azonban elmaradt. Rákérdeztünk a beruházónál ennek okára, illetve arra is, hogy mikor fejeződik be a felújítás. Fűzy András, a Széchenyi Kosárlabda Akadémia és az UNI Győr kosárlabdacsapat elnöke az Átlátszó kérdésére elmondta, „a létesítmény 2023 első negyedévében lesz átadva”.
Győrben a megszorítások már a 2022-es választás előtt elkezdődtek: az óvodai dolgozóknak az étkezési lehetőségét, aztán a ruhapénzét vették el. Mindez a távfűtéshez beszerzett földgáz drasztikus megdrágulása miatt történt. A választások után, ősszel pedig jó néhány helyi kulturális intézmény, sportlétesítmény átmenetileg bezárt, illetve csökkentett, rövidített nyitvatartással üzemel. A győri adventi vásár díszkivilágításának elmaradásáról, az elsötétült ünnepi rendezvényről pedig még a New York Times is írt. (Végül a lakossági elégedetlenségre reagálva egy szerényebb díszkivilágítást mégis biztosított az önkormányzat.)
A színház közben tovább rohad
A kulturális negyed terve onnan indult, hogy a helyi színházat akarták felújítani az előző polgármester idején. A Borkai-korszak utolsó éveiben részletes tervek születtek a színház, valamint a körülötte lévő tér felújítására, illetve egy mélygarázs építésére. Aztán a fideszes Borkai Zsolt szexbotrány miatti lemondása után, 2020 januárjában megválasztott Dézsi Csaba András leállította (pontosabban el se kezdte) a beruházást.
Kérdés, mennyire volt racionális döntés 2020-ban a jóval kisebb összegből megvalósítható színház-, és térfelújítást lefújni, és a helyére egy ekkora gigaprojektet beharangozni. A kulturális negyed érezhetően más nagyságrend, mint a színházfelújítás. Utóbbi a volt igazgató, Forgács Péter szerint önmagában (a mélygarázs és a tér nélkül) eredetileg 9 milliárd forint lett volna, a kulturális negyed viszont a polgármester elmondása szerint 600 milliárd forint.
Összehasonlításképp: 40 milliárd forintba került volna a mélygarázs, a színház, és a tér megújítása.
Az 1978-ban átadott, tehát több mint negyvenéves régi színházépület rossz állapotban van, ezt senki nem tagadja. Forgács Péter, volt színházigazgató szerint az épület állapota katasztrofális.
„Számtalanszor hozta be nekem a színház mérnöke a csöveket, amiket a vizesblokkokból kiszedtünk. Ha azt megmutatnám valakinek, olyan csövet látna, amin van hetven lyuk. (…) Most ez az épület a pengeélen táncol: ha egy nyomócső, vagy bármi eltörik, akkor a színházat azonnal be fogják zárni”
– összegezte a problémákat tavaly nyáron az intézmény korábbi vezetője.
Tényleg hülyeség lett volna a Dézsi által elvetett mélygarázs?
Dézsi Csaba András a nekünk adott 2020 nyári interjújában azzal indokolta a Borkai idején indult színházfelújítási beruházás lefújását, hogy
„Egy olyan mélygarázst terveztek a színházhoz, amit, ha én megépítenék, mint polgármester, akkor utána azt mondanák, hogy ki volt az a hülye, aki ezt megépítette? Mert senki nem venné igénybe ezt a garázst, senki nem fog a színházból kilépve másfél órát várni arra, hogy megkapja az autóját. Addig ott ácsorogjon? Ez egy nonszensz, elhibázott dolog, és nagyon-nagyon komoly költségekbe került a tervezés is, és komoly költségekbe kerülne ezt megépíteni”.
Ezt a közmeghallgatáson is elmondta a fideszes városvezető, de akkor már háromórás várakozási időről beszélt a mélygarázs esetén. (Az automata mélygarázsban nem a gépkocsivezetők parkolják le az autójukat, hanem a rendszer helyezi be azokat az üres helyekre.)
Levélben több kérdést feltettünk Dézsi Csaba Andrásnak. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a másfél vagy a háromórás várakozási idő-e a helytálló, megismerheti-e a nyilvánosság a hatásvizsgálatokat. Megkeresésünkre azonban nem jött válasz.
Máshonnan viszont kaptunk érdemi információt.
„A tervezők azt is modellezték, hogy mennyi idő alatt lehet teljesen »leüríteni« az automata mélyparkolót. A Dézsi Csaba András által említett másfél órás várakozás erre vonatkozhatott, hogy az utolsó autós ennyi idő után jutna az autójához. Ez nyilván csak elvi lehetőség lett volna, hogy a teljes mélyparkolót a színház látogatói foglalták volna el és ők az előadás után egyszerre is akartak volna távozni. Hozzátenném, modellezésre került egy hagyományos (nem automata) mélygarázs is, amelynek a teljes leürítése ennél lassabban történt volna meg a tervezők szerint”
– mondta el az Átlátszónak a beruházás előkészítésének folyamatára belülről rálátó forrásunk.
A projekt munkálataiban részt vevő szakember elismeri, hogy ez egy rendkívül költséges, akkori áron 40 milliárdosra saccolt építkezés lett volna.
„Ekkora méretű parkoló létesítése ott másképp nehezen lett volna kivitelezhető, ugyanis a felszín alatt a győri vár fala nem tette volna lehetővé a hagyományos mélygarázs építését. Vagyis ha egyszerre kívánjuk megoldani a színház felújítását és a parkolást, akkor műszaki szempontból ez lett volna az optimális megoldás. Nem véletlen, hogy a közgyűlés által korábban, még jóval a tervezés előtt elfogadott győri belvárosi parkolási koncepció is tartalmazta azon a ponton egy mélyparkoló létesítését”
– mondja a tervezés egyik bennfentese.
Forrásunk szerint a terv mellett és ellene is szólnak érvek, azt azonban nem tartja jó döntésnek, hogy Dézsi Csaba András úgy vetette el a beruházást, hogy azt érdemben megversenyeztette volna. Megkérdeztük a polgármestert, hogy terveznek-e bármilyen felújítást a színház jelenlegi épületében, azonban erre a kérdésünkre sem érkezett válasz. | „Nem, nem mondunk le róla” – a győri polgármester kitart a 600 milliárdos kulturális negyed mellett | Dézsi Csaba Andrásnak, Győr fideszes polgármesterének szívügye a 600 milliárd forintra saccolt kulturális negyed felépítése a városban. A kormány azonban a nehéz gazdasági helyzet miatt egyelőre kihátrált a projekt mögül, ami annyira grandiózus, hogy „még Budapestnek is sok lenne”. Regisztráltunk az éves közmeghallgatásra, hogy végre választ kapjunk arra a kérdésre, hogy Dézsi továbbra is kitart-e a projekt mellett. Mindeközben kiderítettük, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő város az elmúlt években 90 milliót költött a kulturális negyed előkészítésére. A régi színház felújítása és az új mélygarázs együttesen 40 milliárdra becsült építése pedig épp amiatt maradt el, mert a Borkai Zsolt helyébe lépő új polgármester a kulturális negyedben képzelte el az új színházat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/01/04/nem-nem-mondunk-le-rola-a-gyori-polgarmester-kitart-a-600-milliardos-kulturalis-negyed-mellett/ | 2023-01-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az Fidesz-kormány 2015-ben jelentette be a Modern Városok programját. Ebben Orbán Viktor miniszterelnök minden megyeszékhelynek megígérte a gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítését. Ez mára szinte teljes egészében teljesült is: egyedül Zalaegerszeget nem érte el még sztráda*Salgótarjánba, Kaposvárra és Veszprémbe ugyan nem autópálya vezet, de 2×2 sávos főutak, ami funkciójában teljesen megfelel ennek. Ugyan nem megyeszékhely, de a megyei jogú városok közül még Hódmezővásárhelyre nem vezet autópálya, de a 47-es út szinte végig 2×2 sávos Szegedig..
A fejlesztéseket nem a forgalmi adatok, a közlekedésfejlesztési és gazdasági észszerűség, sokkal inkább a politikai elvárások motiválták – ennek pedig súlyos ára van. Igaz, ez a jelenség nem 2010-ben kezdődött, elég csak arra utalni, hogy a hazai útfejlesztések esetében már a rendszerváltás óta hagyománya van a választások előtti átadásoknak. Már 1994-ben is pont az országgyűlési voksolás előtt sikerült az M1-es Győrtől nyugatra eső szakaszát és az M0 déli körgyűrűt átadni. A sietség volt a fő oka a legendásan drága és nehezen indokolható M6-os autópálya ppp-s szerződésének és a dombokba fúrt alagutaknak az MSZP-SZDSZ kormány alatt.
A sietségnek sokszor árfelhajtó hatása van, miközben már a tervezésnél is egyre szorongatóbb határidőket fogalmaznak meg a politikusok a tervezőknek, a projektek lebonyolítóinak. Ennek hatására pedig nem ritka, hogy értelmetlenül tízmilliárdokat dobnak ki az ablakon.
Az M44 esetében a túlzott sietség néhány év után felesleges útfejlesztéseket is hozott, nem mellékesen új kapcsolatot biztosítva Szíjj László szülővárosának. Ő a Forbes listája szerint a hatodik leggazdagabb magyar 229 milliárd forint becsült vagyonnal, jelentős részben az állami megbízásokkal kitömött útépítő Duna Aszfaltnak köszönhetően. A sajtóban gyakran szerepel a jachtjai miatt is, az egyiken korábban Szijjártó Péter külügyminiszter is nyaralt.
A Békéscsabát és Kecskemétet összekötő 44-es út fejlesztése régi vágya volt a környék lakóinak, ami természetesen érhető. A forgalmi adatokból látható, hogy a legnagyobb forgalmú szakaszon, Kecskemét térségében készül el utoljára, a szerződés szerint 2024-re az autóút. A legkevésbé forgalmas szakasz – a Békéscsaba és Gyula közötti – 2004-ben készült el a még a Fidesz-kormány által elindított Széchenyi Terv keretében.
A 44-es főutat elkerülő M44 gyorsforgalmi utat a legkönnyebben a Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszon lehetett megépíteni – itt nem volt folyó, nagyobb akadály. Ezért 2019-re itt készült el először az új szakasz.
Az alábbi ábrán látható kékkel a 2018-as forgalom egységjárműben kifejezve. Ez a mutatószám a személyautókat 1, a teherautókat 2,5 értékkel szerepelteti. A 2020-as évben összesítve látható a 44-es főút és az M44 forgalma. Érdemes kiemelni, hogy úgy ilyen alacsony az új gyorsforgalmi szakasz forgalma, hogy erre még matricát sem kell venni a személyautóknak – a kormányzat szerint majd csak akkor kell, ha összekapcsolódik a sztrádahálózat többi részével. Így 2019 és 2025 között ingyen használható az M44-es.
Az adatok alapján felmerül a kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán végig egy új gyorsforgalmi útra. Hiszen a forgalom csak nagyon kevés helyen haladja meg a 10 ezer egységármű mértéket, ami alatt nem igazán indokolt sztráda építése. Korábban nem véletlenül 2×1 sávos gyorsforgalmi úttal terveztek ezen a nyomvonalon, hiszen így elkerülhetők a települések, a forgalom pedig még nagyon hosszú távon sem indokolta volna a 2×2 sávot.
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogyan alakult Kecskeméttől Békéscsaba irányába a 44-es út és az új M44-es kapacitásának kihasználtsága.
Jól látható, hogy szűk keresztmetszet három helyen volt:
Kecskemét térségében,
Szarvas térségében,
Kondoros és Békéscsaba között
Szarvas és Tiszakürt között nem volt szükség autóút építésére. Ráadásul az új sztráda nem is csökkentette igazán a forgalmat Kunszentmártonig – az erre közlekedőknek valószínűleg nem éri meg kerülni. Az új M44-es kihasználtsága igazán csapnivaló, csupán 8 százalék. Az 5 ezer egységjármű forgalom egy másodrendű főútnak is alacsony, nemhogy gyorsforgalmi útnak. Sokkal hasznosabb lett volna, ha csak 2×1 sávon épül meg, plusz felújítják az érintett térség mellékúthálózatát.
Amire viszont biztosan szükség lett volna, az Kecskemét térségének fejlesztése. Ennek szerződését tavaly írták alá, a Duna Aszfalt-csoport 107 milliárd forintért építi meg ezt a 32 kilométeres szakaszt. Ahogy az alábbi ábrán látszik, nagyon gyors ütemen drágult az építés az M44-es szakaszain, amelyek szinte mindegyikében a Duna Aszfalt-csoport cégei érdekeltek. (Pedig ezek jelentős részben az építőipar termelői árainak elszállása előtt készültek el, a KSH adatai szerint az útépítés költségének emelkedése először csak 2021 utolsó negyedévében lépte át érdemben a 10 százalékot.)
A fejlesztések átgondolatlanságát mutatja, hogy a 2021-ben átadott új Tisza-hidat is magában foglaló, Lakitelekig megépített szakasszal együtt nagyon jelentős kapcsolódó úthálózat-fejlesztésre is sor került.
20,3 kilométeren felújították a 44-es főutat 8,1 milliárd forintért.
Szentkirály és Lakitelek között tovább épül 4,6 kilométeren úgy az M44, hogy így nem ér el új kapcsolatot az M5 irányába.
Építenek egy visszakötést Kecskemét irányába, a Tiszakécske-Kecskemét út jelentős részét átépítik, Szentkirály pedig kap egy új elkerülő utat.
A Kecskemét-Tiszakécske összekötő út jelölt része, benne a Szentkirály elkerülővel 2023-ra készül el, de 2024-re már átadják a fenti térképen szaggatott kékkel, az alábbin sárgával jelzett, teljesen új nyomvonalú M44-est az M5-ös sztrádáig. Ez a forgalom nagy részét minden bizonnyal elvezeti Szentkirályról, illetve általában erről a mellékútról. Ez az út alig 3700 egységjármű forgalmat bonyolít, a kapacitásának csak 18 százalékát használták a 2020-as mérések alapján.
A felújítása számításaink szerint mintegy 18 milliárd forintba kerül, a becslés részletei a csillagra kattintva olvashatók*Kerestük e-mailben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt.-t, hogy a projekt költségei hogyan oszlanak meg, de nem válaszoltak.
A pontos árakat illene a szerződésből ismerni, de a közbeszerzési eljárás során és a szerződésben is csak az összesített árat teszik közzé. Mivel közérdekű adatkérelemre jellemzően 45 plusz 45 nap után válaszolnak, és akkor is bizonytalan, hogy érdemi információkat adnak-e meg, ezért más projektek költségei alapján becsültük meg, hogy miből áll össze a 35,5 milliárdos Szentkirály-Lakitelek szakasz költsége. A sztráda és a kerékpárút mindenképp megépült volna, a lekötés és a burkolatmegerősítés részét vettük nem feltétlenül szükséges elemnek az alábbiak szerint
Szakasz – Km – Mrd Ft/km – Összesen mrd – Szükséges/nem szükséges
M44 főpálya – 4,6 – 3 – 13,8 – szükséges
2×1 sávos új főút – 2,8 – 2,3 – 6,4 – nem szükséges
Burkolatmegerősítés – 16,2 – 0,7 – 11,3 – nem szükséges
Kerékpárút – 13,3 – 0,3 – 4 – szükséges. Ezért cserébe várhatóan mindössze egyetlen évig lesz érdemi forgalom ezen a négy számjegyű úton, amely a térségben is rengeteg munkát elnyerő Szíjj László szülővárosába vezet.
De nem ez az egyetlen nehezen érthető döntés. Az M44-es épülő 32,2 kilométeres szakasza messze elkerüli Kecskemétet. A mostani főutakon is ennél alig hosszabb, csupán 34,7 kilométer az M5-ös elérése.
A célt a meglévő főutak felhasználásával is el lehetett volna érni. Ha már eldöntötték a Kecskemét-Szentkirály-Tiszakécske szakasz felújítását, azt 2×2 sávosra bővítve – két új átkötéssel a régi 5-ös út irányába – az M44-es épülő szakaszához képest 1,5 kilométerrel rövidebb szakaszt is építhettek volna. Ezzel pedig becsülhetően 10-15 milliárd forinttal lett volna olcsóbb a gyorsabb elérést biztosító új út építése. Nem mellesleg kiváló minőségű termőföldeket sem kellene a művelés alól kivonni.
Az épülő nyomvonalváltozat mellett az szólt, hogy az majd egyszer az M8-as útvonalának része lehet Kecskemét és Szolnok között. A jelenlegi tervek szerint azonban ez a szakasz ebben az évtizedben nem épül meg.
A kormányzat így végül a lehető legdrágább, leglassabb elérését biztosító, a környezetet a szükségnél jobban terhelő megoldást választotta. De legalább hétszer tudnak szalagot vágni az egyes új szakaszok átadásakor.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cégePróbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetők egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁtadták a Simicska-Orbán háború és a túlárazás szimbólumává vált autóutatA kormány addig védte az M4-es Szolnok körüli költségeit, amíg Simicska Lajos nem kezdett el telefonálni 2015. február 6-án. A félbemaradt szakaszt most adták át, és összességében még drágább lett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon. | A Szíjj László városába vezető mellékútra 18 milliárd megy el, egyetlen év miatt | A kormányzat drága, lassabb elérését biztosító, a környezetet a szükségnél jobban terhelő megoldást választott, de legalább sokszor lehet szalagot vágni. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230106/a-szijj-laszlo-varosaba-vezeto-mellekutra-18-milliard-megy-el-egyetlen-ev-miatt/ | 2023-01-06 10:23:34 | true | null | null | G7 |
A Blikknek is bemutatott iraton – amelyet nemrég csatoltak a korábbi feljelentésekhez – egy évvel korábbi, 2020. májusi dátum szerepel a végrehajtási-árverési eljárás dátumaként, holott az ingatlant csak egy évvel később verték dobra, ez szerepel egy földhivatali érvényességi pecséten is.
Beatrix: 38 millióért vitték el a félmilliárdos házamat – Lelepleztük, hogyan működött a Schadl-féle végrehajtói maffia
Ráadásul a jelenleg is letartóztatásban levő végrehajtói kamarai elnök, Schadl György felesége, Schadlné Baranyai Helga abban is hibázott, hogy a valós eljárásnál egy évvel korábbi dátummal jelzett iratról több aláírás, pecsét, tanú is hiányzik.
– A péceli házam 450 millió forintot ért, amikor a volt férjem tartozásai miatt végrehajtás indult a megterhelt ingatlanra – magyarázta a Blikknek az asszony. – Mivel én panaszt nyújtottam be, hogy tulajdonostársként ez jogtalan, ráadásul ennek a bíróság is helyt adott 2021-ben, egy ügyes húzással egy évvel visszadátumozták az árverést, mintha 2020 májusában jött volna létre az ügylet, ahol gyalázatos áron, 38 millió forintért lett új tulajdonosa a házamnak. Érdekes módon a földhivatali bejegyzés már 2021-es, vagyis egy évet vártak a bejegyzésre. Ez soha, egyetlen végrehajtásnál sem fordulhat elő, azonnal bejegyeztetik az új tulajdonost. A két dátum közötti évben az ingatlannal kapcsolatban nekem bírósági kereseteim voltak, amik nem kerültek elutasításra azzal, hogy már nem vagyok tulajdonos, közüzemi vitáim voltak, ahol szintén csak az járhatott el, akinek a neve szerepel az ingatlan tulajdoni lapján. Az irat véletlenül került a birtokomba, nem foglalta le az ügyészség, így közjegyző előtt másoltattuk, majd azonnal csatoltuk a korábbi feljelentéshez. Sajnos, az, hogy ezt a nagyon csúnya bakit, ami nem lehet véletlen, keresztül lehetett vinni a helyi bíróság és a földhivatal rendszerén is, ismét azt bizonyítja, hogy a korrupt végrehajtóknak a hatóságok tagjai között is voltak cinkosai, nem véletlenül vittek el az ügyészek minden iratot, ami a házammal kapcsolatos.
Ha a hatóság előtt is bebizonyosodik a dátum meghamisítása, érvénytelenné válik a szerződés. Baracz Vilmos, a nő ügyvédje is úgy véli, nem csak a végrehajtók között kell keresni az országos méretű botrány felelőseit. A Központi Nyomozó Főügyészség minden olyan iratot lefoglalt bizonyítékként, amihez a Gödöllői Járási Hivatal Földhivatal Osztályán köze volt Schadl György vagy Schadl-Baranyai Helga végrehajtói irodáinak. A nyomozók azt vizsgálják, kik nyújtották be az új tulajdonosi bejegyzési kérelmeket a botrányosan alacsony végrehajtások során megszerzett ingatlanokra, ám a folyamatban lévő eljárás érdekeire vonatkozó szabályok szerint a nyomozás állásáról nem adhatnak tájékoztatást. Az ezeken szereplő végrehajtók, jogi képviselők, hivatalnokok, bírók, vevők mind tudhattak arról, hogy a nevetséges, hatodáron megszerzett ingatlanok bűncselekmény útján kerültek az új tulajdonoshoz, ráadásul az sem kizárt, hogy néhányan részesülhettek is a haszonból.
Botrányos ellentmondás | Schadl felesége meghamisította a dátumot az iratokon | Bár a korábbi feljelentések során a Központi Nyomozó Főügyészség minden olyan bírósági, földhivatali és végrehajtási iratot lefoglalt, amelynek köze lehetett Vajda Beatrix házának érték alatti, jogtalan árveréséhez, az igazáért küzdő nő újabb bizonyítékot talált. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/schadl-gyorgy-felesege-vegrehajto-csalas-okirathamisitas/g9vdqgd?sl_ps=d_1 | 2023-01-06 11:11:32 | true | null | null | Blikk |
A magyar állam és a kormányközeli 4iG minél gyorsabban felvásárolná a Vodafone Magyarországot. Az üzletet a GVH-nak várhatóan nem is kell engedélyeznie, hiszen nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek jelentették be, az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat. A Fidesz régóta – és úgy tűnik, hogy elképesztő áron – akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből viszont hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni, a fogyasztók kárára.
Uniós és köztük magyar jogászprofesszorok jelezték az Európai Unió Bizottságának, hogy az uniós versenyhivatalnak muszáj lenne foglalkoznia a Vodafone Magyarország tervezett részleges államosításával.
Miről van szó?
Tavaly nyáron derült ki, hogy a magyar állam és a kormányközeli 4iG vállalat együtt kívánja felvásárolni 1,8 milliárd euróért (mai áron nagyjából 723 milliárd forintért) a második legnagyobb hazai mobilszolgáltatónak számító Vodafone Magyarországot. A magyar állam 49 százalékos kisebbségi részesedéssel segítené a felvásárlást, a Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő 4iG pedig 51 százalékot szerezne a tervek szerint.
Az ügylet kapcsán az EU-nál vészharangot kongató Good Lobby Profs akadémiai csoportnak itt tud utánanézni, az átláthatatlan vállalati lobbi elleni munka és az értelmesebb közpolitika a céljuk.
A bejelentők szerint egyrészt azért kéne vizsgálni az óriási üzletet, mert a magyar versenyhivatal (GVH) várhatóan nem fogja, hiszen korábban a magyar állam nemzetstratégiailag kiemeltnek mondta a felvásárlást, az ilyen kormányzati címkével hivatalosan ellátott ügyleteket pedig vizsgálat nélkül, rögtön engedélyezi a GVH.
A versenyhivatalok a világ minden részén azért vizsgálják a nagy felvásárlásokat, összefonódásokat, hogy az új piacszerkezettel ne lehessen megkárosítani a fogyasztókat.
Egy nagyon leegyszerűsített példával: ha csak egy-két szereplőtől lehetne almát venni Magyarországon, akkor garantáltan sokkal drágább lenne, ami értelmetlenül és jelentősen megkárosítaná a társadalmat. Ezért a GVH-nak elvileg nem kellene megengednie, hogy hasonló versenykorlátozó lehúzásokkal élhessenek a vállalatok a fogyasztók kárára.
A jogászprofesszorok szerint a Vodafone felvásárlása
nagymértékben csökkentheti a versenyt a magyar távközlési piacon,
sőt olyan mértékben, hogy az uniós tagállamok közti kereskedelemre is hatással lehet.
Megkeresésünkre a csoporttól elmondták, hogy egy közelmúltbeli jogesetre is hivatkoztak a beadványban, amelynél az Európai Bizottság végül megtiltotta egy amerikai rákkutató cég versenytárs általi felvásárlását.
Alapvetően az EU-s versenyhatóság azokat az ügyeket vizsgálja, amik több tagállomot érinthetnek, országos ügyekben a helyi hatóság az illetékes. De küldhet egy felkérőlevelet a helyi hatóságnak, hogy ha az beleegyezik, akkor egy előzetes vizsgálatot lefolytat helyette. Mivel pedig a magyar GVH várhatóan semmit nem fog itt érdemben vizsgálni, itt különösen nagy haszna lehetne hasonló felkérésnek, a jogászok ezt ajánlották a Bizottság számára.
A beadványban a teljes telekommunikációs piacot vizsgálták az infrastruktúrától a tévén és vezetékes telefonon át az internetig. Összefoglalva a korábban még viszonylag élénk versennyel bíró vezetékes piacon lényegében két nagy szereplő maradna a felvásárlással: a Telekom és a 4iG.
A mobilpiacon sem lenne sokkal jobb helyzet, ahol újra három szereplő maradna. Ezen a piacon korábban sem lehetett öldöklőnek nevezni a versenyt Magyarországon, a piaci részesedések évek óta nem nagyon változtak, a mobilhasználat régóta kifejezetten drága Magyarországon a legtöbb szegmensben.
Kevés szereplő, alacsony verseny és szabályozási támogatás esetén hosszú távon is komoly károkat lehet okozni a fogyasztóknak, ami a másik oldalról értelemszerűen egy ritka nagy pénzgyárként fog működni a tulajdonosoknak.
Mindez azért reális veszély, mert
a mobilpiacra különösen nehéz valódi új szolgáltatóként belépni,
többek között azért, mert korlátozottan állnak rendelkezésre frekvenciák, és rengeteg technológiai szakember összehangolt tudása és állami engedélyek tömege szükséges a működés elkezdésének lehetőségéhez is.
A Fidesz régi vágya egy nagy telekomcég megszerzése
A Fidesz-kormány régóta törekedett egy állami vagy Fidesz-közeli nagy hazai mobilszolgáltató kialakítására. Ennek már 2011-ben egyértelmű jele volt, amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új mobilpiaci belépőt várva nagy frekvenciapályázatot írt ki, de végül az állam utolsó pillanatban meghekkelte a saját pályázatát, és töredékáron egy frissen alapított állami cégnek ítélte a szükséges frekvenciát.
A Digi és a Viettel pályázott volna, csak gyorsan kizárták őket
2011-ben az NMHH egyben és egyfordulós aukcióval kínált egy olyan nagy frekvenciablokkot, amellyel új mobilpiaci szereplő léphetett volna be. A Digi és a Viettel pályázott volna, de hogy milyen ajánlattal, azt már nem tudjuk meg, mert az állam az utolsó pillanatban változtatott a kiíráson, és formai okokból kizárta mindkét nagy pályázót. Emellett egy rejtettebb törvénymódosítással lehetővé tették, hogy állami cég is induljon, végül egyedüli pályázóként az MVM és a Posta friss cége nyert.
A Posta és az MVM mobilszolgáltatóját ténylegesen elindítani végül már nem sikerült, de maga
a kormányzati szándék folyamatosan napirenden maradt.
Később a Fidesz háttéremberének tartott Tombor Andrásék 1,3 milliárd forintnyi uniós pénzzel szálltak be egy nyíregyházi virtuális mobilszolgáltatóba, a Netfone-ba. Az ügylet uniós vizsgálatot és büntetőeljárást hozott, piaci sikereket kevésbé.
2019-ben az akkor még állami Antenna Hungária kicsit több mint százmilliárd forintért megvette az egyik nagy mobilszolgáltató, a Telenor (mai nevén Yettel) negyedét. Az Antenna Hungáriát
utána átadta az állam a kormányközeli 4iG magáncégnek.
Nem valószínű, hogy itt még nagyobb részesedést vennének, a hazánkban kizárólag mobilszolgáltatással foglalkozó Yettel ugyanis tavaly nyáron nyíltan közölte, hogy nem tervez szorosabb együttműködést a 4iG-vel.
Szintén még 2019-ben a 4iG bejelentette, hogy megveszi egy másik nagy szolgáltató, a Telekom csoport T-Systems nevű jelentős cégét is, amely meghatározó részben a magyar államnak végez infokommunikációs szolgáltatásokat jó ideje. A hitelből tervezett üzlet viszont túl nagy falatnak bizonyult, a T-Systems árbevétele több mint nyolcszorosa volt akkor a 4iG-ének, év végére ki is hátráltak ebből a felvásárlásból.
2021 tavaszán a mobilpiacon is jelen lévő magyarországi Digi (Digi Távközlési Kft.) megvételét közölte a 4iG. Ez viszont szinte pontosan egy évvel ezelőtt le is zárult. Az új tulajdonossal azóta többször árakat emeltek, és látványosan leálltak a cég mobilinfrastruktúra-fejlesztései.
2022 augusztusában pedig azt jelentette be a 4iG, hogy jelentős állami segítséggel az egész Vodafone Magyarországot kívánja felvásárolni, az üzletet pedig nyélbe is ütnék év végéig.
A brit Vodafone nem tervezte eladni magyarországi cégét, de a Szabad Európa kérdésére megerősítette, hogy olyan vonzó ajánlattal kereste meg őket az állam és a 4iG, amire nem tudtak nemet mondani. Ez a bejelentéskor 715 milliárd forintos (1,8 milliárd eurós) árat jelent, bár a forint azóta is tovább gyengült.
Ha létrejön az üzlet, a magyar állam 49 százalékos, a 4iG pedig 51 százalékos tulajdonos lesz a cégben a tervek szerint. Az üzlet tanácsadója a vevő oldaláról a JP Morgan.
Ez a cég volt egyébként a vezető tanácsadó az MKB Bank botrányos államosításánál, majd Mészáros Lőrincéknek történő, strómanokon keresztüli gyors visszaprivatizálásánál is. Az az üzlet legalább 17 milliárd forintos bukást hozott az adófizetők számára, de Balog Ádám akkori új MKB-vezér szerint ez „nemzetgazdasági érdek” volt.
Most sem világos, hogy a magyar adófizetőknek miért kellene kisebbségi tulajdonrész egy korábban stabilan működő piaci szolgáltatóban, pláne hogy a korábbi, hasonló kisebbségi tulajdonrészét nagyon hamar privatizálta a kormány a 4iG-nek. Az állam részéről Nagy Márton miniszter viszi a projektet, aki annyival indokolta az állami segédkezést, hogy a brit tőzsdei cég helyett magyar tulajdonos kell ide. Jászai Gellért, a 4iG hivatalos tulajdonosa pedig magyar.
Mindenesetre a 4iG azonnal az ország második legnagyobb mobilszolgáltatójává és korábbi felvásárlásai révén a legnagyobb vezetékesinternet- és tévészolgáltatójává válhat, ha létrejön az üzlet. | Az uniós versenyhivatal még talán beleszólhat a magyar Vodafone fél állami felvásárlásába | A magyar állam és a kormányközeli 4iG minél gyorsabban felvásárolná a Vodafone Magyarországot. Az üzletet a GVH-nak várhatóan nem is kell engedélyeznie, hiszen nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek jelentették be, az uniós versenyhivatal viszont még beleszólhat. A Fidesz régóta – és úgy tűnik, hogy elképesztő áron – akar egy nagy kormányközeli telekomcéget, amelyből viszont hosszú időre pénzgyárat lehet csinálni, a fogyasztók kárára. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/vodafone-felvasarlas-4ig-verseny-eu/32208982.html | 2023-01-06 15:47:00 | true | null | null | Szabad Európa |
December 16-án az Európai Unió újabb lépéseket tett a Kreml-barát propagandacsatornák visszaszorítására: a Russia Today-en és a Sputnikon kívül további három, az Orosz Föderáció direkt, vagy indirekt befolyása alatt álló hírszolgáltató ellen vezettek be szankciókat „az Oroszországi Föderáció a szomszédos országai, valamint az EU és annak tagállamai destabilizálását célzó szisztematikus nemzetközi dezinformációs és információmanipulációs kampányának a kezelése érdekében”.
Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) meghatározása szerint az információs hadviselés célja az információk terjesztése, módosítása, megzavarása és degradálása, annak érdekében, hogy a terjesztő előnyre tegyen szert az ellenféllel szemben – a Hazugság Csatornái (Firehose of Falsehood) projekt által vizsgált webszájtok esetében többnyire az európai állampolgárok jelentik az információs hadviselés alanyát, tehát az „ellenfelet”. Az információs hadviselés legfőbb eszköze a dezinformáció és az összeesküvés-elméletek terjesztése.
A hivatalos orosz hírcsatornákon túl egy rendkívül kiterjedt ökoszisztéma ontja magából Közép- és Kelet-Európában az orosz párti dezinformációs narratívákat. Kutatásunkban ezt a dezinformációs ökoszisztémát vettük górcső alá: kielemeztük, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz az Európában működő dezinformációs webszájtok, és hogyan terjesztik az orosz propagandát és az összeesküvés-elméleteket az általunk vizsgált 13 országban: Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Németországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában.
Vizsgálatunk eredményeként egy kiterjedt hálózatot sikerült azonosítanunk. Ezeknek egy része közvetlenül orosz propagandaoldalakhoz kapcsolódik, másik részük (Breitbart és proxyjai) egy alt-right csoportosulást alkot, egy harmadik csoportjuk pedig olyan domainekből áll, amelyeket az orosz propagandaoldalak maguk is idéznek, ilyen oldal például a Zerohedge, vagy a Global Research. Az utóbbi különösen fontos szerepet tölt be az információs hadviselésben: évek óta az orosz dezinformációs tartalmak kapujaként szolgál az Egyesült Államokba.
Számos olyan weboldal létezik, amelyek több elemzés szerint is közvetlenül kapcsolódnak az orosz titkosszolgálatokhoz (a GRU-hoz, az SVR-hez és/vagy az FSZB-hez). Ezek közül néhányan orosz nyelven teszik közzé tartalmaikat, de vannak olyanok is – például a News Front, amit ebben a cikkben vizsgáltunk –, amelyek több nyelven publikálnak. A News Front-on kívül még viszonylag ismert weboldalnak számít a SouthFront, a Katehon, a Geopolitica.ru, a The Strategic Culture Foundation és a New Eastern Outlook. Az orosz propagandaoldalak listája azonban korántsem teljes, a jelenlegi információs hadviselésben számos kevésbé ismert oldal (mint például a Ruskaya Vesna) is fontos szerepet játszik.
A Hazugság Csatornái projekt egy interaktív vizualizáción mutatja be a közép- és kelet-európai országok dezinformációt közlő weboldalai közötti összefüggéseket. Az összefüggéseket a bejövő (vagyis más webhelyen az adott domainre mutató) és a kimenő (vagyis az adott domainről más webhelyre mutató) linkek alapján rajzoltuk fel. A vizualizációt ezen a térképen tudod böngészni, ahol rövid betöltési idő után az egyes pontokra kattintva egyesével tudod tanulmányozni a kelet-közép-európai dezinformációs ökoszisztémát:
A grafikonon azokat a weboldalakat tüntettük fel, amelyeket Kreml-párti narratívákat terjesztőként kategorizáltunk – a kategorizálás részletes módszertanát a cikk végén részletesen kifejtjük. A weboldalakat a különböző színkóddal ellátott pontok jelölik. A weboldalakat összekötő vonalak azt mutatják meg, hogy melyik oldalra mutat az adott weboldalon szereplő link, vagy milyen oldal linkelte az adott weboldalt. Az egyes pontokra kattintva megjelenik azoknak a domaineknek a listája, amelyekre legalább öt link mutat az adott domainről, és azoknak a domaineknek a listája, amelyekről legalább öt link mutat az adott domainre.
Az adatok az Ahrefs.com oldalról származnak. A weboldalakat jelölő pontok mérete az adott weboldal szerepének mértékét mutatja a Kreml-párti narratívák megosztásában (ezt közöttiségközpontiságként számoltuk ki). A csomópontok színe az egyes országoknak felel meg, kivéve az Egyesült Államokban és Kanadában az alt-right, a szélsőjobboldali és az összeesküvés-elméleteket népszerűsítő oldalakat, amelyeket együttesen radikálisnak nevezünk el.
Az ábrából jól látszik, hogy néhány központi oldal (Breitbart, Zerohedge és Global Research) tartalmait szinte minden országban népszerűsítik, továbbá az is kirajzolódik, hogy míg Bulgáriában és a balti országokban az orosz dezinformációs oldalak az elterjedtebbek, Szlovénia és Horvátország inkább az alt-right-hoz áll közel. A közép-európai országokban (különösen Németországban, Csehországban és Szlovákiában) pedig a kettő egyszerre érvényesül.
Cikksorozatunk következő részeiben részletesen fogjuk vizsgálni, hogy hogyan terjednek az egyes weboldalak tartalmai a közösségi médiában, és a határokon átnyúló együttműködés néhány konkrét esetébe is részletes betekintést nyújtunk.
Hogyan állítottuk össze a listát?
A Hazugság Csatornái projekt az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által összegyűjtött, Oroszország Dezinformációs- és Propaganda-pillérei (Russia’s Pillars of Disinformation and Propaganda) néven kategorizált weboldalak listájából indult ki a projekt által vizsgált weboldalak listájának összeállítása során. Ezt a listát először azokkal a a weboldalakkal bővítettük ki, amelyek rendszeresen osztják tovább az Egyesült Államok külügyminisztériuma által felsorolt weboldalakról származó tartalmakat vagy összeesküvés-elméleteket és Kreml-párti narratívákat osztanak meg.
Ezt a kibővített listát a Ahrefs webes szolgáltatás segítségével gyűjtöttük össze. Emellett a Similarweb online eszköz segítségével azt is meg tudtuk állapítani, hogy milyen egyéb weboldalakat látogatnak azok az olvasók, akik az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által felsorolt weboldalakról tájékozódnak. Dezinformációs weboldalnak tekintettük még azokat a domaineket is, amelyeket az EUvsDisinfo adatbázis gyakran jelölt meg ilyenként.
A következő körben bevontuk a vizsgálatunk fókuszába a projekt által vizsgált közép- és kelet-európai országokban jelenlévő, Kreml-párti összeesküvés-elméleteket és alt-right tartalmakat terjesztő weboldalakat. Végezetül olyan weboldalakat is felvettünk (például a Breitbart, Zerohedge), amelyekre gyakran hivatkoznak az általunk korábban összegyűjtött oldalak. Ezután az Ahrefs.com segítségével letöltöttük a listánkon szereplő weboldal összes hivatkozását, és összekapcsoltuk őket.
A weboldalak Kreml-barát, dezinformációs, összeesküvés-elméletet terjesztő és alt-right kategóriákba sorolása során a területen végzett korábbi kutatásokra támaszkodtunk (például a Harvard Kennedy School „Misinformation in action” című tanulmányára). Különösen az EU vs. Disinfo adatbázisra támaszkodtunk, amely összegyűjti és elemzi a hamis információs/dezinformációs példákat, és kategorizálja a dezinformációt és manipulált tartalmakat terjesztő csatornákat és weboldalakat. Ezen kívül a helyi tényellenőrző szervezetek tartalomelemzéseire is alapoztunk. | A hazugság csatornái: így kapcsolódnak össze a dezinformációt terjesztő oldalak | A Hazugság Csatornái projekt keretében az Átlátszó tizenhárom közép- és kelet-európai szerkesztőséggel fogott össze, hogy alaposan megvizsgálja, hogyan visszhangozzák és erősítik fel Európában a hamis és szélsőséges híreket terjesztő „híroldalak” a Kreml stratégiai megfontolásokból terjesztett dezinformációs üzeneteit. Cikksorozatunk első részében a kelet-közép-európai dezinformációs webszájtok közötti kapcsolatot mutatjuk be. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/19/a-hazugsag-csatornai-igy-kapcsolodnak-ossze-a-dezinformaciot-terjeszto-oldalak/ | 2022-12-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszóhoz eljutott táblázat szerint az Érd térségi csatornatársulás tanácsa három tagjának 2011 és 2019 között összesen 72 millió forintos honorárium jutott. A legnagyobb összegű tiszteletdíjat a társulás elnöke, Érd akkori fideszes polgármestere, T. Mészáros András vette fel: 38 millió forintot. A fennmaradó 34 millió forinton Diósd egymást követő független polgármesterei, Spéth Géza és Bogó László, valamint Tárnok volt fideszes polgármestere, Szolnoki Gábor osztoztak.
Érd jelenlegi városvezetése polgári peres eljárás útján kívánja visszaszerezni az álláspontjuk szerint jogellenesen kifizetett pénzeket. „Miután a rendőrség elutasította Csőzik László polgármester büntető feljelentését, polgári jogi úton, polgári perben szeretnénk visszaszerezni a szabálytalanul kifizetett tiszteletdíjat. Várhatóan jövő év első negyedévében indíthatjuk a pert, jelenleg folyik a per előkészítése a város ügyvédje által”– mondta el László Ferenc, az önkormányzat kommunikációs vezetője az Átlátszó érdeklődésére.
László Ferenc hozzátette: nyitottak arra is, hogy elálljanak a perindítástól, amennyiben a következő hetekben az érintettek visszafizetik az illetékes minisztérium szerint is szabálytalanul felvett díjakat. Erre a polgármester lehetőséget teremtett, amikor a novemberi közgyűlésen felszólította az érdi közgyűlés érintett képviselőjét, hivatali elődjét, T. Mészáros Andrást, hogy ezzel a befizetéssel is segítse a rezsiválság miatt nehéz helyzetben lévő önkormányzatot.
„Eddig semmilyen visszajelzés nem érkezett erre a felhívásra” – közölte a kommunikációs vezető.
A tiszteletdíjra és a minisztériumi levélre vonatkozó kérdéseinkre T. Mészáros és a volt diósdi polgármester, Bogó László nem válaszolt. Szolnoki Gábor, Tárnok fideszes volt polgármestere ezt kérte közölni: „Jelen tudásom és ismereteim szerint jogcím nélküli, törvénytelen juttatásban nem részesültem”.
Minisztériumi levélre hivatkoznak
2016 májusában a Nemzetgazdasági Minisztérium (a Pénzügyminisztérium jogelődje) Államháztartási Főosztályának vezetője ezt írta az érdi csatornatársulásnak az önkormányzat által fentebb hivatkozott levélben.
„A társulás elnöke és a társulási tanács tagjai választott tisztségviselőként így a saját önkormányzatukkal állnak jogviszonyban, ezért a részükre a társulásnál választott tisztségviselői tiszteletdíj jogcímen kifizetés nem történhet.”
Egy 2014-es dokumentum hasonló szellemben adott iránymutatást:
„Az Mötv.-nek [az önkormányzatokról szóló törvénynek] a társulásokra vonatkozó szabályai nem tartalmaznak utalást arra vonatkozóan, hogy a társulási tanács megállapíthat-e tiszteletdíjat a saját tagjai számára. Az Mötv. [önkormányzati törvény] szabályainak rendszertani értelmezéséből következően véleményünk szerint nincs lehetőség arra, hogy a társulási tanács a saját tagjai számára tiszteletdíjat állapítson meg” – idézi a Fejér Megyei Kormányhivatal a Belügyminisztérium akkori, önkormányzatokért felelős államtitkárát, Tállai Andrást.
Tállai így folytatta: „Erre csak akkor lenne lehetőség, ha a jogalkotó azt kifejezett törvényi lehetőségként biztosította volna […] Meg kell jegyeznünk azt is, hogy konkrét jogszabályi felhatalmazás és keretek nélkül teljesen parttalanná válhatna a tiszteletdíj megállapítása a társulási tanács tagjai számára.”
Az önkormányzati törvényben továbbra sincs rendelkezés a társulási tanácstagok tiszteletdíjáról, egy alacsonyabb rendű jogszabály, az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet egyik melléklete mégis lehetővé tett efféle kifizetést 2019. január 1-től. Ez alapján az utolsó évben történt kifizetés lehet szabályos.
Újabb gond T. Mészáros vagyonnyilatkozatával
A táblázatban szereplő tiszteletdíjakat összehasonlítottuk T. Mészáros vagyonbevallásaival, és eltérést találtunk. A táblázat szerint a csatornatársulás vezetősége 2011-ben havi 250 ezer forintot szavazott meg neki, ez az összeg 2013-tól havi 287 500 forintra emelkedett.
A fideszes politikus a 2017-ről és a 2018-as esztendőről leadott vagyonnyilatkozatában azonban mindössze havi 250 ezer forintot tüntetett fel.
Két év alatt ez közel 1 millió forint különbséget jelent.
Korábban már szerepeltek valótlan adatok T. Mészáros vagyonnyilatkozatában. Az Átlátszó írta meg, hogy korábban a polgármesteri illetményének összegét tévesen jelölte meg.
Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait | atlatszo.hu
Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait
A lakosok nem kapták vissza a pénzüket
A csatornatársulást Érd és a szomszédos települések, Diósd és Tárnok szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszerének megépítésére alapították 2009-ben.
A településeken létrehozott lakossági társulatok (nem összetévesztendőek a társulásokkal) érdekeltségi hozzájárulást kezdtek beszedni a háztartásoktól. Érden ennek az összege háztartásonként 250 ezer forint volt. A társulatok az érdekeltségi hozzájárulások beszedése után a projektet levezénylő csatornatársulásnak utalták tovább a lakossági pénzt.
Az időközben beérkező uniós és önerős támogatások azonban csaknem teljes mértékben fedezték a csatornázási munkálatok költségét. A vízgazdálkodásról szóló törvény és annak nyomatékosító módosításai egyértelművé tették: ezzel a pénzzel a leggyorsabban el kell számolni, és a megmaradt pénzt vissza kell adni a családoknak. A törvény 2017-ben lépett hatályba.
Ehelyett T. Mészárosék más célra költötték el a csatornapénzt: például utakat építettek belőle.
Noha a parlamentben az Orbán-kormány belügyminisztériumi államtitkára 2016-ban a leghatározottabban leszögezte a vízgazdálkodási törvény vitáján: ezzel a módosítással akadályozzák meg, hogy az ingatlanok tulajdonosaitól beszedett vagy köztartozásként behajtott, a víziközmű-létesítmény megvalósítását szolgáló érdekeltségi hozzájárulást a közfeladatán kívül egyéb tevékenység finanszírozására fordítsák.
Azóta több bírósági ítélet kimondta, hogy tilos útépítésre fordítani a csatornázásra beszedett lakossági pénzt. Egy Heves megyei településen a helyi civilek 100 százalékos pernyertesen már vissza is kapták az őket megillető csatornapénzt.
Érden a befizetett pénz töredékét kapták vissza a háztartások, nagyjából 13 ezer forintot (a 2019-es őszi hatalomváltás után az ellenzéki szövetség azt ígérte, hogy 2024-ig 250 ezer forint érdekeltségi hozzájárulást fizetnek vissza).
A térség civiljei több feljelentést tettek a térségi csatornaprojekt visszásságai miatt, így a nyomozó hatósághoz fordultak azért is, mert az érdekeltségi hozzájárulás visszafizetése helyett azt az eredeti cél helyett másra, így például útépítésre költötte a T. Mészáros által vezetett társulás. A rendőrség jelenleg is nyomoz hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúja miatt.
Ügyészi parancsra újra nyomoznak a 34 milliárdos csatornaügyben, több tucat tanút idéztek | atlatszo.hu
Jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált az az ítélet, amelyben 141 millió forintnyi csatornapénz megfizetésére kötelezték a karácsondi önkormányzatot, amiért a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre költötték. A Pest megyei rendőrség viszont azért szüntette meg hasonló ügyben a nyomozást Érden és a térségében, mert „nem merült fel adat arra” nézve, hogy a csatornapénzt másra költötték volna.
Nem ez volt az egyetlen súlyos gond a T. Mészárosék által levezényelt csatornaprojekttel. A fideszes volt érdi polgármester évekig elhallgatta, aztán bagatellizálta alpolgármestereivel együtt a beruházás egyik legfontosabb projektelemét érintő közbeszerzési szabálytalanságot. T. Mészárosék szabálysértése az adófizető állampolgárok 1,4 milliárd forintjába került.
Az érdi csatornaprojektből 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni az uniónak szabálytalanságok miatt | atlatszo.hu
Ezzel kapcsolatban Csőzik László, a civilek városházi képviselője rákérdezett, hogy az említett ellenőrzések „(…) megtörténtek, vagy folyamatban vannak-e? Tehát a projektet akár egészében, akár részleteiben kik, milyen hatóság, milyen szervezet ellenőrizte és milyen mélységben?” – idézi a jegyzőkönyv a képviselőt. | A csatornatársulástól 38 millió forintot vett fel a volt fideszes polgármester | Érd jelenlegi városvezetése polgári peres eljárással kívánja visszaszerezni az előző fideszes polgármestertől a szerintük jogellenesen kifizetett pénzeket, miután a rendőrség elutasította a büntető feljelentést. Arról a T. Mészáros Andrásról van szó, akinek vezényletével a csatornaberuházás befejezése után nem visszafizették a családok által feleslegesen befizetett pénzeket, hanem másra, például útépítésekre költötték. A csatornatársulás tanácsának tagjai, Érd, Diósd és Tárnok polgármesterei 2011 és 2019 között összesen 72 millió forintos honoráriumot kaptak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/12/20/a-csatornatarsulastol-38-millio-forintot-vett-fel-a-volt-fideszes-polgarmester/ | 2022-12-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Érd
A csatornatársulástól 38 millió forintot vett fel a volt fideszes polgármester
Érd jelenlegi városvezetése polgári peres eljárással kívánja visszaszerezni az előző fideszes polgármestertől a szerintük jogellenesen kifizetett pénzeket, miután a rendőrség elutasította a büntető feljelentést.
Kis Zoltán 5 percp
dezinformáció
A hazugság csatornái: így kapcsolódnak össze a dezinformációt terjesztő oldalak
A Hazugság Csatornái projekt keretében az Átlátszó tizenhárom közép- és kelet-európai szerkesztőséggel fogott össze, hogy alaposan megvizsgálja, hogyan visszhangozzák és erősítik fel Európában a hamis és szélsőséges híreket terjesztő "híroldalak" a Kreml stratégiai megfontolásokból terjesztett dezinformációs üzeneteit.
Rédl Boglárka Sarkadi Nagy Márton 5 percp
Elemzés
Szóval, ennyit a lázadásról - A NER és a tüntetések, második rész
A múlt évtized demonstrációfolyama, illetve annak furcsa ritmusa nem destabilizálta, hanem konszolidálta a rendszert és a látszólagos pártversengést. Tanulságok és mellékhatások, tüntetésmustra második rész.
Hont András 10 percp | Helyreigazítás | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/21/helyreigazitas-5/ | 2022-12-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
|
Van orosz gáz, mégis megváltozott a hazai hatósági ár, azaz a rezsicsökkentés. A kormány az elmúlt 12 évben nem szívesen beszélt arról, mennyibe is került a hazai árszabályozás. Az MVM honlapján elérhető képletek alapján azt számoltuk ki, mennyibe kerül az energia, ha a vállalkozók kapják tényleges piaci áron, és mennyi lehet a kiesés a lakossági rezsicsökkentéssel.
„A háztartások kiadásainak jelentős hányadát teszi ki a rezsikiadás: átlag 40,5%” – a mondat egy kormány által nem tárgyalt tanulmányból származik az NGM által 2017-ben megrendelt hazai közvélemény-kutatás eredményei alapján. A tanulmány ma is elérhető a kormany.hu-n. Meglepő, hogy a 2017-es dokumentum a rezsidémonnal küzd, miközben 2013-tól rezsicsökkentés volt, vagyis érdemben nem változott a lakossági energiaár egészen 2022-ig, amikor a másfél éve növekvő energiaárak részben megjelentek a lakosságnál is – erről bővebben ebben a videóban meséltünk.
Így győzte le a Fideszt a rezsidémon
Bár a Fidesz-propaganda azt állítja, hogy a kormány éveken át megvédte a lakosságot a magas piaci áraktól, a gazdasági realitások őket is kötik: a „rezsicsökkentést”, vagyis az alacsonyabb rezsit valójában csak az éveken át alacsony világpiaci gázárak tették lehetővé. A hatósági árakból az állam és az gázszolgáltatók pedig profitáltak, amikor a lakosságnak a piaci árnál drágábban adták el a gázt.
Orbán Viktor forintosította a rezsicsökkentést
A kormány – élén Orbán Viktor miniszterelnökkel – nem forintosította 2022-ig, mennyibe is kerül, hogy lakosság 2013-tól változatlan áron kapta az energiát. Orbán Viktor februárban még azt mondta,
„Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés.”
Azt is mondta Moszkvában, az orosz támadás előtt pár nappal, hogy „ma Nyugat-Európában a gáz és az áram ára 2-3-szorosára nőtt az elmúlt időszakban a háztartások számára. Ez alól Magyarország kivétel, ahol évek óta rezsicsökkentés van érvényben. Orosz gáz nélkül azonban ez nem lenne lehetséges. A most tárgyalt megállapodással
véglegesen biztonságba helyeztük Magyarország energiaellátását”.
Nyáron már arról beszélt a miniszterelnök, hogy „a piaci ár magasabb volt, mint a beállított rezsiár, a különbözetet a költségvetésből a kormány állta. Ez volt a magyar rendszer. Ez jól is működött tíz évig. A probléma most az, hogy a háború ezt a rendszert kibillentette, ugyanis háborús energiaárak vannak. A feladat az, hogy valahogyan megvédjük a rezsicsökkentést.”
A XXXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban azt is mondta, hogy „ha a 2021-es évet nézem, akkor azt kell mondanom, hogy az az összeg, amit a magyar állam fizetett ki, mert a rezsicsökkentésnek a mértéke kisebb volt, mint a piaci ár: az 296 milliárd forint volt mindent összevéve. 2022-ben, ha a mostani árak maradnak az év végéig, akkor már nem 296 milliárd forintot kell kifizetnünk, hanem 2.051 milliárdot, vagyis hétszeres összeget, amit nyilvánvalóan a magyar gazdaság egész egyszerűen így nem bír ki. Ezt kell megoldani.”
A parlamentben novemberben Orbán Viktor arról beszélt, hogy „a rezsicsökkentést továbbra is biztosítja minden magyar háztartásnak az átlagfogyasztás mértékéig, és még efölött is nem a valós piaci árat, hanem a nagyon kedvezményes lakossági piaci ár fizetését. A kormány állja a családok rezsijének egy jelentős részét, ez minden magyar családnak, nyugdíjasnak havi 181 ezer forintos támogatást jelent.”
Azt, hogy ezek a számok hogyan jöttek ki, nem részletezték. Az Átlátszó az MVM piaci árai alapján most azt próbálja bemutatni, hogy a miniszterelnök által említett 2 ezer milliárd forintos összeget már szeptemberben elérhette az MVM, miközben az egy háztartásra jutó rezsicsökkentés még a 181 ezer forintnál is több lehetett.
Piaci árak, a tőzsdéhez kötve
Az MVM a piaci fogyasztóknak Basic csomag néven kínál gáz és villamosenergiát. Közös pontjuk, hogy képleteket tartalmaznak, a havi gáz- és áramárat a tőzsdei árhoz, valamint az euró/forint árfolyamhoz kötik. A gáz ára az MVM Basic csomagja alapján így alakult 2021 októbertől, azaz a forgalomarányos gázdíj áfa nélkül:
Az akkor 91 eurós gázár nyárig 234 eurós átlagig szökött fel, az MVM képlete alapján a nettó gázár 484 forint/köbméterről 1154 forint/köbméterig ugrott, majd decemberre 670 forintra esett. A 360 forintos euró pedig 410 forintig gyengült. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) oldalán az egyetemes szolgáltatásban, lakosságnak eladott gáz mennyisége is elérhető. A lakosság az MVM oldala szerint nettó 80 forintot fizet átlagban egy köbméter hatósági áras gázért. Így néz ki 2022-es lakossági fogyasztás, annak ára, és a piaci ár, valamint a kettőnek a különbsége:
Szeptember végéig a fenti példa alapján az MVM 1165 milliárd forinttól esett el, amit pótolni kell. Nézzük az áram árakat. Az MEKH adatai szerint 2022-ben ennyi áramot adtak el havonta a lakossági fogyasztóknak. A táblázat szerint a szolgáltatóknak ebből kWh-ként 12,8 forint bevétele volt. A rezsicsökkentett áramárban a nyáron lecsökkent az áramdíj, az elosztói pedig nőtt. Az MVM Basic képlete alapján így változtak a hazai áramárak az évben. Fontos, hogy a képlet nemrég került fel a honlapra, de mivel valódi piaci ár, így ezt használjuk a számításhoz.
A piaci árat – az általános (nem közvilágítási) célú villamos energia felhasználás egységárat – alapul véve szeptemberig 1116 milliárd forint hiánya keletkezett az áramszolgáltatóknak.
Vagyis a gázzal együtt már szeptemberre elérte a kritikus pontot a rezsicsökkentés: azt a 2000 milliárd forintot, amiről Orbán Viktor miniszterelnök nyáron beszélt.
Több mint 200 ezer forint háztartásonként
„Ma minden átlagos magyar család, sőt minden magyar család körülbelül 181 ezer forintot kap a támogatott rezsin keresztül. (Arató Gergely: Ugyan már!) Ha nem lenne a rezsicsökkentés politikája, ma minden magyar család hónap végén 181 ezer forinttal lenne szegényebb. (Arató Gergely: Ugyan már!) Szerintem ezt meg kell becsülni, nagy teljesítmény, hogy az ország erre képes. (Arató Gergely: Csak nem igaz!)” – az idézet az Országgyűlés november másodikai jegyzőkönyvéből származik. Ha a fenti MVM-es képletekkel számolunk, akkor az látszik, hogy egy átlagos Pest megyei fogyasztónak így alakultak a hatósági ár miatti megtakarításai:
A kormány 181 ezer forintos összege szeptemberben és októberben volt igaz, azóta a piaci árak csökkenése miatt ez is csökkent. Decemberre 110 ezer forint/fogyasztási egységre:
Ami még mindig rengeteg, elég felidézni a kormánynak készült 2017-es tanulmányt, ami akkor arról szólt, hogy az akkor már 3 éve befagyasztott energiaárak ellenére
„a háztartások kiadásainak jelentős hányadát teszi ki a rezsikiadás: átlag 40,5%”.
2018-ban így nézhetett ki a piaci ár
2018-as árakat is be lehet helyettesíteni az MVM képleteibe, annak ellenére is, hogy sokáig nem a holland tőzsdei árhoz kötötték a gázárat. Akkor 18 euró volt egy MWh gáz, 311 forint az euró. Az MVM Basic képlete alapján a gáz nettó 112 forintra jött ki, alig többe, mint a 80 forintos lakossági ár. Áram esetében 36-40 eurós áramárról beszélhettünk, a képlet alapján piaci áron ez 32 forintos kWh-kénti piaci árat jelentett.
Számításaink szerint 2022 áprilisában a rezsicsökkentés 256 milliárd forintot igényelt, míg 2018-ban egész évben mindössze 18 milliárd forintba került.
Hogy a számításunk közelíti a tényleges árakat, idézzük Orbán Viktor nyári beszédét, amikor a 2021-es rezsicsökkentés költségeiről beszélt, ami „296 milliárd forint volt mindent összevéve”. Azaz 2021-ben 24 milliárd forint volt havonta; ennél sokkal jobb volt a helyzet 2018-ban. Összehasonlításképp nézzünk egy akkori lakossági áramszámlát.
Az akkori 129 kWh-t tartalmazó számla összegéből nettó 1849 forint az energiadíj, azaz nettó 14,3 forint volt akkor egy 1 kWh áram. A mi számításaink szerint az áram díja piaci áron 32 forint körül lehetett 2018-ban. Nagykanizsa 2018-as villamosenergia közbeszerzése viszont azt mutatja, 16 forintért is lehetett áramot kapni, vagyis az MVM Basic csomag most több nyereséget engedhet a szolgáltatónak.
Holoda Attila volt energiaügyi helyettes államtitkár korábban az Átlátszó podcastjában arról beszélt, ő még nem sokkal a 2013-as rezsicsökkentés bevezetése előtt távozott a kormányból, mivel az egységes hatósági árazás helyett egy sávos rendszert javasolt. Műsorunkban most elmondta, hogy sok év elhibázott energiapolitikájának eredménye a mostani áremelkedés – példája annak, hogy évek óta nincs valódi kormányzati felelőse az energiának. A számításainkra Holoda azt mondta, alapvetően helyesek, valóban több mint 2000 milliárd forint lehet az MVM idei hiánya, amit az államnak kell állnia.
Kerestük a Miniszterelnökséget, hogy mi alapján számolják a támogatást, amit Orbán Viktor miniszterelnök említett, és hogy 2022-re mennyi forrásra lesz szüksége az MVM-nek a rezsicsökkentés fenntartására. Azt is megkérdeztük, hogy számításaik szerint hogyan tartható fenn a hatósági gáz- és áramár. Nem válaszoltak egyetlen kérdésünkre sem, ahogy az Energiaügyi Minisztérium sem. | Októberig 2000 milliárd forintba kerülhetett a rezsicsökkentés, mutatjuk a számokat | Van orosz gáz, mégis megváltozott a hazai hatósági ár, azaz a rezsicsökkentés. A kormány az elmúlt 12 évben nem szívesen beszélt arról, mennyibe is került a hazai árszabályozás. Az MVM honlapján elérhető képletek alapján azt számoltuk ki, mennyibe kerül az energia, ha a vállalkozók kapják tényleges piaci áron, és mennyi lehet a kiesés a lakossági rezsicsökkentéssel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2022/12/21/oktoberig-2000-milliard-forintba-kerulhetett-a-rezsicsokkentes-mutatjuk-a-szamokat/ | 2022-12-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Többek között új beléptető rendszerre és egérmozgást figyelő programra költött százmilliókat az éves szinten több mint 120 milliárdból gazdálkodó közmédia. Ám hiába minden kiadás, a legfrissebb beszámolójuk szerint még így sem tudják elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat. És bár a Duna Médiaszolgáltató leigazolta az ATV-s Kárász Róbertet, az M1 celebje, Németh Balázs közös megegyezéssel távozott a híradótól.
Az idei év a spórolásról szólt az állami és önkormányzati fenntartású intézményekben. Először csak a még el nem kezdett beruházásokat függesztették fel a „rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének” érdekében, majd jöttek az intézménybezárások és a küzdelem a földgázért/villamos energiáért. Persze, azért akadt kivétel. A 2022-ben 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának például látszólag továbbra sem kellett spórolnia.
Nyár közepén szúrtuk ki a közbeszerzési értesítőben, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 30 millió forintért keres fizetett tapsolókat. Az összeget és a mennyiséget az elmúlt egy év tapasztalatai alapján becsülték meg. A szolgáltatást jellemzően a Budapest, Kunigunda útja 64. szám alatti székhelyén működő stúdiókban veszik igénybe, de más külső helyszínek is előfordulhatnak. A közönség tervezett igénybevétele napi maximum 12 óra, a tervezett maximum létszám 200 fő/nap. Az MTVA a tapsoló közönség ruházatát, nemét és korát is meghatározhatja. A tendert a Casting Office Kft. nyerte.
Évi 30 millió forintért keres tapsoló közönséget a közmédia | atlatszo.hu
Március 27-e óta tekinthető meg online Máté Bence Öt lecke a valóság felszámolásáról (The Hungarian Playbook) című dokumentumfilmje. A történet a központilag irányított magyar állami média működési mechanizmusát mutatja be öt fejezeten keresztül. A filmben olyan újságírók szólalnak meg, akik korábban a közmédiában dolgoztak.
Szeptemberben arról számolhattunk be, hogy a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik a Kunigunda útja 64. alatti gyártóbázison. Először a Rádió 1 nevű stúdiót alakítják ki, amely a B111 és B112 helyiségek területén kap egy stúdiót és egy vezérlőt. Miután ezt átadták, a Kossuth 2 kerül sorra: új stúdiót, egy hírolvasó helyiséget és egy technikai helyiséget építenek a B109 és B110 helyiségek területén.
A leírásból többek között kiderült, hogy a nagy zajjal járó munkákat (pl. a fúrásokat) az üzemelő a stúdiók közelsége miatt csak éjszaka, előre egyeztetett időpontban végezheti, és hogy az újonnan kialakítandó helyiségekben az ott tartózkodó személyek a belső hőmérsékletet saját maguknak tudják majd állítani termosztát segítségével.
154 millióból tovább épül-szépül a közmédia Kunigunda úti épülete, és még fűtés is lesz | atlatszo.hu
A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közönség biztosítására írt ki tendert a közelmúltban. Az éves szinten 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédia alkalmanként akár 200 „tapsolót” is kérhet a nyertes cégtől. Az MTVA a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A keretszerződés 12 hónapra szól majd.
A nyertes az A-Bau Építőipari Kivitelező Kft. lett, amely nettó 154 millió forintért vállalta a munkát. A kanadai tulajdonossal bíró cég alvállalkozókat is bevon a munkálatokba: a Csato-Bau Kft.-t, az Air-studio Pro Kft.-t. és Bartha Edina egyéni vállalkozót.
Majd ezt követően az is biztossá vált, hogy – a sok intézményben már luxusnak számító – fűtés is biztosítva lesz a közmédiánál, miután az MTVA-nak sikerült szerződést kötnie fölgázszolgáltatásra az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel nettó 42,49 Ft/MJ-os áron a 2022. október 1-től 2023. október 1-ig tartó időszakra.
Mindent figyelnek
Mindezek – és egyéb fejlesztések – mellett egyre jelentősebb összegeket költenek a biztonságra, valamint a székházban dolgozók ellenőrzésére is.
Tavaly nettó 463 millió forintért új biztonságtechnikai kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba. „Az átalakítással érintett helyszíneken a meglévő forgóvillás átengedés helyett zsilipkapus átengedésre alkalmas kapuk”, valamint tolószárnyas automata üvegajtók lettek.
Erről elsőként Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be, amikor megjelent a vonatkozó közbeszerzési kiírás.
Az új kapuk működéséről pedig Dávid Ferenc, a Tilos Rádió műsorkészítője számolt be részletesen idén októberben. Mint írta, „ilyen komoly biztonsági beléptetőrendszert még nem láttam, pedig voltam pár böriben.”
Dávidot – elmondása szerint – őrök csoportja fogadta, valamint „360 fokban forgó kamerák és különleges szenzorok”, illetve „nemesacél rácsok megszakítás nélkül” (…) a padlótól egészen az első emelet magasságáig”. A „fortress stílusú fogadótérből a regisztrációt követően csak a robbanásbiztos üveghenger alakú biztonsági zsilipeken keresztül lehet bejutni a székházba…” Bejegyzését végül azzal zárta, hogy
„kérdeztem az őröket, hogy mi a jó istentől félnek ennyire. Az egyik azt mondta, hogy kérdezzem a vezetőséget, a másik azt, hogy 56-tól”.
A külső kapuk cseréjét idén ősszel az elektronikus beléptető rendszer bővítése követte. A megbízást a TVT Vagyonvédelmi Zrt. kapta, amely nettó 339,8 millió forintért végezheti el a munkát. A TVT feladata lesz többek között a jelenlegi beléptető rendszer vezetékes belépési pontjainak áthelyezése és bővítése a Kunigunda úti székházban, valamint az A, B, C irodaépületek helyiségeiben vezeték nélküli belépési pontok kialakítása (összesen 570 db).
A műszaki leírást „magyarra lefordítva” az derül ki – legalábbis egy általunk megkérdezett szakértő szerint –, hogy kártyás beléptető rendszer lesz az épületben, vagyis lehet majd tudni, ki, mikor és merre jár az intézményben. Ez alkalmas lehet munkaidő-nyilvántartásra, de akár teljes kontrollra is.
Több mint 500 beléptető pontot alakítanak ki a közmédia Kunigunda úti székházában | atlatszo.hu
Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért.
Ahogy annak az aktivitást mérő alkalmazásnak a tervezett használata is, amely az alkalmazottak munkáltató által biztosított eszközein fut majd. A 150 millió forint értékű fejlesztésre az indoklás szerint „a világjárvány miatt bekövetkezett megváltozott munkarendben a dolgozók produktivitásának megtartása, illetve a kollégák teljesítményének objektív mérése” miatt van szükség.
A szerződésről elsőként beszámoló RTL.hu szerint az új rendszer képes lesz többek között az egérmozgatás észlelésére, a felhasználó által használt alkalmazások észlelésére és azok aktív használati idejének naplózására, valamint a megnyitott weboldalak és azokon eltöltött idő logolására is. „Az inaktív időszakok esetén az alkalmazás felhasználói értesítést küld, az erre adott reakció idejét pedig méri. Emellett kezelni fogja a szüneteket, szabadságokat és távolléteket is.”
Ömlik a közpénz
Mindezek a kiadások azonban bőven beleférnek a közmédia büdzséjébe. A 444.hu a napokban megírta, hogy bár látványosan növekednek a közmédia személyi és dologi kiadásai, így sem tudják elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat.
A lap a harmadik negyedéves eredménykimutatás alapján arról számolt be, hogy idén januártól szeptemberig 90,1 milliárd forintot kapott az MTVA az államtól, 3,2 milliárd forint pedig reklámbevételekből folyt be. A személyi kiadás 2,5 milliárd forinttal lett több, míg a dologi kiadás 3,7 milliárd forinttal. Az adózott eredmény 8,2 milliárd forint volt.
Szeptember végén 2184 embert foglalkoztattak munkaviszonyban, ami közel 100 emberrel több, mint egy évvel ezelőtt.
„Az év utolsó három hónapjában még biztosan tízmilliárdok érkeztek a közmédiához, így bőven 100 milliárd forint felett lesz a bevételi oldal. Elvileg a közmédiának 2022-re mintegy 130 milliárd forintot szavazott meg a parlament. Jövőre viszont jön a szigor: az MTVA önálló költségvetését 126,6 milliárd forintosra tervezik, ebből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal kevesebb az ideinél” – összegezte a 444.hu.
Nettó 340 millióba kerülnek a kártyás kapuk az MTVA-székházban | atlatszo.hu
A TVT feladata lesz többek között a jelenlegi beléptető rendszer vezetékes belépési pontjainak áthelyezése és bővítése, valamint az A, B, C irodaépületek helyiségeiben vezeték nélküli belépési pontok kialakítása (összesen 570 db). A műszaki leírást „magyarra lefordítva” az derül ki – legalábbis egy általunk megkérdezett szakértő szerint -, hogy kártyás beléptető rendszer lesz az épületben, vagyis lehet majd tudni, ki, mikor és merre jár az intézményben.
Elfogult és átláthatatlan
Arról, hogy mennyire sikerül ezt a pénzt a közszolgálatiság jegyében elkölteni, már több írás is született. Legutóbb a Mérték Médiaelemző Műhely jelentetett meg elemzést, amely szerint a közmédia szervezeti felépítése átláthatatlan, a felelősségi viszonyok nem egyértelműek, a pénzköltés nem transzparens, a szerkesztőségi irányelv pedig egyértelműen a kormánypárti kommunikáció képviselete. Utóbbit egy kiszivárgott hangfelvétel is bizonyítja. Mindezek miatt több tüntetést is szerveztek az MTVA ellen idén (is).
Először Hadházy Ákos vert tábort – szó szerint – a Kunigunda úti székház előtt október végén. Mint írta: „…október 23. előtt egy néhány perces videót szerettem volna felvenni és meglepődve láttam, hogy akkora volt a hazugsággyár riadalma, hogy olyan gyorsan zárták be az összes kaput, hogy még az egyik biztonsági őrt is kizárták, sőt, a pizzafutárt sem engedték be. Ugyan korábban is gondoltam ilyesmire, de ezek a tragikomikus jelenetek megerősítették: ha ekkora riadalmat tudok kelteni, eljövök ide kicsit hosszabb időre.”
Szemben a hazugsággyárral | Ma felvertünk itt egy sátrat a Kunigunda útján, az állami televízió épülete előtt és jövő péntekig, november 4-ig itt fogok maradni. | By Hadházy Ákos | Facebook
Ma felvertünk itt egy sátrat a Kunigunda útján, az állami televízió épülete előtt és jövő péntekig, november 4-ig itt fogok maradni. Arra kérem Önöket, hogy egy hét múlva, pénteken Önök is jöjjenek el és vegyük közösen blokád alá ezt a piszkos hazugsággyárat.
A sátras akció lezárásaként a parlamenti képviselő tüntetést is hirdetett az épület elé, amelyen végül több ezren vettek részt, köztük számos diák és tanár is. „A hazugsággyár blokádja” nevű eseményen többek között felszólalt Baranyi Krisztina kilencedik kerületi polgármester, Ungváry Krisztián történész, Polyák Gábor médiajogász, valamint több civil szereplő is.
Polyák Gábor médiajogász arra mutatott rá, hogy a szakmai elvek különböztetik meg az újságírókat a propagandistáktól. Felsorolása alapján az MTVA dolgozói akár a rendszer elkötelezett hívei, akár cinizmusból vagy félelemből töltik be a pozíciójukat – egyaránt felelősek a közmédia állapotáért.
„Örkény, ha élne, lubickolna ebben a hazug világban”
– mondta a tanárok képviseletében Varga Orsolya, kifejezve a propaganda-gépezet abszurditását.
A felszólalásokat Hadházy Ákos zárta, aki kijelentette, eredménynek azt tudná elfogadni, ha a hírhamisító Papp Dánielt leváltanák a közmédia hírigazgatói posztjáról. A képviselő egyúttal emlékeztetett Nagy Navarro Balázsra, aki korábban éhségsztrájkba kezdett Papp Dániel eltávolítása érdekében. Hozzátette, ha a Parlament nem fogadja el a fizetett kormányreklám tilalmára („azaz a folyamatos Fidesz-kampányra”) vonatkozó törvényjavaslatát, akkor további lépéseket tesz.
Az eseményről végül maga a köztévé is beszámolt, igaz, trükkösen: épp csak a lényeget, vagyis azt hagyták ki, hogy a demonstráció célja a közmédia súlyos hírcenzúráinak eltörlése volt.
Decemberben aztán újabb megmozdulás volt a székház előtt, amikor a diákokból, szülőkből, tanárokból és az ügy mellett kiálló szimpatizánsokból álló tömeg az MTVA épülete elé vonult. A demonstráció előzménye a novemberi tüntetés volt, ahol a diákok ultimátumot adtak a köztévének.
Felhívásukban legalább öt percet kértek az M1 híradójában főműsoridőben, hogy élő adásban mutathassák be a diákok szemszögét is az elmúlt időszak sorozatos kiállásainak okairól és hátteréről. Mivel erre nem kaptak lehetőséget, újabb megmozdulást szerveztek.
Egy celeb ment, egy jött
Bár leépítések idén nem voltak az MTVA-nál, egy nagy veszteség azért érte a köztévét: augusztus végén ugyanis távozott az M1-től a Híradó legismertebb arca, Németh Balázs. A hírről a Média1 számolt be elsőként. Mint írták: „Németh Balázs az M1 nemzeti hírtévévé alakítását követően, 2015-től szinte azonnal a csatorna egyik legismertebb arcává vált, ezért is emlegették őt kollégái „A Celeb” becenéven.
Ismertségéhez nagyban hozzájárult, hogy a műsorvezetőt, amikor még képernyőn volt, sokszor érte bírálat kívülről, ezért számos internetes mémben és Coub-videóban is szerepelt. (…)
Kommentárjai miatt a Médiatanács több alkalommal is elmarasztalta az állami tévécsatorna működtetőjét,
de tavaly decemberben a közmédia vezetése Egyesy Géza-díjjal ismerte el Németh Balázs munkáját. Németh Balázs az MTVA jól fizetett munkatársai közé tartozott: 2020-as, bírósági úton kiperelt hivatalos adatok szerint Németh Balázs munkája havi közel kétmillió forintjába került a közmédiának” – írta a Média1.
Később a HVG írta meg, hogy Németh – aki a 2023-as atlétikai világbajnokság szervezéséért felelős Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatója lett – a törvény által előírt juttatásokon túl távozásakor négyhavi távolléti díjban, bruttó 8 014 000 forintban részesült.
A közmédiánál folytatja viszont Kárász Róbert, pontosabban a Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-hez megy. Már az átigazolás bejelentése is igazi műsorrá alakult, 3 nap leforgása alatt ugyanis 3 különböző információ látott napvilágot ezzel kapcsolatban.
Az egykori ATV-s műsorvezetőről december 10-én jelent meg, hogy a köztévéhez igazol. December 11-én aztán a közmédia közölte, hogy a hír nem igaz, nem náluk fog dolgozni Kárász. Majd december 12-én a közmédia kiadott egy közleményt arról, hogy Kárász Róbert náluk fog dolgozni, csak épp nem egy az egyben. Kárász ugyanis nem az MTVA, hanem a Duna Médiaszolgáltató Zrt. dolgozó lesz, amelynek műsorait az MTVA gyártja.
Ahogy azt a hirado.hu megírta: „Az MTVA nem alkalmazza Kárász Róbertet, mert az MTVA egy műsorkészítő alap a törvény szerint, nem pedig médiaszolgáltató. Vagyis gyártja azokat a műsorokat, amelyeket tőle, vagyis az MTVA-tól a médiaszolgáltató Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megrendel. Mert a Duna nZrt. a törvény szerinti médiaszolgáltató. Tudjuk, bonyolult, de legalább 10 éve ez a rendszer..”
Kárász Róbert 2023. január 1-től egy kis létszámú kreatív stáb vezetője lesz – közölte a lap „A liberális portáloknak nem erényük a hitelesség – Képesek meggörbíteni a teret” című cikkében.
Nem azért nyert a Fidesz, mert csak az ő médiája jut el az emberekhez – a kormánypárti médiafölény igazi arca | atlatszo.hu
Az ellenzéki térfélen visszatérő sztereotípia, hogy a Fidesz választási sikerének egyik oka a médiafölénye: az, hogy választói tömegek csak a kormánypárti médiából tudnak tájékozódni, az offline média nagyrészt a kormány befolyása alatt áll, és sokan nem férnek hozzá a független médiához például az interneten keresztül. A statisztikák azonban nem egészen ezt mutatják: kormánypárti médiatúlsúly ugyan létezik, de nem úgy működik, ahogy azt sokan elképzelik. | Idén is szórta a pénzt a közmédia, a fejlesztéseket egy börtön is megirigyelhetné | Többek között új beléptető rendszerre és egérmozgást figyelő programra költött százmilliókat az éves szinten több mint 120 milliárdból gazdálkodó közmédia. Ám hiába minden kiadás, a legfrissebb beszámolójuk szerint még így sem tudják elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat. És bár a Duna Médiaszolgáltató leigazolta az ATV-s Kárász Róbertet, az M1 celebje, Németh Balázs közös megegyezéssel távozott a híradótól. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/12/29/iden-is-szorta-a-penzt-a-kozmedia-a-szabad-sajtoert-tuntetoket-tavoltarto-fejleszteseket-egy-borton-is-megirigyelhetne/ | 2022-12-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A 2022-es évben az adóforintok kárára nemzetközi politikai dzsemborit szervezett és szaunás irodaházba költözött az Alapjogokért Központ, milliárdokat kapott ingatlanra a Kommentár, az alakuló jobboldali folyóiratköteg pedig csak vitte a közpénzt — bár egy Orbán Ráhel-interjú azért csak összejött.
Az elmúlt esztendőben tovább építkezett az a kormánybarát álcivil birodalom, amelynek szervezetrendszeréről és pénzügyeiről a magyar sajtóban elsőként érdemben az Átlátszón írtunk. Olvasóink idén is tőlünk tudtak értesülni a sajátos színtér fontosabb eseményeiről.
Most öt pontban felidézzük, hogy miként zakatolt tovább a Fidesz-barát beszélő fejeket és a mögöttük álló álcivil gittegyleteket közpénzen felfújó masinéria 2022-ben.
Több százmillió forint politikai dzsemborira
Az Alapjogokért Központ 390 millió forint közpénzt kapott tavaly rendezvények, köztük „nemzetközi konferencia” szervezésére. A szervezetnek más hasonló kaliberű eseménye 2022-ben nem volt, így alappal következtettünk arra: a pénz javát a májusi budapesti CPAC-re költötték.
Sok millió forintjába kerülhetett a magyar adófizetőknek a budapesti CPAC | atlatszo.hu
Noha a hirdetmény csak idén júliusban jelent meg, a szerződést már korábban megkötötték: egészen pontosan idén május 6-án. Vagyis alig szűk két héttel azelőtt, hogy Orbán Viktor a Bálna rendezvénytermében a budapesti CPAC színpadán szónokolhatott, és körülbelül három hónappal azelőtt, hogy a magyar miniszterelnök Dallasban is fellépett a dobogóra.
Ez az amerikai konzervatív hátterű politikai dzsembori az évek során az amerikai republikánus párt belső mozgásait követve egyre inkább sodródott a szélsőjobbra, amíg mára a militáns trumpisták és összeesküvéselmélet-hívő politikusok kedvenc cirkuszává vált. Ráadásul utazó cirkusszá: tavaly nyolc különböző helyszínen rendeztek CPAC-et, ebből csak kétszer az Egyesült Államok területén.
Azt nem tudni, hogy milyen a pénzügyi konstrukció. Vagyis, hogy a nemzetközi CPAC-ek helyi társszervezői mit fizetnek a brand használatáért, a know-how-ért az amerikaiknak. Az Alapjogokért Központnak mindenesetre tisztes büdzsét biztosított közpénzből a magyar álcivil pénzosztó szervezet, a félállami Batthyány Lajos Alapítvány, amiből elméletben akár százmilliós franchise-díjra is telne.
Ennek azért van jelentősége, mert később, augusztusban Orbán Viktor miniszterelnök Dallasban, az egyik amerikai CPAC-en szónokolhatott meghívott előadóként. Akkor arról tájékoztatták a médiát, hogy nem kértek Orbántól külön pénzt azért, hogy beszédet tarthasson. Azt viszont nem tudni, hogy mennyit fizetett az Alapjogokért Központ a budapesti dzsembori kapcsán az amerikai szervezőknek a 390 millió forintos közpénzes büdzséből.
Orbán egyébként a budapesti rendezvényen is beszédet mondott.
Szaunás beköltözés
Nyáron számoltunk be arról, hogy a jelek szerint végre beköltöztek az Alapjogokért Központ derék munkatársai az exkluzív új székházukba. A budakeszi úti építmény pontban a Türk Tanács (a kipcsak nyitás jegyében közpénzből fenntartott) Ybl-villája és az Orbán-kormány által köztestületté emelt, kultúrharcos Magyar Művészeti Akadémia tulajdonában lévő Hild-villa között található.
Beköltözött a szaunás új székházába az Alapjogokért Központ | atlatszo.hu
Ha Orbán Viktor kormányát a magyar szavazópolgárok jövőre leváltják, a rezsimet barátságos jogi elemzésekkel és tévéokoskodással támogató, közpénzből élő Alapjogokért Központ munkatársainak nem kell majd a kertek alatt elbujdokolniuk. A szervezetet működtető nonprofit cég ugyanis tavaly hatszintes ingatlant vásárolt az elegáns Budakeszi úton.
Az épületről szóló legutóbbi cikkünk óta a kapu fölé került két biztonsági kamera, az óvatlan és kíváncsi tekintetek elől pedig a kerítést fedő sötét anyag védelmezi a Fidesz-barát elemzőintézet munkatársait, de a réseken benézve azért látni, hogy az udvar már tele van járművekkel. Egy sötétkék Volkswagen Tuareg SUV pedig főnökhöz illő helyre, azaz az épület főbejáratához parkírozott.
Évek óta követjük figyelemmel az Alapjogokért Központ székházügyének fejleményeit. Az Átlátszón számoltunk be először arról, hogy 2020-ban a Fidesz-közeli elemzőintézet 1,4 milliárd forintért megvette a Budakeszi úti ingatlant. Leírtuk azt is, hogy a hatszintes épület felújítására további 300 millió forintot költöttek.
Ennek keretében a -2. szinten szaunát, fitnesztermet, könyvtárszobát alakítottak ki az elemzőknek. A -1. szinten konferenciaterem, a földszinten elegáns lobby épült. „Az emelet a vezetői irodák szintje, ez a legnívósabb megjelenésű szint (…) a többi szinten elegáns, letisztult, de egyszerűbb belsőépítészeti megoldások megvalósítására kerül sor” a vonatkozó közbeszerzési hirdetmény szerint.
Luxi ingatlanra költhet 11,5 milliárd forintot a Kommentár
A Kommentár folyóirat főszerkesztője Békés Márton, akit többen az Orbán Viktor-féle rendszer egyik főideológusának tartanak. Nyáron derítettük ki, hogy a kormánylibling folyóirat 11,5 milliárd forintos támogatást kapott, amelynek „jelentős részét” egy budapesti képzési központra fordítják.
Ingatlanokra költhet több mint 11 milliárd közforintot a jobboldali Kommentár folyóirat | atlatszo.hu
A pénzből emellett „az Alapítvány budapesti irodájának létrehozására, az Alapítvány balatonszepezdi Képzési Központ befejező ütemére, kiegészítő funkciók létrehozására, a Kommentár Folyóirat budapesti rendezvényeinek helyszínét biztosító, valamint az Alapítvány vendégelőadói, kutatói és a képzésben részt vevő fiatalok részére a képzések ideje alatti szállás biztosítására szolgáló ingatlanok vásárlására” is költenek majd – írta az MCC megkeresésünkre.
A projekt várhatóan a palotanegyedbeli, Puskin u. 4. alatti épületben fog megvalósulni, amit két éve a kormány ingyenesen adott oda az állami vagyonból a folyóiratot kiadó Kommentár Alapítványnak. Az eredetileg a millennium idejében a Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete klubházaként felépült impozáns ingatlan felújítására aztán tervpályázatot írtak ki. Az épületben irodák és közösségi, „kreatív terek” mellett 500 fős befogadóképességű előadótermet alakítanak ki, de lesz éttermi, kávézó és kocsmarész is.
A Kommentár pénzének külön érdekessége, hogy az nem a szokásosan a hasonló álcivil szerveződéseket pénzelő Batthyány Lajos Alapítványtól, hanem a szintén félállami Mathias Corvinus Collegium Alapítványtól (MCC) érkezett. A tehetséggondozó intézményt – rossz nyelvek úgy tartják, fideszes káderképzőt — működtető MCC nemrégiben speciális jogi státuszt és 501 milliárd forintnyi állami vagyont kapott, úgyhogy van miből stafíroznia a folyóiratot.
A pénzből a képzési központ mellett „az Alapítvány budapesti irodájának létrehozására, az Alapítvány balatonszepezdi Képzési Központ befejező ütemére, kiegészítő funkciók létrehozására, a Kommentár Folyóirat budapesti rendezvényeinek helyszínét biztosító, valamint az Alapítvány vendégelőadói, kutatói és a képzésben részt vevő fiatalok részére a képzések ideje alatti szállás biztosítására szolgáló ingatlanok vásárlására” is költenek majd — írta az MCC megkeresésünkre.
Nem veszik a közpénzből készülő jobboldali folyóiratokat
Árbevételből alig 29 millió forintot szedett össze, ezzel szemben 576 millió forintot költött el 2021-ben a BL Nonprofit Kft. — olvastuk ki tavaly a cég 2021-es beszámolójából.
Nincs nagy kereslet a félállami jobbos folyóiratokra | atlatszo.hu
Árbevételből alig 29 millió forintot szedett össze, ezzel szemben 576 millió forintot költött el 2021-ben a BL Nonprofit Kft. – olvasható ki a cég nemrég megjelent, tavalyi évről szóló beszámolójából. Anyagjellegű ráfordításokra, köztük a cég által kiadott jobboldali folyóiratok kiadási költségeire 391 milliót, személyi jellegű kiadásokra 185 millió forintot költött tavaly a vállalat.
A BL Nonprofit Kft. adja ki a Magyar Krónika, a Hungarian Conservative és a Hungarian Review című folyóiratokat, valamint a Hype&Hyper nyomtatott dizájnmagazint is. A cég tulajdonosa az álcivil pénzosztó Batthyány Lajos Alapítvány.
A bevételi számok arra utalnak, hogy az adófizetők pénzéből kiadott mutatósnak, nemzetközinek és magasröptűnek szánt konzervatív magazinokat nem sokan olvashatják — piaci árukat kifizetve legalábbis biztosan nem.
Az Átlátszó újságírója korábban azt tapasztalta a Batthyány Lajos Alapítvány egy rendezvényén, hogy a Hungarian Review és a Magyar Krónika korábbi hónapokról megmaradt példányait kisebb kötegekben osztogatták a megjelent érdeklődőknek. A Hungarian Review egy példánya amúgy a folyóirat honlapja szerint 2500 forintba kerülne.
Orbán Ráhel-interjú a közpénzből kistafírozott dizájnmagazinban
A közpénzeket bevételező, félállami Batthyány Lajos Alapítvány a központi pénzosztó szervezete a Fidesz-barát álcivil építkezésnek. Az elmúlt években ők finanszírozták az Alapjogokért Központot. Részletesen feltérképeztük a pénzosztás mikéntjét, és külön cikkben mutattunk be számos kedvezményezettet a miniszterelnöki fiú Orbán Gáspár szakkollégiumi alapítványától kezdve a kormánypárti drogkutatókon át a Miniszterelnökség luxusbüféjében működő elit jogászklubig, vagy a saját bevallása szerint a közgazdaságtudománnyal hadilábon álló fideszes politikus Farkas Örst alkalmazó gazdaságkutató alapítványig.
Egy nemzetközi újságírói együttműködés részeként külön cikkben mutattuk be, hogy a támogatott szervezetek miként segítik a magyar kormány ultrakonzervatív politikáját; a Radicals with Reach című cikksorozat tavaly a legjobb európai kollaboratív újságírói projekteket díjazó IJ4EU Impact Awards tízes shortlistjére került.
A Batthyány Lajos Alapítvány pénzszórásának egy kedvezményezettjéről viszont soha nem gondoltuk volna, hogy valaha is lesz különösebb közéleti relevanciája. A Hype&Hyper dizájnmagazinról van szó, amelynek az online kiadása összesen 89 millió forintot kapott. A 4. pontunkban már említettük a nyomtatott Hype&Hyper kiadóját, a BL Nonprofit Kft.-t. A Hype&Hyper online verziójának viszont másik kiadója van, méghozzá a Hypeandhyper Nonprofit Kkt., ők kapták a szóban forgó támogatást online magazin fejlesztésére.
(Csak hogy még bonyolultabb legyen, a Hype&Hyper online webshopot pedig már egy harmadik entitás, a véletlenül sem nonprofit Filtz Europe Kft. üzemelteti).
Tavasszal aztán mégis akadt közéleti természetű érdekessége az online dizájnmagazinnak, ugyanis sajátos hangulatú interjút közöltek Orbán Ráhellel a miniszterelnöki leány új bababoltja kapcsán. Ez azért volt érdekes, mert Orbán Ráhelről régóta rebesgetik, hogy jelentős informális befolyása van a divat- és a dizájnügyekben elköltődő közpénzek vonatkozásában.
A Hype&Hyper közösségi felületein egyből kitört a népharag, egy Londonban élő magyar dizájner azt kommentelte a vonatkozó Instagram-poszt alá: hirtelen nagyon kíváncsi lett a magazin finanszírozásának hátterére. Kérésének örömmel tudtunk eleget tenni ebben a cikkben.
Az Orbán Ráhelt interjúvoló dizájnlap 89 millió forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól | atlatszo.hu
Mi a 2018 és 2020 közepe közötti időszakra rendelkezünk adatokkal; ebben az időszakban a BLA összesen 11,3 milliárd forintot bevételezett a kabinetirodától vagy a központi költségvetéstől. (A BLA azóta kvázi állami intézmény, úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvány rangjára emelkedett, és a kormánytól ingyen megkapta az önmagában is 9,9 milliárd forintos nyilvántartási értékű Hatvany-Lónyay villát is.)
Olvasóink hasonlóan informatív tájékoztatását reméljük végezni az új esztendőben is. Tartsatok velünk! Ha szerintetek is fontos, amit csinálunk, akkor jelöljétek be az értesítéseket a jobb alsó sarokban található haranggal, ne feledjétek a kedvencek közé rakni az oldalunkat Facebookon, és ha megtehetitek, támogassátok az Átlátszót 2023-ban is!
Címlapképi grafika: Jeney Flóra Anna | Így költötte az adóforintjaidat a kormánylibling álvicilek céges és ingatlanbirodalma az elmúlt évben | A 2022-es évben az adóforintok kárára nemzetközi politikai dzsemborit szervezett és szaunás irodaházba költözött az Alapjogokért Központ, milliárdokat kapott ingatlanra a Kommentár, az alakuló jobboldali folyóiratköteg pedig csak vitte a közpénzt — bár egy Orbán Ráhel-interjú azért csak összejött. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/01/igy-koltotte-az-adoforintjaidat-a-kormanylibling-alvicilek-ceges-es-ingatlanbirodalma-az-elmult-evben/ | 2023-01-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., a 4iG Nyrt. leányvállalatként működő Antenna Hungária Zrt., valamint a Vodafone Europe BV aláírták a megállapodást a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. megvásárlásáról – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint a 660 milliárd forint értékű tranzakcióval az Antenna Hungária 51 százalékos, míg a Magyar Állam képviseletében eljáró Corvinus Zrt. 49 százalékos közvetett tulajdont szerez a Vodafone Europe BV-től a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban. Ez a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb vállalati felvásárlása. A Vodafone Magyarország átvilágítása lezajlott, a pénzügyi zárásra várhatóan 2023. január 31-én kerül sor – olvasható az összegzésben.
"A háború és a szankciók sújtotta gazdasági helyzeteben sem szabad lemondanunk arról, hogy Magyarország versenyképessége, önállósága tovább erősödjön. A kormány kiemelt célja, hogy a bankszektor, az energiaszektor és a médiaszektort követően többségi nemzeti tulajdon alakuljon ki többek közt olyan nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban is, mint a biztosítási szektor és a távközlés. Ezt szolgálja a Vodafone Magyarország tulajdonrészének megvásárlása, amely tovább erősíti hazánk szuverenitását" - fogalmazott közleményében Nagy Márton.
A tájékoztatás szerint a Vodafone Magyarország a hazai telekommunikációs piac második legnagyobb szereplője, több mint 3,8 millió lakossági és üzleti előfizetőnek nyújt mobil, TV, szélessávú internet és vezetékes telefon szolgáltatásokat, továbbá a vállalat több mint 3 ezer munkavállalót foglalkoztat.
"A hamarosan lezáruló befektetés révén a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. – az állam nevében – a pénzügyi szektor mellett újabb nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú ágazatban, a távközlési szektorban szerez fontos részesedést" – közölte a gazdaságfejlesztési miniszter. | Január 31-ig lezárja az állam a Vodafone felvásárlását | A Vodafon 49 százalékát a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül vásárolja fel az állam. 51 százalék Antenna Hungária Zrt-é lesz. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/januar-31-ig-lezarja-az-allam-a-vodafone-felvasarlasat-255345 | 2023-01-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Fővárosi Főügyészség tavaly decemberben kiadott közleménye alapján már beszámoltunk a vádról. A hivatalos tájékoztatásban nem szerepelt ugyan a vádlottak neve, de Töröcskeiék könnyen beazonosíthatóak voltak. Az ügyészség szerint a milliárdos üzletember és felesége a cégükön keresztül többségi tulajdonosi befolyást szereztek egy pénzintézetben. Ez sem maradt titok, ez a Széchenyi Bank.
Ennek megszerzéséhez jelentős összegű hitelt vettek fel. A pénzintézet azonban már a kezdetektől veszteségesen működött, ezért a pénzügyi felügyelet tőkepótlásra utasította a tulajdonos céget, ám az sem erre, sem pedig a hitel visszafizetésére nem volt képes. Ezért a vád szerint Töröcskei arra jutott, hogy a szükséges anyagi forrásokat fiktív hitelek kihelyezése útján teremti elő. Ebben – bűnszervezetet alkotva – közreműködtek Töröcskei István vádlott-társai: a neje, az igazgatósági tagok és a hiteligénylők.
A kihelyezett, összesen másfél milliárd forintos fiktív hiteleket a vád szerint visszaforgatták a tulajdonos céghez, majd azt az előírt tőkepótlásra használták fel. A fiktív hitelek rendezését pedig a pénzintézet által – befektetési célzat látszatával – külföldi bankszámlára kihelyezett 1,7 milliárd forintos forrásból oldották meg.
Töröcskeiéket vádolják még azzal is, hogy 2013-ban több mint három és fél milliárd forint összegben helyeztek ki olyan hiteleket, amelyeket valójában nagyobb részben a pénzintézet megvásárlásához felvett hitel törlesztésére használtak fel, a fennmaradó résszel pedig sajátjukként rendelkeztek. Illetve történtek olyan hitelkihelyezések, amelyekkel vagyonkezelői kötelezettséget sértettek, és ezzel további több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a pénzintézetnek.
Néhány az ügyletek közül
Az egyik fiktív hitelügyletben – mint a vádiratban szerepel – a néhai Szebellédi István könyvvizsgáló közreműködött. Szebellédi 2014. március 4-én a vadászpuskájával lőtte fejbe magát zuglói irodájának garázsában. Szebellédi 2012. januárjában 225 millió forintos hitelkérelmet nyújtott be a bankhoz regionális vadászturizmus fellendítésére.
Ezt úgy hagyták jóvá, hogy a kockázatkezelő nem támogatta a hitelnyújtást, ráadásul a könyvvizsgáló üzleti tervet sem adott a pénzintézetnek. A megkapott összeget Szebellédi átutalta a többségi tulajdonában lévő cég számlájára, ahonnan még ugyanazon a napon továbbította Töröcskei vállalkozásához. Miután 2014-ben Szebellédi István meghalt, a hitel behajthatatlanná vált, és mintegy 250 millió forintos kintlevőség keletkezett. Ezt a követelést Töröcskei István cége megvásárolta, így a kár megtérült.
A fiktív hitelek felvétele, kifizetése és egy bizonyos cég révén való eljuttatása Töröcskei érdekeltségéhez, majd tőkepótlásra való felhasználása az ügyészség szerint meghatározott menetrend szerint történt. Előfordult, hogy a fedezet nélkül maradt hitelt egy újabb cég újabb hitelfelvételével váltották ki. Töröcskeiék több hitel visszafizetését úgy oldották meg, hogy a Széchenyi Banktól 1,7 milliárd forintot kihelyeztek egy külföldi bankhoz és onnan utalták át a törlesztéshez szükséges több százmillió forintokat.
Az egyik, 1,2 milliárd forintos hitelügylet a Rácz Fürdővel volt kapcsolatos. Ebből 950 millió forint került Töröcskei érdekeltségének a bankszámlájára, amelyből a Commerzbank Zrt.-nél fennálló hitelt törlesztették. Megállapították azt is, hogy az ügyletben részt vevő ITG Rácz Kft. a vásárolt követeléseket nem tudta haszonnal tovább értékesíteni, ami miatt a követelések értékvesztéseként 2,3 milliárd forintot írtak le, és a céget fel kellett számolni. A kft. a banknak a hitelt nem tudta törleszteni, ami 1,2 milliárd forintos kárt jelentett.
A vádpontok között szerepel a Vitézy Tamás cégcsoportjának, az Adriatiq Island Group d. d. hitelügylete is. Vitézy bátyjának első felesége a miniszterelnök édesanyjának volt testvére, és az üzletember elkötelezett híve volt a Fidesznek. „Előbb a Reform című hetilapot próbálta jobbos bulvárként újraindítani, de a Fidesz politikáját igazából az ingyenes Helyi Témával (korábban Thémával) támogatja” – írta az Átlátszó az üzletemberről.
Vitézy Tamás horvátországi cégcsoportja bajban volt, azért akart hitelt felvenni a Széchenyi Banktól. Az ügyészség szerint a hitelt úgy kapta meg a cégcsoport, hogy a hitelfelvétel feltételeinek nem feleltek meg, amivel Vitézy és Töröcskei is tisztában volt. Ráadásul a biztosítékul felajánlott ingatlanok nem az Adriatiq Island Group közvetlen tulajdonában voltak, és a horvát jogszabályok alapján nem is voltak megterhelhetőek. Az ügylet több sebből vérzett, de 500 millió forintot mégis átutaltak a cégcsoport számlájára.
Miután Vitézyék a hitelt nem törlesztették, a Széchenyi Bank felszámolója 2015 novemberében felmondta a szerződést. Végül Vitézy Tamás visszafizetett 242 milliót és a hitelszerződésből megszabadult. A horvátországi cégcsoportot végül felszámolták, ami miatt Vitézy Tamás egy Facebook-posztban arra hívta fel a figyelmét, hogy „az igazságszolgáltatással is szövetkező bűnözői maffiák miatt” senkinek a vagyona nincs biztonságban.
Az ügyészség Vitézy Tamásra négy év börtönben letöltendő szabadságvesztést kért, azzal, hogy csak a büntetés kétharmadának letöltése után szabadulhasson. Töröcskei Istvánra és feleségére kéri az ügyészség a legszigorúbb büntetést a bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűntettek miatt. 9, illetve 8 év időtartamú fegyházbüntetést. Ráadásul úgy, hogy a vádhatóság azt szeretné, hogy a teljes időt töltsék a rácsok mögött.
A harmad, a negyed, az ötöd és IX. rendű vádlott esetében is 8 év fegyházban letöltendő szabadságvesztést kér az ügyészség, a hatod rendű vádlottat pedig „csak” egy évvel kevesebb büntetéssel sújtaná, a X. rendű terheltnek pedig 6 és fél évet kellene a legszigorúbb végrehajtási fokozatban lehúznia. A többi vádlott több éves börtönbüntetésre számíthat, ha a bíróság egyetért a vádhatóság álláspontjával. | Fegyházbüntetés, kétes százmilliós hitelek és egy könyvvizsgáló, aki puskával lőtte főbe magát | Kilenc és nyolc év, fegyházban letöltendő szabadságvesztést kér az ügyészség Töröcskei István milliárdos üzletemberre és feleségére – derül ki a Blikk birtokába került vádiratból. A vádhatóság szerint különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt kell felelősségre vonni összesen 15 embert. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/szechenyi-bank-torocskei-istvan-sikkasztas-hutlen-kezeles-nyomozas-vademeles/e5j0m7p | 2023-01-09 13:01:32 | true | null | null | Blikk |
Az elmúlt években egyre többet lehetett hallani a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat működése körüli gyanús ügyekről, így lapunk megkeresett néhány képviselőt, hogy segítsenek megérteni a mostani csődhelyzet okait, illetve hogy miként értékelik a fővárosi vezetésnek a romaintegráció érdekében az elmúlt két évben kifejtett tevékenységét. Karácsony Gergely főpolgármester egy civilekkel tartott megbeszélésen nemrég úgy fogalmazott: „Ha valami nem sikerült az elmúlt két évben, ahhoz nem a politikai akarat, hanem a tőke hiányzott.” Abházi József, az FRNÖ képviselője viszont azt mondja, ez nem más mint színjáték:
„A Csóka János és társai által vezetett önkormányzat összejátszik a fővárosi vezetéssel, különösképpen Kerpel-Fronius Gábor átláthatóságért felelős főpolgármester-helyettessel.” A főváros vezetésének birtokában több olyan dokumentum is van, amelyek az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban megkerülhetetlen kérdésekre adhatnának választ, ezeket az FRNÖ képviselői mégsem tekinthették meg eddig. Többek között annak az iskolának a dokumentumai is a főpolgármester-helyettes rendelkezésére állnak, amelynek ügyében már több éve felmerült a hűtlen kezelés gyanúja, és emiatt több feljelentés is történt.
A csődhelyzet megértéséhez egy kicsit vissza kell tekinteni. A volt MSZP-s Csóka János Pál által vezetett önkormányzat üzemeltette az Európai Üzleti Polytechnikum Szakképző Iskolát, ennek kapcsán felmerült, hogy trükközhettek a normatív támogatás érdekében a tanárok és a tanulók számával. Ami biztos: az iskola üzemeltetése közben az önkormányzat több mint 177 millió forint tartozást halmozott fel, ennek kisebbik részét – 23 millió forintot – a Fővárosi Önkormányzat felé bérleti díj formájában, míg a nagyobbik részét a NAV és az Államkincstár felé a normatív támogatások szabálytalan felhasználása miatt.
Az iskola üzemeltetése kapcsán jelentkező anomáliák miatt a NAV nyomozást is indított költségvetési csalás gyanúja miatt. Az arányok érzékeltetésére Abházi kiemelte: az önkormányzat éves támogatása kilencmillió forint. Az FRNÖ számláját azóta zárolták, így lényegében ellehetetlenült a működése. Az érintettek, köztük az FRNÖ elnöke, Csóka János Pál és az iskola volt igazgatója Purebl Balázs állítja, a nyomozó hatóság nem hallgatta ki őket a lassan öt éve húzódó ügyben.
Gyanús ingatlaneladás
Nem az iskola volt az egyetlen az önkormányzatot érintő visszásság az évek alatt. Abházi lapunknak kiemelte, a Fővárosi Roma Kulturális Központ (Frokk) körül is évek óta gyülekeznek a felhők. „Több olyan információt is kapott a főváros, hogy működésképtelen az intézmény, mégis húzzák és halasztják az igazgató, Kathy-Horváth Lajos menesztését és a gazdasági átvilágítást” – mondta a képviselő.
Az iskolával és több, az önkormányzatot érintő visszás üggyel kapcsolatban Abházi és néhány képviselő megpróbált egy vizsgálóbizottságot felállítani, ezt azonban Csóka és társai leszavazták. Egy 2020-ban kelt levél tanúsága szerint az iskola ügyében a számlák és egyéb dokumentumok átadás-átvétele addig még nem történt meg menetrendszerűen. Ezt a tényt tartalmazza egy a képviselő által a Központi Nyomozó Főügyészség részére eljuttatott feljelentés is, amely úgy fogalmaz: „Csóka János az iratokat a 2019. novemberi átadásra nem készítette elő.”
Az iratok egy jelentős része azóta Abházi tudomása szerint már a főváros birtokában van, leszámítva azokat, amelyeket a nyomozó hatóságok lefoglaltak. Ezeknek a dokumentumoknak a rendelkezésre állása alapvető feltétele a vizsgálat lefolytatásának, ahogyan azt a levélben is írja, vizsgálat azonban a mai napig nem indult.
A képviselő szerint azonban a dokumentumok kapcsán már önmagában érdekes kiemelni, hogy azok személyes adatokat is tartalmazhatnak a gyerekekről, illetve ezek azok, amelyek alapján eljárást lehetne indítani az ügyben, ami – amennyiben a dokumentumok vizsgálata szabálytalanságot, esetleges törvénytelenséget tárna fel – a Fővárosi Önkormányzat feladata lenne, mégis igyekeznek ezt a Fővárosi Kormányhivatalra tolni. Abházi József ezzel kapcsolatban meg is kereste a Fővárosi Kormányhivatalt, ahonnan azt a választ kapta, hogy a hivatalnak az ügyben nincsen eljárási jogköre, az a fővárost és a bíróságot illeti meg.
A másik kérdés Abházi szerint az, hogy miért hagyta a főváros az FRNÖ bérletidíj-tartozását 23 millió forintra növekedni? „Engem ha nem fizetem az albérletem, két hónap múlva kilakoltatnak. Hogy lehet, hogy a főváros hagyta éveken keresztül halmozódni a tartozást? Ha volt részletfizetési kérelem, akkor azt ki kezdeményezte, amikor ehhez a képviselő-testület jóváhagyására is szükség van. Illetve mikor történt ez, hiszen már évek óta tudható volt, hogy érdemi munka nem zajlik az intézményben” – teszi fel a kérdéseket a képviselő, aki úgy érzi, erre magyarázat lehet a nemrégiben eladott Romano Kher Fővárosi Roma Művelődési Ház épülete.
„Értékesítettek egy több mint kétezer négyzetméteres ingatlant, majd cserébe felajánlottak egy Király utcai épületet, ami negyedakkora, és funkciójában jóval korlátozottabb – hangsúlyozta Abházi, majd hozzátette: – Amikor Karácsony Gergely azt mondja, hogy nincsen pénz, akkor érdemes elgondolkodni rajta, hogy a két épület különbözete hová került? Hiszen jelentős alapterületbeli különbség van az épületek között.”
Baráti tárgyalások
Az, hogy Csóka János Pál tárgyalt a fővárosi vezetéssel, egy szeptemberi közgyűlés leiratából is kitűnik. Ezen az ülésen Abházi szót kért, és arról faggatta az elnököt, hogy miről tárgyalt heteken keresztül Kerpel-Fronius Gáborral, szándékukban
áll-e kifizetni a tartozást. Csóka azzal kezdte, hogy megkérdezte Abházit, honnan tud ő erről, majd válaszában kijelentette, hogy találkozott Kerpel úrral, mert a barátja. Aztán felhívta Abházi figyelmét, hogy a magánéletében ne vájkáljon.
A tartozással kapcsolatban az elnök pontosította az összeget majd jelezte: „Mi közben fizettünk be tartozásokat.” Az, hogy ez miként volt lehetséges, szintén kérdéses a képviselő szerint, hiszen az FRNÖ számláján inkasszó van, így az oda érkező pénzeket mindenképpen elvonják. Decemberben aztán egy érdekes megoldás született a helyzetre a Romano Kher eladása után. A Fővárosi Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött az FRNÖ-vel a szervezet alapvető működéséhez szükséges költségek biztosításáról. Ez a megállapodás úgy módosult, hogy fedezhetővé váltak az önkormányzat jogi és egyéb szaktanácsadói számlái is, amire a megkérdezett képviselők szerint magyarázat lehet az önkormányzat és elnökének jogi ügyeivel kapcsolatos kiadások jövőbeni fedezete.
Az tehát nem kérdéses hogy az Európai Üzleti Polytechnikum Szakképző Iskola üzemeltetése közben az FRNÖ vezetői súlyos hibákat vétettek, amikkel tartozást halmoztak fel mind az állam, mind a főváros felé, ezzel pedig ellehetetlenítették az FRNÖ működését. A kérdés Abházi szerint már csak az, hogy hol vannak a felelősök, és miért nem lehet őket elszámoltatni.
Akkor hol vannak a felelősök?
„Két feljelentés történt, lassan öt éve tart az ügy, és még a mai napig nem hallgattak ki senkit, nem is gyanúsítottak meg senkit.
A lefoglalt iratokból könnyen meg lehetne állapítani az igazságot. Kerpel-Fronius Gábor egyébként nem megfelelő gazdálkodás címén egyszer már indított vizsgálatot az önkormányzat ellen. Akkor a normál működési költség felhasználása körül találtak visszásságokat, az átláthatóságért is felelős főpolgármester-helyettes mégsem tett feljelentést, ahogy az iskola esetében sem.” Abházi szerint az is figyelemre méltó, hogy korábban Csóka János lázadozott a Frokk-épület eladása miatt, ma már azonban a csendes beletörődés jellemzi a képviselők szerint.
Új épület van ugyan, új igazgató a problémás intézmény élére azonban nincs, ahogy arról sem tudnak semmit az önkormányzat képviselői, hogy a két épület különbözete mennyi és azt mire kívánja felhasználni a főváros. „A Momentum rendszeresen az átláthatóságot hangsúlyozza, miközben a párt oszlopos tagja, Kerpel-Fronius Gábor átláthatóságért is felelős főpolgármester-helyettes tétlenül nézi ahogy a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzaton belül maffiamódszerekkel tüntetik el a kisebbség felzárkóztatására szánt összegeket.
Ha ez az elmúlt két év integrációs programja, akkor ez teljes bukás – vonja meg a mérleget a képviselő. – Ezek után, hogy várhatja a baloldal, hogy a cigányság bízni fog bennük, ha ilyen ügyeket nem sikerül tisztázni, miközben átláthatóságról beszélnek?” Abházi jelezte, az ügyet részéről még nem tekinti lezártnak. „A vizsgálóbizottságot leszavazták, de vannak még olyan jogi lehetőségek, amikkel élni fogok annak érdekében, hogy a felelősök végre el legyenek számoltatva.”
Lapunk megkérdezte Csóka János Pált is, arra voltunk kíváncsiak, hogy a felmerülő csődhelyzet megoldására vannak-e tervei a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzatnak, illetve az eladott épületből származó többletpénz felhasználásáról vannak-e információi: „A csődhelyzet rendezésére vannak tervek, a belügyminisztériumhoz kívánunk fordulni” – mondta el lapunknak az önkormányzat elnöke.
Az épületeladásból származó összegről azonban ő sem tudott információval szolgálni, azt azonban elmondta, hogy tudomása szerint a főváros vezetése az összeget a Napház, valamint az új Király utcai épület felújítására kívánja fordítani. Csóka hozzátette: „Vannak az önkormányzaton belül olyan képviselők, akik mindenféle lenyúlást vizionálnak a szakképző iskola kapcsán, mindazonáltal ez az ügy már öt éve húzódik, engem pedig még továbbra sem hallgattak ki. Akkor nem lehetünk mi akkora bűnözők, mint azt egyesek állítják.” | Csőd, nyomozás és sunnyogás | Nem az iskola volt az egyetlen az önkormányzatot érintő visszásság az évek alatt. Abházi lapunknak kiemelte, a Fővárosi Roma Kulturális Központ (Frokk) körül is évek óta gyülekeznek a felhők. „Több olyan információt is kapott a főváros, hogy működésképtelen az intézmény, mégis húzzák és halasztják az igazgató, Kathy-Horváth Lajos menesztését és a gazdasági átvilágítást” – mondta a képviselő. | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20220211-csod-nyomozas-es-sunnyogas | 2023-01-10 10:08:12 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Ötmillió forintos jegyzett tőkével tavaly év végén bejegyezték az Oltóanyaggyár Zrt.-t, amely cégnek a kormány meghatározó szerepet szán a magyar vakcinagyártásban. A cégnyilvántartás szerint a vállalat bejegyzése december 15-től hatályos. Az alapító a Debreceni Egyetem, a jegyzett tőkét pedig öt darab, egyenként 1 millió forintos névre szóló törzsrészvény alkotja.
A cég megalapítása időben szinte egybeesett a kormány határozatával, melyben "egyetértett azzal, hogy a Debreceni Egyetem a Nemzeti Népegészségügyi Központtal együttműködve végezzel el a koronavírus elleni nemzeti oltóanyag kifejlesztését". Még az előző évi költségvetést terhelve rögvest biztosítottak is 1,63 milliárd forintot a büdzsének az egyetemek, főiskolák finanszírozására szolgáló keretében, további 369,9 millió forintot pedig közvetlenül a Nemzeti Népegészségügyi Központ javára.
A hazai vakcinagyártásról először május táján jött hír, az Operatív Törzs akkor számolt be arról, hogy megkezdődött a munka, folynak a tesztelések, amit akkor ígéretesnek mondott Müller Cecília országot tisztifőorvos. Ezt követően az előző év végén jött újabb hír, akkor a Pénzügyminisztérium említette meg a nagyon fontos döntések között az Oltóanyaggyár megvalósításának előkészítését a 860 milliárd forintos év végi csomag részeként.
A cég székhelye megegyezik a Debreceni Egyetem címével. Főtevékenysége szerint épületépítési projekt szervezésével foglalkoznak, de felvették a tevékenységi körbe a lakó- és nem lakó épület építését, valamint a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadását, üzemeltetését. Vagyis csupa olyan tevékenységet, amely nem kapcsolódik szorosan a kutatómunkához, hanem annak infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez.
Ez alapján lehet, hogy projektcégről van szó, bár a közreműködők személye inkább a kutatási irányt feltételezi.
Az igazgatóság egy tagból áll, Prépost Eszter Anna a vezérigazgató. A felügyelőbizottságban hárman ülnek: Szabados Andrea, Kereki Edina és Takács Evelin. A női kvóta tehát maradéktalanul érvényesül.
Prépost Esztert az egyetem tudományos igazgatójaként említik korábbi beszámolók, az intézmény honlapján jelenleg a Felsőoktatási-Ipari Együttműködési Központ ügyvivő-szakértőként mutatják be. Az interneten elérhető életrajza szerint az orvosi egyetem elvégzése után multinacionális gyógyszeripari vállalatoknál dolgozott a gyógyszerfejlesztés, kiemelten klinikai vizsgálati területen. Karrierjének egy pontján közép-kelet-európai regionális vezetői pozíciót is betöltött. Ezt követően egy "magyar kockázatitőke alapkezelő kutató-fejlesztő vállalatnak" volt az ügyvezetője - klinikai fejlesztéseket irányítva. Aztán 2017-ben a Debreceni Egyetemen felsőoktatási és egészségipari együttműködésekért felelős tudományos igazgatói kinevezést kapott, mely során "számos, ipari partnerrel közös egyetemi projekt koncepcionális előkészítését és ütemezett kivitelezését felügyeli a szakmai megvalósítók irányításával, összesen 20+ milliárdos költségvetés felett diszponálva, kiemelten egészségiparra koncentrálva."
A cégadatokból visszakövethetően valóban nem lesz ismeretlen terep a vállalatvezetés Prépost Eszter számára, aki tulajdonosa, egyben vezérigazgatója a debreceni bejegyzésű, 20,8 millió forintos jegyzett tőkéjű BBS NanoMedicina Zrt.-nek, A vállalkozás korábban a Primus III. Kockázati Tőkealap tulajdonában állt - nem kizárt, hogy ez a cég megegyezik az életrajzban említett tőkealappal. A fő profil szerint biotechnológiai kutatással, fejlesztéssel foglalkozó BBS NanoMedicina egyébként a 2020-at megelőző öt évben (tavalyról még nincs beszámoló) veszteséges volt, 2019-ben például -52 millió forint adózott eredményt értek el.
Ennél korábbi, de ugyanarra a debreceni címre bejegyzett cég a BBS Nanotechnológiai Kutatási és Fejlesztési Kft., amelyik "Egyéb természettudományi, műszaki kutatássall, fejlesztéssel" foglalkozik kiemelten. Ennek a 3,1 millió forintos jegyzett tőkéjű vállalkozásnak is Prépost Eszter az ügyvezetője, míg a két tulajdonosa közül az egyik az előbb bemutatott BBS NanoMedicina Zrt., a másik pedig az Asianet Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Utóbbi a Bánó-családhoz kötődik, és üzleti kapcsolati hálójában szlovákiai cég is felbukkan.
Érdemes külön felhívni a figyelmet az Asianet Hungary Kft.-re, a cég ugyanis 2013 táján beleütközött az akkoriban "intenzív piacszerzésen" dolgozó - nem mellékesen Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető - Elios Zrt.-be. A felek között üzleti vita alakult ki - számolt be akkoriban az Átlátszó - mely perhez vezetett.
Visszatérve az aktuális cégügyekhez, a BBS Nanotechnológia Kft. 2019-es üzleti beszámolója szerint -32,6 milliós adózott eredménnyel zártak, de szemben a másik BBS-társasággal, voltak olyan éveik, amikor pozitív volt az eredményük. Mint például 2018-ban, amikor 351 millióval zártak.
A felügyelőbizottsági tagok céges múltja is tartogat érdekességet. Kereki Edina ugyanis tulajdonos egy olyan, felszámolás alatt lévő cégben - a Deszab Trade Kft.-ben - ahol egyik tulajdonostársa Böőr Zoltán. Akinek a születési dátuma alapján szinte biztosan a korábbi labdarúgóról van szó. A Debreceni VSC-vel háromszoros magyar bajnok - de Újpesten is megfordult - focista utolsó profi évét 2015-ben zárta le a labdarúgásban. | Egy volt futballista és Tiborcz István neve is felbukkan a magyar oltóanyaggyár történetében | A hazai vakcinagyártásról először május táján jött hír, az Operatív Törzs akkor számolt be arról, hogy megkezdődött a munka, folynak a tesztelések, amit akkor ígéretesnek mondott Müller Cecília országot tisztifőorvos. Ezt követően az előző év végén jött újabb hír, akkor a Pénzügyminisztérium említette meg a nagyon fontos döntések között az Oltóanyaggyár megvalósításának előkészítését a 860 milliárd forintos év végi csomag részeként. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/egy-volt-futballista-es-tiborcz-istvan-neve-is-felbukkan-magyar-oltoanyaggyar-torteneteben-.html | 2023-01-04 12:31:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Fidesz nagy cégvásárlásai közül is kiemelkedik a hétfőn aláírt Vodafone-ügylet. Ha a teljes vételárat nézzük, akkor forintban ennél nagyobb tranzakció 2010 óta nem volt. Ráadásul a 660 milliárdos összeget szinte teljes egészében az állam finanszírozza. Bár a távközlési cég 51 százaléka egy tőzsdei vállalathoz, a kormányközeli 4iG Nyrt-hez kerül, ám az új többségi tulajdonos nagyrészt állami bankok hiteléből fedezi a vásárlást.
A második legnagyobb
A 4iG hétfőn reggel jelentette be a budapesti tőzsde honlapján, hogy
a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. által képviselt magyar állammal közösen végleges adásvételi szerződést kötött … Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Zrt.-nek a … megvásárlására.
A közleményben (pdf) nem véletlenül hangsúlyozták a távközlési vállalat piaci pozícióját, a tranzakcióval ugyanis minden bizonnyal egy újabb iparágban valósul meg a régóta áhított magyarosítás. Orbán Viktor miniszterelnök 2016 őszén tette egészen egyértelművé, hogy néhány kiemelt iparágban a többségi magyar tulajdon elérése a kabinet célja. A kormányfő egészen pontosan úgy fogalmazott: ezeken a területeken „muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön”. Bár a távközlés akkor nem volt a miniszterelnök által említett szektorok között, az elmúlt években nagyon látványosan igyekszik ezen a területen is teret nyerni a kormányközeli gazdasági elit.
A Vodafone pedig tényleg nagy préda. A vállalat már akkor is fontos szereplő volt a piacon, amikor még csak a harmadik legnagyobb mobilszolgáltatóként lehetett rá hivatkozni (pdf), néhány éve azonban megvette a UPC Magyarországot, és azóta a vezetékes szegmensben is a legnagyobbak között van (pdf). A helyhez kötött internetet minden negyedik-ötödik háztartás és cég tőlük veszi, és a tévés piacon sem sokkal alacsonyabb ennél a részesedésük.
Mind a két szegmensben a második-harmadik helyen vannak, és az elmúlt években a mobil szektorban is erősen szorongatják az egykori Telenort, jelenlegi Yettelt. Így tényleg egyáltalán nem túlzás a második legnagyobb távközlési cégként hivatkozni rájuk (a minden szegmensben piacvezető Magyar Telekom után).
Ennek megfelelően az ügylet értéke is kifejezetten magas. Bár az augusztusban bedobott 715 milliárd forintnál végül némileg kevesebb, 660 milliárd forint lesz a vételár, így is ez a legdrágább tranzakció, amelyben az állam részt vett 2010 óta. Igaz csak a teljes összeget nézve, hiszen ezúttal nem állam az egyedüli vevő, mint mondjuk a Mol 21 százalékos, 583 milliárd forintot érő pakettjének megvásárlásakor. Most a vételár 51 százalékát a 4iG, egészen pontosan a tőzsdei cég, szintén korábban állami tulajdonban lévő leánya, az Antenna Hungária fizeti ki.
Soknak tűnik az ár
Magyarul a tranzakció elvileg legalább részben piaci. Ezért is érdekes, hogy az ügylet értékelése körül a kezdetek óta elég komoly viták vannak, és szakértők többsége szerint elég masszívan túlárazva vásárol az állam, illetve a 4iG. Ahogy a korábbi cikkünkben is írtunk róla, ennyi pénzért a Vodafone nagyon nem tűnik jó vételnek, és ezen az sem változtatott, hogy végül alacsonyabb lett a vételár.
Az biztos, hogy az anyavállat ennél jóval kisebb értéken tartotta nyilván a könyveiben a Vodafone Magyarország Zrt-t. A brit távközlési csoport legutóbbi beszámolójában 1,34 milliárd euróra értékelte az akkor már eladásra szánt céget (pdf), aminél durván 350 millió euróval, azaz jelenlegi árfolyamon közel 140 milliárd forinttal kapott többet*Mind a két összeg nettó érték. Jászai Gellért a 4iG elnöke és többségi tulajdonosa korábban azt nyilatkozta, hogy a cégérték nem azonos a vételárral, utóbbit ugyanis az átvilágítás során esetlegesen felmerülő tételek mellett a Vodafone adósságállományának törlesztése, tőkésítése is befolyásolhatja. Éppen ezért a Vodafone könyveiben is a nettó eszközértéket vettük figyelembe..
Ha a jövedelmezősége alapján vizsgáljuk a vállalatot, akkor is túlzónak tűnik az ár. A 4iG közleményében külön kiemelte, hogy a 660 milliárd forintos vételár
a Vodafone Magyarország 2022. március 31-én lezárt üzleti évben elért EBITDA-jának 7,1-szeresét teszi ki.
Azaz a vevők 7,1-szer annyit fizetnek a vállalatért, amennyi annak kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti nyeresége volt.
Még ha attól eltekintünk, hogy a Vodafone a saját közleményében ennél jóval magasabb, 8,4-es szorzót írt*Vélhetően némileg módosított nyereségszámmal kalkuláltak., a mutató így is kiugróan magasnak tűnik ágazati összevetésben. Bár a nyugat-európai távközlési cégek között akad olyan, amelyiknek piaci értéke akár az EBITDA-ja 7-9-szeresét is eléri (ez az úgynevezett EV/EBITDA mutató), a régiónkban inkább 4 körüli szorzó a jellemző.
Hitel, hitel és hitel
Azt már megszokhattuk, hogy a magyar állam vevőként nem mindig árérzékeny, így nem ritka, hogy vastagon fog a ceruza. A mostani magasnak tűnő vételár azért furcsa, mert piaci résztvevője is van a tranzakciónak. Más kérdés, hogy a 4iG (pontosabban az Antenna Hungária) részét is főleg az állam, egészen pontosan két állami bank finanszírozza.
A kormányzat vasárnap határozatban bólintott rá, hogy az állam kezességet vállaljon az MFB Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott legfeljebb 425 millió euró összegű hitelre*A magyar államot egészen pontosan a tőkekövetelés 80 százalékáig terheli visszavonhatatlan készfizető kezesség.. A kormányhatározatban szereplő összeg azonban a vételár Antenna Hungáriára eső részének legfeljebb felét fedezheti, a cégnek pedig a legutóbbi elérhető adatok szerint annyi saját pénze nincs, hogy a különbözetet ki tudja fizetni. Az Antenna Hungária tavaly év végi 8,5 milliárd forintjából a Vodafone másfél százaléka sem jönne ki, és bár a 4iG-nek szeptermber végén 83 milliárd forintnyi készpénze volt, a hiányzó részre ez sem elég.
Erre azonban nem is volt szükség: az elérhető adatok alapján ugyanis
az Antenna Hungária az MFB-jénél is nagyobb hitelt kaphatott a szintén állami EXIM Banktól.
Legalábbis a pénzintézet 750 millió euró tőke és járulékai erejéig jegyzett be zálogjogot az AH valamennyi ingóságára, és jövőbeli bevételt hozó szerződésére.
Magyarul a tranzakciót nagyon nagy részben hitelből finanszírozta a 4iG, így pedig a legfontosabb kérdés egyértelműen az, hogy milyen feltételekkel kapták a kölcsönt. Ha ugyanis sikerült kedvező kondíciókat elérni az állami bankoknál, akkor már nem feltétlenül annyira túlárazott a tranzakció, vagy legalábbis sokat javulhat a megtérülése.
Az Antenna Hungáriát és a 4iG-t megkérdeztük a hitelek feltételeiről, de megkeresésünkre nem érkezett válasz, és ha érkezik, vélhetően akkor sem árul(hat)nak el részleteket, hiszen az ilyen szerződések jellemzően üzleti titoknak minősülnek. A már idézet kormányhatározatból ugyanakkor annyi kiderült, hogy a
hitel éves ügyleti kamata a futamidő első 5 évében fix, mértéke az MFB Zrt. forrásköltségének, a forrásköltség felárának, a banküzemi spreadnek és az ügylet kockázati kamatfelárának együttes összege;
A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint ez alapján reálisan 7-9 százalék között lehet a kamat, ami mellett elég nehéz elképzelni, hogy megtérül a befektetés.
Yettel, Vodafone, Digi
Más kérdés, hogy az ügyletnek egész biztosan lesznek szinergiahatásai, hiszen az Antenna Hungária, és a 4iG elég masszív távközlési portfóliót vásárolt össze mostanra. Az AH 2019-ben vásárolta meg a Yettel (akkor még Telenor) 25 százalékos részesedését, a 4iG pedig szinte pontosan egy éve szerezte meg a korábban román kézben lévő Digit és leányvállalatait.
Ez egyébként versenyjogi kérdéseket is felvet, így ugyanis a 4iG elég nagy szeletet harap ki magának a szektorból, különösen a vezetékes szegmensben.
A Vodafone és a Digi együttes részesedése a tévés és a helyhez kötött internet piacán is több, mint negyven százalékos,
ami elég erős piaci koncentrációnak számít. A mobil szektorban a kisebbségi-Yettel tulajdonhányad miatt nem lehet összeadni a részesedéseket, ugyanakkor tulajdonosként a 4iG ráláthat a jövőben a Vodafone egyik legnagyobb konkurensének stratégiájára, ami azért elég komoly előnyt jelent.
Itthon ennek ellenére fel sem merült, hogy az ügyletet vizsgálnia kellene a versenyhivatalnak, mivel a tranzakciót nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítették. A Szabad Európa szerint ugyanakkor uniós és köztük magyar jogászprofesszorok jelezték az Európai Unió Bizottságának, hogy az uniós versenyhivatalnak meg kellene vizsgálnia a felvásárlást.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég 17. havi nyugdíjat is fizethetne a kormány, ha nem venne repteretNem látszik, miért lesz jobb az országnak, ha kiad a reptérért annyi pénzt, amennyiből három évig duplázni lehetne a tanárok fizetését. A megtérülésnél a több évtizedes távlat a kedvező forgatókönyv.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs értelme a magyar Vodafone-t felvásárolni, ha csak a számokat nézzükBiztos, hogy sok mindent nem látunk a NER szándékaiból, mert pusztán üzleti alapon ez így nem áll meg, legalábbis az elérhető legfrissebb számok alapján.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint százmilliárd forintért vette meg az állam a Telenor negyedétPetr Kellner többségi tulajdonos, a leggazdagabb cseh üzletember valószínűleg forintmilliárdokat keresett az ügyleten. | Olcsóbb lett a Vodafone, így vajon már megéri? | Bár a Vodafone többségi tulajdonosa a kormányközeli 4iG lesz, lényegében a teljes vételárat az állam finanszírozza. A versenyhivatalnak is lenne mit vizsgálnia, de nem teszi. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230109/olcsobb-lett-a-vodafone-igy-vajon-mar-megeri/ | 2023-01-09 11:38:00 | true | null | null | G7 |
Ennyi volt? Szerdától bezár a Katona téri parkolóház | Ideiglenes jelleggel, január 11-től bezár a piac melletti parkolóház, melynek oka, hogy bár az EVAT és a képviselők egy része mindent megtett, nem sikerült megkötni a tulajdonos és az önkormányzat közötti szerződést. Nem is akármilyen okból. | null | 1 | https://egerinfo.com/2023/01/05/rendkivuli-hir-szerdatol-bezar-a-katona-teri-parkolohaz/ | 2023-01-05 14:56:00 | true | null | null | egerinfo.com |
|
Növelné jelenlétét a Mol a zöldenergia-termelésben, ezért a pénteki tőzsdezárás után a kizárólagos tulajdonában álló Mol RES Investments Zrt. szindikátusi és összehangoltsági szerződéseket írt alá a Diófa Alapkezelő Zrt. által kezelt Főnix Magántőkealappal és az Indotek-Investments Zrt. által kezelt Riverland Magántőkealappal. A felek célja, hogy többségi befolyást és közös irányítást szerezzenek az Alteo Nyrt. felett.
A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett közleményből kiderül: annak érdekében, hogy többségi befolyást szerezzenek minden összehangoltan eljáró fél külön-külön adásvételi szerződést írt alá az Alteo többségi tulajdonosával, a Wallis Asset Managament Zrt.-vel az Alteo alaptőkéjéből 3,330 százalékos, összességében pedig 9,990 százalékos részesedést megtestesítő törzsrészvények megvásárlásáról. A részvényenkénti vételár az adásvételi szerződés szerint 2872 forint volt.
Az Alteo egy széles portfólióval rendelkező energetikai szolgáltató és kereskedő vállalat, részvényeinek értéke 2022-ben 51 százalékkal emelkedett, ezzel a BÉT legjobb teljesítményét nyújtva. A cég 69 megawatt megújuló, főként szél és napenergia termelő kapacitással rendelkezik, ezen felül, a hagyományos áram és hőtermelés is jelentős részesedéssel bír az Alteo üzleti tevékenységében. Továbbá üzemeltetési és karbantartási szolgáltatásokat is nyújt ipari erőműveknek, valamint aktív az energiakereskedelem, a hulladékkezelés és az e-mobilitás területén is.
Azért, hogy a Wallis AM tulajdonában lévő teljes, 61,557 százalékot kitevő részvénycsomagot megszerezzék, egy további adásvételi szerződést is aláírtak, az ebben foglalt részvényeket szintén egyenlően osztja el a Mol és a két tőkealap. Ennek a tranzakciónak a befelyezéséhez még szükség van az MNB jóváhagyására, valamint a MEKH és a GVH engedélyének megszerzésére.
A Mol csoport 2025-ig 1 milliárd dollárt tervez befektetni fenntarthatósági beruházásokba, amihez fontos mérföldkövet jelent ez a befektetés is – olvasható a társaság közleményében. | Részesedést vásárol a Mol az Alteóban | A Mol mellett Tiborcz István és Jellinek Dániel érdekeltsége is ott van az üzletben. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20221217_mol_alteo_felvasarlas_reszesedes | 2022-12-17 11:24:00 | true | null | null | HVG |
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt. és a Vodafone Europe BV aláírták a megállapodást a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. megvásárlásáról – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn reggel.
A miniszter közleménye szerint a 660 milliárd forintos tranzakcióval az Antenna Hungária 51 százalékos, míg a Magyar Állam képviseletében eljáró Corvinus Zrt. 49 százalékos közvetett tulajdont szerez a Vodafone Europe BV-től a második legnagyobb magyarországi távközlési vállalatban. A közlemény szerint a Vodafone Magyarország átvilágítása lezajlott, a pénzügyi zárásra várhatóan 2023. január 31-én kerül sor.
Nagy Márton azt mondta, hogy „a kormány kiemelt célja, hogy a bankszektort, az energiaszektort és a médiaszektort követően többségi nemzeti tulajdon alakuljon ki többek között olyan nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban, mint a biztosítási szektor és a távközlés”. A miniszter szerint a Vodafone Magyarország felvásárlása ezt a célt szolgálja, a transzfer pedig „tovább erősíti hazánk szuverenitását”.
Egy vasárnap kiadott, friss kormányhatározattal 425 millió eurós hitelkeret biztosítását hagyta jóvá a kormány a Magyar Fejlesztési Bank számára azzal, hogy a tőkekövetelés nyolcvan százalékára kezességet vállal. A friss kormányhatározat értelmében az MFB a hitelkeretet a Vodafone Magyarország 51 százalékos tulajdonrészéhez biztosíthatja az Antenna Hungáriának. | Január 31-ig lezárja az állam a Vodafone felvásárlását | A távközlési vállalat 49 százalékát a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül vásárolják fel. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230109_vodafone_4ig_antenna_hungaria_allam | 2023-01-09 08:21:00 | true | null | null | HVG |
Versenytorzító hagyományt folytat a kormány a nemzetstratégiai jelentőségű Vodafone-felvásárlással
Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt. A miniszterelnök az évek során rengeteg területen intézkedett így – felidézzük a legemlékezetesebb GVH-elpöcköléseket.
Hétfő esti rendeletével Orbán Viktor nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette azt, hogy 660 milliárd forint értékű felvásárlás keretében az Antenna Hungária (AH) közvetlen és egyedüli irányítást szerez a Vodafone Magyarország felett. Ezzel a húzással a kormány meggátolja azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a munkáját végezze - azaz, hogy megvizsgálhasson egy, a piac torzításának és a versenyszabályok áthágásának gyanúját alaposan felvető ügyletet. Márpedig a gyanúkat nemcsak az keltheti fel, hogy közvetlen és egyedüli irányításszerzés történik, hanem különösen az, hogy az AH 2019 ősze óta már birtokolja az egyik Vodafone-rivális, a Yettel negyedét. De ez még mindig nem minden.
A helyzet azért különösen pikáns, mert az AH a Mészáros Lőrinc mellől kinőtt, majd tőle függetlenedett, de szorosan a NER kötelékében megmaradt, és állami közbeszerzési sikersorozatokkal gigászira hizlalt 4iG leányvállalata. A konkrét tranzakcióban ők az egyik felvásárló fél, akik 51 százalékot szereznek a hazai Vodafone-ban. Vásárlótársuk pedig az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., mely ugyanekkor 49 százalékot szerez meg a cégben. Az államnak ráadásul az AH-ban is van részesedése, nem is kicsi, 23 százalékos – a 4iG több mint 70 százalékot birtokol a műsorszóróban.
Tíz év GVH-hessegetés
A nemzetstratégiaivá nyilvánítás az Orbán-kormány örökös ütőkártyája azokban az esetekben, amikor a normál piaci viszonyok között elképzelhetetlen ügyleteket akarnak átnyomni. Erre az egészre 2013 óta van lehetőségük, vagyis idén lesz tíz éves a GVH-hessegetési törvény.
A módosítót, mely ezzel a céllal felülírta az 1996-os versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, Koszorús László fideszes képviselő adta be 2013 októberében, majd azt rövid úton meg is szavazta a parlament. A módosító szövege szerint a kormány akkor kap felhatalmazást az engedélykötelesség átlépésére, ha azt közérdek – „különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága" – indokolja. Az eddigi tapasztalatok alapján a kormány a közérdeket az ilyen, GVH-kiiktató esetekben elég rugalmasan kezeli, a Vodafone-ügynél például indoklásuk szerint „Magyarország telekommunikációs ellátásbiztonsága" érdekében jártak el.
Bármit is tegyen ezután, minden bizonnyal ez lesz Koszorús pályafutásának legjelentősebb hagyatéka. Hogy ezt a csúcsteljesítményt már nem fogja tudni überelni, azt az garantálhatja, hogy Koszorús 2014-ben már kiszorult a parlamentből. Nem engedték el azért teljesen a kezét, 2014 és 2015 között fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárként tevékenykedhetett – egyébként nem sokkal azután nevezték ki, hogy visszaadta fogyasztóvédelemből szerzett diplomáját, miután szerinte sérelem érte egykori tanárát.
Koszorús helyettes államtitkári működése lezárultát követően négy évvel kapott ismét reflektorfényt, amikor 2019-ben a Rogán Antal irányítása alá tartozó, kormányzati informatikai beruházásokkal foglalkozó Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja lett.
Telekommunikáció
Csak tíz év telt el, de máris nagyon gazdag történelme van a versenyhivatali vizsgálódások lepattintásának. Orbánék eddig összesen 41 alkalommal éltek a lehetőséggel (ebből kettőt néhány hónap múlva hatályon kívül helyeztek, de még később újrázták őket, és akkor már úgy is maradtak). Mivel ez csak rendelettel történhet meg, egy egyszerű kereséssel listázható minden olyan Magyar Közlöny, melyben a kormány élt a lehetőséggel. Az alábbiakban nem vesszük sorra az összes ilyen esetet, azt azonban felidézzük, melyek voltak a legnagyobb horderejű és legemlékezetesebb alkalmak – egészen a Vodafone-ügylet vizsgálat alól való felmentéséig.
A mostani tranzakcióban kulcsszerepet játszó Antenna Hungária ügyében egy jóval korábbi alkalommal már intézkedett Orbán Viktor. Akkor persze az AH még nem volt a 4iG leánya, sőt még csak magyar kézben sem volt – éppen ennek eléréséért nyúlt rendelethez a miniszterelnök.
Az AH 2014 elején még a francia TDF csoport tulajdonában állt, a visszavásárlását könnyítették meg közérdekből az év tavaszán. A könnyített pályán mozgó vásárló ekkor még az állami NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. volt, az indoklás pedig az, hogy a műsorszóró visszaszerzése „hozzájárul a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában megfogalmazott célkitűzések eléréséhez és a közfeladatok ellátásához nélkülözhetetlen távközlési szolgáltatások megfelelő minőségi és biztonsági szintű ellátásához."
Az AH aztán tavaly február végén a 4iG-hez került, szintén GVH-mentesített módon. De Jászai Gellért vállalatának sem ez volt az első ügylete, ami megkapta a felmentést a vizslatás alól. Az IT-óriás korai karácsonyi ajándéknak örülhetett 2021. december 21-én, amikor a kormány rendelettel tette teljesen zökkenőmentessé a Digi Távközlési Kft. beolvasztását (indok: telekommunikációs ellátásbiztonság). Nem mintha a GVH addig foglalkozott volna az ügylet engedélyezési kérelmével. Pedig egy 232 milliárd forintos ügyletről volt szó.
Gáz
Tekerjünk vissza 2014-ig: az év januárjában kezdődött el az energiapiacon a Nagy Állami Visszavétel, melynek első lépéseként vizsgálatblokkolóval szerelték fel az MVM-Fővárosi Gázművek ügyletet. Az állami cég a Nemzeti Energiastratégiát a kalapjára tűzve simán megszerezhette a Gázművek majdnem felét az RWE Gas International N.V.-től. A stratégiai indoklás: „a fogyasztók megfizethető energiaellátásának biztosítása kizárólag az állami szerepvállalás megerősítésével, azon belül jelentős piaci részesedéssel rendelkező földgázpiaci társaságokban társasági részesedés megszerzésével érhető el." Ez egyébként jóval reálisabb indoklásnak tűnik, mint az, hogy „nem biztos, hogy tudunk majd telefonálni, ha nem lesz magyar kézben a mobilszolgáltató."
A Főgáz-részvények fennmaradó részét az állam az év augusztusában átvette a fővárostól, a fenti módon szerzett, közel 50 százalékot a Magyar Fejlesztési Bankhoz és vagyonkezelőjéhez juttatták, majd a papírok 100 százaléka egy újabb GVH-mentesített eljárással az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatóhoz került, de ez már 2017 júniusában történt. 2014 októberében a Magyar Gáz Tranzit Zrt. lett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő révén az államé, majdnem egy évvel később pedig az addig francia tulajdonban lévő a GDF Suez hazai földgázszolgáltatója lett a Főgázé. 2017 novemberében Orbán Viktor már az Égáz–Dégáz Földgázelosztó Zrt. 100 százalékának akadálymentesített benyeléséről rendelkezett – a kedvezményezett fél az NKM Nemzeti Közművek volt.
Villany
A magyar konnektorba magyar áramot-elv 2016 októberének végén kezdett el megvalósulni, amikor a svájci Alpiq AG-tól döccenőmentesen az MVM-hez került a Csepel II. Erőmű. A gázerőmű tulajdonosváltását szűk két hónappal követte az EDF Démász az EDF International S.A.S.-ból való kiválása és az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltatóba olvadása. Négy nappal később az MVM kisimított pályán szerzett részesedést az ENKSZ-ben, majd 2017 januárjában tőkeemeléssel 50 százalékos tulajdonossá vált.
2021 május végén az MVM Energetika 100 százalékban benyelte az Émász Hálózati Kft.-t, tavaly áprilisban pedig az E.ON Áramszolgáltató Kft. olvadt be az állami cégbe rendeleti áldás kíséretében. A legemlékezetesebb tranzakció a GVH-mentesített áramügyletek között azonban kétségkívül az volt, amikor az MVM 2020 márciusában, alig több mint két évvel azután, hogy eladta neki, alaposan túlárazottan visszavásárolta Mészáros Lőrinctől a veszteséges Mátrai Erőművet.
A nemzetstratégiai szempontból valószínűleg legcinikusabb GVH-lepattintást a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány ügyében intézte el a kormány, 2018 december 5-én. A KESMA akkor simán elfogadhatta a neki felajánlott Opus Presst, Echo TV-t, New Wave Media Group-ot és Magyar Idők Kiadót. A kormányközeli médiaholding így több száz sajtótermék tulajdonosa lett, beleértve a teljes megyei lappiacot. Több mint 450 NER-kiadvány vezénylésével vehették fel a harcot a csak Orbán Viktor népmeséiben élő „baloldali médiatúlsúllyal" szemben.
Ebben az esetben a kormány a kiadott sajtóközleményében „a print médiakultúra megmentésével" indokolta a GVH-blokkolót. Az nem világos, hogy a nyomtatott média megállíthatatlan hanyatlását a KESMA hogyan tudná megfékezni, az viszont tény, hogy állami hirdetésekkel a felszínen lehet tartani a zuhanó példányszámú lapokat. Mint hogy ezek a kiadványok – online társaikkal együtt – beállítódástól függően hol finomabb, hol kendőzetlenebb kormánypropagandát tolnak, ezt az intézkedést helyesebb volna nemzetstratégiai helyett kormánystratégiai jelentőségű vizsgálatmentesítésnek hívni.
Szuperbank
Régóta akar már Orbán Viktor egy ellen-OTP-t, nehogy Csányi Sándor túl nagy kényelemben érezze magát. A kormányközeli „szuperbankként" elhíresült koncepció megvalósítása 2014 februárjában indult meg nemzetstratégiailag, amikor összefonódhatott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. Július végén pedig az állam, „tekintettel a munkahelyek megőrzésére, a fontos fennálló szerződések fennmaradásának elősegítésére és mindezeken keresztül a pénzügyi ellátás biztonságának fokozására", akadálymentesen felvásárolhatta az MKB Bankot.
A következő év márciusában a kormány sima irányításszerzést biztosított a Budapest Bankban a mostani Vodafone-társfelvásárló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek, 2020 decemberében pedig az év nyarán megalakult Magyar Bankholding Zrt. szerezte meg a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank, valamint az MKB Bank és az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank részvényeit „a magyar pénzügyi szektor versenyképességének növelése érdekében." 2022 júniusában az orosz-ukrán háború miatt bedőlt Sberbank Magyarország hitelportfóliója landolt ellenőrzés nélkül az MKB-nál.
A végül MBH Bankra keresztelt szuperbank tagjai azóta csendben, rendben fuzionálgatnak egymással, de mivel már minden házon belül van, ehhez már nincs szükség további kormányzati segítségre.
Meddőségi centrumok
Sok területbe belenyúltak kedvezményezettek a nemzetstratégiai felmentéssel, de a legmeglepőbb húzások között mindenképpen ott volt az, amikor 2019 decemberében az állam a GVH-ellenőrzés alól kormányzatilag felmentve rátette a kezét egy sor meddőségi centrumra, „tekintettel a népességfogyás hatékony megállításának és a meddőségi kezelések széles körben elérhetővé tételének szükségességére." A Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft.-ben, a Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft.-ben, a Kaáli REK Reprodukciós Központ Kft.-ben, a Pannon Reprodukciós Intézet Kft.-ben, a Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.-ben és a Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.-ben, valamint a hozzájuk tartozó, a tevékenységükhöz szükséges ingatlanokban szereztek irányítást. 2021 szeptemberében pedig még a Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft.-ben.
Különös mellékízt ad a fenti, a népességfogyást fékezni célzó lépésnek az a 2015-ös, a népességfogyást minden kétséget kizáróan elősegítő intézkedés, mely a Tabán Trafik és a BAT Pécsi Dohánygyár összeolvadásának megsegítésével létrehozta az ország összes Nemzeti Dohányboltjának monopol beszállítóját, az Országos Dohányboltellátó Kft.-t. A fentiektől független, de szintén emlékezetes fordulat volt az is, amikor 2014 szeptemberében az állam, „tekintettel a munkahelyek megőrzésére, és a hazai járműipar fejlesztésére" benyelte a Bombardier MÁV Hungary Kft.-t, melyből később megszületett a Dunakeszi Járműjavító – aminek aztán hat évvel később a 90 százalékát szerezték meg az oroszok. Ők tavaly nyáron kiszálltak a cégből, a helyükre a vállalatban már amúgy is érdekelt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter ugrott be. | Versenytorzító hagyományt folytat a kormány a nemzetstratégiai jelentőségű Vodafone-felvásárlással | Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230110_Vodafone_4iG_Antenna_Hungaria_versenytorzitas_nemzetstrategiai_jelentoseg | 2023-01-10 17:00:00 | true | null | null | HVG |
Jogerősen pert nyert a Belügyminisztérium ellen a Transparency International Magyarország, ezért a Pintér Sándor vezette tárcának ki kell adnia, hogy a covid-járvány után feleslegessé vált lélegeztetőgépekből mennyit, kinek és mennyiért adott el Magyarország. A korrupcióellenes szervezet ezt az RTL Híradójával közölte.
Ahogy a hvg.hu korábban megírta, a magyar kormány a koronavírus-járvány kitörése után óriási lélegeztetőgép-vásárlásba kezdett, 2020-ban 336 milliárd forintért 17 402 gépet vásároltak. Később egyébként kiderült, hogy a legpesszimistább becslések szerint maximum 8 ezer lélegeztetőgépre lehetett hazánkban szükség, és a pandémiás helyzetben 1529 fő szorult maximum egyszerre gépi lélegeztetésre. A gépek nagyrésze még mindig raktárakban áll (pedig a feleslegből 2021-ben Mongóliának, 2022-ben Ukrajnának is adományozott Magyarország), ennek tárolási költsége csaknem 400 millió forint volt.
A Transparency korábban hiába indított pert a lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állította, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.
A korrupcióellenes szervezet jogi igazgatója, Ligeti Miklós úgy véli, azért titkolózik a kormány, mert szégyenkezik, és nem akarja elismerni, hogy a lélegeztetőgép-beszerzések szükségtelenek és kudarcosok voltak.
A Momentum közben már végrehajtást kér a Külügyminisztérium ellen, amiért a tárca egy korábbi jogerős bírósági döntés ellenére sem adta ki, hogy pontosan milyen munkát végeztek a lélegeztetőgépek átvizsgálásával és beüzemelésével megbízott cégek. A kormány érdemben nem válaszolt az RTL kérdéseire. | Pintér minisztériumának muszáj elárulnia, hogy a felesleges lélegeztetőgépekből mennyit, kinek és mennyiért adtak el | Közben az erősen túlméretezett lélegeztetőgép-beszerzés részletei továbbra sem ismertek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230106_lelegeztetogep_beszerzes_per_jogeros_gyozelem_Belugyminiszterium_Pinter_Sandor_Transparency | 2023-01-06 15:50:00 | true | null | null | HVG |
Ötvennyolc ember ellen emelt vádat a budapesti Mozaik utcai műszaki vizsgaállomáson történt vesztegetési ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség. Bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettéről és más bűncselekményekről van szó.
A vádirat szerint 2016 elején a hatósági műszaki vizsgáztatást végző vizsgabiztosok abban állapodtak meg, hogy rendszeresen kenőpénzt – vagy ahogy az ügyészség fogalmaz – jogtalan anyagi előnyt kérnek, illetve fogadnak el a vizsgáztatásért a velük rendszeres kapcsolatban álló egyes ügyintézőktől.
A gépjárművek műszaki vizsgáztatásában meghatalmazottként eljáró, adminisztratív feladatokat végző ügyintézők a gördülékeny vizsgáztatásért rendszeresen fizettek a vizsgabiztosoknak alapdíjnak tekinthető vesztegetési pénzt. Az 5 ezer forintos alaptarifát műszaki hibák esetén további összeggel egészítettek ki.
A 39 ügyintéző közel 58 000 autó levizsgáztatását érte el így, amiért 300 millió forint korrupciós pénzt adott át 16 vizsgabiztosnak. Ők a pénzt elosztották egymás között, így naponta több tízezer forintot kerestek feketén. Annak a négy, szintén a vizsgaállomáson dolgozó hivatalos személynek, akik tudtak a korrupcióról, a hallgatásukért cserébe részesedést fizettek a kenőpénzből.
Az ügyészség azt írta, hogy az aktív vesztegetők közül egy ügyintéző, a hivatalos személyek közül pedig több is feltáró jellegű, beismerő vallomást tett.
A vádhatóság a vizsgabiztosokra letöltendő börtönbüntetést, több millió forintos pénzbüntetést, vagyonelkobzást és azt kérte, hogy végleg tiltsák el őket a közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól. Az ügyintézők többsége egy-két millió forintos pénzbüntetésre számíthat.
Hogy biztosítsák a vagyonelkobzást, a hivatalos személyektől és hozzátartozóiktól lefoglaltak és zár alá vettek minden olyan vagyonelemet, amelyek nem álltak arányban az igazolható jövedelmi viszonyaikkal. Több kormánytisztviselőnek a balatoni ingatlanát, illetve nagyobb értékű új autóját foglalták le, és szinte mindegyiküknél találtak készpénzt, illetve értékpapír- vagy befektetési számlán lévő többmilliós megtakarítást is. | Korrupció a Mozaik utcai vizsgaállomáson: 16 vizsgabiztosra letöltendőt kért az ügyészség | Balatoni ingatlanokat, drága autókat, készpénzt és milliós megtakarításokat foglalt le az ügyészség abban a korrupciós ügyben, amely 58 ezer autót érintett. | null | 1 | https://hvg.hu/cegauto/20230105_mozaik_utca_muszaki_vizsgaallomas_ugyeszseg_korrupcio | 2023-01-05 10:39:00 | true | null | null | HVG |
2023.01.12. 09:25
2023.01.12. 11:17
Furcsa játszma zajlik az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban ülő politikai kinevezettek miatt, és a csütörtöki kormányinfó alapján nem enged a kormány. Az uniós források felfüggesztése az úgynevezett Horizont programokat, a legnívósabb uniós kutatói pályázatokat is érinti. Ebben az esetben a tét tehát nem csak a pénz, hanem a presztízs is, valamint hogy újabb koponyák hagyhatják el az országot. | Létrehozott egy jogi torzszülöttet a kormány, a pénz pedig elvész a ködben – és Brüsszelnek ez nagyon nem tetszik | Furcsa játszma zajlik az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban ülő politikai kinevezettek miatt, és a csütörtöki kormányinfó alapján nem enged a kormány. Az uniós források felfüggesztése az úgynevezett Horizont programokat, a legnívósabb uniós kutatói pályázatokat is érinti. Ebben az esetben a tét tehát nem csak a pénz, hanem a presztízs is, valamint hogy újabb koponyák hagyhatják el az országot. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230112_kekva_eu_deak_daniel_bizottsag_tanacs_jogallamisag_horizont | 2023-01-12 10:25:00 | true | null | null | HVG360 |
Két és fél évvel az ügyészségi akció után vádemelésig jutott a Mozaik utcai vizsgaállomást érintő visszaélések ügye: a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt vádat emelt 58 fő ellen a Fővárosi Törvényszéken – írják a sajtóközleményükben. A Központi Nyomozó Főügyészség nem nevezi meg konkrétan, hogy a Mozaik utcai állomásról van szó, de a kapcsolódó anyagok és az előzmények miatt az ügy egyértelműen azonosítható.
A vádirat szerint 2016 elején az autók hatósági műszaki vizsgáztatását végző vizsgabiztosok (ők mind kormánytisztviselők) abban állapodtak meg, hogy pénzt kérnek, illetve fogadnak el a velük rendszeres kapcsolatban álló egyes ügyintézőktől.
A műszaki vizsgáztatásában meghatalmazottként eljáró, adminisztratív feladatokat végző ügyintézők a gördülékeny vizsgáztatásért rendszeresen fizettek a vizsgabiztosoknak
alapdíjnak tekinthető vesztegetési pénzt. Az 5 000 forintos alaptarifát műszaki hibák esetén további összeggel egészítettek ki.
Az ügyben 39 ügyintéző érintett. Ők összesen kb. 300 millió forint korrupciós pénzt adtak át 16 vizsgabiztosnak, 58 000 autó miatt. A 16 vizsgabiztos a pénzt egymás között elosztotta, így naponta ezzel akár több tízezer forintot is kerestek. Azért, hogy ez az egész ne derüljön ki, a vizsgabiztosok 4 másik, a vizsgaállomáson dolgozó hivatalos személynek kenőpénzt fizettek a vesztegetési pénzekből. Az aktív vesztegetők közül egy ügyintéző, míg a hivatalos személyek közül többen tettek beismerő vallomást.
Az ügyészség a vizsgabiztosok esetében letöltendő börtönbüntetést, több millió forintos pénzbüntetést, végleges hatályú közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól eltiltást és vagyonelkobzást indítványozott, míg az ügyintézők többsége egy-két millió forintos pénzbüntetésre számíthat.
Vagyonelkobzás céljából a hivatalos személyektől és hozzátartozóiktól lefoglaltak és zár alá vettek több ún. vagyonelemet is, amik nem álltak arányban az igazolható jövedelmi viszonyaikkal. A lefoglalás értéke meghaladta az átvett vesztegetési összegek értékét.
Volt több olyan vizsgabiztos, akinek balatoni ingatlanát, illetve nagyobb értékű új autóját érintette a lefoglalás, de szinte mindegyiküknél talált az ügyészség készpénzt, illetve értékpapír vagy befektetési számlán lévő többmilliós megtakarítást is. | Mozaik utcai vizsgaállomás: 16 vizsgabiztos kaphat letöltendőt a 300 milliós vesztegetés miatt | Két és fél évvel az ügyészségi akció után vádemelésig jutott a Mozaik utcai vizsgaállomást érintő visszaélések ügye: a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt vádat emelt 58 fő ellen a Fővárosi Törvényszéken – írják a sajtóközleményükben. A Központi Nyomozó Főügyészség nem nevezi meg konkrétan, hogy a Mozaik utcai állomásról van szó, de a kapcsolódó anyagok és az előzmények miatt az ügy egyértelműen azonosítható | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/01/05/mozaik-utcai-vizsgaallomas-16-vizsgabiztosra-kertek-letoltendot-vesztegetesi-penzek-szedese-miatt | 2023-01-05 18:29:00 | true | null | null | Telex |
Sokan úgy látják, hogy az infláció hosszabb távon is magasabb maradhat, mint amilyen a járvány előtt jellemző volt, miközben a gazdasági teljesítmény sem tér vissza egyhamar a korábban megszokott növekedéshez. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a hitelpiaci feltételek is szigorodhatnak. Óriási felelősség hárul ilyen helyzetben a hitelminősítőkre, amelyek a modern pénzpiacok összes nagy válságának központjában ott voltak. | Átláthatatlan céges kavarás után lett Tiborczé a Gellért Szálló | A lehető legkomplikáltabban adta el tavaly december 12-én a patinás Gellért Szállót Jellinek Dániel ingatlanmágnás Orbán Viktor miniszterelnök vejének Tiborcz Istvánnak | null | 1 | https://hvg.hu/360/202302_magnasok_egymaskozt | 2023-01-12 06:35:00 | true | null | null | HVG360 |
Feszült hangulatban zajlott egy vezetői értekezlet 2010 végén a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai épületében. A csak ritka alkalmakra megnyitott díszes miniszteri tárgyalóban Benkő Tibor akkori vezérkari főnök és néhány munkatársa tartott beszámolót a honvédség állapotáról. A vezérkari főnököt Hende Csaba miniszter körülbelül 30 minisztériumi munkatárs és katonai vezető társaságában hallgatta.
A prezentáció alapja egy több száz oldalas dokumentum volt, amely lesújtó képet festett az ország védelmi képességéről. Benkőék a tárgyaló hosszú asztalát körül ülőknek beszéltek arról, hogy csak a használaton kívüli, elértéktelenedett eszközök őrzése havonta 15 millió forintot emészt fel, szó volt a Gripenek repült órái miatt lehetséges üzemképességi problémákról, és az is elhangzott, hogy a magyar honvédség jelen állapotában nem lenne képes megvédeni az országot. A probléma súlyosságát jelezte, hogy Benkő közölte, a számítások szerint a minisztérium húszéves költségvetésének megfelelő összegre lenne szükség, hogy az „elvesztett képességeket” visszaszerezzék.
Akkor még sem pénz nem volt erre, sem a politikai akarat nem létezett ennek végrehajtására. Az ország vezetése a kilencvenes évek óta arra rendezkedett be, hogy nincs reális veszélye annak, hogy katonai támadás érje az országot. Azzal számoltak, hogy elegendő, ha Magyarország részt vesz a szövetségesek által szervezett külföldi missziókban.
Ehhez képest ma már újra hatalmas összegeket költ a kormány a haderő fejlesztésére a Zrínyi 2026 nevű program keretében. Szerződést kötöttek az amerikai–norvég közös fejlesztésű NASAMS légvédelmi rendszer beszerzésére, újraindították a magyar kézifegyver-fejlesztést, vettek csapatszállító repülőket, helikoptereket, izraeli radarrendszert, és százas nagyságrendben rendeltek német harckocsikat.
Ez a folyamat már évekkel az ukrajnai háború előtt megkezdődött, és a Direkt36 kutatásai szerint számos tényező szerepet játszott az elindulásában. Egyrészt a gazdasági környezet javulása lehetővé tette, hogy a kormány erre is elkezdjen költeni. Emellett nemzetközi nyomás is érte a magyar kormányt elsősorban a NATO részéről, de szerepet játszott a változásokban az is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök számára személyesen is vonzóvá vált a katonaság világa, és használta a honvédség erőforrásait a politikailag kulcsfontosságú menekültválság kezelése idején.
A haderőfejlesztés azt is jelentette, hogy Orbán más pályára tette a honvédelmi vezetést az elmúlt években. Míg korábban elsősorban a katonai területhez értő vezetők játszottak meghatározó szerepet a Honvédelmi Minisztériumban, addig mostanra már a hadászati háttérrel nem rendelkező, de az üzleti életben és beszerzésekben tapasztalt emberek kerültek befolyásos pozíciókba. Így vált éveken át kulcsszereplővé a korábban egészségügyi területen dolgozó, a miniszterelnök környezetében már évtizedek óta mozgó Maróth Gáspár. Ő 2022 novemberében távozott a Honvédelmi Minisztériumból, miután konfliktusai támadtak a tavasszal miniszteri széket elfoglaló, a kormányzati üzleti világban nála talán még jobban beágyazott Szalay-Bobrovniczky Kristóffal, Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó korábbi üzlettársával.
A nagy lendület és a hangzatos kormányzati bejelentések ellenére azonban továbbra is számos kihívással küzd a honvédség. Hiába vesz ugyanis a kormány modern eszközöket, ha közben hiány van katonákból és műszaki szakemberekből is, akik a szervizelést és működtetést intéznék.
A témával kapcsolatban több kérdést tettünk fel a Honvédelmi Minisztériumnak, de ezekre nem érkezett válasz.
Új filozófia
Hende Csaba ugyan a hozzá közel állók szerint szeretett volna belevágni a nagyobb honvédelmi fejlesztésekbe, de az ő minisztersége alatt csak kisebb kozmetikázásra futotta 2010 és 2015 között. Ilyen volt az önkéntes tartalékos rendszer megreformálása, amelybe 2014-re ötezer főt sikerült bevonni. A NATO által megkövetelt, a GDP két százalékának honvédelemre fordítása azonban egyszer sem jött össze Hende minisztersége alatt. Sőt, 2010-ben még valamivel a GDP egy százalékát meghaladó összeget tettek ki a honvédelmi kiadások, ez azonban 2014-re 0,86 százalékra apadt.
Annyi változás azért történt ebben az időszakban, hogy egy akkori kormányzati forrás szerint hosszú idő után Hende volt az első miniszter, aki hangsúlyt akart fektetni a területvédelem fejlesztésére. Ez filozófiaváltás volt a korábbi, missziókra berendezkedő katonai gondolkodáshoz képest.
Idővel aztán a gazdasági környezet is javult, ami megnyitotta a lehetőséget a költséges fejlesztésekre. A folyamatra rálátó források szerint ugyanakkor külső okok is jelentős szerepet játszottak abban, hogy Orbán Viktor ezermilliárdos nagyságrendben is hajlandó legyen pénzt áldozni honvédelmi fejlesztésekre.
2014 szeptemberében, fél évvel a Krím félsziget orosz elfoglalása után a Walesben található Newportban tartották a NATO csúcstalálkozóját, ahol az amerikaiak egyértelművé tették, hogy tíz éven belül minden tagállamtól elvárják a kétszázalékos honvédelmi GDP-ráfordítást. Erre ráerősített a 2016-os varsói NATO-csúcs is, ahol a szövetség döntött a lengyelországi és balti katonai jelenlét fokozásáról, és döntés született a kibervédelem megerősítéséről is.
Ezek a fejlemények hatással voltak a magyar hozzáállásra, amiben vélhetően szerepet játszott az is, hogy Orbán jóval pozitívabban vélekedik a katonai szövetségről, mint más nyugati intézményekről.
„Nem véletlen, hogy amíg a miniszterelnök az EU-t kritizálja, addig a NATO-val kapcsolatban nincsenek ilyen megjegyzései. A NATO-ban erőt lát, ez neki is tetszik”
– mondta erről egy katonai kérdésekkel foglalkozó kormányközeli forrás.
Közben volt még egy fontos, a belpolitikát is meghatározó fejlemény. 2015-ben kitört a menekültválság, amelyre az Orbán-kormány harcosan bevándorlásellenes intézkedésekkel reagált. Ez azt is jelentette, hogy a honvédséget is bevetették a határ megerősítésére, ami katonai körökben ellenérzéseket is kiváltott, mivel ez hagyományosan nem tartozik a feladataik közé.
„Ez határőrizet, nem határvédelem. A katonák erre se kiképezve nincsenek, se a felszerelésük nem alkalmas erre” – fogalmazott egy biztonságpolitikával foglalkozó korábbi diplomata.
Orbán ugyanakkor, ha egyáltalán eljutottak hozzá ilyen aggályok, hajthatatlan volt. Az ő elvárása az volt a katonaság felé, hogy a szerb határon 2015. augusztus 31-ig építsék meg a kerítést. A megadott határidőre azonban csak a drótakadály készült el, és ezek után Hende Csaba távozott a miniszteri székből. Ugyan hivatalosan senki nem erősítette meg, hogy Hende a kerítés miatt adta be a lemondását, de a körülmények erre utaltak. Olyan gyorsan történt váltás a tárca élén, hogy a Hendét követő Simicskó István azt nyilatkozta, őt is váratlanul érte a miniszteri kinevezés.
A Fideszben és a KDNP-ben évtizedek óta politizáló Simicskó közvetlenül előtte épp a sportügyekért felelt államtitkárként egy másik minisztériumban, de korábban képviselőként és kormányzati tisztviselőként is sokat foglalkozott nemzetbiztonsági és védelmi kérdésekkel. A harminc éve kung-fuzó politikus így lelkesen vetette bele magát a miniszteri munkába, és 2016 végén ő állt elő a Zrínyi 2026 nevet viselő haderőfejlesztési programmal.
Ebben az önkéntes tartalékos rendszer újjászervezését, toborzókampányok és a Honvédelmi Sportszövetség elindítását és a honvédelmi nevelés megerősítését is ígérte. A honvédelmi eszközállomány megújításáról pedig azt mondta, a terveik között szállító repülőgépek, valamint helikopterek beszerzése szerepel.
A miniszter által a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának zárt ülésén bemutatott tervek ennél lényegesen többről szóltak. Simicskó egy olyan programmal állt elő, amelyben nem valamely konkrét terület fejlesztése, hanem a legkülönfélébb katonai eszközök beszerzése szerepelt.
„Mintha azt mutatta volna be, hogy mindent veszünk mindenből is”
– idézte fel a 2016 végi ülésen elhangzottakat egy, a tanácskozás részleteit ismerő forrás. (Simicskó erre a Direkt36-nak azt mondta: „Senki nem gondolhatta komolyan, hogy akkor már kész terveket mutatunk be arról, hogy pontosan milyen fegyvereket kiktől fogunk beszerezni. Nem a múlt fegyvereit akartuk őrizgetni, hanem a jövőre felkészíteni a magyar honvédséget.”)
Ennek a feladatnak az elvégzésére tűnt fel egy olyan szereplő, akinek korábban ugyan semmi köze nem volt a katonai területhez, de régóta Orbán környezetében mozgott. Ő volt Maróth Gáspár, aki először 2016-ban jelent meg a Honvédelmi Minisztérium egyik háttércégénél, majd fokozatosan egyre nagyobb befolyásra tett szert a beszerzések területén.
Az 1972-es születésű Maróth már fiatalon, a kilencvenes években jelen volt a Fidesz környezetében, egy régi ismerőse szerint például már a 98-as választások előtt személyesen kísérte Orbánt politikai rendezvényekre is. (Maróth a Direkt36-nak annyit árult el az Orbánnal való megismerkedéséről, hogy egy rendezvényen találkoztak először.)
Apja, az arab világ elismert kutatójaként számontartott Maróth Miklós egyike volt a nyíltan konzervatív nézeteket valló akadémikusoknak, és ő szintén jó viszonyt ápolt Orbánnal. Az ifjabb Maróth a Fidesszel szimpatizáló Napi Magyarország munkatársaként is dolgozott, majd a párt 1998-as győzelme után bekerült a miniszterelnök kabinetjébe. Ekkor még mindig a Semmelweis Egyetem orvoshallgatója volt, és ennek megfelelően a kabinetben is egészségügyi kérdésekkel foglalkozott (saját megfogalmazása szerint a „társadalmi kapcsolatokért” volt felelős).
A Fidesz számára vereséget hozó 2002-es választás után Maróth vállalkozóként tevékenykedett. A kormány oldalán a leváltásáig elérhető hivatalos önéletrajza erről az időszakról szűkszavúan annyit írt, hogy „vezérigazgató, privát szektor”, de a cégnyilvántartási adatokból látható, hogy kilenc, főleg egészségügyi eszközök forgalmazásával foglalkozó cégben volt érdekeltsége. Akadtak olyan üzletei, amelyek azt mutatták, hogy nem távolodott el teljesen a politikától sem. 2009-ben egy cégét az akkor még jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező bankárnak, Spéder Zoltánnak adta el, 2011 után pedig négy éven át Orbán Viktor gimnáziumi iskolatársával, Incze Zsolttal közösen birtokolt egy építőipari céget.
Maróth legtöbb cége az egészségügyi szektorban volt aktív. Ezek közül az orvosi eszközök gyártásával foglalkozó VMD Zrt. azzal került be a hírekbe, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 2016-tól ennek a cégnek a szerepét is vizsgálta egy olyan egészségügyi eszközbeszerzési ügyben, amelynek szabálytalanságai miatt végül a GVH végül 1,6 milliárd forint bírságot szabott ki. A 444 korábban azt írta, hogy Maróth a GVH kezdeti gyanúja szerint a korábban ipari kémkedésért jogerősen elítélt Harmat Sándorral a kartellezés szervezője volt. A hatósági vizsgálat végül nem talált erre bizonyítékot, és a VMD nem is kapott bírságot.
Maróthot 2016-ban, a Zrínyi 2026 elindulásakor nevezték ki a HM EI Zrt. nevű, a Honvédelmi Minisztérium egyfajta háttércégeként működő társaság élére – bevallottan az üzleti tapasztalatai miatt. „A beszerzéseket akarták a HM EI-vel intéztetni, de ez arra teljesen alkalmatlan volt. Nagy, nehézkes szervezet, amit nem erre találtak ki. Alapvetően őrzés-védelemmel és szolgáltatásokkal foglalkozik” – mondta egy honvédelmi ügyekre rálátó forrás.
Arról Maróth is beszélt, hogy lényegi honvédelmi tapasztalat nélkül került a katonai beszerzések közelébe.
„Ha Németország védelmi minisztériumát, majd az Európai Bizottságot el tudja irányítani egy volt orvoskollégám, Ursula von der Leyen, akkor én is megpróbálkozhatok egy szűkebb körű feladattal”
– magyarázta Maróth egy nemrégiben adott interjújában, hogy miért tűnt fel 2016-ban a HM EI-nél. Majd azt is elmondta, hogy elsősorban üzleti tapasztalatait kamatoztatja a haderőfejlesztésben. „Nyilván a koherenciát és a tudást nem az orvosi tanulmányok alatt szedi fel az ember. Én később az üzleti életben mozogtam, kórházfejlesztésekben és nemzetközi projektekben vettem részt. Ebből a látásmódból kerültem a honvédség környékére.”
Maróth az elmúlt években végig a beszerzések kulcsszereplője volt, de pozíciói folyamatosan változtak. 2017-ben a HM EI igazgatóságát maga mögött hagyva a Honvédelmi Minisztérium nemzeti fegyverzeti igazgatója lett, 2018 és 2022 között pedig a Miniszterelnöki Kormányiroda védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosaként dolgozott. A 2019-ben alapított, állami tulajdonú Védelmi Beszerzési Ügynökség tulajdonosi jogait is ő gyakorolta, majd a 2022-es választási győzelem után ismét a Honvédelmi Minisztériumban kapott munkát, ekkor védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár lett.
A német kapcsolat
A hadi eszközök beszerzése 2018-tól pörgött fel, és ez a nemzetközi kapcsolatokat is megmozgatta. Korábban a Direkt36 írt róla, hogy a magyar kormány tárgyal az amerikaiakkal rakétarendszer beszerzéséről – erről végül 2020-ban született megállapodás. Ekkor került pont a NASAMS amerikai–norvég közös fejlesztésű rendszerről kötött megállapodás végére. A hírek akkor egymilliárd dollár összértékű üzletről szóltak.
A magyar kormány azonban végül nem az amerikaiakkal kötötte a legnagyobb üzleteket. Ennek egyik oka lehet, hogy – ahogy azt a Direkt36-nak egy korábbi amerikai diplomata felvázolta – az Egyesült Államoktól csak körülményes bürokráciai útvesztőkön keresztül lehet fegyverhez jutni.
„Ha az USA-tól akarsz vásárolni fegyvert, akkor számlát nyitnak neked az országban, oda kell utalnod a pénzt, ami onnantól egy amerikai tisztviselőre van bízva, hogy azt hogyan és mikor fizeti ki az eladó amerikai cégnek. Átlátható a rendszer, a korrupció megelőzésére van kitalálva. A fegyvereladások adatai nyilvánosak”
– mondta a volt diplomata.
A magyar beszerzéseket ugyanakkor nem az átláthatóság jellemzi. Ezek részleteit ugyanis a honvédelmi és rendészeti bizottságban is rendszerint csak zárt üléseken mutatják be.
Igazán nagyot az Orbán-kormány számára gazdasági és politikai szempontból is kiemelt partnernek számító Németország szakít a magyar fegyverbeszerzésekkel. Olyannyira, hogy tavalyelőtt kiderült, 2017 és 2021 között Magyarország 2,36 milliárd euró értékben – akkori árfolyamon 821 milliárd forint – vásárolt vagy kötött le megrendeléseket Németországban fegyverekre. Ezzel ebben az időszakban Magyarország lett a Németországban legtöbbet költő fegyverbeszerző.
A német fegyvergyártóknak, mielőtt bármit eladnának külföldre, kormányzati engedélyre van szükségük. Ehhez exportengedélyt kell kérniük, ennek az értéke volt 2,36 milliárd euró.
2018 decemberében a Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttal 44 Leopard 2A és 12 darab A4 harckocsi, valamint 24 Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg leszállításáról egyezett meg a kormány, ezek mellé további 13 szállító járműről szólt a német közlések szerint 300 millió eurós szerződés. További három Leguan hídvető harckocsi és öt WiSENT 2 műszaki-mentő harckocsi rendelése is ekkor történt.
Majd 2020 nyarán a Rheinmetallal született megegyezés Lynx gyalogsági harcjárművek beszerzéséről és magyarországi gyártásáról. Az erről kötött szerződés a Rheinmetall közlése szerint több mint kétmilliárd eurót tesz ki. Lynxből 218 áll hamarosan a magyar honvédség rendelkezésére – ezek közül az elsők tavaly már meg is érkeztek Magyarországra –, amelyekből 172-t az erre a célra alapított zalaegerszegi Rheinmetall Hungary Zrt. gyárában fognak gyártani.
A Lynxek mellett kilenc BPz3 Büffel műszaki-mentő járművet is rendelt Magyarország. Szintén 2020-ban született megegyezés radarrendszer beszerzéséről és egy másik Rheinmetall-gyár itthoni megépítéséről: Várpalotán közepes és nagy kaliberű lőszerek gyártását kezdik majd meg a tervek szerint 2024-ben, illetve 2025-ben. Utóbbiak összköltségéről nincsenek hivatalos információk. Kaposváron is épül Rheinmetall-gyár, ott harckocsikat fognak gyártani. A város fideszes polgármestere, Szita Károly szerint a beruházás 30-50 milliárd forintba kerül.
Az európai hadiipar egyik szakértője szerint ezek az üzletek komoly jelentőséggel bírtak Németország számára is. „A Rheinmetallnak fontos volt a magyarországi szerződéskötés, mert ezzel megvolt az első ország, amelybe Lynx KF41 és KF31-eseket exportálhat. Márpedig sok ország vásárlás előtt azt a feltételt szabja, hogy a harci eszközt máshol már bemutassák” – mondta a Direkt36-nak Gustav Gressel, a European Council of Foreign Relations osztrák hadügyi szakértője.
A Lynxet megelőző fejlesztés a Puma nevű harckocsi volt, de ez Gressel szerint túl drága volt a német kormány követelményei miatt. A szakértő a Lynxet „degermanizált” Pumának hívja, amelynek valamivel olcsóbb és könnyebb az előállítása. Gressel egy Puma árát ötmillió euróra becsüli, szerinte a Lynx ennél csak kis mértékben lehet olcsóbb.
Tavaly év végén a Bundeswehr 18 Pumája vált harcképtelenné egy hadgyakorlaton, ami így a Lynxek harcképességével kapcsolatban is kérdéseket vet fel. A Honvédelmi Minisztériumnál rákérdeztünk erre is, de nem érkezett tőlük válasz.
A Rheinmetall „hatalmas tűzerőt” és „verhetetlen mobilitást” ígér az egyszerre 11 főt szállítani képes gyalogsági harci jármű megrendelőinek. Csak ebből a tervek szerint több mint 200 áll majd rendelkezésére a magyar honvédségnek 2030-ra, amelyek közül 142-t már Magyarországon fognak gyártani.
A kormány ugyanis nemcsak külföldről hoz fegyvereket, hanem megpróbálja felépíteni a hazai gyártást is. 2023-tól a Rheinmetall a cég közlése szerint „több százmillió euró értékben” harckocsi-muníciókat is gyártani fog a magyar honvédségnek. A lőszer nagy részét a cég szerint Magyarországon gyártják.
Az állam közös céget alapított az Airbus Helicoptersszel, amelynek gyulai gyárában tavaly indult el a helikoptergyártás.
Az Airbus a honvédségnek repülőgépeket is szállított: két A319-es áll rendelkezésre, ezekkel – kiegészülve két Dassault Falconnal – kormánytagok is gyakran repülnek. Nyilvános repülési adatok szerint az utóbbi években mások mellett Las Vegasban, a Kanári-szigeteken és Dubajban is megfordultak. 2018-ban Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselőként tett fel kérdést az utakkal kapcsolatban az akkori honvédelmi miniszternek, Benkő Tibornak, aki azt közölte, hogy a honvédségi repülők útjainak adatai harminc évre titkosítottak, de parlamenti képviselőként joga van a titkosított iratokba betekinteni. Harangozó a Direkt36-nak azt mondta, titkos adatokat nem oszthat meg a nyilvánossággal, de a látott iratok alapján állítja, a repülőgépeket több alkalommal egyértelműen nem katonai célokra vették igénybe.
Van olyan ügylet is, amelyben az állami hadászati üzlet összeér a Fidesz körül az elmúlt évtizedben kinőtt cégbirodalommal is. A német eszközöket szállító Rheinmetall üzleti partnerségbe kezdett a korábban Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó, az utóbbi években a magyar és a régiós piacon is rohamosan terjeszkedő informatikai céggel, a 4iG-vel.
„A világ egyik vezető védelmi digitalizációs fejlesztése érkezik Magyarországra, amely egyedülállóvá teszi a magyar hadiipari fejlesztést a régióban” – fogalmazott az üzlet megkötése után kiadott nyilatkozatban Maróth.
Hadászatilag ezeknek a cégalapításoknak és a gyártókapacitásoknak azért lehet értelmük, mert ezzel a magyar hadsereg harcászati eszközei csereszabatosak lesznek, problémák esetén nem kell alkatrészekre várni. „De ha nincs szervizháttér, parasztvakítás az egész” – tette hozzá Harangozó Tamás, utalva arra, hogy a honvédségben hiány van műszaki szakemberekből is.
Egy honvédelmi kapcsolatokkal rendelkező korábbi kormányzati tisztviselő szerint a létszám- és szakértelemhiány valós probléma. Tudomása szerint vannak olyan új eszközök, amelyek „rohadnak a raktárban”, másokhoz pedig nincs megfelelő személyzet. A korábbi amerikai diplomata is úgy tudja, hogy vannak olyan, az USA-tól vásárolt eszközei a magyar honvédségnek, amelyek valahol egy raktárban porosodnak.
A korábbi kormányzati tisztviselő szerint gond van az emberi erőforrásokkal is.
„A honvédség személyi állománya lerongyolódott állapotban van, beleértve a tisztikart. Azokra nem igaz ez, akik külföldi tapasztalatokkal rendelkeznek” – fogalmazott.
Arra Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter is utalt egy tavaly novemberi interjúban, hogy több katonára lenne szükség. „Megvehetjük a világ összes drónját, tankját és egyéb eszközét, ha nincs olyan magyar katona, aki kiképzetten, elszántan, bátran kezelni tudja ezeket. Még jobban oda fogunk figyelni, hogy részben a hivatásos állomány – és emellett talán még inkább a tartalékos állomány – kiképzése is megtörténhessen” – mondta a miniszter Hír TV-ben.
Szalay-Bobrovniczkynek a Honvédelmi Minisztériumon keresztül küldött kérdéseinkre nem érkezett válasz. Maróth Gáspár a személyi állománnyal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, az nem az ő kompetenciája, az eszközbeszerzések viszont állítása szerint több éves szervizszolgáltatást is magukban foglalnak. „A Magyarországra települt gyárak alapvetően stratégiailag úgy lettek létrehozva, hogy képesek legyenek a Magyar Honvédség mindenkori szervizigényeit lefedni” – tette hozzá.
Katonák helyett üzlet
Miközben Maróth Gáspár sorra kötötte az üzleteket, a Honvédelmi Minisztérium élén több változás történt az elmúlt években. Bár Simicskó a miniszterségének vége felé egy vele kapcsolatban álló embernek azt mondta, bízik abban, hogy maradhat a tárca élén, végül nem folytathatta. Simicskó a Direkt36-nak emlékeztetett arra, hogy nem ő volt az egyetlen miniszter, aki nem kapott újabb felkérést. „Utólag látszik, hogy Orbán Viktor jó döntést hozott, mert az nem én vagyok, aki hadiipari cégekkel megállapodást tudok kötni” – tette hozzá Simicskó.
A 2018-as választás után Orbán a korábbi vezérkari főnököt, a haderőfejlesztés mellett már 2010-ben keményen érvelő Benkő Tibort kérte fel miniszternek. Neki azonban közvetlenül nem kellett a beszerzésekkel foglalkozni, az ugyanis továbbra is Maróth felelőssége volt, aki ekkoriban a Miniszterelnöki Kormányiroda védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosaként dolgozott.
„A politika megfogalmazza a szándékot, a katonák eldöntik, hogy ehhez milyen eszközök kellenek, Maróth pedig piackutat”
– fogalmazott egy honvédelmi minisztériumi kapcsolatokkal rendelkező forrás. Más azt jegyezte meg, hogy Maróth „jól hozta a menedzsert”.
A 2022-es választás után azonban Orbán olyan felállást hozott létre a Honvédelmi Minisztériumban, ami jelezte, hogy most már egyértelműen az üzleti kérdéseken van a hangsúly. Az új miniszter az a Szalay-Bobrovniczky Kristóf lett, aki régóta jelen volt Fidesz-közeli üzletekben. Volt a Heti Válasz kiadóigazgatója, majd az Orbán-kormánynak dolgozó Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa, és volt közös vállalkozása Habony Árpáddal, a miniszterelnök egyik bizalmi emberével.
Egy évvel miniszteri kinevezése előtt még egy jelentős üzletet ütött nyélbe Csehországban. A Magyar Fejlesztési Banktól felvett 150 millió eurós hitel segítségével jutott hozzá cége, a HSC Aerojet a cseh Aero Vodochody repülőgépgyárhoz. A céget miniszteri kinevezése után Hernádi Zsolt Mol-vezérnek adta el. Ugyanígy Hernádi-érdekeltségbe került a miniszter másik cége, az orosz Transmashholding magyarországi leányvállalata, amelyben 50 százalékos tulajdonrésze volt – a tulajdoni hányad maradék 50 százaléka orosz kézen maradt. A cégről korábban a Direkt36 is írt, miután egy magyar céget, a Ganzot sikerült kiszorítania egy több százmilliárd forint értékű, egyiptomi vasúti tenderből.
Szalay-Bobrovniczky bizottsági meghallgatásán látszott a honvédelmi kérdésekben való jártasság hiánya, amikor a szakmai ismeretek helyett a saját tartalékos, valamint családja katonai múltját bizonygatta. „Talán nem veszik túlzásnak vagy érzelgősségnek, hogyha megemlítem, hogy katonacsaládból származom, mind a két nagyapám ludovikás huszártiszt volt, és a családi emlékezet számon tart több, konkrétan négy tábornokot. Név szerint meg tudom nevezni azt az elődömet, aki Mohácsnál jelen volt, Nagybecsénél jelen volt, a Rákóczi-szabadságharcban elesett egy Bobrovniczky 1848-ban, honvédtiszt volt.” Majd saját katonai múltjával kapcsolatban kitért arra, hogy „az első adandó alkalommal, amikor erre az egyébként 2010-ben hatalomra lépő Orbán-kormány kisvártatva lehetőséget teremtett, akkor önkéntes tartalékosnak jelentkeztem.”
A családi emlékek hangoztatása ellenére is nyilvánvaló volt, hogy az új miniszter érkezése irányváltást jelent.
„A minisztériumon belül eddig volt a katonapolitika és a beszerzéspolitika. Szalay-Bobrovniczky érkezésével csak a beszerzések maradtak”
– fogalmazott egy a minisztérium működésére rálátó forrás.
Ez egyben azt is jelentette ugyanakkor, hogy leáldozott Maróth Gáspár csillaga. A választás után ugyan visszakerült a Honvédelmi Minisztériumba, és ezúttal már államtitkári rangban foglalkozott a beszerzésekkel, ez a megbízatása nem sokáig tartott. November 15-én Orbán javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök felmentette Maróthot az államtitkári pozícióból. Az indok hivatalosan nem ismert, de a minisztérium ügyeire rálátó források szerint egyszerűen arról volt szó, hogy nem fért meg egymással a két, hasonlóan üzleti érdeklődésű vezető a minisztériumban.
„Két dudás került egy csárdába. Egyértelmű volt, hogy ez nem mehet sokáig így tovább” – mondta Maróth és Szalay-Bobrovniczky kapcsolatáról egy forrás. A miniszter Maróth leváltásáról azt mondta, a Honvédelmi Minisztérium átszervezése befejeződött, és az államtitkárság feladatainak újraszabására van szükség.
Egy kormányközeli forrás szerint Maróth biztosan nem marad kormányzati megbízatás nélkül, mert Orbánnak „hosszú távú emlékezete van”, és nem szokta elfelejteni azokat, akik régóta mellette voltak. Maróth a kérdésünkre közölte, még nem döntött arról, milyen területen folytatja a munkát. A volt államtitkár a Direkt36-nak megjegyezte azt is, „megalapozatlan pletykának” tartja, hogy konfliktusa lett volna Szalay-Bobrovniczkyvel. A távozását ő is azzal magyarázta, hogy „a magyar hadiipar újjáépítésében most új fejezet kezdődik.”
Maróth előtt pár nappal távozott a kormányból Palkovics László technológiai és információs miniszter, miután az önálló Energiaügyi Minisztérium megalakulásával csökkent volna a hatásköre. Palkovics miniszterként a hadiipari fejlesztésekért is felelős volt. Maróth menesztése után nem sokkal Szalay-Bobrovniczky bejelentette, a megszűnő Technológiai és Innovációs Minisztériumtól az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. Honvédelmi Minisztériumhoz kerül, ennek élére pedig Palkovicsot nevezik ki.
Az N7 élén eddig Palkovics főtanácsadója, Jakab László állt, de a TIM-miniszter felügyelete alatt működött. Egy korábbi kormányzati forrás szerint a cégnek kulcsszerepe volt a beszerzésekben, mert a legtöbbet ezen keresztül intézték.
Katonás miniszterelnök
A haderőfejlesztés központi témává válását jelezte, hogy az utóbbi években Orbán retorikájában is egyre hangsúlyosabbá váltak a katonai elemek. A 444 már 2018-ban idézett egy kutatást, amely szerint a „Orbán 2014-től egyre erősebb militáns hangnemben beszél, egyre inkább alkalmaz katonai kifejezéseket, harcra, háborúra utaló, ezzel összefüggő szavakat.”
Mostanra ez még egyértelműbb lett. Az idei október 23-i beszédében például Orbán „árnyékból és brüsszeli magaslesről” Magyarországra lövöldözőkről emlékezett meg, advent első vasárnapján pedig a koszorúvásárlásáról készült képeket és videót „Advent-hadművelet” felütéssel osztotta meg a közösségi médiában.
Az önkéntes katonák októberi eskütételén kijelentette, hogy az ukrajnai háború és más veszélyek miatt „ideje hát feléleszteni magunkban a katonaszellemet”. Hozzátette, hogy azok a népek, amelyek nem képesek erre, el fognak bukni.
„És vannak olyan nemzetek is, amelyek már megkezdték a fölkészülést. Mi sem maradhatunk le ebben” – fogalmazott Orbán.
A régiós összehasonlításban azonban nem feltétlenül áll jól Magyarország. Bár Benkő Tibor még miniszterként 2019-ben egyenesen úgy fogalmazott, hogy a fejlesztésekkel „a régió legütőképesebb hadserege jöhet létre”, erre a gazdasági helyzet romlásával kevés esély látszik.
Egy-egy beszerzés sokszor több százmilliárdos nagyságrendet is megüthet – a végső költségeket pedig alaposan megdobhatja a forint gyengülése. A szerződéseket ugyanis dollárban vagy euróban írják alá, és ahogy az egyik honvédelmi bizottsági tag fogalmazott, „kizárt, hogy 420 forintos euróval számoltak volna korábban”. Ráadásul a beszerzésekre elköltött pénz csak az eszközökre vonatkozik, a katonák kiképzése, az üzembe helyezés, a beszerzett eszközök tárolásához szükséges egyéb költségek nem szerepelnek benne. „A Zrínyiben nagyon kevés adat van a kiképzésről, alkalmazásról” – tette ehhez hozzá egy hadügyekre rálátó forrás.
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő felidézte, hogy nemrég találkozott egy lengyel parlamenti képviselővel, „aki elmondta, hogy kormányon és ellenzékben egy dologban mindenki egyetért: hogy fegyverkezni kell, és tartanak az orosz agressziótól”. Harangozó szerint ezt komolyan is gondolják, és „az a tervük, hogy jövőre több HIMARS-uk legyen, mint az összes többi európai országnak együtt véve”. (A HIMARS amerikai fejlesztésű, könnyen mozgatható tüzérségi eszköz, amely az utóbbi hónapokban nagyban hozzájárult az ukrán katonai sikerekhez is.)
„Egyáltalán mit jelent, hogy a legütőképesebb hadsereg? Ez csak politikai lózung”
– vetette fel egy korábbi minisztériumi munkatárs. „A lengyelekhez eleve nem mérhetjük magunkat: középhatalmi tudatuk van, valamint annyival nagyobbak, annyival jobban félnek az oroszoktól, és utálják őket, hogy ez egységbe kovácsolja őket. De a románoknak is célja, hogy délkeleten komoly erőt demonstráljanak” – mondta.
Egy korábbi honvédelmi minisztériumi tisztviselő szerint a térségben mindenki fegyverkezik, és a románok, a szlovákok és a lengyelek is jelentős pénzt fektetnek ebbe. „Nagy lesz az előrelépés itthon is, ez kétségtelen. De amikor azt hallom, hogy a magyar hadsereg a Zrínyi 2026-tal a legütőképesebb lesz a térségben, azon csak röhögni tudok” – tette hozzá. | Így fordult rá Orbán Viktor az ország felfegyverzésére | Feszült hangulatban zajlott egy vezetői értekezlet 2010 végén a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai épületében. A csak ritka alkalmakra megnyitott díszes miniszteri tárgyalóban Benkő Tibor akkori vezérkari főnök és néhány munkatársa tartott beszámolót a honvédség állapotáról. A vezérkari főnököt Hende Csaba miniszter körülbelül 30 minisztériumi munkatárs és katonai vezető társaságában hallgatta. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/01/10/igy-fordult-ra-orban-viktor-az-orszag-felfegyverzesere | 2023-01-10 18:32:00 | true | null | null | Telex |
A Mol korábbi székháza Budapesten, a XI. kerületi Október huszonharmadika utcában található. Az új székház, a tavaly decemberben megnyitott Mol-torony átadóján Hernádi Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy az épületet valóban az állam vette meg, azt azonban akkor nem árulta el, hogy mennyiért.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerződései között az látszik, hogy az állam a benne lévő ingóságokkal együtt összesen 6,3 milliárdért vásárolta meg az épületet. Két szerződést is kötöttek: egyet még november 15-i dátummal, ez egy több mint 6,1 milliárd forintról szóló szerződés. A másik, ingóságokról szóló szerződést decemberben kötötték meg, ez további 157 millió forint volt. | Az állam 6,3 milliárd forintért vásárolta meg a Mol régi székházát | Az állam 6,3 milliárd forintért vásárolta meg a Mol régi székházát – vette észre a K-monitor a Nemzeti Vagyonkezelő honlapján. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/01/11/allam-mol-szekhaz-vasarlas-6-3-milliard-hernadi-zsolt-vasarlas | 2023-01-11 18:42:00 | true | null | null | Telex |
"Szét kell tépnem és el kell égetnem a múltam" - írja a könyvhéten megjelent kötete előszavában Lady Chatterley, akinek alakját csaknem száz éve egy angol író teremtette meg, ám a személyét most egy magyar költő vette kölcsön, aki inkognitóban ír erotikus és lélekelemző verseket.
A magyar diákok kreativitása jóindulattal közepes - ezt a következtetést lehet levonni a PISA-felmérés egyik "melléktermékéből". És akkor még nem volt szó az elit- és hátrányos helyzetű intézmények eredményeiről. | Az üzletember, aki az aranyvízumbiznisz után is NER-nagyságokkal együtt emlegethető | Kisebbségi tulajdonos lett a budai Vár tövében álló Lánchíd 19 Design Hotel ingatlanját üzemeltető cégben Stofa György, aki közvetítő volt a magyar állam oroszoknak szánt letelepedési kötvényeinek értékesítésében. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202251_ggamma_lnchd_azaranyvizumbiznisz_utan | 2022-12-23 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A madridi kormány nem bízik Orbán Viktorban, ezért nagyon úgy néz ki, hogy Fidesz-közeli magyar befektetők hiába próbálják megszerezni a világ tizenkettedik legnagyobb vasúti szerelvénygyártóját, a Talgót, amelyre immár a cseh Skoda is pályázik.
Julian Assange egész eddigi életében olyan adatokat, információkat akart megszerezni, amiket a nagy cégek, vállalatok, vagy éppen a kormányok alaposan eldugtak az átlagos állampolgár elől. Vagy azért, mert ezek érzékeny, személyes adatoknak minősültek, esetleg azért, mert valami visszaélésre szolgáltattak volna bizonyítékot, vagy pedig azért, mert a nyilvánosságra kerülésük többeket sodort volna életveszélybe. A WikiLeaks alapítójaként a köztudatba berobbant Julian Assange azonban nem minden esetben érzékelte a különbséget ezen kategóriák között. | Újabb hotelt nyitott Pécsen Tiborcz István üzlettársának üzlettársa | Czéh-Tóth Márk amúgy igazgatósági tag a Waberer's Internationalnél, amelyben Tiborcz nagytulajdonos. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202302_hotel_nick_revben_tiborcz_barati_kore | 2023-01-12 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A Mol-torony, vagyis a felhőkarcoló méretű új irodaház átadásakor beszélt arról Hernádi Zsolt, hogy az állam megvette a vállalat régi székházát idézi a K-Monitor oldal az olajipari cég elnökét, de Hernádi akkor azt mondta: "Én csak annyit mondhatok, hogy meg nem nevezett összegért valóban a magyar állam vette meg az épületet."
Az összeg most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerződései közül derült ki: az állam a benne lévő ingóságokkal együtt összesen 6,3 milliárdért vásárolta meg az Október huszonharmadika utcai épületet.
Az eladásról két külön szerződést kötöttek, az elsőt november 15-ei dátummal 6,141 milliárd forintért az ingatlanra, míg az abban található ingóságokról szóló szerződést decemberben kötötték meg, és ez 157 millió forintról szólt. | Hernádi titkolta, de kiderült: 6,3 milliárdért adta el régi székházát a Mol az államnak | Hernádi Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója korábban nem árulta el mennyiért adták el. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230111_Kiderult_mennyiert_lett_az_allame_a_Mol_regi_szekhaza | 2023-01-11 16:34:00 | true | null | null | HVG |
Végrehajtókat küld a Momentum politikusa a Külügyminisztériumra
Tompos Mártonnak elfogyott a türelme, mivel Szijjártó Péter tárcája két nyertes per után sem volt hajlandó kiadni a lélegeztetőgép-bizniszként elhíresült ügy dokumentumait.
Végrehajtókat küld a Külgazdasági és Külügyminisztériumra Tompos Márton, a Momentum szóvivője – közölte az ellenzéki párt. Tomposnak azt követően fogyott el a türelme, hogy Szijjártó Péter tárcája két nyertes per után sem volt hajlandó kiadni a lélegeztetőgép-bizniszként elhíresült ügy dokumentumait. Sőt, a két kedvező ítélet óta eltelt egy év, ám a külügyi tárca mindeddig nem adta át a kérdéses dokumentumokat.
A lélegeztetőgép-biznisz néven elhíresült ügy a Covid-járvány első, 2020-as kitörését követően kezdődött, amikor a magyar kormány nagy mennyiségben és mint utóbb kiderült, fölöslegesen vásárolt be lélegeztetőgépekből, az ügyletet pedig egy szövevényes céghálózat közvetítésével boltolták le. A történetben megjelentek aztán offshore cégek, kamu számlák, miközben eltűnt sok milliárdnyi közpénz, majd tavaly decemberben a bizniszt lebonyolító vállalat anyacégét is elkezdték felszámolni.
Kamu számlák, valódi tízmilliárdok, kormánybarát haszonlesők - a lélegeztetőgép-biznisz háttere
Kis profilváltás, nagy profit. A járványban gyakori, hogy korábban mással foglalkozó, ám a tűzhöz közeli cégek hirtelen gigászi állami megbízásokat kapnak egészségügyi eszközök beszerzésére.
2022. május. 09. 14:35 hvg.hu Vállalkozás
Tavaly is rengeteg pénz áramlott a lélegeztetőgép-biznisz sikercége felé
A Fourcardinal Tanácsadó Kft.-t az újabb sikerév után végelszámolással szüntetik meg, a tulajdonos vaskos sikerdíjjal búcsúztatja a vállalkozást.
2022. december. 24. 21:10 hvg.hu Itthon
Tíz körömmel kapaszkodik a kormány a raktárakban százmilliókért porosodó lélegeztetőgépekbe
Korábban el is adták volna, sokat elajándékoztak, de most azt mondják jól jönnek majd a gépek a várhatóan járványokkal, háborúkkal és migrációval terhes következő évtizedben. | Végrehajtókat küld a Momentum politikusa a Külügyminisztériumra | Tompos Mártonnak elfogyott a türelme, mivel Szijjártó Péter tárcája két nyertes per után sem volt hajlandó kiadni a lélegeztetőgép-bizniszként elhíresült ügy dokumentumait. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230104_legeztetogep_biznisz_Tompos_vegrehajto_Kulugyminiszterium | 2023-01-04 18:31:00 | true | null | null | HVG |
Tavaly 12,5 milliárd forintot költött a Miniszterelnökség munkabérekre és illetményekre, a dolgozók jutalma pedig meghaladta az 1,7 milliárdot – derül ki a napokban nyilvánosságra hozott éves beszámolóból.
A dokumentum szerint Gulyás Gergely, a szervezetet irányító miniszter több mint 35,5 milliót keresett tavaly, ehhez adódott hozzá a 400 ezer forintos jutalom béren kívüli juttatás címen. | 1,7 milliárd forint jutalmat osztottak tavaly a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségen | A miniszter egy hónappal ezelőtt nyilvánosan kritizálta a nagy összegű jutalmak kiosztását. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221221_gulyas_gergely_miniszterelnokseg_jutalom | 2022-12-21 09:41:00 | true | null | null | HVG |
Projektmenedzsmentre kötött szerződést a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021 decemberében az Equilor Corporate Zrt.-vel. Hiába kérdeztük arról a Miniszterelnökséget, hogy milyen feladatra szólt ez a fél évig tartó megbízás. Cikkünk első változatában még nem állt rendelkezésre információ a szerződés tartalmáról, de azóta megtudtuk, hogy a momentum országgyűlési képviselője megismerhette a dokumentumot és tájékoztatta a szerkesztőségünket annak tartalmáról.
A kormány online tájékoztató felületén elérhető adatok szerint 2021. decemberben, két nappal karácsony előtt írt alá egy szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) „projektmenedzsmenttel kapcsolatos feladatok ellátására” bruttó 1.592.961.000 forint értékben. A szerződésről csak annyi információ szerepel itt, hogy a megbízott fél az Equilor Corporate Zrt., és hogy a teljesítési határidő 2022. július 31. A szerződés nem érhető el a közbeszerzési adatbázisban.
Mivel az ITM azóta megszűnt, a Miniszterelnökségtől próbáltuk közérdekű adatigénylésben megtudni, hogy pontosan milyen feladatokról, milyen projekt menedzsmentjéről szólt a megbízás. Megkeresésünkre az a válasz érkezett, hogy „a kért adatok tekintetében a Miniszterelnökség nem minősül az Infotv. 3. §-ának 9. pontja szerinti adatkezelőnek”.
Ezután a megszűnt ITM feladatait átvevő tárcákhoz mint utódszervezetekhez fordultunk kérdésünkkel, de adatkérésünkre mostanáig a Gazdaságfejlesztési Minisztériumtól, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól és az Építési és Közlekedési Minisztériumtól sem érkezett válasz.
Az Equilor-csoportnak is elküldtük kérdéseinket, s bár tőlük gyorsan kaptunk választ a cég kommunikációs ügynökségén, a Front Page Communicationsön keresztül, abból nem sokkal többet tudtunk meg: „Köszönjük megkeresését, mellyel kapcsolatban mint az Equilor Corporate Advisory kommunikációs ügynöksége jelezzük, hogy a társaság által kötött szerződés(ek)ről a megbízó(k) jogosult(ak) információ(ka)t kiadni, amennyiben arra a szerződés(ek) lehetőséget biztosít(anak).”
Az ITM által megbízott vállalkozás, az Equilor Corporate Zrt. korábban is Tiborcz István-közeli tulajdonban volt, de idén nyáron Orbán Viktor veje hivatalosan is közvetett érdekeltséget szerzett a vállalatot kilencven százalékban tulajdonló Equilor Befektetési Zrt.-ben, melyben augusztusban többségi tulajdonos lett a Gránit Bank Zrt. Ennek a cégnek pedig a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő BDPST Zrt. a legnagyobb, de kisebbségi tulajdonosa.
A BDPST Zrt egy ideig 57%-ban tulajdonosa volt a Gránit Bank Zrt-nek, azóta a tulajdoni része a bankban először 43,19%-ra csökkent, majd 2022. év végén 44,8 %-ra nőtt. Az Equilor Befektetési Zrt. és az Equilor Corporate Advisory Zrt. székhelye is ugyanabban a Pasaréti úti irodában van, mint többek között a BDPST Zrt. székhelye.
Egy képviselő megismerhette a szerződést
Időközben megtudtuk, hogy az Equilor Corporate Zrt szerződése ügyében a Momentum országgyűlési képviselője, Tompos Márton is érdeklődött – tavaly november elején – az akkor még létező Technológiai és Ipari Minisztériumnál. A tárca betekintést biztosított a képviselőnek a szerződésbe, így tudta meg, hogy a repülőtér megvásárlása kapcsán kötött szerződést a tárca az Equilor Corporate Advisory Zrt-vel. A megbízás tárgya: tárgyalási stratégia, szaktanácsadás és átvilágítás volt.
A szerződés értéke bruttó 1 592 961 000 forint volt, amiből Tompos elmondása szerint 77 533 500 forint megbízási díj, 105 727 500 havidíj szerepelt a dokumentumban, 14.097.000/hó elosztásban és úgy, hogy 2022.07.31-ig kellett lebonyolítani a tranzakciót. A szerződésben közel másfél milliárd forintos (1 409 700 000) sikerdíj is szerepelt. Az országgyűlési képviselő ezt úgy értelmezte, hogy a díj többsége valószínűleg csak a tranzakció (reptér megvétel) megtörténte után került volna kifizetésre. Ugyanakkor Tompos emlékeztetett arra, hogy “így is elvertek több, mint 100 milliót a semmire. “ | A repülőtér tervezett visszavásárlása kapcsán kapott másfél milliárdos állami megbízást egy Tiborcz-közeli cég | Projektmenedzsmentre kötött szerződést a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021 decemberében az Equilor Corporate Zrt.-vel. Hiába kérdeztük arról a Miniszterelnökséget, hogy milyen feladatra szólt ez a fél évig tartó megbízás. Cikkünk első változatában még nem állt rendelkezésre információ a szerződés tartalmáról, de azóta megtudtuk, hogy a momentum országgyűlési képviselője megismerhette a dokumentumot és tájékoztatta a szerkesztőségünket annak tartalmáról. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-tudni-mire-kapott-masfel-milliardos-allami-megbizast-egy-tiborcz-kozeli-ceg/32174798.html | 2023-01-12 22:15:13 | true | null | null | Szabad Európa |
Továbbra is jelentős a verseny a magyar közbeszerzésekben, tavaly 4590 milliárd forint összértékben folytattak le eredményesen közbeszerzéseket a magyarországi ajánlatkérők, ami megközelítően 370 milliárd forinttal haladja meg a 2021-re vonatkozó adatokat. A lefolytatott közbeszerzési eljárások összeértéke minden eddigi rekordot megdöntött 2022-ben, az ajánlatok átlagos száma 6,6 volt, ami azt szemlélteti, hogy biztosított a verseny a hazai közbeszerzésekben.
A beszerzési tárgyak megoszlását tekintve 2022-ben a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is az építési beruházás bizonyult a legjelentősebb kategóriának, a közbeszerzési eljárások 37,7 százalékát, értékének pedig 58,9 százalékát tették ki. A tavalyi eljárások számának 32,8 százalékát, értékének 20 százalékát az árubeszerzések alkották, további 29,5 százalékát, érték szerint 21,1 százalékát a szolgáltatás-megrendelések jelentették, hasonlóan a 2021. évihez.
Az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések a korábbi növekvő tendenciához képest 2022-ben már stagnálást mutattak az előző évhez viszonyítva, mind az eljárások számát, mind pedig az értékét tekintve.
A Közbeszerzési Hatóság a korábbi években mért adatokat meghaladva, 2022-ben 28 704 hirdetményt dolgozott fel, emellett rekordszámban, 27 928 alkalommal adott ki hiánypótlási felhívást. 2022-ben minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 84-et a kis- és középvállalkozások (kkv) nyertek, ami megközelítően ugyanannyi, mint a korábbi évben. Ezek összértéke elérte a 2301 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 50 forintot a kkv-k vittek.
A közleményben kitértek arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos (HNT) eljárások száma évek óta egyre kevesebb, 2022-ben a megindított HNT-k darabszáma 208 volt, szemben a 2021. évi 260 eljárással. Csökkenő tendenciát mutatott 2022-ben az egyajánlatos szerződések száma a nemzeti- és az uniós eljárásrendben is. Tavaly átlagosan 6,6 ajánlat jutott egy közbeszerzési eljárásra, azaz 1 eljárás esetén mintegy 7 ajánlatból kell kiválasztani a legjobbat. Ez a szám évek óta ilyen magas, és továbbra is meghaladja az elmúlt 11 év átlagát - tájékoztatott a Közbeszerzési Hatóság. | A Közbeszerzési Hatóság szerint továbbra is jelentős a verseny a magyar közbeszerzésekben | Nincs itt semmi látnivaló a Közbeszerzési Hatóság szerint. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/a-kozbeszerzesi-hatosag-szerint-tovabbra-is-jelentos-a-verseny-a-magyar-kozbeszerzesekben-255457 | 2023-01-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést. Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is. A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán.
„Sokan jönnek hozzánk, váltanak kábelszolgáltatót, amióta nyáron kiderült, hogy egy Fidesz-közeli cég meg akarja venni a Vodafone-t” – mondta egy vállalkozó a Szabad Európának, aki a Magyar Telekomnak végez internet- és televízióbekötést. Mint ismert, a Vodafone 2018-ban vásárolta fel a kábeltévé- és internetszolgáltatást nyújtó UPC-t.
A neve elhallgatását kérő szerelő szerint rengeteg a munkájuk, az új ügyfelek pedig nyíltan deklarálják, hogy politikai okokból váltanak szolgáltatót, mert nem bíznak a kormányközeli cégben és az államban.
Ezzel kapcsolatban megkerestük a Magyar Telekomot is, de a cég azt válaszolta, hogy „piaci részesedésünk változásáról és pillanatnyi helyzetére vonatkozóan nem áll módunkban információt közölni”. A Telekom beszámolójából az derül csupán ki, hogy a vezetékes szélessávú előfizetések 7,2 százalékkal, a tévé-előfizetések 5,6, a szerződéses mobilelőfizetői bázis pedig 5,8 százalékkal bővült 2022 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető részvényelemzője a Szabad Európának azt mondta, hogy az ágazati hírek arról szólnak, hogy a Vodefone felvásárlását követően vannak ügyfelek, akik emiatt váltanak, és mennek át a Magyar Telekomhoz. „Nincsenek objektív számaim egyelőre, meg kell várni a Magyar Telekom negyedik negyedéves eredményeit, így nem tudom visszaigazolni ezt az információt” – mondta azzal kapcsolatban, hogy piaci információk szerint sok ügyfél megy át a Telekomhoz.
Mint ismert, a kormányközeli 4iG Nyrt. tavaly augusztusban jelentette be, hogy meg kívánja vásárolni a Vodafone magyarországi üzletágát. A tervezett tranzakció szerint a Jászai Gellért vezette 4iG lesz a Vodafone Magyarország 51 százalékos, többségi tulajdonosa, a magyar állam pedig a távközlési cég 49 százalékát veszi meg az állami Corvinus Zrt.-n keresztül.
Január 9-én írták alá a szerződést. A 4iG közleménye szerint a felek a Vodafone Magyarország értékét 660 milliárd forintban állapították meg. A tranzakció a vételár megfizetését követően várhatóan január 31-én zárul. Ezzel a 4iG-hez és a magyar államhoz kerül a Vodafone közel hárommillió mobiltelefon- és körülbelül nyolcszázezer vezetékes szolgáltatást igénybe vevő ügyfele.
Ehhez kapcsolódóan: Vodafone: A magyarok kerestek meg minket, és jó árat ajánlottak
A 4iG korábban már több céget is felvásárolt, így hozzá tartozik, pontosabban többségi befolyást szerzett az Antenna Hungária, a Digi, az Invitech és a Hungarodigitel nevű telekommunikációs cégben.
Csökken a verseny
„Közel duopolisztikus, azaz kétpólusú piac fog kialakulni a következő években, az egyik oldalon a Magyar Telekom, míg a másikon a 4iG lesz a telekommunikációs ágazat két nagy szereplője” – mondta a Szabad Európának Gaál Gellért, a Concorde elemzője. A szakértő szerint ha a mobil- és a vezetékes szolgáltatást (televízió, szélessávú internet és vezetékes telefon) összevonva tekintjük, akkor a Magyar Telekom részesedése a hazai piacon 45 százalék körül van, míg a 4iG az új felvásárlásokkal körülbelül negyven százalékot mondhat magáénak, majd a Yettel zárja a sort.
A fogyasztók szempontjából nagy kérdés, hogyan fognak az árak alakulni. Gaál szerint aligha lesz vérre menő árverseny az ügyfelekért, hiszen alapvető közgazdasági tétel, hogy minél kevesebb szereplő van az adott szektorban, annál kisebb a verseny. „Nincsenek rákényszerítve a cégek az árak csökkentésére, sőt egy döntően kétszereplős piacon még az áremelés sem elképzelhetetlen” – tette hozzá.
Azért sem lehet igazi verseny a két nagy cég között, mert a 4iG részéről a Vodafone felvásárlása nagyrészt hitelből valósul meg. A kölcsön kamatait ki kell termelnie a cégnek, ebbe nem fér bele az új ügyfelekért vívott árverseny költsége. „A stabil működés érdekében nem tud a cég árat csökkenteni, sőt valószínűbb, hogy meg kell emelnie szolgáltatásai árát” – mondta.
A szerződés szerint a magyar állam részéről a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. fizeti ki a rá eső 323 milliárd forintos vételárrészt, míg a 4iG oldaláról leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. a szerződő fél. A rá jutó 51 százalékos Vodafone-részből annyi már ismert egy kormányhatározatból, hogy 170 milliárd forintot az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hitele fedez, és ennek nyolcvan százalékára az állam kezességet vállal. A 24.hu cikke szerint ez alapján „a magyar állam részvétele jóval nagyobbnak látszik, mint ami a 49 százalékos Vodafone-tulajdonrészből következne, hiszen a 4iG-re eső finanszírozás fele a kormány bankjának segítségével valósul meg”.
A lap azt is megjegyzi, hogy az Antenna Hungária 2021-ben 72 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és ennél kicsivel több, 74 milliárd volt a kötelezettségállománya. Az éves árbevételüknek megfelelő mértékig eladósodott cégeknél nem szoktak tolongani a bankok újabb hitelnyújtásért.
Ami a 4iG-t illeti, az egymást követő gyors akvizíciók után 2021 végén 442 milliárd forint kötelezettséget mutatott ki a mérlegében. „Így csak találgatni lehet, hogy a jelentős adósságot felhalmozó cég miből finanszírozza a Vodafone-vásárlást” – írta a lap.
Drágább lesz netezni
Gaál Gellért szerint az elmúlt egy-két évben elterjedt a távközlési szektorban, hogy a telekommunikációs cégek az infláció mértékével emelik az áraikat. Csak tavaly a Yettel öt százalék körül emelt, a Vodafone kilenc százalékot, a Digi, miután nagyon alacsony árakkal operált, harminc százalékkal emelte meg bizonyos szolgáltatásainak árát.
„Arra számítok, hogy a következő években az infláció mértékével fognak drágulni a távközlési cégek csomagjai. A 4iG kénytelen lesz emelni az árain, mert magas a vállalatcsoport eladósodottsága. Ezt az áremelést pedig megtámogatja, hogy a Vodafone felvásárlásával tovább szűkült a piaci szereplők száma” – mondta.
A szakértő szerint a hálózat minőségének fenntartására is költeni kell, és be kell fektetni az új technológiák elterjesztésébe is. „A Vodafone volt az első, amely elkezdte az 5G-hálózat kiépítését, de valószínűleg a Magyar Telekom lesz az, amely hamarabb fogja befejezni, mert nincs annyira eladósodva, mint a Vodafone-t felvásárló 4iG” – tette hozzá az elemző.
Miközben vannak olyan szakértői vélemények, miszerint veszélyben van a Magyar Telekom piacvezető pozíciója, azért nem ennyire egyértelmű a helyzet. Az elemző szerint a Magyar Telekom fellélegezhet, mert aligha fogja a kormány újabb különadók formájában tovább terhelni a távközlési vállalatokat, hiszen ezzel a saját érdekszféráját is nehéz helyzetbe hozná.
Emellett legnagyobb konkurenciája, a 4iG aligha lesz rövid távon valódi ellenfél, mivel az újonnan létrejövő vállalatcsoportnak a következő években az lesz a legsürgetőbb feladata, hogy összefésülje a frissen szerzett cégek (Vodafone/UPC, Invitel, Antenna Hungária és Digi) operációját a közös számlázási rendszertől kezdve a marketingen és a back office-on keresztül az értékesítésig.
„Nagy munka lesz egy ernyő alá terelni mindezeket, és kultúrát harmonizálni, új termékekkel megjelenni a piacon. Nagy valószínűséggel a menedzsment erre fog koncentrálni, vagyis működést optimalizál, költségeket farag” – mondta Gaál Gellért. A Magyar Telekom szempontjából az sem hátrány, hogy a konkurens vállalatcsoport a következő években befelé fog fordulni.
Nagy kérdés az elemző szerint, hogy mi lesz a 4iG Yettelben meglévő, közel 25 százalékos részesedésével. Úgy gondolja, kissé furcsa, hogy a Yettel igazgatósági ülésén olyan ember is részt vesz, aki a Vodafone ügyeire is rálát, és hamarabb értesül a Yettel terveiről, mint ahogy a cég döntést hozna arról. (A 4iG által tulajdonolt Antenna Hungária birtokában van a Yettel mintegy negyede.)
Ehhez kapcsolódóan: Az EU-s versenyhivatal sem fogja vizsgálni a magyar Vodafone felvásárlását
Túlárazott tranzakció
Az elemző szerint nem igazán van nemzetközi példa arra, hogy egy állam beszálljon a telekommunikációs ágazatba. Nyugat-Európában is előfordul, hogy van az államnak tulajdonrésze a telekommunikációs szektorban, de ezek privatizáció előtt megtartott tulajdonrészek, és nem feltétlenül új szerzések, felvásárlások.
A Vodafone ára az elemző szerint a korábbi magyar távközlési tranzakciókhoz képest mintegy húsz-harminc százalékkal van túlárazva. Elképzelhető, hogy a felárat részben megmagyarázza a 4iG közlése, amely szerint az egységes cégcsoport hatékonyabban tud működni, vagyis együtt jobb eredményt tudnak elérni, mint külön-külön.
„Ha egy ilyen szinergiát feltételezünk az árazásban, amelyre ekkora prémiumot adunk, annak az üzleti tervnek nagyon erős lábakon kell állnia, és egy olyan menedzsmenttel a háttérben, akinek már van tapasztalata (track recordja) ekkora átstrukturálásban, hogy igazolva legyen a 4iG közleményében szereplő 150 milliárd forintos pozitív üzleti hatás. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert előre kifizetjük ezt a víziót, de csak évek múlva derül ki, hogy mennyi valósult meg belőle” – mondta.
Gaál Gellért szerint ebben olyan adatoknak kellene szerepelniük, hogy például költség- és beruházásoldalon mennyit tud az egységes cégcsoport megspórolni, és mekkora növekedés lehet az ügyfélállományban. A szakértő szerint mivel a Diginek vezetékes üzletága van csak, vagyis olyan ügyfelei vannak, akiknek itt van az internet és televízióelőfizetésük, de nem a cégcsoporton belül van a mobilelőfizetésük.
A Digi annak idején nem tudott mobilfrekvenciát vásárolni, így képtelen volt belépni a mobilpiacra, de vezetékes szolgáltatásban jelentős az előfizetői bázisa. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a Vodafone belépésével kedvező ajánlatot kaphatnak ezek az ügyfelek a 4iG-től a mobil-előfizetésükre. Ebben az úgynevezett keresztértékesítésben valóban van üzleti potenciál.
Furcsán viselkedik az állam
Nem tudni, hogy miért tartja vonzónak a kormány azt, hogy egy távközlési céget tudjon részben állami tulajdonban. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az MTI-nek azt mondta: a kormány kiemelt célja, hogy a bankszektort, az energiaszektort és a médiaszektort követően többségi nemzeti tulajdon alakuljon ki többek között olyan nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban is, mint a biztosítási szektor és a távközlés. „Ezt szolgálja a Vodafone Magyarország tulajdonrészének megvásárlása, amely tovább erősíti hazánk szuverenitását” – fogalmazott Nagy Márton.
Hozzátette: az akvizíció révén a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar tulajdonú, piacvezető, „nemzeti bajnok” szerepet betöltő vállalatcsoport jön létre, amely a XXI. századi digitális kihívásoknak is megfelelve hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, és amely kimagasló, minőségi szolgáltatást nyújthat a lakossági és vállalati ügyfelek számára.
„A tranzakció egyúttal hozzájárul a piaci verseny erősödéséhez, a költségek csökkenéséhez, a szolgáltatási színvonal további erősödéséhez, ezáltal további előnyöket biztosítva az ügyfelek részére” – fogalmazott a miniszter.
Mártha Imre, az MVM korábbi vezérigazgatója és az Invitel Távközlési Csoport korábbi operatív főigazgatója a Partizánnak adott interjúban a vásárlási szándék bejelentését követően azt mondta, hogy a magyar kormány nincs tisztában azzal, hogy mit vett. Mártha Imre szerint egy olyan társaságot vásárol meg a magyar kormány és a 4iG, amelyben nincsenek eszközök, nincsenek adótornyok és kábelek, mert azt a Vodafone jóval korábban kiszervezte egész Európában egy külön társaságba. Szerinte amit a kormány és a 4iG vett, az adósság, amelyben bérelt irodaház, lízingelt flotta, kétezer ember munkabére van benne.
Úgy tűnik, hogy a kormány nagyon bízik a 4iG-ben, és nemcsak azért, mert egy eladósodott magántársaságnak nyújt hitelt és vállal kezességet, hanem azért is, mert a Vodafone megvásárlása előtt az állami szereplő nem világította át a céget. Sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sem a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. „nem készített és nem adott megrendelést értékbecslés, felmérés vagy vizsgálat elkészítésére a céltársaság megvásárolni tervezett részesedése pontos értékének a megállapítására”.
Ez egy bíróságnak beadott dokumentumból derült ki. A Transparency International Magyarország még tavaly indított közérdekű adatigénylési pert állami szereplőkkel szemben a Vodafone megvásárlásával kapcsolatban.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Corvinus az ellenkérelemben azt állította, hogy csak a 4iG Nyrt. bízott meg „egy jó üzleti hírnévvel rendelkező független nemzetközi pénzügyi tanácsadó vállalatot” a Vodafone pénzügyi értékelésével annak érdekében, hogy a vevők ártárgyalási pozícióit az eladóval történő nem nyilvános piaci tárgyalások során segítse. Ezt az értékbecslést az állami szereplők is megkapták. | Furcsán viselkedik az állam a Vodafone felvásárlásában | A kormány nem világíttatta át a Vodafone-t, mielőtt megvette volna, megelégedett azzal, hogy piaci partnere, a 4iG megosztotta vele az ő megbízásából készült felmérést. Pedig az állam nemcsak a Vodafone 49 százalékát veszi meg, hanem hitelt is nyújt az eleve eladósodott magáncég 51 százalékos vételárrészéhez is. A konkurens Magyar Telekom egyelőre hátradőlhet, nem lesz éles verseny, a 4iG-nek évek kellenek ahhoz, hogy összefésülje hirtelen felvásárolt telekommunikációs cégei működését. Sőt egyre több ügyfél menekül politikai okokból a Telekomhoz. A fogyasztók viszont áremelkedésre készülhetnek, miután két nagy szereplő marad a mobil- és a vezetékes internet hazai piacán. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/furcsan-viselkedik-az-allam-a-vodafone-felvasarlasaban/32220562.html | 2023-01-13 19:16:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Magyar viszonylatban is drágán építhet egyetlen körforgalmat a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. – derül ki az M85-ös gyorsforgalmi út kivitelezésére kiírt közbeszerzési szerződés módosításából, amelyet elsőként a Napi.hu ismertetett röviden.
A módosítás részletes leírásából kiderül, hogy a Dömpernek egy darab, az M85-ös gyorsforgalmi út és a 84-es út összekötését biztosító körforgalmi csomópontot kell megterveznie és kiviteleznie, erre pedig 3,76 milliárd forintot kap. Így az M85-ös Fertőrákostól a határig terjedő szakasza a korábbi 43,99 milliárd helyett 47,75 milliárd forintba kerül majd.
Turbófokozaton
A körforgalom ugyan kétsávos lesz (amit turbókörforgalomnak hívnak), de egy, a kivitelezési munkálatokra rálátó forrásunk szerint a 3,76 milliárd forintos ár így is nagyon eltúlzottnak tűnik.
Egy ilyen csomópont megépítése és kivitelezése ugyanis nem különösebben bonyolult, és forrásunk szerint nem kerülhet a többszörösébe annak, mint amennyibe egyébként a körforgalmi útpálya megépítése kerülne. Ebben az esetben pedig egy 64 méter külső átmérőjű műtárgyról beszélünk, vagyis ehhez kétszáz méternyi utat kell megtervezni és megépíteni.
A 3,76 milliárdos ár nagyságrendjének érzékeltetésére csak két egészen friss példát mutatunk be. Az osztrák Strabag Veszprémnél építi a 8-as főút és a 82-es út összekötését. Ennek során 1,1 kilométernyi 2×2 sávos út, 0,8 kilométer járda és bicikliút épül meg két körforgalommal hárommilliárd forintért.
A 67-es főút kaposfüredi elkerülő szakaszát december 19-én adták át. A kivitelező Duna Aszfaltnak 3,1 kilométernyi 2×2 sávos útpályát kellett megépítenie, valamint egy közúti hidat (felüljárót) és egy turbókörforgalmat. Ezért nyolcmilliárd forintot kapott a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től. (A beruházás egyébként a tervezetthez képest négy hónappal korábban lett kész.)
Győrben 1,4 milliárd forintból építenek turbókörforgalmat LED-es közvilágítással, a közepében fénytoronnyal.
Indokolt?
Az M85-öst és a 84-est összekötő turbókörforgalom tehát nemcsak drágának tűnik más, hasonló beruházásokhoz képest, de forgalmi indokoltsága is megkérdőjelezhető. Az említett két út összekötésére ugyanis (mint címlapképünkön is jelöljük) már épül egy körforgalom. Ehhez képest készülhet el egy másik pár száz méterrel arrébb.
Igaz, az épülő csomópont nem kétsávos, de forrásunk szerint a legolcsóbb megoldás valószínűleg az lett volna, ha ezt "turbósítják fel", nem pedig teljesen újat építenek. Az egész M85-ös történethez egyébként hozzátartozik, hogy meglehetősen sajátos módon a határátkelőhelynél nem bontják le a még a rendszerváltás előtt a disszidálásokat megelőzni hivatott forgalomlassító elemeket.
Vagyis hiába lesz a turbókörforgalom, amely elvileg az áthaladás meggyorsítását célozza, nem sokkal később már forgalomlassító elemekbe futnak majd bele az autósok. Ráadásul a meglehetősen kátyús részek felújítása nem része az M85-ös kivitelezésének, így ehhez valószínűleg hozzá sem nyúlnak majd.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az említett 3,76 milliárd forint már nem feltétlenül a Dömperhez folyik majd be, hiszen – mint megírtuk korábban – a céget január 1-jétől megvásárolta a Duna Aszfalt. Ez a társaság Szíjj László érdekeltségébe tartozik, aki az egyik legbefolyásosabb kormányközeli üzletember (jachtjain többször pihentek már kormánytagok is), így elképzelhető, hogy az M85-ös kivitelezési szerződésének módosítása már az ő lobbierejének is köszönhető.
Van az a pénz
Ráadásul a korrupciós ügyekkel vádolt korábbi igazságügyi államtitkár, Völner Pál fiával kapcsolatba hozható Dömpernek – mint korábban szintén megírtuk – most minden pluszbevétel jól jön, a soproni elkerülő út alagútjának építése ugyanis csúszásban van, és várhatóan a költségek is jelentősen meghaladják majd a tervezetteket.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem válaszolt konkrétan arra a kérdésünkre, hogy milyen szempontok alapján döntöttek a körforgalom megépítése mellett, csak annyit írtak, hogy „a lehetséges műszaki megoldások vizsgálatát követően, a legmegfelelőbb műszaki megoldás kiválasztását követően kerültek a kiviteli tervek elkészítésre, engedélyeztetésre”.
A csomópont elhelyezésével kapcsolatban azt írták, azért volt rá szükség, „hogy az autóút továbbépítése esetén is funkcionális kapcsolatot biztosítson a 84. sz. főút és M85 autóút között. Az új feladat tehát nem klasszikus körforgalom építését jelenti, hanem egy 25 m sugarú, 2×2 sávos irányított áthaladású körforgalom építését, mely új végcsomópontként városkapu-funkciót is betölt majd.”
Végül a költségekkel kapcsolatban azt írták, azok tartalmazzák a „2×2 sávos visszakötést a 84. sz. főútba, portálépítést változó jelzésképű táblákkal, a Sopron felőli csomóponti ág kiépítését, közvilágítás kiépítését a körforgalom környezetében és a csatlakozó ágakon, közműkiváltásokat (T-Com, víz- és csatorna, ÜHK-alépítmény, rendszertechnika és energiaellátás), vízelvezetés biztosítását (árkok, átereszek, hossz- és keresztszivárgók, keresztcsatorna, surrantók, víznyelők), fémoszlopos vadvédő kerítés építését, növénytelepítést és a kiépítéshez szükséges ötütemű ideiglenes forgalomterelés kiépítését”. (Mint láttuk, Győrben is több kiegészítő munkát előírtak a kivitelezőnek, mégis sokkal alacsonyabb a költség.) | A Dömper Kft. 3,7 milliárd forintért építhet fölöslegesnek tűnő körforgalmat | Bár egy szakmai forrásunk szerint lehetett volna olcsóbb megoldást is találni, az állami megrendelő valamiért a lehető legdrágábbat választotta – a magyar közbeszerzésekből már sokszor ismert recept alapján fejeződhet be a Völner Pálhoz köthető Dömper Kft. beruházása Sopronnál. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-domper-kft-3-7-milliard-forintert-epithet-egy-foloslegesnek-tuno-korforgalmat/32190964.html | 2023-01-09 19:30:00 | true | null | null | Szabad Európa |
„Az elnökség és egyháztanács hat tagja még időben, emelt fővel távozhat a pünkösdi egyház éléről, megelőzve, hogy posztjukról őrizetbe vétellel, esetleg megbilincselve állítsák fel őket” – kommentálta a pénteki lemondásokat a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) ügyeit jól ismerő személy. Forrásaink szerint olyan adatok, információk, belső levelezés és dokumentumok állnak az adónyomozók rendelkezésére, amelyek azt bizonyítják, hogy az elnökség és az egyháztanács nem egyszerűen nem teljesítette ellenőrzési kötelezettségét, hanem akadályozta is az erre irányuló erőfeszítéseket. Ezzel elősegítették azokat a súlyos bűncselekményeket, amelyek megalapozott gyanúja miatt immár ötödik éve folyik a vizsgálat az egyház egyik intézményénél, a békéscsabai központú Közösségi Missziónál. A költségvetési csalással és pénzmosással okozott kárérték elérheti a 8 milliárd forintot.
„(…) mindenben támogatjuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tényfeltáró munkáját, és még a látszatát is szeretnénk elkerülni annak, hogy vezető pozíciónkat a vizsgálat befolyásolására kívánnánk használni. Közös célunk az ügy részleteinek mihamarabbi feltárása és egyházunk megújulásának előmozdítása, készséggel áll a hatósági vizsgálatok elébe. (…) Tiszta a lelkiismeretünk, nem követtünk el semmiféle törvénytelenséget, szabálytalanságot, és biztosak vagyunk benne, hogy az eljárás során bebizonyosodik ártatlanságunk” – áll az MPE lelkészeihez és intézményeihez pénteken eljutatott levélben, amelyet Pataky Albert elnök és Pintér Imre alelnök mellett Cartoletti Norbert, D. Nagy József, D. Nagy Tamás és Szerdi Szilárd kerületvezetők írtak alá.
Mint azt a Magyar Narancs korábban feltárta, a pünkösdi egyház belső vizsgálata már 2019-ben az egyházvezetés asztalára tette azt a jelentést, amely a Közösségi Misszió esetében súlyos és nagy értékű költségvetési csalást és pénzmosást gyanít, ám azt a vezetés lesöpörte az asztalról. 2022 tavaszán azonban a nyomozó hatóság épp a miatt a gyanú miatt őrizetbe vette az érintett békéscsabai intézmény két ügyvezetőjét, V. Gy.-t és V. K.-t, akik ma is rács mögött várják a büntetőeljárás végkimenetelét.
A vezetés csaknem minden tagjának lemondása után hamarosan tisztújító országos közgyűlést kell összehívni, ahol új vezetőséget választanak – addig ügyvezető jelleggel marad a most lemondott egyházvezetés. Ám a tét nagyobb a posztok újra betöltésénél: a vizsgálat végére akár az is kiderülhet, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház vezetése törvényellenesen működött és lényegében fedezte a hatalmas csalássorozatot. Ha ez így lenne, annak következményeként az MPE elveszíthetné bevett egyházjogi státuszát, sőt akár egyházi működése is kérdésessé válhatna. | A vezetőségi lemondások után a Magyar Pünkösdi Egyház léte is veszélybe kerülhet | Az elnökség és egyháztanács hat tagja mondott le pénteki hatállyal, a NAV Bűnügyi Igazgatósága költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja miatt nyomoz. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vezetosegi-lemondasok-utan-a-magyar-punkosdi-egyhaz-lete-is-veszelybe-kerulhet-255507# | 2023-01-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Készen áll a betegek fogadására, de egyelőre nem indokolt a halasi járványkórház megnyitása” – 2021. november 19-én mondta ezt Orbán Viktor, miután több cikk is született arról, hogy orvoshiány miatt valójában nem is tudna megnyitni az 5 milliárd forintból épült intézményegyüttes. A kormányfő akkor azt is mondta, „azt a döntést hoztuk, hogy a kiskunhalasi járványkórház egy kiemelt járványkórház lesz, tehát nem a szokásos megyei kórházi igazgatási rendben fogjuk majd kinyitni, ha szükséges. Akkor nyitjuk ki, ha valami nagyobb baj történik, vagy ha valamelyik kórházban feltorlódnak a betegek az ország bármely pontján”.
Az Atlo Koronavírus monitorja alapján így zajlott a koronavírus-járvány 2021 őszén.
Szeptember elsején 132-en voltak kórházban, Orbán Viktor november 19-i bejelentésekor 6122-én, a csúcs december 7-én volt, 7596 betegszámmal. A lélegeztetőgépen lévők száma követte a kórházban kezeltek számát. Orbán Viktort megelőzően a térség azóta újraválasztott, a koronavírus miatt hónapokat élet-halál között töltő Bányai Gábor azt közölte a halasi járványkórház kapcsán: „A legrosszabb dolog egyébként, hogy a Járványkórház kész és kénytelen fogadni a hamarosan érkező, legsúlyosabb állapotú Korona-vírusos betegeket, a barátainkat, a rokonainkat, szomszédainkat, a vírustagadókat, a sok oltatlant és néhány oltottat!”.
Aztán nem így lett. Ez már a Kiskunhalasi Semmelweis Kórháznak küldött közadatigénylésünkből derül ki. A konténerkórházra, ahogy megírtuk, az ÁEEK már a kihirdetés napján, azaz 2020 március 15-én kötött egy szerződést a West Hungária Bau Kft.-vel és a ZÁÉV-vel: ebben a földmunkát rendelték meg 8 millió forintért. Pár nappal később, március 19-én írták alá a kivitelezési szerződést szintén ezzel a két céggel, nettó 3,9, bruttó 5 milliárd forintért. A szerződés szerint nem sok időt hagyott a kormány a cégeknek: a teljesítési véghatárideje 2020. április ötödike volt. A pontos műszaki leírást nem adta ki az ÁEEK.
A WHB-t, illetve a ZÁÉV-et talán már nem kell bemutatni: előbbi Orbán Viktor vejéhez köthető, utóbbi pedig Mészáros Lőrinc cége. De akad itt még más is. Betegőrző monitorokra áprilisban szerződtek a MEDIREX Zrt.-vel, ők 108 gépet szállítottak 238 ezer 301 euróért – ez az szerződés időpontjában 85,6 millió forintnak felelt meg. A MEDIREX-ről korábban írtunk, hogy „egy olyan magyar orvostechnikai cég, amit egy 2016-os kartellezési ügy miatt idén 162 millió forintra bírságolt a versenyhivatal.” Akkor kerültek fókuszba, amikor a Kínából – a kormány szerint állami megrendelésre – érkező szállítmányokon a Medirex neve felbukkant. A cég képviselője akkor e-mailben feltett kérdéseinkre előbb azt válaszolta, régi állami partnerként beszállított termékeik „többsége értelemszerűen állami intézményekhez kerül”. A válasz kifejtését kérő újabb e-mailünkre azonban nem válaszolt.
Az intézményt 2020 áprilisában adták át, a kormány akkor erről videót is készített. A járványkórház 2021 januárjában is csúcson járt, így alakult a betegszám.
Ezt érdemes összevetni a koronavírus adatokkal. Akkor jól látszik, hogy jóval kevesebb kórházi ápoltnál is csúcson volt az intézmény, vagyis igény lett volna rá. „A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház két helyszínen működő járványkórház szervezeti egységei vonatkozásában az alábbi üzemeltetési költség-, illetve betegszám adatok állnak rendelkezésre a kérdezett időszak tekintetében” – írták érdeklődésünkre. Vagyis nem csak a konténerkórház betegeit, hanem az épület többi részében kialakított egységekben gyógyulók számát is feltüntették. Így lehet, hogy május 31-én a mobil járványkórházat bezárták, betegeket viszont még novemberben is kezeltek. A mobil járványkórház 150 férőhelyes volt, és 40 ágyas intenzív részleg működött benne.
2021 novembere után a járványkórház nem kezelt beteget, a rezsikiadások viszont maradtak, még ha azok jelentősen csökkentek is. Míg 2021-ben 79,8 millió forint volt a villanyszámla, azaz havi 6,65 millió forint, addig 2022 első félévére ez 32 millió forintra csökkent, azaz havi 5,3 millió forintra. Úgy, hogy beteg 2021 decembere óta nem volt. Azért a villanyszámlát kértük a kórháztól, mert a konténereket hőszivattyúkkal fűtötték, elektromos árammal, gáz nem volt.
Az, hogy mi lesz a sorsa a konténerkórháznak, nem ismert. A hazai koronavirus.gov.hu utolsó, december 28-i híre, hogy „6 millió 421 ezer a beoltott, 4 397 az új fertőzött és elhunyt 56 beteg (…). A járvány tartósan kedvező lefolyására tekintettel, a járvány intenzív szakaszára létrehozott koronavirus.gov.hu honlap január 1-jétől megszűnik. A járvánnyal kapcsolatos hivatalos tájékoztatás azután az MTI-n keresztül lesz elérhető a sajtó számára.”
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián | 5,3 milliós a havi rezsije a kiskunhalasi járványkórház egy éve üres épületegyüttesének | 2021 novemberében 33 beteget ápoltak a 150 főre méretezett kiskunhalasi járványkórházban, ami tavaly december óta üres. A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház közadatigénylésünkre nem csak a 2021-ben ápolt betegek számát, hanem a rezsikiadásokat is közölte. Az épület, ahogy megírtuk, 5 milliárd forintba került, a konténerkórházat a kormányközeli ZÁÉV és a WHB építette fel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/02/53-millios-a-havi-rezsije-a-kiskunhalasi-jarvanykorhaz-egy-eve-ures-epuletegyuttesenek/ | 2023-01-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Földjeiktől megfosztott gazdák, ivóvizüket és egészségüket féltő lakosok nyilatkoztak az Átlátszónak a debreceni déli ipari parkban épülő új akkumulátorgyártó-üzemek kapcsán. Elsősorban a kínai CATL akkumulátorgyárának környezetterhelése és vízfogyasztása aggasztja a debrecenieket és a tervezett üzem szomszédságában lévő Mikepércs község lakosait. Az sem megnyugtató, hogy a tervezett gigaberuházás engedélyezési dokumentumai egymásnak ellentmondó adatokat is tartalmaznak.
Októberben számoltunk be arról, hogy milyen aggodalmak kísérik Debrecenben a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) 3000 milliárd forint értékű akkumulátor-gyárának megépülését. Megírtuk, hogy a gyár létrehozásának augusztusi bejelentését követően több civil szervezet és politikai párt kifejezte aggodalmát Debrecen vízkészletének veszélyeztetettsége miatt, s hogy az LMP népszavazást is kezdeményezett a gyár jelentős vízfogyasztása miatt.
A CATL-gyár helyszíne a debreceni Déli gazdasági Övezet lesz, ahol a meglévő üzemek mellé két másik akkumulátor-gyártáshoz kapcsolódó üzem – egy szeparátorfólia-gyár és egy katódanyag-gyár – is létesül. Ez utóbbiak szintén nagy fogyasztású, jelentősen környezetterhelő és kiemelten veszélyes gyárak. A legnagyobb ellenérzést azonban a kínai CATL akkumulátorgyára váltotta ki a debreceniek és a beruházással közvetlenül érintett mikepércsiek körében.
Kiváló termőföldekből lettek ipari parkok
Debrecen az elmúlt öt évben nagy energiával fejlesztette a város Déli Gazdasági Övezetét – más néven Déli ipari parkját – , amihez bőven kapott kormányzati támogatást is. Az évek során kb. 710 hektárossá növelt Déli ipari park 2015-ben lett kiemelt beruházás, felgyorsítva és megkönnyítve ezzel nemcsak a hatósági eljárások folyamatát, de a mezőgazdasági területek iparterületté való átminősítését is.
Hajdú-Bihar megyében találhatók az ország legdrágábban értékesíthető termőföldjei, Debrecen környékén különösen magas aranykorona értékű földek vannak. Ezekből a kiváló minőségű termőföldekből elsőként a BMW gyára kedvéért áldoztak be 400 hektárt; ez lett Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezete, mely később 500 hektárra nőtt a közművesítésre kijelölt újabb területekkel együtt. Az érintett gazdák közül sokan élték meg fájdalmas veszteségként a földjük elvesztését, írta meg 2018-ban az Index.
A Déli Gazdasági Övezet létrehozása szintén azzal járt, hogy az érintett ingatlanok tulajdonosainak meg kellett válniuk kiváló minőségű földjeiktől. A debreceni önkormányzatnak ebben az esetben sem sikerült mindenkivel konfliktusmentesen megegyeznie, a tulajdonosok egy része nem fogadta el az adásvétel vagy a kisajátítás során felajánlott összeget.Több perre is sor került, van, amelyik már évek óta zajlik.
Madar Miklós debreceni gazda régóta pereskedik a Déli ipari park létrehozása során elvett földjei miatt. Szerinte alacsony árat kínáltak neki, de a kárpótlásként kapott családi birtok elvételét egyébként is rendkívül sérelmezi. Madarék földjére az önkormányzatnak mindenképp szüksége volt, nemcsak az ipari park bővítése, de a 481-es jelű főút építése miatt. És hiába tiltakozott a Madar-család, a kisajátítási eljárást meg sem várva kezdte meg a debreceni önkormányzat a talaj-előkészítési munkákat, írta meg 2021-ben a Magyar Hang.
Madar Miklós 20 hektáros birtokából több részletben sajátítottak ki kisebb-nagyobb területeket. A szétszabdalt földbirtokon már nem lehet gazdaságosan termelni, az itt épülő akkumulátorgyár által kibocsátott szennyezés pedig a megmaradt területet is károsítani fogja, állítja a debreceni gazda. Ezért a birtokot csak egyben adná el, az egész területre viszont az önkormányzatnak nincs szüksége.
Beszélgetésünk során a helyszínen már szedték le a humuszt a tervezett akkumulátor-gyár területén, bár az építkezés környezetvédelmi és katasztrófavédelmi engedélyét még nem adták ki a hatóságok. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal ennek ellenére építési engedélyt adott a tereprendezésre és a négy épület mélyalapozási munkálataira.
Az érintett lakosságnak semmi beleszólása nincs a döntésekbe
November végén Mikepércs fideszes polgármestere, Tímár Zoltán úgy döntött, hogy az önkormányzat kötelező éves közmeghallgatásán az akkumulátor-gyár ügye lesz a központi téma. A három és fél ezer fős község lélekszámához viszonyítva nagyon sokan vettek részt az eseményen, Debrecenből is érkeztek szép számmal. Nem véletlenül: a debreceniek számára még semmiféle lakossági tájékoztatás nem volt a tervezett gigaberuházásról.
Ám hiába hívták meg a rendezvényre Debrecen polgármesterét, Papp Lászlót (Fidesz), valamint Rácz Róbert főispánt és Szilágyi Balázst, a CATL kormányzati kapcsolatokért felelős vezetőjét: egyéb elfoglaltságaikra hivatkozva mindhárman kimentették magukat. A közmeghallgatás így inkább csak a kérdések megfogalmazására volt alkalmas. A résztvevők között viszont több mérnök, vegyész, biológus is aggályait fejezte ki a környezetet fenyegető károk miatt.
Fábián István vegyészprofesszor arra figyelmeztetett, hogy a cég alig közöl információkat az alkalmazott technológiáról, s a Debrecen környéki vizekbe mindenképpen kerülnek majd szennyezőanyagok. Emellett több felszólaló felhívta a figyelmet a gyár óriási vízigényének beláthatatlan következményeire, a talaj- és rétegvíz-szint már most megfigyelhető csökkenésére is.
A polgármester ígéretet tett arra, hogy megfogalmazódott kérdéseket megküldik a Kormányhivatalnak és a beruházónak. Azt is kijelentette, hogy ha nem kapnak megnyugtató válaszokat, az önkormányzat akár bíróságra is hajlandó menni a helyiek egészségének védelmében.
Emellett közölte, hogy a község még a beruházás megkezdése előtt monitoring-állomásokat fog kiépíteni, hogy folyamatosan ellenőrizni tudják a levegő- és vízminőséget. Tímár Zoltán arra is biztatta a jelenlévőket, hogy menjenek el január 20-án a CATL-gyár egységes környezethasználati engedélye ügyében tartandó közmeghallgatásra is.
Számháború az akkumulátorgyár vízfogyasztásáról
Időközben pedig felkerült az debreceni önkormányzat honlapjára a katasztrófavédelmi engedélyezéshez készült biztonsági jelentés is, melyet december 30-ig véleményezhetnek a lakosok. A veszélyes üzem engedélye ügyében az érintett debreceni önkormányzatnak kötelező közmeghallgatást hirdetnie. Erre január 9-én kerül sor, itt azonban elvileg csak a biztonsági jelentésről eshet szó.
Papp László debreceni polgármester azonban a sajtónak adott nyilatkozataiban lakossági fórumnak nevezi az eseményt, ahol a helyiek „tárgyilagos tájékoztatást” kaphatnak majd a beruházásról. A polgármester szerint a hatóságokba vetett bizalom megőrzése nagyon fontos, és szerinte „veszélyes játékot játszik” a politikai ellenzék, ha ezt a bizalmat megpróbálja aláásni.
Papp László a leendő gyár vízigényéről szóló, „politikai aspektusból” született híreket is cáfolja. Nyilatkozata szerint a déli ipari park teljes, 710 hektáros területének vízkapacitása napi 24 ezer köbméter lesz, tehát alaptalan a nagyobb vízfogyasztással való riogatás. A polgármester a környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz készült dokumentáció ismeretében állítja, hogy a jelenleg engedélyezésre váró gyáregység átlagos napi vízigénye 3378 köbméter, mely alkalmanként 6242 köbméterre nőhet.
Csakhogy a katasztrófavédelmi eljáráshoz készült biztonsági jelentés szerint sokkal több vízre lesz szüksége a debreceni akkugyárnak, mint amennyit Papp László emleget – írta meg a debreciner.hu. „A telephely ivóvíz igénye max. 15 500 m3/nap és ~1500 m3/h értékek közötti tartománnyal jellemezhető, a szolgáltató a Debreceni Vízmű Zrt.” – olvasható a biztonsági jelentésben. Ez az adat pedig nemhogy cáfolná, de nagyon is megerősíti a Debrecen és környéke vizének veszélyeztetettségéről szóló aggodalmakat.
Nyitókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Papp László debreceni polgármester és a CATL képviselői a CATL-beruházásról folyó tárgyalásokon, 2022. októberében. Forrás: Facebook. Videó: Balogh Dénes. | Debrecen és környéke is célpontja az akkumulátorgyártó nagyhatalmi törekvéseknek | Földjeiktől megfosztott gazdák, ivóvizüket és egészségüket féltő lakosok nyilatkoztak az Átlátszónak a debreceni déli ipari parkban épülő új akkumulátorgyártó-üzemek kapcsán. Elsősorban a kínai CATL akkumulátorgyárának környezetterhelése és vízfogyasztása aggasztja a debrecenieket és a tervezett üzem szomszédságában lévő Mikepércs község lakosait. Az sem megnyugtató, hogy a tervezett gigaberuházás engedélyezési dokumentumai egymásnak ellentmondó adatokat is tartalmaznak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/01/03/debrecen-es-kornyeke-is-celpontja-az-akkumulatorgyarto-nagyhatalmi-torekveseknek/ | 2023-01-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormányközeli Nézőpont Csoport Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában álló Observer Budapest Médiafigyelő Kft. nyerte a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik legfrissebb tenderét. A kft.-t 2018-ban vásárolták fel, azóta a bevételei drasztikusan megugrottak. A mostani szerződés 1,4 milliárd forintról szól.* Alvállalkozóként a kormányzati megmondóember Mráz Ágoston Sámuel tulajdonában álló Ceper Central European Perspectives Zrt.-t vonják be.
Közbeszerzési eljárást írt ki „Kormányzati médiamonitor szolgáltatás (2023-2026)” címmel november elején a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A felhívásban Magyarország Kormánya „magas szintű állami közfeladat ellátási tevékenységéhez kapcsolódó médiaszemlézési, médiakutatási és médiaelemzési tevékenységekre” keresett vállalkozókat.
December 16-ra már meg is volt a nyertes, amely ezúttal nem a nemrég 1,2 milliárdos szerződéssel gazdagodó és ezúttal is induló Századvég lett, hanem a szintén kormányközeli Observer Budapest Médiafigyelő Kft. A cég nettó 1 393 000 000 forintért vállalta a munkát.*
A nyertes feladata lesz:
1. médiaszemlézés (ld.: hírműsorok tartalomjegyzéke naponként 1 alkalommal – a kormányzat számára releváns hírműsorok tudósításainak feldolgozása, hírösszefoglaló szemle – minden nap 2 alkalommal, tematikus médiaszemle munkanaponként 150 kormányzati ügyfél számára, világsajtó-szemle –munkanaponként egyszer, Közép-európai hírszemle – hetente 1 alkalommal);
2. médiakutatás (ld.: hírműsorok közönségkutatása – negyedévente 1 alkalommal, a felnőtt magyar lakosság körében 4 000 fő személyes megkérdezésével, továbbá a nyomtatott lapok, online médiumok és a közösségi média közönségkutatása ugyanilyen feltételekkel, illetve médiahatás-kutatás hetente 1 alkalommal 1 000 fő telefonos megkérdezésével, és Közép-európai médiahatás-kutatás – negyedévente 2 alkalommal, a térség 11 közép-európai országában a felnőtt lakosságkörében, országonként 1 000 fő telefonos vagy személyes megkérdezésével);
3. médiaelemzés (ld.: hírműsorelemzés és hírelemzés hetente egyszer, valamint kvantitatív médiaelemzés és Magyarország-kép médiaelemzés negyedévente 1 alkalommal).
A megbízás időtartam 48 hónap.
Miniszterelnöki barát és a kormányzati megmondóember
A meghatározott kritériumok alapján valószínűleg kevés másik hazai cég lett volna alkalmas erre a munkára, hiszen nagyjából olyanok pályázhattak, akik korábban már elvégezték ezt a munkát vagy egy nagyon hasonlót. Márpedig az Observer folyamatosan kapja az ilyen jellegű állami megbízásokat.
2020-ban például az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól nyertek el egy kormányzati médiamonitor szolgáltatásról szóló tendert két évre 5 001 960 000 forintért (ezt az összeget idén 5 193 960 000 forintra emelték), majd a Magyar Nemzeti Banktól is hasonló feladatot kaptak 48 000 000 forintért. 2021-ben az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 40 millióért rendelt tőlük médiafigyelést- és elemzést. Idén ősszel pedig ismét a Technológiai és Ipari Minisztériumtól kaptak megbízást „kiegészítő kormányzati médiamonitor szolgáltatásra”.
A Nézőpont Csoport cége 5 milliárdért végez médiafigyelést a kormánynak | atlatszo.hu
Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. három évig nettó 5 milliárd forintért végez médiaelemzési feladatokat. A közbeszerzést a kormány nevében az Innovációs és Technológiai Minisztérium írta ki, az Observeren kívül más ajánlattevő nem volt.
A Nézőpont Csoport 2018-ban vette meg a céget a bécsi IKARIA Holding GmbH-tól – ekkor az Observer éves bevétele 673 millió forint volt. Ezt a következő évben sikerült feltornászni 775 millióra, de az igazi robbanás csak 2020-ban, az állami tenderek elnyerésével párhuzamosan következett be: abban az évben már 2,1 milliárdos éves bevételt értek el, amit 2021-ben is tartani tudtak (2,2 milliárddal). Az adózott eredmény az új tulajdonos alatt 1 millió forintról 220 millióra nőtt négy év leforgása alatt.
„A Nézőpont Csoport tulajdonosa Győri Tibor, Orbán Viktor régi bizalmasa,
akiről 2012-ben azt írta az akkor még a Telekom-csoporthoz tartozó Origo, hogy ha ő telefonál oda valahová, az olyan erővel bír, mintha maga Orbán lenne a vonal túlvégén” – emlékeztetett az adásvételkor a 24.hu. Hozzátették, Győri (aki korábban Simicska Lajos, majd Habony Árpád üzlettársa lett) a Miniszterelnökségen egy ideig államtitkár is volt, a Nézőpont Csoport pedig az MTVA legnagyobb beszállítóinak egyike.
Az Observer ügyvezetője jelenleg Göbölyösné Mátrahegyi Anna Mária, de egy ideig Mráz Ágoston Sámuel politológus-üzletember volt, akivel kapcsolatban épp a napokban röppent fel a hír, hogy kiszáll a Nézőpont Intézet vezetéséből. Ezt később Mráz cáfolta. Az Optenben ugyanakkor az látszik, hogy élő tulajdonosi és/vagy ügyvezetői kapcsolata csak a végelszámolás alatt álló KILÁTÓPONT Elemző és Médiafigyelő Kft.-vel, valamint a Ceper Central European Perspectives Zrt.-val van jelenleg (2022. december 28-án).
Utóbbi céget egyébként alvállalkozóként be is vonja a most elnyert megbízásba az Observer.
Frissítés (2023.01.11.) – A közbeszerzési adatbázisba feltöltött dokumentumban helyesbítést tettek közzé a következő szöveggel: „2. A II.1.7) és az V.2.4) kiegészítéseként AK közli, hogy ezen pontokban a tárgyi eljárás 48 hónapos időtartamára feltüntetett összege került feltüntetésre. Az Ajánlattevő által megajánlott (opciókkal növelt negyedéves díja): 1.393.000.000 Ft volt, ezen összeg 48 hónapra vetített felszorzott összege: 22.288.000.000 HUF.”
Vagyis az Observer összesen 22 milliárdos megbízást kapott. | Milliárdos megbízás a Nézőpont Csoport cégének a Miniszterelnöki Kabinetirodától | A kormányközeli Nézőpont Csoport Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában álló Observer Budapest Médiafigyelő Kft. nyerte a Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik legfrissebb tenderét. A kft.-t 2018-ban vásárolták fel, azóta a bevételei drasztikusan megugrottak. A mostani szerződés 1,4 milliárd forintról szól.* Alvállalkozóként a kormányzati megmondóember Mráz Ágoston Sámuel tulajdonában álló Ceper Central European Perspectives Zrt.-t vonják be. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/03/milliardos-megbizas-a-nezopont-csoport-cegenek-a-miniszterelnoki-kabinetirodatol/ | 2023-01-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból” című közleményben jelentette be Nagy István agrárminiszter augusztus 9-én, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” A hírt a magyar sajtó nagy része, jobb- és baloldalon is, nagyjából szó szerint, hasonló címmel átvette. Az augusztus 9-én elfogadott kormányrendelet azonban egyrészt nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról. Másrészt az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint sincs szó a kivitel tilalmáról, hiszen a kormányrendelet elfogadása óta is zajlik a faanyagok exportja, az illetékes hivatalok tudtával.
A szóban forgó kormányrendelet azt mondja ki, hogy a tűzifa, faforgács, fűrészpor, fahulladék, brikett és pellet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH) történő bejelentést követően értékesíthető külföldre, illetve vihető ki az országból augusztus 9-étől.
A NÉBIH a bejelentést továbbítja az Agrárminisztérium részére, amely megvizsgálja, hogy veszélyezteti-e a közellátást vagy jelent-e kockázatot az energiaellátás biztonságára nézve a fa külföldre történő kivitele. Ha a minisztérium úgy ítéli meg, hogy igen, akkor az államnak elővásárlási joga van az adott faanyagra valamelyik állami erdészeten keresztül. (Az így megvásárolt faanyagot az állam csak szociális célokra vagy állami, önkormányzati közfeladat ellátására használhatja fel.)
Ha viszont a minisztérium szerint a kivitel nem veszélyezteti a magyarországi energiaellátást, akkor az állam lemond az elővásárlási jogáról, és megtörténhet az export.
Vagyis nem automatikusan tilos a kivitel, hanem be kell jelenteni, az Agrárminisztérium pedig bizonyos – egyelőre általunk sajnos nem ismert – feltételek esetén korlátozhatja azt.
Ez egyébként a kormányrendelet, illetve az Agrárminisztérium félrevezető című közleményének végigolvasása és értelmezése után is kiderülhetett a figyelmesebb olvasók számára, de a jelek szerint a magyar sajtómunkások nagy része nem tartozik közéjük.
Ettől még persze a gyakorlatban történhetne az, hogy az Agrárminisztérium mindegyik bejelentés esetében nemet mond a kivitelre, így praktikusan végül is tényleg tilalomról lenne szó. De nem ez történik. Ezt onnan tudjuk, hogy megkérdeztük a NÉBIH-et és az Agrárminisztériumot, hogy a „kiviteli tilalom” bevezetése óta mennyi bejelentés érkezett a NÉBIH-hez és ebből mennyit nyilvánított ellátásbiztonságilag veszélyesnek a minisztérium, azaz mennyi tűzifa-exportot nem engedélyezett. Az Agrárminisztérium részünkre küldött tájékoztatása szerint
„a közérdekű adatigénylés időpontjáig, – 2022. november 21. napjáig – nem volt olyan bejelentés, amely tekintetében az Agrárminisztérium megállapította volna, hogy a tűzifa külföldre történő értékesítése, illetve kivitele kockázatot jelentene az energiaellátás-biztonságra.”
A dodonai mondatból, ugye, még mindig nem derült ki, hogy vajon egyáltalán nem is érkezett fa-kiviteli szándékot jelző bejelentés, vagy pedig érkezett, és ezeket nem találta kockázatosnak a minisztérium.
A válaszra még egy hónapot várnunk kellett: végül december 21-én kaptuk meg az adatokat a NÉBIH-től, amelyből kiderült, hogy nagyon is vannak kiviteli szándékok. A több mint 1600 soros táblázatot természetesen pdf-ben kaptuk meg, de nem panaszkodunk – a szkennelt kép sokkal rosszabb lett volna. A dokumentum-konvertálásnál már kicsit több munkát igényelt, hogy egyféle mértékegységre hozzuk a köbméter, erdei űrméter, lutrotonna, atrotonna, tonna, kilogramm, kaloda, raklap és egyéb változatos mértékegységekben megadott adatokat.
A számolás során a következő értékekkel számoltunk: ahol m3 volt feltüntetve, azt „normál”, azaz nem erdei köbméternek vettük; így 1 m3 fa = 6 mázsa; 1 erdei űrméter = 1 x 1 x 1,3 m; 1 kaloda = 1 x 1 x 1,7 m; 1 raklap = kb. 0,85 m3 fa.
Így elvégzett összesítésünk szerint kb. 89850 tonna faanyag kivitelére irányuló bejelentés érkezett a NÉBIH-hez a kormányrendelet, azaz a „kiviteli tilalom” bevezetése óta.
Az adatok szerint a legtöbb faanyagot Budapest, Petőháza és Szentmártonkáta településekről tervezik elszállítani. Természetesen az átváltások sok bizonytalanságot okoznak a számokban, továbbá eleve többféle fafajtáról van szó, és a fa nedvességtartalmáról sem volt információnk; ráadásul gyanús, hogy néhol adathiba is lehet a táblázatban, vagyis mindenképpen csak erős közelítésnek tekinthetjük az átváltás eredményeként előállt összesítő értéket.
Arról sincs információnk, hogy a bejelentett mennyiségek milyen időtávra vonatkoznak, tehát mikor és mennyi idő alatt fognak ennyi faanyagot exportálni a kereskedők, erdészetek, fatelepek, mert ezt nem kérdeztük meg a hivataltól.
Másik adatforrásunk a Központi Statisztikai Hivatal részletes, termékszintű külkereskedelmi forgalmi statisztikája. Bár a 2022 novemberi és decemberi adatok egyelőre feldolgozás alatt állnak, az év többi hónapjára lekérdezhetők a számok. Eszerint a rendelet bevezetése utáni hónapokban, azaz augusztusban, szeptemberben és októberben rendre 4009, 5109 és 4860 tonna faanyag kivitele történt meg Magyarországról.
Ezekkel a mennyiségekkel együtt 2022 első tíz hónapjában összesen 88585 tonna faanyagot exportált hazánk, nagyságrendileg hasonló mennyiséget, mint 2021-ben. A lenti diagramon a KSH éves adatait tüntettük fel azokra a termékekre vonatkozóan, amelyeket a kiviteli korlátozás lehetőségét bevezető kormányrendelet melléklete felsorol.
A KSH adatai szerint a kivitt tűzifa több mint fele Ausztriába kerül, emellett még Olaszország, Szlovákia és Szlovénia a jelentősebb célországok.
A KSH adatai szerint egyébként átlagosan 60%-kal drágult a tűzifa Magyarországon egy év alatt, 2021 novemberéről 2022 novemberére.
Szerettük volna megtudni, hogy mi volt a kormányrendelet bevezetésének célja és indoka, illetve hogy pontosan milyen szempontok és kritériumok szerint kell az Agrárminisztériumnak eldöntenie, hogy fennállnak-e rendeletben meghatározott körülmények.
Arról is érdeklődtünk, hogy miért állította közleményében az Agrárminisztérium, hogy betiltották a tűzifa-kivitelt, amikor ez nem felel meg a valóságnak, továbbá érdeklődtünk, hogy milyen szempontok alapján engedélyezték a bejelentett mennyiségek kivitelét, amikor az augusztusi közleményükben feltüntetett körülmények (háború, „brüsszeli szankciók által okozott” energiaválság) azóta is fennálltak?
December 29-én elküldött kérdésünkre cikkünk megjelenéséig sajnos sem Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, sem dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sajtóirodája, sem a Miniszterelnöki Kormányiroda, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóirodája, sem a Miniszterelnökség sajtóirodája, sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem pedig az Agrárminisztérium sajtóirodája részéről nem érkezett semmiféle visszajelzés (még automatikus válasz sem).
Infografikák: Szabó Krisztián | Tűzifa-kiviteli tilalom magyar módra – úgy tilos, hogy továbbra is szabad, és ki is viszik | „Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból” című közleményben jelentette be Nagy István agrárminiszter augusztus 9-én, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” A hírt a magyar sajtó nagy része, jobb- és baloldalon is, nagyjából szó szerint, hasonló címmel átvette. Az augusztus 9-én elfogadott kormányrendelet azonban egyrészt nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról. Másrészt az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint sincs szó a kivitel tilalmáról, hiszen a kormányrendelet elfogadása óta is zajlik a faanyagok exportja, az illetékes hivatalok tudtával. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/01/05/tuzifa-kiviteli-tilalom-magyar-modra-ugy-tilos-hogy-tovabbra-is-szabad-es-ki-is-viszik/ | 2023-01-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„A tram-train beruházáshoz kapcsolódóan hamarosan befejeződik a vonatközlekedést érintő felújítás a Szeged és Hódmezővásárhely közötti pályaszakaszon, ezért február 22-től ismét teljes útvonalon közlekedhetnek a vonatok a Szeged–Békéscsaba vonalon. Akkortól már nem kell pótlóbuszokra szállni Szeged és Hódmezővásárhely között” – a közel 3 évig tartó felújítás végén, 2021 februárjában közölte ezt a MÁV a honlapján.
A rókusi állomás felújítása nem volt része a tram-train építésnek, két tábla mégis az uniós pénzköltésről tanúskodik: az állomás falán az egyik a 9,7 milliárdos tervezésre emlékeztet, a másik a 25,6 milliárdos pályavasúti átépítésre. Rókuson a tram-train építésével egy időben dolgoztak a mávosok, annak ellenére, hogy az Átlátszó által kiperelt megvalósíthatósági tanulmány úgy fogalmaz, „Szeged-Rókus állomáson jelen projekt keretében jelentős változás nem történik”.
Mégis síneket cseréltek: vasútfotósok, köztük az Átlátszó gyakornoka is megörökítette a munkákat 2018-2021 között. A 2019-es képeken is látszik, hogy megújultak a sínek, az azokat tartó elemek, de nem mindenhol.
És így nem is lett minden tökéletes. 2021. október 10-én kisiklott egy vonat az állomáson. A balesetet fiatalok videóra is vették. A baleset után a MÁV-tól közadatigénylésben kértük, hogy milyen felújításokat végeztek 2018-2021 között az állomáson, és az mennyibe került. Az állami vasúttársaság az adatigénylést azzal utasította el, hogy amíg a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) nem zárja le a vizsgálatot, nem válaszolnak.
Az immár Lázár János minisztériuma által felügyelt KBSZ tavaly év végén tette közzé jelentését. Ebből az derül ki, hogy „a kisiklás helye az állomás III. sz. fővágányában található, 10 sz. kitérő, melyet 1959-ben építettek be, a kitérőn alkatrész csere a beépítés óta nem volt. A kitérő 48XII rendszerű bal irányú, zúzottkő ágyazatban fektetett, fa aljakon, GEO rendszerű leerősítéssel, kampózáras csúcssín rögzítéssel és váltójelzővel ellátva, a váltó helyszíni állítású. A váltón az engedélyezett sebesség kitérő irányban 40 km/h, egyenes irányban nem járható. A 10-18. sz. kitérők közötti pályaszakasz állapota miatt 2017. márciusa óta a forgalomból kizárásra került, ezért a váltó kitérő iránynak megfelelően kiszögelésre került. A kitérőhöz csatlakozó III. sz. vágány átépítésre került, forgalomba helyezése 2018. szeptemberében történt meg.”
Az állomáson – ahogy a MÁV korábbi közleményében áll – 2021 februárban indult újra a menetrend szerinti forgalom, a váltóhiba négy hónap után megjelent. 2018-tól az alábbi beavatkozások voltak a jelentés szerint:
A kitérőhöz csatlakozó III. vágány átépítésre került, forgalomba helyezése 2018 szeptemberében történt meg.
09.04-06. A kitérőn ultrahangos sínvizsgálatot végeztek, intézkedést igénylő hibát nem állapítottak meg.
03.30. A 10 sz. kitérőn KIAG szabályozás történt.
06.22. Az EM-120/FMK-004 mérővonat vágánymérést végzett, intézkedést igénylő hibát ekkor sem állapítottak meg.
06.28-30. A gyalogbejárás alkalmával a vonalgondozó 4 db aljat minősített cserélendőnek.
09.10. A 10 sz. kitérőn időszakos vizsgálatot végeztek, nyomtávhibát és 5 db alj cseréjét jegyezték elő.
De ez a balesetig nem történt meg. A jelentés szerint „a balesetet megelőző utolsó kitérővizsgálatkor, 2021. szeptember 10-én a pályafelügyelet ezt a jelenséget észlelte és a 8., 16., 21., 30. és 32. aljakat cserélendőnek minősítette. A vizsgálat során a Vb meghallgatta a pályafenntartásban érdekelt feleket (pályamester, vezetőmérnök, a Pályavasúti Területi Igazgatóság Szeged Pályalétesítményi Osztály osztályvezetője). A meghallgatások során a Vb nem kapott választ arra, hogy az eseményben érintett váltó fenntartási munkálatai – a pályafelügyelet által feltárt hibák ellenére – miért maradtak el.”
A MÁV a jelentés közzététele után válaszolt újabb közadatigénylésünkre. Eszerint Rókus állomáson a tram-train építésének idején mintegy 650 millió forintot költöttek felújításra az alábbi táblázat szerint.
7 kitérőt – vagyis váltót – cseréltek, darabja mintegy 40 millió forint volt. 1952 vágányfolyóméter hosszan felépítményt is cseréltek még 2018-ban, majd 2019-ben is 2020-ban is dolgoztak az állomáson. A MÁV azt írta az Átlátszónak, a munkákat saját forrásból finanszírozták, és hogy „a fentieken túlmenően szíves tájékoztatására közöljük – figyelemmel az adatigénylésében megjelölt KBSZ jelentésre –, hogy a korábbi siklásos balesetben érintett kitérőt nem állították helyre, hanem helyette folyóvágányt létesítettek, melynek hatósági engedélyezése jelenleg is folyamatban van”.
A korabeli képeken is az látszik, hogy a később meghibásodott váltó valójában egy hátsó vágányra vezetett, valamikor. De azt már a baleset idején sem használták, a szeged365.hu olvasói képén látszik, leaszfaltozták az évek során. Vagyis a váltóra ott semmi szükség nem volt, ezért is szüntethette meg a MÁV a baleset után. Érdemes felidézni a KBSZ jelentést a váltóról: „2017.03.14. A váltót kitérő irányba kiszögelték, egyenes irányba a forgalom elől elzárták”.
A jelentésből az derül ki, hogy „a 10. és 14 sz. váltók járhatatlanok lettek, a kárérték (anyag, helyreállítás) 16 millió Ft volt. A kisiklott mozdony forgóvázaiban nagyobb mérvű rongálódás keletkezett, a kár értéke a villamos mozdonyban és a kisiklott személykocsiban 52 millió Ft volt”. Ezen túl a végleges helyreállításig 149 személyszállító vonat „1972 perc késést szenvedett”. A KBSZ megállapítása az, hogy „a kitérőben a vízelvezetés hiánya miatt a felgyülemlett csapadékvíztől a fa aljak korhadásnak indultak (3. ábra).”
A 14. váltó ma is megvan, ugyanúgy fa az alja, mint a másiknak a baleset idején.
Andó Gergely közlekedési szakértő az Átlátszónak azt írta, szerinte a hiba felismerése után azért nem történt meg a javítás azonnal, mert, mint fogalmazott, „a pénz és az anyag meg a kivitelezői kapacitás ritkán jár kéz a kézben”. Azt is írta a jelentést olvasva, hogy a MÁV-nál hosszú a várólista, sok a lassú jel, a pályahiba, de „ez nem tűnt kritikusnak”. Szerinte „ha elvégzik az aljcserét, akkor is kisiklott volna valamikor ott valami”.
Címlapkép: Kisiklott vonat Szeged-Rókuson. Forrás: szeged365.hu | 650 milliót költött a MÁV a rókusi állomásra, helyén hagytak egy 59 éves váltót, majd kisiklott egy vonat miatta | 2018-tól a tram-train építésével párhuzamosan Szeged-Rókus állomáson is felújították a pályát. A kitérőkből – azaz a váltókból – nem mindet cserélték. 2021 októberében, nem sokkal a pálya újranyitása után egy vonat kisiklott. A MÁV közadatigénylésünkre azután válaszolt, hogy a hatóság jelentésében leírta, mi vezetett a balesethez. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/01/05/650-milliot-koltott-a-mav-a-rokusi-allomasra-helyen-hagytak-egy-59-eves-valtot-majd-kisiklott-egy-vonat-miatta/ | 2023-01-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Július végén egy sokkoló hír jelent meg az egyik legolvasottabb magyar portálon: hatalmas hadgyakorlatra készül Oroszország Latin-Amerikában – tudósított az Index. A hírt nem sokkal később a Mandiner, az Origo, a Magyar Nemzet és a Blikk is leközölte – igaz, egy fokkal enyhébb címmel.
Július 23-a reggelén a munkába menet vagy kávézás közben a Facebookját görgető olvasónak minden oka meglehetett arra, hogy görcsbe ránduljon a gyomra, hiszen az ukrán-orosz háborút kísérő feszült nemzetközi légkörben egy, az Egyesült Államok közelében tartott hatalmas hadgyakorlat rendkívüli kockázatokat hordozna magában. Az Index posztját illusztráló végeláthatatlan harckocsisor csak tovább erősíthette az olvasó aggályait.
Az Indexen megjelent tartalom köszönőviszonyban sincs a valósággal. A hír által „hatalmas hadgyakorlatként” emlegetett esemény gyakorlatilag egy katonai „játék határok nélkül”, amit Oroszország évek óta arra használ, hogy megmutassa: vannak még barátai. A ’Nemzetközi Hadijáték’ Venezuelában megrendezett versenyszámára – amelynek idejére az Index állítása szerint „Oroszország, Kína és Irán is a tengerentúlra telepíti hadseregét” – 11 fős csapatokkal lehetett benevezni.
Az orosz védelmi minisztérium honlapján a csapat összetétele is meg van határozva: egy csapatvezető, egy játékvezető, négy fő- és egy tartalékos mesterlövész, egy orvos, egy pszichológus és egy tolmács vehetett részt a sporteseményen. Könnyen megtippelhető, hogy a cikket illusztráló végeláthatatlan harckocsisorok felett lobogó kínai és orosz zászlókat ábrázoló képnek sincs sok köze a valós eseményhez. A kép Oroszországban készült – egy 4 évvel ezelőtti hadgyakorlaton.
A szakasznyi katonából hadsereget hazudó tartalmak eredetileg álhíreket terjesztő sufni-oldalakon bukkantak fel. Kérdés, hogy kerülhetett át ezekről a hitelesnek korántsem nevezhető szájtokról ez a rendkívül könnyen ellenőrizhető „hír” a havonta mintegy másfél millió ember által olvasott Index hasábjaira.
Az álhírterjesztő sufni-szájtok
A Kreml érdekeinek megfelelő álhírek magyar nyelvű forrásai jellemzően olyan oldalak, amikről gyakorlatilag semmit sem lehet tudni. Általában sem finanszírozási hátterük, sem szerkesztőik, tulajdonosaik kilétével kapcsolatban nem közölnek információt. Ezek a sufni-szájtok tűnnek az orosz érdekeket közvetlenül képviselő „álhírszolgáltatóknak”.
Magyarországon két ismertebb álhírgyártó- és terjesztő weboldal működik: az oroszhirek.hu és a vadhajtasok.hu. Ezek az oldalak rendszeresen közlik le szó szerint az EU-ban dezinformációs tevékenységük miatt letiltott orosz hírszolgáltatókról (RT, Sputnik News) származó anyagokat. Az ismertebb szájtok tevékenységét számos slamposan összeeszkábált weboldal (például a maivilag.com vagy a hirextra.info) egészíti ki.
Ezek az álhíroldalak szinte kizárólag a Facebookon fejtik ki a működésüket. Valószínűleg csak azért tartanak fent weboldalakat, hogy egy rendes hír látszatát tudják kelteni, amikor megosztják a tartalmaikat a különböző Facebook csoportokban. A különböző álhíroldalak között erős interakció figyelhető meg. Egy „hír” jellemzően minimum két-három szájton is megjelenik, gyakran azonos szöveggel.
A dezinformációs ökoszisztéma azonban nem csak önmagán belül osztja meg és terjeszti a sufni-szájtok által fabrikált álhíreket, hanem ezeket olykor néhány Fidesz-közeli sajtóorgánum (Origo, Magyar Nemzet, HírTV, Mandiner, Pesti Srácok), sőt a közmédia (hirado.hu) is átveszi.
Az elmúlt hónapokban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük: pontosan milyen logika alapján gyártja hírnek kinéző tartalmait ez a komplex dezinformációs rendszer. Több száz orosz hamishír átrágása után arra a következtetésre jutottunk, hogy a hamishír-terjesztő szájtokon megjelenő tartalmak nagyrészt pont ugyanabból a híranyagból építkeznek, mint amit bármely más híroldalon olvasni lehet.
A dezinformációs szájtok rendszeresen közlik le a 444, a Telex és a Portfólió cikkeit, vagy publikálnak fordításokat a „nyugati sajtó” tartalmaiból. A turpisság az apró, olykor csak szerkesztői figyelmetlenségnek, ártatlan kattintáshajhászásnak tűnő változtatásokban rejlik, amelyek képesek arra, hogy teljesen megváltoztassák a hír mondanivalóját, és ezáltal az olvasók fejében egy Moszkvának kedves világkép csiráit ültessék el.
Az orosz dezinformációt terjesztő sufni-szájtok mesterien képesek kihasználni a magyar újságírói gyakorlat minőségbeli hiányosságait, így sokszor azt a látszatot keltik, hogy egy egyszerű hiba áll a félretájékoztatás hátterében. A „hibák” szisztematikus alkalmazása azonban egyértelműen egy bevett gyakorlat meglétére utal. Az alábbiakban a leggyakrabban alkalmazott álhírszerkesztési praktikákat fogjuk bemutatni egy-egy ütősebb példán keresztül.
Bolhából elefántot
Gyakran egy egyszerű általánosítás is elég ahhoz, hogy az álhírportálok sokkal drasztikusabb színben tüntessenek fel egy eseményt, mint az a valóságban zajlott. Ez a technika gyakorlatilag úgy működik, mint egy jó horrorfilm: minél kevesebb részletet árulnak el, annál több tere marad a képzeletnek. A módszert leggyakrabban bizonyos csoportok (tüntetők, dezertáló katonák, elégedetlen lakosság) számának felnagyítására használják.
Az álhíreket gyártó oldalak egy időben rátaláltak az ukrán elnök honlapján kezdeményezhető e-petíciók intézményére. Ezeket a petíciókat bármelyik ukrán állampolgár kezdeményezheti és aláírhatja az interneten keresztül. Amennyiben sikerül több mint 25 ezer aláírást összegyűjteni, az elnök köteles megfontolni a petícióban kérteket. Ez aranybányát jelent az álhír-oldalak számára, hiszen a néha abszurd petíciók tökéletes alkalmat szolgáltattak arra, hogy az ukránokat őrültnek, gyerekesnek, vagy szánalmasnak ábrázolják.
Az álhíroldalak olyan megtévesztő állításokat tettek, amelyekből nem derült ki, hogy ezeket a petíciókat pontosan hányan írták alá, így azt a látszatot tudták kelteni, hogy az ukránok nagy része Boris Johnsont jelölné miniszterelnökének (a cikk szövegéből kiderül, hogy a petíciót a cikk írásának időpontjában 81 ember írta alá a 40 milliós Ukrajnából), vagy Hetymannak akarja kinevezni Zelenszkijt (ezt máig 1618-an írták alá), vagy éppen elhallgatták a petíció tényét és azt állították, hogy a pornográf tartalmak legalizálása Zelenszkij ötlete volt.
Egy kép többet mond száz szónál
Mint a lenti ábrán is látszik, a legtöbb olvasó a Facebookon keresztül jut el a dezinformációs portálok cikkeihez. A kisebb, elszigeteltebb portálok (az ábrán: elemi.hu, maivilág.com és itthonrolhaza.hu) esetében ez hatványozottan igaz. Az ábra a SimilarWeb adatai lapján készült:
Ezek az álhíroldalak akkor terjesztik hatékonyan az orosz dezinformációt, ha minél több felhasználó hírfolyamán tudják megjeleníteni a tartalmaikat. Mivel sokkal kisebb azoknak az aránya, akik belekattintanak a hírbe, mint azoknak, akik csak a cím elolvasásáig jutnak el, a félretájékoztatáshoz néha elegendő, ha csupán a címet írják át. A maivilag.com dezinformációs oldal egyik „hírére” érkező kommentek kiválóan illusztrálják, hogy ez az egyszerű technika mennyire működőképes lehet.
A tartalom az ukrán állami tulajdonú Naftogaz gázipari vállalat vezetőjének kijelentését idézi, aki szerint Ukrajnának 10 milliárd dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy pótolni tudja a háború miatt csökkent gázellátást. A cikk címe azonban már elfelejti megemlíteni, hogy a kijelentés a Naftogaz vezetőjétől származik, helyette Zelenszkij képével illusztrálja az „Üzenet Ukrajnából: nem lesz elég gázunk kellene 10 milliárd dollár” című tartalmat. Annak ellenére, hogy a „hír” szövegéből egyértelműen kiderül, hogy a kijelentés nem az ukrán államfő szájából hangzott el, a kommentelők tömegesen gondolják azt, hogy az állítás Zelenszkijtől származik.
A cím azonban még akkor is kifejti a hatását, ha az olvasó belekattint a „cikkbe”. Egy megfelelően megfogalmazott cím egy egyébként semleges szöveget is képes teljesen átértelmezni – tudtuk meg Győri Lórántól, a Political Capital közép-európai orosz befolyás kutatására szakosodott elemzőjétől.
„Ez olyan, mint az árazás: ha egy termék nem 2000 hanem 1999 forintba kerül, akkor már egyessel kezdődő szám van az agyunkban”
– magyarázta a szakértő az Átlátszónak.
Idegen tollakkal ékeskedve
Ha például egy cikk azt állítja: „az Egyesült Államok Ukrajna drámai vereségére figyelmeztet”, a legtöbb olvasó fejében valószínűleg automatikusan kialakul az a hiedelem, hogy Ukrajna annyira rosszul áll, hogy már az Egyesült Államok hivatalos szervei szerint sincs remény a győzelemre.
Ezzel az előfeltételezéssel a fejében az olvasó talán észre sem veszi, hogy a kijelentés nem az USA hivatalos szerveitől származott. A tartalom egyetlen egy ember véleménycikkét idézi, akinek semmi köze nincs az amerikai kormányhoz. Ezt pedig csak az fogja megtudni, aki belekattint a cikkben közölt hivatkozásba, mert csak ott derül ki, hogy az állítást teljesen kiragadták a kontextusából és ilyen formában soha nem hangzott el.
A drámai vereség szókapcsolat csupán egy helyen szerepel az (akkor még csak tervekben szereplő, később azonban látványosan sikeres) ukrán offenzíva esélyeit taglaló augusztusi véleménycikkben. A mondat pontos fordítása valahogy így hangzik: „Ha az ellenoffenzíva sikertelen volna, az drámai csapást (a jelentést pontosan nem visszadó tükörfordításában, drámai vereséget – a szerk.) mérne Ukrajna kilátásaira.”
Véleményből tény
Az orosz dezinformációt terjesztő szájtok egy pofonegyszerű és rendkívül gyorsan alkalmazható technikát fejlesztettek ki arra, hogy a stratégiailag legyártott propagandisztikus állításokat a magyar nyilvánosságba fecskendezzék. A technika lényege, hogy orosz propagandisták megkérdőjelezhető hitelességű állításait bizonyított tényként mutatják be.
A módszert jól szemlélteti egy, a Hír TV-ben megjelent rövid adás, amelyben a kommentátor azt állította: a Nyugat le akarja váltani Zelenszkijt Ukrajna éléről. „Úgy tűnik, hogy Volodimir Zelenszkijnek romlik a tekintélye a nemzetközi hadszíntéren, emiatt egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a Nyugat nemsokára leváltja a jelenlegi ukrán vezetőt” – keretezi bizonyított tényként híradásában a Fidesz holdudvarába tartozó csatorna az általa csak „hazaárulással is megvádolt egykori ukrán parlamenti képviselőként” említett Illia Kyva kijelentését. A hírműsorban a volt ukrán parlamenti képviselő kijelentésén kívül semmi mással nem támasztják alá az állítást.
Azt, hogy Kyva-t miért vádolta meg hazaárulással az ukrán ügyészség, nem említik a híradásban. Pedig ebből hamar kiderülne, hogy a vád egyik pontja éppen az orosz háborús propagandában való közreműködés volt. A híradóból az sem derül ki, hogy Kyva, akit a háború kitörését követően megfosztottak mandátumától és távollétében akár 15 évig tartó szabadságvesztésre ítéltek, jelenleg Oroszországban tartózkodik, és rendszeresen idézik állításait az orosz állami hírszolgáltatók.
A volt ukrán parlamenti képviselő számos hamis hír forrása: állításaiban Amerikát Ukrajnában elkövetett népirtással vádolta, sőt a háború következtében Németország szétszakadását jósolta.
A Hír TV által idézett propagandista Volodimir Zelenszkijt a nyugat bábjaként ábrázoló kijelentése egybevág az orosz dezinformációs narratívákkal, amelyek előszeretettel mutatják be így az ukrán elnököt. Habár az EU és az USA intenzíven támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni küzdelemben, a valóságban az USA-nak olyan szinten nincs befolyása az ukrán állami szervekre, hogy a News York Times által megszólaltatott amerikai tisztviselők elmondása szerint az USA csak utólag szerzett tudomást Alexander Dugin lányának meggyilkolásáról.
A hiteltelen állítások tényként történő keretezésének módszerét leggyakrabban a háborús eseményekkel kapcsolatban alkalmazzák az álhíroldalak. A technika legegyszerűbb formája, amikor egyszerűen nem jelölik meg a címben, hogy kitől származik egy állítás.
Egy etikusan eljáró lap csak abban az esetben hagyja el a címben a forrásmegjelölést, ha megfelelően alátámasztott, hiteles tényeket közöl. A megszólaló feltüntetése nélkül ugyanis a kijelentés bizonyított ténynek tűnik. A háború szereplőinek olykor egymásnak teljesen ellentmondó állításai között lavírozva a legtöbb újság ehhez a gyakorlathoz tartja magát, és csak abban az esetben tekint el a forrásmegjelöléstől, amennyiben az információ független, hiteles forrástól származik. Ezt a gyakorlatot használják ki az orosz dezinformációs oldalak, amikor az orosz állami szereplők kijelentéseit keretezik bizonyított tényként.
Számos példa van arra, hogy magas rangú tisztviselőinek megszólalásait Moszkva a stratégiai félretájékoztatás egyik eszközeként használja. Rácz András Oroszország-szakértő a Lakmusz podcastjában egyenesen kijelenti, hogy az orosz dezinformáció integráns része az a gyakorlat, hogy „időnként egy vezető politikus belehazudik a kamerába.”
Az elmúlt időszakban vezető orosz politikusok az USA által Ukrajnában működtetett biolaborokról, a nyugati fegyverek feketepiacra kerüléséről, és Ukrajna által a Dombaszban elkövetett népirtásról terjesztettek hazugságokat. Az orosz állami szereplők ilyen és ehhez hasonló állításainak bizonyított tényként történő keretezése tehát egyértelműen az orosz propagandisztikus állítások felerősítésének minősül.
A HIMARS-rakétarendszerekkel kapcsolatban, amelyek orosz megsemmisítését eddig egy hiteles, független forrásnak sem sikerült bizonyítania, az álhíreket terjesztő oldalak a következő címekkel jelentettek meg tartalmakat:
A szövegtörzs sok esetben valamelyest árnyalja a képet, hiszen itt általában leírják, hogy az állítás az orosz védelmi minisztériumtól származik, azonban a címadás miatt a „bizonyított tény” illúziója megmarad, amit a cikkek nem sietnek eloszlatni a másik fél álláspontjának bemutatásával.
Elő a szabóollóval
Gyakran előfordul, hogy az álhíroldalak egyszerűen fognak egy cikket, a címét egy, az eredeti mondanivalótól teljesen eltérő kijelentésre cserélik, majd a szövegtörzsből egyszerűen kivagdossák azokat az állításokat, amelyek feltűnően ellentmondanak az új címben megjelenő állításnak.
A 444 egyik szeptemberi cikke például így jelent meg a vadhajtasok.hu-n:
A 444-en megjelent szövegből a vadhajtasok.hu a következő állításokat szedte ki:
A vadhajtasok.hu-n megjelent tartalomból tehát nem derül ki, hogy az ukrán hadsereg sikeres ellentámadást folytat az oroszok ellen, mint ahogy az sem, hogy Zelenszkij azért nevezte terrortámadásnak a rakétatámadást, mert az erőmű civil célpontnak számít.
A címadással és az „apró” módosításokkal a szöveg írója minimális munkával teljesen meg tudta változtatni a hír mondanivalóját: a vadhajtások.hu-n megjelenő cikk már nem arról szól, hogy Zelenszkij ellenáll az oroszoknak, hanem azt a látszatot közvetíti, hogy az ukrán államfő nem kompetens, még az ukránok alapvető érdekeit sem képviseli.
Osztogattak vagy fosztogattak?
A fentebb szemléltetett módszernek egy sokkal alaposabban kidolgozott, nagyobb horderejű alkalmazása érhető tetten a hirado.hu egyik júliusi cikkében. A közszolgálati televízió munkatársai által írt „elemzés” arról tudósít, hogy a nyugati országok által Ukrajnának küldött fegyverek elkezdtek megjelenni a dark weben és akár bűnözői csoportok kezére kerülhettek.
Ez az állítás abban a nemzetközi légkörben hangzott el, amikor egyre jobban látszott a HIMARS rendszerek hatékonysága. Azt, hogy a hirado.hu-n „elemzésben” megfogalmazott üzenet terjesztése a Kreml számára kiemelten fontos volt, mi sem mutatja jobban, minthogy az időszakban már az orosz felsővezetés is terjeszteni kezdte ezt a vádat.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter például pont egy nappal a hirado.hu „elemzésének” megjelenése előtt jelentette ki, hogy az Ukrajnának küldött fegyverek egy része már most a Közel-Keleten landolt.
A bevezetőn kívül önálló megfogalmazásra alig van példa a szövegben. Az „elemzés” első fele egy CNN-en megjelent cikkből van összeollózva. Ebben egy szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy Ukrajna fegyverekkel való támogatása magában hordozza azt a kockázatot, hogy az amerikai fegyverek a háború befejeződésével hosszú távon rossz kezekbe kerülnek. A hirado.hu ezt szabja hozzá a saját állításhoz: módszeresen kivágja azokat a részeket, amelyekből egyértelműen kiderülne, hogy az állításokat jövő időben fogalmazták meg, ezzel azt a látszatot keltve, hogy a nyugati fegyverek egy része már most illetéktelen kezekbe került.
A hirado.hu „elemzésének” következő része az Europol és az Interpol vezetőinek megszólalását idézi. Habár a megszólalások szigorúan a háború lezárulása utáni időszakra vonatkoznak, az “elemzés” több ízben is a jelenre vonatkozó állításként próbálja lefesteni a kijelentéseket.
A hirado.hu ezután „csak pár kattintás” alcím alatt sorolja fel, hogy milyen állítólagos Ukrajnából származó külföldi fegyvereket találtak a feketepiacon. A dark webről szóló szöveg eredeti forrása egyértelműen és hosszan részletezve fejti ki, hogy miért nem lehet hiteles információként kezelni a feketepiacon talált hirdetéseket, a hirado.hu azonban ebből gyakorlatilag semmit sem idéz.
A különböző cikkek és megszólalások összevagdosása révén a hirado.hu névtelenségbe burkolózó szerzője ki tudta használni a CNN és a nemzetközi szervezetek vezetőinek hitelességét és elismertségét, miközben olyan állításokat tulajdonít nekik, amiket ők soha nem mondtak.
A Mandiner az Orosz Hírekből tájékozódik
Október 19-én reggel durva csúsztatást tartalmazó cikk jelent meg a Mandineren. A cikk azt állította: egy nemrég megjelent, az orosz-ukrán háború alatt elkövetett háborús bűnöket bemutató ENSZ jelentés szerint míg az ukránok által elkövetett bűncselekményeket „valódi bizonyítékok, például videók támasztják alá” (a Mandiner itt azt a látszatot keltette, hogy a jelentésből idéz), addig az orosz bűntettek felsorolásakor a jelentés többnyire csak szemtanúk beszámolóira támaszkodik.
A Mandiner által az ENSZ-jelentésnek tulajdonított kijelentés gyakorlatilag egyetlen ponton sem fedi az eredeti szöveg tartalmát.
Az ENSZ dokumentum egy alkalommal sem tesz utalást arra, hogy bármilyen különbség lenne az orosz és az ukrán háborús bűnök kivizsgálásának módszere között.
A szó szerinti idézetként megjelölt állítás („valódi bizonyítékok, például videók támasztják alá”) nem hangzott el a hivatkozott ENSZ dokumentumban.
Mint ahogy a jelentésben annak az állításnak sincs nyoma, hogy az orosz háborús bűnök feltérképezése esetén többnyire csupán szemtanúk beszámolóira támaszkodott volna a vizsgálóbizottság. Ellenkezőleg: a vizsgálóbizottság kijelenti, hogy munkája során amellett, hogy összesen 191 emberrel készített interjút, „megvizsgálta a pusztítás helyszíneit, a sírokat, a fogva tartás és kínzás helyszínét, a fegyvermaradványokat és számos dokumentumba nyert betekintést”.
A Mandineren megjelent szöveg az Orosz Hírekről származik. Rejtély, hogy a kormányközeli portál miért éppen a látványosan oroszbarát álhírgyár megállapításaira támaszkodik és nem közvetlenül az interneten könnyen elérhető ENSZ-jelentésből idéz.
A Mandiner cikkében az arányok is durván elcsúsznak: Az ENSZ jelentése 9 oldalon keresztül sorolja azokat a háborús bűnöket, amelyeket az elszenvedők, a szemtanúk, és az egyéb bizonyítékok alapján bizonyítani tudott. Az ukránok által elkövetett háborús bűnök ebből csak két bekezdést tesznek ki.
Az általunk megvizsgált cikkek közel 10%-a tartalmazott hasonló elemeket. Az orosz dezinformációs tevékenységben résztvevő portálok ukrán hadi eseményekkel kapcsolatos beszámolókat, Trump megszólalásait, valamint külföldi neves lapok tartalmait ferdítették el. A Mandiner például egy alkalomal teljesen légből kapott módon azt állította: a Les Echos francia lap szerint „Magyarország közeledik Oroszországhoz, Európa pedig közben szépen megfagy”. A francia lapban megjelent cikkben, ami Orbán Oroszországhoz való közeledését taglalja, egyetlen hasonló állítás sem hangzott el.
Zelenszkij dühöng, őrjöng és követelőzik
Az orosz dezinformációs tartalmak erős érzelmeket generáló, minősítő kifejezések segítségével sokkal drasztikusabb, sötétebb, kétségbeejtőbb, vagy komolytalanabb és szánalmasabb fényben tüntetnek fel egy-egy hírt vagy felszólalást, mint az indokolt lenne.
Például egy, a Gazprom orosz energetikai óriásvállalat által készített videó bemutatásakor semmi sem indokolja azt, hogy a videót közlő portál kijelentse: Európán röhög a világ. Mint ahogy az sem egyértelmű, hogy miért minősített az Origo „követelésnek” egy, az ukrán parlament által elfogadott határozatot, amelyben Ukrajna uniós tagjelölti státuszának támogatására kérték az ukrán parlamenti képviselők az EU tagállamait.
A módszer a média sokszor kattintásvadász, túlzó gyakorlatára épít, mintegy annak árnyékában működik. Azonban a túlzó kifejezések szisztematikus, határozottan egy világkép felé mutató alkalmazása ebben az esetben is egy bevett és tudatos gyakorlat meglétére utal. Az általunk megvizsgált, hasonló technikára épülő cikkek négy leggyakrabban alkalmazott kifejezése: a pánik, a röhög, a követel és a dühöng.
Hasonló, nagyon gyakran alkalmazott minősítő varázsszavak a „bohóc” és a „náci” kifejezések. Ezeket az ukrán vezetést minősítő kifejezéseket az orosz felsővezetés is rendszeresen alkalmazza megszólalásaiban. A bohóc szimbólum a különböző uniós vezetők megszólalásairól szóló Facebook vagy Telegram posztokban is gyakran megjelenik.
Hogyan ismerd fel a dezinformációt?
Mivel az orosz dezinformációs tartalmak nagyrészt nem saját anyagokkal dolgoznak, általában egy-két kattintás révén könnyen cáfolhatóak. Ezeket a módszereket érdemes alkalmazni, ha meg akarsz győződni róla, hogy valódi híreket olvasol:
Megjelölik a forrást? Egy etikusan eljáró híroldal minden esetben lehetőséget ad az olvasónak arra, hogy önállóan ellenőrizni tudja a cikkben megfogalmazott állításokat. Kezdj el gyanakodni, ha nem látsz hivatkozásokat.
Mindig kattints bele a hivatkozásba. Az van a hivatkozott szöveg tartalmában, amit a cikk állít? Ha nem érted a forrásnyelvet, a Google Fordító használatától sem kell megriadni.
Van belső ellentmondás a szövegben? Alkalmazz mindig kritikus gondolkodást, amikor egy cikket olvasol. Alátámasztja a szöveg a címben megfogalmazott állítást? Van bármely más olyan állítás a szövegben, amit nem támaszt alá a szöveg többi része?
Saját szöveggel dolgoznak? Ha egy hírszájt nem saját szövegből dolgozik, az eredeti tartalom és a szájton megjelent anyag összehasonlításával nagyon könnyen azonosítható a dezinformációs aktus. Legegyszerűbben úgy tudod ellenőrizni, hogy megjelent-e bármely más magyar híroldalon az anyag, ha kijelölsz egy mondatot és idézőjelbe téve keresel rá a Google-ben. A Google így csak azokat az oldalakat fogja feldobni, amelyeken pont ugyanilyen formában jelent meg a mondat. Ha azt szeretnéd ellenőrizni, hogy az anyag egy idegen nyelvű tartalom fordítása-e, érdemes olyan kulcsszavakat (neveket, helyszíneket) keresni, amelyek révén csak nagyon hasonló tartalmú anyagokat dob ki neked a Google. Ha megvan az eredeti cikk, hasonlítsd össze figyelmesen a két szöveget. Ugyanazt állítja a cím? Kivágtak vagy éppen beletoldottak részeket? Ha igen, próbáld meg azonosítani, hogy mi lehet ezzel a szándék. Milyen irányba befolyásolják a változtatások a szöveg tartalmát?
Hiteles forrást idéznek? Ha furcsa, pártos állításokkal találkozol, érdemes egy kicsit utánanézni annak a személynek, akitől az állítás származik. Megfelelően tájékoztat róla az általad olvasott cikk? Mi lehet a szándéka azzal, hogy nem oszt meg a megszólaltatott személlyel kapcsolatban minden általad fontosnak ítélt információt?
Rédl Boglárka
Címlapkép: Átlátszó montázs | Így jelennek meg a magyar nyelvű hírmédiában az orosz dezinformációs propagandagépezet trükkös hazugságai | Az orosz dezinformációt terjesztő szájtok csak nagyon ritkán gyártanak eredeti tartalmat. Nagyrészt „nyugati” híroldalak cikkeit használják fel álhíreik elkészítéséhez – egy-két rafinált technika révén azonban teljesen meg tudják változtatni az eredeti cikk mondanivalóját. Az elmúlt hónapokban arra vállalkoztunk, hogy feltérképezzük, pontosan kik és milyen logika alapján gyártják Magyarországon a Kreml narratíváit erősítő, hírnek kinéző tartalmaikat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/07/igy-jelennek-meg-a-magyar-nyelvu-hirmediaban-az-orosz-dezinformacios-propagandagepezet-trukkos-hazugsagai/ | 2022-11-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Október végén megjelent cikkünkben írtunk a részben egykori titkosszolgákból álló Közérthető Biztonságért Alapítványról (KBA), amely állami szervekkel is kereste a kapcsolatot, valamint magánszemélyeknek is hirdetett hírszerzési képzéseket.
A cikkben megemlítettük a Systema nevű orosz harcművészeti iskolát is, mivel a KBA-t bejegyező Győrffy-Kiss József a harcművészeti rendszer instruktora volt, a biztonságpolitikai alapítvány létrehozása előtt részt vett egy Systema-gyakorlócsapat alapításában is. A Fürkészek nevű csoport, amelynek Győrffy-Kiss József is tagja volt, mára feloszlott, míg más orosz harcművészeti csoportok jelenleg is működnek Magyarországon – e cikkben ezeket mutatjuk be közelebbről.
Exbelügyesekkel és gyanús orosz kapcsolatokkal képezne privát titkosszolgákat egy magánalapítvány
Együttműködik a Belügyminisztériummal, konferenciákat szervez, belső képzéseket hirdet a Közérthető Biztonságért Alapítvány, miközben a szervezet alapítója annak az orosz harcművészeti iskolának magyarországi képviselője, amelyet az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerveként tartanak számon. Az alapítványban találunk az orosz állami energiacég Gazprom-hoz köthető tagot is. A civil szervezetnek a hivatalos iratok szerint se vagyona, se kiadása, se bevétele nincs, ennek ellenére arra vállalkozott, hogy „akadémiai szintű” nemzetbiztonsági szakmai képzést nyújtson civileknek.
Mint írtuk, a Systema több szálon is kötődik az orosz különleges erőkhöz: alapítói nagyrészt katonatisztek, és több elemző szerint egyes harcművészeti iskolákon keresztül az orosz hírszerzés befolyásra tehetett szert a nyugati fegyveres szolgálatokban.
Harcművészetként a Systema az Átlátszónak nyilatkozó szakértők szerint alapvetően két fő ágra osztható.
Az elsőt, a Mikhail Rjabko-féle Systemát nevezhetjük civil ágnak (bár alapítója szintén egy orosz katonatiszt), gyakorlói szerint elsősorban a testedzésről szól. A másik fő ág kifejezetten katonai vagy rendfenntartó jellegű képzéseket jelent, ide tartozik az úgynevezett tradicionális kozák harcművészeti iskola, és a Magyarországon külön brand alatt működő, de szintén Systema-alapú Centra Volk rendszer.
Az utóbbi ág iskolái több alkalommal a magyar fegyveres testületekkel is kapcsolatba kerültek, miközben élő kapcsolatot ápoltak az orosz szolgálatokkal és a Putyin-rezsimet támogató szürke zónás csoport tagjaival.
Orosz harcművészek, akik elhatárolódnak a háborútól
Októberi cikkünkben érintőlegesen jelent meg a BudapestSystema nevű Systema-csoport, mivel 2018-ban (pontosan: 2018 decemberében) a harcművészet alapítója, Mikhail Rjabko az ő rendezvényükön tartott szemináriumot. A klub instruktora, Kászonyi Gábor cikkünk megjelenése után megkereste az Átlátszót, azt mondta: más említett orosz harcművészeti csoportokkal (a Fürkészekkel, az Andrej Karimov-féle kozák harcművészeti iskolával és a Centra Volk „Specpodgotovka” iskolával) nincs kapcsolatuk, ezektől az irányzatoktól a BudapestSystema harcművészeti iskola elhatárolódik.
Kászonyi azt megerősítette, hogy a budapesti iskolát valóban a moszkvai központ engedélyével hozták létre: a budapesti sportklubot 2013-ban egy amerikai edző, Anthony Lucas alapította Mikhail Rjabko korábbi Szpecnaz-testnevelő tiszt (a sportág megalkotója és jelenlegi egyik nagymestere), illetve a kanadai Vlagyimir Vasziljev jóváhagyásával. Jelenleg azonban, mondta Kászonyi az Átlátszónak, nincsenek szoros sportági kapcsolataik Oroszország felé.
Mikhail Rjabko edzés közben
Rjabko budapesti látogatásáról elmesélte: „2018 őszére terveztünk egy kétnapos nemzetközi Systema-szemináriumot, 80 résztvevővel tíz országból. Rjabko ezt megelőzően szervezte, hogy három hétre eljön a hévízi gyógyfürdőbe pihenni, mivel megfájdult a dereka. És ha már úgy is Magyarországra jön, Budapesten pedig úgysem járt még, végül úgy döntött, legyen Budapesten az évzáró szeminárium. Amikor már itt volt, mi edzők vittük le Hévízre és vissza.”
Kászonyi Gábor elmondása szerint az orosz harcművészeti csoportokat külön kell választani „tiszta” harcművészeti klubokra (Rjabko-féle Systema) és inkább katonai jellegű képzést biztosítókra: előbbibe tartozik a BudapestSystema, utóbbiba például a kozák iskola és a Fürkészek. Kászonyi megerősítette, hogy a kozák Systema és az arra épülő Centra Volk valóban kötődik Gyenyisz Rjauzovhoz, az Éjjeli Farkasok Putyin-párti csoport tagjához. A Fürkészek csoportról úgy tudja, központjuk Kelet-Magyarországon volt, és feloszlása előtt valóban sok szélsőjobboldali tagja volt (Győrffy-Kiss József szintén azt mondta nekünk, hogy ezért is lépett ki a klubból).
„Mi olyan harcművészetként tekintünk a Systemára, mint amilyen a karate vagy az aikidó, nem azért gyakoroljuk, mert támogatjuk az orosz állam céljait. Az Ukrajna elleni agressziót elítéljük, és nem is vennénk részt többet a klubban, ha a háború támogatására próbálnának minket rávenni más intézmények. Több orosz instruktort is ismerünk egyébként, akik hasonlóan gondolkodnak, és emiatt disszidáltak is”
– mondta Kászonyi az Átlátszónak.
Ugyanakkor hozzátette: az igaz, hogy orosz kultúra és a pravoszláv kereszténység szerepet játszik a Systemában (mivel a harcművészet alapja egy ősi orosz küzdősport, a szambó volt, amit hagyományosan jellemzően szerzetesek gyakoroltak s tanítottak az egykori Orosz Birodalomban). „Nemzetközi eseményeken találkoztunk olyanokkal, akik például azután vették fel a pravoszláv vallást, hogy elkezdtek systemázni. Találkoztunk az edzéseken pappal, s maga a nagymester is rózsafüzérrel jelenik meg minden alkalommal. Politikai propagandát viszont nem érzékeltünk, sem most, sem az elmúlt 6-7 évben ezeken a sportrendezvényeken.”
Kozák képzés modern katonáknak
A Magyarországon jelen levő másik Systema-iskola az úgynevezett Tradicionális Kozák Harcművészeti Rendszer, más néven Systema R.M.A. Az eredeti Systema Siberian Cossack Iskolát Andrej Karimov és Gyenyisz Rjauzov mesterek alapították. Karimov hivatalos életrajza szerint eredetileg pszichológus, Rjauzov a VDV légideszantos csapatok tartalékos tisztje. Rjauzov később távozott a szervezetből, és létrehozta a saját iskoláját, ez lett a Specpodgotovka (hazánkban Centra Volk).
A rendszer hivatalos képviselője Magyarországon Sinkovics Sándor. Sinkovics az Átlátszónak elmondta, hogyan ismerkedett meg a harcművészeti rendszerrel. „Magyarország egyik korábbi területén, Kárpátalján születtem, ily módon két anyanyelvű lettem és egyszerre több kultúra értékeivel együtt nőttem fel. 1998 óta foglalkozom harcművészetek gyakorlásával, és közelebbről megismerkedtem több japán, kínai, koreai és európai harcművészettel és küzdősporttal. 2009-ben autentikus körülmények között (Oroszország, Irkutszk régió, Systema Sibirskij Vijun Orosz Harcművészeti Iskola) elsajátítottam a Systema Orosz Harcművészet alapjait és a tudásomat folyamatosan továbbfejlesztem nemzetközi képzéseken.”
A harcművészetet 2010-ben kezdte el oktatni Magyarországon, emellett nemzetközi szemináriumokat és instruktori képzéseket is szervezett, köztük a két alapító, Karimov és Rjauzov magyarországi szemináriumait is.
Sinkovics Sándor elmondta, 2013-ban már 14 Systema-instruktor tevékenykedett Magyarországon, akik egy éves oktatói vizsgát tettek, ezt követően azonban „a Siberian Cossack Iskola szervezeti válsága sajnos meggátolta az országos lefedettségű képviselet létrehozását. Mindenki más irányba ment, így született meg a Fürkészek csapata is.” Hozzátette, „nem kell átmenni minősítésekbe, ki kitől tanult, különbözőek az utak, amiben az ember jobban ki tud bontakozni. Egy utat járunk, de különbözőek a stílusjegyek.”
A Fürkészek a saját weboldalaik szerint Andrej Karafa cseh instruktorral gyakoroltak, aki szintén a Karimov és Rjauzov-féle iskola képviselője volt.
A nemzetbiztonságiakat is érdekelte
Sinkovics klubjának weboldala szerint a kozák ág „Orosz Különleges Rendeltetésű Erők (SPETSNAZ), Titkosszolgálatok, Gyors-reagálású Egységek, Rendőrségi Alakulatok, Pénzszállító Csoportok, VIP Személyek és Értékes Áruk Kísérő Csoportok, Biztonsági cégek, testőrök, stb. közelharc-rendszere (…) Teljes értékű közelharc-rendszer, mely célja a túlélés és nem a verseny korlátozó határokon belül.”
Sinkovics Sándor ennek kapcsán elmondta, „természetes, hogy a magyar fegyveres erők képviselői számára is tartottunk képzést. Természetes, hogy ez nemzetbiztonsági kockázatot is jelentett, emiatt többször is jöttek ellenőrizni különböző személyek. A mottó mindig ugyanaz volt: értéket képviselünk, értékét továbbítunk vallási, politikai, etnikai különbségek nélkül.”
Az instruktor elmondása szerint az általa képviselt ágban nagyobb szerepet kap a szellemi képzés. „Számomra nélkülözhetetlen a tradicionális megközelítés, tudati technológiák ismerete, megfelelő anatómia, biomechanika és metafizika ismerete.” A Systema-képzések mellett Sinkovics Sándor természetgyógyászként és coachként is aktív, ennek kapcsán civil tréningeket is hirdet – mint mondta, a Covid-járvány óta elsősorban ezekre és az egyéni tréningekre koncentrál.
2015 decemberében Sinkovics Systema-klubja is résztvevője volt a „Magyar Huszár – Orosz Kozák találkozó és konferencia, Szent Miklós napi Magyar-Orosz Barátság Nap” nevű rendezvénynek. A találkozón nemcsak katonai hagyományőrző szervezetek, hanem a Magyar Honvédség is képviseltette magát: az egyik résztvevő Ádám Barnabás ezredes, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka volt. A katonatiszt az eseményről készült fotók alapján Sinkovics Sándorral közösen tartott előadást.
A 2015-ös rendezvény főtámogatója az Oroszországi Föderáció Nagykövetsége, fővédnöke pedig az akkor még parlamenti képviselő Mengyi Roland volt.
Őt a legtöbben korrupciós botránya, a „Voldemort-ügy” miatt ismerik, amiért a politikus két évre börtönbe is került. Kevesebben tudják viszont, hogy Mengyi politikai karrierje előtt szintén állami biztonsági szervezetnél dolgozott: az Index 2016-os oknyomozása szerint a kilencvenes évek végén, az első Orbán-kormány idején a Köztársasági Őrezred (mára megszűnt, a kormányzati épületeket és állami vezetőket védő fegyveres testület) tagja volt.
Kétféle farkas
Szintén kapcsolatba kerültek a magyar fegyveres szervekkel a Specpodgotovka, más néven a „Farkas” speciális harci kiképzés képviselői. Ahogy korábban írtuk, az ágat eredetileg Gyenyisz Rjauzov orosz tartalékos tiszt alapította, aki eredetileg a Karimov-féle kozák Systemát képviselte. A magyar oldal a harcművészetet „katonai alapokra épülő önvédelmi rendszerként” jellemzi, amelynek része a lőfegyverekkel és közelharci fegyverekkel történő gyakorlatozás is,
a rendszert emiatt kifejezetten fegyveres testületek tagjainak javasolják.
Ahogy előző cikkükben írtuk, a Centra Volkot megalapító Gyenyisz Rjauzov Putyin kedvenc motorosklubja, az Éjjeli Farkasok tagja. Az Éjjeli Farkasok a putyini rezsim jellegzetes képződménye, amelyben összefonódnak a különleges szolgálatok, az üzleti világ, a szervezett bűnözés, és a Kreml-párti politikai aktivizmus.
A moszkvai illegális motorosbandaként indult csoport mostanra több országra kiterjedő hálózattá nőtte ki magát: tagjai több céget és egyesületet jegyeztek be, motoros holmikat árulnak, klubokat működtetnek. A 2000-es évektől kezdve a csoportot egyre inkább áthatotta az orosz nacionalista és nyugat-ellenes ideológia, ahogy szoros kapcsolatot alakítottak ki a moszkvai vezetéssel – Vlagyimir Putyint tiszteletbeli taggá is avatták.
Az Éjjeli Farkasokra a nyugati közvélemény 2014-ben, a Krím-félsziget orosz megszállásakor figyelt fel. A csoport tagjai részt vettek a megszállás előkészítésében, 2014 márciusában az orosz Szpecnaz egységekkel közösen, felfegyverezve vettek részt közös műveletben a Krím-félszigeten, amiért később orosz állami kitüntetést is kaptak. Külföldön a motorosklub helyi ágai demonstrációkat szerveztek az Ukrajna elleni agresszió támogatására, amit Lengyelországban betiltottak, a klub tagjaitól megtagadták a vízumot.
A Specpodgotovka harcművészeti iskola alapítója, Rjauzov az Éjjeli Farkasok-tagsága miatt szintén szankciós listára került.
Az Éjjeli Farkasok és a Specpodgotovka közötti kötődést mutatja a név és az ikonográfia is, de szervezeti kapcsolatok is felfedezhetők. A deutschlandfunk.de 2016-ban írt arról, hogy a németországi „Systema Wolf” harcművészeti akadémia címe megegyezik az Éjjeli Farkasok német egyesületének (Russlanddeutsche Wölfe) székhelyével, és a két szervezetet ugyanaz a személy, bizonyos Dmitri Zaiser vezette.
Az orosz-német kettős állampolgár Zaiser elmondása szerint korábban az orosz hadsereg egy különleges egységében szolgált. Az akadémiát 2016-ben a a német Alkotmányvédelmi Hivatal és a Szövetségi Hírszerzés is figyelte, utóbbi a Stuttgarter Zeitung szerint úgy vélte, a GRU (az orosz katonai hírszerzés) rajta keresztül keres új kapcsolatokat a német fegyveres testületek tagjai között.
A New Eastern Europe című lap szerint a motorosbanda pénzügyi hátterét egy Volk Védelmi Struktúrák Holding nevű cég biztosítja. Ennek vezérigazgatója, Gennagyij Nyikulov szintén részt vett a Krím megszállásában. A Holding azóta megszűnt, de a Wayback Machine-en elérhető oldalán partnerként tüntette fel az orosz és külföldi Specpodgotovka-iskolákat összefogó International Center for Special Training-et.
A Honvédség is reklámozta
Hazánkban ez az irányzat Centra Volk (Farkas központ) néven működik, Támcsu Tibor vezetésével, aki 2013-ban lett az orosz iskola hivatalos magyarországi képviselője. A Centra Volk ma a legnagyobb közönséget elérő Systema-iskola, képzéseik több városban is elérhetők, és tréningjeiken többször részt vettek a magyar fegyveres erők tagjai is.
Nekik nemcsak magyar trénerek, de az Egyesült Államokban szankcionált Gyenyisz Rjauzov is tartott képzéseket. Amint az Átlátszó Oktatás megírta, több alkalommal is tartott tréningeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán. Támcsu Tibor akkor a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy „ideológiailag semmilyen politikai irányban nem elkötelezettek”, a Farkasok krími szerepvállalásáról pedig azt mondta, hogy „Zaldasztanov (a motorosklub vezetője) és Nyikulov orosz állampolgárok, ha ők úgy érzik, fel kell vállalniuk az orosz érdekeket, az az ő dolguk, ahhoz nekem semmi közöm” – mondta.
A Krímet megszálló putyinista motorosbanda oktatja a magyar rendőröket | Átlátszó Oktatás
Az Amerikából a Krím megszállásában való részvétel miatt kitiltott orosz motorosbanda egy biztonsági szolgáltatásokkal és kiképzéssel foglalkozó orosz holding partnere. A holdingnak magyar képzési központja is van, és az orosz vállalat kiképzésvezetője többször tartott képzéseket magyar rendőröknek is a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
A Centra Volk képviselőjét mi is megkerestük egy interjúhoz, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz a szervezettől. A 2015-ös sajtóvisszhang ellenére a magyar fegyveres testületek később is részt vettek az orosz harcművészeti tréningeken.
„Katonák, rendőrök, büntetés-végrehajtási dolgozók, az Országgyűlési Őrség tagjai, valamint civilek is részt vettek a Systema Specpodgotovka Hungary által szervezett önvédelmi és túlélőiskola nyári táborában a közelmúltban”
– olvasható például a magyar Honvédség weboldalán megjelent 2016-os beszámolóban. Mint írták, „a képzés több mint kilencven résztvevője között szép számmal akadtak külföldről – Olaszországból, Szerbiából, Oroszországból – érkezett vendégek”, oktatóként pedig ismét megjelent Gyenyisz Rjauzov. Az orosz tiszt visszatérő vendégnek számít Magyarországon, és a Centra Volk egy Facebook-bejegyzése szerint idén áprilisban is tervezett egy magyarországi látogatást, ami végül (feltehetően az ukrajnai háború miatt) nem valósult meg.
A Centra Volk magyar trénereivel együtt dolgozott továbbá a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a BRFK és a Büntetés-Végrehajtás is. Támcsu Tibor a RE:akció bűnmegelőzési programján tartott képzéseket 2015-ben, két évvel később pedig a Specpodgotovka-iskola több rendőri szervezettel közösen vett részt egy csepeli bűnmegelőzési programban.
Címlapkép: képernyőfotó, Facebook videó, Centra Volk Hungary – Budapest | Küzdősport, vagy az orosz befolyásszerzés eszköze? Orosz edzők és tréningek magyar rendőröknek, katonáknak | Korábban a magyar titkosszolgálatok nemzetbiztonsági kockázatként vizsgálták őket, később azonban több hazai fegyveres testülettel is kapcsolatba kerültek a Systema orosz harcművészeti rendszer oktatói. Egy hazai Systema-klub alapvetően sportként tekint a harcművészetre, mások kifejezetten katonai jellegű képzést kínálnak, ily módon arra is volt példa, hogy magyar honvédeknek tartott képzést egy szankciós listán szereplő orosz tiszt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/10/kuzdosport-vagy-az-orosz-befolyasszerzes-eszkoze-orosz-edzok-es-treningek-magyar-rendoroknek-katonaknak/ | 2022-11-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Néhány éve kisebb botrányt kavart a Drégelyvár Oktatási Központ ügye, ahol egy jól behatárolható üzleti kör szakképzői milliárdokkal rövidítették meg az államot és a szakképzésért fizető fiatalokat. Akkor azonban még nem került nyilvánosságra, hogy ugyanez a központ több titkosszolgával és a nemzetbiztonsági képzést kínáló ZSKF-fel is együttműködött, céljuk egyfajta magánhírszerzői akadémia elindítása volt. A csalási ügy miatt az együttműködés elhalt, azonban a Drégelyvár Központ vezetői megúszták a felelősségre vonást, a tervezett magánhírszerző-képzés pedig pár év múlva az Átlátszón már bemutatott Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia képében éledt újra.
Cikksorozatunk előző cikkében írtunk arról, hogy a Közérthető Biztonságért Alapítvány (KBA) volt titkosszolgákkal hírszerző-képzéseket hirdetett magánszemélyeknek, miközben minisztériumokkal, és a Milton Friedmann Egyetemmel is kereste a kapcsolatot.
Exbelügyesekkel és gyanús orosz kapcsolatokkal képezne privát titkosszolgákat egy magánalapítvány | atlatszo.hu
Együttműködik a Belügyminisztériummal, konferenciákat szervez, belső képzéseket hirdet a Közérthető Biztonságért Alapítvány, miközben a szervezet alapítója annak az orosz harcművészeti iskolának magyarországi képviselője, amelyet az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerveként tartanak számon. Az alapítványban találunk az orosz állami energiacég Gazprom-hoz köthető tagot is.
Az Átlátszóhoz most olyan dokumentumok kerültek, amelyekből kiderült, a KBA egyik alapító tagja, Kuti Ferenc nyugalmazott honvéd ezredes néhány évvel korábban egy másik, hasonló magánhírszerző-képzőben is feltűnt. A 2013-ban elindított, azóta megszűnt Koncz Márton Hírszerző Akadémia ügyében szintén képbe került a Milton Friedmann Egyetem (korábbi nevén Zsigmond Király Főiskola), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat aktív munkatársai, valamint a több százmillió forintos költségvetési csalással és sikkasztással gyanúsított Drégelyvár Oktatási Központ is.
Eltüntetett közpénzek, tandíjak és fizetések
A Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány (DOK) botrányára emlékezhetnek azok, akik 2015-ben követték a belföldi híreket. 2015 októberében az akkor már (és még) nem fideszes irányítás alatt álló, Simicska Lajos-féle Magyar Nemzet számolt be arról, hogy nyomozást indítottak a több szakképző intézményt is fenntartó alapítvány ellen. A cikk mostanra valamiért eltűnt a lap archívumából, de a K-Monitoron keresztül és a Wayback Machine-en felkutatható.
Mint írták, az adóhivatalhoz 2015 elején érkezett feljelentés arról, hogy a DOK hamis jelentéseket tett közzé az iskolái hallgatóinak létszámáról, így jogosulatlanul vette fel a diákok után járó állami normatívát, majd a pénzt az alapítvány tagjai elsikkasztották. Az adóhivatal és az államkincstár nyomozói több bűncselekményre utaló bizonyítékokat találtak, de konkrét személyek felelősségére utaló iratok nem kerültek elő, így ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést.
A DOK vezetőihez, Virág Gergőhöz és Fidler Gáborhoz kisebb cégcsoport kapcsolódott, amelyek hasonló gyanús ügyekben voltak érintettek. A HVG akkori oknyomozása szerint számos diák és tanár fordult a hatóságokhoz, előbbiek azért, mert a tandíj kifizetése után elmaradtak az óráik, és nem tudták befejezni tanulmányaikat, utóbbiak pedig azért, mert nem fizették ki őket.
2015 novemberére a cégháló központjában álló Virág és Juhász Kft. ellen felszámolási eljárás indult, és hamarosan hasonlóan járt a DOK Alapítvány is.
Az OPTEN cégadatbázis szerint azóta Virág és Fidler cégeinek többségét mára felszámolták, őket pedig eltiltották a cégvezetéstől. Az Átlátszó információi szerint bűncselekmény miatt azonban az alapítványok vezetőit nem vonták felelősségre. Fiedler Gábor (azóta szintén eltüntetett) személyes honlapja szerint a következő években is a szakképzésben tevékenykedett.
A titkosszolgálati kapcsolat
A sajtó figyelmét akkor elkerülte, hogy a különböző szakmai tanfolyamok (informatikustól a fogtechnikuson át a masszőrig) mellett a DOK fenntartott egy privát hírszerzői akadémiát is. Ez volt a Koncz Márton Üzleti Hírszerző Akadémia (KMÜHA), amelynek igazgatója Kuti Ferenc lett. Az ő neve ismerős lehet előző cikkünkből, hiszen alakulásakor a Közérthető Biztonság Alapítványt is ő vezette. Kuti Ferenc nyugalmazott honvédtiszt és főiskolai tanár korábban részt vett az iraki magyar misszióban mint a szállító zászlóalj tájékoztatásért felelős tisztje, a ’90-es években a Katonai Biztonsági Hivatal Oktatási Központ vezető helyettese, később vezetője volt.
„Augusztus 27-én a Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány és Főigazgatóság szervezésében üzleti konferenciát tartottak a Koncz Márton Üzleti Hírszerző „D” Akadémia létrehozásáról. A találkozón megjelentek a hazai nemzetbiztonsági szolgálatok képviselői, egyes felsőoktatási intézmények vezetői, valamint számos nagyvállalat biztonsággal foglalkozó képviselője”
– olvasható az Út a Harmadik Évezredbe Alapítvány (a Fidler-Virág-páros egy újabb alapítványa) közleményében.
Kuti Ferenc 2013-ben a Tilos Rádiónak nyilatkozott a KMÜHA-ról, ahol elmondta, „vállalati biztonsági szakembereket próbálnak képezni”, azon belül „elhárítót és hírszerzőt is”. Elmondása szerint nem felső vezetőknek, hanem a cégeket működtető „kiszolgáló személyzetek” tagjainak tanítanának hírszerzési know-howt. Elmondta azt is, hosszabb távon akár akkreditált OKJ-s képzésként is el tudná képzelni az akadémia működését, amellyel állami források is lehívhatóvá válnak.
Hogy került a képbe Schmuck Andor?
Míg a későbbi, hasonló hírszerző-képző próbálkozás, a Mercurius Akadémia csak néhány szállal kapcsolódott az állami biztonsági szervekhez, addig a KMÜHA teljes mértékben volt hírszerző és elhárító tisztek, a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági hivatal – a mai Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat jogelődjei – nyugdíjasainak biznisze volt. Az intézményen keresztül közvetlen kapcsolat mutatható ki nemzetbiztonsági tisztek és a későbbi korrupciós botrány után felszámolt (ám végül valamiért futni hagyott) Drégelyvár Oktatási Központ vezetői között.
A HVG 2015-ös cikke (G. Tóth Ilda: Nem tanítottak, de utólag százezres tandíjakat követelnek, 2015. október 9.) arra utalt, hogy „Virágéknak erős politikai hátszele lehetett”.
Megjegyezte, hogy Schmuck Andor volt MSZP-s politikus szervezete, a Tisztelt Társasága is bedolgozott a drégelyváras képzőknek, illetve azt, hogy egyesek szerint Virág Gergő jó viszonyt ápol Pintér Sándor belügyminiszterrel.
A cikk pletykaként említette azt is, hogy Virágék „együttműködési megállapodást kötöttek a nyugállományú dandártábornokok által alapított Felderítők Társasága Egyesülettel.” Az említett egyesületnek valóban tagja több hírszerzőtiszt, akik később a KMÜHA-n keresztül kapcsolatba kerültek a Virág-Fidler-féle cégcsoporttal.
Kapcsolat a Drégelyvár és a titkosszolgálatok között
Hasonlóan más titkosszolgálatokhoz, a KNBSZ-nek is kötelessége, hogy figyelemmel kísérje nyugállományú tisztjei tevékenységét is – éppen ez lehet a Felderítők Társaságának egyik célja. Ez alapján nehéz elhinni, hogy titkosszolgálat vezetése ne tudott volna arról, hogy a kétes hírű oktatási központtal dolgoznak együtt kollégáik.
A KMÜHA megalapításánál fontos szerepe volt Vida Tamásnak, aki tudomásunk szerint az összekötő kapocs volt a nemzetbiztonságiak és a Drégelyváras csapat között. Vida jelenleg a pro ViTo Security Kft. nevű biztonsági cég tulajdonosa, de Facebook-oldala szerint dolgozott korábban a Magyar Honvédségnél és a katonai hírszerzésnél is (a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál és a Katonai Felderítő Hivatalnál).
Az akadémia neve szintén a katonai hírszerzéshez kapcsolódik, Koncz Márton ugyanis a Rákóczi-szabadságharc idején élt hírszerző volt, a Felderítők Társaságának javaslatára díjat is alapítottak a nevével fémjelezve, a tudományos tevékenységet végző katonai hírszerzők számára.
A KMÜHA számos helyen (például d-akademia.hu című weboldalán, amit azóta töröltek, de a Wayback Machine archívumából elérhető) hangsúlyozta, hogy oktatóik katonai háttere ellenére nem kémiskolát indítottak, nincs közük fegyveres szervekhez, hanem tisztán civil szakképzést kínálnak. Ugyanakkor az oldalon megtalálható tantárgylistában (legalábbis címük alapján) az állambiztonsághoz kapcsolódó tárgyakat is találunk:
„Magyarország biztonságpolitikai környezete”, „Külföldi hírszerzők és biztonsági szolgálatok feladata, szerepe”, „Államigazgatás és nemzetbiztonsági szervezetek.” Gyakorlati képzésként pedig „megfigyelés, követés” is szerepel.
Ugyanitt szerepelt, hogy „biztonsági referenseket” is képeznek. Ugyanez a kifejezés szerepelt a Mercurius Akadémia eltüntetett holnapján is. Ahogy korábban írtuk, ez a tevékenység nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozik: a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt-nél, a Honvédelmi Minisztériumban, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál biztonsági referensi jogviszonyt csak a nemzetbiztonsági szervek szakemberei tölthetnek be.
A KMÜHA-ban oktatóként vett részt Vida Csaba is, szintén a KNBSZ alezredese és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója; Lévay Gábor alezredes, akinek a nevével szintén a KNBSZ folyóiratában találkozhatunk – ő a nyílt forrású hírszerzésről írt tanulmányokat.
Kuti Ferenc mellett más kapcsolódási pontokat is találunk a Drégelyváras KMÜHA és a pár év múlva alapított, előző cikkünkben bemutatott Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia között. Szintén a KMÜHA oktatójaként tüntették fel dr. Kis-Benedek Józsefet, akit előző cikkünkben említettünk: ő volt az, aki a KBA-t bejegyző Győrffy-Kiss Józsefet oktatta a Milton Friedman Egyetemen, illetve közösen tagjai az MTA Hadtudományi Társaságnak.
Adatvédelmi kockázat
A Milton Friedman Egyetem (MFE) mind a KBA, mind a Drégelyvár-akadémia kapcsán előkerült: az alapítvány oldalán együttműködő partnerként jelölte meg az intézményt. Az Átlátszó birtokába került dokumentum alapján az MFE, akkori nevén a Zsigmond Király Főiskola 2013 októberében, nem sokkal a KMÜHA megalakulása után együttműködési megállapodást kötött a Drégelyvár Oktatási Központtal. A dokumentum név szerint nem említi a KMÜHA-t, megnevezi viszont annak egyik oktatóját, Vida Tamást, mint az együttműködés koordinációért felelős munkatársat. Vida Tamás ekkor a dokumentum tanúsága szerint a Drégelyvár Alapítványban is tisztséget vállalt, annak főigazgató-helyettese (azaz Fidler Gábor közvetlen munkatársa) volt.
A Drégelyvár Oktatási Központ részéről a szerződést Virág Gergő, a DOK kuratóriumának elnöke írta alá, aki a Drégelyvár-botrány egyik kulcsfigurája volt. Egészen addig, amíg a vizsgálatok elindulása körül át nem írták az alapítványt másvalaki nevére, Virág Gergő pedig elérhetetlenné vált.
Az, hogy a Drégelyvár-KMÜHA pont a ZSKF-fel kereste az együttműködést, nem véletlen. A főiskolán régóta (és a mai napig) elérhető a nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakirányú továbbképzés, a szolgálatok hozzájárulásával. 2013-ban a ZSKF hivatalosan is oktatási, kutatási és tudományos együttműködést folytatott a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, amely keretében többek között információcseréről is megállapodtak. Érdekesség, hogy hasonló információcserére való utalást egyébként az ZSKF-Drégelyvár megállapodásban is találunk, amely alapján a DOK hozzáférhetett a ZSKF egyes adatbázisaihoz.
Itt érdemes megemlíteni, hogy Virág Gergő egyik cége ellen épp adattal való visszaélés miatt indult eljárás:
az OPTEN céginformációs rendszer adatlapja szerint az „Európai Online Oktató Kft” nevű társaság ellen az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda kért végrehajtást – emiatt különösen problémás, hogy a Drégelyvár-csoport akár nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokhoz is hozzájuthatott.
Megkerestük Szatmári Pétert, a ZSKF (ma Milton Friedman Egyetem) rektorhelyettesét, akit 2013-ban az egyetem a Drégelyvár Oktatási Központtal történő együttműködés koordinálására jelölt ki. Szatmári elmondta, az ő feladata az akadémiai együttműködéshez kapcsolódott, de ilyen szintig nem jutott el a közös munka. „Nem indultak el közös képzések vagy kutatások.”
Szintén megkerestük Vida Tamást, akit az együttműködés részleteiről és pénzügyeiről kérdeztünk. Kérdésünkre, hogy mi volt a ZSKF és a DOK együttműködésének célja, és milyen közös tevékenységeket végeztek, azt válaszolta, „a Drégelyvár Oktatási Központtal a 2014. évben megszakítottunk minden kapcsolatot. A Központnál töltött időszakban az oktatási tevékenység érdekében folytattam megbeszéléseket más közép- és felsőfokú intézményekkel.” A pénzügyekkel kapcsolatban azt mondta, „rendelkezésemre álló információk szerint a DOKFIG és a ZSKF között pénzügyi jellegű kapcsolat nem állt fenn.” Arra a kérdésre, hogy tudomása szerint miért nem folytatódott az együttműködés a DOK és a ZSKF között, azt mondta, „2014. év elején távoztam, így erről nincs információm.”
Az Átlátszó egy neve elhallgatását kérő forrása azt mondta, a képzéseket a Belügyminisztérium Oktatási Alapjától lehívott pályázati pénzekből kívánták megvalósítani.
Újabb próbálkozás
2014 végén, amikor már gyűrűzött a botrány a Drégelyvár központ körül az elsikkasztott tandíjak, jogtalanul felvett támogatások miatt, a ZSKF is megszakította velük a hivatalos kapcsolatot. Ekkor a KMÜHA oldalán egy olyan üzenet jelent meg, mely szerint az akadémia „megszakítottnak tekinti” kapcsolatát a DOK-kal, és új fenntartót keres. Nem sokkal később új online lapokat hoztak létre az úgynevezett Magyar Biztonsági Civil Akadémia (MBCA) nevű csoport nevében. Jól látható, hogy az MBCA a KMÜHA utóda: vezetője szintén Kuti Ferenc lett (2014-ben Kuti az MBCA igazgatójaként nyilatkozott a Kossuth Rádiónak), és felbukkantak az oldalain a KMÜHA oktatói (Lévay Gábor, Kis-Benedek József), akik ismét az üzleti szféra számára hirdettek képzéseket.
Az új akadémia alapításában ugyanúgy részt vett a Drégelyvárból ismert Vida Tamás is (ahogy az saját LinkedIn-oldalán is látható), bár ő az Átlátszónak azt mondta, ekkor már (2014 eleje óta) nem volt az oktatási központ munkatársa.
Az MBCA-nak máig elérhető a Facebook-oldala, amely megszűntként tünteti fel a szervezetet. Az interneten fellelhető információk szerint az „akadémiát” hivatalosan sosem jegyezték be, és néhány ismeretterjesztő előadás tartásán kívül nem végzett tevékenységet. Az egyik ilyen konferencián Mihók Sándor adott elő az MBCA színeiben – ő jelenleg is a Felderítők Társasága felügyelő bizottsági tagja.
Láthattuk tehát, hogy az előző cikkünkben bemutatott KBA-Mercurius Akadémia nem az első próbálkozás volt Magyarországon, hogy a hírszerzői know-howt a hivatalos szolgálatokon kívül értékesítsék. A két próbálkozás között személyi és intézményi átfedés is látható. A Drégelyvár-ügyből szintén látszik az állambiztonsági szervezetek, a politika és kétes üzleti körök összefonódása. A hasonló, érdemben ki nem nyomozott ügyek olyan nemzetbiztonsági sebezhetőségeket jelenthetnek, amelyeket ellenséges titkosszolgálatok – például az orosz hírszerzés – ki tudnak használni.
Küzdősport, vagy az orosz befolyásszerzés eszköze? Orosz edzők és tréningek magyar rendőröknek, katonáknak | atlatszo.hu
Ugyanakkor hozzátette: az igaz, hogy orosz kultúra és a pravoszláv kereszténység szerepet játszik a Systemában (mivel a harcművészet alapja egy ősi orosz küzdősport, a szambó volt, amit hagyományosan jellemzően szerzetesek gyakoroltak s tanítottak az egykori Orosz Birodalomban). „Nemzetközi eseményeken találkoztunk olyanokkal, akik például azután vették fel a pravoszláv vallást, hogy elkezdtek systemázni.
Címlapkép forrás: Honvedelem.hu | A Drégelyvár-ügy: milliárdokat elcsaló alapítvánnyal szerveztek hírszerzőképzést a magyar titkosszolgálatok tisztjei | Néhány éve kisebb botrányt kavart a Drégelyvár Oktatási Központ ügye, ahol egy jól behatárolható üzleti kör szakképzői milliárdokkal rövidítették meg az államot és a szakképzésért fizető fiatalokat. Akkor azonban még nem került nyilvánosságra, hogy ugyanez a központ több titkosszolgával és a nemzetbiztonsági képzést kínáló ZSKF-fel is együttműködött, céljuk egyfajta magánhírszerzői akadémia elindítása volt. A csalási ügy miatt az együttműködés elhalt, azonban a Drégelyvár Központ vezetői megúszták a felelősségre vonást, a tervezett magánhírszerző-képzés pedig pár év múlva az Átlátszón már bemutatott Mercurius Üzleti Hírszerző Akadémia képében éledt újra. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/29/a-dregelyvar-ugy-milliardokat-elcsalo-alapitvannyal-szerveztek-hirszerzokepzest-a-magyar-titkosszolgalatok-tisztjei/ | 2022-11-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.
A tavalyi választási évben mindössze pár kattintással lehetett ellenőrizni, hogy mely jelöltekre adtunk le ajánlást az országgyűlési választást megelőző ajánlásgyűjtésen, így nem csoda, hogy tömegével láttak napvilágot olyan esetek a közösségi oldalakon és a sajtóban, amikor a választópolgárok arra panaszkodtak, hogy személyes adataikat tudtukon kívül használták fel egyes indulók.
Többen nyilatkoztak erről az Átlátszónak is, ezeket a történeteket márciusi cikkünkben mutattuk be részletesen.
Tömegével élhettek vissza az aláírásokkal a választási ajánlásgyűjtésen, országosan több tucat büntetőeljárás indult | atlatszo.hu
Az elmúlt 12 évben számtalanszor hangzott el, hogy Magyarországon valami végérvényesen megváltozott, többek szerint már sem jogállamról, sem demokráciáról nem beszélhetünk. Ehhez képest választások előtt a kihívó pártok úgy vágnak bele a küzdelembe és a média úgy tudósít ennek eseményeiről, mintha egy „szokványos” többpárti versengés volna, s nehézséget legfeljebb a választási rendszer jelent.
Július végén megnéztük, hogy az április országgyűlési választásokat megelőző ajánlásgyűjtés kapcsán hány esetben indult eljárás ajánlások hamisítása miatt. A rendőrség ekkor azt írta megkeresésünkre, hogy hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt 68 feljelentés/bejelentés érkezett a rendőrség nyomozó hatóságaihoz és mind a 68 ügyben nyomozás is indult.
December közepén újra az Országos Rendőr-Főkapitánysághoz (ORFK) fordultunk, hogy megtudjuk, hogy állnak jelenleg a büntetőeljárások. A rendőrség tudatta, hogy a 68 eljárás közül nyolcat átminősítés után, más bűncselekmény gyanúja miatt folytattak, mivel „a Btk. 350. §-a szerinti választás rendje elleni bűncselekmény gyanújának a megállapítására volt alkalmas.” Ezek közül hét jelenleg is folyamatban van, egy esetben pedig vádemelési javaslattal fejeződött be a nyomozás.
A 60 büntetőeljárásból 7 ügyet vádemelési javaslattal megküldtek az ügyészségnek, 29 van jelenleg folyamatban.
Az eljárások harmadát (18 eljárást) felfüggesztettek ismeretlen elkövető miatt, 6 nyomozást pedig megszüntettek, vagyis az esetek felében eredménytelenül nyomozott a rendőrség.
Doktor Gődény és Gattyán György jelöltjeivel volt legtöbbször probléma
Az ORFK júliusi tájékoztatása szerint választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt 64 bejelentés, személyes adattal visszaélés bűncselekmény gyanúja miatt 5 feljelentés érkezett a rendőrséghez.
Országosan 68 büntetőeljárás indult ajánlások hamisítása miatt, leggyakrabban Gődény pártjával volt probléma | atlatszo.hu
Bánóczi Enikő aláírása és személyes adatai, többek között a személyigazolvány száma a Borsod 1-es választókerület egyik jelöltjének, Loukota Zoltánnénak az ajánlóívén jelent meg. Ráadásul nem ő volt az egyetlen: tudomása szerint több ismerőse is megtalálta a nevét a NÉP jelöltjének az ajánlóívén úgy, hogy biztosan nem írtak alá neki.
Az ajánlásokkal kapcsolatos problémás ügyekben a rendőrség akkori tájékoztatása szerint a Megoldás Mozgalom, a Normális Élet Pártja, a Mi Hazánk Mozgalom, a Magyar Munkáspárt, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom, a FIDESZ-KDNP, az Egységben Magyarországért Mozgalom, a Mindent a Cigányokért Fórum Párt, A Mi Pártunk, a Magyar Liberális Párt, a Közösen Magyarországért Párt és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt volt érintett.
Nyáron megkeresést küldtünk mind a 106 helyi választási irodának is, hogy megtudjuk, hány esetben fordultak a rendőrséghez, és mely pártok ajánlásaival kapcsolatban merült fel probléma. Választ végül 71 választókerülettől kaptunk.
A helyi választási irodák összesen 44 esetről számoltak be, azaz ennyi ügyben tettek feljelentést a nekünk erről érdemi információt küldő választási irodák, illetve foglaltak le ajánlóíveket a hatóságok.
Leggyakrabban a Normális Élet Pártjával volt probléma, őket a Megoldás Mozgalom jelöltjei követték.
A visszaéléseknek többféle módja van: egyes esetekben az aláírások meghamisításával, a személyes adatok engedély nélküli felhasználását követően találták meg az ajánlók között magukat olyanok, akik biztosan nem írtak alá az adott jelöltnek (vagy épp senkinek nem adtak le ajánlást saját bevallásuk szerint). Előfordult olyan is, hogy elhunytak adatai szerepeltek az íveken.
A hamis aláírásgyűjtés a kamupártok egyik kedvelt eszköze, amivel milliós állami támogatásokra tudnak szert tenni – valós politikai teljesítmény nélkül. Az egyéni jelöltek több mint egymilliós támogatásra jogosultak, a listát állító pártok pedig aszerint kaphatnak további forrásokat, hogy hány körzetben sikerült jelölteket állítaniuk. A választási törvény 2011-es módosítása pedig lényegesen egyszerűbbé tette a jelöltállítás rendszerét, azóta ugyanis mindössze 500 érvényes aláírásra van szükség az induláshoz, egy választópolgár pedig több jelöltet is támogathat. A kampányfinanszírozási törvény 2017-ben szigorodott, a módosítás szerint ma már azoknak a pártoknak, amelyek a választáson nem érnek el 1%-ot, vissza kell fizetniük az állami támogatást, a korábbi példák azonban azt mutatják, hogy ezt nem minden esetben lehet behajtani rajtuk.
Négy éve több volt a visszaélés, de kevesebb nyomozás zárult vádemeléssel
Hamis ajánlásokkal a korábbi országgyűlési választások során is találkozhattunk. 2018-ban több olvasónk is megkeresett minket azzal, hogy a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során visszaéltek az adataikkal. A választás után két hónappal megírtuk, hogy 111 büntetőeljárás indult országosan a választási ajánlások hamisítása miatt, a helyi választási irodák pedig 280 esetről számoltak be megkeresésünkre az ajánlások hamisításával összefüggésben.
2018 novemberében arról is beszámoltunk, hogy szinte eredménytelenül nyomozott a rendőrség a több tucat visszaélés ügyében. A 111 eljárás közül fél évvel a választások után hatot megszüntettek, tizenkilencet felfüggesztettek, kilencet átminősítettek, tizenegyet pedig átadtak a NAV-nak. Vádemelésre mindössze egy esetben került sor az ORFK akkori tájékoztatása szerint.
Még csak egy vádemelésre került sor a választási ajánlások tömeges tavaszi hamisítása miatt | atlatszo.hu
Az ORFK az Átlátszó érdeklődésére most azt válaszolta, hogy a szóban forgó eljárások közül 6-ot megszüntettek, 19-et pedig felfüggesztettek. A rendőrség 9 ügyben a nyomozást – átminősítés után – más bűncselekmény gyanúja miatt folytatja. Vádemeléssel 1 nyomozást fejeztek be, míg 11 ügyet áttettek a hatáskörrel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).
Címlapkép: Az ellenzéki összefogás ajánlásgyűjtése az országgyűlési választás előtt, februárban. Forrás: Facebook/ Márki-Zay Péter. | Mindössze hét vádemelésre került sor a több tucat büntetőeljárásból hamis választási ajánlások miatt | Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/01/09/mindossze-het-vademelesre-kerult-sor-a-tobb-tucat-buntetoeljarasbol-amelyek-hamis-valasztasi-ajanlasok-miatt-indultak/ | 2023-01-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly szeptemberben birtokunkba került egy megállapodás, amelyet a Miniszterelnökség kötött a Honvédelmi Minisztériummal arról, hogy a honvédségi repülőgépeket miként használhatják a miniszterelnökségi delegációk. A dokumentum szerint a honvédelmi tárca minden egyes út után megírja Orbán Viktor hivatalának a kapcsolódó kiadásokat. Ezeket a költségösszesítő iratokat szeptember végén kikértük a minisztériumtól, ami 90 nap hosszabbítás után végül egy soronként (!) külön oldalra (!) beszkennelt (!) táblázatot küldött december végén. Igazán különleges karácsonyi ajándék volt, valószínűleg direkt a kíváncsiskodó újságírók kedvéért fejlesztették ki.
Pályafutásom kezdete, 2008 óta sokféle módszerrel találkoztam már, amivel a különböző adatgazdák igyekeztek megakadályozni vagy legalább minél jobban megnehezíteni, hogy az általuk kiadott közérdekű adatokat értelmezni tudjam, és cikket írjak belőlük. A képként befotózott pdf az egyik legszokványosabb ilyen sajtószívató eszköz, de az oldalanként elforgatva beszkennelt táblázat vagy az olvashatatlanul elmosódottra fénymásolt-blőrözött dokumentum is közismert újságírólassító stratégia. Azt hittem, már minden aljas ravasz trükköt láttam, de a Honvédelmi Minisztériumnak most sikerült meglepnie, köszönöm!
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 (lajstromjelük 604 és 605) és 2 db Dassault Falcon 7X (lajstromjelük 606 és 607) típusú repülőt. Az Airbus a légitársaságok által is előszeretettel használt típus, a Falconok pedig a szupergazdagok által magángépnek tartott, business jet kategóriájú repülőgépek.
A repülők megvásárlásakor hangsúlyozták, hogy nem kormánygépnek vették őket, hanem katonai feladatokat fognak ellátni, ehhez képest rendszeresen szállítanak kormánytagokat és delegációkat. Legtöbbször Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Novák Katalin köztársasági elnök használja a honvédségi gépeket, de volt olyan, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és kísérete utazott az egyik Airbus fedélzetén szentmisére és koncertre.
Semjén Zsolt és kísérete honvédségi repülővel utazott Madeira szigetére szentmisére és koncertre | atlatszo.hu
Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes 2022. április 1-jén közzétette a Facebook-oldalán, hogy aznap délelőtt Erdő Péter bíborossal együtt részt vettek IV. Károly magyar király halálának 100. évfordulóján tartott szentmisén Madeirán. A Portugáliához tartozó szigeten olvasónk lefotózta aznap a Magyar Honvédség 604-es lajstromjelű Airbus A319 típusú repülőgépét, ami valószínűsítette, hogy Semjénék azzal mentek oda.
Ezzel önmagában nem is lenne semmi baj, mert sok országban bevett szokás, hogy állami vagy honvédségi tulajdonú repülőkön utaznak a vezető politikusok a kedvezőbb időbeosztás, a nagyobb biztonság és egyéb okok miatt. Nálunk azonban nem ismerik el a gépek kormányzati használatát, titkolják az ezzel kapcsolatos közpénzes kiadásokat, ráadásul erős a gyanú, hogy nem csak hivatalos utakra használják a politikusok a légierő repülőit. Talán épp emiatt van az, hogy az összes út minden adatát (hova, mikor, kit vittek a repülők) 30 évre titkosították honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Megállapodás a miniszterelnöki delegációk utazásáról
A két Airbus és a két Falcon láthatóságát letiltották a legismertebb repülőgép-figyelő oldalakról, ám az állami cenzúrát elutasító ADS-B Exchange által közzétett információkból tudható, hogy melyik, mikor, merre jár. Az érdekesebb utakról rendszeresen beszámolunk az Átlátszón, 2022 szeptemberében pedig birtokunkba került egy szerződés, mely szerint a miniszterelnökségi delegációk szállításának módjáról a Miniszterelnökség (ME) 2021-ben állapodott meg a Honvédelmi Minisztériummal (HM).
Itt a szerződés, melynek keretében Orbán Viktor különjáratnak használhatja a katonai repülőgépeket | atlatszo.hu
Az Átlátszóhoz eljutott egy keretmegállapodás, amelyet a Miniszterelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) kötött 2021 július elején, alig másfél hónappal az Orbán család római útja előtt. A szerződés nem konkrét utakra vonatkozik, hanem azt rögzíti, hogy miként zajlik egy honvédségi repülővel való utazás megrendelése és kifizetése a Miniszterelnökség részéről egy miniszterelnökségi hivatalos delegáció esetén.
A dokumentum részletezi a repülőgépek „megrendelésének” menetét és az utak elszámolásának módját is. Eszerint a HM azonban minden egyes megrendelt és megvalósult út után küld a ME-nek egy részletes költségösszesítőt, amely tételesen tartalmazza az alábbiakat:
a repülőgép hajtóanyag-norma szerinti költsége,
a személyzet napidíja és ellátási költsége,
több napos út esetén a személyzet külföldi tartózkodásának költsége,
a delegáció fedélzeti ellátásának költsége,
légtérhasználati díjak,
repülőtéri kiszolgálási díjak,
fedélzeti internethasználati költségek,
egyéb, nem tervezett kiadások.
90 napra hosszabbított adatigénylések
A megállapodásba foglalt információk alapján ősszel adatigényléseket adtunk be a honvédelmi tárcának, a Külügyminisztériumnak, a Köztársasági Elnöki Hivatalnak és a Miniszterelnökségnek is. Mindenhonnan ezeket a repülési költségeket összesítő iratokat kértük ki 2021 elejétől az adatigénylés napjáig.
A HM-től, értelemszerűen, az Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Novák Katalin hivatalának kiadott összes költségpapírt kértük, az egyes hivataloktól pedig természetesen csak azt, amit ők kaptak a HM-től.
Az adatigénylések válaszadási határidejét – az orosz-ukrán háború miatt elrendelt háborús veszélyhelyzetre hivatkozva – mindannyian meghosszabbították 45, majd újabb 45 nappal, vagyis összesen 3 hónappal.
Soronként beszkennelt táblázatot kaptunk
A 2022. szeptember 21-én beadott adatigénylésekre így végül 2022. december 20-án érkeztek meg a válaszok. A Külügyminisztérium, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség is azt közölte ekkor, hogy egyeztettek a Honvédelmi Minisztériummal és az majd kiadja a rájuk vonatkozó adatokat is egyben.
A HM pedig egy linket küldött, és azt írta, hogy ott megtekinthetők az általunk kért adatok. A link a hírhedt Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portálra (KIKAP) vitt, amivel Karácsony Gergelyt is szívatták Fudan-ügyben. Itt egy 8 karakteres robotszűrő kód (captcha) után megjelent a honvédelmi tárca nekünk szánt küldeménye.
Ugye, az adatigénylésünkben az utazásonként az egyes hivataloknak (Miniszterelnökség, Köztársasági Elnöki Hivatal, Külügyminisztérium) küldött költségösszesítőket kértük. Ehhez képest
kaptunk egy soronként (!) beszkennelt (!) táblázatot,
méghozzá oldalanként vízjelezve, TIF-formátumban, egyenként 7,5 megabájtos méretben.
Igazán egyedi karácsonyi ajándék volt a Honvédelmi Minisztériumtól, kicsit meg is hatódtam, hogy ennyi energiát fektettek a hátráltatásomba. Ráadásul volt még egy csavar a furfangos adatszolgáltatásban: a link ugyanis 1-2 hét múlva meghalt, jelenleg már nem elérhetők rajta az iratok. Vagyis ha decemberben nem töltöttem volna le őket, akkor most nem lennének meg. Ki is adták, meg nem is, mint a mesében.
Jó poénnak tűnhet, de január 6-án megkértem a tárcát, hogy szíveskedjenek a kért adatokat emailben, sima mellékletként, és valami normális fájlformátumban, például excelben vagy pdf-ben elküldeni. Ha erre nem hajlandóak, akkor kézzel fogom kibogarászni a béna tifekből, hogy mennyi pénzt kértek a politikusok egy-egy repüléséért.
Címlapkép: Orbán Viktor Brüsszelben az egyik honvédségi repülővel, 2022. október 20. (fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher) | Soronként külön oldalra szkennelt táblázatot küldött a Honvédelmi Minisztérium Orbán Viktorék repülőútjairól | Tavaly szeptemberben birtokunkba került egy megállapodás, amelyet a Miniszterelnökség kötött a Honvédelmi Minisztériummal arról, hogy a honvédségi repülőgépeket miként használhatják a miniszterelnökségi delegációk. A dokumentum szerint a honvédelmi tárca minden egyes út után megírja Orbán Viktor hivatalának a kapcsolódó kiadásokat. Ezeket a költségösszesítő iratokat szeptember végén kikértük a minisztériumtól, ami 90 nap hosszabbítás után végül egy soronként (!) külön oldalra (!) beszkennelt (!) táblázatot küldött december végén. Igazán különleges karácsonyi ajándék volt, valószínűleg direkt a kíváncsiskodó újságírók kedvéért fejlesztették ki. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/01/11/soronkent-kulon-oldalra-szkennelt-tablazatot-kuldott-a-honvedelmi-miniszterium-orban-viktorek-repuloutjairol/ | 2023-01-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.