text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hadházy Ákos feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztusában rendelte el a nyomozást az úgynevezett Microsoft-ügyben (hogy mi is ez az ügy, azt a cikk végén foglaltuk össze). Hadházy bő két évvel később, 2021. decemberében érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy mit sikerült elérni a nyomozásban. Akkor Polt Péter azt válaszolta, hogy a nyomozás folyamatban van, gyanúsított kihallgatására még nem került sor.
Hadházy most októberben ismét rákérdezett, kérdéseire a legfőbb ügyész pénteken azt válaszolta, hogy tovább nyomoznak, a külföldi hatóságok által küldött iratok fordítása folyik. Íme a kérdések és a válaszok:
Változott-e azóta a helyzet?
A nyomozás felderítési szakban továbbra is folyamatban van.
Van-e már gyanúsítottja az ügynek, és ha igen, hányan vannak? Milyen személyi kört (vállalkozói, megrendelői, közvetítői) érint a gyanúsítás?
Gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor.
Mikorra várható a nyomozati szakasz lezárása? A kutatások és végrehajtásokkal kapcsolatban milyen további intézkedéseket hoztak? Történt-e bármilyen kényszerintézkedés a nyomozás során?
A nyomozás során korábban végrehajtott kutatások és lefoglalások óta a Központi Nyomozó Főügyészség nem foganatosított kényszerintézkedést az ügyben.
A jogsegélykérelemre reagáltak a megkeresett külföldi hatóságok?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Ír Köztarsaság igazságügyi hatóságai a hozzájuk intézett jogsegélykérelmekre válaszoltak, az általuk rendelkezésre bocsátott jelentős mennyiségű irat lefordítása folyamatban van. E dokumentumok értékelésének eredményétől függően lehet majd tervezni a további eljárási cselekményeket.
Az üggyel kapcsolatos OLAF egyeztetések milyen jellegűek voltak és milyen eredményekre jutottak?
Az OLAF az üggyel összefüggésben vizsgálatot folytatott, amelynek lezárását követően ajánlást tett a vizsgálat eredményeinek a folyamatban lévő büntetőeljárásban történő figyelembe vételére. | Továbbra sincs gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, a külföldi hatóságok iratait fordítják | Hadházy Ákos feljelentése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztusában rendelte el a nyomozást az úgynevezett Microsoft-ügyben (hogy mi is ez az ügy, azt a cikk végén foglaltuk össze). Hadházy bő két évvel később, 2021. decemberében érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy mit sikerült elérni a nyomozásban. Akkor Polt Péter azt válaszolta, hogy a nyomozás folyamatban van, gyanúsított kihallgatására még nem került sor. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/04/hadhazy-polt-microsoft-nyomozas | 2022-11-04 15:14:56 | true | null | null | Telex |
Szatmáry Kristóf a Fidesz országos listájáról került be ismét az Országgyűlésbe áprilisban, miután az ellenzéki összefogás jelöltje, Vajda Zoltán a XVI. kerületben hátrányból fordítva, a külföldön és az átjelentkezéssel leadott szavazatokkal legyőzte.
Mint minden képviselőt, így Szatmáryt is munkája elvégzéséhez iroda illeti meg, amelyet az Országgyűlés Hivatala bérel számára. A hivatal nyilvános adatbázisa szerint idén májustól határozatlan ideig 847 090 forintot fizetnek havonta a fideszes képviselőnek irodabérlésre, ezzel Szatmáry első helyen végzett az országgyűlési képviselők nem hivatalos irodabérlet-költési rangsorában. A XVI. kerületben a Rákosi úton egy 170 négyzetméteres házrészben látja el képviselői munkáját.
Az 5000 forintos négyzetméterár nem tekinthető alacsonynak, a jelenlegi piaci árakat figyelembe véve a legdrágább sávban érhető el. Néhány utcával arrébb ennél nagyobb, 194 négyzetméter alapterületű irodát 1800 forintos négyeztméteráron kínálnak; Szatmáry irodájánál kétszer nagyobbat, 416 négyzetmétert pedig havi 500 ezer forintért. A legalacsonyabb ajánlatban egy négyzetméter bérletért a kerület ezen részén, Sashalmon 1068 forintot kérnek. Ez a szintén kertvárosi családi házban kialakított iroda is 100 négyzetméterrel meghaladja Szatmáry irodájának alapterületét, bérleti díja havonta majdnem az egyharmada lenne: 300 ezer forint. Az irodák között egyet találtunk 6180 forintért egy felújított irodaházban, ami viszont egy egész szintet ad ki: hat irodát öltözőkkel, étkezővel, mosdóval.
Az összehasonlítást érdemes megtenni Vajda Zoltánnal is, akinek Szatmáryhoz képest egyheted áron bérel irodát az Országgyűlés. Az ellenzéki képviselő szintén a Rákosi úton fogadja a választókat egy 32 négyzetméteres irodában havonta 125 ezer forintért. Az Országgyűlési nyilvános szerződései között található egy nagyobb értékű, 850 ezer forintos irodabérlet: a Teréz körúti irodát azonban nem egy, hanem négy DK-s képviselő Vadai Ágnes, Gyurcsány Ferenc, Sebián Petrovszki László és Oláh Lajos közösen használja.
Szatmárynak a Pannon Kalmár Zrt.-től bérli az irodát a hivatal. A cég székhelye az épületben található, amelynek nagyobb részét mobil elektronikai eszközöket és tartozékokat árusító saroküzlet teszi ki.
A fideszes képviselő nem bízta ismeretlen bérbeadóra az irodai szolgáltatást. A Pannon Kalmár Zrt. tulajdonosa, Kolyvek Antónia ugyanis néhány évvel ezelőtt Szatmáryval közösen dolgozott a XVI. kerületi Reformátorok tere közterület-fejlesztési projektjén. Mind a ketten részt vettek a 2017. október 29-i átadási ünnepségén, amelyen Kolyvek Antónia, a Szatmáry által alapított „A Reformáció 500. évfordulójának méltó megünnepléséért Alapítvány” kuratóriumi elnökeként köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően Szatmáry köszönte meg a támogató résztvevők, köztük alapítványának kuratóriumi elnöknője áldozatos munkáját.
A jogi végzettségű Kolyvek Antónia nem csak ügyvédként dolgozik, de foglalkozik divattervezésel is - saját divatmárkát alapított -, valamint konyhaművészettel.
Szatmáry és Kolyvek közeli, bizalmi kapcsolatát mutatja, hogy 2019 decemberében bemutatott Férfiszakácskönvy nemcsak férfiaknak című könyvében a fideszes képviselő tepsiben sült rakott húsos karfiolja külön oldalt kapott.
A receptet, a szerző elbeszélése szerint a politikus édesanyja szokta elkészíteni a népes, olaszos jegyeket mutató Szatmáry család számára. Kolyvek Antónia a fideszes képviselőt is bemutatta a könyvben: jócskán kiveszi a részét a családi munkamegosztásból, bevásárol, megteríti az asztalt, segít a konyhában, imád grillezéskor húst sütni, valamint enni is. Szatmáry közösségi oldalán számolt be a könyvbemutatóról, amelyen maga is részt vett, posztolva a Kolyvek által a családi rakott húsos karfiolnak szentelt oldalakat. | Közel havi 1 millióért bérel irodát az Országgyűlés Hivatala a fideszes képviselőnek | Szatmáry Kristóf irodabérlete a XVI. kerületben 847 ezer forintba kerül. Harmadáron kétszer nagyobbat is bérelhetne a környéken. A fideszes képviselő annyira közelről ismeri a bérbeadót, hogy a szakácskönyvében is helyet kapott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kozel-havi-1-millioert-berel-irodat-az-orszaggyules-hivatala-a-fideszes-kepviselonek-253638 | 2022-11-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Joób Mártont 2020. július 30-án tartóztatták le, a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség indítványa szerint 2013 és 2017 között több másik személlyel együttműködve fiktív számlákat állított ki, amivel 271 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A képviselőt végül 2021 januárjában engedték ki a börtönből, azóta keveset lehetett csak tudni az ügy fejleményeiről.
Egészen eddig, ugyanis Joób Márton most elismerte, megtörtént a vádemelés, és ő az ügy elsőrendű vádlottja:
„Igen, volt egy vád” – mondta a képviselő.
Mint megtudtuk, Joób Mártont és tizenhét társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolják. A vád szerint a Joób irányítása alatt működő bűnszervezet olyan céghálót hozott létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be vagy még azt sem tették meg. A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok azonban adóbevallást nem nyújtottak be, vagy ha igen, akkor adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, szerepük a fiktív számlák kiállítása volt. A bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfuttatták a pénzt, majd a jutalékok levonása után készpénzben visszajuttatták azt a szervezet vezetőjének. | Vádat emeltek Joób Márton ellen, akár nyolc évet is kaphat | Elsőrendű vádlottként, bűnszövetség irányítójaként, több száz millió forintos áfacsalás miatt ül majd a vádlottak padján a szegedi önkormányzati képviselő. | null | 1 | https://szeged.hu/cikk/vadat-emeltek-joob-marton-ellen-akar-nyolc-evet-is-kaphat?fbclid=IwAR0lgmKQkd9sv0VhTiyaMoJcnrmxKutVhj2_EenyQJyk7_8peiKwCa9NxZU | 2022-11-06 11:27:00 | true | null | null | szeged.hu |
2022.11.07. 12:44 2023.01.19. 00:44
Költségvetési csalással gyanúsította meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a baloldali milliárdost, a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint a nyomozók azt feltételezik, hogy a médiamogul az egyik hozzá köthető, lényegében EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli eladásával több mint félmilliárdos kárt okozhatott az uniós költségvetésnek.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a baloldali médiumokat – köztük a 24.hu-t is – működtető Centrál Médiacsoport tulajdonosát, Varga Zoltánt – értesült lapunk. A történet szálai a Vargához köthető, néhány éve értékesített Nógrádi Vegyipari Zrt.-hez vezethetők vissza. Az ügyben Budai Gyula fordult tavaly első körben az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-nál tett feljelentést.
A Magyar Nemzet által megismert feljelentés és az OLAF-nál tett bejelentés lényegében ugyanarról szól: a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését.
Az a feljelentésben is szerepel, hogy az ügy előzménye a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap létrehozása: a tízéves futamidejű tőkelap 2010-ben, a Jeremie I európai uniós program részeként jött létre. (A programot a kkv-szektor tőkehelyzetének javítása érdekében indították.) A tőkealap mértéke ötmilliárd forint volt, amely hetven százalékban uniós forrásból állt, a többi magánbefektetők – többek között a Varga többségi tulajdonában álló egyik zrt. – tőkéjéből tevődött össze.
Bajnaival és Varga Zoltánnal a háttérben egy másik külföldi szervezet is rámozdult a választásra + videó
Hálózatszerűen mozdultak meg a nemzetközi erők Orbán Viktor és jobboldali kormánya ellen.
A tőkealap – amit egyébként a Varga Zoltán vezette Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelt – alapította meg a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t, amelynek 99 százalékos tulajdonosa volt. A társaságba indulásakor csaknem hatszázmillió forintot fektettek be, valamint kölcsönöket nyújtottak neki. A Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő a futamidő lejárta előtt, 2019-ben megbízott egy céget a tőkealap részvényeinek, ideértve a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek értékesítésével – olvasható a feljelentésben, amiben azt is leírták, hogy a 2020 januárjában alapított Avogadro 2020 Projekt Kft. vételi ajánlatot is tett 2020. március 26-án. Az igazgatóság 2020. április 9-én döntött az értékesítésről, és 459 300 000 forintos vételi ajánlat elfogadásáról, amelynek része volt a tőkealappal szemben fennálló tartozás is.
Varga Zoltán az igazgatósági ülésen elmondta, a cég értéke valószínűleg nagyobb, mint a vételi ajánlat, de a körülményeket figyelembe véve annak elfogadását javasolta
– áll a feljelentésben, amely arra is kitért, hogy az Avogadro 2020 Projekt Kft.-t kifejezetten azért hozták létre, hogy áron alul megszerezhessék a Nógrádi Vegyipari Zrt.-t. Utóbbi vállalkozás igazgatóságának tagja és a vevő Avogadro 2020 Projekt Kft. alapításkori ügyvezetője, illetve egyik tulajdonosa ugyanis ugyanaz a személy, Varga jó ismerőse, bizalmasa. A NAV-nak azt is jelezték, hogy a vételár még a befektetett hatszázmilliót sem érte el, de az sem mellékes körülmény, hogy a feljelentés szerint – egy közvetítő beiktatásával – Varga Zoltán biztosította a banki kölcsönből finanszírozott vételár önerejét, 170 millió forintot. Úgy tudjuk, Vargát emellett vételi opcióval is bebiztosították, ráadásul a szerződésekben a médiamogult döntési joggal is felruházták.
A feljelentésben az is szerepelt, hogy az egyébként nyereséges Nógrádi Vegyipari Zrt. több mint egymilliárd forintos értéke jelentősen meghaladta a vevő által fizetett árat. A kettő különbözete 657 millió forint. Mivel a cég lényegében – ahogy arra fentebb már kitértünk – EU-s pénzből jött létre, így kár érhette az unió költségvetését.
Varga Zoltán baloldali médiamogul Magyarország leggazdagabb emberei közé tartozik, az üzletember ugyanakkor saját elmondása szerint egy viszonylag szegény bonyhádi bányászcsalád sarjaként látta meg a napvilágot 1967-ben.
A pécsi „közgázon” diplomázott 1990-ben, azaz közgazdász végzettsége van, először a Budapesti Értéktőzsdén dolgozott, majd a Crédit Suisse First Bostonnál helyezkedett el. A 2000-es évek második felében Varga figyelme a kockázati tőkealapok felé fordult, 2009 áprilisának végén alakult meg az általa vezetett Central-Fund Kockázati Tőkealap, amely nyert a Jeremie I uniós program kiíráson. (Ez a pályázat – ahogy erre cikkünk elején is kitértünk – előzménye a mostani büntetőügyének).
Ungár Péter: Ha tudtuk volna, hogy ennyi külföldi pénz jön, nem fizetünk be a kampányba
Az LMP társelnöke dermesztőnek és súlyos problémának látja a választási kampányba folyatott amerikai pénzek ügyét.
Varga a médiában 2014-ben kezdett igazán terjeszkedni, amikor megszerezte a Central Médiacsoportot. A cégcsoport lapjai korábban a Sanoma finn céghez tartoztak, amely 2014 áprilisában jelentette be, hogy eladja magyarországi érdekeltségét egy magyar pénzügyi befektetőnek, amely a Central-Fund volt. Lapunk korábban arról is beszámolt, hogy Varga külföldön is terjeszkedik: felvásárolta a Novelty nevű gasztrooldalt, valamint a lengyel Premium Mobile mobilszolgáltatót, beszállt egy repülőautót fejlesztő szlovák startup cégbe és egy argentin fapados légitársaság projektjébe.
A baloldali oligarcháról sokat írtak a bulvárlapok is: górcső alá vették sokmilliárdos vagyonát, és sokat cikkeztek a luxusvillájáról, de Varga Zoltán neve még a Panama-iratok botrányában is előkerült, ugyanis a hozzá kapcsolódó cégháló több tagjában feltűnt egy Dorel Securities nevű, Panamavárosban bejegyzett cég. Az Origó 2016-os cikke szerint
Varga Zoltán két offshore hátterű cégben töltött be vezető pozíciót,
a fentebb említett Ada Immo Ingatlanforgalmazó Kft. mellett a Hybrid Logistics Kft.-ben volt ügyvezető. Az efféle, adóparadicsomokban bejegyzett cégeket leginkább adóoptimalizálás céljából szokták alapítani, vagyis akkor, ha a cégvezető nem akar a hazájában adót fizetni.
Figyelemre méltó az is, hogy miközben egy interjúban Varga azt bizonygatta, átérzi és vállalja a felelősséget azért a mintegy kétezer dolgozóért, akinek a megélhetése a vállalataitól függ, a tulajdonában lévő Central Médiacsoport Zrt.-nél – amely a balliberális irányultságú 24.hu mellett a Nők Lapját, valamint a Story és a Best magazinokat is magában foglalja –
a koronavírus-járványra hivatkozva két éve jelentősen csökkentették az újságírók fizetését. Mindezt úgy, hogy a társaság megduplázta profitját az előző évhez képest, s mintegy másfél milliárdos osztalékot vett fel a tulajdonostársaival.
Bár Varga egy interjúban tagadta, hogy a felvették volna az említett összeget, állítását semmilyen írásos dokumentum nem támasztja alá. A vállalkozó elismerte, hogy a vállalat tulajdonosai határozatot hoztak az osztalék kifizetéséről a tavalyi eredménytartalékból, ám azt állította, ezt követően mégsem vették fel az összeget a társaság likviditásának megőrzése érdekében.
Borítókép: Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezetője (Forrás: Hír TV)
Varga Zoltán
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
24.hu | Költségvetési csalással gyanúsítja a NAV a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt | Költségvetési csalással gyanúsította meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a baloldali milliárdost, a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint a nyomozók azt feltételezik, hogy a médiamogul az egyik hozzá köthető, lényegében EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli eladásával több mint félmilliárdos kárt okozhatott az uniós költségvetésnek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/koltsegvetesi-csalassal-gyanusitja-a-nav-a-24hu-tulajdonosat-varga-zoltant | 2022-11-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ahogy arról bő másfél évvel ezelőtt elsőként beszámoltunk, a Mészáros Lőrinchez közeli Best FM rádió új tulajdonosa lett a milliárdos vállalkozó által szponzorált eszéki focicsapat igazgatósági elnöke. A cég Halmi Tamáson keresztül vándorolt Sakalj (Szakály) Ferenchez 2021. március 18-án.
A kanadai-horvát üzletember és Mészáros Lőrinc jól ismeri egymást. Sakalj (Szakály) Ferenc volt például a tulajdonosa 2016-2018-ban a Vasútautomatika Kft.-nek, amely két nagy állami beruházásban - a Balatonnál és Esztergomban is - dolgozott alvállalkozóként. Emellett Mészáros Lőrinc horvátországi érdekeltségei is összekötik őket. Sakalj ugyanis a Talentis Group Zrt. tulajdonában álló Mirno More d.o.o igazgatósági tagja, ahogy a Riva's Hotel & Resorts és az eszéki fociklubot működtető cégben is, a HTL Advisory d.o.o-nak pedig igazgatója.
Minden jel szerint pénzügyi szempontból jó húzás volt, hogy Sakalj Ferenc tulajdonába vándorolt a Best FM mögött álló gazdasági társaság, a Best Radio Kft., hiszen mind a bevételei, mind a nyeresége hatalmasat ugrott 2021-ben, az új tulajdonos első kilenc hónapja alatt.
A cég értékesítésből származó árbevétele ugyanis 169 (!) százalékkal ugrott meg az előző évhez képest: 160,7 millió forint után 431,5 milliót könyveltek el. A kiegészítő melléklet azonban csak meglehetősen homályos magyarázatot ad arra, minek köszönhető ez a növekedés:
a reklámidő értékesítéséből még csökkent is a bevétel, 158,7 millióról 123,3 millióra,
a spotgyártás ezúttal is keveset hozott, 401 ezret az előző évi 526 ezer után,
van viszont egy "egyéb árbevétel" sor, ahol az előző évi 1,5 millió forint után 307,8 milliót könyveltek el.
Ám, hogy mit takar az értékesítési bevételeken belül az egyéb kategória, arra már nem ad választ a dokumentum.
Mindesetre, amit a számvitelen - pontosabban az eredménybeszámolón - belül egyéb árbevételnek hívnak, az is nagyot emelkedett egy év alatt: 8,6 millióról 86,7 millióra, tehát a tízszeresére nőtt az ilyen jogcímen elkönyvelt bevétel. A megugrás oka, hogy egyrészt volt 14,2 millió forint pályazati bevétel, a legnagyobb tétel pedig kicsivel több mint 71 millió forint, ami teljes egészében elengedett követelés.
A felsorolt és részletezett növekedésekkel szemben a kiadások is jócskán megugrottak: anyagjellegűként 380,9 milliót könyveltek el a korábbi 165,1 millió után. Ezen a csoporton belül egyébként, annyi biztos, hogy ebből a kiadásból 237,4 milliót költöttek csak műsorkészítésre, de például az energiaköltség is nagyot ugrott 868 ezer után tavaly már 7,1 milliót fizettek.
Emelkedtek a személyi jellegű ráfordítások is, melyet megmagyaráz az, hogy az általános foglalkoztatotti létszám 2 főről 9-re emelkedett 2021-ben. Ennek eredményeként 10 millió után majdnem 36 millió könyveltek el erre a sorra. Ami az átlag bruttó bért illető, a bérköltségből levezethető, melynek eredményeként kiderül: az átlagos havi bruttó bér 356 ezer forintról 280 ezerre mérséklődött.
Mindezek eredményeként már üzemi szinten is sikerült nyereségessé tenni a Kft. tevékenységét. Ezen a kapott kölcsön kamata miatt elszámolt pénzügyi eredményeken elért veszteség - és természetesen az adófizetési kötelezettség - némiképp romlott, de végeredményben | Megérkezett Mészáros Lőrinc régi bizalmasa, szárnyalni is kezdett a cég | Tavaly tavasszal lett rádiótulajdonos a felcsúti vállalkozó egyik bizalmasa, Sakalj Ferenc, akinek megjelenése után a cég gazdálkodása nagy lendületet vett. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megerkezett-meszaros-lorinc-regi-bizalmasa-szarnyalni-is-kezdett-a-ceg.html | 2022-11-02 16:31:00 | true | null | null | mfor.hu |
Szerencsejáték-pénzek mentek az MCC-nek és Sarka Kata férje vállalkozásának is
Az állami százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collégium lehajol az apróért is, így nem utasította vissza a Szerencsejáték Zrt. 5 milliós szponzorpénzét, ahogy Sarka Kata férjének vállalkozása is kapott 40 milliót.
Ismét eltelt egy hónap, így az állami Szerencsejáték Zrt. szponzorpénzeit osztó leányvállalata újra kinyitotta a pénzcsapot és kiengedett rajta 70 millió forintot. Az összeg nagyobb része lét NER-közeli céghez vándorolt, kisebb része a kultúrára támogatására ment.
A támogatási lista transzparens és naprakész közzétételét eddig lazán kezelő Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. ezúttal nem várt hónapokig, hanem már október közepén közzétette a szeptemberi listát, innen tudható, hogy melyik négy szervezet osztozhatott az összesen nettó 70 milliós kereten:
Netrise Hungary Kft. 40 millió Ft+Áfa
Mathias Corvinus Collegium 5 millió Ft+Áfa
Magyar Állami Operaház 20 millió Ft+Áfa
Herald Europa Kft. 5 millió Ft+Áfa
A hvg.hu nemrég írt arról, hogy a nyári hónapokban milyen cégeket szponzorált a Szerencsejáték-cég. Májustól augusztusig, 4 hónap alatt 1072 milliót osztottak így szét. Ebből kétszer is kapott pénzt Szijjártó Péter sógorának érdekeltsége, de jutott a Nemzeti Vágta szervezőjének, Havasi Balázs zongorista vállalkozásának és egy KDNP-közeli társaságnak is – sokan közülük visszatérő, “bérletes” támogatottak.
A Szerencsejáték Zrt. cége megint szétosztott egymilliárdot a csókosok között
Az állami lottócég milliárdos szponzorpénzeiből jutott a nyáron Tóth Gabi koncertszervező cégének, az ATV igazgatósági tagja több vállalkozásának, és kétszer is kapott pénzt Szijjártó Péter sógorának érdekeltsége. Részesült a keretből a Nemzeti Vágta szervezője, Zoób Kati divattervező cége, Havasi Balázs zongorista vállalkozása és egy KDNP-közeli társaság is.
Sarka Kata férje cégének jutott a legtöbb
Szeptemberben a legtöbbet, a teljes szponzorációs keret 57 százalékát egy cég kapta, a Netrise Hungary Kft., amely az egyik leglátogatottabb magyar női portál, a femcafe.hu kiadója. Egyedüli tulajdonosa Bessenyei István, aki miután 11 évig járhatott MSZP-s belépővel a Parlamentbe, 2017-ben a kormányfő lánya, Orbán Ráhel köreiben tűnt fel, később pedig Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata üzleteiben vett részt, utóbbit feleségül is vette, mostanában pedig az ATV vezérigazgatójával közös bulvárbizniszt visz.
Az ATV vezére és Sarka Kata férje együtt támad a bulvárbizniszben
Németh S. Szilárd és Bessenyei István már eddig is érdekelt volt ebben a médiaágazatban, most egyesíthetik erejüket.
A Netrise cégbe Bessenyei 2017-ben szállt be, azóta a vállalkozás szárnyal: addigi 200 milliós bevétele és 1 százalék körüli profitrátája már 2018-ban 1,5 milliárdra, illetve 51 százalékra nőtt, és azóta is minden évben megismételte azt, a médiapiacon egyedülálló bravúrt, hogy forgalmának több, mint 50 százalékát könyvelheti el adózott eredményként. Így jelentős osztalékot is ki tudott venni a cégből mindig. Tavaly például – amikor 1,25 milliárdos árbevétel mellett 637 milliós adózott eredmény született – szinte a teljes profitot, 621 milliót.
A Netrise Hungary Kft. egyébként nem először jut támogatáshoz az állami lottócégtől, hiszen szintén 40 milliót kapott már 2019 februárjában is, de támogatásra érdemesnek találta a Szerencsejáték-cég a vállalkozást 2018 áprilisában is, amikor 35 milliót kaptak. Bessenyei egy másik érdekeltsége, a Budapest Tenisz Centrum Nonprofit Kft. 2019 novemberében kapott 15 milliós szponzorációs szerződést.
Az apróért is lehajolt a kitömött MCC
A Szerencsejáték szponzorációs gyakorlatában aprópénznek számító 5 millió forint jutott szeptemberben a Mathias Corvinus Collégiumnak (MCC) jutott, ami a sokak által fideszes káderképzőnek tartott, önmeghatározása szerint tehetséggondozó szervezet számára is aprópénz. Az MCC ugyanis a tavalyi mérlege alapján a vagyonát megtestesítő 424,4 milliárd forintnyi saját tőkéjével a második leggazdagabb magyar lehetne Mészáros Lőrinc után.
Az MCC-t működtető alapítvány 2021-ben csak a korábban az államtól kapott, mintegy 300 milliárd forintot érő Mol- és Richter-részvények osztalékából 11 milliárd forintnyi bevételre tett szert, a tavalyi évet mégis 9 milliárdos veszteséggel zárta, ami az előző évi mínusznak a százhúszszorosa. Igaz, sok volt a kiadásuk is: fizetésekre például több mint 4 milliárd ment el – az MCC legismertebb arca, a miniszterelnök politikai igazgatójaként dolgozó Orbán Balázs kuratóriumi elnök a vagyonnyilatkozata szerint például havi bruttó 1,9 milliót vett fel onnan.
Az MCC nekiállt elverni a közpénzből kapott százmilliárdos pénzvagyont
Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa. Igaz, sok volt a kiadásuk is: fizetésekre például több mint 4 milliárd ment el, cégeket alapítottak, részesedést vásároltak, meg a rezsi is drágult.
Az Operaháznak tényleg jól jön a pénz
A Szerencsejáték-cég szeptemberben 20 milliós szponzorszerződést kötött a Magyar Állami Operaházzal is. Éppen egy nappal azelőtt, hogy Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója bejelentette: a 8-10 szeresére dráguló gázfűtési költségeik miatt bár az Operaházat nyitva tartják – csak 18 fokra tekerik le a fűtést, “a nézők úgyis hamar belehelik” –, az Erkel Színházat novembertől a fűtési szezon végéig bezárják, és az Eiffel Műhelyház működését is korlátozni kénytelenek.
Az Operaház és az általa működtetett más intézmények helyzetét ráadásul már az is rontotta, hogy nem sokkal korábban, augusztusban a fenntartó kormányzat arról értesítette őket, hogy az ukrajnai háborús helyzettel összefüggő, átfogó gazdasági intézkedések miatt 600 millió forintot elvonnak az intézménytől – emiatt már akkor több előadását törlését bejelentették:
Hatszázmilliót von el tőlük a kormány, több előadását törli a Magyar Állami Operaház
Minden eredeti terven, határidőn, költségkereten túllépve, öt év után, 55 milliárd forintból elkészült az Operaház Andrássy úti épületének felújítása. Annak idején a felavatásakor ilyennek láthatta az épületet Ferenc József is, mint amilyen most a műemléki rekonstrukciója után lett. Csakhogy komoly viták árán jutottunk el idáig.
Ötmilliót kapott a fotókiállítás szervezője
Jutott még a Szerencsejáték-cég szeptemberi keretéből a World Press Photo (WPP) kiállítás szervezőjének, a Herald Europa Kft.-nek is. Az október végéig a Magyar Nemzeti Múzeumban megtekinthető tárlatot hosszú évek óta a Herald Európa szervezi, a kiállítás felelős koordinátora – és a cég résztulajdonosa – Révész Tamás, aki korábban zsűritagja és díjazottja is volt a WPP-nek.
2021. november. 03. 16:16 hvg.hu Gazdaság
Húszmilliós szponzorpénzt kapott az állami Szerencsejáték-cégtől a Rogánt és Habonyt reptető család vállalkozása
A budaörsi repteret is üzemeltető családi céget 20 millióval támogatta meg augusztusban a Szerencsejáték Nonprofit Kft., amelytől megkapta a szokásos évi 150 millióját a zongorista Havasi Balázs más állami forrásokból is bőkezűen pénzelt vállalkozása is.
2022. június. 20. 17:30 Lengyel Tibor Itthon
Pataky Attilára, egy vitorlásra és a Békemenetre mentek el a Szerencsejáték Zrt. százmilliói
Négy hónap alatt 915 millió forintot osztott szét leányvállalata útján az állami lottócég, ennek negyede egy vitorlás megvásárlását segítette, de 141 milliónak örülhetett Pataky Attila, 70 milliónak pedig a Békemenetet szervező CÖKA. A Habonyt és Rogánt reptető családi vállalkozás idén is kapott támogatást, de jutott pénz Demjén Rózsi koncertszervező cégének és a Polgárok Házát fenntartó alapítványnak is. | Szerencsejáték-pénzek mentek az MCC-nek és Sarka Kata férje vállalkozásának is | Az állami százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collégium lehajol az apróért is, így nem utasította vissza a Szerencsejáték Zrt. 5 milliós szponzorpénzét, ahogy Sarka Kata férjének vállalkozása is kapott 40 milliót. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221018_Szerencsjatekpenzek_MCC_Sarka_Kata_ferje_Bessenyei_Istvan_vallalkozasa#rss | 2022-10-18 17:15:00 | true | null | null | HVG |
Két hónap alatt átveszi Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az állami tőkealapok feletti irányítást, derült ki a Világgazdaság cikkéből. Az újonnan létrehozni tervezett Nemzeti Tőkeholding Zrt. a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) és a Magyar Export-Import Bankhoz (Eximbank) kapcsolódó állami hátterű tőkealapokat veszi át a tervek szerint jövő év elején.
Ezen alapok gazdálkodása és működése nem igazán volt átlátható már egy ideje, és nehezen érthető, hogy sokukra egyáltalán mi szükség van. Az MFB és az Eximbank a 2022-es kormányalakítás óta Nagy Mártonhoz tartozik, így nem miniszterek közötti átcsoportosításról lehet szó, ezzel az eddig rosszul működő rendszer átalakítására is nyílhat remény.
Lóga Máté, Nagy Márton államtitkára szerint
nem normális működés, ami most a tőkealapokat jellemzi.
Ennek kapcsán számos cikk jelent már meg a G7-en, többek között az Eximbank nem átlátható külföldi partnerekkel üzemeltetett alapjairól, amiben nehezen látni, milyen közérdek miatt fontos az állami finanszírozás.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTitokzatos alapokba vándorol a magyar állam több tízmilliárd forintjaValamit nagyon akar a kormányzat az Eximbankon keresztül a nemzetközi befektetési alapok világában, ám a céloknál csak az eddig elért eredmények homályosabbak.
Emellett azt is részletesen bemutattuk, hogy az MFB-hez tartozó kockázatitőke-alapokon keresztül milyen csapnivaló eredményt ért el az állam a startupok finanszírozásában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyi pénzt öntött az állam a magyar startup ökoszisztémára, hogy az megfulladt160 milliárdot költött a kockázati tőkepiacra a magyar állam, amivel sikeresen szorította ki a külföldi befektetőket. Ezzel sikerült elérnie, hogy Magyarország a régió startup-sereghajtója legyen.
Nagy Mártonék azonban nem azt a következtetést vonták le, hogy lassítani kellene a tempót, és piaci befektetőkre bízni a gazdaságfejlesztést, hanem – ahogy a Világgazdaság cikkében olvasható – a 65 állami tőkealaptól még nagyobb fordulatszámot várnak el, még ezermilliárd forintot szeretnének a gazdaságba helyezni.
Az alapok összesítése során a legérdekesebb felfedezés az volt, hogy a Magyar Fejlesztési Banktól 2021-ben 250 milliárd forint került a nyilvánosság számára nehezen átlátható konstrukcióban Tiborcz István és Jellinek Dániel közelébe, illetve kezelésébe. Ez egészen megdöbbentően magas összeg, összevetésként adja magát például, hogy Jellinek Dániel és Tiborcz István vagyona összesen 285 milliárd. (A 250 milliárd azonban nem kerül a tulajdonukba.)
A 2021-es, a Covid miatti gazdasági nehézségekkel terhelt évben a 250 milliárd forint jelentős összeg volt a központi költségvetés számára, hiszen a teljes éves kiadás 13,6 ezer milliárd forint volt. Ennek 2 százalékát teszik ki a nyilvánosság számára átláthatatlan alapok. A 100 leggazdagabb vagyona 2022-ben 6223 milliárd forint volt, így ennek is tekintélyes, 4 százaléka a kezelésbe adott vagyon.
Háromszázmilliárdos gyorsítás
Megpróbáltuk felmérni, hogy mely alapokra gondolhat a gazdasági miniszter, de már ez sem volt könnyű feladat. Már az alapok számában sem sikerült a Nagy Márton által említett 64-et megtalálni, igaz, csak a 2021-es év végi állapotokat lehetett a vállalati beszámolókból kiolvasni.
Az egyes alapokban igen eltérő az állam részesedése, és nehéz ezeknek a valós értékét meghatározni. Az Eximbank, az MFB és az MFB Invest 2021-es éves beszámolója és az új programok tájékoztatói szerint 2021. december 31-i állapot szerint
összesen 79 alapban 635 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezett az állam.
Ez feltehetően nem a teljes kép, hiszen számos kereszttulajdonlás van, más állami vállalatokon keresztül is részesedése van az államnak. Mind darabszámban, mind állami vagyonban a legnagyobb részesedést az egykori Jeremie és egyéb kockázatitőke-alapok kapták 2020-ig. Ezek valós, piaci értéke azonban előfordulhat, hogy annál is alacsonyabb, mint amiket a könyvekből ki lehet olvasni. Alig van ugyanis érdemi piaci értékű startup azok között, amelyekbe ezek az alapok fektettek. Kérdéses, hogy lesz-e vevő ezekre, különösen a könyvekben nyilvántartott áron.
Hiába megy rosszul az állami hátterű tőkealapoknak, egyre több pénz ömlik ezekbe. Számításaink szerint
2021-ben 294 milliárddal nőtt az állami tőke az alapokban, ami 90 százalékos növekedés.
Titkolt eredmények
Szívesen adnánk pontosabb adatokat is, de úgy tűnik, az MFB évek óta ügyel arra, hogy lehetőleg semmilyen információt ne adjon ki az általa kezelt, állami (rész)tulajdonú tőkealapokról.
Számos közérdekű adatkéréssel fordultunk az elmúlt években a bankhoz, ezekre vagy nem válaszoltak, vagy ürügyet kerestek az adatközlés megtagadására. Legutóbb idén január 12-én kerestük őket, a koronavírusra hivatkozva 45 nappal meghosszabbították a válaszadási határidőt, majd nem válaszoltak.
Jó eséllyel van is mit takargatnia az MFB-nek, hiszen a Jeremie-alapok 130 milliárd forintnyi egykori befektetése 2009-től kezdve ma a kimutatások szerint 190 milliárdot ér, ez alulmúlja az inflációt vagy az állampapírhozamok kamatát. Az alapok működésére, a pályázati rendszerre is százmilliók, ha nem milliárdok mentek el, így túlzás nélkül állítható, hogy
rossz kockázatitőke-befektető a magyar állam, különösen az MFB.
Tiborcz István, Jellinek Dániel és a krízisalapok 150 milliárdja
Az MFB beszámolójából számos kisebb tőkelapról nem is derül ki semmi, például a Startup Mentő Tőkeprogramról nem sikerült kideríteni, hogy mi a tőkealap hivatalos neve, mekkora összegű alapról van szó, és egyáltalán ki kezeli.
Látványosabb azonban a Krízis Tőkeprogram, amiről az állami bank honlapján kattintgatva nem szerepel, hogy ki és milyen feltételekkel kezeli azokat, milyen eljárás keretében és milyen feltételekkel kapott lehetőséget erre. Az MFB éves jelentésében a Krízis Tőkeprogramokról nem tűnik fel pénzügyi információ, csak az alapkezelők neve hasonló összegekkel. Így elég nehéz a kapcsolatot a kettő között észrevenni. A Telex tavalyi írásában figyelt fel a fura pályázatra, aminek nem árulták el a nyerteseit.
A Krízis Tőkeprogram lényege, hogy a pályázaton nyertes alapkezelőknek ad az állam alaponként 25-50 milliárd forintot, amit legkésőbb 2026-ig kell befektetni, majd az alapot 2034-ig kell működtetni. Eddig kellene a befektetéseket eladni, és a nyereségen osztozik majd az állam és az alapkezelő. Az alapkezelő emellett alapkezelési díjat is kap.
Azt nem árulták el, hogy ki nyert, de azt se tudhatjuk, hogy mekkora összegért kezeli az adófizetők 150 milliárdját. Még az sem egyértelmű, hogy mekkora saját tőkét kell hozzátenni a befektetésekhez, a pályázati kiírásokból 30 százalék olvasható ki azoknál a programoknál, ahol egyáltalán feltöltötték a kiírást.
Az MFB beszámolóiból és a honlapon közzétett anyagokból azt lehet kikövetkeztetni, hogy
2021-ben a Krízis Tőkeprogramok, valamint a Turisztikai Tőkeprogram keretében összesen hat magántőkealapnak 250 milliárd forint állami forrást biztosítottak.
Az Equilor-kapocs
A létrehozott új alapok közül az 50 milliárdos Equilor II. Magántőkelap a legérdekesebb. Ez nem szerepel a felügyeletet ellátó MNB nyilvántartásában, ami állami pénzből működő alapként igen furcsa. Ráadásul a közzétételre kötelezettek listájában sem tűnik fel ilyen alap. A név és a székhely azonban azonos az Equilor Befektetési Zrt.-vel, mindkettő a Pasaréti út 122-126. tömbben található. Ebben a vállalatban Tiborcz István, Orbán Ráhel férje – a Gránit Bankon keresztül – idén augusztusban részesedést szerzett*Cikkünk korábbi verziójában többségi tulajdonrész szerepelt, ezt az Equilor kommunikációs ügynökségétől érkezett jelzés alapján pontosítottuk., de már korábban is több szálon hozzá kötötte a hazai sajtó. A Válasz Online például több cikkben is írt Tiborcz István és az Equilor üzleti kapcsolatáról, amit a közös irodaház mellett Tiborcz és az Equilor-vezér Szécsényi Bálint személyes jó viszonya is segít.
Megkeresésünkre Tiborcz István BDPST Groupja csak azokat a már ismert információkat küldte el, miszerint a BDPST Group egy 2022 augusztusában bejelentett tranzakció eredményeként, a Gránit Bank legnagyobb részvényeseként, közvetett befolyást szerzett az Equilor Befektetési Zrt.-ben. Az említett tranzakció ugyanakkor nem terjedt ki az Equilor Alapkezelőre és az általa kezelt alapokra, azokat semmilyen formában nem érinti – tették hozzá.
Nem tudni, kivel közösködünk
Az összesen hat magántőkealapban 20-50 százalék közötti szavazati aránya van az MFB-nek, magyarán az államnak nem lehet döntő beleszólása, hogy mit is kezdenek az igen tekintélyes összegű forrásokkal. Mivel a befektetéseknek a nagyobb részét az állam adja, ez is nehezen érthető.
Mivel az MFB a közpénzt magántőkealapokra bízta, azt se tudhatjuk hivatalosan, hogy kivel közösködünk tulajdonos állampolgárként ezekben az alapokban, mivel az alapoknak a kezelőit lehet csak megismerni.
A táblázatban a nem equiloros kör Jellinek Dániel érdekeltségeit takarja. Mint látszik, a Diófa alapkezelő – amely Jellinek cége volt – kezelte korábban a Főnix és Gordiusz Magántőkealapot. Jellinek számos alkalommal kiemelte, hogy a NER-től független, piaci szereplőként tartja magát. Cégének honlapján a HVG-nek 2020-ban adott interjút Semmi mutyi címmel lehet olvasni. Ebben az első kérdés úgy hangzott, hogy „Hogyan fér meg e kis piacon olyan csókos konkurensekkel, mint Mészáros Lőrinc, Schmidt Mária vagy Tiborcz István?”. Ekkor még olyan válaszokat adott, hogy ő nem üzletel a NER-rel.
Ugyanakkor amikor tavaly a Mollal közösen szerette volna a ferihegyi repteret megvásárolni, sokakban felmerült, hogy ez mennyire lehet a politikától független kezdeményezés. Azóta pedig a miniszterelnök vejével is üzletelt, Jellinek Dánieltől idén áprilisban vásárolta meg Tiborcz István a Diófa alapkezelőt. Avagy a BDPST megfogalmazásában, a BDPST Capital Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Diófa Alapkezelőt tulajdonló Tarragona Holding Zrt. megvásárlásáról. A Diófa Alapkezelőt ugyanakkor a tranzakciót követően is autonóm szakmai menedzsment irányítja, „a Diófa Alapkezelő által kezelt alapokkal kapcsolatban csak ők tudnak információt adni”.
Ma már a Főnix és a Gordiusz kezelőjeként Jellinek cége, az Indotek-Investments Alapkezelő Zártkörűen Működő Rt. jelenik meg az MNB adatbázisában.
Kérdésünkre elmondták az Indotek csoportnál, hogy
Jellinek Dániel többször is jelezte, széles nyilvánosság előtt is, hogy teljes mértékig független gazdasági szereplőnek tartja magát, nem kapcsolódik semmilyen politikai csoporthoz. Vállalkozását szigorúan transzparensen, üzleti alapon működteti, üzleti partnereit nem azok bőrszíne, vallása, neme, családi kapcsolatai vagy politikai nézetei alapján válogatva.
Azt azonban, hogy mekkora összegű alapot kezel Jellinek Dániel az MFB, így az adófizetők pénzéből, nem árulják el. A válasz szerint az Indotek-csoport
számos befektetési alapot kezel, ezek között van olyan, ahol az MFB is befektető. A befektetési alapok adatairól jogszabály alapján nem adhatunk felvilágosítást. Ez nemcsak a kérdésben szereplő MFB Krízis tőkeprogramra, hanem minden kezelt alapra vonatkozik.
Arról sem nyilatkoztak, hogy a Tiborcz Istvánnak eladott Diófa alapkezelő mely alapokat vitt, és melyeket tartott meg. A cégnél az kérték, hogy válaszaikat teljes körűen közöljük, így azt a csillag gombra kattintva lehet elolvasni a kérdésekkel együtt.*Összesen mekkora összegű alap kezelését nyerték el?
Társaságunk számos befektetési alapot kezel, ezek között van olyan, ahol az MFB is befektető. A befektetési alapok adatairól jogszabály alapján nem adhatunk felvilágosítást. Ez nemcsak a kérdésben szereplő MFB Krízis tőkeprogramra, hanem minden kezelt alapra vonatkozik.
Honnan értesültek a kiírásról?
A kiírásról nyilvános közzététel útján értesültünk.
Miért nem kommunikált sem az MFB, sem az Önök vállalata a valaha volt legnagyobb állami alapkezelési megbízásról?
Az alapkezelés cégcsoportunk egyik fő tevékenysége. Ezen a piacon induló alapkezelésről a piaci szereplők (mi sem) nem szoktak kommunikálni. Rendszeresen kommunikálunk viszont az egyes alapok befektetéseiről és azok eredményéről.
Jelinek Dániel mennyire tartja még magát független szereplőnek a NER-től?
Jellinek Dániel többször is jelezte, széles nyilvánosság előtt is, hogy teljes mértékig független gazdasági szereplőnek tartja magát, nem kapcsolódik semmilyen politikai csoporthoz. Vállalkozását szigorúan transzparensen, üzleti alapon működteti, üzleti partnereit nem azok bőrszíne, vallása, neme, családi kapcsolatai vagy politikai nézetei alapján válogatva.
A Tiborcz Istvánnak eladott Diófa alapkezelő mely alapokat vitt az MFB alapok közül, és mi maradt?
Ezek az információk szintén üzleti titoknak minősülnek, ezekről tájékoztatást nem adhatunk.
Milyen arányban osztoznak a profiton az MFB-vel az alapokból?
Ezek az információk szintén üzleti titoknak minősülnek, ezekről tájékoztatást nem adhatunk.
Miért átláthatatlan tulajdonosi struktúrája magántőkealpokkal kezelik az állam és a magyar állampolgárok pénzét?
A tulajdonosi struktúra és a magántőkealapok kezelése nem átláthatatlan. A magántőkealap a világon mindenhol transzparens befektetési forma, amelyet szigorú törvények szabályoznak. Így van ez Magyaroszágon is, ahol a törvényi szabályozás összhangban van az Európai Unió vonatkozó szabályozásaival. A befektetők pénzére számos szervezet és jogi entitás vigyáz. Ilyenek a letétkezelő, a Magyar Nemzeti Bank, könyvvizsgáló, vagyonértékelő stb. A magántőkealap teljesen szokásos és ismert eszköze a vállalatfelvásárlásoknak a nemzetközi befektetési piacon.
Az mindenesetre jól látszik, hogy a hat magántőkelapba csatornázott 250 milliárd forint közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Tiborcz Istvánnal.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki. | A kormány 250 milliárdot adott Tiborcz István közelébe befektetésre, most kezdene vele valamit | A hat magántőkealapba csatornázott közpénzt olyan üzletemberek vállalkozásai kezelik, akik üzleti kapcsolatban állnak Orbán Viktor vejével. Az állami oldalon változások várhatók. | null | 1 | https://g7.hu/penz/20221108/a-kormany-250-milliardot-adott-tiborcz-istvan-kozelebe-befektetesre-most-kezdene-vele-valamit/ | 2022-11-08 10:22:19 | true | null | null | G7 |
Noha a szerződés megkötése után 60 nappal közzé kellene tenni a kontraktusok listáját, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának ennél sokkal több időre és egy közérdekű adatigénylésre volt szükséges a közzétételre. Utóbbit a K-Monitor kezdeményezte - derül ki lapunknak küldött közleményükből.
A kormany.hu oldalon elérhető szerződéslistát átböngészve vettük észre, hogy idén szeptember elsejént egy évre szóló szerződést kötöttek a Triton Communications Kft.-vel 764 millió forint értékben. A szerződés tárgya "közösségimédia-megjelenésekhez kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára". A Triton Communications Kft. tulajdonosa pedig Kaminski Fanny, akit Orbán Viktor Facebook-oldalának kezelőjének tartanak, illetve Habony Árpád első felesége volt.
Ez a cég nem túl régi múltra tekint vissza, hiszen 2018-ban alapították a Kft.-k esetében kötelező minimum 3 millió forintos törzstőkével. Az azóta eltelt évek gazdálkodását végignézve ez az üzlet hatalmas lökést adhat a társaságnak, hiszen
az első teljes üzleti évében 18,8 millió forintos árbevételre tett szert, amiből közel 6 milliós nyereség maradt,
2020 már jobban sikerült a 25,3 millió forintos bevételnek köszönhetően, melyből 14,2 milliós nyereség maradt,
tavaly pedig 20,2 millió forint folyt be a kasszába, amiből 7,9 milliós profitot sikerült elkönyvelni.
Nos, ezekhez képest a 764 milliós kontraktus óriási előrelépésnek számít.
Ám a Rogán Antal vezette tárca ezeken kívül is kötött még figyelemre méltó szerződéseket, melyre már a K-Monitor közleménye tér ki. Mint írják,
a választások előtt összesen 19,6 milliárdot költöttek kék hirdetéses és népszavazási hirdetésekre. Ehhez jön hozzá a legújabb "bombás kampány" 7,8 milliárdja. Az Orbán Viktor gondolatait angolul népszerűsítő primeminister.hu portál 74 millió forintba került. A nyugdíjasoknak kiküldött reklámújság (Jókor) 369 millióba, a 13. havi nyugdíjhoz küldött "tájékoztató levél" 443 millióba került az adófizetőknek.
Rogánék a pártközeli civil szférának is osztották a pénzt. A legtöbbet - bő fél milliárdot - a fideszes szellemi holdudvar milliárdokkal és ingatlanokkal kitömött bástyája, a Kommentár Alapítvány kapta. Ahogy a korábbi években, a Király Nóra fideszes politikus, korábbi újbudai alpolgármester fémjelezte női szervezetek idén is sok pénzt kaptak. A Tuzson Bence államtitkárral jó viszonyt ápoló, a közmédiában rendszeresen egyszerű családanyaként bemutatott politikus FICSAK 11 Alapítványa 15 milliót, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete 40 milliót, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület 40 milliót kapott.
Számos civil szervezet rendszeres nyertese az állami civil pályázatoknak - és bár végez érdemi civil tevékenységet, erősen kapcsolódik a politikai napirendformáláshoz, megjelenést biztosít politikusoknak és állami programoknak, kormánypárti szervezetekkel és önkormányzatokkal műúködik együtt, az ő rendezvényeiken független civilként szerepel. A minisztérium kifizetési listáján csókosként, pályázat nélkül, egyedileg kapnak pénzt.
A teljesség igénye nélkül a listán szerepel a szombathelyi fideszhez kötődő Női Erőforrás Társaság, a Szabó Krisztián Szilárd korábbi Fidelitas-vezetőhöz kötődő Fiatalok a Polgári Magyarországért Egyesület, a KDNP-közeli Szent István Intézet, Kobza Miklós alapítványa (Digitális Kutatások Intézete). 82 milliót kapott a Civil út Alapítvány, amit Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, korábbi Fideszes politikus, a Puskás musical producere vezet. A listán erősen felülreprezentáltak a kiemelt társadalmi ügyekért felelős Nyitrai Zsolt-közeli, Heves megyei szervezetek. | Brutális összeget kap egy évre Habony Árpád exneje Rogán Antaléktól | Jókora késéssel, de közzétette a Miniszterelnöki Kabinetiroda az idei első nyolc hónapban megkötött szerződéseinek listáját. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/brutalis-osszeget-kap-egy-evre-habony-arpad-exneje-rogan-antalektol.html | 2022-11-03 10:55:00 | true | null | null | mfor.hu |
A nyár végén egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység főtevékenységi körrel, valamint üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás tevékenységgel alapított céget Balásy Gyula, a kormányzati hirdetésekre kiírt közbeszerzési eljárások rendszeres nyertese.
A főtevékenységként megjelölt körbe tartozik:
a pénzügyi tranzakciók feldolgozási és elszámolási tevékenysége, beleértve a hitelkártya-tranzakciókat;
a befektetési tanácsadás (személyes egyedi tanácsadás a pénz- és tőkepiaci befektetésekre a pénz- és tőkepiaci tevékenység keretében);
a jelzálog-tanácsadók és -ügynökök (brókerek) tevékenysége;
a díjazásért vagy szerződéses alapon folytatott őrzési, letétkezelői, megbízási tevékenység.
A DBS Investment Kft. elnevezésű cégről egyelőre nem sokat lehet tudni, de az látszik, hogy július 19-én
3 millió forint törzstőkével alapították, és Balásy a többségi tulajdonos.
A cég székhelye nem meglepő módon ugyanaz, mint Balásy többi cégéé, így a kék óriásplakátokat is kihelyező New Land Media Kft.-é és a Lounge Design Kft.-é, melyek a NER-nek köszönhetően váltak a hazai tömegkommunikációs piac meghatározó, valamint a kormánypropaganda kizárólagos szereplőivé.
A kisebbségi tulajdonos, egyben a vállalkozás ügyvezetője Arató Péter Jenő, aki Balásyval több szálon is üzleti kapcsolatban áll.
2020 óta közös cégük van Dashboard Solutions Kft. néven, ez már alakulásakor, 2020-ban is 181 milliós forgalom mellett 112 millió forintos adózott eredményt produkált, majd 2021-ben 601 milliós nettó árbevétel mellett lett 346 millió az forint adózott nyeresége. | Vajon mire készül a kék óriásplakátok koronázatlan királya? | DBS Investment Kft. néven alapított új vállalkozást Balásy Gyula, aki eddig a kormányzati hirdetések piacáról volt ismert a nagyközönség számára. Az új cég a pénzügyi tranzakciók, befektetések területén vállalhat szerepet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/vajon-mire-keszul-a-kek-oriasplakatok-koronazatlan-kiralya.html | 2022-11-07 11:27:00 | true | null | null | mfor.hu |
2022.11.08. 15:40 2022.11.08. 16:30
Varga Zoltánon kívül egy másik személyt is meggyanúsított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban az ügyben, ami a 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport tulajdonosához köthető, nagyrészt EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli eladásával van összefüggésben – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, a költségvetési csalás mellett mindkettőjüket hűtlen kezeléssel is gyanúsítják.
Összesen két gyanúsítottja van annak a büntetőeljárásnak, aminek egyik terheltje Varga Zoltán ellenzéki médiamogul – tudta meg a Magyar Nemzet. Ahogy arról lapunk tegnap beszámolt: a 24.hu tulajdonosát hétfőn költségvetési csalással gyanúsították meg, miután az adóhatóság azt feltételezi, hogy a korábban hozzá köthető, lényegében uniós pénzből megalapított Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek pár évvel ezelőtti eladásával kár érhette az Európai Unió költségvetését.
A nyomozást egy feljelentés előzte meg: Budai Gyula fideszes képviselő tavaly fordult elsőként az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), majd pár hónappal később a NAV-hoz.
Információink szerint a pénzügyi nyomozók azt feltételezik, hogy a kár több mint félmilliárd forint. Úgy tudjuk, a zrt. eladásával kapcsolatban közölték a gyanút az eljárás másik szereplőjével is.
Varga Zoltán ügyvédje, Papp Gábor tegnap kiadott közleményéből kiderült, hogy a médiatulajdonos tagadta a terhére rótt bűncselekményt.
Ügyfelem semmilyen bűncselekményt nem követett el, a vele közölt gyanúsítás hiányos és a büntető jogszabályok téves értelmezésén alapul, emiatt a gyanúsítással szemben mindketten panasszal éltünk
– nyilatkozta Varga védője.
Panasszal élt Varga Zoltán a gyanúsításával szemben
Ügyvédje szerint a baloldali médiamogul nem követett el bűncselekményt.
Az ügyben megkerestük a Fővárosi Főügyészséget is, ahol arról érdeklődtünk, hogy összesen hány gyanúsítottja van a NAV által vizsgált, egy Nógrád megyei cég eladásával összefüggésben indított büntetőeljárásnak.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az összes terheltet költségvetési csalással gyanúsítják-e, illetve hogy az érintettek tettek-e panaszt a gyanúsítás ellen. Végül megkérdeztük azt is, hogy van-e olyan személy, akinek kezdeményezték a letartóztatását vagy a bűnügyi felügyeletét.
Az ügyészség válaszát változtatás nélkül közöljük:
„A megadott adatok alapján egy olyan büntetőügyet lehetett azonosítani, amelyben a tegnapi napon gyanúsítás volt. A gyanúsítások révén vizsgálati szakaszba került nyomozásban az irányítási jogköröket a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség gyakorolja. A nyomozó hatóság az ügyben költségvetési csalás, valamint hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt két személyt hallgatott ki gyanúsítottként, akik a gyanúsítással szemben panasszal éltek. Őrizetbe vétel nem történt. A gyanúsítás elleni panaszok elbírálása az illetékes kerületi ügyészségen folyamatban van.”
Borítókép: Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezetője (Forrás: Hír TV)
Költségvetési csalással gyanúsítja a NAV a 24.hu tulajdonosát, Varga Zoltánt
Az ellenzéki médiamogul több száz milliós kárt okozhatott az uniós büdzsének.
Varga Zoltán
nyomozás
Central Médiacsoport
24.hu | Hűtlen kezeléssel is meggyanúsították Varga Zoltánt | Varga Zoltánon kívül egy másik személyt is meggyanúsított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) abban az ügyben, ami a 24.hu portált is működtető Central Médiacsoport tulajdonosához köthető, nagyrészt EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli eladásával van összefüggésben – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, a költségvetési csalás mellett mindkettőjüket hűtlen kezeléssel is gyanúsítják. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/hutlen-kezelessel-is-meggyanusitottak-varga-zoltant | 2022-11-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Mészáros Csoporthoz tartozó termelővállalatok kiszámítható és stabil energiaellátásának érdekében sikeresen zárult az energiakereskedelemmel és innovatív beruházásokkal foglalkozó Central Energy Trade Kft. akvizíciója – olvasható a Mészáros Csoport sajtóközleményében. A vállalatcsoporthoz csatlakozó társaságnak kizárólag a cégcsoportos ügyfelek kiszolgálása lesz a feladata – írja a Magyar Nemzet.
Mint írják, az energiaválság következtében drasztikusan megemelkedtek a villamosenergia- és földgázárak. Az ehhez kapcsolódó finanszírozási nehézségek miatt csökken a piacon aktív energiakereskedők száma és egyre nagyobbak az energiához jutás költségei, ami a vállalatcsoportba tartozó cégek biztonságos, eredményes működését is veszélyeztetheti. Ezért a felelős vállalatirányítás jegyében a cégcsoport az energiatakarékossági intézkedések bevezetése mellett döntött az energiakereskedelemmel foglalkozó Central Energy Trade (CET) Kft. többségi tulajdonrészének megvásárlásáról.
A CET Kft. rendelkezik érvényes villamosenergia- és gázkereskedelemre vonatkozó engedéllyel, így biztosabbá válik a cégcsoporthoz tartozó vállalatok energiaellátása. A csoport termelő vállalatainak éves energiaigénye megközelíti a másfélmillió MWh-t. A Central Energy Trade Kft. rövid távon a társaságcsoport saját vállalatainak villamosenergia-ellátásában kíván jelentős szerepet vállalni, majd ennek sikere függvényében tervezi a továbblépést a földgázkereskedelem irányába.
A CET Kft. akvizíciójával tovább bővül és erősödik a vállalatcsoport energetikai portfóliója, amelynek alappillérei a gáz- és áramelosztó társaságok (Opus Tigáz Zrt., Opus Titász Zrt.), valamint az energiafüggetlenség irányába ható napelemparkok (Bükkábrányi Energiapark, Halmajugrai Energiapark) is. | A Mészáros Csoport energiakereskedő cég vásárlásával biztosította be magát | A Mészáros Csoporthoz tartozó termelővállalatok kiszámítható és stabil energiaellátásának érdekében sikeresen zárult az energiakereskedelemmel és innovatív beruházásokkal foglalkozó Central Energy Trade Kft. akvizíciója – olvasható a Mészáros Csoport sajtóközleményében. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/11/09/meszaros-csoport-energiakereskedo-ceget-vasarolt-central-energy-trade/ | 2022-11-10 08:48:00 | true | null | null | 24.hu |
Még június végén írt arról lapunk, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program keretén belül 300 millió forint állami támogatást nyújtott a Száraz István érdekeltségébe tartozó Dunakanyar Turisztikai Kft.-nek egy 25 szobás, négycsillagos panzió létesítésére Zebegényben. Akkori megkeresésünk során Száraz azt mondta, a projekt előkészítési fázisban van, viszont az ingatlant 420 millió forintért kezdték el árulni – értesült most a Narancs.hu. Miután megkerestük a vállalkozót, lekerült a hirdetés.
Száraz Isván onnan lehet sokaknak ismerős, hogy több szálon kötődik Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az üzleti és baráti köréhez. Száraz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai által támogatott Vs.hu alapítójaként lett ismert, de a New Wawe Media Groupon keresztül az Origo is az övé volt egy darabig. Foglalkozott turizmussal, vendéglátással, gasztronómiai cikkek importjával, ingatlanokkal, illetve vállalati kommunikációval. Frank Digital Kft. nevű cége jegybanki alapítványoktól is kapott támogatást, az elmúlt években pedig több milliárd forintnyi megbízást nyert el az MNB kommunikációs tenderein.
A zebegényi szállodaprojektjére azért figyeltünk fel, mert az ún. Millenniumi Dohány Pavilon közvetlen közelében valósult volna meg a tervek szerint. A pavilont a Rétvári Bence országgyűlési képviselőhöz és belügyi államtitkárhoz köthető Millenniumi Dohány Közhasznú Alapítány újítja fel mintegy 2,7 milliárd forint állami támogatásból.
Nyári cikkünk írásakor megkerestük Száraz Istvánt, aki akkor azt válaszolta, 2017-ben kezdték meg a leendő panzió tervezését és a kapcsolódó területek megvásárlását, de ekkor még nem volt tudomása „a jelenleg zajló környékbeli fejlesztésekről”. Az építési engedélyt 2019 végén kapták meg, azonban a gazdasági környezet változásai miatt egyelőre a projekt előkészítési fázisban van, melyből „hamarosan tervezünk tovább lépni”.
A Narancs.hu értesülése szerint a szóban forgó ingatlant hirdetni kezdték. Az ingatlan.com-on meg is találtuk a hirdetést, amiben az állt, hogy a telekterület nagysága több mint 8 ezer négyzetméter, amit 420 millió forintért lehet megvásárolni (az ingatlant még 2018-ban értékesítette önkormányzat 17,5 millió forint értékben). A hirdetésben belsőépítészeti és látványtervek is voltak, minden bizonnyal a tervezett szállodáról. Ezzel kapcsolatban azt írták, ezek „a valóságban megtervezett és engedélyezett üdülő komplexum megvalósítani kívánt projektjének egyes részletei”, „komoly érdeklődés és igény esetén, megegyezés szerint, a teljes dokumentáció hozzáférhető/átruházható”.
Beütött a válság
Miután levélben megkerestük Száraz Istvánt, lekerült a hirdetés az oldalról, ezért felhívtuk a vállalkozót. Szerinte technikai okból vettték le, ugyanis ő nem tudott a megjelenésről, és az árról még egyeztetni kell. A hirdetésről egyébként megkeresésünk nyomán értesült, de állítása szerint később újra felkerül majd az ingatlanos oldalra. (Juhász Béla Róbert sződligeti polgármester témába vágó blogbejegyzésének köszönhetően megmaradt róla egy screenshot.)
Száraz István az ingatlan értékesítését a gazdasági helyzettel indokolta. Mint mondta, amíg korábban 700-800 milliós kivitelezési árról kaptak ajánlatot, addig ez mostanra felszaladt 2,2-2,4 milliárdra, illetve nem tudni, hogy 1,5-2 év múlva mennyi vendég lenne és a szobaárak kitermelnék-e a beruházás költségét.
Az állami támogatásból „csak” 50 milliós előleget hívtak le, és azt a „minimális részt”, ami a projekt előkészítésére elszámolható, azt elszámolják. A beruházásra ennél lényegesen magasabb összeget kellene elkölteni, de a bankok jelen helyzetben nem akarnak hitelezni. Az elmúlt félévben próbálták olyan befektetőt találni, aki átvenné tőlük a projektet, de nem jártak sikerrel, ettől függetlenül a terveket meg lehet vásárolni tőlük, ha valaki erre vállalkozna.
Továbbá úgy látja, hogy érdemesebb lenne lakóházat, nyaralót vagy apartmant építeni ide, de ahhoz át kellene minősíteni a területet, viszont neki már nincs kedve ezzel foglalkozni, mert annyi időt, szeretet és energiát ölt a projektbe.
(Címlapképünkön: Zebegény őszi napsütésben. Fotó: MTVA/Bizományosi, Jászai Csaba) | A válság elérte a NER-t: hiába a százmilliós állami támogatás, nem lesz szállodája Száraz Istvánnak Zebegényben | A NER-ben ügyesen mozgó vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég pár éve 300 millió forint állami támogatásban részesült, hogy szállodát építsen a Dunakanyar szívében. Most ott tart, 420 millióért kezdték el eladásra kínálni az ingatlant. Száraz István a döntést a gazdasági helyzettel indokolta, de egyébként mostanra el is ment a kedve a beruházástól. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-valsag-elerte-a-ner-t-hiaba-a-szazmillios-allami-tamogatas-nem-lesz-szallodaja-szaraz-istvannak-zebegenyben-253573# | 2022-11-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Rövid közleményt adott ki a pécsi önkormányzat, mely szerint önkormányzati, illetve önkormányzati intézményi dolgozók ellen folyik nyomozás.
A Fidesz-közeli Pécs Aktuál úgy tudja: a nyomozás hivatali vesztegetés miatt indult, és a lakásgazdálkodási csoport, valamint a Pécsi Ellátó Központ munkatársait érinti.
A Telex is megkereste a pécsi önkormányzatot. Kérdéseinkre nem kaptunk választ, de nem sokkal később rövid közleményt adtak ki: | Nyomozás indult a pécsi önkormányzat és egy városi intézmény dolgozói ellen | Rövid közleményt adott ki a pécsi önkormányzat, mely szerint önkormányzati, illetve önkormányzati intézményi dolgozók ellen folyik nyomozás. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/08/nyomozas-indult-indult-a-pecsi-onkormanyzatnal-intezmenyeknel | 2022-11-08 11:00:00 | true | null | null | Telex |
Újabb tanúk meghallgatásával folytatódott Vári Attila, a Pécsi Sport Nzrt. (PSN) és a vízilabda-szövetség volt vezetője ellen indított pótmagánvádas eljárás a Szigetvári Járásbíróságon.
Az egykori olimpikonnak ez az ügye még a 2019-es önkormányzati választáshoz kötődik. Vári a Fidesz polgármesterjelöltje volt Pécsen, azonban ellenfele, a független Péterffy Attila nyert. Az új polgármester már beiktatása előtt arra szólította fel az önkormányzati cégek, intézmények vezetőit – köztük Vári Attilát, aki a városi sportcég vezérigazgatója volt –, hogy a kampányígéretként megfogalmazott átvilágításokig fokozottan ügyeljenek a dokumentumokra, levelezésekre. Ez, úgy tűnik, nem sikerült maradéktalanul.
Vári még 2019-ben távozott a cég éléről és nem sokkal később, már az új vezérigazgató vette észre, hogy teljes levelezések tűntek el. Ekkor derült ki az is, hogy néhány gépben kicserélték az adathordozókat. A feljelentés után Vári személyesen vitt be néhány vincsesztert a rendőrségre – és ugyan a keresett adatok nem lettek meg – bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást. Az ügyészség az ezzel kapcsolatos panaszt elutasította, ezért indított pótmagánvádas eljárást a PSN mostani vezetése.
A második tárgyalási napon először azt az egykori titkársági dolgozót hallgatták meg, aki egy korábbi vallomás szerint elkérhette a céges levelezés adminisztrációjához szükséges jelszavakat. Erre ő konkrétan nem emlékezett, de később elmondta, hogy az ilyen esetekben – amelyek azért előfordulhattak – a külsős rendszergazdához kellett fordulni. Arról, hogy adatok és merevlemezek tűntek el, csak a sajtóból értesült, a mindennapi munkájában ez nem befolyásolta, észre sem vette. Azt is elmondta, hogy a fontos leveleket kinyomtatták, iktatták, archiválták, de arról nem tudott beszámolni, hogy ezekkel mi történt.
Ezután a Pécsi Sport Nzrt. egyik létesítményvezetője nem emlékezett túl sok mindenre: sem technikai problémákra, sem levelezések hiányára. Azt sem tudta biztosan megmondani, hogy a munkahelyi laptopja jelszóval volt védve vagy nem. Sőt, arra sem emlékezett, hogy az ügy kapcsán kitől mit hallott, és mi az, amiről az újságokból értesült.
Meghallgatták egy kis- és középvállalatoknak informatikai szolgáltatásokat nyújtó, adatbiztonsággal is foglalkozó cég ügyvezetőjét, akiket a PSN új ügyvezetője kért fel a visszaszolgáltatott merevlemezek lementésére. Az informatikus szerint a levelezéseket tartalmazó fájlokból vélhetően adatokat töröltek, de behatóan nem vizsgálták ezeket. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy valóban megkerültek az adathordozók, de a valódi értéket nem ezek a könnyen pótolható tárgyi eszközök, hanem az elveszett adatok jelentik. Ezek értékét pedig felbecsülni is nagyon nehéz. Hozzátette azt is, hogy
a cégük 20 éves történetében még nem szembesültek olyan adatvesztéssel, ami több helyszínen, egyszerre következett volna be, sőt még távoli tárhelyeken is.
Tanúként idézték be a PSN korábbi ügyvédjét, de ő érdemben nem beszélhetett az átadás-átvételről, mivel a jelenlegi vezérigazgató nem adott titoktartási felmentést. Ahogy a beidézett korábbi könyvvizsgálónak sem. Őt általánosságban azért meghallgatták: szakmai véleménye szerint a könyvelésben szerepelnie kellett volna az új és gyakorlatilag üres merevlemezeknek.
A következő tanú, a PSN átvilágításáért felelős ügyvéd szerint komoly nehézségeket okozott a cégvezetésnek a levelezések hiánya. Példaként egy akkoriban zajló, kétmilliárd forintos közbeszerzést említett: az eljáráshoz kapcsolódó határidőket sem tudták. Azt is elmondta, hogy a merevlemezek cseréjéhez kapcsolhatóan semmilyen bizonylatot, nyilvántartást nem találtak.
A tárgyalás végén a vád képviselője új bizonyítékok beszerzését indítványozta: ugyan a levelezéshez kapcsolódó naplófájlokat az ügyfél, azaz a PSN kérésére nem adta ki a Telekom, ugyanakkor a bíróság számára kikérhetőek ezek az adatok. Ezek pedig időpontokat, IP-címeket is tartalmaznak, azaz kiderülhet, hogy mikor és honnan törölték a céges levelezéseket. A védelem nem támogatta a javaslatot, ugyanis álláspontjuk szerint az ügyben csak a merevlemezekről van szó. A bíróság azonban ezzel nem értett egyet, így várhatóan kikérik az új adatokat. A következő tárgyalási nap már csak 2023. januárjában lesz. | Több helyen egyszerre tűntek el adatok: három év alatt sokat romlott a tanúk emlékezete a Vári-ügyben | Újabb tanúk meghallgatásával folytatódott Vári Attila, a Pécsi Sport Nzrt. (PSN) és a vízilabda-szövetség volt vezetője ellen indított pótmagánvádas eljárás a Szigetvári Járásbíróságon. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/08/vari-attila-potmaganvad-pecs-potmaganvad | 2022-11-08 11:04:00 | true | null | null | Telex |
Budapest belvárosának egyik felkapott bevásárlóutcájában, a Fashion Streetnek is nevezett Deák Ferenc utcában többek között olyan nyugati divatmárkák – Tommy Hilfiger, Zara Home, COS – boltjai sorakoznak, melyek Ukrajna megtámadása után kivonultak Oroszországból, vagy felfüggesztették működésüket. A COS-t is tulajdonló svéd vállalatcsoport közleménye boltjaik bezárásakor például úgy fogalmazott, hogy mélyen aggasztják az ukrajnai tragikus fejlemények, és kiállnak a szenvedők mellett.
Miközben az oroszok többsége ezekhez a divat- és lakberendezési cikkekhez már akkor sem juthatna hozzá, ha esetleg lenne rá pénze, a Kreml háborús gépezetét irányító egyik kulcsfigura családjának adott esetben csak métereket kellene megtennie egy bevásárláshoz.
Még néhány hónappal ezelőtt is a Fashion Street egyik saroképületében, egy elegáns Bécsi utcai ház egyik lakásában volt Andrej Nariskin, az orosz külső hírszerzést (SZVR) vezető Szergej Nariskin fiának bejelentett lakcíme (a pontos címet személyiségi jogi okokból nem írjuk le).
Ezt egy, a Pest Megyei Kormányhivatal által 2022. június 15-én kiállított dokumentum bizonyítja, amelyet a Direkt36-tal egy nyílt forrású nyomozásokkal (OSINT, vagyis open-source intelligence) foglalkozó ukrán csoport, a Molfar osztott meg. A Molfar Ukrajna megtámadása óta az orosz háborús atrocitások felderítése mellett az orosz elit rejtett nyugati vagyontárgyainak felderítésével is foglalkozik.
A Molfar megbízott egy Marathon Investigations nevű görög magánnyomozó irodát, amely a több EU-s országra is kiterjedő vizsgálódásai során rábukkant azokra a híradásokra, miszerint a Nariskin család tagjai letelepedési engedélyhez jutottak Magyarországon a nemzetbiztonsági és pénzügyi okokból egyaránt aggályos letelepedési kötvényprogram keretében. Ezt korábban a Direkt36 derítette ki a 444.hu-val és az orosz Novaja Gazeta napilappal közösen.
Az akkori kutatásokból még nem derült ki, hogy Nariskinék pontosan hol telepedtek le Magyarországon, vagyis hogy hol a lakcímük. A Molfar által megbízott magánnyomozó iroda úgy szerezte meg az erről szóló dokumentumot, hogy idén tavasszal egy Juscutum nevű ukrán jogi tanácsadó iroda segítségével beadtak egy kérelmet a magyar hatóságokhoz, amelyben kikérték Szergej Nariskinnek és egy másik orosz nemzetbiztonsági vezetőnek, valamint a családtagjaiknak esetleges magyarországi állami nyilvántartásokban szereplő adatait.
Az adatkérés indoklásában az állt, hogy idősebb Nariskin és a másik orosz nemzetbiztonsági vezető „közvetlenül felelősek a döntésért, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, felelősek ukránok ezreinek haláláért, és számtalan háborús bűncselekményért”.
A kormányhivatal elfogadta az ukrán kérelmet, ám válaszukban azt írták, hogy a keresett személyek közül egyedül Andrej Nariskin Bécsi utcai lakcíme szerepel magyar nyilvántartásokban.
A 101 m²-es, kétszobás ingatlant, melyben az orosz kémfőnök fia hónapokkal Ukrajna megtámadása után is be volt jelentve, 2008-ban vásárolta meg Shabtai Michaeli grúz–izraeli üzletember. A tulajdoni lap szerint a lakás jelenleg is a Michaeli érdekeltségében lévő, ügyvezetőként általa irányított TNN Realestate Investments Kft. tulajdona. Cégadatok szerint az elmúlt években Michaeli számos másik, jórészt ingatlanberuházással foglalkozó vállalkozása is ugyanebben a lakásban működött (ezek közül a Matild Palota Kft.-nek jelenleg is itt van a székhelye).
Shabtai Michaeliről több lap is megírta, hogy üzleti szálakon kötődött a letelepedési kötvényprogramhoz, valamint közeli kapcsolatban áll Habony Árpáddal, illetve a jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antallal. Michaeli korábban a Média1-nek adott interjújában elismerte, hogy a letelepedési kötvényprogramot is életre hívó „Rogán Antal már több mint tízéves barátom”. Kapcsolatukat magánemberinek minősítette, és tagadta, hogy lennének közös üzleti ügyeik.
A tavaszi választások óta a polgári titkosszolgálatokat, így köztük az orosz kémek elhárítására is hivatott Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) Rogán Antal felügyeli. A Direkt36 azon kérdésére, hogy Rogán rendelkezett-e információkkal barátja és Andrej Nariskin kapcsolatáról, illetve hogy ezt jelezte-e adott esetben az AH-nak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt. A minisztérium ugyanakkor számos más, eddig nem ismert részletet elárult Andrej Nariskin magyarországi tartózkodásáról.
Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a Nariskin család 2015 óta meglévő letelepedési engedélyét nemzetbiztonsági kockázat miatt az AH már 2020-ban visszavonta, ám ez a döntés még nem végleges, mert Nariskinék fellebbeztek ellene, és a bíróság még nem határozott az ügyben. „Az Alkotmányvédelmi Hivatal a kémelhárítási tevékenységét a nemzetközi partnerszolgálatokkal szorosan együttműködve végzi, és Andrej Nariskin tekintetében is a nemzetközi elvárásoknak megfelelően járt el” – hangsúlyozta a minisztérium.
A kabinetiroda azt is állítja, hogy az orosz kémfőnök fiának családja a letelepedési engedély megszerzése után nem tartózkodott állandó jelleggel Magyarországon, „évente csupán néhány alkalommal, néhány hétig tartózkodtak hazánk területén”, és jelenleg sincsenek itt. További kérdésünkre ezt a minisztérium később úgy pontosította, hogy Andrej Nariskin 2019 óta nem járt Magyarországon.
A Direkt36 több céges érdekeltségén keresztül is megkereste Shabtai Michaelit, akit mind a Nariskin családhoz, mind a Rogánhoz fűződő kapcsolatáról megkérdeztünk, ám ő nem reagált. A Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Michaeli cége által birtokolt lakásról azt állította, hogy „az Ön által kérdezett ingatlan vonatkozásában tájékoztatjuk, hogy ott életvitelszerűen senki nem tartózkodik”. Andrej Nariskint nem sikerült elérnünk.
Nariskinék bejárták Európát
Bár a 2013-ban indult magyar kötvényprogramot 2017 márciusában felfüggesztették, a kiadott letelepedési engedélyek ettől még nem vesztették el érvényességüket. Az orosz kémfőnök fia, menye, valamint az unokái pedig a rendelkezésre álló információk alapján a legutóbbi időkig jó hasznát vehették az Európai Unió teljes területén zavartalan utazást biztosító magyar papíroknak. Bár valószínűsíthetően továbbra is Oroszországban – a Molfar kutatásai szerint Szentpéterváron – élnek, az elmúlt években több utazást tettek az EU-n belül is.
A Direkt36 már 2018-ban írt róla, hogy a Nariskin család egyik tagja 2016-ban a Budai Várban készült fényképeket töltött fel magáról, 2018 szeptember elején pedig a magyar parlament előtt fotózkodott. Instagramra feltöltött fotóik alapján Andrej Nariskin családja 2021 októberében Görögországban nyaralt, az egyik családtag pedig Horvátországban is megfordult idén januárban, pár héttel a háború kitörése előtt. Közösségi médiás tevékenységük nem utal arra, hogy a közelmúltban Magyarországon is jártak volna.
Nem sokkal Ukrajna február 24-i megtámadása után az Európai Parlament (EP) egy határozatban felszólította az Európai Bizottságot, hogy 2025-ig szüntesse meg a magyar letelepedési kötvényprogramhoz hasonló konstrukciókat. A határozat azzal érvelt, hogy biztonsági kockázatokat rejtenek ezek a programok, mivel segítségükkel veszélyesnek minősülő egyének is letelepedhetnek és szabadon mozoghatnak az EU-n belül.
Bár a magyar program már évekkel ezelőtt leállt, az EP arra is felszólította a Bizottságot, hogy kötelezze a tagállamokat az orosz vezetés tagjainak és hozzátartozóinak korábban kiállított letelepedési kötvények felülvizsgálatára. A határozat szavazásáról a Fidesz EP-képviselői ugyanakkor hiányoztak. Távolmaradásukat a fideszes Deutsch Tamás a Direkt36-nak azzal magyarázta, hogy „a nemnél és a tartózkodásnál erősebb eszközzel akartak élni”, mivel szerintük ez a kérdés a tagállamokra tartozik, és az EU-nak nem lenne szabad beleszólnia, hogy az egyes tagállamok mit kezdenek a kötvényprogramjaikkal és kötvényeseikkel.
Putyin régi szövetségese
A Direkt36 a háború kitörése után számos, a letelepedési kötvényprogramban korábban érintett állami és kormányzati intézményt is megkeresett, hogy megtudjuk, vajon felülvizsgálják-e Nariskinék és a Putyin-féle vezetéshez kötődő többi orosz letelepedési kötvényes papírjait. A legtöbben akkor nem válaszoltak, a parlament gazdasági bizottsága és az Idegenrendészeti Főigazgatóság pedig állításuk szerint nem rendelkezett a témában információkkal. A Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig csak november 8-án adott érdemi válaszokat, miután a lakcímet igazoló dokumentum alapján rákérdeztünk Nariskin és Michaeli, illetve Michaeli és Rogán kapcsolatára.
A minisztérium szerint Andrej Nariskin „2014-ben először befektetési célú tartózkodási engedélyt, majd nemzetgazdasági célú letelepedési kérelmet nyújtott be családjával együtt. 2015-ben Andrej Nariskin és családja megkapta a letelepedési engedélyt, mert velük szemben semmilyen nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel”. A minisztérium érvelése szerint – és erre külön felhívták a figyelmet – Andrej Nariskin „édesapja ebben az évben nem volt semmilyen külföldi hírszerző szolgálat vezetője”, mivel csak 2016-ban nevezte ki Putyin az orosz hírszerzés főnökének.
Szergej Nariskin azonban már 2016 előtt is Putyin hatalmi gépezetének fontos szereplője volt, és az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok már a Krím félsziget 2014-es elfoglalása után szankció alá vette őt több más orosz vezető mellett.
Szergej Nariskin 2008 és 2011 között az orosz elnöki hivatal vezetője volt, majd kémfőnökké válása előtt, 2011 és 2016 között az orosz parlament, a Duma elnökeként töltött be fontos pozíciót. Nariskin már a kilencvenes évek óta Putyin közeli szövetségesének számít, és az orosz biztonsági szerveket kutató Andrej Szoldatov oknyomozó újságíró BBC-nek adott nyilatkozata szerint fontos szerepet játszik Putyin politikájának ideológiai megalapozásában is.
Szergej Nariskin 2016-tól már az orosz hírszerzés vezetőjeként szolgált, de a kabinetiroda válaszából az derül ki, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal 2020 novemberében vonta vissza a család letelepedési engedélyét, „státusz felülvizsgálatuk során ugyanis nemzetbiztonsági kockázat merült fel”.
Visszakérdeztünk a kabinetirodánál, hogy miért négy évvel Szergej Nariskin hírszerzői főnökké válása után lépett az AH, illetve hogy konkrétan milyen nemzetbiztonsági kockázat merült fel Nariskinékkal szemben. Válaszuk szerint Andrej Nariskin „2020-ban okmányhosszabbítási kérelmet nyújtott be. Az ehhez kapcsolódóan indított felülvizsgálati eljárás során kerültek megállapításra az Alkotmányvédelmi Hivatal, mint szakhatóság részéről a korábban rögzített, nemzetbiztonsági kockázatként értékelt körülmények.” Ennek részleteiről a kabinetiroda szerint azért nem adhatnak tájékoztatást, mert az minősített adat.
Andrej Nariskin és családja letelepedési engedélyének visszavonása azonban a mai napig nem zárult le. A kabinetiroda szerint ugyanis Nariskin fellebbezett a döntés ellen, majd még egyszer fellebbezett, miután „hosszas jogi eljárást követően 2022-ben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság másodfokú határozatával helyben hagyta a letelepedési engedély elutasítását”.
„Magyarország jogállam, a hatósági határozatokkal szemben jogorvoslatnak helye van, így a végső döntés a bíróságé. A bíróság jogerős ítéletét a következő hónapokban várjuk”
– írta Rogán minisztériuma.
Andrej Nariskint egyelőre nem sújtják olyan nemzetközi büntetőintézkedések, mint apját, de az ő neve is megtalálható abban a hivatalos ukrán adatbázisban, mely a szankciókra javasolt hatalomközeli oroszok neveit tartalmazza. Apjához hasonló politikai szerepet ugyan nem vállalt, de karrierje szorosan az orosz államhoz kötődik. Ahogy korábbi cikkünkben írtunk róla, Andrej Nariskin egy 2012-es orosz Forbes-cikk szerint az orosz elektromos hálózatért felelős állami óriáscég igazgatósági tagja lett, illetve egy hasonló profilú szentpétervári cégben is feltűnt, ami például megbízásokat kapott a 2014-es Szocsi olimpia előkészítésénél.
A kabinetiroda azt írta, hogy mivel Andrej Nariskin jelenleg nem szerepel EU-s szankciós listán, vele szemben a szankciós intézkedések alapján nem lehet eljárni. Ugyanakkor kiemelték, hogy jelenleg is zajlik a – szintén Rogán minisztériuma által koordinált – nemzeti konzultáció, melynek hatodik kérdése alapján „a magyar emberek fogják eldönteni, hogy a szankciós listán nem szereplő orosz állampolgárok ellen Magyarország korlátozásokat vezessen-e be vagy sem”.
Barátság a miniszterrel
A grúz–izraeli üzletember Shabtai Michaeli neve sem először merül fel a magyarországi kötvényprogrammal összefüggésben. A Heti Válasz már 2016 márciusában arról írt, hogy a kötvényeket Oroszországban terítő és abból profitáló VolDan nevű liechtensteini offshore cég több szálon is kötődik Michaelihez, aki ezt tagadva sajtópereket indított, ám azokat elveszítette. Később a Direkt36 pedig olyan belső voldanos dokumentumokat is megszerzett, például egy kötvényvásárlónak kiállított 300 ezer eurós számlát, melyen a VolDan Investment Limited pecsétjénél Michaeli neve és aláírása szerepelt.
Andrej Nariskin lakcímének háttere után kutatva a Direkt36 most egy újabb kapcsolatra bukkant Michaeli üzletei és a letelepedési kötvényprogram között. A Nariskin lakcíméül szolgáló Bécsi utcai lakást tulajdonló Michaeli-cég, a TNN Realestate Investments emailes elérhetőségeként éppen annak a Schönek Béla ügyvédnek a címe szerepel a cégadatbázisban, aki a G7.hu korábbi cikke szerint a VolDant képviselte a parlament gazdasági bizottsága előtt még évekkel ezelőtt. (Schöneket is kerestük, de nem reagált kérdéseinkre.)
A kötvényprogram létrehozását a bizottság vezetőjeként Rogán Antal fideszes politikus kezdeményezte még 2012 őszén. A gazdasági bizottság nyílt pályáztatás nélkül választotta ki azokat a jellemzően offshore hátterű cégeket, melyek azután a magyar államkötvényekkel kereskedtek közvetítőként, és az ügyfeleknek 40-60 ezer eurós kezelési költséget számoltak fel, amivel egyes cégek sokmilliárdos profithoz jutottak.
A második legtöbb ügyfél Oroszországból jött, nekik árulta a kötvényeket a Michaelihez kötődő VolDan, mely az ügyintézési díjakból több mint 7 milliárd forintos bevételt ért el. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól származó adatok szerint a kötvényprogramban 384 orosz befektető és családtagjaik, összesen 1265 orosz állampolgár jutott magyar letelepedési engedélyhez.
Még 2016-ban mutatott be az Index egy olyan videófelvételt, melyen Michaeli Rogán Antal egy másik közeli ismerőse, Kertész Balázs irodája előtt beszélgetett két másik befolyásos grúzzal, köztük egy volt miniszterelnökkel. Kertész Balázs abban a Kosik Ügyvédi Irodában dolgozott, melyet az offshore hátterű kötvényes cégek döntő része megbízott a kötvényesek adminisztratív ügyeinek intézésével.
Michaeli érdekeltségei eközben több olyan ingatlanhoz is hozzájutottak, melyek eladásáról az a fideszes belvárosi önkormányzat döntött, melyet 2014-ig Rogán Antal, azóta pedig egyik korábbi helyettese vezet. Ilyen volt például a Four Seasons Hotel mögötti ingatlan ügye 2017-ben, de Michaeli az egyik cégen keresztül még idén nyáron is hozzájutott egy teljes belvárosi házhoz. | Az orosz kémfőnök fia magyar lakcímet kapott. Méghozzá Rogán régi jóbarátjának céges ingatlanában | Még néhány hónappal ezelőtt is a Fashion Street egyik saroképületében, egy elegáns Bécsi utcai ház egyik lakásában volt Andrej Nariskin, az orosz külső hírszerzést (SZVR) vezető Szergej Nariskin fiának bejelentett lakcíme. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/11/10/az-orosz-kemfonok-fia-magyar-lakcimet-kapott-meghozza-rogan-regi-jobaratjanak-ceges-ingatlanaban | 2022-11-10 11:07:57 | true | null | null | Telex |
A Szegedi Ítélőtábla közleménye szerint a lelkész társai közreműködésével több tízmillió forint kárt okozott a központi költségvetésnek és saját egyházközségének.
A táblabíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés miatt bűnösnek találta, a négy év börtönbüntetés mellett 1,25 millió forint pénzbüntetést is kiszabtak rá és öt évre eltiltották a lelkészi foglalkozástól.
Az elsőrendű vádlott 2010 szeptemberétől 2016 augusztusáig egy Békés megyei település református egyházközségének lelkipásztora volt, a kezében összpontosultak az egyházközséghez tartozó intézmények, így az idősek otthonának pénzügyei. A lelkész szerződéseket kötött egyik társa vállalkozásaival rendezvényszervezési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására, azonban a tényleges munkát nem a cégek munkatársai végezték el. Ennek ellenére a lelkész valótlan tartalmú teljesítési igazolásokat állított ki, melyek alapján az egyházközség felé benyújtott fiktív számlákat az ügy egy másik vádlottja, a gazdasági vezető befogadta a könyvelésébe, és azok kiegyenlítését ellenjegyezte.
A lelkipásztor egyik társa közreműködésével papíron társadalmi dolgozóként foglalkoztatott több olyan embert – köztük saját magát –, akik ténylegesen nem, vagy nem a dokumentumokban szereplő időtartamban végeztek munkát a szeretetotthonban, de ezért mégis fizetést vettek fel. A lelkész és egy társa a valótlan munkavégzésből összesen több mint 36 millió forintra tett szert.
A lelkipásztor az egyházközség képviseletében eljárva vásárolt egy autót, de ehhez nem rendelkezett az egyházi belső normák által előírt presbitériumi felhatalmazással. A vásárlást követően az autót saját céljaira használta, a tankolást az egyházközség bankkártyájával fizette, de azzal fizetett éttermekben is. Emellett amikor kiköltözött az egyházközség tulajdonában lévő lakásból, magával vitt onnan ingóságokat, amelyekkel nem számolt el.
Az egyházközség a központi költségvetésből folyósított forrásokat használt fel az általa nyújtott szociális szolgáltatásokra, így időskorúak nappali ellátására, családi napközi működtetésére, fogyatékosok és demensek ellátására, valamint házi segítségnyújtásra. A lelkész közvetlen utasítására a magasabb összegű támogatások megszerzése érdekében az egyházközség a napi jelentésekben, illetőleg a támogatás éves elszámolása során a valóságosnál magasabb létszámadatokat szolgáltatott, mintha ezen ellátásokat az egyházközség hétvégente is nyújtotta volna. Ennek ellenére hétvégén egyáltalán nem biztosították a szolgáltatásokat, és az így megmaradt pénzt valótlan szerződésekkel „átcsoportosították” az egyházi épületek építésére, felújítására.
Az egyházközség több központi költségvetésből finanszírozott pályázatot is nyert, de ezeket a projekteket a valóságban nem valósították meg. Ennek ellenére a lelkész kiállította a valótlan teljesítésigazolásokat, így a fiktív számlák alapján fizették ki a támogatásokat.
A lelkész társai segítségével a központi költségvetésnek több mint 67 millió forint vagyoni hátrányt okozott. | Négy év börtönre ítéltek Szegeden egy saját egyházközségét is megkárosító korábbi lelkészt | A Szegedi Ítélőtábla közleménye szerint a lelkész társai közreműködésével több tízmillió forint kárt okozott a központi költségvetésnek és saját egyházközségének. | null | 1 | https://444.hu/2022/11/10/negy-ev-bortonre-iteltek-szegeden-egy-sajat-egyhazkozseget-is-megkarosito-korabbi-lelkeszt | 2022-11-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A vádirat szerint a Röszke Autópálya Határátkelőhelyen szolgálatot ellátó pénzügyőrök 2017 októbere és 2018 májusa között hivatali működésükkel összefüggésben a külföldi utasoktól, sofőröktől rendszeresen fogadtak el pénzt, ami alkalmanként öt és száz euró között változott, magyar fizetőeszköz esetében húszezer forintig terjedt.
A pénzügyőrök tevékenységüket összehangolták, a korrupciós pénzt egymással megállapodva gyűjtötték össze és rejtették el, abból általában havonta kétszer részesedtek úgy, hogy a szétosztást többnyire az osztályvezető vagy annak helyettese végezte. A legtöbb elkövetési magatartást megvalósító vádlott terhére 684 rendbeli vesztegetés róható.
A bíróság kilenc ember esetében már februárban hozott ítéletet, ami az ügyészi fellebbezés miatt végül nem lett jogerős. Most a héten folytatódott tovább az ügy több tanú meghallgatásával a Szegedi Törvényszéken. A bíróság az előzőleg vádlottként már elsőfokon elítélt egyik osztályvezető tanúkénti meghallgatásával kezdte a napot.
Ő elmondta, hogy maga nem tapasztalta, csak sejtése volt olyanról, hogy az övé mellett más vámosztályokban is folyik a korrupciós pénzek elfogadása. Több kérdésre is megtagadta a válaszadást, de azt elmondta, hogy a hozzá tartozó csoportban semmilyen hátrány nem érte azokat, akik nem vettek részt az illegális tevékenységben, illetve a korrupcióban való részvétel elvárás sem volt a többiek felől. A résztvevőkről nyilvántartást nem vezettek.
Úgy érezték, az osztást végzők meglopják őket
Mivel a tanú több kérdés esetében is élt a válaszadás megtagadásának jogával, a bíró a korábbi vallomását idézte. Ebben megerősítette, hogy az ő osztályában nem volt kötelező a pénzt gyűjteni, illetve értekezletek során sem hangzott el, hogy ki mennyi pénzt fogadott el. Rövidesen kialakult, hogyan tartsák maguknál a pénzt, azt napközben nem számolták, a pénzátvétel nem volt helyhez kötött, bármelyik szolgálati helyen megtörténhetett.
Egy átlagos szolgálat végéig 1000–1700 euró gyűlt össze készpénzben, melyből egyforma arányban részesültek. Más vámosztályon ez nem volt így, a tanúvallomások szerint előfordult, ahol zúgolódni kezdett az állomány, mert úgy érezték, hogy kevesebbet kapnak vissza, hogy
az osztást végzők meglopják őket.
A tanúhoz tartozó osztályon az állomány korrupt tagjainak járó pénzeket az elosztás során felrolnizták, majd a kolléga vezetéknevének mássalhangzóival jelölték meg. A vallomás szerint a pénzosztás egyik kedvelt helyszíne az újszegedi Áfonya Cukrászda volt, a korrupcióban résztvevő pénzügyőröknek havonta átlagosan 300 ezer forint volt a része.
Ha gyanúsat észleltek, pár napra leálltak
A következő tanú esetében is többnyire csak a nyomozás során tett nyilatkozataira, vallomására támaszkodhatott a bíróság. „Aki 2–3 évet a határon eltölt, az vagy részt vesz ebben, vagy kiveti magából a közeg” – idézte a bíró a korábban szintén vádlottként szereplő férfi szavait. A most tanúként berendelt volt pénzügyőr vallomása szerint többek között szemeteskukákban, a mosdó csaptelepe és a vécé mögött gyűjtötték a pénzt, amit három óránként járt körbe valaki, szedte össze és vitte a rejtekhelyre, de volt, hogy az osztályvezető irodájában gyűjtötték össze.
Az ő vámosztályának szokása szerint 1–2 héten belül adták át a pénzt, ami 2–300 euró volt szolgálatonként. Ha gyanút észleltek, pár napra abbahagyták a tevékenységet, elmondása szerint ezt mindig az osztályvezető határozta meg, ilyenkor 1–2 napig nem gyűjtöttek pénzt.
Ha másik csoportban teljesítettek szolgálatot, onnan is megkapták a részüket.
Az elhangzottak után az ügyész megjegyezte, hogy a tanút a vallomása felvételekor poligráfos vizsgálatnak is alávetették, melynek eredménye azt mutatta, hogy nem adott megtévesztő válaszokat.
Mivel a vallomásban elhangzott, hogy a tanú vámosztályában ellehetetlenítették azokat, akik nem vettek részt a korrupciós pénzek elfogadásában, az egyik gyanúsított megkérdezte a tanút, hogy ez milyen módon történt. A tanú elmondása szerint az ilyen pénzügyőröknek elvették a kedvét a munkától, úgy szervezték meg a szolgálatát, hogy rosszul jöjjön ki, többször kerültek a kishatárra, hogy ne rontsák a levegőt, vagy irodai szolgálatra rakták őket.
Nem kellett nagy fantázia ahhoz, hogy az ember beletanuljon
A nap utolsó tanúja szintén több kérdésre is megtagadta a választ, így arról, hogy az ő vámosztályában hogyan zajlott a korrupciós pénzek elfogadása, szintén csak a bíró által felolvasott, korábbi vallomásából derült fény. A tanú szerint a tevékenységgel kapcsolatban nem volt megbeszélés, mert az magától is működött alapból. „Nem kellett nagy fantázia ahhoz, hogy az ember beletanuljon, látva, hogy a társai is tesznek el pénzt” – idézte a bíró a vallomást. Hogy ez törvénytelen, arról nem volt szó köztük.
„A külföldiek nyújtották a pénzt, láttam rajtuk, hogy ez természetes.”
Az áfa-visszaigénylők az áfa 1 százalékát adták át, ez volt a „tarifa”, egy szolgálatban nagyjából 50–120 euró folyt be fejenként, ami havi átlag 1000–1200 euró jövedelemkiegészítést jelentett. A tanú nyilatkozatai alapján mindig egyedül vitték neki a pénzt, de volt, hogy ő volt a futár. Az osztályvezetők nem tartottak ellenőrzéseket, nem volt átvizsgálás vagy korrupciós vizsgálat.
Egy szolgálat alatt nagyjából 100–150 utashoz volt szerencséjük a pénzügyőröknek, akiknek az egyharmada élt a lehetőséggel. A tanú elmondta, hogy kezdetben visszautasította a pénzeket, de ez a balkáni nyelvek ismerete nélkül nem mindig ment, hiszen folyamatosan kínálták. A tanú később 3–400 euróra módosította a havonta befolyó korrupciós pénzek fejenkénti átlagos összegét. A tanúvallomások meghallgatása után a tárgyalás folytatását elnapolták.
Az 500 embert megmozgató akció
Még 2018 májusában történt, hogy vesztegetés miatt nyomozni kezdett az ügyészség 32 röszkei pénzügyőr ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt először 26 személyt vett őrizetbe, majd 13 gyanúsított előzetes letartóztatását el is rendelték.
Az 500 embert megmozgató akcióban a Terrorelhárítási Központ és több megyei rendőr-főkapitányság munkatársai számos helyszínen tartottak házkutatást, jelentős összegű készpénzt foglaltak le. Novemberre újabb 15 gyanúsítottal bővült a kép a Készenléti Rendőrség és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársainak bevonásával, több helyszínen végrehajtott kutatás után.
A vádemelés 2021 júniusában történt meg, ekkorra már 49 pénzügyőr volt a hatóságok látókörében, a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Szegedi Törvényszékre. A pénzügyőrök szolgálati jogviszonya ezután egy kivétellel megszűnt, valamennyi vádlott szabadlábon védekezett.
Kilenc vádlott vallott
Idén februárban kilenc röszkei pénzügyőr, köztük egy őrnagy esetében született elsőfokú ítélet Szegeden. A korábban osztályvezetőként dolgozó, őrnagyi rendfokozatú elsőrendű vádlottat vezető beosztású hivatalos személyként, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében mondták ki bűnösnek.
A korábbi őrnagyot öt év börtönbüntetéssel sújtotta a törvényszék, társaira egy év öt hónap és két év négy hónap közötti börtönbüntetést szabtak ki hivatalos személyként, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt. Négy vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtását három, illetve négy évre felfüggesztették, emellett a vádlottakra több százezer forint pénzbüntetést is kiszabtak és vagyonelkobzást is elrendeltek. Az előkészítő ülésen a vádlottak lemondtak a tárgyalásról és beismerő vallomást tettek.
Nem a kegyetlenség, hanem a büntetés a fontos
A bíró elmondása szerint a vádlottak az utasok áfa-visszaigénylését intézték a kilépőoldalon, a belépőoldalon pedig a teherforgalmat ellenőrizték. Az ellenőrzések után kapták meg az utasoktól a pénzt, amelyet a lebukás elkerülése érdekében a vádlottak valamelyike rendszeresen összegyűjtött, majd a szolgálat végeztéig elrejtett. A dolog szervezetten ment, a megszerzett összeget a vádlottak rendszeres időközönként elosztották egymás között.
A bíró az ítélethozatalkor megjegyezte, hogy itt nem a büntetés kegyetlensége bír igazi elrettentő erővel, hanem az, hogy a büntetés nem maradhat el, és ezért szabott ki az ügyészi indítványhoz képest enyhébb büntetést. Enyhítő körülménynek vették például, hogy a bűnösségüket beismerő, a következményeket vállaló vádlottak mindegyike rendezett körülmények között élt és a társadalomba történő visszailleszkedésük sikeresnek látszott. Ezután az ügyészség valamennyi vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett, így az ítélet nem lett jogerős. | A kenőpénzeket felrolnizták, és egy cukrászdában, névre szólóan osztották ki a szegedi vámosoknak | Tovább folytatódik annak a 49 volt pénzügyőrnek a pere Szegeden, akiket hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolnak. A vádirat szerint a pénzügyőrök több mint 4356 esetben fogadtak el kenőpénzt, volt olyan, aki egy nap alatt 66 alkalommal korrumpálódott. Az ügyben korábban kilenc embert már elítélt a bíróság, több beosztott és egy őrnagy esetében született elsőfokú döntés, ami nem lett jogerős. Kedden tanúmeghallgatással folytatódott az ügy, ami más résztvevőkkel csütörtökön is napirenden volt, utóbbit azonban elnapolták. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/11/roszke-hataror-penzugyor-korrupcio-szeged | 2022-11-11 14:43:18 | true | null | null | Telex |
Ortopéd szakorvosokat és asszisztenseket vett őrizetbe a rendőrség, mert a gyanú szerint csaknem háromezer ember személyes adatával visszaélve írtak fel gyógyászati segédeszközöket, amelyek után a gyártók törvénysértően hívták le a támogatást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) – írja az MTI.
Az orvosok által felírt vényeken olyan személyek adatai szerepeltek, akiknek az egészségi állapota nem indokolta az ortopédiai segédeszközt, leggyakrabban gyógycipőt – mondta el a rendőrség sajtótájékoztatóján Garai Gábor alezredes. Hozzátette: a gyógyászati segédeszközök gyártásával foglalkozó cégek képviselői ellenszolgáltatásért cserébe – az intézményekben dolgozók segítségével – megszerezték idősekről, illetve fogyatékosokról gondoskodó otthonok lakóinak személyes adatait.
Az eddig feltárt, jogosulatlanul visszaigényelt összeg eléri a kétszáz millió forintot.
Előfordult olyan is, hogy az otthonoktól függetlenül magánszemélyek adataival éltek vissza. cégekkel kapcsolatban álló ortopéd szakorvosok ezeknek az embereknek a nevére állították ki a vényt, többnyire úgy, hogy nem is találkoztak velük, a szükséges vizsgálatokat nem végezték el. A gyártók elkészítették a termékeket, majd a támogatási összeget megigényelték a NEAK-tól.
Garai Gábor alezredes elmondta, a nyomozás jelenlegi szakaszában a 2021-től kezdődően feltárt bűncselekmények szerepelnek, de vizsgálják az érintett vállalkozások és orvosok korábbi tevékenységét is, valószínűleg nőni fog a bűncselekmények és az elkövetők száma, és a kárösszeg is.
Az alezredes közlése szerint az orvosok mellett két asszisztenst, egy gyógyászati segédeszközök gyártásával foglalkozó cég tulajdonosát, gazdasági vezetőjét és üzletkötőjét, valamint egy másik vállalkozás vezetőjét vették őrizetbe. Másfél hónap felderítő munka után kedden 45 helyszínen, összesen nyolc megyében és a fővárosban tartottak házkutatást és vettek őrizetbe nyolc embert. Informatikai eszközöket, személyes adatokat tartalmazó listákat, névre szólóan legyártott, de vényre még fel nem írt gyógycipőket is lefoglaltak. | Ortopéd készítményekre járó támogatással csaló orvosokat és asszisztenseket vett őrizetbe a rendőrség | Ortopéd szakorvosokat és asszisztenseket vett őrizetbe a rendőrség, mert a gyanú szerint csaknem háromezer ember személyes adatával visszaélve írtak fel gyógyászati segédeszközöket, amelyek után a gyártók törvénysértően hívták le a támogatást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) – írja az MTI. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/11/ortoped-szakorvos-rendorseg-visszaeles-szemelyes-adatok-neak | 2022-11-11 14:55:17 | true | null | null | Telex |
Saif Alketbi egyesült arab emírségekbeli befektető vásárolta meg Horvátország legnagyobb élelmiszergyártó és kiskereskedő csoportja, a Fortenova Group 43 százalékát az orosz Sberbanktól – adta hírül a Gulf News.
Ezek szerint Jellinek Dániel lecsúszott a hatalmas üzletről, jóllehet hónapokig arról volt szó, hogy az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó érdekeltsége, az Indotek Zrt. veszi meg a horvát cégcsoport orosz kézben lévő üzletrészét, idén áprilisban a horvát sajtó már tényként kezelte az adásvételi szerződést. Azt várták, hogy a becslések szerint 500 millió eurós tranzakció az utolsó negyedévében lezárulhat.
Szeptemberben azonban a Nacional horvát hetilap már arról cikkezett, hogy Andrej Plenkovic miniszterelnök meg akarja vétózni, hogy Magyarország egyik leggazdagabb vállalkozója bevásároljon a legnagyobb horvát vállalatba. A zágrábi lap cikke szerint a horvát hatalom csúcsaihoz eljutott információk alapján Jellinek közvetlenül a magyar miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz kötődő „átláthatatlan magyar tőke” strómanja volna. Orbán pedig állítólag személyesen kérte Vlagyimir Putyin orosz elnök engedélyét ahhoz, hogy „valaki Magyarországról” megvásárolhassa a Sberbank Fortenova-részesedését.
Nem hivatalos forrásból ugyanakkor lapunk úgy értesült, hogy nem a horvát miniszterelnök gáncsolta el az üzletet, ám megtörténtek az előkészületek, hogy a Fortenovába horvát nyugdíjalap vásároljon be.
Miután a Sberbank kiadta a közleményt a részvényeladásról, Frano Matusić horvát külügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy sem az állami hatóságok, sem a kormány nem tudott a részvényeladásról. Megvizsgálják az ügyet, hogy nem történt-e szankciósértés. Ezzel arra utalt, hogy az orosz Sberbank uniós szankciós listára került, ami nemcsak megbénította a tulajdonosként a Fortenova finanszírozását, de azt is, hogy a részvényei elidegenítésében sincs teljesen szabad keze. A horvát hatóságok két vételi ajánlatról tudtak, a magyar Indotek, illetve horvát nyugdíjpénztárak jelentkeztek be, hogy társtulajdonosok legyenek a Fortenovában.
A Sberbank és Saif Alketbi között megkötött üzlet értékét a hírben nem közölték, annyit tudni, hogy a Fortenova tavaly több mint 4 milliárd euró bevételt ért el.
A Gulf News annyit fűzött a hírhez, hogy az élelmiszeripari befektetések az Egyesült Arab Emírségek befektetői számára prioritást élveznek az utóbbi időben, például az Abu Dhabi IHC nemrég 2,1 milliárd dolláros ajánlatot tett a kolumbiai Grupo Nutresa élelmiszer-feldolgozó csoport jelentős részesedésének megszerzésére. | Fortenova: Magyar milliárdos helyett arab befektetőt választott az orosz Sberbank | Saif Alketbi egyesült arab emírségekbeli befektető vásárolta meg Horvátország legnagyobb élelmiszergyártó és kiskereskedő csoportja, a Fortenova Group 43 százalékát az orosz Sberbanktól. Ezek szerint Jellinek Dániel lecsúszott a hatalmas üzletről, jóllehet hónapokig arról volt szó, hogy az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó érdekeltsége, az Indotek Zrt. veszi meg a horvát cégcsoport orosz kézben lévő üzletrészét. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/11/04/fortenova-magyar-milliardos-arab-befekteto-sberbank/ | 2022-11-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ha állami vezetői karrierje véget ért is Bitay Márton Örsnek, amikor 2019-ben menesztették a földművelésügyi államtitkári posztjáról, úgy fest, a magánszféra százmilliós tételben mérhető kárpótlást nyújt számára. Távozásának okát nem közölték, nagy haraggal azonban aligha váltak el, legalábbis Bitay sajtóhírek szerint 8,8 millió forint végkielégítéssel hagyhatta el az agrárminisztériumot.
A neve egy időben sokat forgott a sajtóban, ő felelt ugyanis a földügyekért 2015-2016-ban, az állami termőföldek árverezése idején. Az azóta megszüntetett Népszabadság újságírói botlottak bele, amint Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdossal kávézott a Four Seasons hotel éttermében. Feszegették az ügyben Bitay összeférhetetlenségét, de
a minisztérium nem talált kivetnivalót abban, hogy a földárverések főfelelőse és a pályázatok egyik legnagyobb nyertese egyeztet.
Bitay egyébként nemcsak földügyekkel foglalkozott, korábban tagja volt a trafikpályázatokat elbíráló bizottságnak is. Nincstelen államtitkárként emlegették, mert a közigazgatásban eltöltött évek alatt hiába kapott milliós fizetést, vagyona öt év alatt csökkent a 2014-es és a 2019-es vagyonnyilatkozatai alapján.
Miután távozott a minisztériumból, 2020 márciusától a Strategopolis Stratégiai elemző és kommunikációs tanácsadó Kft. tulajdonosa lett, melyet még 2006-ban Giró-Szász András alapított, és egy időben a Századvég másik nagyágyúja, Heim Péter is tulajdonosa volt. Az egykori kormányszóvivő 2017-ben vált meg a a Strategopolistól, amely előbb Mechler Márk nyergesújfalui ügyvédhez került, azután vette át a céget Bitay Márton Örs. Az Mfor cikke szerint Mechler ügyvédi irodája egykor bedolgozott az agrártárcának.
A Strategopolis 2015-ben 627 millió forintos forgalom mellett 280 millió forintos profittal zárt, 2017-ben pedig 560 milliós megbízást kapott a Miniszterelnökségtől az uniós források felhasználása és a fejlesztéspolitikai intézményrendszer tevékenységének monitorozására. Korábban is jól el volt látva közpénzes munkákkal, a Közbeszerzési Értesítőben sorjáznak az Emmi, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Országgyűlés Hivatala vagy éppen a hódmezővásárhelyi önkormányzat megbízásai. Nem maradt ki a szórásból a közmédia sem: amint az Átlátszó kiderítette, a volt kormányszóvivő cége gyártotta az MTVA kereskedelmi rádióknak készített hírblokkjait évi nettó 42 millió forintért, amihez a Strategopolis ingyen használhatta az MTI és az MTVA anyagait.
Giró-Szász tulajdonlása nélkül sem akadt meg a pénzáram, 2018 áprilisában például a Nemzeti Földalappal szerződött tanácsadásra, az év végéig szóló megbízás 50,8 millió forintra szólt. Igaz, a forgalma egyre csökkent, 2020-ban már csak 80 millió forint árbevételig jutott, a nyereség pedig a másfél millió forintot sem érte el.
Bitay tulajdonlásának második évében, tavaly azonban nagyot javultak a cég gazdálkodásának mutatói: csaknem 400 millió forint árbevételt és 128 millió forint adózott eredményt mutatott ki a Strategopolis.
Az előző tulajok megtették azt a szívességet is Bitaynak, hogy nem vették ki a pénzt a cégből, így az eredménytartalékot is felhasználva 192 millió forint osztalékot fizethetett magának.
A méretes bevétel teljes egészében pénzügyi, gazdasági tanácsadásból származik a cég bevallása szerint, és mindössze három állandó alkalmazottal érték el, legalábbis ekkora átlagos állományi létszámról adott számot a cégbíróságnak.
A tanácsadásból több száz milliósra növekedett Strategopolis legújabban az ingatlanbizniszbe is beszállt: Luxury Rooftops Hungary Kft. néven új céget alapított, üzlettársai az egyik magyar offshore paradicsomban, Újlengyelben bejegyzett Y2O Elements Kft., valamint Fazekas Róbert Ferenc és Balla Zsolt Sándor. Az ingatlanos céget az Andrássy út 4. szám alá jegyezték be. Bitaynak nem ez az első ingatlanos vállalkozása, 2020-ban Fazekassal és Ballával közösen alapították a Szent István Krt. 23. Projekt Kft.-t.
Közben az állami szférából sem kopott ki teljesen: augusztustól a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja lett, amivel havi 375 ezer forint megbízási díj jár. | 192 milliót hozott a menesztett agrárállamtitkárnak Giró-Szász egykori tanácsadó cége | Ha állami vezetői karrierje véget ért is Bitay Márton Örsnek, amikor 2019-ben menesztették a földművelésügyi államtitkári posztjáról, úgy fest, a magánszféra százmilliós tételben mérhető kárpótlást nyújt számára. Távozásának okát nem közölték, nagy haraggal azonban aligha váltak el, legalábbis Bitay sajtóhírek szerint 8,8 millió forint végkielégítéssel hagyhatta el az agrárminisztériumot. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/10/26/bitay-marton-ors-strategopolis/ | 2022-10-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A feladat megnevezése a következő: a Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet (ez a BMW gyár kódneve) kialakításával összefüggő vasúti infrastruktúra-fejlesztések 2. ütemének részbeni megvalósítása. Konkrétabban: a vasúti pálya és kapcsolódó létesítményeinek felújítása, korszerűsítése Macs állomástól Balmazújváros állomásig 100 kilométer/óra fejlesztési sebesség figyelembevételével, Balmazújváros állomás átépítésével és a teljes szakasz biztosítóberendezési fejlesztésével együtt. A projekt Debrecen belterületén tervekkel és engedélyekkel rendelkező Derék utca és a Nyugati Ipari Park vasúti megállóhelyek kiépítését is tartalmazza, a kapcsolódó zajvédelmi feladatokkal együtt.
A nyertessel november 4-én kötött szerződést a NIF.
Indult még a közbeszerzésen a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Strabag Vasútépítő Kft., a Homlok Építőipari Kft., az Inter Mobility Kft., továbbá az SDD konzorcium, amelynek tagja a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft., valamint a Pannon-Doprastav Kft.
A Napi.hu korábbi információja szerint a BMW gyárhoz kapcsolódó vasútvonal korszerűsítésének első ütemére 2020. februárban kötött szerződést a NIF a V-Híd Építő Zrt.-vel, nettó 54 milliárd 859 millió forint összegben. A kért feladat - egyebek mellett - a következő volt:
hézagnélküli vágány építése előfeszített vasbeton aljakkal 31,4 kilométer hosszban,
Debrecen állomás átépítése,
Tócóvölgy állomás átépítése,
Macs állomás átépítése, továbbá
Macs Ipari Park állomás építése.
Ezt az összeget 2021. októberében 65 milliárd 693 millióra emelte a nyertes és a NIF. Az indoklás szerint a Macs Ipari Park állomáson a konténerterminál második ütemét is meg kell építeni, egy kormányhatározat alapján. | Nagy volt a tolongás a BMW-gyári vasút építésére - Mészáros cége nyert | Hat ajánlattevő közül a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt. építheti meg a debreceni BMW gyárhoz tartozó vasút második ütemét, nettó 35 milliárd 456 millió forintért. A becsült ellenérték 24 milliárd 974 millió forint volt. A cég már egy 65 milliárdos vasúti projekten dolgozik a környéken. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/debrecen-bmw-meszaros-lorinc-kozbeszerzes.763084.html | 2022-11-12 13:04:10 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Egy sor állami intézmény vezetőjének nőni fog a fizetése, ha megemelik Matolcsy György jelenleg bruttó ötmillió forintos havi illetményét. A társadalmi egyeztetésre bocsátott pénzügyminisztériumi javaslat a jegybanktörvény módosításáról ugyan csak a Magyar Nemzeti Bankot vezető Matolcsy fizetésemeléséről szól, mégis valóságos fizetésemelési hullámot indíthat el, mely nem áll meg az MNB falain belül.
Több állami szerv vezetőjének a díjazását ugyanis a jegybankelnök béréhez kötik a jogszabályok, ezáltal a 24.hu számítása szerint legalább két tucat, a jegybankon kívüli állami vezető örülhet még:
a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, elnökhelyettesei és főtitkára,
valamint a Versenytanács tagjai,
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és elnökhelyettese,
a Közbeszerzési Hatóság elnöke és főtitkára,
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója és főigazgató-helyettese,
a Médiatanács tagjai
és a most felálló Integritás Hatóság elnöke és helyettesei.
Ezen intézmények vezetőinek illetményét az MNB-elnök bérének 80 százalékában határozták meg, azaz jelenleg havi 4 millió forintot keresnek, ami jövőre így 800 ezer forinttal emelkedhet. A pénzügyi tárca javaslata szerint ugyanis Matolcsy György fizetése felzárkózik az Állami Számvevőszék elnökének béréhez, amely – mint korábban megírtuk – az idén megelőzte a korábban az állami szférában legmagasabbnak számító MNB-elnöki fizetést is.
Az ÁSZ-elnök illetményét ugyanis az előző évi bruttó átlagkereset 12-szeresében határozták meg, ami jelenleg 5 millió 266 ezer forint. Mivel az idén a Központi Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint 15 százalékos átlagbéremeléssel lehet számolni,
Windisch László fizetése márciustól a 6 millió forintot is meghaladja majd, és a kormányzati javaslat értelmében ehhez zárkóztatják fel Matolcsy György bérét.
A Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság és az Integritási Hatóság elnökének illetménye pedig bruttó
4,8 millió forintra
nőhet.
Az elnökhelyettesek jelenleg 3,6 millió forintot keresnek, de jövőre bruttó 4,3 millióra emelkedhet a fizetésük az indítvány nyomán. Az egyes hivatalok irányításáért felelős főtitkárok, illetve főigazgatók bére pedig 3 millió forintról 3,6 millióra ugorhat, ahogyan a Közbeszerzési Döntőbizottságot vezető elnök díjazása is. A Versenytanács tagjainak bére 500 ezer forinttal nőhet, 2,5 millióról 3 millióra, a Médiatanács tagjai pedig 2 millió forint helyett 2,4 milliós havi tiszteletdíjat vehetnek majd fel.
A pénzügyi tárca a törvényjavaslatában nem indokolta külön az MNB-elnök illetményemelését, csak annyit szögezett le, hogy azt a számvevőszéki elnök keresetével egyezően állapítják meg. Ezért kérdéseket küldtünk a Pénzügyminisztériumnak, hogy megtudjuk, miért tartják szükségesnek az emelést, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A változtatást indokolhatja, hogy az országgyűlési képviselők és több állami vezető illetményét a bruttó átlagkeresethez kötötték, így az évről évre úgymond automatikusan emelkedik. Ezért az ÁSZ-elnök után a következő években több más vezető fizetése is lekörözte volna Matolcsy díjazását. | Matolcsy révén sok százezres fizetésemelést kaphat egy sor állami vezető | Újabb állami vezetőknek juttathat bőkezű fizetésemelést a kormány, a jegybankelnök tervezett béremelése ugyanis továbbgyűrűzik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/11/10/matolcsy-gyorgy-mnb-fizetes-emeles-nmhh-gvh-allami-vezetok-papcsak-ferenc/ | 2022-11-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2022 november 15., 08:23
comments 15
Néhány nap alatt több, a debreceni BMW-gyárhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárást is megnyert a Mészáros Lőrinc közvetlen tulajdonában álló V-Híd Zrt., írja az mfor.hu. A vasútépítő cég vitte
a Macs Ipari Park Terminál fejlesztését 2 milliárd 31 millió foriintért,
a Fatér állomás fejlesztése nevű projektet 10 milliárd 856 millió forintért
és a Macs–Balmazújváros közti szakasz korszerűsítését csaknem 35,5 milliárd forintért.
Tehát a közvetlenül Mészáros Lőrinc tulajdonában álló vállalkozás néhány nap alatt több mint 48 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. | Mészáros cége építheti a BMW-gyár vasútját | Néhány nap alatt több, a debreceni BMW-gyárhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárást is megnyert a Mészáros Lőrinc közvetlen tulajdonában álló V-Híd Zrt., írja az mfor.hu. | null | 1 | https://444.hu/2022/11/15/meszaros-cege-epitheti-a-bmw-gyar-vasutjat | 2022-11-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy minisztérium főosztályvezetője is a vádlottak padjára ül majd, miután kenőpénzért és más ajándékokért cserébe segített állami támogatást intézni szállodatulajdonosnak, polgármesternek és uszoda vezetőnek – derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből.
A hatóság vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat hat személy ellen a Fővárosi Törvényszéken – írják.
Társaival együtt az osztályvezető a neki és a családtagjainak juttatott jogtalan előnyök fejében több alkalommal biztosította a támogatásért folyamodó szervezetek vezetőit arról, hogy segít elintézni nekik a pénzt.
Egy Veszprém megyei szálloda tulajdonosa, egy budapesti uszoda ügyvezetője és egy vidéki polgármester is azok között van, akik megkenték a minisztériumi vezetőt. A nála folytatott házkutatásról ezt a videót tették közzé a nyomozók:
2020 és 2021 között különböző jogtalan előnyöket kért és fogadott el, így többek között ingyenes golfklubtagságot, évente több alkalommal luxus golfhétvégéket, uszodabérleteket, valamint egy 600.000 forint értékű futópadot. | Luxus golfhétvégékkel, uszodabérlettel és futópaddal korrumpáltak egy minisztériumi osztályvezetőt | Egy minisztérium főosztályvezetője is a vádlottak padjára ül majd, miután kenőpénzért és más ajándékokért cserébe segített állami támogatást intézni szállodatulajdonosnak, polgármesternek és uszoda vezetőnek – derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből. | null | 1 | https://444.hu/2022/11/16/luxus-golfhetvegekkel-uszodaberlettel-es-futopaddal-korrumpaltak-egy-miniszteriumi-osztalyvezetot | 2022-11-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Mesterfodrász, ősfideszes, és a Krskó-Csetényi páros cégei örülhetnek a Szerencsejáték-millióknak
Az októberben szétosztott 100 millió forintnyi közpénzadomány felének örülhetett Krskó Tibor cége, 15 milliónak pedig Csetényi Csaba vállalkozása – korábban a Krskó-Csetényi páros milliárdos médiatenderek nyert a kormányzattól. De jutott még Hajas László mesterfodrász cégének, a Mária evangéliuma rockoperára, a református szeretetszolgálatnak, és az úszóknak is.
Októberben is szétosztott 100 millió forint + áfa támogatást és szponzorpénzt az állami Szerencsejáték Zrt. adománykeretéből a cég leányvállalata, a Szerencsejáték Nonprofit Kft., amely nemrég tette közzé honlapján az októberben megítélt pénzek listáját. A friss táblázat alapján a múlt hónapban nyolc kedvezményezett örülhetett kisebb-nagyobb összegnek.
Kezdjük a nagyobbakkal: a 100 milliós keret fele a KOD Média Kft.-nek jutott, amelynek tulajdonosa a HGY Invest Kft.-n keresztül Krskó Tibor, ő az, aki korábban a Rogán Antal szomszédjaként ismertté vált Csetényi Csabával közösen milliárdos állami tenderek nyertese volt.
Krskó, aki néhány éve producerként a filmiparban is aktív, legújabban azzal került a hírekbe, hogy a Bazilika előtti karácsonyi vásár szervezése mellett idén az ő cége kapta meg a Fővárosi Önkormányzattól nyáron einstandolt Vörösmarty téri karácsonyi vásár rendezési jogát is a terület vagyonkezelőjévé előlépett V. kerülettől.
A Krskó-féle KOD Médiának amúgy tavaly is jutott bőven a Szerencsejáték-pénzekből: decemberben 65 milliót kapott a cég. Most be kellett érnie 50 millióval, bár néhány hónapon múlott, hogy nem húzta be idén is a 65-öt. Most októberben ugyanis 15 milliós szponzorpénzt kapott a Network 360 Reklámügynökség Kft., amely idén júliusig szintén Krskó-érdekeltség volt, de akkor Csetényié lett.
Októberben a harmadik legnagyobb összegű, 10 milliós szponzorpénznek a LantArt Produkció Kft. örülhetett, amely a Thália Színház fesztiváligazgatója, Lantos Anikó vállalkozása. Lantos a céget tavaly azért hozta létre, hogy az 1991-ben bemutatott Mária evangéliuma című rockoperát újra színpadra állíthassa – idén ez meg is történt Győrben, Kaposváron, a Margitszigeten és Debrecenben.
A legkisebb összegű szponzorszerződést az Art Today Kft.-vel kötötte a Szerencsejáték-cég. Ez a vállalkozás tavaly is kapott 5 milliót, illetve 2017-ben, 2016-ban és 2015-ben is 5–5 milliót. A vállalkozás Ledényi Attila műgyűjtő, a kortárs képzőművészeti vásár, az Art Market igazgatójának az érdekeltsége, aki az Átlátszó cikke szerint „ott volt a Fidesz alakulásakor”, bár nem volt alapító.
A négy szponzorszerződés mellett másik négy, 5–5 millió forint+áfás „közérdekű célú” szerződést is kötött a Szerencsejáték-cég. Az egyik kedvezményezett a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány volt, a másik a Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért. Kapott 5–5 milliót a Magyar Úszószövetség és a Hajas Kft. is, amely Hajas László mesterfodrász vállalkozása.
Az októberi keretnél valamivel kevesebbet, 70 milliót osztottak szét szeptemberben, akkor a hvg.hu arról írt, hogy az összeg nagyobb része két NER-közeli céghez vándorolt, kisebb része a kultúra támogatására ment. Akkor az állami százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collégium 5 milliót kapott, míg Sarka Kata férjének vállalkozása 40 milliót.
Szerencsejáték-pénzek mentek az MCC-nek és Sarka Kata férje vállalkozásának is
Az állami százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collégium lehajol az apróért is, így nem utasította vissza a Szerencsejáték Zrt. 5 milliós szponzorpénzét, ahogy Sarka Kata férjének vállalkozása is kapott 40 milliót.
2022. október. 06. 14:00 Lengyel Tibor Itthon
A Szerencsejáték Zrt. cége megint szétosztott egymilliárdot a csókosok között
Az állami lottócég milliárdos szponzorpénzeiből jutott a nyáron Tóth Gabi koncertszervező cégének, az ATV igazgatósági tagja több vállalkozásának, és kétszer is kapott pénzt Szijjártó Péter sógorának érdekeltsége. Részesült a keretből a Nemzeti Vágta szervezője, Zoób Kati divattervező cége, Havasi Balázs zongorista vállalkozása és egy KDNP-közeli társaság is.
2022. október. 18. 05:05 Lengyel Tibor Itthon
Szerencsejáték-pénzek mentek az MCC-nek és Sarka Kata férje vállalkozásának is
Az állami százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collégium lehajol az apróért is, így nem utasította vissza a Szerencsejáték Zrt. 5 milliós szponzorpénzét, ahogy Sarka Kata férjének vállalkozása is kapott 40 milliót. | Mesterfodrász, ősfideszes, és a Krskó-Csetényi páros cégei örülhetnek a Szerencsejáték-millióknak | Az októberben szétosztott 100 millió forintnyi közpénzadomány felének örülhetett Krskó Tibor cége, 15 milliónak pedig Csetényi Csaba vállalkozása – korábban a Krskó-Csetényi páros milliárdos médiatenderek nyert a kormányzattól. De jutott még Hajas László mesterfodrász cégének, a Mária evangéliuma rockoperára, a református szeretetszolgálatnak, és az úszóknak is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221116_Mesterfodrasz_osfideszes_es_a_KrskoCsetenyi_paros_cegei_is_orulhet_a_Szerencsejatekmillioknak | 2022-11-16 12:21:08 | true | null | null | HVG |
A 2022-ben megalakult ötödik Orbán-kormány ezt új szintre emelte, de már a negyedik is salátakormány volt, ha azt vesszük, hogy a miniszterelnök a különféle minisztériumok portfolióit nem szakpolitikai területek mentén alakította ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett a másik nagy salátaminisztérium a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium volt (amelynek utódja, a Technológiai és Ipari Minisztérium épp most szűnik meg Palkovics távozásával).
Nagy salátaminisztériumként az ITM súlya a 2021-es költségvetésben is nagy volt, ám év végére még hatalmasabbra hízott:
a tárcához az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényben még csak 1,44 ezer milliárd forint kiadás volt betervezve, a cech év végére 2,38 ezer milliárdra hízott.
A túlköltekezés persze nem csak az ITM-re volt jellemző, az egész költségvetés nagyon nem úgy alakult, ahogy a költségvetési törvény szerint kellett volna.
A jelentős túlköltés nem a minisztérium és az alá tartozó cégek, intézmények, előirányzatok felelőssége, a kormány egyedi döntésekkel emelt meg számtalan irányzatot, csoportosított át pénzeket a büdzsében. Továbbá a tervezettnél magasabb kiadások egy jelentős része olyan, társadalmilag indokolható feladatokra ment el, mint a felsőoktatás fejlesztése, illetve közlekedési fejlesztések és -üzemeltetés.
Pár milliárd ide, pár milliárd oda
Ezzel együtt akadnak olyan tételek, amelyek már vitathatóbbak. A híres-hírhedt vadászati világkiállítás projektcége 18 milliárd forintot kapott, ebből 10,6 milliárd jutott magára a vadászkiállításra, 7,3 milliárd a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, 0,5 milliárd a Négyesfogathajtó és Lovastorna Európa-bajnokság megrendezésére.
„Kormányzati szakpolitikák” címszóval mindenféle célokra mentek hatalmas összegek az ITM-en keresztül. Kiemelhető az EU-FIRE Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft. részére, a nitril vizsgálókesztyű gyártósorok befogadására, üzembe-helyezésére alkalmas üzemcsarnok létrehozására biztosított 4 milliárd forint – az állami támogatások bezsebelésében rendkívül sikeres cégről itt írtunk bővebben.
A „kormányzati szakpolitikák” keretében amúgy „a magas szintű állami döntéshozatalt támogató és közvetlen kormányzati tevékenységhez kapcsolódó média monitoring, belföldi hírfigyelés, belföldi médiafigyelés, nemzetközi médiafigyelés, médiafogyasztási kutatás, médiaelemzés és médiahatás-vizsgálat nyújtása, közvélemény-kutatási feladatok, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, valamint tanulmánykészítési feladatok, továbbá a szolgáltatások során létrejövő termékekkel kapcsolatos projektmenedzsment feladatok kerültek megvalósításra” – olvasható a tárca fejezetében.
A kormányzati szakpolitikákra az Országgyűlés eredetileg 6,3 milliárd forint kiadást hagyott jóvá – év végére 26 milliárd forint kifizetést sikerült abszolválni.
Az oktatásra rákanyarodva, de a vitatható tételeknél maradva: az „egyetemi városnegyed fejlesztések támogatása” címsoron elköltöttek 5 milliárd forintot (törvényileg egy fillér sem volt betervezve erre a célra). A kiadás teljes egészében a kínai Fudan Egyetem alapítványának vagyonjuttatását takarja.
Rengeteg pénz ment el a nem állami felsőoktatásra
Oktatásra egyébként hatalmas összegek folytak ki az ITM-ből 2021-ben, a költségvetési törvényben meghatározottakhoz képest is hatalmas összegek. A 2021-ben egyébként még zajlott a felsőoktatási struktúra átalakítása (vagyis a felsőoktatási intézmények kiszervezése állami vagyonelemekkel felpumpált, Fidesz-közeli, sőt sok esetben fideszes politikusok által vezetett kuratóriumok irányította alapítványok alá), amelynek keretében összesen tizenhárom egyetem modellváltása valósult meg. A „modellváltás” egyik fő indoka a Fidesz részéről az volt, hogy az egyetemek fenntartása az új rendszerben jóval kisebb megterhelést fog jelenteni a költségvetés számára.
A költségvetési törvény a felsőoktatási intézmények 2021. évi kiadási előirányzatát 476 milliárd forintban határozta meg, amely az évközi változások eredményeként 2021. év végéig 896 milliárd forintra módosult. Ebből 726 milliárd forintnyi kiadás teljesült.
A felsőoktatási intézmények beruházások eredeti előirányzata 4 milliárd forint volt, a felújításoké 7 milliárd forint. A beruházások előirányzata év közben 85 milliárd forintra, a felújítások előirányzata 17 milliárd forintra növekedett. A beruházási kiadások végül 50 milliárd forintra teljesültek (ebből az új ingatlanok létesítése volt 20 milliárd).
A nem állami felsőoktatási intézmények támogatására az Országgyűlés által elfogadott eredeti költségvetés 59 milliárd forintot irányzott elő. Év végére 224 milliárd forint kifizetése történt meg különféle címsorokon és indokokkal. Néhány tétel a teljesség igénye nélkül: | Ezermilliárd forinttal több pénz folyt ki a tervezettnél Palkovics tárcájából | Az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben. | null | 1 | https://m.hvg.hu/gazdasag/20221114_Ezermilliard_forinttal_tobb_penz_folyt_ki_Palkovics_tarcajabol | 2022-11-15 14:00:00 | true | null | null | HVG |
Hiába a tiltakozás, hamarosan az ország minden szemete a Molé lesz. Ebből is látszik, mekkora érték a hulladék – főleg akkor, ha az Európai Unió százmilliárdokkal támogatja a kezelését. A szemétdombok láthatóan felkeltették a kormányközeli milliárdosok figyelmét is.
Aki az elmúlt években figyelemmel követte az Európai Unió és a magyar kormány jogállamisággal kapcsolatos vitáját, sokat hallott mechanizmusról, feltételrendszerről és jelentésről, kötelezettségszegési eljárásról vagy a 7-es cikkelyről. Ezek az EU-s eszközök, habár mind a jogállamisággal és a demokrácia helyzetével kapcsolatosak, sok mindenben különböznek. Az EUrologus most induló sorozata segít értelmezni a politikai alkudozást, amelyet az Európai Unió a magyar demokrácia védelmében, illetve a korrupció ellen folytat az Orbán-kormánnyal.
A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2018-tól mintegy 40 százalékkal több szifiliszes megbetegedés volt. Más nemi betegségeknél nincs ilyen kiugrás, de a valóságban sokkal rosszabb a helyzet, mint amit az egészségügyben rögzített adatok mutatnak. Tisza Tímea bőr- és nemigyógyász szakorvos is azt mondja, hogy az állami szűrővizsgálatok és a prevenció hiánya mellett a magyarok szexuális tudatosságával is gondok vannak. Míg a kemény pornó már egyetlen kattintással letölthető, ha betegségekről van szó, hirtelen mindenki prűddé válik. Pedig a nem kezelt nemi betegségek hosszú távon súlyos következményekhez vezetnek mind az egyén, mind a társadalom számára. | A kormány szemétpolitikája is a NER-oligarchákat gazdagíthatja | Hiába a tiltakozás, hamarosan az ország minden szemete a Molé lesz. Ebből is látszik, mekkora érték a hulladék – főleg akkor, ha az Európai Unió százmilliárdokkal támogatja a kezelését. A szemétdombok láthatóan felkeltették a kormányközeli milliárdosok figyelmét is. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202245_nagybani_lomisok | 2022-11-11 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.11.13. 11:40 | A fideszes médiabirodalom kulcsfigurája betört a szépségiparba | Mészáros Lőrinc üzlettársa és egyben a Fidesz-párti médiabirodalom, a KESMA alapítójának tulajdonosa szállt be a volt államtitkár, Boros Anita vállalkozásába. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202245_aw_group_varatlan_befekteto_aszepsegiparban | 2022-11-13 13:40:00 | true | null | null | HVG360 |
Pámer Dávid
2022.11.16. 10:24 2022.11.16. 14:47
Szerda reggel bevonult a börtönbe a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Galambos Lajos – értesült a Magyar Nemzet. A Gyurcsány-kormány volt elhárítófőnökét többek között azzal vádolta meg az ügyészség, hogy százmilliós összeggel vesztegette meg őt Jakubinyi Róbert, az alvilág ismert alakja. Galambos mindezekért szeptemberben négy év letöltendő börtönt kapott jogerősen.
A Magyar Nemzet információi szerint szerda reggel megkezdte a rá kiszabott szabadságvesztés letöltését az egyik büntetés-végrehajtási intézetben a szeptemberben négy év börtönre ítélt Galambos Lajos, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt.
Galambosnak várhatóan nem kell hosszú időt a rácsok mögött töltenie, hiszen büntetése kétharmadának letöltése után feltételesen szabadulhat, ezt megelőzően pedig valószínűleg élhet a reintegrációs őrizet lehetőségével. Ez a tíz hónapos kedvezmény azt jelenti, hogy az egykori NBH-főnök nyomkövetővel, otthon töltheti majd le büntetésének utolsó hónapjait.
Ismert, az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és a Nemzetbiztonsági Hivatal korábban kémkedéssel is vádolt, majd felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, illetve a hivatal volt műveleti osztályvezetőjét még 2013-ban folytatólagosan elkövetett, hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség.
Idén sem zárul le ítélettel a botrányos alapítványi ügy
Államtitkok sorát rejtheti az Egymásért. Egy-másért Alapítvány csempészési és sikkasztási ügye.
A titkosított ügy szálai a Gyurcsány-kormány idején alapított Egymásért, Egy-Másért Alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány – amelynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2006-ban elhunyt első igazgatója kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban Ázsiából hozott az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira kerültek, így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. Szolgálataikért a vádlottak százmilliós összegeket kaphattak.
Börtönbe kell mennie Gyurcsány volt elhárítófőnökének
A baloldali titkosszolgálat egyfajta kifizetőhelyeként működött az Egymásért Egy-másért Alapítvány.
A Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa a titkosított perben 2017-ben elsőfokon mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki. Az alvilágban jól ismert Jakubinyi Róbert elsőrendű vádlottat kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés miatt négy év börtönre és öt év közügyektől eltiltásra ítélték.
A másodrendű vádlott Galambos Lajos folytatólagosan elkövetett vesztegetésért és államtitoksértésért öt évet kapott, valamint nyolc évre a közügyektől is eltiltották. Az NBH volt műveleti osztályvezetőjét, harmadrendű vádlottat három év börtönnel és öt év közügyektől eltiltással sújtották. A bíróság emellett Galambost 150, a volt osztályvezetőt százmillió forintos vagyonelkobzásra ítélte.
Az ügyészség ugyan súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta, ám a Fővárosi Ítélőtábla – eljárásjogi okok miatt – hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet. Az ítélőtábla a megismételt eljárás lefolytatására a Kaposvári Törvényszék másik katonai tanácsát jelölte ki, amely 2019 februárjában kezdte meg a büntetőügy tárgyalását.
A bíróság végül tavaly szeptemberben a megismételt elsőfokú eljárásban Jakubinyit kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette miatt három év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra, Galambos másodrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett vesztegetés és államtitoksértés miatt négy év börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte. A harmadrendű vádlott két év hat hónapot kapott, szintén vesztegetés miatt, valamint négy évre őt is eltiltották a közügyektől.
Amikor az alvilág és a politika összeér (3.)
Egy Portiknak is dolgozó bérgyilkossal terveztek alkut kötni Gyurcsányék a Fidesz lejáratására.
Mivel a vádlottak fellebbeztek, az ügy újra az ítélőtáblára került, amely szeptember 13-án lényegében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
Borítókép: Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója és Molnár Lajos ügyvéd beszélget az úgynevezett kémügyben indult másodfokú per tárgyalásának szünetében a Fővárosi Ítélőtábla folyosóján 2015. június 6-án. (Fotó: Bruzák Noémi)
jog
bíróság
ítélet
Galambos Lajos
Gyurcsány-kormányzat
börtön
kémper | Börtönbe vonult Gyurcsány egykori titkosszolgálati főnöke | Szerda reggel bevonult a börtönbe a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Galambos Lajos – értesült a Magyar Nemzet. A Gyurcsány-kormány volt elhárítófőnökét többek között azzal vádolta meg az ügyészség, hogy százmilliós összeggel vesztegette meg őt Jakubinyi Róbert, az alvilág ismert alakja. Galambos mindezekért szeptemberben négy év letöltendő börtönt kapott jogerősen. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/bortonbe-vonult-gyurcsany-egykori-titkosszolgalati-fonoke | 2022-11-16 19:44:16 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az összesen 390 millió forint megítélt állami támogatás ellenére sem Zebegényben, sem Dömösön nem nyit panziót Száraz István – tudta meg a Narancs.hu.
Száraz István több szálon kötődik Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az üzleti és baráti köréhez. Száraz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai által támogatott Vs.hu alapítójaként lett ismert, de a New Wawe Media Groupon keresztül az Origo is az övé volt egy darabig. Foglalkozott turizmussal, vendéglátással, gasztronómiai cikkek importjával, ingatlanokkal, illetve vállalati kommunikációval. Frank Digital Kft. nevű cége jegybanki alapítványoktól is kapott támogatást, az elmúlt években pedig több milliárd forintnyi megbízást nyert el az MNB kommunikációs tenderein.
A közelmúltban számoltunk be róla, hogy még 2020-ban a Száraz érdekeltségébe tartozó Dunakanyar Turisztikai Kft. 300 millió forint állami támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) egy négycsillagos panzió létesítésére Zebegényben. Az érintett ingatlanról a napokban felkerült egy hirdetés az ingatlan.com-ra, aminek értelmében 420 millió forintért kezdték el árulni a területet (a hirdetés később lekerült, majd nem sokkal később visszakerült).
Száraz megkeresésünkkor azt mondta, amíg korábban 700-800 milliós kivetelezési árról kaptak ajánlatot, addig ez mostanra felszaladta 2,2-2,4 milliárdra, és nem tudni, hogy 1,5-2 év múlva mennyi vendég lenne és a szobaárak kitermelnék-e a beruházás költségét.
Az állami támogatásból „csak” 50 milliós előleget hívtak le, és azt a „minimális részt”, ami a projekt előkészítésére elszámolható, elszámolják. A beruházásra ennél lényegesen magasabb összeget kellene elkölteni, de a bankok jelen helyzetben nem akarnak hitelezni. Az elmúlt félévben próbálták olyan befektetőt találni, aki átvenné tőlük a projektet, de nem jártak sikerrel, ettől függetlenül a terveket meg lehet vásárolni tőlük, ha valaki erre vállalkozna.
Dömösön a helyzet változatlan
Száraz István tehát nem épít panziót a Dunakanyarban a Duna bal partján, de mi a helyzet a másik oldalon? 2020-ban egy másik, szintén az érdekeltségébe tartozó cég, a Riverview Ecolodge Kft. is részesült állami támogatásban az MTÜ jóvoltából: 90 millió forintot kapott, hogy négycsillagos panziót építsen Dömösön.
Mivel előttünk nem volt ismert az ingatlan helye, megnéztük az építésügyi hatóság adatbázisát, hátha rábukkanunk a projektet érintő engedélyezési eljárásra és így a helyrajzi számra is. Panziót érintően mindösszesen egy eljárást találtunk, és az nem a Riverview Ecolodge Kft.-hez köthető. Felhívtuk a község polgármesterét, Herman Jenőnét, aki megkeresésünkre azt mondta, nem hallott a projektről, és arról sem tudott, hogy jelenleg építenének panziót Dömösön. Megkerestük Lux Éva főépítészt is, aki azt válaszolta, amióta pozícióban van, nem találkozott a Riverview Ecolodge Kft. építési ügyével.
Megnéztük a cég pénzügyi riportját, ami nem túl acélos eredményekről árulkodik. A nettó árbevétel 2020-ban 344 ezer, 2021-ben 222 ezer forint volt, amihez képest magas volt a befektetett eszközök mértéke (2021-ben 97 millió, 2022-ben 118 millió forint). Tavaly az eszközök összesen 149 millió forintra rúgtak, de a kötelezettségek is igen magas összeget, 151 millió forintot értek el.
A cégadatokból kiderült, hogy a Riverview Ecolodge Kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője Halmos Ádám. Az üzletember 2010-ben alapította a Nyitott Könyvműhely Kft.-t, aminek 2011-ben a Libri Könyvkereskedelmi Kft. lett a többségi tulajdonosa, ezért azóta Libri Könykiadó Kft. néven folytatja működését. Halmos akkortájt távozott a kiadótól, hogy a fideszes elitképző, a Mathias Corvinus Collegium mögött meghúzódó alapítvány megjelent résztulajdonosként. Később megalapította az Open Books kiadót. (A Magyar Narancs még 2018-ban készített vele interjút).
Írásba kerestük Halmost, aki azt írta, hogy
„az utóbbi időszak gazdasági hatásai, az építőipar drágulása kockázatossá tette a projekt megvalósítását és későbbi megtérülését, ezért a több éves előkészítő munka ellenére elállunk a beruházás megkezdésétől”.
Később sikerült telefonon is beszélnünk vele. Mint mondta, a projektben „az álomig jutottak”. Nagyon szerették volna megcsinálni, sokat terveztek és dolgoztak rajta, de a mai árak mellett teljesen irreális a megvalósítása. „Vettünk egy telket, terveztünk rá valamit, amit nem tudunk megcsinálni” – írja le a helyzetet Halmos Ádám.
Az állami támogatás 50 százalékát hívták le, aminek minimális részét, néhány százalékát költötték el, és a támogatás döntő részét vissza kell fizetni, hiszen a projekt, amire 90 milliónál biztosan többett kellett volna költeni, nem készül el. Kérdeztük, hogy ez a néhány százalék mekkora összeget jelent, de a részletekbe nem kívánt bocsátkozni.
Dömös helyzete szerinte egyébként szomorú, ugyanis a település csodaszép fekvésű, Visegrádtól pár kilométerre található, viszont ramaty az infrastruktúrája. Halmos Ádám azt is elmondta, Száraz Istvánnal „emberi kapcsolatot” ápol, és szerinte a vállalkozó „szívvel, lélekkel elhitte”, hogy a panziót sikerül megcsinálni.
Az elmúlt hónapokban a Narancs.hu több alkalommal foglalkozott a Dunakanyarban folyó beruházásokkal, ingatlanügyekkel, így például a Rétvári Bence országgyűlési képviselőhöz köthető alapítványok nyomulásával. De a Dunakanyar jobb oldalán olyan nagykutyák is felbukkantak, mint a miniszterelnök veje, Tiborcz István, vagy Jellinek Dániel ingatlanmogul, akik a lepencei strandot szemelték ki maguknak. Ám a legutóbbi információk szerint a felújítás akadozik.
Száraz Istvánt írásban kerestük, aki ezúttal nem reagált a megkeresésünkre.
Frissítés 17 óra 35 perckor:
Száraz István levélben válaszolt megkeresésünkre, amiben szórul szóra megismételte Halmos Ádám első, írásban adott válaszát. Ehhez hozzátette, hogy az „állami támogatást nem vesszük igénybe, a támogatási szerződés felbontása folyamatban van”.
(Címlapképünkön: A Dunakanyar látképe, Dömös és Szob a Visegrádi-hegység felől nézve 2020. december 9-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán). | Dömösön sem lesz panziója Száraz Istvánnak | Újabb csapás a fiatal vállalkozónak. Zebegény után Dömösön sem épít panziót Száraz István, hiába kaptak az érdekeltségébe tartozó cégek összesen 390 millió forint állami támogatást. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/domoson-sem-lesz-panzioja-szaraz-istvannak-253955 | 2022-11-16 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jogerősen négy év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla egy korábbi lelkészt, aki társai közreműködésével több tízmillió forintnyi kárt okozott a központi költségvetésnek és saját egyházközségének - közölte a bíróság csütörtökön.
Az ügy elsőrendű vádlottja 2010 szeptemberétől 2016 augusztusáig egy Békés megyei település református egyházközségének volt a lelkipásztora, aki többek között a gyülekezethez tartozó idősek otthonának pénzügyeiért is felelt. A lelkész szerződéseket kötött rendezvényszervezési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására, azonban a tényleges munkát nem a leszerződött cégek munkatársai végezték el. Ennek ellenére a lelkész hamis teljesítési igazolásokat állított ki, melyek alapján az egyházközség felé benyújtott fiktív számlákat az ügy egy másik vádlottja – a gazdasági vezető – elfogadott és ki is fizetett.
A lelkész ezen kívül papíron társadalmi dolgozóként foglalkoztatott több olyan embert – köztük saját magát is –, akik vagy nem is dolgoztak a szeretetotthonban, vagy kevesebb volt a munkaidejük, mint amennyiért fizetést kaptak. Ezzel trükkel a lelkész és egy társa több mint 36 millió forintra tett szert. Kiderült ráadásul az is, hogy a lelkész
presbitériumi felhatalmazás nélkül vett egy autót, ami hivatalosan a gyülekezeté volt;
ezt az autót aztán a saját céljaira használta;
a gyülekezete bankkártyájával fizette a saját tankolásait és éttermi kiruccanásait is;
és úgy költözött ki a gyülekezeti tulajdonában lévő szolgálati lakásából, hogy több dolgot is magával vitt anélkül, hogy elszámolt volna velük.
Időskorúak nappali ellátására, családi napközi működtetésére, fogyatékosok és demensek ellátására, valamint házi segítségnyújtásra is fizetett saját magának a gyülekezet központi költségvetéséből a csütörtökön elítélt lelkész. Azért, hogy még több támogatást szerezhessen meg, arra utasította a gyülekezetét, hogy a napi jelentéseiket úgy írták meg, mintha a fent felsorolt szociális szolgáltatásokat hétvégente is nyújtotta volna. Az így megmaradt pénzt valótlan szerződésekkel csoportosították át az egyházi épületek építésére, felújítására.
A lelkész gyülekezete több központi költségvetésből finanszírozott pályázatot is nyert, amiket igazából soha nem valósították meg. Ennek ellenére a lelkész kiállította a valótlan teljesítésigazolásokat, így a fiktív számlák alapján fizették ki a támogatásokat.
A vádlott társai segítségével a központi költségvetésnek több mint 67 millió forint vagyoni hátrányt okozott a friss ítélet szerint.
Az egykori lelkészt folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a bíróság. A szabadságvesztés mellett 1,25 millió forint pénzbüntetést is kiszabtak rá, valamint öt évre eltiltották a lelkészi foglalkozástól. A bűnsegédként közreműködő három társárával szemben a felfüggesztett szabadságvesztést, illetve pénzbüntetést szabtak ki. A korábbi lelkész két vádlott-társa esetében a bíróságon egyes vádpontokban – az elsőfokú döntéssel ellentétes – felmentő ítélet született. Ez ellen az ügyészi fellebbezett, ezért az ő ügyük harmadfokon a Kúrián folytatódik.
Nyitóképünk illusztráció. | Négy évet kapott az egyházközség pénzét elsikkasztó református lelkész | A gyülekezete bankkártyájával fizette a saját tankolásait és éttermi kiruccanásait is a szeretetotthon-vezető. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221110_Jogerosen_eliteltek_egy_sajat_egyhazkozseget_is_megkarosito_korabbi_lelkeszt | 2022-11-10 13:50:00 | true | null | null | HVG |
Péterfalvin múlik a Völner-Schadl–ügyet érintő, titkosított OBH-jelentés nyilvánossága
Az adatvédelmi hatóságon múlik, megismerhető lesz-e valaha a Völner-Schadl–ügyet érintő, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által végzett és elkészülte után azonnal titkosított belső vizsgálati anyag, amelynek nyilvánosságáért a Transparency International Magyarország indított pert, a bíróság pedig a Péterfalvi Attila vezette NAIH bevonásáról döntött.
A Péterfalvi Attila által vezetett Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) pattog a labda most abban a perben, amelyet a Transparency International Magyarország a nyáron indított az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) szemben – közölte a civil szervezet.
A Transparency Magyarország azután indított pert, hogy az OBH megtagadta a közérdekűadat-igénylés útján kért, és Senyei György Barna OBH-elnök által korábban titkosított, a Völner-Schadl-ügyben született jelentés nyilvánosságra hozatalát.
A jelentés egy vizsgálat megállapításait tartalmazza. Ezt azután indították az OBH-nál, hogy a 444.hu a birtokába jutott lehallgatási jegyzőkönyvek alapján hírt adott Schadl György, a bírósági végrehajtói kar vezetőjének és a Fővárosi Törvényszéket vezető Tatár-Kis Péter tavaly nyári találkozójáról.
A Völner Pál igazságügyi államtitkár bukásához vezető Schadl-féle – vádemelésig jutott – korrupciós ügyhöz kapcsolódva a 444.hu a birtokába jutott iratok alapján arról számolt be, hogy Schadl az OBH-elnök Senyein keresztül találkozott Tatár-Kis-sel, akinél egy bíró “kicsinálását” próbálhatta elérni.
Vádat emeltek Völner Pál ellen, 8 év börtönt kér rá az ügyészség
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa - köztük Völner Pál volt igazságügyi államtitkár - ellen a Fővárosi Törvényszéken.
Az OBH utóbb elismerte, hogy Schadl egy bíró “eljárásával kapcsolatban kifogást jelzett” az OBH-elnöknek, aki a Fővárosi Törvényszék elnökéhez küldte. De az OBH szerint nem igaz, hogy Schadl egy bíró „kirúgásának” igényét fogalmazta volna meg, csak panaszt tett, amit ki is vizsgáltak.
Ám a panaszvizsgálat eredményét már nem árulta el az OBH, a találkozóról megjelent sajtóhírek után indított belső vizsgálat eredményét pedig nemcsak nem hozták nyilvánosságra, hanem azt titkosította is a Schadl–Tatár-Kis találkozót biztosító OBH-elnök.
Már nem dolgozhat ügyvédként Völner Pál, a korrupcióval vádolt volt államtitkár
Nem gyakorolhatja október vége óta ügyvédi tevékenységét Völner Pál. A bírósági végrehajtói kar korrupciós botrányába belebukott volt igazságügyi államtitkár néhány hete még dolgozott, de ügyvédi státuszát inaktívra változtatta a kamara a vele szembeni vádemelés után. Fegyelmi eljárás is folyik ellene, ha bűnösnek találják, soha többet nem praktizálhat ügyvédként.
Miután a vizsgálati anyagot a Transparency International Magyarország hiába kérte ki az OBH-tól, a szervezet pert indított a dokumentum nyilvánossága érdekében. A perben
az OBH közölte: minősített adat kiadását kérték, amelynek “megismerése annak titkosságából fakadóan kizárt.”
Csakhogy a pert tárgyaló Fővárosi Törvényszék a Péterfalvi vezette NAIH elé utalta az ügyet, kérve az OBH elnőke által titkosított jelentés minősítésének felülvizsgálatát. A NAIH-nak elvileg 90 nap alatt döntenie kell, addig a Transparency-OBH pert a törvényszék felfüggesztette.
(Nyitóképünkön Péterfalvi Attila NAIH-elnök)
2022. november. 08. 05:05 Lengyel Tibor Itthon
Már nem dolgozhat ügyvédként Völner Pál, a korrupcióval vádolt volt államtitkár
Nem gyakorolhatja október vége óta ügyvédi tevékenységét Völner Pál. A bírósági végrehajtói kar korrupciós botrányába belebukott volt igazságügyi államtitkár néhány hete még dolgozott, de ügyvédi státuszát inaktívra változtatta a kamara a vele szembeni vádemelés után. Fegyelmi eljárás is folyik ellene, ha bűnösnek találják, soha többet nem praktizálhat ügyvédként.
2022. november. 04. 09:23 hvg.hu Itthon
Schadl György letartóztatása után hónapokig nem indított ellenőrzést saját végrehajtóival szemben a végrehajtói kamara
A végrehajtói kar Schadl novemberi őrizetbe vétele után egészen februárig nem vizsgálta az alájuk tartozók működését. | Péterfalvin múlik a Völner-Schadl–ügyet érintő, titkosított OBH-jelentés nyilvánossága | Az adatvédelmi hatóságon múlik, megismerhető lesz-e valaha a Völner-Schadl–ügyet érintő, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által végzett és elkészülte után azonnal titkosított belső vizsgálati anyag, amelynek nyilvánosságáért a Transparency International Magyarország indított pert, a bíróság pedig a Péterfalvi Attila vezette NAIH bevonásáról döntött. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221110_Peterfalvin_mulik_a_VolnerSchadlugyet_erinto_titkositott_OBHjelentesek_nyilvanosaga | 2022-11-10 15:59:00 | true | null | null | HVG |
Havi ötmillió, plusz szintén havi 764 500 forint, utóbbi főleg oktatásért és lektorálásért - legutóbbi vagyonbevallása szerint ennyi volt a Magyar Nemzeti Bank elnökének a jövedelme 2021-ben. Az alapfizetésen felüli juttatást Matolcsy György tavaly augusztusig a jegybank többségi tulajdonlásával működő, egyszersmind általa felügyelt Budapesti Értéktőzsde Zrt. vállalkozásától, a Budapest Institute of Banking Zrt.-től kapta. Azóta pedig egy közvetlen jegybanki érdekeltségtől, a digitális tananyagokat készítő MNB-Edulab Kft.-től érdemli ki. Forintra ugyanannyit, tehát az elnöknek ez a munkaerőpiaci értéke. Mármint ott, ahol az ő vagy a munkahelye befolyása érvényesülhet. Az Edulab egyébiránt az idei első fél évben 574 millió forintos veszteséget produkált.
Lehet, hogy jövőre már nem szorul rá az elnök az efféle, morálisan aggályos, tulajdonosi körön belüli pluszjövedelemre, mert készül a jegybanktörvény módosítása. E szerint az új havi alapbére "az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszéktől származó havi keresetével" fog majd megegyezni. Utóbbiét pedig a törvény úgy szabályozza, hogy az a "március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra" a Központi Statisztikai Hivatal előző évre megállapított havi átlagos bruttó keresetének a tizenkétszerese legyen.
Nagyon megugrottak a jegybanki vezetők kedvezményes, házi hitelei
Mivel az alapkamat mértékéről a monetáris tanács dönt, az azon folyósított vagy ahhoz kötött jegybanki kölcsönök felvételével érdekütközés áll fenn.
Azért nem az év elejétől érvényes az új bér, mert a kereseti adatokat a KSH csaknem két hónapos késéssel közli, például október 24-én publikálta az augusztusit. Mivel az idei év első nyolc hónapjában a bruttó átlagkereset 503 600 forint volt, ennek alapján Matolcsy bére jövőre meghaladná a 6 millió forintot. Ez a bő húszszázalékos béremelés pedig nagyjából ellensúlyozná az inflációs veszteséget. | A helyzet válságközeli, az MNB veszteséges, de Matolcsy fizetésének emelése nem késhet | Több százmilliárdos veszteséggel zárja az évet a jegybank, de a költségvetést ezentúl megkímélik attól, hogy azonnal kisegítse. Annál sürgősebbnek tűnik, hogy megemeljék Matolcsy György jegybankelnök fizetését. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20221109_A_valsagkozeli_helyzet_sem_kello_indok_hogy_a_jegybankelnoki_fizetesre_bersapkat_huzzanak | 2022-11-09 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Saját energiacéget vásárolt a Mészáros Csoport – derült ki szerdai közleményükből. A Mészáros Csoport azt írta, hogy a hozzájuk tartozó termelővállalatok kiszámítható és stabil energiaellátásának érdekében sikeresen vásárolták fel az energiakereskedelemmel és innovatív beruházásokkal foglalkozó Central Energy Trade Kft.-t.
A leggazdagabb magyar családi cége természetesen az orosz–ukrán háborúval indokolja, hogy miért van szüksége saját energiacégre: mint írják, drasztikusan növekedtek a háború miatt kirobbant energiaválságban a villamosenergia- és földgázárak.
Az árak rohanása pedig veszélyezteti Mészáros Lőrinc cégeinek működtetését is, így a Central Energy Trade-nek nem lesz más feladata, mint a Mészáros cégcsoport tagjainak kiszolgálása. A csoport termelő vállalatainak éves energiaigénye megközelíti a 1,5 millió megawattórát.
Könnyebbség, hogy a CET Kft.-nek van érvényes, villamos energiára és gázkereskedelemre vonatkozó engedélye is. | Energiacéget vettek Mészárosék, hogy jó áron jussanak áramhoz és gázhoz a cégeik | A Mészáros Csoport saját közleményében tudatta, hogy vettek egy céget azért, hogy könnyebben jussanak energiához. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20221109_meszaros_csoport_energiaceg | 2022-11-09 11:39:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program keretén belül még a nyáron 300 millió forint állami támogatást nyújtott a Száraz István érdekeltségébe tartozó Dunakanyar Turisztikai Kft.-nek egy 25 szobás, négycsillagos panzió létesítésére Zebegényben. Emlékeztetőül: ez az a program, amelynek keretében az elmúlt időszakban leginkább a NER-bizalmasok kaptak támogatást; a „Guller Zoltán vezette, Rogán Antal felügyelte, Orbán Ráhel tanácsaira is nyitott” Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Kisfaludy-programon keresztül például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó hotelláncot „segítette”, de a legnagyobb nyertes pályázók közé tartozik Hernádi Zsolt, Garancsi István és Csányi Sándor is.
Száraz István – aki több szálon kötődik Matolcsy Ádám üzleti és baráti köréhez, a Magyar Nemzeti Bank alapítványai által támogatott vs.hu alapítója volt, de egy időben az Origót is tulajdonolta – azt nyilatkozta a nyáron a Magyar Narancsnak, hogy 2017-ben kezdték meg a zebegényi szálló tervezését, illetve a kapcsolódó területek megvásárlását. Az építési engedélyt rá két évre kapták meg, ám 2022 júniusában még mindig csak „előkészítési fázisban” volt a projekt. A Magyar Narancs szúrta ki, hogy a tervezett hotelt a Millenniumi Dohány Pavilon közvetlen közelében valósították volna meg, ez az a pavilon, amit egy, a Rétvári Bence belügyi államtitkárhoz köthető alapítvány újít fel mintegy 2,7 milliárd forint állami támogatásból. Száraz akkor a lapnak tagadta, hogy a pavilonhoz bármilyen módon köze lenne a tervezett szállodának.
Most azonban már az sem biztos, hogy az államilag megelőlegezett szálloda egyáltalán megvalósul. A Magyar Narancs szúrta ki, hogy a telekterületet eladásra kínálták az ingatlan.com-on 420 millió forintért, de a hirdetés később lekerült az oldalról. Száraz a lapnak megerősítette, hogy valóban túl akar tenni az ingatlanon, a hirdetést csak „technikai okokból” vették le, az árról is egyeztetni kell még.
A vállalkozó az ingatlan értékesítését a gazdasági helyzettel indokolta. Azt mondta, hogy amíg korábban 700–800 milliós kivitelezési árról kaptak ajánlatot, addig ez mostanra felszaladt 2,2–2,4 milliárdra, és nem tudni, hogy pár év múlva mennyi vendég lenne, és a szobaárak kitermelnék-e a beruházás költségét. Hozzátette: az állami támogatásból eddig csak egy 50 milliós előleget hívtak le a projekt előkészítésére, amit el fognak számolni.
Állítása szerint az elmúlt fél évben próbáltak olyan befektetőt találni, aki átvenné tőlük a projektet, de nem jártak sikerrel, ettől függetlenül a terveket meg lehet vásárolni tőlük, ha valaki erre vállalkozna. | Száraz István túladna zebegényi szállodáján, aki több száz millió állami támogatást kapott a beruházásra | A NER-közeli vállalkozó pár éve a Kisfaludy-program keretében kapott 300 millió forintos támogatást az államtól egy hotel megépítésére a Dunakanyarban. A szálloda végül nem épült meg, a telket és a terveket pedig Száraz most már eladná, amit azzal indokol, hogy a mostani gazdasági helyzetben nagyon drága lenne a kivitelezés. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20221108_Meg_sem_epult_maris_tuladna_zebegenyi_szallodajan_Szaraz_Istvan_aki_300_millio_allami_tamogatast_kapott_a_beruhazasra | 2022-11-08 12:24:00 | true | null | null | HVG |
240 éve írták össze első ízben Magyarország lakosságát. Vagy 155 éve. Akárhogyan is, az első cenzusok meglepetéseket és ma már szokatlan kérdéseket tartogattak – felidézzük az akkori viszonyokat a 2022. évi, utolsó „hagyományos” népszámlálás kapcsán. | Nagymenőkkel társul az állami tőkealap a napelembizniszben | Az MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap három naperőmű-fejlesztő társaságban is tulajdonrészt szerez. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202244_solar_markt_energyp_nagymenokkel_tarsul_azallami_tokealap | 2022-11-08 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Hatalmas a kavarás néhány hónappal a választások előtt az EP-ben: Manfred Weber lapértesülések szerint megpróbálta átcsábítani az EPP-be Giorgia Melonit, az olasz kormányfőnek viszont egészen más tervei vannak. | A kormány takarékoskodást hirdet, de egy álomért kész bármennyit elkölteni az ország legdrágább stadionjára | Válság ide, megszorítások oda, a 2023-as atlétikai világbajnokság megastadionja zavartalanul épül, nemrég újabb tízmilliárdokat adott rá a kormány. Meglepő módon ezúttal a helyi önkormányzat is elégedett. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202244__tuningolt_beruhazasok__atletikai_vb__onkormanyzati_alku__stadion_go#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_11_04&utm_content=hvg360 | 2022-11-04 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Igazi aranybányát túrt ki magának Mészáros Lőrinc: kínai üzlettől ritkaföldfémeken keresztül uniós forrásokig sok milliárd forintot termelhet az Envirotis Holding, élén most már egy egykori közgépessel.
A sokféle női szerepből adódó túlterheltség és a korábbi alkotók és gondolkodók által nyújtott támasz is megjelenik Fajgerné Dudás Andrea festményein, amelyek Budapesten, a Deák Erika Galériában láthatók január 26-ig.
A lap szerint a magyarok szavazati jogának megvonása az EU-ban túl kockázatos lépés lenne, és később visszafelé is elsülhetne. | Megvan, mivel kereshet még több pénzt Mészáros Lőrinc | Igazi aranybányát túrt ki magának Mészáros Lőrinc: kínai üzlettől ritkaföldfémeken keresztül uniós forrásokig sok milliárd forintot termelhet az Envirotis Holding, élén most már egy egykori közgépessel. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202022__meszaros_ahulladekbizniszben__kinai_kapcsolat__pest_szennyese__foldesur_aszemetdombon | 2020-05-29 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A korábbi bejelentésnek megfelelően közös informatikai vállalatot alapít a Rheinmetall AG és a 4iG Nyrt., áll utóbbi cég pénteki közleményében.
A Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. (R4 Kft.) névre hallgató új vállalat 51 százalékban a 4iG, 49 százalékban a Rheinmetall tulajdonában működik a bejegyzést követően. Az R4 Kft. 2023-ban kezdi meg működését, attól fogva majd informatikai szolgáltatásokat biztosít a Rheinmetall magyarországi és globális leányvállalatainak, illetve potenciális piaci ügyfelek számára. A közlemény szerint az új, közös vállalattal „a 4iG a globális IT szolgáltatók közé léphet”.
A német Rehinmetall és a Jászai Gellért-vezette 4iG 2022 eleje óta működik szorosan együtt, akkor kötötték meg a stratégiai megállapodásukat, miután 2021 novemberében a hadiipari cég megvette az informatikai cég negyedét. A Rheinmetall hamar megvetette a lábát nálunk, márciusban a jövő évtől 2031-ig tartó szerződést írtak alá a Magyar Honvédséggel, a köztes időben ők szállítják a lőszereket a hadseregünknek. Májusban pedig azt jelentették be, hogy a Rheinmetall–4iG duó közös védelmi vállalatot alapít, kiegészülve a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-vel.
Szintén német siker Magyarországon, hogy a németek magyarokkal közös vegyesvállalata, a Rheinmetall Hungary Zrt. gyárthat harcjárműveket Zalaegerszegen – majd, valamikor. Viszont aligha akkora volumenben, mint azt előzetesen a magyar kormány elképzelte. Erről bővebben itt olvashatnak: | Közös céget alapít itthon a 4iG és a Rheinmetall | Ez majd IT szolgáltatásokat biztosít a düsseldorfi székhelyű hadiipari vállalatnak. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20221104_4iG_Rheinmetall_kozos_ceg_alapitas_R4_kft | 2022-11-04 09:56:00 | true | null | null | HVG |
Arról ír a Facebookon Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, hogy választ kapott a Viresol nevű cég és a Mátrai Erőmű ügyében. Szél a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc búzafeldolgozója ügyében kérdezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot arról, hogy miért nem szabtak ki a cégre bírságot, miután maga a hatóság is kimondta, hogy a Viresol tavaly nyár óta folyamatosan szennyezi a környező vizeket.
A hatóság azt válaszolta Szélnek, hogy bár a Viresol felelős a tavalyi tömeges halpusztulásért és a rosszulléteket okozó gázszennyezésért, nem ők, hanem a Mátrai Erőmű kapott ötmillió forintos vízszennyezési bírságot. A történet másik érdekessége, írja Szél, hogy a Mátrai Erőmű nem, a Viresol viszont megfellebbezte a katasztrófavédelem döntését, ami a vízszennyezés megszüntetése érdekében műszaki átalakításokra kötelezte a céget.
Ezt csak úgy tudom értelmezni, hogy - az akkor még mindkét céget tulajdonló - Mészáros Lőrinc úgy gondolta: inkább bevállalja a pár milliós vízszennyezési bírságot, csak ne kelljen költséges átalakításokat végeznie a búzafeldolgozóján”
- írta erről a képviselő.
A veszteséges Mátrai Erőmű időközben az államhoz került.
Szél azt is megosztotta, hogy a Viresol ellen környezetkárosítás miatt tett feljelentése valamiért a terrorizmussal foglalkozó főosztályhoz került az ügyészségen belül, de az számára sem ismert, miért. “Mészáros egyik cége brutálisan szennyez, erre a vele egy területen levő másik cége 5 milliót befizet, miközben a szennyező meg vitatja, hogy neki bármit is változtatnia kell - és, kérdezem én, a következő szennyezés esetén mi lesz? Az azóta állami tulajdonba került Mátrai nevében majd az adófizetők fizetnek Mészáros szennyezése miatt?!” - írta a képviselő. | Ötmilliós bírságot szabtak ki környezetszennyezés miatt, amit Mészáros cége okozott | Válasz érkezett a hatóságtól a Viresol ügyében. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20200528_viresol_kft_matrai_eromu_szel_bernadett_meszaros_lorinc | 2020-05-28 17:18:00 | true | null | null | HVG |
Augusztusban utazott barátkozni Donald Trump volt amerikai elnökhöz Orbán Viktor miniszterelnök, azóta pedig többször is hangoztatta azt a véleményét, hogy Trump a béke záloga Ukrajnában. A Szabad Európa Ujhelyi István EP-képviselő adatigénylése alapján hétfőn azt írta, hogy komoly delegáció kísérte az Egyesült Államokba a kormányfőt.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium válaszából kiderül, hogy a delegáció a Magyar Honvédség gépével utazott, Orbánt pedig elkísérte
Orbán Balázs, a politikai igazgatója,
Máté János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár,
Havasi Bertalan, a miniszterelnöki sajtóirodát vezető helyettes államtitkár,
Németh Zsolt országgyűlési képviselő.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda még kilenc embert vitt, őket pedig – csakúgy, mint a velük utazó tízfős biztonsági személyzetet – nem nevezték meg.
Amerikába utazott akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, és vele tartott
Sztáray Péter biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkár,
Hidegh Attila nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár,
Paczolay Máté sajtófőnök,
valamint további három, meg nem nevezett személy,
kétfős biztonsági személyzet mellett.
Ez összesítve azt jelenti, hogy Orbán egy 21 fős delegációt és 11 biztonsági embert vitt magával, az útjukat pedig a magyar állam fizette.
A külügy a honvédségi csapatszállítóval kapcsolatos kérdésekre nem válaszolt.
Ujhelyi István a Szabad Európának arról beszélt, hogy nem hivatalos, államügyekben való tárgyalás miatt utazott a delegáció az Egyesült Államokba. A képviselő szerint azonban „ha kifejezetten pártpolitikai programról volt szó, amelyet az adófizető magyar állampolgárok finanszíroztak, akkor minimális elvárás, hogy legalább annak részleteivel és költségeivel a kormány tételesen elszámol”.
A küldöttség nem csak Trumpnál járt: a volt elnök New Jersey-i birtokáról Dallasba utaztak tovább, ahol a CPAC konzervatív dzsemborin mondott beszédet – azóta is vitatott számú közönség előtt – a miniszterelnök. | Orbán huszonegy fős delegációval utazott Trumphoz nyáron | A csapat a Magyar Honvédség gépével utazott, a cechet pedig az állam állta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221107_trump_orban_talalkozo_cpac_amerikai_ut_delegacio | 2022-11-07 16:07:00 | true | null | null | HVG |
Mégsem kap hathavi jutalmat Fót fideszes polgármestere, ő maga vetette le napirendről a javaslatot
Nem is került végül a fóti képviselő-testület elé Vass György fideszes polgármester jutalmazása. A mintegy 6 milliós jutalmat kezdetben megérdemeltnek, indokoltnak tartó polgármester sem erőltette már a dolgot, miután Gulyás Gergely miniszter helytelenítette a magas bónusz kiadását.
Az eredeti tervekkel ellentétben mégsem tárgyalja Fót képviselő-testülete a csütörtökön 13 órakor kezdődött ülésén Vass György fideszes polgármester jutalmazását, mivel az ülés kezdetén nem is az előterjesztő vonta vissza az erről szóló javaslatot, hanem maga a polgármester vetette le a napirendről – tudta meg a hvg.hu.
Ez a fordulat nem volt meglepő azután, hogy a polgármester hathavi fizetésével felérő, közel bruttó 6 milliós összeg komoly vitákat váltott ki, még a szerdai kormányinfón is szóba került, ezután pedig maga a polgármester is „elgondolkodott” arról, tényleg felveszi-e a pénzt, ha megszavazzák neki.
A fóti polgármester "alszik egyet" hatmilliós jutalmára, miután Gulyás Gergely azt mondta, nem tartja méltányosnak
Lehet, hogy mégsem veszi fel hatmilliós jutalmát Fót fideszes polgármestere, még akkor sem, ha azt csütörtökön a képviselő-testület megszavazná neki, legalábbis “elgondolkodik rajta” – mondta Vass György a hvg.hu-nak, miután Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón helytelenítette a nagy összeget.
„Alszom erre egyet, elgondolkodom rajta” – mondta az ülést megelőző nap a hvg.hu-nak Vass György, amikor arról kérdeztük, még mindig úgy érzi-e, hogy a hathavi jutalom felvétele a helyes döntés, miközben Fóton is takarékossági intézkedésekre kényszerül az önkormányzat, ráadásul
a szerdai kormányinfón Gulyás Gergely miniszter is azt mondta, hogy „nem tartja helyesnek” az ilyen nagy összegű bónusz kiadását.
Az ülésen Vassnak a napirendről levetetésről szóló bejelentése után az egyik ellenzéki, a DK-s Csorba István javasolta, hogy mégis tárgyalják, mert kíváncsi volt, vajon a kormánypárti többségű testület hogyan szavazna, ám indítványát elutasították. Az eredeti előterjesztés egyébként egymondatos indoklás alapján javasolta megjutalmazni a polgármestert. Eszerint
Városunkban 2021. évben 1.220 MFt, 2022. 10. 31-ig 1.435 MFt összegű, beruházás teljesítése történt meg.”
Et. 245.Sz. Javaslat a Polgármester Jutalmazására 2022 by HVG on Scribd
Pedig múlt hét pénteken a pénzügyi bizottságban még támogatták – az egyetlen ellenzéki tag, Vargha Nóra kivételével – a polgármester jutalmazását. Sőt, e hét elején maga Vass is úgy érezte, hogy megérdemli a havi bruttó 975 ezres polgármesteri fizetésének hatszorosát jelentő jutalmat.
Vass akkor a hvg.hu-nak azt mondta, megdolgozott a jutalomért, rengeteg forrást, pályázati pénzt és az ipari parkba befektetőt „szerzett”. Arra is hivatkozott, hogy az önkormányzatnál mindenki más is kap jutalmat – igaz, csak egyhavit –, és a megszorítások ellenére erre van fedezet, amúgy pedig
előre megígérte, hogy a bónusz „nagy részét” jótékony célra fordítja majd: két horgászegyesületet és két egyházat tervezett belőle támogatni.
Hatmilliós jutalmat kap Fót fideszes polgármestere, de szerinte a megszorítások mellett is jut rá
Hathavi fizetésének megfelelő jutalmat kaphat idén is Fót fideszes polgármestere. Vass György a hvg.hu-nak azt mondta, a spórolás mellett is van közel 6 milliója erre a városnak, ő megdolgozott érte, más is fog kapni - bár kevesebbet -, amúgy meg a pénz nagy részét úgyis eljótékonykodja.
Végül tehát a mintegy 6 milliós összeg megtartani tervezett kisebb részéről is le kell mondania a polgármesternek, aki tavaly is kapott hathavi jutalmat, a különbség csak annyi, hogy tavaly Gulyás Gergely nem helytelenítette ezt – nyilvánosan legalábbis biztosan nem.
Nem Vass jutalma az egyetlen, amelyről véleményt mondott Gulyás, aki a kormányinfón neki feltett kérdés alapján ugyanígy nem tartja helyénvalónak egy másik fideszes politikus, Dézsi Csaba András győri polgármester 5,2 milliós jubileumi jutalmát sem – erről Dézsi közben jogi állásfoglalást kért.
Dézsi az 5 milliós jutalomról: „Felveszem, mert jár. Vagy vegyek mindenkinek 5 gombóc fagyit?"
Győr fideszes polgármestere szerint igenis jár neki a 35 éves jubileumi jutalom, de az 5,2 milliós összeget nem ő kérte magának, hanem a jegyző. Viszont, ha már jár, lemondani sem akar róla - mondta a hvg.hu-nak Dézsi Csaba András. „Adjam vissza, vagy vegyek belőle mindenkinek 5 gombóc fagyit?" - kérdezte. | Mégsem kap hathavi jutalmat Fót fideszes polgármestere, ő maga vetette le napirendről a javaslatot | Nem is került végül a fóti képviselő-testület elé Vass György fideszes polgármester jutalmazása. A mintegy 6 milliós jutalmat kezdetben megérdemeltnek, indokoltnak tartó polgármester sem erőltette már a dolgot, miután Gulyás Gergely miniszter helytelenítette a magas bónusz kiadását. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221117_Jutalom_Fot_fideszes_polgarmester_visszavonas | 2022-11-17 13:12:00 | true | null | null | HVG |
Egy 1,2 milliárdos megrendelést behúzott még a Századvég a Palkovics vezette minisztériumtól
A bevándorlással kapcsolatos társadalmi kérdéseket kell szondázniuk több országban.
Hétfőn jelentették be Palkovics László távozását a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) éléről, aki az uniós hivatalos közbeszerzési értesítő szerint a lemondása előtt újabb, 1,2 milliárdos - verseny nélküli - szerződést kötött a Századvéggel arra, hogy szondáztassák európai országok közvéleményét többek közt a bevándorlásról – írja Facebook-oldalán a K-Monitor, amely kiszúrta az eljárás eredményhirdetését.
Az oldal megjegyzi, hogy az ipari minisztérium és elődje (ITM) tízmilliárdos nagyságrendben szerződött az elmúlt években a kormány a Századvéggel, amely a hírek szerint 50 ezer forintos óradíjért dolgozik és nem először kíváncsi a belga, koszovói és moldovai emberek véleményére.
Átalakul a kormány, Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz - élőben a hvg.hu-n!
12:15-re rendkívüli sajtótájékoztatót hirdetett a Karmelita kolostorba Gulyás Gergely, élőben jelentkezünk a kormány rezidenciájáról.
2022. augusztus. 27. 19:30 hvg.hu Itthon
Lázár János érzékletes példát hozott arra, miért vette be Orbán a kormányba
Tégláról téglára címmel zajlott beszélgetés a jobboldali szellemű Tranzit fesztiválon Lázár János építési és beruházási miniszterrel. A többször is stand-up comedyvé fajuló eseményen Lázár beszélt a politikai szerepvállalásáról, a minisztériuma munkájáról, a hazai vállalatok előnybe hozásáról, és a Magyarországot érintő nehéz évekről is. Emelte a tétet a kokainozó brüsszeliekkel, de mi szerinte a kormány legnagyobb kudarca?
2022. július. 22. 15:50 hvg.hu Kult
L. Simon László a Századvég kutatásáról: Ez egy vaskos öncsalás
A NER-es kultúrpolitika három nagyágyúja beszélgetett a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A Nemzeti Múzeum igazgatója a rezsiproblémákról, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője a jobboldali művészek elvárásairól, a kultúráért felelős államtitkár pedig a nemzetközi kultúrharc állásáról beszélt. | Egy 1,2 milliárdos megrendelést behúzott még a Századvég a Palkovics vezette minisztériumtól | A bevándorlással kapcsolatos társadalmi kérdéseket kell szondázniuk több országban.
Hétfőn jelentették be Palkovics László távozását a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) éléről, aki az uniós hivatalos közbeszerzési értesítő szerint a lemondása előtt újabb, 1,2 milliárdos - verseny nélküli - szerződést kötött a Századvéggel arra, hogy szondáztassák európai országok közvéleményét többek közt a bevándorlásról | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221114_Szazadveg_Palkovics_kozbeszerzes_miniszteriumtol | 2022-11-14 18:54:00 | true | null | null | HVG |
Összesen 107 milliárd forint kiadása volt 2021-ben a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának, ez több, mint kétszerese a költségvetésbe a tárcához eredetileg betervezett 51 milliárd forintnak – derül ki a 2021-es büdzsé tényleges teljesülését bemutató zárszámadásból.
A költségtúllépéseket a Rogán-minisztérium és az alá tartozó intézmények nagyrészt nem saját hatáskörben követték el, az előirányzatokat jogszabályi felhatalmazás alapján végrehajtott átcsoportosítások módosították főként a maradványalapból, a „gazdaság-újraindítási” alapból és a „rendkívüli kormányzati intézkedések” névre keresztelt tartalékból. Az átcsoportosítások nem jártak a költségvetési törvény módosításával, ami az országgyűlés hatásköre – ebben a cikkben is írtunk róla, miért probléma, hogy a kormány saját hatáskörben szinte korlátlanul eltérhet a költségvetési törvénytől.
A Kabinetiroda alá tartozik a kormányzati „kommunikáció”, a költségek egyértelműen itt szálltak el a leginkább: 24 milliárd forint helyett 54 milliárd ment el, ami önmagában 30 milliárd forintos előirányzat-túllépés.
A Kabinetiroda saját állítása szerint arra törekszik, hogy folyamatosan tájékoztassa a magyar állampolgárokat az őket érintő kormányzati döntésekről.
„Az MK kiemelt feladata a nemzeti konzultációk lebonyolítása is. 2021. év februárjában indult el egy online konzultáció, amelyben a magyar állampolgárok elmondhatták a véleményüket arról, hogy melyek azok a járvánnyal összefüggő intézkedések, amelyeket az ország újraindítása érdekében a leginkább támogatnának. 2021. év nyarán került sor a járvány utáni életről szóló nemzeti konzultációra. Ebben a magyar állampolgárok állást foglalhattak arról, hogy a Kormány hogyan erősítse meg Magyarországot annak érdekében, hogy hazánk meg tudjon felelni a koronavírus-járvány utáni, megváltozott világ kihívásainak.”
A valóság a fentiekkel szemben az, hogy a kormányzati „kommunikációs” kampányokat nagyrészt jóindulattal sem lehet lakossági tájékoztatásnak tekinteni, a plakátok, reklámszpotok stb. információtartalma nulla vagy minimális, legjobb esetben a kormány/párt véleményeit tükrözik, inkább csak politikai üzenetek továbbítására alkalmasak, vagyis propagandát testesítenek meg. A nemzeti konzultációknak semmiféle jogi következményük nincs, a visszaküldött válaszok feldolgozása teljesen ellenőrizetlen, a feltett kérdések és a felkínált válaszok pedig enyhén szólva irányítottak, sugalmazók. Cserébe a konzultációk jó drágák, a Kabinetiroda által közzétett adatok szerint a 2021-esek közül a nyitásról szóló 5,8 milliárd forintba került, a járvány utánról szóló 6,2 milliárd forintba.
Eközben a kormány/párt 2010 óta a jogkövetkezményekkel járó népszavazás intézményét alig alkalmazza. Összesen kettő volt, egy a kötelező menekültkvóták kapcsán 2016-ban, 2022-ben pedig egy „gyermekvédelminek” nevezett kérdésekről. Mindkettő érvénytelen lett, különösen a 2022-es kérdések inkább a konzultációs kérdések színvonalán mozogtak. Például meglehetősen fölöslegesnek tűnt a nemváltó műtétek kiskorúak felé történő népszerűsítéséről népszavazást tartani, adva, hogy ilyen népszerűsítéssel semmiféle intézményes szereplő nem foglalkozott (és nem is szándékozott foglalkozni) Magyarországon, kiskorúakon amúgy sem lehet ilyen beavatkozásokat végrehajtani, továbbá a kiskorúak számára bemutatható tartalmak amúgy is erősen szabályozottak és ellenőrzöttek.
A Kabinetiroda nemcsak a „kommunikációval” lépte túl a törvényi előirányzatokat. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MKÜ) számára egy forint sem volt betervezve a Kabinetirodában – végül 17 milliárd forintot költött rá. A Kabinetiroda a turisztikai tárhelyszolgáltató rendszer kiépítését és a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő fejlesztését nevesíti, mint az MTÜ-höz tartozó feladatot az alapvető működésen túl. Az MTÜ alá tartozó vállalkozásokra a Kabinetirodán keresztül elment további 1,2 milliárd forint, egyebek mellett gyógyfürdő-fejlesztésekre.
Szintén jelentős kiadástúllépés jött össze az állami digitális beszerzéseinek irányítójánál, a Digitális Kormányzati Ügynökségnél (DKÜ). Ahhoz képest, hogy törvényileg nulla forint volt betervezve a DKÜ-re a Kabinetirodához, a kiadás végül megközelítette a 13 milliárd forintot. 8,9 milliárdot költöttek a DKÜ alá tartozó cégekre tőkeemelések formájában, ebből 5,5 milliárd a Datrak (Digitális Adattranzakciós Központ) – ez egy digitalizációs állami háttérintézmény Üvegkapu informatikai rendszerére. 2,8 milliárd forintot vitt el a DKÜ-cégek támogatása, elsősorban Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. e-közigazgatással, informatikával, valamint infókommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztési programok keretében megvalósuló projektjei. | Rogán Antal kétszer annyi pénzt „kommunikált” el, mint amennyit törvényileg kapott | A költségvetési törvényhez képest 30 milliárd forinttal többet, összesen 54 milliárdot emésztett fel a kormányzati „tájékoztatás” és a néppel folytatott „konzultálás”. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20221114_Rogan_Antal_ketszer_annyi_penzt_kommunikalt_el_mint_terveztek | 2022-11-14 15:30:00 | true | null | null | HVG |
Kiszivárgott hírek szerint az önkormányzati választások után újra napirenden lehet a kisiskolák bezárása, amelyről évtizedek óta elő-előkerülnek tervek, de gyorsan meg is fúrja ezeket a politika. Pedig tankerületi szinten átgondolva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve akár még javíthatna is az oktatás minőségén.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: NERekmegőrző, kegyelmesasszony, végjáték, ellenterv, spórolj.
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a proaktív (azaz előre, hosszú távban gondolkodó) pénzügyi döntések és elképzelések hatással lehetnek-e az egészségre és a halálozás kockázatára. | Fidesz-közelbe került a fővárosi Vörösmarty téri karácsonyi vásár | A kormánypártok a főváros helyett a fideszes belvárosi önkormányzat tulajdonába adták a közteret, ezért lett új üzemeltetője az éppen ma megnyílt rendezvénynek. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202246_avb_rendezvenyszervezo_bekebelezett_karacsonyi_vasarok | 2022-11-18 13:20:00 | true | null | null | HVG360 |
1,7 millió forint – ennyi motivációs elismerést kapott a Klebelsberg Központ (KK) vezetője, Hajnal Gabriella a tavalyi év végén, az intézmény ezt a „saját költségvetésében keletkezett bérmegtakarítás” terhére fizette kineki.
Csütörtökön Hajnal Gabriella közleményben fenyegette meg jogi lépések kilátásba helyezésével Tóth Endre momentumos országgyűlési képviselőt, aki ennek ellenére péntek reggel nyilvánosságra hozta a KK első emberének jutalmazását a Facebookon. Az ellenzéki párt oktatáspolitikusa csütörtöktől folyamatosan osztja meg a nyilvánossággal azokat az adatokat, amelyek arról számolnak be, hogy – a tanárokkal ellentétben – a Klebelsberg Központ és a tankerületek vezetői mekkora jutalmakat vihettek haza tavaly karácsony előtt.
Friss Facebook-bejegyzésében Tóth azt írta: „Az elnök asszony (Hajnal Gabriella - a szerk.) nagyon nem boldog, hogy ez most kiderül. Sőt, szerinte ezt nem is szabadna publikálni. Tegnap el is küldte a fenyegető közleményét, hátha visszariadok a megosztástól. De ez a húzás nem jött be.”
A Momentum parlamenti képviselője szerint közérdekű adatokról van szó, így a nyilvánosság elől nem lehet eltakargatni. Majd arra emlékeztetett, hogy az elmúlt tíz hónapban szinte mindent megtett a KK és az ország területén működő hatvan tankerületi központ, hogy kamu indokokkal húzzák az időt.
Ahogy a Narancs.hu is többször megírta, a tankerületi központok álságos módon arra hivatkoztak, hogy az „adatkérés határidőben való megválaszolása veszélyezteti a veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladataik ellátását.” Mindezt akkor, amikor nem volt online oktatás és érdemi járványügyi védőintézkedés sem.
Friss posztjában Tóth Endre hozzátette: senki nem kifogásolná az oktatásirányításban kiosztott jutalmakat, ha tisztességesen keresnének a pedagógusok, ha nem lenne óriási tanárhiány, ha nem a szülőknek kellene alapvető cikkeket megvásárolni az iskolába, ha lenne pedagógiai szabadsága a tanároknak és ha javulnának a magyar diákok PISA teszteredményei. Ám erről szó sincs.
„A legszebb az egészben, hogy nem is Hajnal Gabriella kapta a legmagasabb jutalmat. Nála jóval magasabb összegek is hullottak tankerületi igazgatók pénztárcáiba. Na de erről majd vasárnap bővebben” – fejezi be pénteki posztját Tóth Endre. | Több mint 1,5 millió forint jutalmat kapott tavaly a Klebelsberg Központ vezetője | Tóth Endre, a Momentum politikusa Hajnal Gabriella fenyegető levele ellenére hozta nyilvánosságra az információt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tobb-mint-15-millio-forint-jutalmat-kapott-tavaly-a-klebelsberg-kozpont-vezetoje-254062 | 2022-11-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
E hat telek közös jellemzője: a 47 hektáros Balaton-parti komplexum NER-közeli tulajdonosai úgy parcellázták ki, hogy valamennyi a partig ér, elvéve azt a sétányt, ami eddig közforgalmú volt, amit tehát eddig bárki, a helyiek is szabadon használhatták. A világosiakat-aligaiakat tulajdonképpen ezzel „kompenzálták” a Club Aliga akkori tulajdonosai 2013-ban, amikor településrendezési szerződést kötöttek az önkormányzattal: abból a 10 hektárból, amit nem tulajdonba, hanem csak hosszú távú vagyonkezelésbe kaptak, utakat és parti hozzáférést biztosítottak a helyieknek, akiket még a Rákosi-éra fosztott meg a Balaton-partjuktól azzal, hogy a valahai Balatonaliga központját kisajátították pártüdülő céljára. A történettel számos cikkben foglalkozott a Narancs.hu.
A köz számára a Balaton-törvény előírásai szerint is kötelezően biztosítandó szabad parti sétány földhivatali bejegyzése azonban az elmúlt kilenc év során nem történt meg. A 47 hektárt birtokló Pro-Mot Kft.-ben időközben tulajdonosváltás történt, NER-közeli befektetők kerültek körön belülre (előbb a Mészáros-Tiborcz kettős, jelenleg a Bayer Property, ügyvezető: Balázs Attila ), majd ezzel egyidőben a Club Aliga-fejlesztést a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. Ehhez több milliárd forintos turisztikai támogatást is „hozzácsaptak”, s mivel a kiemelő kormányhatározatba feketén-fehéren azt írták bele, hogy a területen „parti sétány, közhasználat céljára szolgáló terület nem alakítható ki, illetve nem áll fenn”, az új tulajdonosok bátran belevághattak a parcellázásba és az így kialakuló, partig érő telkek értékesítésébe. Hiszen az idézett rendelkezés úgy is lefordítható: nemcsak hogy nem lehet parti sétány a Club Aligában, de valójában nincs is.
500 milliós telkek
Korábbi cikkeinkben többször foglalkoztunk azzal, hogy a helyiek, leginkább is az Aligai Fürdőegyesület azonban nagyon is valóságosnak tartja a Balaton-parti sétányt, ám amint az a pénteki ülésen kiderült: sem a civil szervezet, sem a helyi képviselő-testület nem tudja megakadályozni az 540 méteres vízparti szakasz végleges elveszítését. Egyelőre ugyan még csak hat újonnan kialakított telekkel kapcsolatban kérte a Pro-Mot a testület állásfoglalását, hogy az önkormányzat élni kíván-e elővásárlási jogával, de várhatóan rövid időn belül valamennyi ingatlanra vevőt találnak és magánvillák épülhetnek. Az önkormányzatnak ugyanis nincs anyagi lehetősége arra, hogy megvegye az egyenként közel 500 millió forintért kínált telkeket.
A pénteki ülésen a balatonvilágosi testület mind a hat jelenlévő tagja egységesen tartózkodott, vagyis nem foglaltak állást. Ez, ahogyan Boda Zsuzsanna jegyző is elmondta, nem befolyásolja az említett ingatlanok földhivatali tulajdonbejegyzését.
Mivel az önkormányzat nem él elővásárlási jogával, szabad „préda” az aligai Balaton-part.
Ahogyan Bukovszki András képviselő, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke mondta, „Rákosi alatt még »csak« államosították a partunkat, most veszítjük el örök időkre”.
A korábban két pártra szakadt világosi képviselő-testület a tartózkodás kérdésében egységes volt. A végére tehát hosszú viták után egy platformra kerültek. Hanga László fogalmazta meg az ülésen, hogy „ha bármikor a jövőben előkerül a téma, akkor ne tűnjön úgy, hogy önként, dalolva mondtunk le a partunkról”.
A polgármester belelendült
De lehet-e még fordulat ebben az évek óta húzódó történetben? Legfeljebb akkor, ha a november 21-i határidőig (eddig kell nyilatkoznia az önkormányzatnak a telkek megvásárlásáról, ám a pénteki ülésen tehát nem született állásfoglalás; ezután a másodlagos elővásárlási joggal bíró állam is nyilatkozhat, hogy a félmilliárdos telekáron vevő az ingatlanokra) közbe nem lép Lázár János vagy Orbán Viktor. Takács Károly balatonvilágosi polgármester (független) ugyanis a miniszternek és a miniszterelnöknek is megírta a napokban (ezek szerint egyetértve azzal, amit az Aligai Fürdőegyesület szorgalmazott először): ők ugyan nem tudnak élni jogukkal, hiába szeretnének, az állam azonban ezt megtehetné, így biztosítva a helyi polgároknak a szabad hozzáférést a Balaton partjához. Kérte továbbá a Club Aligát kiemelt beruházássá nyilvánító kormányhatározat hatályon kívül helyezését, arra hivatkozva, hogy a partig érő telkeken magánvillák épülnek, ami nem éppen turisztikai fejlesztés.
A polgármester nagyon belelendült a végére, hiszen előzőleg a Club Aliga tulajdonosaival is éles hangú levelezésbe bocsátkozott. Egyebek között megírta nekik, hogy az önkormányzat nevében a leendő telektulajdonosokat is tájékoztatta a vitás helyzetről, amire azt a választ kapta a Pro-Mottól: az efféle „partizánakcióktól” tartózkodjon, mert ha akadályozza az ingatlanértékesítést, az még a kártérítési felelősséget is felvetheti. A Pro-Mot ügyvezetője, Balázs Attila azt is nyomatékosította válaszlevelében: a parti sétány megnyitására irányuló önkormányzati igény a kormányrendelet miatt sem teljesíthető.
Marad tehát (legalábbis egyelőre) a helyiek strandhasználati lehetősége a Club Aligában. Egyelőre nem került napirendre az utak kérdése sem, amelyek ugyan ma még szintén közhasználatban vannak, de a sokat emlegetett kormányrendelet ugyancsak leszögezi: ahogyan parti sétány, úgy közút sem alakítható ki a területen. A két hónappal ezelőtti közmeghallgatáson ezzel kapcsolatban a Pro-Mot akkor megjelent képviselői már előrebocsátották: „átmenő forgalmat” nem szeretnének a Club Aliga útjain.
Azt pedig még bő egy évvel ezelőtt, egy akkori lakossági tájékoztatón mondta a magát nyilván költőinek is, viccesnek is tartó, a fejlesztők által delegált moderátor, hogy „a gyertyák csonkig égnek, a telkek partig érnek”, de lám, látnoknak is bizonyult.
A gyertyák csonkig égtek. | Balatonvilágos és Aliga nem kíván asszisztálni Balaton-partja elvesztéséhez | A valaha önálló Balatonaligát magába foglaló település képviselő-testületének pénteken arról kellett volna döntenie, kíván-e élni vagy sem az önkormányzatot megillető elővásárlási jogával a Club Aligában kialakított hat telek tekintetében. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/balatonvilagos-es-aliga-nem-kivan-asszisztalni-balaton-partja-elvesztesehez-254088 | 2022-11-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2022.11.21. 08:20 2022.11.21. 09:26
A kispesti korrupciógyanús ügyek közül talán a kerületi Százszorszép Óvoda renoválásának története és körülményei a legárulkodóbb azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok milyen ügyeket vesznek górcső alá a kerületben. A projekt kapcsán 2019 óta nyomoz az NNI, a kivitelezést a XIX. kerületi botrányokban vastagon érintett Kránitz Krisztián alá tartozó kerületi vagyongazdálkodási szervezet bonyolította le, a nyertes pályázó pedig Kránitz spanyolországi szomszédja volt.
Három év telt azóta, hogy a Magyar Nemzet és a Hír TV nyilvánosságra hozta a kispesti hangfelvételeket, amelyeken Lackner Csaba akkori MSZP-s önkormányzati képviselő arról beszélt barátainak, hogy ő és párttársai milyen visszaéléseket követtek el az általuk irányított városrészben. – Aki a kerületi politikában nem keresi meg az évi 100 milliót, az hülye – mondta Lackner. Ugyanebben a beszélgetésben a módszert is körülírta: nem büdzséből veszik el a pénzt, azt külső vállalkozók segítségével csorgatják vissza.
A Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) számos feljelentés érkezett be 2019-ben és 2020-ban ezen ügyek kapcsán. Az egyik ilyen dokumentumcsomag a kispesti Százszorszép Óvoda felújításáról szól.
A fényképekkel, szakvéleménnyel és árajánlattal ellátott, hatósághoz beadott feljelentés felveti annak gyanúját, hogy a valós munkák és a papíron szereplők között több tízmillió forintos értékkülönbség lehetett.
Egymilliárd forint a Krinyón keresztül
– Tavaly felvettünk 1,2 milliárd forintnyi hitelt, de úgy, hogy nekünk 2017-ről volt majdnem 800 millió forint tartalékunk. Ez mind a Krinyón keresztül ment, senki nem sajnálta tőle – fogalmazott Lackner Csaba az elhíresült hangfelvételeken. A felek a hanganyag ezen részén Kránitz Krisztiánról beszélgettek, aki tudomásunk szerint a mai napig az MSZP politikusa, 2014 és 2019 között a párt önkormányzati képviselője volt Kispesten, egyszersmind az önkormányzat vagyonkezelő szervezetének igazgatója volt.
Kábítószeres, zűrös ügyek a baloldaliak körében
A baloldali politikusok többsége nem véletlenül lehet híve a drogliberalizációnak.
Az előbb említett egymilliárd forintból jutott a Táncsics Mihály utcai kispesti Százszorszép Óvoda felújítására is, amelyet a 2019-es választási kampányra időzítettek. A munkálatok 2019 júniusának elején kezdődtek, és azon év nyarán fejeződtek be, ősszel pedig birtokba vehették az intézményt a gyermekek és az óvodapedagógusok. A projektet az akkoriban Kránitz Krisztián által vezetett kispesti Vagyonkezelő Műszaki Szervezet írta ki.
Az óvoda ügyéről Dódity Gabriella fővárosi képviselő posztolt a Facebookon. A
kispesti Fidesz–KDNP korábbi frakcióvezetője 2017-ben és 2018-ban több óvodát személyesen bejárt, így a korábbi képek is segítségére voltak abban, hogy képviselőtársaival feltárja a szóban forgó Százszorszép Óvoda kivitelezésének hiányosságait.
A nyertes ajánlat
Az óvoda renoválásának munkálatait a kispesti MSZP-s vezetésű önkormányzat udvari beszállítójának tartott cég nyerte el bruttó 180 millió forintért. A Pemárk Kft. számos ingatlant újított fel a 2019-es választás előtt a kerületben, köztük több olyan gyanús projektben is részt vett is, amely kísértetiesen hasonlít az alábbiakban bemutatott építkezésre.
A cég akkori ügyvezetője, Lakatos József nemcsak üzleti ügyekben kapcsolható Kránitz Krisztiánhoz. A vállalkozó ugyanabban a spanyolországi lakóparkban vett ingatlant Alicantéban, ahol Kránitz Krisztián nyaralója is található.
A közbeszerzés már eleve gyanús volt, ugyanis a Lakatos család rögtön három cégét is indította azon: a Pemárk Kft. mellett a szintén családi érdekeltségben lévő Lamipet Team Kft. és IMMO Szervíz Szolgáltató és Épületkezelő Kft. is adott be ajánlatot. Így aligha volt kérdéses, hogy ki fog nyerni, a pályázaton induló öt cég közül. Az már csak hab a tortán, hogy érvénytelen ajánlat miatt az IMMO-t kizárták végül. Az öt cég szinte pontosan ugyanolyan árat ajánlott a munkákra, a legdrágább ajánlat nettó 142,1 millió forint, míg a legolcsóbb nettó 141,6 millió forint volt. A munka a teljes óvodafelújításról szólt: az udvari játékok alatti gumiburkolat, az udvari kerítés cseréje és az óvoda teljes belső rendbetétele szerepelt benne.
A harmincmilliós kerítés
A Google Street View régi fotóin is látszik például egy fatörzs, amely belenőtt a kerítésbe, ám ezt a felújítás során sem távolították el, ami pontosan megmutatja, hogy milyen munkát végzett a Pemárk Kft. Az pedig szabad szemmel is megállapítható, hogy
a kerítéselemeket nem cserélték ki, csupán a régi rácsokat mázolták át. Mindez azért probléma, mert ezeket a munkákat tudomásunk szerint kifizette az önkormányzat a vállalkozónak.
A kerítés lábazata az egyik szakaszon hungarocellből készült, amelyre egy vékony betonréteget kentek, ami az átadás után azonnal elkezdett szétmállani. A kerítésfelújítást bruttó 30 millió forintért végezték el, amit a teljesítési igazolások szerint ki is fizetett az önkormányzat.
A Lackner-módszert kellene követnie Márki-Zaynak
Egy újabb, föléje tornyosuló problémával kell megküzdenie Márki-Zay Péternek, amelynek megoldása lehetetlen feladatnak tűnik számára.
Lapunk úgy tudja: az NNI-hez érkezett feljelentésben szerepel egy árajánlat egy másik, komolyan vehető építőipari cégtől, akiktől ugyanazon munkák árazását kérték, mint amelyeket Lakatos József és a Pemárk is elvégzett.
A gazdasági társaság kalkulációja szerint a 2019. október végi árszintek alapján, harminc százalékos haszonkulccsal számolva a kerítésfelújítás bruttó 13 millió forintba került volna a Pemárk Kft.-nek kifizetett bruttó 30 millió helyett.
Hiányzó tételek
A közbeszerzés során nemcsak az esetenként silány munka szúr szemet, hanem az is, hogy olyan tételeket is elszámoltak, amelyeket a helyszínt bejárók nem találtak, és előfordulhat, hogy csak „papíron” léteznek.
Az udvaron elvileg kellene lennie egy 35 négyzetméteres „piramiskővel kirakott támfalnak”, ám ennek nyomát nem találták. Ez a tétel több mint kétmillió forintot kóstál. A Pemárk Kft. felszámolt közel két és fél millió forintot arra, hogy fa védőrácsokat rakjanak a radiátorokra, ám ezeket azóta sem szerelték fel.
A beszerzésben 11 gáztűzhely szerepelt, a helyszínen viszont a szemle során azzal szembesült a korábbi frakcióvezető, hogy a gázt kikötötték, villanytűzhelyen melegítették az ételt. Az eredetileg közel bruttó 2,8 millió forintos ipari mosogatógép helyett egy olyat helyeztek el a konyhában, amelynek értéke 2019-ben ennek a negyede volt.
Számos olyan további tétel van, amiből a beszerzésben szereplő márkájú és értékű áru helyett olcsóbbat szereztek be: WC-tartályok, mosó- és szárítógépek, szappanadagolók, tükrök és sajnos még sorolhatnánk. Olyan is előfordult, hogy az eredetileg előírt eszköz helyett kisebbet építettek be, például a mosdókagylóknál.
Összességében a feljelentésben szereplő, árajánlatot adó építőipari cég bruttó 117 millió forintért végezte volna el a teljes renoválást, míg Lakatos Józsefnek és a Pemárknak mindez bruttó 180 millió forintért sikerült.
A Nemzeti Nyomozó Iroda költségvetési csalás, vesztegetés, okirat-hamisítás és más gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt folytat nyomozást, lapunk tudomása szerint legalább 22 önkormányzati beruházás és adásvétel érintett a vizsgálatokban.
2020-ban a botrányok hatására a vagyonkezelőt ugyan bezárták és egy nagyobb szervezetbe integrálták feladatait, ez lett a Gazdasági Ellátó Szervezet, ám Kránitz Krisztián ennek az intézménynek a második embere lett.
Zugló, Kispest, Városháza (stb.): így lopja szét a baloldal Budapestet
Gajda, Lackner, Kránitz, Karácsony! Vigyázó szemeitek Horváth Csabára vessétek!
Borítókép: a felújított intézmény – a valós munkák és a papíron szereplők között jelentős értékkülönbség lehetett (Fotó: Mirkó István)
óvoda
felújítás
Kránitz Krisztián
kispesti korrupciós botrány
KRINYÓ | Ha lopni akarnának egy óvodafelújításból, pont így tennék | A kispesti korrupciógyanús ügyek közül talán a kerületi Százszorszép Óvoda renoválásának története és körülményei a legárulkodóbb azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok milyen ügyeket vesznek górcső alá a kerületben. A projekt kapcsán 2019 óta nyomoz az NNI, a kivitelezést a XIX. kerületi botrányokban vastagon érintett Kránitz Krisztián alá tartozó kerületi vagyongazdálkodási szervezet bonyolította le, a nyertes pályázó pedig Kránitz spanyolországi szomszédja volt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/ha-lopni-akarnanak-egy-ovodafelujitasbol-pont-igy-tennek | 2022-11-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Mészáros Lőrinc kizárólagos tulajdonába tartozó V-Híd Zrt. építheti meg a Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez, vagyis a leendő BMW-gyárhoz tartozó vasútépítés két újabb projektjét – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő hétfői számából. A kétrészes tenderen összességében 13 milliárd forint elköltéséről döntött a kormányzati irányítású Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). Egy pénteki hirdetmény értelmében ugyancsak a V-Híd valósíthatja meg a Balmazújvárosig húzódó vasútvonal fejlesztését, korszerűsítését.
A Macs Ipari Park Terminál fejlesztése az eredetileg becsült 658,5 millió forint helyett 2 milliárd 31 millió forintba, míg a Fatér állomás fejlesztése nevű projekt a becsült 8 milliárd 620 millió forint helyett 10 milliárd 856 millió forintba fog kerülni. Ennél is zsírosabb a Macs–Balmazújváros közti szakasz korszerűsítése, melynek ára a tervezett 25 milliárd forintról emelkedett csaknem 35,5 milliárd forintra.
Így a közvetlenül Mészáros Lőrinc tulajdonában álló vállalkozás néhány nap alatt több mint 48 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el.
A közbeszerzési eljáráson a felcsúti milliárdos cége mellett a Swietelsky és a Strabag is megmérette magát, sikertelenül, míg a balmazújvárosi vonalra kiírt tenderen a vesztesek között található a Strabag és a Swietelsky mellett a Subterra-Raab Kft., Dömper Kft. és Pannon-Doprastav Kft. alkotta SDD Konzorcium, az Inter Mobility Kft., sőt Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak Homlok Építőipari Kft.-je is.
A debreceni gigaberuházást 2018 közepén jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Akkor úgy becsülték, 2023 körül indulhat a termelés az üzemben.
A beruházás elnyerésére több európai város is pályázott, a bajor autógyár azonban az alföldi magyar nagyvárost választotta a számára kedvezőbb adókörnyezet mellett például a jóval gyengébb szakszervezeti érdekérvényesítő képesség miatt.
A fejlesztés összértéke várhatóan eléri az egymilliárd eurót, amihez a kormányzat szinte azonnal 12,3 milliárd forintos támogatást adott. Szijjártó Péter ekkor jelentette be, a zöldmezős gigaberuházáshoz vadonatúj infrastruktúrát is kiépítenek, ennek része a mostani vasúti fejlesztés is.
A terület előkészítésére kiírt közbeszerzési eljárást a Garancsi István nevével fémjelzett Market Zrt. nyerte el 22,29 milliárd forintért, akik 2019 márciusában kötötték meg a szerződést a debreceni önkormányzattal. Tájékoztatásuk szerint
„az ipari terület kialakítására fordított, a közbeszerzési eljárás alapján kialakult költség részét képezi az eladási árnak”.
A gyárépítés 2019 szeptemberében kezdődhetett meg, amikor aláírták az infrastrukturálisan előkészített terület adásvételi szerződését. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter akkor azt közölte,
„a kormány 130 milliárd forinttal járult hozzá a gyárnak is helyet adó debreceni észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra kialakításához, további 35 milliárdot pedig a debreceni oktatási rendszer fejlesztésére fordítanak annak érdekében, hogy hosszú távon szakképzett munkaerőt biztosíthassanak a városban működő cégeknek”.
A pandémia a beruházást is hátráltatta, így az alapkőletételre csak idén júniusban került sor, nemrégiben pedig az látott napvilágot, a gyárat az ottani konténervárosba költöztetett vendégmunkásokkal építteti a nyugati autógyár.
A BMW-gyár gyártósoráról várhatóan 2025-ben gördülnek le az első autók, a tervek szerint vegyesen fognak elektromos, hibrid, illetve robbanómotoros személygépkocsikat gyártani évi 150 ezer darabos mennyiségben. | Aligha meglepő, kinek a cége nyerte el a BMW-gyárhoz tartozó vasút megépítésére kiírt közbeszerzést | Néhány nap alatt több, a debreceni BMW-gyárhoz kapcsolódó közbeszerzési eljáráson is a Mészáros Lőrinc közvetlen tulajdonában álló V-Híd Zrt. diadalmaskodott. Az állam az egymilliárd eurós beruházás infrastrukturális kialakítását 130 milliárd forinttal támogatja, ebből a mostani csomag csaknem 50 milliárdot tesz ki. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/aligha-meglepo-kinek-a-cege-nyerte-el-a-bmw-gyarhoz-tartozo-vasut-megepitesere-kiirt-kozbeszerzest.html | 2022-11-14 15:55:00 | true | null | null | mfor.hu |
A külső kapuk után a belső ajtókat is fejlesztik a közmédia Kunigunda úti épületében. A műszaki leírást „magyarra lefordítva” az derült ki, hogy számos ajtó csak kártyával lesz nyitható, így akár az is ellenőrizhető, hogy ki, mikor és merre jár a létesítményben. Az MTVA mostanában sokat költ biztonsági és ellenőrzési beruházásokra: nemrég a külső kapukat cserélték le közel nettó félmilliárd forintért, majd aktivitást mérő alkalmazás kifejlesztésére kötöttek szerződést, hogy „megőrizzék a dolgozók produktivitását”.
Elektronikus beléptető rendszer bővítésére írt ki közbeszerzési eljárást a közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a fejlesztést az MTVA Gyártóbázis Kunigunda útja 64. szám alatti telephelyén végzik majd el. Az ajánlattételi határidő november 2-án járt le.
A beruházás során tervezik a jelenlegi beléptető rendszer vezetékes belépési pontjainak áthelyezését és bővítését, valamint az A, B, C irodaépületek helyiségeiben vezeték nélküli belépési pontok kialakítását. Itt összesen 570 db beléptető pontot (ajtót, kaput) alakítanak ki – ezek zárhatóak és felügyelhetőek lesznek.
Vagyis – az általunk megkérdezett szakember szerint – lehet majd tudni, hogy melyik kártyával vagy kóddal és mikor nyitották ki az adott belépési pontot.
Ez alkalmas lehet munkaidő-nyilvántartásra, de akár teljes kontrollra is.
A G és H épületben új vezetékes belépési pontokat hoznak létre. A G épületben korábban működött beléptető rendszer, amit azonban az új beléptető rendszer kialakításakor nem cseréltek le, így az épületbe történő belépés ellenőrzése jelenleg nem megoldott. De mint írják: „Az épület belépési pontjainak ellenőrzése és felügyelete miatt szükséges a bejáratok védelme”.
Most az épületben lévő 6 db belépési pontra (vagyis ajtóra) mindkét oldalról kártyaleolvasót szerelnek, kettőre pedig leolvasót az egyik oldalra és kilincset a másikr. – legalábbis a szakemberünk értelmezése szerint. Továbbá a H épületben is lesz olyan ajtó, ami mindkét irányból csak kártyával működik majd (az Archívum belső tér ajtaja).
Érdeklődtünk a közmédiánál, hogy miért van szükség a beruházásra, hány darab és milyen összegű ajánlat érkezett a megadott határidőig, illetve megvan-e a már a közbeszerzés nyertese. Megkeresésünkre azonban cikkünk megjelenésig nem érkezett válasz.
154 millióból tovább épül-szépül a közmédia Kunigunda úti épülete, és még fűtés is lesz | atlatszo.hu
Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért. Sőt, a közpénzből működő MTVA-nak még földgázra is futja.–
Nehezítik a bejutást
Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruházásokat, úgy tűnik, a 2022-ben 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának továbbra sem kell spórolnia. Szeptemberben arról számoltunk be, hogy a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért, előtte pedig arról, hogy 30 millióért keresnek fizető tapsolókat.
Sőt, a sok helyen már luxusnak számító fűtés is biztosítva lesz, miután – az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint – sikerült szerződést kötniük fölgázszolgáltatásra az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel nettó 42,49 Ft/MJ-os áron a 2022. október 1-től 2023. október 1-ig tartó időszakra.
Egyre jelentősebb összegeket költenek azonban a biztonságra, valamint a székházban dolgozók ellenőrzésére is.
Nemrég például nettó 463 millió forintért új, biztonságtechnikai kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba. „Az átalakítással érintett helyszíneken a meglévő forgóvillás átengedés helyett zsilipkapus átengedésre alkalmas kapuk”, valamint tolószárnyas automata üvegajtók lettek.
Erről még Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be, amikor megjelent a vonatkozó közbeszerzési kiírás.
Az új kapuk működéséről pedig Dávid Ferenc, a Tilos Rádió műsorkészítője, a Babilon Nyulai Kerékpáros Egyház vezetője, és a Kék Pont Alapítvány koordinátora tudósított idén októberben. Mint írta, „ ilyen komoly biztonsági beléptetőrendszert még nem láttam, pedig voltam pár böriben.”
Ezután beszámolt arról, hogy őrök csoportja fogadta, valamint „360 fokban forgó kamerák és különleges szenzorok”, illetve „nemesacél rácsok megszakítás nélkül” (…) a padlótól egészen az első emelet magasságáig”. A „fortress stílusú fogadótérből a regisztrációt követően csak a robbanásbiztos üveghenger alakú biztonsági zsilipeken keresztül lehet bejutni a székházba…”
Bejegyzését végül azzal zárta, hogy „kérdeztem az őröket, hogy mi a jó istentől félnek ennyire. az egyik azt mondta, hogy kérdezzem a vezetőséget, a másik azt, hogy 56-tól”.
Figyelik az egérmozgatást
A közelmúltban aztán kiderült, hogy a látogatók mellett a dolgozókat is szemmel tartják. November elején az RTL bukkant egy szerződésre, amely szerint az MTVA nettó 150 millió forint értékben kötött szerződést a Fornax ICT Kft. vezette konzorciummal egy aktivistást mérő alkalmazás kifejlesztésére, amely az alkalmazottak munkáltató által biztosított eszközein fut majd.
A lap azt írta, a közbeszerzési dokumentumok szerint minderre „a világjárvány miatt bekövetkezett megváltozott munkarendben a dolgozók produktivitásának megtartása, illetve a kollégák teljesítményének objektív mérése” miatt van szükség.
Az új rendszer képes lesz
az egérmozgatás észlelésére,
a felhasználó által használt alkalmazások észlelésére és azok aktív használati idejének naplózására,
a napi hálózati adatforgalom mérése,
a megnyitott weboldalak és azokon eltöltött idő logolására,
illetve az offline időszakok detektálására is.
„Az inaktív időszakok esetén az alkalmazás felhasználói értesítést küld, az erre adott reakció idejét pedig méri. Emellett kezelni fogja a szüneteket, szabadságokat és távolléteket is” – számolt be a részletekről az RTL.
A portál szerette volna megtudni, hogy milyen tapasztalatok alapján döntött úgy az állami média, hogy ekkora összeget szán az aktivitást mérő alkalmazásra, mérlegelték-e a jelenlegi gazdasági helyzetben a beruházás létjogosultságát, illetve hogy erről egyeztettek-e munkavállalóikkal. Levelükre azonban hozzánk hasonlóan ők sem kaptak választ.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök érkezik 2017. február 24-én a Kossuth Rádió stúdiójába, ahol interjút adott a 180 perc című műsorban. Mögötte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. MTI Fotó: Máthé Zoltán | Több mint 500 beléptető pontot alakítanak ki a közmédia Kunigunda úti székházában | A külső kapuk után a belső ajtókat is fejlesztik a közmédia Kunigunda úti épületében. A műszaki leírást „magyarra lefordítva” az derült ki, hogy számos ajtó csak kártyával lesz nyitható, így akár az is ellenőrizhető, hogy ki, mikor és merre jár a létesítményben. Az MTVA mostanában sokat költ biztonsági és ellenőrzési beruházásokra: nemrég a külső kapukat cserélték le közel nettó félmilliárd forintért, majd aktivitást mérő alkalmazás kifejlesztésére kötöttek szerződést, hogy „megőrizzék a dolgozók produktivitását”. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/14/tobb-mint-500-belepteto-pontot-alakitanak-ki-a-kozmedia-kunigunda-uti-szekhazaban/ | 2022-11-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A KRÉTA szülői felületén jött néhány rendszerüzenet az elmúlt hetekben. Arról azonban senki nem szólt semmit, hogy feltörték a rendszert, és a hekkerek hozzáférhettek a diákok, szülők, tanárok és intézmények minden adatához. A rendszert kötelező használni a közoktatásban, és az üzemeltető cég az elmúlt években 36 milliárd forint közpénzt zsebelt be a működtetéséért. A sikerhez talán annak is köze van, hogy a cégtulajdonos Fauszt Zoltán jóbarátja Palkovics Lászlónak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszter néhány napja történt lemondása hatással lesz-e az eKréta Zrt. állami megbízásaira.
A Telex írta meg, hogy szeptemberben hekkerek feltörték a közoktatásban használt KRÉTA rendszerét, és valamennyi diák, tanár és iskola összes adatához, továbbá az üzemeltető eKréta Zrt. egyéb adatbázisaihoz és belső kommunikációjához is hozzáfértek.
A hír már önmagában botrányos, hiszen rengeteg személyes adatról van szó (nevek, címek, elérhetőségek), köztük olyan érzékeny információk, mint egy-egy gyerek valamilyen esetleges tanulási nehézsége vagy egészségügyi problémája. Ezek pedig csak a KRÉTA rendszeréből – annak forráskódjával együtt – kerülhettek ki a hekkerekhez, akik emellett még számos egyéb dologhoz is hozzájutottak. Ebből némi ízelítőt, például egy belső levelet egy Telegram-csatornán publikáltak.
A szintén a Telex által bemutatott belső kommunikációból kiderül, hogy az oktatási szoftvert üzemeltető eKréta Zrt.-nél már szeptemberben észlelték a problémát, de először alábecsülték, aztán pedig próbáltak nem foglalkozni vele. Ebbe beletartozott az is, hogy igyekeztek a nyilvánosság elől eltitkolni. Nem szóltak se a szülőknek, se az iskoláknak, hogy hekkerekhez kerültek az adataik.
Ezt jelzi az is, hogy a KRÉTA szülőknek szóló felületén több rendszerüzenet jelent meg a képernyőn szeptemberben és októberben, de ebből kettő 1-1 „tervezett karbantartást” jelentett be, a harmadik pedig egy hibaüzenet volt. Hivatalos értesítés a hekkelésről nulla. Pedig illett volna.
Persze minek is fárasztották volna magukat ilyesmivel, hiszen egyértelműen a kormány bizalmát, támogatását és hátszelét élvezik. Ékes bizonyíték erre az is, hogy a rendszer feltörésével kapcsolatban egy kormánytag vagy egyéb befolyásos fideszes politikus sem nyilatkozott, pláne nem elítélően és/vagy felháborodottan.
A november 9-i Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az RTL kérdésére is csak annyit mondott, hogy vizsgálják a KRÉTA-rendszer feltörését, de egyelőre nem tudni, hol történt mulasztás, és hogy elkerülhető lett volna-e a hekkelés, vagy nem.
Ez a hozzáállás teljesen érthető annak fényében, hogy gyakorlatilag
a Fidesz tette kötelezővé a KRÉTA rendszert a közoktatásban, és az elmúlt években közel 40 milliárd forintot költöttek rá az adófizetők pénzéből.
Ahogy azt szeptemberben megírtuk, a KRÉTA szoftvert a felsőoktatásban használt oktatási rendszer, a Neptun működtetője, az SDA Informatika Zrt. fejlesztette le az államnak 2015-ben nettó 728 millió forintért. Ezután a 2016/2017-es tanévben az önként jelentkező iskolák tesztelhették, a 2018/2019-es tanévben viszont már minden állami fenntartású iskolában kötelező volt ezt használni.
Palkovics volt üzlettársának cégeihez dőlnek az állami megbízások, tízmilliárdokat költünk náluk oktatási informatikára | atlatszo.hu
A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi többmilliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.
Az új termékhez lett egy új cég is: az SDA Informatika Zrt.-ből kiválva 2016 májusában megalakult az eKréta Informatikai Zrt., amely azóta csak a közoktatásban használt szoftverrel és fejlesztéseivel foglalkozik. A cég állandó partnere a közoktatásért felelős KLIK, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal is. A közbeszerzési adatbázis alapján az eKréta Zrt. eddig összesen nettó 36,2 milliárd forint értékű közpénzes megbízást kapott a KRÉTA működtetéséért és fejlesztéséért.
A cég tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki 2000-től 2014-ig üzlettársa volt Palkovics Lászlónak,
akit akkor neveztek ki felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban Palkovics a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, 2018 májusa óta ő volt az innovációs és technológiai miniszter, a 2022 áprilisi választás után felálló új kormányban pedig Orbán Viktor miniszterelnök technológiai és ipari miniszterré nevezte ki.
Kettejük 14 évnyi üzleti kapcsolatát Hadházy Ákos tárta fel 2017-ben, Fauszt érdekeltségeihez pedig azóta is ömlik a közpénz. A KRÉTA rendszert üzemeltető eKréta Zrt. mellett ugyanis ott van a Neptunt működtető SDA Informatika Zrt., a közigazgatásban használt iratkezelő programot, a Poszeidont működtető SDA DMS Zrt., valamint a közlekedési e-learning tananyagokat fejlesztő E-Educatio Zrt. is. Ezek a vállalkozások is Fauszt Zoltán cégbirodalmának részei, és rendszeresen kapnak közpénzes megbízásokat.
Palkovics László néhány napja lemondott, mert nem tetszett neki, hogy elveszik a tárcájától az energiai területet és megalakul az Energiaminisztérium – így a technológiai és ipari minisztérium megszűnik, és a feladatait szétosztják más tárcák között. Az hamarosan kiderül, hogy Palkovics lemondása megtöri-e Fauszt cégeinek közpénzes sikerszériáját, vagy a szoftvereivel már annyira beágyazta magát az állam szövetébe, hogy a miniszteri barát nélkül is megtartják őket.
Címlapkép: Palkovics László technológiai és ipari miniszter beszédet mond a hulladékkezeléssel és -hasznosítással foglalkozó Saubermacher-Magyarország Kft. új telephelyének ünnepélyes átadásán Kecskemét Ballószög tanyán 2022. szeptember 15-én. (fotó: MTI/Bús Csaba, montázs: Átlátszó) | A Fidesz tette kötelezővé a feltört KRÉTA rendszert, amire közel 40 milliárd adóforintot költöttek | A KRÉTA szülői felületén jött néhány rendszerüzenet az elmúlt hetekben. Arról azonban senki nem szólt semmit, hogy feltörték a rendszert, és a hekkerek hozzáférhettek a diákok, szülők, tanárok és intézmények minden adatához. A rendszert kötelező használni a közoktatásban, és az üzemeltető cég az elmúlt években 36 milliárd forint közpénzt zsebelt be a működtetéséért. A sikerhez talán annak is köze van, hogy a cégtulajdonos Fauszt Zoltán jóbarátja Palkovics Lászlónak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a miniszter néhány napja történt lemondása hatással lesz-e az eKréta Zrt. állami megbízásaira. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/15/a-fidesz-tette-kotelezove-a-feltort-kreta-rendszert-amire-kozel-40-milliard-adoforintot-koltottek/ | 2022-11-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Szabó Rebeka, a Párbeszéd országgyűlési képviselője kérdezte meg, hogy mi a helyzet a fertőrákosi beruházással. Csepreghy Nándor, az Építési Minisztérium miniszterhelyettese válaszában azt közölte, hogy a projekt folytatásáról a „költségvetési helyzet normalizálódását követően” születhet döntés. Csepreghy válasza szerint a területet jelenleg a kivitelező, vagyis Mészáros Lőrinc egyik cége őrzi, ami várhatóan 2022. december 31-én vonul le a területről. Utána a minisztérium fog gondoskodni az őrzésről.
Július elején írtuk meg, hogy pénzhiány miatt eredménytelen lett a gigantikus turisztikai beruházásra kiírt közbeszerzés, aminek keretében 34 ezer négyzetmétert akartak beépíteni a fertőrákosi tóparton, Natura 2000 besorolású területen. Többek között motel, hotel, vitorlásklub, ökocentrum és sportközpont is épült volna a területen a tervek szerint.
A válság azonban közbeszólt: a kormány korábban bejelentette, hogy költségcsökkentési céllal több beruházást elhalasztanak – folyamatban lévőket nem állítanak le, de amit még nem kezdtek el fizikailag, azt nem is fogják. A Fertő tónál pedig épp ez volt a helyzet, hisz a kikötő és a területrendezés már elkészült, de az épületeknek még nem álltak neki.
A halasztásra kerülő beruházásokról Lázár János, az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) vezetője dönt, aki többnyire iskolák és utak építését vagy felújítását fújta le. Lázár augusztus végén a fideszes Tranzit Fesztiválon azt nyilatkozta, hogy addig már 270 projektről született döntés. Szeptember elején Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdésben kérte ki a lefújt projektek listáját, és erre Lázár helyettese, Csepreghy Nándor válaszul elküldött neki egy 10 oldalas felsorolást „megszüntetett beruházások” címmel.
Egyelőre nem épül semmi a Fertő tónál, mert nincs rá pénz | atlatszo.hu
Ez főleg azután tűnt egyre valószínűbbnek, hogy a kormány bejelentette, hogy költségcsökkentési céllal több beruházást elhalasztanak – folyamatban lévőket nem állítanak le, de amit még nem kezdtek el fizikailag, abba nem is vágnak bele. A Fertő tónál épp ez a helyzet, hisz a kikötő és a területrendezés megvan már, de az épületek még nem kezdtek el kinőni a földből.
Lázár listáján több egészségügyi és sportberuházás is szerepel, de a Fertő tavi gigaprojekt nem. Arról egyébként júliusban, az eredménytelenül zárult tender után azt is írta az ÉBM az RTL Klub Híradójának érdeklődésére, hogy nem csak spórolásból függesztették fel a beruházást, hanem felülvizsgálják és újratervezik.
Ezt erősítette az is, hogy az építési miniszter július végén a soproni polgármesternek írt levélben is csupán a kivitelezés átütemezéséről beszélt. Szeptember végén pedig személyesen is ellátogatott Fertőrákosra, ahol Kárpáti Bélával, a beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) vezetőjével tekintette meg a „fejlesztés” miatt legyalult tópartot. Bejegyzése végén kiemelte: „Amit elkezdtünk, befejezzük!”
Október végén Szabó Rebeka, a Párbeszéd országgyűlési képviselője három egyszerű kérdést tett fel írásban a Fertő tavi építkezéssel kapcsolatban a miniszternek:
„Mikor készülnek el a beruházás új tervei? A tervek szerint mikor folytatódhat az építkezés? A felülvizsgálat ideje alatt milyen cég és mennyi pénzért őrzi a területet?”
Lázár nevében a helyettese, Csepreghy Nándor válaszolt, aki rögtön levele elején kiemelte, hogy a minisztérium kiemelt figyelmet szentel a kérdésnek. Ezután egy rendkívül nyakatekert mondatot rittyentett Csepreghy arról, hogy „az év elején kitört háború” (semmi konkrétum, pláne nem Oroszország) és az „annak nyomán kialakult szankciós infláció” (klasszikus Fidesz-panel) számos negatív hatást hozott Magyarországnak, emiatt „a szükséges tartalékképzés” (vagyis spórolás, pénzhiány) miatt felfüggesztették a projekt tervezési és kivitelezési munkálatait is.
Arra a kérdésre, hogy mikor folytatódhat az építkezés, Lázár helyettese azt válaszolta, hogy „a beruházás folytatásáról kormányzati döntés a külső körülmények által nagyban befolyásolt költségvetési helyzet normalizálódását követően születhet”. Vagyis majd ha lesz rá pénz – de nem tudják, hogy ez mikor lesz.
Végül Csepreghy Nándor azt is közölte, hogy a projekthelyszín, a fertőrákosi tópart építési terület, melynek őrzéséről jelenleg külön díjazás nélkül a kivitelező gondoskodik a közbeszerzési eljárás nyomán megkötött szerződés alapján. Csepreghy levele szerint a kivitelező várhatóan 2022. december 31-én vonul le a területről, azután annak őrzéséről az Építési Minisztérium fog gondoskodni.
Mivel a Fertő tavi projekt kapcsán eddig egyetlen közbeszerzési eljárás zárult eredményesen, nem nehéz kitalálni, ki az a kivitelező, akiről Lázár János helyettese írt. Nem más, mint Mészáros Lőrinc fő építőipari cége, a Mészáros és Mészáros Zrt., ami még kft. korában nyerte el nettó 9,3 milliárd forintért a fertőrákosi mélyépítési feladatokat, amikbe többek között kikötő kialakítása, mederkotrás, víziközmű és partfalépítés tartozott.
Kezdődik a Fertő-tavi gigaprojekt: Mészáros Lőrinc cége vitorláskikötőt épít 9 milliárdért | atlatszo.hu
A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról.
Címlapkép: Lázár János építési miniszter és Kárpáti Béla, az SFTFN Zrt. vezérigazgatója a fertőrákosi tóparton 2022. szeptember 29-én. (fotó: Lázár János / Facebook) | A Fertő tavi beruházás területét szilveszterig a kivitelező, utána az állam fogja őrizni | Szabó Rebeka, a Párbeszéd országgyűlési képviselője kérdezte meg, hogy mi a helyzet a fertőrákosi beruházással. Csepreghy Nándor, az Építési Minisztérium miniszterhelyettese válaszában azt közölte, hogy a projekt folytatásáról a „költségvetési helyzet normalizálódását követően” születhet döntés. Csepreghy válasza szerint a területet jelenleg a kivitelező, vagyis Mészáros Lőrinc egyik cége őrzi, ami várhatóan 2022. december 31-én vonul le a területről. Utána a minisztérium fog gondoskodni az őrzésről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/10/a-ferto-tavi-beruhazas-teruletet-szilveszterig-a-kivitelezo-utana-az-allam-fogja-orizni/ | 2022-11-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Fertő tavi építkezésért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) csak tavaly 83 millió forint közpénzt költött jogi szolgáltatásra. Az állami cég szerződéslistáiból azonban kiderül, hogy eddig összesen 700 millió forint értékű megbízást adtak a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodának, melynek névadója 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja.
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a fertőrákosi partra álmodott turisztikai gigakomplexum kivitelezéséért felelős SFTFN tavalyi beszámolója szerint komoly perekben érintett a társaság. Egyrészt a cölöpházak lebontási költségeként 88 millió forintot szeretne behajtani a (volt) tulajdonosokon, másrészt az állami céget is perlik 262,7 millió forintra – vélhetően a lebontott cölöpházak tulajdonosai akarnak kártérítést kapni az ingatlanjaikért.
Ahogy a neve is mutatja, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. feladata a térség idegenforgalmmal kapcsolatos fejlesztési feladatainak koordinálása. Ezek közül a legismertebb a Fertő tavi beruházás, de a céghez tartozik még többek között a soproni Lővérekben megvalósuló konferenciaközpont építése, továbbá a Sopron környéki bor-, gasztro- és kerékpáros, valamint az aktív (kirándulós) turizmus fejlesztése is.
Működési sajátosságaikat a cég 2021-es mérlegéhez készített kiegészítő mellékletben úgy fogalmazták meg, hogy „a Társaság bevétele alapvetően költségvetési, illetve Uniós forrásból származik”. Ilyenekből „egyéb bevétel” címszóval a 2021-es beszámolóban összesen 404,5 millió forintot tüntettek fel, ebből 216,3 millió a „Fertő tó és környezetének fejlesztése” nevű sorban szerepel.
„Egyéb ki nem emelt bevétel” címszóval szerepel még az SFTFN beszámolójában 14,3 millió forint, ami a dokumentum szerint a – nem részletezett – kártérítésként befolyt összeg.
Drága a reklám és az ügyvéd
Összes bevételük tehát nagyjából 423 millió forint volt, a költségeik pedig a dokumentum szerint közel 420 millióra rúgtak.
A legnagyobb kiadási tételt a 198,5 milliós „anyag jellegű költségek” jelentették, amiből 178,9 millió forint az igénybe vett szolgáltatásokra ment el. Itt kezd érdekes lenni a sok táblázat, ugyanis a következőből kiderül ezeknek a szolgáltatásoknak a részletezése. Gépjárműbérlésre 10 milliót, üzemanyagra 4 milliót, rezsire 1 milliót, informatikára 5,7 milliót,
reklámra 56,8 milliót, jogi szolgáltatásra pedig 83,2 milliót költött a cég tavaly.
Azt nem fejtették ki, hogy az utóbbi pontosan mit takar, de az SFTFN honlapján közzétett szerződéslistából kiderül néhány részlet.
Például, hogy az állami cég 2021-ben tavaly 4 évre szóló megállapodást kötött a Dr. Tamási Ügyvédi Irodával. A szerződés 2021. november közepétől 2025. november közepéig szól, ezalatt az ügyvédi iroda havi nettó 350 ezer forintot kap nem részletezett „jogi feladatok ellátására”. Az iroda névadója Dr. Tamási Zsolt, aki telefonos érdeklődésünkre megerősítette, hogy szerződésben állnak az SFTFN-nel. A megbízás havi összegét figyelembe véve Tamásiéknak 4 év alatt összesen nettó 16,8 millió forint bevétele származik ebből a munkából.
Sárhegyi és Társai
Ennél jóval nagyobb összegekre szerződött le egy másik ügyvédi irodával a 2017-ben alapított állami cég rögtön az első évében. Különböző feladatokra akkor összesen
7 darab megállapodást kötöttek a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodával összesen közel nettó 700 millió forint értékben.
Ezek a megbízások jelenleg is, egészen 2023 végéig hatályban vannak:
Fertő tó projekt jogi feladatainak ellátása 197,2 millió Ft (2017.04.27.-től)
Fertő tó pojekthez kapcsolódó hatósági, közbeszerzési eljárások jogi szolgáltatása 156,8 millió Ft (2017.04.27.-től)
Fertő tó közbeszerzési eljárás jogi, tanácsadói feladatokra 63,8 millió Ft (2017.05.01.-től)
jogi szolgáltatás 14,4 millió Ft/év (2017.06.27.-től)
Lővér program jogi feladatainak ellátása 99,6 millió Ft (2018.01.08.-tól)
Lővér programhoz kapcsolódó hatósági, közbeszerzési eljárások jogi szolgáltatása 61,2 millió Ft (2018.01.08.-tól)
Lővér program közbeszerzési eljárás jogi, tanácsadói feleadatokra 27 millió Ft (2018.03.01.-től).
A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda névadója Sárhegyi Zoltán, aki 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) fideszes delegáltja. Ügyvédi irodája az Orbán-kormányok idején rengeteg közpénzes megbízást kap(ott), legutóbbi emlékezetes munkájuk például a Fudan Hungary Egyetem Alapítvány bejegyzése volt az Innovációs Minisztérium felkérésére.
Címlapkép: A Fidesz- Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt által delegált Sárhegyi Zoltán aláírja a megbízási okmányát az Országház Gobelin termében 2022. március 4-én (forrás: MTI/Máthé Zoltán) | Egy Fidesz-közeli ügyvédi iroda százmilliókat keres a Fertő tavi beruházáson | A Fertő tavi építkezésért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) csak tavaly 83 millió forint közpénzt költött jogi szolgáltatásra. Az állami cég szerződéslistáiból azonban kiderül, hogy eddig összesen 700 millió forint értékű megbízást adtak a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodának, melynek névadója 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/07/egy-fidesz-kozeli-ugyvedi-iroda-szazmilliokat-keres-a-ferto-tavi-beruhazason/ | 2022-06-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Szíjj László, az állami autópálya-beruházásokat gyakorta kivitelező Duna Aszfalt tulajdonosa több közös üzleti érdekeltséggel rendelkezik Mészáros Lőrinccel, Magyarország leggazdagabb emberével. Nem meglepő hát, hogy a két nagyvállalkozó az elmúlt években ugyanazzal az újonnan 17 milliárd forintot érő osztrák lajstromjelű (OE-LEM) magánrepülőgéppel utazott külföldi útjaira. Az Átlátszó azonban nemrég kiszúrta, hogy Szíjj László szeptember végén nem az elhíresült – korábban Orbán Viktor miniszterelnök által is használt – légi járművel repült Afrikába.
Nyomozásunk során kiderítettük, hogy Szíjj egy szintén osztrák bejegyzésű, OE-IMB lajstromjelű, és a korábban használt repülőgéppel megegyező típusú Bombardier BD-700-1A10 Global Express 6000-rel járt üzleti úton az afrikai kontinensen.
A privát jet útvonaltörténetéből az is kiolvasható, hogy az egyszeri bérlésnél tartósabb kapcsolat lehet a jelenleg 14 milliárd forintot érő magángép és a vállalkozó között. 2022. augusztus 3-ától ugyanis a gép magyarországi „szolgálatba” állt, vagyis ettől a naptól kezdve minden alkalommal Budapestről indult útnak, majd külföldi látogatását követően oda is tért vissza. Ráadásul a repülőgép több Magyarországról induló útja olyan horvát kikötővárosokhoz vezetett, ahol Szíjj László Artemy vagy Lady MRD nevű luxusjachtja horgonyzott.
A magánrepülőgép felfedezéséhez és beazonosításához a Duna Aszfalt közösségi oldalán szeptember 29-én és 30-án megjelent bejegyzések vezették az Átlátszót.
Az írások, illetve a bennük hivatkozott Magyar Építők cikkek (cikk 1., cikk 2.) egy afrikai üzleti körútról számoltak be, melynek küldöttségét Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa vezette.
A beszámolók tanúsága szerint a cégvezető először szeptember 27-én Zambiában tárgyalt Hakainde Hichilemával, az ország államfőjével, ezt követően pedig a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosába, Kinshasába utazott, ahol Sama Lukonde miniszterelnök és Alexis Gisaro infrastrukturális miniszter fogadta. A találkozóról Hakiande Hichilema is posztolt a Facebookon.
A megbeszélések apropója egy kiterjedt infrastrukturális beruházás részeként megvalósuló 184 kilométeres útszakasz és egy, a két országot összekötő határhíd megépítésének előkészülete volt. A tárgyalások alkalmával a felek megerősítették szándékukat a beruházás minél gyorsabb kivitelezésével és kölcsönös támogatásával kapcsolatban.
A projekt levezénylését és szakmai felügyeletét a Duna Aszfalt, illetve a részben általa tulajdonolt konzorcium végzi, de a magyar cég pénzügyi befektetőként is jelen van a történetben, amelynek kezdeteiről és hátteréről még 2018-ban a g7 számolt be.
Az afrikai üzleti út történéseit összefoglaló egyik Magyar Építők-cikk azt is megemlíti, hogy a kongói média értesülései szerint hamarosan véget ér a kivitelező fővállalkozó kiválasztása is, a szerepért pedig már csak két vállalat, a kínai China Civil Engineering Construction és a portugál Mota-Engil maradt versenyben.
Mivel utazott Szíjj László Afrikába?
Kíváncsiak voltunk rá, hogy a magyar üzletember hogyan jutott el a távoli Zambiába, illetve a Kongói Demokratikus Köztársaságba. Ezért visszanéztük a légi járművek útjait rögzítő adatbázisokban a nagyvállalkozó által korábban használt OE-LEM lajstromjelű repülőgép útvonaltörténetét. Ebből kiderült, hogy Szíjj nem a „szokásos” légi járművel repült az említett afrikai országokba.
Feltételezve, hogy a hosszú, kontinenseket átívelő útra a tárgyalás előtti napon került sor, az egyik repülőgép-figyelő oldalon felgyorsítva visszanéztük a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szeptember 26-ai teljes forgalmát. A vizsgálat közben bukkantunk rá az osztrák OE-IMB lajstromjelű – az OE-LEM lajstromjelű privát jettel megegyező típusú – Bombardier BD-700-1A10 Global 6000 repülőgépre.
A privát jet azzal hívta fel magára a figyelmünket, hogy bár már a kora reggeli órákban megjelent a radaron, sokáig csak egy helyben állt mozdulatlanul. Végül, a hosszas várakozás után a repülőgép felszállt, és egészen az afrikai kontinensig követhettük az útját, ahol egy kisebb irányváltást követően, Kairó közelében eltűnt a radarról.
Egy másik repülőgép-útvonalakat rögzítő oldalon az útvonal még tovább, egészen a Kongói Demokratikus Köztársaságig követhető. Ismerve az üzleti tárgyalások helyszíneit, a repülési irányból könnyen kikövetkeztethető, hogy a cél Zambia fővárosa, Lusaka volt, ahol Szíjj László első üzleti találkozója zajlott.
A következő tárgyalási helyszínre, a Kongói Demokratikus Köztársaság Kinshasa nevű városába vezető utat – feltételezhetően a jelvevő szerkezetek hiányában – a repülős oldalak nem rögzítették, de a hazaút felszállási és leszállási pontját, valamint az út Afrikán kívüli szakaszát igen. Ezek alapján a repülőgép szeptember 29-én szállt fel Kinshasából – Szíjj második tárgyalásának helyszínéről –, majd 21 óra körül hagyta el az afrikai kontinenst. Innen újra követhetővé vált az útvonala egészen a budapesti landolásig, amelyre késő este, 23 óra előtt pár perccel került sor.
Milyen kapcsolat van Szíjj László és a repülőgép között?
A magyar légijárműlajstrom-nyilvántartás tulajdonosi adataival ellentétben Ausztriában a repülőgép-tulajdonosok kiléte nem nyilvános adat. A vizsgált repülőgépet üzemeltető cég, az AVCON JET GmbH internetoldalát olvasgatva azonban kapunk pár támpontot a repülő és a vállalkozó közötti kapcsolat feltérképezéséhez. Például kiderül belőle, hogy a cég számos szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, amelyek között szerepel az úgynevezett „aircraft management” is.
Az oldal angol nyelvű leírása szerint e szolgáltatás keretein belül a cég igény esetén segít a tulajdonosnak abban, hogy költséghatékonyabbá tegye a repülőgépének üzemeltetését és fenntartását. Ezt oly módon teszi, hogy saját flottája részeként, mások számára is bérlésre kínálja a tulajdonos légi járművét.
Az oldal repülőgéptípusok szerinti bontásban és lajstromjelek feltüntetése mellett felsorolja a flottájába tartozó, bérelhető privát jeteket, de a Bombardier Global 6000 típus aloldalánál a cikkünk tárgyát képező OE-IMB lajstromjelű jármű nem szerepel.
Ebből az következik, hogy Szíjj László nem bérelhette a cégtől a gépet, ahogy más sem, azaz valószínűsíthető, hogy a nagyvállalkozó vagy valamelyik cége tulajdonolja azt, illetve a repülős cégen keresztül intézte a gép vásárlását, tartós bérletét vagy lízingjét.
A tulajdonosi, illetve a szűk körű géphasználatra utal a privát jet útvonaltörténete is. Ezt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a légi jármű – a bérbe adott privát jetekhez képest – kifejezetten ritkán és rendszertelenül repül.
Szíjj László afrikai üzleti útja, illetve az utazáshoz használt magángép kapcsán kérdésekkel fordultunk a vállalkozó tulajdonában lévő Duna Aszfalthoz. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az OE-IMB lajstromjelű privát jet Szíjj László vagy valamelyik cége tulajdonában van-e, illetve amennyiben nem, melyik cége bérli vagy lízingeli? Rákérdeztünk továbbá arra is, hogy a repülőgép csak saját használatban van-e vagy másoknak is bérbe adják?
Kérdéseinkre válaszképp az alábbi szöveg változtatás nélküli közlését kérte a Duna Aszfalt sajtószóvivője:
„Mint ahogyan az építőipari szaklapnak a Magyar Építőknek (1), (2) is beszámoltunk róla, lassan egy évtizede szervezzük a jelenleg az egyik legjelentősebb afrikai infrastruktúra fejlesztés megvalósulását, amelynek a munkálatai 2022 szeptember végén jelentős állomásához érkeztek. Szíjj László az utazásai lebonyolításához, mint mindenki más, szükség szerint különböző utazásszervezők szolgáltatásait veszi igénybe. A Duna Aszfalt tulajdonosa ez esetben a teljes delegáció utazási költségét a magánvagyonából finanszírozta.”
A kapott válasz, és különösen annak utolsó sora a fentebb már sugallt tulajdonosi szerep vagy egyedüli, kizárólagos bérlő verzióját erősíti. A válaszból ugyanis megállapítható, hogy nem a Duna Aszfalt a repülőgép tulajdonosa, illetve bérlője, sőt még csak nem is a cég lízingeli a privát jetet, hiszen ellenkező esetben egy Duna Aszfalt érintettségű üzleti út alkalmával nem Szíjj László finanszírozná az utazás költségeit a magánvagyonából.
Miután azt is tudjuk, hogy ez év augusztusától a magánrepülőgép többi útja is kivétel nélkül Magyarországhoz kötődik, illetve többsége Szíjj László jachtjaihoz vezetett, nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a gépet üzemeltető AVCON JET egy szolgáltatáskonstrukcióját igénybe véve, valójában Szíjj áll a privát jet mögött, amellyel a kapcsolata szorosabb, mint a többszöri bérlés.
A horvát tengerparton is gyakran megfordul
A repülőgép egyetlen tulajdonoshoz való kötődését erősíti az a tény is, hogy 2022. augusztus 3-ától kezdve mindig Budapestről indult külföldre, és a kint tartózkodását követően Budapestre is tért vissza. Ráadásul – az afrikai látogatáson kívül – több úti cél is direkt kapcsolatba hozható Szíjj Lászlóval, illetve érdekeltségeivel.
Ilyen volt a repülőgép több Magyarországról induló útja is, melyek különböző horvát tengerparti városokba vezettek. A privát jet elsőként Zadarba repült augusztus 3-án, ahol ekkor – a vízijárművek útvonalait, illetve kikötőlátogatásait rögzítő oldalak adatai szerint – Szíjj László Artemy nevű luxusjachtja horgonyzott. A repülőgép pár perces repülőtéri tartózkodás után visszarepült a magyar fővárosba.
A hajó ezt követően útnak indult, és az Adriai-tenger horvát partvidékén észak felé haladva augusztus 6-ra a rijekai repülőtér közvetlen közelében fekvő, Omisalj település kikötőjébe ért. A privát jet ekkor Budapestről Rijekába repült, majd onnan vissza Budapestre. Az Artemy tovább folytatta útját észak felé, majd augusztus 8-án Rovinjban kötött ki, ahol 10-éig horgonyzott. Aznap a vizsgált magánrepülőgép Budapestről a Rovinj melletti Pulába érkezett, majd szinte azonnal vissza is repült Budapestre.
De a privát jetnek Szíjj László másik luxusjachtjával, a Lady MRD-dal is több csatlakozási pontja volt a nyár folyamán. A hajó augusztus 11-13. között Brac szigetén, Pucisca település kikötőjében horgonyzott, a magángép pedig 12-én szállt le a sziget repülőterén. Pár nappal később, augusztus 16-án ugyanez megismétlődött: amikor a hajó a szigeten kötött ki, a gép Budapestről újra Bracra érkezett, majd visszarepült Budapestre. Ez alkalommal azonban a privát jet végül Bécsben fejezte be az útját.
Augusztus 21-én a luxusjet újra a magasba emelkedett, és ezúttal Bécsből repült Zadarba, ahol a LADY MRD horgonyzott. A gép rövid tartózkodást követően Budapestre repült vissza. Az egyik repülőgépes oldal adatai alapján a zadari utak még két alkalommal, augusztus 26-án és szeptember 1-jén is megismétlődtek, bár az útvonalak ekkor valamilyen oknál fogva nem kerültek rögzítésre, és csak a zadari és bécsi helyszínek szerepelnek mindkét esetben a térképen.
Annyit azonban kikövetkeztethetünk, hogy amennyiben a gép felszállt augusztus 26-án, úgy – a korábbi útjának célállomása alapján – Budapestről indult, vagyis Budapestről Zadarba, majd Bécsbe repült. A fenti logikát folytatva, szeptember 1-jén, azaz az iskolai becsengetés napján biztos, hogy Bécsből Zadarba, majd onnan Budapestre repült a magángép, hiszen a következő útja a Budapest- Eszék távolság volt.
A legutóbbi adriai út idején egyébként mindkét Szíjj-féle hajó Zadarban tartózkodott: az Artemy augusztus 28-án, míg a Lady MRD augusztus 29-én kora este futott be a zadari kikötőbe.
Mit lehet tudni a privát jetről és az üzemeltető cégről?
Az OE-IMB lajstromjelű Bombardier Global 6000 privát jet hasonló paraméterekkel rendelkezik, mint a korábban elhíresült, OE-LEM lajstromjelű „ikertestvére”. A 2018-as gyártású légi jármű egy tankolással akár 11 112 kilométer megtételére képes, maximum sebessége elérheti a 934 km/h-t, és 15 545 méter magasan képes hasítani az eget.
Belső kialakításától függően akár 19 utast is szállíthat igazi luxuskörülmények között, amelybe a melegétel-felszolgálás is beletartozik. Kevesebb utas számára a privát jet még nagyobb komfortot nyújt. Ekkor az ülőhelyek ággyá, illetve fekvőhellyé alakíthatók, amelyek akár 6 fő számára biztosítanak kényelmes pihenési lehetőséget a hosszabb utakon.
A privát jet értéke egy, a használt repülőgépek árait évjáratuk szerint is összehasonlító internetes oldal adatai alapján 34 millió dollár, azaz jelenlegi árfolyamon számolva valamivel több, mint 14 milliárd forint.
Míg a korábban használt OE-LEM lajstromjelű repülőgép az osztrák International Jet Management GmbH üzemeltetésében működik, addig a most előkerült OE-IMB lajstromjelű sugárhajtású gép üzemeltetését egy másik osztrák cég, az AVCON JET GmbH látja el.
A két cég kapcsolatáról és tulajdonosi hátteréről a Válaszonline írt évekkel ezelőtt cikket még a Szíjj-Mészáros páros által használt korábbi repülőgép és jachtok felbukkanása kapcsán. Az írásból anno kiderült, hogy az említett repülős cégek mögötti, többlépcsős tulajdonosi lánc végén egy PKF nevű cégcsoport egyik vállalkozása állt, melynek 90%-át az osztrák Vraniczky-kormány egykori pénzügyminisztere, Andreas Staribacher tulajdonolta.
Ennek a nemzetközi, adótanácsadással foglalkozó cégcsoportnak egy másik, hasonló nevű máltai vállalkozásáé volt az a szintén máltai L&L Charter Ltd. nevű off-shore cég is, amelynek luxusjachtjain NER-es vállalkozók, állami cégek vezetői, illetve Szijjártó Péter külügyminiszter is megfordult.
A hajókat tulajdonló cégről később – egy, az off-shore cégek átláthatóságát javító EU-rendelkezésnek köszönhetően – kiderült, hogy valójában Szíjj László a többségi tulajdonosa, a korábban tulajdonosként feltüntetett cég pedig csupán egyetlen részvény erejéig van jelen a vállalkozásban.
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa | atlatszo.hu
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa | Újabb, 14 milliárdos luxusjettel repül a NER kedvenc autópályaépítője, Szíjj László | Szíjj László, az állami autópálya-beruházásokat gyakorta kivitelező Duna Aszfalt tulajdonosa több közös üzleti érdekeltséggel rendelkezik Mészáros Lőrinccel, Magyarország leggazdagabb emberével. Nem meglepő hát, hogy a két nagyvállalkozó az elmúlt években ugyanazzal az újonnan 17 milliárd forintot érő osztrák lajstromjelű (OE-LEM) magánrepülőgéppel utazott külföldi útjaira. Az Átlátszó azonban nemrég kiszúrta, hogy Szíjj László szeptember végén nem az elhíresült – korábban Orbán Viktor miniszterelnök által is használt – légi járművel repült Afrikába. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/14/ujabb-14-milliardos-luxusjettel-repul-a-ner-kedvenc-autopalyaepitoje-szijj-laszlo/ | 2022-11-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Bár Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője áll a tankerületi hierarchia csúcsán, meglepő módon az 1,7 milliós összeggel nem ő kapta a legmagasabb motivációs elismerést 2021-ben” – írta legfrissebb bejegyzésében Tóth Endre, az ellenzéki párt oktatáspolitikusa. Az elmúlt napokban a Narancs.hu is figyelemmel követte a tankerületi vezetők jutalmazását nyilvánosságra hozó Momentum-politikus posztjait, így megtudhattuk, hogy mennyit kapott a tanárokat elbocsátó Marosi Beatrix és mennyit a Klebelsberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella. Az idén január óta a Narancs.hu is közérdekű adatközléssel fordult a Gyulai Tankerület Központhoz, amely addig húzta a válaszadást, amíg lehetett végül pedig egy értékelhetetlen adatsort küldtek át.
Tóth Endre közlése szerint az első helyen a Debreceni Tankerületi Központ korábbi vezetője, a nemrég nyugdíjba vonult Pappné Gyulai Katalin áll 2,5 millió forinttal. Pappné 10 éven át vezette a tankerületet és nevéhez több botrány is kapcsolódik. A legemlékezetesebb ezek közül az volt, amikor 2018-ban pedagógusnapon a „Nemzedékek jövőjéért” díjjal tüntette ki a közgazdász végzettségű Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselőt.
Második helyen holtversenyben három igazgató követi őt a listán: Tamás Ilona, az Észak-Budapesti Tankerületi Központ vezetője, Hajnissné Anda Éva, a Közép-Budai Tankerületi Központ igazgatója és Plesovszkiné Ujfaluczki Judit, a Szegedi Tankerületi Központ vezetője, akik fejenként 2,44 millió forintot kaptak a fizetésükön felül szolgálataikért cserébe.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokán, 2,4 millió forintos jutalommal szintén többen állnak: Marek János, a Soproni Tankerületi Központ igazgatója, Török Szabolcs, a Székesfehérvári Tankerületi Központ igazgatója és Szutorisz-Szügyi Csongor, a Szolnoki Tankerületi Központ igazgatója. Pásztor Gyula Csabáné, a kisvárdai tankerület vezetője és Házlinger György, a közép-pesti tankerület vezetője tavaly 2,36 millió forinttal lett gazdagabb a motivációs elismeréseknek köszönhetően. Arról a Házlinger Györgyről beszélünk, aki nemrég saját korábbi iskolájába, a Szent István Gimnáziumba vitte ki a kirúgással fenyegető leveleket a tiltakozó pedagógusoknak.
A jutalom-lista ötödik helye is sokat ér, 2,32 millió forintot. Ezt Gaszperné Román Margit kapta, aki a nyíregyházi tankerületet igazgatja immár hat éve. „Szép nagy összegek ezek, főként, ha a közoktatásban uralkodó általános alulfinanszírozottságra tekintünk. A legmagasabb jutalom összege több, mint egy kezdő pedagógus 8 havi bruttó bére. Ennél igazságtalanabb jutalmazási rendszert kitalálni is nehéz lett volna az oktatásban” – kommentálja a fejleményeket Tóth Endre. Hétfőre a fideszes politikusokból tankerületi igazgatóvá avanzsált pártkatonák jutalmairól ígér adatokat a Momentum parlamenti képviselője. | Toplistás tankerületi vezetők: mindenki kétmillió forintnál nagyobb jutalmat kapott | A jogi fenyegetések ellenére közösségi oldalán vasárnap folytatta Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője a tankerületi vezetők tavalyi jutalmazásának nyilvánosságra hozatalát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/toplistas-tankeruleti-vezetok-mindenki-ketmillio-forintnal-nagyobb-jutalmat-kapott-254109 | 2022-11-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Nem pozíció, feladat. Méghozzá inspiráló és izgalmas” – idézi friss Facebook-posztjában Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerület Központ vezetője tavaly márciusban mondott szavait. Rábel a 2019-es önkormányzati választáson még a Fidesz színeiben indult egy XX. kerületi választókerületben, és bár egyéniben kikapott, listáról beülhetett a képviselő-testületbe. Ahogy Tóth Endre írja, nem kellett sokáig a Fidesz-frakcióban üldögélnie, mert 2020 szeptemberétől már megbízott igazgatóként vezethette a Külső-Pesti Tankerületi Központot. Korábban lapunk is megírta: 2021 novemberében 1 590 000 forintot értékű motivációs elismerést kapott lojalitásáért.
Az ellenzéki politikus bejegyzésében emlékeztet arra, a kormánypárt által a tankerület élére ültetett hivatalnok egyik botránya az volt, amikor egyetlen cserép virágot küldött pedagógusnapi jutalomként egy teljes tantestületnek. Egy másik, Rábel Krisztinához köthető közelmúltbeli esetet szintén felidéz Tóth Endre, erről a Narancs.hu is írt: október elején a XVIII. kerületi Karinthy Frigyes Gimnázium polgári engedetlenségben részt vett tanárainak az iskola igazgatójával küldetett kirúgással fenyegető leveleket.
Nem Rábel Krisztina az egyetlen, aki a Fideszből lett tankerületi vezető. „Jelenleg vele együtt összesen 6 olyan tankerületi igazgató van, aki megbízatása előtt a Fidesz politikusa volt. Vagyis minden 10. tankerületet a kormánypárt volt politikusa vezet” - olvasható a Momentum politikusának posztjában. Néhány ilyen tankerületi vezetőként funkcionáló fideszes pártkatona portréját lapunk egy korábbi cikkben mutatta be:
Tóth Endre megítélése szerint közülük a „legnagyobb hal” Sági István (karcagi tankerület), aki 2010 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt, tavaly pedig 2 080 000 forint motivációs elismerést kapott. Ugyanennyit fizettek Käszné Lebő Zsuzsannának (mohácsi tankerület), aki 2014-ig Mohács fideszes alpolgármestere volt.
Simon Tibor (salgótarjáni tankerület) 2016-ban időközi polgármester-választáson indult a Fidesz színeiben, hűségét 1 590 000 forinttal jutalmazták egy éve. Bognár László (szigetvári tankerület) pedig Pécs fideszes önkormányzati képviselője volt tankerület vezetői megbízatása előtt. Motivációs jutalma: 1 530 000 forint. Bognár Lászlónál érdemes megállni egy pillanatra, mert vele is foglalkozott a sajtó az utóbbi hónapokban. Hadházy Ákos számolt be szeptember elején arról, hogy a szigetvári tankerület dolgozóit - a tankerületi iskolák tanárait nem - csapatépítőre vitték Harkányba. Volt minden: borkóstolóval egybekötött vacsora Siklóson, hajókázás a Dráván, ebéd egy halászcsárdában. A program több százezer forintba került. Bognár Lászlóról később kiderült, hogy nincs jogosítványa, ezért sofőr viszi az otthonából a munkahelyére és vissza.
A legújabb pártkinevezettként említi Tóth Endre Fenyvesi Zoltán korábbi fideszes választókerületi elnökön, aki mindössze néhány hete lett a balatonfüredi tankerület vezetője. Idén áprilisban Navracsics Tibor vette át a helyét. Mivel csak nemrég óta van pozícióban, egyelőre nem kapott jutalmat. Fenyvesi előzőleg a botrányt botrányra halmozó sümegi fideszes polgármester szövetségese volt.
A személyes politikusi háttér mellett vannak olyanok is, akik közeli családtagjaik révén kötődnek a kormánypártokhoz, olvasható a poszbtan. Ilyen például a tavaly másfél milliós jutalomban részesült Gruberné Kis-Pál Andrea (siófoki tankerület), aki Gruber Attila volt fideszes parlamenti képviselő és siófoki polgármester-jelölt volt felesége. Róla megírtuk: kommentjeiben ellenzéki politikusokra tett megjegyzéseket. De ő volt az is, aki nemrégiben levelet írt a siófoki polgármesternek, Lengyel Róbertnek és a helyi távhőszolgáltató cégnek, miszerint december elsejétől nem lesz melegvíz a helyi oktatási intézményekben.
Tóth Endre megemlíti Nagyné Barna Orsolyát (balassagyarmati tankerület), aki a Nógrád megyei közgyűlés fideszes alelnökének, Barna Jánosnak a testvére, és 2 120 000 forinttal többet költhetett tavaly karácsonyi ajándékra, mint pedagógustársai. A Momentum képviselője végül szólt azokról is, akik oktatásirányítói szerepükből kilépve nyíltan a Fidesz sikeréért álltak ki: ilyen például a fideszes iskolai kampánybeszédet engedélyező Kovács Katalin (Észak-Pesti Tankerületi Központ), ő tavaly 1 620 000 forint jutalmat kapott. A ceglédi tankerületet vezető Fodor Gábor 2015 márciusában arra kért több iskolaigazgatót, hogy küldjön diákokat Orbán Viktor egyik budapesti ünnepi beszédére. 1 620 000 forintos jutalomban részesült a múlt év végén.
A sorozat utolsó részeként minden tankerületi igazgató jutalmát nyilvánosságra hozza Tóth Endre. Így a Gyulai Tankerületi Központ vezetőjét, Teleki-Szávai Krisztináét, aki 103 nap után reagált a Narancs.hu jutalmazással kapcsolatos kérdéseire, akkor is egy linket küldött el, amely a felvetések egyikére sem válaszolt. Szerepel majd benne Bánki András, a Békéscsabai Tankerület vezetője is, őt az azóta megbukott Simonka György volt fideszes képviselő emberként került a posztra.
A tankerületi vezetők jutalmazásáról készült cikkeink itt érhetők el:
Ebben a véleménycikkünkben pedig azt írtuk meg, miért nincs szükség a tankerületi központokra és vezetőikre: | A Fideszből kerültek a tankerületek élére, busásan megjutalmazták őket | Röpködtek a másfél milliók meg a kétmillió forint feletti összegek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-fideszbol-kerultek-a-tankeruletek-elere-busasan-megjutalmaztak-oket-254130 | 2022-11-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Komló – Az utóbbi napokban több üzenetet kaptunk azzal kapcsolatban, hogy mi történik a környékbeli napelemparkok által termelt energiával, és miért nem tud ezzel spórolni a város. A válasz igen egyszerű: nem az önkormányzat tulajdonában vannak.
Az elmúlt években több cég épített napelemparkokat Komló környékén. Dávidföldön, Mecsekfalu mellett és a budafai meddőhányón is láthatunk ilyeneket. Bár utóbbi a legnagyobb, ez valójában nem is Komló területén fekszik, miután egy 2018-as népszavazáson leszavazták a területcserét.
A budafai meddőhányón lévő területek az önkormányzat tulajdonát képezik, viszont közigazgatásilag Mánfához tartoznak. A város négy éve azért kezdeményezte a területcserét, hogy a napelemparkokból befolyó bérleti díj mellett az iparűzési adót is megkapják. Mivel a lakosok végül leszavazták az ötletet, utóbbi Mánfához kerül.
Hogyan működnek a naperőművek, és hol keres ezen a város?
Ahogy cikkünk elején említettük, a környékbeli napelemparkok nem az önkormányzat tulajdonát képezik. Ennek ellenére több módon is profitálnak belőle. Egyes területeket értékesítettek, másokat bérbe adtak, és a cégek által fizetett iparűzési adóból is folyik be pénz. A termelt áram viszont a tulajdonosé. Ezért nincsen értelme azoknak a felvetéseknek, melyek szerint az itt termelt energiával lehetne spórolni.
A napelemparkok által termelt áram az országos hálózatba töltődik fel, ebből van profitja a tulajdonosoknak, a város energiaellátásához viszont direkt módon nincsen köze.
Más a helyzet az önkormányzati épületekre telepített napelemekkel
Az utóbbi években számos energetikai korszerűsítést hajtottak végre Komlón, a fejlesztések keretében több önkormányzati épület tetejére napelemes rendszereket telepítettek. Került a városházára, a KBSK tornatermére és futófolyósójára, a hajléktalanszállóra, a könyvtárra, szinte az összes óvodára, legutóbb pedig a városi sportközpontra is. Mondhatjuk, hogy ezen a téren jól áll a város.
Az épületek tetejére telepített rendszerek valódi spórolást jelentenek, hiszen az ezek által termelt energia beleszámít az épület fogyasztásába, míg a napelemparkokból közvetetten profitál a város.
/címlapkép: Napelempark Komló mellett. fotó: 7300/ | Nem a város a tulajdonosa a környékbeli napelemparkoknak, így spórolni sem igen tud velük | Komló – Az utóbbi napokban több üzenetet kaptunk azzal kapcsolatban, hogy mi történik a környékbeli napelemparkok által termelt energiával, és miért nem tud ezzel spórolni a város. A válasz igen egyszerű: nem az önkormányzat tulajdonában vannak. | null | 1 | https://7300.hu/hirek/nem-a-varos-a-tulajdonosa-a-kornyekbeli-napelemparkoknak-igy-sporolni-sem-igen-tud-veluk/ | 2022-11-17 00:00:00 | true | null | null | 7300.hu |
A Belügyminisztérium államtitkára egyszerűen nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a tárca indított-e bármilyen vizsgálatot a KRÉTA rendszer feltörésével kapcsolatban. November elején derült ki, hogy adathalászos módszerrel támadták meg a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer fejlesztőcégét, a behatolók így olyan belső adatbázisokhoz férhettek hozzá, amik a magyar közoktatásban dolgozók, tanulók, valamint a tanulók szüleinek személyes, érzékeny adatait tartalmazzák. A Telex cikke szerint az informatikusok tudtak az illetéktelen hozzáférésről, de megpróbálták eltussolni azt. Az ügy miatt Jámbor András független országgyűlési képviselő szimpla kérdéseket intézett a Belügyminisztériumhoz, többek közt arra lett volna kíváncsi, hogy
vizsgálta a Belügyminisztérium, hogyan történt az adatok ellopása? Tett bejelentést a NAIH felé a minisztérium? Indult vizsgálat ennek nyomán?
Az adatvédelmi incidensről tájékoztatták-e az érintett diákokat, szüleiket, tanáraikat?
Ki vállalja a felelősséget az adatvédelmi incidensért? Milyen következmények várhatóak?
Egyetlen kérdésére sem kapott választ.
Rétvári Bence államtitkár megkerülte a Belügyminisztérium vizsgálatáról szóló kérdést, a többit pedig figyelmen kívül hagyta. Válasza szerint a tárca a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból indított vizsgálatának eredményét várja, minden további lépés annak eredményétől függ. | Rétvári a KRÉTA feltöréséről: Dollárbaloldal!!4 | A Belügyminisztérium államtitkára egyszerűen nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a tárca indított-e bármilyen vizsgálatot a KRÉTA rendszer feltörésével kapcsolatban. November elején derült ki, hogy adathalászos módszerrel támadták meg a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer fejlesztőcégét, a behatolók így olyan belső adatbázisokhoz férhettek hozzá, amik a magyar közoktatásban dolgozók, tanulók, valamint a tanulók szüleinek személyes, érzékeny adatait tartalmazzák. | null | 1 | https://444.hu/2022/11/23/retvari-a-kreta-feltoreserol-dollarbaloldal4 | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Miközben az AVB Kft. akár nagyságrendileg egymillió forintot is elkérhet bérleti díjként egy standért a Vörösmarty téren és a Szent István-bazilika előtt rendezett adventi vásár árusaitól, az V. kerülettől hatalmas engedménnyel bérlik a közterületet – tudta meg a Szabad Európa.
Alaposan a zsebébe kellett nyúlniuk azoknak a – jellemzően – kisvállalkozóknak, akik az idei karácsonyi időszakban Budapesten a Vörösmarty téren vagy a Szent István téren szerettek volna árusítani. Mindkét helyszínen beszéltünk árusokkal a felmerülő költségekről, e szerint például a Szent István-bazilika előtt egy kisebb (négy négyzetméter alapterületű) standért 970 ezer forintot is elkérhettek a szervezők helypénzként.
Ezenfelül az érintett árusnak kellett az áramfogyasztását is fizetnie természetesen, ami a tavalyi ár sokszorosára nőtt. Emiatt volt olyan, aki – bár évek óta jelen van kézműves termékeivel a vásáron – idén már nem vállalta be a jelenlétet, mert túl rizikósnak tartotta üzletileg.
Egymillió
A Vörösmarty téren nagyságrendileg hasonló bérleti díjakról beszéltek az általunk megkérdezettek. Volt, aki azt mondta, egymillió forintot kellett fizetnie, ezenfelül kétszázezer forint kauciót kellett előre letenni, a villanyáram-fogyasztásért pedig a bő egy hónapos időszakra (november 18-tól január 1-jéig tartanak a rendezvények) szintén kétszázezer forintot kérnek a rendezők.
Egy másik standnál pontos összeget nem tudtak mondani, csak annyit, hogy „szűk egymillió forint” a bérleti díj, ez az árus viszont azt mondta, hogy neki mérni fogják az áramfogyasztását, és e szerint kell fizetnie utána. Ezek az összegek viszont a legkisebb standokra érvényesek csak, a nagyobb alapterületű, vendéglátással foglalkozó bódék után ennek a többszörösét kell bérleti díjként fizetni az általunk megkérdezettek szerint.
Korábban már írtunk az V. kerületi adventi vásárokról és a szervezők Fidesz-kötődéséről.
A Szent István téren – a rendezvény honlapja szerint – közel 120 árus van, a penzcentrum.hu pedig „majd 80 kiállítóról” írt a Vörösmarty téren is, vagyis a két rendezvény összesen bőven százmilliós bevételt hozhat a rendező AVB Kft.-nek. Korábban százmilliós profitról beszélt csak a Vörösmarty tér kapcsán egy ilyen rendezvények megszervezésében rendszeresen részt vevő forrásunk is.
Bevétel nem számít?
Ehhez képest roppant gálánsnak tűnik a két vásárhoz a közterületet biztosító, fideszes vezetésű V. kerület hozzáállása: mint azt lapunk Kovács Alex Gábortól, a Tiéd a Belváros ellenzéki frakció vezetőjétől megtudta, a Vörösmarty téren Classic X-Mas és Lencse Nap néven futó vásárért az AVB Kft.-nek 1229 négyzetméter közterület használata után 6.058.348 forintot kell fizetnie, ami négyzetméterenként 4929 forintot jelent.
Szerencsére ma már csak emlék két évvel ezelőtti videónk a Covid alatt kihalt Vörösmarty térről.
Vagyis ha egymilliós bérleti díjjal számolunk egy négy négyzetméteres stand esetében, azt kapjuk végeredményként, hogy az AVB ötvenszeres szorzóval adja tovább a közterületet hasznosításra. Az AVB-nek természetesen költségei is vannak, ezek között a legnagyobb tétel a bódék felépítése és lebontása, az őrzés, valamint a marketing.
Állami támogatók
Ugyanakkor a Szent István téri vásárnak a rendezvény honlapja szerint nyolc nagy támogatója van, ezek közül három állami: az első maga az V. kerület (minden bizonnyal a jelentős árengedmény miatt), ezenkívül a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Szerencsejáték Zrt. is beszállt. A Szent István téren 1606 négyzetméter után 11.556.529 forint a közterület hasznosításának díja, vagyis egy négyzetméterre 7195 forint, a 970 ezres helypénzzel számolva itt „csak” 34-szer kerül többe a kiállítónak az AVB-től ugyanannak a négy négyzetméternek a bérlése, mint a cégnek az V. kerülettől.
FRISSÍTÉS – Reagált az önkormányzat
Cikkünk megjelenése után emailt küldött szerkesztőségünknek az V. kerületi önkormányzat sajtóosztálya, egy nappal azután, hogy közölték: 90 napos határidővel válaszolnak a témában még októberben küldött közérdekű adatigénylésünkre.
Ebben azt írták, hogy az általuk most megadott 90 százalékos kedvezmény a közterölethasználati díjból egyáltalán nem kivételes, az elmúlt években is ezt a kdvezménytnyújtották akkor is, amikor nem az AVB Kft. rendezte a karácsonyi vásárt a Vörösmarty téren.
Azt is ígérik, hogy a Belváros Önkormányzata a terek a hasznosításból származó bevételt 100%-ban a közterületek fenntartására kívánja fordítani: közterület-tisztántartási, zöldfelület-fenntartási és közútkezelési feladatokra.
A közterület hasznosításáról pedig azt írták, hogy minden ilyen ügyet a Polgármesteri Hivatal Közterület-hasznosítási Osztálya kezel, amely "rendszerint az érintett osztályok, intézmények szakembereinek bevonásával bírálja el [azokat,] és a határozat ez alapján az osztály vezetője által kerül kiadásra és [...] aláírásra a tulajdonosi jogkört gyakorló polgármester nevében".
Mindezek fényében nagylelkűnek tűnik, hogy az V. kerület mindkét esetben nagyon jelentős kedvezményt adott a saját maga által eredetileg meghatározott tarifákból a szervezőknek. A Vörösmarty téren ennek mértéke kilencvenszázalékos volt, vagyis 54.525.132 forintot nem kellett kifizetnie az AVB-nek, míg a Szent István-bazilika előtt 85 százalék volt a kedvezmény mértéke, ami 65.486.998 forint elengedett bérleti díjat jelent.
Lapunk egyébként még október 6-án fordult az ügyben közérdekű adatkéréssel az V. kerületi önkormányzathoz, de válaszként csak annyit közöltek, hogy a veszélyhelyzet miatt kétszer 45 napig is várhatnak a tájékoztatással, ami azóta sem történt meg.
„Az AVB Kft. a két vásár megrendezése során összesen 120 millió (egészen pontosan 120.012.130 – a szerk.) kedvezményt kapott, miközben köztudott, hogy ezek bőven profitot termelő, jelentős szponzorok által támogatott rendezvények. Vagyis elmondhatjuk, hogy az V. kerület lakói 120 millió forinttól estek el, ezt a pénzt fejlesztésekre is lehetett volna fordítani. Ráadásul Szentgyörvölgyi Péter fideszes polgármester teljesen átláthatatlan módon, a képviselő-testület megkérdezése nélkül, egy személyben dönt a közterület hasznosításának feltételeiről, ami elfogadhatatlan. Eddig bármilyen javaslatot, ami nagyobb átláthatóságot biztosított volna, a fideszes többség leszavazott a képviselő-testületben. Most kezdeményezni fogjuk, hogy ilyen esetben testületi vagy bizottsági hatáskörbe kerüljön a döntés” – mondta a Szabad Európának Kovács Alex Gábor.
Drága, nem drága?
A standonként nagyságrendileg egymilliós bérleti díj ugyanakkor – bár elsőre soknak tűnhet – az általunk megkérdezett árusok szerint nem irreálisan magas, főleg a karácsonyi időszakban. Egy érintett például elmesélte, hogy még ősz elején egy nyugat-dunántúli városban két napra 48 ezer forintot kellett fizetnie egy négy négyzetméteres standért.
Vagyis mind a Vörösmarty téren, mind a bazilika előtt úgy kalkulálnak az érintettek, hogy még ilyen bérleti díjak mellett is megéri majd árusítani, igaz, ez azt is eredményezi, hogy mindkét rendezvény drága: a Vörösmarty téren például 4200 forint egy lángos, hatezerbe kerül egy tál pörkölt. Egy árus szerint ennek is köszönhető, hogy hatvan százalékban külföldi turistákból kerül ki a vevőkör. | Százhúszmilliós engedményt adott „karácsonyra” a Fidesz-közeli cégnek az V. kerület | Miközben az AVB Kft. akár nagyságrendileg egymillió forintot is elkérhet bérleti díjként egy standért a Vörösmarty téren és a Szent István-bazilika előtt rendezett adventi vásár árusaitól, az V. kerülettől hatalmas engedménnyel bérlik a közterületet – tudta meg a Szabad Európa. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/szazhusz-millios-engedmenyt-adott-karacsonyra-a-fidesz-kozeli-cegnek-az-v-kerulet/32142725.html | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Fidesz-közelinek tartott AVB Kft. rendezheti meg az adventi vásárt Budapest központjában, a Vörösmarty téren, miután a Fővárosi Önkormányzatnak nem sikerült megegyeznie az V. kerülettel. Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester egy személyben dönthetett, az ügyben közérdekű adatkéréssel fordultunk a belvárosi önkormányzathoz.
„Miután a Vörösmarty téri vásár ügyében a Budapest Branddel (a főváros turisztikai és rendezvényszervező cége – a szerk.) nem sikerült megállapodásra jutni, a Belváros önkormányzata az Advent Bazilika esemény szervezőivel zajlott tárgyalások eredményeképpen az idei esztendőre elvi hozzájárulását adta a Vörösmarty téri vásár általuk történő megvalósításához” – írta a belváros-lipótvárosi önkormányzat sajtóosztálya megkeresésünkre. Bár a Szabad Európának átküldött közlemény nem nevesíti, de valójában az AVB Kft.-ről van szó.
Ez a cég szervezi a Szent István-bazilika előtti adventi vásárt már hosszú évek óta, sőt az utóbbi időben terjeszkedésbe kezdett a karácsonyi rendezvények szervezése terén. 2019-ben ők rendezték meg például az adventi vásárt a Városligetben, valamint a Citadella Vásárt is. (Hogy korábban milyen sajátos konstrukcióban, egy civil szervezet közbeiktatásával szervezték az adventet a bazilikánál, arról a hvg írt cikket.)
Az AVB Kft. Krskó Tibor érdekeltségébe tartozik, aki Csetényi Csabával áll szoros üzleti kapcsolatban. Közös médiacégük korábban – mint a G7 beszámolt róla – milliárdos állami megrendelésekhez jutott. Csetényi Csaba pedig sokáig Rogán Antal szomszédja volt, bár erről ő maga az ATV-ben 2017-ben azt mondta, hogy neki ez „kifejezetten rosszat tesz”.
Jó üzlet a „kultúra”
Információink szerint konkrét szerződéskötésre nem került még sor az önkormányzat és az AVB Kft. képviselői között, de az elvi nyilatkozat már jelzi a kerület elköteleződését, és mivel a helyi szabályok szerint közterület-hasznosítása ügyében Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester egy személyben dönthet, kerületi forrásaink biztosra veszik a megállapodást.
Az biztos, hogy az AVB nem jár rosszul a vásárral. Egy ilyen rendezvények megszervezésére rálátó forrásunk szerint a Vörösmarty tér hasznosításáért negyven-ötvenmillió forintot kérhet az önkormányzat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy tisztán profitorientált esemény megszervezéséért venné bérbe az AVB. Ha azonban az egész vásár kulturális program címen fut, jellemzően máris komoly engedményt lehet kialkudni, hiszen melyik önkormányzat ne lenne nagyvonalúbb, ha kultúráról van szó: ebben az esetben a bérleti díj lemehet akár 15 millió forint körülire is nagyságrendileg.
Ezzel szemben viszont a szervezők olyan bevételekre számíthatnak forrásunk szerint (bár adventi vagy karácsonyi vásár néven futnak a rendezvények, de jellemzően újév első napjáig tartanak nyitva, így van ez a bazilikánál is, vagyis az árusok, kiállítók jelentős pluszbevételt generálhatnak az év utolsó napjaiban is, amit természetesen beépítenek az általuk fizetendő bérleti díjba), hogy a végén bőven százmillió forint feletti tiszta nyereséggel zárhatnak.
Jelentős támogatók
Főleg úgy, hogy a rendezvényeknek jelentős szponzorai is vannak: a tavalyi Szent István téri adventi vásárt például nemcsak nagy multik, de az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt., sőt maga a kerület is szponzorálta. Forrásaink biztosra veszik, hogy ez idén így lesz a Vörösmarty térre szervezett vásárral is. Az Advent Bazilika egyébként 2019-ben és 2021-ben is elnyerte az Európa legjobb karácsonyi vására címet a European Best Destinations szakportáltól. (Sőt a honlapon már 2022-es logóval is szerepel ezzel a kitüntetéssel.)
A kerület azt is közölte lapunkkal, hogy – miként a Szent István téren rendezett vásár esetében is – a közterület hasznosításából befolyó bevételt teljes egészében közterület-fejlesztésre fordítják majd. Más kérdésünkre azonban már nem válaszoltak, így közérdekű adatigényléssel fordultunk a belvárosi önkormányzathoz. Ennek keretében
kértük, hogy megismerhessük az AVB Kft.-vel a 2018-ban, 2019-ben, 2021-ben kötött szerződést a Szent István tér hasznosítására. (2020-ban a Covid-járvány miatt nem volt vásár);
tájékoztatást kértünk, hogy az ezekből befolyó bevételeket a kerület pontosan milyen közterületek felújítására, fejlesztésére fordította;
megállapodás esetén kikértük a Vörösmarty térre vonatkozó szerződést is;
végül megkérdeztük, hogy miért volt szükség arra, hogy ilyen esetekben pályáztatás nélkül, egy személyben döntsön Szentgyörgyvölgyi Péter.
A kapott tájékoztatást természetesen közölni fogjuk. | Százmilliós profitot is hozhat a Fidesz-közeli cégnek az adventi vásár a Vörösmarty téren | A Fidesz-közelinek tartott AVB Kft. rendezheti meg az adventi vásárt Budapest központjában, a Vörösmarty téren, miután a Fővárosi Önkormányzatnak nem sikerült megegyeznie az V. kerülettel. Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester egy személyben dönthetett, az ügyben közérdekű adatkéréssel fordultunk a belvárosi önkormányzathoz. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/szazmillios-profitot-is-hozhat-a-fidesz-kozeli-cegnek-az-adventi-vasar-a-vorosmarty-teren/32066740.html | 2022-10-06 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Olajkereskedő formációban bukkant fel Perenyei Tamás ügyvéd, az első Orbán-kormány honvédelmi államtitkára. Az elsősorban olaj-nagykereskedelemmel foglalkozó, genfi székhelyű Maddox SA nemrég fióktelepet nyitott Magyarországon, ennek lett az ügyvezetője Perenyei, aki a fióktelep székhelyét a lakáscímén biztosítja.
A budapesti fióktelep mindhárom bejegyzett tevékenysége izgalmas az olajszankciók életbe lépésének küszöbén:
üzem- és tüzelőanyag-nagykereskedelem,
kőolaj-feldolgozás,
csővezetékes szállítás.
A svájci anyacég, a Maddox SA a cégbíróságnak leadott dokumentum szerint nyersanyagok, különösen nyersolaj, kőolaj és kőolajszármazékok kereskedelmével és értékesítésével foglalkozik. Profiljába tartozik a hajón, közúton, vasúton, csővezetéken történő szállítás, valamint a nyersolaj-finomítás is. Honlapjukon fő tevékenységi területüket a Kaszpi- és a Fekete-tengeren, a Balkán, illetve a balti és a mediterrán térségben jelölik meg. Ezeken a piacokon bevallásuk szerint az egyik legnagyobb független olajkereskedelmi vállalat a Maddox, amely 12 éve alakult. Képviseletei, irodái vannak Dubajban, Moszkvában, Kijevben, Szófiában, Tbilisziben, és több képviselője van a Kaszpi-tenger térségében is.
Érdeklődtünk Perenyei Tamástól, hogyan került az olajkereskedő cégnél ügyvezetői pozícióba, mire annyit mondott, hogy ez egy „régi üzleti kapcsolat” eredménye. A Maddox közép-ázsiai olajjal foglalkozik, és eddig nem volt kelet-európai képviselete – indokolta a cég megjelenését Budapesten. Arra a kérdésre, hogy milyen céllal alakult a magyarországi fióktelep, és mik a tervek az energetikai cég képviseletével, azt mondta: konkrét üzletet még nem kötöttek, egyelőre figyelik a piacot.
Az orosz olaj hamarosan szankció alá esik, az uniós döntés értelmében a tengeri szállítása ellehetetlenül (a júniusi döntés nyomán a tilalom nyersolaj esetében decemberben, a finomított kőolajtermékek esetében pedig februárban lép hatályba). A csővezetékes szállítás egyelőre kivétel a szankciók alól, így a Magyarországra belépő Barátság vezetéken vagy a Kiskundorozsmánál érkező Török Áramlaton sem akadályozzák az orosz olaj szállítását. Hogy meddig tart a mentesség, az egyelőre nem világos, de a háborús helyzetben bármikor megeshet, hogy megszűnik a csővezetéken az ellátás, ezért az érintett tagállamok számára célszerű feltérképezni az alternatív beszerzési lehetőségeket. A Maddox pedig szóba jöhet szállítóként, ha a kelet-európai országok esetleg úgy döntenek: diverzifikálják a beszerzési portfóliójukat.
A Maddox Perenyei elmondása szerint azerbajdzsáni, türkmén és kazahsztáni olajjal kereskedik, ezeket pedig nem sújtják szankciók.
Kérdésünkre, hogy a Mol százhalombattai kőolajfinomítója számára megfelelne-e a Maddox által közvetített olaj, van-e olyan minőségű, mint az uráli, azt mondta: „Még jobb is”. Ilyen oldalról tehát nem lenne akadálya annak, hogy a Molt ügyfeleik között tudják. Mint Perenyei elmondta, tengeri szállítás jöhetne szóba: az Adria irányából a szlovéniai Koper és a horvátországi Omisalj, illetve a romániai Konstanca fekete-tengeri kikötőjébe érkezhet a Maddox-olaj. Ami a magyar kapcsolatot illeti, háztól házig történhetne a szállítás, hiszen a Krk szigeten fekvő Omisaljt vezeték köti össze a Mol százhalombattai finomítójával.
Perenyei Tamásról úgy tudni, baráti kapcsolatot ápol Csányi Sándor OTP-vezérrel, és neve az energiabiznisszel, illetve nagy orosz projektekkel kapcsolatban korábban már forgott a sajtóban. Érdekeltsége, a BDH Engineering Zrt. néhány éve a Paks 2 atomerőmű-beruházáson dolgozó cégek listáján bukkant fel, a mérnökcéget a Roszatom azzal bízta meg, hogy tervdokumentációt készítsen Paks 2 kompresszor- és nitrogénállomásához. A BDH-t annak idején Perenyei a gázkereskedő vállalkozásán, a Nordest Energy Kft.-n keresztül vette meg. (Már egyik cég sem hoz pénzt Perenyei konyhájára, a BDH azóta felszámolásba dőlt, a Nordest Energy pedig már más néven és Révész Bálint milliárdos vállalkozó érdekeltségeként működik a gázbizniszben.)
Perenyei ügyvédi irodája részt vett annak a megállapodásnak a megkötésében is, amelynek során a BKV a 3-as metró szerelvényeinek felújításával az orosz Metrowagonmash-t bízta meg, majd a közlekedési vállalat a szerződés előkészítéséért és a szerződés aláírását követő jogi feladatokért 2013 és 2017 között évente átlagosan 19,2 millió forintot fizetett Perenyeiéknek. A BKV ugyancsak a Tarlós-korszakban Perenyei irodájával szerződött a 4-es metróval kapcsolatos jogi tevékenységek ellátására még 2011 júniusában. A BKV tájékoztatása szerint a 4-es metró szerelvényeit gyártó, francia Alstom elleni per során a közlekedési vállalat 2011 és 2017 között évente átlagosan 40 millió forintot fizetett a Perenyei-irodának. | Közép-ázsiai olajjal üzletelhet az Orbán-kormány egykori honvédelmi államtitkára | Ahogy jönnek az oroszokat sújtó szankciók, úgy bukkannak fel az olajkereskedők. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/11/15/koolaj-azerbajdzsan-turkmen-kazahsztan-szankciok/ | 2022-11-15 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egyetlen ellenzéki pártnak sem volt tudomása az Amerikából érkező 1,8 milliárd forintos kampánytámogatásról egészen addig, amíg Márki-Zay Péter nem beszélt róla a nyilvánosságban egy nyári podcastban – ez derül ki a pártok tájékoztatásából, amelyet portálunk kérdéseire küldtek.
Az amerikai pénz hátteréről korábban részletesen beszámoltunk: az ellenzéki kampány anyagilag eszerint a pártok által összeadott, illetve a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalma biztosította részből állt. A számok megközelítőleg így néztek ki:
az ellenzéki kampány összköltsége 3,5 milliárd forint körül mozgott.
Ebből a hat párt összesen 1–1,2 milliárd forintot fedezett. Ez az összeg volt az, amit a közös lista, illetve az egyéni jelöltek után kaptak állami támogatásként.
A Mindenki Magyarországa a fennmaradó összeget biztosította, azaz mintegy 2,2–2,4 milliárd forintot.
Az utóbbi tétel több forrásból jött össze, nagyobb és egészen kis mikroadományok is érkeztek. 1,8 milliárd forint az Action for Democracy (AFD) nevű, az idén februárban alakult szervezettől érkezett. Az AFD állítása szerint külhoni magyar állampolgároktól gyűjtötte a támogatást, ám azt nem tudni, hogy pontosan kiktől. Márki-Zay korábban a 24.hu-nak hangsúlyozta: semmilyen kérés nem hangzott el az alapítvány részéről a támogatás fejében.
Ungár: Valaki elsétált ezzel a pénzzel, vagy a jóisten tudja, mire költötte
November elején Ungár Péter, az LMP társelnöke mondta azt a 24.hu-nak adott interjújában: „Ha tudtuk volna mi, LMP-sek, hogy ennyi külföldi pénz jött, akkor nem fizetünk be ennyit az ellenzéki kampányba. Akkor azt mondtuk volna, hogy oldják meg. Micsoda dolog ez?! Nem tudott erről senki. Ott voltam a pártelnöki találkozókon, és senki sem tudott erről.” Megjegyezte még: „Egyébként is hol látszódott ez a pénz? Mert a kampányban nem.” Szerinte a pénzzel „valaki vagy elsétált, vagy a jó isten tudja, mire költötte, de eredményes kampány nem lett belőle.”
A kormányváltásra készülő pártok vezetői tehát az LMP-s politikus szavai szerint nem voltak tisztában a saját kampányuk anyagi kereteivel.
Pártok: semmit nem tudtunk, nekünk nem mondtak semmit
Ezek után meg szerettük volna tudni, hogy a pártok mind úgy látják-e a kormányváltást szolgáló kampányba érkező támogatás ügyét, mint Ungár, és megalapozott-e az LMP-s állítás, miszerint nem tudtak az amerikai pénzről. A válaszok:
Demokratikus Koalíció: „A DK nem kapott ilyen támogatást. Mi arról is a sajtóból értesültünk, hogy az MMM külföldi adományokban részesült, ezekről sem Márki-Zay Péter, sem a stábja nem tájékoztatott minket a kampány során. Maga Márki-Zay Péter is elismerte, hogy ezekből a támogatásokból egyik ellenzéki párt sem részesült, csak az MMM.”
Jobbik: „Mivel az ügy nem minden részlete ismert a nyilvánosság, így a mi számunkra sem, nem tudunk érdemben válaszolni a kérdésekre. Fikciókba és találgatásokba, feltételezésekbe nem szeretnénk bocsátkozni, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az elmúlt napokban szavazták le a kormánypártok a Jobbik azon javaslatát, mely éppen azért született, hogy elejét vegye bármilyen fajta hazai civil szervezeteken keresztüli külföldi befolyásolásnak a választások tekintetében.”
Megkerestük a pártból nyáron kilépő Jakab Pétert is, aki a kampány ideje alatt vezette a Jobbikot. Ő azt mondta: „Az említett pénzekről semmilyen tájékoztatást nem kaptam, így azok létezéséről nem tudtam.”
Momentum: az „említett források nem a Momentumhoz, hanem Márki-Zay Péter mozgalmához érkeztek, nem voltak róla érdemi információink, a létükről mi is ugyanabból a podcastből értesültünk, mint a nyilvánosság.” Hozzátették: a párt egyéni jelöltjeinek kampányát elsősorban a Momentum finanszírozta, másodsorban a jelöltek saját maguk, illetve a hatpárti közös költségvetés. „A Momentum a párttörvényeknek megfelelően csak magyar állampolgárságú magánszemélytől fogadott el adományokat, az 500 ezer forintnál nagyobb adományozók névsorát pedig, ahogy minden évben, úgy 2022-re vonatkozóan is az éves beszámolóban fogjuk közzétenni.” Hozzátették: ahogy eddig, úgy a mostani kampány során is betartotta a Momentum a párt- és kampányfinanszírozásra vonatkozó törvényeket, „és határozott álláspontunk, hogy mindenkinek így kell(ene) működnie.”
A szocialista párt is azt állította, nem volt tudomásuk a külföldi pénzről. Az „MSZP nem követte nyomon, hogy Márki-Zay Péter és az MMM honnan gyűjt támogatást.” Hozzátették: az MSZP, ahogy mindenki más, Márki-Zay nyilatkozataiból értesült az összegről. A párt jelöltjei nem kaptak és nem is kaphattak az amerikai forrásból a kampányukra. „Az MSZP mindig kiemelt figyelmet fordított a tevékenységére vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására, így volt ez az idén is. Az MSZP külföldi támogatást nem fogadhat és nem is fogadott el” – írták.
A Párbeszéd is azt közölte, nem volt információjuk az 1,8 milliárd forintos külföldi támogatásról, és jelöltjei nem kaptak abból. Ők is hozzátették: mindig betartották a vonatkozó szabályzatokat, és a jövőben is így tesznek.
Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy a kampányban SMS-kampányok, Facebook-hirdetések, pártlogó nélküli óriásplakát-kampányok mehettek Márki-Zayék kasszájából, az fedezhette az ellenzéki kampányközpont bérlését, valamint a közösségi médiás ügynökségként működő és tanácsadói feladatokat is ellátó Datadathoz kapcsolódó költések forrásai is az MMM-hez befolyó támogatások lehettek. Mindezek ugyanakkor felvetik azt a kérdést: a több kampányt is látó ellenzéki politikusok közül
ki gondolhatta komolyan azt, hogy mindezt az MMM saját zsebből ki tudja fizetni?
Ahogy a kampánystáb egyik meghatározó szereplője mondta korábbi cikkünkben: „elképesztően el voltunk csúszva az anyagiak megteremtésével. Tudtuk, hogy a pártok pénze nem lesz elég, mert a pártos kasszából csak egy fapados kampány jönne ki.”
Márki-Zayt is meglepte a végső összeg
Megkerestük Márki-Zay Pétert is az ellenzéki pártok kijelentéseivel kapcsolatban. A volt kormányfőjelölt szerint
ha az amerikai mellett a magyar média tudta ezt a tényt már a kampányidőszakban is, akkor kis esélyét látom, hogy az MMM kampányköltéseit a saját érdekükben naponta ellenőrző pártok előtt ez titok lett volna. Én az országot jártam, a költéseket nem én intéztem és nem is én hagytam jóvá, hanem az a kampánymenedzsment, amely a napi döntéseket hozta, minden nap a hat párttal egyeztetve, így biztosítva például, hogy semmilyen tiltott pártfinanszírozás ne fordulhasson elő.
Hódmezővásárhely polgármestere azt is mondja, hogy az összesen 1,8 milliárdos támogatás mértékéről
akkor nekem sem volt tudomásom, előre ugyanis semmilyen ígéretet nem kaptunk erre vonatkozóan, az összesítést mi is csak akkor tettük meg, amikor elkészültünk a magyar politikatörténet első transzparens kampányelszámolásával, amire végtelenül büszkék vagyunk. A támogatás összege számunkra is kellemes meglepetés volt, nagyon hálásak vagyunk érte minden magyar nevében. Sajnálatos, hogy az elérhető médiafelületek és kampányköltés tekintetében így is alig egy-két százalékát értük el a Fidesz-kampánygépezet erőforrásainak, ezért nem is tudtuk hatékonyan cáfolni az állampárt hazug rágalmait.
Az utólagos kifizetés egyébként azért történhetett meg, mert a kampányban részt vevő alvállalkozók, cégek az elvégzett munkára vonatkozó számlát sok esetben csak a választás napja után állították ki, akár hetekkel később. A kifizetés teljesítése pedig még ehhez képest is több hét: ezért volt tehát lehetséges, hogy a kampány költségeit májusban vagy akár a nyáron fizesse ki az MMM.
Márki-Zay végül hozzátette, „hogy pontosan mire költöttük az összességében 2,5 milliárdos hazai és külföldi magyaroktól érkező támogatást, azt a 42 ezer soros tételes beszámolónkból még Ungár Péter és a DK is pontosan tudhatja, nem beszélve az ellenfeleit kémfegyverrel lehallgató, megfigyelő, és beépített árulókkal operáló pártállamról. Aki Magyarország ezeréves történelmének legkorruptabb bűnözőiből álló kormányával száll szembe, az biztos lehet abban, hogy bátorsága nem marad büntetlen – mi is tudtuk, mire vállalkozunk, és hogy ezért nemcsak magunkat, de szeretteinket is kitesszük Orbán Viktor bosszújának. Éppen ezért ragaszkodtunk a törvények legszigorúbb betartásához és a teljes átláthatósághoz, mely nemcsak a Fidesz, de a hazai ellenzék történetében is példa nélküli.” | Amerikai pénz: az ellenzéki pártok állítják, nem vették észre, hogy betoltak a kampányba 1,8 milliárdot | Az ellenzéki pártok mind azt állítják, Márki-Zay Péter nem tájékoztatta őket az Egyesült Államokból érkező támogatásról a kampányban. Márki-Zay azt mondja portálunknak, hogy a végső, 1,8 milliárd forintos összeg számára is „kellemes meglepetés” volt. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a költéseket a hat párttal egyeztették. Eszerint az Action for Democracy az ellenzéki kampányban lényegében az anyagi biztosíték volt, az az „úr”, aki a parti után elegánsan kifizeti a megmaradt számlákat – függetlenül azok nagyságától. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/11/22/amerika-ellenzek-kampany-part-marki-zay/ | 2022-11-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2011.09.09. 16:38
Vagyonosodási vizsgálatot kilátásba helyező, fiktív adóhatósági idézések segítségével csaltak ki vállalkozóktól csaknem húszmillió forintot annak a hattagú társaságnak a tagjai, akikre kettőtől négy és fél évig terjedő börtönbüntetést szabott ki pénteki, nem jogerős ítéletében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság.
A vádlottakat többrendbeli hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, közokirattal való visszaélés vétségében mondták ki bűnösnek, amelyeket részben társtettesként, illetve bűnsegédként követtek el. A korábban az APEH megyei kirendeltségénél adóellenőrként dolgozó Benő Attila elsőrendű vádlottat, Garai Péter másodrendű vádlottat ezért halmazati büntetésül négy év hat hónap, illetve három év nyolc hónap börtönbüntetéssel sújtották.
A bűncselekményben ügyvédként közreműködő harmadrendű vádlottat, Újlaki Zsoltot három év, a negyedrendű vádlottat, Svéda Ferencet három év hat hónap, míg a hatodrendű Piskóti Csabát két év tíz hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Az ötödrendű vádlottat, Márkus Péter kétéves börtönbüntetését három év próbaidőre felfüggesztette a bíróság, amely mellékbüntetésül közügyektől való eltiltást és pénzbüntetést egyaránt kiszabott a vádlottakra. | Adóellenőr kapott börtönbüntetést | Vagyonosodási vizsgálatot kilátásba helyező, fiktív adóhatósági idézések segítségével csaltak ki vállalkozóktól csaknem húszmillió forintot annak a hattagú társaságnak a tagjai, akikre kettőtől négy és fél évig terjedő börtönbüntetést szabott ki pénteki, nem jogerős ítéletében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2011/09/adoellenor-kapott-bortonbuntetest | 2011-09-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kulcsfontosságú szereplővel kötött megállapodást az ügyészség a Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, valamint Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és társaik elleni büntetőeljárásban – értesült a 24.hu.
A lapunk által megismert vádirat szerint Schadl egyik bizalmasát egyebek mellett a pénzmozgások – köztük a kenőpénzkifizetések – dokumentálásával bízta meg. A hivatalosan végrehajtó-jelölt, ám valójában pénzügyesként dolgozó munkatárs mégsem vádlottként, csupán tanúként szerepel majd az eljárásban. A nyomozás során 90 oldalnyi tanúvallomást tett több részletben, ami miatt alighanem a több mint egy éve letartóztatott korábbi főnöke is aggódhat.
A nő a büntetőeljárásról szóló törvényben rögzített megállapodásra jutott a vádhatósággal. E szerint egy bűncselekmény elkövetőjével megállapodást köthető, melyben kilátásba helyezik, hogy vele szemben büntetőeljárást nem indítanak, illetve a folyamatban lévő eljárást megszüntetik,
ha az ügy, illetve más büntetőügy felderítésével, bizonyításával összefüggő információkat és bizonyítékokat bocsát rendelkezésre, és a megállapodással elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek.
Schadl és Völner ellen korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. Az eljárásnak 22 vádlottja van, köztük – mint szerdán megírtuk – Schadl apja és felesége. A vádirat szerint Schadl 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a Völner Pállal kialakított korrupciós kapcsolata révén. A közel egymilliárd forintnyi összeget az ő kérésére kinevezett önálló bírósági végrehajtóktól kapta vissza, miközben jogtalan előnyként, lényegében fizetésként rendszeresen pénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott át a befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorló fideszes politikusnak.
A vádirat alapján Schadl a kenőpénzeket részben a végrehajtói irodájában, részben a tartózkodási helyén tárolt összegekből fizette ki a miniszterhelyettesnek. Az ügyészség szerint az irodájában található páncélszekrényben tartott készpénz kezelésével, illetve az onnan kivett és betett összegek dokumentálásával azt a pénzügyesként dolgozó végrehajtó-jelöltet bízta meg, aki vádalkut kötött az ügyészséggel. Rajta kívül a készpénz kezeléséhez a szintén végrehajtó-jelöltként dolgozó, de a valóságban Schadl sofőrjeként és személyi asszisztenseként működő munkatársnak is jogosultsága volt. Ő az ügy negyedrendű vádlottja, akire két és fél év letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.
A két bizalmi ember – áll a vádiratban – teljes mértékig tisztában volt azzal, hogy Schadl György legális bevételei mellett rendszeresen jut törvénytelen, korrupciós cselekményekből származó pénzekhez, illetve maga is fizet hivatalos személyeknek nagyobb összegű kenőpénzt.
A vád szerint ezeket a pénzeket vagy személyesen Schadl, vagy a sofőrje vitte el a megadott helyre, miközben a pénzmozgásokat a pénzügyesként dolgozó végrehajtó-jelölt könyvelte, az összegeket pedig két helyen, a Házipénztár és az EgyenlegMoncsi elnevezésű Excel-táblázatban is nyilvántartották.
A vádirat szerint a két bizalmi ember azzal is tisztában volt, hogy Schadl korrupciós kapcsolatban áll Völner Pállal, akinek rendszeresen adott át több millió forint készpénzt a végrehajtók elnöke. Továbbá Schadl mindkét bizalmasa személyesen is vett át rendszeresen készpénzt azoktól az önálló bírósági végrehajtóktól, akiket Schadl közbenjárására neveztek ki.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz év, míg Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig. | Vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl György bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését | Házipénztár és EgyenlegMoncsi elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pál volt államtitkárnak juttatott kenőpénzek kifizetését is a végrehajtói kar elnökének bizalmi embere. A 24.hu által megismert vádirat alapján az ügyészség megállapodást kötött Schadl György bizalmasával, akinek 90 oldalnyi nyomozati tanúvallomása miatt bőven lehet aggódni valója a vádlottaknak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/11/24/vadalku-ugyeszseg-schadl-gyorgy-bizalmasa-penzugyes-vegrehajto-kar-elnok-borton-volner-pal-allamtitkar-fidesz-korrupcio-kenopenz/ | 2022-11-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy pénzmosás miatt indult nyomozásban érintett pakisztáni cukorbáró.
A Hezbollah félkatonai szervezet pénzelése miatt perbe fogott libanoni bank vezére.
Egy hamis tanúzással vádolt osztrák cégvezető.
Egy mesegazdag orosz polgármester-feleség, akinek férje vesztegetés miatt ül börtönben.
Mi a közös bennük? Magyarország mindegyiküket tiszteletbeli konzullá nevezte ki, hogy képviseljék a magyar érdekeket a saját hazájukban. Ezt a diplomáciai pozíciót arra találták ki, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező, ideális esetben gazdag és befolyásos kinevezettek segítsenek építeni a kapcsolatokat a két ország között. Fizetést ugyan nem kapnak a munkáért, de a diplomaták világába való bejárást, megbecsülést és privilégiumokat általában igen. Nemzetközi szerződés mondja ki például, hogy irataikat és levelezésüket tilos átkutatni, ahogy a csomagjaikat sem ellenőrizhetik a hatóságok.
Csakhogy a rendszer átláthatatlan, a pozíciókat gyakran adják-veszik, a kiválasztást sokszor senki nem ellenőrzi, és ez – a kiváltságokkal párosulva – visszaélésekre is lehetőséget ad. Ennek köszönhető, hogy a világ tiszteletbeli konzuljai között – bár nagy többségük feltehetően tisztességesen ellátja a feladatát – hemzsegnek a kétes figurák. Ez derült ki az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű tényfeltáró hálózat és az amerikai ProPublica nevű szerkesztőség által vezetett nemzetközi nyomozásból, amelyben Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt.
A nemzetközi újságírócsapat több ezer tiszteletbeli konzult vizsgált meg, és mintegy 500 olyan személyt talált közöttük, akik ellen eljárás indult bűncselekmények gyanúja miatt, vagy valamilyen módon visszaéltek a pozíciójukkal. Akadnak köztük fegyver- és drogkereskedelemmel, csempészettel, pénzmosással, terrorizmus támogatásával, korrupcióval gyanúsított vagy ezek miatt elítélt, szankcionált emberek.
Magyarországon 68 tiszteletbeli konzul képvisel más országokat, világszerte pedig több mint 267 tiszteletbeli konzul képviseli Magyarország érdekeit. A számuk annak ellenére dinamikusan nő, hogy húsz évvel ezelőtt országos nyilvánosságot kapott botrány tépázta meg a tiszteletbeli konzulok tekintélyét, amely azóta sem állt helyre. Ekkor derült ki ugyanis, hogy egy nagy vihart kavart bűnügy gyanúsítottja a letartóztatása előtt úgy tudta elhagyni az országot, hogy jogtalanul megszerzett papírok segítségével egy tiszteletbeli konzul sofőrjének adta ki magát.
Az ügy nyomán az akkor még szocialisták vezette külügy elvette a tiszteletbeli konzulok addigi kiváltságait, akiknek ezeket azóta sem sikerült visszaszerezniük. A ma Magyarországon tiszteletbeli konzuli címet viselők között ott van a jordán üzletember Zaid Naffa, akinek átvilágításakor nemzetbiztonsági kockázatot jelzett a titkosszolgálat. És ott van Veres János is, Gyurcsány Ferenc egykori pénzügyminisztere, aki moldáv tiszteletbeli konzul – a szabolcsi kisvárosban, Nyírbátorban.
A cikkünkben említett tiszteletbeli konzulok nagy része nem reagált a kérdéseinkre, és a Külgazdasági és Külügyminisztérium sem válaszolt.
Terrorizmus, drogkereskedelem, csempészet
Az ICIJ hónapok óta kutatja a tiszteletbeli konzuli intézménnyel visszaélők ügyét. A kibontakozó nemzetközi nyomozásban résztvevő 160 újságíró több ezer tiszteletbeli konzult ellenőrzött a világ hat kontinenséről. A munkához bírósági iratokat, hírarchívumokat, kormányzati jelentéseket és egyéb dokumentumok sorát kutatták át. Ehhez hasonlóra az elmúlt hatvan évben, amióta a tiszteletbeli konzuli intézmény létezik, még nem volt példa. Egyetlen nemzetközi szervezet sem ellenőrzi ugyanis őket. Számos állam közzé sem teszi az általa megbízott tiszteletbeli konzulok listáját, sem életrajzát, és nem is vizsgálja rendszeresen, hogy kinevezettjei méltók-e a tisztségükre. A Shadow Diplomats (Árnyék Diplomaták) nevet kapott projekten dolgozó újságírók arra jutottak, hogy legalább 500-an viselik vagy viselték ezt a címet, akik ellen nyomozás indult különféle bűncselekmények elkövetése miatt, vagy pozíciójukkal visszaélve kétes célokat támogattak. A felkutatott erőszakos, veszélyes vagy korrupt emberek közt vannak:
önkényuralmi rendszerek támogatásával,
csempészettel,
csalással,
szexuális visszaéléssel,
gyilkossággal,
fegyverkereskedelemmel,
drogkereskedelemmel,
terrorista csoportokkal való kapcsolattal
gyanúsított, vádolt vagy elítélt, illetve szankciós listára került tisztségviselők. 57 olyan tiszteletbeli konzult sikerült azonosítani, akiket pozíciójuk betöltése közben elítéltek. Többen voltak köztük, akik diplomáciai megbízólevelükre hivatkozva próbálták elkerülni a felelősségre vonást, adóvizsgálatokat, házkutatásokat vagy akár egy egyszerű parkolási bírságot. (A nemzetközi nyomozás eredményeiről további részletek olvashatók ebben a cikkben.)
A ProPublica és az ICIJ kilenc olyan tiszteletbeli konzult is azonosított, akiket különböző bűnüldöző szervek és kormányok terrorista csoportokkal vagy azok finanszírozásával hoztak kapcsolatba. A legtöbbjük a Hezbollahhoz, egy libanoni síita félkatonai szervezethez kötődött. Köztük van Magyarország kinevezettje is. A gazdag libanoni bankár, Adel Kassar Magyarországot képviseli tiszteletbeli konzulként Libanonban.
Kassar az egyik legnagyobb libanoni bank, a Fransabank vezérigazgatója, és a libanoni üzleti világ befolyásos alakja. Több magyar kötődése is van, egy rokoni szálon túl évtizedeken át vezette a magyar Malév-kirendeltséget Bejrútban, és a Kassar család bankja, a Fransabank korábban Budapesten is működtetett egy fiókot. 2013-ban állami kitüntetést is kapott a testvérével, Adnannal együtt a magyar–libanoni kapcsolatok fejlesztéséért. Orbán Viktor miniszterelnök azzal méltatta őket, hogy
Magyarország érti a Keletnek azt az üzenetét, hogy fontos a pénz, fontos a siker, de „az egész nem ér semmit barátság nélkül”.
Orbán hozzátette, hogy Magyarország kitüntetett országnak érezheti magát, mert Keleten sok tekintélyes barátja van.
Csakhogy 2019-ben a New York-i szövetségi bíróságon a Hezbollah iraki terrorakcióiban elhunyt amerikai katonák családjai (több mint 1000 ember) közösen indítottak pert a Fransabank és egy tucat más libanoni pénzintézet ellen, amiért állítólag részt vettek a Hezbollah és Irán által szervezett terrorcselekmények finanszírozásában, segítve ezzel a szervezet fegyverhez jutását és a hozzá befolyó pénzek tisztára mosását – derül ki a per irataiból. Adel Kassar nem válaszolt sem a Direkt36, sem az ICIJ kérdéseire.
Egy éve a pakisztáni Karacsiban is Kassarhoz hasonlóan gazdag és befolyásos támogatót szerzett a magyar diplomácia, amikor az ország egyik nagy cukortermesztő óriáscégének, a RYK Csoportnak a vezetőjét, Makhdum Omar Shehryart nevezték ki tiszteletbeli magyar konzulnak. Az üzletembert a pakisztáni sajtóban időnként az ország egyik cukorbárójaként említik, akinek befolyása azonban nem csak üzleti jellegű: két testvére is aktív politikus, a központi kormányban, illetve Punjab régióban is miniszterek. Annak nem találtuk nyomát, hogy Shehryarnak ezt megelőzően köze volt Magyarországhoz , az viszont kiderült a pakisztáni sajtó hírei alapján, hogy az üzletember ellen pár évvel ezelőtt nyomozás indult Pakisztánban.
A pakisztáni Szövetségi Nyomozó Ügynökség csalás és pénzmosás gyanúja miatt kezdett nyomozni 2020-ban. A gyanú szerint a nagy cukortermesztő cégekből összeállt csoport tagjai összejátszottak azért, hogy mesterségesen felhajtsák a cukor árát. Bár a cukorkészletek eladatlanul hevertek raktáraikban, a gyanú szerint ők mégis a termék közelgő hiányát híresztelték, ezzel még nagyobb keresletet létrehozva a cukor iránt. A nyomozók szerint nemcsak becsapták a fogyasztókat, hanem az így szerzett bevételt hozzájuk nem köthető számlákra rejtették. A stratégiát Whatsapp csoportokban egyeztették, ennek a Ryk Csoport képviselője is tagja volt a gyanú szerint. Ebben az ügyben több más, a cukoriparban érintett üzletember és politikus mellett Shehryart is felelősként kezelik a hatóságok.
2020-ban pedig azért indult vizsgálat Shehryar két, politikus testvére ügyében, mert a pakisztáni Nemzeti Elszámoltatási Iroda (NAB) szerint családjuk vagyona robbanásszerű gyarapodásba kezdett rögtön a politikai szerepvállalásuk után. A nyomozások még nem zárultak le, Makhdum Omar Shehryar nem reagált a Direkt36 megkeresésére.
Elada Nagornaja, a korábbi Nyizsnyij Novgorod-i magyar tiszteletbeli konzul neve akkor szerepelt a magyar sajtóban, amikor 2017-ben Nagornaja férjét, az orosz nagyváros polgármesterét, Oleg Szorokint letartóztatták különösen nagy értékű vesztegetés miatt. Az orosz hatóságok azt gyanították, hogy Szorokin 1 millió dollárnak megfelelő vesztegetési pénzt fogadott el. Nagornaját nem gyanúsították meg az ügyben, Szorokint azonban azóta 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték emberrablásért és vesztegetésért, Nagornaja pedig családjával külföldre távozott – írta korábban az orosz Kommerszant. Nagornaja ellen később adóelkerülés miatt indult eljárás, de 215 millió rubel (több mint 1,4 milliárd forint) befizetésével rendezte a tartozását. Tiszteletbeli konzuli megbízatását 2019-ben megszüntette a magyar külügyminisztérium, így Nyizsnyij Novgorodban ma már nincs tiszteletbeli magyar konzul.
Az nem világos, hogy Nagornaja felmentése összefüggésben áll-e a férje elleni eljárással, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanis nem reagált a Direkt36 kérdéseire. Nagornaja azonban részletes választ küldött, és elküldte a felmentéséről szóló dokumentumot is. Abból azonban nem derül ki, hogy mi volt a felmentés oka, de
Nagornaja szerint a megbízatását azért vonták vissza, mert – „gyermekei és saját életét féltve” – külföldre távozott, ahonnan nem tudta ellátni feladatait.
Hangsúlyozta, hogy őt nem gyanúsították meg a férje bűnügyében, aki pedig máig tagadja bűnösségét. Nagornaja szerint a családja (közelebbről meg nem nevezett) „esküdt ellenségei” sok éve próbálják besározni őt és tönkretenni az üzleteit.
Az osztrák Bettina Glatz-Kremsner, a Casinos Austria nevű, részben állami tulajdonú osztrák szerencsejáték vállalat korábbi igazgatója ellen jelenleg is zajlik egy nyomozás, mert a gyanú szerint hat ponton is hamisan tanúskodott, amikor az osztrák politikai életet megrázó CASAG botránnyal kapcsolatban kihallgatták, amely egy évek óta húzódó, a politikai elitig érő korrupciós ügy.
Glatz-Kremsnert 2013-ban nevezték ki magyar tiszteletbeli konzullá. Bécsben született, de gyermekkorát Magyarországon töltötte, az anyanyelve mellett magyarul is beszél.
A gazdasági bűncselekményekkel és korrupciós ügyekkel foglalkozó osztrák nyomozó ügyészség, a WKStA nyomoz a CASAG-ügyben, amelynek középpontjában a Casinos Austria online szerencsejáték-monopóliuma körüli háttéralkuk állnak és több vezető politikus is érintett lehet benne. Az ügy mellékszálaként a WKStA 2020-ban egy kiszivárgott dokumentum szerint hatrendbeli hamis tanúzással gyanúsította meg Glatz-Kremsnert, akinek a hatóság által megszerzett mobiltelefon-üzenetei több ponton ellentmondanak annak, amit az ügyben tett vallomásában állított. 2021-ben vádat is emeltek ellene az ügyben. A bírósági iratok szerint Glatz-Kremsner tagadja, hogy hamisan tanúskodott volna, a Direkt36 megkeresésére azonban nem reagált.
A tiszteletbeli konzul sofőrje
2022. szeptember 29-én a Maldív-szigetek budapesti nagykövete fogadást adott a Nemzeti Múzeumban, hogy ünnepélyesen megnyissa új budapesti konzulátusát, amelyet tiszteletbeli konzul vezet majd. Radu Morar rövid beszédet olvasott fel angolul , aztán az elegánsan öltözött társaság félrevonult a cigányzenével kísért pezsgős állófogadásra. Néhány nagykövet mellett több tiszteletbeli konzul is eljött. Köztük volt egy alacsony, idős férfi, Erdős Endre, aki évtizedek óta Kirgizisztán tiszteletbeli konzulja. Erdős keveset szerepel a nyilvánosság előtt (a Direkt36-nak sem akart nyilatkozni), pedig a Magyarországon kinevezett tiszteletbeli konzulok között mindenki ismeri a nevét és azt a régi történetet, amelynek szereplője volt , és amely máig árnyékot vet mindannyiukra.
A 2000-es évek egyik leghírhedtebb, politikai hullámokat is vető csalási ügyéről van szó, amely brókerbotrányként és Kulcsár-ügyként is ismert. Az egyik főszereplője Kulcsár Attila volt, aki a K&H Equities brókereként kiemelt ügyfelek – köztük állami vállalatok, önkormányzatok – pénzét forgatta jogosulatlanul, offshore cégeken keresztül, kiemelt hozamot ígérve, és ezzel legalább 8 milliárd forint kárt okozott. A bírósági ügy végül 2017-ig húzódott, amikor Kulcsárt jogerősen öt év börtönre ítélték sikkasztásért (a büntetés nagy részét addigra már leülte ).
A történet egy rendszámmal kezdődött. 2003-ban még járt egyfajta diplomata rendszám a tiszteletbeli konzuloknak is: piros rendszámtábla volt, HC (azaz honorary consul) betűkkel kezdődött és minden konzulátusnak kettő járt belőle. A számozás egymást követte, úgy 30-40 ilyen rendszám lehetett forgalomban, amikor egyszer csak felbukkant Budapest utcáin egy 600-as Mercedes a HC-0077-es rendszámmal – mesélte a Direkt36-nak egy forrás , aki akkoriban közelről ismerte a magyarországi tiszteletbeli konzulok világát.
A tiszteletbeli konzulok – akik tartották egymással a kapcsolatot – csak találgattak, ki lehetett a szerencsés, akinek a számozás alapján egy harmadik rendszám is jutott, míg végül kiderítették, hogy az Erdős Endre vezette kirgiz konzulátushoz tartozik a kocsi, és Kulcsár Attila vezeti.
Kulcsárnak igazolványa is volt arról, hogy a konzulátusi sofőrként dolgozik, ezt és a rendszámot is az akkor Kovács László vezette Külügyminisztériumban hagyták jóvá.
Mindez a brókerbotrány kirobbanásakor nyert különös jelentőséget. Mielőtt ugyanis a nyomozók letartóztathatták volna Kulcsárt, a diplomata rendszámos tiszteletbeli konzulátusi autóval elhagyta az országot Ausztria felé. (Kulcsár Attila nem akart nyilatkozni a Direkt36-nak.)
A történtek után Kovács László külügyminiszter felülvizsgáltatta a tiszteletbeli konzulok jogosítványait. Az államtitkára, Fekszi Márta irányította folyamatnak az lett a vége, hogy elvették a diplomata rendszámot és később megszüntették a tiszteletbeli konzuloknak addig járó adókedvezményeket.
A konzulok – és szervezetük, a Tiszteletbeli Konzuli Testület (TBKT) – hiába próbált lobbizni, hogy visszaszerezze ezeket a kiváltságokat. Több miniszternél és államtitkárnál is próbálkoztak, sikertelenül.
Azóta sem sikerült áttörést elérni, az után sem, hogy a szocialistákat a Fidesz váltotta a hatalomban. Bár Szijjártó Péter minisztersége alatt néhány évre külön miniszteri biztosa volt a tiszteletbeli konzuloknak Suha György, Gambia korábbi tiszteletbeli főkonzulja személyében, neki sem sikerült elérnie, hogy visszakapják a korábbi jogosítványaikat.
Ennek oka, hogy a Kulcsár-ügy óta nem állt helyre a tiszteletbeli konzulok tekintélye. Áder János korábbi államfő például sosem hívta meg őket a Magyarországra akkreditált diplomatáknak adott szokásos újévi fogadására. A rendszert ismerő forrás úgy értelmezi a helyzetet, hogy
a magyar külügy afféle „másodosztályú nagykövetnek”, „szerencselovagnak”, rosszabb esetben „futottak még bűnözőnek” tekinti őket
akkor is, ha az őket megbízó államnak nincs saját nagykövetsége Magyarországon, tehát senki más nincs, aki őket képviselje az országban.
50 ezer euró egy tiszteletbeli konzuli címért
Tény, hogy a tiszteletbeli konzulok kinevezése nem átlátható folyamat. A cím vonzerejét a világon sehol sem a pénz jelenti, fizetés ugyanis nem jár hozzá, inkább a különféle kiváltságok, mentességek és a vele járó presztízs.
Ezért vannak, akik fizetni is hajlandóak érte. Működik egy közvetítői piac: ha például Magyarországon szeretne valaki tiszteletbeli konzul lenni, akkor akad néhány olyan, a diplomácia világába beágyazott ember, akit érdemes megkeresnie. Ez a közvetítő igyekszik tiszteletbeli konzuli pozíciót keresni olyan államoknál, amelyek nyitottak arra, hogy tiszteletbeli konzult nevezzenek ki. A segítségért cserébe 50-300 ezer eurót (mintegy 20-120 millió forintot) kérnek a közvetítők – mondta a Direkt36-nak Suha György, aki szintén foglalkozik ilyesmivel, afféle fejvadászként tekint magára. Ő azonban inkább külföldi államok nagyköveteinek segít ideális jelöltet találni a tiszteletbeli konzuli posztra, és ezt sem Magyarországon, hanem inkább ázsiai és közel-keleti államokban.
Ilyen esetben a közvetítés ára általában 20-100 ezer euró (mintegy 8-40 millió forint) között mozog.
„Ez egy piac” – mondta Suha.
A tiszteletbeli konzuli címek körüli pénzmozgásokat azonban a hatóságok bizonyos esetekben gyanúsnak tartják. Erre példa, amikor távoli afrikai országok tisztviselői pénzért árulnak ilyen pozíciókat és okmányokat. Szeptemberben a Központi Nyomozó Főügyészség tartóztatott le egy férfit, aki 50 ezer eurót fogadott el egy másik férfitól azért, hogy afrikai országok diplomatáitól tiszteletbeli konzuli címet vásároljon neki. A HVG szerint a letartóztatott magyar férfi, B. János Burundi nagyköveteként dolgozott Bécsben, de korábban Sierra Leone tiszteletbeli konzulja is volt Budapesten. A Központi Nyomozó Főügyészség azt közölte a Direkt36-tal, hogy B. Jánost üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel és hivatali vesztegetéssel gyanúsítják, és jelenleg is előzetes letartóztatásban van.
Suha György szerint a befolyással üzérkedés és a „közvetítői” munka között az a különbség, hogy utóbbi esetben szabályozott kapcsolatról, például egy tanácsadói szerződés révén nyújtott szolgáltatásról van szó. Szerinte a magyar gyakorlatban olyan is előfordul, hogy egy-egy magyar nagykövet, felismerve, hogy nem győzi a rá bízott munkát, keres valakit az adott országban, aki tehetős, lehetőleg vannak magyar gyökerei és érdekli a pozíció. Magyarország azonban tudomása szerint közvetítőknek sosem fizet. A Magyarország által megbízott tiszteletbeli konzulok szakmai irányítója mindig a hozzájuk legközelebbi ország magyar nagykövetségét vezető nagykövet, így a tiszteletbeli konzulok szerinte „az ő jobbágyaik”, akik felé gyakran elvárás, hogy követségi rendezvények megszervezését anyagilag támogassák, például kifizessenek egy-egy díszvacsorát. A nagyköveteken kívül, a külügyminisztériumból senki nem felügyeli a ma már több mint 270, Magyarország által felkért tiszteletbeli konzul szakmai munkáját, visszahívásokra pedig ritkán van példa.
A tiszteletbeli konzuljelöltek átesnek egy egyszerű nemzetbiztonsági átvilágításon, és elméletileg néhány évente meg kell újítani a kinevezésüket, de a terület összességében ellenőrizetlen, a kiválasztást pedig közvetítők vagy nagykövetek intézik informálisan. A magyar külügyminisztérium honlapján ugyan kikereshetők az aktuális tiszteletbeli konzulok elérhetőségei, életrajzot vagy egyéb információt azonban nem tesznek közzé róluk. A munkájukról hivatalos forrásból így semmit nem lehet tudni. A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak számos kérdést küldtünk a tiszteletbeli konzuli pozíciók odaítélésével, a folyamat átláthatóságával és a konzulok munkájának ellenőrzésével kapcsolatban, de nem érkezett reakció.
Az utóbbi évek egyik legtöbbet emlegetett magyarországi tiszteletbeli konzulja Zaid Naffa, aki Jordániát képviseli itthon 2003 óta ebben a pozícióban (egyik testvére ma már magyar nagykövet az Egyesült Arab Emirátusokban , másik testvére pedig Akabában képviseli Magyarországot tiszteletbeli konzulként ).
Naffa vagyonos tiszteletbeli konzulként egyik vacsorát adta a másik után az üzleti és politikai élet fontos szereplőinek – mondta egy, a tiszteletbeli konzulok világát ismerő forrás, aki szerint Naffa annyira aktív volt, hogy „nagyobb missziót csinált, mint egy nagykövet”.
Közben azonban gondja akadt a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges nemzetbiztonsági átvilágításán. A befolyásos, egyébként évtizedek óta Magyarországon élő jordán üzletember magyar állampolgárság igénylését kétszer is elutasították azért, mert nemzetbiztonsági kockázatot jeleztek a titkosszolgálatok – ezt ellenzéki országgyűlési képviselők kérdéseire árulta el a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Nem derült ki azonban, hogy konkrétan milyen kockázatot láttak nála a titkosszolgák.
Mindennek ellenére Naffa látványosan jó kapcsolatot ápolt a miniszterelnökkel és családjával: lefotózták például Tiborcz Istvánnal közös ebédelés közben; a jordániai konzulátus épülete, amely az ő tulajdona, Orbán Viktor Cinege utcai házának közelében áll, a Béla király úton; Orbán több esetben is együtt mutatkozott vele nyilvános rendezvényeken.
A miniszterelnök legalább egyszer a vendége is volt Naffának. Orbán részt vett ugyanis Naffa egy 2014-es partiján a jordán konzulátus épületében. Itt találkozott Ghaith Pharaonnal, a pénzmosás és terrorszervezetek finanszírozása miatt körözött szaúdi olajmilliárdossal, akinek magyar vízumkérelmét Naffa személyesen intézte és ő mutatta be őket egymásnak a miniszterelnökkel. Miután Pharaonról kiderült, hogy évtizedek óta keresi az FBI, a kormány magyarázkodni kényszerült az ügy miatt. Zaid Naffa ma is tiszteletbeli konzulként képviseli Jordániát , a pozíciójával és a nemzetbiztonsági átvilágításával kapcsolatos kéréseinkre nem válaszolt.
Gyurcsány minisztere, akit a Fidesz-kormány tiszteletbeli konzuli címhez segített
A Magyarországon dolgozó, más államokat képviselő mintegy hetven tiszteletbeli konzul között helyet kapott az Orbán-kormány legnagyobb politikai ellenfelének, Gyurcsány Ferencnek az egykori pénzügyminisztere, Veres János is. A szocialista politikus 2021 vége óta a Moldovai Köztársaság megbízott tiszteletbeli konzulja, a székhelye pedig egy 12 ezres szabolcsi kisvárosban, Nyírbátorban van.
A helyszínválasztás szokatlan, legalábbis a kutatásaink során nem találtunk példát arra, hogy megyeszékhelyeknél alacsonyabb rangú városokban nyitott volna bármely ország konzulátust Magyarországon. Veres kinevezése azért is figyelemre méltó, mert a tiszteletbeli konzulok kinevezéséhez a fogadó állam beleegyezésére is szükség van. Ez azt jelenti, hogy a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium belement abba, hogy Nyírbátorban nyíljon konzulátus, és hogy ilyen diplomáciai rangot kapjon egy közismert szocialista politikus.
„Nincs ebben semmi bombasztikus” – mondta Veres János a Direkt36-nak a nyírbátori városháza földszintjén berendezett irodájában. A helyiséget a különleges tömörfa irodabútorok és a moldáv zászló mellett a falon bekeretezett emlékek uralják. Veres parlamenti képviselői igazolványai, oklevelek, ünnepélyes átadókról megőrzött szalagdarabok, díszkardok, fényképek például a parlamenti fociválogatottról, amelyben valaha Orbán Viktorral csapattársak voltak.
Veres azt mondta, nem itt lakik, hanem Budapesten, de azért rendszeresen megfordul az irodában. Nyírbátor ugyanis a szülővárosa, ahol az önkormányzat főtanácsadójaként is dolgozik (emellett két üzleti vállalkozása is van) A tiszteletbeli konzuli iroda azért pont Nyírbátorban van, mert ő csak így vállalta el a feladatot, amikor a moldáv nagykövet felkérte.
Hozzátette, hogy ő és felesége – a külügyes Dobolyi Alexandra – „tizenöt éves jó kapcsolatban vannak Moldovával”, amely akkor kezdődött, amikor a Szocialista Internacionálén keresztül megismerkedtek a ma budapesti moldáv nagykövetként dolgozó Oleg Tuleával.
2017 környékén kérte fel a nagykövet tiszteletbeli konzulnak – mondta Veres –, de csak 2020-ban alakult úgy, hogy amikor Szijjártó Péter Moldovába ment tárgyalni, az asztalnál ülő nagykövet Veres személyének jóváhagyását kérte tőle. „Én voltam az első napirend, és Szijjártó állítólag egy perc alatt rábólintott a kinevezésemre” – mesélte Veres, amit a találkozóról hallott a nagykövettől. A nyírbátori nagykövetség megnyitójára Varga Tamás fideszes külügyi államtitkár is elment, a moldáv államtitkárt kísérte el.
A kérdésre, hogy a politikai szembenállás ellenére miért volt ilyen sima a kinevezése, az egykori pénzügyminiszter azt felelte, nem tud erre válaszolni, de szerinte ez a hozzáállás a normális. Hozzátette, hogy a helyi politikában is az a tapasztalata, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben a pártpolitika ellenére lehet együttműködni a kormánypárti politikusokkal. Elmesélte, hogy egy dán orvosi műanyagtermékeket gyártó cég Nyírbátori üzemnyitásában neki még a 2000-es években szerepe volt, és amikor újabb üteme valósult meg a Coloplast nevű cég itteni beruházásának, akkor az átadó ünnepségen odament hozzá Orbán Viktor kezet fogni, és személyesen mondott köszönetet neki a szerepéért.
Veres azt mondta, ő a moldáv-magyar gazdasági kapcsolatok élénkítését vállalta Kelet-Magyarországon tiszteletbeli konzulként. Ezért utaztatott már ide moldáv üzleti delegációt, igyekszik többek között konzervipari, szőlőtermesztési együttműködéseket tető alá hozni. Egyszer segített elintézni, hogy az ukrajnai háború kitörését követő káoszban a szlovák-magyar határon ragadt moldáv kamionosok rendőri felvezetéssel áthaladhassanak az országon és hazatérhessenek. Azt mondta, hogy a kamionosok ugyan soha nem tudták meg, hogy az ő közreműködésének is köszönhetik a hazatérésüket, jó érzés volt jót tenni. A munkában Verest többek között az motiválja, hogy ezzel a vidéki konzulátussal „Nyírbátort valamiben első helyre tettem”. Hozzátette, hogy a munkát „nem jutalékért végzi”, hanem azért, mert mindig igyekezett a saját eszközeivel „jobbá, kerekebbé tenni a világot”. Ehhez pedig szerinte „nem hiányzik a diplomatarendszám”. | Magyarország gyanús hátterű diplomatái is fennakadtak egy nemzetközi újságírócsapat nyomozásán | Magyarországot több mint 270 tiszteletbeli konzul képviseli külföldön, köztük van hamis tanúzással, pénzmosással, terrorizmus támogatásával összefüggésbe hozott ember is. 46 ország 160 újságírója kutatta a világ tiszteletbeli konzuljainak múltját, Magyarországról a Direkt36 vett részt a nemzetközi együttműködésben. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/11/14/magyarorszag-gyanus-hatteru-diplomatai-is-fennakadtak-egy-nemzetkozi-ujsagirocsapat-nyomozasan | 2022-11-14 13:48:00 | true | null | null | Telex |
A történet csaknem 19 évvel ezelőtt, 2003 decemberében kezdődött, mikor a fővárosi VII. kerület akkori vezetése „feltételtől függő” adásvételi szerződést kötött három, a Király utcában található ingatlanra. A Király utca 25-27-29. (és később 23. is) már akkor is több milliárd forintos értéknek számított az önkormányzat tulajdonában, amitől az akkor MSZP-s Hunvald György-féle kerületvezetés szabadult volna.
A szerződésben foglaltak valamiért hosszú éveken keresztül nem léptek hatályba, sem az önkormányzatnak, sem a potenciális vásárlónak nem volt sürgős, hogy foglalkozzon a Budapest közepén álló milliárdos ingatlanvagyonnal. 2008-ban azonban a még szintén Hunvald által vezetett Erzsébetváros hirtelen úgy döntött, mégis eláll a szerződéstől. A vásárló cégnek persze ez nem tetszett, ezért az önkormányzat döntését bíróságon támadta meg.
Fedezet nélküli kötbérrel
Itt újabb hosszas csend következett a Király utcai önkormányzati ingatlanok ügyében. Azon túl, hogy a vásárló megtámadta Erzsébetváros szerződéstől való elállásának jogosságát, több mint tíz évig semmi nem történt. Időközben vezetőt váltott a kerület: Hunvald György helyett már a Fidesz–KDNP politikusa, Vattamány Zsolt irányította Erzsébetvárost.
A csendes patthelyzetet 2019 júliusában törte meg az önkormányzat: a sokáig halogatott szerződés egy módosított verzióját aláírta a VII. kerület és az ingatlancég. Érdekesség, hogy a helyi képviselő-testület alig néhány órával annak aláírása előtt kapta meg a szerződés tervezetét.
A kerület jelenlegi vezetése szerint ráadásul egy olyan szerződésről volt szó, amit az ingatlancég képviseletét ellátó ügyvédi iroda szerkesztett, a hivatal munkatársai nem is ismerték a kontraktus tervezetét. A szóban forgó ingatlanok összértéke ekkor 5 milliárd forint körül volt.
A képviselő-testület a szerződés jóváhagyásával kötbérfizetésre vállalt kötelezettséget, méghozzá olyan kötbérre, aminek a fedezete messze nem volt biztosított a kerület költségvetésében, ráadásul ehhez pénzügyi ellenjegyzése sem volt
– állítja Erzsébetváros mai vezetése. Az ingatlancégnek ezzel olyan kártyát adtak a kezébe, amivel gyakorlatilag tíznél is több jogcímen tudott kötbért követelni Erzsébetvárostól, pedig ennek kifizetésére a kerületnek nem lett volna pénze. A szerződést ráadásul annak tudatában kötötték meg, hogy az ingatlanok közül több is használatban volt: lakókat kellett volna kiköltöztetnie és áthelyeznie az önkormányzatnak úgy, hogy akkoriban a kerület tulajdonában lévő ingatlanok csaknem 100 százaléka lakhatatlan volt. A szerződés teljesítése tehát a vállalt rövid idő alatt lehetetlen volt, eközben a kötbér fenyegetése ott lógott a kerület feje fölött. A több szempontból is érdekes szerződést 2019. július 23-án kötötték meg, az abban szereplő kötbérfizetési kötelezettség már másnaptól ott ketyegett.
A „bizonytalan” Miniszterelnökség
Alig néhány hónappal később Vattamány Zsoltot a Demokratikus Koalíció politikusa, Niedermüller Péter váltotta a polgármesteri poszton. Ezért 2019 végén az önkormányzatban átadás-átvételi procedúra zajlott le, aminek többek közt az is a célja, hogy a folyamatban lévő szerződésekről is tájékoztassák a leendő vezetést. Itt a többmilliárdos kerületi ingatlanvagyont érintő, előnytelen kötbérfizetési kötelezettséget tartalmazó szerződésről Niedermüllerék elmondása szerint őket nem tájékoztatták. Erzsébetváros mostani vezetése azt állítja, hogy az átadás-átvételi dokumentációkban semmi nem szerepelt az ügyletről, de az átadott iratok között sem volt ott a szerződés.
Ekkorra azonban az új városvezetés tudta nélkül már 800 millió forintnyi kötbérfizetési kötelezettség állt fenn az önkormányzattal szemben, ami az idő előrehaladtával egyre csak nőtt.
Miközben Erzsébetvárosban zajlott az élet anélkül, hogy az önkormányzat bármit tudott volna a milliárdos, a kerület költségvetésének kárára „ketyegő bombáról”, az ingatlancég lépett. Mivel a szerződésben foglalt Király utcai ingatlanok műemlékvédelem alatt álltak, azok tulajdonosváltásához a műemlékvédelemért felelős kormányzati szerv jóváhagyása is kellett.
A műemlékvédelem 2019 decemberében a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökséghez tartozott, noha a felek az engedélykérelmet még bőven az októberi önkormányzati választások előtt adták be a minisztériumnak. Mire azonban Gulyás elé került a műemlékvédelem alatt álló épületek ügye, a kerületben már a Niedermüller-féle városvezetés dolgozott. Gulyás végül nem adott hozzájárulást az ingatlanok értékesítéséhez, pedig ez a hozzájárulás fontos feltétele volt, vagyis lett volna az ingatlanok eladására vonatkozó szerződésnek.
Csaknem egy év telt el, mikor a városvezetést kellemetlen meglepetés fogadta:
2020. szeptember 18-án közjegyzői felszólítás érkezett az erzsébetvárosi önkormányzatához 9,7 milliárd forintos kötbér megfizetéséről.
Összehasonlításképp ez az összeg a kerület éves költségvetésének csaknem a felét is elvihette volna, ráadásul napról napra nőtt. Erzsébetváros ekkor egyetlen reálisnak tűnő eszközhöz nyúlt: a VII. kerületi képviselő-testület úgy döntött, hogy perre mennek.
Niedermüllerék célja az volt, hogy a 2019-ben megkötött szerződésről állapítsa meg a bíróság, hogy semmis. Időközben a helyzet az önkormányzat számára sürgetőbbé vált: október 28-án a szerződések miatt egy végrehajtó cég közel 418 milliós „átutalási megbízást” (kötbér és kamatai jogcímmel) zárolt Erzsébetváros számláin. Az összeg azóta is a végrehajtó cég számláin vár.
A szerződés érvénytelenségének megállapításáról a keresletet az önkormányzat már 2020. november elején benyújtotta. Az ingatlancég közben továbbment, és végrehajtási kérelmet nyújtott be a VII. kerülettel szemben 9,3 milliárd kötbértartozás (és járulékai) erejéig. A végrehajtási eljárás a Fővárosi Törvényszéknek köszönhetően nem indult el, az elsőt és a másodikat is felfüggesztették, míg a per le nem zárul. Időközben feljelentést is tett az önkormányzat: nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, nagy értékre elkövetett orgazdaság és hivatali kötelesség megszegésével elkövetett visszaélés gyanúja miatt is.
A nyomozást viszonylag gyorsan elrendelték, de 2021 júliusában meg is szüntették azzal az indoklással, hogy „kötbérfizetés vállalására költségvetési fedezet és pénzügyi ellenjegyzés nélkül is sor kerülhet”, így kötelezettségszegés nem történt. Az indoklásban az is szerepelt, hogy azért sem beszélhetünk bűncselekményről, mert az ingatlancégek a végrehajtásokból egyszer sem jutottak valójában pénzhez. Az önkormányzat panaszt nyújtott be az eljárást megszüntető határozat ellen.
Itt jött az újabb fordulat: az ingatlancégek újra a műemlékvédelemben illetékes Miniszterelnökséghez, azaz Gulyás Gergelyhez fordultak annak ellenére, hogy 2019. végén a miniszter több hónap várakozás után már elutasította az adásvételt. Bár a törvény erre nem ad lehetőséget, az ingatlancégek újra megpróbálkoztak a korábban elutasított ingatlanok értékesítéséről szóló szerződéssel, sőt még arra is kérték a Miniszterelnökséget, hogy nyilvánítsa „nemzetgazdasági szempontból kiemeltté” a projektet. Másodjára pedig már nem is utasították el őket:
míg korábban hónapokba telt a kormányzati elutasítás, most mindössze négy nap alatt írták alá és minősítették nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségévű a projektet.
Az önkormányzat ezt a döntést is megtámadta a bíróságon. Indoklásuk annyi volt, hogy mivel a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyszer megtagadta a szerződés jóváhagyását, annak „újra-beadását” már vizsgálat nélkül kellett volna elutasítania. Végül idei év tavaszáig kellett várni, de a Fővárosi Törvényszék kimondta:
a második miniszteri jóváhagyás semmis, mivel az törvénytelen.
A törvényszék úgy döntött, hogy Gulyásnak újra le kell folytatnia az eljárást. A miniszter részéről döntés a kérdésben azóta sem született, a műemlékvédelem pedig időközben átkerült Lázár János beruházási minisztériumához.
És végül semmis
2022. június végén megszületett a Törvényszék első ítélete, itt a felperes (önkormányzat) keresetét és az alperesek (ingatlancégek) viszontkeresetét is elutasították. Az ítélet ellen mindkét oldalról fellebbeztek. Végül november 2-án a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben módosította:
a peres felek által 2019 júliusában megkötött „Ingatlan adásvételi szerződést módosító megállapodás és egyezségi megállapodás” semmisnek tekinthető.
Az okok nagyon egyszerűek: a szükséges miniszteri hozzájárulás sosem született meg, ezen túl pedig nem tettek eleget a nemzeti vagyonról szóló törvénynek sem, miszerint kötelező lett volna versenyeztetni az önkormányzati ingatlanok eladását. Ez azonban elmaradt, ami törvénysértő.
Az ügy azonban csak részben zárult le az Ítélőtábla jogerős döntésével. Az önkormányzat nem adta fel: kiegészítették a korábban elutasított feljelentést a jogerős ítélettel, méghozzá azzal érvelve, hogy az ismeretlen elkövető(k) annak érdekében, hogy az ingatlancég a valós piaci árnál alacsonyabb áron hozzájusson a milliárdos ingatlanvagyonhoz, törvénybe ütköző szerződést kötöttek, emellett az érintett önkormányzati elkövetők oldalán a hivatali visszaélés gyanúja is felmerülhetett.
„Sokat tapasztalt ember vagyok, de ilyet én sem láttam még, hogy csak úgy elvisznek 400 milliót”
– mondta Niedermüller Péter, a város jelenlegi polgármestere a Telexnek. A polgármester szerint – aki az ítélethirdetés után büszkén posztolta Facebookra a hírt – az, hogy megnyerték a pert már csak azért is fontos, mert ami szerződésben szerepelt, az egész egyszerűen vagyonvesztést jelentett volna a kerületnek. „Felelős gazdálkodással ez nem megengedhető; belementek egy olyan szerződésbe, amiről tudták, hogy nem megvalósítható” – mondta. Hozzátette: a kötbérek olyan szintre duzzadtak a per végére (15-20 milliárd forint környékére – a szerk.), hogy amennyiben ki kellet volna azt fizetni, simán elvitte volna a kerület költségvetésének több mint a felét.
Az épületek jövőjéről azt mondta Niedermüller, hogy mindenképp szeretnének valamit kezdeni velük. Felelős döntést szeretnének hozni, de a polgármester szerint olyan beruházás valósulhat majd meg ott, ami nemcsak a kerületiek, hanem az egész főváros érdekét szolgálja majd.
Kerestük a szerződést megtagadó, majd később mégis inkább jóváhagyó Miniszterelnökséget. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért döntöttek úgy, hogy mégis jóváhagyást adnak a szerződésre, miután korábban nem találták azt támogathatónak. A cikk megjelenéséig nem érkezett válasz, amennyiben a tárca válaszol, frissítjük cikkünket.
Az ügyben érintett ingatlanfejlesztő céget is próbáltuk elérni, azonban honlapjukon egyetlen, központi emailcím található, oda el is küldtük kérdéseinket azzal kapcsolatban, hogy miképp értékelik a vonatkozó ítéletet. Cikkünk megjelenéséig tőlük sem érkezett válasz. | A milliárdokat érő Király utcai házak, amik 19 év alatt majdnem csődbe vitték Erzsébetvárost | 2003-ban Erzsébetváros akkori vezetése a Király utca 25-27-29. eladásáról döntött. A többmilliárdos ingatlanvagyonról szóló szerződéstől öt évvel később elállt a városvezetés, amit akkor hiába támadott meg az ingatlancég. 2019-ben a fideszes vezetés újra elővette a szerződést, átalakította és alá is írta az ingatlanok eladását, olyan kötbért vállaltak azonban, amire a kerületnek nem volt fedezete. Időközben polgármestert váltottak Erzsébetvárosban, az átadáskor viszont „elfelejtettek” szólni a folyamatban lévő szerződésről, így a jelenlegi kerületvezetés már azzal szembesült, hogy milliárdos követelése van egy végrehajtónak az önkormányzattal szemben. Perre mentek, feljelentést tettek és nyertek: náluk maradnak az ingatlanok. 19 évig húzódó ingatlaneladási szerződés, perrel, büntetőfeljelentéssel, végrehajtókkal, és az ügybe beletenyerelő Miniszterelnökséggel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/22/budapest-vii-kerulet-erzsebetvaros-ingatlan-per-miniszterelnokseg-kiraly-utca | 2022-11-22 13:54:00 | true | null | null | Telex |
2022. november 22. – 14:40
A Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. munkatársai szemétszállító járműbe – kukásautóba – rakják, majd elszállítják a főváros XII. kerületének egyik mellékutcájából a lakosság által előző nap a járdára kitett lomot – Fotó: Jászai Csaba / MTI bizományosi
1931
A független képviselő szerint Palkovics László miniszter visszaélt a hivatali hatalmával, és kifejezetten a Mol-csoport számára írták ki a 35 éves hulladékgazdálkodási koncessziót. A Technológiai és Ipari Minisztérium szerint ez valótlan állítás, semmi ilyen nem történt.
A hulladékgazdálkodási ágazat 35 éves koncessziós eljárása sok szakmai vitát szült. Mint emlékezetes, a Mol Nyrt. által megnyert koncesszió a hulladékszállítást, -kezelést, -válogatást, -bálázást és -tárolást írja át a jövőben. Október 28-ig kellett a hulladékgazdálkodási szakmának pályázni arra, hogy az ágazat jelenlegi cégei közül ki, miként venne részt a leendő hulladékkoncesszió munkájában.
Bár a téma kormányzati felelőse, vagyis Palkovics László technológiai és ipari miniszter közben lemondott – ami után úgy tűnik, hogy a tárcája is darabokra hullik –, bemutatjuk a hulladékos történetet, amelyben mintha teljesen más idősíkon mozogna mindenki:
Hadházy Ákos: Hivatali visszaélés történt a koncesszió kiírása során, erről maga Palkovics László miniszter szólta el magát, ezért feljelentést teszek.
Palkovics László csapata: Nincs itt semmi látnivaló, tessék visszahallgatni a szavakat, és megfelelően értelmezni azokat!
Hulladékosok: Minket nem a politikai felelősség érdekel, hanem az, hogy maradjon működőképes az ágazat, a miniszterelnök szűkítse a koncesszió fókuszát!
Mol: A szelektálásban, a lerakott mennyiség csökkentésében uniós célok vannak, mi már elindultunk a hulladékgazdálkodás felé, értünk is hozzá, haladjunk már!
Hadházy Ákos érvei
A hulladékos szakma, de legalábbis „előretolt helyőrségként” Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Palkovics László (hamarosan már csak „volt”) minisztert támadja. Az ok: az MCC egy eseményén Palkovics, akkor még teljes erejében regnáló tárcavezetőként arról beszélt, hogy mi volt a pályázat, a koncesszió és a Mol Nyrt. viszonya.
Látni fogjuk, azt a felek eltérően értelmezték, hogy mi is olvasható ki az ominózus mondatokból. Érdemes a 3 perces szöveget eredetiben és szövegkörnyezetében meghallgatni, egyáltalán nem biztos, hogy mindenki ugyanúgy értelmezi a mondatokat, tényleg nem is olyan könnyű eldönteni, hogy pontosan mit mond a miniszter, leleplezi magát, vagy teljesen ártatlan folyamatokról mesél.
Röviden összefoglaljuk Palkovics szavait, azért csak összefoglaljuk, mert az előadás élőbeszéde miatt kicsit úgy tisztítottuk, hogy az írásban is érthető legyen:
„Miért a Mol pályázott?… A jövőbeli képe az, hogy a tevékenységét szeretne fejleszteni. Egyet most meghatározott. Ez az anyagmenedzsment. Hogyan lehet a hulladékból másodlagos anyagot előállítani.
A Mol azt mondta, hogy nagyon szívesen foglalkozik a műanyaghulladék feldolgozásával, ha valaki neki azt tudja garantálni, hogy ha épít most egy gyárat, az 30 év múlva működni fog. Azt mondtuk, hogy ez egy igen nemes ötlet, akkor írjunk egy olyan koncessziós rendszert, ahol az üzleti és a beruházási szándék van mögötte, és bízzuk egy olyan cégre, aki erre valószínűleg alkalmas.”
Hogy mi is történt?
egy magánpiaci szereplő elmondta a miniszternek, hogy miként lehetne több hulladékfeldolgozó kapacitás az országban, a miniszter „megvette” az ötletet, kiírt egy pályázatot, amin a Mol elindult és nyert,
vagy a magánpiaci Mol elmondta, hogy mivel szeretne ő foglalkozni, és a miniszter erre írt ki egy olyan koncessziót, ami átcsoportosította hozzá e piac lehetőségeit?
Hadházy Ákos képviselő mindenesetre egy FB-bejegyzésében közölte az előadás képanyagát, és rámásolta a máshonnan megszerzett hanganyag vonatkozó részét, illetve azt feliratozta is, így valóban mindenki számára lehet követni és értelmezni az ominózus mondatokat. Hadházy Ákos elmondta a Telexnek, hogy
„ma már tudjuk: a koncessziós pályázat feltételrendszerének a Mol tudott megfelelni, más nem is indult. A Palkovics-videó pedig azért hozott új fejleményt az ismert kiválasztásba, mert miután abból kiderült, hogy a Mol korábban milyen változtatásokat látott indokoltnak az ágazatban, majd egyedül indult el a tenderen, ok-okozati összefüggés áll fenn az előzetes egyeztetések, a pályázat kiírása és annak győztese között."
A minisztérium válasza
A hivatalos szereplők véleményét azért nehezebb megismerni, mert bár mindenki válaszolt a Telex kérdéseire, az írásbeli válaszok annyira nem voltak informatívak, azokat később próbáltuk háttérbeszélgetések révén is kiegészíteni. Mindenesetre, ha röviden szeretnénk összefoglalni, akkor a minisztérium szerint „nem történt semmi". A Technológiai és Ipari Minisztérium írásban ugyanis az alábbi tájékoztatást küldte:
„Hadházy Ákos valótlanságot állít, Palkovics László nem mondott olyat, hogy a minisztérium a Mol kérését elfogadva, a cég számára írta ki a hulladékgazdálkodási koncessziót."
Majd a részletesebb indokolás szerint: „a kormány célja a körforgásos gazdaság fejlesztése, amelyben a keletkező hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra. Ennek érdekében jövő júliustól átalakul a hazai hulladékgazdálkodás rendszere és a hulladékgazdálkodási feladatok hatékonyabb ellátása és koordinálása egy új, koncessziós modellben valósul meg."
A tárca hangsúlyozta a változtatás vélt előnyeit is: „az új koncessziós modell a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása és az uniós célértékek határidőre történő teljesítése mellett egységesen magas színvonalon biztosítja a szolgáltatást valamennyi magyarországi településen. A Magyar Állam által kiírt koncessziós pályázatot a Mol Nyrt. nyerte el, így a jövőben a társaság látja el az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot."
A Mol véleménye
Maga a Mol is küldött pár sort a Telex kérdésére. Azt írták:
„A körforgásos gazdaság kiemelt szerepet kapott a Mol stratégiai terveiben, így folyamatosan keressük az ezzel kapcsolatos üzleti lehetőségeket. A vállalat jelenleg is több mint 100 ezer tonna hulladékot kezel, így megvan a tudása, valamint a tőkeereje, hogy felépítsen egy hatékony, fenntartható hulladékgazdálkodási rendszert. Ráadásul ezzel az EU-s célokat is teljesítheti Magyarország, így 2035-re 65 százalékra nőhet az újrahasznosítás aránya, és mindössze 10 százalékra csökkenhet a hulladéklerakás.
Az állam nyílt tender keretében hirdette meg a koncessziót, amelyet a Mol nyert meg, vállalva ezzel, hogy a következő 10 évben mintegy 185 milliárd forintot fektet a hulladékgazdálkodásba."
Korábban még azt hallottuk a „Mol és a hulladékszakma" elnevezésű ötlet kipattanásáról, hogy a Mol német hulladékhasznosítót is vett korábban (Aurora), és itthon is zavarta, hogy nincs elég megfelelően leválogatott hulladék bizonyos újrahasznosítást igénylő gyártásaihoz, így ott importálnia kellett a szemetet. A céget ez zavarhatta, ezen akart módosítani.
Készül a feljelentés
Hadházy Ákos elmondta, hogy maga a feljelentés egyelőre még csak készül. Mint elmesélte, több hulladékos céggel is egyeztetett, azt mondta nekik, hogy amennyiben nem fognak össze a maguk védelmében, akkor a változtatásokat végig fogja nyomni a kormány.
„Ilyenkor a 3000 vállalkozóból mindenki abban bízik, hogy ő benne maradhat a rendszerben, talán kisebb árréssel dolgozhat majd ugyan, de túlélheti a változásokat. Vagy elmehet majd Strasbourgba, és lehet, hogy pert nyer, illetve kártérítést kap, de Strasbourg a magyar hulladékgazdálkodási rendszert már nem fogja visszaépíteni.
A képviselő két tényállás megvalósulását gyanítja, ezek a
közbeszerzés versenykorlátozó befolyásolása
és a hivatali visszaélés.
Mint mondta, „nem hiszem, hogy ez alapján feltétlenül lép az ügyészség, de lehet, hogy az EU-s pénzekért vívott küzdelem (bár ez konkrétan nem uniós forrás) miatt legalább azt elérjük, hogy elindul egy nyomozás”.
A képviselő szerint az természetesen fontos, hogy több hulladék hasznosuljon, de ezt nem úgy kell elérni, hogy az állam 3000 cégen keresztül átviszi az akaratát, hanem olyan piaci feltételrendszert kell teremteni, ami a nagyobb hasznosítást ösztönzi.
Emellett Hadházy Ákos arra is utalt, hogy a koncessziós szerződés fontos részletei a nem publikus mellékletben találhatók, ezekről közérdekű adatot igényelt, de még nem kapott választ.
További vélemények
Természetesen a kissé steril válaszokon túl próbáltunk hús-vér emberekkel is beszélni. Ahogy informálisan hallottuk, az eleve nehéz helyzetben levő minisztériumban is téma azért a készülő feljelentés, de „olyan nagyon azért nem izgulnak” a tárcánál.
A miniszter környezetéből azt hallottuk, hogy kétségtelen van egy szakmai felháborodás az ágazat egyes szerelőinek részéről, ha erre jön egy jó fogódzópont, akkor érthető, hogy ebből támadás indul, de nem arról van szó, hogy a tárca a Molra íratta volna ki a tendert, mindenesetre ahogy egyikük fogalmazott: „érdemes mindenkinek megnéznie a videót. A hanganyag elérhető, abból mindenki eldöntheti, hogy amit kihozott belőle a képviselő, az valóban benne van-e abban a szövegben. Vagyis az a kérdés, hogy aki neutrális egy ilyen ügyben, ő mit hall ki a mondatokból.”
A Palkovics melletti vélemény szerint ha az állam kommunikál a magánszférával, onnan ötleteket nyer, majd később kiír egy koncessziót, amit az ötletadó nyer meg, az nem azt jelenti, hogy konkrétan arra a cégre volt kiírva a pályázat.
Más arra emlékeztet, hogy a pályázaton más nagy cégek is elindulhattak volna, de ez persze kockázatvállalást is igényelt volna.
A hulladékosok szerint
A hulladékos szakma véleményét formálisan egy immár publikus levélből, míg informálisan az egyes cégvezetőkkel folytatott (részben korábbi) beszélgetéseinkből ismerhettük meg.
A szakmabeliek arról mesélnek, hogy elfogadják, hogy a Molnak a gumi- és műanyag-újrahasznosításban van tapasztalata, de a hulladék összegyűjtésében, vagy a fémes világban nincsen.
Az ágazat védelmében mindenkihez fordulunk, a Nemzeti Koncessziós Irodától kértünk ki adatokat, november 18-án további 45 nappal meghosszabbítják a válaszadást, de írtunk a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) és a Mol vezetésének is. Az említett levélből pedig az a kép rajzolódik ki, hogy az átalakítás olyan elemeket is megváltoztat, amelyek rendben voltak, az ipari begyűjtés például jól működött.
Nyolc ágazati szervezet írta alá a levelet is Orbán Viktornak és Palkovics Lászlónak, amelyben az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió módosítását kezdeményezték.
Idézünk a levélből: „a koncesszió a közszolgáltatáson túl a for profit magánszektorra kiterjedően általánosan a települési hulladékgazdálkodási, és a szelektíven gyűjtött EPR – kiterjesztett gyártói felelősségi – anyagáramokkal folytatott tevékenységeket is magában foglalja. Ezen tevékenységeket a saját területükön az EU vonatkozó célszámait teljesítve, magas fokú hatékonyság és verseny mellett közel 3200, többségében hazai KKV vállalkozás végzi.”
Mint írják:
„A piaci szolgáltatók beletörődtek a koncesszióba, és megpróbáltak együttműködni a koncesszorral. Az elmúlt hónapokban a koncesszor részéről azonban szakmaiatlan hozzáállást, erőszakos erőfölénnyel való visszaélést, a koncessziós megállapodáson történő túlterjeszkedést tapasztaltak (…).
Az átalakítást a hazai termelő, gyártó vállalatok is kimondottan ellenzik (…) kérjük a hulladékgazdálkodási koncesszió módosítását, és a tárgyi hatályának leszűkítését a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó feladatellátásra!”
Vagyis nagyon röviden a hulladékosok úgy vélik, hogy számukra előnytelen, sokszor egyoldalú kockázatvállalást igényelne a koncesszió. A Mol azonban éppen ellenkezőleg a nyitottságára, a törvényre és az európai uniós célkitűzésekre hivatkozva azzal érvel, hogy aki hatékonyan és tisztességesen fog dolgozni, az az új rendszerben is megtalálja majd a számítását.
Az ágazat
Tényleg nem akármekkora üzletről van szó, az Optenben böngészve azt látjuk, hogy van néhány igencsak méretes cég a szakmában:
• a győri Alcufer Kft. 84,2 milliárd forintos,
• az Inter-Metal Recycling Kft. 34 milliárd forintos,
• a szintén győri MÉH Zrt. 29,5 milliárd forintos,
• az osztrák hátterű Müller-Guttenbrunn (MÜ-GU) Kft. 29,2 milliárd forintos,
• a debreceni Éltex Kft. 21,8 milliárd forintos,
• a szintén osztrák hátterű Loacker Hulladékhasznosító Kft. 19,1 milliárd forintos
forgalmat ért el a legutóbbi üzleti évében.
A jövőben az indokolt költségelemek meghatározása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) mint árszabályozási hatóság hatáskörébe tartozik. Láthattuk, nyitott és vitatott kérdés is van bőven. Természetesen abban azért lehet bízni, hogy a Mol Nyrt., amelynek érdeke megtakarítani, illetve az előírt visszagyűjtési számokat produkálnia, a szakma értékeit hasznosítani akarja.
Ám a szokásos kereslet-kínálati helyzet itt annyiban valóban speciális, hogy a hulladékgazdálkodás ezen szegmensében csak egy vevő lesz és sok eladó. Hogy ebből kialakulhat-e jó végeredmény, vagy csak valami szuboptimális megoldás, azt hamarosan látni fogjuk.
Partnereinktől | Hulladékbiznisz: tényleg a Molra szabták a koncessziót? Az érintettek cáfolnak, Hadházy feljelentést tesz | A független képviselő szerint Palkovics László miniszter visszaélt a hivatali hatalmával, és kifejezetten a Mol-csoport számára írták ki a 35 éves hulladékgazdálkodási koncessziót. A Technológiai és Ipari Minisztérium szerint ez valótlan állítás, semmi ilyen nem történt. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/11/22/palkovics-laszlo-hadhazy-akos-mol-hulladekgazdalkodas-koncesszio-feljelentes | 2022-11-22 14:13:00 | true | null | null | Telex |
Költségvetési csalás miatt körözi a magyar rendőrség a Kovács Bélát, a kémügyben elítélt volt jobbikos EP-képviselőt. A kémkedési ügy miatt KGBélának nevezett volt politikus körözési fotója kedden került fel a rendőrség oldalára. Legutóbb azt írtuk róla, hogy Moszkvában él, és korábban volt egy agyműtétje.
Kovács Bélát tavaly nyáron másodfokon két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla kémkedés miatt, a politikus azonban fellebbezett a döntés ellen. Emellett költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás vádjában is bűnösnek találták.
A vád szerint a politikus rendszeresen találkozott az orosz hírszerzéssel azután, hogy 2010-ben európai parlamenti képviselő lett, és információkat adott energetikai ügyekről vagy EP-választásokról. A másik ügy (erre vonatkozik a más bűncselekmények), egy OLAF-felvetés nyomán indult.
A vád szerint Kovács olyan gyakornoki szerződéseket kötött, amiket nem tervezett betartani, és erről a gyakornokok is tudtak. Ugyanakkor az EU a gyakornokok után támogatást ad, így a vád szerint 6 millió forint kárt okozott az Európai Unió parlamentjének a fiktív gyakornoki állásokkal 2012-2013-ban. Kovács végig kitartott ártatlansága mellett. | Költségvetési csalás miatt körözik a Kovács Bélát, a kémügyben elítélt volt jobbikos EP-képviselőt | Költségvetési csalás miatt körözi a magyar rendőrség a Kovács Bélát, a kémügyben elítélt volt jobbikos EP-képviselőt. A kémkedési ügy miatt KGBélának nevezett volt politikus körözési fotója kedden került fel a rendőrség oldalára. Legutóbb azt írtuk róla, hogy Moszkvában él, és korábban volt egy agyműtétje. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/22/kovacs-bela-korozes-koltsegvetesi-csalas-kemugy-jobbik-moszkva | 2022-11-22 14:18:00 | true | null | null | Telex |
Költségvetési csalás miatt adott ki elfogatóparancsot a rendőrség Kovács Béla volt jobbikos politikussal szemben – derült ki a police.hu-ról kedden. A Budapest Környéki Törvényszék büntetési-végrehajtási csoportja kedden rendelt el fényképes körözést Kovács Béla ellen.
A Kúria szeptember végén harmadfokú eljárásban bűnösnek mondta ki a Jobbik egykori európai parlamenti képviselőjét az Európai Unió intézményei elleni kémkedés és költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás miatt, s büntetését öt év fegyházra, illetve tíz év közügyektől eltiltásra súlyosította. Kovács Béla leghamarabb büntetése kétharmadának letöltése után szabadulhat feltételesen.
Az utolsó hírek szerin tKovács Moszkvába költözött, ahol az egykor kémképzőnek is tartott Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) dolgozik. Ezért nemzetközi elfogatóparancsot is kilátásba helyeztek ellene. | Költségvetési csalás miatt adott ki elfogatóparancsot a rendőrség KGBélával szemben | Költségvetési csalás miatt adott ki elfogatóparancsot a rendőrség Kovács Béla volt jobbikos politikussal szemben, akit öt év fegyházra ítélt a Kúria. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/koltsegvetesi-csalas-miatt-adott-ki-elfogatoparancsot-a-rendorseg-kgbelaval-szemben-254173# | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Békés megyei Geszt és az ott található Tisza-kastély a trianoni békediktátum nyomán az ország szélére került, közvetlenül a román határ mellé. Az éppen uralkodó politikai irányzat hol háttérbe tolta a családot és pusztuló kastélyukat (Rákosi- és Kádár-rendszer), a mai kurzus pedig az egyik legfontosabb igazodási pontjaként tünteti fel a Tiszákat és egykori birtokuk rendbe tételére bőséges forrást biztosít. Kétségtelen, ez a picinyke község egykor két miniszterelnököt, Tisza Kálmánt (1875-1890) és Tisza Istvánt (1903-1905, majd 1913-1917), valamint Tisza Lajos személyében közmunka és közlekedési minisztert adott (1871-1873) az országnak.
A Narancs.hu többször beszámolt arról, hogy Lázár János kormánybiztossága alatt a kastély felújításának megkezdése húzódott el értehetetlenül hosszú ideig, mint ahogy arról is írtunk, hogy a Tisza-kripta mellett található temető dzsungellé változott. Jellemző, hogy az újabban már építési és közlekedési miniszter titulust viselő Lázár bejelentései nyomán 2020-ban, majd egy évvel később be kellett volna fejezni a felújítást, holott akkor még a közbeszerzést sem írták ki, vagy hirdetettek győztes – így a munka el sem kezdődhetett.
Néhány héttel ezelőtt akkor adtunk hírt a geszti Tisza-kastélyról, amikor megírtuk, hogy egy a Magyar Közlönyben megjelent friss kormányrendelet értelmében az addigi 7 milliárd forintról közel 11 milliárdra emelték az első ütem felújítási munkáinak összegét.
Azt pedig Lázár többször több helyen nyilatkozta, hogy amint elkészült a kastély (ami valójában inkább egy nagyobbacska vidéki kúriának felel meg), akkor a használati és tulajdonjogot átadják a reformátusoknak. Ezt azzal indokolta a politikus, hogy több mint száz évvel ezelőtt a Tiszák sokat tettek a reformátusokért. Mások viszont az állami forrásból, így adófizetők egyre több pénzéből megvalósuló beruházásnak a Magyarországi Református Egyháznak történő átadását a nemzeti vagyon elherdálásaként értékelik. Megítélésük szerint annak mindenképpen közösségi, azaz állami tulajdonban kellene maradnia.
Lapunk nemrégiben levelet írt a területileg illetékes és debreceni központú Tiszántúli Református Egyházkerületnek (TTRE). Arról érdeklődtünk a Lázár-féle bejelentés nyomán, hogy ennek fényében milyen terveik vannak a geszti Tisza-kastéllyal. Mit működtet majd ott Magyarországi Református Egyház vagy annak illetékes térségi egyházkerülete, avagy bármely más intézménye?
„A TTRE Sajtószolgálata nevében tájékoztatásul közlöm, hogy Geszt valóban a Tiszántúli Református Egyházkerület területéhez tartozik.
Egyházkerületünk nem igényelte és nem szándékozik átvenni a geszti Tisza-kastélyt működtetésre. Ebből következően önálló működtetési terve sincs az egyházkerületnek”
– válaszolta megkeresésünkre az egyházmegye sajtóreferense.
Ez a válasz azért meglepő, mert a 2017-es XXXI. törvényben az áll, hogy „az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt ingyenesen – a Nemzeti Kastélyprogram keretében megvalósított fejlesztés lezárását követően – oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja.”
Ezért újfent kérdést tettünk fel a területileg illetékes Tisztántúli Református Egyházkerületnek. Arra voltunk kíváncsiak: ha a Magyarországi Református Egyháznak van/lenne ilyen szándéka, arról értesítette volna-e a területileg illetékes Tiszántúli Református Egyházkerületet. Ám erre a felvetésünkre lassan egy hete nem kapunk választ. Így egyelőre függőben van, mi lesz a sorsa és ki lesz a tulajdonosa a várhatóan a jövő év végére teljesen megújuló geszti Tisza-kastélynak. | A reformátusokhoz kerül a geszti Tisza-kastély? Vagy mégsem? | Bár törvény van róla, de az egyházkerület "nem szándékozik átvenni a geszti Tisza-kastély működtetését". | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-reformatusokhoz-kerul-a-geszti-tisza-kastely-vagy-megsem-254172 | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Máté Patrik
2022.11.25. 05:45
Az információs hatóság jelenleg is vizsgálja azt a DatAdat-ügyet, amikor a választási kampány hajrájában sokan névre szóló üzeneteket kaptak anélkül, hogy megadták volna a személyes adataikat. A rendszerváltás óta példa nélküli adatbotrány szálai a Bajnai Gordon volt kormányfőhöz kötődő céghez vezetnek.
– Továbbra is folyamatban vannak a vizsgálatok az úgynevezett DatAdat-ügyben – közölte lapunk megkeresésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Ahogy arról korábban lapunk már beszámolt, a rendszerváltás óta a legnagyobb és a legtöbb embert érintő választási csalás során körülbelül egymillió embert értek el a baloldali kampányközpont működtetői.
A szolgáltatók és a hatóságok eddigi vizsgálatából kiderült, hogy egy közbeiktatott cégen keresztül gyakorlatilag az ország lakosságának tizedét elérő sms-cunamit a Bajnai Gordon volt szocialista kormányfő és korábbi titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám által kiépített DatAdat-csoport osztrák leánycége rendelte meg, a művelethez szükséges hatalmas adatbázist is ez a vállalkozás biztosította.
Péterfalvi Attila emlékeztetett, hogy a kampányban ő maga is kapott ilyen sms-t, ami szerinte azért is aggályos, mert nem adott semmilyen hozzájárulást az adatai felhasználásához, és nem kapott tájékoztatást az adatkezelésről.
Csaknem kétszer annyit kapott a baloldal a kampányára Amerikából, mint amennyit eddig beismert
Mindent a Bajnai Gordon-féle DatAdat-csoport irányított – derül ki a titkosszolgálat vizsgálatából.
A NAIH elnöke jelezte: a hatóságnak tisztáznia kell, hogy ki volt az adatkezelő, illetve az adatkezelő milyen adatokhoz jutott hozzá és milyen volument érintett az ügy, amiben politikai marketingüzeneteket küldtek az érintetteknek.
A napokban elérhetővé vált az Országgyűlés honlapján a Nemzeti Információs Központ (NIK) jelentése a guruló dollárok ügyéről, és ebből kiderül, hogy a Karácsony Gergely felmentett főtanácsadója, Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy (AD) egymilliárd forintot utalt a baloldali Ezalényeg.hu portál kiadójának, az Oraculum 2020 Kft.-nek. Az Oraculum a jelentés szerint ebből 324 milliót továbbutalt a DatAtadat Professionalnak, valamint a DatAdat Professional maga is kapott még további 148 millió forintot az AD-től.
Korábban kiderült, hogy a cég offshore gyanús háttérrel rendelkezhet, a baloldali kampányokban begyűjtött adatokat pedig Észtországban kezelhetik, a balti állam ugyanis híres arról, hogy nem ellenőrzik olyan szigorúan az uniós GDPR-előírásoknak való megfelelést.
A máig nem tisztázott úton beszerzett adathalmaz Facebook-profilokból letöltött, nevekkel összekapcsolt telefonszámokból, illetve banki és kereskedelmi adatbázisokból kinyert elérhetőségekből áll. Ez magyarázatot ad arra is, hogy a szervezők gyakorlatilag mindenféle politikai hovatartozás, vagyis targetálás nélkül küldték szét a szóban forgó sms-eket.
Dollárbaloldal: szó sem lehetett mikroadományokról
Az Action for Democracy február 24-én kezdte meg működését, az első utalást pedig már március 1-jén teljesítették az Oraculum 2020 Kft. számára 684 672 amerikai dollár (228 millió forint) összegben.
Ezért történhetett meg, hogy jobboldali szimpatizánsok tömege, számos kormánytag, illetve konzervatív közéleti szereplő is kapott rövid, sokszor névre szóló üzenetet. A választókat elárasztó sms-cunamit követően a DatAdat-csoport nem állt le, mivel a választásokat megelőző csütörtökön hatalmas telefonos kampányba kezdett, amellyel hozzávetőlegesen egymillió választót ért el.
A DatAdathoz hasonló vállalatok a kvízkérdésekre adott válaszokból – és más interakciókból – képesek feltérképezni a Facebook-felhasználók politikai preferenciáit. Megjegyzendő, hogy Márki-Zay Péternek, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltjének a Facebook-oldalán is több hasonló anyag jelent meg, és amennyiben a felhasználó kitöltötte ezek valamelyikét, azzal feliratkozott a baloldali jelölt levelezési listájára, és a Messenger alkalmazásban kapta az üzeneteket.
Borítókép: A szálak a volt miniszterelnöknél futnak össze (Fotó: Új Dunántúli Napló/Laufer László)
NAIH
DatAdat
guruló dollárok
Péterfalvi Attila | Tart a vizsgálat a datadatos sms-cunami ügyében | Az információs hatóság jelenleg is vizsgálja azt a DatAdat-ügyet, amikor a választási kampány hajrájában sokan névre szóló üzeneteket kaptak anélkül, hogy megadták volna a személyes adataikat. A rendszerváltás óta példa nélküli adatbotrány szálai a Bajnai Gordon volt kormányfőhöz kötődő céghez vezetnek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/tart-a-vizsgalat-a-datadatos-sms-cunami-ugyeben | 2022-11-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Mészáros Lőrinc kizárólagos tulajdonába tartozó V-Híd Zrt. építheti meg a Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez, vagyis a leendő BMW-gyárhoz tartozó vasútépítés két újabb projektjét - derül ki az uniós közbeszerzési értesítő hétfői számából. A kétrészes tenderen összességében 13 milliárd forint elköltéséről döntött a kormányzati irányítású Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). Egy pénteki hirdetmény értelmében ugyancsak a V-Híd valósíthatja meg a Balmazújvárosig húzódó vasútvonal fejlesztését, korszerűsítését.
A Macs Ipari Park Terminál fejlesztése az eredetileg becsült 658,5 millió forint helyett 2 milliárd 31 millió forintba, míg a Fatér állomás fejlesztése nevű projekt a becsült 8 milliárd 620 millió forint helyett 10 milliárd 856 millió forintba fog kerülni. Ennél is zsírosabb a Macs-Balmazújváros közti szakasz korszerűsítése, melynek ára a tervezett 25 milliárd forintról emelkedett csaknem 35,5 milliárd forintra.
Így a közvetlenül Mészáros Lőrinc tulajdonában álló vállalkozás néhány nap alatt több mint 48 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el.
A közbeszerzési eljáráson a felcsúti milliárdos cége mellett a Swietelsky és a Strabag is megmérette magát, sikertelenül, míg a balmazújvárosi vonalra kiírt tenderen a vesztesek között található a Strabag és a Swietelsky mellett a Subterra-Raab Kft., Dömper Kft. és Pannon-Doprastav Kft. alkotta SDD Konzorcium, az Inter Mobility Kft., sőt Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak Homlok Építőipari Kft.-je is.
A debreceni gigaberuházást 2018 közepén jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Akkor úgy becsülték, 2023 körül indulhat a termelés az üzemben.
A beruházás elnyerésére több európai város is pályázott, a bajor autógyár azonban az alföldi magyar nagyvárost választotta a számára kedvezőbb adókörnyezet mellett például a jóval gyengébb szakszervezeti érdekérvényesítő képesség miatt.
A fejlesztés összértéke várhatóan eléri az egymilliárd eurót, amihez a kormányzat szinte azonnal 12,3 milliárd forintos támogatást adott. Szijjártó Péter ekkor jelentette be, a zöldmezős gigaberuházáshoz vadonatúj infrastruktúrát is kiépítenek, ennek része a mostani vasúti fejlesztés is.
A terület előkészítésére kiírt közbeszerzési eljárást a Garancsi István nevével fémjelzett Market Zrt. nyerte el 22,29 milliárd forintért, akik 2019 márciusában kötötték meg a szerződést a debreceni önkormányzattal. Tájékoztatásuk szerint
"az ipari terület kialakítására fordított, a közbeszerzési eljárás alapján kialakult költség részét képezi az eladási árnak".
A gyárépítés 2019 szeptemberében kezdődhetett meg, amikor aláírták az infrastrukturálisan előkészített terület adásvételi szerződését. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter akkor azt közölte,
"a kormány 130 milliárd forinttal járult hozzá a gyárnak is helyet adó debreceni észak-nyugati ipari övezethez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra kialakításához, további 35 milliárdot pedig a debreceni oktatási rendszer fejlesztésére fordítanak annak érdekében, hogy hosszú távon szakképzett munkaerőt biztosíthassanak a városban működő cégeknek".
A pandémia a beruházást is hátráltatta, így az alapkőletételre csak idén júniusban került sor, nemrégiben pedig az látott napvilágot, a gyárat az ottani konténervárosba költöztetett vendégmunkásokkal építteti a nyugati autógyár.
A BMW-gyár gyártósoráról várhatóan 2025-ben gördülnek le az első autók, a tervek szerint vegyesen fognak elektromos, hibrid, illetve robbanómotoros személygépkocsikat gyártani évi 150 ezer darabos mennyiségben. | Aligha meglepő, kinek a cége nyerte el a BMW-gyárhoz tartozó vasút megépítésére kiírt közbeszerzést | A Mészáros Lőrinc kizárólagos tulajdonába tartozó V-Híd Zrt. építheti meg a Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez, vagyis a leendő BMW-gyárhoz tartozó vasútépítés két újabb projektjét. A kétrészes tenderen összességében 13 milliárd forintról döntött a NIF. Ugyancsak a V-Híd valósíthatja meg a Balmazújvárosig húzódó vasútvonal fejlesztését, korszerűsítését.
A Macs Ipari Park Terminál fejlesztése az eredetileg becsült 658,5 millió forint helyett 2 milliárd 31 millió forintba, míg a Fatér állomás fejlesztése nevű projekt a becsült 8 milliárd 620 millió forint helyett 10 milliárd 856 millió forintba fog kerülni. Ennél is zsírosabb a Macs–Balmazújváros közti szakasz korszerűsítése, melynek ára a tervezett 25 milliárd forintról emelkedett csaknem 35,5 milliárd forintra.
Így Mészáros Lőrinc néhány nap alatt több mint 48 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/aligha-meglepo-kinek-a-cege-nyerte-el-a-bmw-gyarhoz-tartozo-vasut-megepitesere-kiirt-kozbeszerzest.html | 2022-11-14 19:31:00 | true | null | null | mfor.hu |
2022.11.27. 10:10
A szarvasi Gallicoop beszállítóját is felvásárolta a felcsúti milliárdos, és mostanra a családi vállalkozás irányítása is átalakult.
A brit jogállam világraszóló botránya: ártatlanok százait ítélték el egy szoftverhiba miatt
tech
2024.01.11. 16:304 perc | Mészáros Lőrinc a pulykaszállításból sem maradhat ki | A szarvasi Gallicoop beszállítóját is felvásárolta a felcsúti milliárdos, és mostanra a családi vállalkozás irányítása is átalakult. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202247_szarvasi_unitrans_meszaros_pulykaszallitoja | 2022-11-27 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A demencia az egyik legrejtélyesebb betegség, egy brit beteg mégis arra vállalkozott, hogy megossza a nagyvilággal, mi történik az agyában. Az Alzheimer-kórral együtt élő Wendy Mitchell könyveiben rengeteg olyan tünetről mesél, melyeket néha még a közeli hozzátartozóknak is nehéz megérteniük. Hallucinációk, fekete lyuk a falon, hal a fehér tányéron, és állandó telefonos ébresztő, hogy ne felejtsen el enni. | Több száz milliárd dolláros piacra törne be Tiborcz Péter, Tiborcz István testvére | Az adóhivatal volt informatikai főosztályvezetőjének cége új appjával az online vásárlásokra fókuszál. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202247_smuc_technologies_tiborczek_innovacioja | 2022-11-25 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Nem árulja el a kormány, melyik az a 77 uszoda, amit megmentettek az állami támogatással
Vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál?
A megnövekedett rezsiárak miatti uszodabezárási hullám megfékezésére több tízmillió forintos támogatásokat kezdett el odaítélni novemberben a Honvédelmi Minisztérium egyes uszodák fenntartóinak. Ennek a pozitív hozadéka, hogy hetvenhét uszoda az év végéig biztosan nyitva maradhat, így pedig 20 ezer gyerek úszásoktatása is folytatódhat.
A történetnek ugyanakkor van egy abszurd vonala is: hiába kérdeztük meg több mint két hete a minisztériumtól, továbbra sem árulják el, hogy melyek lesznek ezek a garantáltan nyitva tartó uszodák, ahogyan azt sem, hogy mekkora támogatásban részesülnek, és azokat pontosan mi alapján ítélték oda.
Ebben a transzparensnek aligha nevezhető helyzetben pedig elindult egy bizarr politikai kommunikációs csata is: polgármesterek és országgyűlési képviselők a Magyar Úszó Szövetséggel (MÚSZ) igyekeznek egymásra licitálva a saját sikerükként tálalni a támogatott intézmények ügyét.
Kongatták a vészharangokat, érkezett a támogatás
Már nyáron lehetett sejteni, hogy a hideg hónapokban az elszálló energiaárak miatt sok helyen gondot okozhat majd az uszodák üzemeltetése. Számos ilyen intézmény önkormányzati fenntartásba működik, az önkormányzatoknak pedig a kormány döntése értelmében július elseje óta nem jár a rezsicsökkentett energiaár, vagyis csak piaci áron tudnak földgázt és villamos energiát venni. Székesfehérvár fideszes polgármester konkrét számokat is megosztott arról, mit jelent ez:
a 97 ezer lakosú város uszodájának villamosenergia-költsége 39,5 millió forint volt 2021-ben, 2022 szeptemberében viszont már több mint 200 millió forintnál járt, és az akkori árakkal számolva úgy látta, több mint 330 millió lesz jövőre.
Az sem vetített előre rózsás képet a télről, hogy az állami tanuszodákat is fenntartó Nemzeti Sportközpontok (NSK) októberben már úgy számolt, 27 milliárdos veszteséggel fogja zárni az idei évet (azóta azt is tudjuk, hogy november 14-étől összesen nyolc NSK-s uszodát bezártak határozatlan időre). Sok helyen rövidebb nyitvatartással, hidegebb vízzel és korlátozott szolgáltatásokkal igyekeznek visszavágni a költségeiket az uszodafenntartók, de az ősz beálltával egyre több városból érkezett hír arról, hogy teljesen bezárhatnak egy-egy intézményt.
A Magyar Úszó Szövetség szerint az összes magyar uszoda feléről nem lehetett tudni szeptemberben, hogy üzemel-e majd egyáltalán a hidegben. Épp ezért, a szervezet már ekkor kongatta a vészharangokat, Wladár Sándor elnök többször is nyilatkozott arról, hogy bár a magyar sport a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívása előtt áll, gond lehet abból, ha nem sikerül nyitva tartani az uszodákat. Azt sem rejtették véka alá, hogy erősen lobbizni kell ennek a célnak az eléréséhez.
A rezsitől félve sorra zárják be az élsportolók által használt a csarnokokat és uszodákat
Másfél hónapra a tervek szerint leállítják a székesfehérvári futballstadion, a 14 milliárd forintból megújult, 2018 novemberében átadott Mol Aréna Sóstó fűtését - közölte a város fideszes polgármestere. Cser-Palkovics András a közösségi oldalára szerda reggel felkerült videóban jelentette be, hogy csütörtökön rendkívüli közgyűlésen döntenek majd a rezsiemelkedés okozta válsághelyzet kezelésére szolgáló intézkedésekről, amelyek között ez a javaslat is szerepel.
A lobbizás, úgy tűnik bejött, a Honvédelmi Minisztérium ugyanis egy szűkszavú közleményben már november 3-án bejelentette: a Sportért Felelős Államtitkárság vissza nem fizetendő támogatást nyújt vizes sportlétesítmények üzemeltetésére. Akkor azonban még semmilyen konkrétumot nem lehetett tudni. Egy nappal később aztán megjelent a MÚSZ közleménye is, amelyben az már szerepelt, hogy
77 uszodát mentenek meg néhány hónapra, amik közül 30 NSK-s tanuszoda és 47 önkormányzatok/egyesületek által fenntartott intézmény van;
a MÚSZ segítette a támogatási koncepciójának kidolgozást (többek között az összes uszoda üzemeltetési és sporttechnológiai szempontú felmérésével);
úgy választották ki a támogatott intézményeket, hogy a bezárásra ítélt uszodákban edző versenyzőknek, illetve ott oktatásban részesülő gyerekeknek 30 kilométernél ne kelljen többet utazniuk a legközelebbi nyitva tartó helyszínig.
A MÚSZ égisze alá tartozó egyesületek, illetve az óvodások és kisiskolások tízezreinek úszásoktatásáért felelős Úszó Nemzet Program összesen 141 uszodában tartott foglalkozásokat a rezsiárak elszállása előtt. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumi mentőövvel is csak az érintett intézmények felét sikerült kisegíteni.
Büszkélkednek vele, mégis titkolják
Mindez mégis fontos eredmény, egyrészt azért, mert Wladár Sándor szerint a koronavírus-járvány megmutatta, hogy „több hónap kihagyás visszafordíthatatlan károkat okoz az utánpótlás-nevelésben”. Másrészt azért, mert hazánkban a rezsipara előtt sem állt fényesen az úszásoktatás helyzete: a felnőttek alig 20 százaléka mondható jó úszónak, a tízévesek alig több mint harmada képes legalább 25 métert leúszni, ráadásul 2012 óta szinte folyamatosan csökkent a mesterséges „vizes helyek” száma.
Nem csak a mostani uszodabezárások miatt nem tanulnak meg úszni a gyerekek
A 18 éven felüliek mindössze ötöde mondható jó úszónak, miközben az ENSZ-adatok szerint a vízbe fulladás a balesetek 7 százalékát teszi ki világszerte.
Azt azonban senki nem árulta el, hogy összesen mennyi közpénz kell ehhez, milyen feltételek alapján lehetett a támogatást elnyerni, az egyes uszodáknak mekkora összeg jutott és ebből meddig lehet biztosítani a működtetésüket.
Sőt azt is hetek óta titkolják, hogy egyáltalán hol találja meg az egyszeri úszni vágyó a 77, garantáltan nyitva tartó uszodát.
Amikor a MÚSZ-tól érdeklődtünk erről, azt a választ kaptuk, hogy csak a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó sportügyi államtitkárság adhatja ki ennek a 77 intézménynek a listáját. A minisztériumnak azonban hiába küldtük el a hvg.hu kérdéseit, az első hivatalos közleményük után, több mint két hete nemhogy válasz, még reakció sem érkezett megkeresésünkre.
A nagy titkolózás ellenére Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás olimpiai bajnokok társaságában egészen Kaposvárig utazott, hogy az uszodatámogatással büszkélkedjen, és úszni tanuló kisdiákokkal fotózkodjon. Az ott elhangzottak alapján valószínűleg azért nem közölték eddig, hogy melyik 77 uszodát segíti ki a kormány, mert Schmidt szerint múlt héten még nem volt végleges a támogatottak listája, és a kifizetések is csak elindultak.
A babérokat azért mindenki learatná
Bár hivatalos lista nincs, azért sorra jelennek meg a hírek olyan uszodákról, amelyek a kormányzati támogatással maradhattak nyitva. A MÚSZ és az államtitkárság mellett ugyanis polgármesterek és országgyűlési képviselők is igyekeznek a saját eredményükként beszámolni egy-egy megmentett helyről. Székesfehérvár fideszes polgármestere például már októberben bejelentette, hogy a Csitáry-uszoda 2022 végéig biztosan nyitva maradhat. Cser-Palkovics András szerint a honvédelmi miniszterhelyettes (és egyben székesfehérvári országgyűlési képviselő), Varga Tamás közbenjárása is kellett ahhoz, hogy nagyjából 80 millió forintos állami támogatást kapjanak, ami a megnövekedett uszodaüzemeltetési költségek 70–80 százalékát fedezi három hónapra.
De politikusok Facebook-bejegyzéseiből derült is az is, hogy
közel 70 millió forintot kap Miskolc a Kemény Dénes Városi Sportuszoda nyitva tartására (ezt a hírt Veres Pál, független polgármester posztolta);
59 millió forinttal segíti a soproni Lőver Uszoda fenntartását (ezt Farkas Ciprián, fideszes polgármester írta meg);
több mint 42 millió forint támogatást ad a kormány az Érd Aréna Uszoda megemelkedett rezsiszámláira (erről Csőzik László, ellenzéki polgármester posztolt);
38,1 millió forintot kap Szentendre a V8 Uszoda működtetésére (ezt a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, Vitályos Eszter osztotta meg);
38 millió forint fűtési támogatást kap Balatonfüred a városi uszoda számára (erről Bóka István, fideszes polgármester számolt be);
33 millió forint rezsitámogatást biztosítottak a pécsi Hullámfürdő működtetésére (erről, Őri László, a Baranya Megyei Önkormányzat fideszes elnöke számolt be);
összesen több mint 25 millió forint állami támogatás jár a békési és a szarvasi uszoda fenntartóinak (ezt Dankó Béla, fideszes országgyűlési képviselő jelentette be);
és Nyíregyházán az Eissmann Városi Sportuszoda is a minisztériumi támogatásnak köszönhetően nyitott újra, (erről Kovács Ferenc, fideszes polgármester posztolt).
Szeged esete bonyolultabb a fentieknél, ott a kormánypárti országgyűlési képviselő, Mihálffy Béla bejelentette, hogy a kormány közel 70 millió forintos rendkívüli rezsitámogatásának hála az önkormányzat tovább üzemeltetheti a Tiszavirág Sportuszodát. Az ellenzéki vezetésű város viszont azt közölte, hogy tartják magukat az eredeti tervekhez és december 19-én bezárják az uszodát, mivel a jövő évi támogatásról még szó sem esett a kormány részéről.
A legnagyobb kommunikációs adok-kapok viszont Vácon lett ebből az egészből. Matkovich Ilona, a város ellenzéki polgármestere november elején jelentette be, hogy a helyi uszoda közel 23 millió forint állami támogatást kap a kigazdálkodhatatlan áram- és gázszámláinak kiegyenlítéséhez 2022 utolsó három hónapjára. A helyi Fidesz-elnök erre a Hír Tv riportjában is betámadta Matkovichot, azt állítva, hogy „más tollával ékeskedik”, mert igazából a térség fideszes országgyűlési képviselője, Rétvári Bence járta ki a támogatást.
Ahogy az az itt idézett példákból is látszik, az ínséges időkben egy-egy ilyen jó hír remekül kommunikálható, az uszodák nyitva tartásáért épp ezért sokan le is aratnák a babérokat. Hogy ennek ellenére pontosan mi indokolhatja az uszodatámogatások körüli titkolózást, azt csak találgatni lehet.
Egyrészt a kapkodás is állhat a háttérben, az államtitkár kaposvári mondatai ugyanis arra utalnak, hogy jóval azelőtt bejelentették a támogatások tényét, mielőtt letisztázódott volna, hogy kinek adnak majd pénzt. Másrészt, az is felmerülhet kérdésként, hogy egy nem transzparens rendszerben vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál. Ennek a kételynek az eloszlatását ráadásul nem segítik az államtitkárnak személyesen hálálkodó politikusi posztok. Az biztos, hogy a nyilvánosságra került uszodák között vannak ellenzéki vezetésű városok által üzemeltetett létesítmények is, de a támogatások mértéke jelentősen különbözik, és részletesebb tájékoztatás híján nem lehet tudni, hogy ennek mi az oka.
Végső soron viszont mégis csak arról van szó az uszodatámogatások kapcsán is, hogy a rezsicsökkentés megvonásával minden önkormányzat költségvetését megterhelte a kormány, miközben az ebből fakadó többletköltségeket már csak néhányak esetében kompenzálják, ráadásul egy egyelőre átláthatatlan rendszerben. | Nem árulja el a kormány, melyik az a 77 uszoda, amit megmentettek az állami támogatással | Vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál? | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221123_77_allamilag_tamogatott_uszoda_marad_nyitva_de_titok_hogy_hol_honvedelmi_miniszterium | 2022-11-23 11:15:00 | true | null | null | HVG |
Majdnem kétmillió forint jutalmat kaptak fejenként a tankerületi központok vezetői és a tankerületeket is felügyelő állami hivatal, a Klebelsberg Központ első embere: a Momentum elnöke által kikért és nyilvánosságra hozott lista alapján egy – haláleset miatti – kivétellel mind a 60 tankerületi vezetőt jutalmazták tavaly év végén, méghozzá bruttó egymillió és bruttó 2,5 millió forint közötti „motivációs elismeréssel”, így e célra összesen 110 millió forint ment el.
A Klebelsberg Központtól kapott teljes listát kedden tette közzé a Facebookon Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa, aki az elmúlt napokban már részleteiben nyilvánosságra hozott belőle néhány adatot. Az ellenzéki országgyűlési képviselő emlékeztetett: 10 hónap „huzavona” után az adatvédelmi hatósághoz fordult, ennek hatására kapta meg végül a tavaly novemberben kiosztott jutalmakról szóló adatokat.
Tóth a tiltakozó pedagógusokat fenyegető tankerületi igazgatók pénzét publikálta először, majd a Klebelsberg Központ vezetőjének, Hajnal Gabriellának az 1,7 milliós jutalmát hozta nyilvánosságra, miközben az állami hivatal jogi lépésekkel fenyegetett, mondván: szerintük az adatok közzététele jogsértő volt. Tóth azonban folytatta az adatok publikálását, és végül közzétette a teljes listát is a központ vezetője mellett 59 tankerületi vezető jutalmával, összesen 110 millió forint értékben.
A listához Tóth végül azt a kommentárt fűzte: „úgy tűnik, mindenki teljesítménye jutalmat érdemel a közoktatásban, csak a tanárok kénytelenek beérni a megalázó fizetésükkel”. Megjegyezte még azt is: „egy jól működő országban, ahol érték a tudás, fejlődik az oktatás és megbecsülik a pedagógusokat, van helye vezetői jutalmaknak”, ám szerinte
egy olyan országban azonban, ahol a pedagógusok nemhogy jutalmat nem kapnak, hanem nyomorognak, ez egyenesen vérlázító.”
A Momentum oktatáspolitikusa által közzétett teljes lista alább böngészhető, a Klebelsberg Központ honlapján pedig az is beazonosítható, hogy melyik tankerületet ki vezeti. Így például kiderül, hogy a még Hajnal Gabriella 1,7 milliós összegénél is magasabb jutalmat, az abszolút csúcsot jelentő bruttó 2,5 milliós összeggel a debreceni tankerületi központ igazgatóját, Pappné Gyulai Katalint igyekeztek motiválni. (A balatonfüredi tankerületi vezető halála miatt ott nem osztottak jutalmat – a szerk.)
Korábban, még októberben pedig a 24.hu is kikért jutalmazással kapcsolatos adatokat a Klebelsberg Központtól, és ezek alapján arra jutott, hogy egy-egy tankerületi vezető átlagosan több mint másfél millió forint jutalmat kapott, a tankerületi hivatalnokok pedig átlagosan 562 ezer forintot, viszont a pedagógusok – az igazgatókkal együtt – átlagban 10 500 forintos jutalmat kaptak csupán. | Összesen 110 milliónyi „motivációs elismerést” kaptak a tankerületi vezetők | Egymillió forintnál kisebb jutalmat nem is adtak, a csúcs pedig bruttó 2,5 milliós összeg volt a tankerületi vezetők tavaly év végi „motivációs elismerésénél”, amire összesen 110 millió forint ment el – derült ki a Momentum oktatáspolitikusa által kikért és közzétett hivatalos dokumentumból. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221122_110_millio_motivacios_elismeres_tankeruleti_vezetok | 2022-11-22 14:07:00 | true | null | null | HVG |
Bár Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője áll a tankerületi hierarchia csúcsán, meglepő módon az 1, 7 milliós összeggel nem ő kapta a legmagasabb motivációs elismerést 2021-ben - írta Facebook-oldalán a momentumos Tóth Endre.
A legmagasabb jutalmat, 2,5 millió forintot a Debreceni Tankerületi Központ korábbi vezetője, Pappné Gyulai Katalin kapta, aki nemrég mondott le a posztjáról és ment nyugdíjba.
Tóth állítása szerint három igazgató kapott 2,44 milliót: Tamás Ilona, az Észak-Budapesti Tankerületi Központ vezetője, Hajnissné Anda Éva, a Közép-Budai Tankerületi Központ igazgatója és Plesovszkiné Ujfaluczki Judit, a Szegedi Tankerületi Központ vezetője.
2,4 milliót kapott Marek János, a Soproni Tankerületi Központ igazgatója, Török Szabolcs, a Székesfehérvári Tankerületi Központ igazgatója és Szutorisz-Szügyi Csongor, a Szolnoki Tankerületi Központ igazgatója.
Ennél kevesebbet kapott Pásztor Gyula Csabáné, a kisvárdai tankerület vezetője, Házlinger György, a közép-pesti tankerület vezetője illetve Gaszperné Román Margit, a nyíregyházi tankerületet igazgatója.
Tóth Endre hetek óta teszi közzé, hogy mekkora összegű motivációs elismeréseket kaptak a tankerületi központok vezetői. A párt az adatokhoz közérdekű adatigénylés útján jutott hozzá, 10 hónap huzavona után. A listát hiába kértük, nem adják ki, arra hivatkozva, hogy azon más adatok is szerepelnek.
A Klebelsberg Központ és maguk a tankerületek sem ismerik el, hogy Tóth a korábbi posztjaiban a valós összegeket tette közzé, és közölték, beperlik a politikust. A Momentum szerint viszont az általuk közzétett adatok megfelelnek a valóságnak, és nem tudnak arról, hogy per indult volna a politikus ellen.
Hajnal Gabriella jutalmáról pénteken posztolt a politikus, akkor megkerestük a Klebelsberg Központot, de nem válaszoltak. Tóth azt ígéri, héffőn azt hozza nyilvánosságra, hogy a fideszes politikusokból lett tankerületi vezetők mennyit kaptak. | Momentum: 10 tankerületi vezető kapott 2 millió fölötti jutalmat | A Momentum közérdekű adatigénylés után kapta meg a jutalomlistát. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221120_Momentum_10_tankeruleti_vezeto_kapott_2_millio_folotti_jutalmat | 2022-11-20 19:40:00 | true | null | null | HVG |
2022.11.20. 15:10
Bánki Ábel két cégben is tulajdonostárs lett, és minden jel szerint lett mit a tejbe aprítania.
Révész Sándor: A polgári Magyarország éji szelleme
vélemény
2024.01.17. 10:005 perc
A házasságát is megmentheti az új dán király a trónra lépésével
2024.01.21. 14:303 perc | Apja nyomdokaiba lépett Bánki Erik fideszes képviselő-üzletember fia | Bánki Ábel két cégben is tulajdonostárs lett, és minden jel szerint lett mit a tejbe aprítania. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202246_farming_ujabb_bankigeneracio | 2022-11-20 16:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.Nem tudni, az úgynevezett nemzeti tőke felépítésén fáradozó Orbán Viktornak – a kiskereskedelem, a bankszektor vagy éppen a sajtó elfoglalásához hasonlóan – volt-e olyan célszáma, hogy az ő, illetve főminiszterei barátainak-kegyeltjeinek mekkora részesedést kell elérniük a HVG nagyvállalati rangsorában. Munkálkodása mindenesetre e tekintetben sem volt eredmény nélkül való.Már csak hajszálon múlik, hogy a legnagyobb nyereséget elért magyarországi cégek közül minden tizedik az ő kedvencei közül kerüljön ki: az 500 eredményrekorder sorában 49 olyat találunk, amely az ő országlásának köszönheti virágzását, amelynek tulajdonosa neki lehet hálás a kirívó gazdagodásáért. Más a helyzet a hivatalosan a kormány gondjaira bízott állami vállalatokkal; ezek legnagyobbika, a rezsicsökkentés terhét nyögő MVM Energetika például veszteséggel zárta a tavalyi évet, így természetesen nem szerepel a legnagyobb eredményű vállalkozások toplistáján.Annál többször bukkan fel a miniszterelnök gyerekkori pajtásához, a falusi gázszerelőből az ország leggazdagabb emberévé tett Mészáros Lőrinchez kötődő ilyen-olyan cégek neve.hirdetésA legnagyobb eredményt elérő 500 társaság közé került 18 Mészáros-közeli cég együttesen 151 milliárd forint nyereséget tehetett zsebre 2021-ben, a világjárvány második évében. (Ez természetesen a nettó összeg; a toplistán szereplő leányvállalatok és az ő adataikat konszolidáló anyavállalatok számainak összegzéséből adódó duplázódásokat ezúttal is kiszűrtük.)Kétötöd részben az ügyes kezű felcsúti milliárdos, illetve az ő tőkealapjai nevén van az egyik valóra vált kormányfői álom, az ország – egyelőre? – második legnagyobbjának szánt pénzintézete, a Magyar Bankholding Zrt. is. Az épülő szuperbank azonban a jövőre készül: a tavalyi év után nem fizetett osztalékot.Szépen fialt viszont a száz százalékban és közvetlenül Mészáros neve alatt futó V-Híd Építő Zrt., amelynek olyan, profilidegen cégleánya is bekerült a nyereségrekorderek sorába, mint a plakátkirály Publimont Kft. Az országszerte 8 ezer óriásplakáthelyet kezelő, néhány éve még Simicska Lajoshoz tartozó reklámcégnek igencsak vastagon fog a ceruzája: tavaly – pedig akkor elvileg még meg sem kezdődött a választási kampány – árbevételének több mint harmadát megtarthatta nyereségként.Bár az anyavállalata ennek a summának csak a kisebb részét vette ki mint osztalékot, a kétes hasznosságú Budapest–Belgrád vasút fő építőjeként ismert V-Híd ezúttal sem okozott csalódást: 19,5 milliárdos nyereségéből 15,1 milliárd forint osztalék jutott a Mészáros Lőrinc nevét viselő cégbirodalom gazdájának.De nem csupán ezért nincs oka szomorúságra az ország leggazdagabb emberének. Az 53 százalékban Mészároshoz, illetve az ő érdekeltségeihez tartozó Opus Global Nyrt. ugyan ezúttal sem fizetett osztalékot, de a tőzsdecég egyik legizmosabb leánya, a 49 százalékban közvetlenül a felcsúti milliárdos nevén lévő Mészáros Építőipari Holding Zrt. és cégleányai szépen hoztak a konyhára. És persze a Mészáros, valamint három gyermeke tulajdonában levő Fejér-B.Á.L. is produkálta az elvárt, kétmilliárd fölötti osztalékot.Nagyvonalú volt Garancsi István: egy fillért sem kért Garhartt Invest 2014 Zrt.-jének 42 milliárdos profitjából. Szerényen megelégedett két, a néhai Andy Vajna halála után rejtélyes módon megörökölt, állami koncesszió alapján működő kaszinócége 21,6 milliárd forintos osztalékával. Egész pontosan az osztalék 60 százalékával, 40 százalék ugyanis az ugyancsak Orbán-bizalmas Szalay-Bobrovniczky Kristófot illeti. A honvédelmi tárca újdonsült gazdája azonban, májusi miniszterré ütése után, ezekből és a felerészben a nevén lévő, tavaly még az orosz Transmashholdinggal közös Ganz MaVag International Kft.-ből is kiszállt. Utóbbiban nem más lépett a helyére, mint Hernádi Zsolt Mol-elnök két magántőkealapja.Valószínűleg nem kedveli a nyilvánosságot Tiborcz István, BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-je ugyanis az éves beszámoló kötelező tartozékának számító taggyűlési jegyzőkönyv helyett csupán egy jegyzőkönyvkivonatot küldött be az Igazságügyi Minisztériumnak. Ebből pedig, hogy, hogy nem, éppen az nem derül ki, hogy a kormányfői vő minősített többségi tulajdonában lévő társaság 12 milliárd forintos nyereségéből mennyi osztalékot szavaztak meg maguknak a tulajdonosok. Ugyancsak a lényeg maradt ki annak a taggyűlésnek a jegyzőkönyvéből, amelyen a Lázár János egykori és újraminiszter barátjaként a leggazdagabb magyarok közé került Sánta János trafikmilliárdos a kizárólagos tulajdonában lévő Tradis Zrt. 7 milliárd forintos eredményének sorsáról döntött.A lista folytatását a képre kattintva láthatjaHVGAz egy évvel korábban még az MKB Bank Nyrt.-ben, sőt az ugyancsak a Bankholdingba olvasztandó Takarékbank-csoport vagyonkezelőjében is tulajdonos Vida László neve most már csak a TV2 Média Csoport Zrt. mellett tűnik fel. Osztalékot, ahogy tavaly, az idén sem kapott. Míg a kormányzati informatikai pályázatokon taroló 4iG Nyrt. nevét szinte mindenki ismeri, Kis-Szölgyémi Ferenc B + N Referencia Zrt.-jéről valószínűleg jóval kevesebben hallottak, noha árbevétele a harmadával, nyeresége pedig bő két és félszer nagyobb, mint az előbbié. Termőre fordult ugyanis az a szerződés, aminek alapján négy évig az ország összes kórháza kizárólag a B + N-től rendelhet takarítókat – összesen 300 milliárd forintért.És itt van persze, beteljesült miniszterelnöki álomként, a kormánykiszolgáló sajtóbirodalmat működtető Mediaworks. Itt van Schmidt Mária – aki történészként úgy tudja, hogy Németország nem létezik – ingatlancége; a kormányzati kommunikációs tenderek örökös nyertese, Balásy Gyula három vállalkozása; vagy itt van Fauszt Zoltán és cégtársa eKrétája, amelynek e-osztálykönyvét a kormány az összes iskola számára kötelezővé tette, így most az összes iskola összes diákjának családja retteghet, hogy a minap kiderült adatlopásból kinek milyen kára származhat.HVG Top 500, Top 50Idei és korábbi cikkeink a HVG idei és korábbi céges toplistáiról itt találhatók.Nem vettük viszont be a táblázatba a Prostasia Zrt.-t és cégleányát, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t, mert Pintér Sándor oktatás-, egészség- és belügyminiszternek 2010-es kinevezése óta hivatalosan nincs már köze hozzájuk, bár a mostani tulajdonosok és a Civil vezérigazgatója egyaránt a mindenben illetékes miniszter szűkebb ismeretségébe tartoznak.Vagy nem vettük be a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt.-t, amelynek – és lengyel anyavállalatának –, az alapkezelőjén keresztül, a Magyar Nemzeti Bank a tulajdonosa. Pedig ez is egyfajta NER-biznisz, csak másképpen. Emlékezetes: a jegybanknak a forint romlásából lett befektethető nyeresége (ha a devizatartalékából eurót ad el, azért több forintot kap, mint amennyiért a devizát annak idején megvette).Tekinthetjük ezt akár metaforának is: ahogy a jegybank alapítványát gazdagító forintromlásnak, úgy a NER-milliárdosok busás nyereségének is a köz látja kárát. Nem is elsősorban a zsebre tett – a táblázat 49 cégénél együttesen 89 milliárd forintnyi – osztalék miatt, hanem azért, mert ha egy országban nem azok nyerik a közbeszerzéseket, akik a legolcsóbban a legjobbat kínálják, hanem azok, akiknek egy titkos felső akarat miatt nyerniük „kell”, az szükségképpen közpénzpazarlás.TartalékosokMegszeppentek a NER-milliárdosok. A világjárványt és a háborút megelőző utolsó békeév tavaszán-nyarán a HVG akkori eredménytoplistájában szereplő negyven emblematikus NER-cég tulajdonosai még az előző évben elért nyereségük 60 százalékát zsebre tették osztalékként, az idén a mostani 49 ilyen társaság gazdái már csak a 23 százalékát. A többit, óvatosan, a vállalkozás eredménytartalékába irányították.Az eredménytartalék ugyanis biztonságot ad: ha a következő években a cég esetleg veszteséges lenne, lesz miből kipótolni a hiányt. Jobb esetben ebből lehet finanszírozni a jövőbeli fejlesztéseket, beruházásokat is (könyveléstechnikailag ennél persze bonyolultabb a dolog, de a lényeg ez). Ha pedig se az előbbire nem lenne szükség, se az utóbbi nem szerepelne az illetékes milliárdosok terveiben, akkor később is föl lehet venni az eredménytartalék összegét osztalékként.A kormányfő és néhány kedvenc minisztere kegyeltjeinek 49 toplistás cége együttesen 399 milliárd forint nyereséget ért el 2021-ben. Ebből a summából a tulajdonosok (nagyrészt, de nem kizárólag a nemzeti főmilliárdosok – az Opus Global például tőzsdei vállalat, az egy Mészáros Lőrinc mellett sok kisrészvényessel) 93 milliárd forintot kivettek osztalékként, a többi 306 milliárd az eredménytartalékba került.Az ilyen módon félretett pénz azonban nem csupán nőtt, hanem csökkent is: azzal, amit beruházásra használtak belőle. Mészáros Lőrinc V-Hídja két éve dicsekedett el egy olyan vágányépítő géplánc beszerzésével, amiből összesen három darab van a kontinensen. Természetesen az ilyen beruházások is a kivételezett cégek erősödését és vele a kivételezett főoligarchák gazdagodását szolgálják; ezeknek köszönhető például, hogy – Vitézy Dávid államtitkár szavaival – a V-Híd ma már „Magyarország piacvezető vasúti kivitelező vállalata”. Azaz: miközben más, ugyancsak a felcsúti csúcsmilliárdos nevén levő érdekeltségek a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózatot megkapták 35 évi haszonbérletbe, a Mészáros nevét viselő csoport a vasúton is tarolhat. Ilyen fejlesztések magyarázzák, hogy látszólag nem stimmel a matek: miközben gazdáik a nyereségből több mint 300 milliárd forintot az eredménytartalékba tettek, e tartalék összege egy év alatt „csak” 78 milliárddal, 240 milliárd forintra hízott. A különbözettel maguk a cégek híztak. | A NER-biznisz virágzik, Mészáros Lőrinchez dől a pénz | Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20221123_HVG_Top_500_NERbiznisz | 2022-11-23 17:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Európai Unió milliárdos pénzesővel cselezi ki a civilellenes magyar kormányt
Nem kellett a kormánynak a Norvég Alap 77 milliárdja, cserébe most végig kell néznie, ahogy az Európai Bizottság milliárdokkal támogat magyar civileket. Ráadásul idén először az uniós értékek, vagyis a jogállamiság és a demokrácia védelmét is támogatják úgy, hogy a pénzek elköltéséhez a kormánynak egy szava sem lehet. Az Ökotárs Alapítvány – amelyet egyszer már kipécézett magának a kormány, és az ő szerepükre hivatkozva a kormány milliárdokról mondott le – másfél milliárd forintot oszthat szét helyi NGO-k között.
Szó szerint nem teszi zsebre a magyar kormány azt a tavalyi döntését, amellyel inkább lemondott a Norvég Alap 77 milliárd forintos támogatásáról, nehogy a civileknek járó pénzeket – amely a teljes összeg 10 százaléka lett volna – a pályázaton legtöbb pontszámot kapó Ökotárs Alapítvány kezelje.
Magyarország tavaly nyáron bukta el a Norvég Alap teljes összegét, miután az Orbán-kormány el akarta érni, hogy beleszólása legyen, mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, ez a 77 milliárdos összeg körülbelül 10 százaléka lett volna. Hosszas huzavona után a magyar és a norvég kormány abban állapodtak meg, hogy nyílt pályázaton választanak egy független alapkezelőt, amely rábólint majd a civileknek járó összegek szétosztására. Csakhogy amikor kiderült, hogy a pályázaton a megadott szakmai szempontok alapján az Ökotársat találták a legalkalmasabbnak, a magyar kormány nem volt hajlandó azt elfogadni.
„A hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez, és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt” – indokolta döntését akkor a Miniszterelnökség.
Az Ökotárs elleni kormányhadjárat persze nem ekkor kezdődött, a kormány lényegében tíz éve próbálta ellenőrzése alá vonni a Norvég Alap civil pénzeit, melyet az alapítványt kezelt. Ennek érdekében először 2014-ben KEHI-ellenőrzést kaptak a nyakukba, majd szeptemberben házkutatást is tartott náluk a rendőrség. Erről a bíróság később megállapította, hogy törvénysértő volt. A KEHI hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt tett feljelentését az ügyészség is elutasította, és a NAV is megszüntette az alapítvány ellen indított eljárást. Ezen kívül a norvégok ellenőrzése is mindent rendben talált. Az csak egy évvel később derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a rendkívüli ellenőrzés megindítására.
Míg a norvégok a magyar kormánnyal kialakult vita miatt végül egyetlen fillért sem küldtek Magyarországra, az Európai Bizottság segítségével most jelentős pénzhez fognak jutni helyi magyar nonprofit szervezetek, NGO-k. A Bizottság a következő két évben erre szolgáló körülbelül 50 millió eurós (20 milliárd forintos) keretéből már most biztos, hogy
3,4 millió eurót, vagyis 1,4 milliárd forintot éppen az Ökotárs Alapítvány oszthat szét köztük az uniós értékek, köztük a jogállamiság védelmére – tudta meg a hvg.hu.
A Norvég Alappal ellentétben ráadásul a magyar kormánynak semmilyen beleszólása nem lehet majd abba, hogy a pénzt mely nonprofit szervezetek kapják és milyen célokra, a támogatások ezúttal közvetlenül Brüsszelen keresztül érkeznek.
Se pénz, se posztó
Abban semmi különleges nincs, hogy az Európai Bizottság civileket támogat, a 2014-2020-as finanszírozási időszakban két hasonló programjuk is volt. A célra a 2021-2027-es uniós költségvetésből is jutott, ezúttal azonban több fontos újdonságot is bevezettek. Ezek egyikeként létrehozták a CERV (Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek) programot, amely lényegében a régebbi támogatások kibővített rendszere. Azért csak lényegében, mert a program most először egy új támogatási ággal is bővült: az Európai Parlament és az uniós civilek nyomására az Európai Bizottság az utolsó pillanatban az uniós értékek (így a jogállamiság és a demokrácia) védelmét és népszerűsítését is belefoglalta a célok közé, és a keretet is megemelte.
A program három másik ága szintén fontos célokat támogat, ezek mind olyanok, amelyekre korábban is áldozott már pénzt az Európai Bizottság:
az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség,
a polgárok szerepvállalásának elősegítése és
az erőszak, így a nők és gyermekek elleni erőszak megakadályozása.
A megemelt összeggel együtt a CERV program teljes kerete a 2021-2027-es időszakra másfél milliárd euró. Ebből a következő két évben csak az uniós értékek védelmére 50 millió euró, vagyis 20 milliárd forint jut a tagállamokban.
Brüsszel azt sem titkolja, hogy a célok közé miért emelte be most az uniós értékek védelmét. A programról szóló végrehajtási határozatukban külön megemlítik, hogy „a közelmúlt fejleményei” alapján az uniós értékek tiszteletben tartása néhány tagállamban „nem magától értetődő”. Arra is utalnak, hogy „egyes tagállamok” ellen megindult a hetes cikk szerinti eljárás – azt nem nehéz kitalálni, hogy ez Magyarországot és Lengyelországot jelenti.
Szintén a magyar szálat lehet felfedezni abban a mondatban, amelyben kitérnek a Tanács javaslataira, vagyis hogy „néhány tagállamban” meg kell erősíteni az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupcióellenes keretet, a közérdekű információkhoz való hozzáférést, vagy éppen a nyilvános társadalmi konzultációk biztosítását. Ezek mind szerepelnek abban a 17 vállalásban, amelyeket a magyar kormánynak kellett teljesítenie a kondicionalitási eljárásban, hogy megkapja az uniós pénzeket.
Tényleg búcsút mondhatunk 3000 milliárd forintnak? Minden, amit az uniós fenyegetésről tudni kell
A kormányoldal győzelemről beszélt, a forint pedig erősödni kezdett, miután az Európai Bizottság vasárnap bejelentette: a hétéves uniós költségvetésben Magyarország számára biztosított összegek egyharmadának elvonására tett javaslatot a tagállamoknak. Mi is történt és mi is történik a következő hónapokban? Miért veregeti meg mindkét oldal a vállát? A jogállamisági eljárással kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ.
Elszakadt a póráz
A CERV program uniós értékeket támogató ágának másik újdonsága, hogy a támogatásokat közvetlenül, a tagállami kormányok beleszólása nélkül osztják ki, mégpedig egy helyi közvetítő, vagyis koordinátor segítségével. A megoldás hasonlít a Norvég Alap működéséhez, ahol szintén egy alapkezelőn keresztül oszthatták volna ki a pénzeket a kisebb NGO-knak – már ha engedte volna a magyar kormány.
Mivel a Bizottság célja az, hogy a sokszor mellőzött, helyi civilek is részesüljenek a támogatásokból, amelyeknek erre egyébként nem sok esélye lenne, ebben a koordinátorokra támaszkodik Brüsszel, és csak általánosságban mondja meg, hogy ki a célcsoport, és mik a fő célok. A koordinátorok határozzák meg a részleteket (mivel a helyi viszonyokat és NGO-kat ők ismerik a legjobban), és kifejezetten nagy szabadságot kapnak.
Magyarország esetében ennek a szabadságnak más oldala is van:
az Európai Bizottság módszere lényegében a magyar kormány befolyását csökkenti, hogy ne tudja rövid pórázon tartani a tőle független civileket.
A programot tavaly hozták létre, honlapján pedig már az első nyerteseket is közzétették, ami Magyarország esetében egy meglepetést is tartogatott. Az uniós értékek védelmében szétosztott támogatások egyik koordinátora éppen az az Ökotárs Alapítvány lesz, amely miatt korábban a kormány lényegében lemondott a Norvég Alap pénzeiről.
Az összesen négy civil szervezetből álló konzorcium összesen 4 millió eurót, vagyis 1,6 milliárd forintot kap Brüsszeltől, hogy pályázatokon keresztül szétossza azt magyar civilek között. Ebből
az Ökotárs Alapítvány egész pontosan 3 601 160 euró (1 milliárd 472 millió forint)
a Közösségfejlesztők Egyesülete 145 202 euró (60 millió forint)
a Kárpátok Alapítvány-Magyarország 126 794 euró (52 millió forint)
az Autonómia Alapítvány szintén 126 794 euró (52 millió forint)
felett diszponál. (Fontos tehát, hogy ezt a pénzt ők továbbosztják.)
A hirdetményből a részletek nem derülnek ki, hiszen azt majd az érintett alapítványok teszik közzé, valószínűleg december elseje után, amikor a program indul. Ők fogják megmondani azt is, milyen célokra és módon lehet arra majd pályázni, és később ők követik nyomon azt is, a pénzt hogyan és mire költik majd a nyertesek.
Annyi viszont már az Európai Bizottság hirdetményéből is kiderül, hogy ebből a több mint másfél milliárd forintból 170-180 magyarországi civil szervezetnek jut majd, hogy segítsék az uniós értékek – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok – érvényesülését Magyarországon. A pályázatok jellemzően 15-60 ezer euró közötti összegről szólnak majd, és akár kommunikációs kampányra, hálózatépítésre is lehet majd használni. Az összegből jut kapacitásépítésre is, vagyis képzéseket, workshopokat is tartanak majd, és a koordinátorok külön odafigyelnek majd a vidéki civilekre is.
Máshova is jut majd
Bár kétségtelenül nekik jut a legnagyobb összeg, nem az Ökotárs az egyetlen – a kormány által gyakran támadott – civil szervezet, amely a CERV programon nyertes volt. Ők azonban jellemzően a CERV másik ágaiban nyertek pénzt, közvetlen támogatásként (mint ahogy az korábban is működött.)
Több mint 165 ezer eurót, azaz közel 68 millió forintot kap a Háttér Társaság vezetésével felállt konzorcium, mely az LMBTQI emberek egyenlőségét segítené a magyarországi szakmai szervezetek munkájában. A pénzből azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a melegekkel szembeni diszkrimináció az oktatásban, az egészségügyben, a szociális területen, vagy éppen a pszichológiában. Többek között kutatásokat végezhetnének, képzéseket és szemináriumokat tarthatnának, sőt a kiadványokat is készítenének, hogy csökkentsék a diszkrimináció mértékét.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pedig közösen arra kap 186 ezer eurót (több mint 76 millió forintot), hogy képzéseket, workshopokat tartson jogászhallgatók, ügyvédek és NGO-k számára az Alapjogi Chartáról és annak alkalmazásáról.
Az, hogy a kormány hogyan reagál majd a civilek brüsszeli támogatására, valószínűleg borítékolható – ebben az esetben azonban nagy különbség, hogy bármit is mondanak, a pénzek kiosztásába és elköltésébe semmilyen módon nem szólhatnak bele. A felelősség minden esetben az Európai Bizottságé, mint ahogy annak lehetősége is, hogy ha úgy látják, eredményesek voltak a programok, a következő két évre még ennél is nagyobb összeget osszon szét a folyamatos kormányzati támadás alatt álló NGO-knak. | Az Európai Unió milliárdos pénzesővel cselezi ki a civilellenes magyar kormányt | Nem kellett a kormánynak a Norvég Alap 77 milliárdja, cserébe most végig kell néznie, ahogy az Európai Bizottság milliárdokkal támogat magyar civileket. Ráadásul idén először az uniós értékek, vagyis a jogállamiság és a demokrácia védelmét is támogatják úgy, hogy a pénzek elköltéséhez a kormánynak egy szava sem lehet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221123_Brusszel_civilek_tamogatas_Okotars | 2022-11-23 06:30:00 | true | null | null | HVG |
Körözést adott ki kedden Kovács Béla, a Jobbik korábbi európai parlamenti képviselője ellen a Szentendrei Rendőrkapitányság. A körözést kedden tették közzé a Police.hu-n. Ebből kiderül, hogy orosz kémkedés miatt szeptemberben, távollétében jogerősen öt év fegyházra ítélt Kovács Béla ellen költségvetési csalás miatt adott ki elfogatóparancsot a Budapest Környéki Törvényszék.
A vád szerint Kovács 6 millió forintos kárt okozott az Európai Uniónak, amikor fantomgyakornokokat foglalkoztatott EP-képviselőként, ő maga adminisztrációs hibára hivatkozik.
A volt politikus jelenleg Moszkvában él, és az ottani Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanít.
A kémügyben Kovács Bélát 2014 tavaszán kapcsolta le a magyar elhárítás, a vádirat szerint 2012 és 2014 februárja között a budapesti orosz nagykövetségen fedésben dolgozó katonai hírszerzőknek adott át értesüléseket többek között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről. | Költségvetési csalás miatt körözik KGBélát | Körözést adtak ki kedden a volt jobbikos EP-képviselő ellen, akit szeptemberben már öt évre ítéltek kémügyben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221122_kovacs_bela_kgbela_korozes_koltsegvetesi_csalas | 2022-11-22 19:37:00 | true | null | null | HVG |
2010-es diplomaszerzését követően (közgazdászként végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen), Farkas Örs szerencsecsillaga azon nyomban felívelt: 22 évesen állást kapott az Országgyűlés Hivatalában, közben Tordas község önkormányzati képviselőjének is megválasztották, 2014-ben pedig kinevezték a MÁV Zrt. ingatlan bérbeadási és értékesítési igazgatójának.
A nyolcadik kerületi karrierje 2016-ban indult be, ekkor lett a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ vagyongazdálkodási igazgatója, Kocsis Máté akkori polgármester hathatós közreműködésével, egy év múlva pedig már Kocsis kabinetfőnökeként tevékenykedett.
2019-től Farkas az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kormánypárti elemzőintézet igazgatója lett, de pályája ezután is felfelé ívelt (pl. 2020-ban nevezték ki a Rogán-minisztérium alá rendelt Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivőjének), de ezt most itt tovább nem részleteznénk, ezt megtette már kiváló cikkében a 444.hu, mi e helyt inkább korábbi kerületi ténykedését taglalnánk.
„Vivien”
A nevezetes 2019-es önkormányzati választás – mikor is az ellenzék számos nagyvárosban és fővárosi kerületben tudott nyerni – kampányában történt az eset, hogy egy zárt csoportból egy olyan fotó szivárgott ki a kampányközpontból, amely azt sugallta, hogy Pikó Andrásék törvénytelen módon ajánlóíveket másoltak volna.
A C8 Civilek Józsefvárosért ellenzéki csoport a „Fidesz kamuprofil-hálózatának és dezinformációs kampányának működéséről” beszélt, nevezetesen egy Mata Vivien (ál)nevű Facebook-felhasználó profiljáról, mely profilnak fondorlatos módon sikerült benavigálnia magát a C8 belső köreibe – évekig lépett be baloldali csoportokba cselből.
Feltételezésük szerint „Vivien” lehetett az, aki egy zárt Fb-csoportban Udvarhelyi Tessza egyik posztját kifotózta, és eljuttatta a Magyar Nemzetnek, amely ezek után erre alapozta, hogy a csoport szabálytalanul kezeli a támogató íveket. „Vivient” az buktatta le, hogy a baloldali közösségek mellett intenzíven érdeklődött a tordasi Fidesz és a Tordas SE iránt is. Itt jön Farkas Örs a képbe, ő ugyanis – mint fentebb is írtuk – tordasi önkormányzati képviselő volt, de emellett ő volt a Tordas Sport Egyesület elnöke is.
Kézivezérelt kerületi lap
A kerületi hatalomváltás után a korábbi, nyíltan a Fideszhez húzó újságírógárda szinte automatikusan távozott a kerületi laptól. Nyomukban, ahogy az új vezetés kommunikálta, kibelezett számítógépek, merevlemezek hűlt helye, és törölt levelezések maradtak. A Józsefváros Újság számítógépeiről sok adat eltűnt, de az átadás-átvételt követő informatikai átvilágítás során előkerült néhány olyan e-mail, melyek Pikóék szerint azt bizonyítják, hogy a Fidesz helyi és országos politikusai beleszóltak a lap szerkesztésébe.
Pikó András 2020 decemberében hozott nyilvánosságra olyan leveleket, amelyekben Nyerges Zoltán, az újság korábbi főszerkesztője még a nyomdába küldés előtt a megjelentetni tervezett lapszámot elküldte Sára Botond akkori polgármesternek, Rimán Edinának, a korábbi jegyzőnek, továbbá cikkünk főszereplőjének, a most 34 éves Farkas Örsnek, aki 2017–18-ban polgármesteri kabinetvezető volt.
Pikó szerint az érintetteknek jogilag is felelősséget kell majd vállalniuk mindezért, különösen, hogy a Kocsis–Sára érában az újság által mutatott elfogult, az ellenzéket semmibe vevő szerkesztőségi gyakorlat miatt különböző választási bizottságok többször elmarasztalták a médiumot. Korábban – még ellenzékből – Pikóék be is perelték Nyergest elfogultság miatt, a Kúria igazat is adott nekik, de a sors különös fintoraként a félmilliós büntetést már az új kerületvezetésnek, azaz Pikóéknak kellett megfizetnie – magának.
Lapunkat a Pikó-féle vezetés színre lépése óta kétszer világította át a Mérték Médiaelemző Műhely, először elmarasztalta a polgármester túlreprezentálásáért, legutóbb, a három főszerkesztővel későbbi helyzetben már jobb bizonyítványt állított ki.
Politikai kampány az iskolákban
A helyi Fidesz egyik állandó vesszőparipája a Józsefvárosi Önkormányzat kezelésében álló káptalanfüredi üdülő kálváriája, visszatérően Pikóékat hibáztatva azért, hogy a tábor még mindig nem nyitotta meg kapuit (az üggyel számtalanszor foglalkoztunk, legutoljára itt). Illetve a káptalanfüredi strand és az ott székelő vitorlások ügye (ami a Fidesz szerint mutyiügy, a rendőrség szerint nem).
A kerületi iskolások megmentőjeként színre lépett a GrundBalaton táborszervező cég – a Fidesz frakciója az ő pólójukat viselve vonult ki a 2021 június végi képviselő-testületi ülésről. A balatonfüredi tábort az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért támogatja, a tábor híre pedig úgy jutott el a nyolcadik kerületi családokhoz, hogy az iskolákban igényfelmérés zajlott egy, a Sára által promotált táborra kísértetiesen hasonlító balatoni nyaralás lehetőségéről, kihagyva azt az információt, hogy kik a valódi szervezők.
Pikó András ezt a féle „igényfelmérést” politikai célú tevékenységként értékelte, a mára már hírhedté vált Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetőjéhez címzett levelében a köznevelési törvény azon paragrafusára hívja fel a figyelmet, amely kimondja, hogy „nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. Az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért kuratóriumi tagja és képviselője Farkas Örs.
Az alapítványra a Fidesz és Sára Botond többes szám első személyben hivatkozik, de a megemlítése nélkül, akár a nyaraló gyerekekről van szó, akár az idősek színházba viteléről – utóbbinál lapunknak elismerte, hogy az alapítvány intézte a dolgot.
Utóbbi idén júniusban közzétett mérlege alapján 2021-ben volt 6 millió forint saját bevétele, 93,8 millió forint egyéb bevétele. Ebből 85 millió forint támogatás. Az éves összes bevétel 100 millió forint volt, ami jóval magasabb a 2020-as év 31 milliójához képest. Az alapítvány a józsefvárosi Fidesz irodájába, a Baross utca 19-be van bejegyezve, saját honlappal saját bevallása szerint nem rendelkezik. Személyi jellegű ráfordításokra 19 milliót költött, a mérleg nem részletezi, ez mit takar, ahogy azt sem, honnan érkezett a 85 milliós támogatás összege. Legutóbbi hír, hogy a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri hatáskörben (Csák János kulturális és innovációs miniszternek döntése alapján) 60 millió forintot ad az alapítványnak, amelyet a józsefvárosi cigányzenekarra fordítanak – ezt, ahogy Benga-Oláh Tibor, a roma kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta nekünk, a Fidesz pénzeli.
Farkas Örsnek semmilyen ismert tapasztalata nincs a titkosszolgálatok területén, feladata a szolgálatok és a miniszter közötti kapcsolatok fenntartása és ápolása lesz.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor | Volt józsefvárosi politikus, egykori JGK-munkatárs felügyeli a polgári titkosszolgálatokat | Farkas Örs 2016-ban lett a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) vagyongazdálkodási igazgatója Kocsis Máté pártfogoltjaként. Most helyettes államtitkár lett, emellett a Fidesz-közeli Alapítvány, a Polgári Józsefvárosért feje, amely nemrég Csák Jánostól kapott 60 milliót | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/volt-jozsefvarosi-politikus-egykori-jgk-munkatars-felugyeli-a-polgari-titkosszolgalatokat/ | 2022-10-06 21:29:00 | true | null | null | Józsefváros újság |
Egy csütörtök este megjelent kormányhatározat szerint a bevett egyházak köznevelési, szakképzési, szociális és egészségügyi intézményei „az energiaár-növekedésből adódó többletkiadások kompenzációjaként” a 2022. évben egyszeri, kiegészítő támogatást kapnak. A bevett egyház az Országgyűlés által meghatározott legmagasabb kategória. Nem tartozik ide például a legrászorultabbak számára iskolákat és szociális otthonokat fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelyet csak egy alacsonyabb kategóriába, bejegyzett egyházként ismertek el nemrég.
Ehhez az egyházi támogatáshoz szokatlan módon nem rendeltek összeget, egy másik kormányhatározat viszont azt mondja ki, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények „az egyházi fenntartású köznevelési intézményekkel azonos mértékű” támogatást kapnak, és itt van összeg: 440 millió forint és külön 10 millió az Országos Roma Önkormányzatnak.
Egy szintén csütörtökön közzétett kormányrendelet a hitoktatóknak ad 2023-ra fejenként havi 61 000 forint kiegészítő támogatást a „bérfejlesztés ellentételezéséhez”. Ezt nem csak az egyházi iskolák tanárai kapják meg, hanem az állami és nemzetiségi iskolákban dolgozó hittantanárok is, de ez esetben is csak azok, akik a bevett egyházakhoz tartoznak.
A kormány 21 milliárd forint kerettúllépést engedélyezett a „tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó” kiadásokra, a „rendkívüli migrációs nyomás kezeléséhez kapcsolódó feladatok hatékony megvalósítására”. Az összeget a Belügyminisztérium kapja, de a határozat megszabja, hogy ebből 2,6 milliárdot a rendőrség, 7 milliárdot pedig az egyébként a BM-től független bíróságok személyi juttatásainak növelésére kell fordítani. | Külön pénzt kapnak az államtól az egyházi és a nemzetiségi iskolák az energiaárak elugrása miatt | Emellett a kormány a hittantanárok béremelését is külön fizeti. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221125_allam_egyhazi_iskolak_energiaarak_tamogatas | 2022-11-25 08:05:00 | true | null | null | HVG |
Nyilvánosak a dokumentumok: ennyit derítettek ki eddig a titkosszolgálatok Márki-Zayék külföldi adományáról
Továbbra sem tudni, hogy miért kiált a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatot, ugyanis a titkosszolgálat sem tudta eddig kideríteni, hogy pontosan honnan kapott pénzt a Mindenki Magyarországa Mozgalom és kértek-e azért egyáltalán cserébe valamit. A vizsgálatok még folynak, a parlamenti szakbizottság jobbikos elnöke most egy közbenső, minősítés alól feloldott jelentést hozott nyilvánosságra.
Márki-Zay Péter egykori közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető is követelte az ellenzékhez az Action for Democracy amerikai szervezettől a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkezett adományok útját vizsgáló, titkosított titkosszolgálati jelentéseinek feloldását, ezt pedig a titokgazda megtette, ez alapján pedig a témában eddig már tájékoztatást kapó nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke, Sas Zoltán a parlamenti szakbizottság honlapján közzé is tette az immár nyilvánosságra hozható, minősítés alól feloldott iratokat. A Nemzeti Információs Központ dokumentumaiból a következők derültek ki:
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok mellett az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálódott költségvetési csalás gyanújával, a Készenléti Rendőrség pedig pénzmosás és sikkasztás gyanújával kapcsolódott be a műveletbe. Azonban a koordinációs munkát a szervek között a Nemzeti Információs Központ végezte el.
A szervek elsődleges vizsgálatai megerősítették, hogy az Action for Democracy összesen 1 848 603 106 forintot utalt el a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak. Ezt az összeget nyolc részletben utalták át.
Az MMM ebből az összegből 2022. márciusa és júliusa között 1,4 milliárd forintot fizetett ki a DatAdat csoportnak (Datadat GmbH: 1,411 millió forint, DatAdat Professional Kft.: 11,7 millió forint, Datapraxis OÜ: 1,4 millió forint).
Az Action for Democracy azonban három másik magyarországi szervezetnek is utalt jelentősebb összegeket: az Oraculum 2020 Kft. egymilliárd forintot, a DatAdat Professional Kft. 148 millió forintot, a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 millió forintot kapott az amerikai civil szervezettől.
A szolgálat adatai szerint az Action for Democracy összesen 3 014 643 717 forintot juttatott magyarországi civil szervezeteknek, illetve az említett vállalkozásoknak.
A Nemzeti Információs Központ szerint „mivel a politikai pártoknak nyújtott, bárminemű külföldi támogatás mind Magyarországon, mind az EU vezető tagállamaiban tiltott és költségvetésüket fokozottan ellenőrzik, tudatos lehetett a külföldi támogatás ezen csatornáinak használata, ami összetettebbé teszi az ügy nemzetbiztonsági vetületét”.
A szolgálat szerint „tervszerű folyamatra utal az is”, hogy az Action for Democracy február 24-én kezdte meg működését, és az első utalást már március elsején teljesítették az Oraculum 2020 Kft. felé (aznap 684 672 dollárt utaltak el). Az Oraculum ebből 324 millió forintot utalt el a DatAdat Professional Kft.-nek, ami így összesen 483,7 millió forintot kapott.
Azonban a vizsgálatnak még nincs vége: egyelőre elemzik, hogy az érintett magyar civil szervezet és a cégek mire használták fel a külföldről kapott támogatást.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok mellett feloldották a titkosítás alól azt a prezentációt is, amit a szolgálat a Nemzetbiztonsági Bizottságnak bemutattak, ebből azonban sok újdonság nem derül ki,
a legfőbb kérdésre, miszerint kik adták valójában a támogatásokat, és hogy ez miért is jelent nemzetbiztonsági kockázatot, nem kaptunk egyelőre választ.
Később az MMM közleményt adott ki, miszerint "a nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem tárt fel a Mindenki Magyarországa Mozgalommal kapcsolatban, éppen ezért Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa elnöke a téma kapcsán vitára hívja Kocsis Mátét, a Fidesz frakcióvezetőjét, hogy a további kérdésekről élő adásban, a széles nyilvánosság előtt, az adófizetők pénzéből fenntartott köztévében vitázzanak."
Az MMM közleménye alpján azonban érdemes megjegyezni, hogy állításukkal ellentétben a titkosszolgálati vizsgűlat nem zárult le, így nem zárható ki, hogy a későbbiekben sem állítanak meg majd a külföldi támogatás kapcsán nemzetbiztonsági kockázatot. A Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásairól egyébként itt írtunk bővebben:
Márki-Zay Péter: Árgus szemmel figyeltek a pártok, nem volt tiltott pártfinanszírozás
A HVG információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról, az Action for Democracytól kapott kampánytámogatásról szereznek be információkat. A magyarországi bankok felszólítást is kaptak, hogy listázzák ki azokat a tranzakciókat, amelyeket az AFD kezdeményezett január 1-je óta. | Nyilvánosak a dokumentumok: ennyit derítettek ki eddig a titkosszolgálatok Márki-Zayék külföldi adományáról | Továbbra sem tudni, hogy miért kiált a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatot, ugyanis a titkosszolgálat sem tudta eddig kideríteni, hogy pontosan honnan kapott pénzt a Mindenki Magyarországa Mozgalom és kértek-e azért egyáltalán cserébe valamit. A vizsgálatok még folynak, a parlamenti szakbizottság jobbikos elnöke most egy közbenső, minősítés alól feloldott jelentést hozott nyilvánosságra. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221123_mindenki_magyarorszaga_mozgalom_tamogatas_titkositas_feloldas | 2022-11-23 14:57:00 | true | null | null | HVG |
A Központi Nyomozó Főügyészség vád alá helyezte annak az oktatási intézménynek a képviselőjét, melynek engedélyeztetése érdekében Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kar elnöke is megpróbált intézkedni – derült ki a lapunk által megismert vádiratból.
Arról már a nyomozás során beszámolt az rtl.hu, hogy az iskola ügyét Schadl György egyik barátja karolta fel. A vádirat szerint a korábban sikkasztás miatt elítélt férfi, a büntetőeljárás harmadrendű vádlottja 150 millió forintot várt azért, hogy segítsen elintézni az oktatási intézmény megindításához szükséges engedélyeket. Az összegen Völner Pállal és Schadl Györggyel osztozkodott volna.
A vádiratban foglaltak szerint Völner az iskola ügyének elrendezéséért több egyeztetést folytatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Innovációs és Technológiai Minisztérium „ezidáig ismeretlenül maradt beosztottjaival”. Völner az ügyészség szerint a megszerzett információkat továbbadta Schadl Györgynek, aki megosztotta azokat a harmadrendű vádlottal. Az iskola végül megkapta a szükséges hozzájárulást, és mind mai napig érvényes működési engedéllyel rendelkezik.
Emlékezetes, hogy korábban elutasították az iskola engedélykérelmét, és erről Völner Pál is véleményt mondott. A 444.hu által közölt lehallgatási jegyzőkönyv szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumáról így beszélt a volt fideszes államtitkár:
Az Emmi egy trágyadomb. Olyan embereket gyűjtenek össze a közszférában, akik sehol nem kellenek, csupa ilyen kisebbségi komplexussal rendelkező lusta ember.
Egyebekben Völner elnézést kért a fiaskóért Schadltól, és megígérte, utánanéz, hogy mi történt.
Érdekes szála a történetnek, hogy az ügyészség szerint Schadl barátja – akit befolyással üzérkedéssel, csalással és hivatali vesztegetéssel vádolnak – elhatározta, hogy még több pénzt csal ki az oktatási intézmény képviselőjétől. A vádirat szerint a harmadrendű vádlott elhitette a nővel, hogy rövid időre üzleti célból Ukrajnába kell utaznia. Valójában azonban egy budapesti hotelben szállt meg, a telefonját pedig kikapcsolta. Ezután – áll a vádiratban – megkérte egy előre beavatott ismerősét, hogy keresse fel az oktatási intézmény képviselőjét, és
mondja azt neki, hogy csecsen emberrablók tartják fogva, és csak akkor engedik vissza Magyarországra, ha kifizet nekik 200 ezer amerikai dollárt váltságdíj gyanánt.
Az ügyészség szerint az oktatási intézmény képviselője – aki tizenharmadrenű vádlottja lett az eljárásnak – beleegyezett, hogy kifizeti a pénzt, ezért egy Váci utcai pénzváltóban 70 millió forintot váltott át amerikai dollárra. A nő ezután Schadl barátjának ismerősével Nyíregyházára utazott, ahol a pénzt átadták egy nőnek, aki azt később továbbította a csalást kitervelő harmadrendű vádlottnak.
A többi közt ezek alapján az ügyészség
Schadl György barátjára mint harmadrendű vádlottra befolyással üzérkedés, csalás és hivatali vesztegetés miatt beismerés esetén kilenc év börtönbüntetést, tíz év közügyektől eltiltást és 50 millió forint pénzbüntetést, valamint 118 millió forint erejéig vagyonelkobzást kér a bíróságtól.
Az oktatási intézmény képviselőjére mint tizenharmadrendű vádlottra hivatali vesztegetés miatt beismerés esetén két év – végrehajtásban három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést és 30 millió forint pénzbüntetést kértek.
A Schadl barátja által előre beavatott ismerősre mint huszadrendű vádlottra csalás miatt három év börtönbüntetést, négy év közügyektől eltiltást és 3 millió forint pénzbüntetést kért az ügyészség.
A 24.hu az ügyben készült vádiratot cikksorozatban mutatta be. Ebből kiderült, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kitelefonált a börtönből, hogy felesége és apja béreljenek széfet, és rejtsék el azt a csaknem 110 millió forint értékű luxusórát és ékszert, amit addig nem foglaltak le a hatóságok. Ezért Schadl apját és feleségét is pénzmosással vádolják. A vádiratból tudható az is, hogy vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését, így a Völner Pálnak juttatott összegeket is. Tovább leltároztuk a Völner családnál lefoglalt vagyontárgyakat, köztük a volt államtitkár fiának tűzpiros Porschéját.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, míg Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig. | Csecsen emberrablók, váltságdíj – krimibe illő szélhámosságok a Völner-Schadl vádiratban | Színlelt emberrablási sztorival csalt ki 200 ezer amerikai dollárt a Schadl–Völner-ügy harmadrendű vádlottja egy oktatási intézmény képviselőjétől – derült ki a 24.hu által megismert vádiratból. A korábban sikkasztásért elítélt férfi azt állította, hogy Ukrajnába ment tárgyalni, és csecsen emberrablók tartják fogva. A váltságdíjat a becsapott tizenharmadrendű vádlott fizette ki. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/11/28/schadl-gyorgy-volner-pal-csecsen-emberrablo-ukrajna-valtsagdij-krimi-vadirat-iskola-engedely-miniszterium/ | 2022-11-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az EU-Fire cégcsoport számos támogatást nyert el az évek során geotermikus fejlesztésekre, a megvalósítás azonban több projektjüknél is megbicsaklott. Így például több milliárd forint európai uniós forrást nyertek arra, hogy geotermikus erőművet fejlesszenek Békés megyében, de ebből nem lett semmi. Mint a 24.hu kiderítette, a támogatásból 2,8 milliárd forint úszott el a Buda-Cash csődjével. A Battonyára tervezett létesítményről februárban még azt lehetett tudni, hogy nem fog megépülni, mint ahogy a Kiskunhalasra tervezett erőmű sem. Mosonmagyaróváron 2,6 milliárdos, vissza nem térítendő támogatásból ígértek erőművet, átadását 2018 végére tervezték, ám azóta sem épült meg. A Pénzügyminisztérium 2020–2021-ben 7,7 milliárd forint, vissza nem térítendő támogatás megítéléséről döntött az EU-Fire Kft. számára.
A 460 millió forintos támogatással 2016–2017-ben Kiskunhalason próbafúrást végző EU-Fire szerint a városban még lehet esély egy kompromisszumos befejezésre. Az MGtE elnöke, Szita Gábor viszont úgy véli, a kifúrt kút hasznosítása olyan jelentős kompromisszummal járna, amely megkérdőjelezi, van-e egyáltalán értelme újabb pénzeket költeni rá. A polgármester közben több szereplő bevonásával próbál megoldást találni.
Lehetett sejteni, hogy hiába fúrnak Kiskunhalason
Kiskunhalas térségében van egy nagyon jó geotermikus mező, amit legalább három évtizede ismerünk, csak viszonylag messze, mintegy 15 kilométerre a várostól – mondta megkeresésünkre Szita Gábor. A geotermikus energia kinyerése általában akkor gazdaságos, ha a kút közel van a felhasználás helyéhez, hiszen a vezetéképítés költsége tetemes. Az ígéretes, ám a hasznosítási helytől messze lévő mezőt saját számításaik szerint csak akkor lehetett volna gazdaságosan hasznosítani, ha a kútfúrásra és a vezetéképítésre is jelentős támogatást kaptak volna, illetve, ha nemcsak lakások fűtését, melegvíz-készítését, hanem számos ipari üzemet is rákötöttek volna, valamint jelentős kertészeti hasznosítás is társult volna hozzá. Az elmúlt bő évtized azonban nem volt elég arra, hogy egy ilyen beruházás megvalósuljon.
Szerinte azt is lehetett tudni, hogy ahol az EU-Fire próbálkozott a fúrással, ott a szakma szerint észszerűtlenül magas volt a fúrás kockázata. Kiskunhalas közelében ugyanis szép számmal vannak szénhidrogén-kutató fúrások, ám termálvíz azokban nem fordult elő. Önmagában ez a tény még nem zárta ki, hogy a város északkeleti határában találjanak termálvizet, de a kockázatot nagyon megnövelte. Ha nem lett volna ennyire kockázatos, akkor más cég már korábban belevágott volna a projektbe – tette hozzá.
Kockázatos volt a fúrás, mégis belevágtak
Az EU-Fire Csoport 2014-ben egy 2,8 milliárd forint összköltségű projekttel geotermikus hőenergiára tervezte átállítani Kiskunhalas távhőfűtéses otthonait, intézményeit, illetve – lehetőség szerint – ipari szereplőket is szándékozott kiszolgálni. A reális megvalósításához az előzetes kalkuláció szerint mintegy egymilliárd forintnyi pályázati forrásra lett volna szükségük, ám ezt a pénzt sem az uniós, sem a hazai döntéshozók nem biztosították a projektnek, épp a fúrási kockázatra hivatkozva. Emiatt úgy tűnt, hogy bele sem vágnak – írták megkeresésünkre.
Ám kínálkozott egy áthidaló megoldás, amivel éltek is: az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus olyan kutatási pályázatot írt ki, amely egy adott térség geotermikus lehetőségeinek, kiaknázásának feltérképezését célozta, és többek között próbafúrást lehetett végezni. A várossal közösen megalapították a Kiskunhalasi Geotermikus Projekt Kft.-t, és beadták a pályázatot, majd 2016 május végén a felek alá is írták a támogatói szerződést. A „Geotermális hő hasznosítása Kiskunhalas város távhőrendszerében” elnevezésű projekt első része, a kútfúrás összesen mintegy 1,352 milliárd forintba került, aminek 34 százalékát (460 millió forintot) kapta meg támogatásként az EU-Fire, a többi költséget ők állták. Mint kifejtették, a projekt maradéktalanul teljesítette a támogatói szerződésében foglaltakat, mert 2017 tavaszára elkészült a 2500 méter mély kút, illetve megvásárolták a kútszivattyút. Csakhogy, mint fogalmaztak, az ígéretes megelőző vizsgálatok ellenére az elért rétegben nem volt víz. Így a projekt második üteme, a geotermikus hasznosítás el sem kezdődött. Vagyis a támogatott projekt úgy volt sikeres, hogy azóta sincs geotermikus hasznosítás Kiskunhalason.
Az EU-Fire még bízik egy szerényebb verzióban
Adódik a kérdés öt évvel a fúrás után, hogy halott-e a projekt. Az EU-Fire szerint nem, mert a kút alján megfelelő a talphőmérséklet (137 Celsius-fok), így, mint írták, több alternatív megoldás kínálkozik. Az egyik legkézenfekvőbb a „cső a csőben” technológia, amelynek segítségével hőenergiát, illetve áramot egyaránt lehet termelni. A módszer lényege, hogy a rendszer egy vékonyabb csőben technikai folyadékot sajtol a 140 fokos földrétegbe, majd miután a felhevült folyadék a szélesebb csőben visszatér, egy hőcserélő rendszer segítségével ki lehet nyerni hőenergiáját. Hozzátették, egy ilyen szisztéma teljesítménye pár száz kilowattos, ami szerényebb, mint egy geotermikus kútra épülő rendszeré, de úgy vélik, ipari létesítmények, lakóparkok fűtéséhez, meleg vízének biztosításához elegendő.
Szita Gábor a vízkitermelés nélküli (mély)geotermikus energiatermeléssel, a „cső a csőben” eljárással kapcsolatban szkeptikus. Bár az ötlet egyáltalán nem új, legalább fél évszázados, elmondása szerint nemzetközi szakmai konferenciákon nemigen lehet találkozni ilyen jellegű külföldi próbálkozásokkal, helyette a nagy felületű föld alatti „hőcserélő” kifejlesztésére és megbízható működtetésére helyezik a hangsúlyt. Hozzátette, a rendszerváltozás környékén éppen Magyarországon, Szolnokon építettek meg egy kísérleti „cső a csőben” berendezést, ami néhány évig üzemszerűen is működött, de csak nagyon kis teljesítményre volt képes. Pedig ahhoz, hogy egy geotermikus kúttal megérje foglalkozni, megawattos nagyságrendű teljesítmény az elvárás. A szolnoki kísérlet ennek az elvárásnak nagyjából a tizedrészét szolgáltatta, azt is nagyon alacsony hőfokon. A kiskunhalasi fúrásban mért 137 fokos talphőmérséklet természetesen nagyon bíztató lenne, ha az termálvíz előfordulással párosulna. De ez nincs így. A „cső a csőben” eljárás esetleges alkalmazásával ennél a fúrásnál is csak töredék teljesítményre számíthatunk az eredeti várakozásokhoz képest, ami a megcélzott távfűtési célú hasznosítást gazdaságilag valószínűleg kizárja – hacsak nem kap a projekt újabb, nagy összegű, vissza nem térítendő támogatást mindannyiunk adóforintjaiból – magyarázta.
Az, hogy alternatív rendszer mire képes, számos tényezőtől függ, ismerte el az EU-Fire is. Például attól, hogy mekkora a hőveszteség (a kúttól a hőenergiát el kell juttatni – csőhálózat és hőcserélő segítségével – a távfűtéses otthonokig, intézményekig), milyen teljesítményre optimalizálható a „cső a csőben” megoldás, érdemes-e megosztani (és ha igen, milyen arányban) a geotermikus rendszer kapacitását a hőenergia-, illetve az áramtermelés között, illetve miként változtak a kivitelezési költségek az utóbbi öt évben. Mint kiderült, a finanszírozási, ütemezési, kapacitási kérdésekre csak 2023 első félévére lesznek kész a válaszokkal.
Hogy eddig miért nem léptek tovább, arra azt írták: a fúráshoz igénybe vett támogatási szerződés ötéves fenntartási időszakot írt elő akkor is, ha a projekt nem működhet eredetileg tervezett formájában. Addig a pályázatba foglalt technológiától sem lehet eltérni, és a kivitelező csak az öt év letelte után döntheti el, hogyan hasznosítja a kutat – írták. Reményeik szerint 2023 tavaszán már egy működő geotermikus rendszerről számolhatnak be. Ez elég optimista elképzelés ahhoz képest, hogy másik levelük szerint csak 2023 első félévére lesznek válaszaik arra, mire képes a „cső a csőben” megoldás.
A város több vasat is tart a tűzben
Kiskunhalas polgármesterénél, Fülöp Róbertnél is érdeklődtünk az EU-Fire projektről. Ő azt írta, szakértők véleményére szerint csekély kútmélyítéssel kezelhető lenne a helyzet, azonban ehhez először a 2500 méter alatti rétegek eléréséhez szükséges koncessziót kellene megszerezni. Ez folyamatban van – tette hozzá. Meglepődtünk, mert az EU-Fire kifejezetten azt írta lapunknak, hogy a koncessziószerzésbe nem vágtak bele. Pedig, mint írták, a 2500 méter mély „próbakút” alján végzett újabb vizsgálatok valószínűsítették, hogy a fúró jó irányba haladt. Csakhogy a hazai szabályozás egy speciális koncessziós eljáráshoz köti, ha a geotermikus piac szereplői 2500 méter alá kívánnak menni. A koncesszió megszerzése viszont olyan adminisztratív, szakmai és anyagi terhet ró a geotermikus megoldásokkal foglalkozó cégekre, amit egyetlen, hosszú távú megtérüléssel számoló projekt sem bír ki. Éppen ezért nem is folyamodtak koncesszióért. Ezt – úgy tűnik – a polgármester nem tudta, viszont amikor visszakérdeztünk, valószínűsítette, hogy a koncessziós eljárás nehézsége miatt nem vágott bele az EU-Fire.
A város egyébként folyamatosan keresi a lehetőséget szakértői cégek bevonására a geotermikus fűtési rendszerek kialakításához. Az MVM is egy ilyen opció, illetve van kapcsolatuk egy olyan technológiát birtokló céggel, amely a régi, szénhidrogén-termelő kutak geotermikus átállításában hisz – írta még Fülöp Róbert. | Újra nekifutna a bedöglött kiskunhalasi fejlesztésnek az EU-Fire | Életet lehelne a kormány a geotermikus energia hasznosításába, ám, mint írtuk, az előzmények alapján egy szakmai szervezetnek vannak kételyei. A Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) egy 2017-es nyilatkozatában azt írta, a hibás kormányzati támogatási gyakorlat többször vezetett sikertelen hévízfeltáráshoz, illetve rosszul vagy egyáltalán nem működő berendezések létesítéséhez, mint például Kiskunhalason. A nyilatkozat eljutott az NFM-hez is – a minisztérium szerint azonban a kiskunhalasi projekt sikeres volt, mert annak célja egy kutatófúrás volt, ami kifogástalanul teljesült. Csakhogy Kiskunhalason azóta sincs geotermikus fűtés. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/11/26/eu-fire-ujra-nekifutna-bedoglott-kiskunhalasi-geotermikus-fejlesztes/ | 2022-11-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett. Egyikük elmondta, az elején azzal biztatták, hogy a fővállalkozónak biztos politikai háttere van, közvetlen kapcsolattal az Orbán családhoz, majd amikor fogyni kezdett a pénz, a TEK-kel fenyegették meg. Több vállalkozás becsődölt, akadt olyan cégvezető, akinek az egészsége is ráment a pénzügyi vitára. A károsultak Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtik a sokszoros tendernyertes fővállalkozó mögött, az érintettek és a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre nem cáfolták a vélekedést.
Országszerte több városban is feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket különböző állami beruházásokon. Az egyik a tatabányai katolikus gimnázium építése volt, a másik a pécsi tűzoltóságé, majd emellé sorakozott fel több folyamatban lévő építkezés.
Mindez cikkünk megjelenését követően derült ki, amikor egymás után keresték meg lapunkat a megkárosított vállalkozások és azok jogi képviselői. Számos interjú után a következő kép bontakozott ki:
az Octopus Invest (és néhány hozzá kapcsolható vállalkozás) több közpénzes megbízást elnyert, saját eszközparkkal azonban nem rendelkezett.
Minden beruházásnál alvállalkozók tucatjait kérte fel, azzal biztatva őket, hogy kormányközeli kapcsolatai vannak, így minden rendben lesz.
Ezután felvették az előlegeket/első részleteket, aminek csak egy részét adták tovább az alvállalkozóknak, akiket emellett pótmunkákra, újabb feladatokra kértek fel, és így lényegében a saját munkájuk előfinanszírozására kényszerítették őket.
Amikor az alvállalkozók jogi lépéseket tettek, hogy megkapják számláik ellenértékét, hibás teljesítésre, szerződésszegésre stb. hivatkozva az Octopus elutasította őket. A teljesítési igazolásokat (TIG) sem adták ki sok esetben.
Majd ezt követően ők nyújtottak be követelést az alvállalkozókkal szemben. A perek jelenleg is folynak, van, amelyik már 2 éve tart. A visszatartott vállalkozói díjak összege az 1 milliárd forintot is meghaladja.
„Elnyomnak, mint egy csikket”
„Sajnos, én is egy károsult vagyok, illetve a cégem” – írta lapunknak egy érintett alvállalkozó cikkünk megjelenése után. „Több szerződésből összesen 100 000 000 forinttal tartoznak a mai napig. A szép az egészben, hogy a kapcsolatfelvételkor a biztos politikai háttérrel csábítottak engem oda, közvetlen kapcsolat az Orbán családhoz. Majd mikor már nem bírtam pénzelni, fordult a helyzet és a TEK-kel fenyegettek, illetve hogy
ne akarjam, hogy maga Orbán Győző vagy Áron hívjon fel személyesen, mert azt nem teszem zsebre. Elnyomnak, mint egy csikket.
Ilyet és számos hasonló hangzatos fenyegetést kaptam. Több perem van ellenük jelenleg is már közel két éve. Megdöbbentő, sőt megrázó, hogy a mai világban ez még megtörténhet, és ahogy látom, büntetlenül.”
Hamar kiderült, hogy az érintett alvállalkozó nincs egyedül. Egymás után jöttek a megkeresések a pórul járt cégektől, mi pedig igyekeztünk mindenkivel felvenni a kapcsolatot. A telefonos interjúk során aztán körvonalazódni kezdett egy kép a fővállalkozóról, annak tulajdonosairól és arról, hogyan vált az álommeló rémálommá az érintett cégek számára.
Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel | atlatszo.hu
Feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket. A kft. állítja, csak azokkal szemben tartotta vissza a pénzt, akik nem megfelelően teljesítették vagy el sem végezték a munkát. A tatabányai beruházást megrendelő Székesfehérvári Egyházmegye mossa kezeit, és kimaradna a vitából. Mindeközben Pécsett szerződést bontottak az Octopus Investtel egy másik építkezés kapcsán, a korábbi tulajdonosok pedig az elmúlt hetekben megszabadultak a cégtől.
„Aláírtuk a halálos ítéletünket”
Az ügy egyik legnagyobb vesztese a beszélgetések alapján a tatabányai beruházás első generálkivitelezője, a Mirakle Kft. A cég jelenleg felszámolás alatt áll.
„Az Octopus keresett meg minket, korábban nem vettünk részt közbeszerzéseken – emlékszik vissza a kezdetekre az egykori ügyvezető. „2,5 milliárd forintot ajánlottak a tatabányai gimnázium kulcsrakész elkészítéséhez. Életünk legnagyobb megbízása volt, hosszasan gondolkodtunk, de végül igent mondtunk.”
Először minden szépnek tűnt: az egyeztetések ugyan elhúzódtak, de az Octopus Invest tulajdonosai nagyon meggyőzőek voltak: hatalmas irodában fogadták őket a Váci úton. Aztán jött az első meglepetés.
„Azt mondták, vállaljuk el Hatvanban a könyvtár felújítását 345 millióért, különben a tatabányai megbízásból sem lesz semmi.
Elkészítettük a költségvetést és láttuk, hogy ennyi pénzből nem lehet elvégezni a munkálatokat (nagyjából a duplájára lett volna szükség). De addigra már sok alvállalkozót felkerestünk az iskola építéséhez, és nem akartunk visszatáncolni. Azt hittük, a beruházások mögötti erős jogi háttér (egyház, állam, önkormányzat) elég garancia lesz arra, hogy ne legyen gond, ezért úgy döntöttünk, belevágunk. Bárcsak tudtuk volna, hogy ezzel aláírtuk a halálos ítéletünket…!”
A két helyszínen párhuzamosan folytak a munkák, a Mirakle minden erőforrását beleölte az építkezésekbe. Hiába.
„Úgy 40-50%-ig haladtak a dolgok, akkor azonban a fővállalkozó szerződésmódosítást kért tőlünk: napi öt-tízmilliós kötbért akartak belefoglalni, amire mi nemet mondtunk. Ez váratlan volt, hiszen határidőn belül voltunk. Hatvanban közben befejeztük a munkát, így amikor egyeztetésre hívtak 2020 szeptemberében, azt hittem, végre befogadják az elmaradt teljesítési igazolásokat, és kifizetnek. Az irodában azonban Szabó Ádám ügyvezető várt ügyvédek hadával, és közölték, azonnal szerződést bontanak velünk. „Ha most aláírom, akkor nem lesz további probléma” – így fogalmazott – „ellenkező esetben tönkretesz. Nem írtam alá.”
Az ügyvezető szerint, amíg ő az irodában volt, az építkezés helyszínén megjelent félelmet keltve 30 „biztonsági őr”, lekapcsolták az áramot, és mindenkit kizavartak. A Mirakle gépei, eszközei, anyagai, irodakonténere mind az építési területen maradtak.
Zűrös hátterű cégek vittek el egy 5 milliárdos iskolaépítési munkát Mészáros Lőrincék elől | atlatszo.hu
Négy olyan cég építheti fel a tatabányai katolikus gimnáziumot, amelyek korábban vagy nem szerepeltek jelentős közbeszerzéseken, vagy szabálytalan körülmények között lettek befutók. Külön érdekesség, hogy a társaságok tavalyi egész éves bevétele összesen nem volt annyi, mint a most elnyert tender összege.
„Birtokvédelmi eljárást indítottunk, amit először meg is kaptunk, majd végül mégis az Octopus javára ítéltek. Hónapokig nem engedtek be senkit, nekünk pedig 80 oldal hibás teljesítésre vonatkozó papírköteget adtak. Hiába végeztük el határidőre a munkát, nem kaptuk meg az érte járó 500-550 millió forintot. A cégünk kintlévősége végül akkorára nőtt, hogy a felszámolást nem lehetett elkerülni.”
Az egykori cégvezető szavaiból azonban kiderül, a kálvária ezzel sem ért véget. „Eladtam az autómat, az ingatlanomat, hogy legalább néhány alvállalkozót részben ki tudjunk fizetni. Hiszen folyamatosan kerestek minket, mindennapi megélhetési gondokkal küzdve. Volt, aki a kerítésen át dobálta ki a szerszámait a lezárt területről, hogy legalább máshol dolgozni tudjon.
Olyan is akadt, aki azzal hívott fel, hogy elmegy és felakasztja magát a kapura.
A férjemet annyira megviselte az egész, hogy hónapokra kórházba került. Én pedig egy idő után annyira kétségbe voltam esve, hogy bárkinek a kezét elfogadtam, akiről úgy véltem, segíteni tud.”
Így jutottak el oda, hogy megpróbálták fizikai erővel visszafoglalni az építési területet. „A birtokvédelem akkor még élt, így – miután az akciót bejelentettük a rendőrségen – 2021 elején bevonultunk a területre 70-80 fővel. Két napig voltunk bent, akkor az Octopustól megkerestek minket, hogy egyezzünk meg. Bízva a békés megoldásban levonultunk, de persze ezt az ígéretüket sem tartották be, az egyezségből semmi sem lett.
Mindvégig folyamatosan kértük a Székesfehérvári Egyházmegye jogi képviseletének és Hatvan Város Polgármesterének is a segítségét. Már azt is felajánlottuk, hogy aláírunk engedményezést az összes alvállalkozónk és beszállítónk részére, hogy legalább ők jussanak az elvégzett munkájuk után járó pénzhez. Ez sem vezetett eredményre. A mi alvállalkozóink nagy része is tönkrement, velünk együtt…”
A Mirakle egykori ügyvezetője úgy tudja, a Székesfehérvári Egyházmegye aláírta az Octopus teljesítését, a pénzt pedig átutalta úgy, hogy az Octopus nem igazolta le, hogy az alvállalkozóit kifizette volna.
A Mirakle állásfoglalást kért a Közbeszerzési Hatóságtól a kifizetés törvényi előírásáról. A hatóság válasza szerint „A kérdés az volt, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fővállalkozó az alvállalkozói részére teljesíthet-e akképp, hogy az alvállalkozó által nem elismert követelését az alvállalkozói díjba beszámítja, különös tekintettel arra, hogy az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés f) pontja átutalási igazolások másolatának átadását írja elő, nem pedig beszámítást vagy egyéb fizetési módot. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ilyen teljesítés nem elfogadható.”
„A Mirakle Kft. egyedüli generál kivitelezőként vett részt a munkában. Hogy lehet az, hogy az általunk elvégzett munka megfelelt az egyház műszaki ellenőrének, azt ki is fizette, az Octopus pedig hibás teljesítésre hivatkozva nem fogadja el? Azok után, hogy sikerült felvennie érte több száz millió forintot! Az Octopus a mai napig tartozik nekünk ezzel a pénzzel!
Erős alapokon álló családi vállalkozás volt a miénk, de a korábbi munkáinkból származó összes bevételünket is felemésztette a két kivitelezés finanszírozása.
Sarokba szorítottak a kifizetések visszatartásával. Az Octopus tulajdonosa folyamatosan ránk hárította a felelősséget, hogy elloptuk a pénzt, ezért nincsenek kifizetve az alvállalkozók. A projektek sokkal többe kerültek már akkor, mint amekkora összeget összesen kaptunk. Persze szerettünk volna mi is perelni, de a szerződésben, amit aláírtunk, az Octopus kikötötte a választott bíróságot. Így közel 40 millió forintot kellett volna még fizetnünk csak azért, hogy perelhessünk. Ezt már nem tudtuk kifizetni. Az építési napló egyébként a mai napig nyitva van – nem is zárjuk le addig, amíg nem számoltak el velünk.”
A Mirakle volt ügyvezetőjét azóta a cég egyik tulajdonosa, Németh Zsuzsa beperelte és – belépve a hitelezői körbe – 1 milliárdot követel rajta. De, mint mondja, az utánuk érkező, számukra ismeretlen cégek is ugyanebbe a forgatókönyvbe, csapdába estek bele.
Porsche, Gucci, Dior
A Mirakle egyik érintett alvállalkozójával is sikerült beszélnünk. Nekik másfél éve áll bent a pénzük, hiába végeztek el minden munkát és pótmunkát, amit az Octopus kért.
„Velem fogsz szívózni? Rajtatok bukik a projekt! – nagyjából ebben stílusban beszélt velem Németh Zsuzsa, miután közöltem, hogy ameddig nem állítja ki a teljesítés-igazolást és nem fizet, nincs több munka. Közben mutogatta a kis füzetkéjét meg a rózsaszín tollát, hogy 13 millió helyett csak 5,1-re tarthatok igényt. Pedig még karácsony este is kimentünk neki elvégezni egy javítást, mert úgy gondoltam, mi, szabolcsiak tartsunk össze… Kár volt, mert nem fizetett.”
Pedig a cégvezető szerint volt pénzük. Mint mondja, mindig nagyon drága ruhákban jelentek meg: Gucci, Dior, Luis Vitton, az autóik között pedig volt zöld rendszámos Porsche Cayenne, vadiúj BMW, Mercedes. Rengeteg kocsijuk volt. Nyaralni is mentek, de hogy hova, azt titkolták. A cégvezető úgy hallotta, a házukat kerítéssel és kamerákkal vették körül – és nemcsak a magánéletük féltik Némethék.
„Nekem azt mondták, a Váci úti iroda be volt poloskázva, a céges telefonokat pedig lehallgatták. Mert a saját alkalmazottaikban sem bíztak: egyikőjüket állítólag hosszú évek után egy e-mailben rúgták ki, a másikról pedig azt a pletykát terjesztették el, hogy meglopta őket. Arról is kaptunk információkat, hogy a cég rengeteg fizetési felszólítást kapott, és már sehol sem találnak alvállalkozókat, annyira rossz a hírük. A környéken minden Tüzép-nek tartoztak. De a velük szerződött cégekkel titoktartási nyilatkozatot írattak alá – egy egész hadsereg jogászuk van.”
Az ügyvezető úgy emlékszik, többször is elhangzott, hogy az Octopus tulajdonosai Orbán Viktor miniszterelnök családjához „vannak bekötve”, ezért nyernek annyi közbeszerzést. Ezt erősítették meg Pécsett is, ahol két beruházásban is érdekelt volt az Octpus tulajdonosi köre.
Kormányközeli kapcsolatok?
A baranyai megyeszékhelyen a tűzoltóság Engel utcai épületét, valamint PTE Balassa Kollégium felújításának befejező munkáit vállalták el. Előbbi a mai napig nem készült el, a munkálatok megakadtak, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerződést bontott velük a határidők be nem tartása miatt.
Az érintett alvállalkozók beperelték az Octopust, illetve feljelentést is tettek a cég ellen, a nyomozást elrendelték. Egyikük – akárcsak a Mirakle – felszámolás alá került. Az egykori ügyvezető az Átlátszónak elmondta, őket azzal keresték meg, hogy vállalják a generálkivitelezést, de ebbe nem mentek bele.
Mészáros cégét lekörözve nyerte el a pécsi tűzoltólaktanya felújítását három furcsa társaság | atlatszo.hu
Véget érhet a pécsi tűzoltólaktanya kálváriája: sikerült megtalálni a kivitelezőket, akik összesen 4,2 milliárd forintból végezhetik el a szükséges fejlesztéseket a baranyai megyeszékhelyen. Egy nagypályás cég mellett három kisebb felel majd a kivitelezésért. Utóbbiak maguk mögé utasították Mészáros Lőrinc ZÁÉV-ját, sőt, egyikük 1,1 milliós adózott eredménnyel a háta mögött 2,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el tavaly. A három cég háttere közös, és egyikük érintett volt egy gyanús tenderben, amelynek során közel négymilliárd forint uniós támogatás sorsa dőlt el.
„Csak alvállalkozóként szálltunk be építész munkára, láttuk, hogy túl szoros a keret, a tervek sem jók, nem akartunk mást bevállalni. Olyan feladatokat is elvégeztettek velünk, ami nem a miénk lett volna, aztán kiderült, hogy közmű alagút van az épület alatt, nem lehetett tovább haladni. Vártunk terveket, de nem kaptunk. Amit mégis megcsináltunk, arra húzták a szájukat. Hívtunk szakértőt, az ő véleményét odaadtuk az Octopusnak, ők meg közölték, hogy „ezzel kitörölhetjük”.
5%-ot fizettek csak ki, vártuk, hogy utalják a következő 5%-ot, de hiába. Akármit csináltunk, semmi sem volt jó, de folyton sürgettek, hogy dolgozzunk tovább. Az építőanyagok ára közben megugrott, de se anyag nem volt, se pénz. Ekkor közöltük, hogy rendben, veszünk fel hitelt anyagokra, de annak az összegét helyezzék el ügyvédi letétben. Másnap küldték a papírt, hogy szerződésszegés történt. Akkor levonultunk, a munkaterületet nem adtuk át, az építési napló sincs lezárva.”
A cégvezető szerint az Octopus egy kirakatcég, „a strómanok strómanjai” – bár mindig azzal dicsekedtek, hogy jó kapcsolataik vannak. Egészen pontosan az terjedt el, hogy Némethék üzlettársai, Járási Tamás és Sipos Péter a kulcsfigurák, főként utóbbi, aki állítólag harmad-unokatestvére Orbán Áronnak.
Megnéztük ezért, mit lehet tudni a megnevezett személyekről.
Bár a kereső nem sok találatot adott, az Opten adatai szerint Járási Tamás üzlettársa volt Fonyó Gábornak a Cserepes Agrár Kft.-ben. Fonyó neve a Fejér megyei földárverések kapcsán lehet ismerős, de „a NER első földesúri háborújában” is érintett volt. Sőt, építési vállalkozóként is felbukkant többek között egy Paulay Ede utcai beruházásnál.
Fonyó mellett ismert szereplő még dr. Fodros István, aki a Hekust Kft.-ben volt üzlettársa Németh Jánosnak, az Octopus volt tulajdonosának. Fodros Sao Tomé és Principe Demokratikus Köztársaság budapesti tiszteletbeli konzulja volt, de az 1986-os, botrányba fulladt magyarországi szépségkirálynő-választás egyik főszervezőjeként is ismerték. A rendszerváltás Fodrost a Lapkiadó Vállalat vezérigazgató-helyetteseként érte, később a Hekus, illetve a Diplomata Magazin főszerkesztőjeként tevékenykedett. Fodros István tavaly decemberben hunyt el.
Az igazi kapocsként a kormányhoz azonban Sipos Pétert emlegetik, aki állítólag anyai ágon Orbán Viktor anyjához, Sipos Erzsébethez köthető. Sipos két cégben is üzlettársa (volt) Némethéknek.
Megkerestük a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy megtudjuk,
Sipos Péter valóban rokonságban áll-e Sipos Erzsébettel,
ha igen, pontosan milyen kapcsolatban vannak,
az Octopus Invest – és kapcsolt vállalkozásai – (volt) tulajdonosai, Németh Zsuzsa és Németh János milyen kapcsolatban állnak Orbán Áronnal,
illetve, van-e bármilyen köze Orbán Áronnak az említett beruházásokhoz, vagy csak visszaéltek a nevével.
Havasi Bertalan szokatlanul rövid idő alatt válaszolt. Mint írta:
„A miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel.”
A pécsi vállalkozók szerint mindenesetre Orbán Áron egyszer járt az Engel János úti építkezésen, bár nem derült ki pontosan, miért. Annyit tudtak róla, hogy korábban már máskor is járt Pécsett, mivel nagyon szereti a fegyvereket, és meglátogatott egy pécsi lövészklubot.
Orbán Áronról a Direkt36 írta meg nemrég, hogy egyszerre hirdet fogyókúrás élelmiszert és fegyvereket. „A miniszterelnök 14 évvel fiatalabb öccse, Orbán Áron eddig nem vállalt közéleti szerepet, a közösségi médiában azonban nyilvános posztok sorát teszi közzé évek óta. Ezekben rendszerint azt mutatja be, amint a hobbijainak hódol: például kertészkedik, pörköltet főz, barkácsol vagy kisrepülőt vezet, időnként dallamos orosz zenéket oszt meg. Vannak olyan posztjai is, amelyek az üzleti tevékenységére utalnak. (…)
Orbán idén tavasszal lett igazgatósági tagja a szénhidrát-csökkentett, fogyást segítő élelmiszerek piacát megcélzó Norbi Update Lowcarb Zrt.-nek. (…) Orbán Áron a Facebookján rendszeresen reklámoz egy Global Arms Hungary nevű dunakeszi fegyverboltot is, az Update-től függetlenül. A miniszterelnök öccse nem tűnik fel a bolt mögött álló cégben, a Multi Shoot Zrt.-ben sem tulajdonosként, sem tisztviselőként, de nyilvánvalóan köze van hozzá.
Előfordult, hogy közösségi médiás posztjaiban a sajátjaként hivatkozott rá, továbbá a cég egyik lőterét részben saját kezűleg építi, valamint a vállalkozás több fióktelepe is az ő földjén van” – olvasható a Direkt36 oldalán.
A cikk megjelenése után Orbán Áron törölte a Facebook-oldalát, így az említett bejegyzések ma már nem elérhetőek. Cégén keresztül kerestük Orbán Áront is, hogy reagáljon a pécsi látogatásra és a felmerült rokoni kapcsolatokra, de cikkünk megjelenésig a miniszterelnök öccse nem válaszolt. Sipos Péter, Járási Tamás és Fonyó Gábor szintén nem válaszoltak lapunknak. A miniszterelnök öccse a Direkt36 cikk megjelenésekor ugyan hivatalosan még nem volt jelen a fegyverbolt mögötti cégben, de ma már a Multi Shoot Zrt. vezérigazgatója. A Dunakesziben található vállalkozás tavaly 119 millió forintos forgalmat bonyolított, a tulajdonosa dr. Tűzkő Nándor.
Sorban dőlnek a projektek
Az alvállalkozók úgy tudják, nemcsak a pécsi és a tatabányai beruházással vannak gondok, ezért megnéztük, mely projektekben érintett még az Octopus. 2020 és 2022 között több mint tíz, hozzájuk köthető állami beruházást találtunk.
Az egyik érintett, a Szombathelyi Tankerületi Központ kérdésünkre a következő tájékoztatást adta. „Az Őriszentpéteri Általános Iskola épületének új épületrésszel történő bővítésére a Szombathelyi Tankerületi Központ az „Iskola 2020” Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése a hátránykompenzáció elősegítése és a minőségi oktatás megteremtése érdekében” elnevezésű pályázattal nyert uniós forrásokat.
A pályázat megvalósítása érdekében a Tankerületi Központ a fennálló szabályzóknak megfelelően nemzeti nyílt közbeszerzési eljárással kötött szerződést az Octopus Invest Kft. és Falcon Globál Zrt. cégekkel, mint közös ajánlattevőkkel.
A Tankerületi Központ szerződésszegés miatt a szerződést 2022. szeptember 2. napján azonnali hatállyal felmondta.”
Hozzátették ugyanakkor, hogy a kivitelező cégek és alvállalkozóik közötti elszámolási vitákról nincsenek hivatalos információk, továbbá, hogy a projekt befejezésében a Tankerületi Központ elkötelezett, ezért új közbeszerzést fog kiírni.
A csornai és a mosonmagyaróvári tanuszodát is az Octopus Kft kivitelezte, és úgy tudjuk, ezeken a helyszíneken is ugyanaz a helyzet, mint a többi településen: a munkálatok leálltak. Több önkormányzat – arra hivatkozva, hogy állami beruházásról van szó – nem adott tájékoztatást, ezért megkérdeztük az illetékes Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t (BMSK) is, hogyan állnak az építkezések. Közadatigénylésünkre azonban az előírt határidőig em válaszoltak.
Mosonmagyaróvárról utoljára Nagy István jelentkezett be több mint fél éve, és bár az átadónak már rég meg kellett volna történnie, ennek eddig semmi nyoma az interneten. A csornai tanuszodát eredetileg idén ősszel avatták volna fel, de erről sem találtunk beszámolót sehol. A legfrissebb képet a márciusi állapotokról találtuk, ezen még csak az alapozó munkálatokat végezték.
A kormány mindenesetre 2022 októberében többletforrásokat biztosított mindkét beruházáshoz:
a mosonmagyaróvári tanuszoda építésére 1,1 milliárd forint helyett 1,4 milliárdot,
a csornai tanuszoda építésére pedig 1,2 milliárd helyett 1,5 milliárd forintot szánnak.
Szintén megakadt a váci bölcsőde építése. Egy évvel ezelőtt Inotay Gergely alpolgármester a Bauer Mihály utcai bölcsőde helyszínén még azt mondta, „a kivitelező Falcon Global Zrt. és Octopus Invest Szolgáltató Kft. a 2020. december 23-án megkötött szerződés alapján a munkaterület átadás-átvételétől (2021. május 25.) számított tizenkét hónap időtartam alatt vállalta a bölcsőde felépítését. A kivitelezési munkálatok az előzetes műszaki ütemterv szerint zajlanak, jelenleg a monolit vasbeton falazatok építése van folyamatban.”
Az épület átadása azonban a mai napig nem történt meg. A HírTV novemberi beszámolója szerint a váci önkormányzatnak új közbeszerzést kell kiírnia.
Évekre kizárták őket a közbeszerzésekből
De nemcsak a bedőlt projektek mutatják, hogy az Octopus sikerszériája véget ért. 2025 májusáig ugyanis nem indulhatnak közbeszerzéseken. Ennek oka, hogy a csornai tornacsarnok kivitelezésére beadott árajánlatuk hamis adatokat tartalmazott (a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok).
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint az Octopus Invest, „aki a Marsabit Kft.-t kapacitást nyújtó szervezetként az eljárásba bevonta (abban az időpontban, amikor a cégnek már törölt volt az adószáma), úgy nyilatkozott az EKR nyilatkozati minták felhasználásával, hogy nem von be a kizáró okok hatálya alá tartozó szervezetet. A referencia-igazolás tartalmát megerősítő referencia-nyilatkozatot az Octopus Invest Kft. saját nevében töltötte ki, megerősítve a hamis referencia-igazolásban foglalt hamis tényeket – az Octopus Invest Kft. ügyvezetőjének aláírásával.”
„Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (…) i) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének…” Forrás: 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről
Bár az Octopus szerint a Marsabit a hiánypótlás benyújtásának időpontjában nem állt kizáró okok hatálya alatt, és betegség miatt alaposabb ellenőrzést nem tudtak végezni a Marsabit hátterét illetően, ezért a szándékosság is vitatható, kérelmüket az előzetes vitarendezés során lesöpörték.
Úgy ítélték meg ugyanis, hogy az ellenőrzés nagyjából egy munkaórát vett volna igénybe, és szerintük „rendkívül súlyos betegséghullám az, amely 2022 januárjától egészen 2022. március végéig sújtja az ajánlattevő teljes munkaképes állományát olyan módon, hogy nincsen olyan munkavállalója, amely ezen időszak alatt a közbeszerzési eljárás szempontjából munkaképes, vagy egy egyórás ellenőrzési feladatnak nem tud eleget tenni (bármely internetes böngésző használatával).”
Az Octopust így kizárták az adott közbeszerzési eljárásból 2022.03.28-án, és mivel a kizáró ok megszűnésének ideje 2025.05.02., így a cég még sokáig nem indulhat közpénzes tendereken. A döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt nem támadta meg a kft.
Egy általunk megkérdezett közbeszerzési szakértő elmondta, a kizáró ok hatálya alá tartozó cég a hatósági nyilvántartásban szereplő időpontig
nem nyújthat be ajánlatot egyetlen közbeszerzési eljárásban sem;
ha mégis benyújt, akkor ki kell zárni;
ha a listára az ajánlat benyújtását követően kerül fel, akkor szintén ki kell zárni az eljárásból;
és valamennyi folyamatban lévő, közbeszerzés eredményeként született szerződését fel kell mondani, ha később kiderül, hogy a közbeszerzési eljárás alatt a kizáró okok hatálya alatt állt.
Ezek a jogkövetkezmények csak attól az időponttól alkalmazandók, ahogy felkerült egy cég a hatósági listára. Ellenőriztük az Octopus Invest által elnyert megbízásokat, de azokban mind még az eltiltás előtt hirdettek eredményt. Igaz, az ekr.gov.hu szerződésnyilvántartó moduljában a pécsi tűzoltóságra, az őriszentpéteri iskolára, valamint a csornai és mosonmagyaróvári tanuszodára vonatkozó élő szerződést már nem találtunk. (A tatabányai gimnázium és a váci bölcsőde „teljesítés alatt” áll.)
Az mindenesetre biztos, hogy a vállalkozás szénája nem áll jól. Az Opten adatai szerint az azóta lepasszolt cég egyik új tulajdonosával, Fekete Árpád Norberttel szemben elrendelték a vagyoni részesedés lefoglalását (ez érinti a Professional Marketing Manager Kft.-t is, amit szintén Németh Zsuzsától vett át Fekete), és már két végrehajtás indult a cég ellen novemberben. A másik új tulajdonos, a Sunstrike Hungary Kft. pedig pár hét után ki is szállt a cégből.
Miután az Octopust lerázták magukról, Németh Zsuzsa és Németh János novemberben újabb cégeket hozott létre, a Valid Gate Kft.-t és a NeoTax Kft.-t.
A visszatartott pénzt sem kaphatják meg az alvállalkozók
Miközben az alvállalkozók peres úton próbálnak hozzájutni a pénzükhöz, mi ismét megkerestük a Székesfehérvári Egyházmegyét – immár több információ birtokában –, hogy megtudjuk:
miért nem választottak másik kivitelezőt, amivel talán megelőzhető lett volna a kialakult helyzet,
hogyan kaphatott az iskola működési engedélyt, ha az építési napló nincs lezárva,
van-e az Egyházmegyének listája az épületben található hibákról,
illetve tesznek/tettek-e bármilyen lépést az alvállalkozók érdekében.
Több cégvezető ugyanis állítja, megkerestek mindenkit, akit lehetett: politikusokat, az egyházmegyét, de senki sem segített rajtuk.
A Székesfehérvári Egyházmegyétől a következő válaszokat kaptuk. „A Székesfehérvári Egyházmegye a közbeszerzési szabályozás és a joggyakorlat engedte keretek között állította össze a közbeszerzési eljárás feltételrendszerét, amely feltételektől a beérkezett ajánlatok ismeretében sem térhet el.” Vagyis hiába lehetett volna gyanús az Octopus előélete, arra nem lehettek volna tekintettel, ugyanis „kizárólag a közbeszerzési törvényben meghatározott esetek fennállása esetén nyilvánítható egy ajánlat érvénytelenné. A közbeszerzési eljárásban ilyen érvénytelenségi ok nem merült fel a nevezett gazdasági társaságok esetében.”
A hvg.hu beszámolója szerint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) közbeszerzésén összesen 12 cég indult egyedül vagy konzorciumban, így összesen hat ajánlattevő volt. Egy utóellenőrzés során azonban kiderült, hogy a vállalkozások egy része lényegében két cégcsoporthoz tartozik, tehát kapcsolt cégek „versenyeztek” egymás ellen. Ezzel pedig sérült a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségről szóló paragrafusa. Az egyik cégcsoport Némethné Székely Zsuzsához tartozott, aki személyes adatai alapján megegyezik Németh Zsuzsával, az Octopus akkori tulajdonosával.
Az Egyházmegye azt ugyan elismerte, hogy az építési napló nincs lezárva, hozzátették ugyanakkor, hogy „az építési napló lezáratlan vagy lezárt állapota irreleváns a használatbavételi engedély kiadása tekintetében.”
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal ugyanis 2022. augusztus 31-én (KE/ETDR-027/2389-55/2022 iktatószámon) kiadta a „Székesfehérvári Egyházmegye tulajdonát képező Tatabánya, Semmelweis utca 4. szám és 2090/2 helyrajzi szám alatti ingatlanon meglévő kórház épület átalakításával megvalósult Szent Margit Gimnáziumra és Általános Iskolára, valamint az épületben kialakított személyfelvonóra a használatbavételi engedélyt.”
Mint írták, a Kormányhivatal az engedély részeként összesen 17 db feltétel szabott, ezek egy részét már teljesítették, a többi még folyamatban van. Az Egyházmegye szerint a feltételek egyike sem érinti/érintette az iskolába járó gyerekek oktatását, ellátását, illetve biztonságát. „A Székesfehérvári Egyházmegye képviseletében eljáró műszaki ellenőrök, illetve műszaki szakértők a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásakor megállapították, hogy az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.”
Az Octopus és az alvállalkozók közötti helyzetre is reagáltak. Elmondásuk szerint a Székesfehérvári Egyházmegyének hivatalosan tudomása van arról, hogy 2020 nyarán az Octopus Invest Kft. és egy alvállalkozóként bevont gazdasági társaság között jogvita alakult ki, melynek keretében az illetékes jegyző előtt birtokvédelmi eljárásra került sor, illetve az eljárásban hozott döntés ügyében bírósági per volt folyamatban. A pontos eseményeket azonban nem ismerik.
Ugyanakkor, „tekintettel a jogvita lezáratlan állapotára, a Székesfehérvári Egyházmegye a jogszabályban rögzített kötelezettségének eleget téve
e jogvitára tekintettel a mai napig visszatartja az az Octopus Invest Kft.-t megillető vállalkozói díj egy részét is”.
Hozzátették, a Székesfehérvári Egyházmegye nem hagyta figyelmen kívül a folyamatosan érkező alvállalkozói panaszokat, „azok beérkezéséről folyamatosan tájékoztatta a fővállalkozói kört, felhívva a figyelmet arra, hogy a Székesfehérvári Egyházmegyének tudomása van ezekről. Mind szóban, mind írásban több alkalommal jelzésre került a fővállalkozói kör részére, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye elvárása a fővállalkozókkal szemben a tisztességes és korrekt elszámolás valamennyi alvállalkozó tekintetében.”
Ennél sokkal többet azonban nem tehettek. Az Egyházmegye szerint ugyanis az egyetlen eszközük „a fővállalkozókat megillető vállalkozói díj egy részének jogszabályban rögzítettek szerinti visszatartása”. Ezzel az eszközzel pedig éltek is.
A „félreértések elkerülése érdekében rögzítendő, hogy a visszatartott fővállalkozói díjrészletek nem fizethetőek ki az alvállalkozók részére. Főszabály szerint, ha a díjak visszatartásának feltételei megszűnnek, akkor azt a Székesfehérvári Egyházmegyének a fővállalkozók javára kell majd teljesítenie” – hangsúlyozták.
Hallgatásba burkolóznak
Az üggyel kapcsolatban természetesen megkerestük az érintett cégeket és tulajdonosokat, hogy legyen lehetőségük reagálni az elhangzottakra. Mindenkit a cégnyilvántartásban megadott emaileken keresztül próbáltunk elérni – sikertelenül.
Bár először (az első cikkünk készítésekor) az Octopus jelenlegi tulajdonosa, Fekete Árpád Norbert még válaszolt, második levelünkre már nem reagált. Ebben arra kérdeztünk rá, miért vett át egy céget, amit 2025-ig kizártak a közbeszerzési eljárásokból, számos vitás ügye/pere van folyamatban, és már alvállalkozókat sem talál a rossz híre miatt. Azt is tudni szerettük volna, hogy miért indult végrehajtás a cég ellen, miért rendelték el a vagyoni részesedés lefoglalását, és hogy ismerte-e korábban az előző tulajdonosokat.
Ugyanígy nem jött válasz Németh Zsuzsától és Németh Jánostól, akiktől többek között azt próbáltuk megtudni, milyen kapcsolat köti őket az Orbán-családhoz, miért vitték el Orbán Áront a pécsi tűzoltóság építésére, miért nem fizettek az alvállalkozóknak, és egyáltalán, igaz-e mindaz, amit az alvállalkozóik elmondtak róluk.
Kísért a Megyeri híd és az EKF szelleme
„Hát, szép kis sztori kerekedett belőle” – írta vissza az egyik alvállalkozó, amikor megmutattuk neki a cikket megjelenés előtt. „De valójában érdekli ez az embereket?” – tette fel a kérdést érezhető rezignáltsággal. „Vagy csak egy másodpercre megpiszkálja az ingerküszöböt, aztán tovább olvas és megvonja a vállát azzal, hogy „egy újabb Megyeri-híd, hallottunk már ilyet…?” (…) Ezután egy másik céggel, egy másik pályázaton, egy kicsit máshogy leírt névvel új nyertest hirdetnek, és kezdődik minden elölről…”
Bár az Octopus ügye még folyamatban van, sőt, egyes helyszíneken még csak most kezdődik,
a Megyeri híd építése körüli botránnyal való párhuzam valóban találó.
A 13 évvel ezelőtti eset során a híd építője, a Ganz Acél Zrt. annak ellenére nem fizette ki az alvállalkozóit 2008-ban, hogy a munkát tőle megrendelő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től (NIF) a teljes összeget megkapta. Emiatt több cég csődbe ment, nem egy vállalkozónak a házát is elárverezték.
Az ügyben nyomozás indult, és bár a Ganz Acél bizonyos összeg kifizetését vállalta, a megkárosított vállalkozók egy része elfogadhatatlannak tartotta, hogy a jogosan kiszámlázott összegnek csupán a töredékét fizessék ki nekik. Évekkel később még mindig arról szóltak a hírek, hogy az eset életeket tett tönkre, és a fizetség egy jelentős részét azóta sem kapták meg az érintettek.
Elátkozott építőipar: Válság, korrupció, csődhullám | atlatszo.hu
Az elmúlt néhány évben szinte minden elképzelhetővé vált az építőiparban: olyan kormányzati kedvencek is csődbe mehettek, mint az előző rezsim autópálya-építő sztárja, a Viadom, vagy a politikai kapcsolatait többé-kevésbé nyíltan vállaló Vegyépszer – mindkettő több tízmilliárd forintnyi fedezetlen, illetve behajthatatlan követelést hagyott hátra. De bedőlt a Balusztrád, a Megyeri-hidat építő Ganz Acél, a tavalyelőtt még 4 milliárdos forgalmat bonyolító Sky-Builder vagy a huszonöt éve működő Hérosz Zrt. is. E nagy építőipari csődök többségét hangos botrányok, időnként a tönkrement alvállalkozók tragédiája, és megválaszolatlan kérdések tömege kísérte. Ugyanakkor e különbözőnek tűnő csődök többségében találhatunk néhány olyan jellemző alapvonást, melyek alapján leírhatjuk azt a jellegzetes forgatókönyvet, ami megvalósulni látszik ezekben a felszámolásba torkolló cégtörténetekben.
A pécsi „Európa Kulturális Fővárosa 2010” (EKF) projekt károsultjainak ügyében is csak tavaly, 11 évvel az ügy után született jogerős ítélet.
A történet nagyjából ugyanaz, mint az előző két esetben. Egy cég 2009-ben szerződést kötött a pécsi önkormányzattal a pécsi EKF projekt keretében induló beruházások kivitelezésére, mintegy 2 milliárd forint vállalkozói díj fejében. A kft. azonban a szerződésben vállalt munkákhoz szükséges pénzügyi fedezettel, munkaerővel, eszközökkel, anyaggal egyáltalán nem rendelkezett, a munkákat teljes egészében alvállalkozók igénybevételével kívánta elvégezni.
Az alvállalkozók el is végezték a munkát, a fővállalkozó pedig benyújtotta a számlát, és meg is kapta a közel 2 milliárd forintot a pécsi önkormányzattól valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Az alvállalkozók viszont a pénzből alig láttak valamit.
A beruházások során összesen 20 alvállalkozónak nem fizették ki a vállalkozói díjat, amivel összesen mintegy 538 millió forint kárt okoztak nekik.
Ebből 316 millió forint kár nem térült meg. A fővállalkozó ezután eladta a céget fiktív személyeknek, és a társaság közel 80 millió forint vagyonát is eltulajdonította.
Az ügyben tavaly hozott jogerős ítéletet a Pécsi Törvényszék. Eszerint „társtettesként elkövetett csalás, csődbűncselekmény és közokirat-hamisítás miatt” ítélték el a gazdasági társaság vezetőit. Az elsőrendű vádlottat három, a másodrendű vádlottat két év börtönbüntetésre ítélték, emellett 85-85 millió forintos vagyonelkobzást is elrendeltek velük szemben, továbbá 184 millió forintos kártérítés megfizetésre is kötelezték őket.
Százmilliók a politikai holdudvarnak: Mire költötték a Pécs 2010 projekt pénzeit? | atlatszo.hu
2010-ben Pécs volt Európa egyik kulturális fővárosa. Noha a program keretében megvalósult rendezvényeket és népszerűsítésüket közpénzből finanszírozták, az ezzel kapcsolatos adatok eddig nem voltak nyilvánosan hozzáférhetők. A költségek túlnyomó hányadán az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) és a pécsi önkormányzat osztozott egy 2006-ban megkötött szerződés alapján, de a programköltségvetést a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből is kiegészítették.
A közbeszerzési korrupció sokszor egy önbeteljesítő folyamat
Az Átlátszó által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint ez az egész tipikus esete annak, amikor egy cég semmihez nem ért, csak a politikai kapcsolataival házalva állami megrendeléseket „jár ki”, majd a hasznot lefölözve a tényleges munkát átadja tényleges kapacitással és szakértelemmel rendelkező cégeknek, akiket még ki sem fizet a végén.
Szerinte mindez azért történhet meg, mert a tényleges teljesítést végző cégek nem közvetlenül indulnak el a közbeszerzésen. Ennek két oka lehet: egyrészt, ha eleve versenykorlátozó a kiírás, és emiatt csak meghatározott vállalkozások tudnak indulni. A másik pedig, hogy a magyar viszonyok között
a kisebb cégek önkéntesen alávetik magukat a politikai kapcsolatokkal rendelkező, vagy ezeket a kapcsolatokat csak behazudó szereplőknek.
„Valószínűleg, ha elindultak volna önállóan, megnyerték volna a közbeszerzést (ebben nem hisznek sokan), és akkor most nem lennének kiszolgáltatott helyzetben, olcsóbb lett volna az államnak, és elkészült volna rendben a projekt.
Ez az a pszichológiai faktor, amit érdemes lenne beültetni a köztudatba: a közbeszerzési korrupció sokszor egy önbeteljesítő folyamat. A simlis szereplőnek valójában nem mindig van annyi érdemi ráhatása a kiválasztási folyamatra, mint állítja, de a tényleges kapacitással rendelkező cégek – feltételezve az általánosan korrupt működést – önként behódolnak. Pedig ha nemet mondanának, akkor nem lenne, aki elvégezze a tényleges munkát, és a politikai hátszéllel rendelkező közvetítő cég sem tudna elindulni.
Ez az eset tökéletesen példázhatja azt, hogy nem érdemes behódolni,
mert fokozott a veszélye annak, hogy nem kapod meg a pénzed, és egy projektcéget két perc alatt be tudnak dönteni a tulajok, esélyed sincs kiverni belőlük a tartozást” – fogalmazott a szakértő.
Bár azt nem tudja megítélni, mi lesz a hatósági vizsgálatok és polgári perek vége, szerinte az egyértelműen látszik, hogy több ponton is elcsúsztak a dolgok. Alapvetően ugyanis a következő módon zajlik a kifizetés folyamata:
lépés: a fővállalkozó nyilatkozik arról, hogy az adott részszámlán belül mekkora az alvállalkozói részesedés aránya (már itt lehettek hamis nyilatkozatok);
lépés: az állami beruházó átutalja az alvállalkozói részt a fővállalkozónak, aki haladéktalanul átutalja a pénzt nekik, és az erről szóló banki igazolást megküldi a beruházónak;
lépés: a fővállalkozó ezután állíthatja ki a saját teljesítésére eső összegről szóló számlát, és csak ezután kaphatja meg a fennmaradó összeget.
Jelen esetben tehát felmerül a gyanú, hogy az Octopus nem jelentette be az alvállalkozókat a beruházónak, különben nem kaphattak volna egy fillért sem, amíg nem igazolja az alvállalkozók kifizetését.
„Emiatt a Közbeszerzési Hatóság és a Döntőbizottság nagyon súlyos bírságokat szokott osztogatni a kivitelezőknek, ezért az alvállalkozóknak mindenképpen javaslom, hogy tegyenek egy úgynevezett közérdekű bejelentést a Közbeszerzési Hatóságnál, ahol külön szervezeti egység foglalkozik a szerződések teljesítésének ellenőrzésével, akik akár az állásfoglalás-kérésük alapján el is indíthatták volna az eljárást hivatalból. Ha kimondatják a Hatósággal vagy a Döntőbizottsággal, hogy az Octopus (és a Beruházó) jogszerűtlenül járt el, attól még nem lesz pénzük, de egy párhuzamos bírósági eljárásban szerintem sokat jelenthet” – zárta levelét a közbeszerzési szakértő. | „Elnyomnak, mint egy csikket” – állami beruházásokon kisemmizett alvállalkozók | Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett. Egyikük elmondta, az elején azzal biztatták, hogy a fővállalkozónak biztos politikai háttere van, közvetlen kapcsolattal az Orbán családhoz, majd amikor fogyni kezdett a pénz, a TEK-kel fenyegették meg. Több vállalkozás becsődölt, akadt olyan cégvezető, akinek az egészsége is ráment a pénzügyi vitára. A károsultak Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtik a sokszoros tendernyertes fővállalkozó mögött, az érintettek és a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre nem cáfolták a vélekedést. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/11/30/elnyomnak-mint-egy-csikket-a-miniszterelnok-rokonsagat-emlegetik-allami-beruhazasokon-kisemmizett-alvallalkozok/ | 2022-11-30 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Három év késéssel idén márciusban adták a felújított Operaházat, összesen öt év zárva tartás után. Ókovács Szilveszter főigazgató 2018 szeptemberében 2019-es nyitást ígért, ami irreálisnak bizonyult, ahogy a 2016-ban tervezett 23 milliárd forintos beruházási költséget is alulbecsülték. A rekonstrukció lomhasága a kormányfőnek is szemet szúrhatott, 2018 decemberében ugyanis kormányhatározattal a Liget-projektet megvalósító állami cégre, a Városliget Zrt.-re bízták a rekonstrukció mendzselését. Baán László miniszteri biztosként kapta feladatul a Liget mellé az Operaház felújítását is, azonban sem a felújítás időtartamának, sem a költségek növekedésének duplázódását nem sikerült elhárítania: a végső összeg 2022 őszére 55 milliárd forint lett.
A felújításra fordított munkaidő és pénz ismeretében nem tűnik kevésnek, hogy
az Opera üzemeltetési igazgatósága 1600 hibát számolt össze az átadást követően,
úgy tudjuk, ezekhez jönnek még a zenekari öltözők mellékhelyiségei is, amelyeket használhatatlannak ítélték a művészek.
Elsőként a Népszava számolt be arról nyáron, hogy gondok vannak a kivitelezéssel, és már akkor elkezdett hámlani a vakolat a főlépcsőház mennyezetén.
Információink szerint az Opera műszaki szakemberei néhány héttel ezelőtt viszont nem csak a hibák nagy számát kifogásolták, hanem a garanciális javítások késését, elhúzódását, sőt el nem készülését is szóvá tették hét hónappal az átadást követően.
Úgy tudjuk,
a színpadtechnikával is gondok voltak, a november 5-i A Rajna kincse előadáson a díszlet megindult a zenekari árok felé.
Szerencsére félúton megállt az építmény, csak egy feldöntött mikrofonállvány esett a zenekari árokba, egy hegedűs térdére, a művésznő sántikálva tudott csak eljutni elsősegélyért az orvoshoz. Nem a prémium kategóriás kivitelezést jelezte az sem, hogy a kiviteli tervekben szereplő bútorok helyett, ideiglenesen az IKEA-ból vásárolt darabok kerültek az énekkari öltözőbe.
A felújítást a West Hungária Bau Kft., az Épkar Zrt. és a Laki Épületszobrász Zrt. (W.É.L.) konzorciuma valósította meg. A konzorcium vezetőjét megkérdeztük a maguk után hagyott rengeteg hibáról, a W.É.L. elismerte a hibák számát, amelyeket, állítása szerint kijavítottak.
„A Magyar Állami Operaház 2022. március 12-i ünnepélyes megnyitóját megelőzően, a Műszaki Átadás – Átvétel 2022. február 21-i megkezdésekor, Operaház képviseletében a beruházást lebonyolító szervezet, CÉH Zrt. nagyságrendileg az Önök által megjelölt tételszámú hibalistát adott át kivitelező konzorcium részére. A felsorolt hibák javításra kerültek, az Operaház működésének akadályozása nélkül.” A jellemző hibacsoportok okára, keletkezésére vonatozó kérdésünkre nem kaptunk választ.
A Városliget Zrt. a rengeteg hibában nem talált kivetnivalót, megkeresésünkre úgy reagált, elfogadhatónak tartja az 1600-as darabszámot: „Egy akkora volumenű ingatlanfejlesztési projekt esetében, mint a Magyar Állami Operaház történetének egyik legnagyobb felújítása, teljesen természetes, hogy az üzemeltetés kezdeti szakaszában garanciális keretek között még hibajavításokat végeznek. Mindezen feladatokat természetesen a Városliget Zrt., a kivitelezővel együttműködve folyamatosan és megnyugtatóan rendezi.”
A hibákról megkérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki egyik kérdésünkre sem reagált, ahogyan a Kulturális és Innovációs Minisztérium sem.
A Narancs.hu ugyanakkor úgy értesült, a hibák kijavításának rendezésében nincs harmónia az Operaház és a Városliget Zrt. között. Utóbbinak az az álláspontja, hogy az 1600 hiba kijavítását az Operaház kezdeményezheti, az azon túli hibákat azonban oldja meg maga üzemeltetési hatáskörben, azokra forrást nem tudnak biztosítani. A jóteljesítésre, a garanciális munkák elvégzésére vonatkozó részeket a Városliget Zrt. módosította volna, de a közbeszerzési szabályok erre végül nem adtak lehetőséget.
A kivitelezői konzorciumot vezető West Hungária Bau Kft. Paár Attila 80 százalékos tulajdonát képezi, a cég akadálytalanul tarol az állami építési megrendeléseken, a már 2017-ben sem szerény 41 milliárdos bevételét 2021-re sikerült megdupláznia. Szeptemberben az új dunakeszi középiskolai diákparadicsom felépítési tenderét nyerte el 37 milliárd forintért. Paár üzlettársának tudhatta Tiborcz Istvánt is, akitől befektetési cége vásárolta meg 2015-ben az önkormányzatok közvilágítási pályázatait learató Elios Zrt. felét. Mint a Narancs is megírta, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, 2018-as jelentésben csalás és szervezett bűnözés gyanúját vetette fel azon körülmények miatt, ahogyan számos önkormányzat az akkor a miniszterelnök vejéhez köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szerződött uniós támogatásból megvalósuló közvilágítás modernizálására. | 1600 hibát számoltak össze az Operaház 55 milliárdos felújítása után | Az énekkari öltözőbe ideiglenesen IKEA-bútorokat vásároltak, egyszer a díszlet megindult a zenekari árok felé, mosdójukat használatra alkalmatlan állapotban vehették birtokba a zenészek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/1600-hibat-szamoltak-ossze-az-operahaz-55-milliardos-felujitasa-utan-254341 | 2022-11-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt hallgott ki gyanúsítottként egy Pest megyei település polgármesterét és két társát – írja az ügyészség közleményben.
A megalapozott gyanú lényege szerint 2017-ben az ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek helyezkednek el, amelyek tulajdonosai a II. világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepeltek az ingatlan-nyilvántartásban.
A férfi 450.000 forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel a nyilvántartásban.
A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, az ígért összeget átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal – megkerülve az előírt eljárási rendet, a jogszabályi feltételek hiányában az ingatlan többi tulajdonosát törölve – bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba.
A polgármester nem tett vallomást és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető, zárul az ügyészség közleménye. | Az ügyészség gyanúsítottként hallgatott ki egy Pest megyei polgármestert | Üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt hallgatott ki az ügyészség egy Pest megyei polgármestert. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ugyeszseg-gyanusitottkent-halgatott-ki-egy-pest-megyei-polgarmestert-254343# | 2022-11-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Amit eddig sejtettünk, arról már papírjuk is van: egy hazug lejárató kampány keretében kormánytagok és fideszes politikusok bűncselekményhez asszisztáltak” – írta Facebook-oldalán Karácsony Gergely. A főpolgármester azután posztolt a „Városháza-ügyről”, hogy egy rendőrségi határozat kimondta: bűncselekményt követtek el Bajnai Gordonnal szemben, amikor lehallgatták és manipulálták a városháza eladásáról szóló tárgyalás felvételeit.
A volt kormányfő hozta nyilvánosságra azt a határozatot, amely rögzíti: a mondandója értelmét megváltoztatva a hangfelvételt manipulálták, majd ezt a manipulált felvételt széles körben terjesztették. Vagyis bűncselekményt követtek el. Karácsony szerint a határozat különösen érdekes része, hogy Bajnai Gordont egy profi hang- és képrögzítő eszközökkel felszerelt helyre „csalták megbeszélésre”. A főpolgármester posztjában ezt titkosszolgálati módszernek nevezte, amely „pont olyan, mint az úgynevezett kompromat, amit politikai ellenfeleik hazug lejáratására szoktak bevetni Oroszországban.”
Bár a Bajnai Gordon által közzétett határozat kimondja: a lejárató kampány végrehajtói bűntettet követtek el, azt, hogy ki volt a tettes, egyelőre nem sikerült megállapítani. A volt miniszterelnök ezzel kapcsolatban megjegyezte: „biztosan segítene, ha a nyomozásban a beszélgetés négy résztvevője közül nem csak hármat hallgattak volna meg”.
A főpolgármester felidézte, bár „a fideszes lakájmédia, kormánytagok és a fővárosi Fidesz bevonásával hónapokig szórakoztatta magát és a közvéleményt egy nyilvánvaló hazugsággal”, valójában senki nem adta el, és nem is akarta leadni a Városháza épületét. Karácsony úgy fogalmazott: „az egyész egy nagy kamu.” | Karácsony a Városháza-ügyről: Az egész egy nagy kamu | A rendőrségi határozat szerint a lejárató kampány végrehajtói bűntettet követtek el. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/karacsony-a-varoshaza-ugyrol-az-egesz-egy-nagy-kamu-254327 | 2022-11-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Elmarasztalta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Gyulai Tankerületi Központot, mert a Narancs.hu újságírójának többszöri kérdésére sem árulta el, mekkora jutalmakat kaptak az intézmény és a hozzá tartozó iskolák vezetői.
A történetről már többször írtunk. A Narancs.hu még idén január végén fordult közérdekű adatkéréssel a Gyulai Tankerületi Központhoz, ugyanis cikkírónkat az elmúlt év végén és az idei év elején egymástól függetlenül több, a Gyulai Tankerülethez tartozó általános és középiskola tanára kereste meg azzal, hogy információik szerint az utóbbi időben, de különösképp 2021 év vége táján gyulai tankerületi vezetők és intézményvezetők jelentős jutalmakat vettek fel.
Az egyik intézmény pedagógusa elmondta, 2021 végén 21 ezer forint értékű ajándékcsomagot kapott iskolája közel félszáz tanára. Viszont, tudomása szerint, az összes tanár ajándékával megegyező nagyságrendű, milliós összegű pénzt vehetett fel motivációs céljuttatás címszó alatt a tankerületi vezető és iskolájuk igazgatója is. Mások arról számoltak be, hogy ők sem pénzt, sem ajándékcsomagot nem kaptak, ellentétben az iskolai és tankerületi vezetőikkel.
Közérdekű adatigénylésünkben mások mellett azt kérdeztük: „elektronikus másolatban küldjék meg, hogy 2020. szeptember 1-je és 2022. január 31-e között a Gyulai Tankerületi Központban dolgozó vezető és nem vezető beosztásban lévő, valamint a Gyulai Tankerületi Központhoz tartozó iskolákban intézményvezetőként dolgozó szakemberek mikor és összességében mekkora jutalmat/prémiumot, béren kívüli juttatást, plusz havi jövedelmet kaptak, illetve részesült-e, részesül-e bárki eredményösztönző premizálásban?”
A Gyulai Tankerületi Központ a törvényben biztosított 15 napos határidőt maximálisan kihasználva, a 14. nap végén válaszoltak azzal, hogy: „A határidőben való teljesítése veszélyezteti a Gyulai Tankerületi Központ veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátását”. Arról azonban semmit nem árultak el, hogy a veszélyhelyzettel kapcsolatban a Gyulai Tankerületi Központnak milyen koordinációs és adminisztratív tevékenységét és miben veszélyeztetnénk. Egyben február közepén – a jogszabályokban biztosított lehetőségeket felhasználva – saját maga számára 45 nappal meghosszabbította a tankerület a válaszadás határidejét. Ez így március végére tolódott. Már ekkor felmerült a gyanú, hogy időhúzásra játszanak, de amikor március vége felé újabb 45 nappal meghosszabbították, akkor ez teljesen nyilvánvalóvá vált. Így összesen 105 napot (!) adtak maguknak a válaszra.
Ekkor pedig egy, a kérdésre értelmezhetetlen adatsor küldtek el, ami semmifajta választ nem adott felvetéseinkre, csak 2020-as és 2021-es költségvetési sorokat és tételeket tartalmazott.
Ezért kezdeményeztünk vizsgálatot még júniusban a NAIH-nál. Végül ennek nyomán november 28-án kaptunk választ a Péterfalvi Attila vezette hatóságtól, eszerint az ügyben a NAIH vizsgálatot indított és ennek eredményeként megállapította:
„a tankerületi központ megsértette az Ön közérdekű adatok megismeréséhez való jogát azzal, hogy nem megfelelően teljesítette az Ön közérdekű adatigénylését.
A Hatóság az Infotv. 56. § (1) bekezdése alapján 2022. augusztus 9. napján az adatigénylés teljesítésére szólította fel a tankerületi központot és 2022. október 17. napján ajánlást tett a Klebelsberg Központ, mint felügyeleti szerv felé is arra vonatkozóan, hogy hívja fel a tankerületi központot a hatályos jogszabályi rendelkezések betartására és az Ön adatigénylésének soron kívüli teljesítésére.”
Közben a tankerületi központ és a Klebelsberg Központ, mint felügyeleti szerv is olyan tartalmú nyilatkozatot tettek a vizsgálatot végző NAIH-nak, hogy augusztus 31-én már teljesítették az adatigénylést, mert akkor a tankerületi központ megküldte – most már a pontos elérési út megadásával – a tankerületi központ 2020. évi és a 2021. évi költségvetési beszámolójának elérhetőségi adatait. A NAIH ezért tőlünk arról kért most nyilatkozatot, hogy megfelelőnek tartjuk-e az adatigénylés teljesítését.
A válasz azonban egyértelmű: nem, ugyanis nem költségvetési sorokat és összegzett, de név nélküli számsorokat kértünk, hanem azt, hogy a jelzett időszakban, de különös tekintettel 2021 utolsó hónapjaira miért és mekkora jutalmat, motivációs elismerést kapott a Gyulai Tankerületi Központ vezetője, helyettesei, középvezetői, valamint a hozzájuk tartozó intézmények első számú vezetői.
Az ügyet az sem menti, hogy más úton Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője és oktatáspolitikusa a Klebelsberg Központtól ugyancsak közérdekű adatigénylés nyomán megkapta, hogy tavaly karácsony előtt Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ vezetője 2 millió 160 ezer forint jutalmat kapott. Ez 103-szorosa (!) annak a 21 ezer forintos ajándékcsomagnak, amit az egyik, a tankerülethez tartozó gimnázium tanárai kaptak ugyanekkor. Kíváncsiak vagyunk Teleki-Szávai közvetlen munkatársainak és az alá tartozó intézményvezetők 2021-es jutalmaira is.
Azzal, hogy kik és hogyan kerültek az elmúlt években a tankerületek élére és ott miképpen végzik a munkájukat, a Magyar Narancs korábban külön cikkben foglalkozott: | Elmarasztalta a NAIH a Gyulai Tankerületi Központot, mert titkolni próbálták a kiosztott jutalmakat | A Narancs.hu újságírója még június elsején kezdeményezett vizsgálatot az adatvédelmi hatóságnál, mert a Gyulai Tankerületi Központ többszöri kérdésre sem árulta el, mekkora jutalmakat kaptak az intézmény és a hozzá tartozó iskolák vezetői. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/elmarasztalta-a-naih-a-gyulai-tankeruleti-kozpontot-mert-titkolni-probaltak-a-kiosztott-jutalmakat-254339# | 2022-11-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
MUNKATÁRSAINKTÓL
2022.12.01. 07:54 2022.12.01. 17:48
Három személyt is meggyanúsított a Városháza-gate-ként elhíresült, a fővárosi baloldalhoz köthető korrupciós ügyben a rendőrség – értesült a Magyar Nemzet a hatóság lapunk kérdéseire küldött válaszából. A botrány tavaly ősszel robbant ki, amikor kiderült, a budapesti városvezetés titokban értékesíteni akarta a Városházát. Az Anonymus által kiszivárogtatott felvételekből nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárosi ingatlaneladásokat egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszerben intézte. A nyomozást vélhetően segíti, hogy a rendőrök birtokában tízórányi vágatlan felvétel van.
Több gyanúsítottat is kihallgatott a Városháza-gate ügyben a napokban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – derült ki a rendőrség lapunknak küldött válaszából. Azt követően kerestük meg a hatóságot, hogy Bajnai Gordon egy vasárnapi Facebook-bejegyzésében arról írt, rágalomhadjárat folyt ellene a Városháza-ügyben, majd manipulációt, vágott hangfelvételt emlegetett. Az ORFK kommunikációs osztályának tájékoztatása szerint azonban három személyt befolyással üzérkedéssel gyanúsítottak meg az ügyben, akik szabadlábon védekeznek. A gyanúsítottak kilétéről lapunknak egyelőre nincs információja.
A történtek előzménye, hogy Anonymus tavaly ősszel több olyan hanganyagot hozott nyilvánosságra, amelyekből az derült ki, hogy a rendkívül értékes Városháza épületegyüttest és a hozzá tartozó telket titokban el akarták adni. Az ingatlan kapcsán nem csak orosz, hanem olasz, amerikai és izraeli befektetőknél is házaltak. A rögzített beszélgetések alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszert működtetett, bizonyos személyekhez pedig kenőpénzek kerültek.
A Városháza-gate-ként elhíresült botrányt még az Index robbantotta ki: a lap tavaly novemberben írta meg, hogy a főváros el akarja adni a Budapest egyik szimbólumának számító Városházát. Az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek. Az álarcos alak által közzétett hanganyagokból és más, nyilvánosságra hozott információkból egyértelműen kiderült, hogy a Városházát valóban értékesíteni akarták, méghozzá többmilliárdos „jutalék” fejében.
Az ügy egyik főszereplője az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő Berki Zsolt, aki az eddig megismert adatok szerint több, Magyarországon ismert üzleti kör felé is lépéseket tett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Berki – a nyomozati iratok részét képező levelezések tanúsága alapján – nem sokat törődött a látszattal, gyakran az előzmények is benne maradtak a küldeményekben, így lényegében a teljes lánc egyértelműen beazonosítható.
Sőt olyanra is akadt példa, hogy a levél egy korábban más üzleti körnek elküldött e-mail továbbítása volt. Arra, hogy Berki Zsolt miért is mozoghat ilyen otthonosan baloldali körökben, magyarázat lehet, hogy testvére, a vallomásokban szintén említett Berki József a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Ez éppen arra az időszakra datálható, amikor Kiss Péter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. Vagyis a Berki család baloldali beágyazottsága nem igazán kérdőjelezhető meg. A Berki testvérek szorosan összehangolták a teendőiket, ráadásul több elektronikus levél azt is bizonyítja, hogy a Barts Balázs vezette fővárosi vagyonkezelő egyik munkatársától közvetlenül kapták a belső információkat.
Berki Zsolt egyébként szerepel is az Anonymus-hangfelvételeken, amelyeken még Barts Balázs fővagyonkezelő, valamint Bajnai Gordon és régi wallisos „harcostársa”, Gansperger Gyula baloldali üzletember hangja is beazonosítható. Bajnait – az egyik felvétel szerint – abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.
A tárgyaláson Bajnai elmondta: a befektetők számíthatnak arra, hogy több „cápa” is rámozdul az üzletre, és jutalékot fognak kérni a segítségért cserébe. „Legalább két probléma van, menedzsment szempontból. Tehát ugye ez egy hatpárti koalíció, ami egy adottság. Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen” – fogalmazott Bajnai, ismertetve: „amint híre megy egy ilyen dolognak, […] egy ilyen koalícióban meg vannak a cápák”. Az egykori miniszterelnök szerint rengeteg ilyen cápa úszkál a tóban, és egy nagykoalícióban mindenkinek vannak részterületei.
„Ez a realitás, ez így működik” – mondta a felvétel tanúsága szerint a volt kormányfő a fővárosi baloldalra utalva. A hanganyagokból kivehető továbbá, hogy Bajnai Barts Balázsnál „jóval magasabb szinten” győződött meg arról, hogy van szándék a Városháza eladására, utalt azonban arra, hogy a projekt támadható, nem tartotta szerencsésnek, ha a választásokig arról részletek derülnek ki.
Később napvilágot látott, hogy az oroszokon kívül, Berkin keresztül izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Utóbbi befektetők képviselője az a Riccardo Salvatore volt, aki egy vallomás szerint többmilliárdos „jutalékot” emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Az olasz üzletemberről érdemes tudni, hogy számos személynek megadta a Városháza paramétereit, jellemzőit és a jövőbeli hasznosítási lehetőségeit. Fontos körülmény, hogy Salvatore ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyletben résztvevők titoktartási nyilatkozatot írjanak alá.
Városháza-gate: Újabb vallomás a baloldali „jutalékos” rendszerről
Egy tanú szerint nemcsak a Városháza, hanem egy XI. kerületi ingatlan eladása után is járt volna korrupciós pénz.
A vállalkozó a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy minden, a Városházával összefüggésben lévő üzenetet, dokumentumot töröljenek. A nyomok eltüntetésére vélhetően azért volt szükség, hogy ne tudják beazonosítani a fővárosi korrupciós gépezetet működtető személyeket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akartak a „jutalékos” rendszer szerint. Ezek közé tartozott egy Tétényi úti, egy Bécsi úti, valamint a Rimaszombati út 2–4. címen található telek is. Utóbbi esetben a „jutalék”, azaz a kenőpénz kétmilliárd forint lett volna.
A városházi botrány kirobbanását követően egyébként Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő több feljelentést is tett, de a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István szintén a nyomozó hatósághoz fordult a sajtóban megjelent információk alapján.
A Nemzeti Nyomozó Iroda el is indította a nyomozást befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség a nyomozás keretében kutatásokat is tartott, többek között a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. Attila úton lévő székházában is megjelentek a nyomozók. Később kiderült, a Városházán a főjegyzőnél és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettesnél is tartottak kutatást, a nyomozati cselekmény során pedig számítógépes adathordozókat vizsgáltak meg.
Karácsony Gergely tudott a külföldi pénzekről + videó
Az összes ellenzéki politikus Márki-Zay Péterre hárítja a felelősséget.
Azt nem tudni, hogy az NNI kiket „szólított meg”, de tény, hogy Bajnai Gordon – a gyanúsításokhoz nagyon közel eső időpontban – a Facebook-oldalán közzétette a korábban már említett bejegyzését, amely szerint a rendőrség felfüggesztette azt a tiltott adatszerzés miatt indított nyomozást, amelyben ő tette meg a feljelentést, miután kiszivárogtak róla a hangfelvételek. Bajnai azt bizonygatta, hogy a rendőrség is leírta a határozatában, hogy a róla megjelent felvételek összevágottak. Később Karácsony Gergely is posztolt és kamunak nevezte a Városháza-ügyet. Bajnai és a főpolgármester csupán azt felejtette el megemlíteni, hogy a most meggyanúsított személyeket nem a sajtóba kikerült hanganyagok, hanem a teljes, vágatlan, tízórányi felvételek alapján vehették elő, amiket Anonymus juttatott el a nyomozóknak még tavaly karácsony előtt.
Az ügyben ráadásul egy nagyon fontos koronatanút is kihallgattak a rendőrök, akin keresztül Berki Zsolt az amerikai befektetőknek ajánlotta fel a Városházát.
Az 1-es számú tanú kijelentette, hogy három alkalommal egyeztetett az adásvétel ügyében Berkivel, akit már három éve ismer, és aki rendszeresen küldött neki e-maileket az eladó fővárosi ingatlanokról. Az 1-es számú tanú a nyomozók kérdésére elmondta: az egyik személyes találkozón szóba került, hogy a Városháza ára negyvenmilliárd forint lenne, a „jutalék” pedig tíz százalék, amelyet a tanú sokallt. Azt állította, Berki Zsolt neki azt mondta, hogy amennyiben komolyan érdeklődik az üzlettel kapcsolatosan, úgy majd Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel kell tárgyalnia. Később Berki küldött az 1-es tanúnak egy szerződéstervezetet, amelyben benne volt a vételár és a „jutalék” is. Előbbi összeg „harmincvalamennyire” változott, utóbbi, vagyis a „jutalék” mértéke viszont maradt tíz százalék.
Fidelitas: Hány millió dolláros bébi Karácsony? + videó
Itt az ideje, hogy Karácsony elszámoljon azzal a több száz millióval, amit Amerikából kapott! Itt az ideje, hogy bevallja, hogy mit kértek ezért a pénzért cserébe!
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Városháza-ügy
BAJNAI GORDON EMBEREI
BALLIBERÁLIS FŐVÁROSI VEZETÉS
Városháza
Városháza-gate
BALOLDALI VÁROSVEZETÉS
Városháza-botrány | Több gyanúsítottat is kihallgatott a rendőrség a Városháza-botrányban | Három személyt is meggyanúsított a Városháza-gate-ként elhíresült, a fővárosi baloldalhoz köthető korrupciós ügyben a rendőrség – értesült a Magyar Nemzet a hatóság lapunk kérdéseire küldött válaszából. A botrány tavaly ősszel robbant ki, amikor kiderült, a budapesti városvezetés titokban értékesíteni akarta a Városházát. Az Anonymus által kiszivárogtatott felvételekből nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárosi ingatlaneladásokat egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszerben intézte. A nyomozást vélhetően segíti, hogy a rendőrök birtokában tízórányi vágatlan felvétel van. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/12/tobb-gyanusitottat-is-kihallgatott-a-rendorseg-a-varoshaza-botranyban | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mínuszos hírként, vagy még úgy sem vette át a sajtó a 444 minapi észlelését, mely szerint Tiborcz István és állandó üzleti-jogi támasza, Hamar Endre közvetve résztulajdonos lett egy tetrecen nevű kft.-ben. Noha a debreceni szállodafejlesztő társaság nevét hivatalos iratokban is kis kezdőbetűvel írják, a cég annyira azért nem jelentéktelen, hogy ne kapott volna korábban 3,66 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által bonyolított Kisfaludy-pályázatokon. Pletykaszinten már két éve is rebesgették, hogy a tetrecen mögött Tiborczék állhatnak – hiszen a fejlesztés cégjogi ügyeit 2020 végétől egy velük együttműködő ügyvéd, Nagy Zsuzsa Klaudia vitte –, de ez nem tűnt túl hihetőnek. Hiszen a miniszterelnök veje épp abban az időszakban deklarálta, hogy ő bizony kiszáll minden olyan vállalkozásból, amelyet állami forrásokkal gyarapítanak. Az összeférhetetlenség magától értetődőnek tűnt, hiszen a pénzosztó MTÜ-t – miként az illetékesek elismerték – Tiborcz felesége stratégiai tanácsokkal segítette (ma pedig már egyenesen Orbán Ráhel barátnője és volt évfolyamtársa, Jakab Zsófia az ügynökség vezérhelyettese). Továbbá az elővigyázatosság azért is indokolt lehetett, mert a magyar jog szerint Tiborcz István szerzeményei házastársi közös vagyonnak minősülnek (ha a felek nem kötöttek külön házassági szerződést), tehát az üzletember vő gazdagodása azt jelenti, hogy közben a kormányfő lánya is tehetősebb lesz.
Ilyen előzmények után teljes lehetetlenségnek gondoltuk, hogy a miniszterelnök rokonsága és holdudvara mégis visszaszivárog az államilag agyondotált turisztikai projektek környékére. Pláne, hogy Tiborcznak van egy olyan BDPST nevű cégcsoportja, amelyben bőven akad – közvetlen kormánymilliárdoktól mentes – hazai és nemzetközi szállodaprojekt. Legalábbis mai tudásunk szerint nem mozdult meg direkt közpénztömeg a Botaniq Turai Kastély vagy a Hotel Dorothea nevű, tényleg világraszóló belpesti fejlesztés irányába. A cselekvés, alkotás iránti vágyat akár ezek az építkezések, felújítási munkák is kielégíthetnék – de a valóság ennél bonyolultabb. Az idei parlamenti választások után furcsa cégalapításokra lettünk figyelmesek, és jeleztük: mintha mégis aktivizálnák magukat az „állami piacon” a Tiborcztól nem független szereplők. Az üzletember alapkezelőt vett, közös irodaházba költözött más alapkezelőkkel, hozzá ezer szállal kötődő magántőkealapok léptek be fontos szállodafejlesztések mögé – és hogy a gyanút fokozza, végül hivatalosan is a nevére vette azt a bizonyos tetrecen Kft.-t.
Most, 2022 végén újra átvilágítottuk az MTÜ Kisfaludy-programjának legnagyobb győzteseit, és mint az alábbi gyűjtésből kiderül: a tetrecen Kft. debreceni Hiltonjával együtt már 14 olyan kormányzati pénzesőben részesült csúcsprojekt van, amelybe vagy maga Tiborcz István, vagy a vele egyértelműen rokonítható magántőkealapok, esetleg a legközvetlenebb baráti-üzleti leágazásai szálltak be. Természetesen nem falusi vendéglátóhelyekről, panziócskákról van szó, hanem többségében nemzetközi védjegyekkel (Accor, Mövenpick, MGallery, Hilton) ellátott luxushotelekről, élményparkokról, vadászkastélyokról.
Ezekre – az MTÜ ritkán frissülő és nehezen kereshető nyilvántartásai szerint is – legalább 61 milliárd forintot utalt el korábban vissza nem térítendő támogatásként a kormányzat. Ez pedig az eddig kiközvetített összes Kisfaludy-pénz egyötöde. Mindemellé természetesen baráti hitelek is „teremtődtek” mintegy 50 milliárd forint összértékben;
a kölcsönöket biztosító pénzintézetek között ugyancsak feltűnő a szerepe a Tiborcz-tulajdonú Gránit Banknak, az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banknak, a Mészáros Lőrinc által dominált Takarékbanknak, valamint az állami Magyar Fejlesztési Banknak. És közben persze a Tiborcz-klub állandó ügyvédei, jogászai – Hamar Endre, M. Szabó Nóra, Nagy Zsuzsa Klaudia – jelennek meg az állami pénzeket felszippantó vállalkozások intézői között.
Nem a Válasz Online-t, hanem a közéletet minősíti, hogy rövid időn belül a második olyan történettel állunk elő, amely gigantikus méretű közvagyon elillanásáról szól. Két hete azt mutattuk be, miként került – sokévnyi „rejtőzködés” után – a százmilliárdosok ligájába a jegybankelnök fia. A lényeg, hogy az MNB javai először magántőkekalapok rengetegében vesztek el, majd közülük egyre többet sajátjaként kezdett használni Matolcsy Ádám. Itt hasonló a történet: az állam 2018 után előáll egy 300 milliárd forintnál is nagyobb turisztikafejlesztő csomaggal, a kormány esküszik, hogy tiszta lesz minden – a miniszterelnök veje kiszáll minden közpénzközeli fejlesztésből –, majd néhány év múlva a nagy pályázati győzteseknél hirtelen tulajdonosváltások „lépnek életbe”, és a leglátványosabb beruházásoknál jól kivehető módon felsejlik a Tiborcz-szál. És akkor a konkrétumok:
Állami ingyenpénzzel megtámogatott, majd a kormányfő veje közelébe „sodródott” turisztikai fejlesztések
Szállodák, melyeket Tiborcz István a saját nevére vett
1. Hilton Garden Inn Debrecen City Center. Az épülő 101 szobás hotel épp a napokban érte el legmagasabb pontját. A bokrétaünnepség a kivitelező A-Híd Zrt. díszletei között zajlott, s mindez azt a vélelmet erősítette, hogy a 3,658 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt felmarkoló projektcég, a tetrecen Kft. is a Híd-csoportot birtokló Apáthy családé. Csakhogy a fejlesztés cégjogi ügyeit már 2020 vége óta a Tiborczék közelében működő Nagy Zsuzsa Klaudia vitte, idén októberben pedig – ahogy a 444 jelezte – megérkezett a tulajdonosi körbe a miniszterelnök veje (BDPST Property Kft.) és állandó társa, Hamar Endre is (EAS Equity Zrt.). A tetrecen Kft. fele tehát ez utóbbi két üzletemberé, a másik 50 százalék pedig maradt az Apáthy-féle Árgus-Security vezetőjénél. Ez a debreceni szálló lesz egyébként az első vidéki Hilton Magyarországon.
2. Andrássy Kúria & Spa Tarcal. A kormányfő veje 2019-ben Mészáros Lőrinctől vette meg Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos hoteljét, pontosabban a szállodát birtokló és üzemeltető Témadesign Kft.-t. A 325 millió forintos Kisfaludy-pénz odaítélésekor még a felcsúti milliárdos volt a bejegyzett tulajdonos, az állami Magyar Fejlesztési Banktól felvett 2,044 milliárdos kölcsönt viszont már Tiborcz István „nyögi”.
Attrakciók, melyek Tiborcz-közeli magántőkealapoknál landoltak
3. Port Hotel Medical & Spa Hévíz. Az épülő ötcsillagos, 285 szobás szállodamonstrum beruházója az Event Horizon Capital Zrt.; a 7,986 milliárdnyi Kisfaludy-pénzre érdemesült részvénytársaság pedig közvetve a Diófa Alapkezelőhöz tartozó Nivala Magántőkealap tulajdona. A Diófa Mészáros Lőrinc közeléből – Jellinek Dániel érintésével – került idén Tiborcz István kezébe. A hotel szerkezetépítője az Orbán Ráhel férjéhez több szálon kapcsolódó Balázs Attila (illetve cége, a Bayer Construct Zrt.), s a fejlesztést a Mészáros holdingjába tartozó Takarékbank 16,8 milliárd forintos baráti hitele is segíti.
4. Mövenpick Balaland Resort Lake és Familypark Szántód. A hamarosan megnyíló ötcsillagos, 109 szobás létesítmény és a hozzá kapcsolódó nyári-téli „gyermekház” a Dreamland Holding projektje – melyre mindösszesen 6,899 milliárdnyi Kisfaludy-pénz jutott. A Dreamland eredetileg az Appeninn Nyrt. és a Szepesi család tulajdona volt – e família alatt pedig a Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb környezetéhez sorolt Nagy Róza lányát (Kante Awa) és férjét (Szepesi Richárd) kell értenünk. Az Appeninn helyét Szepesiék mellett nemrég az Equilor Alapkezelő által menedzselt Central European Opportunity II. Magántőkealap foglalta el. Márpedig az Equilor Befektetési Zrt. néhány hónapja – a Gránit Bankon keresztül – Tiborcz Istváné is, s bár magát az alapkezelőt nem vette meg, de az egész csapat (Equilor-ostul, BDPST-stül) egy közös budai, Pasaréti úti irodaobjektumban működik. A Dreamland Holding jogi képviseletét egyébként az ősidőktől Hamar Endre látja el, csak nemrég állt be mellé M. Szabó Nóra, aki ugyancsak bejáratott Tiborcz-munkatárs. S nem mellékesen:
a szántódi hotelépítkezéshez 9,841 milliárdos baráti hitel is dukált, melyet az orosz dominanciájú – ám a magyar kormány által is favorizált – Nemzetközi Beruházási Bank biztosított. A szállót a Accor-csoporthoz tartozó Mövenpick-márkanév alatt futtatják az üzemeltetők.
5. Minaro Hotel Tokaj MGallery. A nemrég megnyílt ötcsillagos, 100 szobás hotelt egy korábbi kőbányaterületre húzták fel – a Minaro elnevezés pedig az impozáns épület helyszínére (mine) és Tokaj „folyékony aranyára” (oro) utal. Az MGallery szintén az Accor brandje, de fontosabb, hogy a szálló és a hozzá kapcsolódó gasztroudvar beruházója itt is a magántőkealapos hátterű Dreamland Holding, amely ezekhez a fejlesztésekhez 4,442 milliárdos Kisfaludy-pénzt kapott. A Tiborcz-közeli csúcsprojekt finanszírozó bankja a Tiborcz István birtokában lévő Gránit, amely ugyancsak hozzátett 4,212 milliárdnyi „családi” kölcsönt a nagy ügyhöz.
6. Lepence strandfürdő. Ez a Dreamland Holding-beruházás némi késésben van, de szintén látványosnak ígérkezik. Kisfaludy-pénzből mindenesetre 3,55 milliárd „adódott”, Gránit-hitelből pedig 1 milliárd forint, úgyhogy nagy baj azért nem lehet.
Projektek, amelyeket Tiborcz baráti-üzleti holdudvara vállalt fel
7. Club Aliga. A korábbi szürreális elképzelésekhez képest épp visszafogottabb beruházásban gondolkodik a Balázs Attila-féle Bayer-cégcsoporthoz került Pro-Mot Hungária Kft. A koncepció persze változatlan: úgynevezett élményközponttá alakítják majd a hajdani pártüdülő 47 hektárját, illetve elektromos hajók befogadására alkalmas kikötőt is építenek hozzá. Ehhez eddig 9,65 milliárdnyi Kisfaludy-pénzt sikerült gyűjteni, de a történet vége még nem látszik. Ami viszont igen, hogy a Pro-Mot számlavezető bankja néhány hónapja immár a Tiborcz által fémjelzett Gránit. S talán az sem lényegtelen, hogy az új NER-üstökös Balázs Attila a gyergyóremetei borvízfürdőnél is álmodott egy új komplexumot; ehhez szintén rendelkezésre áll 483 milliónyi Kisfaludy-forint.
8. Balatonfüredi Nemzeti Vitorlásközpont. Szálláshelyfejlesztésre és elektromoshajó-befogadási lehetőségek teremtésére mindösszesen 6,894 milliárnyi Kisfaludy-pénzt utalt az állam a beruházó Solum-Invest Kft.-nek – melyben az Appeninn Nyrt.-nek, a Balázs Attilánál említett Bayer Construct egyik menedzserének, valamint a fent szintén szereplő Szepesi családnak is van részesedése. A Solum-Invest cégjogi ügyeit a Tiborcz-kötődésű M. Szabó Nóra viszi, baráti hitelt pedig Mészáros Lőrinc Takarékbankja nyújtott 8 milliárd forint értékben.
9. Hotel Helikon Keszthely. A nemrég újjászületett 176 szobás, négycsillagos szálló és a környező sportpályák fejlesztését végző cég, a Pannon Tessera Hospitalis Zrt. korábban Tiborcz Istváné volt – és persze most sincs távol tőle. A részvénytársaság egyik tulajdonosa a vele rendszeresen üzletelő West Hungária Bau-csoport (WHB). Állami Kisfaludy-pénzből 4,573 milliárd jutott erre a renoválásra, takarékbanki Mészáros-kölcsönből pedig 6,631 milliárd forint.
10. Palatinus Grand Hotel, Palatinus Boutique Hotel Pécs. 2023 januárjában kezdik a baranyai megyeszékhely legimpozánsabb és legnagyobb szállodájának felújítását, és ezzel párhuzamosan megnyitják a kisebb boutique hotelt a szomszédban. A két projektre összesen 4,518 milliárdnyi Kisfaludy-pénz érkezett a beruházó Hotel Palatinus és Hotel Nick kft.-khez, továbbá az állami MFB 970 millió forintos hitelével is „megtámasztották” a fejlesztéseket – de cégek számlavezető bankja természetesen a Gránit. A két kft. mögött Czéh-Tóth Márk áll, aki együtt dohánybizniszel Hamar Endrével, másrészt bizalmi igazgatósági tag a Tiborcz István befolyási övezetébe kerülő Waberer’s International Nyrt.-ben.
11. Bodajki Vadászkastély. Az interaktív vadászati kiállító térré varázsolt Hochburg–Lamberg-kastély gazdája a BDJK-Real Estate Kft. A cég korábban volt Tiborcz Istváné, majd a vele szövetséges WHB Grouphoz került, onnan egy újabb vállalkozáshoz – hogy aztán a konkrét kivitelezési munkát a WHB végezhesse el. Mindezt 1,528 milliárdos Kisfaludy-szerepvállalás mellett.
Fejlesztések, amelyeket a Tiborcz-barátok barátai irányítanak
12. Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness Mezőkövesd. A szállodafelújító Hotel Balneo Kft. azé a Kosik Jánosé, aki egy ideje az egyik legismertebb Tiborcz-alapember, Sájer Gábor napelemes üzlettársa. Az állam 3,55 milliárdos Kisfaludy-pénzzel jutalmazta a projektet.
13. Balaton Golf Club Balatonudvari. A golfpályát és luxusszállót építő X. Center Irodaház Kft. a nemzeti vagyonkezelőt korábban irányító Szivek Norbert árnyékában működik – ő maga pedig leginkább Tiborcz Istvánéban. Ezt a kapcsolatrendszert a kormányzat 1,7 milliárdnyi Kisfaludy-pénzzel „szentesítette”.
14. Harkányi Thermal Hotel. A szálló kapacitásbővítését végző Zagore Property Zrt. tulajdonosa, Bódi László Péter ugyancsak közös vállalkozásba fogott az imént említett Sájer Gáborral. A harkányi hotel ügyét 1,515 milliárd Kisfaludy-forinttal az állam is segíti.
#NER#Orbán Ráhel#Tiborcz István | Az állam „megtolta”, ők hazaviszik – a Tiborcz-körhöz került 14 turisztikai csúcsprojekt | A miniszterelnök veje 2020 elején deklaráltan azért távolodott el több turisztikai beruházástól, mert – állítólag – nem akart állami ingyenpénzek kedvezményezettje lenni. Ehhez képest 2022 végén 14 olyan kormányzat által „megtolt” csúcsprojektet találtunk, amelyet Tiborcz István saját nevére vett, vagy vele rokonítható magántőkealapokhoz, esetleg a legközvetlenebb baráti-üzleti köréhez került. Mintha a Matolcsy Ádámnál feltárt közvagyon-elvesztési gyakorlatot látnánk – csak pepitában. Természetesen nem panziócskákról, hanem négy-, ötcsillagos szállodamonstrumokról, élményközpontokról van szó, melyekre bő 61 milliárd forintot utalt ki az állam. Ez az összes úgynevezett Kisfaludy-pénz egyötöde. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/11/30/tiborcz-hamar-balaton-tokaj-szallodak/ | 2022-11-30 11:55:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Miközben a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Banknak 200 milliárd forintos veszteséget kellett elkönyvelnie 2022 első félévében, ennél jóval nagyobb összeget költött el az utóbbi években saját ingatlanaira.
Az MNB négy éve szerzett meg egy vállalkozást, amely aztán MNB-Ingatlan Kft. néven vált egyik legfontosabb leánycégévé.
Az új ingatlanszerzemények kezelését végző kft. működtetésére, valamint az ingatlanok fejlesztésére, rekonstrukciójára azóta legalább 240–250 milliárd forint folyt, illetve folyik ki jelenleg is a MNB kasszájából.
A gigantikus összeg három nagyobb költségcsoportból áll össze.
A székház felújítása: 54 milliárd
Az MNB közel egy éve ürítette ki az V. kerületi központját. A Szabadság téri székházból kiköltöztették a dolgozókat, mert a jegybank alapításának közelgő századik évfordulójára hivatkozva felújítják és átalakítják az épületet. A MNB maga jelentette be, hogy a 2024-ig tartó rekonstrukcióra 54 milliárd forintot tervezett be.
Az MNB-Ingatlan tőkeemelései: 166 milliárd
A székházra szánt összeg eltörpül amellett a 166 milliárd forint mellett, amelyet a jegybank 2019 óta apránként és szép csendben csöpögtetett bele a többi épületet kezelő leánycégébe. Az ott folyó tevékenység finanszírozásához negyvenötször emeltek tőkét, ám azt nem igyekeztek közzétenni, hogy az összegek pontosan milyen célokra mentek.
Az MNB-Ingatlan Kft. kizárólag a jegybanknak dolgozik, az elmúlt években öt ingatlan került hozzá.
Az első szerzemény az időközben hatalmas költségvetéssel átépített és nemrégiben megnyitott Széll Kálmán téri Postapalota volt (jelenlegi nevén MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum), ami 2016-ban került a cég tulajdonába.
A Budai Várban, az Úri utcában található régi városháza, (Bölcs Vár) 2019 óta van meg.
A Krisztina körút 55. alatti volt Telekom-székházat (az év eleje óta MNB Budai Központ), ahová a Szabadság térről kiköltöztetett állomány került, 2020-ban vették meg.
A balatonakarattyai MÁV-üdülőből kialakított oktatási és konferenciaközpontot – amelybe már bevezették ugyan a Balaton vizét, de a hivatalos átadás még nem történt meg – az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. birtokolja, ez a cég 2020-ban került az MNB-Ingatlanhoz.
A Bölcs Vár szomszédságában elhelyezkedő Burg Hotel az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft. tulajdona, a céget idén nyáron vette meg az MNB-Ingatlan.
Az üzemeltetési költségek: minimum 20–30 milliárd
Bár még nincs használatban az összes új ingatlan, így is drasztikusan megemelkedtek az MNB-nél a fenntartási és üzemeltetési költségek. A jegybank első félévről szóló jelentéséből kiolvasható, hogy hat hónap alatt közel 10 milliárd forintot fizettek ki üzemeltetési célokra. Ez az előző év hasonló időszakához képest 154 százalékos növekedés.
Biztosra vehető, hogy az időközben elszabadult rezsiárak, valamint a megnyíló újabb ingatlanok miatt a jövőben is dinamikusan emelkednek majd a költségek. Becslésünk szerint a már említett négyéves időszakra vonatkozóan minimum 20–30 milliárd közötti összeggel lehet számolni ezen a költségsoron.
Miért pont a Penta?
A hivatalosan kisvállalkozás besorolású, ám a mérlege szerint 160 milliárd forintot meghaladó tőkével rendelkező MNB-Ingatlan Kft.-t a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő részvénytársaság hozta létre (akkor még más néven működött), és egyike volt az akkoriban futó ügyletekre létrehozott projektcégeknek. Ahhoz, hogy megértsük, miként lett a jegybank körüli szövevényes szervezeti háló jellegtelen darabjából az MNB legértékesebb irodaházainak kezelője, érdemes áttekinteni, mit lehet tudni a cég előtörténetéről.
Az MNB 2013–2014-ben hat, hasonló nevű alapítványt gründolt, és összesen 266,4 milliárd forintos vagyonnal ki is stafírozta ezeket. Egyikük, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány később megalapította az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-t. Ez a társaság aztán 2016 májusában saját projektcégeket hozott létre, megalapítva a többi között az Optimum-Penta Ingatlanbefektetési Kft.-t. Ugyanazon a napon négy további hasonló, csak a görög betűben eltérő nevű kft.-t is bejegyeztetett.
Hosszú időn keresztül a jegybanki alapítványok és a hálózat cégei párhuzamosan vásároltak értékes ingatlanokat a fővárosban. Az ingatlanok egy részét azonban ma már hiába keressük a jegybank vagy az alapítványi cégháló portfóliójában. Az alapítványoknak juttatott jegybanki 266 milliárdból és a befektetésekből megszerzett ingatlanok egy része különféle ingatlanalapoknál, magáncégeknél, sőt a Matolcsy család közelében landolt. A Válasz Online a napokban írta meg, hogy az MNB-elnök fia, Matolcsy Ádám immár a százmilliárdosok ligájába lépett, miután „kvázi sajátjaként rendelkezett” egy közel 150 milliárd forintot érő, 112 ezer négyzetméteres irodaházvagyonnal, amelyben egykori MNB-ingatlanok is felbukkannak.
Az egyik legkülönlegesebb szerzemény, az ikonikus Postapalota a sok cég közül az Optimum-Penta birtokába került, az MNB-nek viszont ezzel az épülettel tervei voltak. A jegybank 2019-ben ki is vásárolta, majd hamarosan a saját nevére is vette a céget.
Kétszer fizettek
Az Optimum-Penta/MNB-Ingatlan 2016-ban vásárolta meg a romos állapotban lévő, Széll Kálmán téri szecessziós postaközpontot, és el is kezdte a felújítási munkákat. A Buda egyik legforgalmasabb csomópontja fölé magasodó épület az 1920-as években épült a Magyar Királyi Posta számára, és egészen a 2000-es évek elejéig a posta használta. A sokáig üresen álló tömb rehabilitációjának első üteme 14 milliárd forintot emésztett fel, amit az alapítványok kvázi kölcsönéből finanszíroztak. Aztán megjelent a színen az MNB, és 45 millió euróért, azaz mintegy 14 milliárd forintért a céggel együtt megvette az épületet az alapítványok vagyonkezelőjétől. Az akció értékelhető úgy is, hogy az MNB kétszer fizetett a Postapalotáért:
egyszer, amikor kistafírozta az első ütemet finanszírozó alapítványokat,
másodszor pedig akkor, amikor megvette teljes áron tőlük az épületet.
A Bölcs Vár esetében a kétszeri fizetés nem csak gyanú. Az MNB 2014-ben vette meg 1,85 milliárd forintért az Úri utcában található régi budai városháza épületét a Magyar Tudományos Akadémiától, aztán ingyen továbbadta az egyik alapítványának, amelyik elvégezte a rekonstrukciót. Az MNB a már kész épületet 2019-ben nettó 8,7 milliárdért az MNB-Ingatlan Kft.-n keresztül visszavásárolta.
Ezekkel a furcsa tranzakciókkal indult az MNB-Ingatlan Kft. pályafutása, de a folytatás is sajátosra sikerült.
Miközben újabb ingatlanok kerültek a céghez, és folytatódtak a drága – esetenként luxuskategóriás – felújítási munkák, a tevékenység finanszírozásához sok pénzre volt szükség. Bő három év alatt, 2019. május 20. és 2022. július 6. között negyvenöt tételben összesen 166 milliárd forint vándorolt az MNB-től az ingatlanos céghez.
Volt olyan nap, amikor kétszer is ment utalás – derül ki az alapítói határozatokból.
A cégbejegyzésekben a nagy pénzek nem látszanak, csak annyi, hogy alkalmanként 100 ezer forinttal nőtt a cég tőkéje. Valójában azonban az MNB-Ingatlanhoz úgynevezett ázsiós tőkeemelésekkel folyt a pénz, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos vagyoni hozzájárulásának csak egy része jelenik meg a jegyzett tőkében, a másik, többnyire jelentősebb rész a saját tőke másik elemébe, a tőketartalékba kerül. 2020. május 12-én az MNB-Ingatlanban például 34,85 milliárd forint landolt, amiből menetrendszerűen 100 ezer forint jelent meg a jegyzett tőkében, és ez volt látható a cégnyilvántartásban is, a többi a tőketartalékba került.
A tőkeinjekció összege egyébként igen széles skálán mozgott, a legkisebb tétel 8,9 millió, a legnagyobb a már említett 34,85 milliárd forint volt.
Az üzleti életben bevett gyakorlat ez a finanszírozási mód, amelynél az elsődleges cél a gyorsaság. Olyankor alkalmazzák például, amikor a társaságnak nincs saját forrása a projekthez vagy a működéshez, és a hiányzó pénzt a tulajdonos bocsátja a vállalkozás rendelkezésére. Ez lényegében tulajdonosi kölcsön, csakhogy nem kell visszafizetni, hanem tulajdonrésszé alakul – magyarázta lapunknak egy céghálók működtetésében tapasztalatokkal rendelkező vállalkozó.
A tőkeemeléseket nyilván akkor lehetne értelmezni, ha ismernénk a tőkeinjekciókhoz tartozó projekteket, magyarul, ha látnánk, mire fordították az összegeket. Az alapítói határozatokban azonban arról nincs szó, hogy konkrétan mire szánta azokat az MNB. Az üzletember arra figyelmeztetett, hogy akár „papíron” is fel lehet puffasztani egy céget, és annak eldöntéséhez, hogy a „semmiből gyártanak-e pénzt”, vagy valódi finanszírozásról van-e szó, látni kell, hogy történik-e tényleges pénzmozgás. Annyi biztos, hogy az MNB-Ingatlannál a tőkeemelésekhez mellékelték a cégbíróságnak az MKB Bank Zrt. igazolását arról, hogy átutalták az összegeket.
Az első tőkeemelés 2019-ben azért elütött a többitől, bár itt is 100 ezer forint jelent meg a felszínen, de a rendelkezésre bocsátott 13,7 milliárd forintnak csak egy része volt tagi kölcsön, a nagyobb rész, 7,8 milliárd forint Optimum-Penta kötvény volt. Valami olyasmi történt, hogy az Optimum-Penta korábban kötvényt bocsátott ki, azt a saját tulajdonosa lejegyezte, ezenfelül 5,9 milliárd forint kölcsönt is adott, majd a leány teljes, 13,7 milliárdos adóssághegyét tőkejuttatásként betolta a leánycégbe. Erről az Optima Befektetési Zrt. 2019. május 15-ei alapítói határozata rendelkezett.
A cégbejegyzés szerint az Optima Befektetési Zrt. 2019. május 31-éig volt tulajdonos, akkor vette át az ingatlanos kft.-t az MNB, ezek szerint a kötvényből tőkeemelés manőverét még az Optima Befektetési Zrt. vezényelte. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mert az Optimum-Penta Kft.-ben történő üzletrészszerzéséről már 2018 júniusában megállapodást írt alá az MNB az Optima Befektetési Zrt.-vel, de csak majdnem egy évvel később kérték a tulajdonosváltás tagjegyzékbe történő átvezetését.
Minimum szokatlan felállás, hogy a kötvénypiacot (is) felügyelő MNB a saját maga által engedélyezett adósságpapírral (háttérmegállapodás alapján) a saját érdekeltségében tőkét emel.
Megkérdeztük az MNB-t, mi értelme volt a több tucat tőkeemelésnek, és pontosan milyen projektet finanszíroztak az egyes tételekkel.
Azt közölték az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonosváltásáról, hogy „2019. május végétől 2019. július közepéig zajlott a tranzakciózárás”. Az MNB közvetlen tulajdonlásától számítva az első tőkeemelésre 2019 júniusában került sor, majd a 2020 augusztusáig terjedő időszakban összesen tizenhét alakalommal kapott az MNB-Ingatlan tőkeemelést meghatározott feladatokra.
A kérdéses időszakban 82,74 milliárd forint ingatlanfejlesztési célokat szolgált, 4,65 milliárd forint képzőművészeti alkotások beszerzése érdekében merült fel
– válaszolta a jegybank. A néhány milliós tőkeemeléseket firtató kérdésre azt írták, hogy az „elaprózott formában” történő tőkeemelések oka azok célhoz kötöttsége. A válasz azonban nem tér ki arra, hogy mik voltak ezek a célok.
A jegybankkal folytatott levelezésünk során a tőkeemelési tételek közül végül egynek elárulta a konkrét célját az MNB. A 24.hu kérdésére a sajtóosztály közölte: 2022 elején 1,6 milliárd forintos tőkeemeléssel finanszírozták a Burg Hotellel rendelkező Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft. üzletrészének megvásárlását.
Emellett még 32 milliárdról tudható, hogy az a Postapalotában végrehajtott beruházására kellett, de ez az összeg nem azonosítható be az egyes tőkeemelésekkel. Az összeg az MNB felügyelőbizottságának vizsgálatából derült ki. Az jelentést ismertető Direkt36 szerint a második ütembeli felújítási munkákra a Raw Development Kft.-t, Somlai Bálint érdekeltségét szerződtették. A Raw Development kapta a Szabadság téri MNB-székház 54 milliárdos rekonstrukciós megrendelését is. A Matolcsy Ádámmal baráti viszonyt ápoló Somlai üzleti felemelkedését jelentős részben az MNB felől érkező megrendeléseknek köszönheti.
A felügyelőbizottság Jobbik által delegált tagja, Nyikos László, aki a Postapalota-beruházásról készült jelentést is készítette, a 24.hu-nak azt mondta, a tőkeemelésekről hallott ugyan, de azok céljáról nincsenek információi. A volt országgyűlési képviselő szerint itt ugyanaz a probléma jelentkezik, ami a jelentés elkészítését is nehezítette: az MNB-Ingatlan a saját tulajdonosának sem adja át a szerződéseket arra hivatkozva, hogy azok nem a jegybank gazdálkodása keretében születtek. Nyikos szerint a jegybank felügyelőbizottsága így hiába próbálkozik a beruházások átvizsgálásával, nem kap releváns információkat.
Milliárdos bérleti díjat fizet az MNB a saját ingatlanaiért
Mint írtuk, egyetlen év alatt 154 százalékkal nőttek a jegybank ingatlanainak üzemeltetési és fenntartási költségei. Az idei féléves jelentésében a jegybank maga állítja, hogy a 2021 első félévében még 3,7 milliárd forintot kitevő összeg az idei év első hat hónapjában 9,4 milliárdra emelkedett. És ezt az időszakot még nem is terhelte jelentősen az energiaár-robbanás. A 9,4 milliárd forintos tételbe az MNB sajtóosztályának tájékoztatása szerint beleszámolták a közüzemi költségek (elektromos áram, gáz, víz, csatorna) mellett az anyag- és karbantartási költségeket, a takarítást, az őrzésvédelmet és a bérleti díjakat is.
Mint kiderült, a jegybank bérleti díj címén is komoly összegeket juttat a leánycégének.
Még azért a Bölcs Várért is százmilliós díjat utal az MNB, amelyet az elmúlt években kétszer is megvett magának.
Az MNB tájékoztatása szerint a Bölcs Várban 2022-ben nagyobb területet használ az MNB, mint korábban, ezért 2022 első félévében nettó 110 millió forintot fizetett, a Krisztina körúti központért, amelyet az év elején kezdtek használni, nettó 1,01 milliárdot, a Postapalota MNB-s részéért, a felügyeleti központért pedig 691,1 milliót utalnak. A bérleti díj így a jelenleg használt irodaházakért éves szinten eléri 3,6 milliárd forintot.
Az Optimum-Penta/MNB-Ingatlan 2016-os alapítása óta minden évben veszteséges volt évi 100–300 millió forint erejéig, csak tavaly mutatott ki nyereséget – adózás után 626 millió forintot. Hogy milyen méretű üzletet visz az MNB ingatlanos cége, az a 2021. végi mérlegadatokból következtethető: az ingatlanok bruttó értéknövekedése a múlt évben 72 milliárd forint volt, közben a felújítások pörgését jelzi, hogy a befejezetlen beruházásoknál 76 milliárd forint növekedés mutatkozott 2021 végére.
Az egyes projektekre – hogy pontosan mennyiért kerültek a kft. portfóliójába, mennyibe került a felújításuk vagy átalakításuk – nem térnek ki a mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben, de az itt-ott felbukkanó adatokból annyi látszik, hogy nem aprópénzzel gurigáznak az MNB-ingatlanok környékén. A tavalyi mérlegben például a befejezetlen beruházások és a beruházásokra adott előleg soron 26,126 milliárd forint értékben a Pénzmúzeum felújításával, kialakításával kapcsolatos tételek, 251 millió forint értékben pedig a folyamatban lévő műtárgybeszerzések szerepelnek. | Matolcsy-recept: Vedd meg kétszer ugyanazt az ingatlant, aztán fizess érte még bérleti díjat is | Hatalmas összegeket költ a saját épületeire a jegybank. Volt olyan nap, amikor az MNB kétszer is pénzt tolt ingatlanos cégébe. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/11/30/mnb-matolcsy-gyorgy-ingatlan-koltseg-veszteseg/ | 2022-11-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Valamit tudhat Klaus Mangold, a Paks 2 bizniszben is közvetítő Mr. Oroszország: számára fantasztikusan előnyös és a magyar adófizetők számára borzasztó előnytelen szerződést kötni a Fidesz-kormánnyal legalábbis biztosan képes
– írta Facebook-bejegyzésében Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési képviselő, aki Jávor Benedekkel együtt betekinthetett Mangold nyolcmilliárdos kormányzati szerződésébe.
A politikusok az egykori Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Mangold Consulting Gmbh. között megkötött, a közbeszerzési kötelezettség alól mentesített és mindeddig titkolt szerződéshez és a módosításához egy iratbetekintés során férhettek hozzá. A dokumentum nyilvánosságra hozását a minisztérium ugyanis megtagadta, jóllehet a szerződés nem minősített adat.
Mangold a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlásának kormányzati tervében kapott szerepet. Az már eddig is ismert volt, hogy 2021 decemberében a Palkovics László vezette ITM leszerződött a tanácsadói feladatra Mangold cégével, most azonban előkerült a teljes szerződés és annak 2022. január 17-én kelt módosítása is.
A szerződést elképesztőnek nevező Tordai szerint az derült ki, hogy a megbízott cégnek nem kell jogi, adózási, műszaki kérdésekben tanácsokat adnia, elég, ha informálja a minisztériumot a jogszabályi és politikai környezetről, az eladókról és a lehetséges partnerekről, és „akár még megbeszéléseket is segítenek nyélbe ütni, ha a jelenlegi tulajdonosok egy miniszterrel nem, csak egy gyanús közvetítőcéggel hajlandóak szóba állni”.
Mindezért az eredeti szerződés szerint 2 090 000 euró + áfát számlázhattak volna a projekt előkészítési költségként, havi nettó 110 ezer eurót a „munkáért” és nettó 17 millió eurót sikerdíjként. Az adófizetőknek az egész összesen nem kerülhetett volna többe bruttó 8,2 milliárd forintnál. De négy hét sem telt bele, és rájöttek, hogy ez így nem elég jó, ezért módosították a szerződést.
A megbízási díjat már nem „szerződésszerű teljesítés ellenében”, hanem „a megbízott tevékenységéért” adják. Hogy pontosan mi az, azt nem tudni, hiszen a módosítás után már nem kell havonta írásbeli összefoglalót készíteni, és az időkimutatás sem elvárás többé. Sőt, kikerült a havidíj is a szerződésből, így két részletben kaphatja meg a milliárdokat a tanácsadó cég.
Orbán Viktor 2021 decemberében azt mondta, hogy a reptér megvásárlására csak a választás után kerülhet sor, és úgy tűnik, Palkovics László 2022 januárjában már azt is látta, hogy az idén ez egyáltalán nem fog megvalósulni. Ezért biztosították Mangoldékat, hogy mindenképpen pénzhez jussanak: ha a reptéreladási tranzakció az ITM-Mangold Consulting szerződés 2022. július 31-i lezárulása után – az eredeti 12 hónap helyett, a módosított szerződés alapján – 24 hónapon belül megkezdődik, Mr. Oroszország akkor is igényt tarthat a sikerdíjra.
Ezek után nehéz azt gondolni, hogy nem hazudott Palkovics László miniszter, amikor idén augusztusban Jámbor András párbeszédes frakciótársam kérdésére azt állította, hogy «a jelenlegi háborús helyzetben és a háborús infláció miatt sokkal nehezebb a Liszt Ferenc repülőtér visszavásárlásához szükséges források biztosítása, így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva»
– írta Tordai. | Betekinthetett az ellenzék Mr. Oroszország és az egykori ITM szerződésébe, és elámult | Valamit tudhat Klaus Mangold, a Paks 2 bizniszben is közvetítő Mr. Oroszország: számára fantasztikusan előnyös és a magyar adófizetők számára borzasztó előnytelen szerződést kötni a Fidesz-kormánnyal legalábbis biztosan képes
– írta Facebook-bejegyzésében Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/11/30/tordai-bence-klaus-magold-mr-oroszorszag-itm-szerzodes/ | 2022-11-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Létrejött az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport, mind a tíz civil helyet betöltötték - tudatta a szervezet közleményében.
A 21 tagú konzultatív testület december 13-án tartja alakuló ülését. A résztvevők a meghívóval együtt a napirendet és az ügyrendi javaslatot is megkapják, amit előzetesen véleményezhetnek.
A hatóság mellett konzultatív szerepet betöltő testület 21 tagjából a törvény értelmében tíz tagot az állami szervek delegáltak, tízet pályázati úton választottak ki a nem-kormányzati szereplők közül. A pályázatra a közöltek szerint összesen 24-en jelentkeztek, 6 civil szervezet és 18 magánszemély.
A pályázaton való részvétel feltétele volt az alábbiak közül egy vagy több területen szerzett tapasztalat: korrupció megelőzése és korrupció elleni küzdelem, átláthatóság, közbeszerzési eljárások, a munkacsoport feladataihoz kapcsolódó emberi jogok védelme, valamint bűnüldözés.
A pályázók közül az alábbi nem-kormányzati szereplők és személyek kerültek be a munkacsoportba:
Dr. Bodoky Tamás Richárd (atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft.)
Essősy Zsombor (Magyar Közgazdasági Társaság)
Dr. Fázsi László
Dr. Fonyódi Krisztián
Dr. Gyulai-Schmidt Andrea (Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége)
Dr. Ligeti Miklós Zoltán (Transparency International Magyaroszág)
Reszkető Petra (Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet)
Sándor Tamás
Dr. Várady Szilvia
Dr. Vincze Orsolya Júlia (K-Monitor Közhasznú Egyesület).
A konzultatív testületet az Integritás Hatóság elnöke vezeti. A hatóságnak autonóm államigazgatási szervként az lesz a feladata, hogy kivizsgálja az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalásokat, összeférhetetlenséget, korrupciót vagy más jogsértéseket. | Létrejött a Korrupcióellenes Munkacsoport | Létrejött az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport, mind a tíz civil helyet betöltötték - tudatta a szervezet közleményében. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/letrejott-a-korrupcioellenes-munkacsoport-254434 | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Furcsa fejleményre lehettünk figyelmesek az Orbán-kormány 2018-as újabb választási győzelmét követően. Az addigi „fedezékéből” már 2017-ben is kibújt Mészáros Lőrinc úgymond elkezdett még jobban kijönni a fényre, ami ez esetben azt jelentette, hogy egyre több olyan céges tulajdoni részesedését hozta nyilvánosságra, amelyek mögött már amúgy is őt lehetett sejteni.
Ezek közül is talán a legfontosabb az a momentum volt, amikor 2018 nyarának végén kiderült, két magántőkealapon keresztül hivatalosan is Mészáros Lőrinc és akkori felesége kezébe került az MKB Bank csaknem ötven százalékos részvénycsomagja. Ma már tudjuk, mi volt a cél, méghozzá egy óriásbank összekalapálása, éppen az MKB vezérletével. Amely első fázisa, a Budapest Bank bekebelezése az idén tavasszal már meg is valósult, s a Takarékbank beapplikálásával jövő májusra készül el a mű, az MBH (és nem a vele beszédben azonosan csengő NBH, azaz Nemzetbiztonsági Hivatal!) lesz az ország OTP utáni második legnagyobb bankcsoportja – ahogy azt a szemét a bankszektoron is szorosan rajta tartó Orbán Viktor immár tíz éve kiötölte.
Már egy ideje egyáltalán nem kell elbújnia Mészárosnak, hiszen papíron évek óta ő a leggazdagabb hazai üzletember, vagyonát például a 100 Leggazdagabb 2022 című kiadvány 455 milliárd forintosra becsülte, köszönhetően annak, hogy tíz ágazatban több mint 3 ezer cégben van érdekeltsége. S e sornak még koránt sincs vége, hiszen szinte nem telik el hónap, hogy ne bukkannánk újabb, a „nemzet gázszerelőjéhez” köthető cégalapításra.
Annak, hogy most ezek közül mégis kiemelünk egyet, az az oka, hogy Mészáros nem közvetlenül, hanem csak több áttételen keresztül szerepel, ráadásul akkor sem a saját nevén, hanem az egyik magántőkealap mögé bújva. Azaz, a régi jól bevált módszert alkalmazva.
A New Vezigland Kft.-ről van szó, amely a nyilvánosan, azaz mindenki számára elérhető hivatalos adatok szerint idén július 28-án látta meg a napvilágot, s azt a cégbíróság villámgyorsan, alig hat nappal később már be is jegyezte. Törzstőkéje a kft-k gründolásánál minimálisan megkövetelt 3 millió forintnál jóval magasabb, 141 millió. Kellett is ennyi – következtethetünk abból, hogy a New Vezigland a főtevékenységeként a saját tulajdonú ingatlan adásvételét jelölte meg.
Székhelyeként pedig egy budapesti, VIII. kerületi címet. De csak átmenetileg. Három hónappal később, november 10-én – vagyis két hete – ugyanis a cég beköltözött a belvárosba, méghozzá olyan helyre, ami már árulkodik a valódi tulajdonosa személyéről. Az új cím ugyanis nem más, mint az V. kerület, Váci utca 38., amely történetesen az MKB Bank székhelye is.
Egyúttal a kft. ügyvezetőjének a személye is megváltozott, a fonyódi illetőségű Horváth Adrienn helyét a tatabányai lakcímmel rendelkező Machos Szilvia vette át. A szokatlanul gyors váltás – amelynek három hónapos tartama alapján jobb híján az új alkalmazottak próbaideje ugrik be – indoka nem ismert. Ám arra lehet következtetni, hogy Horváthtal szemben Machos bizalmi embernek számíthat a formálódó MBH-sok számára, hiszen ő a még a Takarékbank által alapított Takarékszövetkezeti Informatikai Kft.-nek (rövidített közismertebb nevén: a Takinfonak) is az ügyvezetője.
A tulajdonosi múltból azért annyi kiderül, hogy a Horváth által tulajdonolt Vezigland Kft. hozta létre a New Veziglandet, hogy aztán november 10-én kivásárolja őt a Mortgage Solutions Pénzügyi Zrt. Amelynek egyedüli tulajdonosa a Next Future Project Kft. Ez szintén az MKB székhelyére van bejegyezve, így hát ezzel el is érkeztünk a lényeghez, a New Vezigland valódi tulajdonosához. Legalábbis gondolhatnánk. Merthogy a Next Future gazdájaként a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerepel a cégnyilvántartásban, amelyről azonban már korábban nyilvánosságra került, hogy azt a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. menedzseli, amelynek pedig szőröstül-bőröstül hivatalosan is Mészáros a tulajdonosa. | Mészáros Lőrinc már majdnem hófehér, de azért még él a régi, jól bevált módszerrel | Magyarország papíron leggazdagabb embere megint egy újabb cég birtokosa lett. Ez egyáltalán nem szokatlan, az viszont érthetetlen, miért volt szükség arra, hogy a végső tulajdonoshoz több áttételen keresztül lehessen csak eljutni, amely nem más, mint Mészáros Lőrinc másik érdekeltsége által kezelt magántőkealap. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-mar-majdnem-hofeher-de-azert-meg-el-a-regi-jol-bevalt-modszerrel.html | 2022-11-25 10:42:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ahogy a Narancs.hu elsőként beszámolt, szabálytalanságok sorára hivatkozva a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága a teljes támogatási összeget, 492 millió forintot visszaköveteli a történtek idején Varga Gusztáv fideszes mezőkovácsházi polgármester által vezetett Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól és az ebben képviselt településektől (Battonya, Dombegyház, Kevermes, Medgyesegyháza, Mezőhegyes és Mezőkovácsháza, valamint a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás). Varga azóta már nem polgármester és kistérségi elnök, mégis többszörös érintettsége okán feltűnő volt, hogy nem volt ott a forró hangulatú pénteki kistérségi ülésen.
A pénteki rendkívüli mezőkovácsházi társulási ülésen ugyanis 18 dühös polgármester vitázott arról, hogyan állhatott elő az a helyzet, hogy egy öt évvel ezelőtt elnyert és 2018-2020 között végrehajtott humánerőforrás-program teljes támogatási összegét – egy szabálytalansági vizsgálat után – vissza kell fizetniük a Miniszterelnökség illetékes államtitkárságának. Ám a jó másfél órás, időnként parázs hangulatú vita után több maradt a kérdés, mint a válasz.
Bár több polgármester a távozásával tiltakozott a szavazás ellen és kivonult, arról döntött végül a grémium, hogy nem ismerik el a vizsgálat megállapításait, ezért
30 napon belül nem fizetik vissza a közel félmilliárd forintot, hanem polgári peres eljárásban próbálják igazukat érvényesítni.
Szerintük ugyanis megvalósult a program, még ha adminisztrációs és dokumentációs hiányosságok voltak is. Ha ez nem sikerülne, akkor pedig részletfizetési kedvezményt kérnek.
Ezzel párhuzamosan arról is határoztak a polgármesterek, hogy vizsgálóbizottságot állítanak fel, amelyben a polgármesterek mellett szakemberek is helyet kapnak. A testület célja, hogy tisztázza a történteket, s azt is, mindezért kik lehetnek a felelősek, ezért nem zárják ki egy későbbi büntetőfeljelentés megtételét sem. Ez a belső vizsgálat és az azt követő esetleges jogi eljárás viszont semmiben nem akasztja meg azt a vitát, amely a dél-békési kistérség és a Miniszterelnökség között folyik.
A Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás ülése pénteken
Fotó: Bod Tamás
Több polgármester is arról beszélt a kistérségi társulás pénteki ülésén, hogy tudomásuk szerint a településükön a program minden elemében megvalósult. Igaz, tették hozzá, hogy ennek a dokumentációja hiányos volt, márpedig így a program teljesülését nem hagyhatta jóvá az illetékes államtitkárság.
A projekt megvalósításának adminisztrációjában viszont tényleg elképesztő hibák történtek – derült ki az ülésen. Egy tavaly nyáron, a Miniszterelnökségtől a társulásnak és a projekt menedzsmentjének küldött harmadik hiánypótlásra az illetékesek máig nem válaszoltak, noha azóta másfél év telt el. Míg az idén nyáron az államtitkárságról érkezett
szabálytalansági eljárás eredményéről szóló jelentést a projekt kommunikációs felületén senki nem nyitotta meg, így csak hónapokkal később értesültek erről.
A teljes képhez tartozik, hogy ezt észlelte az államtitkárság is, ám ennek ellenére nem kereste meg levélben a kistérséget, hogy értesítse őket a súlyos pénzügyi döntésről.
Vajda Norbert független végegyházi polgármester a kistérség belső kommunikációját bírálta, többek között azt, hogy csupán két napja tudják, hogy összességében majdnem 500 millió forint visszafizetésére kötelezték a kistérségi társulást és a hét települést. Ebben Csepreghy Elemér független mezőkovácsházi polgármester, a kistérségi mostani elnöke elismerte felelősségét. Ám hozzátette, úgy gondolták, hogy a szabálytalansági eljárásra adott válaszuk nyomán minden tisztázódik és kötelezettség nélkül megszűnik a vizsgálat. Nem így történt.
A mezőkovácsházi városháza
Fotó: Bod Tamás
Mások a projektmenedzsmentet munkáját bírálták. Kraller József fideszes medgyesegyházi polgármester hozzászólásában óvott attól, hogy „most egymásnak essenek a polgármesterek”, de jelezte azt is, hogy a félmilliárdos visszafizetési felszólítás miatt minden településvezető vállán nagy teher van.
A kistérség munkaszervezetének vezetője, Szilbereisz Edit arra hívta fel a figyelmet, hogy a társulás tagdíjakból tartja fenn magát, így esély sincs arra, hogy a közel 380 millió visszafizetési kötelezettségét teljesítse. (A visszafizetés további 112 milliós összegét a projektben részt vevő hét településnek kell visszautalni.) Arra nincs válasz, ha a kistérség képtelen visszafizetni a több százmilliós összeget, akkor ki köteles helyette helyt állni? Eddig ugyanis a magyar önkormányzatiság történetében aligha akadt példa hasonlóra. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kistérség 18 településéből a programban csak hét város és község vett részt. Így kérdés, milyen felelőssége van a többi tizenegy településnek? Közülük több község polgármestere egyértelművé tette, egyetlen fillért sem fognak fizetni.
Elhangzott az is, hogy a dél-békési kistérség ellen indított
szabálytalansági eljárás november 9-én lett jogerős, és azóta minden nap 75 ezer forintos büntetőkamat ketyeg, amely így lassan eléri már a 2 millió forintot.
Csepreghy Elemér az ülésen elmondta, hogy a projektmenedzsment feladatát ellátó, a Békés Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft. felszámolás alatt van, „munkatársai szétspricceltek, csak telefonon érhetők el”. Ám ettől a projekt lebonyolításában, főként, hogy munkatársai rendszeres díjazásban részesültek, felelősséggel tartoznak.
A polgármesterek közül többen azt mondták, nem bonyolult és nem bűncselekménnyel teli történetről van szó. Szerintük a menedzsment hanyagul végezte a munkáját, a települések vezetői pedig egyetlen fillért sem tettek zsebre.
Szavazás a pénteki ülésen
Fotó: Bod Tamás
Tovább árnyalja viszont a képet, hogy a projektmenedzsment mögött álló cégnek, a Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának az elnöke a kérdéses időszakban az a Varga Gusztáv volt, aki ugyanekkor a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulást is vezette, ami a történtek fényében pikáns felállásnak tűnik. (Varga Gusztáv alig két évvel ezelőtt még az ötvenes évek stílusában ajnározta egy nyílt levélben Simonka György fideszes parlamenti képviselőt. A már akkor súlyos vádak miatt a vádlottak padján ülő Simonka munkáját történelmi léptékűnek nevezte.)
Boros Csaba független battonyai polgármester, a projekt konzorciumának vezetője az ülésen elmondta, az előző battonyai városvezető utasításra lépett be a programba. Ez félreérthetetlen utalás volt Simonka György korábbi fideszes országgyűlési képviselő lehetséges szerepére. (Simonka egyébként jelen lehetett volna az ülésen, ugyanis, ahogy a Narancs.hu elsőként beszámolt, nemrégiben a társuláshoz tartozó Pusztaottlaka alpolgármestere lett, ám hiába kerestük őt a pénteki ülésen, ahogy a korábbi pályázatíróját és legközelebbi munkatársát, Krisztován Annát is, aki a projektmenedzsment munkájában tevékenyen részt vett.)
A vitában komolyan felmerült, hogy a történtek miatt megszüntetik a kistérségi társulást, de ez a pénzügyi kötelezettségeket nem tenné semmissé. A határozati javaslatok szavazásakor több polgármester elhagyta a termet. Erre Csepreghy Elemér megjegyezte, tudja, hogy nem akarnak voksolni, de ettől a döntések még rájuk és településeikre is érvényesek lesznek. A kistérség azt szeretné elérni a bíróságon, hogy ne kelljen semmit visszafizetnie, hiszen megítélésük szerint a program megvalósult. Vagy legalábbis, jelentős mérsékeljék a visszakért összeget. Valószínűleg hosszú harc kezdődik. | Ki a felelős, hogy 500 millió forintot vissza kell fizetni? – vitáztak a polgármesterek Dél-Békésben | Nem ismeri el visszafizetési kötelezettségét, ezért polgári pert indít a Miniszterelnökség ellen a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, így döntött pénteken a testület. Vizsgálóbizottságot állítanak fel, amely tisztázza a történteket és a felelősöket keresi. A félmilliárdos visszafizetés lehetetlennek tűnik, ezért a társulás megszűnése és még Simonka György volt fideszes parlamenti képviselő is szóba került. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ki-a-felelos-hogy-500-millio-forintot-vissza-kell-fizetni-vitaztak-a-polgarmesterek-del-bekesben-254470 | 2022-12-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A közintézmények lejárt adóssága 120,5 milliárd forintra nőtt, beállítva ezzel minden idők legnagyobb tartozási rekordját – figyelmeztet közleményében Bodnár Zoltán (DK) árnyék-pénzügyminiszter.
A tartozás legnagyobb részét, 75 milliárd forintot az áruszállítás ki nem fizetett ellenértéke teszi ki.
A szerződéses munkavégzésért, szolgáltatásokért és más tételekért további 24 milliárd forinttal tartozik az állam. A lejárt adósságok döntő többsége a kormányhivataloknál, a rendőrségnél és a Belügyminisztériumnál halmozódott fel.
„Az pedig végképp tűrhetetlen, hogy a késedelmes adófizetésért súlyos bírságokat kiszabó Nemzeti Adó- és Vámhivatal maga is közel 5 milliárd forinttal tartozik a beszállítóinak” – írja Bodnár Zoltán. A DK árnyékkormánya szerint ez azt jelenti, hogy a Fidesz-kormány a magyar vállalkozásokkal finanszíroztatja meg a költségvetés hiányát. A DK politikusa emlékeztet, Varga Mihály pénzügyminiszter (képünkön) azzal büszkélkedett, hogy a szigorú megtakarítási intézkedéseknek köszönhetően tartható lesz a költségvetés tervezett hiánya, ezt azonban a kormány a magyar vállalkozások kárára teszi.
„Hogyan is lenne elvárható a gazdasági szereplőktől a tisztességes gazdálkodás és a fegyelmezett adófizetés, ha
éppen a kormány az, amelyik arra utasítja az állami szerveket, hogy ne fizessék ki
a tartozásaikat? Az állami hatalommal való ilyen visszaélés csak diktatúrákban honos, s magyar vállalkozások százait sodorhatja fizetésképtelenségbe” – érvel Bodnár.
Az Árnyékkormány felszólítja Varga Mihály pénzügyminisztert, intézkedjen az állami szervek lejárt tartozásainak kifizetéséről. | 120,5 milliárddal tartoznak az intézmények a szállítóiknak | A DK szerint a kormány a vállalkozásokkal finanszíroztatja meg a költségvetés hiányát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/1205-milliarddal-tartoznak-az-intezmenyek-a-szallitoiknak-254472 | 2022-12-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Baján mulcsos futópályát építtetett az önkormányzat a Petőfi-szigeten.
Polyák Judit, a képviselő-testület egyik fideszes tagja az októberi ülésen megkérdezte Nyirati Klára polgármestertől (Momentum), miért került 45 millió forintba ez a beruházás.
A fideszes politikus a múlt heti testületi ülés előtt megkapta a választ, de nem fogadta el, mert szerinte nem volt eléggé precíz.
Azt kifogásolta, hogy bár azt megtudhatta, hogy a pálya alapjának elkészítése és betonozása 11 millió forintba került, és további 11 és fél millióba a szegélylécezés, de a többi pénzről a válaszban nem esik szó.
Ezt Polyák Judit a Facebookon közzé tett videóban is elmondta, emlékeztetve, hogy a polgármesteri választ nem csak ő, hanem a testület sem fogadta el.
A fideszes várospolitikus azt mondta, fontosnak tartja, hogy a dolognak utánajárjanak, és a bajaiak korrekt tájékoztatást kapjanak ez ügyben.
Nyirati Klára szintén a Facebookon reagált a képviselő videójára, úgy, hogy közzé tette a beruházás tételes elszámolását, a földmunkától a kert- és parképítésig. Így látszik, hogyan áll össze a pálya megépítésének 45 millió 249 ezer 579 forintos költsége.
Szerinte azonban igazán az volt a Fidesz baja, hogy olcsóbban sikerült futópályát építeni, mint ahogyan azt az előző vezetés tervezte. A mulcsos pálya környezetbarát és olcsó megoldás, sok aktív sportoló, szaktekintély javasolta, támogatták civilek és sporthoz értő emberek – hangsúlyozta Nyirati Klára.
A polgármester szerint a fideszes képviselő politikai feladatot teljesít, amikor a pályát támadja, és mindezt úgy teszi, hogy „a tényeket félretéve videóban rágalmazza a várost. Azt a várost, mely önként jelentkezett az átlátható városok versenyébe, és a legátláthatóbb vidéki város címét szerezte meg. Képviselő Asszony nem törődött a tényekkel, nem érdekelték a részletek. Ott Mátyás, a pályát kivitelező Kommunális KFT ügyvezetője az ülésen elmondta, hogy természetesen rendelkezésre áll részletes költségvetés és elszámolás, amit örömmel ad át a Fidesz helyi képviselőjének, Polyák Juditnak. A Képviselő Asszony nem élt az információszerzés lehetőségével, hanem kamerát ragadott, és rágalmazott” – értelmezte a történteket Nyirati Klára.
A polgármester szerint ezzel nem csak a városvezetést mocskolja be Polyák Judit, hanem a kft. és a polgármesteri hivatal dolgozóit, akik az elszámolást készítették. Nyirati Klára azt írja, szeretné elérni, hogy ez a fajta politizálás ne érvényesüljön Baján. Nyilvános bocsánatkérést vár Polyák Judittól, ha ez nem történik meg, jogi elégtételt fog kérni. | Futópálya miatt csattant a Fidesz a bajai polgármesterrel | Az volt a kérdés, mi került 45 milllióba a Petőfi-szigeti beruházáson. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/futopalya-miatt-csattant-a-fidesz-a-bajai-polgarmesterrel-254474# | 2022-12-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.