text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rákay Philip és alkotótársai nagyszabású, történelmi filmet készítenek elő Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról, amelynek bemutatóját a Petőfi-emlékévben, 2023-ban, a költő-forradalmár születésének 200. évfordulójára tervezik. Ha minden jól megy, 2023. március 15-én kerülne a film a mozikba - mondta el a filmtervről Rákay Philip televíziós és kommunikációs szakember az állami M5 tévécsatorna Ez itt a kérdés című műsorában.
Rákay az egyik forgatókönyvírója és kreatív producere A nap munkacímmel futó produkciónak; a forgatókönyv fejlesztésére tavaly összesen 10,1 millió forint támogatást adott a Nemzeti Filmintézet Zrt. (NFI) filmszakmai döntőbizottsága. A nap 24 óra történéseit veszi sorra a magyar forradalom kitörésekor, 1848. március 14. este hét órától március 15. este hét óráig.
A Lumiere Film & TV Kft. által benyújtott forgatókönyv-ötletre a filmszakmai döntőbizottság 2020 márciusában először 3 millió, majd a szkript második változatának elkészítésére júliusban 4 millió, a harmadik változatra szeptemberben 3,1 millió forintot ítélt oda, míg decemberben elfogadta a végső változatot. A produkció a film gyártásra eddig nem kapott állami támogatást - derül ki az NFI pályázati közleményeiből.
Pilvax-cég már van
Filmgyártásra ugyanakkor már létrehoztak egy vállalkozást, 2021 februárjában, Pilvax Film Kft. néven, 3 millió forint jegyzett tőkével a Lumiere Film, valamint Fülöp Péter producer, gyártásvezető (aki többek közt dolgozott hazánkban forgatott nemzetközi filmekben, és az egyik producere volt a tavaly bemutatott, Budapest látványos helyszínein forgatott Pesti balhé című magyar akció-vígjátéknak).
Az NFI oldalán közzétett pályázati adatok szerint A nap forgatókönyvét Kis-Szabó Márk (aki közreműködött a Pesti balhé megírásában is) és Szente Vajk színész-műsorvezető jegyzi, a társíró Rákay Philip, a producerek a Lumiere Film ügyvezetője Csincsi Zoltán, valamint Kriskó László. A film producereivel Rákay műsorvezetőként már az állami tévé Szabadság tér 89 és Szabadság tér 56 című múltidéző sorozatainak elkészítésében is együtt dolgozott. (Csincsi operatőr-producerként és Kriskó rendező-producerként több közös közmédiás műsort és filmet készített, közös cégük is van.)
Látványos produkciót terveznek
A Petőfi-film megvalósítása előtt az utolsó zöld lámpák még nem gyulladtak ki - mondta Rákay az M5 műsorában. A produkció finanszírozása és költségvetése nem került szóba a tévéműsorban, de az kiderült a beszélgetésből, hogy egy látványosan fényképezett, nagyszabású tömegjeleneteket, korhű jelmezeket és díszleteket használó, történelmi filmet terveznek az alkotók. "Olyan látványvilágot kell teremteni, amihez a mai ember szeme szokva van, és amit ezek a hősök bőven megérdemelnének" - véli Rákay.
A műsorvezető kérdésére, hogy "lesz-e egy jó kis netflixes, hollywoodi, izgalmas, mindemellett egy sok vitát kiváltó produkció", a filmíró azt felelte, hogy ha rajtuk múlik, akkor lesz, most is ezen dolgoznak egy kreatív stábbal. Kiváló magyar filmesek vannak Magyarországon, akik a legnagyobb amerikai és angol produkciókban dolgoznak, de nincsen könnyű dolguk a Petőfi-film alkotóinak, mert egy magyar film, akár egy nagy történelmi magyar film költségvetése is csak századannyi lehet, mint egy hasonló amerikai produkcióé, ezért bíznak a magyar leleményben és kreativitásban, és abban, hogy a külföldi szuperprodukcióknál dolgozók ebben a filmben akár szívügyből is részt vesznek. Persze ez nem jelenti azt, hogy ingyen kellene dolgozniuk - tette hozzá Rákay.
Példát mutatnak
Olyan látványos történelmi filmet terveznek, amelyben méltóképpen be tudnak mutatni egy olyan embert, aki népvezér, fáklyavivő volt, példát mutatott sokaknak, és e mellett a 26 éve alatt egy páratlan életművet is letett az asztalra, ezer költeménnyel. Egy olyan embert mutatnak be "aki - mint a klasszikus történelmi alakok - ebben a mai furcsa, kizökkent időben is tud valamit üzenni hazáról, patriotizmusról, hazaszeretetről, a feltétel nélküli és érdek nélküli feláldozásáról akár a saját életének is egy magasabb rendű ügy oltárán" - mondta Rákay. Mindezt nem dagályosan tennék, hanem szerethető formában; "a végén az ember úgy jöjjön ki a moziból, hogy helyenként a könnyeit nyeli, helyenként jól szórakozik" - tette hozzá a filmíró.
Forgatókönyvíró társaival együtt sokat küszködtek azzal, hogy milyen karakterként ábrázolják a márciusi ifjakat, de abban biztos voltak, hogy huszonéves fiatalokról van szó - mint Jókai Mór, Bulyovszky Gyula, Sükey Károly, Irinyi József, Vasvári Pál és Petőfi -, akik szerették az életet, szerették a lányokat, zrikálták egymást, éltek, de voltak pillanatok, amikor azt tudták mondani, hogy a hazáért bármit, akár az életet is odadobják, és az élére állnak valaminek, aminek nem lehetett tudni akkor még, hogy mi lesz a vége. Nem szobortalapzaton álló, érinthetetlen történelmi hősöket fogunk látni, dagályosabbnál dagályosabb jelenetekben, hanem fiatalokat - mondta Rákay, de hozzátette azt is, hogy a történelmi karaktereket nem akarták deheroizálni, ők továbbra is piedesztálon állnak, de nem az érinthetetlen kategóriában, hanem a szerethető hősökében, akik talán mi is szeretnénk lenni.
A projekt még nem tart a szereplőválogatásnál, így nem tudni, ki alakítja Petőfit, de az író-kreatív producer szerint a színész kiválasztásakor és a forradalmár-költő megjelenítésekor nem lehet elvonatkoztatni a költőről fennmaradt egyetlen dagerrotípiától és a mindannyiunkban élő Petőfi-képtől sem.
Titkosrendőr vet gáncsot Petőfiéknek
A filmben sok kitalált részlet lesz, de persze nem változtatnak a történelmen, eljutnak az események A-ból B-be, ahogy a történelemkönyvekben meg van írva - nyugtatta meg a hallgatóságot Rákay, aki szerint olyan fiktív kis kacskaringókat írtak bele a filmbe, amelyek még szerethetőbbé, még izgalmasabbá és kalandosabbá tehetik azt a márciusi napot.
Egyfelől igyekeztek szigorúan ragaszkodni a történelmi hűséghez, a díszletek, jelmezek és használati tárgyak megtervezésekor is, még azt is komolyan veszik, hogy a Pilvax kávéház mellett kettővel milyen üzletek és üzletfelirat voltak - mondta Rákay. Másfelől viszont filmes szempontból több feszültség kell egy történelmi kalandfilmhez, mint ahogy a történelemkönyvek szerint lezajlottak a március 15-ei események egymás után. (Az ifjak a Pilvaxba, majd az egyetemekre mentek, kinyomtatták a Nemzeti dalt, a tömeg a Nemzeti Múzeumnál gyűlést tartott, majd a Városházára mentek, hogy elfogadtassák a 12 pontot a városi tanáccsal, majd Budára a helytartótanács épületéhez és Táncsics Mihály börtönéhez, este pedig a Nemzeti Színházba.)
Az alkotók ezért kitaláltak egy olyan történetszálat, amelyben egy titkosrendőr egy szürke zónában mozgó csapattal együtt azon dolgozik egész nap, hogy elvágja Petőfiék útját - megakadályozza például a Nemzeti dal kinyomtatását, a tömeg összeverődést a Nemzeti Múzeumnál -, megpróbálnak előttük járni és kivonni a forgalomból Petőfit és társait - mondta filmíró. A forgatókönyvükbe belekerült az is, hogy a forradalom estéjén Petőfi nem Jókaival és társaival ünnepel a Nemzeti Színház Bánk bán előadásán, hanem Szendrey Júliával a szerelmet ünnepeli, ami után 9 hónappal, 1848 decemberében megszületik Petőfi Zoltán. Nem tudjuk, hogy így volt-e, de így is történhetett volna - árult el részleteket a fikciós szálról Rákay.
Rákay visszatért a közéletbe
Rákay Philip tévés-rádiós műsorvezető, a Fidesz gyűlések egykori házigazdája, az állami tévé M1-es (akkor még nem hír-) csatornáért felelős vezérigazgató-helyettese is volt, aki az elmúlt években saját cégeiben dolgozott, amelyek szép nyereséget termeltek.
A médiaszakember tavaly szeptemberben azonban visszatért a közéletbe, mert "elege lett abból, hogy a közösségi médiában ömlik az arcára a balliberális, momentumos agymosás", ami úgy lehetséges szerinte, hogy "a liberális hálózat műhelyeit a külföldről pénzelt NGO-k már vagy tíz éve képzik, elárasztva a netet balos propagandával". Ő viszont tenni akar ez ellen, ezért elindította a Megafon Központ segítségével a közösségi médiás oldalát, a "patrióta értékrend" közvetítésére. (Naponta posztol, videókat is gyárt, a kedvenc témája Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára.)
Két év alatt 400 milliós osztalék
A Céginfo.hu adatai szerint Rákay 2016 novembere óta igazgatósági tag a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nél; a ménesbirtok és tangazdaság által ellátott állami feladatok koordinálásáért Lázár János volt miniszter, hódmezővásárhelyi fideszes képviselő kormánybiztosként felel.
Rákay 2018 októbere óta többségi tulajdonosa a hódmezővásárhelyi székhelyű Dél-alföldi Média Centrum Kft.-nek (jelenleg az üzletrészek 69 százalékának), amely Rádió7 néven rádiós műsorszolgáltatással foglalkozik Hódmezővásárhely és Makó környékén. A mérlegadatok szerint jót tett a rádiós vállalkozásnak a médiaszakember megjelenése, ugyanis a 2018-as 93 milliós forgalmat 2019-re 165 millióra tornászták fel, az ötmilliós veszteséget 10 milliós nyereségre fordították (amiből osztalékelőlegként 5 milliót kifizettek a cég két tulajdonosának). A kft. egyik ügyvezetője Göbl Vilmos, aki korábban Lázár János sajtós munkatársaként volt ismert.
A Norton Consulting Zrt. nevű tanácsadó cégét 2017 szeptemberében alapította, amely már a következő évben 818 millió, 2019-ben pedig 616 millió forint nettó árbevételt ért el. A két évben összesen 1 milliárd 19 millió forint adózott eredményt termeltek, amiből a tulajdonos Rákaynak 400 milliót kifizettek osztalékként (ami után a jogosultnak adózni kell). A vállalkozásnak jelenleg két bejelentett alkalmazottja van.
A Norton Consulting az egyik tulajdonosa 2019 októbere óta a 66 milliós jegyzett tőkéjű, hegymagasi székhelyű Tarányi Nonprofit Kft.-nek, amely üzemelteti a tavaly nyáron felújítást követően megnyitott Tarányi-présházat, amely étterem és rendezvényhelyszín a Szent György-hegyen. | Rákay Philip nagy vállalkozásba vágta a fejszéjét - milliárdos munka készül | A Petőfi-emlékévre, 2023-ra nagyszabású történelmi film készülhet 1848. március 15-éről és a márciusi ifjakról, amelynek előkészítésében Rákay Philip kommunikációs szakember is részt vesz. Rákay az elmúlt években sikeres tanácsadóként tevékenykedett, de tavaly ősszel visszatért a közéletbe, és elindította Facebook-csatornáját a "patrióta értékrend" közvetítésére. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/petofi-pilvax-film-nfi-rakay-philip-a-nap-tortenelem-norton.725618.html | 2021-03-28 17:01:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Európa megmentőjéről, Hunyadi Jánosról készül korábban sosem látott nemzetközi léptékű tévésorozat külföldi partnerekkel, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és a TV2 közreműködésével – jelentette be az NFI tavaly júliusi közleményében.
Idén augusztusban az is kiderült, hogy az osztrák ORF közszolgálati televízió első külföldi tévétársaságként csatlakozott a projekthez. A tízrészes sorozatot az ORF vetíti majd Ausztriában, míg a magyar TV2 kereskedelmi tévé Magyarországon és Szlovéniában - közölte a produkció kommunikációs cége az MTI-vel. A közlemény alapján a produkciót az NFI, a TV2, az osztrák ORF és a német Beta Film finanszírozza. Executive producere a magyar származású kanadai Robert Lantos (Serendipity Point Films), producerei Hazai Cecília és Hazai Kinga (Twin Media), Krsko Tibor (HG Media), a német Beta Film részéről Koby Gal-Rada, valamint az osztrák MR Filmtől Oliver Auspitz és Andreas Kamm producerek. A forgatás 2022. július végén kezdődött el.
A magyar állam 15,7 milliárdot ad
A Magyarországon gyártott filmalkotások nyilvántartását és a támogatásainak ellenőrzését végző Nemzeti Filmiroda adatbázisában egyelőre azonban az látható, hogy a Hunyadi-sorozat – amelyre filmes lapok és az IMDb filmadatbázis a Rise of the Raven munkacímmel hivatkoznak - büdzséjének a nagy részét magyar állami támogatás teszi ki. A tízrészes sorozatot 17,503 milliárd forint tervezett költségvetéssel vették nyilvántartásba, ez a Magyarországon elszámolható filmgyártási költség összege, és ebből 15,722 milliárd forint a közvetlen és közvetett állami támogatás.
A közzétett számok még változhatnak, a kiadások és a nem állami támogatók hozzájárulása is. A készítők nyilatkozatai szerint a forgatás jövő év júniusáig tarthat, magyarországi helyszíneken és az állami NFI (volt Mafilm) stúdióiban; a bemutatót 2024 végén tarthatják.
Rekord támogatás
A Hunyadi gyártására közvetlenül juttatott állami támogatás 10,6 milliárd forint (ebből – ahogy az NFI tavaly júliusban közölte - a kormány 6,9 milliárd forintot ad, a fennmaradó részt az NFI állja saját keretéből). A közvetetten - azaz a hazai filmes adókedvezmény-rendszeren keresztül igénybe vehető – állami támogatás 5,119 milliárd forint a Filmiroda adatai szerint. (Az alkotók eddig a 2021 áprilisa és 2022 márciusa közötti időszakra vonatkozóan nyújtottak be számlákat, összesen 2,4 milliárd forintos költésről.)
A tévésorozat gyártócége a Hollósgyűrű SPC Kft., amelyet Robert Lantos és a magyar producerek cégei jegyeznek. Az alkotás Bán Mór Hunyadi-könyvsorozata alapján készül, rendezői: a temesvári születésű osztrák Robert Dornhelm, Nagypál Orsi és Szász Attila.
A Petőfi-film büdzséje közelíti a 7 milliárdot
Szeptemberben befejeződött - a Petőfi-filmként emlegetett - Most vagy soha! című mozifilm nyolcvan napos forgatása – jelentette be másfél hónapja az NFI. A Rákay Philip, Szente Vajk és Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő film követi az 1848. március 15-i forradalom kitörésének főbb eseményeit, de azt fiktív cselekményszálakkal és karakterekkel kiszínezi és egy „szórakoztató kalandtörténetet mesél el a márciusi ifjakkal”. Mindezt korhű díszletekben és jelmezekben.
A Most vagy soha! játékfilmet a Filmiroda 6,564 milliárd forintos költségvetéssel vette nyilvántartásba, amelyből 4,595 milliárd forint a közvetlen, a fennmaradó rész a közvetett állami támogatás. Ennél azonban már 200 millióval több, 4,795 milliárd forint a gyártásra kapott közvetlen támogatás (áprilisban plusz 200 milliót ítélt meg az NFI a produkciónak), ami az igényelhető 30 százaléknyi közvetett támogatással (2,055 milliárd forint) együtt már 6,85 milliárd forintos büdzsét jelent.
Marketingre is költhetnek
A Most vagy soha! gyártói – a Pilvax Film Kft. és az előkészítést végző Lumiere Film & TV Kft., Fülöp Péter és Csincsi Zoltán producerek cégei – eddig a 2020 májusa és 2022 májusa közötti időszak kiadásairól nyújtottak be számlát a Filmirodának, amely összesen 2,6 milliárd forintos költés után állított ki közvetett támogatásra jogosító igazolást 797 millió forintról.
A Pilvax Filmnek az NFI idén júniusban a "filmterjesztést elősegítő marketing tevékenységre" is ítélt meg már 30 millió forintot - ezt azonban nem lehet gyártási költségként elszámolni.
A premierre még várni kell 2024 tavaszáig, azaz az 1848-as forradalom 176. évfordulójáig. (Korábban a bemutatót 2023-ra, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára tervezték, de a film utómunkái el fognak tartani a jövő év szeptemberéig.) A film rendezője Lóth Balázs. | A magyar állam 22 milliárd forintot ad két szuperprodukcióra | Még javában készülnek a valaha volt legdrágább magyar filmek: a Hunyadi tévésorozat és a Most vagy soha! Petőfi-film. A Nemzeti Filmiroda nyilvántartásából kiderül, hogy a Hunyadihoz a magyar állam 15,7 milliárd forint, a Petőfihez 6,8 milliárd forint közvetlen és közvetett támogatást biztosít, az eddig közzétett adatok szerint. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/most-vagy-soha-petofi-film-hunyadi-sorozat-nfi-filmiroda-allami-tamogatas.763121.html | 2022-11-12 17:22:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Újabb kapacitásokat épít ki, az élelmiszergyártás után a szigetelőanyag-gyártásban Mészáros Lőrinc egy új cég felvásárlásával. A projekt milliárdos támogatást kapott és a kormány kiemelt jelentőségűnek nyilvánította.
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő – tőzsdén kívüli – vagyonkezeleő, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. tavaly december elején egyedüli tulajdonosa lett a szerencsi, de korábban debreceni székhelyű PIMCO Kft.-nek. A mára 153 milliós jegyzett tőkével rendelkező céget 2011-ben alapították, azóta jelentős érdemi tevékenységet nem végez a beszámolók alapján – írja az Mfor.
A PIMCO azonban nem emiatt a legérdekesebb. A társaság az évek óta húzódó, Szerencsre tervezett üveggyapotgyár beruházásával összefüggésben 2017. május 23-án kapott érvényes környezethasználati engedélyt 2022. május 31-ig az illetékes megyei környezetvédelmi hatóságtól.
A hatóság oldalán elérhető engedélyeztetési dokumentáció szerint évi 13-14 ezer tonnás kapacitással működne a gyár, és 100 fő foglalkoztatását biztosítaná. A tervezett létesítmény önkormányzati területen valósulna meg, a 6,4 hektáros ingatlanra a bérleti szerződést is megkötötte a PIMCO, azt ugyanis csatolták az engedélyeztetési eljáráshoz benyújtott dokumentációhoz. Dátum hiányában azt nem tudni, hogy mikor írták alá a felek a szerződést, viszont a bérleti díj fizetése 2017.02.01-től volt esedékes, és 2030 szeptemberéig szól. Mértéke 225 forint/m2/év, ami megközelítőleg 14,4 millió forintos költséget eredményezett az ingatlan esetében. Magát a gyárat közel 9000, a raktár épületet pedig 4000 m2-esre tervezték.
Az engedélyeztetési eljárást nagyon hamar, mindössze 42 nap alatt lefolytatta a hatóság. A gyorsaság nem meglepő, hiszen 2016 év végén
a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a bruházást, ami a hatósági ügyek felgyorsítását is eredményezi.
A kormány azonban nemcsak ilyen formában támogatta a beruházást, hiszen a Szerencsi Hírek 2017 májusi számában megjelent tudósítás szerint a Nemzeti Befektetési Ügynökség 2016 szeptemberében
4 milliárd forintos támogatásban részesítette a projektet.
Az engedélyeztetési dokumentációban foglaltak szerint a PIMCO – vagyis most már Mészáros – ezzel a beruházással egy teljesen új piaci szereplőként kívánt megjelenni a hazai és az európai szigetelőanyag gyártó ipar szegmensében is. Az üzem beindításával és a piacra lépéssel az “első hazai gyártóként fog működni az Európai Unió területén” – idézi az Mfor a dokumentumot.
Nem ez Mészáros első zöldmezős beruházása, beszállt már egy búzakeményítő-gyárba (Viresol) és egy izocukorgyárba is (Kall Ingradients), ezek jelentős üzletrészét apportálta amúgy az Opus Global nevű tőzsdei cégébe, cserébe Opus-részvényeket kapott – többek között ez a tranzakció is hozzásegítette ahhoz, hogy Magyaroszág leggazdagabb embere lett.
Magyarország 50 leggazdagabb embere – már nem Csányi az első
Ezzel a tőzsdei terjeszkedés mellett folytatódik a Mészáros Csoport másik nagy projektje: jelentős kapacitásokat építenek ki különböző szektorokokban, most már az iparban is, melyekben közös, hogy engedélyeztetésük elé az állam nem gördít akadályt és jelentős támogatást kapnak (esetleg állami bankok hitelezik meg).
Címlapról ajánljuk | Milliárdos támogatással kitömött, újabb céget vett Mészáros Lőrinc | A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő – tőzsdén kívüli – vagyonkezeleő, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. tavaly december elején egyedüli tulajdonosa lett a szerencsi, de korábban debreceni székhelyű PIMCO Kft.-nek. A mára 153 milliós jegyzett tőkével rendelkező céget 2011-ben alapították, azóta jelentős érdemi tevékenységet nem végez a beszámolók alapján – írja az Mfor. | null | 1 | https://forbes.hu/uzlet/milliardos-tamogatassal-kitomott-ujabb-ceget-vett-meszaros-lorinc/ | 2019-01-04 17:25:00 | true | null | null | Forbes |
A szerencsi üveggyapotgyárral kampányolt másfél hete a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. választókerület fideszes jelöltje Koncz Zsófia. A mai napig nem tisztázott luxusjachtozásáról elhíresült külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter támogatásával ígért a helyieknek 120, illetve 160 új munkahelyet.
A sokadjára megígért beruházás a miskolci Pimco Kft. nevéhez fűződik. A vállalkozás – akkori tulajdonosa révén – 2018. október közepén megszerezte az Üveggyapotgyár Üzleti Dokumentáció és Megvalósíthatósági Tanulmány nevű dokumentumot. Ezt követően a Pimcót szinte azonnal (2018. december) megvásárolta Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., ám a gyár csak nem akart kinőni a földből. A Pimco idén nyáron újabb tulajdonosváltáson ment keresztül:
megvásárolta az Orbán György többségi, 70 százalékos tulajdonába tartozó OLP-TECH Kft.
Érdekesség, hogy a június 26-i ügyletet a Mészáros-féle Talentis Group részéről a vezérigazgató, Konczné Kondás Tünde szignózta, aki a két héttel később tragikus hirtelenséggel (közlekedési baleset) elhunyt fideszes Koncz Ferenc felesége. A szeptember közepi kampányeseményen már Szijjártó és Koncz Orbán György tulajdonossal parolázott, és a videó tanúsága szerint Orbánnal ültek le – többek közt egy jó vágókép erejéig – tárgyalni is.
Orbán György igazi helyi „nagykutya”, az üzletember a 2000-es évek közepén már vállalkozott. A cégnyilvántartás adatai szerint több tucat cégből álló cégbirodalom fűződik a nevéhez, ám közülük számos már megszűnt, felszámolás vagy kényszertörlés alá került.
Egyik cége az ENH EURO-NORP HARCON Zrt. volt, melyben ő maga 28 százalékos részesedéssel rendelkezett, egyben az ügyvezetői tisztséget is ellátta. A cégben felbukkannak olyan személyek is, melyekkel Orbán rendszeres üzleti kapcsolatban áll, így az üveggyapotgyárat felépíteni szándékozó cég tulajdonosaként már megismert OLP-TECH-ben is üzlettársaként szerepelt egy azóta is cégvezetéstől eltiltott személy, bizonyos Horti András. Az ENH EURO-NORP HARCON Zrt.-t azóta már felszámolták, a hitelezői igényeket azonban nem tudták kielégíteni. Olyannyira, hogy
Koncz és Szijjártó barátjának a cége egész a felszámolás végéig szerepelt a NAV 180 napon túl több mint 100 millió forint adóhátralékkal tartozók listáján.
E cégnek legnagyobb tulajdonosa volt a HARCON Építő és Szerelő Zrt., melyben Orbán György felügyelő bizottsági tag volt. A felügyelő bizottság feladata pedig a vállalkozás törvényes működésének felügyelete – lett volna!
Merthogy a cég, melynek Orbán György ugyan nem, de üzlettársai közül többek közt a már említett, cégvezetéstől eltiltott Horti is tulajdonosa volt,
egy, a magyar államnak 27 milliárd forintos kárt okozó üzlet kulcsszereplője.
A moszkvai fantompláza néven elhíresült eset, melyet 2012-ben a Magyar Nemzet robbantott ki, 2008-ra nyúlik vissza. Az eredeti cikk már nem elérhető, de például ezen a linken még teljes egészében olvasható. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata azt állapította meg, hogy a botrányos ügyletben az Eximbank egy kazah kereskedelmi bankon keresztül nyújtott 124,2 millió euró (37 milliárd forint) hitelt egy luxemburgi vállalkozásnak egy moszkvai bevásárlóközponthoz. A hitelből végül 81,2 millió eurót (24,2 milliárd forint) folyósítottak. A luxemburgi cég, a Samuel Finance S. á. r. l.
az Orbán György-féle Harcon Zrt.-t bízta meg mint fővállalkozót (és utalta át neki a pénzt), aki alvállalkozójához, egy Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore céghez, a Gamematch Ltd.-hez utalta tovább a tízmilliárdokat.
Az offshore cég „természetesen” szőrén-szálán eltűnt, a kazah bank csődöt jelentett, így az Eximbank hitelét az azt biztosító, állami tulajdonú Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-nek (Mehib) kellett kifizetnie. A kár értéke 27 milliárd forint.
A fantomplázára adott hitelből sem a luxemburgi, sem az offshore vállalkozás, sem Koncz és Szijjártó barátjának cége egy kapavágást sem végzett. Az ügy további érdekessége, hogy az Eximbank vezetője akkoriban a Liberálisok nevű mikropárt korábbi prominense, majd főpolgármester-jelöltje, Bodnár Zoltán volt, azaz
Koncz és Szijjártó egy olyan üzletemberrel barátkozik, aki a „libernyák” Eximbank-vezér révén több tízmilliárdos kárt okozott a magyar adófizetőknek.
A Kehi a Nemzeti Nyomozó Irodánál hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás miatt 2012 nyarán tett feljelentést. Lapunk érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata azt közölte, a nyomozás továbbra is folyamatban van, így annak részleteiről bővebb tájékoztatást nem áll módjukban adni.
Az üveggyapotgyár dokumentációja tehát két éve a beruházó rendelkezésére áll, ennek ellenére még mindig csak zászlók és egy tábla jelzi, hogy ott valami készül. Csak remélhetjük, hogy nem egy fantomgyár újabb milliárdos károkkal. | 27 milliárdos kárt okozó cég prominensével pózol a fideszes jelölt és a luxusjachtos miniszter | A szerencsi üveggyapotgyárral kampányolt másfél hete a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. választókerület fideszes jelöltje Koncz Zsófia. A mai napig nem tisztázott luxusjachtozásáról elhíresült külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter támogatásával ígért a helyieknek 120, illetve 160 új munkahelyet. | null | 1 | https://alfahir.hu/2020/09/23/koncz_zsofia_szijjarto_peter_szerencs_uveggyapotgyar_csalas_hutlen_kezeles_korrupcio | 2020-09-23 17:28:00 | true | null | null | alfahir.hu |
A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek és az arra adott általános - munkahelyek teremtésére irányuló - kormányzati reakció hívta életre a Külpiaci növekedési támogatási programot 70 milliárd forintos keretösszeggel. Az elmúlt napokban újabb két nyertes vállalkozás vehette át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől a támogatói oklevelet, melyről a tárca szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény formájában beszámolt.
Az elmúlt néhány, pályázati eredményről szóló közleményekben azonban feltűnt némi furcsaság. Ezekben úgy fogalmaztak, hogy a 70 milliárd forintos keretösszegű programban már 33 cég nyert el támogatást, melyek összesen 99 milliárd forint értékben fognak külföldi beruházást végrehajtani, ezekhez 51 milliárd forintnyi támogatást adott az állam. Viszont egy március 2-i - tehát bő két héttel ezelőtti - hír szerint 34 cég 104 milliárd forint összértékű beruházását támogatta az állam, összesen 54 milliárd forinttal. Vagyis pár hét leforgása alatt egy nyertes pályázó eltűnt a felsorolásból, ezért a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM) fordultunk, hogy segítsenek feloldani ezt a furcsa ellentmondást. A tárca sajtóosztályának válaszából kiderült: valaki a győztes pályázata ellenére visszalépett és nem él a lehetőséggel.
"A Külpiaci Növekedési Támogatás keretében a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. mindezidáig 34 projekt közel 54 milliárd forintnyi támogatásáról döntött, azonban egy vállalkozás saját döntése miatt nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel. Ebből kifolyólag a támogatott vállalkozások száma 33-ra, míg a támogatás összege 51 milliárd forintra csökkent" - tájékoztatták lapunkat.
Ráadásul elnézve az eddig napvilágra került nyertes pályázatokat és beruházásokat, kiemelkedő összegű támogatásról mondott le egy meg nem nevezett társaság, mivel ez az egyetlen visszalépő 3 milliárd forintnyi támogatást szabadított fel döntésével. Márpedig - bár voltak már milliárdos nagyságrendben elnyert támogatások - ilyen mértékű állami dotációról még nem érkezett hír. Igaz, ez nem kizáró tényező, hiszen a 33 támogatott cégnek mindössze a harmada, 11 ismert. Éppen ezért szerettük volt kikérni a többi érintett cég nevét és az elnyert támogatási összegeket is, ám azokat nem kaptuk meg.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kérésünkre ugyanis azt közölte, hogy
"a támogatott cégek listája, valamint a támogatások összege a felhívás keretében beérkezett összes pályázat értékelését követően, egyidejűleg kerül közzétételre a HEPA honlapján. A pályázatok elbírálása két szakaszban történik, így a közzétételre a későbbiekben kerül sor".
Már most is sok a NER-közeli cég
Ennek ellenére a Külgazdasági és Külügyminisztérium néhány támogatói okirat átadásáról közleményben számol be, melyek segítségével 11 nyertes vállalkozás kiléte ismerté vált. Cikkünk írásáig nyilvánosságra került nyerteseket az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze.
Az utóbbi három cég összesen 7,3 milliárd forint értékű beruházást fog végrehajtani, melyhez 3,65 milliárd forint támogatást nyertek el összesen - részletesen csak ennyi derült ki eddig a támogatási összegekről és az állam által felkarolt projektek értékéről.
Bár első ránézésre talán úgy tűnik, hogy kevésbé ismert vállalatokról van szó, valójában több, NER-közeli, jól prosperáló társaság szerepel a listán. De nézzük sorban!
Érdekesen időzített tulajdonosváltások, új tevékenységek felvétele
Nyert cég Leisztinger Tamás közeléből
Legutóbb a KKM a Pellet Produkt részére történő okiratátadásról számolt be közlemény formájában. A soproni székhelyű társaság a horvátországi Verőcén tervez egy 5 milliárd forintos beruházást, melyhez 2,3 milliárdos támogatást ad az állam. A közel 119 millió forintos jegyzett tőkével rendelkező társaság bő egy évvel ezelőtt, 2020 januárjában került új többségi tulajdonoshoz, az ECM Invest Vagyonkezelő Zrt.-hez, mellette kisebbségi részesedése van a helyi illetőségű Deák Leventének, valamint a petőházi Clean Energy Kft.-nek. A többségi tulajdonos ECM Invest sem túl régi, tavaly szeptemberben került új gazdához, Nagy Anikó Ásziához, aki Leisztinger Józsefnétől (Leisztinger Tamás édesanyjától) vásárolta meg a vagyonkezeléssel foglalkozó társaságot.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Nagy Anikó Ászia és az ECM Invest megjelenésével a Pellet Produkt Kft.-ben ne maradt volna Leisztenger Tamás köréhez közeli résztulajdonos. A kisebbségi részesedéssel bíró Clean Energy Kft. Kaszab István és Sántha Gergely cége, utóbbi személy pedig több Leisztiger-érdekeltségben is vezető pozíciót tölt és töltött be, többek között a diósgyőri focicsapat mögött álló cég ügyvezetője is. A csapat ugyan már Szíjj László és Mészáros Lőrinc közelébe került, Sántha Gergely pozíciójában maradt.
Az állam Tasnádi László érdekeltségét is támogatja
A győri Metal Shredder Kft. tulajdonosi körében is feltűnik egy ismert név, mégpedig Tasnádi Lászlóé, aki Pintér Sándor belügyminiszter egykori államtitkára és a Civil Biztonsági Zrt.-n keresztül üzlettársa is volt. Tasnádi László egyébként nem túl rég "fedezte fel" magának ezt a társaságot és az elnyert állami támogatásból kiindulva a jelek szerint jó időzítéssel szállt be az üzletbe.
Az addigi egyedüli tulajdonos, Török László tavaly augusztus közepén adott el 10-10 százalékos tulajdonrészt a cégből; az egyik Tasnádi Lászlóhoz került, a másik 10 százalékos hányadot Hetényi László szerezte meg. A nem veszélyes hulladék kezelésével, ártalmatlanításával fő tevékenységként foglalkozó cég legutóbbi beszámolója szerint az egymilliárd forintos árbevételből 56 milliós tiszta profitot termelt.
Helyi nagyvállalkozó Bulgáriában terjeszkedne
Kalandos hátteret tudhat magáénak a miskolci székhelyű OLP-Tech Kft. is, melynek két tulajdonosa van: a többségi részesedéssel rendelkező Orbán György, valamint Luka Lajos. A fő tevékenységként fémszerkezet gyártásával foglalkozó cég 3 milliárd forintos bevételből 2019-ben 123 milliós nyereséget könyvelt el, és a jelek szerint nemcsak külföldön fogna nagy projektbe, de idehaza is. 2020 júniusában ugyanis megvette a PIMCO Kft.-t a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Kft.-től. A PIMCO azért említésre méltó cég, mert - mint arról lapunk is beszámolt - a társaság az évek óta húzódó, Szerencsre tervezett üveggyapot-gyár beruházásával összefüggésben 2017. május 23-án kapott érvényes környezethasználati engedélyt 2022. május 31-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától.
Amellett, hogy az évek óta húzódó projektet 2016 végén a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette, még azt megelőzően, 2016 szeptemberében a Nemzeti Befektetési Ügynökség 4 milliárd forintos támogatásban is részesítette.
Tavaly szeptemberben a PIMCO üveggyapot-gyár beruházás révén Orbán György jó politikusi kapcsolatokra is szert tehetett, mivel az akkori időközi választáson induló Koncz Zsófia - ma már országgyűlési képviselő - a Facebook-oldalán megosztott bejegyzése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter társaságában egyeztetett a gyárról, erről kép is készült.
No, eme kis kitérő után térjünk vissza az OLP-Tech Kft.-hez, mely a most elnyert állami támogatás segítségével naperőmű építésével terjeszkedne Bulgáriában. Mint említettük, a többségi tulajdonos Orbán György, akinek neve egy, az adófizetőknek 27 milliárd forintos kárt okozó céggel kapcsolatban is felmerült korábban.
A Magyar Nemzet korábbi - ma már nem elérhető, de ezen a linken olvasható - cikke szerint hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás miatt tett feljelentést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal egy szövevényes ügyben, amelyben az állami Eximbank Zrt. korábbi vezetése egy moszkvai bevásárlóközpont fantomépítkezését támogatta. Úgy juttatott csaknem 124,2 millió eurós hitelhez egy offshore vállalkozást és a magyar Harcon Zrt.-t, hogy azok egy kapavágást sem ejtettek az építkezésen, s egy fillér önrészt sem vállaltak. Orbán György pedig a cégpapírok szerint a Harcon Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt 2000 és 2018 között.
A topolyai focicsapat tulajdonosának terve is elnyerte az állam tetszését
A 2021. február 17-én bejelentett nyolc támogatott cég egyike volt a Sat-Trakt Kft. is, a budapesti székhelyű, fő tevékenységként elektronikus, híradás-technikai berendezés, és alkatrész nagykereskedelmével foglalkozó cég most Szabadkán építene sörfőzdét (a cég egyébként tavaly augusztusban vette fel tevénykeségi körébe a sörfőzést). A cég tulajdonosa Zsemberi János, akinek neve onnan lehet ismerős, hogy ő a topolyai focicsapat tulajdonosa is, és Szerbia 100 leggazdagabb embere között szokás emlegetni. A topolyai fociakadémia 2016-tól kezdődően négy körben csaknem 8,5 milliárd forintot kapott a határon túli fociakadémiák támogatási keretéből. Az addig a szerb harmadosztályban játszó topolyai focicsapat feljutott az első ligába, ahol a negyedik helyet szerezte meg magának, így jogot szerzett az Európa Ligában történő indulásra is.
A Sat-Traktnak egyébként nem ez az első állami támogatása, amelyben részesült. Mint arra a 24.hu cikke kitért, nem egészen két évvel ezelőtt bő 750 millió forint támogatást folyósítottak a Prosperati Alapítványon keresztül a cégnek, melynek segítségével kábeltelevíziós, internetes és telefonos hálózatot épített ki.
Miniszterből lett üzletember is nyert a pályázaton
A Sat-Trakttal, az OLP-Tech Kft.-vel egy közleményben számolt be a külügyminisztérium az MPP Zrt. nyertes pályázatáról is. A fő tevékenységként adatfeldolgozással és web-hoszting szolgáltatással foglalkozó cég a beszámoló szerint Szingapúrban építene fintech-központot, melyet támogatásra érdemesnek ítéltek meg. Az MPP Zrt. egyedüli részvényese a Cellum Global Innovációs és Szolgáltató Zrt.. Utóbbi társaság részvényesei között az OTP Kockázati Tőkealapja mellett - saját tulajdonú részvényesként - az MPP Magyarország Zrt. és a Cellum Global Invest Vagyonkezelő Zrt. is szerepel.
A nyertes MPP Zrt. vezérigazgatója a Gyurcsány-kormány gazdasági és közlekedési minisztere, Kóka János, de egy korábbi cégpapír alapján a Rumed 2000 Kft. cégén keresztül a Cellum Global Invest Vagyonkezelő Zrt.-ben is részvényes.
Rákészültek?
Tulajdonosi hátterét illetően első ránézésre ugyan nem fedezhetők fel NER-közeli kapcsolódási pontok, keresgélésünk során a Geospeciál Kft.-vel összefüggésben is találtunk említésre érdemes fejleményt.
A cég "Ausztriában hajt végre beruházást, egy alpesi hotelt vásárol, azt bővíti ki és teszi a szolgáltatásait alkalmassá arra, hogy a koronavírus-járványt követően nagy létszámban fogadjon vendégeket" - szólt a Külgazdasági és Külügyminisztérium februári közleménye.
A Geospeciál Kft. azonban a mostani projektjével mintha profilváltást hajtana végre. Egészen 2020 szeptember végéig ugyanis főként az építőiparban, azonban belül is
az út- és autópályaépítés területén tevékenykedett, legalábbis a fő tevékenysége szerint. 2020. szeptember 29-től kezdve ezt utazásszervezésre cserélte, emellett a tevékenységi körébe felvette a szállodai szolgáltatást és az egyéb foglalást.
Az, hogy egy teljesen új terület felé nyit a Geospeciál Kft., érthetővé válik, ha ránézünk a cég beszámolóira. Míg 2015-ben még 1,2 milliárd forintot meghaladó árbevételre tudtak szert tenni, addig 2017-ben ez már "csak" 630 millió forint volt, 2019-ben pedig csupán 66 millió forint folyt be a cég kasszájára. Igaz, ennek ellenére sikerült 123 milliós profitot kimutatni, de ez csak az egyéb bevételeknek (pályázati támogatás, tárgyi eszköz bevétele) köszönhető. Az ezt megelőző években 120 milliós, 180 milliós veszteségeket és néhány millió forintos profitot könyvelt el a társaság.
Összefoglalva a cégkivonatok alapján az látszik, hogy sok nyertes pályázó esetében tavaly nyárra, kora őszre esett egy-egy tulajdonosváltás, új tulajdonos felbukkanása, vagy épp új tevékenységi kör felvételét időzítették erre az időszakra. Bár az összes nyertes cég megismerésére még várnunk kell, az eddig nyilvánosságra hozott nyertesek sorra nagy múlttal és NER-közeli kapcsolódási pontokkal rendelkező vállalatok, akik az újabb projektek és a külpiaci terjeszkedés révén tovább tudják növelni a gazdasági érdekeltségeik stabilitását. A 33 eddig nyertes vállalkozásból 11 neve ismert, ebből 5 esetben beazonosítható valamilyen kapcsolódási pont a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez, annak prominens tagjához. | Sorra nyernek NER-közeli cégek pénzt az államtól külpiaci terjeszkedésre | Összefoglalva a cégkivonatok alapján az látszik, hogy sok nyertes pályázó esetében tavaly nyárra, kora őszre esett egy-egy tulajdonosváltás, új tulajdonos felbukkanása, vagy épp új tevékenységi kör felvételét időzítették erre az időszakra. Bár az összes nyertes cég megismerésére még várnunk kell, az eddig nyilvánosságra hozott nyertesek sorra nagy múlttal és NER-közeli kapcsolódási pontokkal rendelkező vállalatok, akik az újabb projektek és a külpiaci terjeszkedés révén tovább tudják növelni a gazdasági érdekeltségeik stabilitását. A 33 eddig nyertes vállalkozásból 11 neve ismert, ebből 5 esetben beazonosítható valamilyen kapcsolódási pont a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez, annak prominens tagjához. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ner-kozeli-cegek-sora-nyer-allami-penzt-kulpiaci-terjeszkedesre.html | 2021-03-31 17:40:00 | true | null | null | mfor.hu |
Felfüggesztette a magyar OLP-TECH Szerelőipari és Szolgáltató Kft. tevékenységét a dél-franciaországi Aquitaine prefektusa, mert 31 magyar munkavállalóját elfogadhatatlan feltételekkel foglalkoztatta a Bordeaux városától 20 kilométerre északra található Arsac napelem parkjának kivitelezésén – adta hírül szerdán honlapján a Le Figaro című napilap.
A pénteki döntést a francia munkafelügyelet ellenőrzése előzte meg, amelynek során kiderült, hogy a napelem-telep teresztenyei alvállalkozója a dolgozóinak napi hivatalosan nyolc órás munkáért óránként 2,22 eurót fizetett, de a magyarok valójában napi 11 és fél órát dolgoztak a hét hat napján. (Franciaországban a minimál órabér bruttó 9,53 euró).
Ez az első alkalom, hogy alkalmazták azt a törvény, amelyet a külföldi cégek által alkalmazott kiküldött munkavállalók kihasználásának megakadályozása érdekében júliusban fogadott el a francia parlament.
Gilles Savary, a törvényt beterjesztő szocialista képviselő üdvözölte a prefektúra döntését. “Ez azt jelenti, hogy a törvény könnyen és gyorsan alkalmazható. Ebben a konkrét esetben a munkavállalókat bejelentették, de agyondolgoztatták őket” – mondta a lapnak a politikus.
Jean-Gérard Dubo, Arsac polgármestere a France3 közszolgálati televízióban elmondta: “Több, mint csalódott vagyok. Mindenre számítottunk egy ilyen jelentős projekt kapcsán, csak arra nem, hogy a dolgozókkal így bánnak”.
A prefektúra közleménye szerint a november 19-i ellenőrzésen, amelyen a munkafelügyelet mellett a csendőrség és a társadalombiztosítási hatóság is jelen volt, “megállapították, hogy az alvállalkozó, a magyar OLP-TECH 31 dolgozót, vagyis az összes munkavállalóját, a munka törvénykönyvének nem megfelelő körülmények között alkalmazott, napi 8 órás alapnak megfelelő jövedelmet fizetve egy valójában 11 és fél órás munkavégzésért, heti 6 napon, óránként 2,22 eurós bérért. Ez a helyzet súlyosan sérti magukat a munkavállalókat, a tisztességes versenyt és az állami költségvetést” – idézte a prefektúra indoklását a Le Figaro.
Michel Delpuech prefektus “a tények súlyossága és az érintett dolgozók aránya miatt az OLP-TECH Kft. tevékenységét ezen a telepen három hónapra felfüggesztette”. A prefektúra az ügyészségen is bejelentést tett a szabálysértések miatt, és kérte a megfelelő vizsgálatok lefolytatását.
A 160 hektáros napelem park fő kivitelezője a francia Solaire Direct. A munkálatok júliusban kezdődtek, a parkot 2015 januárban tervezték átadni. | A hatóság felfüggesztette a cég tevékenységét, mert kevés bért fizetett | Felfüggesztette a magyar OLP-TECH Szerelőipari és Szolgáltató Kft. tevékenységét a dél-franciaországi Aquitaine prefektusa, mert 31 magyar munkavállalóját elfogadhatatlan feltételekkel foglalkoztatta a Bordeaux városától 20 kilométerre északra található Arsac napelem parkjának kivitelezésén – adta hírül szerdán honlapján a Le Figaro című napilap. | null | 1 | https://pestisracok.hu/hatosag-felfuggesztette-ceg-tevekenyseget-mert-keves-bert-fizetett/ | 2014-11-26 17:46:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Azon lehet vitatkozni, hogy hol milyen kórházi osztályokat érdemes fenntartani, az viszont nem optimális, ha kiszámíthatatlanul működik a rendszer, és az emberek bingózhatnak, hogy hétvégi páratlan napokon vajon milyen messze lesz a legközelebbi szülészet, vagy hol lesznek képesek ellátni a gyereküket. Rendszeresen frissülő ábráinkkal áttekintheti az eddig megismerhető kórházi leállásokat.
A már a Covid előtt is toldott-foldott megoldásokkal összetákolt magyar egészségügy a járvány alatt komolyan megroppant, aminek erős jele volt például, hogy magasra ugrottak a halálozási arányok. Számos kórházban az intenzívre kerülők több mint fele nem jött ki élve.
Ez még úgy is drámai arány, hogy a kormány a járvány szabályozásakor politikai szempontjait általában fontosabbnak tartotta az egészségügyi érveknél, ami fokozta a rendszer túlterhelését. Mindehhez az összes többi ellátás is sokkal durvábban leállt, mint bárhol máshol az unióban.
Ehhez kapcsolódik: Előre meg lehetett jósolni, hogy őrületesen súlyosbodni fog a járvány, ha nem lép a kormány.
A járvány lecsengésével viszont rögtön arra lehettek figyelmesek a betegek, hogy rohamosan kezdtek működésképtelenné válni különböző kórházi osztályok szerte az országban. Idén már több száz ilyen bejelentés érkezett, különösen a szülészetek, de például stroke-, belgyógyászati és kardiológiai osztályok, urológiák vagy a különböző gyerekellátások is egyre-másra elkezdtek leállni.
Az egészségügy nagy és különösen bonyolult rendszer, valószínűleg nincs ember a világon, aki az egészet egyszerre átlátná: másféle tudás kell a mentőszolgálat kialakításához, mint a rehabilitációs ellátások, a gyógyszerár-támogatások vagy mondjuk az egynapos aranyérműtétek megszervezéséhez.
Eközben a folyamatok több szinten is összefügghetnek, és ha valamelyik rész sokkal gyengébben működik, mint a többi, akkor az az összes többi eredményeit is leronthatja.
A kórházak csak egy szeletét jelentik a magyar egészségügynek, de azért különösen érdekesek, mert a hazai rendszer szélsőségesen kórházcentrikus, ide csoportosítják az erőforrásokat.
Témába vág: Nézze meg, honnan hiányoznak a háziorvosok!
Ez egészségügyileg és anyagilag sem hatékony felállás, mindenesetre olyan eredményekkel jár, hogy az EU-ban a magyarok töltik a legtöbb időt kórházi fekvőbetegként.
Épp ezért ha a kórházi közellátás rendszere is elkezd összeroskadni, akkor a betegeknek már nincs nagyon hová továbbmenniük, pontosabban a gazdagabbak elkezdhetnek messzebbre utazni, vagy magánellátásért fizetni.
Utóbbi egyik fő problémája, hogy az elsöprő többség nem fog tudni rászánni néhány millió forintot egy komolyabb beavatkozásra. Emellett nincs is elég gazdag ember Magyarországon ahhoz, hogy a magánszolgáltatóknak megérje minden fontos területet lefedniük. Ezt a folyamatot a legnyilvánvalóbban a várólisták hosszának jelentős növekedésével tapasztalhatták meg a betegek.
Témába vág: „Mielőbbi műtétre van szüksége. Két év múlva szeptember 7-én reggel 8-ra van is egy időpontunk”
Főleg a képzett ápolók hiányoznak
Az állami nyilvántartásban igen változatos okokat adnak meg a kórházigazgatók osztályuk leállására, vagy akár meg sem indokolják. A Szabad Európa által megkérdezett orvosok szerint azonban az esetek elsöprő többségében
egyszerűen nincs elég szakképzett ember az osztályokra,
bármi is a hivatalos indok. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára, Svéd Tamás is a létszámhiányt erősítette meg lapunknak.
Orvosokból is több száz hiányzott tartósan az elmúlt időszakban. A hiányzó orvosok eloszlása pedig nem egyenletesen érinti a különböző szakterületeket.
„A bezárások, szünetelt működések indokai változatosak: CT-karbantartás, műtőfelújítás, klíma- vagy liftszerelés, átszervezés, költözés zajlik. Ezek egy része természetesen valós tevékenység, igen jelentős része azonban fedősztori. Egy budapesti gyermekkórházi osztályt egész nyáron festenek, de már most szóltak, hogy várhatóan csak novemberre készülnek el. A helyettük dolgozó szomszédos kórházak maliciózus dolgozói szerint minden bizonnyal freskók készülnek sima meszelés helyett, valószínűleg a plafon mellett a falakra is. Amikor pedig a feladatot átvevő kórházak vezetői megkísérelték az így felszabaduló személyzetet erre az időre kölcsönkérni, nemleges választ kaptak” – írt le egy példát még augusztusban.
Mára a legtöbb ellátási terület jól együttműködő, szakképzett csapatok munkáját kívánja meg, ami azt jelenti, hogy elég néhány speciális tudású embernek kiesnie egy osztály munkájából, az egész ellátás leállhat.
Képzett ápolókból már a járvány előtt is súlyos volt a hiány az országban. Ehhez jött még, hogy az orvosok közelmúltbeli béremelését nem követte a szakdolgozóknál hasonló ajánlat, emiatt is kritikus a hiány a kórházakban belőlük.
Jelenleg bruttó 330 ezer forint (ennek nettója 220 ezer forint) a leggyakoribb, E kategóriába tartozó ápoló besorolási illetménye – magyarázta interjúnkban nemrég Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
Ehhez kapcsolódóan: Az ápolók miért vállaljanak nagyobb felelősséget, ha azzal még kevesebbet is keresnek?
A szakdolgozók lehetséges béremeléséről egyébként jelenleg is zajlik az alkudozás.
Több ok miatt nincs ember
Nem kizárólag pénz miatt van kevés képzett ápoló mára az állami egészségügyben. A MOK szerint például sokan „el nem ítélhető és fájdalmas módon”
egyszerűen megbetegedtek és meghaltak a járvány alatt.
Másokat a kiszámíthatóbb pályát és emberibb körülményeket biztosító magánegészségügy csábított el, kiléptek a járvány alatti túlterhelés miatt, vagy az új szolgálati jogviszony jelentette kiszolgáltatottság volt az utolsó csepp a pohárban, és kiléptek az oltásellenesekkel együtt.
Sokaknak a kata adónem szigorítása tette értelmetlenné az állami egészségügyi munkát, anélkül ugyanis sok kórház nem tud nekik azonos szintű nettó bért adni.
Megint másoknak a hálapénz betiltásával akár a felére-harmadára eshetett a jövedelmük ugyanannyi vagy a kilépők miatt még több munkára vetítve.
Eközben a kórházak folyamatosan halmozódó adósságai is megmaradtak, ami miatt talán nem minden szállító töri magát agyon azon, hogy gyorsan pótolja az elromlott eszközöket, és még több pénze álljon bizonytalan állami tartozásként.
Emellett ha egy osztály le is áll, politikai okokból nem szeretik bezárni. A lakosság ugyanis jellemzően gondolkodás nélkül felháborodik, ha ráeszmél, hogy megszüntették a kis környékbeli kórházat, attól függetlenül, hogy mennyire jól működött az intézmény, vagy hány beteget látott el. De már az is óriási mélyütés egy helyi politikusnak, ha egy ismertebb kórházi osztályt zárnának be.
Mindez azt eredményezi, hogy működésképtelen helyek hivatalosan csak ideiglenesen állnak le, és nem engedik el ezen osztályok dolgozóit, legfeljebb kórházon belül nem a szaktudásuknak megfelelő helyre teszik őket, vagy a hébe-hóba működő osztályért vagy a semmiért fizetik őket, holott máshol égető szükség lenne rájuk.
Az emberhiány egyébként sokkal inkább érinti kizárólag az állami fenntartású és a kisebb intézményeket azokhoz képest, amelyek például egyházi kézben vannak, vagy más érdemi finanszírozáshoz is hozzá tudnak jutni.
Adatok
A nem működő kórházi osztályokról a Nemzeti Népegészségügyi Központ különböző beszkennelt pdf-ek rendszertelen nyilvánosságra hozatalával tájékoztatja az embereket egyik aloldalán. A kórházigazgatók ezekben sem mindig adnak meg indoklást a leállásra, gyakran pedig olyan általánosságokat fogalmaznak meg indoknak, mint mondjuk a „minimumfeltételek hiánya”. Az újrainduló kórházi osztályokról sem feltétlenül tesznek ki tájékoztatást, volt olyan kórházi osztály, amely leállása alatt is le tudott állni még egyszer, vagy irreálisan sok ideig tartott az indokláshoz képest a leállás. A cikkben szereplő adatok esetében jobb híján mindenhol elfogadtuk igaznak a leírt állításokat, noha iparági információk alapján ez komolyan alulbecsülheti a leállások időtartamát és a létszámhiány miatti leállások mértékét.
Valamilyen átszervezés tervben van
Az egészségügy és különösen a kórházi rendszer átalakítása jelenleg napirenden van a kormányzati döntéshozóknál, pontosabban a Belügyminisztériumnál is.
Az állami tervekről nagy vonalakban lehet eddig csak tudni, többek között például elvennék az önkormányzati szakrendelőket, illetve megyénként egy valódi kórház maradna, jogilag minden egyéb városi kórház a központi, megyei irányító intézmény alá tartozna.
Az átalakításról megindult a szakmai vita, de a belügy egyelőre, úgy tűnik, nem kívánja figyelembe venni a szakmai szervezetek bírálatait. Minderről bővebben alább olvashat. | Nézze meg, hol milyen kórházi osztályok álltak le idén! | Azon lehet vitatkozni, hogy hol milyen kórházi osztályokat érdemes fenntartani, az viszont nem optimális, ha kiszámíthatatlanul működik a rendszer, és az emberek bingózhatnak, hogy hétvégi páratlan napokon vajon milyen messze lesz a legközelebbi szülészet, vagy hol lesznek képesek ellátni a gyereküket. Rendszeresen frissülő ábráinkkal áttekintheti az eddig megismerhető kórházi leállásokat. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/korhazi-osztalyok-leallas/32154334.html | 2022-12-06 12:17:02 | true | null | null | Szabad Európa |
Érti vajon a kommunistázó Lázár János, hogy amikor Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz továbbítja a kastélytörvényt, akkor azt Orbán Viktor engedélyével teszi? – kérdezi szerzőnk. Vélemény. | Mészáros Lőrinc tágabb környezetéből vásárolt egy befektetési céget a MagNet Bank | Az Arthur Bergmann Alapkezelő megszerzése azt jelzi, hogy a közösségi bank nyit a prémium ügyfelek felé. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202248_magnet_befektetesi_alapkezelo_nyitas_apremium_ugyfelek_fele | 2022-12-02 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2022 december 06., 15:34
comments 9
Őrizetbe vették egy dél-alföldi benzinkút üzemeltetőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói, mert hatósági áras üzemanyaggal csalt, írja az MTI. A NAV beszámolója szerint
a benzinkút napi rendszerességgel, nyitvatartási időn kívül, hatósági áron szolgált ki egy olyan céget, ami nem jogosult a kedvezményes beszerzésre.
A vevő ezerliteres tartályokba tankolt, amit a benzinkutas részletekben papírozott le, mintha rendes személyautó vásárolt volna. Az eladó minden megtöltött tartály után 30 ezer forint kenőpénzt fogadott el. A NAV szerint a benzinkutas több mint 9 ezer liter üzemanyagot adott el így. A kút üzemeltetőjét és egyik vevőjét gyanúsítottként hallgatták ki, majd a kutast őrizetbe vették. A bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalással, vesztegetés elfogadásával és hűtlen kezeléssel gyanúsított férfi akár tíz év szabadságvesztésre is számíthat. | Őrizetbe vették egy alföldi benzinkutast, mert trükközött a hatósági áras üzemanyaggal | Őrizetbe vették egy dél-alföldi benzinkút üzemeltetőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói, mert hatósági áras üzemanyaggal csalt, írja az MTI. A NAV beszámolója szerint a benzinkút napi rendszerességgel, nyitvatartási időn kívül, hatósági áron szolgált ki egy olyan céget, ami nem jogosult a kedvezményes beszerzésre. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/06/orizetbe-vettek-egy-alfoldi-benzinkutast-mert-trukkozott-a-hatosagi-aras-uzemanyaggal | 2022-12-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt nyomoz egy kormánytisztviselő ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.
A hatóság közleménye szerint az egyik megyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztályán dolgozó kormánytisztviselő december 1-jén ellenőrzött egy teherautót, amely csak részben felelt meg a hatósági szabályoknak. Az intézkedés során több, a teherautóhoz és a rakományhoz kapcsolódó szabálytalanság is kiderült, például az, hogy a sofőr jogosítványa lejárt, és nem takarta le a szállítmányt ponyvával. Az pedig már csak adalék, hogy a teherautó műszaki állapota – köztük a féké – nem volt megfelelő.
A megalapozott gyanú szerint a kormánytisztviselő észrevette a hibákat, majd közölte a sofőrrel, hogy több millió forintra büntetheti, de a hibákról nem akar jegyzőkönyvet felvenni. Amikor az ellenőrzött sofőr rákérdezett, hogy mi lehet a megoldás, a tisztviselő csak annyit mondott: „önre bízom”.
A sofőr erre, hogy elkerülje a többmilliós bírságot, átadta a nála lévő százezer forintot a férfinak, aki azonnal eltette, majd további intézkedés nélkül távozott.
A nyomozó ügyészség egy nappal az elkövetés után gyanúsítottként hallgatta ki a negyvenéves férfit, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. | Százezer forintért eltekintett a többmilliós büntetéstől, gyanúsított lett egy kormánytisztviselő | A férfi nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221202_kormanytisztviselo_korrupcio_ugyeszseg | 2022-12-02 14:55:00 | true | null | null | HVG |
A hvg.hu beszámolt arról, hogy az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága elutasított egy ellenzéki javaslatot, amely nyílt közbeszerzést írt volna elő, pedig azt a szintén fideszes vezetésű gazdasági bizottság támogatta.
Így a magyar részvételről végül elfogadott törvénybe a „rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás” került be. Indoklás: a Világkiállításon történő magyar megjelenés kiemelkedően fontos közérdek. Egy csütörtök este közzétett kormányrendelet tovább bővítette a gyorsítás lehetőségét: a közbeszerzési törvénnyel ellentétben akkor is lehet alkalmazni a gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályokat, ha a közbeszerzés becsült értéke az uniós közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja. Csak annyi a kikötés, hogy legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívni, de a hivatkozott törvény még ezt is úgy fogalmazza meg, hogy „ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben ez észszerűen lehetséges, lehetőség szerint” legyen három ajánlattevő.
A projekt irányítója és lebonyolítója az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. lesz. Ez egy állami cég, egy korábbi rendezvényszervezőből idén nyáron alakították át, és a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja a tulajdonosi jogait. | Tovább gyorsítja a kormány az oszakai világkiállítás magyar részvételének közbeszerzéseit | A kormány a háborús veszélyhelyzeti felhatalmazással élve még törvényt is módosított rendelettel, hogy a két és fél év múlva induló rendezvényre gyorsabban menjen a felkészülés. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221202_kormany_oszakai_vilagkiallitas_kozbeszerzesek | 2022-12-02 07:25:00 | true | null | null | HVG |
Pegasus-ügy: a bíróság új eljárásra kötelezte a titkosszolgálatot
A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos.
Új döntést kell hoznia az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) több, az alapos gyanú szerint az elhíresült Pegasus kémszoftverrel megfigyelt személy ügyében arról, hogy a titkosszolgálat tart-e egyáltalán nyilván róluk titkosított információt, illetve abba érintettként betekinthetnek-e. Erről döntött nemrég a bíróság – tudta meg a hvg.hu az egyik érintettől, lapunk korábbi újságírójától.
Dercsényi Dávid – aki akkoriban, évekkel ezelőtt, a terrorizmussal vádolt Hasszán F.-ről írt cikkei miatt kerülhetett célkeresztbe – azt mondta: az AH mindennemű róla szóló adat megismerését megtagadta. Az őt és társait az adatkikérésnél is képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ezt viszont a bíróságon támadta meg, és végül a bíróság megállapította, hogy
nem az eljárási szabályoknak megfelelően hozott a titkosszolgálat elutasító határozatot, így új eljárást kell lefolytatni, vagyis ismét foglalkozni kell az adatok megismerésére vonatkozó kérelemmel.
A tavaly nyáron kirobbant Pegasus-ügyben bizonyítottan vagy valószínűsíthetően megfigyeltként szerepel Dercsényi Dávid mellett több más újságíró, közéleti szereplők, az Orbán-kormány kritikusai, akiket a nemzetközi oknyomozás alapján – ebben magyar részről a Direkt36 vett részt – a gyanú szerint a magyar kormányzat figyelhetett meg az izraeli Pegasus kémszoftverrel.
Pegasus-jelentés: Magyarország az egyik leginkább érintett állam
Az Európai Parlamentben elkészült annak a vizsgálatnak a jelentéstervezete, amely a Pegasus és már kémszoftverek EU-n belüli, jogtalan felhasználásáról készült. A dokumentum egyik főszereplője Magyarország.
Az érintettek egy körét a TASZ civil jogvédő szervezet segíti, és próbálja az összes jogi lehetőséget kimeríteni, hogy minél többet megtudhassanak az érintettek a megfigyelésükről, annak jogszerűségéről és indokairól, valamint a velük kapcsolatban így gyűjtött adatokról – mondta a hvg.hu-nak a Dercsényi Dávid ügyén is dolgozó TASZ-os munkatárs, Remport Ádám.
A jogász szerint a feladat nem könnyű, mert a Pegasus-ügy és az azzal összefüggő gyakorlatilag minden részlet titkosított, vagyis minősített adat. Ezek megismerésére pedig különleges szabályok vonatkoznak, a bírósági, hatósági jogérvényesítés útjai pedig – éppen a titkosság és a kevés példaértékű eljárás, ítélet miatt – nem mindig világos.
Az igazi Pegasus-jelentés: unokáink sem fogják látni?
Bőven maradtak még nyitott kérdések a Pegasus-botrányban a Péterfalvi Attila által fél év vajúdás után közzétett jelentés alapján. Egyrészt a mindent rendben találó vizsgálat nem volt teljes körű, és inkább csak formai, ráadásul a részletek akár 2110-ig sem derülhetnek ki a titkosítás miatt.
Remport elmondta, hét érintettet képvisel a TASZ, amely több eljárást is indított az adatok megismerése érdekében: a ma már Rogán Antal felügyelte AH-val és a szintén a kabinetminiszter alá tartozó Információs Hivatallal szemben, valamint külön az adatvédelmi hatóságnál is – ez utóbbi a Pegasus-ügyet korábban kivizsgáló és alapvetően rendben találó Péterfalvi Attila vezette NAIH.
A jogász magyarázata szerint két külön jogszabály alapján kétféle kérelemmel is próbálkoztak. Egyrészt az információszabadságról szóló törvény alapján hozzáférési kérelmet nyújtottak be az AH-hoz annak tisztázására, hogy egyáltalán kezelnek-e adatot a TASZ ügyfeleiről. Másrészt a minősített adatokról szóló törvény alapján megismerési engedély iránti kérelmet nyújtottak be.
Péterfalvi a Pegasus-vizsgálatról: A megfigyelések indokai nem tűntek kamunak
Nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be - mondja a hvg360-nak adott interjúban Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Állítja, minden vizsgált esetben alapos volt gyanú.
A jogi helyzet egészen abszurd. A Pegasussal megfigyelt személy a róla szóló, az AH által kezelt minősített adathoz csak megismerési engedéllyel férhet hozzá – de a titoktartási kötelezettség miatt nem adhatja tovább, amihez hozzájut –, viszont megismerési engedélyt csak akkor kaphat, ha biztos, hogy érintett, amit a hozzáférési kérelem megadása igazolna, de azt sem adták meg.
A TASZ jogásza szerint a bíróság azt kifogásolta, hogy az AH különösebb indoklás nélkül tagadta meg az engedélyeket, vagyis az elutasítás indoklásánál az eljárási szabályoknak nem tett maradéktalanul eleget. Így most újra döntenie kell a kérelemről az AH-nak, és elképzelhető, hogy ismét elutasítás lesz, egy részletes indoklást azonban több eséllyel lehet bíróságon megtámadni.
Bűncselekmény hiányában megszüntette az ügyészség a nyomozást a Pegasus-ügyben
Senkit nem figyeltek meg jogtalanul, ezért nincs is miért nyomozni a Pegasus-ügyben - jelentette be az ügyészség.
2021. július. 19. 14:35 Fekő Ádám Itthon
Dercsényi Dávid a Pegasus-megfigyelésről: Nem lepődtem meg, a HVG-nél mintha benne lett volna a levegőben
A korábban a hvg.hu-nál dolgozó Dercsényi Dávid is ott van azok között, akiknek a telefonját a Direkt36 tényfeltáró anyaga szerint megfigyelték a Pegasus nevű kémszoftverrel. Volt kollégánk azt mondja, az a legijesztőbb az egészben, hogy ha őt, aki nem oknyomozó újságíró, megfigyelték, akkor vajon mennyire szállhatnak rá azokra, akik az igazán kényes ügyekkel foglalkoznak?
2021. július. 18. 20:07 hvg.hu Itthon
Direkt36: Az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek az izraeli kémfegyverrel
Évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust - derítette ki a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak. | Pegasus-ügy: a bíróság új eljárásra kötelezte a titkosszolgálatot | A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221202_Pegasusugy_a_birosag_uj_eljarasra_kotelezte_a_titkosszolgalatot | 2022-12-02 05:30:00 | true | null | null | HVG |
6 milliárdért költözik új székházba a testület, amely évek óta egy ülést sem tartott
Az utolsó simításokat végzik a kívül-belül felújított Róheim-villán, ahol 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták, és most ez a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testület otthona. Nagy sürgés-forgás nem várható, mivel utoljára 2019-ben üléseztek és új kitüntetett sem volt 2018 óta. A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek.
Csak bútorokra jóval többet költött a Corvin-lánc Testület, mint az a 280 millió, amennyibe Novák Katalin köztársasági elnök rezidenciájának felújítása és berendezése került mozi-, zene-, és sminkszobástul. Ráadásul a magáról ritkán hallató köztestületnél a több százmillió forintos bútorvásárlás csak a jéghegy csúcsa.
Bőven 6 milliárd forint körül lesz a Városligetre néző műemlék Róheim-villából kialakított, zene- és szivarszobával, lakosztályokkal rendelkező székházba költözés végszámlája, amit a Corvin-lánc kitüntetést odaítélő szervezet közpénzből fizet. Ráadásul úgy ennyi a költség, hogy az ingatlant ingyen kapták az államtól.
Mi szüksége van egy állami kitüntetés odaítélésére létrejött, napi operatív munkát nem végző, gyakorlatilag csak szökőévente találkozó, amúgy home office-ból kommunikáló 12 fős testületnek egy 2200 négyzetméteres irodaházra? Egyáltalán mi az a Corvin-lánc kitüntetés és kik alkotják az ezt odaítélő testületet, amié a székház?
Horthy Miklós után szabadon
A Corvin-lánc jelenleg a második legmagasabb rangú állami kitüntetés a Szent István rend után. A Corvin-láncot, illetve az alacsonyabb fokozatot jelentő Corvin-koszorút eredetileg “a mecénás király”, Hunyadi Mátyás emlékére alapította Horthy Miklós kormányzó 1930-ban, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter ötletére.
A kitüntetés célja az volt, hogy egy szűk körű, a rendszert támogató elitklubban tartsa a magyar tudomány és művészet vezető személyiségeit. A láncot legfeljebb 12, a koszorút legfeljebb 60 ember viselhette egyszerre. Az 1930-as első kitüntetetti kör tagja volt például az ötletgazda Klebelsberg Kuno, Dohnányi Ernő zeneszerző, Korányi Sándor belgyógyász és Teleki Pál volt miniszterelnök is.
Horthy Miklós, az alapítás tizedik évfordulóján „a Magyar Szent Koronához visszatért erdélyi és keleti országrészekre” tekintettel a Corvin-láncok számát hárommal, a koszorúét hússzal emelte fel, és az új helyeket fel is töltötte egy kolozsvári ünnepségen. A kormányzó “erdélyi tudósokat, írókat és művészeket” tüntetett ekkor ki, ami az 1940 októberi Filmhíradó tudósításában 3:05-től látható:
Az utoljára 1943-ban Lehár Ferenc zeneszerzőnek, karmesternek odaítélt Corvin-lánc kitüntetést 1953-ban meg is szüntették, majd az első Orbán-kormány idején, 48 évvel később alapították újra. A külsőségeiben az előddel megegyező, (Magyar) Corvin-láncot 2001-ben újra 12 díjazott kapta meg. Elsőként – amerikai otthonában, Várhegyi Attila államtitkártól – Teller Ede Nobel-díjas atomfizikus.
A 2002-es kormányváltás után menesztették a Corvin-lánc Irodát vezető Schmidt Máriát, és a szocialista kormányok „eltemették” a díjat. A kitüntetést az Orbán-kormány aztán 2011-ben másodszor is újjáélesztette. A Corvin-lánc az állam tulajdonaként egyik díjazottról a másikra száll – bár a láncon függő, Mátyás király arcképével díszített érem hátoldalára rávésik a viselői nevét.
Ritkán látják csak egymást
Ahogy a Horthy-korszakban is maguk a díjazottak alkottak “rendet”, úgy a jelenlegi 12 Corvin-lánc-tulajdonos is külön testületet alkot: a Corvin-lánc Testület köztestületnek számít, és joga van az egyikük halálával megüresedő hely betöltésére javaslatot tenni a díjat adományozó kormányfőnek. Bár a 2011-es módosítás óta 15-en is viselhetnék a Corvin-láncot, továbbra is csak 12-en vannak.
A díjazottak közül kerül ki a Corvin-lánc Testület elnöke és helyettese: előbbi Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke, utóbbi Marton Éva operaénekes. A Testület hivatali feladatait titkárság látja el, a főtitkár Klinghammer István akadémikus, aki a Corvin-lánc Irodát miniszterelnöki megbízottként vezeti. A titkárságnak sokáig 1-2 alkalmazottja volt, ez nemrég 4-re nőtt, ahogy a fizetésük is szépen emelkedett, összesen 9,9 millió forint volt az idei harmadik negyedévben.
A titkárságnak és magának a testületnek ugyanakkor a jelek szerint nem sok dolga akad, mivel a törvény szerint ugyan évente minimum egy közgyűlést össze kell hívni, de ezeken jobbára az alapszabályt módosítgatják, és más adminisztratív döntéseket hoznak, jelentősnek mondható határozat, új díjazottakról döntés például 2018 óta nem volt – abban az évben hét kitüntetett volt.
Olykor évi két közgyűlést is tartanak – a honlapjuk szerint így volt 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is –, de személyesen utoljára 2019. május 10-én jöttek össze a tagok, vagyis 3,5 éve. Azóta csak “ülés tartása nélküli határozathozatal keretében” volt közgyűlés – tavaly és idén 1-1 –, ami az Alapszabályból kiolvashatóan úgy működik, hogy szétküldik a döntési javaslatot és mindenki válaszküldeményben szavaz.
Kell egy székház – nem lesz olcsó
Noha a testület tagjai néha évekig nem is találkoznak munkaügyben, és a titkárság is sokáig 1-2 fős volt, felmerült az igény egy saját, impozáns székházra. Az Orbán-kormány 2015 őszén határozott arról, hogy a Corvin-lánc Testület saját székhelye a Budapesten, a Városliget szomszédságában, a Hermina úton álló Róheim-villa lesz, amit 2017-ig, egymilliárd forintos ráfordítással felújítanak.
Akkor a műemléki villa – ahol a három merényletet is túlélő volt miniszterelnököt, Tisza Istvánt 1918. október 31-én katonák meggyilkolták, később pedig egy ideig az ÁVH is használta – üresen állt, állapota pedig erősen leromlott volt. A felújítás viszont nemhogy nem fejeződött be 2017-re, hanem el se kezdődött 2019-ig, amikor a beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította. Közben
a várható költség a többszörösére nőtt, a vonatkozó kormánydöntés 2019-ben már “legfeljebb” 6,6 milliárd forint kötelezettségvállalásról szólt.
A tervezés és a közbeszereztetés után, a Covid-járvány enyhülésével tavaly év elején kezdődött a munka a Róheim-villában. Alapos műemléki rekonstrukció, teljes külső-belső megújítás volt a cél. A feladatot a LAKI Épületszobrász Zrt. valamint a Possibuild Építőipari és Szolgáltató Kft. nyerte el nettó 3,7 milliárd forintért, és ezért a pénzért vállalták a 2187 négyzetméteres épület felújítását, két lift beépítését, a kert rendezését.
A munkák ideje alatt a teljes épületet védőállvánnyal fedték be (felül is, hogy a megbontott tető miatt ne ázzon az épület), ami további nettó 127 millióba került, maga a rekonstrukció terve újabb 214 milliós kiadás volt, a műszaki ellenőri, beruházás-lebonyolítói munka további 47 millióba került, továbbá valamiért szükség volt egy “interaktív videófalra” is – ez 67 milliós pluszköltséget jelentett.
A felújítás a nyár végére elkészült, azóta beszerezték a bútorokat is. A csaknem félezer darab között van 236 ülőbútor, melyből 12 darab korhű “nemes másolat”, 80 asztal, 84 szekrény, 10 ágy, 2 fogas, 5 tükör. A lakástextíliákkal, a 23 szőnyeggel és a 36 függönnyel együtt ez 304 millióba került. De hova kellenek az ágyak? A magyarázat, hogy a felújítás során a “reprezentatív terek, irodák és tárgyaló helyiségek” mellett
a tetőtér beépítésével apartmanokat alakítottak ki, hivatalosan azért, hogy a testület messziről jött vendégeit méltó módon elszállásolhassák.
A műemléki felújítást tervező Ybl-díjas építész, Mányi István korábban a tetőtéri “lakosztályok” mellett arról is mesélt a Budapest folyóiratnak, mi lesz még a megújuló épületben. A mór stílusú arab terem a felújítása után szivarszalon lesz, a Zsolnay kerámiás, zodiákus jegyeket rejtő kazettás mennyezetű terem, ahol Tiszát agyonlőtték, ebédlő lesz, marad a télikert, a nagyebédlő pedig zeneszoba és rendezvényterem lesz.
A finisben 72 műtárgyat vesznek
A műemléki jellegű és minőségű rekonstrukció sosem olcsó – elég csak egy másik, szintén az Orbán-kormány által létrehozott, több száz akadémikust számláló köztestület, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházának, az Andrássy úti Schwanzer-villának, a korábbi MÚOSZ-székháznak a szintén nagyon igényes 2018-ban befejeződött, mintegy 4 milliárd forintba kerülő felújítására gondolni. A Róheim-villa rekonstrukciója ahhoz hasonlítható, bár talán a munkák léptéke itt kisebb.
A fenti beruházás-elemek voltak a nagyobb költséget jelentő kiadások, de voltak kisebbek is. A testület honlapjára feltöltött szerződéslistából kiderül, hogy műszaki-mérnöki tanácsadásra nettó 14,6 milliót költöttek még a munkálatok előtt, a kapcsolódó közbeszerzések lebonyolításáért több mint 40 milliót fizettek, újabb bútorok vásárlására elment második körben még 20 millió, belsőépítészeti feladatokra 10 millió, egy zongorára újabb 10 millió, és a felújítás “filmes dokumentálására” csaknem 8 millió. Már tucatnyi film készült, közülük ez a legfrissebb.
Az, hogy az utolsó simításokat végzik a Róheim-villán, nemcsak a videókon látszik – eszerint a bútorok egy része és a csillárok már a helyükön –, hanem azon is, hogy nemrég írtak ki közbeszerzést korhű műtárgyak vásárlására is. Ez egy speciális, egyszereplős verseny lesz, ugyanis a testület egy régiségkereskedőnél már kinézte a teljes, 72 tételes műtárgylistát:
Mednyászky-, Keleti-, Ligeti-, Lotz- és Czóbel-festményeket, szobrokat, vázákat, dísztárgyakat, tükröket és öt állóórát vásárolnak.
Ugyan a műtárgyak beszerzési ára még nem ismert, mindenesetre az eddigi tételeket összeadva kiderül, hogy a Corvin-lánc Testület új otthonának költsége – az ingyen kapott eredeti ingatlan értékét nem számítva – nettó 4,6, vagyis áfástul bruttó 5,8 milliárd forint körül jár, így a végszámla meghaladhatja a 6 milliárdot is. A hvg.hu számos kérdést küldött a Corvin-lánc Testületnek a Róheim-villa felújításával, a testület működésével, gazdálkodásával, tevékenységeivel, valamint jövőbeni terveivel kapcsolatban, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | 6 milliárdért költözik új székházba a testület, amely évek óta egy ülést sem tartott | Az utolsó simításokat végzik a kívül-belül felújított Róheim-villán, ahol 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták, és most ez a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testület otthona. Nagy sürgés-forgás nem várható, mivel utoljára 2019-ben üléseztek és új kitüntetett sem volt 2018 óta. A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221201_Corvinlanc_testulet_6_milliardos_beruhazas_szekhaz | 2022-12-01 14:40:00 | true | null | null | HVG |
A nemzetközi civil szervezet által készített 85 oldalas dokumentum az adatvezérelt kampányt vizsgálta az április 3-i magyarországi választásokon. A Human Rights Watch megállapította, hogy a kormány a Fidesz kampányüzeneteinek terjesztésére újrahasznosította a szolgáltatások igénylésétől gyűjtött adatokat. A kormány és a kormánypárti erőforrások – beleértve az adatokat is – közötti elmosódó határok, valamint a kulcsfontosságú intézmények kormány általi elfoglalása a törvények szelektív végrehajtásához vezetett, ami még inkább a Fidesznek kedvezett.
"A magyar kormánynak fel kellene hagynia a személyes adatok politikai kampányok céljára történő kihasználásával, és egyenlő feltételeket kellene biztosítania a választásokon" – mondta Deborah Brown, a Human Rights Watch vezető technológiai kutatója, aki szerint az, ami történt, a hatalommal való visszaélés.
A Human Rights Watch megállapította, hogy a kormány a Fidesz kampányüzeneteinek terjesztésére újrahasznosította azokat az adatokat, amelyeket azoktól gyűjtött, akik feliratkoztak a Covid–19-vakcinára, adókedvezményt igényeltek, vagy kötelező szakmai egyesületi tagságra regisztráltak. Azok az emberek például, akik a Covid–19-vakcinára való regisztrációhoz egy kormány által működtetett weboldalon adták meg személyes adataikat, politikai üzeneteket kaptak, amelyek célja a választások befolyásolása volt a kormánypárt támogatására.
A Human Rights Watch megállapította azt is, hogy az ellenzéki pártok személyes adatainak feldolgozása nem volt átlátható, és a magánélet sérelmének kockázatával járt, de a kormánypárttal ellentétben nem talált bizonyítékot arra, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése tisztességtelenséget okozott volna a választási folyamatban.
A megkérdezettek arról számoltak be, hogy kéretlen telefonhívásokat és szöveges üzeneteket kaptak, és politikai hirdetésekkel bombázták őket a közösségi médiában a politikai pártok széles körétől. A Human Rights Watch megállapította, hogy a főbb pártokhoz kapcsolódó honlapok látogatóiról gyűjtött adatok egy részét harmadik fél által használt nyomkövető eszközök segítségével megosztották olyan ismert reklámtechnológiai vállalatokkal, mint a Facebook és a Google. Ez a gyakorlat az emberek magánéletének semmibe vételére utal – állítja a szervezet. | Semmibe vette a személyes adatok védelmét a Fidesz a kampányban – állítja a Human Rights Watch | Azzal, hogy a magyar kormány visszaélt a személyes adatokkal a 2022-es országos választási kampány során, aláássa a magánélet védelmét, és tovább billennek az amúgy is egyenlőtlen versenyfeltételek a Fidesz javára. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221201_szemelyes_adatok_Fidesz_valasztasi_kampany_Human_Rights_Watch | 2022-12-01 12:43:00 | true | null | null | HVG |
Helyére emelték a 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú, Csodaszarvast ábrázoló bronzszobrot a Postapalota - új nevén: a Pénzmúzeum - kertjében. Szőke Gábor Miklós alkotása egy 6,5 méter magas, sziklát ábrázoló bronztalapzaton áll. Korábban a szobrász a Telexnek azt mondta, hogy a totemállat szőreit alkotó, tűzcsóvaszerű lemezeket egyenként polírozták fel kézzel, "az alatta lévő szikla saját anyagával patinázott bronz, zöld-barnás színe természetközeli, a földdel való kapcsolatot közvetíti. A Csodaszarvas agancsa tükörfényesre polírozott bronzöntvény. Klasszikus szobrászatban használt anyag, idővel patinásabb lesz, mivel egy természetes, élő anyag.”
A szarvasokhoz - fogalmazott Szőke - minden kultúrában a remény kötődik, a magyarok számára pedig "egy önbizalmat adó totemállatról" van szó. "Emellett fényre utaló totem, ami az újjászületéshez és a téli napfordulóhoz is kapcsolódik". A szikla geometrikus formái utalások a Sándy Gyula által tervezett épület, a Postapalota art deco formavilágára.
Az alkotást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelte meg Szőke Gábor Miklóstól 199,5 millió forintért, előzetes pályáztatás nélkül bízták rá a feladatot.
A jegybank ingatlanos cége, az MNB-Ingatlan Kft. megrendelésének része volt emellett az aranytömbökre emlékeztető elemekből formált mozdony is, amely már egy ideje megtekinthető a Széll Kálmán teret a Postapalotával összekötő aluljáróban. Ez egy 127 millió forintos megrendelés volt. Korábban ugyancsak az MNB számára készítette el az alkotó az Oroszlán-szoborcsoportját a Krisztina körúti egykori Telekom-székházba 470 millió forintért, és a harcoló medve és bika tőzsdei motívumokat is ugyanide készíti 197 millió forintért. A Telex kiszámolta, hogy a bank egymilliárd forint értékben rendelt eddig Szőkétől.
A szobrász készítette az agancsokból álló üdvözlő-kaput (gigantikus bőgő gímszarvasfejet) is a Vadászkiállításra, de talán a legismertebb munkája még mindig a Groupama Aréna előtt magasodó Fradi-sas.
Szőke Gábor Miklós favorit alkotója a NER-nek, de szakmai berkekben többen is éles kritikával illetik a munkásságát. Mélyi József művészettörténész számára például a totemállatokat ábrázoló szobrok "azt mutatják, hogy nem gondolunk semmit a korunkról, csupán felállítjuk nagyban a rég elkopott mitológiai szimbólumainkat.” A Telexnek nyilatkozva übergiccsesnek nevezte Szőke munkáit. György Péter esztéta az alkotásokról pedig így nyilatkozott: "Az állatoknak van egy mitikus vagy kulturális kötődésük az emberi társadalomhoz – ez lehet gazdag, bonyolult és fontos. Szőke köztéri tárgyaiban semmi nyomát nem látom a tudásnak vagy kötődésnek, amely az ember-állat közti viszonyokat újradefiniálná, megkérdőjelezné vagy bármit kezdene velük”.
Pólya Zsombor képzőművész úgy látja, hogy bár az alkotó kifejezetten kortárs szemlélettel viszonyul az anyaghasználathoz, de a koncepciójában gyermeteg és közhelyes marad. | Elfoglalta helyét a 200 milliós Csodaszarvas a Széll Kálmán térnél | Szőke Gábor Miklós bronzból készült szobrát mától bárki megcsodálhatja, az alkotást a Magyar Nemzeti Bank rendelte Szőkétől közel 200 millió forintért. | null | 1 | https://hvg.hu/kultura/20221130_Elfoglalta_helyet_az_ugrato_csillogo_Csodaszarvas_a_Postapalotanal | 2022-11-30 17:24:00 | true | null | null | HVG |
Az EUTEK Építő Kft. 280 millió forint értékű, vissza nem térítendő állami forráshoz jutott Szijjártó minisztériumának egyik háttérintézményétől két évvel ezelőtt – írja a Direkt36. Az a cég Benkő Szilárdé, akiről többek között azt érdemes tudni, hogy a
már a kétezres évek elején Szijjártó Péter sajtótitkára volt,
2011-től szintén Szijjártóval dolgozott a Miniszterelnökségen, ahol 885 ezer forintos fizetésért volt a szervezési stáb vezető munkatársa,
ugyanebben az évben lett a Dunakeszi Kinizsi játékosaként Szijjártó futsallos csapattársa 31-es mezszámmal (a fideszes politikus főnöke 30-as mezt viselt),
2012-ben Szijjártóból külügyi államtitkár lett a Miniszterelnökségen, Benkő Szilárd pedig a kabinetfőnöki feladatokat látta el,
mikor 2014-ben Szijjártóból külügyminiszter lett, Benkő maradt a kabinetfőnöke, annak ellenére, hogy a pozíció betöltéséhez nem volt megfelelő végzettsége, és így is közel 900 ezres fizetést kapott havonta, a szolgálati autója pedig egy Mercedes terepjáró volt.
Benkő Szilárd, aki a HVG korábbi információi szerint érintett volt az amerikai kitiltási botrányban is, 2015 tavaszán hagyta ott az államigazgatást, a külügyminisztérium akkori közleménye szerint azért, hogy a magánszektorban folytassa a karrierjét. A Direkt 36 oknyomozása arra jutott, hogy Benkő az elmúlt években valóban az üzleti életben tevékenykedett, de így sem szakadt meg a kapcsolata az állammal, illetve a Szijjártó által vezetett külüggyel sem.
Visszatérve az EUTEK Kft.-nek 2020-ban nyújtott, közel 280 milliós, vissza nem térítendő támogatásra, az oknyomozó portál azt írja: a pénz a Szijjártó Péter minisztériuma alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökségnek a Külügyminisztérium rendeletére létrehozott, Versenyképesség Növelő Támogatási Program nevű alapjából származott. Ebből az alapból olyan vállalkozások pályázhattak forrásra, amelyeknek gazdasági nehézséget okozott a járványhelyzet, de készek voltak vállalni, hogy munkavállalóik megtartása mellett új beruházást valósítanak meg.
Az EUTEK 280 millió forintnyi állami támogatásért cserébe összesen 4 munkahely megtartását és 560 millió forint összegű beruházást vállalt.
Szijjártó korábbi kabinetfőnökének cége az elnyerhető támogatásnak közel a maximumát kapta meg. A többi nyertes pályázó között volt olyan cég, amely hasonló összegű támogatásért 286 munkahely megtartását vállalta, de a többiek is jellemzően az EUTEK vállalásának többszörösével pályáztak.
Az EUTEK bevételei a koronavírus időszakában nem estek vissza. 2021-ben 490 millió forint volt a nyereségük, ezután 750 millió forint osztalék kifizetéséről határozott a cégvezetés, aminek nagyjából a fele kerülhetett tulajdonrész alapján Benkő Szilárdhoz. Szijjártó egykori futsalos csapatársa 2022 legeleje óta kizárólagos tulajdonosa a cégnek.
Az ügyben a Direkt36 kérdésekkel kereste Benkő Szilárdot és a külügyet is. Előbbitől nem kapott válaszokat, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig csak a versenyképesség-növelő Támogatási Program általános értelemben vett sikereiről írt, a Benkő Szilárdra vonatkozó konkrét kérdése nem reagáltak. | Szijjártó egykori futsalos csapattársa és kabinetfőnökének cége százmilliókat kapott a külügytől | Benkő Szilárd cége a koronavírus idején 4 darab munkahely megtartását ígérte egy olyan programban, ahol hasonló összegű támogatásért más cég 286 munkahely megtartását vállalta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221206_Szijjarto_egykori_futsalos_csapattarsa_es_kabinetfonokenek_cege_szazmilliokat_kapott_a_kulugytol | 2022-12-06 08:20:00 | true | null | null | HVG |
12 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő MKB Bankra. A büntetést többek közt az ügyfeleknek nyújtott befektetési tanácsadás gyakorlatához, egyes értékpapírok nyilvántartásához, valamint a bennfentes kereskedelem lehetőségét megakadályozó szűrőrendszerhez kötődő hiányosságok miatt szabták ki.
A jegybank 2019. december elsejétől vizsgálta Mészáros bankját – ebbe helyszíni ellenőrzések is beletartoztak. Az MKB Bank bűnössége pont ekkor tűnt ki: egy próbavásárlás során ugyanis kiderült, hogy a bank nem a megfelelő módon adott befektetési tanácsot. Először is nem szereztek teljes körű információkat az alkalmassági teszthez az ügyféltől. Sőt a tesztet részben az MKB Bank munkatársa töltötte ki, a próbavásárlást végző bank munkatársának távollétében. Ezen kívül a bank több alkalommal sem készített a befektetési tanácsadás alátámasztására szolgáló alkalmassági jelentést.
Az MNB vizsgálata során arra is fény derült, hogy a bank nyilvántartási rendszerében egyes értékpapírok egyenlege nem pontosan szerepelt. Emiatt az ügyfelek nem kaptak teljes körű tájékoztatást ezen dokumentumok állományáról a hónap utolsó napjára vonatkozó egyenlegközlőkön. Az MKB az ügyfelek értékpapírügyleteiről nem, vagy pontatlanul készített tranzakciós jelentést. Emellett kimondták azt is, hogy a „bank nem rendelkezik a piaci manipuláció, bennfentes kereskedelem gyanúját felvető megbízások, ügyletek teljes körű szűrésére kiterjedő eljárással” sem.
Mindezen vádak alapján a Nemzeti Bank az egyes jogsértésekhez kapcsolódóan 90-180 napos teljesítési határidővel kötelezte az MKB-t a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A 12 milliós bírság meghatározásakor a jegybank súlyosbító körülményként számolta el többek közt az értékpapír-nyilvántartási, ügyféltájékoztatási, illetve a bennfentes kereskedelemre vonatkozó szűrőrendszerrel kapcsolatos hibák általános, nem eseti jellegét, és az adatszolgáltatással kapcsolatos jogsértés ismétlődő jellegét.
Enyhítő körülményként vették figyelembe azonban, hogy Mészáros bankja azonnal intézkedett az egyik hiányosság megszüntetése érdekében.
Az MNB ettől függetlenül úgy véli, az MKB Bank megbízhatóan működik. | 12 millió forintos bírságot szabott ki az MNB Mészáros Lőrinc bankjára | A Magyar Nemzeti Bank munkatársának próbavásárlásán derült fény az MKB által elkövetett csalásokra. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20221206_12_millio_buntetes_MNB_MKB | 2022-12-06 11:49:00 | true | null | null | HVG |
2022. november 30. napján a Tiborcz István 100 százalékos tulajdonában álló BDPST Equity Zrt. megszerezte az MHB Optimum Zrt. részvényeinek 100 százalékát Mike Ferenctől - derül ki a tőzsde honlapján közzétett tájékoztatóból. Az információ a Waberer’s Internationaltól származik - mégpedig azért, mert
a Mike Ferenctől Tiborcz István érdekeltségébe került cég birtokolja a a Waberer’s 26,76 százalékát.
A Waberer's-nek így most 4 nagytulajdonosa van, ami igazából 3 személyhez köthető. A most Tiborcz cégéhez került MHB Optimum Zrt. 26,76 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik; a Trevelin Holding Zrt. 26 százalékkal, a Geraldton Invest Zrt. pedig 5 százalékkal. Ez utóbbi két cég végső tulajdonosa azonban a tőzsde honlapján fellelhető információk szerint Jellinek Dániel - hozzá így 31 százaléknyi tulajdonrész köthető. A harmadik nagytulajdonos Wáberer György, akinek közvetett és közvetlen részesedése 22,89 százalék.
Címlapkép: A Waberer's csoport vontatói. | Tiborcz István újabb nagynevű cégbe szállt be - rögtön nagytulajdonos lett | Tiborcz István Wáberer György és Jellinek Dániel üzlettársa lett. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tiborcz-istvan-ujabb-nagynevu-cegbe-szallt-be--rogton-nagytulajdonos-lett.html | 2022-12-01 08:22:00 | true | null | null | mfor.hu |
Már csak két cégben maradt tulajdonosi vagy vezetői érdekeltsége Kelemen Beatrix Csillának, Mészáros Lőrinc volt feleségének, ugyanis augusztus 23-a óta már nem ő az ügyvezetője a Puskás Akadémia Sport Hotel Nonprofit Kft.-nek sem. Így jelenleg a Life TV mögött álló Media Vivantis Kft. tulajdonosa és igazgatósági elnöke, valamint a rendezvényszervezéssel foglalkozó Talentis Event and Marketing Kft. ügyvezetője.
Az alcsútdobozi Puskás Akadémia Sport Hotel Kft. éléről való augusztus végi távozása azért is érdekes, mert ez a cég üzemelteti az Alcsútdobozi Arborétumot is. Szeptember 24-én pedig az arborétum volt a helyszíne Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó és Várkonyi Andrea esküvőjének. Tehát mindössze egy hónapon múlt, hogy ezen a napon ne Mészáros Lőrinc volt felesége legyen az ügyvezetője az esküvő helyszínéül szolgáló arborétumnak.
Maga a Puskás Akadémia Sport Hotel Kft. az elmúlt években folyamatosan gyarapodott, a 2016-os 146 millió forintos forgalomról 2020-ra eljutottak a 280 millió forintos szintig, a cég nyeresége pedig tavaly 16,3 millió forint volt, miközben az államtól 11,2 millió forint bértámogatást kaptak. A társaság tulajdonosa egyébként a Mészáros Lőrinc által elnökölt "A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány". Kelemen Beatrix Csilla utódja Czene Ferenc lett, aki a Mészáros Gasztro Kft. ügyvezetője is.
Álomesküvő álomszép környezetben! Ha szeretnéd a nagy napot igazán felejthetetlenné tenni, válassz minket és mi biztosítjuk szebbnél szebb helyszíneinket, profi csapatunkat és remek ízeinket! Gyönyörű helyszínt biztosítunk egyházi vagy polgári szertartás lebonyolításához, melyhez akár a lovas hintós szolgáltatásunkat is igénybe veheted
- olvasható a Puskás Sport Hotel oldalán.
Szolgáltatásaik pedig:
Lovashintó szolgáltatás
Egyházi szertartás a varázslatos Alcsútdobozi Arborétum kápolnájában akár helyszíni vendégvárással
Polgári szertartás hotelünk gyönyörű tóteraszán
Esküvői vacsora tálszervizes vagy svédasztalos formában
A cég főtevékenysége amúgy az éttermi vendéglátás, de az étterem felújítási munkálatok miatt október 4-én bezárt. Az újranyitás időpontja még bizonytalan, de az étterem közleménye szerint abban reménykednek, hogy 2022 nyár elején már fogadhatnak vendégeket.
Miközben Kelemen Beatrix Csilla céges érdekeltségei folyamatosan fogynak, Mészáros Lőrinc új feleségének szaporodnak a teendői az üzleti világban. Lapunk írta meg, hogy augusztus 31-től Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea 50-50 százalékos tulajdonosa lett az Ekho Belvedere Kft. nevű ingatlanos társaságnak. Emellett saját alapítványa is lett Várkonyi Andreának. | Mészáros Lőrinc exnejét az álomesküvő előtt váltották le a menyegző helyszínét biztosító cég éléről | Már nem Kelemen Beatrix Csilla az ügyvezetője az Alcsútdobozi Arborétumot is üzemeltető és ott esküvőket is szervező cégnek. Mészáros Lőrinc újranősülése előtt kellett távoznia. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-exnejet-egy-honappal-az-alomeskuvo-elott-valtottak-le-a-menyegzo-helyszinet-biztosito-ceg-elerol.html | 2021-10-08 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Már szinte hagyománynak is nevezhető, hogy jókora késéssel teszi közzé éves beszámolóját Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata közös cége, a Nakama & Partners Kft., hiszen ezúttal is fél évvel a május végi határidő után nyújtották be az előző üzleti évről szóló dokumentumokat. Ezek tanúsága szerint a cég tavaly nem muzsikált valami szépen.
Rögtön az eredménybeszámoló első sora is csalódást okozhatott a tulajdonosoknak, hiszen az előző évi 375,2 millió forintos bevétel után tavaly "csak" 333 milliót sikerült elkönyvelniük. A csökkenés okára azonban a meglehetősen szűkszavú kiegészítő melléklet nem világít rá. A bevételek csökkenésével párhuzamosan a kiadások is alacsonyabb szinten alakultak, hiszen
anyagjellegűként 280,1 millió forint után 268,1 milliót számoltak el,
személyi jellegűként pedig a korábbi 62,4 millió után tavaly 53,5 milliót költöttek ilyen jogcímen.
Utóbbival kapcsolatban azért sejthető az ok: az átlagos dolgozói létszám ugyanis 7 főről 4 főre apadt 2021-ben. Részletek hiányában az átlagos havi bruttó bért is csak becsülni tudjuk. Az ismert, hogy a személyi jellegű ráfordítások 80 százaléka körül alakul a bérköltség egy cégnél, vagyis ebből kiindulva
tavaly a Nakamánál az átlagos havi bruttó bér 892 ezer forint lehetett az előző évi 594 ezer forint után, ami 50 (!) százalékos bérszínvonal-emelkedést feltételez.
Mindenesetre hiába csökkentek a kiadások a megcsappanó bevételekkel párhuzamosan, az egyensúly felborult és a már üzemi szinten is veszteséges a cég. A korábbi közel 6 milliós üzemi szintű nyereség 5,2 milliós mínuszba fordult át.
És bár a pénzügyi műveleteken több mint 5 milliós nyereséget értek el, az adózás előtti eredményhez képest brutális mértékű adófizetési kötelezettségük keletkezett.
A 106 ezer forintos adózás előtti eredményre ugyanis 17,3 millió forintos adófizetési kötelezettség keletkezett. Ám a fizetendő adó levezetése sem része a kiegészítő mellékletnek, így nem derül ki, minek köszönhető ez a kiugróan magas adófizetési kötelezettség.
A szokatlanul magas adófizetési kötelezettség a fel nem használt fejlesztési célra lekötött tartalék miatt keletkezett. A lekötött tartalék soron szereplő előző évi 186 millió forint ugyanis lenullázódott, ezt visszahelyezték az eredménytartalékba. A jogszabályok értelmében a fel nem használt részre társasági adót kell fizetni, mely magyarázza a 17,3 milliós kötelezettséget. | Dacára a veszteségnek, jókora osztalékot vett ki Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata a közös cégükből | Talán nem túlzás azt állítani, hogy némiképp váratlan fejlemény, a 2021-es évet veszteséggel zárta a két hölgy közös reklámügynöksége. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/dacara-a-vesztesegnek-jokora-osztalekot-vett-ki-rogan-gaal-cecilia-es-sarka-kata-a-kozos-cegukbol.html | 2022-12-07 09:32:00 | true | null | null | mfor.hu |
Orbán Viktor hosszú beszédet mondott a gödi Samsung SDI akkumulátor-gyár megnyitó ünnepségén még 2017-ben. A miniszterelnök azt mondta, „Magyarországot Közép-Európa egyik járműgyártó centrumává tettük, és most elindulunk abba az irányba, hogy a régió egyik járműfejlesztési központja és az e-autózás éllovasa legyünk. A jövőt úgy hívják, hogy önvezető autók és elektromos meghajtású járművek. Magyarország mindkét területen felvette az iramot”.
Az elmúlt öt évben ezután számos ázsiai hátterű, elektromos járművekbe készülő akkumulátorokkal vagy azok alapanyagaival foglalkozó cég jelentette be, hogy Magyarországon kíván üzemet nyitni, Szijjártó Péter külügyminiszter idén októberben arról nyilatkozott, hogy már Dél-Korea a harmadik legnagyobb beruházó Magyarországon.
A kormány ráadásul jelentős állami támogatást is nyújtott mindehhez: egy korábbi összesítésünk szerint a Magyarországra érkező akkumulátoripari beruházásoknak átlagosan közel a 9 százalékát állta az állam, de volt olyan eset is – mint például a jászberényi Sangsin-bővítés –, ahol ez az arány 30 százalékos.
Ugyanakkor a beruházásokkal számos probléma akadt az elmúlt években, főleg amiatt, hogy általában úgy jelentették be és indították el őket, hogy a helyi lakossággal és több esetben az érintett önkormányzatokkal való egyeztetést is mellőzték. A településeknek 2020 márciusa óta amúgy sincsenek építési ügyekben hatósági jogköreik, ezeket a kormányhivatalok gyakorolják, de egyes akkumulátoripari beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté is nyilvánított a kormány, amivel méginkább megkönnyítette a hatósági eljárásokat a cégek számára.
Továbbá mint ismert, az akkumulátorok gyártásához veszélyes kemikáliákat használnak fel, és több esetben a lakóövezetek közvetlen közelében alakítottak vagy alakítanak ki ezzel foglalkozó üzemeket. Sőt az is előfordult, hogy egyes veszélyes anyagok szivárogtak. Nem mellesleg minden nagyobb beruházás velejárója, hogy az addig helyben ismert környezet megváltozik, ami az élővilágra és a helyiek életminőségére is jelentős hatással van.
Ezen tényezők miatt nagy felháborodást keltettek az akkuipari gyárak például Gödön, Komáromban, Iváncsán, Debrecenben és Győrben is.
A gödi és az iváncsai eset külön megjegyzést érdemel, ugyanis itt a kormány ún. „különleges gazdasági övezeteket” hozott létre, ennek értelmében még csak nem is a környező, főleg ellenzéki vezetésű települési, hanem a megyei önkormányzatokhoz csordogálnak be a gyárak működése után járó adóbevételek.
Mindenesetre összeszedtük és térképre tettük az eddigi összes ismert megvalósult vagy már bejelentett beruházást. Sárgával a vállalatokat (többnyire a helyben működő leányvállalatokat), pirossal pedig az olyan ismert helyszíneket jelöltük meg, ahol a Google térképén még nem tüntették fel a beruházó cégeket (a cikk alján listaszerűen is feltüntettük a társaságokat).
Az jól látható, hogy a magyarországi akkumulátor-ökoszisztéma alapvetően az ország északi, északkeleti részén van kialakulóban. Egyes településeken (Komárom, Tatabánya, Debrecen, Miskolc stb.) több egység is létrejön, az üzemek egymáshoz viszonyított közelsége viszont nem meglepő, ugyanis egy-egy cég egy másik nagyobb beruházónak a beszállítója lesz a jövőben.
Az eddig bejelentett vagy a sajtóban megjelent beruházások közül kettőről még nem állnak rendelkezésre bővebb információk. 2022 júniusában arról adott ki közleményt a Technológiai és Ipari Minisztérium, hogy Palkovics László (nemrégiben lemondott) miniszter szándéknyilatkozatot írt alá a Huayou Cobalt nevű céggel, amely katódelőállító-üzemet hozhat létre Magyarországon, viszont a helyszínről nem esett szó. 2022 augusztusában pedig a Reuters írt arról exkluzív forrásokra hivatkozva, hogy az Eve Energy Debrecent választotta az akkumulátorcella-gyártó üzemének helyszínéül, ami (a szintén a városban gyárakat építő) német BMW fő beszállítója lehetne. Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy további információkat tudjunk meg az említett két beruházásról, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Narancs.hu a közelmúltban részletesen foglalkozott a gödi, a fóti, a váci és a győrszentiváni helyzettel, de általánosságban is elemeztük Orbán Viktor akku-nagyhatalmi törekvéseit.
Samsung SDI, Göd – akkumulátor gyár,
SK Innovation, Komárom, Iváncsa – akkumulátor gyárak,
Inzi Controls, Komárom – akkumulátormodul gyártó üzem,
BYD Electic, Komárom, Fót – elektromos buszgyár és akkumulátor összeszerelő üzem,
Contemporary Amperex Technology (CATL), Debrecen – akkumulátor gyár,
Semcorp, Debrecen – szeparátorfólia gyár,
EcoPro BM, Debrecen – katódgyár,
BMW, Debrecen – autógyár és akkumulátor összeszerelő üzem (az egyetlen, amit zölddel jelöltünk a térképen, hiszen német vállalat, de vélhetően együttműködik majd a helyben épülő ázsiai hátterű cégekkel),
W-Scope, Nyíregyháza – szeparátorfólia gyár,
CECZ cégcsoport, Vác – termék rendszerező üzem, (a térképen pirossal jelölve, Toperini Ipari Park),
Nice LMS Hungary Kft., Gödöllő, Vác – akkumulátorház gyártó üzem,
Shenzen Kedali, Gödöllő – akkumulátor-alkatrész gyár,
Iljin Materials, Gödöllő – rézfóliagyártó, (térképen pirossal jelölve, Gödöllői Üzleti Park Zrt.),
Hanaro Traiding, Fót – akkumulátor-összeszerelő üzem, (a térképen pirossal jelölve, HelloParks Fót),
SungEel Hitech,Szigetszentmiklós, Bátorterenye – akkumulátor-feldolgozó üzem
LG Chem és Toray Industries (közös vállalkozás), Nyergesújfalu – szeparátorfólia gyár,
Dongwha, Sóskút – elektrolit gyár, NMP oldószer újrahasznosító üzem,
NIO, Biatorbágy – akkumulátorcserélő állomások gyártóüzeme,
Bumchum Precison, Salgótarján – alkatrészgyártó üzem,
Lotte Aluminium, Tatabánya – alkatrészgyártó üzem,
Soulbrain, Tatabánya – elektrolit gyártás,
Solus Advanced Materials (korábbi Doosan), Tatabánya, rézfólia gyár,
Shinheung, Monor – akkumulátorkeret gyár,
Sangsin, Jászberény – alkatrészgyártó üzem,
Chevron Auto, Miskolc – alkatrészgyártó üzem, (a térképen pirossal jelölve, Mechatronikai Ipari Park),
GS Yuasa, Miskolc – akkumulátor gyár,
Enmech, Pécel – alkatrészgyár,
Még nem ismert cég, Győr, (a térképen pirossal jelölve, Győr Nemzetközi Ipari Park Kft.).
Ha tud olyan beruházásról, üzemről, ami lemaradt a listáról, kérjük írja meg a narancsonline [at] narancs [dot] hu címünkre és frissítjük térképünket! | Térképre tettük Orbán Viktor épülő akkumulátorgyártó nagyhatalmát | A miniszterelnök 2017-ben beszélt az akkumulátorgyártáshoz fűzött reményeiről, mostanra az ország északi, északkeleti részén el is szaporodtak az ezen a területen tevékenykedő, főleg ázsiai hátterű vállalkozások. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/terkepre-tettuk-orban-viktor-epulo-akkumulatorgyarto-nagyhatalmat-254332 | 2022-12-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Mintegy 80 millió forintot oszt szét egy friss kormányhatározattal a kabinet több mint féltucat mezőőrségnek. Ahogy a hvg.hu is beszámolt a Magyar Közlönyben megjelent döntésről: az Agrárminisztérium költségvetéséből községenként néhány millió forintos összeget kapnak a következő déli határmenti települések mezei őrszolgálatai: Mórahalom, Röszke, Zákányszék, Ruzsa-Öttömös, Bácsalmás, Ásotthalom és Domaszék.
A legtöbbet, 26,5 millió forintot a mórahalmi mezei őrszolgálat kapta működési költségei fedezésére, a második legnagyobb összeget, 15,9 milliót pedig az ásotthalmi szervezet. A szerb határtól alig pár száz méterre fekvő, alig négyezer fős Ásotthalmot tavaszig a Mi Hazánk elnök-frakcióvezetője, Toroczkai László (képünkön) vezette polgármesterként, a parlamenti képviselővé választott politikus összeférhetetlenség miatt mondott le a településvezetői pozícióról.
Toroczkai egy parlamenti felszólalásában az őszi ülésszak egyik ülésén is szóba hozta a déli határhoz közeli községek mezőőrségeit, mondván: a nagy számú illegális határátlépő miatt sok dolga van a mezőőröknek. Az ásotthalmi mezőőrök egyébként az utóbbi időben azzal is a hírekbe kerültek, hogy két emberükre „közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése” miatt a rendőrség pénzbírságot rótt ki, a szabálysértést pedig a bíróság is helybenhagyta, bár az érintettek fellebbeztek ez ellen, mondván: mindent szabályszerűen tettek.
Ügyükben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet kérte a rendőrség vizsgálatát egy tavalyi videó nyomán, amelyet Támadások után embervadászat a határon címmel tettek közzé az ásotthalmiak. A film bemutatja, miként kutatnak a mezőőrök a határon átjutott migránsok után, ám a TASZ álláspontja szerint a mezőőröknek – miként a vonatkozó törvény is körülírja – a termőföld és az ott lévő értékek, épületek, termény védelme a feladatuk, nem több.
Önbíráskodás és kényszerítés gyanúja miatt egyébként már 2017-ben is érkezett panasz, sőt feljelentés is az ásotthalmi mezőőrökre, akik állami pénzt sem először kapnak: idén januárban a mostaninál nagyobb, 25 milliós összeghez jutottak. Amúgy Toroczkai már alapból részben állami pénzből indította útjára 2014-ben az ásotthalmi mezőőrséget – ugyanilyen szervezet pedig Gyöngyöspatán már 3 évvel korábban alakult. | A múltkori büntetés után most pénzt kap az államtól Toroczkai mezőőrsége | Nemrég pénzbírsággal büntettek ásotthalmi mezőőröket, amiért a határsértőkkel szemben túlléptek a hatáskörükön, most viszont az állam jelentős támogatást nyújt a Mi Hazánk elnöke, a volt polgármester által gründolt szervezetnek és más, a déli határnál működő mezőőrségeknek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20221129_A_multkori_buntetes_utan_most_penzt_kap_az_allamtol_Toroczkai_mezoorsege | 2022-11-29 14:23:00 | true | null | null | HVG |
Uniós pénzek szabálytalan kifizetésének gyanúja miatt indított nyomozást az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal a Mohácsi Önkormányzatnál a helyi ellenzék feljelentése alapján – írja az ATV. Schwarcz-Kiefer Patrik, a Baranya Megyei Közgyűlés jobbikos képviselője szerint, „a korábbi beadványok feljelentések alapján a magyar hatóság nem talált semmi kivetnivalót", ezért mentek tovább és az OLAF felé is bejelentést tettek, amit az uniós csalás elleni hivatal befogadott és nyomozást rendelt el.
Mohács polgármestere elismerte a vizsgálat tényét, de azt hangsúlyozta, hogy nem csak az önkormányzatot, hanem az irányitó hatóságokat is vizsgálták az OLAF nyomozói, akik az államkincstárnál is látogatást tettek. Annyi derült ki, hogy Mohácson az 5 legnagyobb uniós pályázat aktáit kérte el és vizsgálta a hatóság az elmúlt hetekben.
Az ATV úgy értesült, hogy a nyomozás egyelőre lezárult a mohácsi önkormányzatnál, arról, hogy találtak e bármilyen szabálytalanságot majd csak a jövő évben fogják tájékoztatni a sajtó képviselőit. | Mohácson indított nyomozást az OLAF | A polgármester elismerte a vizsgálat tényét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20221128_ATV_Mohacson_inditott_nyomozast_az_OLAF | 2022-11-28 21:53:00 | true | null | null | HVG |
A vádirat szerint a vádlottak szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolásának támogatására hoztak létre egy alapítványt, és az így működtetett iskolában olyan tanulók után is támogatásokat vettek igénybe, akik nem álltak tanulói jogviszonyban az intézményekkel, illetve ugyan beiratkoztak, de a tanórákat nem látogatták. Az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak fél évente legalább két érdemjegyet kell adni, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni.
A Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi) és a Rogers Gimnázium egykori igazgatóit és igazgatóhelyetteseit, emellett az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány elnökét és adminisztrátorát is vádolja az ügyészség.
A vád szerint összesen több mint 336 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek, amelyből az intézményeket fenntartó alapítvány elnökéhez, az elsőrendű vádlotthoz 112 millió forint köthető. A mai meghallgatást a harmadrendű vádlottal kezdték, akire az ügyészség 1 év 4 hónap szabadságvesztést kért három évre felfüggesztve bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vádjával.
Ha nem lenne ügy, nem állnék itt
Vallomása és az előkészítő ülésen elmondott szavai között több eltérés is volt. A vádlott az ülésen azt állította, hogy nem tudott az adatok valótlanságáról, míg vallomásában ennek ellenkezője szerepelt, de a bűnösségét végül elismerte. Úgy töltötte ki a 2012-es évre vonatkozó normatív támogatást igénylő kérelmeket és elszámolásokat, hogy nem volt annak tudatában, hogy az adatok, amiket állítása szerint az elektronikus naplóból kérdezett le, nem a valóságot tükrözik.
„Hát aláírtam ezeket a papírokat, ha nem lenne ügy, nem állnék itt”
A vádlott végül hozzátette, hogy nem szeretné, hogy folytatódjon ez az eljárás, emiatt döntött úgy, hogy inkább elismeri bűnösségét. A bíró ezt nem fogadta el, mivel a bűnösséget beismerő nyilatkozat nem állt összhangban a vallomásában szereplő információkkal, a bűnösség elismerésén túl a történteket is alá kellett volna támasztania.
A negyedrendű vádlott 2014 januárjától mint igazgatóhelyettes dolgozott a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolában. Ő írta alá a 2013-as normatív igénylést, amivel kapcsolatban elismerte bűnösségét, és annak jóváhagyását kérte a bíróságtól. Vele szemben 8 hónap szabadságvesztést kértek. Azt állította, hogy nyomás hatására írta alá a papírokat, nem is ért az ilyesmihez, nem tudta, hogyan kell normatív támogatási igényléseket kitölteni, majd megjegyezte, hogy ez amúgy is az iskolaigazgató feladata lenne. Azt mondta, csak azért írt alá, mert rányomták a feladatot, mivel akkor nem volt igazgatója az iskolának.
Először hosszan tagadta, hogy tudott volna az adatok valótlanságáról, majd hirtelen az ellenkezőjét állította, mire a bíró határozott álláspont képviseletére kérte.
„Akkor azt mondom, tudtam róla, a váddal egyezően szeretnék nyilatkozatot tenni.”
Az ügyészségi egyezség kérelmét a bíróság végül arra hivatkozva utasította el, hogy a vádlott tudatában volt annak, hogy segített a költségvetési csalás elkövetésében.
Kést nem fogtak a torkomhoz
A következő megszólaló szintén igazgatóhelyettesként dolgozott a Szefiben. A vád szerint tudatában volt annak, hogy hamis adatok szerepelnek az általa aláírt dokumentumokban. Kérdésre mondta el, hogy felmerült a vezetői értekezleteken az, hogy a sokat hiányzó hallgatóknak meg kellene szüntetni a tanulói jogviszonyát, azonban erre engedélyt nem kapott, és ez nyilvánvalóan kapcsolatban volt a tanulók száma után igényelhető támogatásokkal.
„Muszáj volt aláírni, igazgatóhelyettes voltam, féltettem a munkámat” – mondta. Ennek kapcsán kényszerítésről beszélt, úgy érezték, az értekezleteken is nyomás alatt vannak. A bíró kifejtette a kényszerítés definícióját, ami ha ténylegesen megtörtént, a vádlott mentesülhet a vádak alól. „Nyilván kést nem fogtak a torkomhoz, szóval saját döntés volt” – hangzott a válasz.
A vádlott képzésekre is beiratkozott, amiket nem végzett el, meg sem jelent a tanórákon. Elmondása szerint önszántából iratkozott be, érdekelték a képzések, de „sosem jött ki úgy”, hogy el tudjon járni az órákra. Tisztában volt tettei következményeivel. „Abban bíztam, hogy rendben lesz minden. Előtte sem volt semelyik évben probléma.”
A korábbi vallomásában ő is azt mondta, hogy nem tudott semmiről, ám álláspontjának későbbi megváltozását azzal indokolta, hogy időközben rádöbbent, hogy hozzájárult a csaláshoz. Bűnösségét elismerte, és az egyezség jóváhagyását kérte, amelyet az ő esetében elfogadott a bíróság.
A nap utolsó vádlottja adminisztrátorként dolgozott az Esély alapítványnál, őt szándékos segítségnyújtással vádoltak, és 6 hónapot kért rá az ügyészség. Bűnösségét elismerte. Azt állította, hogy az alapítvány vezetése hozta azokat a döntéseket, melyek szerint nem kell törölni azokat a diákokat, akik nem járnak be az órákra, valamint az alapítvány vezetése döntött afelől is, hogy a szeptemberi beiratkozottakkal bővített listát csatolják a későbbi igénylésekhez.
A diákoktól hallották, hogy nyomoznak a suli után
Még 2014-ben írta meg a Délmagyar.hu, hogy a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Az előzetes információk szerint az eljárás kamudiákok miatt indult, ugyanis az intézmény nem létező tanulók után vehetett fel jogtalanul 50 és 500 millió forint közötti összeget.
„30–44 fős jelenléti ívekkel kezdtük a tanéveket, akik közül legfeljebb 15–18 személlyel találkoztunk, ebből általában 7–8 diák jelent meg az órákon, és volt olyan év, amikor négyen vizsgáztak. Szerintem már induláskor a fele fiktív tanuló volt, sőt olyanról is tudok, amikor a kollégák »iratták be« gyermekeiket a létszám szaporítása érdekében, akiket egyszer sem láttunk. Jelenléti ívet nem olvastunk, mert volt, hogy egyetlen diák tisztelte meg a tanárt” – mondta a lapnak akkor a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola egykori oktatója.
Szerinte a bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor 2010-ben az iskola igazgatója Budapestre távozott. Egy másik ott dolgozó korábban azt nyilatkozta a lapnak, hogy
a diákjaiktól értesültek arról, hogy a NAV vizsgálatot indított.
A Szefi bezárása után két évvel ismét a Délmagyar.hu arról cikkezett, hogy a nyomozás már három éve megindult, de iskola akkori igazgatóját még mindig nem hallgatták meg. Az igazgató a lapnak korábban azt nyilatkozta, hogy a kezdeményezésére, közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonya, és hogy a távozása semmilyen összefüggésben nem állt azokkal a szerinte rendben lezajlott ellenőrzésekkel, amelyeket a Magyar Államkincstár végzett többször is az intézményben.
A Szefit megszüntető iskolafenntartó alapítvány elnöke, Budai Géza a Szeged.hu kérdésére válaszolva mondta el 2018-ban, hogy még őt sem hallgatták meg az ügyben, de áll a megkeresés elé. | Fantomdiákok után vettek fel százmilliós állami támogatást a szegedi iskolában | Fantomdiákok után vettek fel százmilliós állami támogatást a szegedi iskolában, tanárokat hallgatott meg vádlottként a bíróság | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/25/iskola-allami-tamogatas-koltsegvetesi-csalas-szeged | 2022-11-25 10:15:00 | true | null | null | Telex |
Felfüggesztette a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Erőszakos Bűncselekmények elleni osztálya azt az eljárást, amelyet Bajnai Gordon feljelentése nyomán indított, az erről szóló határozatot Bajnai Gordon tette közzé a Facebookon. A volt miniszterelnök azt írta a bejegyzésben, hogy a rendőrségi határozat tisztázza, bűncselekményt követtek el vele szemben:
– kelepcét állítottak, lehallgattak,
– majd a mondandómat megvágták és így értelmét alapvetően megváltoztatták és
– ezt a manipulált szöveget a széles nyilvánosságban terjesztették
– írta Bajnai.
A kiposztolt rendőrségi határozat indoklásában az olvasható, hogy az eljárás során beszerzett bizonyítékok megerősítették, hogy „az Anonymus által közzétett felvétel összevágott, tévesen közvetíti a megbeszélésen elhangzottakat”. A határozat szerint az viszont nem derült ki, hogy ki hallgatta le a volt miniszterelnököt.
Ahogy arról korábban írtunk, tavaly novemberben jelent meg egy hangfelvétel a Városháza ügyében, amelyen Bajnai Gordon hallható. A felvétel tavaly nyáron készült, miközben Bajnai találkozott Gansperger Gyula vállalkozóval.
Ahogy arról a Városháza-ügyről szóló cikkeinkben is írtunk, az Anonymous névtelen szivárogtató rendre, titokban rögzített felvételeket posztolt, majd bejelentette, hogy elküldi a rendőrségnek a fővárosi ingatlaneladásokkal kapcsolatos felvételeit, állítólag 7 tárgyalás összesen 10 órányi felvételét. Anonymous eleinte sorozatos szivárogtatása valóban fővárosi ingatlanértékesítésekkel, illetve konkrétan is a Városháza hasznosításával foglalkozott, és ezzel kapcsolatban olykor erős állítások vagy a hivatalos fővárosi kommunikációval ellentétes tónusú beszélgetések is kiszivárogtak, aztán a sorozat vége felé Anonymous már egészen primitív világmagyarázatokkal és összeesküvés-elméletekkel szórakoztatta a nagyérdeműt.
Miről szól a Városháza-ügy? | Városháza-ügy: Bajnai Gordont lehallgatták, az Anonymous felvételét összevágták | Felfüggesztette a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Erőszakos Bűncselekmények elleni osztálya azt az eljárást, amelyet Bajnai Gordon feljelentése nyomán indított, az erről szóló határozatot Bajnai Gordon tette közzé a Facebookon. A volt miniszterelnök azt írta a bejegyzésben, hogy a rendőrségi határozat tisztázza, bűncselekményt követtek el vele szemben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/28/varoshaza-ugy-bajnai-gordon-anonymus-szivarogtatas-rendorseg-hatarozat | 2022-11-28 10:18:00 | true | null | null | Telex |
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt hallgatott ki gyanúsítottként egy Pest megyei polgármestert és két társát kedden, olvasható az ügyészség közleményében.
A megalapozott gyanú szerint 2017-ben az ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy Pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek helyezkednek el, amelyek tulajdonosai a II. világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepeltek az ingatlan- nyilvántartásban.
A férfi 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel a nyilvántartásban.
A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, az ígért összeget átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal (megkerülve az előírt eljárási rendet, a jogszabályi feltételek hiányában az ingatlan többi tulajdonosát törölve) bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba.
A Pest megyei polgármester nem tett vallomást és panasszal élt a gyanúsítás ellen.
Az ügyészség közleményében leszögezte, hogy a büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető. | Kihallgatott az ügyészség egy Pest megyei polgármestert, aki a gyanú szerint jogtalanul szerzett telkeket | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt hallgatott ki gyanúsítottként egy Pest megyei polgármestert és két társát kedden, olvasható az ügyészség közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/29/pest-megye-polgarmester-korrupcio-telek-svabok | 2022-11-29 10:29:00 | true | null | null | Telex |
„Én már kiszálltam a politikából. A politika csak játék, most már csak a Facebookon szórakozom vele. Egyébként őstermelő vagyok, van egy almáskertem”
– mondta a Fővárosi Törvényszék folyosóján Boldog István, volt fideszes képviselő a Telexnek a tárgyalása előtt. Boldogot és társait többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.
Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Az ügy vádirata röviden két részből áll: egyrészt a vád szerint a Boldoghoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve befolyásolta néhány TOP-os pályázat eredményeit, amikért vállalkozóktól 20 milliót kaptak; másrészt arról van szó, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
A mai tárgyaláson a vádlottakat hallgatták meg, ám senki sem tett vallomást. A bíróság így mindenkinél ismertette a korábbi vallomásaik tartalmát. Boldog István sem szeretett volna ma vallomást tenni, de hozzátette, hogy írásban később lehet, hogy tenne. A korábban tett vallomások ismertetéséből pedig egyértelműen Fehér Petráé, az ügy másodrendű vádlottjáé volt a legérdekesebb, akire az ügyészség ugyanúgy hat évet kér, mint Boldog Istvánra, és aki Boldog mindenese volt az ügy kirobbanásáig. A vádban szereplő pályázatok idején Fehér a Szolnok megyei közgyűlés fideszes alelnöke volt.
Fehér 2020 februárjában tett írásbeli vallomásában azt írta, fiatalkora óta politikai pályáról álmodott, és hitte, hogy az a politikai közösség, amit választott a Fidelitasszal és a Fidesszel, jót akar tenni az országnak, és hitte, hogy ő is jót tud majd tenni. 24 évesen szórólapozott, plakátokat ragasztott, aztán egyre följebb lépett. Aztán ahogy egyre közelebb került a magasabb politikai, döntéshozói körökhöz, látta, hogy milyen külső és belső hatalmi játszmák vannak, milyen gazdasági érdekek ütköznek.
„Beleállhattam volna, hogy ez így nem jó, de annak csak az lett volna az eredménye, hogy kivet magából az egész rendszer”
– írta. Ezért az egész rendszert elfogadta úgy, ahogy az működik, annak minden játékszabályával együtt: „Kicsi voltam ahhoz, hogy átírjam őket.” Nyilatkozatában kiemelte, hogy a legmagasabb politikai hatalmi szinten mindig is nyílt cél volt, hogy a hatalomhoz lojális vállalkozói réteget megteremtsék, és ez mitől működött volna kicsiben, helyi szinten másképp. Aki hatalommal rendelkezik, az helyzetbe hozza azokat a gazdasági szereplőket, akikben bízik.
Majd idézte a rendszer lényegét, vagyis azt, amit a Századvég Alapítvány akkori elnöke a Magyar Időknek adott interjúban mondott 2015-ben. Lánczi András szerint „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”, mivel szerinte a Fidesznek fontos, hogy a hazai vállalkozói réteg megerősödjön, és bár ezt korrupciónak nevezik egyeseik, de szerinte ez politikai nézőpont.
Fehér egyébként írásos vallomásában nem írta le Lánczi nevét, mert nem szerette volna, hogy az általa azóta is nagyon tisztelt ember neve szerepeljen egy ilyen bírósági ügyben. Fehér Petra szerint ő Boldog István mindenese, titkára, intézője, illetve, ahogy ő fogalmazott „csicskása” volt. De magát egy senkiként aposztrofálta, aki semmiről nem dönthetett, semmilyen döntést nem befolyásolt.
Fehér elmondta, hogy az volt a dolga, hogy intézze Boldog és az alá tartozó önkormányzatok, polgármesterek közötti kapcsolattartást, Boldog kampányait, és segítse a Boldog egyik kampányeszközeként is működő fesztiválját, a kétpói betyárételfőző fesztivált. Amihez, mivel ingyenes rendezvény volt, de még a főzéshez használt alapanyagokat is a fesztivál biztosította, sok támogató kellett. Ehhez sok céggel kellett felvennie a kapcsolatot, lojális vállalkozások segítették, de ez önmagában nem is korrupció, nyilatkozta korábban. Boldogot pedig úgy írta le, mint akinek nem is számít igazán a pénz, nincs nagy háza, drága autója, ő csak jóban akart lenni a pártvezetéssel, a nemzetirock-zenekarok érdekelték, és
arra vágyott, hogy három napig betyárgúnyában sétálgathasson a fesztiválján.
De Fehér emellett szerette volna, ha marad egy „kis maradéka a magánéletének”, hogy kezelni tudja az „urak állandósult férfiúi közeledését” is. „Mindenki azt várta tőlem, hogy legyek kedves ezzel, meg azzal, a Boldog az elején mondta, hogy ne utasítsam vissza K. Péter (harmadrendű vádlott, Boldog másik »táskás embere« – szerk.) próbálkozásait, mert kell neki az az ember.”
Fehér elmondása szerint amikor már épp senki sem bízott K. Péterben, akkor az ügy másik vádlottjával, az egyik lezsírozott módon közbeszerzést nyert cég vezetőjével akarta összeboronálni őt Boldog István, vagy legalább valahogy kihasználni azt, hogy az illető is „bepróbálkozott” Fehérnél. Méltatlannak találta ezt az egészet, ráadásul elmondása szerint ugyanezek az emberek azt suttogták folyamatosan, hogy ő és Boldog szeretők, ami „gusztustalan kitaláció”.
Fehér elmondása szerint nyilvánvalóan akkor támogatnak politikai kampányokat, ha ebből lesz valami hasznuk, de ő ezzel nem foglalkozott. Fehér úgy nyilatkozott, ő nem kapott vagy vett át semmiféle korrupciós, visszacsorgatott pénzt, de azt ajánlotta a hatóságoknak, nézzék már meg az érintett cégeket, hogyan vettek ki azokból fiktív számlákkal pénzeket.
Az ügy harmadrendű vádlottja, Boldog másik táskás embere K. Péter tanúvallomásaiban Fehér Petrára is terhelő dolgokat állított, amikre Fehér azt mondta, azok nem igazak, és K. Péter csak magát akarta menteni, úgy akart járni, mint az egész ügy kirobbantója, a volt kengyeli polgármester Nagy Szilárd, aki vádalkut kötött. K. Péter ugyanis azt mondta, a vállalkozóktól átvett korrupciós pénzt elosztották Boldoggal és Fehérrel.
„Semmilyen pénzt nem adott nekünk, értem, hogy amikor kihallgatták, haza szeretett volna menni, de én is haza szerettem volna menni. De én nem mondtam hazugságokat” – vallotta, és hozzátette akkor is, hogy K. Péter pontosan tudja, hogyan lopták ki zsákszámra a cégekből a pénzeket kamu számlákkal, de tudta, hogy ha rájuk tolja az egészet, akkor megúszhatja. Fehér egyébként az idézett vallomásában arról is beszélt, hogy az ügy alapját képező Nagy Szilárd-féle vallomás már közkézen forgott, mielőtt bármennyire is nyilvános lett volna, és mielőtt hivatalosan is bejelentkezett volna a hatóság náluk. Boldog István pedig egy nap úgy érkezett haza Budapestről Fehér vallomása szerint, hogy elmondta, lehallgatják őket, majd megkérte őket, hogy
ne hívják a telefonban többé főnöknek. És a közös Viber-csoportból is kilépett.
Fehér emellett megjegyzett még egy dolgot a vádirattal kapcsolatban a korábbi vallomásában.
„A Rolex órát is beleírták a jegyzőkönyvbe, de hát az hamisítvány” – mondta Fehér, aki elmondta, azért vette, mert azokban a körökben őt egy „komolytalan csajnak” tartották, akivel nem érdemes beszélni, mert ő csak a „Boldog kiskutyája”. Ő próbált olyannak látszani, akit komolyan kell venni, és vett egy Rolex-hamisítványt, és most pedig úgy állítják be, mintha ő lenne a táskás ember.
A többi vádlott
A többi vádlott sem tett ma vallomást, de korábbiakat ismertetett a bíróság. K. Pétertől például azt, hogyan kért 10-10 millió forintot két, az ügyben szintén vádlottként szereplő cégvezetőtől, amit megosztott Boldogékkal. Egészen pontosan az ügyben szintén vádlott, de beismerés után már első fokon elítélt asszisztensét küldte a pénzért, erről itt írtunk bővebben.
Megjelent a vád szerint előre lezsírozott közbeszerzéseket intéző cég vezetője is. Idézett vallomásában elismerte, hogy irányított közbeszerzések voltak, ő Boldog emberétől kapta meg, milyen cégeket kell meghívni, kinek kell nyernie stb. Hozzátette, tudta, hogy ez nem szabályos, de belement, abban reménykedve, hogy emiatt a jövőben még több ilyen munkát fog kapni.
Ennek a közbeszerzéseket lebonyolító cégnek a vezetője egyébként idézett vallomásában az akkori mezőtúri polgármestert, a Boldogot azóta a parlamentben váltó Herczeg Zsolt nevét is említette többször. Például azt vallotta korábban, hogy volt egy időszak, amikor Boldog és K. Péter nem voltak jóban, akkor hanyagolni kellett a vele való együttműködést, de aztán kibékültek, és erről maga Herczeg, jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő tájékoztatta telefonon, mondván, kibékültek, minden mehet úgy, ahogy korábban ment.
Korábbai vallomása szerint Herczeg Zsolttal egyébként többször is egyeztettek, hiszen a mezőtúri önkormányzattal is együttműködött a most vádlottak padján ülő közbeszerzési szakértő, ahogy egyébként a most vádlottak padján ülő cégvezetőknek is volt mezőtúri projektje. Mindenesetre ebben a bírósági eljárásban nem szerepel mezőtúri ügy. A közbeszerzéses ember a vallomásában karcagi és mezőtúri projektekről is beszélt, de a bírónő azokat most nem olvasta fel, mert nem kérte sem a vád, sem a védelem.
Megjelent a két érintett cég vezetője, mindketten vádlottak, mindkettejük korábbi vallomásában szerepel, hogy fejenként 10-10 millió forintot szedtek össze, amit K. Péternek adtak át, és mindketten biztosak benne, hogy ez hová és kihez került. Abban mást mondanak, hogy miért fizettek: az egyik vállalkozó állítja, hogy nem a perben is szereplő elnyert projektek miatt, hanem jövőbeni munkák reményében, míg másikuk szerint csak a perben szereplő projektek miatt adták a korrupciós pénzt.
Egyikük egyébként azzal mutatta be, hogy mennyire Boldog István volt a főnök, és nemcsak, hogy tudott mindenről, de ő irányította valójában ezeket a dolgokat, hogy amikor az egyik érintett beruházásnál, a Szinyei Merse kúriánál találkoztak, akkor volt ott három műemlékvédelmis ember is, akik arról beszéltek, hogy a belső festés nagy részét meg kell menteni, ez azonban egészen biztosan növelni fogja a költségeket. A vádlott vállalkozó szerint erre Boldog azt mondta,
nem érdekli, ne foglalkozzanak ilyesmivel, ne hátráltassák a felújítást.
Arról is beszélt vallomásában, hogy miután átadta K. Péternek a 20 millió forintot, amit a vádlott-társával, a másik vállalkozóval tettek össze, nem annyira bízott benne, ezért azt kérte, hogy Fehér Petra küldjön neki egy szmájlit, ha megérkezett hozzájuk a pénz. Az sms pedig megjött. Majd elmesélte, hogy másnap beszélt telefonon K. Péterrel, aki viccesen úgy szólt bele a telefonba, hogy „disszidáltunk”. Elmondása szerint Boldog István, K. Péter és Fehér Petra együtt vásárolgattak éppen Bécsben.
Boldog védője szerint mentelmi jogot sértett a lehallgatás
Boldog István védője az első tárgyalási napon azzal állt elő, hogy egy sor bizonyíték kirekesztését kéri a bíróságtól. Mégpedig azokat a hang- és képfelvételeket, megfigyelési jegyzőkönyveket, amiket a nyomozóhatóság akkor készített, amikor még életben volt Boldog István mentelmi joga. Miközben éppen ezekre alapozva fordulhatott az ügyészség az országgyűléshez Boldog mentelmi jogának felfüggesztéséért.
Varga arról beszélt, hogy ez annyira vakfolt a törvényben, hogy majd be fog adni egy részletes véleményezést. Elmondta, hogy ilyen lehallgatást például csak úgy lehet végezni, hogy mentelmi joggal bíró személyt közvetlenül nem érint. Sőt, számos tanúvallomás Boldogot érintő része is sérti Boldog mentelmi jogát, mert akkor születtek, amikor még megvolt a fideszes politikusnak a mentelmi joga.
Az ügyész szerint azon túl, hogy ezzel a felvetéssel gyakorlatilag lehetetlenné tennék egy képviselő lebuktatását bármilyen bűncselekménynél, hozzátette, hogy lehet, hogy Varga korábban évekig mentelmi bizottsági tag volt, és lehet, hogy régen ez egy kevésbé szabályozott terület volt, de 2018 óta a törvény taxatíve felsorolja, hogy milyen esetekben lehet ilyen eszközöket használni mentelmi joggal bíró esetében is.
A mai tárgyalási napon egy indítvánnyal élt Varga, amit átadott a bírónőnek és a vád képviselőinek is, úgy tűnik, ezt továbbra sem engedte el. Elmondása szerint az indítványban egy szakvélemény szerepel, amiben a szakértő osztja az ő álláspontját.
Hivatali vesztegetés
Hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér Boldog István fideszes parlamenti képviselőre az ügyészség, illetve a közügyektől öt évre tiltanák el, hangzott el a bíróságon 2021 júniusának végén, Boldog ügyének előkészítő tárgyalásán, amiről hosszabban ebben a cikkünkben számoltunk be. Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot Boldog István és nyolc társa ellen.
A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az első részben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:
2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.
Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Boldog januárban úgy fogalmazott: „ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van”.
Az ügy részleteiről, a többi vádlottról, és azok szerepéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
2021 szeptemberében egyébként az ügy ötödrendű vádlottja minden ellene hozott vádat beismert a bíróságon, ezért első fokon felfüggesztett büntetést kapott. G. Vanda Boldog István fideszes országgyűlési képviselő táskás emberének, K. Péternek volt az asszisztense, és a vád szerint bűnsegédként kenőpénzeket vett át és juttatott célba, ezt pedig az előkészítő ülésén most be is ismerte. Azt mondta, sajnálja, ami történt, már megbánta, és fel sem fogta a helyzet súlyosságát, amikor átvette a pénzeket. Mindezért a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban miatt két év szabadságvesztésre ítélte, öt évre felfüggesztve. Az ügyészség súlyosabb ítéletet kért rá. | Boldog István mindenese: Beleállhattam volna, hogy ez így nem jó, de akkor kivet magából a rendszer | „Én már kiszálltam a politikából. A politika csak játék, most már csak a Facebookon szórakozom vele. Egyébként őstermelő vagyok, van egy almáskertem” – mondta a Fővárosi Törvényszék folyosóján Boldog István, volt fideszes képviselő a Telexnek a tárgyalása előtt. Boldogot és társait többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/30/boldog-istvan-targyalas-fidesz-korrupcio-hivatali-vesztegetes-elfogadasa | 2022-11-30 10:44:00 | true | null | null | Telex |
Az önkormányzati tulajdonú Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) korábbi vezetőjét nem sokkal a 2019-es önkormányzati választások után hirtelen és azonnali hatállyal mentette fel a városvezetés. Ekkor már zajlottak az akkor még csak két hónapja hivatalban lévő független polgármester, Péterffy Attila által kezdeményezett átvilágítások. Az önkormányzati cégek, intézmények gazdálkodását, működését jogi szakértők vizsgálták, ezek eredményeként számtalan feljelentés született, vagyonelemek kerültek vissza önkormányzati tulajdonba, de a cégek működésére is hatással voltak a feltárt problémák. A vezetőcserékről nem is beszélve.
„A PVH-nál nagyon hamar feltárult több aggályos ingatlanügylet, egy kétes letétkezeléssel kapcsolatos ügylet és még sorolhatnánk” – mondja dr. Góbi János, pécsi ügyvéd, aki részt vett a cég átvilágításában. Ennek részeredményeire alapozva állapított meg bizalomvesztést a városvezetés, és később részletes közleményben be is mutatták a problémás ügyeket. Ráadásul 2020-ban a PVH felügyelőbizottságának tagjai – akik szintén az önkormányzati választások után jutottak az új közgyűlésnek köszönhetően mandátumhoz – az átvilágítások részeredeményeire hivatkozva javasolták a tulajdonosnak, hogy ne fizessen prémiumot a volt vezérigazgatónak. Az azóta átírt prémiumrendszer szerint egyébként az éves fizetésének 70 százaléka (közel 10 millió forint) járt volna Szentgyörgyinek, azonban az önkormányzat végül valóban nem fizette ki ezt a pénzt. Indoklásukban kifejtették, hogy a társaság javadalmazási szabályzatában leírtak szerint: ha a társaság felügyeletét ellátó szervek súlyos hiányosságokat, mulasztás, vagy jogellenes magatartás gyanúját tárják fel, akkor kizárható a prémium kifizetése. Még akkor is, ha annak feltételei egyébként teljesültek. Szentgyörgyi Dávid ezt nem fogadta el, perelt, de most első fokon, azaz nem jogerősen vesztett.
„Ez egy munkaügyi per volt, aminek az elutasítása viszont az átvilágítási jelentésen alapul” – mondja Bodnár Imre, a pécsi átvilágításokat koordináló ügyvéd. Szentgyörgyi Dáviddal szemben több, az átvilágítás megállapításain alapuló pótmagánvádas eljárás is folyamatban van. Az egyik most csütörtökön érdemben folytatódik a Pécsi Járásbíróságon.
Azaz két ügy is, ugyanis két PVH-hoz kapcsolódó beszerzés ügyét tárgyalja a bíróság. Az egyik egy budapesti cég marketing- és kommunikációs feladatokkal való megbízása, amivel kapcsolatban már 2019 nyarán is több furcsaság felmerült. A Szabad Pécs akkor közérdekű adatigénylésben kérte ki önkormányzati cégek marketing- és reklámköltéseiről szóló adatokat, amire egyedül a PVH adott, teljesen abszurd elutasító választ. Az adatokért indított per sikeres volt, így kiderülhetett, hogy személyes kapcsolatok, összefonódások játszhattak közre a cég kiválasztásában. Az önkormányzati átvilágítás is erre jutott, és a cég jogászai úgy látják, hogy több szabálytalanság is történt a szerződés megkötésekor és teljesítése során.
A másik ügy egy vállalatirányítási szoftver beszerzéséről szól, amit a PVH jelenlegi vezetése szerint lényegében soha nem is lehetett használni. Sőt, a szakvélemények alapján a leigazolt teljesítések nincsenek arányban a szoftver valós fejlesztésével. A két egyesített pótmagánvádas eljárásban tárgyalt ügy elkövetési értéke összesen 30 millió forint. | Gyanús ügyek miatt menesztették, mégis kérte volna a prémiumát a Pécsi Vagyonhasznosító korábbi vezetője | Munkaügyi pert vesztett Szentgyörgyi Dávid, a Pécsi Vagyonhasznosító egykori vezetője, amit volt munkahelye ellen indított – tudta meg a Telex. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet több, jelenleg is zajló ügyre lehet hatással, melyekben Szentgyörgyi már vádlottként szerepel. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/11/30/pecsi-vagyonhasznosito-potmaganvad-szentgyorgyi-david | 2022-11-30 10:56:00 | true | null | null | Telex |
„Sosem kérdezték, hogy megvan-e az önerő, mert az elején igazolva lett, hogy megvan” – mondta az egyik tanú, a vádlottak korábbi irodavezetője a szegedi bíróságon a kisteleki szellemszállóügy tárgyalásán szerdán. A bíróság szerdán több tanút is beidézett, hogy kiderüljön, mi lett a projekthez szükséges önerővel, amit a beruházás indulásakor leigazoltak, idővel azonban valahogy mégiscsak nyoma veszett.
Az eljárás azért indult, mert az ügyészség szerint a Royal Casa Kft. vezetői úgy akartak 822 millió forint uniós és magyar állami támogatással gyógyászati központot építeni a Szegedhez közeli Kisteleken, hogy hamis önerő-igazolásokat adtak be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ). Mindez még 2012-ben történt, a tervek szerint 15 különböző testi és lelki gyógymódot kínáló wellnessközpont azonban azóta sem nyitott meg, épülete a mai napig torzóként áll a Csongrád-Csanád megyei pusztában.
Az ügy első és másodrendű vádlottja a Royal Casa Kft. vezetői, akik egyébként egymással élettársi kapcsolatban éltek. Az ügyészség szerint a pár sosem rendelkezett a pályázathoz szükséges önerővel, annak meglétét valótlan tartalmú dokumentumokkal igazolták. A vád szerint ebben segített nekik a harmadrendű vádlott, a pár ügyvéd ismerőse, aki még egy valótlan tartalmú kölcsönszerződést is készített és ellenjegyzett. Az ügyészség szerint a vádlottak ezzel több mint 822 milliós kárt okoztak a költségvetésnek.
Csak aláírni
Az ügyet bonyolítja, hogy a vádlottak nem sokkal az építkezés megkezdése után a eladták. Az új ügyvezető a kapott támogatást a beruházásra fordította ugyan, befejezni nem tudta az építkezést, mert ahhoz már az önerő is kellett volna, amiről addigra kiderült, nincs meg. 2016 végére le is álltak a munkálatok, 2017-ben pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium is elállt a céggel kötött támogatási szerződéstől, és visszakövetelte támogatást.
2021-ben a Royal Casa egykori vezetőire – beismerő vallomás esetén – 6–6 év börtön és 5–5 millió forint pénzbüntetés kiszabását kérte az ügyészség, de a vádlottak tagadták bűnösségüket, ezért indult el a per, ami szerdán újabb tanúk meghallgatásával folytatódott.
A cég egykori irodavezetője a Royal Casa működéséről mesélt. Vallomásából kiderült, hogy papíron hiába volt a pár női tagja a cég tulajdonosa, valójában mindent partnere, a másodrendű vádlott intézett. Mikor a bíró megkérdezte, hogy akkor mégis mi volt a nő feladata, a tanú azt felelte,
„csúnyán fogalmazva, csak aláírni”.
Az egykori irodavezető szerint a pályázáshoz szükséges önerő tényleg megvolt, azt „a papírok szintjén” ő is látta. Úgy emlékezett, hogy kölcsönből szerezték a pénzt, és ebben valóban a harmadrendű vádlott ügyvéd segített. A tanú túlságosan sok konkrétumra nem emlékezett, de azt mondta, a kölcsön egy olyan cégtől érkezett, ahol a pár férfi tagja, azaz a másodrendű vádlott volt az ügyvezető.
A tanú szerint egyébként az önerőnek csak a pályázás során volt jelentősége, hogy tényleg megvan-e, azt utána már nem ellenőrizte a hatóság. Állítása szerint csak a kifizetések előtt hívtak le pénzt a támogatási összegből, amit a közbenjáró hatóság, a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (Darfü) mindig ellenőrzött is.
Az eltűnt önerő nyomában
Hogy nincs önerő, az csak azután derült ki, hogy a Royal Casa vezetői bebuktak, és eladták a céget.
„Könyvelési hiba történt, és ki lett vezetve az önerő”
– mondta a tanú, aki szerint egy alkalmazott hibázhatott annál a külsős cégnél, ami a könyvelést végezte.
Ezzel kapcsolatban a másodrendű vádlott, a pár férfi tagja azt mondta a bíróságnak, hogy amikor a hibát felfedezték, nekik már nem volt lehetőségünk azt kijavítani.
Hogy bizonyítsák, hogy az önerő tényleg megvolt, és nem hamisak az arról szóló igazolások, a védelem egy papíripari vállalkozót is a tanúk padjára szólított. A tanú egy informatikai fejlesztési projekthez adott kölcsön korábban a Royal Casát irányító férfinak 200 millió forintot egy barátján keresztül, szívességként, amit a vádlott kis csúszással vissza is adott volna, de a határidő letelte után inkább újra kölcsönkérte. A vállalkozó azt mondta,
„megkérdezték, hogy felhasználhatnák-e a pénzt egy szállodafejlesztéshez”.
„Akkor még a táskás dolgok mentek” – folytatta – „készpénzként vettem ki a cégemből, mert ki kellett mennem Afrikába egy 1200 hektárnyi eukaliptuszerdőt megvenni”. A pénzt táskában vitte le a férfinak testőr kíséretében, aztán papírokat írtak. Homályos emlékekre támaszkodva tette hozzá, hogy végül 50 millió plusszal kapta vissza a kölcsönadott összeget.
Egy másik tanú is azt próbálta igazolni, hogy megvolt az önerő. Ő a 2000-es évek közepén került üzleti kapcsolatba a másodrendű vádlottal, később közösen vezettek céget, aminek a férfi egy száztíz millió forintos hitelt is adott. A tanú ezt több részletben fizette vissza, elmondása szerint a vádlott a végén többször is kérte a pénzt, mert az egy szállodás projekthez kellett neki.
Az NFÜ is hibás?
Végezetül a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (Darfü) egyik akkori munkatársát szólították a terembe. A tanú 2013-ban projektmenedzserként dolgozott a hatóságnál, a Royal Casa Kft.-vel kapcsolattartóként érintkezett a gyógyászati központ építése során. A Darfü az NFÜ alá tartozó hivatalként azért felelt, hogy a papírok le legyenek adva,
a pályázatok tartalmát felettes hatóságként már az NFÜ vizsgálta.
A tanú megerősítette azt, amit a cég egykori irodavezetője is mondott, miszerint csupán a pályázat beindításakor volt jelentősége az önerőnek, a kivitelezés során már nem foglalkoztak vele. Elmondta, hogy a három hónapnál nagyobb csúszások vizsgálata éppen úgy az NFÜ hatáskörébe tartozott, mint a tulajdonosváltás kezelése, aminél általában meg is vizsgálták, hogy az új tulajdonos rendelkezik-e az önerővel. Az, hogy a Royal Casa esetében történt-e ilyen, nem derült ki.
„A kölcsön megléte is erősen vitatható” – idézte a bíró a pályázat elbírálásakor készült egyik hatósági dokumentumban szereplő megjegyzést – utalva arra, hogy valakinek az NFÜ-nél már a legelején gyanús volt, hogy valami nem stimmel az önerőt igazoló papírokkal –, de ennek értelmezésében a tanú már nem tudott segíteni. A tárgyalás márciusban folytatódik.
Befejezetlen tető, hiányos vakolás
Még 2016 áprilisában írta meg az Index a Délmagyar.hu nyomán, hogy már két hónapja készen kellene lennie a szállodának, azonban nincs, és senki nem is dolgozik az építkezésén, a beruházó az uniós pénzt felvette, de november óta a környéken sem járt. A szálloda a papírok szerint ekkor már hivatalosan elkészült, de az épület teteje befejezetlen, a vakolás hiányos, az ablakok szigetelése félkész, a Royal Casa Kft. viszont már február 15-én azt jelezte a Miniszterelnökségnek, hogy a projekt elkészült.
„A záró helyszíni szemlére még nem került sor, illetve az elszámolás ellenőrzése folyamatban, a projekt készültségéről csak ezek megtörténtét követően tudunk érdemben nyilatkozni” – közölte akkor a Délmagyar.hu-val az uniós források felhasználását koordináló Miniszterelnökség. A projekt már a kezdetek óta problémás volt, a beruházás egy gyors tulajdonosváltás után indulhatott csak el, miután Lázár János akkori hivatala kilistázta az offshore hátterű nyertest, a Royal Casa Kft-t.
A 444 2017-ben videóban próbálta meg felderíteni a kisteleki rejtélyt. Az építkezéséért felelős vállalkozóval is beszéltek, aki elmondta, hogy akkor jöttek a gondok, amikor az államtól kapott pénz elfogyott, és a saját részüket nem tudták hozzátenni az építkezéshez. Úgy érezte, csőbe húzták, mert ő akkor vette át a projektet, amikor az eredetileg pályázó tulajdonosok már egy rakás pénzt elköltöttek anélkül, hogy az építkezés megkezdődött volna. Menet közben derült ki az is, hogy nincs meg a 300 milliós önrész, mert a kiállított bankgarancia mögött nem volt fedezet, és nem kaptak rá hitelt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a szerződéstől 2017 áprilisában elállt, a kifizetett teljes támogatási összeg visszakövetelése mellett. Eltelt egy év, és a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara honlapján tűnt fel az épületkomplexum, ekkor az 1 milliárd forintra becsült épületet potom 500 millió forintért árulták.
Kedden jártunk a helyszínen, ahol igen rossz arcát mutatta a szálló: mindenfelé szemét, az ablakok betörve, a falak jórészt összefirkálva és -graffitizve. Annyi végül is megvalósult, hogy járnak ide emberek kikapcsolódni – csak nem éppen úgy, ahogy az a pályázati anyagban szerepelt annak idején. | Százmilliókat nyelt el a kisteleki szellemszálló, és még mindig nem tudni, ez kinek a hibája | Újra bíróság elé álltak a kisteleki szellemszálló ügyének vádlottjai Szegeden. Több tanút is meghallgatottak, hogy kiderüljön, megvolt-e a szóban forgó gyógyászati központ megvalósításához szükséges önerő, és kitértek arra is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség miként ellenőrizte az építkezést. A védelem három tanút sorakoztatott fel, csak úgy repkedtek a százmilliók a tárgyaláson, miközben a soha be nem fejezett wellnesskastély azóta is ott áll a Csongrád-Csanád megyei pusztában, de nem fürdeni, hanem graffitizni járnak oda leginkább a környékbeliek. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/01/kistelek-wellness-szallo-kastely-koltsegvetesi-csalas | 2022-12-01 11:19:00 | true | null | null | Telex |
A 2019-es önkormányzati választást az ellenzék kétharmaddal nyerte Pécsen, így a tízéves fideszes regnálás után céges és intézményi átvilágítások kezdődtek. Tucatnyi feljelentés történt, azonban sok esetben a hatóságok megszüntették a nyomozást, az ezzel kapcsolatos panaszok is sorra elvéreztek. Ezért több ügyben is pótmagánvádas eljárást kezdeményezett a sértett, vagyis az érintett cégek, azok új vezetői. Ilyen ügyben vádlott Vári Attila, a vízilabda-szövetség és a Pécsi Sport Nzrt. egykori vezetője is. Egy újabb ilyen ügy tárgyalása kezdődött meg érdemben csütörtökön a Pécsi Járásbíróságon.
Szentgyörgyi Dávidot, a Pécsi Vagyonhasznosító volt vezérigazgatóját ebben az eljárásban az átvilágítás során feltárt információkra, valamint nyomozati anyagokra hivatkozva hűtlen kezeléssel vádolják, két szabálytalan beszerzés miatt. Az egyikben a vád szerint egy budapesti cég a Pécsi Vagyonhasznosító szabályzatainak nem megfelelő eljárásban jutott marketing- és kommunikációs feladatokhoz, az ajánlatot beadó három cég közül kettőnél személyi összefonódások voltak, és a kiválasztásban rokoni kapcsolatok is közrejátszhattak. A másik egy informatikai fejlesztés volt, ami a vád szerint a beszerzési szabályok megkerülésével történt, és amit úgy fizettek ki, hogy az elvárt, szerződésben rögzített funkciókkal nem rendelkezett, ezért érdemben nem is használták. A két ügy elkövetési értéke 35 millió forint.
A vádlott szóban nem kívánt kérdésekre válaszolni, azonban a tárgyalás napján benyújtott írásos vallomásában kifejtette, hogy a kommunikációs és marketingszerződés rendben volt, és a nyertes kiválasztásában hozzáértő kollégák vettek részt. Az elkészült tanulmányokat pedig szerinte igenis használták, megvalósították, azonban az új vezetés nem folytatta a programokat. Az informatikai rendszerrel kapcsolatban pedig elmondta, hogy a fejlesztések egy része valóban nem valósult meg, de a beszerzés és a kifizetések rendben voltak, és a legfontosabb elem, az online számlabeküldés is működött. Álláspontja szerint a cégnél minden jogszerűen és szabályszerűen történt.
Ezt követően a vád részéről Szabó Szilárd, a PVH jelenlegi vezetője elmondta, hogy az informatikai fejlesztés szerződéséből egyetlen pont valósult meg, amit egy gépen lehetett csak használni, és 30-40 számlát tudott kezelni, a szükséges több ezer helyett. Ráadásul az ő vezetése alatt már nem is érkezett havidíjról szóló számla a fejlesztő cégtől.
Ezután jóval olcsóbban, egy komplex vállalatirányítási rendszert vezettek be egy olyan céggel együttműködve, amelyik egy figyelmen kívül hagyott eljárásban a legjobb ajánlatot nyújtotta be az előző vezetésnek.
A marketinges tanulmányokkal először a titkársági fénymásoló melletti szekrényben találkozott, az átadás-átvételkor a szakterületért felelős munkatárs ezeket nem említette, de más felelős vezető sem tudott róluk. Úgy látja, hogy egy ilyet házon belül is össze lehet állítani, a jelenlegi kommunikációs terv is így készült a cégnél.
Ezután a PVH két volt munkatársát hallgatta meg a bíróság, akik részt vettek a marketinges tanulmányok beszerzési eljárásában, bár arra már nem emlékeztek, hogy kinek a felkérésére kerültek a bírálóbizottságba. Az egykori HR-vezető és a volt vezérigazgató asszisztense egymásnak ellentmondó információkat közölt a bírósággal, majd a szembesítést követően az rajzolódott ki, hogy a döntést csak formálisan, papíron hozták meg közösen. Az ajánlatokat a kommunikációs vezető kérte be, és ő hozta meg a tényleges döntést is. Őt szintén meghallgatta volna a bíróság, de azt közölte, hogy életvitelszerűen Dubajban tartózkodik, és ha lehet, akkor online, egy későbbi időpontban beszélne. A tárgyaláson az is elhangzott, hogy az egykori kommunikációs vezető a volt vezérigazgató párja volt, ráadásul a marketinges megbízást elnyerő cég vezetőjével is rokonsági kapcsolatban volt.
A PVH volt gazdasági vezetőjét ebben az ügyben tanúként hallgatták meg, azonban van olyan eljárás, ahol a fideszes városvezetés alatt több pécsi önkormányzati céget megjárt szakember – Szentgyörgyi mellett – szintén vádlott. A tanú többször könnyeivel küszködve, hosszas szünetek után válaszolt a neki feltett kérdésekre. Előadta, hogy a marketinges tanulmányokról, azoknak hátteréről nem volt tudomása, de meglátása szerint minden szabályszerűen zajlott. Az informatikai beszerzést pedig most is szükségesnek ítéli, ugyanakkor kétségtelen, hogy voltak szerződésbe foglalt elemek, amik nem valósultak meg. Ezeknek technikai akadálya volt: egy DOS-alapú, 25 évig foltozgatott struktúrát kellett volna a mai követelményeknek megfelelő szoftverre cserélni és kompatibilitási problémák adódtak.
Azt is hozzátette, hogy a PVH-nak is volt felelőssége abban, hogy a fejlesztés nem sikerült. A tanú azt is elismerte, hogy a szoftver fejlesztésével megbízott informatikai vállalkozással azóta is munkakapcsolata van: néhány hónappal azután, hogy elhagyta a PVH-t, a cég könyvelője lett. Az is kiderült, hogy az ő javaslatára nem kötöttek szerződést a korábbi eljárásban nyertes informatikai vállalkozással, mert ebben az esetben rögtön ki kellett volna nekik fizetni egy 10 millió forint körüli összeget egy korábbi szerződés rendezése érdekében.
A tárgyalás újabb tanúk meghallgatásával februárban folytatódik, de ezen a vádlottnak már nem kell jelen lennie. A vád a PVH egykori kommunikációs vezetőjével kapcsolatban azt indítványozta, a bíróság szerezzen be igazolást tőle, hogy valóban életvitelszerűen tartózkodik Dubajban.
A PVH volt vezérigazgatója nemrég bukott el egy munkaügyi pert első fokon, amiben az átvilágítási dokumentumokra hivatkozó ítélet szerint nem jár a kirúgott cégvezetőnek a közel 10 millió forintos prémium. | Hűtlen kezeléssel vádolják a pécsi vagyonhasznosító volt vezérigazgatóját | Érdemi meghallgatásokkal folytatódott a Pécsi Vagyonhasznosító volt vezérigazgatójának pótmagánvádas tárgyalása a Pécsi Járásbíróságon csütörtökön. A tanúk többször ellentmondásba keveredtek, szembesítésre is sor került, az egyik kulcsszereplő pedig meg sem jelent. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/02/hutlen-kezeles-potmaganvad-pecsi-vagyonhasznosito-elszamoltatas-pecs | 2022-12-02 11:26:00 | true | null | null | Telex |
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt nyomoz – áll a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében.
A rendelkezésre álló adatok szerint 2022. december elsején reggel az egyik megyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztályán dolgozó kormánytisztviselő ellenőrzés alá vont egy tehergépkocsit, ami az árufuvarozás hatósági szabályainak csak részben felelt meg.
Az intézkedés a tehergépkocsihoz, illetve a rakományhoz kapcsolódó szabálytalanságokat tárt fel, többek között a sofőr gépjárművezetői képesítési igazolványa lejárt. Emellett elmulasztotta a szállítmányt ponyvával letakarni és a jármű műszaki állapota – köztük a fék – sem volt megfelelő. Miután a tisztviselő észlelte a hibákat, elhatározta, hogy jogtalan előnyt kér azért, hogy a szükséges eljárást ne folytassa le, és bírságot se szabjon ki.
Az ellenőrzést végző hivatalos személy a feltárt hiányosságok miatt több millió forintos bírság kiszabását helyezte kilátásba, de azt is közölte, nem kíván azokról jegyzőkönyvet felvenni. Az ellenőrzés alá vont személy azon kérdésére, hogy mi akkor a megoldás, azt felelte: „önre bízom.”
A kormánytisztviselő magatartására, fellépésének módjára tekintettel azért, hogy a hivatalos személy a kilátásba helyezett több millió forint összegű bírság kiszabásától eltekintsen, az intézkedés alá vont személy a magánál tartott készpénzt – összesen százezer forintot – átnyújtotta, amit a kormánytisztviselő azonnal eltett, majd további intézkedés nélkül távozott.
Az ügyészség alig egy nap elteltével gyanúsítottként hallgatta ki a 40 éves férfit, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. | Százezer forintot kapott egy kormánytisztviselő, hogy ne vesse ki a milliós bírságot, gyanúsítottként hallgatták ki | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt nyomoz – áll a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/12/02/kormanytisztviselo-gyanusitott-kenopenz-birsag-helyett | 2022-12-02 11:32:00 | true | null | null | Telex |
Szijjártó Péter külügyminiszter egyik legrégebbi ismerősét Benkő Szilárdnak hívják. Amellett, hogy együtt fociztak a Dunakeszi Kinizsi futsalcsapatában, Benkő politikai karrierje során is végigkísérte Szijjártót, és éveken át volt a legközelebbi munkatársa. Egészen 2015 tavaszáig, amikor távozott a minisztériumból arra hivatkozva, hogy a magánszektorban folytatja.
Bár az elmúlt években Benkő valóban az üzleti életben tevékenykedett, közben megmaradt a jó kapcsolata Szijjártó Péterrel is: a 444.hu által közölt fotókon az látszik, hogy 2020-ban Benkő is ott volt a Lady MRD nevű jachton, ahol a külügyminiszter a családjával inkognitóban nyaralt. De közben a Direkt36 kutatásai szerint nem szakadt meg a kapcsolata az állammal, és konkrétan a Szijjártó által vezetett külüggyel sem.
2020-ban az egyik cége, az Eutek Építő Kft. közel 300 millió forint értékű, vissza nem térítendő állami forráshoz jutott Szijjártó minisztériumának egyik háttérintézményétől. Erre a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került cégek pályázhattak, hogy ne kelljen kirúgniuk az alkalmazottaikat. A támogatásért cserébe az Eutek négy darab munkahely megőrzését és 560 millió forintnyi beruházást vállalt. Az nem világos, milyen beruházásról volt szó, de a cég csaknem 260 millió forintos profittal zárta az évet. Egy év múlva pedig 750 millió forint osztalék kifizetéséről határozott a társaság.
Benkő 2022-ben egy cégén keresztül 95 százalékos tulajdonosa lett egy évi többmilliárdos bevételű építőipari vállalkozásnak is. A Ver-Bau Kft. egy több évtizede működő vállalkozás, melynek az elmúlt években nagy összegű állami megrendelései voltak, 2020-ban elnyertek például egy 2 milliárdos kórházépítési projektet.
Idén nyáron a korábban a Buddha Bar Hotelt is üzemeltető, kormányközeli arab nagybefektetőktől vásárolt egy ingatlankezelő céget is, így két Andrássy úti ingatlannak is tulajdonosa lett.
A Ver-Bau vételáráról és az Euteknek ítélt támogatásról is küldtünk kérdéseket Benkő Szilárdnak, de nem kívánt reagálni. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szerint a támogatási program, amelyben Benkő cége is részesült, rendkívül sikeres volt, és többek között 12 600 munkahely jött létre általa. A Benkő Szilárdra vonatkozó konkrét kérdésekre ugyanakkor nem válaszoltak.
Húsz éve csapattárs
Az 1978-as születésű Benkő Szilárd eredeti végzettsége hangszerkészítő. Már gyerekkora óta zenei pályára készült, a Zeneakadémia hangszerészképző szakán végzett. A kétezres évek legelején még Győrben a főiskolán oktatott vonós hangszerismeretet, és mint hangszerkészítő mester nyilatkozott díjnyertes hegedűivel kapcsolatban.
Közben ugyanakkor a politika is érdekelte, és 2002-ben a Fidelitas győri vezetőjévé választották, nem sokkal később pedig már a szintén a győri Fidelitasból induló Szijjártó Péter sajtótitkára lett.
Később a győri önkormányzatnál dolgozott, 2007-ben pedig Borkai Zsolt fideszes polgármester főtanácsadója lett. A helyi elitben elfoglalt helyét jól mutatta, hogy ebben az időben a városi kézilabdacsapat elnökségének is a tagja lett.
Benkőt ekkoriban kezdte támadni a helyi ellenzék egy tanácsadói szerződés miatt. Benkő F. Component-99 Kft. nevű cége ugyanis úgy szerződött tanácsadásra a fideszes vezetésű győri önkormányzattal, hogy ő a szerződéskötés idején bent ült a városi önkormányzat egyik bizottságában, és Szijjártó Péter kampányfőnöke is volt.
A kormányváltást követően Benkő 2011-ben a Miniszterelnökségre került, ahol egy, a Kormány.hu-ra feltöltött dokumentum szerint havi 885 ezer forintos fizetéssel a szervezési stáb vezető munkatársa lett Szijjártó munkatársaként. Ugyanebben az évben lett a Dunakeszi Kinizsi játékosa is. A csapat YouTube-csatornájára felkerült videó szerint Benkő – becenevén Sziszi – a klub alapítóinak egyike. Szijjártó is ekkor kezdett a csapatban, ő kapta a 30-as mezt, míg Benkő 31-es mezszámmal játszott.
2012-ben Szijjártóból külügyi államtitkár lett a Miniszterelnökségen, Benkő Szilárd pedig a kabinetfőnöki feladatokat látta el. Benkő külföldi szakmai útjaira is elkísérte főnökét, egy 2012-es vietnámi útjukról tévériport is készült. Szijjártó ebben a keleti nyitás előnyeiről és államtitkári kinevezéséről is beszél, de a kamerák nemcsak a tárgyalásokra, hanem az edzőterembe is elkísérik, ahol Benkővel együtt edzenek a dunakeszi csapat piros mezében.
A Dunakeszi Kinizsiből és annak környezetéből többen is jutottak pozícióhoz a Miniszterelnökségen, majd pedig a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, Szijjártó közelében. A játékosok mellett a klub korábbi ügyvezetője például előbb a Miniszterelnökségen lett protokollreferens, majd pedig külügyes protokollfőnök. A külügyminisztérium 2014-ben a HVG futsalos tisztségviselőkkel kapcsolatos kérdésére azt mondta, hogy a KKM soha nem vette figyelembe és nem is szólt bele, hogy melyik munkatársa milyen hobbit űz szabadidejében.
Amikor 2014-ben Szijjártó ismét feljebb lépett a ranglétrán, és az EU-biztosi posztot elfoglaló Navracsics Tibor helyét vette át a külügyminiszteri poszton, Benkő változatlan pozícióban, kabinetfőnökként maradt mellette. Mint a Vs.hu akkori nyomozásából kiderült, Benkőnek a miniszteri kabinetfőnöki pozíció betöltéséhez nem volt elegendő végzettsége, így hivatalosan a miniszteri kabinet működésének koordinátoraként végezte a munkáját.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium akkor elismerte, hogy Benkőnek nincs meg a megfelelő végzettsége a pozícióhoz, de arra hivatkozott, hogy a jogszabályok bizonyos feltételek mellett lehetővé teszik a foglalkoztatását.
A Vs.hu feltárta, hogy Benkő fizetése ebben a státuszban is megközelítette a 900 ezer forintot, és azt is, hogy szolgálati autóként egy újonnan több mint 17 millió forintba kerülő Mercedes terepjárót használt. A KKM minderre úgy reagált akkor, hogy az autó nem is új, és már több százezer kilométert futott.
Benkő Szilárd 2015 tavaszán otthagyta az államigazgatást: a külügyminisztérium akkori közleménye szerint azért, hogy a magánszektorban folytassa a karrierjét. Szijjártó Péterrel azonban megmaradt a jó kapcsolat: e cikk megjelenése után a 444.hu által közzétett fotók azt mutatják, hogy Benkő Szilárd együtt nyaralt Szijjártó Péterrel 2020-ban a Lady MRD nevű jachton (Benkőt és a KKM-et is kerestük ezzel kapcsolatban, előbbi nem kívánt reagálni, a minisztériumtól pedig egyelőre nem kaptunk választ). A jachtozós fotók – amelyek eredetileg az Átlátszón jelentek meg – akkor bejárták a sajtót, Szijjártó pedig magyarázkodni kényszerült miattuk. Minderről bővebben itt olvashat.
Magánszektor, állami passzokkal
A KKM-ből való 2015-ös távozásával azonban Benkő kapcsolata nem szűnt meg teljesen az állami forrásokkal és az állam kínálta lehetőségekkel. Alig néhány hónappal a külügyből való távozása előtt, már 2015 márciusában, az akkor a Fidesz által vezetett VIII. kerületi Önkormányzat Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottságának egyik ülésén született egy Benkő érdekeinek kedvező döntés.
Az önkormányzat két Rákóczi úti, frekventált helyen lévő ingatlant hirdetett meg eladásra, és a nyertes a Violin-Music Kft. volt, amely akkor Benkőné Sárvári Zsuzsannáé volt, később pedig Benkő Szilárd lett a tulajdonosa. Akkoriban mindkettőjük lakcíme ugyanaz a fertődi ház volt. A Direkt36 megkérdezte Benkő Szilárdot, hogy 2015-ben milyen kapcsolatban állt Benkőné Sárvári Zsuzsannával, ám erre sem kívánt reagálni.
Az összesen mintegy 300 négyzetméternyi ingatlanokért 38,3 millió forintot kért az önkormányzat, de azt nem kellett egyből kifizetni: 20 százalékot az adásvételi szerződés megkötésekor kértek el, a maradék mintegy 30 millió forintot elég volt öt év alatt összeszedni. Az Ingatlan.com Direkt36-nak elküldött adatai alapján akkoriban az önkormányzati ingatlanok piaci áron, a VIII. kerület ezen részén külön-külön is többet érhettek 38 millió forintnál.
Az egyik ingatlanban most is hangszerbolt működik, amelyet egy, korábban szintén Benkő Szilárd nevén lévő cég üzemeltet. A cég jelenleg egy Benkőével azonos vezetéknevű nő tulajdona – az üzletben dolgozó alkalmazott azonban nem tudta megmondani, kié a hangszerbolt, az üzletvezető pedig a Direkt36 kérdésére elzárkózott a választól.
Benkő 2015 után egy sor cégben szerzett érdekeltséget: nemcsak hangszerkereskedő, hanem informatikai és vendéglátással foglalkozó cégben is tulajdonrészt vásárolt, és 2018-tól tulajdonos lett egy építőipari cégben, az Eutek Építő Kft.-ben is.
A 2020-as év érzékenyen érintette az építőipart a koronavírus miatt, de Benkő vállalkozásának mentőövet dobott az állam. Az Eutek 2020-ban – abban az évben, amikor a Lady MRD fedélzetén fotó készült a 444 szerint Benkőről – vissza nem térítendő támogatás formájában nagy összegű állami forráshoz jutott. Ez a közel 300 millió forint egészen pontosan Szijjártó Péter minisztériumától származott. A külügyminisztérium alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség ugyanis a külügyminisztérium rendeletére létrehozott egy Versenyképesség Növelő Támogatási Program nevű alapot, amelyből olyan vállalkozások pályázhattak forrásra, amelyeknek gazdasági nehézséget okozott a járványhelyzet, de készek voltak vállalni, hogy munkavállalóik megtartása mellett új beruházást valósítanak meg.
Ebből az alapból az Eutek 280 millió forint állami támogatást nyert el, amelyet egy összegben megkapott. Összesen négy munkahely megtartását és 560 millió forint összegű beruházást vállalt cserébe. Akkori árfolyamon számolva az Eutek az elnyerhető támogatásnak közel a maximumát kapta meg.
A többi nyertes pályázó között volt olyan cég, amely hasonló összegű támogatásért 286 munkahely megtartását vállalta, de a többiek is jellemzően az Eutek vállalásának többszörösével pályáztak. Mindez egy, a Kormány.hu-ra feltöltött 2021-es dokumentumból derül ki, de a nyertes pályázókról idén októberben az Átlátszó adatigénylésére is kiadott egy listát a minisztérium, amelyen szintén szerepel az Eutek.
A koronavírus időszaka nem okozott visszaesést a cég bevételeiben, 2021-ben 490 millió forint volt a nyereségük. Ezt az évet követően a profitot jóval meghaladó összeg, 750 millió forint osztalék kifizetéséről határozott a cégvezetés. Ennek mintegy fele a tulajdonrésze alapján Benkőhöz kerülhetett. Ezzel kapcsolatban is kérdeztük Benkő Szilárdot, aki nem válaszolt a kérdésünkre. 2022 legeleje óta ő az Eutek kizárólagos tulajdonosa.
A Direkt36 számos kérdést küldött a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az Euteknek megítélt támogatással és Benkő Szilárddal kapcsolatban. A minisztérium rövid választ küldött: ebben a Versenyképesség-növelő Támogatási Program sikereiről írnak, szerintük a programnak köszönhetően 270 ezer álláshelyet sikerült megtartani és 12 600 újat teremteni. A Benkő Szilárdra vonatkozó konkrét kérdéseinkre azonban érdemben nem reagáltak.
Benkő cégei közül azonban nem a milliárdos árbevételt és több százmilliós profitot elérő Eutek a legjövedelmezőbb. 2022 szeptemberében ugyanis egy szintén frissen vásárolt cégen keresztül 95 százalékos tulajdonosa lett egy 1995 óta működő kecskeméti építőipari cégnek, a Ver-Bau Kft.-nek. Ennek a vállalkozásnak rendre 5 milliárd forint körüli az éves bevétele, sőt 2021-ben ez 10,8 milliárd forintra nőtt.
Például egy kórházépítési projekt keretében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közel 2 milliárd forintért szerződött le a Ver-Bauval, de kaptak parkolóépítési feladatot a kecskeméti önkormányzattól és iparterület-fejlesztési megbízást is a kerekegyházi önkormányzattól. A cég EU-s pályázatokon is többször jutott forrásokhoz, 2020-ban összesen csaknem 100 millió forintot ítéltek oda nekik.
A Direkt36 megkérdezte Benkőt, hogy mennyiért jutott a Ver-Bau Kft. 95 százalékos tulajdonrészéhez, ugyanis korábban nem volt ilyen volumenű cége, így nem világos, hogy milyen forrásból és hogyan jutott hozzá. Benkő azonban erre a kérdésünkre sem kívánt reagálni.
Az üzletember a közelmúltban megjelent az ingatlanpiacon is. 2022 nyarán egy cégén keresztül tulajdonos lett a BP5 Ingatlan nevű vállalkozásban is. A BP5 egy közel 500 millió forintnyi vagyonnal rendelkező ingatlanforgalmazó cég. Legalább két – a tulajdoni lapok szerint több százmilliós jelzáloggal terhelt – ingatlant birtokol a cég, mindkettő az Andrássy út egyik legforgalmasabb részén, az Opera közelében van.
Az ingatlanos cég korábban a Mellow Mood-csoporthoz tartozott, amely a magyar szállodaiparban érdekelt vagyonos üzletemberek, Sameer Hamdan és Zuhair Awad érdekeltsége. A két palesztin–jordán származású üzletember 2012-ben a Fidesz-kormánytól a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét is megkapta. Az ő érdekeltségükbe tartozott a Buddha-Bar Hotel, amit 2012-ben maga Orbán Viktor adott át, illetve a Párisi Udvar felújításával kialakított luxusszálloda is, melynek átadója 2019-ben Szijjártó Péter volt. A Mellow Mood-csoport nem reagált az Andrássy úti ingatlanok eladásával és Benkő Szilárddal kapcsolatos megkeresésünkre. | Szijjártó egykori futsalos munkatársa szárnyal az üzleti világban. Százmilliókat kapott hozzá a külügytől is | Szijjártó Péter külügyminiszter egyik legrégebbi ismerősét Benkő Szilárdnak hívják. Amellett, hogy együtt fociztak a Dunakeszi Kinizsi futsalcsapatában, Benkő politikai karrierje során is végigkísérte Szijjártót, és éveken át volt a legközelebbi munkatársa. Egészen 2015 tavaszáig, amikor távozott a minisztériumból arra hivatkozva, hogy a magánszektorban folytatja. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/12/06/szijjarto-egykori-futsalos-munkatarsa-szarnyal-az-uzleti-vilagban-szazmilliokat-kapott-hozza-a-kulugytol-is | 2022-12-06 10:24:00 | true | null | null | Telex |
Szijjártó Péter külügyminiszter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja, és ezért havonta bruttó 1,5 millió forint díjazásban részesül. Szerettük volna megtudni, hogy mennyit dolgozik ezért az összegért, de az alapítvány azt közölte, hogy nem vezetnek erről nyilvántartást. A válaszuk szó szerint megegyezik azzal, amit a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványtól kaptunk, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter és egyben kuratóriumi elnök munkavégzéséről érdeklődtünk.
A kormány 2020 májusában hozta létre a Széchenyi István Egyetemért Alapítványt (SZIEA), amelynek odaajándékozta a győri egyetemet annak minden ingatlanával együtt. A modellváltásnak nevezett folyamat részeként a többi közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz (kekva) hasonlóan a SZIEA-t is kitömték kormánypárti politikusokkal: a kuratóriumban helyet kapott Szijjártó Péter külügyminiszter és Dézsi Csaba András győri polgármester is, a felügyelőbizottságot pedig Tarlós István ex-főpolgármester vezeti.
Szijjártó Péter 2020 óta díjazás nélkül látta el a kuratóriumi tisztséget, idén augusztus elején leadott vagyonnyilatkozata szerint azonban 2022. június 1-től havi bruttó 1 millió forintnál többet kap a feladatért. A pontos összeg kuratóriumi tagtársa, Győr fideszes polgármestere, Dézsi Csaba András vagyonnyilatkozatából derült ki: havi bruttó 1,5 millió forint.
2 év alatt 198 millió fizetésekre
Októberben a 24.hu adatigénylésére a győri egyetemet fenntartó alapítvány azt közölte, hogy 2020 szeptemberétől 2022. augusztus végéig összesen 126 millió forintot utaltak a kurátoroknak és 72 millió forintot a felügyelőbizottság tagjainak valamint a vagyonellenőrnek, azaz két év alatt összesen 198 millió forint ment el a fizetésekre.
Az öt kuratóriumi tag (Szijjártó és Dézsi mellett Knáb Erzsébet elnök, plusz Bokor József és Sárai-Szabó Tamás) összesen havi bruttó 7,5 millió forintot kap (fejenként 1,5 milliót), plusz Tarlós István (aki Orbán Viktor miniszterelnöknek is tanácsokat ad közel havi bruttó 2 millióért) felügyelőbizottsági elnök havi bruttó 1 milliót, a két másik FB-tag és a vagyonellenőr pedig összesen kétmillió forintot keres.
Nem tartják nyilván a munkavégzést
Szerettük volna megtudni, hogy a roppant elfoglalt külügyminiszter, aki a honvédség repülőgépeivel folyton különböző országokba utazik tárgyalni, vajon mennyit dolgozik a győri egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumában a havi bruttó 1,5 millió forintos fizetségért.
Közadatigénylésben kértük ki az alapítványtól a kuratóriumi ülések jegyzőkönyvét „vagy olyan egyéb dokumentumot, amelyből megismerhető, hogy a kuratóriumi tagok a 2021. és a 2022. évben mely napokon milyen időtartamban végeztek tevékenységet a kuratóriumi tagságukkal összefüggésben”.
A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány válasza szerint az alapítvány
„nem kezel ilyen adatot, ezért nem is vezet olyan nyilvántartást, amelyből az igényelt adatok kinyerhetőek lennének”
Mindössze annyi konkrétumot közöltek, hogy „a Kuratórium szükség szerint, de legalább kéthavonta ülést tart, melyen az Alapítvány Alapító Okiratban rögzített céljait és
tevékenységét szem előtt tartva hozza meg határozatait”. Tehát kéthavonta egyszer elvileg biztosan dolgozik Szijjártó Péter, Dézsi Csaba András és a többi kuratóriumi tag a havidíjért cserében.
Ugyanaz a válasz, mint Varga Juditnál
Meglepő módon a SZIEA válaszának többi része szó szerint (!) megegyezik azzal, amit a miskolci egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványtól (UMA) kaptunk, amikor arról érdeklődtünk nála, hogy mennyit dolgozik havi 1,4 millió forintért a kuratóriumi elnökeként Varga Judit igazságügyi miniszter.
„Egy kuratóriumi tag munkavégzése nem csak a kuratóriumi üléseken való részvételre és az arra való felkészülésre korlátozódik. A Kuratórium üléseinek jegyzőkönyvei nem azt a célt szolgálják, hogy abból megállapítható legyen az egyes tagok által ráfordított munka mennyisége és időigénye. A jegyzőkönyv a munka végeredményét, a meghozott határozatokat és az egyes napirendekhez történt hozzászólások rövid és tömör összegzését tartalmazza. Az a rengeteg előkészítő és háttérmunka, ami egyes kuratóriumi feladatok kapcsán felmerül nem olvasható ki sem jegyzőkönyvekből, sem egyéb dokumentumokból. Az egyes témákkal való foglakozás napi szintű és rendszeres. Folyamatos egyeztetések zajlanak a kuratóriumi tagok között, valamint a Kuratórium tagjai és az egyetem vezetése – nem csupán a rektor és a gazdasági vezető, hanem az egyes szakterületi vezetők – között, továbbá egyetemi rendezvényeken, szakmai találkozókon, ünnepségeken, megnyitókon, avatásokon és egyéb eseményeken vesznek részt a kuratóriumi tagok, valamint a felsőoktatásért felelős minisztérium szakmai meghívásainak tesznek rendszeresen eleget. Minden feladat ellátandó általuk, mely az egyetem érdekében szükséges és az egyetem javát szolgálja, legyen az belföldön vagy külföldön.” – írta a SZIEA titkára 2022. november 17-én, és az UMA titkára 2022. október 19-én.
Semmilyen papír nincs arról, hogy Varga Judit mennyit dolgozik havi 1,4 millióért a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványnál | atlatszo.hu
Az, hogy nem vezetnek semmiféle nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről, nem csak Varga Judit miatt pikáns. A 24.hu ugyanis Varga juttatásával együtt azt is kiderítette, hogy az igazságügyi miniszter mellett a kuratóriumi tagok mennyi pénzt kapnak a Miskolci Egyetemet működtető alapítványtól. Az UMA közlése szerint minden kuratóriumi tag havi 1,2 millió forint tiszteletdíjban részesül.
Kicsit olyan ez, mint az egyforma címlappal megjelenő kormánypárti újságok, de természetesen elképzelhető, hogy nem központi utasításra válaszolta ugyanazt két különböző vagyonkezelő alapítvány, hanem csak egy furcsa véletlen eredményeként. Leteszteljük a többieket is: minden kekvától kikérjük a kuratóriumi tagok munkavégzési adatait, hátha valahonnan érdemi választ kapunk.
Címlapkép: Szijjártó Péter és Dézsi Csaba András 2022. október 13-án Győrben (fotó: a polgármester Facebook-oldala) | Nem tudni, hogy Szijjártó Péter havi 1,5 millióért mennyit dolgozik a győri egyetemet fenntartó alapítványban | Szijjártó Péter külügyminiszter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja, és ezért havonta bruttó 1,5 millió forint díjazásban részesül. Szerettük volna megtudni, hogy mennyit dolgozik ezért az összegért, de az alapítvány azt közölte, hogy nem vezetnek erről nyilvántartást. A válaszuk szó szerint megegyezik azzal, amit a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványtól kaptunk, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter és egyben kuratóriumi elnök munkavégzéséről érdeklődtünk. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/21/nem-tudni-hogy-szijjarto-peter-havi-15-millioert-mennyit-dolgozik-a-gyori-egyetemet-fenntarto-alapitvanyban/ | 2022-11-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai.
Szinte lehetetlen követni a magyar kormányzat bejelentéseit az újabb és újabb akkumulátorüzemek megépítéséről. Az iváncsai gyár mindenesetre még joggal nevezhető a „legnagyobb hazai beruházásnak”: a dél-koreai tulajdonú SK Innovation 135 hektáron, 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után harmadik magyarországi üzemét a Fejér megyei Iváncsa község határában .
Az építkezés még csak az első első ütemnél tart, de már ez is óriási, 22 épületből álló gigakomplexumot takar. A munkát 81 milliárd forintért a NER-nagyágyú Market Építő Zrt. végzi. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó cég 2022 végére kívánja befejezni az épületek felhúzását, hogy a tervezett időpontnál előbb, 2023-ban megindulhasson a gyártás az üzemben.
„Ez egy élhető település volt, de már kezd megváltozni”
Iváncsa Fejér megye középső részén lévő, 3000 lakosú Duna menti község az M6-os autópálya közelében. Az önkormányzat honlapja így jellemzi a települést: „Jó minőségű termőföld, festői szépségű Duna-part, tiszta levegő, teljes körű infrastruktúra.” A kormány két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy kiemelt beruházásként itt épül meg az ország legnagyobb akkumulátorgyára. A beruházás tervéről előzetesen sem a helyi lakosság, sem a képviselő-testület nem értesült, az első lakossági tájékoztatót 2021 őszén tartották.
Idén szeptemberben pedig egy újabb lakossági fórumra került sor, ahol az akkumulátorgyár mellett az ahhoz kapcsolódó beruházásokról is szó esett. A helyiek közül sokan ekkor szembesültek azzal, hogy a lakossági érdekeket felülírja az építkezés mielőbbi befejezése és a gyártás tervezettnél korábbi megindítása.
Az iparterület és a lakóövezet közé ígért véderdő telepítése például még el sem kezdődött.
Az állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) képviselőjének előadásából pedig az derült ki, hogy a gyárba irányuló és onnan jövő forgalom elsőbbséget fog élvezni a lakosok közlekedésével szemben.
Iváncsai közmeghallgatás és lakossági fórum 2022.09.28.
Weboldal: http://www.ivancsa.hu/
„Óriási dugók vannak reggelente, már egy éve nem lehet a faluban rendesen közlekedni” – hangzott el több panaszos részéről. A NIF képviselője szerint két éven belül elkészül az iparterület körüli útrendszer, ami tehermentesíteni fogja a falut. Iváncsa emellett új utakat és járdákat is kap, ezekre a belterületi és iparterületet érintő útfejlesztésekre pedig 40 milliárd forintot biztosít a kormány. Addig viszont annak, aki időben be akar érni a munkahelyére, azt javasolta a NIF képviselője, hogy „keljen fel fél órával korábban.”
Röpködnek a milliárdok
Az útépítések összege hozzáadódik ahhoz a mintegy 50 milliárd forinthoz, amelyet egy 2021-es kormányrendelet az akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaira biztosít. A gyárat kiszolgáló és a lakosságot „kompenzáló” fejlesztésekre tehát összesen 90 milliárd forint közpénzt ad a kormány – ám valószínűleg nem fognak itt megállni a költségek.
A beruházások pedig a miniszterelnök barátját gazdagítják.
A víziközművek fejlesztését nettó 19,7 milliárd forintért csinálja a Mészáros és Mészáros Zrt., Mészáros Lőrinc birodalmának egyik legfőbb tagja. Szintén ez a cég nyerte el a szennyvízelvezetéshez kapcsolódó munkákat, amiket 7,3 milliárdért végzett volna, a projekt költségei viszont első körben 1,1 milliárd forinttal emelkedtek – írta meg a napi.hu. Egy új döntés szerint ugyanis a gyárban naponta keletkező 4000 köbméter tisztított szennyvizet az ún. Cikolai vízfolyás helyett a Duna sodorvonalába kell bevezetni, a vezetékek Dunáig való megépítése pedig 1,1 milliárdos plusz költség.
Egy további, 1,5 milliárdos emelés pedig azért vált szükségessé, mert a végleges szennyvíztisztító-telep mellett egy „ideiglenes” telepet is meg kell építeni. A gyárépítés tervezettnél korábbi befejezéséig ugyanis a végleges szennyvíztisztító nem készül el.
Ez tehát azt jelenti, hogy plusz másfél milliárdot fizet ki a magyar állam egy ideiglenes létesítményre azért, hogy a multicég minél előbb megkezdhesse a működését. A költségemelkedéssel, ha más nem is, Mészáros Lőrinc cége mindenképpen jól jár.
Átalakult a Mészáros és Mészáros Kft., de a győzelmi szérián ez sem változtat | atlatszo.hu
Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságként folytatja menetelését az Orbán Viktor felcsúti barátjának érdekeltségébe tartozó építőcég. Egy külső szemlélő számára ez nagy változást nem jelent – legalábbis, ami a vállalkozás sikerességét illeti. A társaság ugyanis továbbra is sorozatban nyeri az állami megbízásokat, most éppen egy nettó 1,3 milliárd forintos tendert húzott be Heves megyében.
Egy nagyváros energiaigényét kell kielégíteni
Iváncsa lakosságát azonban nemcsak földutak leaszfaltozásával, hanem más fejlesztésekkel is igyekszik kompenzálni a kormány. A kormány a különleges gazdasági övezet létrehozásával is kedvez Iváncsának.
Az eléggé köztudott, a kormány az első különleges gazdasági övezetet Gödön, a másodikat Fejér megyében hozta létre. Göddel szemben viszont, ahol a kormányzat egyértelműen bünteti az ellenzéki vezetésű várost a gödi Samsung adójának más települések közti szétosztásával, Iváncsa – és Rácalmás, ahol a Hankook gumiabroncsgyára működik – jócskán kap a befolyó iparűzési adóból.
Pénzosztás: Göd önkormányzata egy fillért sem kapott a gödi Samsung-adóból | atlatszo.hu
Míg a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóból a kormányhoz közelálló települések önkormányzatai jelentős összegeket kaptak, az ellenzéki vezetésű Göd közel 20 millió forintos zöldfelületi támogatási kérelmét napirendre se vette a megye pénzügyi bizottsága. Jutott támogatás egy már megépült csomádi kerékpárútra, egy korábban becsődölt veresegyházi lakópark folytatására, sőt, Dunakeszi görögkatolikus templomának kifestésére és ikonosztázára is.
Az ellenzéki pártok 2021-ben tiltakozásuknak adtak hangot, hogy a kormány az ellenzéki vezetésű Dunaújvárost büntette azzal a döntéssel, hogy a több milliárd forintnyi iparűzési adó nem a térség településeihez és nem Dunaújvároshoz kerül, hanem a fideszes vezetésű megyei közgyűléshez.
A Fejér megyei közgyűlés idei áprilisi döntése alapján Iváncsa – melynek polgármestere, Molnár Tibor (független) nem kritizálja a SK Innovation beruházását – közel 2 milliárd forintot kapott egyedi támogatás formájában. Az ipari park vízellátására biztosított milliárdokból szintén jut a községnek. A lakossági víziközmű-rendszer megújul: a régi azbesztcement-csöveket újakra cserélik, az ercsi regionális vízbázison pedig új kutakat fúrnak. Utóbbira persze azért is szükség van, mert az akkumulátorgyár napi 11 ezer köbméternyi vízigényén és a lakosság vízellátásán kívül az ipari park további, jövőben betelepülő üzemeinek igényét is ki kell majd szolgálni.
Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló vó
Magyarországon az elektromos autók akkumulátorainak gyártását először Gödön biztosította a kormány a Samsung SDI gigaberuházásának támogatásával. Mára közel 20 hasonló, dél-koreai vagy kínai tulajdonú akksigyár létesült országszerte. A gödi beruházással évek óta foglalkoz, cikkeink nyomán most egy összefoglaló videót is készítettünk a problémákról. Úgy véljük, a gödi gyár története “állatorvosi lóként” hordozza magában mindazokat a “betegségeket”, melyek a hazai akkumulátorgyártást jellemzik – s amelyeket a kormányzat titkolni kíván a nyilvánosság előtt.
Az akkumulátorgyárnak nemcsak a víz-, de energiaigénye is egy nagyvároséhoz mérhető, hangzott el többször az iváncsai lakossági fórumon. A gigaberuházás számára 150 megawatt villamos energiát kell biztosítani, a gázfogyasztás óránként 12 500 köbméter lesz.
Mindez a magyar hatóságok szerint a környezetre nem fog jelentős hatást gyakorolni,
ezért környezetvédelmi engedélyt és hatásvizsgálatot nem írtak elő a beruházó számára.
Ágoston Jácint helyi önkormányzati képviselő szerint nagyon is lesznek negatív környezeti hatásai a beruházásnak. Ezekkel azonban csak akkor fog szembesülni a lakosság, ha teljes kapacitással beindul az üzem. Szerinte nemcsak arról nem kérdezték meg a helyieket, hogy akarnak-e egy ilyen veszélyes és környezetterhelő beruházás közvetlen közelében élni, de számos információt eltitkoltak előlük. Nem volt például ismert, hogy az ipari vasutat be fogják hozni a faluba, de az sem, hogy milyen óriási energia- és vízigényű gyárról van szó. Ágoston úgy véli, a falutól távolabb lett volna szabad csak engedélyezni egy ilyen üzemet.
Iváncsa – a falu, ahol titokban egy akkumulátorgyár épült
Szinte lehetetlen követni a magyar kormányzat bejelentéseit az újabb és újabb akkumulátorüzemek megépítéséről. Az iváncsai gyár mindenesetre még joggal nevezhető a „legnagyobb hazai beruházásnak”: a dél-koreai tulajdonú SK Innovation 135 hektáron, 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után a Fejér megyei község határában harmadik magyarországi üzemét.
Baki Endre önkormányzati képviselő még radikálisabban fogalmazott az Átlátszónak: szerinte az Iváncsának juttatott támogatások nem kompenzálják azokat a károkat, amik a falut érik az akkumulátorgyár miatt. Úgy véli, egy óriási iparváros épül Iváncsa mellett, amelynek kedvéért eltűnnek, beépülnek a kiváló minőségű termőföldek és élhetetlenné válik a korábban nyugodt, csendes település. Mindez pedig nem az itt élők, hanem egy szűk kör érdekét szolgálja, akik „eladták a falut egy külföldi cégnek”.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Videó: Balogh Dénes
Nyitókép: Az építkezés még csak az első első ütemnél tart, de már ez is óriási, 22 épületből álló gigakomplexumot takar. Fotó: Balogh Dénes | Milliárdokat költ a kormány az iváncsai akkumulátorgyárra, amivel Mészáros Lőrinc jár jól | Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/02/milliardokat-kolt-a-kormany-az-ivancsai-akkumulatorgyarra-amivel-meszaros-lorinc-jar-jol/ | 2022-11-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Október első napján jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sport nevű lap kiadóját. A vételárat szokás szerint sehol sem közölték, és erre vonatkozó megkeresésünket az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt állami cég is hárította azzal, hogy ő nem tudja. Végül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kaptunk választ: nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok.
Az régóta közismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök (egyik) kedvenc újságja a Nemzeti Sport. Többször tett közzé olyan fényképet a közösségi oldalán, amin a sportlapot olvassa különböző helyeken. Felesége pedig évekkel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy előfordult, kivasalta férjének az újságot, hogy ropogós legyen.
2014 márciusában – az országgyűlési választás előtt – a Story magazin négyoldalas cikket közölt Orbán Viktorról és családjáról. Az anyagban Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége használati utasítást adott Orbánhoz, amit a 24.hu őrzött meg az utókornak:
„Amíg éhes, ne kérj tőle semmit! Ulti közben ne zavard. Ha kikap a csapata, kezeljük a lehető legnagyobb tapintattal. Jobb arról nem is beszélni mekkora volt a szomorúság, amikor 8-1-re kikaptak a magyarok… Ha reggel nem akar felkelni, mondd azt, hogy van friss Nemzeti Sport, egyből kinyitja a szemét. Elsőnek kell olvasnia, volt rá példa, hogy kivasaltam, hogy ropogós legyen.”
A sportnapilap főszerkesztője 2016 óta Szöllősi György, aki 2006-tól 2014-ig az Orbán Viktor által alapított felcsúti fociakadémia sajtófőnöke volt. Kettejük ismeretsége tehát régi, és jó kapcsolatukra utal, hogy időnként együtt néznek meccset különböző stadionokban. Szöllősi minden bizonnyal rajong Orbánért, időnként ugyanis szerelmes leveleket idézően ír a lap a miniszterelnökről, aki egyébként politikus létére elég gyakran szerepel a sportújságban. Egyfajta kölcsönös reklámról van szó, a miniszterelnök ugyanis gyakran fotózkodik a róla szépeket író sportlappal.
Idén október első napján, péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.-t, és az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-t jelölte ki. „Az N.S. Médiát nyáron alapította napilapkiadásra a Nemzeti Sportot eddig megjelentető – jelenleg több mint nyolcvan lapot kiadó – Mediaworks Hungary Zrt., amelynek tulajdonosa a Fidesz-közeli KESMA médiaalapítvány.” – írta a Napi.hu az ügyletről.
A lap arról is beszámolt, hogy a Közlöny megjelenésével egyidejűleg a Nemzeti Sportügynökség MTI-közleményt adott ki. Ebben azt írták, hogy „az adásvétellel az ügynökség legfőbb célja az értékmegőrzés mellett a napilap közszolgálati feladatainak ellátása, melyre a jövőben kiemelt hangsúlyt fektet a társaság.”
A hír megjelenésekor közadatigénylésben kértük ki az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-től a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. vételárát és az adásvételi szerződést.
Október közepén visszaírt a Sportügynökség, hogy ők ezeket az adatokat nem kezelik.
Ez elég furcsa volt annak fényében, hogy alájuk tartozik a cég, de sebaj, próbálkoztunk máshol. Közpénzről van szó, ezért közadatigénylést küldtünk a Pénzügyminisztériumnak, de onnan is az a válasz jött, hogy ők nem adatkezelők. Mivel a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. a Honvédelmi Minisztérium alá tartozik, ennek a tárcának is közadatigénylést adtunk be, de ők is azt válaszolták, hogy nem kezelik az általunk kért adatokat.
Mivel az állam vett valamit, ezáltal az állami vagyon gyarapodott, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV) is elküldtük a Nemzeti Sport megválaszolásával kapcsolatos adatigénylésünket. Itt végre sikerrel jártunk. Illetve nem.
Az MNV azt válaszolta, hogy az adásvételi szerződés üzleti titok.
Egész pontosan azt írták, hogy „a tranzakció adásvételi szerződése üzleti titkot képez, többek között az üzletrész adásvételi szerződésben foglalt szavatosságvállalásokra tekintettel”. Hozzátették, hogy az adásvételi szerződést és az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. üzletrészének vételárát nem nyilvános adatként kezelik. Szerintünk ezek az adatok a nyilvánosságra tartoznak, ezért bepereljük értük az MNV-t.
A 444 információi szerint egyébként 3 milliárd forintot fizethetett az állam a Nemzeti Sport kiadójáért a Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A jövőre 120 éves sportlap példányszáma meredeken zuhan: augusztus közepén a Magyar Hang publikálta a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) adatai alapján, hogy 2018 első negyedévében még közel 32 ezer példányt, de 2022 első negyedévében már csak 19,5 ezer darabot adtak el a nyomtatott lapból. Vagyis nem egy sikeres és keresett vállalkozást lett az államé, hanem egy olyan újság, amire egyre kevesebben kíváncsiak – ám egyikük a miniszterelnök.
Címlapkép: A nyaralásból hazatért Orbán Viktor a Nemzeti Sporttal 2022. szeptember elején (fotó: Facebook) | Üzleti titok, hogy mennyiért vette meg az állam a Nemzeti Sportot | Október első napján jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sport nevű lap kiadóját. A vételárat szokás szerint sehol sem közölték, és erre vonatkozó megkeresésünket az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt állami cég is hárította azzal, hogy ő nem tudja. Végül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kaptunk választ: nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/03/uzleti-titok-hogy-mennyiert-vette-meg-az-allam-a-nemzeti-sportot/ | 2022-11-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó által kikért adatokból kiderült, hogy már az orosz-ukrán háború előtt is gondok voltak az állam fizetőképességével, ami az intézmények adósságfelhalmozásában mutatkozott meg. A rendőr-főkapitányságok például egészen 2021-ig időben fizettek a beszállítóiknak, idén nyárra viszont már közel 1 milliárd forinttal tartoztak nekik. A Budapesti Ügyvédi Kamara pedig bejelentette, hogy eddig csak a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak előlegezte meg a kirendelt védői díjakat, mostantól viszont a Készenléti Rendőrségnek is hitelez, hogy az ügyvédek időben megkapják a pénzüket.
A kamara szerint erre azért van szükség, mert a hatályos kormányzati intézkedések nyomán a rendőrségek – átmenetileg – nem rendelkeznek forrással a kirendelt védői díjak kifizetésére.
Már a Készenléti Rendőrségnek is hitelez a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) – derült ki a kamara legfrissebb hírleveléből. Mint írják: „Egy örömteli hírt szeretnénk megosztani, ami a kirendelést vállaló kollégák napi munkavégzését segíti. A Budapesti Ügyvédi Kamara hosszú évek óta sikeresen együttműködik a BRFK-val a felmerülő kirendelt védői díjak előlegezésében. Ennek mintájára a BÜK vezetése eredményes tárgyalásokat folytatott a Készenléti Rendőrséggel annak érdekében, hogy a kirendelt védői díjak előlegezése a Készenléti Rendőrség előtti eljárásokban is kivitelezhető legyen általunk.
Megállapodás jött létre a BÜK és a Készenléti Rendőrség között arról, hogy a BRFK-nál követett gyakorlattal egyező módon a Kamara megelőlegezi a Készenléti Rendőrség előtt felmerült, a nyomozó hatóság által a díjjegyzék alapján megállapított, kirendelt védői díjat.”
A kirendelt védő az az ügyvéd, akit a büntetőügyben eljáró hatóság vagy a bíróság rendel ki annak a terheltnek, akinek – valamilyen, általában anyagi okból – nincs meghatalmazott védője. Kirendelés esetén a védő díját az állam előlegezi meg, azonban bűnösség esetén a terheltnek kell azt kifizetni.
Mindez annak fényében is egy jelentős előrelépés – olvasható a levélben –, hogy a Magyarországot is sújtó gazdasági válság miatt,
„a hatályos kormányzati intézkedések nyomán a rendőrségek – átmenetileg – nem rendelkeznek forrással a kirendelt védői díjak megfizetésére,
így a kollégák kizárólag a Kamara előlegezése nyomán jutnak hozzá időben a megérdemelt díjazásukhoz.”
A helyzet súlyosságát egy számmal is érzékeltette a Budapesti Ügyvédi Kamara: elárulták, hogy a BRFK közel 40 millió forinttal tartozik a megelőlegezett díjakért a BÜK-nek.
Már a háború előtt is baj volt
Persze nem csak Budapesten halmozott fel tartozásokat a rendőrség.
2022. július 27-én adtunk be közérdekű adatigénylést az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), kérve, hogy küldjék meg megyei bontásban (+ BRFK), hogy mekkora összegű (bruttó/Ft) 60 illetve 30 napos lejárt tartozása volt a rendőrségnek beszállítók, hitelezők, védői kirendelések, szakértői díjak (stb.) kapcsán 2017.06.30. és 2022.06.30. között.
Adatigénylésünk idején kezdett elterjedni ugyanis, hogy üres lehet az államkassza, és erre egyre több jel utal. Az egyik ilyen, hogy az állami intézmények elkezdtek tartozni a beszállítóknak – így például a rendőrség a nekik dolgozó szakértőknek.
Az ORFK azonban nem siette el a választ: pontosan 3 hónappal később küldték el a táblázatot, amely szerint 2017 és 2020 között még minden rubrikában 0 szerepelt, és
2021-ben – tehát még az orosz-ukrán háború előtt – keletkezett a kintlevőség, ami aztán 2022-ben tovább nőtt.
A táblázat alapján 2021 végén összesen 338 436 000 forintos 30 és 60 napon túli lejárt tartozása volt a megyei főkapitányságoknak és a Budapesti RFK-nak együtt, míg 2022 július 30-án már 951 335 000 forint. Ebből a 60 napon túli, 351 000 forintos tartozást egyetlen szervezeti egység, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei RFK halmozta fel.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Összességében azonban még ennél is rosszabb a helyzet. A Népszava szeptember közepén írta meg, hogy „nagyon rég nem volt arra példa, hogy a nagy adósok listáján ne csak kórházak szerepeljenek, mégpedig a júliusi nyilvántartás szerint a TOP 10 tartozást felhalmozó közintézmény közé három rendvédelmi szerv (ti. az Országos Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága – a szerk.) is beverekedte magát.”
A Népszava szerint – mivel a „részletes adatokból kiderül, hogy szinte mindegyik önálló rendőrségi szerv pár száz milliós ki nem fizetett számlát pakolgat tovább” –,
feltehetőleg nem egyedi, hanem rendszerszintű finanszírozási problémákról lehet szó.
„A MÁK adatai szerint 53 önálló rendvédelmi szerv lejárt tartozása szállítók felé meghaladja a 11,2 milliárd forintot, ebből 3,2 milliárd forint egyetlen hónap alatt, júliusban keletkezett” – összegezte a lap.
Azóta már a számok is igazolják, hogy vannak gondok a költségvetésben: szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 2691,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. „Az elkülönített állami pénzalapok az augusztusi 236,1 milliárd után szeptemberben 252,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 171,3 milliárd forintos hiányt halmoztak fel az augusztusi 144,2 milliárdot követően” – írta meg az Index.
Bár a Fidesz-kormány szerint „a gazdasági problémák oka közvetve a háború, közvetlenül pedig a „háborús szankciók”, több tanulmány is igazolja, hogy az Orbánék által is megszavazott szankciók működnek és van értelmük, ugyanakkor a választások előtti túlköltekezés, az uniós pénzek visszatartása, és a méregdrága rezsicsökkentés fenntartása jelentősen hozzájárul a kialakult gazdasági helyzethez.
„Brüsszel a hibás” – szankciókkal és energiával kapcsolatos narratívák Magyarországon
Az energiabiztonság az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében kialakuló helyzet miatt egyre fontosabb téma Európa-szerte. Az energiaellátással és árakkal kapcsolatban növekvő aggodalmat a szélsőséges és populista szereplők Kreml-barát és EU-ellenes narratívák terjesztésére használják fel, melyek az EU-t gyengének, a szankciós politikát pedig elhibázottnak láttatják.
Nyitókép: Pintér Sándor belügyminiszter Karcagon, a városi rendőrkapitányság új épületének avatásán 2019. április 23-án. MTI/Czeglédi Zsolt | Nulláról 951 millió forintra ugrott a rendőr-főkapitányságok tartozása másfél év alatt | Az Átlátszó által kikért adatokból kiderült, hogy már az orosz-ukrán háború előtt is gondok voltak az állam fizetőképességével, ami az intézmények adósságfelhalmozásában mutatkozott meg. A rendőr-főkapitányságok például egészen 2021-ig időben fizettek a beszállítóiknak, idén nyárra viszont már közel 1 milliárd forinttal tartoztak nekik. A Budapesti Ügyvédi Kamara pedig bejelentette, hogy eddig csak a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak előlegezte meg a kirendelt védői díjakat, mostantól viszont a Készenléti Rendőrségnek is hitelez, hogy az ügyvédek időben megkapják a pénzüket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/04/megugrott_a_rendorfokapitanysagok_tartozasa/ | 2022-11-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az állami szereplők maradtak a legnagyobb reklámozók Magyarországon, közülük is a Miniszterelnöki Hivatal fordította a legtöbb pénzt erre a célra tavaly – derül ki a 14 ország független reklámügynökségeiből – köztük a magyar Café Communications – álló hálózat CANnual Report című, idei jelentéséből. Az ezt szemléző Media1 azt írta, hogy a hivatal egy év alatt 76 millió eurót költött egy év alatt kampányokra. Összehasonlításképpen: 2019-ben 65 millió, 2018-ban pedig 27 millió forint volt ez az összeg.
A második legnagyobb hirdető a Szerencsejáték Zrt., a harmadik pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség lett 24 millió, illetve 21 millió euróval.
A jelentés szerint a magyar reklámpiac 844 milliós bevételt ért el, ez 9 százalékkal több az előző évinél – köszönhetően az állami költéseknek. Ennek nagy részét azonban a magas infláció el is vitte. A régióban ennél is nagyobb, 14 százalékos bővülést tapasztaltak.
A riportból az is kiderül, hogy a magyar reklámpiacon az online szegmens fejlődik a leginkább, a növekedés ott elérte tavaly a 8 százalékot. Ezek a bevételek azonban elsősorban a globális szereplőkhöz folytak be: a hazai online hirdetésekre költött forintok több mint a harmada landolt a Google-nél, a Facebooknál és más nemzetközi vállaltoknál. | A Miniszterelnöki Hivatalnál senki sem költött többet tavaly hirdetésekre | Az állami szereplők pörgették a reklámpiacot. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20221208_hirdetes_jelentes_miniszterelnoki_hivatal_reklamkoltes | 2022-12-08 07:26:00 | true | null | null | HVG |
A madridi kormány nem bízik Orbán Viktorban, ezért nagyon úgy néz ki, hogy Fidesz-közeli magyar befektetők hiába próbálják megszerezni a világ tizenkettedik legnagyobb vasúti szerelvénygyártóját, a Talgót, amelyre immár a cseh Skoda is pályázik.
Julian Assange egész eddigi életében olyan adatokat, információkat akart megszerezni, amiket a nagy cégek, vállalatok, vagy éppen a kormányok alaposan eldugtak az átlagos állampolgár elől. Vagy azért, mert ezek érzékeny, személyes adatoknak minősültek, esetleg azért, mert valami visszaélésre szolgáltattak volna bizonyítékot, vagy pedig azért, mert a nyilvánosságra kerülésük többeket sodort volna életveszélybe. A WikiLeaks alapítójaként a köztudatba berobbant Julian Assange azonban nem minden esetben érzékelte a különbséget ezen kategóriák között. | Figyelemre méltó üzletbe vág bele Mészáros Lőrinc veje | Homlok Zsoltot láthatóan érdeklik a vasúti projektek, amelyekben apósa cégei is otthon vannak. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202249_gth_holding_meszaroskozeleben | 2022-12-08 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Több átláthatóságot és esélyegyenlőséget követel a Korrupcióellenes Munkacsoportnak a Transparency
Még a december 13-i alakuló ülés előtt javasolja az Integritás Hatóság elnökének a Transparency International Magyarország, hogy az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében írják át a delegáltjuk részvételével összeülő, a hatóságot segítő Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendjét.
Több területet figyelmen kívül hagy, továbbá nem biztosítja kellően az átláthatóságot és az esélyegyenlőséget, ezért módosítani kell azt az ügyrendi javaslatot, amely most alakuló, az Integritás Hatóság munkáját segítő konzultatív testület, a Korrupcióellenes Munkacsoport működését szabályozza. Erre hívja fel a figyelmet a munkacsoport egyik civil tagját delegáló Transparency International Magyarország a honlapján nyilvánosságra hozott és Biró Ferencnek, a munkacsoport vezetőjének – ő az Integritás Hatóság elnöke is – írt levelében.
A hvg.hu is írta, hogy a Korrupcióellenes Munkacsoport december 13-án tartja alakuló ülését, miután tagjait már december 1-én lezárult pályáztatási/kijelölési folyamatban megnevezték. A 21 fős testület – egyikük az elnök, vagyis Biró – tagjai közt fele-fele arányban vannak civil és kormányzati delegáltak. Előbbieket pályázaton választották ki, és a nevük ismert, utóbbiakat a törvény által megjelent állami és kormányzati szervek jelölik, és nevüket nem hozták eddig nyilvánosságra – ezt a hvg.hu is több mint egy hete hiába kérte az Integritás Hatóságtól.
Újságíró, jogász, ismert civilek, volt büntetőbíró, és néhány ismeretlen név a Korrupcióellenes Munkacsoportban
Az Integritás Hatóság konzultatív testületeként működő Korrupcióellenes Munkacsoport kormányzati delegáltjainak nevét nem hozták nyilvánosságra, csak a civil tagokét. Van köztük jogász, újságíró, a korrupcióellenes civil szférában közismert személyek, de néhány olyan tag is, akiről semmit nem lehet tudni.
A civil delegáltak egyike Ligeti Miklós (nyitóképünkön), az egyik legjelentősebb hazai korrupcióellenes szervezet, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A Transparency már korábban, a hatóság és a munkacsoport létrehozására reagálva különböző feltételeket tett közzé, melyek teljesülése esetén látja csak hasznosnak és vállalhatónak a munkacsoportban való részvételét. Arról a hvg.hu már korábban írt, hogy az előzetes feltételek közül szinte semmi sem látszik teljesülni – ideértve a munkacsoport ügyrendjét érintő javaslataikat is.
A Transparency International Magyarország észrevételei by HVG on Scribd
Miután az ügyrendi javaslatot megkapták a civil delegáltak, a Transparency ezt megvizsgálva hasonló következtetésre jutott, és ezt pontokba is szedte. Megállapították, hogy a munkacsoport működését szabályozó ügyrend több területet figyelmen kívül hagy, ezért ezeket javasolják pótolni. Meglátásuk szerint ezek a változtatások elengedhetetlenek az átláthatóság, valamint a testület érdemi munkavégzéshez szükséges esélyegyenlőség biztosításához. Javaslataik a következőket érintik:
a Munkacsoport működésének nyilvánossága
a Munkacsoport tagjainak hozzáférése a feladatellátáshoz szükséges adatokhoz
a Munkacsoport ülésének tagok kezdeményezése alapján történő összehívása
a Munkacsoportot az Integritás Hatóság működésével kapcsolatban megillető jogosítványok
a Munkacsoport működése az ülések közötti időszakban
A Transparency javaslatcsomagja kitér arra is: lényegi kérdés például, hogy a Munkacsoport konzultálni tudjon az Integritás Hatósággal az utóbbi “látókörébe került konkrét korrupciós ügyekről”. Ez ugyanis jelenleg nem biztosított, sőt. Előírás például, hogy munkacsoport nem avatkozhat be a hatóság tevékenységébe, és az is, hogy a munkacsoporttagság nem jogosít fel a hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre. De egyéb más, gátló tényezők, körülmények is vannak a jelenlegi szabályozásban, így az alábbiak:
A 21 állandó tagból 10 ember civil, egy a hatóság elnöke maga, másik 10 személyt állami szerv vezetője delegálja: miniszterek, a rendőrfőkapitány, titkosszolgálatok
A munkacsoport “különösen nem kaphat megbízást arra, hogy egyéni kötelezettséget vagy felelősséget állapítson meg”
A munkacsoport “nem avatkozhat be a Hatóság tevékenységébe”
A Hatóság ugyan a munkacsoport jelentését az éves elemző integritásjelentés elkészítésekor “figyelembe veheti, de ahhoz nincs kötve, és nem köteles azt figyelembe venni”
A munkacsoport az éves jelentését megküldi a kormánynak, amely a javaslatokat megvitatja, de nem köteles azokat megfogadni, bár a javaslat végre nem hajtását indokolni kell
A munkacsoport nem kormányzati tagjai jogosultak “árnyékjelentést” készíteni, amit nyilvánosságra hoznak, és megküldenek a kormánynak, de annak ezt nem kell figyelembe vennie
A munkacsoportban való tagság “nem jogosít fel a Hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre”
A munkacsoport tagjai a munkájuk során “tudomásukra jutott minden törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot kötelesek megőrizni”.
A kormánynak az Integritás Hatóság létrehozását célzó, Brüsszel felé tett vállalásából kiderül, hogy a hatóság mintegy 120 fővel, vagyis komoly apparátussal lát munkához. Ami a munkacsoport és a hatóság kapcsolatát és közös munkáját illeti, arról megírtuk: hatékony, érdemi jogosítványok nélkül a hatóság munkáját segítő munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik. Olyannyira, hogy oda még civileket is beengednek. Sőt: véleményük is lehet, csak éppen senkit nem érdekel.
Civil szakértőket toboroz a hatóság a Korrupcióellenes Munkacsoportba, bár előre szólnak, nem biztos, hogy ér bármit a munkájuk
Az EU felé tett vállalásként kipipálható, de hatékony, érdemi jogosítványok nélkül az Integritás Hatóság munkáját segítő Korrupcióellenes Munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik, olyannyira, hogy oda még civileket is beengednek. Sőt: véleményük is lehet, csak éppen talán senkit nem érdekel.
Mindeközben megszólalt Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke – egyben a munkacsoport vezetője is –, és a Telexnek adott interjújában arról beszélt: “mindent elkövetek azért, hogy az uniós adófizetők minden egyes eurócentjét szabályosan költsék el”. Arról, hogy mi lesz a fő hozadéka a hatóságnak, azt mondta, fontos a korrupciós ügyek feltárása, „mi vizsgálunk, de a nyomozati monopólium az ügyészség kezében van”, viszont lehetőségük van közbeszerzéseket is leállítani.
Nyilatkozott az Integritás Hatóság elnöke: „Mindent elkövetek azért, hogy az uniós adófizetők minden egyes eurócentjét szabályosan költsék el"
Interjút adott a Telexnek Biró Ferenc. Állítja: a korrupcióról elég annyit tudni, „hogy nem kell csinálni". | Több átláthatóságot és esélyegyenlőséget követel a Korrupcióellenes Munkacsoportnak a Transparency | Még a december 13-i alakuló ülés előtt javasolja az Integritás Hatóság elnökének a Transparency International Magyarország, hogy az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében írják át a delegáltjuk részvételével összeülő, a hatóságot segítő Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendjét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221209_Atlathatosag_eselyegyenloseg_Korrupcioellenes_Munkacsoport_Transparency | 2022-12-09 10:35:00 | true | null | null | HVG |
Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szállót is birtokló cégcsoport megvételéről, amelynek nyomán elindul a nagy múltú hotel korszerűsítése – írja a társaság pénteki közleményében.
Mint írták, teljesen megújult belsővel fog visszatérni a magyar szálláshelypiacra Magyarország legismertebb szállodája. A több mint 100 éve megnyitott, de immár egy éve zárva tartó hotel védett épületét műemléki értékeinek megóvásával korszerű, ötcsillagos hotellé fejlesztik.
A Gellért Hotelben a tervek szerint 139–150 vendégszobát és lakosztályt alakítanak ki, a rekonstrukció keretében a kultikus hotel belső terei is felújításra kerülnek. Az építészeti átalakítás az épületben található Gellért fürdő területét nem érinti, ugyanis az épületgépészeti és elektromos rendszereket a fürdő és a szálloda között már korábban szétválasztották, hogy megteremtsék a két funkció egymástól független működtetésének lehetőségét.
Tiborcz István, a BDPST Group többségi tulajdonosa szerint az egyedülálló múlttal rendelkező szecessziós szállóépület megújítása, eredeti funkciójának helyreállítása, szolgáltatási színvonalának emelése fontos mérföldkő lesz a teljes felső kategóriás budapesti szálláshelykínálat fejlesztésében.
A BDPST Groupnak jelenleg több jelentős fővárosi hotelfejlesztése van folyamatban. Az Október 6. utcában hamarosan megnyitja új szállodáját Verno House néven, a Vörösmarty tér szomszédságában pedig a Mahart-, valamint a Futura-házat is átölelő patinás épülettömb teljes körű felújítása révén tervezi egy szintén egyedülálló adottságú, ötcsillagos szálloda átadását 2023-ban Hotel Dorothea néven. Mindezek mellett jövőre nyithatja meg kapuit a korábbi Fonográf Étterem és Polgári Klub helyén a BOTANIQ Budai Klub, és ugyancsak folyamatban van a volt tőzsdepalota szomszédságában található Adria-palota felújítása. | Tiborcz István cége vette meg a Gellért Szállót | A tervek szerint közel százötven vendégszobát és lakosztályt alakítanak az ötcsillagos kategóriájú szállodában. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20221209_Tiborc_Istvan_cege_vette_meg_a_Gellert_Szallot | 2022-12-09 17:27:00 | true | null | null | HVG |
Sok cement, beton, szigetelőanyag és cserép felhasználásával az év végére teljesen elkészül Békés megye félreeső zugában, az alig másfél ezres, sok hátránnyal és szegénységgel küzdő Zsadányban a projekt, ami a neve szerint: Attila király fapalotája. Úgy fest, az a megvalósításban résztvevőket nem zavarja, hogy ezeket az építőanyagokat a hun uralkodó korában nem ismerték, ezért nem is használhatták. Mégis azt olvasni a település nagy tábláján, hogy Attila király fővárosában vagyunk. Ahogy arról lapunk korábban többször is írt, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy Attilának bár mi köze lenne ehhez a Békés megyei községhez. Ez csupán az egykori rendőrből immár negyedszázada polgármesterként regnáló lett Dudás Árpád fantazmagóriája.
Túl azon, hogy Attila egykori – úgy 1600 évvel ezelőtti – zsadányi jelenlétének nincs semmi bizonysága, történészek és régészek arra hívták fel a figyelmet, hogy Attila nem király, hanem nomád fejedelem volt, aki egy nomád társadalom élén állt; életmódjuknak és a hatalomgyakorlásnak is lényeges eleme volt a mozgékonyság. Az uralkodói központ és az azt követő „udvar” – a birodalom irányításában részt vevő szűk elit, nagy létszámú testőrség, katonai kíséret és a családok, kiszolgáló népesség, állatállomány – a birodalom területén oda vonulhatott, ahol a legnagyobb szükség volt éppen az állandó jelenlétére. De ezeket is inkább szálláshelynek nevezi a tudomány, semmiképp sem fővárosnak. Mindez korábban részletesen kifejtette lapunknak Bálint Csanád Széchenyi-díjas régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a korszak egyik elismert kutatója, vaalmint Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának munkatársa.
Ám a tudomány érvei a legkevésbé sem hatják meg a küldetéstudatos polgármestert. A helyiek szerint a falu első emberének kevesebbet kellene foglalkoznia Attilával, ám ennél többet Zsadány gondjaival és fejlesztésével.
Arról, hogy a fapalotáról valójában szinte semmit nem tudunk, Medgyesi Pál, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze beszélt korábban. Érdeklődésünkre elmondta, a szakértők sem ismerik a pontos méreteket és arányokat, a belső elrendezését, a díszítést, sőt még arról is polémia van, hogy pontosan milyen fából építették meg ezeket a korántsem időtálló épületeket. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Attila halála óta közel 1600 év telt el, a faépítmények elkorhadtak, nyomuk sem maradt.
Ehhez képest ezt a minden elemében hazug és történelemhamisító projektet a magyar Irányító Hatóság támogatta. Még úgy is, hogy a beruházás többszörösen csúszott, s úgy, hogy az eredetileg átutalt 90 millió forinthoz utóbb még hozzátettek 30 milliót, hogy 2022. december 31-re elkészüljön egy házméretű „palota”, amire, ha Attila feltámadna, nem ismerne rá. De ez az apróság az illetékeseket helyben, Zsadányban és Budapesten, a legkevésbé sem érdekli. Érdekes egyébként, hogy a Békés megyei község mellett több magyar település is a magáénak vallja Attilát és egykori lehetséges szállását. Így például Érd és Tápiószentmárton.
A Narancs.hu még ősszel írta meg, hogy „Attila palotája” egy alig 130 négyzetméter alapterületű épület, ami egy átlagos lakóháznak felel meg, ezért is a „fapalota” helyett talán jobban illik rá a fabodega elnevezés. A „történelmi” és az „építészeti” hűséget mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nem túl nagy faépületet egy betonalapra húzzák fel. Az épület egy 10-szer 18 méteres gerendavázas kialakítású rendezvényház, amelynek fő helyisége egy 6,5 méter fesztávolságú és 14,78 méter hosszúságú látszó tetőszerkezetes rendezvény és kiállítótér lesz, összterülete nem éri el a száz négyzetmétert. Magyarán egy kicsi/közepes méretű fapavilonról van szó, amelyben egy érintőképernyős tévén lehetne többet megtudni Attiláról. Ráadásul itt videóról minden érdeklődő megnézhetné Dudás Árpád – a történész és régész szakma alapján nem alátámasztott – „előadását”. Emellett kialakítanának parkolóhelyeket, és létrehoznának egy íjászatra alkalmas területet is. Mindez két fő foglalkoztatását teszi majd lehetővé.
December első napjaiban ilyen állapotban volt az építmény.
A helyiek azon értetlenkednek, hogy a családi ház méretű építményen mi kerülhetett 120 millió forintba. Mások pedig azt kérdezik, tényleg ettől az „attrakciótól” várja Dudás Árpád, hogy a település „kitörési pontja lesz”? | Áll Attila "király fapalotája" Zsadányban - fotókon mutatjuk az építményt | A "beruházás" a brüsszeli fejlesztési pénzekből megvalósuló értelmetlen projektek ékes példája. Haszontalanságán túl vaskos történelemhamísításról is szó van, az építészeti hitelességről nem is szólva. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/all-attila-kiraly-fapalotaja-zsadanyban-fotokon-mutatjuk-az-epitmenyt-254534 | 2022-12-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A korábbi pesszimista várakozásokkal ellentétben a magyar reklámpiac 9 százalékkal nagyobb, 844 millió eurós bevételre tett szert a hirdetési szektor 2021-ben, mint egy évvel korábban. Ez főként azállami hirdetéseknek volt köszönhető - írta meg a CANnual Report idei kiadása.
A 14 ország független reklámügynökségeiből – köztük a hazánkat képviselő Café Communications – álló hálózat kelet-és közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló és elemző kiadása szerint a régióban ennél is nagyobb, 14 százalékos bővülést lehetett tapasztalni, ami 9,5 milliárd eurót elérő reklámköltést jelent a múlt esztendőre vetítve.
A jelentésből kiderül, hogy a hazai reklámpiacon az online szegmens fejlődik a legerőteljesebben. Ez a területet tavaly elérte a 8 százalékots növekedést, a bevételek több mint a harmada iszont a Google-nél, a Facebooknál és más nemzetközi vállaltoknál landolt. Ugyanakkor 2021. a tévé évének is számított Magyarországon: 2020-hoz képest 15 százalékos növekedést könyvelhettek el a csatornák.
A pandémia a legnagyobb reklámozók sorrendjén sem változtatott hazánkban - írják. Maradt az állami szereplők dominanciája.
A legtöbb pénzt a Miniszterelnöki Hivatal fordította a magyar emberek megszólítására. 76 millió eurót költöttek el egy év alatt a különböző kampányokra. | A Miniszterelnöki Hivatal a legnagyobb hirdető a hazai reklámpiacon | 76 millió eurót költöttek el egy év alatt a különböző kampányokra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-miniszterelnoki-hivatal-a-legnagyobb-hirdeto-a-hazai-reklampiacon-254600 | 2022-12-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Van egy, a kormányhatározatról szóló hivatalos levelünk arról, hogy az idei évre megkapjuk ezt a támogatást. Amikor csak nem érkezett meg, hosszas telefonálással és folyosói pletykák útján kellett kinyomozni, hogy nem is fog. Idén alig felét, a következő évre pedig nulla forintot kapunk ebből a forrásból” – panaszolja Hámori Máté, a Danubia Zenekar karmestere. A III. kerületi székhelyű szimfonikus zenekar viszonylag fiatal együttesnek számít a klasszikus zene színterén: 1993-ban alakult, 2001-től három évig a Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet viselte, kiváló vezetőinek hála hamar szakmai presztízst szerzett. Hámori, aki kilenc éve áll az együttes élén, jó érzékkel bővítette a zenekar 20. századi és kortárs repertoárját, és számos olyan programot kezdeményezett, amelyeket jobb szó híján közhasznúnak nevezhetünk. Van gyerekeknek szóló, edukatív fesztiváljuk (Kalandra Fül), a siketeknek és hallássérülteknek szóló műsoruk Beethoven-projekt címen fut, de saját költségvetésükből még élményalapú zeneoktatási platformot is fejlesztettek, az ÉNekÚT-at, amelyet általános iskolák vehetnek igénybe, és teljes tanéveket átfogó, tanórákra lebontott óravázlatokat kínál az énektanároknak. Mindezek mellett talán felesleges hozzátenni, hogy a Danubia Zenekar Budapest koncerttermeinek egyik legizgalmasabb, leginnovatívabb együttesévé vált az elmúlt években: zeneakadémiai bérletsorozatuk és kisebb koncertjeik időnként kimagaslóan kreatívak, és mind műsorválasztásukban, mind a megszólalás minőségében a legjobbak közé tartoznak. Miért ne becsülne meg az állam egy ilyen zenekart?
Évek munkája a tét
Január 1-jétől azonban az együttes kénytelen fizetés nélküli szabadságra küldeni 60 állással rendelkező zenészét, és csak az egyes koncertek után kifizetni őket: magyarán alapfizetés nincs, csak „spílpénz”. Mert jóllehet éppen idén szervezték át alapítványi konstrukcióba az együttest – „hogy kevésbé legyünk kitéve a politikai szélváltozásoknak” –, és kezdtek el egyre inkább piaci alapon működni, úgy számítottak, hogy az átállásra lesz néhány évük. A Danubia a jegybevételeken túl kétféle állami támogatásra támaszkodik: az egyik a normatív keretből származik, ez idén 153 millió forint volt, a másik a gyakran csak „Vashegyi-keretnek” nevezett előadó-művészeti többlettámogatás, ezt a kieső tao pótlására találták ki. Ez utóbbi az, amiről a minisztérium pecsétes levelet küldött, és amivel 2022-ben és 2023-ban is számolni lehetett volna; ám a mintegy 450 milliós összegnek az idén kevesebb mint a fele érkezett meg, jövőre pedig egy fillérje sem jut el a zenekarhoz.
„Minden zenekart érintenek a megszorítások, de talán bennünket a legsúlyosabban: míg a kiemelt minősítésű zenekarok költségvetésének nagyobb részét a fenntartói és normatív támogatás adja, a mi esetünkben ez a kisebb összeg.” Hámori szerint ez nem a világvége, és hosszú távon még áldásos is, ha rentábilissá válik működésük. Már most vannak olyan profitot termelő projektjeik, mint A zenegyűlölő című előadás Janklovics Péter humoristával, vagy a cégek számára rendezett tréningek. Csakhogy az utóbbi években a kultúrpolitika épp arra ösztökélte a zenekarokat, hogy hozzanak létre álláshelyeket, teremtsék meg a klasszikus munkavállaló-munkáltató viszonyt a szabadúszók foglalkoztatása helyett. A maestro különösen igazságtalannak tartja, hogy most, amikor egyes zenekarok elvéreznek, senkit nem érdekel, hogy a bajban lévő együttesek mellett milyen nézőszámok, milyen társadalmi impakt és milyen teljesítmény szerepel. „A mi kimutatásunk szerint a Danubia egy fizető hallgatójára 9 ezer forint állami támogatás esik, viszont van olyan zenekar, amelyhez több adóforint jut, miközben kevesebb nézőt vonz, ahol így az egy nézőre jutó állami támogatás több mint 250 ezer forint” – mondja a karmester. „Nem hiszem, hogy azoktól kellene megvonni a támogatást, akik jól gazdálkodtak a talentumokkal. Ismerjük a bibliai példázatot, nem? Én úgy vélem, hogy keresztény országban a döntéshozók is ismerhetik.”
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be! | Nincs meg a közös hang. Kormányzati nemtörődömség nyomasztja a klasszikus zenei életet | Nem érkezett meg az előadó-művészeti többlettámogatások fele-kétharmada a zenekarokhoz, jövőre pedig egy fillért sem kapnak a tao kiváltására létrehozott juttatásból. A minisztérium hallgat, de miért is csinálna bármit, ha nem lát felelős stratégiát a másik oldalon, s nem kell szembenéznie a szakma képviselőinek egységes fellépésével? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/zene2/nincs-meg-a-kozos-hang-254370# | 2022-11-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.
Összeszedtük, mi minden történt az észak-balatoni projektekben, ami az OLAF rosszallását kiválthatta. Közgép, tüzek, bűz, perek, technológiai hibák, Mészáros és Mészáros – bár más hulladékgazdálkodási nagyprojektekben is kimutathatóak hasonló jelenségek, talán nem túlzás az észak-balatoni esetet állatorvosi lónak nevezni.
A negyven felettiek biztosan jól emlékeznek az első pillanatra, amikor a rendszerváltás után külföldön járva rácsodálkoztak a különböző színű szelektív szemétgyűjtő konténerekre. Magyarországon ekkortájt kezdtünk ráeszmélni, hogy a hulladékgazdálkodásnak léteznek hatékonyabb módjai is annál, minthogy az összes szemetünket ömlesztve kiöntjük egy nagy mezőre, aztán lesz vele, ami lesz. Évszázadok alatt majd csak elbomlik a tejes zacskó meg a konzervdoboz is… (Igaz, az üvegvisszaváltás és -újrahasznosítás viszont akkoriban is működött, sőt, tulajdonképpen jobban, mint most.)
Az európai uniós csatlakozáshoz közeledve viszont egyre inkább elvárás volt, hogy közelítsünk a fejlettebb módszerekhez, az Unióba belépve pedig ez már kötelező is volt. A cél az, hogy a szimpla lerakás helyett a hasznosítható hulladékokat elkülönítsük, és minél nagyobb arányban hasznosítsuk, vagyis a szelektíven gyűjtött papírt, műanyagot, fémet, üveget el kell juttatni az újrahasznosítást végző szervezetekhez, az égethető hulladékoknak hulladékégetőkbe vagy erőművekbe kell kerülniük, a zöld és konyhai hulladékokat pedig komposztálni kell.
A tagállamok számszerű célokat is meghatároztak maguknak, ilyen például, hogy 2030-ra a településeken keletkező szemét tömegének 60%-át újra kell hasznosítani.
Az EU az ilyen korszerű hulladékkezelési rendszerek kialakítását rengeteg forrással támogatta az elmúlt 15 évben Magyarországon is. Ezeken a pályázatokon a fent leírt célokra az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás is sok támogatást kapott. Az OLAF most lényegében azt kifogásolta, hogy a vállalt célok nem valósultak meg a kellő mértékben a támogatott projektekben.
Gyenge kezdés után…
Az OLAF által vizsgált első pályázatot (2002/HU/16/P/PE/017) még az EU-tagság előtt, 2003-ban nyerte el az Észak-Balatoni Társulás elődje az ún. előcsatlakozási alapokból. Az Észak-Balatoni Társulást kicsivel később, 2005-ben hozták létre a térség hulladékkezelési rendszerének kialakítására és működtetésére. Feladata, hogy Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Veszprém környékén összegyűjtse a háztartási hulladékot, gondoskodjon a megfelelő kezeléséről, kialakítsa és fenntartsa az ehhez szükséges infrastruktúrát. Lényegében erre nyerték meg a 25,91 millió eurós támogatást is 2003-ban. Megítélésekor az összeg 3,24 milliárd forintot ért, ez az idő előrehaladtával természetesen számottevően növekedett.
A projekt legfontosabb eleme a regionális hulladékkezelő telep felépítése volt Királyszentistvánon, amely a térség 158 településének a hulladékát fogadja azóta is. Ezenkívül a projekt részét képezte még 400 szelektívhulladékgyűjtő-sziget felállítása, egy komposztáló telep létesítése Balatonfüreden, egy építési törmelékek feldolgozására alkalmas mobil aprítógép beszerzése Veszprémben, illetve átrakó és válogató állomások kialakítása Veszprém, Ajka és Tapolca területén.
Nem volt egyszerű azonban már az indulás sem, ugyanis a Királyszentistvánon kiszemelt helyszín a megyei rendezési terv besorolása szerint olyan vízgazdálkodási, illetve mezőgazdasági terület volt, ahol nem volt szabad hulladéklerakót építeni. Ezért a királyszentistváni önkormányzat kezdeményezte a szabályozási terv megváltoztatását, amit az illetékes hatóságok el is fogadtak, de a döntést helyi környezetvédelmi szervezetek megfellebbezték. Első fokon sikerrel is jártak, másodfokon viszont már nem.
A környezethasználati engedély megszerzése sem volt sima ügy, mert egyrészt a környezetvédelmi felügyelőség nem volt meggyőződve arról, hogy nem kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen valósulna-e meg a beruházás (a vonatkozó jogszabály Királyszentistvánt a mai napig ilyen területként tünteti fel). Másrészt az utóbb kiadott engedély ellen a helyi környezetvédők pert indítottak, végül azonban ezt is elvesztették.
Az engedélyezési eljárásokkal és a jogvitákkal évek mentek el, így csak 2008-ban lehetett érdemben elkezdeni a projektet és kiírni a közbeszerzési eljárást az építési munkákra. A nyílt tendert az akkor még csak a szárnyait bontogató Közgép, a STRABAG MML Kft. és a RESONATOR Kft. közös konzorciuma nyerte meg.
… erőteljes visszaesés
Rögtön az építkezés elején azonban világossá vált, hogy az elvileg a Nitrokémiától szennyezés-mentesítetten megvásárolt királyszentistváni terület a valóságban nem az (vagy nem úgy, és nem annyira, mint ahogyan azt hitték). Emiatt nem lehetett az ott kiásott szennyezett földet és az összegyűlt pangó vizet máshova elszállítani, illetve elvezetni. Végül elvileg megegyeztek a Nitrokémiával, hogy az átveszi a kiásott 10-12 ezer köbméter szennyezett földtömeget, de hogy ez végül valóban megtörtént-e, az nem egyértelmű a fellelt információkból.
Ezzel megint hónapok mentek el, ráadásul közben egy védett madárfaj párja is a területre fészkelt, így meg kellett várni azt is, amíg a fiókák kirepültek. A Balatonfüredre tervezett komposztálótelep ellen is merényletet követett el a természet, ugyanis időközben védett növények települtek a helyszínre, így újra kellett tervezni és arrébb helyezni a telepet.
Többszöri projekthosszabbítás után végül megépült minden, és 2011. április 30-án letelt a három hónapos próbaüzem, amit a közgépes konzorcium vállalt. A hivatalos átadás-átvételt május 12-ére tervezték, május 10-én azonban máig ismeretlen okokból felgyulladt és leégett a vadiújan megépített biológiai-mechanikai kezelőcsarnok Királyszentistvánon. A később elkészült kárfelmérés szerint 350 millió forint kár keletkezett.
Végül peren kívüli megállapodás született az ügyben, azzal, hogy a Közgép által vezetett konzorcium 200 millió forintot fizetett az Észak-Balatoni Társulásnak a károk helyreállítására. Hogy miért pont ennyit, s hogy ki volt a felelős a tűzért és milyen körülmények között gyulladt ki, azt homály fedi. Mindenesetre nagyjából két év volt, mire – már jóval az eredeti projekthatáridőn túl – újra tudták építeni a leégett épületet.
Ez azért fontos, mert éppen az egyik leglényegesebb elem esett így ki a projektből: az a helyiség, ahol a szerves hulladékot válogatták és kezelték volna. Így nem valósulhatott meg a projektben a hulladékok elkülönítése, ami a jelek szerint az OLAF egyik alapvető kifogása is.
Ami elromolhat, az el is romlik
Még nem zárult le az előző pályázati projekt, amikor 2011-ben 2,65 milliárd forintot nyert az Észak-Balatoni Társulás a Környezet- és Energia Operatív Programból (a palyazat.gov.hu oldalon lekereshető). Ez a második projekt, amit az OLAF vizsgált (KEOP-1.1.1/B/10-2011-0002). Ebből a támogatásból tervezték a szelektív házhoz menő hulladékgyűjtés és további gyűjtőszigetek kialakítását, azaz kismillió konténer, gyűjtőedény, háztartási komposztkeret és jármű beszerzését.
Emellett meg akarták oldani, hogy a mechanikai-biológiai kezelőcsarnokban elkülönítve tudják kezelni a magas fűtőértékű hulladékot is annak érdekében, hogy az ne a lerakóra, hanem erőművekben tüzelőanyagként hasznosításra kerüljön.
Mivel azonban a csarnok a pályázat beadása és a projekt indulása között, ugye, leégett, először újjá kellett építeni. Ez csak 2013. májusban sikerült, a szóban forgó KEOP-projektet pedig elvileg 2013. év közben le kellett zárni, vagyis a kezelőcsarnok szinte alig üzemelt a projekt során. Így a hulladék döntő részben a lerakóra került, ami ellentétes az eredeti pályázati tervekkel, és persze az EU hulladékpolitikájával is.
Addigra egyébként bevezették a hulladéklerakási járulékot Magyarországon, amit a lerakott, azaz nem újrahasznosított vagy komposztált hulladék után kell fizetni. Ezért az észak-balatoniaknak is közel 155 millió forint lerakási járulékot kellett megfizetniük 2013-ban (ÉBH Kft, 2013. évi kiegészítő melléklet). A mechanikai-biológiai kezelőcsarnok üzembe helyezése után egy-két évig nagyjából rendeltetésszerűen működött a királyszentistváni telep: az odahordott hulladékot aprították, válogatták, külön kezelték, így kevés hulladék került a lerakóra és minimális járulékfizetésre voltak kötelezettek (ÉBH Kft, 2014. és 2015. évi kiegészítő melléklet).
A szétválogatott hulladék kb. 60%-a biológiailag lebomló hulladék, 5%-a anyagában hasznosítható hulladék (pl. fém, vas), 25%-a magas fűtőértékű frakció (ilyenek pl. fa alapú tárgyak, de a papír és a műanyag is, ezeknél ugyanakkor az égetés helyett az lenne a cél, hogy anyagukban hasznosítsák őket újra).
Eközben újabb pályázatot nyújtottak be és meg is nyertek még 2,1 milliárd forint támogatást (KEOP-1.1.1/C/13-2013-0010). Az előző projekthez hasonlóan további új eszközökkel akarták továbbfejleszteni az észak-balatoni hulladékgazdálkodási rendszert, azaz ismét számtalan konténer, gyűjtőedény, jármű, gép, vontató, pótkocsi stb. beszerzésére kérték a támogatást. Ezek meg is valósultak, 2015-ben lezárult ez a projekt is, kezdődtek viszont a problémák.
Ugyanis Királyszentistvánon a biológiai kezelőcsarnokban tárolt, kezelt és érlelt, magyarul: rohadó biológiai hulladék egyrészt évekig időről-időre átható bűzzel árasztotta el a környéket, másrészt olykor be is gyulladt. Ahogy korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, a bűz oka részben a hulladéklerakó szerencsétlen fekvése illetve a biológiai hulladék nem megfelelő kezelése volt. Ez semmiképpen nem tekinthető sem normál, sem pedig kívánatos üzletmenetnek. Az OLAF mind a lakosok életét megkeserítő bűzt, mind pedig a légszennyezést okozó tűzeseményeket is kiemelte mostani közleményében.
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből | atlatszo.hu
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből
Tetézte a problémákat, hogy több évben is meghibásodtak és leálltak a gépek a kezelőcsarnokban, így akadozott a válogatás, a mechanikai kezelés is. Emellett az is gondot okozott, hogy hiába válogatták és kezelték külön a magas fűtőértékű frakciót, számos évben nem szállította el a tulajdonosa, a 2016-ban létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (ld. az ÉBH Kft. éves beszámolóit és kiegészítő mellékleteit). Így az ott maradt a telepen és végül a lerakóra került. Illetve a 2019-es tűzesetnél még bebálázva óriási tűzzel leégett.
Mindez szintén nem felel meg a korábbi pályázati célkitűzéseknek, ahogy az sem, hogy a bűz miatti lakossági felháborodás hatására 2018-tól a biológiai hulladékot nem kezelték Királyszentistvánon, hanem másik hulladéklerakóra szállították át. 2021-től újra Királyszentistvánra vitték a biológiai hulladékot is, ez megmutatkozott a lerakási járulék növekedésében is: az előző évekre jellemző 25-28 millió forintról 83 milliárd forint fölé emelkedett (ld. az ÉBH Kft. éves beszámolóit és kiegészítő mellékleteit).
Ezeket a problémákat – de legalábbis a tüneteket – is orvosolni akarták az újabb, még jelenleg is futó pályázati projektjükben (KEHOP-3.2.1-15-2017-00014) kapott 3,32 milliárd forintos támogatásból. Például a tűzesetek megelőzése érdekében hőkamerás rendszer kiépítését, valamint a bűzhatás meg a költségek csökkentése érdekében csurgalékvíz tisztító kapacitás kiépítését is tervezték.
Csurgalékvíznek a vegyes hulladékból kifolyó levet hívják, ami főleg a rothadás során keletkezik, de keveredhet a csapadékkal is. Ez tulajdonképpen szennyvíznek számít, így nem lehet csak úgy akárhova elvezetni (pl. a természetbe), hanem kezelni kell, és ez költségekkel jár.
Királyszentistvánon ez 2018-ig nem így történt, hanem ezzel locsolták a lerakót (ld. pl. ÉBH Kft. 2018. évi kiegészítő melléklete), ami a jogszabály szerint ugyan legális, de minden bizonnyal szintén hozzájárult a bűzhatáshoz. Emellett tervezték még a projektben tároló, illetve átrakodóterek kialakítását, bővítését a tapolcai és pápai válogatóüzemekben és a balatonfüredi komposztáló telepen; a veszprémi kézi válogató gépesítését és további munkagépek (rakodók, mérleg, zöldhulladék-kezelő gép stb.), valamint gyűjtőjárművek és további edények, konténerek beszerzését, mert abból a jelek szerint soha nem elég.
A kivitelezésre irányuló nyílt közbeszerzési eljárást a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (azóta már zrt.), Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte meg. A vállalkozási szerződést 2020 januárjában írták alá az Ajka, Zirc, Tapolca, Pápa, Balatonfüred és Veszprém telephelyeken elvégzendő feladatokra, nettó 2,75 milliárd forint értékben. A munkák 2022 áprilisában elkészültek, megtörtént az átadás-átvétel.
Ugyanakkor a királyszentistváni hulladékkezelő fejlesztése nem volt része ennek a szerződésnek, az elérhető információk szerint ennek előkészítése még folyamatban van, illetve az Építési és Beruházási Minisztérium döntésétől függ: a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI. 4.) Korm. határozat értelmében még átvilágítás alatt áll ez a beruházás is. A projekt hivatalosan 2023 októberében zárul. Ez volt a negyedik projekt, amelyet az OLAF vizsgált.
Mészáros Lőrinc cége Zalában és Vasban építhet hulladékfeldolgozókat 4 milliárd forintért | atlatszo.hu
Ki mit tud?
Kerestük az állami tulajdonú Nemzeti Fejlesztési Programirodát, amely a 2014-2020-as uniós programozási időszakban konzorciumvezető volt számtalan hulladékkezeléssel kapcsolatos projektben, így ebben is. Azaz ők voltak a fő pályázók, ők kapták a pénzt és ezt osztották aztán tovább az érintett hulladékkezelési társaságnak. Érdeklődésünkre azt közölték, hogy „az OLAF 2022.11.04-én kelt „Értesítés vizsgálat lezárásról” tárgyú levelében tájékoztatta az NFP Nonprofit Kft-t, hogy a vizsgálatot az NFP Nonprofit Kft. által érintett KEHOP-3.2.1-2017-0014 projekt vonatkozásában ajánlás nélkül zárta le.” Úgyhogy kizárásos alapon az OLAF által tett észrevételek a másik három projektre vonatkoznak.
Az Észak-Balatoni Regionális Társulás érdeklődésünkre megnevezte a vizsgált négy projekt azonosítóját és elmondta, hogy az OLAF jelentés kiadását követő napon kapták kézhez a hivatalos értesítést a vizsgálat lezárultáról, ugyanakkor vitatják a közlemény megállapításait: „ a projektek megvalósítását és annak szabályszerűségét az arra jogosult szervezetek leellenőrizték és kifogást nem jeleztek. (…) A vizsgálat zárójelentését az OLAF nem küldte meg sem a Társulás sem az Üzemeltető részére, de azon megállapításait és következtetéseit, amikre alapozva az OLAF az ajánlását megfogalmazta, vitatjuk, így az OLAF Bizottság felé tett ajánlását teljes mértékben megalapozatlannak tartjuk.”
A Legfőbb Ügyészség kérdésünkre elmondta, hogy „az OLAF a vizsgálata eredményeként – többek között – igazgatási, pénzügyi vagy igazságügyi ajánlást tehet. Igazságügyi ajánlással akkor él a hivatal, ha a vizsgálat megállapításai alapján bűncselekményre merülhet fel adat. (…) A kérdezett ügyben ugyanakkor információink szerint az OLAF a vizsgálat lezárását követően nem bocsátott ki igazságügyi ajánlást”. Azaz nagy valószínűséggel bűncselekményre nem derült fény.
Megemlítendő, hogy az elmúlt évtizedben a hulladékgazdálkodóknak és szolgáltatóknak nehezített pályán kellett helyt állniuk Magyarországon: a rezsicsökkentés, majd a nemzeti kukaholding színre lépése nem csak folyton változó szabályozási környezetet, hanem jelentős finanszírozási gondokat is okozott a szereplőknek – és okoz a mai napig. Ez biztosan nem segített az észak-balatoni projektnek sem, ugyanakkor önmagában nem magyarázza a bemutatott súlyos problémák bekövetkeztét. Mindazonáltal valószínűleg nem ez az egyetlen uniós nagyprojekt, amiben az OLAF szabálytalanságokat találhatna.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Tűzoltók dolgoznak a királyszentistváni hulladéklerakóban keletkezett tűz oltásán 2019. augusztus 10-én. MTI/Mátyus Tamás | Mi akaszthatta ki az OLAF-ot az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projektekben? | November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/12/09/mi-akaszthatta-ki-az-olaf-ot-az-eszak-balatoni-hulladekgazdalkodasi-projektekben/ | 2022-12-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Több mint 80 milliárd forintba került a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train, de 10 évig titkolták volna a megvalósíthatósági tanulmányt, ezért pert indítottunk a MÁV ellen. A Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, jogos az Átlátszó kérése, a vasúttársaságnak ki kell adni a tanulmányt. Már csak azért is, mert semmivel sem érveltek amellett, mi is az, amit a közpénzből épült vasút kapcsán ne lehetne nyilvánosságra hozni.
A tanulmányban csupa olyan érdekes adat lehet, mint például a tervezett utasszám vagy az, hogy honnan csábítanának át a vasút-villamosra utasokat, illetve milyen megtérüléssel számoltak. A MÁV szerint ezek döntéselőkészítő adatok, holott a vasútvillamos már rég üzemel. A bíróság első- és másodfokon is az Átlátszónak adott igazat.
„Az első „éles” hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy csúcsidőben a járatsűrűség további növelésére lesz szükség” – október közepén írta ezt közösségi oldalán Lázár János, a vasútvillamos beruházásáért felelős politikus, amikor arról számolt be, 2 hónap éles üzem alatt 150 ezren választották a tram-traint.
A Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő vasútvillamosról többször írtunk. Csak címszavakban a főbb megállapítások:
a 30 milliárdos pályafelújítás 3 perces menetidőcsökkenést hozott a MÁV-nak
nyolc hónappal tartott tovább a próbaüzem a tervezettnél a több mint 80 milliárd forintból megépült tram-trainnél. A MÁV szerint a problémákat a gyártó kiküszöbölte – saját költségén. De a szerelvények a próbaüzem után sem tudják hozni azt a menetidőt, amiről az ITM korábbi államtitkára beszélt
a megvalósíthatósági tanulmány más sebességekkel számolt. A 10 perces követés csak 2021 nyarán merült fel, Lázár Jánostól jött a kérés
a tervezett sebességet és a menetidőket sem lehet tartani a Hódmezővásárhelyet Szegeddel összekötő villamos-vasúton
az új menetrendben 2 sűrítő járat indul: a félórás menetrendben Szegedről 7:22-kor és 8:22-kor, Hódmezővásárhelyről 6:19-kor, 7:19-kor
Ezekután kikértük a MÁV-tól a megvalósíthatósági tanulmányt, amiből kiderülne, hogy milyen mutatókkal terveztek, és azokból mi valósult meg. Ilyen érdekes adat lenne például az utasszám vagy az, hogy honnan csábítanának át a vasút-villamosra utasokat, illetve milyen megtérüléssel számoltak. De a MÁV megtagadta a tanulmány kiadását arra hivatkozva, hogy az adatok 10 évig nem nyilvánosak.
10 évre titkosították a 72 milliárdba kerülő tram-train megvalósíthatósági tanulmányát | atlatszo.hu
Az emlegetett MT a megvalósíthatósági tanulmány. Erről Győr Sándor azt is mondta, hogy hiába készült el az MT, azt „nem tudtuk úgy figyelembe venni, hiszen abban az alkalmazott engedélyezési, illetve tervezési sebességek továbbá a jármű egyes paraméterei nem minden esetben egyeztek meg a jelenlegi, illetve a gyakorlatban már tapasztalt valós értékekkel.
A bíróságon jogerősen megnyertük a pert
Per indítottunk a MÁV ellen a tanulmányért. A bíróság először idén áprilisban mondta ki, hogy az Átlátszó jogosan kérte a dokumentumot. A MÁV fellebbezett, de októberben a Fővárosi Ítélőtábla ismét kimondta, a közpénzből gazdálkodó állami vállalat nem titkolhatja, mi is van a 2017-ben készült megvalósíthatósági tanulmányban.
A bíróság kimondta, hogy a MÁV mint „alperes, mint leányvállalat az újonnan létrehozott vasúti vonalhoz történő járműbeszerzés révén a közszolgáltatások ellátásában részt vesz, így minden, a kezelésében álló adat közérdekű adat.” Továbbá
„A beruházás közpénzből valósul meg, így a megvalósíthatósági tanulmány közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat.”
Azt is leszögezte a bíróság, hogy „az igényelt adat egy 4 éve, 2017. évben meghozott, a projekt támogatásáról szóló döntés alapjául szolgált, így az Infotv. 27. § (6) bekezdése szerinti megtagadási ok nem áll fenn”, valamint, hogy „A 2017. évi támogatási döntés óta történt változások nem szolgálhatják jövőbeni döntések megalapozását”.
A Fővárosi Ítélőtábla háromtagú testülete arra is emlékeztetett, hogy „a megtagadási ok alapján nyilvánvaló és az alperes által sem vitatott, hogy egy már meghozott, a megvalósíthatósági tanulmányon is alapuló döntés folytán került sor a szerződések megkötésére, és a teljesítési határidő csak a másodfokú ítélethozatalt követően jár majd le, mivel a szerződések szerint akkor tekinthető befejezettnek a projekt, ha az fizikailag és pénzügyileg is befejezett.
Azt, hogy a kiadni kért adat 2017. évben hozott döntés megalapozásául szolgált, az alperes sem vitatta. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a még nem teljesített, ezáltal meg nem szűnt szerződés a polgári jog szabályai szerint a felek által módosítható, ezáltal fennáll annak az elvi lehetősége, hogy a (6) bekezdés szerinti, 2017. évi döntéshozatalt követően a kiadni kért adat szolgálhatja további jövőbeli döntés megalapozását.
Ez a feltételezés azonban, mint a szerződésmódosítás puszta elvi lehetősége, az ítélőtábla álláspontja szerint nem teljesíti a törvény által elvárt bizonyosságot, amely azt szabja feltételül, hogy a kiadni kért adat jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, nem pedig azt, hogy szolgálhatja.”
A MÁV nem is érvelt a titkolózás mellett
Azt is hangsúlyozta a bíróság, hogy a MÁV a perben nem hozott érveket arra, miért is kellene 10 évig titkolni a megvalósíthatósági tanulmányt. „Emellett a fizikai és pénzügyi befejezés a már megkötött szerződések teljesítéséhez kapcsolódik, s bár az feltételez teljesítésre vonatkozó döntéshozatalt, azonban az alperes azt sem adta elő, hogy a kiadni kért megvalósíthatósági tanulmány az e tárgybeli döntéshozatalhoz mennyiben szükséges”.
Azt is jól látta a bíróság, hogy „az adatigénylés megtagadásának szempontjait, indokait tehát az alperes már nyilvánvalóan a pert megelőzően ismerte, s a terjedelmes bírói felhívást követően a tárgyaláson előadhatta volna.” De nem tette.
A jogerős ítéletet a MÁV még a Kúrián támadhatja meg. Ha nem teszi, akkor hamarosan ki kell adnia a tanulmányt. A perköltség 300 ezer forintba került, amit az állami cég fizetett – vagyis közvetve az adófizetők állták a közpénzből működő vasúttársaság időhúzását.
Címlapkép: Lázár János a tram-trainekkel. Fotó: a politikus Facebook-oldala | A MÁV-nak ki kell adnia a tram-train megvalósíthatósági tanulmányát, amit 10 évig el akartak titkolni | Több mint 80 milliárd forintba került a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train, de 10 évig titkolták volna a megvalósíthatósági tanulmányt, ezért pert indítottunk a MÁV ellen. A Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, jogos az Átlátszó kérése, a vasúttársaságnak ki kell adni a tanulmányt. Már csak azért is, mert semmivel sem érveltek amellett, mi is az, amit a közpénzből épült vasút kapcsán ne lehetne nyilvánosságra hozni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/22/a-mav-nak-ki-kell-adnia-a-tram-train-megvalosithatosagi-tanulmanyat-amit-10-evig-el-akartak-titkolni/ | 2022-11-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kocsiszín és versenyistálló felújítását végezheti nettó 1,055 milliárd forintért a Galéria Invest Kft. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-hez évek óta folynak az állami milliárdok, így nem okoz gondot a milliárdos kiadás. Az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma 2021 tavaszán került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, a kuratórium elnöke Lázár János lett.
„A tervezett beruházás két elemből tevődik össze, a kocsiszín és a versenyistálló épületeinek felújításából. A rekonstrukcióval érintett nettó alapterület kocsiszín esetében 1286 m², versenyistálló 1003 m², az összes hasznos alapterülete 2289 m², tervezett (kialakult megmaradó) építménymagasság 5,33 m. Az engedélyezett építési tevékenységgel felújítandó épületegyüttes műemléki védelem alatt áll.” A részlet abból a közbeszerzésből származik, amelynek a napokban hirdették ki győztesét. A tendert a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. írta ki, a felújítást a Galéria Invest Kft. nyerte, nettó 1 055 000 000 forintos ajánlattal.
A felújítás részletezéséből kiderül, hogy „az épület meglévő belső állapota jelenleg az eredetivel megegyező, azaz istálló. Ugyanakkor a jelenlegi alaprajzi elrendezés mellett képtelenség megfelelni a szabványoknak. A belső felújítás és minimális átszervezés mellett az elavult rétegrendeket korszerűekre kell cserélni.
A történeti szerkezetek (öntött vas oszlopok, poroszsüveg boltozat orrtéglával) megóvására ügyelve új padozatot kell kialakítani, megelőzve a kártevők elterjedését. Fontos cél a meglévő nyílászárók eredeti állpotban való megőrzése és felújítása, amennyiben ezt műszaki állapotuk nem engedi, a meglévő mintájára azokat újra kell gyártani. Az újonnan épített elemek kortárs építési módszerekkel, de „emberközeli” burkolattal (pl. svédpadló) kerülnek kialakításra. Az épület közepénél elhelyezkedő szárny nagyobb szerepet kap az új nyerges kialakításával.”
Az istálló melletti „kocsiszín” épület meglévő belső állapota jelenleg istálló, öltöző, kocsiszín és irodai-munkahelyi igények kiszolgálására alkalmas, ugyanakkor a tervezett reprezentatív funkciókat képtelen befogadni (szerszámok bemutatása, kiállítása). A kivitelező feladata a külső megjelenés összehangolása mellett a szociális blokk teljes belső átalakítása oly módon, hogy az épület „előéletének” értékes elemei megmaradjanak. Az istálló és a kocsiszín eredeti funkciója mellett az épület északi végére terveztek nagyobb átalakításokat.
Milliárdok folynak Mezőhegyesre
A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-ről legutóbb azért írtunk, mert közérdekű adatigénylés után végre kiderült, kit is lepett meg a magyar kormány 15 milliárd forinttal.
A Miniszterelnökségtől származó összegről a márciusi Magyar Közlöny számolt be, a támogatott szervezet neve azonban nem szerepelt a dokumentumban. Április elején ezért megkérdeztük Miniszterelnökséget, és most, két hónappal később választ kaptunk a kérdésünkre: a Mezőhegyesi Ménesbirtok budapesti címére bejegyzett vagyonkezelő alapítvány, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kapta a támogatást. E szervezet kuratóriumi elnöke Lázár János.
A Lázár János által vezetett alapítvány kapott 15 milliárd forintot a Miniszterelnökségtől a választások előtt | atlatszo.hu
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA) célja az alapító okirat szerint vagyonkezelésében lévő mező- és erdőgazdasági földek megőrzése és átörökítése a jövő nemzedékek számára, emellett a Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. működési feltételeinek biztosítása és bővítése, valamint más minta- és tangazdaságok fejlődésének előmozdítása, illetve a középfokú és felsőfokú agrárképzés támogatása.
A Ménesbirtok tulajdonrészét 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza az állam 2016-ban, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított az állam a birtokra. Mezőhegyesen többek között sportcsarnok épül, de 1,3 milliárd forintért felújítják fel és kibővítik a kollégiumot, emellett 2,8 milliárd forint értékben korszerűsítik a vetőmagüzemet, és a tervek szerint uszoda is lesz.
Emellett 22 milliárdért fejlesztik öntözőrendszert is. A hvg.hu írta meg, hogy a kivitelezést Mészáros Lőrinc családi vállalata, a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte.
A ménesbirtok favoritja építheti 3,3 milliárdért a sportcsarnokot Mezőhegyesen | atlatszo.hu
Rövid időn belül a harmadik közbeszerzését nyeri el a Lázár János felügyelte Mezőhegyesi Ménesbirtokon a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. A cég éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 milliárdra nőtt, köszönhetően többek között olyan állami beruházásoknak is, amelyekben gyakran NER-cégek oldalán vett részt a társaság. Az alapítványba kiszervezett Ménesbirtokba tovább folyik a közpénz, de legalább már bejegyezték a szervezetet.
Az Mfor összesítése szerint az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. számára, amely 2021-ben 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott. Mindez azonban már nem közvetlenül az állami vagyont gyarapítja, hanem a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét. | Egymilliárdért újítanak fel istállót és kocsiszínt a Lázár János vezette Ménesbirtokon | Kocsiszín és versenyistálló felújítását végezheti nettó 1,055 milliárd forintért a Galéria Invest Kft. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-hez évek óta folynak az állami milliárdok, így nem okoz gondot a milliárdos kiadás. Az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma 2021 tavaszán került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, a kuratórium elnöke Lázár János lett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/07/25/egymilliardert-ujitanak-fel-istallot-es-kocsiszint-a-lazar-janos-vezette-menesbirtokon/ | 2022-07-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Fejleszti beléptetési rendszerét a közmédia a Kunigunda úti székházában. A kivitelezésre kiírt pályázat nyertesét a napokban tették közzé az ekr.gov.hu-n. Eszerint a TVT Vagyonvédelmi Zrt. nettó 339 millió forintért végezheti el a munkálatokat. A cég egyedüli tulajdonosa Móró Lajos, akinek szőlőbirtoka is van a kormányzati körökben népszerű Etyeken. A TVT Zrt. korábban is kapott megbízásokat az MTVA-tól, összesen több mint 1 milliárd forint értékben.
Ahogy azt nemrég megírtuk, elektronikus beléptető rendszer bővítésére írt ki közbeszerzési eljárást a közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a fejlesztést az MTVA Gyártóbázis Kunigunda útja 64. szám alatti telephelyén végzik majd el. Az ajánlattételi határidő november 2-án járt le.
Cikkünk megjelenésének idején még nem volt eredménye az eljárásnak, de a napokban közzétett bírálatból kiderült, hogy két cég adott be érvényes ajánlatot: az Aviton Gyengeáramú Tervező és Kivitelező Kft., valamint a TVT Vagyonvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Alacsonyabb árajánlatával utóbbi lett a befutó, így a
TVT Vagyonvédelmi Zrt. nettó 339,8 millió forintért végezheti el a munkát.
A TVT feladata lesz többek között a jelenlegi beléptető rendszer vezetékes belépési pontjainak áthelyezése és bővítése, valamint az A, B, C irodaépületek helyiségeiben vezeték nélküli belépési pontok kialakítása (összesen 570 db). A műszaki leírást „magyarra lefordítva” az derül ki – legalábbis egy általunk megkérdezett szakértő szerint –, hogy kártyás beléptető rendszer lesz az épületben, vagyis lehet majd tudni, ki, mikor és merre jár az intézményben.
Több mint 500 beléptető pontot alakítanak ki a közmédia Kunigunda úti székházában | atlatszo.hu
Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért.
Nem csak kapukban utazik
A budapesti céget, amely elnyerte a megbízást, 1996-ban alapították. Az épületgépészeti szereléssel foglalkozó, 21 fős kft. tavaly 1,5 milliárdos forgalmat bonyolított, a korábbi években 1 milliárd forint körül volt az éves bevétele. Az adózott eredmény 277 millió forint volt 2021-ben.
A cég egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője Móró Lajos, aki a TVT mellett további 5 vállalkozásban érdekelt,
például szőlőbirtoka is van Etyeken, ahol többek között a borászati kormánybiztos Rókusfalvy Pálnak is.
A TVT Vagyonvédelmi Zrt. egyébként már korábban is kapott állami megbízásokat: ők végezhették el az MTVA gyártóbázis tűzjelzőrendszerének cseréjét nettó 600 millió forintért, a Magyar Államkincstár távfelügyeleti rendszerének fejlesztését és korszerűsítését 125 millió forintért, de az MTVA Kunigunda úti székházának bejáratát is ők alakították át nettó 463,7 millióért.
Az éves szinten több mint 120 milliárd forintból működő közmédia pénzszórásáról itt írtunk:
154 millióból tovább épül-szépül a közmédia Kunigunda úti épülete, és még fűtés is lesz | atlatszo.hu
A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közönség biztosítására írt ki tendert a közelmúltban. Az éves szinten 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédia alkalmanként akár 200 „tapsolót” is kérhet a nyertes cégtől. Az MTVA a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A keretszerződés 12 hónapra szól majd.
Nyitókép: az MTVA Kunigunda úti székháza a Google térképén | Nettó 340 millióba kerülnek a kártyás kapuk az MTVA-székházban | Fejleszti beléptetési rendszerét a közmédia a Kunigunda úti székházában. A kivitelezésre kiírt pályázat nyertesét a napokban tették közzé az ekr.gov.hu-n. Eszerint a TVT Vagyonvédelmi Zrt. nettó 339 millió forintért végezheti el a munkálatokat. A cég egyedüli tulajdonosa Móró Lajos, akinek szőlőbirtoka is van a kormányzati körökben népszerű Etyeken. A TVT Zrt. korábban is kapott megbízásokat az MTVA-tól, összesen több mint 1 milliárd forint értékben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/22/netto-340-millioba-kerulnek-a-kartyas-kapuk-az-mtva-szekhazban/ | 2022-11-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Rókusfalvy Pál volt rádióriporter cége, a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. szervezheti meg a Nemzeti Védelmi Szolgálat antikorrupciós képzéseit. A cég – munkái mellett – többek között arról ismert, hogy korábban megvette Farkas Flórián volt sofőrjének cégétől az egykori Tündérhegyi Pszichiátria épületét. Bár a kft. forgalma 2020-ban jelentősen visszaesett, tavaly ismét 2 milliárd feletti árbevételt ért el.
Az „Antikorrupciós képzések – kiemelten a nemzetközi vesztegetés tárgyban” elnevezésű projekt rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátására keresett vállalkozókat a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ).
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint ennek keretében kerülhet sor a következőkre:
I. rendezvénysorozat: 7 db 1 napos Bp, (6×30 + 1×29) összesen: 209 fő részére,
II. rendezvénysorozat: 1 db 1 napos Bp 109 fő részére,
III. rendezvénysorozat: 18 db 1 napos Bp,
IV. rendezvénysorozat: 1 db 1 napos Bp 69 fő részére,
V. rendezvénysorozat: 2 db 1 napos Bp 2×40 (összesen: 80) fő, 1 db 1 napos Eger 40, fő, 1 db 1 napos Székesfehérvár 40 fő részére,
VI. rendezvénysorozat: 1 db 1 napos Bp 110 fő részére,
VII. rendezvénysorozat: 1 db 3 napos Pest megye 3×79 (összesen:237) fő és 1 db 1, napos Bp 110 fő részére.
A nyertes rendezvényszervező feladata lesz a rendezvények helyszíneinek felkutatása, a kiválasztott helyszínek berendezése, helyszíni regisztráció lebonyolítása, kapcsolódó technikai szolgáltatás (hangosítás, internet, tolmács) biztosítása, technikai forgatókönyv készítése, a szükséges catering biztosítása, szállás biztosítása, személyszállítási feladatok ellátása (külföldről érkező előadók szállítása), a rendezvények lebonyolításához szükséges szakemberek biztosítása. Továbbá kiadványokat, konferenciacsomagokat is kell készítenie.
A jegyzőkönyv szerint a legjobb ajánlatot a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. adta, a többi pályázót kizárták.
A Roxer összesen 53,3 millió forintos keretösszegért vállalta a munkát. Jelentkezett még a Rendszer Kontroll Rendszerszervező és Folyamatirányító Kft., az AXIA Group Szolgáltató Zrt., a Bács-Szakma Non-profit Közhasznú Zrt. és a Kult-Turist-ITH Idegenforgalmi Kft. is, de különböző okokból mindegyik cég ajánlata érvénytelen lett.
A közbeszerzésre Hadházy Ákos is felfigyelt, aki szerint a hír „a nap kis rossz vicce”.
Párttag és üzlettárs
A Roxer Kft. már nem ismeretlen az Átlátszó olvasóinak. Többek között akkor írtunk róluk, amikor kiderült, hogy ők készítették a MÁV interaktív nyomozós játékát (az ajánlatkérő a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal volt), amikor Farkas Flórián volt sofőrjének cégétől megvették a volt Tündérhegyi Pszichiátria épületét, és amikor 2,2 milliárd forintból reklámozták, hogyan épül-szépül az ország.
A Roxer Kft. egyik tulajdonosa Rókusfalvy Pál volt rádióriporter, aki 1991–2000 között a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt. A Felcsút szomszédságában fekvő Etyeken szőlőbirtoka és egy fogadója is van, ezekről korábban megírtuk, hogy a borászat kipofozására és termékfejlesztésre is kaptak közpénzből támogatást.
Uniós pénzből újulhatnak meg Rókusfalvy Pál borospincéi | atlatszo.hu
53,6 millió forintba kerül a Rókusfalvy-család etyeki borászatának kipofozása, a projektre EU-támogatást kértek.
A volt rádiós üzletileg is kötődik a NER-hez: a GO for Sport Events Kft.-ben a kormányközeliként emlegetett őrző-védő vállalkozással, a Valton-Sec biztonsági céggel (valamint az XTRM Group Kft.-vel) közösen tulajdonos. Rókusfalvy Pál mindemellett politikailag is elkötelezett: 2003-ban ünnepélyes tagfelvétel során lépett be a Fideszbe, többek között Schmitt Pállal együtt.
Kis visszaesés után nagy feltámadás
A Roxer egy év gyengélkedés után újra talpra állt. Míg 2020-ban 2,2 milliárdról 599 millióra csökkent a forgalma, a cég legfrissebb pénzügyi beszámolója szerint tavaly ismét 2,1 milliárdos árbevételt tudott elérni. Az adózott eredménye pedig 18 millióról 500 millióra ugrott. Ebből 50 millió forintot eredménytartalékba helyeztek, 450 milliót pedig osztalékként fizettek ki a tulajdonos Rókusfalvy-testvéreknek. | 53 millióért tartanak antikorrupciós képzéseket, Rókusfalvy Pál cége a szervező | Rókusfalvy Pál volt rádióriporter cége, a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. szervezheti meg a Nemzeti Védelmi Szolgálat antikorrupciós képzéseit. A cég – munkái mellett – többek között arról ismert, hogy korábban megvette Farkas Flórián volt sofőrjének cégétől az egykori Tündérhegyi Pszichiátria épületét. Bár a kft. forgalma 2020-ban jelentősen visszaesett, tavaly ismét 2 milliárd feletti árbevételt ért el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/01/53-millioert-tartanak-antikorrupcios-kepzeseket-rokusfalvy-pal-cege-a-szervezo/ | 2022-06-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nemcsak az elnöki rezidenciára, de gépjárművekre is sokat költ a Köztársasági Elnöki Hivatal. A közbeszerzési eljárások dokumentációi szerint elektromos és benzines autók, illetve egy busz is érkezik hamarosan Novák Katalin hivatalához. A beszállító minden esetben a Porsche Hungaria.
Pár napja írta meg az RTL, hogy felújították a Budapest XII. kerületében található, állami tulajdonban lévő köztársasági elnöki rezidenciát: a munkákra összesen 278 millió forintot költhettek. A lap által megismert szerződés szerint mozi, zeneszoba és sminkszoba is lett Novák Katalin köztársasági elnök rezidenciáján, de több helyen cserélték a burkolatot, és rendbe tették az állami tulajdonban lévő épület egyéb részeit is.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerre (ekr.gov.hu) feltöltött dokumentumok szerint azonban nemcsak az elnöki rezidenciára fordítanak mostanában milliókat: a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) az elmúlt 3 hónapban összesen 12 gépjármű vásárlására írt ki tendert. A végösszeg nettó 185 millió forint lesz.
Az új flotta a következőkből áll majd:
1 db új felső-közép kategóriájú személygépkocsi – nettó 20 708 781 Ft,
1 darab új közép-felső kategóriás terepjáró személygépkocsi – nettó 17 903 742 Ft
5 darab új középkategóriás, kizárólag elektromos meghajtású személygépkocsi – nettó 92 447 858 Ft,
4 db új alsó-közép kategóriás gépkocsi – nettó 38 162 097 Ft,
1 db 7 üléses tárgyalóbusz – nettó 16 546 060 Ft.
A kiírások különösebb kritériumokat nem határoztak meg. Többnyire automata váltós, benzines, összkerék meghajtású, ha nem új, akkor keveset futott járművek beszerzését írták elő, egy esetben fekete metál vagy gyöngyház színnel. Az esőérzékelős ablaktörlőért, vagy épp a parkolást segítő rendszerért plusz pontokat kaphattak a jelentkezők.
A közbeszerzési eljárásokat végül kivétel nélkül a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. nyerte összesen nettó 185 768 538 forintért.
A Porsche Hungaria alvállalkozóként bevonta a Magyar Autóklubot és Lagermax Autótranszport Kft.-t az assistance szolgáltatás biztosítása, illetve a gépjárművek szállítása kapcsán.
A Porsche Hungaria korábban is számos állami megbízást kapott. Legutóbb többek között a Készenléti Rendőrségtől, az Agrárminisztériumtól vagy épp az Országgyűlés Hivatalától. Sőt, a korábbi köztársasági elnök, Áder János elnökösködése alatt is nyertek tendert a KEH-nél.
A kft. éves bevétele az elmúlt években 330 és 400 milliárd között mozgott, az adózott eredmény pedig az elmúlt 2 évben elérte a 4,7 milliárdot is.
Áder János hivatala négy felső-közép kategóriás autóra mintegy 36 millió forintot költ a Porschénál | atlatszo.hu
A múlt héten számolt be az Átlátszó a nagy rendőrségi autóbeszerzésről, amelynek keretében a testület 45 milliárd forintért kap új járműveket a testület különböző feladatok elvégzésére. A közbeszerzés több részből áll, azokat pedig nagyobb részt a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. és Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. nyerte. | Közel nettó 200 millió forintért vesz autókat és buszt a Köztársasági Elnöki Hivatal | Nemcsak az elnöki rezidenciára, de gépjárművekre is sokat költ a Köztársasági Elnöki Hivatal. A közbeszerzési eljárások dokumentációi szerint elektromos és benzines autók, illetve egy busz is érkezik hamarosan Novák Katalin hivatalához. A beszállító minden esetben a Porsche Hungaria. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/12/01/kozel-netto-200-millio-forintert-vesz-autokat-es-buszt-a-koztarsasagi-elnoki-hivatal/ | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Megjelentek az októberi államháztartási adatok. Ebben már a KATA-ból kiszorított vállalkozók befizetései, pontosabban nem fizetései is látszódnak. Míg augusztusban a KATA-ból 18,7 milliárd forint ment a költségvetésbe, ez a bevétel októberben 9,4 milliárdra csökkent. Ha a tendencia így folytatódik, a KATA megszigorítása miatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lesz a költségvetésnek.
Benyújtotta a kormány az új kata-törvényt – közölte még júliusban a Pénzügyminisztérium. Az új szabályozás már szeptember elsején hatályba lépett. 18 millió forintra emelték a bevételi értékhatárt, de csak azok választhatták az adózási formát, akik a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók.
Nemzeti konzultáció nem volt a kérdésről, a kormány narrációja szerint „a katás vállalkozók kétharmada munkaviszonyt leplezett a vállalkozással”, de a NAV cáfolta a Fideszt. „Mindössze a katások 2,5 százalékát ellenőrizte az adóhivatal, a megállapítások pedig a katabevételeknek csak 0,06 százalékát érintették. Annak sincs nyoma, hogy – ahogy a kormányzati propaganda keltette a hangulatot – éves szinten 250-300 milliárdot „csaltak volna el”, mert az adóhatóság kilenc év alatt összesen csupán 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg.” – derült ki az mfor.hu közérdekű adatigényléséből.
Felére csökkent a KATA
Az októberi államháztartási adatok a napokban jelentek meg. A KATA-ból kiszorított vállalkozók utoljára szeptember 12-án fizették a kisadózók tételes adóját, az ő befizetésük az októberi bevallásokkal már nem jött.
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint
szeptemberben 18,738 milliárd forint érkezett az államhoz a kisvállalkozók adójából, és ez októberre 9,436 milliárd forintra csökkent.
Hogy mennyi katás lett tényleges alkalmazott, nehéz megmondani. Azok az egyéni vállalkozók, akik általányadózók lettek, és eddig is negyedévente adtak be SZJA-bevallást, azoknak a befizetései áprilisban, júliusban, októberben jelennek meg a kincstár adataiban.
2022 áprilisban a teljes SZJA-befizetés 268,058 milliárd forint volt, júliusban 303,925 milliárd, októberben 288,349 – alig 3 milliárddal több, mint augusztusban. 2022 májusában a Pénzügyminisztérium még azt közölte, hogy „460 ezer katást tart nyilván az adóhivatal, ebből 426 ezer egyéni vállalkozó.” A választások előtti SZJA visszafizetés is jól látható az államkincstár adataiban.
Ha igaz lett volna, amit a kormány állított, akkor most közel 276 ezer új SZJA fizető lenne. Ennyi ember adókedvezmény nélküli, 200 ezer forintos minimálbérnél számított adója 8,3 milliárd forint. Látva, hogy júliusban 15 milliárd forinttal több SZJA került a költségvetésbe, mint októberben, az SZJA alapján nem lehet kijelenteni, hogy a megszűnt katások SZJA-fizetők lettek.
„9,436 milliárd forint KATA-bevétel volt októberben. Ez 188 720 újkatást jelentene, ha 50 ezer forinttal osztanánk. Valójában nagyok sokan késhettek a havi KATA befizetésével és a különadóval, amit a külföldi kifizetőtől érkezett 3 millió forint feletti összegre kellett fizetni, de késtek maguk az újkatások is az első katájukkal, vagy a főállásuk megszüntetése ellenére még mindig az automata 25 ezer lett átutalva.
Miután a NAV nekem se ad adatot, így csak becsülni lehet. Az én becslésem szerint a befizetések fele, mintegy 4 milliárd forint lehet az újkata októberi összege. Ezt 50 ezer forinttal leosztva 80 ezer aktív újkatással számolhatunk, de még ugyanennyi lehet az újkatás státusz mellett szüneteltetők száma is. A többi régikatás sorsáról sincs elég adat” – ezt már Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) elnöke mondta az Átlátszónak.
1300 milliárddal több ÁFA-bevétel
Ami a KATA miatt kiesett, azt a rekordinflációs áfa bőven behozza.
Októberre már 1300 milliárd forinttal több ÁFA került a költségvetésbe, mint 2021-ben. De a 2022-es terv is már 105 százalékon áll, és hol van még az évvégi lakossági és vállalati költés.
A száguldó infláció miatt közel 800 milliárd forint plusz ÁFA-bevétele lett az államnak az idei első félévben | atlatszo.hu
A Magyar Államkincstár első hathavi adatai alapján a száguldó infláció alaposan megtömi a költségvetést, és a megemelt rezsi 27 százalékos áfája még nem is látszik a számokban. Az viszont biztos, hogy közel 800 milliárd forinttal több lett az állam ÁFA-bevétele 2022 első félévében, mint az előző év azonos időszakában.
Címlapkép: Transzparens a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) módosítása elleni tüntetésen a Kossuth téren 2022. július 13-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán, Adatvizualizáció: Szopkó Zita | Eltűnt a KATA-adózók fele, 1300 milliárdos áfatöbblet a költségvetésben | Megjelentek az októberi államháztartási adatok. Ebben már a KATA-ból kiszorított vállalkozók befizetései, pontosabban nem fizetései is látszódnak. Míg augusztusban a KATA-ból 18,7 milliárd forint ment a költségvetésbe, ez a bevétel októberben 9,4 milliárdra csökkent. Ha a tendencia így folytatódik, a KATA megszigorítása miatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lesz a költségvetésnek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2022/11/29/eltunt-a-kata-adozok-fele-1300-milliaros-afatobblet-a-koltsegvetesben/ | 2022-11-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Csak, ami 2019-ben még 1,4 milliárd forintos megbízás volt, az most, 2022-ben már csak 1 milliárd forint. Azért az is jól jön egy cég életében.
Nettó 971 643 000 forintért nyújt recepciós szolgáltatást, biztosítja majd a fegyveres biztonsági őrséget, valamint kezeli a biztonsági rendszert védelmi szolgálat igénybevételével a Civil Biztonsági Zrt. az állami tulajdonú HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. XVIII. kerületi, Igló utcai székházának területén.
Az Opten adatai szerint míg 2016-ban és 2017-ben még csak 12 milliárdos nettó árbevétele volt a cégnek, addig 2020-ban és 2021-ben már mindkét évben 20 milliárd felett teljesítettek. A cég igazgatósági tagja az a Tasnádi László, aki 2014 júniusa és 2016 december között rendészeti államtitkár volt, s akit támadtak III/II-es múltja miatt, de sajtóhírek szerint nem csak emiatt mondott le végül posztjáról. Az Opten szerint egyébként 2022. szeptemberében az addig vezérigazatói poszton álló Tasnádi helyett új igazgatót neveztek ki Vankó László személyében, ő pedig igazgatósági tag maradt. Ő az a Vankó László, aki tavaly nyárig a NAV bűnügyi főigazgatója volt, de különösebb indoklás nélkül leváltottak, s most itt landolt.
A Civil Biztonsági Szolgálat nevét egyébként akkor tanulták meg sokan, amikor 2018-ben a cég emberei is ott voltak, amikor az MTVA biztonsági őrei felléptek a mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőkkel szemben, amikor azok megpróbálták elérni, hogy a köztévé beolvassa a követeléseiket.
Mint kiderült, az MTVA-nak nem volt szerződése őrzővédő feladatokra Pintér Sándor belügyminiszter egykori cégével, ám a 444.hu kiszúrta, hogy a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., amelynek amúgy is rengeteg közintézménynél van szerződése, nem az MTVA, hanem a Közbeszerzési és Ellátási Főosztály (KEF) jóvoltából őrizhette az intézményt.
A mostani közbeszerzés, melyre egyedül a Civil Biztonsági Szolgálat pályázata érkezett be, arra is kitér, hogy az Országos Rendőr-Főkapitányság 2019. szeptemberében kelt határozata alapján a HungaroControl ANS I-II-III épületeinél egy időben 8 fő folyamatos 24 órás szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őr, munkanapokon további 1 fő 8 órás szolgálatot teljesítő őrségparancsnok létszámot állapított meg, 3 állandó őrhellyel.
A szerződés egyébként eredetileg 993 000 000 forintra taksálta a megbízást, de - talán a régi jó kapcsolatnak köszönhetően -, végül lefaragtak belőle, így lett 971 643 000.
Ami tényleg jelentősen kevesebb, mint az évekkel ezelőtti 1,4 milliárd, de azért ez sem rossz. Főleg, hogy a HungaroControll házi őrzője sorra nyeri a közbeszerzéseket.
Novemberben például a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt 2022-2023-as személy- és vagyonvédelem biztosítására kiírt 4,6 milliárd forintos pályázat közel tíz nyertese között is szerepel, ahogy a tulajdonában álló Civil Itim Informatika és Ingatlanmenedzsment Zrt. is, amelynek székhelye nemcsak, hogy ugyanott van, ahol a Civil Biztonsági Szolgálat, de korábbi vezetői szintén Pintér és Tasnádi voltak többek között. Ezt megelőzően a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. által kiírt 4 181 941 125 forintos építményőrzési feladatokra kiírt közbeszerzéséből is részesült a cég, ugyanazon nyertesek között. Most ősszel pedig 500 millióról 549 millió forintra módosították a Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. által 2019-ben kiírt kétéves biztonsági szolgáltatásról szóló szerződést, amit másodmagával nyert meg korábban.
De azt is ki lehet emelni a rengeteg megbízás közül, hogy 2021-ben 93 darab fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 372 darab telephely őrzésére írtak ki 200 milliárd forintos közbeszerzést, a kilenc nyertes cégből a Civil Biztonsági Szolgálat is jól járt. | Ismét Pintér Sándor egykori cége védi a HungaroControlt | Újra Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. kapta meg a HungaroControl Zrt. őrzés-védelmének ellátását. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ismet-pinter-sandor-egykori-cege-vedi-a-hungarocontrolt.html | 2022-12-07 16:16:00 | true | null | null | mfor.hu |
A nagy fellépő, a BMW gyára még sehol Debrecenben, de az „előzenekarai”, jobbára NER-es cégek (köztük a Market, a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Híd és mások) - már jól muzsikálnak. Bekötő utakat, vasútvonalat és más alap infrastruktúrát építettek és építenek most is. Ezt egészíti ki a humán infrastruktúra is, amit munkásszállók testesítenek meg, s ebben sem volt megállás.
Pár napja lesietett a közeli Hajdúnánásra a száguldó külügyi és külgazdasági miniszter is, hogy átvághassa a nemzeti szalagot egy valóban élhetőnek tűnő, műszakilag korszerű dolgozói szálláshelyen. Szimbolikusan pénzt is vitt, hiszen a kifejezetten a német autógyárnak kellő munkaerő számára épült létesítmény 300 millió forintos költségvetéséből 250 milliót közforrásból kapott az önkormányzat.
Az épületben 46 db négyágyas szobát alakítottak ki, mindegyikben van konyhablokk, saját fürdőszoba és televízió. Van „penthouse szint” is (azt nem részletezték, hogy ez mit jelent pontosan), ott árnyékolóval védett zöld teraszok várják a gépsorokon megfáradt embereket. A beruházó szerint az épület értékét tovább növeli a rendkívül kedvező üzemeltetési- és alacsony energiaköltség, a mobiltelefonról működtethető hűtés-fűtés, és az apartmanonkénti költségek elszámolásának lehetősége.
Debrecen Józsa városrészében a napokban adtak át közel egymilliárd forintos beruházással egy 184 fő elhelyezésére elegendő munkásszállót, azt a Dryvit Profi (DP) építette. Annak a pénznek majdnem felét, 443 millió forintot adta az állam, szintén közforrásokból. Az ingatlan kifejezetten közel van a leendő BMW-gyárhoz. Hajdúböszörményben egy volt iskolaépületből átalakított, 90 férőhelyes intézmény működik egy éve, az a beruházás 300 millió forintba került és ebből 240 millió forint volt állami pénz, de ezt nem a DP végezte. A szintén a megyében lévő Kabán idén márciusban készült el a hasonló méretű és költségvetésű munkásszálló, ott az önkormányzatnak csak 60 millió forintot kellett előteremtenie.
A Dryvit Profi egyébként nem kezdő, évek óta a kelet-magyarországi régió egyik meghatározója, a kormányhű városvezetéstől és a helyi egyetemtől is kapott már megbízást, de persze nyugati és hazai magánvállalatoktól is szép számmal. Honlapja szerint kis cégként, 2 millió forint alaptőkével indult, de már az első évben 20 millió forint árbevételt ért el. A cégcsoporttá nőtt társaságnak idén saját információi szerint 20 milliárd forint körül lehet az árbevétele.
Az új Orbán-éra alatt a nagy országos munkásszálló építési hadműveletet a koreai Hankook kezdte, saját erőből húzott fel egy kétmilliárd forintba kerülő ingatlant a Dunaújvároshoz közeli Rácalmáson, a hatalmas gumigyártó üzeménél. Akkoriban csodájára jártak, mert emberhez méltóbb körülményeket adott, mint az általánosan ismert ilyen szállások. Még a kormánypropaganda anyagai közé is bekerült a hivatkozás, hogy lám, mennyire jó óriásvállalatot hozott ide a kabinet.
A kormány a múlt évtized utolsó harmadában váltott nagyobb sebességre saját programjában, munkát adva megannyi építőipari vállalatnak – és kiszolgálva a termelő nagyvállalatok igényeit. Azóta mintegy 30 milliárd forinttal járult hozzá 62 munkásszálló építéséhez, összesen 8600 férőhelyet teremtve. A kevésbé fejlett körzetekbe tervezett létesítmények beruházói kétszer akkora összeget kapnak, mint az egyébként is jól futók a nyugati és középső országrészekben.
Tavaly egyebek mellett a Békés megyei Füzesgyarmaton adtak át egy 100 férőhelyes, 310 millió forintba kerülő szálláshelyet, ott az önkormányzatnak csak 124 millió forintjába került az építkezés, a többit a kormány adta. Érdekessége, hogy az alap helyiségeken kívül betegszoba és mosóhelyiség is van benne, a fűtést ott is kondenzációs gázkazánokkal oldották meg. Ugyancsak az év végén adták át négyezres lélekszámú Bólyban az ottani 83 férőhelyes létesítményt, az önkormányzati fejlesztés 461 millió forintba került, ennek háromnegyedét állami forrásból fedezték.
Szupersűrű beépítés
Van azért rossz példa is. Budapesten, a Gubacsi úton gyakorlatilag falanszternek beillő tömböket emelt egy beruházó. A házak szorosan egymás mellett sorakoznak, szinte át lehet nyúlni az egyik épületről a másikra, annyira kicsi a távolság. Kívülről az a benyomása az embernek, hogy rosszul tervezték, pedig nem, egyszerűen csak élhetetlennek tűnik, legfeljebb alvásra alkalmasnak, ahová este hazamegy a munkás és magára zárja az ajtót, majd hajnalban elmegy és vissza sem néz.
Az elmúlt években Győr és Mosonmagyaróvár is élen járt a munkásszálló bizniszben. Természetesen főleg az oda települt járműipari vállalatok legnagyobb örömére. Itt további keresletnövelő tényező volt, hogy a keleti országrészből is sok ezren települtek át a nyugati határhoz közeli városokba, ahonnan rendszeresen átjárnak dolgozni Ausztriába. Bizonyos esetekben a munkásszállón olcsóbb volt elhelyezkedni, mintha albérletbe mentek volna.
Az állami programban a működtetőknek vállalniuk kell, hogy tíz évig megtartják a beruházások munkásszállás funkcióját, és szállásonként legalább négy új munkahelyet hoznak létre. A munkásszállások az önkormányzatoknak is jó megoldás, mert lepusztult, használaton kívüli ingatlanok újulnak meg, kapnak új funkciót. Az viszont kérdéses, hogy lesz-e elegendő kormányzati pénz a továbbiak építéséhez, mert a megszorítások ide is elérhetnek. Ha ez így lesz, akkor az önkormányzatok aligha fognak belevágni, marad a magántőke által finanszírozott projekt. A cégeknek adható hitelek azonban durván megdrágultak, csak nagyvállalatról képzelhető el, hogy képes felvállalni egy ilyen terhet. | A NER-re és a multikra építi a kormány a nagy munkásszálló programját | A nagy fellépő, a BMW gyára még sehol Debrecenben, de az „előzenekarai”, jobbára NER-es cégek (köztük a Market, a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Híd és mások) - már jól muzsikálnak. Bekötő utakat, vasútvonalat és más alap infrastruktúrát építettek és építenek most is. Ezt egészíti ki a humán infrastruktúra is, amit munkásszállók testesítenek meg, s ebben sem volt megállás.
Pár napja lesietett a közeli Hajdúnánásra a száguldó külügyi és külgazdasági miniszter is, hogy átvághassa a nemzeti szalagot egy valóban élhetőnek tűnő, műszakilag korszerű dolgozói szálláshelyen. Szimbolikusan pénzt is vitt, hiszen a kifejezetten a német autógyárnak kellő munkaerő számára épült létesítmény 300 millió forintos költségvetéséből 250 milliót közforrásból kapott az önkormányzat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/a-ner-re-es-a-multikra-epiti-a-kormany-a-nagy-munkasszallo-programjat.html | 2022-12-10 12:19:00 | true | null | null | mfor.hu |
Tizenöt, a tapolcai vasúti vonalon fekvő állomás rekonstrukciójára, akadálymentesítésére kiírt közbeszerzési pályázat ügyében hirdettek győztest, az erről szóló hirdetmény hétfőn jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. A Polgárdi, Füle, Balatonfőkajár-felső, Csajág, Balatonakarattya, Csittényhegy (lánykori nevén: Balatonkenese-Üdülőtelep), Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Káptalanfüred, Alsóörs, Csopak, Balatonarács, Balatonfüred és Aszófő állomásokra kiírt tenderből négy esetben (Polgárdi, Balatonkenese, Alsóörs, Aszófő) nem hirdettek győztest. Az indokolás szerint ezekben az esetekben az eredményhirdetés azért maradt el, mert
„az eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot”.
A többi tizenegy esetből
hetet Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak a vállalkozása, a Homlok Építőipari Kft. nyert el,
mellettük három állomáson a Swietelsky Vasúttechnika Kft., egy vasúti épületen a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. dolgozhat.
Mészáros Lőrinc veje hat vasútállomás (Füle, Balatonfőkajár-felső, Csajág, Csittényhegy, Csopak és Balatonarács) rekonstrukciójáért és akadálymentesítéséért, illetve a füredi állomás akadálymentesítéséért összesen nettó 6 milliárd 856 millió forintot, a Swietelsky Balatonakarattya, Balatonalmádi és Káptalanfüred állomásainak rekonstrukciójáért és akadálymentesítéséért nettó 4 milliárd 479 millió forintot, míg Pharos 95 a fűzfői állomás felújításáért nettó 1 milliárd 696 millió forintot számlázhat ki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek (NIF). Érdekesség, hogy Homlok Zsolt ezt a cégét csupán tavaly nyáron alapította, testvérével, Tiborral, és a 2021-es beszámolójuk szerint 450 ezer forintos forgalom mellett 52 ezer forint adózott eredményt ért el.
E tizenegy állomás esetében viszont az árajánlat elég vastagon meghaladja a NIF által becsült beruházási költségeket, ha úgy tetszik, az építőipari áremelkedés meglátszik a vállalási díjakon. A három cég összesen nettó 13 milliárd 31 milliós vállalási díja
80 százalékkal haladja meg az előzetesen becsült értéket.
A közbeszerzési értesítőből lekérhető adatok szerint a pályázati felhívást április 4-én tették közzé, az ajánlattétel (többször is módosított, végső) határideje június 21-e volt, a beérkezett ajánlatokról készült összegezés pedig október 17-i keltezésű.
Az egyes állomások korszerűsítéseinek NIF által becsült, illetve a nyertes ajánlattevők által adott költségeit az alábbi grafikonon szemléltetjük:
A közbeszerzés adataiból kiderül, a legnagyobb mértékű ugrást a füredi állomás esetében látjuk, ahol az ajánlati összeg több mint duplája (207,5 százaléka) a becsültnek, igaz, itt 3 darab liftet és egy aluljárót is meg kell építenie Mészáros Lőrinc veje cégének. A többi állomáson parkolók, kerékpártárolók, az utastájékoztatási rendszer korszerűsítése és környezetrendezés társul az állomásépület rekonstrukciójához.
A balatonfüredi állomás után a becsült és a végleges ajánlati összeg közti legnagyobb különbséget a fűzfői állomásnál látjuk, a Pharos 95 Kft. a becsült értéknél 99,8 százalékkal magasabb ajánlattal nyerte el a tendert. A „legjobban” a csajági állomással jártak az adófizetők, ahol a Homlok Kft. ajánlata „csak” 53,4 százalékkal haladja meg a becsültet.
Az ajánlatok a becsült értékekhez képest összességében, cégekre bontva: | Hétmilliárdért újíthat fel hét észak-balatoni vasútállomást Mészáros Lőrinc vejének cége | Három cég összesen tizenegy állomás rekonstrukciójára és akadálymentesítésére adott ajánlatai mindösszesen 80 százalékkal haladják meg a tavasszal becsült összeget. Van olyan vasútállomás, amelynek renoválása a duplájára drágul. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hetmilliardert-ujithat-fel-het-eszak-balatoni-vasutallomast-meszaros-lorinc-vejenek-cege.html | 2022-12-12 13:12:00 | true | null | null | mfor.hu |
A magyar gazdaság növekedése szempontjából kulcsfontosságú a vasúti közlekedés és szállítmányozás, ezért hatalmas előrelépés, hogy a magyar V-Híd Zrt. biztosítóberendezéseket gyártó közös céget alapít a területen regionális piacvezető, cseh AZD Prahával – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten az MTI tudósítása szerint.
A tárcavezető a többségi magyar tulajdonú V4SIL cégalapító ünnepségén üdvözölte a vegyesvállalat létrehozását, amely – mint mondta – nem csupán munkahelyeket teremt, de gondoskodik majd a szakképzett utánpótlásról is. A többségi tulajdonú V-Híd Zrt. egyedüli részvényese az Opten céginformációs adatbázisa szerint Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos üzletember, Orbán Viktor miniszterelnök barátja.
A közösen létrehozott társaságban feladat lesz a MÁV előírásainak megfelelő berendezések szoftver- és hardverelemeinek korszerűsítése, későbbiekben pedig gyártása. A cseh gyártó a kor legmodernebb szintjét képviselő rendszeréhez kapcsolódó technológiai transzfert is végrehajt a beruházás során, hogy megteremtse az alapjait a magyar piacra specializált berendezésnek.
Mészáros Lőrinc, a V-Híd Zrt. tulajdonosa elmondta, a cseh partner nemcsak beszállítóként, hanem befektetőként és fejlesztőként jelenik meg, modern technológiát hoz Magyarországra. A vegyesvállalat létrehozása vasúttörténeti pillanat, eddig a vasúti biztosító berendezések piacán a nyugati cégek voltak jelen Magyarországon, a közös céggel a tervek szerint létrejön a első magyar, világszínvonalú biztosító berendezéseket gyártó üzem.
A Mészáros csoport közleménye szerint a V4SIL célkitűzéseinek megvalósításához további munkahelyeket teremt az országban, és gondoskodik a szakképzett munkaerő-utánpótlásról is a V-Híd Akadémia segítségével a Budapesti Műszaki Egyetemmel és az Óbudai Egyetemmel szorosan együttműködve. | Szijjártó Péter személyesen üdvözölte Mészáros Lőrinc új vállalkozását | A magyar gazdaság növekedése szempontjából kulcsfontosságú a vasúti közlekedés és szállítmányozás, ezért hatalmas előrelépés, hogy a magyar V-Híd Zrt. biztosítóberendezéseket gyártó közös céget alapít a területen regionális piacvezető, cseh AZD Prahával – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten az MTI tudósítása szerint. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/08/szijjarto-peter-meszaros-lorinc-uj-vallalkozas-vasut/ | 2022-12-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szálló megvételéről, a vállalat az Indotek csoporttól vásárolta meg a hotelt birtokló cégcsoportot – közölte a BDPST Group pénteken az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a tranzakció még nem zárult le, ezért ennél részletesebb információt egyelőre nem adhatnak az ügyletről. A pénteken aláírt tulajdonrész-vásárlási megállapodás értelmében a tranzakciós folyamat zárását követően a szálloda a BDPST Group érdekeltségébe kerül, ezzel a csoport új hotellel szélesíti portfólióját a budapesti szállodapiacon – olvasható a közleményben.
A több mint 100 éve megnyitott, már egy éve zárva tartó hotel védett épületét a műemléki értékek megóvásával fejlesztené a BDPST Zrt. korszerű, ötcsillagos hotellé
A tájékoztatás szerint a BDPST Groupnak jelenleg több jelentős fővárosi hotelfejlesztése van folyamatban. Az Október 6. utcában hamarosan megnyitja új szállodáját Verno House néven, a Vörösmarty tér szomszédságában pedig a Mahart-, valamint a Futura-házat is átölelő patinás épülettömb teljes körű felújítása révén tervezi egy szintén egyedülálló adottságú, ötcsillagos szálloda átadását 2023-ban Hotel Dorothea néven. Emellett jövőre nyithatja meg kapuit a korábbi Fonográf Étterem és Polgári Klub helyén a BOTANIQ Budai Klub, és ugyancsak folyamatban van a volt tőzsdepalota szomszédságában található Adria-palota felújítása. | Tiborcz István cége megvette a Gellért Szállót | Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szálló megvételéről, a vállalat az Indotek csoporttól vásárolta meg a hotelt birtokló cégcsoportot – közölte a BDPST Group pénteken az MTI-vel. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/09/tiborcz-istvan-cege-megvette-a-gellert-szallot/ | 2022-12-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Energetikai fejlesztésre kapott még korábban 786 millió forintot a Szent Gellért Fórum. Ez nem más, mint a szegedi stadiont is magába foglaló, a Katolikus Egyházhoz tartozó sportkomplexum.
A támogatást a Palkovics László lemondásával november végén megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium nyújtotta. A támogatói megállapodásra tavaly augusztusban nyomták rá a pecsétet, és 2023 nyaráig folyósítják a teljes összeget, az azonban a tárca támogatási szerződéseit tartalmazó lista alapján nem volt nyilvánvaló, hogy mit is takar pontosan ebben az esetben az energetikai fejlesztés.
A Szegeder rákérdezett a támogatásra az egyházmegyénél. A Szeged-Csanádi Egyházmegye válaszul arról tájékoztatta a lapot, hogy az egyházmegyének ítélt támogatásból
fotovoltaikus kiserőmű kerül telepítésre.
Az egyházmegye tájékoztatása szerint a kivitelezéssel kapcsolatban a közbeszerzési eljárás folyamatban van.
A lap azt írja, hogy a sportkomplexum mellett jelenleg is nagy építkezés zajlik. Egy négycsillagos, 50 szobás sporthotel épül a Market Építő Zrt. kivitelezésében – a stadiont is ők építették – több mint 3,26 milliárd forintért. A közel 6000 négyzetméter alapterületet elfoglaló épület földszinttel és két emeleti szinttel fog rendelkezni, amelyhez egy 2500 négyzetméternél is nagyobb, közvetlen zöldterület fog tartozni.
Az egyházmegye által 2019-re megépíttetett Szent Gellért Fórum 13,4 milliárd forintba került, de energetikai szempontból így is voltak vele problémák. A létesítmény megkapta ugyan az ezüst energetikai minősítést, de csak késve, mivel – mint kiderült – a termálvizes fűtési rendszernél az olcsóbb, de nem megújulónak számító elfolyós megoldást alkalmazták, amit ráadásul alul is méreteztek. Így a stadion felesleges termálvizének elvezetését egy utólag megépített, 2,6 kilométeres vezeték segítségével tudták megoldani. | 786 millióból épül napelemes kiserőmű a szegedi stadionhoz | Energetikai fejlesztésre kapott még korábban 786 millió forintot a Szent Gellért Fórum. Ez nem más, mint a szegedi stadiont is magába foglaló, a Katolikus Egyházhoz tartozó sportkomplexum. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/12/13/szegedi-stadion-napelemes-kiseromu-szeged-csanadi-egyhazmegye/ | 2022-12-13 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Három repülő indult kedden reggel Magyarországról Katarba, a FIFA Labdarúgó-világbajnokság helyszínére. A korábbi bejelentések szerint Orbán Viktor miniszterelnök utazása is kedden esedékes Dohába, hogy a helyszínen nézze meg a vb legfontosabb utolsó meccseit, a két elődöntőt, a bronzmeccset és a döntőt.
Orbán foci vb-s látogatása a múlt héten derült ki, miután a katari nemzeti ünnep alkalmából tartott budapesti eseményen Abdulla bin Nasser Al-Dosari, Katar állam budapesti nagykövete a Marriott Hotelben tartott exkluzív eseményen megemlítette, hogy a magyar miniszterelnököt is várják a világbajnokság záró mérkőzéseire.
A nyilvános repüléskövető oldalak adatai szerint kedden délelőtt landolt a dohai repülőtéren a magyar honvédség Falcon 7x típusú repülőgépe. A gép fedélzetén azonban nem utazhatott a kormányfő, mert a hajnali kecskeméti induláskor még Budapesten tartózkodott. A miniszterelnök kedden reggel egy misén vett részt, ahol a Telex másodszor próbálta szóra bírni.
A Flightradar adatai szerint a magyar kormánygépet az OTP érdekeltségébe tartozó két magánrepülő követte Dohába. Csányi Sándor, az OTP elnöke vezeti a Magyar Labdarúgó-szövetséget. A két gép hétfőn érkezett vissza Üzbegisztánból, ahol az OTP az ország ötödik legnagyobb bankját készül megvásárolni, az erről szóló szerződést hétfőn már alá is írták. Kedden reggel 9 után negyedórás eltéréssel mindkét repülő Doha útiránnyal indult el Budapestről. Budapest és Doha között a repülőút körülbelül öt óra.
A miniszterelnök egyébként már hétfőn összekapcsolta a világbajnokságot és az OTP üzbég bankos üzletét. A Twitter-oldalán azt írta:
A helyi bajnokságból a VB-re! Gratuláció az OTP-nek az első Európán kívüli bankjához.
Megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy Orbán Viktor melyik géppel utazott, illetve, hogy miért repült Dohába korábban az állami repülőgép is. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
A 24.hu információi szerint egyébként várhatóan az állami repülő viszi majd a miniszterelnököt Brüsszelbe, ahol csütörtökön kezdődik az uniós állam- és kormányfők részvételével az Európai Tanács ülése. | Orbán a vb-n: megérkezett Katarba a magyar honvédség Falconja, két OTP-s magánrepülő követte | Három repülő indult kedden reggel Magyarországról Katarba, a FIFA Labdarúgó-világbajnokság helyszínére. A korábbi bejelentések szerint Orbán Viktor miniszterelnök utazása is kedden esedékes Dohába, hogy a helyszínen nézze meg a vb legfontosabb utolsó meccseit, a két elődöntőt, a bronzmeccset és a döntőt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/12/13/orban-viktor-katar-futball-vilagbajnoksag-csanyi-sandor/ | 2022-12-13 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Pénteken jelentették be, hogy új többségi tulajdonosa lesz az Euronewsnak. A portugál befektetési cég az Alpac Capital vásárolja meg a 15 nyelven működő tartalomszolgáltató 88 százalékát. Azt nem közölték, mennyiért vásárolták meg az anyagi nehézségekkel küzdő Euronewst, de a tervezett tőkeemelések következtében tovább nőhet a portugál tulajdon a 145 millió embert elérő csatornában. Az ügylet 2022 elején zárulhat le.
Ugyanakkor a vevő, Alpac Capital több szálon is kötődik Magyarországhoz.
Az Alpac ügyvezető igazgatója, Pedro Vargas David közös befektetési céget alapított a magyar állami Exim Bankkal, és érdekelt Jászai Gellért állami megrendelésekkel kitömött 4iG-jében is. Édesapja, Mario David jobboldali politikus, Orbán Viktor tanácsadója, és a miniszterelnök „igaz barátja”.
Ez a háttér azért érdemel figyelmet, mert az utóbbi években Magyarországot komoly kritikák érték a sajtószabadság kormányzati korlátozása miatt, ráadásul Orbán Viktor szövetségesei Szlovéniában és Észak-Macedóniában is jobboldali pártokhoz köthető kiadványokat vásároltak fel.
Az Euronews szerint a tulajdonosi háttér megváltozása nem hoz változást sem a szerkesztési elvekben, sem a szerkesztői szabadság terén.
A magyar állammal üzletelő Alpac Capital az új tulajdonos
Az Alpac Capital vezetője Pedro Vargas David, aki politikus apjához hasonlóan otthonosan mozog Magyarországon. 2017 novemberében ugyanis Szijjártó Péter külügyminiszter egy magyar-portugál tőkealap indítását jelentette be. Az East West European Venture Capital Fund alapkezelője az Euronews új tulajdonosa, az Alpac Capital, magyar részről pedig az állami Exim, valamint az OTP és a Mol szállt be pénzzel. Az alapot 20 millió eurósra (6 milliárd forint) tervezték indulásakor, jelenleg 17,8 milliót kezel az Exim honlapja szerint. Az Alpac Capitalnak Lisszabon és Budapest mellett az Egyesült Arab Emírségekben van irodája, de Kolumbiában is van leányvállalata.
Pedro Vargas David e mellett közvetlenül is üzletel a kormányközeli üzletemberekkel, ugyanis közvetlen üzlettársa Jászai Gellértnek.
A Bartolomeu Investmentsen keresztül 5,25 százalékos tulajdonrésze van a 4iG-ben, és a portugál tagja a cég igazgatóságának is. A 4iG nem csak a magyar informatikai közbeszerzéseket tarolta le az utóbbi években, de állam hamarosan átadja az Antenna Hungária többségi részesedését a cégnek, az AH meghatározó kormányzati távközlési infrastruktúrájával együtt. Az Alpac Capital ráadásul részt vesz a 4iG 120 milliárd forintos tőkeemelésében is a német hadiipari óriással, a Rheinmetall AG-val közösen.
Pedro Vargas Davidról a tőkealap indulásakor az Index közölt részletes portrét, ami szerint a portugál üzletember 2019-ben Budapesten élt. Iskoláit a Harvardon illetve az INSEAD-on végezte, aztán a McKinsey tanácsadó cégnél dolgozott. Az Index is felidézte azt a portugál cikket, amiben politikai ellenfelei azt állították, hogy Mário David visszaélt politikai hatalmával, és hogy Pedro üzleti sikereit részben apja politikai sikereinek köszönheti, valamint pénzügyi visszaéléseket, luxembourgi offshore-cégek üzemeltetését kötötték össze Pedro Vargas Daviddal, aki tagadja az ellene felhozott vádakat.
Az Alpac Capitalnál ugyanakkor nem csak Pedro Vargas David személye érdekes. A cég második embere, Luís Santos szintén befolyásos családból származik. Pedro Vargas Davidhoz hasonlóan ő is a McKinseynél dolgozott, és az ő apja Fernando Santos híres futballista és edző. Fernando Santos volt görög szövetségi kapitány, 2014 óta a portugál futballválogatott szövetségi kapitánya. Az ő vezetésével lett Európa-bajnok Portugália 2016-ben.
Az Alpac Capital egyik menedzsere Vajai Péter, aki az első hazai bizalmi vagyonkezelőben, az Apelso Trustban is érdekelt. Az Apelso a magyar szupergazdagoknak segít a vagyonkezelésben, a generációváltásban, az ilyen jellegű vagyonkezelés az 500 milliós – egymilliárdos családi vagyonoknál jöhet szóba.
Az Apelso egyik alapítója és tulajdonosa az az Illés István, aki életrajza szerint segítette az Orbán-kormányt az új Polgári Törvénykönyv megalkotásában 2013-ban.
Az Euronews
Ma már 15 nyelven készít tartalmat az Euronews, ami az európai háztartások 68 százalékában, havonta 145 millió embert ér el. Az Euronewst azzal a céllal alapították 1990-ben, hogy legyen az legyen az „Európai CNN”. Kezdetben egy európai köztévékből álló konzorcium kezében volt a csatorna.
A többségi tulajdonrészétől most megváló egyiptomi Naguib Sawiris 2015-ben lett az Euronews fő tulajdonosa, a luxembourgi székhelyű Media Globe Networks holdingján keresztül, írja a Reuters. Az amerikai Comcast tulajdonában álló NBC News tavaly adta el 25 százalékos Euronews-részesedését Sawirisnak.
A mostani dealben nem érintett 12 százaléknyi Euronews részvény marad köztévék és helyi hatóságok konzorciumának (például a France Télévisions vagy az olasz RAI), valamint az Abu Dhabi Media Investment Company tulajdonában. De ez a részesedés csökkenhet, mert az új tulajdonosnak köszönhetően az Euronews tőkeemelésre készül.
Az utóbbi időszakban nehéz anyagi helyzetbe került a társaság. Tavaly 23 százalékkal, 58 millió euróra csökkent a cég bevétele a koronavírus-járvány következtében, közölte a cég leköszönő vezérigazgatója, Michael Peters. Az elnökként a csatornánál maradó Peters arra számít, hogy az idei 16 millió eurós veszteség után 2022-t 8 millió eurós veszteséggel zárhatja az Euronews.
Mário David Orbán Viktor tanácsadója
Mário Henrique de Almeida Santos David portugál jobboldali politikus, volt Európai parlamenti képviselő és államtitkár. E mellett Orbán Viktor tanácsadója, és a miniszterelnök „igaz barátja” több mint két évtizede, akivel „félszavakból is megértik egymást”. Ezekkel a szavakkal maga Orbán jellemezte így Mário Davidot, amikor 2016 áprilisában kitüntette őt a Magyar Érdemrend középkeresztjével Lisszabonban. A portugál politikus „magyar érdekek támogatásáért” kapta meg a kitüntetést. A díj átadásakor Orbán hosszan ecsetelte, hogy Mário David „akkor is mellettünk állt, amikor mások hátat fordítottak Magyarországnak”, és hogy 2012-ben „az igazságtalan és durva hangok káoszában egyszerre csak rendet teremtett egy sokunk számára ismerős, baráti, tiszta hang. Mario David hangja volt ez.” Kettejük barátságát méltatta a portugál politikus is a kitüntetés átvételekor.
A két politikus kapcsolata szintet lépett 2018 júliusában, amikor is Mário David a miniszterelnök tanácsadója lett Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda honlapjára feltöltött szerződéslista alapján Mário Davidnak 2021 végéig van szerződése, és tanácsait térítésmentesen adja a miniszterelnöknek.
Amikor António Costa, Portugália miniszterelnöke tavaly nyáron Budapestre látogatott, Mário David a magyar delegáció tagjaként vett részt a tárgyaláson, számolt be a portugál Observador (a képen David a kép jobbszélén látható, Orbán munkatársai között). A portugál lap szerint Mário David már a berlini fal leomlása után kapcsolatba lépett a Fidesszel és Orbánnal, és a portugál politikusnak abban is szerepe volt, hogy a Fidesz 2000-ben kilépett a Liberális Internacionáléból és a konzervatív Európai Néppárt Tagja lett. A lap felidézi, hogy amióta David Orbán tanácsadója, gyakran utazik Budapestre.
Mário David több autoriternek tartott politikusokkal is jó kapcsolatot ápol. Választási megfigyelőként elégedetten nyilatkozott a 2016-os azerbajdzsáni népszavazásról (itt arról voksoltak a helyiek, hogy meghosszabbítsák az elnök mandátumát 5-ről 7 évre. Ilham Alijev ennek köszönhetően maradhatott elnök. Egyúttal elnöki jogköreit is megerősítették az Orbán Viktorral jó kapcsolatban lévő Alijevnek)
Az Európai Bizottság komoly összegekkel támogatja az Euronewst
A Politico arra emlékeztet, hogy 2019-ben az Európai Számvevőszék aggályosnak találta, hogy az Euronews 2014 és 2018 között 122 millió euró értékben támaszkodott az Európai Bizottságtól származó finanszírozásra. Ez a csatorna bevételeinek mintegy egyharmadát tette ki. A számvevők szerint az Európai Bizottságnak rendelkeznie kellene egy olyan mechanizmussal, amely ellenőrzi, hogy az Euronews „betartja-e a szerkesztői pártatlanság megőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalásokat”. A Szabad Európa úgy értesült, hogy a csatorna tavaly 23,6 millió eurót kapott a Bizottságtól, idén azonban ennél kevesebb pénzre számíthat.
A támogatásokkal kapcsolatban az Európai Bizottság szóvivője arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy 2021 márciusában döntöttek az Euronews-zal kötött partneri megállapodás megújításáról. A júliusban aláírt szerződés tehát 2023-ig terjed, de ez a keretmegállapodás „nem tartalmaz közvetlen finanszírozási kötelezettségeket, viszont lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy egyedi finanszírozási szerződéseket írjon alá”, közölte a szóvivő. Ennek értelmében 2021 novemberében a bizottság több támogatási szerződést is aláírt a csatornával, összesen 16 millió euró értékben „az EU-val kapcsolatos tartalmak előállítására és terjesztésére, valamint többnyelvű (görög, magyar, portugál és arab) kínálat” fenntartására is.
A Bizottság tehát külön támogatta az Euronews magyar és portugál nyelvű adásait.
A Bizottság „figyelemmel kíséri a fejleményeket”
A tulajdonosváltást nem kommentálta a Bizottság szóvivője, mondván az Euronews egy magáncég. Az Európai Bizottságnak pedig nincs érdekeltsége a csatornában, ahogyan a pénzügyi, menedzsment és személyi döntések meghozatalában sincs semmilyen szerepe. „Ennek ellenére szorosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a vállalat vezetésében vagy a szerkesztési munkafolyamatokban bekövetkező változások nem befolyásolják szerződéses megállapodásainkat”, áll a bizottság szóvivőjének válaszában.
Az Európai Számvevőszék kritikájáról és az Euronews pártatlanságának garantálásáról a szóvivő azt mondta, hogy a partneri megállapodás előtt az „Euronews tájékoztatást nyújtott programtervezési prioritásairól, digitális stratégiájáról, szerkesztőségi felügyeletéről, nézettségi és terjesztési adatairól, költségszerkezetéről és mutatóiról”, és ezek megfeleltek a Bizottság feltételeinek. Ezeket a feltételeket pedig „rendszeresen és szigorúan” értékeli Bizottság független, külső szakértők bevonásával. A Bizottság szóvivője azt is hozzátette, hogy az Euronews megerősítette szerkesztői bizottságát, évente kiadja átláthatósági jelentését és egy független testület ellenőrzi működését.
A legutolsó értékelések szerint az Euronews továbbra is erős európai és határokon átnyúló nézőpontot képvisel, ami számos nyelven elérhető, sok európai országban több platformon is. Ezen túl a Bizottság szóvivője azt is elmondta, hogy a testület több okból is felmondhatja az Euronews-zal kötött megállapodást. Ilyen ok az újságírói függetlenség sérülése is. „Jelenleg azonban úgy véljük, hogy nincs okunk azt feltételezni, hogy az Euronews megszegte volna a velünk kötött szerződést”.
Az Európai Unió és a sajtószabadság
Az utóbbi években az Európai Bizottság számos bírálatot kapott, amiért alig tett lépéseket a sajtószabadság elleni támadások megfékezésére. Idén például 16 médiaszabadságért küzdő szervezet írt levelet a testületnek. Ebben azt írták, hogy az Európai Unió tétlensége is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar kormány a médiapiacot eltorzító lépéseit másolni kezdte Lengyelország és emiatt romlik a médiapiac sokszínűsége Európában.
Az egyik elrettentő példa Magyarország, melyet többek közt a törvényi szabályozások és az ellehetetlenített független szerkesztőségek miatt érnek kritikák. Míg 2010-ben még 23. helyen állt Magyarország a Riporterek Határok nélkül sajtószabadság-listáján, addig 2021-re a 92. helyre csúszott vissza a listán. Arról, hogy miként épült le a magyar sajtószabadság, itt írtunk részletesen.
Az utóbbi években problémássá vált a lengyel sajtóhelyzet is, ahol a kormány az egyik legnagyobb, külföldi tulajdonú tévécsatornát próbálta meg kiszorítani az országból. A harmadik problémás ország Szlovénia, ahol a kormány megvonta az állami támogatást a nemzeti hírügynökségtől. Tavasszal az Európai Parlamentben a képviselők a tanácsi és bizottsági tisztviselőkkel együtt vitáznak a lengyel, a magyar és a szlovén hatóságok független média elhallgattatására irányuló kísérleteiről.
Ilyen előzmények után jelentette be október végén Vera Jourová, az Európai Bizottság egyik alelnöke, hogy a testület több olyan előterjesztésen is dolgozik, melynek célja a média szabadságának és sokszínűségének védelme. Jourová szerint pár hónapon belül elkészülhet az újságírók megfélemlítésére és elhallgattatására szolgáló indokolatlan jogi eljárások visszaszorítását célzó szabályozás. Jövő nyárra pedig elkészülhet a médiaszabadságról szóló törvény tervezete, amely elfogadása esetén egy teljesen új eszköz lesz az Európai Unió kezében.
Az új szabályozás elsősorban a sajtó elfoglalása, politikai érdekek vagy gazdasági haszonszerzés érdekében történő felhasználása ellen nyújtana védelmet, idézte a politikust a Népszava. „Számos kísérletet látunk kormányok részéről a médiaszabadság aláásására, a médiapiac torzítására. Magyarországon a KESMA (a kormányközeli Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) kapja a legtöbb állami hirdetést, hogyan boldogulna ilyen környezetben bármely új szereplő akár a hazai színtérről, akár az EU-ból?”, utalt a biztos a magyar sajtószabadság helyzetére, a lap tudósítása szerint, de kiemelte a lengyel médiaszabályozást, és a szlovén állami hírügynökség támogatásának megvonását is. | Orbán tanácsadójának fiához kerül az Euronews | Jászai Gellért portugál tulajdonostársához kerül a 15 nyelven működő Euronews. Pedro Vargas David nem csak a 4iG-n keresztül üzletel a magyar állammal, hanem közös tőkealapot vezet az Eximmel. Pedro Vargas David apja pedig Orbán Viktor évtizedes barátja, a miniszterelnök közvetlen tanácsadója. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/euronews-orban-pedro-mario-david-portugal-sajto/31618148.html | 2022-12-14 23:00:59 | true | null | null | Szabad Európa |
Közel félmilliárd forintot biztosított a Belügyminisztérium egy közfoglalkoztatási mintaprogramra, amelynek során 2019-ben vágóhíd, húsfeldolgozó üzem és sertéstelep létesült a Baranya megyei Drávacsehiben és Szaporcán. A projekt kezdetben sikeresnek tűnt, azonban a létesítmények ma már üresen állnak, a dolgozókat elbocsátották, a termelés jó ideje megszűnt. Drávacsehi önkormányzata a volt ügyvezető felelősségét firtatja, a helyiek a minőség romlásával magyarázzák a sikertörténet végét.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselőhöz futott be a hír, hogy a Baranya megyei Drávacsehiben már be is zárt a 2019-ben átadott vágóhíd. Mivel a létesítményre közel félmilliárd forint ment el, utánajártunk, ezúttal mi lett a közpénz sorsa.
Drávacsehi egy nagyjából 150 fős aprófalu a horvát határ közelében. Polgármestere a korábban függetlenként, majd a Fidesz-KDNP színeiben induló Németh Tamás. Hoffmann Imre és Bognár Lajos államtitkárok, valamint Nagy Csaba, a térség fideszes országgyűlési képviselője mellett ő is részt vett 2019 őszén azon eseményen, ahol ünnepélyes keretek között átadták a község új vágóhídját és húsfeldolgozó üzemét.
Az MTI akkori közleménye szerint három ormánsági település (ti.: Drávacsehi, Tésenfa, Szaporca – a szerk.) összefogása kellett
a 420 millió forintos belügyminisztériumi támogatással megvalósuló mintaprogramhoz,
amelynek segítségével az ormánsági Drávacsehiben vágóhíd és húsfeldolgozó üzem, Szaporcán egy ezer sertés tartására alkalmas telep, keverőegység és kocaszállás, továbbá tizenkilenc új munkahely jött létre.
Az MTI idézte Bognár Lajost, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkárát is, aki szerint „a három apró ormánsági település összefogásaként megvalósuló fejlesztés képes hitet, büszkeséget, megélhetést adni Bőköz, azaz a térség lakóinak. Az Agrárminisztérium célja a vidék megerősítése azért, hogy a falun élő lakosság saját hagyományait továbbfejlesztve helyben is képes legyen versenyképes vállalkozást vezetni vagy munkavállalóként helytállni.”
A cél egy olyan termelési lánc kialakítása volt, ahol a sertéshús „minőségi és mennyiségi előállítása lehetőséget biztosít az Ős-Dráva területein található önkormányzatoknak a meglévő sertéstenyésztési kapacitásaik növelésére.” A Drávacsehiben található üzemet értékesítésre szánt füstölt áru és tőkehús termelésére szánták.
Az Ormánság Baranya megye délnyugati szögletében, Sellye és Vajszló környezetében – egyes meghatározásoktól függően – 22-45 községnyi terület. Bár az elmúlt években több fejlesztés is történt a térségben, az aprófalvas, rossz infrastruktúrájú terület ma is halmozottan hátrányos helyzetű.
Nem bírta sokáig
„A liberális gazdasági doktrína azt vallja, hogy az állam ne avatkozzon be a piac dolgaiba, mi azonban úgy gondoljuk, hogy a kistelepülések és kistermelők ügye megérdemli a kormányzat ösztönző támogatását a globális élelmiszerpiaccal szemben” – hangsúlyozta még az átadón Bognár Lajos.
És bár az elején úgy tűnt, a program sikeres lesz, „az állam beavatkozása a piac dolgaiba” végül mégsem hozott tartós eredményt.
Erről már a falubeliek meséltek, amikor személyesen felkerestük a települést. Mint mondták, úgy emlékeznek, kezdetben 380 disznó volt a telepen, egy évre takarmányt is kaptak. Az üzlet hamar beindult, nagy volt a kereslet – még a SPAR is szerződött velük egy-két termékre. Aztán egy idő után kezdtek elmaradni a vásárlók. A helyiek szerint azért, mert a minőség leromlott. Végül teljesen leállt a termelés, a sertéstelepet is felszámolták, a dolgozókat elküldték. Ez nagyjából másfél éve volt.
Mindezt megerősíteni látszik az üzem egykori Facebook-oldala is, ahol az utolsó poszt 2020. augusztus 30-án ment ki. De a helyiek beszámolójával áll összhangban a SPAR tájékoztatása is.
(Az Interspar az „Ősök hagyatéka – lesütött hús zsírban elrakva”, és a „Józsipapa fűszeres zsírja”– kolbászzsír kolbász morzsákkal” terméket árusította egy ideig.)
Érdeklődtünk ugyanis a vállalatnál, hogy miért nem árusították tovább a Drávacsehiben gyártott termékeket. Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője az Átlátszó kérdésére elmondta, „2019-ben jelentkezett a „Bőközi Legendás” a Hungaricool by SPAR termékinnovációs verseny első szériájába, és be is jutott a nyertesek közé. 2020 márciusában kerültek az INTERSPAR áruházak polcaira a termékek.”
Az üzlet egész évben támogatta és figyelte a fogyási eredményeket. 2020 végén azonban lejárt a Hungaricool by SPAR égisze alatt megkötött szerződés, amit a SPAR nem hosszabbított meg, mert „a szállítói eredmények nem indokolták a tartós választékba kerülést” – fogalmazott Maczelka Márk.
Keresik a felelőst
Hogy miért nem lett népszerű a két termék, arra a válasz nem tért ki. Próbáltunk ennek is utánajárni Drávacsehi polgármesterének segítségével. Németh Tamástól többek között azt kérdeztük,
mi történt pontosan, miért zárt be a húsüzem,
mi lett a hozzá tartozó szaporcai sertéstelep sorsa,
és hogy van-e jövője a bezárt húsüzemnek.
A polgármestert a faluban értük utol, ahol sikerült pár perce megállítanunk. Ekkor elmondta, egyelőre sok kérdésre nem tud választ adni, a történtekből ugyanis várhatóan „bírósági ügy lesz” – felmerült ugyanis az ügyvezető felelőssége, amit az önkormányzat szeretne kivizsgáltatni.
Hozzátette ugyanakkor, szerinte az államot nem érte kár. Az üzemet működtető kft. ugyanis csak bérbe kapta az épületet és az eszközöket, gépeket, a tulajdonos az önkormányzat maradt.
A jelenleg folyó végrehajtás így a létesítményt és a támogatásból beszerzett eszközöket, gépeket nem érinti,
csak a benne található néhány, a kft. tulajdonában lévő vagyontárgyat. Az önkormányzatot magát viszont érte veszteség, ugyanis a víz- és villanyszámlákat nekik kellett kifizetniük. Ezek 6-8 milliós tételek, amik egy ilyen kis település költségvetésében komoly fejtörést okoznak.
„Gyakorlatilag az első két évre nem mondhatok semmi rosszat. A Bőközi Legendás nagyon szépen be lett vezetve, nulláról az ügyvezető felépítette. És amikor kivásároltuk Tésenfát meg Szaporcát, és Drávacsehié lett a kft., utána egy fél év alatt olyan állapotba került a cég, hogy nagy mínuszok lettek” – fogalmazott Németh Tamás.
„Itt történt sok minden. Nyilván kértünk könyvvizsgálói jelentést, de meg kellett várni a felszámolást ahhoz, hogy lássuk, mi az az összeg, amivel felelősségre vonjuk, bepereljük az ügyvezetőt.”
Az üzem azonban hamarosan újraindul. A polgármester kérdésünkre elmondta, van új bérlő a vágóhídra, az alkalmazottakat (vagy azok egy részét) visszaveszik, már csak egy engedélyre (húspecsét) várnak, és indulhat a munka. További részleteket egyelőre nem árult el, csak annyit, hogy a kormány részéről is kapnak segítséget. Ez azonban nem pénzbeli támogatást jelent, hanem kizárólag a kapcsolati tőkére korlátozódik – hangsúlyozta.
Koronaőr és napszemüveg-árus
A polgármester által említett ügyvezető az Opten adatbázisa alapján Molnár Balázs, aki 2019 szeptemberében lett vezető tisztségviselő a vágóhíd mögött álló Bő-Köz-Ért Kft.-ben. Szintén ő volt a vezetője a Drávacsehiben bejegyzett Zselyke&MK Kft.-nek, ami 2019 októberében alakult.
A Bő-Köz-Ért Kft. egy már meglévő cégből, a Prizma-Bautimból nőtte ki magát. Drávacsehi, Szaporca és Tésenfa önkormányzata 2018 végén lett tulajdonos a cégben, ekkor a kft. éves nettó árbevétele 1,4 millió forint volt. Ezt sikerült feltornászni két év alatt 92,9 millióra.
A következő évben azonban a forgalom jelentősen visszaesett, és a 15,8 millió forintos bevétel mellett 11 milliós veszteséggel zárt a cég. Ebben az évben (2021 tavaszán) vált ki a kft.-ből a szaporcai és tésenfai önkormányzat. Ekkor a vállalkozás már 2 505 500 forinttal tartozott a NAV-nak.
A Bő-Köz-Ért ellen – amely az áfa bevallást sem nyújtotta be (időben) – egymás után indultak a végrehajtások.
2022 nyarán végül (fizetésképtelenség miatt) megindult a cég felszámolása, a vagyontárgyakat árverésre bocsátották.
A cégadatbázisban található információk szerint a felszámoló „húsüzemi kiegészítő eszközöket” hirdetett meg árverésre, amelyek „kb. két éve használaton kívül vannak a raktárban”. Az ingóságok becsértéke és minimális ára első körben összesen 970 000 forint volt, a második felhívásban utóbbit 679 000 forintra csökkentették. Erre november 28-ig lehetett pályázni.
Hasonlóan járt az először Dr. Mészáros Géza Józsefné, majd Molnár Balázs vezette másik cég, a Zselyke&MK Kft. is, amelynek kényszertörlését 2022 tavaszán rendelték el. A kft. ellen 2 végrehajtás indult (ezek még folyamatban vannak), bevétele pedig már 2020-ban sem volt (a 2019-es évet 926 ezer forintos veszteséggel zárta). A társaság tulajdonosai – Dr. Mészáros Géza Józsefné után – Tiszatarján önkormányzata, valamint a Prizma-Bautim/Bő-Köz-Ért Kft. volt. A helyiek szerint egy ideig Tiszatarjánról is szállítottak húst a húsüzembe.
Az 1985-ös születésű Molnár Balázs látszólag előzmények nélkül került a két cég élére: a közösségi oldalon található nyilvános adatlapja szerint ugyanis korábban napszemüvegek értékesítésével foglalkozott, valamint koronaőrként dolgozott Budapesten.
Mivel más nyilvános elérhetőséget nem találtunk Molnárhoz, ezért a Facebookon, privát üzenetben tettül fel neki a kérdéseket, hogy:
véleménye szerint mi történt pontosan, miért zárt be a húsüzem,
ki kereste meg, hogy vezesse a céget,
milyen korábbi szakmai tapasztalati voltak ezen a téren,
később miért távozott a cég éléről,
és menyiben osztja a helyiek véleményét arról, hogy egy idő után romlott a termékek minősége, és ezért esett vissza a kereslet is, ami a cég csődjéhez vezetett.
A volt ügyvezető megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagált, de a korábbi munkáival kapcsolatos posztok ma már nem láthatóak a Facebook-oldalán.
Bár egyesek szerint Molnárt „felső nyomásra” nevezték ki ügyvezetőnek, korábbi nyilatkozatai szerint éppen fordítva történt a dolog. Ahogy azt a hellovidek.hu-nak 2020 decemberében elmondta, a falvak fordultak hozzá, amikor felmerült a kérdés, hogyan fogják eladni a termékeket.
„Ekkor kerestek meg, mert én is a közelben készültem üzemeltetni egy vágóhidat, de nem szerették volna, hogy konkurenciái legyünk egymásnak.
Megosztották a terveiket és megkérdezték, hogyan lehetne sikerre vinni az ötletet. 2019-ben 8 hónapig készítettük elő a projektet, közben létrehoztuk a Bőközi Legendás termékcsaládot. Azért kapta ezt a nevet, mert maga a projekt otthona az Ormánság Bőközi nevű részén van. Elkezdtük a munkát és kidolgoztuk a receptúrákat, bevontuk a lakosságot és megkértük őket, hogy hozzanak nekünk minél több régi receptet. Végül kialakítottuk a jelenleg is húzó termékpalettánkat.”
Molnár azt is elmondta, szerinte a közfoglalkoztatási program az alap célkitűzését messzemenően túlteljesítette, hiszen az alap induló létszám 100%-át megtartották, majd ezt a következő évben 8 főről 17 főre növelték. Emellett 6-8 alkalmi munkavállalót és 4 külsős vállalkozót vettek igénybe a feladatok függvényében. Hozzátette, a koronavírus járvány okozta nehézségeket is sikerült legyőzniük, miután átálltak lakossági házhoz szállításra, és ezzel meg tudták menteni a céget a csődtől.
Egy másik cikkból az is kiderült, hogy Pécsett, Budapesten és Görcsönyben is boltot, illetve falatozót nyitottak, ahol többek között a helyi termelésből származó húsokat, kolbászokat, és szalonnákat árusították. Kőszegi Tamás, Görcsöny polgármestere a megnyitón a temabaranya.hu-nak elmondta, a Bőközi Legendás és az önkormányzat együttműködésében valósult meg a Bőközi Mini Húsbolt és Falatozó, amivel egy régi vágyuk teljesült.
Nagy Csaba, a térség parlamenti képviselője is részt vett a megnyitón. Ő arról beszélt, hogy nagyon nagy fába vágták a fejszéjüket azzal, hogy elindították a Bőközi Legendást, de az már valóban legendás projektté vált.
Hasonló név, más tulajdonosi kör
Bár a Bőközi Legendás termékek ma már nem elérhetőek, hasonló néven, Bőközi Prémium néven futnak húskészítmények az országban. A görcsönyi Bőközi Prémium Kft.-t 2022 áprilisában jegyezték be. A cég alapításában Molnár Balázs is részt vett, de egy hónap után kiszállt a kft-ből. A tulajdonosok között felbukkan Kupás Tamás Levente, Komló volt fideszes alpolgármestere is. | Két év alatt tönkrement a közfoglalkoztatási mintaprogramnak indult vágóhíd | Közel félmilliárd forintot biztosított a Belügyminisztérium egy közfoglalkoztatási mintaprogramra, amelynek során 2019-ben vágóhíd, húsfeldolgozó üzem és sertéstelep létesült a Baranya megyei Drávacsehiben és Szaporcán. A projekt kezdetben sikeresnek tűnt, azonban a létesítmények ma már üresen állnak, a dolgozókat elbocsátották, a termelés jó ideje megszűnt. Drávacsehi önkormányzata a volt ügyvezető felelősségét firtatja, a helyiek a minőség romlásával magyarázzák a sikertörténet végét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/12/14/ket-ev-alatt-tonkrement-a-kozfoglalkoztatasi-mintaprogramnak-indult-vagohid/ | 2022-12-14 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Hamar Endre nevét az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) tette országosan, sőt világszerte ismertté a hazai önkormányzatok közterületeit ledizzókkal kivilágosító Elios Zrt. megbízásai révén. Az OLAF az Elios 35 uniós támogatású közvilágítási beruházását vizsgálta, amelyeknél feltűnt, hogy a háttérben ugyanazok a tanácsadók jutottak szerephez.
A Tiborcz István tulajdonában lévő Elios 22 projektjében a Sistrade Kft. kapott megbízást a pályázatok előkészítésére. Tulajdonosának és vezetőjének, Hamar Endrének 2014-ben mindkét cégben, a Sistrade-ben és az Eliosban is volt érdekeltsége - utóbbiban Tiborcczal együtt a Green Invetsments Kft.-n keresztül -, amit az OLAF összeférhetetlennek ítélt - derült ki még 2018 elején a 24.hu. által nyilvánosságra hozott OLAF-jelentésből. Ebben az is szerepelt: megtörtént, hogy a Sistrade megengedte, az Elios vezető munkatársa a pályázat megjelenése előtt módosításokat végezzen az előkészített kiíráson. Az uniós csalás elleni hivatala a visszaélések miatt 13,1 milliárd forintnyi uniós forrás visszafizetését indítványozta az Elioshoz köthető közvilágítási projektek miatt.
Tiborcz és Hamar kapcsolata, amelyet már középiskolás éveik megalapozhattak, mivel mindketten a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumába jártak, láthatóan kiállja az idők próbáját. Az Elioson kívül Hamar és Tiborcz a vezetéknevüket viselő tanácsadó cégben is összekapcsolódtak tulajdonosként 2011-12-ben, a 444.hu pedig november elején írta meg, hogy október 12-e óta a Tiborczhoz tartozó BDPST Property Kft. és a Hamar tulajdonában lévő EAS Equity Vagyonkezelő Zrt. közös érdekeltsége lett a Hattyú Projekt Kft. A lapunk birtokába került cégiratok szerint azonban nem ez volt az első ismételt kéznyújtásuk egymás felé:
egy héttel korábban ugyanis Tiborcz társnak vette maga mellé Hamart a Tarragona Holding Zrt.-be.
A Tarragona október 6-án tartott közgyűlésén határozott arról, hogy Hamar EAS Equity vagyonkezelője 6 darab, egyenként 100 ezer forint névértű részvényt vásárol Tiborcztól. A miniszterelnök veje addig a BDPST Capital Zrt. nevű cége révén egyszemélyben tulajdonolta a Tarragonát, október 6-tól már Hamar 5 százalékos részesedése mellett jegyzi.
Az EAS Equity első vagyonkezelési tevékenységeit Tiborcznak köszönhetően kezdheti meg. Egy újszülött cégről van szó, Hamar a Tarragona Zrt.-be való társulása előtt egy hónnappal, szeptember 6-án alapította. Hamar és Tiborcz újraélesztett közös üzleti aktivitása forgatókönyvszerűen pörög idén, már 2022. februárban startot vett. Tiborcz ekkor alapította meg 5 millió forint alaptőkével, 50 darab részvény kibocsátásával a BDPST Capital Zrt.-t, amelynek alapítását, cégbírósági bejegyzését ügyvédként nem más, mint Hamar Endre intézte. A Tarragona az áprilisi választásokig még az ingatlanmogul Jellinek Dániel érdekeltségében volt, április 6-án jelentette be Tiborcz, hogy a BDPST Capital időközben megvette, és mindezt a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta. Jellinek 2022. március 9-én adta el két cégén keresztül (a Florange Property Kft. 93 százalékát, a Gerladton Invest Zrt. 7 százalékát) a Tarragonában lévő 100 százalékos üzletrészét, a 12 millió forint értékű, egyenként 100 ezer forintos 120 részvényt Tiborcz cégének. Hamar a Tarragona tulajdonosváltásában is közreműködött: a Tiborcz kezébe került cég alapszabályát szintén ő jegyezte ellen ügyvédként májusban, majd októberben maga is bekerült a Tarragona tulajdonosi körébe Tiborcz oldalára.
Tiborcznak köszönhetően Hamar kisebbségi tulajdonosaként részesülni fog a Tarragonához tartozó Diófa Alapkezelő termelte haszonból. A Diófa Alapkezelő Zrt.-ben 2013-ban még Lantos Csaba frissen hivatalba lépett energiaügyi miniszter vagyonkezelő cége is megfordult, 2020-ben vette meg Jellinek Tarragonája. Az alapkezelő több mint 480 milliárd forintos vagyont menedzsel intézményi és a lakossági ügyfelek számára, az ingatlanalapokban kezelt vagyonának értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ezen kívül kezeli Magyarország harmadik legnagyobb lakossági ingatlanalapját, a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapot. „A társaságunk által kezelt ingatlanalapok portfóliójának részét képezik olyan exkluzív, „A” kategóriás irodaházak, mint az Alkotás Point, a Green House, a V17 vagy az Infopark A, E és G épülete” - közli a Diófa Alapkezelő honlapja. Az alapkezelő részvénytársaságot birtokló Tarragona 2021-ben 1,3 milliárd osztalékot hozott a konyhára, abból 5 százaléknyi üzletrész 65 millió forint bevételhez juttatná kisrészvényesét. A Tiborcz-Hamar-szövetség Tarragonájához került Diófa Alapkezelő Zrt. is remek évet zárt 2021-ben: 5,8 milliárd bevételből 1,8 milliárd forint adózott eredményt gazdálkodott ki.
(Címlapképünkön: Tiborcz István és Hamar Endre) | Tiborcz bevette milliárdokat hozó ingatlanos cégébe eliosos üzlettársát | A miniszterelnök veje 5 százalékos üzletrészhez juttatta Hamar Endrét a Diófa Alapkezelőt bekebelező cégében. Hamar előbb ügyvédként, majd tulajdonosként jelent meg a Tiborcz Istvánhoz került Tarragona Zrt. felvásárlási folyamatában. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tiborcz-bevette-milliardokat-hozo-ingatlanos-cegebe-eliosos-uzlettarsat-254690# | 2022-12-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Újabb negyvenmillió forintot tartottak vissza a MET oktatási intézményei után járó normatívákból, így a tanév kezdete óta már mintegy 170 millió forintot vont el tőlük a magyar állam – közölte Iványi Gábor. „Az oktatási államtitkárság irányukban tanúsított hozzáállását jól szemlélteti, hogy nem járult hozzá a beregi térségünk többcélú intézményét évek óta kitűnően vezető igazgatónk megbízásának meghosszabbításához sem.”
Iványi szerint a tél beálltával, valamint a drasztikusan megnövekedett rezsiköltségek és élelmiszerárak következtében kritikus helyzetbe kerültek a MET intézményei és az egyház több ezer ellátottja. Konyháikon naponta hatezer adag ételt biztosítanak zömében hátrányos helyzetű óvodásoknak, iskolásoknak és többezer rászorulónak, akiket „sok esetben kizárólag a mi általunk osztott élelem óv meg az éhezéstől.” Elkötelezett munkatársaik hosszú évek óta „a létbizonytalanságtól fenyegetve, hősiesen végzik feladataikat.”
Mi lesz, ha nem tudnak élelmiszert biztosítani a rászorulóknak? Mi lesz, ha nem tudnak fizetést utalni munkatársaiknak? – tette fel a szónoki kérdést Iványi Gábor. „Úgy tűnik, a magyar államra nem számíthatunk.”
A MET elnöke kitért arra is: december 16-án, pénteken karácsonyi adománygyűjtő rendezvényt szerveznek a Dankó utcai központjukban, ahol meleg itallal, zsíros kenyérrel és ajándékokkal várják az odaérkezőket. Hozzátette, a jótékonysági árverésre közismert személyiségek is felajánlották személyes tárgyaikat. A bevételt az egyház intézményeinek működésére és az ellátottak megsegítésére fordítják. | Újabb negyvenmilliót vontak el Iványi Gábor intézményeitől | A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke szerint több ezer ellátottuk sorsa forog kockán. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb-negyvenmilliot-vontak-el-ivanyi-gabor-intezmenyeitol-254846 | 2022-12-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
magyarnarancs.hu: Az Ökotárs Alapítvány fogja szétosztani az Európai Bizottság pályázati pénzeit. Milyen pénzről van szó?
Móra Veronika: Az Európai Bizottság évek óta működtet saját pályázati programokat, amikhez civilek is hozzáférhetnek, például a környezetvédelem, kutatás-fejlesztés vagy kultúra területén. Olyan programok is voltak, amelyek kifejezetten a demokráciával, jogállamisággal és aktív állampolgársággal kapcsolatos témakörökre vonatkoztak. Az az újdonság, hogy a jelenlegi költségvetési ciklusban ez utóbbiakat egyetlen programban vonták össze, ami a „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” elnevezést kapta. Új eleme, hogy egy olyan felhívás is szerepel a többi között, ami nem közvetlenül projekttámogatásra irányul, hanem arra, hogy kiválasztott közvetítő szervezeteken keresztül kisebb támogatások kerüljenek az Európai Bizottságtól országos vagy helyi civil szervezetekhez.
magyarnarancs.hu: Miért volt erre szükség?
MV: Sokszor felmerült a Bizottság által hirdetett pályázatok kapcsán az a kritika, hogy csak a nagy nemzetközi konzorciumok számára hozzáférhetők, mert súlyos adminisztratív és pénzügyi terhekkel járnak. Ezért volt szükség olyan közvetítőkre, mint az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium, amelynek további tagjai az Autonómia Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország és a Közösségfejlesztők Egyesülete. Ez a pályázati felhívás az Európai Unió 27 tagállama számára elérhető volt, márciusban kellett pályázni, és 15 másik civil szervezettel vagy szervezeti konzorciummal együtt nyertünk. Vannak köztük nemzetközi alapítványok, és vannak olyanok, mint mi, akik egy országban működünk.
magyarnarancs.hu: Itthonról úgy tűnhet, Brüsszel kicselezi a civilek ellen harcoló kormányt, amikor az állam megkerülésével, közvetlenül a szervezeteknek juttat pénzt. Hiszen Orbánéknak még a norvégokkal is sikerült összerúgni a patkót a Norvég Alap ügyében. Mégsem így van?
MV: Valójában nem cselezi ki Magyarországot az EU, a kettőnek nincs köze egymáshoz. Ahogy említettem, a pályázat létrehozásának egyik oka a Bizottságot érő kritikákban keresendő, a másik pedig az EU-s értékek fontosságában. Mi azért pályáztunk, mert mi is osztjuk ezeket az értékeket, és lényegesnek tartjuk, hogy a civil szervezetek minél többet tegyenek a társadalmi jólét érdekében. Ehhez minden józanul gondolkodó, a magyar társadalom boldogulását szem előtt tartó embernek csatlakoznia kellene.
magyarnarancs.hu: Sok helyen, kissé félrevezetően, arról írtak, hogy milliárdok kerülnek Önökhöz. Végül mennyi az annyi?
MV: 4 millió eurót, a maximálisan igényelhető támogatást kaptuk meg, a program hároméves. Ez a pénz 1,4 milliárd forintban, és a túlnyomó részét szétosztjuk, a többit kapacitásfejlesztésre és az egész program működtetésére költjük. Szeretnénk minél hamarabb megjelentetni a pályázatokat a honlapunkon, kiválasztani, bírálni, leszerződni, mert három év alatt a támogatott projekteknek be kell fejeződniük, nekünk pedig ellenőriznünk is kell azokat. A tervezett négyféle pályázatból kettő jelenik meg most januárban: az egyik a nagyobb, országos vagy regionális szervezeteknek szól, a másik a kisebb vidékieknek. Mindkettő legfeljebb kétéves program lesz, várhatóan március végi beadással, júniusi elbírálással. A hosszú projektek mellett lesz egy folyamatosan nyitva álló kiírás is, amire kurrens ügyekre, problémákra reagáló kisebb pályázatokat lehet beadni, és amelyek elbírálása is gyorsan, havonta, kéthavonta történik majd.
magyarnarancs.hu: Mivel foglalkozik az a szervezet, ami pályázhat Önöknél?
MV: Az Európai Bizottság felhívásában az szerepel, hogy a civil szervezetek támogatása révén az európai jogok és értékek védelméhez és népszerűsítéséhez szeretnének hozzájárulni. Ezeket a jogokat és értékeket az uniós alapszerződés kettes cikkelye és az Alapjogi Charta tartalmazza olyan kulcsszavak mentén, mint a demokrácia és a jogállamiság, az emberi méltóság és emberi jogok védelme, a szolidaritás növelése.
magyarnarancs.hu: Mi garantálja, hogy jól költik el a pénzt?
MV: Szorosan követjük a pályázatokat. A pályázók rendszeres időközönként kötelesek beszámolni nekünk előrehaladásukról, eredményeikről, de nem pusztán inspekciót végzünk, hanem a felmerülő problémákban is segítünk. Rugalmasak vagyunk, a célunk a közös siker. De rigorózusan ellenőrizzük is a pályázatokat, hiszen nekünk is be kell számolnunk az Európai Bizottságnak.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója
Fotó: Lucie Brezinova
magyarnarancs.hu: A kormányzat rendszeresen nevezi a Soros-hálózat részének és támadja a civil szervezeteket. Milyen állapotban van ma a szféra?
MV: Ehhez a kérdéshez a Civil Fenntarthatósági Indexet hívnám segítségül, ami 25 éve elemzi és jelzi a közép-kelet-európai civil szervezetek helyzetét. Ennek Magyarországra vonatkozó fejezetét a mi alapítványunk külső szakértők bevonásával állítja össze; azt tapasztaltuk, hogy az index értékei lassan, de biztosan romlanak: 2014-15-ben, valamint 2017-ben jelentősebben, de a 2021-es pontszámok sem jók, a térségben csak Szerbia áll mögöttünk.
magyarnarancs.hu: Mi ennek az oka?
MV: Többet is lehet említeni: a közelmúltban egyik nyilvánvalóan a közélet befolyásolására alkalmas szervezetekről szóló törvény elfogadása, a másik a Norvég Alap elveszítése, a harmadik pedig a gazdasági válság.
magyarnarancs.hu: A 2017-ben hozott „civiltörvényt” végül EU-s nyomásra eltörölték tavaly, viszont életben van az, amit említett, a közélet befolyásolására alkalmas szervezetekről szóló törvény.
MV: Ez arról rendelkezik, hogy azok a szervezetek, amelyeknek az éves bevétele meghaladja a 20 millió forintot, kötelesek adatokat szolgáltatni az Állami Számvevőszéknek. Könnyű belátni, hogy bármilyen szervezet, aminek van mondjuk három alkalmazottja, már ebbe a kategóriába esik.
magyarnarancs.hu: Megvalósul a törvény a gyakorlatban?
MV: Eddig mindössze annyi történt, hogy május végén, az éves beszámolási időszak kellős közepén adatbekérést kaptunk az ÁSZ-tól sok más szervezettel együtt. Több ezer szervezet esik az imént említett kategóriába.
magyarnarancs.hu: A Norvég Alap 77 milliárd forintjából mindössze 4 jutott volna a civil szervezeteknek. Ez csak töredéke annak, amivel a Megafon, a CÖF és hasonló vagy ezekhez köthető álcivil szervezetek gazdálkodnak; magyarán, könnyen előznek. Miért tartottak mégis ennyire ettől a juttatástól?
MV: Nem szeretnék spekulálni, erről őket kellene megkérdezni. A kormányzati kommunikáció évek óta úgy beszél a civil szervezetekről, hogy vannak jók és vannak rosszak. Egyben ki is jelöli, milyen képe van a szervezetek társadalmi szerepéről: oszthatnak ebédet, működtethetnek sportklubot, de ha ezeken túllépnek, és felemelik a hangjukat bizonyos társadalmi csoportok érdekében vagy kritizálják a kormányt, akkor rögtön a másik kategóriába kerülnek.
magyarnarancs.hu: Számítanak újabb civilellenes hadjáratra?
MV: Az utóbbi években ezek hol intenzívebben zajlottak, hol lanyhultak, de egészen sosem fejeződtek be. Bármit el tudok képzelni – és az ellenkezőjét is.
magyarnarancs.hu: Megeshet, hogy megint rendőrök várják az alapítvány irodájánál, mint 2014-ben?
MV: Ki tudja? Ne legyen így. | „A civilellenes hadjárat sosem fejeződött be” – Móra Veronika az Ökotárs pályázati pénzeiről | Megkerüli a kormányt, vagy másról van szó, amikor az EU 1,4 milliárd forintot juttat az Ökotárs Alapítványnak? A civil szféra helyzetéről, mozgásteréről, a pályázatok menetéről és profiljáról kérdeztük Móra Veronikát, az Ökotárs igazgatóját. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-civilellenes-hadjarat-sosem-fejezodott-be-mora-veronika-az-okotars-palyazati-penzeirol-es-a-hazai-civil-szfera-allapotarol-254747# | 2022-12-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A dolgok pillanatnyi állása szerint elveszni látszik egy már elnyert brüsszeli fejlesztési forrás – ezt mondta a Békés Megyei Önkormányzat (BMÖ) novemberi ülésén a testület elnöke, Zalai Mihály (Fidesz–KDNP). A magyar–román határon átívelő ROHU 453 projekt keretében 13,7 millió euró – jelenlegi árfolyamon csaknem 5,6 milliárd forint – állna a magyar és a román partner rendelkezésére egészségügyi fejlesztésre és ezzel kapcsolatos programok megvalósítására. Az eredeti elképzelések szerint a program magyar részébe viharsarki civil szervezetek konzorciumát vonták volna be, kiemelten a Simonka György alapította Dél-Békés Mentőcsoport (DBMCS) Katasztrófavédelmi Alapítványt és egy másik békési egyesületet. A felhasználható többmilliárdos összeg nagyobb része ráadásul a DBMCS-nek jutott volna.
Simonka politikai bukása után azonban a megyei közgyűlés a kedvezményezettek közül kizárta a DBMCS-t – és éppen emiatt került veszélybe az uniós forrás.
A történet érdekessége, hogy a pénzfelhasználás eredeti arányáról maga a Békés Megyei Önkormányzat döntött –2019. július 3-án, alig másfél hónappal azelőtt, hogy Simonka ellen a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt. A döntés idején Simonka régóta gyanúsított volt, akit a vádhatóság többször kihallgatott, házkutatások sorát tartotta azokban az ingatlanokban, ahol családjával lakott. Ez azonban akkor még nem zavarta a megyei önkormányzat képviselőit abban, hogy egyhangúlag – vagyis nemcsak kormánypártiak, hanem ellenzékiek is – határozzanak arról, hogy a brüsszeli projektben csaknem 5,5 millió eurónak megfelelő forint jusson a Simonka-féle szervezetnek.
Változások
Zalai Mihály a 2014-es és a 2019-es helyhatósági választásokon a térség erős embere, Simonka György befolyásának köszönhetően lett a BMÖ első embere. A Simonka elleni 2019. augusztusi vádemelés és a Fővárosi Törvényszék előtt 2020 januárjában megindult büntetőtárgyalás hatására a megyei közgyűlés 2020 szeptemberében módosította a projekt tartalmát. Ezt a döntéshozók persze nem politikai, hanem szakmai indokokkal magyarázták. E rendkívüli megyegyűlésen Zalai azzal érvelt, hogy a Covid-19 második hulláma miatt a sürgősségi és az intenzív kórházi ellátások, valamint a járványügyi fejlesztések váltak kiemelten indokolttá, szemben a projekt egészségügyi rekreációs fejlesztéseivel. Az új elképzelés szerint továbbra is 13,7 millió eurót használnának fel, ám az összeg 60 százalékát a civil szervezetek helyett az ország negyedik legnagyobb gyógyító intézménye, a gyulai központú, de erős békéscsabai jelenléttel is rendelkező Békés Megyei Központi Kórház és az orosházi kórház kapná. Az uniós forrásból a határ túloldalán az Arad megyei kórház kardiológiai részlegét fejlesztenék. | Ami jár, az jár. Milliárdokat bukhat Békés | Több mint 5 milliárd forint uniós fejlesztési forrástól eshet el Békés megye, mely összegre egy a magyar–román határon átnyúló programban számított. A romániai partner szerint szabálytalan volt a Simonka György volt fideszes képviselő alapította szervezet kizárása a kedvezményezetti körből. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ami-jar-az-jar-254758# | 2022-12-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Lakossági fórumot tartottak 2022 augusztusában a zebegényi Millenniumi Pavilon (Dohánypavilon) felújításáról. A beruházók jelenlétében zajló eseményen egy helyi lakos azt tudakolta, miképpen garantálják, hogy a környékbeliek életminősége ne változzon. „Ott rendezvények lesznek, tehát autós forgalom lesz, buszos forgalom lesz. Hogyan fogom megközelíteni a házamat az építkezés ideje alatt?” – kérdezte. Az egyik tervező válaszában az engedélyekről, jogszabályokról kezdett beszélni. „Én most erre nem tudok válaszolni, biztos van olyan, hogy valakinek az utcáját felújítják, és olyat is láttunk már…” – indította válaszát a tervező, mire a kérdező felállt, és kisétált a teremből.
Korábban lapunk részletesen foglalkozott azokkal az alapítványokkal, amelyek a térség országgyűlési képviselőjéhez, Rétvári Bencéhez köthetők, ugyanis ezeknek egy-egy értékes váci és szobi épületet, a leromlott állapotú zebegényi Kenderes Hotelt, valamint a patinás Millenniumi Pavilont is sikerült megszerezniük (lásd: Zsebben a Dunakanyar, Magyar Narancs, 2022. május 25.). E szervezetekről annyit érdemes tudni, hogy Rétvári párttársai, közvetlen munkatársai (például Bajor Gergő, a KDNP parlamenti frakciójának titkára, Ábrahám Katalin korábbi újbudai önkormányzati képviselő vagy Stágel Bence egykori országgyűlési képviselő) tűntek fel bennük, és élvezik a kormány támogatását, valamint különböző projekteket visznek a Dunakanyarban. Ráadásul a szobi és a váci épületeket közvetlenül az államtól kapta meg az egyik ilyen szervezet (a Dunakanyari Védegylet Alapítvány), miközben az önkormányzatok is igényt tartottak volna rájuk. Vácott még demonstrációt is szerveztek az eset miatt – de a zebegényi pavilon fejlesztése is felzaklatja a környékbelieket.
A községben Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Száraz István is próbált panziót nyitni, azonban – mint ahogyan azt lapunknak elárulta – a válság olyannyira megdobta volna a kivitelezés költségeit, hogy végül elálltak a projekttől, a korábban megvásárolt és kibővített telket 420 millió forintért meg is hirdették. Pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) két éve 300 millió forint állami támogatást adott a Száraz érdekeltségébe tartozó Dunakanyar Turisztikai Kft.-nek. A Magyar Nemzeti Bank kommunikációs tenderein jól hasító üzletember a Duna túloldalán, Dömösön is ugyanígy járt: egy másik cége, a Riverview Ecolodge Kft. 90 millió forint állami támogatást nyert panzió létesítésére, de a gazdasági helyzet miatt ezt a beruházást is elengedték. | A végén még kiegyenesítik. Így épül, épülget a Dunakanyar | Az elmúlt években sok százmilliós állami támogatások áramlottak a Dunakanyar turisztikai fejlesztésére. A befektetők között felbukkantak cégek, amelyek Száraz István és alapítványok, amelyek Rétvári Bence vonzáskörzetébe tartoznak. Meg persze helyi erős emberek. Ám a gazdasági válság most homokot szórt a gépezetbe. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vegen-meg-kiegyenesitik-254757 | 2022-12-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az MVM Paks II. Zrt. 2016. október 18-án kérte a telephely engedélyezését, amelyet az illetékes hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2017. június 30-án meg is adott. Az engedélykérelemben az MVM Paks II. Zrt-nek kellett igazolnia, hogy a tervezett telephely megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak és ajánlásoknak, illetve a magyar jogszabályoknak.
A több éves engedélyeztetési folyamat során geológiai és geofizikai vizsgálatokat is végeztetett az MVM Paks II Zrt., több mint 8 milliárd forintért készültek kutatások. Ezek az eredmények ugyanakkor csak részben kerültek bele a hatóságnak benyújtott anyagokba: kimaradt például, hogy az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták.
Az eredmények szerint Paks II telephelyen áthaladó Dunaszentgyörgy-Harta törészónát nemcsak aktív törésvonalnak, hanem olyan törésvonalnak is kell minősíteni, amelynek megvan az a képessége („capable”), hogy földfelszíni elmozdulást hozzon létre.
Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit | atlatszo.hu
Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.
Az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal szakértői szerint az eredmények ismeretében Paks II nem kaphatta volna meg a telephely-engedélyt, ugyanis a terület mind a nemzetközi előírások, mind pedig a magyar jogszabályok szerint alkalmatlan az atomerőművek létesítésére. A vonatkozó kormányrendelet szerint „ha a telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem lehet elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani.”
A fentiek alapján egyébként a meglévő Paksi Atomerőművet is ugyanilyen földrengésveszélyes területre építették. Annak építésekor, az 1970-es évek elején nem vizsgálták érdemben a helyszín tektonikai sajátosságait, azt hatalmi szóval jelölték ki a szovjetek. Ugyanakkor az azóta eltelt időben egyre több kutatási eredmény született, és az osztrákok is legalább egy évtizede feszegetik ezt a kérdést a Paksi Atomerőmű meghosszabbított működésével kapcsolatban. Olyannyira, hogy az illetékes osztrák minisztérium egy saját, független szakértői vizsgálatot is elrendelt az ügyben, amelynek eredményeit 2021-ben hozták nyilvánosságra. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján a Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye nem alkalmas atomerőmű létesítésére.
Workshop on the Paks II site characteristics by atlatszo on Scribd
A legutóbbi, 2022 februárjában tartott osztrák-magyar bilaterális egyeztetés során is részletesen tárgyalták ezt a kérdést az OAH és az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal szakértői. Az osztrákok által most publikált összefoglaló jelentésből azonban kiderül, hogy a megbeszélés során nem közeledtek az álláspontok: Ausztria továbbra is meg van győződve a terület földrengés-kockázatáról és ebből fakadó alkalmatlanságáról. Ezért egyrészt azt kérték, hogy Magyarország végezzen újabb, a korábbiaknál mélyebb és részletesebb vizsgálatokat. Másrészt engedélyt kértek arra, hogy az osztrák szakértők is végezhessenek helyszíni kutatásokat. Erre információink szerint mindeddig nem került sor, mindössze egy kétórás helyszíni szemlére kaptak lehetőséget az osztrák szakemberek.
Régészeti leleteket igen, földrengések nyomát nem keresik a Paks II. Atomerőmű építése során | atlatszo.hu
Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.
Kerestük az OAH-ot a december elejére tervezett bilaterális találkozó pontos időpontja és tervezett programja kapcsán. A hivatal szűkszavú válaszban tudomásunkra hozta, hogy „az osztrák fél szakértői (minimum) évenkénti megbeszélések során vitatják meg a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, aktuális kérdéseket. December elején a szokásos éves (zárt körű) osztrák-magyar találkozóra kerül sor, az esemény nem nyilvános, arról majd utólag adunk tájékoztatást az OAH honlapján.” | Ausztria továbbra is kockázatosnak tartja atomerőművek építését Pakson | December elején újabb szakértői egyeztetést tart az Országos Atomenergia Hivatal és az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal, amelyen információink szerint ismét téma lesz a paksi földrengésveszély kockázata. Az osztrák szakértők szerint nem voltak megfelelőek a Paks II. engedélyezési folyamata során elvégzett geológiai kutatások, és ezen aggályukat többször megosztották az illetékes magyar szervekkel. Az Átlátszó 2017-ben perelte ki a kutatási eredményeket, amelyek komolyan megkérdőjelezik a Paks II építésére kijelölt terület alkalmasságát, ugyanis az földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalon fekszik. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/11/23/ausztria-tovabbra-is-kockazatosnak-tartja-atomeromuvek-epiteset-pakson/ | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bőven az előírt határidő után, de végre közzétették a Nakama & Partners Kft. tavalyi beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy bár nyereséget nem hozott a reklámügynökség, azért nem panaszkodhat a két Fidesz-közeli üzletasszony.
A céget 2015-ben alapította Sarka Kata, akit akkor még Hajdú Péter feleségeként tartottak számon, és Bessenyei István üzletember, akinek érdekeltségei közt ott van a kormánykedvenc Valton-Sec, a kevesek által ismert, de jelentős bevételt hozó AC News Kft., illetve a Femcafét birtokló Netrise Hungary Kft. is.
Bessenyei ugyan a közös cégből kiszállt, Sarka Katát viszont vitte magával a Pasa parkba. A férfi helyére Rogán-Gaál Cecília szállt be a bizniszbe: Rogán Antal propagandaminiszter egykori felesége jó barátként és üzlettársként több cégben is érdekelt Sarkával együtt. A cégek közös jellemzője, hogy igen jól mennek, időnként teljesen meghökkentő számokat produkálva.
Luxusfeleségek: az üzleti életben is sikeresek a NER nagyasszonyai | atlatszo.hu
Jól ment tavaly az Interior Design Kft.-nek. A 2019 júniusában alapított belsőépítészeti tervezéssel foglalkozó vállalkozás, amelynek tulajdonosa a külügyminiszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia, 2021-ben 417 933 000 forint nyereséget ért el 780 986 000 forint árbevétel mellett. Ebből vesznek ki 285 millió forintot, a maradék megy az eredménytartalékba – derült ki a napokban publikált egyszerűsített éves beszámolóból.
Masszív veszteség, jelentős osztalék
A Nakama & Partners 2020-ban még 375,2 millió forint árbevétel mellett 9,16 millió forint nyereséget hozott, ám a 2021-es évben 332,9 milliós árbevétel mellett 17 millió forint veszteséget termelt. A munkavállalók száma három fővel csökkent ezen idő alatt.
A veszteség azonban nem akadályozta meg, hogy a tulajdonosok pénzt vegyenek ki a cégből. A taggyűlési jegyzőkönyvből kiderül, hogy a tagok – Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata – 120 millió forint osztalék jóváhagyásáról döntöttek.
Ezt a pénzt minden bizonnyal a Nakama eredménytartalékából vették ki, ahol a friss cégbeszámoló szerint 322 millió forint volt 2021 végén.
A cég a saját oldalán azt írja magáról, hogy: „A Nakama & Partners egy 2015 óta működő reklám- és médiaügynökség, amelynek fő profilja a rendezvényszervezés, TV-produkció gyártás, PR és marketing szolgáltatás. Számunkra nincs két egyforma feladat és a kisebb feladatok épp úgy lázba hoznak minket, mint a hosszútávú, nagyobb volumenű projektek. Missziónk, hogy megbízóink részére kreatív és komplex megoldásokat kínáljunk, mindezt maximális igényességgel és szenvedéllyel párosuló elkötelezettséggel.”
Nem sok referenciát sorolnak fel: a Femcafé Inspiráló Nők Estje rendezvény, a Magyarország Szépe Miss World Hungary – melynek licensztulajdonosai Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília, a Rakonczai Piano live, melyet a Fröccsteraszon rendeztek meg (ez Bessenyei István, Sarka Kata férjének korábbi érdekeltsége, tulajdonosa jelenleg a valtonos üzlettársa, Varga Lajos Ernő), illetve a Mikulásgyárral dolgoztak együtt.
Üzletek és kapcsolatok
A jól házasodott – és jól vált – asszonyok több sikeres céget is visznek, mondhatni, amihez nyúlnak, az arannyá válik a kezük között. A zászlóshajó mindenképp a Top News Hungary Kft., mely egészen elképesztő, 85 százalékos profitrátát ért el. A bulvároldalból, melynek olvasói alig vannak, 2021-ben 1,5 milliárdos forgalom mellett 1,3 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosai. A reklámokkal jól megtűzdelt oldalon előszeretettel hirdetett a Szerencsejáték Zrt., illetve júliusban az Oroszország elleni szankciókat ellenző, az árstopot és a rezsicsökkentést méltató kormányzati kisfilmeket is meg lehetett találni rajta – írta a Direkt36.
Rogán-Gaál Cecília 2021 januárjában alig fél évre a DCL Logisztika Kft. tulajdonosa lett, mellé csatlakozott egy cégen keresztül Szemerey Lóránd. Rogán-Gaál Cecília helyére dr. Boross Ildikó érkezett, és a propagandaminiszter azóta csak a Top News Hungary Kft.-ben és a Nakama & Partnersben tulajdonos.
Sarka Kata ezek mellett a BLTN Expansion Kft.-ben rendelkezik érdekeltséggel, amelyet tavaly augusztusban hozott létre az Alaszka Investments Kft.-vel közösen. Annak tulajdonosai a dúsgazdag Ráthonyiék, akik a Reál üzletlánc egyik alapítói. Fiuk, Ráthonyi Zoltán pedig Vajna Tímea vőlegénye.
Címlapkép: Rogán Cecília és Sarka Kata licenctulajdonosok a 2018-as Magyarország Szépe – Miss World Hungary szépségverseny sajtótájékoztatóján a budapesti Fröccs Terasz vendéglátóhelyen 2018. június 13-án. MTI Fotó: Kovács Tamás | Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata cége ugyan veszteséges volt, de azért 120 millió osztalékot kivettek belőle | Bőven az előírt határidő után, de végre közzétették a Nakama & Partners Kft. tavalyi beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy bár nyereséget nem hozott a reklámügynökség, azért nem panaszkodhat a két Fidesz-közeli üzletasszony. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/09/rogan-gaal-cecilia-es-sarka-kata-cege-ugyan-veszteseges-volt-de-azert-120-millio-osztalekot-kivettek-belole/ | 2022-12-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bár a jól menő kormányközeli cégek vezetői többnyire férfiak, néhány sikeres női vállalkozás is akad azért a palettán. A cégbeszámolókból az elmúlt napokban kiderült: Rogán Antal exneje például pénzügyi zseni, de a külügyminiszter felesége sem panaszkodhat, akárcsak a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc párja, Várkonyi Andrea. Hogy pontosan mi a sikerük titka, csak megtippelni lehet.
Jól ment tavaly az Interior Design Kft.-nek. A 2019 júniusában alapított belsőépítészeti tervezéssel foglalkozó vállalkozás, amelynek tulajdonosa a külügyminiszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia, 2021-ben 417 933 000 forint nyereséget ért el 780 986 000 forint árbevétel mellett. Ebből vesznek ki 285 millió forintot, a maradék megy az eredménytartalékba – derült ki a napokban publikált egyszerűsített éves beszámolóból.
Míg a 2020-as évben még 354 millió forint rövid távú kötelezettsége volt a cégnek, azt egy év alatt letornázták 54 millió forintra. A cég több mint 500 millióval kevesebb bevételt termelt, ennek ellenére növelte eredményét 123 millió forinttal.
A vállalkozásba a megalapítás után kevesebb mint egy évvel bekerült egy Porsche Cayenne, amin jelenleg is 16 millió forint biztosított követelés van a Közjegyzői Kamara nyilvántartása szerint a Porsche Bank felé.
Ha a család a teljes osztalékot jachtozásra költi, akkor a Lady Mrd-on majdnem egy hónapot tölthetnek el.
A Szíjj Lászlóhoz köthető vízi járművet ugyanis napi nagyjából 9,8 millió forintért lehet kibérelni – bár a külügyminiszter és felesége vélhetően nem piaci árat fizetnek.
Miért nem magánügy, ha Szijjártó Péter egy oligarcha luxusjachtján nyaral titokban? | atlatszo.hu
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt nyilatkozta a külügyminiszter nagy visszhangot kiváltott jachtos kiruccanásáról , hogy magánügy, ki és hol nyaral a jogszabályok betartása mellett. A helyzet azonban az, hogy egy miniszter és egyben országgyűlési képviselő vagyonára, illetve a neki adott ajándékokra is szigorú szabályok vonatkoznak. Így egy közpénzekből meggazdagodott oligarcha máltai offshore cég mögé bújtatott luxusjachtján tölteni egy több tízmillió forintos pihenést bizony közügy.
Honlapja van ugyan a cégnek, az interiordesign.hu-t beütve csak egy üres lap fogadja a belsőépítészeti szolgáltatásra áhítozókat. Facebook, Instagram,Tiktok oldalra sem bukkantunk.
Pedig a cégnek már az első éve sem sikerült rosszul: 2019-ben 229 milliós forgalmat bonyolított, ami 2020-ra 1,3 milliárdra nőtt, az adózott eredmény pedig 70 millióról 294 millió forintra ugrott. Szijjártóné 2020-ban szintén 285 millió forintot vett ki a vállalkozásból.
A bulvár jó pénzt hoz a konyhára
Rogán-Gaál Cecília, Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterének második ex-felesége és Sarka Katalin közös cége, a Top News Hungary Kft. is jó évet tudhat maga mögött. Míg a 2018-ban alapított vállalkozás 2020-ban mindössze 679 millió árbevételt ért el, 2021-ben ez már 1,5 milliárdra dagadt: vagyis a cég forgalma majdnem egymilliárd forinttal nőtt.
A tulajdonosok a tárgyévi adózott eredményből 1,3 milliárd forint osztalékot vettek ki.
Hogy mi áll a siker mögött, nem tudni pontosan. A Gemius adatai alapján 2022 áprilisában 176 502 ember látogatott el a twn.hu portálra, ami napi átlagban 5866 egyedi látogatót jelent. Viszonyításképp, a Blikk.hu áprilisban 3 461 812 egyedi látogatót vonzott, ami napra lebontva 115 393 olvasó.
A twn.hu bulvárportál előző tulajdonosa egyébként Kasza Tibor volt, tőle került a Rogán-Gaál-Sarka Kata pároshoz. A mindössze 8 fős cég ügyvezetője Sudár-Horváth Lívia, aki egyben a femcafe.hu ügyvezetője is. A két cég között elég szoros a kapcsolat, hiszen a femcafe.hu kiadója Netrise Hungary kft. amelynek tulajdonosa Bessenyei István, Sarka Kata férje.
Az mfor.hu további érdekességekre is felhívta a figyelmet. A beszámoló szerint a cégnek a 2021-es évben banki hitele egyáltalán nem volt, a kintlévősége ugyanakkor mintegy 1,36 milliárd forintra rúgott. „A tárgyévben a Top News Hungary Kft. személyi jellegű ráfordítása 37,44 millió forint volt, azt azonban, hogy ennek pontosan mekkora részét jelentette a hat alkalmazott bérköltsége, nem közölték a kiegészítő mellékletben. Az azonban így is kiderült, hogy a cég vezető tisztviselői munkabérben nem részesültek” – írja a lap.
A volt politikusfeleség mindenesetre nem veti meg a luxustermékeket, és hát, futja is neki rájuk. A rá jutó 1 milliárd 63 millió 450 ezer 400 forintból 136 napig repkedhetne magánhelikopteren (Bell modell – 835 euró/óra), ha újra légi járműt venne igénybe egy esküvőhöz – bár mostanság Szabó Zsófi úgy tűnik, nem fog házasodni.
De ha marad a karórák iránti szenvedélyénél, a Rolex Pearlmasterből (15,89 millió forint) is vehetne 67 darabot. Mivel szereti a Louis Vuittont, ezért a FIFA labdákkal teli bőrönd is biztosan örömet szerezne neki, amelynek darabja 61 577 550,00 forint. Ebből 17-et tudna vásárolni. Ha megunná a labdákat, lehet benne baseball sapkákat vagy akár edényeket is tárolni.
Várkonyiék cége is milliárdos lett
Mészáros Lőrinc feleségének, Várkonyi Andreának a 2020-ban alapított Whitedog Média Kft.-je elképesztő méretű bevételnövekedést mutatott. A cég tulajdonosai (Várkonyi Andrea és Gergely Judit) 393 millió forintos osztalékot vettek fel, miután
a 2020-as 127 milliós árbevételt követően tavaly 2 milliárdos nettó árbevételnek örülhettek.
A cég a legnagyobb bevételt film-, videó- és televízióműsor-gyártásból realizálta.
A Whitedog ügynökségként a Mészáros és Mészáros Kft. társadalmi felelősségvállalási feladatait intézi, de dolgozik a Gallicoopnak is. Itt sem lehetett túl éles a verseny, a Gallicoop ugyanis Mészáros Lőrinc-érdekeltség. A honlappal és social media felületettel nem rendelkező médiaügynökség tulajdonosa, Várkonyi Andrea egy díj kapcsán nyilatkozta azt, hogy „nemzetközi nagy brandek mellé emelte nem csak a Gallio márkát, hanem a mi ügynökségünket is”.
Erre költötte idén a NER a pénzt – luxusjacht, drága ékszerek, birtokok | atlatszo.hu
Idén is bebizonyosodott, hogy megéri jóban lenni a kormánnyal, és hogy a milliárdos közpénzes megbízások nemcsak a cégeket virágoztatják fel, de a tulajdonosoknak is hasznot hoznak. A NER ugyanis idén is látványosan szórta a pénzt, de legalábbis nem spórolt, ha hatalmas építkezésről, ingatlanvásárlásról, luxusautóról, méregdárga ékszerekről vagy épp jachtról volt szó. Összeszedtük, 2021-ben milyen vagyontárgyak árulkodtak arról, milyen gazdagságban élnek a Fidesz holdudvarának tagjai.
A Whitedog sikereiről hvg.hu máciusban azt írta, információik szerint a cégnek kizárólag a Mészáros-csoport tagjai adnak munkát. A cikkben a következőképpen fogalmaznak: „A Whitedog Media úgy tesz, mintha a reklámügynökségi piac fontos szereplője lenne, és busás fizetésekkel, valamint gyorsan felívelő karrierutakkal kecsegteti a kiszemelt szakembereket. Eközben lényegében a felcsúti oligarcha cégvilágának házi ügynökségeként működik – úgy, ahogy.”
A házaspár közös vállalkozása viszont első évben nem hozott a konyhára. A Mészáros Lőrinc és Várkonyi tulajdonában álló EKHO Belvedere Kft.-nek ugyanis 2021-ben nem volt árbevétele, hiába rendelkezik 1,5 milliárdos saját tőkével. A saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó cég így 13,6 milliós veszteséggel zárta a tavalyi évet.
Spórolnia persze ennek ellenére sem kell a leggazdagabb magyar feleségének. A Blikk által megkérdezett szakértő szerint az ara eljegyzési gyűrűje 20 millió (de mindenképp több millió) forintba kerülhetett, míg Várkonyi – magyar tervező által tervezett – esküvői ruhájának csak az anyaga 50–100 ezer forint körül lehetett méterenként. A feltételezhetően Jimmy Choo esküvői cipő kristályokkal díszített darabja a 485 ezer forintot is elérhette.
Legutóbb pedig egy 45 ezer dolláros, vagyis mintegy 14 millió forintos, krokodilbőrből készült Hermès-táskaként azonosította Hadházy Ákos független képviselő azt a kiegészítőt, amellyel Várkonyi a minap megjelent egy, a szinte a teljes NER-elitet felvonultató partin a Várkert Bazárban.
Az Odu Store még csak bontogatja szárnyait
„A tavalyi év talán egyik legnagyobb híre volt, hogy a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel igazán a saját lábára áll és önálló vállalkozásba fog. 2021 júniusában alapította meg az Odu Store Kft.-t, mellyel babaholmik árusításával foglalkozik.”
Az mfor.hu beszámolója szerint a cég az első tört évében 233 ezer forint bevételre tett szert, amivel szemben majdnem 2 millió forint anyagjellegű ráfordítás keletkezett. A kft.-nek 35,6 millió forintos tartozása van, ebből 8,6 millió forint a szállítókkal szemben keletkezett, 27 millió forint pedig kölcsön címén került a könyvekbe. Azt azonban, hogy ki a hitelező, nem tudni.
Ami viszont biztos, hogy a boltot reklámozó újság több tízmillió forint közpént kapott korábban.
Az Orbán Ráhelt interjúvoló dizájnlap 89 millió forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól | atlatszo.hu
Közel százmillió forintos támogatást kapott a Hype and Hyper online dizájnmagazin a Batthyány Lajos Alapítványtól, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától érkező támogatásokat osztotta tovább. A többmilliárdos, sehol meg nem hirdetett támogatási programból jellemzően kormányközeli álcivil szervezeteket stafíroztak ki. A Hype and Hyper most Orbán Ráhel frissen megnyitott bababoltjáról készített lelkendező interjút.
Zimre Zsuzsa—Katus Eszter | Luxusfeleségek: az üzleti életben is sikeresek a NER nagyasszonyai | Bár a jól menő kormányközeli cégek vezetői többnyire férfiak, néhány sikeres női vállalkozás is akad azért a palettán. A cégbeszámolókból az elmúlt napokban kiderült: Rogán Antal exneje például pénzügyi zseni, de a külügyminiszter felesége sem panaszkodhat, akárcsak a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc párja, Várkonyi Andrea. Hogy pontosan mi a sikerük titka, csak megtippelni lehet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/08/luxusfelesegek-az-uzleti-eletben-is-sikeresek-a-ner-nagyasszonyai/ | 2022-08-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Közel százmillió forintos támogatást kapott a Hype and Hyper online dizájnmagazin a Batthyány Lajos Alapítványtól, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától érkező támogatásokat osztotta tovább. A többmilliárdos, sehol meg nem hirdetett támogatási programból jellemzően kormányközeli álcivil szervezeteket stafíroztak ki. A Hype and Hyper most Orbán Ráhel frissen megnyitott bababoltjáról készített lelkendező interjút.
Mintegy kétszáz követőt vesztett a Hype and Hyper dizájnmagazin az Orbán Ráhel bababoltját fényező, a miniszterelnöki leánnyal készített interjúja után — legalábbis ezt írta az egyik kommentelő a cikk Instagram-posztja alatti dühöngőben. Egy Londonban élő magyar dizájner a következőképpen kommentálta a sztorit: „Suddenly, I’m very interested in the financing of this magazine”. Azaz hirtelen nagyon kíváncsi lett a magazin finanszírozásának hátterére.
Szerencsére az Átlátszó már megszerezte, sőt, publikálta is a Hype and Hyper pénzügyi hátterét megteremtő, végeredményben kormányzati támogatásról szóló iratot. Bár az is tény, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától induló, álcivil szervezetek kistafírozására szolgáló, összeségében tízmilliárd forintot is meghaladó, a nyilvánosság kizárásával zajlott támogatási programról szóló cikksorozatunkban mindeddig külön nem vettük elő a Hype and Hypert.
89 millió forint támogatás
Az online dizájn- és életmódmagazint a Hyperandhyper Nonprofit Közkereseti Társaság (Kkt.) üzemelteti. A 2019-ben létrehozott társaság két alapítója a többségi tulajdonos Fáy Gergely, valamint a 40 százalékos tulajdonrészt birtokló Bárdos László.
A kiadvány a honlapja szerint „kelet- és közép-európai design és életmód magazin, amely az innovációról, a városi életről és a kreatív ökoszisztémáról szól”, és ahol bemutatják „azokat az egyedi történeteket, karaktereket, különleges tárgyakat és tájakat, amelyek a világ ezen részét alakítják”. 2021 óta a magazin angol nyelvű kiadása nyomtatott formában is készül, az EU-n kívül a nagy angolszász államokban is árusítják.
Mindkét Hype and Hyper-tulaj érdekelt a Filtz Europe Kft. nevű dizájnstúdióban is, Fáy emellett többségi társalapítója az idén forprofit formában létrehozott Hypeandhyper Media & Publishing Kft.-nek.
A cikkünk tárgyát képező, mindösszesen közel 89 millió forint értékű támogatást ugyanakkor az online szájtot kiadó nonprofit kkt. kapta 2019. és 2020. években, összesen három tételben. A támogatás tárgyának megnevezése mindhárom esetben „online magazin fejlesztése, tartalomfejlesztés” volt.
Könnyen lehet, hogy ez nem minden: ebben a két évben a társaság „egyéb bevételek” címen összesen 129 millió forintot számolt el.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy a támogatások nélkül nemigen jöhetett volna létre a Hype and Hyper: az online magazint működtető társaság ebben a két évben összesen 130 milliónál is többet költött, miközben árbevétele kevesebb volt 9 millió forintnál.
Rogánék küldték a pénzeket
A támogatások közvetlen átadója a Fidesz-közeli Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) volt. A szálak úgy vezetnek el Rogán Antalhoz, hogy a BLA viszont a propagandaminiszter vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától kapta a továbbosztható pénzeket.
Mi a 2018 és 2020 közepe közötti időszakra rendelkezünk adatokkal; ebben az időszakban a BLA összesen 11,3 milliárd forintot bevételezett a kabinetirodától vagy a központi költségvetéstől. (A BLA azóta kvázi állami intézmény, úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvány rangjára emelkedett, és a kormánytól ingyen megkapta az önmagában is 9,9 milliárd forintos nyilvántartási értékű Hatvany-Lónyay villát is.)
Rogánék küldték a milliárdokat, kormányközeli álcivilek rejtett támogatására költötték | atlatszo.hu
A BLA-n keresztül elérhető közpénzmilliárdok sehol sem voltak nyilvánosan meghirdetve. A Szövetségben a Gödöllőiekért elnökeként és a GDL újság főszerkesztőjeként működő Bondár Alexet telefonon és e-mailben is kérdeztük arról, hogy honnan szerzett tudomást arról a lehetőségről, hogy pénzre pályázhat az intézménynél. Bondár nem válaszolt erre a kérdésünkre.
Ezekből a pénzekből aztán olyan álcivil szervezeteket stafíroztak ki, mint a BLA berkein belül működő Danube Institute, az Alapjogokért Központ vagy a mára a megszűnés szélére került Antall József Tudásközpont. Hogy miképpen kerül ebbe a társaságba egy dizájnlap? Hát úgy, hogy Rogán kabinetirodája alá tartozott a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül annak leányvállalata, a Magyar Divat & Design Ügynökség Zrt. is — amelynek vezérigazgatóját, Bata-Jakab Zsófiát sajátos egybeesésként Orbán Ráhel barátnőjeként szokták emlegetni.
A BLA cége a kiadó
Az is elképzelhető, hogy az egész hóbelevanc a fentebb számított 89 millió forintos támogatásnál is többe fáj az adófizetői pénztárcának.
Erre az utal, hogy a nyomtatott Hype&Hyper magazint az immáron állami BLA kizárólagos tulajdonába tartozó BL Nonprofit Kft. adja ki. A korábban aprócska társaság 2020-as évről szóló beszámolója szerint 300 millió forintot is meghaladó támogatást nyert el a központi költségvetésből.
A BL Nonprofit Kft. ügyvezetőjéről, Arany Bencéről korábban azért írtunk, mert az ő édesanyjának címén volt bejegyezve a Drogkutató Intézet nevű szervezet, ami szintén szerepelt a BLA támogatási listáján. Arany egyébként a Transzparens Újságírásért Alapítvány korábbi kurátora is egyben. | Az Orbán Ráhelt interjúvoló dizájnlap 89 millió forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól | Közel százmillió forintos támogatást kapott a Hype and Hyper online dizájnmagazin a Batthyány Lajos Alapítványtól, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától érkező támogatásokat osztotta tovább. A többmilliárdos, sehol meg nem hirdetett támogatási programból jellemzően kormányközeli álcivil szervezeteket stafíroztak ki. A Hype and Hyper most Orbán Ráhel frissen megnyitott bababoltjáról készített lelkendező interjút. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/20/az-orban-rahelt-interjuvolo-dizajnlap-89-millio-forintot-kapott-a-batthyany-lajos-alapitvanytol/ | 2022-05-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Orbán Viktor miniszterelnök idén július végén Bécsbe utazott, ahol Karl Nehammer osztrák kancellárral tárgyalt. Orbánnal ment legalább 3 miniszter és a delegáció teljes létszáma nagyjából 40 fő volt. A miniszterelnök és kísérete az osztrák főváros egyik legdrágább szállodájában aludt a találkozó napján, de a kirándulás költségeit sem parlamenti, sem újságírói kérdésre nem árulták el. Adatigénylésünkre 90 nap hosszabbítás után annyit közölt a kormányzati utazásokat szervező Külügyminisztérium, hogy 541 ezer forint költség merült fel az úttal kapcsolatban – augusztus végéig. Amit esetleg később fizettek, az ebben nincs benne.
A magyar miniszterelnök július 28-án találkozott ausztriai kollégájával, az ottani kormányt irányító Karl Nehammer osztrák kancellárral, akivel az orosz-ukrán háborúról, az európai energiaválságról és az illegális migrációról tárgyaltak.
Az viszont „kimaradt” a hivatalos kormányzati tudósításból, hogy hatalmas stáb ment Orbán Viktorral, és Bécs egyik legdrágább hotelében szállt meg a népes magyar delegáció. Mindezt az Azonnali írta meg július 30-án: a lap szerint még az osztrákokat is meglepte a rongyrázás.
Az ugyanis a Miniszterelnöki Sajtóiroda által közölt fotón is látszik, hogy Orbánnal ment Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, továbbá Bóka János európai uniós kérdésekért felelős államtitkár, és Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója is.
Az Azonnali szerint viszont rajtuk kívül 25 fős stáb kísérte a miniszterelnököt, plusz Szijjártó is vitt körülbelül 10 főt, így a küldöttség létszáma összesen 40 fő körül volt. A lap arról is beszámolt, hogy bár Bécs csupán néhány óra autóval Budapestről, és a hivatalos program mindössze 2-3 óra hosszan tartott, a magyar delegáció nem jött haza utána, hanem Bécs egyik legdrágább szállodájában, a Bristolban töltötte az éjszakát.
A híres bécsi operaházzal szemben található hotel honlapján augusztusi cikkünk írásakor a legolcsóbb szoba 375 euróért (400-as árfolyammal számolva 150 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály, az Opera 1042 euróért (416.800 forint), a legdrágább, elnöki lakosztály, a Prince of Wales pedig 6000 euróért (2,4 millió forint) volt kivehető egy éjszakára.
Nyilvánvalóan igazak voltak a lap értesülései, és valaki(k)nek nagyon fájt a bécsi luxusutazás kiderülése: néhány nappal az útról szóló cikk után Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő, az Azonnali tulajdonosa bejelentette a lap megszüntetését. A Válasz Online pedig megírta, hogy kirúgtak egy vezető beosztású diplomatát a bécsi magyar nagykövetségről, amiért az út részletei nyilvánosságra kerültek.
Az Azonnali cikke után Kálmán Olga ex-tévés, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult Szijjártó Péter külügyminiszterhez. A képviselő azt tudakolta, hogy mennyibe került az adófizetőknek Orbán Viktor „bécsi rongyrázása”, és hajlandóak-e az út számláit nyilvánosságra hozni; de csak a tárgyalások fontosságát hangsúlyozó mellébeszélést kapott válaszul.
Orbán Viktor és kísérete Bécs egyik legdrágább hotelében szállt meg, de a költségeket nem árulják el | atlatszo.hu
Az Azonnali szerint a találkozó meglehetősen rövid volt: Orbán Viktor fél órát tárgyalt négyszemközt Karl Nehammerel, ezalatt a minisztereknek és Orbán Balázsnak is szerveztek egy-egy kétoldalú találkozót, majd volt egy félórás plenáris megbeszélés, végül egy egyórás ebéd. Vagyis összesen 2 óra, szünetekkel együtt max.
Mi az üggyel foglalkozó első cikkünk megjelenése előtt egy nappal, augusztus 21-én közadatigénylést nyújtottunk be az összes olyan minisztériumhoz, amelyik illetékes lehet az ügyben. Mindegyiktől az Orbán Viktor 2022. július 28-i bécsi útjával kapcsolatos költségek listáját kértük.
Nem gondoltuk, hogy ez az egyszerű kérdés zavart okoz, pedig így lett: vélhetően időhúzási céllal a (koronavírus-járvány után az orosz-ukrán háború miatt elrendelt) veszélyhelyzetre hivatkozva, a jogszabályi lehetőséget kihasználva egységesen 45 nappal meghosszabbította a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, és a Külügyminisztérium is a válaszadási határidőt.
Október elején talán mondanak valamit Orbán Viktorék bécsi útjának költségeiről | atlatszo.hu
Annyi azért tudható Orbán Viktorék bécsi útjának költségeiről, hogy a Bristol honlapján foglalva a hotelben 1 éjszakára a legolcsóbb szoba 375 euró (400-as árfolyammal számolva 150 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály, az Opera 1042 euró (416.800 forint), a legdrágább, elnöki lakosztály, a Prince of Wales pedig 6000 euró (2,4 millió forint).
A 45 nap letelte után a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kormányiroda és a Kabinetiroda közölte, hogy ők nem is adatkezelők az ügyben. Ezt nyilván tudták másfél hónappal korábban is, csak halogatták a válaszadást – ez szokásos taktika, hogy elüljön a botrány, mire mondanak valamit, hiszen addig száz más dolog történik.
Egyedül a Külügyminisztérium maradt játékban: a tárca október elején újabb 45 nappal meghosszabbította a válaszadási határidőt. Ennek letelte után, november 21-én küldték meg végre az érdemi választ a 3 hónappal korábban beadott adatigénylésünkre.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint „Orbán Viktor és delegációja 2022. július 27-28. közötti bécsi útja során az adatigénylés benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló elszámolás szerint
341.800 forint összegű napidíj előleg és 199.452 forint összegű egyéb dologi költség előleg merült fel.”
Vagyis augusztus 21-ig, az adatigénylésünk benyújtásáig összesen 541.252 forint kiadás merült fel a Külügynél, de mindkét összegnél szerepel, hogy előleg. Vagyis vélhetően voltak még költségei az útnak, amit később fizettek ki – erre utal a Bristol áraihoz képest csekély félmillió forint mellett az is, hogy Szijjártó Péter tárcája kihangsúlyozta, csak „az adatigénylés benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló elszámolás szerint” közli az adatokat.
Sebaj, most egy új adatigénylésben kikértük a bécsi út költségeit a jelenleg rendelkezésre álló elszámolás szerint, és izgatottan várjuk a választ. | A Külügyminisztérium 541 ezer forintos kiadást vallott be Orbánék bécsi luxusútjáról | Orbán Viktor miniszterelnök idén július végén Bécsbe utazott, ahol Karl Nehammer osztrák kancellárral tárgyalt. Orbánnal ment legalább 3 miniszter és a delegáció teljes létszáma nagyjából 40 fő volt. A miniszterelnök és kísérete az osztrák főváros egyik legdrágább szállodájában aludt a találkozó napján, de a kirándulás költségeit sem parlamenti, sem újságírói kérdésre nem árulták el. Adatigénylésünkre 90 nap hosszabbítás után annyit közölt a kormányzati utazásokat szervező Külügyminisztérium, hogy 541 ezer forint költség merült fel az úttal kapcsolatban – augusztus végéig. Amit esetleg később fizettek, az ebben nincs benne. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/23/a-kulugyminiszterium-541-ezer-forintos-kiadast-vallott-be-orbanek-becsi-luxusutjarol/ | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) mai közleménye szerint négy magyarországi hulladékkezelési projekt esetében nem a célnak és a szabályoknak megfelelően használták fel az uniós pénzeket, amelyeket a hulladékkezelés hatékonyságának a javítása és környezetbarát üzemeltetése céljából kaptak. Ezt a célt ráadásul nem is feltétlenül érték el a hulladékkezelők, ugyanis számos alkalommal ütött ki tűz ezeken a telephelyeken, amelyek veszélyes anyagok kibocsátását, súlyos légszennyezést és elviselhetetlen bűzhatást okoztak.
2019-ben az Átlátszó részletesen írt a királyszentistváni hulladéklerakóról, amely abban az évben háromszor is kigyulladt, sűrű fekete füsttel, korommal és pernyével borítva be Balatonfűzfő környékét. Emellett rendszeresen rothadó kukaszag áradt a környéken, az évek során lakossági panaszok százai, hivatalos levelek tucatjai születtek az ügyben, de érdemi előrelépés sokáig nem történt.
A szeméttelepet Balatonfűzfő határában, Királyszentistvánon létesítették egy nagy uniós fejlesztési projekt keretében, kb. 26 millió eurós beruházási költséggel (akkori értéken kb. 7,3, mai értéken több mint 10 milliárd Ft).
Az átadás után már egy-két évvel bűzről kezdtek panaszkodni a környező településeken élő lakosok. A szakértői bejárások során egyértelmű megállapítást nyert, hogy a bűz forrása a királyszentistváni szeméttelep, elsődlegesen a depónia (az a terület, ahova véglegesen lerakják a hulladékot), a csurgalékvíz-tározó és a biológiai csarnok (ahol rakodják és kezelik a biológiai hulladékot). A szagok több alkalommal is 3-5 kilométeres távolságból is érezhetőek voltak.
A hulladéklerakó tulajdonosa az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás. A Társulás 158 önkormányzat összefogásával alakult meg 2005-ben, azzal a céllal, hogy együttesen kezeljék a régió hulladékát, és közösen fejlesszék és működtessék a hulladékgazdálkodási rendszert. Ezt alapvetően uniós forrásokból valósították meg, ennek a rendszernek a része a Királyszentistváni Hulladéklerakó is.
Viszont a szeméttelepet nem a tulajdonos üzemelteti, ezzel egy másik céget bízott meg a Társulás: az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-t (ÉBH). Az ÉBH hat önkormányzati vállalat konzorciumaként jött létre. A telepen előállított másodlagos tüzelőanyag a 2016-ban létrehozott állami kukaholding (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt, NHKV) tulajdonának minősül, tehát ezt nekik kell elszállítaniuk a telepről. Az NHKV ugyanakkor nem feltétlenül a megfelelő ütemben szállítja el a bebálázott anyagot, és ennek olykor az a következménye, hogy meggyulladnak a bálák.
A tűz hol a biológiai kezelőcsarnokban, hol a szeméttelep udvarán, hol pedig a depónián ütött ki, ahol a bálákat tárolták. Az akkor megkérdezett szakértők szerint öngyulladás történt, ami általában arra utal, hogy magas a hulladék szervesanyag-tartalma. Egy 2018-ban elfogadott EU-s jogszabálycsomag rendelkezései szerint a lebomló szerves hulladékot 2024-re vagy külön kell gyűjteni, vagy otthon komposztálni kell.
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből | atlatszo.hu
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből
Cikkünkben azt is bemutattuk, hogy a kukaholdingos rendszer előtti években az ÉBH-nak sikerült évi 1 milliárd Ft körüli összegből ellátni a térség hulladékgazdálkodási feladatait (igaz, hogy általában némi veszteséggel). Az új rendszerben, 2016-tól viszont évente egyre drágább fenntartani ugyanazt a hulladékgyűjtési rendszert: ez 2018-ban már több mint 4 milliárd forintot emésztett fel. Az is látható, hogy a bevétel döntő része az NHKV-tól érkezett, vagyis a kukaholding meredeken emelkedő mértékben adott pénzt az ÉBH-nak (miközben a lakosságtól a rezsicsökkentés miatt elvileg nem szedhet be magasabb díjakat).
Ezzel párhuzamosan szembeötlő volt, hogy az alvállalkozóknak kifizetett pénzösszegek (közreműködői díjak ill. bérmunkadíj néven is fut a beszámolókban) mennyisége is hasonló meredekségben növekedett. A kukaholdingos rendszer előtti időkben ezek a költségek is stabilan évi 400-500 millió Ft körül alakultak, utána viszont meredeken emelkedni kezdtek: tavaly már 2,4 milliárd forintot fizettek ki alvállalkozóknak. Kilétükre sajnos nem sikerült fényt derítenünk.
Az OLAF most 10,9 millió euró (nagyjából 4,4 milliárd forint) uniós támogatás visszavonását javasolja az Európai Bizottságnak négy uniós támogatású regionális hulladékkezelési projekt vizsgálata során feltárt visszaélések miatt; az érintett projekteket a közleményben, és az Átlátszó érdeklődésére sem nevesítették.
Címlapkép: A királyszentistváni hulladéklerakóban keletkezett tűz füstje száll fel 2019. augusztus 10-én. Közel ezer négyzetméteren ég a hulladék, az oltásán több mint nyolcvan tűzoltó dolgozik. MTI/Mátyus Tamás | Milliárdos visszaéléseket tárt fel az OLAF a magyar hulladékkezelési rendszer uniós forrásainak felhasználása terén | Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) mai közleménye szerint négy magyarországi hulladékkezelési projekt esetében nem a célnak és a szabályoknak megfelelően használták fel az uniós pénzeket, amelyeket a hulladékkezelés hatékonyságának a javítása és környezetbarát üzemeltetése céljából kaptak. Ezt a célt ráadásul nem is feltétlenül érték el a hulladékkezelők, ugyanis számos alkalommal ütött ki tűz ezeken a telephelyeken, amelyek veszélyes anyagok kibocsátását, súlyos légszennyezést és elviselhetetlen bűzhatást okoztak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/11/23/visszaeleseket-tart-fel-az-olaf-a-magyar-hulladekkezelesi-rendszer-unios-forrasainak-felhasznalasa-teren-milliardokat-kovetelnek-vissza/ | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Már be is üzemelték az első mobilkazánt a Zala megyei Nagykapornak iskolájában. A kormány mégsem hajlandó elárulni, honnan és mennyiért szerzik be a kazánokat: arra hivatkoznak, hogy a „kért adatok döntés-előkészítési célt szolgálnak”. Holott a döntés láthatóan már megszületett. Eközben – az európai közbeszerzési értesítő szerint – Németországban 51,7 millió forintért helyszínre telepítve kapható a nagyteljesítményű konténerkazán, és az árban 3 hónapnyi üzemeltetés is benne van.
Szeptember végén jelentették be, hogy első körben négyszáz konténerkazánt szerez be a Technológiai és Ipari Minisztérium, és azokat közintézményekben – többek között iskolákban – használják majd. A konténerek felét (200 kazánt) importból biztosítják, míg a másik felét hazai gyártásból. A kormány erre egymilliárd forintos támogatást adott. Minderre a megugró villamos- és gázárak miatt kerül sor.
A kormány azonban nem túl közlékeny az újabb közpénzköltéssel kapcsolatban. Október 19-én közadatigénylést nyújtottunk be a Technológiai és Ipari Minisztériumnak (TIM), hogy megtudjuk:
mely cég(ek)től,
milyen paraméterekkel bíró kazánokat vettek,
milyen értékben.
Továbbá rákérdeztünk arra is, hogy mennyibe kerül majd a telepítés, és ki végzi el a munkát. Kértük, hogy csatoljanak egy tételes listát azokról a településekről és intézményekről is, ahol a mobilkazánokat használni fogják.
Kérdéseinkre november 3-án megtagadta a válaszadást a minisztérium.
Tájékoztatjuk, hogy a kért adatok döntés-előkészítési célt szolgálnak, így azokat –hivatkozással az Info. tv. 27. § (5) bekezdésére – nem áll módunkban megküldeni
– olvasható a TIM levelében.
Nem járt sikerrel Vadai Ágnes országgyűlési képviselő sem, aki írásbeli kérdést nyújtott be a parlamentben. Ő is azt szerette volna megtudni, mely cégektől szerzi be a kormány a 400 kazánt. Dr. Koncz Zsófiától, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkárától azt a választ kapta, hogy „a beszerzések egyrészt importból, másrészt hazai gyártóktól történnek.”
A minisztérium szerint prototípus, pedig nem
„A fűtési szezon végéig közintézményeknél üzembe álló berendezések első darabja egy zalaegerszegi gyártó munkáját dicséri. A prototípust Palkovics László technológiai és ipari miniszter mellett a katasztrófavédelem szakemberei is alaposan szemügyre vették, és a vizsgálat tapasztalatai alapján biztonságos használatra alkalmasnak találták. A kormány 1 milliárd forintos támogatással járult hozzá a hazai gyártókapacitás megerősítéséhez” – adta hírül a Technológiai és Ipari Minisztérium október végén.
Hogy miért prototípusról beszélt a TIM, rejtély, ugyanis konténerkanázok most is elérhetőek a piacon.
„A gyártó 200 darab, többféle teljesítményű, fapelletet égető egységet készít és szállít le a következő hónapokban. Az eszközök időigényes engedélyeztetés nélkül telepíthetők, néhány nap alatt rendszerbe köthetők. A külföldi beszerzésből származó további berendezések várhatóan november végéig érkeznek meg Magyarországra. A gyártás, leszállítás üteméhez igazodva a TIM és a Belügyminisztérium közös munkacsoportja dönt majd arról, hogy melyik helyszínekre, milyen sorrendben telepítsék a korszerű konténerkazánokat” – olvasható a Minisztérium bejegyzésében, amiből szemérmesen kihagyták a gyártó nevét.
Felbukkant egy cégnév
November 12-én aztán újabb videót tett közzé a kormány, ahol bemutatták az első mobilkazánt működés közben a nagykapornaki iskolában. A nagyjából 1000 fős Zala megyei településen készült felvételen pedig 0:14-nél pár másodpercig látható a kazánt készítő cég neve – Konstruktív Kft. – is .
A vállalkozás teljes nevén a zalaegerszegi New Konstruktív Épületgépészeti, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelynek 2021 májusa óta a gőzkazán gyártása a főtevékenysége. Korábban 8 éven át a „Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés” volt a fő profiljuk. A 45 fős cég tulajdonosai Rodek István és Rodekné Bősze Zsuzsanna. A kft. éves forgalma az elmúlt öt évben 1,1 – 1,8 milliárd forint között mozgott, és évi 65-200 millió hasznot termelt.
A társaság korábban is nyert már állami/önkormányzati megbízásokat (többek között Mohácson, Sárváron és Székesfehérváron), de 2018 nyara óta nem volt nyertes tendere a Közbeszerzési Hatóság oldalán található adatok szerint. Egészen 2022 júniusáig, amikor a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságtól kaptak munkát: a rendőrség egyik szombathelyi telephelyén kellett elvégezniük a központi kazánház gépészeti rekonstrukcióját nettó 133,7 millió forintért. A közbeszerzési eljárás meghívásos volt, a rendőrség 7 céget kért fel ajánlattételre, de egyedül a New Konstruktív adott be pályázatot, amivel nyert is.
A cégnek továbbá számos refenciája van a más társaságoktól kapott megbízások kapcsán, és több uniós támogatást is nyert fejlesztésre.
Négy kazánházat rendelt tőlük a kormány
Kerestük a kft.-t, hogy megtudjuk, valóban ők voltak-e a beszállítók, és ha igen, hány darab, milyen típusú kazánra kaptak megbízást az államtól és milyen értékben.
Rodek István ügyvezető kérdésünkre elmondta, hogy a nagykapornaki kazánházat társaságuk gyártotta és telepítette. Hozzátette, jelenleg 4 db kazánház gyártására kaptak megbízást, amelyek teljesítménye 48, illetve 96 kW. Az árakkal kapcsolatban azonban nem árult el részleteket.
Honlapjuk és a webarchívum szerint 2020 óta elérhető náluk a konténerkazán, vagyis újdonságról szó sem lehet. Az URL pedig arra utal, a képeket már 2017-ben elkészítették: http://rodek.hu/images/ref/2017/Rot/ROT2_resize.JPG
A részletek megismerése érdekében közadatigénylést nyújtottunk be a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz, kérve, hogy küldjék el a New Konstruktív Épületgépészeti, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kötött, konténerkazánokra vonatkozó szerződéseket. A válaszra még várunk.
51,7 milliós ajánlat – Németországban
Németországban az egyébként itthon is kapható konténerkazánok ára ugyan eltérő lehet, de kiindulásnak talán megfelel a közel 75 ezer lakosú német város, Bayreuth közbeszerzése. Az uniós közbeszerzési értesítő szerint ott azért kell egy iskolához mobilkazán, mert átépítik. A leírásban szerepel, hogy a szakképző iskola lebontása előtt a folyamatban lévő iskolai működés során ideiglenes szolgáltatásokat kell nyújtani.
A meglévő iskolaépület több szakaszban épült 1956 és 1978 között. A szakképző iskola teljes területe kb. 24 480 m², ami három emeletre és alagsorra terjed ki. Az ideiglenes épülethez mobil fűtési rendszert állítanak fel. Ehhez egy 1300 kW-os kazánra, valamint annak három hónapos üzemeltetésére írtak ki közbeszerzést.
Az ár nettó 129 425 euró lett, ami 400 forintos árfolyammal számolva 51,7 millió forint.
Mennyivel olcsóbb így a fűtés?
Hogy mennyit lehet a pelletkazánnal spórolni, arra az oeffentlichen-dienst.de adhat választ. Az oldal 2022-es árakkal számol.
Azt írja, „a gáz jelenleg drága. 2021-ben egy 20 000 kWh/év háztartás átlagos fogyasztása 1510 euró körül volt, 2020-ban pedig 1440 euró. Gazdasági szakértők szerint a bejelentett megtakarítások a gázpiacon a 2022/2023-as fűtési időszakban jelentős, a 2021-es átlagár akár ötszörösét is elérő áremelkedéshez vezethetnek. Szélsőséges esetben ez 7550 euró fűtési költséget jelentene. Egy új gázfűtési rendszer beszerzési költsége 3000 euró körül van. Ehhez jönnek még a telepítési költségek és a szükséges tartozékok, kb. 2 500 euró, valamint a karbantartási költségek”.
Egységárra átszámítva a németek 13-15 eurócentes kW-onkénti gázárral szemben a pelletkazánnál 6,5 eurócent/kW-tal számolnak, ami
50 százalékos megtakarítást jelenthet.
„A pellet olyan nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amelyet vagy saját anyaga, vagy belekevert kötőanyag tart össze. (…) A tüzeléstechnikában egyre inkább elterjed a fapelletek, fabrikettek használata, ahol fűrészport, faaprítékot, vagy faforgácsot préselnek pellet formába, ami így a fűrészpornál könnyebben ég el, ugyanakkor a fánál jóval homogénebb szemcseméretű és emiatt automatizált házi tüzelőrendszerekben a tűzifánál jobban hasznosítható. – írja a Wikipédia.
A nagykapornaki iskola tavaly volt 50 éves, és ekkor vette fel Makovecz Imre nevét. A zaol.hu idén november eleji cikke szerint pedig most közel 50 millió forintból szigetelik az épületet, ami kilenc település diákjait fogadja.
„Az épület homlokzati szigetelésére a Zalaegerszegi Tankerületi Központ a Magyar falu programból nyert el 49,7 millió forintos támogatást. Mint Kajári Attila tankerületi igazgató hangsúlyozta, az energiaválság közepette különösen felértékelődött a 123 diákot fogadó, 17 dolgozót foglalkoztató intézmény korszerűsítése.” – olvasható a megyei lapban.
A Zalaegerszegi Tankerületi Központnál rákérdeztünk, hogy a Nagykapornaki Makovecz Imre Általános Iskolának milyen rezsikiadásai voltak 2020-ban és 2021-ben. Azt válaszolták, hogy „tekintettel arra, hogy
a Zalaegerszegi Tankerületi Központ a kért adatokat külön a köznevelési intézmény vonatkozásában a megjelölt összesítésben nem kezeli,
továbbá arra, hogy az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozata alapján az adatkezelő, kizárólag az adatigénylés teljesítése érdekében nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására, ezért az adatigénylése teljesítését elutasítom.”
Teljesen megnyugtató, hogy az iskolák kezelésével megbízott tankerület nem tudja megmondani – vagy letagadja – , hogy az egyes iskolák milyen rezsiköltséggel üzemelnek. Ami nonszensz, hiszen akkor mi alapján fizetnek, vagy éppen mi alapján beszélhetünk spórolásról.
Katus Eszter – Segesvári Csaba | Titkolja a kormány, hogy kitől és mennyiért veszik a kontérnerkazánokat, amikkel az iskolák fűtésén akarnak spórolni | Már be is üzemelték az első mobilkazánt a Zala megyei Nagykapornak iskolájában. A kormány mégsem hajlandó elárulni, honnan és mennyiért szerzik be a kazánokat: arra hivatkoznak, hogy a „kért adatok döntés-előkészítési célt szolgálnak”. Holott a döntés láthatóan már megszületett. Eközben – az európai közbeszerzési értesítő szerint – Németországban 51,7 millió forintért helyszínre telepítve kapható a nagyteljesítményű konténerkazán, és az árban 3 hónapnyi üzemeltetés is benne van. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/24/titkolja-a-kormany-hogy-kitol-es-mennyiert-veszik-a-konternerkazanokat-amikkel-az-iskolak-futesen-akarnak-sporolni/ | 2022-11-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem létező diákokra vettek fel százmilliós támogatást két szegedi alapítványi iskolában, ebben az ügyben tárgyalt csütörtökön a Szegedi Törvényszék. Meghallgatták az egyik iskola volt igazgatóját, aki egykoron fideszes képviselő is volt a városban, és akire felfüggesztett börtönt kért az ügyész, ő azonban nem vallotta magát bűnösnek.
Az ügyben egy szegedi iskolákat fenntartó alapítvány érintett, ami olyan tanulók után is vett fel támogatást, akiknek nem volt tanulói jogviszonyuk, vagy ha volt, a hallgatók nem jártak be az órákra. Néhány hete több, az igényléseket aláíró tanárt és egy igazgatóhelyettest, valamint az alapítvány elnökét, egy volt szegedi fideszes önkormányzati képviselőt is meghallgattak, most az egyik iskola volt igazgatóját, egy szintén volt szegedi fideszes önkormányzati képviselőt kérdezett a bíróság.
Az egykori Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolát (Szefi) és a Rogers Gimnáziumot fenntartó Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány annak idején azért jött létre, hogy szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolását támogassa. Az iskolákban azonban olyan tanulók után is vettek igénybe támogatásokat, akik nem is jártak oda, vagy ha igen, a tanórákat nem látogatták. Az ügyészség szerint az intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulók részére félévente legalább két érdemjegyet adjanak, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor meg egyest.
A csalással összesen több mint 336 millió forintos kárt okoztak a hazai költségvetésnek, ebből az alapítvány elnökéhez 112 millió, a Szefi volt igazgatójához pedig több mint 63 millió forint köthető. A korábban meghallgatott három vádlott elismerte a bűnösségét, ám volt, akinél azt a bíróság nem fogadta el, az alapítvány elnöke pedig ártatlannak vallotta magát.
Nem tudunk mi ellen védekezni
A csütörtökön meghallgatott másodrendű vádlott 2010 és 2014 között volt a Szefi igazgatója. A férfi korábban a szegedi Fidesz-frakciót is vezette, őt az ügyészség most üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat-felhasználással és bűnsegédi részvétellel vádolja. Beismerés esetén 1 év 4 hónap börtönt ajánlott neki az ügyész 3 évre felfüggesztve, ezt azonban nem fogadta el.
„A vádirattal egyező nyilatkozatot, beismerést nem kívánok tenni” – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt tíz év nagy pszichés terhet rótt rá. A gyanúsítása szerinte alapvetően nem volt egyértelmű, hiszen más intézményvezetőt hasonlóképpen nem gyanúsítottak meg, ezt követően a vádirat jogszerűségét is firtatta. „Semmilyen személyes anyagi érdekem nem fűződött a vádiratban foglaltakhoz” – állította, hiszen a normatív támogatásokat a jogszabályoknak megfelelően az iskolák fenntartására használták fel.
Az ügyvédje is hasonlóan kezdte. „Nem tudunk mi ellen védekezni.” Szerintük nem tiszta, hogy a volt igazgató mely jogszabályokat sértette meg, hiszen azokat nem tartalmazza a vádirat. Az oktatási hivatalok ellenőrizték az iskolák és a telephelyek működését, nem találtak hibát.
Több bizonyítási indítványt is benyújtottak, szakértő bevonását, illetve ügyészi pontosítást is kértek arra vonatkozóan, hogy miben és milyen jogszabályokat sértett meg a vádlott. A volt igazgató megjegyezte, hogy az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) a normatív támogatásokat nem az ő hatáskörébe rendelte, hanem azok a fenntartóhoz, az alapítványhoz tartoztak. Arra kérték a bíróságot, hogy kérjék be az említett iratokat.
Olyan is járt a suliba, aki be sem iratkozott
Az ügyész véleménye azonban más. Szerinte az oktatási hivatalokból származó vizsgálati jegyzőkönyvek bekérése fölösleges lenne, ugyanis a normatív támogatások esetében van külön jogszabály, hogy mikor kell megszüntetni egy tanuló jogviszonyát, azt az világosan leírja, ezért ilyen részleteket nem kell tartalmaznia a vádiratnak. A volt igazgató két olyan elszámoló lapot is aláírt, amiben olyan tanulók is szerepeltek, akiknek meg kellett volna szüntetni a jogviszonyát, és
ezekről az ügyész állítása szerint ő tudott is.
Az is elhangzott, hogy az elmúlt időszakban történt távmeghallgatások között – mikoris az iskola volt tanulóit keresték fel és kérdezték a normatív támogatások ügyében – volt olyan tanuló, aki azt nyilatkozta, hogy soha nem is állt jogviszonyban az intézménnyel. Kitöltött ugyan egy jelentkezési lapot, ám az iskolába már nem iratkozott be.
A bizonyítási indítványokat végül a bíróság részben elfogadta. Megkérték az ügyészséget, hogy jelöljék meg a vádiratban azon tanügyi, oktatásügyi és egyéb jogszabályokat, melyek megsértésére a vádlottak bűnösségét alapozzák. A jövőben egy szakértőt is behívnak majd, az iskolák 2010 és 2014 közötti Szervezeti és Működési Szabályzatainak a beszerzése pedig már folyamatban van. Az oktatási hivatali dokumentumok bekérése azonban a bíróság szerint is fölösleges lenne, így az erre vonatkozó indítványt elutasították.
Az egyik dolgozó maga is fantomdiák volt
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága még 2014-ben kezdett el mozgolódni az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány iskolái körül, ismeretlen tettes ellen folytattak nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Kamudiákokról szóltak akkoriban a hírek, ugyanis az intézmény nem létező tanulók után vehetett fel jogtalanul 50 és 500 millió forint közötti támogatást.
A Szefi egyik tanára akkor azt nyilatkozta, hogy 30–44 fős jelenléti ívekkel kezdték a tanéveket, de legfeljebb 15–18 személlyel találkoztak, akik közül 7–8 diák jelent meg az órákon. Volt olyan év, amikor négyen vizsgáztak, de olyan is akadt, amikor a kollégák „íratták be” a gyerekeiket a létszám szaporítása érdekében. Ezeket a tanulókat később egyszer sem látták. A nyilatkozó tanár azt szerint a bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor 2010-ben új igazgató került az intézmény élére.
Az iskolák 2015 elején bezártak, a diákokat és a tanárok javát más szegedi oktatási intézmények fogadták be. 2022 januárjában érkezett meg a vádemelés híre, melyben hét elkövető érintett. Első körben az iskola volt tanárait és két igazgatóhelyettes hallgattak meg, akik közül többen bűnösnek vallották magukat. Volt olyan vádlott, aki az iskola dolgozójaként képzésekre is beiratkozott, amikre aztán nem járt be. Vallomásában úgy fogalmazott, hogy „sosem jött ki úgy”, hogy el tudjon járni az órákra.
A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el. | Nem egyezett ki az ügyésszel a fantomdiákokkal csaló iskola volt igazgatója | Nem létező diákokra vettek fel százmilliós támogatást két szegedi alapítványi iskolában, ebben az ügyben tárgyalt csütörtökön a Szegedi Törvényszék. Meghallgatták az egyik iskola volt igazgatóját, aki egykoron fideszes képviselő is volt a városban, és akire felfüggesztett börtönt kért az ügyész, ő azonban nem vallotta magát bűnösnek. | null | 1 | https://szegeder.hu/helyi/2022-12-15/nem-egyezett-ki-az-ugyesszel-a-fantomdiakokkal-csalo-iskola-volt-igazgatoja/639b2e6147d3c0291e698865 | 2022-12-15 15:30:00 | true | null | null | szegeder.hu |
A titkosítás alól szerdán feloldott nemzetbiztonsági prezentáció szerint az Egyesült Államokból érkező dollármilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagban.
Szerda délután a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága honlapján közzétették annak a prezentációnak a diáit, amit a testület tagjai egy héttel ezelőtt, zárt ülésen hallgattak meg. Az egyelőre nem végleges beszámoló alapját képező jelentés egészét, valamint a beszámolónak helyt adó ülés szövegszerű jegyzőkönyvét egyelőre nem oldották fel a titkosítás alól.
A prezentációt készítő Nemzeti Információs Központ (NIK) főigazgatója kísérőlevelében összegezte, hogy a minősített adatnak számító jelentés melyik megállapításai tárhatóak a nyilvánosság elé. Az újonnan megismerhető konkrétumok lényegében az amerikai Action for Democracy (AD) szervezet által Magyarországra küldött pénzek útját leíró adatokat jelentik.
A titkosszolgálati, rendvédelmi és adóhatósági adatokat összegző NIK megállapításai szerint az AD által elutalt többmilliárdos összeg túlnyomó része annál a baloldali befolyásolási masinériánál kötött ki, aminek a működéséről közel három évvel ezelőtt, a 2019-es önkormányzati választások után az Átlátszón írtunk elsőként.
Gyurcsányista „Cambridge Analytica”
Az adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó hálózat központi elemei az adatkezeléssel és -elemzéssel foglalkozó, Datadat névre hallgató cégcsoport, és az Ezalényeg nevű, hírszájtnak álcázott ellenzéki propagandakiadvány. A Datadat-csoport cégeinek működésében Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Ficsor Ádám volt titokminiszter, Szigetvári Viktor volt szocialista kampányfőnök és Dessewffy Tibor szociológus, az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának vezetője, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök régi bizalmasa is részt vesz.
Korábban azt derítettük ki, hogy az ellenzék számára relatív sikerrel záruló 2019. évi önkormányzati választásokon miképpen működött a masinéria. Akkor több forrásunktól is megtudtuk: a Datadatnál határozták meg azt, hogy milyen célcsoportoknak kell pénzért reklámozni a Facebookon az Ezalényeg tartalmait.
A levitézlett óbaloldal adatbányász cégcsoportja segítette az ellenzéket az önkormányzati választásokon | atlatszo.hu
A levitézlett óbaloldal adatbányász cégcsoportja segítette az ellenzéket az önkormányzati választásokon
Míg a 2019-es kampányban az Ezalényeg 68 millió forintot költött Facebook-hirdetésekre, a minősítés alól most feloldott prezentációban ennél jóval nagyobb összegek röpködnek.
Eszerint az idei választási évben 3,014-ből összesen 2,573 milliárd forint került az Action for Democracy által Magyarországra utalt pénzekből végeredményben ugyanebbe a masinériába; tudniillik vagy a Datadat-cégcsoport valamelyik tagjához, vagy az Ezalényeg-et kiadó Oraculum 2020 Kft. nevű céghez.
A Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt nevéhez fűződő Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) közvetlenül 1,8 milliárd forintot kapott az AD-től. A most közzétett adatok szerint azonban ennek az összegnek az oroszlánrészét, 1,4 milliárd forintot továbbpasszoltak a Datadat-csoportnak.
AZ AD már az idei választások előtt bejelentette, hogy külföldön élő magyar állampolgárok adományainak gyűjtésével fogja segíteni az MMM-et, arra ugyanakkor csak nemrégiben derült fény — Márki-Zay nyilvános kijelentésének köszönhetően —, hogy ekkora nagyságrendű pénzekről van szó.
Az ügyben azóta az adóhatóság költségvetési csalás gyanújával, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pénzmosás és sikkasztás gyanújával folytat nyomozást, továbbá a polgári titkosszolgálatok is vizsgálódnak. A vizsgálatok koordinációját és a befolyó adatok elemzését a Rogán Antal alá tartozó új titkosszolgálati csúcsszerv, a NIK végzi, az új fejleményekről pedig a jövőben is rendszeresen beszámolni tervez a Nemzetbiztonsági Bizottságnak.
Arról például egyelőre semmit sem lehet tudni, hogy pontosan kiktől származott az AD által továbbított, csinos summa. A prezentációban számos amerikai, európai és nemzetközi szervezetet kapcsolatba hoznak az Action for Democracy tagjaival, és több képkockát is szentelnek a National Endowment for Democracy nevű, amerikai költségvetési forrásokból gazdálkodó nonprofit donor szervezetnek, de az AD adományozóit, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány forrását nem nevezik meg.
Az sem teljesen világos, hogy konkrétan mivel kapcsolatban merült fel a bűncselekmények gyanúja, ugyanis a Datadat-csoport tagjai, továbbá az Orakulum 2020 és a Gemius Hungary egyaránt magáncégek, az MMM pedig civil szervezet, amelyekre nem vonatkozik a párttörvény külföldi támogatás elfogadását tiltó passzusa.
A NIK-főigazgató Kovács Zoltán András dandártábornok azt írja a titkosítás alól feloldott prezentációt kísérő levelében, hogy még „folyamatban van az elemző-értékelő tevékenység atekintetben, hogy az érintett magyar civil szervezet és cégek mire használták fel az adott támogatást”. A dandártábornok bizonyára elfelejtette értesíteni a prezentációt szerkesztő kollégáját arról, hogy végleges verdikt egyelőre még nem áll rendelkezésre, ugyanis a diasor címe szerint az már most „az egységes ellenzék külföldi kampánytámogatásainak áttekintését” tartalmazza.
Címlapkép: Nemzeti Információs Központ | A levitézlett óbaloldal propagandagépezete nyelte el a hárommilliárdos amerikai demokráciasegély túlnyomó részét | A titkosítás alól szerdán feloldott nemzetbiztonsági prezentáció szerint az Egyesült Államokból érkező dollármilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/24/a-levitezlett-obaloldal-propagandagepezete-nyelte-el-a-harommilliardos-amerikai-demokraciasegely-tulnyomo-reszet/ | 2022-11-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó 2019-ben kezdte feltárni az akkori fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzések körüli kartellgyanús ügyeket. Információink szerint az önkormányzat belső vizsgálatának lezárulta után Érd ellenzéki polgármestere nemrég bejelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, ami befogadta azt. Megtudtuk, hogy a korábbi hírektől eltérően nem két, hanem nyolc érdi óvodaépítési projekt miatt tett feljelentés alapján folytat nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság is.
Az Átlátszó 2019-ben kezdte feltárni az érdi óvodaépítési közbeszerzések körüli botrányokat. Az érintett óvodák 2017-2019 között épültek, T. Mészáros András akkori fideszes polgármester ideje alatt. Az ügy alaposan felkavarta a 70 ezer lakosú Pest megyei város közhangulatát. Az újonnan megválasztott Csőzik László ellenzéki polgármester vezette önkormányzat belső vizsgálatot indított az ügyben, a jelentéseket 2022 márciusában zárták le.
Csőzik ezután 2022 nyarán feljelentést tett a rendőrségen, az ügyben kartellezés gyanúja miatt indult nyomozás, ugyanis a vizsgálati jelentés szerint több cég is összejátszott az óvodaépítésekre kiírt közbeszerzéseken. Az Átlátszó friss értesülései szerint az ügy eljutott az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz is, ami szintén vizsgálódni kezdett.
„Csőzik László érdi polgármester megtette a nyáron a rendőrségi feljelentést követően a bejelentést is, és kaptunk visszajelzést arról, hogy az OLAF [az Európai Csalás Elleni Hivatal] befogadta azt” – nyilatkozta László Ferenc városházi kommunikációs vezető lapunknak.
700 millió forintnyi uniós pénz miatt vizsgálódik az OLAF
Az OLAF vizsgálatára azért kerülhet sor, mert a nyolc projekt közül három esetében uniós pénzekkel támogatták a projekteket. A Fácán, a Napsugár és az Érdőszéle nevű óvodák esetében a VEKOP, vagyis a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program forrásaiból összesen 700 millió forintot nyert el a fideszes önkormányzat 2016-2017-ben.
Az érdi óvodaügyek nemzetközi kiteregetése különösen kényes téma lehet azután, hogy továbbra sincs döntés Magyarország uniós támogatásáról. Az OLAF dolgozza ki a Bizottság csalás elleni politikáját, továbbá kivizsgálja azokat az eseteket, amikor felmerül az EU költségvetésének kárára elkövetett csalás, illetve korrupció gyanúja – vélekedett az érdi óvodaügyekre rálátó forrásunk.
Ha magyar hatóságok komolyan a végére akarnak járni az érdi óvodaügyeknek és ennek megfelelő jelét adják, az fontos és hasznos adalék lehet ahhoz, hogy a kormány bizonyítsa, hatékonyan fellép a korrupciógyanús ügyekben – tette hozzá a forrás.
A Fácán utcai óvoda ügyében az alvállalkozó tiltott bevonása már korábban feltűnt az uniós ellenőröknek. A súlyos szabálytalanság az adófizetők 70 millió forintjába került.
A korábbi értesüléseinkhez képest most az is kiderült, nem kettő, hanem az érdi önkormányzatnál lefolytatott nyolc óvodaberuházás ügyét érinti a rendőrségi nyomozás. Az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik.
Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében | atlatszo.hu
Alapesetben ezért a bűncselekményért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A már az alapesetért kilátásába helyezett kemény büntetőjogi fenyegetés nyilván arra is jó, hogy a potenciális elkövetőket gondolkodóba ejtse. Maga a Btk. 420. paragrafus, de a Büntető Törvénykönyv általános rendelkezései megfelelően honorálják a bűnbánó, az eset körülményeit feltáró elkövetőket (például egyezség és vádalku révén).
A közbeszerzéseken még a látszatra sem adtak
Az önkormányzat által lefolytatott belső vizsgálat legfontosabb megállapításai a következők:
Volt olyan közbeszerzés, ahol a polgármesteri hivatal által becsült költség és a későbbi nyertes cég költségvetése megegyezett egymással.
A pályázatokat kiíró önkormányzat pár eltéréstől eltekintve ugyanazokat a cégeket hívta meg a közbeszerzési eljárásokra.
Az óvodaépítési közbeszerzések nyertese és legnagyobb haszonélvezője az a cég, amelyhez köthető a fideszes volt óvodaügyekért felelős alpolgármester.
Az érdi kartell közös pályázatírói még a legszembeötlőbb külsőségekre sem ügyeltek: volt olyan közbeszerzési eljárás, amelyben a benyújtott ajánlatok borítójának szövegtördelése csaknem teljesen megegyezett.
Más esetekben csak a pályázati CD-k metaadatait kellett megnézni, hogy kiderüljön: az ajánlatokat ugyanaz a személy írta.
Érdi botrány: egyvalaki írta a „versengő” óvodai közbeszerzési ajánlatokat | atlatszo.hu
„(…) tájékoztatjuk, hogy polgármester úr 2022. június 13-ai keltezésű feljelentése alapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt egyelőre ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást” – írta az Átlátszónak a rendőrség kommunikációs osztálya 2022. június 24-én.
Egykori NER-kedvenc céget is érint a feljelentés
Az óvodaprojektek pályázatainak fő nyertese a General-Invest Bau Kft., ez a cég köthető a város fideszes volt alpolgármesteréhez, Bács Istvánhoz, miközben ő felügyelte az érdi óvodaberuházásokat.
Az Átlátszó úgy tudja, hogy Csőzik László érdi polgármester rendőrségi feljelentése egy tanácsadó céget is érint. Mégpedig a NER egykori kedvenc, roppant sikeres közbeszerzési cégét, amely korábban az Ész-Ker Kft.-t, jelenleg a WIT Zrt. nevet viseli.
A közbeszerzési tanácsadó cég a feljelentés szerint akkora összeget kapott az önkormányzattól, ami mellett ilyen visszásságok nem történhettek volna meg.
Kutakodásunk során azt találtuk a közbeszerzési adatbázisban, hogy két érdi óvodaberuházás dokumentumai között mutatható ki a WIT Zrt- vel kapcsolatban álló személy közreműködése közbeszerzési szaktanácsadóként (jogszabály szerinti neve: felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, rövidítve: FAKSZ). Ezek egyike a már említett Fácán utcai projekt, a másik az Erdőszéle óvoda. Az érintett FAKSZ-ot nem sikerült elérnünk, a WIT. Zrt. pedig válasz nélkül hagyta megkeresésünket.
Állami turisztikai cégeknek dolgozik mintegy kétmilliárd forintért a Fidesz egyik kedvelt cége | atlatszo.hu
Az Ész-Ker 2017 szeptemberétől működik zrt.-ként. A cég vezérigazgatója, egyben többségi tulajdonosa Kárpáti Péter György, akinek másik ismert vállalkozása az Eupro Projektmenedzsment Kft., mai nevén a Szepro Projekmenedzsment Kft. A cégben 2014 szeptembere és 2018 novembere között tulajdonos volt Tiborcz István üzlettársa, Hamar Endre is.
Mint írtuk, a Káblán Bau Kft. is részt vett az óvodaépítési pályázatokban, két ízben nyert – ezekkel a projektekkel szintén foglalkoznak a Pest megyei rendőrség nyomozói. Az érdi közbeszerzési csodacég a tatabányai cégtemetőben landolt.
Hiába kérdeztük a volt alpolgármestert
Az érdi óvodaprojektre részleteire a legszélesebb rálátással nyilván Bács István volt alpolgármester és Konkoly Zita rendelkezhetnek.
Konkoly több minőségében is érintett: közbeszerzési kapcsolattartóként és felelős akkreditált közbeszerzési szakértőként járt el a projektek némelyikében. Később jegyzőként – első körben – ő vizsgáltatta ki az óvoda-projekteket. Ám azt a jelentést a megrendelő polgármester lesöpörte az asztalról. Konkoly nem sokkal később távozott az érdi polgármesteri hivatalból, aztán Budakeszin lett jegyző.
Bácsot és Konkolyt már többször kérdeztük az óvoda-projektekről, a mostani kérdéseinkre sem reagáltak. T. Mészáros Andrást is hiába kerestük. | Az Európai Csalás Elleni Hivatal is vizsgálja a korrupciógyanús érdi óvodaépítéseket | Az Átlátszó 2019-ben kezdte feltárni az akkori fideszes városvezetés által kiírt óvodaépítési közbeszerzések körüli kartellgyanús ügyeket. Információink szerint az önkormányzat belső vizsgálatának lezárulta után Érd ellenzéki polgármestere nemrég bejelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz, ami befogadta azt. Megtudtuk, hogy a korábbi hírektől eltérően nem két, hanem nyolc érdi óvodaépítési projekt miatt tett feljelentés alapján folytat nyomozást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/30/az-europai-csalas-elleni-hivatal-is-vizsgalja-a-korrupciogyanus-erdi-ovodaepiteseket/ | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ha van profit, aminek bármelyik cégvezető örülne, akkor az olyan, mint a Whitelab Service Kft.-é. A cég, amely országszerte elhelyezett konténerekben oldotta meg a koronavírus-tesztekhez szükséges mintavételi eljárást, 2021-ben 11,1 milliárd forint árbevételt és 6,1 milliárd forint nyereséget ért el. Az antigénteszt-forgalmazók bevétele szintén növekedett, de közel sem ennyivel.
„A fogyasztóvédelem kiemelt országos akció keretében ellenőrzi, hogy a szolgáltatók valóban a hatóságilag megszabott, legfeljebb 19 500 forintos díjért végzik-e el a koronavírus-fertőzés kimutatására alkalmas PCR-teszteket” – idézte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleményét az állami koronavírus portál.
A kormány még 2020 őszén döntött a hatósági árról, mert túl drágának találták a hazai teszteket. A portfolio.hu azt írta akkor, „a mintavételt végző tevékenységért bruttó 2500 forintot lehet elkérni maximum, vagyis az ezt végző magánszolgáltatók valószínűleg nem tudják fenntartani ezt a tevékenységüket. A laborkínálat is szűkösebbé válhat, könnyen lehet, hogy itt is csak 1-2 nagyobb vállalkozás marad talpon.”
Az Atlo Koronamonitor szerint 2021 őszén volt olyan nap, hogy 120 ezernél is több mintát vettek 24 óra alatt, az új pozitív esetek aránya a mintákban 70 százalék volt. Az állami egészségügyi rendszeren kívül számos magán egészségügyi szolgáltató is bekapcsolódott a tesztelésbe. Az egyik legismertebb az országszerte konténeres mintavételi pontokat felállító whitelab.hu, és a mögötte álló Whitelab Service Kft. A cég a saját honlapja szerint országszerte 28 városban, 38 tesztponton várta a fertőzésgyanús betegeket.
Milliárdos osztalék
Hogy a portfolio.hu 2020 őszén a hatósági áras PCR-teszt kapcsán mekkorát tévedett, jól mutatja a Whitelab Service Kft. 2021-es beszámolója, amire a K-Monitor is felfigyelt. Mint írják: „az állam nem élt a szabályozó eszközeivel és nem is támogatta a COVID-tesztelést, így a tesztelő cégek durva pénzeket kerestek meg tavaly az elővigyázatos állampolgárokon”.
A vállalkozás elődjéről a privatbankar.hu írta meg, hogy „maga az alapcég már 2003 óta létezik, de csak tavaly májusban lett C19 Kereskedelmi és Logisztikai Kft. a neve. Fő tevékenysége is csak tavaly április óta lett az egyéb humán-egészségügyi ellátás.
Egészen 2019-ig gyakorlatilag bevétele sem volt a cégnek: 2017-ben nulla árbevétel mellett 735 milliós veszteség, majd 2018-ban 29 milliós forgalom mellett magas árbevételarányos nyeresége, több mint 17 millió forint, 2019-ben pedig megint 0 árbevétel és 771 milliós veszteség.”
A C19 Kft. társasági szerződés 2020. december 7-én módosult, tulajdonosa egyenlő részben a Drem Kft. és a Hégely Holding Kft. Utóbbi Hégely Sándor tulajdona, aki a Csabai Kolbászfesztivál igazgatója és szervezője (valamint a Csabai Rendezvényszervező Kft. egyik tulajdonosa).
Szintén a privatbankar.hu írta meg, hogy „a Hégely Holding 2019-ben 685 millió forint adózott eredménnyel zárt, tavaly novemberben, tehát nagyjából a koronavírus második hullámában, új kisebbségi tulajdonos érkezett a cégbe az i-Cell Mobilsoft Zrt. képében. Ez pedig már igazi nagyágyú: 2019-ben 17,6 milliárd forintos bevétel mellett 6,4 milliárd forintos profitot lehetett elkönyvelni. A cég tulajdonosa az i-Holding Magyarország Kft.-n és az E-MILORG Kereskedelmi Kft.-n keresztül novemberig Emőri Gábor volt. A milliárdos cégcsoportja, az i-Cell első nagy dobása a HU-GO útdíjfizető rendszer összerakása volt (de hozzá köthető az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer is), azóta is rendszeresen indul állami közbeszerzéseken az IT-megoldásaival. A cég a Mészáros-féle R-Korddal közösen nyerte el például a MÁV vasúti rádiós rendszerének sokmilliárdos kiépítését is.”
A whitelab.hu-t üzemeltető Whitelab Service Kft. 2020-ban már 318 millió forint bevételt és 270 millió forint nyereséget ért el, de a 2021-es év hozta meg a sikert. A beszámolójuk szerint
a bevétel 11,1 milliárd forintra nőtt – ez 35-szörös növekedés.
A profit 6,1 milliárd forintra nőtt, vagyis majdnem minden második forint tiszta nyereség volt a koronavírus-tesztekből. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint ezt a nyereséget ki is vették osztalékban.
Az antigénteszt-piac nem volt ekkora üzlet
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján közzéteszi, milyen gyorsteszteket forgalmaznak Magyarországon. A lista szerint 2021-ben 468 külön katalógusszámon nyilvántartott COVID AG teszt volt.
A legtöbb terméket az Amplicon Kft., az Arvali Kft., a Biovit Group Kft., Carbon Web Kft., Legal Beauty Kft., MSM Medical Kft. és a Topdirector 2001 Kft. neve mellett jegyezték be.
A 3 főt foglalkoztató Amplicon Kft. többek között a GeneFinder COVID-19 Ag Self Test-et, valamint a 2019-nCoV Ag Saliva Rapid Test Card-ot forgalmazta. A beszámoló szerint a 2017-ben alapított cég bevétele 2021-re 1 milliárd forint fölé nőtt, a nyereség mindössze 27 millió forint volt. Az Arvali Kft. 2020-ban 234 millió, míg 2021-ben 1,36 milliárd forint bevételt ért el. A nyereség ennél a 6 fős cégnél 216 millió forintra nőtt. A Biovit Group Kft. a határidőig nem adta le beszámolóját, a Carbon Web Kft. 446 milliós bevétel mellett 188 millió forint nyereséget termelt tulajdonosainak. A Legal Beauty Kft. sem adott le beszámolót még, az MSM Medical Kft. 72 millió bevétel mellett 4,4 millió forintos eredményt tudott felmutatni. A felsorolás utolsó helyén álló Topdirector 2001 Kft. még ennél is szerényebb, alig 35 milliós bevételt ért el.
Vagyis az általunk felsorolt antigénteszt-forgalmazók összesen alig félmilliárdos nyereséget értek el.
Arról, hogy 2020-ban milyen problémák voltak a gyorstesztekkel, itt írtunk hosszabban. Érdekesség, hogy az OGYÉI nyilvántartásában 2020-ban 148 COVID-gyorsteszt szerepelt, 2021-ben 468, 2022-ben már csak 106.
Téves negatív eredményt mutathatnak az új koronavírus-gyorstesztek | atlatszo.hu
A kormány és a magán-egészségügyi cégek is nagy mennyiségben rendeltek koronavírus-gyorsteszteket, amelyeket már a mentőszolgálat is használ, és hamarosan kiskereskedelmi forgalomban is értékesíthetnek Magyarországon. Az úgynevezett szerológiai teszteknek megvan a maguk haszna, de nem alkalmasak a még tünetmentes fertőzöttek szűrésére, és még a tünetes betegeknél is mintegy 70 százalék a fals negatív diagnózisok aránya.
Nyitókép: COVID-teszt | Koronavírus: hatmilliárdos profitot termelt a COVID-teszteket végző cég | Ha van profit, aminek bármelyik cégvezető örülne, akkor az olyan, mint a Whitelab Service Kft.-é. A cég, amely országszerte elhelyezett konténerekben oldotta meg a koronavírus-tesztekhez szükséges mintavételi eljárást, 2021-ben 11,1 milliárd forint árbevételt és 6,1 milliárd forint nyereséget ért el. Az antigénteszt-forgalmazók bevétele szintén növekedett, de közel sem ennyivel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/06/08/koronavirus-hatmilliardos-profitot-termelt-a-covid-teszteket-vegzo-ceg/ | 2022-06-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly ősszel sikerült megtudnunk, hogy a magyar állam bruttó 10 milliárd forintért vett védettségi igazolványokat az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. A kártyánkénti bruttó 1244 forintos árat sokan túl drágának találták, amin lehet vitatkozni, de az biztos, hogy a cég részben ennek a megrendelésnek köszönhetően rendkívül sikeres évet zárt tavaly. Nettó árbevételük majdnem 30 milliárd forint lett, ebből a haszon pedig 3,3 milliárd, ami szinte tízszerese a 2020-as eredményüknek.
Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023. 03. 01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan.
Azt akkor sem az ANY, sem a NISZ nem közölte, hogy mennyi közpénzt kap a nyomdacég a kártyák előállításáért. Végül a NISZ három hónapos időhúzása után közadatigényléssel és perindítással sikerült kiderítenünk tavaly ősszel, hogy az állami cég bruttó 1244 forintos darabáron összesen 8 millió darab védettségi igazolványt rendelt az ANY-től bruttó 9,95 milliárd forintért. Cikkünk után Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt, mert sokallta a kártyánkénti árat, a rendőrség azonban elutasította a feljelentést.
Idén április végén az ANY közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját, amelyből kiderül, hogy rendkívül sikeres évük volt 2021-ben. Nettó árbevételük ugyanis a 2020-as 17 milliárd forintról 29 milliárdra nőtt, vagyis forgalmuk a gazdaság egyéb területeit megviselő koronavírus-járvány ellenére is jelentősen bővült.
Ennél is látványosabb azonban az adózott eredmény emelkedése:
2020-ban 367 millió forint, 2021-ben viszont már 3,3 milliárd forintnyi hasznot termelt az ANY. Ez majdnem tízszeres növekedés.
A cég közgyűlése 2022. április közepén úgy határozott, hogy „a 2021.évi adózott eredményből összesen részvényenként 163 Ft, 2.411.528 ezer Ft összegű osztalék kerüljön a részvényesek részére kifizetésre”.
Az ANY összes részvényese, vagyis tulajdonosa nem ismert, de az biztos, hogy a legtöbb részvény különböző cégeken keresztül Erdős Ákos birtokában van. A gyakran csak „A nyomda” néven emlegetett vállalat útlevelet, személyi igazolványt, adókártyát, jogosítványt, választási nyomtatványokat, vízumot, zárjegyet és számos egyéb biztonsági okmányt gyárt – Magyarországra és külföldre is. A cég minden kormány alatt jelentős állami megrendeléseket kapott hazánkban, tehát egyik politikai párthoz sem köthető kizárólagosan.
A megnövekedett 2021-es forgalomban az ANY saját bevallása szerint is szerepe volt a magyar védettségi igazolványokra vonatkozó állami megrendelésnek. A honlapján közzétett konszolidált (a leányvállalatok adatait is tartalmazó) éves jelentésben ez olvasható: „A Társaság kártyagyártásból és -megszemélyesítésből származó árbevétele tárgyidőszakban 16227 millió Ft, amely 8327 millió Ft-tal (105%-kal) magasabb, mint a 2020. év azonos időszakában. A növekedéshez hozzájárult a 2020-ban lejárt kártyaokmányok tömeges megújítása, valamint a védettségi igazolványok árbevétele is.” | Bő 3 milliárd forint haszna lett tavaly a védettségi igazolványokat gyártó cégnek | Tavaly ősszel sikerült megtudnunk, hogy a magyar állam bruttó 10 milliárd forintért vett védettségi igazolványokat az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. A kártyánkénti bruttó 1244 forintos árat sokan túl drágának találták, amin lehet vitatkozni, de az biztos, hogy a cég részben ennek a megrendelésnek köszönhetően rendkívül sikeres évet zárt tavaly. Nettó árbevételük majdnem 30 milliárd forint lett, ebből a haszon pedig 3,3 milliárd, ami szinte tízszerese a 2020-as eredményüknek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/05/26/bo-3-milliard-forint-haszna-lett-tavaly-a-vedettsegi-igazolvanyokat-gyarto-cegnek/ | 2022-05-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormány besegített abba, hogy a Fidesz felhasználja a választók személyes adatait az idei magyarországi választási kampányban — állítja a Human Rights Watch ma publikált jelentése. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a visszaélések a kormánypárt javára befolyásolták a versenyfeltételeket. A jelentés megállapítja, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése sem volt átlátható, de hozzáteszi, hogy ezeknek a pártoknak az adatkezelési hiányosságai nem eredményezték a választási folyamat igazságtalanságát.
Az ismert nemzetközi emberi jogi szervezet, a Human Rights Watch ma publikálta jelentését arról, hogy miképpen kezelték az idei országgyűlési választási kampány során versengő pártok a választók személyes adatait. A jelentés súlyosan elmarasztalja a kormánypártot.
A Human Rights Watch (HRW) megállapítása szerint a kormány a Fidesz kampányüzeneteinek terjesztésére használta fel közszolgáltatásokra jelentkező választók adatait. Így például azok az emberek, akik személyes adataikat egy kormány által fenntartott webhelyen keresztül küldték el azért, hogy regisztráljanak a Covid-19 elleni oltásra, olyan politikai üzeneteket kaptak, melyek célja a választások befolyásolása volt a kormánypárt támogatása érdekében.
A kormány visszaélt a hatalmával
Deborah Brown, a Human Rights Watch vezető technológiai kutatója szerint „a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés céljából összegyűjtött személyes adatok felhasználása arra, hogy politikai kampányüzenetekkel bombázzák az embereket, a bizalom elárulását és hatalommal való visszaélést jelent.“ Hozzátette:
„a magyar kormánynak fel kell hagynia a személyes adatok politikai kampányokhoz való felhasználásával, és egyenlő feltételeket kell biztosítania a választásokon“.
Az „Egy háló csapdájában: A személyes adatok kizsákmányolása a 2022-es magyarországi választásokon” című, 78 oldalas jelentés a magyarországi választások adatvezérelt kampányát vizsgálta, és Deborah Brown kutatásán alapul, akinek a munkáját a HRW számos szakértője segítette.
A teljes, angol nyelvű jelentés itt elérhető. Magyar nyelvű összefoglalója itt található.
A HRW számos, a területhez értő magyar szervezettel, kutatóval és újságíróval is beszélt a jelentés elkészítése során, továbbá több olyan emberrel is beszéltek, akiknek személyes tapasztalatai voltak az adataikkal való visszaélésről.
A megkérdezettek közül többen elmondták, nem voltak tudatában, hogy hozzájárultak további kormányzati közlemények fogadásához akkor, amikor regisztráltak az oltóanyag honlapján, és feldühítette őket a regisztrációs adatok politikai és választási kampányra való felhasználása. Azt mondták, úgy érzik, hogy a kormány kihasználta őket a járvány különösen kiszolgáltatott időszakában.
A HRW egyik — családi adó-visszatérítésre jelentkező — interjúalanyának az adóhatóság küldött politizáló levelet Orbán VIktor aláírásával, egy másik az agrárgazdasági kamarától kapott hasonló jellegű emailt.
A kormányzati és a kormánypárti erőforrások – köztük adatbázisok – közötti elmosódott határvonalak, valamint a kulcsfontosságú intézmények kormánypárt általi megszerzése a törvények szelektív végrehajtásához vezetett, ami további előnyökkel járt a Fidesz számára.
Nincs kultúrája a privátszféra tiszteletének
A jelentés szerint az ellenzék pártjai más országok politikai szerveződéseihez hasonlóan ugyancsak beruháztak az úgynevezett adatvezérelt kampányba, így a részletes választói adatbázisok építésébe, adatgyűjtés céljából online petíciókba és konzultációkba, online politikai hirdetések vásárlásába, chatbotok közösségi médiában való telepítésébe, a szavazók és a támogatók robothívásokkal, tömeges SMS-ekkel és emailekkel történő elérésébe. Ezeknek a taktikáknak igen jelentős hatása van az emberi jogokra, beleértve a magánélethez való jogot is.
A Human Rights Watch az Átlátszó a témában írt cikkére hivatkozva foglalkozott a mostanában a közélet fókuszában lévő Datadat-cégcsoporttal is. A jelentés megállapította, hogy bár az ellenzéki pártok esetében a személyes adatok kezelése nem volt átlátható és fennállt a magánélethez való jog aláásásának kockázata,
a kormánypárttal ellentétben a Human Rights Watch nem talált bizonyítékot arra, hogy az ellenzék adatkezelése igazságtalanságot eredményezett volna a választási folyamat során.
Az emberi jogi szervezet ugyanakkor leszögezte: a főbb pártokhoz kapcsolódó webhelyek látogatóiról gyűjtött adatok egy részét harmadik fél nyomkövetői segítségével megosztották olyan ismert reklámtechnológiai cégekkel, mint a Facebook és a Google. Ez a gyakorlat a privátszféra figyelmen kívül hagyásának általános kultúráját sugallja.
Címlapkép: Egy szavazót választási kampányüzenetekkel bombáznak, többek között „szavazz” tartalmúval. Forrás: Brian Stauffer / Human Rights Watch | Human Rights Watch: A Fidesz javára billentette a személyes adatokkal való visszaélés a választási versenyt | A kormány besegített abba, hogy a Fidesz felhasználja a választók személyes adatait az idei magyarországi választási kampányban — állítja a Human Rights Watch ma publikált jelentése. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a visszaélések a kormánypárt javára befolyásolták a versenyfeltételeket. A jelentés megállapítja, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése sem volt átlátható, de hozzáteszi, hogy ezeknek a pártoknak az adatkezelési hiányosságai nem eredményezték a választási folyamat igazságtalanságát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/01/human-rights-watch-a-fidesz-javara-billentette-a-szemelyes-adatokkal-valo-visszaeles-a-valasztasi-versenyt/ | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a digitális oktatásban használható, felhő alapú tananyagszerkesztő rendszert szeretne bevezetni. Ennek érdekében júniusban közbeszerzést írt ki, amit október végén három ajánlattevőből az eKréta Zrt. nyert meg. A cég működteti a közoktatásban kötelező KRÉTA rendszert, a tulajdonosa pedig Fauszt Zoltán, aki régi jó barátja Palkovics László ex-miniszternek.
Palkovics László volt technológiai és ipari miniszter november közepén mondott le tisztségéről, és szintén ekkor derült ki, hogy feltörték a közoktatásban használt KRÉTA rendszert. Az oktatási szoftvert az eKréta Zrt. működteti, aminek tulajdonosa Palkovics jóbarátja, Fauszt Zoltán. A miniszter lemondása előtt a cég még behúzott egy nagy állami megbízást.
„Zárt rendszerű elektronikus távoktatásban alkalmazható digitális tananyagok fejlesztését biztosító, felhő alapú tananyagszerkesztő rendszer és kapcsolódó zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer licenszek szállítása, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása” – ez a hosszú szöveg volt a rövid meghatározása annak a közbeszerzésnek, amit 2022. június 22-én írt ki a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH). Ez, ahogy a neve is jelzi, állami tulajdonban van, jelenleg a kulturális és innovációs minisztérium egyik háttérintézménye.
A tenderfelhívás szerint az NSZFH „a szakképzési centrumok és szakképző intézmények digitális oktatási képességei kiterjesztéséhez, ezen belül elsősorban a szakképzésben dolgozó oktatók általi digitális tananyag fejlesztések támogatásához, az oktatók által fejlesztett digitális tananyagok ellenőrzéséhez, teszteléséhez, valamint a rendszerben fejlesztett vagy elérhetővé tett digitális tananyagokhoz kapcsolódó online oktatások (videómeetingek / konferenciák) megtartásához, illetve digitális tananyagokra épülő, személyesen felügyelt elektronikus vizsgák lebonyolításának támogatásához egy széles körben alkalmazható tananyagszerkesztő rendszert, illetve ehhez kapcsolódó, kiterjesztett funkcionalitással rendelkező zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszert kíván bevezetni”.
A tendert nettó 2,5 milliárd forintos ajánlattal az eKréta Zrt. nyerte.
Rajta kívül jelentkezett még a munkára az ALOHA Informatika Kft. és a Noispot Innovations Kft. is, de mindketten drágább árajánlatot adtak. A Noispot nettó 2,6 milliárdért, az ALOHA nettó 2,7 milliárd forintért vállalta volna a megbízást.
A leírás szerint a fejlesztést európai uniós támogatásból, az RRF-2.2.1-22-2022-00001 számú, és „Szakképzési digitális tananyagfejlesztés” nevű EU-s projektből finanszírozza a kormány. Az RRF a helyreállítási alapot jelenti, ám azokat a pénzeket még nem kapta meg Magyarország, mert az EU túl korruptnak tartja a Fidesz-kormányt, és fél, hogy ellopnák a mintegy 2400 milliárd forintnyi RRF-támogatást (is).
Palkovics barátjának cége
A szerződést 2022. október 25-én írta alá a Szakképzési Hivatal és a nyertes eKréta, a tender eredménye azonban csak egy hónappal később, november végén jelent meg a közbeszerzési értesítőben. Addigra Palkovics László technológiai és ipari miniszter lemondott. Viszont lemondása előtt, vagyis a tender idején még az ő tárcája alá tartozott az NSZFH.
Az eKréta Zrt. tulajdonosa pedig az exminiszter jóbarátja, Fauszt Zoltán. Ők ketten 14 éven át, 2000-től 2014-ig üzlettársak voltak, egészen addig, amíg Palkovicsot ki nem nevezték felsőoktatási államtitkárnak. 2016-ban előléptették, és a teljes oktatásért felelős államtitkár lett, aztán 2018 májusa óta ő volt az innovációs és technológiai miniszter, idén pedig technológia és ipari miniszter lett az új kormányban, egészen novemberi lemondásáig.
Viszont amíg Palkovics kormányzati pozícióban volt, jó barátja, Fauszt Zoltán cégeihez ömlöttek az állami megbízások.
Fauszt számítástechnikai cége, a Rufusz Computer Zrt. az állami informatikai beszerzések egyik nyertese, az állami tulajdonú Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. pedig a közlekedési e-learning tananyagokat fejlesztő vállalkozása, az E-Educatio Zrt.-nek lett visszatérő megrendelője.
Emellett Fauszt egy harmadik vállalkozása, az SDA Informatika Zrt. üzemelteti az egyetemeken használt NEPTUN oktatási szoftvert, aminek nincs versenytársa a piacon, tehát egy folyamatos bevételi forrást jelent. Jó példa erre ez a november 4-i szerződés: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nettó 308 millió forintot fizet Fauszt cégének a NEPTUN támogatásáért.
Palkovics volt üzlettársának cégeihez dőlnek az állami megbízások, tízmilliárdokat költünk náluk oktatási informatikára | atlatszo.hu
A magyarországi általános és középiskolákban használt Kréta, valamint nagytestvére, az egyetemeken korábban bevezetett Neptun oktatási rendszerek ugyanannak a cégcsoportnak a termékei. Akárcsak a másik tengeristenről, Poszeidonról elnevezett elektronikus iratkezelő program, amit az államigazgatásban alkalmaznak. Ezeknek az informatikai rendszereknek az üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése pedig évi több milliárd forintos bevételt hoz a Fauszt Zoltánhoz köthető vállalatoknak.
A másik fix jövedelme Fauszt cégbirodalmának a KRÉTA oktatási rendszer, amit a Fidesz-kormány a 2018/2019-es tanévben kötelezővé tett a közoktatásban (általános és középiskolák) és egy törvénnyel a szakképzési intézményekben is, amiket az NSZFH irányít. A szoftvert az ötletes nevű eKréta Zrt. üzemelteti és fejleszti, ami tavaly már 3,5 milliárdos profitot termelt. Ez nem csoda annak fényében, hogy rendszeresen kapja a rendszerrel kapcsolatos közpénzes megbízásokat.
A fentieken kívül pedig ott van még a POSZEIDON iratkezelő rendszer, amit az államigazgatásban használnak. Ezt Fauszt Zoltán sokadik cége, az SDA DMS Zrt. működteti, és Sára Botond főispán megbízásából, valamint 1,5 milliárd forint európai uniós pénzből épp kiterjesztik a rendszert a kormányhivatalokban.
Nem lett botrány a KRÉTA feltöréséből
Idén Palkovics lemondása előtt kicsivel írta meg a Telex, hogy hogy szeptemberben hekkerek feltörték a közoktatásban használt KRÉTA rendszert, és valamennyi diák, tanár és iskola összes adatához, továbbá az üzemeltető eKréta Zrt. egyéb adatbázisaihoz és belső kommunikációjához is hozzáfértek. Az ügyet a cég igyekezett eltitkolni a nyilvánosság elől: se a diákoknak, se a szülőknek, se az iskoláknak és a tanároknak nem szóltak, hogy illetéktelenek hozzáfértek az adataikhoz. Következmény nem nagyon lett, legalábbis eddig semmi.
A Fidesz tette kötelezővé a feltört KRÉTA rendszert, amire közel 40 milliárd adóforintot költöttek | atlatszo.hu
Külső szerzőből állandó munkatársnak szerződik hozzánk Fülöp Orsolya, aki főleg energia, Paks és környezeti témákban írt rendszeresen cikkeket az Átlátszóra az elmúlt években.
A kormány sem nagyon izgatta magát az ügy miatt, persze akkor még Palkovics is a tagja volt. A november 9-i Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az RTL kérdésére is csak annyit mondott, hogy vizsgálják a KRÉTA-rendszer feltörését, de egyelőre nem tudni, hol történt mulasztás, és hogy elkerülhető lett volna-e a hekkelés, vagy nem.
Azóta se hallani az egészről semmit, és még azt sem lehet megmondani, hogy mi lesz a Palkovics köréhez tartozó Fauszt Zoltán cégeinek állami megbízásaival. Ahogy legutóbbi cikkünkben is írtuk: lehetséges, hogy Fauszt „a szoftvereivel már annyira beágyazta magát az állam szövetébe, hogy a miniszteri barát nélkül is megtartják őket.” Ez hamarosan kiderül, de az NSZFH-tól kapott 2,5 milliárdos megbízás azért még épp jókor jött az eKréta Zrt.-nek.
Címlapkép: Palkovics László technológiai és ipari miniszter beszédet mond a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ) munkareggelijén Budapesten a Millenium Kávéház és Étteremben 2022. október 27-én. (fotó: MTI/Balogh Zoltán) | Palkovics lemondása előtt még nyert egy 2,5 milliárdos állami megbízást a barátja cége | A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a digitális oktatásban használható, felhő alapú tananyagszerkesztő rendszert szeretne bevezetni. Ennek érdekében júniusban közbeszerzést írt ki, amit október végén három ajánlattevőből az eKréta Zrt. nyert meg. A cég működteti a közoktatásban kötelező KRÉTA rendszert, a tulajdonosa pedig Fauszt Zoltán, aki régi jó barátja Palkovics László ex-miniszternek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/12/01/palkovics-lemondasa-elott-meg-nyert-egy-25-milliardos-allami-megbizast-a-baratja-cege/ | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„A döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné” – ezzel utasította el közadatigénylésünket a Magyar Posta Zrt., amikor arra kértük az állami céget: árulja el, mennyibe került a lakat alá került posták rezsiköltsége. A válasz miatt közérdekű adatpert indítunk. A cég 2021-es beszámolója szerint 3,8 milliárd forint volt a teljes közüzemi kiadása.
„A Fidesz bezáratt” – a kicsit megszaggatott felirat egy „a” betűvel végződne, de így is érthető. A kormánypárti színű matrica a szikáncsi postánál olvasható. A nyitvatartási táblára ragasztott irományt már teljesen levakarták. Valakit zavart a politikai üzenet.
Az alig 400 lakosú, Hódmezővásárhelyhez tartozó, de attól 12 kilométerre lévő kistelepülésen bezárt a posta. A közeli kisboltban erről mindenkinek van véleménye. „A falu lakóinak legnagyobb százaléka idős, akik nem tudnak elmenni, meg hova menni” – mondja a pénztárnál álló Papp Jánosné. A 85 éves asszony nem jár ki a faluból. Nem is nagyon tudna, ahogy sorstársai sem. „A háziorvos sem jön ki, régóta ez a baj. A posta helyett most mobilposta jön, csekket be lehet fizetni, de pénzt nem ad. A nyugdíjat kihozzák, de nem jó ez, hogy bezárták. Azt sem értettem, miért szüntették meg az újságárusítást, az is hiba volt” – mondja, majd egy másik asszony annyit tesz hozzá: „Ennyire fejlesztik a vidéket!”
A posta az óvoda épületében van, illetve volt. Ez egyike annak a 366 postahivatalnak, amit takarékossági okokból zártak be. Az állami vállalat október végén közölte – ahogy a hvg.hu idézi –, hogy „az intézkedés oka pedig, hogy a postára is vonatkozik a 25 százalékos kormányzati megtakarítás, ez pedig csak spórolási intézkedésekkel biztosítható. Az intézkedések csak olyan postákat érintenek, ahol tipikusan alacsony a forgalom, és nem történik kézbesítés. A döntés 740 munkavállalót érint, őket mind átirányítják más településekre”.
De ezt nem mindenki vállalta. Árpádhalmon is ez a helyzet. „Értesített levélküldemények, utalványok, Petőfi utca 30. előtt 12 és 12 óra 10 perc között vehetők át, házhoz kézbesítés változatlan”. A helyiek szerint a postás nem vállalta, hogy a 9 kilométerre lévő Nagymágocsra járjon dolgozni, így a nagymágocsi postás kapta nyakába a települést. Pedig az árpádhalmi postának újak az ajtajai, ablakai, nem lehet azt mondani, hogy elhanyagolt lenne. Most mégis zárva. „Nekem ez azért nem gond, mert a gyerekek befizetik Szentesen” – ezt Szarka Tiborné mondta. Másoknak viszont szerinte probléma a posta hiánya. De most nem tudnak mit tenni.
Bezárási hullám söpör végig az országon – térképen mutatjuk a részleteket | atlatszo.hu
A térképen látható nyilak mögött mindenhol nehéz szívvel meghozott döntések, kényszerpályák állnak. Az energiaválság pedig nem válogat: „jómódú környékek népszerű, beágyazott vendéglátóhelyei is bezártak, és a XII. kerületben ugyanúgy becsukják az intézményeiket, mint a román határnál fekvő Biharkeresztesen.
A Magyar Posta konkrét megtakarításról, a döntés hátteréről nem beszélt. Közadatigénylésben kértük az állami céget, hogy mutassa be: 2020-ban és 2021-ben hogyan alakult a most pihentetett intézmények rezsikiadása; de ezt nem akarják elárulni. Azt írták, hogy „az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adatkezelő feladatkörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. A 2022. november 12-től szünetelő posták 2020. januárja és 2022. októbere közötti időszakban felmerült rezsiköltség összegeinek megismerhetővé tétele veszélyeztetné a Magyar Posta Zrt. álláspontjának szabad kifejtését.” Ez az Átlátszó jogászai nem olyan érv, amit el kellene fogadnunk, ezért pert indítunk a Magyar Posta Zrt. ellen az adatokért.
Milliárdokkal nőhet a Magyar Posta rezsije
A Magyar Posta Zrt. éves beszámolójából azért kiderül, mennyi is ment el közüzemi díjakra. Korábbi szerződések alapján a cégnek évente 9,2 millió köbméter gázra és 35 millió kWh villamosenergiára van szüksége.
A cég éves beszámolói alapján ez a mennyiség nem változott: a 2019-2020-2021 években 3,7-3,8 milliárd forintot költöttek a közüzemi díjakra, amiben már a telefon is benne van. Azt, hogy idén mennyiért tudott a cég energiát vásárolni, nem tudni. A közbeszerzési értesítőben és a vállalat honlapján sincs nyoma ilyen dokumentumnak.
Ha most szerződnének gázra és villanyra, az 10 milliárdos többletkiadást jelenthetne. A gáz köbmétere a cikkírás időpontjában 740 forint, míg az áram az MVM-től 197 forint. Ez a korábbi mennyiségekkel számolva – feltéve, hogy most szerződne rá a Posta – a gáz esetében 6,8 milliárd forintot jelentene, míg az áram további 6,9 milliárd forint lenne. Ez a 2021-es 3,8 milliárdhoz képest közel 10 milliárdos többletkiadás.
Az állami vállalat 2021-es Energiahatékonysági jelentésében az áll, hogy a „Magyar Posta a 2021. évben az alábbi, az energiahatékonyságot jelentősen befolyásoló beruházásokat valósította meg
kazáncsere 11 telephelyen (a tervezett földgáz megtakarítás mértéke 12.707 m3 /év)
klímacsere 20 telephelyen (a tervezett megtakarítás mértéke 21.321 kWh/év).”
A cég saját bevallása szerint az energiaköltségeiből – amiben a szállításhoz szükséges üzemanyag is benne van – 36,6 százalékot tett ki a földgáz és 16,1 százalékot a villamosenergia. Az épületek 32 551 MWh energiát használtak el 2021-ben.
Nagyvárosi posta vs. kisposta
A 2014-2015-ös földgázbeszerzésről szóló szerződés szerint a Magyar Posta a júliustól júliusig tartó időszakra kért 9,2 millió köbméter gázt. A szerződés mellékletében a konkrét postahivatalokat, azok éves fogyasztását is feltüntették – összesen 1752 fogyasztási helyet soroltak fel. A dokumentum nyomtatás után szkennelt irat, nem jó minőségű. Ezért szerkesztettük, majd digitális karakterfelismerőt (OCR-t) használtunk, hogy az adatokat kinyerhessük.
De így sem sikerült az összes bezárásra ítélt egységet megtalálni. Ennek egyik oka lehet, hogy az intézmény távfűtéses, vagy a gázszolgáltatásra nem a Magyar Posta szerződött, hanem a bérbeadó. 167 egységet azonosítottunk. Ezeknek a 2015-ben megadott éves gázfogyasztása 525 ezer köbméter földgáz volt, a teljes évre rendelt mennyiség 5 százaléka. Nagyobb városokban bezárt postákkal ennyi gázt spórol az állami vállalat.
Az is kiderül az adatokból, hogy míg egy nagyvárosi posta bezárása akár 20-30 ezer köbméter/év gázmegtakarítást jelent, addig a kispostáké minimálisat. Az általunk azonosított egységekből a Békéscsaba 2-es posta, a Miskolc 9 – Újdiósgyőr posta, a Kecskemét 2-es posta, a Nyíregyháza 2-es posta, a Miskolc 2-es posta és a Debrecen Lencz-telep kirendeltség összesen 166 543 köbméter gázt igényelt a 2015-ös közbeszerzésben. Ez a hat egység 125 vidéki kisposta gázfogyasztásának felel meg.
A Magyar Postát arról kérdeztük, miért és hogyan döntöttek a vidéki postahivatalok bezárása mellett. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a 2022. évre milyen áron és milyen szerződés alapján vásárolnak földgázt és villamosenergiát, a tervezett 25 százalékos megtakarítást hogyan tervezik elérni, s hogy a bezárt intézmények fagyvédelmét és őrzését miként tervezik megoldani. De egyik kérdésünkre sem válaszoltak.
A szikáncsi kisposta újranyitása 8 millió forint plusz áfába kerülne Hódmezővásárhelynek
„A legfontosabb kijelentésük az volt, hogy ők ezt üzleti megfontolásból teszik, ők nem alkudoznak, hanem egy ajánlatot tesznek az önkormányzatoknak, így Hódmezővásárhelynek is. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a törvényi előírásoknak, a kötelező szolgáltatásnak megfelel az is, ha Hódmezővásárhelyen csak a jelenlegi két posta működik, és ezért a hármat, amit bezártak üzleti megfontolásból a válságra hivatkozva és határozatlan időre” – ezt már Hódmezővásárhely polgármestere mondta az Átlátszónak.
Márki-Zay Péter azt állítja, hogy a Magyar Posta ajánlata szerint „a város, ha kifizeti az adott postahivatal összes költségének a felét, illetve a bérköltségeket is, akkor kinyitják.” Márki-Zay Péter szerint ez a szikáncsi postánál 8 millió forint plusz áfát jelentene évente, míg a városi két posta újranyitása további 39 és 54 millió forint lenne. Ezt nem tudják kigazdálkodni.
„Jövőre kevesebb pénzt kapunk, miközben nekünk a munkabér, az energia, az élelmiszerár, minden rendkívüli módon terhel, tehát az önkormányzatokat egyébként is kivérezteti a fideszes kormányt. Kevesebb pénzt kapunk, több költségünk van. És most még nekünk kellene akár 80 millió forintot fizetni évenként azért, hogy az állami nyereséges posta elvégezze azt, ami a feladata” – tette hozzá.
Makó fideszes polgármestere a Posta vezérigazgatójával tárgyalt – erről közösségi oldalára töltött fel fotót a település vezetője. Farkas Éva Erzsébet azt írta: „előremutató egyeztetést folytattunk a mai délelőtt folyamán, a makói „kisposta” újranyitása iránti kérelmünkről és az abban foglaltakról. Elnök-vezérigazgató úr tájékoztatott arról, hogy a szolgáltatói szerződés módosítását jelenleg kollégái vizsgálják és hamarosan iránymutatást kapunk a 2023. január 1-jei újranyitás lehetőségéről. A városvezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy a „kisposta” a jövőben is ki tudja szolgálni a lakosok igényeit!”
November végén a promenad24.hu arról írt, hogy az „önkormányzat a nyáron több mint 10 millió forintos beruházással kívül-belül fel is újította a helyiek által csak kispostának hívott hivatal épületét, s az energiatakarékosság jegyében modern hűtő-fűtő berendezésekkel is felszerelték a postát”. A lap szerint a testület akkor arról is döntött, „hogy a tervezett szüneteltetés időszakára átvállalják a kisposta üzemeltetésének teljes költségét, azaz lemondanak a bérleti díjról, kifizetik a rezsiköltségeket és a hivatal dolgozóinak bérét is.”
Címlapkép: a szikáncsi posta, a szerző fotója. Szkennelt adatok olvashatóvá tétele és térképes grafika: Pete Luca | Bepereljük a Magyar Postát, mert titkolja, hogy mennyi rezsiköltséget spórol meg a fiókbezárásokkal | „A döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné” – ezzel utasította el közadatigénylésünket a Magyar Posta Zrt., amikor arra kértük az állami céget: árulja el, mennyibe került a lakat alá került posták rezsiköltsége. A válasz miatt közérdekű adatpert indítunk. A cég 2021-es beszámolója szerint 3,8 milliárd forint volt a teljes közüzemi kiadása. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/12/05/bepereljuk-a-magyar-postat-mert-titkolja-hogy-mennyi-rezsikoltseget-sporol-meg-a-fiokbezarasokkal/ | 2022-12-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Rendkívüli, zárt ülést tartott kedd reggel a városi közgyűlés előtt a győri önkormányzat Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága. Az ugytudjuk.hu értesülései szerint a napirenden a Schäffer-ház, vagy más néven a Vaskakas ház, illetve az azt birtokló Püspökvár Kft. felvásárlása volt.
A lap értesülései szerint az önkormányzat szolgáltató cége, a Györ-Szol több mint hétszáz millió forintért venné meg a Kft.-t, és szerezné vissza az épületet, amit 2007-ben adott el 200 millióért egy magánbefektetőnek, aki azt 2019-ben 300 millióért adta tovább a Püspökvár Kft.-nek. Annak a cégnek, amely az Opten cégadatbázisának adatai szerint két, Borkai Zsolt bukott polgármesterhez köthető személy, Somogyi János vállalkozó, illetve a korábban a város ügyvédjeként is dolgozó, Borkaival a nevezetes adriai jachtozáson is részt vevő Rákosfalvy Zoltán tulajdonában van.
Az Opten cégadatbázisa szerint a 2019-ben alapított Püspökvár Kft. eddig egyetlen évben se volt nyereséges, 2021-ben 12,5 millió, három év alatt összesen 26,5 millió forint veszteséget termelt, eszközállományának összértéke pedig 268,5 millió forint.
Rákosfalvy már 2019-ben, a Vaskakas ház megvásárlásakor jelezte, hogy "lokálpatrióta okból" vásárolta meg a másfél évtizede felújításra váró, jelenleg lefóliázott ingatlant, amin csak akkor adna túl, ha az egyház, az állam vagy az önkormányzat szeretne kezdeni vele valamit.
Az ugytudjuk.hu értesülései szerint Dézsi Csaba Csaba András, a Borkait követő fideszes polgármester városi "múzeumi negyedet" képzel az épületbe. | A Borkai-videó miatt ismertté vált győri ügyvéd vett egy házat 300 millióért, Győr városa most hétszázat ad érte | Rendkívüli, zárt ülést tartott kedd reggel a városi közgyűlés előtt a győri önkormányzat Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsága. Az ugytudjuk.hu értesülései szerint a napirenden a Schäffer-ház, vagy más néven a Vaskakas ház, illetve az azt birtokló Püspökvár Kft. fevásárlása volt. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/20/a-borkai-video-miatt-ismertte-valt-gyori-ugyved-vett-egy-hazat-haromszaz-millioert-gyor-varosa-most-hetszazat-ad-erte | 2022-12-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Palkovics László miniszteri lemondását követően a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány elnökeként folytatja munkáját, ráadásul az egyetem mellett működő vagyonkezelő vezetésével járó feladatok is rá várnak mostantól. A vagyonelemek gyarapodása is várható, a törvényi keretek ugyanis lehetővé teszik, hogy az állam átadja többek között a ZalaZONE tesztpálya tulajdonjogát az egyetemhez kötődő szervezet számára.
A ZalaZONE járműipari park és tesztpálya építésére egy 2017-es kormányhatározat irányzott elő 21 milliárd forintot, de végül csak az egyébként jórészt a NER-hez szorosan kötődő vállalkozásokra bízott építési munkák (például az aszfaltozás) összességében több mint 30 milliárdos tételt adtak ki. A végül 52 milliárd forintból megépített beruházás jelentőségét Palkovics László minisztersége alatt többször hangsúlyozta, és az egyik kapcsolódó vállalkozás – az Autóipari Próbapálya Zala Kft. – ügyvezetői pozícióját is betölti.
A járműipari fejlesztők betelepülését célzó beruházás megtérülését számos kérdés övezi, mindenesetre magyar egyetemi kutatások már zajlanak Zala megyében, többek között a győri felsőoktatási intézmény részvételével.
Az átadásban érintett, egyelőre állami vagyonelemek között a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is megtalálható. A céget a korábban Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium alapította azzal a céllal, hogy az autó- és motorsportban erősítse Magyarország pozícióját. A HUMDA aztán az elektromos autók vásárlását ösztönző pályázatok lebonyolításában is részt vett, a kiadásai az elmúlt évben továbbá jelentős részben az állami beszerzéseken egyébként taroló kommunikációs és ügyvédi irodákat illették.
Az autó- és motorsportok népszerűsítésében mellesleg Szijjártó Péter családjához köthető szereplők is érdekeltek, miközben a külgazdasági és külügyminiszter a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre többet költ a kormány autó-motor sportra, Szijjártó sógorának is jutott belőleIdén már 36 milliárdot szán a kormány erre a területre, az ágazatban Szijjártó Péter sógora is egyre fontosabb szereplő.
A győri 2020 augusztusában lépett a modellváltó egyetemek sorába, az intézményt fenntartó alapítvány kuratórium elnökévé ekkor Knáb Erzsébetet, az Audi Hungária személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagját, az egyetem címzetes tanárát nevezték ki. Ő javasolta most Palkovics László kinevezését, aki korábban az Innovációs és Technológiai Minisztérium élén az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumainak felállításában is részt vett.
Az alapítvány 2021-ben már részesedést kapott a Rába Járműipari Holding Nyrt.-ben, illetve a Győr-Pér Repülőtér Kft.-ben, ezeket egészíti ki most a két említett vállalat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliós fizetésű dolgozóktól várják a magyar állami tesztpálya megtérülésétA német beszállítók hazai fejlesztéseit pörgetnék fel a zalai autós próbapálya-beruházással. Kell még pár év, hogy kiderüljön, sikerül-e több száz új munkahelyet létrehozni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk52 milliárd befektetés után 1,2 milliárdos veszteséget is felhalmozott már a ZalaZone próbapályaTavaly már működött a pálya, de az autóipart nem érdekli: 109 milliós árbevétel mellett 787 millió forint veszteséget hozott össze az állami cég 2019-ben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReménytelen, hogy valaha is megtérüljön a 45 milliárdos zalai tesztpályaEz lenne a kormány értelmes, előremutató nagyberuházása. De elemzésünk alapján a várható előnyökhöz képest finoman szólva is aránytalan a tesztpálya brutális költsége. | Nemcsak Palkovicsot kapja meg a győri egyetem, hanem a kedvenc állami cégeit is | Palkovics László miniszteri lemondását követően a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány elnökeként folytatja munkáját, ráadásul az egyetem mellett működő vagyonkezelő vezetésével járó feladatok is rá várnak mostantól. A vagyonelemek gyarapodása is várható, a törvényi keretek ugyanis lehetővé teszik, hogy az állam átadja többek között a ZalaZONE tesztpálya tulajdonjogát az egyetemhez kötődő szervezet számára. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20221209/nemcsak-palkovicsot-kapja-meg-a-gyori-egyetem-hanem-a-kedvenc-allami-cegeit-is/ | 2022-12-09 13:20:00 | true | null | null | G7 |
A Gellért Hotel megvételén már senki sem lepődik meg: megnéztük, milyen szállodabirodalma lett mára Tiborcz Istvánnak
Bemutatjuk, hogyan vált a kormányfő vejének cége hét év alatt a magyar turisztikai piac megkerülhetetlen szereplőjévé.
Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szállót is birtokló cégcsoport megvételéről, amelynek nyomán elindul a nagy múltú hotel korszerűsítése – közölte nemrég közleményben a társaság. Bár a honlapjukra ez a projekt még nem került fel, az Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában lévő cég ezzel már legalább 9 hazai és 3 külföldi épületet, többnyire szállodát üzemeltet.
Mostani cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a BDPST Group 2015-ös megalakulása óta hogyan gyarapodott és nőtt mára a magyar turisztikai piac megkerülhetetlen szereplőjévé. A cég, amelynek honlapja szerint legfőbb célja, hogy maradandót alkossanak, lehetőségeik szerint olyat, „ami előremozdítja közösségünket, társadalmunkat”. Jelen anyagban kifejezetten az ingatlanprojektekkel foglalkozunk (a BDPST Group szállodaüzemeltetési és szállodafejlesztési-tanácsadó cége a BDPST Hotel Management Zrt.), holott a BDPST Group azóta már túllépett ezen, hiszen tagja lett a Gránit Bank, a Diófa Alapkezelő, de még a logisztikával foglalkozó Waberer’s International is. Azt is fontos megjegyezni, hogy csak olyan hotelek szerepelnek majd a cikkben, amelyek a mai napig a BDPST Group részei.
Így például a 2020-ban megnyitott, majd idén augusztus végén értékesített Andrássy úti Alice Hotel ezért nem szerepel. Pedig annak is kalandos élete volt, hiszen az államtól 2016 végén vásárolta meg a kormányfő vejének üzlettársa, Paár Attila, aki egyedüli ajánlattevőként valamivel több mint 700 millió forintot fizetett a csaknem 140 éves épületért. Nem sokkal később Tiborcz ingatlanbefektető cége, a BDPST is tulajdonos lett az ingatlanban, és bejelentették, hogy butikhotellé alakítják át a villát – mégpedig másfél milliárd forintos hitelből. Érdekesség, hogy a hotel tulajdonrészét az a WHB vette meg a BDPST Grouptól augusztusban, amely korábban az európai uniós csalás elleni hivatal célkeresztjébe került Elios Zrt.-ből kivásárolta Orbán Viktor kormányfő vejének érdekeltségét.
Na de akkor nézzük sorban a hoteleket:
Botaniq Turai Kastély
Kezdjük is talán az egyik leghíresebb épülettel, a Pest megyei Turán található Schossberger-kastéllyal. A 19. században épült ingatlan 2020 nyarától működik kastélyszállóként. Wikipédia-oldala szerint megjelenésében a kastély a francia Loire menti kastélyokat idézi és a magyarországi kastélyok egyik gyöngyszemeként tekinthetünk rá. Mint írják, az épület különlegessége abban áll, hogy építésekor kora legfejlettebb építési technológiáit és technikáit alkalmazták, így már akkor rendelkezett pl. központi fűtéssel, villanyárammal, egyedi szigeteléssel, a természetes fény pedig tüköraknás fénycsapdákon jutott le az épület alsó helyiségeibe. Különleges még az épület meredek tetejét borító természetes pala, mely Franciaországból származik.
A kastélyról számos alkalommal lehetett olvasni a médiában: Justin Bieber például itt tartotta a Sziget-fellépése utáni bulit, de forgatott ott John Travolta lánya, és Michelin-csillagos séfje is volt.
Már az épület eladása érdekes volt, hiszen 2015-ben, 200 millió forintért adta el az önkormányzat, miközben az 2,3 milliárd forint értéken szerepelt az eladó könyveiben.
A vevő papíron a TRA Real Estates Kft. volt, ám a céget a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. birtokolta. Az új tulajdonos egyik első lépése az volt, hogy megszüntette a kastély látogathatóságát, és megritkította a fákat a parkban, noha azt egy 2009-es önkormányzati rendelet helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította.
2018 szeptemberében már arról lehetett hallani, hogy Tiborcz cége 4,5 milliárd forintot költ az épületre, amiből egy 19 szobás luxusszállót és rendezvényközpontot alakítottak ki, 10 és fél hektáron elterülő ősfás parkkal, 470 négyzetméteres terasszal és „hangulatos, külső és belső medencével” rendelkező wellness részleggel. Akkor az RTL Híradójának kérdésére elárulták, hogy a fővárostól 50 kilométerre eső épület felújítását fele részben hitelből, fele részben saját erőből, állami támogatás nélkül újítják fel. Azt már később az Átlátszó derítette ki, hogy a kastély-rekonstrukciót menedzselő TRA Real Estates Kft. három szerződés alapján jutott 1,9 milliárd forinthoz a Gránit Banktól. Azt pedig már a HVG, hogy ehhez egy év múlva egy újabb félmilliárdos hitel társult. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Gránit Bank azóta a Tiborcz-birodalom része, tehát lényegében magának fizeti vissza a hiteleket, ha egyáltalán még fizeti és nem rendezték le az ügyletet korábban.
Akit érdekelnek a felújítás részletei, azok a cég honlapján juthatnak bővebb információhoz, egy videót mindenesetre mutatunk arról, hogy milyen lett a végeredmény:
A hotel honlapján egy december 15-ei próbafoglalás szerint egy január 13–15-ei hétvégére (a karácsonyi és szilveszteri szezont direkt hagytuk ki) biztosan több százezer forintot kell elkölteni. A legolcsóbb verzió két felnőtt részére 226 872 forint volt a Superior szobában, de aki az igazi luxust kedveli, az fizethet 3 939 024 forintot is, ezért pedig a Schossberger-lakosztályt kapja. De van szoba fél és egymillió forintért is, ha valaki nem szereti annyira szórni a pénzt.
Lifestyle Hotel Mátra
2021 október végén jelentette be a cég, hogy novembertől a BDPST Hotel Management üzemelteti a Lifestyle Hotel Mátrát. A Magyarország legmagasabb pontjától, a Kékestetőtől negyedórára található 114 szobás komplexum 220 fős étteremmel, 45 fős bárral és wellness részleggel is rendelkezik.
A hotel addigi tulajdonosa a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Hunguest Hotels volt, de előtte is igen kalandos élete volt. Egykor ugyanis még Questor-érdekeltség volt – a Tarsoly Csaba által irányított brókercég 2015-ben jelentett csődöt –, ők építették még 2011-ben. Abban az évben került rá az Unicredit Bank kb. 4,5 milliárd forintos jelzáloga, amit a pénzintézet már 2015-ben értékesített, a Hórusz Faktorház Zrt. vette meg. Utána a Mészáros bizalmasának nevezett Csík Zoltán-féle Wellnesshotel Építő Kft. nevére kerültek a jogok, ami először a Mészáros és Mészáros Kft., majd a szintén Mészáros-tulajdon Talentis Group Zrt.-hez került, az üzemeltetés végül a Hunguesthez. Onnan pedig Tiborczhoz, mégpedig úgy, hogy a mátraházi hotel hosszú évekig bűnügyi zárlat alatt volt, tavaly júniusban is ez volt még a helyzet.
Ez a 24.hu írása szerint segítette is Mészárosékat, hiszen a felcsúti milliárdos érdekeltsége kétmilliárdos árverési áron vehette meg a 3,6 milliárdot érő hotelt. A vevőknek azonban ezt a kétmilliárdot sem kellett kifizetniük: a szálloda két Quaestor-cégnek is tartozott körülbelül másfél milliárd forinttal, ezt az adósságot – amelynek visszafizetése esetén akár a Quaestor-csőd károsultjainak részbeni kártalanítása is megtörténhetett volna – azonban a felszámolók kevesebb mint 6 százalékos áron, körülbelül 80 millió forintért értékesítették.
Érdekesség az is, hogy mielőtt a BDPST átvette volna a hotelt, 2020-ban Hunguest Hotels egy 820 millió forintos támogatáshoz is hozzásegítette a hotelt, miután a Magyar Turisztikai Ügynökség 17,7 milliárd forintnyi vissza nem térítendő állami forrást osztott ki a Mészáros-érdekeltségű szálláshelyeknek. Azt a mai napig nem tudni, hogy Tiborczék mennyiért vásárolták meg a hotelt.
Ugyancsak december 15-én próbáltunk szállást foglalni Lifestyle Hotel Mátrába. Itt is a január 13-ai hétvégét néztük, erre az időszakra is a standart szobák 122–161 ezer forint értékben voltak elérhetőek, az 52 négyzetméteres Lifestyle lakosztály pedig 231–272 ezer forintért.
Relax Resort Hotel Kreischberg és Hotel Alpenblick
Nem a mátrai hotel volt az egyetlen, ami a Mészáros-birodalomtól került Tiborczékhoz, hiszen 2021 októberében két osztrák szálloda is hasonló utat járt be: a 4 csillagos Relax Hotel 91 szobával rendelkezik, az ugyancsak „négycsillagos minőségű szolgáltatásokat” nyújtó Hotel Alpenblick pedig 43 szobával. A hivatalos magyarázat szerint a két szállodát a Hunguest Hotels többi hotelétől (nagy kapacitású, közvetlen fürdőkapcsolattal rendelkező szállodák) eltérő portfóliója miatt adták el, az egységesebb termékkínálat kialakításának céljából. Brókercéget itt is találunk a múltban: az Alpenblick hotelt a korábban becsődölt Buda-Cash Brókerház tulajdonosaitól szerezték meg Mészárosék, míg a Relax korábban a Hunguest felvásárlásával került hozzájuk.
Arról, hogy az Alpenblick hogyan került a felcsúti milliárdoshoz, anno még a hotelt értékesítő ingatlanos mesélt a Hír TV-nek: „Nekem volt egy vevőm, de érdekes módon amikor az ajánlat megszületett, és kvázi az elfogadás megtörtént, akkor valamilyen, nem tudjuk, milyen kéz, erő belenyúlt, és eltűnt az eladóm, a tulajdonos. Onnantól kezdve már csak az a hír volt, hogy ugyanezé a cégcsoporté lett, amely bizonyos magyar érdekkörökhöz tartozik. Hogy hogyan történt az eladás, és mi volt a háttere, azt nem tudom, mert szó szerint eltűnt az eladó, nem volt elérhető, ami nekem igen szokatlan az üzleti világban”
A két hotel az ausztriai muraui sírégióban található, sőt a Relax Hotel úgynevezett pályaszállás, mivel alig néhány méterre található a sípályától. De aki unja a síelést, annak sem kell kétségbeesnie, szolgáltatásai között ugyanis étterem, bár, konferencia különterem, wellness, fitness, bowlingpálya, gyerekjátszó, fűtött sítároló, kerékpárkölcsönző és tároló, tágas parkoló, ajándékbolt és szabadtéri játszótér is megtalálható. Az Alpenblick Hotel pedig a település egyik első szállodája, de 2019-ben fel lett újítva, így jelenleg kinti és benti medencével, szaunavilággal, sószobával, többféle gyermek játszószobával és játszótérrel is rendelkezik.
A vételárról ebben az esetben is hallgattak a felek, annyit tudni, hogy amikor Mészáros még korábban egyik cégéből a másikba pakolta, akkor négymilliárd forintért „vásárolta meg” a Konzum PE Magántőkealap az Opimus Group Nyrt.-től a Hotel Relax Resort Kreischberget.
A Relax Resort Hotel Kreischbergnél a standart szoba 748 euró (mai árfolyamon 303 ezer forint) volt egy hétvégére két felnőtt részére. A legdrágább, 44 négyzetméteres Relax lakosztály ára már ezer euró felett van.
A Hotel Alpenblicknél ugyancsak január 13–15 közötti hétvégét szemeltük ki magunknak: itt a standart szoba valamivel olcsóbb, 688 euró (279 ezer forint), igaz, félpanzióval és lemondási kedvezmény nélkül már 584 euróért is a mienk lehet a szoba. A csúcsot az 52 négyzetméteres Alpenblick lakosztály jelenti 864 (350 ezer forint), de ha nem akarunk lemondani, akár 734 euróval.
Hotel Atrio del Mar
A két osztrák hotelnél jóval többet foglalkozott a média Tiborczék spanyolországi terjeszkedésével, a BDPST Hotel Management Zrt. ugyanis 2021 július 15-e óta üzemelteti a Murcia tartományban lévő 4 csillagos Hotel Atrio del Mar-t. Emlékezetes, emiatt jelentette be ugyanis tavaly szeptemberben Orbán Ráhel és Tiborcz István, hogy a családostul a spanyolországi Marbellába költözik. Pont a választás előtti időszakban. Orbán Ráhel egy Instagram-bejegyzésben mindezt így tudatta a követőivel: „Hello, Spanyolország! Hello új kihívás! Nagyon izgatottak vagyunk, mert a családunk új élmény elé néz és egy csodálatos helyen kezdhették a gyerekek a tanévet. Az elmúlt 15 évben volt szerencsém rengeteg tapasztalatot gyűjteni külföldön, most a gyermekeimen a sor. Új kultúrát, új nyelvet, új embereket ismerhetnek meg és már most imádják az iskolát.”
Itt kivételesen árat is tudunk mondani: a Los Alcázaresben lévő 84 szobás szállodát 9,3 millió euróért vásárolta meg a BDPST. Ez mai árfolyamon közel 3,8 milliárd forint.
Az adásvétellel kapcsolatban a HVG derítette ki, hogy egy 50 évre elítélt bűnöző egykori szállodáját vették meg Tiborczék. A Spanyolország egyik legnagyobb korrupciós ügyében sikkasztás, pénzmosás és vesztegetés miatt is elítélték a korábbi tulajdonost, ami miatt az igazságszolgáltatáshoz került a szálloda, amelyet évekig árultak, mire kikötött a BDPST-nél.
A vétel után nem sokkal pedig kiderült az is, hogy a közpénzek Magyarországtól távol sem kerüli el Orbán vejének környezetét. Los Alcázares polgármestere ugyanis a papírok aláírása után nem sokkal közölte, hogy részben közpénzből felújíttatja a hotel környékét.
Bár a korábbi hírek arról szóltak, hogy Tiborczék további felvásárlási célpontokat is Spanyolországban és a hivatalos magyarázat szerint részben ezért is költöztek ki, ezek egyelőre elmaradtak.
Ugyan a spanyol tengerpartra jellemzően nem télen járunk, az összehasonlíthatóság kedvéért itt is a január 13-ai hétvégét néztük. Az úgynevezett Deluxe Room már 30 ezer forint alatt elérhető, a romantikus csomag, amibe pezsgő és csoki is beletartozik, már 57 ezer forinttól indul, de a legdrágább szoba is 88 ezer forintba kerül. Érdekesség, hogy jelentős drágulás akkor sincs, ha az augusztusi csúcsszezont nézzük ki magunknak, úgy ugyanis 46 ezer forinttól 102 ezer forintig terjed a skála két főnek két éjszakára.
Botaniq Budai Klub
„Épp dobálgattam az üres sörösdobozokat a Normafánál levő szelektív kukába, mikor egy nálam valamivel idősebb környékbeli lakos, aki eleinte üvegeket dobált ki, de aztán műanyagot is (megfelelő helyre), hirtelen közölte velem, hogy Tiborcz István kezére került az egykori Fonográf klub területe” – olvasható a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2020 szeptemberi bejegyzésében.
Az eladó a Piarista Rend Magyar Tartománya volt, akik az 1995-ös egyházi kárpótlás keretében kapták meg az ingatlant. Az eladást pedig Szilvásy László tartományfőnök így magyarázta a pártnak: „A telkek eddigi és jövőbeni sorsával kapcsolatban: hosszú időn keresztül vizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy rendünk feladataihoz miként lehetne felhasználni ezeket a területeket. Arra jutottunk, hogy az ingatlanok elhelyezkedésük miatt nem alkalmasak arra, hogy közvetlenül szolgálják a tevékenységünket, ezért az értékesítés mellett döntöttünk.”
Az összesen 8600 m2-es telek azért is lehetett vonzó Tiborczéknak, mert mindkettő intézményi terület, ami azt is jelenti, hogy jóval nagyobb a beépíthetőségük, mint ha „sima” lakóövezetek lennének.
A területre az előzőektől eltérően nem hotel épül, hanem egy exkluzív klub: ahogy azt Somlyai Zoltán, a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója és egyben már tulajdonosa elmondta, egy zártkörű, csak tagoknak látogatható, prémium szolgáltatáspalettával rendelkező szabadidős klubot is nyitnak az egykori Fonográf Étterem és Polgári Klub felújított épületében.
A cég honlapja ehhez annyit tesz hozzá, hogy „az új szabadidős és rekreációs igényekre szabott, exkluzív klub étteremmel, különböző wellness és fitnesz szolgáltatásokkal, teniszpályákkal, továbbá a gyermekek számára fenntartott, úgynevezett „kids clubbal” és több funkciós sportpályával várja a sportolni, pihenni és kikapcsolódni vágyókat.” Illetve várja majd, hiszen a felújított épület műszaki átadása 2022 év végén várható, míg a vendégek előtt 2023-ban nyitja majd meg a kapuit.
Azt itt sem tudni, mennyiért vették Tiborczék az ingatlant, de azt igen, hogy a felújításhoz régi üzlettársa, Mészáros Lőrinc segédkezett: az építkezést végző Tusculanum Hegyvidék Kft. – melynek tulajdonosa a BDPST Zrt. – 1,4 milliárd forint hitelt vett fel az MKB Banktól, amely a felcsúti milliárdos tulajdona, ma már pedig a Magyar Bankholding része.
Adria-palota
A BDPST 2019-ben vásárolta meg az Adria-palotát egy dubaji befektetőtől, amely a magyar filmnézőknek is ismert lehet, hiszen többek között a Kém, a Die Hard 5, a Maigret felügyelő, illetve a Vörös Veréb című filmek egyes jeleneteit is az épület falai között forgatták, aminek köszönhetően a palotában Jennifer Lawrence, Keira Knightley, Charlize Theron és Jude Law is megfordult már.
A BDPST honlapja szerint az épület földszintjén egy üzlethelyiséget, a felsőbb szinteken pedig lakásokat és irodákat alakítanak ki. Emellett több étterem is helyet kap majd az épületben. Azért a jövő idő, mert az épület jelenleg is felújítás alatt áll, amit hitelből fizet ki a cég. Méghozzá igen masszív állami és jegybanki segítséggel: 2019-ben az akkor még állami tulajdonú Budapest Bank 2,99 milliárdos kölcsönnel segítette a vételt és a felújítást, majd a BDPST Zrt. is nyert az MNB által 2020-ban meghirdetett NHP Hajrából, amelynek célja, hogy mikro-, kis- és középvállalkozások számára felgyorsítsa a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülést. A Direkt36 találata szerint összesen 3 milliárd forintot kapott a cég, mellyel a Szabadság téren található Adria-palota felújításához korábban Budapest Banktól felvett, kedvezőtlenebb kamatozású hitelét váltotta ki.
Az épület mindenesetre biztosan nagyon kedves Tiborcz István szívének, hiszen 2021-ben egy könyvet is írt – Zsigmond Gáborral, a Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettesével együtt – Hazának használj! – Az Adria-palota története címmel.
Verno House
Tavaly októberben került a BDPST-hez a Szabadság tér sarkán található szálloda. Természetesen ezt is felújítják, mégpedig „egy fiatalos, urbánus koncepció” alapján, így pedig a „Verno House 50 szobájával, spa részlegével, éttermével, valamint teraszával és bárjával egy igazi belvárosi oázis hangulatát biztosítja majd a főváros rohanó utcái között”.
A szálloda honlapja ennél is tovább megy: „A Verno House a nagyvárosi kalandok origója. Egy káprázatban burjánzó városi oázis, ahol jó magunk mögött hagyni a főváros lüktetését. Itt élhetjük át igazán a testi-lelki felfrissülés varázsát. S közben a budapesti kincseket őrző zsilipek is megnyílnak előttünk, hogy elmeséljék nekünk mindazt, ami a város szívében rejtőzik. A különleges kalandra csábító miliőben úrrá lesz rajtunk a vágy, hogy a rohanó utcák szorításából a természet ölelésébe szökjünk, ahol mi magunk is megtapasztalhatjuk a növények titokzatos rituáléját: a légzés nyugalmát, a kivirágzás varázsát.”
Bár a cég honlapján arról írnak, hogy várhatóan 2022 harmadik negyedévére készülő el a hotel, amikor nemrég bejelentették a Gellért hotel megvásárlását, akkor még csak arról írtak, hogy hamarosan megnyitják az ötcsillagos Verno House-t, ami egy korábbi bejelentés szerint december 15-re volt várható.
Foglalni viszont már ide is lehet: a legolcsóbb szoba 750 euró (igaz, nyitási kedvezmény is van most 487,5 euróért), a legdrágább 1904 euró (nyitási akció 1237,6 euró).
D8 Hotel
Tavaly nyáron jelentette be a BDPST, hogy a tulajdonába került a Budapest belvárosában a Dorottya utcában található, 137 szobával rendelkező, 3 csillag superior minősítésű D8 hotel. A 2018-ban megnyitott hotel akkor már másfél éve zárva volt a koronavírus-járvány okozta lezárások miatt.
A cég honlapja szerint D8 hotel klasszikus bed&breakfast szállodaként üzemel. „A háromcsillagos szegmensben a lokációjából adódóan a D8 Hotel egyedi tulajdonságokkal rendelkezik. Szó szerint a belváros szívében ugyanis ebben a vendégek által kifejezetten keresett kategóriában nem található hasonlóan nagy szobaszámmal szálloda” – magyarázta Somlyai Zoltán, a BDPST Group szálloda divíziójának vezetője.
A 2018-as nyitás után a turizmus.com így jellemezte a hotelt: „A ház, amely a soft opening óta gyakorlatilag telt házzal üzemel, nemcsak belsőépítészeti megoldásaiban trendi és fiatalos, hanem szolgáltatásaiban is. Semmit nem akar eladni a vendégnek – elsősorban, a fővárosban 1-2-3 napot töltő üzletembereknek, vagy egyéni városlátogatóknak –, mint amire tényleg szükségük van. Kényelmes szobák, térítésmentes wifi, kávésarok és reggeliző (a reggeli nem kötelező, hanem külön fizetendő), lobby bár, s ami a lényeg, központi elhelyezkedés várja a vendégeket.”
A D8 Hotelben 200 eurótól indulnak a foglalások két személy számára a január 13-ai hétvégén, és erre az időszakra a legdrágább lehetőség is 234 eurót. Egy héttel később már elérhető a családi szoba is 328 eurós maximum áron.
Andrássy Kúria & Spa
Még 2019 decemberében közölte a BDPST, hogy megvásárolta a tarcali Andrássy Rezidencia Wine & Spa szállodát tulajdonló és üzemeltető Témadesign Kft.-t. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyetlen ötcsillagos szállodájának helyet adó kúria épülete hosszú ideig az Andrássyak tulajdonában állt: az 1700-as években épült főúri udvarház az 1830-as években került az Andrássyak tulajdonába, és az ő leszármazottaik birtokolták egészen a II. világháborút követő államosításokig. Szállodaként végül 2008-ban nyitotta meg először kapuit.
Tiborczék természetesen ezt a szállodát is felújították, ami után 12 új szobával, kültéri medencével, valamint egy esküvők és konferenciák számára kialakított rendezvényhelyszínnel bővült a szálloda. A felújításban itt is segített az állam, hiszen az új szobák kialakítására és a belső terek felújítására még a korábbi tulajdonos által a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretén belül elnyert, 324,5 millió forintos vissza nem térítendő szállodafejlesztési támogatás felhasználásával kerül sor. Igaz, a BDPST Group ennél szélesebb körű beruházást hajtott végre. A szálloda 2021 májusától fogadja a vendégeket, akik többek közt a barlangfürdőben kényeztethetik magukat, de „vinoterápiával és luxuskozmetikával is lehet szépülni”
Annyiban nincs meglepetés, hogy ezt a szállodát is Mészárostól vette Tiborcz, és a cégbírósághoz benyújtott adatok alapján hitelt is felvettek ennek érdekében. A Privátbankár.hu kutakodta ki, hogy a megvásárolt üzletrészt az állami Magyar Fejlesztési Bank zálogjoggal terhelte, és Tiborczék mintegy 881 millió forintnyi banki kölcsönből finanszírozták az ügyletet. Korábban Mészáros Lőrinc cége, a Témadesign Kft. is vett fel hitelt a szállodára. Az Opten adatbázisa alapján akkor a – az azóta ugye Tiborcz tulajdonában lévő - Gránit Bank jegyezte a zálogjogot, méghozzá 550 millió forint értékben.
Külön érdekesség, hogy a Témadesign Kft.-t az orosz Sberbank hiteléből alapították, de nem Mészáros, hanem az Egerszalókhoz kötődő Szepesi család. A felcsúti milliárdoshoz 2017-ben került a hotel.
Itt a Superior lakosztály adja a legolcsóbb megoldást a január 13-ai hétvégére, 165 ezer forinttól, míg a legdrágább lehetőség 430 ezer forintba kerül.
Hotel Dorothea
A BDPST Group 2016-ban megvette, majd 2019. áprilisában megkapta az építési engedélyt a Vörösmarty tér szomszédságában található, a Mahart-, valamint a Futura-házat is átölelő épülettömb komplex felújítására. Azért épülettömb, mert 3 különböző épületről van szó: a Mahart-házról, valamint a Weber- és Münnich-házról.
A Vörösmarty tér szomszédságában elhelyezkedő épületegyüttes a felújítást követően felső kategóriás design hotelként, valamint exkluzív lakásokat – 28 darabot, a szerk.– kínáló prémium lakóépületként funkcionál majd, de éttermeknek és üzlethelyiségeknek is helyet fog adni – olvasható a cég honlapján, mely szerint 2023-ra várható a nyitás. Az épületegyüttesben nyíló ötcsillagos hotelt a Marriott International lánc fogja üzemeltetni az Autograph Collection Hotels márka alatt és összesen 216 szoba lesz benne.
Itt is megjelenik az állam: a 24.hu derítette ki, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez tartozó társaságnak a 100 százalékban állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) biztosít 8,4 milliárd forint kölcsönt a felújításhoz. Azért Mészárostól itt sem tudnak elszakadni, a Tiborcz István közvetett tulajdonában álló Dorottya Investment Zrt.-t az elmúlt években a részben Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Takarékbank hitelezte. Nem is kis mértékben, hiszen a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása szerint részletekben több milliárd forint kölcsönt vettek fel. A pénzre szükség is van, hiszen az épülő hotel szerkezetébe 2000 tonna betonacélt és 300 tonna tető acélszerkezetet építettek be. Akit érdekelnek a további részletek, azok kattintsanak.
A kormány nem csak pénzzel segített: még 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a projektet, így a beruházót soron kívüli hatósági eljárás illeti meg, például 15 napon belül el kell bírálni az építési engedélyt, miközben erre más esetekben akár hónapokat kell várni. Amikor a hírről beszámoló RTL Híradó beszámolt a lépésről, megkérdezte a kormányt, miért volt erre szükség, a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte, hogy a belvárosban az összes hasonló beruházás megkapta a kiemelt státuszt, így „miért ez lenne kivétel”. Azt pedig a HVG derítette ki, hogy a kormány úgy is segített, hogy rendeletet módosított, így pedig már megengedte az építtetőnek, hogy a szecessziós műemléket a fejlesztők gyakorlatilag a kedvük szerint kibelezzék. Egy kivételt kértek csak: „az épületek részleges bontására is csak a közterület felé eső utcafronti homlokzati rész teljes megtartásával kerülhet sor".
Idén júniusban írtunk arról, hogy Tiborcz ingatlanokban és pénzügyi befektetésekben is megtestesülő vagyonát már a hitelek nélkül is 47 milliárd forintra becsülik, ha pedig tervezett fejlesztései elkészülnek, és mentesülnek a kölcsön terhétől, jóval százmilliárd fölé emelkedhet majd a HVG számításai szerint. Mindez 2010 óta, vagyis az Orbán-kormány hivatalba lépése óta jött össze. | A Gellért Hotel megvételén már senki sem lepődik meg: megnéztük, milyen szállodabirodalma lett mára Tiborcz Istvánnak | Bemutatjuk, hogyan vált a kormányfő vejének cége hét év alatt a magyar turisztikai piac megkerülhetetlen szereplőjévé. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20221216_tiborcz_istvan_szallodai_bdpst_group_hotal_ingatlan | 2022-12-16 11:40:00 | true | null | null | HVG |
Új tulajdonosa lett annak a GTH Holding nevű cégnek, amely 2015-ben elnyerte a közbeszerzést szinte az összes magyarországi vasútépítési munka műszaki hitelesítésére – írja az e heti HVG. Egész pontosan a Vasútvillamosító Kft., amelynek a tulajdonosa a 2017-ben Csehországban megalapított Rafinanz Promotion, az alapítója pedig nem más, mint Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc lányának férje.
Korábban a GTH ellenőrizte például a dél-balatoni vasútvonal rekonstrukcióját, amelyet Szántód és Balatonszentgyörgy között egy olyan konzorcium végzett el, amelyben Mészáros R-Kord Zrt.-je és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. is benne volt, utóbbinak akkor épp Homlok volt az ügyvezetője. De a Püspökladány-Ebes, majd az Ebes-Debrecen szakasz korszerűsítésénél is az R-Kordot ellenőrizte, ahogy az észak-balatoni vonalon is, amelyen tavaly nyáron az átadás után hetekig sebességkorlátozást kellett bevezetni és több vonatot lemondani.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) a HVG kérdésére azt közölte: a GTH csak 2019 májusáig szolgáltatott a szerződés alapján, de az eredeti keretszerződés csak most december 31-én szűnik meg. | Mészáros Lőrinc vejéhez került a cég, amely sok Mészáros-féle vasúti projektet ellenőrzött | Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje előbb beszivárgott a vasúti fejlesztések műszaki megfelelőségét ellenőrző cégbe, pár hete pedig felvásárolta a céget. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20221214_Meszaros_Lorinc_veje_Vasut | 2022-12-14 13:10:00 | true | null | null | HVG |
Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke az ATV műsorában csütörtökön azt mondta: Farkas Flórián ügyében kapott bejelentést az Integritás Hatóság, és meg is fogják keresni az ügyészséget, ha betekintést nyertek az iratokba, akkor tudnak továbblépni.
A szervezet az uniós források felhasználásának szabályosságát ellenőrzi majd, de bírságot nem szabhat ki, feljelentést viszont tehet.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, hét év után, bizonyítottság hiányában szüntette meg nemrég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a nyomozást az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Híd a munka világába című programjának ügyében.
Az adóhatóság júniusban fél évvel, december 10-ig hosszabbította meg az eljárást, amely még 2015-ben indult költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával az akkor még LMP-s Hadházy Ákos feljelentése nyomán. | Farkas Flórián ügyében az ügyészséghez fordul az Integritás Hatóság | Az uniós pénzeket érintő korrupció feltárására létrehozott testület elnöke jelentette be, hogy kaptak bejelentést az ORÖ Híd a munka világába című programjának ügyében. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221216_Farkas_Florian_ugyeben_az_ugyeszseghez_fordul_az_Integritas_Hatosag | 2022-12-16 05:41:00 | true | null | null | HVG |
Tarlóst hibáztatja a fővárosi metrójelentés, de nem szól orosz lobbiérdekekről
A budapesti 3-as metrókocsik felújításának körülményeit vizsgáló bizottság szerint már 2013-ban eldőlt, hogy a régi szovjet kocsikat újítsák fel újak vásárlása helyett. A korábban a bizottság elnöke által emlegetett orosz lobbiszálra viszont nem bukkantak rá.
„Amennyiben a metrókocsik felújítását hibás döntésnek minősítjük, akkor e hibáért a főpolgármester és a BKV vezetése a felelős” – állapította meg jelentésében az a vizsgálóbizottság, amelyet a főváros 2019-ben állított fel azért, hogy a korábbi városvezetések botrányos, vagy korrupciós ügyeit feltárja. A bizottságot a momentumos Havasi Gábor vezette, és a jelentését a Fővárosi Közgyűlés december 14-i ülésén fogadták el.
Az M3-as metrókocsik felújításának körülményeit a bizottság azért vizsgálta, mert – indoklásuk szerint – a főváros nem olyan állapotban lévő metrókocsikat kapott vissza az orosz Metrowagonmashtól, mint amikre igényt tarthatott a cég által 2015-ben elnyert 68 milliárd forintos közbeszerzési szerződés alapján. Az oroszok által leszállított metrókocsik rozsdával és technikai problémákkal érkeztek vissza Magyarországra, ráadásul gyorsan kiderült róluk, hogy a 37 metrószerelvény 222 kocsija közül csupán az első 18 kocsi volt valójában felújított, a többi lényegében új jármű, amit megvásároltunk az oroszoktól. Utóbbi azért igazán fontos tétel, mert a Metrowagonmash hivatalosan a Budapesten futó szerelvények felújítására nyert közbeszerzést, nem újak leszállítására.
2016-ban, amikor az Metrowagonmash elkezdte Budapestre szállítani az orosz metrókocsikat, szinte rögtön kiderült, hogy azok nem a régiek felújított változatai, hanem új kocsik. Tarlós István a botrány kirobbanásakor csupán visszakérdezett az őt faggató sajtónak, hogy „de miért baj az, hogy új?”, azonban a BKV egy 2020-as rendkívüli igazgatótanácsi ülésén a cég menedzsmentje gyakorlatilag bevallotta azt, amit a kormány és a fővárosi cég is éveken keresztül cáfolni próbált, hogy valóban új kocsik érkeztek az M3-as metró vonalára.
A bizottság jelentéséből kiderül, hogy amikor 2013 áprilisának végén összeült a BKV igazgatósága, hogy az M3-as metrószerelvények felújítási koncepciójáról tárgyaljon, még három lehetőség merült fel: a teljes járműpark cseréje 120 milliárd forintért, az emelt szintű felújítás (egyetlen olyan elem sem marad, ami az üzemeltetés időtartalmát negatívan befolyásolhatja) 80 milliárd forintért, és az alapszintű felújítás (egyes részegységek csere helyett csak felújításon esnek át) 60 milliárd forintért.
Aztán 2013 nyarán Tarlós István főpolgármester már azért fordult a nemzeti fejlesztési miniszterhez, hogy kérje, mentesüljön a metrókocsik felújítása a közbeszerzési törvény alól. Nem kapott felmentést. Tarlós ezután Orbán Viktornak írt arról, hogy 65–90 milliárd forint kellene metrókocsikra, „attól függően, hogy új járművek beszerzésére, vagy a meglévő járműpark felújítására kerül sor”. A kormány végül 2014. augusztus 19-én döntött a felújítás mellett, a fővárostól kapott anyagok alapján. Hat nappal később a Fővárosi Közgyűlés is elfogadta a felújításról szóló előterjesztést.
A bizottság jelentése szerint azonban egyértelműen jobb döntés lett volna a teljes járműpark cseréjét választani a 30–40 éves szerelvények felújítása helyett. Bár szerintük a felújítással is „jelentősen megújult, hosszú ideig üzemben tartható járműállományt kapott a főváros”, de ezek a metrókocsik nem eléggé korszerűek.
A bizottság szerint a városvezetés már a legelejétől a régi metrószerelvények felújításával számolt reális opcióként, és „2014 augusztusában a felújítás támogatásáról szóló kormányhatározat meghozatalakor jelentős terjedelmű előkészítő dokumentáció állt rendelkezésre, ami azonban alapvetően a felújítás megalapozásáról szólt”.
Szerintük az általuk feldolgozott anyagok azt bizonyítják, hogy „a metrókocsik felújításáról már 2013-ban döntés született, és ennek érdekében a kormányzattal is folyt párbeszéd. Ha a városvezetés szándéka e tekintetben később valóban meg is változott, azt már az előzmények után kevéssé lehetett hitelesen kommunikálni a kormányzat irányába”.
Annyiban viszont maga a bizottság is felmentette Tarlós Istvánékat, hogy leírták: „csak a mai ismereteink fényében lehet egyértelműen hibásnak minősíteni” azt, hogy a felújítás mellett döntöttek. 2013-ban az olcsóbb megoldás mellett tette le a voksát a főváros, akkor pedig még nem tudhatták, hogy milyen állapotban és milyen metrókocsikat fog leszállítani a Metrowagonmash. A Metrowagonmash trehányságát pedig a fővárosi vizsgálóbizottság sem vitatta: „a metrókocsik műszaki problémáiért teljes mértékben a Metrowagonmash Nyrt.-t terheli felelősség” – írták, hozzátéve, hogy az azonosított hibák „a gyártás minőségének alacsony színvonalára vezethetők vissza”.
Ehhez az egészhez azért kellett a kormány, mert az 2011-ben általuk elfogadott stabilitási törvény kimondta, hogy nem dönthetnek saját hatáskörben olyan intézkedésről, amivel eladósítanák magukat. Másrészt pedig azért, mert az állam kezeli az uniótól érkező pénzeket – a városok ugyan pályázhatnak az EU-hoz, de akkora pénzt, mint ami az M3-as metró felújításához kellett, az unió közvetlenül nem utal a mai napig sem.
A jelentésből azonban hiányzik valami, amit előzőleg belengetett Havasi Gábor, a bizottság vezetője, szeptemberben ugyanis azt írta ki a Facebookra, hogy „az egyértelműnek látszik, hogy Orbán Viktor és korábbi budapesti helytartója, Tarlós István számára a budapestiek érdekei mindvégig másodlagosak voltak, miközben az orosz lobbi kénye-kedve szerint alakította a beszerzés részleteit”. Az orosz lobbi budapesti tevékenységéről viszont nem találtunk semmit a jelentésben.
Valószínűleg azért nem, mert a bizottság pont azt a részét nem vizsgálta az M3-as metrókocsik beszerzésének, ami a legérdekesebb lehetett volna és ahol valóban orosz machináció nyomaira bukkanhattak volna, ha egyáltalán történt ilyen: azt a közbeszerzést, amin a Metrowagonmash megnyerte a metrókocsik felújítását.
Egyébként az egyik induló, ám a tendert végül el nem nyerő gyártó megtámadta az eredményt a Közbeszerzési Döntőbíróságon, ami azonban jogorvoslati kérelmüket minden elemében elutasította, a lezáró döntést pedig jogszerűnek találta, ezen a döntésen pedig később a bíróság sem változtatott a felülvizsgálati eljárásban.
Fővárosi vizsgálóbizottság: Tarlós alatt az orosz lobbi alakította a 3-as metrókocsik beszerzését
A momentumos Havasi Gábor lapunknak arról beszélt, hogy a fővárosi jelentés az M3-as metró felújításáról már 90 százalékban kész van, hamarosan be is mutatják.
2022. szeptember. 16. 04:30 Kacskovics Mihály Béla Itthon
Fővárosi vizsgálóbizottság: Tarlós alatt az orosz lobbi alakította a 3-as metrókocsik beszerzését
A momentumos Havasi Gábor lapunknak arról beszélt, hogy a fővárosi jelentés az M3-as metró felújításáról már 90 százalékban kész van, hamarosan be is mutatják. | Tarlóst hibáztatja a fővárosi metrójelentés, de nem szól orosz lobbiérdekekről | A budapesti 3-as metrókocsik felújításának körülményeit vizsgáló bizottság szerint már 2013-ban eldőlt, hogy a régi szovjet kocsikat újítsák fel újak vásárlása helyett. A korábban a bizottság elnöke által emlegetett orosz lobbiszálra viszont nem bukkantak rá. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221216_m3_felujitas_fovaros_vizsgalobizottsag | 2022-12-16 14:15:00 | true | null | null | HVG |
Százmilliós bírságot is bevállal a kormány, ha megsérti az EU-nak tett vállalását
Jól hangzik, de az állam csak egyik zsebéből a másikba teszi azt a pénzt, amire a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal büntetheti a kormányzati szerveket, ha megsértik a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésének kötelezettségét. A bírság akár százmillió forint is lehet.
Évente csak egyszer szabhat ki “halmazati” büntetésként pénzbírságot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a minisztériumokra, ha azok megsértik a jogszabálytervezetek elfogadás előtti nyilvánosságát, illetve társadalmi egyeztetését előíró szabályt, ám a bírság mértéke – amely minimum egymillió forintnál kezdődik – akár százmillió forint is lehet.
Mindez egy – a kormány honlapján társadalmi egyeztetés céljából ugyancsak közzétett – kormányrendelet-tervezetből derül ki. A készülő rendelet a már az ősszel a parlament által elfogadott törvénymódosítás részletszabályait rögzíti. Eszerint
a pénzbírság kiszabására az a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) lesz jogosult, amelynek felügyeletét az új kormányzati struktúrában a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal miniszter látja el
a mulasztásokat egyenként kell értékelni, és a bírság összegét azok összessége alapján, az ellenőrzéssel érintett évben elkövetett mulasztásokra vonatkozóan, évente összegezve kell megállapítani
a bírság kiszabása mérlegelni kell: a mulasztással érintett jogszabály szabályozási szintjét, annak társadalmi, gazdasági hatásait, a mulasztás késedelmes vagy elmaradó jellegét, a késedelem időtartamát és a mulasztás ismétlődő jellegét, gyakoriságát
a bírság legalacsonyabb összege 1 millió forint, legmagasabb összege 100 millió forint, a bírságot pedig az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni az érintett minisztériumnak átutalással
a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján a kormányzati ellenőrzési szerv által kiszabott pénzbírságot be kell jegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, megjelölve a pénzbírsággal érintett minisztériumot
A korábbinál szélesebb körű társadalmi egyeztetését előíró szabályokat a kormány az Európai Bizottságnak tett vállalásai részeként hozta. Ez előírja a kormány számára, hogy a rendelkezés hatálya alá tartozó jogszabálytervezetek esetében 90 százalék legyen azon tervezetek aránya, amelyek társadalmi egyeztetésen vesznek részt.
Az általános egyeztetés (kormányzati honlapon történő egyeztetés) során a véleményezésre minimum nyolc napot kell biztosítani a törvényjavaslat alapján. A beérkezett vélemények, javaslatok érdemi mérlegelésére törvénytervezet vagy kormányrendelettervezet esetén a kormány döntését megelőzőn, miniszteri rendelet esetén a kihirdetését megelőzően öt napot kell biztosítani.
Kivételek persze vannak: érthető okokból nem kell előzetesen társadalmi vitára bocsátani a tervezetet, koncepciót, ha “az egyeztetés Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné”.
Hagyott azonban egy kiskaput a maga számára a kormány, hiszen az egyeztetési előírás csak a Magyar Közlönyben megjelenő törvényekre, határozatokra, rendeletekre szól. Viszont veszélyhelyzetben – ami a háború miatt most is van – a döntések nagy részét, a költségvetés teljes átírását is saját hatáskörben, rendeletben hozhatja meg a kormány. Ezek jelentős részét pedig, ha akarják, nem kell közzé tenni a közlönyben:
Rekordszámú olyan döntést hozott tavaly a kormány, amit nem ismerhetünk meg
Egyre több döntését zárja el a nyilvánosság elől az Orbán-kormány. Tavaly rekordszámú, 679 olyan kormányhatározat született, amelynél semmi nem indokolná a titkolózást, mégsem ismerhetők meg. A 2010 óta keletkezett úgynevezett "kétezres határozatok" egyharmada tavalyi.
Időkorlát nélkül jelenleg is zajlik társadalmi egyeztetés a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálásáról. A törvényjavaslatokat már júliusban benyújtotta a kormány, de azóta sem vette napirendre őket a parlament. Ezt sokáig semmivel, majd az elindított egyeztetéssel indokolták, és most úgy tűnik, csak februárban tárgyalják, miközben a kormány tagadja, hogy a már csak Törökország és Magyarország által le nem zárt kérdést az Európai Bizottság zsarolására használnák. Viszont a társadalmi vitának semmi értelme ebben az esetben:
Gulyás lényegében elismerte, hogy csak időhúzásra jó a NATO-csatlakozás ügyében a társadalmi vita, de ez is Brüsszel miatt van
A kormány kitart amellett, hogy nem direkt húzzák-halasztják a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálását, hanem csak úgy tűnik, és ráadásul ez is Brüsszel miatt van, de nem úgy. Azt Gulyás Gergely miniszter is elismerte, hogy az ügyben indított társadalmi vitának semmi értelme, de ez is Brüsszel miatt van.
2022. december. 16. 11:59 Lengyel Tibor Itthon
Nem jelentették fel a Médiahatóságnál a nemzeti konzultációt
Egyelőre nem érkezett panasz a Médiahatósághoz a kormányzat „brüsszeli szankciók” elleni, és a bombás reklámkampánya miatt sokat kritizált, most zárult nemzeti konzultációja miatt. A hatóság vizsgálat nélkül viszont nem kíván állást foglalni a kampány jogszerűségéről.
2022. december. 13. 16:00 Lengyel Tibor Itthon
„Tétova első lépéseit” tette meg a Korrupcióellenes Munkacsoport
Első, alakuló ülésén még nem tudta elfogadni az ügyrendjét sem az Integritás Hatóság munkáját segítő Korrupcióellenes Munkacsoport, de legalább összeismerkedtek. Úgy tűnik, a civil delegáltak több javaslatát befogadják, és kiemelt feladatokra alakítanak majd paritásos albizottságokat is. | Százmilliós bírságot is bevállal a kormány, ha megsérti az EU-nak tett vállalását | Jól hangzik, de az állam csak egyik zsebéből a másikba teszi azt a pénzt, amire a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal büntetheti a kormányzati szerveket, ha megsértik a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésének kötelezettségét. A bírság akár százmillió forint is lehet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221217_Szazmillios_birsag_kormany_EU_tett_vallalas | 2022-12-17 05:00:00 | true | null | null | HVG |
Miközben a kormány az EU felé tett vállalásai között igyekszik az egyszereplős közbeszerzések számát csökkenteni, éppen egy ilyen eljárás zárult nemrég sikerrel. Állítása szerint kényszerűségből ugyan, de egyetlen meghívott ajánlattevőt hirdetett győztesnek a Corvin-lánc Testület, így tőle szerez be 72 darab műtárgyat, hogy méltó módon dekorálhassa a nemrég elkészült székházát.
A Pintér Aukciósház Kft.-től mint egyetlen ajánlattevőtől beszerzett műtárgyak értéke nettó 274,45 millió forint – derült ki a sikeres, december 9-i tenderbontás után. A második legmagasabb magyar állami kitüntetés, a Corvin-lánc adományozására javaslatot tevő köztestület eljárása tehát amiatt is különleges, hogy meghívásos közbeszerzés volt, és azért is, mert a három ajánlattevő helyett csak egyet hívtak meg. Azt maga az ajánlatkérő testület is elismerte, hogy a helyzet speciális, de azzal magyarázta az egyszereplős versenyt, hogy
nem létezik reális alternatíva beszerzési igényének kielégítésére, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés tárgya a versenyt indokolatlanul szűkítő módon került meghatározásra.”
Egyszerűen arról volt szó, hogy a testületnek konkrét elképzelései voltak a székházaként használt, századfordulós Róheim-villa belső díszítésére. Ahogy az ajánlati felhívásban is jelezték, az eljárás célja, a „villa beltereinek olyan műtárgyakkal, műalkotásokkal való berendezése, melyek igazodnak a historikus környezethez”. Ilyesmik pedig így együtt a nyertes aukciósház birtokában voltak.
A nettó 274,45 milliós összegért tehát 72 műtárgy tulajdonjogát szerzi meg a testület, ezek között 47 festmény, 7 szobor, 5 állóóra, 11 dísztárgy és 2 tükör van. A listában van Mednyászky László „Hegyes táj” című festménye 1900 körülről, Kelety Gusztáv „Vadlesen” című festménye 1894-ből, Ligeti Antal három olajfestménye is, valamint Czóbel Bélától a „Csendélet sárga kosárral” is az 1930-as évekből.
A 72 műtárgynak lesz is helye, hiszen a főváros XIV. kerületében található villa 2198 négyzetméteres. Ahogyan arról a hvg.hu már írt, az épületet ingyen kapta az államtól a Horthy Miklós alapította, majd az Orbán-kormány által újjáélesztett Corvin-lánc odaítélését egyengető testület. A villa felújítására és berendezésére összesítésünk szerint több mint bruttó 6 milliárd forintot költöttek közpénzből.
A felújított épületben kialakítottak lifteket, „reprezentatív tereket”, irodát, tárgyalót, szivarszalont, ebédlőt, a tetőtér beépítésével vendéglakosztályokat és egy zeneszobát. Utóbbiba zongorát is vettek 10 millióért, a bútorokra és függönyökre több mint 300 millió ment el. Kérdés, ki lesz-e használva az ingatlan, hiszen a testület utoljára 2019-ben ülésezett és új kitüntetett sem volt 2018 óta. | Egyszereplős közbeszerzésen költött 274 milliót műtárgyakra a Corvin-lánc Testület | Miközben a kormány az EU felé tett vállalásai között igyekszik az egyszereplős közbeszerzések számát csökkenteni, éppen egy ilyen eljárás zárult nemrég sikerrel. Állítása szerint kényszerűségből ugyan, de egyetlen meghívott ajánlattevőt hirdetett győztesnek a Corvin-lánc Testület, így tőle szerez be 72 darab műtárgyat, hogy méltó módon dekorálhassa a nemrég elkészült székházát. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20221216_Egyszereplos_kozbeszerzesen_koltott_274_milliot_mutargyakra_a_Corvinlanc_Testulet | 2022-12-16 05:30:00 | true | null | null | HVG |
Mindegyik vizsgált zálogházi piaci szereplőnél talált hiányosságot az MNB, többek között a hitelek THM-számítására, illetve annak felső korlátjának alkalmazására vonatkozóan – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank összesen 55,2 millió forint bírságot szabott ki, s kötelezte a társaságokat a hibák kijavítására.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálatot végzett a BÁV Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nél, a Zálog és Hitel Zrt.-nél, a Vajda Zálog Zrt.-nél, a Perun Zrt.-nél, az Uránia Zrt.-nél, az Unifinanz Zrt.-nél és a Corner Záloghitel Zrt.-nél is.
A közleményből kiderül, hogy egyik társaság sem tartotta be maradéktalanul a jogszabályi előírásokat a THM értékének meghatározása és annak felső korlátja alkalmazása során.
Emiatt pedig számos lakossági ügyfelüknek a THM felső korlátját meghaladó hiteldíjjal nyújtottak kézizálog-kölcsönt.
Ráadásul az érintett fogyasztók nem kaptak pontos tájékoztatást a zálogkölcsön igénybevétele esetén őket terhelő fizetési kötelezettségekről, továbbá rejtve maradt előttük az is, hogy a jogszabályban rögzített felső mértéket meghaladó mértékű THM mellett vették igénybe a pénzügyi szolgáltatást.
A jegybank további kisebb súlyú hibákat is feltárt az eljárása során. A jegybank a hibák miatt 7 pénzügyi vállalkozás számára összesen 7,5 millió forint felügyeleti és 47,7 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. | Zálogházaknál talált hiányosságokat az MNB – 55 milliónyi bírságot fizethetnek | Egyik társaság sem tartotta be maradéktalanul a jogszabályi előírásokat, ezért büntetett a jegybank. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20221212_Hibasan_szamitottak_a_THMet_es_a_THM_plafont_meghaladva_hiteleztek_a_zaloghazak | 2022-12-12 13:30:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
5 perc
megjelent
2022.12.15. 04:30
Több olyan vasúti projekt műszaki megfelelőségét is Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt frissen megszerzett cége hitelesítette az elmúlt években, amelynek a kivitelezője a felcsúti milliárdos valamelyik vállalata vagy éppen Homlok érdekeltsége volt. | Mostantól akár a családi ebéd közben is hitelesíthetik Mészáros Lőrinc vasúti projektjeit | Több olyan vasúti projekt műszaki megfelelőségét is Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt frissen megszerzett cége hitelesítette az elmúlt években, amelynek a kivitelezője a felcsúti milliárdos valamelyik vállalata vagy éppen Homlok érdekeltsége volt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20221215_Fovagany#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_12_15&utm_content=hvg360 | 2022-12-15 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Részvételi díjat kellett fizetniük azoknak, akik részt vettek a „katolikus törvényhozók nemzetközi találkozóján” Rómában – tudta meg a hvg.hu a rendezvény szervezőitől.
Az osztrák szervezetet azután kerestük meg, hogy kiderült: Novák Katalin mellett Orbán Viktor is részt vett a múlt heti rendezvényen, a miniszterelnököt pedig családja is elkísérte. A kormányfőt egy római étterem teraszán fotózta le a 444.hu egyik olvasója, amit Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára – és a kormányfő nemrég maga mellé kinevezett politikai igazgatója – azzal magyarázott, hogy Orbán Viktort családjával együtt hívták meg a rendezvényre.
A hvg.hu kérdésére a szervező International Catholic Legislators Network (ICLN), azaz a Katolikus Törvényhozók Nemzetközi Hálózata megerősítette, hogy a meghívás valóban kiterjedt a résztvevők családtagjaira is. A rendezvényre vonatkozó szabályok miatt a résztvevőkről, vagy a felmerült témákról nem adhattak információt, azt viszont elárulták, hogy vendégeiket mindig arra biztatják, ha szeretnék, hozzák magukkal házastársaikat és gyermekeiket is.
„Meg tudjuk erősíteni, hogy éves találkozónkra küldött meghívóinkban a családtagok is szerepelnek. Keresztényekként nagyra értékeljük a családot, és nem akarjuk, hogy találkozóink miatt külön legyenek a családtagok, ha ez nem feltétlenül szükséges. Sok résztvevőnk hozza őket magával” – írták.
A titkárság azt is közölte, hogy minden résztvevőjük kifizeti a konferencia díját. Hogy ez pontosan mekkora összeg, azt nem árulták el, erre vonatkozó kérdésünkre csak azt válaszolták, hogy
szerény.
„Non-profit szervezet vagyunk, a díjat csak arra használjuk, hogy a rendezvény költségeit álljuk” – tették.
Az ICLN nem állja a vendégek vagy családtagjaik semmilyen költségét, ez alól csak a felszólalók képeznek kivételt. Idén viszont nem volt köztük magyar – írták.
Az ICLN a szervezet honlapja alapján a Bibliára alapozott fundamentalista nézeteket képvisel, tagjai meghívásos alapon léphetnek be, felsorolva nincsenek. A katolikus vallási elemekből levezetik többek között azt, hogy a válás, illetve a születésszabályozás bűnös dolog, illetve, hogy a liberális gazdaságpolitika támogatandó. A szervezetet Ausztriában hozták létre 2010-ben.
A 24.hu hétfőn azt írta, hogy a kormánygépként használt honvédségi repülő, a HM Dassault Falcon 7X több helyszínen szedte össze azokat a fideszes politikusokat, akik a múlt héten Rómában bukkantak fel. A lap úgy tudja, hogy a honvédelmi tárca gépe a múlt csütörtökön délben szállt fel Kecskemétről, hogy a Balatont is érintő körrel Budapestre repüljön. A Liszt Ferenc-repülőtérről vélhetően Novák Katalinnal és a delegációval a fedélzetén 16 órakor indult tovább, hogy – amint arra Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is rámutatott – Rómába menet még Horvátországba repüljön. A gép Brac szigete előtt süllyedni kezdett, majd kikapcsolta a jeladóját. Hadházy úgy vélte, esetleg a miniszterelnököt vehette ott fel.
A feltételezést erősíti, hogy a 24.hu birtokába került felvételek alapján az Orbán Viktor által régóta használt fekete Volkswagen kisbusz a gép csütörtöki érkezésekor éppen a braci repülőtér előtt parkolt.
A lapnak van egy videója arról is, ahogy a Falcon felszáll a reptérről. Közölték továbbá egy reptéri kamera felvételét is, amelyen az látható, hogy a szombati visszaúton a gép ismét landolt Horvátországban, akkor Zadarban, ahol 17 percet töltött a betonon. Kivehető a felvételből, hogy ez idő alatt többen kiszálltak belőle. A visszaúton is kikapcsolta a nyomkövetőjét.
Orbán sajtófőnöke, Havasi Bertalan arról, hogy valóban a kormányfőt hozta és vitte-e Horvátországba a honvédség, azt közölte: a hivatalos programok során a miniszterelnök mindig a hivatalos előírások szerint utazik, biztosításáról a Terrorelhárítási Központ gondoskodik. Családtagjai költségeit pedig az eddigi gyakorlatnak megfelelően ő maga állja. | Kiperelték Orbán római útjának adatait, kiderült, mennyit fizetett a családtagjai repüléséért | A jogerős ítélet szerint a külügynek az út összes költségadatát ki kell adnia. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210831_orban_roma_konferencia | 2022-12-15 07:55:00 | true | null | null | HVG |
Két újabb neves nemzetközi hotelmárka, a voco és a Vignette Collection fogja tovább színesíteni 2023-tól a magyar hotelpiacot annak köszönhetően, hogy a BDPST Group két szálloda kapcsán is együttműködési megállapodást írt alá az InterContinental Hotels Group (IHG Hotels & Resorts) képviselőivel - közölte a Tiborcz István, a miniszterelnök veje tulajdonában lévő BDPST.
Ennek értelmében a budapesti D8 Hotel teljes üzemeltetését az IHG Hotels & Resorts-ra bízták a voco brand alatt. A december 15-én megnyitott Verno House pedig egy franchise szerződés keretein belül 2023 közepéig csatlakozik az IHG Hotels & Resorts, Vignette Collection tagszállodái közé. A tagság révén a Verno House megjelenési lehetőséget kap a csoport weboldalán, illetve a vendégek a továbbiakban ezen oldalon keresztül is foglalhatnak majd a szállodába.
Az együttműködés egyúttal megtiszteltetés is számunkra, hiszen a világ egyik legnevesebb szállodavállalata választott minket, ezzel elismerve szakmai és üzleti érdemeinket
- fejtette ki Tiborcz István, a BDPST Group tulajdonosa. | Tiborcz István cége nemzetközi szállodaipari vállalattal kötött együttműködést | Két újabb neves nemzetközi hotelmárka, a voco és a Vignette Collection fogja tovább színesíteni 2023-tól a magyar hotelpiacot annak köszönhetően, hogy a BDPST Group két szálloda kapcsán is együttműködési megállapodást írt alá az InterContinental Hotels Group (IHG Hotels & Resorts) képviselőivel - közölte a Tiborcz István, a miniszterelnök veje tulajdonában lévő BDPST. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/21/tiborcz-istvan-cege-nemzetkozi-szallodaipari-vallalattal-kotott-egyuttmukodest | 2022-12-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Katar budapesti nagykövete múlt héten közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ezen a héten az ország fővárosába utazik, hogy a helyszínen nézze meg a foci világbajnokság elődöntőit és döntőjét. Ma lesz az első elődöntő, és pont ma repült Dohába a Magyar Honvédség egyik luxusrepülőgépe is, amit előszeretettel használnak az Orbán-kormány tagjai. Szintén a katari fővárosba repült ma az OTP tavaly vásárolt magánrepülője, és az az osztrák luxusgép is, amivel Orbán és Mészáros Lőrinc is utazott már.
A Katarban rendezett futball világbajnokság első elődöntőjét ma, december 13-án este 8-kor játssza Argentína és Horvátország, a másikat pedig holnap este Franciaország és Marokkó. A két meccs győztese december 18-án, vasárnap délután játssza a döntőt.
„Orbán Viktor jövő héten Dohába utazik, hogy megnézze a most zajló FIFA Labdarúgó-világbajnokság elődöntőit és döntőjét” – mondta a Magyar Hang tudósítása szerint Abdulla bin Nasser Al-Dosari, Katar budapesti nagykövete múlt héten a Marriott Hotelben.
Korábban a 24.hu érdeklődésére Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke azt közölte, hogy „a miniszterelnök – amikor az ideje engedi – hivatalos vendégként, a FIFA meghívottjaként részt fog venni a vb-n”.
A honvédség luxusgépe Dohába repült
Jóval a ma esti elődöntő előtt, nagyjából dél körül landolt Katar fővárosában, Dohában a Magyar Honvédség egyik Dassault Falcon 7X típusú repülőgépe, amely a 606-os katonai lajstromjelet viseli. A repülő korán reggel, még sötétben indult Kecskemétről, ahol a honvédségi gépek bázisa van.
Orbán Viktor és kormányának tagjai előszeretettel használják a honvédség különböző repülőgépeit külföldi utazásaik során. Ezek a látogatások többnyire hivatalos utak, de a miniszterelnök már horvátországi nyaralásához és amerikai kirándulásához is igénybe vette ez elvileg katonai célokra vásárolt repülőket. A gépek útjait 30 évre titkosították, így leghamarabb 2050 körül derülhet csak ki, hogy kit mikor hova miért vittek a repülők, és mennyi közpénzbe kerültek ezek az utak.
30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei | atlatszo.hu
30 évig titkos, hogy miért jártak nyaralóhelyeken a Magyar Honvédség repülőgépei
Az OTP különgépe is Dohába ment ma
Idén júliusban írtuk meg, hogy 2021. június végén került be a hivatalos magyar lajstromnyilvántartásba a HA-LKW lajstromjelű repülőgép. A nyilvántartás szerint a tulajdonosa és üzemeltetője is az Air Invest Kft., ami az OTP cége. A Dassault Falcon 8X típusú HA-LKW tavalyi gyártmány, új ára 17-18 milliárd forintnak megfelelő összeg lehetett.
Ma a foci vb első elődöntőjének napján ez a repülőgép is Katarba ment. A honvédségi repülő után nagyjából 3 órával, délelőtt indult Budapestről, és kora délután érkezett meg Dohába.
Az OTP birtokában lévő Air-Invest Kft.-nek egyébként van egy másik repülője is, a HA-LKZ lajstromjelű Dassault Falcon 900LX típusú gép. Erről legutóbb idén nyáron írtunk: 2022. június 7-én az olasz-magyar meccshez legközelebbi reptérre ment, Csányi Sándor OTP-elnök pedig Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt szurkolt a helyszínen. Lehetséges tehát, hogy a HA-LKZ fedélzetén utaztak ki, amit Orbán már korábban is használt.
17 milliárd forintos, Falcon 8X típusú repülőgépet vett tavaly az OTP cége | atlatszo.hu
Ahogy a videón is látható, egy új Falcon 8X listaára 58-60 millió amerikai dollár (extrák esetén több), ami a jelenlegi nagyjából 370-es árfolyammal számolva 21-22 milliárd forintot jelent. Egy évvel ezelőtt, a HA-LKW magyar lajstromba vételekor azonban még csak 300 forint körül járt a dollár-árfolyam, vagyis akkor az 58 milliárdos repülő körülbelül 17 milliárd forintba kerülhetett.
Az OE-LEM is Dohába repült
A honvédségi Falcon már Katarban volt, az OTP gépe pedig még a levegőben, amikor elindult Magyarországról egy harmadik ismert repülőgép is Katar fővárosába.
Az osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajtsromjelű repülő dél körül startolt Budapestről, és nagyjából cikkünk publikálásával egyidőben, a késő délutáni órákban landolt Dohában.
A Bombardier Global 6000 típusú magánrepülőről 2018-ban írtunk először: Orbán Viktor akkor ezzel a géppel utazott Bulgáriába, a Videoton ottani meccsére, és kollégánknak sikerült lefotóznia, ahogy hazafelé a budapesti repülőtéren elhagyta a fedélzetet. Azóta többször utazott a repülővel Szíjj László és Mészáros Lőrinc, valamint családtagjaik is, vagyis egyértelműen hozzájuk köthető az OE-LEM, ám az osztrák szabályozás szerint a tulajdonosa nem nyilvános.
Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán – tudjuk, hol nyaraltak idén nyáron | atlatszo.hu
Orbán Viktort ma reggel a Telex próbálta kérdezgetni a mise után, a Facebook-oldalán pedig reggel 8-kor és 9-kor jelent meg egy-egy bejegyzés arról, hogy januártól 15 százalékkal emeli a kormány a nyugdíjakat. A miniszterelnök tehát elvileg a Kecskemétről szinte hajnalban induló honvédségi gépen nem, de a Budapestről felszálló OTP-repülő vagy osztrák magángép fedélzetén utazhatott Katarba focimeccseket nézni.
Az utóbbi lehetőséget erősíti az is, hogy Orbán Facebook-oldalán több órányi kihagyás után, délután fél 5-kor, a repülők landolása után jelent csak meg új bejegyzés. Ebben az EU-val kötött megállapodáshoz gratulált a magyar tárgyalódelegációnak, holott a hír már hajnalban felröppent, és délelőtt sajtótájékoztatót is tartottak róla Gulyás Gergelyék.
Címlapkép: a Magyar Honvédség 606-os Falconja, fotó: Wikipedia | Az egyik honvédségi luxusrepülő és két NER-es magángép is Katarba ment, ahol ma lesz a foci vb első elődöntője | Katar budapesti nagykövete múlt héten közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ezen a héten az ország fővárosába utazik, hogy a helyszínen nézze meg a foci világbajnokság elődöntőit és döntőjét. Ma lesz az első elődöntő, és pont ma repült Dohába a Magyar Honvédség egyik luxusrepülőgépe is, amit előszeretettel használnak az Orbán-kormány tagjai. Szintén a katari fővárosba repült ma az OTP tavaly vásárolt magánrepülője, és az az osztrák luxusgép is, amivel Orbán és Mészáros Lőrinc is utazott már. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/13/az-egyik-honvedsegi-luxusrepulo-es-ket-ner-es-magangep-is-katarba-ment-ahol-ma-lesz-a-foci-vb-elso-elodontoje/ | 2022-12-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nemsokára a bolt és a kocsma maradhat sok kistelepülésen az egyetlen hely, ahol bankkártyával készpénzt tudnak felvenni a helyiek. A postafiókok és takarékok bezárása miatt kellett a kormánynak alternatív megoldásokat találnia. Szakértők szerint nincs szükség ennyi postára, a veszteséges működést az adófizetők állják, a takarékok racionalizálásával pedig Mészáros Lőrinc jár jól.
Havonta két alkalommal, összesen legfeljebb negyvenezer forint értében díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől – döntött decemberben az Országgyűlés, amiről az MTI számolt be. Ezzel lényegében a kormánytöbbség azt tette lehetővé, hogy boltokban is lehessen viszonylag olcsón vagy ingyen készpénzt felvenni bankkártyával. (Eddig a bankautomatából havonta kétszer összesen 150 ezer forintot lehetett díj nélkül kérni.)
Az úgynevezett cashbackszolgáltatás keretén belül az üzletek, kereskedők azoknak nyújtanak készpénzfelvételi lehetőséget, akik kártyával vásárolnak náluk. Ezért a pénzforgalmi szolgáltató, vagyis a bank nem számíthat fel díjat, hasonlóan a bankautomatából történő készpénzfelvételhez. A természetes személyek ezenkívül bizonyos tranzakciós díjak alól is mentesülnek.
Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy például egy tízezer forintos vásárlás esetén, ha az ügyfél húszezer forintot is fel kíván venni, a boltos harmincezer forintot üt be a kasszába, amit bankkártyával egyenlít ki a vásárló, majd kézbe kap húszezer forintot, tízezer forint pedig a vásárlás ellenértékeként az üzlet számlájára kerül.
Sok országban már régóta bevett szokás, hogy boltban vagy a benzinkúton megkérdezi az eladó a bankkártyás fizetés előtt, hogy kér-e készpénzt az ügyfél. De itthon miért pont most vezet be a kormány egy külföldön már évtizedek óta lévő szolgáltatást?
Bezáró posták
A Szabad Európának név nélkül nyilatkozó szakértők azt mondták, hogy a kormány a postabezárások miatt lépett. Mivel sok kistelepülésen a posta (volt) az egyetlen hely, ahol készpénzt lehet felvenni, valamilyen megoldást kellett találni arra, hogy helyben is pénzhez juthassanak a bankkártya-tulajdonosok.
A bolti készpénzfelvétel parlamenti vitáján Fónagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy jelenleg 2600 posta üzemel az országban, holott az uniós irányelv az országméret alapján legfeljebb ezerötszázat tart indokoltnak, így támogatás is csak ennyire adható.
A postákon kívül van még egy érv a készpénzfelvétel liberalizálása mellett. Nyáron arról számolt be az RTL, hogy több kistelepülésen is bezárnak a takarékok. Miután a Budapest Bank, a Takarékbank és az MFB egyesült, egy új pénzintézet jött létre Magyar Bankholding néven.
A szervezet egyik tulajdonosa Mészáros Lőrinc volt felcsúti polgármester, Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja. A fiókbezárásokkal a bank lényegében a működését racionalizálja, ugyanis sok kistelepülésen nem éri meg fenntartani egy takarékot. Nemcsak a fiók zár be azonban, hanem készpénzhez is nehéz lesz hozzájutni ott, ahol az ATM-eket is leszerelik.
A Portfolio korábban arról számolt be, hogy a Takarékbanknak év elején még 720 fiókja volt. A gazdasági lapnak a Magyar Bankholding azt válaszolta, hogy az utóbbi években, különösen a pandémia alatt változtak az ügyfelek bankolási szokásai: gyakrabban használják bankkártyájukat és intézik online egyszerűbb banki ügyeiket, a bankfiókokba főleg az összetettebb ügyintézési folyamatok és kérdések miatt mennek, mint például hitelfelvétel vagy pénzügyi tanácsadás.
Ennek megfelelően változott a bankfiókok funkciója és kihasználtsága. „Ezért a Takarékbank úgy döntött, hogy több kisebb, jellemzően heti két-három napot nyitva tartó kirendeltségét összevonja a környező településen lévő nagyobb fiókkal, hogy megteremthesse az alapját egy modern, heti öt napot nyitva tartó, több szakértőt alkalmazó bankfiók használatának” – írta a gazdasági portál.
A lapunknak nyilatkozó, a 2010 előtti kormányzat idején a Magyar Postánál dolgozó szakértő nem kritizálta sem a Takarékbank, sem a kormány döntését. „Ezt szerettem volna korábban én is elérni” – mondta. Szerinte túl sok, rossz hatékonysággal működő postafiók van az országban, azok bezárása logikus döntés az állam részéről.
„A részvényesek az adófizetők, vagyis minden egyes fiók veszteségét végső soron ők fizetik meg” – tette hozzá. Szerinte ott kell postának lenni, ahol megéri üzemeltetni, ahol eredményt termel.
Úgy gondolja, hogy a takarék- és postafiók-bezárások mellett segítséget jelent a kistelepülésen élőknek a bolti készpénzfelvételt. Nagy kérdés, hogy megéri-e az üzleteknek.
Drága a készpénz
A jogszabály ugyanis csak a bankoknak teszi kötelezővé az informatikai rendszer kiépítését, miközben a boltoknak nem kötelező bevezetni a cashbackszolgáltatást. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint az üzleteknek is csábító lehet ez, sok pénzbe kerül ugyanis a készpénz kezelése. A kisboltok jellemzően a bankba szokták nap vagy forgalomtól függően hét vége előtt bevinni a felhalmozódó készpénzt.
A nagyobb üzletek esetében a pénzszállító cégek végzik a készpénzlogisztikát. A kasszákat este leürítik, a pénzszállítók elviszik a készpénzfeldolgozóba, majd az ügyfelük számlavezető bankjának utalják el.
Reggel viszont váltópénzt szállítanak ki az üzletbe. Ugyanez a helyzet az ATM-ek esetében is. „Egyszerűen drága a készpénz feldolgozása, ezért van logika a kormány azon tervében, hogy az üzletekben is lehessen pénzt felvenni” – tette hozzá.
Érdekesség, hogy a legnagyobb pénzszállítók is kormányközelben vannak. Garancsi István érdekeltségébe tartozik például a Criterion, Mészáros Lőrinc eközben az MPT Security résztulajdonosa, amelyben a Magyar Posta is benne van.
„Ez a szabályozás nekik bevételkiesést fog eredményezni, de Mészáros esetében viszont a rossz kihasználtsággal működő takarékok bezárása profitot fog hozni. Ilyen az, amikor valaki túl nagyra nő, és már szinte minden ágazatban vannak érdekeltségei, van, ahol nyer, van, ahol veszít” – mondta beszélgetőpartnerünk.
A boltoknak azért is megérheti, mert a vásárlóknak valamit venniük is kell, csak ezt követően kérhetik a készpénzfelvételt a kasszánál. Elképzelhető, hogy időbe telik, mire kialakul egy rendszer, ugyanis az üzletekben nyitáskor kevesebb készpénz van, mint záráskor, de beszélgetőpartnerünk szerint az ügyfelek hamar kitapasztalják majd, hogy mikor érdemes bemenni a boltba, ha pénzre lesz szükségük.
A rendszer nem teljesen új egyébként, mert az OTP már 2015 óta jelen van a piacon egy ilyen szolgáltatással. A Pennyvel közösen alkotta meg a bank azt a konstrukciót, amely szerint legalább háromezer forintos vásárlást követően a pénzintézetnél bankoló ügyfelek pénzt vehetnek fel a bolt kasszájánál, legfeljebb húszezer forintos összeghatárig.
Korábbi gazdasági témájú cikkeink: | Bolti készpénzfelvétel: a bezáró posták és takarékok miatt léphetett a kormány | Nemsokára a bolt és a kocsma maradhat sok kistelepülésen az egyetlen hely, ahol bankkártyával készpénzt tudnak felvenni a helyiek. A postafiókok és takarékok bezárása miatt kellett a kormánynak alternatív megoldásokat találnia. Szakértők szerint nincs szükség ennyi postára, a veszteséges működést az adófizetők állják, a takarékok racionalizálásával pedig Mészáros Lőrinc jár jól. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/bolti-keszpenzfelvetel-a-bezaro-postak-es-takarekok-miatt-lephetett-a-kormany/32185003.html | 2022-12-21 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Kiderült, hogy a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Samsung SDI Magyarország Zrt.-re kiszabott büntetések nagy részét eddig eltitkolta a lapunk elől. Nem 6, hanem 17 alkalommal bírságolták meg a céget –főként tűzvédelmi szabálysértések miatt. A jelentésekben megtaláltuk, hogy mi okozta a gyárban az egy évvel ezelőtti tüzet: 36 akkumulátor gyulladt ki. A 3-4 millió forintos büntetési tételek hatástalanok – a határozatok szerint a Samsung évről évre elköveti ugyanazokat a jogsértéseket. Az egyik, eddig eltitkolt hatósági dokumentum kimondja, hogy több mint ezer munkavállaló került veszélybe a gyárban.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a katasztrófavédelmi hatóság hat alkalommal bírságolta meg a Samsung SDI gödi gyárát. Megírtuk, hogy több üzemegységben hiányoztak vagy nem működtek a tűzjelző és tűzoltó berendezések, s hogy használatbavételi és katasztrófavédelmi engedély nélkül folyt a gyártás. Ezen kívül büntetést kapott a cég többszáz tonna, engedély nélkül tárolt veszélyes anyag, valamint a szennyvíz-kezelőben kifolyt mérgező iszap miatt. A hatszori büntetés során összesen 14 millió forintot kellett fizetnie a cégnek.
Most azonban kiderült, hogy
a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a korábbi adatigénylésünkre nem küldte meg az összes bírságról szóló dokumentumot, a büntetések nagy részét eddig eltitkolta.
Erről csupán egy véletlennek köszönhetően szereztünk tudomást.
Kiderült, hogy nem hatszor, hanem súlyos szabálysértések miatt eddig 17 alkalommal bírságolták meg a gyárat. Tehát az esetek számát tekintve a büntetések közel kétharmadát nem küldték el.
A most megkapott dokumentumok 33 millió forintról szólnak, a korábban megszerzettek 14 millió forintról. Eddig tehát a mulasztások miatt összesen 47 millió forintra bírságolták a Samsung SDI-t; ez az összeg a tavalyi árbevételüknek a százezred része.
11 esetet kifelejtett a hatóság
Októberben az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatait böngészve vettük észre, hogy a Samsung-gyár 100 ezer forintos bírságot kapott a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságtól egy kisebb adatszolgáltatási mulasztás miatt. Kikértük az erről a büntetésről szóló határozatot, ebben pedig a klímavédelmi hatóság felsorolta a Samsung SDI Magyarország Zrt. eddigi összes szankcionálását.
Megdöbbenésünkre a felsorolásban számos olyan tűzvédelmi és katasztrófavédelmi bírság is szerepelt, aminek dokumentumát korábban „elfelejtették” megküldeni számunkra. Ezért újra adatigénylést nyújtottunk be a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (PMKI), kérve a hiányzó iratokat. A kért adatokat azonban a 30 napra hosszabbított határidő letelte után, többszöri felszólításunk ellenére sem kaptuk meg.
Bírságok, figyelmeztetések dokumentumai – közérdekűadat-igénylés Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére
Tisztelt Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztem elő. Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre 1., az alábbi, a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása szerint a Samsung SDI Magyarország Zrt (Göd, Schenek I.
December 6-án azonban váratlanul mégis válasz érkezett; egy korábbi adatigénylésünkre tucatnyi újabb határozatot küldtek meg. Szinte lehetetlen felsorolni, hányféle tűzvédelmi jogsértést követett el a Samsung SDI Magyarország Zrt. az elmúlt években.
A hatósági dokumentum szerint több mint ezer munkavállaló került veszélybe
Az egyik legmegdöbbentőbb tartalmú határozat a Váci Katasztrófavédelmi Kirendeltség harmadik alkalommal végzett hatósági utóellenőrzéséről szól. Ebből kiderül, hogy bár 2018 óta ugyanazokat a súlyos hiányosságokat tapasztalja és bünteti a hatóság, a cég a mulasztásokat nem számolja fel. Emiatt 100 ezer négyzetméteres területen több mint 1000 munkavállalót érint a veszélyeztetés, olvasható a dokumentumban.
Az irat leszögezi, hogy a tűzjelző és tűzvédelmi berendezések hiánya és a működésük akadályoztatása „jelentős káreseményhez vezethet”, mert „a létesítmény területén mérsékelten és fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagokkal folytatnak tevékenységet”.
A hosszú ideje fennálló jogsértő állapotot többszörösen súlyosbító körülménynek tekintették a bírság megállapításánál – ezért az előző évekhez hasonlóan a legmagasabb összegű, 4 millió forintos bírságot szabták ki.
Több mint száz tonna veszélyes anyagot találtak a Samsung-gyár egy csarnokában, ahol nem is lehetett volna | atlatszo.hu
Szerettük volna tudni, hogy a Samsung SDI gödi üzeme minden részletre kiterjedően megfelel-e a veszélyes üzemekre és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, s hogy a Főosztály végzett-e ellenőrzést a gödi üzemben. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervezik-e a katasztrófavédelmi előírásokat sorozatosan megszegő gödi gyár bezáratását; ha pedig ezt nem tervezik, vállalják-e a teljes körű felelősséget a biztonságos és balesetmentes működésért.
36 akkumulátor gyulladt ki
Az egyik határozat több oldalon keresztül taglalja egy korábbi tűzeset vizsgálati tapasztalatait. Eszerint 2021. május 8-án tűz ütött ki a Samsung-gyárban; az esetről Balogh Csaba polgármester is posztolt a Facebook-oldalán.
A katasztrófavédelem az ügyben tűzvizsgálatot rendelt el, ám az ennek nyomán készített tűzjelentés tapasztalatait nem tették nyilvánossá.
A hatóság az erre vonatkozó korábbi adatigénylésünket elutasította, mondván: a Samsung-gyár katasztrófavédelmi eljárásairól csak az ügyfelek kaphatnak tájékoztatást. Mint később kiderült – és erről szintén beszámoltunk – a gödi polgármestert sem tekintik ügyfélnek, annak ellenére, hogy a polgári védelem irányítójaként ő felel Göd biztonságáért. Szintén nem ügyfelek a katasztrófavédelmi hatásterületen belül élő, a gyártól 50-100 méterre lakó gödi lakosok.
A másfél évvel ezelőtti tűzesetről a most megkapott dokumentumból az derül ki, hogy egy építés álló álló üzemrészben, ahol akkumulátor-töltést végeztek, 36 akkumulátor kigyulladt. A tűzoltást viszont késleltette, hogy tűzeseti főkapcsoló nem volt beépítve, s emiatt nem tudták az épületet azonnal áramtalanítani.
Emellett
nem működtek a tűzjelző és tűzvédelmi berendezések,
a dolgozók nem részesültek tűzvédelmi oktatásban,
az elektromos hálózatról és az épület villámvédeleméről nem készült vizsgálati jegyzőkönyv,
az oltóvíz meglétét és az épületszerkezet tűzvédelmi megfelelőségét nem tudták igazolni.
A felsorolt szabályszegések miatt két büntetési tételt állapítottak meg: egy 2 millió és egy 3 millió forintos bírsággal sújtották a céget.
Tűz volt, de mégsem lépett működésbe az oltóberendezés
Egy 2021 októberében történt tűzesetről szintén a gödi polgármester posztolt a közösségi oldalán, aki megosztotta a Samsung képviselőjének tájékoztatását is. Eszerint a tüzet, amit egy elektromos zárlat okozhatott, pár perc alatt eloltották; személyi sérülés nem történt, veszélyes anyag nem szabadult ki.
Ebben az esetben is tűzvizsgálati eljárást indított a hatóság, s az eljárás megállapította, hogy az automatikus oltóberendezés riasztószelepe el volt zárva, ezért a tűzoltó berendezés nem tudott működésbe lépni. A szabályszegést 1,5 millió forinttal büntették.
A hatóság szerint a gödi polgármesternek nincs köze a Samsung-gyár katasztrófavédelmi eljárásaihoz | atlatszo.hu
A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.
A tűzvédelmi berendezések és engedélyek hiánya mellett rendkívül „változatos” módon sérti meg a cég az előírásokat. A határozatokban felsorolt mulasztások és hiányosságok közül néhány: a tűzoltóautókból hiányzott a mobil rádió, a bemutatott gázérzékelő nem érzékelte a hidrogén-fluoridot, a fali tűzoltó csapok nem működtek, a menekülési útvonalakat eltorlaszolták, a tűzszakaszokon lévő tűzgátló függönyöket lezárták, és így tovább.
Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében | atlatszo.hu
Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és a szintén mérgező NMP-ből évente több tízezer tonnányit használnak fel a gödi gyárban, az egyesület – a normál vizsgálatok vízkomponensein kívül – ezeknek anyagoknak a bevizsgálását is kérte. A mintavételre három, egymástól távol lévő kutat jelöltek ki Alsógödön és az Oázis lakóparkban; ezek a kutak a gödi Samsung-gyártól kb.
Nevetséges összegű bírságokat szabnak ki az ismétlődő veszélyeztetés ellenére
Egy másik 4 millió forintos bírság indoklása szerint a büntetések megállapítása során figyelembe vették a cég „jelentős gazdasági súlyát, nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát (497,7 milliárd forint nettó árbevétel), a foglalkoztatottak számát (2625 fő) és az üzem lakosságra és környezetre való nagymértékű veszélyeztető hatását”.
A dokumentumok több esetben felhívják a figyelmet arra, hogy a közigazgatási szabályszegési szankciókról szóló törvény (Szankció tv.) 13.§-a alapján a közigazgatósági hatóság eltilthatja a tevékenység folytatásától az ügyfelet , ha „a jogsértés az eljárás megindulását követő egy évben három alkalommal kerül megállapításra.” A Szankció tv. szerint a tevékenységtől eltiltásra sor kerülhet akkor is, ha „a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet”.
A Katasztrófavédelmi törvény 35. § -a is szabályozza, hogy milyen esetekben rendelheti el a hatóság a működés felfüggesztését, illetve mikor kerül sor a tevékenység megtiltására:
„Az iparbiztonsági hatóság az előírt kötelezettség vagy intézkedés megtételéig a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését rendelheti el. Ha az üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti és a biztonságos üzemeltetés feltételeiben súlyos hiányosság jelentkezik, akkor az iparbiztonsági hatóság a 25. § (1) bekezdésében meghatározott engedély visszavonásával a veszélyes tevékenység folytatását megtiltja.”
A gödi Samsung-gyár működésének felfüggesztéséről vagy megtiltásáról azonban nem született határozat.
Az LMP gödi politikusa szerint „alaptalan riogatás” folyik a Samsung tűzeseteiről
A gödi önkormányzat novemberi testületi ülésén Fülöp Zoltán (LMP) a Samsung-gyárral kapcsolattartást végző képviselőként röviden beszámolt a céggel folytatott eddigi tárgyalásairól. A beszámoló előterjesztésként is felkerült az önkormányzat honlapjára, amiben a képviselő a 2022 októberében történt újabb tűzesetekről is tájékoztatást ad. Ebben megállapítja, hogy „számos, megfelelő információ és szakmaiság nélküli megszólalás jelent meg a közösségi médiákban, az eseteket sokszor jelentősen eltúlozva”. Szerinte „kerülendő a megalapozatlan félelemkeltés, a gödiek alaptalan riogatása”.
A testületi ülésen az LMP politikusa részletesebben is kifejtette, hogy a Samsunggal történő tárgyalásait és a multival való „bizalmi viszony” kialakítását veszélyeztetik a gyár és a hatóságok működéséről szóló, Facebookon terjedő, szerinte hamis információk. Fülöp Zoltán egy kommunikációs „konfliktusról” is szót ejt: „Van olyan mondás, hogy engedély nélkül működik a gyár, egy másik mondás szerint nagyszámú bírságot kap. Ha nagyszámú bírságot kap, akkor biztos, hogy van ellenőrzés” – fejtegeti a helyi képviselő, aki szerint Göd város önkormányzatának se kompetenciája, se jogköre nincs arra, hogy beleszóljon a hatósági ellenőrzésekbe.
Helyreigazítás (2022. december 21.) A 2022. december 13. napján megjelent „Feketén-fehéren leírta a hatóság, hogy veszélybe került a gödi Samsung-gyár több mint 1000 dolgozója” című cikkünkben és annak bevezetőjében valótlanul állítottuk, hogy „a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a korábbi adatigénylésünkre nem küldte meg az összes bírságról szóló dokumentumot, a büntetések nagy részét eddig eltitkolta.” A valóság az, hogy a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: PMKI) a jogszabályoknak megfelelően járt el, a meghozott határozatokat nem titkolta el. A 2021. december 29. napján kelt adatigénylésünkben meghatározott határozatot, valamint a 2018. január 1. napjától az adatigénylés napjáig megjelölt időszakban kiszabott 6 db katasztrófavédelmi (azaz iparbiztonsági hatósági hatáskörben kiadott) bírságra vonatkozó határozatot a PMKI az igénylő részére megküldte. A 2022. 10. 20. napján közérdekű adatigénylésünk keretében kért tűzvédelmi és közigazgatási bírságok dokumentumait, illetve a 2022. február 3-tól az adatigénylés időpontjáig kiadott figyelmeztetések, bírságok dokumentumait a PMKI teljes körűen kiadta, azokat nem titkolta el. | Feketén-fehéren leírta a hatóság, hogy veszélybe került a gödi Samsung-gyár több mint 1000 dolgozója | Kiderült, hogy a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Samsung SDI Magyarország Zrt.-re kiszabott büntetések nagy részét eddig eltitkolta a lapunk elől. Nem 6, hanem 17 alkalommal bírságolták meg a céget –főként tűzvédelmi szabálysértések miatt. A jelentésekben megtaláltuk, hogy mi okozta a gyárban az egy évvel ezelőtti tüzet: 36 akkumulátor gyulladt ki. A 3-4 millió forintos büntetési tételek hatástalanok – a határozatok szerint a Samsung évről évre elköveti ugyanazokat a jogsértéseket. Az egyik, eddig eltitkolt hatósági dokumentum kimondja, hogy több mint ezer munkavállaló került veszélybe a gyárban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/12/13/feketen-feheren-leirta-a-hatosag-hogy-veszelybe-kerult-a-godi-samsung-gyar-tobb-mint-1000-dolgozoja/ | 2022-12-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Európai Bíróság döntése nyomán veszélybe került a cégek tényleges tulajdonosairól szóló információk hozzáférhetősége. Ezeket az adatokat sok európai hírmédium fontos cikkek elkészítéséhez használta. Az Átlátszón például ennek köszönhetően tudtuk azonosítani a Szijjártót jachtoztató üzletembert.
2020 augusztusában az Átlátszó munkatársa egy adriai luxusjachton fotózta le a családi körben ejtőző Szijjártó Pétert. A felvétel körül kitört botrány oka az volt, hogy a külügyminiszternek a nyilvános vagyonnyilatkozatai alapján nem volt lehetősége arra, hogy piaci áron bérelje ki a lélekvesztőt.
A máltai zászló alatt hajózó jacht valódi tulajdonosa egy kitűnő kormányzati kapcsolatokkal rendelkező üzletember, Szíjj László volt. Ezt az információt szintén az Átlátszó derítette ki a máltai cégek tényleges tulajdonosait tartalmazó nyilvános adatbázis segítségével 2020-ban.
A szerkesztőség akkor már évek óta nyomozott a magyar kormányzati elit által használt luxusjahctok és -repülők után. „Az újságíróink három olyan jachtot is azonosítottak, amiket kormányzati politikusok, hivatalnokok, vagy kormányközeli üzletemberek használtak. De egyiknek sem tudtuk kideríteni a tulajdonosát. Egészen addig, amíg Málta meg nem nyitotta a tényleges tulajdonosok adatbázisát” — mondta Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője.
„Az itt elérhető információk segítségével tudtunk eljutni Szíjj Lászlóig, aki kormányzati megbízásoknak köszönhetően gazdagodott meg az építőiparból” — tette hozzá.
Ma ugyanezek az információk már nem érhetők el nyilvánosan.
Több más ország mellett Málta is eltüntette ezeket az adatokat az internetről, miután az Európai Bíróság úgy döntött, hogy az európai uniós tagországok mégsem kötelesek ezeket az információkat nyilvánosan közzétenni.
A döntés ellen felszólalt a bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű nemzetközi újságírói hálózat, amelynek az Átlátszó is tagszervezete. 2019-ben az OCCRP a luxemburgi regiszter hasonló adatai alapján egy OpenLux névre hallgató nyomozásban derített ki részleteket addig ismeretlen, kétes pénzmozgásokról.
„Ez az ítélet egy csapás” — mondta Drew Sullivan, az OCCRP kiadója — „Az Európai Bíróság ezzel a lépéssel többet tett a szervezett bűnözés és a fekete pénzek mozgatása érdekében, mint amire a legelvetemültebb bűnöző képes volna”.
Újságírók számára az úgynevezett tényleges tulajdonosokat (angol szakkifejezéssel: ultimate beneficial owner) tartalmazó adatbázisok kulcsfontosságúak a korrupció és a pénzmosás felderítésében. Az OpenLux keretében az OCCRP és partnerei olyan titkos luxemburgi cégeket találtak, amikben olasz maffiózók dugták el a vagyonukat, szerb politikusok bizniszeltek bűnözőkkel, vagy amelyekben orosz oligarchák gyerekei birtokoltak hatalmas ingatlanbirodalmakat.
Az OCCRP most egy külön oldalon gyűjti azokat a fontos cikkeket, amelyeket tagszervezetei a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatbázisok segítségével írtak — köztük a Szíjj László jachtjáról szólót is.
Ahogy az ezekhez hasonló cikkek mutatják, a cégeknek adott titkolózási lehetőségek a világ legkorruptabb országainak legborzasztóbb alakjai számára is lehetővé tehetik, hogy Európában dugdossák a lopott pénzüket. A tényleges tulajdonosokról szóló adatok nyilvános hozzáférhetősége annak a kevés eszköznek az egyike, ami őket meggondolásra késztetheti.
Beneficial Ownership Data is Critical in the Fight Against Corruption – OCCRP
The former president – laying low since the country plunged into protest and violence in early January – hid banks, hotels, and a $100 million jet in a network of foundations that answer only to him. The European Court of Justice has reversed a decade of progress against financial secrecy, to the cheers of sanctioned oligarchs and tax dodgers all around the world.
A tényleges tulajdonosok átláthatósága annak a kevés dolognak az egyike, amiben újságírók, civil szervezetek, adóhatóságok, bűnüldöző szervek, pénzügyi intézmények és nemzetközi szervezetek egyetértenek — írta véleménycikkében Andres Knobel, az igazságos adózásért küzdő Tax Justice Network kutatója. Szerinte azért van ekkora támogatottsága az átláthatóságnak, mert sokféle problémás pénzmozgást érint a korrupciótól kezdve a terrorizmus finanszírozásáig.
Knobel szerint az online nyilvánossá tett adatbázisok használata annyira praktikus volt, hogy még az illetékes hatóságok is inkább ezeket használták a bürokratikus és hosszadalmas hivatalos információigénylések helyett. A kutató úgy véli, hogy az ehelyett újra normává tett átláthatatlanság ismét a gazdagoknak és bűnözőknek fog segíteni abban, hogy megkerüljék a mindenki másra vonatkozó törvényeket.
„November 22-én az Európai Bíróság a pénzügyi titkosság felszámolásának egy évtizednyi előrehaladását semmisítette meg a világ szankciókerülő oligarcháinak és adócsalóinak nagy örömére” — írta Knobel — „Most azonnal szükség van az EU döntéshozóinak közvetlen válaszlépésére.”
Címlapfotón a Lady MRD Korcula kikötőjében 2022. augusztus 26-án (fotó: Olvasónk) | Már nem elérhető az interneten, hogy ki a valódi tulajdonosa ennek a luxusjachtnak | Az Európai Bíróság döntése nyomán veszélybe került a cégek tényleges tulajdonosairól szóló információk hozzáférhetősége. Ezeket az adatokat sok európai hírmédium fontos cikkek elkészítéséhez használta. Az Átlátszón például ennek köszönhetően tudtuk azonosítani a Szijjártót jachtoztató üzletembert. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/12/15/mar-nem-elerheto-az-interneten-hogy-ki-a-valodi-tulajdonosa-ennek-a-luxusjachtnak/ | 2022-12-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. december 21-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Porsche-gyűjtemény, magángépes utazások, buli a Sziget VIP-részlegén, luxusingatlanok, jól menő cégek és barátok egyre terjeszkedő vállalkozásokkal – a kisebbik Matolcsy fiú, Ádám szerint mindez saját lábon állva jött össze, ám a NER 12. évében okkal gyanítható, hogy talán a családi kapcsolatok is számítottak valamit.
Matolcsy Ádám a kormányközeli sajtóban rendületlenül állítja, hogy apjától, Matolcsy György jegybankelnöktől függetlenül sikeresek a vállalkozásai. Az utóbbi években azonban az ismerőseinek is nagyon megszaladt – és amint elkezdjük felfejteni a vele többnyire informális kapcsolatban állók bonyolult céghálóit, végül mindig egy MNB-s szálba akadunk bele. A baráti kör, illetve a hozzájuk köthető alapkezelő sok céget és ingatlant szippantott fel az utóbbi években. Indulásukat nagyban segítette Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja, a Növekedési és Hitelbank (NHB), de sokszor kisegítette őket a Magyar Nemzeti Bank is egy-egy megrendeléssel vagy ügylettel. A kör igen sokszínű: e társaság egyes cégei érdekeltek a bútoriparban, a vendéglátásban, az olyan luxusszolgáltatásokban mint a széfszolgáltatás vagy a légijármű-lízing, a napelembizniszben és végtelen mennyiségű ingatlanügyletben.
Az MNB-alapítványok ingatlanvagyonának sorsával a Magyar Narancs friss számában is foglalkozunk:
A kisebbik fiú
Matolcsy Ádámra akkor figyelt fel a média, amikor 2017 nyarán egyik barátjától, Száraz Istvántól megvette a New Wave Media Groupot, amelynek a portfóliójában már benne volt az addigra propagandalappá silányított Origo is. Bár 2018-ban a New Wave-csoport ugyanúgy része lett a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), mint minden más kormányközeli kiadvány kiadója, Matolcsy Ádám egy csapásra felkerült a fideszes vállalkozók listájára.
Igaz, a fiatal, mindössze 35 éves vállalkozó nem ma kezdte. Az Origo megvásárlásakor a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt, hogy már 18 évesen volt egy a bátyjával, Matolcsy Mátéval közös informatikai cége, később azonban a bútorbizniszbe is beszállt. Mint akkor fogalmazott, „igény mutatkozott szépségipari bútorok iránt is”, és saját márkás fodrászbútorok gyártásába kezdtek. Ez volt a 2008-ban létrehozott Glamorous Szépségipari Berendezések Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely a sajtó által „családi banknak” is nevezett NHB-tól kapott hitelből vásárolta meg 2015-ben a Balaton Bútor Kft.-t a Várszegi Gábor-féle Fotextől. Matolcsy Ádám a legutóbbi, Figyelőnek adott interjújában azt mondta, a hitel összege 420 millió forint volt.
Ugyanebben az interjúban azt is elárulta, hogy a veszprémi cég tulajdonosa kereste meg a 2015-ben mindössze 95 milliós árbevételű Glamoroust, hogy nem akarják-e megvenni a Balaton Bútort. „Mivel nem volt pénzünk a hatalmas gyártó teljes megvételére, végső soron a kft. a régi gépeket, a készleteket és a márkanevet vásárolta meg, valamint a dolgozókat vettük át. Az ingatlan a Fotex-csoporté maradt, viszont – az üzlet részeként – fix áron máig béreljük a hatalmas, 14 ezer négyzetméternyi csarnokterülettel kialakított komplexumot.”
„Színre lépésemet követően próbáltunk odafigyelni arra, hogy ne induljunk olyan közbeszerzésen, amely miatt támadható a Matolcsy név” – mondta még 2017-ben. Állítása szerint a Balaton Bútor főleg exportra gyárt, de azóta több állami megbízást is kapott: nyert az Országos Bírói Hivatal 2017-es, 351 milliós közbeszerzésén, 2018-ban a Testnevelési Egyetemtől kapott 223 milliós megrendelést, 2019-ben az Óbudai Egyetemtől 42 milliósat, több vidéki könyvtárba is szállítottak. Tavaly májusban 287 millió forintot meghaladó állami támogatásban részesült a cég új beruházása, decemberben pedig a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 20 milliárdos bútorközbeszerzésén is nyert öt másik vállalkozással együtt. Ez utóbbi keretszerződés értékét a veszélyhelyzetre hivatkozva idén szeptember végén 12 százalékkal megemelték, igaz, Matolcsy Ádám állítása szerint ennek keretében eddig csak 205 millió forint értékben adtak el bútorokat. Idén májusban az is kiderült, hogy a Balaton Bútor szállít berendezéseket az új nevén Buda Palotának nevezett Postapalotába is, amelyben az MNB hoz létre irodaházat és pénzmúzeumot (erről lásd keretes anyagunkat).
A Balaton Bútor mindenesetre terjeszkedik, Matolcsy a Figyelőnek dicsekedett el azzal, hogy megvették a milánói Riva 1920 nevű bútorgyártó 47,5 százalékos részesedését. Bankhitelt is igénybe vettek az akvizícióhoz, de azt nem részletezte sem a kormánypárti lapnak, sem a Narancsnak, hogy pontosan melyik pénzintézettől kapták. Kérdéseinkre azt viszont elárulta, hogy jelenleg nagy magyarországi akvizíció nincs előkészítve, de folyamatosan figyelik a hazai piacot is. „Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk további külföldi cégekkel” – írta lapunknak, hozzátéve, hogy erről csak akkor nyilatkozik majd, amikor aláírtak vagy lezártak valamilyen tranzakciót.
Míg a Balaton Bútor tevékenysége meglehetősen látványos, Matolcsy Ádám másik cégéről keveset tudni: a 2011-ben alapított Magyar Stratégiai Zrt.-ről csak annyit közölt, hogy „főleg saját tulajdonú ingatlanok hasznosításával foglalkozik” – de e társaságon keresztül vette meg annak idején a New Wave-et is. A cég 5 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, vezérigazgatója és egyedüli tulajdonosa Matolcsy Ádám, éves nettó árbevétele az elmúlt öt évben 100 és 300 millió között mozgott, viszont tavaly már több mint 2 milliárd forintnyi befektetett eszköz szerepelt a mérlegében.
Fehér gallérban Matolcsy Ádám
Barátok cégekkel
A Balaton Bútor egyébként a Fatáj online faipari szaklap szerint korántsem piacvezető, sőt a magyar bútorgyártó cégek idén júliusban összeállított 100-as listáján a 26. helyre került. Jóval előkelőbb helyen szerepel a 14. helyezett Gyulai Fafém Bútor Zrt., amely a Postapalota bebútorozásában a Balaton Bútor fővállalkozója. Ez a cég – a Gyulai Fafém Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft.-ből lett Holzmöbel 2012 Kft.-vel együtt – idén júniusban váltott tulajdonost. Az új tulaj a Kopaszhegyi Ház Projekt Ingatlanfejlesztő Kft. Ezt a céget 2020 januárjában hozta létre Fintha-Nagy Ádám és felesége, Demkó Anett egy érdekeltsége – az ő nevük onnan lehet ismerős, hogy Fintha-Nagy több V. kerületi ingatlanhoz is kedvezményes áron jutott Rogán Antal polgármestersége idején, legutóbb pedig a propagandaminiszter új feleségének falujában vett egy kastélyt. A Kopaszhegyi Ház egy Somlai Bálint Fülöp nevű fiatal vállalkozón át a gyulai cégvásárlás idejére már egy Stofa György nevű 29 éves fiatalembernél kötött ki.
Az adásvétel azért is érdekes, mert ahogyan azt idén tavasszal a Magyarnarancs.hu megírta, korábban maga Matolcsy Ádám tárgyalt a gyulai bútorcég esetleges megvásárlásáról, Stofa Györgyöt – aki korábban egy várbeli apartmanházban volt érdekelt, illetve a magyar letelepedési kötvényeket Oroszországban áruló offshore cég közvetítőjeként is feltűnt – pedig a baráti körének tagjaként szokták emlegetni. Érdeklődésünkre Stofa azt írta, hogy „saját forrást, hitelátvállalást és bankhitelt vettem igénybe. A részletek üzleti titkot képeznek”. Azt is írta, hogy olyan befektetéseket keres, amelyek erős menedzsmenttel rendelkeznek és stabil növekedési pályát ígérnek, és ilyen a Gyulai Fafém Zrt. is. Azt nem részletezte, honnan volt a hitel, de a Holzmöbel 2012-re a tulajdonosváltás napján bejegyzett Gránit banki zálogjog árulkodó lehet. (Nem mellesleg ehhez a bankhoz mentették át számláikat a Matolcsy fiúk és barátaik 2018-ban, az NHB bedőlése előtt.)
Matolcsy Ádám kérdésünkre azt válaszolta, tudja, kicsoda Stofa György, „megvan a telefonszáma, de nem vagyunk olyan kapcsolatban, hogy rendszeresen keressük egymást”. A Gyulai Fafémmel folytatott korábbi tárgyalásairól pedig azt írta, több itthoni és külföldi bútorgyárral is tárgyalt, és jelenleg is folytat tárgyalásokat olyan cégekkel, amelyek nyitottak akvizíciókra. Stofa György a kérdéseinkre azt is elárulta, hogy nem ő foglalkozik a cége működésével, „a menedzsment üzleti terv alapján riportál nekem, ezekben nincsen versenytárselemzés”. A Postapalota berendezése pedig bár benne van a Gyulai Fafém idei top 10 megrendelése között, „de így is az idei 8–9 milliárd forintos konszolidált árbevételünk kis részét teszi ki”.
A Kopaszhegyi Ház egy harmadik cégben is érdekelt: ez a MaRazo Kft., amely Stofa György válasza szerint kereskedelmi ingatlanok adásvételével és azok hasznosításával foglalkozik. A tavaly létrejött cégben érdekelt az Alaszka Investments Kft. is, amely egyébként Ráthonyi Zoltán Szabolcshoz, Vajna Tímea vőlegényéhez köthető – jelenleg családtagjai nevén van –, akivel Stofa más cégekben is kapcsolatban áll.
A Kopaszhegyi Ház volt tulajdonosaként már futólag említett Somlai Bálint Fülöp nem más, mint a New Wave televíziós üzletágának egykori vezetője, a Postapalota felújítását kivitelező Raw Development Kft. tulajdonosa. Ez a cég Szemerey Tamás érdekeltségeként jött létre 2014-ben, majd rögtön megalakulása után több megbízást kapott az MNB alapítványaitól, illetve ez a cég kivitelezte Matolcsy Ádám fullpanorámás, üvegfalú balatonfüredi „mezőgazdasági melléképületét” is 2016-ban. A jegybanki alapítványok megbízásából a cég dolgozott az Úri utca 72. szám alatti épületen, ahol idén nyáron „tudományos központot” nyitottak, valamint projektmenedzseri feladatokat látott el a Vár alatti Csónak utcában lévő Ybl–Hatvany vagy más néven Lónyay–Hatvany-villánál is, ahová idén szeptemberben költözött be a kormányközeli Batthyány Lajos Alapítvány.
A cég tavaly különösen jó évet zárt, nettó árbevétele a 2019-es 1,8 milliárdról 15,6 milliárdra ugrott, 1,84 milliárdos adózott eredménnyel. A sikerszéria az idén is folytatódott: májusban derült ki, hogy az MNB Szabadság téri székházát is a Raw Development újíthatja fel 54 milliárd forintért több más, jóval tapasztaltabb cég elől nyerve el a munkát. Novemberben leányvállalata, a Raw Facility Management Kft. kapta meg potom 16 milliárd forintért három évre az MNB-hez tartozó ingatlanok üzemeltetését. A 31 éves Somlai Bálint Fülöp a Telexnek nyáron úgy nyilatkozott, hogy pályafutását a Wis Holdingnál kezdte a Széll Kálmán téri felújítás egyik projektmenedzsereként. „Ekkor döntöttem el, hogy saját vállalkozást szeretnék indítani, de alapítás helyett egy már működő kis vállalatot tudtam megvásárolni kevés megbízással ugyan, de rendkívül értékes és tapasztalt csapattal.”
Somlai a Raw Developmentet a Somlai Investen keresztül birtokolja, amelynek tavaly szintén megugrott a bevétele 300 millióról 3,5 milliárdra, és amely számos más céget is tulajdonol. Ezek egy része luxusszolgáltatást nyújt gazdagoknak: ilyen a hivatalosan gép- és tárgyieszköz-kölcsönzéssel foglalkozó Safe Depo Hungary Kft. (amelyben üzlettársa a több cégen keresztül az In-Kal biztonsági céget is tulajdonló Örményi Viktor). De Somlaihoz köthető a Millenáris Irodaházban széfbérlést kínáló Safe Box Hungary Zrt.; és a Safe Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt. is, amely eredetileg gépjárműlízingre és követelésvásárlásra szakosodott, 2020 júniusától azonban megkapta az MNB-engedélyt vízi és légi járművek, valamint munkagépek lízingelésére is. A cég ugyan 425 milliós mínuszban, viszont közel 3 milliárd forintnyi befektetett eszközzel zárta a múlt évet. Kérdésünkre, hogy pontosan milyen járműveket is lízingel a cég, azt közölték, „a lízingtárgyak beszerzése egyedi lízingbe vevői megrendelés alapján történik. Készítünk ajánlatot akár egyetlen járműre is, bár zömmel személyre szabott flottalízinggel foglalkozunk”.
Matolcsy Ádám arra a kérdésünkre, hogy milyen a kapcsolata Somlai Bálinttal, azt írta válaszában, hogy ismeri, de nincs vele semmilyen üzleti kapcsolata.
A feleségének viszont bizonyosan van: Matolcsy Tímea a Somlai Investtől vette meg 2020 decemberében az előtte három hónappal alapított Somlai-Révész Property Kft.-t a hozzá tartozó Révész utcai luxusingatlannal együtt, a céget ezután nevezte át MT Beauty Kft.-re. A szóban forgó lakás a Riverloft apartmanházban található, és korábban azzal került be a hírekbe, hogy az Szemerey Tamás egyik cégéé, de Matolcsy Ádámék használják. Matolcsy Tímea idén júniusban a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy valóban bérelték a lakást korábban, de három éve elköltöztek onnan, most pedig Somlaitól az ingatlant bérlővel együtt vásárolta. „Az MT Beauty Kft. szépségipari szolgáltatásokat fog nyújtani a jövőben, emellett szépészeti termékek forgalmazásával is kíván foglalkozni” – mondta az egyébként kozmetikus Matolcsy Tímea.
Magántőkealapok vonzásában
A Matolcsy Ádám körüli kör megkerülhetetlen szereplője Száraz István. Ő az MNB-alapíványok támogatta Vs.hu alapítójaként lett ismert, de a New Wave Media Grouppal volt már ifjú médiamogul is (Matolcsy Ádám tőle vette meg a céget), foglalkozott turizmussal (a We Love Budapest és We Love Balaton oldalakat végül a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány vette át), vendéglátással és gasztronómiai cikkek importjával, ingatlanokkal, egy kicsit belekóstolt a letelepedési kötvényekbe is, és nem utolsósorban vállalati kommunikációval – a Frank Digital Kft. nevű cége a jegybanki alapítványoktól is kapott támogatást, az elmúlt években pedig több milliárd forintnyi megbízást nyert el az MNB kommunikációs tenderein.
Száraz érdekeltsége volt a különböző Dry előtagú cégein keresztül a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. is, amelyet a Válasz Online idén májusban a „Matolcsy családdal »rokonítható« alapkezelőnek” nevezett. A 2017-ben létrehozott Quartz úgynevezett magántőkealapokat kezel, összesen tizenkettőt. A magántőkealapokra vonatkozó szabályozást 2014-ben szavazta meg a magyar parlament, ennek lényege, hogy legalább 250 millió forinttal már létre lehet hozni ilyet, amely aztán önálló entitásként kezeli a befektetett pénzt. Bár a jegybank nyilvántartást vezet róluk, a befektetők neve nem nyilvános, magyarul a magántőkealapokban kezelt pénzek forrásai titkosak maradhatnak, viszont maguk az alapok szabadon gazdálkodhatnak: alapíthatnak vagy vásárolhatnak céget, ingatlant, csak épp az nem derül ki, hogy ki a végső tulajdonos, és kinek a pénzéről is van szó. Így tulajdonképpen hazai pályán, offshore cégek igénybevétele nélkül lehet eltüntetni és tisztára mosni a vagyont, amelyek a magántőkealapokban követhetetlenek lesznek, a befektetőknek viszont jól fialnak.
A Quartz alapkezelő – amelynek tulajdonosa 2019 nyarán szintén egy saját maga által kezelt magántőkealap, a Felis lett – tavalyi beszámolója szerint az akkor még csak nyolc általa kezelt alapban 2020. december 31-én összesen 64,9 milliárd forint és további 39,4 millió euró volt. Az alapok kezelője és a cég vezérigazgatója Valkó Mihály, az MKB Bank igazgatósági tagja. A Quartz által kezelt UNCIA Magántőkealap pedig egyik cégén keresztül 2019 májusában a Magyar Bankholdingban is 10,82 százalékos részesedést szerzett.
Matolcsy Ádámnál rákérdeztünk arra is, neki van-e pénze a Quartz kezelte alapokban, erre azt válaszolta, hogy nem fektetett pénzt egyikbe sem. Az MNB-hez vezető szálakat azonban annál inkább találunk itt. A Quartz a Szécsényi Bálint vezette Equilortól idén májusban átvette a Közép-Európai III. Magántőkealapot, és utóbbi cégeinek vezetésében számos jegybanki vezető feltűnik: az idén novemberben létrehozott Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt. ügyvezetője Dubéczi Zoltán MNB-elnöki főtanácsadó, Bánkuty Tamás, a jegybank PADME alapítványának igazgatója, Herbst Árpád István gödöllői gazdasági jogász, Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) novemberben távozott főtitkára, Nagy Gyula, a MNB-alapítványok vagyonkezelő cégének, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. ügyvezetője és Czene Gréta, az MNB elnöki kabinetet irányító ügyvezető igazgatója.
Ingatlankeringő
Ráadásul a korábban említett, Matolcsy Ádámmal baráti viszonyt ápoló szereplőknek is számos cége kötött már ki a Quartz kezelte alapokban. Ezek tulajdonába került például Stofa György több napelemes cége (a Simicska Lajos egykori embereként emlegetett Horváth Gergelytől átvett The Art Of Voyage Delta Kft. és Sola Power Alfa Kft.), és több ingatlanfejlesztés is. A Vár alatti Ostrom utca 3. szám alá a Qut Ingatlanforgalmazó Kft. tervezett luxustársasházat építeni a Somlai-féle Raw Development fejlesztésében, valószínűleg szintén NHB-hitelből, ugyanis a banknak milliárdos jelzálogjoga volt a telken. A Qut többszöri tulajdonosváltás után került a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Pintér-Farkas Tímea, majd Somlai Bálint Fülöp cégéhez. A Qut aztán az MNB által a rossz minőségű kereskedelmi ingatlanhitelek leépítésére létrehozott MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-n keresztül vándorolt a Quartz által kezelt magántőkealapokhoz 2020-ban. Ezek a G-Beta Ostrom Kft. nevű cégbe szervezték ki az ingatlant. De az Arezzo és Felis magántőkealapok tulajdonában kötött ki a Lánchíd 19 design hotel is a Duna-parton (G-Gamma LCHD Kft.), valamint a Corvin tér 13. számú földszintes műemlék ház, amelyet idén márciusban vettek meg (Corvin Tér 13 Invest Kft.).
A szintén idén nyáron az Optima vagyonkezelő székhelyére bejegyzett G-Alpha VRSMRT Kft. feltehetőleg a Vörösmarty tér 3. szám alatti épületben érdekelt. Az ingatlanban az MNB-alapítványok már eladták ugyan a részesedésüket, de ahogy azt a Magyarnarancs.hu még 2018-ban megírta, Matolcsy Ádám egy másik barátja, Pintér Máté (a már említett Pintér-Farkas Tímea férje) Infit Invest Befektetési Kft. nevű cége is ide volt bejegyezve, a terv pedig az volt, hogy a műemlék Kasselik-ház emeleti irodáiból luxuslakásokat alakítanak ki. Az Infit Invest azóta szintén a Quartz magántőkealapjaihoz került, a Vörösmarty téri ingatlanokat pedig külön cégbe szervezték ki.
A G-Epsilon PSZTSZR Kft. neve minden bizonnyal a Pusztaszeri út 59–67. szám alatti ingatlanegyüttesre utal. A valaha az MTA-hoz tartozó Központi Kémiai Kutatóintézet épületeit 2015-ben vette meg az MNB egyik alapítványa, akkor a Frank Digital készített is egy koncepciót egy innovációs intézet létrehozására. Az épületegyüttes 2019-ben a Seven House Ingatlanhasznosító Kft.-hez került – a cég előbb az MNB-alapítványok vagyonkezelője, az Optima Befektetési Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. tulajdonát képezte, majd szintén a Quartz által kezelt magántőkealapok cége lett. Magyarra lefordítva, eszerint az MNB-alapítványok által megszerzett ingatlan mostanra végképp magánkézbe került – vagy legalábbis ellenőrizhetetlenné vált, hogy pontosan ki is a tulajdonosa és mit kezd vele.
Hasonló utat járt be a szintén a Pallas Athéné Alapítványok által 2017-ben 14,9 millió euróért megvett ún. Hétház tömbhöz tartozó Andrássy út 40–42. is. Az épület szintén a Seven House tulajdonában került a magántőkealapokhoz, majd idén júniusban kiszervezték a G-Delta ADRSSY Kft. nevű cégbe, ezt pedig szeptemberben a GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt. vette meg.
A GTC vagy korábbi nevén Globe Trade Center egy eredetileg lengyel ingatlanfejlesztő társaság, amely Budapesten alapvetően főleg XIII. kerületi, Váci úti irodaházak fejlesztéséről lehet ismerős, emellett a Révész utcai Riverloft apartmanház is a cég érdekeltsége volt – ugyebár ebben laktak korábban Matolcsy Ádámék. A GTC-ben tavaly nyáron vett döntő, 61,49 százalékos részesedést az MNB alapítványainak vagyonát kezelő Optima vagyonkezelő által alapított Optimum Ventures Magántőkealap.
Emlékeztetőül: az Optima azt a jegybanki alapítványi vagyont (251 milliárd forint) kezelte, amely a kormány szerint ugyancsak elvesztette közpénz jellegét, de 2016-ban a Kúria kimondta, hogy az bizony közpénznek minősül. Ezek a pénzek tehát végül részben szintén egy magántőkealapban köthettek ki, amely aztán bevásárolta magát egy nemzetközi ingatlanfejlesztő cégbe.
A GTC nem csak a jegybanki alapítványok egykori ingatlanjai körül tűnt fel: a Quartz magántőkealapjain keresztül ugyanis végül hozzá került egy komplett Klauzál utcai utcarész is, amely korábban a Matolcsy Ádám körüli kör tulajdonában tűnt fel. A GTC Origine Investments idén szeptemberben hozta létre a GTC KLZ 7-10. Kft.-t, amely nevéhez hűen mostanra megszerezte a Klauzál utca egy szakaszának mindkét oldalát. A 8.-as szám 2016-ban, a 7–9. 2018-ban került Somlai Bálinthoz – a 7–9.-re az adásvétel másnapján 5 millió eurós jelzálogot jegyzett be az NHB, így feltehetőleg hitelből, a 8.-ra, amelynek felújítása a Raw Development biznisze volt, 2017-ben vett fel közel egymilliárdos NHB-hitelt –, majd a Quartz által kezelt GARDA Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alapon keresztül szeptemberben a GTC-hez kerültek. A Klauzál utca 10.-et szintén egy Quartz által kezelt alap vette meg 2019-ben, majd adta el szeptemberben a GTC-nek.
Úgy tűnik, hogy végül az a közpénz, amely egykor az MNB-alapítványokba kerülve elvesztette közpénz jellegét, mostanra részben egy jól menő ingatlanvállalkozásban (GTC) kötött ki, amely ezt a pénzt részben arra költötte, hogy olyan értékes belvárosi ingatlanokat szerezzen meg, amelyeket a Matolcsy Ádám baráti körébe tartozók korábban a Matolcsy unokatestvér által vezetett NHB Banktól kapott hitelből tudtak megvenni. Az ingatlanok időközben egy magántőkealapon is átmentek – vagyis azt, hogy végül ki gazdagodott a GTC-pénzekből, már legfeljebb sejteni lehet.
A Postapalota mint az MNB házi projektje
A Széll Kálmán téri egykori Postapalota az MNB egyik leglátványosabb projektje volt az utóbbi években. Az épületet 2016-ban a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vette meg 22,3 millió euróért, azaz mintegy 7 milliárd forintért. Az alapítványok ekkor meg is kezdték a felújítást, melyre a jegybank közlése szerint további mintegy 7 milliárd forintot költöttek. Az ingatlan 2018-ban került az MNB tulajdonába, amely ekkor 45,3 millió eurót, vagyis mintegy 14 milliárd forintot fizetett érte. Az épületben 2022 márciusában fog megnyitni a Pénzmúzeum és Látogatóközpont, valamint a jegybank egyes részlegei is ideköltöznének.
A felújítás a végéhez közeledik, már a bútorozásnál tartanak, az épületbe pedig Matolcsy Ádám cége, a Balaton Bútor is szállít berendezéseket. Az ügyletről Matolcsy Ádám a Figyelőnek úgy fogalmazott, hogy a mintegy kétmilliárdos beépítettbútor-tenderen a Garancsi István-féle Market Zrt. a fővállalkozó, a Gyulai Fafém Bútor Zrt. pedig a vezető alvállalkozó, a Balaton Bútor al-alvállalkozóként a munka csak mintegy 5 százalékát nyerte el. Maga az MNB idén tavasszal a Népszavának viszont azt írta, hogy a kivitelező cég a Matolcsy Ádám barátjának tulajdonában lévő Raw Development Kft., amely közel 2,5 milliárd forintért vállalta el a többszintes épület teljes belső bútorozását. További 1 milliárd forintért a Raw Development Kft. alakíthatta ki a Postapalotába is utat nyitó új Széll Kálmán téri gyalogosátjárót is.
A Postapalota felújításán dolgozó cégek ugyanakkor nem közbeszerzésen nyerték el a munkákat, ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése értelmében a felújítást összefogó cég nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. Korábbi sajtókérdésekre az MNB ettől függetlenül azt állította, hogy közelebbről nem tisztázott „versenyeztetési eljárásban” adták ki a munkákat. | Mindig akad egy MNB-s szál Matolcsy Ádám baráti körének cégügyeinél | Bár hivatalosan a szerencséjüknek semmi köze az MNB-hez és a Matolcsy családhoz fűződő kapcsolataiknak, a Matolcsy Ádám barátaiként emlegetett fiatal vállalkozók valahogy mégsem tudnak elszakadni a jegybanktól. A bonyolult cégügyek végén az egykori MNB-alapítványi pénzek is feltűnnek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mindig-akad-egy-mnb-s-szal-matolcsy-adam-barati-korenek-cegugyeinel-246650 | 2022-03-14 00:05:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az idén ünnepli megnyitása 15. születésnapját a budapesti I. kerületben található Lánchíd 19 Design Hotel, mely a Design Hotel nemzetközi szállodalánc első magyarországi darabja. S külsője valóban rászolgál a különleges jelzőre – konstatálhatják a külső szemlélődők. Hogy belülről is, azt jelenleg nem lehet megállapítani, lévén, hogy a szálloda a 2020 márciusában berobbant Covid miatti lezárások hatására kénytelen volt bezárni – oly sok társával egyetemben.
Így csak az interneten fellelhető fotókra hagyatkozhatunk, melyek szerint a Lánchíd 19 szobáiból csodálatos kilátás nyílik a Dunára és a pesti túlpartra. A képeken jól látható az üveg, mint jellegzetesség a szálloda egész területén, a harmonikaszerű homlokzat, valamint a központi átriumban üvegbe zárt középkori víztorony.
A szálloda tehát méltó ahhoz, hogy a világörökség részét képező Lánchíd utca 19-21. szám alatti épületben helyezkedjen el. Ez a ház tavaly nyár elején cserélt gazdát. Az új tulajdonos a G-Gamma LCHD Kft., amely éppen a vétel előtt, 2021. májusának végén alakult, vélhetően pont e célra. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy fő tevékenységeként a saját tulajdonú ingatlan adásvételét jelölte meg.
A G-Gamma alapítója a Danube Hotel Invest Kft., amely új érdekeltsége 3 millió forintos kezdő törzstőkéjét annak bejegyzését követően jelentősen, 1,67 milliárdra emelte. A Danube Hotelről annyi deríthető ki a mindenki által nyilvánosan elérhető Opten-cégadatbázisból, hogy 2016. április végén látta meg a napvilágot, s székhelye a Lánchíd utca 19. lett.
Az azt követően több tulajdonosváltáson átesett Danube Hotel 2020 decemberében került jelenlegi gazdáihoz, illetve azok érdekeltségeihez. Azért indokolt a többes szám, mert előbb az Atrox Ingatlanfejlesztő Alapé lett a kft. üzletrésze, amely aztán kettéosztva 2021 májusában két magántőkealapnál landolt: a többsége, egészen pontosan a 70 százaléka az Arezzo, míg a 30 százaléka a Felis nevet viselő képződménynél.
A 2019 augusztusában létrejött Atrox alapot az a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli, amelynek közvetett tulajdonosa Száraz István. Az üzletember neve nemcsak azért lehet ismerős a híreket figyelők számára, mert ő volt egykoron az Origo.hu internetes hírportált működtető cég tulajdonosa, hanem azért is, mert barátai között tudhatja Matolcsy György jegybankelnök fiait.
A Quartz és a két magántőkealap közül a Felis neve 2019 augusztusában került a köztudatba, amikor is a Quartz közzétette, hogy „az általa kezelt Uncia Magántőkealap közvetett tulajdonába kerül a BanKonzult Finance Zrt., amely így közvetett befolyást szerez az MKB Bank irányításában”. Mint kiderült, a Quartz tulajdonosában, a DryImmo Ingatlankezelő Zrt.-ben addig egyedüliként birtokolt részvényei közül Száraz 90 százaléknyit a Felisbe pakolt át, csak 10 százalékot tartott meg a saját nevén (azt, hogy neki köze van-e a Felishez is, csak sejteni lehet, hiszen a magántőkealapok jellegzetessége, hogy a tulajdonosaik kiléte homályban maradhat).
Szerettük volna kideríteni, egy ilyen, a világörökség részét képező épületben lévő hotelnek mennyi a piaci értéke, magyarul, mennyiért vette meg azt a G-Gamma 2021 nyarán. Megkerestük hát a cég ügyvezetőjét, Valkó Mihályt, aki emellett egy sor Száraz-érdekeltségben visel tisztséget, így például magának a Quartznak is a vezérigazgatója. Ám válaszától, miszerint
„az ingatlan vételára a felek közötti megállapodás értelmében üzleti titoknak számít, így erről nem tudok számszerűen nyilatkozni”,
nem lettünk okosabbak.
Mindenesetre azért az a szám, amelyre a G-Gammát tulajdonló Danube Invest tavalyi éves beszámolójának kiegészítő mellékletében bukkantunk, beszédes lehet. Eszerint „a Társaság tulajdonában lévő ingatlan apportálásra került, az ügylet eredményhatása 2 106 312 EFt (vagyis 2,1 milliárd – a szerk.).
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért van még zárva a hotel, s mikor nyithat ki újra. Utóbbi vonatkozásában árulkodó jelnek véltük a világ legnagyobb utazási platformján, a Tripadvisoron bárki által most is elérhető angol nyelvű információt, amely fogadja a Lánchíd 19 Design Hotelben szobát foglalni szándékozókat: „a hotel ideiglenesen, 2023. február 28-áig zárva”.
Ám e felvetésünkre Valkó azt közölte
„a hotel a Covid-időszak alatt került bezárásra az ismert piaci körülmények között. A hotel újranyitása előtt szükséges egy átfogó felújítás, aminek műszaki előkészítése folyamatban van. Az újranyitás időpontjára vonatkozóan nem tudok jelenleg időpontot mondani, így megerősíteni sem tudom az ön által említett dátumot”.
Arra a következtetésünkre, miszerint a Lánchíd 19 felújítása több mint 3 milliárd forintot emészthet fel, abból kiindulva, hogy G-Gamma 2021. évi üzleti beszámolójának kiegészítő mellékletében befejezetlen beruházás címén 3,33 milliárd forintos összeg szerepel, a cég ügyvezetője már nem is reagált. (Más kérdés, hogy a végösszeg ennél bizonyosan magasabb lesz, figyelembe véve a 2021-es bázis óta végbement inflációt.)
Mindenesetre most kívülről nem látszódik, hogy bármilyen munkálat is folyna a hotelben.
Pedig a nagyobb járványhullámok levonulásával a fővárosban járva-kelve azt tapasztaljuk, hogy kezdenek visszatérni a turisták. S ezt igazolják vissza a Központi Statisztikai Hivatal adatai is. | Miért van még mindig zárva a NER design hotele? | A világörökség részét képező épületben elhelyezkedő Lánchíd 19 szálloda még tavaly nyáron került a Matolcsy György jegybankelnök fiaival barátkozó egykori Origo-tulajdonos Száraz István érdekeltségébe. Akkor már a hotel a turizmus Covid miatti szinte teljes eltűnése okán zárva volt. Ám azóta sem nyitott ki, s az újraindulásra semmi jel nem mutat, holott az idegenforgalom az idén már újra felpörgött. Az okoknak jártunk utána. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/miert-van-meg-mindig-zarva-a-ner-design-hotele.html | 2022-09-05 00:28:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt emelt vádat egy volt minisztériumi helyettes államtitkár és társai ellen a Fejér Megyei Főügyészség.
A közlemény szerint a volt helyettes államtitkár utasítására 2019 első felében a minisztérium háttérintézménye ügyvédi irodákkal, illetve más céggel megbízási szerződéseket kötött, aminek keretében több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki. Az ügyvédi irodákkal kötött szerződésben szereplő feladatokra a minisztériumnak és a háttérintézményeinek nem volt szüksége, a másik céggel kötött szerződésben foglaltakat pedig sosem teljesítették.
A volt helyettes államtitkár ezen felül a minisztérium által kiírt közbeszerzési eljárásban nyomást gyakorolt, hogy az általa kiválasztott, több tíz millió forinttal drágább ajánlatot adó társaság nyerje el a pályázatokat.
A helyettes államtitkár érdekkörébe tartozók ezen kívül egy fővárosi kerületi önkormányzattal úgy kötöttek adatvédelmi szerződéseket, hogy közben ezen feladatokat továbbra is a korábban alkalmazott személy látta el. Ezzel 2019 és 2021 között összesen 24 millió forint kárt okoztak az önkormányzatnak. | 2,2 milliárdos hűtlen kezeléssel vádolnak egy korábbi helyettes államtitkárt | Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt emelt vádat egy volt minisztériumi helyettes államtitkár és társai ellen a Fejér Megyei Főügyészség. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/22/22-milliardos-hutlen-kezelessel-vadolnak-egy-korabbi-helyettes-allamtitkart | 2022-12-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg a kormánydöntés, miszerint átcsoportosítanak 85,8 milliárd forintot a Gazdaságújraindítási Alapból kiemelt kormányzati építési beruházásokra.
A legnagyobb tétel ebből 19,7 milliárd forint, ami a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítására megy.
A jövő évi atlétikai világbajnokságnak otthont adó stadion már eddig is messze a legdrágább sportlétesítmény volt Magyarországon, ütemesen emelkedő árakkal. 2020-ban 150 milliárd forintos szerződést írtak alá, a kivitelezői konzorcium egyik tagja természetesen Mészáros Lőrinc érdekeltsége. Idén júliusban már 211 milliárdra kellett emelni a keretet, októberben 238 milliárdra, december elsején pedig már 246 milliárdra.
A Gazdaságújraindítási Alapból szerdán 19,7 milliárdot kanyarítottak ki a stadionra. És van egy elsőre nem látható, 6,8 milliárdos tétel szabadtéri edzőpályák megvalósítására.
Van több tétel is a szerdán bejelentett átcsoportosításban, de a stadion messze a legnagyobb.
A Gazdaságújraindítási Alapból kiemelt kormányzati magasépítési beruházásokra ment:
Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítása 19 744 600 000
Márton Áron Szakkollégium felújítás megvalósítása 577 200 000
A Budapest Környéki Törvényszék elhelyezéséhez szükséges beruházás megvalósítása 939 600 000
Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika műtéti épülete rekonstrukciójának megvalósítása 296 700 000
Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia előkészítése és megvalósítása 3 504 900 000
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet fejlesztésének megvalósítása 147 000 000
Szegedi Tudományegyetem Infektológiai Klinika és Oktatóközpont megvalósítása 367 000 000
Országos Széchényi Könyvtár archivális raktárának megvalósítása 4 917 500 000
Országos Sportegészségügyi Intézet infrastrukturális fejlesztésének megvalósítása 12 500 000
Miskolci Egyetem Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár megvalósítása 198 200 000
BGE Központi Könyvtár és Hallgatói Központ megvalósítása 514 800 000
Magyar Államkincstár központi székháza földszinti pénztárterme helyreállításának megvalósítása 195 200 000
Szekszárdi új interaktív könyvtár és levéltár megvalósítása 1 237 700 000
Nemzeti Filmintézet fóti telephelye fejlesztésének előkészítése és megvalósítása 6 744 000 000
A bajai sportuszoda és élményfürdő beruházás előkészítése 642 700 000
Jedlik Ányos Gimnázium felújításának további előkészítése és megvalósítása 1 847 100 000
Szent Imre Egyetemi Oktatókórház konyhaépülete felújításának megvalósítása 208 800 000
Győri új mentőállomás megvalósítása 325 200 000
Dunakeszin középfokú oktatási intézmények és uszoda beruházásának megvalósítása 270 000 000
MSZC Szemere Bertalan Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium komplex fejlesztésének megvalósítása 1 168 100 000
Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium fejlesztésének megvalósítása 496 900 000
Nemzeti Atlétikai Központ szabadtéri edzőpályák megvalósítása 6 800 600 000
Ez utóbbi elég érdekes, mert a közlöny online verziójában nem látszik (a ceglédi gimnáziummal együtt), csak akkor, ha a táblázat alatti részt kijelöli és kimásolja valaki.
És akkor folytassuk a listát.
Pest Megyei Flór Ferenc Kórház „A” és „B” épülete homlokzati korlát és árnyékoló rendszer megvalósítása 511 100 000
MSZC Szentpáli István Technikum komplex fejlesztésének megvalósítása 3 014 100 000
A nyírbátori Báthori István Múzeum felújításának megvalósítása 162 300 000
Budapesti Honvéd Sportegyesület kosárlabda öltözőépületének megvalósítása 250 200 000
Biatorbágyi Tudásparkhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés megvalósítása 1 323 300 000
Programszerű magasépítési beruházások
Tanterem fejlesztések előkészítése és megvalósítása 4 587 900 000
Tornaterem fejlesztések megvalósítása 242 300 000
Kézilabda Munkacsarnok fejlesztések megvalósítása 1 164 300 000
Az utolsó tétel: a Beruházási Ügynökség tevékenységéhez kapcsolódó dologi kiadások 107 600 000. | A kormány 19,7 milliárd forintot csoportosít át a gazdaságújraindítási alapból az ország legdrágább stadionjára | A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg a kormánydöntés, miszerint átcsoportosítanak 85,8 milliárd forintot a Gazdaságújraindítási Alapból kiemelt kormányzati építési beruházásokra. A legnagyobb tétel ebből 19,7 milliárd forint, ami a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítására megy. | null | 1 | https://444.hu/2022/12/22/a-kormany-tovabbi-197-milliard-forintot-csoportosit-at-a-gazdasagujrainditasi-alapbol-az-orszag-igy-is-legdragabb-stadionjara | 2022-12-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az Opus Tigáz szerződést kötött az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel a Gerecse Gázvezeték Építő és Vagyonkezelő Zrt. 3009 darab százezer forint névértékű törzsrészvény megvásárlásáról.
A energetikai vállalata, amely Opus Global leánycége, szerdán közleményében jelentette be, hogy lezárták a szerződéskötési folyamatot, így az Opus Tigáz lett a Gerecsegáz Zrt. „közvetett minősített többségű tulajdonosa”.
A tranzakció sorozat utolsó lépéseként a Gerecsegáz Zrt-vel és az októberben felvásárolt Turulgáz Zrt-vel kötött üzemeltetési szerződések eredményeképpen 2023. január 1-től az Opus Tigáz mint földgázelosztói engedélyes üzemelteti a Turulgáz Zrt. és a Gerecsegáz Zrt. tulajdonában álló elosztóvezeték-hálózatokat.
A 24.hu írta meg szeptemberben, hogy az Opus Tigáznak több elvetélt próbálkozás után végül sikerült teljes egészében bekebelezni a tatabányai földgázvezeték-rendszert üzemeltető Turulgáz Zrt.-t. A város önkormányzata évekig visszaverte a felvásárlási kísérleteket, augusztus végén azonban mégis jóváhagyta a társaságban birtokolt 41 százalékos tulajdonrészének eladását. Mészárosék 195 millió forintos vételárat kínáltak a várost ellátó cégért.
A Gerecsegáz a tatabányai Turulgáz leányvállalat volt. | Mészáros Lőrinc energiacége sikerrel bekebelezte a Gerecsegázt is | Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az Opus Tigáz szerződést kötött az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-vel a Gerecse Gázvezeték Építő és Vagyonkezelő Zrt. 3009 darab százezer forint névértékű törzsrészvény megvásárlásáról. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/21/meszaros-lorinc-energiacege-sikerrel-bekebelezte-a-gerecsegazt-is/ | 2022-12-21 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.