text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Budapest;építkezés;cég;V. kerület;Tiborcz István;
2023-01-30 06:30:00
Újabb rejtett NER-kedvezmény, nem túl szigorú Tiborcz István érdekeltségével az V. kerületi önkormányzat
Mind gyakrabban kérnek az önkormányzatok úgynevezett településfejlesztési támogatást az ingatlanfejlesztőktől. A jelek szerint itt is akad külön kormányközeli árazás.
Belváros-Lipótváros önkormányzatát aligha érheti az a vád, hogy súlyos sarcokkal lehetetlenítené el a kerületben építkező összes nagy ingatlanfejlesztőt. Épülhet több ezer négyzetméteres irodaház, száz szobás hotel vagy kaszinó, a kerület segítő jóindulata baráti településfejlesztési támogatással is elnyerhető.
Ennek az építési törvényben szereplő jogintézménynek, a településfejlesztési támogatásnak az a fő célja, hogy az önkormányzatok infrastrukturális beruházásokra vegyék rá a fejlesztőket. (Fontos azonban tisztázni: ez a legtöbb esetben független minden más kötelezően fizetendő tételtől, például az építkezések idején elfoglalt közterület-használati díjtól, a településfejlesztési támogatás egy ezen felüli külön alku része.) Ez külföldön már évtizedek óta bevett gyakorlat. A magyar önkormányzatok többsége nem túl nagy igényű. Különösen gálánsnak tűnik az igencsak jó alkupozícióban lévő V. kerületi önkormányzat, főként, ha ismert NER-közeli ingatlanfejlesztő tűnik fel a színen.
Orbán Viktor kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltsége 2016-ban szerezte meg a Belvárosban az egykori Mahart-székházat és a szomszédos két házat.
A beruházáshoz a 100 százalékban állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank 8,4 milliárd forintos, míg az azóta a Mészáros Lőrinc-féle szuperbankba beolvasztott Takarékbank 7,2 milliárd forintos hitelt nyújtott. A kormány kiemelt kormányzati beruházássá minősítette a projektet és lehetővé tette az épület kibelezését.
Az építtető Dorottya Investment Zrt. 2019 szeptemberében kötött településfejlesztési megállapodást a belvárosi önkormányzattal, amelyben 35 millió forint pénzbeli támogatás ajánlott fel amiért az épület körüli utcákat, összesen 1273 négyzetméternyi területet három évig felvonulási térként használhassa. A megállapodást tavaly kétszer is módosították, mivel a beruházónak szüksége volt még néhány száz négyzetméternyi utcára az építkezéshez és a határidőt is kitolták. Ekkor újabb 25 millió forint megfizetését vállalták településfejlesztési hozzájárulás címén, valamint 173 millió befizetését az építkezés miatt jelentős károkat elszenvedő épület melletti utcák helyreállítására. A területfoglalás idejét 2022 végéig tolták ki, így már lejárt, de új megállapodást nem sikerült fellelnünk, holott a generálkivitelező – a szintén kormányközeli Garancsi István cége – Market Építő Zrt. korábbi közlése szerint 2023 őszére fejezi be a munkát.
Ehhez képest – mint arról nemrég írtunk – ugyanez a belvárosi önkormányzat arról kötött településfejlesztési támogatási megállapodást az MNB-székház felújítójával: a cég 400 millió fizet azért, hogy elbonthasson egy 1400 négyzetméteres játszóteret, s építőanyagot tárolhasson ott 2024 nyaráig. Pedig talán az MNB-székháznál sem alkudozott túl keményen a kerület, hiszen a kivitelező cég tulajdonosát a jegybank-elnök fia, Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolják.
Nem csak a jegybanki eset jelzi, hogy nem volt túl szigorú Tiborczékkal az önkormányzat. Más kerület alkuja is ezt támasztja alá. A XIII. kerületi önkormányzat az orosz Rahimkulov Ruszlán érdekeltségébe tartozó 8 hektáros Láng negyed beépítőjétől arra kapott ígéretet: új utak és csomópont terveztetésére, kialakítására közel 300 millió forintot adnak a városrésznek, pedig az a cég nem önkormányzati, hanem saját területet használ. Zugló önkormányzata nagy csatát vív a Bosnyák tér mögötti hatalmas területet beépítő Zugló-Városközpont Zrt.-vel, amely Tiborcz István üzlettársának, Balázs Attila vállalkozónak az érdekeltsége. A területtrendezési szerződés tervezete szerint a cég vállalná egy városi köztér kialakítását, 200 autó befogadására alkalmas mélygarázs megépítését, több utca átépítését, a Rákos-patak medrének és partjának rekultiválást a Szugló utca és a Csömöri út között és egy sétáló utca kialakítását.
A fentiek kapcsán megkerestük az V. kerületi önkormányzatot, többek között azt tudakolva, hogy az elmúlt három évben összesen hány településfejlesztési megállapodást kötött az V. kerület és ebből mennyi bevétele származott. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy milyen feltételek, keretrendszer alapján kötik meg ezeket a megállapodásokat és mit kérnek cserébe az ingatlanfejlesztők. Az önkormányzat válaszában ezekre nem tért ki. Ugyanakkor azt fontosnak tartották közölni: a kerület fejlődéséhez az önkormányzati beruházások mellett a magánprojektek is nélkülözhetetlenek. Felelős önkormányzatként alapvető kötelességük a magánberuházókkal való együttműködés, amely során alapvetés az építési szabályzat betartása és a lakosság élhető lakókörnyezetének biztosítása a kivitelezés alatt is. A településfejlesztési támogatásként befolyó összeget minden esetben a közterületekre költik, ami az évek során sok száz millió forint értékű fejlesztést jelent. | Újabb rejtett NER-kedvezmény, nem túl szigorú Tiborcz István érdekeltségével az V. kerületi önkormányzat | Mind gyakrabban kérnek az önkormányzatok úgynevezett településfejlesztési támogatást az ingatlanfejlesztőktől. A jelek szerint itt is akad külön kormányközeli árazás. | null | 1 | https://nepszava.hu/3183429_ner-kedvezmeny-tiborcz-istvan-v-kerulet-mahart-szekhaz | 2023-01-31 14:36:03 | true | null | null | Népszava |
Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát – ezzel a címmel írtunk cikket jó három évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank által indított növekedési kötvényprogramról, és mára az akkor kockázatként jelzett negatív forgatókönyv sajnos megvalósult. A program havi szinten tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a jegybanknak, és ezt végső soron valószínűleg az adófizetőknek kell majd állniuk.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-ben 300 milliárd forintos kerettel indította el a növekedési kötvényprogramját (NKP), de végül ötször több, 1550 milliárd forint lett belőle. Ez nem kevés pénz, az egyéves hazai GDP három százaléka. A feltételeket igen tágra szabták, tulajdonképpen csak a nem túl erős, B+ hitelminősítést kellett megszerezni a vállalatoknak egy hitelminősítőtől.
Az MNB vásárlásainak arányát 70 százalékban*Az MNB a cégek kötvényeinek legfeljebb felét azonnal, további maximum 20 százalékát pedig rögtön a másodpiacról vásárolta meg. és egy kibocsátó esetében 20 milliárd forintban maximálták, tehát a piacról a kibocsátás 30 százalékát kellett hozni. Viszont legalább egymilliárd forintnyi kötvényt kellett kibocsájtani, ami alapvetően a nagyvállalatokra szűkítette a kibocsátói kört.
Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy
milyen szerepet kaptak a NER-es cégek a kötvényprogramban;
a piacilag indokolhatónál sokkal kisebb kamatot fizetnek a cégek a gigantikus tőkeinjekcióért;
a megugró infláció miatt az MNB nagyon rosszul jár azzal, hogy tíz évre fix, nagyon alacsony kamaton adott kölcsön pénzt.
Az NKP kiemelkedően jó feltételeket biztosított: semmilyen hozamelvárása nem volt az MNB-nek, fix, változó vagy zéró kuponos kötvényt is vehettek. A hozamok nagyon alacsonyak lettek, és ez az adófizetőknek kiemelkedően sok pénzébe kerül.
Az MNB kibocsátáskor, az elsődleges piacon 1228 milliárdért vásárolt, majd a másodlagos piacon is 322 milliárdért. A legtöbbet 2020 decemberében vásárolt, 666 milliárd forint értékben. A pénzeszsák végül 2022 májusra ürült ki gyakorlatilag teljesen.
Az NKP nem kifejezetten az MNB innovációja, ahogy arra a nemzeti banknál felhívták figyelmünket, ennek célja, valamint feltételrendszere és működése nagyban támaszkodott az Európai Központi Bank (EKB) vállalatikötvény-vásárlási programjára (CSPP). Az eurózóna likviditását segítő program számos eleme nagyon hasonló, például a 70 százalékos maximális finanszírozás, de az EKB akár 31 éves lejáratú kötvényt is vásárolt. Az MNB szerint további előnyök is köthetők a programhoz*Az NKP-résztvevők vállalatméret szerint is diverzifikált képet mutatnak, megtalálhatók közöttük európai nagy tőzsdén jegyzett vállalatok, illetve kisebb mérlegfőösszegű társaságok is. A portfólió és kibocsátók teljesítése megfelelő volatilis gazdasági környezetben is.
A vállalatok forrásbevonásának több pillérre helyezése számos előnyt hordoz magában. Egy fejlett vállalati kötvénypiac versenyt támaszthat a bankhitelekkel szemben, aminek eredményeképp a vállalatok forrásköltsége mérséklődhet. A kötvénypiac hozzájárul a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javulásához, valamint a vállalatok forrásellátottságát biztosító piacok közötti egészséges verseny a jegybanki kamatdöntések hatékonyabb érvényesülését biztosíthatja. A program fennállása során eredményesen teljesített a Monetáris Tanács által meghatározott célok terén, illetve azon felül is számos közvetett módon járult hozzá a magyarországi vállalatok versenyképességének növekedéséhez.
(a csillagra kattintva olvashatók a részletek).
Az MNB programja ugyanakkor jóval később kezdődött, mint az EKB-é, így részben akkor fűtötte vele a növekedést, amikor a magyar gazdaság számára rég nem látott kedvező világgazdasági és makrokörnyezet volt – a „magas nyomású gazdaság” koncepciójának keretében, amelyet a magas infláció miatt mostanra nyugdíjazott a jegybank.
NER-es rekorderek, külföldi leányok
Nemcsak az időzítés, a pénz kihelyezésnek részletei sem tűnnek ideálisnak. Összegyűjtöttük a programban résztvevő cégeket, amelyeket három kategóriába soroltuk:
NER: olyan cégek, amelyek közel állnak a kormányhoz, vagy tulajdonosaikon keresztül (például Mészáros Lőrinc), vagy a közpénzes megbízások, illetve állami segítség kiemelkedően magas arányából levezethetően (például Szíjj László vállalatai), továbbá a jelentős állami tulajdonban, illetve kormányzati felügyelet alatt álló cégek.
Külföldi: külföldi többségi tulajdon.
Magyar: a NER-es kategóriába nem tartozó hazai tulajdonú vállalatok.
Első helyen az egyik legismertebb NER-vállalat van: a részben állami megrendelésekből, valamint a német cégnek juttatott magyar állami hadiipari megrendelések után a Rheinmetall tőkeemelésének köszönhetően növekvő 4iG Nyrt. Összesen 84 milliárd forinttal finanszírozta Jászai Gellért telekommunikációs csoportját az MNB. (A kibocsátás teljes összege ennél nagyobb.)
A grafikonon a NER-hez szorosan kötő cégeket jeleztük csak ilyennek, több olyan vállalat van még, amely bár lazábban, de kötődik a hatalomhoz.
A kormányközeli cégek 440 milliárd forintra tettek szert az MNB kötvényprogramjából, ami a teljes keret 28 százaléka.
Szintén érdekes, hogy a magyar adófizetők támogatásával kedvezményes finanszírozáshoz jutott 187 milliárd forint értékben, a keret 12 százalékával több külföldi vállalat is. A világ legnagyobb elektronikai gyártója, a Flex 50 milliárd, a Deutsche Telekom-leányvállalat Magyar Telekom 35 milliárd, a Mercedes kecskeméti gyártó vállalata 19,2 milliárd forint tőkéhez jutott az MNB-től. Ezek a cégek állami segítség nélkül is tudják magukat finanszírozni, nehezen érthető, hogy az ő támogatásukra mi szükség volt. Ennek a jelentős forrásnak szinte biztosan lehetett volna jobb hasznosulást találni a hazai gazdaságban.
A források 60 százaléka az, ami hazai tulajdonú, nem közvetlenül a hatalomhoz köthető cégekhez jutott el. Kiemelt szerep jut ebben a körben az ingatlancégeknek.
Összességében az NKP 2777 milliárd forint tőkét mozgatott meg a 89 kibocsátó felé. A pénz harmada került szorosan NER-es cégekhez, a 4iG egyedül a források 13 százalékát vonta be, összesen 386 milliárd forintot. A második helyre a Futureal-csoport jött be 121 milliárd forinttal, Futó Péter cége a hazai vállalatokat erősíti. A harmadik helyre a svájci multi, a Nestlé fért be 115 milliárddal, őket a Mol követte 101 milliárd forinttal. Ezekről szintén elmondható, hogy könnyen tudtak volna piaci alapon is forrásokhoz jutni, kötvényt kibocsátani, igaz, talán drágábban.
Ami még érdekes, hogy nem csak hagyományos vállalatok részesültek a jegybanki pénzesőből, hanem – teljesen kihasználva a 70 százalékos jegybanki arányt – az OTP Munkavállalók Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programja Szervezet 200 milliárd, valamint a MOL Nyrt. Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet 160 milliárd forintos kibocsátással. Magyarán az MNB az ország két legnagyobb, hazai irányítású cégét abban segítette, hogy a részvények egy részét a munkavállalói szervezetek szerezzék meg. Ennek gazdaságfejlesztési hatása legalábbis megkérdőjelezhető.
Arányaiban a 4iG tűnik ki a leginkább, ők alig 22 százalékban támaszkodtak a jegybanki pénzekre. Az ő teljesítményük döntő abban, hogy „csak” 55 százalékban a jegybank finanszírozta a kötvényeket. Nélkülük csak 40 százalék lett volna a piaci részvételi arány. Minden második vállalat kihasználta a jegybanki maximumot*A maximum 70 helyett 69 százalékos MNB-aránnyal számolva ez 54 százalékot jelent a vállalatokra vetítve.,
csupán nyolc vállalat, a kötvényvásárlások negyede jutott el olyan cégekhez, ahol a piaci jegyzés került túlsúlyba.
Az MNB-nél kérdésünkre elmondták, hogy „az NKP mint monetáris politikai program kötelezően ágazat- és szektorsemleges, vagyis a programban részt vehetett minden olyan kibocsátó, amelynek kötvénye megfelel az NKP terméktájékoztatójának. Az NKP kibocsátói a gazdaság széles spektrumát fedték le, a kamatozás módjának meghatározása tekintetében a program rugalmasságot biztosított a kibocsátó vállalatoknak. A vállalatok*az NKP terméktájékoztatójának megfelelően eltérő futamidejű kötvényeket bocsáthattak ki.”
A cégeknek nagyon megéri
A jegyzések 75 százalékát a 10 éves kötvények tették ki, és ezekre könnyen lehet összehasonlítható értékpapírokat találni. A kötvények további 22 százaléka 7-9 éves lejáratú. Az alábbi ábrán látható, hogy a 10 éves vállalati kötvények 2020 kivételével kevesebbet hozamot adtak, mint az állampapírhozam.
Ez logikátlan, hiszen a kockázatmentesnek tekintett állampapírhoz képest többet kellene fizetnie egy vállalati kötvénynek. Ha egy vállalat nem tud nagyobb profitot termelni a befektetőinek, mint az állampapírpiaci hozam, akkor nincs értelme közgazdaságilag a vállalat működésének.
Az NKP keretében a piacinál sokkal alacsonyabb kamatot kell a vállalatoknak fizetni, amivel ők jól, az adófizetők nagyon rosszul járnak.
Fejlett piacgazdaságokban a fent leírt helyzet nehezen elképzelhető. Az Egyesült Államokban a Moody’s Baa besorolású, 10 éves kibocsátású vállalati kötvények és az amerikai 10 éves államkötvény közötti különbséget lehet követni – ez 1986 óta sosem volt negatív, tehát mindig a vállalatoknak kellett több hozamot fizetni, mint az államnak. Az átlagos különbség pedig 2,3 százalék volt.
Nyugodtan élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy normális esetben itthon is kellett volna lennie akkora különbségnek az állampapír és a vállalati kötvények hozama között, mint a világ legnagyobb és leglikvidebb pénzpiacán. Ha azonos időszakot veszünk, a 2018 és 2022 közötti éveket, akkor se sokkal kisebb, 2,26 százalék volt a különbség.
Ha minden egyes kibocsátási évre az állampapírpiaci referenciahozamra rászámoljuk az amerikai kötvényfelárat, akkor azt kapjuk, hogy évente 41 milliárd forinttal több kamatot kellene fizetniük a cégeknek. Mindez az átlagosan 9,6 éves futamidővel számolva, a program jegybankra jutó 1550 milliárdos kötvényállományának piacitól elmaradó hozamszintje miatt azt jelenti, hogy
a vállalatok 400 milliárd forint állami támogatást kapnak.
Az állampapírokkal történő összevetés azért is adja magát, mert a jegybank 2020 májusában elindított egy programot ezek felvásárlására, ezt követően 3494 milliárd forint értékben vásárolt magyar állampapírokat a másodpiacon. Bár a két program céljai részben eltértek, elméletileg, ha a vállalati helyett is államkötvényeket vásárolt volna az MNB, akkor tovább csökkent volna a magyar állam finanszírozási költsége.
Erről az oldalról közelítve, minden egyes évben megszámolva az MNB által vásárolt kötvények értékét, az abban az évben a 10 éves állampapírra fizetett hozamot, a kötvények átlagos futamidejét adódik, hogy a teljes futamidő alatt az állam számára a növekedési kötvényprogram többletköltsége 610 milliárd forint.
A költségek elszállása pedig a magas infláció miatt garantált – a legtöbb kibocsátó ugyanis tíz évre fix kamatot fizet. Az MNB-nél úgy látják, hogy „a fix kamatozású kötvények növekvő aránya a hazai vállalati szektor adósságszolgálatának kiszámíthatóságát javítja”. Ez igaz is, csak nagyon magas áron. Ami reménységre adhat okot az adófizetőknek, hogy az amortizálódó kötvények esetében a tőketörlesztés már a futamidő alatt megkezdődik, így egyre kisebb az éves kamatveszteség.
Ugyan a kibocsátáskor az akkori 10 éves állampapírhoz lehet mérni a hozamokat, az elszálló infláció és állampapírpiaci hozamok miatt érdemes lehet úgy is megmérni a program költségeit, hogy mibe került a kamatok és az infláció különbsége. A tény infláció mellett ehhez az MNB 2022. júniusi inflációs jelentésének átlagos előrejelzését vettük alapul, 2025 után pedig 3 százalékos inflációt. Ehhez adtuk hozzá az említett amerikai hozamkülönbséget. Így számolva 400 milliárd forintos különbséget kapunk.
Adófizetői veszteség
A fentiek részben elméleti jellegű számítások*Piaci kamatozás mellett a kibocsátások egy része valószínűleg nem valósult volna meg., van azonban olyan csatorna, amelyen keresztül tényleges veszteséget okoz az adófizetőknek az NKP a mostani kamatkörnyzetben. A vállalati kötvények vásárlásával a jegybanknak nem volt célja a pénzmennyiség növelése, ami első lépésben megtörtént: a frissen kibocsátott kötvények lejegyzésével addig nem létező pénz jött létre. Ezt az MNB úgy semlegesíti, hogy „az NKP keretében végrehajtott jegybanki vásárlásokból adódó bankrendszeri többlet-pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja”.
Az idézet az NKP elindításakor kiadott tájékoztatóban szerepelt, közben annyi változott, hogy 2022. április 1-én megszűnt a preferenciális betét, szerepét az egynapos betét látja el. A lényeg mindenesetre az, hogy amennyivel több pénz kerül a magyar pénzügyi rendszerbe a kötvényvásárlások miatt, annyit le is köt a jegybank a kötvényprogramban részt vevő bankok pénzéből.
Ebből már sejthető, hogy mi a probléma: a jegybank sokkal kisebb kamatot kap a megvásárolt vállalati kötvények után, mint amennyit fizet az előbb leírt konstrukcióban. Vagyis érdemes a kötvények hozamát és a jegybanki kamatok különbségét vizsgálni. Ezt nem könnyű kiszámolni, egyebek mellett azért, mert a fennállása alatt a preferenciális betét feltételei több alkalommal is megváltoztak. A jegybanki alapkamat jó ideje szintén nem irányadó, ezért az egyhetes, majd egynapos futamidejű fedezett hitel kamatlábával számoltunk – az egynapossal 2022. október 14-e után, mivel az egyhetest ezt követően felfüggesztették. Ezek miatt az alábbiakra nem pontos számításként érdemes tekinteni, inkább a veszteségek nagyságrendjét és tendenciáját érzékeltetik.
Az irányadó heti, majd napi jegybanki betéti kamatot figyelembe véve az elmúlt három évben már 100 milliárd forint felett járhat a jegybank vesztesége az NKP kötvényein az alacsony kamatuk miatt.
Mivel az elszállt infláció miatt a jegybank csak óvatosan csökkentheti az irányadó kamatot – az eheti, első idei kamatdöntő ülésen nem is nyúlt hozzá – a következő hónapokban ez a veszteség még biztosan halmozódik. Ez azért rossz hír, mert a jegybank egyre nagyobb veszteséget termel: 2021-ben 57 milliárd forint volt a mínusz, tavaly pedig már az első félévben meghaladta a 200 milliárd forintot. Az utóbbi legfontosabb oka, hogy a forintos kamat- és kamatjellegű eredmény közel -255 milliárd forint volt; az NKP vesztesége is ide könyvelődik.
A mostani folyamatok alapján csak az NKP kötvényállományon évi százmilliárdos nagyságrendű veszteséget szenvedhet el az egyébként is veszteséges MNB. Hogy ezt – valamint a fenti számítások 400-600 milliárdját – el tudjuk helyezni: a Pedagógusok Szakszervezetének tavaly nyári becslése szerint 300 milliárd forintba került volna egy azonnali, 45 százalékos tanári béremelés. Erről a kormány tagjai többször elmondták, hogy jelenleg meghaladja a magyar gazdaság teljesítőképességét. Ha egyszer megérkeznek, az uniós helyreállítási alap forrásai biztosíthatják a tanárok ütemes bérfelzárkóztatását, egy évre vetítve ez nagyjából 250 milliárd forint. Vagyis
az NKP körvonalazható vesztesége hasonló nagyságrendű, mint a tanári bérfelzárkóztatás költsége.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ha nincs NKP, akkor megvalósulhatna a gyors tanári béremelés. A jelenleg tényszerűen ismert, 2022 első félévéig terjedő veszteségeket még képes volt felszívni az MNB tőketartaléka, illetve fontos kiemelni, hogy a jegybank működési sikerességét nem a veszteség vagy a nyereség határozza meg, hanem az, hogy képes-e biztosítani elsődleges feladatát, az árstabilitást, ami 2-4 százalék közötti inflációt jelentene (tavaly 14,5 százalék volt). Ám ha az MNB tartósan veszteséges, akkor azt a költségvetésnek, azaz az adófizetőknek kell állniuk. A jegybanktörvény tavaly év végi módosítása nyomán ezt elég öt éven belül megtenni, ám a lényegen ez nem változtat.
Emellett a programnak elvileg hasznai is vannak, amelyek egyelőre nehezen számszerűsíthetők, de annak már látszódnia kell, hogy sikerült-e életet lehelni a magyar vállalati kötvénypiacba. Az alábbiakban még erről, valamint a program kockázatairól lesz szó.
Eltűnt a piaci kötvénykibocsátás az NKP miatt
Az MNB részletes tájékoztató anyagaiban számos indokot felsorol, hogy miért fontos és hasznos, ha a vállalatok kötvénnyel is finanszírozzák magukat, nem csak bankhitelből. Ezek közül több is valóban kívánatos lenne. Az azonban egyelőre nem valósult meg, miszerint majd egy esetleges válság idején nőhet a vállalati kibocsátás. Jelenleg a kormány egyik legfontosabb célja a magyar gazdasági recesszió elkerülése, így most élesben vizsgázik a másfél ezer milliárdos jegybanki program – a kormány azonban egyelőre szemmel láthatóan az állami támogatású hitelprogramokban bízik inkább.
Talán azért, mert a gyakorlat egy tankönyvi kiszorítási hatást mutat: az MNB éves jelentésében látható ábra a forgalomban lévő összes vállalati kötvény és az NKP értékét mutatja. Jól látható, hogy az alsó, piaci kibocsátású kötvények állománya gyakorlatilag megállt.
Elnézve az elmúlt évek kibocsátási trendjeit nem látni forradalmi változásokat a hazai vállalatikötvény-piacon. Leginkább az lehet feltűnő, hogy a teljes piac 60-70 százalékát az NKP-kötvények adták. 2018 és 2022 júniusa között a teljes kibocsátás 68 százaléka ennek a programnak a keretében történt, ami elég erősen arra utaló jel, hogy túl nagy szerepet kapott a kezdeményezés.
Hiába volt a nagy támogatási program, mégsem sikerült az elmúlt években állami támogatás nélkül is működő kötvénypiacot létrehozni. A nem NKP-kötvények sem igazán piaciak, ezek 84 százaléka az állami EXIM és MFB bankok kibocsájtása. Emellett az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank adott további 2 százalékot. Az Erste 10, az MFB 2, az OTP 1 százalékot adott még.
Egyetlen nem NKP-s, piaci vállalati kötvénykibocsátás volt 2018 és 2022 nyara között, a Wingholding 2019-es 13 milliárdos kötvénye. Ezek alapján az MNB programja nem tudta a piaci kötvénypiacot felpörgetni.
Másrészről az NKP-s jegyzések jelentős piaci forrást is bevontak, hiszen – mint már volt róla szó – a kötvények 55 százalékát jegyezte le az MNB. Ami ennek kapcsán meglepő lehet, hogy a NER-es cégeknél volt a legalacsonyabb ez az arány 45 százalékkal, a külföldi cégeknél 51 százalék, a többi magyar cégnél 62 százalék.
Túlpörgetett eladósodottság
Az NKP-ben részesült cégeket, amelyek 2021 végéig bocsátottak ki kötvényeket, már az éves pénzügyi beszámolójuk szerint is tudjuk elemezni. Összességében 66 vállalat 1631 milliárd forintnyi, alapvetően tízéves kötvénnyel vont be forrást, és ebből 940 milliárdot jegyzett le az MNB.
Ez nem csak első látásra tűnik igen nagy összegnek ilyen kevés cégre, a vállalatok összesített 5566 milliárd forintnyi hosszú távú adósságának a 29 százalékát tette ki. Mindezt úgy, hogy az ország legnagyobb vállalatai szerepelnek szép számmal a listán, elég a Molra, a Magyar Telekomra vagy éppen a tajvani Flextronicsra gondolni.
A nagyvállalatok teljes hosszútávú forrásainak 29 százalékát adta a növekedési kötvényprogram.
A kötvények lejáratakor ennek újrafinanszírozása rendszerkritikus problémát okozhat majd a hazai gazdaságban. Mivel ez átlagosan csak tíz év múlva esedékes, legyinthetnénk is erre – azonban a vállalatoknak folyamatosan újra kell értékelniük finanszírozási helyzetüket. A mérleg készítésekor arra is tekintettel kell lenni, hogy bizony manapság esélytelen lenne a meglévő kötvények kiváltása hasonló, 2-3 százalékos kamatozású új forrásokkal, különösen piaci alapon – inkább a 10 százalék feletti tartományban kellene gondolkodni. Ezért erre elhatárolásokat is kellene készíteni, ami szűkíti pénzügyi mozgásterüket.
A cégek eladósodottsága vészesen magas volt már 2021 végén, az infláció elszállása és a gazdasági lassulás előtt is. Összességében a vállalatok eladósodottsági mutatója 62 százalékon állt*hosszú távú kötelezettségek és a saját tőke aránya, ami magasnak mondható. Az alábbi grafikon az mutatja meg, hogy a vállalatok eladósodottsága és az adósságon belül az NKP aránya milyen összefüggést mutat. (A buborékra kattintva megjelenik az adott cég neve és adatai.)
Az eladósodottság a NER-es cégeknél 72 százalék, míg a külföldi tulajdonúaknál 75 százalék, az egyéb hazai cégnél 51 százalék. Sajáttőke-arányosan a 66 cégnél már az NKP is elég kritikus szintet ér el 18 százalékkal. Ez érdekes módon a külföldi cégeknél a magasabb 27 százalékkal, őket követik a hazai cégek 21 százalékkal, míg a NER-hez szorosan kötődő vállalatoknál ez 12 százalék.
Nagyok a különbségek az egyes cégek között: 30 cégnél az NKP tette ki a teljes hosszú távú adósságot szinte egészében, 95 százalék felett. Csupán nyolc cég van, ahol az adósság kevesebb mint felét teszik ki az NKP kötvények.
A vizsgált vállalatok 2021-ben 9,2 ezer milliárd forintos árbevétel mellett 804 milliárd forintnyi adózás előtt eredményt értek el, ami 8,8 százalékos teljesítmény. A teljes árbevétel kétharmada azonban a Molhoz, a Mercedeshez és az MVM-hez köthető. A NER-es cégek hozzák a legkisebb profitot 4 százalékkal, a külföldi cégek 6,9 százalékos profitja mellett a magyar piaci vállalatok 16 százalékos profitrátája sokkal jobb.
A NER-cégek esetében erősen felmerül, hogy ilyen gyenge teljesítmény mellett a piacról is kapnának-e finanszírozást.
A kibocsátásokra a piacilag becsülhetőnél 2,6 százalékponttal kisebb, 42 milliárd forintos éves kamatelőny sokat jelent a cégeknek, az adózás előtti bevétel 5 százalékát teszi ki ez az összeg. És hogy ki gyorsul leginkább? 2016 óta a cégek árbevétele*figyelmen kívül hagyva az energetikai piacon elinduló állami MVM Energetika Zrt.-t. éves átlagban 9 százalékkal nőtt. A külföldi tulajdonúaké 6, a magyaroké 7, a NER-eseké pedig 36 százalékkal. Jelentős dinamikára szükség lenne a jövőben is, ha a kiemelt összegű, nemzetgazdasági szinten is tetemes kötvénymennyiséget vissza akarják fizetni a cégek lejáratkor.*Részben vagy egészben persze meg is lehet újítani, de a fentiek miatt – újabb jelentős állami szerepvállalás hiányában – ez valószínűleg csak sokkal drágábban lesz lehetséges.
A három legnagyobb vállalat*MOL, MVM Energetika Zrt., Mercedes Benz Manufacturing Hungary nélkül ugyanis a 2021-ig kibocsátott 1435 milliárdnyi kötvény visszafizetése négyévnyi adózás előtt eredményt vinne el a cégektől. Piaci alapú finanszírozásnál ez már öt évre nőne.
Befektetői és jegybanki kockázatok
A kockázatokkal kapcsolatban elvileg biztos támpontot adna, hogy az NKP-ban részvevő cégeket és a kötvényeket minősíttetni kellett. Ezt leginkább a Scope Ratings biztosította, ami kevésbé ismert szerepelő a piacon, mint a Moodys’s, a Fitch vagy éppen az S&P Global Ratings. Az egyes hitelminősítők eltérő módszertant alkalmaznak, de általában az A kezdetű a jó, a B a közepes, a C a befektetésre nem ajánlott kategória. Mutatja az NKP kötvények helyét a piacon, hogy csupán a Nestlé és a Mercedes tudott A-s minősítést felmutatni; a legtöbb kötvény a B kategória alsó harmadában van, a bóvli kategória közelében. Ez szintén arra utal, hogy az állampapíroknál magasabb kamat lenne indokolt az NKP kötvényei esetében.
Az alábbi grafikonon azt is megjelenítettük, hogy az egyes kötvények után milyen kamatot fizettek. Ehhez az x tengelyen közös sorrendbe rendeztük az eltérő hitelminősítői rangsorokat. Látványos, hogy a minősítéseknek és a hozamoknak szinte semmi köze nincs egymáshoz, ami ismét csak azt mutatja meg, hogy piacilag nehezen értelmezhető az egész növekedési kötvényprogram. Piaci viszonyok között ugyanis minél jobb minősítésű egy kötvény (minél alacsonyabb a csődkockázat), annál kisebb hozammal elégszenek meg a befektetők – ebben az esetben a bal alsótól a jobb felső sarokig tartó tengely mentén szóródnának az értékek*De ezt a kötvények futamideje is befolyásolja például.. (A pöttyökre kattintva megjelennek a cégnevek és az azokhoz tartozó információk.)
Az NKP olyan nagyságrendűvé nőtt, hogy ma már az MNB eszközei között is jelentős szerepe van: tavaly decemberi adatok szerint a jegybanki eszközök 5,6 százalékát tették ki a vállalati kötvények. Összesen egy vállalatcsoport esetében 100 milliárd forint lehet legfeljebb az MNB kitettsége, ami jól mutatja, hogy egy-egy vállalat fizetésképtelensége is súlyos problémákat okozhatna.
Az MNB-nél legalább tudjuk, hogy mennyi kötvényt vásárolt. A piacon lévő 1260 milliárd forintnyi kötvény másoknak jelentős kockázat alacsony kamat mellett, de nem tudni, ki vette meg ezeket. Leginkább a hazai bankszektornak, befektetési alapoknak van ilyen nagyságrendű pénze, az elszálló infláció miatt ők is nagyon rosszul járhatnak ezzel az üzlettel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatátPiaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iGSokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója. | Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program | Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230126/az-elmaradt-tanari-beremeles-arahoz-merheto-veszteseget-okoz-a-ner-cegeket-is-segito-jegybanki-program/ | 2023-01-26 16:29:00 | true | null | null | G7 |
A Transparency International idei jelentésében Magyarország ismét egy ponttal kevesebbet kapott, ezzel pedig minden más európai uniós tagállamnál rosszabb értékelést kapott a szervezet korrupcióérzékelési indexén.
A Transparency International valójában nem a korrupciót méri, hanem azt, hogy mennyire érzik az országot korruptnak, a szervezet a partnereit kérte meg, hogy különböző témakörökben osztályozzák, mennyire tartják korruptnak az adott országban a közszektort, ebből állt össze a végleges pontszám.
Magyarország értékelése a nemzetközi szervezet jelentéseiben évről évre romlik, 2012-ben még 55 pontot kapott, az idén már csak 42-t, ahogy Burkina Faso, Kuwait, a Salamon-szigetek, Trinidad és Tobago, Vietnám és Kelet-Timor, ezzel pedig a 77. legrosszabb értékelést kapta.
Magyarország úgy lett az EU legkorruptabb országa a jelentés szerint, hogy Bulgária – amely egy évvel korábban, a 2021-ről szóló jelentésben még utolsó helyen végzett 42 ponttal, Magyarországnak akkor 43 pontja volt – mostanra javítani tudott, és 43 pontot kapott. Románia 46 pontot kapott. 2020-ban mindhárom ország 44 pontot kapott, így közösen végeztek az EUországai közül a legutolsó helyen.
A világ legkevésbé korrupt országa a jelentés szerint Dánia 90 ponttal, Finnország és Új-Zéland a második 87 ponttal, Norvégia pedig a harmadik 84 ponttal.
A legrosszabb értékelést Dél-Szudán kapta, 13 ponttal, előtte végzett Venezuela 14 ponttal és Jemen 16 ponttal. | Magyarország lett az EU legkorruptabb országa a Transparency jelentésében | A Transparency International idei jelentésében Magyarország ismét egy ponttal kevesebbet kapott, ezzel pedig minden más európai uniós tagállamnál rosszabb értékelést kapott a szervezet korrupcióérzékelési indexén. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/magyarorszag-lett-az-eu-legkorruptabb-orszaga-a-transparency-jelenteseben-255915 | 2023-01-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Pécs-Komló – Péterffy Attila, Pécs polgármestere 2019-es megválasztása után útjára indította a pécsi önkormányzati cégek és intézmények jogi és gazdasági átvilágítását. Az átvilágítási folyamat eredményeként eddig 25 esetben született feljelentés a városvezetés hétfőn megjelent közleménye szerint. Komlón nem került sor hasonlóra, bár ígéret volt a korrupció felszámolására.
Tavasszal vádlottként áll bíróság elé a Zsolnay Örökségkezelő NKft. egyik korábbi igazgatója. Ez az első ügy, amelyben a 2019-ben útjára indított pécsi önkormányzati átvilágítás nyomán a hatóságok emelnek vádat. Az ügyészség szerint az ügy két vádlottja csaknem 14 millió forinttal rövidítette meg az önkormányzati céget – közölte a pécsi önkormányzat.
A pécsi átvilágításon a közlemény szerint egy 14 jogászból álló csapat dolgozik, akik eddig 34 ügyet tártak fel, ebből pedig 25 végződött feljelentéssel.
„A feltárt visszaélések teljes elkövetési értéke meghaladja a 2,5 milliárd forintot, a hatóságok eddig közel 360 millió forintot vettek zár alá. Szintén az átvilágítás eredménye, hogy 711 millió forintnyi közvagyont sikerült visszaszerezni a pécsiek közösségének” – írták.
A városvezetés közleményéből az is kiderült, hogy közvádas eljárásban (vagyis úgy, hogy az ügyészség maga emelt vádat) eddig egy, a feljebb említett Zsolnay Örökségkezelő NKft-hez kötődő ügy jut el a tárgyalási szakaszba. Emellett további hat ügyben zajlanak pótmagánvádas eljárások. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok már lezárták a nyomozást vádemelés nélkül, vagy ejtették a vádakat, ezért Pécs város önkormányzata maga képviseli a vádat az ügyészség helyett.
Komlón más a helyzet
Ferenczy Tamás, a Komló Összeköt Egyesület (KÖT) elnöke négy évvel ezelőtti kampánybeszédében azt ígérte, megválasztása esetén megszűnteti a helyi korrupciót. Bár az elnök nem jutott mandátumhoz, a testület többsége ellenzéki lett, tudomásunk szerint mégsem történt a pécsihez hasonló átvilágítás. Ehhez talán a két évig tartó covid járványnak, és az ezzel járó önkormányzati változásoknak (ti.: a polgármester egy személyben hozhatott döntéseket) is köze lehetett, de hogy pontos képet kapjunk, elküldtük kérdéseinket a KÖT-nek.
Arra szerettünk volna választ kapni, hogy az elmúlt 4 év során Komlón is történt-e a pécsihez hasonló, az előző városvezetés esetleges visszaéléseit vizsgáló ellenőrzés. Ha igen, milyen eredményekkel zárult, ha pedig nem, annak mi az oka.
A frakció válaszát teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük:
Ahogy mindenki előtt ismert, 2019-ben Polics József lett Komló város polgármestere, így számtalan olyan feladattól esett el a Komló Összeköt Egyesület, amelyre abban az esetben lett volna lehetőségünk, ha nem csak a többséget, de a polgármesteri tisztséget is ránk bízzák a komlói választópolgárok.
Azonban a Komló Összeköt frakciója minden egyes beruházás esetén, érezve a többség adta felelősséget, azzal a szemlélettel járt és jár el, hogy Komló Város Önkormányzatának költségvetését, és annak stabilitását garantálni tudja. Emlékezetes, hogy például a ciklus legelején, a még nem az általunk felügyelt szennyvízberuházás kapcsán 48 millió forintot spórolt az önkormányzat a Komló Összeköt fellépésének köszönhetően. Ahogy akkor, azóta is azzal a mentalitással jár el a Komló Összeköt, hogy a város költségvetését minden esetben védjük.
Továbbá fontos leszögezni, hogy a jelenleg is zajló, vagy ebben a ciklusban lezáródó nagyberuházások tekintetében elmondható hogy nagyon minimális mértékben kell a városnak hozzájárulnia a költségekhez, hiszen vagy állami beruházás, vagy teljes egészében Uniós forrásból valósul meg.
Az előttünk álló költségvetés tervezése során is kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a megnehezedett gazdasági környezetnek megfelelően olyan költségvetése legyen a városunknak, amelyben felesleges, pazarló és szükségtelen költségek nem terhelik az önkormányzatot – írta lapunknak küldött válaszában a Komló Összeköt Egyesület.
A városvezető frakció válaszából, ahogy látható, sajnos nem derült ki, történt-e pécsihez hasonló vizsgálat, vagy ha nem, miért nem.
/címlapkép: pexels.com/ | Pécsett 25 feljelentés született a fideszes városvezetés vélt visszaélései miatt, Komlón nem volt ilyen | Péterffy Attila, Pécs polgármestere 2019-es megválasztása után útjára indította a pécsi önkormányzati cégek és intézmények jogi és gazdasági átvilágítását. Az átvilágítási folyamat eredményeként eddig 25 esetben született feljelentés a városvezetés hétfőn megjelent közleménye szerint. Komlón nem került sor hasonlóra, bár ígéret volt a korrupció felszámolására | null | 1 | https://7300.hu/hirek/pecsett-25-feljelentes-szuletett-a-fideszes-varosvezetes-velt-visszaelesei-miatt-komlon-nem-volt-ilyen/ | 2023-01-26 00:00:00 | true | null | null | 7300.hu |
A kínai CATL Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyára hónapok óta tematizálja a debreceni közbeszédet, néhány hete pedig már országosan is kiemelt figyelem övezi a beruházást. A lakossági aggályok közül kiemelkedik a környezet féltése: sokan attól tartanak, a gyár veszélyezteti a város vízbázisát, elszennyezheti a termőtalajt és a levegőt is. A gyár megépülésével szembeni tiltakozásban a helyi és környékbeli lakosok mellett az ellenzéki pártok debreceni szervezetei, valamint a Civil Fórum nevű, közgyűlési képviselettel rendelkező szervezet vesz részt.
A városban nem nagyon találni független környezetvédő civil szervezeteket. Van azonban egy alakulat, amelynek a nevével lépten-nyomon találkozhatnak a debreceniek: a logójuk megjelenik a közterületi szemeteseken és padokon, hirdetik magukat a közösségi médiában, podcastokat tesznek közzé, sőt még saját műsoruk is van az önkormányzati televízióban. Ők a Future of Debrecen, a városházi kommunikációban hol munkacsoportnak, hol mozgalomnak nevezett csapat, akiknek 2021 óta már egyesületük is van ezen a néven.
Gondosan kerülik a témát
Ahogy azt szeptember 2-án a Debreciner megírta, a Future of Debrecen semmilyen csatornán nem kommunikálta álláspontját a CATL beruházásáról, az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre pedig még csak nem is reagáltak. Nem változott ez a helyzet az azóta eltelt több mint négy hónapban sem, a közösségi oldalukon és a honlapjuk sem találhatók a témával kapcsolatban.
Miközben az elmúlt napokban az országos nyilvánosság attól volt hangos, hogy az akkumulátorgyár miatt egy kisebb népfelkelés bontakozott ki a környezetvédelmi közmeghallgatáson, addig a Future of Debrecen a legújabb önkormányzati televíziós adásában egy Lenner Ádám alelnökhöz köthető alapítvány kesznyéteni tanyáján élő szürkemarhákat, a „fenntartható farsang” lehetőségeit, valamint a téli madáretetés tudnivalóit mutatta be.
Az akkumulátorgyárról egy szó sem - Future? Debrecen?
Tavalyelőtt 55, tavaly 60 millió forintot kaptak
Az akkumulátorgyár témájának elkerülése nem véletlen. Ahogy arról már 2021-ben is írtunk, a Future of Debrecen a városháza, pontosabban Balázs Ákos (Fidesz) alpolgármester által gründolt projekt, amelyet a saját elmondása szerint azért hozott létre, mert Papp László (Fidesz) polgármester megkérte őt, foglalkozzon a környezetvédelemmel. Az biztos, hogy a városháza azóta sem hagyta magára az egyesületet, ahogy azt 2022 januárjában bemutattuk, a polgármester az előző év nyarán egyedi támogatási döntésekkel összesen 55 millió forint közpénzt juttatott az akkor még csak néhány hete bejegyzett szervezetnek.
Az Átlátszó rendszerén keresztül benyújtott közérdekű adatigénylésünkkel most kiderítettük, hogy 2022-ben újabb önkormányzati pénzek landoltak az egyesületnél. Két július 22-én megkötött szerződésben 58 millió forint működési, valamint 2 millió forint felhalmozási támogatásban részesítették a városvezetéshez közeli szervezetet. A finanszírozást tehát 5 millió forinttal növelték az előző évhez képest.
Amikor lerobban a virágkarneváli kocsijuk 2021. augusztus 20-án
A közérdekű adatkérésünkből az is kiderült, hogy az önkormányzat továbbra is a Webomega Kft.-vel végezteti el a futureofdebrecen.hu honlap informatikai támogatását, az ár sem változott: havi nettó 300 ezer forint + áfa, azzal együtt, hogy amennyiben kimerítik az évi 55 óra munkaidőkeretet, akkor az e felett elvégzett munkáért óránként 15 ezer forint + áfát kell fizetni az önkormányzatnak. A fentiek alapján a szupport szerződés 2021. októberi hatályba lépésétől számítva Debrecen önkormányzata már minimum bruttó 6,1 millió forintot fizetett ki a cégnek a honlap támogatására.
Azt még 2021 májusában írtuk meg, hogy a Future of Debrecen honlapjának létrehozására, fejlesztésére, valamint digitális marketingre az önkormányzat 8,9 millió forintot fizetett ki a berettyóújfalui székhelyű Kreatív Tanácsadó Központ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek, így kijelenthetjük, hogy az akkumulátorgyárról hallgató Future of Debrecen projekt már legalább 130 millió forintjába került az adófizetőknek.
A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatod a Debreciner cikkeit.
Kapcsolódó anyagok Szabad Európa oldalain:
- A polgármester lemondását követelték a debreceni akkumulátorgyárról szóló közmeghallgatáson
- „Mit fogunk enni? Akkumulátort?” – Forrnak az indulatok a Debrecenbe tervezett kínai gyár miatt
- Népszavazást követeltek a debreceniek a botrányosra sikerült, éjszakába nyúló közmeghallgatáson
- Megállíthatja-e egy debreceni népszavazás az „akkumulátor-nagyhatalmi rémálmot”?
- Nem adja ki a kínaiakkal kötött akkumulátorgyár-megállapodás szövegét a Debreceni Vagyonkezelő | Két év alatt 115 millió forint helyi közpénzt kapott a Future of Debrecen egyesület | 2021-ben 55 millió forintot juttatott nekik Papp László polgármester, tavaly már 60 milliót kaptak. 2021 októbere óta már legalább 6,1 millió forintot költött el a város az egyesület honlapjának fenntartására is. | null | 1 | https://www.debreciner.hu/cikk/12547_ket_ev_alatt_115_millio_forint_helyi_kozpenzt_kapott | 2023-01-27 14:38:00 | true | null | null | Debreciner |
Milyen politizálás várható egy párttól, amelynek elitje nem független a versenytársától? A pártfinanszírozás szürkezónájáról szóló cikksorozatunk befejező részében számba vesszük azokat a technikákat is, amelyek „fogottá” tesznek politikusokat azon túl is, hogy valamikor részt vettek közpénzek illegális eltérítésében.
Cikksorozatunk első két része felrajzolta azt a rejtett nagykoalíciót, amelyet a demokratikus pártok működtettek azért, hogy kielégítsék a választási verseny szülte, egyre növekvő pénzéhségüket. Bemutattuk, hogy 2010 után hogy vált a Fidesz kizárólagos irányítójává az illegális pártfinanszírozás rendszerének – is.
Sorozatunk első része: „…egy részét le is fogják nyúlni”, második része: „Micsoda szolgáltatás!”
A zárócikkben szó lesz arról, hogy vajon a titkosszolgálatok csak látják vagy befolyásolják is a feketekasszák titkos pénzmozgásait, és kicsit tágabban megnézzük azt is, hogyan használja ki a Fidesz versenytársai önérdekeit arra, hogy számára kedvező politizálásra serkentse őket.
Háromrészes sorozatunk megírásához több tucat, szigorú azonosíthatatlanságot kérő politikussal, pénzszerzővel, üzletemberrel, államigazgatásban dolgozóval, politikai háttéremberrel beszéltünk. Hogy a pletykákat, városi legendákat, inszinuációkat ki tudjuk szűrni a hosszú háttérbeszélgetésekből, csak azokat az állításokat használtuk, amelyeket keresztinformációkkal meg tudtunk erősíttetni.
„Gyurcsánynak van egy története a Fidesszel”
A pártját és önmagát az Orbán-kormány legkérlelhetetlenebb ellenfeleként megjelenítő volt MSZP-pártelnök/miniszterelnök, DK-elnök politizálásában sokak szerint anyagi érdekek is előkerülnek.
A politikába a kétezres évek elején milliárdosként visszatérő Gyurcsány vagyona, sőt gazdasági érdekei a Fidesz legmilitánsabb gazdasági térfoglalása során sem sérültek. „2010 után az Altusnak még voltak működő gyárai, volt vesztenivalója, meg lehetett volna fogni.” Például a sokat támadott, 2016-ban végül eladott timföldgyártó MOTIM a Fidesz alatt is kedvezményesen kapta a paksi erőműtől az úgynevezett zsinóráramot, amit valószínűleg a kedvéért foglaltak rendeletbe 2007-ben.
„Gyurcsány és Orbán egymást tartja lélegeztetőgépen.” Hiába őt teszi a Fidesz minden választási plakátra bohócnak az ellenzéki pártvezetők mellé – hiszen törzsválasztói között patás ördögnek számít –, a bizonytalanokat pedig sikeresen elbizonytalanítja minden ellenzéki összefogástól, politológiai közhely, hogy a legelutasítottabb magyar politikus úgy kell Orbánnak, mint egy falat kenyér. Egy féléves gyanúsítást leszámítva (a sukorói telekcsere ügyében) nem is került soha „elszámoltatás” hatókörébe. (Persze korábbi miniszterelnököt nem illik Magyarországon bebörtönözni.)
„Mind kormányzati, mind titkosszolgálati ügyekben, mind a Jobbik finanszírozása ügyében meg lehetett volna roppantani a Gyurcsány-mítoszt, ha felelősségre vonják 2010 után. Például ha kiderül a tévészékháznál a rendőrség magára hagyása.” Több forrásunk szerint mind a korai Jobbik külföldi finanszírozása mögött sejtett szocialista közvetítés, mind a 2006-os várható zavargásokról szóló jelentések állítólagos figyelmen kívül hagyása mögött az MSZP-nek és főleg Gyurcsánynak az a meggyőződése állt, hogy a szélsőjobb láthatóvá válása aktiválja a baloldali szavazókat.
Sokan Apró Piroska (Dobrev Klára anyja), illetve a DK-s Oláh Lajos közvetítését sejtik Gyurcsány szabad elvonulása és a Fidesznek sokszor kapóra jövő politizálása mögött is, de mások szerint nincs szükség közvetítésre. A lélegeztetőgép-biznisztől kezdve a kínai kereskedőházig sok NER-es biznisszel kapcsolatba hozott Oláhot mindenki hídembernek tartja pártja és a Fidesz között.
A diplomata-útlevéllel külföldön bizniszelő, Szijjártó Péterrel jó viszonyban lévő Kóka Jánosnak pedig közös cége volt Gyurcsány Altus Zrt.-jével, miniszternek is Gyurcsány jelölte.
„Gyurcsány is báb az Apró-klán kezében” – állítja egy politikus, hozzátéve, hogy őt egyedül ifjú Apró Antal (Dobrev nagybátyja, Apró Piroska testvére, volt titkosszolgálati tiszt, aki rendszerváltáskori kirúgása után biztonsági céget alapított, amely Ferihegy őrzésén is dolgozott) fenyegette meg halálosan a kétezres évek elején, „ha ártani fog Ferencnek”.
„Gyurcsány nem Orbánnal hadakozik. Nem lát reményt arra, hogy ő vagy a felesége valaha miniszterelnök lehet, az ellenzék legerősebb pártja élén szeretne állni, aki adott esetben királycsináló. Ez anyagi érdeke is, mert amíg ő az ellenzék legnagyobb pártjának vezére, addig a vagyona is biztonságban van.”
Gyurcsány furcsán, bombasztikus kijelentésekkel szokta újra megacélozni a Fidesz-szavazók gyengülő elköteleződését a kormány nehezebb időszakaiban. Utoljára november végén – amikor a kormányt az uniós támogatások egy részének végleges elvesztése fenyegette – állt elő azzal, hogy Orbán náci politikus, „politikai szörny, mentálisan beteg”.
A 2022-es kampányban a DK-s Czeglédy Csaba Kecskeméten zajló peréről sem esett szó, ugyanakkor az MSZP több politikusa is nyilvánosan gyanúba keveredett a Fuzik-vallomás nyomán. Az MSZP DK-s leszalámizása pedig – a kampány alatti leállás után – azóta is zajlik.
Furcsa menete volt a Gyurcsány Ferenchez köthető, Ördög ügyvédje című blog választások előtti újbóli felbukkanásának is, több forrásunk szerint a Fidesszel való egyeztetés miatt. Közkeletű vélekedés politikai körökben, hogy az Orbán-kormány több tagjáról léteznek „melegkompromatok”. A blog 2021 december végén megnevezte Varga Juditot, részleteket és a többi szereplő felfedését későbbre ígérve. Erre ráharapva Márki-Zay Péter is belengette a leleplezést, de aztán nem jött ki semmi. Viszont január végén Gyurcsány egy posztban közölte – „nem a miniszter asszony szerelmi életéről”, de lényegében megismételve a Varga Judittal kapcsolatos állítást –, hogy „a magánélet védelmének joga szerintem azt is megilleti, aki ezt a jogot tagadja”. Bár igaz, hogy a blog kezelésével gyanúsított aktivista 2022 elején gyanús körülmények között meghalt Rómában, de tény, hogy magánügyek nem kerültek a kampány fókuszába.
Mivel volt forrásunk, aki Gyurcsánytól hallotta korábban, hogy a Fidesz – a Borkai Zsolt jachtozós szexkirándulásáról közölt Ördög ügyvédje-leleplezés után – jelezte neki (mármint Gyurcsánynak), hogy bosszúból ki fognak hozni fotókat párttársáról, Gréczy Zsoltról (ami meg is történt, Gréczy le is mondott a képviselőségről), sokan most is Fidesz-fenyegetést sejtenek a „melegatombomba” elmaradása mögött.
Korrupciós vádakkal kapcsolatban említi valaki Orbán deklarált stratégiáját: „Nem kell védekezni, hanem vissza kell ütni. Ha atombombát dobnak le, akkor neked is azt kell ledobnod, és akkor abbahagyják. Nem tudod megnyerni az ügyet, csak a háborút.”
„Miért kerüljön konfliktusba Orbánnal, ha úgysem fog az ellenzék nyerni?” Gyurcsány 2022-es óvatosságát (sokak szerint a kampányban sem győzelemre játszott, ahogy már ’18-ban sem) persze józan számítás is magyarázhatja, nem feltétlenül egyezkedés áll mögötte: egy kutatás januárban már újból tízpontos előnyt mért a kormányoldalnak. Így a DK elnöke okkal számíthatott arra, hogy a kormányváltás elmaradása után jön majd a megtorlás, amire akár eddig meghagyott vagyona is rámehet.
„Ahol a pártoknál forrás keletkezik, mindig ott vannak a szolgálatok”
Hogy a szolgálatok milyen (megfigyelő, ellenőrző vagy befolyásoló, netán irányító) szerepet játszanak az illegális pártfinanszírozás évtizedes rendszerében, nehezen tárható fel. Ezzel kapcsolatos a legtöbb vélekedés, és legkevesebb a legalább keresztállításokkal ellenőrizhető tény. Forrásaim túlnyomó része politikus vagy üzletember volt, és a titkosszolgálat jellegéből adódóan is erről lehet a legkevesebb, biztosan leírható információt szerezni.
Bár a rendszerváltáskor volt tisztogatás a politikailag leginkább kompromittált munkatársak körében (ifjabb Apró Antalt például az elsők között bocsátották el), de a szervezet és sok vezetője és munkatársa maradt. A rendszerváltás után politikussá váló korábbi ügynökökkel és informátorokkal elvileg ugyan meg kellett szakítaniuk a hivatalos kapcsolatot, de az ügynökakták nyilvánosság elől történő elzárása (miközben azokhoz sokan hozzáfértek) kiváló lehetőséget ad ezeknek az embereknek a további zsarolására is.
A szolgálatok (ahogy ez ma is történik az autoriter és diktatórikus rezsimekben) az előző rendszerben összekapcsolódtak a politikai vezetéssel, így részei voltak annak a korábbi nómenklatúrához köthető (ők azok az állami és vállalati vezetők voltak a szocializmusban, akiknek kinevezéséhez a párt engedélye kellett), a piacgazdaságban is hasznosuló kapcsolatrendszernek, ami aztán sokak szerint a nemzeti vagyon máig tartó újraelosztásának legfőbb kedvezményezettje lett a kilencvenes években.
Vagyis volt titkosszolgálati szálak, kapcsolatok felbukkanása a pártfinanszírozás körül egyáltalán nem biztos, hogy aktív szolgálati kötődést jelent, lehet, hogy egyszerűen egy hálózat, egy kapcsolatrendszer meglétét mutatja. Hálózatok mindenféle hatalmi struktúrában megtalálhatók, lásd a Fidesz szakkollégiumi gyökereit.
Visszatérve az információk ellenőrizhetőségéhez: egy aktív vagy egykori titkosszolgálati munkatárs államtitoksértést követne el, ha beszélne arról, hogy kik a munkatársai vagy informátorai a politikai elitben; hogy valóban be volt-e drótozva a szocialista Molnár Zsolt ingatlanának tartott, már bezárt, a képviselői irodaház mögött lévő Casa Bianca pizzázó, netán a szintén a Parlament közelében lévő Rokfort Étterem. Utóbbi a bármely politikai oldal által vezetett kerületi önkormányzatok parkfenntartási tenderein rendszeresen nyertes cégcsoport központi figurája, Zámbó Zsolt érdekkörébe tartozik. Az ő cégei kapcsolódnak a volt kommunista titkosszolga, majd húsz évvel később a szolgálatokat is felügyelő belügyi államtitkár Tasnádi László és főnöke, Pintér Sándor cégeihez is, de persze mindezek lehetnek pusztán üzleti kapcsolatok is. (Zámbó céghálójáról ebben a cikksorozatunkban írtunk.)
A titkosszolgálatokhoz kötődő szálak leginkább Pintér Sándor, másrészt az MSZP és a DK több politikusa körül, illetve az informatikai cégek környékén bukkannak föl. A kormányzati informatikai rendszereket működtető cégek alapítói, volt és jelenlegi vezetői között is sok volt titkosszolgálati/belügyes ember kerül elő. A BKV informatikai rendszerét is olyan cég működtette, amelyet felvásárolt a volt belügyi államtitkár, Tasnádi László érdekeltsége. (Kapcsolódott hozzá a Fuzik Zsolt üzemeltette számlagyár is.)
Gyurcsány Ferenc előbb gazdasági, majd 2000-től politikai felépítésében sokan a felesége, Dobrev Klára családi hátterét adó Apró család, anyósa, Apró Piroska és nagybátyja, a volt titkosszolgálati munkatárs, ifj. Apró Antal befolyását, kapcsolati tőkéjét is látja.
„Aprónak lehetett befolyása a szervezeten belül. Tóninak volt anyaga, kapcsolatrendszere és exemberei, akiket felhasználhattak Gyurcsány érdekében.” „Piroska volt fönt, Tóni védte be. Egyértelműen ők emelték fel Gyurcsányt, ők ültették ide-oda.”
„Galambosék (az NBH nemrég börtönbüntetésre ítélt egyik főigazgatója Gyurcsány alatt – K. Gy.) még be voltak kötve az Apró-klánhoz, így Oroszország irányába is.”
A politika szolgálóleánya?
A kirobbant korrupciós botrányok egyikében sem kerültek elő a titkosszolgálatok (az operatív munkát, tehát például titkos megfigyeléseket végző szakszolgálat kivételével), de nemcsak mostani, hanem 2010 előtti politikavezéreltségükre is vannak bizonyítékok. A magyar politikát pedig meghatározzák az illegális üzletek.
2010 előttről is tudunk két olyan esetről, amikor a hatalom egyértelműen politikai célokra és nem az állam védelmére használta a szolgálatokat a Gyurcsány-kormány alatt. Mind Szili Katalint, az akkor még szocialista házelnököt, Gyurcsány ellenfelét, mind a volt kormányfő egy vele szakító tanácsadóját megfigyelték a szolgálatok, vagy egy olyan cég, amelyik a hatalomtól (kormánytól, kormánypárttól vagy annak irányítójától) kapta a megbízást. A megfigyelések ugyanis addig tartottak, amíg a megfigyeltek médiabotránnyal fenyegetve nem beszéltek a szolgálatokat felügyelő akkori politikussal, a másik esetben egy szolgálati vezetővel.
Sajtóban megírt eset az MTVA korábbi elnöke irodájának lehallgatása, de úgy tudjuk, a 2019-es váltás után találtak lehallgatóberendezéseket a főpolgármesteri tárgyalószobában is, amelyeket persze megint csak elhelyezhettek „civil” cégek is.
A zsarolás, zsarolhatóság eszközei lehetnek azok az információk, amelyeket illegális – vagy szolgálati – eszközökkel gyűjtöttek valakiről. Egy korábbi frakcióvezető mesélte, hogy a kétezres években jött valaki az üzenettel, hogy ötvenmillióért megkapja a dossziéját, de a kétezres években Rogán Antalt is figyelmeztették arra, hogy vannak róla kompromittáló felvételek.
A szolgálatok szerepének megítélésében azt kell eldönteni, hogy hol van a szakmaiság és a politikai befolyás határa egy olyan szervezet esetében, amelynek törvényes feladata, hogy információkkal lássa el a mindenkori kormányt. Hogy a „szakmaiság” melyik kormány alatt és milyen mértékben sérült (hiszen a kommunista szolgálatok is törvényes feladatukat látták el a szocialista államrendet veszélyeztetőkkel szemben), az az értékelő politikai pozíciójától is függő állítás.
„Az UD Zrt. egy soklábú asztal volt, aminek az MDF csak nagyon kis lába volt” – mondta egy forrásunknak egy akkori titkosszolgálati főnök az MDF-et megrengető, 2008-as magán-titkosszolgálati akcióról.
Az asztal egyik lába Csányi Sándor új MDF-et építő kísérlete volt. (A pártot akkor már az MSZP tartotta lélegeztetőgépen az SZDSZ-koalícióból való kiszállása esetére, de Csányi Fidesz-szatellitet sem akart csinálni belőle.)
A másik vonal a Mol oroszoknak - az OMW-n keresztül - történő átjátszásának megakadályozása volt.
A harmadik pedig a Szilvásy György felügyelte szolgálat kísérlete a Fidesz árnyék-titkosszolgálatának lebuktatására. (Az UD Zrt. vezetője, Horváth József, aki most fideszes megmondóember a médiában, „szeretett dicsekedni azzal, hogy ők mindenkit megfigyelnek”.) A Nemzetbiztonsági Hivatal egyébként százmilliós megbízásokat adott a Political Capitalnek, amely akkor még az MDF-főtanácsadó, az UD-ügy kirobbantásában szerepet játszó Somogyi Zoltán résztulajdonában volt. Ő felbukkant a 2022-es ellenzéki kampány környékén is.
Magyarországon tevékenykedő nemzetközi cég (például építőipari multi) esetében valószínűleg kötelezően van feladata a kémelhárításnak, már ha végezheti, ahogy a sajtóban megjelent háttérinfók szerint például orosz beszivárgás esetén az utóbbi években nem. (Bár a Gyurcsány-kormány titkosszolgálata sem járt el a Molt célzó orosz felvásárlási kísérlettel szemben.) Amit nemcsak az unortodox magyar külpolitika magyarázhat, hanem az orosz olajcégekkel bizniszelő magyar oligarchák (például MET) NER-védettsége is.
Akár hasonló védettséget élvezhetnek a kínai – a kommunista titkosszolgálat által felügyelt – cégekkel üzletelő politikusok is, pedig esetükben is vélelmezhető az idegen állam befolyása. Ilyen, egymást jól ismerő körnek számít a DK-s Oláh Lajos, a fideszes Pesti Imre és Szilas András ügyvéd is. A két utóbbinak kínai magyar nagykövetté is kinevezték a gyerekét, még ha koruk, Szilas Cecíliának a neme és Pesti Máténak az állítólagosan támadható magánélete sem kellően respektált tulajdonság egy ilyen pozícióban Kínában.
„Oláh Lajos külön kategória. Rá sosem mondja a Fidesz, hogy nemzetáruló.” A DK-s Oláh Lajos a Fidesz által különlegesen kezelt ellenzéki politikus. Vele a Magyarországra látogató kínai külügyminiszter külön is találkozik, és bár üzleti kapcsolatai formálisan a testvéréhez kötődnek, szoros kapcsolatot ápol hazánkban élő kínai üzletemberekkel, összekapcsolható a kínai kereskedőházakkal, sűrűn jár Kínába. Jó kapcsolatban áll a polgári körök révén a Fideszbe érkező Pesti Imrével. A kínai szál kapcsolódik a szintén volt titkosszolga, Tarlós főpolgármestersége alatt a főváros biztonsági vezetőjeként dolgozó Pető Györgyhöz is, akinek testvére a ChinaCham Magyar–Kínai Gazdasági Kamara elnöke.
Orbán Viktor örökös belügyminisztere, Pintér Sándor kitüntetett szereplő a pártfinanszírozás körüli mendemondákban/zavaros ügyekben.
Nemrég Kuncze Gábor állította azt a Partizánban, hogy belügyminisztersége alatt az akkor országos rendőrfőkapitány Pintér felajánlotta neki, hogy eltépi Tocsik Márta vallomását.
„Pintérnek vannak kártyák a kezében, de a léptéket, azt, hogy csak arra van-e ereje, hogy elérje, amit szeretne, vagy ennél nagyobb is, nem tudni.” Ha csak az előbbire, az sem kevés, lévén sokáig ő volt a parlament leggazdagabb politikusa. Üzleti indulását Csányi Sándor támogatta, akivel azóta is véd- és dacszövetségben áll.
Az Orbán és Pintér közti tartós együttműködést sokan érzékeny információk kölcsönös birtoklásának tudják be, de erős az a vélemény is, hogy Orbán csak elismeri Pintér mély beágyazottságát, azt, hogy igazából még akkor is ő irányítja a rendőröket, ha nem ő a belügyminiszter.
„Úgy éli most meg, hogy ki van nyírva, ahelyett hogy a rendszerváltás legjobb belügyminisztereként menne mennybe.” Sokak szerint Pintér most mélyen sértett ember. Megkapta a csődben lévő oktatást és egészségügyet (bár a kórházakat már 2022 előtt is ő felügyelte), így már nem mehet nyugdíjba a rendszerváltás utáni legjobb belügyminiszter glóriájával. Érzékenyen érintette az is, hogy Orbán elvette tőle és Rogán Antal (így saját maga) alá helyezte a szolgálatokat.
Bár van, aki nem biztos abban az általános vélekedésben, hogy hatalomgyengítés áll a szolgálatok elvétele mögött: „Pintér öreg, késő akkor átvenni a rendszert, amikor kilép. Így át tudja adni a hálózatát.” Az biztos, hogy csak Stefán Gézának, a Katonai Biztonsági Hivatal már elhunyt vezetőjének volt annyi érzékeny információja, mint neki.
Az esetleges bizalomvesztés okaként említik, hogy Orbán állítólag csak röviddel az ügy kirobbanása előtt kapta meg az információt a végrehajtói megvesztegetési ügyben meggyanúsított Völner Pálról, akiről a titkos adatgyűjtést a Pintér felügyelete alatt álló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezte. Mások szerint ez a forgatókönyv már csak a nyomozást irányító Polt Péter személye miatt sem lehetséges. (Bár Csányi Sándorral való jó kapcsolata miatt van, aki nem tartja minden megpróbáltatást kiállónak Polt Orbán iránti lojalitását.)
„Ami nem Mészáros, az Pintér.” „Felépített rendszere van” – mondják Pintérről, amely rendszer/cégháló taglalása bőven meghaladná e cikk kereteit. A cégbirodalom témánk szempontjából fontos elemei a következők: a parkolási biznisz kitüntetett pártfinanszírozási szerepe miatt ilyen Tasnádi közös cége Kupper Andrással, a Centrum Parkoló Kft. vezetőjével; Tasnádi megjelenése az izraeli gyártót és a felhasználó magyar szolgálatokat összekötő, a Pegasus szoftvert állítólag megvásárló Communication Technologiesben; az arcképes felismerőszoftvert használó Szitakötő-projektben a már említett Pető György volt kémelhárító felbukkanása.
„Van-e a magyar szolgálatoknak húsz cége, amelyeket arra tartanak, hogy bizniszeljenek, húzzanak be embereket, kompromittáljanak?” Eddig inkább a potenciális irányítókról volt szó, de a törvénytelen bizniszek egy részénél nem(csak) a profit, hanem például az általuk belakható hatalmi szint is fontos: embereket, ismertségeket szerezni. Például ilyen lehet a kertépítő, parkfenntartó céghaló cégek esetében az önkormányzatoké.
Sokan ilyen kompromittáló feladatot tulajdonítanak a választások előtt robbant parkolási botrányban MSZP-s politikusokra valló Fuzik Zsoltnak is. „Fuzik feladata az lehetett, hogy minél több embert kompromittáljon, húzza le őket.”
Már a BKV-ügyben is ült, állítólag sokakra vallott akkor is. Szabadulása után mégis bekerült a NER kínai parkolási bizniszébe. A 2022-es választás előtt előkerült parkolási botrány többek szerint a BKV-nak a Pintérék által megszerezni kívánt T-System által fejlesztett e-jegy-rendszer ügyével keveredik, így több fideszes is érintett benne – többek szerint ezért is késlekedik a vádemelés. E szerint a Fuzik-ügyben csak a parkolási rész került nyilvánosságra, de mindent föl lehetett volna tárni. „Tóth Csabáék (itt a szocialista politikusról van szó – K. Gy.) is azért nyugodtak, mert vádemelésnél át kell adni a teljes nyomozati anyagot, de Tasnádi, Pesti Imre is benne van, emiatt nem lesz vádemelés.”
„Ennyi botrányt nem élsz túl, ha nem véd egy szervezet. Nem elég csak annyi, hogy jóban vagyok Sanyi bácsival” – gyakori vélemény ez a szocialista Molnár Zsoltról. Egy MSZP-s szerint viszont „nálunk nem tapasztaltam, hogy valaki ügynök lett volna, Zsolt sem az. Ő hol áruló, hol nem. Mindenkinek akart segíteni, és fizetési listán tartott sokakat.” Az, hogy a Fidesz segítségével üzletel, még nem jelenti azt, hogy ahhoz köze lenne a szolgálatoknak. „Aranybánya a Fidesznek az MSZP szétgyötrésében, és nyilván viszi az infókat.”
Bár egy fundraiser szerint „a politikusok titkosszolgálatok általi fogása legenda”, de a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának nem Molnár Zsolt volt az az elnöke, aki a legtöbbet tette volna szolgálatok kontrolljáért. „Sem az orosz, sem a Fudan-ügyet nem vitték be a bizottság elé, nem kezdeményezték a kockázatelemzés megismerését például Paks ügyében.”
Ahogy utódja, a jobbikos Sas Zoltán is azzal vétette eddig magát észre (ő korábban rendőr volt, aztán titkosított – tehát valószínűleg operatív – ügyben kirúgták, majd kártérítési pert nyert a rendőrséggel szemben), hogy a 2022-es választás után törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy választásokon szerepet vállaló civil szervezetet se lehessen külföldről támogatni. Lapunknak akkor azt mondta, hogy a CÖF-höz hasonló szervezetek számára is készül hasonlóval, de erről egyelőre nem hallani.
Már csak ők ketten ellenzékiek a bizottságban, amely az évek alatt a legkisebb létszámú parlamenti bizottság lett.
„A hálózat sokkal aktívabb, mint gondolják”
Végeredményben tehát csak tud róluk, felügyeli, netán irányítja is a pártbizniszeket a szolgálat?
„Minden pártbizniszről tudnak. A szolgálati vezetők leadják a jelentést a miniszternek. Minden kormány ügyel ezek kézben tartására, ezért lettek bizalmi emberek a felügyelő miniszterek, mint Kövér, Szilvásy vagy Ficsor Ádám.”
„Ahol a pártoknál forrás keletkezik, mindig ott vannak a szolgálatok.”
Egy fundraiser szerint „a szolgálatok felügyelik a bizniszelést. Vagy védelmet adnak, vagy ha az a politikai döntés, akkor lemészárolják. De nem adnak föl minden infót.”
Más mond egy titkosszolga. „Ha beszervezel valakit, mindig van kockázat, hogy nem sikerül, és például a sajtóhoz fordul. Ezenkívül többrétegű szűrője van az infóknak, amelyeken általában teamek dolgoznak. Ezért inkább mindenki leadta fölfelé a tudomására jutott infókat, mert valaki a teamből el is szólhatja magát. Legfelül, főigazgatói szinten kisebb volt a kockázata annak, hogy megfogják (nem adják tovább – K. Gy.) az infót, mert ha a lentiek kiadják, hogy volt ilyen infó, akkor már államtitoksértést követnek el. Tehát az igazgatóhoz el kellett jutniuk a politikai információknak.”
Egy másik illetékes szerint „ügy az, amire azt mondják, hogy ügy. Tőlem függ, hogy mi szerepel az anyagban, az a túlélésem záloga egy vezető/kormányváltás esetén. Kinek írnád le, ha a tudomásodra jut valami? A főnöködnek, akinek a jövője attól függ, akinek a pártja egyébként intézte a bizniszt? Ráadásul ha leadsz minden információt, azt a politika ki tudja használni, amikor majd kedve lesz.”
A szolgálatokon belül ráadásul több érdekkör van, különböző erőcsoportok, egy forrásunk klubszerű működésről beszélt. „Voltak a hivatalon belül területek, amelyek nem voltak érintettek” a politikával kapcsolatos akciókban.
Egy másik titkosszolga tagadja, hogy a szolgálat be lenne/lett volna avatva a pártfinanszírozási dolgokba. „Nem dolgozunk pártokra, a titkosszolgálatnak nem feladata. A politikai és gazdasági elit összefonódása nekünk nem lehet téma, a politikai elittel nem foglalkozunk. Ha találkozunk valakivel, akinél nemzetbiztonsági kockázatot látunk, azt jelentjük a főnökünknek. De a munkáltató, aki kapja a jelentést, dönti el, hogy a kockázatot figyelembe veszi-e” – válaszol a kínai bizniszeléssel kapcsolatos kérdésünkre.
„Molnár Zsolt nem a mi szintünk” – mondja. Kérdés, hogy ezzel magasabb szintű pártfogókra vagy arra utal, hogy maximum rendőrségi vetületei lehetnek.
Bár szerinte a politikai elit nem az ő terepük, de a szolgálat kormányirányítás alatt álló katonai szervezet, és ha fent változik az elvárásrendszer, akkor alkalmazkodnak.
„Az információk valószínűleg megvannak, át lehetne adni sokat a rendőrségnek is, de nincs politikai akarat – mondja egy politikus. – És még ha sokról nem is készül írásos jelentés, de ha lenne célvizsgálat, akkor meg lehetne találni a műveleti információkat arról, hogy például hol helyezik el a pénzeket.”
Egy erősen érintett fundraiser szerint „ami nyilvánvaló, az nem a szolgálat műve. Nekik nem érdekük tüzeket gyújtani, és a nem aktívokkal sok munka elvégeztethető.”
Utóbbival egyetért az a tiszt is, aki szerint ők nem dolgoznak a politikai elitre. „Én azokat az embereket mozgatnám, akik elkerültek innen. Több százan vannak, és ott nincs bürokrácia.”
Ugyanakkor a befolyással bíró kényes információknak nagy piaci és politikai értékük van. Végeredményben „minden párton bármikor lehetett fogást találni, ha a választáson háromszázezret lehetett költeni jelöltenként”.
Hogyan tartja kézben a Fidesz az ellenzéki pártokat?
Ahogy a negyvenes évek második felében a kommunista párt működtette a kriptokommunista Nemzeti Parasztpártot, sokak szerint ez történik most az ellenzéki pártok legtöbbjével, vagyis a párt politizálását meghatározó pártelit nem autonóm. E szerint az államigazgatás nagy részét politikai irányítása alatt tartó kormánypártnak szüksége van a többpárti demokratikus keretekre, ezért nem hagyja elveszni ezeket a pártokat, és ha szüksége van rájuk a centrális erőtér fenntartásához, a hónuk alá nyúl – akár anyagilag is.
A közelmúltban is voltak példák arra, hogy egy nagyobb párt létrehoz és működtet egy tőle látszólag különböző másikat. Ilyen volt a 2002-es választáson induló, a háttérben az MSZP által gründolt Centrumpárt.
Fodor Gábor is úgy akarta működtetni független liberális formációként törpepártját, a Liberálisokat, hogy mindkét oldalról finanszíroztatja.
A kétezres években a választáson indulni akaró Élőlánc is fordult a Fideszhez anyagi támogatásért, ahol, úgy tudjuk, benne lettek volna az Élőlánc felépítésében ellenzékkritikus ellenzékké, ha cserében liberálisként határozza meg magát. (Nem határozta meg magát így.)
Sokan a korai Jobbik mögött is MSZP-s (vagy szocialista közvetítéssel megvalósuló orosz, illetve iráni) támogatásról tudnak.
A mostani választáson az azóta nyomtalanul eltűnt Gattyán-párt létrehozójának a Fidesz felé tett szívességére vannak is közvetett bizonyítékok.
A látszólag független, akár ellenzéki szatellitpártok működtetése nem idegen tehát a rendszerváltás utáni politikai gyakorlattól, de a Fidesz parlamenti kétharmada révén is képes az ellenzék mozgásterét folyamatosan alakítani: a választási jogszabályok 12 év alatti többtucatnyi változtatásától kezdve a médiatérig.
Az irányítása alatt álló Állami Számvevőszék büntetéseivel mérsékelheti vagy növelheti a pártok legális forrásait, állami támogatását (ami azt jelenti, hogy az általa megállapított összeggel csökkenteni kell a megbüntetett párt állami támogatását), bármikor megroppanthatja, láthatatlanná teheti őket a kampányidőszakra (a Jobbik 2017-es, majd ’19-es büntetése majdnem egymilliárd veszteséget jelentett a pártnak). A gazdaság megszállásával és átpolitizálásával pedig az ellenzék pénzügyi mozgásterét és gazdasági hátországát is meghatározza.
„Annyi van már nekik, hogy igazából nem is pénz kell, csak azt akadályozzák meg, hogy mások megerősödjenek anyagilag.”
2010–’12 közötti kiszárítása után az MSZP-t kiengedték a gazdasági karanténból: előbb Bajnai Gordon erősödését megakadályozandó, később a feljövő Jobbik ellensúlyozására. Ehhez elengedték a „beragadt” osztrák pénzeket, és egyéb bizniszeket is engedélyeztek. Megvetették Puch Lászlóval és részben finanszírozták a Népszavát, aztán amikor a tulajdonosoknál osztalékkivételi problémák lettek, átadatták a lapot Leisztinger Tamásnak.
„Más egy politikai összekapcsolódás, mint egy pénzügyi. Az első ciklusukban a MIÉP-pel való összejátszás a médiakuratóriumok felállításánál (kérjetek nagyobbat, mint ami járna) belefér a politikába. De a közös vállalkozás már más.”
„A pártállam idején súlyosabb volt a zsarolhatóság, most az üzleti érdekek és az elköteleződés erősebb.”
„2002 után változott meg sok minden. Ebben mindenkinek megvan a maga felelőssége Medgyessyéktől kezdve. Ők háttér-megállapodásokat nem tartottak be a Fidesz felé (Orbán sosem bocsátotta meg, hogy előle eltitkolva odahívták a sajtót egy Medgyessyvel megbeszélt, nem nyilvános találkozójára – K. Gy.), és eldurvult harc robbant ki. Medgyessy is érdekelt volt sok bizniszben, akkor kezdtek el szétcsúszni a dolgok. Politikai szinten egyre kevesebb lett az együttműködés, mindegyik le akarta tolni a pályáról a másikat.”
„Molnár Zsoltról lehet tudni, hogy sokszor kap Fidesz-engedélyt a bizniszeléshez, ami függőségi viszonyt hoz létre. De azért az ő árulósága egy kicsit túl van dimenzionálva.”
„Annyi üzletük volt a fundraisereknek, hogy zsarolhatók azáltal, hogy rábólint a Fidesz. Sok a szolgálati kapcsolat is.”
A fundraiser pedig, aki tevékenysége miatt (vagy eleve) fogott ember, a saját függésébe hozza a pártot, politikai akaratát, vezetését.
„Aki egyszer elfogadott pénzt, vagy korrupt volt, az onnantól zsarolható.”
A nyomozó hatóság vagy az ügyészség révén is zsaroló potenciálhoz juthat a Fidesz. „Kihasználják, hogy az ügyészség gyakorlatilag elvesztette az integritását. A nyomozó hatóság feltár rengeteg bizonyítékot, de az őt felügyelő ügyészség nem ad át minden információt a bíróságnak. Ezekkel nem foglalkoznak, de ezeket az információkat, a feltárt tíz dossziéból ötöt megtartanak. Később ezekkel tudja a Fidesz zsarolni ezeket az embereket.” Erre példaként a Kopaszi-gát-beruházást említik.
A befolyásnak egyéb eszközei is vannak. „Ha a túloldalról valaki jelentkezik, hogy igénybe venne valamilyen kedvezményt, akkor azt meg kell adni, mert ráég és fogott lesz. Amikor Medgyessy munkát kért Orbántól, tudta, hogy adnia kell, mert ez kinyírja a másikat a saját oldalán.”
Molnár Zsolt és baráti köre 2021 elején Erdélybe ment bulizni. Az országgyűlési képviselőknek eleve jár diplomata-útlevél, de a külügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint szocialista politikusok és az MSZP-médiában érintettek, Veres Gábor, Wirth Zoltán és Bihal Dávid szintén diplomata-útlevelet kért és kapott az utazáshoz.
Két szocialista képviselőnek is egy-egy minisztériumban dolgozik közeli hozzátartozója: ők nem az első helyen állnak, amikor az adott minisztert lehetne támadni. Cseh Katalin pedig sokak szerint az apja vállalkozása által kapott uniós támogatások révén került függésbe.
Más nagyobb autonómiát lát az ellenzékben. „A fogás nem pénzzel működik. Bizonyos szereplőket lehet fogni azzal, hogy tudom, mit tettél tavaly nyáron, de egész pártokat nem. Hiszen egy párton belül sem transzparens egy ilyen üzlet, pont nekik nem fogom elmondani, hisz épp a saját pártom tagjai az igazi ellenfeleim. Emiatt egy párt politikáját ezzel nem lehet lefogni.
Hogy ne hozd nyilvánosságra például a melegügyet, azt nem pénzügyi eszközökkel éred el, hanem józan ésszel – mert mindenütt vannak melegek, és tényleg rosszat tesz –, vagy azzal, hogy visszaütök.”
„Azt kéne mondani, hogy a magánszféra tartsa fenn a pártokat, ne legyen állami támogatás. A pártok arra szorulnak, hogy azt az ezer-ezerkétszáz embert kiszolgálják, akik megszavazzák majd őket.” A pártoknál hiányzik a szelekció, mert alig vannak tagjaik, nincs tömegbázisuk, amely kitermelhetné és ellenőrizhetné a politikusaikat. Így nagyobb tere van a politikai vállalkozóknak és klienseiknek. „Az MSZP-ben csak a kongresszusi küldötteket kell megvenni.”
„A Fidesz nem rendszerszinten veszi meg az ellenzéket. Bizonyos ügyekben pár embert mozgat, befolyásolja a tanácsadókat, illetve kihasználja az emberek saját érdekeit. Nem kell megvenni az ellenzéket. Rávezeti őket, hogy mi a jó nektek. Persze lehet, hogy sokakat zsarolnak is.” Jóindulattal láthatjuk ilyennek a plakáttörvény ügyét is, amikor az MSZP vezetése hajlandó lett volna a Fidesznek biztosítani a kétharmadot a Jobbikkal szemben, cserébe azért, hogy kapjanak pár ezer plakáthelyet.
És – jóindulattal – beteg is bármikor lehet valaki: ezen a szavazáson a DK-s Oláh Lajos vesegörcsre hivatkozva egyedüli ellenzékiként nem jelent meg.
Vannak, akik reménytelennek látják a teljes magyar politikai elitet. „Lényegét tekintve ez egy egynemű politikai osztály. Persze vannak nagyobb játékosok, de a demokrácia lebontásában, a jogállami működés fellazításában nagykoalíciós érdek van. Mert rossz emberek irányítják a gazdaság politikával érintkező részét.”
„Hazugságtömegre épül minden, semmi sem az, aminek mutatkozik. Körülvesz egy hazugságmocsár, ami húzza le az országunkat, és egy csomó jóravaló ember, aki tenne a közéletért, azért vonul vissza, mert ki akar a fertőben lenni?”
A magyar viszonyok nem unikálisok. A politikacsinálás és közmorál tekintetében nincs nagy különbség a déli és a közép-európai országok között, és Nyugaton is több politikus bukott bele pártfinanszírozási ügybe, mint szexbotrányba.
Mégis furcsa politikai váltógazdálkodás az, ahol egy politikus pénzért meg tudja vásárolni, hogy ki legyen az ellenzéki ellenfele a választáson. Magyarországon megtörtént. | Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 3 rész. | Milyen politizálás várható egy párttól, amelynek elitje nem független a versenytársától? A pártfinanszírozás szürkezónájáról szóló cikksorozatunk befejező részében számba vesszük azokat a technikákat is, amelyek „fogottá” tesznek politikusokat azon túl is, hogy valamikor részt vettek közpénzek illegális eltérítésében. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-illegalis-partfinanszirozas-rendszere-ahogy-a-resztvevok-latjak-iii-hogyan-tartja-kezben-a-fidesz-az-ellenzeket/32238909.html | 2023-02-01 11:40:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A hazai gyorsforgalmi úthálózat legnagyobb részét tavaly szeptember óta az állami Magyar Közút helyett az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. üzemelteti. A hazai sztrádák közül csak az M5-ös és az M6-os Érdtől délre fekvő – ppp szerződés keretében épült és/vagy üzemeltetett – szakaszai maradtak ki, illetve az uniós pénzből épített M43-as és M2-es, M0-s sztrádák és néhány kisebb másik szakasz. Térképen így néz ki az új felállás:
Mészáros Lőrinc, Szíjj László
Az MKIF tulajdonosait a cégnyilvántartásból nem lehet kiolvasni, de a közbeszerzési eljárást Szíjj Lászlóhoz és Mészáros Lőrinchez köthető tőkealapok nyerték*THEMIS Magántőkealap (18906846-1-43)
KONZUM PE Magántőkealap (18755561-1-41)
OPUS BRIDGE Magántőkealap (19306720-2-41)
OPUS NEW WAY Magántőkealap (19306713-2-41)
CRONUS Magántőkealap (19306641-1-43)
VESTA Magántőkealap (19306706-1-43)
VIA Magántőkealap (19306665-1-43). A konzorciumot vezető Themisről nemrég írta meg a Direkt36, hogy abban ténylegesen is Szíjj László pénze van, míg a Konzum PE-ről még 2018-ban nyilatkozott úgy Mészáros Lőrinc és felesége, hogy ők annak kizárólagos befektetői. Az eredményhirdetést követően tartott háttérbeszélgetésen pedig az eljárást felügyelő miniszter, Rogán Antal – a Portfolio tudósítása szerint – azt mondta: a nyertes koncessziót Mészáros Lőrinchez köthető cégek vezetik és alkotják. Hozzátette:
Megértem, hogy a végén mindenki elkezdi Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét említeni, de örvendetes, hogy ezek a cégek képesek voltak felnőni addig, hogy egy ilyen koncessziós eljárásban versenytársai legyenek egy Strabagnak vagy Colasnak, sőt le is győzzék őket.
Mivel azonban a magántőkealapok tulajdonosait a hatályos törvények szerint nem lehet megismerni, a nyilvánosság arról már hivatalosan nem szerezhet tudomást, ha az alapok gazdát cserélnek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki.
A szerződés összértékét nem közölték, de a Transparency International által kiperelt kormányzati anyagokból kiolvasható, hogy 35 év alatt minimum 12,6 ezer milliárd forintot terveznek kifizetni folyó áron*A 20 oldalas dokumentum színvonalára jellemző, hogy nem szerepel benne, hogy reál vagy nominál értékeket használnak, ezt csak az adatok elemzésével lehet kikövetkeztetni..
A szerződést tehát hét magántőkelappal kötötték meg, a szerződésből azonban az nem derül ki pontosan, hogy mennyiért. A közbeszerzési portálon ugyanis csak a megkötéskor, 2022-ben érvényes, 96,2 forint/kilométeres árat tüntették fel az összérték helyett. Magából a szerződésből semmilyen érdemi információ nem derül ki, minden érdemi adat a mellékletekben van, amit hagyományosan nem töltenek fel a közbeszerzési portálra – ezeket elkértük a Miniszterelnökségtől közérdekű adatként, de egyelőre nem kaptunk megkeresésünkre választ. Nem jutott sokkal több információhoz a Szabad Európa sem a közérdekű iratbetekintése során.
A szerződés értéke 35 évre a felső becslés szerint 13,7 ezer milliárd forint, ha a ppp-s M5 és M6 szakaszokat is átveszik azok lejárta*Az M6-os Érdtől Dunaújvárosi szakaszánál ez 2026, attól délre 2038. Az M5-ös koncessziós szerződése 2031-ben jár le. után 2056-ig. Ennek nagyságrendjét talán az érzékelteti jól, hogy 2021 és 2027 között Magyarország az EU-tól 17 ezer milliárd forintnyi támogatást kaphat – ha végre sikerül a kormánynak erről megállapodni.
A minimálisan kifizetni tervezett 12,6 ezer milliárd forint évente 360 milliárd forintot jelent. Az első teljes éves, 2023-as összeg ennél azért jóval kisebb, mert egyelőre még nem építettek egy méternyi új utat sem, csak a meglévőt kell üzemeltetni. A későbbiekben az átadott kilométerek növekedésével együtt nő majd az elért bevétel is.
Kisebb bevétel
A 2023-as költségvetés eredetileg elfogadott változatában az MKIF rendelkezésre állási díjára közel bruttó 230 milliárd forintot (nettó 181 milliárdot) szántak, ám a december 29-i rendeleti költségvetésben már csak bruttó 182 milliárd (nettó 143 milliárd) forint szerepel. (Az M5-ös és M6-as autópályákat ppp szerződés keretében üzemeltető külföldi tulajdonú vállalatok az eredeti tervek szerint 2023-ban bruttó 151 milliárd forintot kaptak volna, de végül 166 milliárdra kellett ezt az összeget emelni – valószínűleg részben a magasabb infláció, részben a gyengébb forint miatt).
Az MKIF 2023-ban 1237 kilométer gyorsforgalmi utat üzemeltet, míg az M5 és M6 üzemeltetői összesen 324 kilométert. Így adódik, hogy egyetlen kilométernyi gyorsforgalmi út üzemeltetése nettó 116 millió forint az MKIF esetében, míg a külföldi tulajdonú ppp-s cégek egyetlen kilométer gyorsforgalmi út megépítését*Ennek költségeit, például az építés megvalósítására felvett hitelek finanszírozását a teljes koncessziós időtartamra elhúzva fizeti meg a magyar állam. és üzemeltetését 368 millió forintért végzik el. Mivel az utak építése nagyságrendekkel több pénzbe kerül, mint fenntartásuk, ez erős kétségeket ébreszthet, hogy mennyire előnyös a finanszírozó adófizetőknek a koncesszió.
A koncessziós eredményhirdetésben ráadásul az szerepel, hogy az MKIF kilométerenként és évente 96,2 millió forintért végzi el a feladatot, ehhez képest a 2023-as 116 millió forint rögtön egy nehezen érthető, 20 százalékos áremelés. Lapunk kérdésére az MKIF arra hívta fel a figyelmet, hogy a 96,2 millió forint egy átlagos összeg, „lesznek évek, amikor ennél több lesz a rendelkezésre állási díj, és lesz olyan, amikor kevesebb”.
A jelek szerint az összeg a költségvetés áttervezése során is változhat, ami legalábbis furcsa annak fényében, hogy a koncesszió egyik előnye a kiszámíthatóság lenne, a stabil bevételi forrás fontosságát Szíjj László is kiemelte a Portfoliónak adott 2021. decemberi interjújában. Az MKIF-től kapott tájékoztatás alapján*A koncesszióba adótól az üzemeltetésre átvett útszakaszok tekintetében rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díjra (RÁASZD), míg a fejlesztési munkákkal is érintett szakaszokért, a fejlesztési feladat befejezését követően rendelkezésre állási díjra (RÁD) vagyunk jogosultak.
A kifizetendő RÁASZD és RÁD összegeket a koncessziós szerződés útszakaszonként és évekre lebontva tartalmazza. A koncesszióba adónak kizárólag az adott időszakban az általunk üzemeltetett útszakaszokra keletkezik fizetési kötelezettsége. Ez 2023. évben a szerződésben szereplő 79 útszakasz közül 54 útszakaszt fog érinteni.
(A válasz még az MKIF-et a költségvetésből megillető összeg csökkentése előtt született – a szerk.) (részletek a csillagra kattintva) az eredeti költségvetési összeghez képest a csökkenést talán a 2023-ra elvárt munkák visszafogása okozhatja.
Trükkösen csomagolt feladatok
A koncessziós eljárást nagyon furfangosan találták ki, hiszen abban keveredik a meglévő utak fenntartása, felújítása, bővítése és új gyorsforgalmi utak építése. Ezek mindegyikét pontosan kellett tudni áraznia annak, aki indulni szeretett volna. Talán nem véletlen, hogy – noha az eljárás uniós szinten teljesen nyílt volt – a korrupciós botrányba belebukó Völner Pál fideszes államtitkárhoz kötött Dömper Kft. volt az egyetlen ajánlattevő a tenderen a Szíjj-Mészáros páros mellett. (Eredetileg a Rogán Antal által említett Colas-Strabag páros is indult, de az utóbbi végül nem adott be ajánlatot, talán egy osztrák versenyhatósági ügy miatt, így a Colas is kiszállt.)
Az építendő utak egy részét úgy kellett beárazni, hogy már részben készültek tervek az állami, Lázár János által tavaly év végével megszüntetett Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél, és ezeket kellett használni. Másoknál tervek nélkül kellett árazni, ami igen nagy kockázat.
Az autópálya-koncessziókat az egész világon alapvetően új utak építésére használják, vagy ha nincsen elég forrás átépítésre. Ezeket szakaszonként szokták megtendereztetni, hogy minél nagyobb verseny legyen a cégek között. Nálunk azonban 272 kilométer új út építését vették fel a szerződésbe, egymástól igen távoli helyeken. Ez valószínűleg jelentősen csökkentette a versenyt.
Ismét egy másik típusú munka a bővítés: az M1-es, M3-as és M7-es sztrádákon összesen 274 kilométeren kell a meglévő utakat 2×3 sávosra bővíteni. Ennek is igen nagy a műszaki kockázata, és azok indulhattak sikeresen, akiknek megfelelő rálátása volt a műszaki elvárásokra, a meglévő sztrádák adottságaira. Ezt a három autópályát is észszerű lett volna külön-külön megversenyeztetni.
A harmadik nagy csomag pedig a meglévő utak karbantartása: ennél nincsen semmilyen logikus érv a kiszervezés mellett, hiszen nem túl jelentős az állam szempontjából a költsége. Ráadásul pont a Fidesz-kormányzat szüntette meg a sztrádák üzemeltetésével foglalkozó Állami Autópálya Kezelő Zrt.-t (ÁAK), és adatta át a Magyar Közút Nzrt.-nek 2013. november 1-ével a gyorsforgalmi utak kezelését.
Az ÁAK jogelődjét, a Nemzeti Autópálya Zrt.-t a 2010 előtti kormányok tervezték vagy tőzsdére vinni, vagy privatizálni, ezt élesen elutasította a Fidesz, és inkább centralizált. Sok értelme nem volt átadni az ÁAK feladatait és eszközeit a Magyar Közút számára, mert a sztrádán használt hóekéket, gépeket nem lehet a kisebb utakon használni, nincs érdemi szinergia a két terület között. A Fidesz talán belátta, hogy szakmailag elhibázta a döntést egy évtizede, vagy csak kellett egy olyan feladat, amivel cash-flow-t lehet teremteni a későbbi építkezésekre a nyertes építőipari kör számára.
Százmilliárdos különbség
Nem véletlen, hogy nem beszélt arról a kormány, hogy az üzemeltetés miért lesz hatékonyabb koncesszióban. Évek óta próbáljuk a Magyar Közúttól megtudni, mennyi ennek költsége a gyorsforgalmi úthálózat egészére, de sem kérdéseinkre, sem közérdekű adatkérésünkre nem válaszolnak, vagy mondvacsinált indokkal azt állítják, hogy ők ezt nem tudják megadni.
A 2023-as költségvetésből azonban kiderül,
az autópálya-koncesszió indulásával csak 16 milliárd forinttal kell kevesebbet költeni az állami útfenntartásra, így idén papíron akár 127 milliárd forinttal is többe kerülhetnek a kormánynak a meglévő sztrádák.
Az üzemeltetéssel nem valószínű, hogy az MKIF-nek sokkal nagyobb költsége lesz, mint a Magyar Közútnak. A cégadatok alapján közel ezer munkavállalót vett át a cég a Magyar Közúttól, illetve 17 milliárd forintnyi eszközt. Évi 10 millió forintos személyi költséggel*ez igen túlzó, hiszen havi 703 ezer forintos bruttó átlagbért feltételez. számolva ez évi 10 milliárd forint, míg az eszközök ötéves leírásával számolva évi 3,4 milliárd forint költség adódik, így a költségvetésből kiolvasott 16 milliárd forintos megtakarítás helyesnek tűnik, hiszen a gépeken és béren felül kisebb karbantartási munkákat kell csak fizetni.
Mivel a MKIF-nek magasabb szinten kell fenntartani a gyorsforgalmi utakat, ezért lehetnek valamivel magasabb költségei. A Magyar Közút ugyanis a vonatkozó rendelet*A 6/1998-as KHVM rendelet szerint III.-as, míg a koncesszor I.-es szintet szintet vállal*Az MKIF tájékoztatása szerint ez a korábbiaknál gyorsabb reagálást jelent: sűrűbben kell például a növényzetet nyírni, gyorsabban kell a felmerülő hibákat javítani, hamarabb kell a síkosságmentesítést elkezdeni, gyakrabban kell a pihenőhelyeket takarítani.. Ehhez valóban több munkaerőre és gépre van szükség, de 20-25 milliárd forintnál nem életszerű, hogy a költségei magasabbak lennének ennél a tevékenységnél.
A különbség nagy részét talán az olyan nagyobb volumenű munkák tehetik ki, amelyekkel az eddiginél jobb műszaki szintre hozzák az átvett gyorsforgalmi utak egy részét. (Egyszerűen fogalmazva, nem csak a kátyúkat tömik be, hanem ha kell, kicserélik az egész aszfaltot.) Az MKIF novemberben a vg.hu-t arról tájékoztatta, hogy az úthálózat éves karbantartására több tízmilliárd forintot fordít, és akár az M1-es három sávra bővítése is elindulhat Bicske és Tatabánya között.
Jó üzletnek ígérkezik
A Transparency International által kiperelt anyagból, a grafikonokból kiolvasható adatokból lehet következtetni arra, hogy mekkora beruházási költségei lesznek a 35 év alatt a koncesszornak. Az egyszerűség kedvéért az opciós, ppp-s autópályáktól eltekintettünk a kalkulációban. A karbantartási költségekkel és a 2023-ra jóváhagyott, államtól kapott bevételekből kiindulva lehet kiszámolni, hogy mekkora összegű bevételei lehetnek az MKIF-nek.
Az államtól kapott díj összege azonban nemcsak az inflációval növekszik, hanem az átadott szakaszokkal is. Ezen kívül egyéb tényezők, így a hitelkamatok és a forint/euró árfolyam is kihatással van összegére. Mivel ezeket az információkat nem osztja meg az állam, csakis a Nemzeti Koncessziós Iroda saját becsléséből tudunk kiindulni, így a 35 év alatt várt teljes díj összegét az új beruházások arányában osztottuk le az évekre.
Ezek alapján a várható beruházási költségek 2032-ig magasabbak, mint a kapott bevételek.
Azonban a tervek már 2022-ben nem valósultak meg, hiszen nem történt még érdemi beruházás, és 2023-ban sem tűnik életszerűnek, hogy százmilliárdos nagyságrendben indulnának munkák, így az első évek (a fenti grafikonon láthatóval ellentétben) vastagon pozitívak lehetnek, így lehet tőke a későbbi beruházások finanszírozására.
Az eredeti modell szerint 2034 után jelentős pozitív pénzárammal számolhat a Szíjj-Mészáros páros (vagy aki akkor a haszonhúzója lesz a magántőkealapoknak). Ezt követően 2034-ig évente 200 milliárd forintos pluszokkal számolhatnak. Fontos kiemelni, hogy ez a kormány által kiadott modell, tehát ha olcsóbban, később építik meg a sztrádákat, akkor még jobb helyzetbe is kerülhetnek. Természetesen ha drágábban, vagy a tervezett határidő után építenek, és ezért büntetést kapnak, akkor már rosszabb lehet a helyzet.
Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy a modell szerint hogyan alakulnak kumulálva (időben összesítve) az egyes évek pénzáramai. A 2022-es és 2023-as évekre ezt módosítottuk egy reálisabb tervvel, ebben beruházásként a 17 milliárdos eszközvásárlás mellett 2022-re 5 milliárdos kezdeti költséget, 2023-ra 50 milliárdos beruházást hagyva még jobban néz ki a megtérülés*Az elmaradt munkák értékét 2024-től öt év alatt arányosan osztottuk el..
A reálisabb feltételezések mellett már az első évek is pozitív eredményt mutatnak, és a teljes projekt során nem kell 800 milliárd forintnál többet beruházni. Természetesen ez így is nagy összeg, de elég nehéz elképzelni, hogy ne térülne meg busásan.
Számításaink szerint a 35 éves időtartam alatt ötezer milliárd forintos nagyságrendű nyereséget érhet el a Szíjj-Mészáros páros cége. Ez azonban nominális érték, mai forintra számítva ez jóval alacsonyabb, és nagyban függ attól, hogy milyen inflációs várakozásaink vannak.
Becsülhetően*2027-től a 3 százalékos sávba visszatérő infláció esetében
mai áron legalább kétezer milliárd forintos profitot biztosíthat a koncessziós autópályabiznisz.
Ez nagyságrendileg egyébként megegyezik az M5 és M6-os sztráda profitjával, amit korábbi cikkünkben 2,8 ezer milliárd forintra becsültünk. Bár a fentiekből is kiderül, érdemes hangsúlyozni, hogy ezek olyan számítások a részünkről, amelyek az információhiány miatt bizonyos előfeltételezéseken alapulnak. Ha a kormány egyszer úgy dönt, hogy nyilvánosságra hozza a szerződés részleteit, az akár jelentősen át is írhatja ezeket a számokat.
Kockázatos feltételezések
A kormány részben azzal érvelt a koncesszió mellett, hogy semmi többletteher nincs, hiszen főleg a kamionok által fizetett útdíj nyújt a koncesszióra fedezetet, és ezek fele külföldi. A Nemzeti Koncessziós Iroda által kiadott számítások ezt próbálják alátámasztani. Ebben az útdíjbevételek valóban magasabbak, mint a koncesszornak kifizetni tervezett díj. Igaz, ez nagyban függ a későbbi, még ismeretlen emelések mértékétől.
Az alábbi ábrán látható útdíjbevételek csak a koncessziós szakaszra vonatkoznak, miközben útdíjat a ppp-s szakaszokon, az állami fenntartású főutakon és gyorsforgalmi utakon is szed az állam.
Az első évtizedben így is vesztesége van az optimista tervek szerint is az államnak a koncesszión: jelenértéken számolva és kumulálva a bevételek és kiadások különbségét csak 2038 után fordul nyereségbe a koncesszió az állam és az adófizetők szempontjából. Maga a modell folyamatosan növekvő forgalommal számol, ami 35 éves időtávon finoman szólva is kétséges, főként ha bármit komolyan veszünk az uniós zöld átállásból.
A tervezettnél kisebb forgalombővülés esetén pedig már borul a modell. Sőt, valószínűleg nem számoltak azzal sem, hogy az uniós iránylevek szerint az elektromos meghajtású tehergépjárműveknek 2023-tól kötelező 50 százalékos kedvezményt adni, az elektromos buszoknak és kisteherautóknak pedig 2026-tól.
Ráfizetéses útfenntartás
A 2023-as adatok alapján ráfizetéses az államnak az útüzemeltetés, és ezen sokat ront a koncesszió. Várhatóan 2023-ben egész évben 370 milliárd forint lesz a tehergépjárművektől és a személyautóktól beszedett útdíjak összege, ami a gyorsforgalmi utakhoz köthető*a főutakra jutó tehergépjármű útdíjat levontuk. Ebből a koncessziós és a ppp-szerződések elvisznek rögtön nettó 270 milliárd forintot, de az útdíjrendszer működtetése is 30 milliárd forintot, így ezt követően 70 milliárd forint marad.
Az állam is költ a gyorsforgalmi utak fejlesztésére, és a Magyar Közútnak is maradnak fenntartási feladatai. A NIF Zrt. feladatait a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium veszi át, ennek is közel 2 milliárd forint az éves költsége. A korábbi években uniós forrásokból is átlagosan 80 milliárd forint jutott gyorsforgalmi utakra, ezt váltja ki leginkább a koncesszió – ezért ezzel már nem is számoltunk.
A költségvetésből kiolvasható adatok alapján távol van attól az útdíjbevétel, hogy csak a gyorsforgalmi utak fenntartását és fejlesztését finanszírozni tudja. Ráadásul a tehergépjárművek jelentős részben a főutak után is fizetnek útdíjat, ezt megbontva tüntettük fel. Ezek esetében még kevésé tudják ezek a hálózat fenntartását biztosítani.
Összességében várhatóan 237 milliárd forinttal kell finanszíroznia a kormánynak az útdíjon felül az utak üzemeltetését és fejlesztését. Ha nem lenne a drága koncessziós szerződés, reálisan megoldható lett volna az úthálózat fenntartása főként az útdíjakra alapozva.
Felülnézet
A fentieken túl érdemes még néhány alapkérdésre is kitérni. A koncessziós rendszer bevezetése mellett az volt a kormány legerősebb érve, hogy erre azért van szükség, mert az EU már nem ad pénzt gyorsforgalmiút-fejlesztésre. Ez ebben a kizárólagos formában nem igaz, ahol pedig tényleg nem ad, ott jó eséllyel nem is indokolt, hogy legyen gyorsforgalmi út, elég lenne kétszer egy sáv. Részletesen írtunk ezekről a dilemmákról az M6-os uniós finanszírozású utolsó szakasza, valamint a hazai költségvetésből fejlesztett M44-es kapcsán, valamint a teljes hálózattal összefüggésben is.
Az alaphelyzet teljesen ugyanaz most, mint az M5/M6-nál volt: az eladósodott állam építtetni akar, gyorsan, miközben nem akarja növelni az államadósságot. Végső soron ennek az ára lett a gigantikus ppp-s költség, amit azóta is ostoroz a kormány és sajtója, teljes joggal.
A különbség itt annyi, hogy az ezer milliárdos nagyságrendű extraprofit nem a külföldi befektetőket, hanem a „nemzeti tőkét” gyarapítja.
Az nem kérdés, hogy a számlát végül így is, úgy is az adófizetők állják. Ha esetleg az útdíj fedezné is a koncesszió költségét, ha anélkül megmaradna belőle, akkor azt lehetne bármire költeni a hadseregtől a nyugdíjakig. A kérdés inkább az: érdemes-e még mindig a fizikai tőkébe („betonba”) önteni a nemzeti jövedelmet, vagy inkább már az olyan, a társadalmi tőkét növelő területekre kellene többet áldozni, mint az oktatás és az egészségügy?
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegnézheted, melyik autópályákon keresnek majd akár ezer milliárdot is MészárosékNem került be a teljes gyorsforgalmi hálózat a koncessziós csomagba, de az még tovább bővülhet, és nagyobb profitot termelhet a sokat kritizált ppp-s sztrádáknál is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rezsivédelem árának dupláját szórta el a kormány felesleges autópályákraAz ezermilliárdokért épült sztrádahálózat több mint felén 20 százalék alatti a kihasználtság, ezek helyett elég lett volna kétszer egysávos főút is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó drágán, völgyhidakkal építik tovább a legértelmetlenebb magyar autópályátMásodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Szíjj László városába vezető mellékútra 18 milliárd megy el, egyetlen év miattA kormányzat drága, lassabb elérését biztosító, a környezetet a szükségnél jobban terhelő megoldást választott, de legalább sokszor lehet szalagot vágni. | Felháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetes | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230131/felhaborito-az-ezer-milliardos-extraprofit-a-multiknal-meszaroseknal-orvendetes/ | 2023-01-31 12:24:00 | true | null | null | G7 |
|
Korrupció miatt nyomoznak egy közép-magyarországi műszaki vizsgaállomáson, ahol a kormányhivatali dolgozók vesztegetési pénzt fogadtak el ügyfelektől, amit szétosztottak egymás között, olvasható az ügyészség honlapján.
Az illetékes szakállamtitkárság jelzése alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vizsgálatot végzett, majd a nyomozó ügyészség elrendelte a műszaki vizsgaállomáson elfogott nyolc kormánytisztviselő őrizetét. A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz.
A megalapozott gyanú szerint egy közép-magyarországi kormányhivatal dolgozói, a gépjárművek műszaki vizsgáztatásakor vesztegetési pénzt fogadtak el az ügyfelektől. A vizsgabiztosok az így kapott kenőpénzről még nyilvántartást is vezettek, azt a hivatali munkaidő lejárta előtt – rendszerint a műszaki vizsgáló állomás öltöző-helyiségében – összegyűjtötték, majd egyenlő arányban szétosztották, függetlenül attól, hogy az adott napon mely kormánytisztviselő milyen összegű korrupciós pénzt vett át.
A nyomozás során több mint 53 millió forint készpénz került elő, amelyet az ügyészség lefoglalt.
2020-ban is volt egy hasonló ügy, akkor a budapesti Mozaik utcai vizsgaállomáson történt korrupció. | Kenőpénzt fogadtak el egy szegedi műszaki vizsgaállomáson | Korrupció miatt nyomoznak egy szegedi műszaki vizsgaállomáson, ahol a kormányhivatali dolgozók vesztegetési pénzt fogadtak el ügyfelektől, amit szétosztottak egymás között, olvasható az ügyészség honlapján. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/01/kenopenzt-fogadtak-el-egy-szegedi-muszaki-vizsgaallomason | 2023-02-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Ózd fideszes országgyűlési képviselője, Riz Gábor már a múlt nyáron az Ormosszén Szénkitermelő és Kereskedelmi Zrt. felsőnyárádi bányájában járt-kelt – aztán szeptemberben energetikai ellátási miniszteri biztossá nevezték ki, novemberben pedig bejelentette a barnakőszénprogram indítását.
A cégnyilvántartás szerint december 8-tól a magyar állam kezébe került a borsodi szénmedence barnakőszén/lignit vagyonát kitermelő Ormosszén Zrt. A miskolci székhelyű társaság (volt) többségi tulajdonosa, Leisztinger Tamás 99,4 milliárdos vagyonával a Forbes magazin leggazdagabb magyarokat tartalmazó listájának 16. helyén szerepelt az év elején.
Akkortól a magyar állam képviseletében a Belügyminisztérium fennhatósága alá tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Ormosszénben. A december 6-án kelt új alapító okiratot Góra Zoltán tűzoltó altábornagy, az OKF főigazgatója látta el kézjegyével. Az állami felvásárlással megszüntették az Ormosszén sajókeresztúri telephelyét, az ügyvezető Huszti Bélát viszont a székében hagyták.
A vételárat nem sikerült megtudnunk egyik érdekelttől sem. Leisztinger Tamás titkárságától azt a választ kaptuk, hogy a szerződést titoktartási kötelezettség mellett kötötték. Az elmúlt hetekben sem a minisztérium, sem az Ormosszén, sem a sajókeresztúri polgármester nem reagált érdeklődésünkre – utóbbit azért kerestük, mert egy önkormányzati cégén keresztül Sajókeresztúr is társtulajdonosa volt a zrt.-nek.
Az Ormosszén 2021-es beszámolója alapján milliárdos összeget fizethettek Leisztinger bányacégéért. Két éve eszközeinek értékét 1,3 milliárd forinton tartották nyilván, a cégnek 300 milliós tartozása volt, saját tőkéje majdnem elérte az 1 milliárd forintot. A 2021-es árbevétel 700 milliót forint volt, ami 61 millió forintos nyereséget hozott.
Honlapja szerint a cég a legfontosabb feladatának a lakossági szénellátás folyamatos biztosítását tekinti. Ehhez évente átlagosan 51 600 tonna barnaszenet hoz a felszínre külfejtéses technológiával, de tervezi a mélyműveléses technológia alkalmazását is. Az 1998-ban alapított cég székhelye Miskolc, a kitermelést Kazincbarcika és Ózd vonzáskörzetében folytatja. Külszíni barnakőszénbányája, osztályozó-csomagoló bázisa Felsőnyárádon található, de vannak telephelyei a szomszédos bányásztelepüléseken is (Szuhakálló, Vadna, Izsófalva, Sajókaza). Felsőnyárádon a 20. században sok családnak biztosította megélhetését a bánya – egészen 2000 márciusáig, amikor az első Orbán-kormány idején bezárták a feketevölgyi bányaüzemet. | Leszünk a szén országa. Állami tulajdonba kerültek Leisztinger Tamás bányái | A Fidesz-kormány az év végén nemcsak távközlési szolgáltatóból, hanem szénbányából is bevásároltatott az állammal. Leisztinger Tamás cégének, az Ormosszén Zrt. bekebelezésével immár rendelkezésére áll a településeknek osztogatott, gyenge minőségű borsodi barnakőszén. A felhasználók egészsége másodlagos. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/leszunk-a-szen-orszaga-255947# | 2023-02-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Azon dolgozunk, hogy megmentsük a Dunaferrt – jelentette be a miniszterelnök szerdán a Facebook-oldalán.
Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videóban elmondta, hogy szerdán találkozott azzal a csapattal, amelyet Mészáros Lajos (Fidesz), Dunaújváros országgyűlési képviselője vezet.
A csapat azon dolgozik immár hosszú hónapok óta, hogy megmentsük a Dunaferrt – mondta a kormányfő, aki felidézte: a Dunaferrt tönkretették a korábbi tulajdonosok, a vállalatvezetők és végül a brüsszeli szankciók.
„Sajnos Brüsszelből hiába várunk segítséget, onnan csak szankciók jönnek, más nem”
– hangoztatta.
Orbán Viktor szavai szerint a szerdai kormányülésen Mészáros Lajos előterjesztésére azt a döntést hozták, hogy a következő hat hónapban a kormány kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét. Ez több mint 16 milliárd forint.
Beszámolt arról is, a következő hónapokban azon fognak dolgozni, hogy a hat hónap elteltével megbízható, stabil működést biztosító tulajdonosa lehessen majd a magyar ipar számára nélkülözhetetlenül fontos dunaújvárosi vasműnek.
Írásaink a vasműről: | Meg akarja menteni a kormány a Dunaferrt | A következő hat hónapra az állam kifizeti a dolgozók bérét, ami több mint 16 milliárd forint. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/meg-akarja-menteni-a-kormany-a-dunaferrt-255993# | 2023-02-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Polt Péter elismerte, hogy nyomozás indult a csokonyavisontai gyógyfürdő eladásának ügyében. A meglehetősen rossz állapotú fürdő tavaly háromszor is gazdát cserélt. Lapunk elsőként világított rá decemberben, hogy végül egy győri fideszes képviselő, Hajtó Péter édesanyjának cége szerezte meg a létesítményt. Idén január 5. óta Hajtó Péter is tulajdonos lett a vállalkozásban édesanyja mellett.
A múlt év utolsó napjaiban számoltunk be a Somogy megyei Csokonyavisonta község gyógyfürdőjének eladása körüli furcsaságokról. A létesítmény végül egy győri fideszes képviselő, Hajtó Péter édesanyjának a cégéhez került.
Nemrég Vadai Ágnes DK-képviselő írásbeli kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy a „gyógyfürdő eladásával összefüggésben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt” büntetőeljárás folyik a Somogy Vármegyei Rendőr-Főkapitányságon. A nyomozás állásáról Polt Péter nem osztott meg további részleteket. Elküldtük a rendőrségnek a kérdéseinket, de a nyomozás érdekeire hivatkozva ők sem adtak bővebb tájékoztatást.
Gyanús tulajdonosváltások
Vadai felvetése szerint a közvagyon gyanús körülmények között vándorolt az önkormányzattól több lépcsőben Hajtó édesanyjának cégéhez.
Az első eladás nem volt túl sikeres: az ügyletet a Somogy Vármegyei Kormányhivatal semmisnek nyilvánította, miután az önkormányzat nyilvános pályázat nélkül adta el a fürdőt üzemeltető céget.
A második adásvétel augusztusban zajlott. Ekkor egy barcsi székhelyű építőipari vállalkozás, a Bau-Lizéna Kft. vette meg a létesítményt, és 140 millió forintos vételárban állapodtak meg a felek. A megállapodás szerint az eljárás jogerőre emelkedésétől függően, de legkésőbb november elsejéig a pályázó megkezdi a fürdő fejlesztésének első ütemét 300 millió forint értékben.
Ahogy arra a 24.hu is rámutatott, elég furcsa, hogy a harmadik vételárrészlet, 300 millió forint a vevőnél maradt, aki ebből kezdte volna el hatvan munkanapon belül a fürdő műszaki helyreállítását. Ezt az árrészt a szerződés szerint akkor kellett volna teljesítettnek tekinteni, amikor a fürdő újranyit.
„Mintha az ember úgy venne meg egy felújítandó lakást 44 millió forintért, hogy abból 30 milliót nem az eladónak fizet ki, hanem saját új tulajdonára költheti”
– jegyezte meg Vadai a Polt Péternek szegezett kérdésében.
Decemberi cikkünkben megírtuk, hogy a Bau-Lizéna csupán másfél hónapig, 2022. október 3. és november 21. között volt a tulajdonosa a fürdőnek.
Győri fideszes képviselő édesanyjának cége szerezte meg a csokonyavisontai gyógyfürdőt | atlatszo.hu
Az kétségtelen, hogy a hónapok óta húzódó jogállamisági eljárás lezárásának és az uniós forrásokról történt megegyezésnek volt pozitív kicsengése, amit jól bizonyít, hogy a hírre nagyot erősödött forint is, ugyanakkor a magyar kormányzat nem lehet nyugodt.
A harmadik adásvétel során a Bau-Lizéna eladta a fürdőt birtokló Thermál-Fürdő Kft.-t a HAFE Hungary-nak. Az adásvételkor a vásárló cég tulajdonosa Hajtó Ferencné volt, aki Hajtó Péter édesanyja. Hajtó Péter pedig nem más, mint Győr Megyei Jogú Város fideszes önkormányzati képviselője.
Vadai szerint a rendelkezésre álló adatok alapján fennáll annak a gyanúja, hogy a közjó szolgálatával szemben „valójában előre jogellenesen és lépésszerűen eltervezetten kimunkált folyamatban szándékosan és a jogtalan haszonszerzés célzatával megvalósítva a közvagyon részét képező vagyonelemek törvénysértő és nyilvánvalóan jogtalan vagyoni hátrányt okozó kimentése, vagyis a jogtalan megszerzése történt”.
Magyarán a furcsa adásvételek kapcsán felmerül a gyanú, hogy a végcél első pillanattól a harmadik vevő, a győri fideszes politikushoz köthető HAFE Hungary Kft. lehetett.
A 24.hu cikke szerint a vállalkozásban akkor hivatalosan nem érdekelt Hajtó Péter „azt mondta, a cégüket eredetileg nem érdekelte a fürdő, és csak a Bau-Lizéna kereste meg őket”. Ennek azonban erősen ellentmond, hogy a cégadatbázis szerint már 2021 decembere óta volt bejelentett telephelyük Csokonyavisontán, méghozzá a beszédes nevű Fürdő tér 1. szám alatt, a gyógyfürdő szomszédságában.
Előző cikkünk megjelenése óta némi változás is történt a tulajdonosi körben:
2023. január 5. óta Hajtó Péter is tulajdonos lett a cégben édesanyja mellett.
A 11 főt foglalkoztató vállalkozásnak 2022. december 1-től a fő tevékenységi köre az „egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység”, és új elemként felvették a „saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése” tevékenységi kört is. A cég nem túl sikeres, árbevétele ugyanis mindössze 234-355 millió forint között mozgott az elmúlt években, a legnagyobb nyereségük pedig csak 7,3 millió volt.
A fejlemények tükrében tehát van rá esély, hogy a sok vihart megélt fürdő további hosszú évekig csupán a botrányai miatt lesz híres, bár vizét kiemelkedő gyógyhatásúként tartják számon. | Nyomozás indult a csokonyavisontai gyógyfürdő eladásának ügyében | Polt Péter elismerte, hogy nyomozás indult a csokonyavisontai gyógyfürdő eladásának ügyében. A meglehetősen rossz állapotú fürdő tavaly háromszor is gazdát cserélt. Lapunk elsőként világított rá decemberben, hogy végül egy győri fideszes képviselő, Hajtó Péter édesanyjának cége szerezte meg a létesítményt. Idén január 5. óta Hajtó Péter is tulajdonos lett a vállalkozásban édesanyja mellett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/02/01/nyomozas-indult-a-csokonyavisontai-gyogyfurdo-eladasanak-ugyeben/ | 2023-02-01 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A 2019-es önkormányzati választások után 4 nappal vehették ki az egyik gépből és tették át egy másik számítógépbe az egyik olyan merevlemezt, amely az önkormányzati tulajdonú Pécsi Sport Zrt. (PSN) irodáiból tűnt el – derült ki az idevágó eljárás bírósági tárgyalásán. Az ügy előzménye, hogy Vári Attila, a Magyar Vízilabda-szövetség több kétes ügyet követően távozni kényszerülő elnöke korábban majdnem 10 éven át az önkormányzati tulajdonú Pécsi Sport Zrt. (PSN) vezetője volt. A 2019-es önkormányzati választáson, fideszes polgármesterjelöltként is indult, de veszített. Nem sokkal később pedig távozott az PSN éléről, majd az új vezető érkezésekor kiderült, hogy több számítógépben merevlemezeket cseréltek ki és vezető beosztású munkatársak levelezése tűnt el.
Közben átvilágítások kezdődtek a pécsi önkormányzati cégeknél, tucatnyi feljelentés született. Ez történt a PSN eltűnt adathordozóival kapcsolatban is még 2020-ban, de a nyomozást megszüntette a rendőrség. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy Vári – akinek az önéletrajza szerint bűnmegelőzési szervező végzettsége is van – eljuttatta a keresett merevlemezeket a rendőrségre. Mivel Vári ellen nem emeltek vádat, így a PSN új vezetése pótmagánvádas eljárást kezdeményezett.
Vári korábban nem tett vallomást, a tanúk emlékezete pedig sokat romlott. Fontos körülmény még, hogy az ügy nem eltűnt adatokról, úgynevezett adatvagyonról szól, mivel ezt nem fogadta be a bíróság, hanem kizárólag adathordozókról és azok értékéről. Ennek abszurditására az eljárás során már többször rávilágítottak a szakértők, és így történt ez a csütörtöki tárgyalási napon is.
A vád indítványára az előző tárgyalás óta a bíróság megkereste a levelezések eltűnésekor a PSN-nek távoli tárhelyet szolgáltató Magyar Telekomot, hogy adják át a kérdéses időszak naplózási adatait. A bíróság tájékoztatása szerint a cég azt közölte, hogy ezeket az információkat egy évre visszamenőleg őrzik, így nem tudnak tevékenységi, biztonsági naplókkal, hozzáférési adatokkal szolgálni. A bíróság azt is előadta, hogy
a céget átvilágító jogász tájékoztatása szerint kiderült, hogy a régi merevlemezek helyére betett újakról semmilyen bizonylatok nem voltak a PSN-nél.
A csütörtöki tárgyaláson meghallgatták a rendőrségi nyomozás során felkért igazságügyi szakértőt, aki úgy látta, hogy azok a merevlemezek, amiket Vári bevitt a rendőrségre, több számítógépben is jártak nem sokkal az önkormányzati választások után. A szakértő azt is előadta, hogy
a beszolgáltatott adathordozókon százezres nagyságrendben voltak levelek, és nem lehetett törlés nyomait megállapítani.
Az adatfájlokat rögzítette és átadta a rendőrségnek. Így az egyik merevlemezzel kapcsolatban konkrét dátumokat, időpontokat is megjelölt: 2019. október 17-én – az önkormányzati választások után 4 nappal – vehették ki az egyik gépből és tették át egy másik számítógépbe. Azonban kétséget kizáróan ezt nem lehet rögzíteni, mert az adathordozó a számítógépben található időbélyegekkel dolgozik, aminek hitelessége nem garantálható. A védő kérdésére megerősítette, azt sem lehet megállapítani, hogy ki szerelte ki a számítógépekből a merevlemezeket.
A csütörtökön meghallgatott tanú a PSN létesítményeiben büféket üzemeltető vállalkozó volt. Egy korábban rögzített nyilatkozata szerint 2019 októberében, a választást követő csütörtökön a városi sportcsarnok zárt parkolójában egy metálkék színű Lexus luxusterepjárót látott, ami szokatlan látvány volt. A feljegyzés szerint azt is észrevette, hogy egy ismeretlen, 35 év körüli fiatalember laptoppal és számítógépes alkatrészekkel a kezében többször megfordult a létesítményhez tartozó irodákban. A védő ügyvédjének ezzel kapcsolatos tisztázó kérdéseire, a három évvel ezelőtti eseményekre már nem tudott pontosan válaszolni, de azt mondta, hogy a feljegyzésben rögzített információk a helytállóak.
Az ügy következő, vélhetően utolsó tárgyalási napja áprilisban lesz. | Már a naplófájlok sem segíthetnek tisztábban látni a pécsi önkormányzati cégtől eltűnt merevlemezek ügyében | Informatikai igazságügyi szakértő és egy új tanú meghallgatásával folytatódott az eltűnt merevlemezek ügyében, Vári Attila ellen indított pótmagánvádas eljárás a Szigetvári Járásbíróságon. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/01/26/vari-attila-targyalas-potmaganvad-adatok | 2023-01-26 10:46:00 | true | null | null | Telex |
Felkerült Lantos Csaba energiaügyi miniszter vagyonnyilatkozata a kormány dokumentumtárába, mivel miniszteri kinevezése után azt le kellett adnia. A nyilatkozatból az látszik, hogy Lantos az elmúlt 3 évben 7 helyről kapott díjazást, míg 9 helyen díjazás nélkül végzett munkát (ezeket A-val jelöltük a táblázatban). Kinevezésekor a legtöbb pozíciójáról lemondott, a nyilatkozat készítésekor (ezeket B-vel jelöltük) 3 helyen volt megbízatása, ezek közül
havi 1 és 5 millió forint közötti díjazás fejében látja el tanácsadó testületi tagságát a 4iG Nyrt.-ben,
havi 1 és 5 millió forint közötti díjazás fejében kuratóriumi tag a Szegedi Tudományegyetemért Alapítványban
és díjazás nélkül végez bizalmi vagyonkezelést, illetve vagyonrendelő a Lantos Vagyonkezelő Zrt.-ben.
Lantos ez utóbbi cégben előtte díjazás nélkül volt vezérigazgató, ám amint azt a nyilatkozatban feltüntette, a Lantos Vagyonkezelő Zrt. bizalmi vagyonkezelésbe adásával egy időben a vállalat felé fennálló kölcsön ill. vételár követelése nem kerül bizalmi vagyonkezelésbe.
„Ezen követelések összértéke: 1 184 320 000 forint, mely követelésem bármikor érvényesíthető.”
Vagyis az energetikai miniszternek a cég közel 1,2 milliárd forinttal tartozik, amit bármikor vissza is kérhet, ha úgy gondolja. | 1,2 milliárd forinttal tartozik az energiaügyi miniszternek a volt cége | Felkerült Lantos Csaba energiaügyi miniszter vagyonnyilatkozata a kormány dokumentumtárába, mivel miniszteri kinevezése után azt le kellett adnia. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/01/27/lantos-csaba-vagyonnyilatkozat-4ig-szegedi-tudomanyegyetemert-alapitvany | 2023-01-27 11:00:00 | true | null | null | Telex |
A budapesti Mozaik utcai vizsgaállomást érintő kenőpénzes lebukások után újabb műszaki vizsgaállomáson nyomoznak. A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyomoz egy műszaki vizsgaállomással kapcsolatban. Úgy tudjuk, a kecskeméti műszaki vizsgaállomásról van szó.
Azt írják, hogy a felderítést a Nemzeti Védelmi Szolgálat végezte, és ennek eredményeként a nyomozó ügyészség 2023. január 30-án ún. „összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre”, azaz valószínűleg kivonultak a helyszínre, és utána elrendelték a műszaki vizsgaállomáson elfogott nyolc vizsgabiztos őrizetét.
A közlemény szerint egy közép-magyarországi kormányhivatal dolgozói rendszeresen vesztegetési pénzt fogadtak el a vizsgaállomáson megjelent ügyfelektől.
A vizsgabiztosok az elfogadott készpénzről nyilvántartást vezettek, azt a munkaidejük vége előtt – rendszerint a műszaki vizsgáló állomás öltöző-helyiségében – összegyűjtötték, majd egyenlő arányban szétosztották, függetlenül attól, hogy az adott napon mely kormánytisztviselő milyen összegű korrupciós pénzt vett át hivatali eljárása során.
A Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat állományába tartozó rendőrök közreműködésével a vizsgabiztosoknál történt kutatások során több mint 53 millió forint készpénz került elő, ezt az ügyészség lefoglalta. A gyanúsítottként kihallgatott vizsgabiztosok beismerő vallomást tettek. Úgy tudjuk, szabadlábon védekeznek. | Az öltözőben osztották szét a vesztegetési pénzt a műszaki vizsgaállomás vizsgabiztosai | A budapesti Mozaik utcai vizsgaállomást érintő kenőpénzes lebukások után újabb műszaki vizsgaállomáson nyomoznak. A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyomoz egy műszaki vizsgaállomással kapcsolatban. Úgy tudjuk, a kecskeméti műszaki vizsgaállomásról van szó. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/01/muszaki-vizsgaallomas-kormanybiztos-vizsgabiztos-korrupcio | 2023-02-01 11:06:00 | true | null | null | Telex |
Komoly költekezésekbe kezdett Rogán Antal nyár óta. Az államtitkár május végén még 616 millió forintos megtakarításról számolt be. A most közzétett vagyonnyilatkozata szerint azonban november elején
már csak 245 millió forintot tartott takarékbetétben.
Hogy mégis mire költött el 371 milliót, az nem derül ki a dokumentumból. Azt sem lehet kizárni, hogy házat vett a kabinetminiszter, az új vagyonnyilatkozati szabályok szerint ugyanis a képviselőknek nem kell beírniuk azt az ingatlant, ahol élnek. 2 millió forinttal csökkentette a tartozásait Rogán, így már csak 15,9 millióval tartozik egy meg nem nevezett magánszemélynek.
Államtitkári és képviselői fizetése mellett van még egy bevételi lába:
havi 24 milliót kapott tavaly a találmánya hasznosítási díjaként.
A Mobilsign 2017-ben jelent meg a fideszes képviselő vagyonnyilatkozatában, és évről évre tetemes összeget kapott a találmányért. 2019-ben 197 milliót, 2020-ban 157,8 milliót, majd 2021-ben 408 millió forintot hozott a szabadalmi jog a konyhára. A találmány a Hvg.hu cikke szerint egy olyan technológiát jelent, amely egy elektronikus eszközön (például táblagépen) megejtett kézi aláírás biztonságos azonosítására kíván megoldást nyújtani. A 444 cikke szerint a Mobilsign 2021-ben teljes bevétele felét átutalta Rogánnak, a feltalálónak.
Továbbra is kaszinótulajdonos a honvédelmi miniszter, és pár hónap alatt elköltött 310 milliót
Eladta a 12 éves Lexusát Szalay-Bobrovniczky Kristóf, saját tulajdonú autó nélkül maradt a honvédelmi miniszter. Azt nem tudni, mennyit kapott az autóért, ám Rogánhoz hasonlóan ő is komoly pénzeket fizethetett valamire. Június végén még bő 1,08 milliárd forintja volt forintban és devizában, november elején azonban már csak
773 millió forintot tartott a bankban, és 956 ezer forintja volt devizában.
Pár hónap alatt tehát több mint 225 millió forintot és 85 millió forintnyi devizát költött el valamire Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Kinevezése előtt azt ígérte a honvédelmi miniszter, hogy mindenben a jogszabályok szerint jár el, és megszünteti a miniszteri pozíciót és a céges érdekeltségeit érintő összeférhetetlenséget. Hamar meg is vált a csehországi repülőgyártó cégétől és a vagongyártó vállalkozásától is, de négy cégben az ősszel még biztosan megmaradt az érdekeltsége.
Százszázalékos tulajdonosa a budapesti kaszinókat üzemeltető London Capital Kft.-nek. Garancsi Istvánnal öt budapesti kaszinó üzemeltetését vették át a 2019-ben elhunyt Andy Vajna cégétől, a 19,4 milliárd forintos vásárláshoz 10,5 milliárd forintot a jegybank kedvezményes hitelprogramjából fizettek. A kaszinók koncessziója csak 2024-ig szólt volna, ám 2021 őszén a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda 2056-ig meghosszabbította az engedélyüket úgy, hogy ehhez még pályázatot sem kellett kiírni, elég volt egy ajánlattételi eljárás.
A honvédelmi miniszter friss vagyonnyilatkozat szerint havi 5 milliónál is többet kapott a London Capital Kft.-től 2022-ben. Hogy pontosan mennyit, még nem tudni, ám
2021-ben 1,624 milliárd forintos osztalékot tudott kivenni.
Vagyonnyilatkozata szerint Szalay-Bobrovniczky nem vesz fel fizetést a szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó Új Clinic Zrt. tulajdonosaként, és a V4NA nevű nemzetközi hírügynökségtől sem. A V4NA Ltd.-t 2019-ben alapította, majd a Válasz Online cikke szerint előbb Habony Árpád cége vásárolta be magát, majd nem sokkal később már a New Wave Media Group Kft. lett a cég többségi tulajdonosa, és Szalay-Bobrovniczky Kristófnak csupán jelképes, 3 százalékos tulajdonrésze maradt.
Duzzad Szijjártó bankszámlája, de a szüleinek még mindig tartozik
Egy dolog örök Szijjártó Péter vagyonnyilatkozataiban: a 30 milliós tartozása a szülei felé. A frissen feltöltött nyilatkozatából az derült ki, hogy a külügyminiszter továbbra sem törlesztett egy forintot sem szüleinek.
Közel 240 ezer forinttal kevesebb megtakarítása van értékpapírokban, mint a legutóbbi vagyonnyilatkozatában,
de 14 millió forinttal több volt novemberben a bankszámláján, mint nyáron: összesen 27,5 millió forint.
Érdekesség, hogy 2020-ban még csak 222 ezer forintja volt ott, így két év alatt szépen tudott félretenni a külügyminiszter.
Korábban a Széchenyi István Egyetem fölé helyezett alapítvány kuratóriumi tagságáért – saját bevallása szerint – nem kapott pénzt, de június 1-jétől 1 és 5 millió forint közötti juttatást kap ezért a pozíciójáért is.
A pénzügyminiszter megvette a korábban bérelt gyenesdiási nyaralót
Varga Mihálynak továbbra is jó pár budai és karcagi ingatlanja van a friss vagyonnyilatkozata alapján.
Újdonság viszont a korábbi bevallásokhoz képest, hogy már nem bérli, hanem felerészben tulajdonolja azt a gyenesdiási házat, amivel tavaly bekerült a hírekbe.
A Balatontól pár száz méterre fekvő, 200 négyzetméteres, úszómedencés házról az Átlátszó írta meg először, hogy a miniszter havi 150 ezer forintért bérelte. A ház egy olyan cég tulajdonában volt, amelynek tulajdonosa számos közbeszerzést nyert el korábban más cégeivel.
A 2019-ben épült nyaralót Varga 2020-tól kezdte bérelni. A pénzügyminiszter korábban azt mondta, azért vették ki a házat, mert a járvány miatt 2020-ban bezártak a hotelek, és családjával olyan házat kerestek, ahol el tudják tölteni a szabadságukat, és így találtak rá a vagyonnyilatkozatban szereplő apartmanra. Az ingatlan értékéről, áráról nincs információ a vagyonnyilatkozatban, az Átlátszó szerint csaknem 170 milliót érhet a ház.
Navracsics Tibor még egy budakeszi házat vett
Varga kormányon belüli riválisának, Nagy Mártonnak a II. és a XII. kerületben van lakása. A gazdaságfejlesztési miniszter 90 millió forintot tart állampapírban, és több biztosítást is feltüntetett a vagyonnyilatkozatában. A miniszteri tisztsége mellett 1 és 5 millió forint közötti havi javadalmazásban részesül a Mol felügyelőbizottsági tagjaként.
Új házat vett Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter 2009 óta felerészben tulajdonosa egy 138 négyzetméteres budakeszi családi háznak. Ehhez vett még egy 83 négyzetméteres házat. A balatonszemesi üdülő és a rigácsi építési telek is megvan még.
Hárommillió forintja van Navracsicsnak készpénzben, és 25 millióval tartozik a banknak. A miniszteri és képviselői munka mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanít tudományos főmunkatársként, ezért havi fél- és egymillió forint közötti összeget kap a vagyonnyilatkozata szerint.
Lázár még mindig A Földesúr a házban
Van, aki nem szakít a tradíciókkal: ilyen Lázár János is, aki a magyar Országgyűlés legnagyobb földesuraként 2022-ben újabb földeket vásárolt a portfóliójába:
3208 négyzetméternyi szőlőt-legelőt Mádon,
6 hektárnyi szántót Földeákon és
3 hektárnyi szántót Hódmezővásárhelyen.
Így a saját bevallása szerint összesen 39 ilyen-olyan ingatlan köthető hozzá. Kellett is néhány pótpapír a vagyonbevallásába, hogy legyen elég helye ezeket felsorolni.
A birtokai mellett az építési és közlekedési miniszter készpénzállománya is nőtt, a tavaszi 18 millióról 20 millióra, és a bankban továbbra is 8 millió forintja van.
Bár hétmillióval törlesztette a beruházási hitelét, a tartozásai is nőttek: valaki(k)nek plusz öt millióval, összesen 55 millióval jön.
Korábban feltüntette, hogy könyvkiadásból milliós bevétele van, de a legfrissebb nyilatkozatában ezt már meg sem említi. A miniszteri és országgyűlési képviselői tiszteletdíja mellett havi bruttó 1 és 5 millió forinti összeget kap földbérleti díjakból, valamint 1 millió forint alatt keres a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnökségi tagjaként.
Varga Juditék még 93 millióval tartoznak a banknak
Nem tudott félretenni Varga Judit igazságügyi miniszter, aki továbbra is a férjével közösen birtokolja a korábban nagy port kavart ingatlanjait Balatonhenyén és a a XII. kerületben.
A balatonhenyei ház már szerepelt Varga Judit 2020. januári vagyonnyilatkozatában is. A 2144 négyzetméteres telket 2013-ban vásárolták férjével, Magyar Péterrel fele-fele arányban. 2014-ig még két másik területet (kivett, beépítetlen terület) is vettek közösen Balatonhenyén, ami összesen közel 16 ezer négyzetméter. Az igazságügyi miniszterék 10 milliós forintos családi otthonteremtési kedvezményt igényeltek az ingatlanra, de menet közben mindketten munkát kaptak Budapesten, ezért a csoktámogatást folyósító banktól azt kérték: öt évig ne kelljen az ingatlanban élniük. Ha az ötéves moratórium leteltével sem költöznek majd a faluba, akkor Varga Juditék azt vállalták, hogy kamatokkal együtt visszafizetik a 10 milliós támogatást.
Budán egy Kútvölgyi úti társasház hat ingatlana közül ötöt és egy garázst vásároltak meg korábban a férjével közösen, a nagyjából 200 milliós vételárból 8 millió forint foglalót fizetett ki önerőből, a fennmaradó 192 millió forintot bankhitelből fedezték.
Varga friss vagyonnyilatkozata szerint
több mint 93 millió forinttal tartoznak még a banknak.
A miniszter felerészben tulajdonol egy Volvo XC60-ast, még mindig megvan a harminc évvel ezelőtt kapott mesterhegedűje és a pár éve vásárolt Yamaha pianínója.
Gulyás és Semjén tavaly sem gazdagodott meg
Gulyás Gergely vagyonnyilatkozataiban évről évre nem történnek túl nagy változások: még mindig megvan a két újbudai lakása, és továbbra sincs autója. De azért neki is csurrant pár pluszmillió a bankszámlájára: néhány hónap alatt ötmillióval megtoldotta a megtakarításait, így most már közel 13,5 milliója van a bankban a Miniszterelnökséget vezető miniszternek.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is hasonlóan szerény életet él. Továbbra is felerészben tulajdonosa két II. kerületi (egy 120 és egy 42 négyzetméteres) lakásnak, és haszonélvezője egy balatonfenyvesi üdülőnek. Nagy értékű ingósága nincs, néhány, születése óta, családi ajándékként birtokolt antik bútort leszámítva. Nyolcmillió forint készpénze van, valamint több vadászati és horgászegyesületnek is vezető tagja, amelyekért díjazásban nem részesül.
Új autó tűnt fel Csák János vagyonnyilatkozatában. A bevallása szerint 2016-ban vette a Toyota Aurist, de a korábbi, miniszteri kinevezése után leadott nyilatkozatába elfelejtette beírni.
Gazdasági érdekeltségeitől már korábban megvált, egyedül a családi cégében, az üzletvitellel és könyvkiadással is foglalkozó Mobilnet Kft.-ben maradt tulajdonos – díjazás nélkül. | Rogán 371 milliót, Szalay-Bobrovnicky 310 milliót költött el hónapok alatt, Szijjártó még mindig tartozik a szüleinek | Éjfél után közzétették a kormánytagok és parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatait, amit a november 1-jén fennálló állapot szerint kellett kitölteniük. Rogán Antal és Szalay-Bobrovniczky Kristóf megtakarításai több százmillió forinttal csappantak meg, Navracsics Tibor házat, Lázár János újabb földeket vett. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/01/miniszterek-kormany-vagyonnyilatkozat-2023-rogan-antal | 2023-02-01 11:17:00 | true | null | null | Telex |
Újabb 17 embert, köztük hat orvost, nyolc cégvezetőt és három alkalmazottat fogtak el a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei azzal az orvosi segédeszközökkel kapcsolatos csalási ügyben, amivel kapcsolatban még novemberben indult nyomozás, az ügynek már 26 gyanúsítottja van – közölte a Készenléti Rendőrség. Az országos razzia során csaknem 250 rendőr 60-nál több helyszínen tartott kutatásokat. Az ortopéd orvosok közül két szegedi, egy makói, egy szigetszentmiklósi, egy szekszárdi és egy budaörsi, míg a segédeszközöket gyártó cégek vezetői többségében szegediek, de van köztük egy ceglédberceli és egy budapesti is. A razzia során több tucat mobiltelefont, 47 számítógépet és laptopot, cégiratokat, vényeket, méretvételi lapokat, jótállási jegyeket, illetve gyógycipőket foglaltak le.
A Kiberbűnözés Elleni Főosztály nyomozói 1,5 terabyte-nyi adatot is kimentettek a különböző le nem foglalt számítógépekről. A gyanúsítottak folyószámlájáról, illetve tőlük készpénzben mintegy 80 millió forintot foglaltak le, míg vagyonvisszaszerzés keretében további több mint 70 millió forintnak megfelelő vagyont vontak el, illetve zároltak. A TEK műveleti egységeire azért volt szükség az elfogások során, mert több elkövető engedéllyel tartott lőfegyverekkel rendelkezett.
A most elfogott 17 embert gyanúsítottként hallgatták ki jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint közfeladati helyezettel visszaélés miatt. Közülük hárman szabadlábon védekeznek, egy orvos bűnügyi felügyelet alatt áll, tizenhárman bűnügyi őrizetben vannak. A gyanúsítottak száma így a korábbi novemberi és decemberi elfogásokkal együtt összesen 26-ra emelkedett.
Ahogy arról korábban írtunk, a rendőrség bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználása miatt nyomoz. A gyanú szerint a szakorvosok a betegfelhajtók által hozott páciensek számára a legnagyobb állami támogatású eszközöket írták fel attól függetlenül, hogy a betegnek szüksége volt-e rá, vagy sem, majd az ezek után járó állami támogatásokat jogosulatlanul visszaigényelték.
Az egyik, korábban letartóztatott orvos például két éve összesen 454 darab ortopéd eszközt írt fel, jellemzően gyógycipőket és párosával a nagyobb haszon miatt. Az orvosi vényeken szereplő betegek nem is tudták, hogy a cipők gyógyászati segédeszközök, mivel nem is találkoztak az orvossal, de akadt olyan beteg is, akinek adataival többször is visszaéltek.
A gyártó cipőnként 50 ezer forint támogatást igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), ami így összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek. A rendőrség korábbi közleménye szerint az eddig feltárt, jogosulatlanul visszaigényelt összeg eléri a kétszázmillió forintot. | Lecsapott a rendőrség az ortopéd cipő maffiára, 17 embert fogtak el | Újabb 17 embert, köztük hat orvost, nyolc cégvezetőt és három alkalmazottat fogtak el a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei azzal az orvosi segédeszközökkel kapcsolatos csalási ügyben, amivel kapcsolatban még novemberben indult nyomozás, az ügynek már 26 gyanúsítottja van – közölte a Készenléti Rendőrség. Az országos razzia során csaknem 250 rendőr 60-nál több helyszínen tartottak kutatásokat. Az ortopéd orvosok közül két szegedi, egy makói, egy szigetszentmiklósi, egy szekszárdi és egy budaörsi, míg a segédeszközöket gyártó cégek vezetői többségében szegediek, de van köztük egy ceglédberceli és egy budapesti is. A razzia során több tucat mobiltelefont, 47 számítógépet és laptopot, cégiratokat, vényeket, méretvételi lapokat, jótállási jegyeket, illetve gyógycipőket foglaltak le. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/02/orvos-ortoped-cipo-bunszervezet-elfogas-razzia-rendorseg | 2023-02-02 11:30:50 | true | null | null | Telex |
A Telex birtokába jutott néhány tanúvallomás a Völner–Schadl-ügyben. Az igazságügyi tárca különböző szinteken dolgozó munkatársai mesélik el részletesen, mit láttak a végrehajtói pályázatok megbundázásából, hogyan kezelték őket ezekben az eljárásokban. Felbukkan néhány fideszes képviselő neve is egy-egy jelölt „támogatójaként”.
Egészen bizarr helyzetbe, sőt helyzetek sorozatába csöppent az Igazságügyi Minisztérium egyik dolgozója 2019-ben.
Ez volt az első év, hogy a tárca részéről ő vett részt a végrehajtói pályázatok tavaszi és őszi elbírálásában, miután elődjei távoztak, vagy más feladatot kaptak. Az ilyen pályázatokon a pályázók először a beadott dokumentumaikra kaptak objektív pontszámokat, majd szóbeli meghallgatáson pontozta őket a végrehajtói kar pár emberéből és a tárca küldöttjéből álló bizottság, végül a legjobb összpontszámúakat ez a bizottság felterjesztette a minisztériumba, ahol ez alapján egy felső vezető meghozta a végső, formális döntést egy adott körzet győzteséről.
A minisztérium munkatársa azonban már az első pillanattól nem értette, mi történik körülötte. A tavaszi pályázati körnél ott ült ugyan a meghallgatásokon, de készen kapta a „közösen megítélt” pontszámokat anélkül, hogy beleszólása lett volna, ráadásul a pontozásban hibákat talált: olyanra kapott valaki pontot, amire jogszabály szerint nem lehetett volna, és fordítva.
Az őszi körnél ennél is súlyosabbá vált a helyzet. A ponthúzó tanácskozáson itt sem kapott szót, miközben a jelen lévő Schadl György és Völner Pál folyamatosan egyeztettek, hogy kiket kell győztesnek kihozni. „Schadl egyszer csak felállt, kiment, majd amikor visszajött, mondta, hogy Völner úrtól jött. Ekkor a kezében lévő cetlin lévő névvel kapcsolatosan adott esetben megkérdezte, hogy hogy is van az adott hely listája, és ha ott nem az jött ki eredménynek, hogy a cetlin levő név nyerjen, akkor elkezdődött a számolgatás, hogy miként lehet megváltoztatni a pontokat úgy, hogy ezt a személyt hozzák ki nyertesnek” – vallotta tanúmeghallgatásán a tárca munkatársa.
A Telex birtokába került a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagaiból több, egymást erősítő tanúvallomás is. Kétrészes cikksorozatunk első részében az Igazságügyi Minisztérium nem beavatott, de a pályázatokban formálisan részt vevő dolgozóit idézzük arról, hogyan mentek a dolgok fölöttük. A második részben végrehajtói oldalról idézünk majd érintetteket arról, hogyan nézett ki a pályázat az ő szempontjukból, hogyan jutottak pozícióhoz, és kinek mennyit kellett aztán fizetni érte.
Fotózd le a képernyőmet
„Nekem ebbe beleszólásom nem volt, maximum néha udvariasságból vagy látszatból odafordultak hozzám, és megkérdezték, hogy jó lesz így? – folytatódik a minisztériumi tanúvallomás a ponthúzó tanácskozásokról. – Erre én abban a szituációban nem mondhattam mást, mint egy kényszeredett igent, mivel lényegében dr. Völner Pál mint főnököm is benne volt azok között, akik ezeket eldöntötték.
Hogy őszinte legyek, nagyon rosszul éreztem magam az egész megbeszélés alatt.”
A munkatárs szerint a nélküle megítélt pontok pont fordítottjai voltak az általa jegyzetelteknek. Volt olyan pályázó, aki egyetlen kérdésre sem tudott válaszolni, majd miután távozott, a végrehajtói kar egyik delegáltja megjegyezte, hogy „nem is volt olyan rossz”, mire a minisztérium dolgozója elmondása szerint csak annyit tudott reagálni, hogy csodálkozó arccal ránézett a delegáltra.
A leginkább kémfilmbe illő rész csak ezután jött: a meghallgatások és ponthúzások után hívatta a főosztályvezetője, majd felmutatott neki egy mobiltelefont, aminek a képernyőjén kézírással városnevek és személynevek voltak, és közölte vele, hogy őket kell megjelölnie a felterjesztésben mint a minisztérium kinevezési javaslata, de nem akarja átküldeni neki, hanem ő is fotózza le a saját telefonjával a képernyőt.
„Mivel tudtam, hogy (a főosztályvezető) az államtitkárságról jött vissza, nem kellett kérdeznem, hogy ez kinek a döntése. A telefonomban mind a mai napig megvan ez a három fénykép.”
A nyertesek között ott volt annak a pályázónak a neve is, aki nem sokkal korábban a „nem is volt olyan rossz” megjegyzést kapta. „Összeállt a kép” – mondta tanúvallomásában erről a tárca munkatársa.
A vallomásában ugyanő azt is állítja, hogy voltak olyan emberek, akikről a meghallgatásokon és a minisztériumi megbeszélésen is kijelentették, hogy akárhányszor pályázhat, soha nem fog nyerni, mert nem baráti ember köreihez tartozik.
A 2020. őszi pályázaton újabb szintre lépett a dolog: ekkor már Völner Pál írta meg a miniszternek, saját fejléces papíron, hogy kit javasol nyertesnek, ilyen előtte nem fordult elő a tanú szerint.
A Völner–Schadl-ügy
Völner Pál államtitkár, parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését 2021 decemberében kezdeményezte az ügyészség, mert a gyanú szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől rendszeresen milliókat kapott, hogy ügyeket intézzen el neki. Az egyik fő szála a gyanúnak az, hogy közösen intézték, kik lehessenek végrehajtók, az így kinevezett emberek pedig a bevételükből pénzt juttattak vissza cserébe Schadlnak. A végrehajtói állásokat a minisztériumnál kellett megpályázni, ezek bizonyos körzetekben jó megélhetést biztosítanak. A témában írt cikkeink közül itt válogathatnak.
Gyerekek, mutatom, mi lesz
Egy másik tanú egy másik időszakban volt úgynevezett felterjesztő. Ez azt jelentette, hogy a pályázati pontosztás után ő küldte tovább a kinevezőnek, Vízkelety Mariann államtitkárnak a nevet, akit ki kellett nevezni adott körzetbe végrehajtónak. (Az azóta már miniszteri biztossá lett Vízkeletyről minden tanú azt mondta, csak formális aláíró szerepe volt, nem vett részt a döntésekben. Volt, aki úgy fogalmazott a vallomásában, hogy Vízkelety „légüres térben volt”.)
„Nekem a főosztályvezetőm mondta meg, adott helyre ki lesz az a pályázó, akit kinevezésre javasol a minisztérium. (...) Nála egy kézzel írt lista volt. Őt is felhívták raportra, majd lediktálták neki. (...) A döntést tudomásom szerint Völner Pál hozta meg. (...) Az azért feltűnt nekem, hogy volt olyan jelölt, aki a meghallgatáson teljesen lenyűgözött, nagyon jól szerepelt, és mégis nagyon alacsonyra lett értékelve nála a szóbeli szereplés, és nem is került kinevezésre.” Ez a tanú úgy fogalmazott, „nagyon komoly matekozás volt”, hogy a listák úgy álljanak össze, hogy az „megfeleljen minden szükséges kívánalomnak”.
Amikor a meghallgatáson vett részt, akkor ugyanúgy nem volt valódi szerepe, mint a korábban említett minisztériumi dolgozónak. „A főosztályvezetőn keresztül megüzenték, kire kell figyelni, jelezték, hogy ő biztosan szimpatikus lesz” – áll a tanúvallomásban.
Egy harmadik minisztériumi dolgozó úgy fogalmazott, hogy neki már előre jelezték, hogy „nem a minisztérium képviselője a legfontosabb személy ebben a bizottságban, finoman szólva, tehát nem rajtunk fog múlni a dolog”. Valóban így lett, senki nem kérdezte őt a pontok kiosztásánál. „Nem esett jól, mert kissé feleslegesnek éreztem így a jelenlétemet” – mondta. Volt olyan meghallgatás, amely után
Schadl letette az asztalra a telefonját, a képernyőn egy kézzel írt irat látszott, és mosolyogva közölte, hogy „gyerekek, mutatom, mi lesz”.
A minisztériumi munkatársat ezután behívták Vízkeletyhez, ott ült Völner is, aki átadott egy kézzel írt listát, hogy őket kell felterjeszteni.
Több tanú is említette, hogy a pályázatoknál láttak listákat a „támogatott” emberekről, és egyes nevek mellett monogramok és nevek voltak, hogy kik támogatják őket „magasabb szintről”. Több tanú is azt állította, a V. P. monogram Völnert jelöli, de
a tanúvallomások szerint felbukkan a támogató nevek között Gelencsér Attila, Szatmáry Kristóf, Cseresnyés Péter vagy Csizi Péter országgyűlési képviselők neve is.
Voltak olyan monogramok is, amiket a minisztérium középső szintjén lévő munkatársak sem tudtak dekódolni, és nincs hozzájuk megfejtés az általunk megismert iratokban: Ko. Zs., M. L., L. T., R. T., B. T.
Azt az esetet többen is elmesélték, hogy egyszer egy minisztériumi dolgozó észrevette, hogy a végrehajtói kar rosszul adta össze a pontokat a pályázatoknál, majd az egyik minisztériumi felső vezető közölte, hogy „nem kell foglalkozni a dologgal, fogadjuk el a Kar számításait. Azt is mondta, hogy nem az ő döntése volt, megmutatta a problémát valakinek, és ennek a személynek volt a döntése.”
Megalázva, rászedve, méltánytalanul kezelve
A minisztériumban a vallomások szerint többen tudtak a rendszer működéséről. „Az államtitkárságon nem nagyon lehetett olyan kolléga, aki akár csak pletyka szinten nem tudott a dologról. Abban is szinte biztos vagyok, hogy a főosztályvezető feletti vezetői szintek is tisztában voltak mindennel” – áll az egyik dokumentumban.
Az eljárás többeket zavart is. Egy főosztályvezetőről a vallomásában egy beosztottja azt mondta: „Én azért sokszor láttam rajta a küzdelmet, és mondta is nekem, hogy méltánytalan, hogy tőle egy szakmai terület felelőseként miért kérnek ilyen megrendeléseket.”
„Teljesen emlékszem az érzésre, ami bennem volt, miközben mentem vissza a főosztályra, és talán a legjobban az tudja kifejezni, hogy megalázva éreztem magam. Az volt bennem, hogy itt van közel 300 pályázat, és ezek szerint ennyi az egész, így dől el a nyertes”
– vallotta egy minisztériumi dolgozó.
Két tanú is elmesélt egy érdekes jelenetet: egy pályáztatási kör után nem nyert egy pályázó, Schadl pedig a tárca épületében kérte számon őket, hogy „Mi az, hogy a kis O-t nem neveztétek ki?”, amin megrökönyödtek a minisztériumi dolgozók, mert mint mondták, valójában mindenki tudta, hogy nekik nincs beleszólásuk ebbe.
Volt olyan meghallgatási kör, ami után a minisztérium érintett dolgozója elkeseredve és felháborodva mesélte el a kollégájának, hogy rászedték, mert kibuszoztatták a végrehajtói karhoz, ahol közölték vele, hogy a minisztériumban lesz a tanácskozás, majd ott senki nem kérte ki a véleményét, ehelyett Schadl ki-be járt Völner irodájába, hogy hogyan kell összeállítani a listát.
Az egyik tanúvallomásban az áll, hogy az illető 2018 körül elvégzett egy integritás tanácsadó képzést, és „végképp kialakult benne a gondolat”, hogy a „problémás, illetve jogszabálysértő helyzetet jelenteni kellene”. Csakhogy, mint kiderült,
ezt nem lehet anonim módon megtenni, mert az IP-cím visszakövethető, ráadásul a minisztériumban az integritásfelelős olyasvalaki volt, akinek a neve több tanúvallomásban is feltűnik, „ezért végül nem tettünk semmit”.
Van olyan gyanúsított, aki nem a minisztérium alkalmazottjaként, hanem végrehajtói oldalról vett részt az egyik, már említett pályázati folyamatban. Ő két nevet is említett, hogy megkapta előre Schadltól, hogy hova kell őket betenni. A pontozási tanácskozás aztán Völner kifejezett kérésére a minisztériumban volt, ahol „nagyon komolyan fel kellett vinni a meghallgatási pontjaikat, ami azért is volt fájó, mert egyikük sem szerepelt túl jól. X-re kifejezetten emlékszem, hogy gyakorlatilag alig tudott válaszolni az általam feltett kérdésekre, de a többiek kérdésére sem teljesített jól” – áll a gyanúsítotti vallomásában.
A fegyelmikbe is beleszóltak
Nemcsak a kinevezéseknél, hanem a fegyelmi ügyeknél is élet-halál ura volt Schadl György és a vele együtt mozgó Völner Pál a tanúvallomások szerint. Ez két okból is lényeges:
egyrészt, ha egy fegyelmi legalább pénzbüntetéssel zárul, akkor a végrehajtói kinevezés nem hosszabbodik meg automatikusan hét év után, hanem újra pályázni kell.
Másrészt, ha elindul egy fegyelmi eljárás, és a végrehajtói kar és a minisztérium közösen felfüggesztést javasol, akkor a bíróságnak nincs mérlegelési joga, fel kell függesztenie a végrehajtót.
Volt olyan eset, hogy egy végrehajtó ellen a minisztérium illetékese elindította az eljárást, majd egy megbeszélésen, amin Völner és Schadl is ott volt, Schadl elkezdte Völnernek magyarázni félig viccesen, hogy miért látja rosszul az ügyet a minisztériumi dolgozó. Az ő véleményét aztán Völner is osztotta. „Az egész arra ment ki, hogy én is »belássam a hibámat«, és hogy vonjuk vissza a feljelentést. A legvégén dr. Völner Pál megkérdezte, hogy ugye most már én is egyetértek azzal, hogy vissza kell vonni a feljelentést, amire nem nagyon tudtam mást mondani, mint hogy igen”, emlékezett vissza a minisztériumi munkatárs.
Egy másik ügyben a kar és a minisztérium is hivatalvesztést javasolt egy végrehajtó ellen, aztán a tárca illetékesét behívatta egy államtitkár (nem Völner), akinek nem tartozik a területéhez a végrehajtás, és közölte vele, hogy a minisztérium részéről mégis csak pénzbüntetés lenne az indítvány, sőt, hozzátette, hogy az illetékes munkatársnak el sem kell mennie a tárgyalásra.
Egy harmadik ügy is szerepel a tanúvallomásokban: egy végrehajtó akadályozta az ellenőrök munkáját, ezért a végrehajtói hivatal a jogviszonya megszüntetését javasolta. A minisztérium munkatársai egybehangzóan állították, hogy ez indokolatlan, majd ismét érkezett egy magas rangú minisztériumi dolgozó, aki közölte, hogy szerinte ez nem egyértelmű, és „ezt ne mi döntsük el”. Ezek után hosszú huzavona indult, de a minisztérium alacsonyabb beosztású munkatársai végül nem tehettek mást, mint a jogviszony megszüntetését javasolták. Vízkelety Mariann államtitkár formálisan meg is szüntette azt, mire a végrehajtó perelt, és nyert is; a bíróság a kirúgást hatályon kívül helyezte.
Schadl egyébként a végrehajtók között, a saját belső eljárásaikban is keverte a szálakat: egy vallomás szerint egy esetben a fegyelmi tanács tagjait próbálta rávenni arra, hogy konkrétan 20-40 milliós pénzbüntetést és hivatalvesztést szabjanak ki valakire, ezt „várja el Gyuri”, egy másik esetben viszont pénzbüntetés nélküli, írásbeli megrovást akart valakire annak ellenére, hogy az elkövetett szabálysértésre kötelező lett volna a pénzbüntetés. Schadl ezt azzal intézte el, hogy „megoldjátok”. Meg is oldották, megrovás vagy figyelmeztetés lett az ügy vége a visszaemlékezés szerint. A vallomásban úgy fogalmaznak Schadlról, hogy:
„fegyelmi ügyekben lényegében azt csinálhatott, amit akart, és látszólag ezzel ő szívesen élt is”.
(A cikk egy korábbi verziójában néhány helyen a Végrehajtói Kamara megnevezést is használtuk a Végrehajtói Karra. Ezt pontosítottuk.)
Partnereinktől | „Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció | A Telex birtokába jutott néhány tanúvallomás a Völner–Schadl-ügyben. Az igazságügyi tárca különböző szinteken dolgozó munkatársai mesélik el részletesen, mit láttak a végrehajtói pályázatok megbundázásából, hogyan kezelték őket ezekben az eljárásokban. Felbukkan néhány fideszes képviselő neve is egy-egy jelölt „támogatójaként”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/01/schadl-volner-igazsagugyi-miniszterium-tanuvallomas-korrupcio-mukodese | 2023-02-01 11:37:00 | true | null | null | Telex |
B.-től egy barátja, egykori kollégája 2017-ben minden előzmény nélkül megkérdezte, nem akar-e esetleg végrehajtó lenni. Soha nem beszéltek ilyesmiről, és B.-nek nem is szerepelt a tervei között. Ez a bizonyos régi barát, nevezzük F.-nek, akkor egy Schadl György nevű végrehajtó irodájában dolgozott. 2017 volt, B.-nek fogalma sem volt, hogy Schadl kicsoda, milyen szerepe, kapcsolatai vannak a végrehajtói világban.
F. „azt mondta nekem, hogy el tudja intézni azt, hogy végrehajtó legyek, ennek azonban az a feltétele, hogy a leendő végrehajtói irodám osztalékának a felét neki kell, hogy kifizessem” – áll B. gyanúsítotti vallomásában. B. ugyanis végül belement a bizniszbe, ennélfogva ma már a Schadl–Völner-ügy gyanúsítottja.
Az ügyészségi nyomozóknak tett vallomásai több másik vallomással együtt a Telex birtokába jutottak, a Schadl-ügyről írott első, a minisztériumi dolgozókról szóló rész után ebben a cikkben a végrehajtók és végrehajtó-helyettesek szemszögéből mutatjuk be a Schadl György és Völner Pál által működtetett korrupt rendszert. A neveket, helyszíneket nem tesszük beazonosíthatóvá, mert a rendszer működésének megértéséhez nem szükségesek.
De vissza B.-hez. Állítása szerint F. mondta meg neki, hogy melyik öt helyre pályázzon, majd „már két héttel azelőtt jelezte, hogy jó eséllyel X város lesz az én helyem, mielőtt felhívtak volna a minisztériumból”.
Hirtelen módosul a megállapodás
B. tehát nyert, ám ekkor hirtelen változott a helyzet: a régi barát már nem a jövőbeni éves osztalékok felét kérte, hanem azt mondta, a pénz harmada menne Schadl Györgynek, a maradék kétharmadot pedig felezné B. és F.
„Én ekkor már úgy éreztem, hogy nem tudok ebből kiszállni, így ezeket a feltételeket elfogadtam”, áll B. vallomásában, de hozzátette, ő közvetlenül soha nem beszélt Schadllal, legfeljebb általános szakmai ügyekről nagyobb szakmai társaságban, de pénzről ekkor sem.
B. így 2017-ben végrehajtó lett, az irodája beindításához F.-től kapott „13 vagy 16 millió forint” kölcsönt, a pontos összegre nem emlékezett a vallomásában. Vett egy Suzukit a munkához, számítógépeket, bútorokat az irodába, majd idővel visszafizette a pénzt.
2018-ban F. újra jelentkezett, hogy „jó lenne osztalékelőleget felvenni, mert kellene neki a pénz”, a „neki” szóval egy harmadik személyre utalva. De a megállapodás megint egyoldalúan módosult: Schadl F. útján jelezte, hogy egyharmad pénz Völner Pálnak megy, úgyhogy az elosztás úgy változott, hogy a régi barát eltenné az összes osztalék háromnegyedét, a maradék egynegyed maradna B.-nél.
„Ekkor már tartottam dr. Schadl Györgytől, hogy a kapcsolatai és a befolyása segítségével esetlegesen bosszút tud rajtam állni, amennyiben ellenszegülök”, vallotta az egyoldalú módosításról B.
A férfi a pénzt mindig készpénzben vette fel a banktól, eleinte egy összegben, majd később már részletekben, és adta át a „barátnak”, azaz F.-nek a nagyobb részét. Okiratot a pénzátadásokról nem készítettek, tanú nem volt. 2020-tól az egyik pénzátadásra F. el akart hozni egy nagydarab férfit is, aki a pletykák szerint Schadl testőre volt, de B. azt kérte, hogy ne legyen ott senki.
Voldemort, az Alaptan és Apa
B. 2018-tól évente 50-100 millió forintot fizetett ki. Vallomásában azt állította, félt attól, hogy ha nem fizet, Schadl ellehetetleníti a végrehajtói munkáját. F. is tett arra utalást, hogy Schadl „így intézi azokat, akik nem úgy viselkednek, ahogy ő elvárja”.
„Mesélte, hogy
dr. Schadl György szavajárása közé tartozott az, hogy »Alaptan: Aki nem hajlik, az törik«”,
illetve azt is mondta Schadlról F., hogy bosszúálló típus. Egy másik szavajárása pedig állítólag az volt Schadlnak, hogy Apának nevezi Völner Pált.
B. az ügyészség nyomozása szerint 2018 őszétől 2021 nyaráig összesen 190 575 000 forintot fizetett ki F.-nek.
„Azt, hogy F. mennyit adott Schadlnek, azt csak ő tudja”, kommentálja a vallomásában ezt az összeget B.
B. 2019 körül kapott egy üzenetet Schadltól, hogy ha majd felajánlanak neki egy bizonyos új körzetet helyettesítésre, akkor azt mindenképpen fogadja el. B. állítása szerint nem mondhatott nemet, egy ideig helyettesített az említett körzetben úgy, hogy az onnan beérkező pénz is „leadós” volt, majd pár hónap múlva egy többszemélyes, kedélyes ebéden Schadl bemutatta neki a körzet új végrehajtóját.
A gyanúsítotti vallomás szerint ezután B. és a körzet új végrehajtója egy közjegyzőnél papíroztak le valamit éppen, és arról beszélgettek, milyen volt helyettesíteni (B. szerint borzasztó), mire az új végrehajtó azt mondta:
reméli, Voldemort nem fogja arra kérni, hogy ő is helyettesítsen.
A vallomásban szó van arról is, hogy a végrehajtói szakmán, Schadl ismerősein hogyan söpört végig a 2021. november 5-i házkutatás. A rendszer szereplői egymást hívogatták, érdeklődtek, ügyvédekről beszéltek.
B.-t például egy gimnáziumi osztálytársnője hívta fel, akinek a férje ismert egy végrehajtót Schadl köreiből. A gimnáziumi osztálytársnő ennyit mondott a telefonba: „idetettek egy papírt, hogy olvassam föl neked. A főnököd azt üzeni, hogy személyesen találkozz XY-nal (F. élettársával), azonnal szerezzenek ügyvédet.”
110 millió kápéban
A nyomozók tanúként meghallgattak egy olyan végrehajtó-helyettest is, aki az egyik meggyanúsított, és a sajtóhírek szerint letartóztatott végrehajtó mellett dolgozik, illetve dolgozott.
Azt mondta, a főnöke az irodából 2020-ban 110 millió forintot vett ki osztalékként, illetve később is vett ki több részletben több 10 milliós osztalékokat.
„A 110 milliós osztaléknál fültanúi voltunk, amikor a Budapest Banktól felhívták, hogy miért készpénzben vette ki ezt a nagy összeget, amire ő felháborodott, hogy mi köze ehhez a banknak.”
A százmilliós összegek ellenére a végrehajtó nem élt nagy lábon. A munkatársa szerint nem vett ingatlant, bérleményben lakott, más nagyobb beruházása sem volt. „Ha ez az összeg tényleg az övé lett volna, akkor azt valahogy mi észrevettük volna az ezt követő időszakban. […] Nem igazán érdekelte, hogy hogyan lehetne növelni az iroda bevételeit. […] Azt éreztük, hogy nem úgy viselkedik, mint egy cégvezető, mint akinek a saját bevételének a növekedése lenne fontos” – áll a kolléga vallomásában.
Aztán Schadl „eltűnése” után a végrehajtó többször is az iroda különböző részein hagyta a telefonját, amire a kollégái azt hitték, hogy véletlen, de rájöttek, hogy attól fél, lehallgatják. Végül a végrehajtó is „eltűnt”.
Gyanúsítotti vallomást tett a végrehajtói kar hivatalának magas pozícióban lévő munkatársa is. Azt mondta, 2016–2017 körül lett neki világos, hogy Schadl minisztériumi kapcsolata Völner Pál, „teljesen egyértelmű volt számomra, hogy a pályázatokkal kapcsolatosan az elejétől kezdve az ő szava a döntő”. Annak ellenére is, hogy akkor még nem tartozott a végrehajtás Völner alá a tárcánál. A befolyásuk abban is megnyilvánult, hogy formálisan a hivatal feladata volt meghatározni, hogy hova írjanak ki pályázatot, de valójában ezt is Schadl és Völner döntötte el.
Nagyon rövid időn belül rám szóltak a minisztériumból
A gyanúsított a vallomásában ezután végigmegy azokon a végrehajtói pályázatokon, amelyek iránt a nyomozók érdeklődtek. (Emlékeztetőül: egy végrehajtói pályázaton a pályázó kap objektív pontszámokat, és egy meghallgatáson szubjektív pontszámokat is. Utóbbit a végrehajtói kar és hivatal, valamint az Igazságügyi Minisztérium embere állítja össze. Az összpontszám alapján a legjobb jelölteket felterjesztik a minisztérium felső vezetői, „aláírói” szintjére, ahol a kinevezés történik. Hogy ezt hogy élték meg minisztériumi oldalról, arról részletesen írtunk előző cikkünkben.)
A kulcsmondatok mindegyiknél hasonlók:
„Már a meghallgatás előtt jelezte XY, hogy a következő pályázóra figyeljünk oda, ne tegyünk fel neki túl nehéz kérdéseket, mert baráti pályázó.”
„Az első körben kapott pontokkal még valószínűleg nem került volna be a felterjesztett nevek közé, ezért valóban több pontot írtam be neki.”
„A pontjai alapján nem valószínű, hogy a vonal fölé került volna, ezért ebben az esetben is olyan pont lett számára meghatározva, hogy […] fel lehessen terjeszteni.”
„Szóltak már a meghallgatás előtt, hogy XY-nal is kedvesen kell bánni. […] Schadl kérésére őt jelöltük meg, mint kinevezésre javasolt.”
A vallomása szerint a hivatali munkatársban ekkor már felmerült, hogy Schadlt „feltehetően anyagi érdekek motiválják ezeknél a kéréseknél”. Ugyanő azt is állítja, több esetben is javasolta a minisztériumnak, hogy más embert válasszanak a felterjesztettek közül, mint Schadl jelöltje, de ez sosem történt meg.
„Érdekes, hogy egyszer sem próbált meg magyarázatot adni a minisztérium. Természetesen ez csak egy normálisan működő rendszerben lett volna elvárás, azonban ez távolról sem volt az, így én sem vártam el egy ilyen tájékoztatást.”
A gyanúsított azt mondta erről, hogy akkor már tudta, Schadllal „nem célszerű ujjat húzni”, illetve azzal nyugtatta magát, hogy a jogszabályi rendelkezések szerint egyébként is köteles figyelembe venni a végrehajtói kar elnökségének véleményét.
„Azt is érteniük kell – mondja a férfi a nyomozóknak –, hogy én próbáltam néha Schadl ellen menni, és nem figyelembe venni, amit mond, de olyankor nagyon rövid időn belül rám szóltak a minisztériumból, hogy nagyon rosszul gondolom.”
Partnereinktől | „Aki nem hajlik, az törik” | Az ügyészségi nyomozóknak tett vallomásai több másik vallomással együtt a Telex birtokába jutottak, a Schadl-ügyről írott első, a minisztériumi dolgozókról szóló rész után ebben a cikkben a végrehajtók és végrehajtó-helyettesek szemszögéből mutatjuk be a Schadl György és Völner Pál által működtetett korrupt rendszert. A neveket, helyszíneket nem tesszük beazonosíthatóvá, mert a rendszer működésének megértéséhez nem szükségesek. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/02/schadl-volner-korrupcio-vegrehajtok-beszelnek-visszaosztas-vallomas-nyomozas | 2023-02-02 12:02:00 | true | null | null | Telex |
Jól keresett az elmúlt években a paksi atomerőmű bővítésén a Fidesz paksi szervezetének korábbi elnöke, a település egyik ismert vállalkozója, Kovács Sándor. Cégeivel a beruházás orosz kivitelezője, a Roszatom eddig több mint egymilliárd forint értékben kötött szerződéseket, többnyire ingatlanok bérbeadásáról.
Közben a Kovács család egy másik tagja is részt vesz a paksi bővítésben, még ha egy ennél szerényebb összegű és kevésbé elegáns megbízással is.
A Direkt36-nál évek óta követjük a paksi tendereket, és nemrég kiszúrtuk, hogy az oroszok tavaly ősszel Kovács Sándor fiának, Kovács Kristófnak a cégét, a KBP GROUP Kft.-t bízták meg azzal, hogy az építkezés helyszínén bruttó 1,2 millió forintért WC-kabinokat telepítsen, és azokat karban is tartsa.
A Roszatom közbeszerzési oldalára feltöltött magyar és orosz nyelvű dokumentumok szerint a KBP GROUP Kft.-nek négy darab „bio WC”-t kell leszállítania, és azokat a szerződés 12 hónapos hatálya alatt, heti kétszer kell takarítania. Az iratokból az is kiderül, ez alatt azt értik, hogy „a székletet teljesen kiszivattyúzzák”, a kabinokat pedig „fertőtlenítő és szagtalanító folyadékokkal” töltik fel, illetve „WC-papírral és papírtörlővel” látják el. A legjobb árajánlatot tevő KBP GROUP Kft.-t négy jelentkező közül választották ki a munkára.
A WC-s megbízást elnyerő Kovács Kristóf lakcíme megegyezik az egykori fideszes politikuséval, ráadásul Kovács Kristóf ügyvezetői pozíciót is betölt Kovács Sándor egyik vállalkozásában.
Kovács Kristóf a Direkt36-nak telefonon megerősítette, ő Kovács Sándor fia. Azt mondta, a Roszatom tenderén valóban elindultak, arról azonban nem rendelkezett információval, hogy meg is nyerték-e azt. Azt kérte, ezzel kapcsolatos kérdéseinket küldjük el írásban, hogy a munkatársai ennek utána tudjanak nézni. Az írásos megkeresésünkre azonban nem reagált. A telefonbeszélgetésben Kovács a cégét „lokálpatrióta vállalkozásként” jellemezte, amely többek között különböző rendezvényeket szervez Pakson. A település honlapja szerint például az elmúlt években „kávé-, bor- és pálinkafesztivált” és „Márton-napi libaünnepet” is szerveztek a városban.
Kovács Sándor még 2017-ben lett a Fidesz paksi szervezetének elnöke, később pedig a város egyik alpolgármestere. A politikusról 2017-ben a Népszava írta meg, hogy az önkormányzati képviselői posztja mellett egy önkormányzati cég igazgatóságába is bekerült, miközben ez a két tisztség összeférhetetlen egymással. A Tolna Megyei Kormányhivatal később meg is állapította az összeférhetetlenséget, Kovácsot pedig visszahívták a céges tisztségéből.
A politikus 2019-ben felhagyott a közéleti szerepvállalással, nem indult újra a helyi Fidesz elnöki posztjáért, és az alpolgármesterségről is lemondott. Ismerősei szerint a férfi azóta az üzleti tevékenységére koncentrál, cégei többek között betoncserép és falburkolat gyártásával foglalkoznak. Kovács emellett az elmúlt években a város különböző pontjain ingatlanokat újított fel és adott bérbe.
A cégei tulajdonában lévő ingatlanokat 2021-től kezdődően az új paksi blokkok építésével megbízott orosz Roszatom is többször bérbe vette. Az egyik nagyobb összegű szerződés szerint – amelyről korábban a Direkt36 számolt be – az oroszok 2021 őszén 36 hónapra bruttó 254 millió forintért bérelték ki Kovácsék egyik paksi ingatlanját.
A paksi projekt jelenleg többéves csúszásban van, amit a kormányon belül is egyre többen tartanak problémának. Lázár János építési miniszter tavaly „ősbűnnek”, az egyik legsúlyosabb kormányzati hibának nevezte, hogy Paks II. még 2023-ban sem fog áramot termelni. Lázár ezzel arra utalt, hogy a paksi bővítésről szóló szerződés 2014-es aláírásakor még 2023-as üzembehelyezésről volt szó.
A folyamatos csúszások egyik látványos példája, hogy hiába kapta meg a projekt tavaly augusztusban a legfontosabb, az úgynevezett létesítési engedélyt, az építkezés mégsem indulhatott be. Az engedélykérelem ugyanis a többéves előkészítés ellenére is annyira rossz minőségű volt, hogy az engedélyező hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal csak az alapozással összefüggő munkák megkezdéséhez járult hozzá.
A paksi bővítés helyzetét tovább bonyolította a szomszédban tavaly februárban kirobbant háború. Az Ukrajna ellen inváziót indító orosz fél ugyanis nemcsak fővállalkozóként, hanem hitelezőként is részt vesz a projektben. A magyar kormány azonban a háborús konfliktus ellenére továbbra is az oroszok részvételével képzeli el Paks II. megépítését. A tavaly tavaszi parlamenti választás után a projekt a kormányon belül átkerült az oroszokkal látványosan jó viszonyt ápoló Szijjártó Péter külügyminiszterhez, aki lecserélte a kivitelezésért felelős magyar csapat vezetését.
Kovács Sándor a nagypolitikai bonyodalmak közben is tovább üzletelt a Roszatommal. Az orosz atomenergiai vállalat tavaly decemberben például 125 millió forint értékben betonkeverék vásárlására szerződött Kovács Sándor egyik cégével. Összesítésünk szerint Kovács vállalkozásai a paksi bővítéssel összefüggésben eddig legalább hét különböző szerződést kötöttek, ezek összértéke meghaladja az 1,1 milliárd forintot. | Családi üzlet Pakson: a helyi Fidesz exelnöke ingatlanokat ad a Roszatomnak,a fia pedig WC-tisztításért kap tőlük pénzt | Jól keresett az elmúlt években a paksi atomerőmű bővítésén a Fidesz paksi szervezetének korábbi elnöke, a település egyik ismert vállalkozója, Kovács Sándor. Cégeivel a beruházás orosz kivitelezője, a Roszatom eddig több mint egymilliárd forint értékben kötött szerződéseket, többnyire ingatlanok bérbeadásáról. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/02/02/csaladi-uzlet-pakson-a-helyi-fidesz-exelnoke-ingatlanokat-ad-a-roszatomnak-a-fia-pedig-wc-tisztitasert-kap-toluk-penzt | 2023-02-02 12:17:13 | true | null | null | Telex |
Lapunk az elmúlt napokban folyamatosan hozta nyilvánosságra azokat a lehallgatott telefonbeszélgetéseket, amelyek megalapozták az ügyészség vádjait. (A részleteket a többek között Völneréknél lefoglalt Porschéról itt, a kért szívességekről ebben a cikkben, a virágnyelven egyeztetett pályázatokról ezen a linken, míg arról, hogy pénzzel mindent meg lehet oldani, ebben a cikkben lehet meghallgatni).
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl és 21 társa – köztük Völner – ellen. A vádirat szerint a végrehajtói kar első embere jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadlra 10 év, míg Völnerre 8 év börtönbüntetést kért, továbbá 200, illetve 25 millió forint megfizetését indítványozza.
A nyomozás során számba vették azt is, hogy a végrehajtói kar elnöke és felesége 2016 és 2021 között hol és milyen ingatlant vett, valamint – legfőképpen –, hogy mennyiért. Megdöbbentő, 775 milliós összegről van szó, s a húsz ingatlan között spanyolországi apartman is van.
És ráadásul amíg a nyomozati anyagok szerint a La Manga-i, tengerperti lakásért Schadl György 35 millió forintot fizetett, egy hangfelvételen az elnök 70 milliót emleget. A felvételeken Schadl az egyik haverjával, R.-rel beszélget.
R.: „Merre vagy doktor úr, ha nem titok? Valami szép országban?”
Schadl: „Lakást átvenni Spanyolországban… Most még az eladó lesz benne, tehát mi még szállodában lakunk most, de akkor legalább elviszi a cuccait…”
R.: „Kíváncsi vagyok, nagyon kíváncsi vagyok.”
Schadl: „Ha jó, akkor rá pár hétre, ha ráérsz, ugyanilyen pár napra kiszaladhatunk.”
Nem sokkal később egy másik beszélgetésben már az élményeiről beszélt a végrehajtói kar elnöke.
R.: „Milyen volt Spanyolország, doktor úr?”
Schadl: „Szupi, minden szupi, kérlek.”
R.: „Milyen a ház vagy a lakás?”
Schadl: „Az szerintem f.sza.”
R.: „Hadd kérdezem már meg, hogy ott, az V. kerben, meg itt a nagyon menő dolgok… meg a XIII. ugyanabban az értékben milyen lakást kapnál? Gondolom a kilátás sem ilyen, ugye?”
Schadl: „Igen, félmillió euróért olyan tengerparti villa van, hogy besz.rsz.”
R.: „Arra már te is azt mondod, hogy ellaknál, nemhogy H. ellakna ott?”
Schadl: „Abban igen, félmilliósban ellakna… A miénk vízparti, előtte három medence, két darab jakuzzi, maga a tenger, teniszpálya tartozik hozzá, mélygarázs van, normál körülmények, három szoba, egy fürdő, egy terasz… Kétszázezer euró, hetvenmillió forint… Én mondom, szívesen lennék nyugdíjas La Mangán. Nekem nagyon tetszett.”
Aztán ott van még a 2020-ban 90,5 millió forintért megvett balatoni nyaraló, amelyre alsó hangon 120 milliót kellett még rákölteni, hogy Schadl és felesége igényeinek megfeleljen. A balatoni építkezéssel külön cikkben foglalkoztunk. Itt.
Az elmúlt években történt ingatlanszerzések közül érdemes megemlíteni az erzsébetvárosi vásárlásokat. 2019-ben ugyanis egy napon, egészen pontosan július 1-jén Schadlék több ingatlant tudtak bezsebelni az önkormányzat által meghirdetettekből. Így egy Izabella, egy Király, egy Nefelejcs, egy Garai, két Vörösmarty és egy Dohány utcai lakás került be a portfóliójukba. A licitdíj a vételár tíz százaléka volt, a teljes összeget pedig néhány héten belül rendezték. Összesen mintegy 207,7 millió forintot adtak ki a hét ingatlanért. A Vörösmarty utcai lakásoktól egyébként később megváltak.
Ám a megszerzett lakásokat most elveszítheti Schadl György és neje, hiszen azokat a nyomozás során zár alá vették. | „Az szerintem f.sza” – Újabb hangfelvételek Schadlék hihetetlen ingatlanügyeiről | Ingatlanokba fektették a százmilliókat Schadl Györgyék. Az elmúlt években mintegy húsz lakás, ház, nyaraló, üzlethelyiség tulajdonosa lett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és felesége, mintegy 775 millió forint értékben. Ez a Schadlt és a korábbi államtitkárt, Völner Pált érintő bűnügyügy nyomozati aktáiból derül ki: szaktanácsadó összegezte a vagyoni helyzetüket. Az ingatlanokat a nyomozás során zár alá vették, így azokat a házaspár bebukhatja. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/schadl_volner-ugy-korrupcio-vademeles-schadlek-ingatlanvasarlasok/d9pcxp3 | 2023-02-02 14:42:07 | true | null | null | Blikk |
A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, de a bíróság szerint Zágráb nem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat. Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a horvát közszolgálati televízióban beszélt arról, hogy kifizetik a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott 235 millió dollárt.
A miniszter az MTI beszámolója szerint közölte, hogy a fizetésről az INA-val foglalkozó tanácsadói testületben hoztak végső döntést, miután megvitatták azokat a jogi jelentéseket, amelyeket horvát jogi szakértők készítettek a kormány kérésére. A 235 millió dollárt a horvát kormány elkülönítette a költségvetésben.
A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a magyar olajtársaság megállapodást kötött a horvát kormánnyal, ezzel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százeléka a Mol tulajdona és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.
Ehhez kapcsolódóan: Szakértő: „A Mol piaci cég, de baráti kezek által védett, kormányközeli társaság”
Davor Filipović felidézte, hogy Horvátország még 2003-ban lemondott arról, hogy a horvát bíróságok határozzanak a Mol és a horvát kormány között kötött megállapodásról. Erről csak a nemzetközi választottbíróságok dönthetnek. A Mol 2013 végén nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID), azt állítva, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.
A horvát kormány válaszul 2014 elején fordult az ENSZ égisze alatt működő UNCITRAL-hoz, mert álláspontja szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
Ehhez kapcsolódóan: Szakértő a Hernádi-ügyről: Jó eséllyel nem megy börtönbe a Mol-vezér
Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016. december 24-én bejelentette, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból. Zágráb ezt követően 2022 februárjában kezdeményezte a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnál a 2016-ban az UNCITRAL által kihirdetett ítélet felülvizsgálatát. Tavaly júliusban az ICSID az UNCITRAL-ítélettel megegyező végkövetkeztetésre jutott: megítélése szerint Horvátország ekkor sem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat, az ügy koronatanúját pedig hiteltelennek minősítette a választottbíróság.
A korrupció hiányának megállapításán túlmenően az ICSID a Mol javára a horvát kormány 2014-es gázpiaci intézkedéseivel összefüggésben (késedelmi kamattal együtt) 235 millió dollár kártérítést ítélt meg. | Mol-INA-ügy: Kifizeti a horvát állam a Molt | A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, de a bíróság szerint Zágráb nem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat. Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a horvát közszolgálati televízióban beszélt arról, hogy kifizetik a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott 235 millió dollárt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/mol-ina-ugy-kifizeti-a-horvat-allam-a-molt/32252044.html | 2023-02-02 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Tavaly szeptember 1-jén végelszámolást indított a Smart Development Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft., amelynek ügyvezetését a NER celebuniverzumának egyik állócsillaga, Sarka Kata látta el 2017. május vége óta. A társaság tulajdonosa kezdetben egy tápiósági illetőségű vállalkozó volt, aki 2017 elején kiszállt, helyére egy Seychelles-szigeteki offshore-központban bejegyzett cég lépett, bizonyára meglátva a hatalmas üzleti lehetőséget az abban az évben 474 ezer forintos veszteséget termelő vállalkozásban.
Sarka (aki egy ideig luxemburgi címmel volt megtalálható a cégnyilvántartásokban, tavaly július óta azonban már egy budapesti cím szerepel a neve mellett) szerepe a társaságban találgatásokra adott okot a sajtóban, kivált, hogy a mai napig homály fedi a főtevékenységként saját tulajdonú ingatlanok adásvételével foglalkozó cég hátterét, működésének célját. Nem úgy az egyéb céges érdekeltségeinél, ott tiszta a kép: reklám- és médiaipari vállalkozásai – amelyekben tehát kimutathatóan tulajdonosként is jelen van, szemben a Smart Developmenttel – üzletileg értékelhető eredményeket értek el az elmúlt években. Már ami a pénzügyi eredményeket illeti, mert bár valóban elképesztő jövedelmezőségű például a Rogán Antal miniszter korábbi feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával közösen birtokolt Top News Hungary Kft. a maga 1,3 milliárd forintos adózott eredményével – amit az eredménytartalékkal kiegészítve ki is fizettek maguknak osztalékként –, a kiadó ráhatása a médiapiacra finoman szólva is korlátozott, az általuk üzemeltetett oldal látogatottsága jóval alatta marad a legnagyobb portálokénak.
A Smart Development felett az utóbbi időben gyűlni kezdtek a viharfelhők: utolsó éves beszámolóját a 2020-as év után adta le (abban 141 ezer forintos adózott eredményről számoltak be az egy évvel korábbi 3,4 millió forint után), vagyis adós maradt a 2021-es mérleggel. Ezt a mai napig nem tette közzé. Ettől vélhetően nem független, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal követeléskezelési osztálya 2022 januárjában végrehajtási eljárást indított a cég ellen, amire a költségvetést megillető adók befizetésének elmaradása esetében szokott sor kerülni. Ami a 2020-as mérlegből kiindulva nem lehetett horribilis összeg: abban az évben összesen 21 ezer forint társasági adót fizetett a Smart Development, és az egy szem alkalmazottja utáni 157 ezer forintos bérjárulék sem nevezhető vállalhatatlanul nagy tehernek. Mindenesetre ezen események láncolata vezethetett el a cég végelszámolásához.
Sokat elárul a cég működtetési környezetéről, hogy miközben évente 10–11 millió forintos árbevételük keletkezett, a kötelezettségeik bőven meghaladták a 300 millió forintot: 2019-ben a hosszú lejáratú kölcsöneinek összege 350 millió forint volt, ami 2020-ra lenullázódott, ugyanakkor abban az évben a rövid lejáratú kötelezettségei között tartottak nyilván 373 millió forintot. Ebből közel 370 milliót kölcsönként jelöltek meg a beszámolójukban. Olybá tűnik tehát, hogy a cég létezésének valódi célja ezekben az ügyletekben nyilvánulhatott meg. | Elveszti egyik állását Sarka Kata | Megszűnik a titokzatos ingatlanos cég, amelyiknek éveken át a celeb volt az ügyvezetője. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/02/02/sarka-kata-smart-development/ | 2023-02-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Sikkasztás, csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt állítja bíróság elé a Kecskeméti Járási Ügyészség az egyik Bács-Kiskun vármegyei nagyközségnek a volt polgármesterét. Bár az ügyészség közleménye nem nevesíti, hogy melyik településnek a volt vezetőjéről van szó, értesüléseink szerint Kiss Anita, Lakitelek volt polgármestere ellen emeltek vádat, aki függetlenként győzött a 2014-es helyhatósági választáson.
A vádirat szerint a 2019-ig egy Kecskemét környéki nagyközség polgármestereként dolgozó vádlott megkérte egy korábbi beosztottját, hogy vállalja el egy újonnan létrehozandó egyesület elnöki posztját, egyúttal közel másfél millió forint visszatérítendő támogatást helyezett kilátásba az egyesület részére.
A politikusnak azonban ténylegesen nem állt szándékában egyesület létrehozása, célja kizárólag a támogatás összegének megszerzése volt. A polgármester ezután a beosztottja tudomása nélkül 2017 év végén az önkormányzat házipénztárából a létre sem hozott egyesület nevében hamis támogatási szerződés alapján felvett 1 millió 450 ezer forintot. Minderre akkor derült fény, amikor 2019-ben a nagyközség újonnan megválasztott polgármestere észlelte, hogy a támogatási összeget nem fizették vissza határidőben az önkormányzatnak.
Kiss ekkor egy visszadátumozott támogatási szerződés-módosítással akarta igazolni az elszámolás elmaradását és a visszafizetés későbbi lejártát. Végül visszafizette a kicsalt összeget.
A politikust azzal is vádolják, hogy úgy vett fel rendszeresen előlegeket az önkormányzat házipénztárából, hogy azokról az állásukat féltő pénztárosaival és beosztottjaival hamis pénztárbizonylatokat íratott alá azt a látszatot keltve, mintha a rajtuk szereplő összegeket ők vették volna fel. Mivel az előlegekkel 30 napon belül el kellett számolni, a politikus visszafizetés és tényleges pénzmozgás nélkül újabb bizonylatokat íratott alá a beosztottjaival.
Mivel a polgármester a 2017-től jogosulatlanul felvett összesen 2 millió 850 ezer forint előleggel nem tudott elszámolni, utóbb valótlan tartalmú támogatási szerződésekkel igyekezett igazolni a hiányzó összegek kifizetésének jogszerűségét. Ennek érdekében az önkormányzat pénztárosát rávette arra, hogy az állítólagos támogatás kedvezményezettjeinek részére történő kifizetéséről hamis kiadási bizonylatot állítson ki.
Kiss a mandátumának lejártát követően két részletben visszafizette az önkormányzat házipénztárába a hiányzó összeget. Az ügyészség felfüggesztett börtönt kért a politikusra folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, valamint többrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. | Sikkasztással vádolják Lakitelek volt polgármesterét | Sikkasztás, csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt állítja bíróság elé a Kecskeméti Járási Ügyészség az egyik Bács-Kiskun vármegyei nagyközségnek a volt polgármesterét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/02/02/sikkasztasl-vad-zobokine-kiss-anita-lakitelek-polgarmester/ | 2023-02-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Korábbi cikkünk nyomán írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez a csokonyavisontai termálfürdő eladásának ügyében Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő. Arra volt kíváncsi, folytat-e vizsgálatot az ügyészség a gyógyfürdő eladásával kapcsolatban, melynek során a rossz állapotú, de így is százmilliókat érő termálfürdőt üzemeltető cég rendkívül előnyös konstrukcióban, áron alul vándorolt egy győri fideszes önkormányzati képviselő családi cégéhez.
A 24.hu korábban két cikkében is foglalkozott a csokonyavisontai termálfürdő kálváriájával. Az első cikkben tavaly júniusban azt mutattuk be, hogyan lett szinte az enyészeté a helyiek identitását erősen meghatározó létesítmény, amely még a múlt század ötvenes éveiben nyílt meg a fürdőzők előtt. A témát akkor az tette aktuálissá, hogy az önkormányzat egy magánszemélynek, Kuti Balázsnak próbálta áron alul eladni a fürdőt üzemeltető céget, ám a tranzakciót a Somogy Megyei Kormányhivatal semmisnek nyilvánította. Ezt akkor azzal indokolták, hogy az önkormányzat – jogszabályt sértve – pályáztatás nélkül értékesítette a céget, holott 25 millió forintos értékhatár fölött nyilvános tendert kellett volna kiírni.
A csokonyavisontai önkormányzat tavaly augusztusban a kormányhivatal iránymutatásainak megfelelően aztán kiírta a pályázatot. Erre – amint a második cikkünből kiderül – mindössze egy jelentkező akadt: egy barcsi építési vállalkozó. Zömbik Imre cége, a Bau-Lizéna Kft. meg is vásárolta a fürdőt üzemeltető céget és annak teljes vagyonát, ám csakhamar két részletben túl is adott az egészen. A fürdő ekkor került a győri fideszes önkormányzati képviselő, Hajtó Péter családi vállalkozásához, a Hafe-Hungary Kft.-hez. A tranzakció részleteiről januári cikkünkben számoltunk be, ez keltette fel Vadai Ágnes figyelmét.
Az ügy lényege egyébként, hogy a családi vállalkozás nagyjából 140 millió forint megfizetésével jutott hozzá a termálfürdőhöz és annak teljes ingatlanvagyonához, amelynek forgalmi értékét egy 2021-es értékbecslés 380 millió forintra lőtte be. A fürdő megvételekor ugyanakkor – a rendelkezésre álló dokumentumok szerint – az üzemeltető cég adósságállománya nagyjából 135 millió forintra rúgott, és volt tízmillió körüli követelése is, ezeket a vevő a vásárlással szintén átvállalta.
A legfőbb ügyésznek címzett írásbeli kérdésében Vadai Ágnes azt firtatta, hogy az ügyészség a törvényi kötelességének eleget téve hivatalból vizsgálja-e a tranzakciót. Vadai a kérdésében arra utalt, hogy a fürdő eladásának részleteiből feltehetőleg törvénysértés is megállapítható, illetve büntetőjogi felelősség is felmerülhet. Ennek megfelelően Polt Péternél arról érdeklődött, hogy
ha van ilyen vizsgálat, akkor pontosan hol tart?
Mit tárt fel a nyomozás, és milyen konkrét eredményekkel járt?
Sor került-e már az ügyben gyanúsítottak kihallgatására?
Milyen bűncselekmény gyanúja merült fel?
Hány embert gyanúsítottak meg az ügyben?
A legfőbb ügyész január 30-án kelt írásbeli válaszából kiderült, hogy a fürdő eladásának ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával folytat büntetőeljárást a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság. A képviselőnő az írásbeli kérdésében azt a tranzakciót firtatja, amelynek során a termálfürdő két lépésben a fideszes önkormányzati képviselőnél landolt. Az ördög, mint mindig, itt is a részletekben rejlik: Polt Péter írásbeli válasza szerint a Vadai Ágnes által kérdezettek „kapcsolódnak” a hűtlen kezelés gyanújával folytatott eljáráshoz.
A jelenleg felderítési szakaszban lévő nyomozásra vonatkozó adatok tekintetében a tájékoztatás a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik
– közölte még Polt Péter.
Ennek megfelelően megkerestük a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányságot, hogy megtudjuk, milyen szakaszban van az ügy, és van-e már gyanúsított. Válaszukban a legfőbb ügyész által közölteket megerősítve azt írták, hogy a rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben folytat nyomozást, aminek érdekeire hivatkozva ugyanakkor részleteket ők sem árultak el.
Kerestük Hajtó Pétert, aki korábban a fürdőt megvásárló Hafe Hungary Kft. nevében már nyilatkozott lapunknak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tud-e a büntetőeljárásról, illetve meghallgatta-e őt a nyomozó hatóság.
Határozottan kijelenthetem, hogy a mi adásvételi szerződéseinkkel vagy a mi szerepünkkel kapcsolatban nyomozásról nem tudok
– mondta. Szerinte egyébként „nem szerencsés politikai ügyet csinálni egy sima üzleti ügyből”, a termálfürdőt érintő tranzakciókat ugyanis nem politikusi minőségében, hanem üzletemberként hajtotta végre.
A folyamatban lévő nyomozás részletei után kutatva aztán különös dolgot vettünk észre. A büntetőügy száma, amelyre Polt Péter az írásbeli válaszában hivatkozott (24/2022. bü.), arra utal, hogy az eljárás már 2022 legelején elindulhatott a Somogy megyei kapitányságon. Ha viszont így van, akkor a nyomozás kezdetekor Hajtó Péter valószínűleg még nem lehetett képben, hiszen ő csak 2022 őszén lett tulajdonosa a korábbi önkormányzati cégnek. Másképpen szólva, ha a nyomozás már 2022 év elején elkezdődött, akkor az nem a Hajtó Péter-féle kettős tranzakciót kezdte vizsgálni, hanem jó eséllyel azt, amelyiket a kormányhivatal – nyilvános pályáztatás híján – megsemmisített.
Lapunknak korábban nyilatkozott egy helyi vállalkozó, Katz Zoltán is, akinek többszintes panziója a termálfürdő területén működik. Katz kérdésünkre most elismerte, hogy tavaly év elején ő tett feljelentést a barcsi rendőrségen a fürdő eladása kapcsán. Ez a feljelentés tehát valóban akkor született, amikor az önkormányzat pályáztatás nélkül próbálta eladni a fürdőt.
Katz szerint az ügy neki megküldött iratai alapján tavaly január 24-én indult nyomozás, ám ő már június 13-án kapott egy határozatot, amely szerint az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették.
Mivel a határozat a vállalkozó állításának megfelelően tényleg a nyomozás megszüntetéséről rendelkezik, a hatóságok pedig folyamatban lévő nyomozásról írnak, felvetődik a kérdés, mi okozza az ellentmondást. Kérdésünkkel a Legfőbb Ügyészség hivatalához fordultunk. Fazekas Géza sajtószóvivő a 24.hu érdeklődésére közölte:
A kérdezett ügyben a nyomozó hatóság 2022. június 13. napján megszüntette a nyomozást, a Kaposvári járási Ügyészség azonban hivatalból 2022. július 4. napján az eljárás folytatását rendelte el. | Lezárták, majd újraindították a nyomozást a csokonyavisontai fürdő eladása ügyében | Korábbi cikkünk nyomán írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez a csokonyavisontai termálfürdő eladásának ügyében Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő. Arra volt kíváncsi, folytat-e vizsgálatot az ügyészség a gyógyfürdővel kapcsolatban, melynek során a rossz állapotú, de így is százmilliókat érő termálfürdőt üzemeltető cég rendkívül előnyös konstrukcióban, áron alul vándorolt egy győri fideszes önkormányzati képviselő családi cégéhez. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/02/03/polt-peter-csokonyavisonta-termalfurdo-hutlen-kezeles-nyomozas/ | 2023-02-03 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Pénteken folytatódott Boldog István büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. A Fidesz korábbi országgyűlési képviselőjét és társait hivatali vesztegetés elfogadásával és az uniós pályázatok befolyásolásával vádolják. A vádirat szerint Boldog és titkára, Fehér Petra 2015 környékén a kétpói polgármesteri hivatalba hívták a választókörzet polgármestereit, és nyilvánvalóvá tették nekik, hogy közvetlen befolyásuk van a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainak elbírálására. A helyzetbe hozott vállalkozóktól pedig pénzt kértek a biztos győzelemért. A vád szerint ezek voltak azok a találkozók, ahol kezdés előtt begyűjtötték a polgármesterek mobiltelefonjait.
A bíróság pénteken többek között éppen a kétpói találkozók miatt idézte be tanúként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés akkori fideszes alelnökét, Berec Zsolt Miklóst. Azonban a bíró és az ügyész kitartó próbálkozása ellenére semmit sem sikerült kihúzni Berecből, aki szinte emberfeletti elszántsággal ragaszkodott ahhoz több mint 40 percen át, hogy azóta mindent törölt az agya a gyanús megbeszélésekről.
Hiába volt tagja a megyeházán a pályázatokat előkészítő bizottságnak, az őt faggató bírónak csak azt hajtogatta, nem emlékszik.
Bíró: „Hogyan döntöttek erről az előterjesztésről a döntés-előkészítő bizottságban? Ott érdemi viták voltak?
Berec: „Hát, én nem emlékszem már, hogy mi volt. Nyilván projektek voltak, de hogy ott konkrétan ... nem emlékszem, nagyon távoli ez nekem.”
Bármit kérdeztek, kikezdhetetlen volt a védekezése:
Bíró: „Nem volt olyan informális egyeztetése, hogy össze kellene hangolni, hogy ki mire pályázik az adott időszakban?”
Berec: „Én nem emlékszem ilyenre.”
Bíró: „Lehetséges volt? Hogy volt, nem emlékszik?”
Berec: „Nagyon távoli ez nekem.”
Azt Berec sem tagadta, hogy ott volt Boldog Istvánnál a kétpói találkozókon 2017. február 14-én, de elmondása szerint már akkor sem értette, miért: „Igazából már akkor sem értettem emlékeim szerint, hogy nekem ott... Gondolom azért hívtak, hogy ha olyan szakmai kérdés merül fel, akkor én tudok választ adni. [...] Ezeknek a megbeszéléseknek igazából tájékoztatási vagy tájékozódási szerepe volt, de igazából nem emlékszem ezekre a megbeszélésekre.”
Ezután a bíró már egyre konkrétabb kérdésekkel próbálta áttörni a felejtés falát. Hiába: | Amnéziarohamot kapott a Boldog-ügy tanúja, amikor a korrupciógyanús találkozókról kérdezték | Pénteken folytatódott Boldog István büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. A Fidesz korábbi országgyűlési képviselőjét és társait hivatali vesztegetés elfogadásával és az uniós pályázatok befolyásolásával vádolják. A vádirat szerint Boldog és titkára, Fehér Petra 2015 környékén a kétpói polgármesteri hivatalba hívták a választókörzet polgármestereit, és nyilvánvalóvá tették nekik, hogy közvetlen befolyásuk van a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainak elbírálására. A helyzetbe hozott vállalkozóktól pedig pénzt kértek a biztos győzelemért. A vád szerint ezek voltak azok a találkozók, ahol kezdés előtt begyűjtötték a polgármesterek mobiltelefonjait. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/03/amneziarohamot-kapott-a-boldog-ugy-tanuja-amikor-a-korrupciogynus-talalkozokrol-kerdeztek | 2023-02-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hat év után visszatértünk a Zagyva folyó partjára, hogy megnézzük, mi maradt Hatvanban a kerékpáros kalandparkból, ami az uniós pénzek helytelen elköltésének iskolapéldája Magyarországon. Tavaly ősszel úgy döntöttek a városvezetők, hogy a rájuk maradt mementót eltüntetik, mert teljesen értelmetlen tovább működtetni. A kalandpark nettó 140 millió forintból épült, a fennállása alatt 55 ember használta, vagyis egy-egy kerékpáros 2,5 millió forintba került az uniós adófizetőknek. A fenntartási időszak 2021. július 6-áig tartott, ezután még egy évig húzta az objektum, de 2022 őszén végleg lelakatolták. A városban még el sem takarították a maradványait, de már tervezik az új bringaparkot. Videóriport.
A pályabezárást nem verik nagydobra, ilyenkor már nincsenek bohócok, sem mazsorettek, mint a 2015-ös megnyitón. Ottjártunkkor a pálya fenti kiindulópontját már lelakatolták. A közeli vadasparkhoz vezető akadálymentes úton a folyóparton azonban szabad a bejárás. Lent alaposan szemügyre lehet venni a park állapotát.
A bringaparkot hét éves fennállása alatt nagyon kevesen használták, ugyanis egyes részei még a tapasztaltabb kerékpárosokra is veszélyt jelentettek. Az átadó évében egy kerékpáros súlyosan megsérült. A létesítményt hivatalosan csak saját felelősségre, előzetes regisztráció után lehetett használni.
Uniós beruházás, élt 7 évet: 2015-2022
Nem messze Hatvan belvárosától találjuk a nettó 140 millió forintból megépült kerékpáros kalandparkot a felette lévő sétánnyal. A pálya egy komplex uniós projekt része volt, ami hidastól, bicikliutastól, projektmenedzsmentestől nettó 884 millió forintba került. A bruttó költségek tehát 1 milliárd felett jártak.
A kerékpárospark és a felette lévő sétány építésével egy közbeszerzéseken sikeres, de kevésbé közismert cég, az EB Hungary Invest Kft. járt jól. A cég azóta több más milliárdos állami beruházásból is megszedte magát.
A pályának vannak könnyebb, amatőrök számára is élvezhető, de elég meredek részei is. A közepén van egy ugrató, amit a tervezők sem biztos, hogy komolyan gondoltak, ráadásul ott el is vannak törve a falécek. A befejező rész egyenesen a folyóba vezetett – ott egy betonfal fogta fel a nagyobb sebességgel érkezőket.
Az út első része viszonylag jó állapotban van, a közepén viszont kiálló szegeket és eltört faléceket találunk. A pálya mellett több helyen félredobált faelemek hevernek. A bontással lassan haladnak: a végéről kezdték, és eddig körülbelül a pálya negyedét tüntették el.
A polgármester máris újabb biciklis parkra pályázna
Az önkormányzat honlapján a képviselőtestület üléseiről szóló jegyzőkönyvek között találtuk meg azt a 2022. október 27-i döntést, ami szerint elbontják a pályát. Az önkormányzat úgy határozott, hogy
„a kerékpáros kalandparkot 2022. november 1-jétől bezárja, valamint úgy dönt, hogy a kalandparkban meglévő építmények kerüljenek elbontásra és a terület szabadidős célra legyen hasznosítva.”
A dokumentumból nyilvánvalóvá válik, hogy a hatvani polgármesterek valami miatt gyógyíthatatlan bringapark-építők. A Horváth Richárd által bontásra ítélt attrakció ugyanis még az előző polgármester idején épült, ám a 2014-ben hatalomra került Horváth a fejébe vette, hogy miután elbontja a régi objektumot, rögtön építene is egy újat. A jó hír, hogy ezúttal negyedannyi pénz is elég lenne rá. A rossz viszont az, hogy erre EU-s forrás már nincs, a hazai adófizetők állnák a költségeket.
„Amikor átadtuk a futópályát, akkor itt volt Révész Máriusz államtitkár úr. Ő tájékoztatott arról, hogy hamarosan megnyílik egy pályázat, ahol szintén lehet kerékpáros parkra pályázni. Biztos látott már mindenki olyan kerékpáros parkot, amit kicsik és nagyok rollerrel és kerékpárral is igénybe tudnak venni. Ilyen pályázat fog megnyílni. 45 millió forintos a pályázat és azt gondolom, hogy amikor megnyílik majd a pályázati ablak, akkor az önkormányzat erre pályázni fog”
– idézik a polgármestert a jegyzőkönyvben.
Négy év alatt egy kerékpáros
Közérdekű adatigénylésben kikértük az önkormányzattól, hogy a fennállása alatt mennyien vették igénybe a pályát. A válasz szerint a kalandparknak összesen 55 látogatója volt. A legutolsó négy évben, 2018-2022 között mindösszesen 1 (egy) ember használta. Ez a vakmerő kerékpáros 2019. júniusa és 2020 júniusa között tévedt arra.
A kalandpark nettó 140 millió forintba került, és a fennállása alatt 55 ember használta, tehát egy-egy kerékpáros 2,5 millió forintba került az uniós adófizetőknek.
Az önkormányzattól megtudtuk, hogy a fenntartási időszak 2021. július 6-áig tartott. Állításuk szerint 2022 nyarán még használható állapotban volt a pálya, azonban mint már említettük, a létesítmény jelenlegi állapotát elnézve ezt nehéz elhinni.
Szerettünk volna a város független polgármesterével, Horváth Richárddal interjút készíteni, de ő nem szeretett volna nyilatkozni az ügyben.
A Boldog felé vezető út teli repedésekkel
Nem a kerékpárospálya volt az egyetlen értelmetlen része a beruházásnak. A biciklisparkhoz ugyanis egy lombkoronasétányt is építettek, ami cikk-cakkban vezet a közeli vadasparkig.
Miután átsétálunk a projekthez tartozó nettó 244 milliós hídon, eljutunk a beruházás egyetlen értelmes részéhez, a nettó 300 milliósra tervezett bicikliúthoz, ami Hatvant köti össze Boldog községgel. A kerékpárút Hatvan felőli szakaszát az Orbán-kormány alatt nagyra nőtt Duna Aszfalt építette nettó 166 millió forintból. A cég a politikusokat jachtoztató Szíjj László tulajdona. A Boldog felőli részt egy másik cég kivitelezte nettó 134 millió forintért.
Idővel rájöttek, hogy a kerékpárút a semmibe vezet, kimaradt egy szakasz. Kiírtak egy újabb közbeszerzést a befejezésre, amit a Duna Aszfalt vitt el nettó 147 millió forintért.
Uniós pénzszórás Hatvanban: bizarr objektum és gazos kerékpárút több mint egymilliárdért | atlatszo.hu
A kerékpárút minőségével már a legelején komoly problémák voltak, az utat egy év után feltörte a nád. A kivitelező a 7,3 kilométeres szakaszból több mint 7 kilométert garanciálisan kijavított.
A Duna Aszfalt szerint nem könnyű a töltésen építkezni, de „megpróbáltuk úgy megépíteni ezt a töltésen lévő kerékpárutat, hogy mindenki tanulhasson belőle.”
A repedésekbe bitument öntöttek. A garanciális javításokról készült jegyzőkönyv szerint
„nincs kizárva, hogy a repedések egy bizonyos idő után újra meg fognak jelenni, mert ez fizika”.
A Duna Aszfalt nem tévedett. A fekete anyaggal kiöntött repedések jó nagy része nem állta ki az idő próbáját, és új hibák is megjelentek. Ezekben a kisebb-nagyobb hézagokban akadály nélkül növekedhet a fű.
Ki az a Szabó Zsolt?
Az uniós projektre még a korábbi fideszes polgármester, Szabó Zsolt idején nyerték el a pénzt. Szabó Zsolt 2010 és 2014 között vezette a várost, jelenleg a térség fideszes országgyűlési képviselője.
2017-18 körül a sajtóban sokáig téma volt a súlyos fideszes belháború Hatvanban: az ex-polgármester Szabó Zsolt összeveszett a város új – és akkor még – fideszes polgármesterével, Horváth Richárddal, mert az kirúgta Szabó emberét a hivatalból. Ezután Hatvan elkezdte sorra elbukni az EU-s pályázatokat, ami még Lázár Jánosnak is feltűnt.
Szabó Zsolt ellen Hadházy Ákos független ellenzéki politikus tett feljelentést, szerinte egész bűnszervezet alakult az EU-s támogatások ellopására Szabó Zsolt körzetében. Tavaly ősszel azonban lezárták a nyomozást. A rendőrség határozata annyit állapított meg, hogy
„Kétségtelen, hogy egyes ajánlattételre felkért cégek esetében feltárhatók voltak olyan körülmények, amelyek kétségessé teszik teljesítési képességüket és szakmai megbízhatóságukat. (…) A nyomozás adatai alapján egy-egy közbeszerzési eljárásban formai szabálytalanság tetten érhető.”
A Szabó Zsolt állítólagos egymilliárdos offshore-számlája miatti nyomozást a rendőrség felfüggesztette, öt év alatt semmire nem jutottak. A magyarázat szerint Brüsszel a belize-i hatóság a hibás, mert tőlük „érdemi válasz ezidáig nem érkezett”.
Szöveg: Zsilák Szilvia – Videó: Bodoky Bence – Infografika: Pete Luca
Címlapkép: Elkezdték elbontani a hatvani kerékpárosparkot (fotó: Bodoky Bence / Átlátszó) | Bontják az uniós pénzből épült kalandparkot Hatvanban: 1 biciklis használta az utolsó 4 évben | Hat év után visszatértünk a Zagyva folyó partjára, hogy megnézzük, mi maradt Hatvanban a kerékpáros kalandparkból, ami az uniós pénzek helytelen elköltésének iskolapéldája Magyarországon. Tavaly ősszel úgy döntöttek a városvezetők, hogy a rájuk maradt mementót eltüntetik, mert teljesen értelmetlen tovább működtetni. A kalandpark nettó 140 millió forintból épült, a fennállása alatt 55 ember használta, vagyis egy-egy kerékpáros 2,5 millió forintba került az uniós adófizetőknek. A fenntartási időszak 2021. július 6-áig tartott, ezután még egy évig húzta az objektum, de 2022 őszén végleg lelakatolták. A városban még el sem takarították a maradványait, de már tervezik az új bringaparkot. Videóriport. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/02/03/bontjak-az-unios-penzbol-epult-kalandparkot-hatvanban-1-biciklis-hasznalta-az-utolso-4-evben/ | 2023-02-03 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Vádemelést javasol a NAV egy kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonos, valamint ügyvédje ellen. A gyanú szerint a vállalkozó két év alatt 7,4 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót.
A több élelmiszer-áruház és egy hajdúszoboszlói négycsillagos wellnesshotel tulajdonosa 2017-ben és 2018-ban 7,4 milliárd forint osztalékot vett fel több gazdasági társaságtól. Ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedési engedélyt, hivatalos lakcímet, valamint arab és ciprusi fedővállalkozások alapításában is közreműködött, hogy megússza az 1,1 milliárd forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon.
A nyomozás kiderítette, hogy a vállalkozó külföldi életvitele csak álca, valójában itthon él, Magyarországról irányítja üzleteit. A vizsgálat szerint a nyolcszáz munkavállalót foglalkoztató milliárdos üzletember dolgozóinak fizetését 2014 és 2018 között számos esetben feketén egészítette ki, hogy így csökkentse a fizetendő közterheket, ebben pedig a közvetlen irányítása alatt álló cégcsoport ügyvezetői is részt vettek.
A pénzmosással és költségvetési csalással gyanúsított vállalkozót balatoni villájában fogták el a NAV nyomozói. A költségvetést ért kár ingatlanok zárolásával és önkéntes befizetéssel teljes egészében megtérült. Akkor a 24.hu arról írt, hogy K. Ferencről lehet szó, aki a CBA Kereskedelmi Kft.-ben is tulajdonos volt, valamint érdekeltségébe tartozik a hajdúszoboszlói négycsillagos Délibáb Hotel is.
A vállalkozó vadászházában tartott házkutatáson több doboz engedély nélküli éles lőszer és mintegy ezer liter, tisztázatlan eredetű gyümölcspálinka is előkerült. (MTI) | Adócsalás miatt emelnek vádat egy kelet-magyarországi milliárdos ellen | Vádemelést javasol a NAV egy kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonos, valamint ügyvédje ellen. A gyanú szerint a vállalkozó két év alatt 7,4 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/06/adocsalas-miatt-emelnek-vadat-egy-kelet-magyarorszagi-milliardos-ellen | 2023-02-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A NAV nyomozói a napokban őrizetbe vettek egy „közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost” Debrecenben.
A hatóság közleménye szerint a vállalkozó egy év alatt 3,6 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót. A milliárdos üzletember letartóztatásban van, ügyvédje is gyanúsított. Kelet-Magyarország egyik meghatározó élelmiszerláncának tulajdonosa 2017-ben több gazdasági társaságtól 3,6 milliárd forint osztalékot vett fel. Az ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedési jogot, arab fedővállalkozást és hivatalos lakcímet, hogy ezekkel a hamis adatokkal elkerülje több mint 540 millió forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon.
A nyomozás kiderítette, hogy a vállalkozó külföldi életvitele csak álca, valójában itthon él, Magyarországról irányítja üzleteit, így az adómentességre sem jogosult. A számos élelmiszer-áruház és egy hajdúszoboszlói négycsillagos wellness-szálloda tulajdonosát balatoni villájában fogták el a NAV munkatársai.
A NAV által közölt adatok alapján a Napi.hu arról ír, hogy K. Ferenc vállalkozóról lehet szó, aki a cégadatok szerint valóban egy, az Egyesült Arab Emírátusokban lévő címet jelölt meg lakhelyéül. Hozzáteszik, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint egyik cégén több mint 2,5 milliárd forint értékű jelzálog is van több ingatlanon és ingóságon, valamint az eredménytartalék terhére - a 2019-es beszámoló szerint 2 milliárd forintot osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak. A vállalkozó más érdekeltségei esetében is több százmillió forintos zálogbejegyzések szerepelnek.
A 24.hu pedig úgy értesült, hogy K. Ferenc egykor a CBA Kereskedelmi Kft.-ben is tulajdonos volt, valamint érdekeltségébe tartozik a hajdúszoboszlói négycsillagos Délibáb Hotel is.
Az akcióban ingatlanokat zároltak és bankszámlákat foglaltak le, a biztosított vagyon értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Vizsgálják ugyanakkor más évek milliárdos osztalékfelvételeit is. | Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát | A NAV nyomozói a napokban őrizetbe vettek egy „közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost” Debrecenben. | null | 1 | https://444.hu/2020/08/07/elvitte-a-nav-az-egyik-legnagyobb-magyar-aruhazlanc-tulajdonosat | 2020-08-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Húsz százalékos önrész mellett a projekthez köthető költségek 80 százalékát fedező uniós támogatásokat ítélt oda a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) annak a ProfiTrade 90 Kft.-nek, amely erősnek tűnő szálon köthető Rogán Antalhoz. Ez a cég kezdte el fejleszteni azt a technológiát, amelynek szabadalmát Rogán is jegyzi - olvasható a hvg.hu-n.
A vállalat a MobileSign néven pályáztatott, s nyert el 256,8 millió forintot az Új Széchenyi Terv keretein belül.
A ProfiTrade 90 Kft.-nek a honlapja szerint az elmúlt időben összesen négy jelentősebb projektje volt, a GOP 1.1.1-11 támogatási konstrukción belül a másik három projekttel kapcsolatos pályázatukat is támogatták.
A négy projekthez 2012 és 2015 között összesen 965,4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Rogánhoz a találmányt társfeltalálóként jegyző ügyvezetőjén át is köthető vállalkozás - összesítette a portál.
ProfiTrade: másra kapta a cég a támogatást
"A ProfiTrade 90 Kft. a kérdéses szabadalomhoz képest más feladatokra, konzorcium tagjaként pályázott uniós támogatásra, a szabadalom bejelentése előtt két évvel, 2012-ben. A szabadalom nem azonos a MobilSign rendszerrel, tekintettel arra, hogy a szabadalom nem kézi aláírással történő dokumentumhitelesítésre vonatkozik" - közölte Csik Balázs, a kft. ügyvezetője.
"A szabadalomban leírt rendszer kifejlesztésére a ProfiTrade 90 Kft. támogatást soha nem igényelt, így nem is kapott. A feltalálók szabadalmuk kifejlesztésére és hasznosítására a MobilSign Kft.-nek adtak jogot, ami erre a célra uniós támogatást nem igényelt és nem is kapott" - írta közleményében az ügyvezető. | Egymilliárdos támogatást kapott a ProfiTrade 90 Kft. (frissítve) | Jelentős mennyiségű pályázati pénzhez jutott az a cég, amelyik a feltalálóként Rogán Antal által is jegyzett technológia mögött áll - írja a hvg.hu. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közleménye szerint Rogán a szabadalmában leírt eljárás kifejlesztésére soha nem igényelt és nem is kapott EU támogatást. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/egymilliardos-tamogatast-kapott-a-profitrade-90-kft-frissitve.619241.html | 2016-08-11 17:11:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A déli hármas határ közelében fekvő Tiszaszigetet először 1484-ben írták bele a történelembe. Igaz, akkor még Ószentiván néven futott a falu, de néhány évszázaddal később, 1955-ben a pártvezetés inkább átkeresztelte Tiszaszigetre, mert a – korábban a szerbek által gründolt – szomszédos falu neve Újszentiván lett. Az ószentivániak meg nem akarták, hogy összetévesszék őket az újszentivániakkal.
A vadiúj nevű tiszaszigetieknek nem kellett sokáig várniuk arra, hogy a régi település új neve is bekerüljön a magyar történelembe. A hetvenes években kiderült: itt van Magyarország legmélyebb pontja, a Mélypont; amitől Magyarországon már nincs lejjebb, és amely a Balti-tenger szintje felett csupán 75,8 méterrel van. Tiszasziget egy csapásra híressé vált a mélységéről, a nyolcvanas években kopjafát, később emlékhelyet, nádfedeles pihenőt meg biciklitárolót is szenteltek a geológiai csodának.
Mindig van lejjebb
De a csodák sem tartanak örökké. 2007-ben bebizonyosodott, hogy Tiszaszigetnél mégis csak van lejjebb. Méghozzá nem is olyan messze. A Szegedi Tudományegyetem egyik kutatója műholdas mérésekkel kimutatta, hogy Tiszasziget Mélypontja valójában 76,7 méter, míg a Szegedhez tartozó Lúdvár 75,8 méter mélyen van. A tények ellenére azonban Tiszasziget turisztikai Mélypontja mélyen bevésődött a magyar emlékezettudatba, és ezt már senki sem veheti el tőle.
Mint ahogy azt sem, hogy az alig 1800 fős falu fideszes polgármesterét 2019-ben jogerősen pénzbírságra ítélte a bíróság okirat-hamisításért. Bár a törvény szerint akár egy-három évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható arra, akit bűnösnek találnak közokirat-hamisításban, a térkép jobb alsó sarkában lévő Tiszasziget elöljárója megúszta az elzárást. A bíróság szerint Újszentiván és Tiszasziget polgármestere összesen 142 esetben asszisztált fiktív lakcímbejelentéshez a szerb határ melletti falvakba, hogy befolyásolják a választást. A két polgármestert még a közügyek gyakorlásától sem tiltották el. Azóta Putnik Lázár börtönbe került, mert a gyanú szerint elcsalt több mint százmillió forintot. Tiszasziget polgármestere viszont azóta is polgármester, hiába hamisított okiratot és hiába ítélte el a bíróság. Ferenczi Ferenc lassan tíz éve a falu elöljárója. Tavaly ősszel a kormány – kiköszörülve a csorbát – legalizálta a fiktív lakcímek létesítését.
Azonban a környéken nemcsak a szerb fantomlakosok betelepítésének volt nagy divatja, hanem a szociális szövetkezetek létrehozásának is.
Kilencvenpercnyi csúszás
A rendszerváltás után több mint két évtizedig állt üresen a határ menti faluban az állam tulajdonában lévő egykori határőrlaktanya. Bodó Imre – aki Tiszasziget fideszes polgármestere volt 1998–2012 között – akkor kezdett el lobbizni, hogy a falu tulajdonába kerüljön az épület, amikor szögre akasztotta a polgármesterséget, és inkább a parlamenti patkóba ült be. Sikerült is neki: a tiszaszigeti laktanya 2013. november 29-én került az önkormányzat tulajdonába. Az épület akkoriban annyira le volt pusztulva, hogy nem működött benne semmi: se vízhálózat, se fűtésrendszer, de még áram sem volt.
Három év múlva Ferenczi Ferenc polgármesternek és a képviselő-testületnek kapóra jött, hogy abban az érában szinte minden településen dúlt a szociálisszövetkezet-alapítási láz. Ők is fejest ugrottak a vissza nem térő lehetőségbe.
Mi az a szociális szövetkezet?
Az új vállalkozási formát még 2006-ban hívta életre a kormány egy törvénnyel. A szociális szövetkezeteknek a – profitorientáltságon túl – az a céljuk, hogy a nyugdíjasok, hátrányos helyzetű csoportok oktatását, képzését és gazdasági aktivitását segítsék. Míg 2012-ben csupán 377 ilyen vállalkozás létezett az országban, addig egy évvel később már 1603. Hogy miért? Mert akkor már lehetett pályázni a Társadalmi Megújulás Operatív Programra (TÁMOP). Abban az évben az elnyert pályázatok miatt meghaladta a több mint egymilliárd forintot a szociális szövetkezetek árbevétele az országban. 2015-ben a különféle uniós programok miatt már 13,5 milliárd forintra emelkedett a magyarországi szociális szövetkezetek pénzforgalma. A szociális szövetkezetek körüli trükközésbe bukott bele a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Mengyi „Voldemort” Roland, akit végül négy év börtönre ítéltek, de csak egyet kellett leülnie. Meggyűlt a baja a nyomozó hatóságoknak a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet visszaéléseivel is, ami után hat évig nyomoztak, de sem az eltűnt 1,6 milliárdot, sem pedig eltüntetőit nem találták meg.
2017 februárjában Tiszasziget polgármestere – és a képviselő-testület is – úgy döntött, hogy szociális szövetkezetet alakít az omladozó laktanya hasznosítására. Csakhogy a Szabad Európa birtokába jutott cégbírósági és testületi jegyzőkönyvek alapján kiderült: Ferenczi Ferenc, Tiszasziget polgármestere pont fordítva csinálta a dolgokat, mint ahogy a törvény betűje mondja.
A polgármester 2017. február 9-én küldött meghívót a falu önkormányzati képviselőinek arról, hogy február 15-én, szerdán 13 óra 30 perckor testületi ülés lesz. Megjelölte a napirendi pontokat is, köztük tizedikként az Ószentiváni Szociális Szövetkezet létrehozását. A testületi jegyzőkönyvből (84–87. oldal – B. R.) kiderül, hogy a szövetkezetet szociális célok, szabadidős tevékenységek szervezése, valamint a laktanyában szálláshely kialakítása miatt akarja létrehozni. A testület rá is bólintott a szövetkezet megalapítására, amelyben tízezer forintos részjeggyel 14 százalékos részesedést vásároltak. A képviselő-testület egyben felhatalmazta a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges előkészületeket, alapítsa meg a szövetkezetet.
Az önkormányzati képviselők ekkor még nem tudhatták, hogy engedélyük nélkül a polgármester már másfél órával korábban megalapította azt, amiről csak most szavaztak.
A Szabad Európa a cégbíróságon megtalálta azt a dokumentumot, amely bizonyítja: Ferenczi Ferenc valójában már másfél órával a testületi ülés előtt, 2017. február 15-én pontban délben találkozott a még meg nem szavazott szociális szövetkezet megalapítása miatt a tagokkal Szegeden Halasy Andrea ügyvéd irodájában. Ezt gyorsan le is zongorázták, majd a polgármester Tiszaszigetre ment, és megszavaztatta az önkormányzat képviselőit arról, hogy megalapíthassa a szövetkezetet.
Ferenczi Ferenc polgármester telefonban nem reagált érdemben arra, hogyan alapított szociális szövetkezetet az önkormányzat képviselőinek beleegyezése nélkül. Azt mondta: nem emlékszik rá.
Később írásban is feltettük neki a kérdést, de érdemi válasz úgy sem érkezett rá. A falu első embere csak csúszásnak nevezi azt, ami mások szerint törvénytelen.
„Megjegyzés a 90 perces csúszásra: Állásfoglalást kértem a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztályától, melyben leírják: »Nem formai hibás a szociális szövetkezet alapítására vonatkozó azon szövetkezeti közgyűlési határozat, amelyben az önkormányzat szavazatát a képviselő-testület ugyanazon a napon tartott ülésén jóváhagyta, tekintve hogy a képviselő-testület az önkormányzati autonómia alapján a jogszabályi keretek között szabadon dönthet a képviseletre jogosult polgármester nyilatkozatának elfogadásáról«”
– írta Ferenczi Ferenc, aki arra nem válaszolt, hogyan alapíthatta meg törvényesen az önkormányzat címére bejegyzett szociális szövetkezetet úgy, hogy nem kapott felhatalmazást rá.
„Hát azzal csalt, hogy nem volt meg neki polgármesterként a testülettől a felhatalmazása erre. Attól, hogy ő polgármester, nem dönthet egy személyben. Ez a demokrácia lényege, ha nem ez lenne, akkor kiskirályságnak hívnánk. A testület felhatalmazza a polgármester, hogy lépjen be ebbe a szociális szövetkezetbe. Történhet olyan, hogy a testület nem ad neki engedélyt, vagy engedélyt ad, de meg kell várni, hogy meglegyen. Értem, hogy itt csak másfél óra van közte, meg lehet itt rajta jogászkodni, hogy ejnye-bejnye, meg hát ez nem olyan, végül is úgyis megkapta az engedélyt, de ez azért felvet néhány kérdést”
– mondta az ügyet egyik jól ismerő forrásunk, aki azt kérte, ne írjuk le a nevét.
A szociális szövetkezet felügyelő bizottságába bekerült Tiszasziget közös önkormányzatának jogi igazgatási előadója, de tagként szerepel a falu szociális előadója is a vállalkozásban.
Nagy biznisz magyar módra
Miután így vagy úgy, de sikeresen megalakult 2017 februárjában az Ószentiván Turisztikai Start Szociális Szövetkezet (ez a mostani neve – B. R.), Ferenczi Ferenc vezetésével a testület megszavazta, hogy 31 millió forintból újítsák fel az épületet. Öt év távlatából azonban a polgármester mást mond.
„A felújítás költsége közel: harmincmillió forint, ebből húszmilliót a szociális szövetkezet, míg tízmilliót – hitelből – az önkormányzat biztosított, mely összeg a bérlésnek is köszönhetően visszafizetésre került”
– áll Ferenczi Ferenc válaszában. Csakhogy a testületi jegyzőkönyv szerint nem így van. Az önkormányzat a saját költségvetéséből különített el 31 millió forintot a laktanya felújítására.
Az önkormányzat Leader pályázatból tűzjelző rendszert alakított, majd bérbe adta a laktanya felső szintjét az Ószentiván Turisztikai Start Szociális Szövetkezetnek, az alsót pedig a Peplár Szociális Szövetkezetnek. Mindkét vállalkozástól mindössze 6500 forintot kért havonta az önkormányzat bérleti díjként.
Úgy tudjuk: a Peplár Szociális Szövetkezetet azóta eladták, kivonult a településről. A laktanyát teljes egészében az Ószentiván Turisztikai Start Szövetkezet bérli, amely az elmúlt években komoly bevételre tett szert az önkormányzat tulajdonában álló épületből.
„És akkor ez így maradt, és közben meg a laktanyát odaadtuk a Szövetkezetnek. A laktanya felső szintjén vannak a szobák, alul meg van egy konyha, társalgórész meg vizesblokkok. Ezt a Start Szövetkezet üzemeltette, különféle pályázatokat húztak le rá. Aztán jött a pandémia, akkor kicsit megroggyant, de a kormány kihúzta a slamasztikából, és mint szálloda kapott különféle támogatásokat. Aztán a Honvédelmi Minisztérium kivette kiképzőhelynek. És mindebből a falu mit profitált? Semmit! Havonta 6500 forintot, hiszen ennyiért adták ki nekik a laktanyát!”
– magyarázta az egyik forrásunk.
A vállalkozás üzemeltetésében lévő közkonyhát és a szálláshelyként is jól menő épület menedzselését Ferenczi Andrea, Ferenczi Ferenc polgármester unokatestvére végzi, nem is rosszul. A felújított laktanyára már évekkel ezelőtt újra rátalált a honvédség: speciális önkéntes területvédelmi tartalékos katonákat kezdtek kiképezni, valamint honvédelmi táborokat rendeznek gyerekeknek.
„Neki (Ferenczi Andreának – B. R.) és a szövetkezet dolgozóinak köszönhetően a HM-mel korrekt munkakapcsolat alakult ki, így 2023. július 6-ig fix bevételei vannak a szövetkezetnek, a nagyságáról nincs információm”
– tájékoztatta lapunkat a polgármester, aki arra a kérdésre nem adott egzakt választ, hogy miért a szociális szövetkezettől bérli a laktanyát a minisztérium, miért nem az önkormányzattól.
Pedig az 1800 fős Tiszasziget nem dúskál a javakban mostanában. Tavaly az önkormányzatnak az energiaválság miatt havonta kétmillió forint többletkiadása volt. Emiatt a polgármester megemelte az iparűzési adó mértékét, hogy pénzhez jusson az önkormányzat. A spórolás jegyében még a gázfűtést is leállította a falu az önkormányzati épületekben.
„Három-négy hónapja malmozunk, hogy nincs bevételünk, nő, mint az állat az energiaszámlánk, az állam megsegít minket 14-15 millió forinttal a közvilágításra meg a fűtésszámlára, de még mindig rakosgatjuk össze az ötven-százezer forintokat, hogy ne dőljünk be, közben meg az állam nem tőlünk bérli ki a laktanyát, hanem egy szövetkezettől”
– mondta az egyik neve elhallgatását kérő forrásunk.
Míg az önkormányzat mindenen és mindenkin megpróbál spórolni, addig a céginformációs adatbázisból kiderül: az Ószentiván Turisztikai Start Szociális Szövetkezethez dől a lé. 2019-ben már 33 milliós, egy évvel később 38 milliós, 2021-ben pedig már több mint ötvenmilliós nettó árbevételt ért el. Az ügyre rálátó forrásaink szerint a laktanyabizniszből csak a szociális szövetkezet profitál. Úgy tudjuk: korábban évekig az önkormányzati bérleti díj százszorosáért adták ki a Honvédelmi Minisztériumnak a laktanyát, vagyis havi 650-700 ezer forintért.
Ferenczi Ferenc polgármester viszont köti az ebet a karóhoz, szerinte jól járnak az tiszaszigetiek a szövetkezettel.
„A járvány idején törvény tiltotta a bérleti díjak emelését 2022. július 1-jéig. Ezt követően nettó kilencvenezer forintra emelkedett a díj, valamint kétszázezer forint támogatás érkezett a szövetkezettől karácsonyi vásárlási utalványokra, és 436 ezret a nőnapi rendezvény lebonyolítására is utaltak”
– írta válaszában a polgármester.
Tiszaszigetnek nincs ipara, adóbevételeik emiatt korlátozottak. Sokan úgy látják: a falu évekkel ezelőtt végre visszakapta a laktanyát, azonban kijátszották egy szövetkezetnek, amely most jól keres rajta, miközben a falu önkormányzata ezért filléreket kap. Írtunk a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy kiderítsük, pontosan mennyiért és meddig bérlik a tiszaszigeti laktanyát a szövetkezettől, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalához, hogy pontosan megtudjuk, mi szerepel a szerződésben. | Tízmilliókból újították fel, bagóért adták ki, más meg nagyot kaszál rajta | Harmincegymillióból felújított egy romos laktanyát az 1800 fős falu önkormányzata, majd kiadta egy szociális szövetkezetnek havi 6500 forintért. A vállalkozás ennek a százszorosáért adta tovább különféle rendezvényekre a Honvédelmi Minisztériumnak. A polgármester szerint jól van ez így. Tiszaszigetnek ugyan 14 százalékos részesedése van a vállalkozásban, de a település nem dúskál a javakban: nemrég iparűzési adót emeltek, és elzárták a gázfűtést is az önkormányzat épületeiben. A 2019-ben már jogerősen közokirat-hamisításért elítélt Ferenczi Ferenc polgármester előbb alapította meg az önkormányzati érdekeltségű szociális szövetkezetet, mint hogy a képviselők megszavazták volna. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tizmilliokbol-ujitottak-fel-bagoert-adtak-ki-mas-meg-nagyot-kaszal-rajta/32257364.html | 2023-02-07 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Kedden Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója újságíróknak nyilatkozva azt mondta, jövőre már öntik a betont, és megkezdődik Paks II. építése. Erről az MTI számolt be az orosz TASZSZ hírügynökség jelentésére hivatkozva.
Az építkezés a szerződésnek megfelelően zajlik, mondta Lihacsov, aki szerint ha az ügyfél a gyorsítást tűzi ki célul, gyorsítani fognak, ha a jelenlegi kondíciókhoz tartják magukat, akkor úgy zajlik majd a munka.
A Budapesttől mintegy 100 kilométerre délre, a Duna-parton épült létesítményben jelenleg négy VVER-440-es reaktoros erőmű üzemel. A két új reaktor üzembe állításával az atomerőmű kapacitása a jelenlegi 2000 megawattról 4400 megawattra nőne. | A Roszatom vezérigazgatója szerint 2024-ben elkezdődik Paks II. építése | Kedden Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy jövőre már öntik a betont, és megkezdődik Paks II. építése. Erről az MTI számolt be az orosz TASZSZ hírügynökség jelentésére hivatkozva. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/07/a-roszatom-vezerigazgatoja-szerint-2024-ben-elkezdodik-paks-ii-epitese | 2023-02-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Maga Orbán Viktor népszerűsítette az influenza elleni oltást 2020-ban. Az állam akkor felvásárolta és ingyen biztosította a vakcinát mindenkinek. Kétféle oltóanyag volt: három komponensűt bárki kaphatott, a több vírustörzs ellen védő és kevesebb mellékhatást okozó négy komponensűből azonban jóval kevesebb adagot rendelt a kormány. Ezért több háziorvosi rendelőben is heteket vártak az ilyen vakcinára. Ezt ugyanis nem kaphatta meg akárki.
Ez a 3 éven aluli gyermekek részére áll rendelkezésre – közölte Müller Cecília 2020 októberében.
Rajtuk kívül a várandósok, az autoimmunbetegek és a szervátültetetteknek írhatta fel az orvos a négykomponensű vakcinát. Ilyet akart azonban Völner Pál is egy évvel később. A Schadl-ügy nyomozati hanganyaga szerint az államtitkár nem bízott az állami rendszerben és 2021. október 26-án azért hívta fel a végrehajtói kamara elnökét, hogy ilyen oltóanyagot szerezzen neki, ráadásul nem is egy adagot.
Völner: Mondtad, hogy van ilyen egészségügyi kapcsolatod.
Schadl: Igen.
V: Ilyen 4 komponensű vakcinát, egy tíz adagot lehetne vásárolni ott? Vagy olyan ott nincs? tudod, ez az influenza.
S: Szerintem nincs, de biztosan tudnak szerezni.
V: Jó, jó. Influenzára mert állítólag nem lehet kapni. Mondtam egy dokinak, hogy megkérdezem, mondta hogy akkor.
S: Megkérdezem és visszacsörgök még délután.
Az nem derül ki, hogy még aznap visszahívta-e Schadl György Völner Pált, ahogyan az sem, hogy az államtitkár fizetett-e az oltóanyagért. Annyi azonban biztos, hogy néhány nappal később beoltották a kért vakcinával. | Még influenza elleni oltóanyagot is szállított Schadl Völnernek, pedig az államtitkár nem lett volna jogosult rá | Félt, hogy nem jut neki, ezért Schadl György segítségét kérte influenza elleni védőoltáshoz Völner Pál – ez derült ki a végrehajtói kar elnöke ellen folyó korrupciós ügy nyomozati hanganyagából, amely az RTL birtokába jutott. Az államtitkár 2021-ben a csak 3 év alatti gyerekeknek vagy szervátültetteknek járó négykomponensű oltást akarta, ráadásul tíz adagot. A felvételek szerint néhány napon belül már be is oltották. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/02/07/schadl-gyorgy-volner-pal-nyomozati-anyag-influenza-elleni-vedooltas | 2023-02-07 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
December elején hat ábrát közölt a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), amelyek közel 300 ezer közbeszerzési eljárás adatait feldolgozva mutatták be, hogy milyen sok a gyanús kiírás.
Kedd éjjel újabb ábrákat és táblázatokat közöltek az oldalukon. Az összes vizsgált közbeszerzés adatára mutató link, mind a 294 106 darab szintén letölthető mostantól a CRCB oldaláról.
Az egyik legizgalmasabb megállapításuk anonimizált, azaz nem árulták el a konkrét szereplőket, csak az adatokkal sokkolnak.
Eszerint van egy 2010 óta stabilan fideszes vezetésű önkormányzat, ahol három cég szinte mindig nyer. Az egyik cég 556 közbeszerzési pályázaton indult, amit a város írt ki, és mindegyiket megnyerte. Egy második cég 598 pályázatot nyert, és csak 7 alkalommal vesztett. A harmadik 297 pályázatot nyert, és kétszer vesztett. Ezek egészen brutális arányok. | 556 közbeszerzésen indult, mindet megnyerte | December elején hat ábrát közölt a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), amelyek közel 300 ezer közbeszerzési eljárás adatait feldolgozva mutatták be, hogy milyen sok a gyanús kiírás. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/08/556-kozbeszerzesen-indult-mindet-megnyerte?fbclid=IwAR3ag1nALWbuBifJugkk5EfKfVmNa0z51fRFhWFict1RdxT-CazaqlIzZto | 2023-02-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„A munkákért, a fejlődésért, az előrejutásért keményen meg kellett és a mai napig is meg kell dolgoznunk.”
Ezt írta idén január 11-én a cég honlapján közölt üzenetében Paár Attila alapító-tulajdonos, azzal kapcsolatban, hogy az általa vezetett West Hungária Bau Kft. (kapcsolódó vállalkozásaival) belépett a 26. évébe. Ez a kemény munka rengeteg állami megbízást hozott az elmúlt sok-sok évben, néhány éppen most érik be, idén lehet több nagy szalagátvágás is.
Rögtön az első negyedévben lesz a legnagyobb értékű, a kínai Semcorp debreceni gyára, ahol a kínaiak tervei szerint évente 400 millió négyzetméter szeparátor fóliát fognak előállítani, ezek az elektromos autók akkumulátoraihoz szükségesek. Az üzemszerű termelés kezdetét most tavaszra ígérték. Összesen 4 épületet húzhatott fel a társaság, ezek összterülete közel 100 ezer négyzetméter. A Debreceni Déli Ipari Parkban lévő 19 hektáros fejlesztési területen zajló 65 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 13 milliárd forintot ad. A beruházók igyekeztek tüzet oltani, amikor a napokban kiderült, hogy letartóztatták a távol-keleti cég tulajdonosait, erről az alábbi cikkben írtunk.
A WHB általában jókor volt jó helyen, főleg, amikor az állami Beruházási Ügynökség BMSK Zrt. osztotta a lapokat. (Ezt a céget időközben Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter megszüntette – a szerk.). Erről tanúskodik egyebek mellett az is, hogy neki jutott a 27 ezer négyzetméter hasznos alapterületű Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia generálkivitelezése Sukoró és Velence határán, amely bokrétaünnepsége tavaly november végén volt. Ottjártunkkor, január közepén azt láttuk, hogy az uszoda épületén dolgoznak, hamarosan elkezdődik a verseny- és tanmedence építése.
Mint korábban megírtuk, az új komplexum főépületében 19 ezer négyzetméteren úszócsarnok, sportcsarnok, étterem, konferenciaterem, irodák és szállásépületek lesznek. A külön álló sportcsarnokban edzőtermeket, konditermet, fallabda-pályát és sportdiagnosztikai labort alakítanak ki, az összekötő épületrészekben pedig klubhelyiségeket és tantermeket.
Nem diákcsíny
Paár Attila cége befutó volt Dunakeszin is, ahol Diáknegyedet építhet régi partnerével, a Laterex Építő Zrt.-vel konzorciumban. Ott tavaly október végén volt a bokrétaünnepség. A cég mintaprojektnek tekinti ezt későbbi más beruházásokhoz és honlapján azt közölte, hogy minden az ütemterv szerint halad. Az oktatási és sportközpontot itt is a BMSK rendelte meg. A projektet már korábban támogatásáról biztosította a kormány, most úgy néz ki, hogy az átadásra 2024 nyarán kerül sor.
Az állami szál tetten érhető másutt is. A tavaly egy alapítványhoz kiszervezett, de államilag támogatott Állatorvostudományi Egyetem esetében a WHB az év második felében fejezi be Budapesten az István utcai kampusz felújítását és műszaki fejlesztését. Ez egy nettó 5,2 milliárd forintos megbízás a cégnek, amelyet nyílt közbeszerzésen nyert el. A közbeszerzési értesítőből az is kiderült, hogy egy még nagyobb munkát is zsebre tett a WHB: egy új épület építését és az úgynevezett lábasházak korszerűsítését, ezért a munkáért nettó 42,59 milliárd forintot számlázhat.
Az államinak meghagyott veszprémi Pannon Egyetemnél egy mélygarázs és a felszíni környezet, felszíni parkolók, új szabadtéri sportlétesítmények kiépítése jutott a VEMÉV-SZER Kft.-val közös konzorciumnak. Az idén Európa Kulturális Fővárosaként is működő város lakói várhatóan még 2023-ban birtokba vehetik a létesítményeket.
Az ipari ingatlanok építése, mint láttuk a debreceni komplexum esetében, jól megy a cégnek. Nyilván ezért is nyerhette el Fertődön a Velux Magyarország Kft. új gyártócsarnokának építését. A dán vállalat már korábban elkezdett egy nagyobb telephelyfejlesztést, aminek a részeként logisztikai központot is létesített. Itt a WHB egy 4200 négyzetméteres gyártó- és raktárcsarnokot és egy kétszintes, 230 négyzetméteres kiszolgáló épületet emel. Karácsonykor jelentették, hogy teljesen kész a tető, elkészült a tetőszigetelés, a csarnoképületen kész a homlokzat és már az ipari padlót rakják le. Folyamatban van az irodaépület homlokzatának építése. Ennek alapján biztosra vehető az idei, várhatóan nyári átadás.
Másféle, de szintén ingatlanhoz kapcsolódó üzletbe is belekóstolt a csoport. Győrben, ahonnan indult, jól ismerhette az ETO Park komplexumot (bevásárlóközpont, irodaház, stadion, hotel), amelynek a kiskereskedelmi része évek óta pangott. A szálloda tudvalévően főleg az Audi-vendégekből élt, az üzemeltető cég csődöt jelentett, az egykori Quaestor-ingatlanokat elárverezték. A 24.hu szerint „a WHB a 2,4 milliárd forintért megszerzett hitelek beszámításával, további befizetés nélkül viheti el a stadiont, a hotelt és az összes ingatlant.”
A cég honlapja szerint a csoporthoz tartozó és a pláza üzemeltetését átvevő WHB Facility Management Kft. felélesztette a „sokéves Csipkerózsika álomból” a központot. Megújítják az épületet, a felszíni parkolót és új bérlőket szereztek, köztük az Aldit és a Lipóti Pékséget. Hivatalosan élményközpontnak nevezik, de a honlapon közölt képek és információk alapján ez inkább egy szolgáltató- és bevásárlóközpont. | Megint szalagátvágásokra készül a NER egyik oszlopos tagja | Idén is nagy megbízások révén hasít a WHB Csoport. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megint-szalagatvagasokra-keszul-a-ner-egyik-oszlopos-tagja.html | 2023-01-18 13:54:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Magyar Építőművészek Szövetsége nyilatkozatot tett közzé a 2025-ös világkiállítás magyar pavilonja tervezőjének kiválasztása miatt. Ahogy lapunk, úgy ők is a közbeszerzési értesítőből értesültek arról, hogy a Napur Architect tervezheti meg a pavilont.
De a tervezőket "hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás" során választották ki, ezért a Magyar Építőművészek Szövetsége Elnökségének és Felügyelőbizottsága nyilatkozatot adott ki.
Mint írják:
"A Magyar Építőművészek Szövetsége elkötelezett a közberuházások minél szélesebb tervezői koncepciók közüli kiválasztását biztosító tervpályázati gyakorlata mellett, amely az utóbbi időszakban sajnálatos módon kiszorult a legtöbb közpénzből megvalósuló projekt előkészítési folyamatából."
Az Oszakai Világkiállítás tervezőjének kiválasztása szimptomatikusan mutat rá, mekkora is a baj a tervpályázati rendszer leépülésével, és azzal, hogy ezt a helyzetet a mai magyar építészet meghatározó szereplői az adott helyzet haszonélvezőiként elfogadják.
Arra hívják fel a figyelmet, hogy más országokban transzparensen írták ki a pályázatokat, s jóval nagyobb határidővel. Csehország nemzetközi pályázatot írt ki március 1-jéig, Lengyelországban január 25-ig várják a terveket, Ausztriában kétfordulós pályázat fut éppen, egyes nyugati országokban már lezárult a nyíltan kiírt pályáztatás. De még Dél-Koreában, Brazíliában vagy Ománban is nyílt tervpályázatokkal választják ki a legalkalmasabb építészeti koncepciót és tervezőjét, ahogy történt ez a 2010-es shanghaji világkiállítás magyar pavilonja esetében is.
"Mindezzel szemben nálunk a közvélemény január 17-én értesült a világkiállítás tényéről. No nem a pályázati felhívásról, hanem a közbeszerzés eredményéről, amin két hazai neves építésziroda indult, és annak rendje és módja szerint meg is nyerte a versenyt" - írják az aggályosnak tűnő eljárást.
A MÉSZ elnöksége és Felügyelőbizottsága kéri az illetékeseket a tervpályázati reform mielőbbi véghezvitelére, valamint arra, hogy az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjának tervezőjét, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, nyílt építész tervpályázaton válassza ki, amelyhez minden szakmai segítséget megad.
A 400 milliós tervezést a Ferencz Marcel, Ybl- és Pro Architectura díjas építész által vezetett Napur Architect Építészeti Iroda Kft. nyerte el, de szintén a Napur kapta meg a Néprajzi Múzeum, és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új Gellért-hegyi épületének tervezését is, ez utóbbit 2 milliárd 359 millió forintért teszi. | Kiakadtak az építészek: aggályos az oszakai pavilon közbeszerzésének eredménye | Elsőként írtunk arról, ki nyerte el az oszakai világkiállítás magyar pavilonjának tervezését. Ám a pályázatról az építészeknek fogalmuk sem volt, ezért arra kérik a kiírót, hogy újra hirdessék meg a projektet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kiakadtak-az-epiteszek-aggalyos-az-oszakai-pavilon-kozbeszerzesenek-eredmenye.html | 2023-01-24 14:36:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ami érdekesség a közbeszerzési értesítőben: minden eseménynél feltüntették, hogy 1 ajánlat érkezett be a pályázatokra, ám a nyertes ajánlattevőknél mindenhol már a két céget említik, nevezetesen a Lounge Event Kft.-t és a Visual Europe Zrt.-t, amelyek 2023-ban is rendezvényszervezésre, stratégiai tervezési és tanácsadási feladatokra, kreatív és PR és online ügynökségi feladatokra, gyártási, kutatási, minőségbiztosítási, technikus feladatokra, médiatervezésre és vásárlásra szólnak.
A cégek tételesen ezeket nyerték el az NKH közbeszerzésén:
Rendezvényszervezési feladatok ellátása a Miniszterelnökség számára – 230 millió forint
Komplex rendezvényszervezési feladatok ellátása a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. részére – 62 millió forint
Komplex rendezvényszervezési feladatok ellátása a Mindszentyneum ünnepélyes átadó kapcsán – 100 millió forint
Az Atlétikai Világbajnokság (World Athletics Championship) Budapest 2023 rendezvényszervezési és kommunikációs ügynökségi feladatainak ellátása a Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokság Szervező Nonprofit Zrt. részére - I. ütem - 2,105 milliárd forint
A sportág népszerűsítését szolgáló programok rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátása a Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokság Szervező Nonprofit Zrt. részére - 1,14 milliárd forint
Rendezvényszervezési feladatok ellátása az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. részére, II. ütem - 36 645 669 forint
Komplex rendezvényszervezési feladatok ellátása a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. számára, 2023 – 169,3 millió forint
Rendezvényszervezési és komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára, 2023 - 2 755 905 512 forint.
Tehát a két cég mindösszesen 6 598 851 181 forintos közbeszerzést írhatott alá 2022 utolsó negyedévében. Ahogy tavaly a K-Monitor írta, jó előre egyetlen cégcsoportnak adja oda a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal az állam és az állami cégek rendezvényeit. Mindkét cég a kormányközeli vállalkozóhoz, Balásy Gyulához köthető. A zsíros közbeszerzések meg is látszódnak a cégek eredményein, a Visual Europe árbevétele egy év alatt a hétszeresére, 7,9 milliárd forintra nőtt, míg a Lounge Eventé közel hatszorosára, 23,4 milliárd forintra.
A K-Monitor úgy fogalmazott tavalyi cikkében: ez az a cégcsoport, ami a sz….tól a repülőig mindent csinálnak, legyen szó gurulós Szent Istvánról, vagy elegáns protokollvacsoráról. | Kéz a kézben két cég nyerte Rogán Antalék állami rendezvényeit | A Nemzeti Kommunikációs Hivatal számtalan idei rendezvényének közbeszerzését a már jól ismert vállalkozó két cége nyerte el 2022 negyedik negyedévében. Hogy az összes rendezvény 6,5 milliárd forintján fifti-fifti osztoznak-e, nem tudni, de úgyis egy zsebbe megy. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kez-a-kezben-ket-ceg-nyerte-rogan-antalek-allami-rendezvenyeit-.html | 2023-02-08 14:48:00 | true | null | null | mfor.hu |
November 30-án jelent meg cikkünk az Octopus Invest Kft.-ről, amely állami beruházásokat akasztott meg, és amely perek tucatjait folytatja az alvállalkozóival, akik állítják, nem fizették ki őket. Egy nappal később, december elsején pedig elindult a cég végelszámolására vonatkozó eljárás. Annak, hogy ez bekövetkezik, már voltak jelei. Mindeközben az alvállalkozók által emlegett Orbán Áron hivatalosan is szerepet vállalt két cégben, így már nemcsak szóbeszéd alapján, de cégszerűen is köthető az Octopus volt tulajdonosi köréhez.
Ahogy azt megírtuk: országszerte több városban is feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért szerződött összegeket különböző állami beruházásokon. Egyes alvállalkozók elmondása szerint a cég először kormányközeli kapcsolataival biztatta, majd később fenyegette őket. Kezdetben fizetett is a megrendelt munkák után, de aztán pótmunkákra, újabb feladatokra kérte fel őket, de ezekért már nem fizetett, és szerintük a saját munkájuk előfinanszírozására kényszerítette őket.
Amikor az alvállalkozók jogi lépéseket tettek, hogy megkapják számláik ellenértékét, hibás teljesítésre, szerződésszegésre, és hasonló okokra hivatkozva az Octopus elutasította őket. Majd ezzel párhzamosan ők is benyújtották követeléseiket az alvállalkozókkal szemben hibás/nem megfelelő teljesítésre hivatkozva. A perek jelenleg is folynak országszerte, van, amelyik már két éve tart.
A visszatartott vállalkozói díjak összege a kalkulációk szerint az 1 milliárd forintot is meghaladhatja. Ezt az összeget a cég vitatja.
Második cikkünk megjelenése előtt megkerestünk a volt és jelenlegi cégvezetőket, valamint Orbán Áront is, akiről nemcsak az alvállakozók állították, hogy kapcsolatban áll az Octopus tulajdonosi körével, de egy érintett építkezésen Pécsett biztosan meg is jelent. A cégnyilvántartásban található elérhetőségeikre küldött levelekre az érintettek nem reagáltak, de cikkünk megjelenését követően volt, aki jogi lépéseket és pert helyezett kilátásba. Hivatalos helyreigazítási kérelem azonban a mai napig nem érkezett szerkesztőségünkbe.
„Elnyomnak, mint egy csikket” – a miniszterelnök rokonságát emlegetik állami beruházásokon kisemmizett alvállalkozók | atlatszo.hu
Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett.
Az Octopus tulajdonosa, Fekete Árpád Norbert a cikk publikálása után többek között azt írta nekünk:
„A cikkben érintett időszakban (hozzávetőleg három évben) az ügyvezetést, mint vezető tisztséget Szabó Ádám töltötte be és látta el érdemben. A vonatkozó jogszabályok alapján az ügyvezető felelősségi köre minden intézkedéssorozatra és döntéshozatalra egyaránt kiterjed, ezért javasoljuk, hogy a felmerülő kérdésekben nevezett felelős személyt szíveskedjenek felkeresni, ha még nem tették volna meg.”
Hozzátette, „egyeztetve a korábbi tulajdonosokkal tájékoztatjuk Önt, hogy Szabó Ádám által szándékosan visszatartott ill. elhallgatott információkra, továbbá a megmásított információk valótlan voltára hamarosan fény derítünk (…)”. Hangsúlyozták továbbá, hogy az írásunk „közérdeklődésre abszolút számot nem tartó” – aminek ellentmond, hogy az érintett beruházások mind közpénzesek voltak, a cikkünket pedig rengetegen olvasták.
Pécsett egyébként január 17-én volt egy bírósági tárgyalás az ügyben, ahol szerettünk volna személyesen találkozni az Octopus képviselőjével. A kft.-től azonban senki nem jött el, a per emiatt jelenleg szünetel.
Orbán Áron közben az ügyvezetője lett a Multi Shoot Zrt.-nek, a Circle of Devils Kft.-nek pedig a tulajdonosa is. Mindez azért érdekes, mert előbbi résztulajdonosa a Bank Biztonság és Bizalom Zrt.-nek, amelynek volt igazgatósági tagja Járási Tamás. Járási emellett tulajdonosa az Embarcadero Development-nek, amelynek szintén a Multi Shoot Zrt. a tulajdonosa.
Járási jelenleg két olyan cégben is érintett, amelyben Sipos Péter, Orbán Áron állítólagos rokona is, illetve további két olyan cégben, ahol Némethék (az Octopus korábbi tulajdonosai) a tulajdonosok. Vagyis Orbán Viktor miniszterelnök fivére már céges kapcsolódási pontokon is köthető az ügyhöz, nem csak az alvállalkozók elmondása alapján.
A cég végelszámolása kapcsán ismét megkerestük a Octopus tulajdonosát, Fekete Árpád Norbertet, hogy megtudjuk,
miért szünteti meg a kft.-t,
mi lesz a megkezdett állami beruházásokkal, amelyeknél még élő szerződésük van,
illetve, hogy hogyan sikerült neki és a Sunstrike Hungary-nak mindössze 15 millió forintért (ami a törzstőkével volt egyenlő) megvenni a tavaly 2,9 milliárd forintos forgalmat bonyolító céget.
Az is megkérdeztük, hogy miért nem jelent meg az Octopus képviselője a pécsi tárgyaláson. Cikkünk megjelenéséig a cég tulajdonosa nem válaszolt. Szintén nem reagált megkeresésünkre a miniszterelnök fivére, Orbán Áron.
Elakadt állami beruházások
Érdeklődtünk az Építési és Beruházási Minisztériumnál (mint a BMSK jogutódjánál) is, hogy mi a helyzet a csornai és a mosonmagyaróvári tanuszoda építésével, azonban Lázár János minisztériuma közadatigénylésünkre – jogsértő módon – egyáltalán nem reagált. Mindkét helyszínen az Octopus Invest volt a kivitelező.
A csornai beruházásról cikkünk nyomán az InfoRábaköz írt decemberben, majd év elején, amikor is valaki felszerelt egy „Úszni, fürödni tilos” táblát az építkezés kerítésére, majd a felvonulási épületként használt konténereket is elvitték.
Nagy István, a térség országgyűlési képviselője a mosonmagyaróvári tanuszodáról pedig azt nyilatkozta a Mosonmagyaróvár TV-nek, hogy nem volt elegendő a rendelkezésre álló összeg, ezért csúsznak a munkálatok. A kivitelezőket a fideszes politikus nem említette. A befejezést 2023 szeptemberére ígérik.
A kormány egyébként 2022 októberében többletforrásokat biztosított mindkét beruházáshoz: a mosonmagyaróvári tanuszoda építésére 1,1 milliárd forint helyett 1,4 milliárdot, a csornai tanuszoda építésére pedig 1,2 milliárd helyett 1,5 milliárd forintot szánnak.
A váci bölcsődéről nem tudni újabb fejleményeket, mivel e-mailünkre a váci önkormányzat cikkünk megjelenéséig nem reagált. Szintén nem kaptunk választ a balatonfüredi önkormányzattól, ahol az Octopus a Brázay Étterem építéséért felel a Falcon Globallal együtt.
Kosztkáné Rokolya Bernadett, Piliscsév polgármestere viszont kérdésünkre elmondta, a Piliscsév Általános Iskola energetikai felújítása jelenleg 50 százalékon áll, a 3. részszámlát (27,2 millió forintos összeggel) tavaly novemberben kiegyenlítették. Miután értesültek a kivitelező Octopus végelszámolásáról, a jogászok elkezdték vizsgálni a vállalkozói szerződés hatályosságát és érvényességét.
Csendben megszüntetik
Az Octopus Invest mindenesetre jogutód nélkül megszűnik, a végelszámolás kezdetét február 2-án bejegyezték. Azt, hogy a kft.-re ez a sors vár, már előző két cikkünkben megjósoltuk, miután kezdésként a céget egy jól ismert budapesti cégtemetőbe, az Aranyeső utca 8. szám alá jegyezték be (igaz, innen később továbbvitték).
A cég ellen az Opten adatbázisa szerint eddig 7 végrehajtás indult, állami közbeszerzéseken pedig 2025-ig nem indulhatott volna. A kft. tényleges pénzügyi helyzete azonban csak a 2022-es éves beszámolóból derül majd ki. 2021-ben a cég éves forgalma mindenesetre 2,9 milliárd forint, míg a nyeresége 109 millió forint volt.
Frissítés (2023.02.10.) Cikkünk megjelenését követően érkezett meg a váci önkormányzat válasza, amely szerint a váci Bauer utcában épülő bölcsőde korábbi kivitelezője (OCTOPUS Kft.) levonult a helyszínről, és az önkormányzat a beruházás befejezésére nyílt közbeszerzési pályázatot hirdetett, amely folyamatban van. | Megszüntetik az alvállalkozóival pereskedő, Orbán Áronnal hírbe hozott céget | November 30-án jelent meg cikkünk az Octopus Invest Kft.-ről, amely állami beruházásokat akasztott meg, és amely perek tucatjait folytatja az alvállalkozóival, akik állítják, nem fizették ki őket. Egy nappal később, december elsején pedig elindult a cég végelszámolására vonatkozó eljárás. Annak, hogy ez bekövetkezik, már voltak jelei. Mindeközben az alvállalkozók által emlegett Orbán Áron hivatalosan is szerepet vállalt két cégben, így már nemcsak szóbeszéd alapján, de cégszerűen is köthető az Octopus volt tulajdonosi köréhez. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/02/08/megszuntetik-az-alvallalkozoival-pereskedo-orban-aronnal-hirbe-hozott-ceget/ | 2023-02-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján. A rekorder minden tekintetben Szijjártó Péter tárcája: 102 millió forintért interneteztek, 10 esetben pedig 1 millió forintnál is többe került a külügyes delegáltak fogyasztása a katonai repülőkön. Szijjártó kairói útja során például 5,5 millió forint értékben ettek-ittak a levegőben, és még közel 7 millióért interneteztek. Egy madridi repülés során bő 2 millióba került a fedélzeti fogyasztás, egy ázsiai körút során pedig 12,5 millió volt Szíjjártóék internetköltsége.
Tavaly szeptemberben kikértük a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy milyen költségeket számoltak fel a politikusok katonai gépekkel való reptetése után a Külügyminisztériumnak, a Miniszterelnökségnek és a Köztársasági Hivatalnak. Decemberben soronként külön oldalra szkennelve megkaptuk az adatokat, amelyeket hosszas munkával táblázatba rendeztünk.
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 (lajstromjelük 604 és 605) és 2 db Dassault Falcon 7X (lajstromjelük 606 és 607) típusú repülőt. A gépeket megvásárlásuk óta rendszeresen használják állami vezetők, leginkább Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter, de rajtuk kívül más kormánytagok, és időnként Novák Katalin köztársasági elnök is. Ezeknek az utaknak a részleteit 30 évre titkosították, és a költségeket szisztematikusan titkolják. Most is csak részinformációkat szolgáltattak, ám azok is megdöbbentőek.
A honvédelmi tárca adatszolgáltatása szerint összesen 270 olyan út volt, ahol a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium vagy a Köztársasági Hivatal delegáltjait valamelyik katonai repülőgép szállította. Ebből csak 223 útról adtak ki valamilyen adatot, 47 út teljesen hiányzik. De a 223 útról sem közöltek minden költséget, és sok esetben csak 0 forint kiadást tüntettek fel, ami irreális.
A 223 útra 644,4 millió forintot „számlázott ki” a Honvédelmi Minisztérium (HM), amiből az üzemanyag 273 millió, a repülőtéri kiszolgálás 172 millió, a fedélzeti internethasználat 106,3 millió, a delegációk fedélzeti ellátása 36,4 millió forint volt. További 19,8 millió forint szerepel a légtérhasználati díjaknál, a személyzet külföldi tartózkodásánál 23 millió, a személyzet napidíja és ellátása rovatban 13,6 millió, az egyéb, nem tervezett (és nem is részletezett) kiadásoknál pedig 151 ezer forint.
A 223 útból csak 51 esetben szerepel üzemanyagköltség. Ez 22,8 százalék, vagyis a többi 172 esetben, a repülőutak 77 százalékánál vagy egyáltalán nem írtak ilyen kiadást, vagy 0 forintot jelöltek meg rá. Ez jól mutatja, hogy mennyire komolytalan a HM adatszolgáltatása, hiszen az lehetetlen, hogy ingyen lett volna a kerozin.
Sokszor az üzemanyagot sem számolták el, mégis százmilliókba került a politikusok reptetése a katonai gépeken | atlatszo.hu
Különösen nagy a kontraszt, ha azt nézzük, hogy bár több útnál 0 forintot tüntettek fel üzemanyagköltségként, a delegációk fedélzeti ellátása (étel- és italfogyasztás), valamint repülés közbeni internetezése súlyos összegekbe került.
Egymilliónál drágább fedélzeti fogyasztások
A HM által küldött adatok szerint a 223 útra kiszámolt 644 milliós összköltségből 36,4 millió forint volt a delegációk fedélzeti ellátása. Ráadásul a 223 útból csak 56-nál szerepel ilyen kiadás (öt esetben csupán 0 forint). Ez mindösszesen 25 százalék, tehát a maradék 75%-nál, az utak háromnegyedénél nem tudni, hogy mennyiért evett-ivott a delegáció a fedélzeten.
Viszont még így is vannak meglepően magas számok. A legkisebb feltüntetett ellátási költség 18 254 forint, majd ezután van három darab 150 ezer körüli összeg, de többnyire több százezer forintosak ezek a tételek. Gyakori a 300-400 ezer forintos kiadás, de nem ritka a 600-700 ezres sem. Az 56-ból 11 esetben a delegáció fedélzeti ellátása 1 milliónál is többe került, és ebből a 11 esetből 10 alkalommal a Külügyminisztérium volt a megrendelő.
A delegáció fedélzeti ellátása Szijjártó Péter tavaly februári Kairó-Manáma útján volt a legdrágább: 5,5 millió forintba került.
A második legmagasabb ellátási költség a Külügy egy madridi útján merült fel, ahol bő 2 millió forintért ettek-ittak repülés közben. Taskentbe (Üzbegisztán fővárosa) repülve 1,8 millió forintba fájt a delegáció fedélzeti étel- és italfogyasztása, több utazás során pedig nagyjából 1,3 milliós volt ez a tétel.
Sokmilliós internetköltségek
A HM-től kapott adatokban a fedélzeti internethasználat címszóval szereplő költség 106,3 millió forint, ami közel a hatoda a 644 milliós összes feltüntetett kiadásnak. Mivel a 223 útból 197-nél a Külügyminisztérium volt a megrendelő, az internetköltségek többsége hozzájuk köthető.
Szijjártó Péterék 102 millió forintot neteztek el a honvédségi gépeken.
A rekorder egy Külügyminisztérium által megrendelt NurSzultán – Bishkek – Taskent – Isztambul – Varsó körút, amelyre 12,5 millió forintos internetköltséget tüntetett fel a honvédelmi tárca. A második hely szintén a külügyé: a Helsinki – Ljubljana – Maribor – Urgench utazásnál 7,6 millió forint szerepel a fedélzeti netezésnél. A harmadik legdrágább internetköltség, közel 7 millió forint a Pozsony – New York útnál szerepel, aminek szintén Szijjártó Péter tárcája volt a megrendelője.
A külügyminiszter fentebb említett Kairó-Manáma útja, amelynek során 5,5 millió forintért ettek-ittak a fedélzeten, a negyedik helyezett lett 6,85 millió forintos internetköltséggel. Tehát csak a delegáció étel- és italfogyasztása, valamint netezése 12,4 millió forintba került ezen az úton. A teljes kiadást viszont nem tudjuk, mert a HM ehhez a repüléshez sem írt üzemanyagköltséget.
Egy ruandai út során 6,7 milliót, egy moszkvai kiruccanás közben közel 6 milliót, és több repülőút során is 2-3 millió forintot neteztek el a külügy delegáltjai a honvédségi repülőgépeken.
A honvédelmi tárca által közölt 223 útból 197 esetben a Külügyminisztérium, 19 esetben a Köztársasági Elnöki Hivatal, és 7 esetben a Miniszterelnökség volt a megrendelő. Ez viszont csalóka lehet, mert gyakran a külügy intézi a miniszterelnök útjait is – pláne, ha Orbán és Szijjártó együtt utazik valahova.
Ilyen eset volt a New York – Dallas út is, ahova a miniszterelnök és a külügyminiszter együtt utazott tavaly nyáron. A HM erre az útra csupán 25,7 millió forint üzemanyagköltséget és 47 ezer forint légtérhasználati díjat tüntetett fel. Ezen kívül se reptéri kiszolgálás, se napidíj vagy külföldi ellátás a személyzetnek, semmi. Nehezen hihető módon a delegáció nem is evett és nem is ivott a 20 órás út során semmit az adatközlés szerint. Bár az amerikai út valós költsége a honvédségi Falcon üzemeltetési költségeit figyelembe véve extrák nélkül is 57 millió forint lehetett, még a HM által közölt áron is az egyik legdrágább politikusi repülés volt.
A Külügyminisztérium által megrendelt NurSzultán – Bishkek – Taskent – Isztambul – Varsó körút, amelyre 12,5 millió forintos internetköltséget tüntetett fel a honvédelmi tárca, a kiadott adatokban szereplő legdrágább: bár itt a delegáció fogyasztásánál nem szerepel semmi, de az üzemanyaghoz 29,5 milliót, a reptéri kiszolgáláshoz 14 milliót, a légtérhasználatra 1,4 milliót, a személyzet napidíjára pedig 1,1 millió forint költséget tüntetett fel a honvédelmi tárca. Ez összesen 58,6 millió forint, de a valós költség ennél jóval magasabb is lehet.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Szijjártó Péter az egyik honvédségi Falcon fedélzetén 2022. szeptember 28-án (fotó: a külügyminiszter Facebook-oldala) | Szijjártóék 33 millióért ettek-ittak, és 102 millióért interneteztek a katonai repülőkön | A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján. A rekorder minden tekintetben Szijjártó Péter tárcája: 102 millió forintért interneteztek, 10 esetben pedig 1 millió forintnál is többe került a külügyes delegáltak fogyasztása a katonai repülőkön. Szijjártó kairói útja során például 5,5 millió forint értékben ettek-ittak a levegőben, és még közel 7 millióért interneteztek. Egy madridi repülés során bő 2 millióba került a fedélzeti fogyasztás, egy ázsiai körút során pedig 12,5 millió volt Szíjjártóék internetköltsége. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/02/07/szijjartoek-33-millioert-ettek-ittak-es-102-millioert-interneteztek-a-katonai-repulokon/ | 2023-02-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Karácsony előtt a Honvédelmi Minisztériumtól soronként beszkennelt adatokat kaptunk a politikusok repüléseinek költségeiről. Hosszas munkával sikerült használható táblázattá alakítanunk a számokat, amik több szempontból is megdöbbentőek. Egyrészt kiderül belőlük, hogy sok esetben még a katonai repülőgépek üzemanyag-fogyasztását sem számlázta ki a honvédelmi tárca Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Novák Katalin utazásai kapcsán. Másrészt viszont a delegációk fedélzeti ellátása gyakran horribilis összegekbe került. A külügyminiszter kairói útja során például 5,5 millió forint volt a delegáció fedélzeti étel- és italfogyasztása, plusz még 6,8 millió az internethasználat. De vannak érdekes adatok a miniszterelnök amerikai és horvátországi kiruccanásairól is.
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 (lajstromjelük 604 és 605) és 2 db Dassault Falcon 7X (lajstromjelük 606 és 607) típusú repülőt. A gépeket megvásárlásuk óta rendszeresen használják állami vezetők, leginkább Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter, de rajtuk kívül más kormánytagok, és időnként Novák Katalin köztársasági elnök is. A repülőutak költségét azonban szisztematikusan titkolják a kezdetek óta, most először lehet róluk némi fogalmunk.
A nagy közérdeklődés miatt az összes út minden adatát (hova, mikor, kit vittek a repülők) 30 évre titkosították honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, továbbá a két Airbus és a két Falcon láthatóságát letiltották a legismertebb repülőgép-figyelő oldalakról. Azonban a repülők jeladóit nem kapcsolhatják ki, az állami cenzúrát elutasító ADS-B Exchange pedig közzéteszi, hogy melyik gép mikor, merre jár.
Az érdekesebb utakról rendszeresen beszámolunk az Átlátszón, 2022 szeptemberében pedig birtokunkba került egy szerződés, mely szerint a miniszterelnökségi delegációk szállításának módjáról a Miniszterelnökség (ME) 2021-ben állapodott meg a Honvédelmi Minisztériummal (HM). A szerződés szerint a HM minden egyes megrendelt és megvalósult út után küld a ME-nek egy részletes költségösszesítőt, amely tételesen tartalmazza a költségeket a hajtóanyagtól a személyzet napidíjáig.
Itt a szerződés, melynek keretében Orbán Viktor különjáratnak használhatja a katonai repülőgépeket | atlatszo.hu
Az Átlátszóhoz eljutott egy keretmegállapodás, amelyet a Miniszterelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) kötött 2021 július elején, alig másfél hónappal az Orbán család római útja előtt. A szerződés nem konkrét utakra vonatkozik, hanem azt rögzíti, hogy miként zajlik egy honvédségi repülővel való utazás megrendelése és kifizetése a Miniszterelnökség részéről egy miniszterelnökségi hivatalos delegáció esetén.
A megállapodásba foglalt információk alapján ősszel adatigényléseket adtunk be a honvédelmi tárcának, a Külügyminisztériumnak, a Köztársasági Elnöki Hivatalnak és a Miniszterelnökségnek is. Mindenhonnan ezeket a repülési költségeket összesítő iratokat kértük ki 2021 elejétől az adatigénylés napjáig. Az adatigényléseket az orosz-ukrán háborúra hivatkozva mindannyian meghosszabbították 45+45 nappal, majd a 3 hónapos várakozás letelte után, 2022 december végén a többiek helyett is eljárva a Honvédelmi Minisztérium válaszolt.
A tárca egy linket küldött, miszerint ott megtekinthetők az általunk kért adatok. A link a Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portálra (KIKAP) vitt, ahol egy 8 karakteres robotszűrő kód (captcha) után megjelent a honvédelmi tárca nekünk szánt küldeménye. Nem akármilyen karácsonyi ajándék volt: egy soronként (!) külön oldalra (!) beszkennelt (!) táblázat oldalanként vízjelezve, TIF-formátumban, egyenként 7,5 megabájtos méretben.
Ráadásul a link 1-2 hét múlva meghalt, már rég nem elérhetők rajta az iratok. Vagyis ha decemberben nem töltöttem volna le őket, akkor most nem lennének meg. Ki is adták, meg nem is, mint a mesében. Január elején kértem a HM-et, hogy küldjék el az adatokat e-mailben, sima mellékletként, és valami normális fájlformátumban, például excelben vagy pdf-ben, de erre nem volt hajlandó a minisztérium. Azt írták vissza, hogy „A kért adatok kiadásra kerültek a KIKAP rendszeren keresztül, így az adatigénylés teljesítése megtörtént.”
Soronként külön oldalra szkennelt táblázatot küldött a Honvédelmi Minisztérium Orbán Viktorék repülőútjairól | atlatszo.hu
Az Átlátszóhoz eljutott egy keretmegállapodás, amelyet a Miniszterelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) kötött 2021 július elején, alig másfél hónappal az Orbán család római útja előtt. A szerződés nem konkrét utakra vonatkozik, hanem azt rögzíti, hogy miként zajlik egy honvédségi repülővel való utazás megrendelése és kifizetése a Miniszterelnökség részéről egy miniszterelnökségi hivatalos delegáció esetén.
Egy út, több költségelem: külön sorban, külön oldalon
Az adatokat tehát hosszas munkával kellett összelegózni egy normális, használható táblázatba. Feldolgozás közben pedig kiderült, hogy a Honvédelmi Minisztérium tett még egy csavart az egyébként is rendkívül ravasz adatszolgáltatásába.
Ahogy ugyanis azt HM és a Miniszterelnökség között létrejött szerződés is tartalmazza, egy-egy út kapcsán összesen 8 költségelemet tüntetnek fel az elszámolásban:
a repülőgép hajtóanyag-norma szerinti költsége,
a személyzet napidíja és ellátási költsége,
több napos út esetén a személyzet külföldi tartózkodásának költsége,
a delegáció fedélzeti ellátásának költsége,
légtérhasználati díjak,
repülőtéri kiszolgálási díjak,
fedélzeti internethasználati költségek,
egyéb, nem tervezett kiadások.
De a Honvédelmi Minisztérium szorgos munkatársai az adatszolgáltatásban nem csupán az egyes utakat rakták egy sorba, és azokat egy külön oldalra, hanem az utak minden egyes (elszámolt, és az Átlátszónak elküldött) költségelemének szenteltek ugyanazzal a sorszámmal egy külön sort, s annak egy külön oldalt.
Például rögtön az 1-es sorszámmal jelölt út 5 oldalt tett ki: az egyiken az üzemanyag, a másikon a légtérhasználat, a harmadikon a személyzet napidíja, a negyediken a személyzet külföldi tartózkodása, az ötödiken pedig az egyéb költség szerepelt. Ezek normális esetben egy táblázat oszlopai, ezért ennek megfelelően rendezgettük őket egybe, hogy áttekinthetőek legyenek a számok.
47 út hiányzik
A HM nyilvánvalóan rengeteget dolgozott azon, hogy minél áttekinthetetlenebb formában adja ki az adatokat, mert véletlenül ilyet nem lehet csinálni. Sok erőfeszítéssel és türelemmel azonban sikerült megoldanunk a feladatot, és egy könnyen értelmezhető táblázatba rendeztük (vissza) az oldalanként beszkennelt papírokat.
A főbb információk a következők:
az utakat 1. és 270. közti sorszámokkal látták el,
47 darab sorszám, vagyis 47 út hiányzik,
egyes utakhoz csak egyféle költséget írtak,
több útnál csak 0 forintos kiadás(oka)t tüntettek fel.
Ha a 270 sorszámból kivonjuk a 47 hiányzót, akkor kijön, hogy csupán 223 útról küldött információkat a Honvédelmi Minisztérium. Ami persze nem kevés a közel 21 hónapos, 2021. január 1. és 2022. szeptember vége közti időszakra vetítve: átlagosan 2-3 naponta utazott egy politikusi delegáció egy honvédségi géppel.
A 223 útból 197 esetben a Külügyminisztérium, 19 esetben a Köztársasági Elnöki Hivatal, és 7 esetben a Miniszterelnökség volt a megrendelő. Ez viszont csalóka lehet, mert gyakran a külügy intézi a miniszterelnök útjait is – pláne ha Orbán és Szijjártó együtt utazik valahova.
Az egyes repülőutak dátumát ugyan nem tüntette fel a Honvédelmi Minisztérium, de az úti célokat igen, így azokból sok dolog kikövetkeztethető. Például az, hogy bár az adatokat 2021 eleje és 2022 szeptembere közötti időszakra vonatkozóan kértük ki, nincs köztük például Semjén Zsolték 2022. évi tavaszi útja Madeira szigetére.
Ahogy akkor megírtuk, a miniszterelnök-helyettes tavaly március végén Erdő Péter bíborossal utazott a Portugáliához tartozó Atlanti-óceáni szigetre, ahol egy szentmisén és egy szimfonikus koncerten vettek részt kíséretükkel.
Semjén Zsolt és kísérete honvédségi repülővel utazott Madeira szigetére szentmisére és koncertre | atlatszo.hu
Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes 2022. április 1-jén közzétette a Facebook-oldalán, hogy aznap délelőtt Erdő Péter bíborossal együtt részt vettek IV. Károly magyar király halálának 100. évfordulóján tartott szentmisén Madeirán. A Portugáliához tartozó szigeten olvasónk lefotózta aznap a Magyar Honvédség 604-es lajstromjelű Airbus A319 típusú repülőgépét, ami valószínűsítette, hogy Semjénék azzal mentek oda.
223 út 644 millióért
Ennek értelmében a HM-től kapott adatok nem tekinthetők teljes értékű, az összes költséget tartalmazó információknak. Viszont a hiányzó adatok nélkül is megdöbbentően magas kiadásokat mutatnak a számok:
a 223 útra 644,4 millió forintot számláztak ki,
ebből az üzemanyag 273 millió,
a repülőtéri kiszolgálás 172 millió,
a fedélzeti internethasználat 106,3 millió,
a delegációk fedélzeti ellátása 36,4 millió forint volt.
További 19,8 millió forint szerepel a légtérhasználati díjaknál, a személyzet külföldi tartózkodásánál 23 millió, a személyzet napidíja és ellátása rovatban 13,6 millió, az egyéb, nem tervezett (és nem is részletezett) kiadásoknál pedig 151 ezer forint.
Sok esetben nem tüntettek fel üzemanyagköltséget
A hiányzó sorszámok/utak mellett még egy dolog nagyon szembetűnő az adatokban. Ahogy a fenti képes példán, a 140-es sorszámmal jelölt útra vonatkozó részeknél is látszik, a Honvédelmi Minisztérium sok esetben nem számolt fel üzemanyagköltséget a politikusok repüléseire.
A 223 útból csak 51 esetben szerepel üzemanyagköltség.
Ez 22,8 százalék, vagyis a többi 172 esetben, a repülőutak 77 százalékánál vagy egyáltalán nem írtak ilyen kiadást, vagy 0 forintot jelöltek meg rá.
Holott a kerozin nincs ingyen, arra nem vonatkozik semmiféle kormányzati árstop. 2021 elején 1,5 amerikai dollár volt egy gallon (3,78 liter) ára, ami 2022 tavaszán 3 dollárra emelkedett, majd 4 dollár körül mozgott, és novemberben csökkent újra 3 dollár környékére. Ehhez az ármozgáshoz hozzájön még a valutaárfolyam változása is: 1 amerikai dollár 2021 elején 300 forint, 2022 elején 330 forint volt, 2022 tavaszán már 360-370, nyáron 400, szeptemberben 430, és innen csökkent 370-re év végére.
Vagyis 1 gallon kerozin 2021 elején 1,5 dollár volt, ami akkor 450 forintba került. Ugyanez a mennyiség 2022 tavaszán már 3 dollár volt, ami akkor 1080 forintot ért. 2020 őszén pedig 430-as árfolyammal számolva már 1290 forintot kóstált 1 gallon repülő-üzemanyag.
A honvédségi Falconok és Airbusok pedig – mint minden repülőgép – sokat fogyasztanak. Egy Falcon 7X óránként 385 gallont (kb. 1455 liter), egy Airbus A319 pedig nagyjából óránként 860 gallont (kb. 3250 liter) „eszik”. Ez jóindulatúan, gallononkénti 3 dollárral és 350-es árfolyammal számolva is óránként 404 ezer forint költség egy Falcon, és óránként 903 ezer forint kiadás egy Airbus esetében. A Honvédelmi Minisztérium azonban ezt valamiért sok esetben nem tüntette fel a politikusok útjai kapcsán. Több útnál egyszerűen hiányzik az üzemanyagár, gyakran pedig csak 0 forint szerepel, mintha ingyen lett volna.
Ilyen eset például Novák Katalin tavaly júliusi brazíliai repülőútja a 607-es Falconnal. Ennek során Novák először Rio de Janeiróba utazott az akkori elnökkel, Jair Bolsonaróval tárgyalni, majd Sao Paulóban meglátogatta az ottani Magyar Házat. Brazíliából pedig egyenesen Szlovéniába ment Borut Pahor szlovén elnök meghívására, miközben itthon a kormány bejelentette a KATA átalakítását és a rezsicsökkentés csökkentését.
A fedélzeti internet iszonyú drága
Ahogy azt 2022 szeptemberében megírtuk, a Miniszterelnökség és a Honvédelmi Minisztérium között létrejött a szerződés külön kitér arra, hogy nagyon sokba kerül a levegőben az internethasználat, ezért annak díját „tájékoztató jelleggel” elhelyezték a repülőgépeken.
Úgy tűnik azonban, hogy ez nem nagyon tartotta vissza a politikusi delegációkat attól, hogy netezzenek a honvédségi gépeken. A HM-től kapott adatokban ugyanis rettentő magas a fedélzeti internethasználat címszóval szereplő költség: összesen 106,3 millió forint. Ez közel hatoda a 644 milliós összes feltüntetett költségnek.
A rekorder egy Külügyminisztérium által megrendelt NurSzultán – Bishkek – Taskent – Isztambul – Varsó körút, amelyre 12,5 millió forintos internetköltséget tüntetett fel a honvédelmi tárca.
A második hely szintén a külügyé: a Helsinki – Ljubljana – Maribor – Urgench utazásnál 7,6 millió forint szerepel a fedélzeti netezésnél. A harmadik legdrágább internetköltség, közel 7 millió forint a Pozsony – New York útnál szerepel, aminek szintén Szijjártó Péter tárcája volt a megrendelője.
A kaja-pia is egy vagyon
Ám a fedélzeti internethasználat mellett a delegációk fedélzeti ellátására is meglepően magas költségek szerepelnek a Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatokban. Összesen 36,4 millió forintot tesznek ki az étel- és italfogyasztás költségei.
Mindezt úgy, hogy a 223 útból csak 56-nál szerepel ilyen kiadás (öt esetben csak 0 forint). Ez mindösszesen 25 százalék, tehát a maradék 75%-nál, az utak háromnegyedénél nem tudni, hogy mennyit evett-ivott a delegáció a fedélzeten.
A legkisebb feltüntetett ellátási költség 18 254 forint, majd ezután van három darab 150 ezer körüli összeg, de többnyire több százezer forintosak ezek a tételek. Gyakori a 300-400 ezer forintos kiadás, de nem ritka a 600-700 ezres sem.
Szijjártó ellátása volt a legdrágább
Az 56-ból 11 esetben 1 millió forintnál is több szerepel a delegáció fedélzeti ellátásánál. Van két darab 2 millió körüli tétel, és egy bő 5 milliós összeg is. A 11-ből 10 esetben a Külügyminisztérium volt az út megrendelője.
A delegáció fedélzeti ellátása Szijjártó Péter tavaly februári Kairó-Manáma útján volt a legdrágább: 5,5 millió forintba került, és még 6,8 millió volt az internetköltség.
Tehát csak a delegáció étel- és italfogyasztása, valamint netezése 12,4 millió forintba került ezen az úton. A többi kapcsolódó kiadásról sajnos nem közölt adatokat a honvédelmi tárca, így a Kairó-Manáma kiruccanás teljes árát nem tudjuk.
De Facebook-oldala szerint jól érezte magát a külügyminiszter.
A HM ennél az útnál sem tüntetett fel üzemanyagköltséget, így a legdrágább kaja-pia mellett a legdrágább ingyen kerozinos út címét is elnyerte vele Szijjártó Péter az adatok alapján.
Orbán Viktorral Amerikában
Nagy meglepetésre szerepel a HM adatszolgáltatásában a miniszterelnök tavaly nyári amerikai utazása is. Orbán Viktor 2022. augusztus elején Szijjártó Péter, Orbán Balázs és Németh Zsolt társaságában a honvédség 607-es Falconjával repült az Egyesült Államokba, ahol először Donald Trump volt amerikai elnökkel találkoztak, majd Orbán fellépett egy Trump-közeli rendezvényen, a CPAC-en.
Ahogy akkor Hardy Mihály repülési szakértő (és a Klubrádió főszerkesztője) kiszámolta az Átlátszónak, a Budapest – New York – Dallas – Budapest út költsége 57 millió forintba kerülhetett az adófizetőknek. Egy Falcon 7X üzemeltetése ugyanis óránként közel 3 millió forint, az amerikai utazás pedig nagyjából 20 órát vett igénybe.
57 millió forintba kerülhetett Orbán Viktor amerikai kiruccanása a honvédségi luxusrepülővel | atlatszo.hu
Ráadásul a dallasi CPAC egy republikánus párti magánrendezvény volt, amin Orbán Viktor nem kormányfőként, hanem fideszes politikusként, ha úgy tetszik, magánemberként vett részt, ahogy Donald Trump is (igaz, ő nincs hivatalban). Tehát egy hangsúlyozottan nem állami funkcióra égették el az 57 millió forint költségvetési pénzt, amibe más európai országban egy miniszterelnök simán belebukik, mert ez felelőtlen gazdálkodás, a BTK szerint felmerülhet hűtlen kezelés tényállása.
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatokban azonban jóval alacsonyabb kiadás szerepel a New York – Dallas út esetében:
25,7 millió forint üzemanyagköltség és 47 ezer forint légtérhasználati díj.
Ezen kívül semmi más: se reptéri kiszolgálás, se napidíj vagy külföldi ellátás a személyzetnek, semmi. Nehezen hihető módon a delegáció nem evett és nem ivott a 20 órás út során semmit, és nem is netezett – vagy ezeket a költségeket egyszerűen inkább nem küldte el nekünk a honvédelmi tárca.
Az amerikai út azonban még így is benne van a HM adatai szerint legdrágább ötben:
Akciósan az Adriára
Ahogy azt akkor megírtuk, Orbán Viktor az Egyesült Államokból hazatérve másnap már Horvátországban nyaralgatott, és a repülési adatok szerint oda is egy honvédségi repülő vitte. A 607-es honvédségi Falcon augusztus 6-án szombat kora reggel Kecskemétről a horvátországi Split repülőterére ment, ami nagyon közel van Bračhoz, ahol Orbánról aznap kikerült az Instagramra egy tarkainges éttermi fotó. A repülő körülbelül 45 percet töltött a spliti reptéren, majd onnan Portugáliába, a Monte Real légibázisra ment. Nagyjából 6 órát töltött a portugál katonai repülőtéren, majd visszatért Kecskemétre – ám útközben ismét körülbelül egy órára megállt Split repülőterén.
A HM-től kapott adatokban ennél az útnál is egy komolytalan összeg szerepel:
mindössze 594 ezer forint,
a személyzet külföldi ellátása címszóval. Ezenkívül se üzemanyagköltség, se légtérhasználat, se reptéri kiszolgálás, se személyzeti napidíj, se fedélzeti fogyasztás nincs erre az útra vonatkozóan. Az pedig lehet, hogy minden más ingyen volt, de a kerozin biztos nem.
Horvátból Rómába és vissza
Szintén szerepel a táblázatban a miniszterelnök egy másik elhíresült utazása, melynek költségeit a K-Monitor kutatja hosszú ideje rendületlenül. A korrupcióellenes szervezet a pertől sem riadt vissza, hogy megtudja, mennyibe került a magyar adófizetőknek az, hogy 2021 augusztusában az egyik honvédségi elment a Horvátországban nyaraló Orbán Viktorért, feleségével és fiával együtt elvitte Rómába, majd onnan visszafuvarozta őket az Adriára.
Rómában a kormányfő egy katolikus konferencián vett részt, és vele volt többek között Novák Katalin is, aki akkor családügyi miniszter volt. Orbán és Novák a katolikusok után találkozott olasz szövetségesükkel, az idén miniszterelnökké választott Giorgia Melonival is
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint
3 millió forint volt a Brač-Róma-Zadar út költsége, de ebben nincs üzemanyag.
Az összegből 2,8 millió forintot a repülőtéri kiszolgálásnál tüntettek fel, 252 ezer forintot pedig a személyzet napidíjaként. Más költséget nem írt a honvédelmi tárca ehhez az úthoz, ahogy sok másikhoz sem.
Honnan szedte a számokat a Honvédelmi Minisztérium?
Sajnos erős a gyanúnk, hogy nem a valós költségekről küldött adatokat a Honvédelmi Minisztérium. Egyrészt elképzelhetetlen, hogy az Átlátszónak elküldött 223 útból 172 esetben, a repülőutak 77 százalékánál ne került volna pénzbe az üzemanyag. A HM adatai szerint pedig így volt: 172 útnál vagy egyáltalán nem írtak ilyen kiadást, vagy 0 forintot jelöltek meg rá.
Másrészt Orbán Viktor 2021-es római útja kapcsán tavaly novemberben a Külügyminisztérium azt közölte az RTL-lel, hogy 471 ezer forint útiköltséget számoltak fel rá. A HM nekünk küldött adataiban viszont ugye 3 millió forint szerepel ennél az útnál: 2,8 millió forint a repülőtéri kiszolgálásnál és 252 ezer forint a személyzet napidíjaként. Üzemanyag 0 forint.
Továbbá Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tavaly november közepén megkérdezte a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy mennyi a két honvédségi Falcon és két Airbus repült óráinak költsége. A tárca pedig erre idén január közepén azt válaszolta, hogy
a kért adatokat nem kezelik.
Hadházy tett még egy próbát: ezután írásbeli kérdésben érdeklődött arról, hogy a politikusi delegációk repülése után az áthárított költségek között szerepel-e a katonai gépek üzemeltetési, amortizációs és szervizelési költsége, és egyáltalán, mennyibe kerülnek ezek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter válaszában azt közölte, hogy ezek az információk „honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből” nem nyilvánosak.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Orbán Viktor (elöl) és Szijjártó Péter (hátul, a lépcső tetején) kiszáll a 604-es honvédségi Airbusból Prágában 2021. szeptember 29-én (fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala) | Sokszor az üzemanyagot sem számolták el, mégis százmilliókba került a politikusok reptetése a katonai gépeken | Karácsony előtt a Honvédelmi Minisztériumtól soronként beszkennelt adatokat kaptunk a politikusok repüléseinek költségeiről. Hosszas munkával sikerült használható táblázattá alakítanunk a számokat, amik több szempontból is megdöbbentőek. Egyrészt kiderül belőlük, hogy sok esetben még a katonai repülőgépek üzemanyag-fogyasztását sem számlázta ki a honvédelmi tárca Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Novák Katalin utazásai kapcsán. Másrészt viszont a delegációk fedélzeti ellátása gyakran horribilis összegekbe került. A külügyminiszter kairói útja során például 5,5 millió forint volt a delegáció fedélzeti étel- és italfogyasztása, plusz még 6,8 millió az internethasználat. De vannak érdekes adatok a miniszterelnök amerikai és horvátországi kiruccanásairól is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/02/06/sokszor-az-uzemanyagot-sem-szamoltak-el-megis-szazmilliokba-kerult-a-politikusok-reptetese-a-katonai-gepeken/ | 2023-02-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A költségvetési csalással és befolyással való üzérkedéssel vádolt politikus ügyét ki is szignálták a Fővárosi Törvényszéken, ahol kiemelt eljárásként foglalkoznak vele – tudta meg a Magyar Idők. Ilyenformán az sem kizárt, hogy még a jövő évi választások előtt ítélet születik a honatya ügyében, bár a mandátumától csak jogerős elmarasztaló határozat után kellene megválnia.
Mint ismert, Mengyi a társaival a szociális szövetkezetek részére kiírt pályázaton próbált meg pénzt szerezni: Mengyi a telefonhallgatásokról készült leiratok szerint az elnyert támogatás 90 százalékát kérte a pályázóktól a segítségéért cserébe, valamint kétszer 5 millió forintot, amiből az első részletet ki is fizették Mengyi barátjának. Mengyiéknek végül nem sikerült megszerezniük az 500 millió forintos pályázati pénzt, mert időközben a társaság egyik tagját egy adóügy miatt lehallgatták. Vagyis az adónyomozók füle hallatára szervezték a lenyúlást.
Mengyit októberben gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség. Ha bebizonyosodik a vád, akkor a politikust 5–15 évig terjedő börtönre ítélhetik. | Heteken belül bíróság elé állíthatják Mengyi Rolandot | Budapest — Hamarosan, még a nyári ítélkezési szünet előtt bíróság elé állhat a Voldemort nagyúrként elhíresült Mengyi Roland fideszes képviselő. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/heteken-belul-birosag-ele-allithatjak-mengyi-rolandot/mszg92j | 2017-05-03 10:31:00 | true | null | null | Blikk |
Egyelőre sem a kormánytól, sem a rendőrségtől nem kaptak választ a jogsértő körülményeket illetően, azt követelik, zárják be az összes hasonló intézményt Magyarországon.
A civilszervezet nemzetközi szinten, a világon mindenhol jelen van és a szellemi fogyatékkal élők jogainak védelmével foglalkozik. A ma nyilvánosságra hozott 30 oldalas, "Kényszerzubbony és elkülönítés" című jelentésük a Gödön található magyar állami intézményt mutatja be, melyet hat hónapon keresztül vizsgáltak.
A Topház Speciális Otthonban 220 beteget gondoznak, akik értelmi fogyatékosok, többük mozgás- és halmozottan sérült. Gyermekek és felnőttek egyaránt laknak ott, az MDAC jelentése szerint múlt századot idéző, embertelen körülmények között - a betegeket ágyukhoz kikötve vagy kényszerzubbonyban tartják, többüket fizikailag is bántalmaztak vagy kínoztak, nyílt sebeiket pedig nem kezelik - "egy fiú kezének olyan szaga volt, mint a rothadó húsnak". A bent lakók izomzata a fizikai aktivitás hiánya miatt elsorvadt, találkoztak egy hároméves gyermekkel is, akit rácsos ágyba zárva tartottak, így a korához képest viszonyított alulfejlettsége nem a veleszületett betegsége miatt alakult ki.
A szervezet munkatársai “megdöbbentő higiéniai körülményekkel” találkoztak, több teremben nagyon hideg volt, a falakon, lepedőkön, ajtókon és bútorokon ürüléket és vizeletet találtak. A termekben 40-40 fogyatékkal élő embert szállásoltak el, köztük sokakat, akiknek folyamatos, komplex segítségre van szükségük. A termekre általában két munkatárs jutott, de az is előfordult, hogy csak egy. Az MDAC szerint a dolgozók és a lakók közt csak minimális, felszínes interakció volt, és a gyógyszerosztáson kívül mással nem nagyon törődtek.
A szervezet nevében megszólaló Steven Allen szerint a magyar állam a gödi 220 lakón kívül több tízezer fogyatékos gyermeket és felnőttet dug el ilyen és ehhez hasonló "raktárakba", hogy ne legyenek szem előtt. Az RTL Híradó mai adásában Nyitrai Imre, szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt mondta, "ez csak az érem egyik oldala, mindössze kontextusából kiragadott képek". Az MDAC azt követeli, azonnal zárják be a gödi létesítményt és vizsgálják át az állami rendszert, egyúttal pedig arra kérik az EU-t, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ellenőrizze, hogyan használták fel az EU-s pénzeket a Topház és más hasonló magyar intézmények esetében, valamint hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, sérült-e az Európai Unió Alapjogi Chartája. | Csontsovány, lekötözött betegek, kezeletlen sebek - Megrázó képek a gödi speciális otthonból | Ma hozta nyilvánosságra a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) - egy nemzetközi civil szervezet - azt a jelentését, melyben a gödi speciális otthont vizsgálták. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/elzaras-kenyszerzubbony-es-nyilt-sebek-a-godi-specialis-otthonban/9x4j3py | 2017-05-04 10:34:00 | true | null | null | Blikk |
A vád szerint, társaival ennyi pénzt csaltak ki egy adócsalással vádolt férfitól. Állítólag azt mondták neki, hogy a pénzből megvesztegetnek majd bírókat, és segíteni fognak neki a perében. Oszter azt mondta, biztos abban, hogy fel fogják menteni.
Oszter fekete öltönyben nevetgélve az ÁVH-s film plakátját szorongatva várta ügyvédjével a csütörtök délutáni bírósági meghallgatását. Ez volt ugyanis az a film, amit az őt vádoló férfi forgatni akart vele, ám mind a mai napig nem fizette ki.
A vád szerint, több mint 70 milliót fizetett több embernek egy adócsalással vádolt vállalkozó, abban bízva, hogy közvetítőjén keresztül visszavonják majd az ellene kiadott elfogató parancsot. Az ügyészség szerint, többek között Oszter Sándorhoz és az ELTE jogi karának egyik volt tanszékvezetőjéhez vándorolt a pénz jelentős része. Az adócsalással vádolt férfi viszont megelégelte, hogy milliókat fizet és csak hitegetik, így feljelentést tett a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál.
Oszter ügyvédje szerint jövő januárra várható ítélet az ügyben | Oszter Sándor a vesztegetési ügyéről: három évig hülyítettek | Budapest - Ezzel hülyítettek három évig - mondta Oszter Sándor a mai bírósági tárgyalásán a Tényeknek. A Kossuth díjas színészt hetven milliós vesztegetési ügyben hallgatták ki a mai napon. | null | 1 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/oszter-sandor-a-vesztegetesi-ugyerol-harom-evig-hulyitettek/76bs6y6 | 2017-05-04 10:50:00 | true | null | null | Blikk |
Gyarmati Eszter, az Újpest FC ügyvezetője a Sport TV Mai helyzet című műsorában beszélt a felújított Szusza Ferenc Stadionról és arról, miért kényszerülhet a csapat Szolnokra.
Mint ismert, a 800 millió forintból felújított stadion nem kapta meg a szükséges licencet, így jelen állás szerint a 2017/18-as szezonban nem lehet benne NB I-es bajnoki mérkőzést rendezni. Gyarmati azonban elmondta, erről nem ők tehetnek.
- Mi nem szólhattunk bele, milyen munkálatok kerüljenek elvégzésre ezen a rendelkezésre álló pénzügyi kereten belül. Ez az NSK, a Magyar Állam döntése volt, nem az Újpesté. Hogy ezt mire fordították, az tőlünk teljesen független. Mi szerettünk volna (pályafűtést), jeleztük is, hogy szeretnénk, mivel tudtuk, hogy szükség lesz rá, mégsem sikerült sajnos ezt a munkálatot elvégezni - mondta a lila-fehérek ügyvezetője.
Azonban nem reménytelen az eset. Gyarmati elmondása szerint körülbelül 100 millió forintba kerülne a beruházás, ennek kisebb része TAO-s forrásból lenne finanszírozva, viszont a nagyobb része önrészből valósulna meg. Erre az UTE fog közbeszerzést kiírni és ha az eredményesen zárul, és az Újpest többségi tulajdonosa úgy dönt, hogy egyébként az önrészt plusz a felette lévő részt saját zsebből pótolja, akkor tudnak megkezdődni a munkálatok.
A teljes interjú itt látható: | 800 millió forintból sem sikerült pályafűtést építeni a Szusza Ferenc Stadionba - kiderült, mi az oka | Nagy botrány kavarog az Újpest és a 800 millió forintból felújított Szusza Ferenc Stadion körül. A létesítmény nem kapta meg a szükséges licencet, hogy ősztől NB I-es mérkőzést lehessen benne játszani. Azonban kiderült, ez egyáltalán nem az Újpest hibája. | null | 1 | https://www.blikk.hu/sport/magyar-foci/800-millio-forintbol-sem-sikerult-palyafutest-epiteni-a-szusza-ferenc-stadionba/9r6rgt0 | 2017-05-05 11:40:00 | true | null | null | Blikk |
A Budapest Környéki Törvényszéken szembesítették korábban, évekkel ezelőtt tett kihallgatásán elhangzottakkal a színművészt, aki ma már több dologra máshogyan emlékszik. Mint az köztudott, Osztert befolyással való üzérkedéssel vádolják. A vád szerint társaival közel hetvenmillió forintot csaltak ki egy adócsalással vádolt férfitól.
A színésznek a legutóbbi tárgyalási napon hosszasan olvasták fel korábbi vallomását, ám ma már máshogy emlékszik több részletre. A bírónak is feltűnt, hogy több ellentmondás is van az ország Rózsa Sándorjának vallomásában. Egyszer pedig olyan hevesen próbálta saját igazát hangoztatni a színész, hogy a bírónak hangosan kellett őt figyelmeztetnie. | A bírónak kellett rászólnia Oszter Sándorra a tárgyaláson | Budapest – Tovább folytatódott kedden Oszter Sándor (68) ügye a bíróságon. | null | 1 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/a-bironak-kellett-raszolnia-oszter-sandorra-a-targyalason/l1vc08x | 2017-05-10 13:54:00 | true | null | null | Blikk |
A Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap azt közölte az MTI-vel, hogy a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt.
A büntetés a talált súlyos közbeszerzési szabálytalanságok miatt a szerződések 100%-a, azaz 18 milliárd forint. Ennyit követel vissza az Európai Bizottság, de ezt a magyar kormány nemzetközi példák alapján megpróbálta a negyedére lealkudni.
Korábbi sajtójelentés szerint a Bizottság a 2003-2009 közötti 8 szerződésből háromnál talált súlyos problémákat és az érintett - már kifizetett - összeg 100%-os korrekcióját kéri, azaz a teljes kifizetett összeget visszaköveteli.
Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a csütörtöki Kormányinfón azt jelezte, hogy megtette a büntetőfeljelentést az ügyben a hétfői lapjelentés pedig azt vetítette előre, hogy heteken belül megszületik az ügyben a döntés. A jelek szerint ez meg is született, azaz a kormány úgy ítélheti meg, hogy nem tudja védeni a még 2010 előtti ügyben történt szabálytalanságokat, ezért kénytelen elfogadni a pénzügyi korrekciót, azaz kénytelen visszafizetni a pénzt és ezzel együtt megtette a büntetőfeljelentést is.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ jelzése szerint ez a négyes metróhoz kapcsolódó eddigi legnagyobb korrupciós botrány után a második legnagyobb összeg, amit Magyarországnak vissza kell fizetnie. | Nem sikerült lealkudni: 18 milliárdos büntetést kell visszafizetnünk Brüsszelnek | Szerette volna a 18 milliárd forintos brüsszeli büntetést negyedére alkudni a kormány az Európai Bizottságnál, ám úgy tűnik füstbe ment a terv: feladta a küzdelmet a kormány. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/nem-sikerult-lealkudni-18-milliardos-buntetest-kell-visszafizetnunk-brusszelnek/94feqs5 | 2017-05-15 14:29:00 | true | null | null | Blikk |
Fordulatként értékelik az érintettek, hogy Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként vett egy írásbeli választ igénylő kérdést, amiben Jámbor András, a Párbeszéd képviselője arról érdeklődött, zajlik-e nyomozás abban az ingatlanügyben, amiben Schadl György felesége irodáján keresztül adtak el 38 millió forintért egy később 450 millióért eladásra kínált péceli villát.
Az ügyről korábba a Blikk írt, ami szerint a Végrehajtói Kamara korrupció miatt letartóztatásban lévő elnökének felesége, Schadlné Baranyai Helga árverezte el az ingatlant, amelyben felerészben volt tulajdonos Vajda Beatrix, egy ingatlanos, aki maga építtette fel az 500 négyzetméteres házat.
A végrehajtás a nő volt férje tartozásai miatt indult, aki ugyancsak tulajdonos volt az ingatlanban. A nő panaszt nyújtott be a végrehajtás ellen, mivel tulajdonostársként azt jogtalannak tartotta, hiszen nem ő tartozott. Ennek a bíróság 2021-ben helyt is adott, de az árverést egy évvel visszadátumozták 2020 májusára, miközben a földhivatali bejegyzés 2021-es lett.
Ezzek kapcsolatban tett fel kérdéseket Poltnak Jámbor. A legfőbb ügyész válaszában közölte, hogy az ügyben tett korábbi feljelentéseket a rendőrség elutasította, de akkor még nem tudtak a visszadátumozott iratról, ezért az ügyet feljentésként a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak továbbította. | Már Polt Péternek is gyanús lett a 38 millióért eladott 450 milliós villa ügye | Egy visszadátumozott végrehajtási irat hozott fordulatot abban a gyanús ingatlanügyben, amiben Schadl György felesége is érintett. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230201_vegrehajtas_schadlne_baranyai_helga_polt_peter_ingatlanugy_peceli_villa | 2023-02-01 18:21:00 | true | null | null | HVG |
A Központi Nyomozó Főügyészség 2017. május 15. és 16. napján a Készenléti Rendőrség munkatársainak közreműködésével több helyszínen tartott házkutatást, amelyek során nagy összegű készpénzt - forintot és valutát - foglalt le.
A Központi Nyomozó Főügyészség 32 rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként, közülük többen elismerték a bűncselekmény elkövetését.
A nyomozás adatai szerint a röszkei határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő határrendészek rendszeresen kértek és fogadtak el a Magyarország területéről kilépő, illetve belépő külföldi állampolgároktól jogtalan előnyként készpénzt. A gyanúsítottak beosztotti állománykategóriába tartoznak, vezető beosztású vagy tiszti rendfokozatú rendőr nincs köztük.
Az ügyben 10 személyt vettek őrizetbe, az előzetes letartóztatásukat az ügyészség indítványozta. A megalapozott gyanú tárgya a szolgálati helyen és a szolgálattal összefüggésben elkövetett, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény, fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.
A kényszerintézkedés elrendelésének tárgyában a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a mai napon dönt - írja a Központi Nyomozó Főügyészség. | Lebuktak a korrupt határrendészek - 32 rendőr a gyanúsítottak között | A Röszkei Határrendészeti Kirendeltség 32 rendőrét hallgatták ki gyanúsítottként, akik közül 10 embert őrizetbe vettek. Az ügyészség a rendőröket hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatta ki gyanúsítottként - áll a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/korrupt-hatarrendeszeket-allitottak-elo/1jpg2y1 | 2017-05-17 14:40:00 | true | null | null | Blikk |
2023.02.08. 08:45
2023.02.16. 16:59
Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl–Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt. Összeszedtük, mit érdemes tudni az ügyről eddig, hogy azok is képben legyenek, akik a sok apró hír és kiszivárgott hangfelvétel után már nem igazán tudják követni az eseményeket. | A Schadl-dosszié: Az ügy, amelyet Varga Judit simán túlélt | Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl–Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230208_Schadl_Volner_ugy_Varga_Judit_korrupcio_vadirat_Nemzeti_Vedelmi_Szolgalat_Rogan_Antal | 2023-02-08 09:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Európai Bírósághoz fordul az Európai Parlament a zár alól feloldott magyar pénzek miatt. Óriási részvénycsomagot kapott a Mol felső vezetése. Magyarok helyett vietnámiakat vesz fel egy akkugyártó, alig talál hálapénzes orvosokat a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Az izraeli túszok egy része gyógyszerhez juthat. Mi Hodász András új küldetése? | A Völner-Schadl-ügy állása: a „patrónusok” megússzák, a biznisz megy tovább | Miközben két héttel a büntetőper indulása előtt látványosan szivárognak ki Schadl György csúcsvégrehajtó és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár korrupciós ügyének részletei, a rendszer tisztulásának semmi jele. A végrehajtók menesztése-kinevezése ma sem átlátható. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230201_A_mutyi_orok_Schadl_Volner_vegrehajto_korrupcio | 2023-02-01 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
13 ezer aláírással és a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség támogató levelével érkeztek a siófok-töreki lómenhely vezetői a megyei agrárkamara földbizottságának kaposvári ülésére február 2-án, csütörtökön. A testületnek arról kellett állásfoglalást adni a kormányhivatal részére, hogy kinek az elővásárlási joga erősebb a Balaton melletti lómenhely legelőire, egész pontosan 31,8 hektáros területre: Berecz Gabriellának, aki a férjével, Czinkóczky Csabával együtt vezeti a menhelyet, vagy az elővásárlási igényével előrukkoló Barna Györgynek, aki Siófok Plázs nevű szórakozóhely vezetőjeként ismert. A földbizottság állásfoglalása azért lehet kulcsfontosságú, mert a kormányhivatal előzetesen Barna Györgyöt hozta ki első helyre Berecz Gabriellával szemben, mert a papírok alapján valamivel erősebb jogosultságokkal bír: helyben lakó, földműves, őstermelők családi gazdaságának a tagja.
A lómenhelyesek a földbizottságnak azt próbálták bebizonyítani, hogy már az első állítás sem igaz, mivel Barna György valójában Budapesten lakik életvitelszerűen és Kúria tavaly novemberi jogegységi határozata, valamint a földforgalmi törvény év elején életbe lépő új rendelkezései szerint nem a bejelentett lakcím számít, hanem az, hogy valójában hol lakik az illető.
Bár a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapjára feltett meghívó szerint nyilvános ülést hirdetettek, amikor a 24.hu jelezte, hogy jelen lenne az eseményen, Madarász Zoltán megyei elnök a földforgalmi törvényre hivatkozva azt írta nekünk, hogy ez nem lehetséges, mert azon csak az eladó, a vevő és az elővásárlási nyilatkozatot adó személy vehet részt. Végül zárt ülést tartottak, ahol meghallgatták Berecz Gabriellát a jogi képviselőjével, Litresits Andrással együtt. Az ülésen végül azt sem árulták el, hogy kinek van erősebb joga a kérdéses földekre. – Hiába kérdeztem a bizottság tagjait, hogy miről van hivatalos tudomásuk akár Berecz Gabriellával, akár Barna Györggyel kapcsolatban, nem válaszoltak – mondta a 24.hu-nak az ügyvéd, aki azt is kifogásolta, hogy a földbizottság elnöke, Madarász Zoltán jelezte, nem közlik velük az állásfoglalásukat, mert majd a kormányhivatal földhivatali ügyosztálya által meghozott határozatból értesülhetnek erről.
– Vizsgálniuk kell, hogy Barna György mekkora földbirtokot szerzett meg eddig ezen a könyéken, azokon fizikailag mi épült fel, azokon milyen telekosztásokat végzett el, mert azt gondoljuk, hogy az ő tevékenysége megvalósítja a földforgalmi törvényben megfogalmazott spekulatív földszerzéseket, aminek megakadályozása a földbizottság feladata – mondta az ügyvéd . Litresits jelezte azt is a testületnek, hogy
büntetőfeljelentést tettek Barna György ellen, aki elővásárlási beadványában büntetőjogi felelősséget vállalva nyilatkozott arról, hogy életvitelszerűen lakik Siófok-Törekiben.
– Becsatoltuk szomszédok nyilatkozatait is erről, de a legfontosabb bizonyítékot éppen maga Barna György szolgáltatta, amikor aláírta az elővásárlási jognyilatkozatát az ügyvédje előtt, benne vannak a személyes adatai, köztük a XII. kerületi tartózkodási helye. Ha valaki leírja, hogy a tartózkodási helye Budapest, akkor fogalmilag kizárt, hogy helyben lakó legyen – hívta fel a figyelmet Litresits András.
Amikor felhívtuk Barna Györgyöt, hogy milyen megfontolásból jelentkezett be a lómenhely legelőire, azt állította nekünk, hogy húsz éve él Siófokon és diót termeszt. A földekre pedig nem tervez semmit, meghagyná legelőnek és szerinte még az állatok is maradhatnának.
Berecz Gabriella szerint vége lenne a lómenhelynek, ha elvesztenék a 32 hektáros legelőjüket, mivel alig öt hektáros területük maradna csak, ami nem lenne elég az összesen 130 állatuk ellátására.
– Ridegtartás esetén egy lónak egy hektárnyi területre van szükség, ami az jelentené, hogy csak öt ló maradhatna a harminchatból. Mit csináljunk a többivel? Itt olyan lovak vannak, amelyek senkinek sem kellettek. Nem is beszélve a többi állatról, mivel itt összesen 130 állatot gondozunk, például kecskéket és bikákat is – mondta. | Feljelentették a lómenhelyre pályázó siófoki diszkóst | Bár a meghívó szerint a megyei földbizottság nyilvános ülésen foglalt volna állást a töreki lómenhely sorsát befolyásoló elővásárlási rangsorról, végül zárt ülést tartottak, nem engedtek be senkit az érdekelteken kívül. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/02/03/dharma-lomenhely-czinkoczky-csaba-barna-gyorgy-siofok-toreki-foldvasarlas-agrarkamara/ | 2023-02-03 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A 24.hu számítása szerint összesen 1617 milliárd forintnyi állami vagyont adott át a kormány az általa alapított 33 vagyonkezelő alapítványnak 2020–2021-ben, amikor az egyes állami feladatok kiszervezésével létrehozta ezt a konstrukciót. Ebből körülbelül ezermilliárd forint értékű állami tulajdont a 21, egyetemeket fenntartó vagyonkezelő alapítvány kapott indításként vagy az alapítást követő hónapokban.
Mindez azért lett most különösen érdekes, mert az Európai Tanács határozata alapján Brüsszel nem hajlandó semmilyen jogi kötelezettségvállalást tenni a magyar kormány által alapított szervezeteknek, illetve az általuk fenntartott jogi személyeknek, magyarán: egyelőre nem kaphatnak uniós forrásokat. Ez a döntés leginkább az elmúlt években alapított, az adott egyetemeket fenntartó vagyonkezelő alapítványokat érinti, rajtuk keresztül pedig a modellváltáson átesett felsőoktatási intézményeket, amelyek így nem vehetnek részt az uniós ösztöndíjprogramokban, kutatásokban.
Az uniós támogatások felfüggesztése különösen azok után fájdalmas, hogy 2021 februárjában nem kevesebb mint 1509 milliárd forint uniós forrást ígért az EU helyreállítási alapjából Orbán Viktor miniszterelnök az egyetemeknek fejlesztésre, és részben erre hivatkozva javasolta a kormány a felsőoktatási intézményeknek, hogy fontolják meg a működésük korszerűsítése érdekében a modellváltást, e pénz jó részét viszont végül nem is kérte a kormány az Európai Uniótól.
Átláthatatlan és összeférhetetlen – ez volt a két legfőbb kifogása az Európai Tanácsnak a vagyonkezelő alapítványokkal szemben.
Aggályok merülnek fel továbbá azzal kapcsolatban, hogy a »közérdekű vagyonkezelő alapítványok« és az általuk kezelt jogi személyek esetében nem kerülnek alkalmazásra a közbeszerzési és az összeférhetetlenségi szabályok, és nem átlátható, hogy az említett vagyonkezelő alapítványok milyen módon kezelik a forrásokat
– írta az Európai Tanács a decemberi határozatában.
Az átláthatatlanságot mi is tapasztaltuk, amikor megkíséreltük feltárni, mekkora vagyontömeget kaptak a kormánytól ezen alapítványok, és azt miként hasznosítják. A közérdekű adatigénylésünk során megkapott alapító okiratokból ezt nem is lehetett rekonstruálni, mivel nem minden dokumentum tartalmazta az induló vagyonelemek értékét, több alapítvány pedig nem is reagált a megkeresésünkre. Így kénytelenek voltunk az éves beszámolókra hagyatkozni. Ezek szerint a 21 egyetemi vagyonkezelőből a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kapta a legnagyobb állami vagyont: 341 milliárd forint volt a saját tőkéje 2021 végén. Két másik egyetemi alapítvány is százmilliárd fölötti állami vagyonhoz jutott hozzá: a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány 151 milliárd forint, a debreceni egyetem fölött álló Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány pedig 113 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett (ezen az oldalon kereshetők az alapítványi beszámolók).
Ez a vagyon sem elegendő azonban ahhoz, hogy maguk az alapítványok ne szoruljanak állami apanázsra, amiből finanszírozni tudják a működésüket. A 1413/2021 kormányhatározat szerint
a legtöbb vagyonkezelő évi 400 millió forintot kap az államtól – ebből fizetik például a kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagjaikat, valamint az egyéb költségeiket –, de a szerencsésebbek ennek a dupláját is megkaphatják. Ebből a keretből fedezhetik „az alapítvány által közvetlenül ellátandó közfeladatokat” is, így például saját hatáskörben ösztöndíjat adhatnak rászorultsági vagy teljesítményalapon.
Az alapítványi célok között szerepel ugyanis a hátrányos szociális helyzetű vagy kiemelkedő eredményt elérő hallgatók támogatása ösztöndíjak formájában, ám a 2021-es beszámolók szerint csak három alapítvány hirdetett ösztöndíjprogramot (az eddigi állami, tanulmányi ösztöndíjakat, juttatásokat, rendes és rendkívüli szociális támogatásokat nem érintik az alapítványi ösztöndíjak). Azonban mindhárom helyen több pénz ment el a vezetői tiszteletdíjakra, mint az ösztöndíjakra.
A Miskolci Egyetemen a Varga Judit igazságügyi miniszter által vezetett Universitas Miskolcinensis Alapítványnál 35 millió forintot osztottak ki a „hátrányos szociális helyzetű, kiemelkedő tanulmányi, illetve tudományos, szakmai eredményt elért hallgatók” között, a kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagoknak pedig 65 millió forintot fizettek összesen, pedig akkor még a miniszter fel sem vette a tiszteletdíját.
Az Állatorvostudományi Egyetem fenntartója, a Marek József Alapítvány 21,75 millió forinttal támogatott 15 Marek-ösztöndíjas hallgatót, miközben a vezető tisztségviselők 108 millió forintot vettek fel.
A harmadik, saját ösztöndíjat kiosztó vagyonkezelő alapítvány, a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által vezetett Pannon Egyetemért Alapítvány volt, amely „az alapítványi célok eléréséhez szükséges oktatási, művészeti, képzési és ösztöndíjfeltételek elősegítése” érdekében összesen 9,4 millió forintot fordított ösztöndíjakra. Az alapítvány vezetői közben 81 millió forint tiszteletdíjat kaptak, Navracsics azonban – aki az uniós források hazahozataláért is felel a kormányban – nem vette fel a kuratóriumi fizetését.
Az alapítványok többségénél pár tízmillió forint megy el a működési költségekre, 50–100 millió forint a vezetők bérére, ami azt jelenti, hogy általában pár százmillióval több a bevételük a kiadásoknál. Egy részük ezt átadta az egyetemnek, hogy ezzel segítse az intézmény működését, de a többség eredménytartalékba tette, hogy később hasznosíthassa.
Az alapítványivá vált egyetemeket feladatfinanszírozási szerződésekkel továbbra is az állam pénzeli, de most már nincs érdemi beleszólása a működésébe és a gazdálkodásába, mivel az alapítványé az egyetem. Bár akad alapítvány, amelyik azt kérte, hogy egyből az egyetemnek utalják a költségvetési támogatást, a főszabály szerint az állam átutalja az egyetem működéséhez szükséges pénzt az alapítványnak, amely továbbutalja az intézménynek. Ez alapján 2022-ben a legtöbb támogatást a Debreceni Egyetem alapítványa kapta, közel 55 milliárd forintot, a szegedi egyetemé 44,3 milliárdot, a pécsi egyetemé pedig 42,6 milliárdot – tavaly összesen 330 milliárd forintot jutott az alapítványi egyetemeknek. Összehasonlításképpen: 2021-ben az összes felsőoktatási célú állami támogatás 225 milliárd forint volt, vagyis
miután kiszervezte a kormány az egyetemeket, bőkezűbben költött a felsőoktatásra.
Az egyetemek kiszervezése ugyanakkor nem járt a kormányzati oldalon látható bürokráciacsökkentéssel. Hiába maradt mindössze öt egyetem és egy főiskola állami kézben, ugyanaz a három főosztály foglalkozik felsőoktatási ügyekkel a kulturális tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárságán, mint három-négy évvel ezelőtt az innovációs tárcánál, amikor még megvolt az összes állami felsőoktatási intézmény.
A 24.hu számításai szerint mindeközben
évente közel 10 milliárd forintba kerül a költségvetésnek az egyetemi vagyonkezelő alapítványok működése, és ebből 2 milliárd forint a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjára megy el.
A beszámolókból kiderül, hogy az egyes alapítványi kuratóriumok évente összesen hat ülést tartottak, vagyis kéthavonta üléseztek. Az is szerepel a beszámolókban, hogy a kuratóriumi tagok átlagosan 1 és 1,5 millió forint között keresnek havonta, a felügyelőbizottsági tagságért pedig félmillió körüli összeg jár. Az egyik legvitatottabb pont, hogy a kuratóriumi tagok lényegében életük végéig betölthetik ezt a tisztségüket, külső erő, illetve maga a kormány sem válthatja le őket – persze ha ez az uniós pénzek folyósításának feltétele, a kormány hozhat a tagjaira és más káderekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
A Transparency International szakértője szerint a vagyonkezelő alapítványok igazi NER-találmányok. „Ez a konstrukció egyrészt összehúzza mindazokat a jogi megoldásokat, amelyek lehetővé teszik az alapítványokra bízott irdatlan vagyonnak a polgárok számára átláthatatlan és egyetlen állami szerv által sem ellenőrizhető kezelését. Másrészt kifizetőhelyként is működik a kormány iránt elkötelezett személyek számára” – mondta a 24.hu-nak Ligeti Miklós jogi igazgató, aki szerint megkérdőjelezhető, hogy az alapítványok ellátnak-e bármilyen érdemi tevékenységet.
Az egyetemek fenntartására korábban sem kellettek vezető közszereplőket és üzletembereket a soraik között tudó grémiumok, így alappal feltételezhető, hogy ezekre a feladatokra most és a jövőben sincsen szükség alapítványokra, és így a kuratóriumok is teljességgel feleslegesek. A korrupció szakirodalma ezt járadékvadászatnak hívja | Többet költenek az egyetemi vagyonkezelő alapítványok a vezetőikre, mint a saját ösztöndíjprogramjaikra | Évi tízmilliárd forintot fizet az állam a vagyonkezelő alapítványok működésére, ebből kétmilliárd jut a kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíjára, vagyis a kurátorok átlagosan havi egy-másfélmillió forintot keresnek. Bár az alapítványi célok között szerepel a hátrányos szociális helyzetű vagy a kiemelkedő eredményt elérő hallgatók támogatása is, csupán néhány helyen írtak ki a kuratóriumok ösztöndíjprogramot, de még ott is jóval kevesebbet költöttek erre, mint az alapítványi vezetők javadalmazására. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/02/06/vagyonkezelo-alapitvanyok-egyetem-eu-osztondij-jogallamisag-kuratorium/ | 2023-02-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Múlt szeptemberben új tag került be a Szerencsejáték Zrt. igazgatóságába: a legfőbb ügyész, Polt Péter feleségét, Polt-Palásthy Mariannát érte a megtiszteltetés, hogy a testület tagjaként a pénzgyár ügyeiben hozzon döntéseket. Pénzgyárat írtunk, mert a szerencsejátékokon belül a lottósorsolás, a sportfogadás szervezése és a kaparós sorsjegyek forgalmazása állami monopólium, ami óriási szelete a piacnak.
A legutolsó lezárt évben, 2021-ben 701 milliárd forint folyt be a társasághoz a forgalmazott szerencsejátékok után, az adózott eredménye pedig 28,3 milliárd forint lett.
Történt ez a Covid-lezárások második évében, amikor a világ még nem tanulta meg tökéletesen az együttélést a járvánnyal, s ha nem is olyan számban, mint egy évvel korábban, de sportesemények is elmaradtak. A cég szerencséjére a labdarúgó Európa-bajnokságot megtartották (azt is egy évvel később, mint kellett volna), ami jelentősen megdobta a sportfogadás forgalmát.
Időközben megváltoztak a piaci feltételek, 2023-tól például már nemcsak az állami cég szervezhet online sportfogadást. Erre a lépésre az Európai Unió piacszabályozási normái miatt kényszerült a kormány. A piacot kontrolláló Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) az online felületén egyelőre egyetlen új szereplőt sem tüntet fel, de a sportfogadás regisztrációja időigényes, így nem kizárt, hogy néhány hónapon belül új szereplők lépnek be a piacra. Amelyek már eddig is jelen voltak, de tevékenységük sértette a magyar jogszabályokat – amire a fogadók fittyet hánytak, amikor külföldi bejegyzésű, de nálunk is elérhető oldalakon tették meg tétjeiket.
Az SZTFH szerint a piac kétharmadát a határon túli szolgáltatók fedték le, szóval a jogszabályok kiigazítását a valóság is kikényszerítette.
A szerencsejáték ipart közelről ismerők szerint valójában azonban nem nyílt meg január 1-jével a piac, mert a szabályokat úgy alkották meg, hogy azokkal lényegében ki is zárták a lehetséges külföldi konkurenciát.
Annak a törvényi feltételnek például nehezen tud megfelelni a legtöbb szóba jöhető társaság, hogy csak olyan cég kaphat engedélyt online sportfogadás nyújtására, amelyik az elmúlt öt évben nem folytatott illegális sportfogadási tevékenységet az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, pontosabban ezzel kapcsolatban nem született jogerős döntés ellene valamelyik EGT-tagállam bíróságán.
Egy biztos, az SZTFH oldalán egyelőre egyetlen más céget sem tüntetnek fel a Szerencsejáték Zrt.-n kívül, amelyik megkapta volna az engedélyt a távszerencsejáték szervezésére. Ennek elvileg lehet adminisztrációs akadálya is, mivel az engedélykérelem elbírálása 120 napot vehet igénybe, de mint jeleztük, a nehezített pálya miatt sok ismert külföldi fogadóoldal maradhat távol a magyar piactól. Lapunk szűrése szerint mindazonáltal nem nagy számban jegyeztek be olyan vállalkozást az elmúlt egy évben, amelyik szerencsejáték szervezéssel foglalkozik: túlnyomó többségük egyéni vállalkozó, illetve kisvállalkozás, amelyekről nehezen képzelhető el, hogy egy nagy fogadócéget képviselnének Magyarországon, sokkal inkább az, hogy lottózókat vezetnek. Az engedélyezési eljárás leírásában mindazonáltal közokiratban meghatalmazott és a hatóság által nyilvántartásba vett képviselőről esik szó a külföldi cégek esetében, ez a kritérium pedig egy jogi irodára is ráillik.
A jogszabályi korlátokkal tér nyílik viszont az itthoni versenyzőknek.
A szabályozás a magyar tulajdonban lévő indulókat hozza versenyelőnybe: él a gyanú a piacon, hogy a szerencsejátékiparban már hídfőállásokkal rendelkező Garancsi-Habony kör számára készítették elő a terepet a belépésre.
Az immár közös érdekeltségükbe tartozó LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. ugyanis megfelel a feltételeknek, 2017 májusában startolt az online kaszinójuk (akkor még Andy Vajna érdekeltségébe tartozott a cég), vagyis papíron teljesül a jelentkezőkkel szemben támasztott feltétel az ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlatról. Ha a haszonhúzó tulajdonosok megfelelősségét vizsgálja a hatóság, akkor már felvetődnek kérdések, hiszen Garancsi István 2020-ban vette át az LVC-t, Vajna 2019-ben bekövetkező elhunyta után. Ebben az esetben nem teljesül az ötéves elvárás.
Kérdésekkel fordultunk az SZTFH-hoz, hogy megtudjuk, érkezett-e már hozzájuk engedélykérelem, indult-e ezzel kapcsolatos eljárás, ám a hetekkel ezelőtt elküldött kérdéseinkre nem kaptunk választ, bár annak várható érkezéséről telefonon igyekezett biztosítani minket a hatóság egyik munkatársa.
Az egyéb szerencsejátékok közül a kaszinók üzemeltetése a jelenlegi formájában 2014-ben került a NER birtokába, a Fidesz-kormányhoz leglojálisabb üzletemberek bevonásával. A lóversenyfogadás szervezése sem a Szerencsejáték Zrt.-hez tartozik, de itt érvényesül az állam teljes kontrollja, a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-n keresztül, melynek felügyelőbizottságába tavaly májusban került be Vida József, a Takarékbank volt vezetője, nem mellesleg Mészáros Lőrinc régi cimborája. E barátság sem volt elég azonban ahhoz, hogy Vida körön belül maradjon, kiszorult az új szuperbank (amely a Budapest Bank, a Takarékbank és az MKB egybeolvadásából jött, illetve jön létre) irányításából, érdeklődése ezek után fordult még jobban hobbija, a lovak felé.
Abban az időben mozgás volt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal alá tartozó Szerencsejáték Zrt. testületeiben is, tavaly nyáron került be a zrt. felügyelőbizottságába Guller Zoltán, akinek kormányzati tisztsége is van: az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztosként felügyeli a digitális területet. Guller egyben a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke, vezérigazgatói hivatali ideje alatt az ügynökség bőkezűen osztogatta a támogatásokat a NER-köreibe tartozó vállalkozóknak. Fb-tag Rogán Antal egykori sajtósa, Hegyi Eszter is, aki jelenleg a Kormányzati Tájékoztatási Központ irányításáért felelős helyettes államtitkár.
Guller érkezésével egy időben landolt a cég igazgatótanácsában Illés-Puka Zsófia, a Fidesz-frakció korábbi sajtófőnöke, aki Rogán mellett dolgozott az V. kerületben is, amikor a politikus még polgármester volt, illetve Tatár Szabolcs, aki a 2025-ös Oszakai Világkiállítással összefüggésben lát el miniszteri biztosi feladatokat. Korántsem mellékesen ugyanekkor (tavaly nyáron) került a céghez vezérigazgatónak ötmillió forintos fizetésért Mager Andrea, az előző kormány nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli minisztere (aki a Magyar Bankholding igazgatóságában is bent ül tavaly szeptember óta). | Lottóötös: Polt Péter felesége bekerült a Szerencsejáték Zrt. igazgatóságába | A tavalyi parlamenti választás után nagy jövés-menés volt a stabil profittermelő állami cégnél, feltűntek például Rogán Antal bizalmasai. A Szerencsejáték Zrt.-nek 2023-tól konkurensekkel kell számolnia a sportfogadási piacon – már ha a kiválasztottakon túl lesz kedve bárkinek is elindulni. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/02/09/polt-peter-felesege-szerencsejatek-zrt-igazgatosag/ | 2023-02-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Kik mozgatták „gyalogként" a Schadl György-féle korrupciós hálózatot? Hogy áramlott a pénz a végrehajtóelnök Schadl és Völner Pál államtitkár között? Mikortól figyelt fel az ügyre a hatóság, és hogyan követte nyomon a kenőpénzek útját? Cikkünkben az ügy újabb érdekes részletei.
A lengyelországi helyzettel foglalkozik a Washington Post és a Project Syndicate is. A Bloomberg szerzője szerint Ukrajna kétségbeejtő pillanathoz érkezett. Kína bajban van, írja a Wall Street Journal. A Die Presse a belga külügyminiszter legutóbbi EU-s megnyilatkozásait elemzi. Új populista szövetség szökken szárba, ezúttal Orbán Viktor és Robert Fico között. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak. | Így lett a telefonlehallgatásnál is fontosabb egy vádalku a Schadl-ügyben | Kik mozgatták „gyalogként" a Schadl György-féle korrupciós hálózatot? Hogy áramlott a pénz a végrehajtóelnök Schadl és Völner Pál államtitkár között? Mikortól figyelt fel az ügyre a hatóság, és hogyan követte nyomon a kenőpénzek útját? | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230201_A_Volner_Schadl_vegrehajto_korrupcio_hazipenztar_EgyenlegMoncsi | 2023-02-01 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Magyarországon még kevéssé ismert az ilyen, az ügyfelek számláiba betekintő szolgáltatás, de a lapunknak nyilatkozó szakértők megerősítették, hogy biztonságos és megfelel az uniós szabályoknak.
Kovács András Péter és Elek Péter megirigyelték a hálapénzellenes állami kampány félmilliárd közpénzből készült dalát. A "Ne hidd, hogy nem para a paraszolvencia" című kormányzati rapből ihletet merítve összeszedtek néhány Btk.-tényállást és - erős közszolgálati hangütéssel - megzenésítették azokat. Jövedékiadó-csalás, határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, közveszéllyel fenyegetés - mind-mind örökzöld témái a gengszterrap műfajának. A felejthetetlen produkciót nyújtó két Péteren kívül Litkai Gergely is belekeveredik a rapcsatába, bár a végén már örült volna, ha inkább kimarad belőle. | Az igazságügyi apparátus szemlesütve hajtotta végre Schadl és Völner akaratát | Noha a Schadl-botrány politikai főszereplője Völner Pál egykori államtitkár, a végrehajtók jogellenes kiválasztásához az igazságügyi tárca közép- és felső vezetése is asszisztált – ez derül ki a HVG birtokába került tanúvallomásokból. A minisztérium dolgozói – ha közben netán kellemetlenül is érezték magukat – minden utasítást teljesítettek, ami felülről érkezett, így nyerhettek végrehajtói kinevezést Schadl György engedelmes lekötelezettjei. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230202_Volner_Pal_Schadl_Gyorgy_Varga_Judit_vegrehajtok_tanuvallomasok_igazsagugyi_miniszterium_korrupcio#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_02_0 | 2023-02-02 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A fideszes Gelencsér Attila, Szatmáry Kristóf, Cseresnyés Péter és Csizi Péter neve felmerül a végrehajtói maffia ügyében tett tanúvallomásokban. A rendőrség nyomozza ki ezeknek a képviselőknek az érintettségét is!
– írta a Facebookon Jámbor András, a Párbeszéd országgyűlési képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján. Jámbor azt mondta, hogy az elmúlt időszakban kiszivárgott információkból olyan szintű politikai érintettség látszik, ami teljesen egyértelművé teszi, hogy a „Völner-Schadl-ügy az elmúlt harminc év legdurvább korrupciós ügye”.
A képviselő – miután a hvg360 megírta – beszámolt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium több dolgozója is azt állítja, hogy befolyásolhatták a végrehajtói helyek kiválasztását.
Jámbor szerint katasztrófa, hogy konkrét parlamenti képviselők neve is elhangzik egy ilyen ügyben és utalások vannak további politikusokra is, viszont nyomozás nem indul utánuk.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, Völner Pálra nyolc év börtönt kért hivatali vesztegetés miatt, akkor, ha beismerik az ügyészség által feltárt bűncselekmények elkövetését.
A gyanú szerint Schadl éveken keresztül azért vesztegette meg – összességében több millió forinttal – az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, hogy az hatalmát felhasználva olyan végrehajtók kinevezésben segítse, akik fizettek a végrehajtói kar elnökének praxisukért. Schadl Györgyre az ügyészség 200, Völner Pálra pedig 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozta, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kért, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Összes megjelent cikkünket a Schadl-Völner-ügyről ide kattintva tudja elolvasni: | Felmerült a nevük a Schadl-ügy tanúvallomásaiban, négy fideszes ellen kért vagyonosodási eljárást a Párbeszéd | Az Igazságügyi Minisztérium több alkalmazottja is azt állította, hogy befolyásolhatták a végrehajtói helyek kiválasztását. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230202_parbeszed_vegrehajtok_kepviselok_vagyonosodasi_eljaras | 2023-02-02 14:15:00 | true | null | null | HVG |
Egy második állami hitel is segítette a 4iG-t a Vodafone megvásárlásában – erősítette meg a Bloombergnek Fekete Péter, a 4iG Nyrt. vezérigazgatója. A társaság 750 millió euró (napi árfolyamon 292,5 milliárd forint) hitelhez jutott az állami Eximbankon keresztül, ez egészítette ki a szintén állami MFB-től kapott kölcsönt. Az Eximtől kapott forrásról tudni lehetett korábban is: mint a HVG360 megírta, az adásvétel bejelentését megelőző napon, január 8-án az Eximbank részéről megjelent egy jelzálogbejegyzés 750 millió euró tőke erejéig a 4iG többségi tulajdonában levő Antenna Hungária ingóságaira és szerződéseire.
A Bloomberg cikkéből az is kiderül, hogy az Eximbank a közvetítő szerepet játszotta a 4iG és több nagy kereskedelmi bank – például a JP Morgan – között, amelyek együtt, úgynevezett szindikált hitel formájában voltak a finanszírozók. Az Eximbank közbeiktatására azért volt szükség, mivel a 4iG-nak nincs befektetési osztályzata, a nagy bankok így nem tudják hitelezni, így lényegében a külföldi bankoktól az Eximbank kapta a hitelt, ő továbbította a 4iG felé. Ettől függetlenül azonban kereskedelmi hitelről van szó – emelte ki Fekete a hírügynökségnek.
A kedden lezárt ügyletben a Vodafone 660 milliárd forintért adta át magyarországi üzletágát, ennek 49 százalékos tulajdonrészét az állam szerezte meg, a többségi tulajdonos pedig a 4iG lett – némi állami segítséggel. A vezérigazgató ennek ellenére elutasította azt a bírálatot, hogy a kormánytól függne a cég sikere, mint elmondta, több, tisztán üzleti tranzakció is segítette növekedését az elmúlt időszakban. | Elismerték: az állami Eximbank is segítette a 4iG-t a Vodafone felvásárlásában | A cégvezetés szerint piaci hitelről van szó. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230201_Az_Eximbank_is_segitette_a_4iGt_a_Vodafone_felvasarlasaban | 2023-02-01 15:46:00 | true | null | null | HVG |
Idén 14,44 milliárd forintos közvetlen állami támogatásban részesülnek a magyarországi sportklubok – jelentette be Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke pénteken.
A fideszes politikus részleteket is elárult. A nyolc kiemelt fővárosi klub – amelyek közé most bekerült a Központi Sportiskola és a Csepel SC – az ismertetése szerint
4 milliárd 80 millió forintos sportszakmai alaptámogatást kap.
A létesítményfejlesztés területén – a két újonnan bekerülő egyesületet leszámítva – további 5 697 089 083 forinttal segítik őket.
Az előbbi összeg 2022-ben 3,74 milliárd forint, utóbbi 3,388 milliárd forint volt. Deutsch hozzátette, hogy a megnövekedett energiaárak miatt ezzel szeretnék megkönnyíteni a klubok működését.
A kiemelt vidéki sportegyesületek 2022-ben 3 236 850 000 forinttámogatást kaptak, ez az összeg idén 4,163 milliárd forint lesz. Deutsch erről szólva közölte: néhány napon belül várható döntés arról, hogy a már meglévő húsz támogatott klub mellé melyek kerüljenek be, négy-öt lehetséges egyesülettel bővülhet a lista.
A magyar kis- és közepes egyesületeket támogató Hiszek Benned program keretein belül az egy évvel korábbi 247 millió forinthoz képest 500 millió forintra lehet pályázni.
A klubok a közvetlen állami támogatás mellett a sportági szakszövetségeken keresztül is juthatnak pénzhez.
Az eseményen Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár a támogatottak közé bekerült fővárosi klubokról azt mondta: „A KSI szerepe megkérdőjelezhetetlen, egyértelmű volt az az álláspont, hogy bekerüljön, míg a Csepel komoly hagyományokkal bír, a jelenlegi állapotok azonban szürreálisak, így szeretnénk felzárkóztatni”.
A kiemelt fővárosi klubok az összeredményesség háromnegyedét biztosítják a magyar sport számára, ebbe a körbe eddig a Ferencváros, az MTK, a Vasas, a Honvéd, az Újpest és a BVSC tartozott. | Milliárdokkal többet kapnak a sportegyesületek az államtól, mint tavaly | A kiemelt fővárosi klubok közé bekerült a KSI és a Csepel SC is. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230203_sportegyesuletek_allami_tamogatas_deutsch_tamas | 2023-02-03 20:14:00 | true | null | null | HVG |
Sikerrel járt az a tavaly augusztusban indított petíció, ami a fonyódligeti szabadstrand beépítését akarta megakadályozni. Több mint 9 ezren írták alá.
Fonyód fideszes polgármestere, Hídvégi József korábban az önkormányzat nevében vendéglátóegységek létrehozása céljából bérbe adta az Árpád partra vezető utcák partszakaszi részét. Itt négy új, 16-18 méter hosszú és 5 méter széles teraszos kocsmát építettek volna fel, a Balaton partjától kb. 5 méterre. Azonban alkotmánybírósági határozat tiltja, hogy a Balaton partjától 30 méteren belül új épület létesüljön, vagyis a petíció csak a szabályok betartását kérte.
Az Árpád part ugyan kb. 1 kilométer hosszú, de kifejezetten keskeny, körülbelül 10 méteres. A strandon már van futópálya, öltözők, padok, mosdók, játszóterek, de büfék és éttermek is vannak a part környékén, így a helyiek szerint nemcsak szabálysértő, de indokolatlan is lett volna az új kocsmák felépítése. A Hídvéginek címzett petícióban ezt így fogalmazták meg:
"Ezen építkezés kizárólag néhány ember érdekét szolgálja, nem az itteni ingatlantulajdonosokét, akik nyaralni járnak ide – és nem a kocsmák közötti életre és az ezzel járó zajra, szagokra, szemétre, tömegre kíváncsiak.
Az itt nyaralók, az ide jövő fürdőzők érdekeit nem szolgálja az építkezés, hiszen ezek az épületek gátolnák a part megközelítését minden fürdőző számára. A vasúton túlról és a 7-es úton túlról a vízre lejövők számára az összes lejárót immáron beépítenék, lezárnák, és a vizet szinten lehetetlenség lenne megközelíteni. A napozási felületek komoly megcsonkítása történne meg a beépítéssel. A kocsmák közvetlen közelébe senki sem terítené le szívesen a fürdőlepedőjét vagy tenné ki a napozóágyát, hiszen az már nem lenne a pihenés szigete."
A törvény ugyanakkor azt megengedi, hogy meglévő épületeket felújítsanak, így egy régi bódét át fognak építeni. | Sikeres lett a balatoni petíció, hogy ne építsék tele kocsmákkal a fonyódligeti szabadstrandot | Fonyód fideszes polgármestere úgy adta bérbe a kiszemelt területet, hogy ott törvény szerint nem is lehetett volna építkezni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230204_Fonyodliget_szabadstrand_beepites_kocsmak_peticio_Fidesz | 2023-02-04 12:14:00 | true | null | null | HVG |
Kikéri az LMP a kormány megállapodását a CATL akkumulátorgyártóval
Csárdi Antal szerint közadat, hogy milyen adókedvezményeket és egyéb juttatásokat nyújt a kormány a kínai vállalatnak.
Közérdekű adatigényléssel fordul a kormányhoz az LMP, hogy megtudja, milyen megállapodást kötött a kabinet a CATL kínai akkumulátorgyártó céggel – jelentette be Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.
A politikus úgy fogalmazott: ez közadat, „tudnunk kell, milyen adókedvezményeket, illetve egyéb juttatásokat nyújt a kormány annak érdekében, hogy ez a rendkívül környezetszennyező cég itt folytassa a tevékenységét”.
Az elmúlt napokban a kormány olyan módon kommunikál az akkumulátorgyártásról, mintha attól Magyarország léte függne, azonban „a valóság ezzel szemben az”, hogy azok működése jelentős környezeti károkat okozhat, illetve kockáztatja az ország víz- és energiaellátását. „Azt gondoljuk, hogy ez nem megengedhető” – mondta Csárdi Antal.
Szerinte a kormány „kritika nélkül” szolgálja ki a multinacionális cégeket és nyújt nekik milliárdos, „sokszor százmilliárdos” nagyságrendű támogatásokat. Látni kell azt, milyen anyagi vonzata van az adófizetőknél ezen gyárak Magyarországra költözésének – jelentette ki.
„Ahogy Banglades sem lett ruhagyártó nagyhatalom, úgy Magyarország sem lesz akkumulátorgyártó nagyhatalom" - jelentette ki, egyúttal azt is jelezte: érdeklődve várják annak eredményét, hogy ezen cégek magyarországi megjelenése mennyibe kerül a magyar adófizetőknek.
Korábban az LMP kezdeményezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamit Lantos Csaba energiaügyi miniszter parlamenti meghallgatását is az akkumulátogyárak ügyében.
Az utóbbi hetekben többek között Debrecenben, Nyíregyházán és Fóton is egyre hevesebben tiltakoznak az oda tervezett akkumulátoripari beruházások ellen, amelyek előkerültek a gödi Samsung-gyár ügyében tartott közmeghallgatáson is. Szombathely vezetése pedig határozatba foglalta, hogy nem épülhet ilyen beruházás a település területén.
A kormány még nem bizonyította, miért jó az akkugyárak betelepülése
Félő, hogy egysíkúvá válik a gazdaság, és azt sem garantálja semmi, hogy egy közpénzmilliárdokkal kistafírozott üzem évtizedek múlva is működni fog.
2023. január. 31. 16:32 Nagy Iván László Itthon
A hatalom előbb felülírta a debreceniek akaratát, most pedig megszégyeníti az akkugyár ellen tüntetőket
Baloldali, globalista, sorosista, hazaáruló zöld érdekeket szolgálnak az akkumulátorgyár ellen tüntető mikepércsi és debreceni anyukák - állítja a kormánypárti sajtó és a megmondóemberek az elmúlt napokban. Az akkugyár ügye a Fidesz-szavazókat is elérte, a kormány pedig azonnal reagált, mielőtt maguktól arra jutnak, hogy a beruházások nem az ő érdekeiket szolgálják.
2023. január. 30. 20:00 Nagy Iván László Gazdaság
Akkugyár-kisokos: Minden, amit Debrecentől Gödig tudni érdemes, egy podcastban
Hogyan lett 2023 egyik legforróbb témája az akkumulátorgyártás Magyarországon? Ha lemaradt, vagy csak többet szeretne tudni, Fülke közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk: megszólalnak az érintettek arról, ami Debrecenben történik jelenleg és ami Gödön történt az elmúlt években, valamint annak is utánajártunk, mik a kormány céljai az akkumulátorgyárakkal. | Kikéri az LMP a kormány megállapodását a CATL akkumulátorgyártóval | Csárdi Antal szerint közadat, hogy milyen adókedvezményeket és egyéb juttatásokat nyújt a kormány a kínai vállalatnak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230205_lmp_kozerdeku_adatigenyles_kormany_catl_akkumulatorgyar | 2023-02-05 12:43:00 | true | null | null | HVG |
Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben – mondta a közmédiának Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára pénteken.
Az államtitkár szerint egy több mint kétéves tárgyalássorozat zárult le, aminek eredményeként 221 hektáros területen épül majd fel a CATL létesítménye, ezzel létrehozva mintegy 9 ezer új munkahelyet Magyarországon. A beruházás további részleteit a kínai cég részvényesi tanácsának jóváhagyását követően hozzák nyilvánosságra.
A Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) közleményben olvasható, hogy 7,34 milliárd eurót fektet be egy 100 gigawattóra (GWh) kapacitású akkumulátorgyár építésébe Debrecenben. Ez lesz a második európai akkumulátorgyára a németországi üzem után. A részvényesi közgyűlés jóváhagyásától függően az első gyártóüzem építése még az idén megkezdődhet.
A debreceni Déli Ipari Parkban megvalósuló projekt európai autógyártóknak szállít majd akkumulátorcellákat és modulokat.
Mivel a magyarországi üzem közel van vevői – például a Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis és a Volkswagen – néhány autógyárához, a CATL jobban ki tudja majd elégíteni az európai piac akkumulátorkeresletét – olvasható a közleményükben.
A cég azt ígéri, hogy az akkumulátorgyártás karbonlábnyomának csökkentése érdekében megújuló energiából származó villamos energiát használnak fel.
(Nyitóképünk illusztráció.) | 3000 milliárdos fejlesztést hoz Magyarországra a világ legnagyobb akkumulátorgyártója | A kínai CATL új üzemet épít Debrecenben. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220812_debrecen_catl_akkumulator | 2022-08-12 12:13:00 | true | null | null | HVG |
Megvalósult a nagy álom: a pénzügyi és az energetikai szektor után a telekommunikációs iparágban is megkeletkezett végre a nagy, ún. „nemzeti” szereplő – a többségi magántulajdonban álló, ám jelentős állami segítséggel és állami kisebbségi tulajdonnal a hátában létrehozott „nemzeti tőkés” szupervállalat. A brit Vodafone magyarországi leágazása az Antenna Hungária Zrt. (AH) 51 százalékos és az állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 49 százalékos tulajdonvásárlásával cserélt gazdát; a vételár 660 milliárd forint volt. A Vodafone Magyarország Zrt.-ben többségi tulajdonos lett az AH többségi tulajdonosa, a 4iG Zrt., azaz egy Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő magáncég. A vásárlást mindazonáltal nehéz nem állami bevásárlásként értelmezni; és nem csak azért, mert az államnak még az AH-ban is van 23 százalékos részesedése (és e cégről még bőven lesz szó). Ez az üzlet kormányzati rásegítés nélkül aligha jöhetett volna létre. Igaz, az állami bevásárlás speciális fajtájáról van szó: amikor ugyanis a kormány nem az államnak – nekünk – vásárol, hanem magánembereknek.
Mindez Orbán Viktornak napra pontosan 10 évvel az után sikerült, hogy a Magyar Posta, az MVM és az MFB Invest gründolta konzorcium, az MPVI Mobil Zrt. bejelentette, minden szükséges engedély birtokába került ahhoz, hogy negyedik mobilszolgáltatóként jelenjen meg a hazai piacon. Ebből végül semmi nem lett – most viszont a 3 milliós ügyfélkörrel rendelkező magyar Vodafone megszerzésével a 4iG, az orbáni cégbirodalom csillagrombolója a konvergens, azaz a mobil, a vezetékes, az internetes és a tévés piacot is vezető Magyar Telekommal került szemmagasságba.
A Mészáros Lőrinc árnyékából alig három és fél éve önállósodott Jászai Gellért, a 4iG elnöke a Vodafone-vétel tavaly augusztusi bejelentésekor úgy számolt, hogy az üzlet 10–12 év alatt térülhet meg. A vállalatcsoportban a hivatalos adatok szerint többségi tulajdonos Jászai ezt azonban valószínűleg már nem várja meg; iparági szóbeszédek szerint az egyik leggazdagabb magyar hosszabb időre megpihenne.
Hosszú menetelés
A 4iG tulajdonviszonyai az utóbbi évek részvénykibocsátási, -felvásárlási és -bevásárlási ringlispíljének köszönhetően gyakran változnak. A cégnek – saját közlése szerint – 51,22 százalékos többségi tulajdonosa Jászai Gellért. De több nemzetközi befektetője is van a 4iG-nek; közülük a legnagyobb tortaszeletet a német védelmi és járműipari vállalat, a Rheinmetall birtokolja (25,12 százalék). A portugál–magyar hátterű pénzügyi befektetőként ismert Alpac Capital 6,47 százalék, a távközlési szektorban is járatos török Calık Holding 3,16 százalék erejéig van jelen. Jászai maga is több formában tulajdonos a cégben: két apróbb üzletrész mellett övé a KZF Vagyonkezelő (10,4 százalék), de a Rheinmetall megjelenésével egy időben felbukkant iG COM Magántőkealap (41,68 százalék) egyedüli részvényese is ő. | Lefoglalt vonalak. Az állam és a 4iG felvásárolta a magyar Vodafone-t | Mérföldkő a magyar távközlés történetében a Vodafone állami rásegítéssel és résztulajdonnal végrehajtott felvásárlása. A fő vevőként fellépő 4iG jókora adósságba verte magát – de messze nem ez az egyetlen gond. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lefoglalt-vonalak-256133 | 2023-02-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
320 milliárd forintnyi támogatást adna a kormány a kínai CATL Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárához – írta Facebook-oldalán Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője a Facebook-oldalán kínai lapok cikkeire hivatkozva.
Még tavaly nyáron derült ki, hogy a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártó vállalata, a kínai CATL Debrecenben építené meg legújabb európai gyártóbázisát, a beruházás augusztusban nemzetgazdaságilag kiemelt státuszt is kapott. A beruházás idén januárban azonban komoly feszültségeket okozott helyben, több lakossági fórumon is elszabadultak az indulatok, volt már tüntetés is a tervezett gyár ellen, a Momentum pedig helyi népszavazást kezdeményez az ügyben. Miközben eltüntették a tervezett gyár hatalmas vízigényére vonatkozó tanulmányt, a kormánymédia azzal vágott vissza az ellenzőknek, hogy "áldebrecenieknek" nevezte őket.
Tompos Márton most azt írja, a két kínai cikkben leírják, hogy 800 millió euró, vagyis mintegy 320 milliárd forint értékű támogatást ad a magyar kormány a kínai CATL-nek a gyárépítéshez.
Tompos felidézi, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter korábban azt mondta, hogy a CATL korábban még egy másik helyszínben gondolkodott, "így mondhatni, hogy bravúros mentéssel sikerült befurakodnunk a képbe, és világossá tenni a kínai fél számára a hazánk és Debrecen városa által kínált előnyöket".
Tompos ebből arra következtet, hogy a "bravúros mentés" az állami támogatásra utal, mint fogalmaz, "annyit tesz, hogy beton helyett pénzbe öntené a magyar kormány a vízzabáló kínai monstrumgyárat.
Ez 36 millió forintot jelent munkahelyenként,
úgy, hogy valószínűleg a többség kínai, kazah, vietnámi és egyéb, harmadik országbeli lesz, ahogy azt láthatjuk szerte az országban."
A momentumos politikus hozzátette azt is, hogy a CATL-nek szánt támogatás több pénz, mint Debrecen egy éves költségvetése, és annyi, amennyiből az oktatást a kormány saját bevallása szerint is rendbe lehetne tenni. | 320 milliárd forintnyi közpénzzel csábítja Debrecenbe az akkugyárat a kormány | A CATL kínai akkugyárnak adott támogatás több, mint Debrecen éves költségvetése. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/320-milliard-forintnyi-kozpenzzel-csabitana-debrecenbe-az-akkugyarat-a-kormany-256122 | 2023-02-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„A büntetőügyben a mai napon két személy bűnügyi felügyeletének az elrendelésére került sor, nevük kapcsán személyiségi jogaikra tekintettel tájékoztatást nem tudok adni.” Ezt a választ kaptuk a Békés Vármegyei Főügyészségtől csütörtök délután arra a kérésünkre, hogy meg nem erősített információink szerint a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) tartozó békéscsabai központú Közösségi Misszióhoz köthető ügycsoportban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt újabb fontos nyomozati cselekmények történtek.
A főügyészség rövid válasza azt jelenti, hogy a két most lekapcsolt személy őrizetbe vétele után a vádhatóság előterjesztése alapján a Békéscsabai Járásbíróság nyomozási bírója velük szemben elrendelte a bűnügyi felügyeletet. Ez a terheltek szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. (Bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt a számára meghatározott területet, lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el, meghatározott jellegű nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket vagy meghatározott közterületeket ne látogasson, illetve meghatározott időközönként és módon a rendőrségen jelentkezzen.)
Értesüléseink szerint az MPE rendszeréhez tartozó gyulai Gordiusz Intézmény és a miskolci Élim Szolgálat vezetőjéről van szó.
A gyulai egyházi intézmény vezetője civilben jogász és a Békés Vármegyei Ügyvédi Kamara tagja. Több helybeli jogász a főügyészségi tájékoztatástól függetlenül elmondta, informálisan tudnak arról, hogy kollégájukat a NAV-nyomozók az utóbbi napokban lekapcsolták. Az ügyvédet nyilvánosan megadott elérhetőségeinek egyikén sem sikerült utolérnünk.
Azokra a kérdésekre, miszerint az ügyben vádalku született egy, már régebb óta letartóztatásban lévő személy és az ügyészség között, valamint arra, hogy az ügyben várhatóan tovább bővülhet-e a gyanúsítotti köre, a vádhatóság a nyomozás érdekeire hivatkozva nem válaszolt. Ugyanakkor tény, a tavaly tavasz óta rács mögött lévő dr. V. Gy. és dr. V. K., a békéscsabai központú Közösségi Misszió ügyvezetői egy már sokadik hosszabbítás után március 30-ig biztosan előzetes letartóztatásban maradnak.
Cégadatbázis alapján tudható, hogy Gordiusz Intézmény 47 főt foglalkoztat és belső, a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó jogi személynek számít, amely alapvetően étkeztetéssel foglalkozott. A miskolci székhelyű Élim Szolgálat 66 személyt foglalkoztat, s ugyancsak egyházi jogi személy és ugyanúgy melegétkeztetéssel foglalkozik. A Gordiusz Intézmény és az Élim Szolgálat – legalábbis papíron – naponta 20 ezer ember étkeztetésről gondoskodott. Az pedig már korábban megírtuk, hogy a NAV nyomozói és a Békés Vármegyei Főügyészség az esettel kapcsolatos károkozás nagyságrendjét 8 milliárd forintra taksálja.
A mosrani esetről elsőként beszámoló Esti Újság most végrehajtott őrizetbe vétel és elrendelt letartóztatás kapcsán azt írta, a két bűnügyi felügyelet alá került gyanúsított állítólag több mint 1 milliárd forint eltüntetésében vehetett részt. Meg nem erősített hírek szerint 600 millió forintért vásároltak evangelizációs szolgáltatást egy olyan cégtől, amelynek a tulajdonosa a Magyar Pünkösdi Egyház. A portál azt is tudni véli, hogy bár tavaly az ügyben az adóhatóság sok számlát zárolt, de a Szocnet, egy ugyancsak a MPE-hez tartozó egyházi intézmény számláit nem, és innen tűntek el pénzek. (A Szocnet Igazgatási Központ ugyanazon a címen található Békéscsaba belvárosában, ahol az ügy középpontjában álló Közösségi Misszió is.) A mostani gyanúsítások és letartóztatás ezzel lehet összefüggésben.
A Magyar Pünkösdi Egyházat megrázó visszaéléssorozat és büntetőeljárás nyomán ez év január közepén lemondott az egyház csaknem teljes elnöksége arra hivatkozva, hogy „mindenben támogatják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tényfeltáró munkáját, és még a látszatát is szeretnék elkerülni annak, hogy vezető pozíciónkat a vizsgálat befolyásolására kívánnák használni”. Mások ezzel szemben úgy vélik, hogy azért történt ez, mert: „Az elnökség és egyháztanács hat tagja még időben, emelt fővel távozhat a pünkösdi egyház éléről, megelőzve, hogy posztjukról őrizetbe vétellel, esetleg megbilincselve állítsák fel őket.”
A NAV nyomozói több milliárdos nagyságrendet elérő vagy azt megközelítő összegű számlát találtak az üggyel összefüggésben külföldi, így ausztriai és romániai bankokban. Arról is beszámoltunk, hogy tavaly tavaszi őrizetbe vételük és letartóztatásuk előtt a Közösségi Misszió két ügyvezetője, dr. V. Gy. és dr. V. K. belépett a Fidesz-Magyar Polgári Szövetségbe.
(Címlapképünkön a Magyar Pünkösdi Egyház budapesti székháza) | Újabb kényszerintézkedéseket rendeltek el a pünkösdi egyházat érintő súlyos visszaélések miatt | Nem sokkal azt követően, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház csaknem teljes elnöksége lemondott, felgyorsulni látszanak az események. Az egyházhoz tartozó békéscsabai Közösségi Misszió két ügyvezetőjének közel egy évvel ezelőtti letartóztatása után újabb két gyanúsított elleni kényszerintézkedésről döntött csütörtökön a Békéscsabai Járásbíróság. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/ujabb-kenyszerintezkedeseket-rendeltek-el-a-punkosdi-egyhazat-erinto-sulyos-visszaelesek-miatt-256196 | 2023-02-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Töreki apró zsákfalu Siófoktól délnyugatra, közigazgatásilag a városhoz tartozik. Igazán szép környék: délről az árnyas somogyi erdők határolják, vannak halastavak, mezők és a Jódi-hegy fennsíkja, ahonnan pazar panoráma nyílik a Tihanyi-félszigetre. Ezt a területet szemelte ki magának néhány politikai és gazdasági potentát. Van, akinek sikerült már dácsát építeni mezőgazdasági tevékenység álcájával, van, aki csak most szerzi az aranykalászt.
Hivatalosan úgy lehet épületet emelni külterületen, ha az ember igazolja, hogy a gazdálkodáshoz szüksége van rá. Ezzel azonban nem nehéz visszaélni; elég például azt mondani, hogy „diótermesztő őstermelő vagyok, és kell a zsákoknak a hely”, vagy hogy „van 10 sor szőlőm az ötven méter hosszú telken, kéne egy pince hozzá”. A kormányhivatal jellemzően nem kérdez ennél többet, máris nyomják a pecsétet az engedélyre – így lett például a Fidesz siófoki székhelyű országgyűlési képviselőjének, Witzmann Mihálynak emeletes, légkondis „pincéje” Balatonlelle-Kishegyen, badacsonyi kilátással, amelyhez egy utat is leaszfaltoztak szóbeli engedéllyel.
Valami ilyesmi készül Törekiben is, ahol évek óta zajlik a földek felvásárlása egy jól behatárolható körhöz köthetően. A helyiek elmondása szerint a Jódi-hegyen rendszeresen látják NER-hatalmasságok autóját például Jászai Gellért 4iG-vezér úszómedencés, emeletes, Tihanyra néző fészere körül, amit Barna Sándor szórakoztatóipari nagyvállalkozótól (Symbol, Palace Disco, Plázs) vásárolt. Barnáék egy kicsit lejjebb költöztek a hegyen.
Jászai Gellért úszómedencés nyaralója
Egy hektárnál kevesebb földet nem aranykalászos gazda magánszemélyként is vehet elvileg. Az ügymenet szerint ha valaki el akarja adni a földjét, akkor megállapodik a vevővel, megírják az adásvételi szerződést, amit azonban ki kell függeszteni az illetékes polgármesteri hivatalban és fel kell tölteni egy elektronikus felületre is. Ha 60 napon belül senki (szomszéd, helyben lakó gazda) nem él elővásárlási jogával, akkor felterjesztik az adásvételt a földbizottsághoz jóváhagyásra. Ha a bizottság nem hagyja jóvá az ügyletet, akkor a földeladás meghiúsul.
A helyiek azonban egészen extrém döntésekről mutattak nekünk hivatalos iratokat, amelyek azt mutatják, hogy
míg egyesek minden gond nélkül hektárszámra vehetik a területeket, mások vásárlási szándékát a hatóság különböző indokokkal lehetetleníti el.
Péter helyben lakó gazda, aki 2021 végén akart szabályosan földterületet venni. Meg is állapodott az eladóval, az önkormányzatnál ki is függesztették az adásvételi szerződést, a hatvanadik napig pedig senki nem jelentkezett elővásárlási szándékkal. Nem volt jelzet a szerződésen, pedig az elővásárlási szándékot a szabály szerint dátumbélyegzővel és iktatási számmal fel kell tüntetni. Péter azonban hiába várta, hogy a jegyző elküldje jóváhagyásra a szerződést a kormányhivatalnak, az akkori jogi képviselője nemsokára arról tájékoztatta, hogy a postaládájába sima levélként bedobva talált egy értesítést, miszerint néhány nappal a lejárat előtt jelentkezett elővásárlóként Barna György (Barna Sándor fia, a Plázs Siófok vezetője) egy ügyvédje által szerkesztett irattal.
A jognyilatkozaton azonban nem volt sem iktatószám, sem dátumbélyegző, az ügyintéző kézzel írta rá, hogy átvette. Péter későbbi ügyvédje szerint annak sem volt nyoma, hogy elektronikusan feltöltötték volna a rendszerbe a földeladás opciót, ennek ellenére a szerződést továbbküldték a kormányhivatalnak, az adásvételt átnyomták, és Barna György lett a tulajdonos. Utólag az is kiderült, hogy Péter első ügyvédje korábban több bírósági ügyben is képviselte megbízási szerződés alapján az önkormányzatot, Barna György ügyvédjével pedig szintén kapcsolatban állhat, mivel mindkettőjüknek ugyanaz a személy a helyettesítő ügyvédje.
Építkezés Siófok Törekiben
P. László hiába próbált két telket megvenni a szomszédsági elővásárlási jog alapján (mindkét vételi nyilatkozatot ugyanazok a tanúk írták alá, ugyanúgy), jelentkezett két másik „elővásárlási jogával élni kívánó” személy is, Barna Sándor és Jászai Gellért. A Barna Sándor által is megvenni kívánt földterületnél a hatóság végül arra hivatkozva hiúsította meg P. László földvásárlását, hogy az egyik tanú neve „nem olvasható rendesen”. Ám Jászai Gellért esetében ugyanazt az iratot elfogadták, és mivel P. László szomszédként elsőbbséget élvezett, végül ő vásárolhatta meg a területet, tehát a két telek közül csak az egyik lett az övé.
Volt olyan szerződés is, amelyet szabályosan kifüggesztettek ugyan, de a földbizottság azzal utasította el az adásvételt, hogy az spekulatív földszerzésnek minősül, jóllehet egy helyben lakó frissnyugdíjas varrónő szeretett volna magának háztájinak egy 4000 négyzetméteres zártkertet első és egyetlen földbirtokként.
Jó kérdés, hogy mit tekinthet a Somogy Vármegyei Kormányhivatal Földbizottsága spekulatív földvásárlásnak. Linczényi Aladin, a 4iG vezérigazgató-helyettese ugyanis például két, egymással szomszédos telekkel is rendelkezik. Ezek 2021 júniusában kerültek a nevére, mindkettő a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetbe esik. Ekkor még más volt a két telek területének aránya, de 2022 nyarán úgy alakították át a telekharátokat, hogy építkezésre ideális legyen. A beépítés aránya itt ugyanis maximum 3 százalék, de legfeljebb 100 négyzetméter lehet, az egyik telek viszont ehhez képest túl kicsi volt.
A Linczényi Aladin telkeire szánt épületek látványterve
Építeni a helyi építési szabályzat szerint ebben a kertgazdasági övezetben csak úgy lehet, hogy a telket „kertészeti, gyümölcs- vagy szőlőműveléssel kell hasznosítani, és csak az így hasznosított telkeken szabad a műveléshez szükséges gazdasági épületet elhelyezni”. Úgy tűnik, a Somogy Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának nem tűnt fel, hogy a területen semmilyen haszonnövény-kultúra nincsen – van viszont már egy, a helyiek által metróbunkernek nevezett képződmény, ami Linczényi „pincéjének” alapja, illetve már a falakat is elkezdték felhúzni.
A két telekre már jóval a telekterület átalakításának 2022 júniusi bejegyzése előtt, májusban benyújtották az építési engedély kérelmét, és mindkettőre meg is kapták június végén: az egyik telken 50 négyzetméteres, a másikon 100 négyzetméteres szabadonálló gazdasági épület épül. A helyszínrajzot szemlélve azonban feltűnik, hogy az épületek nem párhuzamosak az úttal, a két épület ugyanis egy síkba kerül, a közöttük oldalkertként elhagyott 5-5 méter pedig könnyen áthidalható, és így keletkezhet egy közel 200 négyzetméteres összefüggő épület tihanyi panorámával.
De nem ez az első furcsa építkezés Törekiben, ahol a helyiek nem igazán értik, hogy miért mezőgazdasági fontosságú például úszómedencét építeni a gazdasági épületekhez, milyen növény mosására lenne praktikus. Medencékre pedig lehet igény, mert
egy személy már aláírásokat gyűjt, hogy a vízmű húzza ki az ivóvíz-vezetéket és a csatornát Linczényi telkén túlra, ahol újabb három „diófás” telek kérhet gazdasági épület építésére engedélyt.
Bár civil fejjel nehezen lehet elhinni, hogy egy budapesti illetőségű személy, aki a cégjegyzék tanúsága szerint tíz fővárosi cégben vezető tisztségviselő, csendesen szedegeti a diót az erdőszélen mint őstermelő, a kormányhivatalnak nyilván élénkebb a fantáziája.
Az országos sajtót is elérte a Dharma lómenhely esete, erről lapunk is rendszeresen cikkezett. Az elővásárlási szándékát bejelentő Barna György véletlenül budapesti címét írta az iratra, mégis előbbre sorolták, mint a valóban helyben lakó gazdát. Emlékezetes a balatonvilágosi gigaberuházás (később fentről megsemmisített) sima engedélyezése, majd a magaspartra tervezett társasházak engedélyének igazgatási szünet alatti kiadása, a Schadl-villa botrányos engedélyének esete, és persze a fent említett Witzmann-villa. A Narancs.hu épp a héten írta meg, hogy a balatonföldvári Nyugati strandra tervezett, a helyiek körében nagy ellenállást kiváltó kikkötő ügyében a kormányhivatal közigazgatási szünetben, két nap alatt adta meg a beruházónak az engedélyt, 26 oldalas indoklással.
Helyi építész körök mélyebb problémákról beszélnek. Előfordult olyan eset is, hogy egy földtulajdonos telkére épített ideiglenes építménynek a használója akarta állandóra változtatni az építmény jellegét, a telek tulajdonosa pedig csak véletlenül értesült az eljárásról, majd a hatóság megtagadta tőle az ügyféli jogállást. Ez az ügy a Kúrián kötött ki, a kormányhivatalt pedig elmarasztalták. De az Alkotmánybíróság reparálta a kaposvári építéshatóság azon döntését is, amelyben a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfélnek egy határozatra 30 napos fellebbezési határidőt írtak, holott a törvény szerint 15 nap lett volna. Az ügyfél később ügyvédet fogadott, aki szerint az eljárási hiba nem volt véletlen: így akarták az ügyfelet a fellebbezés jogától megfosztani.
Építkezéshez használt út a hegyen
A hasonló ügyek miatt a töreki gazdálkodók nem nagyon bíznak a Somogy megyei kormányhivatalban, és arra sem sokan számítanak, hogy kiderül, a Linczényi Aladin építkezésével közvetlenül határos természetvédelmi területen húzódó földútra ki szórt több tonnányi sittet.
Kérdéseinkre a hivataltól mi sem kaptunk választ. | A tihanyi kilátást is akarja a NER Siófok-Törekiben | Míg egyesek minden gond nélkül hektárszámra vehetik a területeket, mások vásárlási szándékát a hatóság különböző indokokkal lehetetleníti el. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-tihanyi-kilatast-is-akarja-a-ner-siofok-torekiben-256124 | 2023-02-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ha a balatonföldvári Nyugati strandra lehet kikötőt építeni, az precedenst teremthet a Balatonnál – Herényi Károly, az e-vitorláskikötő építése ellen tiltakozó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke mondta ezt azon a sajtótájékoztatón, melyet Potocskáné Kőrösi Anita Jobbik-elnökhelyettessel közösen tartott szerdán a helyszínen, ahol néhány héttel ezelőtt a beruházó Balabo Kft. elkezdte az építkezést.
A város is kérjen jogvédelmet!
Herényi egyebek mellett azt is javasolta: az egyesülethez és a stranddal szomszédos Fesztivál társasházhoz hasonlóan a balatonföldvári önkormányzat is kérjen azonnali jogvédelmet, azaz az építkezés leállítását, mégpedig a jogerős bírósági döntésig. Hiszen az egyesület és a társasház is bíróságon támadta meg a kikötő néhány hete kiadott építési engedélyét. „Közel egymilliárd forint állami támogatást nyert el a beruházáshoz a Balabo Kft., komoly összegű adófizetői pénz segítségével épül tehát a kikötő, márpedig egy számukra kedvezőtlen bírósági ítélet után vissza kellene bontani, ami ugyancsak komoly költséggel járna, s ezt kéne megelőzni” – indokolt a Balatonföldváron élő egykori parlamenti képviselő. Szerinte „ez a beruházás a Balaton Bős-Nagymarosa, azt is mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül akarták megépíteni, és az se épült meg, ugyanez fog történni itt is, mi legalábbis »elmegyünk a falig«, hogy ne épülhessen meg. A Mosolygó Balatonföldvár Egyesület nem kikötőellenes, kikötőkre van igény a Balatonnál, de ne strandon épüljön! Évente 40 ezer ember látogatja a Nyugati strandot, ezzel szemben 165 vitorlástulajdonos kedvéért épülne az új, az eredeti tervekhez képest még meg is nagyobbított kikötő. Mi a 40 ezer strandoló mellett vagyunk.”
Herényi hozzátette, ha ez
a kikötő megépülhet, akkor precedens lehet Balaton-szerte, hiszen könnyebb ott a beruházó dolga, ahol már ki vannak építve a közművek.
Jelezte, nem hiszik, hogy a bíróság most, az újabb perben másként fog dönteni, mint amikor néhány hónapja megsemmisítette a Balabo Kft. engedélyét, egyebek között éppen a balatonföldvári önkormányzat építési szabályzatára hivatkozva. Ebben az áll, hogy strand funkcióját nem lehet megváltoztatni.
Kétnapos eljárás
A Narancs.hu is beszámolt arról: szeptemberben a Pécsi Közigazgatási Bíróság a helyi civil szervezetnek adott igazat azzal, hogy megsemmisítette a kikötőlétesítési engedélyt kiadó Veszprém Megyei Kormányhivatal döntését és új eljárás lefolytatására kötelezte az állami szervet. A szerdai földvári sajtótájékoztatón Unicsovics György, a Nyugati stranddal szomszédos társasház képviselője arra hívta fel a figyelmet: ezt követően a kormányhivatal két nap alatt végzett az új eljárás lefolytatásával és 26 oldalas indoklással adta ki az új engedélyt a Balabo Kft.-nek. A korábbi törvényszéki döntés nyomán az illetékes vízügyi igazgatóság is visszavonta a vízjogi engedélyt, de a kormányhivatal rapid határozata után az is újból megadta, azzal a változtatással, hogy a 28 ezer köbméternyi, kikotrásra váró iszapot nem kell zagytározóban elhelyezni, hanem vissza lehet tölteni a Balatonba, illetve teherautókon elszállítani. Unicsovics György szerint egyébként a kikötőépítéssel hosszú távon súlyos ökológiai károk is keletkezhetnek. „Szemben azzal, amit a Veszprém Megyei Kormányhivatal által kiadott engedély állít, miszerint jelentős környezeti hatással nem jár a vízbe 385 méter hosszan benyúló mólószárak építése, áramlási fennakadás, eliszapolódás, pangó víz és hordalékosodás várható. Arról nem is beszélve, hogy a kikötő megépítése után megváltozik, megszűnik a strand eddigi funkciója, a vendégkör elmaradása várható, nem pedig a turistaforgalom fellendülése, ahogyan a városvezetés állítja. S bármit is mond a polgármester, kikötő közelében a fürdést jogszabályok tiltják.”
Év végére be is fejeznék
Potocskáné Kőrösi Anita Jobbik-elnökhelyettes szerint ez a földvári beruházás „a Balaton kisajátításának újabb esete, de a polgármester nem hallja meg a tiltakozó lakosság szavát”. A balatonföldvári önkormányzat weboldalán ugyanakkor ez a tájékoztató jelent meg az építkezés kezdetekor: „Megtörtént a munkaterület átadása az e-kikötő kivitelezője számára. A beruházó a szükséges engedélyeket bemutatta, azokkal rendelkezik. A városnak továbbra is alapvető érdeke, hogy a Földváron közel 20 éve napirenden lévő fejlesztés megvalósuljon, mert turisztikai attrakciót teremt, munkahelyeket hoz létre, adóbevételt (iparűzési, idegenforgalmi) generál, magával vonzza a fizetőképes vásárlóerő növekedését, az ingatlanpiac fellendülését, a nyugati városrészt bekapcsolja a város vérkeringésébe, 120 év után újból kikötő építés helyszíne lehet Balatonföldvár, ami méltó tisztelgés a település alapítóinak emléke előtt is.”
A Narancs.hu kérdésére Deák Sándor, a beruházó Balabo Kft. ügyvezetője is azt hangsúlyozta: minden engedély birtokában kezdték meg a kikötőépítést, és szeretnék tartani az eredeti, ez év végi befejezési határidőt.
(Címlapképünkön: a balatonföldvári Nyugati strandra tervezett kikötő látványterve. Forrás: Mosolygó Balatonföldvár Egyesület Facebook) | Precedenst teremthet a Balatonnál, ha kikötő épülhet a földvári strandra | A beruházó az év végére szeretne elkészülni a Nyugati strandra tervezett létesítménnyel. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/precedenst-teremthet-a-balatonnal-ha-kikoto-epulhet-a-foldvari-strandra-256156 | 2023-02-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Beindultak a Club Aliga fejlesztői: szállodaépítési tervükről ugyan letettek, nagy lendülettel értékesítik ugyanakkor az erre a célra felparcellázott, Balatonig érő telkeket. A napokban pedig (az építési napló szerint január 30-án) az eredetileg a középtávú fejlesztési terveikben szereplő társasházegyüttes építéséhez is hozzákezdtek. Ez utóbbira január 20-án kapták meg az építési engedélyt az illetékes kormányhivataltól úgy, hogy a dokumentáció szerint ismét szerepel az elképzelésekben az aligai löszfal rézsűs megbontása.
16-20 méter magas társasházak
Százöt lakást magában foglaló öt társasház épülne a magaspart tetejére 300 méter hosszan, a 40 hektáros Club Aliga második legmagasabb pontjára
(a legmagasabbra tervezték korábban a szállodát, de a kormány a múlt hónapban visszavonta az erre eredetileg a Kisfaludy-programból megítélt 7,3 milliárd forintos támogatást), a terület délnyugati csücskébe. A házak hatszintesek, 16-20 méter magasak lennének. A társasházépítésről a balatonvilágosi képviselő-testület is tárgyalt hétfőn este.
„Akkor szembesültünk vele, hogy megint mekkora környezetrombolás készül, amikor ügyfélként megkaptuk az öt társasház látványtervét – mondta Bukovszki András önkormányzati képviselő, egyben a Club Aliga-fejlesztés első számú kritikusa, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) alelnöke. – Cselesen, az év végét kihasználva, a terveket »eldugva« akarta átvinni elképzelését a beruházó; a kormányhivatal december 22-én tette ki hiányosan, akkor a látványtervek nélkül a dokumentációt, azzal, hogy öt nap van a véleményezésre, ám másnap január 9-ig tartó igazgatási szünet következett. Már meg is kapták az építési engedélyt, mire észleltük, hogy mi készül, s mire bírósághoz tudtunk fordulni azonnali jogvédelmet, az építési engedély végrehajthatóságának a felfüggesztését kérve. A bíróság befogadta kérelmünket, majd arra hívta fel az önkormányzatot, hogy nyilatkozzon, az AFE-hoz hasonlóan kéri-e az azonnali jogvédelmet, perbe száll-e. A per költségeit az AFE fizeti, az önkormányzatnak tehát ez egy fillérjébe sem kerülne, de fontos volna, hogy ne csak mi és rajtunk kívül még néhány civil szervezet szálljon szembe a befektetőkkel.”
A társasházak a tó felől nézve - látványterv
Forrás: Aligai Fürdőegyesület Facebook
8-9 millió éves löszpart
Bukovszki szerint a Club Aliga beruházója fejlesztési terveit a jelek szerint részekre bontja, hogy ne kelljen környezetvédelmi engedélyt kérnie és elkerülje az ezzel járó nyilvános eljárást. „Ha nem vagyunk elég éberek, ez sikerült is volna nekik – folytatta az egyesület alelnöke a képviselő-testületi ülésen. – Az őszi közmeghallgatáson együttműködést ígértek és azt, hogy a beruházás kormányzatilag kiemeltté nyilvánítása ellenére »visszafogottak« lesznek az építkezések során. Ezzel szemben most 16-20 méter magas épületekről van szó, holott oda a község építési szabályzata csak 4,5-10 méteres épületeket engedne, 25 százalékos beépíthetőséggel. Ezt írja felül a Club Aliga-beruházást kiemeltté nyilvánító kormányrendelet, amiben szerepel az is, hogy turisztikai fejlesztés a cél, ám ma már erről szó sincs, a magasparton és a Balaton-parton is, a település szabad parti sétányának elvételével magán ingatlanok épülnek.
Az AFE alalelnöke hozzátette, szerinte még a kormányrendelet sem írja felül a táj, a településkép, a Balaton kilátás- és látványvédelmét. „Az Aligától Almádiig húzódó magaspart a Balaton egyik csodája, 8-9 millió éves geológiai képződmény; erre a folyton mozgásban lévő, omlásveszélyes löszfalra akarják ezt a betonmonstrumot 300 méter hosszan, ráadásul még a löszfalat is megbontanák rézsűsen, ami ellen egyszer már eredményesen tiltakoztunk.” A terület ma kilátórész, amit ugyanúgy elveszíthetnek a helyiek, mint ahogyan a Balaton-partjukat veszítik el méterről méterre. „Ott luxus lakóingatlanok, itt luxus lakópark lesz, sorompóval, portával, mintha egy nagyváros lennénk, nem pedig egy csendes, »földszintes« község” – emelte ki a fürdőegyesületi elnök.
„Ezért valaki felelni fog!”
Bukovszki András az ülésen felrótta Takács Károly balatonvilágosi polgármesternek (közigazgatásilag Balatonvilágoshoz tartozik Balatonaliga), hogy ismét az egyesületnek kellett lépnie, nem tájékoztatta a képviselőket se az építési engedélyről, se arról, hogy a bíróság felhívta az önkormányzatot, nyilatkozzék arról, hogy perbe kíván-e lépni. Ezt az alelnök szerint csak az AFE „nyomására” volt hajlandó napirendre tűzni, azzal az előterjesztéssel, hogy az önkormányzat ne szálljon be a perbe. „Nem csak a lakosság nem tud semmit (a társasházépítésben érintett szomszédos ingatlanokon élők sem), hanem mi, képviselők sem – érvelt Bukovszki. – Panaszt teszek a kormányhivatalnál, ezért valaki felelni fog!
Polgármester úr, alkalmatlan vagy, nem jár a falutól neked fizetés!”
Takács Károly polgármester ez utóbbira nem reagált, viszont megjegyezte, hogy ő is információhiányban szenved, a faluvezetést sem tájékoztatják. Kovács Tamás képviselő szerint szélmalomharc volna a per a kiemelő kormányrendelet tudatában, hiszen az minden előírást felülír. Felhozta az akkumulátorgyárak példáját, „ott is mintha a lakosság nem is lenne, fönt eldöntenek valamit és az úgy is lesz”. Hanga László képviselő „ha másért nem, környezetünk, unokáink érdekében” kérte a testület tagjait, hogy álljanak az egyesület mellé, s ugyanerről próbálta meggyőzni a világosi képviselőket a hallgatóságban helyet foglaló Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnöke is. „Itt megint a profitérdek, a magánbefektetői érdek kerül szembe a helyi és a nemzeti érdekkel – mondta. – Hiszen országos jelentősége van annak, hogy helyi természetvédelmi értéket akarnak elpusztítani piaci érdekek mentén. A jövő nemzedékek szószólójához fordulok, hogy foglaljon állást. De a helyi képviselők is tegyenek meg mindent, amit megtehetnek. Lázár János miniszter azt ígérte: egyetlen beruházás sem mehet szembe a helyiek akaratával. Akadályozzuk meg ezt az esztelen pusztítást!”
A társasházak Balatonaliga felől - látványterv
Forrás. Aligai Fürdőegyesület Facebook
A balatonvilágosi képviselő-testületben végül csak két igen szavazatot kapott az, hogy az önkormányzat álljon az Aligai Fürdőegyesület mellé a perben (Bukovszki András és Hanga László voksolt igennel), hárman nemmel szavaztak, egy tartózkodás mellett. A polgármester (aki egyébként jelezte, hogy „már intézés alatt van egy márciusi lakossági tájékoztató Club Aliga-ügyben”) is nemmel voksolt, mire valaki a hallgatóságból kérdőre vonta, hogy „miért nem a falu mellé áll”. Takács Károly azt felelte: „Nem a falu mellé kellett volna, hanem az AFE mellé.”
„Vissza fogjuk venni a partot!”
A testületi ülésen a Club Aliga NER-közeli befektetőinek előterjesztése nyomán újabb hét, partig érő telek elővásárlási jogáról mondott le az önkormányzat azáltal is, hogy mind a hat jelen lévő képviselő tartózkodott a szavazásnál. Az üdülőkomplexum korábban bárki által szabadon használható 540 méter hosszú Balaton-parti sétánya ezáltal az utolsó méterig magánkézbe került. Bukovszki András ezzel kapcsolatban azt mondta: „Kértem a hivatalt, hogy tájékoztassa a vevőket: az eladó ugyan tehermentesnek tüntette fel ezeket az ingatlanokat, ám valójában kötelessége e területen a szabad parti sétány biztosítása. Hogy a partig érő telkeket megvásárló gazdag vevők is tudjanak róla: egyszer vissza fogjuk venni a partunkat!”
A Narancs.hu Club Aligával foglalkozó valamennyi cikke ide kattintva érhető el. | Ismét veszélyben a balatonaligai magaspart – a fürdőegylet perel, az önkormányzat nem | Öt társasház épülne a legújabb tervek szerint. A helyi egyesület vissza akarja szerezni a Balaton-partot. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ismet-veszelyben-a-balatonaligai-magaspart-a-furdoegylet-perel-az-onkormanyzat-nem-256107 | 2023-02-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ritkán történik meg, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) valóban versenyfelügyeleti hatóságként járhat el és jelentős hazai üzletkötéseket vizsgálhat meg. A legfontosabb cégfelvásárlásokat ugyanis nemzetstratégiai jelentőségűvé szokta nyilvánítani a kormány (így járt el legutóbb a 4iG-Vodafone üzletnél is). Ilyen esetekben a Gazdasági Versenyhivatal az általános gyakorlatával szemben nem vizsgálhatja, hogy az összefonódás sérti-e a piaci versenyt.
Az autópálya-koncessziók kormánybarát üzleti körökhöz való kiszervezésére azonban nem hoztak ilyen határozatot. A GVH annak rendje és módja szerint le is folytatta a vizsgálatát, de a végeredményben nincs sok köszönet.
Jóváhagyta, hogy az autópályák fenntartását és fejlesztését Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok vegyék át. A teljes indoklást ugyanakkor üzleti titokra hivatkozva nem ismerhetjük meg.
Mit vizsgáltak?
A kormány 2022 májusában kötött szerződést hét magántőkealappal. Ennek értelmében a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetési és fejlesztési feladatai az államtól átkerülnek ezekhez a társaságokhoz. A magántőkealapok tulajdonosi és irányítási hátteréről általában csak ködös ismereteink vannak, a versenyhivatal ugyanakkor elég egyértelműen fogalmazott a ma megjelent határozatában:
a hét magántőkealapból három (Konzum PE, Opus New Way, Opus Bridge) Mészáros Lőrinc vállalkozáscsoportjának része,
négy pedig az építőipari tenderkirály Szíjj László cégcsoportjába tartozik (Themis, Cronus, Via, Vesta)
A magántőkealapok közös koncessziós társaságot hoztak létre a feladathoz. A MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. szeptemberben át is vette az autópálya-üzemeltetés állami feladatait.
Addigra azonban a GVH már versenyfelügyeleti eljárást indított az összefonódás vizsgálatára. Állításuk szerint fennállt a veszélye annak, hogy
egy olyan nagy cégcsoport jön ezzel létre, ami jelentősen csökkenti a piaci versenyt az építőiparban és különösen az útépítésben.
Nagy játékosok, ha találkoznak
Mészáros Lőrinc és Szíjj László eleve nagy szereplők a hazai építőiparban. A mostani határozatban a versenyhivatal 10-20 százalékosra becsüli a két kormányközeli üzletember vállalkozásainak piaci részesedését az elmúlt öt évben.
Ezen belül a mélyépítésben 20-30 százalékos volt az együttes arányuk,
az út- és autópályaépítésben csak a Szíjj-vállalatok 30-40 százalékot képviseltek,
hídépítésben Mészárosék 10-20, Szíjjék 20-30 százalékot vittek, tehát ketten együtt csaknem a piac felét uralják,
a vasútépítésben pedig csak Mészáros 50-60 százalékos részesedéssel rendelkezett.
A versenyhivatal szerint ez azért aggályos, mert az autópálya-fejlesztésekről szintén Mészáros és Szíjj társaságai döntenek, tehát például egy újabb autópálya építésekor a saját útépítő cégeiknek adhatják a munkát.
Kockázatosnak vélte a hivatal azt is, hogy a közös koncessziós társaság révén a Mészáros-csoport és a Szíjj-csoport tisztségviselői rendszeresen kapcsolatba kerülnek egymással. Így megvan az esélye annak, hogy olyan információkat osztanak meg egymással, amelyek alkalmasak lehetnek a két csoport piaci tevékenységének összehangolására.
A GVH végül engedélyezte a közös koncessziós társaság létrehozását. Az nyugtatta meg őket, hogy az érintett vállalatok egy újabb (úgynevezett „clean team”) megállapodást kötöttek egymással. Ennek értelmében:
összeférhetetlenségi szabályokat rögzítettek, amik a közös társaság vezetőire vonatkoznak
megfogalmazták az érintettek titoktartási kötelezettségét és hogy mik azok az információk, amiket még a közös munka során sem oszthatnak meg egymással
A vállalások a GVH szerint képesek lesznek a versenyproblémákat kiküszöbölni, ugyanakkor a hivatal ellenőrizni is fogja a megállapodás teljesítését.
Azért döntöttünk így, mert [üzleti titok]
Sajnos ennél részletesebben nem ismertük meg a megállapodás részleteit, ugyanis a GVH honlapján megjelent határozat nyilvános verziója erősen hiányos.
A legfontosabb állításokat ugyanis üzleti titokra hivatkozva kitakarták.
Maga az „üzleti titok” kifejezés összesen 25-ször szerepel a 16 oldalas dokumentumban. Többek között a határozat egyetlen és legfontosabb melléklete, a GVH-t megnyugtató „clean team megállapodás” sem nyilvános.
Január végén a Szabad Európa tekinthetett be az autópálya-koncesszió hivatalos irataiba, ám a közérdekű adatigénylés ellenére sok dokumentumot nekik sem mutattak meg. Olyan nyilatkozatot azért láttak, amely szerint a Minerva Magántőkealap Szíjj László százszázalékos tulajdonában van. Egy másik Szíjj-féle magántőkealap, a Themis pedig csaknem 18 milliárd forintért vásárolta meg a Magyar Közút Nonprofit Zrt. autópálya-kezeléssel kapcsolatos infrastruktúráját. | Nem tetszettek az autópálya-koncessziók a GVH-nak, de Mészárosék megnyugtatták őket | Nem zavarja a versenyhivatalt az autópálya-koncessziók kiadása, de azt már nem tudhatjuk meg, hogy miért. | null | 1 | https://forbes.hu/uzlet/gvh-autopalya-koncesszio-meszaros-lorinc-szijj/ | 2023-02-07 09:58:00 | true | null | null | Forbes |
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Legfőbb Ügyészségen tett feljelentése szerint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői az EU Strukturális és Kohéziós Alapjának magyarországi felhasználásához kapcsolódó egységes monitoring és informatikai rendszer (EMIR) fejlesztése és üzemeltetése tárgyában.
A feljelentés szerint egy Kft-vel kötött vállalkozási szerződésekkel lehet a probléma: 2003-2008-között a vagyonkezelési kötelezettségüket megszegték, és ezzel a feljelentés szerint 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak.
A Legfőbb Ügyészség a feljelentést a Fővárosi Főügyészségre továbbította.
A Fővárosi Főügyészség a feljelentés alapján keddenn különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg.
A Fővárosi Főügyészség a nyomozást fokozott ügyészi felügyelet alá vonta.
A nyomozás jelenlegi határideje 2017. július 23. napja, amely határidő azonban indokolt esetben meghosszabbítható. | Lázár János maga tett feljelentést, már indul is a nyomozás! | Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség a Miniszterelnökséget vezető miniszter feljelentése alapján - közölte a Fővárosi Főügyészség. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/lazar-janos-maga-tett-feljelentest-mar-indul-is-a-nyomozas/5h285te | 2017-05-23 10:58:00 | true | null | null | Blikk |
Kedden a kormány és a főpolgármester közt szóváltás kerekedett: előbbi nem hajlandó több pénzt adni, utóbbi pedig csak akkor indítja el a beruházást, ha mégpedig ad pénzt a kormány.
A Blikk is írt arról, hogy sajtóértesülések szerint a 3-as metró felújítási költsége akár 40 milliárd forinttal is meghaladhatja a 137,5 milliárdos keretet, amit korábban a kormány irányzott elő. Amennyiben a kormány nem segít és minden plusz költséget a fővárosnak kell megoldania, akkor Budapest akár 100 milliárddal is eladósodhat.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár reagált az értesülésre: a kormány egy forinttal se hajlandó többet adni a 3-as metróra.
- "A kormánynak érdeke, hogy megújuljon a 3-as metró, de ha a források nem elegendőek, akkor elsősorban a fővárosnak kell gondolkodnia azon, honnan teremti elő a beruházás fedezetét" - nyilatkozta.
Tarlós István főpolgármester még a tegnapi nap folyamán reflektált a kijelentésre: „Vagy fizet a kormány, vagy nem lesz felújítva a metró.”
- "Budapest nem is nagyon tud, de nem is nagyon óhajt gondoskodni a többletköltség fedezetéről" – közölte. | A kormány egy forinttal se hajlandó többet adni a 3-as metró felújítására | Kedden hozták nyilvánosságra, hogy a 3-as metró felújítása újból drágul, mégpedig akkora mértékkel, amely túlszárnyal a kormány által ígért fedezeti kereten. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/3-as-metro-patthelyzet-alakult-ki-a-kormany-es-a-fovaros-kozt/pecccn8 | 2017-05-31 12:07:00 | true | null | null | Blikk |
Mint arról már korábban is írtunk, a Magyar Kézilabda Szövetség hivatalos oldalán található közleménye szerint Kocsis Máté elnök régóta közszájon forgó szóbeszédre hivatkozva jelezte a rendvédelmi szervek felé, hogy egyes, jellemzően a kieséstől fenyegetett klubok kérésére a játékvezetők alkalmanként befolyásolhatták a mérkőzések végkimenetelét. Az MKSZ elnöke ennek kivizsgálását kérte a rendvédelmi szervektől, ugyanis ahogy korábban, a májusi közgyűlésen elmondta: "nem kerülhet az ország egyik legnagyobb sportága abba a gyanúba sem, abba a pillanatnyi rossz érzésbe sem, hogy itt nem a pályán dőlnek el a meccsek."
Ezt követően beszámoltunk arról, hogy a nyomozók hat személyt állítottak elő az ügy kapcsán, sőt a Ripost információi szerint az egyik vidéki klub elnökét is őrizetbe vették.
Vélhetően az ügy előrehaladtával napvilágra kerül majd a bundabotrányban érintett csapatok, személyek kiléte is, azonban a közleményében az MKSZ jelezte:
"A nyomozás eredményének függvényében az ügynek személyi és egyéb konzekvenciái is lehetnekmindaddig azonban, amíg ennek ellenkezője bizonyítást nem nyer, az MKSZ vélelmezi az eljárás alá vont személyek ártatlanságát. Ennek értelmében további információkat csak az ügy minden részletének ismeretében tudunk közölni." | Bundabotrány: őrizetbe vették a magyar kézilabdacsapat elnökét | Házkutatást tartottak a július 7-én, szerdán a Magyar Kézilabda Szövetség egyik irodájában, ahol dokumentumokat és okiratokat foglaltak le. A nap folyamán hat személyt állítottak elő, a hírek szerint egy vidéki csapat elnökét is őrizetbe vették. | null | 1 | https://www.blikk.hu/sport/csapat/bundabotrany-orizetbe-vettek-a-magyar-kezilabdacsapat-elnoket/d7rm3j8 | 2017-06-08 12:46:00 | true | null | null | Blikk |
A körülbelül 400 fős Gilvánfa tíz éve még az ország legszegényebb településének számított. Azóta fokozatosan javította a pozícióját. Egyetlen boltjával együtt azonban még mindig nem számít gazdag falunak. A bűnözés is magas: volt olyan hónap, amikor 42 alkalommal rabolták ki a boltot.
Mindezek ellenére, akármilyen szegény is volt a dél-magyarországi falu, a vezetés saját magára fordította a pénze egy részét. A megválasztott képviselők több alkalommal is a falu kárára gazdagodtak.
A képviselő-testület 2012-ben és 2013-ban is a falu pénzén ment horvátországi nyaralásra. Utóbbi alkalommal a hozzátartozóikat is vitték magukkal. A falu pénzéből ezzel mintegy félmillió forintot sikkasztottak el.
Ebben az időszakban termeltek ki fát a vizesárkokból, amit később 700 ezer forintért értékesítettek. A befolyt pénzt pedig egymás közt elosztva, eltették maguknak.
A polgármesternek és helyettesének ez sem volt elég. Két vállalkozóval összejátszva többször is pénzt emeltek ki a falu kasszájából, amiket fiktív szerződésekkel igazoltak le. Papíron tűzifát vettek, ám a valóságban ennek nyoma sem volt. | Hova tűnt a közpénz? Csalás miatt áll bíróság elé a magyar falu teljes vezetősége | Hiába lévén egy párszáz fős falu, Gilvánfa vezetése a gyanú szerint az emberek orra előtt lopta el a közpénzt. A teljes képviselő-testület bírósági pere jövő héten kezdődik | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/hova-tunt-a-kozpenz-csalas-miatt-all-birosag-ele-a-magyar-falu-teljes-vezetosege/twy6cms | 2017-06-09 13:44:00 | true | null | null | Blikk |
A vádirati tényállás szerint a záhonyi közúti határátkelőhelyen útlevélkezelői szolgálatot ellátó határrendészek rendszeresen kértek és fogadtak el a Magyarország területéről kilépő külföldi állampolgároktól jogtalan előnyként eurót. A határon átkelni szándékozó személyek az útlevelükben helyezték el a pénzt és úgy adták át a fülkében tartózkodó határrendészeknek, akik azt az okmányból kivéve az alsónadrágjukban, a hölgyek a melltartójukban rejtettek el. A jogtalan előny mértéke változó volt, alkalmanként 20 euró és 400 euró között mozgott, a vádlottak a bűncselekmények elkövetésével fejenként összesen 70 és 2660 euró közötti összegeket szereztek meg – részletezte Dr. Keresztes Imre sk. főügyész.
A határrendészek esetenként kötelességüket is megszegték, a vonatkozó szabályoktól eltérően nem intézkedtek túlsúlyos rakomány, illetőleg úti okmány érvényességének lejárta vagy túltartózkodás esetén.
A vádirat 48 vádpontja 453 rendbeli cselekményt tartalmaz, ebből 342-t tettesként, 34-et társtettesként, míg 77-et bűnsegédként követtek el a vádlottak, összesen 53 rendőr. | Vádat emeltek 53 korrupt záhonyi határrendésszel szemben | Budapest — Korrupciós bűncselekmények miatt vádat emelt a Záhonyi Határrendészeti Kirendeltség 53 határrendésze ellen a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsánál – áll a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében.. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/vadat-emeltek-53-korrupt-zahonyi-hatarrendesszel-szemben/874jwsq | 2017-07-04 14:13:00 | true | null | null | Blikk |
A budapesti Markó utcai bíróságon szerda délelőtt kezdetét vette Mengyi Roland országgyűlési képviselő és hat vádlott társának büntetőpere. A "Voldemort" néven elhíresült fideszes politikus ügyét tavaly augusztusban robbantotta ki a 168 óra. A hetilap tanúvallomásokra és lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva százmilliós uniós támogatások lenyúlásának szándékáról írt: a cikk állítása szerint E. Zsolt - aki egy szociális szövetkezet tulajdonosa volt - uniós pályázatokon szeretett volna indulni, ám elsőre nem nyert, így közvetítők tanácsára Mengyihez fordult. A borsodi honatya állítólag összehozta a pályázatíróval, aki a jegyzőkönyvek szerint egyértelművé tette, az 500 - 700 millió felét vissza kell majd csorgatniuk.
Végül egy "mindössze" 100 milliós pályázat került szóba, de annak már a 90 százalékát követelték. Mengyi viszont megígérte, hogy később milliárdos pályázatokat írnak majd ki.
A magát Voldemortnak szólíttató kormánypárti képviselő a lehallgatások és vallomások szerint még a legelején 5 + 5 millió forintos "alkotmányos költséget kért", melyet egy tiszaújvárosi étteremben, egy nejlontasakban kapott meg 2015 júliusában. Az ügy szereplőit ekkor már figyelte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adócsalás gyanúja miatt, így Mengyi érintettsége miatt értesítették a kormányt.
Ez pedig a vádiratból:
Mengyiék a vádirat szerint a szociális szövetkezeteknek kiírt uniós pénzeket akarták lenyúlni. A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint a magát Voldemort nagyúrnak szólító kormánypárti képviselő először az elnyert pályázati pénzek felét, majd kilencven százalékát kérte a pályázó társaságtól. Alkotmányos költségként pedig két részletben összesen tízmillió forintot, amiből az első részletét, ötmillió forintot egy zacskóban adták át Mengyi megbízottjának.
Az ügyet tavaly augusztusban a 168 óra robbantotta ki, Mengyi mentelmi jogát nem sokkal később a parlament felfüggesztette.
FRISSÍTÉS 9:43 -
A bíró röviden ismertette E. Zsolt és hat társának ügyét: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalással vádolják őket.
"Ezt a pályázatot mindenképpen az önök szövetkezete fogja megnyerni, nem kell aggódni" - mondta Mengyi az ügyész szerint egy pizzériában, ahol állítólag három társával találkozott a képviselő, hogy egyeztetessen velük.
Az ügyész 25 percen keresztül ismertette a vádiratot, majd ennek végeztével az elsőrendű vádlott 5 perc szünetet kért, amit a bíró meg is adott.
FRISSÍTÉS 10:15 -
A szünetben Mengyi ügyvédjével egyeztetett, illetve telefonon beszélt egy ismerősével. Szót váltott továbbá az ügy egyik vádlottjával is. Magabiztosan figyelte a folyosón várakozó újságírókat, ám amikor épp senki nem volt mellette, gondterhelten meredt maga elé.
A szünetet követően a vádlottaknak lehetőségük van vallomást tenni, illetve a korábbi vallomásaikat kiegészíteni. | A tárgyalás szünetében csak meredten bámult maga elé a fideszes Mengyi Roland, vagyis Voldemort nagyúr | Budapest – Szerdán kezdődik költségvetési csalással és befolyással üzérkedéssel vádolt Mengyi Roland fideszes képviselő és társai pere. Ha a Voldemort nagyúrként elhíresülő politikust bűnösnek találja a bíróság, akkor akár 5-15 év börtönt kaphat, ennyi ugyanis a terhére rótt bűncselekmények büntetési tétele. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/a-targyalas-szuneteben-csak-meredten-bamult-maga-ele-a-fideszes-mengyi-roland-vagyis/8kpxyl4 | 2017-07-12 14:24:00 | true | null | null | Blikk |
Csaknem 8 millió forint értékű valuta átvétele közben érték tetten tavaly nyáron a nyomozó ügyészek a volt megyei rendőrfőkapitányt, aki korábbanNógrád- és Pest megye rendőrségét is irányította. A volt kapitány szolgálati viszonyát a köztársasági elnök áprilisban megszüntette, írta a Magyar Idők. A lap szerint Á. Sándor egykori megyei főkapitányról van szó.
A Központi Nyomozó Ügyészség hétfőn azt közölte, hogy a vád szerint 2016 elején az egykori főrendőr azt állította egy cég képviselőjének, hogy ő fog előkészíteni egy állami támogatásról rendelkező határozatot. Az ügyintézésért cserébe 24 millió forintot kért, hogy ő azt majd olyannak fogja továbbítani, aki ráhatással van az ügyre. Később ezt összeget 10 millióra csökkentette, amit a vállalkozó kezdetben elutasított, majd egy ismerősön keresztül eljuttatta az összeget a rendőri vezetőnek, írja a Központi Nyomozó Főügyészség a sajtóközleményben.
Olyan ígéreteket is tett másoknak, hogy egy külföldi hivatalos személy ismerőseként utána tud nézni, hogy adtak ki ellenük az adott országban elfogatási parancsot.
Volt arra példa, hogy 7 millió forint ellenében elintézte, hogy az adott illető zavartalanul bejuthasson az országba, annak ellenére, hogy körözték - írta az ügyészség.
Amikor 2016. július 29-én 8 millió forintot átvett egy gyorsétterem parkolójában, a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya tetten érte és a jogtalan előnyként átvett összeget lefoglalta. Ármós ígéretei ellenére az ügyekben nem intézkedett, az erre történt valótlan hivatkozással megszerzett pénzt más személyeknek nem továbbította, az általa átvett, összesen 16 millió forintot saját céljaira fordította.
A volt rendőrfőkapitányt akár 12 év letöltendő börtönbüntetésre is ítélhetik. Jelenleg azonban 4 civil társával együtt szabadlábon védekezik. | Hivatalosan közölte az ügyészség a volt Pest megyei főkapitány elleni döbbenetes vádakat | Az Országos Rendőr-főkapitányság állományába tartozott, de a Belügyminisztériumban is dolgozott. a napokban röppent fel a hír, hogy vádat emelnek ellene, most az ügyészség hivatalosan is bejelentette a vádemelés tényét és azt is, mi áll a vádiratban. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/hivatalosan-kozolte-az-ugyeszseg-a-volt-pest-megyei-fokapitany-elleni-dobbenetes/smwvezr | 2017-07-24 14:32:00 | true | null | null | Blikk |
Mi is ellátogattunk az ajándéktárgyakat és erotikus kellékeket kínáló üzletbe, a Humor és Erotika szexshopba, de a táblát időközben levették. Az viszont igazán figyelemre méltó, hogy szinte percenként betér valaki az üzletbe, és nem kis összegeket hagynak a pénztárnál – egy csomag pénisz alakú gumicukrot sem kapni ezer forint alatt. Mi is próbáltunk bevásárolni, igaz, bankkártyát nem fogadtak el.
Az üzletvezető a közösségi oldalán reagált a szexshopot ért vádakra, és kiemelte, hogy az üzlet hamarabb megvolt, mint hogy az EU-s pályázatot egyáltalán kiírták volna.
– A bolt már jó pár évvel hamarabb megnyitott, mint ahogy a pályázat ki lett írva. S minden törvényben előírt szabálynak megfelelt – írta Kecskésné Melinda a Facebook-bejegyzésében. – A bolt háromnegyede ajándéktárgyakból áll. Köztük megtalálható feliratos póló, lábtörlő, bögre, kispárna, törülköző – folytatta.
Az üzlet valóban kínál ajándéktárgyakat is, de igencsak széles a kínálat vibrátorokból, pornófilmekből, illetve vágyfokozó hatású tablettákból.
– A pályázatnak célhoz kötöttnek kell lennie, meg kell adni, hogy az elnyert összeget pontosan mire fogja költeni a pályázó – magyarázta Kamarás Péter ügyvéd –, ha mégsem arra használják fel a pénzt, az sikkasztásnak minősül.
Kisvárdán egyébként uniós pénzből hoztak létre többek között egy konferenciaközpontot, illetve az Európai Unió 15 millió forintját fordították még a település nyilvános illemhelyének kialakítására is.
Szavazzon: Mit fejlesszünk még EU-s pénzből a szexshopokon kívül?
Más is épült
Idén januárban derült ki, hogy Mondok József izsáki polgármester egy vadászházat építtetett a 35 milliós uniós pénzből, amelybe be is költözött. A polgármester az impozáns épületben tartja a trófeáit, amelyeket a vadászatok során gyűjtött be. | Kapkodják a vibrátorokat: milliós EU-s támogatást kapott a kisvárdai szexbolt - fotók | Kisvárda — Elképesztő a forgalom abban a szexshopban, amely a 24.hu olvasójának képe szerint uniós fejlesztési pénzből jött létre Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Kisvárdán a szexshop ajtaján egy tábla hirdette, hogy a projekt az unió 3,6 millió forintos támogatásával, az európai regionális alap társfinanszírozásával valósult meg. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/jol-porog-az-eu-penzhez-jutott-szexbolt/hsrrl9p | 2017-06-03 14:37:00 | true | null | null | Blikk |
Az ügyben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a szervezet elnöke, aki egyben a város polgármestere - közölte az önkormányzat sajtóreferense kedden az MTI-vel. Ivák István tájékoztatása szerint a múlt hónapban merült fel a gyanú, hogy nem fizették be a tűzoltóság dolgozóinak munkavállalói és társadalombiztosítási járulékát, a pénzt valaki a folyószámláról készpénzben felvette és eltulajdonította.
A szervezet könyvelőjét elszámolásra szólították fel, amelyet nem tudott maradéktalanul teljesíteni, így a munkaviszonyát június 30-i hatállyal azonnali felmondással megszüntették. Vizsgálják, hogy a korábbi években hasonló módon történhetett-e pénzfelvétel, így akkor is elmaradhatott-e a tűzoltóság munkavállalói járulékainak befizetése - ismertette a sajtóreferens. | Botrány: több millió forint tűnt el az oroszlányi tűzoltók bankszámlájáról | Oroszlány - Az oroszlányi önkormányzati tűzoltók bankszámlájáról 23 alkalommal jogosulatlanul vettek fel pénzt, összesen csaknem négymillió forintot. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/botrany-tobb-millio-forint-tunt-el-az-oroszlanyi-tuzoltok-bankszamlajarol/ckcz1q8 | 2017-07-04 14:48:00 | true | null | null | Blikk |
A KNYF "gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel" vádolja a férfit, akinek lakásán házkutatást is tartottak. A tettes vallomást tett, jelenleg őrizetben van. A kényszerintézkedések és a gyanúsítás ellen panaszt ezidáig nem jelentett be.
A bíróság bár a gyanúval egyetértett, további őrizetben tartását nem tartotta indokoltnak. A KNYF korábban két személyt hallgatott ki gyanúsítottkén tavaly októberben, egy személy ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adott ki. A nyomozás határideje 2017. december 3. | Vesztegetéssel vádolják - újabb gyanúsítottat hallgattak ki az Alstom-ügyben | Budapest - Újabb gyanúsítottat hallgatott ki az Alstom-ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Közleményük szerint az M2 és M4 metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos nyomozásban az újabb személyt, mint bűnsegédet hallgattak ki múlt pénteken. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/vesztegetessel-vadoljak-ujabb-gyanusitottat-hallgattak-ki-az-alstom-ugyben/yhtkf85 | 2017-11-13 14:52:00 | true | null | null | Blikk |
Hétből hét pályázatuk nem nyert – kezdte Kübekháza polgármestere, Molnár Róbert. Nincs hűtőjük az elhunytaknak, játszóteret szerettek volna fejleszteni, tetőzési munkálatokra is pénzt kértek, de nem kaptak. „Az elhunytakat 15 kilométerrel odébb visszük, egy másik faluba, és ott hűtjük a temetésig” – mondta a településvezető, megjegyezve: remélte, hogy idén véget érhet a méltatlan helyzetük.
Azt érzik, hiába dolgoznak
„Az fáj a legjobban, hogy a Magyar Falu Programban hét pályázatot adtunk be, és abból hét nem nyert. Az egyik temetőfejlesztési pályázat, itt 35 millió forintra lehetett pályázni, mi csak egymillió 600 ezerre pályáztunk, és még ezt is sajnálták tőlünk” – vázolta fel Molnár. Az indoklásban azt írták, hogy a pályázat megfelelt ugyan a kiírásban meghatározott tartalmi értékelési szempontoknak, de a rendelkezésre álló forrás kimerült.
„Gyerekeink játszóterét szerettük volna fejleszteni, az Egészségügyi Centrum részére szerettük volna a tetőt megcsinálni, mert az is beázott, 12 milliót kértünk, ez sem nyert. Január elején írták ki ezeket a pályázatokat, így éjt nappallá téve dolgoztunk, és amikor az utolsót is beadtuk, akkor elmentünk négy nap szabadságra a kolléganőimmel, mert kipurcantunk benne, és gyakorlatilag hiába” – részletezte Molnár Róbert.
Az elmúlt években egy traktort meg egy utca aszfaltozását sikerült pályázati pénzből fedezniük, előbbire az után kaptak keretet, hogy a polgármester megkérdezte a kormánypárti választókerületi elnököt, hogy miért nem nyer egyik pályázatuk sem.
De azt a jó tanácsot kapta az illetőtől: „ne pofázzak, és akkor lesz pénz”.
Molnár Róbert azt mondta, az elmúlt húsz évben, amióta polgármester, minden kormánnyal problémái voltak, mert mindig szóvá tette, ha valami nem tetszett neki. A polgármester egyébként idén nem rejtette véka alá, hogy Márki-Zay Pétert szerette volna a miniszterelnöki székben látni, sőt együtt is dolgozott a kampányban az ellenzéki jelölttel.
Alapvető munkaeszközöket nem tudnak finanszírozni Hernádszentandráson
Ezután a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádszentandrásra utazott a Házon kívül stábja, ahol Üveges Gábor vázolta fel, hogyan esnek el a pályázati pénzektől.
Ott tartunk, hogy az alapvető eszközeink nincsenek meg a mindennapi munkavégzéshez
– mondta a polgármester. A biogazdálkodásáról ismert faluban nagy szükségük lenne működő traktorra, a jelenlegit folyamatosan javítgatják, de most már hetek óta nem tudják használni a több mint harmincéves gépet.
„Másfél éve ez egy csapdahelyzet nekünk: beadjuk, nem nyerünk, beadjuk, nem nyerünk, majd aztán a divatos szóval élve tartaléklistára kerülünk év végéig, aztán a tartaléklista megszűntével elutasítottá válik a pályázat” – ismertette a falu vezetője.
Tartaléklistára került a járdafelújításra beadott pályázatuk is, majd végül azt is elutasították.
Méltatatlan, hogy azért kell kuncsorognia az embernek, ami a mindennapi életnek az alapvető komfortját adná, hogy az időseink ne essenek hasra minden második méternél, amikor boltba mennek
– hangsúlyozta Hernádszentandrás polgármestere.
A rossz út miatt tönkrement a falubusz is, amivel az időseknek hordanak ebédet, gyógyszert hoznak a szomszéd településről, iskolába viszik a gyerekeket. Ennek cseréjére háromszor pályáztak, de mindig sikertelenül. Csakúgy, mint a művelődési ház és az önkormányzat épületének felújítására is.
Megkerülhetetlen az éppen aktuális képviselő
„Ez nagyon komoly teher pláne a kisönkormányzatoknak, mert azért egy százezer forint plusz áfa díjazása van ezeknek a pályázatoknak” – hívta fel a figyelmet Üveges Gábor arra, hogy pályázni sem olcsó. A polgármester arról is beszélt, hogy politikai alapon bírálják el a pályázatokat, ugyanis választókerületi határokhoz kötik.
„Kifejezetten pályázatírási célból nonprofit kft-ket hoztak létre választókerületenként, ezek az aktuális képviselő köré szerveződnek. Majdnem hogy kizárólagosságot kérnek, követelnek a pályázatírásra. Azt mondják, hogy szabad mással is íratni, viszont egy képviselői láttam kell akár a Magyar Falu Programnál is ahhoz, hogy egyáltalán bírálati szakaszba érjen a pályázat. Ha ez nincs meg, borítékolhatóan vesztes lesz a pályázat” – fejtette ki a Házon kívül riporterének.
A térség országgyűlési képviselője 2010 óta Demeter Zoltán, akit a Fidesz színeiben választottak meg.
Az ő jóváhagyása nélkül nem lehetnek nyertes pályázatok ebben a térségben. Azt gondolom, hogy az ő szerepe megkerülhetetlen ebben, egy láncszeme ennek az egész fogaskeréknek, egy olyan típusú képviselő, aki azt csinálja, amit a vezér mond
– magyarázta a polgármester. A Házon kívül szeretett volna Demeter Zoltánnal is interjút készíteni, de nem válaszolt a megkeresésre.
Hernádszentandráson az elmúlt három évben mindössze két pályázat nyert. Arra adott az állam pénzt, hogy mikrofonokat vegyenek a rendezvényekre, és végül az óvoda udvarát és játszóterét is felújították, de csak az után, hogy az első sikertelen pályázat után jótékonysági akciót hirdettek meg a játszótér kialakítására, aminek hatására a pályázatíró cégtől telefonáltak, hogy adják be újra a kérést.
Mártély polgármestere megérzi, hogy Lázár János nem szimpatizál vele
Több tucat sikertelen, két nyertes pályázat – ezt tapasztalja Putz Anita Mártélyon, amióta megválasztották polgármesternek, pedig folyamatosan próbálkoznak a pénzek lehívásával, hol bölcsődeépítésre, hol aszfaltozásra, amire éppen szükség van. A faluvezető függetlenként indult, azt mondta, semmilyen párttól nem kapott anyagi támogatást, kampányát saját maga és a családja finanszírozta.
Az elbukott pályázatok sora Putz Anita szerint annak a következménye, hogy Lázár János, a térség országgyűlési képviselője nem szimpatizál vele. Azt mondta, korábban együtt dolgoztak, Lázár politikai főtanácsadóként, ő pedig egyszerű köztisztviselőként, és később, már polgármesterként próbálta felvenni a kapcsolatot Lázárral, de hiába.
„Nem jött el az alakuló ülésünkre, amire hívtuk, felkértük fővédnöknek, és nyilván volt egy olyan gyanúm, hogy valami gond van, de próbáltam felkeresni a fogadónapján is, és sehol, soha egy percre nem fogadott. Soha nem tudtam meg, hogy ennek mi az oka” – osztotta meg Putz Anita.
A független polgármester kitért arra is, hogy kis falusi iskolájuk üresen áll, mert a tankerület bezáratta arra hivatkozva, hogy nincs meg a szükséges gyereklétszám.
Putz Anita úgy látja, ha nem ő vezetné a települést, lehet, hogy az iskola ma is működne, mert országos szinten több olyan tanintézményről is tud, ahol kisebb létszámmal üzemelnek.
Nem volt hajlandó lejáratni Márki-Zay Pétert
Felidézte, a helyzet akkor mérgesedett el jelentősen, amikor Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester győzelme után másfél évvel kapott egy levelet azzal a megjegyzéssel, hogy jelentesse azt meg a Promenád nevű helyi lapban úgy, mintha ő írta volna.
A szövegben Márki-Zayt támadták, egyebek mellett olyanokat írtak benne, hogy „Csalódtam Márki-Zay Péterben, fel akarja használni a mártélyiakat arra, hogy a Fidesz és Lázár János ellen uszítson”. Putz Anita nem ment bele ebbe. | Sorra utasítják el a nem kormánypárti vezetésű falvak pályázatait | Van, ahol hiába pályáznak a Magyar Falu Program keretében különböző fejlesztésekre, mert folyamatosan tartaléklistára kerülnek, majd elutasítják őket. Így van ez Kübekházán, Hernádszentandráson és a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon is. Ezeket a településeket nem titkoltan ellenzéki érzelmű polgármesterek vezetik, szerintük nem kérdés, hogy ezért maradnak ki a pályázatokból. A Házon kívül riportja. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/04/27/ellenzeki-falvak-palyazatok-magyar-falu-program | 2022-04-27 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Komárom idén jutott fel a szlovák másodosztályba. A klub rendkívül alacsony, 38,3 millió forintnyi összegből gazdálkodik, a stadionja romokban hever, a szlovák kormánytól pedig hiába várta a segítséget.
Ám a magyar kormány lát fantáziát a csapatban és 1,8 milliárd forintot áldoz az adófizetők pénzéből a létesítmény felújítására. Ennek persze a polgármestertől kezdve a klubvezetésen át a szurkolókig mindenki nagyon örül - derül ki az ATV helyszíni riportjából.
Nagyjából kétezer fős lelátó épülhet a mostani pálya bővítésével, pedig még a klub szerint is csak 600-an szoktak kijárni a meccsekre. A sajtószóvivő viszont megindokolta, miért is jár a komáromi klubnak a magyar adófizetők pénzéből.
Tarcsi Imre elmondta, körülbelül 300 ezer szlovákiai magyar dolgozik magyarországi cégeknél, ők hazánkban is adóznak, költekeznek, és nyaralnak.
- Ha ezt summa summarum összeadom, akkor úgy mondom, hogy a ránk eső részt megkaptuk - zárta érdekes indoklását Tarcsi Imre, amivel nagyjából arra utalhatott, véleménye szerint a kint élő nagy számú magyar közösség nem sok hasznot termel a szlovák gazdaság számára.
Mostanában a kormány nagyon szeret határon túli stadionfejlesztésekre költekezni: Eszékre 1, Topolyára 3, Csíkszeredára 2, Munkácsra 1, Dunaszerdahelyre pedig 1,6 milliárd forint ment el. | Érdekes magyarázatot kaptunk arra, miért épít a magyar kormány Szlovákiában stadiont | A magyar kormány 1,8 milliárd forintot áldoz a szlovák másodosztályú Komáromi Football Club stadionjának felújítására. A klub sajtószóvivője azt is elmondta, miért. | null | 1 | https://www.blikk.hu/sport/magyar-foci/magyar-kozpenzbol-epul-stadion-szlovakiaban-itt-a-valasz-hogy-miert/8kyexgl | 2017-08-21 15:27:00 | true | null | null | Blikk |
Többnapos konferenciát szervezett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöksége a Balaton partján lévő Hotel Club Tihanyba – tudta meg az rtl.hu. A november 3. és 5. közötti rendezvényre irodánként hárman regisztrálhattak (egy végrehajtó és két helyettes vagy végrehajtó-jelölt), azaz ha a mintegy kétszáz irodából mindenki megkapja és a többség el is fogadja a meghívást, akkor akár 400-600-an is részt vehetnek majd a konferencián.
Az augusztus 24-én kelt meghívó szerint a november 3-i, csütörtöki programban csak az ünnepélyes megnyitó és a vacsora szerepel, pénteken viszont lesznek már előadások, valamint „gálavacsora” is. Az előadókról későbbre ígértek tájékoztatást. Azt is kikötötték, hogy egyszemélyes szálláshelyet csak az önálló bírósági végrehajtók kaphatnak, helyettesek vagy jelöltek nem.
Az rtl.hu megkereste a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, hogy megtudjuk, a gazdasági helyzetre való tekintettel valóban megrendezik-e a konferenciát, valamint hogy mindez mekkora összeget emészt majd fel, de kérdéseinkre nem érkezett válasz. A szervezet legfrissebb beszámolója szerint ugyanakkor van miből költeni: a tavalyi jelentésben szereplő 7,2 milliárdos vagyon helyett idén már 7,8 milliárd forintnyi vagyont tüntettek fel.
A bankbetétben és készpénzben lévő összeg 1,2 milliárd forinttal nőtt, így már 3,6 milliárd forint szerepel ezen a soron.
A rendezvénynek otthont adó Hotel Club Tihanyban rendezték meg a kormánypárti holdudvart felvonultató Tranzit fesztivált is. Az Átlátszó cikke szerint a Hotel Club Tihany többségi tulajdonosa egy Habony Árpád unokatestvérei, Szetlik Gergő és Szetlik Lili többségi tulajdonában álló cég, a Club Tihany Üdülőközpont Zrt. A cégadatok szerint előbbi a szálloda vezérigazgatói tisztjét is betölti. A képviseletre jogosultak között szerepel a Gyurcsány-kormány egykori külügyi államtitkára, Horváthné Fekszi Márta is.
Novemberre egyébként várhatóan már véget ér a letartóztatásban lévő Schadl György végrehajtói pályafutása, addigra ugyanis már túl sok napot tölt távol a hivatalától ahhoz, hogy megtartsa a posztját. Mint ahogyan azt a kecsup.hu elsőként megírta: a törvény szerint megszűnik a végrehajtói szolgálat, ha „a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot”. Ebben az esetben a bírósági végrehajtást felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke megállapítja a végrehajtói szolgálat megszűnését.
Schadl György letartóztatását augusztus 8-án újabb kilencven nappal meghosszabbították, október 2-án pedig lejár ez a bizonyos 275 nap, vagyis a törvény szerint legkésőbb akkor meg kell, hogy szűnjön a végrehajtó jogviszonya.
A törvény szerint pedig elnöknek kizárólag végrehajtó választható, akinek ráadásul nemcsak egyetemi jogi végzettséggel, hanem jogi szakvizsgával is rendelkeznie kell.
A kilakoltatások június 15-i megindulása óta rengeteg a feladat, csak az első hónapban több mint 1100 ingatlant árvereztek el országosan.
A jogszabályok szerint az új végrehajtóknak esküt kell tenniük, méghozzá a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke előtt. Több végrehajtó szerint – akik már régebb óta vannak a szervezeten belül – ezt a hatáskört nem vehette volna át az alelnök, hiába ír elő általános helyettesítési lehetőséget a szervezet működési szabályzata. Miután viszont Schadl György letartóztatásban van, ezt csak úgy lehetett volna megoldani, hogyha az új végrehajtók bemennek a börtönbe és ott teszik le az esküt, vagy ha a ceremónia idejére kiengedik az elnököt.
Úgy tűnik azonban, hogy az MBVK mégis felruházta az alelnököt ezzel a hatáskörrel, információink szerint ugyanis a 34 új belépő eskütételét az MBVK épületében, a Schadl Györgyöt helyettesítő általános alelnök jelenlétében tartották meg. | Habony Árpád rokonainak tihanyi szállodájába vonulnának a végrehajtók | November 3. és 5. közötti időpontra konferenciát szerveztek a végrehajtóknak a Hotel Club Tihanyba – értesült az rtl.hu. Addigra várhatóan megszűnik a letartóztatásban lévő elnök, Schadl György végrehajtói megbízatása. A rendezvénynek otthont adó szállodában tartották nemrég a fideszes holdudvart felvonultató Tranzit fesztivált is. Hogy a mostani konferencia mennyibe került, azt nem árulták el, mindenesetre a szervezetüknek van miből költenie: 600 millió forinttal 7,8 milliárdra nőtt egy év alatt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vagyona. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/09/22/vegrehajtok-hotel-club-tihany-konferencia | 2022-09-22 17:09:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Bepereli az Átlátszó a Magyar Bírósági Végrehajtó Kart, mert titkolja a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat, amiről a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság is közzétett egy jelentést. A birtokunkba került három számla szerint idén pár nap alatt 725 millió forintot költöttek kommunikációra a végrehajtók: 270 milliót kapott előlegként a Lounge Design Kft. a postaládákba bedobált tájékoztató füzetkék legyártásáért, 30 milliót ugyanez a cég interaktív honlapot fejlesztésének előlegeként, a Magno Studio Kft. pedig 425 milliót számlázott a végrehajtó karnak miniprogram-sorozatért és műsorgyártásért.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2015. augusztus 31-i fordulónappal megszűnt, általános jogutódja a 2015. szeptember 1-én megalakult Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lett. A szervezet honlapján nagyon kevés közérdekű adat található, a gazdálkodásukról konkrétan szinte semmi.
2016. június végén közadatigénylésben kértük ki a Magyar Bírósági Végrehajtó Kartól (MBVK) a 2015.09.01. és 2016.06.28. között kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződéseik listáját. Néhány napon belül jött a válasza (PDF), melynek a lényegi része így szól:
"Az Ön által kért adatokat nem áll módunkban közölni, tekintettel arra, hogy a Kar közpénzekkel nem gazdálkodik, így az Ön által kért adatok nem tartoznak sem a közérdekű, sem pedig a közérdekből nyilvános adatok körébe, továbbá tájékoztatom, hogy a kért adatok kiadása a kérelmezett szervnél aránytalan nehézséget jelentene."
Nem értettünk egyet a Végrehajtó Kar érvelésével, ezért panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) az adatigénylés megtagadása miatt. Beadványunkban többek között arra hivatkoztunk, hogy
- a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény által létrehozott, a törvény 250. §-ában és egyebek közt a 5/2016. (III. 8.) IM rendeletben meghatározott feladatokat közfeladatokat ellátó szerv, amely a köztestületi szabályok alapján működik, így közfeladat- és közpénz ágon is kötelezettje az információszabadsági követelményeknek
- az igénylés egy néhány soros lista kiadására irányul amelynek - ha nem is állna rendelkezésre - az előállítása bizonyosan nem jelentene aránytalan nehézséget, amennyiben pedig mégis, az akkor sem alapoz meg megtagadást
- egészen abszurd, hogy bármely adatkezelő ne minősülne adatkezelőnek a saját maga által kötött szerződések vonatkozásában
Nemrégiben megérkezett a NAIH válasza (PDF), amelyben a Hatóság arról tájékoztat, hogy szeptember 9-én felszólította a Végrehajtó Kart az adatigénylés haladéktalan teljesítésére, de az MBVK nem tett eleget a felszólításnak, és vitatja a NAIH megállapításait. A Hatóságnak küldött válaszában a Végrehajtó Kar ragaszkodik ahhoz, hogy ők nem látnak el közfeladatot, ezért nem vonatkozik rájuk az Infotörvény.
A NAIH levele az alábbi szomorú sorokkal zárul:
"Az Infotv. 58. § (3) bekezdése alapján tájékoztatom, hogy a vizsgálatot lezártam, tekintettel arra, hogy a Hatóságnak nincsenek hathatós jogi eszközei a felszólításában foglaltak kikényszerítésére."
A NAIH annyit tudott tenni, hogy közzétett az ügyről a honlapján egy jelentést (PDF):
Mi pedig bepereltük az igénylés megtagadása miatt a Végrehajtó Kart, tehát hamarosan a bíróságnak magyarázhatják, hogy szerintük miért nem vonatkozik rájuk az Infotörvény.
Az persze nem csoda, hogy nem akarják kiadni a gazdálkodásukra vonatkozó adatokat. Nemrégiben a birtokunkba került három számla, amelyekből az látszik, hogy csak idén június elején 725 millió forintot fizettek ki kommunikációs feladatokra két cégnek.
1) Június elsején a több kormányzati kampány kreatívjának kivitelezőjeként elhíresült, Balásy Gyula tulajdonában lévő Lounge Design Kft. két számláját érkeztette a MBVK:
- nettó 30 millió forint "interaktív honlap fejlesztése előleg" megnevezéssel
- nettó 270 millió forint "tájékoztató füzet gyártása és kiküldése előleg" címszóval
A számlából nem derül ki, hogy a tájékoztató füzet azt az MBVK honlapján is elérhető kiadványt (PDF) takarja-e, melyet a nyáron a lakossági postaládákba is eljuttattak. Az érdemben hatoldalas füzet a végrehajtás fogalmát és folyamát ismerteti szövegesen és színes ábrák segítségével. Azt írják róla, hogy
"A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az átláthatóság és az információhoz jutás, mint követendő alapelv biztosítása érdekében tájékoztató füzetet állított össze a magyar háztartások részére. A kiadvány célja, hogy a lehető legszélesebb körben általános és közérthető tájékoztatást nyújtson a végrehajtási eljárás folyamatáról, a felek jogairól, lehetőségeiről, az igénybe vehető jogi eszközökről, jogorvoslati lehetőségekről."
2) Június 7-én az alig fél évvel korábban, 2015 decemberében bejegyzett, Horváth László tulajdonában lévő Magno Studio Kft. számláját érkeztette az MBVK:
- nettó 425 millió forint "Miniprogram sorozat műsorgyártás, sugárzás szerződés szerint" elnevezéssel
Erről sehol semmilyen információt nem találtunk, ezért fogalmunk sincs, mi lehet ez.
Remélhetőleg a NAIH után a bíróság is azt fogja megállapítani, hogy az MBVK-ra igenis vonatkozik az Infotörvény, és akkor ki kell adniuk szerződéseik teljes listáját. A per fejleményeiről beszámolunk majd.
Erdélyi Katalin | Bepereljük a Bírósági Végrehajtó Kart, mert a NAIH ellenében is titkolják a közadataikat | Bepereli az Átlátszó a Magyar Bírósági Végrehajtó Kart, mert titkolja a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat, amiről a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság is közzétett egy jelentést. A birtokunkba került három számla szerint idén pár nap alatt 725 millió forintot költöttek kommunikációra a végrehajtók: 270 milliót kapott előlegként a Lounge Design Kft. a postaládákba bedobált tájékoztató füzetkék legyártásáért, 30 milliót ugyanez a cég interaktív honlapot fejlesztésének előlegeként, a Magno Studio Kft. pedig 425 milliót számlázott a végrehajtó karnak miniprogram-sorozatért és műsorgyártásért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2016/11/10/bepereljuk-a-birosagi-vegrehajto-kart-mert-a-naih-elleneben-is-titkoljak-a-kozadataikat/ | 2016-11-10 17:18:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kiengedték az előzetes letartóztatásból Putnik Lázárt, Újszentiván volt polgármesterét. Az egykori vőfélyt csaknem pontosan egy éve vitték el a nyomozók vasra verve. Kiderítettük: a volt polgármester még a börtönből is üzletelt a magyar állammal: a rácsok mögül vett egy 2,7 hektáros szántót 4,8 millió forintért a Nemzeti Földügyi Központtól. A polgármestert azzal gyanúsítják, hogy 222 millióval károsította meg az államot. Most visszaadott majdnem ötmilliót egy kis földért cserébe.
Tavaly február elején vitték el bilincsben a nyomozók Újszentiván akkori polgármesterét. Putnik Lázárt és két társát azzal vádolta a nyomozó hatóság, hogy súlyosan túlárazott egy többségében állami forrásból megépülő munkásszállót. A gyanú szerint összesen 222 millió forint vagyoni kárt okoztak az állami költségvetésnek.
Putnik Lázár polgármesterként még 2017 nyarán nyújtott be kérelmet a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalhoz. Nem sokkal később a település 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól egy munkásszálló építésére. A vőfélyből lett polgármester a pályázatban azt írta, hogy a projekt teljes bekerülési költsége 371 millió, amelyhez az önkormányzat 149 millió forintos önrésze is kellett. Csakhogy annyira túlárazták az építkezést, hogy az épületet 258 millióból felhúzták. A megmaradt 113 millió forintból a polgármester hetvenmilliót saját számlájára utaltatott, amiből társasházakat kezdett építeni, tízmilliót pedig egy szövetkezetére utaltatott.
A polgármestert korábban jogerősen választási csalás miatt is elítélték, a közügyektől azonban nem tiltotta el a bíróság, így a 2019-es önkormányzati választáson újrázhatott, és nyert is.
Putnik Lázár botrányairól korábban is írtunk cikksorozatot:
Az újszentiváni önkormányzat ledarálta a betelepített fantomszerbek papírjait
91 milliós lakbért követelt a polgármester egy újszentiváni családtól
Hónapokat dolgozott közmunkán, pedig nem is tudott róla
Az akkor regnáló polgármester mellett egy egyszemélyes építési cég vezetőjét és az önkormányzat projektmenedzserét is előzetes letartóztatásba helyezték, amit tavaly többször meghosszabbítottak. Az ügyészség indítványa szerint erre azért volt szükség, mert félő volt, hogy akadályozzák a nyomozást: tanúkat befolyásolhatnak vagy bizonyítékokat tüntethetnek el. Csaknem egy év után azonban változott a helyzet.
„Az ügy valamennyi terheltje szabadlábon védekezik, hárman a lakóhelyükre mint településre elrendelt bűnügyi felügyelet hatálya alatt. A nyomozó hatóság a nyomozást befejezte, a bizonyítást lefolytatta, erre figyelemmel a letartóztatás elrendeléskori indokai közül az eljárás meghiúsításának veszélye már nem áll fent, ezért a főügyészség indítványára a letartóztatás megszüntetése mellett a nyomozási bíró enyhébb kényszerintézkedést rendelt el több gyanúsított vonatkozásában”
– erősítette meg információnkat Szanka Ferenc, a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség ügyésze.
Egyelőre nem tudni, hogy a hatóságoknak sikerült-e az eredetileg a munkásszálló építésére szánt hiányzó milliókat előkeríteniük, de a volt polgármesternek még a rácsok mögött is volt mit a tejbe aprítania.
Az újszentivániak is csak a napokban látták, hogy volt polgármesterük még a börtönből is földet vásárol a faluban a magyar államtól, azt ugyanis hatvan napra ki kell függeszteni a település önkormányzatában.
„Állami vásárlásra kitett erdőről és szántóról van szó 4,8 millió forint értékben. 2022 nyarára van a szerződés írva, ügyvédekkel ellenjegyezve. Engem ez meglep. Szerintem ez nem etikus. Polgármesterként, az ő utódjaként borzasztóan meglep ez az egész, mert ez feltételezhet olyan dolgokat az önkormányzat életében, hogy ezek szerint bármit – amit mi még esetleg nem is láttunk, vagy ez után fog előkerülni – utólagosan is alá lehet íratni bármilyen ügyből kifolyólag”
– mondta a Szabad Európának Bodó Imre, aki tavaly nyáron lett a falu polgármestere. A helyi politikus úgy véli, bár Putnik Lázár uralma véget ért, de kieshetnek még csontvázak a szekrényből. Esnek is.
Az önkormányzat az állami szerv egyfajta része. Szabályos működéséhez elengedhetetlen, hogy átlátható legyen – legalábbis papíron. Ezért iktatnak mindent, amiről döntés születik, és dokumentum keletkezik belőle: szerződéseket, számlákat, okmányokat. Ezeket iktatószámmal látják el, iktatópecsét kerül rá, és bekerül az iktatókönyvbe. Mindennek nyoma kell hogy legyen.
De Újszentivánon ez valamiért még sincs így – magyarázza a falu új polgármestere, aki szerint furcsa örökséget kapott az új vezetés lecsukott elődje után.
„Amikor az új képviselő-testület tavaly nyáron úgy döntött, hogy a bölcsőde és óvoda éléről leváltja a vezetőt, akkor a hivatalban nem volt fellelhető semmiféle olyan papír, ami arra utalt volna, hogy az intézmény vezetőjét egyáltalán kinevezték volna. De nem akartunk úgymond rosszmájúak lenni, meg nem föltételeztünk semmit. Megkértük az intézményvezetőt, hogy lehet, hogy mivel innen vittek-hoztak anyagokat, házkutatás is volt, lehet, hogy csak elkeveredett, ezért kértük, hogy a kinevezett mint személyi okmányt mutassa be, hogy ki van nevezve annak az intézménynek az élére. Három hónapig nem tudott ilyet bemutatni, majd egyszer bejött egy papírral, eredetiben aláírva Putnik Lázár kézjegyével, de semmiféle iktatószám nem volt rajta, vagyis bármikor aláírhatták, akár utólag is készülhetett a papír”
– mondta Bodó Imre, Újszentiván polgármestere, aki tavaly nyáron belső ellenőrzést kért a teljes önkormányzatra. | A polgármester a gyanú szerint meglopta a magyar államot, de a rácsok mögül tovább bizniszelt vele | Kiengedték az előzetes letartóztatásból Putnik Lázárt, Újszentiván volt polgármesterét. Az egykori vőfélyt csaknem pontosan egy éve vitték el a nyomozók vasra verve. Kiderítettük: a volt polgármester még a börtönből is üzletelt a magyar állammal: a rácsok mögül vett egy 2,7 hektáros szántót 4,8 millió forintért a Nemzeti Földügyi Központtól. A polgármestert azzal gyanúsítják, hogy 222 millióval károsította meg az államot. Most visszaadott majdnem ötmilliót egy kis földért cserébe. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-polgarmester-meglopta-a-magyar-allamot-lecsuktak-de-meg-a-racsok-mogul-is-tovabb-bizniszelt-veluk-putnik-lazar-ujszentivan/32261393.html | 2023-02-10 19:19:40 | true | null | null | Szabad Európa |
Harmincegymillióból felújított egy romos laktanyát az 1800 fős falu önkormányzata, majd kiadta egy szociális szövetkezetnek havi 6500 forintért. A vállalkozás ennek a százszorosáért adta tovább különféle rendezvényekre a Honvédelmi Minisztériumnak. A polgármester szerint jól van ez így. Tiszaszigetnek ugyan 14 százalékos részesedése van a vállalkozásban, de a település nem dúskál a javakban: nemrég iparűzési adót emeltek, és elzárták a gázfűtést is az önkormányzat épületeiben. A 2019-ben már jogerősen közokirat-hamisításért elítélt Ferenczi Ferenc polgármester előbb alapította meg az önkormányzati érdekeltségű szociális szövetkezetet, mint hogy a képviselők megszavazták volna.
A déli hármas határ közelében fekvő Tiszaszigetet először 1484-ben írták bele a történelembe. Igaz, akkor még Ószentiván néven futott a falu, de néhány évszázaddal később, 1955-ben a pártvezetés inkább átkeresztelte Tiszaszigetre, mert a - korábban a szerbek által gründolt - szomszédos falu neve Újszentiván lett. Az ószentivániak meg nem akarták, hogy összetévesszék őket az újszentivániakkal.
A vadiúj nevű tiszaszigetieknek nem kellett sokáig várniuk arra, hogy a régi település új neve is bekerüljön a magyar történelembe. A hetvenes években kiderült: itt van Magyarország legmélyebb pontja, a Mélypont; amitől Magyarországon már nincs lejjebb, és amely a Balti-tenger szintje felett csupán 75,8 méterrel van. Tiszasziget egy csapásra híressé vált a mélységéről, a nyolcvanas években kopjafát, később emlékhelyet, nádfedeles pihenőt meg biciklitárolót is szenteltek a geológiai csodának.
Mindig van lejjebb
De a csodák sem tartanak örökké. 2007-ben bebizonyosodott, hogy Tiszaszigetnél mégis csak van lejjebb. Méghozzá nem is olyan messze. A Szegedi Tudományegyetem egyik kutatója műholdas mérésekkel kimutatta, hogy Tiszasziget Mélypontja valójában 76,7 méter, míg a Szegedhez tartozó Lúdvár 75,8 méter mélyen van. A tények ellenére azonban Tiszasziget turisztikai Mélypontja mélyen bevésődött a magyar emlékezettudatba, és ezt már senki sem veheti el tőle.
Mint ahogy azt sem, hogy az alig 1800 fős falu fideszes polgármesterét 2019-ben jogerősen pénzbírságra ítélte a bíróság okirat-hamisításért. Bár a törvény szerint akár egy-három évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható arra, akit bűnösnek találnak közokirat-hamisításban, a térkép jobb alsó sarkában lévő Tiszasziget elöljárója megúszta az elzárást. A bíróság szerint Újszentiván és Tiszasziget polgármestere összesen 142 esetben asszisztált fiktív lakcímbejelentéshez a szerb határ melletti falvakba, hogy befolyásolják a választást. A két polgármestert még a közügyek gyakorlásától sem tiltották el. Azóta Putnik Lázár börtönbe került, mert a gyanú szerint elcsalt több mint százmillió forintot. Tiszasziget polgármestere viszont azóta is polgármester, hiába hamisított okiratot és hiába ítélte el a bíróság. Ferenczi Ferenc lassan tíz éve a falu elöljárója. Tavaly ősszel a kormány - kiköszörülve a csorbát - legalizálta a fiktív lakcímek létesítését.
Azonban a környéken nemcsak a szerb fantomlakosok betelepítésének volt nagy divatja, hanem a szociális szövetkezetek létrehozásának is.
Kilencvenpercnyi csúszás
A rendszerváltás után több mint két évtizedig állt üresen a határ menti faluban az állam tulajdonában lévő egykori határőrlaktanya. Bodó Imre - aki Tiszasziget fideszes polgármestere volt 1998-2012 között - akkor kezdett el lobbizni, hogy a falu tulajdonába kerüljön az épület, amikor szögre akasztotta a polgármesterséget, és inkább a parlamenti patkóba ült be. Sikerült is neki: a tiszaszigeti laktanya 2013. november 29-én került az önkormányzat tulajdonába. Az épület akkoriban annyira le volt pusztulva, hogy nem működött benne semmi: se vízhálózat, se fűtésrendszer, de még áram sem volt.
Három év múlva Ferenczi Ferenc polgármesternek és a képviselő-testületnek kapóra jött, hogy abban az érában szinte minden településen dúlt a szociálisszövetkezet-alapítási láz. Ők is fejest ugrottak a vissza nem térő lehetőségbe.
Mi az a szociális szövetkezet?
Az új vállalkozási formát még 2006-ban hívta életre a kormány egy törvénnyel. A szociális szövetkezeteknek a - profitorientáltságon túl - az a céljuk, hogy a nyugdíjasok, hátrányos helyzetű csoportok oktatását, képzését és gazdasági aktivitását segítsék. Míg 2012-ben csupán 377 ilyen vállalkozás létezett az országban, addig egy évvel később már 1603. Hogy miért? Mert akkor már lehetett pályázni a Társadalmi Megújulás Operatív Programra (TÁMOP). Abban az évben az elnyert pályázatok miatt meghaladta a több mint egymilliárd forintot a szociális szövetkezetek árbevétele az országban. 2015-ben a különféle uniós programok miatt már 13,5 milliárd forintra emelkedett a magyarországi szociális szövetkezetek pénzforgalma. A szociális szövetkezetek körüli trükközésbe bukott bele a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Mengyi "Voldemort" Roland, akit végül négy év börtönre ítéltek, de csak egyet kellett leülnie. Meggyűlt a baja a nyomozó hatóságoknak a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet visszaéléseivel is, ami után hat évig nyomoztak, de sem az eltűnt 1,6 milliárdot, sem pedig eltüntetőit nem találták meg.
2017 februárjában Tiszasziget polgármestere - és a képviselő-testület is - úgy döntött, hogy szociális szövetkezetet alakít az omladozó laktanya hasznosítására. Csakhogy a Szabad Európa birtokába jutott cégbírósági és testületi jegyzőkönyvek alapján kiderült: Ferenczi Ferenc, Tiszasziget polgármestere pont fordítva csinálta a dolgokat, mint ahogy a törvény betűje mondja.
A polgármester 2017. február 9-én küldött meghívót a falu önkormányzati képviselőinek arról, hogy február 15-én, szerdán 13 óra 30 perckor testületi ülés lesz. Megjelölte a napirendi pontokat is, köztük tizedikként az Ószentiváni Szociális Szövetkezet létrehozását. A testületi jegyzőkönyvből (84-87. oldal - B. R.) kiderül, hogy a szövetkezetet szociális célok, szabadidős tevékenységek szervezése, valamint a laktanyában szálláshely kialakítása miatt akarja létrehozni. A testület rá is bólintott a szövetkezet megalapítására, amelyben tízezer forintos részjeggyel 14 százalékos részesedést vásároltak. A képviselő-testület egyben felhatalmazta a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges előkészületeket, alapítsa meg a szövetkezetet.
Az önkormányzati képviselők ekkor még nem tudhatták, hogy engedélyük nélkül a polgármester már másfél órával korábban megalapította azt, amiről csak most szavaztak.
A Szabad Európa a cégbíróságon megtalálta azt a dokumentumot, amely bizonyítja: Ferenczi Ferenc valójában már másfél órával a testületi ülés előtt, 2017. február 15-én pontban délben találkozott a még meg nem szavazott szociális szövetkezet megalapítása miatt a tagokkal Szegeden Halasy Andrea ügyvéd irodájában. Ezt gyorsan le is zongorázták, majd a polgármester Tiszaszigetre ment, és megszavaztatta az önkormányzat képviselőit arról, hogy megalapíthassa a szövetkezetet.
Ferenczi Ferenc polgármester telefonban nem reagált érdemben arra, hogyan alapított szociális szövetkezetet az önkormányzat képviselőinek beleegyezése nélkül. Azt mondta: nem emlékszik rá.
Később írásban is feltettük neki a kérdést, de érdemi válasz úgy sem érkezett rá. A falu első embere csak csúszásnak nevezi azt, ami mások szerint törvénytelen.
"Megjegyzés a 90 perces csúszásra: Állásfoglalást kértem a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztályától, melyben leírják: »Nem formai hibás a szociális szövetkezet alapítására vonatkozó azon szövetkezeti közgyűlési határozat, amelyben az önkormányzat szavazatát a képviselő-testület ugyanazon a napon tartott ülésén jóváhagyta, tekintve hogy a képviselő-testület az önkormányzati autonómia alapján a jogszabályi keretek között szabadon dönthet a képviseletre jogosult polgármester nyilatkozatának elfogadásáról«"
- írta Ferenczi Ferenc, aki arra nem válaszolt, hogyan alapíthatta meg törvényesen az önkormányzat címére bejegyzett szociális szövetkezetet úgy, hogy nem kapott felhatalmazást rá.
"Hát azzal csalt, hogy nem volt meg neki polgármesterként a testülettől a felhatalmazása erre. Attól, hogy ő polgármester, nem dönthet egy személyben. Ez a demokrácia lényege, ha nem ez lenne, akkor kiskirályságnak hívnánk. A testület felhatalmazza a polgármester, hogy lépjen be ebbe a szociális szövetkezetbe. Történhet olyan, hogy a testület nem ad neki engedélyt, vagy engedélyt ad, de meg kell várni, hogy meglegyen. Értem, hogy itt csak másfél óra van közte, meg lehet itt rajta jogászkodni, hogy ejnye-bejnye, meg hát ez nem olyan, végül is úgyis megkapta az engedélyt, de ez azért felvet néhány kérdést"
- mondta az ügyet egyik jól ismerő forrásunk, aki azt kérte, ne írjuk le a nevét.
A szociális szövetkezet felügyelő bizottságába bekerült Tiszasziget közös önkormányzatának jogi igazgatási előadója, de tagként szerepel a falu szociális előadója is a vállalkozásban.
Nagy biznisz magyar módra
Miután így vagy úgy, de sikeresen megalakult 2017 februárjában az Ószentiván Turisztikai Start Szociális Szövetkezet (ez a mostani neve - B. R.), Ferenczi Ferenc vezetésével a testület megszavazta, hogy 31 millió forintból újítsák fel az épületet. Öt év távlatából azonban a polgármester mást mond.
"A felújítás költsége közel: harmincmillió forint, ebből húszmilliót a szociális szövetkezet, míg tízmilliót - hitelből - az önkormányzat biztosított, mely összeg a bérlésnek is köszönhetően visszafizetésre került"
- áll Ferenczi Ferenc válaszában. Csakhogy a testületi jegyzőkönyv szerint nem így van. Az önkormányzat a saját költségvetéséből különített el 31 millió forintot a laktanya felújítására.
Az önkormányzat Leader pályázatból tűzjelző rendszert alakított, majd bérbe adta a laktanya felső szintjét az Ószentiván Turisztikai Start Szociális Szövetkezetnek, az alsót pedig a Peplár Szociális Szövetkezetnek. Mindkét vállalkozástól mindössze 6500 forintot kért havonta az önkormányzat bérleti díjként.
Úgy tudjuk: a Peplár Szociális Szövetkezetet azóta eladták, kivonult a településről. A laktanyát teljes egészében az Ószentiván Turisztikai Start Szövetkezet bérli, amely az elmúlt években komoly bevételre tett szert az önkormányzat tulajdonában álló épületből.
"És akkor ez így maradt, és közben meg a laktanyát odaadtuk a Szövetkezetnek. A laktanya felső szintjén vannak a szobák, alul meg van egy konyha, társalgórész meg vizesblokkok. Ezt a Start Szövetkezet üzemeltette, különféle pályázatokat húztak le rá. Aztán jött a pandémia, akkor kicsit megroggyant, de a kormány kihúzta a slamasztikából, és mint szálloda kapott különféle támogatásokat. Aztán a Honvédelmi Minisztérium kivette kiképzőhelynek. És mindebből a falu mit profitált? Semmit! Havonta 6500 forintot, hiszen ennyiért adták ki nekik a laktanyát!"
- magyarázta az egyik forrásunk.
A vállalkozás üzemeltetésében lévő közkonyhát és a szálláshelyként is jól menő épület menedzselését Ferenczi Andrea, Ferenczi Ferenc polgármester unokatestvére végzi, nem is rosszul. A felújított laktanyára már évekkel ezelőtt újra rátalált a honvédség: speciális önkéntes területvédelmi tartalékos katonákat kezdtek kiképezni, valamint honvédelmi táborokat rendeznek gyerekeknek.
"Neki (Ferenczi Andreának - B. R.) és a szövetkezet dolgozóinak köszönhetően a HM-mel korrekt munkakapcsolat alakult ki, így 2023. július 6-ig fix bevételei vannak a szövetkezetnek, a nagyságáról nincs információm"
- tájékoztatta lapunkat a polgármester, aki arra a kérdésre nem adott egzakt választ, hogy miért a szociális szövetkezettől bérli a laktanyát a minisztérium, miért nem az önkormányzattól.
Pedig az 1800 fős Tiszasziget nem dúskál a javakban mostanában. Tavaly az önkormányzatnak az energiaválság miatt havonta kétmillió forint többletkiadása volt. Emiatt a polgármester megemelte az iparűzési adó mértékét, hogy pénzhez jusson az önkormányzat. A spórolás jegyében még a gázfűtést is leállította a falu az önkormányzati épületekben.
"Három-négy hónapja malmozunk, hogy nincs bevételünk, nő, mint az állat az energiaszámlánk, az állam megsegít minket 14-15 millió forinttal a közvilágításra meg a fűtésszámlára, de még mindig rakosgatjuk össze az ötven-százezer forintokat, hogy ne dőljünk be, közben meg az állam nem tőlünk bérli ki a laktanyát, hanem egy szövetkezettől"
- mondta az egyik neve elhallgatását kérő forrásunk.
Míg az önkormányzat mindenen és mindenkin megpróbál spórolni, addig a céginformációs adatbázisból kiderül: az Ószentiván Turisztikai Start Szociális Szövetkezethez dől a lé. 2019-ben már 33 milliós, egy évvel később 38 milliós, 2021-ben pedig már több mint ötvenmilliós nettó árbevételt ért el. Az ügyre rálátó forrásaink szerint a laktanyabizniszből csak a szociális szövetkezet profitál. Úgy tudjuk: korábban évekig az önkormányzati bérleti díj százszorosáért adták ki a Honvédelmi Minisztériumnak a laktanyát, vagyis havi 650-700 ezer forintért.
Ferenczi Ferenc polgármester viszont köti az ebet a karóhoz, szerinte jól járnak az tiszaszigetiek a szövetkezettel.
"A járvány idején törvény tiltotta a bérleti díjak emelését 2022. július 1-jéig. Ezt követően nettó kilencvenezer forintra emelkedett a díj, valamint kétszázezer forint támogatás érkezett a szövetkezettől karácsonyi vásárlási utalványokra, és 436 ezret a nőnapi rendezvény lebonyolítására is utaltak"
- írta válaszában a polgármester.
Tiszaszigetnek nincs ipara, adóbevételeik emiatt korlátozottak. Sokan úgy látják: a falu évekkel ezelőtt végre visszakapta a laktanyát, azonban kijátszották egy szövetkezetnek, amely most jól keres rajta, miközben a falu önkormányzata ezért filléreket kap. Írtunk a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy kiderítsük, pontosan mennyiért és meddig bérlik a tiszaszigeti laktanyát a szövetkezettől, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalához, hogy pontosan megtudjuk, mi szerepel a szerződésben. | Tízmilliókból újították fel, bagóért adták ki, más meg nagyot kaszál rajta | Harmincegymillióból felújított egy romos laktanyát az 1800 fős falu önkormányzata, majd kiadta egy szociális szövetkezetnek havi 6500 forintért. A vállalkozás ennek a százszorosáért adta tovább különféle rendezvényekre a Honvédelmi Minisztériumnak. A polgármester szerint jól van ez így. Tiszaszigetnek ugyan 14 százalékos részesedése van a vállalkozásban, de a település nem dúskál a javakban: nemrég iparűzési adót emeltek, és elzárták a gázfűtést is az önkormányzat épületeiben. A 2019-ben már jogerősen közokirat-hamisításért elítélt Ferenczi Ferenc polgármester előbb alapította meg az önkormányzati érdekeltségű szociális szövetkezetet, mint hogy a képviselők megszavazták volna. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tizmilliokbol-ujitottak-fel-bagoert-adtak-ki-mas-meg-nagyot-kaszal-rajta/32257364.html | 2023-02-07 19:30:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Szoros volt 2021 őszén a baloldali előválasztás Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4. számú választókerületében. A meglehetősen alacsony részvétel mellett zajló voksoláson végül a DK által támogatott jelölt, Sápi Mónika 52,5 százalékos eredményével, mindössze 104 szavazattal előzte meg szocialista ellenfelét. 2022 tavaszán aztán a gyurcsányista politikus utcahosszal maradt le kormánypárti ellenfele mögött, több mint húszezer szavazattal, és közel 44 százalékkal teljesített gyengébben a 69 százalékkal győztes Tilki Attilához képest.
Sápi személye azért is vált újra érdekessé 2023 elején, mert neve feltűnt a Nemzeti Információs Központ által a Nemzetbiztonsági Bizottság számára készített második részjelentésben. A tájékoztatás 8. oldala alapján a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom, a dollárbaloldal egyik fő pénzelosztója 8 371 379 forintot utalt a DSM Consulting Kft. számlájára, amely vállalkozás Sápi tulajdonában volt akkoriban. Érdekesség, hogy a gazdasági társaságnak 2021-ben összesen 14 millió, 2020-ban pedig mindössze 3,1 millió forint volt a nettó árbevétele, így az MMM-es utalás ezekhez képest roppant komoly bevételt jelentett a politikus érdekeltségének. A céggel szemben – amelynek egyébként 2022 júniusa óta Sápi Mónika fia a tulajdonosa – négyszer rendeltek el végrehajtást, legutoljára 2022 novemberében a NAV illetékes megyei igazgatósága.
A Gyurcsány-párt egyébként próbálja magát a lehetőségekhez képest távol tartani az ügytől. Kálmán Olga a témában azt mondta, hogy amikor Sápi Mónika az ezekről a pénzekről szóló szerződéseket kötötte, akkor még nem volt a DK tagja. Ez azon a 2023. január 30-i árnyékkormányinfón volt napirenden, amikor Molnár Csaba belezavarodott abba a kérdéskörbe, hogy ismeri-e a külföldről milliárdos összeghez jutó Oraculum 2020. Kft. tulajdonosát, ifjabb Páva Zoltánt.
Másnap, 2023. január 31-én egy harmadik gyurcsányista országos politikus, Varju László volt az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendége. A műsorban továbbra is tagadta, hogy a DK-nak bármi köze lenne a külföldi kampánypénzekhez, sőt szerinte Sápi Mónika cégét az utalások idején már a fia vitte. Ugyanakkor, ahogy említettük, Sápi Mónika fia csak 2022 júniusában lett a vállalkozás tulajdonosa.
Varju László egyébként a következőképpen magyarázta Sápiék céges megbízását: a „abban a választási időszakban, amiről beszélünk, az ugye nem érintett akkor, amikor Sápi Mónika közös jelöltje volt az ellenzéki pártoknak. Amely időszakról beszélünk, az ezelőtt volt és ő a Mindenki Magyarországért Mozgalom megbízottjaként rendezvényszervezéssel és nem is ő, hanem a fiának a cége az ismereteim szerint az, ami ilyen együttműködést alakított ki a Mindenki…”. Ugyanakkor azt Gyurcsány Ferenc pártjának parlamenti képviselője sem tagadta, hogy dr. Sápi Mónika a DK tagja.
Összefoglalva: a dollárbaloldal, amely 2021 kora őszétől folyamatosan kampányolt, a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom megbízása(i) révén több mint nyolcmillió forintot utalt egyik parlamenti képviselőjelöltje érdekkörébe. Ezzel az az állítás, hogy a külföldről érkező átutalásokat nem a jelöltjeikre, illetve kampányaikra költötték, legalábbis erősen megkérdőjeleződik. A guruló dollárok útja New York államtól egészen Vásárosnaményig vezetett. | Egy gyurcsányista képviselőjelölt cégéig gurultak a dollárok | Sápi Mónika, a baloldal vásárosnaményi közös jelöltje, a DK előválasztási jelöltje cégéig gurultak a tengerentúlról érkező források. Ez derült ki a Nemzeti Információs Központ által készített második részjelentésből. Ez a sok millió forintos ellenszolgáltatás önmagában erősen megkérdőjelezi azt a védekezést, hogy a dollárbaloldal nem a kampányára kapott volna pénzeket külföldről. A DK mindeközben mintha próbálna ellépni Sápi mellől. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/02/egy-gyurcsanyista-kepviselojelolt-cegeig-gurultak-a-dollarok | 2023-02-10 21:25:10 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Miközben az átláthatóság hívének nevezi magát Márki-Zay Péter, egy interjúban beismerte, hogy nincs meg minden szerződés és számla, amellyel a Mindenki Magyarországa Mozgalom a választási kampányköltségeit igazolná. A volt baloldali kormányfőjelölt ezzel elismerte, hogy teljesen átláthatatlan a guruló dollárok, vagyis a külföldről a baloldalnak juttatott kampánypénzek elköltése.
Újabb megdöbbentő nyilatkozatot tett Márki-Zay Péter a baloldal külföldi finanszírozásával kapcsolatban. A Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) vezetője a Vásárhelyi Televízió szerdai műsorában beismerte, hogy a guruló dollárok elköltése nem volt átlátható, nincs mindenről számla vagy szerződés. Egészen elképesztő módon felháborodva beszélt az Állami Számvevőszék vizsgálatáról, mert szerinte semmi joguk nincs az MMM-et ellenőrizni. Márki-Zay azt állította, hogy a parlamenti választások után módosították a jogszabályokat, és biztosan miatta - de valójában 2021 júliusában lépett hatályba az a törvény, amely a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szól, és ez alapján - Márki-Zay állításával ellentétben - vizsgálódhat az ÁSZ például az MMM-nél is.
Nincs meg minden szerződés
Márki-Zay a műsorban zavarosan úgy fogalmazott: „Az ellenőrzés célja továbbra is a pénzek fölhasználása, tehát a küldetése az Állami Számvevőszéknek nem változott, ilyen értelemben nálunk semmi keresnivalója nincs." A hódmezővásárhelyi polgármester azt fejtegette, hogy az ÁSZ adóügyi és adatvédelmi ügyekben is kérdéseket intézett az MMM-hez, amiért a jogászuk felvetette, hogy erre nekik nem is kellene válaszolni, mégis megteszik, mert az átláthatóság hívei. Ez utóbbi kijelentését Márki-Zay Péter gyorsan cáfolta is, hiszen elmondta, hogy nincs meg minden számla, amely a kampányköltségeket igazolná. A kínos magyarázkodás szó szerint így hangzott: A kampányidőszakot számoljuk most el, abból kértek be, az összes szerződést, az azok mögött álló, bocsánat a számlát, az azok mögött álló számlát, sőt támpéldányokat is, és hát ahol megvan (szerződések, számlák – szerk.) azokat le is adtuk.....és hát természetesen nem minden, öö, tehát nincs minden 1800 forintos számla mögött szerződés vagy támpéldány, amit tudtunk, azokat természetesen leadtuk.
Kérdéses, hogy mire költötték a guruló dollárokat
Ezzel tehát a dollárbaloldal volt kormányfőjelöltje beismerte, hogy a guruló dollárok elköltése még csak átlátható sem volt a kampányidőszakban. Ez azért is érdekes, mert Márki-Zay Péter korábbi nyilatkozatai szerint jóval a tavaly áprilisi választások után is költöttek az Amerikából érkezett pénzösszegekből, például a januári jászberényi időközi önkormányzati választáson is ebből támogatták a baloldal kampányát.
Emlékezetes, hogy tavaly nyáron egy interjúban árulta el Márki-Zay, hogy még júniusban is érkezett több százmillió forint az Egyesült Államokból egy alapítványtól. Később kiderült, hogy az Action for Democracy nevű szervezetről van szó, amely közvetlenül a magyar választás előtt jött létre, és feladata az volt, hogy befolyásolja a magyar belpolitikát a kormányváltás érdekében. Az alapítvány vezetője Korányi Dávid, aki Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon, volt baloldali miniszterelnök bizalmi embere.
A baloldali pártok is szerződtek a dollárelosztókkal
Azóta a magyar titkosszolgálatok vizsgálatának nyilvánosságra került részleteiből kiderült, hogy több mint négymilliárd forint érkezett a baloldal részére egyelőre bizonytalan eredetű külföldi forrásokból.
A dollárbaloldal egyik fő pénzosztó helyének bizonyult Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma, amely 1,8 milliárd forintot szerzett külföldről. Ennek a pénznek egy jelentős része, mintegy 1,4 milliárd forint azonban továbbvándorolt a Bajnai-féle DatAdat-csoporthoz, amely ráadásul közvetlenül is kapott az Egyesült Államokból közel 150 millió forintot.
A második nemzetbiztonsági részjelentés szerint nem egy, hanem két nagy külföldi támogatószervezete van a dollárbaloldalnak: az amerikai, Bajnai Gordonhoz köthető Action for Democracy mellett egy svájci alapítvány is közel egymilliárd forintot utalt. A svájci utalások a baloldali előválasztási időszak, 2021 szeptembere és 2022 februárja között zajlottak, öt részletben. A végső támogatói kör továbbra is ismeretlen.
Az is kiderült, hogy a legnagyobb pénzek az EzaLényeg nevű lejáratóoldalt működtető korábbi Gyurcsány–Bajnai-tanácsadó, ifjabb Páva Zoltán cégének, az Oraculum 2020 Kft.-nek jutottak. Ez a vállalkozás közel kétmilliárd forintot kapott, amelyből közel 900 millió érkezett a közvélemény előtt ismeretlen svájci finanszírozóktól.
A jelentés arra is rávilágított, hogy direkt kapcsolat is van a balliberális pártok hivatalosan bevallott kampányköltései és a dollárbaloldal pénzeit elosztó három főszereplő szerződéses megbízásai között.
Mindemellett további három vállalkozás egyaránt kötött megállapodást valamely párttal, illetve a Mindenki Magyarországa Mozgalommal. Valamint további nyolc cég szerződött a DatAdat-csoporttal, és valamely balliberális párttal is. A jelentésben a 8. oldalon szereplő vállalkozások kapcsán a Nemzeti Információs Központ átirata szerint „megerősítést nyert, hogy a külföldről érkező pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is. Az a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták. A jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az ÁSZ, illetve a NAV hatáskörébe tartozik.
Kijelenthető tehát, hogy a külföldről érkezett pénzek egy része a három fő koordinátoron keresztül olyan vállalkozásoknál – szám szerint tizenhét társaságnál – landolt, amelyekhez a balliberális pártok hivatalos kampányköltéseinek egy része is megérkezett. Ez pedig megkérdőjelezheti Márki-Zay Péter azon védekezését, hogy ők a külföldi pénzeket nem a kormányváltás, hanem egyfajta „kultúraváltás" érdekében használták fel. | Márki-Zay elismerte, hogy nem tudnak elszámolni a guruló dollárok elköltésével | Márki-Zay a műsorban zavarosan úgy fogalmazott: „Az ellenőrzés célja továbbra is a pénzek fölhasználása, tehát a küldetése az Állami Számvevőszéknek nem változott, ilyen értelemben nálunk semmi keresnivalója nincs." A hódmezővásárhelyi polgármester azt fejtegette, hogy az ÁSZ adóügyi és adatvédelmi ügyekben is kérdéseket intézett az MMM-hez, amiért a jogászuk felvetette, hogy erre nekik nem is kellene válaszolni, mégis megteszik, mert az átláthatóság hívei. Ez utóbbi kijelentését Márki-Zay Péter gyorsan cáfolta is, hiszen elmondta, hogy nincs meg minden számla, amely a kampányköltségeket igazolná. A kínos magyarázkodás szó szerint így hangzott: | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2023/02/dollarbaloldal-markizay-beismeres | 2023-02-10 21:34:38 | true | null | null | Origo |
Az OBT szerint nem felel meg az EU-s elvárásoknak a bírósági reform, amitől az uniós pénzek érkezését várja a kormány
Az Országos Bírói Tanács (OBT) a tervezet egyik érintettje.
Több ponton sem felel meg az EU tanácsi határozat elvárásainak az az igazságügyi reformcsomag, amely révén a kormány hozzáférést vár az EU-s forrásokhoz – derül ki az OBT friss állásfoglalásából.
Az Országos Bírói Tanácsnak az a feladata, hogy a bíróságok központi igazgatását végző Országos Bírói Hivatalt (azaz az OBH-t), csakogy az EU szerint eddig nem kapott elég erős eszközöket ahhoz, hogy ezt a funkcióját betölthesse. Épp ezért, az uniós elvárás az OBT erősítése lenne.
A hvg.hu birtokába jutott dokumentum szerint az OBT-nek több kulcsfontosságú észrevétele van a reformcsomaggal kapcsolatban. Ezek közé tartozik, hogy
az Országos Bírói Tanács véleményezési jogát a jelöltek alkalmasságát illetően teljeskörűen kell biztosítani, valamint kötelezővé kell tenni (a mostani tervezet ugyanis még a jelenlegi állapotokhoz képest is visszalépést jelent az OBT szerint);
az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kinevezett, munkáltatói jogköre alá tartozó bírósági vezetők, továbbá hozzátartozóik ne lehessenek az Országos Bírói Tanács tagjai. Az ilyen felsővezetői pozíció legyen a választott tagsággal összeférhetetlen;
az OBT szerint a törvénynek biztosítania kell, hogy a tanács – kizárólag a választott tagjai közül – az új törvénycsomag hatályba lépése után nyomban megválaszthassa az elnökét és elnökhelyettesét, akik azonnal hivatalba is léphessenek;
a törvénynek rendeznie kell, hogy az Országos Bírói Tanács saját apparátusának felállításáig szükséges tizenkét hónapig székhelyét, gazdálkodását, számvitelét, informatikai hátterét, adminisztrációját egy már létező állami szerv biztosítsa;
Az Országos Bírói Tanács ezen észrevételek mellett a törvénytervezet 29 paragrafusához nyújtott be módosító javaslatot, továbbá több mint három oldalon keresztül sorolta fel a „további, a tervezetben meg nem jelenő javaslatait”. A hiányosságok mellett a tervezet néhány ponton előrelépést is jelent - ezt az OBT állásfoglalása elismeri.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Igazságügyi Minisztérium január 18-án hozta nyilvánosságra azt a javaslatot, aminek révén a kormány megszerezné az 5,8 milliárd eurós támogatást az uniós helyreállítási alapból, valamint a 22 milliárd eurós fejlesztési forrásokat is, amikhez most részben az igazságügyi rendszer állapota miatt nem fér hozzá Magyarország.
Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz
Úgy tűnik, nem volt elég az eddigi 17 vállalás, a magyar kormány kénytelen volt újabb engedményeket tenni az Európai Bizottságnak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ezúttal a helyreállítási alap forrásai. A kiszivárgott részletek szerint éppen azoknak a szabályoknak a módosítását vállalná, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat. | Az OBT szerint nem megfelelő a bírósági reform, amitől az uniós pénzek érkezését várja a kormány | Az Országos Bírói Tanács (OBT) a tervezet egyik érintettje. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230131_birosagi_reform_obt_reakkcio_obh_igazsagugyi_miniszterium_kuria | 2023-01-31 19:57:00 | true | null | null | HVG |
Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz
Nemcsak az Országos Bírói Tanács hatáskörét növelik, hanem a Kúria elnökének hatalmát is jelentősen gyengítik. A tét nem kicsi: a helyreállítási alap pénzei csak akkor érkeznek meg, ha az Európai Bizottság megfelelőnek tartja a most nyilvánosságra hozott módosításokat.
Több mint 25 oldalon keresztül sorolja azokat az igazságügyi tárgyú törvénymódosításokat az a dokumentum, amely szerda éjjel került fel a kormány honlapjára. A társadalmi vitára bocsátott, hamarosan az Országgyűlésnek is benyújtandó javaslatcsomag nem véletlen, azok szerepelnek az úgynevezett uniós szupermérföldkövek között, vagyis teljesítésük nélkül nem érkeznek meg a helyreállítási alap pénzei. Ami viszont feltűnő, hogy az Igazságügyi Minisztérium most több olyan szabály módosítását javasolja, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat.
Lopakodó módon gyűri maga alá a Kúriát a politika
Újabb, ítélkezési gyakorlat nélküli alkotmánybíró kerülhet a Kúriára. Az igazságszolgáltatás csúcsszervei - csendesebben, mint Handó Tünde idején - Varga Zs. András elnök közreműködésével egyre inkább a politika szolgálatába állhatnak, és ezen még az EU-nak tett vállalások sem változtatnak.
Az igazságszolgáltatás függetlenségének követelménye természetesen nem egyik napról a másikra került elő Magyarország és az Európai Unió vitájában. Az országspecifikus ajánlásokban az EU már 2019-ben, majd 2022-ben is kérte, hogy a kormány erősítse az igazságszolgáltatás függetlenségét, sokáig mégsem történt semmi.
Az, hogy ezek végül bekerültek a szupermérföldkövek közé, arra is utal, hogy az Európai Bizottság által javasolt korrupcióellenes intézkedések semmit nem érnek független bíróságok nélkül.
Erősebb OBT, gyengébb Kúria
A most közzétett tervezetben szereplő módosítások közül a legszembetűnőbb az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek erősítése. A bírók által választott OBT szerepe eredetileg a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) felügyelete lenne, ehhez azonban alig vannak megfelelő hatáskörei, eszközei. Utóbbira jó példa, hogy székház, vagy megfelelő iroda hiányában látogatókat sem tudnak fogadni – ezért történhetett meg, hogy két tagjuk, Vasvári Csaba és Matusik Tamás az Egyesült Államok nagykövetségének épületében találkozott David Pressmann amerikai nagykövettel, amiért utólag hetekig támadta őket a kormánymédia.
A módosítások alapján az OBT a jövőben jogi személyiséggel rendelkezik majd, és bővülnek a feladatai, sőt titkárságot is kapnak. Hogy a jogi személyiség hiánya eddig milyen nehézségeket okozott, arról az OBT egy decemberi sajtóbeszélgetésen osztott meg részleteket: jelenleg nem tudnak szerződéseket kötni, konferenciákat szervezni, adott esetben bírósághoz fordulni, és még ahhoz is az (egyébként általuk ellenőrzött) OBH-elnök aláírása kell, hogy pogácsákat rendelhessenek egy olyan rendezvényhez, mint egy sajtóreggeli.
Az OBT a tervezett változtatások alapján a jövőben több esetben is megkerülhetetlen lesz az igazgatással kapcsolatos döntéseknél. Továbbá betekintést nyerhet a hatáskörei, feladatai gyakorlásához szükséges dokumentumokba, adatokba is. Hogy ez utóbbi mit érint – például ide tartozik-e a Fővárosi Törvényszék elnökének jelentése a Schadl–Völner-ügyről – egyelőre nem világos.
Fontos előrelépés, hogy az OBT a jövőben kötelező véleményt ad majd arról is, hogy az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelentkező személy megfelel-e a vele szemben támasztott törvényi követelményeknek. Így többé nem fordulhat majd elő, hogy egy jelölt az OBT támogatása és bírói tapasztalat nélkül kerüljön a Kúria élére – mint ahogy az Varga Zs. András esetében történt 2021-ben.
Ezenkívül egyetértési jogot gyakorolnak majd a bírói kirendelésekkel és a Kúria ügyelosztási rendjével kapcsolatban, és véleményezik majd a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét is.
Nincs több ejtőernyőzés
Az IM javaslatai a Kúria és az OBH elnökének megválasztásához is újabb feltételeket támasztanak. Eszerint a jövőben csak az választható majd az OBH elnökévé, aki legalább két évig bírósági vezetői tisztséget töltött be, továbbá valamennyi bírói értékelése eredményeként legalább kiválóan alkalmas értékelést kapott. A Kúria elnökévé pedig az választható meg, aki legalább kétéves kúriai bírói tapasztalattal rendelkezik, vagy pedig „kiemelkedő tudású elméleti jogász” (egyetemi tanár, vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora).
Pattanásig feszült a légkör a Kúrián Varga Zs. András miatt
Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.
A kormány megszüntetné azt a lehetőséget is, hogy a politikai kinevezett alkotmánybírók beejtőernyőzzenek a Kúriára – vagyis kérhessék bíróvá történő kinevezésüket. Ezentúl nekik is ugyanúgy pályázniuk kell és versenybe kell szállniuk a posztért, mint bárki másnak.
Mint ahogy korábban megírtuk, a javaslatok között a büntetőeljárási törvény módosítása is helyet kapott, mely Polt Péter mozgásterét korlátozza. Erre utal, hogy a kormány megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy ha egy bíró a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság tanácsát kéri ki az uniós jog helyes értelmezéséhez, azt a legfőbb ügyész – vagy bármilyen más fórum – megtámadhassa, és erről a Kúria döntsön. Korábban egy hasonló eset nagy vihart kavart, amikor az Európai Bíróságnak kellett kimondania, hogy a legfőbb ügyész és a Kúria megsértették az uniós jogot azzal, hogy törvénysértőnek ítélték meg Vasvári Csaba egyik hasonló kérelmét.
A minisztérium módosítási javaslata még egy komoly aduásztól megfosztja a kormányt: közhatalommal bíró szervek többé nem támadhatnak meg jogerős bírósági ítéleteket a kormányhoz lojális Alkotmánybíróságon. Ezt a kitételt mindössze három éve iktatták az alkotmánybírósági törvénybe, de a kormány már az általa „gyermekvédelminek” titulált törvényről szóló népszavazásnál alaposan kihasználta. Hiába mondta ki ugyanis a Kúria, hogy az óvodások nemváltó műtétjéről szóló kérdés nem volt egyértelmű, a kormány a döntést arra hivatkozva támadta meg az Alkotmánybíróságon, hogy nem hallgatták meg az ügyben, így megsértették az alapvető jogait.
Az előírásokat a magyar kormány ígérete szerint március 31-ig fogja teljesíteni, így nem kizárt, hogy már a február 20-án kezdődő ülésszak elején szavazni fog róla az Országgyűlés. Ennek megtörténte még mindig nem garancia a pénzek érkezésének, a módosításokat még az Európai Bizottság is véleményezni fogja. Varga Judit igazságügyi miniszter mindenesetre kedden Brüsszelbe utazik, hogy az Európai Bizottság tagjainak is bemutassa a vállalásokat.
Bár a reform meglehetősen nagy változásokat hoz, az még egyelőre kérdéses, hogy mindenben megfelel-e az Európai Bizottság által javasolt, majd a Tanács által elfogadott mérföldköveknek. Az Országos Bírói Tanács korábban tett már le javaslatokat az asztalra, ezeknek azonban nem minden pontját fedi le a kormány által nyilvánosságra hozott dokumentum.
2022. november. 08. 05:30 Serdült Viktória Itthon
A bíróságokról is visszavonulót fúj a kormány, hogy megkapja az uniós pénzeket
Úgy tűnik, nem volt elég az eddigi 17 vállalás, a magyar kormány kénytelen volt újabb engedményeket tenni az Európai Bizottságnak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ezúttal a helyreállítási alap forrásai. A kiszivárgott részletek szerint éppen azoknak a szabályoknak a módosítását vállalná, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat. A kormánymédiában hetek óta támadott Országos Bírói Tanács erősödhet, és még jobban ellenőrizheti a kormányhoz lojális Varga Zs. András kúriai elnök hatalmát.
2022. szeptember. 06. 15:53 EUrologus EUrologus
Brüsszelben is feltűnt a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata
Az EU-s pénzekre is kihatással lehet, hogy a jogszabályokkal ellentétes kinevezési gyakorlatot folytat a Kúria elnöke. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a fejleményeket és évről évre felhívja erre a problémára a magyar hatóságok figyelmét. | Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz | Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230119_birosagi_reform_obt_obh_igazsagugyi_miniszterium_kuria | 2023-01-19 18:09:00 | true | null | null | HVG |
Hiába a válság és az infláció, már Orbánéknak is van megtakarításuk (és mások sem állnak rosszul)
Viszonylag rövid időn belül adtak le ismét vagyonnyilatkozatot a parlamenti képviselők és kormánytagok: a 2022-ben megválasztott országgyűlés, illetve az új kormány tisztségviselői megtették ezt legutóbb tavasszal és nyáron is. Most azonban a január 31-i határidő kötelezte őket erre. Belevetettük magunkat a dokumentumokba, és közben reménykedtünk, hogy valóban hiteles információkat találunk. Az aggasztó az, hosszú évek óta így indulunk neki ennek a munkának, és túl sokszor kellett már csalódnunk.
Újdonságok lehetnek a 2023-ban közzétett képviselői vagyonnyilatkozatokban, miután az utóbbi egy évben többször hozzányúlt a parlament a bevallási rendszerhez. Most is árgus szemmel figyeljük majd a bevallásokat, kérdés, hogy teljesebb képet kapunk-e idén a politikai vezetők vagyoni helyzetéről.
A tiszta közélet szempontjából alapvetés lenne, hogy az állampolgárok pontosan tudják, milyen a választott vezetőik anyagi helyzete. Erre lett kitalálva az éves kötelező (és Magyarországon minden február elsején éjfélkor) nyilvánosságra kerülő vagyonnyilatkozat – amiben parlamenti képviselőknek, kormánytagoknak, közjogi méltóságoknak, polgármestereknek kell felsorolniuk, milyen ingó vagy ingatlan vagyonnal rendelkeznek, milyen adósságaik vannak, mekkora rendszeres bevételeik és juttatásai vannak.
Hazudni nem is illenék, meg szankciókat is vonhatna maga után. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az elmúlt években túlságosan is gyakran kellett egy-egy képviselőnek, miniszternek magyarázkodnia „tévedésekért" vagy elfeledett tételekért, miként túlságon gyakoriak voltak a gyanús tételek is.
A kérdés az, mi derül ki az idei bevallások után. Az elmúlt egy évben ugyanis a kormány – részben uniós nyomásra – többször is belenyúlt a vagyonnyilatkozati rendszerbe, így elvileg közelebbi képet kaphatunk arról, hogy mekkora vagyon felett rendelkeznek az ország vezetői. Gyakorlatilag viszont kiskapukkal van telepakolva a rendszer, amely így továbbra is módot ad a vagyon eltitkolására. Reménykedni azonban mindig lehet. Nézzük, mit árultak el idén saját magukról a politikusok.
Jönnek a politikusok vagyonnyilatkozatai, és most újdonság is lehet bennük
Az utóbbi egy évben többször hozzányúlt a parlament a vagyonnyilatkozati rendszerhez. Most is árgus szemmel figyeljük majd a bevallásokat, de azért ezektől a változásoktól sem várhatjuk, hogy teljes képet kapjunk a politikai vezetők vagyoni helyzetéről. Február elsején sokéves hagyományt elevenítenek fel a magyar újságírók, ilyenkor teszik közzé az országgyűlési képviselők és köztisztviselők vagyonnyilatkoztait.
Már senki sem mondhatja, hogy Orbán Viktornak semmije sincs
Orbán Viktor vagyonnyilatkozata például egyből meglepetést hozott. Míg korábban arról híresült el, hogy nincs semmi megtakarítása, most azt láttuk, hogy a november 1-i állapot szerint a feleségével közös számlán csaknem 14 millió forintot tart. Ez az összeg az új parlament megalakulása után leadott nyilatkozatában sem szerepelt. Egyéb ingóságot most sem írt be, a felcsúti ház és egy XII. kerületi társasházi lakás fele az övé.
Majdnem 14 millió forint bukkant fel Orbán Viktor és felesége számláján
Az elmúlt években nem volt megtakarítása Orbánnak. Meglepetést tartogatott Orbán Viktor miniszterelnök 2022-es vagyonnyilatkozata: a november 1-i állapot szerint a feleségével közös számlán csaknem 14 millió forintot tart. Mutatjuk: Az elmúlt években nem volt feltüntetett megtakarítása, és ez az összeg az új parlament megalakulása után leadott nyilatkozatában sem szerepelt.
Varga Judit igazságügyi miniszter nem vett sem ingatlant, sem új autót tavaly. A férjével közösen mintegy százmilliós hiteltartozása van a bank felé. Ahogy eddig is, úgy egy balatonhenyei családi háznak és két XII. kerületi lakásnak a tulajdonosa – férjével közösen.
Matolcsynak is pazar éve volt
Matolcsy György tavaly ilyenkor még beszámolhatott róla, hogy 150 négyzetméteres háza és 1422 négyzetméteres telke van Balatonakarattyán, pontosan leírta, hogy 5 milliót keres havonta jegybankelnökként, és egy pénzügyi oktatási kiadóvállalat témakörvezetőjeként havi bruttó 764 ezret visz haza, és szolgálati autót, meg telefont is kap.
Az újonnan beadott vagyonnyilatkozatában azonban komoly változásokat látni. Egyrészt újfent szerepelnek a fenti ingatlanok, továbbá egy 2022-ben örökléssel szerzett csopaki 28 négyzetméteres üdülőegység. Államkötvényben most 118 milliós vagyont tart a jegybankelnök, ezt örökrész eladásából fedezte. Ugyancsak ilyen forrásból van egy 100 millió forintos takarékbetétje. Ezek a tavalyi bevallásban még nem szerepeltek. A fentiek alapján Matolcsy örökölt egy nagyobb vagyont és azt értékesítette is. Mellé még feltüntetett 19 millió forint számlakövetelést.
Csöppet aggódunk, vajon jól kezeli-e a pénzét Kövér László
Kövér László házelnök 8,9 millió forinttal tartozik a banknak, emellett 5,6 milliós megtakarítása van. Míg korábban felerészben tulajdonosa volt egy szigetszentmiklósi családi háznak, a friss vagyonnyilatkozatában már nincs feltüntetve olyan ingatlan, amelyben tulajdonos lenne. A még 2014-ben vásárolt Skoda Superb autója viszont megmaradt.
Varga Mihály végre saját balatoni házban pihenhet
„Áron alul bérelhet Varga Mihály 169 milliós medencés balatoni luxusházat egy általa kitüntetett trafiktulajdonos cégétől” – írta tavaly az Átlátszó. Az már a pénzügyminiszter tavaly nyári vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy meg fog venni egy 204 négyzetméteres balatoni ingatlant, ez pedig a jelek szerint meg is történt. Varga legfrissebb vagyonnyilatkozatából ugyanis kiderül, hogy a pénzügyminiszter fele részben tulajdonosa lett a gyenesdiási családi háznak, és a hozzá tartozó 42 négyzetméteres garázsnak.
Az, hogy az ingatlan mennyibe került, nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy a fideszes politikus alaposan eladósította magát. A vagyonnyilatkozatból ugyanis az is kiderül, hogy hitelintézetnek 1,6 millió, magánszemélyeknek pedig 57 és félmillió forinttal tartozik.
Csökkent állampapírokban tartott vagyona: a tavalyi majdnem 20 millióhoz képest idén ennek már csak a fele áll a rendelkezésére. Ugyanígy felére csökkent a részvényvagyona, 8 és félmillió forintra.
Szijjártó Péter vagyonnyilatkozata szerint az ingatlanállományában nagy változás nem történt. A nem készpénzes megtakarításai valamelyest csökkentek, 3 millió 45 ezer 978 forintnyi értékpapírja 2 millió 983 ezer 868 forintra csappant, 1 millió 44 ezer 449 forintnyi biztosítási eszközlapja pedig egyenesen eltűnt a nyilatkozatból. A bankszámláján lévő összeg azonban megháromszorozódott. 9 millió 974 ezer 415 forintról 27 millió 439 ezer 406 forintra nőtt.
Nem iparkodott visszafizetni a szülei felé fennálló 30 milliós tartozását, ez egy fillérrel sem lett kevesebb korábbi nyilatkozatához képest.
Nagy Márton bebiztosította magát: 100 millió forintnyi egészségügyi-élet-és balesetbiztosítása van a 90 millió forintnyi állampapír befektetése mellett. A bankban 6 millió forintnyi megtakarítása, tartozása nincsen.
Nagy Márton nem vett és nem is adott el ingatlant. Budán a II. kerületben van egy 89 négyzetméteres lakása 12 négyzetméteres terasszal, ezt az ingatlant még 2014-ben vásárolta. 2021 januárjában tulajdonosa lett egy XII kerületi ingatlannak, de ezt csak 3/10-ed arányban birtokolja. Ezek az ingatlanok a korábbi vagyonnyilatkozatában már szerepeltek.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kihúzott egy 2019-ben vásárolt 683 négyzetméteres lakóházat a vagyonnyilatkozatából. Továbbra sem vált meg azonban Szász Endre Paragrafus című festményétől, amit 1982 májusában kapott ajándékba (feltehetőleg egyéves születésnapjára). Bankszámlája pedig rendesen meghízott a kormánypárt frakcióvezetőjének. A korábbi 31 milliós összeg immár 68,8 millióra rúg (bár az hozzátartozik és szerepel is a nyilatkozatban, hogy ebből 28 millió egy korábbi családi kölcsön kiegyenlítéséből származik).
Novák Katalinnal bejött az államfőség
Novák Katalin már most gazdagabbnak tűnik, mint az elődje a leköszönése előtt. Áder Jánosnak az utolsó, köztársasági elnökként leadott vagyonnyilatkozata szerint 2021-ben összesen 3 ingatlanban (két budai és egy kisoroszi házban) volt tulajdonrésze, a folyószámláján pedig valamivel több mint 33 millió forintnyi megtakarítás gyűlt össze.
A jelenlegi államfő már 41 millió forintot tart a bankban, tartozása pedig továbbra sincsen. Van viszont 3 budapesti, 3 szegedi és egy balatonlellei ingatlana, ezek egy részét, mint tavaly, úgy most is kiadta, de már nem lehet tudni, hogy ebből pontosan mennyit keresett.
Ami a megtakarításokat illeti, ez tizenkét millió forinttal, 29-ről 41 millióra nőtt tavaly év végére az egy évvel korábbi állapothoz képest. Ez azt jelenti, hogy a beiktatása évében négyszer annyit takarított meg, mint egy évvel korábban. A friss vagyonnyilatkozatából az is kiderül, hogy vagyoni helyzete az elmúlt évekhez képest ezen kívül nem változott, megvan minden korábbi ingatlana: a főváros XI. kerületében egy családi ház és két lakás, Szegeden három lakás, Balatonlellén egy üdülő, valamint szintén Szegeden egy garázs.
Novák Katalinnak továbbra sincs se nagy értékű vagyontárgya, se autója, se részvénye vagy műtárgya, ahogyan tartozása sem.
Ingatlan-bérbeadásból tavalyelőtt havi 225 ezer forintos bevétele volt, idén a megváltozott bevallási formátum miatt már csak azt lehet tudni, hogy két olyan ingatlant ad ki, amik évente több mint 2 milliót hoztak neki.
Novák Katalin tavaly havi átlagban egymillió forintot tett félre
Már 41 millió forintot tart a bankban a Novák Katalin köztársasági elnök, akinek tartozása továbbra sincsen. Van viszont 3 budapesti, 3 szegedi és egy balatonlellei ingatlana, ezek egy részét, mint tavaly, úgy most is kiadta, de már nem lehet tudni, hogy ebből pontosan mennyit keresett.
A Gyurcsány Ferencért aggódóknak üzenjük: pénzügyi téren ne féltsék
Tavaly májusi vagyonnyilatkozatában Gyurcsány Ferenc értékpapírban elhelyezett megtakarításként 587,8 millió forintot tüntetett fel, ez az összeg azonban január végére 461,1 millióra esett a volt miniszterelnök friss vagyonnyilatkozata szerint. A DK elnökének valaki tartozik is: 13 millió forintot adott kölcsön a dokumentum szerint. Azonban ő is adós, viszont nem magánszemély, hanem bank felé, bár egy keveset törleszteni tudott májusi vagyonnyilatkozata óta: most 58,9 millió forint a tartozása a tavaly tavaszi közel hatvanmillió forinthoz képest. Gyurcsány a vagyonnyilatkozata szerint 631,7 millió forintot fizetett ki lakásvásárlás foglalóként és előlegként.
Menczer Tamás, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára továbbra is 50 százalékos tulajdonosa egy Budakeszin fekvő 143 négyzetméteres lakóháznak, melyet még 2018-ban vásároltak, és van egy apró, 25 négyzetméteres siófoki üdülőháza is, melynek a negyedét örökölte még 1996-ban. Egy bajai 46 négyzetméteres lakás viszont csak az övé, ehhez ajándékozás révén jutott hozzá. Az egyetlen változás korábbi vagyonnyilatkozatához képest, hogy a folyószámláján tartott 10 millió forintos összeg 12 és félmillióra nőtt.
Hadházy Ákos vett egy (fél) lakást Bécsben
Több lényeges változás is történt Hadházy Ákos vagyonnyilatkozatában a tavaly január végi állapothoz képest. A független országgyűlési képviselőnek még mindig megvan a szekszárdi lakása, és a fácánkerti szőlője, de ezek mellé tavaly beszerzett egy 30 négyzetméteres lakást is (pontosabban a felét) az osztrák fővárosban. Hogy a bécsi ingatlant miből finanszírozta, nem világos, viszont feltűnő, hogy legfrissebb vagyonnyilatkozatában már egyetlen gépjármű sem szerepel, így sem a lízingelt Skoda Kodiaq, sem a VW Caddy, sem pedig a Trabant kombi.
Több mint 16 millióval tartozik bankoknak, 3,9 millióval pedig magánszemélyeknek.
Duplájára nőtt közben a neki küldött adományok összege. Míg 2021-ben 7,6 millió forintról számolt be, 2022-ben saját megfogalmazása szerint „magyar magánszemélyektől választási kampányra, az eskütétele törvénytelen akadályozásának időtartamára, majd a tiszteletdíja törvénytelen visszatartozására és politikai munkája támogatására 16,8 millió forint magán kisadomány érkezett”.
Ötmillió forintot hízott Gulyás Gergely bankszámlája
Hiába ütött hatalmasat az energiaválság Magyarországon, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a jelek szerint ezt jól átvészelte: tavaly ilyenkor 8,5 millió forint volt a bankszámláján, a friss vagyonnyilatkozat szerint pedig 13,45.
A nevén továbbra is két ingatlan van, mindkettő a főváros XI. kerületében található, egyik 95,3, míg a másik 52 négyzetméteres. Azonban Gulyásnak se autója, se komolyabb értéktárgya, se követelése, se tartozása nincs. Miniszterként és országgyűlési képviselőként magát a négyes jövedelmi kategóriába sorolta, ami azt jelenti, hogy mindkét forrásból havonta bruttó egy és ötmillió forint között keres.
Kunhalmi Ágnesnek a friss vagyonnyilatkozata szerint 12,4 millióról 16,9 millióra nőtt a forintmegtakarítása, a devizában tartott pénze tavaly 3 milliót, idén 3,4 milliót ért. Az értékpapírjainak összértéke 124 ezer forinttal, a lakástakarék-betétjének értéke pedig 120 ezer forinttal nőtt egy év alatt.
Az MSZP országgyűlési képviselőjének ugyanúgy egy 57 négyzetméteres XIII. kerületületi lakása és egy 2018-as Opel Astrája van, mint tavaly, tartozása pedig most sincs.
Ez azt jelenti, hogy Kunhalmi, akinek egyetlen bevallott jövedelme, a képviselői fizetése, amelynek mértéke valahol 1 és 5 millió forint között alakul havonta (de ennél pontosabban nem tudható a vagyonnyilatkozatok új formája miatt) egy év alatt több mint 5 millió forinttal gazdagodott.
Semjén Zsoltnál legalább a vagyoni helyzet gránitszilárdságú
Fillérre pontosan változatlan a korábbi bevallásokban szereplőhöz képest Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vagyoni helyzete. A KDNP elnöke még mindig ugyanazt a két II. kerületi lakást, és egy 102 négyzetméteres balatonfenyvesi üdülőt tüntette fel vagyonnyilatkozatában, mint egy évvel korábban. Megvannak még a születése óta birtokában lévő antik bútorok, valamint a 8 millió forintnyi készpénzhez sem nyúlt, mint ahogy a másfél millió forintos pénzkövetelése is fennáll.
Semjén a vagyonnyilatkozata szerint számtalan egyesületnek, alapítványnak és vadásztársaságnak a tagja, de egyikért sem kap tiszteletdíjat. A teljesség igénye nélkül: a kereszténydemokrata politikus kurátora a vaduzi Kardinal Mindszenty Stiftungnak, elnöke az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek és a Gánti Vértes Vadásztársaságnak, tagja az Országos Magyar Vadászkamarának és a Neptun Horgászegyesületnek is.
A politikus feltüntette elnöki tisztségét is a Kereszténydemokrata Néppártban, amiért szintén nem kap díjazást.
Lázár János sokat ér
Lázár János továbbra is két lakóingatlan, egy 260 négyzetméteres hódmezővásárhelyi ház és egy XIII. kerületi lakás 50 százalékos tulajdonosa, de ennél sokkal lényegesebb földtulajdont tudhat magáénak. Birtokai közel 10 hektárral híztak június óta: a korábbi 34 helyett 37 mezőgazdasági ingatlannal rendelkezik (vagy haszonélvezője azoknak), amely így 180 hektárnyi birtokállományt jelent. Ezek között döntő többségben vannak a szántók (csak abból 9 hektárnyit szerzett tavaly), de Lázárnak erdői, szőlői, illetve legelője és töltése is van.
A miniszter ingóságait továbbra is két Land Rover és egy Mini személygépkocsi, valamint egy kézirat és egy karosszék jelenti, az azonban változás, hogy idén az egyéb ingóságok bekezdésben nemcsak műtárgyakat és festményeket, de azok „folyamatos adásvételét” is említi.
Lázár János 2022-ben kétmillió forint készpénzzel lett gazdagabb és továbbra is fennáll 8 millió forint banki számlakövetelése, ami pont annyi, amennyi tavaly még könyvkiadás címszó alatt szerepelt, idénre azonban eltűnt vagyonnyilatkozatából.
Lázár tavaly nemcsak földet vásárolt, de hiteleit is törlesztette: tavaly 114,6 millió forintos tartozásai idén 112,7 millióra apadtak, beruházási hiteléből 7 milliót faragott, de magánszemélyeknek 5 millióval többel tartozik, mint tavaly.
Lázár János milliókat törleszt, újabb szántókban utazik, de könyvkiadásból már nem kaszál
Nőtt az építési és beruházási miniszter eddig is gigászi földállománya, szerzett kétmillió forint készpénzt és még százmilliós adósságából is törlesztett pár milliót 2022-ben. Cserébe 8 milliót bukott korábbi könyvkiadási bevételeiből.
EU-s forrásokat nem, de egy fél házat azért szerzett Navracsics Tibor
Nem változott sokat a területfejlesztési miniszter vagyonnyilatkozata június óta: továbbra is tulajdonosa egy 138 négyzetméteres budakeszi lakóháznak, egy 1661 négyzetméteres rigácsi teleknek, 50 százalékos résztulajdonosa egy 42 négyzetméteres balatonszemesi üdülőnek, emellett pedig megjelent egy 83 négyzetméteres, szintén budakeszi családi ház, amelynek szintén csak a fele az övé. Ezzel lehet összefüggésben az a 25 millió forint hitel is, amit június óta vett fel.
Beleköltött megtakarításaiba Németh Szilárd
Új ingatlant nem vett, ugyanaz a két XXI. kerületi ingatlan van Németh Szilárd nevén vagyonnyilatkozata szerint, mint tavaly tavasszal, növelte viszont azt az összeget, amit idős éveiben szeretne majd elkölteni: míg tavaly havonta „csupán” 199 ezret rakott nyugdíjalapjába, mostanra ezt az összeget 205 ezerre növelte.
Németh szintén növelte azt az összeget, amit a biztosítási kötvényére fizet ki havonta egy biztosítónak: tavaly havonta 163 ezer forintot utalt havonta hozzájuk, ezt az összeget 2023-ban tízezer forinttal növelte.
Viszont a megtakarítása megcsappant: 2022-es vagyonnyilatkozata szerint 14,2 millió forintja volt, ez januárra 13,4 millióra apadt. Németh friss vagyonnyilatkozatában 3,3 millió forintot tüntetett fel, mint „más szerződés alapján fennálló pénzkövetelést”, tavalyi dokumentumából viszont kiderül, hogy mit takar ez a fedőnév: a Fundamenta Lakáskasszát.
Nyolc ingatlan büszke tulajdonosa Pintér Sándor az idei vagyonnyilatkozata szerint: a második kerületben három lakása és egy családi háza van, Siófokon egy több mint kétszáz négyzetméteres házat, Szigetmonostoron és Szihalmon egy-egy nyaralót, utóbbin pedig még egy telket tudhat magáénak. Változás 2022-höz képest, hogy eltűntek a belügyminiszter budapesti garázsai és néhány ingatlannak már csak ötven százalékát tulajdonolja, tavaly ezt még nem tüntette fel. Ezen kívül egy hetedik kerületi lakás is kimaradt idén, de ez lehet amiatt, mert azokat az ingatlanokat, ahol a tisztségviselők életvitelszerűen élnek, nem kell feltüntetni.
Tavaly negyvenöt, idén már csak tízmillió forint készpénze volt Pintérnek, egyik folyószámlája látra szóló egyenlege pedig tízmillióról 112 ezerre csökkent.
A belügyminiszternek ennek ellenére jól alakulnak a megtakarításai, több mint 250 millió forintnyi félretett pénze van, ennek nagyjából fele dollárban. Vagyonnyilatkozata szerint azonban ennél jóval több pénz illeti meg, több mint egymilliárd forint tartozást tart számon korábbi cégeladásai után és családtagok, barátok számára adott kölcsönökből.
Úgy tűnik, eladta újfehértói szántóját Nagy István agrárminiszter, de még így is maradt a nevén sok legelő, erdő, gyümölcsös és egy tanya is. A politikusnak a méhészete is megvan még, a jelek szerint az állatok jól érzik magukat, ugyanúgy 100 méhcsalád lakik benne, mint tavaly.
Nagy Istvánnak egy év alatt egymillió forinttal nőtt az életbiztosítása (már 10 milliós), készpénzben pedig 3 millió forintot tart, ami szintén egymillióval több, mint 2021-ben. Hitelintézeti számlakövetelése hatmillió forint.
Kovács Zoltán a vadászlesről sem látja a vagyonát
Sehol egy ingatlan, drága autó, pickup-terepjáró a lelőtt szarvasok tetemeihez, vagy egy luxuskutyaház a vizslának: Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárnak gyakorlatilag semmi nincs a vagyonnyilatkozatában, csak 13 millió forint készpénz és havi fizetései a kormány tagjaként, illetve a Nimród vadászmagazin főszerkesztőjeként. Ezek mind változatlanok tavalyhoz képest, Kovács látszólag a pénzügyeiben is tökéletes csendet és rendet tart, csakúgy, mint a kormányinfón, ha független újságírók akarnak kérdezni.
A házépítésével támadott párbeszédes Tordai Bencének továbbra is két ingatlanban van tulajdonrésze: egy második kerületi, 130 négyzetméteres családiházban 4/28-nyi, egy 60 négyzetméteres magyarnándori családi házban pedig 1/2-nyi. Nincs változás a friss vagyonnyilatkozata szerint jármű fronton sem, továbbra is egy 2018-ban vásárolt Toyotát birtokol.
Ami a Párbeszéd frakcióvezető-helyettesének tartozásait illeti: 2021-ben volt egy 20,2 milliós és egy 9,8 milliós hitele (utóbbi adóstársként) is, ezeket alighanem folyamatosan törlesztette, mivel a 2022-es állapot szerint már csak 18,6 millió és 5,7 millió forinttal (utóbbival adóstársként) tartozott a bankoknak.
Van ezen kívül egy magánszeméllyel szembeni 5,5 milliós tartozása is Tordainak, amiből egy év alatt egy fillért sem törlesztett.
Lantos Csaba: sok pénz és egy Suzuki
Kétféle vagyonnyilatkozatot is leadott Lantos Csaba, a nemrég kinevezett energiaügyi miniszter. Az elsőben felsorolja, hogy honnan kap fizetést, a második viszont érdekesebb, hiszen azt is látjuk, hogy mekkora a vagyona. Kezdjük az anyagiakkal: 2,4 millió eurója, 381 ezer dollárja, 43,6 ezer fontja és 1,1 milliárd forintja van különböző kötvényalapokban, részvényben, illetve állampapírban.
Aztán Tokajban van egy 910 négyzetméteres zártkertje, gazdasági épülettel, amit 2001-ben vett. A XIII. kerületben övé egy 92 négyzetméteres társasházi lakás kicsivel több mint fele, amit 2018-ban vásárolt.
Tegyük azonban hozzá: a nagy vagyon dacára mindössze egy Suzuki Switfje van (még pontosabban egy 1.2 GL+).
Kósa Lajos ráhajtott az ingatlanokra
Az eddigi öt mellé vett egy hatodik ingatlant is Kósa Lajos, a Fidesz egyik alelnöke. Tavaly ugyanis Debrecenben vásárolta meg egy 3872 négyzetméteres, „zártkerti művelés alól kivett terület" felét, gazdasági épülettel együtt.
Ezt nem a megtakarításaiból fedezte, hiszen az még nőtt is, forintot és devizát egybeszámolva 3,5 millióról 4,1 millióra. Durván megugrott viszont a lakásvásárlási és építési kölcsöne, amelyben adóstárs: 50 helyett 115 millióval tartozik, de a magánszemélyekkel szembeni tartozása is nőtt, 8,5-ről 10 millióra.
Továbbra is három BMW motorja van, egy „orrkiülős motorcsónak" résztulajdonosa, és egy Mercedes Vitaro-t bérel. Több szervezetben tag, illetve elnök, de azért nem vesz fel fizetést, céges tulajdona nincs.
Márki-Zay Pétertől elgurultak az érmék
Könyvtára 200 kötettel hízott, míg korábban 3240 darabos érmegyűjteménye 17-tel lett karcsúbb – és ezek messze a legérdekesebb fejlemények a hódmezővásárhelyi polgármester 2023-as vagyonnyilatkozatában. Márki-Zay Péter korábban 442 ezres nyugdíjbiztosítását kiváltotta, 1,78 millió lakástakarékját pedig lakáshitelbe törlesztette, nyugdíjpénztárban 8,7 millió forintja van. Teljes pénzintézeti hiteltartozása ennek ellenére 2,5 millióval, 22,7 millió forintra nőtt, de megjelent 3 millió forint magánszeméllyel szembeni tartozás is, amelyhez azt írta: „háztartáson belüli kereső gyermeknek.” Készüljön, hogy a kormánypropaganda hetekig fogja szajkózni, hogy Márki-Zayt dollárral tömik ki, mégis a gyerekétől kér pénzt.
Kubatov Gábor az ötödik oldtimernél tart
A régi autókat gyűjti a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor: az eddigi négy oldtimer mellé 2022-ben vett egy ötödiket is, egy Mercedes SL-t. Megtakarítása - amit készpénzben tart - nőtt: 14 helyett 20,5 milliója van. A hitel viszont, amire kezességet vállalt, 18,5 millióra csökkent. Több alapítványban, cégben benne van, de vagyonnyilatkozata szerint csak az országgyűlési képviselőség után vesz fel pénzt.
Szalay-Bobrovniczky – Fizetett, mint a katonatiszt?
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kinevezése után, júniusban beszámolt arról a három budai társasházi lakásról, amelyben tulajdonos, egy badacsonytomaji házról, amely szőlővel együtt 3455 négyzetméter, egy tabajdi 10 ezer négyzetméteres birtokról, és egy erdőről, egy gyulakeszi szőlőről, egy Lexusról és milliárdos bankszámláról is.
Mostanra egy 102 négyzetméteres XII. kerületi lakás kikerült a vagyonbevallásból, a 2010-es Lexust sem írta már bele a miniszter. Bankszámláján fél éve összesen 1 milliárd 115 millió pihent forintban és devizában, most azért ez megcsappant, 774 milliós bankszámla mellett egy 100 milliós betétje van, mellé megmaradt a 2 millió feletti életbiztosítás és 50 millió a HOLD alapban.
Tavaly még Gelencsér Ferencnek, a Momentum elnökének 2,1 millió forintja állt kriptovalutában, ez januárra 1,7 millióra csökkent, de sejthető, mire ment a pénz: körülbelül félmilliós hiteltartozását eközben törlesztette.
Elődjének, Fekete-Győr Andrásnak se tartozása, se megtakarítása nincs. A párt képviselői közül Hajnal Miklós, Tompos Márton és Tóth Endre pár százezerrel csökkentette hitelét. Velük szemben Orosz Anna nem a banknak, hanem magánszemélyeknek tartozik, vagyonnyilatkozata szerint több mint tizennégy millióval.
A frakcióvezető-helyettes Bedő Dávidnak tavaly még négymilliós megtakarítása volt, ez mostanra eltűnt, helyén azonban feltűnt egy 2022-ben vásárolt, de 2019-es évjáratú Skoda Octavia. | Hiába a válság és az infláció, már Orbánéknak is van megtakarításuk | Viszonylag rövid időn belül adtak le ismét vagyonnyilatkozatot a parlamenti képviselők és kormánytagok: a 2022-ben megválasztott országgyűlés, illetve az új kormány tisztségviselői megtették ezt legutóbb tavasszal és nyáron is. Most azonban a január 31-i határidő kötelezte őket erre.
Már senki sem mondhatja, hogy Orbán Viktornak semmije sincs. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230201_Vagyonnyilatkozatok_2023_a_minden_elbiro_papirok_ejszakaja | 2023-02-01 00:05:00 | true | null | null | HVG |
Egy korábbi, nettó 2,1 milliárd forintról szóló keretszerződés után újabb, 1,14 milliárd forint értékű kontraktust kötött a nyári budapesti atlétika-világbajnokságot szervező cég a nyíltan a Fidesszel szimpatizáló Balásy Gyula cégeivel – írta meg az rtl.hu. Amikor a csatorna a költségekről kérdezte a múlt héten, Németh Balázs, a szervező cég vezérigazgatója akkor csak az első, nagyobb összegű megállapodást említette, és azt közölte, hogy az esemény után közlik majd, pontosan mennyibe került a szervezés.
A 2,1 milliárdos, a Lounge Event Kft.-vel és a Visual Europe Zrt.-vel megkötött szerződés a vb rendezvényszervezési és kommunikációs feladatainak első ütemére vonatkozik. Az október 5-én született másik megállapodás témája pedig a sportág népszerűsítéséhez kapcsolódó programok rendezvényszervezése és kommunikációja.
Az 1,14 millió forintról szóló kontraktusból a szervező cég 798 millióra vállalt lehívást, a fennmaradó 30 százalék, nettó 342 millió forint pedig opció. A szerződés az aláírás napjától a keretösszeg kimerüléséig – beleértve az opciós összeget –, de legkésőbb 2023. július 31-ig hatályos. A beszerzést a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal bonyolította.
A világbajnokság pontosan 200 nap múltva, augusztus 19-én kezdődik és 27-ig tart. Központi helyszíne a vadonatúj Nemzeti Atlétikai Központ lesz a pesti Duna-parton, amelynek építési költségei jelenleg körülbelül 246 milliárd forintnál járnak. | Újabb milliárdos, az atlétika-vb-hez kapcsolódó szerződésre derült fény | Balásy Gyula vállalkozásaival újabb 1,14 milliárd forint értékben szerződött le a vb-t szervező cég, erről azonban hallgatott a vezérigazgatója. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230131_atletika_vb_nemeth_balazs_balasy_gyula | 2023-01-31 22:05:00 | true | null | null | HVG |
Közel négy órán keresztül tartott a gödi Samsung akkumulátorgyár bővítésével kapcsolatos közmeghallgatás kedden. Több mint 200 ember gyűlt össze a gödi Duna-part Nyaralóházak színháztermében, ahol a Pest megyei és főváros katasztrófavédelem munkatársai, a Pest vármegyei illetékesek a Samsung képviselői és a gyár számára biztonsági jelentést készítő Generisk Kft. vezetői álltak ki a zömében helyiekből, illetve a környező településeken élőkből is álló hallgatóság elé, a feszült hangulatú közmeghallgatáson.
Az eseményre nem csak a debreceni CATL-gyár építésével kapcsolatos, durva hangulatú közmeghallgatások és tiltakozás, illetve a kormány akkumulátorgyárakra vonatkozó, sokak által kritizált szándékai, de a gödi gyárral kapcsolatos biztonsági és környezetvédelmi aggodalmak is rányomták a bélyegüket. A feszült alaphangulatnak emellett az a szórólap is megágyazott, amit a Gödért Egyesület tagjai helyeztek a székekre, és amelyen azt követelték, hogy ne kapjon engedélyt a gyár, mivel az szerintük – tűzvédelmi szabálytalanságok és zajvédelmi határérték-átlépések miatt – “veszélyezteti a helyi lakosok egészségét”. Az esemény kezdetén két gázmaszkos párbeszédes aktivista is megjelent egy molinóval, “Mérgező Akkugyár helyett zöld Magyarországot” felirattal.
Ennél fogva nehéz volt tartani a közmeghallgatás eredeti kereteit, ami hivatalosan a gyár biztonsági jelentésének soron kívüli felülvizsgálatáról, illetve a bővítésével, pontosabban a veszélyes anyagokkal foglalkozó új létesítményeire vonatkozó katasztrófavédelmi engedély megadásáról szólt volna.
A feszültség indulatos bekiabálásokban, időnként gúnyos nevetésben mutatkozott meg, és érezhető volt a bizalmatlanság a hatóságok és a gyár felé. A felszólalók a gyár túlzott zajterhelésével, szennyvízkezelésével, a talajvízszennyezéssel, a település élhetőségével, az gyárban dolgozó külföldi munkavállalókkal, illetve általában az akkumulátorgyárak erőltetett hazai megtelepedésével kapcsolatos aggodalmaikat zúdították a hatóságok és a gyár jelen lévő képviselőire.
A gyakran hivatali bikkfanyelven megfogalmazott, jogszabályi hivatkozásokkal tarkított, néha nem teljesen egyenes válaszokat rendre kétkedés fogadta, a hallgatóság elégedetlensége egy alkalommal odáig fajult, hogy kórusban kiabálni kezdték: “Nem kell Samsung!”
Az eseményről hamarosan hosszabb videós összefoglalóval is jelentkezünk. | Nem kell Samsung! – kiabálták a gödi akkugyár bővítéséről szóló közmeghallgatáson | Feszült hangulatú közmeghallgatást tartottak kedden a gödi Samsung-gyár bővítéséről. A hallgatóság többek között az akkugyár zajterhelése, a talajvíz szennyezettsége, a település élhetősége, és az ilyen gyárakkal kapcsolatos általános aggodalmait zúdította a hatóságok és a gyár képviselőire. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230131_akkumulatorgyar_godi_samsunggyar_samsung_sdi_kozmeghallgatas | 2023-01-31 21:15:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
2 perc
megjelent
2023.02.03. 12:30 | Habony Árpád köréből szálltak be a nagy mogyoródi filmgyárfejlesztésbe | Egy ügyvédi iroda társult be bizalmi vagyonkezelőként a Saul fia producerei mellé a mogyoródi Astra Filmland több tízmilliárdos fejlesztési projektjébe. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202305_mogyorod_filmpark_vagyonkezelo_habony_korebol | 2023-02-03 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Több pert is elvesztett a Fővárosi Önkormányzat, mert vonakodik átengedni közterületeit hirdetési célokra. Miközben a városvezetés látképi és üzemeltetési szempontokra hivatkozik, magatartásával kormányközeli érdekeltségeknek hajtja a legnagyobb hasznot.
Egy Lánchíd-felújításnyi pénzt veszít Budapest azon, hogy nem lép fel az illegális óriásplakátok és más reklámhelyek üzemeltetői és megbízói ellen. Így válaszolt a hirdetési piac egyik független szereplője a HVG-nek arra a kérdésére, hogy valóban lehet-e több száz olyan plakát a főváros kezelésében lévő helyeken, amelyekre a városvezetés nem adott engedélyt.
Lapunk úgy tudja, hogy a fővárosnak tanácsot adó szakemberek néhány évvel ezelőtt mintegy ötszáz ilyen reklámfelületet azonosítottak, ezek használóival szemben a főváros bármikor eljárást indíthatott volna. Az önkormányzat szerint évek kellettek ahhoz, hogy megteremtsék ezen eljárások feltételeit. A Főpolgármesteri Hivatal (FH) újabb hozzájárulásokat nem ad közterületének reklámcélú használatához. Így azonban konkurencia nélkül maradnak azok, akiket egy 2006-os szerződés 25 évre bebetonozott, és akik felületükön ontják a fővárosiakra a Rogán-propaganda hazugságait.
Szakszóval utcabútornak hívják azokat a szerkezeteket, amelyeknek a felületét a különböző ügynökségek értékesítik a hirdetőknek: az óriásplakátoktól kezdve a buszmegállók világító reklámfelületéig sokféle eszköz tartozik ide, amelyeket a helyi önkormányzat engedélyével helyezhetnek el közterületen. A névnél is furcsább azonban az a szerződés, amelyet még Demszky Gábor főpolgármester kötött 2006-ban, mert az utcabútortendert elnyert három cég azóta is alig fizet a fővárosnak, legalábbis ahhoz az értékhez képest, amelyet a – kétségtelenül legális – reklámhelyeik érnek.
Az egykor Intermédia Kft., ma JCDecaux néven futó, többségében francia cégnek annyi volt a vállalása, hogy a fővároshoz tartozó 713 utasváróban kapott reklámhelyért cserébe kitakarítja és rendben tartja e buszmegállókat. Az Intermédia vezetőségében akkor éppen Tombor András, a mára fényes karriert befutott üzletember ült, aki azóta Habony Árpád hitelezőjeként híresült el.
Az akkoriban Simicska Lajos irányítása alatt álló Mahir Cityposter Kft.-nek pedig a hirdetőoszlopokon elért árbevétele 15 százalékát, évi minimum nettó 45 millió forintot kell fizetnie; ez az összeg az évek múlása ellenére is alig nőtt. 2021-ben például nettó 65 millió forint volt, amely summa immár az új tulajdonos, Mészáros Lőrinc zsebét apasztotta. A harmadik szerződő az ugyancsak JCDecaux-érdekeltség VBM Kft., amely toalettek telepítését vállalta, de ebből semmi sem lett. Vagyis összesítve a Fővárosi Önkormányzatnak 25 éven át évente mindössze néhány tízmillió forint bevétele van a legértékesebb reklámhelyeiből.
Jóval több pénz, évente mintegy 600 millió forint fut be a BKV felületeinek értékesítéséből, de a legnagyobb partnerek között itt is a Mészáros Lőrinc birtokában lévő Publimont Kft. és a franciák tűnnek fel, az ő szerződésük az 1998-as bérleti díjakon ketyeg. A JCDecaux-nak, a Mahir Cityposternek és a Publimontnak együttesen 5,8 milliárd forint adózott nyeresége volt 2021-ben a 20,5 milliárdos árbevételen, persze nem csak a fővárosi közterületeken elhelyezett reklámokból.
Szakértői becslések szerint a fővárosnak évente legalább 3–5 milliárd forintot kellene besöpörnie abból, hogy a hirdetők használják a közterületeit, de a jelenleginél több reklámfelület engedélyezésével és legális használatával ez az összeg akár a 20 milliárd forintot is elérhetné. A „legális” szónak komoly jelentősége van, ugyanis a különböző ügynökségek szakemberei szinte gombnyomásra tudják sorolni, melyek azok a – például Egér úti vagy éppen Árpád fejedelem úti – helyszínek, ahol a fővároshoz tartozó közterületen évek óta engedély nélkül sorjáznak az óriásplakátok, és a Fővárosi Önkormányzat – szemben több kerület, például a szintén ellenzéki irányítású XI. kerület gyakorlatával – nem lép fel ellenük.
Holott van rá precedens, hogy a kormányhivatalokon keresztül, a meglévő jogszabályok alapján el lehet érni az illegális utcabútorok eltávolítását, sőt a jogsértő hirdetők megbírságolását. Erre mondták azt, hogy a főváros számára most nem lenne probléma annak a 6 milliárd forintnak az esetleges elvesztése, amelyet a kormány belengetett, ha az FH – az élhetőbb és egészségesebb Budapest érdekében – végképp kitiltaná az autókat a Lánchídról, mert a büntetésekből befolyó pénz fedezné az összeget.
Mészáros vagy a JCDecaux versenytársai az elmúlt években is próbálkoztak azzal, hogy ők is részesüljenek a kétmilliós város hirdetési piacának hasznából, de az FH-nál rendre elvéreztek, nem kaptak engedélyt. Pedig idővel a modernebb, digitális reklámeszközök kihelyezésének ajánlatával is jelentkeztek vállalkozók, és a közgyűlés tavaly nyáron módosította is rendeletét – engedélyt azonban nem adott ki. Ezt a gyakorlatot elégelte meg három vállalkozás, a Senso Media Zrt., a Switch on Media Kft. és a CityNext Média Zrt., és beperelték a Fővárosi Önkormányzatot.
Immár a Kúria is úgy látja, hogy a főváros nem jogszerűen utasította el a kérelmüket, és új eljárásokra kötelezte az önkormányzatot (ezek már folyamatban vannak, de még nem zárultak le). A bíróság különösen azt kifogásolta, hogy a főváros összemosta döntéseiben a közhatalmi és a tulajdonosi szerepkörét, az előbbi ugyanis objektív, és csak a hatályos jogszabályoknak felelhet meg, és nem keveredhet össze a közterület tulajdonosi szempontjaival, például a kívánatos városarculatra való hivatkozással.
A Főpolgármesteri Hivatalnak kétségtelenül van egy nyomós érve az egyedi közterület-használati kérelmekkel szemben, a HVG-nek legalábbis azt válaszolta, hogy ezek az egyedi reklámcélú kérelmek „nem teszik lehetővé sem a nemzeti vagyon körébe tartozó közterületek átlátható és versenyen alapuló hasznosítását, sem pedig a városképi és városüzemeltetési szempontok megfelelő érvényesítését”. A főváros a digitálisreklám-engedélyek késedelmét is azzal magyarázza, hogy a közlekedésbiztonság és a városkép szempontjából is értékelni kell a kérelmeket; az idei első negyedévben még csak próbaprojekteknek jelöl ki helyszíneket, és csak azután pályáztat, mert „a közterületeknek a közérdeket és a városlakók érdekeit, nem pedig reklámcégek üzleti megfontolásait kell szolgálniuk”.
2019-es cikkünk, az önkormányzati választás utáni helyzetről:
Ám a jelenlegi gyakorlat sem felel meg e feltételeknek, hiszen az illegális táblák miatt bevételektől esik el a főváros, a verseny hiánya pedig gyakorlatilag egyetlen gazdasági és politikai érdekcsoportnak kedvez – annak, amely az ellenzéki irányítású főváros ellehetetlenítésén dolgozik. A megengedőbb – akár a hirdetési piacon tevékenykedő – véleményalkotók szerint azonban nem meglepő az óvatoskodás, hiszen a kormány egy tollvonással el tudja vonni az iparűzési adót, újabb köztereket (Vörösmarty tér) vagy akár már beígért támogatásokat (Lánchíd-felújítás) vehet el az önkormányzattól.
Az ellenzéki partnerek és tanácsadók körében is vannak azonban olyanok, akik szerint a jelenleginél jóval nagyobb mozgástere volna a fővárosnak. Különösen azért, mert nemcsak a reklámpiaci szerződések haszna vándorol a fővárostól azon vállalatokhoz, amelyeket a jelenlegi kormányzat amúgy is százmilliárdokkal pumpál fel, hanem más szerződéseké is.
Még 2021 nyarán bukott le egy számlagyár az adóhivatal ellenőrzésén, amely a BKV egyik informatikai partnerét, a Sys-csoportot érintette, és ennek a fővárosi szerződése is korábbról, még Tarlós István főpolgármester idejéből kelteződött. A fiktív számlázás gyanúja azonban nem rengette meg alapjaiban az együttműködést, csupán egy tulajdonosváltás történt még az ügy kirobbanása előtti napokban, és így az Orbán-kormány volt belügyi államtitkára, Tasnádi László vállalkozása egy cégkiválás keretében egyszeriben a BKV szerződött partnere lett.
A Tasnádi Lászlóval összefüggő bizniszekről korábban többször is írtunk, íme, a legutóbbi cikk:
A főváros tulajdonában lévő vállalatok közül az utóbbi években több is annak a biztosítási alkuszcégnek, a Hungarikumnak a szolgálatait vette igénybe, amelybe 2018-ban Mészáros Lőrinc is betársult. Így például a BKV a Hungarikum segédletével oldotta meg vagyon- és felelősségbiztosítását, és a városüzemeltetési holding is így járt el. A BKV és a BKM Budapesti Közművek a közelmúltban az állam által kiírt közös életbiztosítási tenderbe is beszálltak, az autó- és életbiztosítási közbeszerzésnek ez utóbbi ágát a napokban nyerte el a Hungarikum-csoporthoz tartozó CIG Pannónia. A BKV tavaly májusban azt a B+N Referencia Zrt.-t bízta meg a takarítással négy évre 13 milliárd forintért, amely rendkívül sikeres az állami közbeszerzéseken is, és tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc éppen akkor ült Tombor Andrással egyetemben a JCDecaux igazgatóságában, amikor a cég az ominózus, 25 éves szerződést elnyerte a fővárostól.
Mintha Magyarországon mindenhez egyetlen üzleti kör értene a legjobban, ha nem kizárólagosan. Nem lehet eltekinteni attól sem, hogy komoly törések vannak a fővárosi koalícióban, és például a DK-s Gyurcsány Ferenc politikai aktivizmusa sokakban ellenszenvet szül, ám többek szerint a városvezetésnek a konfrontációt is fel kellene vállalnia. Az állam segédletével a Mol koncesszióba kapja a főváros összes hulladékát, ezzel akár tetemes kárt is okozhat Budapestnek.
Az óvatoskodást kritizálók szerint az erő felmutatásával és látványos akciókkal a kormányt is rá lehet ébreszteni, hogy egy kétmilliós közösséget nem hagyhat figyelmen kívül. A városgazdaság a hulladékgazdálkodástól a telekommunikációs szolgáltatásokig számos más ágazatban is konkurenciát teremthetne a kormányközeli vállalatoknak – ecsetelték a HVG-nek –, hiszen egy külföldről is jól látható, kétmilliós fogyasztói közösségről van szó. | A főváros nem kér a milliárdokból, Mészáros Lőrincék maradhatnak a budapesti reklámpiac urai | Több pert is elvesztett a Fővárosi Önkormányzat, mert vonakodik átengedni közterületeit hirdetési célokra. Miközben a városvezetés látképi és üzemeltetési szempontokra hivatkozik, magatartásával kormányközeli érdekeltségeknek hajtja a legnagyobb hasznot. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202303__budapest__kihagyott_ziccerek__politikai_szempontok__nem_areklam_helye | 2023-01-19 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Elkezdődött annak a balatonföldvári vitorláskikötőnek az építése, amely a város egyik strandját kettévágná a tervek szerint. Bár tavaly szeptemberben a Pécsi Törvényszék hatályon kívül helyezte a kikötő építési engedélyét, novemberben a Veszprém Megyei Kormányhivatal – új eljárást követően – mégis engedélyt adott az építkezésre.
A beruházás ellen régóta küzdenek a bíróságon helyi civilek, akik attól tartanak, hogy a kikötő tönkreteszi a strand most még zöld, ősfás területét, ráadásul két hektárnyi vízfelületet is elvesz a fürdőzőktől. Ők úgy vélik, jogerős bírósági ítéletet nem hagyhatott volna figyelmen kívül a kormányhivatal, a pereskedő Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület elnöke az RTL kedd esti híradójában azt mondta:
Ha a strandra megépül a kikötő, akkor az azt jelenti, hogy Magyarországon nincs jogállam.
A város fideszes polgármestere, Holovits Huba interjút nem adott a híradónak, de azt írásban közölte, hogy
a Balatonon több mint 50 olyan hely található, ahol a kikötő közvetlen szomszédságában strand működik;
a kikötőtől pedig az várja a város, hogy több lesz a fizetőképes vendég, nőnek az adóbevételek és új munkahelyek keletkeznek.
Több különböző civilszervezetnek összesen három beadványa van jelenleg a bíróság előtt, többek között megpróbálják leállíttatni a már megkezdett építkezést. Ha ez nem sikerült, akkor a bíróságon fogják megtámadni a használatbavételi engedélyt is.
A polgármester szerint, ha leállíttatnák az építkezést a hatóságok, vagy megépülne a kikötő, de nem kapna használatbavételi engedélyt, akkor a kivitelezőnek kötelessége lenne saját költségén visszaállítani az eredeti állapotokat. | „Ha a strandra megépül a kikötő, akkor Magyarországon nincs jogállam” | A civilek szerint jogerős bírósági ítéletet nem hagyhatott volna figyelmen kívül a kormányhivatal, Földváron mégis ez történt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/ingatlan/20230131_Ha_a_strandra_megepul_a_kikoto_akkor_az_azt_jelenti_hogy_Magyarorszagon_nincs_jogallam | 2023-01-31 20:13:00 | true | null | null | HVG |
2023.02.10. 05:30
2023.02.10. 07:16
Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai. | Annyi épületet ajándékozna a kormány az egyházaknak, hogy a legtöbb felekezet már sokallja is | Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202306__egyhazi_ingatlanok__vagyonjuttatas__kezratetel__iskolapreda#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_02_10&utm_content=hvg360 | 2023-02-10 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Intelligence Online hírszerzési szaklap a leendő debreceni akkumulátorgyárat hozza példának arra, hogy jól illik a Kínai Kommunista Párt geopolitikai stratégiájába, amelynek a döntéseit a lap forrásai szerint Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai kollégája telefonbeszélgetései alapján hozzák meg.
Váratlanul érte a közbeszédet uraló Orbán-kormányt, hogy vannak még civilek, akik vitába mernek szállni a hatalommal, és nem engednek meg bármilyen ipartelepítést a környezetükben. A gigantikus akkugyártó-kapacitást gazdasági érvekkel sem lehet meggyőzően alátámasztani.
A brit Financial Times már novemberben leírta ezt a számot. A kormány vélhetően három módon támogatja a CATL-gyárat: közvetlenül pénzzel munkahelyteremtési támogatás formájában, adókedvezményekkel és infrastruktúrafejlesztésekkel. Egyelőre csak az utóbbi nyilvános, értéke 88 milliárd forint.
A világszerte ismert és olvasott történész 1924 januárjának utolsó napján született Budapesten. Antimaterialista volt, antikommunista, antináci, antipopulista és humanista, nyugatos – antidemokrata. Reakciósnak minősítette magát. Az volt a meggyőződése, hogy a tömegdemokrácia a többség zsarnokságához, populizmushoz és diktatúrához vezet, a reneszánsszal kezdődött új kornak a populizmus világuralma lesz a vége. A történelem kerekét vissza kellene fordítani. De hová? Mire minta Svájc? | A kormány számolatlanul költi a milliárdokat, hogy jó hazafiként szeressük az akkugyárakat | Gondosan felépített kormányhű hálózat igyekszik blokkolni a környezetvédelemben mértékadó szakértői és civil hangokat, és próbál megágyazni az orbáni iparpolitikának. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202306__a_zoldugy_einstandolasa__kozpenzek_terelese__tudatmodositas__nem_tagadjak_meg_atermeszetuket | 2023-02-09 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd délután jelentette be a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös budapesti sajtótájékoztatón, hogy kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról kezdődött tárgyalás Magyarország és Törökország között. Késő este pedig megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely 835 millió forintot utal ki a jövő évi költségvetésből egy kiemelt törökországi kulturális programsorozatra.
A szervezés és lebonyolítás Csák János kulturális miniszter feladata, Szijjártóval együttműködve. Ő felel a szükséges beszerzésekért is, és erre a rendezvényre nem vonatkozik az a csaknem 10 éve érvényes tilalom, amely szerint a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a beruházások keretében nem vásárolhatnak informatikai eszközöket, bútorokat, személygépjárműveket, telefonokat.
Ez a 2024-es, még el sem készült büdzsé terhére ment – tehát azt írták elő, hogy amikor majd készül az a költségvetés, erre félre kell tenni benne pénzt –, de belenyúltak a 2023-as költségvetésbe is, idén már harmadszor, mióta tavaly december végén teljesen újraírták az egészet. Ezúttal az önkormányzatok támogatására szánt keretből adtak oda 15 millió forintot Kenderes működési kiadásaira. | 835 millió forintot adott a kormány egy törökországi programsorozatra | Kiemelt kulturális programsorozatot támogat a magyar kormány Törökországban. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230201_torok_tamogatas_koltsegvetes | 2023-02-01 06:33:00 | true | null | null | HVG |
Kifizeti a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott kártérítést a horvát állam. Erről szerdán döntöttek, és szerda esete jelentette be a gazdasági miniszter. 235 millió dollár üti a Mol markát.Horvátország az elkövetkező időszakban kifizeti a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott 235 millió dollárt, a kormány már elkülönítette az összeget a költségvetésben – mondta Davor Filipovic horvát gazdasági miniszter a horvát közszolgálati televízió szerda esti híradójában.A miniszter szerint erről szerdán az INA-val foglalkozó tanácsadói testületben hoztak döntést, miután megvitatták azokat a szakvéleményeket, amelyeket horvát jogi szakértők készítettek a kormány kérésére. Ezek alapján Horvátország még 2003-ban lemondott arról, hogy a horvát bíróságok határozzanak a Mol és a horvát kormány között kötött megállapodásról. Erről csak a nemzetközi választottbíróságok dönthetnek.Tíz éve indult az ügyA Mol 2013 végén kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárást a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID). A magyar cég azt állította, hogy a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait.A horvát kormány válaszul 2014 elején fordult az ENSZ égisze alatt működő UNCITRAL-hoz. Szerintük ugyanis a Mol korrupció révén szerezte meg az INA feletti irányítást, és elmaradtak a cég által részvényesi szerződésben vállalt beruházások a horvát olajfinomítókban, emellett a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.A döntőbírósági határozat után Plenkovic 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.Minden bíróságon elhasalt a horvát államZágráb ezt követően 2022 februárjában kezdeményezte a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnál a 2016-ban az UNCITRAL által a Mol és Horvátország közötti ügyben kihirdetett ítélet felülvizsgálatát. Felülvizsgálati kérelmét Horvátország a horvát Legfelsőbb Bíróság 2021-es elmarasztaló ítéletére alapozta.2022 júliusában az ICSID az UNCITRAL-ítélettel megegyező végkövetkeztetésre jutott: Horvátország ebben az eljárásban sem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat, az ügy koronatanúját pedig teljesen hiteltelennek minősítették. A washingtoni ICSID-eljárás kilencéves időtartama alatt több tucat tanú kihallgatását és több tízezer oldal iratanyag megvizsgálását követően az ítélet egyhangú bírói szavazással született. A korrupció hiányának megállapításán túlmenően az ICSID a Mol javára a horvát kormány 2014-es gázpiaci intézkedéseivel összefüggésben (késedelmi kamattal együtt) 235 millió dollár kártérítést is megítélt.A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a magyar olajtársaság megállapodást kötött a horvát kormánnyal, ezzel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé. | Mol-INA-ügy: Horvátország kifizeti a kártérítést a Mol-nak | Kifizeti a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott kártérítést a horvát állam. Erről szerdán döntöttek, és szerda esete jelentette be a gazdasági miniszter. 235 millió dollár üti a Mol markát. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230201_molina_valasztott_birosag_karterites_horvat_allam_fizet | 2023-02-12 12:01:00 | true | null | null | HVG |
A kormány kedvére és indokolatlanul piszkál bele piaci szerződésekbe
Legutóbb a kormány az önkormányzati cégek és a gázkereskedők közti szerződéseket írta felül egy rendelettel. Az önkormányzatok megsegítése méltányolható szempont, de lehetett volna olyan megoldást találni, ami nem vet fel jogbiztonsági-alkotmányossági aggályokat.
„A jövőben az önkormányzatok cégeinek is csak a korábban lekötött földgázmennyiség 60 százalékát kell kötelezően átvenniük” – közölte az Energiaügyi Minisztérium. „Ezzel lényegében egységesen 40 százalékra nő a szerződéseikben legfeljebb 25 százalékos szinten rögzített alsó toleranciasáv. Így mások mellett egyes települési távhőszolgáltatóknak sem kell kötbért fizetniük a nagyobb tételben fel nem használt földgáz miatt” – írta közleményében a tárca.
„A szerződésben foglaltaktól eltérően”
A minisztérium magyarázata szerint a jogszabályváltoztatást az önkormányzati szövetségek javaslatára hajtotta végre a kormány: az elmúlt hónapokban ugyanis több önkormányzati távhőcégre is több tízmillió, sőt egyes esetekben százmillió forintos kötbért rótt ki a gázkereskedőjük (az állami MVM), mert a leszerződött mennyiségnél jelentősen kevesebb gázt vettek át, vagyis alulvételezésbe kerültek. A kötelezően átveendő mennyiségek toleranciasávjának növelése így az érintett önkormányzatok számára nyilván örvendetes fejlemény.
Kevéssé örvendetes fejlemény, hogy ezzel a megoldással a kormány ismét hatályos, teljesítés alatt álló szerződésekbe avatkozik be. Ezt a tárca közleménye nem is rejti véka alá: „40 százalékra nő a szerződéseikben legfeljebb 25 százalékos szinten rögzített alsó toleranciasáv”. A szerződéses viszonyokba történő beavatkozást maga a jogszabály (egy kormányrendelet) is expliciten kimondja: „az intézmény által a földgázkereskedővel megkötendő vagy megkötött hatályos földgáz-kereskedelmi szerződésben foglaltaktól eltérően a minimális földgázmennyiség a szerződött földgázmennyiség 60%-a”. Ez ráadásul
e rendelet erejénél fogva a földgáz-kereskedelmi szerződés részévé válik.
A helyzet úgy fest, hogy van két vállalat, egy távhőszolgáltató és egy gázkereskedő, akik kötöttek egymással egy szerződést, amiben megállapodtak bizonyos mennyiségű földgáz adásvételéről, a gáz áráról, a kötbérezési feltételekről stb. Aztán jön a kormány, és egy rendeletben azt mondja: nem számít, mi van a szerződésben, a feltételek így és így néznek ki, a felek által megkötött szerződés pedig ennek megfelelően módosul.
Nem bug, hanem feature
Maga a jogszabály egyébként nem friss, a rendeletet 2022 szeptemberi, októberben már módosították, eddig a kormány alá tartozó költségvetési szervekre, állami vállalatokra, önkormányzatokra és önkormányzati szervekre vonatkozott. Ez a lista egészült ki most az önkormányzati vállalatokkal, beleértve a távhőszolgáltatókat.
A kormány az utóbbi években a mindenféle veszélyhelyzetekre hivatkozva előszeretettel piszkál bele szerződéses jogviszonyokba. Ide sorolható az összes hitelmoratórium és kamatstop. Például a kamatstopok esetében is az történt, hogy pénzintézetek és ügyfeleik által megkötött szerződések feltételeit módosította a kormány: hiába állapodtak meg a felek arról, hogy egy változó kamatozású hitel kamata valamilyen referenciakamatlábhoz (mondjuk a 3 hónapos BUBOR-hoz) kötötten alakul – a kormány ezt felülírta, és rögzítette a kamatozást.
A kormány egyszer már belenyúlt az önkormányzatok, költségvetési szervek és egyházak gázvásárlási szerződéseibe, január közepén lehetővé tette, hogy a folyamatosan a gáztőzsdei árakat követő szerződéses árakat az akkor épp aktuális tőzsdei árakhoz fixálják szeptember végéig.
A szerződési szabadságot csak nagyon indokolt esetben lehet(ne) korlátozni
A Polgári törvénykönyv (Ptk.) rögzíti a szerződés szabadságát, egyszerűen összefoglalva
a felek szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e szerződést kötni, kivel és milyen feltételekkel.
A törvény ugyanakkor lehetőséget biztosít e szabadság korlátozására, beleértve a megkötött szerződések jogszabályi módosítását. Ennek azonban vannak alkotmányos korlátai. Megint csak egyszerűsítve a jogalkotó (jelen esetben a kormány) csak akkor nyúlhat bele szerződésekbe, ha a szerződés megkötése után a körülményekben olyan jelentős változás történt, ami nem volt előre látható, valamelyik fél jogos érdekét sérti, nagyon sok szerződést érint.
Ezek alapján mondta ki az Alkotmánybíróság 2015-ben, hogy nem volt alkotmányellenes a devizahitelek kötelező forintosítása: a jogalkotó (az országgyűlés) ugyan beavatkozott a szerződési szabadságba, de ezt általános társadalmi érdekből tette.
Elég nehéz amellett érvelni, hogy a kormány ne feszítette volna szét ezeket a kereteket az elmúlt években. Lehet mondani, hogy a változó kamatozású hitelesek nem láthatták előre a kamatemelési ciklust – ám a jegybank és a bankok éppenséggel évek óta minden ügyfelet alaposan figyelmeztetnek a változó kamatozás kockázataira. Egyébként még a bankrendszer felügyeletét ellátó jegybank is úgy értékeli, hogy a kamatstop fenntartása indokolatlan és káros, mivel relatíve kevés a változó kamatozású szerződés, e kölcsönök összege nem jelentős a teljes hitelállományhoz képest, és az intézkedés egyébként a jobb anyagi helyzetben lévő adósoknak kedvez jobban.
Lett volna más megoldás, és mi lesz a piaci cégekkel?
Amellett is lehet érvelni, hogy az önkormányzatok és cégeik nem láthatták előre, hogy ilyen enyhe lesz a tél, és a (részben a kormány által előírt) spórolási intézkedésekkel együtt annyira visszaesik a fogyasztásuk, hogy alulvételezésbe esnek – de azért ez egy kalkulálható kockázat volt. Ráadásul
a kormány kompenzálhatná az önkormányzatokat anélkül, hogy szerződésekbe avatkozik.
Főleg, hogy az esetek nagy részében – de nem kizárólag – a kötbérező kereskedő az állami MVM, tehát ha az állam kifizetné a kötbért az önkormányzati cégek helyett, akkor csak egyik zsebéből a másikba tenné a pénzt.
Ha elfogadjuk, hogy a gázbeszerzési szerződések jogszabályi módosítása indokolt, akkor felmerül a kérdés: miért nem módosítja a kormány a többi hasonló gázvásárlási szerződést? A gázkereskedők a piaci zavarok, drasztikus áringadozások miatt tavaly a korábbiaknál valóban szigorúbb szerződéses feltételeket kínáltak (ennek része a tőzsdei indexálású árképzés, a szűk, ráadásul havonta értelmezendő alulvételezési limit) – de nem csak az önkormányzatoknak és az önkormányzati vállalatoknak, hanem a magáncégeknek is. Ezek a vállalkozások most joggal teszik fel a kérdést, hogy
ha a kormány az önkormányzati vállalatoknak kiszélesítette az alulvételezési lehetőséget, akkor nekik miért nem?
És nekik miért kell adott esetben kötbéreket fizetniük az alulvételezésük miatt?
Jogbiztonság vs. kézi vezérelt állam
A jogszabályi környezet és mindenféle szerződések meglehetősen önkényes, jó eséllyel indokolatlan és ötletszerű módosítgatása aláássa a jogbiztonságot és a gazdaság kiszámítható működését Magyarországon. Nehéz úgy vállalkozni, előre tervezni, hogy a kormány bármikor megváltoztathatja a feltételeket, sőt megkötött és teljesítés alatt álló szerződésekbe nyúlkál bele, hátrányos helyzetbe hozva az egyik felet (a fenti esetekben a bankokat és a gázkereskedőket).
Az ilyesfajta bizonytalanságnak természetesen ára van. Az egyik költség már le is csapódott, az elmúlt hetekben az egyik nagy hitelminősítő, az S&P leminősítette Magyarországot, a Fitch pedig negatívra rontotta az addig stabil kilátást, vagyis leminősítést helyezett kilátásba. A minősítők indoklásai szerint a döntésekben szerepet játszott, hogy
a gazdaságirányítás politikai megfontolásokat követ, a kormány a szükségállapoti eszközöket széles körűen alkalmazza
– ezek a kiszámíthatatlanságot növelik, sebezhetőbbé teszik a gazdaságot.
Továbbá egyértelműen az ad hoc, politikailag motivált beavatkozások közé sorolhatók az árstopok – amelyekkel a kormány a vállalkozás szabadságát és a vállalatok ármegállapítási jogát csorbítja. Miközben több kárt okoznak, mint hasznot: a jegybank szerint az árstopok nemhogy mérsékelnék az immár magasan Európa-bajnok inflációt, de növelik azt. Az Alkotmánybíróságra (Ab) három panasz érkezett benzinkutak üzemeltetőitől, akik azért tartották Alaptörvény-sértőnek a benzin és a gázolaj árának befagyasztását, mert az veszteséges működésre kényszerítette őket, ugyanakkor büntetés terhe mellett kötelezte őket arra, hogy nyitva tartsanak. El is veszthették volna az engedélyüket. Mindez szerintük sértette a vállalkozás szabadságát, kárpótlásban nem részesültek, és hátrányba kerültek a nagykereskedőként is szereplő nagy multicégekkel szemben.
Ugyan az első panaszt 2022 májusában nyújtották be, az Ab. csak 2023 januárjának végén vette napirendre a témát. Ekkor pedig az Alkotmánybíróság Sulyok Tamás Ab-elnök vezette tanácsa arra a megállapításra jutott, hogy mivel az árstop december 6-án megszűnt, a panaszosok ellen pedig személy szerint semmilyen eljárás nincs folyamatban, „az indítvány elbírálására okot adó körülmény már nem áll fenn”. Ezért az eljárást megszüntették. | A kormány kedvére és indokolatlanul piszkál bele piaci szerződésekbe | Legutóbb a kormány az önkormányzati cégek és a gázkereskedők közti szerződéseket írta felül egy rendelettel. Az önkormányzatok megsegítése méltányolható szempont, de lehetett volna olyan megoldást találni, ami nem vet fel jogbiztonsági-alkotmányossági aggályokat. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230203_A_kormany_kedvere_es_indokolatlanul_piszkal_bele_piaci_szerzodesekbe | 2023-02-03 11:00:00 | true | null | null | HVG |
2023.02.02. 16:30
A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből.
Jeff Gedmin: Trump gazdag, de úgy beszél szavazói nyelvén, mint egy háromgyerekes teherautó-sofőr
2024.01.08. 14:005 perc | Rogánék egyelőre nem tudják ráhúzni az ellenzékre a tiltott kampányfinanszírozást | A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202305__ellenzeki_penzek__felteteles_mod____valto | 2023-02-02 17:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
3 perc
megjelent
2023.02.11. 06:30
A tudományos műhely legnagyobb sztárja a világ 1452. legjobb egyetemén végzett, de jól menedzseli magát és otthonosan mozog illiberális környezetben. | Az MNB alapítványa nagyvonalúan fenntartja a fenntarthatóságot kutató unortodox intézetet | A tudományos műhely legnagyobb sztárja a világ 1452. legjobb egyetemén végzett, de jól menedzseli magát és otthonosan mozog illiberális környezetben. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230211_Fenntarthato_unortodoxia | 2023-02-11 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.