text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Összehangoltan zajlott a korrupció a magyar-ukrán határon lévő beregsurányi határátkelőhelyen. A pénzügyőröket lefizették az Ukrajna felé tartó, áfát visszaigénylő emberek. Erről a főügyészség szerint tudtak az ott dolgozó osztályvezetők is.
Kedden lecsaptak rájuk, összesen 16 pénzügyőrt hallgattak ki és vettek őrizetbe, köztük öt tisztet. Egy civilt is kihallgattak hivatali vesztegetés gyanújával.
A megalapozott gyanú szerint a szervezett korrupció legkésőbb 2018 novemberétől folyt a határátkelőn, ahová a regionális nyomozó ügyészség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ szállt ki. Házkutatást és motozást tartottak a határállomáson és a gyanúsították lakásán is.
A vesztegetést elfogadó pénzügyőrökkel az ügyészség 151 rendbeli bűncselekmény megalapozott gyanúját közölte, a terhükre rótt legsúlyosabb bűncselekmény - a bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette - büntetési tételének felső határa huszonnégy év szabadságvesztés.
Két éve szintén a beregsurányi határátkelőnél hallgattak ki 14 pénzügyőrt. A gyanú szerint csempészek fizették le őket. | 16 korrupt pénzügyőrt vittek el a beregsurányi határátkelőről | Összehangoltan zajlott a korrupció a magyar-ukrán határon lévő beregsurányi határátkelőhelyen. A pénzügyőröket lefizették az Ukrajna felé tartó, áfát visszaigénylő emberek. Erről a főügyészség szerint tudtak az ott dolgozó osztályvezetők is. | null | 1 | https://444.hu/2019/02/27/16-korrupt-penzugyort-vittek-el-a-beregsuranyi-hataratkelorol | 2019-02-27 15:32:00 | true | null | null | 444 |
Korrupt rendőrökre csapott le a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ kedden, közölte a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség. A nyomozás szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőrök az M1 autópályán ellátott szolgálatuk alatt
dolgoztak zsebbe. Némi készpénzért cserébe nem bűntettek.
Eddig 18 rendőrt vettek őrizetbe, a házkutatások során több mint tízezer euró készpénz került elő. Az ügyészség tájékoztatása szerint a razzia, és a kihallgatások még jelenleg is tartanak. Valamennyi őrizetbe vett rendőr letartóztatását kezdeményezik. Ha bebizonyosodik az "előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette", akár 2 évtől 8 évig terjedő börtönt is kaphatnak. | Őrizetbe vettek 18 korrupt győri autópálya-rendőrt | Korrupt rendőrökre csapott le a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ kedden, közölte a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség. A nyomozás szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőrök az M1 autópályán ellátott szolgálatuk alatt dolgoztak zsebbe. Némi készpénzért cserébe nem bűntettek. | null | 1 | https://444.hu/2019/02/26/orizetbe-vettek-18-korrupt-gyori-autopalya-rendort | 2019-02-26 15:42:00 | true | null | null | 444 |
„Jó hír a gödieknek! 100 millió forint támogatást kap Göd, amit a Kék Duna Központ felújítására fordíthatnak” – jelentette be a térség fideszes országgyűlési képviselője, Tuzson Bence.
A város polgármestere, az egykor momentumosként, majd függetlenként politizáló Balogh Csaba február elején mondott le, mert szerinte nem tud küzdeni „a NER helyi és országos többsége ellen”.
Erre Tuzson Bence úgy reagált, „reméljük, hogy Balogh Csaba lemondásával most pontot tehetünk a 2019-ben kezdődött korszaknak a végére, ami nem a legdicsőségesebb korszakként vonul be Göd történetébe”.
Az ellenzéki pártszövetség Balogh Csaba vezetésével 2019 októberében ugyanis leváltotta a Fideszt Gödön, ám alig fél évvel később szétesett az összefogás, és a nyolcfős frakció kettévált.
Közben Gödön évek óta megy a küzdelem az akkumulátorgyár miatt. A Samsung a lakossági tiltakozás ellenére bővítené üzemét a városban, a növekedéssel viszont a problémából is egyre több lett. A gyár miatt ki kellett vágni az egyik helyi erdőt, a gépek egy része pedig olyan hangos, hogy a környéken élők nem tudnak tőle aludni. A folyamatos bővülés közben a gyár épületei elérték a lakóövezet határát, ami miatt a korábban falusias, pihenőövezetnek számító Göd Újtelep a helyiek szerint gyakorlatilag élhetetlen lett.
A kormány azzal segítette a Samsung terjeszkedését, hogy a gyár környezetét különleges gazdasági övezetté minősítette. A döntéssel elvonta Göd iparűzési adóját, és a fideszes többségű megyei önkormányzathoz irányította. A város és a polgármester mozgásköre így alaposan beszűkült. | Két héttel az egykori ellenzéki polgármester lemondása után 100 millió forintot kap Göd | „Jó hír a gödieknek! 100 millió forint támogatást kap Göd, amit a Kék Duna Központ felújítására fordíthatnak” – jelentette be a térség fideszes országgyűlési képviselője, Tuzson Bence. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/24/god-tuzson-bence-penz | 2023-02-24 16:04:00 | true | null | null | Telex |
A korábbinál is elhagyatottabb az a terület Szigetszentmiklóson, ahová a tervek szerint egy stadion épült volna, és aminek építését 2018-ban félbehagyták, miután már 1,5 milliárd tao támogatást költöttek rá – derül ki Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő Facebook-videójából. Már a korábbi műfüves pályák sincsenek meg.
A 3,5 milliárdosra tervezett projekt nagyjából 60 százalékos készültségnél tartott, amikor 2018-ban félbehagyták az építkezést. Regionális utánpótlásközpontnak szánták az 1700 fős stadiont, 150 férőhelyes parkolóval, villanyvilágítással ellátott két élő füves és egy műfüves nagypálya lett volna itt. A félbemaradt beruházás a helyi focicsapatot is bedöntötte, a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után, írta korábban az Átlátszó.hu. Az NB II.-t is megjárt csapat azóta feloszlott, és az egykor híres utánpótlás megszűnt. Az esetről itt írtunk bővebben.
A taorendszer 2011-es bevezetése óta 2019-ig több mint 600 milliárd vándorolt a sportegyesületekhez és sportszövetségekhez. A hat támogatott csapatsportág közül (futball, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong, röplabda) messze a futball kapta a legtöbb pénzt, nyolc év alatt mintegy 275 milliárdot. A felcsúti Puskás Ferenc Akadémia a taorendszer egyik legnagyobb nyertese: az akadémián és a profi csapatot működtető kft.-n keresztül 2019-ig 68 milliárd forint támogatáshoz jutottak a cégek felajánlásai révén. Sok helyen történtek visszaélések a közpénznek számító támogatásokkal, a Magyar Labdarúgó-szövetség 30 esetben tett feljelentést. | Korábban 1,5 milliárdot költöttek a szigetszentmiklósi stadionra, azóta a műfüves pályák is eltűntek | A korábbinál is elhagyatottabb az a terület Szigetszentmiklóson, ahová a tervek szerint egy stadion épült volna, és aminek építését 2018-ban félbehagyták, miután már 1,5 milliárd tao támogatást költöttek rá – derül ki Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő Facebook-videójából. Már a korábbi műfüves pályák sincsenek meg. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/25/szigetszentmiklos-stadion-tao-tamogatas-hadhazy-akos | 2023-02-25 16:09:00 | true | null | null | Telex |
Írásunk első részében az igazi nagyhalakra, Tiborcz Istvánra és Mészáros Lőrincre, illetve a kormányfő vejének és legfőbb bizalmasának szűk szövetségi rendszerére összpontosítottunk. Kormányzati dokumentumokkal igazoltuk, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bank legalább 400 milliárd forintot, tehát a nullák tekintetében a gyakorlott matekosokat is összezavaró csillagászati összegeket töltött az általuk kezelt titkos magántőkealapokba. Mindezt teljes hírzárlat mellett – úgymond a Covid-járvány gazdasági hatásának enyhítése céljából. Arra utaló nyomokat is találtunk, hogy a kiáramlás nagyságrendje ennél még sokkolóbb, de erről egyelőre nem tudhatunk biztosat. Azt viszont pontosan látjuk, hogy a 400 milliárdnyi „homályos” pénz mellett akad 141 milliárd további forint, amely a körülményekhez képest átlátható módon jutott ki a közösből a szintén állami Eximbankon és az MFB Invest Zrt.-n keresztül.
Az alábbi részletgazdag felsorolásban egyebek mellett ennek a 141 milliárdnak a sorsa is nyomon követhető (éppen ennyi a római számos bekezdéseknél szereplő tételek összege). Persze ez is csak afféle minimumbecslés, melyet a nyilvánosan elérhető 2021-es pénzügyi beszámolókra alapoztunk – ha majd néhány hónap múlva a tavalyi mérlegeket is publikálják, okosabbak leszünk. Érdekes, hogy miközben a fű alatti 400 milliárd forintot a legmegbízhatóbb NER-zsebekhez rendelték, ezt a tisztább 141 milliárdot inkább a hatalmi gazdasági elit másodvonala kapta. Míg a csúcsfejekhez cikkünk első részében 53 magántőkealapot társítottunk, emitt most a maradék hetven (frissítés: már 71, lásd a módosítást a Hernádi Zsolt-féle Solva-alapoknál) bejegyzett „pénzeszsák” szerepel – az érthetőség kedvéért négy fő kategóriába osztva.
A szédítő adatsor elé felvezetésként csak annyit: mint látni fogják, lényegében együtt van a csapat, gyűjtésünkben szinte mindenki szerepel, aki részt vett az elmúlt évek legnagyobb visszhangot kiváltó, sokszor a korrupciógyanút sem nélkülöző ügyeiben. Akadnak itt letelepedésikötvény-, lélegeztetőgép- és vakcinakereskedők, vérplazmások meg vagongyárosok. „Nem vagy a NER része, ha nem kezelsz magántőkealapot!” – körülbelül ez lehet az új jelszó a rendszer tetején lévőknél, a tényekből nemigen következhet más. Az idelent tartózkodóknak pedig marad a remény, hogy a most alakuló NTH Nemzeti Tőkeholding tevékenysége nem az állami alapok központosításában merül majd ki, hanem a közpénzből hizlalt magántőkealap-hálózat is átláthatóbb formát ölt. Majd valamikor.
I. Alapkezelők és magántőkealapok a NER másodvonalánál
– A Vodafone-biznisz főalakjának iKON Befektetési Alapkezelő Zrt.-je, amely jelenleg 4 magántőkealapot irányít (iG Tech, iG Com, Manhattan, Repro I.)
Az alapkezelő azé a Jászai Gellérté, aki annak idején az SCD-csoporttal a turisztika „Molját” hozta volna létre; a kísérlet kudarcba fulladt, ám Medgyessy Péter exkormányfőt azért sikerült balatoni partszakaszhoz segíteni. Jászai most a magyarországi Vodafone-t is benyelő 4iG telekommunikációs-informatikai gigászt építi – részben a fenti magántőkealapokra támaszkodva. Arról nincs információnk, hogy van-e állami pénz ezekben az alapokban, de a Vodafone-ügyletet kormányzati szervek olajozták.
– A letelepedésikötvény-programban kiemelt szerephez jutott figurák társaságai: a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 8 magántőkealapot irányít (Novara, Grado, Como, Fidenza, Modena, Bari, Etna, Livorno) és a Liberty Assets Zrt., amely 1 magántőkealapot felügyel (Kecskemét Prémium Ipari Park)
A Capstone az egykor Ciprus és India területén letelepedési kötvényeket forgalmazó Földvári Gábor cége; az általa kezelt egyes magántőkealapok nemrég a kínai vakcinákat beszerző társaság hátterében tűntek fel. A Liberty Assets pedig azé a Boros Attiláé, aki anno a Rogán Antal által előterjesztett kötvénybiznisz Kína-felelőseként vált ismertté – most pedig, mint látjuk, a kecskeméti ipari parki magántőkealapot menedzseli. Noha az MFB nem válaszolt kérdéseinkre, így nem tudjuk, mennyi állami forrás van ebben az alapban, de információink szerint a pénzintézet, illetőleg az MFB Invest Zrt. nevű leánycége ott van a finanszírozók között.
– További Rogán-közeli érdekeltségek: a Carion Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Columbus) és a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., melyhez 3 magántőkealap tartozik (GBP, Exim Exportösztönző, Klasszikus Iparágak)
A Rogán Antal-féle nemzeti lakáslottó révén ismertté vált Carion-csoport cége azt a Columbus Magántőkealapot kezeli, amelyben az állami Eximbank kötelezettségvállalása a pénzügyi beszámolók szerint 2021 végéig 17 milliárdos volt (ám azóta jócskán nőhetett). Az alap egyebek mellett a NER új üstököseként jegyzett Balázs Attila projektjeit segíti, és ahogy a 2022-es választási kampányban jeleztük, Gattyán György is ezen az ágon jutott állami injekcióhoz. Mindeközben a GB & Partnersnek Gubicza Ágoston, Rogán első feleségének férje az egyik tulajdonosa. Az Exim Exportösztönző Magántőkealap esetében az állami bank közel 100 százalékban járult hozzá az 56 milliárdos alaptőkéhez, a Klasszikus Iparágak Magántőkealapnál pedig az MFB Invest a fő befektető 10 milliárd forinttal; az alapok irányítási jogát gyakorló Gubiczáék divatmárkákat, jegyértékesítő rendszereket, valutaváltó érdekeltségeket gyűjtöttek a GB-portfolióba.
– A jegybankelnök holdudvarához köthető Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 8 magántőkealapot irányít (Sky I., Sky II., Közép-Európai III., Aurum, Felis, Uncia, Arezzo, Bremdal)
Több cikket írtunk már a Matolcsy Györgyhöz és Ádám nevű fiához, valamint Száraz Istvánhozkapcsolódó magántőkealap-hálózatról, amely aktív szerepet vállal a nemzeti banki javak közvagyonjellegének elvesztésében. Azt nem tudhatjuk, hogy MFB- és Exim-pénzek is érkeztek-e a Quartz-alapokba.
– Az igazságügyi miniszter férjét foglalkoztató Hodler Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 3 magántőkealapot irányít (Dozengreen Ventures, Európa Agrár- és Élelemiszeripari, Innovation Europe Agrár Innovációs)
Az alapkezelő egyik tulajdonosa Kerezsi Miklós, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokot működtető alapítvány kurátora – a Hodler jogi igazgatója és befektetési tanácsadója pedig Magyar Péter, Varga Judit férje, aki egyébként felügyelőbizottsági tag a Mészáros Lőrinc-féle MKB Bankban, illetve igazgatósági helye is van a Magyar Közútnál. Az áttételesen a Gyulai Agrár Zrt.-t birtokló Európa Agrár- és Élelemiszeripari Magántőkealapba az Eximbank 15,4 milliárd forintnyi eurót „lapátolt” – ez a teljes jegyzett tőke 70 százaléka.
– Az államnak gyakran dolgozó ügyvédcsalád Herius Capital Alapkezelő Zrt.-je, amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Herius-1)
Az alapkezelő tulajdonosa a Jászai Gellért-féle 4iG-csoporttal együttműködő Sárhegyi István, a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltjának fia. (A família egy balatonvilágosi szállodamonstrum – végül törölt – tervével a botránykrónikákba is bevonult.) Az űripari befektetésekre szakosodott Herius-1 Magántőkealapban az állami Eximbank kötelezettségvállalása a pénzügyi beszámolók szerint 2021 végéig 3,6 milliárd forintos volt (ám azóta nőhetett).
– A Fidesz-közeli Hungast-csoporttal „rokonítható” Innova-X Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Innova-1 Járműipari Magántőkealap)
Az alapkezelő azé a korábban bissau-guineai lakcímmel is rendelkező Petti Csabáé, aki üzletileg több ponton összeér a Bánki Erik fideszes képviselő köreihez sorolt Hungast közétkeztetővel. Az Eximbank 10 milliárddal köteleződött el az Innova-1 Járműipari Magántőkealap mellett.
– A takarítás „Mészáros Lőrincének” Singulium Befektetési Alapkezelő Zrt. nevű vállalata, amely jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Singulium, Singulium I, Singulium II, Singulium III)
Az alapkezelő a NER-mértékkel mérve is jelentős B+N Referencia Zrt. urához, az állami megrendelésekben szinte fuldokló Kis-Szölgyémi Ferenc „takarítókirályhoz” tartozik. Egyelőre nincs információnk arról, van-e MFB- vagy Exim-pénz az általa felügyelt alapokban.
– A Covid-biznisz kulcsszereplőinek Stratton Monarch Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-je, amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Borelli)
Az alapkezelő körül az a Vámosi-Nagy Zsolt–Veréb Balázs–Tuller András jogásztrió legyeskedik – tulajdonosként, tisztviselőként vagy ügyvédként –, amelyet korábban a nagy lélegeztetőgép-beszerzések és a kínai vakcinaimport hátterének feltárásakor már körberajzoltunk. Nem tudhatjuk, van-e, lesz-e állami pénz a náluk lévő magántőkealapban.
– A Bayerné-ügyben ismertté vált érdekcsoport Sycamore Capital Partners Magántőkealap-kezelő Zrt.-je és a vele „összeérő” Xanga Ventures Magántőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Sycamore Buyout Fund I.)
A Sycamore Zrt. Faber-Szabó Ferencé és Kolossváry Kornélé – ők a Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát című Válasz Online-történetben szereplő Vascular-kör főalakjai. Valamilyen különös oknál fogva (egyelőre?) nem ők kezelik a Sycamore Buyout Fund I. Magántőkealapot, hanem a debreceni Herdon István Xanga-csoportja. Viszont az alap által birtokolt alkatrészgyártó egységnél és egészségügyi cégnél Faber-Szabóék aktív jelenlétéről „csiripelnek” a verebeink. Itt sem sejthetjük, landolt-e MFB- vagy Exim-pénz a „kiskosárban”.
– A honvédelmi miniszter korábbi cége, a TripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (TripleHill I.)
A tárcairányítóvá avanzsált Szalay-Bobrovniczky Kristóf alapkezelőjét Tiszolczi Renáta viszi tovább. Az ide tartozó magántőkealap az állami árverésen elnyert OGYÉI-irodaépület közvetett tulajdonosa. Úgy tűnik, az alapot másra nemigen használják, nem tudjuk, állami pénz folyt-e bele.
– Volt fideszes képviselő környezetéhez tartozó Accessio Equity Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Start Future, Start Innovation)
Az alapkezelőben felügyelőbizottsági tag a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetője, Braun Márton volt parlamenti képviselő. Az alapokban van székelyföldi érdekeltség is, MFB–Exim-szerepvállalásról viszont nincs információnk.
– A Kövér László ázsiai tisztelője által jegyzett Chi Fu FT European Fund Management Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Chi Fu FT European Private Equity Fund)
Az alapkezelő Frank Liu tajvani milliárdoshoz köthető, aki remek személyes kapcsolatot ápol a magyar házelnökkel – és van az MFB-vel közös története is.
– Az Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Impact Ventures I., Impact Ventures II.)
Az alapkezelő résztulajdonosa Eszter Elemér, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület, illetve a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének elnöke. Az Impact Ventures-alapokhoz az MFB Invest 2,5 milliárd forintot tett hozzá; az itteni befektetések jellemzően piackonformak.
– Az egykori vagyonpolitikáért felelős államtitkár tanácsaira hallgató Turigum Capital Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Turigum 1, Turigum 2, Tibidabo, St. Andrews)
Az alapkezelő egy Zürichben érdekelt vagyonkezelői csapaté, melynek nemzetközi tanácsadói karát Halasi Tibor korábbi Fidesz-káder és exállamtitkár erősíti. Nem tudjuk, van-e magyar állami pénz az általuk menedzselt alapokban.
II. Alapkezelők és magántőkealapok az OTP–Mol-érdekkörnél
– A Molhoz, illetve az óriáscég vezéréhez kötődő cégek: a Lead Ventures Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Voyager, Enter Tomorrow Europe) és a Gran Private Equity Zrt., amely 4 magántőkealapot felügyel (Solva, Solva II, Solva III, frissítés: közvetlenül cikkünk élesítse után bejegyezték a Solva IV-et is)
A Lead Ventures alapjaiban részben a Mol olajvállalat pénze van. A Voyager közös cégeket működtet a cikkünk első felvonásában Tiborcz-közeliként leírt, napelemes projektekkel foglalkozó Green Energy Investhor Zrt.-vel, az Enter Tomorrow Europe viszont „piacibbnak” látszik – például az elektronikus útdíjszedésért felelős i-Cell Kft. befektetőjeként. Utóbbi magántőkealapba az állami Eximbank mintegy 9 milliárd forintot töltött. A Hernádi Zsolthoz magánszemélyként tartozó Gran Private Equity Zrt. Solva-alapjai birtokolják az állami turisztikai milliárdokra is érdemesült Grand Hotel Esztergomot, valamint a Portobello Wellness & Yacht Hotelt is. Továbbá áttételesen a magyar vasútipari gépgyártás kulcsszereplőjeként jegyzett Dunakeszi Járműjavító Kft.-t, illetve az Egyiptomnak vagonokat szállító Ganz-MaVag International Kft.-t is.
– Az OTP-hez, illetve bank első emberéhez tartozó társaságok: a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 6 magántőkealapot irányít (PortfoLion Partner, Regionális, Regionális II, Digitális I, Digitális II, Zöld) és a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt., amely 1 magántőkealapot felügyel (Bonitás)
Az OTP-csoportba tartozó PortfoLion széleskörű aktivitást mutató alapjai közül a Regionálishoz és a Regionális II-höz összesen 17,5 milliárddal járult hozzá az állami Eximbank.
– Az egykori MET-tulajdonos Westbay Alapkezelő Zrt.-je, amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Corcoran)
Az alapkezelő a Csányi Sándor egyik legfontosabb szövetségesének számító Nagy Györgyé, a Vasas Futball Kft. jelenlegi és a MET energiakereskedő volt tulajdonosáé. Nem tudhatjuk, van-e MFB- vagy Exim-pénz az általa felügyelt alapban.
III. Köztulajdonú vagy „kiszervezett” alapkezelők és magántőkealapok
– Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. (Optimum Ventures és Optimum Ventures II. magántőkealapok) a jegybanki alapítványi körhöz, a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (Gazdaságfejlesztési és Beruházásfejlesztési magántőkealapok) a közfeladatot ellátóként ismert Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványhoz, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap) pedig az állami MFB-csoporthoz tartozik
IV. Függetlennek látszó alapkezelők és magántőkealapok
– Az Axiom Alapkezelő Zrt.-nél (GL2100 Magántőkealap), a Finext Startup Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél (Finext III Magántőkealap), a B-Fund Ingatlan és Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél (B-Green és Modest Fund magántőkealapok), a Bernera Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél (Sollas I. Magántőkealap) és a Fund-AX Tőkealap-kezelő Zrt.-nél (Finnova Magántőkealap) egyelőre nem látunk érdemi NER-kötődést és állami pénzes hátteret
#magántőkealapok#NER | „Nem vagy a NER része, ha nem kezelsz magántőkealapot!” | Mintha kényszeres magántőkealap-gründolásba kezdett volna a hatalmi gazdasági elit – a Tiborcz István és Mészáros Lőrinc mögötti sor is. A NER titkos pénzcsatornáiról szóló írásunk második, záró részében majd’ mindenki szerepel, aki az elmúlt 10-12 évben különös vagy botrányos kapcsolatba került az állammal – legyen szó letelepedés-, lélegeztetőgép-, vakcina-, vérplazma- vagy vagonbizniszről. Ők most egységesen úgy érzik, szükségük van tulajdonosrejtegető-adóoptimalizáló egységekre. Offshore-ozni már nem divat, magántőkealapozni viszont szinte kötelező. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/02/28/magantokealapok-ner-jaszai-gellert-hernadi-zsolt-csanyi-sandor-magyar-peter-szaraz-istvan-nagytotal/ | 2023-02-28 15:52:02 | true | null | null | valaszonline.hu |
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester vagyonnyilatkozata 2021-ben szólt a legnagyobbat, amikor abból kiderült, hogy a kecskeméti egyetemet működtető alapítvány felügyelő-bizottságának tagjaként havonta bruttó 1,6 millió forintot kap a polgármesteri fizetésén felül, ami akkor kicsivel több mint havi 1 millió forint volt. A neki szegezett kérdések után a polgármester azt nyilatkozta, hogy jótékonysági célokra ajánlotta fel az 1,6 millió forintot.
2023-ban a polgármester arról nyilatkozott, hogy
polgármesterként havi bruttó jövedelme 1.346.400 forint, amihez havi bruttó 195 ezer forint költségtérítés jár.
A Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagjaként továbbra is havonta bruttó 1.654.135 forint utalnak át a részére. A város első számú politikusa 2022-ben a lapra ráírta, hogy ez az összeg „jótékonysági célokra felajánlva”, 2023-ban erről már nem nyilatkozott, hogy bárki részére is felajánlotta volna a kecskeméti egyetemtől kapott díjazását.
Továbbra is két ingatlanban tulajdonrészes, egyikben 1/16, a másikban 1/2 arányban, és valamivel nagyobb mint 3 hektár szántót birtokol Szentkirályon. Saját autója nincs, azt látni, hogy önkormányzati Mercedes autóval közlekedik. Banki hitele csökkent az elmúlt évekhez képest, jelenleg 2,5 millió forintot kell törlesztenie. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítása továbbra sincs, 2021-ben még 6 millió forintot fialtatott. Gazdasági társaságban tisztsége és érdekeltsége nincsen.
Összeférhetetlenség: egyetemi alapítványok és az uniós pénzek
A magyar kormány a jövő héten küldheti el a konkrét javaslatát az Európai Bizottságnak a vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségéről, utána lehet arról tárgyalni – mondta az RTL-nek Navracsics Tibor, uniós fejlesztésekért felelős miniszter. Az is kérdés, hogy a polgármesterek maradhatnak-e.
Többek között arról is meg kell egyezni, hogy a polgármesterekre, parlamenti képviselőkre vonatkozzon-e az összeférhetetlenség. Mi most azt gondoljuk, hogy a miniszterek mellett az államtitkárok, esetleg kormánybiztosok esetében állhat ez fenn, de ez majd a tárgyalások része lesz
– mondta a miniszter.
Következő cikkünkben bemutatjuk az alpolgármesterek, a kormánypárti és az ellenzéki képviselők vagyonnyilatkozatait is. | Továbbra is többet keres Szemereyné Pataki Klaudia az egyetemi alapítványnál, mint polgármesterként | A KecsUP.hu 2023-as vagyonnyilatkozata alapján arra jutott, hogy Szemereyné Pataki Klaudia polgármester havi bruttó jövedelme 1 346 400 forint, amihez havi bruttó 195 ezer forint költségtérítés jár. A Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagjaként továbbra is havonta bruttó 1 654 135 forint utalnak át a részére. A város első számú politikusa 2022-ben a lapra ráírta, hogy ez az összeg „jótékonysági célokra felajánlva”. 2023-ban erről már nem nyilatkozott. | null | 1 | https://kecsup.hu/2023/02/tovabbra-is-tobbet-keres-szemereyne-pataki-klaudia-az-egyetemi-alapitvanynal-mint-polgarmesterkent-unikum/ | 2023-02-20 00:00:00 | true | null | null | Kecsup |
28 tulajdonos hozzájárulása nélkül épített illegálisan utat részben természetvédelmi területen Érd és Sóskút között a Mészáros Lőrinc családja által tulajdonolt cég alvállalkozója – értesült az Átlátszó. A kormányhivatal a legújabb döntésével elmarasztalta az Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha családi cégét és alvállalkozóját. A határozat kimondja, hogy az érdi köznevelési centrum építési törmelékéből építették az utat, a kezeletlen hulladék lerakása pedig jogszabályi tilalomba ütközik. A kivitelezők a döntést nem hagyják annyiban, a „fehér út” ügye a bíróságon folytatódik tovább.
A friss információink szerint a Pest Megyei Kormányhivatal ismét arra kötelezte a Fejér B.Á.L. Zrt.-t és alvállalkozóját, a Kontimer Kft.-t, hogy zárja le és távolítsa el a Pest megyei Érd és Sóskút között létrehozott, főleg mészköves, tehát fehér színű talajból létrehozott utat – tudta meg az Átlátszó. A kormányhivatali döntés szerint az utat engedély nélkül építették és helyezték forgalomba.
Ez a 2020-ban indult úgynevezett „fehér út” ügy, ami miatt rendőrségi feljelentést is tett Érd LMP-s alpolgármestere, Tetlák Örs. A feljelentés szerint az utat illegálisan építették meg az érdi köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A négy és fél kilométeres hosszúságúra becsült út magáningatlanokon vezet át.
A most lefolytatott megismételt, kibővített kormányhivatali eljárásban derült ki: az érintett 28 telektulajdonos egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy nem járultak hozzá a tulajdonukon való útépítéshez. A határozat kimondta, hogy az érdi köznevelési centrum építési törmelékéből építették az utat, a kezeletlen hulladék lerakása pedig jogszabályi tilalomba ütközik. A hatóság továbbá megállapította, hogy
az út jelentős része Natura 2000 védettségű természetvédelmi területen halad át.
A kormányhivatal vezetője volt fideszes parlamenti képviselő, Tarnai Richárd.
A Budapest Környéki Törvényszék szóvivője az Átlátszónak azt nyilatkozta:
az újabb kormányhivatali határozat ellen három keresetlevelet nyújtottak be. Vagyis a „fehér út” ügy ismét a bíróságon folytatódik.
Az alvállalkozó cég pedig nyilatkozatában emlékeztette az Átlátszót:
„A most meghozott határozat a korábbihoz hasonlóan szintén jogszabálysértő. A határozat megsemmisítése iránt a Kontimer Kft. ismételten keresetet terjesztett elő a Budapest Környéki Törvényszék előtt. Az eljárás folyamatban van, melynek során a határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt is kérelmet terjesztett elő a cég.”
T. Mészáros András, az útépítés idején hivatalban volt fideszes polgármester nem válaszolt az Átlátszó által feltett kérdésekre, ahogy a Fejér B.Á.L. Zrt. sem reagált a levelünkre.
A botrányt kirobbantó LMP-s politikus, Tetlák Örs valóságos vádiratnak nevezte a legújabb kormányhivatali határozatban szereplő tényállításokat. Közölte:
„Nehezen tudom elképzelni, hogy ezt követően a nyomozás érdemi gyanúsítás nélkül záruljon le belátható időn belül, hiszen ez a határozat feketén-fehéren kimondja, hogy itt a hulladékgazdálkodás rendjét megsértették, és környezetkárosítást követtek el. Azt pedig nem tartom életszerűnek, hogy egy Fejér B.Á.L. Zrt. mindezt meg merte volna tenni az érintett polgármesterek támogató hozzájárulása nélkül.”
Kormányhivatal: engedély nélkül épült az út
2020 februárjában egy környezetvédelmi szervezet, a Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány tett bejelentést az érdi önkormányzatnál az Érd és Sóskút között illegális lerakott szemétről. A helyszínen ellenőrzést végző hivatali emberek ekkor egy olyan útra bukkantak, amelynek létezéséről addig nem tudtak, az építkezésről a polgármesteri hivatalban semmilyen hivatalos iratot nem találtak. Az útépítés idején, 2019-ben, még a fideszes T. Mészáros András volt Érd polgármestere, a bejelentéskor pedig már az egyesült ellenzék által támogatott Csőzik László volt a városvezető.
Az érdi jegyző bejelentést tett a kormányhivatalnál az út miatt. A kormányhivatal még az első vizsgálat során megállapította a kivitelező Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Kontimer Kft. felelősségét „építési engedély nélkül végzett útépítési tevékenység” és „engedély nélkül végzett út forgalomba helyezési tevékenység” jogsértésekben. A kormányhivatal döntését azonban a Fejér B.Á.L. Zrt. bíróság előtt támadta meg.
Mészárosék cége beperelte a Pest Megyei Kormányhivatalt a „fehér út” ügyében | atlatszo.hu
A leggazdagabb magyar gyermekeinek cége alvállalkozójára, valamint az érdi volt és Sóskút jelenlegi polgármesterére próbálja hárítani a felelősséget a két település között lezajlott illegális útépítés miatt. A kormányhivatal azonban a Fejér B.Á.L. Zrt.-t is arra kötelezte, hogy 90 napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot az Érd és Sóskút között létrehozott út nyomvonalán.
Mint 2022. október végén beszámoltunk róla, hogy nem hoztak érdemi bírósági döntést az úgynevezett „fehér út” ügyében. A Budapest Környéki Törvényszék ugyanis új eljárásra kötelezte a Pest Megyei Kormányhivatalt.
Az Átlátszóhoz akkor eljutó információk szerint a Budapest Környéki Törvényszék egyik félnek sem adott igazat, hanem azért kötelezte új eljárásra a Pest Megyei Kormányhivatalt, amiért a hatóság nem vont be az eljárásba minden érintettet, így azokat a telektulajdonosokat, akiknek ingatlanán lerakták a meszes talajt.
A rendőrség még mindig csak felderít
A kormányhivatali eljárással párhuzamosan nyomozás is indult. Az LMP politikusa azt írta a rendőrségnek a 2020-as feljelentésében: ahelyett, hogy a jogszabályoknak megfelelően lerakóhelyre szállították volna a közeli építkezésen kitermelt földet, abból utat építettek. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskúti polgármester támogatásával tették meg.
6 milliárdos iskolaépítés törmeléke. Az Átlátszó számolt be arról 2019 márciusában, hogy a Fejér-B. Á. L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd akkori fideszes városvezetése egy köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok, és tanuszoda) építésére. A projekt eredetileg becsült szerződéses összértéke nettó 4,1 milliárd forint volt, a cég a munkát több mint másfél milliárd forinttal magasabb összegért, pontosan 6 milliárdért vállalta el. A földmunkákat a Fejér B.Á.L. Zrt-nek a Kontimer Kft. végezte.A 2015 júniusában alapított Fejér B.Á.L Zrt. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégeként vált ismertté. 2019 február elején azonban édesapjuk, Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb embere is részesedést szerzett a cégben. A Zrt. 2021-ben közel 50 milliárd forint árbevételt ért el, ami 4,6 milliárdos adózott eredménnyel társult.
Most a rendőrség ezt nyilatkozta az Átlátszónak:
„A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt a büntetőeljárás továbbra is felderítési szakban van folyamatban. Jelenleg az igazságügyi élővilág- védelmi, tájvédelmi, hulladékgazdálkodási szakértői véleményekre várunk, azok beérkezését követően nyílik lehetőség meghatározni az eljárás további menetét”.
Ez lényegében azt jelenti, hogy az ügynek továbbra sincs gyanúsítottja.
Nem vitték el a kőtörőbe
A legújabb kormányhivatali határozat szerint „a Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. alapjellemzést, ill. rendszeresen képződő hulladék esetében megfelelőségi vizsgálat elvégzését igazoló laboratóriumi jegyzőkönyvet nem mutatott be, így a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy
egyetlen köbméter építési és bontási hulladékot nem vett át a Tárnoki Kőtörő Újrahasznosító és Kereskedelmi Kft.
és nem állított ki semmilyen igazolást, hogy a sávalapok kitermelése címén és 2990 m3 és talajcsere címén 4200 m3 mészköves föld ártalmatlanítását elvégezte volna”.
Mindennek azért van jelentősége, mert a Kontimer a hivatalos eljárásban azt nyilatkozta:
„Nem került semmilyen mennyiségű hulladék felhasználásra az útjavítás során. Az útjavítás kizárólag azzal a mészköves talajjal készült, ami maga a földút anyaga is volt mindig. A Kontimer Kft. a kitermelt mészköves talajt beszállította a hulladéklerakóba. A Tárnoki Kőtörő Kft. elvégezte a beszállított hulladék hasznosítását a Ht. 15. § szerint. A telephelyről ezt követően kiszállított anyag hulladék státusza megszűnt.”
Megy az egymásra mutogatás
Mint korábban írtuk, az Orbán Viktor bizalmi köréhez tartozónak tartott Mészáros Lőrinc családjának cége a teljes felelősséget az alvállalkozóra és az érintett polgármesterekre kente:
„Nem került sor út építésre, vagy út kialakítására. Egy meglévő önkormányzati közút karbantartása történt meg a Kontimer Kft. által, az érintett közút tulajdonos önkormányzatokat képviselő polgármesterek kérésnek, hozzájárulásának megfelelően, amelyben a Fejér-B.Á.L. Zrt nem vett részt.”
Hozzátették: “A Kontimer Kft ügyvezetője egyeztetett az út karbantartás megvalósításáról a sóskúti Polgármester úrral, König Ferenccel, és az érdi Polgármester úrral, T. Mészáros Andrással, ezen egyeztetés részleteiről nem rendelkezünk információval. Ezen egyeztetésen, vagy egyeztetéseken a Fejér-B.Á.L. Zrt. nem vett részt.” | Ismét elmeszelték Mészáros Lőrinc családi cégét az érdi „fehér út” ügyében | 28 tulajdonos hozzájárulása nélkül épített illegálisan utat részben természetvédelmi területen Érd és Sóskút között a Mészáros Lőrinc családja által tulajdonolt cég alvállalkozója – értesült az Átlátszó. A kormányhivatal a legújabb döntésével elmarasztalta az Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha családi cégét és alvállalkozóját. A határozat kimondja, hogy az érdi köznevelési centrum építési törmelékéből építették az utat, a kezeletlen hulladék lerakása pedig jogszabályi tilalomba ütközik. A kivitelezők a döntést nem hagyják annyiban, a „fehér út” ügye a bíróságon folytatódik tovább. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/02/28/ismet-elmeszeltek-meszaros-lorinc-csaladi-ceget-az-erdi-feher-ut-ugyeben/ | 2023-02-28 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Ha Kisvárda, akkor pénzszórás. A fideszes önkormányzat sok látványberuházás után most nettó 1,3 milliárd forintot költhet el arra, hogy a helyi múzeumnak építsenek egy modern ingatlant. Holott az intézmény mostani épületét nemrég pofozták ki több száz millió forintból. A rendelkezésre álló állami támogatásból a múzeummal együtt beígért tájházra viszont már nem futja.
Az ukrán határtól alig húszpercnyi autóútra, Szabolcs megyében, közelebbről a Rétköz nevű térségben fekszik a tizenötezres város, Kisvárda. Innen származott el Seszták Miklós, aki korábban fejlesztési miniszter volt Orbán Viktor kormányában. Kisvárda az ő regnálása idejében kapott állami pénzek és a pazarló látványberuházások miatt érdemelte ki a „Kelet Felcsútja” gúnynevet. Most a helyi múzeum a pár éve csodásan felújított épületéből egy vadiújba cuccol át.
Seszták már nem miniszterkedik, de országgyűlési képviselőként továbbra is egyengeti szülővárosa sorsát, így Kisvárdán még ma is akad milliárdos nagyságrendű közpénz szinte bármire. A stadion, az atlétikai centrum, vízicsúszdapark, mozipark, jégtörőhajó, ökoturisztikai attrakció, díszlet utca és termálvizes lórehabilitációs központ után egy kulturális projekt van soron: múzeumot építenek.
Az új létesítménybe az önkormányzati fenntartású Rétközi Múzeum intézménye költözik, ami 1983 óta a volt kisvárdai zsinagógában működik.
„Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában, Csillag utca 5. szám alatt található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.” – olvasható az intézmény honlapján.
A múzeumban megtekinthető leletek jelentős részét a kisvárdai vár anyaga adja. Ezenkívül vandál sarkantyúk, valamint umbók, azaz pajzsdudorok, továbbá a gyalogos harcosok fegyverzetei is megtalálhatóak benne.
Ismerős cég nyerte a tendert
A település még 2019-ben kapott bruttó 1,9 milliárd forintot az államkasszából, hogy egy új múzeumépületet és egy tájházat alakítson ki. A múzeum kivitelezésére csak tavaly decemberben sikerült vállalkozót találni.
A város ezáltal egy nettó 1,3 milliárdos épülettel lesz gazdagabb.
Az új kulturális létesítmény nettó alapterülete közel kétezer négyzetméter lesz. A modern épület alsó szintjén kap helyet a kiállítótér, plusz több kiszolgálóhelyiség, az emeleten pedig az irodák, valamint egy multifunkcionális tér lesz majd.
„A beruházás keretében a Rétközi Múzeum elhelyezésére szolgáló épület kialakítására kerül sor, amely az értékes és számottevő gyűjteménynek a mai kor igényeinek megfelelve méltó kiállítási helyet biztosít.” – áll a közbeszerzési dokumentumban.
Az új kulturális létesítmény felhúzására kiírt közbeszerzésen úgy tűnik, nagy volt a verseny: hat cég is indult. A nyertes neve mégsem okoz meglepetést.
A munkát a nyíregyházi KERMI-SZOLG Kft. vitte el, ami a helyi közbeszerzések egyik kiskirálya.
A kft. végezhette többek között a Kisvárdához közeli, ám a világtól annál eldugottabb Rétközi-tavon a turisztikai fejlesztéseket 565 millió forint értékben. A tó partján szintén ők húzhatták fel a 2,4 milliárd forintos, nem túl sokak által használt, Határok Nélkül Teniszakadémiát is, ami a luxust sem nélkülözi.
Drónvideó: üresen áll a 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémia Kisvárda mellett | atlatszo.hu
Megnéztük a nettó 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémiát Kisvárda mellett, amit a volt fejlesztési miniszterhez, Seszták Miklóshoz köthető alapítvány húzott fel közpénzből. A szántóföldek között megvalósult teniszparadicsom ugyan már egy éve megnyílt, de nincs nyoma, hogy az öt évfolyamos iskolában elindult volna az akadémiai oktatás, a sportlétesítmény oldalán pedig igazán művészet foglalt időpontot találni.
A beruházások a cég pénzügyi eredményein nem igazán látszanak meg. 2020-ban 1,5 milliárd forint árbevételt ért el, de közel 32 milliós veszteséget termelt. 2021-ben pedig 657 milliós forgalomból csupán 9 milliós nyereséget könyvelhetett el.
Sima lakóházból gyúrnak tájházat
Az állam által pénzelt másik projektről, a tájházról még annyi információt sem találunk az interneten, mint az új Rétközi Múzeumról. Az önkormányzat egy 2020-as dokumentumban írt pár sort a tervekről.
„Tájházon a mezővárosi lét által megkívánt, az idők során kialakult polgári jegyeket is magukon viselő lakóházakat értjük. Mivel Kisvárda 20. század eleji története a falusi és mezővárosi fejlődés jegyeit egyaránt hordozza, a városközpontban lévő, tájháznak megvásárolt épület átalakítása szintén ehhez a koncepcióhoz kell, hogy illeszkedjen. Ezt a fajta kialakítást megköveteli az utca még meglévő, hasonló időszakban készült épületállománya. Kisvárda Város Önkormányzata a leendő tájház helyszínének a 1168. helyrajzi számú ingatlant jelölte meg. Az ingatlan 783 négyzetméter alapterületű.”
Egy tipikus mezővárosi épületet kerestünk a Google-térkép utcanézetében, de meglepetésünkre egy sima rácsos, redőnyös családi házat találtunk. A leleményes kisvárdai önkormányzat tervei szerint ezt az épületet alakítják át tájházzá.
A tulajdoni lap szerint az ingatlanvásárlást az önkormányzat hamar lezongorázta, már 2019 márciusában megvették az épületet. Az tehát már közel négy éve az önkormányzaté, funkciójáról azonban nincs információ.
A leendő tájház kialakításához még egy etnográfust (néprajzkutatót) is bevetettek. A tervek szerint így fog kinézni, miután a jelenlegi épület „tájház jellegűre lesz alakítva” – persze, ha valaha is elkészül.
A közbeszerzési értesítő szerint 2020-ban hiába kerestek kivitelezőt a tájház megépítésére. Egyetlen érvényes ajánlat volt, azonban az meghaladta az önkormányzat pénzügyi keretét. A rendelkezésre álló anyagi fedezet nettó 75 millió forint volt, az ajánlatok pedig nettó 100-124 millió forint között mozogtak.
A volt zsinagóga épületét kívül-belül felújították
Ahogy a cikk elején említettük, a most bruttó 1,3 milliárd forintért új otthont kapó Rétközi Múzeum 1983 óta a volt kisvárdai zsinagógában működik.
2019-ben számoltak be arról a helyi lapok, hogy gyönyörű lett a teljes rekonstrukción átesett zsinagóga, még restaurátori helyiségeket is kialakítottak benne.
A felújítás három ütemben zajlott, az első és a második ütem nettó 300 millió forintba került, ami a külső munkálatokat fedezte. A belső felújítás volt az utolsó ütem, annak áráról nem találtunk információt a közbeszerzési közlönyben. A Korintosz Kft. egy videó szerint 2018 végén lett kész a belső felújítással, és ők végezték a külső rekonstrukciót is.
Az új múzeum helyén bérlakások állnak
Az új múzeumépület a Krucsay Márton utca 5. szám alatt lesz. A telek nem üres, így a rajta lévő épületet el kell dózerólni az új létesítmény felhúzása előtt. Abból adódhatnak problémák, hogy az ingatlan papíron egy hét lakásos bérlakás.
Nem tisztázott, hogy
miért van szükség egy új ingatlanra, ha a múzeumnak helyt adó zsinagógát pár éve felújították,
mi lesz a zsinagóga impozáns épületével,
a bontás előtt álló bérlakásokban élnek-e.
Elküldtük a kérdéseinket Leleszi Tibornak, Kisvárda fideszes polgármesterének, de választ nem kaptunk. | A kisvárdai pajzsdudorok 1,3 milliárdért költöznek új otthonba a zsinagógából | Ha Kisvárda, akkor pénzszórás. A fideszes önkormányzat sok látványberuházás után most nettó 1,3 milliárd forintot költhet el arra, hogy a helyi múzeumnak építsenek egy modern ingatlant. Holott az intézmény mostani épületét nemrég pofozták ki több száz millió forintból. A rendelkezésre álló állami támogatásból a múzeummal együtt beígért tájházra viszont már nem futja. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/02/27/a-kisvardai-pajzsdudorok-13-milliardert-koltoznek-uj-otthonba-a-zsinagogabol/ | 2023-02-27 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Samsung SDI elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat gyártó létesítménye számára nyújtott 89,6 millió euró összegű magyar állami beruházási támogatást – írja az MTI.
A jóváhagyás indoklásában az Európai Bizottság közölte: a Magyarország által a Samsung SDI számára nyújtott támogatás összhangban áll az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal.
A regionális fejlődésre gyakorolt pozitív hatásai egyértelműen meghaladják az állami támogatás által előidézett versenytorzulás hatásait.
A beruházási támogatás a Samsung SDI gödi, elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat gyártó létesítményének bővítését fogja szolgálni, hozzájárul a régió fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez, miközben megőrzi a versenyt – olvasható az indoklásban.
A Samsung SDI 2017 decemberében döntött úgy, hogy 1,2 milliárd eurót ruház be a Göd térségében található, elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat gyártó létesítménye termelési kapacitásának bővítésére. A gyár, mely 2022 januárjában érte el teljes termelési kapacitását, havonta több mint 6 millió darab akkumulátorcellát szállít elsősorban az Európai Gazdasági Térségbeli fogyasztóknak, és 1200 új közvetlen munkahelyet teremtett.
Magyarország 2018-ban jelentette be az Európai Bizottságnak, hogy 108 millió eurós állami támogatást kíván nyújtani a projekthez. 2019 októberében a brüsszeli testület részletes vizsgálatot indított annak értékelésére, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással.
A testület értékelésében megállapította, hogy a közfinanszírozás nélkül a projektet nem Magyarországon vagy más uniós országban valósították volna meg, hanem egy unión kívüli országban,
egyben hozzájárul a munkahelyteremtéshez, egy hátrányos helyzetű régió gazdasági fejlődéséhez és versenyképességéhez.
A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság megállapította, hogy az eredetileg bejelentett 108 millió euró összegű támogatás meghaladta a beruházások ösztönzéséhez szükséges minimumot. A 89,6 milliós összeg elegendő ahhoz, hogy a Samsung SDI vállalatot a beruházás magyarországi megvalósítására ösztönözze.
Az utóbbi időben lapunk is sokat foglalkozott Samsung SDI-vel, mivel a dél-koreai vállalat gödi terjeszkedése országos üggyé nőtte ki magát, arról nem beszélve, hogy rengeteg bosszúságot okoz a helyieknek és a környékbelieknek. A társaság működése finoman szólva sem problémamentes: szivárgott az elektrolit a gyár területéről, oldószert találtak a gödi kutak vizében, többször is tűz ütött ki az üzemben és történt egy haláleset is, ami után megbírságolták a vállalatot. A gödi Samsung működése azért is érdekes, mert a kormány 2020-ban itt hozta létre az első ún. különleges gazdasági övezetet, ami azt jelenti, hogy a vállalat által termelt adóbevételek nem Gödhöz, hanem a fideszes irányítású megyei önkormányzathoz folynak be. | Az Európai Bizottság jóváhagyta a Samsung SDI-nek nyújtott 89,6 millió eurós magyar állami támogatást | Az indoklás szerint a fejlesztés pozitív hatásai meghaladják az állami támogatás által előidézett versenytorzulás hatásait. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-europai-bizottsag-jovahagyta-a-samsung-sdi-nek-nyujtott-896-millio-euros-magyar-allami-tamogatast-256673 | 2023-02-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség egy földhivatali szakügyintézővel szemben, aki visszaélve hivatali hatáskörével, szabálytalan eljárással termőföldeket segített telephellyé átminősíteni ismerősei számára – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője kedden az MTI-vel.
Négyessyné Bodó Marianna tájékoztatása szerint a kecskeméti nő 2019 májusában két régi ügyfelének huszonkét szántó és legelő más célú hasznosításának engedélyezését intézte. Ismerősei – az általuk irányított cégek nevében – napelempark létesítése miatt kérték a termőföldek művelési ágának megváltoztatását, és így a földvédelmi járulék megfizetése alól is mentesültek.
A cégvezetők – annak ellenére, hogy a napelemparkok nem valósultak meg – alig fél év múlva ugyanezen termőföldek kapcsán a telephellyé átminősítést kérelmezték. Ügyeikben ismét a szakügyintéző járt el, akinek a kérelmeket el kellett volna utasítania. Ehelyett azonban a nő valamennyi ingatlan esetében hamis tartalmú feljegyzéseket készített, amelyek szerint az előzetesen engedélyezett beruházások megvalósultak.
A szakügyintéző a hivatali hatáskörével visszaélve közreműködött a földterületek művelési ágának telephelyre történő átvezetésében, és így az egyik cégvezető a földforgalmi törvény kijátszásával szerezte meg cégei számára öt termőföld tulajdonjogát.
„A hivatalos személynek minősülő szakügyintéző jogsértő intézkedése következtében az érintett cégek jogosulatlanul mentesültek a földvédelmi járulék megfizetése alól is, és ezzel összesen 13 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek” – írta a főügyészség.
Az ügyészség a szakügyintézőt és a két cégvezetőt költségvetési csalással és hivatalos személyként elkövetett közokirat-hamisítással, valamint termőföld jogellenes megszerzésével vádolja. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság dönt – olvasható a közleményben. | Vádat emeltek egy földhivatali ügyintéző ellen | Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség egy földhivatali szakügyintézővel szemben, aki visszaélve hivatali hatáskörével, szabálytalan eljárással termőföldeket segített telephellyé átminősíteni ismerősei számára | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/vadat-emeltek-egy-foldhivatali-ugyintezo-ellen-256655# | 2023-02-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Mint arról beszámoltunk, a Portfolio.hu egyik hétvégén olyan levelet kapott a Makronóm Intézet kommunikációs cégétől, amelyben az intézet makroelemzési vezetője a „friss KSH kiskereskedelmi adatokat” kommentálta úgy, hogy a KSH ezen adatai csak napokkal később váltak nyilvánossá, magyarul az intézet napokkal korábban hozzájutott azokhoz. Arról is írtunk, hogy az intézet erősen kormányközeli.
A HVG később kiderítette, hogy a Makronóm Intézet és munkatársai ezer szálon kötődnek György László kormánybiztoshoz, György László, akkori gazdaságstratégiáért felelős államtitkár ugyanis korábban számos helyen dolgozott együtt a Makronóm jelenlegi munkatársaival. Az Intézet egyébként 2020-as megalakulása után alig néhány nappal máris 1 milliárd forintot kaptak az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM).
A kormány honlapjára kedd este felkerült egy közlemény, amelyben azt írják, tőlük szivárgott ki a Makronóm Intézethez napokkal korábban a KSH-adat:
"2023. február 3-án a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos titkárságának munkatársa nyilvánvaló tévedésből továbbított egy – akkor még embargósnak minősülő – KSH adatot. Hozzáférését a hasonló adatokhoz azonnali hatállyal megvonták."
A gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos tavaly december elseje óta pedig György László, vagyis az az ember, aki korábban számos Makronóm-munkatárssal dolgozott együtt, most pedig az ő titkárságáról került ki az adat.
Bár a kormányzati közlemény "nyilvánvaló tévedésről" ír, korábban Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője, a KSH korábbi elnöke lapunknak korábban arrül beszélt, hogy
"a Makronóm Intézet levele önmagában arról árulkodik, hogy ez rutinszerű. Nem egyszeri, véletlen kiszivárogtatásról van szó, hanem kiszivárogtatási metódusról, amit mindenképpen ki kell vizsgálni, és föl kell számolni." | Közölte a kormány, hogy honnan kerültek ki idő előtt a KSH-adatok | A kormány honlapjára kedd este felkerült egy közlemény, amelyben azt írják, tőlük szivárgott ki a Makronóm Intézethez napokkal korábban a KSH-adat, "nyilvánvaló tévedésből". | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kozolte-a-kormany-hogy-honnan-kerultek-ki-ido-elott-a-ksh-adatok-256683# | 2023-03-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az 1986-os születésű, tehát mindössze 27 éves Tiborcz István vezető tisztségviselő, igazgatósági tag az E-OS Innovatív Zrt-ben. A cég jogelődje a Tiborcz István résztulajdonában álló ES Holding Zrt., amit a Simicska-Nyerges birodalom szerzett meg. A Közgép-leány E-OS Zrt. 2010-ben döntött úgy, hogy felvásárolja a Tiborcz-céget, és átnevezi E-OS Innovatív Zrt.-re.
Lázár János városától jött az első nagy megbízás
A Tiborcz-érdekeltség első nagy állami megbízását 2010 márciusában kapta meg, nem mástól, mint Lázár János önkormányzatától. Az ES Holding Zrt.vel Hódmezővásárhely 2010 márciusában kötött szerződést a közvilágítás korszerűsítésére úgy, hogy ekkor még a cég komolyabb referenciákkal nem rendelkezett. A beruházás teljes költsége 749,5 millió forint volt, és 50 százalékos uniós pályázati támogatással valósult meg.
A következő állami megrendelés az Újszilvási Önkormányzatnak köszönhető, velük 2011-ben áprilisában szerződtek – már E-OS Innovatív néven – egy naperőmű felépítésére 430 millió forint értékben. A közbeszerzés nagy vihart kavart, hiszen hiába támadták meg az eredményt a versenytársak, a közbeszerzési döntőbizottság köz- és nemzetgazdasági érdek miatt engedélyt adott a szerződés megkötésére.
A cég 2011 végén megnyerte a Szegedi Tudományegyetem közbeszerzését is, melynek keretében napelemeket telepítettek az SZTE épületeinek tetejére. Ez a beruházás 880 millió forintba került, és itt is voltak problémák a közbeszerzéssel. A közbeszerzést először a legolcsóbb ajánlatot benyújtó KÉSZ Zrt. nyerte meg, az E-OS Innovatív viszont – amely a talpon maradt cégek közül a legdrágább ajánlatot adta – megtámadta az eredményt. A közbeszerzési döntőbizottság pedig egy vitatható döntéssel az E-OS Innovatív Zrt.-t hozta ki nyertesnek.
Naggyá lettek
Ezekel a munkákkal az E-OS Innovatív szédületes növekedést ért el. Míg 2009-ben az árbevételük a 9 millió forintot sem érte el, addig 2010-ben már a 700 millió forintot közelítette, egy év múlva pedig 2,8 milliárd forintra emelkedett, ami a 2010-es összegnek majdnem a négyszerese.
A 2012-es adatok a ceginfo.hu adatbázisában még nem állnak rendelkezésre, a megbízások alapján viszont a tavalyi sem lehetett rossz év a cég életében. Egyrészt kaptak egy 300 milliós megbízást a Siófoki Önkormányzattól, másrészt egy 160 milliósat a Szolnoki Főiskolától (a linken 190 millió forint szerepel, de a szerződés szerint 160 a bruttó érték), harmadrészt pedig egy 130 milliósat a Paksi Önkormányzattól. 2013 januárjában aztán az is kiderült, hogy a tököli börtön 600 milliós beruházásában is részt vehetnek.
A cég állami megbízásai 2010-től:
Hódmezővásárhely: 750 milló forint
Újszilvás. 430 milló forint
Szeged: 880 millió forint
Siófok: 300 millió forint
Szolnok: 160 millió forint
Paks: 130 milió forint
Tököl: 600 millió forint
Az adatok összesítése után kiderül: a cég 3 év leforgása alatt 3,2 mlliárd forint közpénzt nyert el, ami nem rossz arány egy olyan vállalkozás esetében, amely 2009-ben még komoly referenciákkal sem rendelkezett. | Potyognak a milliárdok Orbán Ráhel vőlegénye körül | A kormányváltás óta sorra nyeri az állami megbízásokat az E-OS (ma már Elios) Innovatív Zrt. Itt dolgozik Tiborcz István, a miniszterelnök leendő veje. A nyilvános adatok szerint a cég 2010 óta több, mint 3 milliárd forint közpénzt nyert különböző állami tendereken, árbevételét egy év leforgása alatt megnégyszerezte. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/04/potyognak-a-milliardok-orban-rahel-volegenye-korul/ | 2013-09-04 11:47:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy időre biztosan le kell mondania budai luxusvillája kényelméről Tarsoly Csabának, a bíróság vasárnap este elrendelte előzetes letartóztatását. A Quaestor vezérigazgatója már csütörtök éjszaka óta a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájában raboskodott egy kétszemélyes cellában, most pedig 30 napra biztosan rácsok mögött marad. Ügyvédje megfellebbezte a döntést.
Luxuskörülményekről eddig sem beszélhetett, egy kétszemélyes cellában tartották, ahol nem tisztálkodhatott és még azt is kopogással kellett jeleznie őreinek, ha ki akart menni a mellékhelyiségre. Valószínűleg nem aludt jobb körülmények között a bróker felesége és egyik befektetési tanácsadója sem – meg nem erősített hírek szerint ők ketten álltak még bíróság elé.
Azt egyelőre nem tudni, hány személyes cellába kerül ezután Tarsoly Csaba, de sok jóra nem számíthat. A Magyar Helsinki Bizottság jelentése szerint a magyar börtönök közül az előzetes fogdákban vannak a legrosszabb körülmények és ezekben a legnagyobb a zsúfoltság.
Kétnapos tárgyalás
Tarsoly Csabát és társait szokatlan, maratoni tárgyalás után helyezte előzetes letartóztatásba a Budai Központi Kerületi Bíróság. A tárgyalás szombat délelőtt kezdődött, de nem sokkal dél után úgy döntöttek, hogy vasárnapra halasztják, mert a védelem új bizonyítékokat kért.
Vasárnap újabb kilenc óra telt el a döntésig, az előzetes hírét este hat óra előtt nem sokkal hozták nyilvánosságra. A Fővárosi Törvényszék azt közölte: harminc napra helyezte előzetes letartóztatásba T. Csaba István I. rendű, T-né R. Erika másodrendű és M. Zsolt harmadrendű gyanúsítottakat. A büntetőügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya jár el különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
Megfellebbezik a döntést
Tarsoly Csaba ügyvédje már a délutáni szünetben nem akart nyilatkozni, este pedig a többi ügyvéddel együtt szinte futva távozott a bíróság épületéből. Nyilatkozott viszont az MTI-nek. Papp Gábor elmondta: nem ért egyet az indokkal, miszerint fennállna a szökés és elrejtőzés, valamint a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye, ezért megfellebbezik a döntést.
Kijelentette: ügyfele az elmúlt három hétben a hatóságok rendelkezésére állt, és Budapestet mindössze egy alkalommal hagyta el, amikor a győri futballcsapatot látogatta meg. Ezalatt mind a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank, mind a rendőrség rengeteg dokumentumot, bizonyítékot foglalt le, és három alkalommal hallgatta ki Tarsoly Csabát - fűzte hozzá a jogi képviselő.
Kitiltották a sajtót
A sajtó munkatársait szombaton még igen, vasárnap viszont már nem engedték be a bíróságra, pedig jogukban áll a folyosón várakozni, még akkor is, ha a bíróság zárt tárgyalást rendel el.
A belépés tiltását az épület őrzését végző, debreceni székhelyű vagyonvédelmi cég munkatársa azzal indokolta, hogy „a főnök” megtiltotta, mert tegnap "rosszalkodtak" az újságírók a folyosón.
„Pusztuljatok az anyátokba innen!” - kiabálta egy arcát eltakaró férfi, akit a hátsó bejáraton át hoztak ki az épületből.
Az ügyészség nem késlekedett
Tarsoly Csabát csütörtök késő este vitték el a rendőrök, nem sokkal azután, hogy Lázár János sajtótájékoztatóján arról beszélt: Orbán Viktor is csodálkozik, miért nem kattant még a bilincs a Quaestor-vezér csuklóján.
A brókerbotrány károsultjai pénteken nyílt levelet írtak Polt Péter Legfőbb Ügyésznek. Egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a rendőrség bő egy hét alatt nem hallgatta ki Tarsolyt, akit a rendőrség csak csütörtökön állított elő.
„Ez azért különösen fontos számunkra, mert a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. részben offshore tulajdonosi körrel bír, így az ezen tulajdonoshoz kiáramló pénz gyakorlatilag a mi kártalanításunkra fordítható összeget csökkenti” - írták.
A Legfőbb Ügyészség szóvivője válaszában cáfolta, hogy akár a rendőrség, akár az ügyészség késlekedett volna. Fazekas Géza azt írta: a megalapozott gyanú közlése után huszonnégy óra alatt harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és több nagy értékű ingóságot foglalt le a rendőrség.
Debrecenben a Quaestor károsultjai ma demonstrációt tartottak.
Jövő héten kész a brókertörvény
Nem akar viszont késlekedni a kormány, már ami a brókertörvényt illeti. Orbán Viktor pénteken beszélt róla, a Fidesz pedig ma közleményben erősítette meg, hogy akár már a jövő héten elfogadhatják a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy zárolják a brókerbotrány felelőseinek véges és személyes vagyonát, akár már folyamatban lévő ügyekben is, a lefoglalt vagyont pedig be lehet vonni a kártalanításba. A kormánypárt úgy fogalmazott: ezt követően „rendet tesznek” a brókerpiacon és vizsgálóbizottságot állítanak fel.
Alig van személyes vagyona
Igaz, a Bors Online információi szerint Tarsoly Csabának és családjának alig van személyes vagyona. Budai villája állítólag egy svájci cég nevén van, édesapja háza pedig a felesége nevén, aki viszont nem tulajdonos a Quaestorban. Tarsoly ráadásul időközben le is mondott a cég éléről, annak vezetését pedig Orgován Bélára, egy börtönviselt közmunkásra bízták. Később Tarsoly mégis visszavette vezető tisztségeit, közleménye szerint „hibát követett el”, amikor reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő elfogadásakor.
A külügy időben menekült
A héten kiderült, hogy a kormány személyesen is érintett volt a botrányban, hiszen a Külgazdasági és Külügyminisztérium cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház is jelentős összegeket tartott a Quaestornál, és más állami cégek is érintettek lehetnek. A tárca azonban még a bedőlés előtt kimenekítette a pénzét, igaz, hogy az állampapírok helyett készpénzt kapott vissza.
Orbán Viktor miniszterelnök maga ismerte el, hogy a Buda-Cash bedőlése után ő utasította a minisztériumokat arra, hogy vegyék ki pénzüket a brókercégekből. Később ezt egyszerű életösztönnel magyarázta és tagadta, hogy bennfentes információi lettek volna a kormánynak. | Rácsok mögé küldték Tarsoly Csabát | Egy időre biztosan le kell mondania budai luxusvillája kényelméről Tarsoly Csabának, a bíróság vasárnap este elrendelte előzetes letartóztatását. A Quaestor vezérigazgatója már csütörtök éjszaka óta a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájában raboskodott egy kétszemélyes cellában, most pedig 30 napra biztosan rácsok mögött marad. Ügyvédje megfellebbezte a döntést. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/szabadsaga-utan-vagyonarol-is-lemondhat-tarsoly-csaba | 2015-03-29 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Már a jövő héten zárolhatják a felelősök vagyonát - reagált a Fidesz a Quaestor-ügyben tett ellenzéki nyilatkozatokra, és "politikai cirkusz" helyett az erről szóló előterjesztés házszabálytól eltérő tárgyalásának támogatására kérte az ellenzéki pártokat.
Akár már a jövő héten életbe léphet a törvény, amely lehetővé teszi, hogy zárolják a brókerbotrány felelőseinek véges és személyes vagyonát, akár már folyamatban lévő ügyekben is, a lefoglalt vagyont pedig be lehet vonni a kártalanításba – írta közleményében a Fidesz.
Rendet tesznek a brókerpiacon
A kormánypárt úgy fogalmazott: ezt követően „rendet tesznek” a brókerpiacon és felállítják a vizsgálóbizottságot, hogy „végre választ kapjunk arra, hogy a szocialista kormányok vajon miért hunytak szemet az évtizedes pénzügyi korrupció fölött, miért engedtek brókereket a kormányuk közelébe és mit keresnek az embereik a brókercégek hálózatában”.
Az ellenzék összefonódásról beszél
Korábban az LMP társelnöke, Schiffer András beszélt arról, hogy pártja a fideszes előterjesztést úgy módosítaná, hogy ne csak a vezető tisztségviselők, hanem mindazon hivatalos személyek - jegybanki tisztségviselők, kormánytagok - vagyonát is zárolni kelljen, akik "jobb tudomásuk" ellenére nem tették meg a szükséges intézkedéseket.
A DK képviselője, Vadai Ágnes egy közleményben arról írt: a sokadik összefonódás "a fideszes brókerbotrányban" a legfőbb ügyész körül, hogy felesége vezeti a jegybank személyügyi igazgatóságát. Szerinte ezzel az ügyészség tétlensége miatt felháborodott Quaestor-károsultaknak érthetőbbé vált, hogy a cég tulajdonosa, Tarsoly Csaba miért menthette ki minden vagyonát. A párt a legfőbb ügyész, a felesége, és lányának barátja nemzetbiztonsági meghallgatását is követeli. Közleményében utalt arra, Polt Péter lánya Tarsoly Csaba titkárával áll szoros kapcsolatban.
Az Együtt nem támogatja
Az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor pedig azt közölte: pártja nem támogatja majd az Országgyűlésben a brókerpiac rendbetételéről szóló fideszes javaslatot. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnöknek van felelőssége az ügyben, mert nem intézkedett időben, és ezzel méltatlanná vált a pozíciójára. Közölte: az Együtt csak olyan javaslatot tud támogatni, amely nélkülözi a demagógiát. | Napokon belül elkészülhet a brókertörvény | A DK képviselője, Vadai Ágnes egy közleményben arról írt: a sokadik összefonódás "a fideszes brókerbotrányban" a legfőbb ügyész körül, hogy felesége vezeti a jegybank személyügyi igazgatóságát. Szerinte ezzel az ügyészség tétlensége miatt felháborodott Quaestor-károsultaknak érthetőbbé vált, hogy a cég tulajdonosa, Tarsoly Csaba miért menthette ki minden vagyonát. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/napokon-belul-elkeszulhet-a-brokertorveny | 2015-03-29 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Az előzetes tervekkel ellentétben nem döntött ma a bíróság Tarsoly Csaba és két társa előzetes letartóztatásáról. A Quaestor-ügy három gyanúsítottját csütörtök éjjel vette őrizetbe a rendőrség, néhány órával azután, hogy Lázár János sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök is csodálkozik, miért nem kattant még bilincs Tarsoly csuklóján.
A Magyar Nemzet információi szerint a brókercég vezérigazgatója mellett annak felesége, Tarsolyné Rónaszéki Erika és Majer Zsolt, a cég egyik befektetési szakemberének sorsáról dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság. Egyikük sem tett vallomást.
A gyanúsítottakat szombat délelőtt fél kilenckor vitték be a tárgyalóterembe, a bíróság néhány órával később úgy határozott, hogy vasárnapra halasztja a döntést, mert a védelem további bizonyítékok ismertetését kérte.
„Az ügyészség a tisztességes eljárás maximális tiszteletben tartásával intézkedik, hogy a védelem a kért további adatokat is megkapja” – mondta Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Luxusvillából kétszemélyes cellába
Az már biztos, hogy az elmúlt két napot a három gyanúsított merőben más körülmények között töltötte, mint amit megszokhatott. A Blikk úgy tudja, Tarsoly Csabát több száz négyzetméteres budai luxusvillájából a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájába vitték, ahol egy kétszemélyes cellát kapott. Tisztálkodási lehetősége nincs, csak egy mosdót kapott, ha pedig ki akar menni a mellékhelyiségbe, akkor azt kopogással kell jeleznie őreinek. Tizenegy éve egyébként Rejtő E. Tibor, a K&H egykori vezérigazgatója vendégeskedett ott, és a hivatalos indoklás szerint a csótányok miatt kérte áthelyezését egy másik intézménybe.
Igyekeznek mindent zárolni
A nyomozást a Fővárosi Főügyészség fokozott ügyészi felügyelet alá vonta, a nyomozás során pedig együttműködtek a Magyar Nemzeti Bank munkatársaival is. A csütörtöki akció során a gyanúsítottak a gyanúsítással szemben panasszal éltek, a panaszokat a Fővárosi Főügyészség bírálja el.
A Quaestor-ügyben ugyanúgy igyekeznek zárolni illetve lefoglalni a gyanúsítottak vagyonát az okozott kár megtérítésére, mint a Buda-Cash-ügynél, ahol a becsült 62 milliárdnyi kárértéknél nagyobb, 68 milliárd forintnyi értékben biztosítottak ingatlant, üzletrészt, bankszámlát, ingóságot és készpénzt. Kérdés azonban, hogy ez mennyit segít a károsultakon, hiszen a botrány kirobbanása után Tarsoly még 17 napig szabadlábon volt.
Furcsaságok a cég körül
Az ügy több okból is furcsa. Nincs se öncsőd a kötvénykibocsátónál, se felszámolás a brókerháznál. A Quaestor-birodalom még működik, miközben a kötvénytulajdonosok hiába várnak a pénzükre. Az egész mögött pedig reorganizációs tanácsadók által megvezetett naiv üzletemberek állnak, akikhez semmi köze a kormányzatnak. A külügy is csak spórolásból tartotta a cégnél a pénzét, és csakis a szerencsének köszönhetik, hogy időben léptek, és egy nappal a bedőlés előtt sikerült visszaszerezni az állami pénzeket.
Orbánnak is írt levelet
Lázár csütörtöki sajtótájékoztatóján kitért arra is, hogy a Quaestor-vezér március elején levelet írt Orbán Viktornak - ugyanakkor, amikor bejelentette a jegybank felé is a brókercég működésképtelenségét. A levelet - amelynek tartalma Lázár szerint ugyanaz volt, mint az MNB felé tett jelzés - a kormányfő az illetékes miniszternek, Varga Mihálynak továbbította. azt azonban mind a Miniszterelnökséget vezető miniszter, mind Orbán Viktor határozottan cáfolta, hogy a kormánynak bennfentes információi lettek volna a brókerbotrányról.
Egyszerű életösztön
„Semmi olyan információ nem hangzott el a kormányülésen, ami előnybe hozta volna a kormány tagjait. Minden információ nyilvános volt, egyszerű életösztön működött a kormányzatban és jól” - jellemezte a helyzetet Lázár.
Parlamenti belépője is volt
Azóta az is kiderült, hogy Tarsoly Csabának parlamenti belépője is volt. Az Index információi szerint a belépőt a Miniszterelnökség állította ki a Quaestor vezérigazgatójának még 2013 áprilisában.
Polt átvilágítását követelik
A Demokratikus Koalíció mindenközben a parlament nemzetbiztonsági bizottságának rendkívüli összehívását kezdeményezte, hogy tisztázzák Polt Péter szerepét a Quaestor-ügyben. Vadai Ágnes közleményében a legfőbb ügyész azonnali nemzetbiztonsági átvilágítását is követelte.
A DK politikusa utalt arra, hogy Tarsoly Csaba titkára „szoros kapcsolatban áll” Polt Péter lányával, ezért „felmerül a gyanú, hogy az ügyészség késedelmes intézkedése mögött összefonódás húzódhat meg”.
Megszólalt az MSZP is
Az MSZP választmánya azt kéri a párt parlamenti frakciójától, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Quaestor-ügy károsultjai megkapják a pénzüket. Ezt Botka László választmányi elnök mondta szombaton Budapesten, a testület ülésének kezdetén.
A Fidesz-frakció reakciójában azt írta: az MSZP választmányának azokra a kérdésekre kellene keresnie a választ, hogy "a szocialista kormányok vajon miért hunytak szemet az évtizedes pénzügyi korrupció fölött, miért engedtek brókereket a kormányuk közelébe, és mit keresnek az embereik a brókercégek hálózatában". | Tarsoly Csaba egyelőre fellélegezhetett | A Magyar Nemzet információi szerint a brókercég vezérigazgatója mellett annak felesége, Tarsolyné Rónaszéki Erika és Majer Zsolt, a cég egyik befektetési szakemberének sorsáról dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság. Egyikük sem tett vallomást. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/03/perceken-belul-eldolhet-tarsoly-csaba-sorsa | 2015-03-28 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A törvényszék március 18-i döntésével V. Péter, Gy. János és T. Péter Árpád gyanúsítottak maradnak előzetes letartóztatásban abban a büntetőügyben, amelyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya jár el különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt.
Szökés, elrejtőzés
A Budai Központi Kerületi Bíróság március 11-i végzésében a szökés, elrejtőzés és a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt harminc napra rendelte el a gyanúsítottak előzetes letartóztatását.
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék végzése szerint az elsőfokú bíróság törvényesen és okszerűen döntött a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendeléséről.
A végzés szerint az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a gyanúsítottak terhére rótt cselekmény tárgyi súlyán és a kiszabható büntetési tételén túl, egyebek mellett a csalásként értékelt cselekménnyel okozott kár mértékére is tekintettel, fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.
Az MNB tett feljelentést
A végzés alapján tartani lehet attól is, hogy a gyanúsítottak szabadlábra helyezésük esetén a még ki nem hallgatott tanúk befolyásolásával, a bizonyítékok eltüntetésével megnehezítenék az eljárás sikerét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A jegybank feljelentést is tett a rendőrségen.
Az MNB a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és felügyeleti biztosokat rendelt ki. A bankcsoport tagja a DRB-n kívül a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB), a kaposvári székhelyű Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. (DDB) és a bicskei központtal működő Buda Regionális Bank Zrt. (BRB).
Tíz embert állítottak elő
A rendőrség csalás és a számvitel rendje megsértésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást. Március 9-én több helyszínen egy időben tartottak házkutatásokat. Tíz embert állítottak elő, egyet tanúként, kilencet gyanúsítottként hallgattak ki. Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője korábban azt közölte: a rendőrség négy gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta, öten szabadlábon védekezhetnek. | Előzetesben maradnak a Buda-Cash-ügy gyanúsítottjai | A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Buda-Cash-ügyben érintett három ember előzetes letartóztatását. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/elozetesben-maradnak-a-buda-cash-ugy-gyanusitottjai | 2015-03-26 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Több tízezer egykori MSZMP-tag személyes adatait tartalmazó, illetve „szigorúan bizalmas” jelzésű dokumentumokat hagytak a szocialisták a régi székházukban. Az iratok nagy része eltűnt – írja a lap. Az ügyben az adatok tárolására vonatkozó adatbiztonsági vizsgálatot kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A Magyar Nemzetnek Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke azt mondta, az eljárást körülbelül egy hónap alatt be akarják fejezni, a dokumentumoknak pedig a megfelelő helyre kell majd kerülniük.
Először az Átlátszó.hu írta meg, hogy több tízezer egykori MSZMP-tag adatait tartalmazó mikrofilmet hagyott maga után a szocialista párt a régi székházban, amelyet télen hajléktalanok foglaltak el. Az épületben „szigorúan bizalmas” jelzéssel ellátott egykori pártstatisztikák filmtekercsei is bent maradtak. A Magyar Dolgozók Pártja, az MSZMP és az MSZP vezetőinek dokumentumait őrző irattárban talált anyagok történelmi jelentőséggel bírhatnak, „ottfelejtésük” adatvédelmi és jogi aggályokat vet fel – emlékeztet a lap.
Thomas Alfredson: Suszter, szabó, baka, kém, 2011. (Benedict Cumberbatch)
Szakály Sándor történész a hátrahagyott történelmi jelentőségű dokumentumokról a Magyar Nemzetnek azt mondta: az MSZMP jogutódjaként az MSZP felelőssége és feladata lett volna a dokumentumok kezelése, az iratok megőrzése. Szerinte az adatkezelés trehánysága jogilag, történetileg és adatvédelmi szempontból is rendkívül aggályos.
Az MSZP hat évvel ezelőtt, 2007 júniusában adta el egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégnek egykori pártszékházát. A birtokba adástól az ingatlan őrzése a vevő kötelessége lett volna – közölte korábban a pártelnök.
A házban maradt dokumentumokról, filmekről az MSZP új vezetésének nem volt tudomása – tudatta Mesterházy Attila, aki ezért köszönetet mondott az átlátszó.hu munkatársainak, hogy felhívták a figyelmet erre a lezáratlan ügyre. | Célkeresztben az eltűnt pártiratok | A Magyar Nemzet szerint vizsgálatot indít az adatvédelmi hatóság, miután iratok tűntek el az MSZP egykori székházából. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/23/celkeresztben-az-eltunt-partiratok/ | 2013-07-23 13:15:00 | true | null | null | 24.hu |
– A szegediek többsége megelégelte azt az ámokfutást, amit a jobboldali többség művel a közgyűlésben és a bizottságokban. Ezt mutatják a közvélemény-kutatások is, a Fidesz-Jobbik egy mostani választáson nem kapna többséget a városlakóktól. Ezt felismerve, már a látszatra sem ügyelnek, az utolsó pillanatokban igyekeznek kiárusítani az önkormányzat vagyonát, vagy lemondani az önkormányzatnak biztosított elővásárlási jogról a saját embereik javára írja a Szeged.hu
Az alpolgármester elmondta, a korábbi 110 millió helyett 35 millió forintért vásárolhatta volna meg az önkormányzat egy magánszemélytől az újszegedi Vigadót, de a fideszes képviselők ezt leszavazták, így a Petykó Zoltán volt NFÜ elnök tulajdonában álló cég veheti meg a Vigadót.
A polgármester felfüggesztette a pénzügyi bizottság döntésének végrehajtását, az ügyet pedig a szeptemberi közgyűlés ülésére terjeszti elő, bízva abban, hogy végül a jobboldali képviselők is a város érdekében hoznak majd döntést, így a Vigadó területe szerves részévé válhat a védett ligetnek.
Solymos László beszámolt több olyan esetről is, amelynek kapcsán szintén ismerősöknek, barátoknak igyekeznek áron alul átjátszani belvárosi ingatlanokat. Az alpolgármester szerint a Széchenyit ér 2/A. számú belvárosi palota szisztematikus átjátszása zajlik az IKV állandó megbízással bíró ügyvédjének és családjának, amelyhez Bohács Zsolt és a Fidesz-Jobbik mutyikoalíció folyamatosan asszisztál. | Belföld Vigadó-mutyi: a jobboldal az NFÜ volt vezetőjének adná az ingatlant | Solymos szerint nem tart nyári szüntet a közgyűlés Fidesz-Jobbik többsége a mutyizásban. Két bizottsági döntéssel is igyekeznek saját holdudvaruknak átjátszani nagy értékű szegedi ingatlanokat. A jobboldali többség többek között igyekszik megakadályozni, hogy a város éljen elővásárlási jogával, így az újszegedi Vigadó továbbra sem lehet Szegedé. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/23/a-jobboldal-a-varos-helyett-az-nfu-volt-vezetojenek-ada-a-vigedot/ | 2013-07-23 13:18:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Európai Bizottság szerdán tette közzé a Magyarországról készült országjelentését, amiben összefoglalta, milyen területeken lát előrelépést az országban, illetve hol nincs fejlődés.
A jelentés megállapítja, hogy az erős növekedés kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a kormány reformokat hajtson végre annak érdekében, hogy növelje a termelékenységet és megerősítse a növekedés alapjait, a gazdaság ellenállóképességét és a felzárkózást. Ugyanakkor a magyar gazdaság teljesítménye az Európai Bizottság megítélése szerint ciklikus jellegű növekedési periódus csúcsához közelít, termelékenysége azonban még ezzel együtt is elmarad a krízis előtti szinttől, ami gátolja a jövedelmek konvergenciáját. A Bizottság szerint a gazdaságpolitikának a túlfűtöttség elkerülése érdekében az ösztönzők leépítése, illetve szakképzéssel és oktatással a termelékenységet fokozó beruházások számára vonzó üzleti környezet megteremtése között kell egyensúlyoznia.
A Bizottság továbbra is elvárja, hogy a kormány csökkentse a költségvetési hiányt a középtávú deficitcél felé, mert enélkül újra emelkedhet a bruttó adósságráta. A jelentés megállapítja azt is, hogy bár az elmúlt években a foglalkoztatottság növelése segített a jövedelmek felzárkózásában, de a termelékenység közben alig javult. és És mivel a munkaerő-tartalékok gyakorlatilag kifogytak, a dolgozó korú népesség pedig öregszik, ezért termelékenység javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az életszínvonal az uniós átlaghoz közeledjen.
Az autóipar kiemelkedő gazdasági jelentősége pedig kifejezetten erős kockázatot támaszt a növekedési kilátásokkal szemben a szakszervezeti akciók, továbbá a szabályozási és a technológiai környezet változása miatt.
Az előrelépések között említi a Bizottság, hogy a kormány úgy alakította az adórendszert, hogy több kisebb adónem eltűnt vagy összeolvadt másokkal. Közben tovább csökkent a közmunkában dolgozók száma, valamint a nyugdíjasok foglalkoztatására is kedvezőbb adószabályok vonatkoznak, ami segít, hogy újabb tartalékok szabaduljanak fel a foglalkoztatottságban.
Mérsékelt sikert sikerült elérni abban, hogy csökkenjen az átláthatatlan közbeszerzések száma. És azoknak az intézkedéseknek is csak korlátozott hatása volt, amiknek a fogyatékkal élő vagy roma gyerekek iskolai szegregációját kellett volna csökkenteniük.
Ugyanakkor nem voltak olyan intézkedések, amik csökkentették volna a korrupciót, szolgáltatási szektor szabályozói környezete sem javult és a kormányzati döntéshozatal sem vált átláthatóbbá.Ha voltak intézkedések, azok leginkább a közigazgatás integritására koncentráltak, de annak nem látják jelét, hogy a magasabb szintű korrupciót üldözték volna.
A jelentés megállapította, hogy a foglalkoztatottságban nagy a nemek közötti egyenlőség, amit részben azzal magyaráz, hogy nincs elég bölcsődei hely a 3 év alatt gyerekek elhelyezésére. És a korai iskolaelhagyók aránya is nőtt, pedig már korábban is magas volt a számuk. A társadalmi egyenlőtlenségek pedig leginkább az adórendszer és a szociális ellátás átalakítása miatt növekednek 2008 óta. | Nem látják jelét annak, hogy a magasabb szintű korrupciót is üldöznék Magyarországon | Az Európai Bizottság szerdán tette közzé a Magyarországról készült országjelentését, amiben összefoglalta, milyen területeken lát előrelépést az országban, illetve hol nincs fejlődés. | null | 1 | https://444.hu/2019/02/27/nem-latjak-jelet-annak-hogy-a-magasabb-szintu-korrupciot-is-uldoznek-magyarorszagon | 2019-02-27 13:19:00 | true | null | null | 444 |
Különösen nagy kárt okozó csalás és magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a napokban a Békés Megyei Főügyészség négy férfi ellen, akik 2005-ben teljesítés nélkül vagy túlszámlázással építettek ki szélessávú internethálózatot MSZP-SZDSZ-es irányítású településeken, kistérségben – írja a Magyar Nemzet.
A lapnak Futó Sándor, a főügyészség szóvivője elmondta: az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005-ben pályázatot írt ki gazdaságilag elmaradott településeknek szélessávú internet kiépítésére. A pályázat részletei már a kiírás előtt kiszivárogtak, így az elsőrendű vádlott, egy szentesi férfi ezen információk birtokában két társával gazdasági társulásokat hozott létre a hálózatok kiépítésére, üzemeltetésére, majd meggyőzte az érintett önkormányzatokat, hogy az ő segítségét vegyék igénybe a pályázatok benyújtásakor. | Vádemelés 8 éve elcsalt internetpénzekért | Négy férfi ellen emelt vádat az ügyészség egy 2005-ös csalási ügy miatt. A Magyar Nemzet szerint az MSZP–SZDSZ-es kormányok idején az erős politikai nyomás miatt nem indulhatott eljárás. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/24/vademeles-8-eve-elcsalt-internetpenzekert/ | 2013-07-24 13:28:00 | true | null | null | 24.hu |
Három év szabadságvesztésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt, akit
költségvetési csalás kísérletével
és befolyással üzérkedéssel
azaz klasszikus korrupciós bűncselekményekkel vádoltak. Ő volt az ügy hatodrendű vádlottja, és társait is kivétel nélkül elítélte a bíróság. Mengyit hat évre eltiltották a közügyektől és 4 millió forint pénzbüntetést is kapott.
A vád szerint Mengyi 2015-ben pénzért vállalta, hogy megbundáz egy 500 millió forintos európai uniós, szociális szövetkezetek támogatására kiírt pályázatot, amin aztán az őt lefizető két vállalkozónak kellett volna nyernie. Mengyi 5 + 5 millió forint kenőpénzt, vagy ahogy mondta, "alkotmányos költséget" kért a dologért, aztán később az is felmerült, hogy az elnyert összeg felét kéne eljuttatni hozzá.
Mengyi azért kapta a Voldemort becenevet, mert a vallomások szerint a vállalkozók tudtára adták, hogy az ő nevét semmilyen körülmények között nem szabad kimondani, így ők elkezdték a fideszes országgyűlési képviselőt a Harry Potter sorozat tiltott nevű főgonosza után Voldemort nagyúrnak nevezni.
A korrupciós tervekbe közben súlyos hiba csúszott: a vállalkozók nem nyerték meg a pályázatot, és az egész csapatot lehallgatták az adónyomozók.
A végső krach azon a ponton jött el, amikor a pályázat bebukása után a vállalkozók visszakövetelték a már kifizetett 5 millió forintot, azért az őket és Mengyit is jól ismerő közvetítő, K. Péter Mengyihez fordult, aki oda is adta neki a pénzt, annak átadásnál viszont lecsaptak az adóhivatal nyomozói.
Mengyiék az eljárásban lényegében azzal érveltek, hogy félreértések sorozatának áldozatai. Konkrétan:
Mengyi nem tudott semmiről, nem kért pénzt senkitől, a végén pedig csak baráti kölcsönként adott 5 millió K. Péternek, annak semmi köze sem volt a pályázathoz;
a közvetítő K. Péter teljesen saját szakállára dolgozott, a közvetítőként végzett munkájáért kért pénzt a vállalkozóktól, de ő találta ki, hogy döntéshozókat keresne meg a pályázat miatt, ilyesmi valójában nem történt;
amikor a pályázati összeg felének viaszcsorgatásáról volt szó, azt teljesen félreértették a vállalkozók (és a hatóságok) ott ugyanis csak azt akarták elmagyarázni az indulóknak, hogy az elnyert összegből alvállalkozókat kell felvenniük, és a pénz egy részét nekik kell továbbadniuk, de csak azért, hogy megfelelően teljesüljön a pályázati cél;
Mengyi országgyűlési képviselőként esetleg csak azért lobbizott a pályázat körül, hogy helyi cégeket vonjanak be a megvalósításába;
amikor pedig a pályázatíró arról beszélt, hogy belső vizsgálat miatt bukott meg az egész projekt, és az adóhivatal is szaglászni kezdett az ügyben, akkor valójában csak nagyon szégyellte, hogy elrontották a pályázatot, ezért talált ki ilyesmiket.
Ezt a védekezést a bíróság nem fogadta el. Az "alkotmányos költség" (kenőpénz) elvétele és visszaadása szempontjából a bíróság elfogadta a vádiratot, azaz nem hitték el, hogy K. Péter közvetítő saját szakállára kért közvetítői munkadíjat és később Mengyi pedig mindentől teljesen függetlenül 5 millió forintos baráti kölcsönt adott neki.
A bíró az ítélethirdetésen így foglalta össze a vállalkozók beismerő vallomásait:
Úgy tudták, hogy rájuk van kiírva a pályázat
Azzal számoltak, hogy az elnyert összegnek csak 10 százalékát kaphatták volna meg,
mert annak 90 százalékát vissza kellett volna juttatni.
Érdemben nem valósították volna meg a pályázatban tett vállalásokat, csak maguknak akartak pénzt szerezni
tisztában voltak vele, hogy bűncselekményt követnek el.
A pénz visszaosztása és eltüntetése a gyakorlatban úgy nézett volna ki, hogy a projektbe mindenféle alvállalkozót vonnak be, aki érdemi munkavégzés nélkül számlákat állítanak ki. Ezeket a beszámlázó cégeket a vallomások szerint a fideszes országgyűlési képviselő Mengyi, és a pályázatíró B. Szilvia jelölték volna ki. A vállalkozók ugyan kevesellték a nekik jutó részt, és háborogtak, hogy 90 százalékot vissza kell osztaniuk, de lényegében azt mondták nekik, hogy ennyit kapnak, és kész. A bíró azt adott hitelt a beismerő vallomásoknak, mert azokban a vádlottak saját magukra is terhelő dolgokat mondtak.
A bíró arról is beszélt, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvekben hallható, amint a vádlottak arról beszélgetnek, hogy milyen büntetésre számíthatnak, ha lebuknak. S Szerinte
nehezen állítható, hogy nem történt bűncselekmény, ha az elkövetők is erről beszélnek az elkövetés alatt.
A bíró szerint a vállalkozók végül azért mentek bele a 90-10 arányú visszaosztásos alkuba, mert hosszú távon 5-8 milliárd forintot reméltek, és kvázi belépőnek tekintették az első pályázati pénzt.
Bár a vádlottak az eljárásban érveltek azzal, hogy hatósági befolyásra mondtak terhelő dolgokat Mengyiről, de a bíróság szerint ilyen befolyásolás nem történt.
A bíróság szerint nem volt életszerű Mengyiék védekezése azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozók csak félreértésből hitték azt, hogy vissza kell osztaniuk a pályázati pénz nagy részét.
Az ítélet szerin a vádlottak nagykorúak, szellemi képességük teljes birtokában vannak, ezért nem képzelhető el róluk, hogy egy százmilliós nagyságrendű üzletet félreértsenek. A vállalkozóknak számtalan találkozója volt Mengyiékkel, ezek során biztosan felmerült volna, ha csak félreértésről van szó. A lehallgatott telefonbeszélgetésekben végig egyértelműen pénzvisszaosztásról beszéltek. Kizárható, hogy egyszerre ugyanúgy értésék félre ugyanazt.
A lehallgatott telefonbeszélgetések alatt a pályázatíró folyamatosan arról beszélt, hogy a saját embereit kell betenni a projektbe. Bizonyos pénzösszegekről úgy beszéltek, hogy azokat "tanulmányokkal lehet megfogni". A bírós szerint ezeket nem lehet másként értelmezni, mint visszaosztás.
Az ítélet szerint pályázatírók arról beszéltek, hogy a pénzt olyan helyre csatornáznák be, ahol könnyen hozzá tudnak férni. Azt is mondták, hogy a megvalósítást nem engedhetik ki a kezükből. A bíró szerint ezek a vallomások is alkalmasak az ártatlanság vélelmének megbontására.
Mengyi végig tagadta a bűnösségét, de a többi vádlott egymás között beszélt az ő szerepéről, amit a hatóságok lehallgattak.
Olyasmiket mondta róla, hogy
Voldemort azt mondta nekik a pályázati összegről: ez a pénz a miénk.
Roland meg fogja majd pontosan mondani, hogy nekik ebből mennyi pénz jut, és mennyit utalnak vissza neki.
Arról is beszéltek, hogy ha nem tudnak prezentálni Roland felé, akkor a továbbiakban nem tudnak hozzájutni olyan pénzekhez, amik ennek a többszöröse.
Ha lebukna bűncselekmény miatt, akkor Roland mosni fogja a kezeit, nem menti ki őket.
Hogy a közvetítő beszélt Voldemorttal, aki mondta a matekot, vagyis, hogy hogyan részesülnek az visszaosztás során.
A bíróság nem tudott olyan körülmény találni, ami megmagyarázta volna, hogy miért vallottak volna Mengyire, ha nem lett volna rá okuk. Az ítélethirdetésen arról is szó esett, hogy bár az eljárás közben a közvetítőként tevékenykedő férfi megváltoztatta a vallomását, hogy Mengyi felelősségét csökkentse, a bíróság ezt nem fogadta el. Különösen, hogy a korábbi vallomása egybehangzott a többi vádlottéval, így az aligha lehetett kitaláció.
A bíróság szerint K. Péter Mengyit akarta menteni, amikor az eljárás közben egyszer csak azzal jött elő, hogy hozzá már a kecskeméti börtönben jutott el, hogy Mengyire kellene terhelő vallomást tennie. A bíróság szerint ennek a történetnek az volt a célja, hogy Mengyi Rolandot kimentse az ügyből.
A bíróság nem talált arra okot, hogy a vállalkozók és más közreműködők miért vallanának Mengyire hamisan, különösen, hogy nekik ettől semmivel sem lett jobb vagy könnyebb a helyzetük.
A bíróság szerint minden kétséget kizáróan megállapítható Mengyi bűnössége a befolyással üzérkedésben, amit társtettesként követett el. Az ítélet szerint Mengyi inkább irányító volt, a közvetítőként működő K. Péter pedig bűnsegéd.
Mengyi a tárgyalás szünetében óriási félreértésnek nevezet az ügyet, és azt mondta, hogy fellebbeznek az ítélet ellen. Szerinte abszurd, hogy neki kell bizonyítania az ártatlanságát.
Az ügyészség minden vádlott esetében súlyosításért fellebbez az ítélet ellen. | Három év börtönre ítélték Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt korrupció miatt | Három év szabadságvesztésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt, akit költségvetési csalás kísérletével és befolyással üzérkedéssel, azaz klasszikus korrupciós bűncselekményekkel vádoltak. Ő volt az ügy hatodrendű vádlottja, és társait is kivétel nélkül elítélte a bíróság. Mengyit hat évre eltiltották a közügyektől és 4 millió forint pénzbüntetést is kapott. | null | 1 | https://444.hu/2019/02/21/harom-ev-bortonre-iteltek-mengyi-roland-volt-fideszes-orszaggyulesi-kepviselot-korrupcio-miatt | 2019-02-21 13:26:00 | true | null | null | 444 |
A két tisztségviselő kezén újságírók jelenlétében és tévékamerák kereszttüzében csattant a bilincs. Szerhij Bocskovszkijt, a katasztrófavédelem vezetőjét és első helyettesét, Vaszil Sztojeckijt közpénzeknek állami beszerzések közben elkövetett sikkasztásával gyanúsítják.
Teátrális letartóztatás
Ukrán sajtójelentések szerint Arszen Avakov belügyminiszter adott utasítást arra, hogy a kormány ülésén vegyék őrizetbe a két gyanúsítottat. A magas rangú tisztségviselők nagy médianyilvánosság előtt végrehajtott teátrális letartóztatásáról kijelentette, hogy azt "nem színháznak szánta, hanem védőoltásnak" a korrupció ellen.
Off-shore cégnek utaltak
A belügyminiszter kifejtette, hogy a hatóságok fél éven át folytattak nyomozást a katasztrófavédelmi szolgálatnál folyó ügyletek után. Ennek eredménye szerint a közbeszerzéseket a szolgálatnál egy magáncég bonyolította le, amely az állami pénzeket a brit koronagyarmathoz tartozó, független Jersey szigetén lévő egyik off-shore cégnek utalta, onnan pedig a két gyanúsított magánvállalatának külföldön - egyebek között Cipruson - nyitott bankszámláira.
Kenőpénzt kaptak
Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója a Facebook közösségi portálon hozzátette, hogy a katasztrófavédelmi szolgálat illetékesei, beleértve a kelet-ukrajnai harcok övezetében dolgozó munkatársait is, magas áron vásároltak üzemanyagot a Lukoil és az Aliansz magánvállalatoktól. Utóbbiak az ügyletért cserébe az ár 15-20 százalékát visszautalták a két vezetőnek.
Ezen kívül a belügyminisztérium értesülései szerint a katasztrófavédelem több megyei részlege havonta egyenként 50-150 ezer hrivnya, azaz körülbelül 1,1 millió és 1,7 millió forint közötti összeget fizetett kenőpénzként a most őrizetbe vett vezetőknek.
Nyugati segítséget is kérnek
A belügyi tárca vezetője bejelentette, a katasztrófavédelem valamennyi megyei részlegét ellenőrzés alá vetik, hogy a korrupciós lánc összes résztvevőjét leleplezzék, eltávolítsák hivatalából, illetve eljárjanak ellenük. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök pedig közölte, hogy Ukrajna nyugati partnereihez fordul és az ottani hatóságok segítségét kéri a korrupciós ügy felgöngyölítésében. | Élő adásban tartóztattak le köztisztségviselőket | Letartóztatták a kormány élőben közvetített kijevi ülésén az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat vezetőjét és helyettesét. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2015/03/elo-adasban-tartoztattak-le-koztisztsegviseloket | 2015-03-25 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Tanúként hallgatták ki az NNI munkatársai Buzási Lászlót, a Szoboszlói Színes lap szerkesztőjét, annak a levélnek az ügyében, amelyet állítólag Kocsis Róbert, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés fideszes alelnöke, a párt szoboszlói elnöke írt Bodó Sándor parlamenti képviselőnek, a megyei közgyűlés fideszes elnökének arról, hogy náluk kik kapjanak trafikot, s kik nem. Az NNI jogosulatlan adatkezelés gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen – írja a lap.
A portál május 3-án tette közzé azt a “Szia, Sanyi!” megszólítással kezdődő levelet, amelyben valaki a trafikkoncesszióra jelentkezők listájához fűzött észrevételeket. A levélben javasolt három név mindegyike megtalálható a trafiknyertesek listáján. A levélben, amelyet még áprilisban dobtak be a portál főszerkesztőjének postaládájába, egyebek mellett az olvasható: “egy családnak kettőt adni úgy, hogy nincs velünk, meggondolandó. Ráadásul konkurenciát támaszt annak, aki velünk van ősidők óta!” – emlékeztet a a Népszava.
A két kormánypárti képviselő – akiket akkor politikai pályafutásuk befejezésére szólított fel az MSZP – azonnal elhatárolódott a levélben foglaltaktól. Bodó kijelentette: “A sajtóban megjelent, zavaros és politikai erkölcsömmel összeférhetetlen levéllel kapcsolatos információkat egyértelműen visszautasítom.” Hozzátette: “Ilyen levelet nem olvastam, a trafiküggyel egyáltalán nem foglalkoztam.” Kocsis azt mondta: nem leveleznek a megyei közgyűlés elnökével, ugyanis napi kapcsolatban vannak, és közölte, hogy nem vonul ki a közéletből.
Buzási örül, hogy végre valami megmozdult trafikmutyiügyben. A portál szerkesztője a Népszavának elmondta, az NNI munkatársai kétszer jártak nála az elmúlt hetekben, és minden apró részletre kíváncsiak voltak, ami az üggyel kapcsolatba hozható. Minden információt, tárgyi bizonyítékot átadott, ami segítheti a nyomozást, mert véleménye szerint mindenkinek érdeke, hogy kiderüljön, “hogyan mennek a dolgok kis hazánkban”. A honlapot egyébként valakik még tavasszal kétszer feltörték, de Buzási mindig újra elindította. | Az NNI nyomoz trafikmutyi ügyben | A Népszava szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) jogosulatlan adatkezelés gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/25/az-nni-nyomoz-trafikmutyi-ugyben/ | 2013-07-25 13:32:00 | true | null | null | 24.hu |
Polt Péter a független képviselő „Az állampolgárok állják a Matolcsy-könyv fordítását” című kérdésére válaszolt. A legfőbb ügyész a közgazdaságtani, illetve gazdaságpolitikai természetű részekkel nem foglalkozott, mert az kívül esik az ügyészség törvényben meghatározott feladat- és hatáskörén. Az ellenzéki politikus által megfogalmazottakat – tartalmuk alapján – hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész, és azt megküldte a Fővárosi Főügyészségnek.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Matolcsy György könyvének, az Amerikai birodalomnak a fordításáért összesen 1 millió 358 ezer forintot fizetett ki az NGM, még akkor, amikor Matolcsy György volt a miniszter. A tárca szerint a fordításra a nemzetközi kapcsolatok ápolása miatt volt szükség. A jegybank később tudatta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium egy angol nyelvű e-book könyvsorozat indítását tervezte a nem hagyományos gazdaságpolitika nemzetközi elismertetésére.
„E könyvsorozat szerzői között szerepelt többek között Kopátsy Sándor, Csizmadia Norbert, Lentner Csaba és Matolcsy György is, akinek az Amerikai birodalom című könyve alapján készült száz oldalas tanulmánya került lefordításra. Miután a szerzők lemondtak szerzői honoráriumukról, a Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen átvállalta a kiadás költségeit” – írta az immár Matolcsy György vezette MNB.
Molnár Csaba előzőleg nem fogadta el a jegybank magyarázatát, kifogásolta, hogy „miért kell angolra fordítani egy, az Egyesült Államok gazdaságáról szóló, kifejezetten a magyar olvasóközönség tájékoztatására szolgáló kiadványt”. Az ellenzéki politikus nem értette, miért tekinti feladatának a magyar kormány a számtalan közgazdasági iskola egyikének nemzetközi elismertetését. | Ügyészség vizsgálja, Matolcsy megéri-e a közpénzt | A legfőbb ügyész Molnár Csabának, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusának kérdését feljelentésként értelmezte. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/25/ugyeszseg-vizsgalja-matolcsy-megeri-e-a-kozpenzt/ | 2013-07-25 13:43:00 | true | null | null | 24.hu |
Olyan indoklással szüntette meg a rendőrség a nyomozást a ferencvárosi VIP parkolási lista ügyében, hogy abba belecsavarodik az agyad. Olvasóinktól várjuk az alábbi rendőrnyelven írt szöveg pontos fordítását:
„Amennyiben a károkozás magával a parkolással történik, a parkolási díj meg nem fizetése kapcsán megállapítható "kárösszeg" ténylegesen nem azonos a büntetőjogi értelemben vett kárfogalommal, mivel a kár csak akkor azonosítható, ha tényszerűen megállapítható, hogy adott munkavállaló az esetben is ugyanott és annyi ideig parkolt volna, ha fizetnie kellett volna a parkolásért a teljes munkaideje alatt.”
A kéményes autója
Tavaly, 2018 februárjában kiderült, hogy a IX. kerületi kéményes vállakozó, a polgármester vitroláscsapattársa, Rudits Tibor egyik fekete terepjárójával ingyenesen parkolhat a kerületben, pedig nem kerületi lakos.
Ezt követően Bácskai János polgármester feljelentést tett a rendőrségen, ugyanis állítása szerint a vagyonkezelőnél vezettek egy titkos VIP parkolási listát, erre került fel a barátjának autója, de ehhez neki semmi köze, és a lista jogszabályellenes, bűncselekmény történt az önkormányzati cégénél. A polgármester azt sugalmazta, hogy az egész ügy egy ellene indított puccskísérlet. Szerinte a kéményes autóját valaki azért rakhatta fel a listára, hogy őt kompromittálják. Hogy kik állhattak a merény mögött, az máig rejtély.
A szegedi lista
Az egész ügy azért is kínos, mert 2018-ban párhuzamosan zajlott a ferencvárosihoz kísértetiesen hasonló szegedi VIP parkolási balhé is, amiben a szocialista polgármester, Botka László kollégáit hűtlen kezelés miatt felfüggesztett börtönre ítélték:
„A bíróság megállapította, hogy a vádlottak 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre közgyűlési felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk nem volt valamint olyanok is kaptak ingyen bérletet, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak az önkormányzattal. - írta az Index.”
Tehát volt mitől tartania a IX. kerületi parkolás felelőseinek.
Ok-okozati összefüggés
De a budapesti rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya a büntetőeljárást megszüntette. Méghozzá azzal az indokkal, hogy ugyan a titkos VIP lista létezik, azt is tudják kinek az utasítására hozták létre, de nem bizonyítható, hogy azok, akik az ingyenes parkolási engedélyt megszerezték, azok használták is azokat. Hajmeresztő érvelés:
„A rendszámok jogosulatlanul, a Rendeletben foglaltak ellenére, azt megsértve, várakozási hozzájárulás hiányában, a FEV IX. Zrt. parkolási rendszerében rögzítésre kerültek……..elkövetett csalás kapcsán megállapítható, hogy önmagában az adatbevitellel (rendszám rögzítésével) közvetlenül nem történt károkozás, így nem állapítható meg a közvetlen ok-okozati összefüggés az elkövetési magatartás és az eredmény között.”
Ezzel a logikával élve, ha valaki betör egy házba, de nem bizonyítható, hogy el is lopott valamit, akkor károkozás hiányában, nem is történt bűncselekmény, és a betörő szabadon távozhat.
A kincstárnok
A rendőrség megállapította, hogy a nyomozás adatai szerint A. Zoltán gyanúsítottnak a rendszámok parkolási rendszerben történő rögzítésére Dr. Martos Dániel gyanúsított adott utasítást.
Martos Dániel korábban a kerületi Fidesz frakciót irányította, jelenleg ő a ferencvárosi parkolásért felelős kincstárnok. Ő az egyik főszereplője a Sötét Parkolási Ügyek Budapesten című filmünknek, amiben a parkolóőrök többek között arról is beszélnek, hogy a VIP lista létezik, és bizony a jogtalan engedélyeket használták is a kiváltságosok.
Igen, én engedélyeztem
Legutóbb 2018. decmber 13-ai ülésen Baranyi Krisztina független képviselő kérdezte meg, hogy a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője Gyurákovics Andrea igényelt-e soron kívül ingyenes parkolási engedélyt.
Bácskai János válaszában elismerte, hogy adott engedélyt a frakcióvezetőnek, akinek a kérelmezett rendszáma valóban fent is van a birtokunkba jutott VIP listán.
De ami igazán különös, hogy a polgármester a testületi ülésen azt állította, sürgős egészségügyi okból adta az engedélyt párttársának, viszont Gyurákovics Andrea, frakcióvezető kérelmében egészen másra hivatkozik, és egy szót sem ír egészségügyi okokról:
„a közfeladataim ellátásához használt és parkolási engedéllyel rendelkező személygépkocsim szervízelésének idejére 2017. június 20-25 között a kölcsönkapott H..-..2 frsz.-ú személygépkocsira ideiglenesen díjmentes parkolási lehetőséget szíveskedjen biztosítani.”
Az nem világos, hogy ha Bácskai János törvénytelennek tartja a listát, és nem is tudott a létezéséről, akkor miért adhatott engedélyt a párttársának, hogy felkerüljön rá. Filmünk a ferencvárosi VIP-listáról: | A rendőrség megtalálta a ferencvárosi VIP parkolási lista felelőseit | Olyan indoklással szüntette meg a rendőrség a nyomozást a ferencvárosi VIP parkolási lista ügyében, hogy abba belecsavarodik az agyad. Olvasóinktól várjuk az alábbi rendőrnyelven írt szöveg pontos fordítását:
„Amennyiben a károkozás magával a parkolással történik, a parkolási díj meg nem fizetése kapcsán megállapítható "kárösszeg" ténylegesen nem azonos a büntetőjogi értelemben vett kárfogalommal, mivel a kár csak akkor azonosítható, ha tényszerűen megállapítható, hogy adott munkavállaló az esetben is ugyanott és annyi ideig parkolt volna, ha fizetnie kellett volna a parkolásért a teljes munkaideje alatt.” | null | 1 | https://444.hu/2019/02/20/a-rendorseg-megtalalta-a-ferencvarosi-vip-parkolasi-lista-feleloseit | 2019-02-20 13:40:00 | true | null | null | 444 |
Független vizsgálat kellene a NAV-nál, Magyarország és Amerika korrupció terén folytatott párbeszédén pedig nem a magyar iraki katonai szerepvállalás fog javítani. Ezt tudtuk meg egy amerikai diplomatákkal folytatott háttérbeszélgetésen. Meg még sok minden mást is; például, hogy a kitiltási ügyet Washington és Budapest közül csak az egyik tekinti lezártnak.
Az Egyesült Államok politikája szemernyit sem változott, Washington ugyanúgy küzd Kelet- és Közép Európában – így Magyarországon is – a korrupció ellen, mint eddig. Ez derült ki az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartott konferenciabeszélgetésen, amelyet az ittenin kívül a bukaresti, a szkopjei, a szarajevói és a szófiai képviseletekre hívott újságíróknak tartott az amerikai külügyminisztérium két illetékese.
George Kent, az európai és eurázsiai részleg antikorrupciós főkoordinátora és Robert Leventhal rendészeti ügyi osztályvezető szerint a korrupció rákos sejt, amely egy-egy ország stabilitására és a demokrácia minőségére is hatással van, ezért továbbra is elsőrendű feladatként kezelik az ellene folyó harcot.
A kitiltási ügy még mindig rejtély
Az Origo kérdésére az illetékesek elmondták, bővebb felvilágosítást továbbra sem adhatnak az Amerikából korrupciós vádak miatt kitiltott magyarokról.
Ám a kirobbanásakor tapasztaltakhoz képest feltűnően lecsendesedett ügy még mindig megoldatlan, az ennek kapcsán megfogalmazott amerikai aggodalmak pedig továbbra is a magyar és az amerikai fél közti párbeszéd kiemelt témái. „Továbbra is aggaszt minket a korrupció” – tették hozzá.
Arra felvetésre, hogy a kitiltási ügy óta mi tett a magyar kormány a korrupció ellen, Kent és Leventhal a Transparency International korrupciós listáját is idézte, amely szerint hazánknál a világ országainak több mint kétharmada még mindig korruptabb. Ugyanakkor, mondták, az állampolgárok érzete a meghatározó, márpedig a döntő többségük elítéli a korrupciót.
Tanulságos volt viszont az egyik román újságíró kérdésére adott válaszuk. Mint mondták, Románia „néhány szomszédja” már annak is örülhetne, ha addig eljutna, ameddig Bukarest: a román korrupcióellenes ügyészség ténykedése folytán újabban szinte hetente visznek el bilincsben politikusokat.
Független vizsgálat kéne a NAV-nál
A konferenciabeszélgetés után Robert Riley, a budapesti amerikai képviselet követtanácsosa – második embere – vette át a szót, és a kitiltási ügy kapcsán azt mondta: a magyar kormányt kéne arról megkérdezni, miért tekinti azt lezártnak. Megvolt a véleménye a közelmúltban lezárult NAV-vizsgálatról is: bár nem mondta ki, hogy az átvilágítás módja finoman szólva is véleményes, szerinte független vizsgálatra lenne szükség, amelynek minden részletét nyilvánosságra hozzák.
Kérdésünkre, miért mondhatja a magyar kormány, hogy javultak az amerikai-magyar kapcsolatok, ha az Egyesült Államok politikája változatlan, Riley azt mondta: Colleen Bell nagykövet érkezésével kétségtelenül megváltozott a kétoldalú viszony dinamikája, „új módszerekkel” vitatják meg a dolgokat, és valóban tapasztal némi előrelépést – „ahhoz azonban, hogy ezt biztosan ki tudjuk mondani, eredményeket kell látnunk”.
Nem az iraki misszió miatt fog javulni a helyzet
A követtanácsosnak azt is felvetettük, vajon van-e bármilyen kapcsolat a kétoldalú feszültség enyhülése és Magyarország esetleges iraki katonai szerepvállalása a között. Robert Riley erre úgy válaszolt: a kétoldalú amerikai-magyar együttműködés különböző területei nincsenek „elszigetelve egymástól”, ám megjegyezte, hogy „akár van előrelépés a kétoldalú kapcsolatban, akár nincs, ez nincs összefüggésben az Iszlám Állam elleni küzdelemmel, amely olyan országok erőfeszítése, amelyek készek a részvételre, és ennek során összeülnek és megbeszélik, hogyan tudnának konstruktív szerepet játszani”.
Annak alapján, amit elmondott, úgy tűnik tehát, nem arról van szó, hogy Magyarország hirtelen nagylelkű lett, esetleg azért, hogy gesztusokat tegyen Amerikának. Ez akkor sincs így, ha a régió más országai nem küldenek katonákat Irakba, mivel ez nem NATO kötelezettség, hiszen a hadműveletet az Egyesült Államok vezeti. | Amerika szerint nincs lezárva a kitiltási ügy | Független vizsgálat kellene a NAV-nál, Magyarország és Amerika korrupció terén folytatott párbeszédén pedig nem a magyar iraki katonai szerepvállalás fog javítani. Ezt tudtuk meg egy amerikai diplomatákkal folytatott háttérbeszélgetésen. Meg még sok minden mást is; például, hogy a kitiltási ügyet Washington és Budapest közül csak az egyik tekinti lezártnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2015/03/amerika-szerint-nincs-lezarva-a-kitiltasi-ugy | 2015-03-25 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Mint megírtuk, március 7-én a Fidesz Lendvay utcai székházánál tüntetés volt, és a résztvevők közül néhány tucatnyian behatoltak az épület udvarára. Ekkor történt, hogy Sz. Ferenc erőszakosan lépett fel az egyik demonstrálóval szemben. A korábban gyilkosságért elítélt férfival szemben március 22-én nyomozást rendeltek el emiatt, de a nyomozást pár napja felfüggesztették.
Ha kell, Strasbourgig is elmennek
Pelle Andrea, a demonstrálók egyik jogi képviselője szerint a nyomozást megszüntető határozat nem felel meg a pártatlanság követelményének, hiszen az eljárás során minden felmerülő bizonyítékot figyelembe kellett volna venni.
A jogi képviselő hozzátette: ha a panaszuk elbírálása alapján születő új határozat is ennyire “egyoldalú és tisztességtelen” marad, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak. Információi szerint a székházfoglalók ellen garázdaság miatt indított eljárást is megszüntetik, de az erről szóló határozatot még nem kapták kézhez.
Politikai alapon vetik el a vallomásokat?
Oláh Kata, a Fidesz-székháznál történt március 7-i tüntetés egyik résztvevője teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy megszüntették a nyomozást Sz. Ferenc és társai ellen, akik a Fidesz-székháznál biztonsági őrként léptek fel, noha nem voltak tagjai a székház védelmét ellátó kft.-nek.
Oláh Kata szerint a nyomozást megszüntető határozat “politikai alapon veti el” az ügyben tett vallomásokat. Álláspontja szerint a tanúként meghallgatott tüntetők szavait teljesen kiforgatták, a határozatban pedig súlyos ellentmondások vannak. Az egyik vallomás szerint azért hívták oda a biztonsági őröket, mert az épület életveszélyes állapotban volt, így kívánták megóvni a tüntetők testi épségét, míg a másik beszámoló szerint a székházban dolgozók “rettegtek” a tüntetőktől.
Hangsúlyozta: a demonstrálók a földön ülve, békésen tiltakoztak, ám ez a határozatból nem derül ki.
A szombati sajtótájékoztatón részt vevők “Tisztességes eljárást!”, illetve “Alkotmányt, demokráciát és jogállamot!” feliratú transzparenseket emeltek a magasba. | Fidesz-székház – panaszt tesznek a demonstrálók | Panaszt nyújtanak be az ügyészséghez a kényszerítés, illetve személyi szabadság megsértése ügyében a nyomozást megszüntető határozat ellen a demonstrálók. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/27/fidesz-szekhaz-panaszt-tesznek-a-demonstralok/ | 2013-07-27 13:53:00 | true | null | null | 24.hu |
Miután egy lemondott bíró, Keviczki István egy interjúban arról beszélt, hogy szerinte Polt Péter ügyészsége főként gazdasági bűncselekményekben politikai alapon szelektál, és dönti el, miből lesz büntetőeljárás, a Legfőbb Ügyészség közleményben reagált a vádakra (kiemlés tőlem):
„A mai napon az egyik internetes médiumban interjú jelent meg Keviczki István volt bíróval.
Az interjúban a volt bíró – tényekkel alá nem támasztva – több negatív megjegyzést tett az ügyészi szervezetre és annak vezetőjére.
Keviczki Istvánnak volt bíróként illene tudnia, hogy komoly állítását komoly érvekkel kell alátámasztania.
Azt nyilatkozta, hogy az ügyészség politikai okokból válogat az ügyek között. Ezen képtelen állítás alátámasztására ugyanakkor nem hangzott el érv.
Ez a valótlan kijelentés súlyosan sérti az egész magyar ügyészi szervezetet.
Meglehetősen furcsa, hogy Keviczki István volt bíróként nem azokról az ügyekről nyilvánított véleményt, amelyekben ítélkezett és amelyeket így ismert, hanem olyan ügyekről, amelyekben nem vett részt, így konkrét tényekről, bizonyítékokról nincs tudomása.
Igaz ez az egyetlen példaként felhozott Elios ügyre is, amelynek kapcsán – az OLAF jelentésére hivatkozva – állítja, hogy büntető eljárást kellett volna folytatni. Ez ugyanakkor megtörtént. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda komoly nyomozást folytatott, amelynek eredményeként megszüntette a nyomozást.
Amennyiben igaz lenne Keviczki István állítása, akkor az Európai Unió legtöbb ügyészsége sokkal elfogultabb, mint a magyar ügyészség, hiszen az OLAF 2017. évi jelentése szerint, az általuk 2010-2017 között tett ajánlások nyomán történt vádemelések uniós átlaga: 42%, míg Magyarországon ez az arány 47%. (Mindez például Németországban 21%, Írországban és Finnországban pedig 0%!)
(Lásd mindehhez az OLAF 2017. évi jelentése igazságügyi ajánlásokról szóló részében, a 43. oldalon található 15. számú táblázatot.)
Ráadásul 2018 végére már 52,4% volt Magyarországon a vádemelések aránya.
A magyar ügyészség törvényesen és minden statisztikai mutató szerint – nemzetközi összehasonlításban is – hatékonyan működik.”
Vannak azzal ellentétes vélemények is, hogy a Tiborcz István-féle Elios Zrt. ügyében komolyan vehető nyomozás folyt volna. Hiszen előbb oknyomozó cikkek sora, majd az OLAF 2 éves nyomozása után született jelentés részletezte, hogyan játszottak össze szervezetten hatóságok, önkormányzatok és vállalatok Tiborcz István pénzügyi felhizlalása érdekében a közvilágítási piacon, és hangfelvétel is készült arról, hogy név szerint emlegetik Tiborczot már a pályázat kiírása előtt, pontosan látszottak a túlárazások, a jelentésben vastag betűvel szedték Orbán vejének nevét. | A Legfőbb Ügyészség szerint Elios-ügyben „komoly nyomozást folytatott, amely eredményeként megszüntette a nyomozást" | Miután egy lemondott bíró, Keviczki István egy interjúban arról beszélt, hogy szerinte Polt Péter ügyészsége főként gazdasági bűncselekményekben politikai alapon szelektál, és dönti el, miből lesz büntetőeljárás, a Legfőbb Ügyészség közleményben reagált a vádakra. | null | 1 | https://444.hu/2019/02/05/a-legfobb-ugyeszseg-szerint-az-elios-ugyben-a-nemzeti-nyomozo-iroda-komoly-nyomozast-folytatott-amelynek-eredmenyekent-megszuntette-a-nyomozast | 2019-02-05 13:50:00 | true | null | null | 444 |
A lap úgy tudja, a honvédelmi tárca kiemelt partnere, a KLH-Masters Létesítményüzemeltető és Fenntartó Kft. azért vette meg a minap bezárt magánkórházat, hogy azt a minisztérium egészségügyi szolgáltatójának adja bérbe. A Népszava névtelen forrásai szerint a napokban már terepszemlét is tartott Telkiben a Honvédkórház több vezetője: Borbíró Zoltán, az intézmény felügyeletére kinevezett miniszteri biztos, védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár, valamint Zsiros Lajos orvos ezredes, a Honvédkórház orvos-igazgatója.
Forrás: telkikorhaz.hu
A Népszava a kórház dolgozóira hivatkozva érthetetlennek nevezi, miért kell még nagyobb luxus az állami vezetőknek, politikusoknak, amikor a Honvédkórház VIP-részlegét mintegy 3 milliárd forintért hozták létre az előző kormányzati ciklusokban. A lap ugyanakkor emlékeztet rá, hogy az intézmény az új területi ellátási kötelezettség alapján képtelen teljesíteni küldetését, megduplázódott feladataihoz érdemben nem kap több pénzt. Noha a HM tavaly ötmilliárd forinttal konszolidálta a kórházat, a Népszava szerint a tartozás újra milliárdos nagyságrendet ért el.
A telki kórház meghatározó ellátása a szülészet-nőgyógyászat volt, ezenkívül ortopéd- és gerincsebészeti, illetve általános sebészeti műtéteket végeztek a legnagyobb számban. Korábban a Népszava azt írta, egyszerre öt tapasztalt szakorvos hagyja el a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ idegsebészeti osztályát, köztük az osztályvezető főorvos.
Helyére Csókay András érkezik Miskolcról. A neves idegsebész a Népszabadságnak azt mondta: saját csapattal jön a Honvédkórházba, ahol megmarad a gerincsebészet, az agysebészeti palettát pedig erősítené. A Miskolc megyei kórházban két innovációs műtéti – az agyi érvarrást és új tumorkezelési – technikát dolgozott ki, ezt magával hozza a Honvédkórházba. S miután itt több rászoruló beteg van, több emberen is lehet majd ezekkel segíteni. | Elitkórház közpénzből a fejeseknek | A Népszava szerint a Magyar Honvédség (MH) Egészségügyi Központ bérelheti ki a Telki Kórház napokban eladott épületét az új tulajdonostól. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/31/elitkorhaz-kozpenzbol-a-fejeseknek/ | 2013-07-31 14:08:00 | true | null | null | 24.hu |
A téves információkkal ellentétben nincs és nem is volt napirenden az MH Egészségügyi Központban (MH EK) üzemelő ellátás átszervezése, az ellátás helyszínének megváltoztatása – tudatta a HM.
A Népszava sem a fenntartó Honvédelmi Minisztériumot, sem a Magyar Honvédség Egészségügyi Központját nem kereste meg kérdéseivel, így a cikkben közöltek nem tükröznek hiteles információkat. A lap állításával ellentétben Borbíró Zoltán védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár, miniszteri biztos nem járt a helyszínen, nem látta az Telki kórház épületét sem kívülről, sem belülről, így a lap állításával ellentétben, a szemrevételezés (“terepszemle”) sem történt meg – írták.
A KLH Masters egy civil cég, amely az előző kormányok alatt határozott idejű szerződéseket kötött objektumüzemeltetésre és fenntartásra a HM EI Zrt-vel. A KLH Masters objektumvásárlásait a HM nem tudja kommentálni. A Népszava előzőleg azt állította, hogy a honvédelmi tárca kiemelt partnere, a KLH-Masters Létesítményüzemeltető és Fenntartó Kft. azért vette meg a minap bezárt magánkórházat, hogy azt a minisztérium egészségügyi szolgáltatójának adja bérbe.
A honvédelmi tárca ugyanakkor tudatta, hogy az állami vezetők ellátása a jövőben is a korábbi helyszínen lesz, változtatás semmilyen fórumon nem került szób, vagyis továbbra is a Honvédkórház és a SOTE biztosít kiemelt ellátást 311 állami vezetőnek. Az egyágyas, tévés, külön fürdőszobás szoba nemcsak a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, minisztereknek és az államtitkároknak jár, kiemelt ellátást kapnak például a miniszteri és kormánybiztosok, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és helyettesei is, de még a központi hivatalok vezetői is. | Nem kap új kórházat a politikai elit | A Honvédelmi Minisztérium (HM) közleményben cáfolta a Népszava írását, amely szerint a Telki magánkórház épületének, felszereléseinek bérlését vagy bárminemű felhasználását terveznék. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/31/nem-kap-uj-korhazat-a-politikai-elit/ | 2013-07-31 14:15:00 | true | null | null | 24.hu |
Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.
A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.
A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.
Az elvonás az alábbi esetekben lenne lehetséges:
az uniós költségvetést végrehajtó tagállami hatóság nem működik megfelelően;
a pénzügyi ellenőrzést végző tagállami hatóság nem működik megfelelően;
az uniós költségvetés végrehajtását befolyásolja, hogy a csalások (beleértve az adócsalást), korrupció és az uniós jog egyéb megsértése ügyében nyomozó hatóság nem működik megfelelően;
nem megfelelően működik a hatékony és független bírósági felülvizsgálat;
a jogosulatlanul kifizetett összegeket nem fizetik vissza;
az adóelkerülés és adóverseny megelőzése és büntetése nem működik megfelelően; és
nincs megfelelő együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), és, amennyiben az adott tagállamra vonatkozik, az Európai Ügyészséggel.
Günther Oettinger, az uniós költségvetés kialakításáért felelős uniós biztos korábban a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy a szankció, súlyos jogsértés esetén, akár a források száz százalékának elvonását is lehetővé teszi - nem a kedvezményezettől, hanem az államtól. Ha pedig arról kérdezik a politikust, hogy mi is számít a jogállamiság megsértésének, előszeretettel említi az igazságszolgáltatás függetlenségének a megsértését, különösen az ügyészségi rendszer önállóságának a hiányát. Ez azért fontos, mivel az EU az Európai Ügyészség felállításával igyekszik elejét venni az uniós forrásokkal kapcsolatos jogsértéseknek, vannak azonban országok - köztük Magyarország -, amelyek elutasítják az ehhez való csatlakozást.
A jogszabályt még a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, és fontos, hogy a költségvetéssel ellentétben nem egyhangú szavazás szükséges ehhez, elegendő minősített többség. Ez pedig azt jelenti, hogy ha Magyarország blokkolni kívánja, akkor ehhez szövetségeseket kell keresnie.
Az mindenesetre várható volt, hogy a Fidesz képviselői leszavazták a mostani jelentést. Ezzel megint elszakadtak pártcsaládjuk, az Európai Néppárt fő irányvonalától, hiszen a frakció tagjai közül a fideszeseken kívül nemmel mindössze 13 képviselő szavazott, köztük Csáky Pál, Nagy József és Sógor Csaba szlovákiai, illetve romániai képviselők.
Ez a szembenállás a jövőben is így maradhat: Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője, az Európai Bizottság következő elnöki tisztségének várományosa néhány napja egy interjúban arról beszélt, hogy a 7. cikk szerinti jogállamiság politikai kritériumai helyett pontos előírások alapján kell a jogsértések miatt szankcionálni - ez az intézkedés pont egy ilyen eszköz. | Támogatja az EP, hogy jogállamisághoz kössék az EU-pénzeket, a Fidesz nemmel szavazott | Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190117_Tamogatja_az_EP_hogy_jogallamisaghoz_kossek_az_EUpenzeket_a_Fidesz_nemmel_szavazott | 2019-01-17 14:11:00 | true | null | null | HVG |
A Demokratikus Koalíció (DK) képviselője azt követően fordult kérdésével Polt Péterhez, hogy kiderült, a Miniszterelnökség áprilisban tanácsadóként szerződtette Kárpáti György volt vízilabdázót. A többszörös olimpiai bajnok 670 ezer forintért ad tanácsokat telefonon, általában havonta egyszer 10-15 percig.
Molnár Csaba írásbeli kérdésében arról érdeklődött, milyen telefonos tanács ér meg az adófizetőknek 670 ezer forintot, ez nem színlelt szerződés-e, amely keretében a kormányfő baráti szívességként juttat valakinek közpénzből apanázst. A politikus arról is érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy ez nem veti-e fel a hűtlen kezelés megalapozott gyanúját.
Fotó: MTI / Bessenyei Gergely
Molnár emlékeztette Polt Pétert, hogy több fővárosi kerület (VI., VII., XIV. stb) szocialista, illetve liberális polgármestere esetében ennél megalapozottabbaknak tűnő szerződések ügyében emeltek vádat.
A legfőbb ügyész a DK politikusának kérdését ezúttal is feljelentésként értelmezte. Polt Péter a minap ugyanígy járt el, amikor a független képviselő „Az állampolgárok állják a Matolcsy-könyv fordítását” című kérdésére válaszolt. Az ellenzéki politikus által megfogalmazottakat – tartalmuk alapján – hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész, és azt megküldte a Fővárosi Főügyészségnek. | Ügyészség vizsgálja, sok-e 670 ezer 15 percért Orbán tanácsadójának | Molnár Csaba a legfőbb ügyészt kérdezte arról, hogy „Ér-e havi 15 perces tanács 670 ezer forintot?” | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/31/ugyeszseg-vizsgalja-sok-e-670-ezer-15-percert-orban-tanacsadojanak/ | 2013-07-31 14:23:00 | true | null | null | 24.hu |
Selmeczi Gabriella a Magyar Nemzet szerdai cikkére reagált, amely szerint egy a lap birtokába került 2002-es megbízási szerződésből az derül ki, hogy az MSZP kampánytanácsadójának, Ron Werbernek a cége 50 ezer forintos órabérért készíthetett szóbeli elemzéseket az állami tulajdonú Magyar Követeléskezelőnek. A 2010-es kormányváltás után az állami cég új vezetése semmilyen bizonyítékot nem talált arra, hogy Werberék valóban elvégezték volna a munkát – írta a napilap.
A szocialisták “közpénzből pénzelték a gyűlöletkampány nagy mesterét, Ron Werbert” – fogalmazott a Fidesz szóvivője, aki a Magyar Nemzet írása alapján azt kérdezte a baloldaltól: igaz-e, hogy a 2002-es választás után a szocialisták színlelt szerződéssel és közpénzből fizették ki, méghozzá “bőkezűen” kampánytanácsadójukat? Selmeczi Gabriella szerint úgy tűnik, a Gyurcsány-Bajnai-kormány korrupciós ügyeinek sosincs vége, “színlelt szerződésekkel, nokiás dobozokban, ingatlanpanamákon, telekcseréken és offshore cégeken keresztül szivattyúzták ki a pénzt, javarészt a közpénzt az országból”.
Hozzátette, Ron Werber ma is a szocialista párt kampánytanácsadója, “ő az, aki a bukott baloldal számára ma is kieszeli azokat az akciókat, amelyekkel lehet hergelni, uszítani az embereket”. Magyarország azonban nem kér többet a gyűlöletkampányból és a gyűlöletkeltésből, ezért nem kér többet a Gyurcsány-Bajnai-kormányok időszakából – mondta a Fidesz szóvivője.
Közben szintén “színlelt szerződés” gyanúját emlegette a Demokratikus Koalíció képviselője, Molnár Csaba is, aki a legfőbb ügyészt kérdezte arról, hogy „Ér-e havi 15 perces tanács 670 ezer forintot?”. Polt Péter válaszában jelezte, a kérdést feljelentésként értelmezte, továbította az ügyészségre.
, | A Fidesz szerint korrupció óránként 50 ezerért szóban elemezni | A Fidesz szóvivője szerint egy újabb korrupciós ügy aktája eshetett ki "a baloldal szekrényéből". | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/07/31/a-fidesz-szerint-korrupcio-orankent-50-ezerert-szoban-elemezni/ | 2013-07-31 14:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Hárman pályáztak, s mindhárom céggel keretmegállapodást kötött a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. vasúti hidak és acélszerkezetek felújítására. A munkáért két év alatt - áfa nélkül - 5,764 milliárd forint juthat a három pályázónak, a Simicska Lajos üzletemberhez köthető Közgép Zrt.-nek, a Hídépítő Zrt. egykori tulajdonosai által alapított A-Híd Építő Zrt.-nek és az osztrák Strabag AG érdekeltségében lévő Strabag-MML Kft.-nek - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből (Tenders Electronic Daily). A megállapodás tervezett keretösszege is 5,764 milliárd forint volt, az eljárás eredményéről június közepén döntött az állami vasúttársaság. A nyolc csomagra osztott munkákra csak egyben lehetett jelentkezni, részajánlatot az egyes hidakra nem lehetett tenni. A befejezés határideje 2014 június vége.
A MÁV az előző kétéves keretmegállapodását a vasúti hidak és acélszerkezetek felújítására és állagmegóvására 2011. augusztus elsején írta alá a szintén nyertes Közgéppel és az A-Híddal, a keretösszeg nettó 4,56 milliárd forint volt. Azon a közbeszerzésen a két nyertes mellett még három részvételi jelentkezés is érkezett a vasúttársasághoz, de azokat érvénytelennek nyilvánították. Így érvénytelenítették a Hídfelújítás 2011 Konzorcium (amelynek tagja volt a Porr Építési Kft., a Jakosa Építő Kft. és a Kevefém Ipari Szolgáltató Kft.), a Swietelsky Vasúttechnika Kft., valamint a Magyar Aszfalt Kft. jelentkezését.
A MÁV idei közbeszerzésén a három nyertes mellett sok társaság vélhetően nem is tudott volna indulni, ugyanis feltétel volt - többek között -, hogy az elmúlt öt évben rendelkezniük kell már teljesített szerződésből legalább összesen 4,6 milliárd forint értékű, acél szerkezetű híd építésére vagy felújítására, illetve híd acélszerkezet gyártására, szerelésére szóló referenciával. Ezek között szerepelnie kellett legalább egy acél szerkezetű híd bontásának, egy acél híd építésének vagy felújításának, egy vasbeton szerkezetű híd felszerkezetének építésének vagy felújításának, egy acél folyami híd felszerkezetének gyártásának vagy szerelésének, illetve ilyen folyami híd "a vízállástól független technológiával" történő építésének vagy felújításának.
A tervezett felújítások vasútvonalanként (2013-2014):
I. csomag
Felsőzsolca-Hidasnémeti vasútvonal, Vadász patak híd átépítése
Felsőzsolca-Hidasnémeti, Garadna patak híd átépítése
II. csomag
Galgamácsa-Ipolytarnóc, Feketevíz I. és II. híd átépítése
Drégelypalánk-Balassagyarmat, Hévizi és Nyírjes patakoknál acélszerkezet-csere
III. csomag
Tiszafüred-Poroszló, Tisza ártéri híd szerkezete korrózióvédelme
IV. csomag
Szekszárd-Bátaszék, áteresz építése és két vasúti híd felújítása
V. csomag
Püspökladány-Biharkeresztes, Berettyó-híd átépítése
VI. csomag
Bátaszék-Baja, Bajai Duna híd pillérvédeleme
VII. csomag
Kőbánya-Felső - Angyalföld-elágazás, Kerepesi úti acélhíd (jobb vágány) | A Közgép újabb hidakat újíthat fel a MÁV-nak | Mind a három pályázóval szerződést kötött a MÁV vasúti hidak és acélszerkezetek felújítására, nettó 5,7 milliárd forintért. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/a-kozgep-ujabb-hidakat-ujithat-fel-a-mav-nak.560799.html | 2013-07-31 14:41:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
„A korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozatban rögzített feladatokhoz kapcsolódóan 2012 novemberében került kijelölésre a bejelentéseket fogadó, feldolgozó és a szükséges eljárásokat megindító személy, akihez a kijelölése óta eltelt időszakban nem érkezett korrupcióra vonatkozó bejelentés”. Hende Csaba honvédelmi miniszter ezt válaszolta a szocialista Juhász Ferenc kérdésére.
Az ellenzéki politikus arra is választ várt volna, hogy 2012-ben pontosan hány modernizált gépkarabélyt, géppuskát, gránátvetőt és aknavetőt vett a Magyar Honvédség. A tárcavezető korábbi válaszából kiderült, hogy ezekből „bruttó 1319 millió forintért mindösszesen 259 készletet” szereztek be, de Juhász Ferenc ezzel nem elégedett meg, a részletek is érdekelték. Hende Csaba szerint ezek azonban már nem nyilvános adatok. Ezért azokat a miniszter elküldi a parlamenti szakbizottság elnökének, aki biztosíthatja a betekintést az iratokba.
Korábban a Transparency International londoni központja 82 országnál számolta ki az úgynevezett Védelmi Korrupciós Indexet, amely alapján Magyarország azon államok közé került, amelyeknél a védelmi ágazat korrupciós kockázatai mérsékeltek. Ez a viszonylag széleskörű kontrollnak köszönhető.
Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága például érdemben ellenőrzi a védelmi politikát, és az ágazatra jellemzőek a nyilvános szakmai viták is. A honvédség költségvetése része az ország költségvetésének, vagyis megtudható, mennyit költ az ország a honvédelemre. Az azonban nem teljesen átlátható, pontosan mire megy el ez a pénz.
A Transparency International szerint az egyik legnagyobb probléma a titkosítás. Bár az Országgyűlés hagyja jóvá a titkos honvédségi beszerzéseket, a képviselők igazából nem tudják, mire költik el az adófizetők pénzét. Az ilyen kiadások célszerűségi ellenőrzése megoldatlan. A védelmi beszerzéseknél a lehetséges beszállítók korábbi korrupciós érintettsége nem kizáró ok. A magyar kormány akkor is vásárolhat védelmi eszközöket egy-egy cégtől, ha az korábban korrupcióba keveredett. Rontja a korrupciós kockázatok kezelésének esélyeit, hogy a honvédelmi ágazatban sem épült ki a közérdekű bejelentőket védő rendszer, és hiányzik a dolgozók korrupcióellenes képzése is. | Eltűnt a korrupció | Vagy legalábbis senki sem jelentette az erre kijelölt embernek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/01/eltunt-a-korrupcio/ | 2013-08-01 14:47:00 | true | null | null | 24.hu |
Az indoklás szerint a 19 megyei útügyi biztossal hatékonyabbá, gyorsabbá válik az útfelújítás. Az ő feladatuk lesz a megyében élők és közlekedők számára leginkább sürgető munkálatok beazonosítása. A biztosok megbízatása 2013. december 14-ig szól, munkájukat díjazás nélkül végzik. Az együttműködés részleteiről Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár augusztus első felében egyeztet velük.
A tárca szerint a korlátozott erőforrások szakmai szempontoknak megfelelő, ugyanakkor a helyi elvárásokat is figyelembe vevő felhasználását segíthetik az útügyi biztosok. Az útfejlesztésekhez és -felújításokhoz szükséges finanszírozást döntően az Új Széchenyi Terv operatív programjai biztosítják. A beruházások fedezetét középtávon főként az útdíjbevételek jelenthetik majd, de a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak stratégiai tervezésének részeként folyamatban van egy új útfelújítási program megalapozása is.
Elmúlt nyolc év, avagy mások vittek rossz utakra…
A 2002-2010 közötti időszakban szinte kizárólagos szerepet kaptak az erőltetett ütemű sztrádaépítések, amelyeket több esetben az állam számára rendkívül előnytelen PPP-konstrukcióban valósítottak meg. E beruházások miatt a közúthálózat egyéb szakaszainak karbantartása elmaradt, ami súlyos állapotromlást okozott. A PPP-beruházások évi százmilliárd forintos terhe még ma is szinte teljesen elviszi a hazai forrásokat.
A korábbi kormányzati ciklusok alatt a hazai útállapotok súlyosan romlottak, a hálózat csaknem felén akár az azonnali beavatkozás is indokolt lenne. A fejlesztési tárca ezért arra törekszik, hogy a szükséges források előteremtésével középtávon elvégezze az állami kezelésű országos közutak rendbetételét.
Az állami kezelésű országos közúthálózat elemei közül elsőként a legrosszabb műszaki állapotú és legforgalmasabb szakaszok helyreállítása várható. A tömeges igények feltérképezése és összegzése hozzájárulhat ahhoz, hogy a legtöbb utazó közlekedési lehetőségein javító beruházások indokolt mértékű előnyt élvezzenek a fejlesztések tervezése, ütemezése során – tudatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely egy mellékletben közzé is tette a 19 kiválasztott nevét.
Ők döntenek
Font Sándor (Bács-Kiskun megye)
Csizi Péter (Baranya megye
Dankó Béla (Békés megye)
Hörcsik Richárd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bohács Zsolt József (Csongrád megye)
Törő Gábor (Fejér megye)
Gyopáros Alpár (Győr-Moson-Sopron megye)
Tasó László (Hajdú-Bihar megye)
Szabó Zsolt (Heves megye)
Boldog István (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Czunyiné dr. Bertalan Judit (Komárom-Esztergom megye)
Becsó Zsolt (Nógrád megye)
Pánczél Károly (Pest megye)
Witzmann Mihály (Somogy megye)
Tilki Attila (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Potápi Árpád János (Tolna megye)
Kovács Ferenc (Vas megye)
Lasztovicza Jenő (Veszprém megye)
Manninger Jenő (Zala megye)
A névsor alapján a Népszabadság azt írja, hogy országszerte narancsba borulnak a kátyúk, hiszen Fidesz-képviselők döntenek a helyi felújítások és az uniós pénzek sorsáról, ami nem elhanyagolható a választások előtt, hiszen a megvalósítás alatt lévő közúthálózat-fejlesztési projekteket nemcsak figyelemmel kísérik, hanem azokra javaslatot is tesznek, vagyis évekre bebetonozhatják, hol és milyen utak újuljanak meg a következő években.
A lap szerint szakmailag is megkérdőjelezhető a politikai biztosok szerepe az állami közúthálózat rendbetételében, hiszen ehhez minden információ rendelkezésre állhat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kezelt Országos Közúti Adatbankban vagy a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnál (KKK).
A közutakról: | Mások vittek rossz utakra…, avagy 19 emberé több mint 31 ezer kilométer | Útügyi biztosokat nevezett ki a fejlesztési tárca minden megyébe. A Népszabadság szerint leaszfaltozza győzelmét a Fidesz. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/01/masok-vittek-rossz-utakra-avagy-19-embere-tobb-mint-31-ezer-kilometer/ | 2013-08-01 14:50:00 | true | null | null | 24.hu |
„Mindenki, aki legalább annyit letett az asztalra a magyar sport oltárán, hogy olimpiai bajnok, vagy világbajnok lett, azoknak a véleményére tudására minden kormánynak pártoktól függetlenül támaszkodni kell, hiszen a sport világában élték meg az életüket, szeretett sportágukról mindent tudnak, és az emberi kvalitás, az a minőség, az a teljesítmény, ami őket felvértezte az szerintem nélkülözhetetlen a sportszakmai, sportpolitikai döntésekben” – mondta az ATV-nek Simicskó István. Arra semmilyen konkrét választ nem adott az államtitkár, hogy mire használják ezeket a tanácsokat.
Mint korábban az FN24 elsőként megírta, Molnár Csaba, a DK képviselője a legfőbb ügyészt kérdezte arról, „Ér-e havi 15 perces tanács 670 ezer forintot?”. Az ellenzéki politikus azt követően fordult kérdésével Polt Péterhez, hogy kiderült, a Miniszterelnökség áprilisban tanácsadóként szerződtette Kárpáti György volt vízilabdázót. A többszörös olimpiai bajnok 670 ezer forintért ad tanácsokat telefonon, általában havonta egyszer 10-15 percig.
Kárpáti György
Fotó: MTI / Bessenyei György
Molnár Csaba írásbeli kérdésében arról érdeklődött, milyen telefonos tanács ér meg az adófizetőknek 670 ezer forintot, ez nem színlelt szerződés-e, amely keretében a kormányfő baráti szívességként juttat valakinek közpénzből apanázst. A politikus arról is érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy ez nem veti-e fel a hűtlen kezelés megalapozott gyanúját. Molnár emlékeztette Polt Pétert, hogy több fővárosi kerület (VI., VII., XIV. stb) szocialista, illetve liberális polgármestere esetében ennél megalapozottabbaknak tűnő szerződések ügyében emeltek vádat.
A legfőbb ügyész a DK politikusának kérdését ezúttal is feljelentésként értelmezte. Polt Péter a minap ugyanígy járt el, amikor a független képviselő „Az állampolgárok állják a Matolcsy-könyv fordítását” című kérdésére válaszolt. Az ellenzéki politikus által megfogalmazottakat – tartalmuk alapján – hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész, és azt megküldte a Fővárosi Főügyészségnek. | Reális 15 percért 670 ezer forint | Nem várta meg az ügyészség vizsgálatát a sportért felelős államtitkár. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/02/realis-15-percert-670-ezer-forint/ | 2013-08-02 15:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy fideszes képviselő 32,4 hektáros földet kapott 3,4 hektárért cserébe Jászapátiban. Az MSZP mutyiként értelmezte, hogy Kiss János fideszes városatya az Ipari Park melletti szántójáért – amelyre az ipari park bővítése miatt van szükség – egy csaknem tízszer akkora területet kapott. A szocialisták magyarázatot várnak Pócs János polgármestertől arra, miként lehetséges ez, és kaphat-e egy átlagember is tízszer nagyobb földet az önkormányzattól.
Az MSZP furcsállja, hogy Kiss János éppen akkor vett földet az ipari park mellett, amikor tudni lehetett, az önkormányzatnak nemsokára szüksége lesz arra. Az ellenzéki párt arra is kíváncsi, tett-e valamit a polgármester azért, hogy a képviselő ne éljen vissza a birtokába jutott információval. Az MSZP szerint a települést ellepte a Pócs-mutyi: amelyik helyi fideszes kimaradt a trafikmutyiból, azt földmutyival “kárpótolják”: a párthűségért egyesek trafikot, mások önkormányzati földet kapnak, Pócs János és társai elherdálják a város vagyonát.
Az ügyet a minap a JászBlog nevű online újság szellőztette meg, amely ellen az önkormányzat pert fontolgat. Pócs János közleménye szerint az MSZP – ahogy az elmúlt évtizedekben – most is elüldözné a vállalkozókat. Azért jelentették meg a zárt önkormányzati ülés anyagát a JászBlog oldalán, hogy lejárassák a leendő befektetőt és a munkahelyteremtést, hiszen 20 év óta először sikerült elérni, hogy Jászapátira munkahelyteremtő vállalkozás települjön.
Aratónap Jászapátiban
Fotó: MTI / Mészáros János
Az önkormányzat a munkahelyteremtést figyelembe véve „kizárólag Kiss János földtulajdonossal volt kénytelen megállapodni. A földcserét értékbecslés alapján (a baloldali képviselők is) ellenszavazat nélkül támogatták. Kiss János gazdálkodó egy jó minőségű földet cserélt el sokkal rosszabb minőségű földterületért. Gazdálkodás szempontjából az aranykoronát az aranykoronával kell összehasonlítani” – írta Pócs János.
A polgármester szerint „rosszindulatú hazugság, hogy Kiss János 2011-ben tudta, hogy az ipari park szomszédjában lévő terület eladásra kerül, hiszen az előző MSZP-vezetés 12 év alatt sem tudta eladni még magát az ipari parkot sem, nem hogy még a szomszédos területet. Kiss János a földterületet ugyanolyan aranykorona arányban cserélt el az önkormányzattal, mint bárki más!
Pócs János büszke minden képviselőtársára, aki a munkahelyteremtés mellett döntött, és azt is megérti, hogy „Szekeres Imre és társai összeesküvés-elméletet gyártanak, gyűlöletet keltenek”, mert mindig is ezt tették és nehéz valakiről elhinni, hogy igazat mond, “ha tudjuk, hogy a helyében hazudnánk” – írta. Az önkormányzat jogi képviselője megvizsgálja a feljelentés lehetőségét a JászBlog szerkesztőségével szemben, mert a zárt testületi ülés anyagát “megszerezte” és azt lejárató szándékkal közzétette – tudatta a polgármester.
A Jászblog ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a Pócs János által hivatkozott képviselő-testületi ülés azért volt zárt, mert a fideszes képviselők így akarták. Csak ők. A két független és két szocialista képviselő „a nyilvánosság előtt vitatta volna meg az azóta nagy botrányt kavart telekcserét”. A JászBlog úgy véli, csak a tényeket írta meg, akkor követettt volna el visszaélést, ha a birtokába jutott információkat elhallgatja a jászsági emberek elől.
Pócs János kérjen bocsánatot!
Az MSZP a polgármester reagálása után újra megszólalt és felszólította Pócs Jánost, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot Jászapáti lakóitól, amiért “valótlanságokat állít”. A szocialisták emlékeztettek arra, hogy senki nem üldözte el a vállalkozókat, “maga Pócs János és mai trafikos társai is nyugodtan vállalkozhattak és gazdagodhattak 2010 előtt. A befektetőnek nincs köze a fideszes önkormányzat és képviselője földcseréjéhez.
Az MSZP szerint nem felel meg a valóságnak, hogy nem volt más lehetőség. “Az önkormányzat már 2013. január 9-én döntött arról, hogy Kiss János területére tart igényt. A másik területtulajdonost, az Air Patrol Kft-t csak 2013. június 12-én, kérdezte meg a polgármester. Az igazság az, hogy jó volt Kiss János “szimata”, hiszen egy év alatt 1000 százalékos haszonnal értékesítette az idős rokonától megvásárolt szántóföldet, amely után a területalapú támogatása is tízszeres lesz. | Blogot perelne a büszke fideszes | Az MSZP szerint Jászapátit „ellepte a Pócs-mutyi”. A polgármester pert fontolgat, de nem az ellenzéki párt, hanem egy online újság ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/05/blogot-perel-a-buszke-fideszes/ | 2013-08-05 15:02:00 | true | null | null | 24.hu |
800 millió forint osztalékot fizetett Mészáros Lőrincnek a saját és a felesége tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft. a 2012. évre – áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett beszámolóban. Ezt az áprilisi felcsúti taggyűlésen a feleségével szavazták meg.
Az április 30-i taggyűlési jegyzőkönyvben az áll, hogy „Mészárosné Kelemen Beatrix a saját döntése alapján a mai nappal lemond a 2012. évi osztalékról Mészáros Lőrinc javára”.
A korábban gázszerelésből élő polgármester cége 2010 óta több mint ötszörösére növelte a forgalmát: 853 millióról 4,6 milliárd forintra emelkedett a nettó árbevétele. A vállalkozás 225 főt foglalkoztat. Bérköltsége az osztalék egyötödét, 157 millió forintot tett ki tavaly, ami mintegy 137 fős átlagos állományi létszámot jelent minimálbéren.
A családi vállalkozás tavaly több közbeszerzésen indult sikerrel, így a Tápió menti csatornafektetésen, a Strabaggal közösen pedig a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás másfél milliárd forintos tenderén. Az ilyen típusú konzorciumoknál fontos a referenciát adó társaság, ám azt többnyire nem hozzák nyilvánosságra, hogy a részt vevő vállalkozások milyen arányban osztoznak a munkán. | Mészáros Lőrinc 800 milliós osztaléka | Az összeg az ötszöröse annak, mint amit összes dolgozója tavaly egész évben fizetésként kapott. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/meszaros_lorinc_800_millios_osztaleka-1404903 | 2013-08-07 15:35:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egy hónapja tart a FIFA-elnökjelöltek kampánya, még két és fél hónap maradt a május 29-ei választásig. Az eddig jól taktikázó jelenlegi elnök, Joseph Blatter esélyei jók az újraválasztásra, de paraguayi útján felcsillant egy halvány reménysugár a változásban reménykedők előtt.
Blatter neve az elmúlt években összeforrt a korrupciógyanúval, a többi három jelölt – az egykori portugál játékos, Luis Figo, Ali Bin al-Husszein jordáiai herceg és Michael van Praag holland futballvezető – ennek megfelelően főleg a szervezet megtisztítását ígéri.
A múlt héten a négy jelölt Dél-Amerikában, Paraguayban kampányolt, ahol eddig nem volt kétséges Blatter támogatottsága, a svájci sportvezető azonban a helyi kontinentális szövetség konkrét támogató ígérete nélkül távozott a kontinensről. Ez nem jelent feltétlenül elutasítást, talán csak kivárást, de az epizód mindenképp hidegzuhanykét érhette Blattert, és a vártnál keményebb harcot vetít előre.
A 78 éves Blatter úgy stabilizálta a hatalmát, hogy kihasználta a 209 tagország által alkotott érdekcsoportok között húzódó ellentéteket. A szervezet rohamosan növekvő bevételeiből viszonylag sok pénzt juttatott a szegényebb, elsősorban ázsiai és afrikai tagországoknak, ezért azok a korrupciós botrányok ellenére is mellette álltak. Ázsia 47, Afrika 56 szavazó tagszövetséget jelent, így az összes FIFA-tag közel felét teszik ki.
Blatter így három elnökválasztáson tartotta meg a hivatalát, noha már az első címvédésekor, 2002-ben is egy 21 oldalas dokumentumban foglalta össze a viselt dolgait az akkori kihívója, Michel Zen-Ruffinen.
Elveszett jelentés
Több olyan bizonyíték került már elő, amely arra utal, hogy a 2018-as orosz és a 2022-es katari vb-pályázatot vesztegetéssel segítették sikerre. A vitatott ügyekről készült tényfeltáró jelentést nem hozták nyilvánosságra. A riportot készítő ügyész, Michael J. Garcia le is mondott emiatt.
Februárban a szövetség versenytárgyalás nélkül adta el a 2026-os vb egyesült államokbeli közvetítési jogait a Fox Sportsnak, vagyis kizárt olyan tekintélyes médiumokat, mint az ESPN vagy az NBC. Korábban Alexandra Wrage azért távozott a FIFA-tól, mert éveken át semmibe vették az átlátható működésre tett javaslatait, noha direkt ezek kidolgozására kérték fel. De nem is soroljuk a visszásságokat, van elég.
Ezek a botrányok mind az 1998 óta a FIFA elnöki székében ülő Blatter nevéhez tapadnak. Aki tehát változást szeretne, a másik három jelöltben reménykedhet. Ezzel együtt rendkívül nehéz lesz legyőzni Blattert, a korrupció ugyanis elsősorban csak a Nyugatnak számít, máshol viszont hősként tekintenek a svájci sportdiplomatára.
Ellenzéki összefogás
Bár az elnökre a tagországok képviselői szavaznak majd, a változást akaróknak nem árt meggyőzniük a kontinentális szövetségek vezetőit. A tagországoknak ugyanis sokkal több a közös ügye a kontinentális szövetségükkel, mint a FIFA-val, ezért nem szívesen mennek szembe az akaratával.
Azt minden további nélkül megígérhetik a kihívók, hogy egy tisztábban működő FIFA a mostaninál is több pénz juttathat a szegény szövetségeknek. Nagyon is reális forgatókönyv ez: az elmúlt hónapokban öt világcég is felhagyott a FIFA szponzorálásával, olyanok, mint a Sony vagy az Emirates légitársaság. A Telegraph nevű brit lap szerint egy négyéves ciklusban mintegy egymilliárd font bevételtől eshet el így a szervezet, egy ekkora veszteség pedig már Blatter hatalmát is megroppanthatja.
Mivel a frontvonal Blatter és a többi jelölt közt húzódik, Figóék esetében kevésbé a személyük a fontos, inkább az esély a változásra. Ha hármuk közt megoszlanak a Blatter-ellenesek szavazatai, azzal mindannyian veszítenek. Tehát ideális esetben május 29-e előtt el kellene dönteniük, melyikük indulhat a legjobb eséllyel Blatter ellen – erre a lépésre utaltak is már a múlt héten.
Rengeteg pénzt ígérnek
A jelöltek nem fukarkodnak a kampányígéretekkel. Van Praag és Figo emelné a vb-résztvevő csapatok számát, a mostani 32-ről 40-re, illetve 48-ra. A volt aranylabdás focista elképzelései azonban kissé merészek, a tornát két különböző kontinensről indítaná, ami elég irreálisan hangzik.
Minden esetre ezekkel a tervekkel gesztust tettek az ázsiai és afrikai országok felé. Ám ennél is fontosabb a több pénz ígérete. Van Praag a jelenlegi éves támogatás négyszeresét, 250 ezer dollár helyett egymilliót ígér a nemzeti szövetségeknek, míg Ali herceg jelentősen növelné a fejlesztési pénzeket, mondván, a Blatter-érában a FIFA 12,5 milliárd dolláros bevételének csupán a húsz százalékát fordította ilyen célokra. Figo a felzárkóztatást segítené az utánpótlásprogramok jelentős fejlesztésével.
Figo, Van Praag és Ali herceg egyaránt beszélt reformokról, demokratizálásról és átláthatóságról, de közös bennük az is, hogy mindketten csak egy ciklusra vállalnák az elnökséget, amíg megtisztul a szervezet, hogy ne váljanak Blatterhez hasonló őskövületté.
Ali herceg már kampányolt a Közel- és a Távol-Keleten és Ausztráliában, Afrika északi részén máris rendkívül népszerű. És mint a paraguayi példa mutatja, Blatter Latin-Amerika támogatásában sem lehet biztos. Március 24-én Bécsben UEFA-kongresszust tartanak, áprilisban az afrikai futballvezetők találkoznak Kairóban, májusban pedig a karibi térség fejeseit győzködheti Ali herceg.
A Michel Platini UEFA-elnök támogatását élvező Figo játékospárti, és bár egy húszoldalas programot kiadott már, a kampányolásban kissé lemaradt eddig. Márpedig a személyes találkozások kulcsfontosságúak, ha meg akarja győzni a döntéshozókat arról, ő nem csak Platini bábja, képes lenne vezetővé válni. Különös módon Figo ugyanazt a PR-céget bízta meg, mint Ali herceg.
Van Praag az első heteket még Figónál is passzívabban töltötte, hazája szövetségében egyeztette a következő időszak eseménynaptárát. A kritikusai máris arról beszélnek, hogy nem gondolja igazán komolyan a FIFA elnöki székének megszerzését. A szóvivője ugyanakkor közölte, hogy "a következő hetekben világszerte találkozunk majd futballvezetőkkel, hogy elmagyarázzuk nekik a javaslatainkat".
Blatter ellenfelei
Figo 42 éves. Nem tapasztalt sportdiplomata, de egykori aranylabdásként, a Barcelona, a Real Madrid és az Internazionale volt játékosaként világszerte népszerű.
Ali herceg 39 éves. A FIFA alelnöke, a végrehajtó bizottság tagja, a jordániai szövetség elnöke. Hazájában több fontos posztot betölt, többek közt a Királyi Filmbizottság elnöke.
Van Praag 67 éves, a holland szövetség elnöke. Korábban volt az Ajax elnöke, ahogy az édesapja is. Johan Cruyff röviden csak így jellemezte: "Egy ember, akiben megbízhatsz."
A jelöltekről bővebben itt olvashat. | BLATTER ARCÁRA FAGYHAT A MOSOLY | Figyelmeztetést kapott Paraguayban a FIFA elnöke, Joseph Blatter nem kapta meg a támogatást az eddig fixen mellette álló dél-amerikai fociszövetségtől. A helyére pályázók ügyesen kampányolnak, azaz talán mégsem lesz lehetetlen leváltani a 17 éve elnöklő focifővezért. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/sport-futball/2015/03/le-lehet-gyozni-joseph-blattert-a-fifa-elnokvalasztasan | 2015-03-21 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A NAV készítheti 2017-től az adóbevallásokat, az áfacsalókat már most algoritmusokkal és ekáerrel, a cigicsempészeket drónokkal ellenőrzi. És kiderült, hogy sorai közt volt egy korrupt pénzügyőr. Az államháztartás jobban áll, mint tavaly ilyenkor, az átlagkereset pedig nőtt. A benzin drágult, a gázolaj olcsóbb lett, a paksi fűtőelemek ügyében közelebb van a megállapodás. Ez volt a héten a gazdaságban.
A cégek és a magánszemélyek számára 2017-től megszűnhet az adóbevallás jelenlegi rendszere, derült ki abból a dokumentumból, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium készített az államreform bizottság számára. Az adóbevallás folyamata a jövőben megfordulna: az adóhatóság készítene egy ajánlatot a magánszemélyek részére és nekik csak az lenne a feladatuk, hogy ezt jóváhagyják vagy kiegészítsék. Az Origo úgy tudja, az államreform bizottságban tárgyalták a tervezetet, de egyelőre hivatalos döntés nem született erről, azonban az irányával egyetértettek a résztvevők.
Drónokat vett a NAV
A jövőben a NAV készítheti el a bevallásokat, de az ellenőrzéseket már most egyre szigorúbban és fejlettebb eszközökkel végzi. Az adóhatóság 19,79 millió forintos szerződést kötött a Scorpio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel pilóta nélküli repülő eszköz beszerzésére, derült ki a Közbeszerzési Értesítőből. A drónokat a cigarettacsempészet elleni harcban használná fel az adóhivatal.
Algoritmusokat használ a NAV
Kilencmilliárd forintnyi uniós forrásból fejlesztett informatikai rendszert az adóhatóság. 12 ezer DVD-nyi egységes adatbázist kezelnek, az adócsalókat, sőt a potenciális csalókat kockázatelemző algoritmusokkal szúrják ki.
Követi az árut a NAV
A közúti árukövető rendszerrel (az ekáerrel) is eredményeket ért el a NAV az áfacsalók elleni küzdelemben. Eddig 40 ezer ügyfél 1,5 millió ekáer-számot kért. A márciustól hatályos biztosítékadás keretében eddig 1,026 milliárd forintot fizettek az érintettek. Az ekáer segítségével már számos áfacsalást akadályozott meg az adóhatóság. A rendszer azt is ki tudja szúrni, ha egy kamion nehezebb annál, amilyennek lennie kellene.
Korrupt pénzügyőrt alkalmazott a NAV
Azért az adóhatóságról sem csak jó hírek érkeztek a héten. Vádat emeltek ugyanis a NAV volt pénzügyőre és 14 civil társa ellen. Az alezredes két éven át pénz ellenében nyomozati adatokat adott ki olyan embereknek, akik ellen büntetőeljárás indult, illetve indulhatott volna az adóhatóságnál.
Jobban áll az államháztartás
A NAV munkájának is köszönhetően jóval kisebb volt az államháztartás hiánya 2015 első két hónapjában, mint tavaly ugyanilyenkor, derült ki a KSH adataiból. Több adóbevétel folyt be, viszont kevesebb volt a kiadás, részben az önkormányzatok adósságának tavalyi átvállalása miatt. Az államadósság kamataira is kevesebbet kellett költeni, mert az idei évben a kamatkiadások máshogy futnak le, mint tavaly.
Jobban keres az átlag
A KSH-tól azt is megtudtuk, hogy 2015. januárban 4,1 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év januárjához képest. A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta. Még mindig az egészségügyben dolgozók keresnek a legrosszabbul.
Jobban épít az építőipar
A héten még egy jó hír futott be a statisztikai hivataltól. A decemberi megtorpanás után januárban ismét nőtt az építőipar teljesítménye. Az épületek építése 6,7 százalékkal, az egyéb építményeké 10,1 százalékkal nőtt, így az építőipari termelés volumene 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Viszont a pozitív trend megtörhet, mert január végén 20,6 százalékkal kisebb volt a cégek rendelésállománya, mint egy évvel korábban.
Ingatlant keres
A roma önkormányzat (ORÖ) nem új, hanem régi épületeket vásárol. A megvásárolni kívánt ingatlanokban a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci bekapcsolódását segítő irodák működnek majd, közölte a szervezet. Az ingatlanvásárlások azért kerültek a figyelem központjába, mert a Magyar Nemzet megírta, hogy egy Gellért-hegyi székházon kívül további hét vidéki ingatlan beszerzését is tervbe vette az ORÖ. A lap szerint Hódmezővásárhelyen, Miskolcon, Veszprémben, Zalaegerszegen, Szolnokon, valamint Pécsett és Gödöllőn is ingatlanokat tervez vásárolni az ORÖ.
Ingatlant kínál
Az ORÖ ingatlanokat vesz, a Honvédelmi Minisztérium ingatlanokat adott el. A tárca mintegy 850 millió forintért adott el árverés útján tizenkét honvédségi ingatlant.Az év elején indult nyilvános árverésen az ingatlanok között értékes gárdonyi, siófoki, budapesti és hajdúszoboszlói épületek, üdülők, illetve telkek is voltak.
Simább lesz az út
Az ingatlanokat új tulajdonosaik kis szerencsével frissen felújított úton tudják majd megközelíteni. Az autópályákat és az elkerülőutakat is felújítanák, idén 580 kilométernyi utat javítanak ki. Az egy- és kétszámjegyű utak 50 milliárd forintból, míg a három- és négyszámjegyű utak további 18 milliárd forintból újulnak meg idén - mondta Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.
Olcsóbb lett a gázolaj
Megint drágult viszont szerdán a benzin, a gázolaj ára pedig csökkent. A 95-ös benzint 2 forinttal emelte a Mol, a gázolaj árát pedig 3 forinttal csökkentette. A változtatással a 95-ös benzin ára 364-365 forintra nőtt, a gázolajé 371-372 forintra csökkent.
Olcsóbb lehet a telefonálás
A gázolaj olcsóbb lett, és hamarosan a mobilozásért is kevesebbet fizethetünk majd, ha minden jól megy. Április 1-jétől 76 százalékkal csökkenti a mobilszolgáltatókra vonatkozó nagykereskedelmi hívásvégződtetési díjat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A kiskereskedelmi árakra a hatóságnak nincs közvetlen ráhatása (mert EU-szabályozás szerint nem is lehet), de a várakozások szerint a kialakuló piaci verseny hatására ezek is csökkenhetnek majd.
Az álláspontok közel állnak
Ha már az uniós szabályoknál tartunk, a paksi reaktorokba való fűtőanyag problémája hamarosan elrendeződhet. Még tart az egyeztetés az Euratommal a fűtőelemekről, de nagyon közel a megállapodás, mondta Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kormánybiztosa. A biztos szerint az álláspontok közel állnak egymáshoz, csak a szerződést még módosítani kell. A fűtőelemek beszerzését pályáztatni fogják.
Szigorúbb lesz a jegy
A BKK több lépcsőben tervezi bevezetni az elektronikus jegyrenszert. Várhatóan 2017 végén vezetik be teljes egészében, a tervek szerint 2015 végéig csupán a díjmentesen utazók kapnak új utazási kártyát.
Szigorúbb lehet a jegybank
De nem csak a BKK készül szigorításra. Új, csak a rendőrségéhez fogható kényszerintézkedési jogköröket adna a jegybanknak a kormány. Egy tervezet szerint bírósági végzés birtokában akár a tulajdonos akarata ellenére nyithatnának fel lezárt helyiségeket, foglalhatnának le bizonyítékokat. Jogászok szerint a tervezet összemossa a büntetőeljárási törvényt és a jegybanktörvényt.
Szigorúbb lett a vasárnap
Tovább szigorodott a vasárnapi kötelező szárva tartás is. Az Országgyűlés kedden törvényben rögzítette: a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály hatálya azokra az üzletekre is kiterjed, amelyek benzinkút területén működnek, de nem árulnak üzemanyagot, valamint azokra, amelyek azonos helyen és időben folytatnak kis- és nagykereskedelmi tevékenységet. Módosították a munka törvénykönyvét is: dupla vasárnapi bérpótlék jár az évente csak öt vasárnap kinyitó boltok dolgozóinak. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyébként tagadja, hogy létezne a Népszabadság által feltételezett hatástanulmány a vasárnapi zárva tartásról. | Korrupció, drónok, algoritmusok és bevallás a NAV-nál | A NAV készítheti 2017-től az adóbevallásokat, az áfacsalókat már most algoritmusokkal és ekáerrel, a cigicsempészeket drónokkal ellenőrzi. És kiderült, hogy sorai közt volt egy korrupt pénzügyőr. Az államháztartás jobban áll, mint tavaly ilyenkor, az átlagkereset pedig nőtt. A benzin drágult, a gázolaj olcsóbb lett, a paksi fűtőelemek ügyében közelebb van a megállapodás. Ez volt a héten a gazdaságban. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/03/ez-volt-a-gazdasagban-a-12-heten | 2015-03-21 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Luxuscikkekre és utazásokra költhettek összesen 450 millió forint közpénzt a második kerületi Sport Kft-nél még az előző, fideszes vezetésű önkormányzat alatt, 2016 és 2020 között. Írta meg a 24.hu egy könyvvizsgálói jelentésre hivatkozva. Az önkormányzati cég 200 millióért vett például LED falat, ami nagyobb, mint a sportuszoda fala, így nem is tudják használni. A rendőrség nyomoz, de még senkit nem hallgattak ki. | Akkora ledfalat vettek, hogy használni sem tudják | Luxuscikkekre és utazásokra költhettek összesen 450 millió forint közpénzt a második kerületi Sport Kft-nél még az előző, fideszes vezetésű önkormányzat alatt, 2016 és 2020 között. Írta meg a 24.hu egy könyvvizsgálói jelentésre hivatkozva. Az önkormányzati cég 200 millióért vett például LED falat, ami nagyobb, mint a sportuszoda fala, így nem is tudják használni. A rendőrség nyomoz, de még senkit nem hallgattak ki. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/03/01/450-millio-forint-kozpenz-sport-kft-luxuscikkek-2-keruleti-onkormanyzat | 2023-03-01 08:15:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Három honvédségi különrepülővel utazott a magyar küldöttség hétfőn Egyiptomba, hogy kedden találkozzanak az ország elnökével. A kormányfő sajtófőnöke legtöbb kérdésünkre nem válaszolt, csak annyit közölt: egy repülőgép a miniszterelnöki delegációt, egy az üzleti küldöttséget és egy pedig Szijjártó Pétert és kíséretét szállította. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a kormány teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal. | Három honvédségi különrepülővel utazott a magyar küldöttség Egyiptomba | Három honvédségi különrepülővel utazott a magyar küldöttség hétfőn Egyiptomba, hogy kedden találkozzanak az ország elnökével. A kormányfő sajtófőnöke legtöbb kérdésünkre nem válaszolt, csak annyit közölt: egy repülőgép a miniszterelnöki delegációt, egy az üzleti küldöttséget és egy pedig Szijjártó Pétert és kíséretét szállította. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a kormány teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/03/01/orban-viktor-szijjarto-peter-delegacio-magangep-egyiptom-hadhazy-akos | 2023-03-01 08:23:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Kormányzati propaganda
A közszolgálati televíziózás eszménye a tárgyilagos, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatás, aminek a most már napi 24 órában kormányzati propagandát sugárzó Magyar Televízió képtelen megfelelni – fogalmazott a frissen parlamenti mandátumot nyert honatya. Ebben a formában szerinte nincs értelme az adófizetők pénzéből évi 80 milliárd forintot költeni az intézményre. Leszögezte: az adófizetők pénze nem arra való, hogy a Fidesz propagandacsatornát működtessen belőle.
Támogatókat keres javaslatához
A független képviselő közölte: egyeztetésre hívja az őt korábban támogató ellenzéki pártok vezetőit, hogy a közszolgálati televízió megszüntetése ügyében fogalmazzanak meg közös javaslatot. Kész szerint ennek kiindulópontja az lehet, hogy közszolgálati televízióra nincs szükség, elég, ha az állami szabályozás előírja a közszolgálati műsorok készítésének és sugárzásának kötelezettségét; ennek támogatása pedig az évi 80 milliárd forint töredékéből is megoldható lenne.
A kormányzás csődjének tükre
Kész Zoltán úgy véli, az új közszolgálati hírcsatorna elindulásával mindenki számára világossá vált, hogy értelmetlen pazarlás folyik az intézménynél, amely eddig is a korrupció egyik melegágya volt. Kész Zoltán úgy fogalmazott: „A köztévé hírcsatornájának egyetlen haszna jelenleg az, hogy a csődje tökéletes tükre a kormányzásnak. Ezért azonban nem éri meg fenntartani."
Mint arról az Origo elsőként beszámolt, indulásának első napján, vasárnap délután fél háromkor már akkora volt a káosz az M1-ből lett nemzeti hírcsatornán, hogy el kellett sötétíteni a képernyőt. Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója úgy kommentálta a történteket, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A sajnálatos esettel a BBC is foglalkozott.
Gyurcsány ötlete volt
A Demokratikus Koalíció (DK) Kész Zoltán bejelentésére reagálva jelezte: örül, hogy az Orbán-rendszerrel szemben álló demokratikus ellenzéki erők egyre több kérdésben találtak közös nevezőre. Emlékeztettek: a köztévé megszüntetése már tavaly a DK választási programjában benne volt.
Az ellenzéki civilek 19 kérdéses népszavazási csomagjában szereplő javaslat az Európai Ügyészség felállítására pedig a DK tavalyi EP-választási programjában szerepelt - írták, megjegyezve, hogy a 2016-os előrehozott választást is tavaly ősszel Gyurcsány Ferenc vetette fel. | Kész Zoltán bezáratná a köztévét | Kész Zoltán kezdeményezi a közszolgálati televízió felszámolását. A független országgyűlési képviselő ezt azzal indokolja, hogy a közpénzek feletti őrködést tartja legfontosabb feladatának, és nem látja értelmét annak, hogy évi 80 milliárd forintot költsenek a köztévére. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/kesz-zoltan-bezaratna-a-koztevet | 2015-03-17 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Szilágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője emlékeztetett rá, hogy a közbeszerzési értesítő július 22-én megjelent száma szerint a KIM nettó 153 millió forintért bízta meg a Réti, Antall és Társai ügyvédi irodát egyes jogszabályok felülvizsgálatával.
A jobbikos politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályi előkészítés és a jogrendszer folyamatos felülvizsgálata éppen a KIM egyik kiemelt alapfeladata. Vagyis a megbízás szerint a szaktárca nem képes önállóan ellátni az alapfeladatait – mondta. Az ellenzéki párt ezt a “közpénzek féktelen elherdálásának” tartja.
A Jobbik felszólítja Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, árulja el: miért nem képes az általa vezetett minisztérium személyi állománya felülvizsgálni egyes jogszabályokat. | Navracsicsék helyett dolgoznak, 153 millióért | A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) 153 millió forintért egy külsős ügyvédi irodát bízott meg a saját feladatkörébe tartozó tevékenységgel - közölte a Jobbik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/08/navracsicsek-helyett-dolgoznak-153-millioert/ | 2013-08-08 13:05:00 | true | null | null | 24.hu |
„A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Nikola Gruevszki mind a magyar-szerb államhatáron történő belépéskor, mind pedig az azt megelőző határátlépések során érvényes, utazásra jogosító okmányokkal rendelkezett, továbbá a schengeni övezetbe történő beléptetése is a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történt.”
Ezt írja a rendőrség a volt macedón miniszterelnök Magyarországra érkezése miatt indult nyomozást megszüntető határozatában.
Orbán Viktor politikai szövetségese, Nikola Gruevszki 10 éven át, 2016-ig irányította Macedóniát, de egy lehallgatási botrány miatt távozni kényszerült, később pedig korrupció miatt két év börtönre ítélték. Bár a macedón hatóságok bevonták az útlevelét, pont azért, hogy ne tudjon meglépni a bírósági ítélet elől, Gruevszki mégis elmenekült a hazájából, és a Balkánon át magyar diplomaták csempészték Magyarországra. Hogy Budapesten tartózkodik, azt maga Gruevszki jelentette be a Facebook oldalán 2018 november 13-án.
A kormány először azt állította, hogy Macedóniából nem segítettek kijutni a volt miniszterelnöknek, de azóta kiderült, hogy valószínűleg ez sem igaz, és Gruevszki magyar diplomatákkal találkozhatott többször egy szkopjei hotelben a szökése előtt.
Az is kiderült, hogy Gruevszkinek, más menekültekkel szemben nem a szerb határon lévő tranzitzónában kellett kivárnia a menekültügyi eljárása végét. Azt, hogy a volt macedón miniszterelnök menedékjogot kapott Magyarországon, Trócsányi László igazságügyi miniszter jelentette be november 20-án az Echo Tv-n. A kormány álláspontja szerint a politikust egyébként a Soros György befolyása alatt álló macedón kormány üldözi, és a rossz macedón börtönviszonyok miatt sem lehet hazájába visszaküldeni, bár ez korábban sosem zavarta a magyarokat.
Miután kiderült, hogy Gruevszki Magyarországon tartózkodik, miközben már korábban bevonták az útlevelét, és a magyar diplomaták szállították, többen is feljelentést tettek például embercsempészet, illegális határátlépése segítése és más bűncselekmények miatt, köztük Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Hadházynak választolt most a rendőrség, hogy megszüntetik a nyomozást, mivel szerintük a megtörtént
„cselekmény nem bűncselekmény”
A Készenléti Rendőrség illegális migráció elleni osztálya szerint Gruevszki esetében az „államhatár jogszerűtlen átlépése nem valósult meg” bár azt nem részletezik, hogy útlevél hiányában pontosan mi volt az a jogszerű okmány, amivel egy macedón állampolgár Szerbiából, tehát a schengeni övezeten kívülről Magyarországra, azaz schengeni területre lépett.
Van még egy különösen érdekes rész a nyomozást megszüntető határozatban, ami arról szól, hogy miért nem áll Gruevszki ügyére a jogellenes bevándorlás elősegítése nevű bűncselekmény.
„Nikola Gruevszki menekültügyi eljárásának lefolytatását külső szervezői tevékenység nem előzte meg, menekültügyi kérelmét önként, erre irányuló szervezői tevékenység nélkül nyújtotta be a magyar hatóságok előtt.”
Most ez ugye pontosan az ellenkezője annak, amit az ügyről tudni lehet, tehát éppen hogy kiterjedt szervezői tevékenység előzte meg a volt macedón miniszterelnök menekültügyi kérelmének beadását, a szervezők pedig magyar diplomaták voltak.
A rendőrség a fentieken kívül azt is megállapítja, hogy:
a magyar hatóságok részéről nem történt kötelességszegés az ügyben;
nem volt fogolyszöktetés;
sem közokirat hamisítás;
sem hivatali visszaélés;
sem bűnpártolás.
Gruevszki szökésének körülményeit és jelentőségét ebben a videóban foglaltuk össze. | Megszüntették a nyomozást a Magyarországra csempészett volt macedón miniszterelnök ügyében | Orbán Viktor politikai szövetségese, Nikola Gruevszki 10 éven át, 2016-ig irányította Macedóniát, de egy lehallgatási botrány miatt távozni kényszerült, később pedig korrupció miatt két év börtönre ítélték. Bár a macedón hatóságok bevonták az útlevelét, pont azért, hogy ne tudjon meglépni a bírósági ítélet elől, Gruevszki mégis elmenekült a hazájából, és a Balkánon át magyar diplomaták csempészték Magyarországra. Hogy Budapesten tartózkodik, azt maga Gruevszki jelentette be a Facebook oldalán 2018 november 13-án. | null | 1 | https://444.hu/2019/02/27/megszuntettek-a-nyomozast-a-magyarorszagra-csempeszett-volt-macedon-miniszterelnok-ugyeben | 2019-02-27 13:31:00 | true | null | null | 444 |
A túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével kapcsolatos kormányzati sikerpropaganda sem olcsó. Hirdetésekre közel 157 milliót, a miniszterelnök levelére pedig 755 milliót költött a kabinet az államkasszából. A kettőre együtt összesen 912,5 milliót.
Hirdetések
A "Sikerült! Magyarország győzött" feliratú újsághirdetések megjelenése után azonnal közadatigényléssel fordultunk a Miniszterelnökséghez, a kampány pontos tartalma és költségei iránt érdeklődve.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint ezeken a felületeken jelentek meg hirdetések:
- sajtó (Metropol, Népszabadság, Blikk, Népszava, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Napi Gazdaság, Story, TvRHét, Kiskegyed, Nők Lapja, Heti Válasz, Magyar Demokrata)
- televízió (TV2, HírTV, ATV)
- rádió (ClassFM, regionális rádiók, Kossuth rádió, Petőfi rádió, Lánchíd rádió, Inforádió, Music FM)
Szembetűnő, hogy balos médiumokban is helyeztek el állami hirdetést, de nem tudjuk, hogy pontosan mennyit. Pedig az arányok fontosak. Lennének, ha ismernénk őket, de sajnos nem. A folyamatban lévő reklámkampányra tekintettel ugyanis csak a hirdetésekre rendelkezésre álló keretösszeget kaptuk meg, ennek összege 156.840.000 forint, ami a kreatív költségeket is tartalmazza.
Levél
Az országos reklámkampány azonban nem volt elegendő, Orbán Viktor külön, elsőbbségivel postázott levélben büszkélkedik a győzelemmel és köszöni meg a támogatást a lakosságnak.
Az erről szóló kormányhatározatban közvetítőnek kijelölt Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) nevesítése és korábbi tapasztalatok miatt a levelek költségével kapcsolatos közadatigénylést a KEK KH-nak nyújtottuk be, azonban még mindig - immár túl az Infotv.-ben előírt 15 napos válaszadási határidőn - nem reagáltak.
Viszont a szintén a levél után érdeklődő Ténytár a mienk után négy nappal a mienkkel szóról szóra megegyező adatigénylést nyújtott be a Miniszterelnökségnek, és ők tegnap megkapták a választ. Ebből kiderül, hogy a Miniszterelnökség
a) a miniszterelnöki levél előállításának és szállításának költségének fedezésére bruttó 31.118.175 Ft-ot ad át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, és
b) a miniszterelnöki levelek megszemélyesítésével, küldemény összeállításával, borítékok előállításával kapcsolatos feladatokra vonatkozóan bruttó 724.623.750 Ft-ot csoportosít át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül a KEK KH részére.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint pedig "A levelek elsőbbségi küldeményként történő kipostázása a hivatkozott kormányhatározat rendelkezéséből („soron kívüli megküldés”) következik.".
Az elsőbbségi feladás díja + 30 Ft, ez 3 millió levéllel számolva 90 milliós többletköltséget jelent. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke így reagált erre: "A kormány munkája a nemzeti konzultáción alapul: kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy a magyar emberek pontos és gyors tájékoztatást kapjanak a fontos, mindennapi életükre hatást gyakorló pozitív döntésekről. Márpedig a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése az EU-tag Magyarország eddigi egyik legnagyobb közös sikere. Több pénzhez jut Magyarország, fellendül a gazdaság, új lehetőségek nyílnak meg hazánk előtt."
Drága
Nemrégiben megírtuk, hogy a "Magyarország jobban teljesít"-kampány nyomtatott és online sajtóbeli, valamint közterületi megjelenésére bruttó 256,7 millió forintot költenek, a témában készült és kipostázott kis színes prospektus 91,5 millióba került; a Hír24 összeállításából pedig az is kiderült, hogy Orbán Viktor eddigi 12 levelének költsége összesen 3,2 milliárd forint.
(fotó a levelekről innen) | Orbán-kampány: 900 millióból hirdeti győzelmét a kormány | A túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével kapcsolatos kormányzati sikerpropaganda sem olcsó. Hirdetésekre közel 157 milliót, a miniszterelnök levelére pedig 755 milliót költött a kabinet az államkasszából. A kettőre együtt összesen 912,5 milliót. | null | 1 | https://atlatszo.blog.hu/2013/08/09/900_milliobol_hirdeti_gyozelmet_a_kormany | 2013-08-09 13:22:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A napilap információi szerint 19 felső középkategóriás és 12 középkategóriás kocsira írtak volna ki közösen közbeszerzést. A pályázat része lett volna még 9 “vegyes használatú személygépkocsi” és 4 teherkocsi. Várszegi Gyula azonban nem értette, mi szükség lenne ennyi drága személyautóra, amikor csak négy felső vezetője van a BKV-nak.
“Az az én gondom, hogy 19 felső kategóriás kocsi beszerzésére van igény, amikor csak négy felső vezetője van a BKV-nak. Ezt sokkal kritikusabban kell megnézni, nem kell mindenkinek” – idézi az ülés szó szerinti jegyzőkönyve Várszegit, aki szerint nem járhat minden vezetőnek drága szolgálati kocsi. A Blikk úgy tudja, a drágább autókból 15-öt kaptak volna a BKK-s főnökök, és 4 jutott volna a BKV-nak.
A BKV annyit elismert, hogy szeretnének új autókat beszerezni, mert 2015-ig lejárnak a BKV és a BKK bérleti szerződései. Állításuk szerint azonban a flotta nagyobb része a BKV összes szerelőjárművének és a BKK zavarelhárító gépjárműveinek pótlására kell. “A legutóbbi igazgatósági ülésen több igazgatósági tag részéről merültek fel kérdések, illetve előfordult, hogy valamely tag a tervezet egy-egy pontjával való egyet nem értésének adott hangot” – közölte a BKV a Blikkel. | Több tízmillióért venne autókat a BKV | Gépkocsiflottát készül beszerezni a BKV a BKK-val közösen, az erről szóló előterjesztést azonban többek között Várszegi Gyula, a BKV igazgatósági elnöke is kifogásolta – írja a Blikk. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/13/tobb-tizmillioert-venne-autokat-a-bkv/ | 2013-08-13 13:41:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy gyors névsorolvasás:
Kapusok: Dominik Damjanović, Hrvoje Jukopila, Petar Katalinić, Karlo Vrljić
Védők: Šimun Begović, Noa Bilić, Patrik Jerković, Ivano Kolarik, Luka Lukadinović, Ljubo Puljić, Luka Rešetar, Leon Siler, Sven Sopić, Stjepan Žulj
Középpályások: Nikola Dražić, Karlo Kovačević, Matej Kovačević, Filip Leko, Fran Majdenić, Maro Medo, Niko Novak, Roko Rupčić, Anton Slišković, Andrija Tomić, Marin Zorić, Filip Živković
Csatárok: Ivan Barić, Noel Đurković, Ante Grigić, Ivan Jeremijaš, Lovro Jukić, Leon Konig, Marcus Ivan MacDonald, Luka Mlinarević, Leon Omerović, Matej Perić
Ez egy horvátországi fociklub, az NK Osijek egyik (a 2006-7-es születésű) utánpótláscsapatának a kerete. Azé a csapaté, amelynek labdarúgóakadémiájára megint adott az év végén egymilliárd forintot a magyar kormány. Három év alatt ez már a harmadik egymilliárd. 2016-ban ment az első támogatás a magyar kormány jóvoltából Eszékre, éppen azután, hogy Mészáros Lőrinc tulajdonos lett a horvát csapatban.
„Helyesnek tartom, hogy a magyar állam segíti a határon túli magyarokat” - közölte az első kormányzati támogatások megítélese után az RTL-nek Mészáros Lőrinc. A magyar kormány valóban arra hivatkozva támogat határon túli magyar fociakadémiákat Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken, hogy azzal a magyar közösséget támogassa.
Eszéken nem a magyar az öltözőben használt nyelv. A 11-12 évesek között magyar nevet nem találtunk. Semmiképpen sem meglepő, hiszen a legutóbbi, 2011-es népszámláláson Eszék lakosságának mindössze 0,91 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
A Magyar Nemzet – amikor még volt – egyszer tett kísérletet tett arra, hogy a klubtól kérdezze meg, hány magyar gyerek focizik Eszéken. Nem kaptak választ. A városban mindössze 979 magyar él, az újszülöttektől az idősekig. Az Eszék-Baranya régióban összesen 8 235-en vallották magukat magyarnak.
Nem állítom, hogy egészen megbízható a módszer a családnevek átfutása, hiszen nem magyar nevű gyerek anyanyelve is lehet magyar, másrészről persze az sem biztos, hogy a magyar családnevet viselő gyerek magyarul beszél. De mégis jelez valamit, hogy az utánpótlás-bajnokságokban résztvevő csapatok kereteiben hány magyar családnevű játékos van. Olyat egyet sem találtunk, ahol a családi név és a keresztnév is magyar.
A 2010-11-es korosztályban 26 játékos közül egyetlen egy magyar családnév van: Ivor Kiraly. A 2008-9-es korosztályban 37-ből egy Mateo Sabo név ugrott ki. Fiatal kora ellenére fent van a Facebookon, csak horvátul használja, az ismerősei között sincsenek magyarok. A 2006-7-es korosztállyal kezdődött a cikk, a 36 gyerek között nincs magyar családnevű.
A 2004-5-ösök között a 36 játékos között van egy Dorian Herceg. A 2002-2003-asoknál 49 játékos között találtunk Niko Hajnalt és egy Toma Sabót. Niko Hajnal nem magyarul facebookozik, ismerősei között sincsenek magyarok. A 2000-2001-es között a 33-as keretben találtunk egy Karlo Išasegit (horvát utánpóltás válogatott) és egy Dino Bognart. Utóbbi facebookos ismerősei között nem látszik, hogy magyarok lennének nagy számban.
Eszéken a tartalékcsapat összeállítása is így néz ki:
Az utánpótlás edzők között is csak egy Danijel Bogdant találtunk. A felnőtteknél a horvát elsőosztályban második helyen álló csapatban sincs magyar.
A magyar kormány támogatása elvileg arra a beruházásra megy, amivel Eszéken 15 hektáros területen 7-9 focipályát alakítanak ki, és építenek egy 3500 fős fedett stadiont is. Ez nagyjából a felcsúti minta, ráadásul itt is, ott is magyar közpénzből finanszírozzák a beruházásokat. Ezen felül épül egy nagy stadion Eszéken Mészáros „saját” pénzéből, amiben Magyarország leggazdagabb embere a haverjaival a szaunából nézheti a meccseket.
Három év alatt 30 milliárd határon túli focira
Orbán Viktor novemberben szedte össze, a dunaszerdahelyi avatásán, hogy hány határon túli magyar akadémiát támogat a magyar kormány. Kilencig jutott, három már kész (a topolyai, a csíkszeredai és a dunaszerdahelyi), hat még készül (Munkács, Sepsiszentgyörgy, Révkomárom, Rimaszombat, Eszék és Lendva). Ezek között van, amelyik valóban a magyar közösség csapata, a két erdélyi és a dunaszerdahelyi ilyen. Az eszéki pedig egyáltalán nem.
A magyar kormány tavalyig összesen 20 milliárdot költött a határon túli magyar focira. Az Átlátszó nemrég közölt összeállításából az derült ki, hogy mennyire logikátlanul költ tízmilliárdokat a kormány határon túli focipályákra. Illetve nem is anyira logikátlan ez: a pénzek általában haverokhoz kerülnek.
Aztán az év végén még kiosztottak 10 milliárd forintot, természetesen Eszék is ott van újra a szerencsések között:
Csíkszereda 2,17 milliárd,
Sepsiszentgyörgy 2,1 milliárd,
Topolya 1,4 milliárd,
Munkács 1,35 milliárd,
Dunaszerdahely 1,35 milliárd,
Eszék 1 milliárd,
Révkomárom 300 millió,
Lendva 300 millió.
A most év végi támogatások azért is érdekesek, mert olyan akadémiák is kapnak továbbra is milliárd fölötti támogatást, ahol befejeződtek az építkezések, és Orbán átadta azokat. Ilyen a topolyai, a csíkszeredai és a dunaszerdahelyi. Vagyis a határon túli akadémiák támogatása nem egyszeri, a fenntartásukra is évi tízmilliárd körüli összeget szánhat a kormány.
Mészáros Lőrincnek biztosan jó
Az nagy kérdés, hogy a magyar közpénzből megsegített akadémiákon kinevelt játékosokkal mi lesz. Az erdélyi akadémiákkal olyan megállapodást kötött a Puskás Akadémia, hogy a legtehetségesebb játékosokat lehalászhatják. Ilyen megállopodás alakulhat ki a Topolyával is. A Kisvárda is hasonló együttműködésben van a munkácsi akadémiával.
„Biztos vagyok benne, hogy sok gyermek nevével találkozunk majd sikeres magyar élsportolóként, és az akadémiákon fölnevelt sportolókra az egész nemzet büszkén fog majd tekinteni” – mondta Orbán Viktor novemberben, a dunaszerdahelyi labdarúgó akadémia avatóünnepségén.
Erdélyben és Dunaszerdahelyen is több akadémista román, illetve szlovák utánpótlás válogatott. Dönteniük kell majd, hogy melyik ország válogatottját választják. Csíkszeredán már hagyománnyá vált, hogy az érintett akadémiák között tornát rendeznek. Tavaly erről a tornáról nyilatkozta Michael Boris, az utánpótlásért felelős szövetségi edző:
„Zseniális ötlet, számunkra ez egy remek lehetőség, hogy a horvát csapat kivételével olyan játékosokat lássunk, akik bemutatkozhatnak a magyar válogatottban.”
Igen, az egy kivétel az eszéki.
De akkor mégis miért önti éppen ide a kormány a milliárdokat? Némi magyarázattal szolgálhat Mészáros Lőrinc két nyilatkozata. | Nem nagyon találtunk magyar gyerekeket Mészáros Lőrinc eszéki akadémiáján, amit 3 milliárddal támogat a kormány | „Helyesnek tartom, hogy a magyar állam segíti a határon túli magyarokat” - közölte az első kormányzati támogatások megítélese után az RTL-nek Mészáros Lőrinc. A magyar kormány valóban arra hivatkozva támogat határon túli magyar fociakadémiákat Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken, hogy azzal a magyar közösséget támogassa.
Eszéken nem a magyar az öltözőben használt nyelv. A 11-12 évesek között magyar nevet nem találtunk. Semmiképpen sem meglepő, hiszen a legutóbbi, 2011-es népszámláláson Eszék lakosságának mindössze 0,91 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek. | null | 1 | https://444.hu/2019/01/07/nem-nagyon-talaltunk-magyar-gyerekeket-meszaros-lorinc-eszeki-akademiajan-amit-3-milliard-forinttal-tamogat-a-magyar-kormany | 2019-01-07 13:45:00 | true | null | null | 444 |
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV is cáfolta, hogy kiírna vagy korábban meghirdetett volna közbeszerzési eljárást felső kategóriás autók beszerzésére, sőt azt közölték, éppen az eddigi járműszám csökkentése a határozott céljuk.
A BKK és a BKV a Blikk mai cikkére reagált, amely szerint a két cég 19 felső középkategóriás és 12 középkategóriás kocsira írt ki közbeszerzést, de az erről szóló előterjesztést többek között Várszegi Gyula, a BKV igazgatósági elnöke is kifogásolta.
A két közlekedési cég közleményében elismerte, hogy gépjárműbérleti tender kiírásáról van szó, de nem felső vezetői autókat vennének, hanem a BKV szerelőjárműveit és a BKK zavarelhárító gépjárműveit cserélnék le, mivel lejár a mostani bérleti szerződés.
A jelenlegi, 2009-ben kötött flottaszerződés alapján üzemeltetett járművek bérleti ideje 2013 októberétől több lépcsőben jár le, így a járműveket fokozatosan vissza kell adni a bérbeadónak, ezért kell új szerződéseket kötni – közölte a BKK és a BKV, hozzátéve, hogy a mostani járműpark további használatát is vállalnák, de a szerződés szerint erre nincs mód, a közbeszerzési törvény a szerződés meghosszabbítását pedig nem teszi lehetővé.
A BKV igazgatósága együttesen 163 darabos gépjárműflotta beszerzését engedélyezte. | Nem akar tízmilliós vezérautókat a BKK | A budapesti közlekedési vállalat szerint nem a felső vezetőknek keresnek új kocsikat, hanem szerelő- és zavarelhárító járműveket cserélnek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/13/nem-akar-tizmillios-szemelyautokat-a-bkk/ | 2013-08-13 13:54:00 | true | null | null | 24.hu |
Nemzetközi körözést adtak ki a román hatóságok Olosz Gergely, az RMDSZ korrupcióért három év letöltendő börtönre ítélt volt szenátora ellen. A legfelsőbb bíróság december 20-án hozta meg ítéletét, Olosz azonban nem jelentkezett büntetése végrehajtására, és a rendőrségnek sem sikerült előállítania.
Olosz ellen december végén Romániában adtak ki országos elfogató parancsot, személyi adatait megküldték valamennyi román határátkelőre. De ez sem vezetett eredményre, így most már világszerte körözik.
A volt székelyföldi képviselőt és szenátort befolyással való üzérkedésben találta vétkesnek a román legfelsőbb bíróság. Az ítélet a háromévi letöltendő börtönbüntetés mellett 384 ezer euró (123 millió forint) és 400 ezer lej (27 millió 600 ezer forint) értékű vagyonelkobzásról is rendelkezett.
A vádirat szerint 2010-ben az akkor parlamenti képviselő Oloszt négy vállalkozó lefizette, hogy előnyös szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy korábban a román energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. Az ügyészek szerint Olosz Gergely összesen félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.
Olosz Gergely 2007-2008-ban a romániai energiaár-szabályozó hatóság elnöke volt, 2008 és 2012 között az RMDSZ parlamenti képviselője, 2010-től frakcióvezetője, 2012-től 2013 májusában történt lemondásáig az RMDSZ szenátora volt. 2011-ben az RMDSZ elnöki tisztségét is megpályázta, ám a választáson alulmaradt az érdekképviselet élére akkor megválasztott Kelemen Hunorral szemben. (Via MTI) | Nemzetközi körözést adott ki Románia a korrupcióért elítélt magyar politikus ellen | Nemzetközi körözést adtak ki a román hatóságok Olosz Gergely, az RMDSZ korrupcióért három év letöltendő börtönre ítélt volt szenátora ellen. A legfelsőbb bíróság december 20-án hozta meg ítéletét, Olosz azonban nem jelentkezett büntetése végrehajtására, és a rendőrségnek sem sikerült előállítania. | null | 1 | https://444.hu/2019/01/03/nemzetkozi-korozest-adott-ki-romania-a-korrupcioert-elitelt-magyar-politikus-ellen | 2019-01-03 13:56:00 | true | null | null | 444 |
Kis híján az enyészeté lett Klebelsberg Kuno kultuszminiszter egykori pesthidegkúti rezidenciája, ám Varga Mihály miniszter közbenjárására végül felújították az épületet több mint 1 milliárd forintból. A Hvg.hu újságírója szúrta ki, hogy a közpénzből újjávarázsolt kastélyt közcélra alig használják, az oktatási és kulturális célok hangoztatása csak a beruházás bejelentésekor volt fontos.
„Annyi nyomát találtam ennek, amennyit a honlapon közzétettek. Összesen hét rendezvényről vannak kint fotók, de ezek közül például az egyik az Varga Mihály választási estje Kovács Zoltán kormányszóvivő részvételével. Azért erre nehezen mondanám azt, hogy ez egy kulturális vagy oktatási célból összehozott gyűlés lett volna” – emelte ki Gergely Zsófia, a Hvg.hu újságírója.
Esküvők és más rendezvények helyszíneként viszont nagyon is keresik a most hotelként működő Klebelsberg-kastélyt. A komplexumot az Optimum Füred Kft. üzemelteti, a szállodaigazgató Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök lánya, Schmitt Gréta lett. Ezt is a Hvg.hu írta meg.
A cikkre Varga Mihály a Facebookon reagált. A pénzügyminiszter konkrétumokat nem említett ugyan, de kitart amellett, hogy a kastély a kulturális és az oktatási célokat is betölti, az állami tulajdonért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ennek megfelelően üzemelteti azt.
A miniszter és a vagyonkezelő sem válaszol viszont arra a kérdésre, hogyan került kapun belülre az Optimum Füred Kft., milyen referenciák alapján és milyen bérleti díj ellenében tették meg a milliárdos közvagyon kezelőjének az idén februárban bejegyzett társaságot úgy, hogy közben a vagyonkezelő pályázat útján keresi a komplexum üzemeltetőjét.
Az Optimum Füred Kft. nevét máig nem tüntették fel a székhelyének címén. Kitették viszont a Hotel&More Holding logóját. Ez a szállodaipari cég is besegít az üzletbe, honlapján hirdeti a kastélyszállodát. Egyik ügyvezetője Ruszinkó Ádám, aki ez előző Orbán-kormányban turizmusért felelős helyettes-államtitkárként dolgozott. A Hotel&More Kft. tulajdonosa pedig az a Klemm Balázs, aki a felújított kúria átadóján körbevezette a miniszterelnököt. Információink szerint csak azért nem lett ügyvezető a Hotel&More Kft.-ben, mert 5 évre eltiltották a cégvezetéstől. Így feleségét, Klemmné Zentai Évát ültette Ruszinkó Ádám mellé, és felesége lett az ügyvezető a kastély fenntartásáért felelős Optimum Füred Kft.-ben is.
„Két okból lehet eltiltani egy cégvezetőt. Az egyik esete az, amikor valamilyen társasági tartozásért felelős volt az illető. Ez lehet az, hogy a felszámolásban kielégítetlen tartozások voltak, ezért megállapították az ő felelősségét, nem fizette ki. Az is előfordulhat, hogy valamilyen bírságra kötelezte őt a cégbíróság és ezt nem fizette ki” – ismertette Fischer Ádám, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Egyes esetekben az eltiltott személy nem tehető felelőssé az eltiltásért, ezzel kapcsolatos kérdéseinkre viszont nem válaszol Klemm Balázs. Az Optimum Füred Kft. címéről sem jött válasz, így egyelőre nem lehet tudni, hogy pályáztatás közben milyen megbízás alapján dolgozhatnak a kastélyban. | Mégis mi alapján lehetnek a milliárdos közvagyon kezelői? | Schmitt Pál lányának vezetésével, egy kormányközeli magáncég folytat üzleti tevékenységet a közpénzből felújított Klebelsberg-kastélyban. A beruházást közcélokkal magyarázták, de ezek helyett magánesküvőket tartanak az épületben. Az üzemeltetésben egy olyan vállalkozás is besegít, amelynek tulajdonosát 5 évre eltiltották a cégvezetéstől. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/megis-mi-alapjan-lehetnek-a-milliardos-kozvagyon-kezeloi-2462165 | 2018-06-01 14:07:00 | true | null | null | HírTv |
Tizenkilenc népszavazási kérdéssel torpedóznák meg az orbáni rendszert az ellenzéki civilek – korrupcióellenes, gazdasági, oktatási és társadalmi témakörökben. Az Astoriánál tartott tüntetésen Parti Nagy Lajos csirkefogózott, Kulka János énekelt, közben pedig zúgott az „Orbán, takarodj!". Néhány órával korábban, onnan nem messze, Orbán Viktor mondott harcias hangú beszédet, miközben hívei az ellene tüntetőkkel dulakodtak.
Az új magyar köztársaságot felépítő, a jelenlegi rendszert lebontó népszavazási kezdeményezést jelentettek be a szónokok a civil ellenzékiek március 15-i demonstrációján. Igazi nemzeti konzultáció lesz, "igazi kérdésekkel, igazi válaszokkal" – mondta Kulka János, aki énekelt is a rendezvényen.
19 kérdés több témában
Ha a szabadság eltiporható a törvény erejével, akkor vissza is állítható általa – vezette fel az ellenzéki civil demonstráció nagy bejelentését a moderátor, Kulka János. Az őt követő szónokok pedig témakörönként bejelentették a rendszerbontónak nevezett népszavazási kérdéscsomag egyes elemeit.
Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a kormányzati korrupció ellen irányuló kérdéseket sorolta, kitérve arra, hogy legyenek valódi vagyonnyilatkozatok, legyenek átlátható közbeszerzési pályázatok, jöjjön létre az európai ügyészség, és ne lehessen mindent titkosítani, mint a Paks II. beruházásnál.
A hosszú várólisták eltörlését is népszavazással érnék el – sorolta a további célokat a következő felszólaló, Gulyás Balázs, az internetadó elleni tüntetések szervezője. A szónokok szerint népszavazással kell azt is megakadályozni, hogy Orbán Viktor elkölthessen 200 milliárd forintot az új irodájára, vagyis a Várba költözésre.
Összesen 19 kérdést írtak össze, ezeket ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze. A korrupcióellenes, gazdasági, oktatási és társadalmi témakörökben megfogalmazott kérdések érintik a dohányboltokat, a közmunkaprogramot, a vagyonnyilatkozatokat és a közbeszerzéseket, sőt az ügynökkérdést is.
Orbán elhazudta a múltját
Az ügynökkérdést előzőleg, még az ellenzéki tüntetést bevezető vonulást megelőző bemelegítő beszédében Kész Zoltán is említette. A független képviselő, akit úgy mutattak be, mint „a veszprémi, aki kiütötte a Fidesz-kétharmadot", Simicska Lajos ügynökvádjára utalva arról beszélt: „Orbán Viktor elhazudta a múltját", amikor 1989-ben kiállt a Hősök terére beszélni.
Kész Zoltán arról is beszélt, hogy Európa és az összes többi nyugati demokrácia a szövetségesünk, nem pedig a keleti diktátorok. A különbség szerinte annyi, hogy míg Nyugaton az emberek leválthatják a politikusokat, addig Keleten a politikusok mondják meg az embereknek, mit szabad, és mit nem.
Előtte Káposztyán István, a Szolidaritás szónoka arról beszélt, milyen eszközök, fegyverek vannak a tiltakozók kezében. Azt mondta, hogy a fegyver legyen a kimondott szó, a nehézfegyver pedig a nyilvánosság. Fullajtár Andrea színésznő pedig arról beszélt, milyen országban szeretne élni. Megkapta tőle a magáét Orbán Viktor, Lázár János és Andy Vajna is.
Nem kell a stadion! Orbán, takarodj!
"Nem kell a stadion! Orbán, takarodj!" – ezt már útközben skandálta a tömeg, miután a Keleti pályaudvartól a Belvárosba – jelképesen Keletről Nyugatra – vonult.
A menet élén Kulka János és a Moma-elnök Bokros Lajos ment, a felvonulók közt pedig a DK-s Vágó István kvízmester. A felvonulók a menet elején egy széles molinón jelszavukat írták ki: Új magyar köztársaság.
Azt ismeri, amikor két rendőr megbecsüli a tömeget?
– Mennyien lehetnek?
– Gőzöm sincs, nem tudom megsaccolni.
– Több ezren?
– Legalább.
– Tízezret eléri?
– Annyit bőven.
Később, az Astoriánál Parti Nagy Lajos író arról beszélt, hogy szofisztikált csirkefogók titkosítják el a hazát. Csak az a barát, aki gyűlöli az egész liberális társaságot, és az az ellenség, aki nem áll sorba Orbán aranyozott partvonalán. A szónok szerint szétesett a jogállam, szétmállott az ország immunrendszere.
Már a nemzeti szó sem a régi
Hiányzik a köztársaság szó, de még jobban hiányzik maga a köztársaság – mondta a következő szónok, Nagy Emília. A tanár – aki úgy mutatta be magát, mint magyartanár, sőt magyar magyartanár – szerint a nemzeti szó jelentését is elferdítette a jelenlegi hatalom, például a nemzeti dohánybolttal.
Lesz még magyar köztársaság, tegyünk érte! – zárta beszédét Nagy Emília. A többezres tömegben élénk derültséget okozott, hogy a szervezők bejelentették: adományokat gyűjtenek a helyszínen a rendezvény költségeire – méghozzá Gucci feliratú dobozban.
Összecsaptak Orbán hívei és ellenfelei
Néhány órával az Astoriánál tartott ellenzéki rendezvény előtt, nem messze onnan, a Múzeumkertben Orbán Viktor az állami ünnepségen arról beszélt, hogy meg kell védeni magunkat. A miniszterelnök hívei és ellenfelei az utcán mérték össze erejüket. A Fidesz erre kijelentette: szélsőséges provokátorok akarták megzavarni az ünnepet.
A miniszterelnök ünnepi beszéde ezúttal sem nélkülözte a szóvirágokat és a költői képeket.
A szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem "páros vezércsillagának", vérvonalának Orbán. Azt is mondta, hogy a szuverenitásért folytatott harcnak sosincs vége. | Népszavazás-cunamival söpörnék el Orbán rendszerét | Tizenkilenc népszavazási kérdéssel torpedóznák meg az orbáni rendszert az ellenzéki civilek – korrupcióellenes, gazdasági, oktatási és társadalmi témakörökben. Az Astoriánál tartott tüntetésen Parti Nagy Lajos csirkefogózott, Kulka János énekelt, közben pedig zúgott az „Orbán, takarodj!". Néhány órával korábban, onnan nem messze, Orbán Viktor mondott harcias hangú beszédet, miközben hívei az ellene tüntetőkkel dulakodtak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/nepszavazas-cunamival-sopornek-el-orban-rendszeret | 2015-03-15 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Victor Ponta azt követően jelentette be a miniszter lemondását, hogy vasárnap késő délután Klaus Iohannis államelnök felszólította őt, váltsa le a korrupcióval gyanúsított minisztert.
A Romania hírtelevízió értesülése szerint Ponta elfogadta a lemondást. Közölte ugyanakkor, hogy Valcov előbb befejezheti az adótörvény folyamatban levő módosítását, és ezt követően javasol új minisztert.
Valcovot pénteken este hallgatta ki az ügyészség, és azzal gyanúsítják, hogy 2010 és 2013 között, Slatina város polgármestereként összesen 2 millió euró (610,4 millió forint) kenőpénzt fogadott el egy vállalkozótól.
Két évet kapott a volt közlekedési miniszter
Korrupcióért jogerősen két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte februárban a román legfelső bíróság Miron Mitrea volt közlekedési minisztert, a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt egyik meghatározó politikusát.
Mitreát csaknem egymillió lej (kb.70 millió forint) értékű megvesztegetés elfogadásában találták bűnösnek. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) szerint a volt minisztert Irina Jianu, a tárca alárendeltségében működő építkezési szakhatóság korábbi vezetője vesztegette meg, aki ingyen újíttatta fel a miniszter édesanyjának házát, így hálálva meg kinevezését és a tisztségben tartását.
Miron Mitrea 2000-től 2004-ig, a Nastase-kormányban vezette a közlekedési, közműépítési és lakásügyi tárcát. | Lemond a román pénzügyminiszter | Benyújtotta lemondását Darius Valcov román pénzügyminiszter, akit a román korrupcióellenes ügyészség megvesztegetés elfogadásával gyanúsít, közölte Victor Ponta román miniszterelnök. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2015/03/lemond-a-roman-penzugyminiszter | 2015-03-15 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Átalakul az ügyészségi nyomozás szervezete február 1-jével. Az ügyészségi nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül - hívta fel rá figyelmet pénteken a Legfőbb Ügyészség.
Erra az új büntetőeljárásról szóló törvény miatt van szükség. A törvény módosította az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörbe tartozó bűncselekmények körét.
Továbbra is az ügyészség nyomoz akkor, ha a bíró, az ügyész, a rendőrség és a NAV hivatásos állományú tagja ellen elkövetett kiemelt súlyú bűncselekmények, így többek között az emberölés, az emberrablás, a hivatalos személy elleni erőszak esetében kell nyomozni. Ehhez februártól hozzácsapódnak még a hivatalos személyekkel összefüggésben elkövetett korrupciós bűncselekmények is. Ilyen például a vesztegetés, a befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedés meghatározott esetei.
Az új törvény azonban – egy kivételtől eltekintve – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását a rendőrség hatáskörébe utalta. Azaz az eddig a járási és nyomozó ügyészségek hatáskörébe tartozó hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, ügyvédi visszaélés és zugírászat nyomozását februártól már a rendőrség végzi.
Eezek miatt, “az ügyészségi nyomozás hatékonyságának növelése érdekében” a járási és nyomozó ügyészségeken az ügyészségi nyomozással kapcsolatos tevékenység január 31-ével megszűnik. A szervezeti egységek elnevezése ismét járási ügyészség lesz. Megszűnik továbbá az eddigiekben szintén ügyészségi nyomozást végző Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és Budapesti Nyomozó Ügyészség is.
Ezzel egyidejűleg február 1-jétől a kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását teljes körűen átveszi a Központi Nyomozó Főügyészség és az alárendeltségében működő ügyészségek. | Februártól a Központi Nyomozó Főügyészség fog nyomozni a korrupciós ügyekben | Átalakul az ügyészségi nyomozás szervezete február 1-jével. Az ügyészségi nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül - hívta fel rá figyelmet pénteken a Legfőbb Ügyészség. | null | 1 | https://444.hu/2019/01/25/februartol-a-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-fog-nyomozni-a-korrupcios-ugyekben | 2019-01-25 14:16:00 | true | null | null | 444 |
Sándor Géza szóvivő az MTI-vel közölte, hogy a januárban kezdődött perben az öt vádlott után eddig 37 tanút hallgattak meg, és most három nap alatt négy új tanú következik. A beidézettek kilétére nem akart kitérni, ám bizonyos források szerint Gyurcsány Ferenc is szerepel a listán.
Tátrai Miklóst a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja. Az ügy lényege, hogy az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án telekcsere-szerződést kötött – a Sukoróra tervezett turisztikai beruházás kapcsán – egy izraeli-magyar üzletemberrel, aki egy külföldi befektető csoport képviselője. A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában indított nyomozást ezzel kapcsolatban. Két évvel később semmisnek nyilvánították a szerződést. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. | Sukoró-ügy: szerdán folytatódik a büntetőper | Tátrai Miklós és társai büntetőperére Szolnokon kerül sor | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/16/sukoro-ugy-szerdan-folytatodik-a-buntetoper/ | 2013-08-16 14:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2013 júniusi felmérésének célja annak feltérképezése volt, hogy a megkérdezettek tapasztalata szerint 2010 óta összességében hogyan alakult Magyarországon a korrupció az állami intézményeknél, illetve az önkormányzatoknál. A felmérés alapját képező 1000 fős minta korra, nemre, régióra és településtípusra reprezentatív volt.
A korrupció változását a felmérésben részt vevők 85 százaléka értékelte, és utóbbiak 47 százaléka nem érzékel változást, 39 százalékuk azonban a korrupció erősödéséről adott számot (23% jelentőserősödéséről), míg 14% jelezte, hogy úgy érzi: 2010 óta csökkent (2% szerint jelentősen) a korrupció Magyarországon az állami intézményeknél,önkormányzatoknál.
A kutatók helyi okokkal magyarázzák, hogy nagyon magas az érzékelt korrupció változása Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon, ugyanakkor enyhébb növekedést tapasztaltak a megkérdezettek Észak-magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön. “A megyeszékhelyek különösen veszélyeztetettnek tűnnek: a lakosság messze átlag feletti korrupciónövekedést észlelt ezeken a településeken, de a főváros sem maradt el nagyon a fertőzöttség tekintetében. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy nagy volumenű fejlesztések itt zajlanak (jellemzően EU források segítségével), s a helyben lakók viszonylag gyorsan értesülnek a (köz)beszerzési nyertesek politikai kötődéseiről”. | A korrupció jobban teljesít | 2010-hez képest enyhén nőtt a korrupció szintje Magyarországon. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek”, a Közgép körüli „gyanúk” hatása is tetten érhető a romló megítélésben – írta a GKI. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/16/a-korrupcio-jobban-teljesit/ | 2013-08-16 14:22:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem kapott idézést, ezért nem lesz ott a szerdán folytatódó Sukoró-per tanúmeghallgatásán a kaszinóvárost tervező befektető, Joav Blum – írja a Népszava Bánáti János ügyvédre hivatkozva.
A lapnak az ügyvéd elmondta: a befektető levélben tudatta a bírósággal, hogy még idén Magyarországra utazik, mert szándékában áll vallomást tenni. A cikk idézi a Magyar Nemzet korábbi számát is, amely szerint Oszkó Péter volt pénzügyminiszter sem vesz részt a péntekre tervezett meghallgatáson, mert egyrészt külföldön van, másrészt ő sem kapott idézést.
Csütörtökön a korábban meggyanúsított Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és Veres János egykori pénzügyminiszter fog tanúskodni az ügyben.
1,3 M
A botrány 2009-ben robbant ki, a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly tavasszal indította meg eljárását különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. A nyomozás hosszúra nyúlt, csak tavaly nyáron emeltek vádat, öt ember ellen.
Joav Blum izraeli üzletember a tárgyalóteremben 2009-ben
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Egy külföldi befektetői csoport a Velencei-tó partján akarta megvalósítani kaszinóberuházását, az üzletről 2008. áprilisában kezdtek el tárgyalni, két hónap múlva pedig megszületett az a bizonyos csereszerződés, amelyet a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kötött meg a befektetői csoport képviselőjével, a magyar-izraeli Joav Blummal. A dokumentumok szerint egy az állam tulajdonban lévő, Sukoró külterületén álló ingatlanegyüttes cserélt gazdát több, a másik fél birtokában lévő Albertirsán és Pilisen található ingatlannal. Később kiderült, egyik sem annyit ér, mint amennyi a szerződésben szerepel: Sukorót alul, Blum telkeit pedig felülértékelték. A kár 1,3 milliárd forint lett volna, ám a bíróság tavaly nyáron jogerősen semmissé nyilvánította azt.
Az érvénytelennek kikiáltott szerződést az MNV Zrt. képviseletében Tátrai Miklós vezérigazgató írta alá a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozata alapján. Ő a döntésben is részt vett, Markó Andrea szakállamtitkárral együtt. A szerződést Császy Zsolt értékesítési igazgató ellenjegyezte. Ők mindannyian az ügy vádlottjai, csakúgy, mint Fehérvári Zsolt értékbecslő és Blum ügyvédje, Varga Bálint. Előbbi négy vádlottnak különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt kell felelnie, Tátrainak és Markónak tettesként, míg Császy és az értékbecslőnek, Fehérvári Zsoltnak bűnsegédként. Az értékesítési igazgatót magánokirat-hamisítással is megvádolták, míg a befektető ügyvédje kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt áll a bíróság elé. | Reszkethetnek a sukorózók | A kaszinóvárost tervező befektető, Joav Blum levélben közölte: most nem jön, de szándékában áll vallomást tenni. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/21/nem-kaptak-idezest-a-sukoro-ugy-tanui/ | 2013-08-21 14:40:00 | true | null | null | 24.hu |
A Fidesz választ vár az Együttben politizáló Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselőtől arra, hol van az a mintegy 320 millió forint, amelyet férje, Karvalits Ferenc jegybanki alelnökként keresett, és amelynek a kormánypárt szerint nincs nyoma a vagyonnyilatkozataikban. Karvalits Ferenc úgy reagált, hogy a vezetők javadalmazásáról a jegybanki törvény rendelkezik, ez alapján az elnöki fizetés 80 százaléka illette meg mandátuma idején, jutalmat pedig nem kapott.
Balla György, a Fidesz parlamenti képviselője kijelentette, hogy a Gyurcsány-Bajnai-korszak volt minden idők legkorruptabbika, s e korrupció elérte a Magyar Nemzeti Bankot is Simor András elnöksége és Karvalits Ferenc alelnöksége idején. "Abban a korszakban, amikor a brókerbotrányok működhettek, senki nem ellenőrizte, senki nem vizsgálta őket" - fogalmazott.
A bónuszokat kéri számon
A politikus kifejtette: a pénzügyi válság idején, amikor bajba kerültek a devizahitelesek, Karvalits Ferenc, aki "Bajnai Gordon bizalmasa volt már a Wallisnál is", az évi mintegy 20 millió forintos fizetése mellé bónuszokat is kapott, 2007-ben 34 millió, 2008-ban 49 millió, 2009-ben 51 millió, 2010-ben pedig 36 millió forintot.
Szerinte 324 milliót szakított
Karvalits Ferenc jegybanki alelnökségének ideje alatt 324 millió forinttal lett gazdagabb - közölte Balla György, hozzátéve, hogy eközben az MNB nem tett semmit a devizahitelesekért. Ehhez képest "a Bajnai-párthoz" tartozó képviselő, Szelényi Zsuzsanna, Karvalits Ferenc felesége folyamatosan a jelenlegi nemzeti bankot bírálja, amely egyébként leleplezte a "szocialista brókerbotrányt", és véget vetett az évtizedes korrupciónak - fogalmazott.
Hiányzik a pénz a vagyonnyilatkozatból
A fideszes képviselő azt is mondta, hogy a pár vagyonnyilatkozataiban ennek a 324 millió forintnak nincs nyoma. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy "vagy nagyon nagy lábon éltek, vagy ez a pénz valahova került". "Hol van ez a pénz?" - tette fel a kérdést Szelényi Zsuzsannának.
Karvalits nem tud jutalomról
Karvalits Ferenc közleményében azt írta, hogy jutalmat nem kapott, vagyoni helyzetéről, éves jövedelméről az Országgyűlés illetékes bizottsága előtt a törvényben rögzített rendszerességgel beszámolt. Az MNB gazdálkodását mandátuma alatt az Állami Számvevőszék és a jegybank felügyelő bizottsága rendszeresen ellenőrizte, és a szabályozástól eltérést nem állapítottak meg - tette hozzá. Javadalmazásáról a jegybanki törvény rendelkezett, ez alapján az elnöki fizetés 80 százaléka illette meg mandátuma idején, jutalmat pedig nem kapott - állította. | 320 milliót nem vallott be Karvalits a Fidesz szerint | A Fidesz választ vár az Együttben politizáló Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselőtől arra, hol van az a mintegy 320 millió forint, amelyet férje, Karvalits Ferenc jegybanki alelnökként keresett, és amelynek a kormánypárt szerint nincs nyoma a vagyonnyilatkozataikban. Karvalits Ferenc úgy reagált, hogy a vezetők javadalmazásáról a jegybanki törvény rendelkezik, ez alapján az elnöki fizetés 80 százaléka illette meg mandátuma idején, jutalmat pedig nem kapott. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/320-milliot-nem-vallott-be-szelenyi-es-karvalits-a-fidesz-szerint | 2015-03-12 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Lengyel Róbert hűtlen kezelés, sikkasztás és költségvetési csalás gyanúja miatt tett rendőrségi feljelentést, mivel nemcsak az önkormányzati társulást, hanem állami adóbevételeket is érinthet az eset. Ha bebizonyosodik, hogy szabálytalanság történt, perelnének a be nem fizetett összegekért - közölte az önkormányzat sajtóreferense, Tóthné Vámosi Ágnes.
3 és fél millióval rövidítették meg a szolgáltatót
Tavaly januártól a 27 önkormányzat tulajdonában lévő SIÓKOM Nonprofit Kft. lett a térség hulladékszállítási közszolgáltatója, felelve a hulladékkezelési díjak beszedéséért is. Az éves díj esetenként több tízezer forintos nagyságrendű, így a kedvezmények miatt az egyébként gazdasági nehézségekkel küszködő cég bevételkiesése több mint 3,5 millió forintra tehető.
A kedvezményezettek nagy része a hulladékszolgáltatásban érintett cégek (NHSZ Zöldfok Zrt., a Kertfok Kft. és a SIÓKOM) munkavállalói közül került ki. A sajtóreferens nem nevesítette azt a mintegy tucatnyi helyi politikust, aki szintén mentesült a díjfizetés alól, esetenként több ingatlanára is. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kedvezményezettek listája közérdekű adat, így a cégnek ki kell adnia az érdeklődőknek.
A frakció nem zárkózik el
Az ősszel megválasztott független polgármesternek fideszes többségű képviselő-testülettel kell irányítania a balatoni várost. Ez többször okozott nehézséget, de a szemétdíj-fizetési botránnyal kapcsolatban a Fidesz-frakció egy része is Lengyel Róbert mellé állt.
Szamosi Lóránt fideszes frakcióvezető csütörtökön közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyet három képviselőtársa is aláírt. Azt írták: egyetértenek a polgármesterrel, hiszen "az indokolatlan kedvezmények és kedvezményezettek kora lejárt". A céges dolgozóknak nyújtott juttatás belső ügy, az viszont, hogy ezt a kedvezményt elfogadták közéleti szereplők is, még ha szabályszerűen történt is mindez, komoly etikai vétség és elítélendő - áll a közleményben. A Fidesz-frakció vezetője írásban szólította fel az érintett képviselőket arra, hogy haladéktalanul fizessék be a SIÓKOM számlájára az eddig ki nem számlázott szemétszállítási díjakat, és erre kérte a többi érintettet is.
Az üggyel kapcsolatban Szabó Zoltán, az NHSZ Zöldfok Zrt. vezérigazgatója a sonline.hu-nak azt nyilatkozta: a SIÓKOM üzletpolitikai döntése volt, hogy nemcsak dolgozók, hanem például politikusok is szerepeltek a kedvezményezettek listáján. | A polgármester fellép a helyi elit előjogai ellen | Csaknem százötven embernek, köztük helyi politikusoknak, orvosoknak, ügyvédeknek nem kellett tavaly hulladékszállítási díjat fizetniük Siófokon. Emiatt feljelentést tett Lengyel Róbert, a város független polgármestere, mint a térségi hulladékgazdálkodási önkormányzati társulás elnöke. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/a-polgarmester-megszuntetne-a-helyi-kivetelezest | 2015-03-12 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Ritkán fordul elő, hogy egy csalásgyanús gazdasági ügy egyszerre torokszorítóan drámai, ugyanakkor fergetegesen mulatságos műalkotásokat hozzon létre, de a Harmadik Évezred Innovációs Alapítványé pont ilyen.
Az alapítvány szokásos közpénzügyi kutakodásai során tűnt fel Hadházy Ákos független képviselőnek.
Az akkor egy éve létező Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány tavaly március 28-án büszke közleményben jelentette be, hogy EFOP-1-8-6-17-2017-00026 számú pályázatára 450 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott.
A "lakosság egészségi állapotának javítását célzó" projekt lényege, hogy ebből a félmilliárdból 448 darab, "kevésbé fejlett régiókban" található településen tartsanak sportnapot, hogy a "családok közösen eltöltött szabadidős tevékenysége gazdagabbá és színesebbé tegye a mindennapjaikat", közösséget építsen, sőt "hosszútávon is hatással legyen jövőbeli életükre."
Az alapítvány tehát darabonként durván egymillió forint közpénzből szervezte-szervezi a sportnapjait az észak-magyarországi, az észak-, illetve a dél-alföldi régió hátrányos helyzetű falvaiban.
A gyakorlott újságolvasó ezen a ponton joggal hihetné, hogy a poén az lesz, hogy az alapítvány nem is tartott sportnapokat és lenyúlta a pénzt. Ám a helyzet ennél is sokkal viccesebb.
Az alapítvány ugyanis a jelek szerint tényleg szervezett eseményeket, sőt ezeket lelkesen dokumentálta is, majd a bizonyítékokat feltöltötte a netre. Egyszerre elképesztő és bátor, hogy közölni merték a harmadik évezred Magyarországának ezeket a kulcsdokumentumait!
Ez itt egy kompetenciafejlesztő, közösségiélményszerző, a leszakadó polgárok életét hosszútávon is átalakító, egymillió forintból megszervezett sportnap a beszélő nevű Fáj községben:
A barokk művészetben annyira kedvelt átlós kompozíció két végpontjában a sportszerető ember alfája és omegája, vagyis a labda és a budi találhatóak. A fotó arra is indirekt bizonyíték, hogy a sport sokféle lehet és nem minden a tömegsport, hiába állítják ezt a demagóg populisták.
Az fb-posztban nem egyetlen fotó, hanem egy egész galéria nézhető meg, ebből kiderül, hogy tényleg 3 résztvevő volt.
Fáj neve azért tűnhet ismerősnek, mert a 2018-as választás után a teljes magyar média foglalkozott a 400 fős, extrém szegény borsodi falucskával, ahol a választópolgárok 99 százaléka - listán 216-ból 214, egyéniben 217-ből 211 - szavazott a Fideszre.
A közeli Felsőgagy egymillió forintos sportnapján bebizonyították, hogy a marmonkanna nemcsak az egészségrombolás, hanem az európai értelemben vett kompetenciafejlesztés eszköze is lehet:
Annak, aki nem hisz az állóképeknek, itt egy videó a gagyvendégi egymilliós sportnapról. Kiderül belőle, hogy az EU által támogatott legújabb sport a cigizve biciklizés, illetve hogy sportolni nemcsak marmonkannák, de téglák között szlalomozva is lehet, sőt érdemes:
Itt a - Váczi Zoltánhoz és Radja Nainggolanhoz hasonlóan - cigizve sportoló fickó:
Az egymillióba Felsőgagyon belefért három további, helyben népszerű sportág, vagyis egy kis szántás + repülőszőnyegezés + agility is
Szalaszenden a jelek szerint későn kezdődött a kompetenciafejlesztés, így a helyi EU-s polgárok itt a szervezők autójának a fényében sportolták le az eseményre jutó egymillió forintot:
Ez a videó tényleg eléggé szükségtelenné teszi egy rakás "profi" filmrendező teljes életművét! Arra az esetre, ha eltűnne a netről, iderakok belőle egy filmkockát:
Eperjeskén 7+1 polgár gimnasztikázott a fűben. Az igen hangulatos filmen belül is felhívnám a figyelmet a létező leg-EU-konformabb sportágra, az EU-támogatás-táblával való tornázásra:
Ki mondta, hogy a tánc nem sport? Komádiban az volt az okosság, hogy a tőlük függetlenül megrendezett falunapot és kirakodóvásárt nevezték ki egymilliós sportnapnak:
Ugyanez lementett videón:
Tiszaszalkán is irtó vicces költséghatékonysággal tartottak egymilliós sportnapot: találtak egy csapat szőlőmunkást és a kamera előtt ezt a humoros performanszot adatták elő velük:
Ugyanez állóképen:
De az én kedvencem talán a homrogdi sportnap, ahol ugyan egy (1) ember sportolt, de ő aztán tényleg letett valamit, ha nem is az asztalra, de a mezőgazdasági fóliára mindenképp:
A döntő pillanat állóképen:
A nagykinizsi sportnap a maga egymilliós minimalizmusával hódított:
Ne legyünk igazságtalanok. A jelek szerint volt, ahol a szó normális értelmében is tarthattak sportnapot, például Tiszamogyoróson:
És még több helyen is voltak 3-6 embernél több embert megmozgató közös karkörzések és derékhajlítások zenére, egymillióból.
Hadházy Ákos, aki szerdán tart Korrupcióinfó sajtótájékoztatót a Harmadik Évezred-ügyről, a cikk elején szereplő fáji budis és marmonkannás képről azt mondta, hogy
"Kevés olyan fotót tudnék elképzelni, ami jobban bemutatja, hogy mi zajlik ma Magyarországon, illetve jobban illusztrálja az EU pénzek szakmányban kirablását, mint ezek."
A független képviselő azt mondta a 444-nek, hogy
A "rendezvények" miatt feljelentést fogok tenni és az OLAF-nak is jelenteni fogom. Sajnos a legszegényebb falvakat "felemelő" kamu "projektek" szinte mindennaposak, de ritka, hogy ennyire könnyen leleplezhető."
Az alapítvány tudomásunk szerint nem reagált határidőig a képviselő közérdekű adatigénylésére.
Küldtem kérdéseket a Harmadik évezrednek, amint válaszoltak, megírom.
Íme az alapítvány válasza, a sportnapokat dokumentáló videóikat közben leszedték:
Kérdésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy Hadházy László képviselő úrnak válaszunkat postára adtuk az általa megjelölt címre.
A pályázat célja a kevésbé fejlett régiókban élő lakosság egészségeséletmód szemléletének formálása szabadidősporttal. A hátrányos helyzetű településeken élő, többségében jelentős szociális hátránnyal küzdő lakosság számára biztosított mozgásprogramok keretében a sportfoglalkozásokon túl a résztvevők egészségmegőrzési szakmai kiadványokkal bővíthetik tudásukat, egészségügyi tanácsadáson, szemléletformáló fórumokon, prevenciós célú egészségügyi méréseken, mentálhigiénés foglalkozásokon vehetnek részt, melyek elősegítik a gyakoribb közösségi sportolási igények kialakulását és a lakosság mentális és fizikai egészségi állapota javulását, figyelembe véve a helyi igényeket és lehetőségeket.
A megrendezésre kerülő események tartalmukban, létszámukban eltérnek egymástól. Az Ön által megemlített esemény az ország egyik legszegényebb településén valósult meg, ahol igen nagy kihívást jelentett az ott élő lakosság bizalmát elnyerni, kimozdítani őket komfortzónájukból. Ezen eseményeken résztvevők egyéni, személyre szóló személyiségfejlődését nem lehet összehasonlítani egy-egy nagyvárosban megrendezett aktív sportéletet élő lakosságnak szóló sportcsarnokban megrendezett sporteseménnyel. A programoknak pont az a lényege, hogy közösségek alakuljanak, melyek rendszeresen együtt mozognak.
Pályázatunk eredményeként 469 településen valósítunk meg egészségfejlesztő testmozgás szolgáltatási programot. A 469 település közül a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet - a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről jogszabályban foglalt települések közül 448 kedvezményezett települést érint.
Tesszük ezt olyan településeken, melyek zárt falvak, lakónépességükben munkanélküliséggel sújtottak, infrastrukturálisan elszigeteltek, jelentős részükben megtalálható a szegregáció, ahol a lakosság mindennapjaiban nem meghatározó a rendszeres testmozgás.
Az általunk megvalósított valamennyi eseményünk nyilvános és a készített felvételek az Alapítvány facebook oldalán, a Fényképek, Videók megnyitásával minden érdeklődő számára elérhetők. A megvalósult események strukturáltan, településenként mappákba vannak rendezve, így mindenki azt/azokat az eseményeket nézheti meg, melyet/melyeket szeretne.
Elérhetősége:
Az eddig megvalósított valamennyi egészségfejlesztő programunkat: a prevenciós célú előadásokat, a primer méréseket, a lakossági egészségügyi fórumokat, a szakmai kiadványokat, a szabadidősport eseményeket minden településen szívesen és örömmel fogadta a lakosság, mely eredményeket és hatékonyságot a további településeken és programokon is meg kívánunk őrizni.
A cikk eredetileg más címmel jelent meg, ami - bár ez nem volt szándékunk - sokak érzékenységét sérthette. Ezért azt megváltoztattuk - A szerk. | Egymillióért szerveztek olyan sportnapot, ahol EU-s táblákat kellett lóbálni | Ritkán fordul elő, hogy egy csalásgyanús gazdasági ügy egyszerre torokszorítóan drámai, ugyanakkor fergetegesen mulatságos műalkotásokat hozzon létre, de a Harmadik Évezred Innovációs Alapítványé pont ilyen. | null | 1 | https://444.hu/2019/02/20/ugy-kerulgetik-az-eu-penzt-mint-felberelt-cigany-a-marmonkannat | 2019-02-20 14:51:00 | true | null | null | 444 |
Megadta a környezethasználati engedélyt a kormányhivatal a debreceni akkumulátorgyárnak
A döntés viszont csupán február 18-án lesz végleges. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal állítja: minden korábbinál szigorúbb feltételekkel engedélyezték a beruházást.
Minden eddiginél szigorúbb feltételekkel adta ki a környezethasználati engedélyt az akkumulátorgyár építéséhez a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal – közölte hétfőn a szervezet. Mint írták, lefolytatták az összevont környezeti hatásvizsgálatot, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást is. Utóbbiról azt írták, hogy a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, „amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie”.
A kiadott engedélyében a környezeti elemek, így például a talaj-, a levegő-, a természet-, a víz védelme, valamint a zajvédelem érdekében számos kötelezettséget írt elő a beruházó számára a kormányhivatal. Emellett a hatóság a döntésében
több esetben a jogszabályokban meghatározottnál is szigorúbb határértékek betartását, és gyakoribb ellenőrzéseket írt elő.
A debreceni akkumulátorgyárat építtető kínai CATL 2022. november 28-án nyújtott be kérelmet a kormányhivatalhoz, az eljárás pedig február 13-án zárult le, a döntés azonban még nem végleges, csupán február 18-án lesz az.
Tettlegességig fajult a vita a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár közmeghallgatásán
A nő az akkumulátorgyár mellett érvelt a debreceni közmeghallgatáson, egy férfi ellökte. Fellöktek, és aMagyar Hang tudósítása szerint megütöttek egy nőt a debreceni közmeghallgatáson, aki az akkumulátorgyár mellett érvelt. A lap által közzétett felvételeken annyi látszik, hogy a nőt többen felsegítik a földről, és az arcát fogja.
A kormányhivatal a végleges határozatot egyelőre nem, viszont annak kivonatát közzétette a honlapján. Abban azt írják, hogy a gyár hatásterületének „vélelmezett legnagyobb határa a telephely geometriai középpontjához viszonyítva: északi irányban 818 méter, északkeleti irányban 750 méter, keleti irányban 943 méter, délkeleti irányban 1198 méter, déli irányban 1098 méter, délnyugati irányban 1532 méter, nyugati irányban 1320 méter, északnyugati irányban 1279 méter”. Azt a kormányhivatal által közzétett dokumentum is elismeri, hogy a gyár hatásterülete Debrecen közigazgatási területét is eléri, de érinti egy 1,1 kilométeres, 230 méter széles szakaszon Mikepércs közigazgatási területének északi részét is.
Megszólalt a CATL: Három éven belül elkészülne a debreceni gyár
Reagáltak az egyik legfontosabb kérdésre is, mennyi vizet használnak majd a gyártás során. Néhány éven belül a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyárát építené fel a kínai Contemporary Amperex Technology (CATL) Debrecenben, amely most hivatalosan is megszólalt beruházással kapcsolatban, amely a magyar kormánytól is 320 milliárdos támogatásra számíthat.
A debreceni akkumulátorgyár az utóbbi hetekben hatalmas vitákat váltott ki, a helyiek elsősorban azon voltak felháborodva, hogy őket arról soha nem kérdezték meg, hogy egyáltalán akarják-e a gyárat a szomszédságukban. Szintén komoly felháborodás volt amiatt, hogy sem a beruházó, sem a beruházást erősen támogató kormány nem tisztázta, hogy mekkora és milyen környezeti terhelést jelent az akkumulátorgyár.
Akkugyár-kisokos: Minden, amit Debrecentől Gödig tudni érdemes, egy podcastban
Hogyan lett 2023 egyik legforróbb témája az akkumulátorgyártás Magyarországon? Ha lemaradt, vagy csak többet szeretne tudni, Fülke közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk: megszólalnak az érintettek arról, ami Debrecenben történik jelenleg és ami Gödön történt az elmúlt években, valamint annak is utánajártunk, mik a kormány céljai az akkumulátorgyárakkal.
Az utóbbi napokban felpörgött az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos ügyintézés: a gödi Samsung-gyár is megkapta az engedélyt arra, hogy újabb, „veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítménnyel bővüljön”.
Újabb engedélyt kapott a gödi Samsung-gyár a katasztrófavédelemtől
Paprikás hangulat volt a közmeghallgatáson, ennek ellenére megvan az újabb engedély. Hiába tiltakoztak a helyiek, a Pest vármegyei katasztrófavédelem megadta az engedélyt arra, hogy a gödi Samsung-gyár újabb "veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekkel" bővüljön - írja a Mérce. Az újabb engedélyezési kör előtt múlt héten tartottak közmeghallgatást, ahol feszült volt a hangulat. | Megadta a környezethasználati engedélyt a kormányhivatal a debreceni akkumulátorgyárnak | A döntés viszont csupán február 18-án lesz végleges. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal állítja: minden korábbinál szigorúbb feltételekkel engedélyezték a beruházást. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230213_debrecen_catl_kornyezethasznalati_engedely_kormanyhivatal | 2023-02-13 09:16:00 | true | null | null | HVG |
László Tamás (Fidesz-KDNP), a 15. kerület vezetője volt az egyetlen, akit az irodájában el tudtunk érni. Kérdésünkre, hogy miért ment ma be a hivatalba, azt mondta, “mert sok a dolog”. Arról, hogy társainak többsége lazít ezen a napon – a jellemző ugyanis az, hogy a városvezetők inkább szabadságra mentek ma -, nem kívánt véleményt mondani.
László Tamáson kívül – munkatársai állítása szerint – dolgozott még az újpesti kerületvezető, Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP). Telefonon viszont nem tudtunk beszélni vele, mert csak az e-mailjeit olvassa. Szintén bement a hivatalba a ferencvárosi Bácskai János (Fidesz-KDNP). Ő hívásunkkor épp tárgyalt.
László Tamás
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A polgármester az irodáját takarítja
Felvette a munkát ma a kőbányai polgármester, Kovács Róbert (Fidesz-KDNP) is, de telefonon őt sem értük el. Kollégái azt mondták, inkább hétfőn hívjuk, mert most épp “az irodáját takarítja”. Ugyancsak dolgozik Tóth József (MSZP), de ő délután kezdi a munkát, Papcsák Ferenc, Zugló vezetője pedig bár dolgozik, de telefonon ő sem elérhető, mert vidéken van. Kovács Péter, XVI. kerületi polgármester szintén dolgozott ma, de ő már délben elment. Ennyi legény volt szombaton a gáton, és akkor jöjjön a teljes lista, a magyarázatokkal:
I. kerület
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP)
A polgármester szabadságon van. Az ügyfélszolgálat 1 óráig volt nyitva, addig mindenki dolgozott a hivatalban.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 14.00-18.00
II. kerület
Láng Zsolt (Fidesz-KDNP)
Nem vette fel senki a telefont. Hívtuk a titkárnőjét, ő se. Állítólag délig dolgoztak, de ebben az időszakban sem sikerült elérnünk.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 13.30.-18.00
III. kerület
Bús Balázs (Fidesz-KDNP)
A polgármester szabadságon van.
IV. kerület
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP)
E-mailben elérhető.
Ma nincs bent, de az e-mailjeit olvassa.
V. kerület
Rogán Antal (Fidesz-KDNP)
Többször hívtuk az önkormányzatot, de már a központi számot se vették fel.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 13.30-18.00
VI. kerület, Terézváros
Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP)
Munkaszüneti nap van náluk, legközelebb hétfőn lesznek.
VII. kerület
Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP)
Hétfőig igazgatási szünet van náluk, senki nincs bent.
VIII. kerület
Kocsis Máté (Fidesz-KDNP)
Senki sincs bent, ezt a napot már két pénteken ledolgozták.
IX. kerület
Bácskai János (Fidesz-KDNP)
Nem elérhető, tárgyal.
A titkársága szerint dolgozik ma a polgármester, de kapcsolni nem tudták, mert hívásunkkor tárgyalt.
X. kerület
Kovács Róbert (Fidesz-KDNP)
Nem elérhető, takarítja az irodáját.
Javasolták, keressük hétfőn.
XI. kerület
Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP)
Már a központi számon sem vették fel. Többszöri hívásunkra sem.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 13.00-16.00
XII. kerület
Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP)
Nincs ma bent, nem is látták még bejönni, de lehet, hogy dolgozik. Azért inkább hétfőn telefonáljunk újra.
XIII. kerület
Tóth józsef (MSZP)
Nem elérhető, de később jön.
Nincs szabadságon a polgármester, de még nincs bent.
XIV. kerület
Papcsák Ferenc
Nem elérhető, vidéken van.
Vidéken van a polgármester, nem szabadságon. Legközelebb szerdán tudjuk elérni a hétfő-keddi parlamenti ülés miatt.
XV. kerület
László Tamás (Fidesz-KDNP)
Elérhető!!!
Már fél hét óta bent van, mert sok a dolog.
XVI. kerület
Kovács Péter (Fidesz-KDNP)
Nem elérhető, mert már elment.
A polgármester ma nem volt szabadságon, bement a hivatalba, de 12.45-kor már nem volt bent. A többieknek fél kettőig volt munkavégzés.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 8.00-18.00
XVII. kerület
Riz Levente (Fidesz-KDNP)
Nem tudni, miért. A hivatalban egyébként délig volt ügyfélfogadás.
UPDATE – A sajtóreferens szerint a polgármester bent volt:
Riz Levente sajtósa hétfőn azt mondta, a polgármester dolgozott aznap, mégpedig 13 óráig. Mi az önkormányzat központi számát (06-1-253-33-00) hívtuk (12.49-kor), ahogy minden más önkormányzat esetében is. Ott viszont azonnal azt közölték, hogy senkit nem tudnak kapcsolni. Hozzátették: délig volt ügyfélfogadás.
XVIII. kerület
Ughy Attila (Fidesz-KDNP)
Szabadságon van, hétfőn lehet hívni.
XIX. kerület
Gajda Péter (MSZP)
Nem működik ma a hivatal.
XX. kerület
Szabados Ákos (MSZP)
Többszöri hívásunkra sem reagáltak.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 8.00-18.00
XXI. kerület
Németh Szilárd (Fidesz-KDNP)
Nincs ma munka a hivatlban, de őt egyébként sem egyszerű elérni bent.
XXII. kerület
Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP)
Technikai okok miatt nem működik ma a hivatal, mindenki szabadságon van.
XXIII. kerület
Geiger Ferenc (Civil Egyesület)
Közigazgatási szünet van.
(A telefonhívásokat 11-13 óra között ejtettük meg. Szombaton egyébként az augusztus 19.-ei napot dolgozzuk le, ami egy hétfői nap volt. Azokat az önkormányzatokat, amelyek a hétfői napon 13.00 után nyitnak, 13.00 után is kerestük) | Elbliccelték a szombati munkanapot Budapest polgármesterei | Az átlagembernek munkanap volt augusztus 24-e. A többségnek ezen az álmatag szombaton is az irodában kellett küzdenie a túlélésért. Kíváncsiak voltunk, mi a helyzet a polgármesterekkel, ezért körbetelefonáltuk mind a 23 budapesti kerület vezetőjének irodáját. Érdekes dolgokat tapasztaltunk. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/24/elblicceltek-a-szombati-munkanapot-budapest-polgarmesterei/ | 2013-08-24 15:03:00 | true | null | null | 24.hu |
A bíróság a 33 éves férfit a felfüggesztett szabadságvesztés mellett három évre eltiltotta foglalkozása gyakorlásától – tájékoztatott Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.
Próbára tették
A vádlott ellen a Nemzeti Védelmi Szolgálat tett feljelentést, egy megbízhatósági vizsgálat után. A férfi 50 ezer forintot vett át a szolgálat munkatársától azért, hogy hivatali kötelességét megszegve egy magánszemély tulajdonában lévő összes ingatlan valamennyi adatát a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezze és kiadja. A rendőrnyomozók a NVSZ munkatársaival együttműködve a pénz átvétele, és az adatok átadása után fogták el a vádlottat.
Az ügyész letöltendőt kér
A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, a bíróság döntését tudomásul vette. Az ügyészség súlyosítás – többek között végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása - érdekében fellebbezést jelentett be, így az ítélet nem jogerős. | Elítélték a korrupt földhivatali ügyintézőt | Két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Járásbíróság azt a földhivatali ügyintézőt, aki 50 ezer forint ellenében jogosulatlanul adott ki adatokat az ingatlan-nyilvántartásból. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/lebukott-a-korrupt-foldhivatali-ugyintezo | 2015-03-11 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Összesen 131,6 milliárd forint támogatást osztott szét egyedi kormánydöntésekkel (EKD) a külgazdasági minisztérium különféle nagyvállalatok (főleg multik) beruházásaira – derül ki a tárca által közzétett adatokból. Ezzel tavaly osztották ki a második legtöbb ilyen támogatást, csak 2021-ben volt nagyobb az összeg: közel 250 milliárd.
2021 végére datálódik az eddigi három legnagyobb EKD-támogatás, a dél-koreai SK akkumulátorgyártó 76 milliárdja, egy másik SK-leány 28 milliárd forintja, illetve a szintén dél-koreai szintén akkugyártó Samsung SDI 34 milliárdja.
2022-ben darabszám szerint 52 vállalkozással írtak alá támogatási szerződést (a támogatások folyósítása jellemzően időben elhúzódó, és jellemzően üzleti titok). Darabszám szerint a német vállalatok vannak a legtöbben: 13-an.
A 2022-es kedvezményezettek közül említésre érdemes a Waberer’s, amely 6 milliárd forintot kapott egy 18 milliárd forintos összértékű logisztikai központra és 390 milliót egy szolgáltató központra. Ezért összesen 213 darab munkahelyet kell leszállítania a cégnek.
Biztos fatális véletlen, de a támogatási szerződéseket pár nappal az után írták alá, hogy kiderült: a miniszterelnök veje, Tiborcz István beszáll a vállalatba.
Tavaly a legtöbb támogatást, 13,5 milliárd forintot a BMW kapta 300 új munkahelyért, 10 milliárd forint feletti összeg jutott még a török Sisecam üvegcsomagolás-üzemére és az olasz tulajdonban levő Kometa húskészítménygyártó kapacitásainak bővítésére.
6,8 milliárd forintot kapott az orosz tulajdonú Arnest új aeroszol töltőüzemére – a támogatási szerződést áprilisban írták alá, tehát már a háború kitörése után.
A magyar tulajdonú cégek közt a legtöbb támogatást, 6,6 milliárdot a Bayer Construct fürdőszoba-összeszerelő üzeme kapta. Ezt követi a Waberer’s logisztikai központjának 6 milliárd forintja.
A dán Lego nyíregyházi gyárának bővítéseihez 5,8 milliárd forinttal járul hozzá a magyar állam, | Tiborcz István cége 6,5 milliárd forint állami támogatást kapott egyedi kormánydöntéssel | A 2022-es történelmi rekordtól elmaradó, de így is több, mint 130 milliárd forint beruházási támogatást osztott szét a kormány egyedi döntésekkel 2022-ben. A legnagyobb összeget a BMW kapta. A Waberer’sszel épp azután írták alá a támogatási szerződést, hogy a miniszterelnök veje jelezte: bevásárolja magát. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230214_Tiborcz_Istvan_cege_65_milliard_forint_allami_tamogatast_kapott_egyedi_kormanydontessel | 2023-02-14 13:58:00 | true | null | null | HVG |
Nemrég számoltunk be róla, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg – Lázár János vadásztársa – kirívóan jutányos áron bérel önkormányzati lakást a budai Várban, csakúgy, mint az I. kerület polgármestere és családja, illetve számos más, Fideszhez közeli fontos ember. A kiváltságosok sora azonban nem ért véget.
A 24.hu kiderítette, hogy a főhercegen kívül egy másik nagy vadász, Halmágyi-Takács István, a Safari Club elnöke is a Várnegyed előkelő részén, a Halászbástyához közeli Országház utcában jutott hozzá egy eredetileg 84 négyzetméteres, majd 165 négyzetméteres területűre növelt bérlakáshoz, amiért az önkormányzat tájékoztatása szerint kevesebb mint 64 ezer forintot fizet havonta.
A Safari Club az elmúlt években többször is bekerült a hírekbe. A vadászati világszervezet 2016-ban Las Vegasban Az Év nemzetközi törvényhozója díjjal tüntette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. Az állami hírügynökség szerint Semjén a vadvilág megőrzésének előmozdításáért és a fenntartható vadászat szabadságának támogatásáért vehette át az elismerést.
Ezt megelőzően Halmágyi-Takács István mint a Safari Club International Közép-magyarországi Egyesületének elnöke személyesen tüntette ki a kormányfő helyettestét, ez alkalomból tiszteletbeli tagságot is kapott Semjén a szervezetben. 2018-ban a KDNP elnöke – saját svédországi vadászbotránya után – a Parlamentben látta vendégül a világszervezet vezetőjét, amiről videó és készült. A felvételen Halmágyi-Takács István közvetlenül a miniszterelnök-helyettes jobbján ült.
A Habsburg főherceg a szomszédja
Az Országház utcában található két felújított műemléképület önkormányzati lakásainak adatait Veres Dávid, az I. kerület független önkormányzati képviselője kérte ki. Az pedig a közhiteles cégadatbázis adataiból derült ki, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főhercegnek és Halmágyi-Takács Istvánnak is itt van a lakcíme, így tehát szomszédok.
Figyelemre méltó, hogy az önkormányzat által a képviselőnek megküldött kimutatás nem 165, hanem 84 négyzetméteresként tartja nyilván a Safari Club elnökének lakását, amiért nem is 64 ezer, hanem mindössze havonta 32 forintot kell fizetnie. Az már az iratbetekintés alkalmával derült ki, hogy az ingatlant két ütemben 165 négyzetméteresre növelték meg a tetőtér beépítésével. Az adatok szerint a lakást 2010 decemberében cserével tudta megszerezni a vadászati szervezet vezetője és felesége. Ugyanakkor Veres Dávid szerint arra vonatkozóan nincs adat az aktában, hogy a bérleti díjat megemelte volna az önkormányzat a területnövekedéssel arányosan.
A képviselő szerint az is felháborító, hogy a kerületi lakosok általában nem kapnak engedélyt a bővítésre.
Az engem megkereső a lakástulajdonosok és tartós bérlők többsége arra panaszkodik, hogy bár ők saját pénzükön kiváló állapotban tartják a vári ingatlanokat, javarészt elutasítják bővítési igényeiket. Eközben azt látják, hogy a Fidesz közelében forgó neveknél az önkormányzat és állami szervek csont nélkül állítják ki a jóváhagyásokat.
„Elégedett vagyok az önkormányzat működésével”
Az ellentmondásos adatok miatt megkerestük Halmágyi-Takács Istvánt, és az önkormányzatnak is elküldtük kérdéseinket. A Safari Club elnökénél főként arról érdeklődtünk, szerinte mi lehet annak a magyarázata, hogy az önkormányzat nem emelte meg a bérleti díját, és a városházán fellelhető iratok alapján a tetőtér beépítése után is alig több mint 32 ezer forintot kell fizetnie havonta.
A vadászati szervezet vezetője erre azt mondta, hogy azt az önkormányzat tudja megmondani, hogyan számolja a lakbért. De – tette hozzá – ő a beépítés lehetőségéért is komoly összeget fizetett, aztán ő finanszírozta az építkezést is, ráadásul úgy, hogy mindez aztán az önkormányzat vagyonát gyarapítja. A vadászklub elnöke a beszélgetés során nem említette, hogy többet fizetne az általunk ismert 32 ezer forintnál.
Erről a kirívóan alacsony bérleti díjról szólva azt mondta, hogy nem lehet összehasonlítani a szabad piacon kiadott ingatlanok bérleti díjával, ez esetben ugyanis az önkormányzat biztosít valakinek lakást hosszú távon. Összehasonlításképpen: az Országház utcában egy – a szóban forgó lakásnál valamivel kisebb – 133 négyzetméteres lakást 889 ezer forintos bérleti díjért kínálnak kiadásra.
Halmágyi-Takács hozzátette:
Az I. kerületi önkormányzat az országos átlagot messze meghaladóan jól működő önkormányzat, amely olyan módon működik, hogy az itt lakó embereknek az igényeit lényegesen jobban kielégíti és szolgálja, mint az országos átlag.
Majd kiemelte:
Én ennek az önkormányzat a működésével elégedett vagyok.
Önkormányzat: A bérleti díj egyáltalán nem alacsony
A független képviselőnek nyújtott tájékoztatás és a bérlő válaszai alapján az I. kerületi önkormányzatnál a többi között arról érdeklődtünk, miért tartják továbbra is 84 négyzetméteresként nyilván a lakást, és nem érzik-e alacsonynak a megállapított bérleti díjat.
A bérlő tájékoztatásával egybevágóan azt írták:
Ez a bérleti díj az önkormányzati bérlakások piacán egyáltalán nem minősül alacsony összegnek. Ezeket a lakásokat nem lehet összevetni az ingatlan.com-on található lakásokkal.
Közölték továbbá, nem igaz az, hogy 84 négyzetméteresként tartanák nyilván a lakást, és az sem igaz, hogy a tetőtér beépítésével nem emelték a bérleti díjat. Azóta – mint írták – valamivel kevesebb mint 64 ezer forint a bérleti díj. Mindez azért érdekes, mert Veres Dáviddal még azt közölték, hogy a lakás 84 négyzetméteres, és 32 ezer forint a havi bérleti díja, ráadásul a városházán található aktában sem szerepelt a megemelt összeg.
Arra is rákérdeztünk, hogy mennyi volt az a „komoly” összeg, amit a bérlőnek ki kellett fizetnie azért a lehetőségért, hogy bővítse az ingatlant. Az önkormányzat szerint két ütemben kellett fizetni.
Először 4 millió,
majd 825 ezer forintot.
A bővítéssel pedig majdnem a duplájára növelték az ingatlant.
Az önkormányzat friss tájékoztatásával újra megkerestük Veres Dávid független képviselőt, aki elmondta, sem az ingatlan aktájában, sem a kért tájékoztatásban nem szerepelt, hogy megemelték volna a bérleti díjat, így ami történt, az még jóhiszemű esetben is súlyosan hanyag kezelés. Hozzátette, a megemelt összeg is nevetségesen alacsony. Mint mondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy az önkormányzat évek óta kirívóan alacsony bérleti díjakat szab ki, amivel milliókat vesz ki az I. kerületi lakosok zsebéből.
Kiemelt kép:Farkas Norbert / 24.hu | A Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke is bagóért bérel önkormányzati lakást | Nemrég számoltunk be róla, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg – Lázár János vadásztársa – kirívóan jutányos áron bérel önkormányzati lakást a budai Várban, csakúgy, mint az I. kerület polgármestere és családja, illetve számos más, Fideszhez közeli fontos ember. A kiváltságosok sora azonban nem ért véget.
A 24.hu kiderítette, hogy a főhercegen kívül egy másik nagy vadász, Halmágyi-Takács István, a Safari Club elnöke is a Várnegyed előkelő részén, a Halászbástyához közeli Országház utcában jutott hozzá egy eredetileg 84 négyzetméteres, majd 165 négyzetméteres területűre növelt bérlakáshoz, amiért az önkormányzat tájékoztatása szerint kevesebb mint 64 ezer forintot fizet havonta. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/02/26/halmagyi-takacs-istvan-semjen-zsolt-safari-club-onkormanyzati-lakas-var/ | 2019-02-26 15:08:00 | true | null | null | 24.hu |
Noha már korábban is lehetett tudni, hogy a mammográfiás szűrőbuszok ügye nem lett sikertörténet, most az is kiderült, hogy az eredetileg 1,7 milliárd forintért beszerzett buszokkal mennyi vizsgálatot végeztek el – írja a Facebook-oldalán Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő.
Hadházy emlékeztet, hogy Müller Cecília országos tiszti főorvos korábban “néhány száz” a buszokban elvégzett vizsgálatról számolt be, de most egy állampolgári adatkérés nyomán azt írja:
2021-ben és 2022-ben konkrétan nulla (zéró, azaz 0) emlőszűrést végeztek.
A képviselő szerint időközben az is eldőlt, hogy kiszerelik az összesen tíz buszból a szűrésre szolgáló röntgenkészülékeket – a mellrákszűrésre ugyanis alkalmatlannak bizonyultak a járművek –, de a készülékek közül eddig csupán egy került be egy kórházba, kettő áthelyezése folyamatban van, a többi héttel viszont még nem tudni, mi lesz.
Hadházy arról is ír, hogy az adatok alapján a váci és a szobi járásban összesen 35 embert szűrtek le vérnyomásra a másik tíz általános szűrőbusz segítségével, noha 2018-ban pont ezekben a járásokban jelentették be a nagy emlő- és egyéb egészségügyi szűrőprogramot.
A kormányzati szándék az volt, hogy minden 5000 fő alatti települést felkeressenek a szűrőbuszok, a programra ennek érdekében a buszok beszerzésén kívül további milliárdokat is költöttek, így 17 milliárd forintot a szakszemélyzet kiképzésére. | Kiderült, hány vizsgálatot végeztek az 1,7 milliárdért vásárolt mammográfiás szűrőbuszokon | Kikérték az adatokat azoknak a szűrőbuszoknak a működéséről, amelyekkel országos mammográfiás és egyéb egészségügyi szűrést indított a kistelepüléseken a kormányzat, összesen több mint 18 milliárdból. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230214_mammografias_szurobuszok_hadhazy_akos_muller_cecilia | 2023-02-14 11:16:00 | true | null | null | HVG |
Nagy István beszámolt az albizottság tagjainak a HNP földbérleti pályázataival kapcsolatban készült Kehi-vizsgálatról.
Az államtitkár a miniszterelnöknek a témával kapcsolatban korábban adott válaszára utalva elmondta, hogy a Kehi a kormány utasítására lefolytatta vizsgálatát, ennek alapján az FM módosította a földbérletek pályázati eljárását. A konkrét ügyben véleménykülönbség volt a Kehi és a szaktárca között, amelyet tisztáztak - tette hozzá. Az államtitkár megerősítette: a nyertes pályázók számára előírták, hogy a megkötött haszonbérleti szerződésben vállaltaknak a szerződés teljes időtartama alatt meg kell felelniük.
Új pályázatokat írnak ki
A vitatott szerződések felbontásán a nemzeti park igazgatósága dolgozik, majd újra megpályáztatja ezeket a földeket - közölte Nagy István. Az FM parlamenti államtitkára emlékeztetett: a mostani pályáztatást megelőző haszonbérleti ciklus 2009. szeptember 1-jétől 2014. augusztus 31-éig tartott.
Ismertette: a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága másfél év alatt négy pályázati eljárási ütemben oldotta meg közel 66 ezer hektárnyi termőföld haszonbérbe adását. Az összes terület 65 780 hektár volt, a birtoktestek száma 565, átlagméretük 116 hektár. A pályázatra 2323 beadvány érkezett, közülük 2095 volt érvényes. A megkötött szerződések száma 762 volt.
80 százalék rendben volt
Beszámolt arról, hogy a Kehi a múlt év januárja és júliusa között lefolytatott vizsgálata során 428 birtoktest eredményesen zárult pályázati eljárásainak nyertes pályázatait vizsgálta. 92 esetben tett észrevételt, vagyis a pályázati eljárások mintegy 80 százalékát aggálytalannak találta. A megkötött haszonbérleti szerződések számát alapul véve hasonló az arány: a Kehi 590-ből 112 esetben tett észrevételt, tehát mintegy 81 százalékot teljesen szabályosnak talált.
Nagy István kiemelte: a Kehi-vizsgálat eredményeként nem született büntetőfeljelentés, és polgári per indítását sem kezdeményezték, mivel korrupció gyanúja fel sem merült a HNP igazgatóság földhaszonbérleti szerződések megkötésére irányuló pályázati eljárásai kapcsán. | Legalább 14 szerződést kell felbontani a Hortobágyi Nemzeti Parkban | Legalább 14 földbérleti szerződést kell felbontani a Hortobágyi Nemzeti Parkban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata után - idézte a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a miniszterelnök válaszát az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Ellenőrző albizottságának hétfői ülésén. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/legalabb-14-szerzodest-kell-felbontani-a-hortobagyi-nemzeti-parkban | 2015-03-09 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Wáberer György kedden lemondott a Waberer's International Nyrt. Igazgatóságában betöltött tagságáról, ezt a társaság szerdán a Budapesti Értéktőzsdén jelentette be.
A Waberer's közleményében Barna Zsolt vezérigazgató mondott köszönetet a cég alapítójának és névadójának, arról ugyanakkor nem írtak, hogy mi áll Wáberer György távozásának hátterében.
Ahogy arról korábban a hvg.hu is beszámolt, kedden derült ki, hogy Tiborczé lett a Waberer's csaknem fele, ugyanis a Merkport Zrt. (amely a BDPST Group 95 százalékos tulajdonában van) megvásárolta Wáberer Györgynek a részesedését.
A 4 048 476 darab, egyenként 0,35 euró (körülbelül 135 forint) értékű törzsrészvényből álló csomaggal együtt a Tiborcz István tulajdonában levő BDPST részesedése 49,64 százalékra nő a társaságban.
Az ügyletet jóvá kell hagynia a Magyar Nemzeti Banknak és a Gazdasági Versenyhivatalnak is, ezt követően zárulhat majd.
A Waberer's árfolyama idén 1 százalékos mínuszban van. | Wáberer György lemond a Waberer's igazgatóságából is | A társaság névadó alapítója már eladta a részesedését, így a Waberer's fele Tiborcz Istváné. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230215_Waberer_Gyorgy_lemond_a_Waberers_igazgatosagabol_is | 2023-02-15 10:34:00 | true | null | null | HVG |
Felelősnek találta a szocialistákat adatkezelési mulasztásban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
A napilap felidézte: idén február elején több tízezer korábbi MSZMP-tag nevét, személyes adatait és pártkongresszusokra készült statisztikai összesítéseket tartalmazó mikrofilmeket talált az atlatszo.hu az MSZP fővárosi, II. János Pál pápa téri volt székházában. A filmeket az OSA Archívumba szállították az újságírók, hogy levéltárosok állapítsák meg, mit tartalmaznak. A NAIH kivizsgálta az ügyet, az MSZP pedig feljelentést tett.
A Magyar Nemzet szerint a NAIH vizsgálata végül megállapította, hogy az MSZMP utódpártjaként a szocialisták felelőssége lett volna gondoskodni az épület teljes kiürítéséről és a tekercseken található adatok kezeléséről. A határozat megállapítja azt is, hogy a tekercsek jogos tulajdonosa a Magyar Nemzeti Levéltár.
A NAIH – bár nem szabott ki bírságot a szocialistákra – felszólítja a pártot a hasonló adatkezelési mulasztások elkerülésére és az információszabadságról szóló törvény betartására – írta a lap. | Pucér nős plakátok miatt szorul az MSZP | Elmarasztalta az adatvédelmi hatóság a pártot, mert hanyagul kezelték a volt MSZP-székházban hátrahagyott tárgyakat, melyek között Zimány Linda meztelen fotója is felbukkant. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/29/pucer-nos-plakatok-miatt-szorul-az-mszp/ | 2013-08-29 15:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Energiaklub leplezte le, hogy az ING Bank tanulmányából több oldal szó szerint került be – gépelési hibákkal együtt – az Esplanade Kft. anyagába. Utóbbi cég 50 millió forintot kapott a munkáért.
A 2008-ban készült tanulmány ügye (az MVM korábbi vezetésének egyéb, 15 milliárdos kárt okozó ügyeivel együtt) már egy ideje a bíróság előtt van, a hírek szerint azért, mert a rendőrségi vizsgálat összecsapottnak, összeollózottnak ítélte meg a tanulmányt. További részletek itt. | Lopott tanulmányért 50 millió? | A Paksi atomerőmű bővítéséről szóló két anyagban szó szerinti egyezőségek vannak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/28/lopott-tanulmanyert-50-millio/ | 2013-08-28 15:35:00 | true | null | null | 24.hu |
Megvásárolja a Merkport Zrt. a Waberer’s részvényeinek 22,88 százalékát – közölte a Budapesti Értéktőzsdén a logisztikával foglalkozó cégcsoport. A Merkport, amely a BDPST Group 95 százalékos tulajdonában van a Waberer’s volt vezetőjének, Wáberer Györgynek a részesedését veszi meg. A 4 048 476 darab, egyenként 0,35 euró (körülbelül 135 forint) értékű törzsrészvényből álló csomaggal együtt a Tiborcz István tulajdonában levő BDPST részesedése 49,64 százalékra nő a társaságban. Az ügyletet jóvá kell hagynia a Magyar Nemzeti Banknak és a Gazdasági Versenyhivatalnak is, ezt követően zárulhat majd.
A BDPST az MTI-nek küldött közleményében kiemelte, hogy a részvényvásárlással a Waberer's fejlesztheti a legkorszerűbb logisztikai technológiákra építő üzleti modelljét, növelve piaci a részesedését belföldön és külföldön. A BDPST jelentős növekedési lehetőséget lát a logisztikai társaságban, és már régóta kereste a lehetőséget, hogy belépjen erre a területre - indokolták a tranzakciót. Hozzátették, hogy a BDPST meghatározó akar lenni minden belföldi iparágban és szolgáltatói területen, amely hozzájárul a magyar gazdaság megújulásához.
A változás a közlemény szerint a Waberer's operatív működését nem érinti.
Wáberer György, aki tagja a Waberer's International igazgatóságának, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a menedzsment munkájának eredményeként a cég új pályára állt, nyereséges, és tőzsdei bemutatkozása óta először osztalékot is fizet részvényeseinek. Hozzátette, hogy a részvényesek bizalmából kapott feladatát teljesítette, és olyan ponton válik meg részesedésétől, amikor a vállalat kilátásai jók. | Tiborczé lett a Waberer's csaknem fele | A logisztikai cég alapítója megvált részesedésétől. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230214_BDPST_waberers_bet | 2023-02-14 15:48:00 | true | null | null | HVG |
Petícióval fordul az atlatszo.hu az MTVA vezérigazgatójához, Böröcz Istvánhoz annak érdekében, hogy kikényszerítse a szervezet átlátható működését. Az Alap ugyanis évente tízmilliárdos nagyságrendben költ el közpénzt úgy, hogy az ezt megalapozó döntésekről és szerződésekről adatot nem tesz közzé, adatigénylést nem teljesít – még azután sem, hogy sorozatban bukja el a közérdekű adatos pereket.
Legutóbb a Marslakók című sorozat esetében adott igazat a bíróság a lapnak. Az eljárásban előbb a Fővárosi Törvényszék első fokon tavaly novemberben mondta ki, hogy az MTVA köteles átadni a lapnak a Marslakók című sorozat költségeiről szóló dokumentumokat és a műsor megszüntetéséről szóló szerződést. A Fővárosi Ítélőtábla ezután másodfokon is az atlatszo.hu javára döntött, amikor helyben hagyta a Törvényszék ítéletét. Az MTVA mégsem küldte meg az adatokat, pedig a határidő már eltelt.
Ugyanígy – annak ellenére, hogy több mint két hónapja jogerős ítélet mondta ki, hogy az MTVA köteles kiadni Várhegyi Attila volt szolnoki polgármester cégével kötött szerződést –, a közmédia ezt a dokumentumot sem bocsátja rendelkezésre.
Asbóth Márton, a lap jogi szakértője a Hír24-nek elmondta, ha valaki a jogerős bírósági ítélet ellenére nem adja ki az adatokat, akkor az adatigénylőnek két lehetősége van. Egyrészt kérhet bírósági végrehajtást, ebben az esetben a végrehajtó először bírságol, és ha így sem ér el eredményt, akkor fizikai végrehajtást végezhet. Ez annyit jelent, hogy a végrehajtó bemegy az MTVA-ba, és a helyszínen szerez érvényt az ítéletnek, hogy átadják neki az adatokat.
A másik lehetőség a büntetőfeljelentés, mivel az már bűncselekménynek számít, ha valaki a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adja ki az adatokat. A közérdekű adattal való visszaélés két év szabadságvesztéssel büntetendő, egy ilyen ügyben pedig Böröcz István lenne a vádlott.
Mint megtudtuk, a két eszköz nem kizárja, inkább kiegészíti egymást. Asbóth kérdésünkre, hogy az Átlátszó melyik eszközt veti be, esetleg mindkettőt, azt mondta: egyelőre vizsgálják, hogy melyik lenne a leginkább célravezető. Felvetésünkre, hogy az MTVA elhúzhatja-e az ügyet a választásokig, Asbóth közölte: erre kevés az esély, hiszen ha végrehajtást kérnek, akkor a végrehajtó elhozza az adatokat – a büntetőeljárás kimenetelétől függetlenül.
Az MTVA közölte: a “szabadságolások és egyéb teendőik” akadályozzák a törvényi kötelezettségeik teljesítését. | Vádlott lehet a közmédia vezetője | Hiába kötelezte jogerősen a bíróság az MTVA-t arra, hogy adja ki az alvállalkozókkal kötött szerződéseit, az állami médiacég továbbra is titkolózik. Az adatok ily módon való visszatartása bűncselekmény, ha az Átlátszó feljelentést tesz, akkor Böröcz Istvánból, a cég vezetőjéből vádlott lehet. A büntetési tétel 0-2 évig tartó szabadságvesztés. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/29/vadlott-lehet-a-kozmedia-vezetoje/ | 2013-08-29 15:41:00 | true | null | null | 24.hu |
Nehéz helyzetbe hozhatja Schadlt, hogy többen is bűnösnek vallották magukat a Völner–Schadl-ügyben
Az előkészítő ülésen négyen is elismerték a bűnösségüket. Ketten a korrupt végrehajtók kinevezésével összefüggésben, ketten pedig a Schadl György nyaralójának szabálytalan átépítése ügyében vallották a vádirattal egyezően bűnösnek magukat.
Beismerte a Völner–Schadl-ügy bírósági tárgyalását előkészítő ülésen a bűnösségét négy vádlott is.
A XXII. rendű vádlott, P. Márton a vádirat szerint egy követeléskezeléssel foglalkozó cég vezetője volt, akit a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György azzal keresett meg, hogy ajánlhatna alkalmas embert, mert el tudja intézni az illető végrehajtóvá kinevezését. Ennek az volt a feltétele, hogy gyakorlatilag a teljes végrehajtói tevékenységből származó bevételét át kell adnia Schadlnek, viszont kap havi egymilliót.
P. Márton saját kollégájában találta meg az üzletre kapható embert, akit 2020-ban valóban ki is neveztek végrehajtónak – ő emiatt szintén vádlottja az ügynek –, és közben még jobb arányt is sikerült kialkudnia, így a profit 10 százalékát tarthatta meg. Schadl így is sok pénzhez jutott tőle azért: a vádirat szerint 2021-ben összesen 101,5 milliót kapott. P. Mártonra – beismerés esetén, ami végül is megtörtént – a vádhatóság 2 év, 4 évre felfüggesztett szabadságvesztést és 8 millió forint pénzbüntetést kért.
Ugyancsak bűnösnek vallotta magát a XXI. rendű vádlott, P. Béla, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egykori hivatalvezetője. A vádlott a vádirattal megegyezően azt is elismerte, hogy a kar elnöke, a szintén vádlott Schadl György nyomására és kérésére
a bírósági végrehajtói pályáztatás során magasabb pontot adott az indokoltnál a Schadl által kiszemelt jelölteknek.
A vádirat hét ilyen esetben való közreműködésért javasolta a bíróságnak elmarasztalni P. Bélát, aki tehát mind a hét esetet elismerte. A vádirat felfüggesztett börtönbüntetést javasolt kiszabni rá, emellett 3 millió forintnyi pénzbüntetést javasolt, és a vádlott közszolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatástól való eltiltását.
Két vádlottnak, akik szintén bűnösnek vallották magukat, semmi köze nem volt a végrehajtók korrupt kinevezéséhez, ők Schadl György siófoki nyaralója miatt kerültek a vádlottak padjára.
Schadl György a XIX. rendű vádlottat, B. László építési vállalkozót bízta meg a nyaralója felújításával és átalakításával. A terasszal (az utcáról is jól látható módon) eltértek az építési engedélytől, de B. László és Schadl György is el akarta kerülni, hogy az építésügyi hatóság később visszabontassa. Ezért B. László találkozott a helyi kormányhivatal építésügyi szakügyintézőjével, P. Bélával (a bűnösségét szintén elismerő XVI. rendű vádlottal), akinek Schadl megbízásából félmillió forint kenőpénzt ajánlott fel, ha az ingatlan megkapja a használatbavételi engedélyt. P. Béla elfogadta az ajánlatot, és abban maradtak, hogy egy régi fényképet csatolnak az iratokhoz, amelyen nem látszik a szabálytalanság, P. pedig a későbbi ellenőrzések során sem talál semmi kivetnivalót az építkezésen. Ez így is történt, a nyaraló megkapta az engedélyt.
B. Lászlót hivatali vesztegetéssel, P. Bélát pedig a hivatali vesztegetés elfogadásával vádolták meg. A kormányhivatal munkatársára börtönt, az építési vállalkozóra pedig felfüggesztett börtönbüntetést kért az ügyészség. A bűnösség beismerésével ebbe belementek.
A pénteken kezdődött, de még a jövő héten is két teljes napon át tartó előkészítő ülés eseményeiről tudósításunk itt olvasható vissza:
Völner és Schadl színre lép - élőben a büntetőper első felvonása
Hosszú idő után a bíróságon, vádlottként találkozott újra egymással a korrupcióval gyanúsított exállamtitkár, Völner Pál és a végrehajtói kar még mindig hivatalban lévő elnöke, Schadl György. Elkezdték az előkészítő ülést, de jövő héten folytatják, akkor majd a fő vádlottaknak is nyilatkozniuk kell arról, elismerik-e a bűnösségüket. Olvassa vissza az előkészítő ülés első napjának tudósítását a hvg.hu-n!
Arról, hogy az előkészítő ülés során mi volt a védőügyvédek álláspontja, és ez azt jelezheti, hogy igyekeznek elnyújtani az eljárást, itt írtunk:
Időhúzásra játszik a védelem a Schadl-Völner-ügyben
Úgy látszik, a Völner-Schadl-ügyben a védelem még az előkészítő ülést is "elhúzná", vagyis időhúzásra játszik. Tízmilliós nagyságrendű kenőpénz elfogadásával gyanúsították meg Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium azóta lemondott államtitkárát az elmúlt évek egyik legsúlyosabb kormányzati korrupciós botrányában.
Arról, hogy mi is az az előkészítő ülés, és miért van jelentősége, illetve miért érné meg Völner Pálnak, hogy a mostani előkészítő ülésen bűnösnek vallja magát, arról itt írtunk bővebben:
Völner Pál vesszőfutása már pénteken véget érne, ha mindent beismerne
Valószínűleg még hónapokat kell várni arra, hogy Völner Pál és Schadl György büntetőügyét a bíróság ténylegesen tárgyalni kezdje, pénteken ugyanis csak előkészítő ülés lesz a bíróságon. Az előkészítő ülésen csak annak a vádlottnak a számára érhet véget a hercehurca, aki elismeri a bűncselekményt, de pontról pontra úgy, ahogy az a vádiratban benne van.
(Nyitóképünk illusztráció, a pénteki előkészítő ülésen készült) | Nehéz helyzetbe hozhatja Schadlt, hogy többen is bűnösnek vallották magukat a Völner–Schadl-ügyben | Az előkészítő ülésen négyen is elismerték a bűnösségüket. Ketten a korrupt végrehajtók kinevezésével összefüggésben, ketten pedig a Schadl György nyaralójának szabálytalan átépítése ügyében vallották a vádirattal egyezően bűnösnek magukat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230217_volner_pal_schadl_gyorgy_elokeszito_ules_vad_bunosseg | 2023-02-17 16:53:00 | true | null | null | HVG |
Diplomatikusan, de határozottan üzent a magyar kormánynak Washington nevében Thomas Melia. Az amerikai politikus a hét elején járt Budapesten, ahol a több tárca képviselőjével is találkozott.
A tárgyalásokról később közleményben számolt be az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Mint ebből kiderül, Thomas Melia részletesen felsorolta Washington Magyarországgal kapcsolatos aggodalmait.
Aggódnak a demokráciáért
A helyettes külügyi államtitkár például hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok "továbbra is napirenden tartja az alapvető jogokkal, a demokratikus folyamatokkal és a jogállamisággal, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengülésével kapcsolatos aggodalmainak tolmácsolását". Az amerikai politikus erről már 2013-ban is nyilatkozott.
Mi lesz az egyházakkal?
Megoldandó helyzetként beszélt Thomas Melia a magyar kormány és vallási csoportok közötti viszonyról is, bár előrelépésként említette a helyi zsidó közösséggel folytatott tárgyalásokat.
Hozzátette, a kabinetnek felül kellene vizsgálnia az egyházak elismeréséről szóló törvényt - amit már az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar alkotmánybíróság is jogsértőnek minősített.
Zaklatott civilek
A korrupció elleni harc fokozása mellett hangsúlyozta, Washington aggodalommal figyeli, hogy a magyar kormány egyes civil szervezeteket zaklat.
Thomas Melia kitért találkozóin az ukrán válságra és a Krím-félsziget orosz bekebelezésére is, hangsúlyozva, hogy fent kell tartani a Moszkva elleni célzott szankciókat.
Nincs gáz
Kritikus üzeneteknek, aggodalmaknak ugyanakkor nincs nyoma a találkozó hazai felidézésében: Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn arról beszélt, hogy Thomas Meliával többek között Magyarország és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit vitatták meg.
Szabó László szerint téma volt a megbeszélésen a Magyarországnak kiemelt jelentőségű energiabiztonság ügye is, Magyarország az Európai Unió segítsége mellett az amerikai palagáz-piacra is számít.
Családi ügy | Nem kímélte a kormányt Thomas Melia | Civil szervezetek zaklatásáról, gyengülő fékekről és ellensúlyokról beszélt Thomas Melia Budapesten. Az amerikai helyettes külügyi államtitkár több ügyben is jelezte Washington aggodalmait. A magyar politikusok inkább a szépre emlékeztek a látogatás kapcsán. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/amerikai-aggodalmakrol-beszelt-budapesten-thomas-melia | 2015-03-07 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Stanka Setnikar Cankar a kormányfő, Miro Cerar balközép pártjának a tagja. Fél éven belül ő a második távozó kormánytag. Violeta Bulc európai ügyi miniszter októberben vált ki a kabinetből, miután az Európai Bizottság közlekedési biztosa lett.
A szlovén korrupcióellenes bizottság csütörtökön hozta nyilvánosságra jelentését, amelyből kiderült, hogy Cankar az elmúlt 11 évben 636 ezer euró honoráriumot vett fel különböző tanácsadói feladatok ellátásáért – adta hírül a szlovén közszolgálati televízió pénteken.
A miniszter, mielőtt tavaly tagja lett volna a kormánynak, a ljubljanai közigazgatási egyetem dékánja volt. Cankar sajtótájékoztatóján elmondta: nem érzi magát vétkesnek, de nem akarja, hogy az őt ért, szerinte alaptalan vádak rossz fényt vessenek a minisztérium munkájára. | Lemondott a szlovén oktatásügyi miniszter | Lemondott a szlovén oktatásügyi miniszter, miután a helyi média hírül adta, hogy fizetése mellett az elmúlt évtizedben nagy pénzösszegeket vett fel állami intézményektől tanácsadás címén. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2015/03/lemondott-a-szloven-oktatasugyi-miniszter | 2015-03-07 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Dől a dominó, Schadl végrehajtói sorra ismerik el a bűnösségüket
Több végrehajtó is bűnösnek vallotta magát a Schadl-ügy keddi előkészítő ülésén, elismerve, hogy minden úgy történt, ahogy azt a vádiratban az ügyészség írta. Ez komoly fegyvertény az ügyészség kezében Schadl György és Völner Pál ellen. Schadl sofőrje és jobbkeze viszont nem ismerte el a bűnösségét, és az egyik végrehajtó sem, akinek a védője Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann államtitkár tanúkénti meghallgatását is kezdeményezte.
Beismerem a bűnösségemet, és lemondok a tárgyaláshoz való jogomról – jelentette ki a Fővárosi Törvényszéken kedden délelőtt az az M. Eszter, aki végrehajtóként összesen 254 millió 800 ezer forintot juttatott el Schadl Györgynek, a Végrehajtói Kar elnökének készpénzben. M. Eszter Budán működtetett egy végrehajtó irodát. Schadl György letartóztatása után egy rövid ideig őt is letartóztatták, később szabadlábon védekezett.
Mivel M. Eszter beismerte a bűnösségét, legfeljebb 2 év – végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre és maximum ötmillió forint pénzbüntetésre ítélhetik, valamint maximum 5 évre eltilthatják jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól.
Beismerem a bűncselekményt, és lemondok a tárgyaláshoz való jogomról – közölte kedden dr. V. Levente a bíróságon. V. Leventét azzal vádolják, hogy a Ceglédi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtói helyet Schadl korrupt rendszerében szerezte meg: azaz fizetett a helyért.
Mivel elismerte a bűnösségét, így V. Leventét a bíróság legfeljebb 1 év 10 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztésre ítélheti. Emellett legfeljebb ötmillió forint pénzbüntetést szabhatnak ki rá, és maximum öt évre tilthatják el olyan foglalkozások gyakorlásáról, ami jogi egyetemi végzettséghez kötött.
V. Leventének egyébként korábbi főnöke, P. Márton vetette fel, hogy pénzért végrehajtói pozícióhoz juthat. P. Márton pedig pénteken, az első előkészítő ülésén elismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.
Elismerte kedden a bűnösségét N. Gábor is, aki a Fonyódi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtói helyet kapta meg, cserébe Schadl Györgynek havi másfél millió forintot fizetett. “Szeretném az életemnek ezt a szakaszát lezárni és a végzettségemnek, a tudásomnak megfelelő munkát találni” – válaszolta védői kérdésre N. Gábor, utalva ezzel arra, hogy jogi pályán képzeli el a jövőjét.
Elismerte a bűnösségét O. Ákos is, aki a Szekszárdi Járási Bíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtói helyet szerezte meg Schadl György közbenjárására. O. Ákos havi egymillió forintot fizetett Schadlnak. Ahogy mástól, úgy O. Ákostól is az irodája adózott eredményének a teljes összegét kérte Schadl.
Sz. Balázs hetedrendű vádlott is beismerte a bűnösségét. Ő a Monori Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtóként dolgozott, szintén Schadlnak köszönhetően, korrupt módon jutott a pozíciójához.
A meghallgatott végrehajtók között volt F. Miklós is, ő is beismerte a bűnösségét. „Azt a felelőtlen döntést, amit meghoztam 2019-ben, nagyon megbántam. Nem gondoltam, hogy ekkora bűntényt követek el, nem láttam ennek akkor a következményeit. Nem egy tipikusan vesztegetési szituációban éreztem magam" - mondta a bírónőnek. F. arról is beszélt, hogy azért "vállaltam be", hogy javítson az anyagi helyzetén, de állítása szerint nem javított rajta, hanem sokkal rosszabb helyzetbe került.
Nem ismerte viszont el a bűnösségét a szintén végrehajtó Cs. Éva hatodrendű vádlott. A nő azt elismerte, hogy háromszor pénzt adott át Schadl Györgynek, de szerinte ezzel csak kölcsönt törlesztett, mert korábban kapott pénzt tőle. Cs. Éva ügyvédője kérte Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann államtitkár meghallgatását is.
Nem ismerte be viszont a bűnösségét a Schadl György jobbkezének tartott M. Viktor A vádirat szerint M. Viktornak is hozzáférése volt ahhoz a táblázathoz, amiben Schadl a ki- és bejövő kenőpénzeket adminisztrálta, valamint esetenként sofőrként a kenőpénzt is ő vitte a címzetteknek.
Arról, hogy mi minden múlhat ezeken a beismeréseken, ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Az ügyészség játszmáján is múlik, kitartanak-e Schadl mellett egykori emberei
Már a héten kiderül, hogy Schadl György mögül hány olyan végrehajtó farol ki, aki neki köszönhette pozícióját. Ebből leszűrhető lesz az is, hogy a végrehajtói kar elnökének mennyire maradt erős a hatalma, miután az általa kiépített rendszer összeomlott. Eddig négy vádlott ismerte be a bűnösségét, és tizenegy olyan szereplője maradt az ügynek, aki még érdekelt lehet abban, hogy bedobja a törölközőt.
A keddi előkészítő ülésen már három vádlottat, a P. házaspárt és S. Etelkát meghallgatták, közülük egyik sem ismerte el a bűnösségét.
A pénteki, első előkészítő ülésen négy vádlott már beismerte a bűnösségét, ketten a korrupt végrehajtók kinevezésével összefüggésben, ketten pedig a Schadl György nyaralójának szabálytalan átépítése ügyében vallották a vádirattal egyezően bűnösnek magukat. Akkor azt írtuk, ez eleve nehezíti Schadl György helyzetét.
Politikusok között keresték sokan Schadl „gazdáját", aztán az alvilágban találtuk meg
A kilencvenes években autókat lopott, egy zsarolási ügyben ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe a Völner-Schadl-ügy egyik vádlottja, akit pár éve sikkasztás miatt ítélték el, de nem kellett börtönbe vonulnia, felfüggesztettel megúszta. R.
2023. február. 18. 13:58 hvg.hu Élet+Stílus
Ott figyel a Louis Vuitton-logó Schadl György cipőjén
Az LV monogram és a teljes felirat is jól kivehető.
2023. február. 17. 17:55 hvg.hu Itthon
Videón a Völner-Schadl-ügy tárgyalásának előkészítő ülése, négy vádlott már beismerte a bűnösségét
Órákon keresztül olvasta fel az ügyész a Völner–Schadl-ügy terjedelmes, 22 vádlottat érintő vádiratát a pénteki előkészítő ülésen a bíróságon. Már most, a tárgyalás megkezdése előtt négyen is beismerték a bűnösségüket, ez pedig nehéz helyzetbe hozhatja Schadl Györgyöt. | Dől a dominó, Schadl végrehajtói sorra ismerik el a bűnösségüket | Több végrehajtó is bűnösnek vallotta magát a Schadl-ügy keddi előkészítő ülésén, elismerve, hogy minden úgy történt, ahogy azt a vádiratban az ügyészség írta. Ez komoly fegyvertény az ügyészség kezében Schadl György és Völner Pál ellen. Schadl sofőrje és jobbkeze viszont nem ismerte el a bűnösségét, és az egyik végrehajtó sem, akinek a védője Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann államtitkár tanúkénti meghallgatását is kezdeményezte. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230221_Dol_a_domino_sorra_ismerik_el_bunosseguket_Schadl_vegrehajtoi | 2023-01-21 15:46:00 | true | null | null | HVG |
A gyakorlat szerint mindig túlvállalás történik, mert az Európai Bizottság minden országban mindig vitatja a projektek egy részét – kommentálta a hvg.hu-nak az Innovációs és Technológiai Minisztérium Jávor Benedek értesülését, aki szerint a magyar kormány kiveszi a bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított, és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit.
„110 százalékát költöttük el a rendelkezésre álló keretnek, és mind a 100 százalék lehívásra került olyan projektekkel, ahol nem volt vita a kormány és a brüsszeli bizottság között” – írta a minisztérium.
Az EP-képviselő blogbejegyzésében számolt be arról, hogy több uniós és magyar forrása szerint is a kormány reménytelennek ítélte, hogy meggyőzze Brüsszelt az Elios-projektek jogszerűségéről, azaz gyakorlatilag lemond az uniós finanszírozásról. A magyar kormány – magyarázta Jávor Benedek – 13 milliárd forintról mond így le, amit korábban az uniótól remélt.
„Ez lényegében beismerése annak, hogy a Tiborcz István, foglalkozására nézve vő, érdekeltségébe tartozó cég törvénytelen, korrupt módon nyúlta le az uniós pénzt" – olvasható az európai parlamenti képviselő honlapján.
AZ ITM ezzel ellenben azt hangsúlyozta, hogy a projektek megvalósultak, és a rendőrség is megállapította, hogy nem történt bűncselekmény.
„A KEOP uniós fejlesztési keretének 100%-át ki tudta használni Magyarország, nem vesztettünk forrást. A magyar gazdaság teljesítménye lehetővé tette, hogy a kormány mintegy 10 százalékkal megemelje az uniós forrásokat, így az elszámolásból kikerülő tételek esetén is száz százalékon fog zárni a KEOP. Fake news tehát, hogy uniós forrást veszítenénk” – írták.
A minisztérium nem felejtette el hozzátenni, hogy a közvilágítás fejlesztési projektet eddig is a kampányeszközként használta a bevándorláspárti ellenzék a saját politikai céljai eléréséhez, most sincs ez másként. | Palkovicsék az Elios-számlákról: eleve túlvállaltuk a keretet | A minisztérium szerint az uniós források 100 százalékát lehívták olyan projektekkel, ahol nem volt vita a kormány és a brüsszeli bizottság között. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190212_ITM_az_Eliosszamlakrol_tulvalallas_tortent | 2019-02-12 15:51:00 | true | null | null | HVG |
Biharkeresztestől Püspökladányon át Endrődig országszerte 13 különböző, földgázkitermeléssel kapcsolatos beruházás kiemelt jelentőségűvé és kiemelten közérdekűvé nyilvánítását, valamint az ezekhez kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyek egyszerűsítését, gyorsítását írja elő a társadalmi egyeztetésre a kormány honlapján közzétett kormányrendelet-tervezet.
A tervezet mellékletében felsorolt beruházásokat a kormány a felsorolt 29 különféle hatósági eljárás egyszerűsítésével igyekezne felgyorsítani, méghozzá visszamenőleges hatállyal, mivel a hatálybalépéskor már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kellene a könnyítéseket, az örökségvédelmi és természetvédelmi eljárásoktól a tűzvédelmi és közegészségügyi eljárásokig.
A kiemeltté nyilvánítandó beruházások mindegyikéhez az adott vármegyei kormányhivatalt vezető főispánt jelölnék ki koordináló szerepre. Az érintett 13 beruházás a következő:
A somogyi terület inert gáz termelésének intenzifikálására irányuló beruházás,
Biharkeresztes-6 és Biharkeresztes-19 gázkutak bekötése,
Páhi-2 jelű gázkút bekötése,
Püspökladány-4 jelű gázkút bekötése,
Rinyaújlak-D-1 kút termelésbe állítása,
Forráskút-13 mezőfejlesztő fúrás,
Endrőd-É-20 és Endrőd-É-21 mezőfejlesztő fúrások,
Álmosd-É-3 kutatófúrás és bekötése,
Monostorpályi-D-2 kutatófúrás és bekötése,
Komádi-K-11, Komádi-K-8 kutatófúrások és bekötése,
Komádi-54 kutatófúrás és bekötése,
Komádi-56 kutatófúrás és bekötése,
Endrőd-É-22 kutatófúrás.
A tervezet szerint a kormány az energetikai szektorbeli jelentőségük miatt nyilvánítja ezeket a beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté. A hatósági eljárások gyorsításával pedig a cél a “szénhidrogén-kutatási és -termelési beruházások mielőbbi megvalósítása”, biztosítva “a lehető legrövidebb időn belül a hazai földgázkitermelés arányának növekedését”. | Kiemeltté nyilvánítással hárítana el minden akadályt a földgázkitermelés növelése elől a kormány | Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítana 13 beruházást a kormány. Egyszerűsítenék az ezekkel összefüggő hatósági ügyeket és főispánokat is ráállítanának a projektekre. A deklarált cél a beruházások gyorsítása, az energiaimport-függőség csökkentése és az adóbevételek növelése. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230221_KIemeltte_nyilvanitassal_haritana_el_minden_akadalyt_a_foldgazkitermeles_novelese_elol_a_kormany | 2023-02-21 19:18:00 | true | null | null | HVG |
Húszezer gyermeket rabolt el a szüleiktől, illetve árvaházakból, s küldött átnevelőtáborokba az Ukrajnát megtámadó Oroszország. A nyolc éve elfoglalt területekről oroszosítottak közül pedig akadnak, akik most egykori hazájuk ellen harcolnak. | Keveset tesznek hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez a százmilliárdokért idecsábított multik | Gigantikus összegeket költ a kormány a külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatására. E gyárak azonban jórészt szigetszerűen működnek, a nemzetgazdaság fejlődését alig segítik. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202307__akkugyarak__beruhazasosztonzes__munkaeropiac__vonzo_osszegek | 2023-02-21 17:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Súlyosan és indokolatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés Alaptörvényben rögzített jogát a paksi szerződések 30 évre szóló titkosítása, írják Áder János köztársasági elnöknek címzett nyílt levelükben civil szervezetek. A civilek azt kérik Áder Jánostól, kezdeményezze a törvény vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A nyílt levelet, a Transparency International, a Társaság A Szabadságjokokért, a K-Monitor, az Átlátszó.hu és az Energiaklub vezetői írták alá.
A feltétlenül szükséges mértékben
A civil szervezetek emlékeztetik Áder Jánost az Alaptörvény VI. Cikkének 2. bekezdésére, mely szerint: „A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” Az I. cikk 3. bekezdése pedig azt mondja ki, hogy „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.
Milyen érdekek alapján?
A 30 éves titkosítást kimondó paragrafus elmulasztja meghatározni azokat a konkrét nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdekeket, vélik a civil szervezetek, amelyekre hivatkozással általános jelleggel és differenciálatlanul titkosítja a bővítés részleteit.
Uniós jogot sérthet
Az elfogadott törvény az alkotmányossági aggályokon túl a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel is ellentétes, írják a civilek. Az irányelvi rendelkezés ugyan lehetővé teszi egyes adatigénylések visszautasítását, de azt is rögzíti, hogy "a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, minden egyes esetben figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket".
Az elfogadott törvény ezzel szemben mérlegelést nem tűrően elzárja a közérdekű adatokat a nyilvánosság elől, állítják a civil szervezetek, így nem teszi lehetővé azt, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek és a megtagadás alapjául szolgál közérdek az adatigénylés teljesítése vagy annak megtagadása előtt egymással szemben mérlegelhető legyen.
A legkorruptabb frakció
Az MSZP szerint a paksi bővítés Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügye, a Fidesz ezt próbálja eltussolni. A titkosítás elfogadásával a Fidesz-frakció kiérdemelte a minden idők legkorruptabb képviselőcsoportja címet, írják közleményükben.
A DK szerint a következő kormánynak fel kell majd oldania a titkosítást. "A törvényt Áder János nem írhatja alá, és a jogszabállyal az Alkotmánybíróságnak is foglalkoznia kell" - mondta Varju László, a párt alelnöke. "Az Orbán-kormány nem csak Magyarország érdekeit, hanem Európát is elárulja, miközben az európai egységet fenyegető háborús agresszorral köt üzletet" - véli az alelnök.
Áderhez fordultak
Az LMP triplán törvényellenesnek tartja a paksi beruházással kapcsolatos titkosítást: sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és az infotörvényt. Ezért az LMP az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul, jelentette be Szél Bernadett, a párt társelnöke.
A PM levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek, akitől azt kérte, hogy ne írja alá a törvényt. Egyúttal Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát arra kérik, hogy kezdeményezzen alkotmányossági felülvizsgálatot az ügyben. A párt Orbán Viktornak és a Fidesz-frakciónak azt üzente, a titkosítással nem fogják elkerülni a börtönt.
Az Együtt - A Korszakváltók Pártja szintén alaptörvény-ellenesnek tartja a titkosítást, ők is a köztársasági elnökhöz fordultak. | Alkotmányellenes lehet Paks titkosítása | Indokolatlanul és differenciálatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos jogát a paksi bővítés szerződéseinek 30 éves titkosítása. A titkosítás ráadásul uniós jogszabályokat is sérthet. Civil szervezetek ezért arra kérik a köztársasági elnököt, vizsgáltassa meg a titkosítást kimondó paragrafust az Alkotmánybírósággal. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/03/alkotmanyellenes-lehet-paks-titkositasa | 2015-03-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Hiába az ellenzék tiltakozása, az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden megszavazta a kormány javaslatát, ami 30 évig nem kezelné megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy részét. 130-an szavaztak igennel, 62-en ellenezték. A titkolózást Aradszki András energiaügyi államtitkár korábban azzal indokolta, hogy a beruházást nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdonhoz való jogos védelem miatt kell így védeni.
A fideszes Tuzson Bence a hétfői parlamenti vitában azt is megjegyezte: az ellenzék „démonizálja" a projektet, pedig az üzleti, műszaki adatok nem azt jelentik, hogy minden adat titkos lesz, de például a szállítási útvonalak igen, nehogy terroristák megismerhessék. Aradszki hozzátette: a javaslat arról szól, hogy a beruházást miként lehet biztonságosan, hatékonyan, szűk határidőn belül megvalósítani.
Most Áder Jánosnál a labda
Az Együtt nevében Szelényi Zsuzsanna és Szigetvári Viktor még a javaslat elfogadása előtt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz. Arra hívták fel az államfő figyelmét, hogy a törvényjavaslat – amely 30 évre titkosítja a Paks2 beruházás gyakorlatilag minden részletét – szerintük alkotmányellenes. Az Együtt politikusai ezért arra kérték az elnököt, hogy a jogszabályt ne írja alá, hanem küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy az AB megsemmisítse az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezéseket.
15 helyett 30 év lett, maradhat?
A kormány javaslata iránti bizalmat nem erősítette, hogy az eredeti előterjesztés még csak 15 évre korlátozta volna a közérdekű adatként megismerhető információk körét. Az Origo számolt be arról, hogy ezt az utolsó pillanatban, a javaslat múlt hét pénteki szakbizottsági vitája előtt néhány órával, csütörtök este megküldött módosítójában írta át a kormány az eredeti időtartam duplájára, 30 évre.
Pedig a 15 éves titkosítási moratóriumot is bírálták – még a Fidesz soraiban is. Bencsik János, a második Orbán-kormány volt energiaügyi államtitkára szerint például a közpénzből épült beruházásnál az állampolgároknak joguk van bizonyos információkhoz hozzáférni.
MSZP: csak a lopást fedeznék vele
A napnál is világosabb, hogy a Fidesz ezzel a törvényjavaslattal Magyarország legnagyobb korrupciós ügyét és minden idők legnagyobb lopását igyekszik előkészíteni, illetve eltussolni – így látja az MSZP. A szocialista Harangozó Tamás az Origónak azt mondta: a titkosításnak nincs jogi alapja, mert a most hatályos törvények is garantálják a nemzetbiztonságilag fontos adatok védelmét.
Az ellenzéki politikus felháborítónak nevezte, hogy közérdekű adatokat titkolnak el az adófizetők elől, akik amúgy a 3000 milliárdos hitelt fizetik. Hozzátette: felőle akár 300 évre is titkosíthatják az adatokat, ez a Fideszen már nem segít, "előbb-utóbb minden kiderül."
Nem szakmai, hanem üzleti döntés
A kormánynak Paks csak egy üzlet, nem szakmai kérdésként tekint rá – állapította meg az MSZP-s Heringes Anita, aki az Origónak azt mondta: ez hétfőn a parlamentben is kiderült, amikor kérdésére a beruházás felügyeletével megbízott Lázár János miniszter elismerte, hogy nem ért ehhez a kérdéshez.
Heringes Anita szerint a titkosítás valódi okát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy fideszes politikus négyszemközt elismerte neki: még ha akarnák, sem tudnának beszámoltatni senkit a paksi beruházásra elkölteni kívánt 3000 milliárd forint felhasználásáról. A szocialista politikus korábban már hiába sürgette, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága hozzon létre eseti bizottságot a paksi beruházás felügyeletére, ám azzal utasították el, hogy már létezik egy energetikai albizottság.
Csakhogy a 30 éves titkosítás megszavazása után az energetikai albizottság keze is meg lesz kötve, mert tagjai egy nyilatkozat aláírása után betekinthetnek ugyan az iratokba, viszont a minősített adatokról utána sem beszélhetnek, így az adófizetők, akik végül a költségeket állják majd, nem fognak tudni róluk.
A paksi Heringes Anita fontosnak tartja azt is, hogy kiderüljön, komolyak-e az MVM szándékai arra, hogy a Mollal közösen megszerezze a mohi atomerőmű többségi tulajdonjogát, illetve miből kívánja befejezni és üzemeltetni.
Ellenzéki egység az elutasításban
Hasonlóan érveltek más ellenzéki politikusok is. A jobbikos Kepli Lajos a hétfői vitában azt mondta, hogy a beruházást támogatják, de a titkosítást nem, mert "mutyiszag úszik a levegőben", és a kormány vérszemet kapott a 10-12 milliárd eurótól. Azt javasolta, hogy az indokolt titkosításokról a nemzetbiztonsági bizottság döntsön, de szerinte az alvállalkozók, ügyvédek munkadíja nem ilyen.
Az LMP-s Schiffer András is azt hangoztatta, hogy a „paksi paktum" nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet. A titkosított adatok köre lehet ügyvédi vagy marketingszerződés is, vélekedett, megjegyezve: a kormány nem kívánja, hogy a színfalak mögé lehessen látni. Úgy vélte, hogy a beruházás nyertesei a nyugati beruházók, a Gazprom és a MET lesznek, a vesztesek pedig a jövő generációk.
Az emberek többsége ellenzi
A bővítést nem csak politikusok ellenzik: a felmérések szerint a magyarok többsége elutasítja a paksi beruházást. A magyarok 60 százaléka elutasítja a Paks II. orosz hitelből való megépítését, és kétharmaduk a megújuló energiaforrásokat hozná kedvezőbb helyzetbe – derült ki nemrég a Medián kutatásából, amely a Greenpeace megbízásából készült.
Az új blokk építését elutasítók közül a legtöbben – közel egyharmadnyian – a beruházás veszélyességét emelik ki. Továbbá nagyon sokan aggódnak az Oroszországtól való függés és az államadósság növekedése miatt. A radioaktív hulladék kezelésének megoldhatatlan problémáját és a korrupciós kockázatokat is többen említik.
Orbán: A rezsicsökkentés záloga
Orbán Viktornak nincsenek ilyen aggályai – legalábbis nem beszél róluk. A miniszterelnök korábban is inkább azt emelte ki, hogy a beruházás a rezsicsökkentés záloga. A szinte a semmiből tavaly év elején Vlagyimir Putyin elnökkel kötött megállapodás Magyarország történetének egyik legnagyobb és legdrágább beruházása – körülbelül hét 4-es metróval ér fel.
Mint arról az Origo beszámolt, az atomenergetikával foglalkozó szakembereket is meglepetésként érte, amikor tavaly Putyin és Orbán megállapodott a paksi bővítésről. Sok megújuló energia vagy atomerőmű? Az azóta eltelt bő egy év alatt mit sem változtak a bővítés mellett és ellen szóló érvek. Drága, de biztonságosnak tűnik, viszont az egész 21. századra eldönti, mi a magyar energiapolitika.
Elhalasztották a paksi adatokért folyó pert
A Szekszárdi Törvényszék a parlamenti döntés napján kézbesítette végzését, amelyben indoklás nélkül két héttel elhalasztotta az LMP és az Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) közötti per eredetileg szerdára kitűzött tárgyalását - közölte az LMP. A párt szerint a per tétje a paksi bővítéssel kapcsolatos előkészítő és hatástanulmányok nyilvánosságra hozatala. Az LMP szerint indoklás hiányában felmerül a gyanú, hogy a bíróság azért döntött a halasztás mellett, mert addigra életbe léphet a paksi bővítéssel kapcsolatos adatokra vonatkozó titkosítás, és így a bíróságnak nem kell vállalni a döntés felelősségét.
hirdetés | Paksi titok: elrejtik a részleteket | Mai döntésükkel 2045-ig titkosították a kormánypártok a Paks II. beruházás részleteit. Az érthetően kényes adatok mellett az ellenzék szerint a 3000 milliárd forint felhasználását is titkosítják, ami a korrupció melegágya. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/paksi-titok-unokaink-sem-fogjak-latni | 2015-03-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről.
A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát.
Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget.
A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra.
Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”.
Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.
„A kormány azt akarja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) önként adja oda a székházait és az összes vonatkozó vagyontárgyát egy új alapítványnak, melynek a törvényi kereteit csak most kezdi tárgyalni a parlament” - írja az Index egy birtokába került jegyzőkönyv alapján, amely múlt szerdán, az MTA vezetése és a fejlesztési minisztérium (ITM) delegációja közötti tanácskozásról készült.
A jegyzőkönyv szerint a szerdai találkozón az MTA főtitkárával, Török Ádámmal és az MTA gazdasági vezetőivel a Corvinus kancellárja, Pavlik Lívia és két jogász tárgyalt, egyikük, Czermann János a volt államtitkár, Gál András Levente ügyvédi irodájából érkezett, másikuk, Bogdán Tibor Trócsányi László igazságügyminiszter saját korábbi irodájából érkezett.
A kormánydelegáltak azért érkeztek, hogy „megismertessenek egy új, kedvező gazdálkodási formát, a vagyonkezelő alapítványt (trust)”. Mint a jegyzőkönyvből kiderül, a delegáció ezután ismerteti, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnap nyújtotta be a Parlamenthez azt a törvénycsomagot (.pdf), amely szerint a Corvinus Egyetem 2019. július 1-jétől működni fog.
Bogdán Tibor jogász magyarázatképpen hozzáteszi, a magyar szabályozás idejétmúlt, ami az alapítványok működési formáját illeti, ezért „volt most szükség a vagyongazdálkodásra alkalmas, megkötöttségektől mentes, angol és német jogrendben alkalmazott trust-i modell hazai kidolgozására”.
Na, de mi köze van mindennek az MTA - 500 milliárd forintra becsült - vagyonához? Éppen az az aggasztó, hogy a legrosszabb forgatókönyvre is lehet gyanakodni.
Az, hogy pontosan mi a kormány célja a Magyar Tudományos Akadémiával, illetve annak nagy értékű kutatóhálózatával, továbbra sem tiszta: a feladattal megbízott miniszter, Palkovics László nyár óta dolgozik a terveken, de pontosan nem derült ki - nemhogy a nyilvánosság, de sokáig az MTA elnöksége számára sem -, hogy mik azok pontosan.
Amit eddig ismertettek belőle, azt nem támogatta sem az MTA közgyűlése decemberben, sem az elnökség február 12-én. Múlt héten az MTA vezetése bejelentette, addig nem működik együtt, amíg a kormány átlátható, követhető módon nem folytatja az egyeztetéseket.
Annyi már biztos, hogy az MTA kutatóhálózataira fordítható, idei évi 20 milliárdos forrást az ITM elvonta az MTA-tól és egy pályázati rendszer keretében meghirdette a pénzeket. Jelenleg a kutatóintézeti dolgozók havonta kapják a fizetésükre a keretösszeget a Minisztériumtól, ám semmiféle egyéb dologi költségre (rezsi, működés, stb.) nincs keret. A kutatóintézeteknek a működésükhöz szükséges forrásokért pályázniuk kéne, ám ezt egyelőre azért nem teszik, mert azzal legitimálnák a kormány szándékait: az új rendszer még nem állt fel, de a kutatóintézetek finanszírozása már nem az MTA-n keresztül történik.
Az 500 milliárdos alapítvány kormánytöbbsége
Az, hogy egy alapítvány vagy egy „Társaság” venné át az MTA-tól a kutatóhálózatok működtetését, felmerült már korábban, maga Palkovics László is beszélt erről, még ugyan alapítvány említése nélkül, de már kuratórium emlegetésével együtt február 3-án azt mondta (a telefonbeszélgetés leirata, amelyet a miniszter egy professzorral folytatott, időközben nyilvánosságra került):
„A Kormány és az MTA egyaránt adja át az alapítói jogaikat ennek a kuratóriumnak, amely ezután teljes felelősséggel gyakorol minden jogot a rendszerben. Így válik teljesen függetlenné a két alapítótól az intézethálózat, ahogy ez a német példákban is van.”
A hétfői új elem tehát a vagyonkezelői alapítványi formátum, amely azt is jelentené, hogy az MTA speciális működési formája - amelyet jelenleg az MTA-törvény szabályoz - megszűnne. Gyakorlati szempontból ez azt jelentené:
A parlament nem szavazhatna az akadémiai költségvetésről, a kormány. országgyűlési hozzájárulás nélkül befolyásolhatná, hogy mire mennyit költene.
A jelenlegi törvényekhez képest alacsonyabb védelem illetné meg az akadémiai intézeteket.
A kutatók és a többi munkatárs elvesztené a közalkalmazotti státuszát.
További kérdéseket vet fel az MTA vagyonának a kérdése, hiszen az alapítványi formával az egész MTA-vagyon apportálása lenne a kormány célja, cserébe az MTA nem kapna tulajdonképpen semmit.
A Corvinus-modellel szemben ugyanis az MTA nem részesedne jelentős részvénycsomagban cserébe azért, hogy alapítványba vinné a kutatóintézeteit, amelyekhez nemcsak kb. 200 iroda és labor, hanem adattárak, gyűjtemények is hozzátartoznak. Ezek jelenleg az MTA tulajdonát képezik, nem köz- hanem magángyűjteménynek számítanak, óriási vagyont jelentenek. (A Budapesti Corvinus Egyetem alapítványi fenntartásba került, de az alapítvány 380 milliárd forint értékben részvényekhez jutott. Ezzel nemcsak a rapportált vagyonért kapott cserébe valamit az egyetem, de az éves hozamból 10 milliárd forintos értékben gazdálkodhat.)
Ezt az „500 milliárdos alapítványi vagyont” az állam nem tudja kifizetni, ezt maga Palkovics jelentette ki ama ominózus telefonbeszélgetés során. Tehát az állam úgy kerülne birtokon belül, hogy annak vagyoni részesedéséért nem fizetett.
Hogy pontosan mekkora arányban lenne többségben a kormány az MTA-val szemben, megint csak nem tudható. Február 3-án Palkovics azt mondta a telefonban - de ekkor még alapítványi formáról nem volt szó -, hogy az újonnan megalakuló szervezet kuratóriumában 3:1 arányban lennének többségben a kormány emberei:
„a Kormány és az MTA közösen alapítson egy »Eötvös Loránd Társaságot«, ennek legyen egy kuratóriuma, amelyet természetes személyek alkotnak, akiket személyes felelősség terhel a döntéseiért. A tagok 75%-át az állam, 25%-át az MTA delegálja.”
Azaz, miközben az MTA 500 milliárd beszáll a buliba, az állam nem ad mellé - döntéshozói erejéhez arányosan - 1500 milliárd forintot sem részvényben, sem sehogy.
Erről a kormányzati többségről a most kiszivárgott jegyzőkönyvben is szó van, Palkovicsék ezt azzal indokolják, hogy majd úgyis a kormány működteti a rendszert:
Ezt a jogászok így magyarázták: „azért van a kormánynak többsége, mert bár nem tudja biztosítani azt a mintegy 500 milliárdra becsült alapítványi vagyont, amiből üzemelhetne a létrehozott alapítványi rendszer, de vállalja, hogy törvényben előírt módon folyamatosan biztosítja az alapítvány alá helyezett intézethálózat működését. Ezáltal nagyobb kockázatot vállal a rendszerért, mint az MTA, amely csak az eddig nála elhelyezett, de tőle ide átkerült intézetek által kezelt vagyona mértékéig járul hozzá az új rendszerhez.”
Azaz az állam azzal a magyarázattal tenné rá a kezét a kutatóintézetre, amit tulajdonképpen eddig is biztosítania kellett és biztosított is: a működésre és kutatásra fordítandó pályázati pénzek folyósításával.
„Ellenőrizhetetlen lesz fenntartásuk, egyben tartásuk, megőrzésük, illetve egyértelmű, hogy szétkapják őket. Ez még 1949-ben sem történt meg! (...) Csak egy kép, amely mindenki számára ismerős kell legyen: Friedrich von Amerling Széchenyi Istvánról festett egészalakos arcképe (1836). Magyarországon az egyetlen, életében készült, egészalakos arckép. Értéke kb. 700 millió Ft.”
- posztolta ki aggodalmait a kiszivárgott hírekkel kapcsolatban az MTA Művészeti Gyűjteménye hétfőn (az említett festményből készült ennek a cikknek Palkoviccsal díszített címlapképe).
AZ MTA főtitkára, Török Ádám rá is kérdez arra a delegációnál, hogy miért nem kap tulajdonosi részesedést az MTA, de azt a választ kapja, hogy az alapítványba bármikor beszállhat egy kockázati tőkebefektető. Kérdés, miért tenné, ha az alapítványból nem tudna pénzt kiszedni, teszi fel a kérdést a Hvg.
Az ördög a részletekben rejlik
Az is kérdésként merül fel az MTA főtitkárának a részéről, hogy az alapítványi forma mennyire stabil, azaz nem várható-e egy váratlan átalakítás, megszüntetés, ahogy történt például a magánnyugdíjpénztárak esetében, vagy elég csak a Magyar Nemzeti Bank alapítványokba csomagolt vagyonelemeire gondolni, amelyek „elvesztették közpénz jellegüket”.
Mint azt a jogászok nem túl meggyőzően előadják, nehéz ma egy alapítványt megszüntetni, de nem lehetetlen, ismerik el.
Ebben a „nem lehetetlen” esetben az alapítvány vagyona az államra szállna át:
„Ha később egy jogszabály megszünteti, akkor az az alkotmány szabályai szerinti államosításnak minősíthető. Ez jogszerűen nem lehet, a mai ismeretek szerint.”
A tudományos autonómia kérdése
A vagyon feletti rendelkezésen túl az sem mindegy, hogy mennyire tudja megőrizni tudományos autonómiáját egy ilyen alapítványi formába csomagolt szervezet. Például fontos kérdés, hogy ki és milyen szempontok alapján nyitja és zárja a pénzcsapot, azaz mennyi forrás megy és milyen kutatásra.
Palkovicsék eddig azon voltak, hogy a kormány többségben lenne a kuratóriumban, amely létrehozná a kutatói hálózatot működtető tudományos társaságot (Eötvös Lóránd Társaság). Ennek a szervezetnek a szenátusában azonban már a kutatói oldal kerülne szűk többségbe, legalábbis Palkovics február 3-án ezt mondta: „ Ennek döntéshozó testülete a »szenátus« 5o%+1 fő arányban lehet MTA által kijelölt személy, maradékában pedig a kormány által delegáltakból áll majd.”
A február 3-au telefonbeszélgetés után napokkal, még a múlt heti tüntetés és az újabb tárgyalási forduló előtt - feltehetőleg a kormánnyal egyeztetve - a Professzorok Batthyány Köre jött elő egy hasonló tervvel, innen sejthető, hogy ebbe az irányba mozogna tovább a rohamtempóban reformáló kormány:
„Javasoljuk, hogy az MTA és az ITM közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését egyúttal biztosítva a kellő tudományos autonómiát. Az új struktúrát paritásos elven javasoljuk létrehozni, ahol az irányító-felügyelő testületbe a Kormány, míg a szakmai-tudományos testületbe az Akadémia delegálná a tagok többségét. Ez a modell véleményünk szerint megfelelő alapot teremtene a vagyonnal kapcsolatos kérdések rendezésének.”
Tehát erősen úgy néz ki, a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a legfontosabb döntések - legyen szó akár vagyonról, akár kutatási pénzekről - a kormány kezében maradna, a többi lehet a kutatóké.
Ezt ráadásul folyamatosan úgy kommunikálja a kormányzat, mintha Németországban is így működne a kutatástámogatási rendszer.
Pedig a kormány által sokat hangoztatott német modell, a Max Planck-társaság minimális állami (szövetségi) kontroll mellett működik, a kormányzat oldaláról mindössze felügyeleti jogosultsággal rendelkezik a delegált, abba például nem tud beleszólni, hogy konkrétan mit és hogyan kéne kutatni. | Úgy tűnik, a kormány egyszerűen államosítani akarja az MTA 500 milliárdos vagyonát | Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről. A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát. Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget. A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra. Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát. | null | 1 | https://444.hu/2019/02/18/ugy-tunik-a-kormany-egyszeruen-allamositani-akarja-az-mta-500-milliardos-vagyonat | 2019-02-18 16:07:00 | true | null | null | 444 |
A kormánypárt abban bízik, hogy a Buda-Cash-üggyel aktivizálni tudják azokat a szavazóikat, akik az utóbbi hónapokban elfordultak a Fidesz–KDNP-től. A párt számára nagyon fontos lenne egy olyan ügyet találni, amelynek révén a tapolcai időközi voksolást is megnyerhetik.
Nem múlt el nyomtalanul a veszprémi időközi országgyűlési választási vereség a kormánypárt berkeiben, amit csak részben enyhített, hogy március 1-jén sikerült megtartaniuk a karcagi önkormányzati mandátumukat. A Fidesz–KDNP hétfői frakcióülésén Rogán Antal hosszan beszélt arról, hogy a Buda-Cash-botrány révén ismét lehetőség van arra, hogy sikerül a korrupciót és a csődöt összekötni a korábbi baloldali kormányokkal.
Őket vették célba
Ez egyébként már a frakcióvezető felszólalásából is kiderült, aki már egy második Kulcsár-ügyről beszélt napirend előtt. Rogán Antal egyértelművé tette, hogy elsőrendű kommunikációs cél, hogy a károkért a választók ne a Fidesz-kormányt tegyék felelőssé. A pártban bíznak abban, hogy így meg tudják szólítani azokat a választókat, akik számára az MSZP még mindig a legelutasítottabb párt, de nem elégedettek az Orbán-kormány tevékenységével.
Százmilliárdos kár?
A jegybank február 24-én azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét. A cég irányítását a Nemzeti Bank által kirendelt felügyeleti biztosok vették át. Windisch László, az MNB alelnökének becslése szerint tízezernél is több ügyfél lehet érintett a Buda-Cash gyanús ügyleteiben.
Olyan ügyfél is van, akinek a vesztesége a tízmilliárd forintot is meghaladhatja. A cég nem tud elszámolni az ügyfelek értékpapírjaival, a velük közölt adatok nem valósak a gyanú szerint. Windisch László százmilliárdos nagyságrendűre tette a brókerház által okozott kárt.
Folyamatok
A Buda-Cash-ügy mellett a Fidesz–KDNP-ben abban is bíznak, hogy hamarosan jelentős összegekhez juthatnak a devizahitelesek. Ennek lehet olyan elnyúló hatása, hogy megáll a kormánypárt népszerűségének a csökkenése, valamint a tapolcai választás előtt egy témával csökken az ellenzéki pártok, főként a Jobbik mondanivalója.
Az általunk megkérdezett kormánypárti országgyűlési képviselők szerint egyetlen időközi választásból sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, hanem a tendenciákat érdemes nézni. Pozitívnak értékelték, hogy az utóbbi két hétben, persze a veszprémi voksolást leszámítva, két településen (Szatymaz, Karcag) is sikerült nyerniük, de ebből hiba lenne bármilyen országos folyamatra következtetni.
Ebben bíznak
Úgy látják, csak akkor lehetne valamilyen fordulatról beszélni, ha sikerülne megtartani a tapolcai mandátumukat. Ehhez bőven elég lenne, ha 2014-es tavaszi szavazóiknak a 60-70 százalékát mozgósítani tudnák, de a veszprémi példa azt mutatja, hogy ez egyáltalán nem megy magától. A képviselők szerint a Buda-Cash-ügy napirenden tartása és helyes kezelése biztosan hozhat voksokat, valamint az is, ha sikerül a következő heteket nagyobb kormányzati bakik nélkül "lehozni".
Veszprém megye 3. számú (tapolcai székhelyű) választókerületében azért kell április 12-én időközi országgyűlési választást tartani, mert a térség tavaly áprilisban megválasztott fideszes országgyűlési képviselője, Lasztovicza Jenő januárban elhunyt.
A voksolás hatvan település választópolgárait érinti. Ha a Fidesz veszít, még messzebb kerül a kétharmados többségtől. | Újabb csodafegyvert vetne be a Fidesz | A kormánypárt abban bízik, hogy a Buda-Cash-üggyel aktivizálni tudják azokat a szavazóikat, akik az utóbbi hónapokban elfordultak a Fidesz–KDNP-től. A párt számára nagyon fontos lenne egy olyan ügyet találni, amelynek révén a tapolcai időközi voksolást is megnyerhetik. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/ujabb-csodafegyvert-vetne-be-a-fidesz | 2015-03-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Állami cégek, Mészáros Lőrinc cégek, közbeszerzések bajnokai. Ezeket találtuk azon a birtokunkba került listán, ami összegzi, milyen cégek, kinek és mennyi sportcélú taót utaltak az elmúlt öt évben.
Közpénz, ami Orbán szerint nem közpénz
Aki képben van, hogy mi is a tao-rendszer, az ugorjon három bekezdést, aki csak sejti, annak egy rövid összefoglaló. Döbbenetes összeg, több mint 500 milliárd forint ment az államkassza helyett sportcélú támogatásokra az Orbán-kormány találmányán, a taó-rendszeren keresztül 2011 óta. A költségvetésbe vágott kiskapu lényege, hogy cégek a társasági adójuk meghatározó részét az államkassza helyett (ahonnan demagóg módon lehetne mondjuk egészségügyre, oktatásra költeni) sportegyesületek/sportszervezetek támogatására terelhetik át. Azzal a megszorítással, hogy kiválasztott látványsportágak (foci, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és nem olyan régóta röplabda) vannak a rendszerben. Lengőtekére vagy counter strike-ra nem lehet taózni.
Orbán Viktor maga azon az állásponton volt, hogy a költségvetés helyett a sportba terelt taó-pénz már nem is közpénz. Ebből a logikából pedig azt vezette le például, hogy a felcsúti Makovecz-stadion is magánadományokból épült. A közérdekű adatok nyilvánossága érdekében indult perek végén a bíróság nem osztotta Orbán álláspontját. De attól még, hogy a taó hivatalosan is közpénz lett, még mindig nagyon keveset lehet tudni az árnyékba terelt sok száz milliárd forint felhasználásáról. A nyilvános adatokból nagyjából annyit lehet összebogarászni, hogy mennyi taó-pénz landolt a különböző egyesületeknél és milyen célra. Azok valódi felhasználásáról már semmi.
Ráadásul a rendszer úgy van kitalálva, hogy sem a cégeknek, sem az egyesületeknek, sportszervezeteknek nem kell nyilvánosságra hozniuk a támogatást, nyilván az „ez nem is közpénz” miniszterelnöki logika alapján. Mintha valami tiltott finanszírozás lenne. A NAV felé azért el kell számolni, de az adóhatóság ezeket az adatokat nem teszi nyilvánossá.
A lelkes taós cégekből a közbeszerzési értesítőt is össze lehetne állítani
Birtokunkba került egy sok ezer elemből álló adatbázis a társasági adózás kiskapuját használó cégekről. Ez szépen kiegészíti és bővíti azt a listát, amit még tavaly szerzett meg a Labdarúgó Szövetségtől hosszas pereskedés után az Átlátszó. De ugyanezért küzdött az Emmivel a Transparency International is.
Túlzás lenne azt állítani, hogy mindenki trükközésre vagy valami előnyszerzésre használná a rendszert, valóban van olyan támogatás, ami utánpótlás célokat szolgálhat, kistelepülések sportszervezeteit vagy szabadidősportot segít. De vannak olyan taó-pénzutak, amik alapján egészen jó térképet lehetne összeállítani a politikával összefonódó magyar gazdaságról.
Az egyesületek közül természetesen az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlásnevelésért Alapítvány a legnagyobb nyertese az Orbán-kormány által kitalált rendszernek.Azt már eddig is lehetett tudni, hogy az államkasszába ütött csapból Felcsútra folyt a legtöbb közpénz, tavalyig 22 milliárd forint. Ennyi pénz elköltése még Felcsúton sem egyszerű, de a stadion mellett megépült az ország legnagyobb multifunkcionális sportcsarnoka, lettek új teakonyhák az akadémistáknak, buszok, polár órák, meleg-hideg terápiás készülék, mobil kameraállvány, farizom és homsting erősítőgép, teakonyha is belőle az akadémián, meg tényleg minden, amit csak el lehet képzelni, meg annál is több.
Az első cégek között, akik a taójukat a legjobb helyen Felcsúton látták, ott volt az Erzsébet Utalványforgalmazó és Gazdasági Szolgáltató Zrt., a Mol, a Mol leányvállalat FGSZ Földgázszállító Zrt., az ekkor még Mol többségi tulajdonban lévő algyői Szőreg-1 biztonsági földgáztárolót üzemeltető MMBF Zrt. (összesen 1,2 milliárd taóforint), valamint Szíjj László cége, a Duna Aszfalt, a CBA-Gourmand Kft. és Mészáros Lőrinc is úgy érezte, hogy az akkori legfontosabb cégének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek a társasági adója is a felcsúti utánpótlásban hasznosul majd a legjobban. Ez így együtt másfél milliárdos taó-fröccs volt 2013-ban.
A következő évben ezt is sikerült megtoldani további félmilliárddal, köszönhetően annak, hogy a már ekkor szépen gyarapodó Mészáros és Mészáros Kft. mellett maradt a támogatók között a Mol leány FGSZ (612 millió), a közbeszerzéseken egyre izmosodó Duna Aszfalt (680 millió), és megjelent mellettük a Duna Aszfalt-os Szíjj László tulajdonában lévő Hódút Freeway (árbevétele ekkor ugrott meg 4 milliárdról 13,5-re, taóból 240 millió ment Felcsútra) és a Tief Terra. A Szíjj és Mészáros üzlettársa, Varga Károly tulajdonában lévő Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. is felszállt a taó-kisvasútra. Felcsútra taózott Orbán Viktor apjának bányacége, a Dolomit, ahogy a vej, Tiborcz István cége, az OLAF által vizsgált Elios is, illetve annak cége, a PBE Építő. Az OLAF vizsgálódott az ekkor szintén felcsúti focitámogatóvá váló, számos közbeszerzést behúzó Provitalnál is. De fontosnak tartotta a Puskás Akadémia támogatását a Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft is (10 millió forint). És ott van a listán 11 millióval a Nagy és Kiss ügyvédi iroda, amely a Miniszterelnökségtől és a Nemzeti Fejlesztési Programirodától nyert milliárdos megbízásokat.
2015-ben az Orbán Viktor által létrehozott alapítvány lelkes támogatója lett a Swietelsky Vasúttechnika 280 millió forinttal (amit ekkor Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc későbbi veje vezetett) és a Hungrana Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. 100 millióval. A Mészáros és Mészáros 550 milliót terelt inkább a felcsúti alapítványba az államkassza helyett ebben az évben, megjelent egy másik Mészáros cég, az R-Kord is, ahogy Mészáros és Szíjj üzlettársának, Varga Károlynak egy másik cége, a Magyar Vakond is. Emelte a tétet Orbán apjának bányacége, 100 millió ment innen Felcsútra, és maradt a támogatók között a közbeszerzésbajnok Provital és a STADLER Szolnoki Vasúti Karbantartó is. További támogatók: Profi Bagger Építőipari Kft., Mélyép-Betontechnika Kft., Geohidroterv Mérnökgeológiai Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft., Promox Marketing, DM-KER Kft., Arator Környezetvédelmi Kft.
2016 kifejezetten szerényre sikerült Felcsúton, a listánkon Mészáros cégek: R-Kord, Fejér B.Á.L., NER-közeliek: West Hungária Bau, Penta Általános Építőipari Kft., Orbán apjának Dolomitja. Új támogató az ebben az évben az i-Cell Mobilsoft Zrt.-vel konzorciumban 20 milliárd forintos informatikai közbeszerzést elnyerő Reaszfalt Kft. és a Flavius Mérnök Iroda.
De 2017-ben belehúztak, taózó mamutokkal. Újra megjelent a támogatók között a Mol, 1,5 milliárd forinttal, az MKB Bank (amiben tulajdonos lett Mészáros Lőrinc) 1 milliárd forinttal, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (ami jó eséllyel az új szuperbank lesz az MKB-val és a privatizáció előtt álló Budapest Bankkal összevonva) 720 millióval. Mészáros Lőrinc Hunguest Hotelse is beleadott 60 milliót, a közbeszerzéseken rendszeresen Mészáros érdekeltséggel közösen nyerő Épkar is új támogató lett, akárcsak az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. (ebbe szállt bele az állam most). Szintén új támogató a közbeszerzéseken jól szereplő Grabarics Építőipari Kft, a Shield Protection Service Vagyonvédelmi Kft., és az uniós pályázatok tanácsadásaiban utazó Eubility Group Kft. Ebből összesen több mint 4 milliárd folyt be Felcsútra.
Elsőre meglepő, hogy Orbán Győző bányacége, a Dolomit többet adott a Niké Sportegyesület Magyar Sportakadémiának, mint Felcsútra. Úgy már érthető, hogy a Niké tiszteletbeli elnöke ifjabb Orbán Győző, Orbán Viktor testvére. (A Niké másik nagy támogatója 38 millió forinttal, az irodai és számítástechnikai eszközök forgalmazásával foglalkozó IMG Solution Kft. nevű cég szédítő növekedést produkált mindössze néhány év leforgása alatt. A tulajdonos Felcsúton együtt néz meccset Orbánékkal.) Az Épkar is többet adott a BVSC-nek (50 millió) 2017-ben, mint Felcsútra (35 millió).
Bezzeg az Eubility. A Felcsút mellett támogatta a nevét viselő békéscsabai női kézilabdát is, igaz, csak 5 millió forinttal, szemben a Felcsútra menő 7 millióval.
A tavalyi, még nem lezárt év pedig az erős 2017-est is meghaladta. A következő cégek terelték a támogatásukat az államkassza helyett a felcsúti fociakadémiába:
FGSZ Földgázszállító Zrt. (a Mol cége) 2 milliárd forint
MKB Bank Zrt. (a bankban tulajdonos Mészáros Lőrinc) 1,8 milliárd forint
Mol 1 milliárd
V-Híd Építő Zrt. (Mészáros Lőrinc tulajdonába került, konzorciumokban 200 milliárd forint feletti közbeszerzésekben érdekelt cég) 391 millió forint
Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége) 418 millió forint
Magyar Építő Zrt. (a közbeszerzéseken igen jól szereplő céget Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László 2017-ben eladta a Paár Attila-féle WHB Befektetési Kft.-nek, illetve Épkar Zrt.-nek) 250 millió forint
West-Hungária BAU (a közbeszerzések egyik legnagyobb bajnoka, időnként Mészáros céggel közös konzorciumban) 100 millió forint
Promid Invest Zrt. (az MKB Bank vezérigazgatójának, Balogh Ádámnak a cége) 37 millió forint
Dolomit Kőbányászati Kft. (Orbán Viktor apjának, Orbán Győzőnek a cége) 60 millió forint
Diófa Alapkezelő Zrt. 45 millió forint
Penny Market 25 millió
Shield Protection Service Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. 10,6 millió forint
Fenstherm Future Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége) 9,2 millió forint
Laterex Építő Zrt. (a közbeszerzési pályázatok gyakran nyertes építőipari cég) 22 millió forint
Bablena Trade Kereskedelmi Kft. 5 millió forint
A Mol-os FGSZ 2018-ban csak a felcsúti fociban látott támogatást. Az MKB több helyre is utalt, de már a második legnagyobb támogatás is csak 150 millió volt a BVSC-nek, vagyis a tizede, mint ami Felcsútra ment. A Fejér B.Á.L, a V-Híd sem talált más támogatást érdemlő célt, A West Hungária 100 milliót adott a Puskás Akadémia mellett a siófoki kézilabdára is. A siófoki kéziabda egyébként szintén szembetűnően sikeres a taó-pénzek gyűjtésében, a Diófa is adott ide is 15 millió forintos támogatást. A Promid a felcsútinál jóval kisebb összeget adott még három másik egyesületnek is. Orbán apjának bányacége Felcsút mellett a Budapesti Honvéd Sport Egyesületet is támogatta 46 millió forinttal.
Mezőkövesd: Mol és OTP
Nem szívott el minden taópénzt a Felcsút, hiszen ott van a Mezőkövesd és a Kisvárda is.
Mezőkövesd Tállai András államtitkár, tavalyig NAV-vezér területe. Felcsút helyett 2016-ban például a mezőkövesdi focira utalta a taóját az új Közgép, a Duna Aszfalt. Ott volt a támogatók között a Betonútépítő és a PricewaterhouseCoopers Magyarország, a Kovács Vegyesipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, a Veolia Water Solutions és Technologies Magyarország, a Cronus fuvarozó cég, és a Schnell Öl Kft. 2017-ben a támogatók között ott volt a Mol 520 millióval, az OTP Jelzálogbank valamint az OTP leányvállalat Monicomp (összesen 200 millióval), a Dunai Vasmű Zrt. leányvállalat, az ISD Power, a D-Gesztor építőipari cég és a szállodaüzemeltető Shiraz Team, a Mészárossal üzletelő Szepesi Richárd cége.
2017-ben a Mol támogatása kitartott Mezőkövesden (600 millió forint), megjelent az OTP-s Merkantil Bank és az OTP Alapkezelő (200 millió összesen innen, akárcsak egy évvel korábban). Maradt a G-Gesztor és a Cronus fuvarozó cég is.
Ehhez képest meglepő, hogy 2018-ban nem volt OTP-s támogatás. Megjelent a Geosol (Magyarország egyik legkorszerűbb, komplex biomassza- és hulladékkezelő rendszerét működtető cég, ami 2017 végén egy Mészáros Lőrinc által kezelt magántőkealaphoz került) és a TMX Mobile Solution. Maradt a Coronos és a D-Gesztor.
Kisvárda: kormányzati főtakarító és Kuna Tibor
A Kisvárdánál erősen érezhető volt, hogy Seszták Miklós miniszter áll a klub mögött. És az is, hogy most már nem.
2015-ben még 557 millió forintos támogatást kapott a Duna Aszfalttól a Kisvárda (az új Közgép az előző évben még 670 millióval támogatta a felcsúti álmokat, ebben az évben váltottak Kisvárdára). Az FGSZ Földgázszállító 318 millió adott úgy, hogy ez a terület a kormányon belül éppen Seszták Miklóshoz tartozott.
Adott az egyebek között a paksi turbinát gyártó GE Infrastructure Hungary Holding is, igaz, ez a cég szinte mindenkinek adott a taójából. A Bige László cégcsoportjához tartozó NZRT-Trade-re is számíthattak Kisvárdán 126 millió erejéig. A kormány fő takarító cége, a B+N Referencia 90 millióval segítette meg a kisvárdai csapatot, és az ekkor még a kormányzati kommunikációs kampányokból kihagyhatatlan Kuna Tibor-féle Trinity is 40 milliós támogatást adott, másik cége, a Young and Partners 10 millióval szállt be. (Azóta Seszták és Kuna is kegyvesztett lett.) A Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft. nemcsak Felcsútra, Kisvárdára is odafigyelt, 10 millió forint erejéig. További támogatók: Master Good, Gastor Foods, Zemplénkő Kelet-Magyarországi Építőipari Kft., I-Cell Informatikai Kft., Gastor Baromfi, Hungaro Digitel, Szatmár Aqua, Depona Plusz, Allianz Hungária, Colas Út, Nyírzem Nyírség-Zemplén Coop.
2016-ban Felcsút helyett itt bukkant fel a Hódút Freeway (igaz, Orbán akadémiájának még 240 milliót adtak, Kisvárdára már csak 53 millió jutott), támogató lett a Magyar Telekom (ami Felcsúton nem jelent meg). Közben maradt az I-Cell és a Stadler vasúti karbantartó cége is.
2017-ben még erős lista volt, Mol, MKB, Allianz, Aqualogisztika. Ehhez képest 2018 szerényebb, a Rátky és Társa Ügyvédi Irodától azért jött 50 millió, a Nyírépszertől már csak 18 millió, a győri és pécsi kaszinókat működtető Casino Win Kft. 13 milliós támogatást adott, a Várda Ferrótól 9 millió, a Transit-Railwaytől és a Salt-Europe-tól 7-7 millió, a Csepel kikötőtől 6 millió érkezett.
A Fradi sem maradhatott ki
A legnépszerűbb klub, a Kubatov Gábor által irányított Ferencváros taó-gyűjtésben messze nem tudta tartani a lépést a Felcsúttal.
Más utat járt a Fradi, állami cégek támogatásával pumpálták fel szépen a költségvetését is.
Azért több szakosztály is belevetette magát a taózásba, a focinál ez így nézett ki: Tavaly a Providenttől érkezett 150 millió, a Telekomtól is 128 millió, a leányvállalatától, az E2 Hungarytól még 15 millió. A MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) 57 milliót adott, a PQS International Hungary 10 milliót, a 99999 Informatika 8 milliót.
2017-ben a Legrand Magyarországtól jött 200 millió, Garancsi István cége, a Market Zrt. 66 milliót adott, a 15 millióját ebben az évben is adta a Telekom leány E2.
A Telekom 2016-ban 100 milliót adott az FTC Labdarúgó Zrt.-nek, a GE Hungary 48 milliót, az Odex Outdoor Expert ( a TV2-nek beszállító IKO-médiacsoporté) 30 milliót, a klubot tavaly is támogató 99999 Informatika 25 millió szánt a Fradi focira a taójából. A Lázár-holding Ingatanhasznosító 11 millióval, a TR Consult 6,5 millióval támogatta a Fradit ilyen formán.
2015-ben a GE Hungary 250 milliót taózott át a Fradi-focinak, a Magyar Telekom 100 milliót. A SPAR-tól 35 millió érkezett, a HOGE Orvosi Műszer KFt-től 10 millió, a Masped Logisztikától 8,3 millió. A 99999 Informatika hűséges támogatóként már ekkor is utalt 9 milliót.
2014-ben a Fővárosi Csatronázási Művektől 50 millió építette az FTC focit, a Provident 40 milliót adott, a Telekom 24 milliót áldozott az adójából a zöld-fehér labdarúgásra. a stadiont építő Markettől is befutott 20 millió, az Insomnia Reklámügynökségtől 14 millió. És nem maradt el a 99999 Informatika sem, ebben az évben 10 milliót adtak, akárcsak a Hewlett-Packard. A Városház-Central Kft. 8 millióval van rajta a listán, a Bácsalmási Agráripari Zrt-hez hasonlóan.
2013-ban a Magyar Telekom adott 39 milliót, a Provident 20 milliót, a Budapesti Nagybani Piac Zrt. 18 milliót, a Városház-Central Kft. 12 milliót, a Liegl Transport 10 milliót, természetesen a 99999 Informatikától is jött pénz, ezúttal 7 millió. | Ezek a cégek adják az adójukat a költségvetés helyett Felcsútra | Állami cégek, Mészáros Lőrinc cégek, közbeszerzések bajnokai. Ezeket találtuk azon a birtokunkba került listán, ami összegzi, milyen cégek, kinek és mennyi sportcélú taót utaltak az elmúlt öt évben. | null | 1 | https://444.hu/2019/02/05/ezek-a-cegek-adjak-az-adojukat-a-koltsegvetes-helyett-felcsutra | 2019-02-05 16:17:00 | true | null | null | 444 |
A szombathelyi közgyűlés február végi ülésén derült ki, hogy az alig másfél éve létező, állami tulajdonú Magyar Nemzeti Innovációs Központ komoly bajban van. Nemény András polgármester (Éljen Szombathely! Egyesület) jelentette be, hogy a nonprofit kulturális központnak el kellene számolnia hatszázmillió forint állami támogatással, és hogy az ott dolgozóknak már felmondtak.
A szombathelyi belvárosban, az egyetem közelében lévő Magyar Nemzeti Innovációs Központ 2011-ig Megyei Művelődési és Ifjúsági Központként (MMIK) működött, pezsgő klubélettel, kis és nagy rendezvényekkel. A megyei tanács, majd – a rendszerváltás után – a megyei önkormányzat volt a tulajdonos, de a szombathelyi városi önkormányzat is támogatta a működését.
2011-ben az állam átvállalta a megyei önkormányzatok adósságát, ennek fejében szinte a teljes vagyonukat államosították, így történt ezzel az épülettel is.
Az állam bevásárolt, majd újraosztották a vagyont
Az államé lett többek között a Szombathelyi Képtár, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (MMIK), a Vas Megyei Múzeumok hálózata, a Vas Megyei Levéltár, a Berzsenyi könyvtár, több szociális intézmény, idősotthon és középiskola, két nagy értékű Balaton-parti ingatlan (a balatonberényi, illetve a balatonlellei gyermeküdülő) és a Velemi Alkotótábor. A megyeháza műemlék épületében a kormányhivatal kapott helyet, a megyei önkormányzat már csak az épület egy kis részét használja.
Az állam létrehozta a megyei intézményfenntartó központokat, de gyorsan kiderült, hogy a modell nem igazán működőképes, így 2012 végén újraosztották a megyei önkormányzatok vagyonát. Vas megyében ez úgy alakult, hogy a levéltárat integrálták a Magyar Nemzeti Levéltárba, a szombathelyi városi önkormányzat vette át a képtárat, a könyvtárat és a múzeumot. Ekkor állami tulajdonban maradt az MMIK és a két balatoni gyermeküdülő. Ezek azok a nagy értékű ingatlanok, amelyeket később magánkézbe játszottak át.
Kormánypropagandát terjesztettek
A leromlott állapotú MMIK-t a város kulturális intézménye, az Agora Kulturális és Turisztikai Központ kapta meg működtetésre, főleg művészeti csoportok, civil szervezetek béreltek helyiséget benne.
A szombathelyi önkormányzat többször megpróbálta megszerezni az épület tulajdonjogát az államtól, legutóbb 2016-ban, de nem járt sikerrel, az állami vagyonkezelő rendre visszautasította a kérésüket. 2020 májusában bejelentették, hogy marad az államé az épület, és hatszázmilliós állami támogatásból felújítják. 2021 január közepén aztán kiderült, hogy egy külön cég alakult az üzemeltetésére: a Magyar Művészeti Innovációs Központ Nonprofit Kft., így megmarad az MMIK rövidítés is. Az üzemeltető cég tulajdonosa a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság Közhasznú Egyesület cége (Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft.) és a Fekete Péter államtitkár ötlete nyomán létrejött Baross Imre Alapítvány.
A nagyszabású tervekben élénk kulturális életet ígértek, közösségi térrel, programokkal. A felújítás azonban elmaradt, programokat viszont szerveztek, több koncertet is tartottak az épület nagyszínpadán. Tavaly tavasszal viszont azzal hívta fel magára a figyelmet az üzemeltető cég, hogy kormánypropagandát terjesztett fizetett hirdetésben a helyi buszokon.
A választási kampány során egyébként az MMIK programjaiban rendszeresen szerepeltek kormánypárti politikusok, és az épületben tartottak több, csak a szimpatizánsoknak meghirdetett politikai rendezvényt is. Tavaly év végén aztán kiderült , hogy már nem az államé az MMIK.
Az ingatlan új tulajdonosa a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány, amelynek székhelye a Velencei-tó mellett található Kápolnásnyéken van.
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványt az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Nonprofit Kft. hozta létre, és a kápolnásnyéki Halász-kastélyba jegyezték be. (A nonprofit kft. tulajdonosa két alapítvány, a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány és az Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány, ezekről a Magyar Narancs korábban több cikkben is – például itt és itt –megírta, hogy L. Simon László köreihez köthetők.) A népfőiskola-alapítvány vezetőségének egyik tagja Rodics Katalin, a Halász-kastély igazgatója. A kastélyról az Átlátszó írta meg, hogy korábban L. Simon Lászlónak – a környék korábbi fideszes képviselőjének – kiadója és egy, a politikus által létrehozott alapítvány volt az épület tulajdonosa, és hogy 267 millió forint uniós támogatást kaptak a felújításra. A kastély jelenlegi tulajdonosa a Halász-kastély Vagyonkezelő Kft., amelynek az Opten cégadatbázis szerint többségi tulajdonosa az előzőleg L. Simon László és a felesége által is tulajdonolt cég, a Ráció Kiadói Kft. és a Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft. A Ráció Kiadói Kft. tulajdonosa Simon Mónika (a kastélyfelújítás pályázatain tanúként szerepelt) és egy cég, a Kápolnásnyéki Kastélyétterem Kft. Ez a vállalkozás pedig a kastélyt tulajdonló cégé és Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft.-é. A kastélyt tulajdonló vagyonkezelő kft. másik tulajdonosa, a Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonosa a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány, a Ráció Kiadói Kft. és a Hating-Út Fuvarozó és Mélyépítő Kft.
Az alapítvány azonban nem tudja birtokba venni az MMIK-t, mert az intézményt addig működtető Magyar Művészeti Innovációs Központ Nonprofit Kft. nem tud elszámolni a felújításra kapott hatszázmillió forint állami támogatással. Nem hivatalos információink szerint a pénz nagy részét a már említett reklámokra és a 2022-es választási kampány eseményeire költhették.
Balatoni gyermeküdülőből szállodák
A Vas megyei önkormányzat volt balatonberényi gyermeküdülőjét még a megyei tanács alakította ki a hetvenes években, sok Vas megyei szülő önkéntes munkájának segítségével. Évtizedekig nyaraltak itt a vasi gyerekek kedvezményes áron.
2011-es államosítás után a gyermeküdülőt is megpróbálta megszerezni a szombathelyi önkormányzat, háromszor is próbálkoztak, sikertelenül. Az első három évben az üdülő Erzsébet-táborként működött a Nemzeti Üdülési Alapítvány (NÜA) üzemeltetésében, 2016-ban viszont már nem szerepelt az Erzsébet-táborok között.
Lapunk többször is érdeklődött a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél az üdülő sorsa felől. 2020-ban azt a választ kaptuk , hogy az ingatlan értékesítését tervezik. Végül 2021 tavaszán írták ki az árverést.
Érdeklődők sofőrös Audival
A meghirdetés után két nappal lehetett megnézni az ingatlant, erre a pályázóknak összesen fél órát adtak. Egy helyszíni beszámoló szerint a NER emberei köröztek a volt gyermeküdülő felett, akik sofőrös Audival érkeztek, a kötelező regisztrációt is kihagyták, és gyorsan távoztak.
Az is érdekes, hogy az e-árverés egy hétig tartott, hat napon át senki sem jelentkezett, majd az utolsó napon este egyetlen ajánlat futott be. Végül a licitet 15 perc múlva lezárták. Azt, hogy ki vette meg az ingatlant, a földhivatali bejegyzésből tudtuk meg.
A volt gyermeküdülő a debreceni Aranypart Ingatlanfejlesztő Alap tulajdonába került, amelynek kezelője az off-shore hátterű Divinus Befektetési Zrt. A 16 ezer négyzetméteres ingatlanért 527 millió 760 ezer forintot fizettek, ami azt jelenti, hogy a kikiáltási áron szerezték meg.
Az új tulajdonos azóta az épületek egy részét lebontotta, a főépület felújítás alatt áll, nem hivatalos információink szerint szálloda lesz a volt balatonberényi gyermeküdülőből. A Vas megyei önkormányzat másik, sokkal kisebb és kevésbé értékes balatonlellei üdülőjét már 2016-ban eladták 270 millió forintért.
Elvették, aztán eladták
Utólag úgy tűnik, hogy a 2011-es államosításkor nem igazán voltak tervek a megyei önkormányzatok vagyonának hasznosítására. Megpróbálták állami cégekre, intézményekre bízni a hatalmas vagyont, de ez a modell nem volt igazán életképes. Így azokat az ingatlanokat, amelyeknek nem volt igazán forgalmi értékük, odaadták a területileg illetékes városi önkormányzatoknak. Amelyik ingatlanból viszont pénzt lehetett csinálni, néhány évnyi parkoltatás után magánkézbe adták.
A megyei önkormányzat feladatainak köre az uniós TOP-program kisebb, lokális pályázatainak bonyolítására szűkült, miközben vagyonát teljesen elveszítette.
Szilágyi József írása. | Magánkezekben köt ki a megyei önkormányzat egykor hatalmas vagyona | A szombathelyi közgyűlés február végi ülésén derült ki, hogy az alig másfél éve létező, állami tulajdonú Magyar Nemzeti Innovációs Központ komoly bajban van. Nemény András polgármester (Éljen Szombathely! Egyesület) jelentette be, hogy a nonprofit kulturális központnak el kellene számolnia hatszázmillió forint állami támogatással, és hogy az ott dolgozóknak már felmondtak. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/magankezekben-kot-ki-a-megyei-onkormanyzat-egykor-hatalmas-vagyona/32292252.html | 2023-03-01 21:58:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a Natura 2000-es természetvédelmi területek adatainak nyilvánossága kiemelt közérdek. A hatóság az információt kérő környezetvédőknek adott igazat a száz százalékban állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-vel (SFTFN) szemben. A hatóság kiemelte, hogy a cég „jogsértően korlátozta a bejelentő közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát”. A civil szervezet szerint nemcsak a mostani ügyben fontos siker a döntés, hanem a későbbiekben, egyéb Natura 2000-területeken tervezett beruházások esetében is jelentős hivatkozási pont lehet majd.
A Fertő tavi beruházással kapcsolatban a Fertő tó Barátai Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével, immár sokadik közérdekű adatigénylésével kapcsolatban volt kénytelen a NAIH-hoz fordulni, mivel a különböző állami szervek tendenciózusan nem hajlandóak közérdekű adatokat kiadni a beruházáshoz kapcsolódóan.
A civil szervezet ma tette közzé a NAIH-döntést, amely azt követően született, hogy az egyesület sikertelenül próbálta megismerni a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. egyik szerződésének részleteit. A 2021 decemberében kiírt közbeszerzési dokumentációban szerepel egy irányított alvállalkozó, a Corydalis Kft., amely havonta nettó ötmillió forint értékben végezte volna az amúgy a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó területen a biológiai monitoringot.
Az egyesület nem találta a 2019-ben alapított cég honlapját, és az Igazságügyi Minisztérium által működtetett elektronikus beszámoló portálon található információk alapján is csak annyit tudott kideríteni, hogy „a társaság tagjai a 2021. évi gazdasági évet lezáró beszámolót 16.700 e Ft mérlegfőösszeggel és 8724 e Ft adózott eredménnyel” 2022. február 25-én elfogadták. A civil szervezet számításai szerint a nettó ötmillió forintos havi megbízás azt jelentette volna, hogy a kft. a kivitelezés tervezett három éve alatt összesen nettó 180 millió forintot (évi hatvanmilliót) kapott volna versenyeztetés nélkül.
Ehhez kapcsolódóan: Bíróság: Csak teljes fajpusztulás esetén sért rendeletet a Fertő tavi beruházás
Az egyesület által közzétett NAIH-levél megállapítja többek között: „Jelen ügyben a monitoring-ellenőr meghatározása pedig egy olyan terület védelmére szolgál, amely a világörökség része, védett természeti terület, része a Natura 2000-hálózatnak, különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, így a kiválasztásra vonatkozó adatok nyilvánosságához kiemelten fontos közérdek fűződik.” A civil szervezet szerint a mostani állásfoglalás a hazánkban található egyéb Natura 2000-területeken tervezett beruházások esetében is jelentős hivatkozási pont lehet a jövőben.
Ehhez kapcsolódóan: Megnyitották a Fertő tavi építkezés eddig lezárt területét
A Fertő Tó Barátai Egyesület többek között azt kérdezte a SFTFN Zrt.-től, hogy milyen eljárás keretében került kiválasztásra a Corydalis Kft. a kivitelezői szerződésben nevesített monitoring-ellenőr feladatra, és milyen egyéb ellenárajánlatok érkeztek az irányított alvállalkozó kiválasztása során. A száz százalékban állami tulajdonú zrt., amely 2023. január 1-jéig az adófizetői forintokból tervezett Fertő tavi beruházásért volt felelős, a kérdésekre nem adott választ, ezért fordult a civil szervezet a NAIH-hoz.
A Fertő Tó Barátai Egyesület szerint a mostani hír csak „keserédes siker, hiszen a beruházást 2022-ben Lázár János miniszter tízmilliárd forint elköltése – amelybe belefért az UNESCO világörökségi terület ikonikus cölöpházainak elbontása, valamint mintegy harminc hektár nádas ledózerolása – után leállította. A Fertő tavi vízi telep, amely korábban a magyar oldalon található egyetlen strandként üzemelt, jelenleg lezárt terület, építési anyagokat tárolnak ott. Mivel a zrt. megszűnt, ezért a civil szervezet álláspontja szerint a jogutód Építési és Közlekedésügyi Minisztériumnak kellene a korábban feltett kérdésekre válaszolnia.” Ezzel kapcsolatban az egyesület levelet ír Lázár János miniszternek.
A Fertő tavi beruházásról korábban videóriportot készítettünk: | Jogsértően korlátozta a közérdekű adatok megismerését a Fertő tónál építkező állami cég | A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a Natura 2000-es természetvédelmi területek adatainak nyilvánossága kiemelt közérdek. A hatóság az információt kérő környezetvédőknek adott igazat a száz százalékban állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-vel (SFTFN) szemben. A hatóság kiemelte, hogy a cég „jogsértően korlátozta a bejelentő közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát”. A civil szervezet szerint nemcsak a mostani ügyben fontos siker a döntés, hanem a későbbiekben, egyéb Natura 2000-területeken tervezett beruházások esetében is jelentős hivatkozási pont lehet majd. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/jogsertoen-korlatozta-a-kozerdeku-adatok-megismereset-a-ferto-tonal-epitkezo-allami-ceg/32295984.html | 2023-03-02 22:35:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A jelenleginek több mint négyszeresére, körülbelül százezer forintra emeli a romániai magyar anyanyelvi oktatásban résztvevő diákok és egyetemi hallgatók oktatási-nevelési támogatását a magyar kormány – írta meg a Maszol.ro. A lap szerint ezt Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára jelentette be Kolozsváron.
A cikk szerint eddig 22 400 forintnak megfelelő összegű támogatásban részesültek az elemi, gimnáziumi, középfokú és egyetemi tanulmányaikat magyar nyelven folytató diákok. Ez lesz a jövőben bruttó százezer forint a következő tanévtől.
Január óta a kárpátaljai tanulók is ezt a megemelt összeget kapják, s szeptembertől ugyancsak ennyi jár majd a többi határon túli magyar közösség magyar iskola mellett döntő tagjainak is.
Panyi Miklós azt is közölte, hogy a magyar kormány támogatja a Rákóczi Szövetség iskolabuszprogramjának elindítását Erdély szórványtelepülésein. Mindezt azzal indokolta, hogy az egész Európára jellemző demográfiai fogyás a Kárpát-medencei magyarságot is különösen érinti. A csökkenő gyereklétszám miatt a határon túli magyarság számára nehézséget okoz a magyar anyanyelvű oktatási intézmények fenntartása, az anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférés, és ezekre a kihívásokra a magyar kormánynak reagálnia kell. „Ilyen eszköz lehet az iskolabuszokból álló hálózat fenntartása, ami segíti a magyar anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést” – fogalmazott.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a jövő tanévtől a Felvidéken tavaly beindított iskolabuszprogrammal is „rákanyarodnak” Erdélyre, 31 szórványtelepülésen vezetik be a magyar kormány támogatásával, az Iskola Alapítvánnyal együttműködve. A program keretében 11 erdélyi megyében körülbelül félezer diákot szállítanak több mint száz településről 34 általános iskolába. Abban bíznak, hogy Erdélyben legalább akkora sikert arat a program, mint a Felvidéken, ahol a hatására 30 százalékkal nőtt az első osztályba beíratott gyerekek száma. | Megnégyszerezi a kormány a romániai magyar nyelvű oktatásban tanulók támogatását | Az eddigi 22 400 forint helyett szeptembertől bruttó 100 ezer forint jár az érintetteknek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230223_magyar_kormany_tamogatas_romania_anyanyelv_oktatas | 2023-02-23 06:23:00 | true | null | null | HVG |
„Ma megteszem a feljelentést Polt Péternél a sokmilliárdos fideszes károkozás miatt” – írta a Facebookon hétfőn Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési képviselője. Tóth posztja szerint különösen jelentős vagyon hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, különösen nagy vagyon hátrányt meghaladó hanyag kezelés vétsége, valamint különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen az FHB (a mai Takarékbank) és a Fidesz-kormány FHB-kötvényes üzletelése miatt.
Tóth egy régi ügyet szedett elő: az FHB Bank az azóta kegyvesztetté vált Spéder Zoltán érdekeltsége volt, a bank pedig a 2008-as világgazdasági válság után ingatag lábakon állt. 2023-ban, miután lejártak az ügyben keletkezett dokumentumok titkosításai, a Telex megírta: az FHB Bank által 2012-ben kibocsátott harmincmilliárd forintnyi kötvényt az állam vásárolta meg. A titkolózás pedig azért volt ilyen nagy, mert okkal tarthattak attól, hogy tiltott állami támogatás gyanújával az Európai Bizottság nyomozni kezd.
Tóth szerint „a 2012 és 2016 között lebonyolított, mintegy 30 milliárd forint értékű üzlet szabálytalan, megtévesztő elemeket tartalmazott”. A politikus szerint gyakorlatilag az történt, hogy az „állam magasabb értéket képviselő értékpapírokat cserélt alacsonyabb értékű papírokra”, így pedig súlyos összegektől esett el.
Április harmincadikától viszont már az FHB utódjának számító Takarékbankból sem marad sok, ugyanis a Magyar Bankholdingban összeolvad az MKB Bankkal. | Feljelentés az állam által felvásárolt 30 milliárdnyi FHB-kötvény miatt | Tóth Bertalan szerint az állam bukott az ügyön. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230220_toth_bertalan_fhb_kotvenyek_magyar_allam | 2023-02-20 15:44:00 | true | null | null | HVG |
Azóta fizeti rendszeresen Orbán Viktor a családjának az utazási költségeit, amióta a K-Monitor pert indított azért, hogy megtudja, mennyibe került Orbán Viktor családtagjainak római utazása 2021 nyarán – olvasható a K-blogon.
Ahogy akkor a hvg.hu is megírta, a kormányfő két éve megszakította horvátországi nyaralását, hogy egy katolikus konferencián vegyen részt az olasz fővárosban, ahová több családtagja is elkísérte. Ez onnan derült ki, hogy a 444.hu egyik olvasója fotót készített róluk egy étterem teraszán.
A HVG360 is írt 2021-ben az utazás részleteiről. E szerint a honvédség Falcon 7X típusú luxusrepülője Budapesten vette fel első utasait, köztük az akkor még a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztot betöltő Novák Katalint, majd elindult Orbánékért a Brac szigetére. Az Adria horvátországi szakaszán kikapcsolta a jeladóját, hogy pontosan ne lehessen követni az útját. A katolikus konferencia után ugyanez játszódott le: a gép a horvát partoknál ereszkedni kezdett, kikapcsolta a jeladóját, majd ismét utazómagasságra emelkedett. Akkor tehette ki Orbánt, a feleségét, Lévai Anikót és a fiát, Gáspárt, majd visszatért Magyarországra.
A K-Monitor által indított perben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) elárulta, hogy a miniszterelnök 631 610 forintot fizetett családtagjai római utazására, de a befizetést igazoló okiratot nem mutatták meg.
A korrupcióellenes civil szervezet idén januárban kikérte a KKM-től azokat az okiratokat, amelyek igazolják a miniszterelnöknek azokat a befizetéseit, amelyekkel Orbán a családtagjai utazását állta 2015 és 2022 között. A kért igazolásokat nem osztotta meg a tárca, de azt közölték, hogy
nyolc év alatt összesen 2 167 185 forintot fizetett meg Orbán Viktor családtagjai utazása okán.
Az időpont és úti cél szerinti bontásból az is kiderült, hogy 2015 és 2021 között egyáltalán nem történt ilyen befizetés, vagyis a teljes összeg az Orbán-család sajtóhírekbe bekerült Római útja után jött össze:
Kiutazás helyszíne: Róma, kiutazás időpontja: 2021. augusztus 26-28., utazással kapcsolatban a minisztérium részére teljesített összeg: 631.610.- Ft
Kiutazás helyszíne: Madrid és Párizs kiutazás időpontja: 2022. január 28-30., utazással kapcsolatban a minisztérium részére teljesített összeg: 985.575,- Ft.
Kiutazás helyszíne: Párizs, kiutazás időpontja: 2022. május 26-30., utazással kapcsolatban a minisztérium részére teljesített összeg: 100.000,- Ft.
Utazás helyszíne: Tusnádfürdő, kiutazás időpontja: 2022. július 20-24., utazással kapcsolatban a minisztérium részére teljesített összeg: 100.000 Ft.
Kiutazás helyszíne: Bukarest és Doha (VB döntő) kiutazás időpontja: 2022. december 17-18., utazással kapcsolatban a minisztérium részére teljesített összeg: 350.000,- Ft.
Ezek az adatok ellentmondanak annak, hogy Orbán szóvivője, Havasi Bertalan 2021-ben a római út kapcsán azt állította, hogy a miniszterelnök az „eddigi gyakorlatnak megfelelően” állta a családtagjainak költségeit. | Orbán nyolc év alatt 2,1 millió forintot fizetett a külügynek a családtagjai utazásáért | Egészen addig nem fizetett a miniszterelnök, amíg le nem buktatta egy Rómában készült kép két éve. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230222_orban_viktor_utazas_csaladtagok_kmonitor_per_adatigenyles | 2023-02-22 17:11:00 | true | null | null | HVG |
Az ügy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) fejlejentésével kezdődött, amely alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tavaly novemberben indított büntetőeljárást. A gyanú szerint gyógyászati segédeszközöket gyártó cégek vezetői és a velük kapcsolatban álló orvosok bűnszervezetben és üzletszerűen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást, személyes adattal való visszaélést és hamis magánokirat-felhasználást követtek el.
Az NNI és a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozói újabb olyan cégeket azonosítottak be, amelyek nagy értékben, jogosulatlanul igényeltek vissza állami támogatásokat gyógyászati segédeszközök után. Ebben az elkövetői körben összesen tizenheten voltak érintettek: 6 orvos, 8 cégvezető és 3 alkalmazott. Az ortopéd orvosok közül kettő szegedi, egy makói, egy szigetszentmiklósi, egy szekszárdi és egy budaörsi, míg a segédeszközöket gyártó cégek vezetői többségében szegediek, de van köztük egy ceglédberceli és egy budapesti is.
A gyanú szerint a szakorvosok a betegfelhajtók által hozott
páciensek számára a legnagyobb állami támogatású eszközöket írták fel attól függetlenül, hogy azoknak szükségük volt-e rájuk, vagy sem. Azután az ezek után járó állami támogatásokat jogosulatlanul visszaigényelték.
Az NNI az NVSZ-szel, a Terrorelhárítási Központtal, a készenléti rendőrökkel, valamint a Baranya, a Csongrád-Csanád és a Hajdú-Bihar vármegyei nyomozókkal közösen január 31-én az ország több pontján egyszerre egyidőben csapott le, és tartott kutatásokat a gyanúsítottak tartózkodási és lakhelyein, a munkahelyein, illetve az érintett cégek telephelyén. Több tucat mobiltelefont, 47 számítógépet és laptopot, cégiratokat, vényeket, méretvételi lapokat, jótállási jegyeket, illetve gyógycipőket foglaltak le és összesen 1,5 terrabájtnyi adatot mentettek ki a le nem foglalt számítógépekről.
A nyomozók a gyanúsítottak folyószámlájáról, illetve tőlük készpénzben összesen közel 80 millió forintot foglaltak le, vagyonvisszaszerzés keretében pedig további több mint 70 millió forintnak megfelelő vagyont vontak el, illetve zároltak.
A TEK műveleti egységeire azért volt szükség az elfogások során, mert több elkövető engedéllyel tartott lőfegyverekkel rendelkezett.
Az ügyben eljáró rendőrök mind a tizenhét elfogott embert – köztük hat nőt – gyanúsítottként hallgatták ki jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint közfeladati helyezettel visszaélés miatt. Közülük hárman szabadlábon védekeznek, egy orvos bűnügyi felügyelet alatt áll, míg tizenhárman bűnügyi őrizetben vannak. Az ő letartóztatásukat kezdeményezte a rendőrség. | Újabb 17 embert fogtak el, akik benne voltak a gyógyászati segédeszközös bűnszervezetben | Közel 250 rendőr több mint 60 helyszínen tartott kutatásokat abban a büntetőeljárásban, amelynek célja felderíteni egy gyógyászati segédeszközökkel végrehajtott csalássorozatot. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230202_gyogyaszati_segedeszkoz_bunszervezet_razzia_rendorseg_tek | 2023-02-02 08:34:00 | true | null | null | HVG |
Bíróságra viszi a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyár ügyét a Momentum. Donáth Anna, az ellenzéki párt európai parlamenti képviselője a közösségi oldalán jelentette be: megtámadják a beruházás környezethasználati engedélyét, és az eljárás idejére az építkezés felfüggesztését kérik a bíróságtól.
A Momentum ezzel a debreceni helyi választási bizottság (hvb) döntésére reagál, amely elutasította a projekt elleni fellépést lehetővé tevő népszavazási kérdésüket.
Pedig a Momentum csak annyit szeretett volna elérni, hogy a debreceniek dönthessenek: akarnak-e vízszennyező akkumulátorgyárat városuk határába. De a választási bizottság a titkolózó városvezetés és a kínai cég oldalára állt a debreceniekkel szemben”
– írta Donáth Anna, aki azt is hozzátette, hogy a referendum ügyében fellebbeznek.
Ahogy korábban megírtuk, a párt helyi önkormányzati politikusa, Mándi László január 23-án adta be helyi népszavazási kérdést, amelynek elbírálásával az utolsó pillanatig, a törvény által előírt 30 napos határidő végéig várt a hvb. A politikus magánszemélyként nyújtotta be ezt a kérdést:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?”
Arról, hogy mennyi ivóvízre lenne szüksége a gyárnak, nem tudni pontosan. Készült ugyan egy szakértői becslés, ám nem sokkal a publikálása után le is került az illetékes kormányhivatal honlapjáról. | Bíróságon támadja meg a debreceni akkugyár környezethasználati engedélyét a Momentum | A párt az engedély visszavonását és az építkezés felfüggesztését kéri, és fellebbez a népszavazási kérdése elutasítása miatt is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230223_debrecen_akkumulatorgyar_catl_momentum_birosag_nepszavazas_fellebbezes | 2023-02-23 11:34:00 | true | null | null | HVG |
Völner és Schadl is tagadta a bűnösségét, a védelem Varga Juditot akarja tanúként beidézni a bíróságra
Nem ismerte be a bűnösségét Völner Pál és Schadl György sem a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén. Völner ügyvédje azt állítja: vannak olyan sms-ek Völner és Varga Judit igazságügyi miniszter között, amit később ismertetni fognak, egyúttal jelezte, hogy kéri az az igazságügyi miniszter tanúként történő meghallgatását a tárgyalás során.
A kéz-és lábbilincsben, csuklyás fegyveres őrök kíséretében a tárgyalóterembe vezetett Schadl György nem, de Völner Pál továbbra is engedélyezte, hogy az előkészítő ülés alatt kép-és hangfelvétel készüljön róla. Ugyanígy a harmadrendű vádlott, R. Róbert is hozzájárult ahhoz, hogy a sajtó képeket készítsen róla.
Völner Pál tagadta a bűnösségét és jelezte: tárgyalást akar. Völner azt állítja, a nyomozati anyagok egy részét a vádlottak nem kapták meg, a vádirat szerinte valótlan. Völner tagadta, hogy Schadl Györggyel korrupciós kapcsolatban állt volna. Szerinte valótlanul állítja a vád, hogy hivatali pozíciójával visszaélve befolyásolta a végrehajtói kinevezéseket. "Hivatali helyzetemmel soha nem éltem vissza, hivatali kötelezettségemet soha nem szegtem meg" – mondta, miközben minden ellene felhozott vádat tagadta.
Völner arra panaszkodott, hogy a védekezését az ügyészség korlátozta, mert elutasította egy sor bizonyítványi indítványát, köztük szembesítéseket is. "A nyomozást az ügyészség váratlanul és indokolatlanul gyorsan befejezte" – mondta Völner, utalva arra, hogy ezzel kapcsolatban később még lesz mondanivalója. Völner védője, Papp Gábor ügyvéd azt kifogásolta, hogy a sajtó szenzitív, bűnügyi adatokat tett közzé az elmúlt időszakban. Elmondta, hogy Schadl felesége a minap a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult, amiért a sajtóban ezek az adatok megjelentek, de szerinte az ügyészség közömbös volt ezzel szemben. Papp nem érti, hogy ha őket, mint védőket is terheli a felelősség a bűnügyi adatokkal kapcsolatban, akkor az ügyészség miért nem deríti ki, hogy kik adták a sajtónak ki ezeket az adatokat. A bírónő ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a bíróság kizárólag a vezető védőknek adja ki az iratokat.
Papp Gábor hangsúlyozta azt, amit Völner is, miszerint az ügyészség a nyomozást "indokolatlanul és váratlanul gyorsan befejezte" 2022 szeptemberében, mégis vannak olyan iratok az ügyben, amelyeket a védelem a mai napig nem kapott meg. Papp szerint az eljárás során Völnernek lehetősége sem volt érdemben védekeznie. Süli János miniszter és Kovács Pál államtitkár tanúkihallgatását is kérte Papp Gábor a nyomozás során. Az ügyvéd kifogásolta, hogy nem lehetett jelen ezeknél a tanúkihallgatásnál. Papp Gábor szerint Vízkelety Mariann volt államtitkár kulcsszereplője ennek az ügynek, kezdeményezte is a tanúkihallgatását, mégsem hallgatta meg őt az ügyészség tanúként. Papp szerint amikor a nyomozás végén azt hitték, hogy már minden iratot megkaptak, akkor derült ki, hogy még mindig vannak olyan dokumentumok, amiket nem kaptak meg. Papp elmondta, hogy egyetlen híváslistát sem kaptak meg. Pontosabban úgy fogalmazott, hogy volt olyan védő, aki megkapta, és volt olyan, aki nem.
Papp elmondta: 2019 június Varga Judit és Völner között volt sms-váltás a végrehajtói kinevezésekkel kapcsolatban. Több – Varga és Völner közötti sms üzenetet – is be fog csatolni a védelem. Völner védője azt kérte, hallgassa meg tanúként a bíróság Varga Judit minisztert. Két korábbi államtitkárt is beidéznének tanúként: Vízkelety Mariannt és Kovács Pált.
Papp arról is beszélt, hogy Völnert már 2021 decembere előtt lehallgatták, ami szerinte törvénytelen volt. Ekkor Völner Pálnak még mentelmi joga volt, idézte Polt Péter legfőbb ügyészt, aki egy tanulmányban azt írta, hogy nem okoz problémát egy országgyűlési képviselő lehallgatása, de csak azután, hogy felfüggesztették a mentelmi jogát. Ezért a mentelmi joga felfüggesztése előtt keletkezett lehallgatásokból, megfigyelésekből keletkezett bizonyítékokat Völner védője kizáratná a bizonyítékok közül. Erre reagálva az ügyész azt mondta, hogy a leplezett eszköz alkalmazása törvényszerű volt, azt a bíróság is engedélyezte. Ha törvénytelen lett volna, akkor az ügyész szerint a bíróság nem is engedélyezte volna azt.
Papp Gábor szerint törvénytelenül kötött az ügyészség egyezséget az egyik gyanúsítottal, F. Viviennel, akinek a tanúvallomásában foglaltakat aggályosnak, zavarosnak, ellentmondásosnak tartja. Völner ügyvédje arról is beszélt, hogy szerinte a nyomozati iratok olyan "feljegyzések halmaza", amihez nem csatolták, amire hivatkoznak a feljegyzésekben, így lehetetlen ellenőrizni ezeket, a védekezést akadályozzák ezzel.
Nem ismerte be a bűnösségét Schadl György sem. "Nem követtem el bűncselekményt" - mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói kar elnöke. Azt állítja, hogy nem adott át kenőpénzt Völnernek, akinek szerinte nem is lett volna lehetősége befolyásolni a végrehajtói kinevezéseket. Schadl nem érti, hogy ha a Nemzeti Védelmi Szolgálat tudta, hogy ő pénzt ad át Schadlnak, akkor miért nem volt tettenérés. Schadl az összes, őt érintő vádpontot tagadta, részletesen kifejtve, hogy egy-egy vádpont szerinte miért valótlan.
Nem ismerte be a bűnösségét az ügy harmadrendű vádlottja, R. Róbert sem. "Nem követtem el bűncselekményt, ezért nem ismerem be" – mondta a bíróságon R. Róbert. Szerinte a vádirat nem tartalmazza a valóságot és azokat a tényeket, amelyek az ő mentségére szolgálnának. R. Róbert azt szeretné, ha a bíróság megismerné a telefonlehallgatások teljes hanganyagát, mert szerinte a vád a kontextusból ragadott ki részeket. R. Róbert előéletéről ebben a cikkben írtunk bővebben. Voltaképpen neki köszönhető, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat "felfigyelt" Schadl György és Völner Pál korrupciós ügyeire. A rendőrség R. Róbert telefonját egy állítólagos zsarolási ügy miatt kezdte el hallgatni, ekkor derült ki, hogy R. Róbert Schadllal áll kapcsolatban, és a vád szerint különféle bűncselekményeket követnek el együtt. R. Róbert védője a csütörtöki tárgyaláson egyebek mellett azt is kifogásolta, hogy az állítólagos zsarolási ügyről, ami miatt védence a rendőrség látókörébe került, semmilyen információ nem található a nyomozati iratokban.
Az ügy ötödrendű vádlottja, A. Tamás sem ismerte be a bűnösségét, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. A. Tamás azt is mondta, hogy senki előtt nem játszotta el az “ügyész” szerepét, és aki ilyet állít, az nem mond igazat. A. Tamás a Schadl-ügy egyik mellékszálának szereplője: a vádirat szerint mások mellett ő is közreműködött abban, hogy R. Róbert elhitesse egy magániskolát fenntartó alapítvány vezetőjével, a szintén vádlott S. Etelkával, hogy pénzért cserébe a kapcsolatainak a felhasználásával segít megszerezni az iskola működéséhez szükséges engedélyeket.
Jövő hétfőn is lesz előkészítő ülés, a tervek szerint az utolsó. Akkor hirdeti majd ki a bíróság azokat az ítéleteket, amelyeket azokra a vádlottakra szab ki, akik az eddig megtartott előkészítő üléseken beismerték a bűnösségüket, és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. Ezek mindegyike legfeljebb felfüggesztett börtönbüntetés lesz.
A bűnösségüket el nem ismerő vádlottak ügyének tárgyalása a bírónő tervei szerint május végén kezdődik. Mivel a nyáron ítélkezési szünet lesz, valamint várhatóan elég sok tanút kell majd meghallgatni az ügyben, ezért a tárgyalásokban jártas szakértők szerint legkorábban is csak az év végén várható elsőfokú ítélet.
Közvetlenül Schadl György és közvetve Völner Pál védekezését nem könnyíti meg, hogy az eddig megtartott előkészítő üléseken a legtöbb bírósági végrehajtó beismerte a bűnösségét. Ezek a váddal egyező beismerő vallomások, valamint azoknak a gyanúsítottaknak a vallomásai, akik korábban egyezséget kötöttek az ügyészséggel, megnehezítik Schadl védekezését. Egyezséget kötött az ügyészséggel például az az F. Vivien, aki Schadl egyik legfőbb bizalmasa volt, és aki a kenőpénzek nyilvántartását is vezette. Ezenkívül számos lehallgatásból és megfigyelésből született bizonyíték szól a vádlottak ellen. | Völner és Schadl is tagadta a bűnösségét, a védelem Varga Juditot akarja tanúként beidézni a bíróságra | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230223_Volner_es_Schadl_sem_ismerte_be_a_bunosseget | 2023-02-23 10:49:00 | true | null | null | HVG |
|
A többi alapítványi egyetemhez hasonlóan, a Fudan is kapott 600 millió indulási támogatást a magyar államtól, azonban nem tudni, hogy mire költötte ezt a pénzt a kínai egyetem alapítványa – emlékeztet közleményében a Momentum. Tompos Márton, a párt szóvivője és frakcióvezető-helyettese személyesen látogatott el abba az irodaházba, ahol elvileg az egyetemi alapítvány bejelentett címe van, azonban érdekes dologgal szembesült: „Az egész épületben nem tud senki semmit az alapítványról, se email címük, se telefonszámuk nincsen… 600 millió forintnyi közpénzről beszélünk.”
„Semmilyen csatornán nem elérhetőek, a bejegyzett címükön nincsen senki, majd esetleg valaki ír nekem egy emailt, ha úgy tartja kedvük. Innen folytatjuk” – zárta videóját Tompos. | Elérhetetlen a kínai Fudan egyetem 600 millió forintos alapítványa | Az egyetem a beruházási stop áldozata lett, Gulyás Gergely szerint el kell dönteni, indokolt-e fenntartani az alapítványt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230225_Elerhetetlen_a_kinai_Fudan_egyetem_600_millio_forintos_alapitvanya | 2023-02-25 15:40:00 | true | null | null | HVG |
Románia semmilyen szinten nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben, ahogyan azt az elmúlt években tette, közölte a G4Médiával a román Külügyminisztérium, írja a Transtelex. Azután érdeklődtek, hogy Kozma Mónika (képünkön), a magyar állami támogatások elosztásáért felelős romániai Pro Economica Alapítvány vezetője februárban azt nyilatkozta, Magyarország partiumi vidékfejlesztési támogatási pályázatot hirdetne meg a magyar–román határ mentén fekvő megyék gazdái számára.
Márpedig ennek az alapítványnak – melytől korábban a Csíki Sör tulajdonosa is elnyert támogatást – a gazdaságfejlesztési programjáról már 2019-ben is azt nyilatkozta a bukaresti külügy, hogy arról nincs kétoldali megállapodás a két ország között, és más módon sem fejezték ki a beleegyezésüket, illetve szerintük a gazdasági segítségnyújtás túlmutat azon, amit egy ország egy másik állam területén élő rokon kisebbségnek nyújthat.
Kozma február közepén arról számolt be, jól halad a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztési program mintegy száz nagyberuházása. A pályázatnyertes mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek többsége már működik, a többit pedig az év végéig kell átadniuk a vállalkozóknak. A kisösszegű mezőségi és székelyföldi gazdapályázatok után az alapítvány a partiumi gazdapályázatok meghirdetéséhez zöld jelzésre vár – mondta el.
Most a bukaresti válasz majdnem szó szerint ugyanaz. Azt írják, a két ország között semmilyen szintű kétoldalú megállapodás nem született arról, hogy a magyar állam finanszírozási programokat hajtson végre román területen, így a román fél részéről nincs is hozzájárulás ahhoz, hogy a magyar fél ilyen programokat futtasson Romániában. A lap felidézi, hogy azt Kozma is elismerte, hogy a partiumi programhoz még szükség van román-magyar megállapodásra, melyről elmondása alapján folynak is tárgyalások a két fél között.
Ezek – a G4Media információi szerint – még az előző bukaresti kormány idején kezdődtek, mely feltételeket is szabott. Azóta viszont Kozma Mónika arról beszélt, az energiaválsággal kérdésessé vált a további finanszírozása. Ám miután a magyar kormány beemelte az idei állami költségvetésbe is a programot, ha meglesz a megállapodás a román féllel, elmondása alapján rövid időn belül el is indíthatják a pályázatokat.
(Kiemelt kép: Kozma Mónika egy korábbi konferencián, forrás: Pro Economica Alapítvány/Facebook) | A román külügy szerint nem járultak hozzá az erdélyi magyar beruházási programokhoz | Az azokat lebonyolító alapítvány vezetője is elismerte, hogy a román féllel még meg kell állapodniuk a folytatás előtt. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20230226_A_roman_kulugy_szerint_nem_jarultak_hozza_az_erdelyi_magyar_beruhazasi_programokhoz | 2023-02-26 15:22:00 | true | null | null | HVG |
Hogyan látják az életük orosz tinédzserek és hogyan látja egy rendező a tunéziai lányok mindennapjait? Egy furgon suhan Ukrajnában, a harci zónában – hová tart? Hogyan fest az élet ma Havannában? Milyen az indiai médiamunkás élete? Ma indul a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. A programból válogattunk. | Újabb kikötő kaphat engedélyt a balatoni főépítészre várva | Megkapta az elsőfokú vízjogi létesítési engedélyt a balatonszéplaki Ezüstpartra tervezett kikötő, amelynek kiépítését a helyiek és a szomszédos vitorlásegyesület évek óta ellenzi, miután szerintük nincs kellő terület a szociális létesítmények és a parkolók számára. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202106_yolle_balatoni_kikoto | 2021-02-13 11:15:00 | true | null | null | HVG360 |
A lap szerzője szerint Orbán hosszú távra tervez, és bízik abban, hogy novemberben Trump nyer, illetve hogy az európai közvélemény fellázad a migráció, valamint az emelkedő megélhetési költségek miatt. | Érdemi magyarázat nélkül tart ki a kormány a felbomlóan lévő orosz "kémbank" mellett | Az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Banknak keresztbe tett a háború, hitelezését felfüggesztette, hogy saját adósságát tudja menedzselni. Magyarország még kitart. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202309__az_iib_viszontagsagai__haborus_karok__ellopott_levelek__keptelen_kemregeny | 2023-03-01 17:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Közleményben tudatta a VASÚTVILL Kft., hogy két fontos vasúti fejlesztésben is felmondta a céggel a kivitelezői szerződést a fővállalkozó, így „a társaság jelenleg rendelkezésre álló kapacitásainak 2023. évi terv szerinti kihasználtsága várhatóan jelentősen csökken”. A VASÚTVILL tőzsdei cég, így a közléssel a befektetői felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.
A két beruházás a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal villamosítása, valamint a váci vasútállomás villamos felújítása. A közlemény nem említi, de a kivitelezői szerződéseket felmondó cég az R-Kord Kft.
Az R-Kord Mészáros Lőrinc tulajdona, a VASÚTVILL pedig Homlok Zsolt érdekeltségébe tartozik. Igaz, kissé kacifántos módon: Homlok Zsolt 2017-ben feleségül vette Mészáros Lőrinc lányát, aki 2019 júniusában felügyelőbizottsági tag lett a VASÚTVILL-nél, immár Homlok-Mészáros Ágnes néven.
A VASÚTVILL-ről korábban a 24.hu írta meg, hogy a Rafinanz Promotion nevű cseh vállalkozás a tulajdonosa, amelynek résztulajdonosa maga Homlok Zsolt. Mint fogalmaztak: „A prágai cég azóta Svájc egyik kedvező adózásáról és diszkrét cégadatkezeléséről ismert kantonja, Zug felé mozdult.”
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc nem tud hibázni, hozzá futnak be 35 éven keresztül az autópálya-koncessziós díjak is.
Mészáros Lőrinc ismert nagyvállalkozó, de Homlok Zsolt neve talán kevésbé ismerős. Ő régi vasútépítő szakember, dolgozott a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-nél is. A VASÚTVILL szintén nagyon régen, 1992 óta van jelen a piacon. (Az első években még MÁV-VASÚTVILL Kft. néven.) A Swietelsky építette egyebek között a felcsúti kisvasutat is.
A G-nap után
Mészáros Lőrinc vasúti cégbirodalma ugyanakkor már ízig-vérig a NER terméke, 2015 májusában alapították: három hónappal korábban veszett össze Orbán Viktor és Simicska Lajos – ez vonult be G-napként a köztudatba –, aminek következtében a korábbi legfőbb bizalmas és APEH elnök helyét a Fidesz gazdasági hátországában Mészáros Lőrinc vette át, az állami megrendelésekből pedig gyorsan kiebrudalt Közgép helyére (csak emlékeztetőül: az M4-es gyorsforgalmi út leállított építési munkálatai miatt később a magyar állam peren kívül 45 milliárd forintot fizetett) pedig a V-Híd Csoport került, melynek az R-Kord Kft is tagja.
(A két nagyvállalkozóban még közös, hogy a fociba is befektettek, Mészáros Lőrinc a felcsúti Puskás Akadémiába, Homlok Zsolt pedig a szombathelyi Haladásba.)
Ehhez kapcsolódóan: Ha ön a Tiszántúlon lakik, nagy valószínűséggel Mészáros Lőrinctől vásárolja a gázt és az áramot.
Mind a váci állomás korszerűsítése, mind a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal villamosítása (nagy)részben uniós forrásból valósul meg. Vácott a munkák 14 milliárd forintba kerülnek, az 54 kilométeres Püspökladány–Biharkeresztes vasúti pályaszakaszt 47,76 milliárd forintból korszerűsítik.
Időkorlát
Mindkét beruházás csúszásban van: Vácott még 2020. február 1-jén kezdődött meg a munka, és 2021. november 30. volt a befejezés határideje; Püspökladánynál 2020. október 30-án kezdődött a korszerűsítés, és tavaly december 31-én kellett volna átadni a felújított vonalat a forgalomnak.
Ebből az is látszik, hogy mindkét beruházás még a 2014–2021-es hétéves uniós költségvetési ciklus forrásainak terhére valósul meg. Az EU-ban éppen az esetleges csúszások miatt létezik egy úgynevezett N+2-es szabály, e szerint a hétéves ciklushoz képest két év csúszással még be lehet fejezni egy beruházást úgy, hogy a támogatás nem vész el.
Ezen túl azonban már nem, vagyis idén év végéig mindenképpen át kell adni mindkét fejlesztést, különben akár tízmilliárdos forrásvesztéssel is számolhatunk. Egy, az ügyre rálátó forrásunk szerint mindkét esetben kérdéses, hogy végül sikerül-e tartani a határidőt, bár a kivitelezés a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal esetében már kilencven százalék körül jár, Vácott pedig hetven-nyolcvan százalékos szinten.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan segítheti ön Mészáros Lőrinc további boldogulását?
A keleti vasúti szakaszon már állnak a villanyoszlopok, kihúzták a vezetéket, korszerűsítették a pályát, ugyanakkor hiányzik még több fontos berendezés. Ezek forrásunk szerint még Svájcban vannak, és mivel a VASÚTVILL vásárolta őket, kérdés, sikerül-e megállapodni az átadásukról az R-Kordnak. (Információink szerint egyébként az „elválásról” folynak a tárgyalások a két cég között.)
Úgy tudjuk, Vác esetében is több nagyfeszültségű berendezés vár még szállításra, amelyeket szintén a VASÚTVILL rendelt meg, csakhogy ezek beszerzése sem könnyű, egyszerűen azért, mert Európában kevés cég gyárt ilyent, és jelenleg óriási rájuk a kereslet – többek között éppen amiatt, mert uniós támogatással rengeteg vasútépítés zajlik más országokban is.
Belép a történetbe Lázár János
A VASÚTVILL tíz százalékkal nagyobb részesedéssel vesz részt a kivitelezésben mindkét esetben, emiatt nevesített alvállalkozónak minősül, az ilyen cégeket pedig nem annyira egyszerű lecserélni, mert ehhez az irányító hatóságnak is hozzá kell járulnia.
Ez korábban a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. volt, de az állami cég néhány hete megszűnt, tevékenységi körét mostantól közvetlenül Lázár János építésügyi minisztériuma látja el. Itt viszont éppen az a Kikina Artúr a vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár, akit több forrásunk is „Mészáros Lőrinc emberének” nevezett.
Emiatt információink szerint Lázár János is feszült viszonyban áll saját beosztottjával, de – ez Völner Pál esetében is kiderült – az Orbán-kormányban a miniszterek nem minden esetben válogathatják meg, hogy kivel dolgoztak.
Ehhez kapcsolódóan: Lázár János most éppen azt a közbeszerzési rendszert bontja le, amelynek felfuttatásában korábban aktívan részt vett.
Ide kötődik, hogy a V-Híd vezérigazgatója viszont az a Sárváry István, akit tavaly júliusban véletlenül Palkovics László ipari miniszterrel láttak egy budai vendéglő teraszán vacsorázni. Palkovics Lászlóból az új kormányban ugyan miniszter lett, de hamar lemondott, feladatait részben Lázár János vette át, ő viszont még 2016-ban rúgta ki Sárváry Istvánt egy fontos kormányzati pozícióból, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ éléről.
Több, egymástól független forrásból származó információnk szerint a mostani szerződésbontás is egy nagyon komoly személyes ellentét következménye Mészáros Lőrinc és Homlok Zsolt között: az elmúlt években szinte minden fontosabb vasúti beruházást a V-Híd nyert, Homlok Zsolt cégeinek meg kellett elégedniük az alvállalkozó szerepével, amit ő egyre nehezebben viselt már el, ráadásul még meglévő pozícióit is elkezdte félteni – mint a mostani eset mutatja, nem is feltétlenül alap nélkül.
Ehhez kapcsolódóan: Volt azért olyan is, amikor Homlok Zsolt nyert meg Mészáros Lőrinc előtt egy tendert.
Tavaly decemberben ugyanakkor még a HVG írta meg, hogy a VASÚTVILL felvásárolta a GTH Holding nevű céget, amelyik 2015-ben elnyerte közbeszerzésen a jogot több évre előre szinte az összes vasúti fejlesztés hitelesítésére.
Vagyis tavaly decemberben még éppen hogy erős közeledés volt a felek között, amit forrásaink csak úgy kommentáltak, hogy „gyorsan fordultak rosszra a dolgok”. Homlok-Mészáros Ágnes január 31. óta már nem felügyelőbizottsági tag a VASÚTVILL-ben, amit minden informátorunk úgy értékelt, hogy „ez már a teljes elválás”. Információink szerint ennek része lehet a három gyermeket nevelő Homlok Zsolt és Homlok-Mészáros Ágnes házasságának felbontása is.
Információink szerint minőségi kifogás nem merült fel a VASÚTVILL-lel szemben mindeddig, a csúszás pontos okát nem ismerjük. (De, mint korábban megírtuk, Magyarországon az állami beruházások jellemzően nem készülnek el időben.)
Az ügyben kerestük a V-Hidat és a VASÚTVILL Kft.-t is, a Mészáros-cég sajtóosztályáról annyit közöltek, hogy nem kommentálhatják a történteket, erre az építésügyi minisztérium jogosult, a VASÚTVILL részéről azt mondták, a közleményen túl nem szeretnének nyilatkozni. Kerestük az építésügyi minisztériumot is, válaszukat közölni fogjuk. | Összeveszett Mészáros Lőrinc és Homlok Zsolt, ami milliárdokba fájhat az országnak | Mészáros Lőrinc cége fővállalkozóként indoklás nélkül, a teljesítés utolsó fázisában tette ki Homlok Zsolt kft.-jét két fontos vasúti beruházásból. Uniós támogatásoktól eshetünk el a NER-es nagyvállalkozók összeveszése miatt. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/osszeveszett-egymassal-meszaros-lorinc-es-homlok-zsolt-es-ez-milliardokba-fajhat-az-orszagnak/32298060.html | 2023-03-03 18:44:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Erről Bukovszki András, a pert indító Aligai Fürdőegyesület (AFE) alelnöke szerdán beszélt a Narancs.hu-nak. „Időközben kiderítettük azt is, hogy a Club Aligát fejlesztő beruházó nem kevesebb, mint 750 méter hosszan akarta elbontani a löszfalat, ám a bíróság ítélete szerint a páratlan szépségű, ikonikus, több, mint 8 millió éves, helyi védelem alatt álló geológiai érték, a löszfal rézsűs bontására nem kerülhet sor, Aliga fehér sziklái megmenekültek. A törvényszék döntéséről jogi képviselőnk számolt be, a részleteket még mi sem tudjuk, várjuk az írásos végzést” – ismertette a részleteket Bukovszki. (Ugyancsak szerdai hír, hogy a Club Aliga parkjához tervezett kikötő építését is leállította a bíróság.)
Ahogyan azt lapunk több alkalommal is megírta, a Club Aliga-fejlesztés részeként (amit a kormány turisztikai szempontokra hivatkozva nyilvánított kiemelt beruházássá) építenének a NER-közeli befektetők öt darab társasházat, vagyis lakóparkot több száz méter hosszan az aligai magaspart tetejére, amihez a löszfalat is tervezték megbontani.
A Somogy Vármegyei Kormányhivatal már ki is adta az építési engedélyt, mire az Aligai Fürdőgyesület észlelte, hogy milyen környezetrombolás készül. Az AFE pert indított az engedély ellen, azonnali jogvédelmet kérve, amit a Pécsi Törvényszék nemrégiben meg is adott, egyetértve az egyesület érveivel, miszerint „a magaspart megbontásának környezeti hatása minden egyéb körülménytől függetlenül megállapítható, közvetlenül érinti azt a közérdeket, amelyet a bíróságnak, mint védendő értéket figyelembe kellett vennie”.
Szintén megírtuk, hogy míg az AFE „csatába szállt” a „NER-lovagokkal” szemben, ugyanerre a balatonvilágosi képviselő-testület nem volt hajlandó. Két héten belül kétszer is szavazott róla és többségi voksolással úgy döntött: nem lép perbe az AFE oldalán (perbe lépett ugyanakkor a Club Aligát fejlesztő Bayer Property Zrt. az engedélyt kiadó somogyi kormányhivatal oldalán). Sajátos: míg a bíróság szerint az építkezés felfüggesztését a környezeti hatások és a közérdek is indokolja, Takács Károly polgármester érvelése szerint (amit a hat helyi képviselőből három elfogadott, így lett 4-3-as a szavazati arány a képviselő-testületben is tag Bukovszki Andrással és két társával szemben) „az önkormányzatnak, illetve a polgármesternek nincs olyan közvetlen érintettsége, amely indokolná a perbe lépést.” Amikor egyébként a polgármestert az egyik ülésen egy helyi polgár a közönség soraiból kérdőre vonta, hogy miért nem a falu érdeke mellé áll, Takács azt felelte: „Nem a falu, hanem az AFE mellé kellene állni.”
Szélmalomharc a NER-rel szembe menni, ha pedig a kormányhivatalt perli egy falu, annak is lehetnek hátrányos következményei a jelenlegi politikai viszonyok között – hangoztatták a polgármester oldalán álló képviselők az elmúlt testületi üléseken. Az AFE friss „győzelme” ellenben lendületet adhat Bukovszki Andrásék kezdeményezésének: a kisebbségben lévő hármak a balatonvilágosi képviselő-testület feloszlatásának napirendre vételét kérték a napokban. E témában 15 napon belülre kell összehívnia rendkívüli ülést a polgármesternek.
A Narancs.hu Club Aliga-témájú valamennyi cikke itt érhető el.
(Címlapképünkön: az aligai magaspartra tervezett társasházak és a kikötő látványterve. Forrás: Aligai Fürdőegyesület Facebook) | Pert nyertek az aligai civilek a NER ellen: nem épülhetnek társasházak a magaspartra | A Pécsi Törvényszék megsemmisítette a Somogy Vármegyei Kormányhivatal általi, a balatonaligai magaspart tetejére tervezett társasházak építésére kiadott engedélyt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/pert-nyertek-az-aligai-civilek-a-ner-ellen-nem-epulhetnek-tarsashazak-a-magaspartra-256742# | 2023-03-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A bíróság elrendelte a Club Aliga parkjába tervezett új kikötő épület építési munkálatainak felfüggesztését – írta Facebook-oldalán a Club Aliga beruházás ellen küzdő Aligai Fürdőegyesület.
Az új kikötőre 2022. novemberében kiadott építési engedélyt az egyesület bíróságon támadta meg, hasonlóan mint a magaspart tetejére tervezett 105 lakásos társasház engedélyét (a magaspartra tervezett ház építkezését február közepén állíttatta le a bíróság). Az egyesület azonnali jogvédelmet is kért, többek között azért, mert álláspontju szerint
a tervezett új kikötő épület végleg elzárná a Balatont és annak látványát is a park maradék területéről.
Az egyesület posztja szerint a bíróság az azonnali jogvédelmet megadta, az építkezést így fel kell függeszteni.
A végzés kimondja:
"a közérdek vizsgálata is felmerül jelen perben, mely már a felperes (Aligai Fürdőegyesület) fellépésével is megfogalmazódik.
Mivel a felperes alapszabályában lefektetett célok között számos a közérdeket is befolyásoló, érintő tevékenység szerepel, mindenképpen szükséges a határozat halasztó hatályának elrendelése. E nélkül a Balatonvilágoson nyaraló emberek érdekképviselete, mint a felperes kiemelt célja, nem valósulhatna meg."
Az egyesület hozzátette, a Balaton megközelíthetősége közérdek, ezért nem tudják elfogadni, hogy évről évre kevesebb hozzáférhető partszakasszal rendelkezik a település. Ennek érdekében kérték a helyi képviselő-testület támogatását is, bár mint arról beszámoltunk, az önkormányzat továbbra sem lépne az ügyben. | Leállította a bíróság a Club Aliga új kikötőjének építését is | Azonnali jogvédelmet kért az Aligai Fürdőegyesület, a bíróság kimondta, hogy fel kell függeszteni az építezést. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/leallitotta-a-birosag-a-club-aliga-uj-kikotojenek-epiteset-is-256720# | 2023-03-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.