text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
„Az Orbán-kormány (…) olyan gyorsan árulta el az egyetemistákat, hogy az csak stopperrel mérhető” – írja sajtóközleményében a Demokratikus Koalíció. A kormánypárti képviselők leszavazták az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén a DK javaslatát, amelyben szigorították volna az összeférhetetlenségi szabályokat az egyetemi alapítványok kuratóriumában.
Az összes politikust, állami és önkormányzati vezetőt, illetve a politikához kötődő egyéb megbízottakat is kizárták volna a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumából és felügyelőbizottságából.
A Fidesz–KDNP képviselői nemmel szavaztak, ez pedig azt jelenti, hogy nem kerül az Országgyűlés elé a javaslat. Ez azért is érdekes, mert vasárnap Ujhelyi István EP-képviselő, majd a Népszava és a Szabad Európa is arról írt, hogy az Európai Bizottság nem fogadta el a kormány javaslatait, amit a felfüggesztett Erasmus-forrásokért fogalmaztak meg pár hete.
Január 9-én derült ki, hogy nem kaphatnak friss uniós támogatásokat azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy hónappal később, egy február 9-i kormányinfón jelentette be, hogy a miniszterek lemondtak a kuratóriumi tagságukról, és ugyanezt várják az államtitkároktól, helyettes államtitkároktól és a kormánybiztosoktól is.
Az Európai Bizottság azonban a sajtóhírek szerint mindezzel még nem volt megelégedve. Azt szeretnék, hogy a polgármesterek kivételével minden köztisztviselő, államtitkár, kormány- és a miniszteri megbízott, valamint a különféle állami hivatalok, szabályozó hatóságok vezetői is távozzanak a kuratóriumokból. Az Európai Bizottság a Népszava információi szerint a jelenleg életfogytig tartó kuratóriumi tagságot kétszer négyéves időtartamra korlátozná, és azt is kikötné, hogy a posztjukról lemondott köztisztviselők legalább két évig ne kerülhessenek be ezekbe a testületekbe.
„Egy tárgyalási folyamat kellős közepén vagyunk, aminek a következő része Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter szerdai brüsszeli megbeszélései lesznek, ahol mint mindig, megállapodásra törekszünk majd. Ezt tettük akkor is, amikor az unió illetékesei korábban egyvalamit, a miniszterek és államtitkárok távozását kérték a kuratóriumokból. Ezt is teljesítettük már” – reagált a hírre a Telexnek a Területfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya.
Mindeközben a 21 alapítványi irányítás alá szervezett felsőoktatási intézmény rektora levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A Magyar Nemzet cikke szerint elfogadhatatlannak nevezték az Erasmus-program forrásainak felfüggesztéséről szóló határozatot, és
kérik annak azonnali rendezését, valamint a közösségüket ért becsületbeli és anyagi károkozás azonnali jóvátételét.
Példa nélkülinek tartják, hogy a tanácsi határozat a modellváltott egyetemek vezetőinek, közösségének előzetes megkeresése, véleménykérése nélkül született meg. A rektorok szerint az új működési modellben a fenntartó alapítványok részéről politikai nyomásgyakorlás nem merül fel, és azt is írják, hogy az új modellben versenyképesebbek lettek az egyetemek. | A fideszes képviselők nem szeretnék, hogy a politikusoknak távozniuk kelljen az egyetemi kuratóriumokból | „Az Orbán-kormány (…) olyan gyorsan árulta el az egyetemistákat, hogy az csak stopperrel mérhető” – írja sajtóközleményében a Demokratikus Koalíció. A kormánypárti képviselők leszavazták az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén a DK javaslatát, amelyben szigorították volna az összeférhetetlenségi szabályokat az egyetemi alapítványok kuratóriumában. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/06/erasmus-europai-bizottsag-kuratoriumok-tagsaga-dk-javaslat-parlament | 2023-03-06 11:42:00 | true | null | null | Telex |
pénz;költségvetés;MVM;rezsivédelem;
2023-03-20 15:38:00
Úgy szórják a százmilliárdokat a rezsialapból, mintha nem lenne holnap
Tavaly év végén a központi költségvetés mozgásterét alapvetően befolyásoló, hétszázmilliárdosra tervezett rezsivédelmi kassza „egyéb kiadásai” már az ezermilliárdot közelítették. A 2023-ban 2610 milliárdosra szabott keretet idén is súlyos százmilliárdokkal csapolták meg.
Ahhoz képest, hogy a „rezsivédelem” a jelek szerint alapvetően befolyásolja Magyarország költségvetését, mérlege, pénzügyi folyamatai meglehetős nehezen követhetők. Az Orbán-kormány tavaly év végén 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra növelte a rezsialapnak is nevezett „rezsivédelmi alap” idei keret-tervét.
A tavaly év végi költségvetés-módosító rendelet alapján idén a lakossági rezsiszámlák kiegészítésére közel másfélezer milliárdot, a központi költségvetési szervekre 400 milliárdot, a piaci cégekre 279, az állami vállalatokra 178, az egyházi és civil intézményfenntartókra 150, az önkormányzatokra pedig 145 milliárdot szánnának. Ez közel 1200 milliárd forint központi költségvetési támogatásból, az energiaágazat 716 milliárdos befizetéseiből, ugyanezen iparág 108 milliárdos osztalékaiból, a szintén ugyanezen cégkört sújtó, 334 milliárdos bányajáradékból, illetve a gyógyszergyártók 123, a távközlési cégek 96, valamint a légitársaságok 35 milliárdos extraadójából állna össze. Az eddig idén befolyt összegekre nem leltünk adatközlést. Kiadásként egy januári kormányhatározat szerint 173, egy februári szerint pedig 391 milliárdot költöttek „a rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadásokra”.
Egy szintén februári kormányhatározat szerint 115 milliárd forintot kaptak a - ma is 2014-es, "rezsicsökkentett" árakon dolgozó, így az elszálló gáztőzsdéken szintén hatalmasat bukó - távhőszolgáltatók, 6 milliárdot az állami, 7 milliárdot pedig a piaci cégek rezsikiegészítésre. Egy március eleji kormányhatározat ugyane célra a központi költségvetési szerveknek 70, egyházi és civil intézményfenntartóknak pedig 23 milliárdot juttat.
A kormány 2022. május végén 700 milliárdos kerettel hirdette meg a rezsialapot. A tavalyi bevételek és kiadások a Magyar Államkincstár adatbázisában nagyjából nyomon követhetők. Eszerint a - részint az egyes ágazatokat sújtó extraadókra, részint a közvetlen költségvetési támogatásra alapuló - bevételek először júliusban kezdtek „csordogálni”. Akkor az energiaágazattól 43, bányajáradékból – a 38 milliárdos terv ellenében - 87 milliárd, a távközlési cégektől pedig – az 53 milliárdos terv ellenében - 34 milliárd folyt be. Fokozatosan emelkedő tételekkel decemberre az energiaágazat 204, a bányajáradék 241, a légitársaságok 15, a távközlési cégek pedig 97 milliárdos befizetéssel adták össze az együtt 557 milliárdos kasszát.
Októbertől ugyanakkor megindultak a kifizetések is. Az év tizedik havában „energiaügyi kiadás”-soron 337, novemberben 430, decemberben pedig már nem kevesebb mint 779 milliárd forint szerepelt. Ezek pontos összetételét nem részletezik. A nyilvántartásban ugyanis itt is külön tételként szerepel az MVM „rezsivédelmi szolgáltatásaiért” fizetendő összeg, ami októberben 158, novemberben 306, decemberben pedig 376 milliárd forintra rúgott. (Egy októberi kormányhatározat ugyane célra 157, egy novemberi pedig további 148 milliárdot nevesít - utóbbi tétel valóban a novemberi és az októberi érték különbsége.) Szembetűnő a részletes tételekkel alig-alig megfeleltethető, „egyéb működési célú kiadások” tavalyi, kormányhatározatokban közzétett alakulása is. Míg októberben e soron 169 milliárd, addig november elején 181, a hónap végén 369, december elején pedig már nem kevesebb mint 969 milliárd forint szerepelt. Szakmai – de a kormány által sem cáfolt - becslések szerint az MVM ráfizetése tavaly ennél is magasabbra, több ezer milliárd forintra rúghatott. Az MVM-tétel és az összesített értékek közötti, százmilliárdos összegeket kevéssé pontosított, egyéb célokra költötték. Egy decemberi kormányhatározat például 41 milliárdot juttatott az Energiaügyi Minisztériumhoz – illetve jogelődjéhez, a technológiai és ipari tárcához – tartozó társaságoknak, 92 milliárdot kaptak a távhőszolgáltatók és 71 milliárdot költöttek „rezsivédelmi szolgáltatásra”. A karácsony előtti hangulatban a távhőszolgáltatók további 143 milliárdhoz jutottak. (Utóbbi két tavalyi esetben, illetve idén az „egyéb működési célú kiadások” már megegyeznek a részletes tételek összegével.) | Úgy szórják a százmilliárdokat a rezsialapból, mintha nem lenne holnap | Ahhoz képest, hogy a „rezsivédelem” a jelek szerint alapvetően befolyásolja Magyarország költségvetését, mérlege, pénzügyi folyamatai meglehetős nehezen követhetők. Az Orbán-kormány tavaly év végén 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra növelte a rezsialapnak is nevezett „rezsivédelmi alap” idei keret-tervét. | null | 1 | https://nepszava.hu/3188441_koltsegvetes-rezsivedelem-mvm-penz | 2023-03-20 11:38:00 | true | null | null | Népszava |
Ismét leszavazták a Fidesz–KDNP képviselői a Schadl–Völner-ügy parlamenti vizsgálóbizottságának felállítását az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén. Ez azt jelenti, hogy nem kerül az Országgyűlés elé az ellenzék határozati javaslata.
A bizottság az ellenzéki javaslat szerint a Schadl–Völner-ügy kormányzati érintettségét, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter lehetséges felelősségét is vizsgálta volna. Olyan kérdésekre keresték volna a választ, mint például
kikre gondolt Völner Pál, amikor azt mondta az egyik felvételen, hogy a vallomásától „meginoghat” pár ember széke;
ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akik többször is előkerülnek a nyomozati anyagban; és
milyen személyi összefonódások jelentkeztek a korrupcióval érintett ügyekben.
Megvizsgálták volna, hogy
az elmúlt négy-öt év kilakoltatással kapcsolatos döntéseit milyen módon segítette a kormányzat, illetve az Országgyűlés; és
azért indultak-e újra a kilakoltatások a járvány után, mert a végrehajtók fideszes politikusokat, kormánytagokat fizettek le.
A benyújtók azt írják, nem céljuk a büntetőjogi felelősség megállapítása, hiszen az ügyben már vádat emelt az ügyészség, csak még szélesebb perspektívából szeretnének rálátni „a cinikusan nemzeti együttműködésnek nevezett rezsim működésére”. A politikai felelősség feltárása mellett azt is felderítették volna, hogyan lehetne „egy világos szabályok alapján működő, átlátható és tisztességes végrehajtási szervezetrendszert” létrehozni.
Az ellenzék tavaly már kezdeményezte egy eseti bizottság felállítását a Schadl–Völner-ügyben, de a kormánypárti képviselők akkor is leszavazták a javaslatot az igazságügyi és a törvényalkotási bizottságban.
A február közepén kezdődött tárgyaláson nem vallotta magát bűnösnek Schadl György, ahogy előtte a szintén vádlottak padján ülő társa, Völner Pál volt államtitkár sem. Mindkettőjüket azzal vádolják, hogy maffiaszerű rendszert építettek ki a végrehajtók kinevezésében, a saját embereiket ültették be a jobb körzetekbe, majd cserébe visszaszedték tőlük a bevételük egy részét sikerdíj gyanánt. A vádirat szerint Schadl közel egymilliárd forintra tett szert így, Völner Pál pedig összesen legalább 83 millió forintot kapott kézhez korrupciós szolgáltatásaiért.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen: | Nem vizsgálja parlamenti bizottság Varga Judit politikai felelősségét a Schadl–Völner-ügyben | Ismét leszavazták a Fidesz–KDNP képviselői a Schadl–Völner-ügy parlamenti vizsgálóbizottságának felállítását az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén. Ez azt jelenti, hogy nem kerül az Országgyűlés elé az ellenzék határozati javaslata. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/06/schadl-volner-vizsgalobizottsag-ellenzeki-javaslat-fidesz-parlament-igazsagugyi-bizottsag | 2023-03-06 11:47:00 | true | null | null | Telex |
Újbudán közel 9 milliárd forint értékű ingatlanvagyonra adták be tulajdonlási igényüket az egyházak, az önkormányzata vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy tulajdonjogát megvédje – olvasható az újbudai önkormányzat közleményében.
Mint írták, az egyházaknak egy decemberi törvény értelmében február 28-ig volt lehetőségük bejelenteni igényeiket. A XI. kerületben az érintett oktatási intézmények az alábbiak:
Szent II. János Pál Óvoda, Általános iskola és Gimnázium, valamint a közeli közterület;
Grosics Gyula Sport Általános Iskola (első körben használatba vételt kérnek, de jelzik az azt követő tulajdonlási szándékot is);
Weiner Leó Zeneiskola;
Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvoda.
Az önkormányzat szerint az ingatlanok becsült piaci összértéke megközelíti a 9 milliárd forintot, „vagyis ennyivel visszavonhatatlanul csökkenni fog Újbuda önkormányzatának vagyona”. Hangsúlyozták: „ezek az intézmények korábban soha nem voltak egyházi tulajdonban, hanem az állam vagy az önkormányzat birtokolta azokat.”
Úgy vélik, Újbuda önkormányzata „mindig törekedett a kiegyensúlyozott viszony megtartására, számos esetben díjmentesen telket vagy helyiségeket biztosított az egyházaknak, hosszú távú használatra.” Azonban „a jelenlegi törvényi szabályozás megfosztja az önkormányzatokat a döntés lehetőségétől, semmiben nem egyeztet, csak arrogánsan, diktatórikus módon elvesz. Méghozzá ellentételezés nélkül, ami példátlan állam és egyház egymást elismerő, demokratikus gyakorlatában.”
Az önkormányzat álláspontja szerint a törvény előírásai „a jogalkotói pontatlanságok miatt” nem egyértelműek. „A tulajdonjog átruházásának feltételeit Újbuda önkormányzata jelenleg vizsgálja, ahogy azt is, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy tulajdonjogát megvédje” – zárult a közlemény.
Békésszentandrás polgármestere sem adná át az ingatlanokat, a bilincset is vállalja
Elsőként a Hvg.hu írt arról a tavaly decemberben elfogadott jogszabály-módosításról, amely lényegében kibővítve nyitja újra a rendszerváltást követő kárpótlási folyamatot az egyházak számára. A Semjén Zsolt által kezdeményezett, majd a Fidesz és a Jobbik által támogatott módosítás értelmében az egyházak idén február végéig bármely állami vagy önkormányzati épületet ingyen kaphatnak meg, ha abban hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot kívánnak ellátni.
Sinka Imre, Békésszentandrás nagyközség polgármestere hosszú Facebook-bejegyzést írt azt követően, hogy megkapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye levelét. Ebben bejelentik, hogy átvennék a település iskoláját és óvodáját, illetve ezek minden felszerelését.
A polgármester azt írja, hogy sem ő, sem a helyi képviselő-testület nem ért egyet a követeléssel, és sérelmezi, hogy bár közvagyonról van szó, a két ingatlan átruházásáról meg sem kérdezték őt. Mint írja, mindent meg fog tenni, hogy az átadást megakadályozza, és akár a bilincset is vállalja.
Országszerte több száz ingatlan sorsa dőlhet el a fenti módon, és ahogy korábban a Telexen is olvashatták, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere az RTL Híradónak adott interjúban elmondta, hogy a városban a református egyház két olyan épületre adta be az igényét, amelyeknek csak egy kis részét használják. Az egyház amúgy korábban pénzért megvásárolta volna azokat.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az iskolák és óvodák épületeinek átadásánál a korábbi egyházi kárpótlási gyakorlatot kellene követni, vagyis az épületek ellenértékét az önkormányzatoknak ki kellene fizetni valamilyen formában. | Újbudán 9 milliárdnyi ingatlant vinnének az egyházak, az önkormányzat nem adná | Újbudán közel 9 milliárd forint értékű ingatlanvagyonra adták be tulajdonlási igényüket az egyházak, az önkormányzata vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy tulajdonjogát megvédje – olvasható az újbudai önkormányzat közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/06/ujbuda-ingatlan-egyhaz-9-milliard | 2023-03-06 11:51:00 | true | null | null | Telex |
megsemmisítés;kikötő;Pécsi Törvényszék;építési engedély;Club Aliga;
2023-03-14 15:22:00
Club Aliga: megsemmisítették kikötőépület építési engedélyét is, új eljárásra kötelezték a kormányhivatalt
Ezzel a tulajdonosnak már nem maradt egyetlen érvényes építési engedélye sem. Következő lépés, hogy a civilek megnézik, mit tehetnek a korábbi Aliga II. esetében.
A Pécsi Törvényszék kedden megsemmisítette meg a Club Aligába tervezett kikötőépület építési engedélyét, s új eljárásra kötelezte az engedélyt kiadó somogyi kormányhivatalt. Vagyis, miután a bíróság március elején – ahogy arról lapunk beszámolt – visszavonta az aligai magaspart tetejére tervezett 105 lakás építési engedélyét, a Club Aliga tulajdonosának, a Bayer Propertynek nincs egyetlen érvényes építési engedélye sem, köszönhetően a helyi civileknek, az Aligai Fürdőegyesületnek, mely az önkormányzattal ellentétben megtámadta a kormányhivatal engedélyeket.
A következő lépés, hogy megnézik, mit tehetnek a korábbi Aliga II. esetében: a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét felparcellázták és – mint arról elsőként a Népszava beszámolt – eladták. A tómederig nyúló, vélhetően a Balaton-part legexkluzívabbnak számító telkeit jellemzően ingatlanfejlesztő-hasznosító cégek vásárolták meg. A település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával, hozzásegítve ezzel a tulajdonos céget több mint 7 milliárd forintnyi bevételhez.
– magyarázta lapunknak Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese. – A magaspartra tervezett luxusapartmanházak esetében a bíróság egyértelműen kimondta, nem érvényes rájuk a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházás titulus, hiszen az szállodaépítéssel megvalósuló turisztikai fejlesztésre vonatkozik. Ugyanezen elv alapján a parti telkekre sem vonatkozhat, hiszen ezeket eladta a cég, méghozzá a kiemelt státuszra hivatkozva azzal az állítással, hogy tehermentesek, nincs semmiféle követelés velük kapcsolatban. Ezzel szemben a törvény kötelezően part sétányt ír elő a területre, mely alól csak a kiemelt státusz adhatna felmentést, ám láthatóan nem ad.
hiszen ők abban a tudatban vették meg sokszázmillióért a telkeket, hogy azok a tómederig érnek. Szerencsére a követelésemre az önkormányzat még idejében kiküldte nekik a sétányra vonatkozó kötelezettséget, így, noha a Bayer Property ezt elhallgatta előttük, nem hivatkozhatnak jóhiszeműségre. Az ügyben persze az önkormányzatnak kellene pert indítana, de mint az folyamatosan látható, nem tesz egyetlen lépést sem, így vélhetően ez is ránk marad. A jogászaink már vizsgálják, hogyan lehetne megtámadni az Aliga II. felparcellázásával kapcsolatos szerződéseket – magyarázta az elnökhelyettes. | Club Aliga: megsemmisítették kikötőépület építési engedélyét is, új eljárásra kötelezték a kormányhivatalt | A Pécsi Törvényszék kedden megsemmisítette meg a Club Aligába tervezett kikötőépület építési engedélyét, s új eljárásra kötelezte az engedélyt kiadó somogyi kormányhivatalt. Vagyis, miután a bíróság március elején – ahogy arról lapunk beszámolt – visszavonta az aligai magaspart tetejére tervezett 105 lakás építési engedélyét, a Club Aliga tulajdonosának, a Bayer Propertynek nincs egyetlen érvényes építési engedélye sem, köszönhetően a helyi civileknek, az Aligai Fürdőegyesületnek, mely az önkormányzattal ellentétben megtámadta a kormányhivatal engedélyeket. | null | 1 | https://nepszava.hu/3187912_club-aliga-epitesi-engedely-pecsi-torvenyszek-megsemmisites | 2023-03-14 11:54:00 | true | null | null | Népszava |
A Magyar Nemzet információi szerint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azért bátorkodott levelet küldeni a norvég kormány fejlesztésekért felelős tagjainak, mert szerinte igencsak kifogásolható az, hogy „a hazai civil társadalom fejlesztésére szánt forrásokat egy olyan civil szervezet kezelje, amely több szállal is kötődik egy politikai párthoz; az állásfoglalás szerint ez a lépés belpolitikai beavatkozásnak is tekinthető”. A levélben említett párt konkrétan az LMP, tavaly ugyanis a Heti Válasz cikkében az NCTA-támogatások lebonyolítását végző Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium több tagját is LMP-közeliséggel vádolták. Az alapítvány – ahogyan akkor, úgy most is – visszautasította a vádakat. „Múlt szerdán kiadtunk egy közleményt, melyben kifejtjük, mi a véleményünk az LMP-közeliség vádjáról – mondta a magyarnarancs.hu-nak Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója. – Sem pénzügyi, sem politikai kötődés nincs, a személyes pártpreferencia mindenkinek a magánügye, amire pedig a Magyar Nemzet hivatkozik a kapcsolódás alátámasztása érdekében, arról már elmondtuk, hogy többéves történetek, újabbakat nem találni, mert nincsenek.” A lap értesülései szerint az Ökotárs egyik alapító tagja, Foltányi Zsuzsa 2010-ben az LMP képviselőjelöltje volt, Móra Veronikát pedig két évvel ezelőtt az LMP jelölte a Nemzeti Civil Alapprogram tanácsába. Erre reagált az alapítvány közleményében, miszerint „még azt megelőzően, hogy az NCTA-program elkezdődött volna, minden közreműködő megszakított minden olyan kapcsolatot, amely bármi módon pártpolitikaiként lenne értelmezhető”.
Lázár: Ekkora levelet írtam
Az NCTA támogatásait kiosztó konzorcium egyébként kétfordulós, nyílt pályázat során, 2011 végén nyerte el az ügy lebonyolítását – ugyanez a társulás már sikerrel működtette az első Norvég Civil Alapot is 2008 és 2011 között, tudtuk meg Mórától. A konzorciumot négy alapítvány alkotja, az Ökotárs mellett benne van az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) és a Kárpátok Alapítvány – Magyarország. Feladatuk a pályázati felhívások kiírása, a pályázatok fogadása és értékelése, a szerződések megkötése, a monitorozás. „A támogatások odaítélése átláthatóan és pártatlanul, kizárólag szakmai szempontok szerint és olyan célok mentén történik, melyeket az alap mind a 15 donorországa megállapított” – mondta Móra.
A szervezet küldetése, hogy „segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételét a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában” – olvashatjuk a honlapjukon. Különösen nagy figyelmet fordítanak az emberi és kisebbségi jogokra, a környezetvédelemre, a rasszizmus elleni harcra, a szegénység és kirekesztés, illetve a nemi és a családon belüli erőszak elleni fellépésre.
Az egyik támogatott csoportjuk a Humán Platform, egy olyan kezdeményezés, amely több szervezetből áll – tagja például a Hallgatói Hálózat, A Város Mindenkié vagy a Kortárs Galériák Egyesülete –, és azért harcolnak, hogy rávilágítsanak a kultúra, az oktatás, a szociális és egészségügyi szférában dolgozók óriási jelentőségére, valamint ezen szakmák működési feltételeinek sürgős javítandóságára. A Humán Platform egyébként a Krétakör Alapítványon keresztül tudott pályázni, akik befogadták ezt a projektet, vállalva az adminisztratív terhelést és a donorszervezet szerepét, így ők ebből közvetlenül nem is profitálnak. „A pályázás többfordulós, lehetetlen adminisztratív akadályok nélküli eljárás volt, amit az Ökotárs korrektül bonyolított le. Sikermutatókat kellett meghatározni, és egy fejlesztési tervet bemutatni” – tudtuk meg Gulyás Mártontól, a Krétakör ügyvezetőjétől, aki azt is elmondta, hogy a Krétakör tevékenységét emiatt ráadásul nyíltan összemosták az ellenzéki pártok tevékenységével, csak azért, mert a Humán Platform zászlajára tűzött olyan jelmondatokat, mint az ellenzék. Gulyás szerint Lázár János levele tulajdonképpen nem is a norvég kormánynak szól, sokkal inkább az Ökotársnak és a többi lebonyolító szervezetnek, illetve azoknak, akik az NCTA jelenlegi kedvezményezettei, vagy esetleg a jövőben pályáznának a támogatásra. „Ez egyértelmű üzenet, és főleg a kisebb vidéki szervezeteknek szól. Nem az olyan nagyobb csoportokat fogják ugyanis falhoz nyomni ezzel, mint a TASZ vagy a Krétakör – mondta Gulyás, és hozzátette: – A Norvég Civil Alap elköteleződést jelent, a kormányzati források és a külföldi támogatás kizárja egymást, így hiába végeznek ezek a kisebb csoportok közszolgálati munkát – és így jogosultak lennének az adóforintokra –, mégsem kapják meg, mert az NCTA-hoz már pályáztak.”
És hogy mégis hová pályázhatnának az említett szervezetek? Gulyás szerint ilyen, nagyságrendjét és időbeli elhúzódását – több év – tekintve is kiemelkedő támogatás, mint a Norvég Civil Alap, nincs még egy. Ráadásul, ha példának okáért egy kulturális szervezet a működését elősegítendő nyújt be pályázatot a minisztériumhoz, a Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA) már nem adhat be másikat. „A norvég minta azért jó, mert ha egy szervezet stratégiai víziója életképes, a bizottság ezt értékeli és támogatja, akkor az adott csoport elindulhat egy úton, ahol elég már csak a tartalmi szempontokat képviselnie, és nem kell aggódnia a fennmaradás vagy az adminisztratív dolgok miatt” – mondta Gulyás.
Apropó, Nemzeti Együttműködési Alap: a NEA 2012-ben létrehozott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felügyelete alá tartozó szervezet, mely a hazai civilek működését és programjait szintén pályázati úton támogatja. Az ügy érdekessége, hogy a NEA tanácsának elnöke az a Csizmadia László, aki a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítójaként és a békemenetek egyik szervezőjeként már kellő hírnevet szerzett magának. Megkeresésünkre kifejtette, hogy a „NEA tanácsának elnöke a pályázatokat nem bírálhatja el, szerepe a nyerő pályázatok meghatározásában nem lelhető fel, a személyével érintett civil szervezetek a civil törvény szerint a NEA-hoz nem pályázhatnak, így onnan támogatást nem is nyerhetnek”. Megjegyezte továbbá, hogy a NEA döntései nyilvánosak, a 2014. évi kiírásokra 12 390 pályázat érkezett, és tavaly a nyertes pályázók száma 4815 volt. Arra a kérdésünkre, hogy a CÖF alapítása és a NEA vezetése nem összeegyeztethetetlen-e, azt a választ kaptuk, hogy „a CÖF egy 2009-ben alakult, kifejezetten a polgárok által fontosnak tartott közügyekkel foglalkozó közösség. A fentiekből is látható, hogy a CÖF alapító-szóvivője, Csizmadia László szerepe a NEA-tanács elnökeként nem jelent összeférhetetlenséget. Mindenfajta olyan hír, amely személyemet közpénzek irányított pénzosztásával vádolja, alaptalan és részemről visszautasított.” Arra viszont, hogy mit gondol Lázár János leveléről, nem volt hajlandó nyilatkozni. Ahogyan maga Lázár János sem.
Hogy mi lesz mindennek a következménye, azt egyelőre nem tudni, ahogyan azt sem, hogyan történhetett meg az, hogy a levélről hamarabb értesült a magyar média, mint maga a címzett. Ahogy ugyanis kedden este a norvég külügyminisztérium sajtóosztályától megtudtuk, a kérdéseinkben említett levelet csak most kapták meg (míg a levélről szóló hírek már egy hete keringenek a magyar sajtóban), így arra, hogy mit kíván reagálni a norvég állam, és mi lehet mindennek a következménye a civil alapra nézve, csak húsvét után tudnak válaszolni. Az NCTA azonban megszűnni biztosan nem fog, hiszen – ahogy mind az Ökotárs vezetője, mind Gulyás Márton elmondta – a szerződést a magyar és a norvég állam közötti megállapodás szabályozza, melyre a magyar kormánynak nem lehet akkora ráhatása, hogy egyszeriben csak befagyasszák, a támogatás pedig egy norvég bankszámláról érkezik. Gulyás megjegyezte továbbá, hogy más uniós támogatások az együttműködés szempontjából nem ilyen hasznosak, mint a norvég, ami elmondhatatlanul fontos a hazai civileknek. „Jó lenne, ha akár a magyar állam, akár az önkormányzatok tudnának ehhez hasonló támogatást biztosítani, hiszen a hozzájárulásban részesülő civilek olyan feladatokat végeznek el, amelyeket az állam és az önkormányzat nem tud. Helyettük és értük dolgoznak.” | Egyértelmű üzenet – Lázár János esete a Norvég Civil Alappal | Lázár János a múlt héten levelet írt a norvég kormánynak a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) Magyarországon kifizetett pénzeinek szerinte nem civil alapon történő kiosztásáról. A hazai szervezetek cáfolnak, a norvégok később értesültek az ügyről, mint a magyar média, közben pedig még Csizmadia László is a porondra került. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egyertelmu-uzenet-lazar-janos-esete-a-norveg-civil-alappal-89672 | 2014-04-17 11:55:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Sürgősségi eljárásban tárgyalja az Országgyűlés kedden a vagyonnyilatkozati rendszer újabb módosítását, amelyet az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a kormány.
A péntek este beterjesztett javaslat szerint az országgyűlési képviselők a jövőben elektronikus úton is benyújthatják vagyonnyilatkozatukat, de a kézzel írtakat is digitalizálni fogják, majd az adatok egyeztetése után
kereshető módon is közzéteszik a vagyonnyilatkozatokat parlament oldalán.
Ez újdonság lesz, hiszen eddig csak a kézzel írt, beszkennelt, sokszor olvashatatlan vagyonnyilatkozatok voltak elérhetőek, és a dokumentumokban nem lehetett keresni. Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek évek óta követelik, hogy elektronikusan kitöltött és elektronikusan olvasható, kereshető, összehasonlítható vagyonnyilatkozatok legyenek. | Brüsszel kérésére sürgős eljárásban írják át ismét a vagyonnyilatkozati szabályokat | Sürgősségi eljárásban tárgyalja az Országgyűlés kedden a vagyonnyilatkozati rendszer újabb módosítását, amelyet az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtott be a kormány. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/07/surgos-eljaras-parlament-vita-vagyonnyilatkozatok | 2023-03-07 12:00:00 | true | null | null | Telex |
Á. Z.;Sz. Zs.;
részvénypiac;magyar állam;Antenna Hungária;4iG Nyrt;Yettel;
2023-03-20 18:16:00
Itt a bejelentés, a magyar állam a Yettelbe is bevásárolta magát
A finoman szólva NER-közeli cég, a 4iG Nyrt. adta el a tulajdonrészét.
A magyar állam képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Yettel Magyarországban – számolt be közleményében a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt.-vel lebonyolított részvénycsere-ügyletről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Az ügylet értelmében – derül ki a 4iG Nyrt. párhuzamosan kiadott közleményéből – a 4iG Nyrt. a Yettelben lévő 25 százalékos tulajdonrészét a Corvinus Zrt. által birtokolt Vodafone-részvények 19,5 százalékáért adta oda, amivel a 4iG Nyrt. részesedése a Vodafone Magyarországban 70,5 százalékra nőtt. A 4iG Nyrt.-nek szintén az Antenna Hungária Zrt.-n keresztül volt 25 százalékos tulajdonrésze a Yettel Magyarországban.
A tárca szerint a tranzakció „tovább gyarapítja a magyar állam vagyonát és szerepvállalását a stratégiai jelentőséggel bíró telekommunikációs ágazatban. – A részvénycserének köszönhetően a hazai telekommunikációs ágazat piacvezető szereplői közül kettőben is kisebbségi részesedésre tesz szert – utalt a Nagy Márton vezette minisztérium a Vodafone korábbi megvásárlására.
A közlemény szerint az állam így erőteljesebben és hatékonyabban lesz képes – tulajdonosi oldalról – hozzájárulni a távközlési ágazat fejlődéséhez, ami „további előnyöket biztosít az ügyfelek, a magyar gazdaság teljesítménye, valamint az ország versenyképessége számára”.
Ahogyan az elmúlt időszakban, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, most is azzal magyarázta a lépését, hogy „a kormány a háború és szankciók sújtotta nehéz helyzet ellenére is mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a recessziót, megvédje a családokat”. Az újabb tulajdonszerzéssel szerintük növelik Magyarország szuverenitását és stabilitását, és megerősítik a nemzeti tulajdon szerepét a stratégiailag kiemelt ágazatokban.
Az a pénzügyi tranzakció, amelyben a magyar állam és a 4iG közvetett tulajdonrészt szerzett a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-ben, 2023 januárjában zárult le. Az Antenna Hungária 51 százalékos, míg a magyar állam képviseletében eljáró Corvinus 49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik Magyarország második legnagyobb távközlési vállalatában. A magyarországi mobilpiacon 2022 derekán a Magyar Telekom volt a vezető 44 százalékos piaci részesedéssel, a Vodafone 31 százaléknyit tudhatott magáénak. | Itt a bejelentés, a magyar állam a Yettelbe is bevásárolta magát | A magyar állam képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Yettel Magyarországban – számolt be közleményében a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt.-vel lebonyolított részvénycsere-ügyletről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. | null | 1 | https://nepszava.hu/3188537_yettel-kozvetett-allami-tulajdon-corvinus-4ig | 2023-03-20 11:59:00 | true | null | null | Népszava |
Ahogy arról a Telexen is beszámoltunk, kedd este összehangolt bűnügyi akció zajlott az Ártánd Közúti Határátkelőhelyen. Az ügyészség szerda délelőtti közleményéből kiderült: tizenhét hattárrendészt és egy civilt vettek őrizetbe a határátkelőnél.
„A közel 300 rendőr és ügyész részvételével zajló bűnügyi akcióban az ügyészség felkérésére a Nemzeti Védelmi Szolgálat eljárási cselekményeket végrehajtva járult hozzá az eljárás sikeréhez” – áll a közleményben.
A megalapozott gyanú lényege szerint a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen korrupciós bűncselekményeket követtek el.
Az Ártánd, illetve Nagykereki Közúti Határátkelőhelyen szolgálatot ellátó tizenhét határrendész 2022 áprilisát megelőzően
megállapodott abban, hogy az átkelőhelyen átutazóktól rendszeresen jogtalan előnyt fogadnak el, majd az összegyűjtött készpénzt a szolgálatot követően egymás között előre meghatározott arányban elosztják.
Az elkövetők között tiszti rendfokozatú nincs, a legmagasabb beosztású határrendész az átkelőhelyeken szolgálatot ellátó szolgálatirányító parancsnok és átkelőhely-ügyeletes volt.
A két-két szolgálatirányító parancsnok, illetve átkelőhely-ügyeletes az ügyészség közleménye szerint közvetlenül nem fogadott el jogtalan előnyt, de a kívánságuknak megfelelően olyan sávokra osztották be az alárendeltjeiket, ahol nagyobb esély volt a vesztegetési pénzek megszerzésére.
A kötelességüket megszegve a tudomásukkal zajló korrupcióról sem tettek jelentést, és nem is léptek fel ellene, amiért cserébe ők is kaptak részesedést a vesztegetési pénzből.
A nyomozó ügyészség elrendelte a 18 elkövető őrizetét, a gyanúsítotti kihallgatások jelenleg is folyamatban vannak. | Tizenhét, vesztegetéssel vádolt határrendészt vettek őrizetbe kedd este az ártándi határátkelőnél | Ahogy arról a Telexen is beszámoltunk, kedd este összehangolt bűnügyi akció zajlott az Ártánd Közúti Határátkelőhelyen. Az ügyészség szerda délelőtti közleményéből kiderült: tizenhét hattárrendészt és egy civilt vettek őrizetbe a határátkelőnél. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/08/atrand-hataratkelo-vesztegetes-orizetbe-vetel-17-hatarrendesz | 2023-03-08 12:02:00 | true | null | null | Telex |
A békésszentandrási önkormányzat már vizsgálja, milyen legális eszközökkel tudja megakadályozni, hogy az egyház ingyen átvegye azt a két ingatlant, amiben a település általános iskolája és az óvodája működik. Sinka Imre polgármester a Telexnek azt mondta: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a Szeged-Csanádi Egyházmegye nem áll el a szándékától. Erről a következő két hétben dönthet a képviselő-testület. A Szeged-Csanádi Egyházmegyének már levélben jelezték, hogy nem akarják átadni az ingatlanokat, de választ eddig nem kaptak.
Az ügy komoly felháborodást keltett a 3400 fős településen, mivel az iskola épületét a helyiek összefogásával, téglajegyből építették fel a 80-as években, értelemszerűen ragaszkodnak hozzá az emberek, mondta a polgármester. Hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy a település egyházellenes lenne, a lakosság 80 százaléka katolikus, ő maga pedig hittudományi végzettséggel rendelkezik.
Nem erre esküdött fel
A Szeged-Csanádi Egyházmegye egy tavaly decemberben elfogadott törvény alapján jelentette be igényét az iskola és az óvoda épületére. A Semjén Zsolt által jegyzett módosítás azt mondja ki, hogy egyház igényelheti az eredetileg is hitéleti, szakrális célokra épített, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagy ingatlanhányad ingyenes egyházi tulajdonba adását. Ezt akkor teheti meg, ha az ingatlanokat később is közvetlenül hitéleti, szakrális vagy köznevelési célokra használnák.
Ez Békészentandrás esetében is megáll, mivel az iskola és az óvoda ugyanúgy működne tovább ezután is, csak az ingatlanok tulajdonjoga szállna át az egyházra. Az intézmények eleve egyházi fenntartásban vannak, ezért sem valószínű, hogy bezárnák őket. A korábbi törvények szerint azt az ingatlant kaphatta meg az egyház, ami az államosítás előtt is a tulajdonában volt.
A mostani módosítás viszont lehetővé teszi, hogy az egyházak olyan állami, önkormányzati épületeket is átvegyenek, amelyek előtte nem voltak a birtokukban, ráadásul ingyen.
Hasonló helyzetben van Kübekháza, Hódmezővásárhely és a budapesti XI. is, az egyház ezeken a helyeken is a bejelentkezett az iskolák, óvodák, bölcsődék tulajdonjogáért. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az iskolák és óvodák épületeinek átadásánál a korábbi egyházi kárpótlási gyakorlatot kellene követni, vagyis az épületek ellenértékét az önkormányzatoknak ki kellene fizetni valamilyen formában. Sinka Imre azt mondta: más érintett önkormányzatokkal is kapcsolatban vannak, de erről nem kívánt további részleteket elárulni. Annyit még elmondott, hogy szerinte sok önkormányzat fél, hogy mi lesz, ha ellenállnak.
„Nem tudom, mit kapok én ezért, de nem a közvagyon elherdálására esküdtem fel.”
A békésszentandrási polgármester szerint a törvény nemcsak, hogy alkotmányellenes, de az uniós alapelvekkel is szembemegy. Úgy fogalmazott: a közvagyon elherdálásának tartja, ami most történik. Facebook-posztjában korábban azt írta: a bilincset is vállalja, de nem írja alá, hogy az egyház ingyen átvenné a helyi óvodát és iskolát. Megkeresésünkre azt mondta: ezt úgy értette, hogy akkor sem fogja aláírni az önkormányzati vagyon átruházását, ha törvény kötelezi rá. Elkeseredésében írta a bilincses fordulatot.
Focipálya, szálláshely, park kerülne ingyen az egyházhoz
De mivel járna a gyakorlatban, ha egyházhoz kerülne a két ingatlan? Sinka Imre szerint „milliárdos vagyonvesztésről” van szó, mivel nemcsak az iskolaépület kerülne az egyházhoz, hanem:
egy teljes, körülbelül 40 ezer négyzetméteres komplexum, ahol raktár, szolgálati lakás, park, focipálya, mintagazdaság és egy 40 férőhelyes szálláshely is található.
A polgármester elmondása szerint csupán az ingatlan 10 százalékán folyik oktatás, tehát legfeljebb arra a részre tarthatna igényt az egyház. Hasonlóan érvel Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere is az egyház ingatlanszerzése ellen.
Az ingatlan átruházása rengeteg kérdést vet fel, nem csak annyiról van szó, hogy papíron más lesz a tulajdonos, magyarázta Sinka Imre. Ott van például a mintagazdaság, ami a közmunkaprogram keretében működik, és megbüntetik az önkormányzatot, ha nem teljesíti a vállalt feltételeket. A focipálya pályázatból épült, a Magyar Labdarúgó Szövetség felé kell elszámolniuk. A turizmus hagyományosan erős Békésszentandráson, a szálláshelyből jelentős bevétele van a településnek. Kérdés, hogy ha az is az egyházhoz kerül, kié lesz a bevétel. Szerinte az egyházmegyénél egyszerűen nem gondolták végig, hogy pontosan milyen épületek vannak az ingatlanhoz tartozó helyrajziszámon.
A polgármester leginkább azt fájlalja, hogy az egyház részéről senki nem kereste meg őt, a helyi esperes és az iskola igazgatója is tőle tudta meg, hogy milyen igénnyel kereste meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Az előbb említett Facebook-posztjában az 50-es évek gyakorlatához hasonlította az eljárást. Az önkormányzat 2012-ben adta át az iskolát és az óvodát (törvény kötelezte erre) az egyháznak, amiből soha nem is volt probléma, jó volt az együttműködés az önkormányzat és az egyház között, mondta Sinka Imre. Ebbe rondít most bele az ingatalnok ügye, kínos helyzetet teremtve.
A polgármester egyébként korábban is tudott a törvényről, véletlenül találta meg a salátatörvényt olvasgatva, de pont a jó kapcsolat miatt nem gondolta, hogy Szeged-Csanádi Egyházmegyének lesznek ilyen igényei. Ennek ellenére még most is úgy gondolja, hogy képesek lennének kompromisszumos megoldást találni, és bízik a párbeszédben. | Nem a közvagyon elherdálására esküdtem fel – kiakadtak, hogy ingyen vinné az egyház az óvodát, iskolát | A békésszentandrási önkormányzat már vizsgálja, milyen legális eszközökkel tudja megakadályozni, hogy az egyház ingyen átvegye azt a két ingatlant, amiben a település általános iskolája és az óvodája működik. Sinka Imre polgármester a Telexnek azt mondta: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a Szeged-Csanádi Egyházmegye nem áll el a szándékától. Erről a következő két hétben dönthet a képviselő-testület. A Szeged-Csanádi Egyházmegyének már levélben jelezték, hogy nem akarják átadni az ingatlanokat, de választ eddig nem kaptak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/09/bekeszentandras-egyhaz-iskola-ovoda-ingatlanvagyon-polgarmester-sinka-imre-alkotmanybirosag | 2023-03-09 12:13:00 | true | null | null | Telex |
Ártándon tizenhét vesztegetéssel vádolt határrendészt és egy civilt vettek őrizetbe kedd este, és a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség most is azt is közölte, hogy milyen vagyontárgyakat foglaltak le.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatala az ügyészség felkérésére több mint 190 millió forint értékben biztosított vagyontárgyakat. A nyomozással párhuzamosan folytatott vagyonvisszaszerzési eljárásban a gyanúsítottaktól hat gépkocsit, egy nagyobb értékű luxus órát, valamint nagy mennyiségű készpénzt és kriptovalutát foglaltak le, továbbá négy ingatlan zár alá vételéről döntöttek. A 18 gyanúsítottól közel 57 millió forint készpénzt foglaltak le, amelynek felét külföldi devizákban, döntően euróban tartották.
Az elkövetők többsége hivatali vesztegetés elfogadása miatt két-nyolc éves börtönt kaphat.
A nyomozó ügyészség indítványozza 16 gyanúsított letartóztatását, továbbá egy határrendész – akivel szemben a vesztegetési bűncselekmény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alapeseti minősítését közölték – és egy civil személy bűnügyi felügyeletének elrendelését. A kényszerintézkedésekről Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa pénteken dönt, áll az ügyészségi közleményben. | 57 millió forintnyi készpénzt foglaltak le a korrupcióval vádolt ártándi határrendészektől | Ártándon tizenhét vesztegetéssel vádolt határrendészt és egy civilt vettek őrizetbe kedd este, és a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség most is azt is közölte, hogy milyen vagyontárgyakat foglaltak le. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/10/57-millio-forintnyi-keszpenzt-foglaltak-le-a-korrupcioval-vadolt-artandi-hatarrendeszektol | 2023-03-10 12:19:00 | true | null | null | Telex |
A szocialisták az után nyújtották be a „koncepciós büntetőeljárások önálló szankcionálása érdekében" módosító javaslatukat a büntető törvénykönyvhöz (Btk.), hogy szerdán több órán át hallgatták Polt Péter legfőbb ügyész beszámolóját az ügyészség elmúlt ötévi tevékenységéről. Pontosabban az idő nagyobb részében az ellenzék bírálta Polt Pétert és az ügyészi szervezet munkáját. Huszonketten voltak összesen az ülésteremben, a kormánypártok 132 képviselőjéből például mindössze négyen.
Tíz év a pártos ügyésznek, bírónak
Akár tíz év börtönbüntetést is kaphat az az ügyész vagy bíró, aki politikai érdekből valótlan tényre vagy koholt vádra alapozva indít vagy folytat büntetőeljárást – legalábbis ezt javasolja az MSZP. Azt a hivatalos személyt is büntetnék a szocialisták, aki tud ilyen eljárásról, de nem tesz feljelentést, továbbá azt is, aki tudomás szerez arról, hogy jogtalan eljárás készül, mégsem tesz ellene semmit.
A törvénymódosító javaslat indoklása szerint „a Fidesz–KDNP pártszövetség kormányzása alatt számtalan visszaélésre, a büntetőeljárás eszközeinek törvénytelen alkalmazására derült fény: koncepciós perekben meghurcoltak, fenyegetett gyanúsítottak és tanúk, politikai érdekből kötött vádalkuk mutatják azt az utat, amelyen a jelenlegi hatalom jár".
A büntető kódexet a fentiek miatt szigorítani kívánó szocialista képviselők még ennél is tovább mentek az indoklásban, és így folytatták: Már több esetben kiderült, és a ma még összességében függetlennek tekinthető bíróság jóvoltából később is kiderülhet, hogy különösen "az ügyészség nem válogat az eszközökben, ha politikai megrendelésről van szó."
Az ügyészek 1 százaléka a Fidesz ökle?
Hasonlóan kemény, vádló hangot ütöttek meg a beszámolóról szóló vitában is a hozzászóló szocialista képviselők. Pedig első látásra békésnek tűntek, hiszen mindegyikük előtt egy szál virág pihent – a sárga rózsát egy ideje szimbólumként használja az MSZP a nyilvános szereplései alkalmával, talán némi öniróniával is utalva az Illés együttes Miért hagytuk, hogy így legyen? című legendás dalára.
Látványos performansszal is igyekeztek bosszantani a szocialisták a legfőbb ügyészt, aki szerintük – mint a vitában elhangzott – kevéssé független a Fidesztől, sőt pártérdekeket szolgál. Az ellenzéki képviselők laptopjainak fedelére jól látható módon fotókat ragasztottak: az egyiken Polt Péter meccset néz Orbán Viktor kormányfővel, a másikon a Fidesz választmányi ülésén szólal fel 1993-ban.
Polt vélt pártosságát több MSZP-s képviselő is szóvá tette. Bárándy Gergely arról beszélt: az ügyészek 99 százaléka tisztességes, de egyes szervezeti egységek "a kormánypártok szolgálóleányaivá" váltak, aktuálpolitikai célokat szolgálnak. Úgy vélte, az ügyészség politikai érintettségű ügyekben részrehajló, kettős mérce alapján működik, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig "a Fidesz ökle".
Szembesítették a „mocskos ügyekkel"
Bárándy Gergely felvetette azt is: az ügyészség miért nem tesz semmit az intézményesült korrupció ellen. Azt egyébként beszámolójában a statisztikai adatok alapján a legfőbb ügyész is elismerte, hogy az utóbbi években nőtt a korrupciós jellegű bűncselekmények száma. Bárándy ezután hiányolta, hogy a dohánykoncessziók, a „trafikmutyi" ügyében a bizonyítékok ellenére sem indult eljárás.
Párttársa, Harangozó Tamás az állami földek bérbeadásának a Fideszben is bírált gyakorlatát, a „földmutyit" emelte ki, és jellemzőnek nevezte „a narancsoligarchák ügyeinek eltussolását". Harangozó utóbb az Origónak úgy értékelte a parlamenti meghallgatást, hogy „szembesítettük Polt Pétert a „mocskos ügyekkel". Idesorolta az ellenzéki politikusokat érintő „koncepciós pereket".
Példaként említette a tábornokpert, Hunvald György volt VII. kerületi MSZP-s polgármester és Molnár Gyula volt XI. kerületi MSZP-s polgármester ügyét, továbbá a Sukoró- és az UD Zrt.-ügyet. Kiemelte, hogy a Fidesz „maffiabaloldalozik", miközben a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló parlamenti bizottság konszenzusos jelentése nem talált semmilyen jogsértést vagy politikai megrendelés jelét.
Nem kímélte Poltot Schiffer és a Jobbik
„Az emberek szerint az ügyészség falaz a politikai elitnek, hogy semmire ne derüljön fény" – ezzel a nem túl hízelgő vélekedéssel már az LMP-s Schiffer András szembesítette a legfőbb ügyészt. A politikus szerint e téren egyébként nem sok változott az elmúlt 25 évben.
Emlékeztetett: „2002 után is ment a visítás az akkor ellenzéki Fidesz részéről, hogy itt a szocialisták vendettát hirdettek a volt fideszesek ellen, koncepciós perek (...) ugyanezek a szövegek elhangoztak a fideszesek részéről."
Példa a Schiffer említette "visításra"
(MTI, 2003. szeptember 1.) Bocsánatkérésre szólította fel Keller László közpénzügyi államtitkárt sorozatos rágalmaiért hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Mátrai Márta fideszes parlamenti képviselő. "Érdemes volna a kormánynak elgondolkodnia azon, hogy azt az államformát, ahol a hatalmon lévő politikusok mondják meg, hogy ki a bűnös, és ki nem, azt nem köztársaságnak, nem demokráciának és nem jogállamnak hívják" – szögezte le. Mátrai Márta rámutatott, hogy (...) a feljelentésügyi államtitkár számláját terhelő, politikai megrendelésre indított ügyekről mára pedig egytől egyig kiderült a politikai vádak tarthatatlansága és megalapozatlansága.
Nem kímélte Polt Pétert és az ügyészséget a Jobbik sem, bár képviselője elsősorban az „elszámoltatás" hatékonyságát kifogásolta. Staudt Gábor kitért arra is, hogy a kormánypártokhoz közel állók érinthetetleneknek tűnnek korrupciós ügyekben. Úgy vélte, az ügyészség vizsgálhatná, hogyan rendelkezhetnek kormánypárti képviselők nagyobb vagyonnal, mint a legális jövedelmük, továbbá a vádhatóságnak reagálnia kellene az amerikai beutazási tilalom ügyében megfogalmazott vádakra is.
Polt és a Fidesz visszautasítja a vádat
A politikai koncepciós perekre vonatkozó utalásokat Polt Péter visszautasította. A legfőbb ügyész túlzásnak ítélte, hogy az ügyészség pártosan járna el. Hangsúlyozta: az ügyeket egyformán kezelik, "nincsenek politikai ügyek". Közölte azt is, hogy nincs adatgyűjtés arról, hányszor vontak felelősségre kormánypárti képviselőt.
Fidesz: Az ügyészség független
Az ügyészség független szervezet, nem igaz, hogy politikai megrendelésre történnének eljárások – utasította vissza az ellenzék kritikáját a legfőbb ügyész beszámolóját végighallgató kevés kormánypárti képviselő egyike. Demeter Zoltán az Origo kérdésére elmondta: „a legfőbb ügyész és mindenki független", nem is igazán értette az MSZP reakcióit. Úgy vélte, az, hogy egyes ügyekben a bíróság végül nem talált bűnösnek jelenlegi ellenzéki politikusokat, még nem jelenti azt, hogy a vádak koholtak lettek volna. „Ha meg elítélték volna őket, az lett volna a baj, mert bizonyította volna a politikai megrendelést, nem?" – vágott vissza a kormánypárti politikus.
A kitiltási ügyben az ügyészség teszi a dolgát – mondta még viszonválaszában Polt, jelezve: ha lesz bizonyítható korrupciós ügy, vádat emelnek. Hozzátette: a volt NAV-os Horváth András által felvetett ügyekben is vizsgálódnak.
Polt Péter jelezte azt is: nem az igazságszolgáltatás alacsonyabb színvonalára utal, hogy Magyarországon nem gyanúsítottak meg miniszterelnököt, mint Horvátországban.
Ő kérte ki Gyurcsány mentelmi jogát
Horvátországban egyébként nem a hivatalban lévő, hanem egy volt miniszterelnököt, Ivo Sanadert gyanúsították meg korrupcióval összefüggésben, majd idén júniusban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság a többi között a magyar vonatkozású, INA–Mol-ügyek egyesített perében. Volt kormányfőt pedig Magyarországon is meggyanúsítottak – éppen a Polt Péter felügyelte ügyészség.
Három évvel ezelőtt Gyurcsány Ferencet hivatali visszaéléssel gyanúsították meg a sukorói telekcsereügylettel összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészségen. Mindez az után vált lehetségessé, hogy a Polt Péter legfőbb ügyész által aláírt kérelem alapján az Országgyűlés kormánypárti többsége felfüggesztette a volt kormányfő mentelmi jogát.
Érdekes egybeesés, hogy Polt "A parlamenti mentelmi jog, mint büntethetőségi akadály" problémakört választotta 2010-es doktori disszertációja témájául. Ráadásul a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen PhD fokozatot érő dolgozat mottójául Polt valamiért ezt a shakespeare-i idézetet találta a legjobbnak a VI. Henrikből: "Az első tennivaló: öljünk meg minden törvénytudót."
Gyurcsány meggyanúsításakor az ügyészség abból indult ki, hogy a politikus 2008-ban kormányfőként "túllépte a hatáskörét", amikor a King's City kaszinó beruházóival tárgyalt és a több százmilliárdos munkahelyteremtő projekt támogatása részéről "utasítás jellegét mutatta". Ám 2012-ben a vádemeléskor bizonyítottság hiányában nem lett vádlott, a nyomozást megszüntették ellene.
Fleck: Politikai szelekció zajlik
Súlyos gondok vannak az ügyészi szervezetben, a vádemelésekben „politikai szelekció látszik" – állapította meg Fleck Zoltán. A jogszociológus, egyetemi tanár az Origónak elmondta: politikai logika működik, ez pedig nem csak súlyos szakmai, hanem társadalmi károkat is okoz. Mindebből azonban szerinte kevés látható, mert az ügyészség működése – szemben a bíróságokéval – a nyilvánosságtól elzárva zajlik. A fő problémát abban a korlátlan jogban látja Fleck, hogy a legfőbb ügyész indoklás nélkül utasíthatja a vád elejtésére vagy éppen vádemelésre az eljáró ügyészt, akinek így nem biztosított a függetlensége. A jogszociológus rövid távon ebben nem vár változást, legfeljebb akkor, „amikor a hatalom jellege megváltozik, és már más fogja vezetni az ügyészséget." Fleck Zoltán az MSZP-nek a koncepciós pereket szankcionáló törvényjavaslatáról egyébként úgy vélekedett: veszélyes dolog, ráadásul a problémát nem oldja meg, ha bírókat és ügyészeket jogi szankciókkal fenyeget bármely politikai erő.
Polt 2025-ig is a posztján maradhat
Rövid, sőt középtávon sem várható a Fleck Zoltán által említett változás az ügyészség szemléletében, Polt Péter ugyanis 2022-ig, vagy akár még tovább is legfőbb ügyész maradhat. Noha a 2010 decemberében a Fidesz törvénymódosítása nyomán az addigi 6 helyett már 9 évre választotta meg az Országgyűlés a legfőbb ügyészt, Polt Péternek 2019-ben nem kell feltétlenül felállnia székéből.
A legfőbb ügyész kinevezése a mandátuma lejártával vagy 70. életévének betöltése miatt szűnik meg, de a jogkörét az új legfőbb ügyész megbízatásának kezdetéig tovább gyakorolhatja. Mivel már kétharmados többséghez kötött a legfőbb ügyész megválasztása, ha 2018-ban és netán 2022-ben sem szerez egyik politikai erő sem ekkora többséget, Polt 70 éves koráig, 2025-ig is a hivatalában maradhat.
Polt Péter megítélését ellenzéki körökben jól jelzi, hogy az MSZP-ben régóta a Fidesz vállalati jogászaként emlegetik. Annak a pártnak a jogászaként, amelynek országos választmányi alakuló ülésén is részt vett 1993-ban, majd amelynek színeiben egy évvel később sikertelenül próbált parlamenti mandátumot szerezni, és amelyik támogatásával nemcsak 2000–2006 között tölthette be a legfőbb ügyész posztját, hanem most is.
A legfőbb ügyész felesége egyébként szintén jogász és ügyész. Polt-Palásthy Marianna korábban a Tolna Megyei Ügyészségen, majd a Legfőbb Ügyészségen dolgozott. A második Orbán-kormány idején, 2010-től az Emberi Erőforrások Minisztériumában jogi és személyügyi helyettes államtitkár volt, jelenlegi munkahelyére, a Magyar Nemzeti Bankhoz idén év elején került: a személyügyi igazgatóságot vezeti.
Figyelmeztette a politikát a bíró
Az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé – ezt egy bíró mondta ki tavaly októberben a Hunvald György volt VII. kerületi és Weinek Leonárd korábbi XIV. kerületi polgármestert a hűtlen kezelés vádja alól bűncselekmény hiányában felmentő, elsőfokú ítélet indoklásban. „A bíróság nem válhat a politikai bosszúállás eszközévé" – figyelmeztetett a bíró a Népszava beszámolója szerint. Az ítélet amúgy megállapította: a per tárgyát képező tanácsadói szerződések jogszerűek voltak, amikor ezt az ügyészség vitatja, az önkormányzati törvényt bírálja, amelyet ebben a formában jelenleg is számos önkormányzat alkalmaz. Ez a vita viszont "nem tartozik a bíróságra", a bíróság nem kíván "politikai ügyek részese lenni" – hangzott el az indoklásban. Nem sokkal korábban egyébként Meggyes Tamás, Esztergom volt fideszes polgármestere egy vádemelés előtt álló ügy lehetséges érintettjeként, mentelmi jogának felfüggesztéséről gondolkodva nyilatkozott a Népszavának úgy, hogy "a politikai megrendelések nem ismeretlenek az igazságszolgáltatásban, csak azt nem tudni, ki rendel: az ellenségeink vagy a barátaink".
hirdetés | Tíz év a pártos ügyésznek, bírónak | Börtönnel fenyegeti az MSZP a politikai célzatú, koncepciós eljárások indítóit és végrehajtóit, noha Polt Péter legfőbb ügyész szerint ez a műfaj nem is létezik. Fleck Zoltán jogszociológus viszont az Origónak arról beszélt: a látszat nem ez. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20141211-borton-jarna-a-koncepcios-perek-kiagyaloinak.html | 2014-12-11 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Főleg egy közintézmény esetében azt gondolná a halandó átlagpolgár, hogy nem annyira bonyolult dolog egy közbeszerzés, legalábbis az a része, amikor a beérkezett ajánlatok közül választani kell. Persze alaposan és szakszerűen meg kell vizsgálni, hogy a jelentkező vállalkozások tényleg megfelelnek-e a kiírás feltételeinek, de ha minden rendben, akkor lehet is mérlegelni az ígért minőség illetve az ár alapján. Olykor persze meg lehet magyarázni, hogy a kicsit drágább talán jobb, de a Debreceni Egyetem egyik cégénél ezt most nagyon nehéz lenne. Mutatjuk, miről is van szó.
A nemrég Vlagyimir Putyint díszpolgárrá kinevező egyetem egyik cége, az UD Human Service Kft. még tavaly októberében írt ki egy közbeszerzést: számos tisztítószert, tisztítóeszközt és néhány takarítógépet szerettek volna vásárolni. A két részre osztott kiírásra több cég is jelentkezett, idén január elején döntött is az UD Human Service, egy debreceni cég, a Credo Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett a befutó. Idáig nincs is semmi különös a folyamatban, ám ha megnézzük a szerencsés cég hátterét és a többi ajánlatot, az eljárásban több furcsaságot is találhatunk. A közbeszerzés az LMP-s Hadházy Ákos csütörtöki korrupcióinfójának az egyik témája, nekünk a sajtótájékoztató előtt mesélt az ügyről.
Nem nagy összegről van szó – bár ez is csak nézőpont kérdése –, kicsivel több mint 36 millió forintért szerződött az egyetem kft.-je a nyertes céggel, de valamiért a feltűnően legmagasabb ajánlatot fogadták el. A két részre osztott közbeszerzés első felére volt olyan vállalkozás, amely 22 millió forintért szállított volna takarítóeszközöket és -gépeket, szemben a befutó Credo Trade 33,9 millió forintos ajánlatával. De a nyertesnél a második legmagasabb ajánlattevő is több mint 3 millió forinttal olcsóbban szállított volna. Ezek után az UD Human Service Kft. – és így az egyetem – azt mondta, nekik nem kell az olcsóbb, kizártak mindenkit, csak a legdrágább ajánlatot tevőt nem. Ezt úgy tehették meg, hogy a közbeszerzés kiírásába beleírták: ha olyan cég jelentkezik, amely 100 millió forint feletti éves árbevétel felett produkál, azt kirakhatják, ha úgy gondolják.
A Credo Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel nem csupán az a gond, hogy ők tették magasan a legdrágább ajánlatot, de a céginformációs adatokból az is kiderül, hogy gyakorlatilag alig van értékelhető eredményük: 2014. és 2016. között egy forint árbevételt sem termeltek. A portálunkhoz eljuttatott információk szerint ráadásul a cég alvállalkozóra akarja bízni a takarítóeszközök és tisztítószerek beszerzését, onnan a Credo átveszi azokat, majd valamekkora haszonnal átadja az egyetemnek. Ezzel akár 10 millió forintnál is többet kereshetnek, hiszen a legolcsóbb ajánlatot tevő ennyivel olcsóbban is leszállította volna a tételesen leírt eszközöket. Vagyis: a debreceni egyetem cége szerette volna támogatni a kisvállalkozásokat, amely rendben is van, de az már nehezen védhető, hogy egy olyan túl magas árajánlattal előálló kft. miatt zárt ki másokat, amelynek a korábbi években nem volt bevétele, és amely nem is tudja, vagy nem akarja önmaga beszállítani a kért eszközöket, hiszen alvállalkozót kell megbíznia.
(A Debreceni Egyetemet és az UD Human Service Kft.-t is megkerestük az ügyben, azt kértük, indokolják meg a közbeszerzés fentebb részletezett furcsaságait. Amint elküldik a válaszaikat, közöljük az álláspontjukat.)
„Ez vagy totális dilettantizmusra utal, vagy arra, hogy itt az irányított közbeszerzés egyik iskolapéldáját láthatjuk. Én az utóbbira tippelek” – kommentálta a furcsa esetet az LMP társelnöke. Hadházy Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy a csütörtöki már a századik korrupcióinfója; noha több korrupciógyanús ügynek nem lett látványos eredménye, szerinte szerencsére nem igaz, hogy Polt Péter legfőbb ügyész minden ügy kivizsgálását meg tudja akadályozni, hiszen 45 feljelentésünkből 20-ban az ügyészség kénytelen volt nyomozást indítani. Utóbbira példa egyebek közt a kezdetben Farkas Flórián irányítása alatt működő Híd a munka világába foglalkoztatási program korrupciógyanús pénzköltései, vagy a 14 milliárdos uniós keretből finanszírozott Öveges-program körüli visszaélésgyanúk. De nyomoznak még az általunk is bemutatott bátonyterenyei és bicskei fantomraktárak kapcsán, továbbá az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, illetve a Széchenyi Programiroda pénzszórásai ügyében is.
Cikkünk megjelenése után reagált az egyetem és az UD Human Service Kft. is. A Debreceni Egyetem megkeresésünkre azt közölte, hogy tulajdonosként az UD Human Service Kft. napi ügyeibe nem avatkozhatnak bele, azok kapcsán direkt utasítást nem adhatnak. „Az intézmény tulajdonosként elkötelezett amellett, hogy a többségi befolyása alatt álló társaságok törvényesen és hatékonyan működjenek. Tekintettel a sajtóban megjelentekre, a tulajdonos belső ellenőrzést rendel el és annak eredménye szerint, amennyiben szükséges, változtat a folyamatok végrehajtási rendjén és az ellenőrzések gyakoriságán” – jelezte az intézmény.
Az UD Human Service felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárást megindító felhívásban éltek azzal a jogszabályok adta lehetőségükkel, miszerint „árubeszerzés esetén a százmillió forint általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők számára teszi csak lehetővé az ajánlattételt”. Ezt azért tették, hogy a kis- és középvállalkozások számára minél hatékonyabb versenypozíciót teremtsenek. Mivel mindezt a közbeszerzési kiírásukban előírták, így nem volt más választásuk, a többi cég ajánlatát érvénytelennek kellett minősíteniük, hiszen azok 2016-os árbevétele átlépte a 100 millió forintot. Az UD Human Service külön kiemelte, hogy az általuk tett korlátozást minden ajánlattevőnek látnia kellett. | Nagyon gyanús közbeszerzés a Debreceni Egyetemen | Kizárták az olcsóbb ajánlatokat adó cégeket, hogy aztán megbízhassanak egy fantomvállalkozást | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nagyon-gyanus-kozbeszerzes-a-debreceni-egyetemen-kizartak-az-olcsobb-ajanlatokat-ado-cegeket-hogy-aztan-megbizhassanak-egy-fantomvallalkozast-108831 | 2018-01-18 12:24:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jogállamban megengedhetetlen, az uniós előírásoknak nem megfelelő, sőt megalázó körülmények között tartották fogva ügyvédje szerint Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, amikor 2022 februárjában váratlanul magánzárkába helyezték át. A lapunk birtokába került panasz után a hatóság megállapította, hogy az intézet valóban nem biztosította az egészséges elhelyezéshez való jogot Schadlnak, és ügyvédje szerint később javultak a fogva tartás körülményei. Mindeközben Völner Pál a mai napig szabadlábon védekezhet. A történet pikantériája, hogy két évvel korábban államtitkárként éppen ő kritizálta a leghangosabban a börtönkártalanítások kifizetését, Völner szerint ugyanis mindenféle mondvacsinált ürüggyel perlik be az államot a fogvatartottak.
Minden előzetes értesítés nélkül magáncellába helyezték át 2022 februárjában Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, akit három hónappal korábban tartóztattak le. Ügyvédje pár nappal később panaszt tett a fogvatartási körülmények miatt, amelyek szerinte „mélyen sértik az emberi méltóságot, és semmiben sem felelnek meg a jogszabályoknak, illetve az európai uniós előírásoknak” – derült ki a Telex birtokába került nyomozati anyagból.
„Védencem a letartóztatása ideje alatt mindvégig példás magatartást tanúsított, a hatóságokkal mindenben együttműködött, magatartása ellen soha semmilyen kifogás vagy panasz nem merült fel” – olvasható a korábban Blikk által is ismertetett beadványban, amelyben Kardos Éva védő arról írt a Központi Nyomozó Főügyészségnek, hogy
„senkinek nem könnyű az ilyen fajta életmódváltás”, de szerinte Schadl „kiválóan alkalmazkodott a számára szokatlan börtönviszonyokhoz”.
Mindezek után váratlanul érte, hogy egyik nap minden előzetes értesítés nélkül áttették egy emelettel feljebb a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Nagy Ignác utcai objektumában. Az ügyvéd szerint senki nem adott magyarázatot arra, hogy védencét közel öt hónappal a letartóztatása után miért kellett magánzárkába tenni, ahol
„a fal emberi fekáliával (szarral) van bekenve, hemzsegnek a poloskák”.
Azt írta, Schadl tele volt poloskacsípéssel, és a sztárvégrehajtót megviselte az is: „Hat órán keresztül próbálta kitakarítani az igencsak szűkre szabott celláját, de teljesen sikertelenül.”
Völner szabadlábon, Schadl magáncellában
A védőügyvéd szerint végtelenül megalázó volt, és semmi nem indokolta, hogy a nyomozás azon szakaszában magánzárkába helyezték át a végrehajtói kar elnökét. „Értem, hogy a nyomozó hatóság mindenképpen nyomást akar gyakorolni Védencemre, ezt a nyomozás érdekeit szem előtt tartva meg is teheti – de csak a jogszabályok és az ide vonatkozó előírások keretei között” – folytatta az írásbeli panaszt Kardos Éva, hozzátéve:
az embertelen, méltatlan és indokolatlan fogvatartási körülmények miatt védencét majd megfelelő reparáció illeti meg.
Azt kérte az ügyészségtől, hogy adjanak választ, mi indokolta Schadl „poloskás-fekáliás magánzárkába helyezését”, miközben példás magatartást tanúsított, és a nyomozás során már minden iratot, dokumentumot lefoglaltak. „Az egyenlő bánásmód alapelvének érvényesülnie kell a büntetőeljárás minden szakaszában, egy jogállamban megengedhetetlen az ilyen, emberi méltóságot semmibe vevő eljárás” – fogalmazott az ügyvéd.
A védő beadványában arról is írt, hogy a nyomozati szakban is érvényes a belső arányosság elve:
„elfogadhatatlan, hogy amíg Védencem bűntársa változatlanul parlamenti képviselő és az Esztergom feletti ingatlanában szabadon él és intézi ügyeit, addig Védencemet nemcsak hogy letartóztatásban tartják, hanem minden ok nélkül majd öt hónapos letartóztatási idő után magánzárkába helyezik”.
Schadl Györgyöt 2021 novemberében állították elő, majd tartóztatták le, miközben Völner Pál mentelmi jogát ugyanazon év decemberében felfüggesztette az Országgyűlés. Noha igazságügyi államtitkári posztjáról lemondással távozott, parlamenti mandátumát a ciklus végéig, 2022 májusáig megtartotta, és nemcsak eközben, hanem azóta is szabadlábon védekezhet.
A nyomozati anyag szerint a Központi Nyomozó Főügyészségtől azt válaszolták Schadl védőjének, hogy az ügyészség „a fogva tartás körülményeivel kapcsolatban jogkörökkel nem rendelkezik”, így aztán ők nem adtak utasítást a gyanúsított áthelyezésére sem, annak okát a büntetés-végrehajtási intézménynél firtathatja.
A védő, Kardos Éva a Telexnek azt írta, hogy panaszukat a BV intézetparancsnoka alaptalannak találta és elutasította. A Fővárosi Főügyészség Büntetés-Végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Osztálya viszont már 2021 májusában részben helyt adott a panasznak, és
megállapította, hogy az intézet nem biztosította maradéktalanul az egészséges elhelyezéshez való jogot.
Továbbá az intézet jogszabályt sértett azzal, hogy nem biztosította Schadlnak a szekrényéhez való folyamatos és szabad hozzáférés lehetőségét. „Ezt követően védencem fogvatartási körülményei a lehetőségekhez képest javultak” – tette hozzá az ügyvéd, és kérdésünkre megerősítette: nem indítottak kártalanítási pert.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) megkeresésünkre csak annyit közölt, hogy „a fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ bűnügyi személyes adat”, és a hatályos jogszabályok alapján nem válaszolhatnak konkrét személyre, eseményre vonatkozó kérdésekre.
Völner Pál: A börtönbiznisz sérti az emberek igazságérzetét
„A börtön nem egy romantikus hely, sőt az egy nagyon nehéz hely, és ott előfordulhat, hogy időnként egy-egy elítélt sérelmére történik valami, ami kínzásnak minősülhet”
– mondta Orbán Viktor még 2020 januárjában a közrádióban. A kormány egyik kiemelt témája volt ezekben az időkben ugyanis „a börtönbiznisz” felszámolása. A miniszterelnök szerint „10 millió ember igazságérzetét sérti”, hogy „jól ismert ügyvédi körök” ügyesen kijátsszák a jogszabályokat, és több millió forintos üzletet csinálnak a kártérítésekből.
A miniszterelnök nyilatkozata után pár héttel fel is függesztették a börtönviszonyok miatti kártalanítások kifizetését. Az ügyben az egyik leggyakrabban az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szólalt meg, aki történetesen nem más volt akkoriban, mint Völner Pál.
Varga Judit miniszterhelyettese arról beszélt többek között, hogy a „börtönbiznisz” egy tudatos visszaélés a joggal, és a tevékenység károsítja az államot, rontja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, sérti az emberek igazságérzetét. A volt államtitkár szerint a társadalom elvárása nem az, hogy a börtönben a bűnözők meggazdagodjanak, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy akár súlyos, erőszakos bűnözők és az őket segítő dörzsölt ügyvédek milliókat tegyenek zsebre a börtönévek alatt úgy, hogy
„mindenféle mondvacsinált ürüggyel beperlik az államot az állítólagos rossz börtönkörülményekre és zsúfoltságra hivatkozva”.
2020 őszén aztán alaposabban is átírták a négy évvel korábban elfogadott börtönkártalanítási szabályokat. A módosítás jócskán megnehezíti a rabok hozzáférését a kártalanítási összeghez: azt főszabály szerint a szabadulásra kell tartalékolni, csak „különös méltánylást igénylő esetben”, parancsnoki engedéllyel férhet hozzá a fogvatartott kapcsolattartója.
Elmarasztalták az államot a börtönök túlzsúfoltsága és körülményei miatt
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvénymódosítás után probléma maradt, hogy a törvényileg megkövetelt élettér megléte esetén nem lehet kártalanítást indítani, még akkor sem, ha az egyéb fizikai körülmények (pl. az elkülönített vécé hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás) sértik a szabályokat.
A szervezet 18 évig monitorozhatta a börtönökben a rabok elhelyezési körülményeit és jogainak érvényesülését, aztán 2017-ben a Büntetés-végrehajtási Intézet Országos Parancsnoksága felbontotta az együttműködést, mondván, nélkülük is biztosíthatók a fogvatartottak jogai.
„Az említett eset tapasztalataink szerint nem kirívó sajnos. Évente több száz fogvatartotti, illetve hozzátartozói megkeresés alapján több olyan bv. intézet lehet az országban, ahol nagyjából kiirthatatlanok a poloskák”
– mondta Schadl panaszáról a Telexnek Krámer Lili, a Magyar Helsinki Bizottság kutatója és projektkoordinátora. Mindezekre a problémákra a börtönkörülményeket vizsgáló más szervezetek jelentéseiben is lehet példákat találni (pl. az embertelen bánásmód megelőzésére szakosodott Európa Tanács-szerv, a CPT is külön kitért rá).
„Függetlenül attól, hogy ki mit követett el vagy milyen ügyben van letartóztatásban, senkinek nem szabadna olyan zárkában lennie, amely tele van poloskával, vagy emberi ürülék van a falon”
– tette hozzá. Krámer szerint a börtönök túlzsúfoltsága és a büntetés-végrehajtásban tapasztalható krónikus munkaerőhiány nagyon megnehezíti az emberi jogi standardok szerinti működést.
Felidézte, a kártalanítási rendszert azért kellett bevezetni, mert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben elmarasztalta a magyar államot a börtönök tömeges, rendszerszintű túlzsúfoltsága és az embertelen körülmények miatt. „Ezek a körülmények a magyar alkotmánnyal és nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinkkel, köztük uniós szabályokkal is ellentétesek” – fogalmazott a Helsinki Bizottság szakértője.
A végrehajtói kar elnökét bilincsben és vezetőszáron vezették be a február 17-én kezdődött bírósági tárgyalásra. Schadl és Völner is ártatlannak vallotta magát az előkészítő ülésen, hat végrehajtó azonban elismerte, hogy Schadl György pénzért cserébe segítette őt pozícióba.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattuk az elmúlt hetekben a Telexen:
„Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók mesélnek arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció.
„Aki nem hajlik, az törik” – egy végrehajtó elmondta, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe.
Schadl György: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke!
Schadl György: Nem fogok olyat bevallani, amit nem csináltam, maximum szájba baszom az ügyészt!
Kubatov Gábor és egy belügyminisztériumi dolgozó neve is felbukkan a Schadl-ügy irataiban
„Pohár hívja Rizst” – így hallgatták le és figyelték meg Schadl feleségét és bizalmasát
„Grécstől kapott szatyor irodában Gyurinak odaadni” – sok szála lehet még a Schadl-ügynek
Partnereinktől | Szarral bekent fal, hemzsegő poloskák – panaszt tett Schadl György a fogvatartási körülmények miatt | Jogállamban megengedhetetlen, az uniós előírásoknak nem megfelelő, sőt megalázó körülmények között tartották fogva ügyvédje szerint Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, amikor 2022 februárjában váratlanul magánzárkába helyezték át. A lapunk birtokába került panasz után a hatóság megállapította, hogy az intézet valóban nem biztosította az egészséges elhelyezéshez való jogot Schadlnak, és ügyvédje szerint később javultak a fogva tartás körülményei. Mindeközben Völner Pál a mai napig szabadlábon védekezhet. A történet pikantériája, hogy két évvel korábban államtitkárként éppen ő kritizálta a leghangosabban a börtönkártalanítások kifizetését, Völner szerint ugyanis mindenféle mondvacsinált ürüggyel perlik be az államot a fogvatartottak. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/02/schadl-gyorgy-maganzarka-fogvatartas-fekalia-bolhak-panasz | 2023-03-02 12:36:00 | true | null | null | Telex |
A polgármester felhívta az RTL Klubot és elismerte, hogy nem volt teljesen pontos a novemberi vagyonnyilatkozat. A tévedés magyarázatot ad arra a 300 milliós többletre is, amelyre az egész magyar sajtó próbált magyarázatot találni.
Mészáros Lőrinc az RTL Klubnak azt mondta, hogy jövedelmével képes pontosan elszámolni, és nem érintett semmilyen korrupciós ügyben.
Mészáros Lőrinc korábban azt nyilatkozta, hogy sikereiben szerepet játszik a jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye. A vállalkozó egyik cége, a Mészáros és Mészáros Kft. az elmúlt néhány évben több százszorosára növelte árbevételét. | Elfelejtett egymilliárdot Mészáros Lőrinc | Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyonnyilatkoztából kifelejtett 1 milliárd 27 millió forintot, amit idén vett fel osztalékként. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20141210-elfelejtett-egymilliardot-meszaros-lorinc.html | 2014-12-10 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Küzdelem a bűnözés és a korrupció ellen – ezzel a címmel tett közzé bejegyzést kedden, az ENSZ korrupcióellenes világnapja alkalmából az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége. A képviselet honlapján – illetve blogján magyar nyelven is – elérhető poszt a washingtoni külügyminisztérium vonatkozó anyagának szó szerinti átvétele, amelyben főleg arról lehet olvasni, hogy Amerika hogyan igyekszik felszámolni a külföldi szervezett bűnözői csoportokat a Nemzetközi Kábítószer- és Rendészeti Ügyi Hivatalon (INL) keresztül. Olyan megfogalmazást, amely alapján a magyarországi helyzetre asszociálhatnánk, csak nagyon nagy áttéttel lehet benne találni. Például ilyeneket:
Az INL segít az Egyesült Államok kormányának és tengeren túli partnereinek abban, hogy hatékonyabban reagáljanak a felmerülő bűnügyi problémákra, s megragadják az ellenük alkalmazható lehetőségeket
Az INLegyezményekről és helyi kötelezettségekről is tárgyal, mint például az ENSZ korrupcióellenes egyezménye
Jelzésértékű ugyanakkor – amint ez az idézett blog 2011 márciusáig visszanyúló archívumából is kiderül –, hogy nem valamiféle hagyományról van szó: ez az első alkalom, amikor a követség efféle tartalmat tett közzé a december 9-i világnap alkalmából.
Szájbarágják
Ezzel párhuzamosan az amerikai külügyminisztérium egy videót osztott meg a YouTube-on, amelyben az INL egyik munkatársa egy percben foglalja össze a korrupció lényegét, illetve az amerikai ellenlépéseket. „Az Egyesült Államok segít a világméretű korrupcióellenes mozgalom vezetésében, kormányképviselőket, civil és felügyelő szervezeteket, újságírókat és a magánszektort is bevonva” – magyarázza Brooke Darby, majd megemlíti, hogy a harc jegyében „a korrupt tisztségviselőktől megtagadják a vízumot”. | Goodfriendék elmagyarázzák, mi a korrupció | Most először tartotta fontosnak tudatni a budapesti amerikai nagykövetség, hogy Washington hogyan harcol a korrupció ellen. A szöveg a magyar helyzetre csak áttételesen alkalmazható, a washingtoni külügy egyik friss videóján viszont szóba kerül a korrupt tisztségviselők kitiltása. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/20141210-eloszor-kozolt-anyagot-a-korrupciorol-az-amerikai-nagykovetseg.html | 2014-12-10 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Világnapot minden év december 9-én tartják az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének 2005. decemberi hatályba lépésére emlékezve, a Transparency International Magyarország pedig idén rendezi a hatodik „Átláccó" Fesztivált.
A Világnaphoz immár hagyományosan a Magyar Telekom is csatlakozik, felhívva a figyelmet a korrupcióra és annak negatív hatásaira. A Magyar Telekom Csoport, a DT Csoport minden tagvállalatához hasonlóan zéró toleranciát képvisel a korrupcióval szemben.
Romlott a korrupciós helyzet
Egy helyet - az 5-ről a 6-ra - csúszott vissza tavaly óta a régióban Magyarország a Transparency International Magyarország korrupciós listáján – tudtuk meg Martin József Pétertől, a korrupció ellen küzdő civlil szervezet vezetője.
Az elmúlt tíz évben jelentős romlás volt tapasztalható a hazai korrupció terén, hiszen a Trancparency szerint 1999-2004 között még a másodikak voltunk a régióban.
Az EU korrupt harmadához tartozunk
Nemcsak régiós, hanem uniós összehasonlításban is rosszabbul teljesített hazánk: Magyarország idén a 28 tagállam között a 21. helyen végzett, tavaly még a 20. volt, 2012-ben pedig a 19. helyen állt (akkor még 27 ország között). Magyarország évek óta változatlanul az Európai Unió alsó, korrupt harmadában szerepel.
Fontos kijelenteni, hogy a korrupció csupán közelítő értékekkel (úgynevezett proxykkal) mérhető, pontos módon nem. Nem lehet tehát például kijelenteni, hogy ennyi vagy annyi milliárd az értéke, hiszen a korrupció lényege, hogy többnyire rejtve marad.
Intézményesült korrupció
A TI már 2008-ban kimondta, hogy hazánkban intézményesült a korrupció, azonban annak mértéke azóta jelentősen nem változott, sokkal inkább a mintái, megjelenési formái módosultak.
Magyarországon a rendszer szintű, centralizált korrupció a kulcsszó. A bíróság az egyetlen terület itthon, amely a mutatók szerint átláthatóbban és elfogulatlanabbul működik, mint a régió többi 10 országában. A Trancparency szerint:
„Hazánkban a politikai pártokban kell keresni a korrupciót, amely az elmúlt években rendszerszintűvé vált"
Ennek lényege, hogy az egyéni tranzakciókon kívül egész rendszerek jönnek létre azért, hogy bizonyos embereket, vagy csoportokat hozzanak valamilyen előnybe.
Példaképpen a trafik-ügyet említette Martin József Péter, emlékeztetve arra, hogy a dohányzásról való leszokás nemes célja alatt előbb csökkentették a dohányárusító üzletek számát, majd államosították a boltokat, végül pedig feltehetőleg kormányközeli üzletembereknek osztották újra őket.
Politikai átláthatatlanság
Az idén huszadik alkalommal elkészített Korrupció Érzékelési Index szerint a kormányzati döntések átláthatatlanok Magyarországon: a Világgazdasági Fórum a közelmúltban közzétett rangsora alapján a kormányzati politika átláthatóságában Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen áll.
A tanulmány szerint az elmúlt években a végrehajtó hatalom módszeresen felszámolta azokat az intézményeket, amelyek a kormány hatalmát korlátozni és ellenőrizni tudnák.
A Transparency International és más nemzetközi szervezetek felmérései szerint egyértelmű összefüggés mutatható ki egy ország korrupciós fertőzöttsége, valamint demokratikus elkötelezettsége és gazdasági teljesítménye között. | Az EU korrupt harmadához tartozunk | December 9-én van a Korrupcióellenes Világnap, amelynek alkalmából a Transparency International Magyarország fesztivált rendez a budapesti A38 Hajón. Ünneplésre azonban nincs sok okunk, hiszen Magyarország mélyebbre merült a korrupcióban uniós és regionális összehasonlításban is. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20141209-az-eu-korrupt-harmadahoz-tartozik-orszagunk.html | 2014-12-09 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Erős a gyanú, hogy a Budapest szíve programban súlyos szabálytalanságok történtek – állapította meg az Európai Unió vizsgálata, amelynek eredményeit még nem hozták nyilvánosságra.
A Hír TV birtokába jutó információk szerint jelentős összeget követel majd vissza az Európai Bizottság. A testület szerint a kiírók eleve olyan feltételeket szabtak, amelyeknek csak a későbbi győztes tudott megfelelni. Kifogásolták azt is, hogy többször is kizárták az olcsóbb ajánlatot mondvacsinált okok miatt.
A Budapest belvárosának felújítására létrehozott, 15 milliárdos, többségében uniós pénzből finanszírozott Budapest szíve programot már 2012-ben vizsgálta az unió csalás elleni hivatala. | Csalást gyanít az EU a Budapest szíve program körül | A Hír TV birtokába jutó információk alapján jelentős összeget követel majd vissza az Európai Bizottság. A testület szerint a kiírók eleve olyan feltételeket szabtak, amelyeknek csak a későbbi győztes tudott megfelelni. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/csalast-gyanit-az-eu-a-budapest-szive-program-korul-2442698 | 2018-01-25 13:14:00 | true | null | null | HírTv |
Kovács Bélát, a Jobbik EP-képviselőjét kémkedéssel, majd költségvetési csalással gyanúsították, s ez érhet el novemberben a vádemelés szintjére – írja a legfőbb pártharsona. A képviselő védője, Szikinger István még nyilatkozott is a Napi Orbánnak. Az ügyvéd azt mondta, mi mást is mondhatott volna, hogy a vádakra nincs bizonyíték.
Kovács Béla ügyének részletei megjelent cikkünkben olvashatóak:
Befolyásolás
Három és fél éve húzódik Kovács Béla kémügye. Ez idő alatt egyetlen komoly kérdés sem tisztázódott. Ha a jobbikos EP-képviselő valóban Oroszországnak dolgozott, kérdés, lesz-e következménye, hiszen közben Orbán Viktor feltűnően közel került Vlagyimir Putyinhoz. A választási kampányban viszont jól jönne a Fidesznek egy bilincsbe vert jobbikos - a kormánypárt szerencséjére előkerült egy korrupciógyanús eset is. | Novemberben vádemelés jöhet Kovács Béla ügyében | Ha nem kémkedés, hát korrupció. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/lassan-vademeles-is-lehet-kovacs-bela-ugyeben-107497 | 2017-11-08 13:21:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az élni és élni hagyni filozófiájáról, a fideszes korrupcióról, Vida Ildikóról és a vicces nevű amerikai ügyvivőről is véleményt mondott Orbán Viktor a néppel csetelve. A miniszterelnök válaszaiból kiderült, hogy a CBA-vezér egymillió eurós autója azt bizonyítja, csökken a szegénység, a stadionépítések mellett jut a kórházakra is, lemondani pedig nem akar, hiszen éppen csak hogy megválasztották.
Sűrű másfél órája volt Orbán Viktornak, aki kedden a Blikk szerkesztőségében az olvasók kérdéseire válaszolva csetelt a néppel. A kérdések közt volt véresen komoly és bántóan cinikus is - akárcsak a miniszterelnök néhány válasza.
Fidesz, korrupció és Vida Ildikó
Aligha lepte meg Orbán Viktort, hogy számos, akár a Fideszhez vagy a kormánypárti politikusokhoz köthető korrupciógyanús ügyekkel, az amerikai kitiltási botránnyal és Vida Ildikó NAV-elnökkel kapcsolatban rengeteg kérdést kapott, amikor kedden a Blikk szerkesztőségében tett látogatásán vállalta, hogy másfél órán keresztül az olvasók kérdéseire válaszol.
Volt, aki azt vágta Orbán fejéhez, hogy az amerikai kitiltási ügy mögött húzódó korrupciógyanúval összefüggésben általa „cetlinek" titulált korábbi amerikai diplomáciai dokumentum valójában tele van konkrétumokkal, valamint egyúttal arra is kíváncsi volt, mit szól Orbán Viktor ahhoz, hogy a fideszes polgármester vezette V. kerület korábban Portik Tamás érdekeltségében lévő céggel üzletelt.
Utóbbi kérdésre a miniszterelnök nem válaszolt, előbbire viszont André M. Goodfriend amerikai ügyvivőt megemlítve úgy reagált: „kiváló lehetősége lesz arra, hogy vádjait a teljes magyar nyilvánosság előtt a bíróságon megismételhesse". Megismételte korábbi ultimátumát is, miszerint Vida Ildikó NAV-elnöknek be kell perelnie Goodfriendet, „másképp nem bizonyíthatja a becsületességét".
Szorul a hurok a NAV-elnök nyaka körül
Egy másik ilyen kérdésre még konkrétabban szólt Vida Ildikóról: „A magyar emberek joggal várják el, hogy ha egy köztisztviselőt korrupcióval vádolnak meg, azonnal forduljon bírósághoz, és bizonyítsa az igazát. Ez a pénzügyi területen dolgozó köztisztviselőktől különösen is elvárható. A NAV elnökasszonyának is ezt kell tennie. Ha nem, távoznia kell, és alapos vizsgálatokkal kell számolnia."
A kormányfő hétfőn már az Országgyűlés ülésén is elmondta, hogy leváltja Vida Ildikót, ha nem pereli be a budapesti amerikai ügyvivőt. Mint kiderült, a NAV elnöke „megteszi a szükséges intézkedéseket" - az Origo még várja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal válaszát azt illetően, pontosan mi lesz a feljelentés tárgya.
Most viszont a kormányfő tovább ment: nem csupán távoznia kell, de alapos vizsgálatokkal is kell számolnia Vida Ildikónak, ha nem perel. Ez a lépés a körülményeket jól ismerő forrásaink szerint már egyértelműen a NAV-elnök eltávolítását célozza, egyesek szerint nem függetlenül a Simicska-Orbán háborútól.
Valki: nincs mód beperelni Goodfriendet
Hiába szólította fel Orbán Viktor Vida Ildikót arra, hogy jogi úton vegyen elégtételt az amerikai ügyvivőn, Valki László nemzetközi jogász szerint ez a gyakorlatban kivitelezhetetlen. A szakember az Origónak elmondta: ha a NAV-elnök rágalmazás vagy becsületsértés miatt próbálna büntetőeljárást kezdeményezni André Goodfriend ellen, a feljelentését az ügyészség visszadobná azzal: nem indítható eljárás, mert az ügyvivő diplomáciai mentességet élvez mind a büntetőperekben, mind a polgári jogi ügyekben. Egy esetben indítható eljárás Goodfriend ellen, ha a küldő ország lemond a diplomata mentességéről, ám Valki szerint ez az út sem járható. Két okból sem: egyrészt nem szokás a diplomata mentességéről lemondani, másrészt a hatóságoknak azt kell vizsgálniuk, hogy a feljelentés időpontjában fennáll-e a diplomáciai mentesség. Tehát az igazságszolgáltatási szervek nem várhatnak arra, hogy esetleg lemond-e az Egyesült Államok a diplomatája mentességéről. Magyarországon így nincsenek jogi lehetőségei Vida Ildikónak, és bár Valki szerint az Egyesült Államokban még van mód eljárásra, de ott sem könnyű a helyzet. Nem mintha ehhez Vida Ildikónak személyesen kellene pert indítania a másik kontinensen, ami az őt érintő beutazási tilalom miatt lehetetlen, ugyanis ügyvéd útján is eljárhatna. Ám nem személyesen Goodfriend, hanem a küldő állam ellen – hívta fel a figyelmet a nemzetközi jogász. Az Egyesült Államokban csak a vízumkérelem megtagadása miatt kezdeményezhetne Vida Ildikó jogi eljárást, vitatva az elutasítás jogalapját.
Ragaszkodjunk a tényekhez - javasolta
Volt olyan kérdező, aki kíméletlen őszinteséggel próbálta a kormányfő tudomására hozni, hogy milyen jelentős a korrupció Magyarországon. Azt kérdezte: „Mit tesz Ön a korrupció ellen? Tűri, hogy a politikustársai, haverjai, kollégiumi társai Önt félrevezetik? Önön kívül tudja az ország népe, meg a fél világ, mi folyik ma Magyarországon. Ön melyik dimenzióban él, hogy fogalma sincs a való világról?"
Erre az alábbi kimért válasz érkezett: „Szeretem, ha ragaszkodunk a tényekhez. A korrupció elfogadhatatlan, zéró tolerancia. Nem hiszem, hogy a munkatársaim félrevezetnének. Én sem a Marson élek, hanem itt önök között. Egyáltalán nem mondhatom, hogy minden tetszik, amit látok. De mindennap azért dolgozok, hogy egyre több olyasmit láthassak, ami mindenkinek tetszik."
Érti Orbán a viccet, csak nem szereti
Orbánnak volt energiája arra is, hogy az André Goodfriendet érintő kérdések egyikét viccel üsse el. Az EU-t és a hamarosan Magyarországra látogató Angela Merkel német kancellárt az USA bérenceinek nevező csetelő kérdésére, miszerint ugye nem hagyja magát, és nem hajt fejet előttük, azt válaszolta: „Az amerikaiak a barátaink. Szó szerint a Jóbarátaink, ezért már nincs is szükségünk ellenségekre."
Annak viszont nem örült, ha a kérdezők vele próbáltak viccelődni, még ha olykor meglehetősen alpári stílusban is. Arra a kérdésre például, hogy milyen érzés elsőként roma miniszterelnöknek lenni, azt válaszolta: Nem tudom. Ön szerint ez vicces? Elegánsan reagált arra is, amikor valaki azt kérdezte, tettei kapcsolatba hozhatóak-e a testmagasságával, mert erre azt felelte: Van köztük olyan.
Volt, aki a pénteki miniszterelnöki rádióinterjúkra és a protokolláris eseményeken kívül leginkább csak saját, baráti közönség előtt tartott beszédekre utalva azt tudakolta Orbántól: miért nem mer kiállni az emberek elé soha? A válasz frappáns volt: „Éppen itt ülök, és válaszolok az Ön kérdésére". A kormányfő jelezte: sok mindent vágtak már a fejéhez, de hogy gyáva lenne, azt még sosem.
Nyugdíj, vasárnapi munkavégzés
Nem sok jóval biztatta a kormányfő azt a férfit, aki 45 év munkaviszony után a korkedvezményes nyugdíj lehetősége iránt érdeklődött. Neki azt válaszolta, hogy „sem most, sem a belátható jövőben nem lesz lehetőség" erre, mert „hiányoznak a gazdasági előföltételei". A nők ilyen jogának megtartása is komoly küzdelem, „most ennyire futja" - tette hozzá Orbán Viktor.
Szóba került a már a Fidesz által is támogatott KDNP-s ötlet a boltok zárva tartásáról: egy nő azt kérdezte: „Orbán úr, ne csak a barátait támogassa, mint Mészáros úr (...), miért veszi el tőlünk a vasárnapi pótlék lehetőségét? Kinek fáj, hogy mi dolgozunk vasárnap, és kicsivel többet keresünk? Miért nem hagynak - valahogy - minket is boldogulni?"
Orbán Viktor filozófiai alapozással kezdte válaszát, mondván: „A mi filozófiánk élni és élni hagyni. Ezért nem elvenni akarunk, hanem segíteni. Remélem, az idő ezt majd az ön személyes életében is igazolni fogja. Jövőre is itt fogok csetelni, kérem, akkor erre majd térjünk vissza. Kíváncsi leszek, sikerült-e egy év alatt előrébb jutnia."
Az elmaradhatatlan stadionos kérdés
„Hogy lehet, hogy kormányuknak van pénze bankok vásárlására, stadionok építésére, Ön költöztetésére és még sorolhatnám, de nincs pénz az éhező gyermekekre, nyugdíjasokra, lepusztult kórházakra, hajléktalanokra és még sorolhatnám? (...) Most úgy tűnik, ahogy Lázár úr mondta: mindenki annyit ér amennyije van! - kesergett egy kérdező.
Orbán erre azzal nyugtatta, hogy „a gyerekek éhezésének hamarosan vége", mert jövőre kötelező lesz 3 éves kortól az óvoda, az iskolai és az óvodai étkeztetést pedig a rászorulóknak az állam fizeti. Kitért arra, hogy „a nyugdíjasok járandóságait a válság ellenére sikerült megvédeni", a tél közeledtével pedig a hajléktalanoknak több a szálláshely. Hozzátette, hogy a kórházakra 400 milliárd forintot költöttek, bár elismeri, hogy „ez sem elég".
Luxuskocsi, mert csökken a szegénység
Az egyik legmeglepőbb választ talán arra a kérdésre adta Orbán Viktor, amely azzal szembesítette egy, az interneten napok óta forgó kép alapján, hogy miközben a kormány az „extraprofit" ellen harcol, és Magyarországon 4,5 millió szegény ember él, a miniszterelnök „haverja, a CBA-vezér 1 millió eurós autóval jár".
Orbán válaszában bár nem a haverjának, hanem „decens úriembernek" nevezte a CBA-vezért, kitért a szegénység kérdésére: „az elmúlt évek gazdasági teljesítményének köszönhetően, ami az emberek munkájából fakad, a szegénység csökken". Persze - tette hozzá - „amíg akárcsak egyetlen olyan magyar ember is van, aki bár szeretne, tesz is érte, de mégsem boldogul, addig van mit tennünk".
Előkerültek a miniszterelnök gyerekei is
Milyen kétkezi szakmát tanul leánya Svájcban? - szegezte a kérdést Orbánnak valaki, mire a kormányfő türelmesen válaszolt: a lánya közgazdasági egyetemet végzett, és turisztikát tanul, két évet dolgozott nemzetközi és magyar szállodákban - kezdetben gyakornokként. „Büszke vagyok rá, hogy ott is helytállt, és munka mellett is továbbtanul" - tette még hozzá.
Kapott kérdést a kormányfő a róla szóló Wikipédia-szócikket letiltani kívánó, a profi labdarúgástól és a közélettől éppen a személyét ért támadások - Orbánnal közös fotóit közölte a sajtó a focivébé díszpáholyából - miatt visszavonult Gáspár fiára vonatkozóan is. Lesz-e király Orbán Gáspár - szólt a kérdés, Orbán válasza pedig ez volt: „Megveszekedett, kálvinista republikánus. Kérem, ne fogadjon rá!"
Cinizmusbombákat is durrogtatott
Sokaknak talán cinikusnak tűnt a kormányfő válasza arra a kérdésre, mikor várható a fideszes politikusok teljes vagyonelszámolása. Orbán azt írta: „Folyamatos. Minden évben teljes körűen el kell számolni." Ezzel alighanem a vagyonnyilatkozat tételre gondolt, bár ezt éppen most kívánják szigorítani a fideszes Papcsák Ferenc javaslatára, mert nincs szankciója, ha valaki hazudik az iratban.
A politikában töltött évtizedek rutinjával kerülte ki a miniszterelnök a két legkínosabb kérdést. Valaki arra volt kíváncsi, mikor mond már le végre, mire Orbán: De hiszen csak most választottak meg! A Miért nézi teljesen hülyének a magyar népet? kérdésre pedig azt válaszolta: „Nem nézem annak. A kormány a tisztelet kultúrájának alapján áll. Erőt, egészséget!" | Selyemzsinórt küldött Orbán a NAV-elnöknek | Az élni és élni hagyni filozófiájáról, a fideszes korrupcióról, Vida Ildikóról és a vicces nevű amerikai ügyvivőről is véleményt mondott Orbán Viktor a néppel csetelve. A miniszterelnök válaszaiból kiderült, hogy a CBA-vezér egymillió eurós autója azt bizonyítja, csökken a szegénység, a stadionépítések mellett jut a kórházakra is, lemondani pedig nem akar, hiszen éppen csak hogy megválasztották. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20141209-a-neppel-csetelt-orban-viktor.html | 2014-12-09 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Az LMP társelnöke szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szándékosan sumákolt, amikor egy újabb dokumentumcsomagot akart kikérni azzal az 1,2 milliárd forintos uniós támogatással kapcsolatban, amelyet még tavaly kapott meg egy szegedi alapítvány, ahol a kuratóriumi tagok között ott található Lázár János kancelláriaminiszter felesége is. Ahogy arról tavaly szeptemberben már írtunk, a Korábban Érkeztem Alapítvány 2017 nyarán szerepelt sikerrel egy pályázaton, így 1,2 milliárd forintból alakíthatnak ki egy mentorhálózatot, amellyel a koraszülötteket és azok szüleit segítik. A támogatáshoz egy fillér önrészt sem kellett hozzátennie a szervezetnek.
Korábban Hadházy elsősorban nem Lázár János személyes érintettségét - bár az sem elhanyagolható tény - kritizálta, hanem az általa látott megvalósíthatósági tanulmány számai szúrtak szemet neki. Akkor azt állította: erős a gyanú, hogy több túlárazott tételt is beterveztek az egyébként nemes cél érdekében elindított projektbe. Szakértői díjakra, tanulmányok és kutatások elkészítésére, megrendelésre, marketingköltségekre 507 millió forintot szántak, eszközbeszerzésre, beruházásokra és felújításokra 124 milliót, az alapítvány működtetésére, vagyis arra, hogy a pályázatban bemutatott célt meg tudják valósítani, 489,9 millió forint áll rendelkezésre.
Az ügy nagy politikai vihart kavart, a kormánypropaganda beleszállt Hadházyba, Lázár János is megszólalt, de végül elcsendesedett a balhé, bár az még kiderült, hogy a Lázárnéék alapítványához hasonló tevékenységre csupán 600 millió forint támogatást kapott a pécsi Szívbeteg Gyermekekért Alapítvány, amely a Dél-dunántúli régióban három megyére kiterjedő mentorprogram kialakítására és működtetésére pályázott. Szintén 600 millió jutott egy debreceni alapítványnak.
Később az is napvilágot látott, hogy a Korábban Érkeztem Alapítványnak úgy ítélték meg az 1,2 milliárd forint uniós forrást, hogy a pályázati költségeik jelentős részét csak megbecsülte a szervezet, holott az eredeti pályázati kiírás egyértelműen feltételként rögzítette, hogy a betervezett összegek alátámasztására árajánlatokat kell bekérni. Ezt követően hosszú huzavona indult az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Hadházy Ákos között, ugyanis a politikus kikérte az alapítvány támogatási kérelmének elbírálása során született dokumentumokat. (A sztorit Hadházy a csütörtöki korrupcióinfóján mutatja be, mi a tájékoztatója előtt beszélgettünk vele a témáról.) A minisztérium először azt közölte, hogy az adatszolgáltatás nekik túl sok energiájukba és idejükbe telik, ezért elkértek 22 ezer 759 forintot az extra munkadíjak fedezésére. Hogy mi került ennyibe néhány tucat oldal beszkennelésére és elküldésére, rejtély, de ennél is nagyobb kérdőjel az, hogy miért takartak ki több részletet a dokumentumokban, például azt, ahol a pályázat értékelési adatlapján a minőségbiztosítási észrevétel szerepelt.
De a döntést előkészítő bizottság emlékeztetőjében is vannak kisatírozott részek, nem is kevés. A hétből öt oldalon vannak érdemi megjegyzések a pályázatokról, ezek közül három oldalon teljesen befeketítették a szövegeket, egy oldalon pedig részben.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a kitakarásokat azzal magyarázta Hadházynak írt levelében, hogy a másik két alapítvány adatait satírozták ki, és olyan részeket, amelyekre "az aktanyilvánosság nem terjed ki". Azt már az LMP-s politikus mondta lapunknak: képtelenség megállapítani, hogy a kitakart részeken hol vannak a másik két sikeres pályázattal kapcsolatos információk és hol a Korábban Érkeztem Alapítványra vonatkozó részek. "Egészen elképesztő, hogy lenyúlnak több mint 22 ezer forinttal, majd eltitkolják azt, amire kíváncsi lettem volna, és amit szerintem meg kellene mutatniuk" - hangsúlyozta Hadházy Ákos, aki szerint az is megdöbbentő, hogy országgyűlési képviselőként több hónapnyi levelezésébe került, hogy megtudja a semmit. | A minisztérium pénzt kért, majd eltitkolta, volt-e zűr Lázár feleségéhez köthető alapítvány támogatásával | Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 22 ezer forintért adott át egy paksamétát Hadházy Ákosnak, de biztos, ami biztos, a lényeges részeket előtte kisatírozták. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-miniszterium-eloszor-penzt-kert-majd-eltitkolta-volt-e-zur-a-lazar-janos-felesegehez-is-kotheto-alapitvany-tamogatasaval-109225 | 2018-02-08 13:28:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vajna Timea barátnőjéhez is folyik pénz a társadalmi integrációra szánt uniós milliárdokból. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos heti korrupcióinfóján elmondta: a tényleges célra, azaz hátrányos helyzetű településeken dolgozó óvónők képzésére 67 millió forint, kommunikációra 203 millió jut.
Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása - ezen a címen írtak ki "egyszemélyes" uniós pályázatot az Oktatási Hivatalnak. A pályázati felhívás szerint 4,1 milliárd forint áll az OH rendelkezésére, hogy "óvodák mindennapi munkájába beépülő integrációs pedagógiai rendszer (a továbbiakban: óvodai fejlesztő program) megvalósítását támogassa".
A program lényege, hogy a szegregált településeken, hátrányos körülmények között élő óvodás korú gyermekek tanulási, beilleszkedési esélyeit növelje. Összesen 550 település 1100 óvónője vesz részt továbbképzéseken.
Hadházy Ákos LMP-s politikus, aki magát a projektet helyénvalónak és fontosnak tartja, a már lezárult pályázat részleteinek azonban utána nézett. A részleteket, dokumentumokat itt böngészhetik (Google-drive).
Tapasztalatai szerint a projekt megvalósíthatósági tanulmányán is meglátszik, hogy úgymond oldalanként fizetnek. A politikus több olyan gondolatot talált, ami később visszaköszönt, például ez a "bölcsesség" is: "a társadalom legszegényebb rétegei a hátrányos helyzetű régiókban, járásokban, jellemzően falvakban élnek".
A projekt két helyszínen is bérel irodákat, központi adminisztrációra. A belvárosi Honvéd utcában 51,7 millió forint keretösszegért, illetve a XII. kerületi Maros utcában 14,7 millióért. Hadházy emlékeztetett, a két ingatlanban az OH már bérel irodákat, összesen több mint 9 ezer négyzetmétert. A megvalósítási tanulmány szerint a projektmenedzsment az Oktatási Hivatalban dolgozik (1 projektvezető, 1 szakmai vezető, 1 pénzügyi vezető), 155 milliós, azaz havi 3,1-3,2 millió forint költséggel havonta.
Az OH közbeszerzési eljárással bízta meg rendezvényszervezéssel a Budapest Party Service Kft.-t, illetve a vele párban dolgozó Sensation Event & Congress Kft.-t. 88,6 millió forint értékben. Mindkét cég korábban már százmilliós összegben nyert megrendeléseket az Oktatási Hivataltól.
A Sensation Event Sárosi Mónika, azaz Mona tulajdona. Ő Vajna Timea barátnőjeként került be úgy a bulvár, mint a gazdasági hírekbe, idén augusztusig közös céget is működtettek - erről az Átlátszó is beszámolt.
A Party Service szerződéséből kiderül, hogy a projekt gyakorlatilag mintegy 250 db 25-50 fős, illetve 12 nagyobb (125-400 fős) képzésben merül ki. Ez rendezvényenként mintegy 7 millió forintot jelent, kalkulált a politikus
Hadházy egyéb ellentmondásokra is bukkant. A szerződés mellékletében szereplő rendezvényi táblázatból ugyanis az derül ki, hogy a megvalósíthatósági tanulmányban szereplő 100 konzulens helyett 120 fő felkészítésével számolnak. A szupervizorok száma is jelentős mértékben, 50 főről 70 főre növekedett.
Eközben az eredeti pályázati anyaghoz képest a képzendő óvodapedagógusok száma is majdnem 200 fővel, 1296-ra emelkedett a táblázatban foglaltak alapján. Persze az is lehet, hogy lesz, aki többször is részt vesz képzéseken - ötletelt Hadházy, aki értetlenkedik az OH előkészítői munkájának precizitásán.
Kapcsolódó cikkeink
Korrupcióinfó: ukrán migráns-nyugdíjasokért lobbizik Kósa Lajos
Korrupcióinfó: Hadházynak is pénzért ad közadatot az állam
Korrupcióinfó: megbénult a hulladékszállítás, jöhetnek az oligarchák, állítja Hadházy
Korrupcióinfó: az EMMI-államtitkár volt cégtársának cége közel 5 milliárd forint értékben kapott állami megrendeléseket
Korrupcióinfó: mire költi a közpénzt Putyin kedvenc magyar egyeteme?
Korrupcióinfó: Hadházy szerint eltussolta a NAV a túlárazott beszerzést, pedig hangfelvétel is volt | Korrupcióinfó: Vajna Timea barátnőjének is jut az óvónőképzésre szánt uniós pénzből | Vajna Timea barátnőjéhez is folyik pénz a társadalmi integrációra szánt uniós milliárdokból. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szokásos heti korrupcióinfóján elmondta: a tényleges célra, azaz hátrányos helyzetű településeken dolgozó óvónők képzésére 67 millió forint, kommunikációra 203 millió jut. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/12/21/korrupcioinfo-vajna-timea-baratnojenek-is-jut-az-ovonokepzesre-szant-unios-penzbol/ | 2017-12-21 13:39:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Wall Street Journal értesülése alapján a hivatal már megküldte a jelentését a magyar ügyészségnek, és azt javasolja, hogy tegyenek jogi lépéseket.
Az OLAF kétéves nyomozása során 35 darab, 2011 és 2015 közötti közbeszerzést vizsgált, és nemcsak szabálytalanságokra, hanem összeférhetetlenségre is bukkant: a lap kérdésére elárulták, hogy a nyomozásból kiderült, hogy Hamar Endre, az Elios egykori tulajdonosának cége, a Sistrade úgy vett részt egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok részéről, hogy Hamar közben az Eliosban is tulajdonos volt. Az Elios az EU-s pénzekből a magyar települések közvilágítását modernizálta.
A Wall Street Journak megkeresésére az Európai Bizottság közölte, hogy ki fogják értékelni az OLAF-jelentést, majd megvitatják az ügyet a magyar kormánnyal, mielőtt döntenének arról, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek majd. Az OLAF a Bizottságnak azt javasolja, hogy kérje vissza a projektekre elköltött 40 millió eurót.
Az Elios 2015-ig volt Tiborcz István tulajdonában, a cég közbeszerzéseinek ügyében rendőrségi nyomozás is indult, amit egy évvel később lezártak.
Az Orbán Viktor vejének tulajdonában csúcsra tört cég már több városban korszerűsíthette a közvilágítást uniós pénzből, például Szolnokon, Hévizen, Szekszárdon, Mezőhegyesen és Zalaegerszegen is. A munka néhol hagyott kívánni valót maga után , Zalaegerszeg egyes részein például tök sötét volt azután, hogy beszerelték az Elios lámpáit, amelyeket végül ki kellett cserélni.
Az Atv.hu kérdésére a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy megkapta az OLAF ajánlását, amit a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez fognak továbbítani. "Valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással fordul a Legfőbb Ügyészséghez, az ügyészség a protokoll szerint elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban van a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják és abban értékelik" - írták.
Kovács Zoltán kormányszóvivő közleményében péntek délután azt írta: "Magyarországon 2004 óta van lehetőség a közvilágítás fejlesztésére uniós forrásból. Az OLAF vizsgálata a Bajnai kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti. Ezeket a magyar hatóságok az OLAF felvetéseit is figyelembe véve, 2015-16-ban egyszer már vizsgálták. Most az OLAF újabb vizsgálatot kér. Ahogy a korábbi, úgy a mostani vizsgálatot is támogatjuk. Az a helyes, ha a magyar hatóságok az OLAF minden felvetését kivizsgálják.
A pályázati konstrukciót hasznosnak tartjuk, mert több vidéki településen is lehetővé tette a közvilágítás korszerűsítését." | Az EU szerint nem voltak rendben Orbán vejének közbeszerzései | Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2011 és 2015 között elnyert, uniós pénzügyi forrásokat felhasználó közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Wall Street Journal értesülése alapján a hivatal már megküldte a jelentését a magyar ügyészségnek, és azt javasolja, hogy tegyenek jogi lépéseket. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/01/12/az_eu_szerint_nem_voltak_rendben_orban_vejenek_kozbeszerzesei/ | 2018-01-12 13:51:00 | true | null | null | Index |
Több száz épület kerülhet át állami vagy önkormányzati tulajdonból az egyházakhoz, miután egy decemberben kihirdetett új jogszabály-módosítás miatt az egyházak igényt tarthatnak ingatlanokra.
A Hvg szúrta ki, hogy december végén kihirdették a Magyar Közlönyben a 2022. évi LXXVIII. törvényt, amelynek része volt, hogy az egyház igényelheti az eredetileg is közvetlenül hitéleti, szakrális célokra épített, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagy ingatlanhányad ingyenes egyházi tulajdonba adását. Abban az esetben lehet ezt megtenni, ha azokat az egyház is közvetlenül hitéleti, szakrális vagy köznevelési célokra használná. A megállapodásokban az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokat a helyi önkormányzat által megállapított forgalmi értéken kell megjelölni. Érdemes hangsúlyozni, hogy itt az épületek tulajdonjogáról, nem az ingatlanokban működő tevékenység fenntartásáról van szó.
Ennek ellenére az igénylések benyújtása után több önkormányzat felháborodott. A legtöbben azt sérelmezik, hogy miért ingyen kapják meg az épületeket az egyházak, és miért kapnak meg olyan ingatlanokat is, amelyek valójában sosem voltak a tulajdonukban.
Most teljesen ingyen jutnak az egyházak ingatlanokhoz, korábban ez nem így volt
Egy 1991-es törvény és az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény már utalt arra, hogy a magyarországi egyházak a hitélet körébe tartozó munkájuk mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális, egészségügyi tevékenységükkel és a nemzeti tudat ápolásával jelentős szerepet töltenek be az ország életében. A rendszerváltás előtt sok, korábban az egyház tulajdonában álló épületet államosítottak, éppen ezért akarta az Országgyűlés kártalanítani az egyházakat azzal, hogy visszaadja ezeket. Az 1991-es törvény szerint eredetileg a következők miatt akarták visszaadni az intézmények tulajdonjogát:
„az elkövetett súlyos jogsértések részbeni orvoslása, részben pedig az egyházak tevékenységének folytatásához szükséges tárgyi, anyagi feltételek biztosítása érdekében […]”.
Az 1997. évi CXXIV. törvény szerint az Országgyűlés azért ad az egyháznak ingatlanokat, mert
elismeri a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében kifejtett évezredes munkálkodását;
tudatában van a vallásos meggyőződés jelentőségének a magyar társadalomban;
figyelembe veszi, hogy a magyarországi egyházakat 1945 után jogfosztó intézkedések sújtották;
szem előtt tartja az állam és egyház elválasztásának, de a közösségi célok érdekében történő együttműködésnek a követelményét.
Az akkori törvények szerint az egyház azt az ingatlant kaphatta meg, amely az államosítás előtt is a tulajdonában volt. A mostani módosítás viszont lehetővé teszi, hogy az egyházak olyan állami, önkormányzati épületeket is átvegyenek, amelyek előtte nem voltak a birtokukban.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az iskolák és óvodák épületeinek átadásánál a korábbi egyházi kárpótlási gyakorlatot kellene követni, ugyanis akkor
az épületek ellenértékét az önkormányzatoknak ki kellett fizetni valamilyen formában, míg most teljesen ingyen jutnának az ingatlanokhoz.
Az RTL megkérdezte a kormányt, adnak-e kárpótlást az érintett önkormányzatoknak. A Miniszterelnökségtől azt írták: „nincs szükség kártalanításra, hiszen visszakerülhet az önkormányzat rendelkezése alá az adott ingatlan” abban az esetben, ha megszűnik benne az iskola.
Az egyház a II. kerületben is átvenne iskolát, óvodát, bölcsődét
A Telex információi szerint a II. kerületi Szabó Magda Magyar–Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Rózsabimbó Bölcsőde és Óvoda épületei a Magyar Református Egyházhoz kerülnének.
Az „egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításának” indoklásában a következő szerepelt:
„A Károli Gáspár Református Egyetem megalapításának 30. évében a magyar állam el kívánja ismerni az Egyház felsőoktatásért, annak fejlesztéséért tett erőfeszítéseit és elő kívánja segíteni minél hatékonyabb és korszerűbb közösségépítő munkáját, kiemelten az Egyház felsőoktatási tevékenységének infrastrukturális fejlesztését, a felsőoktatási tevékenységet kiszolgáló feltételek színvonalának emelését, és az ehhez elengedhetetlen beruházási, fejlesztési célok megvalósítását.”
A törvénymódosítás szerint azért javasolt, hogy az ingatlanok ingyen kerüljenek egyházi tulajdonba, mert ezzel elősegíthetnék az egyház felsőoktatási tevékenységének fejlesztését, és az ehhez szükséges beruházási, fejlesztési célok megvalósítását.
Megkerestük az ügyben a magyar református egyházat. Azt írták, hogy az egyház csak az ingatlanokat venné át, nem az intézményi fenntartói jogokat. Kíváncsiak voltunk, hogy ez a köznevelési intézmények működésére lehet-e bármilyen hatással. Erről azt írták:
„Az egyház nem kíván beleszólni az intézményekben zajló oktatásba, így ezáltal a kérdéses Szabó Magda Angol-Magyar Kéttannyelvű Általános Iskola és a Rózsabimbó Bölcsőde és Óvoda alapítványi működésébe, illetve pedagógiai programjába sem. Szándékunk az, hogy az intézményekben továbbra is a megszokott rend szerint folyjon az oktatás, nevelés, az intézmények működése pedig zavartalan maradjon, és a munka az eddigi magas színvonalon folytatódjon. Az ingatlanátvétellel az intézmények biztonságos fenntarthatóságát és további fejlődését szeretnénk szolgálni.”
Megkerestük az érintett intézményeket, hogy tudtak-e a tulajdonosváltásról, és ha igen, mit szólnak hozzá. Az intézmények alapítványi fenntartásban vannak, Szieben László, a Rózsabimbó Alapítvány kuratóriumának elnöke azt írta lapunknak, hogy ő is és az intézmények vezetői is kellő információval bírtak a tulajdonosváltásról.
„A fenntartó Alapítvány és az intézmények vezetése – tizenhét éve a jelenlegi változatlan felállásban – csendben, rendben és felelősen végzi a dolgát: gondozzuk, neveljük a bölcsődés és óvodás gyermekeinket, működtetjük az ország legjobb általános iskoláját. Ezzel nemcsak büszkén viseljük Szabó Magda nevét, hanem gondozzuk is a szellemi örökségét – a magunk lehetőségei szerint. A tulajdonosi joggyakorlás kérdésköre nem tartozik – jelenleg – az Alapítványunk és a fenntartott intézményeink kompetenciájába.”
Több helyen felháborodott az önkormányzat
Az elmúlt hetekben más településeken és kerületekben is bejelentkezett az egyház intézményekért. Március elején derült ki, hogy Hódmezővásárhelyen a Domonkos-rend tulajdonába kerülhet át az egyik hódmezővásárhelyi óvoda és általános iskola épülete. A városban a szeged–csanádi egyházmegye egy iskolára és óvodára tart igényt, de a helyi református gyülekezet is bejelentkezett az önkormányzatnál. Az egyházhoz kerülő ingatlanok összértéke milliárdos nagyságrendű.
Márki-Zay Péter polgármester az RTL Híradónak azt mondta, hogy a református egyház két olyan épületre adta be az igényét, amelyeknek csak egy részét használják. Azt mondta: „Adott esetben csak egy igen kicsi részét, de az egész épületre nyújtották be az igényt.” Az egyház korábban pénzért megvásárolta volna az épületeket, Márki-Zay szerint most viszont a törvény miatt ingyen juthatnak hozzá az ingatlanokhoz.
Sinka Imre, Békésszentandrás polgármestere a Facebookon háborodott fel azért, mert a szeged–csanádi egyházmegye levélben jelezte: átvennék a település iskoláját és óvodáját, illetve ezek minden felszerelését.
A polgármester azt írta, hogy sem ő, sem a helyi képviselő-testület nem ért egyet a követeléssel, és sérelmezi, hogy bár közvagyonról van szó, a két ingatlan átruházásáról meg sem kérdezték őt. Azt írta, mindent meg fog tenni, hogy az átadást megakadályozza, és akár a bilincset is vállalja.
„Közvagyonról van szó, óriási értékről, és meg sem kérdeztek. Ez az 50-es évekre volt jellemző.”
A polgármester a Telexnek azt mondta: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amennyiben a szeged–csanádi egyházmegye nem áll el a szándékától. Erről a következő két hétben dönthet a képviselő-testület. A szeged–csanádi egyházmegyének már levélben jelezték, hogy nem akarják átadni az ingatlanokat, de választ eddig nem kaptak.
Újbudán is több köznevelési épületre adták be tulajdonlási igényüket az egyházak, az önkormányzat vizsgálja, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy tulajdonjogát megvédje – olvasható az újbudai önkormányzat közleményében.
A XI. kerületben az érintett oktatási intézmények az alábbiak:
Szent II. János Pál Óvoda, Általános iskola és Gimnázium, valamint a közeli közterület;
Grosics Gyula Sport Általános Iskola (első körben használatba vételt kérnek, de jelzik az azt követő tulajdonlási szándékot is);
Weiner Leó Zeneiskola;
Fehér Kavics Kelenföldi Református Óvoda.
Az önkormányzat szerint az ingatlanok becsült piaci összértéke megközelíti a 9 milliárd forintot, „vagyis ennyivel visszavonhatatlanul csökkenni fog Újbuda önkormányzatának vagyona”. Hangsúlyozták: ezek az intézmények korábban soha nem voltak egyházi tulajdonban, hanem az állam vagy az önkormányzat birtokolta őket.
Szerintük Újbuda önkormányzata mindig törekedett a kiegyensúlyozott viszony megtartására, több esetben hosszú távú használatra, díjmentesen telket vagy helyiségeket biztosított az egyházaknak. Azonban szerintük a jelenlegi törvényi szabályozás megfosztja az önkormányzatokat a döntés lehetőségétől, és arrogáns, diktatórikus módon veszi el az épületeket.
Az önkormányzat álláspontja szerint a törvény előírásai „a jogalkotói pontatlanságok miatt” nem egyértelműek. A tulajdonjog átruházásának feltételeit Újbuda önkormányzata jelenleg vizsgálja, ahogy azt is, milyen jogi lépéseket tehet annak érdekében, hogy a tulajdonjogát megvédje. | „Arrogáns, diktatórikus” – milliárdos önkormányzati ingatlanvagyonok kerülnek egyházi tulajdonba | Több száz épület kerülhet át állami vagy önkormányzati tulajdonból az egyházakhoz, miután egy decemberben kihirdetett új jogszabály-módosítás miatt az egyházak igényt tarthatnak ingatlanokra. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/12/koznevelesi-intezmenyek-ovoda-egyhaz-iskola-bolcsode-tulajdon-ingatlan-jogszabaly | 2023-03-12 13:50:00 | true | null | null | Telex |
Igyekezett nagyon magabiztosnak látszani az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) nevű pénzintézet tavaly február 24-én, amikor Oroszország megindította Ukrajna elleni invázióját. Egy aznap kiadott nyilatkozatukban azt állították, hogy a „közelmúlt geopolitikai eseményei semmilyen módon nem befolyásolják a Bank működését, stratégiájának végrehajtását, a befektetőkkel, partnerekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségeinek teljesítését”.
A színfalak mögött ugyanakkor hamar eluralkodott a pánik a bankon belül.
A pénzintézet vezetése egyre növekvő rémülettel fogadta, ahogy a következő napokban és hetekben előbb egy európai pénzügyi szervezet blokkolta a bank forrásait az Oroszországra kivetett szankciókra hivatkozva, majd a háború elleni tiltakozásul több tagország is bejelentette kilépését az IIB-ből, és még a hitelminősítők is sorra bocsátották ki a bankról szóló egyre negatívabb értékeléseiket.
A bank egyik belső irata szerint már pusztán a tagországok kilépése „két nap alatt sok mindent lerombolt abból, amit elértünk”. Egy másik dokumentumban pedig egyenesen úgy fogalmaztak erről, hogy ez „megbénította a bank működését”.
Ezek az iratok részei annak a dokumentumcsomagnak, amelyek az IIB-től szivárogtak ki idén februárban. A fájlokat egy hacker csoport szerezte meg és tette közzé az interneten. Az IIB elismerte, hogy a pénzintézet rendszerét feltörték, de a bank egyúttal azt is állította, hogy ennek a hacker támadásnak az eredményeként „hamis emailek” kezdtek el terjedni.
A Direkt36 is hozzájutott a hackerek által megszerzett iratokhoz, és ennek feldolgozása során összevetettük azokat a bankról korábban szerzett információkkal, valamint megkerestünk számos olyan intézményt, amely az iratok szerint kapcsolatban állt az IIB-vel. Ezek során nem merült fel semmi olyan információ, amely megkérdőjelezné az iratok valódiságát. Megkerestük egy részletes kérdéssorral a bankot is, amely közölte, hogy csak azzal a feltétellel hajlandók válaszolni, ha az összes válaszukat szó szerint és teljes terjedelmében közöljük. Mi jeleztük, hogy ilyen vállalást senki felé nem tudunk tenni, de megígértük, hogy a válaszaik érdemi részét közzé fogjuk tenni. Erre nem reagáltak, az általunk hivatkozott dokumentumok valódiságát ugyanakkor nem vitatták ők sem.
A kiszivárgott iratokból – amelyek egy részét a Hvg.hu már korábban bemutatta – nemcsak az derül ki, hogy a bank katasztrofális helyzetbe került a háború miatt, hanem az is, hogy ebben a helyzetben a többségi tulajdonos oroszok legfőbb szövetségese és támasza Magyarország volt. Az Orbán-kormány tisztviselői próbáltak segíteni abban, hogy elérjék az európai hatóságok által zárolt források megnyitását. Emellett lépéseket tettek arra is, hogy elkerülhető legyen az, hogy az oroszok olyan mértékű befolyást szerezzenek a bankban, amely már akár direkt nyugati szankciókat is vonhatna maga után.
A nyugati szövetségesek már azt is aggodalommal fogadták, amikor 2019-ben az Orbán-kormány aktív támogatásával Budapestre tette át a székhelyét a korábban Moszkvában működő pénzintézet (a bank ügyeit akkoriban a Direkt36 több cikkben is feltárta). A most kiszivárgott iratokból ugyanakkor minden korábbinál nyilvánvalóbb módon kiderül, hogy a magyar kormány valamilyen okból rendkívül fontosnak tartja az orosz dominanciájú bankkal való együttműködést még a háborús helyzet ellenére is.
A magyar kormány több érintett szereplőjét is megkerestük, de nem érkezett tőlük reakció.
I. A KILÉPŐK
2022. március 4-én – nyolc nappal a háború kitörése után – egy olyan email érkezett az IIB-hez, amely a bank számára kellemetlen hírt tartalmazott.
Az IIB még hónapokkal korábban meghívást kapott az Európai Befektetési Bank (EIB) nevű uniós pénzintézet 2022 májusára tervezett konferenciájára, most azonban az EIB lényegében visszamondta ezt. A konferencia szervezője közölte az egyik meghívottal, hogy a „geopolitikai események fényében” az IIB munkatársainak jelenléte a konferencián „nem volna egészen kívánatos”.
A címzett vette az üzenetet. Az egyik bankvezető ezután azzal a megjegyzéssel küldte tovább a levelet, hogy „elég nehéz rá bármit mondani, de elég tömör és világos”. Hozzátette, hogy a tervezett, amúgy kockázatkezeléssel foglalkozó konferencia „közössége nem akar találkozni/beszélni az IIB-vel”. (Az EIB megerősítette a Direkt36-nak, hogy valóban visszavonták az IIB-seknek szóló meghívást.)
Ez az epizód egyértelmű jele volt az orosz vezetésű bank nemzetközi elszigetelődésének, de a konferenciameghívás lemondásánál nagyobb problémái is akadtak a pénzintézetnek ezekben a hetekben.
Csehország már február 25-én, a háború kitörésének másnapján bejelentette, hogy kilép az IIB-ből, és erre szólította fel a többi olyan EU-s országot, amely tagja a banknak. Magyarország kivételével mindegyik ilyen ország – Románia, Szlovákia és Bulgária – követte a példájukat. Bár ezek az országok közös közleményben jelentették be a távozásukat, a kilépési folyamat még hónapokig eltartott. Ez idő alatt komoly feszültség alakult ki a távozók, illetve a bankon belül maradó államok képviselői – azon belül is különösen az oroszok – között.
A kilépő országok például március 31-én közös levélben felszólították Nyikolaj Koszovot, a bank akkori orosz elnökét, hogy a pénzintézet szigorúan tartsa be az EU-s és más nemzetközi szankciókat Oroszországgal és Belarusszal szemben. Erről pedig egy határozatot is el akartak fogadtatni a bank vezető testületeivel.
A kiszivárgott levelezésből kiderül, hogy a bankvezetés lavírozni próbált, hogy bármilyen egyértelmű állásfoglalást el lehessen kerülni. Egyrészt „túl politikainak” tartották a négyek javaslatát, amit Oroszország amúgy is jó eséllyel blokkolna, másrészt úgy vélték, a javaslat leszavazásával ütőkártyát adnának a kilépő négyek kezébe, hiszen az arra utalna, hogy az IIB nem akarja betartani a szankciókat.
A tanakodás során felmerült, hogy a bankvezetés kérje meg Magyarországot, hogy ők vezessenek elő egy alternatív, semlegesebb nyelvezetű határozati javaslatot, ezzel csapdát állítva a kilépő négyeknek.
„Ha az európai négyek ellene szavaznak [ennek a javaslatnak], azzal ők maguk blokkolnak egy ilyen döntést, és ezzel mi vissza tudunk vágni nekik”
– javasolta Elliott Auckland, a bank pénzügyi igazgatója. Ebből azonban semmi nem lett, végül pár hónappal később a négyek javaslata került csak a bank részvényeseit képviselő kormányzótanács elé, amely Magyarország és Oroszország tartózkodásán elbukott.
A „négyek” miatti feszültség a bank működésének más területén is jelentkezett. Egy március végi levélben Timur Makszimov orosz pénzügyminiszter-helyettes – aki az IIB kormányzótanácsában Oroszországot képviseli – tájékoztatta az orosz energiaügyi miniszterhelyettest, hogy egy, az oroszországi Karéliában tervezett vízierőmű projekt befejezéséhez szükséges 1,3 milliárd rubelt az IIB nem fogja tudni biztosítani. Ezt azzal magyarázta, hogy az IIB négy kilépő európai tagja továbbra is bent ül a pénzintézet döntéshozó szerveiben, és az ő hozzáállásuk miatt „nyilvánvaló, hogy a bank nem fogja tudni megszerezni a szükséges jóváhagyást.”
Feszültséget okozott az elszámolás kérdése is, vagyis az, hogy a kilépő tagok mikor és hogyan jussanak hozzá a bankba betett tőkéjükhöz. A kiszivárgott levelezés szerint a bankvezetés némi egyeztetés után arra jutott: az lenne a legjobb, ha a távozó országok nem kapnának semmit.
Egy augusztus végén született, „sürgős, kiemelten fontos” jelzésű dokumentum – valószínűleg vezetői összefoglaló – legalábbis azt javasolta, hogy az IIB-ben maradó országoknak (az oroszok és a magyarok mellett Vietnám, Mongólia és Kuba) közös álláspontként az úgynevezett „zéró lehetőség” forgatókönyv mellett kell kiállniuk. Ez azt takarja, hogy a kilépő négy EU-s tagállam egy centet se kapjon vissza a befizetett alaptőkéjéből. Ez alól pedig a javaslat szerint „a Bankkal szembeni ellenséges és nagy kárt okozó fellépéseik miatt” senkinek se járjon kivételezés. „A mostani problémák lavinájához hasonlóan a jelenlegi helyzetért a felelősség a négy kilépő tagot terheli” – értékelte az összefoglaló.
Voltak olyan bankvezetői levélváltások, amelyekben kifejezetten indulatosan fogalmaztak a kilépő országokról. Például, miután Roman Binder cseh pénzügyminiszter-helyettes levelet ír a banknak a kilépés ügyében 2022. szeptember 30-án. Míg az IIB szintén cseh hátterű jelenlegi alelnöke, Milan Valasek a csehek pereskedésétől félve óvatosságra intett, Elliott Auckland pénzügyi igazgató harcias fellépést javasolt.
„Nem kell félnünk semmilyen bírósági ügytől. Valójában örülnünk kellene nekik. A Bank nem okozott kárt Csehországnak. A Cseh Köztársaság okozott kárt az IIB-nek. Ezt a bíróságon be lehet bizonyítani”
– írta. Abban viszont a levelezésben Valasek és Auckland is egyetértett, hogy meg kell próbálniuk időt nyerni.
Nyikolaj Koszov bankelnök erre úgy reagált, hogy ő a keményebb álláspontot támogatja. Egy másik levelében ennél is tovább ment. „A csehekkel kevesebbet és durvábban kell beszélni. Az előző években nemigen érdeklődtek a bank iránt, csupa mocskos dolgot csináltak, most meg akarnak valamit” – írta egy emailben Koszov. A csehek képviselőjéről azt írta, meg kell neki mondani, hogy a „véleménye lényegtelen a bank számára”, „úgyis írni fog valami rágalmat”, és „jó lenne a mielőbbi távozásra rávenni.”
Az IIB menedzsmentjének álláspontja szerint az okozott károk miatt a kilépő országoknak kellene fizetniük a banknak, nem pedig fordítva. „Az én logikám, az, hogy agresszívnek kellene lennünk (olyan opciót választva, amely mindannyiuk számára az IIB-hez képest mínuszban hagyja őket), így a nullás opció kedvezőbb lesz számukra” – írta az egyik levélben Auckland pénzügyi igazgató. A nullás opcióval arra utalt, hogy mindkét fél lemond az egymással szembeni pénzügyi követelésekről.
Az Auckland által vázolt tervnek része volt egy olyan elképzelés is, hogy ezzel az IIB menedzsmentje Magyarországot tudná segíteni, mert egy ilyen agresszív IIB-s álláspont esetén a kilépő Szlovákia és Csehország talán inkább megfontolná, hogy a részesedését eladja Magyarországnak, az utóbbi számára előnyös feltételek mellett.
Erre végül nem került sor, a bank hivatalos ajánlata a kilépőknek pedig a kezdeti keménykedéshez képest némileg puhult. Lényegében arra jutottak, hogy mindegyik kilépő tagállam esetét külön-külön vizsgálják, és a befizetett tőkét hosszú lejárattal, késleltetve, részletekben hajlandóak kifizetni. A bank javaslata az lett, hogy alárendelt hitelként – vagyis bankcsőd esetén az összes többi hitelező igényének kielégítése után –, legalább 15 éves futamidővel, 5 éves türelmi idővel kezdjék meg a kifizetést.Ez azt jelentette, hogy ha a kilépők hozzá is jutnak a pénzükhöz, akkor az csak a távoli jövőben fog megtörténni.
A kiszivárgott dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy míg a csehek és a románok nem hajlandóak elfogadni az IIB által ajánlott feltételeket, és gyakorlatilag mielőbbi, teljes visszafizetését követelik a befizetett tőkéjüknek, a szlovákok például hajlanak a kompromisszumra. Szlovákia nevében például a szlovák pénzügyminisztérium képviselője, Martin Polónyi úgy reagált hivatalos levélben az IIB ajánlataira, hogy bizonyos javaslataikat el tudják fogadni. Köztük azt is, hogy Szlovákia 15 év múlva jusson hozzá a pénzéhez.
Polónyi telefonon elismerte az icjk.sk-nak (a Direkt36 szlovákiai partnerének), hogy a szlovák fél teljes mértékben úgy állt hozzá a tárgyalásokhoz, hogy semmit nem fog kapni, mert szerinte az egyik dolog az, hogy mi áll a szerződésben, de a másik oldalon ott vannak a gazdasági realitások, illetve a szavazati arányok a bank vezető testületeiben. Szlovákia hiába szeretné visszakapni a befizetett tőkéje teljes összegét, ez lehetetlen, „főleg az Oroszországi Föderáció, de Magyarország álláspontja” miatt is, mert szerinte ezek az országok leszavaznák a kifizetést.
Az IIB számára ugyanakkor a négy ország kilépése csak egy volt a sok probléma közül. Legalább ekkora kihívást jelentett számukra az, hogy nem fértek hozzá a pénzeszközeik egy részéhez. Ez a probléma is nem sokkal a háború kirobbanása után jelentkezett.
II. A ZÁRLAT
2022. március 28-án az IIB egyik munkatársa levelet írt a Strelia nevű, Brüsszelben és Luxemburgban működő ügyvédi irodának, hogy tanácsot kérjenek egy számukra súlyos probléma megoldásában.
Mint a kiszivárgott iratokban szerepel, a belgiumi székhelyű Euroclear nevű intézmény tavaly február 28-án – vagyis négy nappal a háború kirobbanása után – zárolta a bank forrásait. A Euroclear egy olyan pénzügyi szolgáltató, amely értékpapír-tranzakciók nyilvántartásával, lebonyolításával foglalkozik, és ezért különböző befektetők pénzt is tartanak náluk. A zárolás az Oroszország ellen kivetett uniós szankciókkal függött össze, az IIB számláját ugyanis egy orosz pénzintézet, a Roszbank nyitotta meg. Az intézkedés jelentős összegeket érintett, az IIB tavaly év végi összesítése szerint a bank ezen a számlán összesen 50,1 millió dollárt, 11,4 millió eurót, 340,7 millió forintot és 736,7 millió rubelt tartott. Ez ekkori árfolyamon számolva összesen körülbelül 29 milliárd forintot tett ki.
A bank problémásnak tartotta az eljárást, mivel a vagyon végső haszonélvezője nem a Roszbank, hanem ők voltak, saját érvelésük szerint pedig nem tartoztak a szankciók hatálya alá.
„Melyek a valódi eszközök (panaszok beadásától eltekintve) annak elérésére, hogy az Euroclear legalább a készpénz eszközöket feloldja és elutalja az európai bankszámlánkra?” – kérdezte többek között az IIB munkatársa a belga ügyvédi irodától, amely aztán el is kezdett dolgozni az ügyön, és rendszeresen a küldte a számlákat, egy alkalommal pedig a belga adminisztráció lassúsága miatt is szabadkozott ügyfelének. (A Strelia a Direkt36 kérdéseire reagálva közölte, hogy a szakmai előírásaik nem teszik lehetővé, hogy az ügyfeleikről nyilatkozzanak.)
Ezzel párhuzamosan a banknak szembesülnie kellett a négy közép-európai tagállam kilépésének pénzügyi következményeivel is. A távozásról szóló bejelentések után ugyanis a nagy nemzetközi hitelminősítők egymás után rontották le az IIB besorolásait. A Moody's tavaly március 17-én például befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a bankot, amit azzal magyaráztak, hogy a négy tagállam a jövőben feltehetően már nem fog további támogatást nyújtani az IIB-nek.
„A tagállamok egy részének megszűnt a támogatása. A bank ratingje emiatt csökkent”
– magyarázta korábban a Direkt36-nak egy, a bank működését közelről ismerő forrás. Hozzátette, hogy ez azt jelentette, hogy az IIB „kiszorult a pénzpiacokról”, utalva arra, hogy ha egy pénzintézetet leminősítenek, akkor jóval nehezebben juthat hitelhez vagy más forrásokhoz a piacról, mint korábban.
A pénzügyi nehézségek összeadódtak. A bank tisztviselőinek beszámolói szerint a különböző likviditási problémák, valamint az Euroclear-es számla zárolása miatt márciusra olyan súlyos lett a helyzet, hogy csődközeli állapot alakult ki. „A bank a fizetésképtelenség szélén állt”, „a bank márciusban egy egyáltalán nem valószínűtlen csődközeli helyzettel szembesült”– olvashatók a bank vezetői számára készült beszámolókban. Az IIB pénzügyi igazgatója pedig arról írt egy dokumentumban, hogy 2022 márciusát és azt követő időszakot csak a bank hitelportfóliója egy részének eladásával tudták átvészelni.
Ebben a helyzetben próbált meg lavírozni az IIB. A kiszivárgott dokumentumcsomagban több olyan irat is található, amelyek arról szóltak, hogy a bank a nyár folyamán hogyan próbálta kezelni az elégedetlen ügyfeleit.
Ilyen volt például az NN Group nevű nemzetközi pénzügyi szolgáltató román leányvállalata amely az IIB által kibocsátott kötvényeket birtokolt. Az alap tavaly tavasszal és nyáron is több kérdést feltett az IIB helyzetével kapcsolatban. A bank belső levelezésén szóba is került, hogy mit válaszoljanak ezekre a kérdésekre, mire Elliott Auckland pénzügyi igazgató azt vetette fel: „megijeszthetnénk őket egy kicsit, mondjuk azt, hogy nyitottak vagyunk arra, hogy visszavásároljuk kötvényeiket (de névérték alatt).”
A kiszivárgott levelek szerint hasonló, ijesztgetős technikával próbáltak kezelni egy másik román céget és egy dél-koreai tulajdonú bank magyarországi leányvállalatát, a KDB Bank Európát.
„Ebben a levélben szeretném megijeszteni a KDB-t, hogy engedményre kényszerítsem őket”
– írta az IIB-t hitelező pénzintézetről az IIB egyik munkatársa.
Ősszel újabb csapás érte az IIB-t, amikor több hónapnyi sikertelen tárgyalás után a bankot addig auditáló EY nemzetközi könyvvizsgáló cég 2022 október elején felmondta a szerződést. Az EY a döntését az IIB felé azzal magyarázta, hogy „alaposan mérlegelve az összes körülmény” nem tudják folytatni az auditálást.
Az EY Magyarország marketing és kommunikációs vezetője, Pellion Ágnes a megkeresésünkre azt válaszolta: az ügyfeleiket érintő kérdésekre üzleti titkok védelme miatt nem válaszolhatnak. Egy nagy könyvvizsgáló cégnek dolgozó vezető ugyanakkor azzal magyarázta a lépést, hogy az EY és a többi nagy könyvvizsgáló mind befejezték a működésüket Oroszországban, a helyi fiókcégeiket bezárták, és az IIB-nek nyújtott szolgáltatás is ennek esett áldozatául.
A bank végül egy Oroszországban működő könyvvizsgáló céggel szerződött le, ezzel tovább erősítve az IIB orosz kötődését.
Ebben a több szempontból is nehéz helyzetben az IIB különböző módokon igyekezett forrásokhoz jutni. Próbált számlát nyitni orosz és távol-keleti pénzintézeteknél, hogy kikerülje az egyes bankszámláit sújtó szankciókat és pénzhez jusson. Egy június eleji emailben pedig felvetették az IIB moszkvai épületének eladását is.
Az ingatlan a bank könyvelése szerint ekkor 48,5 millió eurót ért. A levelet megfogalmazó pénzügyi igazgató azt javasolta, hogy Magyarországot egyelőre ne tájékoztassák ügyről. Emögött az az elgondolás húzódott meg, hogy a magyar kormány ne gondolja azt, hogy az IIB egyedül is könnyen meg tudja oldani a problémáit. Magyarországra utalva az email azt írta: „nyomást kell gyakorolnunk rájuk, mint az egyetlen olyan országra, amely likviditást adhat nekünk”. A dokumentumokból nem derül ki, hogy végül a magyarokat tájékoztatták-e a moszkvai épület eladásának tervéről, a magyar kormány pedig az erre vonatkozó kérdéseinkre sem reagált.
Közben ugyanakkor az IIB vezetése nagyon is számított a magyarok segítségére, például annak a problémának a megoldásában, amit a négy közép-európai tagállam kilépése jelentett kifejezetten az oroszok számára.
III. A B-TERV
A kiszivárgott dokumentumok szerint az IIB menedzsmentje nem is a kilépések által okozott pénzügyi nehézségeket látta a legnagyobb veszélynek, hanem a távozások miatt előálló új tulajdonosi szerkezetet. A részvényesek számának csökkenése ugyanis azt is jelentette, hogy az eddig a bank több mint 47 százaléknyi részvényét birtokló Oroszország tulajdoni hányada bőven 50 százalék fölé kerülne.
Ez volt az, amit az IIB mindenáron el akart kerülni.
A bank nehézségeiről szóló egyik vezetői összefoglaló ugyanis azzal számolt, hogy egy hivatalosan is orosz többségű bankkal senki se akar majd üzletelni, nem beszélve arról, hogy ezzel esetleg nyugati szankciók alá is kerülhet a pénzintézet. Az orosz többségűvé válás fenyegetése „máris elzárta a levelező- és letéti számlák megnyitásának, a kincstári portfólióból származó értékpapírok értékesítésének és az adósságpiacokhoz való hozzáférésnek minden lehetőségét. Röviden, teljesen elvágja az új finanszírozási forrásokat” – áll az összefoglalóban. A kiszivárgott dokumentumok és levelezésekben vissza-visszatér, és minden bankvezető magától értetődő forgatókönyvként kezeli, hogy Oroszország 50 százalék feletti részvényessé válásával EU-s szankciók várnak a bankra.
A geopolitikai helyzet furcsa következményeként ugyanakkor az IIB lényegében két tűz közé került. Egyrészt tartania kellett a nyugati büntetőintézkedésektől, de közben konkrétan életbe is léptek ellene a bank legnagyobb részvényesének, vagyis Oroszországnak a nyugatiakkal szembeni ellenszankciói. Ennek az volt az oka, hogy az IIB európai székhellyel – konkrétan budapestivel – működött. Emiatt az IIB orosz bankoknál vezetett számláit felfüggesztették, komoly pénzek fagytak be, a banki utalások és rubelátváltások is ellehetetlenültek.
Az Putyin két elnöki rendeletében is kivetett orosz ellenszankciók feloldása érdekében az IIB Oroszország felé – például egy augusztus 17-i levelezés szerint – megpróbált minél oroszbarátabbnak tűnni. Amikor például az orosz pénzügyminisztérium pénzügyi adatokat kért be az IIB-től, Elliott Auckland pénzügyi igazgató azt javasolta, hogy az IIB válasza minél inkább azt tükrözze, milyen nagy az orosz portfóliójuk, az IIB által támogatott különféle projektek mennyire fontosak Oroszországnak, hogy ezzel az orosz minisztérium előtt minél jobb színben tűnjön fel a bank, ne pedig oroszellenes („unfriendly”) országok bankjaként. (A „barátságtalan ország” egy orosz terminológia, ami a konfliktusban Oroszországgal szemben álló NATO, EU stb. tagországokat jelöli, rájuk vonatkoznak az ellenszankciók.)
Miközben az IIB pénzügyi igazgatója a kilépőkről korábban azt írta, hogy miattuk romlott drasztikusan a bank helyzete, ennek az ellenkezőjét javasolta kommunikációs stratégiának az orosz pénzügyminisztérium felé. Szerinte azt kell hangsúlyozniuk, mennyire jó, hogy az ellenséges Csehország és Szlovákia kilépésével nő Oroszország részvényaránya.
Az orosz állammal való levelezések azonban arra utalnak, hogy az IIB menedzsmentjét Moszkva magára hagyta. Koszov ugyan próbálta meggyőzni az orosz kormány tagjait, hogy ha nem segítenek, akkor az IIB a szankciók-ellenszankciók kereszttüzében csődbe fog menni. A levelek azonban arra utalnak, hogy az orosz kormány és az oroszországi bankok rendre nem teljesítették az IIB kéréseit, ami egyre jobban frusztrálta Koszovot.
„Ezek a demagógok cserben hagynak emberileg, a bankot pedig hiteltelenítik”
– fakadt ki az egyik levelében a Roszbankra, az IIB oroszországi letétkezelőjére, ahol az orosz ellenszankciók miatt pénzeik ragadtak be.
Kis eredményeket azért mégis el tudott érni az IIB vezetése. Amikor szeptember első felében Elliott Auckland a moszkvai ACRA hitelminősítőnek vázolja fel a bank helyzetét, egy levelezés szerint például azt hangsúlyozza, hogy a szankciók ellenére mennyire jó a Magyarország és Oroszország közti erős kapcsolat, valamint, hogy „jó hírnek tartjuk Cz (Csehország) és Szlovákia kilépését”, mert így a bank harmonikusabb viszonyt tud építeni a részvényesekkel. Az érvelés sikeresnek tűnt, ugyanis egy későbbi levélben Auckland büszkén újságolta, hogy az ACRA nem rontott az IIB kockázati besorolásán.
Miközben Koszov és Auckland Moszkva felé az IIB oroszbarátságát igyekezett bizonygatni, az IIB menedzsmentje ezzel párhuzamosan a nyugati politikai és pénzügyi intézményekkel éppen ennek ellenkezőjét akarta elhitetni. A legfőbb kihívás az orosz többségi tulajdon elkerülése volt, amire 2022 nyarán az IIB-ben két megoldást vázoltak fel: az egyik a „magyar forgatókönyv”, a másik pedig a „szerb forgatókönyv”. Mindkettő arról szólt, hogy Oroszország a befizetett tőkéjének egy részét átjátssza más részvényeseknek.
Az ezeket részletező egyik, 2022. augusztus 23-i dokumentum szerint az IIB-ben eredetileg a magyar forgatókönyvben gondolkodtak, vagyis abban, hogy Oroszország a 201,6 millió eurós alaptőkéjéből 67,6 milliót átad Magyarországnak, amely aztán 20 milliót rögtön továbbad az IIB új tagjának, Szerbiának. Csakhogy végül a dokumentum szerint „Budapest lehetetlennek ítélte a közvetlen átutalást, mivel fennállt annak a veszélye, hogy az ilyen tranzakció az EU szankciói alá esne, amelyek tiltják az oroszországi befektetéseket”. Vagyis a magyar forgatókönyv azért hiúsult meg, mert „a magyar fél tanácsadói úgy vélték”, hogy az orosz részvények átadása Magyarországnak „az uniós szankciók értelmében befektetésnek minősülhet”.
A szankciók kikerülésére ezért második körben egy „szerb forgatókönyvet” találtak ki, amely szerint Oroszország Szerbiának adná át ezt a 67,6 millió eurót az alaptőkéjéből, majd ennek nagy részét, 47,6 milliót Szerbia rögtön tovább passzolná Magyarországnak. A tervezet úgy szólt, hogy a részvények átcsoportosítását 1 munkanapon belül vezényelnék le. A nem EU-tag Szerbia közvetítésére itt azért lett volna szükség, hogy az oroszok és az EU-tag magyarok ne közvetlenül üzleteljenek, így elkerülve az uniós szankciókat.
A kiszivárgott dokumentumokból az is kiderül, hogy bár Szerbia együttműködést mutatott, az IIB-ben végig megbízhatatlan partnerként tekintettek rájuk. Erre megvolt az okuk, hiszen a balkáni ország már 2021 végén csatlakozott a bankhoz, de sosem fizette be az alaptőke-részesedését, így a tagsága nem vált hivatalossá. Bár folyamatosan folytak a tárgyalások 2022 őszén, a „szerb forgatókönyv” megvalósításához is szükség lett volna arra, hogy Szerbia befizessen 20 millió eurónyi tőkét az IIB-be.
A bank menedzsmentje több levélben is értetlenkedett, hogy a szerbek miért nem teljesítik a vállalásaikat. Egy 2022 novemberi üzenetváltásban például a bank egyik orosz vezetője arról írt, hogy „van egy olyan megérzésem, hogy Szerbia át fog baszni minket”.
Mivel a szerbek nem fizették be a tőkéjüket a bankba, így meghiúsult mindkét forgatókönyv, és az IIB menedzsmentje ezért egy olyan szükségmegoldásra szánta el magát, amire több helyen „B-tervként” hivatkoznak. Ennek a lényege az volt, hogy az orosz állam a befizetett tőkéje egy részét átalakítja alárendelt hitellé. Ez azt jelenti, hogy a pénzt az orosz állam nem veszi ki a bankból, de olyan módon címkézi át, hogy az hivatalosan ne számítson többé orosz állami befizetett tőkének.
Míg a bank részvényeseinek pénze úgynevezett saját tőke, addig az alárendelt hitel idegen tőkének minősül – magyarázta egy befektetési bankár a Direkt36-nak. „Az alárendelt hitel egy olyan idegen tőkeelem, amelyik a leggyengébb követelést jelenti a bank felé. Pénzügyi nehézség esetén ezt a követelést elégíti ki legutoljára a bank, de még a saját tőke előtt” – tette hozzá. Az IIB vezetése olyan örökös lejáratú, gyakorlatilag kamatozás nélküli alárendelt kölcsönné akarta átalakítani az orosz befizetett tőke egy részét, ami csak hivatalosan nem számít tőkének (és így orosz állami tulajdonrésznek), de szinte minden gyakorlati jellemzője alapján mégiscsak úgy viselkedik, magyarázta a befektetési bankár.
A kiszivárgott levelek szerint az IIB-ben is tisztában voltak azzal, hogy ez egy nagyon szokatlan megoldás, de arra jutottak, hogy nincs más lehetőségük.
„A saját tőke alárendelt adósságra cserélése rendkívül ritka – szerintem ez valószínűleg még soha nem fordult elő, legalábbis MDB-k [nemzetközi fejlesztési bankok] esetében. Ezért lényegében nincsenek szabályok/előzmények, amelyekre ezt alapozni lehetne”
– írta Auckland 2022. november 9-én. Viszont a bank frissen megválasztott alelnökével, Milan Valasekkel együtt ő is azt gondolja, hogy „ha Oroszország részesedését (50% alatt tartását) tekintjük a legkritikusabbnak, akkor milyen más lehetőségünk van?”
2023. január 30-án az IIB Kormányzótanácsának ülésén hivatalossá vált a „B-terv”. Szlovákia és Csehország kilépett, a 28,8 és 37,4 millió eurójuk többé nem számolódik hozzá a befizetett tőkéhez, Oroszország pedig 69 millió eurót kivont a befizetett tőkéjéből, és átalakította azt alárendelt hitellé. Ezzel Oroszország részesedése a bankban némileg még le is csökkent (47,21%-ról 45,44%-ra), míg az összes többi, a bankban maradó részvényesé automatikusan növekedett. A legnagyobb növekedést (8 százalékpont) Magyarország érte el, így már 25,27%-ot birtokol az IIB részvényeiből.
Már előtte is Magyarország volt a második legnagyobb részvényese a banknak, de ezzel még tovább erősödött ez a pozíciója. Hamarosan pedig az IIB vezetése ismét a magyar kormányhoz fordult segítségért.
IV. A LEVÉL
Idén év elején elkészült egy levéltervezet, amelyen a kiszivárgott iratok szerint Nagy Márton magyar gazdaságfejlesztési miniszter szerepelt feladóként, a címzett pedig a belga pénzügyminiszter, Vincent Van Peteghem volt.
A levél célja az volt, hogy meggyőzzék Belgiumot arról, oldják fel az IIB zárolt számláját az Euroclearnél. A háború kitörése utáni napokban elrendelt intézkedés ugyanis továbbra is érvényben volt, és egyre nagyobb fejtörést okozott a bank vezetésének.
Pedig tavaly év végén még úgy tűnt, hogy az IIB számára pozitívra fordulnak a dolgok. 2022 októberében az IIB-nek dolgozó belga ügyvédi iroda, a Strelia arról tájékoztatta a bankot, a belga kincstár úgy döntött: fel kell oldani az IIB-nek az Euroclearnál zárolt számláját. Egy belső iratanyag szerint a bank úgy számolt, ha hozzáférnek az itt őrzött értékpapírjaikhoz, akkor 2025 közepéig teljesíteni tudják az európai és az orosz hitelezőikkel szembeni kötelezettségeiket.
A megkönnyebbülés ugyanakkor alaptalannak bizonyult, a zárlat feloldására ugyanis nem került sor. Emiatt egy idő után az IIB egyre türelmetlenebbé vált. „Meg tudjuk valahogy sürgetni őket?”, „Jött bármi válasz az Eurocleartől?” – írta tavaly november végi és december eleji leveleiben a bank egyik munkatársa az ügyben intézkedő belga ügyvédi irodának.
Végül december közepén egy olyan döntés született, amely hátrányosan érintette az IIB-t. A belga kincstár főigazgatója, Alexandre De Geest ekkor tájékoztatta arról a belga ügyvédi irodát, hogy a bank mégsem juthat hozzá a pénzéhez. Hozzátették, ez a helyzet addig fog fennállni, amíg a bank nem bizonyítja, hogy az IIB-t nem szankcionált személyek vagy szervezetek irányítják. A kincstár főigazgatója szerint jelenleg az IIB vezető testületeinek több tagja kapcsolatban áll az orosz kormánnyal, külön megemlítette például az orosz pénzügyminiszter-helyettest, aki a bank kormányzótanácsának egyik tagja.
„Felháborító az a mód, ahogyan a kincstár kezeli az ügyet”
– a belga ügyvédi iroda később ilyen mondatok kíséretében tájékoztatta az IIB-t a fejleményekről.
A döntés pusztító hatásairól készült egy belső tájékoztató a bank vezetősége számára. Ebben az szerepelt, hogy 2022-ben az IIB szinte minden likviditási tartalékát felélte, így ha nem férnek hozzá az Euroclearben lévő pénzeszközeikhez, akkor fizetésképtelenség fenyegeti őket, vagy 2023 májusában át kell strukturálniuk a kötvényeiket. Az irat szerint olyan súlyos készpénzhiánnyal néznek szembe 2023 végére, amit már a hitelportfoliójuk értékesítésével se tudnának pótolni. A legjobb minőségű hiteleiket ugyanis már 2022-ben eladták, a maradék eladása során pedig árengedményekre kényszerülnének, ami újabb veszteségeket okozna. (Erről a levélről korábban a HVG is beszámolt.)
A bank munkatársai a következő napokban arról leveleztek, hogy mit lehetne kezdeni a kialakult helyzettel. Elliott Auckland pénzügyi igazgató – aki szerint a belgák politikai okokból blokkolják az IIB pénzeit – felvázolt egy úgynevezett „evakuációs” tervet. Eszerint a bank megállapodna az európai hatóságokkal arról, hogy visszakapja az Eurocleartől a pénzét, cserébe ezt kizárólag az európai befektetőik kifizetésére használnának fel. Ezt követően pedig az IIB elhagyná az EU-t. Auckland érvelése szerint mindez csökkentené az EU biztonsági aggodalmait, Magyarország pedig a probléma megoldásában részt vevő közvetítőként „jó pontokat szerezhetne a Nyugatnál”.
A dokumentumokból nem derült ki, hogy ezt a tervet mennyire gondolták komolyan, az viszont igen, hogy az IIB számított az ügyben a magyar kormány segítségére. Erre utal az a levéltervezet, amelyet az IIB kormányzótanácsában is helyet foglaló Nagy Márton nevével láttak el. A dokumentumban – amelyet az IIB egyik vezetője is szerkesztett – az szerepelt, hogy sem Oroszországnak, sem bármely más tagállamnak nincs túlzott befolyása a bankra, az oroszok részesedését pedig nemrég mérsékelték 45,44 százalékra, és a pénzek blokkolásának így nincs racionális és jogi alapja. Az azonban nem világos a dokumentumcsomagból, hogy azt végül el is küldték-e, de van olyan irat is, amelyikből kiderül, hogy Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki egyben az IIB kormányzótanácsának is tagja, belgiumi tárgyalásokra készült a zárlat feloldása érdekében.
A magyar kormány tehát végig stabil támasznak bizonyult az IIB számára ebben a nehéz időszakban, de a bankon belül számolnak azzal, hogy egy idő után ez már kevés lesz számukra.
Egy szeptemberi levelezésben az egyik munkatárs arról írt, hogy szerinte előállhat olyan helyzet, hogy az „orosz (állami/magán) vagyont kisajátítják az EU-ban” és „az IIB mint az orosz vagyon része, ennek alanyává válhat”. Az eshetőségek között felmerült az is, hogy az orosz állampolgárok nem utazhatnak be az EU-ba, így ebben az esetben el költözniük Magyarországról.
„Ez lényegében a Nyugat és Oroszország közötti fal újbóli megjelenését jelenti. Így vagy úgy, de kénytelenek leszünk ennek a falnak az egyik oldalán elhelyezkedni. Vagy keresnünk kell egy ilyen fal nélküli harmadik országot”
– áll a levelezésben, amely szerint mivel Magyarország az EU része, így az itteni kormány mozgástere is beszűkülhet. „Ez lehetetlenné teheti az EU-ban való maradást”- fogalmazott az IIB munkatársa.
A cikk elkészítésében közreműködött Galavits Patrik. | A magyarokra „nyomást kell gyakorolnunk” | Igyekezett nagyon magabiztosnak látszani az orosz vezetésű, budapesti székhellyel működő Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) nevű pénzintézet tavaly február 24-én, amikor Oroszország megindította Ukrajna elleni invázióját. Egy aznap kiadott nyilatkozatukban azt állították, hogy a „közelmúlt geopolitikai eseményei semmilyen módon nem befolyásolják a Bank működését, stratégiájának végrehajtását, a befektetőkkel, partnerekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségeinek teljesítését”. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/03/13/a-magyarokra-nyomast-kell-gyakorolnunk-kiszivargott-iratok-tarjak-fel-az-orosz-vezetesu-budapesti-bank-megroppanasat | 2023-03-13 14:02:00 | true | null | null | Telex |
Átlagos szerdai munkanapnak indult október 18. a Lapcom kiadóhoz tartozó szerkesztőségekben. Noha a győri Kisalföld, a szegedi Délmagyarország és a Bors munkatársai számoltak azzal, hogy Andy Vajna feltűnése változásokkal járhat, aznap egyik pillanatról a másikra mindhárom főszerkesztő távozott, köztük az a győri vezető, aki jó két évtizede irányította szerkesztőségét. Volt olyan lap, ahol a reggeli értekezlet után kérették be a főszerkesztőt, majd hamarosan az újjal jelent meg a Lapcom vezérigazgatója, Andreas Merz, és tájékoztatta az újságírókat, hogy a tulajdonosváltás főszerkesztőváltással is jár. A távozók jó viszonyban voltak a szerkesztőség tagjaival, ráadásul gazdaságilag is sikeres lapokat csináltak. Vagyis a változtatás csakis politikai okokkal volt magyarázható.
Az eltelt bő egy hónap alatt más tartalmi és személyi változások is történtek a Lapcom-lapoknál. Ezek jól mutatják, hogyan változtatják meg egy szerkesztőség életét a megfogalmazódó politikai igények, és hogy az új, NER-ben érdekelt tulajdonos a korábbi üzleti alapon gondolkodóval szemben milyen útra tereli az amúgy gazdaságilag sikeres, azaz nemcsak önfenntartásra, de a profittermelésre is képes szerkesztőségeket. Mielőtt betekintenénk a Vajnához került szerkesztőségek mindennapjaiba, vessünk egy pillantást oda, ahonnan a kormánybiztos cége (Avalue) megvásárolta a Lapcomot – nem akárkiről beszélünk ugyanis.
Világsztár eladó
Amikor Andy Vajna szeptemberben megvette a Borsot, a Kisalföldet, valamint a Délmagyarországot (a továbbiakban: Délmagyar) kiadó Lapcomot, csak az maradt ki a hírekből, hogy a kormánybiztos valójában kitől vette át a tavaly közel 1,5 milliárd forint nyereséget termelő céget. Az eladó hivatalosan egy Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore cég volt (Radio Bridge Media Holdings), ám hogy ez kié, az nem derült ki. (Épp e homály miatt tartotta magát sajtókörökben korábban olyan vélemény is, miszerint valójában balos, pártközeli tulajdonban van a cég – ami egyébként nem volt igaz.) Több újságíróval beszéltünk, ám egyikük sem tudta, kié a Lapcom – viszont nem is érdekelte őket, mivel a tulajdonos nem szólt bele a szerkesztőségi tartalomba, hanem „csendben meghúzta magát”. Tény, az Elliott sosem reklámozta, hogy övé lenne a Lapcom, igaz, a londoni és New York-i irodával rendelkező tekintélyes, Paul Singer alapította befektetési alap (hedge fund) portfóliójában a magyar cég apróságnak számított. A Lapcom korábbi tulajdonosa, az Elliott Advisors a számos ágazatban (programozás, ingatlan, média, telekommunikáció stb.) gigaérdekeltségekkel rendelkező Elliott Management Corporation londoni leágazása; utóbbi a Wikipedia szerint 33-34 milliárd dollárnyi befektetést kezel, egy idei listán pedig a világ tizenegyedik legnagyobb hedge fundja lett. Az Elliott szándékosan nem verte nagy dobra, hogy övé a Lapcom, és tartotta magát ún. low profile taktikájához, bár letagadni sem akarta a magyar céget. A Lapcom felügyelőbizottságában korábban ott ült Mark Levine és Gordon Singer (az alapító fia), az Elliott vezető menedzserei, míg októberig volt fb-tag Armenio Keusseyan, az Elliott befektetési elemzője.
A világ egyik legnagyobb hedge fundja csaknem 18 év után vonul ki Magyarországról. 1999-ben vásárolták meg a Rádió Bridge-et és az Autó-Motor magazint birtokló Híd Rádió Kft.-t. Ez a befektetés azonban hamar rossz üzletnek bizonyult, mivel az első Fidesz-kormány alatt adtak ki egy sor frekvenciaengedélyt, ami betett az első magántulajdonú kereskedelmi adónak: a Rádió Bridge 2002-ben meg is szűnt. A Híd Rádió próbálkozott egy sportnapilap indításával, ez is bukta lett, ám a kezdeti nehézségek ellenére mégsem adták fel. Ott volt nekik a magyar Eurosport, és úgy döntöttek, belevágnak a bulvárba: elindították a Bors elődjét 2001-ben, és ez a húzásuk bejött. (Ez előbb Színes Mai Lap, majd a védjegyper után Színes Bulvár Lap lett, 2007-től viseli a mai nevét. Az Elliott 2005-ig vállalta névvel is e tulajdonát, ezután tűnt fel a kajmán-szigeteki tulajdonos a cégadatok szerint.)
Az Elliott sikerének kulcsszereplője Pallagi Ferenc, aki egyszerre volt ügyvezető és főszerkesztő 2005-től a Bors elődjénél. Pallagi megállította a példányszám zuhanását, majd a napi 60 ezerről feltolta közel 90 ezerre, ami azért volt bravúr, mert akkoriban már szűkült a print lapok piaca, ahogyan az a Blikk adataiból az első grafikonunkon is látszik. 2010 után aztán a Bors példányszáma is csökkenni kezdett, igaz, kisebb mértékben, mint a Blikké. 2013-ban aztán a szintén az Elliotthoz tartozó, a Borsot kiadó Kurrens Press megvásárolta a magyar piacot épp elhagyó Daily Mail-csoporttól a győri Kisalföldet és a szegedi Délmagyart tulajdonló Lapcomot (az Elliottról Pallagi is szót ejtett egy akkori Origo-cikkben). Ez újra jó befektetésnek bizonyult, hiszen a két megyei lap átlagából kijövő napi példányszám magasan verte a többi megyét uraló cégek átlagait (lásd második diagramunkat), ennek oka elsősorban a Kisalföld remek eladási mutatója, másodsorban a Délmagyar tisztes teljesítése volt.
A vidéki lappiac legzsírosabb falatja volt a Lapcom, amelynek megszerzésével 2014-től a Borsra és a két vidéki lapra alapozva évi közel tízmilliárdos árbevétellel és egymilliárdnál magasabb haszonnal számolhatott az Elliott, miközben két nyomdát (egy-egy győrit és szegedit) is sikerült megszereznie.
De akkor miért hagyta ott az Elliott ezt a jól jövedelmező üzletet, amely az idén is, de vélhetően jövőre is szép summát termel majd? „Azért, mert a Bors valójában mindig is eladó volt” – hallottunk több helyről is egy lehetséges magyarázatot, amikor az illetékeseknél erről érdeklődtünk. Példaként hozzák fel azt a 2009-es esetet, amikor a Blikk tulajdonosa, a Ringier megvenni készült a Borsot, amit aztán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) akadályozott meg; de más terjeszkedési vagy éppen eladási szándékból sem lett semmi, mert mindig hiányzott valami a végső sikerhez. „Az Elliott üzleti befektető. Ha kap egy ajánlatot, azt megfontolja, és ha az jó, akkor elfogadja. Ez történt most. Nagyon jó ajánlatot kaptak. Ha úgy látták, így járnak a legjobban, miért ne adták volna el?” – értesültünk az Elliott közeléből.
Úgy tudjuk, Andy Vajna képviselője jó egy éve kopogtatott az Elliottnál Londonban. Amikor néhány találkozó után látszott, hogy az ajánlat komoly, a hedge fundnál mérlegelni kezdtek. Végül arra jutottak, hogy befektetői szempontból Magyarország sokkal rosszabb hely lett, mint amilyen négy évvel korábban, 2013-ban a Lapcom megvásárlásakor volt. Az országkockázat is nőtt ez idő alatt: még kiszámíthatatlanabb lett a törvényhozás, az ügyészség és a bíróságok helyzete még rosszabb lett, a korrupció is kiterjedtebb, továbbá a nyomtatott sajtó helyzete is romlik (ez utóbbi persze világjelenség). Ez még azonban nem biztos, hogy elég lett volna az eladáshoz, kellett hozzá legalább két másik tényező is. Egyrészt nyilvánvaló volt, hogy 2016-ban komoly fordulat állt be a hazai lappiacon (a Népszabadság bezárása, illetve jelentős számú vidéki napilap Mészáros Lőrinchez juttatása), ami egyértelműen jelezte, hogy a kormányközeli erők totálisan meg akarják változtatni a korábbi status quót a megyei lappiacon (is). „Egy külföldi befektető, aki pénzt akar keresni az üzleteivel, ilyenkor mérlegel, és felteszi magának a kérdést: miért harcoljak ezzel? Főleg, ha jól tudok kiszállni!” Azt ugyan nem tudtuk meg, pontosan mennyiért vették meg a Lapcomot, de azt igen, hogy az Elliott bőven pluszban hagyta el Magyarországot. Ha igazán meg akarnak szerezni valamit, akkor a NER-hez közeli médiavállalkozások, így Vajnáék is sokkal többet képesek ajánlani a „csak” a piacról élő szereplőknél. Azaz zsarolásról, durvulásról szó sem volt, és tavasszal már a magyar vezetők is tudták: a Lapcomnak hamarosan új tulajdonosa lesz.
Depolitizálják a Borsot
Andy Vajnának a leghatározottabb tervei jelenleg a Borssal vannak. A Lapcomot megvásárló Avalue arról tájékoztatta a Narancsot, hogy szándékaik szerint néhány éven belül a Bors lesz a piacvezető bulvárlap, azaz beelőzi a Blikket. Várhatóan megerősítik a lap online rovatát, a szerkesztőségben úgy tudják, hogy a jelenleg öt szerkesztővel működő csoport létszáma hónapokon belül megtöbbszöröződhet. Vannak, akik 10-15 fő érkezéséről tudnak, de más hallott „olyan ötletről, hogy a borsonline-t a szintén Vajna tulajdonú Tv2, illetve Rádió1 online felületével vonnák össze, és így jönne létre egy méretes online felület. Aztán a következő héten azt mondják erre, hogy nem aktuális. Talán a jövő év elejére dől ez el”.
Az viszont nagy kérdés, miként akarja a Bors megelőzni a Blikket, amikor utóbbi példányszáma még mindig csaknem a duplája Vajna újságjáénak. A Bors előtt persze óriási lehetőségek nyíltak meg: szinte korlátlan hirdetési felületként ott a Tv2 és az országosan bővülő Rádió1. Az is jótékonyan hathat a példányszámra, ha a Vajna-média vezető arcai közül egyre többen tűnnek fel a Borsban, hiszen Till Attila, Sebestyén Balázs vagy Liptai Claudia az elmúlt évek hazai celeblistáin mindig elöl – ha nem épp az első helyen – szerepeltek. Mi több, úgy tudjuk, jó néhány blikkes újságíró átcsábítása is megkezdődött. (Az állami hirdetések megugrása már most érzékelhető a Lapcom-lapoknál; korábban ez nem volt ennyire meghatározó bevételi forrás, a Borsnál például alig 5 százalékot tett ki. E változás viszont lehetővé teszi, hogy fizetésben ráígérjenek a versenytárs Blikkre.) Ugyanakkor a Blikk és a Bors sok mindenben különbözik egymástól, és emiatt az olvasók átcsábítása aligha lesz könnyű. A Borsban eddig is sokkal kevesebb közéleti, politikai téma volt, míg a Blikk klasszikusabb tabloid napilapnak számít; a kisebb méretű Bors inkább a celebekre és a show-világra koncentrál. Az utóbbi időkben – Vajnától függetlenül – kifejezetten belpolitikai újságíró már nem is volt a lapnál, bár úgy tudjuk, ebben nem volt tudatosság Pallagiék részéről, ahogyan a lap egyik munkatársa fogalmazott: „Csak valahogy így alakult, igaz, szükségét se éreztük, hogy kifejezetten belpolost igazoljunk.” Mindez nem jelenti, hogy távol tartották magukat a közélettől, Hajdú Péter zavarosnak tűnő cégügyeiről éppúgy beszámoltak, mint Rogán helikopteres kalandjáról, amelynek több részletét is a Bors derítette ki. Emellett ott volt Pallagi Ferenc még az idén is megjelenő Tízezer perc című hétvégi „beszólós” jegyzetsorozata, amelyben a szerző rendre kormánykritikus hangot ütött meg. Szintén jelentek meg kormányzati szereplők a szatirikus Hátsó szándék rovatban, de a lap munkatársai közt csak „baszogató” rovatnak nevezett részben is feltűntek fideszes politikusok, ahogyan ellenzékiek is. (E rovatban azokat „szerkesztették ki” – például politikusokat –, akik hülyeséget mondtak vagy tettek.)
Ezek a politikai tartalmak azonban már múlttá váltak. Andy Vajna érkezése után nemcsak Pallagi Ferenc karcos publicisztikái tűntek el, de a Hátsó szándék is, és szerkesztőségi forrásunk szerint a korábban mindennap jelentkező „baszogatós” rovat heti 2-3 alkalomra csökken, és nem lesznek benne politikusok – vagy legalábbis sokkal ritkábban, mint eddig. A Bors depolitizálása egyértelműen érezhető a múlt héten megjelent lapszámokban is: némi külpolitika mellett (Trump, Észak-Korea, Duterte) belpolitikával már csak nyomokban találkozhattunk. A lap új főszerkesztője, Kovács Vince bűnügyi újságíró volt korábban, úgy tudjuk, ő két, korábban a Borsnál is megfordult bűnügyist próbál visszahívni.
Távozók, maradók és újak
A Borsnál Szekeres Tamás főszerkesztőn és a helyettesén, Sal Endrén kívül két ismertebb újságíró (Földvári Zsófia, Győrik Ferenc „Lekvár”) is távozott. Rajtuk kívül egy jelenleg szerkesztőként dolgozó munkatárs is elhagyni készül Andy Vajna lapját. A nyárhoz képest többen távoztak már a Délmagyartól is. Nem ír több jegyzetet Darvasi László író, aki Szempilla-sorozatának 526. darabját augusztus végén már a 24.hu-n publikálta. Különböző okok miatt elment Cservenák Zoltán, Szlavkovits Rita és Kis Gábor Gergő is a laptól.
Kulcsszereplő a Lapcom-sztoriban Andreas Merz, aki Andy Vajna érkezése után vezérigazgató maradhatott. Merz gazdasági szakember; aki ismeri őt, kompetensnek, jó képességűnek írja le. Egy ismerője szerint „Vajna nyilván felmérte, hogy lehet vele együtt dolgozni, ismeri a céget”. Merz a nekünk küldött levelében azt írta, hogy rendszeresen találkozik Vajnával, ugyanakkor október 18-át, a három távozó főszerkesztőt és a két helyettest „neki kellett felvállalnia” – velük Merz évek óta együtt dolgozott. Azt feltételezzük, hogy az utódok kiválasztásában is lehetett szerepe.
Az elmúlt hetekben Élő Gábor is megérkezett a Lapcom Hattyú utcai székházába. Bemutatták őt a Borsban, az Avalue pedig úgy tájékoztatott, hogy Élő „feladata elsősorban a vidéki szerkesztőségek szakmai felügyelete”. Élő Gábor hivatalosan a korábban távozott Nádori Péter posztját (tartalomfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettes) tölti be, bár idén januárban lett a Mediaworks stratégiai igazgatója. Korábban a Magyar Idők és a Magyar Nemzet online felületét vezette, előtte pedig az MTI Hírcentrum vezetője volt; 2011-ben a volt főbíró, Lomnici Zoltán kiretusálása miatt elbocsátották a közmédiából, ám később bíróság állapította meg, hogy a kirúgása jogellenes volt.
A szerkesztőségben azonban nincs rossz hangulat. „Sokáig bizonytalanság volt, hogy ki vesz meg minket. Ez eldőlt. Az is megnyugtat minket, hogy belülről neveztek ki új főszerkesztőt” – mondja egy újságíró. Szekeres Tamás távozása azonban többeket érzékenyen érintett, mert az október 18-án távozó főszerkesztő évek óta vitte a lapot, már akkor is, amikor Pallagi volt a főszerkesztő. „Pallagi alapvetően ügyvezetett. Az irodája nem is a szerkesztőségben volt, a lapot Szekeres rakta össze régóta. Itt ült köztünk. Amikor Pallagi tavaly év végén visszavonult, és Szekeres lett a főszerkesztő, lényegében nem történt változás.” Egy újságíró meséli, hogy a közelmúltban, már Vajna érkezése előtt is, jellemző volt egyfajta belső gát a politikai témáknál: „Nem volt ez nagyon tudatos, de nem tudtuk, hogy ki vesz meg minket, nem akartunk későbbi problémát a cikkel. Most még kevesebb politika lesz, nem mi fogjuk kideríteni, hol van Tiborczéknak kastélya, és ezt elfogadjuk. Az olvasók úgyse ezért veszik a Borsot.”
Olyan sztármagazint kell csinálni a Borsból, amelyben a propaganda- (például Soros-) hirdetések mellett mutatóban jelenik meg belpolitika, csak annyi például, hogy a nyugdíjasoknak osztott karácsonyi utalványok mennyire népszerűek voltak az érintettek körében – ilyen cikk már volt is.
„A kormányzati hirdetéseket nem adják ingyen. Ezért nemcsak felületet, hanem tudhatóan tartalmi dolgokat is elvárnak. Élő Gábor feltűnése a Lapcomnál alighanem azt a célt szolgálhatja, nehogy porszem kerüljön a gépezetbe” – mondja a cég ügyeit ismerő forrásunk.
Szegeden háború
A váltás után a Délmagyarhoz az új főszerkesztő nem a szerkesztőségből érkezett, hanem egyenesen a Fidesz közeléből. Bonifert Gábor a megyei önkormányzatnál volt a fideszes Kakas Béla kabinetvezetője, de társalapítója annak a jobbára Botka-ellenes szegedma.hu-nak is, amelyet Fidesz színeiben politizáló vállalkozó, Oláh János hozott létre. Helyi jobboldali körökben elterjedt vélemény, hogy a Délmagyar inkább balra húz, de legalábbis nem szimpatizál a Szegeden amúgy elég gyengén teljesítő Fidesszel. A szegedma.hu-t is ezért hozták létre, és ez lehet az oka annak is, hogy a Délmagyarhoz kívülről hoztak főszerkesztőt – épp a szegedma.hu környékéről. A lapot egyébként nem Bonifert rakja össze, az inkább Gidró Krisztina főszerkesztő-helyettes feladata, aki a Magyar Időktől érkezett. Információink szerint az új vezetés eddig csak szerkesztőkkel folytatott megbeszélést, az újságírók előtt nem tartottak „eligazítást”. Annyi mindenesetre elhangzott, hogy „Andy nem akar változást, mert jól működik a lap”, ám az országos politikai témát pedzegető jegyzeteket (stadionépítés, Mészáros Lőrinc vagyona stb.) ma már mellőzik – helyi témákról viszont lehet még véleményt írni. A váltás után közölt a lap Novák Katalin- és Kósa Lajos-interjút is, pedig – mondja egy szerkesztőségi tag – „korábban nem volt szokás, hogy rohantunk volna kormánypárti rendezvényekre. Az előző főszerkesztő inkább kerülte a politikát, az volt a fókuszban, hogy olyan dolgokról írjunk, amik az emberek mindennapjait érintik. Nehéz vidéken napilapot csinálni, az olvasók közt akad szoci, fideszes, jobbikos vagy LMP-s, és te mindegyikük lapja vagy.”
A Délmagyarban már szeptember elején is feltűntek kormányzati támogatással készült oldalak, és azóta több állami hirdetés is érkezik. „Azt hittük, több kirúgás is lesz. Nem úgy csinálták, mint tavaly Mészáros Lőrinc lapjainál, ahol elküldtek egy csomó újságírót. Lehet, ennek köze van ahhoz, hogy kevesen vagyunk, az elmúlt hónapokban többen is távoztak, és csak mostanában érkeztek páran. A működést kockáztatták volna, ha felmondásokba kezdenek.”
Azzal, hogy a Délmagyar a Fidesz közelébe került, a szegedma.hu eddigi formájában értelmét vesztette, és emiatt többen „összehangolásra” számítanak, arra, hogy Botkával szemben a Délmagyar lesz a jó, a szegedma.hu pedig a rossz zsaru, azaz utóbbinál lesznek az igazán durva kirohanások a polgármester ellen. A Fidesz célja egyértelműen Szeged megszerzése; a szegedma.hu a 888.hu-s vagy a pestisracok.hu-s propaganda-bulvár trasht hozza majd. Például két hete a lap olyan „levelet” közölt, amelyet állítólag Szabó Sándor szocialista képviselő írt Botka Lászlónak, arra kérve a polgármestert, hogy vesse el a Martin Schultzcal kötött megállapodást, miszerint menekülteket fogadnának be üres önkormányzati lakásokba. Szabó azonnal jelezte: hírhamisításról van szó, és beperli a kiadót. A cikk már nem elérhető, de a szegedma.hu ennek ellenére nem szállt le a témáról, a hétvégén el is kísérték a Fidesz aktivistáit egy olyan aláírásgyűjtésre, amelynek során azt kérdezték az emberektől: „Akarja-e ön, hogy Botka László segítségével közvetlen környezetébe migránsokat telepítsenek?”
Botkáék kivonulnak
Botkáék gyorsan léptek a tulajdonosváltás után: a városi közgyűlés szeptember 22-i ülése „akként módosította nyolc önkormányzati rendeletét, hogy az információk közzétételének helye a Szegedi Tükör, a város közszolgálati lapja legyen” kizárólag – tájékoztatta a Narancsot a városháza. Ez az önkormányzat és „cégei, valamint intézményei és a Polgármesteri Hivatal közleményeit, tájékoztatóit, hirdetéseit” érinti. A hivatalos magyarázat szerint a 75 ezer példányban megjelenő ingyenes lap úgyis eljut minden háztartásba, ezért a városvezetésnek ezen keresztül kell kommunikálnia a választókkal. A teljes képhez tartozik, hogy Botka személyesen ment el a Délmagyar „függetlenségének” búcsúztatására október 20-án, ahol a frissen felállított sírkő előtt gyertyát is gyújtott a szegedi belvárosban.
A teljes átszervezés részeként a Szegedi Tükör szeptembertől már hetente jelenik meg. A lap nem tipikus önkormányzati kiadvány, második oldalán – amely országos mutyimondó rovat – rendszeresen jelennek meg a Mészáros Lőrinc vagyonával kapcsolatos hírek, de a stadionépítések, a kormány menekültellenessége vagy Tiborcz István ügyei is feltűnnek. Sajátos helyzet, hogy a Délmagyar foglalkoztat olyan újságírókat, akik a Szegedi Tükörbe is bedolgoztak, bedolgoznak, néha épp a Délmagyar szerkesztőségéből. Mi több, a Szegedi Tükört szintén a Lapcom szegedi nyomdájában nyomják, ám úgy tudjuk, ez nem sokáig lesz így.
Ám ha máshol készítik is majd a városi lapot, az Vajnának aligha kottyan meg. Ne felejtsük, a tulajdonában éppen egy országos lefedésű rádióhálózat alakulgat, övé az egyik kereskedelmi tévé és a legnagyobb példányszámú közéleti napilap, továbbá ott van a Bors is. Megközelítőleg sincs ehhez hasonló sajtóhatalom az országban, Vajna immár médiacézár is, Magyarországon messze a legnagyobb.
Egy fegyelmezett szerkesztőség
Vajna érkezésével a hazai sajtó egyik legrégebben hivatalában lévő napilapos főszerkesztője, Nyerges Csaba is távozott posztjáról. Az ő esete azért is beszédes, mert hiába hangoztatja Andy Vajna stábja a fejlesztés, az előrelépés fontosságát, Nyergest, aki a 90-es években vette át a Kisalföldet, annak ellenére elküldték, hogy az újság a legolvasottabb közéleti napilap Magyarországon: 55 ezer értékesített példányszáma csaknem másfélszerese a második, 38 ezer körüli Vas Népének. Ha valakinek a teljesítmény és a számok alapján utolsónak kellene elhagyni a hazai lappiacot, az vélhetően Nyerges lenne.
A Nyugat-Dunántúl nem véletlenül teljesít ilyen jól: olvasói oldalon fizetőképes a kereslet (sokan az Ausztriában megkeresett bérüket költik el ezekben a megyékben), másfelől a kiskereskedelmi láncokon (Tesco, Lidl, Metro) túl az olyan nagyok is megjelennek hirdetőként, mint az Audi vagy az Opel. Emiatt például a Kisalföld nemcsak akciókkal lepte meg olvasóit, de az országos átlagot meghaladó különkiadású magazinjaival is. „Néplap”, „családi újság” – így írják le megyei forrásaink az eddigi Kisalföldet; miközben a „hétköznapi hősökre és problémákra” fókuszáltak, nem politizálták agyon magukat a többségében fideszes vezetésű nagyvárosokban. „Az MSZP-nek fideszesek voltunk, a kormánypártiaknak mindig szocik” – mondja egy korábbi munkatárs; utóbbi véleményt támasztotta alá sokaknál az, hogy a lap korábbi újságírója 2014-ben a baloldali Összefogás jelöltjeként futott neki – és bukott el – a választásokon.
A Kisalföld egyik munkatársa szűkszavúan annyit közölt érdeklődésünkre, hogy a „szerkesztőség fegyelmezetten vette tudomásul” a főszerkesztőcserét, ami „tulajdonosváltásnál nem meglepő”. (Amikor 2013-ban megvette őket az Elliott, Nyerges a posztján maradt – N. G. M.) Annyit tudtunk meg tőle, hogy jönnek majd új újságírók itt is, egyébként „megy minden a maga útján tovább, nincs semmi szenzáció, továbbra is saját belátásunk szerint tehetjük a dolgunkat”. Az új főszerkesztő, Garamvölgyi Imre belülről érkezett. | Andy Vajna, a vidék hangja | Új szelek fújdogálnak azoknál a napilapoknál, amelyeket Andy Vajna nemrég megvásárolt. Ismerősek ezek a szelek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/riport/andy-vajna-a-videk-hangja-107770 | 2017-12-10 14:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Érdekesen alakult a Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft. eddigi története, ugyanis már a megalakulása előtt számos kritika érte a cég alapkoncepcióját. Létrehozásáról 2015 végén döntött a Fővárosi Közgyűlés azzal az indoklással, hogy átláthatóbbá, gyorsabbá és olcsóbbá tegyék a fővárosi közbeszerzéseket. „A koncepció célja, hogy a közbeszerzési koordináció megvalósításával az egy kézben összpontosuló beszerzések egységes rálátást, jobb tervezhetőséget, magasabb szakmai feladatellátási színvonalat és költségmegtakarítást biztosítsanak a tulajdonos önkormányzat számára” – olvasható a kft. honlapján, amely többszöri nekifutásra sem tudta megvalósítani a megfogalmazott célokat, ezért Tarlós István főpolgármester januárban akár meg is szüntetheti ezt a konstrukciót.
Előre szóltak
A főváros tulajdonában számos nagy közszolgáltató cég van (BKV, BKK, Fővárosi Közterület-fenntartó, Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., Fővárosi Csatornázási Művek, Fővárosi Vízművek, Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. stb.), ezek éves szinten külön-külön is sok közbeszerzést bonyolítanak le. A Közbeszerzési Kft. létrehozásával azt akarták elérni, hogy egyetlen cég kezelje az összes fővárosi vállalat 100 millió forint feletti közbeszerzését. Az értékhatárt később 150 millióra emelték, viszont ilyen nagy cégeknél ez meglehetősen csekély összegnek számít; elég, ha arra gondolunk, hogy például a BKV-nál csak a 3-as metró felújítási kerete 130 milliárd, a főváros egésze pedig egy év alatt összesen 300 milliárd forint értékű közbeszerzést hajt végre. Az új cég tehát kapott bőven feladatot, hiszen nemcsak a 150 millió feletti, hanem lényegében az összes közbeszerzéssel kell foglalkoznia (a 150 millió alá tartozókat csak ellenőrzi).
Tarlós István főpolgármester akkori nyilatkozata szerint szigorúak akartak lenni az átláthatóság érdekében. A cég e nagy munkának 23 fős létszámmal vágott neki, a főváros pedig 245 millió forint működési támogatással járult hozzá a kezdetekhez – bár ez az összeg kevésnek bizonyult, ugyanis a kft. később még több tízmilliós kölcsönt kért az önkormányzattól, 2017. év végére pedig már 300 millió forintos tartozást és majdnem ugyanennyi veszteséget könyvelhetett el.
A főpolgármester sosem tagadta, hogy nem az ő fejéből pattant ki a közbeszerzések központosításának ötlete, viszont azt már az elején leszögezte, hogy semmiféle kormányzati vagy gazdasági nyomást nem tapasztalt ezzel kapcsolatban. A cég indulásakor úgy nyilatkozott, hogy utoljára 2011-ben érzékelt némi lobbizást, de akkor annak nem engedett, és ezt minden érintett szereplő tudomásul is vette; mint mondta, annak az időszaknak ezzel vége, majd hozzátette, hogy ennek az elméleti lehetősége mindenhol a világon fennáll, de majd intézkedni fog, ha újra hasonlót tapasztal. Ehhez képest városházi források szerint a Közbeszerzési Kft. létrehozása eleve fentről érkezett utasítás volt. „Tarlósról sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy nyugodt szívvel nézné a korrupciót. Amikor teheti, megpróbál ellenállni a fideszes oligarchák nyomulásának. Erre jó példa az, amikor nem engedte át a közgyűlésen a 3-as metró magyar gyártású pótlóbuszairól szóló tendert” – mondta Gy. Németh Erzsébet, a Fővárosi Közgyűlés DK-s tagja. (Tarlós valóban ellenállt ennek, ám később az érintett Ikarus Egyedi Autóbuszgyártó Kft.-nek mégis sikerült elérnie, hogy a BKV a Volánbuszon keresztül vásároljon tőlük 180 csuklós buszt, amelyekből egyébként a megjelölt határidőre egy sem készült el, viszont közben legalább felment az áruk – erről bővebben lásd: Garázsvásár, Magyar Narancs, 2017. október 5.)
Míg a Közbeszerzési Kft. kapcsán városházi források csak erős gazdasági lobbit emlegettek, addig a Heti Válasz konkrét neveket említett: Habony Árpádot és Rogán Antalt. Mindezt arra alapozta a lap, hogy a fővárosi céget a cégbíróság előtt a Kosik Ügyvédi Iroda képviseli azzal a Kosik Kristóffal az élen, aki már Rogán Antal polgármestersége alatt is foglalkozott az V. kerület cégügyeivel, illetve aki megvásárolta Habony számára a 888.hu domainnevet.
Egy városházi forrásunk szerint nagyon lassan állt fel az új cég, és nagyon rossz hatásfokkal működött. Ám az első négy hónapban a főváros szépen megalapozta a cég jövőjét: nettó 67 milliót gép- és járműbeszerzésre, nettó 15 milliót pedig szellemi termékekre, szoftverekre költhetett a társaság. Kezdetben a Főpolgármesteri Hivatal épületében működött a cég, majd 2016 májusában egy Andrássy úti műemlék épületbe, a Krausz-palotába költözött, ahol a bérleti díj 10–15 euró négyzetméterenként.
A megalakulás után fél évvel sem kezdődött el érdemben a közszolgáltató cégeket érintő munka; 2016 nyarára érkeztek meg a szerződéstervezetek, de azok az érintett fővárosi cégek vezetőit kapásból kiakasztották. Az akkori tervek szerint a közbeszerzési folyamat lényegi részeit vitte volna el az új kft., és költségtérítési díjként az éves közbeszerzési keret 3 százalékát – azaz „ideális esetben” 9 milliárd forintot! –, a felelősség viszont a közműcégekre hárult volna. Ezt sokan kifogásolták, és sokáig nem is sikerült megállapodni. Információink szerint még ma is akad olyan közműcég, amely egyáltalán nem szerződött a kft.-vel, vagy szerződött, de a Közbeszerzési Kft. nem teljesítette a feltételeket. Tarlós akkor még meglehetősen nyugodtnak tűnt, a sajtón keresztül is azt üzente a cégvezetőknek, hogy csak olyan szerződésbe menjenek bele, amely osztott felelősségről szól és kedvező feltételeket biztosít.
Restart
Idővel kiderült, hogy a kezdeti aggodalmak nem voltak alaptalanok: a közbeszerzések nem lettek sem gyorsabbak, sem olcsóbbak. A közműcégek vezetői sorra kilincseltek Tarlósnál az értelmes változtatásért. Egy, a BKV ügyeit jól ismerő forrásunk szerint a BKV igazgatóságában többször felmerült annak az igénye, hogy szerződést bontsanak a Közbeszerzési Kft.-vel, azonban ehhez soha nem lett meg a többség, vagyis maradt minden a régiben. A gyakorlatban az is súlyos problémát okozott, hogy egészen kis összegű közbeszerzéseket is érintett a központosítás, és emiatt az egyszerű karbantartások, szerelések is folyamatos csúszásban voltak. „A BKV esetében csak rossz tapasztalatunk van, az ilyen jellegű központosítás teljesen értelmetlen, hiszen a fővárosi közműcégek egymástól teljesen különböző közbeszerzéseket bonyolítottak le eddig, speciális eszközöket szereztek be, házon belül mindenhol megvan ehhez a szakértelem és a kapacitás, ennek kiszervezése csak lassított mindent” – mondja egy BKV-s forrásunk, aki szerint akkor van értelme külsős kft.-t megbízni a közbeszerzések lebonyolításával, ha évente csak néhány ilyen ügylet van.
Mivel a gondok tényleg befolyásolták a napi működést is, Tarlós 2017 tavaszára kezdte elveszíteni a türelmét, és kijelentette, felszámolja a céget, ha nem lesz változás. Városházi forrásunk szerint Tarlós a szíve szerint tavasszal már tényleg beszántotta volna a kft.-t, viszont kormányzati nyomásra kénytelen volt lenyelni pár változtatást. Az addigi ügyvezető, Kádár Attila közös megegyezéssel távozott a cégtől, majd egy olyan személyt sikerült utódként kijelölni, aki nem a korrupcióellenes küzdelmeiről lett híres. „Amikor Tarlós bejelentette, hogy Torma Szilvia lesz a cég ügyvezetője, sokan megdöbbentünk, többen azt sem tudtuk, kicsoda, a közgyűlés ülésén kerestünk rá a neten” – idézi fel Gy. Németh. Torma Szilvia korábban az I. kerületi fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás jobbkeze volt, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket vizsgáló főosztályának a vezetője lett. Közismert pedig azzal lett, hogy mélyen a piaci ár alatt bérelhetett egy 86 négyzetméteres ingatlant az I. kerületi önkormányzattól a Mátyás-templom melletti Hess András téren. Torma egyébként korábban is tevékenykedett a Közbeszerzési Kft.-ben, majd kinevezésével egyidejűleg a Közbeszerzési Kft. a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. vállalatcsoport alá került. Gy. Németh szerint ez csak arra volt jó, hogy így kikerült a cég a közgyűlés látóköréből: „Innen kezdve nem jutnak el hozzánk a Közbeszerzési Kft. ügyei, mindent elfed a városvezetési holding, csak egy konszolidált mérleg kerül be a gazdasági év végén a képviselők elé, magyarul az egészet eldugták a közgyűlés elől” – mondja a DK-s politikus. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes egyébként ekkor elismerte, hogy a Közbeszerzési Kft. háza táján vannak zavarok, de ezeket megpróbálják korrigálni. Megkerestük természetesen a kft. vezetőségét is, arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen konkrét intézkedéseket tettek a gördülékeny munkavégzés érdekében, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Sok minden azonban nem változhatott, hiszen Tarlós István nem sokkal az „átalakítások” után már arról beszélt, hogy januárban akár fel is számolhatja a céget. „Be kellene végre látni, hogy a cég létrehozása tévedés volt. Az egész elgondolás egy konstrukciós hiba, lehet új vezetőt cserélni, és még nyolcvan embert felvenni, de alapvetően ez egy kijavíthatatlan hiba” – mondta az egyik közműcégnél dolgozó forrásunk. | Felülről jött – A Fővárosi Közbeszerzési Kft. kudarca | Egyszerűbb, hatékonyabb, olcsóbb és korrupciótól mentes közbeszerzések lebonyolításáért hívták életre két éve a Fővárosi Közbeszerzési Kft.-t. És hogy mi maradt a nagy ötletből? Folyamatosan csúszó közbeszerzések, veszteséges működés és több százmilliós adósság. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/felulrol-jott-108197 | 2018-01-14 14:33:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az utóbbi években mindössze 500 ezer forint nettó árbevétele volt egy Informin’ Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. nevű vállalkozásnak, amely azóta teljesít ilyen rosszul, hogy 2014 májusában kilépett a cégből az akkori egyik tulajdonos, Palkovics László. A tulajdonrészről nem sokkal azelőtt mondott le Palkovics, hogy szerepet kapott az Orbán-kormányban, felsőoktatásért felelős államtitkár lett, később pedig megkapta a köznevelési ügyek irányítását is. Az Informin’ Kft.-ben a 2000-es alapítás óta Palkovics László üzlettársa volt Fauszt Zoltán, aki jelenleg is tulajdonos a vállalkozásban, de számos más érdekeltsége is van. A Fauszthoz köthető vállalkozásoknak feltűnően sok állami megrendelés jutott azóta, hogy Palkovics László államtitkári pozícióban van, ráadásul pont az oktatási területről érkeznek a jobbnál jobb lehetőségek a korábbi üzlettárshoz.
Palkovics László
Fotó: shogunse.hu
Neptun, Kréta – a két aranybánya
Az összefonódásra csütörtöki korrupcióinfóján hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos, aki szerint nem lehet véletlen az egybeesés. Az LMP társelnöke közölte, hogy a volt cégtárs érdekeltségei milliárdokat szakítanak a köz- és a felsőoktatás informatikai fejlesztésére kiírt közbeszerzések jóvoltából. Az egyik ilyen cég az SDA Informatika Zrt., amelyben egy másik vállalkozáson keresztül, az RC Invest Zrt. révén tulajdonos Fauszt Zoltán. Az SDA az egyetemek tanulmányi rendszere, a Neptun fejlesztője, sok felsőoktatási intézmény dolgozik a céggel, és ezért rengeteg pénzt fizetnek nekik. Milliárdos tételről van szó, csak az ELTE egy majdnem másfél milliárd forintos megbízást adott 2015-ben az SDA Informatika Zrt.-nek a tanulmányi rendszer fejlesztésére. Ugyanezért a Budapesti Corvinus Egyetem 464 millió, a Debreceni Egyetem pedig 309 millió forintot fizetett a cégnek, míg többtucatnyi más felsőoktatási intézmény ezeknél kisebb tételekre szerződött az SDA-val a Neptunnal kapcsolatos informatikai munkákra.
Szintén az RC Invest Zrt.-n keresztül köthető össze Palkovics László volt üzlettársa egy másik olyan céggel, amely az utóbbi időben nagyot szakított állami megrendeléseken. Az eKréta Informatikai Zrt. – a már korábban említett SDA Informatikával közösen – fejlesztheti a Klebelsberg Központ által fenntartott általános és középiskolákban nemrég bevezetett e-naplót, a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert (Kréta). Fausztéknak nem volt versenytársuk, mivel az általuk fejlesztett és fenntartott Neptun közoktatásba történő adaptálásáról és átfejlesztéséről szóltak a megbízások, így csakis ők jöhettek szóba. Az SDA még 2015 decemberében kapott egy 728 millió forintos megbízást a Kréta fejlesztésére az állami Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságtól. A végleges ár végül 185 millió forinttal lett magasabb az előzetesen becsültnél, de mivel más ajánlatot nem kért be az Educatio, ezt fogadták el.
Ezután már az eKréta Informatikai Zrt. kapta az e-napló rendszerének továbbfejlesztésére és működtetésére kiírt közbeszerzéseket: a Klebelsberg Központ 2016-ban 221 millió, majd idén szeptemberben 439 millió forint értékben rendelt meg szolgáltatásokat a cégtől. Itt is bebiztosították, hogy ne kelljen más ajánlatot bekérniük vagy teljesen nyílt közbeszerzést kiírniuk, hiszen csak az a vállalkozás fejleszthetett tovább, amely rendelkezett a kizárólagos joggal, ez pedig az eKréta volt, amely megalakulása után nem sokkal már meg is kapta az első megbízást. Idén októberben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal is megtalálta az eKrétát, ők is a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer – amelyet időközben a szakképzésben is bevezettek – működtetésével kapcsolatos szolgáltatásokkal bízták meg a céget, amelyért 163 millió forintot fizetnek.
Csak véletlen egybeesés?
Hadházy Ákos szerint meglehetősen gyanús, hogy Palkovics László volt cégtársa azután jutott a köznevelésben is zsíros állami megrendelésekhez, hogy az államtitkár 2016-tól ezt a területet ellenőrzi. A politikus szerint ráadásul sok panasz is érkezik a nemrég bevezetett e-naplóra, az idei tanévkezdéskor több helyen akadozott a működés. Erről még szeptemberben a Magyar Nemzet is írt, a lapnak nyilatkozó Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt is kiemelte, miután a rendszer még új, a pedagógusoknak nemcsak digitális, hanem papíralapon is vezetni kell a naplót egy tanéven át.
Egy korábbi korrupcióinfóján az LMP társelnöke bemutatott egy olyan, uniós forrásokból finanszírozott informatikai fejlesztést, amelyet az akkori Klik felügyelt, és amelynek része volt az e-napló kialakítása. A 900 millió forintos program egyik elemeként – sok más mellett – el is készült egy tanügyi rendszer, de azt a politikus szerint nem használhatták fel, később lecserélték a Kréta kedvéért. | Milliárdokat szakít közbeszerzéseken az oktatásért felelős államtitkár korábbi cégtársa | Palkovics László egykori üzlettársa többször, valódi verseny nélkül jutott megbízásokhoz, Fauszt Zoltán érdekeltségei ráadásul pont oktatási fejlesztésekben vehetnek részt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/milliardokat-szakit-kozbeszerzeseken-az-oktatasert-felelos-allamtitkar-korabbi-cegtarsa-107687 | 2017-11-16 14:46:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megnéztük a minisztérium és a ma már Garancsi Istvánhoz köthető Duna Lízing Zrt. vezette konzorcium együttműködési megállapodását a mozgáskorlátozottak autóigénylésével kapcsolatban, és több érdekes dologra bukkantunk. Például arra, hogy a pályázaton nem is indult más.
Ahogy a múlt héten megírtuk, felülvizsgálhatja a kormány a mozgássérültek autóigénylésének igen furcsának mondható rendszerét. Ezt Lázár János jelentette be, aki elmondta azt is, hogy a kormány megszünteti a kötelező kölcsönszerződést. A témáról a múlt héten Hadházy Ákos aktuális korrupcióinfójában szintén beszámolt, lapunk pedig júniusban részletesen feltárta a konstrukciót.
Miről is van szó?
Dióhéjban arról, hogy a jelenlegi jogszabály szerint a súlyosan mozgáskorlátozott és egyéb fogyatékossággal élő személyek évente kétszer, március 31-ig, illetve szeptember 30-ig nyújthatnak be pályázatot új vagy használt autó vásárlására, esetleg átalakítására. Egy személy hétévente igényelheti a támogatást. Annak mértéke új autó esetén egymillió forint, használt autóra 600 ezer, átalakításra pedig 90 ezer forint jár.
Egy 2011-es kormányrendelet óta új autóként csak és kizárólag Suzukit lehet igényelni (jelenleg csak Suzuki Baleno, Celerio, S-Cross és Vitara modelleket), ami nem feltétlenül hasznos az olyan súlyosan mozgássérült személyeknek, akik például elektromos kerekes székkel közlekednek, hiszen ezekbe a típusokba nem lehet beemelőszerkezetet építeni. Ezt még a nyáron mondta el lapunknak Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke.
Korábban ilyet is lehetett
Ez azonban nem az egyetlen megkötés a pályázatban. A meghatározott típusú új autókat ugyanis a nyertes pályázó
csak a Lehetőségautó Kft.-n keresztül tudja megvásárolni, csak a Duna Lízingen keresztül igényelhet hitelt, és csak a Signalnál köthet biztosítást – és ezek mindegyike kötelező is.
Ezek a cégek egyébként egy konzorcium tagjai, amelyet a Duna Lízing Zrt. vezet, s benne van még a Suzuki Magyarország is. Amit most Lázár János bejelentett, nem más, mint a kötelező hitelfelvétel eltörlése, ami az egyik legérthetetlenebb és legfelháborítóbb eleme a szerződésnek: hiába tudná kifizetni a pályázó a teljes vételárat (a támogatással együtt), egy minimális kölcsönre akkor is szerződést kell kötnie. Ennek összege új autó esetén 25 ezer, használt autónál pedig 300 ezer forint. Ráadásul a Duna Lízing jelenleg 17,73 százalékos THM-mel dolgozik, ami korántsem mondható előnyösnek a többi piaci szereplővel szemben.
Mindehhez már csak annyit kell hozzátenni: a Duna Lízing Zrt. érdekessége, hogy korábban a Töröcskei István-féle Széchenyi Bank egyik leányvállalataként működő Széchenyi Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-ként volt tagja a konzorciumnak, ám miután a Széchenyi Bankot felszámolták, a lízingtársaságnak új tulajdonosa lett, méghozzá a Duna Takarék Bank (DBT), ami a miniszterelnök barátjához, Garancsi Istvánhoz köthető.
Furcsa elemek
Már júniusi cikkünkkor kíváncsiak voltunk, mi lehet az akkor még Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) néven működő intézmény és a konzorcium által megkötött szerződésben, illetve hogyan szólt a pályázat kiírás és kik pályáztak még, ezeket a dokumentumokat ugyanis nem találtuk az intézmény honlapján. Ezért
közérdekű adatigénylést nyújtottunk be,
majd iratbetekintési lehetőséget kaptunk.
A pályázati felhívást, a pályázó konzorcium pályázati anyagát és a megkötött együttműködési megállapodást megvizsgálva kiderült, hogy a 2011. október 3-án kiírt pályázatra
mindössze egyetlenegy pályázat érkezett: a Széchenyi/Suzuki konzorciumé.
A pályázati kiírás többek között olyan céget, konzorciumot keresett, amely legalább 350 darab gépjármű finanszírozására elegendő (minimum 600 millió forintnyi) forrással rendelkezik, országosan legalább hét, régiónként 1-1 mozgáskorlátozott személyek számára akadálymentesített ügyfélszolgálati pontja és országos szakszervizhálózata van. A pályázat kimondta, ha konzorcium pályázik, a tagok együttesen is megfelelhetnek ezeknek. Mindezt a Széchenyi konzorcium igazolta, és egyedüli pályázóként megnyerte azt, majd 2011. november 30-án szerződést is kötött a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal. Ezzel kapcsolatban két érdekesség tűnt fel az iratok átnézésekor.
Egyrészt a szerződést 2015. december 31. napjáig kötötték meg, ez állt a pályázati kiírásban is, mint a kijelölt szerződéses időszak. Ehhez képest 2013 májusában a szerződő felek a megállapodást módosították, és a szerződéses határidőt kitolták 2019. december 31-ig. Ez már csak azért is furcsa, mert a pályázati kiírásban semmi arra utaló jel nem volt, hogy a szerződést újabb pályáztatás nélkül meghosszabbíthatják, az együttműködési megállapodásban pedig csupán annyi szerepelt, hogy a határozott idő (2015. december) lejárta után, ha a szerződő felek úgy döntenek, meghosszabbíthatják a szerződést.
Ez azonban még bőven a lejárat előtt, 2013-ban megtörtént.
Másrészt a szerződés szerint, ha a lebonyolító „olyan többségi tulajdonú társaságot hoz létre, amely gazdasági társaság az együttműködési megállapodás teljesítéséhez szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, igazolással, személyi és tárgyi feltétellel rendelkezik”, akkor az lesz a jogutód. És tessék: a 2015. decemberi szerződésmódosítás értelmében, mivel a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. éppen egy ilyen gazdasági társaságot hozott létre Duna Lízing Pénzügyi Szolgáltató Zrt. névvel az összeomlásakor, az minden további nélkül a helyébe léphetett, és átvehette a konzorcium teljes körű képviseletét. Így Garancsi Istvánnak nem kellett újra pályáznia, és ha a kormány mégsem nyúlna bele a 2011 óta futó rendszerbe, 2019 végéig változatlan is maradhatna a konstrukció. | Disznóságok a mozgáskorlátozottak autóigénylései körül: megnéztük a szerződést, elképesztő dolgokat találtunk | Megnéztük a minisztérium és a ma már Garancsi Istvánhoz köthető Duna Lízing Zrt. vezette konzorcium együttműködési megállapodását a mozgáskorlátozottak autóigénylésével kapcsolatban, és több érdekes dologra bukkantunk. Például arra, hogy a pályázaton nem is indult más. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/disznosagok-a-mozgaskorlatozottak-autoigenylesei-korul-megneztuk-a-szerzodest-es-elkepeszto-dolgokat-talaltunk-106745 | 2017-09-29 15:06:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megszüntették a munkahelyét, és megfosztották két bizottsági tagságától azt a szocialista önkormányzati képviselőt Kalocsán, aki nyilvánosságra hozta az OLAF Elios ügyben küldött észrevételeit. A baloldali többségű közgyűlésben Angeli Gabriella ellen szavazatott párttársa is, aki a szocialisták helyi elnöke. Közben a Népszava arról ír, hogy Felcsút sem marad ki a közvilágítás-korszerűsítési botrányból. A lap szerint ugyanannak a cégnek a tanácsai alapján végezték el a faluban a munkát, amelyik az ELIOS ügy egyik főszereplője. | Nyilvánosságra hozta a jelentést, kirúgták | Megszüntették a munkahelyét, és megfosztották két bizottsági tagságától azt a szocialista önkormányzati képviselőt Kalocsán, aki nyilvánosságra hozta az OLAF Elios ügyben küldött észrevételeit. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2018/02/23/nyilvanossagra-hozta-a-jelentest-kirugtak | 2017-02-23 16:42:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Kovács Béla 2005-ben lépett be a Jobbikba, ahol azonnal meg is alapította a párt külügyi bizottságát, de a nyilvánosság ezenkívül mást nemigen tudott a magát üzletembernek nevező Kovácsról. 2006-ban a párt XIII. kerületi elnöke lett, 2008-tól pedig a fővárosi szervezet alelnöke. Kovács pártbeli felemelkedésével párhuzamosan következett be a Jobbik oroszbarát fordulata. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a Narancsnak elmondta, hogy a putyini Oroszországgal korábban rendre kritikus Jobbik a 2008-as grúz konfliktusban már feltűnően az orosz álláspontra helyezkedett, ahogyan a 2013-as ukrán forradalom idején is. „Azokat a pártokat, melyek az ő nézőpontját közvetítették, egyre erősebben kezdte támogatni Oroszország, persze pénzzel is” – mutatott rá Krekó.
Mint a rakéta
Azt, hogy a fordulat Kovácshoz köthető, egy volt jobbikos is megerősítette. A 2010-es választások előtt a párt korábbi alelnöke, Nagy Ervin tálalt ki a Magyar Hírlapnak. Interjújában azt mondta, a Jobbik azért „isteníti” Oroszországot, mert Vona Gáborék támogatást kapnak onnan. „Ne felejtsük el, hogy Vona és felesége nemegyszer járt Moszkvában, a párt külügyi főtanácsadója, Kovács Béla pedig a szocializmus éveiben a moszkvai elitképzőn (a Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetében – a szerk.) végzett” – emlékeztetett Nagy. Szintén az országgyűlési választások előtt jelent meg a Heti Válaszban egy Kovácsot bemutató portrécikk. Kovács addigra már nemcsak a Jobbik „fő külügyese” volt, de Szegedi Csanád európai parlamenti képviselő szakértője is Brüsszelben. Kovács apja a tokiói magyar követség gondnoka volt, és Kovács a Szovjetunió által kiemelten kezelt japán fővárosban tanult politológiát.
A Heti Válasz azt is megemlítette, hogy Kovács önéletrajza hiányos, üzletemberi karrierjéről semmit nem tudni, pártbeli előmenetelét pedig annak köszönhette, hogy milliós összeggel járult hozzá a Jobbik kampányához. Kovácsról a környezetében mindenki tudta, hogy rendszeresen jár Oroszországba, 2008-ban még Vona Gábort is elkísérte oda, ahol Putyin pártjának képviselőjével is találkoztak. Nem csoda, hogy Kovácsra a párton belül hamar ráragadt a KGBéla becenév.
Kovács idővel a nemzetközi politikában is aktivizálta magát. Vezetésével alakult meg 2009-ben az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (AENM), amelyben a Jobbik mellett nyugat-európai szélsőjobboldali pártok vettek részt. Kovács 2010-től alelnöke és kincstárnoka, 2013-tól pedig elnöke volt a szervezetnek. Az AENM ugyan nem tudott frakciót alakítani az EP-ben, de jelentős támogatásokhoz jutott: a szervezet 2012-ben 290 ezer eurót, 2013-ban 385 ezer eurót, 2014-ben pedig 454 ezer eurót kapott az Európai Parlamenttől. Az összesen nagyjából 350 millió forintnak megfelelő juttatást főleg konferenciázásra költötték, ezt viszont a szervezeten belül sokan nem nézték jó szemmel. Az Index beszámolója szerint Sipos László jobbikos politikus azon akadt ki, hogy a hírhedt brit szélsőjobboldali pártvezér, Nick Griffin is csak lopni akart az AENM pénzéből, és családostul járt a jellemzően luxusszállodákban megrendezett konferenciákra.
Kovács 2010-ben képviselői helyhez jutott az Európai Parlamentben, miután Balczó Zoltán Brüsszelből hazatért az Országgyűlésbe. Kovács az EP-ben egyből olyan posztokat kapott, amelyek Oroszországnak kiemelten fontosak: az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság, az Oroszországgal, illetve a közép-ázsiai volt szovjet tagállamokkal való kapcsolattartásért felelős küldöttségek tagja lett. Kovács EP-képviselőként nemzetközi megfigyelő volt a Krímben 2014 márciusában, és az Oroszországhoz csatlakozás miatt tartott referendumot „szabad és igazságos választásnak” minősítette. Emiatt ki is tiltották Ukrajnából, beregszászi irodáját pedig törvénysértésekre hivatkozással bezáratták. Kovács lendületét azonban ez sem törte meg. Tavasszal indult az országgyűlési választásokon (Zuglóban 11 százalékkal a harmadik lett), és a Jobbik európai parlamenti listáján a befutó, harmadik helyet kapta meg. Erről Gulyás József, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt tagja a Hetek című lapnak azt nyilatkozta, hogy nem érti, miért jelölte a Jobbik Kovácsot, amikor egy nemzetbiztonsági átvilágításon az EP-képviselő biztosan nem menne át. Szerinte gazdasági és politikai szempontból is komoly fegyvertény, ha Oroszország „talál magának” egy EP-képviselőt, aki az orosz ügyek, érdekek szószólója, és pozícióját, kapcsolati hálóját is Moszkva szolgálatába állítja. Azzal pedig maga Balczó büszkélkedett el a Népszabadságnak, hogy Kovács orosz kapcsolatai a „legnyíltabban” vállaltak, és ő volt az, aki az EP energiaügyi bizottságában egy külön EP–Oroszország energetikai munkacsoportot is létrehozott. Ne feledjük, ez még mind azelőtt történt, hogy a jobbikos képviselő állítólagos kémügye nyilvánosságot kapott volna.
Az akkor még a Fidesz szolgálatában álló Magyar Nemzet egy héttel az EP-választások előtt, 2014. május 15-én robbantotta a bombát: a „Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését”. Azt is hozzátették, hogy Kovács ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) tett feljelentést április elején kémkedés gyanúja miatt. Az AH szerint Kovács hírszerző tevékenységet folytatott az EU-val szemben harmadik állam részére. Egy EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztése rutineljárásnak számít, de hogy valakit kémkedés miatt kérjen ki hazája ügyészsége, az példa nélküli az EU történetében.
A gyanú
Azt, hogy Kovácsot pontosan mivel gyanúsítják, azóta sem tudni, és az ellene folyó nyomozásról egymásnak ellentmondó információk szivárogtak ki. A Magyar Nemzet szerint a magyar hatóságok az orosz titkosszolgálat (FSZB – ennek elődszervezete volt a KGB) egyik ma is aktív ügynökét figyelték meg külföldi szolgálatok jelzései alapján, és ekkor került képbe a Jobbik EP-képviselője, aki rendszeresen találkozott a diplomáciai fedésben dolgozó orosszal, méghozzá konspiratív módon. Lapinformációk szerint a helyszínt utolsó pillanatban, titkosított csatornákon egyeztették, a találkozókra sietve Kovács többször váltogatta a taxikat és a tömegközlekedési eszközöket. A szóban forgó ügynök egy zöld dosszié felmutatásával jelezte, ha tiszta volt a terep, és piros volt a jele annak, ha valamiért el kellett halasztani a találkozót. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője 2015-ben azt mondta, hogy Kovács „a gyanú szerint információkat játszott át az oroszoknak, amiért ellenszolgáltatást kapott”, míg a Hír Tv szerint Kovács „energetikai kérdésekről referált”.
Miután az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága meghallgatta a szolgálatok beszámolóit, a jobbikos Mirkóczki Ádám kivételével mindenki úgy nyilatkozott, hogy az eléjük tárt bizonyítékok meggyőzőek voltak. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szerint kép- és hangfelvételek bizonyítják, hogy Kovács rendszeres kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálattal, és a jobbikos politikus hírszerző és kémtevékenységet folytatott. Szél Bernadett már talányosabban fogalmazott a 2014. májusi meghallgatás után. Az LMP-s képviselő szerint nem kell külön végzettség ahhoz, hogy valaki kémtevékenységet folytasson. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke pedig azt mondta, hogy a kémkedéshez nem szükséges a nemzetbiztonságot közvetlenül veszélyeztető információ, azt sokkal tágabb körben is el lehet követni. Azt, hogy ezzel pontosan mire utaltak a képviselők, az ügy jellege miatt nem árulták el.
Ezzel szemben a Népszabadság szerint a magyar hatóságok maguk figyeltek fel Kovácsra, mégpedig az AENM 2009-es megalapításakor. A lap szerint Kovács „nem klasszikus hírszerző munkát végzett Oroszországnak”, hanem feladata a bomlasztás, az unióellenes politikai erők összeszervezése volt. A bomlasztáshoz képest csak „hab volt a tortán”, hogy Kovács rendszeresen találkozott a „köztudottan” fedésben dolgozó orosz diplomatával. A lapnak mindezt Molnár Zsolt is megerősítette, mondván, a fenti „megközelítés nem áll távol attól”, amiről őt tájékoztatták. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint „a gyanú nem arról szól, hogy Kovács Béla illegálisan szerzett meg titkos iratokat, amelyeket átadott az orosz hírszerzésnek”. Kérdés, hogy akkor viszont mi a gyanú alapja, hiszen lobbizni az EP-ben – akár az orosz érdekeket szem előtt tartva – teljesen legális.
„Ha helytállóak a róla megjelent információk, Kovács Béla orosz terminológia szerint úgynevezett befolyásoló ügynök lehetett. Egy ilyen ügynök elsődleges célja nem az információszerzés, hanem hogy a politikai, társadalmi folyamatokat a megbízó állam érdekeinek megfelelően alakítsa, befolyásolja. A befolyásoló ügynök munkája akár évtizedekig tarthat, és ebből a szempontból teljes a folytonosság a szovjet és az orosz szolgálatok munkája között” – mondta a Narancsnak Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. „Ez persze még nem feltétlenül illegális tevékenység, de a Kovács elleni nyomozás kémkedésről szól. Vagyis azt kell bizonyítani, hogy Kovács minősített információkat adott át olyanoknak, akiknek nem volt betekintési joga a dokumentumokba” – fogalmazott a posztszovjet térség biztonságpolitikájának kutatója. Egy EP-képviselő nem feltétlenül fér hozzá minősített iratokhoz, viszont úgy is jelenthet valaki biztonsági kockázatot – és ez ellen már jóval nehezebb fellépni –, hogy nem végez illegális tevékenységet. „Gondoljunk például Gerhard Schröder esetére. A volt német kancellár évek óta magas pozíciót tölt be az orosz állami gázipari vállalatnál, a Gazpromnál, és az idén kinevezték az olajipari Rosznyefty vezetésébe is. A nyilvánvaló biztonsági kockázat ellenére az ilyen helyzetekkel nem tud mit kezdeni a jelenlegi szabályozás, hiszen nem történik törvénysértés.”
Az Index cikkéből kiderült, hogy Kovács felesége, Szvetlana Isztosina a KGB megbízható ügynöke volt. Azt viszont, hogy Kovács hol volt és mit csinált 1988 és 2003 között, máig nem tudni. Hivatalos önéletrajza szerint ekkor különböző vállalkozásokat vezetett, de ezeknek semmi nyoma, életrajzát pedig már le is vették az EP oldaláról.
Ráadásul Kovácsot keveset látni az EP folyosóin, és munkásságával sem keltett komolyabb feltűnést – állítja egy parlamenti forrásunk. A politikusokat munkájuk és aktivistásuk alapján rangsoroló MEP Ranking szerint a 748 uniós képviselő közül Kovács a 726. helyen áll. 2010 óta mindössze két törvénytervezetnek volt a jelentéstevője (az irodai eszközök energiahatékonyságáról, illetve a radioaktívanyag-fuvarozók nyilvántartásáról szóló szabályozásé) és kettőt véleményezett (energiatermékek adóztatása, egy EU–orosz kereskedelmi megállapodás tervezete). Krekó Péter arra is fölhívta a figyelmet, hogy az EP-ben Kovács mindig az orosz érdekek mellett szólalt fel, és 2010 óta a Jobbik képviselői rendre az orosz állásponttal összhangban szavaztak. Krekó szerint az EP-ben Kovácsnak segítői is lehettek, és nem csak a euroszkeptikus pártok politikusai között. Kovács brüsszeli asszisztensei Gajdos Attila, a Magyar Gárda alapítója, Valerio Cignetti, az AENM olasz főtitkára, valamint a fehérorosz Viktorya Vinahradava, aki szintén aktívan ápolja az EU–orosz kapcsolatokat.
A kémügy óta még jobban eltűnt a képből Kovács; noha az energetikai bizottságnak tagja maradhatott, a posztszovjet térséggel közvetlenül kapcsolatos ügyeket elvették tőle, a szavazásokon viszont továbbra is részt vesz.
Mint a rétestészta
A súlyos vádak ellenére a nyomozás lassan halad. Az ügyészség 2014 májusában kérte Kovács mentelmi jogának felfüggesztését, ám a döntés szokatlanul sokáig húzódott. Ennek oka, hogy a felfüggesztésről szóló döntést előkészítő uniós bizottság csak nehezen tudott meggyőződni arról, hogy a Kovács elleni gyanú megalapozott – mondta a Narancsnak egy parlamenti forrás. „A magyar ügyészség állítólag nem tudott perdöntő bizonyítékokat szállítani, pedig Polt Péter személyesen is kiutazott Brüsszelbe Kovács kiadatásának érdekében.” Az ügyészség viszont arra hivatkozott, hogy a valódi bizonyítékok minősített iratok, így azokat nem mutathatták meg „csak úgy” az uniós bizottságnak. Az EP végül 2015 októberében felfüggesztette Kovács mentelmi jogát, és másfél évvel az ügy kipattanása után megkezdődhetett a nyomozás. Kovács Béla manapság is szabadon mozoghat.
Szakértők szerint Kovácsot vagy tetten kellett volna érni – ilyenkor nem is hivatkozhat a mentelmi jogára –, vagy titkosszolgálati módszerekkel kellett volna ellehetetleníteni és kiszorítani Európából. Az, hogy ez nem így történt, politikai döntés eredménye, ahogyan az is, hogy az egész ügy nyilvánosságra került. Ez nem csak azért probléma, mert így Kovács minden kapcsolata értesült a lebukásról. Könnyen belátható az is, hogy a nyilvánosság veszélyezteti a nyomozást, és veszélybe sodorhatja a titkosszolgálatok munkatársait is.
A nyomozás menetéről is keveset tudni. Kiszivárgott információk szerint a lengyel, a francia, a belga és az olasz szolgálatok is igyekeztek felderíteni Kovács orosz kapcsolatait. Az ügyészség házkutatást tartott Kovácsnál, kihallgatta a szüleit és őt magát is, bár ez nem ment könnyen. Kovács többször is betegségre hivatkozva nem jelent meg a különböző hatóságok előtt: kezelték mellkasi fájdalommal, szívproblémákkal, tüdőgyulladással. Egy uniós meghallgatásról azért maradt távol, mert Abháziában szorult kezelésre. Saját állítása szerint kagylóba lépett és vérmérgezést kapott. (Abházia szakadár grúz terület, amelynek függetlenségét Oroszországon kívül csak néhány másik állam ismeri el. Abháziából nemzetközi körözéssel sem lehet hazahozni senkit, és az általános nézet szerint a területet bizonyos titkosszolgálatok „pihentető helyként” használják ügynökeik számára.) Azt, hogy a külföldi gyógykezeléssel a hatóságok elől menekülne, Kovács egy Brüsszelben készült fotóval igyekezett cáfolni. (Az más kérdés, hogy a parlament azon a héten Strasbourgban ülésezett.) Kovács rendre tagadja, hogy valaha is bármiféle titkosszolgálatnak dolgozott volna, és többször hangoztatta, hogy áll a hatóságok rendelkezésére. Ügyvédje törvényi hiányosságokra is felhívta a figyelmet. Az Európai Unió intézményei elleni kémkedés csak 2014-től szerepel a Btk.-ban, Kovácsot viszont 2009-től megfigyelték, és 2011–2013 közötti kémkedéssel vádolják. A Jobbik szintén összezárt, és kitart Kovács mellett, mondván, kémeknek tényleg nincs helye a pártban, de pusztán azért senkit nem fognak kirakni, mert Németh Szilárd azt mondja.
A nyomozás lezárásának határideje jelenleg szeptember 20., ezt a Magyar Idők szerint újra meg fogja hosszabbítani az ügyészség. Sok idejük mindenesetre nincs, mert decemberben lejár a nyomozás kétéves végső határideje: akkor vagy vádat kell emelni Kovács ellen, vagy vádemelés nélkül kell lezárni a nyomozást. A nyomozati határidő vége éppen a választási kampány közepére esik, amikor nagyon jól jöhet a Fidesznek egy jobbikos politikus, akit bilincsben lehet mutogatni – akár korrupciós vádak miatt is (erről lásd az Állítólagos álgyakornokok című keretes írást). Krekó Péter szerint az ügyészség látványosan nem kapkodja el a munkát, miközben Kovács szabadon járkál, és minden nyomot eltüntethet. „Eddig semmi olyan információ nem került nyilvánosságra, ami arra utalna, hogy Kovács illegális tevékenységet végzett volna. Ha a magyar hatóságoknak valóban vannak olyan információi, hogy Kovács kémkedett, miért nem emeltek még vádat a majdnem két év alatt? Ez egy kül- és belpolitikai játék, aminek a kimenetétől függetlenül az látszik biztosan, hogy a hatóságok nem védik megfelelően a magyar államot a külső és belső ellenségektől.”
Rácz András szerint érdekes elméleti probléma, hogy ha Kovács tényleg orosz kém, hogyan tudnák elítélni Magyarországon azok után, hogy az elmúlt években a kormány határozottan elkötelezte magát Oroszország mellett. „Ha valaki élethosszig szolgálja a birodalmat, akkor arról általában gondoskodik Oroszország. Az ukrajnai forradalom után szinte a komplett ukrán vezetés kiment Oroszországba, több ezer ember kapott ott menedéket, nem csak Viktor Janukovics. Nem lenne váratlan, ha az eljárás vége előtt Kovácsot is kimentenék. Ő most is szabadon mozoghat a világban, és lehet, hogy az abháziai gyógykezelés csak a főpróba volt” – mondta Rácz András. „Általános tanulságként annyi mindenképp leszűrhető, hogy alaposabb szűrésnek kell alávetni azokat, akiket uniós intézménybe delegál egy tagállam. Az már nehezebb kérdés, hogy egy választott képviselőt ki lehet-e szűrni utólag, biztonsági alapon. Ilyenkor felmerül a jelölő párt felelőssége is, bár egy pártnak nincsenek meg az eszközei arra, hogy komoly háttérellenőrzést végezzen egy politikusán. És addig jó, amíg ezek az eszközök nincsenek a pártok kezében.”
Állítólagos álgyakornokok
Alig egy évvel a kémügy kirobbanása után az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzése alapján az ügyészség újabb eljárást indított Kovács Béla ellen. A Legfőbb Ügyészség szerint a jobbikos politikus 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel, akiknek Brüsszelben kellett volna segíteniük a képviselő munkáját. Ők azonban érdemi munkát nem végeztek és sosem jártak a belga fővárosban, ezzel pedig Kovács jogtalan vagyoni előnyt biztosított az álgyakornokoknak, és megtévesztette az EP-t, amely a cechet állta. Az ügyészség szerint mintegy 28 ezer eurót vett fel így jogtalanul a Jobbik képviselője. Polt Péter tavaly szeptemberben kérte az EP-t, hogy ebben az ügyben is függesszék fel Kovács mentelmi jogát, ezt az Európai Parlament idén júniusban meg is tette. A jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás ügyében megindult nyomozást egyesítették a kémügyben indult eljárással. Kovács ügyvédje szerint a képviselő nem követett el bűncselekményt. Szerinte Kovács csak rosszul dokumentálta a gyakornokok munkáját, az esetet az EP már ki is vizsgálta, és a feltárt adminisztrációs hiányosságok miatt megrovásban részesítette a képviselőt. | Befolyásolás | Három és fél éve húzódik Kovács Béla kémügye. Ez idő alatt egyetlen komoly kérdés sem tisztázódott. Ha a jobbikos EP-képviselő valóban Oroszországnak dolgozott, kérdés, lesz-e következménye, hiszen közben Orbán Viktor feltűnően közel került Vlagyimir Putyinhoz. A választási kampányban viszont jól jönne a Fidesznek egy bilincsbe vert jobbikos – a kormánypárt szerencséjére előkerült egy korrupciógyanús eset is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/befolyasolas-106149 | 2017-09-30 16:54:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Csillebérci Úttörőtábort 25 éven át MSZP-közeli szereplők akarták megszerezni, de nekik csak egy kis részét sikerült. Azt viszont olyan áron, amiért másfél év felfüggesztett börtön járt. Idén áprilisban aztán az egész egy Fidesz-közeli alapítványhoz került.
Mint a mókus fenn a fán
1948-ban 46 hektáros területen épült fel a Csillebérci Úttörőtábor. Önkéntesek keze által, társadalmi munkában. Az akkoriban jellemző lazasággal gyorsan felhúzták mellé a Központi Fizikai Kutatóintézet atomreaktorát is. A táborban évtizedeken át, egészen 1990-ig ingyen vagy jelképes összegért nyaralhattak a szocializmus jövőjének zálogai, a gyerekek.
Csillebércet 1948-ban a székesfőváros so called úttörőköztársaság céljára adományozta. 1963-ban államosították, 1968-ban kezelője a KISZ lett. A KISZ 1989. április 22-i XII. kongresszusán bejelentette megszűnését, vagyonát – így a kezelésében levő ingatlanokat – a jogutódjaként megnevezett Demiszre hagyta. Kivételt képezett ez alól Csillebérc, amelyet a függetlenné váló Magyar Úttörők Szövetségének ajándékozott. Két szerződést is írtak június 27-i keltezéssel: az egyiket a KISZ, a másikat a Demisz nevében. A Demisz alelnöke ekkoriban éppen Gyurcsány Ferenc volt.
A dátumokból látszik is a probléma: a KISZ már hónapokkal korábban megszűnt, mint amikor elajándékozta az úttörőszövetségnek az ingatlant, a Demisz pedig sosem volt a KISZ jogutódja, de tíz éven át ez senkit sem zavart.
Az Úttörőszövetség vezetője Rácz Péter volt. Ha intézményesített szervezeti és politikai kapcsolat nem is volt az MSZP és az úttörőszövetség között, ideológiai és személyi azért akad. Rácz Péter Butor Klárával, az MSZP kampányigazgatójával élt együtt. Sőt.
A vadászház kalandja Rácz Péter rokonával és az ismeretlen, ám jóhiszemű kínaival, akinek a DK-s Varju László felesége volt a kézbesítési megbízottja
A csillebérci tábor egyik végében, a Magasútnál áll egy vadászház néven futó épület. Az épületet a Rácz Péter vezette úttörőszövetség 1999-ben 14.2 millió forintért eladta a Bérc-Bau Kft.-nek, melynek tulajdonosa ekkor Rácz Péter unokatestvére és egy kínai állampolgár volt, utóbbinak a kézbesítési megbízottja pedig a ma DK-s, akkor még MSZP-s Varju László felesége volt. Majd miután megtörtént az adásvétel, az úttörőszövetség visszabérelte a házat a Bérc-Bau Kft.-től, azért, hogy Rácz Péter lakhasson benne.
Az ügyben nyomozás indult, hivatalos szakértők 95 millió forintra becsülték a vadászház értékét. Rácz 2007-ben hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztést és egymillió forint pénzbüntetést kapott. Az épület azonban a Bérc-bau tulajdonában maradt, mondván, hogy ők csak “jóhiszeműen” elhitték, hogy ez mindössze 14 milliót ért.
Az állam végül 2017-ben vásárolta vissza az épületet 350.7 millió forintos áron a Bau-bérc Kft.-től. Látható, hogy a Bérc-Bau Kft., benne a főúttörő rokonával és Varju László feleségének kínaijával elég jól járt: 25-ször annyit kaptak a vadászházért, mint amennyiért megvették 18 évvel korábban.
A kafkai per
A ’90-es évek végén tárgyalásokat kezdett az Úttörőszövetség a tábor eladásáról az offshore-hátterű Mobilber Kft.-vel. Ezt mind az állam, mind az önkormányzat megpróbálta megakadályozni.
Az önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a területen és az állam is beindult. Az ISM képviseletében eljáró Jaczkovics László ügyvéd emlékezete szerint 2000 tavaszán – miközben lázasan keresték a megoldást, hogyan lehetne megakadályozni Csillebérc eladását – felmerült bennük: meg kellene vizsgálni, törvényesen jutott-e a MÚSZ az értékes ingatlanhoz? Ennek eredményeként tizenegy évvel a MÚSZ tulajdonszerzése után a “Magyar Állam és társa” megtámadta az ügyletet. E lépés következtében az önkormányzati zárlat mellé perfeljegyzés is került az ingatlan tulajdoni lapjára, vagyis a tábor végképp elidegeníthetetlenné vált.
A per 2004-ben elakadt. Az már akkora egyértelművé vált, hogy nem a Magyar Úttörőszövetségé a telek, de azt nem tudták eldönteni, hogy akkor kié, úgyhogy vártak újabb hét évet a Földhivatalra, hogy ők is mondjanak erről valamit.
Hosszú Katinka majdnem úszóakadémiát kapott
17 év után 2017-ben ért véget a pereskedés. De nem azért mintha a bíróság 17 év alatt döntést tudott volna hozni, hanem azért, mert peren kívüli megállapodás született Rácz Péterrel, akinek az információk szerint 1.5 milliárd forintot fizetett a magyar államot képviselő MNV, hogy lelépjen Csillebércről. A pontos összeget és a szerződés részleteit nem ismerni, mert a szerződést 10 évre titkosították. Annyit tudni, hogy ez a pénz az évek során végrehajtott fejlesztésekért járt. Az akkori hírek szerint, azért lett hirtelen ennyire sürgős és fontos a dolog, mert Hosszú Katinkának akarták odaadni a területet, hogy itt hozhassa létre az új úszóakadémiáját.
Pokorni Zoltán idetette volna, amit most a BAH-nál a TE csinál
Aztán Hosszú Katinka mégsem kapott itt úszóakadémát, viszont Pokorni Zoltánnak támadt egy borzasztó ötlete, azt javasolta, hogy a Testnevelési Egyetem új sportpályái és stadionja, amik most a BAH csomópontnál épülnek, itt az egykori Csillebérci Tábor területén valósuljanak meg. Nem nehéz kitalálni, hogy mekkora természetpusztítással járt volna egy ekkora építkezés az erdő közepén. Mocsai Lajosnak szerencsére nem tetszett az ötlet, ő a BAH csomópontot választotta, valószínűleg a második legrosszabb megoldást, hiszen több rozsdaövezeti ingatlant is felajánlottak számára.
Aztán az egész a Fideszé lett
Pár év várakozás után 2021-ben az idő rohamosan telni kezdett és egy áprilisi kormányhatározat egyetemi mintára, egy Fidesz-közeli alapítványnak adta az egészet.
Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványról van szó. A szervezet felett a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató gyakorolja az alapítói jogokat. Aminek pedig a Szeged-Csanádi Egyházmegye az alapítója. A Szent Ágota vezetője az a Kothenz János, aki 2014-ben a Fidesz–KDNP és a L.É.T. Egyesület közös jelöltjeként próbálta legyőzni a szocialista Botka Lászlót a szegedi önkormányzati választáson, de több mint 20 százaléknyi szavazatkülönbséggel kikapott.
Az alapítvány kuratóriumi tagjai közt megtaláljuk Balog Zoltánt, az EMMI korábbi vezetőjét, a kuratórium elnöke pedig az a Hornyák Tibor, akinek korábban azért kellett távoznia az alapítvány tulajdonában levő kft. éléről, mert kiderült, hogy a rászoruló gyerekek üdültetéséért felelős hivatalnok a Balaton-part egyik legdrágább szálláshelyét napi 110 ezer forintos áron bérelte ki magának, és onnan járt be zánkai munkahelyére.
Hornyák Tibor 2018-ban lett a szervezet elnöke, előtte Bábiné Szottfried Gabriella vezette, ő 2014 előtt a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A kuratóriumának korábbi alelnöke pedig Deutsch-Für Ágnes Sarolta, Deutsch Tamás második felesége volt.
Hasonlóan járt egyébként a zánkai és a fonyódligeti tábor is, ezeket is elajándékozta korábban a kormány a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak.
A sok tízmilliárd értékű, hatalmas, 46 hektáros (460 000 négyzetméter) területtel – ami szemléltetésképpen feleakkora, mint a Margitsziget – kapcsolatban egyelőre azt ígérik, hogy továbbra is gyerektáborként fog működni.
Csak ne ígértek volna már annyi mindent. | A CSILLEBÉRCI TÁBORT 25 ÉVEN ÁT MSZP-SEK PRÓBÁLTÁK MEGSZEREZNI, VÉGÜL EZ IS EGY FIDESZ-KÖZELI ALAPÍTVÁNYHOZ KERÜLT | Az ügyben nyomozás indult, hivatalos szakértők 95 millió forintra becsülték a vadászház értékét. Rácz 2007-ben hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztést és egymillió forint pénzbüntetést kapott. Az épület azonban a Bérc-bau tulajdonában maradt, mondván, hogy ők csak “jóhiszeműen” elhitték, hogy ez mindössze 14 milliót ért. | null | 1 | https://ketfarkukutya.mkkp.party/2021/05/18/a-csilleberci-tabort-25-even-at-mszp-sek-probaltak-megszerezni-maguknak-vegul-ez-is-egy-fidesz-kozeli-alapitvanyhoz-kerult/ | 2021-05-18 19:14:00 | true | null | null | MKKP |
A Kecskeméti Törvényszékhez fordul felülvizsgálatért az MSZP és az Együtt-PM szövetség, miután a Bács-Kiskun megyei területi választási bizottság másodfokon elutasította a bajai időközi önkormányzatiképviselő-választás végeredményét megkérdőjelező beadványaikat.
Karácsony Gergely, az Együtt-PM szövetség politikusa csütörtökön sajtótájékoztatón azt mondta: minden kétséget kizáróan csalás történt a fideszes jelölt győzelmével végződő választáson.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta: remélik, hogy a törvényszék – a szavazók szállítása miatt – megsemmisíti az egyik szavazókör eredményeit.
Karácsony Gergely hozzátette, a bíróság ellenőrizheti annak a szavazóköri delegáltnak a mobilforgalmát, aki a vasárnapi voksolás közben folyamatosan SMS-ezett. A vizsgálat szükségességét azzal indokolta, hogy felvetődik a választás titkosságával való visszaélés gyanúja, a szavazásban részt vevők kiléte ugyanis szigorúan védett adat, “amit nem lehet SMS-ekben kiszivárogtatni”.
Honnan tudta?
Közben a Cinken az jelent meg, hogy Zsigó Róbert fideszes polgármester a bajai önkormányzat ülésén egy szocialista képviselő felszólalására reagálva arról beszélt, hogy a Bajnai-párt egyik aktivistája miről társalgott a telefonján a híres bajai főtér egyik kávézójának teraszán.
A megfigyelt/kihallgatott Bogád ”Zutyu” Zoltán (újságíró, jelenleg a Bajnai-kampány embere) Zsigó szerint ugyanis arról beszélgetett a főnökeivel, hogy az Együtt beadványának elutasítása után is folytatni kéne a bajai kampányt, és arról cikkezni, hogy a városvezetők kiskirályok. | Nincs még vége a bajai választásnak | A baloldal felülvizsgálatot szeretne, a város fideszes polgármestere pedig megválaszolhatná, hogy honnan tudja pontosan, miről társalgott Bajnai egyik aktivistája a telefonján. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/26/nincs-meg-vege-a-bajai-valasztasnak/ | 2013-09-26 10:40:00 | true | null | null | 24.hu |
Vizsgálati fogságot rendelt el a zágrábi bíróság pénteken Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, ami alapját képezi annak, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki ellene. A bíróság honlapján közzétett közlemény szerint a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára rendelték el az őrizetbe vételt, szökés veszélye miatt.
A közlemény szerint az USKOK kétszer kérte Hernádi Zsolt meghallgatását a magyar hatóságoktól, amelynek nem tettek eleget, arra hivatkozva, hogy magyar nemzeti érdekekről van szó. Ezután kérték, hogy kézbesítsenek gyanúsítotti idézést Hernádinak horvátországi meghallgatásra, aminek állításuk szerint a magyar hatóságok szintén nem tettek eleget.
Horvátországban azért nyomoznak a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, mert Ivo Sanader volt miniszterelnök lehetővé tette a MOL számára, hogy 49 százalékos tulajdonosként irányítási és elnökdelegálási jogot szerezzen az INA horvát olajvállalatban. A vád szerint Sanader ezért 10 millió eurót kapott volna a MOL-tól – közvetítő cégeken keresztül.
A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Sanadert megvesztegették, és első fokon, nem jogerősen 10 évi börtönre ítélte, de másodfokon a horvát ügyészség 15 évi börtönt kér a volt kormányfőre. Sanader ellen hétfőn emelt vádat a zágrábi államügyészség.
A Mol korábban visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább horvátországi politikai ügyről van szó.
Az OTP-vezér más miatt járt a rendőrségen
Csányi Sándor szeptember 18-án volt a horvát rendőrségen. Sokan azt hitték, hogy Ivo Sanader korrupciós ügyében hallgatták ki Csányit, de igazából egy 2010-es felvásárlási kísérletükről beszélgetttek el a Mol igazgatótanácsának elnökhelyettesi posztját is betöltő OTP-vezérrel.
A tőzsde azonnal reagált
A hírre csaknem 2 százalékot esett a Mol árfolyama péntek délután, majd igen hamar vissza is rendeződött. A Mol-papírok nyitóára pénteken 16 090 forint volt, a délután 1 órai bejelentést követően 15 805 forintra esett. Fél kettőre azonban már ismét 15 930 forintért adták a Mol-részvényt, ami a reggeli árhoz képest egy nem túl jelentős, 0,80 százalékos csökkenés. | Elfogatóparancs a Mol-vezér ellen | A horvát igazságügyi szervek lépését fenyegetésként értékeli a Mol és annak elnöke ellen a Mol-csoport jogi igazgatója. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2013/09/27/elfogatoparancs-a-mol-vezer-ellen/ | 2013-09-27 10:45:00 | true | null | null | 24.hu |
Kara Pál az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a sajtó útján értesült arról: a zágrábi megyei bíróság Horvátországra vonatkozóan elrendelte Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató vizsgálati őrizetbe vételét. Azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában.
“Nincs tudomásom arról, hogy a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója bármely horvát szervtől vagy hivataltól megkeresést kapott volna az ügyben történő kihallgatásra” – írta a jogi igazgató.
Ügyészség: Nem történt bűncselekmény
A magyar ügyészségi nyomozás szerint sem Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt a Mol-INA vesztegetési ügyben – közölte a Legfőbb Ügyészség sajtóirodája pénteken az MTI-vel.
A zágrábi bíróság döntésével összefüggésben közleményben tudatták: a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben nyomozást folytatott, majd 2012. január 20-án megszüntette az eljárást, mert “sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt”.
A kormány megvédi Hernádit
A magyar kormány az első perctől fogva a Mol ellen indított támadásként és magyar állami ügyként kezeli az INA-val kapcsolatos horvát vesztegetési vádakat, ezért meg kell védeni a Molt és meg kell védeni Hernádi Zsoltot – ezt a hvg.hu-nak mondta egy magas rangú kormányzati forrás. | Mol: A horvátok fenyegetik Hernádit | A horvát igazságügyi szervek lépését fenyegetésként értékeli a Mol és annak elnöke ellen a Mol-csoport jogi igazgatója. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/27/mol-a-horvatok-fenyegetik-hernadit/ | 2013-09-27 10:58:00 | true | null | null | 24.hu |
16-szor és 16 pontban kell bocsánatot kérnie a TV2-nek Juhász Pétertől, miután Tények című hírműsorukban több alkalommal és bizonyítottan valótlanságokat terjesztettek róla.
Egy másfél évvel ezelőtti ítélet kötelezi erre a kormánypárti televíziót, de a TV2 ennek a mai napig nem tett eleget.
Januárban bírósági végrehajtást is elrendeltek a TV2-vel szemben, de a jogrend nem képes kikényszeríteni az ítélet teljesítését.
Mindez a hatalom jóváhagyó támogatásával történik: a kormány évi tízmilliárdos nagyságrendű közpénzt irányít a TV2-be.
Juhász Péter több mint hat éve küzd azért, hogy a TV2 beismerje a róla sorozatban és folytatólagosan terjesztett hazugságait. Ez még egy személyiségi jogi per esetében is hosszú időnek számít, amit jelez az is, hogy a történet szereplői közül van, aki már nem él, a felperes visszavonult a hivatásától, és az érintett cég vezetése is lecserélődött.
Az akkor még Andy Vajna tulajdonában álló TV2 2016 szeptembere és 2017 májusa között fogalmazott meg valótlan állításokat Juhász Péterről, aki nemcsak a politizálást fejezte be azóta, de pártja (Együtt) sem létezik már. A hazugságok terjesztésében több olyan médium is részt vett, amit azóta politikai megrendelői bezártak. A tévétársaságnál ebben a periódusban Dirk Gerkens volt a vezérigazgató, azóta Vaszily Miklós és Pavel Sztancsev vezetik a vállalatot.
A TV2 Tények című műsora, részben egyéb kormánypárti forrásokra hivatkozva, 2016 ősze és 2017 tavasza közt visszatérően azt híresztelte, hogy Juhászt - a '90-es évek olajügyeiből ismert, a Prisztás-gyilkosság miatt jelenleg is börtönbüntetését töltő - Portik Tamás irányítja, tőle pénzt kap, az ő kéréseit és politikai megbízásait teljesíti, és az ő csicskája. A műsorokban több alkalommal elhangzott, hogy Juhász nizzai nyaralásra, luxuskiadásokra és egy rózsadombi villára költi az alapítványához befolyó adományokat. (A súlyos vádak mellett egyetlen szórakoztató akadt, amelyik szerint még a sípokat is a börtönben ülő Portik vásárolta Juhásznak, hogy követőinek legyen mivel fütyülnie a tüntetéseken.) | Magyarországon a törvény sem véd meg a propaganda hazugságaitól | 16-szor és 16 pontban kell bocsánatot kérnie a TV2-nek Juhász Pétertől, miután Tények című hírműsorukban több alkalommal és bizonyítottan valótlanságokat terjesztettek róla. Egy másfél évvel ezelőtti ítélet kötelezi erre a kormánypárti televíziót, de a TV2 ennek a mai napig nem tett eleget. Januárban bírósági végrehajtást is elrendeltek a TV2-vel szemben, de a jogrend nem képes kikényszeríteni az ítélet teljesítését. Mindez a hatalom jóváhagyó támogatásával történik: a kormány évi tízmilliárdos nagyságrendű közpénzt irányít a TV2-be. | null | 1 | https://444.hu/2023/03/22/magyarorszagon-a-torveny-sem-ved-meg-a-propaganda-hazugsagaitol | 2023-03-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint egy helyi vállalkozás 2012 őszén rendezvénycsarnokot kezdett építeni Balmazújvárosban. A kft. tulajdonos ügyvezetője, a másodrendű vádlott az akkor jegyzőként dolgozó Veres Margittal egyeztetett azért, hogy a cég a rendezvénycsarnok megépítésére önkormányzati támogatást kapjon.
A vádlottak az ügyészség szerint előre megállapodtak a képviselő-testületi döntést igénylő önkormányzati támogatás összegében és feltételeiben. Végül olyan előterjesztés került a képviselők elé, amelyben azt indítványozták, hogy a rendezvénycsarnok építését 180 millió forinttal támogassák – derül ki a vádiratból.
Veres Margitot időközben Balmazújváros polgármesterévé választották. Egy korábbi közleményében azt írta: 2012 őszén a helyi férfi NBI-es kézilabdacsapat tulajdonosa megkereste a város előző polgármesterét, Tiba Istvánt, hogy épít egy kézilabdacsarnokot, de az városi rendezvények lebonyolítására nem lesz alkalmas. Ha viszont az önkormányzat be tud szállni az építkezésbe, akkor megépülhet egy olyan rendezvénycsarnok, amelyre az ott élők évtizedek óta várnak.
A polgármester-országgyűlési képviselő kormányzati segítséget kért és kapott, így a képviselő-testület egyhangúlag döntött a 180 millió forintos támogatásról. Ennek fejében a város 15 éven keresztül évi 20 alkalommal ingyen használhatja a csarnokot városi rendezvényekre. Az ő feladata jegyzőként a testületi előterjesztések előkészítése, törvényességének ellenőrzése és az ülések törvényes menetének ellenőrzése volt – írta Veres Margit.
Szerinte "politikai csatározás eszköze" lett, ahol a cél "Tiba István és a képviselőtársai által megvalósított városfejlesztés lejáratása volt". "Ezt csak megerősítette bennem, amikor az ügyészségen tanúmeghallgatást kértünk, amellyel egyértelműen tisztázódott volna ártatlanságom, az ügyészség azzal utasította el, hogy majd bírósági szakban tisztázható. Ez bizonyítja, hogy egyetlen cél volt, a vádemelés, és ezzel a negatív hírekhez kötni Balmazújvárost" – vélte a polgármester.
Az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadása miatt emelt vádat a volt jegyző ellen. A tárgyalást február 25-én folytatják a Debreceni Törvényszéken. | Megkezdődött a balmazújvárosi polgármester büntetőpere | Megkezdődött a Debreceni Törvényszéken csütörtökön a balmazújvárosi polgármester büntetőpere. Veres Margitot azzal vádolják, hogy még az önkormányzat jegyzőjeként "vesztegetést fogadott el". | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151126_balmazujvarosi_polgarmester_per | 2015-11-26 11:10:00 | true | null | null | HVG |
A Kecskeméti Törvényszék illetékes bírói tanácsának határozata szerint meg kell ismételni a szavazást a bajai 32-es számú szavazókörben – közölte a Kecskeméti Törvényszék szóvivője szombaton az MTI-vel.
Ócsai Beatrix tájékoztatása szerint, a bírói tanács megállapította, hogy a szeptember 22-én a bajai 3. választókerületben az időközi önkormányzati választáson a 32-es szavazókörben kampánycsend sértés történt, ezért ebben a szavazókörben meg kell ismételni a választást. A Kecskeméti Törvényszék bírói tanácsa határozatával megváltoztatta a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság másodfokú, elutasító határozatát.
A törvényszék sajtóreferense hozzátette: a bírói tanács végzése szerint kampánycsend sértés történt a szeptember 22-i önkormányzati választáson a bajai 32-es számú szavazókörben, mert a választói akaratot befolyásolta az, hogy szervezetten szállították az embereket a szavazásra.
A bírói tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat kompletten értékelte, a becsatolt videofelvételek és a hanganyagok, valamint a meghallgatott tanúk vallomása és egyéb rendelkezésre álló adatokat alapján állapította meg a kampánycsendsértést.
Bajnaiék: a Fidesz csalt
“Mától a Fidesznek papírja is van arról, hogy csalt Baján, és ma bebizonyosodott az is: csalás nélkül a rezsim alulmaradt volna a kormányváltók szövetségével szemben” – közölte az Együtt-PM. Közleményükben úgy fogalmaztak, “követeljük, hogy Zsigó Róbert, a rezsim bajai helytartója viselje a következményeket: mondjon le polgármesteri tisztségéről és távozzon a közéletből!
A párt szerint a mai nap üzenete az, hogy a Fidesz legyőzhető, mert az emberek többségének “elege lett az erőszakos, hazug és korrupt rezsimből.”
“És a Fidesz legyőzendő, mert csaló. Tiszta versenyben, csalás nélkül Baján sem lett tudta volna legyőzni a kormányváltók összefogását. Mi továbbra is tisztességes eszközökkel, de a korábbinál is nagyobb éberséggel készülünk a megismételt választásra, ahol azonban le fogjuk győzni a Fideszt!” – vélekedtek.
A DK ugyancsak közleményben reagált. Mint írták: a Demokratikus Koalíció üdvözli a bíróság döntését, hogy a Fidesz csalásától sújtott körzetben megismétlik a bajai időközi választást. Ezzel a közös ellenzéki jelöltet támogató három párt (Együtt.PM-MSZP-DK) közös fellebbezése sikerrel járt.
“A DK továbbra is kiáll Teket Melinda mellett, támogatni fogja a kampányát, és bízunk benne, hogy végre jogerősen megnyeri a választást” – tették hozzá.
Fidesz: újra nyerünk
A Fidesz közölte: A párt az újabb választáson is győzni fog és be fog bizonyosodni az, hogy a bajai választók ítéletétől egyedül a bukott baloldalnak kell tartani. Zsigó Róbert, Baja polgármestere, a Fidesz szóvivője hozzátette: “állunk az újabb választás elé a bajai 32. szavazókörben”.
Mint a Fidesz szóvivője írta, az elmúlt napok is igazolták, hogy Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila Baját kizárólag egymás közötti hatalmi versengésre használták fel, valójában egy percig sem érdekelte őket a bajaiak sorsa.
És hogy mi történt korábban Baján? Arról bővebben errefelé tájékozódhat:
A Fidesz jelöltje nyert Baján
Az ellenzékiek megóvják a bajai választást
“Mesteri láncszavazás”: újabb furcsaságok derültek ki a bajai választásról
Áll a bál a bajai választás körül
Bajai választás: elutasították a kifogásokat
Ha pedig inkább a mai Fidesz-kongresszus érdekli, akkor erre kattintson: | Meg kell ismételni a szavazást Baján | Meglepetés Baján, a Kecskeméti Törvényszék megváltoztatta a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság elutasító határozatát. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/28/meg-kell-ismetelni-a-szavazast-bajan/ | 2013-09-28 11:14:00 | true | null | null | 24.hu |
Erről Horváth Csaba, az ellenzéki párt alelnöke beszélt szombati budapesti sajtótájékoztatóján, hangsúlyozva: kezdeményezésükkel a demokráciát erősítenék, nem akarnak “besúgóhálózatot” létrehozni, azt ugyanis szerintük a Fidesz épít.
Feketekönyvet írnak
Az ellenzéki politikus azt mondta, a kért információkat anonim módon kezelik és korábban kiadott, budapesti “feketekönyvüket” kívánják folytatni, amelyben a városvezetés 2010-2012 közötti visszaéléseit tárták fel.
“Tükröt akarunk mutatni a Fidesznek, hogy jövőre ajtót mutathassunk nekik” – fogalmazott Horváth Csaba, aki szerint Budapest fideszes városvezetése “botrányról botrányra bukdácsol”. Példaként említette a XVIII. kerületi olajiszap-környezetkárosítást, amit az elmúlt évek legsúlyosabb hasonló bűncselekményének nevezett és amelyet közlése szerint egy képviselőtársuk állampolgári bejelentés után tárt fel.
Szerintük becsapja az emberket a Fidesz
A “Fidesz kártékonyságának bizonyítékaként” említette továbbá a Vígszínház igazgatói posztjának pályáztatását, valamint a zuglói “korrupciós botrányt”.
Horváth Csaba kiemelte, a korrupcióról szóló információk felerősödése jelzi, hogy nem lehet úgy “becsapni, megtéveszteni”, a budapestieket, “ahogy azt a Fidesz szeretné”. | Nembesúgó besúgókat vár az MSZP | Az MSZP arra kéri az állampolgárokat, hogy a párt "botrányvonalán" jelentsék be a főváros érdekét sértő eseteket, bűncselekményeket. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/28/nembesugo-besugokat-var-az-mszp/ | 2013-03-28 11:22:00 | true | null | null | 24.hu |
A fideszes Simon Miklóst saját felesége követte a nyírbogáti polgármesteri székben, az asszony meg is szavaztatott egy ötmillió forintos búcsúprémiumot saját férjének. A fideszes országgyűlési képviselő az összefréhetetlenségi szabályok miatt nem lehetett polgármester tovább, de a poszt a családban maradt.
Miután kiderült a végkielégítés ténye, Simon Miklós úgy nyilatkozott, szerinte etikailag és törvényileg teljesen rendben van, hogy végielégítést kap, miközben nem rúgták ki, hanem a képviselőséget választotta.
Ellenzéki pártok vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeztek ellene, és fel is jelentették kölségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával. A járási ügyészség azonban bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, a megyei kormányhivatal is jogosnak tartotta a kifizetést. A Legfőbb Ügyészség azonban felülvizsgáltatta a döntést a megyei főügyészséggel. A Bors azt írja, a vádhatóság szerint nem történt bűncselekmény, de az önkormányzat rosszul értelmezte a jogszabályokat.
Simon a lapnak most úgy nyilatkozott, a határozatot még nem kapta kézhez, de már visszautalt az önkormányzatnak 791 ezer 334 forintot, ami állítása szerint a kapott végkielégítés nettó összege. | Visszafizette a végkielégítést a fideszes, amit a felesége szavazott meg | Saját felesége juttatta többmilliós bánatpénzhez Simon Miklós fideszes képviselőt, aki a bírósági eljárások után visszautalt az önkormányzatnak nagyjából 791 ezer forintot. Azért ennyit, mert szerinte ennyi a végkielégítés nettó összege. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151127_Visszafizette_a_vegkielegitest_a_fideszes | 2015-11-27 11:20:00 | true | null | null | HVG |
Aláírták a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást. A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.A teljes beruházás 12,5 milliárdba biztosan belefér a kormánybiztos szerint, aminek 40 százalékáért magyar cégek pályázhatnak.
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt írta alá a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőmű blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást.
Három szerződés
Az első szerződés a építés és tervezés, valamint az üzembe helyezés részleteit tisztázza. Ez lesz következő 12 év feladata - mondta el Kovács Zoltán kormányszóvivő a sajtótájékoztatóján. A második szerződés az üzemeltetési és karbantartás részleteit tisztázza. A harmadik a kiégett üzemanyag kezeléséről szól.
12,5 milliárd euró
A 12,5 milliárd eurós (közel 4 ezer milliárd forint) keretbe mindenképp belefér majd Paks 2 - mondta Aszódi Attila kormánybiztos. Se az infláció, se más körülmény miatt nem kell majd túllépni ezt a keretet, hangsúlyozta. A teljes teljesítés 40 százaléka magyar lehet, legalábbis ez áll az aláírt szerződésben a kormánybiztos szerint. Ezekre a megbízásokra európai szabályok szerint írnak majd ki közbeszerzéseket, mondta. A reaktorszigetet az oroszok fogják építeni, az erőmű többi részét külső cégek. A magyar állam 10 milliárd euró hitelt kap az oroszoktól, a maradék 2,5 milliárdot önerőből kell beletenni a projektbe.
Lesz Moszkvának pénze?
A rendkívül olcsó olaj, a nyugati szankciók és a gyenge rubel miatt az orosz gazdaság nagyon nehéz helyzetben van, elméletileg előfordulhat, hogy Moszkvának nem lesz elég pénze a paksi beruházásra. Aszódi Attila szerint az oroszok biztosították Magyarországot arról, hogy a források rendelkezésre állnak, a jelenlegi válságuk nem érinti Paks 2-t. A 2015-ös orosz költségvetésben már benne vannak a források, sőt, a következő három évben nem fogják csökkenteni a nukleáris projektek forrásait.
Az Európai Bizottság is látta a szerződéseket
Kovács Zoltán arról is tájékoztatta a megjelent újságírókat, hogy az Európai Unió megfelelő szerveit is tájékoztatták a szerződésekről, azokat megmutatták az Európai Bizottságnak. Októberben a Bizottság kérdéseket tett fel a szerződésekről, ezeket a magyar fél határidőre megválaszolta, de személyes konzultáció is volt.
Tiltott állami támogatás
A legfontosabb kérdés, amin az unió felé elbukhat a projekt, az az, hogy kap-e a beruházás állami támogatást, az uniós szabályozás ugyanis ezt tiltja. Aszódi Attila azt mondta, biztosak benne, hogy az erőmű képes lesz piaci viszonyok közt kitermelni az árát, ezért az a pénz, amit az állam bele fog rakni, nem minősül tiltott támogatásnak. Ezt a Bizottságnak még el kell bírálnia, Aszódi Attila korábban azt mondta, a döntésre egy éven belül számítanak.
2025-ben indulhat
Az első kapavágásra 2018-ban kerülhet sor – mondta el a kormányszóvivő. A Nemzeti Energiastratégia szerint 2025-ben indulna el az új atomerőmű első blokkja, és ha lesz második blokk, az legkorábban 2030-ban lép működésbe. Arra nincs körülbelüli válasz sem a fejlesztéssel foglalkozó projektcégtől, hogy mennyibe kerülne az atomerőmű bővítése.
Hatvanéves üzemidővel számolnak a beruházást előkészítő cég szakértői, vagyis a 2025-ös dátumból kiindulva az atomerőmű legalább 2085-ig meghatározza, hogy döntően miből és hogyan termel villamos áramot Magyarország.
Már január óta tervezik
Még 2014 januárjában a kormány államközi megállapodást kötött Oroszországgal, ennek értelmében év eleje óta két új atomerőmű blokk építése van előkészítés alatt. Ettől kezdve folyik a most aláírt három megvalósítási megállapodás előkészítése.
Ezek után október 15-én közvetlen állami kézbe került a Paks II. atomerőmű fejlesztő társaság. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül 10,157 milliárd forint fizetett az állam a cég részvényeiért. Ezzel a projekt teljes egészében a Miniszterelnökség alá került.
15 évig minden szerződés titkos lehet
Nem lesz közbeszerzés, és a szerződéseket is hosszú időre titkosítja majd a kormány a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. Egy benyújtott törvényjavaslat nem igazán tartalmaz újdonságot, csak megerősíti az eddigi rendelkezéseket.
A beruházás nagy korrupciós kockázatokat rejt. A közbeszerzési törvény maga is tartalmazza, hogy Európai Unión kívüli országokkal kötött szerződések esetén nem irányadó. Az Energiaklub tanulmányában fel is hívta a figyelmet a kockázatokra.
A benyújtott törvényjavaslat legérdekesebb része talán az a bekezdés, amelynek indoklása így kezdődik:
A TÖRVÉNYJAVASLAT KIEMELT FIGYELMET FORDÍT AZ ADATOK NYILVÁNOSSÁGÁNAK KÉRDÉSÉRE.
És gyakorlatilag arról szól, hogy miért nem ismerhetjük majd meg a szerződéseket. A szöveg szerint az egyezmény titoktartási klauzulája megköti politikusaink kezét, és a nyilvánosságra hozatal akkor sem lehetséges, ha a titoktartás bármilyen nemzetbiztonsági érdeket sértene. Ez alapján 15 évre titkosíthatják a dokumentumokat.
Nem szokás nyilvánosságra hozni
A projekt kivitelezésének feltételeit rögzítő szerződések magánjogi okiratok, az MVM Paks II. és a Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt kötötte őket. Az Origó kérdésére válaszolva Aszódi Attila elmondta, tudomása szerint az ilyen szerződéseket a világon sehol nem szokták nyilvánosságra hozni, mert az érintett cégek üzleti titkai sérülnének.
Közpénzből épül
A kormány nem hivatkozhat arra, hogy magánjogi szerződésekről van szó, mert közpénzt fordítanak a beruházásra, mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke. A közpénzek felhasználásának nyilvánosságát pedig az alaptörvény mellett számos más jogszabály, többek közt az állami vagyonról szóló törvény is biztosítja, tette hozzá. Szükség esetén az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, és a végsőkig elmegy, hogy hozzáférjen a dokumentumokhoz. Szél Bernadett felszólította a kormányt, hogy egyetlen fillért se költsön a projektre mindaddig, amíg a szükséges engedélyek rendelkezésre nem állnak. | 12,5 milliárdba euróba fáj majd Paks 2 | Aláírták a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást. A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.A teljes beruházás 12,5 milliárdba biztosan belefér a kormánybiztos szerint, aminek 40 százalékáért magyar cégek pályázhatnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20141209-alairtak-a-paks-2-re-vonatkozo-szerzodeseket.html | 2014-12-09 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől, kilétüket azonban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan homályban hagyták. Lázár János tárcája cserébe közölte, hogy a tervezett paksi blokkbővítést vizsgáló uniós főigazgatóság érdemi egyeztetések helyett kötelezettségszegési eljárással lepte meg őket.
A paksi atomerőmű vezetői tisztségeinek betöltésére irányuló személyzeti döntések megszülettek – válaszolta megkeresésünkre a Miniszterelnökség. Mint emlékezetes, Lázár János miniszter tavasz óta többször is bejelentette már az atomerőmű vezérigazgatói, gazdasági és személyzeti vezetői posztján tervezett váltást. Ez azonban mind ez ideig elmaradt.
Az ellen, hogy a hazai nukleáris termelést külföldiek irányítsák, a szakszervezetek mellett Fidesz-közeli szakmai szervezetek is tiltakoztak.
Lázár tavaly az Országos Atomenergia Hivatal mellé is külföldi tanácsadó testületet helyezett kilátásba. Ennek kapcsán érdemi előrelépés esetére tájékoztatást ígértek. | Fantomok kezébe adták Paksot | Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől, kilétüket azonban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan homályban hagyták. Lázár János tárcája cserébe közölte, hogy a tervezett paksi blokkbővítést vizsgáló uniós főigazgatóság érdemi egyeztetések helyett kötelezettségszegési eljárással lepte meg őket. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/fantomok-kezebe-adtak-paksot-1577213 | 2015-11-27 11:29:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigénylést követően fordult bírósághoz, ugyanis hiába kérték ki a Századvég tanulmányait, melyeket a cég ötmilliárd forintért készített a magyar kormány számára. Közel három év pereskedését lezárva a Kúria szerdán helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét.
Emlékezetes, hogy noha a másodfokú ítélet után Lázár János miniszter is a tanulmányok kiadását ígérte, a kormány végül a Kúriához fordult és módosították a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvényi szabályokat, így erre is lehetett hivatkozni a felülvizsgálati eljárásban. Mindezek ellenére a Kúria alaptalannak tartotta a Miniszterelnökség felülvizsgálati kérelmét – írja a TASZ. A szervezet szerint a kormány egy gyanús megállapodást kötött a Századvéggel közel 5 milliárd forintos összegben, ezért elvállalták az adatokat kikérő Szabó Máté jogi képviseletét, aki akkor az Eötvös Károly Intézet munkatársa volt. Első körben sikerült kiperelniük az addig keletkezett számlákat és a tanulmányok listáját, de a Miniszterelnökséghez kellett fordulniuk azok tartalmáért – utóbbi adatigénylést már Joó Hajnalka újságíróval közösen vállalták.
A Miniszterelnökség szerint a tanulmányok, bár közpénzből készültek, de a szerzői jog védelme alá tartoznak, így nem kiadhatók. A törvénymódosítást követően már arra is hivatkoztak, hogy döntést előkészítő adatnak is minősülnek a tanulmányok, ezért is titkosak. Fontos, hogy a Kúria csak a már jogerősen lezárt pereknél hagyhatta figyelmen kívül a kormány törvénymódosítását, azaz a jövőben megtagadható a Századvég olyan tanulmányainak a kiadása, ami további kormányzati döntést előlegez meg – ez gyakorlatilag mindegyikre igaz lehet.
A közelmúltban egy újabb adalékkal is kiegészült a Századvég-ügy. A Magyar Liberális Párt szúrta ki Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatását követően, hogy a Századvég munkatársai csak 2013-ban kapták meg a nemzetbiztonsági minősítésüket, miközben 2010-óta van a cég szerződésben a kormánnyal tanulmányok készítésére. Felmerült a gyanúja, hogy a cég munkatársai úgy tekinthettek be minősített adatokba, hogy nem rendelkeztek megfelelő engedélyekkel és elmaradhatott az átvilágításuk is. A Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén nyilvánosságra került, hogy a Századvég vezetősége mellett további munkatársak is hozzáférhettek 2013 után minősített adatokhoz, de a vizsgálat ezen a fórumon nem terjedhetett ki a 2010-2013 közötti időszakra. Meglehet, hogy a tanulmányok kiadása rávilágíthat egyes minősített adatok létezésére és felhasználására. Korábban a hvg.hu megszerezte a Századvég által készített titkos TTIP-tanulmányt, amit a cég a készülő transzatlanti kereskedelmi megállapodás magyarországi hatásairól és a magyar lehetőségekről készített. | Ki kell adni a Századvég titkolt ötmilliárdos tanulmányait | Nyilvánosságra kell hoznia a kormánynak a számára készült Századvég-tanulmányokat, miután a Kúria helybenhagyta a korábbi másodfokú ítéletet. A kormány még törvényt is módosított, hogy a későbbi döntések meghozatalára alkalmas adatokat nem kötelesek nyilvánosságra hozni közérdekű adatigénylés esetén. A nyilvánosságra kerülő tanulmányok alapján kiderülhet az is, hogy hozzáfért-e a Századvég minősített adatokhoz, noha a minősítést csak 2013-ban kapták meg ehhez. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151125_Ki_kell_adni_a_Szazadveg_titkolt_otmillia | 2015-11-25 11:41:00 | true | null | null | HVG |
Kedd délután hatályba lépett az Interpol körözése, valamint az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen – közölte a Jutarnji List horvát napilap portálja kedden délután. A lap szerint értesülését a rendőrség megerősítette. Ugyanerről az információról számolt be a Dnevnik.hr is.
A horvát portálokon megjelenő hír szerint Hernádi Zsolt az Interpol vörös körözési listájára került fel. A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt, abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kiadta. Az Interpol gyakorlatilag nem tud kiadni nemzetközi letartóztatási parancsot a szó legszorosabb értelmében, ehhez nincs jogköre, ám a vörös riasztás mégis hasonló erővel bír.
A lyoni székhelyű Interpol honlapján kedden kora este Hernádi nem szerepelt a vörös körözési listán. A szervezet illetékese az MTI párizsi tudósítójának azt mondta, hogy ennek három oka lehet. Az egyik, hogy a horvát kérelem még nem érkezett meg Lyonba, vagy a kérelem még elbírálás alatt áll, a harmadik pedig az, hogy az elfogatóparancs csak a tagországok rendőrségei számára hozzáférhető.
A magyar rendőrséghez hivatalosan nem érkezett európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ügyében - közölte az ORFK kedden este. A Hina horvát hírügynökség beszámolója szerint a horvát rendőrség a hivatalos kérvényt a keddi nap folyamán küldte tovább az Interpolnak, miután hétfőn megkapták az erre vonatkozó kérelmet a zágrábi megyei bíróságtól.
Az Interpol minden tagállama hatóságának kötelező őrizetbe venni Hernádit, ha megtalálják. Például akkor, amikor repülővel utazik valahova, vagy egy közúti ellenőrzésen akad fenn. Komoly dolog ez, a kenyai hatóságok kérésére az Interpol a minap ugyanilyen körözést adott ki a kenyai terrortámadásokat állítólag kitervelő Fehér Özvegy ellen.
A Jutarnji List szerint az Interpol körözése alapján Magyarországnak nem kötelessége kiadni a Mol-vezért, az európai elfogatóparancs szerint viszont már kötelező lesz kiadni.
Hernádi Zsoltot a horvát hatóságok azzal gyanúsítják, hogy 10 millió euróval vesztegette meg Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőt annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. A volt horvát miniszterelnök azóta 10 éves börtönbüntetését tölti.
A Nemzetközi Rendőrség Szervezetét, vagyis az Interpolt azzal a céllal hozták létre, hogy a nemzeti rendőrségek munkáját segítse az országokon átívelő bűnözés visszaszorítása érdekében. Az Interpolnak saját nyomozati jogköre nincs, a tagállamok rendőrségeinek munkáját segíti adatszolgáltatással és nyilvántartással.
Nem jelent meg a kihallgatáson
Mint a hvg.hu pénteken beszámolt, a horvát bíróság pénteken elrendelte Hernádi Zsolt előzetes letartóztatását, ugyanis a Mol-vezér múlt szerdán nem jelent meg zágrábi gyanúsítotti kihallgatásán. A letartóztatási parancsot ezért szökés veszélye miatt adták ki, a horvátok ugyanis úgy látják, a Mol-vezér nem akar megjelenni a horvát igazságszolgáltatás előtt. A bíróság a horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés ellenes hivatalának kérésére rendelte el a vizsgálati fogságot.
A Mol úgy reagált: érthetetlen, nem felel meg sem a horvát, sem az európai jogi normáknak, és józan ésszel fel nem fogható következtetésekre épül a horvátok elfogatóparancsa. A horvát hatóság két alkalommal kért nemzetközi jogsegélyt, a magyar hatóság a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva visszautasította a horvát kérést, hogy kihallgassa a Mol elnök-vezérigazgatóját. Ezt követően kérte azt a horvát fél, hogy adják át Hernádi Zsoltnak a szeptember 25-ei kihallgatásra szóló idézést, a magyar hatóság azonban ezt is visszautasította biztonsági okokra, valamint ismét a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva.
Megvédi a kormány?
A hvg.hu egy magas rangú kormányzati forrástól úgy értesült, a magyar kormány az első perctől fogva a Mol ellen indított támadásként és magyar állami ügyként kezeli a horvát vesztegetési vádakat, ezért az az álláspontja, hogy meg kell védeni a Molt, és meg kell védeni Hernádi Zsoltot. A vesztegetési ügy piaci elemzők szerint a Mol és a horvát kormány közötti tárgyalások része. A tárgyalások az INA irányítási jogáról szólnak, ugyanis a horvát olajvállalat esetében az az érdekes helyzet állt elő, hogy sem a Molnak, sem a horvát államnak nincs többségi részesedése, a vállalat menedzsmentjogai mégis a Molhoz kerültek. Ezt a magyar olajcég annak a megállapodásnak köszönhette, amit az Ivo Sanader vezette horvát kormánnyal kötött 2008-ban. Sanader ebben a megállapodásban adta át az INA irányítási jogait, a horvátok szerint ezért kapott kenőpénzt Hernádi Zsolttól. | Az Interpol kiadta a nemzetközi körözést a Mol-vezér ellen | Az Interpol kiadta a körözést a Mol-vezér ellen, és hatályba lépett az európai elfogatóparancs is horvát lapértesülések szerint. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20131001_Kiadtak_a_nemzetkozi_korozest_a_Molvezer | 2013-10-01 11:33:00 | true | null | null | HVG |
Februárban a vádak ismertetésével kezdődik a bírósági tárgyalás, a tanúkat később hallgatják meg. A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. A vádirata szerint a Mol elnöke 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogát - közölte honlapján a horvát állami televízió.
Budapesten felmentették
A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat leszögezve, hogy soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
Budapesten a múlt héten jogerősen helybenhagyta a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen indult büntetőügyben hozott elsőfokú, felmentő ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla.
A horvátokat nem érdekli a felementő ítélet
Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt magyarországi ügyvédje korábban úgy vélte, hogy egy jogerős, felmentő ítélet arra kényszeríthetné a horvát hatóságokat, hogy ejtsék a korrupciós vádakat az elnök-vezérigazgató ellen. A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) azonban a múlt héten azt közölte: várhatóan nem befolyásolja a Horvátországban a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen indított büntetőjogi eljárás lefolyását a budapesti Fővárosi Ítélőtábla szerdai ítélete. | Zágrábban folytatódik a Hernádi-per | Február 12-re tűzte ki a Zágráb megyei bíróság Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. korrupcióval vádolt elnök-vezérigazgatója ügyének tárgyalását.A bíróság elutasította a védelem összes javaslatát, és elfogadta a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) minden előterjesztését. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20141208-zagrabban-folytatodik-a-hernadi-per.html | 2014-12-08 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Kérdőívekkel és mélyinterjúkkal vizsgálta a Transparency International, mennyire korrupt a magyar felsőoktatás. Nem meglepő, de minden területen találtak jogosulatlan előnyszerzést: az intézményekben, a Hallgatói Önkormányzatban (HÖK), az ösztöndíjak és a kollégiumi férőhelyek odaítélésében.
A diákok 32 százaléka a tanári kart egyáltalán nem vagy csak részben tartja becsületesnek. A felvételi bizottságok becsületességét a megkérdezettek 26 százaléka, a HÖK-ét 46 százalék, általában a közoktatásét pedig 52 százalék vonja kétségbe.
A megkérdezett diákok fele szerint mutyiznak a kollégiumi férőhelyek és a szociális juttatások szétosztása során. A hallgatók szerint sokszor pénzzel, ajándékkal és szívességgel kell a döntéshozók kedvében járni.
A kérdőívek szerint a hallgatók többsége általában a szabályos utat preferálja, de ha egy jó egyetemre való bekerülés, esetleg egy jobb jegy a tét, a többség igénybe venné családtagja, ismerőse segítségét.
Kattintson és nézze meg az összes statisztikát!
Ha szülők, ismerősök nem segítenek, megoldják ők maguk: a hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon. De ha más, az jó eséllyel nem derül ki. A hallgatóknak ugyanis 15 százaléka biztosan nem, 39 százaléka pedig nem biztos, hogy jelentené, ha szabálytalan, előre lezsírozott felvételi eljárást, vizsgát vagy ösztöndíj-ügyintézést látna. A diákoknak csak az egyötödét érdeklik a korrupcióval kapcsolatos hírek, és a túlnyomó többség nem ismeri a korrupcióellenes jogszabályokat és programokat.
A hallgatóknak csak a 29 százaléka jelentené, ha korrupciós esetet tapasztalna, a többség azt gondolja, hogy a bejelentésnek úgysem lenne semmilyen hatása, ezért inkább passzív marad. A diákok ezek szerint ugyanolyan közömbösek, mint a lakosság egésze; a hallgatók körében készült felmérés megerősíti a TI korábbi vizsgálatait. A 2013 júliusában közzétett korrupciós barométer szerint a teljes lakosságnak csak a 30 százaléka jelentené a korrupciót, ami messze a legalacsonyabb arány az Európai Unióban. | Hány diák puskázik? | Megvizsgálták, mennyire korrupt a magyar felsőoktatás. A hallgatók szerint közepesen, de majd minden résztvevője mutyizik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/01/hany-diak-puskazik/ | 2013-10-01 12:08:00 | true | null | null | 24.hu |
Orbánék elvették, Schmidt Máriáék megvették
Úgy adtak el Schmidt Mária családi cégének állami tulajdonban lévő részvényeket, hogy semmilyen verseny nem volt: nem vitték tőzsdére, mint az állami OTP-részvényeket, de a cég többi részvényese sem tehetett ajánlatot. A Terror Házának főigazgatója, leendő kormánybiztos ráadásul azt a részvénycsomagot vehette meg kizárólagosan, amit a hvg.hu információi szerint az állam még a magánnyugdíj-pénztári vagyonnal szerzett meg. Schmidt nem nyilatkozott, a cég ügyeit intéző lánya viszont tagadta, hogy ez a törvények által tiltott állami támogatás lenne. Az állami vagyonkezelő szintén sikeresnek tartja a tranzakciót.
Alig egy hónappal ezelőtt szólt nagyot a hír, hogy az állam eladja az OTP-részvényeit: a több mint 14 millió részvényt tőzsdére dobták, a befolyt milliárdok a központi költségvetést gyarapították. Az állami részvények eladását bonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tranzakció után büszkén dicsekedett azzal, hogy az állami részvények a nyilvántartási értéket jóval meghaladó áron keltek el, a pénzt „a szigorú vagyonpolitikai alapelvek betartásával a közvagyon gyarapítására, beruházásokra és fejlesztésekre fordítják majd”.
Ugyanígy állami tulajdon, vagyis közvagyon volt az ingatlanbefektetéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. részvényeinek (röviden: BIF-részvényeknek) 5 százaléka is. De úgy tűnik, ezen értékesítésénél nem bíbelődtek azzal, hogy tőzsdére vigyék, vagy legalább a többi BIF-részvényesnek is felajánlják a csomagot. Az állam versenyeztetés nélkül, a felkínált áron egyszerűen eladta a tulajdonában lévő papírokat az egyik részvényesnek: a Schmidt Mária és családja tulajdonában lévő cégnek. Ezek a részvények a hvg.hu információi szerint még a 2011-ben bekebelezett magánnyugdíj-pénztári vagyon részeként kerültek állami tulajdonba. Az várható volt, hogy az állam előbb-utóbb piacra dobja az értékpapírokban lévő tulajdonát: a BIF esetében ennek most úgy tettek eleget, hogy a részvényeket egy „tőzsdén kívül kötött magánjogi ügylet” során kizárólag Schmidt Mária leendő kormánybiztos cége vásárolhassa meg.
Schmidt, illetve a családi cég eddig is a cég egyik legjelentősebb részvényese volt, az állami részvények megszerzése előtt a BIF-részvények közel negyedével rendelkezett, amit férjétől, Ungár András szociológus-üzletembertől örökölt 2006-ban. Ungár András a cég alapítója, halálakor az igazgatóság elnöke volt. Később lányuk, Ungár Anna lett az igazgatótanács tagja, a részvények pedig a Pió-21 Kft. tulajdonában vannak, ez Schmidték családi cége. Bár a kft. ügyvezetője ugyancsak Ungár Anna, a cégnyilvántartás adatai szerint a társaságban Schmidt Máriának van többségi, 50 százalékot meghaladó szavazati joga. Mellette a másik két kisebbségi tulajdonos a lánya, illetve fia, Ungár Péter, aki tavaly az LMP színeiben indult az önkormányzati választásokon.
Egyből egy vevőjelölt
Az államnak a társaságban valamivel több mint 5 százalékos részesedése volt, ezt adta most el. A BIF-részvények nem pörögnek annyira a tőzsdén, mint mondjuk az OTP, így bár a jogszabályok értelmében kötelező volt közzétenni egy tájékoztatást a Budapesti Értéktőzsde honlapján az ügyletről, ezen leginkább a többi részvényes akadhatott fel. Az állami részvénycsomag megszerzésével Schmidt Mária családi cégének a részesedése ugyanis 24,62 százalékról 29,81 százalékra nőtt a BIF-ben.
Bár az 5 százalékos állami rész nem akkora, hogy ennek megszerzésével teljesen átalakultak volna a cégen belüli erőviszonyok, de Schmidték egyértelműen előretörtek házon belül. A legnagyobb részvényesek közt voltak eddig is, de a publikált adatok alapján szorosan felzárkóztak az igazgatótanács elnöki posztját is betöltő Nobilis Kristóf mögé. Úgy tűnik, Nobilis két cégén, a DonaDöme Kft.-n (24,48 százalék) és a Halmi út 46. Kft.-n (9,99 százalék) keresztül pár százalékkal még mindig megelőzi a Pió-21-et, de elhúztak olyan más nagyrészvényesek mellett, mint az FHB-elnök Spéder Zoltán tulajdonolta Budapest Ingatlan Holding Vagyonkezelő Zrt. (14,99 százalék) és a részben a szintén közvetetten általa résztulajdonolt FHB Zrt. (10,01 százalék). (Ezen kívül a BIF-részvények között több mint tíz százalék a közkézhányad, így kisrészvényesek is ki voltak hagyva az üzletből.)
Éppen ezért a BIF-et jól ismerő informátorunk szerint a többi részvényes körében egyértelműen feszültséget keltett Schmidték megtolása az állami papírokkal. Nekik sem tetszik, hogy nemcsak a piaci értékesítést mellőzték, de őket is teljesen kihagyták az ügyletből. Ezt a tranzakciót követő másik forrásunk is megerősítette, szerinte a többi BIF-részvény-tulajdonos gyakorlatilag nem is tudott az egészről, aztán jól meglepődtek. Mint megjegyezte, nem is érti az egészet, már csak azért sem, mert nem hitte, hogy Schmidt Mária egy ennyire nyilvánvaló támadási felületet szolgáltasson. Az állami részvények kizárólag a családi cégének történő értékesítését ugyanis szerinte egyszerűen nem lehet megmagyarázni, így mindenki politikai indokokat sejt majd a háttérben. Az, hogy ebből házon belül nyíltan eddig senki nem csinált ügyet, szerinte kizárólag annak köszönhető, hogy az elhunyt férjet, a cég egykori legendás alakját szerették és nagyra becsülték.
Az állami vagyonkezelő szerint sikeres tranzakció volt
Mivel egyáltalán nem volt verseny az állami BIF-részvényekért, lehetetlen megmondani, hogy a 380 forint/részvény árfolyamon létrejött eladási ár lehetett-e volna magasabb – ezen az árfolyamon vehette meg ugyanis a 1 339 488 darab állami tulajdonú részvényt Schmidték cége.
Megkérdeztük erről az állam oldaláról eljáró Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-t – amely amúgy az OTP-részvényeladást bonyolító MNV-hez tartozik –, amelynek vezérigazgatójától, Poják Zoltántól azt a választ kaptuk, hogy „egy hosszabb alkufolyamat részeként” a PIÓ 21 Kft. tett vételi ajánlatot, ezt fogadta el az állam. Arra hivatkozott, hogy a tranzakció idején „ismereteink szerint – nem volt értékelhető méretű vételi ajánlat a tőzsdei kereskedésben”, ugyanakkor kifejezett kérdésünkre elismerte, hogy meg sem keresték a „BIF Nyrt. egyéb tulajdonosait”. Vagyis nemcsak a nyílt, tőzsdei értékesítést mellőzték, de még a többi részvényes sem tehetett – esetleg több állami bevételt hozó – ajánlatot.
Az állami kezelő vezérigazgatója szerint a kialkudott értékesítési ár magasabb volt, mint „a BÉT-en megfigyelhető árfolyam, illetve az azt megelőző időszak (30, 90, 180 napos) átlagos árfolyama, ezért „a tranzakció a piaci ár fölött jött létre”, ezért „véleményünk szerint nem merül fel a tiltott állami támogatás”. „Tekintettel arra, hogy a cég részvényeinek forgalmához viszonyítva jelentős részvénycsomag került értékesítésre a hasonló tranzakcióknál jellemző 3–15 százalékos értékesítési diszkont nélkül, a tranzakciót sikeresnek tartjuk” – tette hozzá Poják Zoltán. Vagyis arra hivatkozott, hogy az ilyen nagy részesedés értékesítésekor az ár inkább lefelé mozog, méghozzá kifejezetten az OTP nagyjából hasonló, 5 százalékos részvénycsomagjának októberi értékesítésével példálózva. A lényeges különbség ugyanakkor az, hogy az állam OTP-részvényeinél a végleges ár a piacon alakult ki, és nem egyből egy vevőjelölt jött szóba.
Az Orbán-kormány elvette, Orbán exfőtanácsadójának cége megvette
Két forrásból is úgy tudjuk, hogy a Schmidt cégének eladott BIF-részvények a magánnyugdíjpénztárak államosításakor kerültek állami tulajdonba, ez is részét képezte az Orbán-kormány által bekebelezett, majd mostanra felélt nyugdíjvagyonnak. Rákérdeztünk erre is az állami vagyon kezelőjénél, de erre nem volt hajlandó válaszolni a vezérigazgató, csak annyit közölt, hogy a részvénycsomag hozzájuk az őket alapító MNV Zrt.-től került apportként 2013. decemberében. Újra eljuttattuk ezt az egy kérdést, amire a következő indirekt megerősítés érkezett: „a részvénycsomag a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól került állami tulajdonba”.
Vagyis úgy tűnik, valóban az Orbán-kormány által lenyelt nyugdíjvagyonból származnak ezek a BIF-részvények, így különösen rossz a píárja, hogy "az emberek pénzét" kizárólag Schmidt Mária cége vehette meg, aki a Terror Házának főigazgatójaként, valamint a nyugvópontra nem jutó Sorsok Háza projekt felelőseként közfeladatokat lát el. Utoljára most szeptemberben kapott újabb posztot a kormánytól: kormánybiztosként ő koordinálja az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt tisztelgő emlékév eseményeit.
Schmidt helyett lánya válaszolt: kérdezzük az államot
Szerettük volna megkérdezni Schmidt Máriát arról, nem tartja-e közfunkciói miatt aggályosnak, hogy az állam családi cégüknek értékesítette a részvényeket mindenféle verseny vagy más vevő megfontolása nélkül. A válasz Schmidtnek a Terror Háza igazgatójaként használt e-mail-címéről érkezett, de a lánya, Ungár Anna írta alá. Ezt azzal indokolta, hogy ő viszi a család üzleti ügyeit, ő tagja a BIF igazgatóságának.
Schmidt lánya szerint az állami kezelőt kérdezzük arról, hogy miért csak nekik volt lehetőségük megvenni a részvényeket az államtól ahelyett, hogy azokat a piacon értékesítették volna. „Azzal kapcsolatban ugyanis, hogy az eladó mit, miért és hogyan csinált, a vevőtől nem, csakis az eladótól várhat eligazítást”, közölte. Mivel felvetettük, hogy ez különösen pikáns, mert Schmidt egy közintézmény élén áll, ráadásul a magán-nyugdíjpénztári vagyonról van szó, megismételte: „az eladó dolga, hogy mit fontolt meg, milyen döntés-előkészítés után hozta meg döntését”.
„Rám mindössze annyi tartozik, hogy növelni kívántam a tulajdoni hányadomat egy nyilvános részvénytársaságban, és megfizettem annak ellenértékét. Mivel ennek a cégnek nagyon kicsi a közkézhányada, így semmi aggályos, vagy furcsa nincsen abban, hogy ezt a csomagot valamelyik már nagyobb részvénycsomaggal rendelkező entitás tudta, illetve akarta megszerezni” – magyarázta Ungár Anna, aki szerint „a tulajdonosi összetétel ismeretében más lehetőség nem merülhetett fel”.
Schmidt lánya visszautasította, hogy az ügylet felvetheti a tiltott állami támogatás kérdését, márpedig ezt az uniós jog szigorúan tiltja. Szerinte ez a kérdés „értelmezhetetlen”, „az állam hosszú évekig volt egy olyan illikvid papír birtokában, amiből egyetlen forint haszna sem volt az elmúlt több mint tíz évben”. „Cégem által most bevételhez jutott. Ezt adásvételnek hívják, nem támogatásnak” – tette hozzá.
Az állami kezelőnek és Schmidt Máriáéknak is felvetettük, hogy az állami részvénycsomag kizárólagos megvásárlásával a többi részvényessel szemben is előnyhöz jutottak, ami akár módosíthatta a társaság irányítására vonatkozó befolyások mértékét is. A Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. ezt azzal hárította el, hogy nekik nem volt tudomásuk erről, ők egyszerűen publikálták az értékesítés tényét. A megkérdezett szakjogászok szerint a verseny befolyásolása, a fúziókontroll is felmerülhet egy ilyen tranzakciónál, de erre az állami szervezet azt írta: ez az irányítást megszerző felelőssége, ezért ebben nem tettek lépéseket. Schmidt Mária lánya viszont arra hivatkozott, hogy „a belső viszonyokról, a cég belső ügyeiről nem kíván nyilatkozni, azok üzleti titoknak minősülnek”.
Közvagyont nem lehet csak úgy eladni
„Még ha csak 5 százalék körüli részt értékesít is az állam, figyelni kell arra, hogy nem történik-e az EU joga szerinti tiltott állami támogatás, vagyis amikor nem piaci feltételekkel történik az értékesítés” – mondta a hvg.hu-nak Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az állami vagyon értékesítése általában ugyanis versenyeztetéssel történik, ennek rendjét rögzíti az állami vagyonról szóló törvény, illetve az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet. A versenyeztetést csak ritkább – törvényben rögzített – esetekben lehet mellőzni, például, ha az értékesíteni kívánt vagyontárgy kis értékű, ha helyi önkormányzatnak adják el az állami vagyont vagy ha valamilyen fontos közérdekű cél miatt erről nyilvános határozatot hoz a kormány.
A versenyjogra szakosodott ügyvéd szerint az ilyen jellegű tranzakcióknál azt is vizsgálni lehet, hogy az ügylet okoz-e úgynevezett irányításváltozást a cégben, mert ha igen, akkor a fúziókontroll szabályai alapján versenyhivatali jóváhagyás is szükséges lehet. Ennek pontos jogi feltételei vannak, így annak eldöntéséhez, hogy ebben az esetben az egyetlen részvényesnek történő részvényeladás miatt beléphetnek-e a fúziókontroll szabályai, meg kell nézni többek közt az éves forgalom nagyságát vagy azt, milyen az alapszabályban foglalt döntési kompetencia és irányítási struktúra, és ez hogyan változna a tranzakció következtében.
Változatos szereplés A BIF Nyrt. eredménye az elmúlt években változatosan alakult. 2010–2012 közötti hároméves intervallumban minden esztendőben veszteséget termelt, 2010-ben combos 836 millió forintos adózott veszteséget tud felmutatni, utána 113, majd 204 milliós mínusz jött össze. A rá következő két év azonban sokkal jobban sikerült, közel 370 milliós, aztán tavaly 512 milliós adózott eredménnyel büszkélkedhet a cég. Ráadásul a javuló tendencia úgy következett be, hogy az értékesítés nettó árbevétele szinte folyamatosan apadt, a 2010-es 3,2 milliárd 2014-re 1,8 milliárdra mérséklődött. | Orbánék elvették, Schmidt Máriáék megvették | Úgy adtak el Schmidt Mária családi cégének állami tulajdonban lévő részvényeket, hogy semmilyen verseny nem volt: nem vitték tőzsdére, mint az állami OTP-részvényeket, de a cég többi részvényese sem tehetett ajánlatot. A Terror Házának főigazgatója, leendő kormánybiztos ráadásul azt a részvénycsomagot vehette meg kizárólagosan, amit a hvg.hu információi szerint az állam még a magánnyugdíj-pénztári vagyonnal szerzett meg. Schmidt nem nyilatkozott, a cég ügyeit intéző lánya viszont tagadta, hogy ez a törvények által tiltott állami támogatás lenne. Az állami vagyonkezelő szintén sikeresnek tartja a tranzakciót. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151125_Schmidt_Maria_BIF_nyugdijvagyon_manyup_ | 2015-11-25 11:52:00 | true | null | null | HVG |
RTL Klub-ügyben az ügyészséghez fordul Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarország társelnöke – írta a szerdai Népszabadság.
Szabó Tímea ugyan ismeretlen tettes ellen tesz büntetőfeljelentést hivatali visszaélés gyanújával a Fővárosi Főügyészségen, de az ügy nagyon is konkrét: az RTL Klub kitiltása a Tisztelt Házból. Szabó Tímea szerint Kövér László házelnök nemcsak a szólás- és a sajtószabadságot rengeti meg, hanem a jogállamiságot is.
Mint arról beszámoltunk, Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója kedden levélben kérte Kövért, hogy változtassa meg múlt hét végi döntését, amellyel kitiltotta a kereskedelmi csatorna munkatársait a parlamentből. Egy RTL-es stáb hétfőn is próbálkozott a bejutással, de már nem szerepeltek a beengedhető személyek listáján.
A kitiltásra az után került sor, hogy az RTL megpróbált tudósítani Orbán Viktor és a NATO-főtitkár félig zártkörű közös sajtótájékoztatójáról, amiről csak a közszolgálati tévé készíthetett felvételt. Kövér hivatala ez után dörgedelmes levélben kerek perec megtiltotta a parlamenti munkát az RTL munkatársainak, határozatlan időre.
Az intézkedés ellen minden ellenzéki párt tiltakozott, érthető módon, hiszen az RTL kiutálásával nagy mértékben csökken az esély, hogy parlamenti véleményeiknek országos csatorna adjon teret. | Feljelentik Kövér Lászlót hivatali visszaélés miatt | Szabó Tímea PM-társelnök ügyészséghez fordul az RTL Klub parlamentből való kitiltásának ügyében. Hivatali visszaélés gyanújával kezdeményez eljárást a hatóságnál Kövér László intézkedése miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151125_Feljelentik_Kover_Laszlot_hivatali_vissza | 2015-11-25 12:13:00 | true | null | null | HVG |
Pál Tibor és Tóth Csaba átláthatóbbá tenné az önkormányzati közbeszerzéseket. A két szocialista képviselő ezért javasolja, hogy „a kétezernél több lakosú településeken pénzügyi bizottságot”, a tízezer fősnél nagyobb településeken közbeszerzési bizottságot hozzon létre a képviselő-testület. „A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről” – írják javaslatukban az ellenzéki képviselők.
Indokolásuk szerint „2010-ig, a kormányváltásig a nagyobb települések képviselő-testületei majdnem mindenhol működtettek olyan bizottságot, amely a közbeszerzésekkel foglalkozott. Ez a gyakorlat 2010 után megszűnt, kikerültek a testületek ellenőrzése alól a közbeszerzési eljárások. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok több esetben kiszervezték, az önkormányzati tulajdonú vagyonkezelőnek adták át a közbeszerzések lebonyolítását.
Ezzel csökken a képviselő-testületek rálátása a helyi ügyekre. Erre jó példa – a szocialisták szerint – a nemrég Zuglóban kirobbant botrány, amely mutatja, milyen jellegű visszaélésekre ad lehetőséget az, ha nincsen megfelelő kontroll a közbeszerzések felett.
A hangfelvétel miatt egyébként Papcsák Ferenc is feljelentést tett. A XIV. kerületi önkormányzat tudatta, hogy a polgármester személyesen juttatta el a hangfelvétel ügyében tett feljelentését a szocialistáknak, s a hatóságoktól a hangfelvétel készítése körülményeinek, illetve az abban elhangzottak valóságtartalmának a vizsgálatát is kérte.
Az Index Papcsák beágyazottságáról
Az Index közben arról ír, hogy noha 100 milliós korrupcióval vádolták meg, a Fidesz kitart a zuglói polgármester mellett. Papcsák Ferenc megítélése nem változott a párton belül a múlt héten nyilvánosságra került hangfelvétel miatt. Annak ellenére sem, hogy a szintén Fidesz–KDNP-színekben megválasztott alpolgármester lényegében megerősítette, az ő irodájában egy valódi beszélgetésen készült a felvétel.
Az Index által meg nem nevezett országgyűlési képviselők szerint a pártvezetés azért is kitart Papcsák mellett, mert régi Fidesz-tag, sokat tett a kormánypártért. A politikust a Fidesz kongresszusán újra beválasztották a párt számvizsgáló bizottságába, amely a párt vagyonkezelésének, pénzügyeinek ellenőrzéséért felel és megtarthatja a zuglói választókerület vezető címét, vagyis nagy valószínűséggel őt indítják egyéniben a 2014-es választáson.
Az Index megkérdezte a politikust, hogy a párt elnöksége, illetve személy szerint Orbán Viktor nem jelezte-e neki, hogy a helyi botrányok miatt elvesztheti jelöltségét. Papcsák annyit mondott, hogy a pártvezetésből senki sem kereste emiatt, majd Pesti Imréhez, a Fidesz budapesti regionális igazgatójához irányította lapot, mert ilyen ügyekben ő jogosult nyilatkozni. Hozzátette: a továbbiakban is Zuglóért dolgozik, és a zuglói emberek mondanak majd véleményt a munkájáról. | Jön a lex Papcsák | A szocialisták módosítanák a helyi önkormányzatokról szóló törvényt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/01/jon-a-lex-papcsak/ | 2013-10-01 12:13:00 | true | null | null | 24.hu |
Két nap alatt 120 millió forintot dobtak össze adakozók Juhász Péter, belvárosi Együtt-képviselőnek egy Deák téri lakás megvásárlására. Juhász azért kezdett akcióba, mert ezt a lakást szerinte mélyen áron alul, 78 millió forintért akarja értékesíteni az V. kerületi önkormányzat.
A sorban már a sokadik kerületi ingatlanügy november elején került elő: egy 2015-ös becslés szerint 112,5 millió forint (475 ezer forint/négyzetméter) forgalmi értékű ingatlanhoz 78,8 millió forintért (322 ezer forint/négyzetméter) jutott az ingatlant bérlő dr. Sándor ügyvédi iroda. Az ár még jutányosabbnak tűnik, ha ahhoz a 2012-es, szintén önkormányzati becsléshez mérjük, ami az akkor pangó ingatlanpiacon 154 millióra (650 ezer forint/négyzetméter), egy lehetséges felújítás után – ami aztán nem történt meg – 192 millió forintra (810 ezer forint/négyzetméter) taksálták a lakást.
Az önkormányzat akkor úgy indokolta az RTL Klubnak az alsó hangon 65 milliós különbséget, amit benyel a kerület, hogy az ingatlan nem lakásként, hanem helyiségként funkcionál, és mint ismeretes, a lakások drágábbak, mint a helyiségek. Juhász Pétert nem sikerült meggyőzniük, neki ugyanis az tűnt fel, hogy az ügyvédi iroda vezetője, Sándor Sz. Zoltán gyakran dolgozik az V. kerületi önkormányzatnak.
Az ügyvédi iroda a kerületben hatályos, az egy évnél régebbi bérlőknek 30 százalékos kedvezményt biztosító rendeletnek köszönhetően juthat hozzá potom áron a 237 négyzetméteres luxusingatlanhoz. És mint Juhász Facebookon írta:
Sándor Sz. Zsolt pályázat nélkül kapta meg az ingatlan bérleti jogát. Soha nem költözött be, nem használja, nem zajlik felújítás, az ingatlan érintetlen azóta. A bérlés megkezdése után 2 héttel jelezte vételi szándékát. Tehát már a bérleti szerződés megkötésekor sem bérelni akarta, hanem megvenni.
Juhász úgy igyekszik bizonyítani saját igazát, hogy november elején bejelentette, tud 145 millió forintért is vevőt a lakásra. Ezért azt ígérte, hogyha Szentgyörgyvölgyi Péter, V. kerületi polgármester aláírja az adásvételi szerződést, akkor fel fogja jelenteni. Ezután kezdett pénzgyűjtő kampányba, hogy akár ő is le tudjon tenni egy korrekt összeget a lakásért, amire eddig 53 ember reagált: volt, aki néhány ezer forinttal szállt be, de többmilliós nagyságrendű összeg is landolt az Együtt politikusának bankszámláján.
Azonban van egy csavar a dologban: még ez a 120 millió sem lesz elég, mert az önkormányzat az ajánlatok megtétele után továbbra is hivatkozhat a már említett elővásárlást garantáló rendeletre. Így az ügyvédi iroda a magasabb bemondott összegből levont 30 százalékos kedvezménnyel viheti a lakást, tehát csak néhány milliót kellene hozzácsapniuk a jelenleg 78 milliós vételárhoz. Ezért Juhász még több pénzt akar gyűjteni, hogy tovább srófolja az árat. | 120 milliót kapott Juhász Péter a belvárosi önkormányzat szívatására | 78 millióért adna el a belvárosi önkormányzat egy legalább 154 millió forintot érő lakást. Juhász Péter szerint ennek az lehet az oka, hogy a vevő ügyvédi iroda vezetője sokat dolgozik a kerületnek. Igazát bizonyítandó pénzgyűjtésbe kezdett: 2 nap alatt már össze is jött 120 millió forint, de a sikerhez még ez is kevés. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151123_Juhasz_Peter_120_milliot_gyujtott_lakasva | 2015-11-23 12:16:00 | true | null | null | HVG |
Ismét korrupcióval gyanúsított rendőröket fogtak el a záhonyi határrendészeti kirendeltségen - derült ki az M1 hétfő esti Híradójából. Pintér Sándor belügyminiszter a műsorban azt mondta, könyörtelenül kizárnak mindenkit, aki a korrupcióval megfertőződött.
A Híradó tudósítása szerint a rendőröket a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) leplezte le. Hétfő reggel katonai ügyészek a Készenléti Rendőrség közreműködésével tizenöt rendőrt fogtak el a határnál. Volt, akit az útlevélkezelő fülkéből vittek el.
A gyanú szerint a vámosok az odaérkező járművek utasaitól, illetve vezetőitől rendszeresen pénzt fogadtak el azért, hogy kisebb-nagyobb szabálytalanságok felett szemet hunyjanak. Több hónapon keresztül sarcolták az utazókat, naponta ezer-ezerötszáz eurót is megkerestek.
A házkutatások után Nyíregyházára vitték őket, ahol a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki őket. Az előállított határrendészek ellen kötelességszegéssel elfogadott vesztegetés miatt indult büntetőeljárás. A korrupt egyenruhások akár 12 év börtönbüntetést is kaphatnak.
Pintér Sándor belügyminiszter szerint az NVSZ fokozta tevékenységét és nagyon módszeresen dolgozik. E munka eredménye, hogy aki korrumpálódott, azt kizárja magából a testület. A korrupció olyan, "mint egy rákos daganat, szétszóródik egy szervezetben és tönkreteszi" azt - fogalmazott Pintér Sándor. | 15 korrupt határőrt fogtak el, Pintér könyörtelenségről beszélt | A belügyminiszter szerint a korrupció olyan, "mint egy rákos daganat, szétszóródik egy szervezetben és tönkreteszi" azt. Pintér Sándor ezt az után mondta el, hogy az NVSZ leleplezett 15 záhonyi határőrt, aki a gyanú szerint pénzt fogadott el azért, hogy szemet hunyjon néhány szabálytalanság fölött. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151130_15_korrupt_hatarort_fogtak_el_Pinter_kony | 2015-11-30 12:25:00 | true | null | null | HVG |
Horvátország saját joga szerint talán megtehette azt, amit tett, a Mol azonban fenntartja azon álláspontját, hogy a horvát hatóságok eljárása és annak módja ellentétes az európai uniós joggal, amelynek alkalmazását Horvátország magára nézve is kötelezőnek fogadott el, amikor idén csatlakozott az EU-hoz. – derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleményből. Szerintük a Mol magyar részvénytársaságként azonban a magyar jog hatálya alá tartozik. Ebből adódóan jogilag a magyar hatóságok azon korábbi döntése kötelezi, mely az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette. A vizsgálat egyúttal nem tárt fel helytelen vagy törvénytelen üzleti tevékenységet sem a Mol-csoport, sem képviselői részéről.
Megvédik magukat
A Mol egyébiránt megkérdőjelezi, hogy a társasággal kapcsolatban felmerült vádakról folytatott eljárás megfelel-e az uniós, illetve a nemzetközi joggyakorlatnak. Szerintük a jogállamiság követelményeinek nem felel meg.
Amíg a jogi ügy a vállalat számára kedvező módon le nem zárul, Hernádi Zsoltnak, magánszemélyként nyilvánvalóan kényelmetlen lesz, hogy nem tud külföldre utazni, és ez bizonyos protokollfeladatok ellátásában is akadályozhatja. Ugyanakkor ez semmilyen módon nem gyengíti Hernádi Zsoltot abban, hogy a továbbiakban is teljes jogkörrel irányítsa a vállalatcsoportot – olvasható a közleményben. A Mol szerint az intézkedések nyilvánvaló mozgatórugója a cég és elnökének megfélemlítése, és a vállalatcsoport megvédi magát az igazságtalan intézkedések ellen.
Kötelező-e a kiadatás?
Kedd délután hatályba lépett az Interpol körözése, valamint az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. Hernádi Zsolt az Interpol vörös körözési listájára került fel. Ez a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt, azért, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kiadta.
Az Interpol gyakorlatilag nem tud kiadni nemzetközi letartóztatási parancsot a szó legszorosabb értelmében, ehhez nincs jogköre, ám a vörös riasztás hasonló erővel bír, az Interpol minden tagállamában kötelező őrizetbe venni Hernádit, ha megtalálják.
Hernádi Zsolt vizsgálati őrizetbe vételét néhány napja ugyanaz a bíróság rendelte el, amely tavaly novemberben – nem jogerősen – 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. A horvátok szerint a Mol elnök-vezérigazgatója kenőpénzt fizetett a politikusnak azért, hogy a Mol irányító befolyást szerezhessen az INA olajvállalatban. Magyar részről a vádat mindig visszautasították, de az elfogatóparancs hírére a minap majdnem 2 százalékot esett a Mol-részvény árfolyama.
Buza János ügyvéd a Hír24-nek elmondta, hogy az európai elfogatóparancs alapján kötelező a magyar rendőrségnek a letartóztatást végrehajtania. Ezek után a Fővárosi Törvényszék bírója dönt a kiadatási kérelemről, annak alapján, hogy megalapozott-e az elfogatóparancs. Amennyiben az ebben foglalt tényállás megegyezik a magyar ügyészség által korábban már elutasított kérelemmel, úgy Hernádi Zsoltot nem fogják kiadni Horvátországnak, ha különbözik, akkor kötelező a kiadatás – mondta az ügyvéd. | A Mol megvédi Hernádit | Bár nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, a Mol közleménye szerint ezzel csak a külföldre utazását és protokolláris feladatait akadályozzák meg a horvát hatóságok. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/02/mol-hernadi-marad/ | 2013-10-02 12:28:00 | true | null | null | 24.hu |
Termékeny ötletnek bizonyult Széles Gábor vállalkozó tulajdonszerzése a 2014-ben még némileg elavult sármelléki repülőtérben, amit 700 millió forintért vásárolt meg a Hévíz önkormányzatához tartozó Hévíz-Balaton Airport Kft-től. A sajátos ötletekben, például az antigravitációs mező létrehozásában perspektívát látó vállalkozónak 49 százalékos tulajdonrésze van a reptérben, ugyanennyi maradt Hévíz településnél, illetve 2 százalék Zalavár önkormányzatánál.
Papp Gábor, Hévíz polgármestere a Magyar Időknek elmondta, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban megvalósítandó, ötmilliárdos fejlesztés a Balaton térség megújítását célzó csomag egyik eleme. Ebből az összegből megújul a repülőtér külső és közvetlen belső része, közművesítik a területet, meghosszabbítják a kifutópályát, korszerűsítik a repülést segítő technikai berendezéseket és fejlesztik az úgynevezett kargóképességeket.
A fejlesztési terv további négymilliárdot irányoz elő a Balatonszentgyörgy–Fenékpuszta–Keszthely elkerülő szakasz és az M7-es autópálya közötti szakasz gyorsforgalmi úttá fejlesztésére. A közúti kapcsolat révén a reptér elérhető lesz Nagykanizsa és Zalaegerszeg termelőüzemei számára, ami fontos beruházásokat hozhat ezeken a településeken.
A sármelléki Hévíz-Balaton Airport utasforgalma csaknem ötödével, 33 ezerre bővült tavaly a 2013-as évhez képest. Az érkezők és indulók nagyobb része, közel 28 ezer ember a charter- és menetrend szerinti járatokat vette igénybe, mintegy ötezer utas kisgépekkel utazott – írja a Magyar Idők. | Könnyebben repülhet a Balatonra, megújul a sármelléki reptér | A Széles Gábor vállalkozó érdekeltségébe tartozó repteret ötmilliárd forintból építik újjá közpénzből a következő években, amelyet egy négymilliárd forintos beruházás keretében összekötnek az M7-es autópályával is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151201_Ujra_utazhat_majd_repulovel_a_Balatonra_m | 2015-12-01 12:31:00 | true | null | null | HVG |
Orbán Viktor új belpolitikai főtanácsadója szolgált ékes példával arra, mennyire hasznavehetlenek a magyar vagyonnyilatkozat-szabályok. A november 20-án a kormany.hu-n közzétett államtitkári záróbevallása szerint Giró-Szász András cégérdekeltséggel nem rendelkezik, miközben akkor már majdnem három hete 70 százalékos tulajdonosa volt visszavásárolt régi elemzőcégének, a Strategopolis Kft.-nek.
Mindezt szabályosan meg is tehette, hiszen a vagyonnyilatkozati paragrafusok nem írják elő a naprakész adatokat. Bárki trükközhet azzal, hogy nyitó bevallása után egy nappal vesz egy céget, a záró előtt egy nappal pedig eladja, így a dokumentum hallgat a vállalkozásról. Giró-Szász úgy teljesíthette tehát az előírásokat, hogy a közzétett vagyonnyilatkozat érdemét tekintve mára már megtévesztő.
Az exállamtitkár ősszel alakította át cégcsoportját. Előbb októberben eladta a szállodabizniszben érdekelt Safe Port Project Kft.-ben levő tulajdonrészét, majd novemberben visszaszállt régi cégébe, amit 2014-ben hagyott ott. Leadta közben a vagyonnyilatkozatát, amiben a Safe Port már nem, a Strategopolis még nem szerepelt.
Kulcsdátumok Giró-Szász András cégügyeiben
- Szeptember 10. Megállapodik Serfőző Péterrel, hogy eladja neki a Safe Port-üzletrészét, de a adásvétel végül elmarad
- Október 9. Eladja részesedését a Safe Port-üzletrészét György Gábornak
- Október 22. Megszűnik államtitkári megbízatása, a leadott záró vagyonnyilatkozatában nem szerepel cégérdekeltség
- November 2. 70 százalékos részt szerez visszavásárlással a Strategopolisban
- November 4. A miniszterelnök belpolitikai főtanácsadója lesz
- November 20. Közzéteszik a vagyonnyilatkozatot a kormany.hu-n
A 2006-ban alapított Strategopolisban Giró-Szász gyakorlatilag teljhatalomhoz jutott, hiszen például főszabályként a taggyűlés akkor határozatképes, ha a törzstőke 70 százaléka azon képviselve van. Neki kedvez az is, hogy a két korábbi tulajdonossal, a 15-15 százalékos részesedéssel továbbra is rendelkező Várkonyi Gáspár ügyvezetővel és Molnár Róbert gazdasági igazgatóval kötött megállapodásuk szerint a 2016-2018-os évekre járó osztalékból 90 százalék jut neki „a 900 millió forint árbevételre jutó eredmény tekintetében” (az azon felüli osztalék törzsbetét-arányos lenne). Hasonló megállapodás született a cégeladásról is: ha 2017 végéig együtt eladják a Strategopolist, akkor 900 millió vételárig 90 százalék Giró-Szásznak jár (az ezen felüli részt ugyancsak törzsbetét-arányosan osztanák fel).
A Strategopolis sorra nyerte a közpénzes megbízásokat az elmúlt években, aligha kell tartaniuk Giró-Szászéknak attól, hogy ez megváltozik. A nyereség nagy részét osztalék formájában kivették a tulajdonosok: a 2014-es év eredménye után például összesen 271 millió forintot kaptak.
A Strategopolis Kft. bevételei és nyeresége (millió forint): | A nagy vagyonnyilatkozat-trükk: Giró-Szász csendben visszavásárolta a Strategopolist | A miniszterelnöki főtanácsadó leadta „üres” vagyonnyilatkozatát, majd gyorsan visszavette tanácsadó cége, a Strategopolis Kft. 70 százalékos tulajdonrészét. A 2006-ban alapított cégben, amely jól muzsikál a közbeszerzéseken, Giró-Szász gyakorlatilag teljhatalomhoz jutott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151129_A_nagy_vagyonnyilatkozattrukk_GiroSzasz | 2015-11-29 12:33:00 | true | null | null | HVG |
A méltatlanság megállapításáért a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal fordult a bírósághoz, miután Kisléta polgármesterét korábban a Debreceni Ítélőtábla egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte kétrendbeli, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt, Madácsi Imre azonban nem távozott hivatalából.
A polgármester tájékoztatta ugyan a képviselő-testületet a büntetésről, de a helyi képviselők nem hoztak külön döntést a méltatlanságával kapcsolatban.
A szabolcsi kormányhivatal ezután fordult a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz, amely megállapította, hogy a hatályban lévő törvény szerint a polgármester méltatlan tisztsége betöltésére, és a rendelkezés értelmében a tisztsége megszűnik.
Ha a határozat ellen a jogorvoslati határidő lejártáig nem érkezik fellebbezés, akkor Kisléta polgármesterének tisztsége a bírósági döntés napjával, november 26-ával szűnik meg – derül ki a Nyíregyházi Törvényszék szóvivőjének pénteki közleményéből. | Méltatlan a tisztségére Kisléta polgármestere | A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nem jogerős ítélete szerint méltatlanná vált a tisztségére Kisléta polgármestere. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151127_meltatlan_a_tisztsegere_kisleta_pmester | 2015-11-27 12:43:00 | true | null | null | HVG |
A Mol és a horvát fél közötti nézeteltéréseket – a magyar kormány eddig a tulajdonostársak, részvényesek közötti gazdasági vitának tekintette. Az elmúlt napokban azonban olyan események történtek, amelyek a magyar kormány számára már világossá tették, hogy nem pusztán erről van szó – derül ki a kormány közleményéből.
Horvátországban a Mol ellen zajló folyamatos politikai kampány mellett, a horvát pénzügyminiszter nyilvános fenyegetése országa legnagyobb befektetőjével szemben, valamint a horvát igazságügyi szervek általi eljárások a Mol egyes vezetőivel szemben is arra utalnak, hogy gazdaságon kívüli eszközökkel kívánnak nyomást gyakorolni. Ezek a módszerek az Európai Unióban elfogadhatatlanok, ezeket a lépéseket Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül.
A magyar lépések
A Külügyminiszter lemondja az október 3-án Dubrovnikban megrendezendő csúcstalálkozón való részvételét.
A magyar kormány a magyar állam képviseletében, mint a legnagyobb tulajdonos felkéri a Mol menedzsmentjét vizsgálja felül a társaság portfólióját adott esetben készítse elő a Mol tulajdonában lévő INA részvények eladását a horvát kormány vagy harmadik fél részére.
A kormány emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálja meg milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Molt illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.
A közlemény szerint a magyar kormány, mint Horvátország legjelentősebb külföldi befektetőjének, a Molnak legnagyobb tulajdonosa, a mai ülésén áttekintette az olajipari társaság horvátországi befektetésével kapcsolatban kialakult helyzetet. A horvát állam és a Mol között létrejött szerződés alapján a Mol maradéktalanul teljesítette az abban vállalt kötelezettségeit és az elmúlt években közel 3 milliárd eurót fektetett be, ezzel szemben a horvát fél kötelezettségeinek nem vagy csak részben tett eleget.
A magyar kormány felfogása szerint az államnak joga van eldönteni, hogy mely indokolt esetekben akar egy eszközt birtokolni, azaz tulajdonossá válni vagy egy tevékenységet állami tevékenységként folytatni.
Magyarországon is találkozhatunk ilyen esetekkel, amikor az állam kivásárolja a korábbi befektetőket, de ennek megvan a mindenki számára elfogadható, bevett útja. Tehát létezik kulturált módja az elválásnak.
A Mol is Hernádit védi
Bár nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, az általa irányított olajcég közleménye szerint ezzel csak a külföldre utazását és protokolláris feladatait akadályozzák meg a horvát hatóságok. Horvátország saját joga szerint talán megtehette azt, amit tett, a Mol azonban fenntartja azon álláspontját, hogy a horvát hatóságok eljárása és annak módja ellentétes az uniós joggal, amely alkalmazását Horvátország magára nézve is kötelezőnek fogadott el, amikor idén csatlakozott az EU-hoz.
A Mol – magyar részvénytársaságként – a magyar jog hatálya alá tartozik, jogilag a magyar hatóságok azon korábbi döntése kötelezi, mely az eljárást bűncselekmény híján megszüntette. A vizsgálat egyúttal nem tárt fel helytelen vagy törvénytelen üzleti tevékenységet sem a Mol-csoport, sem képviselői részéről. Amíg a jogi ügy a vállalat számára kedvező módon le nem zárul, Hernádi Zsoltnak magánszemélyként nyilvánvalóan kényelmetlen lesz, hogy nem tud külföldre utazni. Hernádi Zsolt ugyanakkor a továbbiakban is teljes jogkörrel irányítja a céget.
Körözik a Mol-vezért
Kedd délután hatályba lépett az Interpol körözése, valamint az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. Hernádi Zsolt az Interpol vörös körözési listájára került fel. Ez a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt, azért, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kiadta.
Hernádi Zsolt vizsgálati őrizetbe vételét néhány napja ugyanaz a bíróság rendelte el, amely tavaly novemberben – nem jogerősen – 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. A horvátok szerint a Mol elnök-vezérigazgatója kenőpénzt fizetett a politikusnak azért, hogy a Mol irányító befolyást szerezhessen az INA olajvállalatban. Magyar részről a vádat mindig visszautasították, de az elfogatóparancs hírére a minap majdnem 2 százalékot esett a Mol-részvény árfolyama. | A kormány kiáll Hernádi mellett | Nem csupán a tulajdonostársak közti vitáról van szó, így Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül a horvát fél döntéseit – írja a magyar kormány közleményében. Martonyi János lemondja a Dubrovnikban rendezendő csúcstalálkozót, valamint a kormány arra kéri a Mol vezetését, hogy készítse elő az INA-részvények eladását, akár harmadik félnek is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/02/a-kormany-kiall-hernadi-mellett/ | 2013-10-02 12:47:00 | true | null | null | 24.hu |
A CÖF szerint Bencsik András Stockholm-szindrómás, mert kikelt a korrupt fideszesek ellen. Mészáros Lőrinc tovább gazdagodott, Giró-Szász András sógoráé volt a lakás, amit Lázár János megvett a tízéves kisfiának. Putyin lemondta a Déli Áramlatot, a kormány Azerbajdzsánból akar gázt szerezni. A szakszervezetek sztrájkra és útlezárásokra készülnek a korkedvezményes nyugdíjért.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy lemondanak a Déli Áramlat megépítéséről. A döntést azzal indokolta, hogy Brüsszel és Bulgária ellenállása miatt nem tudnak haladni a projekttel. Az Origó által megkérdezett szakértők szerint a döntésben legalábbis szerepet játszott, hogy az alacsony olajár, a mélyrepülésből mélyebb repülésbe zuhanó rubel, a szankciók és a Szibéria Ereje vezeték megépítése mellett az oroszoknak nincs pénzük a Déli Áramlatra. Ráadásul a mostani energiapiaci trendek mellett nem lehet tudni, mennyi idő alatt térült volna meg.
Gáz
Magyarország az orosz döntést tudomásul vette, Orbán Viktor azt mondta, nem érdemes pitizni azért, hátha mégis megépül a vezeték. A kormány szerint a Déli Áramlat helyett majd Azerbajdzsánból fogunk gázt szerezni.
Atom
Miután az oroszok kihátráltak a Déli Áramlatból, felmerült, hogy esetleg a paksi bővítés is veszélybe kerülhet. A paksi beruházást az unió is fenyegeti: lehet, hogy uniós joggal ellentétesnek találják majd a projektet. Ha így történne, a kormány megpróbál majd kiskaput keresni, ahogy a britek a Hinkely Point-i erőmű esetében, ezt Aszódi Attila kormánybiztos mondta. Ott a kiskapu úgy néz ki, hogy az új blokkok a francia beruházó tulajdonába kerülnek. Mindez nem jelenti, hogy a magyar kormány az oroszok kezébe adná a paksi blokkokat; ezt is Aszódi Attila mondta.
Olaj
Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint az év eleje óta 9,9 százalékkal nőtt a benzinár. Oroszországban nagyon olcsón adják a lakosságnak az üzemanyagot, de az olcsó olaj miatt a költségvetés hatalmas exportbevételektől esik el, már nem tudják fenntartani az alacsony belföldi árakat. Az olcsó olajat mások mellett a szlovákok veszik meg: orosz kőolaj szállításáról szóló szerződést írt alá a két ország. A szlovák sajtóban az évszázad szerződésének" nevezték a megállapodást.
Üzemanyag
A héten kétszer csökkentette az üzemanyagok árát a Mol. Péntektől 8 forinttal esett a benzin és 6 forinttal a gázolaj ára. Uoltjára 2011-ben volt ilyen olcsó az üzemanyag.
Víz
A szlovák kormány azonnali hatállyal felmondja a bősi vízi erőmű üzemeltetéséről az olasz Enellel kötött szerződést, jelentette be Robert Fico szlovák kormányfő Pozsonyban. A még 2006-ban kötött üzemeltetési szerződés felmondását azzal indokolta, hogy az Enel súlyosan megsértette a szerződést.
Egy túsz érzelmei
Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztője nyílt levélben kelt ki a gyanúsan gyorsan gazdagodó fideszesek ellen. A Békemeneteket szervező CÖF eltúlzottnak gondolja Bencsik Gábor általánosító hangnemét, aki ugyan jó hazafi, de a jelek szerint Stockholm-szindrómája van.
Ó, ió, ció, korrupció!
Eközben Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatából kiderült, hogy a felcsúti polgármesternek lett újabb 300 millió megtakarítása. Az már nem derült ki, hogy honnan. Lehet, hogy nem jelent semmit, de Serfőző Péter, Giró-Szász András kormányzati kommunikációs államtitkár sógora és üzlettársa volt korábban annak a lakásnak a tulajdonosa, amit Lázár János megvett 10 éves kisfiának. Ami biztos: egyre lejjebb süllyed a Magyarország a korrupciós listán a Transparency International jelentése szerint. Magyarország egy helyet rontott tavaly óta, és az EU legkorruptabb harmadához tartozik.
Bankba teszik a pénzt
A magyar állam megveszi a Budapest Bankot, az eddigi tulajdonos GE és a magyar kormány az erről szóló előszerződést december 4-én csütörtökön írta alá, jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő.
A bútorokat gyorsan told szerteszéjjel
Az eredetileg becsült 2 milliárd 346 millió helyett 4 milliárd 185 millió forintért bútorozhatja be a kormányhivatalokat a hét cégből álló nyertes ajánlattevői közösség.
Váratlan utazás
Több mint 160 milliárd forintért épülhet fel a nem egészen 29 kilométer autópálya-szakasz, Abony és Fegyvernek között. Ezzel ez lesz a legdrágább sztrádaszakasz az országban. Az összeg azért is meglepő, mert tavaly még csak nettó 110,7 milliárd forintot ítéltek oda a beruházásra, ami bruttósítva is jó 20 milliárddal kevesebb a most megjelent számnál.
Év végi prémium
Az Országgyűlés véglegesítette a költségvetési bizottság korábbi javaslatait, amelyeknek eredményeként az idei büdzsé kiadásai és így hiánya is körülbelül 15 milliárd forinttal növekedhet. Ezekre költenek még év végén: Paks, MÁV, Főgáz, Posta. A kormány szerint a hiánycél nincs veszélyben, a kiadásokat az országvédelmi alapból fedezik.
Ideje sztrájkba lépni
A tejtermelők nem mondtak le tervezett demonstrációjukról, ennek sorsa attól függ, hogy a kormány hajlandó-e lépni valamit az elharapózott áfacsalások megszüntetéséért. A Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közlekedési tagozata úgy döntöttek, sztrájkot, országos útlezárást vagy forgalomlassító akciót szerveznek a korkedvezményes nyugdíjért. Országszerte félpályás útlezárásokat szervez a LIGA szakszervezeti szövetség december 15-ére, így tiltakoznak a korkedvezményes nyugdíj megszűntetése ellen. | Ki a legkorruptabb a vidéken? | A CÖF szerint Bencsik András Stockholm-szindrómás, mert kikelt a korrupt fideszesek ellen. Mészáros Lőrinc tovább gazdagodott, Giró-Szász András sógoráé volt a lakás, amit Lázár János megvett a tízéves kisfiának. Putyin lemondta a Déli Áramlatot, a kormány Azerbajdzsánból akar gázt szerezni. A szakszervezetek sztrájkra és útlezárásokra készülnek a korkedvezményes nyugdíjért. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20141205-ez-tortent-a-gazdasagban-a-49-heten.html | 2014-12-06 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A körözési adatlap szerint az 52 éves, magyar állapolgárságú, tarjáni születésű Hernádi Zsolt Tamást megvesztegetéssel vádolják a horvát büntető törvénykönyv vonatkozó paragrafusának megfelelően. Az adatlap arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valakinek információja van Hernádiról, akkor jelezze azt a rendőrségen.
A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte.
Fotó: Interpol
Közben a magyar rendőrség megkapta a horvát szervek megkeresését Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ügyében, melyet a szokásos eljárásnak megfelelően továbbított az igazságügyi tárcához – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
“A horvátok megkeresése horvát nyelven megérkezett a rendőrségre, azt az eljárásrendnek megfelelően a rendőrség továbbítja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak” – közölte az ORFK Kommunikációs Szolgálat arra a kérdésre, hogy Hernádi Zsolttal kapcsolatban a magyar hatóságok kaptak-e Interpol körözést, illetve európai elfogatóparancsot.
A kormány az ügy kapcsán ma kora délután közleményt adott ki. Ebben arra kérik a Molt, fontolja meg az INA-részvények eladását. Percekkel a közlemény megjelenése után Baló György Vágó Attilát, a Concorde Értékpapír vezető elemzőjét kérdezte arról, mi lehet ennek a következménye.
Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat és korábban azt közölte: soha nem vesztegetett meg egyetlen politikust sem, és nem fizetett kenőpénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A Mol-INA ügy kapcsán korrupció miatt tíz év börtönre ítélte Ivo Sanadert egy horvát bíróság egy ével ezelőtt.
A napokban a zágrábi megyei bíróság elrendelte Hernádi előzetes letartóztatását a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) kérésére, mert úgy ítélték meg, hogy fennáll a szökés veszélye.
Az ügyészség azért kérte a fogva tartást, mert Magyarország a közelmúltban elutasította, hogy kézbesítse Hernádi számára a horvátországi meghallgatásra szóló idézést, korábban pedig a magyar hatóságok nem akarták kihallgatni a Mol elnök-vezérigazgatóját nemzeti érdekekre hivatkozva. A magyar fél azt mondta, hogy már lefolytatták az eljárást, és megállapították, hogy a Mol vezetője nem követte el az említett törvénytelenségeket.
A Mol-csoport jogi igazgatója a napokban az őrizetbe vétel elrendelését a Mol és a cég elnöke elleni fenyegetésként értékelte.
A magyar ügyészség által lefolytatott magyarországi nyomozás során Hernádi Zsolt teljes mértékben együttműködött a magyar hatóságokkal és részletes tanúvallomást tett. A Központi Nyomozó Főügyészség 2012. január 20-án megszüntette az eljárást, mert “sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt”. A nyomozást ugyanazon tényállásra és tények alapján folytatták le, és ahhoz a horvát nyomozás anyaga rendelkezésre állt a főügyészség szerint.
Bajnaiék kiállnak mellette
Az Index ellenzéki pártokat kérdezett meg, arról, miért gondolnak a Hernádi-ügyről. Az LMP szerint “a zavaros ügy feltárása, az INA-részesedés megvásárlásának körülményeinek tisztázása országos érdek″, ezért a párt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi. Szerintük “aki ezt a vizsgálóbizottságot nem támogatja, az valószínűleg simlis az ügyben”.
Az Együtt-PM Szövetség azt válaszolta a hírportálnak, hogy hisznek Hernádi Zsolt ártatlanságában, és “minden ismeretük ezt támasztja alá.” “Amennyiben beigazolódik az, hogy a horvát kormány a szokásos gazdasági eszközökön túl nyomást gyakorol Magyarországra, akkor a magyar kormány helyesen teszi, ha maga is kész politikai válaszok megfogalmazására” – írták az Indexnek. | Felkerült Hernádi Zsolt az Interpol vörös listájára | Hernádi Zsolt, Mol-vezér fényképe és adatai megjelentek az Interpol honlapján, azon belül is a nemzetközi rendőri szervezet vörös körözési listáján. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/02/hernadi-ugy-megerkezett-a-horvatok-kerese-a-rendorseghez/ | 2013-10-02 12:50:00 | true | null | null | 24.hu |
Goodfriend egészen pontosan így fogalmazott:
"...Még egyszer: nem tudok róla, hogy lett volna rendőrségi nyomozás az adhatóságon belüli csalások ügyében.
Ön tehát tud adóhatóságon belüli csalásokról?
Tudomásunk van ilyenről, igen. Arról is tudomásunk van, hogy magyar állampolgárok, cégek adtak információt a magyar hatóságoknak efféle esetekről. Az, hogy egyeseket a 7750-es elnöki proklamáció alapján nem engedünk be az Egyesült Államokba, annyit jelent: úgy hisszük, vannak olyan magyar kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarországot tartanánk a világ legkorruptabb országának. Szó sincs erről. Csupán a fenti állítást tettük. Azzal pedig úgy lehet vitatkozni, ha valaki azt állítja: nincsenek korrupt kormányalkalmazottak.
Most akkor Vida Ildikó NAV-elnök korrupt önök szerint, vagy csupán nem tesz eleget a korrupció ellen?
Konkrét személyekről nem beszélek, de az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapoztuk, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek. Az, ha valaki jó szándékú, de nem tesz eleget a csalás megakadályozásáért, természetesen nem minősül korrupt cselekménynek. Sok esetben egyébként úgy hozzuk meg a beutazási tilalomról szóló döntésünket, hogy az adott kormányok maguk fedik fel a korrupciót saját munkatársukkal kapcsolatban. Itt most nem ez történt…"
(Az idézet a Heti Válaszban csütörtökön megjelent interjúból származik.)
Vida Ildikó levele
Tisztelt André Goodfriend Ügyvivő Úr!
Ön a Heti Válasz hetilapnak adott interjújában minden eddiginél súlyosabb kijelentést tett, és ezzel egyértelműen arra utal, hogy bűncselekményt követtem el. Kijelentését ezúttal nem hagyhatja magyarázat nélkül. Valakinek a becsületébe gázolni, valakit rágalmazni nem lehet következmények nélkül. Ez ugyanis itt, Magyarországon bűncselekmény. Önt Budapestre az Amerikai Egyesült Államok kormánya delegálta, és Magyarországon Önt egy szövetséges, baráti állam ügyvivőjeként látják vendégül. Nyilvánvaló, hogy Önnek elsősorban hazája érdekeit kell képviselnie, de minden diplomáciai szabály mellett tiszteletben kell tartania a fogadó állam szokásait és jogrendjét. Ön nem tett kevesebbet, mint az Amerikai Egyesült Államok képviseletében magyar kormánytisztviselőkről ország-világ előtt állította, „úgy hisszük, vannak olyan magyar kormányalkalmazottak, akik korrupt cselekményekben vesznek részt”. Mivel magam hoztam nyilvánosságra kitiltásom tényét, nem kérdés, hogy kijelentése, az eddig meg nem nevezett személyek mellett, konkrétan rám vonatkozik. Mivel személyes találkozásunkkor nem fedte fel, milyen indokok alapozták meg az ellenem hozott intézkedést, és mivel most minden eddiginél súlyosabb vádakkal illetett a magyar sajtóban, úgy gondolom, magyarázattal tartozik. A magyar állampolgároknak, nekem és az általam vezetett Nemzeti Adó- és Vámhivatal 23 ezer munkatársának, akik alázattal végzik munkájukat, miközben kénytelenek eltűrni az etikátlan, ízléstelen és mindenekelőtt méltánytalan támadásokat.
Dr. Vida Ildikó
elnök
Nemzeti Adó- és Vámhivatal | Vida Ildikó magyarázatot követel André Goodfriendtől | Most akkor Vida Ildikó NAV-elnök korrupt önök szerint, vagy csupán nem tesz eleget a korrupció ellen? | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20141204-nyilt-lveelben-kovetel-magyarazatot-vida-ildiko-andre-goodfriendtol.html | 2014-12-04 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Pesti Imre ezt azzal összefüggésben közölte szerdán az MTI-vel, hogy a Jobbik szerint a múlt héten nyilvánosságra került zuglói hangfelvétel arról tanúskodik, hogy Pesti Imre kormánymegbízott cége az, amely az elmúlt években sorra nyeri a Fővárosi Kormányhivatal által kiírt közbeszerzéseket. Szilágyi György, az ellenzéki párt budapesti elnöke azt mondta: a Ligetsor Bau Kft. szinte kizárólagosan nyeri el az általában hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásokat.
A kormánymegbízott ugyanakkor közleményében kijelentette: semmilyen gazdasági társaságnak nem tulajdonosa, így az említett cég sem az övé. “A Jobbik által említett vállalkozás a kormányhivatal által kiírt több, mint 30 pályázatból három alkalommal nyert versenyben, a legolcsóbb ajánlattétellel, a közbeszerzési eljárás szabályait maradéktalanul betartva” – fogalmazott Pesti Imre, hozzátéve: minden dokumentum a közbeszerzési értesítő adatbázisán keresztül elérhető, az említett cég adatai pedig a céginformációs rendszerekben ellenőrizhetők.
Pesti Imre arra szólította fel a Jobbikot, hogy amennyiben “nincs valós mondanivalója a magyar választópolgároknak, hazugságaikkal ne zaklassa őket”. | Pesti Imre szerint a Jobbik hazudik | A budapesti kormánymegbízott állítása szerint semmilyen gazdasági társaságnak nem tulajdonosa. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/02/pesti-imre-szerint-a-jobbik-hazudik/ | 2013-10-02 12:59:00 | true | null | null | 24.hu |
„Tettem egy próbafeljelentést a gázszerelő egyik primitíven manipulált közbeszerzése ügyében. Egy régebbi korrupcióinfón már bemutatott, 40 milliárdos bizarr buliról van szó, ahol úgy kaptak előre 40 milliárdos megbízást, hogy nem is lehetett tudni, hogy hol és mit kell majd építeni” – írja friss Facebook-posztjában Hadházy Ákos.
A független képviselő szerint a „legdurvább” az eljárásban nem is ez volt, hanem hogy „az elbírálásban nem az ár volt a döntő, hanem egy teljesen szubjektív pontszám: egy »próbaköltségvetés szakmai színvonala« alapján osztották ki a legtöbb pontot”.
Akkor még észre sem vettem, de utólag kiderült, hogy van ennél még egyértelműbb és primitívebb csalás is az ügyben: a beadási határidő előtt néhány nappal durván módosították a jelentkezőktől elvárt referenciákat – nyilván azért, hogy nehogy ki kelljen zárni valamelyik céget
– írja.
Hadházy megjegyzi: „természetesen tudom, hogy a »rendőrség« el fogja szabotálni a nyomozást”. | Hadházy Ákos Mészáros Lőrinc feljelentésével teszteli az új korrupcióellenes hatóságot | Egy 40 milliárdos bizarr buliról van szó – írja a független képviselő.
„Tettem egy próbafeljelentést a gázszerelő egyik primitíven manipulált közbeszerzése ügyében. Egy régebbi korrupcióinfón már bemutatott, 40 milliárdos bizarr buliról van szó, ahol úgy kaptak előre 40 milliárdos megbízást, hogy nem is lehetett tudni, hogy hol és mit kell majd építeni” – írja friss Facebook-posztjában Hadházy Ákos. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/03/22/hadhazy-akos-probafeljelentes-meszaros-lorinc-kozbeszerzes-integritas-hatosag | 2023-03-22 13:35:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A 2079 négyzetméter kivett lakóház, udvar besorolású ingatlan jobb oldali szomszédja az édesapa, Orbán Győző háza, aki ezt 2010 nyarán, a választások után vásárolta. Ehhez az öreg házhoz hozzá sem nyúlt az elmúlt három évben. Orbán Viktor új házának bal oldali szomszédja a felesége ingatlana, amit még az első Orbán-kormány idején vett. A házat lebontották, újat építettek rá. Ehhez Lévai Anikó a szüleitől kapott 2 millió 439 ezer forint kölcsönt, továbbá ötmillió forint svájcifrank-alapú hitelt vett föl.
A három ingatlantól karnyújtásnyira épül 2,8 milliárd forintos tao-támogatással a felcsúti stadion. Ezen még azok is csodálkoznak, akik tisztában vannak a magyar kormányfő fociimádatával, hiszen felcsúti házára szinte „rátapad” a stadionmonstrum. Az pedig túlzás, hogy Orbán Viktor a saját ablakából szeretné nézni a meccseket – a stadion zárt betonrengetegébe egyetlen ablakukból sem lehet belátni.
A talányra azonban feloldást adhat Orbán Viktor egy korábbi nyilatkozata. A miniszterelnök kevesellte a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport Hotelének befogadóképességét, hiszen az önmagában nem képes megfelelni a megnövekedett igényeknek. E welness-szálloda a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kezelésébe vett alcsúti arborétum mellett található. A stadiont és az arborétumot az újra indított felcsúti kisvasút köti majd össze. Ezt az Orbán-kormány egy mostani döntésével tette kiemelt projektté, a felújítást 600 millió forinttal támogatja.
A miniszterelnök a nyilatkozatában azt mondta, hogy – idézzük – „egy kis háromcsillagos panziónk már van, most éppen a Békéscsaba készül nálunk, de valahol itt, a pályák végén, ahol a természet kezdődik, kellene egy komolyabb szállodát is építenünk, hogy a legnagyobb klubok is el tudjanak jönni, és edzőtáborként használni a Puskás akadémiát. Ha üzletileg is ki akarjuk hozni az egyébként nonprofit alapítványból a létesítményekben rejlő lehetőségeket, még sokat kell dolgoznunk. De már közel vagyunk ahhoz, hogy büszkék lehessünk arra, amit létrehoztunk.”
Ezt 2012 júliusában nyilatkozta az akadémia honlapjának a Futball a mi játékunk címmel közölt „évértékelő” interjúban. Nos, egy komolyabb szálloda kialakításához megvan a kellő terület. A miniszterelnök felesége már korábban, több lépcsőben megszerezte a ház alatt lévő apró nádasokat-szántókat, s júniusban két, háromhektáros területben egyesítette azokat. Ezeken, tehát „valahol itt, a pályák végén, ahol a természet kezdődik”, megépíthető a hotel, ha Orbánékat akár Orbán alapítványa, akár valaki más kivásárolná.
A három ház és Lévai Anikó szomszédos termőföldje együtt 37 ezer négyzetméter, egy esetleges későbbi bővítésre még ott van az addig mezőgazdasági műveléssel hasznosítható további háromhektárnyi terület. Vannak, akik az események ilyen alakulásának tulajdonítják azt is, hogy a Székesfehérváron élő, agárdi családi nyaralóval rendelkező Orbán Győző ingatlanforgalmazó cége, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft. megvette a CIB Ingatlanlízing Zrt.-től 2011-ben József főherceg egykori majorságát 13 hektáron, öt műemléki épülettel Alcsútdobozon. A helyiek ezt valójában Orbán és Lévai ingatlanjának vélik, akik gyakran megfordultak az építkezésen.
Ennek egyik épületébe tucatnyi tetőtéri ablakot építettek be, a másikban méretre csináltatott nyílászárókat halmoztak fel, olyanokat, mint amilyenek a miniszterelnök kútvölgyi villájában vannak. Az épületekkel kapcsolatban Mészáros Lőrinc polgármester, a felcsúti akadémia kuratóriumának elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy ott nem folyik semmilyen építkezés, legfeljebb állagmegóvás („Szarok rá, hogy más mit mond”, atlatszo.hu). A kimagasított tetőtér hasonló borítást kapott, mint a Puskás akadémia épületei – szakértőnk szerint az kivételesen értékes, La Coruna-i kőzsindely.
Az építkezés azt sugallja, hogy az Orbán család ide teszi át a székhelyét Felcsútról. A Puskás akadémia szóvivőjét nem értük el, az intézmény titkárságvezetője a Népszabadsággal azt közölte: „Egyelőre megépítjük a stadiont, húsvétra lesz az átadás, s még annyira nem terveztük meg a hotelprojektet, hogy azt is tudnánk, hogy hol lesz.” Mészáros László, Felcsút alpolgármestere, a Felcsút FC ügyvezető igazgatója, az akadémia műszaki vezetője a hotel tervére irányuló kérdésünkre nem kívánt válaszolni. | Szállodaépítéshez vásárolja az ingatlanokat az Orbán-család? | Orbán Viktor kormányfő házat vásárolt Felcsúton – értesült a Népszabadság. Lapunk úgy tudja, a vételár 18 millió forint volt. A miniszterelnök tulajdonjog-bejegyzési kérelmét szeptember 17-én nyújtották be a Bicskei Járási Földhivatalhoz. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20131004-kell_egy_szalloda-1417311 | 2013-10-04 13:29:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Kisrészvényes indított eljárást
Hernádi Zsolt ellen tavaly év végén a cég egy korábbi alkalmazottja és kisrészvényese terjesztett elő pótmagánvádat, azt állítva, hogy az olajtársaság részvényeinek értéke azért csökkent jelentős mértékben, mert a Mol tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA olajipari vállalat irányítási jogához.
Elsőfokon májusban mentetették fel
A magyar bíróság május végén első fokon már felmentette Hernádi Zsoltot. A magyar üzletembert a horvát hatóságok azzal vádolják, hogy 2009-ben ötmillió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére, cserébe azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. Zágrábban az ügyben november 24-én elhalasztották az előzetes meghallgatást, mivel új bizonyítékokat nyújtott be a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK).
A meghallgatás újabb időpontját december 8-ra tűzték ki. A Mol és Hernádi Zsolt is többször cáfolta, hogy a vádaknak lenne bármilyen valóságalapjuk.
Ivan Vrdoljak meglepődött
„Nagyon meglepett a felmentés” - fogalmazott ironikusan Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter arra reagálva, hogy a budapesti Fővárosi Ítélőtábla felmentette Hernádi Zsoltot.
A Jutarnji Listnek a gazdasági tárca vezetője azt mondta: most az INA-ról szóló, Mollal folytatott tárgyalásokra koncentrál.
Hernádi ellen Horvátországban is folyik eljárás, a horvát korrupció- és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat. Hernádit azzal vádolják, hogy tízmillió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen az INA horvát olajtársaság irányításában.
A Vecernji List azt írta: Hernádi ügyvédei szerint a magyar felmentő ítélettel akár arra is kényszeríthetik Horvátországot, hogy vessék el az üzletemberrel szembeni ottani vádakat. Arra a törvényi alaptételre hivatkozva, hogy egy személy nem állhat bíróság elé kétszer ugyanazért az ügyért, ugyanakkor elvetették azt a spekulációt, hogy a magyar tárgyalás megrendezett volt, és éppen annak érdekében folytatták le, hogy Horvátországban már ne lehessen tárgyalni ugyanezt az ügyet. | Jogerősen felmentették Hernádi Zsoltot | Jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Apróbb módosításokkal, de helybenhagyta a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben hozott elsőfokú felmentő ítéletet. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20141203-felmentettek-hernadi-zsoltot.html | 2014-12-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
„Megérkezett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt ellen, de nem az előírt formában. Várjuk a javítást!” – olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Facebook-oldalán. A dokumentum nem megfelelő nyelven érkezett – közölte magyarázatképpen az ATV megkeresésére a tárca sajtóosztálya. Később Isola Anna, Navracsics Tibor miniszter sajtóreferense az MTI-nek azt mondta, hogy a horvátok nem megfelelő nyelven küldték meg a dokumentumokat. Az elfogatóparancs horvátul íródott, miközben hivatalosan a magyar, az angol, a német és a francia az elfogadott. Amint megérkezik a javított változat, a Fővárosi Törvényszékhez kerül az elfogatóparancs.
Időt nyert a Mol-vezér
Az ATV-nek egy nemzetközi jogász azt mondta: nemcsak az Interpol körözése lebeg Hernádi Zsolt feje fölött, hanem az európai nemzetközi elfogatóparancs is. „Vannak lehetőségek az európai elfogatóparancs megtagadására, csak ezek nagyon szűkek” – mondta Bátki Pál. Szerinte az európai elfogatóparancs egy uniós egyezményre épült, arra, hogy a tagállamok a keresett személyt átadják és ebben a helyzetben a kormányoknak nincs beleszólásuk az átadásba. Az igazságügyi minisztérium talált egy kiskaput. A horvát elfogatóparancsot azért küldték vissza Horvátországba, mert azt horvát nyelven írták.
A Mol elnök-vezérigazgatóját Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett az azóta első fokon 10 év börtönre ítélt Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a horvát INA olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat.
Fotó: MTI / Illyés Tibor
A Hír24 korábban megírta, az EU-s elfogatóparancs teljesítését valóban csak bizonyos esetekben lehet megtagadni. Ilyen, ha ugyanabban az ügyben Magyarországon is folyt eljárás, és megállapították, hogy Hernádi Zsolt nem követett el semmit. Ez Magyarországon megtörtént. Akkor kellene eleget tenni a horvát hatóságok kérésének, ha a Mol vezetőjét valamilyen új bűncselekménnyel vádolták meg.
Orbán megszólalt, Zágráb békülne?
A Mol-INA-ügyről szólva Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában azt hangsúlyozta, nem államok közötti problémáról van szó, a horvát-magyar kapcsolat nagyon jó, itt egy üzleti konfliktusról van szó. Megítélése szerint a barátság hosszabb távon fontosabb, mint egy üzleti vita, számoljunk el egymással korrekten, de civilizált módon. Magyarországnak nincs olyan érdekeltsége, ami miatt ragaszkodni kellene ezekhez az érdekeltségeihez, ezért azt javasolja, a Mol adja el az INA részvényeit – tette hozzá. | Orbánék visszaküldték Hernádi elfogatóparancsát | A kormány javításra visszaküldte a horvátok Hernádi Zsolt elleni európai elfogatóparancsát. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/04/orbanek-visszakuldtek-hernadi-elfogatoparancsat/ | 2013-10-04 13:59:00 | true | null | null | 24.hu |
Ismét súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupcióval szemben az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője. André Goodfriend a Heti Válasznak adott interjúban – amely holnap jelenik meg – utal rá, hogy a NAV elnökét konkrét bűncselekményben is érintettnek tartják.
A diplomata szerint a papírlap, amit korábban átadtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, nem bizonyíték, csak egy belső hálózatra szánt összefoglaló arról, milyen ügyekben fordultak különféle magyar szervekhez. Ezek az értékelések nem feltétlenül a kitiltási üggyel állnak kapcsolatban, hatással vannak az emberi jogi vagy a befektetési klímára vonatkozó jelentésünkre is – mondta Goodfriend, aki szerint volt rá példa, hogy semmilyen választ nem kaptak a kormánytól.
Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: nem állítja, hogy nincsenek felderített áfa-csalási ügyek, vagy nyomozások, de az adóhatóságot érintő vádakat senki nem vizsgálta ki. Az ideiglenes ügyvivő azt is megerősítette, hogy tudnak a NAV-on belüli csalásokról. | Újabb bombát robbantott André Goodfriend | Vida Ildikót nem azért tiltották ki az Egyesült Államokból, mert nem tett eleget a korrupció felszámolásáért, hanem mert konkrét bűncselekményben tartják érintettnek – utalt rá egy interjúban André Goodfriend. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20141203-ujabb-bombat-robbantott-andre-goodfriend.html | 2014-12-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Fővárosi Törvényszék 2012. február 24-én Hunvald Györgyöt, a budapesti VII. kerület korábbi szocialista polgármesterét nem jogerősen másfél év letöltendő szabadságvesztésre, Gál Györgyöt, a kerületi önkormányzat volt szabad demokrata gazdasági bizottsági elnökét pedig nyolc és fél évre ítélte.
Az elsőfokú ítélet szerint a vádlottak – különböző módon és eltérő mértékben – részt vettek egyebek mellett VII. kerületi ingatlanok pályázat nélküli értékesítésében, baráti körhöz tartozókkal tényleges munkavégzés nélküli szerződések megkötésében, hivatali telefonok szabálytalan használatában, a polgármesteri kerethez tartozó lakások bérleti szerződésének megkötésében, majd értékesítésükben a baráti körhöz tartozó embereknek.
Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla elfogultságot jelentett be, ezért a Kúria a Szegedi Ítélőtáblát jelölte ki másodfokú bíróságként. Az eredetileg huszonöt vádlottat érintő per több ember esetében jogerőre emelkedett, így a másodfokú eljárásban tizenketten álltak a táblabíróság elé.
A másodfokú eljárásban Scherné Bagi Edit ügyész a vádlottak többsége esetében megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, és ezt kezdeményezte Bárándy Péter is, aki Gál György védelmét látja el. Más védők ügyfeleik felmentését kérték. Az utolsó szó jogán álláspontjukat kifejtő vádlottak pedig ártatlanságukat hangoztatták.
Hunvald György és Gál György, továbbá Weinek Leonárd volt szabad demokrata zuglói polgármester és öt társuk ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon is folyik egy per, abban az ügyészség mintegy 50 millió forintos kárt okozó hűtlen kezeléssel vádolja őket. | Egy hét múlva döntenek Hunvaldékról | Várhatóan határozatot hirdet jövő csütörtökön az erzsébetvárosi, milliárdos nagyságrendű ingatlanpanamák, korrupciós ügyek vádjával Gál György és társai, köztük Hunvald György egykori polgármester ellen indított per másodfokú eljárásában a Szegedi Ítélőtábla. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/04/egy-het-mulva-dontenek-hunvaldekrol/ | 2013-10-04 14:04:00 | true | null | null | 24.hu |
Debrecen polgármestere olyan passzussal egészítené ki a nemzeti vagyonról szóló törvényt, amely kimondja: nemzeti vagyon tulajdonjogát nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás érdekében a tulajdonos ingyen is átruházhatja az állam, az önkormányzat, önkormányzati társulás vagy olyan gazdálkodó szervezet részére, amelyben az állam, az önkormányzat vagy önkormányzati társulás együtt vagy külön-külön 100 százalékos részesedéssel rendelkezik.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás nemcsak az lehet, ami uniós támogatásból, magyar központi költségvetésből valósul meg, hanem az is, amely „bizonyos magánforrásokból finanszírozott”. Fontos, hogy a beruházás olyan stratégiai fontosságú, kiemelt társadalmi célokért megvalósuló fejlesztés legyen, amely „a fenntartható fejlődést elősegítve hazánk versenyképességének növelését” is szolgálja – írja előterjesztésében a Fidesz ügyvezető alelnöke.
Kósa Lajos szerint mind az állam, mind az önkormányzatok részéről fontos érdek fűződik az ilyen típusú beruházások gyors, hatékony és zökkenőmentes megvalósításához, melynek indokolatlan akadályát jelentheti a jelenlegi szabályozás. “Jelen módosítás célja, ennek megfelelően, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fejlesztési cél érdekében, egy korlátozott személyi kör részére, egyedi tulajdonosi döntés alapján, a nemzeti vagyon térítésmentes átruházása lehetőségének biztosítása” – írja előterjesztésében a kormánypárti politikus.
Szerinte az ingyenes átruházás esetére a törvényben megfogalmazott előírások teljesítése (15 éves elidegenítési tilalom, a juttatás céljának megfelelő hasznosítási, állagmegóvási, beszámolási kötelezettség a vagyont átadó felé, kötbérfizetési kötelezettség előírása, elállási jog) kellő garanciát biztosítanak az ingyenes átruházás ezen esetkörében (is) a nemzeti vagyon megfelelő védelmére. A javaslat elfogadása kétharmados támogatást igényel.
A nemzeti vagyont jelenleg a törvény annak védelme és a „célszerű gazdálkodás” érdekében négy kategóriába sorolja.
Az első, a legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető le, és nem is osztható fel. Ebbe a – törvény mellékletében is rögzített – körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák.
A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú.
A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az idetartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság, vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti.
A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, tehát a piaci forgalom része. | A Fidesz ingyen is adná a nemzeti vagyont | A párt ügyvezető alelnöke indokoltnak tartja, hogy legyen mód ingyen átruházni a nemzeti vagyont, ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításáról van szó. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/04/a-fidesz-ingyen-is-adna-a-nemzeti-vagyont/ | 2013-10-04 14:12:00 | true | null | null | 24.hu |
A Fővárosi Törvényszék 2012. február 24-én Hunvald Györgyöt, a budapesti VII. kerület korábbi szocialista polgármesterét nem jogerősen másfél év letöltendő szabadságvesztésre, Gál Györgyöt, a kerületi önkormányzat volt szabad demokrata gazdasági bizottsági elnökét pedig nyolc és fél évre ítélte.
Az elsőfokú ítélet szerint a vádlottak – különböző módon és eltérő mértékben – részt vettek egyebek mellett VII. kerületi ingatlanok pályázat nélküli értékesítésében, baráti körhöz tartozókkal tényleges munkavégzés nélküli szerződések megkötésében, hivatali telefonok szabálytalan használatában, a polgármesteri kerethez tartozó lakások bérleti szerződésének megkötésében, majd értékesítésükben a baráti körhöz tartozó embereknek.
Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla elfogultságot jelentett be, ezért a Kúria a Szegedi Ítélőtáblát jelölte ki másodfokú bíróságként. Az eredetileg huszonöt vádlottat érintő per több ember esetében jogerőre emelkedett, így a másodfokú eljárásban tizenketten álltak a táblabíróság elé. | Jövő csütörtökön pont kerülhet a Hunvald-ügy végére | Várhatóan határozatot hirdet jövő csütörtökön az erzsébetvárosi, milliárdos nagyságrendű ingatlanpanamák, korrupciós ügyek vádjával Gál György és társai, köztük Hunvald György egykori polgármester ellen indított per másodfokú eljárásában a Szegedi Ítélőtábla. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/04/jovo-csutortokon-pont-kerulhet-a-hunvald-ugy-vegere/ | 2013-10-04 14:20:00 | true | null | null | 24.hu |
Hernádi Zsolt ellen tavaly év végén a cég egy korábbi alkalmazottja és kisrészvényese terjesztett elő pótmagánvádat, azt állítva, hogy az olajtársaság részvényeinek értéke azért csökkent jelentős mértékben, mert a Mol tisztességtelen és törvénytelen módon jutott hozzá a horvát INA olajipari vállalat irányítási jogához.
A horvát bíróság sem hagyhatja figyelmen kívül
A magyar bíróság május végén első fokon felmentette Hernádi Zsoltot. Az üzletember ügyvédje korábban arról beszélt, bízik benne, ha az ítélet jogerőssé válik, azt nem hagyhatja majd figyelmen kívül a horvát bíróság sem. Abban az ügyben ugyanis, amelyet az egyik tagállam bírósága már jogerősen elbírált, nem lehet más tagállamban sem eljárást indítani, mivel az EU-ban alapelv egymás bírósági határozatainak kölcsönös elismerése.
Ötmillió euró kenőpénz
A magyar üzletembert a horvát hatóságok azzal vádolják, hogy 2009-ben ötmillió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére, cserébe azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. Zágrábban az ügyben november 24-én elhalasztották az előzetes meghallgatást, mivel új bizonyítékokat nyújtott be a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK). A horvát állami televízió honlapjának híradása szerint a meghallgatás újabb időpontját december 8-ra tűzték ki.
A Mol és Hernádi Zsolt is többször cáfolta, hogy a vádaknak lenne bármilyen valóságalapjuk. | Másodfokon Hernádi Zsolt pere | Ma tárgyalja másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen indított pótmagánvádas eljárást. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20141203-masodfokon-hernadi-zsolt-pere.html | 2014-12-03 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Nem lesz közbeszerzés, és a szerződéseket is hosszú időre titkosítja majd a kormány a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. A ma benyújtott törvényjavaslat nem igazán tartalmaz újdonságot, csak megerősíti az eddigi rendelkezéseket.
A beruházás nagy korrupciós kockázatokat rejt. A közbeszerzési törvény maga is tartalmazza, hogy Európai Unión kívüli országokkal kötött szerződések esetén nem irányadó. Az Energiaklub tanulmányában fel is hívta a figyelmet a kockázatokra.
A benyújtott törvényjavaslat legérdekesebb része talán az a bekezdés, amelynek indoklása így kezdődik:
A törvényjavaslat kiemelt figyelmet fordít az adatok nyilvánosságának kérdésére.
És gyakorlatilag arról szól, hogy miért nem ismerhetjük majd meg a szerződéseket. A szöveg szerint az egyezmény titoktartási klauzulája megköti politikusaink kezét, és a nyilvánosságra hozatal akkor sem lehetséges, ha a titoktartás bármilyen nemzetbiztonsági érdeket sértene. Ez alapján 15 évre titkosíthatják a dokumentumokat. | Közbeszerzés nélkül, titokban bővíthetik Paksot | Nem lesz közbeszerzés, és a szerződéseket is hosszú időre titkosítja majd a kormány a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. A ma benyújtott törvényjavaslat nem igazán tartalmaz újdonságot, csak megerősíti az eddigi rendelkezéseket. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20141201-kozbeszerzes-nelkul-titokban-bovithetik-paksot.html | 2014-12-01 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Tavaly év végén a magyar kormány úgy módosította a filmtörvényt, hogy idén már az Andy Vajna filmipari kormánybiztos által alapított Digic Pictures Kft. is jogosulttá vált a 20 százalékos közvetett állami támogatásra az általuk készített néhány perces, játékipari multik öldöklős videójátékait reklámozó animációs videók után. A tavaly 150 millió forintos nyereséget termelő vállalkozás 2013-ban legkevesebb 157 milló forint adókedvezményhez jut a törvénymódosítás eredményeként.
*****
Az atlatszo.hu által megkérdezett rendezők, producerek, filmes szakemberek csak "Lex Vajnaként" emlegetik a filmtörvény tavalyi módosítását, melynek értelmében a játékprogramok előzeteseként készülő alkotások is jogosulttá válnak állami támogatásra. Közvetett állami támogatásként a gyártási költségek 20 százalékát kaphatják meg a filmes cégek, pontosabban a gyártási kölségek 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat és az adójukat. Az állam lemond a társasági adóbevétel egy részéről, tehát ez ugyanúgy állami támogatásnak minősül, mint a látványsportágak adókedvezménye, a tao.
Andy Vajna is pórázon rángatja Magyarország kormányát
Manapság már közhelynek számít, hogy a Pokorni-féle kézlevágás nem fenyegeti a Fidesz gazdasági holdudvarát. Az azonban még a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is egyedülálló, hogy egy állami hivatalnok a hozzá közel álló vállalkozásoknak kedvező módon változtasson az általa felügyelt piac szabályrendszerén, ráadásul úgy, hogy bizonyos célra elkülönített állami pénzeszközöket, vagyis mindannyiunk közös adóbevételeit egy másik, felettébb nehezen megideologizálható célra költsön vagy költessen el. Tovább a teljes cikkre.
Korábban a filmtörvény nem tartotta államilag támogatandónak az olyan alkotásokat, amilyeneket a Digic Pictures Kft. készít. A módosítás után viszont már bekerült a támogatható filmalkotások közé a "számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő anyag" is, amely így már jogosulttá vált a közvetett állami támogatásra. A törvénymódosítás idején már Andy Vajna vezette a filmes támogatásokról döntő Magyar Nemzeti Filmalapot (MNF).
A Digic Pictures Kft.-t Vajna alapította 2002-ben, de hivatalosan már nincs benne tulajdonrésze. A cég jelenleg a Magyar Enterprises tulajdonában van, amely a Holland Antillákon bejegyzett offshore cég. Ez az offshore cég pedig 2013-ban várhatóan majdnem 160 millió forint közvetett állami támogatáshoz jut a filmtörvény tavalyi módosításának eredményeként. Az átláthatatlan tulajdonosi hátterű Magyar Enterprises offshore cég ugyanakkor ezer szállal kötődik Vajnához, tulajdonolja például azt a Buno Kft.-t, amelynek Vajna jelenleg is az ügyvezetője. A Magyar Enterprises a tulajdonosa az InterComnak is, amelyből Vajna állami megbízatásai összeférhetetlensége miatt hivatalosan szintén kiszállt.
Andy Vajna kedvenc cége egymilliárd forintot tüntetett el adómentesen
Vajna megjelenése a filmes politikai erőtérben ahhoz hasonlítható, mint amikor egy hatalmas követ dobnak a pocsolyába, de a csőd szélén táncoló producerek magyar cégeit ez nem mentette meg. Azóta Vajna sikerrel megfutamította Szőcs államtitkárt és L. Simon képviselőt, és egy olyan általa alapított, átláthatatlan offshore tulajdonosi hátterű hátterű céggel forgalmaztatná az állami pénzből gyártott filmeket, amely egymilliárd forintot tüntetett el az országból adómentesen. Tovább a teljes cikkre.
Amint az a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) részeként működő Nemzeti Filmiroda adataiból kiderül, a Digic Pictures Kft. eddig három alkotás után kapta meg a 20 százalékos támogatási igazolást. A Halo 4, az Assasin’s Creed III: Golden Age, és a WatchDogs videójátékok trailerei után. Az összesen mintegy 18,5 percnyi demó után mintegy 157 millió forint közvetett állami támogatás jár.
A 10 perces Halo-előzetes a hatóság által elfogadott költségvetése több mint 400 millió forint volt, amelynek alapján a cég 81,6 millió forint adókedvezményt vett igénybe. Az öt és fél perces Assassin’s Creed III: Golden Age című alkotás költsége 230 millió forint, adókedvezménye 46 millió forint volt, míg a Watchdogs 150 millió forintba került, és 30 millió forint adókedvezményt hozott. Rabb Alex, a Digic Pictures társalapítója megkeresésünkre azt mondta, hogy ezeknek a filmeknek a percenkénti piaci ára a 150-250 ezer dollár per perc sávban mozog. "A felsorolt filmeken több mint százan dolgoztak, túlnyomó többségük főállásban, hónapokon keresztül" - közölte Rabb.
A Digic Pictures társalapítója szerint a Halo 4 esetében a hatóság által elfogadott és ellenőrzött költségvetésben körülbelül 300 millió forint volt a személyes közreműködők költsége, járulékból 93,5 millió forintot fizettek be csak ebből a projektből. Az adókedvezményre jogosító alkotások teljes, tételes költségvetését ugyanakkor nem adta ki az atlatszo.hu-nak a cég, ezért azokat kikértük az ellenőrző hatóságtól is.
Az alkotások teljes költségvetését is elkértük a Digic Pictures Kft.-től, de nem adták ki, mivel álláspontjuk szerint az nem publikus. Egyben úgy vélekedtek, hogy nem is fontos megismerni, hiszen "a fentebb felsorolt tételek lefedik a teljes költségvetések 80-85 százalékát, így azokról elég pontos képet nyújtanak". Lapunk mindenesetre kikérte az illetékes szervtől azokat a dokumentumokat (közte a költségvetést), amelyekből kiderül hogy pontosan milyen költségek keletkeztek a gyártás során.
Filmipari forrásaink szerint a Digic Pictures Kft. egyáltalán nem szorul rá az állami támogatásra, hiszen évek óta százmilliós nyereséggel működik. Ráadásul az adókedvezményre jogosító alkotások videójátékok népszerűsítését szolgálják, tehát valójában pusztán reklámok, reklámfilmeket pedig nem kellene az adófizetők pénzéből támogatni. Ráadásul a Digic Pictures olyan alkotásra is lehívta az adókedvezményt, amely még a tavalyi törvénymódosítás, a "Lex Vajna" előtt készült el: a Halo4 gyártása az NMHH adatai szerint 2011 decemberétől 2012 augusztusáig tartott. Az NMHH azóta sem válaszolt kérdésünkre, hogy visszamenőleg milyen alapon kaphatott állami támogatást ez az alkotás. | Lex Vajna: Százmilliós állami támogatás öldöklős videójátékok népszerűsítésére | Tavaly év végén a magyar kormány úgy módosította a filmtörvényt, hogy idén már az Andy Vajna filmipari kormánybiztos által alapított Digic Pictures Kft. is jogosulttá vált a 20 százalékos közvetett állami támogatásra az általuk készített néhány perces, játékipari multik öldöklős videójátékait reklámozó animációs videók után. A tavaly 150 millió forintos nyereséget termelő vállalkozás 2013-ban legkevesebb 157 milló forint adókedvezményhez jut a törvénymódosítás eredményeként. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2013/10/07/lex-vajna-szazmillios-allami-tamogatas-oldoklos-videojatekok-nepszerusitesere/ | 2013-10-07 14:42:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az NFA hamarosan közzéteszi a megbízási szerződések közérdekből nyilvános adatait, vagyis hogy kiknek adták oda a 34 ezer hektárnyi állami földterületet művelésre. Így az, hogy Simicska Lajos, a Fidesz egykori pártpénztárnoka érdekkörébe tartozó Mezort Zrt. mennyi földet kapott csak ezután fog kiderülni.
A Blikk mindemellett azért a földalapú támogatás mértékéből kiszámolta, hogy a 18 ezer hektár (180 Margitsziget nagyságú) termőföld felett rendelkezik a Simicska Lajosék tulajdonában álló cégcsoport.
Simicska idén júniusba vásárolta be magát a Mezort Zrt.-be, ötvenszázalékos tulajdonrészével ő lett a legnagyobb tulajdonos Nyerges Zsolt ugyancsak kormány közeli üzletember és ügyvéd előtt. A Mezort-cégcsoportba tartozó Dél-Balatoni Agro Kft. pedig, mint azt korábban megírtuk, két éve kapott használatra Fejér megyei földeket a Nemzeti Földalaptól pályázat nélkül. | Simicskának leeshetett „pár” hektár föld | Még nem tette közzé a pályázat nélkül kiadott állami termőföldek használóinak névsorát a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), de a Blikk úgy tudja, a Fidesz egykori pártpénztárnoka, Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó társaságoknak is juthatott a pályázat nélkül kiadott földekből. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/08/simicskanak-leeshetett-par-hektar-fold/ | 2013-10-08 14:48:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Országgyűlés megszavazta, hogy a Műcsarnok szőröstül-bőröstül a Magyar Művészeti Akadémiához kerüljön. Nem csupán a működtetés, a vagyonkezelés száll az egykor MDF-közeli képzőművészek által alapított, sokáig Makovecz Imre által vezetett, s a közelmúltban az alaptörvénybe is beemelt szervezetre, hanem a tulajdonjog is.
Sosem lesz vége
Az ellenzék kulturális botrányt kiált – ezúttal nem alaptalanul. A szocialista Hiller István szerint eztán megeshet, hogy egy másik kormány a Hősök tere túlfelén álló Szépművészeti Múzeumot adja majd oda egy hozzá közelálló, politikai alapon szerveződő társaságnak, más valaki pedig az Operaházat szervezi ki, és így tovább.
A „mit szól a Műcsarnok-ügyhöz” kérdést a fideszes L. Simon László is megkapta egy délutáni sajtótájékoztatóján, amire az amúgy alapos okfejtésekkel operáló volt kultuszállamtitkár szűkszavúan így válaszolt: nézzék majd meg, hogyan szavazok. (Ne nézzék meg, borítékoljuk: igent fog nyomni a politikus. Ha nem így tenne, úgy járna, mint a pár hónappal ezelőtt a hoffmanni közoktatási törvény ellen prüszkölő Pokorni Zoltán: kiírná magát a parlamentből. Januárban egyebek mellett e kérdésről is faggattuk nagyinterjúban L. Simont, ide tessenek kattintani.)
Határ húgyban
Ahogy mi is megírtuk, a Műcsarnok körül tavaly óta áll a bál. 2012 novemberében határozott a kormány arról, hogy az MMA a Vigadó után megkapja a kortárs művészet fellegvárát is. Hogy ez narancsos falon belül is milyen hullámokat vetett, jól illusztrálja, hogy a hírre lemondott a már a Fidesz-érában kinevezett, nem mellesleg sikeres igazgató, Gulyás Gábor. (Gulyás nevéhez köthető a pompás Bukta Imre-tárlat, a Bizottság-emlékkiállítás és a Mi a magyar?. Ez utóbbi amellett, hogy évtizedek óta a legnépszerűbb kortárs tárlatnak bizonyult, sok – jellemzően ideológiai – vitát is kavart. Mások mellett a kormány liblingje, az MMA nyolcvanéves elnöke, Fekete György is támadta emiatt Gulyást. Szerinte “a kiállítás egésze a nemzeti blaszfémia kategóriájába sorolható”. Állítólag egy videó borította ki Feketét, amelyben az alkotó levizeli a szerb-magyar határt.)
Fekete egyébként már korábban szemet vetett a Műcsarnokra. Kiállítást szervezett volna oda az MMA alapítójáról, Makovecz Imréről. Az együttműködés azonban elmaradt, mert Fekete György heroizáló megközelítésével szemben Gulyás nemzetközi, kritikai kontextusban mutatta volna be az organikus építészt.
Fotó: MTI/Marjai János
Kormányzót!
Az MMA irányultságához adalékként idézzük fel Makovecz Imre egy a Heti Válasznak 2010 márciusában adott interjúját: „Én tehát nem a Fideszre, hanem Orbán Viktorra esküszöm föl. Ha engem kérdeznének, azt mondanám: kormányzói jogokat kell adni neki – különben nem lehet fölemelni az országot… A Cinege utca és a Csipke utca sarkán látsz egy kalotaszegi kaput. Megnyomod a csengőt, bemész. Öt gyereket találsz, egy kedves asszonyt, szerény villát. Ha csak ezt látnám, a személyes környezetet, nekem elég lenne, hogy lássam azt is, lakója mit gondol az életről, a jövőről. Például: gyerekeket hoznak a világra. Ez a legfontosabb. Nekem csak három van, és most, amikor már nem lehet, azt mondom: több kellett volna. Persze van más személyes tapasztalatom is Orbán Viktorról. A szemembe néz, figyel, világosan, tisztán lehet vele beszélni.” | Műcsarnokot kapott Orbán barátja | Jobbos kézre került a kortárs képzőművészet legfőbb kiállítóhelye. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/07/mindjart-mucsarnokot-kap-orban-baratja/ | 2013-10-07 14:58:00 | true | null | null | 24.hu |
Fővárosi Törvényszék hétfőn tartott tárgyalást a kiadatási mizéria kapcsán. A Fővárosi Főügyészség “az európai elfogatóparancs végrehajtása és az annak alapján történő átadás feltételei” vizsgálta. A döntés megszületett, amely szerint nem adják ki Hernádit, pontosan azért, amiért eddig sem tették: már korábban vizsgálták az ügyet, ám a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették.
“Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 5. § g) pontja értelmében az európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadja ha a magyar igazságügyi hatóság (bíróság, ügyész) vagy nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette.” – írják. A Fővárosi Főügyészség szerint az ügyben a tényállás teljes egészében azonos.
Indítvány és egyetértés
“Erre tekintettel, a Fővárosi Főügyészség a bíróságon – a jogszabályban meghatározott kötelező megtagadási okra figyelemmel – a Hernádi Zsolttal szemben kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását indítványozta.”
A Fővárosi Törvényszék helyt adott az indítványnak, az ügyészi indítványnak helyt adva, a Hernádi Zsolt ellen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának és annak alapján a nevezett személy átadásának megtagadásáról döntött
Vesztegetés miatt kérnék számon
Mint ismert, Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat és korábban azt közölte: soha nem vesztegetett meg egyetlen politikust sem, és nem fizetett kenőpénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A Mol-INA ügy kapcsán korrupció miatt tíz év börtönre ítélte Ivo Sanadert egy horvát bíróság egy ével ezelőtt.
Vöröslik
Néhány napja a Mol-vezér fényképe és adatai megjelentek az Interpol honlapján, azon belül is a nemzetközi rendőri szervezet vörös körözési listáján. A körözési adatlap szerint az 52 éves, magyar állapolgárságú, tarjáni születésű Hernádi Zsolt Tamást megvesztegetéssel vádolják a horvát büntető törvénykönyv vonatkozó paragrafusának megfelelően. Az adatlap arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valakinek információja van Hernádiról, akkor jelezze azt a rendőrségen.
A vörös körözs egyébként a legmagasabb riasztás, amely arra szólítja fel a szervezet tagjait, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt abból a célból, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kezdeményezte. | Döntött a bíróság – nem adják ki a Mol-vezért | Az ügyészség indítványozta, a bíróság pedig helyt adott. Nem adják Hernádit, pontosan azért, emiért eddig sem: itthon már lefolytatták az eljárást ellene. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/07/dontott-a-birosag-nem-adjak-ki-a-mol-vezert/ | 2013-10-07 15:02:00 | true | null | null | 24.hu |
Szeviép Zrt. ellen bűnvádi eljárás folyik, és már az egykori cégvezérek vagyontárgyai közül is többet lefoglaltak – írja a SzegedMa.hu.
„Csődbűncselekmény gyanúja miatt folytatunk nyomozást a Szeviép Zrt. tevékenységével kapcsolatban. A nyomozóhatóság a keletkezett kár megtérülése érdekében vagyontárgyakat foglalt le. A nyomozás érdekei miatt jelenleg bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni” – áll a NAV az üggyel kapcsolatban kiadott nyilatkozatában. | Foglalják a Szeviépesek magánvagyonát is? | Csődbűntett miatt nyomoz és foglal a NAV a Szeviép-ügyben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/08/foglaljak-a-szeviepesek-maganvagyonat-is/ | 2013-10-08 15:19:00 | true | null | null | 24.hu |
A december 14-i iratismertetéssel lezárul az MSZP volt elnökhelyettese, Simon Gábor ellen okirat-hamisítás, adócsalás és egyéb ügyek miatt indított nyomozás. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálódott, most pedig kezdődik a vádemelési szakasz, amely további egy hónapot vesz igénybe, így az már biztos, hogy vádiratot csak jövőre nyújtanak be Simon Gábor ellen – írta a keddi Magyar Idők.
Simonról 2014 februárjában derült ki, hogy egy bécsi bankszámlán több százmillió forintos vagyont halmozott felt. Az összeg nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában, és adót sem fizetett utána. A politikus az eljárásban nem tett vallomást, és időközben 128 millió forint adóhátralékot rendezett.
A kormányközeli lap magyarázata szerint emiatt könnyen megtörténhet, hogy Simon "nem, vagy csak rövid időre kerül majd rács mögé", a bécsi vagyont pedig következmények nélkül megtarthatja. | Lezárták a nyomozást a Simon-ügyben | Kezdődik a volt MSZP-s alelnök adócsalási és okirat-hamisítási ügyének vádemelési szakasza, de könnyen lehet, hogy nem, vagy csak rövid időre kerül rács mögé. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151208_Lezartak_a_nyomozast_a_Simonugyben | 2015-12-08 15:39:00 | true | null | null | HVG |
A vádirat szerint a magyar állampolgárságú férfi 2013 januárjában megismerkedett két kárpátaljai magyarral, akikkel közölte, hogy Magyarországon vannak olyan hivatalos személyek, akik az ő kérésére pénzért hajlandóak a magyar állampolgársághoz hozzásegíteni olyan külföldi személyeket, akik személyesen meg sem jelennek a magyar hatóságok előtt, illetve a magyar nyelvtudásuk is hiányzik – olvasható az ügyészség honlapján.
A férfi a két kárpátaljai magyarral megállapodott, hogy azok Ukrajnában beszerveznek olyan személyeket, akik hajlandóak fejenként kb. 1000 eurót fizetni a magyar állampolgárság ilyen módon való megszerzéséért. A megállapodás alapján 2013 januárja és decembere közötti időszakban összesen 594 fő Kárpátalján élő személy honosítási kérelmeit vette át az említett két közvetítőn keresztül a magyar férfi.
A kérelmek, illetve a pénz átvételében segítséget nyújtott neki az élettársa és annak fia is. 185 esetben a férfi átvételi elismervényt is kiállított az iratok átvételéről, melyen egy magyar város polgármesteri hivatalának hamis bélyegzőjét helyezte el.
A férfi, illetve az élettársa és annak fia összesen 648 800 eurót (azaz több mint 200 millió forintot) vettek át az ukrán közvetítőktől azért, hogy a kedvezményes honosítást elintézzék. Ugyanakkor a tényleges ügyintézés érdekében semmit nem tettek, a pénzt saját céljaikra fordították, egyebek mellett egy családi házat vásároltak 30 millió forint értékben az élettárs gyermekének.
Az ügyészség vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja a férfit, élettársát és annak gyermekét, továbbá befolyás vásárlásának bűntettével a két ukrajnai közvetítőt.
A bűncselekmények elkövetésében központi, szervező szerepet játszó férfi 2015. szeptember 9. napjától előzetes fogva tartásban van.
Az ügyészség a befolyással üzérkedőkkel szemben börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását indítványozta, valamint a bűnös úton szerzett vagyonra – beleértve az említett családi házat is – vagyonelkobzás elrendelését. Az ukrajnai közvetítők esetében felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett az ügyészség indítványt. | Magyar állampolgárságot ígértek pénzért, több száz embert vágtak át | A Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség a mai napon vádat emelt azzal a férfival és társaival szemben, akik közel 600 ukrán állampolgárnak pénzért azt ígérték, hogy a magyar állampolgárság megszerzését hivatali kapcsolataik révén elintézik. A pénzből többek között családi házat vettek maguknak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151208_Magyar_allampolgarsagot_igertek_penzert_t | 2015-12-08 15:48:00 | true | null | null | HVG |
A III. kerületi TVE sporttelepén öt műfüves pályát alakítanának ki, a meglévő edzőpályát szabványos méretűvé bővítenék és egy ötszáz fős fedett lelátót is felhúznának, emellett a vízilabdások is fejlesztésekhez jutnának, mindezt 1 milliárd 730 millió forint értékben – írja a Népszabadság. A finanszírozás háttere még nem adott, ugyanis a kerület társaságiadó-felhasználási kérelmet kell benyújtson az érintett két sportszövetséghez, önrészként 530 millió forintot szánna az önkormányzat a beruházásra. Az önkormányzat jóváhagyását követően már csak a labdarúgó- és a vízilabda-sportszövetségen múlik, hogy megkapják-e a támogatást, a városvezetés az önrész túlnyomó többségét csak a jövő évi költségvetés terhére különítette el.
Az öt felújítandó és megépítendő kispálya közül az egyik távolabb található a sportteleptől, ami az ingatlanfinanszírozással foglalkozó Texber Kft. tulajdonában áll jelenleg, egy éve szereztek tulajdonrészt – a cég mögött egy Cipruson bejegyzett offshore vállalkozás áll. A kft. vállalja a megépítéshez és egyben az értéknöveléshez szükséges 30 százalékos önrészt – 21 millió forintot –, tehát az nem az önkormányzatra hárul. A kerületi illetékes szerint az önkormányzatnak nincs köze a céghez, szerinte a TVE köthetett megállapodást a kft.-vel.
A Texber telektulajdonosként megszerezheti a TAO-támogatásból megvalósuló sportlétesítményt, mert általános a cégek között, hogy akkor járulnak hozzá a cégek és a telektulajok a fejlesztésekhez, ha cserébe kapnak is valamit – fejti ki a lap a TAO-támogatások problémáit. Lényegében közpénzből és be nem fizetett adóból hozhatnak létre egy olyan sportlétesítményt, ami végül nem lesz köztulajdon, az építményt 15 évig állami jelzálog terheli, ez idő alatt csak sportfunkciókat láthat el. A TVE elnöke nem kívánt az ügyről nyilatkozni. | Offshore céget juttathat vagyonhoz a III. kerület, természetesen focipályát építenek | Több mint másfél milliárd forintos beruházásnak adott zöld utat a fővárosi III. kerület önkormányzata, a tervek szerint a TVE sportpályáit újítanák fel és bővítenék. Egy cég is jól járhat, amely mindössze egy éve szerezte meg az egyik sportpálya területének tulajdonjogát. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151207_Offshore_ceget_juttathat_vagyonhoz_a_III | 2015-12-07 15:51:00 | true | null | null | HVG |
A K-Monitor és a Transparency Magyarország korrupciófigyelő oldala szerint a megbízás azért tűnik gyanúsnak, mert végleges összértéke meghaladja a kiírásban becsült értéket, illetve hirdetmény nélküli eljárásról van szó.
A kiíráskor 688 millió forintnyira becsült, majd a szerződés aláírásakor már 743 millió forint értékűre nőtt megbízás a Közbeszerzési Hatóság oldalán még nem jelent meg, de az európai közbeszerzési weboldalon már szerepel.
Onnan derül ki egyebek mellett az, hogy a győztes kivitelezőnek egyebek mellett távfelügyeleti rendszert, víz- és hőmennyiségmérőket, wifit, térfigyelő kamerákat, épületbiztonsági rendszert kell kiépítenie. A feladatok között szerepel még az optikai gerincvezeték-hálózat bővítése, valamint a Szárazárok színpad nézőtéri világításának kiegészítése.
Sötétben tapogatóznak a díszkivilágítással kapcsolatban
A Várkert díszkivilágítása annak ellenére nem teljes, hogy a reflektorrendszer már a tavalyi megnyitóra kiépült. A főhomlokzatot a Duna part felől megvilágítani hivatott reflektorokkal kapcsolatban a hvg.hu információi szerint vita alakult ki, mert nem egyértelmű, hogy a fővárost, a kerületet vagy Várkert mögött álló állami szerveket terheli az épületen kívül elhelyezett reflektorok használata után az áramszolgáltatónak fizetendő díj. A bejárat előtti kandelábereken álló reflektorokat ezért nem is használják.
Az épületet az eredeti tervek szerint csak pontszerű megvilágításnak szánt lámpák világítják meg, emiatt azonban – mint a névtelenséget kérő kivitelezők egyike mondta -, éjszaka olyan hatást kelt, mint mikor valaki a zsemblámpáját az állához emelve világítja meg az arcát. | Újabb százmilliókat költenek a Várkert Bazárra | Még mindig nem készült el teljesen a Várkert Bazár. A korrupciógyanús beszerzéseket figyelő portál, a Red Flags felfedezett ugyanis egy újabb, összesen 743,3 millió forintos szerződést. Ezt a közbeszerzést a Várkert Bazár felújításán már eddig is milliárdokat kaszáló Swietelsky–WHB konzorcium nyerte, elektronikai munkálatokról van szó. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20151207_ujabb_szazmilliokat_koltenek_varkert_baza | 2015-12-07 16:17:00 | true | null | null | HVG |
A Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) a Fővárosi Kormányhivatalhoz és az irányító hatósághoz fordul egy budapesti, VIII. kerületi, Trefort utcai önkormányzati épület eladása miatt. A párt közleménye szerint a fideszes vezetésű Józsefvárosi Önkormányzat csütörtöki határozatával "csökkentett áron" eladott egy 4200 négyzetméteres palotanegyedi ingatlant egy cégnek, amelynek korábban elővásárlási jogot biztosított, és amellyel már az MSZP-SZDSZ-es kerületvezetés is "üzletelt".
A vállalkozás egyik tulajdonosa a PM szerint egy uruguayi cég, a másik tulajdonos pedig "érdekelt" a szombaton átadott, VIII. kerületi rendelő "méregdrága" felújításában. Az ellenzéki párt szerint az egyik cég "offshore-gyanús", a tulajdonosi kör "rejtőzködik".
A közleményben azt írták, a PM első lépésben a Fővárosi Kormányhivatalhoz és az irányító hatósághoz fordul, hogy indítsanak vizsgálatot, illetve törvényességi ellenőrzést. | Botrány lesz egy Trefort utcai önkormányzati épület eladása miatt | A Párbeszéd Magyarországért (PM) a Fővárosi Kormányhivatalhoz és az irányító hatósághoz fordul az ingatlan eladása miatt, mert szerintük a vevő vég offshore-gyanús, és "rejtőzködik" a tulajdonosi köre. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151205_Botrany_lesz_egy_Trefort_utcai_onkormanyz | 2015-12-05 16:26:00 | true | null | null | HVG |
Többek között Stohl Andrást és Damu Roland védőügyvédje mosolyogva fogadta az első fokú ítéletet pénteken – tudta meg a Bors. Az ügy még 2012 októberében kezdődött, amikor Ruttner György vállalta, a Kozák testvérpárnak egy hónappal később visszafizet harminc-harminc millió forintot. Ám Ruttner beismerte, ez csupán színlelt szerződés volt, és a pénzt a saját céljaira használta. Kozákék pedig feljelentették.
Az ítélet hallatán a Kozák testvérpár elmondta, hogy nem hagyják annyiban az ügyet. Ugyan nem akarják az ügyvédet börtönbe juttatni, ugyanakkor a pénzüket továbbra is szeretnék visszakapni, mert állításuk szerint Ruttner azóta sem fizette vissza a kölcsönt.
A tárgyalás során a sztárügyvéd az utolsó szó jogán elmondta, hogy hatalmas adóssága és három gyermeke miatt kényszerült a hitelfelvételre. Több mint négy éve árulja birtokát, de vevőt azóta sem talált rá. Végül azt is hozzátette, hogy a kölcsönt visszafizette. Az első fokú ítélet mindezt figyelembe vette, amikor kimondta, hogy nem bűnös. | Örülhet Stohl Andrást és Damu Roland ügyvédje: felmentették Ruttner Györgyöt | Részben sikkasztással, hamis tanúzással és ügyvédi visszaéléssel vádolták a sztárügyvédet, Ruttner Györgyöt, akit pénteki ítéletében végül minden vádpont alól felmentett a Székesfehérvári Járásbíróság. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151205_Orulhet_Stohl_Andrast_es_Damu_Roland_ugyv | 2015-12-05 16:32:00 | true | null | null | HVG |
A Piliscsabai Atlétikai és Futball Club Facebook-oldalára került ki egy fotó, amiből az derül ki, hogy a köztévé nyáron indult sportcsatornája, az M4 élőben adja december 18-án a Piliscsaba és a Dunakeszi közötti teremfocimeccset, amire még ingyenes szurkolói buszokat is indítanak Győrbe. A Dunakeszi Szijjártó Péter külügyminiszter csapata és onnan többen kerültek magas állami pozíciókba.
Az érdekes az – hívja fel a figyelmet a comment:com blog – , hogy az M4 a válogatott meccsein kívül egyáltalán nem közvetít elsőosztályú futsalmeccseket, nemhogy másodosztályú összecsapásokat, mint a december 18-i mérkőzés.
Az NB1 átlag nézőszáma egyébként mostanában alig éri el az ezret, miután az MLSZ úgy döntött, hogy fordulónként csak két mérkőzést ad a magyar labdarúgó NB1-ből – jegyzi meg a blog, mely megkereste az MTVA-t az ügyben, válaszaikat még várják. | Valahogy csak bekerült Szijjártó csapatának meccse az állami sportcsatornába | A köztévé nyáron indult sportcsatornája, az M4 decemberben élőben adja a Piliscsaba-Dunakeszi teremfocimeccset, pedig a csatorna a válogatott meccsein kívül egyáltalán nem közvetít elsőosztályú futsalmérkőzéseket, de másodosztályúakat pláne nem. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151204_Valahogy_csak_bekerult_Szijjarto_csapatan | 2015-12-04 16:36:00 | true | null | null | HVG |
A Fővárosi Nagycirkusz, a Nemzeti Színház, az Opera, a veszprémi Petőfi Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház hívta életre a 0 % jutalék - Tiszta TAO Társaságok rendszerét. Az öt előadóművészeti szervezet vállalta, hogy nem fizet jutalékot a társaságiadó-befizetések után. Céljuk, hogy a vállalati adótámogatások kizárólag a művészeti produkciók megvalósításához járuljanak hozzá - a csatlakozó cégek zöld logót használhatnak majd jelzésként kiadványaikon, honlapjukon.
Az alapítók a TAO-rendszert összefogásukkal, nyilvánosság előtti fellépésükkel átláthatóbbá szeretnék tenni, a visszaéléseket szeretnék megszüntetni, minimálisra csökkenteni. A jutalék rendszer nem véletlenül alakult ki, a társulatok mindenképp extra bevételhez juthatnak a cégek TAO-támogatása által, azok meg leírhatták befizetendő adójukból. Az egyensúly azzal borulhat fel, ha egy cégvezető a támogatásért cserébe visszavárja az összeg egy részét jutalékként, így újra megjelenik nála a korábbi bevéltel fű alatt, már adómentesen.
Az összefogást kezdeményező Fekete Péter, a Magyar Cirkusz új igazgatója, valamint a Varieté Nonprofit Kft. főigazgatója kiemelte, hogy míg kezdetben a cégek 3-4 százalékos jutalékkal dolgoztak, mára nem volt ritka a 40 százalékos jutalékigény sem. Hozzátette, hogy ugyan a TAO-rendszerről korábban sok vita volt, de a törvényalkotók szándéka arra biztosan nem irányulhatott, hogy közpénzek magánzsebekben landoljanak.
Hogy gátat szabjanak ennek a gyakorlatnak, színházaik egyetlen forint közvetítői jutalékot sem fizetnek a társasági adó megszerzése után. Ezzel kockáztatják, hogy nem tudják feltölteni a keretüket, de bíznak abban, hogy azok a cégvezetők, akik a jutalékokból nem kapnak vissza egy fillért sem, olyan színházaknak fogják adni a társasági adójukat, akiknél megjelenik a zöld 0% logó - tette hozzá Fekete.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója arról beszélt, hogy az előadóművészeti szervezetek működésének a TAO-rendszer elengedhetetlen eleme. Az Operaházról is megjegyezte, hogy TAO hiányában a produkciós kiadásaik nullán vannak - erre elég a központi költségvetés működési támogatása. Hozzátette, ha a kormány valóban számolna azzal, hogy ezt a TAO-mennyiséget a kultúrára költi, akkor ezt tehetné úgy is, hogy ugyanezen mutatók alapján a teljesítmény alapján rója ki az adott színháznak járó összeget.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója szerint 2008-2009-ben a Magyar Teátrumi Társaság már jelezte, hogy baj lesz a TAO-val, nem kellene abban a formában elfogadni az előadóművészeti törvényt, illetve működtetni a rendszert - mindhiába. Vidnyánszky szerint minden a legrosszabb forgatókönyv szerint valósult meg, ő maga is leginkább TAO-ellenes. A számok is azt mutatják, hogy kevesebb lett a magyar nagyszínpadi ősbemutatók száma a TAO hatására, azonban az igazgató kiemelte, hogy most a TAO megszűnésébe esetén belerokkannának a színházak - azaz függésbe kerültek, maximum 1,5 milliárd forintot vehetnek igénybe.
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója szerint is a TAO már nem többletként jelentkezik a színházak támogatásában, hanem a fenntartó beépítette költségvetésükbe, alapvető szükségletükké vált. Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója szerint mindenkinek csatlakoznia kellene a kezdeményezéshez. "Nem lehet, hogy a magyar művészeti élet eltűrje azt, hogy erkölcstelenség történjen a nevében" - fogalmazott az igazgató. Jordán szerint elemi elvárás, hogy egy művész ne legyen korrumpálható. Több színház - köztük a József Attila Színház, a Budaörsi Latinovits Színház, a Békéscsabai Jókai Színház és az Átrium Film-Színház - már a kezdeményezés mellé állt.
Emlékezetes, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség ugyan közzéteszi a klubok részére támogatásként befizetett TAO pénzek listáját. A legfrissebb listával kiegészülve 2010 óta a felcsúti Puskás Akadémia jutott a legnagyobb összegű támogatáshoz, összesen 9 milliárd forintot - a második legtöbbet az Újpest csapata kapta, jócskán lemaradva, összesen 1,8 milliárd forint TAO-támogatás folyt be. A kormány 2011-ben tette lehetővé, hogy a vállakozások a társasági adójuk egy hányadát - jelenleg 70 százalékát - a látványsportok klubjainak utánpótlására és fejlesztésére folyósítsa, ennek értékében a cégeknek adókedvezményhez jutottak, a klubok pedig közvetlen forráshoz. Azonban vita tárgyát képezi, hogy a TAO támogatások mennyiben számítanak közpénznek, több ellentétes bírósági ítélet után Varga Mihály általi 2014-es törvénymódosítás korlátozta, hogy milyen adatokat lehet nyilvánosságra hozni a TAO pénzek felhasználásáról a sportszövetségeknek, hiába átengedett - vagy be nem szedett - adóforintokról van szó. | A színházak kiszállnának a TAO bűvköréből, szemben a futballklubokkal | Öt eladóművészeti szervezet szeretné a nyilvánosság erejével átláthatóvá tenni a társasági adókedvezmény rendszerén befolyó összegeket, valamint egyértelművé tették, hogy nem fizetnek jutalékot a cégvezetőknek az általuk folyosított támogatásért cserébe, minden forintot a kultúrára fordítanak. Ez hatalmas különbség a futballklubokhoz képest, ahol legfeljebb összesítő adatokat hoznak nyilvánosságra. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151203_A_szinhazak_kiszallnanak_a_TAO_buvkorebol | 2015-12-03 16:53:00 | true | null | null | HVG |
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt újabb hat záhonyi határrendész előzetes letartóztatást rendelte el szerdán a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa - közölte a bíróság sajtótitkára az MTI-vel.
Szajkó Márta tájékoztatása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség indítványára a törvényszék katonai nyomozási bírája hat gyanúsított előzetes letartóztatását rendelte el egy hónapra, a bíróság döntése ellen valamennyi gyanúsított fellebbezett.
Megalapozott a gyanú, hogy szolgálati helyükön, a szolgálattal összefüggésben szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követtek el, továbbá a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsítottak szabadlábon hagyásuk esetén tárgyi bizonyítékok megsemmisítésével, elrejtésével, tanúk befolyásolásával megnehezítenék a bizonyítást, illetve fennáll a bűnismétlés veszélye - ismertette az előzetes indokait Szajkó Márta.
Emlékeztetett arra, hogy októberben már húsz határrendészt helyezett előzetes letartóztatásba a bíróság korrupció vádjával.
A rendőrök ügyével kapcsolatban Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője hétfői őrizetbe vételükkor elmondta: a gyanú szerint a záhonyi határrendészeti kirendeltségen szolgálatot teljesítő rendőrök az odaérkező járművek utasaitól, illetve vezetőitől rendszeresen pénzt fogadtak el azért, hogy kisebb-nagyobb szabálytalanságok felett szemet hunyjanak. | Újabb korrupt határrendészek kerültek előzetesbe | A gyanú szerint a záhonyi határrendészeti kirendeltségen szolgálatot teljesítő rendőrök az odaérkező járművek utasaitól, illetve vezetőitől rendszeresen pénzt fogadtak el azért, hogy kisebb-nagyobb szabálytalanságok felett szemet hunyjanak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151202_Ujabb_korrupt_hatarrendeszek_kerultek_elo | 2015-12-02 16:55:00 | true | null | null | HVG |
Az Igazságügyi Minisztérium szerint a kormány "szélesíti és átláthatóbbá teszi" a közbeszerzésekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat a keddi törvénymódosítással. A törvénymódsosítás eredetileg a NAV átszervezésére vonatkozott, de az egyes cikkek között megbújt az összeférhetetlenségi szabályok módosítása is.A minisztérium szerint eddig betarthatatlan volt az összeférhetetlenségi szabály, ez szinte felér annak beismerésével, hogy nem is ügyeltek a törvény betartására.
Magyarázatuk szerint a korábbi szabályozás a hozzátartozók olyan körére terjesztette ki az összeférhetetlenséget, amelynek alkotmányossága kérdésessé vált, mert nem rendelkezett arról, hogy milyen közeli rokoni kapcsolat számít összeférhetetlennek - például Orbán Viktor vejének, Tiborcz István cégének lehet-e pályázni, bár tudható, hogy érdekeltségei rendszeresen elnyertek közbeszerzéseken.
A tárca szerint ráadásul még szűkült is a lista, kiterjesztették az összeférhetetlenségi szabályt az összes önálló szabályozó szervre, autonóm államigazgatási szervre és a kormányhivatalra is, pontosabban azok vezetőinek rokonságára, elmonsáuk szerint sokkal egyértelműbb az a meghatározás, hogy csak az egy háztartásban élőket zárják ki a közbeszerzésekből.
A lista szerint nem indulhat közbeszerzésen összeférhetetlenség miatt az Országgyűlés elnöke, alelnöke, a kormány tagja, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint a velük közös háztartásban élő hozzátartozó. | A kormány szerint inkább kiterjesztették az összeférhetetlenségi szabályokat | Kedden fogadta el a parlament, hogy novembertől csak a vezető közjogi méltóságokkal és vezető tisztviselőkkel közös háztartásban élő rokonokra vonatkozik az összeférhetetlenségi korlátozás a közbeszerzésekben, azaz a jövőben minden gond nélkül pályázhat Orbán Viktor veje is a közbeszerzéseken. Az Igazságügyi Minisztérium szerint így lett alkotmányos a korábbi törvény, sőt, szerintük tovább szűkült az összeférhettelenségi kör. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151202_A_kormany_szerint_inkabb_kiterjesztettek | 2015-12-02 16:59:00 | true | null | null | HVG |
Sorozatban zsebeli be az újabb és újabb közbeszerzési bírságokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a legfrissebb tétellel elérte a 100 millió forintot a nyár óta kapott büntetések összege.
A legújabb, 10 millió forintos bírságról, amelyet a Közbeszerzési Döntőbizottság szabott ki az ÁEEK-re, Hadházy Ákos, az LMP társelnöke számolt be a Facebook-oldalán. Az októberi keltezésű határozat azért marasztalja el a központot, mert nem tartotta be a közbeszerzési jogszabályokat egy orvostechnikai eszközök szállítására és üzembe helyezésére vonatkozó pályázat kiírása során.
Az egyik ajánlattevő cég azzal támadta meg a kiírást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, hogy álláspontja szerint az ÁEEK nem megfelelő módon és nem indokolt bontásban biztosítja a részajánlattétel lehetőségét, korlátozva ezzel a versenyt. A Döntőbizottság megalapozottnak találta a panaszt, elkaszálta a közbeszerzést és bírságot varrt az ÁEEK nyakába.
Pont ilyen ügyre derült fény nemrég egy laborgépekre kiírt óriástender kapcsán, amiért az ÁEEK 30 millió forintos büntetést kapott a múlt héten. A bizarr módon korlátozott verseny jelensége az egészségügyi közbeszerzéseknél mindennaposnak tűnik: a hírhedtté vált lélegeztetőgépes tender (amelynek kapcsán Hadházy Ákost korrupcióval vádolta meg Orbán Viktor a parlamentben) miatt 50 millió forintos bírságot kapott az ÁEEK, de akadtak kisebb tételek is a közelmúltban, monitor- és altatótenderek szabályellenessége miatt 5-5 millió forintot kell fizetnie a központnak.
A mostani bírsággal együtt 5 hónapon belül 100 millió forintra rúg csak az az összeg, amit az elmúlt az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak gondatlanság, vagy a közbeszerzések szándékos torzítása miatt kell fizetnie – természetesen közpénzből.
Borítókép: MTI Fotós: Máthé Zoltán | Nyár óta 100 millió forintnyi bírságot kapott az egészségügyi ellátóközpont | Sorozatban zsebeli be az újabb és újabb közbeszerzési bírságokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a legfrissebb tétellel elérte a 100 millió forintot a nyár óta kapott büntetések összege. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/10/27/nyar_ota_100_millio_forintnyi_birsagot_kapott_az_egeszsegugyi_ellatokozpont/ | 2017-10-27 19:02:00 | true | null | null | Index |
Több mint egy éve próbáljuk megszerezni a tavaly ismertté vált Aulich utcai lakás szerződéseit, egyelőre sikertelenül. Igaz, most egy elsőfokú bírósági ítélet kötelezi arra az V. kerületi önkormányzatot, hogy adja ki a szerződést, illetve annak mellékleteit.
Milyen lakás?
Az Aulich utca 3. szám alatti lakás akkor vált széles körben ismertté, amikor az Indexen megjelent Rogán Antal barátját, egy Kertész Balázs nevű ügyvédet bemutató portré, aki a Rogán körüli világ meghatározó figurája. (Bővebb részletek a cikkben itt.) És éppen az Aulich utca 3. szám alatt volt az ő cégének irodája, ahol a felvételek szerint megfordult Habony Árpád is. Nem mellékesen egy 250 négyzetméteres lakásról van szó, amelyet még Rogán Antal polgármestersége alatt, 2011-ben vett meg 44 millió forintért Fürstner József fogorvos (a lakás ára becslések szerint ma 150 millió körül lehet). A magánkézbe került ingatlant ezek után a Rogán Antal jobbkezének tartott Kertész Balázs cégébe apportálták, így lett Kertész vállalkozása az igen értékes ingatlan tulajdonosa. Nem mellékesen, az Aulich utca 3. szám alatti lakás kedvezménnyel lett Fürstner fogorvosé 2011-ben, és a Blikk korábbi cikke szerint ekkor már évek óta ismerték egymást Rogán Antallal. Azaz minden jel arra mutatott, hogy igen előnyös feltételekkel jutott Kertész Balázs hozzá egy V. kerületi ingatlanhoz, miközben ő maga is sok szállal kötődött korábban a kerülethez.
A Narancs szerette volna megtekinteni az önkormányzat által értékesített ingatlan szerződését, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk a kerülethez. Ám a kerület nem adta ki a dokumentumot, ehelyett azt írták, hogy a kért szerződés az irattárban nem található. Azaz eltűnt. Hogy mikor tűnhetett el, arról csak tippjeink lehettek eddig, ám a Hír Tv riportja kicsit közelebb vitt a valós időponthoz. Egy tavaly év végi önkormányzati ülésen ugyanis megkérdezték Sélley Zoltán jegyzőt arról, hogy hol is ez a bizonyos szerződés. Ő pedig ezt mondta: „Én amikor ezt átvettem (mármint a jegyzői hivatalt – N.G.M.), a nyilvántartásban már nem volt. Én 2013 óta vagyok jegyző, ez egy 2011-es adásvétel, már az átadásiban sem találtuk meg. Nem tudom, hogy hol van.”
Ez a közlés rövidsége ellenére nagyon is fontos momentum, arról szól ugyanis, hogy az Aulich utcai szerződés még Rogán Antal polgármestersége, illetve a korábbi jegyző, a magának kétes ismertséget szerző Rónaszéki László alatt tűnt el. (A vád alá helyezett Rónaszéki László hosszú karrierjéről a Direkt36 írt cikket.)
A Transparency International Magyarország tavasszal szintén szerette volna kikérni ezt a szerződést (és több hozzáköthető dokumentumot), de ugyanazt a választ kapták az önkormányzattól, mint a Narancs: a szerződés eltűnt. Emiatt a TI pert is indított, amit most első fokon meg is nyert.
Meg kell őrizni
Az önkormányzat érvelése ugyanis nem elfogadható – legalábbis az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság októberi ítélete szerint, amely egy belügyminisztériumi rendeletre hivatkozva mondja ki, hogy az ilyen, vagyonelemekkel kapcsolatos szerződések nem leselejtezhetők, azokat egy olyan szervezetnek, mint egy önkormányzat, kötelessége megőrizni. Azaz nem fogadta el a bíróság az V. kerületi önkormányzat érvelését, miszerint nem adható ki olyan adat, amely nem áll rendelkezésre. A bíróság továbbá megjegyezte azt is, hogy az önkormányzat nem részletezte, hogyan és milyen körülmények között tűnt el a szerződés.
„A Transparency International Magyarország (TI) szerint felháborító és arcátlan, hogy a belvárosi önkormányzat az egyébként megőrzési kötelezettséget előíró szabályok semmibevételével a kiadni kért ingatlanszerződés elvesztésével akart kibújni a közérdekű adatok nyilvánossága alól” – ismertette a korrupció ellen küzdő szervezet álláspontját Ligeti Miklós. A TI jogásza hozzátette, ha az V. kerületi önkormányzat kicsit is jóhiszemű lenne, az állítólag elvesztett szerződés másolatát percek alatt beszerezhetné a földhivataltól. Az elsőfokú ítélet alapján világos, hogy a bíróság sem fogadta el az V. kerületi önkormányzat érvelését, miszerint, úgymond, azért ne lehetne a szerződés kiadására kötelezni, mert az nem áll rendelkezésre. A bíróság továbbá megjegyezte azt is, hogy az önkormányzat nem részletezte, hogy és milyen körülmények között tűnt el a szerződés.
A nemrég írásba foglalt ítélet helyt adott a TI közérdekű adatigénylésének, mely szerint az V. kerületi önkormányzatnak ki kell adni a szerződést, annak mellékleteit, módosításait. Valamint minden olyan iratot, amely igazolja egyrészt azt, hogy Fürstner József jogosult volt a nagymértékű vételárkedvezményre, és hogy meg is fizette az önkormányzat által a lakásért kért 44 millió forintot. Azt az értékbecslést azonban, amire az önkormányzat a 44 millió forintos vételárat alapozta, nem kell kiadni, ilyen értékbecslés ugyanis nem készült. „Értékbecslés hiányában nyilván a kerületi honatyák és az önkormányzat dolgozóinak mérhetetlen bölcsessége dönthetett a vételárról” – emelte ki Ligeti Miklós. A közérdekű adatok kiadása iránti perben ezúttal is Karsai Dániel ügyvéd képviselte a Transparency International Magyarországot, az ítélet nem jogerős. | Bíróság kötelezi az V. kerületet, hogy kiadja az Aulich utcai lakás eltűnt szerződéseit | Itt találkozott Habony Árpád, Rogán Antal és Kertész Balázs. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/birosag-kotelezi-az-v-keruletet-hogy-kiadja-az-aulich-utcai-lakas-eltunt-szerzodeseit-107704 | 2017-11-17 19:32:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nem lehet könnyű helyzetben Balog Zoltán, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériumának első emberével mondatott ki a Fidesz nemrég olyanokat, amelyeket a tárcavezető magától aligha közölt volna. A miniszter október végén ezt mondta Szolnokon, a Lungo Drom nagygyűlésén: „Farkas Flórián az első cigány vezető Magyarországon, akivel érdemben lehet és lehetett együttműködni. Az Országos Roma Önkormányzatnak az elmúlt huszonöt évből volt négy botránymentes éve, amikor Farkas Flórián volt az elnök”. Arról a Farkasról mondta ezt, aki érintett több olyan korrupciógyanús ügyben is, amik miatt nyomozás van folyamatban.
Jár a taps
Balog Zoltánnak azért is lehet kellemetlen csupa jókat mondani a romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottról, mert a miniszterek közül talán ő tud a legtöbbet arról, hogy az egyébként büntetett előéletű Farkashoz is köthető felzárkóztatási programokból mennyi pénzt csaltak el az utóbbi években. Elég csak a Híd a munka világába című programot említeni, amely azzal zárult, hogy az azt felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma tavaly március 8-án elállt az Országos Roma Önkormányzattal (ORÖ) kötött szerződéstől, és visszakérte a pénzt. Az már más kérdés, hogy az önkormányzat végül megúszta a csődöt, a kormány elengedett 1,3 milliárdot a „büntetésből”.
Nem akarták kiadni
A már említett szolnoki bulin Balog Zoltán és Farkas Flórián aláírt egy dokumentumot, amely szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Lungo Drom szövetségre lép egymással. Mivel az ellenzéki sajtót nem engedték be az eseményre, a megállapodás pontos tartalmáról csak annyit lehetett tudni, amennyi az MTI híradásába is bekerült, vagyis: „A dokumentum a miniszter szerint tartalmazza a munkában, tanulásban, a kultúrában, a lakhatásban, az egészségügyi ellátásban sikeres programok folytatását."
Az együttműködés megkötése után néhány nappal hivatalos adatigényléssel fordultam az Emberi Erőforrások Minisztériumához, annyit kértem csupán, hogy küldjék el nekem azt a szöveget, amelyet aláírt Balog Zoltán és Farkas Flórián. Miután nem jött semmi válasz, november 14-én ismét érdeklődtem, aztán hasonló okok miatt november 20-án is. Végül november 23-án ezt a rövid választ kaptam: „Az együttműködési megállapodás elérhető a kormany.hu dokumentumtárában." És tényleg ott volt a szöveg, amelyet a kérdéseim után, a válaszadás napján töltöttek fel.
Minden ott van a miniszter arcán
Semmi konkrét
Tartalmi szempontból a dokumentum nem túl veretes, az érdemi szöveg alig egy oldal, néhány alapvető információ után ezt írják:
„A Felek meggyőződése, hogy eredményes és hatékony társadalmi felzárkózás-politikát a hazai roma/cigány társadalom bevonása nélkül nem lehet folytatni. Attól a meggyőződéstől vezetve, hogy a Felek közötti együttműködés kölcsönös előnyökkel jár, és elősegíti a hazai felzárkózás politika célkitűzéseinek megvalósítását (…).”
Ezután jön az a rész, ahol leírják, melyek az együttműködés területei. Érdemes pontosan idézni, íme:
– Cigány/roma származású és/vagy hátrányos helyzetű emberek, csoportok társadalmi esélyteremtése, felzárkózásuk elősegítése területén;
– Romani/beás nyelv oktatása, ápolása, a roma kultúra, hagyomány fennmaradása, megismertetése, tehetséggondozás;
– Cigány/roma származású emberek érdekvédelme, érdekképviselete;
– Cigány/roma származású és/vagy hátrányos helyzetű emberek képzése, foglalkoztatásának elősegítése.
Majd segít a "legjobb tudás"
Látható: gondosan ügyeltek arra, hogy konkrét programok, összegek és vállalások ne szerepeljenek a dokumentumban. Ezzel kapcsolatban a következő pontban annyit azért jeleznek, hogy az „együttműködés kereteit a résztvevő felek finanszírozási forrásai, valamint a vonatkozó jogszabályok határozzák meg”, de ez a meghatározás annyira homályos, hogy nehéz lenne később számon kérni ezek közül bármit is. Azonban legalább azt leírják, hogy majd rendszeresen egyeztetnek, és „az együttműködés során a legjobb tudásuknak megfelelően járnak el”. A kérdés már csak az, hogy ezt a semmitmondó dokumentumot miért kellett titkolni ennyire.
Mától hivatalos: a Fidesz nagyra értékeli, ha valaki lop, csal és hazudik
Persze ehhez kérnek néhány szavazatot, de Farkas Flórián ezt is elintézi. Nagy biztonsági készültség mellett érkezett meg szombaton Farkas Flórián a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség szolnoki tisztújító kongresszusára, a tiszaligeti Városi Sportcsarnokba. A romaügyekért felelős miniszterelnöki biztostól nem lehetett kérdezni, a kongresszusra pedig nem engedték be csak azokat, akik rajta voltak a listán. | Itt a dokumentum, amelynek aláírásával a Fidesz-kormány újra lepaktált Orbán legvállalhatatlanabb emberével | A minisztérium nehezen szánta rá magát, hogy megmutassák, mit írt alá Balog Zoltán és Farkas Flórián. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/itt-a-dokumentum-amely-alairasaval-a-fidesz-kormany-ujra-lepaktalt-orban-viktor-legvallalhatatlanabb-emberevel-107863 | 2017-11-27 19:41:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2023 március 23., 04:58
Egyetlen megvádolt végrehajtó van, aki úgy fut neki a Völner-Schadl-pernek, hogy nem ismerte be bűnösségét.
Cs. Éva állítja, nem korrupciós céllal adott tízmilliókat a végrehajtói kar elnökének, hanem csak a korábbi kölcsönöket fizette vissza.
A kölcsönökről nem írtak szerződést, de más furcsaságot is találunk a történetben.
Korábbi vallomásai alapján Cs. hirtelen elhatározásból jelentkezett végrehajtónak, nem gondolta át, mibe fog ez kerülni, majd szinte spontán elfogadta Schadl 40 milliós kölcsönajánlatát, igen magas kamattal.
Cs. állítja, semmiről semmit nem tudott, senkit sem ismert igazán, messze volt a tűztől.
2021. november 22-én, nem sokkal reggel hét óra előtt nyomozók jelentek meg Cs. Éva Győr környéki házánál. | „Messze voltam a tűztől”: Schadl egyetlen végrehajtója, aki tagadja a korrupciót | Egyetlen megvádolt végrehajtó van, aki úgy fut neki a Völner-Schadl-pernek, hogy nem ismerte be bűnösségét. Cs. Éva állítja, nem korrupciós céllal adott tízmilliókat a végrehajtói kar elnökének, hanem csak a korábbi kölcsönöket fizette vissza. A kölcsönökről nem írtak szerződést, de más furcsaságot is találunk a történetben. Korábbi vallomásai alapján Cs. hirtelen elhatározásból jelentkezett végrehajtónak, nem gondolta át, mibe fog ez kerülni, majd szinte spontán elfogadta Schadl 40 milliós kölcsönajánlatát, igen magas kamattal. | null | 1 | https://444.hu/2023/03/23/messze-voltam-a-tuztol-schadl-egyetlen-vegrehajtoja-aki-tagadja-a-korrupciot | 2023-03-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Magyarország előrelépett a korrupciós világranglistán. A korrupcióellenes szervezet értékelése szerint míg a tavalyi felmérésben az egyezményt alig alkalmazó sereghajtó országok között szerepelt, 2013-ban belépett az egyezményben foglalt kötelezettségeknek legalább korlátozott mértékben érvényt szerző országok “klubjába”.
Magyarország előrelépése annak köszönhető, hogy módosította a jogi személyekre kiszabható büntetésekről szóló törvényt. Papíron tehát már felelőssé tehetőek a vesztegető cégek, ám a jogalkalmazás gyenge, és továbbra is találhatóak a nyomozások, büntetőeljárások politikai befolyásolására utaló jelek – állapítja meg a nemzetközi szervezet.
A jelentés szerint Magyarországon a rendőrség és az ügyészség működésén egyaránt lehetne javítani. Míg a rendőrség esetében a szakmai függetlenség hiánya jelent korrupciós kockázatot, addig az ügyészség esetében az elszámoltathatóság hiánya a bajok forrása.
A TI szerint a törvényhozásnak és a kormánynak is akadna teendője Magyarországon. A közérdekű bejelentők védelmére hivatott törvényt három éve nem hajtják végre. Az új törvénytervezet pedig, ha elfogadják, végleg magára hagyja azokat, akik hajlandóak fellépni a korrupció ellen – fogalmaznak.
Ez annál is inkább aggasztó, mert a TI Magyarországon végzett korrupciós felmérései kimutatták, hogy az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne, ami nemzetközi összehasonlításban is megdöbbentően rossz arány.
Azt is kiemelik, hogy “Magyarországnak hatékonyabban kell fellépnie a vállalatai által külföldön elkövetett vesztegetések ellen. A TI berlini központja által kiadott jelentés szerint a hatóságok magyarázattal tartoznak amiatt, hogy sem a Mol-INA-ügyben, sem a Magyar Telekom balkáni terjeszkedésének az ügyében nem sikerült tisztázni a pontos történéseket” – tartalmazza a közlemény.
A Transparency International (TI) szerint a 40 legnagyobb exportőr országnak csupán az ötöde hajtja végre az OECD, vagyis a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet hivatalos személyek megvesztegetése elleni egyezményét. A legnagyobb exportőr országoknak tehát az antikorrupciós szervezet szerint sokkal többet kell tenniük azért, hogy vállalataik ne vesztegetéssel szerezzenek piacokat és megrendeléseket a külföldi befektetések során. | Kevésbé korrupt Magyarország | Beléptünk az egyezményben foglalt kötelezettségeknek korlátozott mértékben érvényt szerző országok "klubjába" derül ki a Transparency International jelentéséből. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/08/kevesbe-korrupt-magyarorszag/ | 2013-10-08 10:15:00 | true | null | null | 24.hu |
Egy 2010 és 2013 között futó, betelefonálós televíziós nyereményjátékban voltak érintettek a Terrorelhárítási Központ rendőrei, akik azóta már nincsenek a TEK-nél, tájékoztatta a 444-et a Fővárosi Főügyészség.
Egyéb forrásból származó értesüléseink szerint az ügyészség által meg nem nevezett, országos televíziós csatorna műsorában történt csalás egy vagy több alkalommal, mégpedig úgy, hogy az érintettek ismerték a betelefonálós rendszert kezelő informatikust, aki szólt nekik, hogy mikor kell elindítani a hívást ahhoz, hogy biztosan nyerjenek. Az érintettek betelefonáltak, és csodák csodájára nyertek.
A főügyészség levelében közölte:
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentésére 2014. decembere óta csalás bűncselekmény miatt folytat nyomozást a Budapesti Nyomozó Ügyészség egy országos TV csatorna 2010-2013. közötti nyeremény-játékával kapcsolatban. Az ügyben a Terror Elhárítási Központ állományába egykoron vezényelt hivatásos rendőrök is érintettek, akiknek a TEK-hez vezénylése már megszűnt – a bűncselekmény nem függött össze szolgálati feladatukkal. Gyanúsított nincs az eljárásban. A nyomozás érdekében a főügyészség további információt nem kíván adni.
Az ügyben a Magyar Nemzet információi szerint tavaly december óta vizsgálódik a Budapesti Nyomozó Ügyészség. A lap múlt csütörtöki cikkében nem nevezte meg a TEK-et, de felvetette, hogy mindez azért érdekes, mert ez a szervezet csak olyan belső elhárítást igénylő ügyekben jár el, amelyekben a rendőrség hivatásos állományban lévő tagjai érintettek. A Budapesti Nyomozó Ügyészség nem ad tájékoztatást a folyó ügyekről, ezeket a feladatokat a Fővárosi Főügyészség végzi helyette.
A Magyar Nemzet egyébként úgy értesült, hogy az érintett országos csatorna nem más, mint a TV2, de a csatorna kommunikációs menedzsere, Horváth Eszter kérdésünkre közölte, hogy ez nem igaz, és a cáfolatot közzé is tették. Horváth kérte, hogy kérdéseinket írásban küldjük el. Amint a TV2 válasza megérkezik, közöljük.
A TEK egyelőre nem válaszolt arra vonatkozó kérdéseinkre, hogy hány rendőr érintett az ügyben, és hogy vajon mi lett velük. | Betelefonálós csalási botrányba keveredtek a TEK rendőrei | Egy 2010 és 2013 között futó, betelefonálós televíziós nyereményjátékban voltak érintettek a Terrorelhárítási Központ rendőrei, akik azóta már nincsenek a TEK-nél, tájékoztatta a 444-et a Fővárosi Főügyészség. | null | 1 | https://444.hu/2015/12/14/betelefonalos-csalasi-botranyba-keveredtek-a-tek-rendorei | 2015-12-14 10:25:00 | true | null | null | 444 |
A Szeged24 más forrásból úgy értesült, hogy most a főiskolán foglaltak le iratokat és számítógépeket. Az intézkedés ideje alatt a bejáratokat lezárták, senki sem hagyhatta el vagy jöhetett az épületbe. Az adónyomozók a nap végén a gazdasági irodákat lepecsételték. Az alkalmazottakat nem tájékoztatták, mindenki csak találgat a vizsgálat célját illetően.
A főiskolán az oktatás ettől függetlenül zavartalanul folyik, a kollégiumi részbe is szabad a bejárás. Mint megírtuk, az elmúlt év áprilisában a Gálferences blog olyan iratokat tett közzé, melyek szerint a főiskola tanulmányi osztályvezetője pénzért vásárolta a szakdolgozatát, és erről a dékán is tudott. A blog bizonyítékai szerint egy másik alkalommal a HÖK-elnök, aki egyben a rektor titkárnője is, saját szakdolgozatát bírálta és javasolt rá jegyet Györgyiné Koncz Judit dékán kérésére. A dékán az elmúlt év májusában a történtek hatására lemondott tisztségéről és távozott a főiskoláról.
Kiss-Rigó László püspök egyelőre nem nyilatkozott, és a jövő héten Izraelbe utazik egy korábban egyeztetett látogatásra, de a -Csanádi Egyházmegye közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban. Ebben többek között azt írják:
“A Szeged-Csanádi Egyházmegye a Népszabadság Online (Nol.hu) által közölt hírekben értesült arról, hogy adónyomozók feljelentés alapján rajtaütésszerűen jelentek meg az Egyházmegye hivatalában. A hír azzal teljes, hogy ezzel egy időben a Gál Ferenc Főiskolán is ugyanez történt. Az Egyházmegye azt valószínűsíti, hogy a feljelentő(k) nem politikai szándékkal járt(ak) el, hanem pszichiátriai kezelés alatt álló, vagy arra szoruló személy(ek)ről van szó…A Szeged-Csanádi Egyházmegye örömmel és készséggel működik együtt a NAV nyomozást végző munkatársaival, és kifejezi háláját szakszerű munkavégzésükért, abban a meggyőződésben, hogy bizonyos értelemben vett közszereplőként nemcsak becsületesnek kell lennie, hanem annak is kell látszania; a nyomozás lezárását követően várhatóan ezt igazoló dokumentummal is rendelkezni fog. Az pedig, hogy a Gál Ferenc Főiskolán a munkatársak egy napig fegyvert viselő személy társaságában dolgozhattak, növelte biztonságérzetüket.“
Kiss Rigó Lászlót az elmúlt években több alkalommal is támadták. Ügynökmúltjával kapcsolatos vádakról 2009-ben az ítélőtábla is kimondta, hogy azok nem bizonyíthatók. Ugyancsak sokan, főleg szurkolók támadták a püspököt a Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdonában lévő, Szeged2011 focicsapatban végzett tevékenysége miatt: a csapat két évvel ezelőtt egy egyesülés során jutott a megyei és az NB II-es indulási joghoz. A név és a – mintegy 80 milliós – városi támogatás ellenére Kiss-Rigó László a Szeged2011-et egy újabb névváltoztatással átvitte Gyulára, az újonnan alapított Grosics-akadémiára, meccseit is itt fogja majd játszani. | Focicsapat miatt kutakodtak a püspökségen az adónyomozók | Rajtaütésszerűen jelentek meg kedden a Szeged-csanádi püspökség épületében adónyomozók. A Szeged24 a főügyészségen megtudta, a július 19-e óta költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozás része volt az akció, és hogy a nyomozás határidejét november 19-ig meghosszabbították. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/10/focicsapat-miatt-kutakodtak-a-puspoksegen-az-adonyomozok/ | 2013-10-10 10:31:00 | true | null | null | 24.hu |
Mészáros Lőrinc hihetetlen gazdagodása, úgy tűnik, valóban nem ismer korlátokat. Az ötödik leggazdagabb magyarrá előlépett egykori gázszerelő vagyona egy év alatt több mint 100 milliárd forinttal gyarapodott. A 100 leggazdagabb magyar 2017-es listáját összeállító napi.hu becslése szerint 120 milliárd forint felett diszponál Orbán Viktor jó barátja, aki ma már inkább tekinthető egyfajta intézménynek, mint egy 1700 fős Fejér megyei falu polgármesterének. Terjeszkedése az idén elérte a tőzsdét is, Mészáros kezében három olyan társaság van, amelyek részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzik. A Konzum Nyrt.-t februárban vette meg Mészáros, az Opus Global nevű (korábban Opimus) tőzsdei részvénytársaság tavaly ősszel került Mészáros közelébe, majd márciusban a nevére is vette. A felcsúti polgármester augusztus végén szerezte meg harmadik tőzsdei cégét, az Appeninnt.
Három lábon
Az akkor még Opimusnak nevezett társaságról tavaly, a Népszabadság bezárása miatt írtunk részletesen (lásd: Semmi sem elég, Magyar Narancs, 2016. november 17.). A vállalatot 1912-ben alapították Philaxia Szérumtermelő néven, és a sertéspestis elleni szérum kifejlesztésével vált ismertté. A céget 1948-ban államosították, 1994-ben privatizálták, és 1998-ban vezették be a tőzsdére, és az állatgyógyászati profilt elhagyva 2009-től már pénzügyi befektetéssel és vagyonkezeléssel foglalkozik. Az évek során a társaság és leányvállalatai jelen voltak az energia-, az építő-, az agrár- és a médiaszektorban, valamint a turizmusban is. Mészáros Lőrinchez – némi offshore kitérővel – a bedőlt Buda-Cash brókerház vezetőitől került át a vállalat, amelyet idén nyáron neveztek át Opus Globalra.
A Konzum 1988-as alapításakor kereskedelemmel és termeléssel foglalkozott, majd a rendszerváltás után a fő tevékenységei fokozatosan az ingatlanhasznosítás, a befektetésirányítás és a számviteli szolgáltatások lettek. Mészáros idén február végén lett hivatalosan is tulajdonos a cégben, ám – hasonlóan az Opushoz – már hónapokkal korábban sejteni lehetett, hogy előbb-utóbb megérkezik. Hozzá köthető emberek jelentek meg a Konzum igazgatóságában, és az Eximbanktól kapott 30 milliárdos hitelkeretből a cég vásárolta fel Leisztinger Tamástól a Hunguest Hotels szállodalánc nagy részét. A Konzum külön befektetési alapot is indított ebben az évben, és Mészárosnak a társaságon keresztül közvetett befolyása van az MKB Bankra, továbbá a csoporton keresztül vásárolta fel harmadik tőzsdei cégét, az Appeninnt (a társaságok tulajdonosi szerkezetét a mellékelt táblázat tartalmazza).
Az Appeninnt 2009-ben alapították, és elsősorban irodaházak, logisztikai és ipari ingatlanok hasznosításával foglalkozik. Az Appeninn 2010-ben vezette be részvényeit a BÉT-re, a tavalyi 800 milliós nyereség után először fizetett osztalékot a fennállása során. Nyárig az Appeninn fő tulajdonosa a svájci Lehn AG volt (de a Konzum más befektetőktől is vásárolt részvényeket), amely mögött nem svájci befektetők állnak, hanem ifj. Ádámosi György. Idősebb Ádámosi jó barátja és több cégben közvetlen munkatársa volt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának. Ifj. Ádámosi – aki az Appeninn igazgatótanácsának az elnöke is – évekig vezette a Csányi magánvagyonát kezelő Bonitás 2002 Zrt.-t. A Lehn székhelye amúgy a svájci Appenzellben van, ahol 2011-ben egy egész kis magyar kolóniára bukkant az akkori Figyelő tényfeltáró újságírója, tavaly pedig a Világgazdaság tálalta részletesen a sztorit. Noha életvitelszerűen nem ott laknak, ifj. Ádámosi hivatalos lakcíme Appenzellben van, pont azon a címen, ahol Erős Jánosé, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) volt vezéréé is. Szintén ezen a településen volt évekig Csányi Attila, Csányi Sándor fiának a lakcíme is, ám ő tavaly, miután ez nyilvánosságot kapott, átjelentkezett Budapestre. A svájci cím a kedvező adózási feltételek és a helyi cégalapítás lehetősége miatt előnyös. Mindezt azért említjük, mert a cikkhez folytatott háttérbeszélgetéseink során többen is utaltak rá: az Appeninn valójában Csányi Sándorhoz köthető, és Mészáros, illetve a mögötte álló körök felvásárlása akár azt is jelentheti, hogy így fizették ki az OTP-vezért – ennek valóságalapját leellenőrizni persze nem tudjuk.
A magát Mészáros jobbkezének tartó Jászai Gellért, a Konzum elnök-vezérigazgatója a felvásárlások után azt mondta a Világgazdaságnak (mely lap az Opus Globalon keresztül Mészáros kezében van), hogy a „Konzum-csoport elsősorban a vagyonkezelés, a tőke- és pénzpiaci területre, emellett pedig a turizmusra, míg az Opus Global Nyrt. a média, a mezőgazdaság, az ipar, a nehézipar területeire koncentrálja befektetéseit”. Az ingatlanportfóliót az Appeninn fogja kezelni, és a legfrissebb szerzeménnyel a nemzetközi piacra is betörnének – tette hozzá Jászai. A három cégben mintegy 63 milliárd forintnyi eszköz volt a múlt év végén.
Mire spekulál Mészáros?
Mészáros Lőrinc neve a NER Magyarországán garancia az üzleti sikerre, és ez meglátszik a kezébe került részvények tőzsdei árfolyamán is: a felcsúti polgármester felbukkanása után kilőttek a papírok. A korábban 50 forint alatt maradó Opus részvényei már 200 forint körül mozognak, az Appeninn-papírok 215 forintról indultak és 410 forint felett járnak, a Konzum pedig a 60 forint alatti tartományból indulva már 2400 környékén szárnyal. Nyáron volt olyan nap, amikor a Konzum-részvények árfolyama 6000 százalékos növekedésben volt, kiugró forgalom mellett. E teljesítményről a Bloomberg BusinessWeek is megemlékezett, a világ legjobban teljesítő papírjának nevezve a Konzum-részvényeket. Túl azon, hogy az árfolyam-emelkedéssel milliárdokkal nőtt a cégek értéke, felmerül a kérdés, miért jó Mészárosnak a tőzsdei jelenlét, és milyen kockázatokat jelent, ha egy olyan szereplő bukkan fel a parketten, aki igen közel áll a gazdasági élet szabályait alakító szereplőkhöz.
A tőzsdei jelenlét alapvető célja, hogy a társaságok a nagyobb nyilvánosságért cserébe – főleg egy bizonyos cégméret felett – pótlólagos tőkebevonási lehetőséghez jussanak. Mészáros azonban valószínűleg nem a tőkehiány miatt vásárolt tőzsdei cégeket. A magyarországi kamatszint nagyon alacsony, Mészárosnak pedig nemcsak igen erős háttere, de még saját bankja is van: forrásokhoz eddig is jellemzően baráti bankoktól jutott, ám valószínűleg nincs olyan pénzintézet Magyarországon, amely ne adna hitelt, ha azt Mészáros Lőrinc egyik embere kéri. A volt gázszerelő cégei valóban már szinte mindenhonnan kaptak kölcsönt: az MKB, a B3 Takarék, a Takarékbank, a Gránit, az Eximbank, az MFB, az OTP vagy az Erste is segítette már a birodalom gyarapodását.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Mészárosék ne élnének a különleges helyzetükből és a tőzsdei jelenlétből fakadó könnyű pénzszerzési lehetőséggel. Miután a Konzum PE olcsón felvásárolta a Konzum Nyrt.-t, a már jócskán megdrágult részvényekből tovább is adott mintegy 2 százaléknyit az állami Takarékbanknak.
Az elvileg átlátható tulajdonosi szerkezet, a gazdálkodásról évente többször kiadott jelentések, a rendszeres közlemények által megnövekedett nyilvánosság azonban jól is jöhet egy olyan szereplőnek, mint Mészáros – hívta fel a figyelmet Zsiday Viktor befektetési szakember. A Citadella befektetési alap portfóliókezelője erre Kósa Lajos egyik nyilatkozatát hozta fel példának. A Fidesz akkori frakcióvezetője azt mondta, mivel a Népszabadság kiadóját egy tőzsdei cég vásárolta meg, arra nem lehet azt mondani, hogy Mészáros érdekeltsége lenne. „Papíron persze igaz, hogy van sok kis tulajdonos, de a valóságban néhány nagy tulajdonos irányítja a menedzsmentet, és kapja meg az osztalék nagy részét” – mondta Zsiday a Narancsnak. Ráadásul, hiába a tőzsdei nyilvánosság, a magyar szabályozás arra is lehetőséget ad, hogy a társaságok valódi tulajdonosai háttérben maradjanak. Az Opimus először két, máig ismeretlen hátterű offshore társaságon ment keresztül, mielőtt hivatalosan is Mészároshoz került volna. Az offshore azonban a világszerte egyre szigorodó pénzmosás elleni szabályok miatt kezd kimenni a divatból. Ezért azok a hazai vállalkozók, akik szeretnének háttérben maradni, új módszert találtak: a nyílt végű, zártkörű magántőkealapokat. Az ilyen tőkealapok valódi tulajdonosai – teljesen szabályosan – rejtve maradnak a nyilvánosság elől: kilétük semmilyen adatbázisban nincs benne, sőt, az alapnak még ügyvezetője sincs, azt egy másik, elvileg az alaptól független cég kezeli. Ezért nem tudni, ki az MKB valódi többségi tulajdonosa (papíron a Konzum kezelésében lévő Metis magántőkealap), a Konzum PE Magántőkealap pedig Mészáros mindhárom tőzsdei cégében jelentős tulajdonnal rendelkezik. „A magántőkealapok részvételével a tőzsdén is átláthatatlan tulajdonosi viszonyokat lehet kialakítani. Lehet arra hivatkozni, hogy nyílt tőzsdei műveletek zajlottak, ezért átlátható minden, de a valóságban ez nem igaz” – magyarázta Zsiday. A tőzsdei nyilvánosság még védelmet is jelenthet – ezt pedig már egy másik, tőzsdei befektetésekkel foglalkozó, és ezért neve elhallgatását kérő forrás mondta a Narancsnak. „Kockázatkezelési szempontból előnyös a tőzsdei jelenlét. Ha változna a politikai széljárás, és a mostani haverokat a felelősségre vonás veszélyeztetné, a tőzsdei cégek nagy védettséget élveznek. Hivatkozhatnak arra, hogy nyilvánosak a könyvek, és ott vannak a teljesen ártatlan kisrészvényesek, akiket meg kell védeni: egy ilyen céget nem lehet csak úgy elvenni tőlük.”
A tőzsdei jelenlét ráadásul komoly adókedvezményekkel – akár adómentességgel – is járhat. A részvényeket ugyanis tartós befektetési számlán is lehet tartani, és ha a számlán kezelt értékpapírok hozamához öt évig nem nyúl a tulajdonosa, adómentesen lehet kiüríteni a teljes számlát. Mi több, az ingatlantársaságok teljesen mentesülhetnek is a társasági és a helyi adó megfizetése alól, ehhez csupán szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kell alakulniuk, azaz vállalni, hogy a nettó nyereség 90 százalékát kifizetik osztalékként, és hogy a közkézhányad nem esik 25 százalék alá. (Ez persze kikerülhető, ha több, a nagy tulajdonosokhoz közeli szereplő szerez 5 százalék alatti tulajdont, de ez szabálytalan megoldás, és forrásaink szerint kockázatos, mert könnyű lebukni vele.) Jászai Gellért a Konzum vezetőjeként azonnal be is jelentette, hogy az Appeninnt szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kívánják alakítani. Ennek megfelelően az Appeninn igazgatótanácsa ki is adott egy közleményt, mely szerint nem javasolja a részvényeseknek, hogy elfogadják a Konzum nyilvános vételi ajánlatát a társaság részvényeire.
Tovább növelheti a részvények forgalmát – és árfolyamát is – hogy egyes befektetési alapok szabályzata kimondja: mindenképpen tartaniuk kell azokból a papírokból, melyek részei bizonyos tőzsdeindexeknek. A Konzum és az Appeninn részvényei szerepelnek a BUX-ban, az Opus pedig bekerült a bécsi CECE indexbe. Az is igaz ugyanakkor, hogy Mészáros papírjainak súlya viszonylag kicsi ezekben az indexekben, és az igazán komoly külföldi alapok nem a BUX vagy a CECE alapján vásárolnak, de a forgalomgeneráló hatás ettől még létezik. A befektetők Magyarországot a feltörekvő országok közé sorolják, ahol nem olyanok az átláthatósági viszonyok, mint a fejlett országokban: azaz tisztában vannak azzal, hogy zavaros, államilag befolyásolt lehet a tőzsde, és ennek megfelelően is kezelik az itteni papírokat.
Kockázatok és mellékhatások
Szinte az összes pénzügyi szereplő arról panaszkodik, hogy a BÉT – a privatizációs időszakot leszámítva – soha nem töltötte be azt a szerepet, amire elvileg kitalálták. A vállalatok nem nagyon használják a tőzsdét pótlólagos tőkebevonási lehetőségként, és az elmúlt évtizedekben nagyon kevés volt az igazán sikeres tőzsdei bevezetés. Mészáros tőzsdei felbukkanása sem feltétlenül a jó irányba mutat. A magántőkealapok miatt átláthatatlan struktúra nem növeli a bizalmat, hiába nő a tőzsdei kapitalizáció. Ráadásul a Mészáros-birodalomban nem csak a valódi haszonélvezők személye nem ismert – mondta egyik forrásunk. „A Mészároshoz köthető cégháló annyira összetett, hogy kérdés, van-e egyáltalán olyan személy, aki az egészet átlátja egyben. Kívülről úgy tűnik, Mészáros előzetes üzleti terv, a megtérülés vagy a hozam kiszámítása nélkül vásárol fel cégeket hihetetlen sebességgel. Ez pedig nagyon megnehezíti e vállalatok piaci értékelését. Nem ismertek a cégek fundamentumai, jövedelemtermelő képességei és a holdingstratégiája sem” – mondta a Narancsnak tőzsdei forrásunk.
A kiszámíthatatlan stratégia és a politikai helyzettől való erős függés mellett az alacsony forgalom is hozzájárul ahhoz, hogy a Mészáros-féle cégek árfolyamai nem tükrözik a társaságok valódi értékét. Ha ugyanis kicsi a forgalom, akár pár százmillió forinttal is „karban lehet tartani” az árfolyamot, attól függően, éppen milyen érték előnyös a tulajdonosoknak.
A folyamatosan épülő Mészáros-birodalom azonban nem csak a tőzsdén jelent kockázatot – figyelmeztetett Zsiday Viktor. Szerinte könnyen kialakulhat egy a dél-koreai konglomerátumokhoz hasonló gazdasági modell. „Ezekben a konglomerátumokban a különböző iparágakban tevékenykedő nagyvállalatok átláthatatlan céghálója jött létre. Mindenki mindenkiben tulajdonos, a konglomerátumnak részei a bankok, amelyek saját tulajdonosi körüknek adnak hitelt. Nálunk ráadásul még a szabályozó is igen közel van ehhez a konglomerátumra egyre inkább hasonlító holdinghoz.” Egy ilyen struktúrában rejtve maradnak a valódi kockázatok, és nem látni a keresztfinanszírozásokat sem. Zsiday szerint a 97/98-as ázsiai válság megmutatta, mekkora bajt okozhat ez a fajta gazdasági modell, hiszen ha az egyik fontos cég borul, magával ránthat mindent. A befektetési szakértő hozzátette ugyanakkor, hogy a Mészáros-birodalom kiterjedése egyelőre nem hordoz magában ekkora veszélyeket, de ha ilyen ütemben növekszik a cégháló, az könnyen rizikófaktorrá válhat.
Mészáros birodalmának hízása tehát nem csak a korrupció, a magánvagyonná tett közpénzek és a piaci bizalom tönkretétele miatt káros a gazdaságnak. Ha túl nagyra nő és tovább terjeszkedik a pénzpiacokon is, akkor egy rossz döntés vagy a politikai szélirány megváltozása okozta bukás magával ránthatja az egész magyar gazdaságot. | Ezért tőzsdézik Mészáros Lőrinc: A nagy begyűjtés | Néhány éve Orbán Viktor még lesújtóan nyilatkozott a „tőzsdei spekulánsokról” – ehhez képest ma már legközelebbi embere, Mészáros Lőrinc három tőzsdei céget is birtokol. Milyen előnye származik a felcsúti polgármesternek a tőzsdéből, és rejt-e kockázatokat, hogy a gazdaság egy újabb szegmensében bukkant fel? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-nagy-begyujtes-106534 | 2017-10-10 10:25:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Heti Válasz birtokába került információk szerint a tavaly megszüntetett magyar nyomozás tárta fel, hogy az Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek fizetett kenőpénz egy orosz oligarchához köthető. A hetilap legfrissebb száma közli az olajos cégvezér vallomását, amit a magyar ügyészségen tett, és amiről azt írja, a kihallgatás leirata a horvát hatóságoknál lényegében olvasatlanul „pihen”.
Fotó: MTI/Beliczay László
A Heti Válasz élesen szembe is állítja a horvát és a magyar ügyészség munkáját. Emlékeztet arra, hogy Zágráb egy kétes hírű „koronatanú” vallomása, néhány Sanader-Hernádi-találkozó, illetve egy étterem biztonsági kamerájának néma felvétele alapján juttatná börtönbe Hernádit, míg a budapesti Központi Nyomozó Főügyészség feltárta a Ciprusról indított pénzmozgás teljes hátterét. Úgy zárta le a maga eljárását, bűncselekmény híján. „Ha a magyar hatóságok nem nyomoztak volna, ma talán senki nem tudná, hogy a két állítólagos kenőpénz-közvetítő érdekeltség nem Hernádié és nem is a Molé – miként a „koronatanú”, Robert Ježić állította -, hanem a 17. leggazdagabb oroszként jegyzett Mihail Gucerijevé volt.
A Heti Válasz különösnek tartja, hogy a horvátok bírálják a feltáró munkában oroszlánrészt vállaló magyar társhatóságokat, miközben két zágrábi államügyész 2011. február 9-én személyesen bírta tanúvallomásra a Mol-vezért. A hetilap birtokába jutott kihallgatási jegyzőkönyv arról árulkodik, hogy a horvátok csak az INA irányítási jogának megszerzéséről kérdezték Hernádit, akinek a tanúvallomása pedig egyértelművé teszi például azt, hogy a horvátok „koronatanúja”, Robert Ježić miért a lehető legelfogultabb szereplő a játszmában. A Központi Nyomozó Főügyészség a teljes vizsgálati anyagot elküldte Zágrábba, hiába. Azt a Sanader-perben a bíró nem is engedte felhasználni.
Orbán és Hernádi együtt alapoz
Jövő héten a kormányfő és a Mol elnök-vezérigazgatója közösen teszik le Tiszaújvárosban egy új üzem alapkövét – írja a Népszabadság, amely szerint Orbán Viktor ezzel mindenki előtt megerősíti, kiáll az Interpol-körözés alatt álló cégvezér mellett. A lap úgy véli, a Mol-tulajdonú, tiszaújvárosi TVK új butadiénkinyerő üzem mostani alapkőletételének időzítése nem véletlen. A már korábban bejelentett beruházás eredményeként 2015-ben adnák át a műgumigyártás alapanyagául szolgáló, 130 ezer tonna kapacitású egységet, Észak-Magyarország egyik legnagyobb ipari beruházását. Orbán Viktor – aki személyesen is jó viszonyt ápol a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójával – a közös programmal bizonyára ország-világ előtt demonstrálhatja a Mol-vezér melletti kiállását – írja a Népszabadság.
Hernádit nem adjuk
Megtagadta hétfőn Hernádi Zsolt ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék. A bíróság indoklása szerint az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette, így az elfogatóparancs nem végrehajtható. Ugyanakkor a bíró megjegyezte, döntése csak a magyar határokon belül érvényes. Más államokat nem érint, hogy itt megszűnt a nyomozás, külföldi hatóságok csak akkor nem járhatnának el egy hasonló ügyben, ha a bíróság felmentette volna az érintettet vagy már letöltötte volna jogerős büntetését. | Hernádi kipakolt, Orbán hisz neki | A Mol–vezér tanúvallomását megkapták a horvátok, de fittyet hánytak rá. A kormányfő bizalma töretlennek tűnik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/10/hernadi-kipakolt-orban-hisz-neki/ | 2013-10-10 10:39:00 | true | null | null | 24.hu |
Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Rudi Zoltán, a Magyar Televízió Zrt. egykori elnöke, majd stratégiatervezési és kommunikációs igazgatója ellen – közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész.
A vádirat szerint "RDr. . Z." magánszemélyként 2010-ben egy XII. kerületi ingatlan eladásában vett részt mint közvetítő, ám az üzlet megkötése után kapott sikerdíjat nem tüntette fel adóbevallásában, hanem egy résztulajdonában álló, Seychelles-szigeteken bejegyzett offshore cég Lichtensteinben vezetett bankszámlájára utaltatta. A sikerdíj 100 ezer eurót, akkori árfolyamon 26,5 millió forintot tett ki. | Vádat emeltek a Magyar Televízió volt elnöke ellen | Rudi Zoltán 2010-ben közvetítőként részt vett egy ingatlanügyletben, és az ezért kapott sikerdíj után azonban nem fizetett adót, hanem az összeget egy tulajdonában álló offshore cég számlájára utaltatta. Költségvetési csalás miatt vádat emeltek ellene. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151212_Vadat_emeltek_a_Magyar_Televizio_volt_eln | 2015-12-12 10:36:00 | true | null | null | HVG |
Nem licitáltak Lázár nagybátyjának a földjeire
Két stratégiailag fontos földrészlet kelt csak el - a megbízó kiléte ismeretlen.
Egy ügyvéd volt csak talpon a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt bérelt földjeinek árverésén, Szegeden, ő is mindösszesen kétszer licitált, és ellenfél híján kikiáltási áron szereztek meg a földrészleteket. Az üres termet talán az is magyarázza, hogy mindeközben Hódmezővásárhelyen az ottani nagybirtokos Hód-Mezőgazda Zrt földjeit árverezték, két helyszínen is.
Ott az egyik teremben minden kiírt terület elkelt, a másikban csak az eladó földek felét vásárolta meg más-más gazdálkodó. Szegeden, ahol a Miniszterelnökséget vezető Lázár János nagybátyja cégének földjeit árverezték, szombaton a kiírás szerint nyolc földdarabot vertek dobra, de azon a kettő darabon kívül, amelyre az ügyvéd licitált, egy sem kelt el, a többire senki nem regisztrált. Az ügyvéd azt nem árulta el, hogy kit képvisel, arra biztatatott, hogy lapozgassuk majd a kifüggesztett hirdetményeket.
A térképet megnézve, arra lehet következtetni, hogy nem véletlenül választotta ki a jogi képviselő megbízója a földeáki 4 és 7 hektáros területeket:l ezeken a földdarabokon szorgalmi utak vezetnek, találhatóak itt villamos vezetékek, illetve berendezések (EDF-DÉMÁSZ) és még egy épület is van a területen. Magyarán nem csupasz szántót vásárolt a megbízó, hanem olyan stratégiailag fontosabb földterületet, amely nélkül a körülötte levő szántók nem működtethetők.
Mint ismeretes, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt lényegében az összes földet megnyerte az állami földpályázatokon, amelyeket az azt megelőző 20 évben is béreltek, tehát vásárlás nélkül is dolgozhatnának tovább elvileg. A Hód-Mezőgazda Zrt, noha 90 körüli részletre pályázott, egyet sem nyert, a jelenlegi szerződéseik 2017-ig érvényesek. Mind a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt, mind a Hód-Mezőgazda Zrt földjeinek többségét kiírták árverésre, még december 30-án is tartanak liciteket. | Nem licitáltak Lázár nagybátyjának a földjeire | Két stratégiailag fontos földrészlet kelt csak el - a megbízó kiléte ismeretlen. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151212_Nem_licitaltak_Lazar_nagybatyjanak_a_fold | 2015-12-12 10:41:00 | true | null | null | HVG |
Az erzsébetvárosi, milliárdos ingatlanpanamák, korrupciós ügyek másodfokú tárgyalása után hat vádlott esetében van mód harmadfokú eljárásra, mivel első és másodfokú ítéletük több ponton ellentmondásos.
Enyhébb ítéletért
Gál György, elsőrendű vádlottnak hozzávetőleg egy évre kellett volna bevonulnia a börtönbe, ha a másodfokú ítélet jogerőre emelkedett volna.
Az ügyvéd, Bárándy György és az ügyésznő is fellebbezett a másodfokú ítélet ellen: Bárándy az általa képviselt elsőrendű és másik védence, Szabó Zoltán számára kért enyhébb ítéletet. Az ügyésznő hat vádlott esetében nem fogadta el az elsőfokú ítéletnél enyhébb ítéletet. A többiek esetében a másodfokú ítélet jogerőre emelkedik a mai naptól.
„Állásajánlatom van”
A Szegedi Ítélő Tábla döntött Gál György házi őrizetének megszüntetéséről is, de Gál a folytatódó eljárás idején nem hagyhatja el Budapestet. A vádlott maga arra való tekintettel kérte a kényszerintézkedés alóli felmentését, hogy három kisgyermeket nevel, gyakorlatilag az eljárás kezdete óta, öt éve nem folytat kereső tevékenységet, most van egy ajánlata, végre munkába állhatna, fizetést kaphatna. Azt, hogy kitől, milyen ajánlatot kapott nem árulta el, csupán azt, hogy két héten belül munkába áll.
Több százmilliós kártérítés behajtatlanul?
Az elsőrendű vádlottat másodfokon is 235 millió forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Gál György kérdésünkre azt válaszolta, hogy nincs ennyi pénze, nem tudná befizetni, ha most kellene ezt az összeget.
Bárándy György, ügyvéd elmondta kérdésünkre, hogy amennyiben nem fizetik be, hasonló esetekben, a bírság összegét, azt nem kell leülniük, mert az nem számítható át szabadságvesztésre. Amennyiben nem képesek megfizetni a kirótt összeget, majd vonják a fizetésükből. Az ügyvéd pénzbüntetés megfizetéséről általánosságban beszélt, hiszen védence a 234 millió forintos bírságot most nem köteles megfizetni, a harmadfokú bíróság fog ennek mértékéről is dönteni. | Hunvald-per: senkinek nem kell börtönbe vonulnia | Hat vádlott ügye folytatódik, haté másodfokon jogerőssé vált. Gál György, Hunvald György és Szabó Zoltán is tovább görgetik a már évek óta tartó eljárást. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/10/hunvald-per-valtozasok-masodfokon/ | 2013-10-10 10:42:00 | true | null | null | 24.hu |
A Jobbik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) fordult, hogy vizsgálják meg, Habony Árpád miből finanszírozza "luxus életvitelét és kiadásait" – mondta Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő pénteken.
Az ellenzéki párt képviselője utalt a Habony Árpádról a napokban megjelent ibizai videóra. Bár a videót néhány nappal a megjelenése után priváttá tették eredeti lelőhelyén, a YouTube-on ma is fent van. Balszerencséjére Habony felkerült a milliomosok által kedvelt ibizai Heart klub imázsvideójára, ahogy izegve-mozogva, hunyorogva nézi egy táncosnő produkcióját (1:29-nél és 1:35-nél). A jelenet természetesen kitűnő alapanyag volt a magyar net mémgyárosainak, itt az eredmény.
Szilágyi azt kérte, az adóhatóság vizsgálja meg a sajtóban megjelentek és egyéb a nyilvánosságban elérhető információk alapján, hogy Habony Árpád, "aki a miniszterelnök főtanácsadójának nevezi magát", miből finanszírozza luxuskiadásait, rendelkezik-e munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal.
A Figyelő májusi cikkében próbált nyomára bukkanni a hivatalosan sehol sem alkalmazott főtanácsadó bevételi forrásainak. Arra jutottak, hogy Habony egyik kereseti forrása a műsorgyártással foglalkozó Press & Belt Produkciós Iroda Kft., ahonnan a lap értesülése szerint havi egymillió forintot kap. A 2002-ben alapított szentendrei vállalkozás tulajdonosa az a Halkó Gabriella, aki Jáksó László élettársa volt, és akinek a neve ugyanannak a budapesti Szerb utcai háznak a kaputelefonján is olvasható, amelyben annyira sokszor felbukkan Habony Árpád, hogy már az is felmerült, esetleg ott lakik.
Szilágyi György reméli, hogy a NAV komolyan veszi bejelentésüket, és megvizsgálják, Habony miből él.
Egyúttal felszólították a kormányt: öntsön tiszta vizet a pohárba, tisztázzák, milyen viszonyban van Habony Árpád Orbán Viktor kormányfővel, igaz-e például, hogy az üzleti ügyeit is intézheti. | Felnyomták Habonyt a NAV-nál | A Jobbik fordult az adóhatósághoz, hogy derítsék ki, a miniszterelnök tanácsadója milyen jövedelemből finanszírozza luxus életvitelét. Szilágyi György képviselő a napokban előkerült ibizai videóra is hivatkozott. A Jobbik azt is tudni akarja, igaz-e, hogy Habony intézheti Orbán Viktor üzleti ügyeit is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151211_Felnyomtak_Habonyt_a_NAVnal | 2015-12-11 10:44:00 | true | null | null | HVG |
Az ittas vezetésért korábban elítélt Tilki Attila kormánypárti politikus több mint 600 kilométert utazik Fehérgyarmatról Budapestre és vissza, ha segítenie a törvényhozás munkáját, ezért januártól idén október végéig 1,7 millió forintos benzinköltséget számolt el. Ő autózott a Bors szerint a legtöbbet a pártjában, ám ehhez képest idén csak egyszer (!) szólalt fel a parlamentben.
A Borsnak kiderítette, hogy a fideszes politikus annak ellenére autózik ennyit, hogy a parlament egy 55 négyzetméteres lakást bérel számára a VIII. kerületben, havi 185 ezer 550 forintért. Egy évre tehát 2 millió 226 ezer forintnyi lakástámogatáshoz jut Tilki.
Az MSZP-ben a tornyospálcai Legény Zsolt vezetett a tankolásban, szintén 1,7 milliós elszámolással. Az Országgyűlés neki is bérel lakást, a XIII. kerületben havi 164 ezer forintért (évi 1 millió 968 ezerért) egy 35 négyzetméteres ingatlant. Ő 74 felszólalásával idén aktív politikusnak számít. | 1,7 milliós benzinpénzt és lakást is kap a fideszes, aki csak egyszer szólalt fel a Házban | A kormánypárti Tilki Attila és az MSZP-s Legény Zsolt egyaránt 1,7 milliós benzinköltséget számolt el idén januártól októberig, pedig mindkettőnek bérel budapesti lakást az Országgyűlés. Tilki viszont csak egyszer szólalt fel a parlamentben, míg szocialista kollégája 74-szer. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151211_17_millios_benzinpenzt_es_lakast_is_kap_a | 2015-12-11 10:53:00 | true | null | null | HVG |
Októberben az Index mutatta be a Veszprém megyei Öskü egyik fantombuszmegállóját, amit azért nem használnak már a buszok, mert a közeli csomópont átépítése után már kiesek az útvonalukból.
A megállóban ennek ellenére kint van a tábla és a menetrend, de ha valaki az alapján vár ott buszt, akkor sosem fog elutazni sem Várpalotára, sem Pétfürdőre. A csomópontból ugyanis csak egy irányba, Veszprém felé lehet kanyarodni, és a két másik hely éppen az ellenkező irányban van – és az útnak azt az oldalát korlát választja el a furcsa megálló felől megközelíthető oldaltól.
Kész Zoltán, Veszprém megyek független országgyűlési képviselője írásban kérdezte meg a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy mennyit költött az állam erre az ösküi szuperbuszmegállóra.
Seszták Miklós miniszter válasza szerint a 8-as út ösküi csomópontjának átépítésekor a járdához nem nyúltak, csak fedett buszvárót helyeztek ki „a lakosok érdekében nettó 341 ezer forint költséggel”. "A tervezési időszakban egyeztetés történt a Volán társasággal, ennek alapján maradt a megálló a jelenlegi helyén" – írta a miniszter, mást azonban nem közölt, így az sem derült ki, miért költöttek el feleslegesen százezreket, illetve mit jelent az, hogy „a lakosok érdekében”.
A fejlesztési minisztérium pénteken délután közleményt juttatott el lapunkhoz, amelyben azt írják, hogy az ösküi Bem utcai buszmegállót most használják a buszok, mivel a 8. sz. főút településhez közeli szakaszának felújítása óta a község központja felől arra közlekedő egyes regionális járatok állnak meg ott. | 341 ezerbe került a buszmegálló, ahol sosem áll meg busz | Az ott élők érdekében helyeztek ki nettó 341 ezer forintért egy fedett várót abba az ösküi buszmegállóba, amelyről az Index forgatott videót nemrég – derült ki a nemzeti fejlesztési miniszter írásbeli válaszából, amelyet Kész Zoltán független képviselő kérdésére adott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151211_341_ezerbe_kerult_a_buszmegallo_ahol_sose | 2015-12-11 10:59:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.