text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Februárban írtuk meg, hogy egy szőlőskerttel próbálják elterelni a figyelmet egy újabb természetromboló gigaberuházásról: egy újabb mélygarázs épül a budai Vár oldalába. A Nemzeti Hauszmann Program tervei szerint felújítják a Vár nyugati oldalán lévő Fehérvári rondellát (a várfal egy részét), és átalakítják az alatta található Nyugati kerteket.
A Várkapitányság kommunikációja szerint a céljuk, hogy egy „lepusztult területet” zöldítsenek be. Azt ugyan megemlítették, hogy épül a Várgarázs III., azonban a domb kivájásáról egyáltalán nem beszéltek. Még akkor sem, amikor arra direkt rákérdeztünk.
Szőlőskertnek álcázott mélygarázs épül a Budai Vár oldalába: várfalat bontanak, és fákat vágnak ki | atlatszo.hu
Szőlőskertnek álcázott mélygarázs épül a Budai Vár oldalába: várfalat bontanak, és fákat vágnak ki
Januárban jelentkeztünk be a Várkapitányságnál e-mailben, hogy szeretnénk megkapni a mélygarázshoz készült környezeti hatástanulmányt, ugyanis felmerült bennünk némi kétely azzal kapcsolatban, hogy jó ötlet-e a Várhegyet kilyukasztani és még egy betonszarkofágot rejteni a belsejébe.
2016-ban a környéken élő lakosok tiltakoztak az ellen, hogy a Lovas út másik részén mélygarázs épüljön. A helyiek szerint a mélygarázst a főváros egyik leginkább csúszásveszélyes területén kívánták megépíteni. A tervezett helyszínen 1936-ban egy hatalmas földcsuszamlás is volt, amikor a Lovas út felől a Várhegy megindult a Vérmező felé.
A következő kérdést tettük fel a Várkapitányságnak: „Készült előzetes vizsgálat, és környezetvédelmi hatástanulmány? Amennyiben igen, kérem, küldjék el azokat a dokumentumokat”. Semmitmondó marketingszöveget kaptunk válaszul, azt pedig nem árulták el, hogy a dokumentum nem létezik. Azt írták, hogy „a terület megújításával kapcsolatban eddig számos munkaanyag született, amelyek a későbbi döntések megalapozását szolgálják. Amint a döntések megszületnek, a terveket nyilvánosan elérhetővé tesszük”. A környezeti hatástanulmányt ezután levélben többször is hiába kértük el.
A nonprofit zrt. nem csak lapunk érdeklődését negligálta érdemben, a lakók szintén hónapok óta azért küzdenek, hogy valódi válaszokat kapjanak a szakmai kérdéseikre. Korábban egy Ne legyen szőlőskert a Fehérvári rondella alatti parkból! címet viselő petíciót is létrehoztak, amit több mint 4 ezren írtak alá. Júliusban részt vettünk egy szürreális lakossági fórumon, ahol ugyan válaszokat továbbra sem kaptunk, de legalább a kérdéseket fel lehetett tenni személyesen. A válaszokat szeptemberben kapták meg a lakók levélben.
Szürreális lakossági fórum a Várban épülő mélygarázs kapcsán, amit szőlőskertnek próbálnak álcázni
Februárban írtuk meg, hogy szőlőskertnek álcázott, 5 milliárdos mélygarázs épül a budai Vár oldalába, most pedig lakossági fórumot hívtak össze a fejlesztéssel kapcsolatban. A lakosok egy része a beszélgetésen értesült arról, hogy nem csak szőlőskert létesül, hanem kivájják a dombot és mélygarázs is épül.
„Közpénzből veszik hülyére a lakókat”
A fenti mondattal kommentálta az egyik helyi a kapott válaszokat. Nézzük, mi mindent tartalmazott a levél, amit a Várkapitányság oldalára is feltöltöttek. Többhónapos titkolózás után kiderült, hogy nincs környezeti hatástanulmány:
„A Várgarázs III. tervezése során környezeti hatástanulmány készítése a hatályos jogszabályok alapján nem volt szükséges, mivel a parkolószám nem éri el a 300 parkolóhelyet”
– olvasható a válaszban.
A Nemzeti Hauszmann Program oldalán lévő információk szerint a Várgarázs III. hozzávetőlegesen 300 autó számára biztosít majd helyet a felszín alatt. Az egyik lakónak korábban azt mondták, hogy 296 férőhelyes lesz az építmény. Tehát a limitnél néhány parkolóhellyel kevesebbet terveztek, így környezeti hatástanulmány nélkül megússzák az építkezést.
A mostani beruházás közvetlen szomszédságában korábban létesült már egy mélygarázs, de mivel a föld alatt nem lehet majd átjárni a két építmény között, így nem adódnak össze a férőhelyek sem.
A lakók azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat kérje a közlekedési- és a vízügyi szakhatósági vizsgálatok elvégzését. Továbbá, mivel a helyszín világörökségi terület, szeretnék, ha a környezeti hatástanulmány szükségességének a hátterét is megvizsgáltatnák.
A Várkapitányság a levélben közölte, hogy a Nyugati kertek végső kialakítása csak évek múlva kezdődik el, így bőséges idő áll rendelkezésre a javaslatok átgondolására és a végleges tervek kidolgozására. Néhány sorral lejjebb pedig azt írták, hogy „a József főhercegi palota és a Várgarázs III. építését néhány héttel ezelőtt elkezdtük”.
A lakók is arról számoltak be, hogy a rondella felújításra váró részét már elbontották a munkagépek. A budai Vár most elbontott Fehérvári rondellája már nem az eredeti volt, hanem az 1950-es évek legelején épült.
„A kertekkel kapcsolatos munkát évek múlva kezdik el, így addig bőven van idő a parkot szétrombolni a garázsépítés miatt és kivágni a fákat” – kommentálta az egyik lakó.
A látványterveken látszik, hogy a Nyugati kertek egyik részén épülne meg a mélygarázs, az ott lévő fák helyett pedig gyümölcsfacsemetéket ültetnének. A kert másik részén pedig a szőlőskert miatt vágnák ki a parkban lévő lombos fákat.
A mélygarázs megépítése után tehát maradnak fák, amikről lehet majd még két évig vitatkozni, de a mélygarázs felettiek sorsa megpecsételődött. Az előző közmeghallgatáson pedig nem úgy tűnt, hogy a döntéshozók elállnának a szőlőskert ötletétől.
Sokan szerették volna azt is megtudni, hogy pontosan hány fát akarnak kivágni/átültetni. A számokat azonban nem árulták el a levélben, az valószínűleg rossz fényben tüntetné fel a beruházást. Azt azonban meg lehetett tudni a levélből, hogy jó, hogy kivágják a fákat.
„A területmegújítás során az új és egészséges fák száma a többszöröse lesz a zöld rehabilitációban érintett beteg és a Nyugati kerteket károsító invazív fáknak.” Korábban a lakosoknak azt sikerült kicsikarniuk a Várkapitányságból a zárt találkozókon, hogy minimum 48 fát akarnak kivágni vagy átültetni a jelenlegi parkos területen.
18,1 milliárd a Várgarázsra, 56 milliárd a palotára
Közben egy másik projekt is zajlik, mégpedig a tervezett mélygarázs felett a József főhercegi palota újjáépítése. A József főhercegi palotáról többen úgy gondolják, hogy minisztériumi funkciója lesz, ezért rákérdeztünk, hogy kik fogják bérelni, és terveznek-e minisztériumi vagy más kormányzati funkciót az épületnek?
„A József főhercegi palota komplex turisztikai, kulturális és irodai funkciókkal rendelkezik majd, a palota leendő bérlői kapcsán pedig ebben a korai stádiumban még nem született döntés”
– olvasható a Várkapitányság Zrt. válaszában.
Nem árulták el azt sem, hogy mennyibe fog kerülni a két beruházás, ugyanis az a közbeszerzési eljárást befolyásolná.
Időközben azonban elkészült az állami Beruházási Ügynökség friss éves beszámolója, a Telex október elején tette közzé a listát, amiből kiderült, hogy idén és a következő években
a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd,
a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd forint jut.
Azt tudjuk, hogy a parkolóban hozzávetőlegesen 300 férőhely lesz, egy kocsibeálló tehát több mint 60 millió forintba kerül majd, ami igen drágának számít. A nemrég átadott Dózsa György úti 800 férőhelyes mélygarázs a Városligetben 7,6 milliárdba került.
Öt mélygarázst terveztek a Várba
2016-ban egy interjúból kiderült, hogy összesen öt mélygarázst terveznek a várhoz, amiből 2021-ig csupán kettő épült meg, a Várgarázs III. neve arra utal, hogy ez lesz a harmadik megépült parkoló.
A Várkert Bazárhoz épült mélygarázs 297 férőhelyet kínál, a Palota úti Várgarázs pedig 294 férőhelyet, utóbbi projekt 2,5 milliárd forintba került.
2016-ban azt ígérték, hogy a Palota úti második beruházás 2017 végére lesz kész 4,8 milliárd forintból, ahol akkor még csak 240 férőhelyet kívántak kialakítani. Hasonló ütemezéssel, 2,1 milliárd forintból tervezték a Halászbástya közelében a 138 férőhelyes Szabó Ilonka úti mélygarázst és a Lovas utcai 173 férőhelyes mélygarázst 2,5 milliárd forintból
A Várgarázsra az új irodák miatt van szükség
A mélygarázs kapcsán azt írta a Várkapitányság, hogy „a hamarosan megépülő Várgarázs
III. egy újabb lépés az autómentesítés irányába, ez nemcsak az idelátogatók, de az
itt élők parkolási problémáit is enyhíti majd”.
A Várkapitányság arról beszélt korábban, hogy a budai Vár autóforgalmának csökkentése eddig is fontos eleme volt a Nemzeti Hauszmann Program fejlesztéseinek, és az épülő várgarázsban a Várban élők is tudnak majd parkolni. Arról viszont nem beszéltek, hogy az új fejlesztések és a minisztériumok Várba költözése mekkora parkolási problémát okoz.
A 2019-es közlekedési hatástanulmány kicsit őszintébben fogalmaz: az elején olvasható, hogy a várban újonnan épülő létesítményekben dolgozó alkalmazottak igényeit részben tömegközlekedéssel, részben egyéni közlekedéssel kell kiszolgálni. Ennyi új parkolóhelyet a felszínen nem tudnak a Várban biztosítani, a mélygarázsra az új irodák miatt van szükség. A Várgarázs III. ütem a Várnegyed fejlesztéseit kiszolgáló parkolólétesítmény,
„A forgalmi terheléseknél a legkritikusabb állapotot vizsgáltuk, amelynél azt feltételezzük, hogy a teljes parkoló kapacitást állandó bérlők kötik le, akik a Várnegyedben kialakuló irodákban dolgoznak.” A közlekedési szokások vizsgálatánál pedig írják, hogy „a korlátozottan rendelkezésre álló parkolókapacitás miatt várhatóan a vezető beosztású munkavállalók válnak jogosulttá önálló parkolóhelyre”.
A Várkapitányság marketingigazgatója korábban még „szembeköpte” volna magát
A szőlőskert propagálását Kőrösi Gábor, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. kommunikációs és marketingigazgatója végzi.
„Az állam pénzt adott a mélygarázsra, a Várkapitányság feladata, hogy azt eltakarják, és úgy csináljanak, mintha rendbe akarnának hozni egy elhanyagolt területet.”
– foglalta össze a helyzetet korábban a Levegő Munkacsoport szakértője, Vargha Márton.
Kőrösi Gábor 2019-ben kezdett a Várkapitányságnál dolgozni, első munkahelye a TV2-nél volt, azonban amikor az propaganda tévévé vált, távozott.
„Úgy éreztem, nem tehetek másként. Ha maradtam volna, szembeköptem volna magamat, megtagadtam volna a tanáraimat, a mestereimet, a tőlük tanultakat. Nem akartam sem szakmailag, sem emberileg a nevemet adni ahhoz, ami ott történik. Jól döntöttem, hiszen látjuk, hogy milyen úton ment tovább a Tények”
– nyilatkozta a 24.hu-nak Kőrösi Gábor.
Címlapkép: A Várgarázs III. és a József főhercegi palota látványterve (forrás: Nemzeti Hauszmann Program/Facebook) | Pár parkolóhellyel kevesebbet terveztek, így nem kell környezeti hatástanulmány a 18 milliárdos Várgarázshoz | Hónapokig titkolta a Várkapitányság, hogy nem készült környezeti hatástanulmány a Várgarázs III. projekthez. A vizsgálatra azért nem volt szükség, mert a parkolószám nem éri el a 300-at. A Várban megvalósult másik két mélygarázsnál is gondosan figyeltek, hogy ne érje el a határértéket a parkolószám. Pedig ha összeadjuk a három létesítmény által biztosított parkolóhelyeket, akkor az már jelentős forgalomterhelést jelent a lakókra nézve. A Várkapitányság mindeközben a garázsra az autómentesítés irányába tett újabb lépésként tekint, pedig azt nyilvánvalóan a Várnegyedben létesülő új irodai dolgozók megjelenése indokolja. Idén és a következő években a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd, a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd forint jut. Egy kocsibeálló több mint 60 millió forintba kerül majd, ami igen drágának számít. A lakók szerint nem kizárt, hogy minisztérium költözik be a mélygarázs felett épülő palotába, de a Várkapitányság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a leendő bérlőkről még nem született döntés. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/12/par-parkolohellyel-kevesebbet-terveztek-igy-nem-kell-kornyezeti-hatastanulmany-a-18-milliardos-vargarazshoz/ | 2021-10-12 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az emberek hiteles tájékozódását egyre több álhír nehezíti szerte a világon. Fejlett országokban is komoly gondot jelent, hogy minden korábbinál olcsóbban és gyorsabban tudnak terjedni kitalált vagy súlyosan torzított információk.
Ez döntően a közösségi média bűne, az emberek lényegesen szívesebben osztanak meg szenzációs álhíreket, mint azok földhözragadt cáfolatát vagy az eggyel hétköznapibb valós információkat az adott témában. Aktuális példa lehet erre a mostani járvány; az oltásellenes csoportok különösen aktívak voltak a Facebookon, a kamuhíreik és értelmetlen adataik által okozott kár pedig emberéletekben is mérhető ilyen helyzetben.
Külön probléma, hogy egyes államok szándékosan és központilag törekszenek a rendszerszerű félretájékoztatásra. Az óriási állami álhírgyárakkal szemben pedig még kevésbé tud védekezni az egyéni fogyasztó, mint a magányos felhasználók vagy a kisebb, kevesebb erőforrásból működő forprofit csoportok hamis tartalmaival szemben.
Muszáj tanulni róla
A jelenséggel szemben egyrészt valószínűleg szigorúbb szabályozásra lesz szükség. Másrészt viszont az olvasóknak is muszáj a jelenleginél sokkal ügyesebben felismerniük a megtévesztő tartalmakat, mert várhatóan egyre több ilyenbe fognak botlani.
Annál fontosabb ez, mert a magyar felnőttek szövegértése jelenleg az OECD-átlag alattinak tűnik, a gyerekek között pedig 2009 óta erősen nő a digitálisan leszakadók aránya, akik ha akarnak se fognak tudni utánanézni egy információ valódiságának.
A megtévesztő tartalmak egészen változatos formákat ölthetnek az egyre profibbá váló deepfake-videóktól mondjuk a hamis összefüggést sugalló, egyébként igaz állításokig (például „ahol több az orvos, ott több a haláleset”). Ebben a cikkben ezek egy speciális szegmensével, a megtévesztő ábrákkal foglalkozunk, miután egyre gyakoribbak a magyar nyelvű hírekben is.
Néhány hasznos ökölszabály
A grafikonoknál, ábráknál adatokat próbálnak úgy bemutatni a fogyasztónak, hogy könnyebben megértse a valóságot az adott kérdésben. Épp ezért a politikusoktól a marketingesekig számos szereplő által kedvelt eszköz a valóság eltorzítására, hiszen objektívnek tűnik, tényalapúnak, logikusnak és tudományosnak. A jóindulatú hibák, rosszul kiválasztott ábrázolások is súlyosan félrevihetik a felületes néző gondolkodását.
Torzított ábrázolás
Talán a leggyakoribb probléma, amikor az adatok nem a valóságnak megfelelő viszonyban vannak ábrázolva. Ha hozzászoktunk, hogy egy skálán az 1 után a 2 és a 3 jön, akkor lehet, hogy fel se tűnik, ha valaki 2801-től kezdi, hogy jelentősnek tűnjön a különbség mondjuk 2809-hez képest.
Lukoczki Károly kicsi előnye szinte behozhatatlannak tűnik az ábra alapján, miközben az sem egyértelmű, hogy mit mutatnak a százalékok. Ha ez a DK szavazóinak igen-nem típusú bizalmát mutatja, akkor a többségük nem bízott Lukoczki Károlyban. Ennél az ábránál megmutatjuk a valós méretarányt a jobb oldalon, de a későbbi, látványosan torzító ábráknál esetenként csak jelezzük majd.
Egy oszlopdiagramnak szinte mindig nulláról kell indulnia, különben bármilyen kis különbséget óriásinak lehet beállítani vizuálisan.
A Pénzügyminisztérium ábrája azt mutatja, mintha kétszeresére nőnének a forintban számolt beruházások egy év alatt. Miközben a valóságban nagyjából tizedével nőhetnek a saját becsléseik alapján.
Egy kép többet mond ezer szónál, de ha teljesen mást mond, mint amit mellé írnak, az megtévesztő lehet.
Tóth Endre előnye a valósnál lényegesen nagyobbnak tűnik, és nem derül ki, hogy Németh Zsolt miért szerepel két értékkel. Ha két külön párosítást akartak bemutatni, arra kevésbé lett volna megtévesztő két külön ábra egymás mellett, és nem vetődhetne fel, hogy Tóth Endre alig vezet Molnár Gyula előtt, de a két fideszes Németh Zsolt, ha összeadná a szavazatait, akkor se nyernének.
Gyakori az is, hogy egy-egy értéknél nemcsak a különbségeket, de az arányokat is eltorzítják a szerzők. Így csak az veszi észre a problémát, aki elolvassa hozzá az összes számot.
Több értéknél is kézzel kellett eltorzítani az arányokat a köztévében ahhoz, hogy a bemutatott oszlopdiagram jöhessen ki. Ad hoc időpontok adatai helyett pedig például időszaki átlagokat lett volna hasznos bemutatni. Jobbra a valós méretarányok.
Ha valaki hibázik, előremutatóbb először felhívni a figyelmet a hibára, mint azonnal rosszindulatot feltételezni. A híroldalaknál állandóan sietni kell, a szegényebb pártoknál sokszor önkéntesek gyártják az ábrákat, a reklámügynökségeknél kevesen értenek a statisztikához. Ettől persze még a hiba megtévesztő lehet.
A fenti ábra azt sugallja, mintha az értékeknek lenne közük a zászlócskáik méretéhez, de nincs. Jobbra a valós arányok. Ha ez egy művészi alkotás, akkor kevésbé lett volna félrevezető, ha leveszik a számokat, és jelzik az ábrán, hogy ennek az adatokhoz nincs köze, ez a médiakiadvány elképzelt illusztrációja.
A manipulatív szándék akkor valószínű, ha az ábra készítőjének jelezték, de a vitathatatlan tévedés ellenére sem korrigálja a hibát.
Dobrev Klára rovátkáit nagyobbra vették és jobban kihúzták, az előnye nagyobbnak tűnik a jelzett adatoknál. A harmadik jelölttől kisebbre torzították a méretet. Emellett megtévesztő megoldás a többi jelölt nevét egyre vékonyabbra és halványabbra venni, mert sokkal nehezebb lesz elolvasni, különösen a gyengébben látóknak. Jobbra a valós méretarány.
A teljesen légből kapott állításokat felhasználó és egyébként is értelmetlen ábrákból terjed jó eséllyel a legtöbb, mivel ezeket a legkönnyebb létrehozni, garantáltan újdonságot mutatnak és nehéz őket megcáfolni.
Nem sok minden lehet ennél megtévesztőbb ezen az ábrán: nincs forrás, se dimenziók, sehol nem stimmelnek az arányok, amennyiben csak a jobb oldalon bemutatott pártok a demokrata ellenzéki szövetség, azok az ábra szerint nem 33 százalékpontot adnak ki, nem világos, miért lettek eltérő méretű felirattal szedve a pártnevek, vagy hogy a címet mi indokolja, a Fidesz-rezsim fogalma pedig nehezen mérhető össze pártokkal vagy pártszövetségekkel.
Külön említést érdemelnek például a választási térképek. Ha ugyanis csak a győztest tüntetik fel egy térképen, úgy fog tűnni, mintha az ország a földrajzilag nagyobb kiterjedésű választókerületek, megyék, államok győztesére szavazott volna nagyobb arányban.
Az alábbi példában az amerikai elnökválasztás eredményét torzító térképet mutatunk, a különbséget a földrajzi terület és a népsűrűség közötti eltérés magyarázza.
Egy hasonló térképen könnyebb megtalálni, hogy melyik körzetet ki nyerte, mint ha a körzet pontos nevét kéne hozzá tudni. De biztosan félrevezető a választások eredményének arányaira következtetni a színek alapján.
Az NVI térképén egyszerű megtalálni egy 2018-as országgyűlési választási körzetet, de az egyéni választókerületi eredmények alapján színezett térkép miatt úgy tűnhet, mintha a Fidesz–KDNP-t akarta volna szinte az egész ország. A listás szavazatokat tekintve és szinte minden egyéni körzetben is többen szavaztak más indulókra, csak ez itt nem látszik. A választókerületekben pedig nagyjából ugyanannyi ember él, a nagyobb kiterjedés csak ritkábban lakott vidéket mutat. Az 5,7 millió szavazó magyar közül 2,8 millió választotta listán a kormánypártokat 2018-ban. Ez nem a térkép hibája, hanem a magyar választási rendszer sajátossága.
Következő cikkünkben a megtévesztően kimazsolázott adatokat használó ábrákról lesz majd szó bővebben. | Ábrákkal is lehet hazudni, ne hagyja magát átverni! 1. rész | Az ábrák tényszerűnek, objektívnek és logikusnak tűnnek, éppen ezért lehetnek különösen megtévesztők, ha rosszul használják őket. Magyarországon is egyre gyakoribbak a félrevezető ábrák, sorozatunkban ezért sorra vesszük ezek típusait. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/abrakkal-is-lehet-hazudni-ne-hagyja-magat-atverni-1-resz/31505502.html | 2021-10-14 10:13:02 | true | null | null | Szabad Európa |
A pernyertes Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. 47 évig, 2018. június végéig végezte sikeresen Budapest patkánymentességének fenntartását, ekkor járt le a Főpolgármesteri Hivatallal kötött szerződése.
Ezen időszak alatt Budapest a világ egyetlen patkánymentesnek tekinthető nagyvárosa volt. A fővárosi patkánymentesítés és -fenntartás kimagasló eredményessége világszerte ismertté és elismertté vált. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) patkányokkal foglalkozó kiadványában a budapesti patkánymentesítést és az azt követő mentességfenntartási munkálatokat bemutató esettanulmányban ezt az akciót a világon a legjobban szervezett hosszú távú patkányellenes programként mutatta be.
A 2018-as közbeszerzési tenderen a Bábolna Bio is indult, és a nyertesként kihirdetett konzorciumot követő legkedvezőbb érvényes ajánlatot nyújtotta be.
Miután nem a céget nyilvánította a Fővárosi Önkormányzat az eljárás nyertesévé, a tender eredményével és elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatot kért a Közbeszerzési Döntőbizottságtól. A döntőbizottság a Bábolna Bio kifogásai ellenére – még azok elbírálása előtt – engedélyezte a szerződéskötést az önkormányzatnak az RNBH Konzorciummal, továbbá elutasította a cég kérelmében foglaltakat, és az önkormányzat közbeszerzési eljárását, valamint annak eredményét jogszerűnek minősítette. Ezt követően fordult jogorvoslatért a bírósághoz a Bábolna Bio, a döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát kérve.
A most lezárult hosszadalmas közigazgatási per alatt a Fővárosi Önkormányzat az eredetileg 2022-ig szóló szerződés ellenére új eljárást hirdetett a patkányirtási feladatok ellátására 2020 őszén.
Ezt ismét az a konzorcium nyerte, amelynek a 2018-as ajánlata érvénytelenségét megállapította a mostani jogerős ítélet.
A Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. az elmúlt három évben, a folyamatban lévő jogi eljárások alatt nem állt a nyilvánosság elé, a jogerős döntés megszületése nyomán azonban fontosnak tartja annak kimondását, hogy 2018-ban jogszerűtlenül fosztották meg a 47 éven át a budapestiek megelégedésére végzett munkája folytatásának lehetőségétől. Álláspontja szerint a Fővárosi Önkormányzat jogszabályba ütköző 2018-as döntésével, valamint ennek a Közbeszerzési Döntőbizottság általi megerősítésével súlyos anyagi és erkölcsi kár érte a céget, amellyel kapcsolatban érvényesíteni kívánja a kártérítési igényét. | Pert nyert, újra irthatja a fővárosi patkányokat a Bábolna Bio | Érvénytelen ajánlatot nyilvánított a Budapest patkánymentes állapotának fenntartására kiírt közbeszerzési eljárás nyertesévé a Fővárosi Önkormányzat – állapította meg jogerős ítéletében a Kúria. A szolgáltatás nyújtásának lehetőségétől az érvényes ajánlata ellenére eleső Bábolna Bio ezért megvizsgálja annak lehetőségét, hogy kártérítési igényt érvényesítsen az önkormányzattal szemben. | null | 1 | https://www.vg.hu/cegvilag/2021/10/megnyerte-a-fovarosi-patkanypert-a-babolna-bio | 2021-10-14 15:23:12 | true | null | null | Világgazdaság |
Nemrégiben kiderült, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek szeptember 1-től Liszt Ferenc zongoraművész nevét viselik. Vagyis az új nevük angolul: Liszt Institute – Hungarian Cultural Centre; németül: Liszt-Institut – Ungarisches Kulturzentrum. A köztudatban azonban ma is a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséért felelős, mindenkori Balassi Intézetként létezik az intézmény, noha ez jogi szempontból 2016-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) való betagozódásakor megszűnt. Ugyanakkor funkciói, immár majdnem 20 éven át, megmaradtak. Összeszedtük, mit lehet tudni a Balassi Intézetről, aminek a hivatalos megszűnése után 5 évvel a székhelyét is elvették.
Szeptember 1-től nevet változtatott a 2016-tól a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Kulturális Diplomáciáért Felelős Helyettes Államtitkárságaként működő, egykori Balassi Intézet. Legalábbis vannak, akik így értik azt a 2021. július 31-i bejelentést, amit Menczer Tamás a KKM Tájékoztatásért és felelős államtitkára tett egy Facebook-videóban Liszt Ferenc halálának 135-ik évfordulójára hivatkozva.
A Magyarország Nemzetközi Megjelenítéséért kockás ingben felelős államtitkár videójában nemcsak az a fura, hogy a művész halála napjával indokolja az új névadást, hanem az is, hogy éppen egy könyvtárban veszik fel. Cikkünk végére kiderül, miért.
Mindenesetre az intézmény weboldalán a Liszt Ferencre váltunk címmel megjelent rövid beharangozóban, mely minden indoklást és kifejtést nélkülöz, a fenti videó mellett egy nagyon látványos logóanimációt találhatunk. Valószínűleg a váltás grafikai folyamatát kell átéreznünk ebben a rövid animációban, amelynek a végén fehérrel telítődik fel a „lu” betűpáros. Az alkotói szabadság viszonylag magas fokával számoló egyes olvasatok szerint lehet ez akár „hu” is. De hogy a „Liszt Intézet” betűsorhoz vagy akár az intézet működési köréhez elég nehezen köthető, ami azért egy logótól minimálisan elvárható lenne, az talán nem kérdés.
A kérdés inkább az, hogy miért volt szükség az átnevezésre. Még arra is könnyebben találunk magyarázatot, hogy miért kellett az MCC-nek átadni az Intézet egykori székhelyéül szolgáló, a hírek szerint lebontásra ítélt épületet. Bár alapvetően azt is közönyösen fogadta a hazai kulturális elit, hogy az intézet 2016-ban „megszűnt”, illetve betagozódott a KKM-be, amelyik innentől egy „tizenegy tagú miniszteri konzultatív testületet működtet”, amely feladatköre szerint „javaslatot tesz a magyar kultúra külföldi terjesztésének irányaira”.
A nyilvánosság pedig – nyilván – semmit nem tud arról, hogy a „megszűnt” intézet funkcióiban (valahol? talán?) tovább létezik.
Amikor a nyitottság és a nyitás még nem volt szitokszó
A 24 ország 26 városában működő magyar kulturális intézeti hálózat működésének kezdeteit sokan a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által alapított első külföldi magyar intézetek (Collegium Hungaricum) alapításában látják. A mostani bejelentés szerint „a Collegium Hungaricumok nevei továbbra sem változnak”, csak maga az intézet vált nevet, amelynek jelenkori történetét illetően ismeretes, hogy az első Orbán-kormány idején hozták létre hungarológiai központként, azaz 2002-től létezik Balassi Bálint Intézetként, első főigazgatója Ujváry Gábor volt, aki 2004-ig töltötte be a posztot, és aki jelenleg a VERITAS Történetkutató Intézetben intézetvezető, illetve kutatócsoport-vezető.
Az intézet 2002-es ünnepélyes felavatási ceremóniáján Amadeo di Francesco Balassi-kutató, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság akkori elnöke a névválasztást azzal indokolta, hogy „Balassival született meg az igazi irodalmi magyar nyelv, és lehetővé vált a kulturális nyitás Európa felé”. Érdemes itt a szóhasználatra is figyelni: a 2002-ben a saját európaiságunk felismerésében gyökerező „nyitás” igénye mára a „szupersztározó” „terjesztés” ambíciójává vált.
Kézenfekvő lenne mindezt valamiféle fiatalos, laza szemlélet közvetítésének igyekezetével magyarázni, de nem igazán indokolt, miért kéne ezt a popkultnak ebben a mélyen gejl regiszterében elhelyezni.
Ugyanakkor az alapítás kezdeti eszménye hosszú ideig kormányokon és politikai oldalakon átívelő gondolatként tudott megmaradni: a 2005-ös Szervezeti és Működési Szabályzata alapján az intézet Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetként létezett tovább a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fenntartásában, ekkor már a Bozóki András kulturális miniszter nevéhez köthető Magyar Kulturális Stratégia nyomvonalán.
Nézzük, hogy fogalmaz a 2006—2020 közötti időszakra tervezett „stratégia” Magyarország és az Európai Unió kulturális viszonyáról: „Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy létrejött az a minden oldalú nyitottság, amely óriási kapacitásokat tárt fel a magyar kultúra számára. Nem kevesebbre teremtett lehetőséget, mint hogy szabadon élvezhessük a visszanyert kulturális önállóság tereit, ugyanakkor egyszerre szabaduljunk meg a magyar szellemet szinte egész az XX. században fogva tartó »kisebbség-tudattól« és a hamis felsőbbség-érzéstől más népekkel szemben”.
Tapasztalataink szerint, sajnos, ennek élvezete nem igazán jött össze. Mint ahogy a Stratégia azon pontja sem igazán tudott érvényre jutni, amely A támogatási rendszer nyilvánossága kapcsán a következőképpen beszél az átlátható finanszírozás kérdéséről:
„Miközben a kultúratámogatás döntő részben közterhekből kerül finanszírozásra, a finanszírozók számára ez a folyamat alig átlátható. A szakmai közösségek ellenőrzése többnyire már érvényesül, de a nyilvánosság számára is dokumentálni kell a finanszírozott programokat. Ez megkönnyíti a szakmai ellenőrzést, és egyúttal a demokratikus eljárások betartásának, a szakmai ellenőrök és a döntéshozók munkájának társadalmi kontrollját is.”
E tekintetben viszont mondhatjuk, hogy igen erős folytonosság jellemzi a magyarországi kultúrafinanszírozás intézményeinek múltját és jelenét.
A megszűnés intézete
A történet úgy folytatódik, hogy ez a 2002-ben oktatás főtevékenységgel alapított és 2005 júliusában Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetnek átkeresztelt intézmény 2007. március 2-án megszűnt. Viszont előtte egy nappal, 2007. március 1-én immáron külügy főtevékenységgel Balassi Intézet néven újraalapítják, főigazgatója pedig ekkoriban Lauter Éva (egészen 2010-ig).
Ezt a kulturális diplomácia számára fontos, külföldi magyar intézetek szakmai irányító központjaként, hungarológiai- és műfordítóképzések szervezőjeként, ösztöndíjak és egyéb nemzetközi kulturális programok meghirdetőjeként fungáló Balassi Intézetet a Wikipédia azonban már csak múlt időben emlegeti, hiszen 2016. október 3-án, a KKM-be való betagozódásaként másodszor is megszűnt. Ugyanakkor funkcióiban mégis tovább működik mint Kulturális Diplomáciáért Felelős Helyettes Államtitkárság.
Sőt, nagyon úgy tűnik, székhelyének elvesztése ellenére nemcsak működik, hanem 2021. szeptember 1-től nevet is vált, és Liszt Intézet lesz belőle.
A székhelyéül szolgáló épületet ugyanis határidőre át kellett adni az új tulajdonosnak, a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak. Egyes beszámolók szerint költöztetés nem volt. A Balassi Intézet könyvtára megszűnt. (Talán épp ennek a polcai között áll a nagyon fiatalosan és lazán felelős államtitkár, amikor megteszi a bejelentést?) Az is lehet, hogy csak úgy ott maradtak a könyvek, dömperalátétnek. A bibliofil tanárok, hallgatók esetleg hazavittek párat, ami kedves volt a szívüknek. De a „szupersztárok” egészen biztosan nem olvasnak. Ellentétben Liszt Ferenccel, aki halála után akkora könyvtárat hagyott a Zeneakadémiára, hogy korabeli feljegyzések szerint „csak egyszerű összeállítása is hat hétnél több időt vett igénybe”.
Darabos Enikő
Címlapfotó: Wikipedia/Kovács Zoltán, Kollektív Műterem | Volt egyszer egy Balassi Intézet – az intézményt átnevezték, a székhelyét lebontanák | Nemrégiben kiderült, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek szeptember 1-től Liszt Ferenc zongoraművész nevét viselik. Vagyis az új nevük angolul: Liszt Institute – Hungarian Cultural Centre; németül: Liszt-Institut – Ungarisches Kulturzentrum. A köztudatban azonban ma is a magyar kultúra külföldi népszerűsítéséért felelős, mindenkori Balassi Intézetként létezik az intézmény, noha ez jogi szempontból 2016-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) való betagozódásakor megszűnt. Ugyanakkor funkciói, immár majdnem 20 éven át, megmaradtak. Összeszedtük, mit lehet tudni a Balassi Intézetről, aminek a hivatalos megszűnése után 5 évvel a székhelyét is elvették. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/11/volt-egyszer-egy-balassi-intezet-az-intezmenyt-atneveztek-a-szekhelyet-lebontanak/ | 2021-10-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Még meg sem érkezett a részszámla alapján a pénz a bankszámlánkra, már telefonált nekem Simonka, hogy mikor viszem a pénzt. Minden ilyen esetben elmentem a pénzintézetbe, felvettem a kérdéses összeg 45 százalékát, azt elvittem Hódmezővásárhelyről Medgyesbodzásra, ahol Simonkánál jelentkeztem, elmondtam neki, megjöttem a pénzzel. Ő annyit mondott, vigyem hátra a lányoknak. A belső pénztárba vittem, ahol vagy a feleségének vagy az unokahúgának, Tóth Renátának adtam oda, akik az összeget minden alkalommal egy külön füzetbe írták fel. Simonka láthatóan nagyon vigyázott arra, hogy soha ne ő vegye át a pénzt, és még véletlenül se írjon alá semmit” – mondta szerdán a Fővárosi Törvényszék előtt tanúvallomásában Gál András, az egykori hódmezővásárhelyi székhelyű ENORA Kft. képviselője.
Ha igaz a koronatanú állítása, akkor 2010 és 2012 között, összességében több százmillió forintot osztott vissza Simonka utasítása alapján az építési vállalkozó az elnyert pályázati pénzekből az akkor frissen a parlamentbe került kormánypárti politikusnak. Sőt mint kiderült, megállapodásuk révén úgy újították fel, nagyobbították meg és modernizálták Simonka újkígyósi házát, hogy az bár valójában több mint 10 millió forintba került, de ezért a képviselőnek nem kellett semmit fizetnie. Azt csak levonták a 45 százalékos visszaosztás összegéből.
A Fővárosi Törvényszéken - ahogy arról a Narancs.hu beszámolt - kedden a Simonka elleni büntetőperben egy felszámolót hallgatott meg tanúként a bíróság. Az illető arról számolt be, hogyan próbált vele összejátszani a fideszes politikus és miként törekedett a felszámolás alatt lévő cégeinek számára értékes vagyonelemeihez minél olcsóbban hozzájutni.
A bíróság szerdán a bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalásban érintett Paprikakert TÉSZ Kft. és a Magyar Termés TÉSZ Kft. beruházásait kivitelező cég, az ENORA Kft. egykori vezetőjét, Gál Andrást hallgatta meg. Az ügy kiterjedtségét és bonyolultságát jól mutatja, hogy a közel hat órán keresztül tartó tárgyaláson a tanúval csak felerészben „végeztek”. Ugyanis vallomása után több felvonásban és nagyon aprólékosan kikérdezte Metzing Márton, a büntetőtanács elnöke, majd ugyancsak több részletben felolvasta a nyomozati szakban tett vallomásait és ezek ellentmondásaira is rákérdezett. Arra viszont nem jutott idő, hogy a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség és a vádlottak védői kérdéseket tehessenek fel a tanúhoz. Ahogy arra sem, hogy az elhangzott vallomással kapcsolatban észrevételt és kérdéseket tegyen fel a büntetőper kulcsszereplője, Simonka György.
Négyszemközt megbeszélték
Gál András vallomásában elmondta, hogy elsőként 2009-ben találkozott Simonka Györggyel, aki akkor még nem volt országgyűlési képviselő, csak Pusztaottlaka polgármestere. Ekkor a 2008-ban beütött gazdasági világválság kellős közepén voltunk, és Gál építőipari megbízásokat szeretett volna kapni. Simonka azzal biztatta, hogy erre lesz lehetőség. Ezzel egy időben Gál – a pusztaottlakai polgármester embereinek közbenjárásával – megvásárolta a ENORA Kft.-t. Azt mondta, azért volt szükség működő cégre, mert a pályázatoknál előnyt jelent, ha az több éve működik és vannak referenciái. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, ha ő vette meg a céget, akkor miért nem szerepelt a tulajdonosai között, miért nem ismert minden tulajdonost. Erre úgy válaszolt, hogy a cégvásárlás részleteit Simonka embere, Kovács Zoltán intézte. (Kovács szintén kulcsszereplője a büntetőeljárásnak. Ő is egyezséget kötött az ügyészséggel, feltáró vallomása pedig nem kis részben a vádirat alapját képezi. Kovács sem vádlottja az ügynek, tanúként fogják majd kihallgatni.) Árulkodó viszont, hogy az akkori cégiratokban a tulajdonosok között szerepelt Tóth Renáta, Simonka unokahúga, aki sok cég és sok ügylet szereplője. Ha kellett, céget, ha kellett, földet vásárolt, vagy mezőhegyesi lakóhelyet tüntetett fel magának.
Eleinte csak kisebb felújítási munkákat kapott a Gál András által képviselt hódmezővásárhelyi székhelyű építőipari cég Simonkától, de aztán jöttek a nagyobb falatok. Azzal összefüggésben, hogy a termelési és értékesítési szövetkezetek (tész) számára pályázati lehetőségek nyíltak, hogy benyújtott fejlesztési pályázataikat megvalósítsák. Ezek sok esetben külön-külön is több százmilliós nagyságrendűek voltak már tíz évvel ezelőtt is. Ide tartozott a szatymazi és a balkányi hűtőház, valamint a medgyesbodzási dinnyeválogató. Ám mindezt megelőzte egy Simonka György és Gál András közötti négyszemközti beszélgetés. Gál szerint ennek lényege az volt, hogy Simonka értésére adta,
az elnyert pályázati összeg 55 százalékából kell megvalósítani a beruházást, míg a fennmaradó 45 százalékot visszakéri.
Mint kiderült, ez egy esetet kivéve minden alkalommal így történt. Egy kivitelezésnél fordult elő, hogy költségek miatt nem tudott 45 százalékot visszaadni Simonkának, hanem kevesebbet. Ezt akkor tudomásul vette a politikus.
Mások helyett megírt pályázatok
Gál András vallomásából az is kiderült, hogy nem csak a pályázati pénzek „felhasználása”, hanem maguk a pályázatok is „érdekesek” voltak. „Nekem soha sem kellett nézni a pályázati értesítőt, így is sokszor nyertem. Azt ugyanis Simonkáék tették elém, majd az elnyert forrás függvényében elmondták, mennyiért kell azt megcsinálnom és mennyit kell visszaadnom” – mondta Gál. Idővel arra is vigyáztak, hogy úgy tűnjék, mintha valódi közbeszerzésben és valódi versenyben dőlne el, ki nyeri el a kivitelezési munkákat. Az ENORA Kft. képviselője elmondta, megírta saját pályázatát, benne a Simonkával előre legyeztetett árajánlattal. De mellé tett még kettőt is, amelyek ennél magasabb árat tartalmaztak, s jelezte ismerős cégeknek, hogy a nevükben is beadott pályázatot, akik pontosan tudták: kamuanyagról van szó. „Akkor ez így ment, ez volt a gyakorlat” – világította meg a hazai közbeszerzés világát Gál András.
Gál a bíró kérdésére elmondta, a kapcsolatot elsőrendűen Simonka Györggyel tartotta, vele egyeztetett, tőle kapott utasításokat. Mindez azért érdekes, mert a hazai és európai uniós pályázati és fejlesztési pénzekből megvalósult beruházásokban érintett két cég, a Paprikakert TÉSZ Kft. és a Magyar Termés TÉSZ Kft. ügyvezetője nem ő, hanem Tóth Szilveszter és Kékesy Mihály volt. Ők egyébként a büntetőper első- és másodrendű vádlottai, voltak is előzetes letartóztatásban, de valójában az érdemi vezető Simonka György volt.
Gál András Metzinger Márton tanácsvezető bíró kérdésére elmondta, neki és az általa képviselt cégnek igazából nem érte meg a 45 százalékos visszaosztással járó „együttműködés” Simonkával. Azért csinálták, mert így állandóan volt munkájuk, és kínkeservesen jöttek ki úgy, hogy a kivitelezői munkákra elnyert pénzeknek csak az 55 százalékát használhatták fel. Hogy a kényszerűen a valós költségek alatti ráfordítás milyen műszaki kompromisszumokat eredményezett, nem derült ki. Ahogy az sem, hogy a kivitelezés műszaki ellenőre ezekre a munkákra hogyan bólintott rá. Gál András elmondta, ezzel a szakemberrel ő nem is találkozott.
Gál végül 2012-ben szakította meg a kapcsolatot Simonka Györggyel, amikor a kormánypárti országgyűlési képviselő rá akarta venni, hogy az ENORA Kft. vegyen át egyik cégétől egy 47 millió forintos kötelezettségátvállalási elismervényt. „Ezen nagyon felháborodtam, s tudtam, hogy innentől kezdve semmi jóra nem számíthatunk. Azóta nem is találkoztam Simonka Györggyel” – mondta Gál. A hosszúra nyúlt szerdai tárgyalás végén több ügyvéd azt mondta a Narancs.hu-nak, hogy igazán érdekes a következő tárgyalás lesz, amikor ők kérdezhetik majd vádhatósággal egyezséget kötött Gál Andrást.
Simonka: kiderülnek a hazugságok
Simonka György a tárgyalás után a Narancs.hu-nak jelezte, nagyon sajnálja, hogy az idő előrehaladtával nem tudta megtenni észrevételeit az elhangzott tanúvallomásra. Majd egy, a tárgyalás közben írt rövid nyilatkozatot olvasott fel munkatársunknak. Ez így szól: „Az egyezséget kötötteknek egyetlen esélyük van a szabadlábon maradásra, hogy fedezik a vádalkuval megkötött hamis vallomásokat és Lázár János szomszédját, Kovács Zoltánt, aki a barátja és az üzlettársa. Kovács Zoltán szerint Gál András, ha kell, úgy hazudik, mint a sebesült katona (sic!). Addig beszélhetnek mellé, ameddig a szakértői véleményeket be nem mutatjuk. Utána egyértelműen kiderül, hogy a ránk terhelő vallomások hazugságok. Sajnos az idő hiánya miatt ma ezeket a szakértői véleményeket nem tudtuk bemutatni, de ami késik, nem múlik.” | Simonka-per: megbundázott pályázatok, visszaosztott pénzek – a politikus szerint mindez hazugság | „Még meg sem érkezett a részszámla alapján a pénz a bankszámlánkra, már telefonált nekem Simonka, hogy mikor viszem a pénzt. Minden ilyen esetben elmentem a pénzintézetbe, felvettem a kérdéses összeg 45 százalékát, azt elvittem Hódmezővásárhelyről Medgyesbodzásra, ahol Simonkánál jelentkeztem, elmondtam neki, megjöttem a pénzzel. Ő annyit mondott, vigyem hátra a lányoknak. A belső pénztárba vittem, ahol vagy a feleségének vagy az unokahúgának, Tóth Renátának adtam oda, akik az összeget minden alkalommal egy külön füzetbe írták fel. Simonka láthatóan nagyon vigyázott arra, hogy soha ne ő vegye át a pénzt, és még véletlenül se írjon alá semmit” – mondta szerdán a Fővárosi Törvényszék előtt tanúvallomásában Gál András, az egykori hódmezővásárhelyi székhelyű ENORA Kft. képviselője. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-per-megbundazott-palyazatok-visszaosztott-penzek-a-politikus-szerint-mindez-hazugsag-242639?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbc | 2021-10-15 12:17:11 | true | null | null | Magyar Narancs |
Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton
Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.
Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!
Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!
Ahogy azt az Agrárszektor is megírta, hűtlen kezeléssel vádolja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Bige Lászlót, a Nitrogénművek tulajdonosát. A vádirtaban egy vállalkozót és öt munkatársát említik, akik a vád szerint 2 milliárd forinttal károsították meg a vállalkozó saját cégét, miközben több mint 700 millió forint vesztegetési pénzt is kapott a vezető. A vádirat szerint Bige László 2009. őszén megbeszélte egy értékesítő cég vezetőjével, hogy nagy mennyiségű, rossz minőségű műtrágyát ad át neki, amelyet ő számla nélkül, a piaci ár alatt eladhat. Utána a 134,5 milliós vételárat átadja Bige Lászlónak, aki cserébe kedvezményes áron számlázza ki neki az árut.
EZ IS ÉRDEKELHET
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.
A Blikk információi szerint ebben az ügyben éppen ez a vállalkozó jelentette fel Bige Lászlót, aki egyébként felszámolást indított ellene - írja az Index. Ugyanakkor a bíróságon tanúskodó raktáros elképedve hallgatta a vádat, miszerint 8 ezer tonna rossz minőségű műtrágya tűnt el nyomtalanul az általa vezetett bajai raktártelepről. Állítása szerint ilyen nem volt. Elismerte, hogy néhány zsák megsérült a tárolás során, amitől a raklap enyhén megdőlt, és azt sem látta, mi van a raklapok belső oldalán, vagy a zsákok alatt. Mindazonáltal a raktáros 12 év távlatából is kizártnak tartja, hogy 8 ezer tonna műtrágya tönkrement. Kifejtette:
egy kamionra legfeljebb 25 tonna áru fér fel, ekkora mennyiséget nem lehet észrevétlenül, számla nélkül eltüntetni.
Forrás: MTI Fotó: Balázs Attila
Bige László a Blikknek csak annyit mondott, hogy neki a tárgyalóteremben se kéne lennie, mert semmi köze az egészhez. A vállalkozóval szemben egyébként börtönbüntetés, közügyektől eltiltás, pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ügyészség, valamint vagyonelkobzást a vesztegetési pénzre és a karórára.
A Nitrogénművek Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint a cég álláspontja az, hogy a Bige László és a munkatársai ellen megfogalmazott ügyészségi megállapítások teljes mértékben alaptalanok és minden jogi alapot nélkülöznek.
A vállalatcsoport és valamennyi dolgozójának érdekében a Nitrogénművek Zrt. minden jogi eszközt felhasznál annak érdekében, hogy a társaságot, a munkatársakat és Bige Lászlót megvédje az őket érintő igazságtalan intézkedésekkel szemben, mely intézkedések nyilvánvaló mozgatórugója társaságunk elnökének és többségi tulajdonosának, Bige Lászlónak a megfélemlítése és jó hírnevének csorbítása. Az eljárásnak a Nitrogénművek Zrt. működésére hátrányosan befolyásoló hatása nincs. A társaság Igazgatósága és a menedzsment biztosítja a folyamatos termelést és értékesítést a jelenlegi európai energiakrízis közepette is. Egy olyan időszakban, amikor számos műtrágya termelő kapacitást leállítottak
- olvasható a cég közleményében. | Vallott a raktáros Bige László tárgyalásán: meglepő részletek láttak napvilágot | A napokban érkezett a hír, miszerint kétmilliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Bige Lászlót, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosát. A vádirat szerint Bige nagy mennyiségű, rossz minőségű műtrágyát adott át egy értékesítési cég vezetőjének, amelyet ő számla nélkül, a piaci ár alatt eladhatott, majd a vételáért cserébe Bige kedvezményes áron számlázta ki neki az árut. A bíróságon tanúskodó raktáros teljesen meglepődött a milliárdos ellen felhozott vádakon, állítása szerint nem történt ilyen. | null | 1 | https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/20211013/vallott-a-raktaros-bige-laszlo-targyalasan-meglepo-reszletek-lattak-napvilagot-33178 | 2021-10-13 18:40:00 | true | null | null | agrárszektor.hu |
Siófok;fürdő;
2021-10-14 08:00:00
Tovább nyeli a pénzt a bezárt fürdő Siófokon
Elkészült a fürdő teljes körű felújítására, annak költségeire vonatkozó szakértői vélemény.
Több, mint egymilliárd forintot kellene költenie Siófoknak a 15 éve átadott, ám mostanra életveszélyessé vált, s az idén júniusban bezárt Galerius fürdőre, írta szerdai Facebook-posztjában Lengyel Róbert, a balatoni város ellenzéki polgármestere. Elkészült ugyanis a fürdő teljes körű felújítására, annak költségeire vonatkozó szakértői vélemény, mely megállapította: még a korábbi, amúgy is borúlátó számításoknál – néhány hónapja még 200 milliós költséget emlegettek – is sokkal többet kell költenie Siófoknak a létesítményre.
- Ide jutott a 15 éve megépített épület – mondta a Népszavának Lengyel Róbert, aki szerint azon már nem érdemes lamentálni, hogy szükség volt-e anno a fürdőre, ilyen formában kellett-e, s oda, ahová építették. Egy Siófok méretű település számára ez elképesztően nagy összeg. Ha ezt saját erőből valósítanánk meg, az adott évre alig maradna egyéb fejlesztésekre, például járdákra, utakra. Pályázati lehetőség viszont jelenleg ilyen célra nincs, vagyis lesz min gondolkodnunk. Annyi bizonyos, hogy a következő képviselő-testületi ülésen tárgyalni fogjuk a felújítás lehetőségeit és pénzügyi feltételeit.
Mint arról a lapunk korábban elsőként beszámolt, az 1,2 milliárd forintért épített fürdő másfél évtized alatt teljesen tönkrement. Siófok akkori fideszes vezetése turistacsalogató látványosságként avatta fel 2006-ban a Galeriust, ám a folyamatosan romló állapotok miatt a jelenlegi, ellenzéki városvezetés szakértőt kért fel a hibák feltárására. A jelentés egyes részleteiről a Népszava a nyáron írt: az épület szellőzési rendszerének terve és kivitelezése sem felelt meg az előírásoknak, megfelelő szellőzés híján a gépészeti berendezéseket tönkretette a klóros-párás levegő, az amúgy is rossz minőségű tető és álmennyezet közötti szigetelés szétrohadt. Lapunk akkor megkereste Siófok 2014 előtt két évtizeden át regnáló, fideszes polgármesterét, Balázs Árpádot, aki nem válaszolt kérdéseinkre. A kivitelező Strabag érdeklődésünkre közölte, a 2006-ban átadott projektet a szerződésben foglaltak szerint teljesítették, ahogyan a felmerült garanciális igényeket is a garancia időszaka alatt, az átadás óta eltelt 15 év üzemeltetési gyakorlatát és annak körülményeit pedig nem ismerik.
A fürdő a koronavírus-járványt követően május közepétől ugyan a hétvégékre kinyitott, ám június végén a műszaki problémák és a balesetveszély miatt bezárt. Várkonyi Csaba, az üzemeltető Balaton Parti Kft. ügyvezetője szerint elkerülhetetlenné vált a fürdő teljes felújítása, akkor a tetőszerkezet javításának költségét, valamint a további karbantartási munkákat nagyjából 200 millió forintra becsülte. A fürdő üzemeltetésével kapcsolatos belső vizsgálat eredményét júliusban Lengyel Róbert hivatalból a rendőrségnek is elküldte, ugyanis a jelentés alapján több bűncselekmény gyanúja is felmerült. | Tovább nyeli a pénzt a bezárt fürdő Siófokon | Több, mint egymilliárd forintot kellene költenie Siófoknak a 15 éve átadott, ám mostanra életveszélyessé vált, s az idén júniusban bezárt Galerius fürdőre, írta szerdai Facebook-posztjában Lengyel Róbert, a balatoni város ellenzéki polgármestere. Elkészült ugyanis a fürdő teljes körű felújítására, annak költségeire vonatkozó szakértői vélemény, mely megállapította: még a korábbi, amúgy is borúlátó számításoknál – néhány hónapja még 200 milliós költséget emlegettek – is sokkal többet kell költenie Siófoknak a létesítményre. | null | 1 | https://nepszava.hu/3135003_tovabb-nyeli-a-penzt-a-bezart-furdo-siofokon | 2021-10-14 07:48:00 | true | null | null | Népszava |
Karácsony Gergely;főváros;
2021-10-13 15:16:58
Karácsony Gergely: rengeteg politikai pozíciót számoltunk fel a cégeknél
A főpolgármester a fővárosi ellenzéki önkormányzatának első két évi teljesítményét értékelte.
Budapest ellenzéki önkormányzatának első két évét értékelve kiemelte a világjárvány és a kormány megszorító intézkedéseinek súlyos hatását. Az előbbivel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy a Fidesz eleinte teljesen tanácstalanul a főváros nyomában loholt és észrevehetően kialakult egyfajta versengés a két vezetés között. Ez volt egyébként a fordulópont a kormány és a főváros kezdeti elfogadó, megengedő együttműködésében. Ezt követően a kormány legfőbb céljává az önálló, jól működő önkormányzatiság felszámolása vált, mivel ennek megmaradását nagyobb kockázatnak tartják, mint a megszorítások miatti politikai veszteséget. A városvezetés Karácsony szerint jól teljesített a védekezésben, még a kormánymédia által botránykővé tett Pesti úti intézményben is kevesebben haltak meg a szociális intézmények országos átlagánál.
Sikernek könyvelte el a Szabolcs utcai hajléktalankórház megvédését, valamint a Lánchíd, a rakpart és a Blaha Lujza tér felújításának megkezdését, az M3-as metró felújításának folytatását, hiszen a kormány a végletekig kivéreztette a fővárost. Budapest pénzügyi helyzetéről röviden annyit közölt, hogy reményei szerint az év végére sikerül null szaldósra kihozni az egyenleget.
Az M3-as metrókocsik szállítója, a Metrowagomahs perrel kapcsolatban a Népszava kérdésére válaszolva elmondta, hogy a korábbi elképzelés, miszerint az állam átvállalta volna a cég 8 milliárdos kötbértartozását az oroszoktól Orbán Viktoron bukott el, hiszen a szaktárcák mindegyike támogatta a javaslatot. Az Igazságügy Minisztérium perben tanúsított tétlenségét elfogadhatatlannak tartja, nem zár ki ez ügyben „határozott lépéseket” sem. Mindezek után nem tud megfeledkezni arról a tényről, hogy a kormányszóvivő Szentkirályi Alexandra férjének, Szalay-Bobroniczky Kristófnak közös vállalkozásai vannak az orosz céggel.
Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár kormány nevében tett 60 milliárdos projekt-átvállalási ígéretéből semmi nem valósult meg. Ez különösen a Biodóm esetében fájó, hiszen ez eleve állami beruházásként indult. A főváros egyet tehet, telekkönyvileg is leválasztja a Pannon Parkot az állatkertről és átadja a kormánynak. A projekt befejezése – akárcsak más fővárosi ügyek megoldása - jelentősen felgyorsulhat egy ellenzéki kormány hatalomra kerülése után.
A Galvani-híd szerinte most nincs politikai fókuszban, a főváros mindenesetre kiadta a tervezéshez szükséges hatósági engedélyeket, de egyelőre az érintett kerületek között sincs egyetértés a hídról levezető utak nyomvonalában. Az atlétikai vb vétója továbbra is függőben van, mivel még nem járt le a Fővárosi Közgyűlés által megszabott határidő az Egészséges Budapest program keretében várt állami támogatásokra vonatkozó szerződések aláírására.
Fontos lépésnek nevezte a főváros 6 közszolgáltató cégének egy társaságba szervezését a bécsi stadtwerke minta alapján. Mint mondta ez jelentős stratégiai győzelem, hiszen ezzel rengeteg politikai pozíció (igazgatósági és felügyelőbizottsági helyek) felszámolásával jár. | Karácsony Gergely: Rengeteg politikai pozíciót számoltunk fel a cégeknél | A főpolgármester a fővárosi ellenzéki önkormányzatának első két évi teljesítményét értékelte. | null | 1 | https://nepszava.hu/3134986_karacsony-gergely-rengeteg-politikai-poziciot-szamoltunk-fel-a-cegeknel | 2021-10-13 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
NER;Balatonberény;
2021-10-12 07:00:00
Orbánék lehajoltak a berényi üdülőért is
A balatonberényi üdülő sorsánál semmi sem mutatja meg jobban, hogyan működik a NER rendszere.
Egy debreceni, NER-közeli ingatlanfejlesztő alaphoz került a Vas megyei önkormányzat egykori balatonberényi gyermeküdülője. Az alap mögött álló cégnek nem ez az első befektetése a Balaton-parton, korábban Siófokon akart kikötőt építeni, a helyiek tiltakozása miatt azonban az a projektje egyelőre nem valósult meg.
A balatonberényi gyermeküdülő sorsáról korábban lapunk is beszámolt: a kormány 2012-ben, a megyék vagyonának államosításakor vette el a Vas megyei Önkormányzattól az ingatlant, hogy Erzsébet-táborként működtesse, ám 2015 után már senki sem nyaralhatott az intézményben. Az állam ugyanis értékesíteni akarta az 1,6 hektáros, 2400 négyzetméteres saját strandterülettel – mely Natura 2000-es területen fekszik – rendelkező, vízparti nyaralóhelyet, amelyen részben akadálymentesített, a hálótermek mellett vizesblokkokkal, étteremmel, konyhával rendelkező B-kategóriás épület áll.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő éveken át mégsem írta ki a pályázatot a területre, melyet aztán az idén végül mégis árverésre bocsátott. A licit viszont elmaradt, május végén kikiáltási áron, bruttó 527 millió forintért kelt el a hajdani üdülő. Az MNV akkor nem hozta nyilvánosságra a nyertes pályázó nevét, ám a Privátbankár kérdésére kiderült: az Aranypart Ingatlanfejlesztési Alap lett a befutó, mellyel az MNV augusztus elején írta alá a szerződést, s az új tulajdonos szeptember 2-án vehette birtokba szerzeményét. A lap írta meg, hogy az ingatlanfejlesztő alap a debreceni Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez tartozik, utóbbi tulajdonosa a liechtensteini Bethesda Establishment, de 2015-ig Disznós Zoltán milliárdos debreceni üzletember érdekeltsége volt, aki most is tagja a cég felügyelő bizottságának. Disznós cégei – melyeket információink szerint évekkel ezelőtt gyermekeire íratott – jellemzően saját tulajdonú ingatlanok fejlesztésével, hasznosításával, üzemeltetésével foglalkoznak több településen. Debrecenben egyik gyermeke a tulajdonosa a Divinus Hotel Kft.-nek, mely 360 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-pályázatából.
A Divinus egyik cége állt a siófoki Aranypartra tervezett magánkikötő-beruházás mögött is. A hajdani szabadifürdői kemping előtti vízfelületen a Balatonba szigetszerűen benyúló, a parttal egy közel százméteres, három méter széles híddal összekapcsolódó, százhajós jachtkikötő épült volna, ám az ötlet akkora felháborodást váltott ki a helyiekben, hogy ugyan a cég már több engedéllyel is rendelkezett, egyelőre mégsem valósította meg a projektet.
Ezek után természetesen kíváncsiak voltunk, mik a terveik a balatonberényi üdülővel, hogyan és mekkora összegből tervezik fejleszteni, ám lapzártánkig nem válaszoltak kérdéseinkre. | Orbánék lehajoltak a berényi üdülőért is | Egy debreceni, NER-közeli ingatlanfejlesztő alaphoz került a Vas megyei önkormányzat egykori balatonberényi gyermeküdülője. Az alap mögött álló cégnek nem ez az első befektetése a Balaton-parton, korábban Siófokon akart kikötőt építeni, a helyiek tiltakozása miatt azonban az a projektje egyelőre nem valósult meg. | null | 1 | https://nepszava.hu/3134795_orbanek-lehajoltak-a-berenyi-uduloert-is | 2021-10-12 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Kína;hitel;közpénzek;Budapest-Belgrád vasút;
2021-10-15 13:27:11
Letették a következő évek legfontosabb közlekedési fejlesztésének alapkövét
Palkovics László szerint összesen mintegy 6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható az országban, amiből 750 milliárdot csak a Budapest-Belgrád vasútvonal emészt fel.
Lerakták a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének alapkövét pénteken Kiskunhalason. A rendezvényen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kijelentette:
A beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam, hangsúlyozta Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Csakhogy a részletek nyilvánossága ügyében jelenleg is per van folyamatban, amit azok titkosítása miatt Szél Bernadett független parlamenti képviselő pert indított az állam ellen.
A Népszava is beszámolt szeptember első felében arról a bírósági döntésről, amely szerint a kormánynak be kell mutatnia azokat a konkrét külgazdasági és külpolitikai érdekeket, amelyek érvényesítését veszélyeztetné a hitelszerződés nyilvánosságra hozatala. Mint lapunk felidézte:
A pénteki alapkőletételen Tomislav Momirovic szerb építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy szerinte a térség legmodernebb vasútjának megépítésével „még jobb kapcsolatokat teremtenek a két nemzet között”. | Letették a következő évek legfontosabb közlekedési fejlesztésének alapkövét | Lerakták a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének alapkövét pénteken Kiskunhalason. Palkovics László szerint összesen mintegy 6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható az országban, amiből 750 milliárdot csak a Budapest-Belgrád vasútvonal emészt fel | null | 1 | https://nepszava.hu/3135225_letettek-a-kovetkezo-evek-legfontosabb-kozlekedesi-fejlesztesenek-alapkovet | 2021-10-15 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
A kormányközeli Magyar Nemzet április végi cikke arról tájékoztatta olvasóit, hogy Jól halad a Hős utcai nyomortelep felszámolása. Mindezt a kerület fideszes alpolgármestere, Weeber Tibor erősítette meg a lapnak, aki arról is beszélt: eredetileg nagyjából 150 tulajdonos lakott a Hős utcában, azonban legtöbbjükkel sikerült megállapodásra jutni. A magántulajdonosoktól az önkormányzat vagy megvásárolta a lakásukat, vagy pedig önkormányzati bérlakást kínált cserébe, az önkormányzati lakások bérlőit pedig máshová helyezték el.
Augusztus közepén írtuk meg, hogy idén június 29-én járt le a több mint két éve húzódó, a Hős utca 15/A-B lakótömbök felszámolására nyújtott 2,1 milliárdos támogatás felhasználásának határideje, ezért utánajártunk, mennyit sikerült felhasználni a pénzből. Az önkormányzat válaszából kiderült, hogy a legtöbbet, egészen pontosan a teljes támogatási összeg 63%-át felújításra, ingatlanvásárlásra költöttek, amire a Hős utcai lakosok elhelyezése miatt volt szükség.
Júniusban járt le a Hős utcai 2,1 milliárdos támogatás felhasználása, közel 200 millió maradt a pénzből
A Hős utca 15/A-B társasház helyzetének rendezése évek óta húzódó probléma a X. kerületben. A kőbányai önkormányzat három éve 2,1…
A Kontúr Egyesület azonban máshogy látja a helyzetet, mint a Magyar Nemzetnek nyilatkozó alpolgármester. Molnár Zsuzsanna, az Egyesület elnöke az Átlátszónak úgy fogalmazott: nem érti, hogyan tudott az önkormányzat elszámolni a támogatással, amelynek eredeti célja az lett volna, hogy le legyen bontva a Hős utcai hírhedt lakótömb.
Tudomásuk szerint ugyanis még mindig nagyjából 50 olyan magántulajdonos van, akivel nem sikerült az önkormányzatnak megegyeznie.
Ezt egyébként egy augusztusi képviselő-testületi előterjesztés is megerősíti, amelyből kiderül: a támogatási periódus lezárásakor, 2021. június 29-én a társasház 317 lakásából önkormányzati tulajdonban 255, állami tulajdonban 5, magántulajdonban pedig 57 ingatlan maradt. A dokumentum szerint az ingatlanok nagyjából felében, 20-25 lakásban élnek életvitelszerűen jelenleg is, albérlőként vagy tulajdonosként. A többi ingatlant jellemzően önkényes lakásfoglalók használják.
Az előterjesztésből az is kiderül, hogy az eredetileg tervezett kisajátításokkal mindössze két ingatlant sikerült az önkormányzatnak megszereznie.
Mint írják: „A kisajátítási hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala a kisajátítási eljárás során bejelentett cserelakásigény miatt az eljárások nagy többségében, 38 esetben szüntette meg az eljárást. A Kormányhivatal által végleges döntéssel lezárt kisajátítási eljárásokat követően indult valamennyi bírósági eljárásban, 11 esetben a bíróság a felperes kérelmének adott helyt.”
Még mindig áll a hírhedt lakótömb
Szeptember végén elmentünk, hogy megnézzük, mi a helyzet most a 15/A-B lakótömbben, hogyan halad a valóságban a telep felszámolása. A helyszínen járva a leginkább szembetűnő a csend: a lakótömb most igencsak kihalt állapotban van (főleg, ha összehasonlítjuk az egy évvel ezelőtti helyszíni riportunk tapasztalataival), mindössze pár gyerek és felnőtt lézengett a folyosókon.
A B tömbben egy tulajdonossal beszélve kiderült, hogy körülbelül 15-16 lakásban laknak még, de a tulajdonosok nagy része „elhúzott már innen”. A legtöbb lakáson valóban látszik, hogy nem él bennük senki: erről árulkodnak a lefalazott ablakok és ajtók, de sok helyen betört üveget, üresen árválkodó ablaknyílásokat találni – ami egyébként kifejezetten veszélyes, hiszen több gyerek is él a házban, akik előszeretettel kalandoznak az elhagyatott, üres lakásokban. Néhány lakrész pedig még őrzi a korábban beköltöző, többnyire önkényes lakásfoglalók nyomait is.
Az üres lakásokkal éles ellentétben állnak a még lakott ingatlanok: vannak, akik rengeteg virággal, növénnyel dobták fel a gangot, máshol pedig külön lakrésze van egy macskának. Mert macskából van rengeteg.
A lakók további sorsa bizonytalan: egyelőre nem tudni, meddig húzódhat a szegregátum felszámolása, mikorra várható a már amúgy is rossz állapotban lévő lakótömb teljes kiürítése. A Kőbányai Önkormányzat 2021. augusztus 26-i ülésén a képviselőtestület a Hős utca helyzetét, illetve további sorsát is tárgyalta.
„A társasházban – ahol nekünk kialakult ez az óriási tulajdonosi többségünk, magántulajdonban ötven egynéhány lakás éli a társasházi életét a maga sanyarú, szomorú sorsában” – mondta a polgármester.
Az ülésen elhangzik többek között az is, hogy nem lehet tudni, mikorra fejeződik be az épületek kiürítése. Papp Zoltán ellenzéki önkormányzati képviselő tette fel azt a kérdést, hogy elképzelhető-e, hogy még idén rendeződik a Hős utca sorsa. A kerület fideszes polgármestere, D. Kovács Róbert szerint ez a képviselői szándékon múlik: ha az önkormányzat meglévő pénzügyi kereteiből rászánja a kellő összeget, akkor gyorsan haladhat a folyamat. „Nekünk továbbra sem lehet más a célunk, mint a két lakóépület szanálása, az ehhez vezető megfelelő út megtalálása” – tette még hozzá.
Dr. Szabó Krisztián, kerületi jegyző szavaiból az is kiderült: jelenleg nem várható, hogy újabb lakásokat szerezzen az önkormányzat végrehajtási eljárásokkal, mivel az állami támogatást kimerítették, saját forrást pedig nem különítettek el erre jelenleg a költségvetésben. A végrehajtási eljárások nagyjából a még lakott lakások felét érinthetik.
A Kontúr Egyesület becslései szerint egyébként egy év múlva talán már befejeződhet a telep felszámolása.
„Sokkal jobban megérné nekik, ha rászánnának egy kicsit több pénzt, de hamarabb tudnák rendezni a helyzetet” – fejtette ki Molnár Zsuzsa. Az Egyesület álláspontja szerint fontos, hogy akkora összeggel kártalanítsák a magántulajdonosokat, amiből egy fenntartható, jó állapotban lévő lakást tudnak vásárolni (hiszen a felújításra szoruló ingatlanokra gyakran további, tetemes összegeket kellene szánniuk, ami nem áll a lakók rendelkezésére).
További jelentős tényező a fővárosi elhelyezkedés, hiszen a Hős utcaiakat ide köti minden: a család, a munkájuk, a szociális hálójuk. Mindezeket figyelembe véve ők egy 14–16 milliós összeget tartanának elfogadhatónak egy-egy Hős utcai ingatlanért cserébe.
A két ház közötti udvar most teljesen tiszta
Összehasonlításképp: az önkormányzat Átlátszónak küldött, augusztusi tájékoztatása szerint átlagosan ennél jóval kevesebb pénzért, mindössze 6,33 millióért kártalanították eddig a lakókat.
Valami nem stimmel az adatokkal
Az Átlátszó birtokába került, már említett augusztusi képviselő-testületi előterjesztés melléklete részletes adatokat tartalmaz az egyes lakásokra fordított kártalanítás összegére vonatkozóan. A Hős utcai lakások legtöbbje 25 m2 -es ingatlan, az eddig kártalanított tulajdonosoknak azonban számításaink szerint (az Önkormányzat által küldött adatokkal ellentétben) csupán átlagosan 4,72 milliót fizettek.
Árulkodó, hogy a 84 ingatlanból mindössze 28 olyan volt, ahol ötmillió feletti összeget kapott eddig a tulajdonos, ami a lakások mindössze 33%-a. De az önkormányzat által küldött 6,3 milliós átlagár akkor sem jön ki, ha a teljes, kártalanításra fordított összeget elosztjuk az elmúlt években az önkormányzat tulajdonába került magántulajdonú lakások számával, így ugyanis még kevesebbet, 4,71 milliós átlagárat kapunk.
A kőbányai önkormányzat tájékoztatása szerint a Hős utcaiak elhelyezése érdekében több mint 1 milliárd értékben vásároltak lakásokat, kártalanításra pedig közel 400 milliót fordítottak. Az önkormányzati lakásban élők a dokumentum szerint legnagyobb számban a 10. kerület más részeire, a belvárostól jóval távolabb található ipartelep melletti Tárna utcába vagy a Pongrácz-úti lakótelepre költöztek. Az is jól látszik, hogy több olyan magántulajdonos is volt, aki végül elfogadta az önkormányzati cserelakást.
Közel 30, nemrég vásárolt lakás üresen áll
Kíváncsiak voltunk arra, hogy pontosan hány darab ingatlant vásárolt a X. kerület a belügyminisztériumi támogatásból (amire legutóbbi adatigénylésünk alapján a támogatás 52,77 százalékát, egészen pontosan 1 milliárd forintot költött Kőbánya).
Azt is szerettük volna megtudni, hogy mennyit sikerült ebből már a Hős utcaiak rendelkezésére bocsátaniuk – önkormányzati bérlakás vagy csereingatlan formájában –, illetve mely kerületekben találhatóak a vásárolt ingatlanok, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk az önkormányzathoz.
Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Az önkormányzat válaszából kiderül, hogy összesen 49 lakást vásároltak a pénzből, amelyek közül 28 ingatlant nem sikerült még odaadni a Hős utcaiaknak. Ahogy a kőbányai városvezetés fogalmaz: bár minden lakás kiajánlásra került, 28 ingatlan esetében még folyamatban van az egyeztetés a hasznosításról.
Mindez azt jelenti, hogy a BM támogatásból vett ingatlanok 57,1 %-a egyelőre kihasználatlanul várja, hogy eladják, illetve kiadják a Hős utcaiaknak.
A legtöbb ingatlan a X. kerületben található, de nagy számban vettek lakásokat a VIII., illetve a XX. kerületben is.
A Hős utcaiak elhelyezése érdekében vásárolt lakások száma Budapest egyes kerületeiben
A lakások átlagos területe az önkormányzat tájékoztatása szerint 35 m2 , azaz jóval nagyobb, mint a jelenlegi lakások többsége. A lakások átlagára 20,5 millió forint volt. Ezzel az összeggel számolva a lakásvásárlásra fordítandó 1 milliárdos támogatásból egyelőre 550 milliós ingatlanvagyon maradt az önkormányzat birtokában a Hős utcaiakkal való megállapodás hiánya miatt.
Az Átlátszó úgy értesült: több tulajdonos tartozás, vagy egyéb okok miatt végül belement abba, hogy magántulajdonát feladva önkormányzati tulajdonú bérlakásba költözzön, amelyek elszámolása szintén fel van tüntetve az előterjesztés mellékletében. Olyanról is hallottunk, aki idén végül egy 10. kerületi ingatlanba költözött, amit a jelek szerint több mint 24 millióért számolt el az önkormányzat a támogatásból felújítás, ingatlanvásárlás címen, azonban a lakásba beköltözésekor az összes közmű (gáz, villany, víz) ki volt kapcsolva.
Kibontott ablakok, folyamatos penész
Sikerült beszélnünk két olyan lakóval is, akik egyelőre maradtak a lakótömbben. Egyikük 23 éve él a Hős utcában: egy jóval nagyobb, szintén 10. kerületi lakótelepi öröklakásból költözött ide, mert annyira magas volt a rezsi, hogy nehezen tudott kijönni a fizetéséből. „Először hallani se akartam a Hős utcáról, de aztán csak itt volt nyugodalmam” – indokolta a Hős utcába költözését. Amikor arról kérdeztük, milyen mostanában az élet a lakótömbben, mesélt arról, hogy a kibontott lakások miatt folyamatos problémát jelent a penész „még az edények is penészednek, nem győzök festéket venni”, ha pedig esik az eső, a csatornából úgy folyik a víz, mint a vízesés.
A legnagyobb baj, hogy a hasonló problémák mindennaposak, a háznak ugyanis nincs biztosítása (elsősorban azért, mert sokan nem fizetnek), neki pedig nincs pénze arra, hogy külön kössön egyet.
Szerinte nem véletlen, hogy nem születik megoldás: az önkormányzat célja véleménye szerint az lehet, hogy az elviselhetetlen körülmények miatt minél hamarabb belemenjenek a rossz alkuba. „Többen sajnos bele is mentek” – tette hozzá.
Ezt egyébként a Kontúr Egyesület is megerősítette: értesüléseik szerint mióta a B tömb hátsó udvarát az önkormányzat odaadta a TEK-nek építkezéshez szükséges eszközök tárolására, volt olyan tulajdonos, aki csak azért fogadta el végül a neki felkínált ajánlatot, mert több műszakban dolgozott, a munkálatokkal járó zaj pedig lehetetlenné tette számára a pihenést.
A lakó egyébként elmesélte azt a tavaly nyári esetet is, amikor a vagyonkezelő munkatársainak távozása után (akik egyébként épp az üres lakások ajtajait, ablakait távolították el azért, hogy megakadályozzák az „illegális tevékenységet” bennük) ömleni kezdett a gáz. „Rögtön hívtam a 112-őt, és kiabáltam mindenkinek”. Először a rendőr jött ki, csak azután a mentő és a gázosok, ami azonban nem lepi meg a nyugdíjas nőt.
„Ide rendőr nélkül még a vízórások sem jönnek ki” – magyarázta.
Miután sikerült megoldali a gázszivárgás problémáját, azt mondták neki, ne is számítson arra, hogy vissza fogják kapcsolni a gázt. Végül egy ellenzéki képviselő közbenjárásával sikerült megoldani a helyzetet, így újra van gáz a lakásban.
Az ő Hős utcai ingatlanjáért kicsivel több, mint 5 milliót kínáltak, de ebbe nem ment bele, hiszen elmondása szerint ennyiért biztosan nem tudna lakást venni. Az önkormányzat egy, Kőbánya jobb részén található lakást is felajánlott neki, 10 év kamatmentes kölcsönnel, 26 millióért, de a nyugdíjából a havi törlesztőrészletre sem telne. Később önkormányzati bérlakásként kínálták neki ugyanezt az ingatlant, de ebbe sem ment bele, így egyelőre marad a Hős utcai lakásban.
„Nem kell nekem hatalmas lakás”
Beszéltünk egy másik lakóval is, aki szintén régóta, nagyjából 2 évtizede él a lakótömbben. „Akkor még nem így nézett ki a környék” – magyarázza azt firtató érdeklődésünkre, hogy régen is voltak-e hasonló problémák. Eleinte albérlőként lakott itt, önkormányzati ingatlanban, de később jött egy lehetőség, és megvásárolhatta azt.
Ő szintén holtpontra jutott az önkormányzattal való egyezkedésben, mert először egy, a mostani 25 m2-es lakásánál kisebb ingatlant kínáltak neki, a másodikat már szívesebben elfogadta volna. Ez 26 m2 volt, amiért ő a saját lakása beszámításával 2 millió ráfizetést ajánlott, az önkormányzat azonban azt mondta:
legalább 10 milliós összegben kell gondolkodnia.
Ezt már nem tudta volna kifizetni, és nem is tartotta reális árnak. Ezt követően egy másik kerületben található ingatlant mutattak neki, de mint mondja, talán még rosszabb helyen van, mint a Hős utca, ráadásul a lakás szerkezete sem volt megfelelő.
Ő egyébként leginkább saját tulajdonú lakást szeretne, a különbözet fizetésével. „Nem kell nekem hatalmas lakás, 50 m², elég 25–30” – mondja. De azt is járható útnak találja, hogy egy felújítandó ingatlant kapjon, aminek a renoválását ő maga vállalná.
Címlapkép, fotók: Szopkó Zita/Átlátszó | A Hős utcaiak elhelyezésére vásárolt lakások több mint fele üresen áll | Két hónapja, június 29-én járt le a Belügyminisztérium által a Hős utca rendbetételére adott 2,1 milliárd forintos támogatás felhasználásának második alkalommal meghosszabbított határideje. A telepfelszámolás évek óta húzódik, azonban úgy tűnik, egyelőre nem sikerül pontot tenni az ügy végére, ugyanis még mindig jó pár olyan lakó van, akivel nem állapodott meg a X. kerület. Ráadásul azt is megtudtuk Kőbánya vezetésétől, hogy a lakásvásárlás, lakásfelújítás címén összesen több mint 1 milliárdért beszerzett önkormányzati ingatlanok több mint fele, 50-ből 28 még üresen áll, azaz egyelőre nem került a Hős utcaiakhoz. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/10/15/a-hos-utcaiak-elhelyezesere-vasarolt-lakasok-tobb-mint-fele-uresen-all/ | 2021-10-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nagykőrös városát jelenleg a MozGo-Nagykőrös nevű csapat képviseli professzionális szinten a megyei labdarúgó bajnokságban. A csapat azonban csak utóbbi két évadban játszott a bajnokságban, előtte a nagykőrösiek a Kinizsi SE-nek szurkolhattak, egészen addig, amíg a nagy múltú csapat milliós adótartozások miatt gyakorlatilag megszűnt létezni.
Cégtemető és cserecsapat
A Kinizsi Sport Egyesület sorsával az Átlátszó korábban részletesen foglalkozott: Kinizsi néven nagykőrösi csapat 1951 óta kisebb megszakításokkal szinte folyamatosan szerepelt a megyei bajnokságokon (a brand olyan intézmény volt a városban, mint például Kispesten a Honvéd), azonban a klub legutóbbi inkarnációja, a Nagykőrösi Kinizsi Sport Egyesület a 2018-19-es évadon már nem tudott elindulni súlyos pénzhiány miatt.
Pedig a klub az ezt megelőző években még százmilliós nagyságrendben vett fel közpénz-támogatásokat TAO-formájában, csakhogy utóbb ezek elköltésével nem tudott elszámolni.
Eltűnt TAO-pénzek, fantomizálódott sportegyesület: a Nagykőrösi Kinizsi sorsa | atlatszo.hu
Több mint százmillió forintos TAO- és önkormányzati támogatás lehívása után cégtemetőben végezte a nagy múltú Nagykőrösi Sportegyesület. A TAO-pénzekből magas díjazást kapott az egyesület képviselője, aki egyben fideszes közgyűlési képviselő is. A TAO-pénzeket később visszakövetelte az MLSZ és a Röplabda szövetség, de a tartozásokat aligha lehet behajtani, miután a csapat jogutódja egy másik településre, egy faluszéli tanyaépületbe tette át a székhelyét, új vezetője pedig köddé vált.
Bár a Kinizsi papíron az önkormányzattól független civil egyesületként működött 2011 óta, az önkormányzat fideszes tagjai vezető pozíciókat töltöttek be a szervezetben: 2021-ig az egyesület képviselője Körtvélyesi Attila, a város alpolgármestere és Sohajda Márk, a közgyűlés Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottságának elnöke volt.
Szeptemberben az Átlátszó közérdekű adatigényléssel megszerezte azokat a pénzügyi beszámolókat, amelyeket a csapat a Magyar Labdarúgó Szövetség felé nyújtott be.
Ezekből kiderült, hogy a csapat 2014 és 2018 között számos kiadásáról egyáltalán nem mutatott be számlát.
Amikor pedig volt számla, akkor az esetek jelentős részében olyan cég számlázott, amely ellen azóta kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult. Volt köztük olyan kft. is, amelyet nem sokkal a Kinizsivel történő üzletelés után új címre jelentettek át, ahova még számos más, csődbe ment céget temettek el. Végül nemcsak a Kinizsi ügyfelei, hanem maga a sportegyesület is cégtemetőben kötött ki: a Kinizsi utolsó, 2021-es taggyűlésén megváltoztatták a csapat nevét és székhelyét, majd egy teljesen új vezetésnek adták át.
Kinizsi-ügy: nemcsak a focicsapat került cégtemetőbe | atlatszo.hu
Az Átlátszó megszerezte az MLSZ-től a TAO-tartozások miatt cégtemetőbe küldött nagykőrösi focicsapat, a Kinizsi SE – illetve új nevén Roma-Gól SE – elszámolásait. Az iratok alapján a csapat a 2014 és 2018 között kapott TAO-pénzekkel nem tudott elszámolni, és a nekik számlázó cégek nagy része ellen hamarosan kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult.
A Kinizsitől ekkor már legalább 30 millió forintot követelt a NAV az MLSZ megbízásából, de valós tartozásuk ennél is nagyobb, hiszen a labdarúgó szövetség még vizsgálja a legutolsó évad kiadásait, és mert a Röplabda Szövetség TAO-támogatásaival sem tudtak elszámolni, így ezeket szintén visszakövetelik.
Az egyesület – új nevén Roma-Gól Sportegyesület – székhelye jelenleg egy közeli községen, Kókán található, a megadott ingatlan azonban valójában egy romos tanyaépület.
Az elnöknek kinevezett vállalkozó nevén az Opten cégadatbázisa szerint több kényszertörölt vagy felszámolás alatt álló cég található, elérni semmilyen módon nem lehet. A kókai emberek elmondása szerint a Roma-Gól, semmilyen érdemi tevékenységet nem végez.
620 négyzetméter, 90 ezres bérleti díj
A manővernek fontos része volt az is, hogy a nagykőrösi önkormányzatnak átadták a Kinizsi korábbi klubházát. Ezt a klubházat ugyanabban az időszakban kezdték el építeni, amikor a Kinizsi elszámolás nélkül költötte el a TAO-pénzeket.
A székházra összesen 380 millió forintot adott az MLSZ és a nagykőrösi önkormányzat.
A Kinizsi azonban ezt már nem tudta kihasználni, mert mire felépült, a csapatnak vége volt. Az önkormányzat, miután megörökölte a büfével, konferenciateremmel, nézőtérként is funkcionáló tetőterasszal, masszázshelyiséggel és orvosi szobával is felszerelt klubházat, azonnal bérbe is adta az időközben megalapított új városi sportegyesületnek, a MozGo-Nagykőrösnek. A 400 milliós ingatlant így már a MozGO-Nagykőrös elnöke, Csípő Kristóf nyitotta meg idén májusban.
A MozGo egyesületét 2019-ben jegyezték be, ám az alapító okiratában még nem is esett szó a futballról. A birosag.hu-n található okirat az alábbiakat jelöli meg célként: „a téli időszakban több sportolási lehetőség biztosítása, verseny és tömegsport részére. Téli sportolás lehetőségek folyamatos biztosítása városunkban. A versenysport és utánpótlás nevelés mellett, a szabadidős mozgás lehetőségek és az iskolai testnevelés lehetőségeinek bővítése. A jégkorong sport, mint Magyarországon is kiemelt látvány-csapatsport meghonosítása és oktatása Nagykőrösön.”
Csípő Kristóf ugyan régebben a Kinizsiben focizott, az elmúlt években vállalkozóként volt ismert. A MozGo-t 2019-ben még eredetileg egy akkor megnyitott tenisz és fitness klubhoz kapcsolódóan hozták létre. Később azonban Csípő Kristóf teljes erővel beszállt a nagykőrösi futballba: nemcsak az új klubházat bérelte ki a MozGo számára, hanem a szintén általa vezetett Via-Kopp International Kft. – a volt beton kézilabdapálya helyén létesített – műfüves futballpályára is bérleti szerződést kötött.
Igaz, ez egészen minimális befektetés: a KecsUP.hu tudósítása szerint havonta 10 ezer forintot kért csak az önkormányzat a területért.
A cikk szerint a futballpálya hasznosítási pályázatáról Czira Szabolcs, a város fideszes polgármestere egyszemélyben döntött.
A volt Kinizsi-klubházat szintén rendkívül nagyvonalú áron bérelhette ki az egyesület: a 620 négyzetméteres komplexumot havi nettó 90 ezerért használhatják a 15+5 évre szóló szerződés alapján. Czira Szabolcs erről szintén egyénileg, a járványhelyzet miatti felhatalmazás alapján, rendkívüli határozattal hozott döntést.
Azonban a bérleti díjat bőven kipótolja az önkormányzattól kapott sporttámogatás: a közgyűlés idén februári határozata alapján a MozGo utánpótlás-nevelés jogcímen évente másfél millió forintban részesül a sporttámogatási keretből.
Elment az edző, vitte a teljes csapatot
Ennek ellenére több jel is arra mutat, hogy a hatalmas központ fenntartása több nyűgöt jelent, mint előnyt. Ennek köze lehet a (helyiek szerint magas) fenntartási költségekhez, és ahhoz, hogy az önkormányzattal kötött szerződésben a MozGónak vállalnia kellett meglévő sport-infrastruktúra (pályák, klubház stb.), valamint azok környezete (parkok, sövényes részek) „folyamatos ápolását”, karbantartását is.
Az Átlátszó információi szerint mostanra a MozGo anyagi helyzete miatt az is bizonytalan, hogy fenntartható lesz-e a professzionális felnőtt focicsapat működtetése.
Ezt jól mutatja, hogy az október 2-i, Újszilvás elleni mérkőzésre a MozGo nem tudott kiállni: az MLSZ honlapján 3-0-s eredmény szerepel, de a gollövők és a pályára lépő játékosok nevei nélkül, ami azt jelenti, hogy a csapat visszalépett a mérkőzéstől. Úgy tudjuk, ennek oka az volt, hogy a pénzhiány miatt a MozGo már jó ideje rendkívül kicsi játékoskeretet tud csak fenntartani, és a legutóbbi meccsen a kezdő 11 kitöltésére sem volt elegendő beállítható játékos.
Bár a MozGo (amely jelenleg utolsó a megyei bajnokságban, az évad 5 meccséből 5-öt vesztett) kerete elvileg 27 játékosból áll, a jelenlegi idény meccseit szinte üres kispaddal játszotta végig, legfeljebb két cserejátékossal álltak ki. Októberben a Sportszeletnek, a közép-magyarországi régió sportlapjának nyilatkozott a MozGo korábbi edzője, Kőműves Csaba, aki azt mondta, idén nyáron „nem éppen önszántából kellett távoznia neki és játékostársainak”.
Mint mondta, amikor a Nagykőrösi Kinizsi megszűnt, és új klub vette át a labdarúgást. Az egyesület elnöke felkérte, hogy szervezzen felnőtt gárdát a korábbi kinizsis utánpótlás-csapat volt játékosaiból. Ez sikerült is, és a 2020/21-es idényben a kimagasló 3. helyet érték el a megyei ligában. Ezután azonban az egyesület vezetése azt mondta neki, találtak egy menedzsert, aki más településről hoz majd egy teljes csapatot és szakmai stábot. Ezért a korábbi edző és a bronzérmes csapat teljes, 27 fős kerete egyszerre távozott, később mind Nyársapátra mentek át, ahol új klubot alapítottak.
Kőműves egyébként azt mondta,
már Nagykőrösön is csak „önköltséges formában volt lehetőségük futballozni”, azaz a játékosok az előző évadban sem kaptak fizetést.
Ami a Nagykőrösre hívott menedzsert és a tervét illeti: ebből a jelek szerint nem sok valósult meg. Az MLSZ adatbankja szerint a csapat játékoskerete ma nagyrészt a megszűnt Kinizsi korábbi játékosaiból áll. Az Átlátszó egyik helyi forrása úgy fogalmazott, hogy a csapat vezetését „átverték,” és amikor az új idény kezdete előtt nem gyűlt össze az ígért csapat, siettében összeverbúválták a keretet a volt kinizsisekből.
Fociszékházból esküvőhelyszín?
Hogy valóban a pénzhiány, szervezeti problémák vagy más áll a MozGo rossz szereplése mögött, nem deríthető ki teljes biztonsággal: az egyesületnek a birosag.hu adatbázisában nem elérhető a pénzügyi beszámolója (amelynek a beadására a jogszabályok alapján szeptemberig lett volna lehetősége). Az Országos Bírói Hivatal irodájában szintén azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az egyesület még nem adott le beszámolót.
Több helyi forrásunk úgy véli,
Nagykőrösön veszélybe került a felnőtt futball jövője, ami hosszú távon az utánpótlást is elsorvaszthatja.
Hiszen az ificsapatok vonzereje is csökkenne, ha nem lenne felnőtt csapat a városban, ahova azok az utánpótlást kinevelhetik. Különösen, mivel a fiataloknak maguknak kell fizetniük azért, hogy focizhassanak.
Kérdéses az is, hogy három ificsapat (U19, U15, U13) működtetése igényli-e egyáltalán a 400 millióból épült hatalmas klubházat és a hozzá tartozó több sportpályát. Sportcélokra az egyesület aligha tudja kihasználni az ingatlant, hiszen a telep sportpályái csak labdarúgó mérkőzésekre alkalmasak, nem tartozik hozzá például uszoda, kosárlabdaterem vagy más sportlétesítmény. A benne lévő konferenciaterem, tetőterasz, sportorvosi szolgáltatások egy népszerű, sokak által követett, az élsportban aktív sportklubot tudna kiszolgálni, nem egy helyi utánpótlás-felkészítő klubot.
Valószínűleg ezzel függ össze, hogy októberben kávézót és rendezvényhelyszínt kezdtek el hirdetni a nagykőrösi futball-klubház címén. A Tó Club Cafe & Rendezvény című Facebook-oldalon azt írják, október végén egy nyílt napot is szerveznek majd a Nagykőrös központjától kívül eső telepen, és itt olyan szolgáltatások mutatkozhatnak majd be, mint esküvőszervezés, vőfélyek, konferenciaszervezés, gasztronómia, catering és hasonlók.
A város elvileg csak sporttevékenységre adta ki
A rendezvényközpont reklámja egyelőre egy üzleti tevékenység hirdetésének tűnik, azonban a MozGo jogilag egy nem profitcélú egyesület, ez szerepel a szervezet bírósági nyilvántartásáról szóló végzésben, ahol egyedüli tevékenységként sporttevékenységet, szervezeti formaként pedig sportegyesületet jelölnek meg A jogszabályok nem tiltják, de csak bizonyos keretek között engedélyezik, hogy ilyen szervezet kereskedelmi tevékenységet folytasson.
A 2004. évi I., sportról szóló törvény szerint sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A 2011-es civil törvény azt írja: csak addig minősülhet civil szervezetnek egy társaság, amíg nem éri el a 60 százalékot a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétele, ilyen esetben „elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet”. Emellett az üzleti tevékenységgel megszerzett profitot teljes egészében társadalmi célra kell fordítani, és az üzleti tevékenységek nem akadályozhatja a társadalmi célhoz kapcsolódó tevékenységet. Azonban a Tó Club Cafe hivatkozott Facebook-oldalán egyáltalán nem jelenik meg a társadalmi cél, csak a vendéglátási tevékenység.
Nem biztos, hogy az ingatlan ilyen módon történő hasznosítása megfelel annak a szerződésnek, amit korábban az önkormányzzattal kötött az egyesület.
A hasznosítási szerződés ugyanis egyértelművé teszi, hogy a megállapodás célja „sport, ifjúsági ügyek, a labdarúgósport lehetőségének bővítése”. Az ingatlan használatára vonatkozó (III.) fejezetben szerepel, hogy a létesítményt a bérlő „kizárólag sportcélú (és sport céllal összefüggő) tevékenység céljából használhatja és hasznosíthatja”. Igaz, itt a sporthoz „kapcsolódó, kiegészítő tevékenységként” olyan tevékenységeket is lehetővé tesz a szerződés, mint „rendezvényszervezés, vendéglátás, szabadidős tevékenységek”.
A MozGo később saját Facebook-oldalán azt írta: a klubházat „annak eredetileg is tervezett multifunkciós adottságainak” megfelelően „rendszeresen használják kisebb-nagyobb rendezvények lebonyolítására, hiszen ez a célja, ezért épült meg ilyen formában”. Ilyen rendszeres rendezvény elmondásuk szerint az edzői értekezletek, csapatértekezletek, éremosztó bankettek, szülői értekezlet, idény-nyitó/-záró vacsora, születésnapok megszervezése.
Ezek még teljesen meg is felelnek a sportegyesület vállalásainak (a civil szervezet célja szerinti besorolása és a besorolás kódja: 1.3. sporttevékenység) és a hasznosítási szerződésben leírtaknak. Más kérdés, hogy például a központ kiadása egy lagzi megtartására belefér-e a „sportot kiegészítő tevékenység” kategóriába.
A Facebook-posztban azt a MozGo megerősítette, hogy „a klubházat a sportesemények szünetelése alatti időszakokban, alkalmi jelleggel, akár külső rendezvények (pl. kiállítások, családi vagy céges rendezvények, esküvők stb.) helyszínéül” hasznosítanák, ezért 30-án szerveznek is egy „Esküvő kiállítás és nyílt napot” környékbeli rendezvényszervezőkkel. Azt is írják, hogy a „Tó Club Cafe” igazából csak fantázianév, nem állandó kávézót nyitnak, csak ezen a néven hirdetik az alkalmi rendezvényhelyszínt.
Újra eljárást indíthat az MLSZ
Az egyesület állítása egyébként, hogy a klubházat eredetileg is multifunkcionális helyszínnek tervezték, ellentmond a klubházat eredetileg építtetők céljainak. Az RTL Klub híradójában fél évvel ezelőtt Sohajda Márk, az egykori Kinizsi képviselője és fideszes önkormányzati képviselő azt mondta, „öltözőépületet, kiemelném, tehát nem székház, hanem öltözőépületet” építettek, „amelyben 4 öltöző, vizesblokkok találhatóak”.
Az RTL Klub híradója, amely a múlt héten foglalkozott az üggyel, megkereste az MLSZ-t és a város fideszes vezetését, hogy az új hasznosítási forma mennyiben felel meg annak a célnak, amire a közpénzt kapták, de egyelőre nem kaptak választ. Az MLSZ mindezidáig lapunk levelére sem reagált.
Így nem zárható ki, hogy az MLSZ visszaköveteli az építésre nyújtott 200 milliós TAO-támogatást.
Kérdéses persze, hogy ezt kinek kellene visszafizetnie: a pénzt még eredetileg a Kinizsi kapta, ám a fantomizálódott egyesületen valószínűleg lehetetlen lenne behajtani a tartozást. De felmerülhet az önkormányzat is adósként, hiszen a Kinizsi költözésekor rájuk szállt át a klubház.
Hétfőn a nagykőrösi Heti Hírek az MLSZ-re hivatkozva azt írta, a nagykőrösi önkormányzat mint a székház tulajdonosa köteles 15 éven keresztül gondoskodni az épület sportcélú hasznosításáról, ezért a futballszövetség döntést hoz arról, hogy tegyenek-e lépéseket a székház ügyében. A Kinizsi bedőlését egyébként szintén az indította be, hogy az MLSZ felülvizsgálta a csapat kiadásait, és visszakövetelte a TAO-pénzeket.
Az egyik ellenzéki önkormányzati képviselő (és a 2022-es közös palamenti jelölt), Zágráb Nándor a Ceglédi Rendőrkapitányságon is feljelentést tett az ügyben.
Zágráb Nándor az Átlátszónak azt mondta: a klubház építése jelenlegi formájában „eleve nem a nagykőrösi sportéletet szolgálta”. Ehelyett visszaélést sejt a beruházás mögött, mivel a megbízást a Czira Szabolcs vezette nagykőrösi önkormányzat kedvenc cége kapta meg, amely az elmúlt években sorra nyerte a közbeszerzési pályázatokat a városban.
Zágráb Nándor szerint
Nagykőrösön jóval nagyobb szükség lenne egy általános célú sportcsarnokra, ahol sokféle sportversenyt meg lehetne rendezni.
Hozzátette: fel lehetne mérni, milyen más sporttevékenységre lehetne a klubház rendezvénytermét használni, kisebb átalakításokkal, amennyiben az MLSZ ehhez hozzájárul (például: cselgáncs, birkózás, asztalitenisz). Így az legalább megfelne a jogszabályban és a szerződésben előírt céloknak.
A „nagykőrösi Mészáros Lőrinc” és az eredeti Mészáros üzlettársa
A klubházat megvalósító EU-Építő Kft.-t „Nagykőrös Mészáros Lőrincének” is nevezik, mivel a korábban viszonylag kicsinek számító vállalat néhány éve hihetetlen szerencsesorozatba kezdett a helyi közbeszerzési eljárásokon.
A vállalat 2014-ig 40-60 millió forint közötti árbevételekről adott számot az e-beszamolo.hu-n található dokumentumok szerint, 2014-ben viszont hirtelen több mint háromszorosára nőttek a bevételei. Ezt az évet több mint 150 milliós nettó árbevétellel zárta.
A következő években meredeken emelkedett a vállalat forgalma: 2018-ra a félmilliárdot is elérte, 2019-ben pedig az egymilliárdot is megközelítette a nettó árbevétele.
2017-ben az EU-Építő nyerte el – egyedüli indulóként – a piaccsarnok kialakítására kiírt 690 milliós tendert. 2018-ban két vállalkozó egyikeként újíthatott fel utakat egy 119,7 milliós, a Pénzügyminisztérium által finanszírozott pályázatban. 2019-ben szintén a cég építhette a Kecskeméti úti, a körforgalomtól a piacig tartó szakasz járdáit 69,467 millió forintért, valamint a piachoz tartozó épületet 106,295 millió forintért.
A főnyeremény persze a mintegy 400 milliós Kinizsi-klubház építése volt.
Az EU-Építő egyébként rendszeresen hirdet az önkormányzat hivatalos lapjában, az Önkormányzati Hírekben, amelynek impresszuma a közelmúltig Czira Szabolcs polgármestert jelölte meg felelős szerkesztőként és a kiadásért felelős személyként (jelenleg ezen a helyen a polgármester önkormányzati főtanácsadója szerepel).
A „nagykőrösi Mészáros Lőrinc” mellett egyébként a felcsúti Mészáros egyik üzlettársa is előkerül a történetben: a klubház építésére ugyanis eredetileg a TAO-támogatást Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa ajánlotta fel. 2010 szeptembere és 2019 között a Duna Aszfalt Mészáros cégeivel közösen több mint 2000 milliárd forint értékben nyert meg közbeszerzéseket. Nagykőröshöz, pontosabban Czira Szabolcs polgármesterhez Szíjj Lászlót családi kapcsolatok is fűzik, hiszen Szíjj egyik lánya Czira Szabolcs fiának felesége. | Százmilliókat öntöttek bele közpénzből, mégis haldoklik a nagykőrösi foci | Hiába a közel 400 millió forint közpénzből épült klubház, továbbra is anyagi gondokkal küszködik Nagykőrös új focicsapata – alig egy évvel azután, hogy az előző csapat, a Kinizsi SE köztartozásokkal egy cégtemetőbe került. Az új csapat nemrég játékoshiány miatt nem tudott kiállni Újszilvás ellen, és ezzel csaknem egy időben az önkormányzattól kapott klubházat kávézóként és rendezvényközpontként kezdték el hirdetni az interneten. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/10/14/szazmilliokat-ontottek-bele-kozpenzbol-megis-haldoklik-a-nagykorosi-foci/ | 2021-10-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A 24.hu tavasszal írta meg, milyen jó döntésnek bizonyult, hogy Mészáros Lőrincék bővítették portfóliójukat. A lap rámutatott: a Mészáros Csoport 2020 tavaszán „szippantotta be” az ipari hulladék-kezelő bizniszben meghatározó Envirotis Holding Zrt.-t, majd szinte azonnal két nagy állami megrendelést kaptak a zrt. egyik leányvállalatával, a Terra-Log Mélyépítő Kft.-vel.
A társaság azóta újabb és újabb megrendeléseket húzott be. Egy táblázatban gyűjtöttük össze, pontosan mennyit és milyen értékben. Az adatok egy diagramon ábrázolva így néznek ki:
Jól látszik, hogy bár a cég korábban is nyert közbeszerzéseket, és az éves forgalmuk is meghaladta a 2-3 milliárdot, 2019-ben gyengélkedni kezdett a vállalkozás. Az Opten adatai szerint az értékesítés nettó bevétele 2,6 milliárdról 882 millió forintra esett vissza, a 124 millió forintos nyereség pedig 290 millió forintos veszteségbe fordult át. 2020-ban viszont – a tulajdonoscsere után – ismét erőre kapott a kft.: a forgalom 1,7 milliárdra, az adózott eredmény pedig 432 millióra nőtt. 2021-ben pedig egyenesen kilőtt a vállalkozás: idén 10 hónap alatt annyi közbeszerzést nyertek, mint korábban hét év alatt.
Október 15-ig összesen 8 megbízást kaptak nettó 50,1 milliárd forint értékben.
Éppen ezért érdekes, hogy menet közben Mészárosék megváltak az aranytojást tojó tyúktól.
Megvették, eladták
A Terra-Log Mélyépítő Kft.-t 2008-ban jegyezték be. A budapesti cég létszáma jelenleg 29 fő, főtevékenysége a szennyeződésmentesítés és egyéb hulladékkezelés. A vállalkozás többször is tulajdonost váltott, legutóbb 2013-ban, amikor az ország egyik jelentős hulladékgazdálkodó cégcsoportja, az Envirotis Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett az egyedüli birtokosa. Új cégvezetőt pedig akkor kapott a Terra-Log, amikor az Envirotis Holding Zrt. tulajdonosi szerkezetében történt változás.
Ahogy a cikkben korábban említettük, 2020 tavaszán a Mészáros csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi magántőkealap egyedüli irányítást szerzett az Envirotis Holding Zrt. felett.
Megmondtuk előre: újabb pénzgyárat szerzett magának Mészáros cégcsoportja
Tavaly több, mint 2 milliárd forintos árbevétele volt annak a cégnek (Tatai Környezetvédelmi Zrt.,TKV), amely az egykori almásfüzitői vörösiszap-tározókon hulladék-feldolgozót működtet, s melyről februárban megírtuk: megújították a környezethasználati engedélyét, miután Mészáros Lőrinc cégcsoportja kinézte magának.
Az üzlet azonban nem bizonyult tartósnak: a Status Next mindössze egy év után túladott az Envirotis Holdingon, amely a Global Spectrum Invest Zrt.-hez került 2021 áprilisában. Az idén februárban alapított Global Spectrum tulajdonosa Halmi Tamás, akit rossz nyelvek Mészáros Lőrinc strómanjanként emlegetnek.
Szerteágazó kapcsolatok
Halmi Tamás 1992-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán szerzett geofizikus mérnöki diplomát. Pályamódosítást követően a geodézia területén indított vállalkozást. 2000-től tíz éven át a bicskei Földhivatalban volt osztályvezető, majd hivatalvezető. 2010-től a Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetője, valamint – a szintén Mészáros érdekeltségű – R-Kord Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója volt. Később az Opus Global Nyrt. ipari divíziójának vezetőjeként dolgozott, és a Mátrai Erőműből is igazgatósági elnökként távozott. De a neve felbukkant a Best Radio Kft.-ben és az Aqua Lorenzo Kft.-ben is – szintén Mészáros Lőrincékkel összefüggésben.
Halmi ma már látszólag egyetlen Mészáros-cégben sem tölt be tisztséget. Az Opten adatbázisa szerint mindössze a Global Spectrum Invest tulajdonosa, amely alá a GÁZ PIAC Tanácsadó, Tervező és Szolgáltató Kft. és az Envirotis Holding Zrt. is tartozik. Mindhárom cégben ő az ügyvezető igazgató is. | Tízmilliárdokért nyer állami megbízásokat Mészáros Lőrinc „strómanjának” cége | Október közepéig 50 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket a Terra-Log Mélyépítő Kft., ami tavaly került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, de egy év után túl is adott rajta. A cég akkor kilőtt a piacon, és idén már 2020-as forgalmának közel harmincszorosát nyerte el állami tendereken. A kft. végső tulajdonosa Mészáros bizalmasa, Halmi Tamás, akinek karrierje a bicskei földhivatalban indult, majd a felcsúti milliárdos számos cégében volt vezető tisztségviselő, mára azonban látszólag minden üzleti kapcsolatot megszakított a miniszterelnök barátjával. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/18/tizmilliardokert-nyer-allami-megbizasokat-meszaros-lorinc-stromanjanak-cege/ | 2021-10-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Elsunnyogott építkezés miatt háborognak Kőbányán –írtuk augusztus végén, miután a kerületi vezetés zöld területre kezdett kétsávos utat építeni az Ihász köz mellett, anélkül, hogy a lakókat személyesen megkérdezték volna a beruházásról.
Az Ihász köziek kitartó, ám jobbára eredménytelen küzdelmet folytattak az általuk csak Kamu útnak nevezett Albert Camus utca bépítése ellen. Tiltakozó akcióik közben olykor munkagépek útját is elállták, amit az építési vállalkozó és brigádja meglehetős türelemmel viselt.
A Kamu utcában dolgozó kivitelező, Bácskai Elemér neve már ismerős lehet hírekből: mint a Népszabadság 2016-ban beszámolt róla, ő birtokolta korábban a turai Schossberger kastély magtárépületét, amit aztán Tiborcz István üzleti körének adott el – ahogy maga a kastély is idővel a Tiborcz-féle BDPST Zrt. tuladjonába került.
Életkép a munkagépek alatt formálódó Albert Camus utcában
Bácskai Elemére brigádjával 2012 óta visszatérően nyeri el a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt által kiírt útépítési tendereket. A Közbeszerzési Értesítőben összesen 15, nevéhez kapcsolható pályázatot találtunk, ebből nyolc esetben a kőbányai vagyonkezelő adott munkát Bácskaiéknak, akik több mint nettó 900 millió forintos értékben dolgoztak a X. kerületben.
Turától Panamáig vezet a pénz útja
Náluk is több munkát kapott a kerülettől egy másik turai vállalkozás. A Farkas Mihály vezette Galga Bau Kft. 2011 óta több mint harminc közbeszerzést nyert el, és három kivétellel –mikor Tura és Galgahévíz környékén dolgozott – minden tenderben a kőbányai önkormányzat vagy annak vagyonkezelője bízta meg munkákkal. A Galga Bau így az elmúlt tíz évben legalább nettó 1,2 milliárd forintnyi értékben bontott, szigetelt és újított fel kőbányai épületeket, ami óriási teljesítmény a hivatalosan 5-9 munkavállalót foglalkoztató cégtől. A turai vállalkozás további érdekessége, hogy tulajdonosként jelenik meg benne egy panamai offshore cég, a Royal Fusion Corporation, melynek képviselői a Panama-papírok adatbázisában is szerepelnek.
Forrás: Opten
A Pest megyei Tura és a vele organikusan egybe növő Galgahévíz ugyan csak harminc kilométerre található Pesttől, ám kőbányai sikersorozatuk így is szembetűnő: Bácskai és Farkas az esetek ráadásul többségében meghívásos pályázatokon szokott nyerni, vagyis az önkormányzat folyamatosan számol velük, keresi őket. Egymás ellen csak ritkán indulnak, ám ha mégis, az látványosan emeli ki a Galga menti cégek kőbányai dominanciáját: a Liget téri Szolgáltatóház környezetrendezésére 2018-ban kiírt pályázatra például öt céget hívtak meg, közülük három turai volt – Bácskaiék és a Galga Bau.
A kőbányai környezetrendezési pályázat, melyen az öt meghívott közül három turai volt
Forrás: kozbeszerzés.hu
A harmadik turai meghívott, a Park and Coffe Kft. a kérdéses időpontban legfeljebb két alkalmazottat foglalkoztatott az Opten cégadatbázisa szerint, székhelye pedig azonos Farkas Mihály Optenben elérhető turai címével. Bácskai és Farkas sem mondható éppen kőkemény riválisnak, hiszen van közös vállalkozásuk is, a Turán barkácsboltot üzemeltető Galga Park Kft.
Kapcsolat itt is, ott is
A turai túlsúlyról megkérdeztük a vagyonkezelő céget, de nem reagáltak írásban elküldött kérdéseinkre.
Az mindenesetre több mint érdekes egybeesés, hogy az elérhető nyilvántartások szerint Szabó László – a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. és a parkgondozási feladatokat ellátó Kőkert Nonprofit Kft .vezérigazgatója – galgahévízi lakos.
A kőbányai tendereken persze nem csak turai cégeket hívnak meg, akad néhány visszatérő budapesti szereplő is. Ilyen az Immo Szerviz Kft., ami bár országszerte indul közbeszerzéseken, a legtöbb esetben Kőbányán nyer - a Közbeszerzési Értesítőben talált dokumentumok alapján 2011 és 2020 között 1,5 milliárd forint értékben bízták meg őket tetőszigeteléssel, épületek korszerűsítésével vagy bontásával a kerületben.
Ha közvetve, de itt is találtunk kapcsolatot Szabó Lászlóval. Az Immo Szerviz ügyvezetője és tulajdonosa (a Főtaxi-vezérként is ismert) Garamszegi Miklós a kétezres évek elején Szabóhoz hasonlóan társtulajdonos és ügyvezető volt a Maút Kft.-ben. További céges kötelék, hogy a Maút egy másik társtulajdonosának anyja, Locskai Ágnes évekkel később a Kőkert főkönyvelője lett – vagyis jelenleg Szabó László felügyelete alatt dolgozik.
Nem a baráti kapcsolaton múlt a győzelem - mondják a győztesek
Az Immo Szervizt vezető Garamszegi Miklós szerint ők sosem dolgoztak egy cégben Szabóval; a Maútra vonatkozó kérdésre nem reagált. Azt nem tagadta, hogy ismeri a Kőbányai Vagyonkezelő vezérigazgatóját, ám szerinte nem igaz, hogy csak meghívásos pályázatokon nyernének a X. kerületben, hiszen előfordult, hogy nyílt tenderen is győztek. Végül arra hivatkozva, hogy a beszélgetés kezd furcsa irányba haladni, elköszönt tőlünk.
„Lehet, hogy ismerjük egymást Szabóval, de ennek nincs jelentősége” – ezt mondta érdeklődésünkre Bácskai Elemér, aki gyakori megbízásait a megbízható munkavégzéssel magyarázza. „Nézze, én nem szeretek olyan munkát kiadni a kezemből, amit később garanciálisan kell javítanom. Gondolom, meg vannak velem elégedve, ha nem lennének, nem kapnék meghívásokat sem. Ha meghívnak egy pályázatra, jelentkezem, ha nyerek is, akkor igyekszem minőségi munkát végezni” – mondta a turai üzletember. Hangsúlyozta, őt nem érdekli a politika, csak az elvégzendő feladat, és az, hogy eltartsa magát és 15-20 dolgozóját.
Farkas Mihály jelezte, a Galga Bau "hozzávetőlegesen valóban másfél milliárd forint értékben végzett kőbányai munkákat az elmúlt tíz évben, ám ez nem a nexusokon múlik, hiszen Szabó Lászlóval személyesen nem is tart kapcsolatot". És hogy cége miért visszatérő vendég Kőbányán? Ez a jól végzett munkának köszönhető Farkas szerint. "Édesapám 1956-tól dolgozott és élt Kőbányán, ezért nekem szinte második otthonom. Mivel több mint 40 éve dolgozom a szakmában, és a vállalkozásom is több mint 25 éves, ez idő alatt végzett jó minőségű, lelkiismeretes munkámnak köszönhetően Kőbányán is jó hírnévre tettünk szert" - írta kérdésünkre a cégvezető.
Szabályos, mégis gyanús lehet
A felsorolt vállalkozók és cégek papírforma szerint teljesen szabályos közbeszerzéseken vettek részt és nyertek el megbízásukat. A jól felismerhető közbeszerzési táncrend- az állandó meghívottak, a hol egymás ellen induló, hol konzorciumban együtt befutó cégek jelenléte – azonban korrupciós kockázatot rejthet magában, és felveti a kartell gyanúját.
Erről beszélt kérdésünkre Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közbeszerzésügyi szakértője is, hangsúlyozva, hogy nem a kőbányai tendereket minősíti, inkább általánosságban beszél a visszaélések lehetőségéről. „Tipikus megoldás a körbenyerés, amikor mindig ugyanaz a néhány cég nyer vagy veszít a pályázatokon” - mondta Nagy.
Van némi "játéktér" az értékhatár alatti tenderek esetében is: a nemzeti eljárásrend és a közbeszerzési törvény 115. paragrafusa építési beruházásoknál megengedi, hogy 300 millió forintos értékhatárig az ajánlatkérő legalább öt céget kérjen fel pályázásra anélkül, hogy a pályázati felhívást publikussá tenné.
Mint arról a rendőrségi beszerzésekről szóló cikkünkben írtuk, ez a könnyítés nagy segítséget jelent a „kibélelt” pályázatoknak – ilyenkor sokszor jó előre eldől, hogy ki lesz a győztes, a többiek csak színlelt ajánlatot tesznek, vagy éppen az elbírálás előtt visszavonják pályázatukat.
A kőbányai helyzet persze nem egyedülálló: a XII. kerületben az Archibona Kft., ami „mindent visz”. Az Opten nyilvántartása szerint 21 alkalmazottat fizető cég egy grandiózus keretmegállapodás részeként több milliárd forintért vállal munkákat a Hegyvidéken. Szolnokon a helyi Fidesz kedvenc vállalkozása, a Böjtös Bau a nagy befutó, ők vállalták a Szigligeti Színház és a tiszaligeti strand felújítását is – a jelek szerint azonban mindkét beruházás jelentős késésben van a tervezett átadási időpontokhoz képest.
Lapunk korábban több cikben megírta azt is: Gyulán a Futizo Kft. nyerte az önkormányzat által kiírt pályázatokat, de a környező települések közbeszerzésein is tarolnak.
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért. | Milliárdos kőbányai beszerzéseken tarolnak turai vállalkozók | A Kamu utcában dolgozó kivitelező, Bácskai Elemér neve már ismerős lehet hírekből: mint a Népszabadság 2016-ban beszámolt róla, ő birtokolta korábban a turai Schossberger kastély magtárépületét, amit aztán Tiborcz István üzleti körének adott el – ahogy maga a kastély is idővel a Tiborcz-féle BDPST Zrt. tuladjonába került. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/milliardos-kobanyai-beszerzeseken-tarolnak-turai-vallalkozok-242547?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=IwAR0R2SVUklKb2yRuP54LnZ_mgSmL3JsGN-6 | 2021-10-18 11:39:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Elbocsátották azt a kormánytisztviselőt, aki egy állami cég telefonszámán keresztül toborzott a Békemenetre | Elbocsátották azt a kormánytisztviselőt, aki a Fidesz Tolna megyei szervezetének nevében egy állami cég telefonszámán keresztül toborzott résztvevőket a Békemenetre. Ezt a Belügyminisztérium közölte az RTL Híradó megkeresésére. Az ügyre Hadházy Ákos független képviselő hívta fel a figyelmet múlt héten. Most azt mondja, ezzel elismerték, hogy állami tisztviselők végeznek pártkampányt. | null | 1 | https://rtl.hu/rtlklub/hirek/elbocsatottak-azt-a-kormanytisztviselot-aki-egy-allami-ceg-telefonszaman-keresztul-toborzott-resztvevoket-a-bekemenetre | 2021-10-18 20:39:41 | true | null | null | RTL Klub |
|
Az MSZP a Nemzeti Sportcsarnokban április 15-én tartott kampánynyitó nagygyűlése előtt Horn Gyula pártelnök és Szekeres Imre alelnök találkozót szervezett a párt egyéni képviselőjelöltjeinek. A megbeszélésen a kampánymunkáról esett szó - ez biztos. Minden egyébre másként-másként emlékeznek a találkozó résztvevői. Így többek között arra is, hogy a kormányfő bírálta-e az MSZP kampányát vagy sem. Szekeres Imre kampányfőnök természetesen azt állítja, szó erről el nem hangzott. Másoknak viszont úgy rémlik, Horn Gyula nehezményezte, hogy a szocialisták nem küzdenek fogat csikorgatva. Nincsenek plakátok, hirdetések, nem korteskednek a jelöltek, nyoma sem látszik a néhány hét múlva esedékes szavazásnak - fakadt ki a pártelnök. A jótékony amnéziától szabadulók még arról is beszámoltak, hogy Szekeres válaszolt Hornnak: vázolta kampánystratégiája lényegét, mely szerint a második fordulóra tartogatja pártja erejét és pénzét.
Tisztességtelen ajánlat
A fent említett megbeszélésen - az emlékezők szerint -hangzott el a pártelnöki-miniszterelnöki ajánlat is, melynek lényege, hogy a tanácstalan szocialista képviselőjelölteket instrukciókkal látná el a MeH. Anyagokat készítene az ellenzéki politikusok nyilatkozataiból, összegyűjtené az ellenzéki pártok dokumentumait és megnevezné azok gyenge pontjait. Még arról is szó volt, hogy egy-egy témakörben fejtágítókat tart majd a kormányhivatal, így a szocialista jelölteknek felajánlották a közbiztonságról, a különleges gazdasági övezetekről és a nyugdíjasok lakásának életjáradékká alakításáról szóló előadásokat.
A MeH nem kampányolhat, vagy ha igen, akkor segítenie kell valamennyi pártnak - kommentálta a hírt Halmai Gábor alkotmányjogász. (Második tagmondata később még fontos lesz!) Vagyis ha a MeH az állam pénzén készült dokumentumokat ajánl fel a szocialistáknak, akkor ezt a lehetőséget más pártok jelöltjeinek is biztosítania kell, mondta még.
A nagy csapat
A MeH-ben ötfős stáb alakult a kampányfigyelésre. A fenti ajánlat úgy hangzott el, hogy a kormányfő kampánycsapata nyújtana segítséget az MSZP kádereinek. A Jolly Jokerként emlegetett Tóth András államtitkár, az energetikai kormánybiztos Karl Imre és a külpolitikai főtanácsadó Horváth Tamás többek között a team tagja. A kampánycsapat felállításának szükségességét - egy nappal az MSZP-s jelöltekkel való találkozó után - a kormányülésen elhangzottak is megerősítették, legalábbis a miniszterelnökben. Pontosan akkor, amikor a folyosói hangok, a panaszos magánbeszélgetések beszivárogtak a miniszterek tanácsába, amely így - mintegy napirenden kívül - kifejezte a médiával való elégedetlenségét. Kiss Elemér mindezt úgy fordította le, hogy a médiatörvény betartására hívta fel a kormányszóvivői tájékoztatón a sajtó figyelmét. Horn Gyula-interpretátor pedig úgy, hogy rémhírekről beszélt a Közgáz pártelnöki fórumán. ("Rémhírek keringenek az országban", mondta jelentőségteljes arckifejezéssel.) És megemlített három olyan dolgot, melyek csak készülőfélben lévő rendeletek lehetnek; szólt a receptdíjról, a diákutazási kedvezmények megvonásáról, illetve a rokkantsági nyugdíjak rendszerének felülvizsgálatáról.
Miután a MeH szocialista segítségvállalásáról szóló rémes hír megjelent, Kiss Elemér hadba lépett. Az elmúlt hét két egymást követő napján adott tájékoztatást a sajtó képviselőinek arról, mi is folyik valójában a hivatalban. Magyarázatai szerint csupán sajtófigyelésről van szó, az ötfős stáb semmi egyebet nem tesz, mint újságot olvas, és nyilatkozat-adásra bírja a kormánytagokat, ha reagálásra érdemes hírt talál. Vagyis Tóth András, Horváth Tamás és Karl Imre államtitkár, a kabinet, a külpolitika és az energiaügyek mellett még médiafigyelést végeznek, újságot olvasnak. Hogy a MeH sajtóirodája mit csinál mind e közben, azt ezután csak találgatni lehet.
Egyébként - mondta az egyik beszélgetésen Kiss Elemér - valamennyi jelölt, legyen ellenzéki vagy szocialista, kaphat információkat a MeH-től. Nyilván.
Köztisztviselő a kampányban
A Fidesz egyébként kipróbálta. Persze nem a MeH-től kért adatokat, hanem a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) a párt gazdaságpolitikai programjáról készült anyaghoz próbált hozzájutni. Az MNB-dokumentum azt jósolta: ha a Fidesz kerülne kormányra, az maga lenne a krach. Ez még rendben is lenne, de az MNB nem adta át a kért irományt a Fidesznek.
Említhetnénk más példákat is, amelyek túllépnek a Képviselői Irodaházból levelező, s emiatt nemrégiben pellengérre állított képviselők vétségein. Nem volt egyértelmű például az, miként vehetett részt a Pénzügyminisztérium államtitkára, Akar László - titkos dokumentumokat felhasználva - az MSZP gazdaságpolitikai programjának írásában. Vagy hogyan lehetséges, hogy a művelődési tárca köztisztviselő sajtófőnöke, Baranyi Imre SZDSZ-es PR-füzetek szerkesztője. És miért vesznek részt rendőr vezetők az MDNP-politikusok búcsúkampányában.
Ifj. Pásztor Ottó | Köztisztviselők a kampányban: MeH-mesterek | Horn Gyula az MSZP kampánynyitó nagygyűlése előtt felajánlotta a párt képviselőjelöltjeinek a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) segítségét. Olyan anyagokat, információkat ígért a sok-sok szocialista jelöltnek, melyek hasznosíthatók a választási küzdelemben. A kormányfő létrehozott egy stábot a MeH-ben, amely az ellenzéki politikusok nyilatkozatait, az ellenzéki pártok dokumentumait gyűjti és értékeli a kampány háralévő heteiben. Az erről szóló hír megjelenése után Kiss Elemér államtitkár sajtófigyelésnek minősítette a MeH-ben folyó kampánymunkát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/koztisztviselok_a_kampanyban_meh-mesterek-60415 | 1998-04-30 09:35:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleménye szerint a budapesti V. és XIII. kerületi ügyészség még 2013 őszén emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ (a mai Magyar Honvédség Egészségügyi Központ - Honvédkórház) volt főigazgatója, egy egykori határőr tábornok és két társa ellen hűtlen kezelés miatt.
2019-ben a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon a három vádlottat felmentette a vád alól, az ügyészi fellebbezés után pedig másodfokon 2020-ban a Fővárosi Törvényszék bűnösnek találta az egykori főigazgatót és a kórház egyik volt főorvosát. A volt főigazgatót 400 ezer forint, a volt főorvost 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.
Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott a kórház főigazgatójaként 2008 februárjában jogellenesen, színlelt foglalkoztatásként osztályvezető főorvosnak nevezte ki közalkalmazottként a harmadrendű vádlottat, akinek azonban a főigazgató-helyettes hatáskörébe tartozó stratégiai és tudományos fejlesztési feladatok ellátása volt a feladata. Ezért 2008 februárja és októbere között kétmillió forintnál több munkabért vett fel, miközben az osztályvezetői főorvosi feladatait nem teljesítette.
A napokban kihirdetett és jogerős harmadfokú ítélet szerint az elsőrendű vádlott 300 ezer forint pénzbüntetést kapott, a kórház egykori osztályvezető főorvosaként dolgozó harmadrendű vádlottat pedig felmentették. (MTI) | Pénzbüntetésre ítélték a Honvédkórház volt főigazgatóját | A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közleménye szerint a budapesti V. és XIII. kerületi ügyészség még 2013 őszén emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ (a mai Magyar Honvédség Egészségügyi Központ - Honvédkórház) volt főigazgatója, egy egykori határőr tábornok és két társa ellen hűtlen kezelés miatt. | null | 1 | https://444.hu/2021/10/19/penzbuntetesre-iteltek-a-honvedkorhaz-volt-foigazgatojat | 2021-10-19 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Galló Ferenc vádlott és Simonka György sértett korábbi jó kapcsolata 2018 végén megromlott. Ennek oka az volt, hogy az ezt megelőző időszakban Galló többször felkereste a sértettet, akitől országgyűlési képviselői tisztségére hivatkozva pénzt kért, valamint politikusi befolyását saját maga és cégei ügyeinek elintézése érdekében, összegezhető Simonka pótmagánvádja. A Fidesz politikusa azonban nem akart és nem is tudott neki segíteni. A kormánypárti képviselő hozzáfűzte, egykori munkatársa ezt követően lejárató kampányt indított ellene a legnagyobb közösségi portálon, ahol szerinte őt és családját sértegette, fenyegette, egyben nagyon durva kritikát fogalmazott meg vele szemben.
Egy 2019. novemberi Facebook-bejegyzésben például Galló „hiénának” nevezte Simonkát. Azt is írta, hogy kormánypárti politikus „telefonálgat, sírdogál, keresi a szoknyát, ami alá elbújhat, mert ez a csúnya Galló Feri megint írt róla valamit”.
Ugyanebben a posztban Galló Ferenc úgy fogalmazott: „Na, akkor most a mi csapatunk is üzen! Tudod, van a csapatunkban az a két srác, akinek, ha meghallod a nevét, akkor könnybe lábad a szemed, feláll a szőr a hátadon, és egy picit becsurrantasz a gatyeszba.” Az ügyhöz tartozik, hogy Galló Ferenc 2019 nyarán cége nevében, néhány ember kíséretében, megjelent Pusztaottlakán és egy hivatalos papírral igazolta, hogy elvisz onnan egy nagyméretű sátrat, amely saját vállalkozása birtokában van. Bár Simonka itt nem volt jelen, csak a lánytestvére, de a parlamenti képviselő szerint Galló és csapata megfélemlítően lépett fel. Ennek ellentmond, hogy a helyszínre érkező rendőrök intézkedése nyomán a szükséges papírokat mindenfajta befolyás nélkül, szabad akaratából írta alá Simonka Zsófia.
A fideszes politikus zaklatási vádjának volt még egy eleme. Eszerint 2018 végén, 2019 elején, de pontosan meg nem határozott időben Medgyesegyházán, a nyílt utcán odament hozzá egy kigyúrt, izmos és tetovált férfi. Telefonján a képviselő családja fényképét mutatta, és ugyanazokat a mondatokat mondta állítólag, amelyeket korábban Galló. Ennek lényege, hogy „jó lenne, ha Simonka is aggódna a családjáért, nem csak Galló Ferenc”. Perbeszédében Simonka ügyvédje, Erdei Zoltán elmondta,
mindezek erős félelemérzetet keltettek Simonkában,
saját maga és családja testi épségét féltette. A per szeptemberi tárgyalásán a vádlottak padján ülő Galló Ferenc elmondta, nem kért pénzt Simonkától, nem fenyegette meg, viszont tény, hogy kemény politikai aggályokat fogalmazott meg vele szemben. A Narancs.hu írta meg annak idején, hogy Galló szerint Simonkának meggyanúsítása, majd megvádolása után le kellett volna mondania az országgyűlési képviselőségről, és távoznia kellett volna a politikai színtérről. Simonka egykori munkatársa szerint ennyi történt, de a zaklatás tényállása fel sem merült.
Galló Ferenc ellen állítólagos zaklatás miatt a rendőrségen tett feljelentést Simonka, ám a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság bűncselekmény hiányában elutasította azt. Ez ellen panasszal élt a vádhatóságnál a képviselő, ám a Battonyai Járási Ügyészség ezt elutasította. Így lépett fel pótmagánvádlóként a Battonyai Járásbíróságon. Bár Galló védője szerint a pótmagánvád nem felelt meg a törvényi követelményeknek, ekként nem volt perképes, mégis büntetőper lett belőle. Itt azonban, ugyanúgy, ahogy a rendőrségen és az ügyészségen, elvérzett.
A Battonyai Járásbíróság nem látta igazoltnak, hogy Galló zaklatta volna Simonkát, ezért a vád alól felmentette az egykori munkatársat. Az ítélet indoklásában a bíróság azt is kifejtette, hogy a vád tanúi valójában semmit sem bizonyítottak, ugyanis csak Simonkától hallottak valamit, de közvetlenül semmit sem láttak vagy hallottak az állítólagos zaklatásokról és fenyegetésekről.
„Más életét, testi épségét vagy egészségét nem fenyegette senki, sőt a fenyegetettség látszatát sem keltette”
– mondta ki a bíróság.
Galló védője perbeszédében arra is hivatkozott, hogy megítélése szerint a magyar nyelv értelmezési nehézségei is felmerülnek a vád képviselőivel szemben, ha a Facebook-bejegyzések tartalmát zaklatásként és fenyegetésként értelmezték. Ezzel szemben Simonka jogi képviselője, Erdei Zoltán szerint aggálytalanul megállapítható volt a cselekménysorban a fenyegetés és a zaklatás tényállása, ezért próbaidőre felfüggesztett büntetést kért Galló Ferencre. A felmentő ítélet erre volt válasz. A vád három napos gondolkodási időt kér, míg a védelem elfogadta a Battonyai Járásbíróság elsőfokú ítéletét.
A tárgyalás után Simonka egy több mint 20 millió forintos terepjáróval hajtott el a bíróság parkolójából.
A fideszes országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozataiban ez a gépjármű nem szerepel. Ahogy - szerény földalapú támogatáson kívül - egyetlen fillér jövedelem sem. | Lesöpörte a bíróság Simonka zaklatási vádját | Galló Ferenc vádlott és Simonka György sértett korábbi jó kapcsolata 2018 végén megromlott. Ennek oka az volt, hogy az ezt megelőző időszakban Galló többször felkereste a sértettet, akitől országgyűlési képviselői tisztségére hivatkozva pénzt kért, valamint politikusi befolyását saját maga és cégei ügyeinek elintézése érdekében, összegezhető Simonka pótmagánvádja. A Fidesz politikusa azonban nem akart és nem is tudott neki segíteni. A kormánypárti képviselő hozzáfűzte, egykori munkatársa ezt követően lejárató kampányt indított ellene a legnagyobb közösségi portálon, ahol szerinte őt és családját sértegette, fenyegette, egyben nagyon durva kritikát fogalmazott meg vele szemben. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lesoporte-a-birosag-simonka-zaklatasi-vadjat-242745 | 2021-10-19 13:18:40 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Eötvös József oktatási reformja óta része volt a gimnáziumi képzésnek a művészettörténet tantárgy. Csak két diktatórikus korszakban vezették ki egy időre. Most megint ezt teszik” – mondja Révész Emese egyetemi oktató, aki tiltakozik a döntés ellen. | Offshore helyett Huffshore: akár itthon is maradhatnak a magyar adóelkerülők | A hazai magántőkealapok biztosítanak mindent, ami miatt egy offshore-paradicsom csábító: a csekély adómértéket és az anonimitást. Közben az Orbán-kormány beadta a derekát a globális minimumadónak - persze csak garanciák fejében. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202141_offshorehungarikum | 2021-10-15 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.
A brit választások eredményét elemzi többek közt a Guardian, a Financial Times és a Washington Post, az amerikai lap a franciaországi választás második fordulója elé is tekint, és ugyanezt teszi a Le Monde és a Die Presse is. A Financial Times egy másik cikke Orbán Viktor kijevi és moszkvai útjáról ír, és fölveti, mostantól mindig ott lebeg a magyar uniós elnökség felett, hogy Orbán Viktor a maga nevében vagy az EU képviseletében beszél-e. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Közpénzt is kapott a kormányközeli körök vagyonkezelőjének luxuspanziója | Exkluzív családi és baráti víkendekre kínálja a Kisfaludy-program támogatásával megépült új balatoni szálláshelyét Száraz István. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202141_dry_beta_villa_kozpenzbol | 2021-10-16 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.hirdetésHuszonnyolcezer-háromszázharminckét milliárd forint. Ennyit költött tavaly a költségvetés. Ezt a köznapi értelemben felfoghatatlan mennyiségű pénzt úgy lehet érzékeltetni, hogy nagyjából a hatvanszorosa lehet Mészáros Lőrinc vagyonának. Bár ez az arány inkább a közállapotokra jellemző, ráadásul közgazdasági értelemben nem is ildomos folyó kiadást vagyonnal összevetni. Más összehasonlításban ennyi pénzből 2833-szor lehetne megünnepelni augusztus 20-át, hiszen tavaly tízmilliárd forintot költött rá a kormány. Hogy mire, az nem világos, mert bár a 2020. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezete szerint ennyi támogatás jutott a Szent István-napi ünnepségre, a tűzijátékot is beleértve, a háromnapos eseménysorozat a járvány miatt elmaradt. Megint más összevetésben 674 bélyeggyűjteményt vehetne meg belőle a magyar állam. Ez sem vicc, hiszen a zárszámadási törvény profán módon „bélyeggyűjtemény megvásárlása” címen jelöl meg egy 42 milliárd forintos, gazdaságvédelminek nevezett kiadást. Némi kutakodással kideríthető, hogy a Magyar Posta adta el ennyiért a bélyegmúzeumát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek; az ügyletből sejthető, hogy alig leplezett állami támogatásról van szó. Az állami vállalatok amúgy sem szerepeltek valami fényesen tavaly, például a kukaholding – hivatalosan Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordinációs és Vagyonkezelő Zrt. – 46,5 milliárd forintos, a regionális vízművek 43,6 milliárdos tőkeemelésre szorultak.A kiadások mindössze kilenc százezred részét – pontosabban 0,0088 százalékot – szánta 2020-ban a költségvetés a pártok támogatására, ám a járvány elleni védekezés jegyében még ezt is megfelezte a kabinet. Pedig az így elvont 1,24 milliárd forint a központi büdzsé felől nézve nem is látszik. Ennek a duplájából kedveskedtek Orbánék például a fideszes vezetésű pesti V. kerületnek egy „zsebpark” kialakításával, természetesen szintén gazdaságvédelem címszó alatt. Különben az önkormányzatoktól inkább elvettek: a gépjárműadónak a járvány elleni védekezési alapba terelésével 34 milliárd forinttól fosztották meg őket, komoly fejtörést okozva a polgármestereknek. Miközben ennek csaknem a négyszeresét fektette a kormány a saját káderkeltetőjébe, a Mathias Corvinus Collegiumba. Azt pedig, hogy miképp szelektál az egyes adóbevételek között, melyikre vet szemet s melyikre keresztet, jól jellemzi, hogy miközben a hipermarketek és a pénzügyi szervezetek jövedelmét régi-új adókkal alaposan megcsapolta, rekordmennyiségű – 176 milliárd forintnyi – adót engedett át a látványsportoknak.hirdetésMindez persze eltörpül amellett, hogy a költségvetés összességében 5311 milliárd forinttal költött többet a bevételeinél. Ennél is nagyobb mértékben, hétezermilliárddal adósította el az országot. Ezt azért tehette meg, mert az Európai Unió a válságkezelés jegyében felfüggesztette deficit- és adósságcsökkentési szabályait. Sőt kifejezetten arra ösztönözte a kormányokat, hogy támasszanak keresletet ott, ahol az a járvány miatt elapadt, és támogassák azokat, akik elveszítik a megélhetésüket. Kétségtelen, hogy a magyar költségvetésben vannak ilyen extra kiadások is, de kisebbségben. Reformértékű döntés pedig csupán egyetlen, a felsőoktatási „modellváltás”, azaz – tavaly még csak – hét egyetem alapítványi kiszervezése. Darabra és összegszerűen is megrendítően sok viszont az olyan egyszeri kifizetés és beruházás, amelyek gazdasági értelemben nem vagy csak nagyon lassan, áttételesen térülnek meg. Egy részük a jövőben semmiféle jövedelmet nem termel.Az extra deficit nagy részét a kormányfőhöz legközelebb álló politikusok hozták össze. Szijjártó Péter külügyér csaknem négyszer, Palkovics László innovációs miniszter két és félszer, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter majdnem kétszer, a belügyi tárcát vezető Pintér Sándor bő másfélszer annyit költhetett, mint amennyi az eredeti törvényi előirányzat volt. Szijjártó 467 milliárdból vásárolt – nagy túlárazásokkal – védőeszközöket, 260 milliárdot fordított állítólag versenyképesség-növelésre – ennek egy részét határokon túli fejlesztésekre –, és csaknem 22 milliárdért vett repülőgépet. Palkovics az infrastrukturális – közúti, vasúti – fejlesztések bajnoka volt, ami meglehetősen régimódi eszköze a gazdaságvédelemnek, bár e téren csakugyan bőven akad tennivaló. A közösségi közlekedés költségtérítésére cirka 230 milliárddal fordított többet a tervezettnél, a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítására pedig 63,5 milliárd helyett 81 milliárdot fizetett ki a nevében innovációs tárca.A rendkívüli kormányzati intézkedések keretében Gulyás 26 milliárdot költött, ennek nagy része közel három tucat egyházi célú beruházásra, fejlesztésre, felújításra ment el. Ezenkívül a Miniszterelnökség gazdaságvédelmi programjai jegyében további 624 milliárdot osztott szét, egyebek mellett csaknem 74 milliárdot a budai Várnegyed megújítására, de bőven jutott ebből a keretből is egyházi és sportcélokra. Hitéleti tevékenységre egyébiránt tavaly 228,4 milliárd forint ment el, 157,7 milliárddal több, mint 2019-ben. Pintér az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjeként is megtartotta eredeti arculatát: a tömeges bevándorlás „kezelésére” az eredeti terv hatvanszorosát, 42,3 milliárdot, terrorellenes intézkedésekre pedig az ötvenszeresét, 43 milliárdot fizetett ki. A költségvetési összképet némiképp szépíti, hogy egészségügyre és oktatásra is jóval több pénz ment el a tervezettnél, még akkor is, ha az előbbi többletkiadásait a járvánnyal kapcsolatos beszerzések, az utóbbiét pedig a felsőoktatási „modellváltás” is megdobja.Bár mindez jól jellemzi a kormányzati hóbortokat, közgazdasági értelemben nem jogos a Nemzeti Ménesbirtok öntözési mintaprogramjára juttatott 8,5 milliárdot a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ingatlanjaira költött több mint 3 milliárddal vagy éppen a Magyar falu program keretében kifizetett közel 90 milliárddal egy kalap alá venni. Csakhogy ezt maga a kormány tette meg azzal, hogy a gazdaságvédelmi programok összességében négyezermilliárdos előirányzatába gyűjtötte össze őket, így óhajtva bemutatni, mennyit költött a válság tompítására. Majdnem össze is jött az a 27 százalékos beruházási ráta, amelyet tervezett, és ami a későbbi növekedés dinamizmusát megalapozhatja. Ehhez tavaly valóban szükség volt arra, hogy a kieső üzleti beruházásokat az állam pótolja.„Több mint háromezermilliárd forint összértékű kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban, így tavaly az állami beruházások GDP-hez mért aránya 6,4 százalékra nőtt, amellyel hazánk első helyezést ért el európai uniós összevetésben” – büszkélkedik a zárszámadási törvényjavaslat indoklása. De azt, hogy az ezermilliárdok mekkora hányada tekinthető a felvett hitelek fedezetét előteremteni képes költésnek, és mekkora a híveknek adott ajándéknak, még mikroszkóppal sem lehet kiolvasni belőle. | Rengeteg pénz ment válságkezelés címén olyasmire, aminek semmi köze a válsághoz | Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202141__osztogatasok__fosztogatasok__kormanyzati_hobortok__maszk_mogott | 2021-10-16 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Egy új, hatalmas üdülő- és lakókomplexum terveire bukkant a Zamárdi önkormányzatának településrendezési eszközeinek módosításáról szóló több mint 300 oldalas dokumentumban az Építészfórum.hu. A lap ez alapján egy olyan nagyvonalú fejlesztésről számolt be, amelynek keretein belül nagyvárosias lakóterületté nyilvánítanák a város déli részén egy 12 hektáros, korábban már kiemelt fejlesztési területté nyilvánított, részben egy elhagyatott kemping telkén fekvő területet.
A beépítés kortárs építészeti megjelenésével hozzájárul Zamárdi urbanizációjához, valamint a Balaton déli parti települések között betöltött pozíciójának erősítéséhez
– idézték a dokumentumot, amelynek értelmében a Zamárdi Nyugati Városkapu – elnevezésű fejlesztésben egy 72 szobás szálloda, 8 darab 8 szintes (plusz pince) és 10 darab ötszintes (plusz pince) lakóépület épülne, összesen 756 lakással, valamint kapcsolódó üzletekkel, sport- és rendezvényi funkcióknak helyt adó létesítményekkel, így tenisz-, strandröplabda-, strandfocipályákkal, fürdőmedencékkel, közel ezer autó elhelyezésére szolgáló mélygarázsokkal. | Másfél tucat beton-üveg palotával tennék nagyvárosiassá Zamárdit | 19 sokemeletes épület, 756 lakóegység, közel ezer parkoló a mélygarázsokban, park, üzletek, sportpályák, medencék szerepelnek a tervek között. A kisvárosias hangulatot féltő helyi civilek már gyűjtik az aláírásokat a Natura 2000-es védettségű berek közelébe szánt gigaberuházás ellen. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20211018_zamardi_balaton_hatalmas_ingatlanfejlesztes_tervei | 2021-10-18 15:40:00 | true | null | null | HVG |
Közjegyzői okiratba foglalt hivatalos dokumentumokkal tudom igazolni, hogy minden vád ellenem hamis, azokból egy szó sem igaz. Soha nem volt offshore-tulajdonom, az ezt igazoló közjegyzői dokumentumokat ma délután elküldtem a közös ellenzéki Országos Előválasztási Bizottságnak.
Ezt írta hétfő esti Facebook-bejegyzésében Ráczné Földi Judit, aki Fejér megye 1. (székesfehérvári) választókerületében a DK jelöltjeként indul az előválasztáson. A bejegyzésre azért volt szükség, mert múlt héten a Válasz Online kiderítette, hogy a közel tíz évig a politikus által vezetett Alba Autómosó Kft.-ből nem sokkal az előválasztás előtt szállt ki egy olyan tipikus offshore cég, amelynek szintén Ráczné Földi Judit volt a képviselője, majd mint később kiderült, tulajdonosa is*A dokumentumokban szó szerint a member megnevezés szerepel, ami a helyi cégjogi terminológiában tulajdonost jelent.. Az ügy még az előválasztási miniszterelnök-jelölti vitában is előkerült, ahol az azóta visszalépését már bejelentő Tóth Csabáéhoz hasonló esetként hivatkozott rá Karácsony Gergely.
Alapvetően az offshore tulajdon nem törvényszerűen bűn, még ha elég sok rossz képzettársítás is kapcsolódik hozzá a potenciális és gyakran valós visszaélések miatt. Ebben az esetben azért problémás a dolog, mert Ráczné Földi Judit – ahogy minden előválasztáson induló jelölt – aláírta a feddhetetlenségi nyilatkozatot (pdf). A dokumentumban pedig arról is nyilatkozik, hogy sem neki, sem vele egy háztartásban élő hozzátartozójának nincsen a tulajdonában offshore cég.
A cégiratok szerint viszont a DK jelöltjének volt. Ezt a Válasz Online dokumentummal is alátámasztotta, amelyről viszont Ráczné Földi Judit azt állította, hogy hibás, az Országos Előválasztási Bizottság előtt azzal pedig védekezett, hogy elírás történt.
Egyrészt azonban nem volt egyértelmű, hogy ugyanarról az iratról nyilatkozik a politikus, amelyet a Válasz Online is bemutatott, másrészt, ha hiba történt, akkor sorozatos. Nemcsak a lap által idézett júniusi iratban szerepel ugyanis tulajdonosi megjelöléssel Ráczné Földi Judit, hanem egy négy hónappal korábbiban is.
A Minos King Global Business LLC egyébként pont ebben a néhány hónapban birtokolta az Alba Autómosó Kft-t. A céget ráadásul egy másik delaware-i (tehát offshore) vállalattól vette az adásvételi szerződés szerint hárommillió forintért. Már a vételár is furcsa kicsit, hiszen az Alba Autómosó Kft. az elmúlt években rendre 2 és 4 milliárd forint közötti árbevételt és nem egyszer 100 millió forint feletti profitot ért el. Ez alapján*A 2020-as beszámoló szerint az év végén. félmilliárd forintot simán érhet, de inkább 700-800 millió forint lehet a reális értéke.
Legalább ennyire érdekes azonban, hogy az eladó offshore vállalkozás, a Szerresz LLC egy olyan magánszemély tulajdonában volt, akinek a cégregiszter szerint megegyezik a címe Ráczné Földes Juditéval. Nem egyértelmű, hogy ez kimeríti-e a feddhetetlenségi nyilatkozatban szereplő offshore-tilalommal érintett „egy háztartásban élő hozzátartozó” fogalmát, de semmiképpen sem mutat jól.
Mindezek fényében kissé meglepő, hogy az OEVB lesöpörte az ügyet, és kétharmados többséggel elutasította az offshore-vádakat tartalmazó beadványt. Az iratok alapján ugyanis
teljesen egyértelmű, hogy egy százmilliókat érő magyar céget adtak-vettek olyan offshore vállalatok, amelyek egyértelműen köthetőek Ráczné Földi Judithoz, illetve valakihez, aki vele egy lakásban él.
Ez még akkor is visszás, de legalábbis alapos kivizsgálásra ad okot, ha mostanra – ahogy a politikus állítja – meg is szűnt a kapcsolata a Minos King Global Business LLC-vel. Egyrészt ugyanis az offshore tilalom nyilván nem az előválasztás heteire vonatkozik, másrészt kicsit sok az véletlen elírás a történetben.
Kérdéseinket szerettük volna feltenni Ráczné Földi Juditnak is, a politikust azonban telefonon nem sikerült elérnünk, írásbeli kérdéseinkre pedig egyelőre nem kaptunk választ. | Előválasztási offshore-ügy: hárommillióért cserélt gazdát egy félmilliárdot érő cég | Az előválasztás hitelességét is alá áshatja, hogy az OEVB a jelek szerint nem vizsgálta ki elég alaposan a múlt hétvégén kirobbant offshore-ügyet. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20210928/elovalasztasi-offshore-ugy-harommillioert-cserelt-gazdat-egy-felmilliardot-ero-ceg/ | 2021-09-28 19:57:00 | true | null | null | G7 |
Nagyrészt üzemanyag-értékesítésből származhatott az előválasztási offshore-botrány központi cégének a bevétele az elmúlt években. Bár a vállalat az Alba Autómosó Kft. nevet viseli, a piacot ismerő szakértő szerint csak autómosással nem lehet évi 3 milliárdos árbevételt összehozni. Egy ilyen szolgáltató forgalma – függetlenül attól, hogy gépi, kézi vagy önkiszolgáló – legfeljebb évi néhány 100 millió forint lehet. Ez pedig az időközben előkerült – szintén a céghez tartozó – szórakozóhely bevételével sem adja ki a 3 milliárd forintot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőválasztási offshore-ügy: hárommillióért cserélt gazdát egy félmilliárdot érő cégAz előválasztás hitelességét is alá áshatja, hogy az OEVB a jelek szerint nem vizsgálta ki elég alaposan a múlt hétvégén kirobbant offshore-ügyet.
A magyarázat az, hogy a néhány hónapja még a helyi DK-s jelölthöz, Ráczné Földi Judithoz köthető offshore cég tulajdonában lévő Alba Autómosó nemcsak egy mosót, hanem benzinkutat is üzemeltetett. A társaság 2020-as beszámolójában szó szerint az szerepel, hogy a
a kft. főtevékenysége gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem.
Méghozzá minden bizonnyal a fehérvári Greco Petrol kutakon végzett üzemanyag-kiskereskedelem. A vállalat már több mint hét éve is üzemeltette a jelenleg elvileg két töltőállomásból álló hálózatot, és a legutóbbi beszámolójában is kapcsolt vállalatként tüntette fel azt a céget, amely birtokolja az M7-es közelében található egyik benzinkutat.
Utóbbi vállalat az Olajkút Fehérvár Kft. nevet viseli, és történetesen teljes egészében Ráczné Földi Judit tulajdonában áll. A politikus ráadásul pont ugyanattól az offshore cégtől vásárolta meg ezt a vállalatot is, amelytől az Alba Automosó Kft. is a hozzá köthető másik offshore-céghez került. Az Olajkút Fehérvár Kft. két részletben lett Ráczné Földi Judité, először még 2019 nyarán a 80 százalékát vette meg, majd 2020 elején a maradék 20-at is. A teljes vételár 3 millió forint volt, miközben utóbbi tranzakció idején az említett benzinkút már biztosan a vállalat tulajdonában állt.
Ha röviden össze akarjuk foglalni az eddigi története, akkor
egy, az iratok szerint Földi Judit tulajdonában álló offshore cég megvásárolt egy olyan milliárdos forgalmú magyar vállalatot (az Alba Autómosót), amely minden jel szerint egy Földi Judit tulajdonában álló másik cég (az Olajkút Fehérvár Kft.) benzinkútját üzemeltette.
Ráadásul a kutat tulajdonló és üzemeltető vállalat eladója mindkét esetben egy másik offshore-cég volt, amelynek akkori tulajdonosa jelenleg is egy lakásba van bejelentve Ráczné Földi Judittal.
Egyébként az érintett fehérvári benzinkút és azt üzemeltető cégek több mint egy évtizede ugyanannak a görög nevű családnak az érdekeltségei (vélhetően innen ered a Greco Petrol név is). Akad a hálózatban bedőlt vállalkozás is, amely ellen másfél tucat végrehajtást indítottak különböző pénzt követelő szervezetek, köztük az adóhatóság, és amely végül felszámolással szűnt meg.
Ráczné Földi Judit a céghálóban cégvezetőként már 2012 óta jelen van, tulajdonosi szerepkörbe azonban csak nagyjából két éve került, amikor megszerezte az Olajkút Fehérvár Kft-t.
Frissítés: Ráczné Földi Judit nem tudta megnyerni az előválasztást Fejér megye 1. választókerületében, Székesfehérváron. Az MSZP színeiben induló Márton Roland 3057 szavazatával szemben a DK-s jelölt 2440-et kapott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA panellakó magyar milliárdos, aki bagóért megvált szinte a teljes vagyonátólFurcsa ügyletek zajlottak a Kerekes Kft-nél, a kereskedőcég tulajdonrészeit néhány millió forintért adták-vették, miközben értéke több milliárd forint lehetett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkK. Ferenc milliárdos átlátszó módon nem fizetett adót, mégsem volt könnyű észrevenniGyönyörűen ledokumentálta, hogyan próbálta kikerülni az adófizetést. Egyelőre csak félmilliárd forintot keres rajta a NAV, de a végösszeg a háromszorosa is lehet. | Előválasztási offshore-ügy: a DK-s politikus benzinkútja hozhatta a milliárdokat | Egy olyan benzinkútból származhatott a botrányba keveredett cég bevételének nagy része, amely Ráczné Földi Judit egy másik vállalatának tulajdonában van. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20210929/elovalasztasi-offshore-ugy-a-dk-s-politikus-benzinkutja-hozhatta-a-milliardokat/ | 2021-09-29 08:47:00 | true | null | null | G7 |
A 2021-es költségvetés egy új kiadási tételt tartalmaz: az autó-motor sportra a kormány 36 milliárd forintot kíván elkölteni. Eddig az ilyen célra kifizetett összegeket külön jogcímen utalták ki, így nem volt annyira feltűnő, hogy ilyen jelentős összeget költenek egy olyan ágazatra, amiben nem igazán van keresnivalója az államnak, legalábbis a fejlett országokban ez egy olyan szórakoztató tevékenység, amit a piac finanszíroz.
A 36 milliárd forint nagyságrendjét szemlélteti, hogy a gyermekek otthongondozási díjára 28,4 milliárdot költ a magyar állam, míg ápolási díjra alig 21,1 milliárdot.
Az autó-motor sport elnevezésben a sport félrevezető lehet: a kormányzat sem olyan versenyként tekint erre, mint más, a fiatalokat mozgásra sarkalló versenysportokra, hanem a gazdaságfejlesztés fejezet egyik alfejezeteként szerepeltetik. Ahogy azonban a Forma-1 versenyek kapcsán bemutattuk, bár jól hangzó érvelés, hogy ennek jelentős gazdasági haszna lenne, ez nem igazán látható, és a kiadások mostani igen jelentős megugrásának hátterében sincs (megismerhető) költség-haszon elemzés.
Ahogy az alábbi grafikonon látható, alaposan megnőtt az autó-motor sport költségvetési támogatása. Korábban ez csak a Hungaroring Zrt. állami támogatását takarta. Igaz, ők sem csak a Forma-1-es futamokra kaptak pénzt, hanem olyan, kevesebb érdeklődőt vonzó, de igen drága versenyre, mint a Red Bull Air Race, a WTCR túraautó-bajnokság és a kamion-Eb (ETRC).
A pénzeső pedig 2022-ben is folytatódik a költségvetési törvény tervezete szerint: jövőre 15,9 milliárd forintot vihet el a HUMDA Zrt. Ennek java részét a hajdúnánási MotoGP-pályára szánják.
A gyorsan növekvő állami támogatásokért több érdekcsoport is versenybe szállt:
A HUMDA Weingartner Balázs vezetésével, Palkovics László innovációs miniszter felügyelete alatt
Az Őry Tamás és Szijjártó Sarolta fémjelezte Truck Race Promotion Kft. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez kapcsolódva
A Szabó Tünde sportállamtitkár támogatását élevező nyíregyházi pályához köthető vállalkozók és az autó-motor sport szövetséget vezető Oláh Gyárfás
A pozícióit védő Hungaroring Zrt. Gyulay Zsolt vezetésével
Az egyes érdekcsoportok több koncepciót dolgoztak ki a magyarországi autóversenyekre, pályaépítésekre, és hogy kinek melyik versenyre kellene az állami apanázst megkapnia. A helyezkedésben fontos szerepet tölt még be az Oláh Gyárfás vezette Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ). A nemzetközi versenyek szervezéséhez ugyanis a Nemzetközi Automobil Szövetségben (FIA) tag MNASZ segítségére van szükség.
A korábbi helyezkedések és torzsalkodások után igazán nagy egység alakult ki, a szeptember 15-i sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a rali-Eb futamok promóteri feladatait átveszi a HUMDA. A bejelentésen ott volt mindenki, aki korábban szerepet vállalt a nyíregyházi raliban, vagy más ambíciói voltak a hazai autóversenyekben: Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, Oláh Gyárfás MNASZ-elnök, Őry Tamás Truck Race Promotion-ügyvezető, Weingartner Balázs HUMDA elnök-vezérigazgató. A beszélgetést pedig Szujó Zoltán vezette, aki 2019-ben viharos körülmények között távozott az MTVA-tól 18 év Forma-1 szakkommentátorkodás után – őt Palkovics László kérte fel a magyar autó-motor sport fejlesztési stratégia kidolgozására 2020-ban.
A kormánynak tehát sikerült összhangot teremtenie az autó-motor sport körül a sosem látott pénzesővel. Ráadásul nem csak arról van szó, hogy egy-egy új pálya megépítését vállalja az állam magára: hosszú évekre előre törvénybe foglalták számos nemzetközi verseny magyarországi megrendezését és ezek költségeit.
Gyűjtésünkből látható, hogy
évente 18 milliárd forint állami kiadást véstek kőbe a hosszú évekre leszerződött autó-motor sportversenyek rendezési jogaival.
Ez még növekszik is majd évről évre, hiszen a Forma-1 versenyek kapcsán jelentős éves emelkedést is bevállaltak a már így is a nemzetközi átlagnál magasabb díjakra. Ráadásul új versenyekben is gondolkodnak: a még fel sem épült hajdúnánási motoros pályára a Superbike sorozatot is be tervezik vezetni a 2022-es költségvetés indoklása szerint – feltehetően ezt is évente milliárdokért.
Fejlett, demokratikus országokban ritka, hogy államok fizetnek autó-motor sportversenyek rendezési jogáért, ez máshol üzleti vállalkozások dolga, hiszen végső soron szórakoztatásról van szó. Adófizetői pénzek legfeljebb regionális vagy helyi támogatásként, a költségek kisebb részének biztosítására merülnek fel. A Hungaroring Zrt.-nél viszont a bevételek közel 70 százaléka állami támogatás.
Míg adófizetői szemmel nem tűnik hatékonynak, az állami támogatásokra ácsingózó érdekkörök számára ideális ez a helyzet. A továbbiakban ezeket a szereplőket mutatjuk be részletesen.
HUMDA: plakátban erős, átláthatóságban gyenge
Angol betűszóval*Hungarian Motorsport Development Agency rövidítik a Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt.-t HUMDA-nak, ami akár azt is mutathatná, hogy külföldi partnerek felé nyitó szervezetről van szó. Pedig az eddigi tevékenysége alapján sokkal inkább a hazai motorsport-rajongók megnyerése a cél. A lakosság felé a népszerűséget Talmácsi Gábor motor- és Michelisz Norbert autóversenyző tudja biztosítani, akik az utánpótlás-nevelési programokban vesznek részt. Az elképzelés az, hogy olyan tehetséges fiatalok kapjanak támogatást a versenyzéshez előre meghatározott, objektív kritériumok alapján, akiknek a családja ezt nem tudná fizetni.
Kérdés, hogy mi szükség van ennek állami támogatására, hiszen nem véletlenül nem működik ilyen rendszer a világon máshol. Egy hazai bajnokságban is több millió forint egy-egy évad költsége, jelentősebb nemzetközi bajnokságokban – ahova talán 10 év befektetés után juthat el egy versenyző – minden egyes év százmilliókban mérhető. És míg focistáknál lehet azzal számolni, hogy a nevelő egyesület pénzhez jut a játékos eladásával, az autó-motor sportban nincs ilyen lehetőség – ha a HUMDA százmillióival valaki jól teljesít, abból az adófizetők egy fillért sem kapnak vissza.
Sebestyén Péter motorversenyzőt a HUMDA szponzorálja, így elindulhat a Supersport világbajnokságban. Információink szerint félmillió eurós nagyságrendű összegről lehet szó, de ez a HUMDA megkötött szerződései között nem szerepel, kérdésünkre pedig nem árulták el az összegét. De nem csak ez mutatja, hogy komoly transzparenciaproblémák vannak a legújabb állami motorsport-vállalatnál: honlapjukon a közérdekű adatok között csak az igazgatóság ügyrendje, az idei közbeszerzési terv, az 5 millió forint feletti szerződések listája és a vezetők elérhetősége szerepel (ha két központi email-címet annak tekintünk). Az információs törvény szerint itt kéne lennie a vezető tisztségviselők fizetésének is, de ezt még közérdekű adatkérésre sem adták ki, nem is reagáltak rá.
Ez azért is érdekes lenne, mert a cégnél a jelek szerint nem spórolnak a béreken: a 27 főnyi átlagos statisztikai létszámra 356 millió forintnyi bér és személyi jellegű kifizetés jutott tavaly, ami fejenként és havonta átlagosan bruttó 1,1 millió forint.
A HUMDA a kormány 2020. júliusi határozatával jött létre a Valor Hungarie Zrt. átkeresztelésével, erre 103 millió forintot csoportosítottak át. Nem sokkal később, 2020. december 16-án a járványügyi tartalékból 2020-ra adtak a cégnek 20,6 milliárdot – ezt feltehetően áthozták teljes egészében 2021-re, mert a cég egyéb bevél sorain csak 404 millió forint jelent meg 2020-ban.
A HUMDA idén szeptemberig legalább 850 millió forint értékben kötött szerződéseket, és a pénz háromnegyedét két partner vitte el: az állami kommunikációs beszerzéseken tízmilliárdos megrendelésekkel taroló New Land Media és Lounge Desing kettőse, illetve jogi munkákra a NER által százmilliós szerződésekkel kitömött Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda.
A kommunikációs kiadásoknak látszik is a hatásuk: a frissen indult szervezet rögtön óriásplakát, influencer és online videós közlekedésbiztonsági kampányba kezdett, amiben az sem zavarta, hogy ezen a téren van már néhány állami és civil kezdeményezés. De a közlekedésbiztonság egy olyan jól hangzó, pozitív üzenet, ami megfelelő hivatkozási alap lehet, ha valaki a túlzott költekezést és/vagy a szervezet létjogosultságát kérdőjelezné meg.
A harmadik legnagyobb kiadás is kiváló választás a fenti szempontok szerint: 65 milliót adnak versenymérnökök képzésére. A támogatást a Magyar Motorkerékpár Technikum és Szakképző Iskola (MAMI) kapta. A fenntartó MAMI Magyar Motorkerékpár Alapítvány 2020-ban a beszámolója szerint 118 millió forint támogatást kapott, amiből 64 millió forint volt az adomány – ez érkezhetett a HUMDA-tól. 2019-ben az alapítvány 78 millió forint támogatáshoz jutott hozzá, ebből 40 millió volt az adomány. A központi költségvetéstől kapott támogatás – félhetően a közoktatási tevékenységre – 2020-ban 45 millió volt, egy évvel korábban 15 millió.
Az alapítvány a bevételekből a Mami Szakgimnáziumnak adott tovább 47 milliót, 81 milliót a Mami Nonprofit Kft.-nek, 8 milliót más szervezeteknek. Végső soron tehát 2020-ban az iskolához kapcsolódó civil szervezetek és alapítványok 136 millió forinttal gazdálkodhattak. Az Oktatási Hivatal adatbázisa szerint a 2020/2021-es tanévre meghirdetett 30 helyre 21-en jelentkeztek összesen, de végül csak 9 tanulót vettek fel – többen más, előbbre sorolt iskolát választottak. Így a hároméves képzésekre csak néhány tucat gyermek járhat, amihez mérten irreálisan magas támogatást fizetnek a nem túl keresett képzésre.
A fentiek alapján egyelőre csak annyi látszik, hogy a HUMDA jelentős összegű állami támogatást oszt szét, jól körülhatárolható cél nélkül. A fő feladat a népszerűség növelése lehet: a jövőben a legtöbb nagy (és népszerű) autó-motor sportverseny szervezése hozzájuk kerülhet, biztosítva, hogy a kormány ezzel is népszerűsíthesse magát az ezek iránt érdeklődők körében. Ahogy a friss bejelentés a rali-Eb esetében is mutatja, megpróbálnak minél több versenyszervezést magukhoz vonni, és az eddigi elaprózott állami költéseket egy kézbe venni.
A HUMDA az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá tartozik, mégsem egyeduralkodó az ágazatban Palkovics László miniszter: idén augusztusban az ITM-nek át kellett adni a Mager Andrea vagyonkezelési miniszter alá tartozó Beruházási Ügynökségnek a hajdúnánási MotoGP-pálya építésének projektjét. A 65 milliárdos fejlesztés így kikerül a projektet eddig felügyelők kezei közül.
A Szijjártó-Őry családi állami segítséggel gyorsít
Gyorsan ívelt felfelé a Truck Race Promotion Kft. csillaga az elmúlt években. A cég fő tulajdonosa 65 százalékos részesedéssel Őry Tamás, akinek feleség Szijjártó Sarolta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter testvére, aki korábban a cég operatív igazgatójaként jelent meg. A Truck Race Promotion Kft. a magyar autósport megkerülhetetlen szereplője lett. A cég korábban csak a kamion-Eb futamait rendezte, de ma már a raliversenyeken is megjelenik promóterként, amely a versenyrendezői feladatokat takarja leginkább. A céget számos állami megbízás mellett az állami szponzorok is megtalálták.
Ahogy honlapjukon is látszik, a Szerencsejáték Zrt. és a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Eximbank is a szponzorok közé tartozik. Ez utóbbiról nem tudni, mekkora összegre szerződött, de a Szerencsejáték Zrt. esetében 60,7 milliónyi, a Külgazdasági és Külügyminisztérium estében 65 millió forintnyi állami megbízást sikerült összeszámolnunk. Az állami HUMDA-tól sem áll messze az Őry-család: a Truck Race-tulajdonos fia, Őry Márk az állami cégnél az autó-motor sportok igazgatója.
Az állami támogatással kitömött szervezetek és cégek összefonódást talán az jellemzi a legjobban, hogy a 46 milliárd forint állami beruházásból épült zalaegerszegi autóipari tesztpályán az állami szerződésekkel kitömött Truck Race és az állami milliárdokkal gründolt HUMDA szervezte az 1. ZEG Rally Show-t. Ezen csak hazai versenyzők vettek részt, de végül nem számított bele a magyar bajnokságba.
A Truck Race Promotion 2021 áprilisában átvette a racingline.hu weboldalt, a 2021 áprilisában alapított Racingline Kft.-nek az ügyvezetői feladatait Őry Tamás vállalta magára. Az autó-motor sporthírekkel foglalkozó oldalon azóta megszaporodtak az állami hirdetések, és a HUMDA is rendszeresen jelenik meg reklámokkal. Őry Tamás más feladatokat is vállalt: 2020 júliusa óta a NER kedvenc informatikai-telekommunikációs cégének, a Jászai Gellért vezette 4iG-nak az üzletfejlesztési igazgatója is.
Nyíregyházi kitérő
2018-ban született egy kormányhatározat arról, hogy Nyíregyházán kell felépíteni egy multifunkcionális autó-motor sportarénát. Ekkoriban a nyíregyházi lobbisták voltak erősebbek a kormányban, és el tudták érni, hogy 274 millió forintot kapjanak a tanulmányok elkészítésére. A tervek igen nagyívűek voltak, a rali mellett már ekkor felmerült a MotoGP pálya építése is (amely ugye végül is Hajdúnánás mellett épül meg).
Szabó Tünde államtitkár és Oláh Gyárfás MNASZ-elnök 2018-ban jelentette be, hogy 2019 és 2023 közözött állami támogatással Nyíregyházán rendezik meg a rali-Eb magyar versenyét. Ekkor szóba került egy új versenypálya építése is a városban. A nyíregyházi reményeket éltette, hogy Szabó Tünde a városban született, és a mai napig erős a helyi kötődése. A tanulmányt erről a Nemzeti Sportközpontok megbízására – ami Szabó Tünde államtitkársága alá tartozik – az imént bemutatott Truck Race Promotion írhatta meg partnerével 215 millió forintért. Azóta viszont nincs hír a nyíregyházi pályáról.
A térség egyik legjelentősebb vállalkozója, Révész Bálint is kapcsolódik az autó-motorsporthoz (de állami támogatás nélkül). A Révész Transról ismert vállalkozó Nyíregyházáról indult, ott van logisztikai parkja is. Fia, Levente pedig az olasz Forma-4 bajnokságban versenyez. Ennél valószínűleg többen halottak a Révész Truck Racing Teamről, mivel ebben a csapatban szerepel Kis Norbert kétszeres Európa-bajnok kamionversenyző.
A nyíregyházi pálya az első két hazai rali-Eb-t a Truck Race-szel közösen szervező Kelet-Autósport Kft. számára is fontos lehetett volna. Mára ez a cég szervezi a legtöbb hazai ralifutamot. A céget leginkább Adamovits Márkhoz kötik a ralisportban jártasak, aki gyakran nyilatkozott is a cég nevében, habár a cégadatok szerint se nem tulajdonos, se nem vezető. Több mára felszámolt cégben is volt tulajdonos, illetve 2010 és 2011 között az akkor Hetedhét Kft. nevű cég ügyvezetője és tulajdonosa volt, amit később a Hell-csoport vásárolt meg. Ők a mostani fejlemények miatt a nemzetközi versenyszervezésből kiszorultak.
Hungaroring
A Forma-1 versenyek mellett egy időben a Red Bull Air Race, a kamion-Eb és a WTCR-futamok licencdíjai is a Hungaroring Zrt.-n folytak keresztül. Sőt, a Hungaroringet 2010 szeptembere óta vezető Gyulay Zsoltot megválasztották 2011-ben az MNASZ élére is. Korábban szóba került, hogy az új versenypályákat is a Hungaroring üzemeltesse, 2018-ban még úgy nyilatkozott Gyulay, hogy a Hungaroring felújítása után már tudnának MotoGP-versenyt is rendezni. Ehhez képest jelentősen meggyengültek mind a cég, mind a vezetőjének pozíciói.
Jól illusztrálja ezt, hogy a már 2017-ben tőketartalékként átadott 5 milliárd forintból úgy tud a Hungaroring 1,6 milliárdot a versenypálya átépítésére felhasználni, hogy ehhez a HUMDA-val kötött együttműködési megállapodást – aminek szövege egyébként egyik állami cég honlapján sem elérhető.
A Forma-1 versenyek jogdíjainak törvényben és szerződésben rögzített állami kötelezettségvállalása 2027-ig garantálja a cég fennmaradását. Eddig pedig az sem szúrt senkinek szemet, hogy hiába van állami tulajdonban és gazdálkodik állami forrásokból, nem felel meg a közbeszerzési törvény előírásainak. De talán ennél is érdekesebb, hogy immár évtizedek óta a külföldi jegybevételek nem az állami vállalathoz folynak be, hanem az Ostermann nevű osztrák céghez – amely verseny nélkül kap erre lehetőséget.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOldalanként egymillió forintért írhat tanulmányt a Szijjártó Sarolta által vezetett cég egy felesleges beruházáshozA kormány már döntött arról, hogy Nyíregyházán versenypályát kell építeni, de azért készül hozzá egy megvalósíthatósági tanulmány 215 millió forintért.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépíttetiKülföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki. | Egyre többet költ a kormány autó-motor sportra, Szijjártó sógorának is jutott belőle | Idén már 36 milliárdot szán a kormány erre a területre, az ágazatban Szijjártó Péter sógora is egyre fontosabb szereplő. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20211012/egyre-tobbet-kolt-a-kormany-auto-motor-sportra-szijjarto-sogoranak-is-jutott-belole/ | 2021-10-12 09:01:00 | true | null | null | G7 |
Többször foglalkoztunk már a ZalaZone autóipari próbapályával, de miután válaszokat kaptunk a projektet vezető vállalat vezetőjétől, többet lehet tudni az idén végleges formáját elnyerő beruházás megtérülésével kapcsolatban. Cikkünkben bemutatjuk, hogy
miért gondolják a projekt vezetői, hogy jó döntés volt az állam részéről a projektbe belekezdeni,
néhány nemzetközi példát is hozunk az autóipari tesztközpontok működéséről,
megvizsgáljuk a megtérülés lehetőségét,
a költségek összetételét, és hogy
lehet-e jelentős autóipari mérnöki munkákat ilyen fejlesztés nélkül elnyerni.
Autóipari szintlépés a cél
A magyarországi járműipar a hazai GDP közel 5 százalékát adja, 100 ezer követlen és 180 ezer közvetett munkahelyet biztosít. Ennek nagyobb része a termeléshez köthető, egyelőre alacsony a hazai hozzáadott érték. Pontosan ezt a problémát szerették volna a tesztpályával orvosolni: az elgondolás szerint ez majd több fejlesztést vonz hazánkba.
A projektet nem az autógyárak kezdeményezték, hanem a nagyobb, első szintű (tier 1) beszállítók. A Bosch, Knorr-Bremse, Continental, ZF, a ThyssenKrupp egyre több fejlesztői feladatot hozott Magyarországra, de ezek alapvetően a szoftverfejlesztésre koncentrálódtak. Hamar Zoltán szerint, aki 2019 júliusa óta az Autóipari Próbapálya Zala Kft. (APZ) ügyvezetője, a ZalaZone azért egy igazán jó projekt, mert a magyarországi járműipari vállalatok kezdeményezésére, azok igényeinek kiszolgálására jött létre.
A szakember 17 évet dolgozott korábban a Knorr-Bremsénél a vállalat budapesti k+f központjában, és ő is szembesült vele, hogy milyen nehezen tudták az itthon kidolgozott újításokat kipróbálni – vagy a repülőtereket lehetett használni, vagy a legalább ezer kilométerre lévő nyugati pályákra kellett utazniuk.
A hazai autóipari cégek vezetői szerint ahhoz, hogy hardverfejlesztésben, projektek vezetésben is versenyképes lehessen Magyarország, mindenképpen szükség lenne egy próbapályára. Ráadásul változás zajlik az autóiparban, és az elektromos meghajtású, autonóm, illetve önvezető képességekkel rendelkező járművek fejlesztésébe most jó esély lehet magasabb hozzáadott értékű szinten bekapcsolódni.
Az autóipari cégek sokat költenek kutatás-fejlesztésre (k+f) itthon is, a Bosch például már évi 100 milliárdnál is többet. Az autóipari mérnököket jól fizetik, a bruttó 800 ezer – egymillió forintos fizetés átlagosnak tekinthető. A hazai autóipari cégek pedig szívesen bővülnének, és ehhez az új, hardverfejlesztési képesség fontos lenne.
Hamar Zoltán elmondta, hogy a próbapálya kapacitását alapvetően a járműiparban első szintű beszállítóként dolgozó, itthon már közel 10 ezer járműipari mérnöknek munkát adó cégek tesztelési igényei is ki fogják terhelni. Ami pedig a megtérülést illet, úgy számoltak, hogy egy mérnök teljes éves költsége 25 millió forint, és ennek 60 százaléka a nemzetgazdasági hatás, így 300 új mérnöki állás biztosítani tudja a 45 milliárdos projekt megtérülését.
Ennek kapcsán megnéztük a Robert Bosch Kft. beszámolóját: a cég 2020-ban 3561 szellemi munkavállalót foglalkoztatott, akik közül legalább ezren fejlesztőként dolgoznak. Az átlagos bérköltség 13 millió forint volt, aminek a felét teszik ki az államkasszába befizetett adók és járulékok. Ha ezt a számot vesszük figyelembe, akkor 10 év alatt inkább 690 új mérnöki állásra lenne szükség.
A megtérülési modellek azonban számolni szoktak a multiplikátor hatással is, egy-egy új cég, tevékenység megjelenése új munkahelyeket teremhet – például új éttermek nyílnak, portásokra és takarítókra is szükség van -, ez alapján kevesebb új mérnöki munkahely is elég lenne a megtérüléshez. Nehéz azonban meghatározni, hogy mi számít olyan új munkahelynek, amely kifejezetten egy ilyen tesztpálya miatt jött létre, és mi az, amit amúgy is Magyarországra hoztak volna a cégek az alacsonyabb bérek és a jól képzett munkaerő elérhetősége miatt.
Ahhoz, hogy a ZalaZone sikeres beruházás legyen, el kellene érni, hogy a pálya fenntartását ki tudja termelni az üzemeltető cég, és több száz olyan új mérnöki állás jöjjön létre, amit egyébként nem Magyarországon terveztek betölteni.
Betelepülő fejlesztők
Azokat a munkahelyeket lehet könnyen a ZalaZone-hoz kötni, amik a zalaegerszegi pálya köré települnek. Egyelőre egy cég van, amelyik bejelentette, hogy jelentősebb irodát nyit a pálya mellett, az osztrák AVL. A cégnél kérdésünkre elmondták, hogy már ma is 30 munkatársuk dolgozik Zalaegerszegen, a létszámot 150 fősre tervezik bővíteni az építés alatt álló, 2022-re elkészülő irodájuk átadása után.
Hamar Zoltán bízik benne, hogy a ZalaZone esetében is egy olyan központ jöhet létre, mint az Egyesült Királyságában a Mira tesztpálya melletti technológiai parkban vagy a spanyolországi IDIADA pálya esetében. Jelenleg öt autóipari céggel folytat a ZalaZone tárgyalásokat az AVL-éhez hasonló telephely létrehozásáról.
A brit példa esetében azt találtuk, hogy a 2010-ben átadott pályánál 2015-re 354 mérnöki munkahely jött létre, miközben kétezret vártak. Az 1946-ban létrehozott pályát 2015-ben a japán Horiba cég vette meg, és üzemelteti azóta. 2021-ben a sajtóban megjelent hír szerint 1200-an dolgoznak itt 11 irodában.
Az európai autóipari próbapályák közül a németországi ATP Papenburg számít az egyik legnagyobbnak és legsikeresebbnek. A Daimler kezdett bele az építésbe, de az 1998-ban megnyitott pályát azóta már más cégek is használják. A Mercedes anyavállalata egyébként azért nem tudta a stuttgarti székhelyéhez közel, Boxbergben az eredeti tervek szerint megépíteni a létesítményt, mert a helyiek tiltakoztak a szántóföldjeik felhasználása és a környezetszennyezés ellen.
A magyarnál közel 60 százalékkal magasabb árszínvonalú Németországban a papenburgi pályát 150 millió euróból építették, ami mai árfolyamon 52 milliárd forintnak felel meg, szemben a zalai építkezés 39 milliárdos árával. Németországban 1998 és 2020 között a földmunkák ára 52, az ipari és kereskedelmi épületek építése 59 százalékkal emelkedett a Destatis adatai szerint. Így az inflációt figyelembe véve 79-83 milliárd forintnak felelne meg ez az ár. E szerint tehát a magyar pálya árazása megfelelőnek tűnik*A ZalaZone 2,3 négyzetkilométeren terül el, német versenytársa 7,8 négyzetkilométeren, tehát négyszer nagyobb területen, viszont a zalai pályán sem sokkal kisebb az aszfaltozott terület. Másrészt a magyar pályában összetettebb elemeket próbáltak beépíteni, és nagyobb szerep jut a digitális technológiáknak..
Az IDIADA és az ATP esete azt mutatja, hogy egy-egy pálya üzemeltetése lehet sikeres is. Bár a 2020-as adatokat még nem lehetett fellelni, de egyáltalán nem az látszik, hogy ezek ráfizetésesek lennének. Az ATP adózott nyeresége például 2019-ben 567 millió forintnak megfelelő euró volt – ez több mint kétszerese a ZalaZone 2020-as árbevételének. Igaz, ekkor még csak 40-50 százalékos lehetett a magyar pálya készültsége.
Az IDIADA 20 százalékban a katalán kormány tulajdona, 80 százalékban a 70 országban jelen lévő, 23 ezer főt foglalkoztató Applus+ autóipari vállalaté. A közös cég is nagyra nőtt: ma már 1647 alkalmazottja van. A pálya felépítéséért cserébe kapott egy 60 milliárd forintos árbevételű, közel kétezer fős cégben kisebbségi részesedést az állam. Ehhez azonban az is kellett, hogy legyen helyi tulajdonú autóipari mérnökcég – ami Magyarországon nincsen.
A külföldi példák azt mutatják, hogy lehet eredményesen működtetni egy autóipari tesztpályát, de ehhez legalább évi 3-4 milliárd forintos árbevételt kellene elérni. Ez azonban nem szokott gyorsan összejönni, ebben a zárt iparágban néhány évre tehát biztosan szükség lesz, hogy az APZ ne veszteséget termeljen.
Költségek és átláthatóság
A megtérülést nehezíti, hogy nagy összegű beruházásra volt szükség: összesítésünk szerint 2021. szeptember végéig már 38,8 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a pálya kialakítására – legalábbis a fejlesztő állami vállalat honlapján és a közbeszerzési adatbázisban elérhető információk alapján. Ez kevesebb, mint amit korábban számoltunk, ennek fő oka, hogy a szerződések listáját az APZ honlapjára korábban úgy töltötték fel, hogy keretmegállapodásból történő lehívások duplán is belekerültek, illetve a közbeszerzési adatbázisba a nettó helyett a bruttó összeget töltötték fel.
A megállapodások egy része még folyamatban van, így a végösszeg egy kicsit kevesebb is lehet. Eredetileg 2017-ben még 21 milliárd forintot hagyott jóvá a projektre a kormány, amit 2019-ben további 21,5 milliárddal egészítettek ki, a projekt végső költségvetése 45 milliárd forint. Bár egy 10,5 milliárdos támogatást is kap a ZalaZone ipari park egy május 27-i kormányhatározat szerint, ez nem kapcsolódik magához a pályához, az a Rheinmetall páncélosgyárához köthető.
A szerződések java részét a NER-hez szorosan kötődő vállalkozások nyerték el: a teljes 38,8 milliárdból 35,1 milliárdot kaptak, tehát az összes költség 90 százalékát. Ahogy az alábbi grafikonon is látható, a Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt a Szabadics Zrt.-vel konzorciumban kapta a legtöbb megbízást 32 milliárd forint értékben. Az egyébként zalaegerszegi ZÁÉV 2,4 milliárdot kapott, de Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt már csak 380 milliós megbízáshoz juthatott.
Mivel a projekt még nincs teljesen kész, az üzemeltető APZ egyelőre érthetően veszteséges, a bevételek 2020-ban 217 millió forintot értek csak el. Ahogy a cég gazdálkodását bemutató alábbi grafikonon jól látható, a költségek közül a félmilliárdos értékcsökkenési leírás (például az ingatlanok és a beépített eszközök avulása) a legjelentősebb.
A projekttel kapcsolatban több kritika is megfogalmazható:
Átláthatóság és kommunikáció: semmilyen megalapozó tanulmányt, érdemi információt nem tettek közzé az adófizetők által finanszírozott projekttel kapcsolatban. A kormány azt várta, hogy enélkül fogadják el az állampolgárok, hogy ez hasznos és jó projekt – bár ez sajnos szinte mindig így történik itthon. A költségek követése is nehézkes, mert csak a megkötött szerződések látszanak, azok lezárásáig semmi esély annak megismerésére, hogy mennyit költöttek el a keretből.
A német járműipar kap újabb támogatást: kétségtelenül fontos szerepet tölt be a német járműipar Magyarországon, de már eddig is igen jelentős állami támogatásban és adókedvezményben részesültek ezek a cégek. Ennek a 45 milliárdos projektnek is ők a kedvezményezettjei, pedig egy ilyen nagyságrendű beruházás a hazai vállalkozásokat is segíthetné.
A kedvezményezettek nem vállaltak kockázatot: az autóipari cégek információink szerint ugyan informálisan tettek vállalásokat az új munkahelyek számára, de nyilvánosan ezeket nem ismertették. A beruházás finanszírozásában, menedzselésében nem vettek aktívan részt, szimbolikus mértékű részesedést sem vásároltak az APZ-ben.
Innováció és k+f: a járműipari cégek várhatóan egy olyan létesítményt kapnak, amely a külföldi cégek sokaságához hasonlóan zárványként ékelődik a hazai gazdaságba, a hazai egyetemi és kutatóintézeti kutatóknak.
A kutatás-fejlesztési tevékenységet a Pécsi Tudományegyetem és a BME közös projektje jelentette: uniós forrásból, 1,5 milliárd forintból indult ez el – az nem derül ki, hogy mennyi kutató dolgozik itt. A BME kezdeményezésére létrejött RECAR Autonóm Járművek Kutató Központjáról sok információ nem derül ki a honlapján, de ez is az uniós projekt része. Ezen kívül még a győri Széchenyi István Egyetemnek van a ZalaZone-on kutatási központja, honlapja szerint ennek négy munkatársa van.
Az eddigi tevékenységek mellett a jövőben Hamar Zoltán szerint továbbiak is megjelennek. A tesztpálya déli részén 2020-ban elkészült az egyetemi tesztpálya, és már folyamatban van két másik épület kivitelezése is. Az APZ cégvezetője szerint a cél egy lokális egyetemi kutatói bázis felépítése az elkövetkező években a már most is működő, a pálya mellett elhelyezkedő technológiai centrumot kiegészítve.
Profikra bízott üzemeltetés
Egy magyar állami társaságnak – a közbeszerzési szabályok betartása mellett – nehéz lenne a sok esetben diszkréciót elváró autóipari tesztelések lebonyolítása. De a hazai kapcsolatrendszer és szaktudás sem igazán adott egy ilyen munka elvégzéshez. A lassú tanulási folyamat helyett ezért inkább külföldi partnerekhez fordultak: az ATP Automotive Testing Pappenburg GmbH és a szintén német tulajdonú Akka Hungary Mérnöki és Tanácsadó Kft. a járműipari tesztpálya tanácsadói lettek, ők segítenek az üzemeltetésben.
A ZalaZone-t üzemeltető társaság az építésért és a technikai üzemeltetésért felelős, de az értékesítést egy piaci cégre, az AVL-ZalaZone Kft.-re bízták. Ennek 74 százalékban az osztrák AVL List GmbH a tulajdonosa, 24 százalékban a magyar állam*az előbbi az AVL Hungary Kft.-n, az utóbbi a Autóipari Próbapálya Zala Kft.-n keresztül.. A cég 1,7 milliárd eurós árbevételével és 11 ezer fős munkavállalói létszámával a világ legnagyobb független autóipari mérnökvállalata. Ez pedig abban segíti a ZalaZone-t, hogy egy már kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkező cég hozza Magyarországra a tesztpályát keresőket.
Az AVL-nél részletes válaszokat adtak kérdéseinkre, hogy hogyan látják a ZalaZone potenciálját. Ebből kiderül, hogy a cég szerint ugyan Európában számos próbapálya van, ahol a márkák és beszállítóik kipróbálhatják a rendszereiket, de ezek a pályák 20-30 évvel ezelőtt épültek, amikor az önvezetés és az ezt segítő rendszerek*AD (Autonomous Driving) / ADAS (Advanced Driver-Assistance Systems) adaptív sebességtartó automatika, sávtartó asszisztens, tábla-, gyalogos- és kerékpár-felismerés még elképzelés szintjén sem léteztek. Szerintük
ezek az új és a teljes önvezetés irányába mutató technológiák olyan gyorsan fejlődtek ki, hogy a tesztelésükhöz és validálásukhoz szükséges komplex létesítmények és környezet elmaradtak, és hiányoznak piacról. (…) Az AVL globálisan kiterjedt ügyfélkapcsolatai biztosítják a tesztpálya széleskörű ismertségét és elismerését, emellett a pálya az AVL tesztelési portfólióját is kiteljesíti. Az AVL és ZalaZone együttműködése lehetővé teszi, hogy a pályahasználaton túl teljes körű mérnöki szolgáltatásokat és megoldásokat kínáljon az ügyfeleknek.
Fejlesztés pálya nélkül
Az AVL-nek van egy másik magyarországi cége is: az egykori állami AUTÓKUT privatizált utódvállalata, amely valaha nemzetközileg is jelentős kutatóintézet volt a járműiparban. Az érdi központú vállalat 2020-ban 7,3 milliárd forint árbevételt ért el, és jelenleg 407 alkalmazottja van. Az érdi k+f központjuk fejlesztésébe 2017-ben fogtak bele, a 6,2 milliárd forintos projekthez a magyar állam egyedi kormánydöntés keretében 1,5 milliárdos támogatást adott.
Ezért cserébe vállalták az árbevétel 10 milliárd forintos bővítését, 2028-ig legalább 100 munkahely létrehozását és 7,8 milliárd forint többletbér kifizetését. Így a támogatás már csak a bérek közterheiből is megtérül – persze nem kizárt, hogy támogatás nélkül is ugyanígy megvalósították volna a fejlesztést.
Azért is érdekes az AVL ezen beruházása, mert a 2017-ben 153 fős cég esetében látványos, hogy csupán öt év alatt 250-nél több új munkahely jött létre – közel annyi, mint amennyit a ZalaZone-tól várnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReménytelen, hogy valaha is megtérüljön a 45 milliárdos zalai tesztpályaEz lenne a kormány értelmes, előremutató nagyberuházása. De elemzésünk alapján a várható előnyökhöz képest finoman szólva is aránytalan a tesztpálya brutális költsége. | Milliós fizetésű dolgozóktól várják a magyar állami tesztpálya megtérülését | A német beszállítók hazai fejlesztéseit pörgetnék fel a zalai autós próbapálya-beruházással. Kell még pár év, hogy kiderüljön, sikerül-e több száz új munkahelyet létrehozni. | null | 1 | https://g7.hu/tech/20210929/millios-fizetesu-dolgozoktol-varjak-a-magyar-allami-tesztpalya-megteruleset/ | 2021-09-29 09:14:00 | true | null | null | G7 |
Egyes politikusi körökben ma is úgy vélik, a tábornok befolyásos testvérének köszönhette kórházigazgatói kinevezését. Az általa elkövetett bűncselekmény azonban nincs összefüggésben sem a volt miniszterrel, sem a nemzetbiztonsággal; a tényállás szerint szimpla hűtlen kezelés történt. A Magyar Nemzet 2012 júliusában írt arról, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszter hűtlen kezelés és egyéb gazdasági vétségek gyanújával büntetőfeljelentést kezdeményezett Szilvásy István ellen.
Az akkori hírek szerint a nyugállományú dandártábornok ellen azért tettek feljelentést, mert az általa 2007 és 2010 között vezetett HM Állami Egészségügyi Központnál és intézményeinél, illetve a Honvédkórház honvédelmi tárca által felügyelt jogelődjeinél számos, gazdasági bűncselekmények gyanúját is felvető szabálytalanságot tárt fel a tárca belső ellenőrzési főosztálya.
Végül a Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség 2013. év őszén emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ (Honvédkórház) volt főigazgatója és két társa ellen folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmény – részben fiktív vállalkozási szerződés, részben pedig színlelt foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés megkötése – miatt.
A vádirat szerint Szilvásy István a kórház főigazgatójaként 2007 októberében fiktív megbízási szerződést kötött egy tanácsadó céggel, majd 2008 februárjában főorvosként alkalmazott egy férfit, „aki nem végzett munkát, és be sem járt a kórházba”. Szilvásy ügyvédje, Kende Péter úgy nyilatkozott a Híradóban: nem lepődtek meg a vádemelésen, és könnyedén cáfolni tudják majd a vádakat. Az elsőfokú tárgyalás végén úgy tűnt, igaza volt az ügyvédnek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019. április 24-én kihirdetett elsőfokú ítéletével a három vádlottat az ellenük emelt törvényes vád alól felmentette.
Az ügyész fellebbezését követően másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék azonban 2020. október 9-én Szilvásy Istvánt, valamint az egyik belgyógyászati osztály volt főorvosát, a III. rendű vádlottat, mint bűnsegédet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, amelyért a volt főigazgatót 400 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, míg a volt főorvost 200 napi tétel, napi tételenként 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. A II. rendű vádlottat ezúttal is felmentették, így számára befejeződött az eljárás.
Az ítélet szerint Szilvásy István 2008 februárjában jogellenesen, színlelt foglalkoztatással osztályvezető főorvosi beosztásba nevezte ki közalkalmazottként a III. rendű vádlottat, aki a kinevezésével érintett osztály vezetése helyett valójában a főigazgató-helyettes hatáskörébe tartozó stratégiai és tudományos fejlesztési feladatok ellátását végezte. Ezért 2008 februárja és októbere közötti időben kétmillió forintot meghaladó munkabérben részesült, miközben osztályvezető főorvosi feladatait nem teljesítette.
A Fővárosi Ítélőtábla a napokban kihirdetett, jogerős harmadfokú ítéletével Szilvásy Istvánt 300 napi tétel, napi tételenként 1000 forint pénzbüntetésre ítélte, míg a III. rendű vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette a vád alól. | Jogerősen elítélték Szilvásy Istvánt | Harmadfokon, jogerős ítélettel lezárult egy tizenhárom éves bűnügy, amelynek érintettje Szilvásy István, Gyurcsány Ferenc volt titokminiszterének testvére. A tényállás szerint a Honvédkórház volt főigazgatója színlelt foglalkoztatással osztályvezető főorvosi beosztásba nevezte ki vádlott-társát, aki kétmillió forinttal lett gazdagabb az el nem végzett munkáért. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/10/jogerosen-eliteltek-szilvasy-istvant | 2021-10-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Andrássy út 70. alatt álló impozáns épületben, rögtön a bejárat után jobbra, a márványmellvédes lépcsőn felsétálva meseszép terembe juthatnak a belépésre jogosult kevesek. Az egykori Lukács cukrászda iparművészeti védettséget élvező, szecessziós szalonjában üveggyöngyökből fűzött csillárok szikráznak a fehérre fényezett, kazettás famennyezet alatt, a tér hosszanti végét lezáró márványkandalló előtt.
Ide nem léphet be akárki. A Hauszmann Alajos tervezte, neoreneszánsz épületben a Miniszterelnökség alkalmazottai dolgoznak. A szalonban működő exkluzív kávézó ajtaja azonban nemcsak a kormánytisztviselők, hanem egy kevéssé ismert jogászklub, az Aurum ötven tagja és az ő vendégeik előtt is megnyílik. A különleges kávéház ugyanis sajátos módon kétféle szerepet is betölt:
egyszerre funkcionál a miniszterelnökségi dolgozók kantinjaként és az Aurum klubhelyiségeként.
A Miniszterelnökség épületében lévő klubhelyiségbe bejáratos jogászok szervezetét MCC-s kötődésű alkotmánybírósági főtanácsadó alapította, kurátorai között Fidesz-közeli ügyvéd és miniszterelnökségi kabinetfőnök is megtalálható.
Az Aurum alapítvány működését ugyanaz a végső soron közpénzből finanszírozott, nemhivatalos támogatási program teszi lehetővé, amelyről korábban már megállapítottuk, hogy célja egy Fidesz-barát, álcivil szervezetháló létrehozása. Az Aurumnak juttatott – és részben a volt Lukács cukrászda szalonjára költött – 35 millió forintos összeg célja hivatalosan
„a nemzeti értékeket valló magyar jogászság utánpótlásának biztosítása”.
Kérdésünkre az Aurum e-mailben azt közölte, a támogatást főként tehetséggondozásra és a „jogászhagyományok ápolására” fordították. A két éve létező szervezet jogászkörökben is inkább a mentorprogramjának, mintsem a csecse Andrássy úti szalonnak csinált hírverést.
Mi legalábbis úgy hallottuk, az Aurumot jogi körökben egy Fidesz-kegyelt ügyvédek által gründolt, tehetséggondozó- és jogászklubként ismerik, amely ugyan érzékelhetően jobboldali elkötezettségű, de direktben nem pártpolitizál, és amelynek a tehetséggondozó programja szakmailag „a fideszes jogászprojektek átlagához képest” legalább színvonalasnak mondható.
A szervezet környékén ugyanakkor több olyan ember is felbukkan, akik más, világos politikai irányultságú káderkeltetőkben vállaltak prominens szerepet.
Kolléga és káder
Az Aurum Jogászklub a Tehetségekért Alapítványt 2019-ben alapította Deli Gergely, aki ma az Alkotmánybíróság (a fideszes többségű Országgyűlés által megválasztott) elnökének, Sulyok Tamásnak a főtanácsadója, egyszersmind a Közszolgálati Egyetem államtudományi karának dékánja.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) korábbi öregdiákjaként Deli 2002 és 2009 között igazgatóhelyettesként dolgozott a már akkor is inkább jobboldali kötődésű MCC-nél. Érdekesség, hogy az MCC-társalapítású Migrációkutató Intézet vezetője, Dezső Tamás a kuratóriumi elnöke annak a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA), amely az Aurumot is finanszírozó nemhivatalos kormányzati támogatási programot bonyolította.
Miután a kormány százmilliárdokkal tömte ki a kormányközeli elitképző intézményt fenntartó alapítványt, Deli tavaly felügyelőbizottsági tagként tért vissza az MCC-hez.
„Nemzetellenes cselekedetnek tartanám, ha [ellenzéki erők] megkérdőjeleznék a tehetséggondozás szükségességét”
– mondta Deli egy, az MCC honlapján idén megjelent interjúban.
Nem Deli az egyetlen olyan ember az Aurum környékén, aki korábban jobboldalinak tartott tehetséggondozó intézményben vállalt kulcsszerepet. A 27 éves, jogászcsaládból származó Sárhegyi István úgy lett 2019-ben lett az Aurum kurátora, hogy eközben még a JÖSZ jogi szakkollégium mellett működő egyesület igazgatójaként dolgozott.
A kurátor édesapja, Sárhegyi Zoltán 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) fideszes delegáltja. Ügyvédi irodája az Orbán-kormányok, valamint a holdudvar ügyeiben is rendre aktívan jelen van.
Az idősebb Sárhegyi legmagasabb nexusa a másodgenerációra is öröklődött: a miniszterelnöki fiú Orbán Gáspár és az ügyvédsarj Sárhegyi István a jogi egyetemen, majd a közpénzből működtetett JÖSZ szakkollégium történetében is találkoztak. Az ifjak előbb a JÖSZ egyesület alapításánál bábáskodtak, később Orbán a szakkollégium fenntartójának alapítójaként, Sárhegyi pedig az egyesület igazgatójaként tért vissza.
Finom egybeesés, hogy a szakkollégisták részére toplokációjú egyetemi ingatlant bérlő, Orbán Gáspár-gründolta JÖSZ alapítványt is a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) támogatta mintegy 60 millió forinttal.
Korábban azt hallottuk egy, a JÖSZ működésére rálátó forrásunktól: ez egy „nagyon konzervatív közeg, vannak benne fidelitasosok, hitgyülisek (…). Van egy olyan szervezet, ami ugyanazt képviseli, mint a kormány, és ezért ölik bele a pénzt.”
Az Aurum kuratóriumának elnöke a szegedi Ádám Attila. A Fidesz-közeliként ismert ügyvédet az alapító Deli Gergely a főnökén, Sulyok Tamáson keresztül ismerheti: a szegedi jogász korábban évekig közösen vitte a jelenlegi fő-alkotmánybírával a Sulyok és Ádám ügyvédi irodát. Hivatalosan az iroda szegedi címére jegyezték be az Aurumot is.
Ádám korábban több ügyben együtt mozgott a volt szegedi fideszes polgármester Bartha Lászlóval. A jogász ügyvédkedett is a városvezetőnek, valamint alelnöke volt a Bartha-elnökölte Mindent Szegedért Mozgalomnak is. Mindkettejüket emlegették egy olyan ügyben, amelyben politikaközeli alakok spekulálhattak ingatlanokra belsős információk alapján: a 2003-tól épülő holt-marosi híd közelében megvásárolt ingatlanok tulajdoni lapjain a volt polgármester és Ádám feleségének nevével is lehet találkozni.
Ádám Attila rossz nyelvek szerint 2005-ben a Fidesz szegedi szervezetének elnöki posztjára is pályázott, azonban ezt az állítást Ádám a szegedma.hu-n cáfolta.
Az alapítvány kezdő kuratóriumának tagja volt még Ágostházy Szabolcs Imre, akkori miniszterelnökségi kabinetfőnök (ma az innovációs minisztérium államtitkára). Érdekesség: Ágostházyt azóta Panyi Miklós váltotta, aki jelenleg is a Miniszterelnökség kabinetfőnöke.
Panyiról korábban már írtunk: a Fidesz európai parlamenti frakciójának korábbi sajtósa az Aurumot 35 millió forinttal támogató BLA kuratóriumi tagja volt egészen 2019-ig, majd – miniszterelnökségi megbízatását megelőzően – a szintén a BLA-tól származó 1,6 milliárd forinttal kitömött Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese volt.
Arany, ami fénylik
A Batthyány Lajos Alapítvány – ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk – a kormány egyfajta házipénztáraként működik, amely révén a kormánypárt az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot.
A BLA költségvetésének oroszlánrésze (közel 7,9 milliárd forint) 2018 és 2020 között, szintén támogatásként, a propagandaminiszternek is csúfolt Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett. Ezeknek a pénzeknek a túlnyomó többségét a BLA egyből tovább is adta másoknak, ismereteink szerint több esetben is Rogánék tudtával.
A támogatások címzettjei közül sokan maguk is médiát működtetnek, a kormánybarát médiában szereplő „szakértőik” révén befolyásolják a nyilvánosságot, vagy fiatal értelmiségieket csalogatnak vonzó képzési- és karrierlehetőségekkel. Az Aurum ez utóbbi kategóriába illik, bár szolid 35 milliós támogatási összegével a kisebb versenyzők közé sorolható.
Az Aurum nyilvános beszámolóiból kitűnik, hogy az elmúlt két évben a BLA-féle támogatás oroszlánrészének megfelelő cirka 30 millió forintot bevételeztek támogatásként. Ebből a pénzből az alapítvány tájékoztatása szerint mintegy 12,8 millió forintot költöttek a szalonban működő kávézóval szorosan összefüggő kiadásokra. Viszont eközben egészen a tavalyi évig az Aurum egyéb bevételi forrásai elhanyagolható mértékűek maradtak.
Miután 2020 decemberében birtokba vették a Miniszterelnökség épületében működő kávézót, már 3,2 millió árbevételről is számot adott a szervezet. Feltehetően ez fedezi a szalon bérleti díját, amellyel kapcsolatban az alapítvány arról tájékoztatott minket: nem a BLA támogatásából fizetik. Az ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy közvetve a szalonban működő kávézóban kapható kézműves süteményeket, kávé-és italkülönlegességeket, szendvicseket és leveseket beburkoló miniszterelnökségi dolgozók állják ezt a cechhet.
Kézműves tehetséggondozás 2020 végével bezárólag összesen hét mentorált vett részt az Aurum tehetséggondozó programjában – olvasható ki az alapítvány beszámolójából. Egyikük például Deli alapító főnökével, Sulyok Tamás fő-alkotmánybírával írt közösen tanulmányt. A szervezet egy Női jogászok a magyar jogászságért című, valamint egy online, joggal és a gazdaságtannal foglalkozó kurzust is indított.
Az egykori Lukács Cukrászda szecessziós stílusú szalonját az Aurum ugyanis legalábbis különös konstrukcióban a minisztériumok és a Miniszterelnökség működéséhez szükséges munkakörnyezetet biztosításáért felelős Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF) bérli úgy, hogy ott az Aurum klubhelyiségeként is szolgáló szalonban a dolgozók részére büfét üzemeltet. (Kérdés, hogy van-e még olyan kormányzati kantin, ahol a gasztronómiai koncepciót, az „étel- és italsortimentet” Pavluska Tamás pincér-gasztroguru álmodta meg, ahogy az Aurum kávéházának esetében a 2020. évről szóló beszámoló szerint történt.)
Az alapítvány KEF-el kötött szerződésében az áll: az Aurum jogászklub csak az alapvető büfészolgáltatást nem veszélyeztető módon szervezhet rendezvényeket a kávézóba.
Ez a kitétel (a gyakorlatban legalábbis) nem tűnik túl szigorúnak: az MCC idén szeptemberben megjelent hangulatvideójában Deli a töküres miniszterelnökségi büfében elmélkedik arról, hogy mekkora jóság volt anno a tehetséggondozó szervezet kollégistájaként egy gellérthegyi lakásban élnie.
A szalon mögötti különtermet az ötvenfős tagság bármikor igénybe veheti.
Politikus, újságíró, rektor
Az Andrássy út 70. alatti épületet, amelyben korábban a Lukács Cukrászda működött, 2018 nyarán vette meg a magyar állam, élve a világörökségi épületekre bejegyzett elővásárlási jogával. Az ingatlanvásárlás körül több kérdőjel is felmerült: a világörökségi épület 2017-ben becsült értékének mintegy kétszeresét különítette el az állam az ingatlan megvásárlására, az adásvételi szerződéseket pedig bruttó 3 millió forintért bonyolította le Répássy Róbert korábbi fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája. Kérdés, hogy miért bízott meg egy külsős ügyvédet az állam, miközben a Miniszterelnökségen is dolgoznak jogtanácsosok, akik a fizetésükért cserében végezhették volna el a munkát.
Répássy neve az Aurum felügyelőbizottsági tagjai között is felbukkan: az épület adásvételét lebonyolító ügyvéd tagja az alapítvány háromtagú felügyelőbizottságának. Felügyeli az alapítvány működését a NER médiapiaci mókolásához asszisztáló Médiatanács volt tagja, Koltay András, a Közszolgálati Egyetem jelenlegi rektora is.
A harmadik fb-tag Kereki Gergő, a Mandiner 28 éves főszerkesztőhelyettese. Úgy hallottuk, Kerekit kimondottan a Fidesz emberének tartják a kormányoldali KESMA-istállóhoz tartozó hetilapnál. Az újság a Fideszhez húzó médiacsoport zászlóshajója; a lapot az MCC-hez és a Fidesz-közeli álcivil világhoz is személyes kapcsolatok sora fűzi.
A BLA támogatásairól szóló cikksorozatunkban Szalai Zoltán Mandiner-lapigazgató és MCC-főigazgató a Scruton kávéházat működtető, 900 millió forinttal megtolt Apriori Cultura Nonprofit Kft. volt tulajdonosaként és az összesen 660 millió forint (végeredményben közpénzből származó) forrást benyelő Rubicon Intézet Nonprofit Kft. tulajdonosaként szerepelt, Partos Bence ex-főszerkesztőhelyettest a 30 millió forint támogatást kapott Drogkutató Intézet Nonprofit Kft. környékén találtuk meg.
Csak a jogászok
Az Andrássy út 70. épületében 1912-ben nyitott meg a Lukács cukrászda – helyiségei közt a most a Miniszterelnökség-lerakat büféjeként működő szalonnal –, ami évtizedekig a pesti értelmiség kedvelt találkahelyeként, az államszocializmus éveiben pedig kiemelt, Különlegességi Cukrászdaként működött.
A rendszerváltás után önkormányzati tulajdonban lévő épület első adásvételi szerződését (amelyet a terézvárosi önkormányzat és a CIB Hungária Bank Rt. kötött 1996-ban) a műemlékvédelmi hatóság azzal a feltétellel engedélyezte, ha a vevő kötelezettséget vállal a cukrászda üzemeltetésére. Az épületet megvásárló újabb és újabb tulajdonosok ezt úgy értelmezték, hogy amíg nem változtatnak az iparművészetileg védett berendezésen, addig a cukrászda termeinek bármilyen funkciót adhatnak. Vagyis a jelen helyzetben a szélesebb nyilvánosság számára zárt klubhelyiség, illetve büfé szerepét is.
„A »kávézó« alapvetően munkahelyi büféként üzemel, és mint ilyet, alapvetően az épületben dolgozók vehetik igénybe. Nem a mi döntésünk volt ez, a vonatkozó üzemeltetési szerződésünk tiltja, hogy kívülről, az »utcáról« vendégeket fogadjunk” – válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre az Aurum.
A Budapest Folyóirat terézvárosi önkormányzati forrása szerint viszont nem szabadna elsiklani a műemlékvédelem korábbi feltétele fölött: „az önkormányzat jogászainak egyöntetű álláspontja [szerint az épület megvásárlója] kötelezettséget vállal a Lukács Cukrászda üzlethelyiségének üzemeltetésére. Nem pedig arra, hogy az üzlethelyiséget, vagy, ahogy ő fogalmaz, a cukrászdát, cukrászdaként üzemelteti.”
A Miniszterelnökség műtárgyfelügyeleti osztályának online regisztere ma is úgy tartja nyilván a szalon műemléki védettségű belsőépítészeti tárgyegyüttesét, mint ami nyilvánosan látogatható.
A kávéház megtekintésére szeptemberben kísérletet tévő munkatársunkat ugyanakkor az épület biztonsági őre azzal tessékelte ki, hogy
a szalonba a Miniszterelnökség dolgozóin túl „csak a jogászok” léphetnek be.
Rédl Boglárka—Sarkadi Nagy Márton | Bemutatjuk az elit jogászklubot, ami a Miniszterelnökség luxusbüféjében működik | A Miniszterelnökség büféjeként, egyszersmind az Aurum alapítvány jogászcsapatának klubhelyiségeként működik a volt Lukács cukrászda műemlék szalonja. A tehetséggondozással is foglalkozó alapítvány 35 millió forintos, végeredményben közpénzből származó, a „nemzeti érzelmű” jogászok utánpótlásának biztosítására kapott támogatásnak köszönhetően csinosíthatta ki a kávézót, és működtethet tehetséggondozó programot. Az Aurumot MCC-s kötődésű alkotmánybírósági főtanácsadó alapította, kurátorai között Fidesz-közeli ügyvéd és miniszterelnökségi kabinetfőnök üldögél, felügyelőbizottságában volt parlamenti képviselő és a Mandiner hetilap újságírója is helyet kapott. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/10/19/bemutatjuk-az-elit-jogaszlubot-ami-a-miniszterelnokseg-luxusbufejeben-mukodik/ | 2021-10-19 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A többek között guruló turulmadarat, aranyozott Szent István szobrot, tűzijátékot és légiparádét is magában foglaló ünnepség-sorozatról a sajtóban és ellenzéki politikusok kérdései nyomán kiderült néhány részlet, s ezek sokmilliárdos költésről árulkodtak, ezért voltunk kíváncsiak arra, hogy az adófizetői forintokat hogyan és mire költötték az államalapítási ünnepségsorozat kapcsán.
Ez ügyben először a Miniszterelnökséget kerestük meg közadatigényléssel még augusztus 19-én. A kérdéseinkre azonban – szeptember 3-án – az a válasz jött, hogy „a kért adatok tekintetében a Miniszterelnökség nem minősül az Infotv. 3. §-ának 9. pontja szerinti adatkezelőnek”.
Szintén augusztus 19-én kerestük meg az ünnepségsorozat egyik produkcióját – a sokak által „gurulmadár”-nak csúfolt, kerekeken gördülő hatalmas turulszobrot is magába foglaló – Andrássy úti felvonulást szervező TulipánTündér Produkciós Nonprofit Kft-t. A cégtől azt kérdeztük, hogy velük melyik állami szervezet szerződött erre a feladatra. A cég vezetője, Illés Gabriella a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ) irányított minket a kérdéseinkkel.
Az MTÜ nem ér rá válaszolni
Amikor valaki közérdekű adatot kér egy közfeladatot ellátó szervezettől – amilyen például az MTÜ –, akkor annak a törvény szerint kötelező válaszolnia.
„A válasznak tartalmaznia kell a kért közérdekű adatot, vagy indokolni kell, hogy a kért adat miért nem adható ki. A kérelemnek a közfeladatot ellátó szervnek a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül eleget kell tennie. Ez a határidő indokolt esetben csak egy alkalommal, 15 nappal hosszabbítható meg az igénylő értesítése mellett.” (Forrás: NAIH)
A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet alatt viszont egy kormányrendelet alapján lehetőség van ennek a válaszadási határidőnek a 45+45 nappal történő meghosszabbítására abban az esetben, ha a normál 15 napos határidőben való válaszadás akadályozná az adatgazdát a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátásában. Az alapvetően érthető rendelkezést sokan gumiszabályként kezelik, és rendszeresen (vissza)élnek vele az adatgazdák.
Ezt a hosszabbítási lehetőséget használta ki az MTÜ is, amikor az augusztus 23-i adatigénylésünkre először szeptember 7-én válaszolt:
„A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alapján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 29. § (1) bekezdésétől eltérően a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő, az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv – a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira tekintettel – az igény beérkezését követő 45 napon belül tesz eleget.”
Majd október 7-én újabb 45 nappal meghosszabbították a válaszadási határidőt ugyanezzel az indokkal.
Az Átlátszó jogászai szerint azonban a közérdekű adatkérésre adott válasz ilyen indokkal történő halogatása jogellenes, és ezt egy alkotmánybírósági határozat is alátámasztja:
„Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3)–(5) bekezdéseinek alkalmazása során az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna.”
Több milliárdba kerülhetett
Az idei augusztus 20-i ünnepek költségeiről eddig kevés, és csak hozzávetőleges információ derült ki. Egy ellenzéki országgyűlési képviselő, a volt jobbikos Bencsik János korábban megtudta, hogy az MTÜ egyik saját cége szerződött az Antenna Hungária Zrt-vel az államalapítási ünnep lebonyolítására.
A képviselő kérdésére Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára akkor két olyan szerződést küldött el (az MTÜ és az azóta a 4iG Zrt. többségi tulajdonába került Antenna Hungária Zrt. között) , melyek más feladatokról is szóltak, így az összesen 31,3 milliárdos összegből nem tudni, pontosan mennyi ment az augusztusi ünnepre.
A Hvg.hu becslése szerint hozzávetőleg 5,5—7,9 milliárd forint körüli összegbe kerülhetett az idei államalapítási ünnep. Amint választ kapunk az erre vonatkozó kérdéseinkre a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, közzétesszük az adatokat arról, hogy pontosan mennyit költött a kormány a többek szerint „valószínűleg minden idők legdrágább augusztus 20-i ünnepségére”.
Címlapkép: Résztvevők az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén tartott felvonuláson a budapesti Andrássy úton 2021. augusztus 20-án (forrás: MTI/Czeglédi Zsolt) | Karácsonyra talán megtudhatjuk, mennyibe került az augusztus 20-i turulszobros buli | A Magyar Turisztikai Ügynökségtől azt szerettük volna megtudni, hogy mennyit költöttek és kikkel szerződtek az augusztus 20-i államalapítási ünnep szervezése során, de úgy tűnik, új indok került elő az újságírói adatkérések lassítására. Most már nem a járványhelyzetre, hanem “a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva tolták ki – újabb – 45 nappal a válaszadási határidejét az augusztus 23-án beadott közadatigénylésünknek. Az Átlátszó jogászai szerint viszont az ilyen válaszhalogatás egy alkotmánybírósági ítélet alapján jogellenes. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/20/karacsonyra-talan-megtudhatjuk-mennyibe-kerult-az-augusztus-20-i-turulszobros-buli/ | 2021-10-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Arra kérjük az önkormányzati döntéshozókat, ne vegyenek részt tovább az irányított közbeszerzésekben, ne engedjenek a fideszes választókerületi vezetők zsarolásának, településeik takarékosabb működését inkább vállalják fel közösségük előtt, ne dőljenek be a támogatási rendszer zsaroló módszerének.”
A témában korábban írt cikkeinkben nyilatkozó helyi politikusok szerint rajtuk kívül számos településen hasonló gondokkal küzd számos tisztességes, de „mutyis ügyekbe kényszerített” önkormányzati vezető, akik fenyegetések miatt vagy a megtorlásoktól tartva nem mernek a nyilvánosság elé lépni. Most azt remélik, a nyílt levél nekik is bátorságot ad, hogy feltárják a kétes ügyeket.
„Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – nyilatkozta az Átlátszónak adott interjúban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva volt polgármestere. Kósa Lajos először független, majd a ciklus felétől fideszes önkormányzati képviselőként (2010–2014), s később polgármesterként (2014–2019) töltött évei alatt belátott a kulisszák mögé, megértette hogyan működnek a NER fogaskerekei.
Kósa az Átlátszónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy látta az irányított pénzosztást – többek között a pályázati pénzek, megbízások „csókosokhoz” irányítását, s mivel ebben nem volt hajlandó részt venni, felülről – a helyi Fidesz-vezetők – ellehetetlenítették a munkáját.
Nem voltam hajlandó ezekre a mutyikra – kitálalt Kósa Lajos volt fideszes polgármester | atlatszo.hu
„Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – ilyen és ehhez hasonló állításoktól hemzsegő beszámolóban ismertette a NER helyi működését egy volt fideszes polgármester az Átlátszónak adott videó interjúban.
A rákóczifalvi ügyekről szóló cikkünk után kereste meg a szerkesztőségünket egy másik település, a Vas megyei Csepreg egyik önkormányzati képviselője, aki 2019. októbertől 2020. júliusig a település alpolgármestere volt a független, de a Fidesszel igen jó kapcsolatot ápoló polgármester mellett. Dénes József azt kifogásolta, hogy közérdekű adatigényléseit a település polgármestere és jegyzője több éve akadályozza, így közel 30 uniós pályázat szerződéseinek és egyéb dokumentumainak csak egy töredékét ismerhette meg, ezek közül többet gyanúsnak talált.
Dénes József azért kért információt a pályázati pénzekről, mert úgy érezte, hogy a látható eredmények alapján sok projektnél nem volt egyértelmű, hogy mire mentek el a milliók. Az Átlátszónak azt nyilatkozta, hogy ő a 2019. októberi választások előtt azt ígérte a város polgárainak, hogy áttekinthető és közérthető tájékoztatást ad majd mindarról, amire Csepregen pénzt költöttek és költenek, és szerinte éppen ezért távolították el a pozíciójából.
Ráadásul a település jegyzője és polgármestere rágalmazásért is feljelentette, de a vádak alól első és másodfokon is felmentette a bíróság.
Leváltották és feljelentették a csepregi alpolgármestert, mert kíváncsi volt, hogyan költi a város az uniós százmilliókat | atlatszo.hu
Ottjártunkkor a volt alpolgármester elmondta, azért került összeütközésbe a város vezetésével, mert kifogásolta, hogy nem tesznek eleget a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek. Dénes József azt állítja, van olyan információ, amit még 2019 októberében kért, de azóta sem kapott meg az önkormányzattól.
A szerkesztőségünknek elküldött nyílt levelet egy harmadik volt polgármester is aláírta. Lakatos Béla a Komárom-Esztergom megyei Ács polgármestere volt 2010–2018 között (először fideszes, majd független politikusként). Kérdésünkre ő így indokolta, hogy miért fordult a nyilvánossághoz:
„Benne voltam egy rendszerben, ahol, aki nem áll be a sorba, az nem kap pénzt, nem tudja fejleszteni a saját települését.”
Lakatos szerint a legnagyobb baj, hogy a települések vezetői nem a tudásuk alkalmasságuk alapján „mennek előre” (kapnak pályázati pénzeket, stb.), hanem attól függően, hogy menyire hűségesek a Fideszhez. „Behívják az embereket a megyei önkormányzathoz, ahol elmondják, milyen pályázatokra gondoltak, s hogy mire pályázzunk. Az én településem is sokat kapott, de az volt a feltétel például, hogy hagyjam abba az akkor tervezett »roma polgármesterek szövetségének« a szervezését. Ilyen típusú zsarolások mindenütt vannak a pakliban” – mondta Lakatos Béla az Átlátszónak.
Hadházy a „kiskatonákat” nem vonná felelősségre
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a témáról korábban azt írta az Átlátszón, hogy „azok a hatalmas hálózatok, amelyek egészen nyíltan lopják az EU pénzt, nem működhetnének sok ezer, de inkább tízezer olyan »társtettes« nélkül, akik akaratlanul és legtöbbször ingyen segítik ezeket a projekteket. Ezek leggyakrabban a megfélemlített köztisztviselők, akik félrenéznek a messziről bűzlő eljárások során. De ide tartoznak azok a kisemberek is, akik az egyes projektek menedzsmentjében nem túl magas fizetésért gyártják a papírokat, és stresszelnek azon, hogy az alkotmányos költség leadása után is megvalósulhasson legalább valami »csökkentett műszaki tartalom«.
Hadházy Ákos: a gépezet kiskatonáinak kiterjedt amnesztiát kell hirdetni
Hanzély Ákos öttusázó világbajnokunk kiváló, figyelemfelkeltő és gondolatébresztő cikket írt az Átlátszónak a korrupció elleni fellépés lehetőségeiről.
Ha önkormányzati döntéshozóként vagy tisztségviselőként a fent emlegetett visszaélésekhez hasonlót tapasztaltál, kérjük jelentkezz cikkünk szerzőjénél a [email protected] e-mail címen!
Címlapkép: Németh Dániel | “Nem megoldás cinkosként asszisztálni a fideszes mutyikhoz” – volt polgármesterek nyílt levele | Nyílt levelet küldött az Átlátszó szerkesztőségének két volt fideszes polgármester és egy független volt alpolgármester, arra biztatva helyi politikustársaikat, hogy ne menjenek bele többé uniós pénzek (és egyéb állami támogatások) felülről jövő sugallatra történő szabálytalan felhasználásába. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/20/nem-megoldas-cinkoskent-asszisztalni-a-fideszes-mutyikhoz-volt-polgarmesterek-nyilt-levele-onkormanyzati-donteshozokhoz/ | 2021-10-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A veszélyhelyzet óta az állami hivataloknak lehetőségük van 15 helyett 45 nap alatt válaszolni a közérdekű adatigénylésekre, ráadásul meg is hosszabbíthatják a határidőt újabb 45 nappal. A szabály szerint akkor várhatnak ennyit, ha a gyorsabb válaszadás akadályozná őket a veszélyhelyzettel összefüggő feladataik ellátásában.
A tapasztalat szerint az intézmények szívesen élnek is ezzel a jogukkal, most a MÁV várakoztatja Hadházy Ákos független képviselőt, aki néhány tavaly felmondott garázsbérleti szerződés felől érdeklődött.
A 45 napos válaszadási műfaj emlékezetes darabja volt, amikor Müller Cecília tisztifőorvos megrótta a kollégáit, hogy miért hivatkoznak a közfeladat-ellátás veszélyeire, de a címzettek közt felejtette Hadházyt. | A MÁV is beállt a sorba, csak 45 nap után válaszol egy közérdekű adatkérésre | A veszélyhelyzet óta az állami hivataloknak lehetőségük van 15 helyett 45 nap alatt válaszolni a közérdekű adatigénylésekre, ráadásul meg is hosszabbíthatják a határidőt újabb 45 nappal. A szabály szerint akkor várhatnak ennyit, ha a gyorsabb válaszadás akadályozná őket a veszélyhelyzettel összefüggő feladataik ellátásában. | null | 1 | https://444.hu/2021/10/22/a-mav-is-beallt-a-sorba-csak-45-nap-utan-valaszol-egy-kozerdeku-adatkeresre | 2021-10-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Rekordösszegű, 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki kartellezés miatt többek közt a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Vegyipari Zrt.-re és vállakozáscsoportjára a Gazdasági Versenyhivatal, mivel szerintük a cégek "éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására" törekedtek.
Csak hogy perspektívába helyezzük a 14,1 milliárdos összeget: a GVH tavaly összesen 8,4 milliárd forint bírságot szabott ki.
A GVH 11 cég ellen kezdeményezett vizsgálatot, ezek közül kettő vétlennek bizonyult, kettő pedig együttműködött a hatósággal. Utóbbiak közül az egyik bírságát teljes egészében elengedték, így végül nyolc cégre vetették ki a rekordösszegű bírságot:
11 millárd forintot a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozására,
1,1 milliárd forintot a Hőgyészi Agrokémia Kft.-re
és 1,945 milliárd forintot a Cargill Magyarország Zrt.-re.
Az egyik cég, ami megúszta a büntetést nem más, mint a Csányi Sándor érdekeltségébe tartózó KITE Zrt.
A Versenyhivatal szerint a Nitrogénművek és műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozásai jogsértő módon meghatározták a viszonteladóik számára a termékek végfelhasználói árát, sőt, azt is, hogy kinek értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett olyan jelentős éves minimumvásárlás-mennyiséget írt elő, amivel lényegében az importot is korlátozta. Márpedig Magyarországon csak a Nitrogénművek cégcsoportja gyárt műtrágyát, vagyis a hazai piacon csakis az import jelenthetne számukra versenyt.
A GVH szerint a Nitrogénművek így jelentős károkat okozott a hazai gazdáknak, és mert a műtrágya nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban, a termelők költségei pedig a fogyasztói árakban is megmutatkoznak, lényegében minden magyar fogyasztónak is.
Bige leszámolásra, politikai támadásokra panaszkodott
Bige László a romániai Nagyváradon született, 1984-ben költözött Magyarországra. Már a rendszerváltás előtt használt ruhákkal kereskedett, a 90-es években pedig Romániára és Oroszországra is kiterjesztette üzleteit, hogy autógumitól a húsig számos termékkel üzleteljen.
A műtrágyagyártással foglalkozó szolnoki üzemét az 1996-os privatizáció idején vásárolta, míg a műtrágya alapanyagát gyártó péti nitrogénműveket 2002-ben vette meg a Mol-tól, mindkettőt jórészt OTP-hitelből.
Magyarország EU-s csatlakozása után indult be igazán az üzlet, amikor az EU-s védővámok az olcsóbb orosz műtrágyát kizárták a régió piacáról. A műtrágyagyártás legdrágább hozzávalója a földgáz: abból nagyon sok kell, és aki olcsón tud szerezni, az hatalmas hasznot tud besöpörni. A Nitrogénműveknek piaci pletykák szerint saját szerződése volt a Gazprommal, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy Bige rendszerint a leggazdagabb magyarokat bemutató lista élmezőnyében szerepelt az utóbbi évtizedben. Ugyanakkor az idei gázárakkal saját állítása szerint már nem tud lépést tartani, nemrégiben bejelentette, hogy lehet, hogy le kell állítania a műtrágyagyártást a földgáz megnövekedett ára miatt.
Bige saját állítása szerint igyekezett minden politikai oldallal jó viszonyt ápolni, vadászbarátság fűzte Medgyessy Péter volt miniszterelnökhöz, de fideszesekhez, KDNP-sekhez is.
Régóta köztudott a magyar üzleti körökben, hogy 2008 körül Bige László és Csányi Sándor OTP-vezér nagyon összevesztek, sokan azt is tudni vélték, hogy a Nitrogénművekre felvett hitelekhez kapcsolódó feltételek teljesítésén. Amikor 2018-ban elindultak a rendőrségi nyomozások és hatósági vizsgálatok Bige és a cégei ellen, akkor ő már utalgatott arra, hogy Csányi Sándor intézte el a kormányzatnál a vegzálását. Csányi Sándor többször is visszautasította a feltételezést.
Bige Lászlónak alapvetően két erős versenytársa van a magyar piacon: Csányi Sándor és Andrej Babis leköszönő cseh miniszterelnök érdekeltségei. Előbbi ugyan nem gyárt műtrágyát, de nagy tételben kereskedik vele; utóbbinak pedig gyára és elosztóhálózata is van.
Az utóbbi időszakban Bige már arról is beszélt a sajtónak, hogy politikai támadás áldozata, főleg miután 2020-ban rövid időre őrizetbe vették, majd házi őrizetbe került (nem a mostani, hanem más, de szintén az üzleti tevékenységéhez köthető ügyek miatt).
Idén év elején egy nagyobb közvélemény-kutatást finanszírozott az ellenzék számára, ezt büszkén vállalta is, közben a kormánypárti sajtó vörösbárózó kampányt indított ellene. | 14,1 milliárd forintra bírságolta a Versenyhivatal Bige László műtrágyás cégcsoportját | Rekordösszegű, 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki kartellezés miatt többek közt a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Vegyipari Zrt.-re és vállakozáscsoportjára a Gazdasági Versenyhivatal, mivel szerintük a cégek "éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására" törekedtek. | null | 1 | https://444.hu/2021/10/22/141-milliard-forintra-birsagolta-a-versenyhivatal-bige-laszlo-mutragyas-cegcsoportjat | 2021-10-22 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata megállapította, hogy a nagyvállalkozó Bige László cége, a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, közülük kettő elismerte a jogsértést. A GVG versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre - írja közleményében a Versenyhivatal.
A Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak - áll a közleményben.
Az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások – vagyis a kartellek – a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt – a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest – magasabb árakkal szembesülhettek a GVH szerint.
A hosszú időn keresztül folytatott és kiterjedt jogsértésekre a Versenytanács összesen 14,1 milliárd forintos pénzbírságot rótt ki a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozása mellett a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-re és a Cargill Magyarország Zrt.-re. | 14 milliárd forintra bírságolta a GVH Bige László cégcsoportját | A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata megállapította, hogy a nagyvállalkozó Bige László cége, a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, közülük kettő elismerte a jogsértést. A GVG versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre - írja közleményében a Versenyhivatal. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/14-milliard-forintra-birsagolta-a-gvh-bige-laszlo-cegcsoportjat-242856 | 2021-10-22 17:32:12 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kevesek által figyelt, de annál sebesebb sajtópiaci koncentráció ment végbe az elmúlt hónapokban Magyarországon, amelynek politikai jelentőségére először az előválasztás mutatott rá. A Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. ernyője alatt egy tulajdonosi körbe terelődött a régen a baloldal „tábori” újságjaként emlegetett 168 Óra és a 168.hu internetes portál, a nemrég az LMBTQ-szerelem mellett több különböző címlappal kiálló Elle magazin, a lakberendezéssel foglalkozó Elle Decoration, a Neokohn nevű konzervatív-liberális zsidó oldal, valamint az ingyenes terjesztésű Pesti Hírlap – amely, mint alább dokumentáljuk, meghökkentően egyoldalú Dobrev-kampánnyal szállt be az ellenzéki háziversenybe. Ugyanez a csapat – mint a Media1 megírta – még a 2022-es a választások előtt előrukkolhat egy teljes vidéki laphálózattal, továbbá a közéleti televíziózás és a rádiózás irányába is nyitnának.
A Pesti Hírlap előválasztási aktivizmusa alighanem arra utal, hogy a kormányzati kommunikációért és az állam hirdetési pénzeiért felelős Rogán Antal – illetve a kabinetminiszter baráti köre – immár nemcsak a Fideszt építi, hanem az ellenzéki nyilvánosságot is igyekszik befolyásolni (Orbán Viktor újrázása érdekében). Mindez nem feltétlenül jelenti, hogy a következő hetekben, hónapokban bezárják vagy durván áthangolják a már NER-kézre került, állami reklámokkal megtámasztott kormánykritikus médiumokat. Inkább „csak” azt, hogy például kiemelt feladatukká teszik a harmadik erőként felbukkanó pártok menedzselését, vagy épp az ellenzéki káosz, a Márki-Zay Péter mögött formálódó tömb belső konfliktusainak felnagyítását, gerjesztését. Azaz a baloldali, liberális vagy exfideszes bizonytalanok voksolási hajlandóságának letörését, hogy százalékokban mérhető kárt okozzanak a Márki-Zay-listának. Nézzük tehát közelebbről az előválasztási pilot projektet, vagyis amikor
a Rogán-művek a Fidesz összes létező felületén a „Stop Gyurcsány!”-szlogent futtatta, a függetlennek vagy balliberálisnak látszó – de NER-finanszírozású – Pesti Hírlap–168 Óra-csoport viszont „Start Dobrev!”-üzemmódba kapcsolt.
Azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ne Márki-Zay Péter legyen Orbán Viktor kihívója 2022-ben. Először álljon itt egy „seregszemle”: mi fán terem, kikből áll és kik pénzelik pontosan a fent említett Michaeli, Schwartz & Brit Média Holdingot?
A társaság motorja a korábban külföldön médiavállalkozgató, majd a hazai sajtóportfoliója egy részét a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) köreitől megszerző Milkovics Pál – a lapcsoport neves új befektetője pedig Rogán Antal grúz-izraeli barátja, az épp fogászati implantátumgyártással hasító Shabtai Michaeli. Utóbbi régóta kerülgeti a politika álló- és hullócsillagait. Korábban az SZDSZ-es fővárosi városvezetéssel „hangolódott” össze a metróállomásokon üzemelő Princess pékséglánc és néhány zavaros ingatlanügy haszonhúzójaként, később pedig ugyanőt a Rogán-féle „fideszes” letelepedésikötvény-biznisz egyik szereplőjeként rajzoltuk körbe. Noha a Tbilisziből Tel-Aviv környékére, majd Budapestre származott üzletember hevesen tagadja, hogy érintett lett volna pénzes (orosz) bevándorlók Magyarországra közvetítésében, végül minden ellenünk indított perét jogerősen elbukta. S hogy még mosolyogtatóbbá tegye saját védekezését, az általa fémjelzett új médiaholding igazgatóságában az az Oláh Zoltán is helyet kapott, aki anno a letelepedésikötvény-kereskedést is menedzselte.
Milkovics Pál és Shabtai Michaeli egyaránt úgy nyilatkozott, hogy közös ismerősük, Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja révén kerültek sajtótulajdonosi kapcsolatba – „ő mutatott be minket egymásnak a zsinagógában”. Bodnár egyébként most nyáron ugyancsak igazgatósági tag (sőt elnök) lett a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holdingban, tehát szó sincs arról, hogy a lapcsoport nagyon eltávolodott volna Köves Slomóéktól. A jegyzőkönyv kedvéért pedig most felidézzük, Milkovics és Michaeli hogyan állt eredetileg a sajtószabadság és a politikai függetlenség ügyéhez – legalábbis a szavak szintjén.
Milkovics Pál, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. vezérigazgatójaa Válasz Online-nak 2020 októberében…
• arról, hogy megbízást teljesít-e; konkrétan Habony Árpádét, esetleg a Fideszét: „Mutassanak egyetlen cikket a Pesti Hírlapból vagy 168 Órából, amely nem volt korrekt, netán a kormány szekerét tolta!”
• arról, hogy akar-e „cimboráskodni” kormányemberekkel, illetve állami hirdetésekből gazdagodni: „Piaci alapon akarunk működni, erre építettük fel az üzleti modellünket, nem cimboráskodásra. (…) Nem politizálni jöttem, nem politikai pártot, pártokat, ideológiákat kiszolgálni. A klasszikus újságírásban hiszek.”
Shabtai Michaeli, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. társtulajdonosa a Media1-nek 2021 júliusában…
• arról, hogy kapcsolatban áll-e a kormányzati kommunikációért és az állam hirdetési pénzeiért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjével: „Rogán Antal már több mint tíz éve barátom. (…). Ez egy magánemberi kapcsolat, soha semmilyen közös üzleti ügyünk nem volt (…), nem kérek tőle tanácsokat, magam hozom meg a döntéseket.
• arról, elmondta-e Rogánnak, hogy beszáll a Pesti Hírlap–168 Óra-csoportba: „Nem, nem osztottam még meg vele, de ha módomban lesz, el fogom mondani, ahogy azt barátok teszik.”
• arról, hogy lesznek-e állami hirdetések a lapokban, miután megjelent a médiacsoport tulajdonosi körében: „Nem azáltal, hogy beszálltam ebbe a vállalatba, hanem azáltal, hogy eljutunk arra a szintre, hogy akarjon nálunk hirdetni az állam.
• arról, hogy beleszól-e az újságkészítésbe: „A nyomatékosság kedvéért álljon itt: tartalmi kérdésekbe nem szólok bele. (…) Ahogy azt már többször elmondtuk, objektív, kiegyensúlyozott médiumokat működtetünk.”
Milkovics Pál a Telexnek 2021 júliusában…
• arról, előnyös-e a médiacsoportnak, hogy Shabtai Michaelinek vannak nagypolitikai kapcsolatai: „Shabi nem politikai összekötőnek jött, hanem mint pénzügyi befektető. (…) Ugyanakkor nincsenek illúzióim, pontosan tudom, hogy ebben az interjúban nem fogom meggyőzni a legtöbb olvasót bármiről is. Ön valószínűleg majd adni fog egy olyan címet, amiben benne lesz, hogy »Rogán« vagy »Habony«, azért, hogy kattintsanak.”
• arról, elképzelhetőnek tartja-e, hogy Michaeli, aki eleinte nem szólt bele semmibe, később beforgatja a médiacsoportot a NER világába: „Én Shabit nem tartom NER-közeli befektetőnek.”
• arról, hogy üzleti szereplőként mennyire lehet szabadon működni a magyar médiában: „Nekem eddig sikerül. Lehet ma Magyarországon üzletileg sikeres médiavállalatot működtetni anélkül, hogy valamilyen kormánybarát tartalmat kelljen előállítani.”
S hogy mi történt ilyen előzmények és fogadkozások után az első politikailag éles helyzetben a Pesti Hírlappal? Az ellenzéki előválasztás második, kormányfőjelölti fordulója idején az addig kiegyensúlyozott és államihirdetés-mentes Pesti Hírlap hadrendbe állt. A 2021. október 6-i lapszámban még kizárólag a médiacsoport saját promóciós anyagai jelentek meg (Elle, 168 Óra), piaci és kormányzati reklámok véletlenül sem. Aztán október 7-én egy oldal terjedelemben már feltűnt Merkely Béla és „Az oltás működik, Magyarország működik” című fizetett kormánytartalom. A 8-i újság borítóján az állami Szerencsejáték Zrt. lottóhirdetése szerepelt, az igazi címlapon pedig a tetterős Dobrev Klára fotója mellett ez a szöveg: „A győztesek soha nem adják fel, akik feladják, sohasem győznek!”. A belíveken aztán találtunk még interjút is a DK miniszterelnök-aspiránsával („Dobrev: Felkészült vagyok” címmel), illetve megint egy fizetett Merkely-fejet. Ahogy az alábbi montázson látszik, az október 11-i szám nyitóoldala egy kiragadott mondattal hergelt Márki-Zay Péter ellen, belül pedig ismét jött a lapnak állami zsetont jelentő Merkely-arc, kiegészítésként pedig egy agrárminisztériumi hirdetés. Október 12-én újra egy tetszetős lottóreklámmal csigázták az olvasókat, majd a második címlapon Dobrev szerepelt a „Szívvel, lélekkel kormányozna” felirat társaságában, az alsó sarokban pedig a „hazaárulózó” Márki-Zay szomorkodott. Belül még: Merkely-fej, továbbá riport a Gyurcsány-párti kormányfőjelölt tatabányai útjáról – „A nők mindent megoldanak” címmel –, ahol, mint kiderült, „a hideg, esős idő ellenére” rengetegen várták a nagyszerű szónokot. Az október 13-i lap újabb Márki-Zay-nyírással indult (lásd lent), majd jött Merkely, aztán megtudtuk – Dobrev Klára debreceni fórumának rezüméjeként –, hogy „A változás elkezdődött”. Megtaláltuk még a lapban az állami Magyar Villamos Művek hirdetését, valamint a kormány zöldpolitikai elkötelezettségét igazolni hivatott kreatív reklámot (egy-egy kolumnán). A további lapszámokat is lenne miért szemlézni, de a legtöményebben e négyben jelent meg a „Start Dobrev!”-kampány.
Ráadásként az előválasztás utolsó napján a Pesti Hírlap testvérmédiuma, a 168.hu még közölte azt a villámhírt, hogy Gyurcsány Ferenc szerint valójában Soros György áll Márki-Zay Péter mögött, de ezt a csodát végül leszedte a hírportál. Mindezen fejlemények után a Válasz Online e-mailben kereste meg Milkovics Pált és Shabtai Michaelit. Megkérdeztük tőlük, van-e összefüggés az állami hirdetések megérkezése és az előválasztási kampányban történő aktív Pesti Hírlap-részvétel között? Továbbá: a tulajdonukban álló újságcsalád milyen volumenű és időtartamú reklámszerződést kötött a kormányzattal, illetve helyeslik-e, hogy a sajtójuk ilyen nyilvánvalóan beszállt az ellenzéki belharcba?
Napokat hagytunk nekik a válaszadásra, de nem kívántak élni a felkínált lehetőséggel. Mások viszont felmondással feleltek helyettük: Pion István főszerkesztő és társai azért távoznak, mert szakmailag vállalhatatlannak tartják a Pesti Hírlap fenti címoldalait, melyeket „nem mi találtunk ki, nem a főszerkesztő ötlete volt”. Az pedig nyilvánvaló, hogy egy újság függetlensége akkor szűnik meg egyértelműen, ha nem a szerkesztői gárda műve a tartalom és a forma.
A Válasz Online idén januárban jelezte: miután nyíltan kormányközeli tulajdonos vette át az Indexet, immár legalább 50 százalékos a NER-kontroll a közéletet tematizálni képes sajtótermékek piacán – a politikával is foglalkozó televíziók és napilapok esetében pedig kétharmados. (Úgy ráadásul, hogy a megyei újságokat nem másfél tucat, hanem egyetlen termékként számoltuk el, és még nem tudhattuk, hogy a Milkovics–Michaeli páros vidéki laphálózatot is tervez.) Ezek tehát az infrastrukturális adottságok – ettől persze az „istenadta nép” még dönthet úgy, hogy szívesebben olvas és tart el pártfüggetlen orgánumokat.
Korábbi összeállításunkban világossá tettük, hogy léteznek bizonytalan státusú médiumok, amelyek (még) sajtószerűen, de (már) Fidesz-kitettségben üzemelnek. Ahogy láttuk, a Pesti Hírlap–168 Óra-csoportot az előválasztás során politikai fegyverként használta – és finanszírozta – a hatalom. Ezek után nagy kérdés, önazonos maradhat-e hosszabb távon az ATV, melynek egyik végső haszonhúzója a Fidesz–KDNP-kormánnyal bizalmi viszonyt ápoló Németh Sándor, a Hit Gyülekezete alapítója. Vagy mi lesz a most főszerkesztőt váltó, a kétkulacsos Leisztinger Tamás által kiadott Népszava sorsa, illetve hagyják-e a normalitás keretei között működni – a TV2-vel és a Pesti TV-vel egyértelműen a Fidesz-hatalmat propagáló – Vaszily Miklós máig jelentős online portálját, az Indexet?
Nyitóillusztráció: MTI és Media1 nyomán (Rogán Antal és Shabtai Michaeli)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>
#média#NER#Pesti Hírlap#Rogán Antal | Start Dobrev! – a Rogán-művek fokozódó jelenléte az ellenzéki nyilvánosságban | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2021/10/21/shabtai-michaeli-milkovics-pal-pesti-hirlap-kampany/ | 2021-10-21 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
|
Korábbi újságunk, a nyomtatott Heti Válasz internetes felülete, a valasz.hu helyén egy hete hibaüzenet jelenik meg. Amikor ezt érzékeltük, rögtön panaszt tettünk a jelenlegi tulajdonosnál, kérve a helyreállítást, hiszen mindeddig az volt a gyakorlat Magyarországon, hogy a bezárt lapok archívumát a jogtulajdonosok fenntartják. Választ vagy magyarázatot nem kaptunk.
Korábban közelről figyeltük néhai „anyalapunk” felszámolási eljárását, és természetesen mi is pályáztunk a Heti Válasz szűk 18 évét őrző internetes archívumra (illetve a domainre és a védjegyre), hogy senki ne tudja kiradírozni az újságot a magyar sajtótörténetből. Nem jártunk, nem is járhattunk sikerrel: a licit vége előtti utolsó pillanatban Vörös József, Mészáros Lőrinc legrégebbi ügyvéd-jobbkeze, a Puskás Akadémia jogi képviselője olyan összegért vitte a jogokat, amit mi nem tudtunk kifizetni. Mindeddig úgy tűnt, az új tulajdonosnak nincs szándékában eltüntetni az archívumot.
Mi több, korábban azt a jelzést kaptuk az irodájától, hogy a „Heti Válasz archívum a valasz.hu oldalon a továbbiakban is elérhető lesz”. Mivel az említett oldalt szerkesztőségünk nem valamiféle honlaphullának, hanem használható, hivatkozható felületnek, ha úgy tetszik, a sajtótörténet egy darabjának tekinti, ezúton tiltakozunk a lekapcsolása ellen. Úgy gondoljuk, a jogtulajdonosnak felelőssége van abban, hogy a Heti Választ, a több mint másfél évtizeden keresztül létező szellemi műhelyt a dicstelen bezáratás után se lehessen végképp eltörölni az internetes térből.
A jelenlegi tulajdonosnak láthatóan nehézséget okoz az oldal fenntartása, mi azonban örömmel megbirkóznánk a feladattal. A Válasz Online ezért többször, legutóbb egy hete tett vételi ajánlatot az archívumra.
Addig is: kérjük a valasz.hu haladéktalan elérhetővé tételét!
a Válasz Online szerkesztősége | Eltüntették egykori lapunk, a Heti Válasz internetes archívumát, szerkesztőségünk tiltakozik | Napok óta elérhetetlen a valasz.hu, ahol egykori újságunk, a Heti Válasz és az internetes kiadás teljes archívuma ingyenesen elérhető volt. Hiába kérdeztünk és tettünk panaszt, egyelőre nem tudjuk, miért történt mindez. A Heti Válasz archívumát és kiadói jogait két évvel ezelőtt szerezte meg a felszámolásból Vörös József, Mészáros Lőrinc legrégebbi ügyvéd-jobbkeze, a Puskás Akadémia jogi képviselője. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2021/10/22/heti-valasz-voros-jozsef-tulajdonos-lekapcsolas-kozlemeny/ | 2021-10-22 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP) és a Zagyvakörnyéki Települési Szilárdhulladék-gazdálkodás Fejlesztése Társulás írt ki közbeszerzést hulladékkezelő mű építésére év elején. A pályázat lezárult, a nyertest most hozták nyilvánosságra.
Az uniós értesítő szerint 3 induló közül
a tendert a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyerte.
A másik két ajánlattevő a STRABAG Építőipari Zrt. és a Homokhátsági Környezettechnika Kft. volt.
A nyertes cég feladata lesz a Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Heves megye egyes térségeiben, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre elnevezésű KEHOP-3.2.1-15-2017-00026 azonosítószámú projekt kivitelezési feladatainak teljes körű ellátása.
A leírás szerint a projekt hozzájárul a hulladékgazdálkodás hatékonyságának eléréséhez, a hasznosítási arányok növeléséhez, egyben a hulladék anyagáram lerakástól történő eltérítéséhez. Az érintett fejlesztéseket a Hatvan 054/14 helyrajzi számon, valamint Turán, a 0272/7 helyrajzi számon valósítják meg. Hatvanban többek között bővítik a válogatócsarnokot, fejlesztik a meglévő települési szilárdhulladék-feldolgozó technológiát, Turán pedig új, aszfalt bejáróutat építenek a hulladékudvarhoz, bővítik a hulladékudvart, és támfalat is építenek.
A beruházás értéke nettó 1 329 256 482 forint, amit európai uniós alapokból finanszíroznak.
Orbán Viktor felcsúti barátjának vállalkozása ezzel újabb milliárdhoz jutott, ebben a hónapban harmadszor.
A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az Árvízi biztonság növelése a FETIVIZIG területén elnevezésű és a Rába és Rábca folyó árvízvédelmi fejlesztése című tendert is elnyerte. Mindkettőt az Országos Vízügyi Főigazgatóság írta ki.
Előbbi megbízás a Kraszna bal- és jobb parti töltéskoronaburkolat építését, a Batár bal parti töltés fejlesztését, a Magosligeti zsilip átépítését, a Tisza bal parti töltés koronaburkolat rekonstrukcióját, az Aranyosapáti új gátőrház és védelmi központ építését, illetve az Aranyosapáti új raktárcsarnok építését foglalja magában nettó 2,8 milliárd forintért, míg utóbbi árvízi kockázatcsökkentő intézkedések megvalósítását a Rába folyó Sárvár alatti szakaszán, és a Rábca menti zsilipek átépítését az elsőrendű védvonalban 2,7 milliárd forintért.
Ez azt jelenti, hogy csak októberben nettó 6,9 milliárd forintos állami megbízást nyert a cég.
A Mészáros és Mészáros Kft. persze a korábbi hónapokra sem panaszkodhat. Nemrég számoltunk be róla, hogy a jánossomorjai csatornát is ők építhetik 3,8 milliárd forintért, illetve Tiborcz István egykori üzlettársának, Paár Attilának a cégével, a WHB-vel közösen egy 3,4 milliárdos beruházás kivitelezését nyerték el Pakson. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. gyorsított, tárgyalásos eljárás keretében döntött a kivitelezőkről.
Paks II. – Mészárosék újabb milliárdos tendert húztak be, most portát építenek
Tovább profitál a Paks II. projektből a kormány holdudvara: Orbán Viktor gyermekkori barátjának cége most egy nettó 3,4 milliárdos beruházás…
Ezzel a tenderrel folytatták a sort, amit a paksi atomerőmű fejlesztéseivel összefüggésben elkezdtek. A Mészáros Lőrinchez köthető cégek korábban egy nettó 2,5 milliárdos megbízást kaptak, 2019 végén pedig három tendert is behúztak összesen 4,7 milliárd forint értékben. Azt megelőzően egy 15,7 milliárdos megbízással és pár nappal később egy nettó 3,1 milliárd forint értékű mélyépítési tenderrel is gazdagodtak a paksi bővítésből.
Milliárdos projekteket nyertek a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei
A Mészáros és Mészáros Kft., és a Duna Center Therm is tartolt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt közbeszerzéseken….
Az állami milliárdok a cég bevételeinek is jót tettek. A kft. éves forgalma az elmúlt öt évben 9,2 milliárd forintról 112,8 milliárdra nőtt, míg az adózott eredmény 1,7 milliárdról 15 milliárdra.
Már nem korlátolt felelősségű társaság
Bár a Mészáros és Mészáros Kft. honlapján még nem szerepel a változás, a cég valójában ebben a formában már nem létezik. Az Opten adatai szerint ugyanis 2021. 06. 29-én megalapították a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, amely a jogutódja lett a 2021. 09. 30-án megszűnő Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságnak.
A tulajdonosi körben nem történt változás: a cég továbbra is a Mészáros Építőipari Holding Zrt., az pedig az OPUS GLOBAL Nyrt. tulajdonában van.
Ahogy arról a Napi.hu nemrég beszámolt, a társaság több mint 700 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 258,1 milliárd forint saját tőkével zárta konszolidált szinten az idei első fél évet. A vállalatcsoport adózott eredménye 11,4 milliárd forint lett, míg a teljes átfogó eredménye 11,1 milliárd forint.
A lap emlékeztet: „az Opus Global Nyrt.-ben Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb üzletemberének tulajdoni hányada 23,3 százalékos, az érdekeltéségébe tartozó Konzum PE Magántőkealap 25,4 százalékos tulajdonos, a szintén hozzá közeli Konzum Management Kft. (7,1) valamint a családi körbe tartozó Talentis Group Zrt. (6,7 százalék) is részesedéssel bírnak”. | Átalakult a Mészáros és Mészáros Kft., de a győzelmi szérián ez sem változtat | Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságként folytatja menetelését az Orbán Viktor felcsúti barátjának érdekeltségébe tartozó építőcég. Egy külső szemlélő számára ez nagy változást nem jelent –legalábbis, ami a vállalkozás sikerességét illeti. A társaság ugyanis továbbra is sorozatban nyeri az állami megbízásokat, most éppen egy nettó 1,3 milliárd forintos tendert húzott be Heves megyében. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/10/13/atalakult-a-meszaros-es-meszaros-kft-de-a-gyozelmi-szerian-ez-sem-valtoztat/ | 2021-10-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Greenpeace szerint a beruházó cég azért rakta ki a hálókat, hogy a fecskék ne tudjanak visszamenni a korábbi fészkelő helyükre, hogy „így nyugodt lelkiismerettel le lehessen bontani ezeket az épületeket”, ugyanis a füsti fecske és molnárfecske már lakott fészkének eltávolítása bűncselekménynek számít.
A környezetvédők szerint korábban ezer fecske fészkelt a cölöpházakon, de az építkezés miatt nekik is menniük kellett. A Greenpeace akciójában Udvaros Dorottya színésznő is részt vett, az aktivisták kenukkal közelítették meg a helyszínt, és leszedték a beruházó által felszerelt háló egy részét. Az SFTFN ezután feljelentést tett.
A háló levágásával okozott kár összege nemcsak az aktivistákat és a környezetvédő szervezetet terhelő költség miatt fontos, hanem azért, mert ettől függ a büntetés jellege és mértéke is. Ugyanis 50 ezer forint feletti értékben okozott kár esetén már nem szabálysértési, hanem büntetőeljárást folytatnak le, 500 ezer forint felett pedig akár 3 év börtön is lehet a büntetés.
Az SFTFN a rendőrségi feljelentésben 571 ezer forintban határozta meg a környezetvédő aktivisták által a kihelyezett háló levágásával okozott kárt.
Ezért egy aktivistát (de a cég beígérte a többiek számonkérését is) gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség a június 10-i akció miatt.
Ezt követően nyújtott be a környezetvédők védőügyvédje (Lőrik József Balázs) panaszt az ügyészségnél, mivel szerinte a sértett (az SFTFN) helytelenül nemcsak az aktivisták által levágott háló szakaszárát, hanem a cég által vásárolt teljes hálómennyiség árát kérte számon a környezetvédőkön. Ezt szerinte a feljelentéshez csatolt számla is igazolja, ami szerint a cég 8 db Avinet 90 2×200 méteres (összesen 3200 négyzetméter) fekete vakondhálót vásárolt 571 030 forintért, így a gyanúsítás szerinti 22,5 négyzetméter háló (magassága 150 cm, hosszúsága pedig 15 m) megrongálásával
nem érhette a sértettet 4 ezer forintnál nagyobb kár.
Az ügyvéd az Átlátszó kérdésére így fogalmazott: „az ügyfelemmel közölt gyanúsítással szemben panaszt jelentettem be, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügyfelem terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény, így a gyanúsítottként történő kihallgatásának törvényi feltételei nem álltak fenn”.
Ha ugyanis a rongálással okozott kár összege nem éri el az 50 000 forintot, akkor nem büntetőeljárás, hanem szabálysértési eljárás lefolytatásának van helye, így az ügyvéd szerint a gyanúsítottal szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja már a gyanúsítás közlésekor sem volt megállapítható.
Az ügyészség helyt adott a panasznak.
Ügyészségi döntés by atlatszo on Scribd
Az SFTFN ismét feljelentést tett
Az ügyben megkerestük a beruházó állami céget a kérdéseinkkel, és az SFTFN válaszából úgy tűnik, hogy a szeptember 30-i ügyészségi döntés ellenére ők továbbra is több százezer forintos kárról beszélnek: „a Greenpeace aktivistái 2021. június 10-i, előre megszervezett akciójukkal figyelmen kívül hagyták a munkaterületre lépés jogszabályi előírásait, jelen esetben a hajózási zárlatot jelző hivatalos nemzetközi jelzés ellenére bementek a kijelölt munkaterületre, ahol a madárvédelmi funkciót ellátó védőhálókat letépték, illetve megrongálták. A beruházónak ezzel több százezer forintos anyagi kárt okoztak, ezért a fejlesztő cég az ügyben ismeretlen tettes ellen feljelenést tett, egyrészt vízirendészeti kérdéskörben, hajózási zárlat megsértése miatt, másrészt szándékos rongálás tekintetében” – válaszolta az állami cég az Átlátszó érdeklődésére.
Botrányos beruházás
A Fertő tavi beruházással kapcsolatos fejleményekről és botrányokról korábbi cikkeinkben részletesen beszámoltunk. Két évvel ezelőtti cikkünkben megírtuk, hogy bár az osztrákokkal közös világörökségi helyszínről van szó, a kormány nem konzultált az építkezésről Ausztriával, sem az UNESCO-val. Tudósítottunk arról, amikor az UNESCO az ICOMOS véleményére támaszkodva kérte a projekt azonnali leállítását a magyar kormányról. Tudósítottunk az Európai Bizottságnál a beruházás miatt indult – a kötelezettségszegési eljárást megelőző – folyamat elindításáról és az utolsó cölöpház lebontásáról is, amely körülbelül a Greenpeace akciója után két héttel történt.
Szívszorító felvételek: az utolsó cölöpházat bontják a Fertő tavon
A turisztikai fejlesztésnek mondott kormányzati gigaprojekt ellen a helyiek, a környezetvédők és az osztrákok mellett az UNESCO és az EU…
Korábbi cikkeinkben megírtuk, hogy a Fertő tavi beruházás miatt közel 13 hektár füves, nádas területet fognak betonnal és térkővel befedni, ha megvalósul a tervezett hotel, apartmanház és sportkomplexum. Beszámoltunk többek között arról is, hogy Mészáros Lőrinc cége nyerte a vitorláskikötő építését 9 milliárd forintért, s hogy emiatt nagy területen letarolták a nádast. A világhírű cölöpházak tulajdonosait felszólították az ingatlanaik – saját költségen történő – lebontására. A beruházás ellen több civilszervezet tiltakozott, a projekt leállítása érdekében indított petíciót eddig közel 24 ezer ember írta alá. | Börtönbe küldte volna a környezetvédő aktivistákat a Fertő tavi beruházásért felelős állami cég | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/10/14/bortonbe-kuldte-volna-a-kornyezetvedo-aktivistakat-a-ferto-tavi-beruhazasert-felelos-allami-ceg/ | 2021-10-14 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
|
„Magyarország Kormányának felhívása az álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása hatékonyabb aktív eszközök segítségével” – ezzel vezette be a kormány az Út a munkaerőpiacra uniós projektet (GINOP-5.1.1-15) pár évvel ezelőtt. A kormányzati pályázati portálon ma is elérhető dokumentum szerint „a projekt a munkanélküliek és regisztrált álláskeresők számának csökkenéséhez, a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás bővítéséhez járul hozzá részint személyre szabott, foglalkoztatást támogató eszközök nyújtása (…), másrészt az álláskeresőknek és a munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének, hatékonyságának javítása révén”. A programra 246,6 milliárd forintot irányoztak elő.
A 2016-ban indult uniós pénzköltést azzal is indokolták, hogy 2015 első negyedévére a munkanélküliek száma 347 ezer főre csökkent, ami 7,8%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. A javulás 2016-ban tovább folytatódott, a foglalkoztatási ráta 2016 második negyedévére 66,4%-ra nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig 5,1%-ra csökkent. De ezt tovább kellett csökkenteni.
A KSH 2021 augusztusi adatai szerint a munkanélküliek száma 2021 augusztusában 194 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,0% volt. Miközben munkaerőhiány is van: a portfolio.hu a napokban arról írt, hogy a járványügyi korlátozások feloldásával több ágazat is újraindult, a vállalatok bátrabban mertek tervezni, így erős munkaerőhiány alakult ki a piacon. A verseny a munkavállalókért a járványhelyzet előtti, 2019-es évnél is erősebb.
Hiába azonban a (COVID-időszak után újra) csökkenő munkanélküliség, az Út a munkaerőpiacra a jelek szerint nem ért véget. A közbeszerzési értesítő szerint a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal „GINOP-5.1.1 projekt keretében bérleti szerződés” tárgyban írt ki közbeszerzést. A műszaki leírás szerint 2021. 11. 1-étől 14 hónapra bérelnének egy kombit:
kivitel: ötszemélyes kombi felépítésű személygépkocsi
motor: benzines full hibrid
teljesítmény: min. 70 és max. 100 kW
váltó: automata váltó
minimum felszereltség:
LED-es nappali menetfény és első fényszórók
automata légkondicionáló berendezés
tolatókamera
fűthető első ülések
tempomat
infotainment rendszer képernyőtükrözéssel (Android Auto és Apple CarPlay);
és egy SUV-ot az alábbi paraméterekkel:
kivitel: ötszemélyes SUV felépítésű személygépkocsi
motor: benzines enyhe hibrid
teljesítmény: min. 70 és max. 100 kW
váltó: automata váltó
minimum felszereltség:
LED-es nappali menetfény és első fényszórók
automata légkondicionáló berendezés
tolatókamera
fűthető első ülések
tempomat
infotainment rendszer képernyőtükrözéssel (Android Auto és Apple CarPlay).
A kiíró úgy számol, hogy a kocsik havonta 2500 km-t futnak majd. A kombi „az állami normatíva alapján felső-közép (7.) kategóriájú személygépkocsi”, a SUV „egyterű (1.) kategóriájú, emelt terepjáró képességű személygépkocsi”.
Nem tudni, mire használták
Az, hogy autót bérel a kormányhivatal, nem új. A projektben a tényleges, akár személyeknek juttatott támogatáson túl – mint minden pályázatnál – költségeket is el lehet számolni. Ilyen lehet az autóhasználat, ami a leírás szerint abban az esetben indokolt, ha az a „gépjárműbérlet a szakmai megvalósítók és a projektmenedzsment részére” történik.
A kategória viszont újdonság. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal 2018-ban középkategóriás autót bérelt volna szintén az Út a munkaerőpiacra elnevezésű projektben, de nem tudott, mert nem volt rá fedezet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 2020-ban szintén felső-középkategóriás autót bérelt, kettőt. A szerződés szerint mindezt havi 489 ezer forintért, amiben 4 ezer kilométer szerepelt. Alul- és túlfutás esetén is a kormányhivatal fizet a nyertesnek. A Fejér Megyei Kormányhivatal is ebben az uniós pályázatban bérel autót: a szerződés szerint havi bruttó 210 ezer forintért használnak egy Škoda Karoq Ambition 1.5 TSI-t.
A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal nem első alkalommal bérel autót a projektben. 2018-ban már béreltek két autót összesen havi 387 ezer forintért. A közbeszerzésből nem derül ki, milyen típusút. Akkor havi 3 ezer kilomtéres futást terveztek, a szerződés összértéke pedig nettó 10 376 800 forint volt.
Hogy mégis mire használták a felső-középkategóriás autókat, nem tudni. Hiába küldtünk ugyanis megkeresést mind a négy kormányhivatalnak, nem válaszoltak arra, ki és mennyit használta az autókat, és azoknak milyen haszna volt az Út a munkaerőpiacra elnevezésű projektben. Ezért most közadatigénylést nyújtunk be, hátha így kiderül, mire mentek el tízmilliók az uniós támogatásból. | Munkaerőpiaci támogatásból bérelnek tízmilliókért felső-középkategóriás autókat a kormányhivatalok | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/10/15/munkaeropiaci-tamogatasbol-berelnek-tizmilliokert-felso-kozepkategorias-autokat-a-kormanyhivatalok/ | 2021-10-15 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
|
Négy százhalombattai önkormányzati céget kértünk meg, hogy adják ki: 2020-ban mikor és összesen milyen összeget fizettek ki a főként könyveléssel foglalkozó DIKser Kft.-nek, amely Vezér Mihály polgármester és a feleségének a tulajdonában áll.
A csak első ránézésre kacifántosnak tűnő ügy megértése szempontjából célszerű megjegyezni, hogy milyen adatokat nem kértünk. Nem kértük például szabadalmi leírások közlését; vadonatúj könyvelési eljárásokhoz, know how-khoz, üzleti tervekhez vagy stratégiai elképzelésekhez pedig eszünk ágában sem volt hozzáférni.
Lényegében arra kérdeztünk rá:
Vezér Mihály polgármester és nejének vállalkozása mennyi közpénzt kapott és kap a Vezér Mihály által vezetett önkormányzat cégeitől?
Kérelmünket sommásan és teljes terjedelmében elutasították. Elutasító levelükben többek között arra hivatkoznak a cégvezetők, hogy a megkötött szerződések megkötésének időpontja vagy a szerződésekben szereplő ellenszolgáltatás értéke azért nem adható ki, mert azok üzleti titkok, az adatok közlése piaci hátrányt jelentene, és aránytalan sérelmet okozna a köztulajdonban álló cégeknek. Az Átlátszó adatigénylő alkalmazásán, a KiMitTudon itt, itt és itt olvashatóak a kérelmek és az elutasító válaszlevelek. (A Promotion Service Kft.-vel a társaság cégbíróságon bejelentett e-mail-fiókjának meghibásodása miatt külön levelezést folytattunk, válaszuk itt olvasható).
A Halom Televízió Nonprofit Kft., a Korshak Ingatlanberuházó, Forgalmazó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Promotion Service Kft. és a Sporthalom Kft. tulajdonosa Százhalombatta Város Önkormányzata. A cégek könyvelését a DIKser Kft. végezte az elektronikus beszámoló-portálra feltöltött dokumentumok szerint.
Az egyik cég, a Promotion Service Kft. az üzleti titok védelmén túl elutasító érvelését azzal fejelte meg, hogy a kért adatok voltaképpen döntéselőkészítő jellegűek, azok pedig a törvény erejénél fogva 10 évig nem nyilvánosak.
A Sporthalom Kft. ügyvezetője azt fejtegette elutasító levelében, hogy a cég által ellátott tevékenységek kifejezetten piaci tevékenységek, a Sporthalom Kft. közfeladatot nem lát el. „Mint ilyen társaság, a piac aktív résztvevője” – írta az ügyvezető. Érdekesség, hogy a Sporthalom Kft. üzemelteti a helyi uszodakomplexumot, és mint a honlapjukon olvasható, „a Sportuszodába 7300 gyermek jár rendszeresen úszásórára a város óvodáiból és iskoláiból”.
Téves meglátás üzleti titokra hivatkozni
Jóri András ügyvéd és infoszabadság-szakértő, 2008-tól 2011-es jogellenes elmozdításáig a parlament által megválasztott adatvédelmi biztos szerint az adatigénylések megtagadásával előállt jogi helyzet teljesen egyértelmű: „az üzleti titokra hivatkozás téves, az Infotv. 27. § (3) bekezése védett adatról (például know-how, stb.) rendelkezik és a szöveg szerint ez is csak kivételes korlátot jelenthet” – írta az Átlátszó kérdésére.
Hozzátette: „[a védett adat ugyanis] abban az esetben korlát, ha aránytalan sérelmet okoz, illetve végső soron nem akadályozza a közérdekből nyilvános adat megismerését (tehát a megismerés alóli kivétel a védett adat, ám alkivétel az, ha a védett adat visszatartása akadályozná a közérdekből nyilvános adat megismerését). Mindezt a NAIH hivatkozott állásfoglalása is részletesen, az esetjogot is összefoglalva levezeti annak 3. pontjában.
Álláspontom szerint tehát biztosítani kell az adatok nyilvánosságát, az esetleges, nyilvánosságuk esetén aránytalan üzleti sérelmet okozó védett adatok kitakarásával.
Ami a döntéselőkészítő jelleget illeti, az megkötött és teljesített szerződés esetén nehezen értelmezhető” – hangsúlyozta Jóri.
„Ráadásul a helyi uszoda működtetése kérdés, hogy mennyire versenypiaci tevékenység, és a tulajdonosok személye a nyilvánosság melletti közérdeket erősíti” – utalt az egész adatigénylési mizéria legkényesebb pontjára, Vezér Mihály polgármesteri és a cégtulajdonosi pozíciójára az adatvédelem és az információs szabadságjogok szakértője.
Vizsgálatot rendelt el a hatóság
A legfőbb bírói fórum, a Kúria egyik elemző csoportja 2018-ban külön vizsgálta azokat a jogvitákat, amelyekben az adatgazdák üzleti titokra hivatkozva tagadták meg az adatok kiadását. Az összefoglaló véleményben egyebek mellett ez olvasható:
„(…) a közpénzekkel összefüggő, annak felhasználására vonatkozó adatokat főszabály szerint nem lehet üzleti titokként kezelni, és a kiadásuk iránti kérelem teljesítését megtagadni.
Kivételt csupán azok az adatok képeznek, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, úgy mint a technológiai eljárások, műszaki megoldások, gyártási folyamatok, munkaszervezési és logisztikai módszerek, know-how-ra vonatkozó adatok.”
Az elemző csoport arról is ír, ami most a százhalombattai közcégek esetében köszön vissza: „jellemző, hogy az adatkezelők csupán általánosságban hivatkoznak az üzleti titok fennállására, nem tárják fel felhívás ellenére sem a bíróságok előtt, hogy konkrétan milyen üzleti érdekek sérelméről van szól. Márpedig a pusztán általános hivatkozás ebben a körben nem fogadható el és ebben gyakorlatilag következetes a bíróságok álláspontja.”
Mindezek miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.
Péterfalvi Attila elnök október 7-én azt a hivatalos tájékoztatást adta, hogy a hatóság elrendelte vizsgálatot az adatigénylések elutasítása miatt.
Ingatlan, porcelán, jól menő cég
Egyes vélekedések szerint a Duna jobb partján, Budapesttől délre 27 kilométerre fekvő és nagyjából 18 ezer lelket számláló Százhalombatta afféle közjogi zárvány és alternatív politikai univerzum a XXI. század Magyarországán.
Helyi forrásaink arra hívták fel a figyelmet: az egykori szabaddemokrata, közgazdász szakképzettségű Vezér öt éves megszakítással 1990 óta az erősen iparosodott és gazdag város első embere. Úgy vélik, legyengült ellenzéke, a mindössze nyomelemekben fellelhető független helyi média mellett a hatalomba önmagát bebetonozó Vezér Mihály immár lényegében azt tesz, amit akar.
Százhalombattát nem az országosan ismert politikai közösségek és szervezetek képviselői uralják. A politikai pályafutását az SZDSZ-ben kezdő, 1960-ban született Vezér Mihály 2019-ben ismét az Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület (ÉSZKE) színeiben nyerte meg a polgármester-választást. A képviselő-testületbe további 4 ÉSZKE-jelölt jutott be. A Fidesz-KDNP 3, A Mi Városunk Jövőjéért Egyesület (DK, Momentum, Jobbik szövetség és a függetlenek) két-két testületi széket tudhat magáénak.
A 2020-as évről leadott vagyonnyilatkozata alapján Vezér Mihály a tehetős emberek osztályába tartozik, aki ingatlanvagyonával és jó fizetésével megalapozta eljövendő éveinek egzisztenciális nyugalmát.
Százhalombattán egy 1100 négyzetméteres telken egy 270 négyzetméteres lakóház felerészbeni tulajdonosa. Ugyancsak ½-ed részben tulajdonosa egy családi háznak Balatonalmádiban, a 90 négyzetméteres lakóház egy 600 négyzetméteres telken áll.
Zircen egy 100 négyzetméteres lakóháza van, a teljes ingatlannak 400 négyzetméter az alapterülete, Vezér itt kizárólagos tulajdonos. Az ingatlanlista egy százhalombattai 1100 négyzetméteres telken álló 120 négyzetméteres családi házzal zárul (itt is felerészben tulajdonos).
A majdnem örökös polgármester 2011-ben egy Opel Corsát vett magának. Készpénz-vagyona 15 millió forint. Bankszámlájának egyenlege valamikor 2021 januárjában forintban 33 millió forintot, valamint 7 millió forintnyi devizát mutatott. A bevallásból arra lehet következtetni, hogy Vezér porcelánt gyűjt. Mindeközben magánszeméllyel szemben 26 millió forint volt a tartozása.
Polgármesteri jövedelme 825 900 forint, a nejével közös cégből, a DIKser Kft.-ből 12,2 millió forintos osztalékot vett fel 2020-ban.
Felerészben tulajdonosa még a Viver Kft.-nek, amely kétmillió forintos nettó árbevétel mellett 185 ezer forintos adózott eredményt produkált az előző esztendőben.
A 2020-ban átlagosan 10 főt foglalkoztató, 1994-ben bejegyzett, főtevékenysége szerint könyveléssel foglalkozó DIKser Kft. 128 millió forintos nettó árbevétel mellett 50 milliós adózott eredményt ért el. Ez a majdnem 40 százalékos profitráta az elmúlt időszak legjobb üzleti éve volt Vezérék kft.-jének, amelyben a feleség az ügyvezető.
Húsz éve nem tartotta szerencsésnek
Vezér 2001-ben egy akkor nagy port felvert üggyel összefüggésben az Index híradása szerint elismerte, hogy a helyhatóság több önkormányzati képviselő cégével kötött beszállítói és más szerződéseket. Vezér szerint ez „nem szerencsés” állapot.
Egy másik cikkben Szily László részletekbe menően idézi Vezért, akinek a „tudomása szerint nincsen semmiféle törvényes kizáró ok, amely megkérdőjelezné az említett üzleti kapcsolatokat, ugyanakkor »nem tartja szerencsésnek« ezeket. A szerződésekről döntő személyeknek kétszeres gondossággal kell megvizsgálniuk a hasonló eseteket, hogy ne adjanak okot a pusmogásra”.
Húsz évvel később Vezér már megengedőbbnek mutatkozik az ilyesfajta céges kapcsolatok iránt. Ebben nyilván az is közrejátszik, hogy most az ő egyik cégének szerződéses kapcsolatairól van szó.
Megkérdeztük Vezér Mihály polgármestert, hogy miként vélekedik a Vezér Mihály által részben tulajdonolt DIKser Kft. közpénzes szerződéseit vizsgálni kezdő adatvédelmi hatóság lépéséről.
A polgármester a következőket írta: „a hatósági munkával kapcsolatban a törvény betűje és szelleme is megfogalmazza, mint alapvető elvárást: a hatóság befolyásolás mentesen kell végezze a munkáját! Ezzel az elvvel megy szemben (sic!), ha egy sajtótermék, vagy egy politikus egy folyamatban lévő hatósági ügyben véleményt nyilvánít. Jogerős döntés kommentálása egészen más dolog.” | Titkolják, mennyi közpénz folyt a polgármester kft.-jéhez az önkormányzati cégeken keresztül | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/10/18/titkoljak-mennyi-kozpenz-folyt-a-polgarmester-kft-jehez-az-onkormanyzati-cegeken-keresztul/ | 2021-10-18 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
|
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a gödi különleges gazdasági övezetekből származó adóval Pest megye gazdálkodik. Az erről szóló, többször módosított kormányrendelet szerint Göd városa mellett négy település: Csomád, Dunakeszi, Fót és Sződ részesülhet a befizetett adóból, az összeg pontos felhasználásáról pedig a megyei közgyűlés dönt.
A fideszes többségű Pest megyei közgyűlés az adóbevételt négy pénzügyi alapba csoportosította, majd többszöri módosítás után az idei évben befizetett két milliárd forintot így osztotta fel:
Településfejlesztési alap: 314 478 555 Ft (az adóbevétel 15%-a),
Gödi útfenntartási és -fejlesztési alap: 1 048 261 851 Ft (az adóbevétel 50%-a),
Gödi zöld-fenntarthatósági alap: 314 478 555 Ft (az adóbevétel 15%-a),
Civil támogatási alap: 419 304 740 Ft (az adóbevétel 20%-a).
A kormányrendeletben felsorolt városok a településfejlesztési alapból pályázhatnak támogatásra. Csakhogy Pest megye idén még nem írt ki pályázatot, ezért a települések egyedi támogatási kérelmet nyújtottak be. Közadatigénylésben kikértük ezeket a támogatási kérelmeket, amelyekből kiderült, hogy Veresegyház is bekerült a Samsung-beruházással „közvetlenebbül érintett települések” közé.
A kérelmező önkormányzatok közt végül a megye gazdasági és pénzügyi bizottsága összesen 129 millió forintot osztott szét.
A támogatások elbírálásáról azonban Pest megye nem tett közzé információt. Arról Vajda Viktória (Momentum) gödi képviselő, a megyei közgyűlés tagja számolt be a közösségi oldalán.
Eszerint Csomád 38 millió forintot kapott egy már évekkel ezelőtt megvalósított kerékpárút- és járdaépítési projektre, Fót 49 milliót gyalogátkelőhelyek létrehozására, Veresegyház 10 milliót társasházépítésre, Dunakeszi pedig 32 milliót a Szent Péter és Pál görögkatolikus templom kifestésére és a templom ikonosztázának elkészítésére.
Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön | atlatszo.hu
A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.
Napirendre sem vették a gödi kérelmet
A gödi önkormányzat a Samsung-adóból annak a zöld-fenntartási pénzügyi alapnak a terhére nyújtott be támogatási kérelmet, amelyet eleve Göd városa számára hoztak létre. A gödi városvezetés a tavaly augusztusi rendkívüli viharkár zöldhulladékának eltávolítására kért volna közel 20 millió forintot; a megyei bizottság viszont napirendre sem vette a kérelmet.
A gödi igény elutasítása mellé érdemes odatenni, hogy például milyen indokok alapján kért és kapott Csomád 38 millió forintot egy már átadott beruházásra. A csomádi önkormányzat 2019-ben kerékpárút- és járdaépítésre 116 millió forintos támogatást kapott, amihez 38 millió forintos önrészt vállalt. Ezt az önrészt azonban Csomád nem tudta kifizetni. Mint kérelmükben írják, ha kifizetnék ezt az összeget, az önkormányzatot sújtó gépjárműadó-elvonás miatt nem maradna pénzük működési költségeik fedezésére.
A csomádi önkormányzat bevételkiesését tehát támogatandónak tartotta a megye, míg a gödi önkormányzatét nem.
Ez azonban talán nem meglepő, hiszen a támogatást elnyert önkormányzatok közel állnak a körzet országgyűlési képviselőjéhez, Tuzson Bencéhez (Fidesz) is. A csomádi kerékpárút- és járdaátadásról például örömteli posztokban számolt be Tuzson Bence a közösségi oldalán.
De többször említik őt fő támogatóként abban a kérelemben is, amiben a görögkatolikus egyház kér 32 millió forintot a Dunakeszin lévő új temploma kifestésére. És ott volt az országgyűlési képviselő – Kövér László házelnökkel együtt – annak a gödi Búzaszem Iskolának az idei tanévnyitóján is, amelynek Alapítványa 40 millió forintot kapott tornaterem építésére.
Kényszerhelyzet
De a gödi utak felújítására elkülönített összeg sem csak a városlakók érdekét szolgálja. Ebből a pénzből épült meg két kiszolgáló út a Samsung-gyár számára; ezeken a helyiek nem közlekednek. Emellett a felsőgödi Duna út 500 méteres szakaszának felújításáról döntött a megye; csakhogy ez utóbbira 804 milliót szánnak, így további gödi utakra nem marad pénz.
És vélhetően a várost átszelő Duna út borsos ára sem csak lakossági érdeket szolgál: az M2-es autópálya lezárása esetén ugyanis erre az útra terelik a forgalmat, ezért az útszakaszt a Samsung-gyár kamionjai számára is alkalmassá kell tenni. A Duna út fenntartását egyébként eleve nem a gödi önkormányzat, hanem az állam biztosítja a Magyar Közútkezelőn keresztül.
Az itt lakóknak annyit sikerült elérni, hogy egy lakossági fórumon elmondhatták a már most elviselhetetlennek érzett teherforgalom miatt panaszaikat és forgalomcsillapításra vonatkozó kéréseiket.
„Undorító, tenyérbemászó” – az Átlátszó újságíróját gyalázták a lakossági fórumon
Bekapcsolva hagyott mikrofon buktatta le Szabó Istvánt, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét és Magyari Lászlót, a Magyar Közút Zrt. Pest…
Göd polgármestere, Balogh Csaba (Momentum) egy blogbejegyzésben számolt be arról, hogy miként állította kényszerhelyzet elé Pest megyei közgyűlésének elnöke, Szabó István az útépítés ügyében: el kellett fogadnia, hogy a Gödöt illető útfenntartási alapból történjen meg a Magyar Közút kezelésében lévő út felújítása. A polgármester szerint a megyei elnök „elmondta, hogy
természetesen szembemehetek a projekttel, kérhetem más utak fejlesztését, de abban az esetben a jövőben a támogatására sem számíthatok,
és nehéz lesz a lakosságnak megmagyaráznom, hogy a város polgármestereként miért utasítottam el az 1 milliárd forintos támogatást”.
Balogh Csaba azt is elmondja, hogy gödi különleges gazdasági övezet létrehozása óta nem sikerült egyértelműsíteni, hol válik el a megyei elnök és a települési polgármester feladat- és hatásköre. A polgármester szerint katasztrofális, hogy a lakosság védelméhez sem kapnak elegendő forrást, holott a Samsung-gyár felső küszöbértékű veszélyes üzeméhez készült külső védelmi terv rengeteg feladatot ró a város polgármesterére.
Közpénzből propagandát
A Samsung-adó 419 millió forintos Civil támogatási alapjára pályázatot írtak ki, s tovább bővült a pályázatra jelentkezhetők köre. A kiírás szerint 12 település civil szervezetei, alapítványai, de sport- és vallási egyesületei is pályázhattak. Az Átlátszó által megszerezett előterjesztés szerint több mint száz pályázó közül végül a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Szabó István 46 pályázatot javasolt támogatásra. A Magyar Narancs beszámolója szerint ezek közül
több nyertes szervezetet a pályázati kiírás megjelenése után hoztak létre, illetve számos olyan is akad, amely Fideszhez köthető személyekkel hozható összefüggésbe.
A cikkben említett politikai kötődésű szervezetek mellett érdemes megemlíteni azt a gödi székhelyű Jelen Vagyok Tehetséggondozó Egyesületet is, amely 16 millió forintot nyert el családi napok megszervezésére, amelyek célja a „családi kapcsolatok ápolása, erősítése, a fiatalok szülővé válásának és a házasságkötési vágyának ösztönzése”.
Az egyesület elnöke Csabai Márk, aki a Fidesz választókerületi szóvivőjeként tavaly egy gödi lapban megjelentetett Sajtóközleményben szólította fel jelen sorok íróját, hogy hagyjon fel hazug és bomlasztó cikkeinek írásával.
Lejáratókampányt indított a Fidesz helyi szervezete az Átlátszó újságírója ellen Gödön
Nyomtatott önkormányzati lapban, majd postaládákba dobott szórólapokon támadták a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület vezetőjét, az Átlátszó külső munkatársát, helyi…
Az egyesület székhelye a gödi Ilka csárda, az elnök Csabai Márk ugyanis ott pincér, és krimiket is ír. Az Ilka csárda pedig fideszes találkozók helyszíne: Tuzson Bence legutóbb Varga Judit igazságügyi miniszeterrel tartott itt – nyilvánosan nem meghirdetett – találkozót „közösségük” számára.
A sokoldalúnak tűnő tehetséggondozó egyesület egyébként sikerrel pályázott ahhoz a Városi Civil Alaphoz is, amelynek politikai hátszelű támogatottjairól egy korábbi cikkünkben írtunk. Az egyesület egy ingyenes „kulturális és életmód magazin” létrehozására megkapta a maximálisan elnyerhető 15 millió forintot. A kiadvány azonban – amellett, hogy valóban beszámol érdekes gödi eseményekről és szereplőkről – elsősorban az országgyűlési képviselő, Tuzson Bence propagandalapja.
Mindezt olyan „ügyesen” teszi, hogy Göd nevének és címerének használatával, a gödieket megtévesztve városi lapnak tűnik, miközben Tuzson Bencét, a gödi Samsung-beruházást reklámozza, a jelenlegi városvezetésről viszont számos valótlanságot ír – állítja egy bejegyzésben Balogh Csaba polgármester.
A Fidesz választási kampányához használhatják fel a civil alap támogatásait | atlatszo.hu
A K-Monitor megszerezte azoknak a pályázatoknak a leírásait, amelyeket a 4 milliárd forintos kormányzati program, a Városi Civil Alap keretében pozitívan bíráltak el. A dokumentumból kitűnik, hogy a legnagyobb összegeket az egyesületek és alapítványok – nagyrészt a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődő csoportok – olyan feladatokra kapták, mint új hírlapok vagy közösségimédia-kampányok elindítása. | Pénzosztás: Göd önkormányzata egy fillért sem kapott a gödi Samsung-adóból | Míg a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóból a kormányhoz közelálló települések önkormányzatai jelentős összegeket kaptak, az ellenzéki vezetésű Göd közel 20 millió forintos zöldfelületi támogatási kérelmét napirendre se vette a megye pénzügyi bizottsága. Jutott támogatás egy már megépült csomádi kerékpárútra, egy korábban becsődölt veresegyházi lakópark folytatására, sőt, Dunakeszi görögkatolikus templomának kifestésére és ikonosztázára is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/10/19/penzosztas-god-onkormanyzata-egy-fillert-sem-kapott-a-godi-samsung-adobol/ | 2021-10-19 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az elsőfokú ítéletet 2019 decemberében hirdették ki az ügyben, akkor Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban Maja Štampar Stipić bírótól. A bíró igazat adott a vádnak abban, hogy a felek megállapodást kötöttek, Sanader pénzért cserébe segítette a Mol és a horvát állam megállapodását. A védők szerint ez az eljárás még elfogultabb és jogszerűtlenebb volt, mint az a korábbi, amelyet érvénytelenített a horvát alkotmánybíróság.
Ahogy várható volt, nem sokkal később jött is a fellebbezés, ám sokáig nem volt fejlemény az ügyben. Hernádi Zsolt az Indexnek adott interjúban az alábbiakat mondta februárban:
Nem sok. 2019 év végén a Zágráb Megyei Bíróság hozott egy ítéletet, ami sajnálatos módon már nem az első megkérdőjelezhető horvátországi eljárás volt. Emiatt kifejeztük csalódottságunkat, hiszen a korábbi döntések mind a magyar hatóságok, mind a horvátok által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy sem a Mol, sem annak vezető tisztviselői nem követtek el bűncselekményt. A korrupciós vádak nem állják meg a helyüket. Visszautasítjuk a bűncselekménnyel kapcsolatos vádakat. Júliusban a védelmem egy részletes fellebbezést nyújtott be a horvát legfelsőbb bírósághoz. Erre még nem érkezett reakció.
Egészen máig: a horvát legfelsőbb bíróság sajtóosztálya rövid közleményt küldött az Indexnek, amelyet tartalmi változtatás nélkül idézünk.
A legfelsőbb bíróság elutasította az USKOK és a védelem által benyújtott fellebbezést, és helybenhagyta a Zágráb Megyei Bíróság által első fokon hozott ítéletet. Így jogerőre emelkedik az ítélet, amelynek értelmében az elsőrendű vádlottat bűnösnek találta kenőpénz elfogadásában, míg a másodrendű vádlottat bűnösnek találta vesztegetés vádjában. Az elsőrendű vádlottat így hat, míg a másodrendű vádlottat két év szabadságvesztésre ítéli.
A legfelsőbb bíróság indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy tízmillió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. A pénzt fiktív szerződés alapján Robert Ježić, a per koronatanújának céges számlájára kellett volna átutalni. 2009-ben ötmillió euró megérkezett a számlára, míg a másik ötmillió euró nem került befizetésre. Bár Ježić megígérte a tárgyaláson, hogy átutalja az említett ötmillió eurót a bíróság számlájára, egyelőre nem történt meg.
Reagált a Mol az ítéletre
Mint lapunknak küldött közleményükben írták, csalódottan értesültek az ítéletről, hiszen a legfelsőbb bíróság – ahogy fogalmaznak – annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy a korábbi határozatok – mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás – azt állapították meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.
A vállalat szerint „több mint tíz éve húzódik Horvátországban az a gazdasági érdekek által motivált tisztességtelen eljárás, amelyben 2015-ben a horvát alkotmánybíróság már kimondta, hogy a volt miniszterelnököt súlyos jogsértések árán ítélték el. Az alkotmánybíróság akkor is több súlyos eljárási hibát jelzett, és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a Zágráb megyei bíróságot.”
A Mol hangsúlyozza: „Mivel jelen eljárásban a tisztességes eljárás feltételeinek a minimumát sem teljesítve még súlyosabb és nyilvánvalóbb jogsértések történtek, meggyőződésünk, hogy ez az ítélet sem fogja kiállni az alkotmánybírósági kontrollt.”
A társaság szerint „beigazolódott a magyar Fővárosi Törvényszék 2018-as döntése, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy a horvátországi eljárás során sérülni fog a tisztességes eljáráshoz való jog, és nem biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy „a Horvátország által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás is azzal az ítélettel zárult, hogy a választottbíróság arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy Horvátország nem tudta bebizonyítani, hogy Hernádi Zsolt megvesztegette Sanadert”.
A közlemény tartalmazza, hogy
a Mol ragaszkodik korábbi álláspontjához, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen.
„Az elnök-vezérigazgató továbbra is élvezi a Mol Nyrt. igazgatóságának teljes bizalmát és támogatását. A Mol INA-val kapcsolatos stratégiája változatlan, továbbra is elkötelezett az INA legjobb érdekeit képviselő vállalatirányítás mellett” – zárul a közlemény.
Hogy volt?
Mint ismert, a Mol 2003-ban szerezte meg az INA horvát olajipari vállalat 25 százalék plusz egy részvényét, majd 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt, és megegyezett a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A Mol ezt követően további részvényeket vett a piacon, és jelenleg 49,08 százalékos részesedése van a horvát vállalatban.
2011-ben az USKOK vádat emelt Sanader ellen a Hernádi Zsolt részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt, majd 2013-ban a Mol elnök-vezérigazagató ellen is.
Erre reagálva a magyar igazságszolgáltatás is nyomozni kezdett. A Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást ennek hiányában megszüntette.
Ugyanebben az ügyben Horvátország 2014-ben az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (UNCITRAL) fordult, amely 2016 decemberében hozott ítéletet. A nemzetközi választottbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert. A bíróság hangsúlyozta, hogy a koronatanú, Ježić nem hiteles, a horvát bíróságok pedig elfogultan ítélkeztek.
2018 őszén a Sanader és Hernádi Zsolt elleni pert egyesítették a Zágráb megyei bíróságon, ahol 2019 decemberében végül a testület elmarasztaló ítéletet hozott: Sanadert hat, Hernádi Zsoltot pedig két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az eljárást a helyszínen követő független jogi megfigyelők (Kai Ambos bíró, a göttingeni Georg-August Egyetem professzora és Lord David Anderson, az angliai és walesi ügyvédi társaság tagja) szerint a zágrábi bíróság megsértette az EU tisztességes tárgyalásra vonatkozó normáit; elfogultsággal vádolták a horvát államügyészeket.
A védelem 2021 júliusában részletes fellebbezést nyújtott be a horvát legfelsőbb bírósághoz, amelyet a testület most elutasított, és helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.
(Borítókép: Hernádi Zsolt. Fotó: Sóki Tamás / Index) | A horvát legfelsőbb bíróság elutasította Hernádi Zsolt fellebbezését | A horvát legfelsőbb bíróság elutasította Hernádi Zsolt fellebbezését a rá első fokon kiszabott kétéves szabadságvesztés ellen – tájékoztatta a szervezet sajtóosztálya az Indexet. A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját korrupcióval vádolják. A vállalat jogi lépéseket tesz. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2021/10/25/a-horvat-legfelsobb-birosag-helybenhagyta-hernadi-zsolt-keteves-bortonbunteteset/ | 2021-10-25 18:47:37 | true | null | null | Index |
Nagyjából egy évvel ezelőtt jelent meg egy cikkünk arról, hogy egy kisváros főorvosa havi 50 ezer forintot szed be a krónikus osztályon fekvő idősektől, cserébe azért, hogy ne tegye ki őket az utcára.
Lapunknak nyilatkozó alanyaink arról számoltak be, hogy minden kedden borítékkal a kezükben álltak sorban a hozzátartozók a főorvosnő irodája előtt, aki a nem fizetőket telefonon hívta, rosszabb esetben az ápolásra szoruló időseket a hozzátartozók tudta nélkül hazaküldte. Riportunk készítésekor azt tapasztaltuk, hogy az érintett városban minden második ember, akit megállítottunk az utcán, tudta, hogy ez így zajlik a krónikus osztályon, sőt a főorvosnő nevét és a kért összeget is pontosan meg tudták határozni.
Cikkünk alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozást indított, majd feljelentést tettek a rendőrségen, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya pedig jelenleg nyomozást folytat egy Vas megyei orvos ellen vesztegetés elfogadása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
„A megalapozott gyanú szerint az orvos több alkalommal is pénzt kért az egészségügyi intézményben elhelyezett, ápolása alatt álló betegek hozzátartozóitól azért, hogy a páciensek hosszabb távon fekvőbeteg-ellátásban részesüljenek” - írják a police.hu közleményében.
A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki az orvost, aki szabadlábon védekezik. A nyomozó hatóság több helyszínen végzett eljárási cselekményeket, melyek során a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható bizonyítékokat foglaltak le a rendőrök. | Gyanúsítottként hallgatták ki a főorvosnőt, aki havi 50 ezer forintot kért, hogy ne rakja ki a betegeket | Lapunknak nyilatkozó alanyaink arról számoltak be, hogy minden kedden borítékkal a kezükben álltak sorban a hozzátartozók a főorvosnő irodája előtt, aki a nem fizetőket telefonon hívta, rosszabb esetben az ápolásra szoruló időseket a hozzátartozók tudta nélkül hazaküldte. | null | 1 | https://444.hu/2021/10/26/gyanusitottkent-hallgattak-ki-a-vas-megyei-foorvosnot-aki-havi-50-ezer-forintot-kert-hogy-ne-rakja-ki-a-kronikus-osztalyrol-a-betegeket | 2021-10-26 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Hunguest Hotels nyerte el a kaposvári önkormányzat négycsillagos szállodájának üzemeltetési jogát 10 évre – közölte a társaság szerdán.
A koncessziót nyílt közbeszerzési eljáráson szerezték meg, áfa nélkül évente 121 millió forintot fizetnek érte. A 120 szobás, legalább 70 munkahelyet teremtő szállodában évente 50 ezer vendégéjszakával számolnak, az önkormányzat adóbevétele több tízmillió forinttal nőhet.
A közlemény szerint a Hunguest Hotels vezérigazgatója a térség fejlődésével indokolta a fejlesztést. Détári-Szabó Ádám a közlemény szerint az ipari beruházások miatt számít az üzleti utazások felfutására, de úgy véli, hogy a környék programkínálata és a közeli fürdő vonzani fogja a családokat is. | Mészáros hotellánca üzemeltetheti a kaposvári önkormányzat négycsillagos szállodáját | Tíz évre övék az üzlet. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20211013_meszaros_lorinc_hunguest_hotels_szalloda_koncesszio | 2021-10-13 18:40:00 | true | null | null | HVG |
A felhőmentes éjszakai égbolt alatt gyorsan kiderül: mindenkiben ott rejlik egy hobbicsillagász. Csak nem mindenki vásárol hozzá megfelelő eszközt. A Celestron újdonsága részben lejjebb viszi, részben megemeli a belépési küszöböt. | Szaporítja cégeit a kavicskirály | Balázs Attila új vállalkozásának passzolta át a kormánytól zárt körű pályázaton elnyert kavicskitermelési jogát. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202141_lachazi_kavicsbanya_atpasszolt_allami_jogosultsag | 2021-10-17 13:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Bloomberg: 4 milliárd euróért venné meg a kormányközeli konzorcium a Budapest Airportot
A lap szerint a tulajdonosok hajlanak az eladásra és az üzletet még a jövő évi választás előtt nyélbe üthetik.
Mintegy 4 milliárd eurót (4,6 milliárd dollár) ajánlott a Budapest Airportért egy magyar kormányközeli konzorcium – írja a Bloomberg a tárgyalásokat jól ismerő forrásaira hivatkozva.
A cikk szerint a repülőtér tulajdonosai fontolóra vették a legújabb ajánlatot, azok után, hogy egy másikat idén már elutasítottak, mivel túl alacsonynak találták az árat. Mindenesetre ez már előrelépés volt a magyar fél számára, mert előtte a Budapest Airport tulajdonosai elzárkóztak a reptér eladásától.
Bár végleges döntés még nem született, a Blooomberg úgy tudja, a tulajdonosok hajlanak arra, hogy ezen az áron eladják a repülőteret és az üzletet még az áprilisban esedékes országgyűlési választások előtt megköthetik.
A Liszt Ferenc-repülőteret működtető konzorcium főrészvényese, az AviAlliance nem kívánt nyilatkozni a lapnak, ahogyan a kormány nevében a tárgyalásokat vezető Innovációs és Technológiai Minisztérium sem. Az már korábban kiderült, hogy a reptér többségi tulajdonának megszerzésébe Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is besegít, aki kormánybiztosként látja el a kapcsolódó feladatokat. Az ajánlatot benyújtó konzorciumban a lap szerint a Jellinek Dániel-féle Indotek és a Mol található, a cégek „érdeklődése” már korábban is felmerült. | Bloomberg: 4 milliárd euróért venné meg a kormányközeli konzorcium a Budapest Airportot | A lap szerint a tulajdonosok hajlanak az eladásra és az üzletet még a jövő évi választás előtt nyélbe üthetik. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211015_budapest_airport_eladas | 2021-10-15 20:27:00 | true | null | null | HVG |
Két éve megvan, de még be sem kapcsolták a Szent János Kórház sok százmilliós MR-gépét
Lassan Guinness-rekordot dönt a budapesti Szent János Kórház félmilliárd forintos MR-készüléke, mivel a képalkotó diagnosztikában létfontosságú berendezés 2019 óta rendelkezésre áll, de azóta beüzemelés nélkül egy teremben porosodik. Az MR-vizsgálatra váró betegeket pedig addig is máshova szállítják.
Hatalmas egészségügyi fejlesztésektől, felújításoktól és eszközbeszerzésektől volt hangos a kormányzati sajtó 2017 októberében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ekkor jelentette be, hogy 2017–2020 között az Egészséges Budapest program keretében 9,3 milliárd forintot szánnak többek között a Szent János Kórház és a Kútvölgyi Klinikai Tömb fejlesztésére is. Ennek részeként – írta a közlemény – a kórházba egy MR- és érfestő (DSA) berendezés is kerül.
A bejelentés óta azonban hiába telt el három év: a hvg.hu információi szerint az említett eszközök
2019-ben megérkeztek ugyan az intézménybe, de a mai napig nem üzemelték be őket, és kihasználatlanul állnak.
„Fizikailag ott van a gép egy kulcsra zárt teremben, de a Jánosban a fekvőbetegeket a mai napig más intézményekbe kell átszállítani a szükséges MRI-vizsgálatokra. Az is előfordult már, hogy a kerületi szakorvostól kapott beutalóval érkezett a páciens az intézménybe, de csak a helyszínen tudta meg, hogy feleslegesen próbálnak időpontot kérni” – mondta forrásunk.
A két berendezés ára együttesen megközelítette az egymilliárd forintot: az Emmi korábbi tájékoztatása szerint egy korszerű MR-készülék ára hozzávetőleg félmilliárd, egy érfestő mintegy 300 millió forintba kerül.
A Szent János Kórház helyzete ezzel majdnem egyedülálló Budapesten: miközben a legnagyobb fővárosi kórházakban mindenhol működik MR, az évente átlagosan 50 ezer fekvőbeteget ellátó, 774 ágyas intézményben jelenleg nem tudják helyben elvégezni a diagnosztikai vizsgálatot. Ez nem azt jelenti, hogy a kórház betegei nem jutnak MR-hez: őket azonban oda kell vizsgálatra szállítani, ahol az a központi ágynyilvántartó szerint aznap éppen megoldható.
Végtelen történet
Az, hogy közel három év alatt miért nem sikerült még mindig beüzemelni a gépet, a betegek és a kórház dolgozói számára a mai napig homályos. Egy azonban biztos: a kormány ezúttal tényleg betartotta ígéretét és a 2017-es bejelentés után másfél évvel, 2019-ben már a kórházban volt a Philips gyártmányú készülék. Ekkor úgy tűnt, hogy már csak a kivitelezési és telepítési munkálatok vannak hátra, de ebbe is nem várt hiba csúszott.
Fontos tudni, hogy egy MR-készülék beüzemelése nem csak abból áll, hogy a helyszínre viszik és bekapcsolják. A használathoz a rádiófrekvenciákat teljesen kizáró, leszigetelt vizsgálóra, a hűtéshez pedig klímagépházra is szükség van. A közbeszerzési értesítő szerint a Szent János Kórházban ehhez 450 négyzetméteren kellett építészeti, épületgépészeti és villamos szerelési munkákat végezni: felújították az épületrészt, cserélték és megerősítették a födémeket, új víz-csatorna, szellőzési és hűtési, valamint elektromos hálózatot építettek ki, kellett egy gázzal oltó rendszer, és egy klímagépház is. Az erről szóló szerződést az intézmény 2019 augusztusában kötötte meg a kivitelezővel.
Három hónap múlva azonban le is álltak a munkálatok: ekkor a bontásnál olyan elektromos és fűtési vezetékeket találtak, melyeket ki kellett volna váltani, ez azonban egy működő kórház esetében nem volt opció. Ehelyett az MRI berendezéshez szükséges légtechnikának teljesen új nyomvonalat terveztek, időközben azonban ezt is befejezték – legalábbis ez derült ki a Szent János Kórház lapunknak megküldött válaszából.
Az intézmény kommunikációs osztálya ebben a csúszást „nagy mértékű és jelentős időszükségletű” műszaki és építészeti fejlesztéssel magyarázta, ez azonban tájékoztatásuk szerint már befejeződött. Mint írták, jelenleg az egyes kiegészítő diagnosztikai eszközök beszerzése zajlik, miközben megkezdték az új eszközöket működtető személyzet kiválasztását.
„A Szent János Kórház számára mindig a betegei a legfontosabbak, ezért az új eszközöket akkor fogjuk az ellátásba bekapcsolni, ha ahhoz minden feltétel biztosított” – tették hozzá.
Tekeredik tovább
A kórház ugyan nem részletezte, hogy mik ezek a kiegészítő diagnosztikai eszközök, de más forrásból úgy tudjuk, hogy
az MR-berendezéshez a tekercsek (vagyis a működéshez szükséges rádiófrekvenciás adóvevők) hiányoznak, amelyek egy részét még mindig nem rendelték meg, a gép ezzel továbbra is alkalmatlan a megfelelő vizsgálatok elvégzésére.
Egy-egy ilyen tekercs beszerzése egyébként több millió forint, ezekbe viszont csak egyszer kell beruházni.
A rekordhosszúságúra nyúlt, kényszerű szünet miatt tavaly egy másik nem várt probléma is fellépett. A gép információink szerint olyan hosszú ideje állt kihasználatlanul, hogy a berendezés lelkének számító szupravezető mágnes hűtésére használt folyékony hélium szintje a folyamatos párolgás miatt kritikus szintre csökkent, és sürgősséggel kellett újratölteni. Ezen kívül a koronavírus okozta leállások sem tettek jót az ügy előrehaladásának. A szakembergárda pedig – operátorok, radiológus szakorvosok – hiába állt rendelkezésre, egy idő után ők is megunták a várakozást, és máshol kerestek munkát. Igaz, a kórház kommunikációs osztálya szerint az ő toborzásukat azóta már (újra) megkezdték. Hogy ez mikorra fejeződhet be, az továbbra is a jövő kérdése.
Az MR- és az érfestő berendezések használata elengedhetetlen a képalkotó diagnosztikában, különösen egy olyan intézményben, mint a Szent János Kórház, amely gyermek-, idegsebészeti és traumatológiai centrumként is működik. Hiába van ugyanis CT-készülék, az MR sokkal részletesebb képet tud alkotni az emberi szervezetben történt változásokról, és mivel mágneses rezonancia alapú, sugárterheléssel sem jár, gyerekeknél is biztonsággal alkalmazható.
Az MR nagy előnye más eljárásokhoz képest, hogy nagyon jó kontrasztfelbontó képességgel rendelkezik a lágyrészek vizsgálata során, valamint képes a vizsgált szervekről és területekről működés közben is képet rögzíteni.
Radiológus szakemberek szerint az MR-t gyakran használják traumás sérüléseknél, hogy megállapítsák, sérült-e a beteg gerincvelője, de elengedhetetlen neurológiai betegségek, például a szklerózis multiplex diagnosztizálásához is. MR-vizsgálatra van szükség az agytumor kategorizálásához, de egyes májbetegségeknél is használják, és a hasnyálmirigyrák gyanúját is ki lehet vele zárni (vagy meg lehet vele erősíteni).
„Rengeteget segít belgyógyászati diagnózisok esetében is, nem csak az idegsebészek használják. Sőt, szemészeti betegségek esetén is gyakran alkalmazzák, ha a szemüregben találnak elváltozást. A CT nagy sugárdózisa miatt pedig a gyermekeknél is sokkal biztonságosabb a használata” – mondta a hvg.hu-nak egy szakorvos.
Azt több forrásunk is megerősítette, hogy az építészeti problémák ellenére az még a magyar egészségügyben is egyedülálló, hogy egy MR-gépet ennyi idő alatt sem üzemelnek be, a több mint két év már valóságos Guinness-rekordot jelent. Azt viszont, hogy mikor használhatják végre a betegek a Szent János új MR-gépét, a legtöbben még megjósolni sem merték.
Kérdéseinket elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. | Két éve megvan, de még be sem kapcsolták a Szent János Kórház sok százmilliós MR-gépét | Lassan Guinness-rekordot dönt a budapesti Szent János Kórház félmilliárd forintos MR-készüléke, mivel a képalkotó diagnosztikában létfontosságú berendezés 2019 óta rendelkezésre áll, de azóta beüzemelés nélkül egy teremben porosodik. Az MR-vizsgálatra váró betegeket pedig addig is máshova szállítják. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211014_szent_janos_MR | 2021-10-14 16:00:00 | true | null | null | HVG |
Másfél milliárdos közbeszerzést nyert el a Mészáros és Mészáros Zrt. a „Balaton vízminőség-védelmi célú iszapkotrására” – írta meg befektetőinek és a tőkepiaci szereplőknek az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde oldalán.
A Mészáros és Mészáros Zrt. közvetetten tartozik az Opus Global Nyrt.-hez. A cég közleménye szerint a pontos összeg 1 447 538 910 forint.
(Kiemelt képünk illusztráció!) | A Balatonnál is találtak másfél milliárd forintnyi munkát Mészáros Lőrinc cégének | Újra pénz áll a házhoz Mészároséknál: most a család nevével fémjelzett cég nyert egy milliárdos közbeszerzést. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211014_balaton_iszapkotras_Meszaros_es_Meszaros | 2021-10-14 15:05:00 | true | null | null | HVG |
Összességében az Európai Parlament 705 képviselőjének több mint egynegyede (27 százalék) jelentett be összesen 3,9 és 11,5 millió euró közötti külső bevételt – derül ki a Transparency International EU (TI) új elemzéséből. Az összesítés EU Integrity Watch adatbázisára támaszkodik, amely az európai parlamenti képviselők saját pénzügyi érdekeltségi nyilatkozataiból származó adatokat tartalmazza.
Megállapították, hogy 23 európai parlamenti képviselő növelte jövedelmét. Becslésük szerint akár 39 európai parlamenti képviselő is évente több mint 100 000 eurót kereshet melléktevékenységéből. A TI felhívja a figyelmet arra, hogy a tényleges adatok még ennél is magasabbak lehetnek, tekintettel arra, hogy csak az EP-képviselők saját bevallására tudtak támaszkodni. Mindez önkéntes, a nyilatkozataikat nem kell intézményi ellenőrzésnek alávetni.
Pontos számokat azért is lehetetlen közölni, mert az európai parlamenti képviselőknek az egyéb bevételeiket úgy kell bevallaniuk, hogy megjelölik: melyik tartományba esik a keresetük. Ennek megfelelően lehet havi bruttó 1 és 499, 500 és 1000, 1001 és 5000, 5000 és 10000 euró közötti sávot megjelölni, a pontos szám közlése nélkül. Ez okozza, hogy a becslések alsó és felső értéke között nagy a különbség.
Ennek alapján magasan a legnagyobb külső jövedelemmel a lengyel néppárti Radoslav Sikorski rendelkezik, aki 12 megbízásból 588 ezer és 804 ezer euró közötti összeghez jut havonta.
Az EP-képviselők éves díjazása 105 ezer euró (mintegy 38 millió forint), a TI pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy potenciálisan 39 olyan képviselő van, akik ennél többet kereshetnek. Ezek között van a két fideszes érintett: Trócsányi László és Schaller-Baross Ernő, akik holtversenyben a 29. helyet foglalják el legalább 24 024, legfeljebb 120 000 eurós extra jövedelemmel, ami mintegy 8,6 és 43 millió forint közötti összeget tesz ki.
Schaller-Barossnak a vagyonnyilatkozata alapján két díjazás nélküli megbízatása van (miniszteri biztos a miniszterelnökségen és a Magyar Golf Szövetség elnökségi tagja), és két helyről havonta 1000 és 5000 euró közötti összeget kap. A képviselő a Habsburg Ottó Alapítvány felügyelőbizottsági tagja és a Millenáris Alapítvány kuratóriumi tagja. Trócsányi László díjazás nélkül a Magyar Jogász Egylet elnöke és 1000 és 5000 euró közötti havi juttatás kap egyetemi tanárként, illetve a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Kuratóriumának tagjaként. Trócsányinak már meggyűlt a baja a külső tevékenységekkel: azért nem ő lett a magyar uniós biztos, mert az EP jogi bizottsága szerint összeférhetetlen volt, amikor igazságügyi miniszterként az az ügyvédi iroda kapott megbízásokat az államtól, ahol ő is tulajdonos volt.
A Transparency arra mutatott rá, hogy a jelentősebb külső bevétellel rendelkezők esetében nem zárható ki, hogy megbízatásuk befolyásolhatja szavazataikat, beleértve a parlamenti bizottsági tevékenységüket is.
Ebben a hónapban a Parlament jóváhagyott egy javaslatot egy független uniós etikai testület létrehozásáról. A TI szerint a szavazás üdvözlendő első lépés a helyes irányba, de felszólítják a politikai döntéshozókat, hogy biztosítsák a testületnek megfelelő erőforrásokat a tevékenységük ellátására.
Egy erős etikai testület valódi változást hozhat az etikátlan magatartás büntetésében és az elrettentésében, valódi elszámoltathatóságot hozva Brüsszelbe
– véli a TI. Daniel Freund német zöldpárti képviselő szerint az érintetteknek fel kell tenni a kérdést, hogy mi a fontosabb feladat számukra.
„A választott európai parlamenti képviselők jelentős mellékjövedelme mindig magában hordozza az összeférhetetlenség kockázatát. Ahol maga a mellékjövedelem jelentősen meghaladja a parlamenti juttatást, felmerül a kérdés, hogy mi a mellékállás?”
– jelentette ki Freund. | Fideszes EP-képviselők is felkerültek a legnagyobb mellékes jövedelemmel rendelkezők listájára | Két fideszes EP-képviselő is található azon a listán, amelyen a Transparency International összegyűjtötte azt az ötven politikust, akiknek a legnagyobb a mellékkeresetük. A helyzet rámutat a képviselői jövedelmekkel kapcsolatos felületes és önkéntes adatszolgáltatás hátrányaira. | null | 1 | https://hvg.hu/eurologus/20211014_Fideszes_EPkepviselok_a_legnagyobb_mellekes_jovedelemmel_rendelkezok_listajan | 2021-10-14 12:33:00 | true | null | null | HVG |
Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Az oroszok lelepleztek pár stiklit Pakson, csak a miheztartás végett | Az oroszok több munkatársukat is visszarendelték Magyarországról, miközben a magyar féllel a projekt körüli kisebb mutyikról osztottak meg információkat. Recseg-ropog a projekt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202142__paks_ii__baljos_jelek__orosz_figyelmezteto_loves__hasadasnak_indult | 2021-10-21 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Paks II. engedélyezése csúszik, és ezzel még jól is járhat az ország
Magyarország áramellátását az sem lehetetlenítené el, ha nem épülne új atomerőmű. Mivel a Paks II. csúszik, komoly szándék mutatkozik a Paks I. élettartam-hosszabbítására, ami a leggazdaságosabb megoldás. Nem meglepő, hogy az orosz terveket nehéz engedélyeztetni az EU-ban, Finnországban a Paks II. Zrt. ottani megfelelője ugyanígy kínlódik.
További értékeléseket lát szükségesnek, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), ezért nem adta meg a Paks 2 engedélykérelmét, hanem hiánypótlásokat rendelt el – erről a hivatal közleményben számolt be. Abban azt írták, „a benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről,
néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség,
figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat”.
Az OAH aligha fogja a végtelenségig húzni
A nagy kérdés persze, hogy mi lesz így a létesítési engedélyezési eljárással? Ez ugyanis az építendő új erőmű legfontosabb engedélye - számos kisebb mellett (amelyekből több szintén az OAH-ra tartozik). A hivatalnak alapesetben egy éve lett volna elbírálni a kérelmet – miután a korábbi 18 hónapos határidőt a második Orbán-kormány 2011-ben lecsökkentette. Az egy évet egy alkalommal meg lehet hosszabbítani 3 hónappal. Ezzel a lehetőséggel az OAH élt is, így szeptember 30-ára módosult az eljárás lefolytatására rendelkezésére álló határidő.
Elvileg az idő lejárt, ám az OAH eljárásaiban több ízben élhet hiánypótlási felhívással – ez nincs így minden hivatal, és minden eljárás esetében, más eljárásokban csak egyszer lehet hiánypótoltatni.
A hivatal a hiánypótlásokat minden bizonnyal nem fogja a végtelenségig húzni, különösen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök épp a létesítési engedélyezési eljárás vége előtt egy nappal nevezett ki új főigazgatót
a szervezet élére Kádár Andrea személyében. Kádár alapvetően nem nukleáris szakember, végzettségét tekintve biomérnök és vegyész üzemmérnök, de azért otthonosan mozog az energetika területén, hiszen 2014 óta energiaügyért/energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár a kormányban. Tehát
egyrészt ért a területhez, másrészt politikai kinevezett.
Hova lett a régi főigazgató?
Az előző főigazgató, Fichtinger Gyula, április 29-ével indoklás nélkül lemondott posztjáról. Azóta sem tudni, mi áll ennek hátterében. Még főigazgatóként annyit elismert, hogy a szervezetnél bevezetett létszámstop legalábbis erősen megnehezíti a paksi engedélykérelem elbírálását – pedig ez az OAH történetének legnagyobb ilyen feladata.
A Direkt36 névtelenül nyilatkozó forrásai szerint Fichtingert politikai nyomás is érte a bővítésért felelős projektcég, a Paks II. Zrt., illetve Süli János bővítésért felelős tárca nélküli miniszter részéről. Állítólag végül azért mondott le, mert a kormány az OAH átalakítását tervezi, ami egyrészt a hivatal kormány alóli kivonásával, hatásköreinek bővítésével jár, másrészt azonban a kilenc évre kinevezett főigazgató bebetonozásával. Fichtinger pedig úgy érezte, ez az atombiztos állás már nem rá vár.
Ugyan az OAH szakmaiságával szemben egyelőre nem vetődött fel kétely, legalábbis nem fest jól, hogy Aszódi Attila kormánybiztos/államtitkár után Fichtinger Gyula személyében még egy nagy megbecsülésnek örvendő nukleáris szakember tűnt el ismeretlen körülmények közt a paksi projektből, illetve felügyeletéből.
A finn Paks II. Zrt. ugyanebben a cipőben jár
Abban egyébként nincs semmi meglepő, hogy az OAH hiányosnak ítélte az új erőmű engedélyezési dokumentációját. A kivitelező orosz Roszatom tervei alapból nem egyeznek az uniós előírásokkal, így azokat át kellett dolgozni az EU-szabványokra. A Roszatom Finnországban, a Hanhikivi-félszigeten épít atomerőművet ugyanolyan, VVER-1200 típusú reaktorblokkokkal, mint amiket Paksra szánnak. Mármint építene, de ott is ugyanolyan gondok vannak, mint Magyarországon. A finn projektcég, a Fennovoima (a Paks II. Zrt. ottani megfelelője) nyíltan elismerte, hogy a vártnál több időbe telik az orosz tervek átdolgozása a helyi elvásárok szintjére.
A Hanhikivi-erőmű felépítéséről 2010-ben született döntés, jelen állás szerint a Fennovoima azt reméli, 2022-ben megszerezheti az engedélyeket, a kivitelezés 2023-ban elindulhat, az erőmű pedig 2029-ben állhat kereskedelmi termelésbe.
A magyar országgyűlés 2009-ben fogadott el előzetes elvi hozzájárulást, és 2014 elején iktatták törvénybe, hogy a kivitelezéssel verseny nélkül a Roszatomot bízzák meg. Az elképzelések szerint a két új blokk közül az elsőnek már 2026-ban üzembe kellett volna állnia. Idővel aztán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a projekt – ahogy az egyébként az atomerőmű-projekteknél teljesen szokványos – csúszik. A csúszásért a kormány az uniós vizsgálatok elhúzódását tette felelőssé, ami csak részben igaz: a beruházás 2016-ban megkapta a brüsszeli engedélyt, a Paks II. Zrt. azonban csak 2020 közepén tudta beadni az OAH-nak az új erőmű 283 ezer oldalas engedélykérelmi dokumentációját, miután maga is sokat dolgozott azon, hogy az megfeleljen az uniós és magyar szabványoknak.
2030 után állhat termelésbe, de az se baj, ha nem
Az, hogy a létesítési engedélyezési eljárás is húzódik, nyilván nem segíti a kivitelezés mihamarabbi elkezdését. Különösen, hogy egyéb engedélyek megszerzése sem halad simán, például a gödörásáshoz szükséges talajszilárdítási és résfalazási engedélyeké. Holott a kormány törvényt is módosított és brüsszeli engedélyt szerzett, hogy a gödörásással kapcsolatos munkákat még a létesítési engedély megszerzése előtt el lehessen kezdeni.
Jelen állás szerint az új erőmű a 2030-as évek elejére épülhet fel – ha egyáltalán. Legalábbis az Oroszország által nyújtott, 10 milliárd eurós hitel feltételeit a kormány úgy tárgyalta újra, hogy azt 2026 helyett 2031-től kell törleszteni. Viszont a futamidő is rövidül 5 évvel. A hitel kamata a jelenlegi környezetben magas, azonban van lehetőség az előtörlesztésre, a magyar állam ezzel él is, eddig minden lehívott hitelrészletet azonnal visszafizetett, kedvezőbb kondíciójú forrásra cserélt.
Az ország áramellátása szempontjából nem katasztrófa, ha a Paks 2 csak a 2030-as években áll termelésbe, sőt az sem, ha soha. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) modelljei szerint Magyarországnak nincs szüksége Paksra, illetve egyáltalán olyan „alaperőműre”, amely önmagában és állandó jelleggel a termelés felét adja. Az ország hálózati összeköttetései nagyon jók, a szükségletek importból kényelmesen fedezhetők – mondta a HVG-nek Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa.
Emellett persze biztonságpolitikai és nemzetstratégia döntés, hogy egy ország mekkora importarányt tart elfogadhatónak. A kormány rendszeres érve az „energiaszuverenitásra” hivatkozás, ami annyiban némileg sántít, hogy az atomerőművek fűtőelemeit is be kell valahonnan szerezni, illetve az elhasznált fűtőelemektől meg kell szabadulni.
További érv az új atomerőmű felépítése ellen, hogy borzasztó drága, és nem feltétlenül passzol a kormány naperőmű-központú energiastratégiájába. Ahogy arra Felsmann Balázs a 2020 tavaszi termelési adatok, illetve a termelés okozta piaci jellegzetességek alapján felhívta a figyelmet: a nehezen és lassan szabályozható nukleáris erőművek nem alkalmasak az ingadozó naperőművi termelés kiegyenlítésére.
Pazarlás lenne Paks 1-et nem addig hajtani, amíg elmegy
Feltéve, hogy a Paks 2 megépítése csak csúszik, de nem esik kútba, azért sem gond, ha csak a 2030-as években vagy később készül el, mert ott a működő atomerőmű Pakson. A dolgok mostani állása szerint a négy blokk 2032-től 2037-ig megy nyugdíjba egymás után. Vagyis jelen állás szerint a két Paks 2-es blokk legfeljebb csak minimális átfedésben fog párhuzamosan termelni velük. Ez sok szempontból kimondottan üdvös fejlemény, a párhuzamos üzem ugyanis számos problémát felvet, például:
Fejleszteni kellene a hálózatot, hogy elbírja a két erőmű párhuzamos termelését – a négy régi blokk teljesítménye darabonként 500 MW, a két újé darabonként 1200 MW lenne.
Arról nem beszélve, lenne-e egyáltalán piaci igény ennyi termelésre, és hogyan hatna ez az erőművek által termelt áram árára. Utóbbi különösen a Paks 2 esetében kulcskérdés, annak ugyanis még ki kell majd termelnie az erőmű árát. Vagy legalábbis jó lenne, ha kitermelné.
Mindkét erőmű a Dunát használná hűtésre – márpedig alacsony vízszint és nagy meleg mellett már csak a Paks 1-nél is majdnem túl magasra nőtt a Duna hőmérséklete.
Komoly humánerőforrás-problémákat vet fel, hogy Magyarországon jelenleg egy atomerőmű üzemeltetéséhez, ellenőrzéséhez stb. elég szakember van, de egy ideig két atomerőműre elég szakember kellene, aztán megint csak egy erőműnyi.
Egyébként
a négy Paks 1-es blokknak csak az engedélye jár le a 2030-as években, ez nem jelenti feltétlenül, hogy fizikailag ne lehetne őket biztonságosan tovább üzemeltetni.
Úgy tűnik, egyre komolyabb szándék mutatkozik az üzemidejük meghosszabbítására. Legalábbis erről beszélt az Indexnek Kóbor György, az erőmű anyavállalata, az MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója (azóta leváltották közös megegyezéssel távozott posztjáról – nem tudni, miért, de azt hangoztatták, hogy nem ezért). Szintén az üzemidő-hosszabbítás fontosságáról beszélt a Portfolio konferenciáján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Horváth Péter János.
Az erőmű pedig már megrendelte az élettartam-hosszabbításhoz szükséges hatástanulmányt.
A jelek szerint az élet utólag igazolja Mártha Imrét, az MVM volt vezérigazgatóját, aki már évekkel ezelőtt amellett kardoskodott, hogy gazdaságossági szempontból teljesen irracionális nem addig üzemeltetni a működő blokkokat, amíg csak ez biztonságosan megtehető.
A kerítésen túl már épülnek dolgok
Ugyan maga az erőmű még a létesítési engedélyt sem kapta meg, ez nem jelenti, hogy a paksi beruházás ne haladna. A bővítés másik állami projektcége a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Kft. Míg a Paks II. Zrt. magáért az erőműépítésért felel, a PIP intézi a „kerítésen kívüli” fejlesztéseket – az erőmű építéséhez és majdani működéséhez ugyanis munkásszállásokra, raktárakra, irodákra stb. van szükség. Méghozzá sokra. A PIP 3,3 milliárd forintos veszteséggel zárta 2020-at.
Júniusban pedig letették a Kalocsa-Paks Duna-híd alapkövét. A híd várhatóan 2024 nyarára készül el. A kivitelezést a Fidesz-közeli Duna Aszfalt Zrt. végzi, a híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat kivitelezésének összértéke 92 milliárd forint.
Az átkelőre azért is van szükség, mert az építkezésen tömegek fognak dolgozni, a Roszatom szerint a csúcspontján 12-13 ezer ember. 3-4 ezer munkavállalót adhatnak magyar vállalkozások, leginkább a környékről, de így is sok ezer embert kell elszállásolni. A sok plusz ember elszállásolását részben a kalocsai oldalon oldanák meg, a használaton kívüli Foktői úti laktanyában.
Az eljövendő központi erőműberuházással kapcsolatban némi aggodalomra adhat okot, hogy nem csak a Duna Aszfaltnak jutott máris egy nagy szelet a tágabb projektből, de Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltsége is ott van már az egyik PIP-es tervezési keretbeszerzésben. | Paks II. engedélyezése csúszik, és ezzel még jól is járhat az ország | Magyarország áramellátását az sem lehetetlenítené el, ha nem épülne új atomerőmű. Mivel a Paks II. csúszik, komoly szándék mutatkozik a Paks I. élettartam-hosszabbítására, ami a leggazdaságosabb megoldás. Nem meglepő, hogy az orosz terveket nehéz engedélyeztetni az EU-ban, Finnországban a Paks II. Zrt. ottani megfelelője ugyanígy kínlódik. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211001_A_Paks_2_engedelyezese_csuszik_es_ezzel_meg_jol_is_jarhat_az_orszag | 2021-10-01 17:25:00 | true | null | null | HVG |
A magyar kormány egy állami alapítvány cégén keresztül vásárolt értékes szlovákiai műemlék épületeket – derítette ki a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK).
Az Új Szó cikke szerint Kassa belvárosában, a Szent Erzsébet-dóm mellett lévő műemlék épületet idén január 11-én vásárolta meg egy Manevi nevű cég, amely a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványé.
Az ICJK szerint az alapítványt a magyar kormány hozta létre, majd közel 44 millió euró értékben juttatott neki állami tulajdonban lévő cégek, a Manevi és a Comitatus-energia részvényeit. A lap szerint ezek a cégek a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium portfóliójába tartoztak, de a tranzakció után a két céget már nem tartják nyilván a külügyminisztérium által kezelt vállalatok listájában. A két céget kezelő alapítvány kuratóriumában viszont Fidesz-közeli személyek ülnek, az intézményt pedig Magyar Levente helyettes magyar külügyminiszter vezeti.
A cikk szerint nem a fenti volt az egyetlen ingatlanvásárlás. A Manevi tulajdonába került a pozsonyi Nyerges utcában és a Védcölöp utcában egy-egy értékes ingatlan, amelyek egykor a magyar nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete épületei voltak. Emellett még a trencséntyeplici Vlára fürdőház is a Manevié lett.
Az Új Szó szerint az ipolysági Árpád-kori alapokkal rendelkező egykori premontrei kolostor is a magyar cég szlovákiai leányvállalatához, a Manevi SK-hoz került.
A magyar állam közvetlen módon is vett szlovákiai ingatlanokat, két kassai műemlék épületet is megvásárolt nyáron. Az ICJK azt írta, a két ingatlan a magyar külügyminisztériumé, de ezen kívül egy további kassai épületük is van.
Ivan Korčok külügyminiszter szembesítette azzal Szijjártó Pétert, hogy a magyar állam a szlovák fél értesítése nélkül vásárolt ingatlanokat és magyarázatot kért tőle. Azt is nehezményezte, hogy minderről csak a sajtóból értesültek, mint ahogy arról is, hogy egy összesen 400 millió eurós befektetési alapból (Termőföld Magántőkealap) vettek volna a határon túli régiókban mezőgazdasági területeket. | Titokban vásárolt a magyar kormány értékes szlovákiai ingatlanokat | Pozsonyban és Kassán vásárolt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány cége értékes műemlék-ingatlanokat. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20211022_ingatlan_szlovakia_magyar_allam_manevi | 2021-10-22 20:07:00 | true | null | null | HVG |
A kormány sutba vágta a büszkeséget némi Ázsiából küldött apróért
Veszélyhelyzeti járványhitelt kap Magyarország 17 kórház felújítására egy fejlődő ázsiai országokra fókuszáló beruházási banktól. A hitel egy része valójában visszamenőleges eszközbeszerzéseket finanszíroz – például lélegeztetőgépekét, amelyek garmadával állnak raktárban. Az ország azért juthat finanszírozáshoz, mert az egészségügy pocsék, a lakosság pedig csapnivaló egészségi állapotban van. A kórházfelújításokat a kormány már 2020 közepén bejelentette, de uniós vagy saját forrásból akarták megcsinálni.
Magyarország 183 millió euró (66 milliárd forint) hitelt vesz fel az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banktól (Asian Infrastructure Investment Bank, AIIB) – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A pénzt többek között 17 kórház felújítására, laboratóriumi fejlesztésekre, vizsgálati kellékekre és egészségügyi védőeszközök beszerzésére fordítják – állította Varga. A miniszter elmondása szerint a hitel a piacinál kedvezőbb kamatozású.
Vészhelyzeti segélyhitel
Az AIIB alapvetően nem nyújt finanszírozást Ázsián kívüli országokban. Kivétel ez alól Egyiptom, amely részben Ázsiában helyezkedik el. A bank hitelezési stratégiája szerint esetleg kivételt tehet Ázsiával közvetlenül szomszédos területeken, vagy pedig földrajzilag/fizikailag kapcsolódó projektek esetében, mint például a vezetékek, kikötők. A párizsi klímaegyezmény követelményei alá besorolt, megújulóenergia-termelési projektek is finanszírozhatók. De van egy plafon, a régión kívüli tagországokban nyújtott hitelek összege nem haladhatja meg az összes kihelyezés 15 százalékát.
A fenti potenciális kivételekkel együtt Magyarország az első Ázsián kívüli ország, amely finanszírozást vesz igénybe, méghozzá a bank Covid–19 Helyreállítási Eszköze alatt. Ez az alap ugyanis elvileg a világ minden területén nyújthat forrást.
Magyarország azért kaphat vészhelyzeti támogatást a bank Covid-eszköze alatt, mert – egyszerűen fogalmazva:
Az egészségügyi rendszere pocsék,
A lakosság elöregedett és beteges,
Rosszul teljesít a járvány elleni küzdelemben.
Legalábbis ezt állítja az AIIB hitelkonstrukciót bemutató dokumentuma. A dokumentumban foglaltak nyilván nem függetlenek attól, hogyan és milyen módon igényelte a magyar állam és az érintett állami intézmények a kölcsönt. Magyarán
miközben a kormány belföldön sikerpropagandát folytat a járványkezelésről, a helyzet súlyosságát domborítja, ha némi segélyhitel kell.
A “némi” mértéket pedig szó szerint kell érteni, az AIIB 183,1 millió eurót ad, ez jelenlegi árfolyamon 66 milliárd forint. 66 milliárd Magyarország központi költségvetésében kis túlzással kerekítési hiba, nincs egy nagyobb stadion ára, az összeg tízszerese megy majd 2022-ben a gyermekesek jövedelemadó-visszatérítésére.
Magas halálozási ráták
A dokumentum hosszasan, oldalakon keresztül sorolja, miért indokolt vészhelyzeti hitelt nyújtani Magyarországnak. A kezdeti sikerek ellenére (itt lényegében az oltási programról van szó) a magas halálozási ráta és a népességszerkezet miatt az ország sebezhetően áll egy újabb járványhullám előtt – írja a dokumentum. Magyarország lakossága elöregedett, magas a krónikus betegségben szenvedők aránya (COPD – krónikus tüdőbetegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, rák), ezek hozzájárultak a magas koronahalálozási rátákhoz.
A 65 feletti magyarok kétharmadának van legalább egy krónikus betegsége, ami 12 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. Az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb a rákban szenvedők halálozási aránya.
A dokumentum szerint a magyar egészségügy a járvány szempontjából kielégítő, amennyiben minden polgár számára rendelkezésre állnak a szükséges tesztelési és kezelési kapacitások. Az intenzív osztályi kapacitásokat azonban bővíteni kellene. “Magyarország közegészségügyi intézményeinek jelentős része 50 évnél régebben épült, és fejlesztésekre szorul” – írja a dokumentum, és sorolja a problémákat a hiányzó eszközöktől az optimálisnak nem nevezhető betegutakig.
Az AIIB forrására pedig azért van szükség, mert az uniós források elsősorban a Budapesten kívüli területekre áramoltak, így a fővárosi intézmények különösen rászorulnak a modernizálásra.
55 millió euró eszközbeszerzésekre – visszamenőlegesen
A kormány nem verte nagy dobra, de az AIIB-projekt voltaképpen három komponensből áll:
Betegkezelési eszközök beszerzése 27,6 millió euró értékben. Oxigénterápiás eszközökre, életjelmonitorokra, védőfelszerelésekre és gyógyszerekre lehet költeni a pénzt.
Kórházi laboratóriumi kapacitások fejlesztése 27,3 millió euró értékben. Ezt a pénzt laborfelszerelésekre, tesztkészletekre, vegyi anyagokra lehet költeni.
Kórházépületek felújítása 171,5 millió euró értékben.
A magyar kormány 43,3 millió euró önrészt vállal a kórházfelújítási komponensből, vagyis az AIIB 128,2 milliót ad. Így jön ki az összesen 183,1 millió eurós AIIB-finanszírozás.
A első komponens különösen pikáns, adva, hogy a kormány a járvány elején minden elérhető lélegeztetőgépet összevásárolt – túlárazottan, de átláthatatlan konstrukciókon keresztül. A felvásárolt gépek nagy része mind a mai napig raktárban porosodik, amiért még fizetni is kell.
Persze nem meglepő, hogy a kormány nem reklámozta az első két hitelkomponenst, a pénzt ugyanis sikerült visszamenőleges finanszírozásra megszerezni. Vagyis
ebből az 55 millió euróból (közel 20 milliárd forintból) nem új eszközöket és anyagokat fognak venni, hanem már megvásárolt és kifizetett dolgokra könyvelik el.
Illetve könyveli el az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), amely az első két komponens gazdája. Csak 2020. szeptember 1. utáni beszerzéseket lehet utófinanszírozni a pénzből.
Működik a kormánykommunikáció
A harmadik komponens, vagyis a kórházfelújítások gazdája az állami központi beszerző intézmény, a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság).
A felújításokkal kapcsolatban a kormány azt sem hangsúlyozta, hogy olyasmiről van szó, amit 2020 közepén egyszer már bejelentettek. Sőt, a felújításról még kormányhatározat is született. Igaz, abban még az állt, az emberi erőforrások miniszterének meg kell vizsgálnia, be lehet-e vonni 60 milliárd forint uniós forrást. A jelek szerint nem sikerült, a kormány ugyanis épp ennyi hitelt vesz fel az AIIB-től.
Ezek szerint a pénzügyminiszternek sem sikerült gondoskodnia arról, hogy ez a 60 milliárd rendelkezésre álljon a 2020-as büdzsében. Pedig a határozat ezt rótta feladatául, ha uniós forrást nem sikerülne szerezni.
Továbbá ezek szerint nem sikerül valóra váltani Orbán Viktor miniszterelnök 2020 eleji ígéretét sem. A miniszterelnök az első, januári kormányinfón személyesen jelentette be, hogy a kormány fejlesztési forrásokat csoportosít át, mivel jogosnak tartják a kórházi körülményekre tett észrevételeket. Ezért úgy döntöttek, hogy "minden három évnél régebben fölújított kórházban minden kórtermet, minden várótermet és ahhoz kapcsolódó minden szociális teret fel kell újítani, és amíg ez nem történik meg, addig másfajta fejlesztéseket nem tudunk támogatni, ez a legelső ebben az évben”.
De ez még a járvány kitörése előtt volt.
A kormány kommunikációjában egyébként láthatóan okoz némi fennakadást, hogy a 17 kórház felújítását ázsiai fejlesztési hitelből finanszírozzák. A kormányzati honlapon megjelent hír címe ennél szenvedőbb szerkezetű aligha lehetne (Az állami kórházak finanszírozásához biztosítva vannak a források), aztán épp csak az AIIB-t sikerült lehagyni a mondat végéről. Ami nem maradt le, az a 14,8 milliárd forintos hazai önrész. Amit a kormány szerint a kormány “biztos” (vélhetően “biztosít”). Az adófizetők pénzéből, de ez is lemaradt.
Aligha a bank tukmálta a pénzt
Nem egészen világos, hogy egyáltalán mi szükség van erre a hitelkonstrukcióra. Cseppet sem valószínű, hogy a pénzt az AIIB tukmálta volna. A bank portfóliójában természetesen nem mutat rosszul, hogy van európai projektje, ráadásul vészhelyzeti Covid-finanszírozás formájában. Ugyanakkor erre nincs különösebb szüksége, semmi sem utal se arra, hogy hitelkihelyezési nehézségekkel küzdene, se arra, hogy Ázsián kívül kívánna terjeszkedni.
Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank kínai kezdeményezésre és pekingi központtal jött létre 2015-ben. Ugyan fiatal intézmény, de méretét tekintve nagy, 100 milliárd dolláros induló tőkéje fele volt a Világbankénak. Beruházásait kimondottan Ázsiára fókuszálja, azonban 103 országnak van benne részesedése, beleértve az Európai Unió összes országát. A bank vezetése nemzetközi összetételű, az elnök kínai, egy alelnök brit, egy orosz, egy indiai, egy német, egy indonéz.
Kritikusai szerint a bank valójában Kína geopolitikai törekvéseinek újabb eszköze. Támogatói szerint a fejlődő ázsiai országoknak bőséggel szükségük van minden fejlesztési forrásra, a bank pedig inkább a globális összefonódást és gazdasági együttműködést erősíti, adva, hogy mennyi fejlett ország is tagja.
A kormány osztogat, de az apróért is lehajol
A Magyarországnak nyújtott hitelre visszatérve: a kormány ugyebár már 2020 közepén be akarta vonni ezt a pénzt – akkor még lehetőleg uniós forrásból. Az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) 2020-ban 162,5 millió euró, 2021-ben pedig 146 millió euró forrást bocsátott rendelkezésre a magyar egészségügy fejlesztésére. A pénz jogosultja az OKFŐ volt, ahogy az AIIB-konstrukció két kisebb komponense esetében, és ugyanúgy eszközbeszerzésekre lehetett fordítani.
Ahogy említettük, 60 milliárd forint a magyar költségvetésben kigazdálkodható összeg. Különösen, hogy a járványválság miatt az EU nem kéri számon a tagállamokon az éves hiánycél tartását. Normál esetben az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, de ezt most nem kell betartani. A kormányok költekezhetnek – a magyar kormány ezt meg is teszi. A hivatalos indoklás szerint a pénzszórásra a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság újraindításához van szükség. Közben azonban még a jegybank is úgy látja, hogy a gazdaság már újraindult, a laza fiskális politika pedig több kárt tesz, mint használ, egyebek mellett az infláció fűtésével. 2022 tavaszán országgyűlési választás lesz, a kormány intézkedéseinek köszönhetően több társadalmi csoport jut addigra jelentős pluszpénzhez: a 25 év alattiak az szja-elengedés miatt, a gyermekesek az szja-visszatérítés miatt, a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíjnak köszönhetően. | A kormány sutba vágta a büszkeséget némi Ázsiából küldött apróért | Veszélyhelyzeti járványhitelt kap Magyarország 17 kórház felújítására egy fejlődő ázsiai országokra fókuszáló beruházási banktól. A hitel egy része valójában visszamenőleges eszközbeszerzéseket finanszíroz – például lélegeztetőgépekét, amelyek garmadával állnak raktárban. Az ország azért juthat finanszírozáshoz, mert az egészségügy pocsék, a lakosság pedig csapnivaló egészségi állapotban van. A kórházfelújításokat a kormány már 2020 közepén bejelentette, de uniós vagy saját forrásból akarták megcsinálni. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20211014_A_kormany_sutba_vagta_a_buszkeseget_nemi_aproert_Azsiabol | 2021-10-14 11:40:00 | true | null | null | HVG |
Január óta több mint két tucat esetben jelezték kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, hogy bizonyos feladataikat nem tudják ellátni. Ezek között vannak rövid szünetek, mondjuk karbantartás miatt, de legtöbbjük hosszú, vagy határozatlan időre szól. Térképre tettük, hol vannak bajok a kórházi ellátással. Van olyan kórház, ahol hat feladatot adtak vissza. | Nagy szállodabiznisz közelében Pintér Sándor családja | Megalapította szállodafejlesztő projektcégeit az a külföldi befektető, akinek alapkezelőjét a belügyminiszter lányai vették meg, és Pintér Sándor felesége irányítja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202142_hegedu_es_raday_hotel_pinter_miniszter_csaladja_avagyonkezelo | 2021-10-22 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordult Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő a Zamárdiba tervezett ingatlanfejlesztéssel kapcsolatban. A miniszter egyetértett a képviselővel abban, hogy a kisvárosba tervezett 19 társasház és szálloda
aránytalanul nagy beruházás, nem illeszkedik a település képébe, az építkezéssel elveszne Zamárdi Balaton-parti hangulata, és a tihanyi védett tájkép is sérülne”
– olvasható a Miniszterelnökség közleményében.
A tervezett beruházásról szóló első hírek hétfőn jelentek meg, azzal a felütéssel, hogy a projekt ötletgazdái nagyvárosi hangulatot vinnének Zamárdiba. Ezt azonban a helyi civilek ellenezték, szerintük a település kisvárosias jellegéhez nem illik ilyesmi.
Az építésügyért felelős Miniszterelnökségen, illetve a Kormányhivatalban a beruházással kapcsolatosan semmilyen engedélyezési eljárás nincs folyamatban – írták kedden, hozzátéve, hogy „a sajtóban megjelent látványtervek alapján a Miniszterelnökség nem támogatja a beruházást, kizárt, hogy ezek a tervek építési engedélyt kapjanak”. | A Miniszterelnökség szerint nem kaphat építési engedélyt a Zamárdiba tervezett gigalakópark | A beruházás tervéről értesülve civilek tiltakozásul petíciót indítottak. A Miniszterelnökség keddi közleményében úgy reagált: az építkezést ők sem támogatják. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20211019_zamardi_ingatlan_epitkezes_miniszterelnokseg | 2021-10-19 12:47:00 | true | null | null | HVG |
Nettó 35 milliárd forintból épülhet meg az új multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok Székesfehérváron – derül ki az Európai Közbeszerzési Értesítőből. Az Alba Aréna 6000 férőhelyes lesz, amit további 2500 hellyel lehet bővíteni. A csarnok alapvetően a székesfehérvári jégkorongcsapat otthona lenne.
A 444.hu korábban azt írta: Orbán Viktor miniszterelnök már 2013-ban megígérte, hogy új sportcsarnokot kap Székesfehérvár, akkor 5–7 milliárdos költséggel számoltak. 2018-ban arról volt szó, hogy a multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok több mint 25 milliárd forintból épülhet meg. Már akkor eldőlt, hogy a létesítményt Garancsi István Market Építő Zrt.-je építheti, nettó 25,75 milliárd forint vállalkozói díjért. A kormány azonban egy évre rá lefújta az építkezést, mert sokallta rá ezt az összeget.
Tavaly májusban azonban kiderült, hogy a magyar kormány mégis támogatja az építkezést, a gazdaságvédelmi akcióterv keretében döntöttek erről.
Vargha Tamás fideszes országgyűlési képviselő és Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere szeptember 26-án jelentette be, hogy még az idén elkezdődhet a multicsarnok építése, | A 25 milliárdot sokallta a kormány, most 35 milliárdért építi meg az új székesfehérvári sportcsarnokot | A multicsarnokot Garancsi István cége építi, az összes költséget az állam állja. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20211026_epites_szekesfehervar_sportcsarnok | 2021-10-26 16:35:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
2 perc
megjelent
2021.10.21. 14:00 | Tiborcz István sorra veszi az alpesi hoteleket | A BDPST-csoport egyet Mészáros Lőrinctől vett, a nyitóképen látható Relaxet, de a másik, az Alpenblick is csak pár száz méterre van a sítereptől. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202142_bdpst_murau_meszaros_es_tiborcz_csereberel | 2021-10-21 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Miért akarja a kormány minden áron a Liszt Ferenc repülőteret?
A miniszterelnök szerint karnyújtásnyira van a ferihegyi reptér visszavásárlása, a kormányközeli Világgazdaság pedig az ügylet részleteit is tudni véli. Miközben a kormány a teljes gyorsforgalmi úthálózatot és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja, a ferihegyi reptér visszavásárlásáért mindent megtesz, és új reptereket is akar.
A magyar kormánynak az a szándéka, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret visszavásárolja, és ez bármelyik pillanatban megtörténhet
– mondta Orbán Viktor a közmédiának a szerbiai Ludason.
A miniszterelnöki kijelentés előzménye, hogy a Bloomberg megírta: mintegy 4 milliárd eurót ajánlott a Budapest Airportért egy magyar kormányközeli konzorcium. A cikk szerint a repülőtér tulajdonosai fontolóra vették a legújabb ajánlatot, azok után, hogy egy másikat idén már elutasítottak, mivel túl alacsonynak találták az árat. A lap szerint a tulajdonosok feltétele korábban is az volt, hogy a magyar kormány megmondja, rajta kívül kik még a felvásárolni kívánó konzorcium tagjai, és van-e elég technológiai tudásuk a reptér üzemeltetéséhez.
Ha kell, az állam egyedül veszi meg
A Bloomberg-cikk és a miniszterelnöki bejelentés után jelent meg a kormányközeli (a KESMA nevű fideszes médiaalapítvány tulajdonában álló) Világgazdaságban egy cikk, amely „magas rangú”, „az ügyletet a legmagasabb szinten ismerő” forrásokra hivatkozva számolt be részletekről. Adva a Világgazdaság párthoz és kormányhoz való viszonyát, a cikkben foglaltakat nyugodtan tekinthetjük kormányzati szivárogtatásnak.
A lényegesebb új információk:
A magyar államon kívül az Indotek-csoport és a Mol alkotja a vételi ajánlatot tevő konzorciumot.
Vagy ebben a felállásban szerzik vissza a ferihegyi infrastruktúrát, vagy az állami fél egymaga.
Ha az Indotek és a Mol benne marad a konzorciumban, a kormány meg fog egyezni velük a tulajdonosi arányokról. Az már most biztos, hogy a magyar államnak minimum 51 százalékos részesedése lesz.
A magyar fél legújabb árajánlata 4,44 milliárd euró.
A szeptember közepén az állam által felvett mintegy 5 milliárd dollárnyi devizahitel egy 1,5 milliárd dolláros elemét például a reptér vételi díjába forgatják bele.
A cikk a fenti, ténynek tekinthető információkon kívül olyan megállapításokat is tesz, amelyeket azért érdemes némi kétkedéssel fogadni:
Úgy tűnik, közelebb került egymáshoz az eladói és a vevői oldal, […] ez lehet az az összeg, amelyben meg fognak tudni állapodni a dolgok jelen állása szerint – ezt egy forrás megérzéseire hivatkozva írja a lap.
A tárgyalások a „cölöpök leverésének” fázisában tartanak, a felek most konstruálják a végleges adásvételi szerződést.
Két kikötést mindkét oldal deklarált: a szerződéskötésnek még karácsony előtt, de mindenképpen az idén be kell következnie, a lezárásnak, tehát a kifizetésnek a végső határideje pedig jövő március 31.
Nyomás vagy gyakorlás
A jelenlegi főtulajdonos, a német AviAlliance sem eddig, sem most nem nyilatkozik érdemben a magyar kormány vásárlási szándékairól és az esetleges tárgyalásokról azon túl, hogy elkötelezett és hosszú távra tervező befektetője és üzemeltetője a ferihegyi reptérnek.
A Világgazdaság cikkében egy külön keretes bekezdést szentel annak, mennyire nem történt soha semmilyen nyomásgyakorlás a kormány (vagyis a „vevői oldal”) részéről. Ami legfeljebb akkor tekinthető igaznak, ha nagyon, nagyon szűken értelmezzük a „nyomásgyakorlás” fogalmát. Hiszen kormányzati szereplők rendszeresen és nyíltan támadták a reptér üzemeltetőit. Palkovics László miniszter, aki kormánybiztosként felel a reptér visszaszerzéséért, már június elején elárulta, hogy a kormány „méltányos” vételi ajánlatot készül tenni a tulajdonosoknak. Amit ez után mondott, az már alig leplezett fenyegetés volt: „Ha ez ebben a formában nem lehetséges, akkor a magyar állam többségi tulajdonát szeretnénk valamilyen módon visszaállítani.” Azt nem fejtette ki, milyen visszaállítási módok forognak a fejében.
Mindenesetre az AviAlliance később, 2021 júliusában azt nyilatkozta: “Mélységesen reméljük, lehetőséget kapunk rá, hogy befektetői maradjunk ennek a reptérnek” – a megfogalmazás nem igazán arra utal, hogy a vállalat ne érzett volna nyomást.
A történethez az is hozzátartozik, hogy a koronavírus-járvány miatt a Budapest Airport Zrt. szeretett volna segélyhitelhez jutni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), ám a hitelfelvételt a magyar kormány megtorpedózta.
Ami azt illeti, az, hogy a miniszterelnök és a kormányhoz jól bekötött újság lényegében kész tényként és konkrét vételi árat említve beszél a reptér eladásáról, önmagában nyomásgyakorlásnak tekinthető. Különösen, hogy tudható: az AviAlliance semmiféle nyilatkozatra és „sajtóértesülésre” nem fog érdemben reagálni, amíg a kész kontraktuson meg nem szárad a tinta. Addig pedig lassan mindenki kész tényként kezeli, hogy a magyar állam – és Tsai – megveszi a repteret, méghozzá 4,44 milliárd euróért.
Az a kérdés, mennyit hajlandó adni a kormány
Közben a háttérben a jelek szerint komoly egyezkedések zajlanak. Az biztos, hogy a magyar kormány és a Fidesz rendkívül elszántnak mutatkozik a reptér visszaszerzésében. Az is biztos, hogy ha kell, ezt erővel is megtehetik – vagyis végső esetben visszaállamosíthatják a repteret. Hogy egy ilyen húzás mennyire lenne jogszerű, az minimum kérdéses, azonban pár évnyi nemzetközi fórumokon lefolytatott jogi eljárások után az eredmény nagy valószínűséggel annyi lenne, hogy a reptér az államé, a tulajdonosok pedig kártalanítást kapnak.
Ez persze csak a végső fegyver, az atombomba, ugyanis rendkívül rossz üzenetet küldene az amúgy minden létező eszközzel Magyarországra édesgetett külföldi befektetőknek. Hiszen ha a kormány erővel államosít egy ekkora eszközt, mi garantálja, hogy legközelebb nem mondjuk egy akkumulátorgyárat kíván meg?
Ha az AviAlliance abból indul ki, hogy a kormány kész bármit megtenni a reptér megszerzéséért, de leginkább azért mégis szeretné elkerülni az erőszakos visszaállamosítást, akkor a logikus tárgyalási stratégia a vételár minél magasabbra srófolása – majdnem, de csak majdnem arra a szintre, amit a kormány már végképp nem lenne hajlandó megadni.
A Bloomberg korábban más reptéreladások alapján azt írta, a Budapest Airport EBITDA-jának (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) húszszorosa lehet a piaci ár, ami a nettó hitelállománytól letisztítva bő 4 milliárd eurót jelentene. Ennél jóval kevesebbre taksálta a hvg.hu-nak a céget Bukta Gábor, a Concorde elemzője. Szerinte összevethető tőzsdén lévő nyugat-európai repterek értékeltsége alapján inkább 10-15-szörös előre tekintő EBITDA-szorzó reális, így egy 2,5-3,5 milliárd eurós piaci érték közelebb áll a valósághoz. Ennyi pénzért a tulajdonosok már készek lehetnek megválni a részesedésüktől, vagy arányosan kevesebbért legalábbis egy többségi tulajdonrészt jelentő csomagtól. 4 milliárd eurót kifizetni a magyar állam részéről irreálisan észszerűtlen lenne, de még 2,5-3,5 milliárd euró értéken se lehetne feltétlenül azt mondani, hogy az állam jó üzletet csinált.
A Világgazdaság értesülései szerint a vevői oldal számára a Deutsche Bank készített egy értékbecslést, amely 4,2-5,2 milliárd euró közé taksálta a Budapest Airport értékét, a felső határt utóbb 4,7 milliárd euróra mérsékelte. A tulajdonosi oldal a Covid-pályát is figyelembe vevő árszintje 5 milliárd euró körül alakult. Ha valóban ezek a számok a mérvadóak, akkor a magyar állam 4,44 milliárd eurós ajánlata még mindig karcsú lehet.
A kormány szerint az állam jó gazda
Jó kérdés, hogy egyáltalán miért akarja a kormány ennyire és minden áron a repteret. A hivatalos indoklás szerint a jelenlegi tulajdonosok üzleti befektetésként kezelik a repteret, így nem fejlesztik eléggé. Továbbá nemzetstratégiai (és azon belül gazdasági, turisztikai) érdek, hogy a reptér állami kézben legyen. Ezt az érvelést vezette fel mások mellett Palkovics László a Figyelőnek adott interjúban.
Való igaz, az államnak többségi tulajdonosként sokkal nagyobb ráhatása lenne a reptér vezetésére és fejlesztésére. Hogy mást ne mondjunk, konkrétan a vezetőség kinevezésén keresztül. Azért az állam most sem eszköztelen, egyrészt jogalkotóként és szabályozóként meghatározza a reptér – minden hazai reptér – működési kereteit. Másrészt informális nyomásgyakorlási eszközei is vannak, ahogy a jelen helyzet mutatja.
És valóban lehetséges, hogy állami többségi tulajdonban a reptér a puszta piaci racionalitáson túlmutató, akár jelentősen veszteséges fejlesztéseket is bevállalna, olyanokat, amilyeneket jelenleg nem. De ilyen esetben a veszteség az államot terhelné. Ahogy a bármiféle veszteség – mint az, amit most a járvány miatt kénytelen benyelni a Budapest Airport és tulajdonosai. Természetesen teszik ezt annak reményében, hogy hosszú távon a reptér jövedelmező üzlet lesz.
Ma az autópálya, később a repülőtér?
Ezzel együtt legalábbis érdekes, hogy amíg a kormány Ferihegy esetében minden erejével az állami tulajdon mellett érvel, más esetekben épp jelentős állami vagyonelemek üzemeltetését adja koncesszióba. És itt legalább olyan fontos, és legalább annyira értékes állami vagyonokról és funkciókról van szó: a teljes gyorsforgalmi úthálózatról és szinte a teljes hulladékgazdálkodásról.
Ezek esetében a kormány azzal érvel, hogy a szükséges, költséges fejlesztések elvégzése érdekében jobban megéri koncesszióba adni az üzemeltetést több évtizedre. Illetve a hulladékgazdálkodás esetében azért kiolvasható annak az elismerése is, hogy az állam mindeddig nem volt képes maga elvégezni a szükséges fejlesztéseket, és megfelelően üzemeltetni sem volt képes a rendszereket.
Adja magát a felvetés, hogy a kormánynak valójában Ferihegy esetében sem elsősorban a piaci üzemeltetéssel van gondja, hanem inkább a konkrét konstrukcióval, a konkrét tulajdonossal. S ha sikerülne visszaszerezni a repteret, akkor nem zárkózna el attól, hogy az üzemeltetését az autópályák mintájára koncesszióba adja.
A folyamatban lévő nagy koncessziós eljárásokat a kormány szeretné még év vége előtt (egyben a 2022 áprilisában esedékes országgyűlési választás előtt) lezárni. Ha van is szándék a reptér üzemeltetésének kiszervezésére, ez a gyakorlatban aligha bonyolítható le a következő kormány (legyen akár az ötödik Orbán-kormány) hivatalba lépése előtt. Hiszen az előtt a repteret még vissza kell vásárolni. És még ha valóban célegyenesben is van már a megállapodás, egy ekkora ügylet lebonyolítása és lezárása hosszú hónapokat vesz igénybe.
De könnyen lehet, hogy ilyen szándék nincs is, a jelek szerint ugyanis a kormány kiemelt prioritásként kezeli a reptereket. Az 5-8 éves fejlesztési terv eredményeként a mostani egy helyett 4-5 komolyabb repülőtere lesz az országnak, üzleti forgalom bonyolítására alkalmas leszállópályákat pedig tucatnyi helyen hoznak létre – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára a Kelet-Európai Intermodális Konferencián. „Nem kell mindenhova nagygépes kapacitású repülőtér, de Nyíregyházának kell egy tisztességes, másfél kilométer hosszú kifutópályájú repülőtér, hogy ha üzleti partnerek érkeznek, például a fejlesztés alatt álló záhonyi térségbe, akkor ne kelljen Budapestről vagy Debrecenből autózniuk” – mondta még az államtitkár.
A nagyját Gyurcsányék, a maradékot Orbánék adták el
A kormány és a kormányzati médiumok nem győzik hangsúlyozni, hogy a Budapest Airportot a Gyurcsány-kormány adta (“herdálta”) el anno. Ez egyfelől igaz, másfelől aztán az Orbán-kormány (a második) adta el az állam maradék, 25 százalékos részesedését. Igaz, a kisebbségi részesedéssel az állam nem ért sokat, ami a vállalat fölötti befolyást illeti. Ugyanakkor a 25 százalékos pakett birtokában most csak még ennyit kellene visszavásárolni a többségi tulajdon helyreállításához.
A Gyurcsány-kormány a Budapest Airport kis híján 75 százalékát értékesítette 2005 végén a brit BAA-nak 466 milliárd forintért. A céghez és az abban található eszközökhöz 75 évnyi üzemeltetési koncesszió járt, viszont a reptér területe az állam tulajdonában maradt, és ott is van mind a mai napig. A 466 milliárd forint akkoriban nagyon jó árnak számított, igaz, a BAA a szerződésben kötelezően végrehajtandó fejlesztéseket vállalt a következő évekre amikkel aztán elcsúszott. A BAA másfél évvel később eladta a Budapest Airportot és azzal együtt a 75 évre szóló üzemeltetést a Hochtief építőipari csoport reptér-üzemeltetéssel foglalkozó vállalatának és három pénzügyi partnerének.
A második Orbán-kormány hevesen sajnálkozott a Budapest Airport „elherdálása” miatt, sőt több alkalommal kilátásba helyezte a visszaállamosítást. Aztán 2011-ben ehhez képest opciós jogát érvényesítve 36,6 milliárd forintért eladta az állam maradék, bő 25 százalékos részesedését is arra hivatkozva, hogy a kisebbségi részesedés már úgysem „biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében”. A Hochtief-csoport 2013-ban (a teljes reptér-portfóliójával együtt) értékesítette a Budapest Airportban meglévő részesedését. A vállalat többségi tulajdonosa jelenleg az athéni, düsseldorfi és hamburgi repteret is üzemeltető AviAlliance. | Miért akarja a kormány minden áron a Liszt Ferenc repülőteret? | A miniszterelnök szerint karnyújtásnyira van a ferihegyi reptér visszavásárlása, a kormányközeli Világgazdaság pedig az ügylet részleteit is tudni véli. Miközben a kormány a teljes gyorsforgalmi úthálózatot és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja, a ferihegyi reptér visszavásárlásáért mindent megtesz, és új reptereket is akar. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211020_Az_Orbankormany_uj_stadionja_a_repuloter | 2021-10-20 15:20:00 | true | null | null | HVG |
Keszthelyi Erik 2017-ben hívta saját cégébe, a Hungarikum Biztosítási Alkuszba a felcsúti milliárdost. Azóta együtt építik, növelik a csoportot, amely most a CIG Pannónia Biztosító többségét is bekebelezné.
Mi a csepeli fideszes belháború oka, hogy mert bajszot akasztani Németh Szilárddal, miért nem fordult a baloldal felé, miután távozni kényszerült a pártból? – ezekről beszélgettünk Borbély Lénárd újrainduló exfideszes csepeli polgármesterrel.
A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére. | „Élete legjobb döntését hozta”, amikor Mészárost Lőrincet bevette biztosítási cégébe | Keszthelyi Erik 2017-ben hívta saját cégébe, a Hungarikum Biztosítási Alkuszba a felcsúti milliárdost. Azóta együtt építik, növelik a csoportot, amely most a CIG Pannónia Biztosító többségét is bekebelezné. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202142__meszaros_biztositobirodalma__arfelhajtas__osszeferhetetlenseg__alkuszpozicio | 2021-10-26 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A karibi térségben elterülő Saint Kitts és Nevis Államszövetség a nyugati félteke legkisebb szuverén állama, mind területét, mind a lakosság létszámát tekintve. Az 52 és fél ezer lakosú ország 1983-ban nyerte el a függetlenségét, és jelenleg is a Nemzetközösség tagja, vagyis Ausztráliához, Kanadához és Új-Zélandhoz hasonlóan az államfő II. Erzsébet angol királynő, akit a kormányzó képvisel, azonban a koronának nincs beleszólása az ország ügyeibe.
Az ország két, esőerdőkkel és fehér homokos tengerpartokkal tarkított, egy-egy elnök (premier) által irányított fő szigetből áll: a nagyobb Saint Kittsből, ahol az államszövetség fővárosa, Basseterre is található, és Nevisből, amelynek központja a mindössze 1500 lakosú Charlestown. Utóbbi fő utcáján egy irodaházban van a székesfehérvári DK-s képviselőhöz, Ráczné Földi Judithoz köthető cégháló egyik tagjának székhelye is, de más magyar vállalkozások is felfedezték maguknak a karibi adóparadicsomot, amely összességében több tízezer offshore cégnek ad otthont.
A Fürge Nyuszi Sportbarlangtól Mészáros Lőrinc jobbkezéig
Mint a Ráczné előválasztási kampánya közben vihart kavart ügyben megírtuk, a politikusnő és üzleti körének céghálójában három offshore-cég is felbukkant, közülük a Greco Invest Vagyonkezelő és Hasznosító Kft.-ben tulajdonos delaware-i Minos King Global Business LLC-t képviselte Ráczné, a tulajdonostárs, a Greekhome Ltd. pedig egy másik offshore paradicsomban, Nevisben vagy bejegyezve. De ezen kívül is
több tucat, Nevisben bejegyzett offshore ugrik elő a magyar cégadatbázisból.
A nevisi anyák magyar leányvállalatai többnyire ingatlanos vagy vagyonkezelő profillal működnek, de akad közöttük óra-ékszer nagykereskedő, kőmegmunkáló és építési vállalkozás is. A talált cégek közül a legnagyobb, egymilliárd forintot meghaladó forgalmat a pécsi székhelyű Focivilág Pécs Kft. vallott 2020-ra, melynek tulajdonosaként a nevisi bejegyzésű Football Shop AG szerepel a cégnyilvántartásban. A futballra szakosodott kiskereskedő cég webshopot és saját üzletet is működtet, a honlapján 400 ezer elégedett vevővel büszkélkedik, és azzal, hogy Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező sportszer-forgalmazó vállalkozása, első üzletét, a Fürge Nyuszi Sportbarlangot 25 éve nyitották meg.
A Jászberényben bejegyzett Navayo Research Kft. tulajdonosai között három offshore-cég is feltűnik: kettő – az Omnipotent Technilogies Inc. és a Creative Digital Technologies Corporation – a nevisi Charlestownban, egy Panamában van bejegyezve. Mindhárom kézbesítési megbízottja a Bolevácz és Vörös Ügyvédi Iroda. Bolevácz Éva nevét leginkább a NER egykori állami fővagyonkezelője, Szivek Norbert kapcsán lehetett olvasni, a 444.hu azt írta, hogy ő járt el Szivek nevében egy sajtó-helyreigazítási ügyben. A Navayo Kft. neve amúgy a navajo indiánok történetére utal. Egy navajo szövegét csak egy másik navajo tudta megérteni, üzeneteiket egyetlen titkosszolgálat sem tudta megfejteni, ez a lényege annak a távközlési, mobilinternetes rendszernek, amelyen a vállalkozás fő profilja alapszik, és a cég saját szabadalma – írják magukról beszámolójuk kiegészítő mellékletében.
Kényszertörlés alatt álló cégek is akadnak a nevisi érdekeltségek között, ilyen volt cikkünk írásakor például a Danubio and Friends Kft., amelynek a tulajdonosa a Fosbery Enterprises Ltd., az Opten adatbázisában kézbesítési megbízottként pedig egy igazi nagyhal tűnik fel: Antal Kadosa Adorján. Ő egy időben a NER első számú közbeszerzési tanácsadó gurujának számított, a közpénzmilliárdok költésében segédkező Provital Zrt., illetve az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. máig az ő érdekeltsége. Mészáros Lőrinc jobbkezeként is emlegették, a TV2 Zrt. igazgatóságában ugyanúgy tag volt, mint például a Mátrai Erőművet akkoriban tulajdonló Mátra Energy Holding Zrt. vezető testületében.
Szebb napokat látott valaha a Nemzeti Logisztikai Szolgálat Kft., amelynek offshore tulaja a Nello Real Estate Corporation. 2016-ban még 1,8 milliárd forint bevételt hozott össze az emberierőforrás-ellátással, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalat, a 2020-as mérlegben azonban jobbára már csak nullák sorakoznak. A nevisi cég alighanem egyedüli tulajdonos, a taggyűlés döntéseiről legalábbis az egyszemélyes társaságok esetében szokásos alapítói határozatot hoztak, és a jegyzőkönyvbe beírták, hogy a taggyűlésen részt vett Irene G Spoerry, a Nello képviseletében „elektronikus hírközlési eszköz útján”.
Friss alapítású céget is találni Charlestownban bejegyzett anyavállalattal: az ApolloPharma Research Kft.-t idén áprilisban hozták létre, a Székesfehérváron bejegyzett társaság profilja biotechnológiai kutatás, fejlesztés, gyógyszer és gyógyászati termékek nagykereskedelme. A New World Capital LLC. mellett tulajdonosa a Capitalisatio Kockázati Tőkealap, amely 2018 októberében indult 13,35 milliárd forint jegyzett tőkével. Utóbbit a Rogán Antal holdudvarához sorolt Carionhoz köthető CV Alapkezelő Zrt. kezeli.
A szigetcsoport természeti adottságai miatt közkedvelt hely a turisták körében, így lett az ország rendszeres látogatója Bill Barnard amerikai ügyvéd, aki 1984-ben unszolta Nevis akkori elnökét, hogy az ország nem akarna-e beszállni az offshore bizniszbe. A Guardian 2018-ban hosszú riportot szentelt a témának, amiben arról írt, hogy mivel Nevis szinte teljes autonómiát élvez az államszövetségen belül, Simeon Danielt semmi nem akadályozta meg abban, hogy rábólintson Barnard tervére, és törvénybe foglalja az ügyvéd által elkészített javaslatot. Ezzel egy időben Barnard cége, a Morning Star Holdings exkluzív engedélyt kapott a cégek alapítására és ez a monopólium 1994-ig tartott.
Ha körülnézünk a különféle, offshore-ozást népszerűsítő honlapokon, sok helyen ma is azt olvashatjuk, hogy Nevis az egyik legjobb hely arra, hogy elrejtsük a pénzünket.
Az adóparadicsomokat sokszor egy kalap alá veszik, pedig nagyon különbözőek: az Egyesült Királysághoz tartozó Jersey szigetén a leginkább trösztöket találunk, míg Liechtensteinben alapítványokat. Gibraltáron több minden megengedett, mint Guernsey szigetén, de még mindig átláthatóbb, mint Anguilla. Az afrikai és indiai üzletemberek leginkább Mauritiuson offshore-oznak, a Szovjetunió volt tagállamaiból érkezők Cipruson, az amerikaiak pedig a Bahamákon. A Guardian úgy fogalmaz, hogy az átláthatóságot tekintve Nevis valahol legalul található az offshore-ok világában: sokkal nagyobb anonimitást enged meg a cégek tulajdonosainak.
Nevis offshore szabályzata az amerikai Delaware államén alapszik, de az 1990-es évek közepén megreformálták, és azóta – a leginkább kft.-ékhez hasonlítható – LLC-ket is lehet alapítani, melyek egyszerre segítenek az anonimitás fenntartásában és az adózás megkerülésében.
Olcsóbb, mint egy magyar kft.
Egy nevisi cég létrehozásához elég egyetlen igazgató és egy tulajdonos, ráadásul ugyanaz az ember is betöltheti a két pozíciót. Aki ráadásul lehet egy ügynök is, aki abból él, hogy mások megbízásából hoz létre cégeket. A tulajdonosok és az ügyvezetők személye semmilyen külső szervezet számára nem látható, és egy Nevisben alapított LLC a hitelezők és a bírósági perek elől is megvédi a cégbe pakolt vagyont.
Az interneten fellelhető hirdetések szerint akár 24 óra alatt létrehozhatunk egy nevisi céget, már ezer amerikai dolláros ártól, ami nagyjából 310 ezer forint. Más ügynökségek 2235 dolláros összköltséggel számolnak, ebben már benne van a bankszámlanyitás díja is.
Mivel a cégalapításhoz nincs szükség semmilyen minimális alaptőkére, így egy ilyen offshore cég elindítása olcsóbb, mint egy magyar kft.-é.
Azoknak a nevisi székhelyű cégeknek, amelyek egy másik országban folytatnak tényleges tevékenységet, nem kell adót fizetniük a bevételeik után, ráadásul az ország semmilyen más országgal nem írt alá adóegyezményt. Ez alól némi kivételt jelent, hogy Saint Kitts és Nevis 2018 óta tagja a Common Reporting Standardet (CRS) alkalmazó országok csoportjának. Ennek az a célja, hogy megállapítsák, a bankszámla-tulajdonosok melyik másik CRS-országban rendelkeznek adóilletőséggel, és arról tájékoztassák a másik felet.
Mint a Forbes tavalyi cikkéből kiderül, annak sincs különösebben nehéz dolga, aki Saint Kitts és Nevis-i állampolgár szeretne lenni: a kérvény mellé vagy 150 ezer amerikai dollárt kell befizetni egy helyi fenntarthatósági alapba, vagy be kell fektetni valamelyik, a kormány által meghatározott ingatlan-beruházásba. A legtöbb esetben 60 napon belül elbírálják a kérvényt, és a nevisi útlevéllel a világ 199 országából 156-ba vízum nélkül be lehet utazni. Az állampolgársághoz nem kell nevisi lakóhely vagy tartózkodási hely, akár a családtagok is megkaphatják, sőt a kettős állampolgárság is engedélyezett.
Mivel az egyes szuverén országok elismerik és tisztelik egymás törvényeit és szuverenitását, ezért a Nevisen alapított cégek ugyanannyira „tiszta” cégnek minősülnek, mint egy Magyarországon alapított, hagyományos kft. Emiatt persze ameddig a nevisi kormány életben tartja az anonimitást biztosító szabályokat, addig a kétes üzleteket bonyolító személyek egy része oda fogja menekíteni a pénzét.
Nevisnek megéri a titkolózás
Egyelőre nem úgy tűnik, hogy Nevis, ahol 11 ezer lakosra hat belföldi és egy nemzetközi bank, 18 biztosítási menedzser, hét nemzetközi biztosító, négy pénzügyi szolgáltató és 58 regisztrált ügynök (a többségük ügyvédi iroda) jut, a közeljövőben átláthatóbbá tenné a szabályozását.
Különösebb oka nincs is erre, egyrészt mert igen jól jövedelmező üzletről van szó: 2012 és 2019 között a sziget pénzügyi szolgáltatói szektora több mint a negyedével nőtt. A sziget elnöke és egyben az államszövetség külügyminisztere, Mark Brantley szerint évente 5-5,5 millió dollár bevételük van csak abból, hogy a cégek megújítják a regisztrációjukat, és ehhez jön az irodabérlet, az ügynökök és a bankszámlák díja és így tovább. 2015-ben a nevisi kormányzat éves bevételének több mint 16 százalékát adták a cégalapítási díjak, illetve a regisztrációk éves megújítása. Másrészt a külföldi kormányok tehetetlenek: a diplomáciai nyomás, a bankok ellen indított jogi eljárások nem működnek Nevis esetében. Ráadásul Gibraltárral és a Brit Virgin-szigetekkel szemben Nevis egy önálló ország része, az Egyesült Államokban működő cégalapítási irodák pedig nem elég nagyok ahhoz, hogy az ottani igazságügyi minisztérium célba vegye őket. | A DK-s képviselő érdekeltsége mellett NER-es szálak is vezetnek a karibi adóparadicsomba | Lényegében teljes anonimitást biztosít a cégtulajdonosoknak a karibi térségben található Nevis, ahol akár le is csukhatják azt, aki elárulja a kilétüket. A cégalapításhoz nincs szükség semmilyen minimális alaptőkére, így egy offshore cég elindítása olcsóbb, mint idehaza egy kft.-é. Nem a DK-s Ráczné Földi Judit körüli cégháló az egyetlen, amely Magyarországról a turista- és adóparadicsomba vezet: több tucat, Nevisben bejegyzett offshore-cég ugrik elő a magyar cégadatbázisból, az egyiknél kézbesítési megbízottként a Mészáros Lőrinc jobbkezeként emlegetett Antal Kadosa tűnt fel. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/10/21/nevis-offshore-paradicsom/ | 2021-10-21 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Úgy tűnik, tulajdonosváltás lesz a szombathelyi Haladásnál, egy elég érdekes tranzakció keretében, amiről a Nyugat.hu számolt be. ez úgy realizáldhat, hogy 5 millió forintról 40 millió forintra emelnék a tulajdonosok a Haladás Labdarúgó Kft. törzstőkéjét. Enek eredményeként az Illés Akadémia helyett a Haladás Marketing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lenne a többségi tulajdonos, mert a tőkeemeléshez a közel 36 millió forintot ez utóbbi cég fizetné be a csapat kasszájába.
A Haladás Marketing Kft.-nek jelenleg 8,54 százalékos tulajdonrésze van a futballcsapatban, ez a tulajdonrész a tőkeemelés után 88,74 százalékra nőne. A Haladás Marketing Kft. egyébként Séllei Árpád tulajdonában van, Séllei pedig közel két éve a Haladás Labdarúgó Kft. ügyvezetője.
Csakhogy a Haladás Marketing Kft.-nek nemigen van pénze – az elmúlt években alig volt bevétele, 2018-ban és 2019-ben 800-800 ezer, 2020-ban 11,4 millió forint árbevételt vallottak be, a tavalyi évet 214 ezer forint hiánnyal zárták. Séllei Árpád azt írta Nemény András polgármesternek ezzel kapcsolatban, hogy a tervezett tőkeemelés pénzügyi hátterét a Vasútvill Kft. biztosítaná. A Vasútvill Kft. mögött pedig Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt áll, akinek cégei egyébként sikerrel indulnak a szombathelyi közbeszerzéseken is – írja a lap. Az nem világos egyelőre, hogy Homlok Zsolt lesz-e az új tulajdonos, vagy sem.
A közgyűlésre készült anyagból az is kiderül, hogy a jelenlegi többségi tulajdonos az önkormányzat számára jelenleg nyújtott “aranyszavazatból" kivenné azt a jogot, hogy az önkormányzat beleszólhasson a társasági szerződés módosításába. A közgyűlés dönt róla, hogy ebbe belemennek-e. | Homlok Zsolt cége 35 millió forinttal szállna be a Haladás focicsapatába | Úgy tűnik, tulajdonosváltás lesz a szombathelyi Haladásnál, egy elég érdekes tranzakció keretében, amiről a Nyugat.hu számolt be. ez úgy realizáldhat, hogy 5 millió forintról 40 millió forintra emelnék a tulajdonosok a Haladás Labdarúgó Kft. törzstőkéjét. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/10/22/haladas-labdarugo-csapat-homlok-zsolt-cege-35-millio-forinttal-szall-be/ | 2021-10-22 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Fővárosi Közgyűlés;
2021-10-27 13:50:10
Kínos vita kerekedett egy fővárosi idősotthon bezárásából, Baranyi Krisztina a Fidesszel együtt mondott nemet a javaslatra
Az ügy még a szerződés aláírása előtt novemberben visszakerül a közgyűlés elé.
Heves szócsatába torkollott az idősotthoni férőhelyfejlesztésről szóló városházi javaslat a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén. A téma fontosságát mutatja, hogy Budapestnek a KSH adatai szerint 367 ezer 65 év feletti lakosa van, így aligha meglepő, hogy a városvezetés idősügyi stratégiát dolgozott ki, amelyet a közgyűlés nyár elején el is fogadott. Az egyik legégetőbb gond az idősotthoni férőhelyek számának növelése. A főváros fenntartásában jelenleg 11 idősotthon működik 17 telephelyen. Ezekben 3925 férőhely áll rendelkezésre, de a hosszú intézményi várólisták alapján könnyen megállapítható, hogy ennél sokkal többre lenne igény. A férőhelybővítés így az idősügyi stratégia központi eleme, ennek érdekében – az előterjesztés szerint – megvizsgálják a rendelkezésre álló ingatlanállományt, a meglévő otthonok bővítési, felújítási lehetőségeit, a modernizálást, a külső források bevonásának módját és elkészítik a feladatok ütemtervét. Az eddigiek alapján arra jutottak, hogy a Kútvölgyi úti, a visegrádi és a Knézits utcai telephelyeket máshol kialakítandó férőhelyekkel kell kiváltani.
A hosszú rávezetés ellenére a közgyűlés elé kerülő javaslat csupán a Knézits utcai otthon bezárásáról szól. A kormány még 2017-ben döntött a „Semmelweis XXI. Fejlesztési projekt” keretében kialakítandó gyógyszerkutatási központ kialakításáról, amely érinti a Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona Knézits utcai telephelyét is. Az ingatlan átadásáról még Tarlós István főpolgármestersége idején kezdődtek meg a tárgyalások, de elakadtak, így az ingatlan átruházása nem történt meg. Idén márciusban azonban újrakezdődtek. A főváros ekkor jelezte, hogy az épület átadásáért a korábbi kormánydöntésben meghatározott 900 milliós összeget nem tartják elfogadhatónak, így ezt sikerült 1 milliárd forint fölé tornázni, a beruházástól azonban nem sikerült eltántorítani az ügyben eljáró innováció minisztériumot. A felújításra szoruló otthon egyébként nem a fővárosi tulajdonú ingatlanban, hanem egy társasházban működik, ami bonyolítja a helyzetet – magyarázta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a vitában.
Időközben az egyetem is türelmetlenné vált és egy szándéknyilatkozatot vár a fővárostól, amelyben az önkormányzat vállalja, hogy december 31-ig, de legkésőbb 2022. június végéig kiüríti és átadja az ingatlant. Ez 50 férőhely kiesését jelenti, ami tovább fokozza a rendszerre nehezedő nyomást. Jelenleg 2800-3000 nyugdíjas vár férőhelyre a fővárosi önkormányzat idősotthonaiban, miközben járvány miatt szükségessé vált izolációs helyiségek kialakítása miatt csökkent a férőhelyszám. Ráadásul az építőipari árak ütemes emelkedése miatt az otthon kiváltására alkalmas férőhelyek kialakítása legkevesebb 20-25 százalékkal többe kerül majd.
A Knézits utcai telephely állami érdekkörben való felvásárlása miatt a főváros tavaly decemberben pályázati felhívást tett közzé egy legalább 45 szobás idősotthon funkcióinak ellátására alkalmas ingatlan megvásárlása érdekében. Egyetlen ajánlat érkezett: a Cell-Bahnbau Kft. a Celldömölkön jelenleg munkásszállóként üzemelő Vasvirág Hotelt kínálta fel, amely nettó 1,055 milliárd forint ellenében vállalja az ingatlan 100 férőhelyes idősotthonná való átalakítását is. Az ingatlan a főváros szombathelyi otthonának tagintézményeként működhetne.
A javaslathoz a vita megkezdése előtt szétosztottak egy módosító indítványt, amelyből a fentinél sokkal átfogóbb terv, a fővárosi idősotthoni struktúra teljes átalakítása rajzolódott ki. Első lépésként a Baross utcai idősotthont a Vázsonyi Vilmos Idősek otthona alá szerveznék, amely így 400 fős mamuttá válna. A gödöllői intézmény két újpesti otthon beolvasztásával 428 férőhelyessé alakulna. Az átszervezésektől „erőforrás optimalizációt” és „forrásfelszabadítást” remél a városvezetés.
Kovács Péter XVI. kerületi kormánypárti polgármester nem igazán értette, hogy minek kell Celldömölkre küldeni a budapesti nyugdíjasokat, ha csak az általa vezetett kerületben két korábbi nyugdíjasház is van, az egyik üresen áll, a másikat a FÖRI használja a szabálytalankodó autók tárolására. Déri Tibor Újpest momentumos polgármestere is arra hívta fel a figyelmet, hogy számos fővárosi tulajdonú ingatlan hever parlagon, ahol megfelelő ellátást lehetne nyújtani a fővárosi idősek számára, nem kell erre vidéki helyszínt keresni. Hassay Zsófia fideszes fővárosi képviselő kissé sokallta az egymilliárdot a 40-50 férőhelyre, és lehetetlennek tartotta, hogy az év végéig ezt lebonyolítsák.
Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester az egész előterjesztés levételét javasolta, mert úgy vélte, hogy egyik határozati javaslat sem alkalmas elfogadásra. Egyúttal azt is elmondta, hogy Ferencvárosnak súlyos érdeksérelmet okoz az egyetemi beruházás, mert csökkenti a kerületben amúgy is kevés zöld felületet és ellehetetleníti a parkolást a környéken. Az ellenzéki kerületvezető szégyentelenül alacsonynak nevezte a kormány által a fővárosnak felajánlott lelépti díjat, főként úgy, hogy a kerület semmiféle ellentételezést nem kap. Szerinte a celldömölki ajánlatot nem kellene elfogadni.
Soproni Tamás Terézváros Momentumos polgármestere ekkor frakciószünetet kért, de ez nem oldott meg semmit. Hiába érvelt Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes azzal, hogy Gyula és Szombathely legalább olyan messze van, mint Celldömölk és ott is vannak otthonai a fővárosnak, az sem segített, hogy elmondta a hatályos jogszabályok szerint 15 százalék lehet a külsős – nem fővárosi - ellátottak aránya az otthonokban.
Borbély Lénárd csepeli polgármester sérelmezte, hogy a kerületben működő egyik idősotthonban korábbi hajléktalanokat helyeztek el és nagy a felháborodás, hiszen Csepelen van hajléktalanszálló és szabad férőhely is akad. Kiss Ambrus válaszában elmondta, hogy a szóban forgó intézmény nyugdíjasház, amelyben bérleti díjat fizetnek az ott élők, az új beköltözők is ezt teszik. Az, hogy korábban elvesztették az otthonukat még nem lehet indok arra, hogy kizárják őket a bérlők közül, ha betartják az együttélés szabályait. A Knézits utcai beruházással kapcsolatban elmondta, hogy nem tudtak róla, hogy ez Ferencvárosnak ilyen nagy érdeksérelmet jelent, de ettől függetlenül meg van kötve a kezük, a projektről kormányhatározat rendelkezik, így át kell adniuk az ingatlant. Az előző városvezetés Kamaraerdőn épített volna otthont, az új városvezetés barnamezős megoldásban gondolkodik.
Erre Láng Zsolt bedobta a Molotov-koktélt: a szóban forgó celldömölki cég tulajdonosa a helyi MSZP-s alpolgármester és MSZP-s képviselő – állította. A városvezetés erre nem reagált. Az Opten nyilvános cégadatai szerint a Cell-Bahnbau Kft. jelenlegi tulajdonosa Söptei Józsefné. Celldömök egyik alpolgármesterét szintén így hívják, a Cselekvő Összefogással Celldömölkért Egyesület és Együtt Celldömölk Városért Egyesület jelöltjeként választották meg. A testület tagja ezenfelül Kovácsné Söptei Valéria, akit szintén a fenti két egyesület jelölt. Korábbi híradások szerint az épület egykoron laktanyaként működött.
Az előterjesztést végül elfogadta a közgyűlés, de Baranyi Krisztina átszavazott a Fideszhez. Az ügy még a szerződés aláírása előtt novemberben visszakerül a közgyűlés elé. | Kínos vita kerekedett egy fővárosi idősotthon bezárásából | Erre Láng Zsolt bedobta a Molotov-koktélt: a szóban forgó celldömölki cég tulajdonosa a helyi MSZP-s alpolgármester és MSZP-s képviselő – állította. A városvezetés erre nem reagált. Az Opten nyilvános cégadatai szerint a Cell-Bahnbau Kft. jelenlegi tulajdonosa Söptei Józsefné. Celldömök egyik alpolgármesterét szintén így hívják, a Cselekvő Összefogással Celldömölkért Egyesület és Együtt Celldömölk Városért Egyesület jelöltjeként választották meg. A testület tagja ezenfelül Kovácsné Söptei Valéria, akit szintén a fenti két egyesület jelölt. Korábbi híradások szerint az épület egykoron laktanyaként működött. | null | 1 | https://nepszava.hu/3136266_kinos-vita-kerekedett-egy-fovarosi-idosotthon-bezarasabol-baranyi-krisztina-a-fidesszel-egyutt-mondott-nemet-a-javaslatra | 2021-10-27 15:29:00 | true | null | null | Népszava |
A 19. század végén, eklektikus stílusban épült fel Celldömölkön az Arató-ház. Az épület kezdetben lakóházként funkcionált, majd a rendszerváltás után a privatizációs korszakban a Mávépcell Kft. tulajdonába került. Az egykoron raktárként és telephelyként is hasznosított Arató-ház a Király János utcában (897-es helyrajzi szám) áll.
A rendszerváltás hajnalán a Mávépcell Kft.-től a lakóház tulajdonjoga magánkézbe került, állaga jelentősen megromlott. A több évtizedes hányatott sors után úgy tűnik, az épület kálváriája véget ér, hiszen a Széchenyi-terv keretein belül közel 20 millió Ft-ból újítják fel. Ha jobban a dolgok mögé nézünk, már messze nem ennyire rózsás a helyzet, könnyen lehet, hogy a projekt nem más, mint a helyi szocialisták újabb mutyi-gyanús ügylete.
Az épületre szegecselt táblán már olvasható a pályázatot elnyert CELL-BAHNBAU Kft. neve, melynek székhelye a cégkivonat alapján furcsamód megegyezik a városban működő Vasvirág Hotel postacímével (Sági út 56.). Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a CELL-BAHNBAU Kft. telephelyének éppen az az Arató-ház (897. hrsz.) van feltüntetve, melyet felújítani készülnek.
A cégkivonat szerint az Arató-ház és a Vasvirág Hotel jelenlegi tulajdonosa egy és ugyanazon személy, mégpedig Söptei Józsefné, nevezetesen Celldömölk alpolgármestere. Mellesleg az Arató-házat egykoron privatizáló Mávépcell Kft. vonatkozásában szintén felmerülhet Söpteiné neve. Kétség nem fér hozzá: az évtized egyik legjobban várt, ugyanakkor legfurcsább építkezése lesz a Király János utcában.
Söpteinének nem ez az első esete, hogy EU-s támogatásokat vesz igénybe. Korábban (2008-ban) 60 millió Ft "pottyant" az ölébe. Az akkori juttatást éppen az Arató-ház felújítására szerződött cég (CELL-BAHNBAU Kft.) székhelyeként is funkcionáló Vasvirág Hotelnek címezték.
Az újabb kétes celldömölki pályázat is alátámasztja, hiába bújnak civil bőrbe a szocialisták, a régi beidegződésektől nem tudnak szabadulni. A parancsgazdaság és a proletárdiktatúra égisze alatt edződött politikusok ismérve továbbra is a közpénzek pazarlása, a korrupció és a tisztesség hiánya marad.
Sebestyén Vilmos | Szocialista mutyi készülődik Celldömölkön? | Az épületre szegecselt táblán már olvasható a pályázatot elnyert CELL-BAHNBAU Kft. neve, melynek székhelye a cégkivonat alapján furcsamód megegyezik a városban működő Vasvirág Hotel postacímével (Sági út 56.). Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a CELL-BAHNBAU Kft. telephelyének éppen az az Arató-ház (897. hrsz.) van feltüntetve, melyet felújítani készülnek. | null | 1 | https://alfahir.hu/szocialista_mutyi_keszulodik_celldomolkon | 2021-10-27 15:50:29 | true | null | null | alfahir.hu |
Hét évnyi nyomozás után vádat emeltek az Öveges-program ügyében – közölte Facebook-oldalán Hadházy Ákos függelten parlamenti képviselő.
Örömre semmi ok, az történt, amire a legelejétől fogva számítani lehetett: Néhány szerencsétlen kishalat kitesznek a vádlottak padjára, a 13 milliárdos csalás kitervelői, elkövetői pedig röhögve békemenetelnek. Egyikőjük közben református püspök is lett
– írta a politikus, aki szerint csupán mellékszereplőket kaptak el.
Hadházy úgy foglalta össze az ügy lényegét:
Összesen 43 városban gimnáziumonként 300 millióból újítottak fel egy-egy fizika/kémia tantermet.
Városonként több száz milliót loptak el úgy, hogy minden városban megíratták ugyanazokat a tankönyveket (sokszor szó szerint),
mindegyiknél kifizettek 25 milliót a tankönyvek szövegszerkesztésére
és mindenhol vettek 25 millióért „tanterem foglaltságot ellenőrző szoftvert”.
Mint írta, a közbeszerzéseket kimutathatóan manipulált módon egy jól körülhatárolható cégcsoport nyerte és ez szerinte csak úgy volt lehetséges, hogy az érintett városok polgármestereit valaki utasította erre.
A vádlottakról szólva a képviselő azt írta:
Most még sincs a vádlottak között Balog Zoltán vagy az akkor nyilván ezért az államtitkári posztról menesztett Köpeczi-Bócz Tamás, vagy a képtelen szerződéseket aláíró 43 polgármester. A vádlottak padjára csak névtelen kishalak kerültek, például a több tucat résztvevő cég egyikének vezetője, aki nagy valószínűséggel szó szerint ugyanazt a tankönyvet adta el Kiskunfélegyházán, mint más városban. Legalábbis erre utal, hogy az egyik vádlott neve egy tankönyvírásról szóló 25 milliós szerződésen szerepel.
Kiemelt képünkön Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere és Simon Tibor, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megyeközponti tankerületi igazgatója a nemzetiszínű szalag átvágásával átadja a Bolyai János Gimnázium természettudományi laboratóriumát Salgótarjánban 2014. február 26-án. Az Öveges-program részeként, mintegy háromszázmillió forintos európai uniós támogatással épült a tíz oktatási intézményt kiszolgáló természettudományos labor. | Hét év nyomozás után vádat emeltek az Öveges-program ügyében | Hét évnyi nyomozás után vádat emeltek az Öveges-program ügyében – közölte Facebook-oldalán Hadházy Ákos függelten parlamenti képviselő. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/10/25/het-ev-nyomozas-utan-vadat-emeltek-az-oveges-program-ugyeben/ | 2021-10-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Pénteken késő délután tartott állománygyűlést az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetősége az intézmény dolgozói számára: az eseményen közölték, hogy november végén csoportos létszámleépítéssel elbocsátják a munkavállalók többségét.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely, aki korábban maga is az AJTK Alapítvány kuratóriumának tagja volt, a szeptember 29-i kormányinfón bejelentette: lezárult az AJTK gazdálkodását érintő minisztériumi vizsgálat. Az elszámolás ugyan szabályos volt, de az átvilágítás arra jutott, hogy az intézmény vezetése számos indokolhatatlan, a „jó erkölccsel össze nem egyeztethető” tételt fizetett ki a működésre adott keretből.
Mint ismert, az átvilágítást azt követően rendelték el, hogy a Direkt36 a nyár elején több cikket írt arról, hogy az egykori miniszterelnök fia, Antall Péter vezetése alatt az AJTK drága külföldi utazásokra, luxushotelekre, kirándulásokra költötte a pénz egy részét. Az AJTK összességében majd ötmilliárd forintos állami támogatást kapott az Orbán-kormánytól.
Antall Péter épp a kormányinfó napján tartott tájékoztató gyűlést a központ állományának, amit eredetileg az AJTK jövőjét érintő, és Nográdi György távozása óta felerősödött pletykák cáfolására hívtak össze. Gulyás bejelentése alapjaiban átírta a forgatókönyvet, Antall azonban a leghalványabb jelét sem mutatta annak, hogy felelősséget vállalna a történtekért, mint ahogy azt az AJTK munkatársai várták. A 24.hu-nak több forrás is megerősítette: Antall szavaiból az tűnt ki, hogy őt és az akkor még igazgatóhelyettesi posztot betöltő feleségét, Antall-Horváth Veronikát meglepetésként érte a forrásmegvonás. A kollégák leginkább sértettséget éreztek ki a beszédből.
Forrásaink szerint az elmúlt közel egy hónapban Antall és felesége, valamint Csepregi Zsolt, a másik igazgatóhelyettes teljesen elszigetelte magát a munkavállalóktól. A vezetők nem adtak információt arról, vannak-e forrásai az AJTK-nak a végkielégítések kifizetésére, sőt még az új munkahelyet kereső kollégák egyéni kérdéseire sem válaszoltak, így az alkalmazottak elmondása szerint eluralkodott a bizonytalanság.
A vezetőkkel szembeni bizalmatlanságot erősítette az is, hogy Antallné több napos késéssel közölte a stábbal: helycserék történtek a menedzsmentben. Az alkalmazottaknak megküldött email szerint Antall Péter október 12-től az AJTK Alapítvány kuratóriumi elnöki posztját foglalta el, amely Nográdi György távozásával üresedett meg. Antall ezzel párhuzamosan – vélhetően jogi összeférhetetlenség miatt – lemondott az igazgatói pozícióról, amit megosztva eddigi két helyettese, Antallné és Csepregi Zsolt vett át tőle.
A pénteki gyűlésen a vezetők azt ígérték, hogy figyelembe veszik a munkavállalók érdekeit, és a mihamarabbi munkavállalásukat szem előtt tartva vezénylik majd le a felmondásokat. Forrásaink szerint az is elhangzott, hogy a csoportos létszámleépítés ellenére az AJTK jogi értelemben nem szűnik meg, de hogy milyen formában működik tovább, arról nem tudtak meg konkrétumokat.
A 24.hu a hét elején kereste meg az AJTK-t, hogy miként képzelik a központ jövőjét, illetve hány fős stábbal tervezik működtetni az alapítványt. Antall-Horváth Veronika akkor azt írta, hogy a 2022-es működéssel kapcsolatban csak a későbbiekben tudnak tájékoztatást nyújtani. | Csoportos létszámleépítés jön az Antall József Tudásközpontnál | Mint ismert, az átvilágítást azt követően rendelték el, hogy a Direkt36 a nyár elején több cikket írt arról, hogy az egykori miniszterelnök fia, Antall Péter vezetése alatt az AJTK drága külföldi utazásokra, luxushotelekre, kirándulásokra költötte a pénz egy részét. Az AJTK összességében majd ötmilliárd forintos állami támogatást kapott az Orbán-kormánytól. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/10/25/antall-jozsef-tudaskozpont-agonia-csoportos-letszamleepites/ | 2021-10-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Korrupció miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség egy gépjárműkereskedők megbízott okmányügyintézőjeként tevékenykedő férfi ellen. A vád szerint a férfi 2016 novembere és 2017 áprilisa között két okmányirodai alkalmazottat fizetett le azért, hogy gyorsítottan, soron kívül intézzék gépkocsik forgalomba helyezését, illetve kivonását.
A vád szerint 47 gépkocsira kért gyorsított okmányirodai ügyintézést. Ennek érdekében az egyik lefizetett okmányirodai alkalmazottnak több tízezer forintot ténylegesen is átadott. Volt, hogy az ügyintéző postaládájában helyezte el a vesztegetési pénzt.
A vádirat szerint a két ügyintéző mások javára is visszaélt hivatali helyzetével, kérésükre a közlekedési nyilvántartásból adatokat kértek le és tettek megismerhetővé, hogy mentesítsék az érintetteket a hivatalos ügyintézés adminisztratív terhei alól. (Via MTI) | Okmányirodai korrupció miatt emelt vádat a Fővérosi Főügyészség | Korrupció miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség egy gémpjárműkereskedők mebgízott okmányügyintézőjeként tevékenykedő férfi ellen. A vád szerint a férfi 2016 novembere és 2017 áprilisa között két okmányirodai alkalmazottat fizetett le azért, hogy gyorsítottan, soron kívül intézzék gépkocsik forgalomba helyezését, illetve kivonását. | null | 1 | https://444.hu/2021/10/28/okmanyirodai-korrupcio-miatt-emelt-vadat-a-foverosi-fougyeszseg | 2021-10-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Az Őszi Hacacáré egy 228 állomásos országos koncert- és rendezvénysorozat, amelynek zenei kínálatában egyaránt megtalálhatók a zenészlegendák, a fesztiválzenekarok és a mulatós műfajt képviselő előadók” – olvasható a programsorozat honlapján. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő 2021. augusztus 27-én jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a kormány egy kilenc héten át tartó, ingyenes koncertsorozatot indít, „amellyel az összetartozást ünnepelhetjük” a koronavírus-járvány miatti hosszú bezártság után.
Szentkirályi bejelentésében – amit a Telex vett észre – még csak 130 állomásról volt szó, ez bővült azóta 228 helyszínre. „A zenei programokat a koncerthelyszíneken olyan kísérőprogramok színesítik, mint a kézműves és hagyományőrző bemutatók, valamint gyermekfoglalkoztatók” – írja az Őszi hacacáré weboldala, amin a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) logója is szerepel.
„Ez egyszerűen elfogadhatatlan”
Az Átlátszó által üzemeltetett közadat-igénylő felületen, a KiMitTud-on szeptember 8-án egy János nevű felhasználó kikérte az Őszi hacacáré szervezésével – kiváltképpen a programsorozat kapcsán az MTÜ által megrendelt szolgáltatások, ideértve az esetleges külső lebonyolító igénybevételével – összefüggő dokumentumok másolatait.
Egy hét múlva, szeptember 15-én János megérdeklődte, hogy megkapták-e az adatigénylését, és ha igen, mikor várhatja rá a választ. Erre szeptember 16-án az MTÜ azt írta vissza, hogy az „előírt határidők betartásával” fognak válaszolni. Majd szeptember 23-án közölték Jánossal, hogy „a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataikra tekintettel” meghosszabbítják a válaszadási határidőt 45 nappal.
Jánosnak ez nem tetszett. Még ugyanazon a napon, szeptember 23-án hosszas válaszlevelében kifejtette az MTÜ-nek, hogy a 15/2021. (V. 13.) számú határozatában az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy nem elegendő általános okokra hivatkozva élni a koronavírus miatt hozott kormányrendeletben lehetővé tett 45 napos hosszabbítással, hanem meg kell nevezni konkrétan azt a közfeladatot, amit akadályozna az adatigénylés normál, 15 napos határidőben való megválaszolása.
„Jelzem, hogy ez a joggyakorlat nem csupán az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet céljával és rendeltetésével ellentétes, hanem kifejezetten alapjogsértő is” – írta János.
Hozzátette azt is, hogy a KiMitTud-on fellelhető adatigényléseket átnézve azt látja, hogy az MTÜ rendszeresen ezt csinálja, és neki sem jelölte meg az állami cég, hogy pontosan milyen feladatait nem tudná ellátni az adatigénylés gyors megválaszolása miatt.
„Mivel nem tartom elegendőnek a hivatkozottakat, azt beleilleszthetőnek látom az MTÜ által egyébként folytatott – a közérdekű adatok megismeréséhez való jog kiüresítéséhez vezető – gyakorlatba” – szögezte le János, aki jelezte, hogy továbbra is várja a hosszabbítás konkrét okainak megjelölését, de egyébként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordul és vizsgálatot kér.
Október 6-án János ismét levelet írt az MTÜ-nek, hogy megérdeklődje, hogy mikor küldik meg a dokumentumokat. „Nyilvánvaló, hogy egy elektronikusan is rendelkezésre álló iratot kellene e-mailben elküldeniük. Semmilyen járványügyi feladatuk nem akadályozhatja önöket ebben az egyszerű műveletben” – írta ekkor János, aki feltett egy költői kérdést is:
„A 45. napon vajon további 45 nappal fogják meghosszabbítani az igénylést?”
Semmi reakciót nem kapott, ezért október 11-én megírta az MTÜ-nek, hogy továbbra is várja a válaszukat, majd október 13-án ismét érdeklődött az általa kért dokumentumok iránt. Erre se reagáltak neki, ezért október 20-án megkérdezte, hogy miért nem kap választ. Eredmény nulla.
János nem adta fel, október 22-én jelezte a turisztikai csúcsszervnek, hogy másnap lejár az általuk megállapított 45 napos határidő, tehát úgy gondolja, hogy hamarosan megkapja a választ. Vagy az újabb 45 napos hosszabbítást. Semmi reakció. Október 24-én János megírta az MTÜ-nek, hogy lejárt a határidő, ezért nincs lehetőség további hosszabbításra.
Október 25-én végre reagált az MTÜ: újabb 45 nappal meghosszabbították János adatigénylését.
János még ekkor is állta a sarat: szép higgadtan idézett a 45 napos hosszabbítást lehetővé tévő kormányrendeletből, ami kimondja, hogy az adatigénylőt az újabb hosszabbításról az első határidő letelte ELŐTT tájékoztatni kell. Lefordította köznyelvre is a jogi szöveget: „A 45 nap utáni további 45 napos hosszabbítás akkor működik, ha még 45 napon belül tájékoztatnak a további hosszabbításról. Önök ezt elmulasztották.”
Majd ismételten rákérdezett arra, hogy az MTÜ pontosan milyen közfeladatait nem tudná ellátni az adatigénylése megválaszolása miatt. Hozzátette, hogy ezt már korábban is kérdezte, de nem kapott rá választ, és megérdeklődte, hogy miért nem. Az év alighanem legkitartóbb adatigénylője október 25-én kelt válaszlevelét tömör véleménnyel zárta:
„A leveleimre egyáltalán nem válaszolnak, csak néha idedobnak egy levelet a hosszabbításról. Egy közpénzből működő szervezettől ez egyszerűen elfogadhatatlan.”
Fotózkodni fideszesekkel
Egyáltalán nem biztos egyébként, hogy az MTÜ az illetékes a koncertsorozat ügyében, hiába van ott a logója az Őszi hacacáré honlapján. A Telex kérdésére ugyanis szeptember elején azt válaszolták, hogy „a program lebonyolítása nem a Magyar Turisztikai Ügynökség hatáskörébe tartozik, kérjük kérdéseikkel forduljanak az illetékeshez”.
Azt viszont nem árulták el, hogy ki az illetékes. Azonban attól, hogy a lebonyolítást esetleg más végzi, még lehetnek ők a megrendelők.
A lap szerint az Őszi Hacacáré valószínűleg abból a 4,9 milliárd forintból valósul meg, amiről kormányrendelet jelent meg július végén. A rendelet szerint a pénzt „a közösségi élet újraindítását és az összetartozás-érzés erősítését szolgáló könnyűzenei események és rendezvények, koncertek minél nagyobb számban történő megvalósulása, továbbá az előadó-művészeti és rendezvényszektor segítése aktív állami feladatvállalására és támogatására” szánták, és az MTÜ bízták meg a programterv kidolgozásával, valamint a rendezvénysorozat lebonyolításával.
A Telex szeptember eleji cikkében azt is kiemelte, hogy az Őszi hacacáré helyszínei között nincs ellenzéki vezetésű település,
csak olyan helyeken szervezett koncerteket a kormány, ahol fideszes, vagy papíron független, de fideszes kötődésű a polgármester.
A lap szerint egyfajta kampányeszközként használja a kormánypárt a bulikat, ahol a helyi fideszes politikusok és országgyűlési képviselők fotózkodnak az előadókkal és egymással.
Címlapkép: Őszi hacacáré Balassagyarmaton 2021. október 23-án (forrás: Őszi hacacáré/Facebook) | Egy levakarhatatlan adatigénylő küzd az országos buliturné papírjaiért | János szeptember elején közadatigénylésben kérte ki a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-től (MTÜ) az Őszi hacacáré elnevezésű koncertsorozat szervezésével kapcsolatos dokumentumokat. Az MTÜ egy 45 napos hosszabbítással reagált „a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva, ám Jánost ez nem riasztotta el. Válaszlevelében közölte az állami céggel, hogy az Alkotmánybíróság döntésének értelmében kötelesek pontosan megjelölni az adatigénylés által akadályozott feladataikat. Egyúttal azt is jelezte, hogy a NAIH-hoz fordul, majd ezután több levélben is rákérdezett, hogy mikor kapja meg végre a kért adatokat. Az MTÜ a 45 nap letelte UTÁN hosszabbított neki újabb 45 napot, de János nem hagyta ennyiben: közölte velük, hogy ez nem jogszerű. Alighanem megvan az év legkitartóbb adatigénylője. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/27/egy-levakarhatatlan-adatigenylo-kuzd-az-orszagos-buliturne-papirjaiert/ | 2021-10-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nemrég befejeződött az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, amire hat szobrot készített el Szőke Gábor Miklós, a NER kedvenc szobrásza. A közérdekű adatigénylés során azt szerettük volna tisztázni, hogy pontosan mennyi volt az alkotások ára külön-külön. A szobrokat a vadászati kiállítás központi helyszínén állították ki, az 55 milliárd forintból megújult budapesti Hungexpón, ami a 17 milliárdos kiállításnak három héten keresztül nyújtott otthont.
Egy szobor ára ismert a hatból
A Totem névre keresztelt, gigantikus agancsszobor a bejáratnál várta a látogatókat. Az alkotás áráról még tavasszal érdeklődtünk az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-nél, akiktől azt a tájékoztatást kaptuk az akkori közérdekű adatigénylésünkre, hogy bruttó 240 millió forintba került.
„Szőke Gábor Miklós szobrászművész által készítendő szarvasszobor elkészítésére társaságunk nettó 189 millió forint+ ÁFA összeget fog kifizetni. A vállalkozási díj tartalmazza a szobor valamennyi tervezési, installálási és szállítási költségét, valamint a felhasználói jog korlátozásmentes átadását is” – írta az Átlátszónak a kiállítás alkalmából létrehozott állami cég.
Ez az összeg megegyezik a vadászati kiállítás szerződései között feltüntetett összeggel, ami a Dantebirodalom Kft. neve mellett, „szobrok készítése” címszó alatt szerepel bruttó 240 millió forint értékben.
A Központi Magyar Kiállítás új épületébe belépve azonban Szőke Gábor Miklós további öt szobra fogadta a látogatókat. Egyéb Szőke Gábor Miklós-szobor ára viszont nem szerepel a szerződéseket tartalmazó táblázatban.
Az újabb közadatigénylésben ezért azt szerettük volna megtudni, hogy mennyibe kerültek egyenként a következő szobrok: a Vizslató Fátyol (vizsla), a Hajtás közben (nyúl), a Ne igyál előre a medve bőrére! (medve), a Zrínyi halála (vaddisznó), és a Csodaszarvas. Ugyanis az nem valószínű, hogy „egyet fizet, hatot vihet”-akciót fogott ki a kormány a NER-szobrásznál.
16 híres magyar vadásznak is szobrot állított egy másik művész (Kovách Gergő), az F3 pavilon elé pedig került egy kutyaszobor. Ezek az installációk – a felhasznált anyagokat tekintve – olcsóbbnak tűnnek a többinél, de ezeknek az árára is rákérdeztünk. A táblázatban Kovách Gergely neve mellett egyébként bruttó 12,2 millió forint szerepel.
Nincs jobb szövegük: a világkiállításnak vége, de még mindig halogatják a választ
Az adatigénylést október 7-én küldtük el, választ október 22-én kaptunk. Az indoklás, amivel 45 napra hosszabbították a válaszadást, a veszélyhelyzettel való visszaélés talán eddigi legpofátlanabb példája.
„Az Adatkezelő szervezi a nemzetközi jelentőséggel bíró, 3 hetes Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítást. A Világkiállítás alatt az Adatkezelő, mint szervező feladatai minden nap tetemesek. Amennyiben a jelentős leküzdendő feladatok és megoldandó problémák között az Adatkezelőnek a közérdekű adatigénylést 15 napon belül kellene megválaszolnia, a Világkiállítás lebonyolítási feladataira – amelyek a COVID-19 világjárvány miatt a tervezettnél jóval összetettebbek – nem maradna elég ideje.”
Az adatkezelő által hivatkozott „világkiállítás” viszont 2021. szept. 26. és 2021. okt. 14. között zajlott. Tehát a válaszadás időpontjában, október 22-én, már egy hete befejeződött.
Szarvaspárzás kisvasútról
Szétnéztünk a vidéki programok között is, milyen lebonyolítási feladatok maradtak vajon hátra, amiben hátráltatnánk őket. Október 18-án azonban véget értek vidéken is a programok, csupán egy esemény húzódott el október 23-ig, a Somogy megyei Kaszón a dámbarcogáshallgatás kisvasúttal.
Az ünnepi kisvasutazás során a dámszarvasok nászának jellegzetes hangzását lehetett megismerni.
A dámbarcogás október elején kezdődött meg. A barcogás az a gurgulázó torokhang, amellyel a dámbika hívja párzásra a teheneket. A dámvad a gímszarvasnál jóval kisebb, bundája vörhenyesbarna és jellegzetes fehér a pettyezése. A dámszarvasok párzási időszaka november végéig tart, tehát mire véget ér, addigra talán mi is választ kapunk a kérdéseinkre.
Az adatigénylésünk meghosszabbítása is jogszerűtlen
Jogászaink álláspontja szerint az adatgazda, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. nyilvánvalóan nem végez járvány elleni védekezést, nyilvánvalóan nem dolgoznak a védekezés frontvonalában. Ha megnézzük a hivatkozott jogszabályt, akkor látjuk, hogy a járvány miatt a szokásos 15 napos helyett a 45 napos határidő csak akkor alkalmazható, ha az adatigénylés teljesítése az adatgazdának a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné. Viszont már nem ez az első ilyen eset.
Az Átlátszó adatigénylése miatt csúszna a vadászati kiállítás a szervező cég szerint
Közadatigénylés segítségével szeretnénk megtudni, hogy mennyibe kerül az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében forgó, Kittenberger Kálmán életét…
Ezt még az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila is így vallja: „Ezzel a lehetőséggel csak azok a szervek élhetnek, amelyek a »frontvonalban« dolgoznak, és az adatigénylés teljesítése hátráltatná elsődleges feladatuk elvégzését, a járvány elleni védekezést”.
A közérdekű adatigénylés szabályai nem túl bonyolultak, az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell. A veszélyhelyzet előtt ezt egyetlen alkalommal, újabb 15 napra meghosszabbíthatták. Egy tavaly novemberi kormányrendelet után azonban, ha a válaszadás a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné, akkor a határidőt 45 nappal meghosszabbíthatják. Ez a 45 napos határidő egy alkalommal további 45 nappal meghosszabbítható. Tehát a veszélyhelyzet lehetőséget ad arra, hogy a szervek az információkat három hónapig visszatartsák, és ezzel a helyzettel többen vissza is élnek.
Egy jobb szöveg sem ártott volna a hosszabbítás indokaként. A rendezvénnyel kapcsolatosan valószínűleg még az utómunkálatok tarthatnak, talán szerencsésebb lett volna arra hivatkozni. Többek között a bőgő szarvasbika szobrát el kell szállítani Keszthelyre, vissza kell juttatni a helyükre a kitömött állatokat és több ezer trófeát is.
Címlapkép: Dámszarvas (Dama dama) bika és tehén párzása a SEFAG Zrt. lábodi erdészetének területén 2020. október 16-án; október elejétől november közepéig tart a dámvadak párzása, üzekedése, azaz barcogása (forrás: MTI/Kovács Attila) | A dámszarvasok párzása miatt halogatja adatigénylésünket a vadászati kiállítást szervező állami cég | Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításra hat szobrot készített Szőke Gábor Miklós kormányközeli szobrász. Közérdekű adatigényléssel eddig csak az agancskapu bruttó 240 millió forintos árát sikerült megtudni, ami a vadászati kiállítás szerződései között feltüntetett szoborköltségeket teljesen lefedi. Szerettük volna megtudni, hogy mennyibe került az adófizetőknek a másik öt Szőke-szobor. A kiállítást szervező cég azonban 45 napra hosszabbította a válaszadást arra hivatkozva, hogy hátráltatnánk őket a kiállítás lebonyolításában – ami egyébként egy héttel korábban véget ért. Már csak a dámszarvasok barcognak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/28/a-damszarvasok-parzasa-miatt-halogatja-adatigenylesunket-a-vadaszati-kiallitast-szervezo-allami-ceg/ | 2021-10-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023. 03. 01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan. Azt azonban sem az ANY, sem a NISZ nem közölte, hogy mennyi közpénzt kap a nyomdacég a kártyák előállításáért.
Április 17-én közadatigénylésben kértük ki a NISZ-től az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-vel a védettségi igazolványok előállítására (gyártás, megszemélyesítés, postai szolgáltatónak átadásra előkészítés) vonatkozóan kötött szerződést minden mellékletével együtt. Május 10-én meghosszabbították a válaszadási határidőt 45 nappal a veszélyhelyzettel kapcsolatos feladataikra hivatkozva, majd június 2-án újabb 45 nappal, vagyis összesen 90 napra hosszabbítottak ugyanezzel az indokkal.
Végül a 3 hónap letelte után, július 16-án a NISZ azt közölte, hogy nem adja ki a szerződést, mert „abban a védettségi igazolványok biztonsági elemire (sic!) vonatkozó technikai információk találhatók”. Egyrészt ezért kár volt 3 hónapig húzniuk az időt, másrészt az Infotörvény 30. § (1) kimondja, hogy „ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni”. Vagyis ki kell takarni a meg nem ismerhető részeket (pl. személyes adatok), de nem lehet emiatt visszatartani az egész dokumentumot.
Bepereltük a NISZ-t a védettségi igazolványokról szóló szerződés miatt, és ez hatott: nem várták meg, hogy bírósági tárgyalásra kerüljön sor, hanem október 25-én megküldték az iratot a mellékleteivel és módosításaival együtt.
Az erről tájékoztató levelükben pedig jelezték, hogy az Infotörvénynek megfelelően a meg nem ismerhető részeket – a személyes adatokat, az okmányok biztonsági elemeire vonatkozó technikai információkat, és az Operatív Törzs vonatkozó nem nyilvános döntéseinek számát – kitakarták a dokumentumokban.
Először 5 millió darabot rendeltek
A védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződést 2021. február 26-án kötötte a NISZ és az ANY. Ebben az áll, hogy a NISZ összesen 5 millió darab védettségi igazolvány megrendelését tervezi, de nem vállal kötelezettséget a teljes keretmennyiség lehívására.
Az ANY egy igazolványért nettó 979,5 forintot (bruttó 1243,97) kért, az 5 millió darab ára tehát nettó 4,89 milliárd (bruttó 6,2 milliárd) forint.
Ekkor egyébként még úgy volt, hogy az oltottak védettségi igazolványán szerepelni fog az oltás típusa is. A műszaki leírásban szerepel egy ilyen prototípus képe:
Viszont a védettségi igazolványról szóló 60/2021. (II. 12.) Kormányrendeletet február 27-én egy másik részben felülírta: megváltoztatta az igazolványok adattartalmát, és az oltottakéra így mégsem kerül rá az oltás típusa. Ennek megfelelően a NISZ és az ANY közötti szerződést is módosították március 5-én.
Aztán még 3 millió darabot
Bő két hónappal később, május 13-án ismét módosították a szerződést arra hivatkozva, hogy „tekintettel az oltások folyamatára, az Alapszerződésben meghatározott védettséget igazoló okmányokra vonatkozó darabszám kimerülése várható”.
Ezért májusban még 3 millió darab védettségi igazolványt rendelt a NISZ az ANY-től. A teljes mennyiség ezzel 8 millió darabra emelkedett, amelynek összára nettó 7,8 milliárd (bruttó 9,9 milliárd) forint.
Védettségi igazolványt az kap automatikusan és „ingyenesen”, akit beoltottak Magyarországon a koronavírus ellen, vagy igazoltan átesett a fertőzésen. Az oltottak kártyájának nincs lejárati dátuma, és rögtön az első vakcina után megkapják, a betegségből kigyógyultaké viszont csak 6 hónapig érvényes.
A hivatalos kormányzati járványoldal, a koronavirus.gov.hu legfrissebb, 2021. október 26-án délelőtt közzétett tájékoztatója szerint egyébként az oltottak száma 5 941 073 fő, a gyógyultak száma pedig jelenleg 795 828 fő. Ez összesen 6 736 901 fő, vagyis a 8 millió darab megrendelt kártyát valószínűleg még nem használták fel. A rendszer azonban eleinte akadozott: többen késve kaptak védettségi igazolványt, ami így csak pár hétig volt érvényes, de elhunytaknak is küldtek ki.
Nem is titkolhatták volna
Az igazolványokat gyártó ANY Biztonsági Nyomda Erdős Ákos érdekeltsége, és a cég minden kormány alatt jelentős állami megrendeléseket kapott. A gyakran csak „A nyomda” néven emlegetett vállalat útlevelet, személyi igazolványt, adókártyát, jogosítványt, választási nyomtatványokat, vízumot, zárjegyet és számos egyéb biztonsági okmányt gyárt – Magyarországra és külföldre is.
Az ANY 2021. augusztus 19-én közzétett beszámolója szerint a tavalyi évükre rossz hatással volt a koronavírus-járvány, de az idei első félévben szépen gyarapodtak: az árbevételük 22,4 milliárd forint lett, „amely 73%-kal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában”, és a nettó eredményük 2 190 millió (2,1 milliárd) forint lett, „amely 1889 millió Ft-tal növekedett az előző év hasonló időszakához képest”.
Az ANY idén növekedésnek induló bevételeihez kétségtelenül hozzájárult a NISZ-tól kapott állami megbízás. Mivel a NISZ a magyar állam tulajdonában van, a védettségi igazolványokat közpénzből fizeti. Emiatt pedig a szerződés közérdekű adat. Ezt minden bizonnyal az érintettek is tudják, ugyanis a dokumentumban szerepel egy erről szóló bekezdés:
„Felek továbbá tudomásul veszik, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 32-37 §-ában foglaltak szerint jelen szerződés lényeges tartalmáról szóló tájékoztatást, illetőleg a nyilvánosságra hozatalt – a személyes adatok kivételével – a Megrendelő (a NISZ – a szerk.) még az üzleti titokra való hivatkozással sem tagadhatja meg.”
Vagyis az április 17-én beadott adatigénylésünkre egyből ki kellett volna adnia a NISZ-nek a szerződést, de nagyon örülünk, hogy a keresetlevél hatására végül megküldték.
Címlapkép: Magyarország Főkonzulátusa Stuttgart/Facebook | A NISZ 8 millió darab védettségi igazolványt rendelt közel 10 milliárd forintért | Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) júliusban 3 hónap időhúzás után megtagadta a védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződés kiadását arra hivatkozva, hogy „technikai információk találhatók” benne. Emiatt bepereltük a NISZ-t, és nem várták meg a bírósági tárgyalást, hanem most mégis kiadták a dokumentumot, amiből kiderül, hogy először 5 millió, majd még 3 millió védettségi igazolványt rendeltek az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. Egy igazolványt bruttó 1244 forintért gyárt az ANY, a 8 millió darab tehát 9,95 milliárdba kerül. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/26/a-nisz-8-millio-darab-vedettsegi-igazolvanyt-rendelt-kozel-10-milliard-forintert/ | 2021-10-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az EU-s pénzből való házépítés, illetve felújítás nagyon jó üzlet, ugyanis a támogatásért cserébe csak öt évig kell szálláshelyként üzemeltetni az ingatlant. Utána azt csinálnak vele a tulajdonosok, amit akarnak: beköltözhetnek vagy el is adhatják. A visszaélések melegágya, hogy semmilyen megtérülési elvárás nem volt a pályázati feltételek között. A szállásadók az ismeretlen vendégek távoltartására pedig több módszert is kifejlesztettek, amikkel akár az ellenőrzéseket is kijátszhatták.
Az egyik megoldás az volt, hogy csak ismerős vadászokat, barátokat hívtak meg a szállásra. Kellően távol tartja a nem kívánatos vendégeket az is, ha irreálisan magas áron hirdetik meg az ingatlant. Továbbá azzal is lehet időt húzni, ha semmilyen elérhetőséget nem tesznek közzé. A kontaktadatok közzétételét sok esetben a sajtó munkatársai csikarták ki a nem túl vendégszerető tulajdonosokból.
Az elmúlt években több százan nyertek az EU-tól szálláshelyre támogatást, de természetesen szó sincs arról, hogy az összes vállalkozó trükközött. A mostani gyűjtésben azokat a kormányközeli szállásadókat mutatjuk be, akik az elmúlt években falusi turizmus címen, kétes körülmények között húzták fel több tízmilliós EU-s pénzekből az ingatlanjaikat.
Nem átjáróház az izsáki polgármester vadászpanziója
A sort 2017-ben Izsák fideszes polgármestere, Mondok József nyitotta, akiről a 444.hu azt írta, hogy EU-s pénzen kialakított vadászházban lakik. A polgármester egyik cége, a Mondok Kft. 2014-ben pályázott a forrásra a Darányi Ignác Terv egyik pályázatán, ahol nyertek 35 millió forintot a vadászház építésére. A polgármester ráadásul a támogatásokat elbíráló bizottság tagja is volt.
2012-ben indította a kormány a Darányi Ignác Tervet, amelyben a vidék megújítására hirdettek meg uniós pályázatokat. Részben a 2014-ig le nem kötött EU-források – mintegy 300 milliárd forint – képezték pénzügyi keretét. Az uniós pénzek „kipörgetésének” szándékával zajló terv pályázatai közül azonban több kétes vagy kudarcos végeredménnyel és politikaközeli nyertesekkel zárult.
Az újságírók több bizonyítékot is gyűjtöttek a 2015-ben elkészült, Gedeon dűlő 89. szám alatti vadászlak ügyéről. A 444 munkatársai 2017-ben kimentek megnézni a Bács-Kiskun megyei házat, ahol még azt is lefotózták, hogy a polgármester a vadászházból ment reggel dolgozni a városházára.
A polgármestert az N1TV „buktatta le”: nekik Mondok elismerte, hogy a vadászházban lakik. (A hangfelvételt már nem találtuk, a beszélgetés egy részét az Index anno begépelte.) Mondok József úgy nyilatkozott, hogy „hát, többnyire ott lakok”, arra a kérdésre pedig, hogy kik használják, úgy felelt: „A baráti körben. Átjáróházat nem engedek én ott csinálni.”
A Miniszterelnökség vizsgálatot indított, és 2017 júniusában eldőlt, hogy Mondok cégének vissza kell fizetnie a 35 millió forintos támogatási összeget. A Magyar Államkincstár 2017 januárjában rendkívüli ellenőrzést folytatott le, és megállapította, hogy a szálláshelyet szabálytalanul, magáncélra használják. Az állam később elvesztette ellenük a polgári pert, így a visszakövetelt 35 millió forintot újra kifizették a Mondok Kft.-nek.
Mondok Józsefet 2019-ben már polgármesternek sem választották meg, azonban miután az új polgármester egy év után lemondott, Mondok újból visszatért a település élére. A politikus 2020-ban hunyt el.
Három évig zajlott egy másik eljárás is: az ügyészség költségvetési csalással vádolta meg a polgármestert, ám 2021 januárjában a bíróság nem jogerős ítélete szerint azonban nem történt bűncselekmény. A bíró indoklásában elmondta, hogy Mondok József halálával meg kellett szüntetni az eljárást. Azonban ettől függetlenül sem nyert bizonyítást a vád, amely szerint Mondok József megtévesztette a hatóságokat, és jogtalan előnyre tett volna szert.
Az Index 2017 januárjában egy másik eldugott vadászházat talált két megyével odébb, ami szintén az izsáki polgármesterhez köthető. A Somogy megyei Karádon Mondok József másik cége, az Agro-Wild építtetett, csaknem 50 milliós EU-s pénzből vendégházat.
A cég a Dél-balatoni Leader pályázatán nyert, a program az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának része. „Helyi Akciócsoportokat” hoznak létre, amelyek feladata az adott kistérség vidékfejlesztési stratégiájának kialakítása, a forrásokat pedig helyi pályáztatás útján osztották el.
Szabó Zsolt államtitkár rokonsága Szuhán épített vadászházat
A HVG.hu 2015-ben derítette ki, hogy lehetetlen szállást foglalni a nógrádi Szuhán 2014-ben 32 milliós uniós forrásból létrehozott falusi szálláshelyen. A projekt szintén EU-s pénzből, a Darányi Ignác Terv keretein belül valósult meg.
A takaros kis házat a Tasty Trade Kft. húzta fel, amely Szabó Zsolt rokonságához köthető. A lap azt írta, hogy a település környékén gyakran vadászó Szabó Zsolt államtitkár és baráti köre többször használta az ingatlant. Az államtitkárnak több kétes ügye van, évek óta tart a nyomozás az állítólagos offshore-számlája miatt. A Zoha Vendégház ma már fent van a booking.com-on, de mindösszesen hat értékelés van róla.
20 milliós EU-s pénzből épült főjegyzői hajlék
2018-ban az Átlátszó járt utána, hogy Somogy megye főjegyzője, dr. Sárhegyi Judit a Zselic völgyében vágott bele a falusi vendéglátásba. A megyei főjegyző tájházat épített vendégfogadónak még 2015-ben. A szükséges pénzt, 20 millió forintot, EU-s támogatásként a Leader-programban nyerte el hozzá. Sárhegyi korábban, 2006-ban lett polgármester a Fidesz színeiben a településen.
Érdeklődésünkre az arra járó falubeliek elmondták, hogy a főjegyző csak havonta egyszer-kétszer „tart itt egy bulit” a barátaival, de amúgy üres a szépen rendben tartott ház. Beszámoltunk arról is, hogy semmilyen jelzés nem utalt arra, hogy ott vendégfogadás folyna, ahogy a pályázati támogatás tényére utaló feliratot sem találtunk. A szálláshely legfeljebb elenyésző részt tett hozzá a falu idegenforgalmiadó-bevételéhez 2017-ben.
A megyei főjegyző a cikk megjelenése után reagált az Átlátszó levelére, azt viszont nem tudtuk meg, hogy a pénzből végül pontosan mennyit nőtt a szentbalázsi idegenforgalom, mert a bevétele „magánügy.” A Zselici Hajlék nevű vendégház honlapja jelenleg már nem elérhető.
Falusi turizmus Mende főutcáján a CBA és a trafik mellett
Rendkívül drágán (80 ezer forint/fő/éj) kínálja a mendei polgármester lánya, Kaszanyi Vivien a település egyik vendégházában lévő apartmant, írta az áprilisi bejegyzésében Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki szerint elképzelhető, hogy a szálláshelyet kiadók szándékosan azt akarják, ne tolongjanak ott a vendégek. A Vivien vendégház a mendei főutcán, a trafik és a CBA közé lett megálmodva.
Kaszanyi Vivien „falusi turizmus fejlesztése” címen 2018-ban 50 millió forintos támogatást kapott a Vidékfejlesztési Programban a palyazat.gov.hu oldal adatai szerint. A Pest megyei település élén Kaszanyi József, független polgármester 2010 óta áll. A polgármester neve feltűnt korábban a lószolárium botrányban, ami Czerván György fideszes képviselő vejéhez kötődik.
Becsó Zsolt képviselő „görbeországa” is uniós támogatásból épült Hollókőn
Hollókő Nógrád megyében található, Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, a mi gyűjtésünkre is felkerült Becsó Zsolt országgyűlési képviselőnek hála. A Direkt36 2016-ban járt kint az ingatlannál, ahol semmilyen arra utaló feliratot nem találtak, hogy vendégházként üzemelne. Az interneten se a nevére, se a címére keresve nem találták meg a szálláshelyet.
Két évvel később a HVG újságírói próbáltak meg szállást foglalni a Görbeország vendégházban, de nem jártak sikerrel. (Mikszáth Kálmán nevezte Nógrádot „Görbeország”-nak, és ez nem csak a dimbes-dombos tájat jellemzi kiválóan.) Ők sem találták meg a szállást az interneten, sem a hozzá tartozó telefonszámot.
Így épült Becsóék vendégháza Hollókőn – két éve drónvideót is készítettünk róla
2016-ban saját szemünkkel láttuk, és drónvideón mutattuk meg a fideszes országgyűlési képviselő és testvére vendégházát, amit EU-s támogatásból építettek, és…
A helyszínen lévő táblán az szerepelt, hogy a szállás a Darányi Ignác terv részeként, 34,4 millió forintos támogatással épült fel, továbbá hogy a vendégház üzemeltetője a Vertical Art Kft. A szomszédok arról számoltak be, hogy „az nem vendégház. A helyi országgyűlési képviselő saját háza.” Amikor az újságírónak sikerült elérnie a képviselőt, akkor azt a tanácsot adta a politikus, hogy a fideszes e-mail címen foglaljanak szállást az érdeklődők.
A Direkt36 írta meg, hogy a vendégházat üzemeltető Vertical Art Kft. tulajdonosa az Ara-Coeli Kft., annak tulajdonosa pedig Becsó Zsolt és testvére, Károly. Becsó azonban kihagyta a céget a vagyonnyilatkozatából. Becsó ezt azzal magyarázta, hogy nem magánszemélyként, hanem egy másik vállalkozáson keresztül van érdekeltsége a cégben.
A vendégház ma már megtaláltható a booking.com oldalán, de csökkentheti az érdeklődők körét, hogy a házat csak egyben lehet kivenni, ugyanis csakúgy, mint egy családi háznál, nincsenek leválasztva a szintek. Az idei évben minden egyes héten a hétfői, keddi, és szerdai napok már foglaltak. 15 értékelést találni, a legrégebbi beszámoló mindössze 2 éves.
Fideszes lelkész egykori nagyszülői házból alakított ki vendégházat
Hörcsik Richárd fideszes képviselőre, lelkészre, az országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnökére 2018-ban vetült rá a gyanú, hogy ő és családja használ egy EU-s pénzből épült vendégházat. A 18 millió forintra természetesen nem ő pályázott, hanem a Nitor Abaúj Szociális Szövetkezet a borsodi Göncruszkán 2015-ben. A szövetkezetben azonban találtak családtagokat, a szervezet tagjai között van Hörcsik Richárdnak a testvére, valamint annak fia is.
Az európai ügyek bizottságának fideszes elnöke is sajátként használ egy EU-s pénzből épült vendégházat
Az izsáki, edelényi és hollókői esetek után ezúttal Hörcsik Richárd fideszes képviselőre, lelkészre, az országgyűlés európai ügyek bizottságának elnökére vetült…
A cikk megjelenése után egy A4-es papírlapon kikerült a Ruszkay Pál Vendégház kapujára egy e-mail cím a szállásfoglaláshoz, és a projekttáblát is kirakták az ablakba. A HírTv is lement forgatni, nekik a szomszéd néni elmondta, hogy főleg a Hörcsik-család használja a vendégházat. A házra kikerült tábla szerint a Darányi Ignác terv keretén belül kaptak 18 millió forintot. A média kereszttüzébe került ingatlan ma már egy szálláskereső oldalon is megtalálható.
Frissítés (2022. január 12.) Cikkünk megjelenése után Dr. Hőrcsik Lajos Kálmán az alábbi észrevételek közzétételét kérte: „Dr. Hörcsik Richárd képviselő úr lelkészi mivolta teljesen irreleváns ebben az ügyben, a göncruszkai lelkipásztor Sohajda Levente 2004 óta. A képviselő úrnak semmilyen nagyszülői kötődése nincs a helyhez, ebben a házban a Ruszkay család élt, akiknek ő nem rokona. A képviselő úr nem járt a házban a projekt elindítását követően, a családja még csak a települést sem látogatta meg, a képviselő úr is csak a munkája okán fordult meg a településen, így pl. az önkormányzatnál, vagy a helyi kultúrházban. Göncruszka nem a szűkebben vett Borsodban van, hanem Abaújban, a szövetkezet pedig nem 2015-ben pályázott, hanem korábban, csak akkor nyerte el a támogatást. A vendégházba a szallas.hu felületén lehet bejelentkezni, az uniós pályázat a projekttáblája pedig látható az épületen. Hőrcsik Lajos Kálmánt, illetve Hőrcsik Lajos Bélát, illetve szűkebb családtagjaikat azért látták a házban a helyiek, mivel ők is a szövetkezet tagjai, ott munkát végeztek, illetve végeznek a ház fenntartásával kapcsolatosan, de a vendégház projektjében a képviselő úr nem vett, illetve vesz részt, ahhoz semmilyen kapcsolat nem fűzi, illetve fűzte. Tudomással sem bírt a pályázatról, illetve annak sikeres elbíráslásáról, azt figyelemmel sem kísérte.”
Uniós pénzből építkeztek a polgármester-feleségek Edelényben
34,7 millió forint uniós támogatást kapott Garainé Bajnok Ildikó, hogy felépítsen egy vendégházat az Edelényhez tartozó Császta-hegyen – írta meg a Magyar Nemzet 2017-ben. Férje, Garai Bertalan az edelényi Fidesz szervezetének alelnöke volt, jelenleg a szomszédos Lak község fideszes polgármestere.
A Kemencés Vendégház épp Molnár Oszkár – egykor fideszes – edelényi polgármester feleségének „szörpháza” mellett áll, amelyről egy héttel korábban írta meg a lap, hogy gyümölcsfeldolgozó manufaktúra helyett inkább családi, illetve hétvégi ház benyomását kelti, termékeinek híre sincs a településen. Szintén uniós pénzből épült.
Épp időben kapták rajta a fideszes képviselőt Géberjénben
2020 őszén írta meg a 24.hu, hogy Kovács Sándor, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselője birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások. Európai uniós támogatásból épült például a Tündérmező Vendégház, ami üzemel, bárki foglalhat szállást.
A probléma ebben az esetben az volt, hogy habár az összegeket hivatalosan nem a politikus kapta, a pénzekből mégis az ő telkén épült többek közt panzió. Azt újságírók azt is kiderítették, hogy öt év nem volt elegendő arra, hogy Kovácsék bejegyeztessék a tulajdonosokat a földhivatalnál.
A kormánypárti politikus azt mondta, semmi köze a turisztikai létesítményekhez, ő csak telket adta, hogy fia és a felesége által vezetett egyesület birtokában álló cég építkezhessen. A képviselő csak a cikk megjelenése után rendezte a tulajdonviszonyokat, ami azért volt fontos, mert ha minden maradt volna a régiben, az ötéves kötelező fenntartási időszak után akár szabadon rendelkezhettek volna az épületekkel a telek tulajdonosai, azaz Kovács Sándor és édesanyja. Az ügynek nem lett jogi következménye, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2021 júniusában megszüntette a parlamenti képviselőt érintő nyomozást.
Legyél Te is Névtelen Forrásunk a MagyarLeaksen keresztül! Küldj az Átlátszó szerkesztőségének anonim módon tippet, sztorit, dokumentumot vagy fényképeket uniós pénzből készült vendégházakról! A Tor hálózatba kötött MagyarLeaks platformot úgy alakítottuk ki, hogy magas technikai biztonságot garantáljon azon forrásaink számára, akik szeretnének valóban névtelenek maradni. A részleteket itt találod. | Uniós pénzből épült vendégházak, ahol jól jártak a politikaközeli pályázók | Összeállítást készítettünk azokról a részben vagy egészben uniós támogatásokból megvalósult vadász- és vendégházakról, amikhez a pénzt fideszes (vagy a kormánypártokhoz közeli) politikusok, polgármesterek, illetve családtagjaik nyerték el. Az összegyűjtött családi házaknak tűnő „falusi szálláshelyek” azért problémásak, mert azokban a gyanú szerint a politikusok saját magukat és barátaikat a kelleténél többször látták vendégül. Több esetben pedig csak a sajtóbotrányok után tették publikussá azokat az elérhetőségeket, ahol egyáltalán le lehet foglalni a szállásokat. Egyetlen olyan esetet sem találtunk, amikor a vissza nem térítendő EU-s pénzekkel való ügyeskedés miatt megbüntették volna a kormányközeli nyerteseket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/10/27/unios-penzbol-epult-vendeghazak-ahol-jol-jartak-a-politikakozeli-palyazok/ | 2021-10-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az állami lottóvállalat támogatásokat osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) a kormányközeli körök fontos bevételi forrása. Az átláthatóságnak viszont nem az élharcosai: október elején csak azután hozták nyilvánosságra a 2021 első félévében kiosztott támogatásaik listáját, hogy közadatigénylésben kikértük tőlük. Ennek köszönhetően derült ki, hogy Mészáros Lőrinc kultúrcégének, az Ismerős Arcok zenekar vállalkozásának, valamint több Fidesz-közeli szervezetnek is adtak pénzt idén (is).
Október elején az SZNP meghosszabbította az adatigénylésünk megválaszolását a kért adatok nagy mennyiségére hivatkozva 15 nappal. Annak letelte után, október 26-án emlékeztetni kellett őket, de október 28-án végre válaszoltak: közölték, hogy az adatok elérhetők a honlapjukon.
Valóban így van, most már elérhető a 2021 júliusában és augusztusában kiosztott támogatások listája is. A júliusi táblázatból pedig kiderül, hogy a kormánykedvenc civilek megint jól jártak.
A CÖF alapítványa júliusban 40 millió forintot kapott a Szerencsejáték Zrt. leányvállalatától.
A Fidesz-kormányt felvonulásokkal, előadásokkal, nyilatkozatokkal, plakátokkal és minden más módon nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) háttérszervezete a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA).
A CÖKA korábban két részletben összesen 170 millió forintot kapott a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től, ám hiába kértük ki az állami cégtől a támogatások iratait: a szerződésekből kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a CÖF, a szervezet beszámolóit pedig egyáltalán nem adták ki. Emiatt a bírósághoz fordultunk, az eljárás még folyamatban van.
Bepereljük a Szerencsejáték Zrt.-t a CÖF-nek adott 170 milliós támogatás papírjaiért
Az állami tulajdonú vállalat leánycége két részletben összesen 170 millió forintot adott a kormánybarát CÖF mögött álló alapítványnak. Közadatigénylésben kértük…
2016-ban a szintén állami tulajdonú Magyar Villamos Művek tolta meg 508 millió forint közpénzzel a CÖF-CÖKA kormánypárti munkáját: ebből tüntettek például Brüsszelben Brüsszel ellen.
Gyurcsányozás állami támogatással
Idén augusztusban a K-Monitor vette észre, hogy az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 25,4 millió forint támogatást adott a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak. Rögtön kikértük az MFB-től a támogatással kapcsolatos iratokat, így sikerült megtudnunk, hogy Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke április végén kért pénzt az állami banktól, hogy céljaikat „a közjó érdekében még hatékonyabban” tudják megvalósítani.
Kérelmében Csizmadia azt írta a CÖF-CÖKA tevékenységéről, hogy annak „fő irányvonala társadalompolitikai és gazdaságpolitikai kérdésekben történő megnyilvánulások”, ami egyértelműen igaz. A CÖF nagyon gyakran nyilvánul meg politikai kérdésekben, szavakkal és tettekkel egyaránt, és mindig a Fideszt mellett kiállva.
Ahogy arról szeptember végén beszámoltunk, a CÖKA tulajdonában álló Kövess minket 2022 Kft. finanszírozza a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! feliratú plakátokat, amikkel a Fidesz azonos nevű aláírásgyűjtéséhez csatlakoztak. A plakátokra egyébként adományokat is vártak azzal a felhívással, hogy „aki nem akarja, hogy Gyurcsány Ferenc visszatérjen a hatalomba, támogassa a plakátkampányt”.
A közpénzmilliókkal kitömött CÖF-CÖKA cége hirdeti a „STOP Gyurcsány” plakátokat
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) tulajdonában álló Kövess minket 2022 Kft. finanszírozza azokat a plakátokat Csepelen és Soroksáron (is?),…
Az MFB-vel kötött támogatási szerződésben a CÖKA vállalta, hogy a 25 millió forint közpénzért cserében 2021 második félévében a rendezvényein, meghívóin és „könyvkiadásuk terén” feltünteti az állami bank logóját. Ezt példásan be is tartják, a Civil Akadémia nevű előadássorozatuk utóbbi eseményeinek meghívóján a Szerencsejáték mellett már az MFB is szerepel kiemelt támogatóként.
Szeptember 22-én Kálomista Gábor volt a CÖKA vendége, aki a 2006-os őszi eseményekről és az ElkXrtuk című filmről beszélt a Közpénzből gumilövedék címet viselő előadáson.
A többi esemény is hasonlóan politikai témájú volt: szeptember 6-án a „nyugati világ média túlhatalmáról” volt előadás, október 4-én a Békemenetről és Gyurcsány Ferencről, október 19-én Európa jövőjéről, október 20-án pedig Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltről és a Békemenetről.
Szeptember 18-án pedig a CÖF elindította a Vérbe fojtott szabadság című vándorkiállítását, az őszödi beszéd kiszivárgásának 15. évfordulója alkalmából, ami szintén remek alkalom nekik a gyurcsányozásra.
Címlapkép: A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevői megérkeznek az Erzsébet térre az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án. Középen Bayer Zsolt publicista és ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) szóvivője (forrás: MTI/Balogh Zoltán) | Újabb 40 millió forintot kapott a CÖF a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől | A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján közzétett szerződéslista szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Békemenet szervezőinek. A CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) korábban már kapott két részletben 170 milliót az SZNP-től, és idén a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is megtámogatta őket 25 millió forinttal. A CÖKA pedig nem csak a Békemenettel állt ki a Fidesz-kormány mellett: gyurcsányozós vándorkiállítással járják az országot, és ők rakták ki a stopgyurcsányos plakátokat is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/28/ujabb-40-millio-forintot-kapott-a-cof-a-szerencsejatek-zrt-leanycegetol/ | 2021-10-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2021 október 29., 13:01
comments 19
„Állami megemlékezés volt a Rákóczi út közelében, szerintem az nagyon helyes, ha a mindenkori kormány állami megemlékezésén való részvételt magyar falubuszok segítik.” Ezt reagálta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón arra a kérdésre, hogy miért voltak láthatóak a Magyar Falu Program keretéből beszerzett önkormányzati buszok is a Békemenetre érkező járművek között. | Uniós támogatásból kapott busszal is mentek a Békemenetre, hogy aztán meghallgassák a brüsszelező Orbánt | „Állami megemlékezés volt a Rákóczi út közelében, szerintem az nagyon helyes, ha a mindenkori kormány állami megemlékezésén való részvételt magyar falubuszok segítik.” Ezt reagálta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón arra a kérdésre, hogy miért voltak láthatóak a Magyar Falu Program keretéből beszerzett önkormányzati buszok is a Békemenetre érkező járművek között. | null | 1 | https://444.hu/2021/10/29/unios-tamogatasbol-kapott-busszal-is-mentek-a-bekemenetre-hogy-aztan-meghallgassak-a-brusszelezo-orbant | 2021-10-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Tóth István polgármester regnálása alatt hatalmas változásokon ment keresztül Gárdonyban a Velencei-tó és a közvetlen part menti terület. Az elmúlt másfél évtizedben a vízparti telkek jelentős részét értékesítette vagy megkísérelte eladni a helyi városvezetés. Első ízben magától Gárdony Város Önkormányzatától szerette volna megtudni a Gárdonyi Közlöny, hogy pontosan mekkora területeket adtak magántulajdonba, de a város jegyzője 116 400 forintot kért a város által 2006 óta értékesített ingatlanok listájáért. Érvelésük szerint ugyanis összesen 63 munkaórába telne a hivatalnak biztosítani a kért információt. Ezért a még elérhető, felkutatott vagy egyéb forrásból beszerzett anyagok alapján a lap rövid összeállítást készített a gárdonyi vízparti ingatlanok értékesítésének körülményeiről.
1. A 6320 négyzetméter térmértékű, vízkapcsolatos agárdi közparkot 94,8 millió forint + ÁFA, azaz 15 000 Ft/m2 + ÁFA áron értékesítette az önkormányzat. A képviselő-testület 2011. december 21-én a nyilvánosság kizárásával, zárt ülésen döntött a terület eladásáról. A nyertes cég, a Tórend Építőipari és Ingatlanfejlesztő Kft. mindössze 37 napja létezett, amikor elnyerte a part menti területre kiírt önkormányzati pályázatot. Az utolsó fellelhető pénzügyi beszámoló szerint a cégnek a tulajdonoson kívül alkalmazottja nincs, árbevételre a megalakulása óta nem tett szert. A part menti területet azóta teljesen körbekerítették belátásgátló fakerítéssel, közpark funkciója megszűnt. Az ingatlan bejárata előtt két nagy táblát látni: „Magánterület, idegeneknek belépni tilos” és „Megállni tilos”.
2. Az agárdi szabadstrand egy 551 négyzetméteres területét 60 évre 8,4 millió forintért adta bérbe az önkormányzat. A bérlő Surf Core Kft. a part menti 30 méteres védett építési sávon belül egy 400 négyzetméter alapterületű, többszintes épületet tervez felhúzni, apartmanokkal, vendégszobákkal. A cég adószámát több esetben is felfüggesztették, 2016-ban lefoglalták a vagyoni részesedésének egy részét. 2017 óta pedig hat alkalommal indult végrehajtás is a cég ellen. A Fejér Megyei Főügyészség pert indított az önkormányzat és a vállalkozás ellen a földhasználati jog törléséért, a szerződés semmisségének megállapításáért és az eredeti állapot helyreállításáért. A cég jelenleg felszámolás alatt áll.
3. Az agárdi szabadstrand egy másik, fákkal sűrűn borított zöldövezeti területét több esetben is megpróbálta értékesíteni a jelenlegi városvezetés. De annak ellenére sem jártak sikerrel, hogy a helyi építési szabályzatot úgy módosították, hogy a területet vonzóvá tegyék a befektetők számára. A teljes ingatlant lakótelepi minősítésű területté változtatták, 30%-os beépíthetőséggel, 10,5 méteres beépítési magassággal, zártsorú településközpont vegyes övezet besorolással.
4. A Gárdonyi félsziget értékesítése a jelenlegi városvezetés első intézkedéseinek egyike volt. A 220 000 négyzetméteres ingatlanért 777 millió forintot, azaz 3531 forintos négyzetméter árat fizetett a katalán Bernat-csoport. Azóta a területen egy harminc lakásos társasház és tizenegy darab háromszintes sorházi luxuslakás épül – vételáruk 30 és 105 millió forint között mozog. A félsziget megmaradt beépítetlen területeit tovább értékesítené a cégcsoport. A 15,3 hektáros területtől az eladó 5,6 milliárd forint + ÁFA áron, azaz bruttó 7,1 milliárdért szeretne megválni.
Gyanú ingatlaneladások a Gárdonyi Önkormányzatnál
Tóth István polgármester regnálása alatt hatalmas változásokon ment keresztül Gárdonyban a Velence-tó és a közvetlen part menti területe. Az elmúlt másfél év…
5. A Gárdonyi Hajóállomás 1246 négyzetméteres területének értékesítésére két esetben írt ki pályázatot az önkormányzat. Előbb 19 millió forintban, majd 100 millió forintban határozták meg a minimális vételárat. A vevőnek egy több mint 600 négyzetméteres és 7 méter magas vendéglátó épület megépítésére lett volna lehetősége a szigeten. Mindkét pályázat érvénytelenül zárult megfelelő pályázó hiányában. Az önkormányzat kizárta a nyilvánosságot a teljes folyamatból.
6. A gárdonyi Panoráma partszakaszt a helyi képviselő-testület egy tagja, a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnökének, Dávid Zoltánnak a cége, a Dávid Víz-Szer Kft. üzemelteti 744 499 Ft/év áron. Az önkormányzat tulajdonában álló területen a város több fejlesztést is végrehajtott. Legutóbb a vizesblokk bővítését végezték el, mégis a használati díjat a képviselő cégének kell befizetni. A partszakasz közelében található fizetős parkolókat is a képviselő cége üzemelteti, a város ezért 55 000 forint éves bérleti díjat kér. A strandszezon kezdetével a bérleti díj egy nap alatt megtérül.
7. A Pisztráng kemping melletti 2924 négyzetméteres, részben part menti területet cca. 17.000 forint + ÁFA/m2 áron értékesítette az önkormányzat (összesen 65 millió forintért). A mindössze 1 főt foglalkoztató Universum Alba Kft. az eredményes pályázat után azonnal elkerítette a területet. A Fejér Megyei Kormányhivatal 2020. december 8-án törvényességi felhívással élt az adásvételi szerződést engedélyező gárdonyi képviselő-testületi határozattal szemben. A törvényességi felhívásban foglaltak szerint a képviselő-testület döntése nyomán értékesített területek forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon körébe tartoztak, így az ingatlan tulajdonjogát nem lehet volna átruházni másra. Értékesítésük így jogszabálysértő volt.
A Kormányhivatali határozat után az önkormányat előbb forgalomképessé nyilvánította az ingatlanokat, majd néhány héttel ezelőtt újra pályázatot hirdetett a terület értékesítésére. A pályázat kiírását és a terület eladását polgármester úgy indokolta: a területrészeket közösségi használat nem érinti, elidegenítésük lakossági érdekeket nem sért.
8. A Velence településen található partkapcsolatos 5261 m2 alapterületű ingatlant 95 millió fortint + ÁFA forintos áron értékesítette a gárdonyi önkormányzat. A képviselő-testület a nyilvánosság kizárásával rendkívül, zárt ülésen döntött az értékesítésről. A nyertes Goldberger Ingatlanfejlesztő Kft.-t az adásvételi szerződés megkötése előtt alig egy hónappal jegyezték be. A tulajdonosváltás után nem kezdődött el érdemi beruházás a területen, mivel a legutóbbi helyhatósági választást követően Velence Város Önkormányzat új, független vezetése változtatási tilalmat rendelt el a területen.
Gárdonyi Közlöny
Címlapkép: Részlet a Gárdonyi Közlöny drónvideójából | Így kerültek magánkézbe a Velencei-tó part menti területei – drónvideó | Tóth István polgármester regnálása alatt hatalmas változásokon ment keresztül Gárdonyban a Velencei-tó és a közvetlen part menti terület. Az elmúlt másfél évtizedben a vízparti telkek jelentős részét értékesítette vagy megkísérelte eladni a helyi városvezetés. Első ízben magától Gárdony Város Önkormányzatától szerette volna megtudni a Gárdonyi Közlöny, hogy pontosan mekkora területeket adtak magántulajdonba, de a város jegyzője 116 400 forintot kért a város által 2006 óta értékesített ingatlanok listájáért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/10/21/igy-kerultek-magankezbe-a-velencei-to-part-menti-teruletei-dronvideo/ | 2021-10-21 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Érden 2017 után olyan ajánlattételi felhívásokkal bebetonozott cégek hálózatát hozták létre, mint Heves megyében Szabó Zsolt, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig Boldog István fideszes parlamenti képviselő választókerületében.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében Boldog István fideszes parlamenti képviselőt kenőpénzek elfogadása és az uniós pályázatok befolyásolása miatt helyezték vád alá a céghálózatok révén irányított közbeszerzések ügyében.
A nyáron napvilágot látott hírek szerint Heves megyében, Szabó Zsolt fideszes képviselő választókerületében a hasonló séma szerint létrehozott céghálókkal összefüggésben három polgármestert gyanúsított meg kartellbűncselekménnyel a rendőrség. A legfrissebb hírek szerint sorozatban házkutatásokat tartottak az érintett településeken. Feltételezések szerint az ország más részeiben is működtek vagy működnek ilyen hálózatok.
Az Átlátszó kutatási eredményei szerint az érdi közbeszerzési céghálózat magja három cégből állt. A kft.-ket 2017. január 1., vagyis a közbeszerzési törvény módosítása után a 300 millió forint érték alatti építési beruházásokra vonatkozó különleges szabályok alapján hívták meg. A módosítás előírta, hogy legalább öt céget kell felhívni ajánlattételre. Ezek az eljárások a nyilvánosság kizárásával indultak meg.
A General-Invest Bau Kft.
Pest megye legnagyobb városában, a Budapesttől 20 kilométerre délnyugatra fekvő, 74 ezer lelket számláló Érden feltárt közbeszerzési céghálózat egyik, a legtöbb pályázatot elnyerő tagját rokonsági kapcsolat fűzi a közbeszerzési eljárásokat megindító önkormányzat egykori fideszes alpolgármesteréhez, Bács Istvánhoz.
Bács István akkori fideszes alpolgármester több szálon kapcsolódik a General-Invest Bau Kft.-hez: Bács testvérének férje a General-Invest Bau Kft. tulajdonosának testvére. Bács az egyik lakását a General-Invest Bau Kft.-től vásárolta. A lakást abban a házban vette, ahol Bács testvére cégének több lakását is bérelte közpénzből az érdi önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Érdi Sport Kft. Bács az érdi önkormányzatnak volt 2019-ig az óvoda-, sport- és infrastrukturális fejlesztésekért felelős alpolgármestere. Bács lakását az önkormányzati sportcég szintén busás díjért bérelte. Bács testvére 2020. januárjában társtulajdonos lett a General-Invest Bau ügyvezetőjének érdi cukrászati cégében.
2017. január 1., a közbeszerzési törvény módosítása után a General-Invest Bau Kft. közel 730 millió forint értékben hat szerződést köthetett a fideszes önkormányzattal. Csak 2019. május 14-én és 15-én T. Mészáros András fideszes polgármester három szerződést írt alá 374 millió forint értékben a General-Invest Bau Kft. ügyvezetőjével, Lepp Tiborral.
Mint írtuk korábban: a 2019-es év igazán remekül alakult Lepp Tibor ügyvezető és Steierlein Zoltán tulajdonos számára: a lélegzetelállítóan magas, 42 százalékos profitráta elérésével – 1,7 milliárdos árbevétel mellett 700 milliós adózott nyereség után – 100 millió forint osztalékot vágott zsebre a General-Invest Bau Kft. ura.
Egymilliárdért nyert közbeszerzéseket az alpolgármester-közeli cég Érden. Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérét.
A General-Invest Bau Kft. korábban is ragyogó sikersorozatot produkált közbeszerzési pályázatokon, 2011 és 2019 között nagyjából 1,5 milliárd forint értékben köthetett szerződéseket. Az egykori óvodaügyi fideszes alpolgármester rokonságához köthető cég kizárólag Érden és jórészt meghívásos közbeszerzési pályázatokon indult.
A General-Invest Bau Kft. és a RO&MI Vill Kft. közötti összefonódások gyanúja és a korábbi fideszes önkormányzat vétkes tétlensége miatt a Közbeszerzési Hatóság egy ügyben összesen négymillió forint bírságot szabott ki.
A Fácán utcai óvodaépítés súlyos közbeszerzési szabálytalanságai miatt a Pénzügyminisztérium további szankcióként 70 millió forint uniós támogatás visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot – ez a teljes támogatás 25 százaléka volt.
42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden | atlatszo.hu
Beperli Érd ellenzéki polgármestere azt a helyi vállalkozást, amely kartellgyanús körülmények között nyert el egy közel 280 millió forintos óvodapítési beruházást a Pest megyei városban 2017-ben. Ez a cég – az óvodaépítési ügyekben jelentős befolyással rendelkező volt fideszes alpolgármesterhez, Bács Istvánhoz rokonsági szálakkal kötődő General-Invest Bau Kft.
Ugyanebben az ügyben nyomozás indult kartellbűncselekmény gyanúja miatt. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztálya a napokban arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a 2021 májusában elrendelt nyomozás jelenleg is folyamatban van ismeretlen tettes ellen.
Káblán Bau Kft.
A Káblán Bau Kft.-t a törvénymódosítás után nem sokkal, 2017. február 14-én alapították meg. Pár hónappal később két óvodaépítési közbeszerzést nyert el Érden, összesen 445 millió forint értékben az építőipari előélettel egyáltalán nem rendelkező cég.
Mindkét eljárásba ajánlattételre meghívták a General-Invest Bau Kft-t, a másodikban (Napsugár Óvoda) ajánlatot is tett a fideszes alpolgármesterhez közel álló cég. Utóbbi eljárásban a RO&MI Vill Kft. a Káblán Bau Kft. alvállalkozójaként bukkant fel.
A Káblán Bau Kft. alapítása után két évvel a cégtemetőjéről elhíresült tatabányai lakótelepi ház földszinti lakásában kötött ki név- és tulajdonosváltás után.
Gyorsan cégtemetőbe került a bejegyzése után 445 milliót elnyerő cég
Szinte a semmiből robbant be Érd építőipari piacára a Káblán Bau Kft., amely 2017-ben, bejegyzése után pár hónappal az önkormányzat két óvodaépítési beruházására kiírt közbeszerzési pályázatát nyerte meg sok százmillió forint értékben. Két évre rá, pár nappal a Fidesz által Érden elbukott önkormányzati választás után az érdi közbeszerzési csodacég a tatabányai cégtemetőben landolt. Nagyító alá vettük a kft.-t és a közbeszerzés körülményeit.
RO&MI Vill Kft.
A RO&MI Vill Kft. 2017-ben óvodai csoportszobák felújítását nyerte el 74 millió forint értékben. Az önkormányzat ajánlattételre meghívta a General-Invest Bau Kft.-t és a Káblán Kft.-t, és mindkét cég ajánlatot is tett, de nyertesnek a jobb időkben akár két ember foglalkoztatására is képes, addig alacsony árbevételű százhalombattai céget hirdették ki.
A többi cég nem nyert óvodaépítési közbeszerzést, de rendszeresen meghívták őket, olykor ajánlatot is tettek. A lista itt megtekinthető.
„Lehetőség szerint változtatni köteles”
Törvénysértőnek tekinthető-e az ajánlattételre meghívott cégek hálózatának létrehozása és működtetése? Sérti-e a közbeszerzési törvény rendelkezéseit, hogy cégek bizonyos csoportját rendszeresen meghívnak építési közbeszerzésekre?
2016 őszén sokáig úgy volt, hogy erre a kérdésre határozott igen a válasz. Orbán Viktor kormányának egyik legnagyobb hatalmú akkori minisztere adta írásba:
a közbeszerzésekre hívott cégek bebetonozása a korrupció forrása.
„Öt ajánlatot kell bekérni, amennyiben erre lehetőség van, ezt folyamatosan változtatni kell, tehát nem lehet ugyanaz a kör” – ezt Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette ki a tervezett céghálózat-tilalomról 2016. november 8-án, nem sokkal délelőtt 11 óra előtt a parlamentben, a közbeszerzési törvény módosításának általános vitájának kezdetekor.
A miniszter írásos indokolása pedig így szól: „a rendelkezés hatékony eszközként szolgál esetleges korrupciós kapcsolatok kialakulásának megelőzéséhez is, hiszen megakadályozza egyes szállítók bebetonozását azon beszerzéseknél, amelyek nem kerülnek hirdetménnyel meghirdetésre” (a 32. §-hoz fűzött indokolás).
Azt már soha nem tudjuk meg, hogy az új szabály mennyire érte volna el a célját, hiszen még ez sem maradhatott így.
A Bánki Erik (Fidesz) által vezetett gazdasági bizottság ugyanis sikerrel felvizezte a Lázár-féle szabályt.
A parlament végül a meghívott cégekre vonatkozó „változtatni köteles” kifejezést az eredeti javaslatban a „lehetőség szerint változtatni köteles”-re változtatta. A módosítás módosításában már szó sincs a korrupciós források megfékezésének szándékáról. A javaslat felvizezői ezt írták: „a javaslat szerinti megfogalmazás a gazdasági szereplők személyének változtatását az ajánlatkérő lehetőségeitől teszi függővé” – olvasható a parlamenti irományban (lásd a 13. módosítóponthoz fűzött indokolást).
Vagyis ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy nincs lehetősége a meghívottak változtatására, akkor marad a céghálózat, legfeljebb egy-két céget kicserélnek eljárásonként. A parlament fideszes többség áldását adta az ajánlattételre felhívott cégek bebetonozására.
A kartellezés melegágya
Egy felelős akkreditált közbeszerzési szakértő (aki azt kérte, hogy ne írjuk le a cikkben a nevét) a kartellezés melegágyának nevezte a minderről rendelkező, hírhedt 115-ös paragrafust.
A Bánki Erik által fémjelzett törvénymódosítás teljes kudarcát jelzi, hogy négy évvel később részben hatályon kívül kellett helyezni a 115-ös paragrafust. 2021. február 1-től olyan közbeszerzések esetében már nem lehetett alkalmazni ezeket a rendelkezéseket, amelyeket uniós támogatásból finanszíroztak.
A módosítás előterjesztője indokként ezt jelölte meg (az 56. paragrafus 14. pontjához fűzött indokolás szerint:):
„a nyilvános meghirdetés hiánya az egyik leggyakoribb probléma, amely az elmúlt években pénzügyi korrekciókhoz vezetett”.
Magyarán: az uniós ellenőrök rendre szabálytalanságokat találtak a 115-ös paragrafus szerint lefolytatott eljárások esetében. Ez a módosítás persze felemás megoldás: a magyar adófizetők pénzéből lefolytatott közbeszerzések megmutyizása ettől szinte zavartalanul folytatódhat.
Mi lehet az érdi ügy háttere?
Mindössze homályos feltételezések hallhatóak arról, hogy mi állhat az érdi óvodaépítési cégháló létrehozásának hátterében. Ugyanakkor fontos emlékeztetni arra, hogy a Fácán utcai óvodaberuházás szabálytalansági ügyében pusztán az összefonódás gyanúja és az ajánlatkérő önkormányzat tétlensége megalapozta a bírság, majd a több tízmilliós korrekció kiszabását.
A törvény például kifejezetten tiltja, hogy a vesztes pályázót a győztes alvállalkozóként alkalmazza. De önmagában ebből nem következik, hogy bűnös megállapodás jött volna létre a vesztes és a nyertes között, mindössze nagyon nagy a valószínűsége az összefonódásnak.
Az ajánlatkérő önkormányzat felelősségét ebben az esetben is azért mondták ki, mert kísérletet sem tett az összefonódás-gyanús helyzet felderítésére és felszámolására.
Esetünkben van pár olyan körülmény, amely felveti a lehetőségét annak, hogy létezhetett valamilyen áttételes kapcsolat az óvodaügyi közbeszerzésekre fixen meghívott cégek között, és azokat az önkormányzatnak meg kellett volna vizsgálnia.
Az első ilyen figyelemreméltó kapcsolatot az imént említett Fácán utcai óvoda közbeszerzési ügye, amelyet Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Közbeszerzési Hatóság és a Pénzügyminisztérium tárt fel. Főszereplők: az ex-alpolgármesterhez közelállónak mondott General-Invest Bau Kft. és a RO&MI Vill Kft. Az érdi önkormányzatnak 70 millió forint támogatást kell visszafizetnie, és ebben az ügyben indult nyomozás a Pest Megyei Rendőr-kapitányságon. Erről az ügyről itt és itt olvashat részletesen.
Figyelemre méltó áttételes kapcsolatnak tűnik az is, hogy a meghívásokkal bebetonozott cégek csoportja egy másik ajánlatkérőnél, az Érdi Tankerületi Központ egyik közbeszerzési eljárásban is felbukkantak. A meghívottak között szerepel a General-Invest Bau, a Káblán Bau és a RO@MI Vill Kft. is két, az érdi önkormányzat által rendszeresen meghívott cég mellett. Olyan, mintha a tankerület egyetlen mozdulattal átemelte volna az önkormányzat meghívási listáját. A tankerületnél egyébként a General-Invest Bau Kft. szintén szép sikereket ért el: alacsonyabb összegű beszerzések révén közel 200 millió értékben köthetett szerződéseket.
Az érdi NER-kedvenc, alpolgármester-közeli céggel szerződött százmilliókra a tankerület is
Az egymilliárdos teljes szerződésállományból közel 270 millió forintnyi összegben szerződött két év alatt az ősszel letűnt érdi Fidesz-éra kedvenc óvodaépítési…
Az érintettek mindent feltételezést visszautasítottak, ennek ellenére roppant figyelemreméltó az a körülmény is, hogy a bejegyzése után pár hónappal 445 millió forint értékben közbeszerzéseket elnyerő Káblán Bau Kft. székhelye áttételesen a General-Invest Bau Kft. ügyvezetőjéhez, illetve annak rokonságához kapcsolható. A cégtemetőbe került Káblán tulajdonos-ügyvezetője évek óta ismerőse a General-Invest Bau Kft. tulajdonosának. (Minderről itt olvashat részletesen.)
A meghívott csoport cégeinek – az érdi General-Invest Bau Kft., Káblán Bau Kft, a százhalombattai RO&MI Vill. Kft. vagy a dunakeszi székhelyű Mimico Kft. – ugyanaz volt a könyvelő cége.
Végezetül a legproblemetikusabb kapcsolat. A General-Invest Bau Bács István volt alpolgármester rokonságához kapcsolható. A fideszes politikus ettől a cégtől vette a lakását. Bács testvére jelenleg a General-Invest Bau ügyvezető Lepp Tibor másik cégében üzlettárs. A General-Invest Bau sikersorozata azzal ért véget, hogy Bács 2019 őszén távozott az óvodaügyi alpolgármesteri székből.
Belső vizsgálat indult a polgármesteri hivatalban
Az uniós és hazai közbeszerzési szabályok egyik legfontosabb alapelve az átláthatóság. Vagyis ha feltesszük a kérdést, hogy az érdi óvoda-beruházások ügyében miért ezeket a cégeket hívták meg, pontos és dokumentumokra alapuló választ kellene kapnunk. Adatigényléseinkre azonban az érdi önkormányzattól nem érkeztek használható válaszok.
Megkérdeztük: ki javasolta és ki döntött a fenti gazdasági szereplők meghívásáról? Kértük, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat küldjék el e-mailben.
A válasz:
„erre a kérdésre vonatkozó dokumentumot nem tartunk nyilván. Az ajánlattételre felkértek körének meghatározása a Polgármesteri Hivatal által végzett piackutatáson alapul”.
A Közbeszerzési Hatóság által előírt magatartási szabályok viszont egyértelműek: „az ajánlatkérők az adott közbeszerzési eljárás előkészítése során különösen az alábbiakra törekszenek:
a piacfelmérést a lehető legszélesebb körben végzik el, a gazdasági szereplők közötti verseny biztosítása érdekében;
az előzetes piacfelmérést teljes mértékben, ellenőrzésre alkalmas módon dokumentálják”.
Többnyire használhatatlan válaszokat kaptunk az alvállalkozókra vonatkozó kérdéseinkre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Fácán utcain kívül a többi közbeszerzés esetében előfordult-e az a törvény által kifejezetten tiltott megoldás, amely szerint a nyertes cég a vesztes ajánlattevőt alvállalkozóként alkalmazta.
Tíz közbeszerzési eljárásból mindössze kettő esetében kaptuk meg a listát. „A többi eljárásban nincsenek lejelentett alvállalkozók” – válaszolta adatigénylésünkre a polgármesteri hivatal. A megkapott két lista szerint ezekben a beruházásokban nem vontak be jogsértően alvállalkozókat.
Tudomásunk szerint mindez azt jelenti, hogy a nyertes cégek külön, az ajánlatkérő önkormányzatnak címzett nyilatkozatban nem jelentették le az alvállalkozókat. Ez újabb és súlyos problémák forrása lehet. Az alvállalkozók bejelentését a törvény írja elő, és rendszerint a szerződések is tartalmazzák ezt a rendelkezést.
Egy kormányrendelet pedig az ajánlatkérő – jelen esetben az önkormányzat – kötelességévé teszi, hogy ellenőrizze a szerződés teljesítését. Vagyis ha a teljesítés ellenőrzése során azt észlelik, hogy a cég nem adta le az alvállalkozók listáját – ami bírság kiszabására okot adó törvénysértésnek minősül –, akkor gondoskodnia kell az adatok pótlásáról.
A hivatal által adott válaszok beérkezése után ismételten feltett kérdéseinkre az önkormányzat kommunikációs főnöke azt közölte az Átlátszóval, hogy Csőzik László polgármester belső vizsgálatot rendelt el az adatigénylésünkre adott válaszok miatt.
Megteszik a szükséges lépéseket, ha kell
Fontos emlékeztetni arra, hogy az adatigénylésünkben nem a külön, erre a célra szolgáló nyilatkozatban lejelentett alvállalkozókra kérdeztünk rá, hanem csak egyszerűen a beruházásba bevont alvállalkozókra.
Az Átlátszó értesülései szerint az építési naplók tartalmazhatnak adatokat a bevont alvállalkozókról olyan beruházások esetében is, amelyekben a nyertes cég külön nyilatkozatban nem jelentette le az alvállalkozókat az önkormányzatnak. Vagyis a polgármesteri hivatal által adott válasz vélhetően nem mindenre kiterjedő.
László Ferenc kommunikációs vezető azt írta az Átlátszónak, hogy a hivatal továbbra is fenntartja: „a közbeszerzési eljárások iratai között nincsenek – a korábbi válaszunkban megadott két kivételtől eltekintve – a nyertes ajánlattevők által kiadott Nyilatkozat alvállalkozókról című dokumentumok, a Jegyzőasszony szóbeli tájékoztatása szerint ilyen dokumentumokat irattárunk valóban nem őriz”.
László így folytatja: „annak kiderítésére, hogy mindez megfelel az akkor hatályos közbeszerzési és egyéb jogszabályoknak, történt-e jogsértés, a Polgármester úr belső ellenőrzés lefolytatására utasította a Jegyző asszonyt, mint aki a Mötv. [önkormányzati törvény] vonatkozó előírásai szerint a hivatalt vezeti, illetve köteles az esetlegesen felmerülő működési jogszabálysértést a Polgármesternek jelezni.
A Polgármester úr elkötelezett az ön által felsorolt összes közbeszerzési eljárás átvilágítása ügyében,
s amennyiben a belső ellenőrzés olyan jogszabályi előírások megsértését tárja fel, amely bejelentési és feljelentési kötelezettséget ír elő, a Polgármester haladéktalanul megteszi a szükséges bejelentéseket, illetve feljelentéseket.”
Cikkünk megírásakor a következő érintettek nem válaszoltak írásban feltett kérdéseinkre: T. Mészáros András, Érd fideszes volt polgármestere, a közbeszerzési döntések meghozója, Lepp Tibor, a General-Invest Bau Kft. ügyvezetője, Nagy Roland, a RO&MI Vill Kft. ügyvezetője, az Érdi Tankerületi Központ, a cikkben szereplő közbeszerzéseknél eljáró felelős akkreditált közbeszerzési szakértő, korábban pedig többször kerestük kéréseinkkel Bács István fideszes volt alpolgármestert. | Ajánlatkérésekkel bebetonozott cégek hálózata osztozott a milliárdos közbeszerzéseken Érden | Az ország több térségében feltárt céghálózatokéhoz hasonló közbeszerzési séma nyomaira bukkant kutatásai során az Átlátszó Érden. Óvodákkal összefüggő építési közbeszerzésekre rendszeresen ugyanazokat a cégeket hívták meg. A csoport legnagyobb nyertese a 2019 előtti fideszes városvezetés óvodaügyekért felelős alpolgármesteréhez rokonsági kapcsolat révén köthető cég. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/10/29/ajanlatkeresekkel-bebetonozott-cegek-halozata-osztozott-a-milliardos-kozbeszerzeseken-erden/ | 2021-10-29 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Összesen 1,2 milliárd forintos keretösszegű pályázatot hirdetett meg még augusztus folyamán a Magyar Nemzeti Bank (MNB), konferenciák szervezésére és lebonyolítására. Az MNB maximum kétéves megbízást ajánlott, és a keretösszeg 70 százalékának felhasználására, azaz 840 millió forint elköltésére vállalt kötelezettséget.
A nyílt közbeszerzési tendert egy frissen alapított rendezvényszervező cég, a Craft Event Kft. nyerte meg, ami egyedüliként tett ajánlatot a munkára, és október 12-én szerződést is kötött a jegybankkal –derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
Az elsőként a Napi.hu által kiszúrt dokumentum részletes leírást is tartalmaz az elvárt munkákról, az MNB az alábbiakat rendelte meg a Craft Eventtől:
évi 3, 500 fő feletti nemzetközi konferencia (olyan protokollrendezvény, amelyből legalább 1 kiemelt biztonsági fokozatú, és amelyen valamely közjogi méltóság, valamint az állami protokoll és/vagy diplomáciai testület tagjai vesznek részt),
évi két, 500 fő feletti konferencia,
évi 12, 100 fő feletti konferencia,
évi 3 dolgozói rendezvény 1000 fő feletti részvétellel.
Az ajánlatkérő ugyanakkor fenntartja magának a jogot, hogy a pandémiás helyzettől függően, online térbe helyezett konferenciák szervezését igényli.
A kormányzati EKR-felületre felöltött közbeszerzési dokumentumokból azt is megtudhatjuk, hogy a rendezvényszervező cég többek között fotóst és „forgatócsoportokat”, hostesseket, animátorokat biztosít a jegybank konferenciáin, de – ha szükséges – dunai sétahajót, dekorációs és „szórakoztatást nyújtó eszközöket” is bérelnek majd. Ajánlata alapján, a tender győztese várhatóan 18 százalékos rendezvényszervezési díjjal számolhat.
A "valtonos Lajos" ismét jól jár
A Craft Eventet április közepén alapították, és az Opten cégadatbázisa szerint június közepén jegyezték be – jogelődje, az Extreme Managment Bt. azonban már évek óta foglalkozott konferenciák szervezésével. A cég tulajdonosai, Halász Domokos és Bajnógel Péter mellett 2021 áprilisában jelent meg a Stu-Sza Kft.
A Stu-Sza a Fidesz kedvenc őrző-védőjének is tartott Varga Lajos érdekeltségének számít: Varga tulajdonos és vezető a milliárdos állami megbízásokban részesülő Valton Securityben, kormányközeli kapcsolatairól pedig maga beszélt 2016-ban az Indexnek; mint mondta, ismeri Tiborcz Istvánt is, az Orbán-családban sokáig úgy szólították őt, hogy „a valtonos Lajos”.
A Valton remek kormányközeli kapcsolatait jelezheti az is, hogy a cégben vezérigazgató Bessenyei István, Sarka Kata élettársa. Sarka Kata köztudottan jó barátja és üzlettársa Rogán Antal korábbi feleségének, Rogán-Gaál Cecíliának. Előfordult, hogy a Rogán-család Bessenyeiék svábhegyi villájában húzta meg magát.
A jegybanki megbízáshoz a Craft Event „házon belül” keresett alvállalkozókat: a közbeszerzési dokumentumban megnevezett két cég a Valton Security és az Xrm Group – utóbbiban Halász és Bajnógel is tulajdonosok az Opten szerint.
(Címlapképünkön: Varga Lajos, a Valton Sec. Kft. ügyvezető tulajdonosa (b) és Hajdu János, a Terrorelhárító Központ (TEK) főigazgatója a IV. Music Hungary konferencián az egri Bolyki pincészetben) | A Fidesz kedvenc őrző-védője járt jól a jegybank egymilliárdos tenderével | Konferenciaszervezésre írt ki pályázatot a Magyar Nemzeti Bank, egyedül egy frissen alapított cégnek jutott eszébe jelentkezni rá. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-fidesz-kedvenc-orzo-vedoje-jart-jol-a-jegybank-egymilliardos-tenderevel-243090 | 2021-11-02 13:47:11 | true | null | null | Magyar Narancs |
Várja vendégeit Mészáros Lőrinc panorámás bisztrója a Bodrog kanyarulatában. A pincével és terasszal ellátott éttermet Bodrogkeresztúr és Bodrogkisfalud találkozásánál építette fel az első számú magyar mágnás. A napelemekkel terített sátortetős épület tágas üvegfalai pazar kilátást engednek a folyóra, amivel két kisebb mólon is kapcsolatot teremtettek.
A vendéglátóegység a bodrogkeresztúri Dereszla Pincészethez tartozik, az pedig a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, Felcsúton székelő Talentis Ago Group Zrt.-hez. A pincészet 2019-ben, úgynevezett uralmi szerződéssel került Mészáros 15 agrárcéget összefogó mezőgazdasági holdingjához, de már évekkel korábban, 2016 novemberben bekebelezte a Búzakalász 66 Kft.-je révén. A Talentis cégcsoport 2020-ban 1 milliárdot meghaladó bevétel mellett félmilliárd forintos nyerséget hozott a leggazdagabb magyarnak.
Igaz, hogy Mészárosék nem saját pénztárcájukhoz igazították az árakat, de nem is a túlparton elterülő, a legszegényebb hazai régiók topmezőnyében tanyázó bodrogköziek átlagjövedeleméhez, ami egy fő számára évente nem sokkal haladja meg az 500 ezer forintot. A legolcsóbb előétel, mangalica és tarcali sonka 2600 forintba kerül, főételt 3 ezer forinttól lehet rendelni, ahogy a tiszai harcsahalászlevet is haltejjel. A legdrágább a 4400 forintos rántott borjúkaraj burgonyapürével, valamint a marhapofa zellerrel, ördögszekér gombával.
A szénsavas üdítők 600 forintba, a pohár sör ezer forintba, a 4 centes röviditalok 2 ezer forintba kerülnek.
Számításunk szerint egy négytagú család kávéval desszerttel, italokkal együtt három fogást 50 ezer forintból abszolválhat borfogyasztás nélkül.
A VIP borbár építésével többször is foglalkoztunk. Legutóbb áprilisban számoltunk be a tető alá hozott szerkezetről, a terméskővel körberakott épület kiemelkedéséről, a parkoló építéséről.
Ekkor hoztuk szóba Mészáros étvágyát is, ami csillapíthatatlanak mutatkozott a Tokaj-hegyaljai borvidéken is. Bodrogkeresztúron két év alatt bekebelezte a legnagyobb bortermelőt, a Chateau Dereszla Borászatot 50 hektáros szőlőbirtokkal, borfeldolgozóval, pezsgőüzemmel. A 600 éves Dereszla-pince a legnagyobb Bodrogkeresztúron egykilométeres hosszúságával, ötszintes mélységével. Mészáros vett hozzá pálinkafőzőt, Tarcalon pedig a vidék és Borsod megye top szállásadóját, az ötcsillagos Andrássy Rezidencia Wine and Spa Hotelt. Utóbbira két évvel később a miniszterelnök veje 800 milliós MFB-hitelből tette rá a kezét.
Mészáros Lőrinc kiváló üzleti érzékkel látott hozzá a beruházásához, éppen akkor, amikor Bodrogkeresztúron sínre került az Európai Unió és magyar állam által finanszírozott, pincészete forgalomnövekedésére is serkentő hatású másfél milliárd forintos közterület-fejlesztés. Az EU szó szerint kikövezi az útját. Bodrogkeresztúr turisztikai attraktivitásának fejlesztése 100 százalékban vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. Ennek keretében kerül sor a Dereszla Pincészet előtti közterület és a pincesori vigalmi negyed fejlesztésére: Mészáros borászatát gyalogos sétánnyal kötik össze a leendő kilátóponttal, a Hétvezér családbarát pihenőparkkal. A promenádnak köszönhetően közvetlen, kiépített kapcsolat jön létre a Bodrog-parttal Mészáros bisztrójáig. A 2017-es kormánydöntés 1,2 milliárdos projektkeretet hagyott jóvá a turisztikai fejlesztésekhez, amit még 300 millióval megtoldottak. | Mészáros Lőrinc a Bodrog partjára is odatette magát | A vendéglátóegység a bodrogkeresztúri Dereszla Pincészethez tartozik, az pedig a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, Felcsúton székelő Talentis Ago Group Zrt.-hez. A pincészet 2019-ben, úgynevezett uralmi szerződéssel került Mészáros 15 agrárcéget összefogó mezőgazdasági holdingjához, de már évekkel korábban, 2016 novemberben bekebelezte a Búzakalász 66 Kft.-je révén. A Talentis cégcsoport 2020-ban 1 milliárdot meghaladó bevétel mellett félmilliárd forintos nyerséget hozott a leggazdagabb magyarnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-lorinc-a-bodrog-partjara-is-odatette-magat-243117 | 2021-11-02 14:59:34 | true | null | null | Magyar Narancs |
bírság;fővárosi önkormányzat;Közbeszerzési Hatóság;
2021-11-02 06:00:00
Több eljárás, nagyobb bírság - Össztűz zúdult a budapesti pályáztatásokra
Kétszer több eljárást indított a fővárosi önkormányzatok ügyeiben a Közbeszerzési Döntőbizottság, amióta nem Tarlós István a főpolgármester. A Népszava által kigyűjtött adatok szerint az utolsó évben, amikor még végig Tarlós vezette a várost, a KDB 21 eljárást indított ebben a körben. A választások utáni első teljes évben pedig 42 procedúra érintette Budapest önkormányzatait és azok vállalkozásait. A nyilvánosan elérhető adatokból kiderül az is, hogy nem csak több eljárás indult, hanem vastagabban is fogott a KDB-tagok ceruzája mint korábban.
Alig jegyezték be a cégbíróságon, máris a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) előtt találta magát a fővárosi önkormányzat közszolgáltató cégeinek összevonásával gründolt BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. A jogorvoslati eljárást a társaságba időközben beolvadó Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. hét darab „kézi vezetésű gyalogos kíséretű közterület-takarítógép” beszerzésére és szállítására kiírt – 44 milliós értékű – tendere miatt indították az egyik alulmaradt ajánlattevő kezdeményezésére. A KDB végül elutasította kérelmet, de az új budapesti közszolgáltató mamutnak aligha ez lesz az egyetlen ütközése a közbeszerzési hatóságokkal.
Jól jelzi ezt a fővárosi önkormányzat idei évtől szintén új vezetőt kapott cége, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), amely már jelentős mennyiségű tapasztalatra tett szert ezekben az eljárásokban. Csak az idén féltucat tenderét vizsgálta a közbeszerzési hatóság és súlyos tízmilliók megfizetésére kötelezték a szabályok megsértése miatt. Mindjárt az év elején ötmilliós pénzbüntetéssel nyitottak. A KDB a BKV öt évvel ezelőtt meghirdetett reklámtendere miatt bírságolta meg újra a fővárosi közlekedésszervező céget, korábban ugyanezen tender miatt már kiszabott egy 115 millió forintos bírságot. De vizsgálódnak a hannoveri villamosok beszerzése miatt is.
Nem állták ki a döntőbizottsági próbát a bérlet- és jegyautomaták üzemeltetésére vonatkozó szerződések tavalyi meghosszabbítása és a gyártásra, telepítésre vonatkozó tenderek sem. A nyertes cég büntetésével együtt összesen 135 milliós bírságot szabtak ki. Hatósági górcső alá került a Rak-Park tervpályázat, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére kiírt tender, valamint a Blaha Lujza tér és az Orczy tér felújítását célzó eljárás is. Utóbbi miatt 9 millió forintra büntették.
A BKV szintén visszatérő alanya a közbeszerzési vizsgálatoknak legyen szó műhelygépek vagy villamosok beszerzéséről, soremelő, illetve multifunkcionális tehergépjármű vásárlásról, vagy éppen kishajó üzemeltetésről, villamos ülések javításáról, illetve reklámról.
A BKK-ra záporozó közbeszerzési bírságokról Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója korábban azt mondta a Népszavának: „a közbeszerzés soha nem fekete-fehér, mindig van egy bő szürke mezsgye. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig mostanában előszeretettel vizsgálja a fővárosi cégek tendereit. Néha úgy érzem, ahol csak lehet, ott találnak valamit és büntetnek, méghozzá eléggé nagy összegekre.”
A KDB ceruzája valóban elég vastagon fog, ha a fővárosi vagy a kerületi ellenzéki vezetésű önkormányzatokról vagy cégeikről van szó. Karácsony Gergely főpolgármester már a reklámtender miatt kiszabott bírság miatt is erősen felháborodott és kiugróan magasnak nevezte a pénzbüntetést. Nem alaptalanul. Bár a jogsértő közbeszerzési eljárások után kiszabott bírságok teljes összege évről évre nő, az egy ügyre kiszabott pénzbüntetés zöme továbbra sem haladja meg a 2 millió forintot. A fővárosi ügyek esetében korántsem ilyen kegyes a hatóság.
Súlyos árat fizetett a közétkeztetési tender miatt Kispest, Józsefváros és Ferencváros önkormányzata. Kispestet 100 millióra, Józsefvárost 50 millióra bírságolták, a IX. kerület megúszta 20 millióval. A VIII. és a XIX. kerület pert indított, de részleges sikert csak a VIII. kerület ért el. A Fővárosi Törvényszék nem vitatta a jogsértést, de új eljárásra kötelezte a KDB-t a bírság mértéke és a szerződés semmissége tekintetében. (Józsefváros szerint így is nyertek az ügyön, hiszen az új szerződés révén 120 millióval olcsóbban jutnak hozzá a szolgáltatáshoz.)
A fenti összegek különösen a KDB korábbi bírságolási gyakorlatának tükrében tűnnek magasnak. Több tízmillió forintos pénzbírságra a 2014-2019 közötti önkormányzati ciklus utolsó két évében csak két példa akadt: a XVII. kerületet 20 millióra bírságolták egy útépítési tender miatt, a fővárosi önkormányzat pedig a városnéző buszok miatt kapott 40 milliós büntetést. Terézváros menzatenderét is elkaszálták 2018-ban, de az akkor még Hassay Zsófia (Fidesz) vezette kerület megúszta 8 millióval.
A fővárosi önkormányzatok és cégeik az elérhető információk szerint összesen csaknem 90 milliót fizettek ki bírság címén 2018-ban, miközben a KDB 702 milliót kasszírozott ezen a címen abban az évben. A 427 eljárásból alig valamivel több mint 20 indult budapesti önkormányzatok és cégeik eljárásai nyomán. 2019-ben a fővárosi önkormányzatok és cégeik ellen indított eljárások száma 21-ről 31-re nőtt, míg a pénzbüntetések teljes összege csaknem 130 millióra ugrott. Bár ennek tetemes részét a BKK-BKV reklámtendere tette ki. Abban az évben összesen 570 jogorvoslati eljárást bonyolított le a KDB és csaknem 776 millió forintra büntette jogsértőket. Ennél többet csak 2017-ben kasszírozott ebből, akkor a teljes bírságösszeg 829 millió forint volt.
Az önkormányzati választások utáni első teljes évben összesen 560 jogorvoslati eljárás indult, amelyből már 42 érintette Budapest önkormányzatait és vállalkozásaikat. A KDB által 2020-ban kiszabott 518 milliós összbírságból már több mint 230 millió jutott rájuk. A korábban említett közétkeztetések mellett a BKK jegyek és bérletek nyomtatására használt hőpapír beszerzése miatt kiszabott 50 milliós büntetés pörgette fel a számlálót. Idén minden bizonnyal megdőlnek a korábbi rekordok, hiszen október közepéig 42 eljárás indult a fővárosi önkormányzatok és cégek ellen, amelyek között csak elvétve akad nem ellenzéki vezetésű. Az ügyek közel felében jogsértést állapított meg a hatóság. A fővárosi ügyekben eddig kirótt bírságok összege már meghaladta a 240 millió forintot és még hátravan egy negyedév, hiszen az októberben indult eljárások egy része még nem zárult le.
Olykor már a döntés előtt megvan a KDB véleménye
A Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elnökét a Közbeszerzési Tanács tagjai választják meg. 2015 előtt a kabinet delegáltjai „konkrét” többségben voltak a KDB-ben, majd később az új közbeszerzési törvény hatására a kormány jelöltjei egy fős kisebbségbe kerültek, de ez nem hozott érdemi változást. A KDB többi tagjának jó részét ugyanis különféle kormányzati befolyás alatt álló szervek delegálják, mint például a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, önkormányzati, szakmai érdekképviseletek. Papíron tehát hiába nincsenek most többségben a kormányhoz hű tagok, a gyakorlatban mégis a Fidesz-kabinet akarata érvényesül. S ha véletlenül nem lenne meg a döntéshez szükséges kétharmados többség a kormányzati akarat érvényesítéséhez, akkor egyszerűen blokkolják a döntéshozatalt mindaddig, amíg számukra kedvező jelölt nem bukkan fel a színen. Mindezek fényében aligha beszélhetünk független testületről – magyarázza Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programjainak vezetője.
A döntőbizottságra gyakorolt kormányzati befolyás egyik látványos példája az MNB alapítványok közpénzfelhasználási gyakorlata. Ebben az ügyben a Transparency International Magyarország kezdeményezett jogorvoslati eljárást. A KDB – mást nem tehetett – meg is állapította jogsértést, az alapítványok évek óta közbeszerzési eljárások nélkül kötöttek szerződéseket. Ez súlyos vétségnek számít. A KDB azonban a törvényben előírt, a beszerzés értékének 10-15 százalékát kitevő pénzbüntetés helyett a szerződések összegének alig 3 százalékára bírságolta az alapítványokat. Ehhez képest most különféle eljárási hibákért is 10-100 milliós bírságot szab ki az ellenzéki önkormányzatokra és cégeikre – mondja Nagy Gabriella, aki szerint az is szembetűnő, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapján korábban csak szolgálati közlemények voltak olvashatóak, most viszont már éles hangú állásfoglalások is felkerülnek. A BKV villamosbeszerzésével kapcsolatban például még a vizsgálat megindítása előtt azt írták, hogy „az ajánlatkérő és a leendő nyertes előzetes egyeztetése miatt a verseny tisztasága és a gazdasági szereplők esélyegyenlősége nem volt biztosított”. A Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból vizsgálatot is indított. Érdekes módon a korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozó közvilágítási cég, az Elios tendereinél soha nem merült fel ez a szempont. | Több eljárás, nagyobb bírság - Össztűz zúdult a budapesti pályáztatásokra | Kétszer több eljárást indított a fővárosi önkormányzatok ügyeiben a Közbeszerzési Döntőbizottság, amióta nem Tarlós István a főpolgármester. A Népszava által kigyűjtött adatok szerint az utolsó évben, amikor még végig Tarlós vezette a várost, a KDB 21 eljárást indított ebben a körben. A választások utáni első teljes évben pedig 42 procedúra érintette Budapest önkormányzatait és azok vállalkozásait. A nyilvánosan elérhető adatokból kiderül az is, hogy nem csak több eljárás indult, hanem vastagabban is fogott a KDB-tagok ceruzája mint korábban. | null | 1 | https://nepszava.hu/3136667_tobb-eljaras-nagyobb-birsag-ossztuz-zudult-a-budapesti-palyaztatasokra | 2021-11-02 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Budapest;kastély;Baranyi Krisztina;
2021-11-02 07:00:00
Milliárdos kastélyvita: "a fővárosnak nincs valódi mozgástere"
Ferencváros polgármestere szerint Budapest féláron adna át egy ingatlant a Semmelweis Egyetemnek. A városvezetés szerint nincs választásuk.
A fővárosi önkormányzat szégyenletesen alacsony áron kótyavetyéli el a 3000 négyzetméteres Knézich utcai kastélyt, az üzlet érdekében átszabja a fővárosi idősellátást és semmibe veszi a kerület érdekeit – így indokolta hétvégi Facebook-posztjában Baranyi Krisztina, Ferencváros ellenzéki polgármestere, hogy fővárosi Fidesz-frakcióval karöltve miért nem szavazta meg a múlt héten az erről szóló előterjesztést.
Hétvégi posztjában azt írta, hogy az előterjesztés köszönőviszonyban sincs a fővárosi idősügyi stratégiában meghatározott célokkal. Ehelyett a főváros nyilatkozatot tesz arról, hogy eladja a nyár végétől vagyonkezelő alapítvány formában működő Semmelweis Egyetemnek a Knézich utcai idősek otthonát.
Ráadásul ezt úgy tenné, hogy az egyetem egyelőre nem is tud fizetni, de ígéretet tesz arra, hogyha megvan a pénz, akkor „mindenképpen mennek az öregek”. A polgármester szerint az egyetem szégyentelenül alacsony áron kapja meg az idősotthont befogadó kastélyt, amely belvárosi épületeknél ritkaságszámba menően nagy parkkal rendelkezik. A nettó 2500 négyzetméteres ingatlan Baranyi szerint minimum 2,5 milliárd forintot ér, de semmiképpen sem ugyanannyit, mint az ingatlanért kapott pénzből venni kívánt celldömölki munkásszálló. Azt is sérelmezi, hogy a főváros egy olyan projektet támogat, amelynek eredményeként növekszik a kerületben a parkolási káosz és csökken a zöldfelület.
– Az ingatlan átadásáról még az előző városvezetés alatt kezdődtek el tárgyalások a Semmelweis Egyetemmel – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus Budapest pénzügyekért felelő főpolgármester-helyettese. A projekthez a kormány biztosítja a forrást, ezért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő rendelte meg az értékbecslést, amely alapján nettó 486 millió forint lett volna a vételár. Ezt még a Tarlós István vezette önkormányzat sem fogadta el. A központ létrehozásáról szóló kormányhatározatban már 952 millió forint szerepelt, amit az új városvezetésnek sikerült egymilliárd forint fölé tornásznia. A mostani nyilatkozatban hivatalosan rögzíthették, hogy az ingatlant ezen a magasabb áron adják át. Az egyetem is sürgette a nyilatkozat kiadását, mivel a közbeszerzési eljárásokhoz szükségük van a tulajdonosi hozzájárulásokra.
– A fővárosnak nincs valódi mozgástere az ügyben, hiszen a kormány már korábban döntött az egyetemi projektről. Sajnálatos, hogy a kerület vezetése nem jelezte még a közgyűlés előtt, hogy nem támogatják az egyetemi projektet – tette hozzá Kiss Ambrus.
Arra a felvetésre, hogy miért nem Budapesten vásárolnak ingatlant a Knézich utcából kiszorultak elhelyezéséhez, azt válaszolta: egyetlen kerületi önkormányzat sem jelezte korábban, hogy lenne erre alkalmas épülete, Tarlósék is új otthont építettek volna. A pályázatra beérkezett celldömölki ajánlattal kapcsolatban azt mondta, hogy elbíráláskor nem lehet szempont az ajánlattevő cég tulajdonosának közéleti szerepvállalása. Mint emlékezetes, Láng Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője a közgyűlési vitában azt mondta, hogy a celldömölki épületet birtokló Cell-Bahnbau Kft. jelenlegi tulajdonosa Söptei Józsefné, a város egyik szocialista alpolgármestere. (Söptei korábban valóban MSZP-színekben töltötte be a posztot, de ma két egyesület jelöltjeként látja el közfeladatát.) A Népszava információi szerint nem kizárt, hogy a celldömölki üzlettől visszalép a főváros. Nagy kérdés, hogy akkor mi lesz a Knézich utcai otthon lakóival. | Milliárdos kastélyvita: "a fővárosnak nincs valódi mozgástere" | Ferencváros polgármestere szerint Budapest féláron adna át egy ingatlant a Semmelweis Egyetemnek. A városvezetés szerint nincs választásuk. A fővárosi önkormányzat szégyenletesen alacsony áron kótyavetyéli el a 3000 négyzetméteres Knézich utcai kastélyt, az üzlet érdekében átszabja a fővárosi idősellátást és semmibe veszi a kerület érdekeit – így indokolta hétvégi Facebook-posztjában Baranyi Krisztina, Ferencváros ellenzéki polgármestere, hogy fővárosi Fidesz-frakcióval karöltve miért nem szavazta meg a múlt héten az erről szóló előterjesztést. | null | 1 | https://nepszava.hu/3136688_milliardos-kastelyvita-a-fovarosnak-nincs-valodi-mozgastere | 2021-11-02 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Nemrég írtunk arról, hogy a magyar kormány 2021-ben a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszerének átalakítására 1,8 milliárd forintot szán a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kft.-ből (PIÜ) kinőtt Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.-nek (PKÜ), amely a Demeter Szilárd által elnökölt Magyar Kultúra Alapítvány alá tartozik. Pályázni lehet ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiához, valamint a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumaihoz is. Ezeken túl azonban titokzatos "meghívásos pályázatok" is táplálják a magyar folyóirat-kultúrát. Összefoglaljuk, mi tudható és mi nem a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó irodalmi támogatásokról.
A 2020. november 17-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint "a Kormány – a magyar nyelvű írásbeliség gyarapítása és a kultúraközvetítés ösztönzése érdekében – egyetért a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszere átalakításának szükségességével", ezért "felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az emberi erőforrások miniszterének bevonásával – gondoskodjon a 2021. évben 1 800 000 000 forint többletforrás biztosításáról". A pénzügyminiszter pedig bizonyára eleget is tett a felhívásnak, legalábbis erre utal, hogy 2021. július 1-étől 2021. július 31-ig lehetett pályázni működéstámogatásra és szakmai programokra a szépirodalmi, valamint működésre a tudományos folyóiratoknak.
Mint írtuk, a keretösszeg éppen a kormányhatározatban rögzített 1, 8 milliárd forintban volt megadva, noha a kiírás szerint felhasznált összeg 1 milliárdot tesz csak ki. Akkor értetlenkedve néztünk a 800 millió lebegő közpénzre, amely szerepelt ugyan a szövegben, de konkrét pályáztatási cél nem kötődött hozzá.
1,8 milliárd forintot oszthat folyóiratoknak Demeter Szilárd kulturális ügynöksége | atlatszo.hu Június 22-ikén adta hírül a kultura.hu , hogy megalakult az a két szakmai kollégium, amelyik döntéselőkészítési folyamat során jóváhagyta a Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt. (lánykori nevén: Petőfi Irodalmi Ügynökség) által kiírt 1,8 milliárd forint keretösszegű folyóirattámogatási pályázat felhívásait. Ebből folyóiratok működésének támogatására 400 millió, folyóiratok szakmai programjaira 500 millió és tudományos folyóiratok működésére 100 millió forint pályázható.
Igényeljen közadatot Demeter Szilárdtól
Cikkünk után közadatigénylést nyújtottunk be, hogy segítsenek tisztázni ennek a tetemes közpénzösszegnek a helyét/szerepét/célját. Mivel a PKÜ cégbíróságon leadott e-mailjéről visszapattant a levelünk, a május óta létező állami cégnek pedig nincs honlapja, se nyilvánosan elérhető e-mail címe, másodjára a Petőfi Irodalmi Múzeumnak (PIM) címeztük az adatkérést.
Onnan néhány munkanap elteltével kaptunk egy válaszlevelet Demeter Szilárd aláírásával, melyben jelezte, hogy "az Ön által igényelt adatokat a Petőfi Irodalmi Múzeum nem kezeli, azok nem állnak rendelkezésünkre, így adatigénylését nem áll módunkban teljesíteni.
Kérjük, megkeresését címezze a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (sic!) részére".
A válaszlevélben nem csak az a fura, hogy szívélyesen közöl egy sehol máshol nem fellelhető e-mail címet, ahova újra elküldhettük a kérdéseinket, hanem hogy a főigazgató egy adatigénylésünk időpontjában már nem létező céghez (Petőfi Irodalmi Ügynökség) irányít bennünket. Persze nem csoda, hogy nem tudja követni, épp milyen nevet visel a hatókörébe tartozó vállalat, hiszen szinte naponta nőnek ki a semmiből újabb és újabb cégek, alapítványok, kuratóriumok, amiket elnökölnie kell.
Mindenesetre elküldtük adatigénylésünket az általa megadott címre, ahonnan pár nap múlva megkaptuk a nyílt pályázati kiírás szövegét, valamint azt, hogy még nem született döntés. Így továbbra is izgatottan várjuk, hátha sikerül megtudnunk, mire és mennyi közpénzt ad a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó PKÜ a "a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszere átalakítása" címszóval.
Gombamódra szaporodó folyóiratok
Az átalakítás jeleit addig mi magunk is megpróbálhatjuk felfedezni. Kulturális pályázatokról lévén észrevehető ugyanis, hogy mostanában nem csak a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) illetékes szakkollégiumainál lehet pályázni, hanem a Magyar Művészeti Akadémiánál, illetve a(z elvileg már megszűnt, és PKÜ-vé alakult) PIÜ-nél is. Lélegzetelállítóan pörög az állami szubvenció az irodalmi "piacon" (már amennyiben lehet még piacról beszélni egy ennyire manipulált közegben).
Nem is csoda, hogy egy ilyen termékeny miliőben gombamódra szaporodnak az irodalmi folyóiratok. Nemrég fedeztük fel, hogy júniustól szintén a PIÜ/PKÜ jelentet meg havi rendszerességgel egy Magyar Kultúra című folyóiratot, aminek nemsokára kijön az ÖTÖDIK lapszáma Vándorlás címmel. Reméljük, minden kultúraszerető embernek megvan otthon, bár a folyóirat Facebook-oldala nem mutat nagy aktivitást, weboldaluk pedig valamiért nincs – a megadott linken csak előfizetőket gyűjtenek.
A PKÜ (még PIÜ korától kezdődően) 2020-tól jelenteti meg a kortárs irodalom "best of" darabjait látványos (és valószínűleg elég drága) angol nyelvű sorozatában. Van itt minden: krimi, dráma, gyerekirodalom, kispróza, képregény. Ezt – a főszerkesztő Pál Dániel Levente szavai szerint – amolyan népszerűsítő kiadványnak szánják, mely a nemzetközi könyvpiac érdeklődését szeretné felhívni a kortárs magyar irodalom jelenleg érvényben levő trendjeire.
A márkamonitor.hu azt írja, hogy "a PIÜ-kiadványok tartalmi és vizuális üzenete kiemelkedik az irodalmat is elárasztó reklámzajból, a sorozat megállja a helyét az irodalmi katalógusok rendkívül erős nemzetközi mezőnyében".
A kiadványok egyébként itt fellapozhatók, az olvasó jobb rálátása érdekében álljon itt pár név a PIÜ exportra szánt, angol nyelvű katalógusainak szerzői közül: Kácsor Zsolt, Berta Ádám, Herczeg Szonja, Kiss Tibor Noé, Milbacher Róbert, Nagy N. Zoltán, Péterfy-Novák Éva, Száraz Miklós György, Mészöly Ágnes, Réti László, Péterfy Gergely, Láng Zsolt, Hász Róbert, Tasnádi István, Tóth Krisztina, Nagy Gerzson, Jászberényi Sándor, Tompa Andrea, Kötter Tamás. Igen, a Megafon-sztár, író és még sokan mások.
Az lehet, hogy a reklámzajból kiemelkedik a sorozat, némi disszonanciát azonban lehet érzékelni – és nem biztos, hogy kizárólag a minimalistának tűnő, de azért a cirkalmas grafikai megoldások kísértésének sem mindig ellenszegülő katalógus megjelenése miatt.
És ez még mind nem elég: a legutóbbi cikkünkben szemlézett PKÜ-folyóiratok – 1749.hu; Előretolt Helyőrség; igyic.hu; kultura.hu – mellett kb. egy hete újabb PKÜ-magazin bukkant fel a semmiből The Continental Literary Magazine címmel. Mivel az előfizető-gyűjtés szándékán kívül ennek a honlapja sem mutat még semmilyen aktivitást, Facebookon megjelenő bemutatkozásuk alapján tudhatjuk meg, hogy ennek a negyedévenként megjelenő, angol nyelvű magazinnak, mely a közép-európai irodalomra fog fókuszálni, az a célja, hogy platformot kínáljon a kortárs magyaron túl az egész közép-európai írótársadalom számára.
Főszerkesztőjéről és szerkesztőbizottságáról hivatalosan semmit nem közölnek, egyes körökben viszont az a hír járja, hogy Jászberényi Sándor író, újságíró, valamikori átlátszós szerző fogja vinni ezt a kitüntető feladatot. Ha így van, ezúton kívánunk munkájához kitartást és lelkesedést, a Jóisten áldását (ahogy mondani szokás), hogy e törekvésében mindenekelőtt a közpénzek átlátható elköltése, a szakmai korrektség és a színvonalas irodalom szolgálatának eszménye vezesse.
Kultúrpolip?
Amennyiben, természetesen, ez nem áll ellentmondásban a fenntartó PKÜ szándékaival. Mindezidáig azonban ezzel kapcsolatban nem túl sok biztatót lehet mondani – jóllehet a cég 2021. július 1-től létezik Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. (PKÜ) néven, mint mondtuk, honlapja nincs, e-mail címe nyilvánosan nem fellelhető, ugyanúgy a plf.hu domaint használják (ami a Petőfi Literary Fund rövidítéseként érthető), mint amikor még Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. voltak.
Tulajdonképpen azon túl, hogy nőnek körülötte/alatta az új folyóiratok, mint a gomba, és milliós pályázatokat hirdet meg, nem igazán látjuk a PKÜ működésének valós körvonalait. A cég az Opten adatbázisa szerint jelenleg még állami tulajdonban van, de sajtóhírek szerint az a Magyar Kultúráért Alapítvány lesz a vagyonkezelője, amiről Demeter Szilárd PIM-igazgató, az alapítvány kuratóriumi elnöke alig egy hónapja azt nyilatkozta az Indexnek, hogy
"azért hoztuk létre a Magyar Kultúráért Alapítványt, hogy a magyar kultúra jelentős részét megvédhessük a politikai konjunktúra változásainak hatásaitól. Nagy ívű kulturális fejlesztéseknél minimum öt-tíz éves időtávval kell számolni".
Érdekesség, hogy a momentumos Halmai Róbert múlt heti Facebook-bejegyzése azonban ugyanezt a kérdéskört egy teljesen más szemszögből fogalmazza meg, amikor arról ír, hogy "a Magyar Kultúráért Alapítvány bejegyzésével Demeter Szilárd polip-szerű hálózata leválik a magyar államról. Így kormányváltás esetén is lényegében egyszemélyben tud hatalmas vagyon felett dönteni. Ezzel meghatározó szereplője marad a könyvkiadásnak, az irodalmi életnek, alternatív könyvtári beszállító marad, a teljes képzőművészeti terület a keze alá kerül, jelentős múzeumok felett lesz irányító, és a könnyűzenei rendezvényszektor felett is egyszemélyes döntéseket tud majd hozni."
Ezt a jövőt sejtetik a szervezet működésében tapasztalt eddigi zavarok, üzengetések és terelések, melyek mintha a nyilvánosság ellenőrző tekintetétől óvnák az alapítványt, és annak a döbbenetes nagyságú közpénznek az elosztását, aminek részleteiről itt-ott a sajtóban lehet olvasni.
Halmai összegyűjtötte azt is, milyen ingatlanok kerültek a cégekkel Demeter Szilárd birodalmába. A lista meglehetősen impozáns, bár készítője szerint korántsem teljes. Szerte az országban van benne több kastély, apartmanház, műemléképület, hétvégi ház, művésztelep és galéria.
"Megbecsülni is nehéz mekkora értékű vagyon került ezzel az állam, azaz mindannyiunk kezéből egy ellenőrizhetetlen és számon kérhetetlen alapítvány kezébe. Talán nem túlzás, ha százmilliárdos vagy annál nagyobb tételről beszélünk – amely most lényegében tulajdonost váltott" – írta Facebook-oldalán a Momentum politikusa.
A hőzöngés mint kommunikációs stratégia
Ha közelebbről megvizsgáljuk, egy olyan kommunikációs stratégia sejlik fel a számos területért felelős kultúrmindenes Demeter Szilárd megnyilatkozásai mögött, amelyik a következő menetrendet követi:
megjelenik egy kormányhatározat (általában arról, hogy már megint mennyi minden kerül Demeter Szilárd hatókörébe),
felkapja a sajtó (szívroham környékezi az érintetteket, bőszen románoznak/rommagyaroznak a kommentelők),
ezt követően friss, ropogós végrehajtói lendülettel megszólal (ír és/vagy nyilatkozik) maga Demeter, aki
– előbb hosszan hőzöng, személyeskedik,
– majd "cáfolatként" elmondja, hogy mindenki nagyon hülye, hiszen természetesen tárgyalni fognak, aminek nyomán magától értetődően a szakmai kuratóriumok hozzák meg a végleges döntést,
– miközben ő tulajdonképpen csak megőrzi, megmenti, terjeszti, oltalmazza és felvirágoztatja a magyar kultúrát.
Mintegy odavetőlegesen hősi halottnak és/vagy nemzeti hősnek láttatja magát, de a tanulság mindenképp az, hogy ő a mi megmentőnk, meg még Erdélyé is, sőt, alapvetően tokkal-vonóval az egész Kárpát-medencei magyarságé. Az ember őt hallgatva már-már szégyellni kezdi magát, amiért kezdetben gyanakodott, esetleg mást gondolt. Volt olyan forrásunk is, aki szerint nem rossz arc ő, csak nem szeret tökölni (amit vélhetően úgy kell értenünk, hogy nem szeret a joggal elvárt átláthatóságra alapozó demokratikus eljárásrendnek megfelelően működni). Mások úgy magyarázzák a világot, melyben élünk, hogy le kell hajolni az apróért.
Andrássy Emlékmúzeum helyett Demeter Szilárd ügynöksége költözhet a Bem rakparti palotába | atlatszo.hu Két hete részletesen bemutattunk egy nagyszabású, hatalomközelinek látszó balatonfelvidéki ingatlanberuházást, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és más ellenzéki politikusok...
De mi folyik a tárgyalóban?
Ennek a habitusnak, illetve a Demeter által követett eljárásrendnek egyik izgalmas mozzanata a nyilvánosság számára természetesen nem látható "tárgyalás" eseménye. Valószínűleg ebben a fázisban áll be az a lélektani pillanat, amit az előbb szégyenérzetként említettem. Persze jól megfontolt érdekek és a soha meg nem ismerhető ígéretek nyomán – mert azt, hogy mi folyik a tárgyalóban, nyilván soha nem fogjuk megtudni. És rossz az, aki rosszra gondol: megvett tárgyalófelekre, előbb kiéheztetett, majd kézből etetett kulturális ágensekre és a kultúrszféra önkéntes (bár kikényszerített) alárendelődésére.
De hogy a nyilvánosság ebből mennyit láthat, azt például a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöksége által 2021. március 23-án kiadott sajtóközlemény és annak átláthatatlan következményei is szépen jelzik. A MKKE elnöksége ugyanis tavasszal a következő tartalommal adott ki egy közleményt:
"A járványhelyzet könyvszakmát sújtó következményeinek enyhítésére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) tárgyalásokat folytatott Demeter Szilárddal, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal. A megbeszélések eredményeképpen, a mikro- és kisvállalkozásokat megsegítő gazdasági program égisze alatt, a tavalyi »Könyvet otthonra« pályázathoz hasonló, 200 millió Ft keretösszegű, könyvkiadók számára meghirdetett pályázatra kerül sor."
Ne fogjon senki könnyelműen az egér nyomogatásihoz, és ne lásson neki a neten ennek a "meghirdetett pályázatnak" a nyomait felkutatni (úgy is mint kiírás, leadási határidő, pályázók köre stb.), mert semmit nem fog találni. Talán annyit, hogy a szinhaz.online 2021. április 29-én publikált interjújában maga a PIM főigazgatója azt mondja, hogy "most éppen 200 millió forint értékben vásárolunk könyveket magyar kiadóktól, amelyeket hétezer iskolai és közkönyvtárba juttatunk el. A könyvek listáját az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei átnézték és jóváhagyták".
Erről se pályázati kiírást nem találunk, sem pedig a könyvlistát nem ismerjük, mint ahogy az átnéző "szakemberek" sem ismertek a nyilvánosság előtt. (Pár szóban köszönetet mond ugyan a szarvasi, a dorogi és a kisújszállási könyvtár azért a 34 db könyvért, amit a PIÜ-től állományfejlesztés okán kapott.) Mégpedig azért nem, mert ez a pályázat a "meghívásos konstrukció" frappáns hívószavával közvetlenül a kiadók elektronikus postafiókjában landolt. Talán maga a MKKE sem így képzelte, mikor a tárgyalás után kiírta sajtóközleményét a weboldalra, talán csak így akart garanciát szerezni arra, hogy a tárgyalóban elhangzottak nem maradnak az elszálló szavak szintjén – nem tudhatjuk.
Meglepetés!
Demeter egyébként bizonyos "könyvinnovációs projektekkel" kapcsolatban épp a fent emlegetett interjúban vázolja fel a közpénzek elköltésével, illetőleg a közérdekű adatkezeléssel kapcsolatos eljárásmódjának egy másik sajátosságát: "ezeket így most nem mondanám el előre, hogy legyen majd meglepetés".
Ha viszont esetleg valaki inkább a Mikulásra bízná meglepetés-élményeit, és a közpénz elköltésének ezen innovatív módjait inkább az átláthatóság fogalomkörében helyezné el, annak jelezzük, hogy sajnos, a kultúrafinanszírozás itt elemzett eljárásrendje szerint láthatóan kevés esélye van erre.
Különösen az ilyen ún. "meghívásos pályázatok" miatt, amelyek mintegy búvópatakként táplálják a magyar irodalom szépen virágzó mezejét, még a mindezidáig ellenszegülőnek tartott, esetleg az ellenzékiség vagy éppen a túlzottan erős kritikai hangütés vádja által árnyékolt szegleteit is.
Legalábbis az Átlátszóhoz eljutott dokumentumok azt bizonyítják, hogy ma a magyar kultúrafinanszírozás rendszerében virágzik a "meghívásos pályázat" intézménye, amelynek keretében mindenki támogatáshoz juthat, aki valamilyen módon kifejezi erre vonatkozó igényét. Csak elég találékonynak kell lenni a tekintetben, hogy ezt a "valamilyen módot" először is megtalálja az ember, másodszor pedig minden tragikus meghasonlás nélkül kifejezésre is tudja juttatni. Cserébe a "meghívásos pályázat" nem nyilvános jellege megvéd a kortársi szemrehányásoktól vagy az esetleges szőrszálhasogató számonkérésektől.
Elmondhatjuk viszont, hogy a jelek szerint a magyar kultúrszféra e tekintetben is igen kreatív, feltéve, ha jól értelmezzük a PIM főigazgatójának azon szavait, miszerint:
"A szakma is kezd az együttműködés irányába elmozdulni".
Most már csak az a kérdés, hogy "a szakma" mikor unja meg, hogy kormányzati körökben ma jobbára csak spanyolfalnak használják a közpénzek követhetetlen és mindenféle szakmai etikának ellentmondó áramoltatásához, melyekkel épp a szakma hitelét járatják le hosszantartó hatással.
Darabos Enikő
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Petőfi Sándor-emlékévről tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2021. június 1-jén. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) | Gombamódra szaporodnak az ingatlanok, cégek és folyóiratok Demeter Szilárd körül | Nemrég írtunk arról, hogy a magyar kormány 2021-ben a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszerének átalakítására 1,8 milliárd forintot szán a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kft.-ből (PIÜ) kinőtt Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.-nek (PKÜ), amely a Demeter Szilárd által elnökölt Magyar Kultúra Alapítvány alá tartozik. Pályázni lehet ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiához, valamint a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumaihoz is. Ezeken túl azonban titokzatos „meghívásos pályázatok” is táplálják a magyar folyóirat-kultúrát. Összefoglaljuk, mi tudható és mi nem a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó irodalmi támogatásokról. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/11/02/gombamodra-szaporodnak-az-ingatlanok-cegek-es-folyoiratok-demeter-szilard-korul/ | 2021-11-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Miniszterelnöki Kormányiroda 2018 után jött létre. Bár funkcióit tekintve hasonlít a két másik csúcsszervre, a Miniszterelnökségre és a Miniszterelnöki Kabinetirodára, a Kormányiroda különlegessége, hogy közvetlenül Orbán Viktor irányítása alatt áll. Hivatalosan a Miniszterelnöki Kormányiroda a kormány döntéseinek előkészítését és végrehajtását felügyeli, valamint ez elá tartozik több államtitkárság, például a vagyonfelügyeletben illetékes helyettes államtitkári hivatal vagy a Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztérium (ami később még előkerül ebben a cikkben).
Az iroda bizonyos időközönként közzéteszi, mely társaságokkal és milyen célokra kötött szerződést, a legutóbbi listát még október elején mutatták be, ez a 2021 júniusával bezárólag kötött szerződéseket tartalmazza. A lista akkor a médiától nem kapott figyelmet (részben azért sem, mert a közzététel fű alatt történt, csak a kormany.hu kereshető dokumentumtárában vált hirtelen elérhetővé), pedig találhatunk benne érdekes tételeket.
Máig pereskednek a trafikmutyi miatt
A listából kiderül, hogy a magyar kormány a Miniszterelenöki Kormányirodán keresztül intézi például a peres ügyek költségeinek fizetését.
A kormány egyes döntései miatt sokszor indultak perek, amelyekben a kormány évente százmilliós nagyságrendű közpénzt költ el ügyvédi költségekre.
Jó példa erre a Ticket Express utalványokat forgalmazó francia Edenred által indított eljárás. A vállalat a cafeteria-piac államosítása miatt indított több kártérítési pert, ezek következtében 2017-ben az adófizetők több mint 10 milliárd forintot fizethettek kártérítésként. Ezen felül azonban a költségvetést terhelik még az ügyvédi költségek: az Edenred elleni perek 2017 után is folytatódtak, ezek során a kormány (a Kormányiroda szerződéslistája alapján) két ügyvédi irodának összesen közel 700 millió forintot fizetett ki jogi tanácsadásért és képviseletért.
Májusban a K-monitor hívta fel a figyelmet arra, hogy
a kormány még az elmúlt évben is 8,9 millió Ft-ot fizetett a Fidesz-korszak egyik legelső korrupciós botrányával, a dohányboltok monopolizálásával kapcsolatos perköltségek miatt.
A Kormányiroda közlése szerint a kormány többek között arra szerződtette a Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Irodát, hogy képviselje őket a trafikmutyival kapcsolatos közérdekű adatigénylési perekben (vagyis arra, hogy amennyire lehet, elfedhessék az eljárások részleteit a nyilvánosság elől), illetve kártérítési ügyekben.
Pintér Sándor beosztottja felszámolja Mészáros Lőrinc üzlettársának cégét
A Kormányiroda októberi szerződései alapján idén is milliós nagyságrendben keletkeztek új ügyvédi költségek. 2021 első felében a Kormányiroda több mint 59 millió forint értékben szerződött ügyvédi irodákkal. A kiadások nagy része általános jogi tanácsadással kapcsolatos (elsősorban az informatikai jogi és adatvédelmi szakterületeken), a legnagyobb értékű szerződés viszont konkrét peres ügyekről szól: a kormány továbbra is több perben érintett, amelyek a felszámolói nyilvántartás megújításával kapcsolatos pályázati eljárások okán indultak el.
Idén a kormány 45,72 millió forint értékben kötött szerződést a jogi képviseletét ellátó Karl, Verasztó, Bleyer Ügyvédi Irodával.
A felszámolói névjegyzék frissítésére irányuló pályázat idén márciusban zárult le, az eljárás arról szólt, mely cégek végezhetik a jövőben a fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását. Az eljárások nagyrészt lecserélték a korábbi a felszámolói szektort, hiszen a névjegyzék keretszáma 130-ról 90-re csökkent, ráadásul a 90 győztes cég közül 54 korábban nem rendelkezett ilyen jogosultsággal. Ahogy az Mfor.hu júliusban megírta, a lista egyik új szereplője a Q-Tron Reorganizációs és Felszámoló Kft., amelynek tulajdonosa (a BLK Corporation Kft. nevű cégen is keresztül) Tasnádi László, Pintér Sándor belügyminiszter egykori rendészeti államtitkára.
Egyre látványosabban építi ki saját háttérállamát a kormány a K-Monitor és a TASZ szerint
Elkészült és megjelent a két civil szervezet negyedik Korrupciófigyelő jelentése, amelyben a 2021 márciusa és júniusa közti időszakot vizsgálták a…
Máig pereskednek a trafikmutyi miatt
A névjegyzék megújításának eredményeként azoknak a cégeknek, amelyek nem kerültek fel az új listára, át kellett adniuk a még folyamatban lévő felszámolási ügyeiket. Így járt a Neptunus Felszámoló Kft. is, amely a postai szolgáltató City Mail Hungary Kft. felszámolását végezte. A City Mail egyik tulajdonosa, Szakály Ferenc régi üzlettársa Mészáros Lőrincnek, és jelenleg az Mészáros-cégek által szponzorált eszéki focicsapat elnökeként ismert. A felszámolói névjegyzék frissítésekor a City Mail ügye éppen a Q-Tron-hoz került, azaz – fogalmazott az Mfor.hu szerzője –
„Mészáros Lőrinc régi bizalmasának cégét Pintér Sándor belügyminiszter régi bizalmasának cége számolja fel”.
A Kormányiroda szerződéslistája alapján persze több, a listáról kiszorult felszámolócég nem örült a piac felforgatásának, és perben támadták meg a pályázati eljárásokat. Ezek várhatóan még további, milliós tételeket jelentenek majd az adófizetőknek és ugyanannyi bevételt az ügyvédi irodáknak. 2018 (azaz a Kormányiroda megalakulása) óta csak a peres ügyek több 8 milliárd forintba kerültek az államnak.
Szűk ügyvédelit
A kiadások nagy része maroknyi, a kormányhoz közel álló ügyvédi irodánál csapódik le. Ilyen például a Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda, amely egy idei szerződés értelmében újabb 4,445 millió forintot keresett „a Miniszterelnöki Kormányiroda mint költségvetési szerv működéséhez kapcsolódó közbeszerzési-jogi szaktudást igénylő feladatok vonatkozásában tanácsadói tevékenység ellátásáért”. A céget hasonló feladatokért, 2018-ban és tavaly is leszerződtette a Kormányiroda:
a 2018-as szerződés szerint 200 szakértői óráért 8,890 millió forintot fizettek, vagyis a társaság ügyvédei 44 ezer forintos órabérért dolgoztak a kormánynak.
A Kölcsényi és Némethi Iroda már korábban is kapott jövedelmező megbízásokat a kormány és a Fidesz közeléből: 2015-ben 60 millió forintért adtak tanácsokat az Eximbanknak egy kockázati tőkealap felállításához, ezt megelőzően pedig az V. kerülettől kaptak megbízásokat Rogán Antal polgármestersége alatt.
A múlt héten Tompos Márton momentumos politikus hívta fel arra a figyelmet, hogy szintén rendkívül magas, 131 588 forintos órabérért dolgozott a kormánynak a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda. A Kormányirodával kötött, idén novemberben lejáró szerződés értelmében „a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokkal összefüggő, közbeszerzés és közbeszerzési-jogi szaktudást igénylő feladatok vonatkozásában tanácsadói és lebonyolítói tevékenység ellátásáért” 340 munkaórát vállaltak 44,7 millió forintért.
„Egy fokkal érthetőbbé válik, ha megnézzük kiről van szó: a Nagy és Kiss mögött dr. Nagy Szilárd, a volt Jegybank alelnök, 2020 óta miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadóként a Kabinetirodánál dolgozó Nagy Márton testvére áll” – írta Tompos Márton Facebook-bejegyzésében. Hozzátette azt is, hogy a tárca nélküli miniszter, Mager Andrea más ügyekben is ugyanezt az ügyvédi irodát preferálta: Mager minisztériuma alá tartoznak olyan állami cégek, mint a MÁV, a Volán, a Magyar Posta, az MVM és a Magyar Közút Nonprofit Zrt., amelyek az elmúlt években számos alkalommal leszerződtették a Nagy és Kisst. A kormányközeli ügyvédi iroda és partnerei ezeken a szerződéseken 2018 óta közel 2 milliárd forintot kerestek.
Milliárdos perköltségek
Egyes évekig húzódó peres ügyeken az ügyvédi irodák akár közpénz-milliárdokat is kereshetnek. Egy másik, szintén az utalványos piachoz kapcsolódó per, a 2014 óta folyó Sodexo-ügy miatt például eddig több mint 1,8 millió forintos szerződéseket kötöttek ugyanazzal az ügyvédi irodával (a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Győrfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda 2014-ben 1,271 milliárd forintos, 2019-ben 534 milliós szerződésnek örülhetett). A Sodexóval kapcsolatban egy másik per is folyamatban van; itt a kormánynak a Martonyi János korábbi külügyminiszterhez köthető Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda dolgozik 257,7 millió forintért.
A DLA Piper Posztl egyébként is a kormány kedvenc ügyvédi irodái közé tartozik, hiszen a Sodexo-ügy óta még 12 esetben képviselték a kormányt vagy adtak tanácsot a Kormányiroda szerződéslistája szerint. A legfrissebb, tavaly októberben kötött szerződésük tartalma igen általános, „a Kbt. 111.§ c) pontja alapján jogi szolgáltatások körébe tartozó eseti jelleggel felmerülő (nemzetközi) jogi feladatok ellátása, jogi tanácsadás nyújtása”.
Erre a célra határozatlan időre, a keretösszeg kimerítéséig biztosít a kormány 18 732 500 forint közpénzt.
OLAF-vizsgálat után állami pénzeső
Idén az ügyvédi szerződések mellett a Kormányiroda elsősorban informatikai feladatok elvégzésére kötött nagy összegű szerződéseket. Ezek közül kiemelhető a Virgo Systems Informatikai Kft.-vel kötött, „az Elektronikus Értékesítési Rendszer alkalmazásszintű üzemeltetésének fejlesztői és üzemeltetői feladatok, valamint a fejlesztői és szakértői támogatást biztosító feladatokkal” kapcsolatos 117 millió forintos szerződés. Ugyanez a cég az elmúlt években még 8 esetben felbukkant, idén például ők is profitáltak a Felszámolói Nyilvántartó Rendszer átalakításából: áprilisban 15 millió forintos keretszerződést kötöttek „alkalmazásszintű üzemeltetés és az ahhoz nyújtott szoftvertámogatás és fejlesztés” céljából.
A Virgo Systems Kft.-t a legtöbben az egykori iWiW üzemeltetőjeként ismerhetik, de néhány éve azzal került be a hírekbe, hogy az uniós csalásellenes szerv, az OLAF vizsgálata során kifogásolták az egyik, a cég által elnyert, uniós finanszírozású K+F támogatási szerződést. Az ügyben akkor a magyar hatóság is nyomozást indított, de ez nem akadályozta meg a kormányt abban, hogy egy évvel később a Virgo egy újabb K+F projektjét támogassa több mint 100 millió forinttal.
Címlapkép: Kormany.hu | Tanácsadás tízmilliókért, százezres óradíjak – megnéztük a Kormányiroda szerződéslistáját | A magyar kormány piactorzító intézkedései sokszor bíróságokon kötnek ki, és a pereskedés további kiadásokat jelent az adófizetőknek. A Miniszterelnöki Kormányiroda (nem összetévesztendő a Rogán Antal-féle Kabinetirodával) nemrég frissítette szerződéslistáját, amiből kiderül: az évek óta húzódó peres ügyekkel milliárdos nagyságrendű állami pénzt keres néhány kormányközeli ügyvédi iroda. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/02/tanacsadas-tizmilliokert-szazezres-oradijak-megneztuk-a-kormanyiroda-szerzodeslistajat/ | 2021-11-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Napokon belül újabb 10 milliárd forintnyi, 10 éves futamidejű kötvényt bocsát ki a KÉSZ Csoport a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) keretében. Az építőipari és ingatlanfejlesztő óriás és a kötvény is megkapta a szükséges BB stabil hitelminősítést. Ezzel tovább nőhet a cég által felhasználható pénzhalom, idén márciusban ugyanis már sikerült lebonyolítani egy 20 milliárd forintos tranzakciót.
A hitelminősítő kiemelte, hogy a vállalatcsoport árbevétele és eredményessége is jelentősen javult a 2020-as évben és ezt támasztják alá 2021-es féléves gazdálkodási beszámolói is, valamit pozitívan értékeli a 2022-re és 2023-ra látható már leszerződött munkák magas arányát is. Nem meglepő módon az előzetes tájékoztatóban jelezték: az új forrást is az építőipari kapacitások bővítésére és hatékonyságnövelésre, valamint az egyre terjedelmesebb ingatlanfejlesztési portfólió további erősítésére kívánják költeni.
Ennél is nagyobbat kaszál Orbán Viktor egyik kedvenc ingatlanos vállalkozója, Balázs Attila és az általa vezetett Bayer Construct Zrt. A napokban 10 százalékos túljegyzéssel zárult a kötvénykibocsátása, amiben 29,62 milliárd forintot gyűjtött be 3,92 százalékos éves fix hozammal. Forgóeszközök kiváltására és új beruházásokra szeretnék költeni a pénzt. Lesz is hová fejlődni, a társaság szinte az összes ingatlanos alpiacon ott van. Más NER-es ingatlanos céghez hasonlóan erősen nyomul a Balatonnál, Budapesten több lakóparkot épít és nevéhez fűződik az új zuglói városközpontba tervezett pláza és szolgáltató központ projektje is. Építőipari üzemet is épített, részben kormányzati támogatásokkal.
Nagy lendületben van a közvetve magyar többségi tulajdonba került Globe Trade Center (GTC) is, amelyet az év közepén a Fitch Ratings a BBB- befektetői kategóriába helyezett stabil előrejelzéssel. A Moody’s Investors Service értékelése pedig a Ba1 kategóriába sorolta a céget és pozitívra minősítette befektetői kilátásait. A GTC a hitelminősítést az 500 millió eurós Eurobonds zöldkötvény-kibocsátására készülve kapta, amely tovább erősíti a cég áttérését fedezett hitelekről túlnyomórészt fedezet nélküli finanszírozásra. Tavaly megközelítőleg 110 millió eurónyi forrást vontak be elsőbbségi fedezetlen kötvények formájában, a pénzt a hitelek rugalmasabb törlesztésére, új fejlesztésekre és itt is felvásárlásokra fordítják.
A GTC 2,1 milliárd euró értékű ingatlanportfóliója irodai és kiskereskedelmi jövedelemtermelő ingatlanokat foglal magába Lengyelországban és öt közép-kelet-európai ország fővárosában. A társaság a közelmúltban bejelentette belgrádi irodai portfóliójának 2 millió euróval meghaladó könyv szerinti értékben történő értékesítését. Az így felszabaduló forrásokat főleg lengyel és magyar projektekbe fektetik.
Budapesten jelenleg egy új irodaprojektet fejleszt: a Pillar, egy 29 000 négyzetméteres A-osztályú irodaépületet, ennek 96 százalékát már előre kibérelte az Exxon Mobil. Az ügynökségek pozitívan értékelték a GTC hosszútávú befektetőjét és fő részvényesét, az Optimát is, amely az MNB Alapítvány pénzét kezeli. A részvények 66 százalékát birtokló cég teljes mértékben támogatja a vezetés cselekvési tervét – utaltak a magyar tulajdonosokra.
A kormánybarát kézben lévő Appeninn (amiből nem régen kiszállt Tiborcz István, a miniszterelnök veje és Mészáros Lőrinc is - a szerk.) az elsők között ugrott rá az NKP-csapra. Már 2019 végén, alig pár hónappal a program elindítása után 20,1 milliárd forint értékű, 10 éves futamidejű kibocsátást hajtott végre 3,44 százalékos éves hozammal. Előzőleg részben azért is kaphatta meg a szükséges nemzetközi hitelminősítést, mert eldöntötte, hogy megszabadul a fókuszterületén kívül eső kockázatos ingatlanoktól, illetve akvizíciókra fogja költeni a friss tőkét.
Egyre csak hízik az NKP
Az MNB 2019-ben elindult Növekedési Kötvényprogramja (NKP) során a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, minimum B+ minősítéssel rendelkező kötvényeket vásárol. A program annyira megtetszett a cégeknek, hogy már háromszor emelték a keretösszeg felső határát. Most 1550 milliárd forintnál tartanak, és nem kizárt, hogy megint sor kerül erre. Közben 20 évről 30 évre emelték egy-egy kötvénysorozat maximális futamidejét, és 50-ről 70 milliárd forintra növelték az MNB által egy vállalatcsoporttal szembeni maximális kitettséget. Eddig általában 10 éves volt a futamidő és fix kamatozású a konstrukció. A jegybank az elsődleges piacon általában az adott papírok felét megveszi, de igen gyakori, hogy a másodlagoson is vásárol, ám sohasem a teljes mennyiséget.
Szép summát mondhat magáénak a szintén egészpályás letámadást folytató WING is, amelyik szeptember közepén 25,3 milliárd forint névértékben zöldkötvényt bocsátott ki, ugyancsak a jegybanki program keretében. Itt a hozam 3,43 százalék lett. Vállalta, hogy kizárólag környezetbarát projektekre és eszközök finanszírozására használja fel a pénzt. Előre leszögezte, hogy az új ingatlanok (irodaházak, hotelek) esetén minimum BREEAM "Very good" vagy LEED "Gold" környezetvédelmi minősítést céloz meg. Előbbi mellett a zöldkötvényekből befolyt összegből meglévő ingatlanjai felújítására is fordít azzal a céllal, hogy minimum 30 százalékkal csökkentse azok üvegházhatású gázkibocsátását.Természetesen nem öncélú ez a vállalás, hiszen manapság sokkal nehezebb eladni egy üzleti ingatlant az ilyen nemzetközi környezetvédelmi minősítés nélkül. A nagy intézményi befektetők szinte nem is foglalkoznak olyanokkal, amik nem szerezték meg ezeket.
Hasonlóan nagy az étvágya a Cordiának, amely saját fejlesztéseit és cégek vagy projektek felvásárlását fedezi az NKP-pénzből. Főleg külföldi tranzakciókról van szó. Éppen egy éve vette meg a brit Blackswan ingatlanfejlesztő társaságot, amelyet gyorsan át is nevezett Cordia Blackswanra, ez a cég az angliai West Midlands régióban 550 millió font értékben valósít meg bérlakásépítési projekteket.
A Cordia már korábban belejött a friss jegybanki pénz hasznosításába, előzőleg az NKP segítségével több lépcsőben megszerezte a Polnord SA lengyel óriás fejlesztőt és a német bérlakás- és városrehabilitációs piacon aktív Argo Poperties NV holland társaság 20 százalékát. A tranzakcióknak köszönhetően a Cordia birtokában lévő területeken felépíthető lakások száma 14.000 fölé emelkedett. Az NKP nagyon bejött neki: 2020 őszén 10 éves futamidejű értékpapírokból a befektetők 36 milliárd forint értékben vásároltak tőle, míg 2019-ben a 7 éves instrumentumokból 44 milliárd forintnyi mennyiséget értékesített a társaság. Az így megszerzett forrásokról is azt mondták, hogy a nemzetközi piacokon és a bérlakásszektorban történő terjeszkedésre használják fel.
Érdekes fejlemény, hogy az ingatlan szektorban nem csupán a fejlesztők és az üzemeltetők, de mindkét nagy közvetítő hálózat is rákapott az NKP-ra. A Duna House (DH) és az Otthon Centrum (OC) a fentiekkel szemben jóval szerényebb összeget, öt milliárd forintnál kevesebbet vont be kötvényein keresztül. Az OC április közepén megtartott aukcióján a tíz éves futamidejű, fix kamatozású, 2,62 százalékos hozamú kötvényeket hozott forgalomba. Itt is nagy volt az érdeklődés, összesen ötmilliárd forint névértéken adtak be ajánlatot a 2,9 milliárd forintos készletre. El is árulta az OC, hogy az ezzel finanszírozott terjeszkedést külföldön képzeli el, méghozzá felvásárlással.
Természetesen az ingatlanos cégek nem csupán az MNB NKP-ján keresztül juthatnak forráshoz, hanem az NHP Hajrá hitelprogramban és persze a kereskedelmi bankoktól is projekthitelek formájában. Az NHP Hajrát lassan kivezetik, pontos statisztika azonban nincs arról, hogy mennyi ingatlanos cég élt ezzel a lehetőséggel. Idén az első félévben érdemben nem változtak az üzleti célú ingatlanhitelek feltételei. A jegybank az október végén kiadott előrejelzésében saját felmérésére hivatkozva azt közölte, hogy a bankok mintegy ötöde enyhítést tervez, ám továbbra is fontos szempont marad az óvatosság. Akármire és akárkinek nem adnak kölcsönt, de a KPMG őszi felmérésben részt vevő bankok zöme kifejezetten nyitott volt a jövedelemtermelő projektek finanszírozására, és érdeklődést mutattak az új fejlesztések iránt is. | Közpénzből tuningolják magukat a magyar ingatlanos mogulok | A legnagyobb hazai ingatlanos vállalkozások eddig több mint 300 milliárd forintnyi közpénzt szívtak le az MNB Növekedési Kötvényprogramjának segítségével. A pénzt ingatlanfejlesztésekre, kapacitásbővítésre és a hatékonyabb működésre fordítják. Van, aki külföldi terjeszkedését és felvásárlásait fizeti belőle. A nagy sikerre való tekintettel a jegybank megint megemelheti a program keretösszegét. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kozpenzbol-tuningoljak-magukat-a-magyar-ingatlanos-mogulok.html | 2021-11-04 11:32:15 | true | null | null | mfor.hu |
Az állam által felépítendő biatorbágyi szakgimnáziumnak nem csak a fenntartója, hanem a tulajdonosa is lesz az Orbán-kormány által preferált Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tavaly szeptemberben létrehozott alapítványa - derül ki a vagyonátadásról szóló, a kormány nevében a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, Mager Andrea által benyújtott törvényjavaslatból.
A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnáziumot (BIT) a Nemzeti köznevelési infrastruktúra fejlesztési program keretében, kormányzati magasépítési beruházásként az állami BMSK Zrt. (mint Beruházási Ügynökség) építi fel, majd azt a beruházás befejezését követően ingyenesen átadják a Lehel László vezette ökumenikus segélyszervezet alapítványának. A szakgimnázium jelenleg épül, a kivitelezője nettó 11,6 milliárd forintos nyertes árajánlattal a Mészáros Lőrinc és gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér B.Á.L Zrt. Az iskola honlapja szerint 2022 szeptemberében indítják el az első osztályokat, azonban még nem Biatorbágyon, hanem a "frissen felújításra kerülő bicskei Vajda János Technikum épületében".
A kormány korábban még "csak" fenntartóként jelölte meg az ökumenikus segélyszervezetet, és a beruházás előkészítésére 2020-ban 90 milliót, majd 2021 áprilisában 1,9 milliárd forintot csoportosított át a költségvetésben. A kormányhatározat szerint a Beruházási Ügynökség a megvalósításra 15,4 milliárd forint értékben vállalhat kötelezettséget, ennek forrását a 2022-2023-as központi költségvetés kiemelt kormányzati magasépítési beruházásokat finanszírozó fejezetében kell betervezni.
Ez lesz a magyar szakképzés modelliskolája
"A beruházás kerületében egy teljesen új iskola épül fel. Az egész magyar szakképzés számára modellértékű, a gazdasági szereplőkkel szorosan együttműködő intézmény jön létre. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az intézményt az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány útján alapította és kívánja fenntartani. E feladat ellátásának elősegítése érdekében az állam a tulajdonában álló ingatlant, a beruházás keretében megvalósuló építményekkel és azok tartozékaival, berendezésével együtt az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány tulajdonába adja ingyenesen" – áll a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat indokolásában.
Svábhegyi, "ősfás, oxigéndús" ovit kap a helyi önkormányzat
Az állam frekventált helyen lévő budapesti, az V. és a XII. kerületben lévő ingatlanoktól is megválik.
Hegyvidék önkormányzata szeptembertől vette át a fenntartói jogokat az állami OMSZI Nonprofit Kft.-től a XII. kerület, Művész út 7. szám alatti bölcsőde-óvodának, most pedig a "közfeladatainak magasabb színvonalú ellátása" érdekében megkapja az ingatlanokat is, ingyenesen - ha elfogadja az erről szóló törvényt a parlament. Az óvoda - a Pokorni Zoltán fideszes polgármester vezette - önkormányzat honlapja szerint a "Svábhegyen, a XII. kerületben, hatalmas területen, ősfás parkban, tiszta, oxigéndús levegőjű, gyönyörű, nyugodt, csendes környezetben helyezkedik el". Az is kiderül, hogy a nevelési intézményben "az egészségmegőrzés fontos részeként rendelkezésre áll egy felújított só-szoba is, amely segít megelőzni a légúti megbetegedéseket", továbbá az intézmény 2020 szeptemberében csatlakozott a Polgár Judit Sakk Alapítvány új óvodai programcsomagjához.
Konferenciázhatnak a Dunamelléki reformátusok
A Dunamelléki Református Egyházkerület - amelynek élén Balog Zoltán püspök áll, aki évekig fideszes parlamenti képviselő, 2010 és 2018 között államtitkár és miniszter volt az Orbán-kormányban - két ingatlant kap.
A XII. kerület, Bíró utca 3. szám alatt található ingatlant - a törvény indokolása szerint - a „köznevelési feladatok ellátása érdekében” kapja meg ingyenesen az egyházkerület. Ezen kívül egy V. kerületi, Alkotmány utca 25. alatti ingatlan és ingóságai is hozzá kerülnek, még pedig "az egyházkerületi szolgálat hivatali feladatainak ellátása és konferenciaközpont kialakítása érdekében” - áll a jogszabálytervezetben. | A kormány újabb állami ingatlanokat ad át ingyen alapítványoknak, egyházaknak | A kormány törvényjavaslata szerint újabb, XII. és V. kerületi állami ingatlanokat adnak át ingyenesen alapítványi és egyházi tulajdonba. Olyan ingatlan tulajdonjogának átadását is törvénybe foglalják, ami még fel sem épült. A Balog Zoltán vezette reformátusok két ingatlant kapnak, az egyiken konferenciaközpont-létesítési terveiket valósíthatják meg. | null | 1 | https://www.napi.hu/ingatlan/kormany-allami-tulajdon-ingyenes-vagyonatadas-xii-v-kerulet-okumenikus-gimnazium.739542.html | 2021-11-04 12:44:20 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
autópálya;közbeszerzés;Rogán Antal;koncesszió;
2021-06-16 07:30:00
Fantomhivatal adná el a sztrádákat
Még honlapja sincs annak a Nemzeti Koncessziós Irodának, amely 35 évre adná el magyar sztrádák üzemeltetését.
Igazi fantomhivatal, még egy honlapja sincs, és elérni sem egyszerű az intézményt – így jellemezte a Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) egy, a közbeszerzésekben jártas szakértő, miután az NKI a hét elején azzal híresült el, hogy egy koncessziós eljárás keretében 35 évre egy magáncég kezébe adná a magyar autópályák üzemeltetését, felújítását, sőt a tervezett szakaszok építését is. Az irodát a kormány tavaly szeptemberben alapította a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményeként. A létrehozásakor mindenki arra számított, hogy az alig 10 fős fős szervezet fő feladata még a NER-vállalkozók által megszerzett kaszinó-koncessziók meghosszabbítása lesz a 2022-es választások előtt.
Ezzel szemben a NKI első közbeszerzési eljárása a héten jelent meg, amelyben nem a kaszinókat, hanem 2000 kilométernyi már megépült autópálya üzemeltetését és felújítását adná koncesszióba 35 évre. Az üzlet értéke több ezer milliárd forint, a nyertes ugyanis évente átalánydíjat kapna az elvégzendő munkákért.
A kormány a 35 éves kvázi magánosítást azzal indokolta, hogy nincs pénze az autópályák fenntartására építésre, mert arra már nem tud uniós forrásokat szerezni. Ezzel szemben csak az úthasználati díjakból jövőre mintegy 340 milliárd forint bevétele származik az államnak, míg az üzemanyagokra kivetett jövedéki adóból további 730 milliárd forint bevétele keletkezik, vagyis a két forrásból közel 1100 milliárd forintot kasszíroz. Ezzel szemben a most elfogadott 2022-es költségvetés 200 milliárdos közútfejlesztéssel és 138 milliárdos kiadással számol a PPP-konstrukcióban megépült autópályák (M5, M6) éves részletére. Igaz külön sztrádafejlesztést nem nevesítenek, de láthatóan a bevételek messze meghaladják a kiadásokat, még ha az üzemanyagok jövedéki adójának csak a töredéke jut is közúti fejlesztésekre.
Az építőipari szakmát meglepte a 35 éves koncesszió kiírása, ám a feltételeket (150 millió eurós saját tőke, nyereséges működés, és legalább 160 kilométer autópálya megépítése mint referencia) mintha Szijj László -féle Duna Aszfalt Zrt.-re szabták volna, más vélemények szerint szóba kerülhet még valamelyik Mészáros-féle építőipari cég, ám ezek már nehezen tudnak megfelelni a követelményeknek. Alaposan összezavarta spekulációt Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a parlamentben arról beszélt még hétfőn, hogy „aligha van Magyarországon egy olyan cég, amely ilyen nagyságrendű feladatokat vállalni tudna”. A 24.hu értesülései szerint – a nagyságrend és a körülmények miatt - építőipari körökben arra gyanakodnak, hogy újabb kínai projektnek ágyazna meg a kormány. Ezt a felvetést lapunknak nyilatkozó közbeszerzési szakértő azzal árnyalta, hogy a kínai cégek előtt az uniós közbeszerzési piac zárva van, a hiányzó nemzetközi szerződések miatt. A Budapest-Belgrád vasút esetében egy kormányközi megállapodás tette lehetővé a kínai cégek indulását - ez volt a kivétel –, de az sztrádamutyit nem előzte meg ilyen kormányközeli megállapodás, amiatt a kínai szálat, legalábbis egyelőre, kizárhatjuk.
A 35 éves koncesszióval, annak szükségességével és részleteivel kapcsolatban a Népszava is több kérdést küldött a Miniszterelnöki Kabinetirodának, de ahogy máshoz sem, úgy lapunkhoz sem érkezett válasz lapzártánkig. | Fantomhivatal adná el a sztrádákat | Még honlapja sincs annak a Nemzeti Koncessziós Irodának, amely 35 évre adná el a magyar sztrádák üzemeltetését - írja az Népszava. Ráadásul az ügylet sokkal inkább tűnik egy törvénytelenül hosszú közbeszerzési keretszerződésnek, mint koncessziós szerződésnek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3123220_fantomhivatal-adna-el-a-sztradakat | 2021-06-16 12:11:00 | true | null | null | Népszava |
Több mint 320 millió forint érkezett külföldről egy olyan alapítvány bankszámlájára, melyet határon túli magyarok támogatására hoztak létre. Csakhogy az adomány jelentős részét nem erre a célra költötték, hanem egy budai ingatlant vásároltak belőle. Mint a 24.hu kiderítette, a II. kerületi villában található lakást Veress László családja használja. Veress Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a kabinetfőnöke, az alapítvány kuratóriumi elnöke, Visontai Kálmán pedig Veress munkatársa az Országházban.
Az erdélyi gyökerekkel rendelkező, külhoni munkájáért kitüntetett Veressnek hivatalosan ugyan semmi köze a 2019-ben vásárolt ingatlanhoz, amikor fölkerestük azt, mégis az anyósa nyitott ajtót. Az asszony elmondta, hogy Romániából érkeztek, és a lakásban szálltak meg, ám annak valódi tulajdonosáról semmit sem tudott. Azt viszont elmondta, hogy valószínűleg a veje, Veress László és családja költözik majd be a lakásba.
A szóban forgó Lorántffy Zsuzsanna úti villában
az ötszobás, 164 négyzetméteres lakást 240 millió forintért vásárolta meg 2019 nyarán a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány.
Arról, hogy ki és milyen jogon használja a lakást, a helyszínen ajtót nyitó anyósa után elsőként Veress Lászlót kérdeztük meg. A beszélgetés leiratát szó szerint közöljük.
Ha jól tudom, van egy Visontai Kálmán nevű munkatársa, aki egy alapítványt vezet. Tud esetleg erről?
Nem. Nem tudok erről. Visontai Kálmán nevű munkatársamat ismerem, de nem ismerem, hogy milyen közéleti tevékenységet végez.
A Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványt vezeti, erről hallott?
Tudom, hogy támogatják a külhoni magyarokat. De nem vagyunk annyira közeli munkakapcsolatban. De mi közöm van nekem ehhez?
A II. kerületben van egy ingatlan, amit megvásárolt ez az alapítvány 240 millió forintért, ezt információink szerint az ön családja sajátjaként használja. Arra volnék kíváncsi, hogy hogyan és miért?
Ezt nagyon rosszul tudja, semmilyen ilyen információ nem helytálló. Nem tudom, honnan veszi ezeket, de beszéljen Visontai Kálmánnal.
Amikor becsöngettem ebbe a lakásba, akkor az ön anyósa nyitott ajtót.
Hát… Ő az, az én anyósom.
Értem, de most mondta, hogy nem helytállók az információim, miközben az anyósa nyitott ott ajtót.
Várjon, egy pillanat. (…) Ezek beteg emberek, hagyja ki őket az üzelmeiből!
Ezután Veress László bontotta a vonalat.
Anyósa mellett a körülmények is ellentmondanak Veress állításainak. A villa lakói közül többen azt mondták lapunknak, hogy Veress családtagjai jönnek-mennek a lakásban, mással nem is találkoztak ott. Ezt tapasztaltuk mi is, amikor ott jártunk: akkor Veress László felesége is az ingatlanhoz érkezett. Az asszony a két gyerekével lépett be a kapun, a kódot ismerve. Ő és a gyerekei is otthonosan mozogtak a villa kertjében, ami közel is van nekik, hiszen – mint azt Veress anyósától megtudtuk – a Veress család most a szomszéd házban lakik.
Az épületen egyébként ottjártunkkor semmi sem utalt arra, hogy egy alapítványnak ad otthont. Sem a lakáshoz tartozó kaputelefonon, sem a postaládára nem volt kiírva semmi. Csak a földhivataltól kikért tulajdoni lapról lehet tudni, hogy az ingatlan ezé a szervezeté. Látogatásunk – valamint Veress Lászlóval folytatott telefonszbeszélgetésünk – után viszont valaki filctollal annyit kiírt, hogy MTHA, ami a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány rövidítése.
Láthatatlan alapítvány a külhoni magyarokért
De nem csupán a II. kerületi luxuslakás környékén, máshol sincs nyoma a szervezet érdemi tevékenységének. A Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványt két évvel ezelőtt alapították, azonban honlapja, sőt bírósági bejegyzése szerint még e-mail címe sincs. Híradások nem jelentek meg a tevékenységéről. Tavalyi és tavalyelőtti pénzügyi beszámolóit jelentős késéssel, idén októberben adta csak le. A kuratóriumot a már említett Visontai Kálmán vezeti, másik két tagja az erdélyi Czegő Piroska és Czegő Krisztina, anya és leánya. Mindketten Veress László feleségének ismerősei.
A szervezet hivatalosan határon túli magyar fiatalok támogatásával foglalkozik. Az alapítvány bírósági bejegyzésében meghatározott célként az olvasható: „Lehetőségei szerint támogatni kívánja a Magyarországon, a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban bárhol magyarul tanuló, önmagukat magyar nyelven képezni akaró fiatalokat, a magyar kultúrával és tudománnyal összefüggő ismereteik elmélyítését, valamint külhoni magyar fiatalok kapcsolatainak erősítését Magyarországgal, a magyarországi fiatalok kapcsolatainak erősítését pedig a külhoni magyarsággal. A Kárpát-medence magyar kulturális örökségének megőrzése, ezzel kapcsolatosan filmek, videók, könyvek, egyéb kiadványok készítésének támogatása.”
E magasztos célokhoz képest 2019-es beszámolója alapján az alapítvány
13 millió forintért beszerzett egy Audi A6-os gépjárművet. Ezt Visontai Kálmán használja.
240 millió forintért megvásárolta az eredetileg két helyrajzi számon nyilvántartott budai luxuslakást. Ezt használja jelenleg a Veress család.
12,5 millió forintot fordított egy visegrádi erdőszéli telek megvásárlására.
4 millió forint volt az ingatlanvásárlások jogi költsége.
2,4 millió forintot (fejenként 600 ezret) költöttek négy magánszemély támogatására – látszólag ez a tevékenység felel meg az alapítvány deklarált céljának.
Továbbá 35 millió forintot adtak az Erdélyben bejegyzett Ábel Egyesületnek. Az egyesület elnöke az a Stefán Károly Róbert, aki megalapította a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványt.
A felsorolt tételek alapján az alapítvány a beérkezett adomány meghatározó részét nem határon túliak támogatására fordította.
Honnan van a pénz?
Az alapítvány pénzügyi beszámolója szerint mindössze egyetlen, méghozzá nemzetközi forrásból kapott adományt, összesen 322 millió forintot. A támogató megnevezéséhez csak annyit írtak, hogy egy Probillion Limited nevű cég adta a pénzt, a cég székhelyét, adószámát, ügyvezetője vagy tulajdonosa nevét nem közölték. Csakhogy ilyen nevű céget nem találtunk sem internetes kereséssel, sem a legnagyobb nemzetközi cégadatbázisokban. Mindössze két hasonló nevű társaságra bukkantunk: az egyik egy 2015-ben megszűnt hongkongi vállalat, a másik egy szintén megszűnt, Malajziában bejegyzett cég volt.
A hongkongi társaság után kutatva több forrásunk jelezte, hogy a támogatás feltehetően Frank Liu tajvani milliárdos üzletember köréből érkezhetett, aki Magyarországon is ismert adományozó és befektető hírében áll, és ő mentette meg a csődtől a pápai húsipari vállalatot. A vállalkozó az Index tavalyi cikke szerint jó barátja Veress László főnökének, Kövér László házelnöknek, aki Pápáról származik.
Frank Liu Kövértől kapta meg ünnepélyes keretek között a magyar állampolgárságot. Idén nyáron a magyar-kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez hozzájáruló munkája elismeréseként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Magyar Arany Érdemkereszttel jutalmazta az üzletembert, ugyancsak Kövér kezdeményezésére.
Liunak az állami Magyar Fejlesztési Bankkal is van közös üzlete: egy 200 millió eurós alapot hoztak létre, amelybe Frank Liu és a magyar állami bank fele-felerészben szállt be.
Miután az alapítvány támogatásával kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük Liu érdekeltségeit, cégei képviseletében a Magyarországon alapított Chi Fu Investment Fund Management Zrt. vezérigazgatója válaszolt. Austin Jieh először azt írta:
Az említett alapítványról nincs tudomásunk, és nem adományoztunk ennek a szervezetnek.
Néhány nappal később a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványnak is feltettük kérdéseinket. Ezután újabb levél érkezett Frank Liuéktól. Már emlékeztek az alapítványra, és közölték, üzleti partnereikhez fordultak azzal, hogy támogassák a külhoni magyarokat segítő szervezet létrejöttét. Újabb levelükben ez áll:
A teljes cégcsoportra kiterjedő kutatást végeztem. Ennek eredményeként feltűnt, hogy 2019-ben adományokat kértünk több olyan cégtől, amelyekkel kapcsolatban álltunk. Abból a célból kértünk támogatást, hogy létrejöhessen a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány. Ám nincs információnk arról, hogy pontosan melyik cég döntött végül úgy, hogy adományoz az alapítványnak.
A tajvani érdekeltségű cégcsoport levelével szinte egy időben érkezett meg a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány válasza is, ebben hasonló magyarázatot adtak a több százmilliós adományra.
A Magyarországon egyéb adományozásairól is ismert Frank Liu úr magánbefektető közreműködésével, az ő külföldi partnereitől kapott az Alapítvány 2019-ben magántámogatást
Azt tehát egyikük sem tisztázta, hogy pontosan mely cégtől érkezett az adomány, és annak ki a tulajdonosa. De a válaszokból az körvonalazódik, hogy a Kövérrel jó kapcsolatot ápoló Frank Liu üzleti köre finanszírozta azt a luxuslakást, amit a házelnök beosztottja, Veress László és családja használ – miközben a támogatott, Veress munkatársa által elnökölt alapítvány elvileg külhoni magyar fiatalokat segít.
A kuratórium elnöke magának is ellentmond
Visontai Kálmán telefonon és írásban adott válaszai merőben eltérnek egymástól. A kuratóriumi elnök telefonon – csakúgy, mint Veress László – először tagadta, hogy Veress családja használja a II. kerületi lakást, majd miután neki is jeleztük, hogy parlamenti munkatársának anyósa nyitott ajtót, elismerte, hogy valóban Veress László rokonai vannak az ingatlanban.
3-4 napja vannak ott, és mondjuk, még egy hétig
– vallotta be.
Egy nappal később írásban ugyanakkor Visontai már azt közölte – Veress anyósa és apósa említése nélkül –, hogy szeptember 1-je óta „egy külhoni magyar házaspár” részére biztosít az alapítvány térítésmentes elhelyezést, mindaddig, amíg a súlyos, krónikus betegségben szenvedő egyik házastárs magyarországi gyógykezelése ezt szükségessé teszi. Vagyis az első állításával szemben nem 3-4 napja, hanem két hónapja vannak az ingatlanban Veress szülei, már amennyiben Visontai ezúttal igazat állított.
Az ingatlanvásárlásról szólva Visontai azt mondta, befektetésként vették a 240 milliós lakást, mert amikor az alapítvány elkezdte a működését, akkor a koronavírus-járvány is elindult, ez a befektetés pedig jobb döntésnek tűnt, mint hogy bankban álljon a pénz.
Abban sem voltam biztos, hogy a bankok létezni fognak
– jelentette ki.
Ennek ellentmond az a tény, hogy az ingatlant 2019 júliusában vásárolták meg, miközben a koronavírus-járvány első fertőzöttjeit csak 2019 legvégén azonosították Kínában. Világjárvánnyá pedig csak 2020 márciusában nyilvánították, Magyarországon is ekkor jelentek meg az első betegek.
Visontai arról is szólt, hogy befektetésük idővel más célokat fog szolgálni, arra utalva, hogy esetleg eladhatják az ingatlant. Ehhez képest írásos válaszában azt közölte, hogy a megvásárolt lakás rendeltetése az alapítványi célok segítése, közösségi központként.
A kuratóriumi elnök állítása szerint nem kap fizetést az alapítványnál végzett munkájáért, amit négy évre vállalt. Cserébe a 13 millió forintért vett Audi A6-ost ő használja, ez az ő „tiszteletdíja, kompenzációja”, mondta.
Természetesen megkérdeztük az alapítvány vezetőjét a támogatást nyújtó Probillion Limitedről is, ám nem árult el részleteket. Azt mondta, azt kihagyná a történetből, mert meg akarja védeni őket. Csak annyit tudtunk meg tőle a titokzatos vállalatról, hogy az alapítványnak juttatott 322 millió forint – akkori árfolyamon egymillió euró – ennek a cégnek nem tétel.
Arról is érdeklődtünk, hogy a beérkezett támogatáshoz képest miért csekély összeggel támogattak magánszemélyeket. Ekkor Visontai ismét a koronavírus miatti leállásokra hivatkozott, de azt mondta, a kapott pénz várakozik, nem elköltött összegként tartják nyilván. Szerinte azért van ez így, mert „nincs logikusan hogyan osztani a pénzt”, bár hogy a Covid-járvány miért zárja ki a határon túli fiatalok támogatását, nem teljesen világos, még ha a kapcsolattartás esetleg nehezebbé is vált.
Az már a szervezet 2020-as pénzügyi beszámolójából derült ki, hogy a korábbi négy támogatott magánszemély mellett további három is pénzhez jutott az alapítvány jóvoltából. Közülük 1,8 millió forint adományban részesült Kovács-Darnót Renáta, Visontai Kálmán feleségének a testvére, vagyis az alapítvány vezetőjének sógornője, aki ráadásul nem határon túli magyar. A családon belül kiosztott támogatást firtató kérdésünkre Visontai azt mondta:
Ő és a férje is elvesztette a munkáját a koronavírus-járvány idején, amit kapott, azt majd támogatás formájában vissza fogja adni valamikor az alapítványnak. Ezek nem olyan pénzek, amelyek eltűntek, vagy el lettek herdálva.
Hozzátette, az övék egy magánalapítvány, amiben magántámogatás van.
Ez nem az a klasszikus történet, hogy az állami pénzeket jól lenyúlták, ami egyébként rendszeres
– zárta rövidre az ügyet a házelnök kabinetfőnökének munkatársa. | Külhoni magyaroknak szánt pénzből vettek budai villalakást, Kövér László titkárságáig vezetnek a szálak | Az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke, Veress László családja használ egy II. kerületi ingatlant, amit egy elvben határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt meg. Az alapítvány egy Kövér Lászlóval baráti viszonyt ápoló tajvani milliárdos közbenjárásával jutott hozzá több mint 300 millió forinthoz, a külföldről támogatott szervezetek listájára mégsem került fel. A pénzből a villalakáson túl egy Audi A6-osra is futotta, amit a kuratórium elnöke használ, a sógornője pedig 1,8 millió forint adományt kapott, bár nem is határon túli. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/11/03/kover-laszlo-kabinetfonok-veress-laszlo-visontai-kalman-hataron-tuli-magyarok-tamogatas-adomany-luxuslakas-villa-frank-liu-tajvan/ | 2021-11-03 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő korábban feljelentést tett a zsámbéki hulladéklerakó ügyében, melyben most fordulat állt be. Erről Facebook-oldalán ír a politikus.
A szemétlerakó körül zajló dolgokról korábban az Átlátszó számolt be: májusban írták, hogy az azt megelőző hónapokban nagy mennyiségű kommunális hulladékot szállítottak be a területre, pedig a telep üzemeltetője csak rekultivációra kapott engedélyt.
Szél Bernadett idén tavasszal tett feljelentést hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és természetkárosítás miatt. Azt írja, a telepre napi szinten 20-30 kamionnyi háztartási és veszélyes hulladékot hordtak be, az ellenőrzési tevékenységet szabotálták, az ügy feltárásában közreműködő civileket, Szél kollégáit és őt magát is „változatos atrocitások” értek.
Most pedig arról értesítették a képviselőt, hogy a bűnügyet az Érdi Rendőrkapitányság a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészséghez tette át. Még érdekesebbnek tűnt az az információ, hogy az ügyben hivatali vesztegetés bűntett gyanúja, valamint Tarnai Richárd Pest Megyei Kormánymegbízott vonatkozásában felmerülő hivatali vesztegetés elfogadása bűntett gyanúja miatt nyomoznak, erről azonban utóbb kiderült, hogy félreértésről van szó. | Hivatali vesztegetés gyanújával hozták összefüggésbe Tarnai Richárd kormánymegbízottat | Szél Bernadett független országgyűlési képviselő korábban feljelentést tett a zsámbéki hulladéklerakó ügyében, melyben most fordulat állt be. Erről Facebook-oldalán ír a politikus. | null | 1 | https://444.hu/2021/11/05/hivatali-vesztegetes-gyanujaval-hoztak-osszefuggesbe-tarnai-richard-kormanymegbizottat | 2021-11-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Döntést hozott a Nyíregyházi járásbíróság a vírusszkeptikus Gődény Görgy ügyében – tudta meg a Mandiner Szilágyi Lászlótól, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivőjétől.
Ahogy lapunk is beszámolt róla, a gyógyszerészt a Nyíregyházi Járási Ügyészség különleges jogrend idején elkövetett rémhírterjesztés bűntettével vádolta meg még június végén, miután tavaly novemberben az interneten olyan írást tett közzé, melynek tartalma alkalmas volt arra, hogy a koronavírus elleni védekezés eredményességét akadályozza.
Gődény „A választás szabadsága” címmel megjelentett írásában értelmetlen intézkedésnek nevezte a nyugdíjasok számára biztosított vásárlási idősávot, a kormányzat intézkedéseit víruspropagandának titulálta, illetve
az egész védekezést mesterségesen szított hisztériának nevezte.
A kötelező szájmaszk-viselésről azt állította, hogy az ártalmas az egészségre és nem tölti be védelmi szerepét. Állításai alkalmasak voltak a lakosság megtévesztésére, ugyanis az internetes és közösségi oldalán nagy számban szóltak hozzá írásához az olvasók, és több százan meg is osztották azt.
A vádhatóság Gődény esetében tárgyalás mellőzésével, csupán az ügyiratok alapján eljárva, úgynevezett büntetővégzés meghozatalát indítványozta, felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérve a vádlottra.
A pénteken meghozott végzés alapján
a gyógyszerészt rémhírterjesztés miatt egy év börtönbüntetésre ítélték, amelynek végrehajtását két évre felfüggesztették.
A döntés azonban nem jogerős, a vádlott és védője ugyanis kérheti a tárgyalás megtartását az ügyben. Az ügyészség ugyanakkor megfelelőnek tartja büntetést – mondta Szilágyi László.
Ahogy szintén beszámoltunk róla, a gyógyszerész augusztus végén jelentette be közösségi oldalán, hogy a youtube videomegosztó portál végleg törölte csatornáját.
Nyitókép: YouTube | Bűnösnek találta a bíróság Gődény Györgyöt, felfüggesztett börtönt kapott | A vírusszkeptikus gyógyszerész rémhírterjesztés miatt egy év börtönbüntetést kapott, amelynek végrehajtását két évre felfüggesztették. Gődény egy tavaly megjelentetett írásában egyebek mellett víruspropagandának titulálta a kormányzat pandémia elleni intézkedéseit, a kötelező szájmaszkról pedig azt írta, hogy ártalmas az egészségre. A bíróság által hozott büntetővégzés még nem jogerős. | null | 1 | https://mandiner.hu/cikk/20210920_bunosnek_talalta_a_birosag_godeny_gyorgyot | 2021-09-20 09:58:00 | true | null | null | Mandiner |
A videóban többek között a V mint Vérbosszú fináléjának egyik kulcsmomentuma is feltűnik, ami után Gődény megkérdezi, hogy „Értitek?”. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy fel akarja robbantani a parlamentet, ehelyett azonban a tüntetésen a változás elérésnek egy sokkal szelídebb módját jelentette be:
a pártja elindul a 2022-es választáson és mind a 106 választókerületben egyéni képviselőjelöltet is állít.
A pártját úgy hívják, hogy Normális Élet Pártja, és már 2020 nyarán bejegyezték.
Gődénynek már volt dolga pártokkal
Mint ismert, Gődény György a 2018-as választáson is elindult a Közös Nevező Párt listavezetőjeként. A választáson sikertelenül szereplő párt nem fizette vissza kampányra kapott 153 millió forintos állami támogatást, ami miatt költségvetési csalás gyanújával folyik nyomozás ellene. A Partizán oknyomozása szerint a Közös Nevező Párt együttműködött egy az állami támogatás lenyúlására szakosodott kamupártokat működtető hálózattal. Ezt a hálózatot a Partizán szerint a 2009-es, képviselői költségtérítéses népszavazást megszervező Seres Mária és férje, Stekler Ottó politikai kalandor tarthatja össze;
az utóbbi szintén jelen volt Gődény péntek esti tünetésén.
Róluk Gődény az Azonnalinak a tüntetés előtt azt mondta: ők nem vesznek részt a pártban, bár Steklerről elismerte, „ő általában segít a szervezésben, mert rutinja van ebben.” Az Azonnalinak arra a kérdésére, hogy a Normális Élet Pártja 2018-hoz és a Közös Nevező Párthoz hasonlóan tagja lesz-e egy „pártcsaládnak”, Gődény úgy fogalmazott:
„Nincs család, nincs szórakozás, csak a Normális Élet Pártja. Nagyon sok munkák van benne, hogy felállt a 106 egyéni jelölt.”
Mint elmondta, nem bízzák a véletlenre, már decemberben elkezdik keresni a támogatókat, akik majd aláírják a jelölőíveket. Gődény kiemelte: a 106 képviselő egyike sem párttag.
A vírusszkeptikus gyógyszerész kifejette: a párt által meghirdetett polgári engetlenséggel a kormányrendeletre reagálnak, ami a munkáltatók kezébe adja annak lehetőségét, hogy kötelezővé tegyék az oltást a munkavállalóiknak.
Arra a kérdésünkre, hogy a nyugat-európai több tízezres tüntetésekhez képest Magyraországon a járványügyi intézkedések ellen miért lépnekl fel viszonylag kevesen, Gődény azt mondta: a magyaroknak nem sikerült az „átalakulás” a sziocialista érából, és
„a magyarok egyszerűen félnek”.
Best of járványszkepticizmus
A délután négy órára meghirdetett eseménynek több felszólalója is volt.
Gődény György egy talkshow keretében meginterjúvolta Szilviát, a párt debreceni képviselőjelöltjét. Ő az egészségügyben dolgozott, de ezen a területen nem folytathatta a munkát, mert nem volt hajlandó beoltatni magát. Elmondta, hogy emiatt miféle sérelmek érték más emberek részéről, illetve azt is, hogy ő megtiltotta a családjának, hogy beoltassák magukat.
Szerinte ami folyik az oltások kapcsán, az
„rohadt nagy népbutítás”.
Azt állította, hogy egészségügyisként csak oltottakkal volt dolga, illetve azt is kifejtette, hogy ha valakinek nincs baja az oltástól, az azért van, mert placebót kapott.
Gődény ezután kifejtette, hogy „országos felelőtlenség” volt kötelezővé tenni az egészségügyi dolgozók oltását, amikor ugyanis véget ér a veszélyhelyzet, az egészségügyből emiatt távozók visszamehetnének dolgozni, erre már biztosan nem lennének hajlandók. Gődény szerint a beoltottak ugyanúgy továbbadhatják a fertőzést, mint a nem beoltottak.
Ezt követően a párt egy másik képviselőjelöltje, Tomasovszki László klinikai szakpszichológus tartott egy hosszú és roppant szerteágazó beszédet, amiben különféle statisztikákkal igyekezett cáfolni a járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatos hivatalos kommunikációt, majd Gődény vele is elbeszélgetett a tömegmanipulációról,
amiben Tomasovszki goebbelsi módszereket fedez fel.
Gődény szerint „úgy működik az oltás, mint Magyarország”. Elmondta: változást fognak generálni ebben az országban, meg akarják akadályozni a politikusok ámokfutását. A maszkot marketingeszköznek tartják, ami szerintük csak azért van, hogy lássuk, hogy járvány van.
Az eseményen felszólalt Victor C. Fields „alkalmazott táplálkozás tanácsadó, életmódszakértő, epidemiológus hallgató és gyakorló természetgyógyász” is. Az angolszász neve ellenére tökéletes magyarsággal beszélő fiatalember a kormányrendelet bírálta, ami lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy az alkalmazottaikat kötelezzék az oltásra.
Kristóf, a párt egyik budapesti képviselőjelöltje a saját környzetéből vett példáit helyezte bele a járványszkepticizmus széles keretébe: állítása szerint a gyermekének az iskolájában a tanárok 98 százalékát beoltották, mégis kötelező lesz a maszkviselés és az egyik osztály karanténba megy. Kristóf szerint ez azt mutatja, hogy az oltás nem működik.
Az esemény sztárfelszólalója dr. Tamasi József volt, aki Gődénnyel együtt alapította meg Orvosok a tisztánlátásért nevű szervezetet, és Gődény mellett a járványszkepticizmus egyik arca. Tamasi beszédében birkáknak nevezte azokat, akik hisznek az oltásban és a járvány létezésében.
Az esemény végén néhány spontán felszólaló is megosztotta a közönséggel az oltással és a járvánnyal kapcsolatos tapasztalatait és gondolatait, majd
Gődény még bejelentette, hogy népszavatást kezdeményez arról, hogy legyen minden nap állami ünnep, hiszen azokon nem kötelező betartani a járványügyi intézkedéseket.
A tüntetést közvetítettük az Azonnali Facebook-oldalán, alább itt lehet teljes egészében végignézni. A magyar járványszkepticizmust korábban az alábbi videóban magyaráztuk el részletesen:
A cikk készítésében közreműködött Tóth Csaba Tibor is. | Gődény György is indul 2022-es választáson, a Normális Élet Pártja mind a 106 választókerületben indít jelöltet | Mint ismert, Gődény György a 2018-as választáson is elindult a Közös Nevező Párt listavezetőjeként. A választáson sikertelenül szereplő párt nem fizette vissza kampányra kapott 153 millió forintos állami támogatást, ami miatt költségvetési csalás gyanújával folyik nyomozás ellene. A Partizán oknyomozása szerint a Közös Nevező Párt együttműködött egy az állami támogatás lenyúlására szakosodott kamupártokat működtető hálózattal. Ezt a hálózatot a Partizán szerint a 2009-es, képviselői költségtérítéses népszavazást megszervező Seres Mária és férje, Stekler Ottó politikai kalandor tarthatja össze; az utóbbi szintén jelen volt Gődény péntek esti tünetésén. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20211105_godeny-gyorgy-is-indul-2022-es-valasztason-a-normalis-elet-partja-mind-a-106-valasztokeruletben-indit-jeloltet | 2021-11-05 10:09:00 | true | null | null | Azonnali |
A szélsőjobboldali veszélyre figyelmeztet a német szociáldemokrata párt listavezetője az EP-választáson. A Die Zeitnek nyilatkozva elmondta, szerinte mi ad reményt a populista áttörés ellen. | 53 milliárdos hitellel lett Fidesz-közeli tulajdonosa a cseh repülőgépgyárnak | Az adósság úgy is hatalmas összeg, hogy a magyar kormány is kötelezettséget vállalt a visszafizetésére. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202143_vodochody_holdings_ahmvevo_arepulore | 2021-10-28 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2021.10.27. 14:00
Változatlanul nyomást gyakorolva, de már hatalmas felárat is beígérve csavarná ki a kormány a budapesti repülőteret a külföldi üzemeltetők kezéből. Lehetőleg még a választások előtt.
A ferihegyi reptér főtulajdonosa „reméli, lehetőséget kap”, hogy maradjon
2021.07.12. 16:358 perc
A kormány vételi ajánlatot tett a Budapest Airportra. A német főtulajdonos AviAlliance továbbra sem akar kiszállni a reptércégből, persze nyilván van az a pénz, amiért az állam többségi tulajdonrészt vehet, a cég piaci értéke 2,5-3,5 milliárd euró lehet. Az AviAlliance nyilatkozata alapján nagyon erős nyomásgyakorlás mehet a háttérben. | Orbánék akkor is nyerhetnek Ferihegy megvételén, ha a választásokon veszítenek | Változatlanul nyomást gyakorolva, de már hatalmas felárat is beígérve csavarná ki a kormány a budapesti repülőteret a külföldi üzemeltetők kezéből. Lehetőleg még a választások előtt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20211027_Utkozopalyan | 2021-10-27 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Azonnal jelez, ha viselőjénél pitvarfibrilláció, azaz a szívritmuszavar egyik leggyakoribb formája lép fel, amely fáradékonysághoz, de akár a jóval problémásabb vérrögképződéshez is vezethet. Márpedig ez nem csupán az embereknél, de az állatoknál is veszélyes. | Igaz, hogy több pénzt kapnak az egyházi iskolák, de az is, hogy nem | Az egyházi iskolák előnyben részesítése – ha ténylegesen van ilyen szándék – jóval trükkösebben történik annál, semhogy az a költségvetési törvényből kiderüljön. A módszer a kormány kezében az egyházak kézből etetésének egyik bevett formája. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202142__egyhazi_iskolak__finanszirozas__egyedi_dontesek__ki_fizesse_meg | 2021-10-23 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Varga Mihály posztolt a közösségi oldalán még csütörtökön a Gazdasági Kabinet döntéseiről, itt írta, hogy az energiapiac változásaira reagálva rövidesen egy törvényjavaslatot nyújtanak be a parlament elé. Nem kizárt, hogy ennek részeként módosíthatják a nem lakossági fogyasztók által fizetett, az áramdíjba beépített részt, amely a KÁT kasszába folyik, ebből egészítik ki a távhőszolgáltatók működési költségeit.
Ez arra enged következtetni, hogy a NER-közeli gázkereskedők veszteségeit kompenzálja a forrás. A Varga által belengetett módosítás, ha valóban ismét ennek a tételnek a megemelését jelenti, már a gázkereskedők nyomására történhet.
A kasszában a korábbi befizetésekből 42 milliárd forint volt az idei évre, erről írta a hvg.hu a közelmúltban, hogy a távhősök az összeg megduplázását látnák megnyugtatónak a zavartalan működés érdekében. Úgy tudjuk, hogy több hőszolgáltatónál is kopogtattak a gázkereskedők, hogy módosítanák a korábban már fixen kötött szerződéseiket úgy, hogy a lekötött mennyiség egy részét már a jelenlegi piaci árakon fizessék meg a távfűtő vállalatok. A lakossági távfűtés több millió köbméteres éves igényeit kielégítő mennyiség csak néhány NER-közeliként ismert nagy gázkereskedőnél áll rendelkezésre, így nem nehéz kitalálni, hogy az energiatörvényi módosítással megemelt kasszából ezeknek a cégeknek a veszteségei is csökkenni fognak.
A különös az, hogy azt a bizonyos „adót”, amivel a távhőt támogató kasszát feltöltik, június 8-án egyszer már módosították, ekkor majdnem megduplázták annak mértékét: 0,81 Ft/kWh-ról felemelték 1,45 Ft/kWh-ra. Ehhez érdemes kitérni arra, hogy a távhők májusban szerződnek a nagy gázkereskedőkkel egy éves mennyiségre. Ennek ismeretében módosítják rendre a hivatalosan kapcsolt-termelésszerkezet átalakítási támogatásnak nevezett „adót”, ez a forrása a KÁT-kasszának, amelyből a távhők működését támogatja az állam. Most úgy tudjuk, hogy ennek mértékén változtatnának újra. Ezt azért neveztük különösnek, mert az éves mennyiségre fix áron szerződnek a távhők egy gázévre, ami októbertől októberig tart, tehát elvileg jövő októberig ülhetnének a babérjaikon a szolgáltatók, hiszen jövő őszig szerződéssel lekötött gáz biztosítva van számukra, így a lakosok számára is a rezsicsökkentés.
Mivel az időjárás nagy tréfamester, előfordul, hogy félgőzzel kell fűteni télen, de jöhetnek a durva mínuszok is. Ezekre az anomáliákra is szerződnek a gázkereskedőkkel a távhők úgy, hogy 20-30 százaléknyi mozgómennyiséget is lekötnek, ezt is fix áron. A gázkereskedő ezt feltehetően nem vásárolja meg, a pluszgázt csak akkor veszi meg, ha az kell.
A szerkesztőségünkhöz eljutott információk szerint a gázkereskedők most erre a még nem beszerzett, de ha szükség lesz rá, akkor már csak borsos áron megvásárolható gázmennyiségre vonatkozó részt szeretné úgy módosítani, hogy erre a távhő fizesse meg azt az árat, amennyit ők is kénytelenek fizetni. Adott esetben ez százmilliós tétel is lehet. Megkerestük az egyik, információink szerint érintett gázcéget, az MET Holding és a Telekom tulajdonában levő E2 Hungária Kft, de nem reagáltak kérdéseinkre.
Úgy tudjuk, hogy nem minden távhőszolgáltató repesne az örömtől, hiszen a többnyire önkormányzati hátterű cégeknek ekkora összegre még fedezetük sincsen. Ráadásul információink szerint a gázkereskedők akár egyoldalúan is módosítanák a távhő szolgáltatókkal, hónapokkal ezelőtt megkötött szerződéseiket.
Egyelőre nem tudjuk, hogy hány távfűtési szolgáltatóval módosíttatnának szerződést a magán gázkereskedők, mindet megkeresnék, vagy „csak” néhányat hoznának példátlan helyzetbe, hogy a módosítás elutasítása miatt, akár egyoldalúan is módosítanák a gázvásárlásra már hónapokkal ezelőtt megkötött traktusokat. Szakipari körökből úgy tudjuk, hogy a szándék az energiaár elszabadulásának áthárítására a gázkereskedők részéről mindenképpen érzékelhető. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hvg.hu megkeresésére annyit válaszolt, hogy figyelemmel kísérik a szektort, céljuk az, hogy sem a végfelhasználói ár ne változzon, és a szolgáltatók költséghatékonysága se romoljon, az Átlátszó kérdésre viszont azt írták, hogy egyetlen szolgáltató jelezte feléjük a problémát.
A hozzánk befutott információk szerint legalább féltucatnyi szolgáltató jelezte, hogy a gázkereskedőjük megkereste őket a mozgómennyiségnek nevezett, még előttük álló gázvásárlások jelenlegi piaci áron való kifizetésével, azaz azzal, hogy ennek megfelelően módosítsák a szerződéseiket. Ez valóban a töredéke a száz körüli szolgáltatónak, ráadásul, tartva a következményektől, még a méltatlankodók sem vállalták, hogy nevesítsék a szolgáltatóikat. | Az energiatörvény módosításával a NER-hez közeli gázkereskedők veszteségeit is kompenzálhatják | Az energiatörvény módosításáról döntött a kormány gazdasági kabinetje, a részletek még nem ismertek. Szakipari körökben úgy tudják, hogy a nem lakossági áramfogyasztók „adóját” emelnék, amely a távhő rezsicsökkentést védi. Végül a NER nagy gázkereskedői veszteségeit tompíthatja. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211024_energiatorveny_kat_gazkereskedok | 2021-10-24 08:45:00 | true | null | null | HVG |
A Határok Nélküli Teniszakadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Kisvárdától mindössze 8 kilométer távolságban található. Már másodjára drónozunk az ország ezen szegletében, legutóbb az adófizetők pénzéből Kisvárdán kiépült NER-Disneyland látványberuházásait örökítettük meg. A 300 kilométeres utat most egyrészt azért tettük meg, hogy megnézzük, hogyan öntötték formába az ország első, angol nyelvű, bentlakásos teniszakadémiáját, amihez VIP klubépületet is álmodtak.
Másrészt szerettük volna megtudni, hogy a szántóföldek melletti teniszakadémiát mennyien használják, egy év alatt sikerült-e beindítaniuk az oktatási tevékenységet. Ha már a sportiskolát felhúzó, közpénzzel kitömött Alkossunk Várost Alapítvány a közadatigénylésünkre nem reagált. Többek között azokra az adatokra lettünk volna kíváncsiak, hogy mennyien vették eddig igénybe a teniszpályákat, és ki tudják-e gazdálkodni az akadémia fenntartását, vagy ahhoz is támogatásokra van szükségük. Az alapítványnak és a teniszakadémiának írásban is elküldtük a kérdéseinket, de azokra sem érkezett válasz.
A Rétközi-tóra nem véletlenül vetett szemet a helyi elit, ami ebben az esetben csakúgy, mint Kisvárdán, Seszták Miklós, ex-fejlesztési miniszter körét jelenti. A politikus jelenleg a térség országgyűlési képviselője, akinek hála a tóhoz is ömlik a közpénz. Lenyűgöző látványt nyújt a 400 hektáron elterülő tó, ami az Országos Ökológia Hálózat magterületéhez tartozik. A most létesült teniszakadémia úgynevezett pufferterületen fekszik, ez a terület, ami védi a tó állapotát.
Hivatalos megnyitóról nem találtunk az interneten információkat, a teniszakadémiának 2020. március végén kellett elkészülnie. Annyit lehet látni, hogy 2020 júliusában elindult a Facebook-oldaluk, 2020 szeptemberében Seszták Miklós pedig azt írta az egyik bejegyzésében, hogy „Teniszélet, Rétközi-tó ON”. Azt viszont ki lehet jelenteni, hogy a teniszakadémia több mint egy éve megnyitotta a kapuit.
Az osztályokat még meg sem hirdették
Az akadémia honlapján azt írják, hogy várják a sportolni vágyókat, online is lehetőség van pályát foglalni. Megvan az előnye, ha valaki a semmi közepén felépült teniszpályán akar edzeni, ugyanis az online foglalórendszerben szinte lehetetlen olyan időpontot találni, ami foglalt. Egy időponton belül 13 pálya közül lehet szabadon válogatni, ugyanis ott is alig mutat foglalást a rendszer. Hasonló volt a helyzet augusztusban is, amikor jó idő volt, ősszel pedig a fedett sátorban lévő pályákon lehetne teniszezni.
Délelőtt 1600 forint/óra, délután 2000 forint/óra áron lehet sportolni a hét sima salakos pálya egyikén. Négy kemény pálya létesült, ezeknek az ára 5000 forint/óra, a szupersalakosé és a multifunkcionális gumipályáé pedig 2000-3000 forint/óra között mozog.
Ahogy a NER-es úticélok esetében lenni szokott, frissen aszfaltozott út vezet a kukoricaföldek között az akadémiához. A helyszínre ottjártunkkor busszal érkezett egy iskolás csoport edzeni. A főépület azonban (benne az iskolával, irodákkal és a 48 férőhelyes kollégiumal) még nagy valószínűséggel nem tölti be a funkcióját.
A honlapon nincs annak nyoma, hogy volt lehetőség beiratkozni a tanévre, és máshol sem láttuk jelét, hogy meghirdették volna az osztályokat.
Azt sem verték nagydobra, hogy mi is lesz pontosan a funkciója a beruházásnak. Az interneten keresgélve lehet belefutni egy interjúba a frissmédia.hu oldalán. Ebből tudhatjuk meg, hogy hat-hét sportágat akarnak az oktatásba belevinni, napi szinten a teniszt, azonkívül Kisvárda közelsége miatt a focit és a kézilabdát, a tó adottsága miatt pedig a kajak-kenut.
Teljesen angol nyelven fog folyni az oktatás, lesz egy nulladik, illetve további négy osztály. Egy osztályt 25 fővel terveznek elindítani. A kollégiumban 50 főnek tudnak szállást nyújtani, ahová Kárpátaljáról, Szlovákiából vagy a romániai magyar területekről várnak gyerekeket.
Azért sem feltételezzük, hogy a sportiskola elindult, mert a Facebook-oldalukon úgy hirdetik a kétágyas kollégiumi szobákat, hogy oda bárki foglalhat.
Jöhetnek az új Fucsovicsok
„Csodás a komplexum, a pályák borítása megegyezik a US Openével!” – mondták a környékbeli szakemberek egy kupica pálinkának tűnő ital társaságában a bejáráson.
Arra nem sok racionális magyarázatot lehet találni, hogy miért a Rétközi-tó partján, Nyíregyházától 50 kilométerre épült meg a köznek sportparadicsom. Az egyik legnaivabb magyarázat a beruházásra, hogy a szomszédos nyírségi salakról, Nyíregyházáról indult Fucsovics Márton karrierje, a sportoló jelenleg a 39. helyen áll a férfi teniszezők világranglistáján.
A fent említett interjúban sem aggódják túl a távolságokat: „100 kilométeres körzetben egy olyan komplexumot adtunk a mai nap át, hogy bárkit tudunk fogadni. Aki tényleg minőségi teniszt akar, annak nem biztos, hogy 30, 20, 50 kilométeres távolság gondot okoz”. 50 kilométer távolság oda-vissza megtéve már 100 kilométer, viszonylag szűk az a kör, akinek megérné ennyit kocsikázni, kivéve, ha jakuzzis fogadtatásban részesül.
A VIP klubépület nem fért bele 3 milliárdba
2019-ben derült ki, hogy nettó 2,4 milliárd forintból épülhet meg a sportiskola. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, illetve a Magyar Tenisz Szövetséggel kötött szerződések alapján beruházóként megjelölt Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft. által kiírt tender nyertese a Kermi-Szolg Kft. lett.
Az index.hu szúrta ki, hogy a tóhoz közeli részen VIP klubépületet terveznek. Már a szántóföldek közé megálmodott teniszakadémia is furcsának tűnt, de az épülethez tervezett medencés klubépület már egyértelműen jelezte, hogy a helyi elit kiszolgálását célozta meg a beruházás.
A látogatásunkkor a klubépület még kivitelezés alatt állt, a hozzá tartozó két pálya már készen volt, de azokat felverte a gaz, nyilvánvalóan nem használják. A többi kültéri pálya azonban karban volt tartva.
Azt 2019-ben még nem lehetett tudni, hogy a bruttó 3 milliárdos építkezés büdzséjébe belefér-e a klubépület. Utánanéztünk az építkezésnek a közbeszerzési értesítőben, és kiderült, hogy nem fért bele. A klubra egy másik közbeszerzést írtak ki, aminek az eredményét idén januárban tették közzé. A nyertes ezúttal is a Kermi-Szolg Kft. lett.
Az egyszintes, 457 négyzetméteres épület 124 millió forintba kerül az adófizetőknek.
Az újonnan kiírt közbeszerzés műszaki terveiben már csak az található meg, hogy az épületen belül lesz egy 22 négyzetméteres „lazító medence” és 47 egy négyzetméteres rekreációs tér.
A korábbi műszaki tervekben, amelyekről az index.hu számolt be, részletesebben felsorolták, hogy milyen luxus wellness-elemekkel kívánják felszerelni az épületet, még a jakuzzi típusát is előre kiválasztották. A létesítmény az akkori tervek szerint a későbbiek során egy 125 négyzetméteres kültéri úszómedencével is kiegészül.
„Megrendelő igényének megfelelően egy pezsgőmedence és egy szauna létesül, melyet kizárólag az Akadémia VIP vendégei használnak majd (…) A zártkörű használat és a kis kihasználtság miatt a választott pezsgőmedence egy feszített víztükrű, 6 fő befogadóképességű, akril bevonatú kereskedelmi forgalomban kapható termék, amely szűrő-forgató berendezéssel és különböző masszázs funkciókkal (illetve igény szerint egyéb kiegészítőkkel, pl. led világítás, hangrendszer, stb…) van ellátva.”
A pénzes polgároknak is ki kell engednie a gőzt valahol
Sokan értetlenül állnak azelőtt, hogy mi indokolja ezt a luxust. Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, volt debreceni polgármester elárulta, hogy a teniszakadémia mintája a Santa Monica Club. „Annak az a lényege, hogy olyan sportegyesületet működtetnek Santa Monicában, ahol az olimpiai bajnokokkal az egyébként pénzes polgárok együtt edzenek, mert nekik ez a presztízs, ahhoz viszont építenek jacuzzit is… ha egyébként a kisvárdai polgárok egy része, akinek van pénze, ettől gondolja azt, hogy akkor őneki ez egy klubélet, egy társadalmi közösségi élet és a versenyzőkkel együtt van, akkor azt gondolom, ezt meg kell tenni.”
Azt a saját szemünkkel láttuk, hogy Szabolcsveresmart nem a nyírség Santa Monicája. Az 1700 fős település igen szegénynek számít.
„Mind az óvodában, mind az általános iskolában magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ennek leggyakoribb oka a családok nehéz anyagi helyzete, hiszen a település családjainak nagy része többnyire minimálbérből, munkanélküli járadékból, vagy az aktív korúak segélyéből és a gyermekek után járó támogatásokból él” – olvasható a falu honlapján.
Tökéletes gazdasági NER-körforgás
Az akadémia honlapján nem írják, hogy milyen forrásból épült fel a teniszparadicsom, az interneten ezt a három pénzforrást találtuk:
2016-ban a teniszakadémia kialakítása Rétközben 1,250 milliárd forintot kapott a Magyar Tenisz Szövetség;
A Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft. „Szabolcsveresmarti Teniszakadémia” című projekt egyedi támogatásaként 1,2 milliárd forintot kapott;
2017-ben a Rétközi Teniszakadémia támogatására a Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft. 250 millió forintot kapott.
A teniszakadémia kiváló példa arra, hogyan válik követhetetlenné a közpénz útja az alapítványoknál.
Valamivel egyszerűbb lenne a dolgunk, ha a teniszakadémia a Magyar Tenisz Szövetség égisze alatt működne. Bár igaz, a szövetség háza táján sincs minden rendben. 2020-ban érkezett Lázár János rendet tenni, a korábbi elnök, a szintén fideszes országgyűlési képviselő Szűcs Lajos helyére. Az előző elnök idején a szövetségnél 3,8 milliárdos tartozás halmozódott fel, a zavaros helyzet miatt odáig fokozódott a feszültség a szövetségben, hogy Szűcsnek, aki 2011-től volt a Tenisz Szövetség elnöke, távoznia kellett.
A beruházás építtetője a nyíregyházi Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft., a céget 2016 decemberében alapították, tulajdonosa a nyíregyházi Alkossunk Várost Alapítvány. Az alapítvány pedig már egyértelműen Seszták Miklós kedvencei közé sorolható, ugyanis több milliárd forintos támogatást nyertek el kisvárdai projektek megvalósítására.
Az Alkossunk Várost az építtetője a kisvárdai ökofilm-parknak is, amely még az OLAF érdeklődését is felkeltette. Az alapítványt Mikucza Tamás hozta létre, aki Seszták Miklós üzleti körébe tartozó vállalkozó. A fideszes Seszták Miklósnak sem megy rosszul, a második legjobban kereső politikussá avanzsált 2020-ban.
A közpénzzel kitömött Alkossunk Várost Alapítvány 2016 után „megunta feltölteni” a honlapjára az éves beszámolót. Az alapítvány birosag.hu-n elérhető 2019-es évi beszámolóját pedig csak 2021 februárjában adta le. Ezzel is megnehezítik, hogy megtudjuk, milyen támogatásokat kaptak 2020-ban.
Ez a furcsa gazdasági körforgás itt még nem ér véget. A közbeszerzéseket elnyerő Kermi-Szolg Kft. Kerekes István tulajdonában van.
A közbeszerzést közvetetten egy olyan alapítvány írta ki, amelynek az alapítója Mikucza Tamás, majd pedig a támogatók között is feltűnnek Mikuczáék. A beruházás telkei sem az állam tulajdonában vannak: 2018-ban vásárolta meg azokat a Kárpát-medencei Teniszakadémia Nonprofit Kft.
A teniszakadémia támogatói között is feltűnik a Mikucza-család. A támogatókat a honlap alján tüntetik fel, köztük találjuk a nyíregyházi F Medical Magánklinikát (korábbi nevén a FINNAMED Klinikát), aminek az ügyvezetője Mikucza Tamás.
Több mint 1 milliárd turisztikai fejlesztésre – zárt kapuk
Az alapítvány a Rétközi-tó komplex turisztikai fejlesztésére a Nemzetgazdasági Minisztériumtól 785 millió forintot kapott. A pénzből a következő projektek valósultak meg, amelyek összege – az mfor.hu gyűjtése szerint – 565 millió forint:
„Rétköz kapuja” látogatóközpont, nettó 193 millió forint;
vízibázis és rendezvényház, nettó 248 millió forint;
100 fős filagória és megfigyelőközpont, nettó 103 millió forint;
tanösvény, nettó 21 millió forint.
Ezeknél a beruházásoknál is a Kermi-Szolg Kft. volt a kivitelező.
A tó körüli túrát egy hétfői napon a „Rétköz kapuja” látogatóközpontnál kezdtük. Az interneten nem találtuk a nyomát, hogy megvalósult-e a beruházás. Az alapítvány honlapja szerint a „Rétköz kapuja” biztosítja a „komplex turisztikai, információs és látogatómenedzsment szolgáltatásokat”.
Az autóból kiszállva, a tó északi csücskénél megpillantottuk az épületet, reméltük, hogy odasétálva az információs pultnál tudunk tájékozódni a tó látnivalóiról, és útmutatást tudnak adni, mit merre találunk. Egy térképet is szerettünk volna kérni, hogy ne a közbeszerzési értesítőből kivadászott helyrajzi számok alapján kelljen túráznunk. A kapu viszont zárva volt, és a nyitvatartást sem tüntették fel.
A következő állomás, amit szerettünk volna megnézni, az a 100 fős filagória, a kilátó és a hobbit-szállás. A közútról egy fatábla jelzi a Bucka-Lakot, a kilátót nem, de egy tábla tiltja a behajtást azoknak, akik nem a szálláshelyre érkeztek. Biztos, ami biztos, a kocsit kint hagyva besétálunk a szántóföldek között, azonban itt is zárt ajtókat találunk.
Bucka-Lak elnevezésű „hobbit-szállás” és erdei iskola, egy másik uniós projektből, nettó 500 millió forintból valósult meg. A honlapjuk szerint az épület erdei iskolaként is működik, ennek keretében egész évben általános iskolás csoportoknak szerveznek egy hetes turnusokban programot. A szállás Facebook-oldalára feltöltött képek alapján valóban jártak iskolás csoportok a Bucka-Laknál, ahol lovaskocsikázásra és hajókázásra is volt lehetőségük.
Drónvideó: kihasználatlan a 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémia Kisvárda mellett from atlatszo.hu on Vimeo.
A vízibázishoz és rendezvényházhoz nem találtuk meg az utat, a drónfelvételen azonban egy rövid keresés elő is bukkantak az épületek a fák között. Azt később a polgármester közösségi oldalán találtuk meg, hogy a vízibázis a Kurta kocsma melletti úton közelíthető meg. Úgy tűnik, hiába az a több mint 1 milliárd forint, amit a tó turisztikai fejlesztésére költöttek, még mindig a legbiztosabb turisztikai információs központ a helyi kocsma maradt a kistelepülésen.
Zsilák Szilvia (szöveg) – Pápai Gergely (videó)
Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy a Kermi-Szolg Kft. tulajdonosa Mikucza László Zsolt. A tévedésért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük. | Drónvideó: üresen áll a 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémia Kisvárda mellett | Megnéztük a nettó 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémiát Kisvárda mellett, amit a volt fejlesztési miniszterhez, Seszták Miklóshoz köthető alapítvány húzott fel közpénzből. A szántóföldek között megvalósult teniszparadicsom ugyan már egy éve megnyílt, de nincs nyoma, hogy az öt évfolyamos iskolában elindult volna az akadémiai oktatás, a sportlétesítmény oldalán pedig igazán művészet foglalt időpontot találni. A közpénzzel kitömött alapítvány nem válaszolt az adatigénylésünkre, amiben azt szerettük volna megtudni, mennyien használták a pályákat, és miből tartják fent az akadémiát. Több mint 1 milliárd forintot költöttek a szomszédos tó turisztikai fejlesztésére is, aminek a keretében többek között hobbit-házakat húztak fel. Ezeknél a fejlesztéseknél azonban többnyire zárt kapuk fogadtak minket, és még mindig a helyi kocsma tölti be leginkább a turisztikai információs központ szerepét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/11/05/dronvideo-uresen-all-a-24-milliard-forintbol-epult-luxus-teniszakademia-kisvarda-mellett/ | 2021-11-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Október végén megjelent a két szervezet együttműködésében készült ötödik Korrupciófigyelő jelentés, amely a 2021 júniusa és 2021 szeptembere közötti időszakot foglalja össze jogállamisági és korrupciós szempontból. Az elemzés szerint a jövő évi választás közeledtével felerősödtek a korábban tapasztalt jelenségek: a fideszes háttérállam kiépítése, az állami tájékoztatás hiányosságai, a pártállás szerinti pénzosztogatás és az állami vagyon alapítványokba menekítése. A jelentéshez szakértői véleményt adott Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese is.
„A kormány változatos eszközöket vet be azért, hogy a favorizált klientúra és politikai osztály megélhetése egy esetleges kormányváltás esetén se kerülhessen veszélybe” – ezzel a mondattal harangozza be a honlapján a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a K-monitorral együttműködésben készített ötödik Korrupciófigyelő jelentést.
Az anyag a 2021 júniusa és szeptembere közötti időszak történéseit átvizsgálva arra jutott, hogy „a 2022-es választási év közeledtével egyre jobban felerősödtek a korábban már tapasztalt tendenciák: a kormány változatos eszközöket vetett be azért, hogy a favorizált klientúra és politikai osztály megélhetése egy esetleges kormányváltás esetén se kerülhessen veszélybe. Eközben az állami működés átláthatósága sem javult”, és „az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat egyre kevésbé leplezetten hozzák rendkívül hátrányos helyzetbe”, továbbá „hatalmas költségvetési osztogatás veheti kezdetét” részben az úgynevezett Gazdaságvédelmi Alapból, részben európai uniós forrásokból.
A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2020 szeptemberében indította el Korrupciófigyelő programját, amelynek keretében negyedévente kiadott elemzésekben vizsgálják a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések és az állami korrupció alakulását. Az első jelentésről itt, a másodikról itt, a harmadikról itt, a negyedikről pedig itt írtunk.
A 24 oldalas, közérthetően megfogalmazott anyag első része az átláthatóságot csökkentő és a korrupció elleni fellépést nehezítő intézkedéseket tekinti át. Első helyen a járvánnyal kapcsolatos közérdekű adatigénylések teljesítésével kapcsolatos tartós visszásságok állnak, például az az eset, amikor a Müller Cecília által vezett Nemzeti Népegészségügyi Központ 90 napra hosszabbította az Átlátszó adatigénylését, amelyben arról érdeklődtünk, hogy milyen nyilvántartást vezetnek az oltottakról.
Az is bekerült az anyagba, hogy az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. júliusban 3 hónap hosszabbítás után megtagadta a védettségi igazolványokra vonatkozó adatigénylésünket, és csak most adta ki az iratokat, miután pert indítottunk értük.
A NISZ 8 millió darab védettségi igazolványt rendelt közel 10 milliárd forintért
Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) júliusban 3 hónap időhúzás után megtagadta a védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződés kiadását…
A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a közérdekű adatigénylések válaszadási határidejének 15 napról 45 napra való meghosszabbítását lehetővé tevő kormányrendelet még mindig érvényben van, holott már az összes járványügyi korlátozást feloldotta a kormány. Az anyag emellett a járvánnyal kapcsolatos állami tájékoztatást is hiányosnak értékeli, hiszen megszüntették az Operatív Törzs napi tájékoztatóit, hétfőnként pedig összesítve közlik az előző 3 nap járványügyi adatait.
A második részben a költségvetéssel és az átlátható gazdálkodással kapcsolatos visszásságokat veszi számba a TASZ és a K-monitor. Itt foglalkoznak azzal, hogy az Európai Unió még nem hagyta jóvá az EU rendkívüli helyreállítási csomagjából igényelt összegekre vonatkozó magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, mert abból hiányolják a korrupcióellenes intézkedéseket. Szintén itt kapott helyet a 2022-es költségvetés részévé tett 550 milliárd forintos Beruházási Alap, a Magyar Falu Program, a Modern Városok Program, valamint a kormány szeptemberi, rekordösszegű devizakötvény-kibocsátása, továbbá az államháztartás rekordnagyságú, 1900 milliárd forintos hiánya.
„A jogállam eróziója és a korrupció közpolitikai eszközzé emelése Magyarországon egyszerre, egymással szoros összefüggésben történik, többnyire valamilyen közérdekű cél mögé rejtve. Ez jelenleg a koronavírus okozta válság elleni fellépés” – áll a jelentésben.
Az elemzés harmadik részében a tőkekoncentrációról és a közvagyon kiszervezéséről lehet olvasni. Ide került a ferihegyi repülőtér visszavásárlását célzó kormányzati szándék, a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat 35 évre szóló koncesszióba adása, a hulladékgazdálkodás kiszervezése, a vagyonkezelő alapítványoknak és egyházaknak adott hatalmas mértékű állami vagyon, valamint a kormányközeli vállalkozók által elnyert közbeszerzések és a NER-barát szervezetek, tudásközpontok állami támogatása.
A WHB 5,5 milliárd forintért újítja fel a geszti Tisza-kastélyt, ami aztán a református egyházé lesz
Nettó 5,5 milliárd forintért újíthatja fel a Békés megyében található geszti Tisza-kastélyt a West Hungária Bau (WHB) vezette konzorcium. A…
A negyedik blokkban főként az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat érő negatív megkülönböztetésről és a Norvég Alap helyébe lépő magyar költségvetési források megkérdőjelezhető elosztásáról van szó. Itt idézik az Átlátszó augusztusi cikkét, amelyben megállapítottuk, hogy „közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll azoknak a szervezeteknek több mint a fele, akik a legnagyobb összegű támogatást nyerték el a Norvég Alap helyére állított magyar állami alapból, a Városi Civil Alapból”.
A TASZ és a K-Monitor ötödik Korrupciófigyelő jelentése teljes egészében itt olvasható.
Korrupciófigyelő – ötödik jelentés by atlatszo on Scribd
A jelentéshez szakértői véleményt adott Gyükeri Mercédesz, a HVG újságírója, Reszkető Petra, a Budapest Intézet kutatója, és Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese. Címlapkép: Orbán Viktor Brüsszelbe indul 2021. június 11-én (forrás: Orbán Viktor/Facebook) | Változatos eszközökkel igyekszik bebiztosítani saját klientúráját a kormány a TASZ és a K-Monitor szerint | Október végén megjelent a két szervezet együttműködésében készült ötödik Korrupciófigyelő jelentés, amely a 2021 júniusa és 2021 szeptembere közötti időszakot foglalja össze jogállamisági és korrupciós szempontból. Az elemzés szerint a jövő évi választás közeledtével felerősödtek a korábban tapasztalt jelenségek: a fideszes háttérállam kiépítése, az állami tájékoztatás hiányosságai, a pártállás szerinti pénzosztogatás és az állami vagyon alapítványokba menekítése. A jelentéshez szakértői véleményt adott Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/04/valtozatos-eszkozokkel-igyekszik-bebiztositani-sajat-klienturajat-a-kormany-a-tasz-es-a-k-monitor-szerint/ | 2021-11-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Orbán Viktor úgy játszadozik a független intézmények vezetőinek kinevezésével, cserélgetésével, hogy a jelenlegi hatalom befolyását fenntartsa arra az esetre is, ha elveszíti a választásokat.hirdetésMár Orbán Viktor sem hisz abban, hogy „a Békemenet megvédi a magyar demokráciát”. Megkezdődött a felkészülés a vereségre, kapkodva terjesztik be azokat a törvénytervezeteket, amelyekkel elvileg független intézmények Orbán-függő vezetőit betonoznák be, korlátozva egy esetleges kormányváltás utáni új kabinet mozgásterét.A minap benyújtott, 121 paragrafusból álló, cinikusan az „egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényben rendezik például több, úgynevezett önálló szabályozó szerv vezetőjének jogállását.Ezeknek persze semmi közük az igazságügyhöz, még csak nem is kapcsolódnak hozzá, ám ez ma már aligha okoz meglepetést. A Fidesz is folytatta a 2010 előtti évek általa akkor elítélt parlamenti gyakorlatát: a salátatörvényekbe gyömöszölt, egymáshoz egyáltalán nem kapcsolódó jogszabály-módosításokat.hirdetésAz önálló szabályozó szervek a központi államigazgatás intézményei közül azok, amelyek nem tartoznak a kormányzati igazgatási szervek közé. Jelenleg három ilyen van: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH).A médiahatóság elnöke már eddig is be volt betonozva 9 évre, a köztársasági elnök nevezte ki a kizárólag kormánypártok delegáltjaiból álló testület élére. Megbízatása politikai jellegének nyilvános beismerése volt, amikor a múlt héten bejelentették, hogy az eddigi elnök, Karas Monika „új kihívásokat keresve” lemondott, és az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja, ami újabb 12 évre szóló – lényegében politikai – megbízatást jelenthet a maga és a NER számára.Utóda a Médiatanács élén várhatóan Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz, így ott – miközben Karasnak már csak egy éve lenne a poszton – ismét nulláról indul majd a 9 évig ketyegő mandátumszámláló. Koltay egyébként volt már korábban a Médiatanács tagja, és a véleményalkotása messze önállóbb, mint a mindenben a kormány álláspontjához igazodó lemondott elnöké. Így, ha Orbán nem is vásárol be vele, nem biztos, hogy ugyanolyan lojalitásra számíthat tőle, mint amilyennek az elődje rendszeresen a bizonyságát adta.Nem Karácsony, Márki-Zay, de a lényeg ugyanaz:A másik két önálló szabályozó szerv – az SZTFH és a rezsiügyekért felelős energiahivatal – esetében a Fidesz a vezetők kinevezésének metódusát írná felül a beterjesztett módosítással.Eddig mindkét esetben a miniszterelnök volt a kinevező, így került az SZTFH élére néhány hete Biró Marcell; a mostani változtatás eredményeként őt és az energiahivatal elnökét, Horváth Péter Jánost is bebetonozhatnák. Kilógó lólábA tervek szerint mindkét vezetőt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki, éspedig 9 évre, s egy külön paragrafusban egyből kétharmadosnak is minősítenék ezeket a kinevezéseket. Birót már csak azért is meg kell erősítenie Orbánnak, mert egy másik törvénytervezettel megszüntetik a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (MBFSZ), valamennyi jogát és kötelezettségét, vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait átruházva a jogutódként feltüntetett SZTFH-ra.A lóláb itt is kilóg, hiszen a bányafelügyelet mint hatóság a NER-elit és személyesen az Orbán család számára különösen fontos bányászati ügyekben jár el, így esetleges jövőbeni akadékoskodásaitól is meg akarja kímélni magát a miniszterelnök.Az Állami Számvevőszék elnökének, a fideszes pártkatona Domokos Lászlónak ugyan jövőre lejárna a mandátuma, de Orbán ennek a szervezetnek az irányítását sem akarja kiengedni a kezéből. A jogszabályok szerint az ÁSZ elnöke a megbízatásának lejárta után is hivatalában marad mindaddig, amíg az Országgyűlés meg nem választja az utódját. Mivel ehhez kétharmados egyetértés kell, egyelőre nem tűnik valószínűnek Domokos távozása, még akkor sem, ha jövőre esetleg nem Orbán alakíthat kormányt.Persze jövő tavaszig még idő is van, ki lehet újabb 12 évre nevezni egy Domokoshoz hasonló NER-katonát az ÁSZ élére. Karas alelnöksége pedig abban segíthet Orbánéknak, hogy amikor e posztot idén nyáron kitalálták, a törvénymódosításba azt is belevették, hogy mindaddig az alelnök vezeti a számvevőszéket, amíg nincs meg az új elnök.Bár ma még a központi államigazgatási szervek közé tartozó úgynevezett kormányzati főhivatalok vezetőit is a miniszterelnök nevezi ki, Orbánék most ezt a szabályt is felül akarják írni. A Központi Statisztikai Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mellett ilyen szervezet az Országos Atomenergia Hivatal is.Ennek vezetője, Fichtinger Gyula a tavasszal lemondott, s Orbán szeptemberben talált rá utódjára Kádár Andrea személyében. Ám már a parlament előtt van a törvénytervezet, amely szerint 2022 januárjától kivennék a kormány alól a szervezetet, és a mindenkori miniszterelnök kinevezési jogát is megszüntetnék. A jövőben „a hivatal a függetlenségének megerősítése érdekében” átkerülne a szervezet az önálló szabályozó szervek közé, így annak elnökét szintén a köztársasági elnök nevezné ki, 9 évre megkötve ezzel a következő kormány(ok) kezét.Megkeserítheti a következő kabinet életét Orbán a Költségvetési Tanács hozzá lojális tagjain keresztül is. A háromtagú testület két tagja az ÁSZ és a Magyar Nemzeti Bank elnöke, vezetője pedig az a személy, akit az államfő nevez ki e posztra; ha az ő hármasuk nem ért egyet a költségvetési törvénynek a kormány által benyújtott tervezetével, akkor azt nem hagyhatja jóvá a parlament. Költségvetési törvény nélkül pedig jócskán megnehezedik a kormányzás. A szétszakíthatatlannak tűnő hálóA kétharmad egyébként arra is jó volt a Fidesznek, hogy az ÁSZ-hoz hasonlóan azokat a szervezeteket is Orbán-kompatibilis vezetők irányítása alá vonja, amelyek elvileg függetlenek a kormányzati szférától.Ilyenek többek között a bíróságok, az ügyészség, az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda is. A Kúria elnöke tavaly óta a bírói gyakorlattal nem rendelkező, viszont Orbán-hívő jogász, Varga Zs. András, Polt Péter legfőbb ügyész pedig, akit nemrég erősítettek meg a posztján, szintén Orbán egyik leghűségesebb szövetségese. Utóbbi leváltásához a parlamentnek benyújtott törvénytervezet szerint – a kinevezéséhez hasonlóan – kétharmados többség kellene.Ezeknek a szervezeteknek a vezetői olyan hálót alkotnak, amelyet jogállami módon nagyon nehéz lesz szétszakítani, viszont – Orbán érdekében – ellehetetleníthetik egy esetleges következő kormány munkáját. Felvetődött ezért az ellenzékben, hogy nem éppen jogállami módon, de trónfosztanák az alaptörvényt és megszabadulnának Orbán embereitől is, ám ettől Jakab András alkotmányjogász a Telex számára adott interjújában óva intett.Ha felülírnák a jogállami normákat, azzal jogalapot nyújtanának bármely következő kormánynak a jogellenes cselekményekhez – érvelt Jakab, hozzátéve azonban azt is, hogy szerinte „korántsem biztos mindenkinek a feltétel nélküli hűsége, ha megváltozik a politikai gravitációs tér”, s meg kell várni, szabotálják-e a jogilag független intézmények az új kormányt. Akadékoskodhat is az elnök, ha akarA független szervezetek fideszes elfoglalása mellett a még a választások előtt megválasztandó új köztársasági elnök is jócskán megnehezítheti a leendő kormány dolgát. Az államfő az, aki – túl azon, hogy elnöki kegyelemben részesítheti például a NER bíróság által elítélt bűnözőit – jóváhagyja a törvényeket, amelyek csak ezáltal válhatnak hatályossá.Emellett neki kell aláírnia számos kinevezést, például a nagykövetekét, a honvédelmi és rendvédelmi szervek tábornokaiét is, bőven lenne tehát lehetősége akadékoskodni még akkor is, ha Orbánék nem bővítenék ki a hatáskörét a következő hónapokban.Az új államfő, akit még a mostani összetételű parlament választhat meg, azzal is keresztbe tehet a következő kormánynak, hogy a törvényeket rendre továbbküldi az Alkotmánybíróságnak, ahol szintén nagy többségben vannak Orbán káderei. E szempontból különösen érdekes lesz majd követni például Pokol Béla alkotmánybíró állásfoglalásait, aki eddig következetesen kiállt a „jurisztokrácia” ellen, azaz tagadta, hogy egy demokratikusan megválasztott, parlamenti többséggel rendelkező kormányt a „fékek és ellensúlyok” akadályozhatnak törekvéseiben.Nagy kérdés – tette hozzá –, hogy „egy esetleges többségi kormányváltás, nagyobb mértékben eltérő politikai értékvilágot a kormányprogramba emelve, miképpen tud lebénulás nélkül működni”. Hogy egy ilyen esetleges lebénulásban mi lesz majd az AB és azon belül Pokol Béla alkotmánybíró szerepe, akár már fél év múlva kiderülhet. | Orbánt Viktort leleplezik trükkjei: "A király meztelen" | Orbán Viktor úgy játszadozik a független intézmények vezetőinek kinevezésével, cserélgetésével, hogy a jelenlegi hatalom befolyását fenntartsa arra az esetre is, ha elveszíti a választásokat. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202142__a_ketharmad_tartositasa__visszaeles_ajoggal__trukkok_szazai__granitszilardsagu_beton | 2021-10-24 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
A National Endowment for Democracy és a Mérték Médiaelemző Műhely közös jelentésében Magyarország, Csehország, Románia és Szlovákia médiapiaci helyzetét, és az elmúlt három évben bekövetkezett változásait vizsgálta. A nemzetközi összehasonlításból kiderült, hogy Magyarországon a közszolgálati média kiszolgáltatottá vált a politikai befolyásnak, valamint az erős túlfinanszírozás növeli a szolgáltató lojalitását a jelenlegi kormánypártok felé.
A tanulmány szerint Közép-Európában hagyományosan nagyobb a politikai beavatkozás szerepe, ugyanakkor a magyarországi közmédia állapota kiemelkedően rossz a régióban. Amíg a vizsgált országokban a szerkesztők igyekeznek ellenállni a nyomásgyakorlásnak, addig a hazai szereplőkre inkább az elfogultság, valamint a pártatlan és független műsorszolgáltatás hiánya jellemző.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. párosa olyan közszolgálati modellben működik, melynek szervezeti felépítése átláthatatlan, finanszírozása pedig nem transzparens. Előbbi felel a közmédia majdnem teljes műsorkínálatának gyártásáért, és mivel Médiatanács tagjait a kormánypárt nevezi ki, ezért gyakorlatilag lehetetlen az intézmény független ellenőrzése.
Nem sajnálják a pénzt
A fenti ábrából kiderül, hogy az MTVA kiemelten finanszírozott: 2021-ben már 117,7 milliárd forintból gazdálkodhat, valamint a központi költségvetés részesedése – ennyit ad az állam a közmédiának – a szolgáltató bevételeiből minden évben nagyon magas, jellemzően 90 százalék körüli. Az évek során növekvő tendenciát remekül szemlélteti, hogy amíg 2011-ben mindössze 30,3 milliárd volt az éves költségvetés, addig 2022-re – az NMHH jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslata szerint – már 130,1 milliárdos tervezett büdzsével számolhatnak. Az országgyűlési választások évében közel 13 milliárd forinttal emelkedhet a közmédia költségvetése.
A választásokra való tekintettel sokan gyanakodnak, hogy a javaslatban szereplő gigászi összeg még növekedhet is: a 2018-as országgyűlési választás évében kiugró volt a különbség a tervezett és a teljesített összeg között. Az Országgyűlés kormánypárti többsége 80,9 milliárd forintot szavazott meg a tárgyévre, azonban közel 17 milliárddal túllépték az előirányzott költségvetést, miután a végösszeg 97,7 milliárdra rúgott – olvasható a Telex korábbi cikkében.
Pártállami időket idézi
Az elemzés szerint nem véletlen, hogy sokan állami médiaként emlegetik a csatornákat: a műsorszerkesztési gyakorlat nagyban hasonlít ahhoz, amihez a közönség a kommunizmus idején hozzászokott. Az Európai Unió folyamatos bírálata, a központi üzenetek és az oroszbarát narratívák érvényesülnek. Valamint amíg a nyíltan kormánypárti politikai elemzők rendszeresen szerepelnek, addig az ellenzéki politikusokat és független szakértőket meg sem hívják.
A médiatörvény előírja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás célja a kiegyensúlyozott, tárgyilagos és árnyalt tájékoztatás, valamint köteles beszámolni az állampolgárokat érintő helyi, országos és európai eseményekről, illetve vitás kérdésekről. Ezeknek a híreknek az ellentétes vélemények bemutatásán keresztül hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a közösség megalapozott döntéseket hozzon az információk sokszínűségének ismeretében. Ezzel szemben sokan úgy vélik, hogy többek között az ellenzéki előválasztásról – melyen több mint 800 ezer ember vett rész – sem a közmédia, sem az MTI nem vett tudomást, szinte teljesen figyelmen kívül hagyták az időszak legfontosabb belpolitikai eseményét.
A mikrofonállvány szerepet tovább erősíti a Szabad Európa oldalán megjelent hangfelvétel: a kiszivárgott anyagból kiderül, hogy a szerkesztőségi irányelv egyértelműen a kormánypárti kommunikáció képviselete. Eszerint a tájékoztatás hiánya nem szakmai hibák sorozatának eredménye, sokkal inkább vezetői elvárásról van szó. A közszolgálati média elfogultságát korábban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is megállapította, a 2018-as parlamenti választások vizsgálata során: az M1 szerkesztőségi tudósításaiban elfogultságot mutatott a kormánykoalíció javára, amely a híradások mintegy 61 százalékát tette ki. Ennek átlagosan a 96 százaléka pozitív hangvételű volt, míg az ellenzéknek szentelt tudósítások 82 százaléka negatív.
Torzítja a piacot
Bár a televíziós közszolgálati csatornák népszerűsége alacsonyabb – az összesített piaci részesedésük 10,3 százalék –, a hírfogyasztási szokások elemzéséből kiderül, hogy mégis a harmadik legfontosabb információforrás. Még ha az egyes csatornák nézettsége nem is kiemelkedő, a teljes közszolgálati portfólió viszonylag széles közönséget ér el. A közmédia presztízse a fiatalok körében meglehetősen alacsony, inkább az idősebb közönség ragaszkodik a hagyományos televíziós csatornákhoz és rádiókhoz.
Ugyan a tanulmány szerint a kereslet visszafogott – a televíziós és online közönségarányok nem túl magasak, ezért a piacra gyakorolt hatása csak mérsékelt –, vannak olyan területek, ahol a csatornák szerepe különösen jelentős. Az állami műsorszolgáltatók jelentős részesedéssel rendelkeznek a rádiós piacon – 2020-ban 35,8%-os közönségarányt értek el –, ezért kevés szereplővel is erősebb a pozíciójuk, aránylag nézettek (ebben hasonlít pl. Romániához). A közszolgálati sportcsatornák versenyelőnyben vannak, miután közpénzből vásárolhatnak és gyárthatnak közvetítéseket, szemben a magántulajdonban lévő vállalatokkal. Valamint a hírpiacon megkerülhetetlen MTI – amely az MTVA részeként működik, és ingyenes szolgáltatásokat kínál – kereskedelmi versenytársai az évek alatt folyamatosan megszűntek, így az állami tulajdonú hírügynökség monopolhelyzetben van. Bár a régióban előfordul, hogy a televíziócsatornák és rádióadók ugyanazon intézményhez tartoznak – Szlovákiában is hasonlóan működik –, a közszolgálati médiába integrált hírügynökség mégis hungarikumnak számít. | Közpénz-milliárdokkal támogatják, hogy a régió legelfogultabb közmédiája legyen | Magyarországon a közszolgálati média pénzköltése továbbra sem transzparens, a napirenden lévő témák pedig sokakat emlékeztetnek a szocializmusban tapasztalt tájékoztatáshoz. Ameddig a hazai közmédia egy túlfinanszírozott, és sokszor veszteséges modellben működik, addig a környező tagállamokra inkább a pénzhiány jellemző - állapította meg jelentésében a Mérték Médiaelemző Műhely. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/kozpenz-milliardokkal-tamogatjak-hogy-a-regio-legelfogultabb-kozmediaja-legyen.739749.html | 2021-11-07 16:52:04 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
köztelevízió;Hadházy Ákos;
2021-11-06 14:41:00
A köztévé naponta 1,2 millió forintot fizet sminkelésre, fodrászra és ruhásra
Hadházy Ákos újabb gyanús ügyről rántotta le a leplet.
Az állami televízióban évi bruttó 444 milliót fizetnek ki a műsorvezetők, vendégek sminkeléséért, fésüléséért és öltöztetéséért – tudatta Hadházy Ákos a közösségi oldalán. Számításai szerint így naponta 1,2 milliót fizetnek ki közpénzéből fésülésre és púderezésre.
"A szerződés szerint kb. 80 000 munkaórát kell szolgáltatnia a nyertes cégnek, ezek szerint óránként 5500 forintért, havi egymillióért végzik a munkájukat az MTVA sminkesei" - közölte a független képviselő. Hozzátette, a nyertes céget meghívásos közbeszerzési eljárásban hívták meg, a dokumentumok szerint egyetlen cégtől kértek ajánlatot (ez egyébként törvénytelen).
Hadházy szerint ennek megfejtése nyilván az, hogy nem a sminkesek és fodrászok keresnek ilyen jól, hanem a cég, amelyik ezeket a megbízásokat évről évre megkapja, majd továbbadja a tényleges munkát az alvállalkozóinak. Közben nyilván csinos profit keletkezik. | A köztévé naponta 1,2 millió forintot fizet sminkelésre, fodrászra és ruhásra | Az állami televízióban évi bruttó 444 milliót fizetnek ki a műsorvezetők, vendégek sminkeléséért, fésüléséért és öltöztetéséért – tudatta Hadházy Ákos a közösségi oldalán. Számításai szerint így naponta 1,2 milliót fizetnek ki közpénzéből fésülésre és púderezésre. | null | 1 | https://nepszava.hu/3137198_a-kozteve-naponta-1-2-millio-forintot-fizet-sminkelesre-fodraszra-es-ruhasra | 2021-11-06 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
beruházás;
2021-11-05 06:40:00
Az Alkotmánybírósághoz fordul Angyalföld a tervezett VIP-projekt miatt
A fellépés oka, hogy a kormány meglehetősen sajátos módon építené be a Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által határolt területet.
Alkotmányjogi panaszt nyújt be az Alkotmánybírósághoz Angyalföld önkormányzata a Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által határolt terület beépítése miatt. Az ingatlan egyik felére sportcsarnokot építene az Erdért Sportegyesület, míg a Népfürdő utcai részre az Idom Házépítő Kft. társasházat húzna fel. Mint arról már írtunk, a bemutatott koncepciótervet a kerületi tervtanács túl nagynak, környezetéhez nem illeszkedőnek találta és nem támogatta. A hatályos jogszabályok szerint így a terv nem valósulhatott volna meg, Csakhogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a projektet, így a kerület elutasítása már nem akadály. A rendelet indoklása szerint „a több mint 90 millió forint értékű projekt több mint 800 új munkahelyet teremt, de hatásában több mint ezer munkahely létrejöttét támogatja Pest megyében”.
A kormányzati beavatkozás egyébként korántsem annyira meglepő, ha tudjuk, hogy ki áll a projekt mögött. A beruházó cég egyik tulajdonosa a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia. A Rahmikulov család cégcsoportjáé az OTP Bank részvényeinek több mint hét százaléka.
A XIII. kerület szerint nem igazán világos, hogy mire alapozza a fentieket a jogalkotó. A lakás és szállodafunkciót magába foglaló épület ugyanis nem teremthet 800 új munkahelyet, az pedig végképp értelmezhetetlen, hogy a budapesti ingatlanfejlesztés miként befolyásolná a Pest megyei munkaerőpiacot. Ráadásul a kormányrendelet még a korábbinál is eltúlzottabb beépítést tesz lehetővé a parkolóhelyek területének és a kötelező zöldterület méretének csökkentésével. A XIII. kerület azért fordul az Alkotmánybírósághoz, mert a rendelet segítségével megvalósuló beruházás károsan befolyásolja a környék mikroklímáját, ezzel sérül a mindenkit megillető egészséges környezethez való alkotmányossági jog. Angyalföldi képviselő testülete csütörtöki ülésén a kormánypárti tagokat leszámítva támogatta az előterjesztést. | Az Alkotmánybírósághoz fordul Angyalföld a tervezett VIP-projekt miatt | A fellépés oka, hogy a kormány meglehetősen sajátos módon építené be a Népfürdő utca-Dagály utca-Jakab József utca-Bodor utca által határolt területet. | null | 1 | https://nepszava.hu/3137053_az-alkotmanybirosaghoz-fordul-angyalfold-a-tervezett-vip-projekt-miatt | 2021-11-05 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Varga T. Róbert;Batka Zoltán;
sportpálya;
2021-11-05 07:00:00
Orbánék lepasszolnák a méregdrága sportpályáikat
Kibővítené a kormány azok körét, akiknek ingyen átadható állami sporttelep. Panama nem kizárt, ahogy az sem: szabadulnának a drágán épült, de fenntarthatatlan ingatlanoktól.
Önkormányzatok mellett sportegyesületek, egyházak közhasznú szervezetek, így akár a nemrég százmilliárdokból létrehozott Fidesz-közeli óriásalapítványok is sportingatlanok tulajdonosaivá válhatnak a jövőben, ha vállalják, hogy 15 évig tovább működtetik az ott zajló sporttevékenységet – derül ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Mager Andrea által benyújtott törvénymódosító javaslatból. A szöveg egészen pontosan „az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonban álló ingatlanokról” rendelkezik. Ez a gyakorlatban jelenthet példáéul stadiont, futballpályát, vízisporttelepet, uszodát vagy sportközpontot. Mindez nagy sportegyesületeket is érinthet, hiszen azok sokszor csak vagyonkezelői az adott ingatlanoknak.
A törvénymódosítónak – amit a Jobbik-közeli Alfahír szúrt ki először – szakmai forrásaink szerint jelenleg több olvasata is lehetséges. Egyfelől az állam így próbál spórolni: az utóbbi évek rohamos – sokszor bírált, közpénzmilliárdokért abszolvált – sportfejlesztései után a létrejött létesítmények többségének fenntartása egy-két kivételtől eltekintve veszteséges. Szakmai becslések szerint az adófizetőknek az országban meglévő összes sportingatlan és létesítmény üzemeltetése mintegy évi 50 milliárd forintjába kerül. Ezt próbálja mérsékelni az állam külső üzemeltetők bevonásával. Ugyanakkor a Mager-féle javaslat ezt úgy tervezi megoldani, hogy tisztán magánbefektetőket továbbra sem enged kapásból és közvetlenül a gyakran kifejezetten nagy értékű sportingatlanok közelébe, hanem csak a vagyontörvényben meghatározott kör szerezhet ingatlant. Mint azt a tárca lapunknak küldött szűkszavú levelében leszögezte, a szabályozás célja a „sportszakmai kontroll erősítése” azzal, hogy arra kötelezi a döntéshozót: a sporttelepként nyilvántartott ingatlanok kizárólag sportcélra legyenek ingyenesen tulajdonba adhatóak.
Ez utóbbi azonban csúsztatás: a sporttörvény jelenlegi verziója is alkalmazza ezt a kikötést, a különbség az, hogy jelenleg csak önkormányzatok kaphatnak a sok tízezer sportlétesítmény tulajdonjogából, most viszont bővül a kör. Kérdés mennyire: lapunk úgy értesült, korábban a kormány felajánlotta a fővárosi sportegyesületeknek, hogy az általuk használt ingatlanok üzemeltetését megkaphatják, saját kézbe vehetik, ami azzal kecsegtet, hogy 15 év múlva e területek a tulajdonukba kerülnek. Információnk szerint azonban a hat nagy klub egyike sem élt a lehetőséggel. Még az egyébiránt igencsak tisztességesen kistafírozott Ferencváros sem. Ezt magyarázhatja, hogy a létesítmények fenntartása olyan irdatlan összegeket emészt fel, ami még a legtőkeerősebb szervezeteket is megrendítheti.
Mindenesetre sportközgazdászok szerint a félig piaci alapú működtetés nem ördögtől való gondolat, illetve szorító szükségszerűség. Muszbek Mihály amondó, a korábbi évek rohamtempóban lezajlott sport-infrastruktúra fejlesztéseit eleve úgy tervezték, hogy azok multifunkciósak lesznek – azaz a sportközpontokat sporton kívül egyéb célra is lehet használni –, ám ezt az idő nem igazolta.mUgyanakkor igencsak szükség lenne erre: egy utánpótlásnevelő sportszervezetnek például 200-300 fiatal oktatására, edzésére alkalmas helyiségre van szüksége, amit azonban csak napi pár órában használ. A többi időben lényegében kihasználatlan az épület – említette a közgazdász, aki szerint szakmai szemmel nézve évek óta teljesen nyilvánvaló volt, hogy például a stadionok tekintetében idehaza a hazai nézőszámhoz képest jócskán eltúlzott fejlesztések történtek. Ebben a helyzetben szerinte érhető, hogy a kormány valamilyen módon megnyitná az állami sportlétesítmények működtetését a magántőke előtt, azaz részben piacosítaná a létesítmény-hasznosítást. A kérdés, hogyan lehet kivitelezni: az új szereplők egyszersmind szolgálják ki a sportklubokat, egyúttal egyensúlyba hozzák a létesítmények jelenleg jócskán veszteséges működtetését és járulnak hozzá a jövőbeni fejlesztésekhez? A közgazdász úgy véli: azt nem lehet tudni, hogy a sok tízezer sportfejlesztés közül melyik lehet majd „piacképes”, ahogy a részletek sem ismertek.
Az ugyanakkor tény, hogy már idehaza is van arra példa, hogy tisztán piaci alapon is lehet sikeres sportberuházást működtetni. Muszbek emiatt arra számít, hogy ha a kormány megnyitja ezt a piacot, úgy kialakul a verseny az üzemeltető cégek között. Ez a fajta irány jótékonyan hatna az egyébként is deficites költségvetésre – tette hozzá Muszbek.
Arra a fölvetésre, hogy mi a garanciája annak, nehogy valami tessék-lássék sporttevékenység örve alatt ingatlanpanamázásba torkolljon a piacnyitás, ő és más kollégája is úgy reagált, ez meglehetősen valószínűtlen. „Eleve: ahol épített sportingatlan van – stadion, vagy bármilyen egyéb létesítmény – ott már van valamilyen infrastruktúra, nem életszerű, hogy oda más célú ingatlant is építenek” – vélekedett Szabados Gábor sportközgazdász. Ő úgy véli, hogy a most tervbe vett változtatás a sportlétesítmények túlnyomó részét nem fogja érinteni. „Bizonyos kiemelt sportingatlanoknál el tudom képzelni, hogy valamilyen, jellemzően sportszervezet elvállalja a 15 éves működtetését” – szögezte le Szabados. | Orbánék lepasszolnák a méregdrága sportpályáikat | Kibővítené a kormány azok körét, akiknek ingyen átadható állami sporttelep. Panama nem kizárt, ahogy az sem: szabadulnának a drágán épült, de fenntarthatatlan ingatlanoktól. | null | 1 | https://nepszava.hu/3137051_orbanek-lepasszolnak-a-meregdraga-sportpalyaikat | 2021-11-05 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Karácsonyék feljelentése után nyomozást indítottak a csillaghegyi fürdő ügyében
A főpolgármester szerint az elszámoltatás nem kommunikációs trükk, hanem kemény jogi munka.
Újabb, az előző városvezetéshez kapcsolódó ügyet vizsgál a rendőrség, nyomozás indul a Csillaghegyi Árpád forrásfürdő kialakítása miatt – írta a Facebookon pénteken megjelent bejegyzésében Karácsony Gergely. Budapest főpolgármestere szerint „az elszámoltatás nem kommunikációs trükk, kemény jogi munka.”
A mostani ügyben a rendőrség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz. Karácsony erről azt is írta, hogy „tudjuk, ismerjük már, csak a szokásos: haveri vállalkozás végzett felújítási munkálatokat sokkal több pénzért, mint amennyi a szerződésben szerepelt, olyan alvállalkozókat fizettek ki, akik végül nem végeztek munkát.”
A főpolgármester hozzátette, hogy több ügyben is feljelentést tettek az elmúlt két évben, ezeket jelenleg is vizsgálja a rendőrség. Ugyanakkor szerinte nincs könnyű dolguk, „hiszen ismertek a magyar igazságszolgáltatás viszonyai, a Kúria könnyebben szemet huny a fideszes ügyletek felett, ezért teszünk meg mindent, hogy olyan jogi anyagok szülessenek, amelyek még Polt Péter asztaláról sem potyoghatnak le” – írta.
2021. október. 28. 19:00 Hamvay Péter hvg360
Hann Endre: Mindig ügyeltem a Medián függetlenségére, ezért is botrányos az ElkXrtuk
"Ha egy közvélemény-kutatót elkönyvelnek az egyik oldalra, akkor a másik oldalról kevésbé állnak szóba vele, és egy idő után nem lesznek pontosak a mérései", mondja a Medián igazgatója, akinek figurája feltűnik a Kálomista-féle propagandafilmben, az ElkXrtukban. Felidézi, hogy a '90-es években szinte minden pártnak, a Fidesznek is dolgoztak, mert akkor még nem volt szétszakítva az ország. Állítja, hogy nem a Medián felmérése miatt lépett vissza az előválasztáson Karácsony Gergely. HVG-portré. | Karácsonyék feljelentése után nyomozást indítottak a csillaghegyi fürdő ügyében | A főpolgármester szerint az elszámoltatás nem kommunikációs trükk, hanem kemény jogi munka. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211029_karacsony_gergely_csillaghegyi_arpad_furdo_nyomozas | 2021-10-29 17:13:00 | true | null | null | HVG |
Egy autókereskedők megbízott okmányügyintézőjeként dolgozó férfi megvesztegetett két okmányirodai alkalmazottat 2016. november és 2017. április között – közölte a főügyészség.
Azt írták, hogy a férfi a hivatalos személynek minősülő ügyintézőktől gyorsított, soron kívüli eljárást kért rendszerint autók forgalomba helyezése és kivonása miatt, amiért cserébe jogtalan anyagi előnyt ígért.
Egyiküknek több tízezer forintot át is adott.
A közlemény szerint volt olyan eset, amikor a vesztegetési pénzt az ügyintéző otthoni postaládájában helyezte el.
A vád szerint a férfi összesen 47 autóval kapcsolatban kért gyorsított okmányirodai ügyintézést. A Fővárosi Főügyészség okmányirodai korrupció miatt emelt vádat ellenük.
A vádirat szerint a két ügyintéző mások javára is visszaélt hivatali helyzetével, kérésükre a közlekedési nyilvántartásból adatokat kértek le és adtak át, hogy mentesítsék az érintetteket a hivatalos ügyintézés adminisztratív terhei alól.
A Fővárosi Főügyészség hivatali vesztegetés, annak elfogadása, befolyással üzérkedés, valamint hivatali visszaélés miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. | Kenőpénzt fogadtak el, vádat emeltek két okmányirodai ügyintéző ellen | A két alkalmazott pénzt kapott, hogy soron kívül forgalomba helyezzen vagy kivonjon autókat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211028_Okmanyiroda_korrupcio_vademeles_fougyeszseg | 2021-10-28 11:38:00 | true | null | null | HVG |
Ismét költségvetési átcsoportosításokról döntött a kormány – derült ki a Magyar Közlönyből. A gazdaság-újraindítási programokból 26 milliárd forintot kap a Pénzügyminisztérium Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósága beruházásokra és felújításokra. Félmilliárd többlet jut az Emminek „hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatás” címén.
A rendkívüli kormányzati intézkedések rovatából a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának utaltak ki további 5,6 milliárd forintot „kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra”, egyházi működési, program és fejlesztési támogatásokra pedig 3,8 milliárdot, mégpedig immár hagyományosan a gazdaság-újraindítási alapból, bár azt még sosem indokolták meg, hogy az egyházak hogyan járulnak hozzá a gazdaság újjáindításához. | Kapott Rogán minisztériuma 5,6 milliárdot kormányzati kommunikációra | Egyházi feladatokra is jutott 3,8 milliárd, méghozzá a gazdaság-újraindítási alapból. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211028_kormanyzati_kommunikacio_atcsoportositas | 2021-10-28 10:43:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.