text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A Nitrogénművek Zrt. közleményt adott ki a magyarországi műtrágyaellátásról és -gyártásról. Az előzmény, hogy mint a közleményben írják, az Agrárminisztérium 2021. november 19-én egyeztetett a magyar műtrágyapiac kereskedőivel és viszonteladóival arról, „hogyan tartható határon belül a magyar műtrágya”. „Minden lehetséges eszközt meg kell ragadni a magyar gazdálkodók műtrágyaellátásának biztosítására” – áll az agrokep.hu portálon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a gazdálkodók elvárják, hogy a magyar műtrágyák az országban maradjanak. „Ha a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa, Bige László úr így folytatja (műtrágyaexporttal és áremeléssel), akkor komolyabb állami beavatkozásra lehet szükség.” Sőt, arra is felhívták a figyelmet, hogy az állam átveheti a gyár üzemeltetését annak érdekében, hogy a műtrágya termelést állami ellenőrzés alá vonják.
A Nitrogénművek Zrt. fentiekkel kapcsolatban az alábbiakat közli: a társaság már jóval korábban, szeptember végén jelezte aggodalmát a piaci instabilitás és a felmerülő kockázati tényezők miatt, megkeresve az Agrárminisztériumot és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát. Ennek ellenére a céget, mint egyedüli nitrogénalapú műtrágyagyártót és jelentős forgalmazót, semmilyen egyeztetésre nem hívták meg.
A Nitrogénművek Zrt. egész évben maximális kapacitással üzemelteti a gyárat. A gyár éves tervezett karbantartási ciklusa 2021 júniusában volt, 6 hétig tartott. Februárban és a harmadik negyedévben két rövidebb, nem tervezett leállás történt. A Nitrogénművek Zrt. az egekbe szökő energiaárak miatt kora ősszel négy hétre felfüggesztette kereskedelmi tevékenységét, amit 2021 októberétől újraindított.
A társaság folyamatosan kínál műtrágyát a magyar gazdálkodóknak, közép-európai piaci árszinten. 2021-ben történelmileg kiemelkedően magas műtrágyaárakat tapasztalhattunk globális szinten, ami a 2016-2020 közötti időszak nyomott műtrágya átlagárnak és az ezt követő alacsony iparági befektetési szintnek az eredménye. A Nitrogénművek Zrt. mindenkor az elfogadott üzleti tervet követi az export mennyiség allokációja során. Azokat a havi mennyiségeket, amelyekre nincs kereslet egy adott piacon, átcsoportosítja azokra az országokra, ahol felmerül rá igény.
A Nitrogénművek Zrt. vezetése azt javasolja magyarországi és külföldi vásárlóinak, hogy a műtrágya kijuttatási szezon kezdete előtt vásárolják meg a szükséges mennyiséget. Ezzel elkerülhetik a 2022. első negyedévére várható szállítási problémákat és biztosíthatják maguknak, hogy a megvásárolt műtrágya ára az aktuális termelési költségekhez igazodjon.
Bármilyen kiviteli tilalom súlyosan sértené az uniós jogot, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 35. cikkét. Kiviteli tilalom az EUMSz 36. cikkére és az Európai Unió Bíróságának (EUB) kapcsolódó ítélkezési gyakorlatára hivatkozva nem indokolható – hangsúlyozta Bige László cége.
A Nitrogénművek Zrt. biztosítja minden ügyfelét és partnerét, hogy a cég eleget tesz vállalásainak, és mindent megtesz a hazai és külföldi piac kiszolgálásáért. A vállalat 2021. november 1. és 23. között 89 ezer tonna műtrágyát szállított közvetlenül csak a hazai végfelhasználóknak, miközben ugyanebben az időszakban 87 ezer tonnát gyártott.
A műtrágya ára egyébként nagyon megdrágult, négyszer többet kell érte fizetni, mint tavaly.
Az áremelkedés mögött részben a földgáz árának emelkedése van. Minden egyes euró növekedés a földgáz árában 4 euró növekedést jelent a pétisó tonnájának önköltségi árában. Vagyis például egy 21 eurónyi drágulás 84 euróval teszi drágábbá a pétisó előállítását egy tonnára vetítve – mondta még októberben elején Bige László a Portfolio.hu-nak.
Bige László, illetve cégcsoportja évek óta a hatóságok össztűzében áll, legutóbb kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint vesztegetés miatt emelt vádat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség, és nem ez az egyetlen vesztegetési ügy, amivel szorongatják a milliárdost. A műtrágyakirály birodalmáról és hányattatásairól részleteket itt és itt olvashat.
A Nitrogénművek Zrt.-t 14 milliárd forintra bírságolta kartellezésért októberben a Gazdasági Versenyhivatal, miközben a KITE Mezőgazdasági Zrt., Csányi Sándor OTP-vezér agrárbirodalmának legnagyobb cége megmenekült a kartelltagokat sújtó, milliárdos büntetéstől. A Partizán Spartacus című műsorában Bige László a versenyhivatal gigabírsága kapcsán úgy fogalmazott, hogy nincs köze a valósághoz, politikai ügyről van szó, tönkre akarják tenni őket. „Ez a kormánynak egy gazdaságvédelmi akcióterve, amiben úgy gondolják, hogy eljött az ideje annak, hogy minket tönkre tegyenek és aztán elosztanak egymás között.”
A versenyhivatal nagy bírságától függetlenül a Csányi-Bige meccs még nem ért véget. Bigéék évekkel ezelőtt kártérítési pert indítottak, mert a cseles tulajdonosváltás után a KITE Zrt. nem kért többé a Nitrogénművek műtrágyájából, és ez érzékeny veszteséget okozott a műtrágyakirálynak. A hírek szerint a kártérítési per tétje a kartellbüntetéshez fogható, 10 milliárd forint körüli összeg. | Újabb fenyegetés Bige Lászlónak: az állam átveheti a műtrágyagyára üzemeltetését | A Nitrogénművek Zrt. közleményt adott ki a magyarországi műtrágyaellátásról és -gyártásról. Az előzmény, hogy mint a közleményben írják, az Agrárminisztérium 2021. november 19-én egyeztetett a magyar műtrágyapiac kereskedőivel és viszonteladóival arról, „hogyan tartható határon belül a magyar műtrágya”. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/11/26/bige-laszlo-allam-atveheti-nitrogenmuvek-uzemelteteset/ | 2021-11-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Miután kiderült, hogy Magyarország végleg lemondhat a Norvég Alap forrásairól, a helyére állított, a Miniszterelnökség által biztosított támogatásból meghirdették a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapot. Ez az összeg a magyar adófizetők pénzéből van, és a külföldi támogatással ellentétben egyedül a kormány alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. dönthetett a kedvezményezettek köréről. A Válasz online és az Átlátszó is arról írt korábban, hogy a pénzeket a kormánypárt kampányához használják majd fel.
Azt nem tudjuk, hogy mindenhol kampánycélokat szolgálnak-e a kiosztott milliók, de az biztos, hogy Fonyódon igen. A Fonyódi Polgári Egyesület 8 millió forintos támogatásban részesült, az egyesület elnöke, Farkas Gábor fideszes önkormányzati képviselő kérdésünkre elmondta: ebből a pénzből egy Polgári Estek Fonyódon elnevezésű rendezvénysorozatot szerveztek meg. Két esemény már le is ment, és az látszik, hogy
leplezetlen módon tolják meg közpénzből a Fidesz-propagandát az ingyenes eseményeken.
Az első esten Szentesi Zöldi László kormánypárti újságíró beszélgetett Rudán Joe énekessel. Hamar rátértek a politikára, miután Szentesi feldobta, hogy sorsdöntő választás előtt vagyunk, hiszen látni, milyen erők szövetkeztek a világban.
Rudán arról kezdett el beszélni, hogy annak idején beleugrottak egy svájci frank alapú lakáshitelbe, és csak az Orbán-kormánynak köszönhetik, hogy kimásztak belőle. Később arról beszélgettek, hogy milyen jól élnek a magyarok, jöttek is az érvek: tele vannak az utak, az autópályák, a bevásárlóközpontok, az embereknek sokkal több pénze van, mint 10-12 éve. Kitárgyalták azt is, hogy jó szakembert alig lehet találni, és mindenkinek van munkája, „a pedagógusoknak a kormány hatszor emelte a fizetését”, de rendezték a béreket az egészségügyben is, majd jót mulattak azon, hogy Gyurcsányék idejében 300 forintos vizitdíj volt.
Mi a tétje a választásnak?
– kérdezte Szentesi. Rudán szerint elég csak megnézni Budapestet, ő járt ott párszor, nem lehet közlekedni, kosz van, nem lehet parkolni. Nem látja, hogy épült volna valami Budapesten.
Ám ha marad ez a kormány, akkor épülnek, szépülnek a dolgok, ha váltás lesz, akkor „minden le fog zombulni” – foglalta össze gondolatait a zenész. Szentesi arról beszélt a közönségnek, hogy hatalmas erők mozdultak meg, és már globális érdek az Orbán-kormány elmozdítása. „Ezt talán nem kellene hagynunk”, tette hozzá.
A második esten a Pesti TV két munkatársát látta vendégül Farkas Gábor. Az eseményen ott volt Móring József Attila fideszes országgyűlési képviselő és Fonyód kormánypárti polgármestere, Hidvégi József is. (Ők láthatók a kiemelt képünkön.) Bohár Dánielt és Szarvas Szilvesztert először arról kérdezték, hogyan készülnek az „üldözéses interjúk”, majd Bohár elmondta, mennyire szeretett fonyódi gimnazistaként Siófokra elmenni és berúgni.
Majd ők is rátértek a lényegre.
Mekkora tétje van a választásnak? Mit kell tenni ahhoz, hogy megvédjük az értékeinket, az életünket?
– kérdezte a helyi fideszes politikus.
Bohár elmondta, hogy nemcsak a gazdaságunk, hanem az identitásunk is erősödik. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy ha ma elmegy egy magyar ember külföldre, büszkén vállalhatja, hogy magyar. „Most már tudják, hogy hol van Magyarország, tudják, hogy Orbán a miniszterelnök” – tette hozzá.
Szarvas Szilveszter arról beszélt, nagy tragédia, hogy már nem Tarlós István Budapest főpolgármestere. Szerinte elég megnézni, mi történt a fővárosban, és abból már látni is, mi a jövő évi választás tétje. A beszélgetésben kész tényként kezelték, hogy Karácsonyék el akarták adni a Városházát, Szarvas így tájékoztatta a fonyódiakat a fővárosi fejleményekről:
Budapest szörnyű állapotba került, és most a Városházát fogják ellopni, és zsebre tenni az abból járó összegeket.
Majd felhívta a figyelmet arra, hogy „ezeknek” még véletlen se adjunk hatalmat. „Kik a bábfigurák? Milyen embereket keres a baloldal?” – tette fel a kérdést a beszélgetést levezénylő Farkas Gábor.
Arra jutottak, hogy Karácsony és Márki-Zay Péter is egy báb, akiket bármikor le lehet venni a sakktábláról és „Gyurcsány már üzent is Márki-Zaynak, hogy ne nagyon pattogjon”. Márki-Zaynak felrótta Farkas, hogy Brüsszelben tárgyalt, és azt állította, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester ki akarja szolgálni a liberális nagytőkét.
Bohár szerint Márki-Zay egy lényegtelen karakter, és nem ő az ellenfél, sőt nagyobb összeget tenne arra, hogy februárban már nem ő lesz a miniszterelnök-jelölt. Felidézte azt is, hogy sokszor kérdezik tőle, hogy „ezt a propagandát hogyan tudjuk csinálni”.
Itt majd nem nagyon kell csinálni propagandát, mert ez olyan hülye, hogy magát képes kinyírni azzal, hogy csak beszéli a hülyeségeket
– jelentette ki meglepő őszinteséggel Bohár. Szarvas pedig elárulta, nekik mi a feladatuk most:
Nem ez volt a képlet, nem ezt akarták, a másik négy közül akartak valakit. Erre nekünk is kell készülni, mert ő azért egy sötét ló, de most lesz fél évünk mindent kideríteni róla. Készülni kell Márki-Zayra, egy szövetségi kapitány pedig akkor tudja felkészíteni a csapatot, ha tudja, ki az ellenfél.
Ami az előválasztás többi jelöltjét illeti, Szarvas Szilveszter Fekete-Győr Andrást a világ legbutább kisfiújának nevezte, Karácsonyt a nagymamák kedvencének, Jakab Pétert pedig körömtépőnek.
A Polgári Estek Fonyódon rendezvénysorozat következő vendége december 3-án Varga Miklós lesz. Farkas Gábort lapunknak elmondta, hogy jelenleg Eperjes Károllyal tárgyalnak, és szeretnék majd vendégül látni Mocsay Lajost és Csókay András professzort is a 12 előadásból álló eseménysorozaton. Arra a kérdésünkre, nem gondoltak-e esetleg arra, hogy a fonyódiakkal a másik oldal álláspontját is megismertetik a közpénzből tartott rendezvényen, a fideszes politikus így reagált:
Az egyesület 15 eseményre pályázott, ebből 12 polgári estet, két polgári pikniket és egy szezonindító sajtótájékoztatót tartanak. Farkas elmondta, hogy a 8 millió forint reklámra, az előadókra, a fellépőkre és a vendéglátásra megy el. | Leplezetlenül nyomják a fideszes propagandát az állami civilpénzből | A Fonyódi Polgári Egyesület 8 millió forint támogatást kapott a 4,4 milliárdos Városi Civil Alapból. Ebből a pénzből 12 polgári estet szerveznek a Balaton-parti városban, kettő már le is ment. A közpénzből megtámogatott beszélgetéseken kiderült, hogy Budapesten borzalmas állapotok vannak, a Pesti TV munkatársai pedig azt is elárulták: fél évük van minden rosszat kideríteni Márki-Zay Péterről. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/11/27/varosi-civil-alap-fonyodi-polgari-egyesulet-polgari-estek-kormanypropaganda/ | 2021-11-27 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A rendőrség november 23-án hajnalban tartott házkutatást Gyöngyösön és környékén, ahol védettségi igazolványokat, készpénzt, valamint elektronikai eszközöket foglaltak le.
A police.hu oldalon azt írták, hogy a rendőrök előállítottak egy 41 éves orvosi asszisztenst és a 47 éves segítőjét, akik ellen védettségi igazolással való visszaélés, valamint vesztegetés elfogadása miatt indult eljárás.
A tájékoztatás szerint a két nő 2021 májusa és júliusa között – az eddigi információk alapján – közel 90 személynek állított ki hamis és valótlan tartalmú védőoltásról szóló igazolást, és valótlan adatokat rögzítettek egy központi rendszerben, így a megrendelők később jogosulatlanul jutottak hozzá védettségi igazolványukhoz.
A két nő az igazolás kiállításáért, közvetítőn keresztül akár 50 ezer forintot is kapott, amit egymás között szétosztottak. A gyöngyöshalászi és a gyöngyösi lakost őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására.
A bűncselekménnyel összefüggésben további 16 emberrel szemben indult büntetőeljárás. | 50 ezer forintért állított ki hamis védettségiket egy orvosi asszisztens | Az esettel kapcsolatban további 16 ember ellen is eljárás indult. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211124_hamis_vedettsegi_igazolas | 2021-11-24 09:50:00 | true | null | null | HVG |
Az Ab másfél éve kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy „az elektronikus cigaretta és a kapcsolódó termékek kiskereskedelmének koncesszióköteles dohányboltokra történő korlátozásával egyidejűleg nem rendelkezett a vállalkozáshoz való jog korlátozásával érintettek megfelelő kompenzációjáról”. Amikor 2013-ban állami koncesszióhoz kötötték a teljes dohány-kiskereskedelmet, az érintett vállalkozásoknak legalább elvi lehetőségük volt koncesszióra pályázni. Az e-cigi-államosítás érintettjeinek már nem volt erre lehetőségük.
Egy év késéssel, idén júniusban már nekifutottak a kérdés rendezésének. Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy rengeteg témáról szóló salátatörvénybe beillesztett egy paragrafust azoknak az anyagi kompenzálásáról, akik 2016. május 20-án jogosultak voltak elektronikus cigaretta, utántöltő flakon vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz forgalmazására, de e jogukat az említett törvény miatt elveszítették. Eszerint ha a vállalkozó 2013., 2014. és 2015. évi árbevételének legalább 10%-a ilyen termékekből származott, utólag megkaphatja az e termékek eladásából szerzett, adózás utáni eredmény mértékének megfelelő összeget. Ezt október 31-ig lehetett kérni.
Úgy látszik, utólag tűnt fel valakinek, hogy ehhez a részletszabályokat nem alkották meg. A kormány ugyanis most kér felhatalmazást erre, egyúttal kitolva a határidőt 2022. január 31-ig. Nyáron a pénzügyminiszterre bízták, hogy döntsön a kompenzációs kérelmekről, most azonban úgy fogalmaznak, hogy a későbbi kormányrendelet mondja meg, kié a döntés joga. Ezt az előterjesztő Gulyás Gergely miniszter semmivel nem indokolja, mint ahogy azt sem, hogy miért fél év múlva kell pótolni a rendeletalkotási felhatalmazást. Arról sem szól az indoklás, hogy érkeztek-e kérelmek az október végi határidőig, és ha igen, mennyi és mekkora összegre.
A törvényhozás áttekinthetetlenségére jellemző, hogy ezt a módosítást egy „Egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról” című törvényjavaslatban rejtették el, amely szól még egyebek közt a lovasterápiáról, a Nemzet Művésze díjról, a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Ügynökség újabb ingatlanokhoz juttatásáról és a lakástörvény módosításáról. Ezáltal teljesen követhetetlenné válik a jogszabályok változása, és olyan kormánytag „veszi a nevére” a tervezetet – ezúttal a Miniszterelnökséget vezető miniszter –, akinek a benne szereplő témák egy részéhez semmi köze a kormányon belüli munkamegosztásban. | Másfél év késéssel próbál rendezni a kormány egy alkotmányos mulasztást | Az Alkotmánybíróság 2020 elején mondta ki: kompenzálni kell az üzleti lehetőségeiktől megfosztott e-cigi-kereskedőket. A határidő 2020. június 30. volt. Most, 2021 végén talán sikerül kárpótolni az érintetteket, ha nem mentek már rég tönkre. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211124_alkotmanyos_mulasztas_e_cigaretta | 2021-11-24 08:34:00 | true | null | null | HVG |
Füstölt Ferihegy, 200 volt kórházi dolgozó vár a pénzére Veszprémben és Ajkán. Helyreállt az állami informatikai rendszer. Hogy kerül a boltokba egy Nike cipő, és mi köze ehhez a húsziknak? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Mire jut ma az Európai Unió és a magyar kormány Ukrajna ügyében, ezt elemzi, tárgyalja, járja körül többek közt a Washington Post, a Le Figaro, a Süddeutsche Zeitung és a Politico. Az EUobserverben nyilatkozó Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alap munkatársa szerint a 7-es paragrafus segítségével térdre lehet kényszeríteni Orbán Viktort. Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök a Konzervatívok és Reformerek-frakcióba invitálja a Fideszt. A Donald Trump esetleges győzelme utáni helyzetet elemzi a Guardian és a Washington Post. | A kormányfő barátjának cégét is bevonták a MÁV ingatlanbizniszébe | Budapestnek a Keleti pályaudvar mellett fekvő értékes területein kezd ingatlanhasznosításba és fejlesztésbe a MÁV-East Kft., Garancsi István Property Market Kft.-je az előkészítésben vesz részt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202147_maveast_indul_azingatlanbiznisz | 2021-11-26 16:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Per alatt áll Bayer Zsolt olcsón bérelt várnegyedi lakása
Az önkormányzat a lakáscsere-szerződést vitatja, könnyen lehet, hogy a jobboldali megmondóembernek el kell hagynia az ingatlant.
Az I. kerületi bíróságon kérte Bayer Zsolt kormányközeli publicista lakáscsere-szerződésének megszüntetését – derült ki V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester a Spirit FM-en elhangzott szavaiból, amit az atv.hu vett észre. „Folyamatban van a per, egy bírósági tárgyalás volt, további tárgyalás lett kitűzve” – mondta a Várnegyed polgármestere.
V. Naszályi hozzátette: ha az önkormányzat nyeri a pert, akkor Bayernek el kell hagynia az ingatlant, a lakást ezt követően pályázaton hirdetik meg, hogy egy kerületi család költözhessen be oda. Az I. kerületben a múlt héten lépett életbe az új lakástörvény. V. Naszályi azt mondta, az önkormányzatnak fél éves határideje van arra, hogy meghatározzák a publicista lakásának árát, ha jelentkezik valaki annak megvásárlására.
Beperli Bayer Zsoltot az I. kerület
A publicista szerint az Index ügye a kormánynak jött rosszul, a hírhedt budai lakásbérlését máshogy nem lehetett volna megoldani, és ha leülne Tóta W. Árpáddal beszélgetni, nem egy anyázással nyitná a diskurzust.
A polgármester hozzátette: közbeszerzésen fogják kiválasztani azt a céget, amely az ingatlanbecslést fogja elvégezni, és azokat is, akik a társasházzá alakításnak a műszaki dokumentációját elvégzik.
Bayer Zsolt: Nehogy már nekem az Orbán Viktor intézi a vári lakást, mert mindjárt felzokogok
A publicista szerint az Index ügye a kormánynak jött rosszul, a hírhedt budai lakásbérlését máshogy nem lehetett volna megoldani, és ha leülne Tóta W. Árpáddal beszélgetni, nem egy anyázással nyitná a diskurzust.
Ahogy arról korábban a hvg.hu is beszámolt, Bayer Zsolt családja két lakáshoz is hozzájutott a Várban, mindkettőt ugyanazért a faházért cserélték el. Bayerről még korábban kiderült, hogy mindössze havi 32 ezer forintért bérel egy 49 négyzetméteres önkormányzati lakást az Úri utcában. A bérleti joghoz lakáscserével jutott: az ingatlanért egy 70 négyzetméteres pilisszentkereszti faházat adott, ami két hónappal a csere után már ismét családja tulajdonában volt. | Per alatt áll Bayer Zsolt olcsón bérelt várnegyedi lakása | Az önkormányzat a lakáscsere-szerződést vitatja, könnyen lehet, hogy a jobboldali megmondóembernek el kell hagynia az ingatlant. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211126_bayer_budai_var_lakas_per | 2021-11-26 14:14:00 | true | null | null | HVG |
Kapcsolatot talált a Nemzeti Együttműködés Rendszere és az újabban politikai babérokra törő milliárdos, Gattyán György között a Válasz Online. A lapnak erről abban a cikkében lehet olvasni, amely sorra veszi a 78 Magyarországon működő magántőkealap közül azt az 55-öt, amelyet Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István-, Matolcsy György- vagy Rogán Antal-közeli cégek kezelnek.
A Válasz Online azt írja: a Rogán Antal propagandaminiszter holdudvarához tartozó, a regnáló kormány által is pénzelt Carion-csoport magántőkealapja, a Columbus a cégbírósági adatok tanúsága szerint
900 millió forint pénzbeli hozzájárulással segítette meg Gattyán e-aláírási rendszereket fejlesztő, európai piacokra készülő Netlock Kft.-jét.
A lap emlékeztetett: Gattyán, aki a napokban azzal állt elő, hogy pártot tervez alapítani és indulna a jövő évi parlamenti választáson, a nyilatkozataiban hangsúlyozza, hogy nincs igazából jó viszonyban a kormánnyal. | Közel milliárdos pénzügyi segítség lehet a kapcsolat Gattyán cége és a NER között | A Válasz Online cégbírósági adatokra hivatkozva azt írja, hogy egy, a Rogán Antal holdudvarához tartozó magántőkealap pénzt adott a milliárdos egyik vállalkozásának. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211126_gattyan_gyorgy_rogan_antal_holdudvar_ner_magantokealap | 2021-11-26 13:16:00 | true | null | null | HVG |
Egy csütörtök késő este közzétett kormányhatározat szerint a kabinet „egyetért a taszári repülőtér területének kereskedelmi, ipari és logisztikai célú hasznosításával kereskedelmi repülőtér kialakítása érdekében”, és ezért úgy döntött, hogy az állami tulajdonban lévő, részletesen felsorolt ingatlanrészeket „versenyeztetés mellőzésével, legalább a független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken” értékesíteni kell.
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert megbízták, hogy ez év végéig gondoskodjon az adásvételi szerződés megkötéséről az SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-vel.
Erről a cégről annyi tudható, hogy fő tevékenysége a vagyonkezelés, 2021. május 27-én alapították, jegyzett tőkéje 5 millió forint. Vezérigazgatója Cseke István, pápai üzletember. Létszámáról nincs adat. Az Opten céginformációs szolgálat szerint „nem jeleníthető meg végső tulajdonos”, aminek oka lehet például, hogy „ellentmondásos a közzététel, vagy végső tulajdonos nem képezhető a körbetulajdonlások miatt”.
Az egykori katonai repülőteret, miután a honvédség kivonult onnan, megpróbálták eladni, de sikertelenül.
A mostani kormányhatározat a 35 helyrajzi számon felsorolt telkekről azt mondja, hogy ezek „a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában” állnak. | Fél éve alapított vagyonkezelő cégnek adják el a taszári repülőteret | A kormány pályáztatás nélkül jelölte ki a vevő céget, amelynek végső tulajdonosa nem ismert. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20211126_vagyonkezelo_ceg_eladas_taszari_repuloter | 2021-11-26 10:02:00 | true | null | null | HVG |
Több mint 700 milliárd forint közpénzbe kerül, mégse tudunk semmit róla, mi az? A Budapest–Belgrád vasútfejlesztésről van szó, amely hiába Magyarország egyik legjelentősebb fejlesztése, minimális információk keringenek róla.
Azt például tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc egyes cégei részt vesznek a beruházásban, azt viszont nem, hogy rajtuk kívül még kikkel kötöttek szerződést, mire és milyen értékben.
A hvg.hu éppen ezért döntött úgy, hogy közérdekű adatigénylést nyújt be az ügyben, amelyben az alábbi adatokat kérte: a projektgazda Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által megkötött, 5 millió forint feletti szerződéseket, valamint az alvállalkozók listáját, feltüntetve, hogy a cégek a projekt hány százalékáért felelősek, és mekkora értékben részesülnek a beszerzés értékéből.
Mivel az adatokat nem kaptuk meg, a Transparency International Magyarország és Karsai Dániel ügyvéd segítségével pert indítottunk. A pert első fokon elbuktuk, a másodfokon döntő bíróság viszont nekünk adott igazat, az ítélet jogerős: ki kell adni a szerződéseket. Az ügyben döntőnek bizonyult, hogy
bár a projekttel kapcsolatban olyan szabályt hoztak, amely alapján a külügyminiszter megtagadhatja az adatigénylést, ez önmagában nem elegendő, indokolni is kell a megtagadást.
Az adatok akkor tarthatóak vissza, ha azok "Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen, külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyeztetik".
A döntést a külügyminiszter hozza meg, miután beszerezte Kína álláspontját. Azt viszont, hogy az adat kiadása tényleg veszélyes, nem elég csak bemondani, indokolni is kell. Ez viszont ebben az esetben nem történt meg. A bíróság csak egy levelet kapott, amely arról szól, Szijjártó Péter úgy döntött, az adatok nem kiadhatóak. Hogy miért, azt pedig később sem tudták megmagyarázni. A választ pedig így a bíróság "olyan mértékben általánosnak találta, hogy abból nem vezethető le, a magyar alvállalkozók neve, a teljesítésért fennálló százalékos felelősségük és ugyancsak százalékos részesedésük adatainak nyilvánossága mennyiben jár a fentiekben körülírt veszélyeztetéssel" – áll az ítélet indoklásában.
"Közhely, hogy a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok megismerhetősége alapvető fontosságú a hatalom elszámoltatása és civilek által történő ellenőrzése érdekében, amint az is, hogy a kormányok mindig is igyekeztek kibújni a polgárok vigyázó tekintete alól. A Budapestet Belgráddal összekötő vasútpálya fejlesztése 750 milliárd forintba fog kerülni, a kormány azonban trükkös megoldást eszelt ki az átláthatósági követelmények kijátszására: a beruházás költségeit formailag kínai állami hitelből fedezik, de a számlát a végén persze a magyar adófizetőknek kell állniuk. Akik ráadásul nem is jogosultak arra, hogy megismerjék a költések részleteit, mert, úgymond, nem is magyar közpénztől, hanem kínai hitelről van szó" – kommentálta a döntést Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
Ligeti hozzátette, a magyar kormány nagyon félti a nemzeti szuverenitást, legalábbis akkor, ha a pillanatnyi érdekeit ez szolgálja, ezúttal azonban mégsem volt annyira büszke, hiszen törvénybe iktatták, hogy a magyar külügyminiszternek a Kínai Népköztársaságtól kell engedélyt kérnie ahhoz, hogy kiadhassa a vasútberuházás részeként kötött szerződések adatait. Ám ma már jogerős ítélet van arról, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium törvénysértő módon tagadta meg a kért adatok kiadását, és semmilyen módon nem igazolta, hogy Magyarországnak bármilyen érdeke sérülne attól, hogy kiderül, kik kapták az államtól az esztelenül drága beruházás alvállalkozói megbízásait.
A Budapest–Belgrád vasút alapkövét idén októberében tették le. A felújítás összköltségét 750 milliárd forintra becsülik. A pénz 85 százalékát kínai hitelből fedezik, a fennmaradó 15 százalék önrész. A kivitelezőket 2019-ben választották ki, a közbeszerzést a kínai vasúttársaságot képviselő China Railway Electrification Engineering Group Kft. és a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. nyerte, magyar részről pedig Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az RM International Zrt. A közbeszerzés dokumentumait 10 évre titkosította az Országgyűlés.
Azt nem tudni, a 2019 óta eltelt időben kikkel kötöttek szerződést a munkákra, és milyen értékben, az alvállalkozók kapcsán is csupán annyi derült ki: nemcsak fővállalkozóként, alvállalkozóként is a Mészáros család érdekeltségei kapnak megbízásokat. Az R-Kord Kft., a V-Híd Zrt., a Fejér B.Á.L. Zrt., és a Vasútvill. | Jogerős: ki kell adni a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés vállalkozói szerződéseit | A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211126_budapest_belgrad_itelet_transparency | 2021-11-26 12:19:00 | true | null | null | HVG |
A budai Rózsadombon ezekben a hetekben is szorgosan dolgoznak a hatvanas évek egyik nívós középületének felújításán, amely több mint fél évszázadon át a Magyar Tudományos Akadémia kémiai kutatóintézetének otthonaként szolgált (lásd a fenti képen). Azt azonban nem tudni, végső soron kinek a megbízásából renoválják a több milliárd forint értékű, Pusztaszeri úti ingatlant, mert amióta az MTA eladta, átlagosan évente egyszer gazdát cserélt, és végül egy olyan magántőkealap szippantotta magába, amely anonimitást garantál a befektetőinek.
Bár ez a 2015-ben elindított befektetési forma csak szűk körben népszerű, a magántőkealapok ezermilliárdos vagyont rejtenek. Így nem csupán azt nem lehet megtudni, kié az ország egy-egy ikonikus épülete vagy százmilliárdos forgalmat lebonyolító vállalata, de még olyan vagyonelemek is ismeretlenekhez kerülhetnek, mint az ország autópályáinak üzemeltetésére kiírt koncesszió joga.
Magántőkealapok mögé bújnak az oligarchák, még Brüsszel elől is elrejtőznének
Magyarországon is lesz olyan weboldal, amelyen elvileg bárki megtalálhatja, ki egy cég valódi tulajdonosa. Nagyon úgy fest azonban, hogy a gyakorlatban továbbra is lesznek lehetőségeik a titkolózó milliárdosoknak, hogy köddé váljanak a kíváncsiskodók számára.
Az MTA-tól 2015-ben még a Magyar Nemzeti Bank alapítványa vette meg a rózsadombi ingatlant 2,7 milliárd forintért. Az alapítvány - tartva magát ahhoz az elhíresült mondathoz, hogy az alapítványi vagyon elvesztette közpénz jellegét - hamarosan tovább is adott a jószágon, amely először a letelepedési kötvényeken gazdagodó Földvári Gábornak, majd a jegybankelnöki fiú barátjának, Száraz Istvánnak a kezelésébe került. Utóbbi gyakran megfordul Tiborcz István és Orbán Ráhel társaságában is. Ezen a ponton azonban a tulajdonosnak már nyoma is veszett, a birtokos után vizslató szemek legfeljebb információmorzsákra bukkanhatnak. | Ha győz az ellenzék, a NER-milliárdosoknak vallaniuk kellene titkos trezorjaikról | Elveszíthetik névtelenségüket a kormányközeli magántőkealapok végső tulajdonosai, ha a Fidesz tavasszal elveszti a választásokat. Az offshore-előnyöket ötvöző vagyonkezelési forma töretlenül népszerű ebben a körben, és elfedi a központi akaratot az ezermilliárdos vagyon mozgatásában. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202141__elrejtett_vagyonok__kormanyvaltasfrasz__uri_becsuletszo__nem_teszik_akirakatba | 2021-10-15 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Újabb, az önkormányzatokat érintő rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben csütörtök este, melyből egy korábbi döntés meghosszabbítása olvasható ki. A rendelet azt mondja ki, hogy a kormány
jövőre sem engedi, hogy az önkormányzatok emeljék a helyi és a települési adókat, új adót vezessenek be, illetve eltöröljék az eddigi adókedvezményeket. Ez pedig még jobban leszűkíti az önkormányzatok mozgásterét.
Hasonló döntést hoztak tavaly decemberben is, arra hivatkozva, hogy ez „biztosítja a lakosság, a családok és a vállalkozások védelmét”.
A most kiadott, „a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges helyi adó intézkedésről szóló kormányrendelet” címen történt módosítás így néz ki, ha a tavalyihoz hasonlítjuk:
„1. § (1) A 2021. évben végződő adóévben, valamint a 2022. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon helyi adónak, települési adónak a 2020. december 2. napján hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.
(2) Az önkormányzatnak a 2020. december 2. napján hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021. évben végződő adóévben, valamint a 2022. évben végződő adóévben is biztosítania kell.
(3) A települési önkormányzat a 2021. évre és a 2022. évre új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.”
Az újabb rendeletet is Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi, és péntektől, azaz mától hatályos. | Orbán újabb rendeletben tiltotta meg az önkormányzatoknak, hogy adót emeljenek | A rendelet lényegében meghosszabbítja az eredeti döntést, és közben tovább szűkíti a települések pénzügyi mozgásterét. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211126_orban_viktor_rendelet_ado_adoemeles_onkormanyzatok | 2021-11-26 06:58:00 | true | null | null | HVG |
A taoprogram 2011-es bevezetése óta 923 milliárd forintot gyűjtöttek össze a sportszövetségek és -egyesületek, derül ki azokból a válaszokból, amelyeket a hat kedvezményezett sportág szövetsége adott a 24.hu körkérdésére.
A taózásnak a koronavírus-évad se tett be. Viszont a top kedvezményezett sportágak listájának élén bizonyos elmozdulások figyelhetők meg, a 2020/21-es idényre a kéziszövetség 23,8 milliárd, míg a korábban legtöbbet kapó Magyar Labdarúgó Szövetség 21,5 milliárd forint lehívásáról számolt be.
Egyelőre valószínűleg nem helycseréről van szó, hanem arról, hogy az MLSZ-nél lassabban számolják el a társasági adóból származó támogatásokat, mert egy évvel ezelőtt is úgy tűnt, a kézilabda lesz a fő kedvezményezett, de idővel a foci csak lehívott annyi pénzt, hogy megint az végzett az élen a szezon végén. A 24.hu szerint a tendencia azonban egyértelmű: míg a program első éveiben háromszor annyi pénz jutott a labdarúgásra, mint a második legnépszerűbb látványcsapatsportra, mostanra a különbség már csak másfélszeres.
Ha csak az egyes klubokat nézzük, akkor továbbra is az Orbán Viktor által életre hívott Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a pénzzel leginkább megszórt entitás. A miniszterelnök falujába tíz év alatt 36,3 milliárd forint futballtámogatás érkezett:
tavaly a Felcsút 3 milliárd 873 millió forinthoz jutott hozzá.
Jellemzően korábban is a FUNA volt a legtaózottabb taócélpont, ez alól csak a 2019/2020-as évad jelenti a kivételt, amikor Orbán Viktor eggyel ezelőtti kedvenc fociklubja, a Fehérvár több pénzt kapott. Ők akkor azonban kétszer annyi közpénzt – 2 milliárd 584 millió forintot – gyűjtöttek, a FUNA meg csak 1 milliárd 323 milliót. Most a Fehérvár javára mindössze 108,5 millió forintot hagyott jóvá a szövetség, és egyelőre ezt az összeget sem hívta le a klub.
Összességében tíz év alatt taózásból | Csaknem 4 milliárd forint TAO-pénzt öntöttek tavaly Orbán Viktor kedvenc focicsapatára | A taoprogram 2011-es bevezetése óta 923 milliárd forintot gyűjtöttek össze a sportszövetségek és -egyesületek. Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a pénzzel leginkább megszórt entitás. A miniszterelnök falujába tíz év alatt 36,3 milliárd forint futballtámogatás érkezett:tavaly a Felcsút 3 milliárd 873 millió forinthoz jutott hozzá.
Összességében tíz év alatt taózásból
356,7 milliárd forintot kapott a magyar foci,
míg kézilabdára 213,9 milliárd,
kosárlabdára 149,8 milliárd,
vízilabdára 93 milliárd
jégkorongra 78,4 milliárd forint ment ez idő alatt.
A tao-programhoz négy éve csatlakozó röplabda 31,2 milliárd forintnak örülhetett eddig. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kozel-4-milliard-forint-tao-penzt-ontottek-tavaly-orban-viktor-kedvenc-focicsapatara.html | 2021-11-22 08:21:00 | true | null | null | mfor.hu |
Gattyán György; NER;
2021-11-26 19:59:21
Újabb NER-kötődés a Gattyán-birodalomban
Ahhoz képest, hogy állítása szerint elégedetlen a politikai elittel és a kormánnyal sincs jó viszonyban, több szálon kötődik a jelenlegi hatalomhoz a pártalapítást, harmadik utat belengető milliárdos üzletember, Gattyán György. A felnőtt tartalmat szolgáltató internetes oldalakból gazdagodó Gattyán György egyik cége, az elektromos aláírást lehetővé tevő Netlock Kft. a Válasz online kutatása szerint még az év elején 900 millió forintos támogatást kapott egy Rogán Antal kabinetminiszterhez közeli magántőkealaptól, illetve az állami Eximbanktól. Az állami pénzintézet által működtetett Columbus Magántőkealap társtulajdonos is lett a Netlock Kft.-ben. A cég honlapjáról kiderül az is: a Netlock a Magyar Villamos Műveknél és a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél is működtet belső ügyfélszolgálati rendszert, továbbá a cég referenciái között szerepel a Szerencsejáték Zrt.
Azt lapunk írta meg korábban, hogy Gattyán az év elején egy céget is eladott egy Fidesz-közeli ügyvédi irodának. A Gattyán-cégeket korábban is tömörítő Docler Holding honlapján furcsa mód máig a céghálózat részeként jelzik az Imperial Galactica nevű Kft.-t, amit azonban cégbírósági iratok szerint az év elején megvett a kormányzathoz sok szálon és százmilliós megrendeléseken keresztül kötődő Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda két tulajdonosa. A gazdát cserélt cég a Gattyán Györgynek százmilliárdokat hozó pornográf oldalhoz kötődött: a LiveJasmin szerzői jogait birtokló WebMindLicenses Kft. volt az egyik előző tulajdonosa.
A Fidesz-közeli ügyvédeket megkérdeztük, hogy miért volt számukra annyira vonzó a nulla árbevételű, veszteséges, NAV-nyomozásokban érintett Imperial Galactica Kft., ám nem kaptunk nem választ.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter az RTL Klubnak arról beszélt, hogy szerinte meglehet, Gattyán György esetleges indulása a Fideszt segítené. | Újabb NER-kötődés a Gattyán-birodalomban | Ahhoz képest, hogy állítása szerint elégedetlen a politikai elittel és a kormánnyal sincs jó viszonyban, több szálon kötődik a jelenlegi hatalomhoz a pártalapítást, harmadik utat belengető milliárdos üzletember, Gattyán György. | null | 1 | https://nepszava.hu/3139169_ujabb-ner-kotodes-a-gattyan-birodalomban | 2021-11-26 11:49:00 | true | null | null | Népszava |
Matolcsy György;MSZP;tőzsde;MOL;tőkepiac;Tóth Bertalan;bennfentes kereskedelem;
2021-11-25 20:25:31
Matolcsy még nem gyanakszik
Az MNB "egyelőre" nem gyanít a Mol-részvény piacán bennfentes kereskedelmet. A társaság vezérigazgatója az árfolyamot igencsak megrogyasztó üzemanyagár-befagyasztási döntés előtt négy nappal kétszázmilliónyi olajpapírján adott túl.
Egyelőre nem merült fel piaci visszaélés gyanúja az üzemanyagár-plafonról szóló kormánydöntés nyilvánosságra hozatala előtti Mol-részvénykereskedelem kapcsán - közölte csütörtökön a tőzsde felügyeletét is ellátó Magyar Nemzeti Bank Tóth Bertalan írásbeli kérdésére. Az MSZP társelnöke azt tudakolta, hogy a kormánybejelentés előtti két hét során történhetett-e bennfentes kereskedelem a papírokkal, tekintve, hogy az azt követő, gyors árcsökkenés előrelátható volt. Bár az ellenzéki politikus nem említi, ugyanazon hét elején az olajcsoport vezérigazgatója, Molnár József kétszázmillió forint értékben adott el Molt, a csütörtöki záróárnál közel 9 százalékkal drágábban. Matolcsy György tájékoztatása szerint a jegybank piaci vizsgálatai, a nyilvános adatok és beszerzett információk nem teszik szükségessé piacfelügyeleti eljárás indítását. Az elnök ugyanakkor biztosít afelől, hogy gyanú esetén elkötelezettek az azonnali vizsgálat mellett. A jegybank jelenleg is gyűjti az adatokat - teszi hozzá Matolcsy György. | Matolcsy még nem gyanakszik | Az MNB "egyelőre" nem gyanít a Mol-részvény piacán bennfentes kereskedelmet. A társaság vezérigazgatója az árfolyamot igencsak megrogyasztó üzemanyagár-befagyasztási döntés előtt négy nappal kétszázmilliónyi olajpapírján adott túl. | null | 1 | https://nepszava.hu/3139050_matolcsy-meg-nem-gyanakszik | 2021-11-25 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Zugló;Bosnyák tér; NER;
2021-12-01 07:00:00
Zugló megtelt, a kavicskirály mégis építkezhet
Egy NER-hez közeli cég új városközpontot hoz létre Zuglóban. Az önkormányzatnak nem osztanak lapot az ügyben.
– A Bosnyák térre tervezett új városközpont egy alternatív jövőt kínál, ami egészen biztosan jobb lesz, mint a jelen – jelentette ki Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere az önkormányzati és magánbefektetői terveket bemutató lakossági fórumon. Bár abban valóban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi balkáni állapotokat fel kell számolni, a közös nevező rögtön felbomlik, ha a részleteket firtatjuk.
– Nincs ideális megoldás, erős kompromisszumokat kell kötni – ismerte el Horváth. Az első kényszer mindjárt abból adódik, hogy a kerületi önkormányzat még a korábbi fideszes polgármester idején, 2006-ban eladta a Bosnyák tér mögötti három külön helyrajzi számon szereplő 6,8 hektáros területet, így az önkormányzatnak kevés beleszólása maradt abba, hogy mi épüljön ott. Ráadásul a kormány rögtön az önkormányzati választások után nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a beruházást. Ez pedig azonkívül, hogy gyorsítósávra tette a projektet, egyúttal felmentés is a kerületi építési szabályok alól. – A kormányhatározat 4000 lakás építését teszi lehetővé a területen, de a cég önkorlátozó módon csak 950-et épít – közölte Horváth Csaba. Csakhogy az előző kerületi főépítész már 2019-ben azt mondta: Zugló megtelt.
A kormányzati kegy nem véletlen. Az ingatlant 2018-ban megvette a Bayer Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt. A cég pozíciói – aligha függetlenül a cégvezető-tulajdonos Balázs Attila Orbán Viktor kormányfő vejéhez fűződő üzleti kapcsolatától – sokat javultak az elmúlt években. Legutóbb a hazai kavicsbányászat jövőjét bízta rá a kormány a Kiskunlacháza melletti hatalmas bányaterület átadásával. A bánya és városközpont mellett a Bikás park melletti lakópark is kiemelten fontos lett. De ez valójában csak a záróakkord volt. A projekthez eredetileg a kerület hozzájárulását is meg kellett szereznie a beruházónak. A Bayer kétes alkut ajánlott: 150 millió forintot ad a kerületnek, ha az önkormányzat lemond 600 millió forintos kötbérköveteléséről és településrendezési szerződés keretében módosítja az ingatlanra vonatkozó építési szabályokat. Az akkor még Karácsony Gergely polgármester (ma Budapest főpolgármestere) vezette képviselő-testület a bizonytalan kimenetelű nemzetközi pertől tartva elfogadta az ajánlatot.
A 250 milliárdosra becsült beruházáshoz a Zaha Hadid Architects építésziroda szállítja a terveket. A zuglóiakat kevéssé hatotta meg a dolog. A társadalmi egyeztetés kipipálására összehívott lakossági fórumon már a terv-prezentációt is hangos bekiabálásokkal akasztották meg. Holott a projektvezető nagyon szépeket mondott: a területen ugyan épül 950 lakás, 90 ezer négyzetméter iroda és 12 ezer négyzetméter kereskedelmi terület, de olyan forgalmi modellt sikerült kidolgozniuk, hogy mindez nem okoz majd dugókat. A Rákos-patakot is revitalizálják majd (másfél hete Karácsony Gergely a helyi erős ember Tóth Csabával együtt eregetett papírhajókat a patak újjászületett darabkáján), de a prezentáció vége felé kiderült, hogy az új épületek közé bevezetett „patak” valójában nem az élővíz, hanem forgatott vizű mesterséges csatorna. A zöldterület nagysága körüli is furcsa számjáték zajlott: 16 ezer négyzetméternyi új zöldterület létesül, de a városközpont 31 ezer négyzetméter parkosított területtel bővül, sőt a közterületekkel együtt 58 ezer a zöld.
– Ebbe vélhetőleg a zöldtetőket is beleszámították, mert a beruházás első ütemében mintegy 95 százalékos beépítettséggel számolnak. Mindeközben szó sem esik a beépítés túlzott mértékéről, hatalmas mélységéről, magasságáról, és a zöld tető, valamint a valóságos talajba gyökerező növényzet hasznosságának különbözetéről – hívta fel a figyelmet a kerületben élő Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő, aki különösen aggasztónak tartja, hogy az ingatlant több telekre, a beépítést pedig négy ütemre szabdalták fel, amelyek beépítését külön-külön engedélyeztetik. Ezzel a várható, egymást erősítő káros környezeti hatások nem vizsgálhatóak egyben. A 8 emeletes házakkal történő sűrű beépítés a városvédő szerint teljes léptékváltás eredményez a jelenlegi kisvárosias környezetben. Kevesli a tervezett parkolószámot és erősen alulbecsültnek tartja a várt forgalomnövelő hatást. Azt pedig kifejezetten aggasztónak találja, hogy terület felső részétől néhány tíz méterre lévő Rákos-patak esetleges áradását teljességgel kizártnak nevezik az előzetes dokumentációban, miközben legutóbb 2015-ben öntött ki. Ráadásul akkor még nem volt úgy beépítve a környezete, mint most, így a talaj tetemes mennyiségű vizet tudott befogadni. A burkolt felületek túlzott növekedésével azonban ez a lehetőség is csökkent, a már most terhelhetőségének maximumán járó csatornahálózat pedig aligha lesz képes elvezetni egyre gyakoribbá váló felhőszakadások idején alázúduló csapadékot.
Mindezek ellenére az illetékes környezetvédelmi hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal még a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását sem tartotta szükségesnek, mondván a csaknem 7 hektáros terület „faltól-falig beépítésének” nincs jelentős környezeti hatása. Az persze nem kizárt, hogy mire a kerület összeszedi a piac, a szakrendelő és az új városházát befogadó tömb megvalósításához szükséges jelenleg 15 milliárdra becsült költségét, nyilvánvalóvá válik a túlépítés és a káros hatások, így éppen a közérdekű beruházás akad majd fenn a hatósági szűrőn. | Zugló megtelt, a kavicskirály mégis építkezhet | Egy NER-hez közeli cég új városközpontot hoz létre Zuglóban. Az önkormányzatnak nem osztanak lapot az ügyben. | null | 1 | https://nepszava.hu/3139461_zuglo-megtelt-a-kavicskiraly-megis-epitkezhet | 2021-12-01 12:53:00 | true | null | null | Népszava |
A friss rendőrségi határozatból derült ki, hogy a TMT Technics nevű cég tavaly tavasszal 226 ezer euróért vette azt a kínai maszkgyártó gépsort, amit 600 ezerért adott tovább azonnal a magyar államnak. Vagyis majdnem pont háromszoros áron.
Szintén kínai, hasonló kapacitású gépet ugyanabban az időben netes piactereken ennek az árnak az egytizedéért, 60 ezer euróért lehetett találni.
Több kereskedő is jelezte, hogy a biznisz megkötésének idején konkrét üzleteket lehetett kötni a 600 ezres ár tizede és negyede közötti összegért.
A magyar hatóságok meghökkentő indoklásokkal szüntették meg a költségvetési csalás gyanújával indult nyomozásokat.
Ritka az olyan, költségvetési csalás - és indirekt módon korrupció - gyanúját felvető ügy, amiben olyan világosan ismerhetők a tények, mint Orbán miniszterelnök maszkgyártó csodagépének ügyében, és amiben a hatóságok ennek ellenére ilyen nyíltan tagadnák meg a közbelépést.
Csodagyerek, csodaló, csodamasina
A sztori azzal indult, hogy Orbán Viktor miniszterelnök FB-oldalán tavaly, 2020. április 4-én közzétettek egy videót, ami arról szólt, hogy a kormányfő a sátoraljaújhelyi börtönbe látogatva megtekintette azt a rabok által működtetett, nemrég beszerzett kínai maszkgyártó gépsort, ami - a filmben ez többször elhangzik - havonta 2,8 millió maszkot képes gyártani.
Augusztus végére kiderült, hogy ez a szám nem volt tűpontos. Az ügyet kapásból büdösnek érző Hadházy Ákos független képviselő érdeklődésére ekkor derült ki, hogy a szerkezet a valóságban az ígért mennyiség egyhatodát, havi 450 ezer darabot képes legyártani.
Ezen a ponton úgy tűnt, hogy az ügy a propaganda nagyotmondásáról szól. De másfél hónappal később, 2020 októberének elején kiderült, hogy valószínűleg sokkal komolyabb dologról: extrém, 4-5-10-szeres túlárazásról lehet szó.
Ekkorra derült ki ugyanis Hadházy és az RTL Klub érdeklődése nyomán, hogy szintén kínai, hasonló kapacitású maszkgyártó gépeket az üzlet megkötésének idején, majd az év során végig, tizedáron lehetett találni kínai online piactereken. Az persze egy dolog, hogy mennyiért raknak ki valamit, de több olyan magyar üzletember is jelentkezett ekkor, akiknek konkrét üzleti ajánlataik voltak hasonló kínai gépekre, vámmal és szállítással együtt is töredékáron.
A sátoraljaújhelyi eszközt nem maga a BV vásárolta Kínából, hanem az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vette meg, a TMT Technics nevű közvetítő magáncég segítségével. Ez a TMT Technics, melynek egyik tulajdonosa Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke, a járvány legnagyobb kormányközeli nyertesei közé tartozik, a lélegeztetőgép-beszerzési akcióban ők hozták be a legtöbbet, 1200 darabot. Ami elképesztő profitot hozhatott nekik. Bár a pontos adat nem ismert, a 24.hu korábbi cikke szerint a kormányközeli lélegzetetőgép-bizniszben résztvevő 10 legnagyobb cég közül az a 7, amely határidőre leadta az éves beszámolóját, összesen 28,3 milliárd forint tiszta nyereséget ért el tavaly. | Elképesztő indoklással védte meg a rendőrség a sokszorosan túlárazott maszkgyártó gépet | A friss rendőrségi határozatból derült ki, hogy a TMT Technics nevű cég tavaly tavasszal 226 ezer euróért vette azt a kínai maszkgyártó gépsort, amit 600 ezerért adott tovább azonnal a magyar államnak. Vagyis majdnem pont háromszoros áron.Szintén kínai, hasonló kapacitású gépet ugyanabban az időben netes piactereken ennek az árnak az egytizedéért, 60 ezer euróért lehetett találni. Több kereskedő is jelezte, hogy a biznisz megkötésének idején konkrét üzleteket lehetett kötni a 600 ezres ár tizede és negyede közötti összegért. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/01/elkepeszto-indoklassal-vedte-meg-a-rendorseg-a-sokszorosan-tularazott-maszkgyarto-gepet-az-allamnak-kozel-haromszoros-aron-tovabbado-ceget | 2021-12-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Fidesz most, pár hónappal a 2022-es országgyűlési választások előtt több olyan döntést is hozott, amivel magukat és hátországukat akarják anyagilag bebiztosítani.
Napjainkban éppen törvényt módosítanak annak érdekében, hogy az állami tulajdonú sportlétesítményeket ingyenesen magánkézbe adhassák. Ezeknek a lépéseknek azonban voltak már előzményei.
A cikkünkben bemutatott, 2002-től 2021-ig tartó időszak tulajdonosváltásai és az ehhez kapcsolódó történések jó példái annak, hogyan követi le az oligarchák tulajdonszerzése, vagyonosodása a Fideszen belüli erőviszonyok változását.
Azt is megnézzük, hogy a sokmilliárdos cégek kézről-kézre adásáról mennyit tudnak a helyiek, és mi a véleményük róla.
Privatizálták az állami gazdaságokat, hogy kijátsszák a földtörvényt
A 2002-es országgyűlési választások két fordulója között, amikor már világossá vált, hogy vesztenek, váratlanul 12 állami gazdaságot privatizált a Fidesz-kormány. A gazdaságokat az Antall-, és a Horn-kormány addig állami tulajdonban tartotta, ám ekkor az Orbán-kormány ingyen átadta őket a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB). A cél az volt, hogy még a kormányváltás előtt magánkézbe kerüljenek.
Az állami tulajdonú MFB végre is hajtotta a privatizációt. A mezőgazdasági társaságokat több mint hétmilliárd forinttal kevesebbért adták át az új tulajdonosoknak, mint amilyen értékben az ÁPV Rt. nyilvántartotta a vagyonukat.
A 2002-ben hatalomra került Medgyessy-kormány feljelentést is tett emiatt. Az ORFK azonban megszüntette az eljárást, arra hivatkoztak, hogy a privatizációs törvény nem zárja ki, hogy egy állami bank magánosítson.
A 12 állami gazdaság közül hármat – a Sárvári Mezőgazdasági Rt.-t, a Szombathelyi Tangazdaság Rt.-t, valamint a Lajta-Hanság Rt.-t – Simicska Lajos, és az ő egyik közeli üzlettársa, Nyerges Zsolt vásárolta meg. A Győr-Moson-Sopron megyei Lajta-Hanság Rt. valószínűleg úgy került a képbe, hogy területei határosak a Sárvári Mezőgazdasági Rt. területeivel, így egy egységet képeznek vele.
A cégek értékét az adta, hogy közvetlenül a privatizáció előtt kapták meg állami tulajdonú szántók, erdők bérleti jogát 50 évre. Akkor már hatályos volt az a törvény, amely magánszemélyek számára megtiltotta az állami földtulajdonok megvásárlását. Ezt azzal lehetett kikerülni, hogy olyan mezőgazdasági cégeket vásárolnak meg, amelyeknek hosszú távú földbérleti jogot kaptak.
Simicska érzelmileg is vonzódott a térséghez
Simicska Lajos felesége, Pusztai Zsuzsanna egyébként ebből a térségből, pontosabban Szelestéről származik. Állítólag ez volt az egyik oka, hogy Simicska szemet vetett az itteni területekre. Már korábban is kialakított egy panziót Szelestén, amit felesége után Zsuzsanna Hotelnek nevezett el. (A hotel ma is működik, de a szomszédos Festetics-kastélyhoz tartozik, és közös üzemeltetőjük van.)
2004-ben aztán mindhárom gazdaságot bevitték a Mezort-csoportba, ahol Nyerges Zsolt lett az igazgatóság elnöke. Ezzel a Nyugat-Dunántúl északi részén kialakult egy Simicska és Nyerges kezében lévő összefüggő birodalom. Ez az óriáscég alapvetően mezőgazdasággal foglalkozott, de az erdőgazdálkodás, vadászat és az ehhez tartozó turizmus is jól jövedelmezett. A Mezort Zrt. a legnagyobb mezőgazdasági és vadásztatási cég lett a régióban, sárvári központtal.
Simicska amúgy is kedvelte a várost és környékét, az a hír járta, hogy ide járt pihenni. Sárváron, szintén a Mezort tulajdonában lévő Vadkert fogadóban külön lakosztálya volt és itt tartották a lánya esküvői buliját. A híressé vált fogadóba 2012-ben mi is elmentünk, kipróbáltuk a konyháját, megnéztük a helyet, ahol rendszeresen összegyűlnek a NER prominens alakjai.
Mert időközben a fogadó és környéke a birodalom egyik ékköve lett, ahol rendszeresen láttak vendégül „fontos embereket”. Simicska a fogadó mellett lovardát is épített, s ezt a helyet választotta 2014-ben – 15 év után – hogy a lovarda, vagyis a Vadkert major átadóján újra megjelenjen a nyilvánosság előtt.
Az átadó nagy médiaesemény lett, prominens emberek felvonulásával. Ekkor készült egy fotó, amin Ágh Péter, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője együtt látható az üzletemberrel. A fotót Ágh a Facebookra is kiposztolta, amit később valószínűleg igencsak megbánt – el is távolította az oldaláról. Ugyanis amikor Simicska szembefordult Orbánnal, sokszor használták ezt a képet a közösségi oldalakon és a médiában illusztrációként.
A Mezort-birodalom miatt bukott el a vát-porpáci repülőtér terve?
Az akkori szóbeszéd szerint Simicska annyira ragaszkodott a vadászaton alapuló birodalmához, és akkora befolyása volt a kormánypolitikára, hogy 2009 környékén még a Sárvár közelében fekvő Vát és Porpác közé tervezett kereskedelmi repülőtér tervét is megvétózta. Mondván, hogy a repülőgépek zavarták volna a vadak nyugalmát.
Egy másik információ szerint fontosabb indok volt, hogy egy gazdasági érdekcsoport lépett közbe, és az ország másik felén szerették volna ezt a reptértervet megvalósítani. Ám nem sikerült nekik.
(A Vát-Porpáci repülőtér történetét alul, keretes írásunkban olvashatja.)
Megy a hatalom, megy a vagyon...
2015 februárjában Simicska hirtelen szembefordult Orbán Viktorral és a Fidesszel. Állítólag azért, mert a miniszterelnök egyre barátibb kapcsolatokat ápolt az oroszokkal és ezzel ő nem értett egyet.
Simicska némi harc után kipottyant a Fidesz belső köréből, csak idő kérdése volt, mikor teszi rá valaki a kezét a gazdasági érdekeltségeire.
Első lépésként 2016 júliusában Simicska elbukta Vas megyei vadászterületeit. A megye északkeleti részén 14 ezer hektáron volt eddig vadászati joga a Sárvári Mezőgazdasági Zrt.-nek, ezeket egyetlen éjszaka alatt vonta meg tőlük a vadászati hatóság.
A vadászati jog értékes dolog, hiszen a joggal rendelkező vadásztársaságnak az adott területre monopóliuma van, és őt illeti a bérvadásztatásból, vadgazdálkodásból származó bevétel is. Vas megye északkeleti része értékes vadászterület, és ez nem csak vadászati, hanem egyéb idegenforgalmi bevételeket is generál.
Ezért is volt komoly érvágás, amikor a cég 14 ezer hektárjának vadászati jogát több darabra osztották, és a szomszédos területek vadásztársaságaihoz csatolták. Ráadásul egy törvénymódosítás után a vadászati jogokat már húsz évre adják a korábbi tíz helyett.
A második lépés akkor jőtt, amikor a 2018-as országgyűlési választásokon a Fidesz ismét kétharmados győzelmet aratott. Nem sokkal később Simicska bejelentette, hogy szinte minden érdemi üzleti érdekeltségétől megválik, és ismeretlen áron eladja ezeket régi üzlettársának, Nyerges Zsoltnak. A döntés érintette Simicska építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit, így a Mezort Zrt.-t is
Megérkezett Mészáros Lőrinc
A Mezort rövid idő alatt kétszer is tulajdonost váltott. 2018 októberében az ügyvédként ismert Vörös József lett a tulajdonos, őt Mészáros Lőrinc befektetéseihez közelálló személynek tartják. De nagyon gyorsan megint új tulajdonosa lett a cégnek, megérkezett Mészáros Lőrinc, aki az országban több helyen is felvásárolta az egykori Simicska-érdekeltségeket.
A céginformációs adatok szerint a cégcsoport 2017-ben 10 milliárdos éves árbevételt produkált, ezen belül az ernyőcégként működő Mezort Zrt. 2,5 milliárd, a Lajta-hanság Zrt. 3,6 milliárd, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. 3,2 milliárd, a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. mintegy 2 milliárd forint árbevételt ért el.
De ekkor már meg voltak számlálva a Mezort napjai. A céget 2019 szeptemberében beolvasztották a 2018 februárjában alapított, felcsúti székhelyű Talentis Agro Zrt.-be.
A Talentis Agro Zrt. tavaly több mint félmilliárd forint hasznot hozott
A Talentis Agro Zrt. részvényeinek minősített többsége Mészáros Lőrinc tulajdonában van, a részvénytársaság igazgatóságának tagja ifjabb Mészáros Lőrinc, és Vida Ildikó, a NAV egykori elnöke is.
Az ernyőszervezetként működő részvénytársaságba - a fentebb említett vasi és Győr-Moson-Sopron megyei gazdaságokkal együtt - összesen 15 mezőgazdasági céget vontak össze. A cégcsoport adózott eredménye 2019-ben 101 millió 171 ezer, 2020-ban 570 millió 697 ezer forint volt.
Itt tartunk most. A történet jól szemlélteti, hogyan változnak a meghatározó tulajdoni viszonyok, ha az egyik fideszes oligarcha összetűzésbe kerül a párt legfelsőbb vezetésével, és helyette egy másik lép be a belső körbe.
Megkérdeztük: Mit gondolnak erről a sárváriak?
Szóval nagy dolgok történtek politikai érdekek mentén a vagyonbeszerzés és vagyonvándorlás ügyben Sárváron és környékén. Kíváncsiak voltunk, hogy a helyiek mennyire ismerik a történetet, és mi a véleményük róla. Ezért elmentünk Sárvárram, ahol ezt a videót készítettük:
Érdekes lesz majd, hogy a jövő évi országgyűlési választások környékén elindulnak-e hasonló mozgások az oligarchák között.
(A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.) | A sárvári földek Simicskától Mészáros Lőrinchez való vándorlásának története | A cikkünkben bemutatott, 2002-től 2021-ig tartó időszak tulajdonosváltásai és az ehhez kapcsolódó történések jó példái annak, hogyan követi le az oligarchák tulajdonszerzése, vagyonosodása a Fideszen belüli erőviszonyok változását. | null | 1 | https://www.nyugat.hu/cikk/fidesz_oligarchak_sarvar_mezogazdasag_simicska_meszaros_lorinc | 2021-12-01 20:51:54 | true | null | null | nyugat.hu |
Az úgynevezett jutalékos rendszerben működő fővárosi ingatlanmutyi eladói és vásárlói oldalának is busás hasznot hozhatnak a korrupciós tranzakciók. Az Anonymus által közzétett hangfelvételekből már korábban kiderült, hogy a mások mellett Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes közreműködésével üzemelő rendszerben a vételár 10 százalékát kitevő jutalékért – vagyis csúszópénzért – személyre szabott pályázatokat írnak ki több százmilliós, illetve több milliárdos ingatlankora. A kért összeget kéz alatt leszurkoló pályázó így teljesen biztosra veheti, hogy ő nyeri el az ingatlan vételi jogát.
Most az derült ki, hogy a korrupciós módon megszerzett ingatlanokat akár többszörös áron értékesíthetik tovább.
Kedden reggel Anonymus újabb felvételt hozott nyilvánosságra, amelyben 13 olyan ingatlant nevezett meg, amelyet a főváros feltételezhetően áruba bocsátott.
Ezek egyike a XII. kerület, Istenhegyi út 62., amely egy 844 négyzetméter területű „kivett beépítetlen terület”.
A főváros honlapja szerint a Nagy-Verecke Property Kft. vette meg az ingatlant bruttó 256,5 és millió forintért. Nem sokkal azután, hogy 2020. október 16-án a cég neve került a tulajdoni lapra, több mint a vételár duplájáért kezdték el árulni az ingatlant.
A Magyar Kérfarkú Kutyapárt szúrta ki, hogy idén januárban a telket 1,5 millió euróért akarták továbbértékesíteni, ami akkori árfolyamon mintegy 540 millió forintot tett ki. Hogy végül elkelt-e az ingatlan, illetve, hogy mennyit fizettek érte, azt nem tudni, ugyanis Magyarországon a magánszereplők közti ingatlaneladások szerződései nem nyilvánosak.
A Nagy-Verecke Property Kft.-ről azt tudni, hogy 2019 februárjában alapították, s fő tevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A cég székhelye jelenleg a II. kerületi Gárdonyi Géza út egyik házának pincéjébe van bejegyezve. A cég nettó árbevétele 2019-ben és 2020-ban is nulla forint volt, vagyis addig nem végzett érdemi tevékenységet. A Kft. jegyzett tőkéje a kezdeti 3 millió forintról 2020. 12. 18-án közel 90-szeresére, 259,5 millió forintra ugrott. Az elképesztő tőkeemelés mértéke megegyezett a fővárosi önkormányzat által eladott ingatlan vételárával. A cég tulajdonosa a Redimmocorp Ingatlanfejlesztő Zrt., amelynek vezérigazgatója egyben a Nagy-Verecke Kft. ügyvezetője is. A Redimmocorp egyébként Pálos Titusz Zoltán ingatlanmogul érdekeltségébe tartozik. | Több száz milliós haszonra tehetett szert a fővárosi ingatlanmutyi egyik vevője | "Az úgynevezett jutalékos rendszerben működtetett fővárosi ingatlanmutyi egyik szereplője rögtön dupla áron próbált túladni egy 256 millió forintért megvásárolt telken. Anonymus legújabb felvételén az álarcos alak 13 olyan ingatlant nevezett meg, amelyeken fű alatt adhatott tovább a főváros. Az Istenhegyi úti 844 négyzetméteres telek is korrupciós módon cserélhetett gazdát - tudta meg a Mediaworks Hírcentrum." | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20211201-tobb-szaz-millios-haszonra-tehetett-szert-a-fovarosi-ingatlanmutyi-egyik-vevoje | 2021-12-01 21:03:03 | true | null | null | Magyar Hírlap |
A kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt egy 2020-as törvénnyel hozta létre a kormány, és egyúttal nekiajándékozott két állami céget, a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t is. Mindkettőnek voltak addigra külföldi ingatlanjai, de a Manevi azóta létrehozott egy-egy leányvállalatot Szlovákiában és Romániában is, amik további épületeket vettek.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese, valamint frankofón ügyekért felelős miniszeri biztos. A kuratórium tagjai Kiss-Parciu Péter (regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a külügyben), Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára), valamint Jákli Gergely (az Eximbank vezérigazgatója) és Virág Zsolt (a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa).
Nagybevásárlás Romániában
2018-ban számoltunk be arról, hogy a magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Szatmárnémetiben található Pannónia Szálló. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, a Manevi üzleti titokra hivatkozva megtagadta az adásvételi szerződés kiadását, és a NAIH elfogadta ezt az érvelést, de a cégbeszámolókból annyit megtudtunk, hogy papíron 1,2 milliárd forintot ér a lepusztult állapotú romániai szálloda. Az épület felújítása még mindig nem kezdődött el, de a helyi polgármester szerint 2022 tavaszán végre elrajtol a renoválás.
Idén májusban, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány bejegyzése kapcsán pedig megírtuk, hogy – az akkor elérhető információk alapján – még milyen külföldi ingatlanok vannak a Manevi birtokában.
Két állami céggel négy drága külföldi ingatlant adott egy alapítványnak a kormány | atlatszo.hu
A közfigyelem főként az egyetemek miatt létrehozott alapítványokra irányult az elmúlt hónapokban, de közben külföldi ingatlanokat birtokló állami cégeket is egy alapítványba szervezett ki a kormány. A Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa egy szlovéniai üdülőközpontnak, a Manevi Zrt. birtokában pedig két romániai szálloda és egy horvátországi műemlék épület van.
Egészen impozáns lista: a szatmárnémeti Pannónia Szálló mellett a romániai Máramarosszigeten található Korona Szálló, valamint a szintén Romániában található zsibói Wesselényi-kastély, és egy, a horvátországi Eszék történelmi belvárosában álló műemlék épület szerepel rajta.
Romániai lapértesülések szerint emellett a Manevi 2019-ben megvett egy impozáns műemlék épületet Nagykárolyban is, amit az akkori nyilatkozatuk szerint vélhetően szállodaként akarnak működtetni a felújítás után.
Helyi lapok információi szerint a Manevi továbbá két aradi műemlék, a Fehér Kereszt Szálló (Hotel Ardealul) és az azzal gyakorlatilag szemközt található Hirschl-színház után is érdeklődik.
Nyáron megvették a nagyváradi Park Szállót is
Mostani kutatásunk során találtunk egy eddig nem ismert Manevi-ingatlant is.
2021 áprilisában jegyezték be a Manevi Zrt. romániai leányvállalatát, a Manevi Pro Transilvania s.r.l. nevű céget. A román ingatlannyilvántartás szerint 2021 nyarán pedig ez a cég lett a tulajdonosa a Nagyváradon található Park Szállónak. Az épület a romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01075 sorszámon szerepel.
Az Adatbank nevű romániai magyar lexikon szerint a barokk palota 1785-ben épült, amikor gróf Teleki Sámuel főispán lett az épületnek helyet adó telek tulajdonosa. A palota 1833-ban gróf Rhédey Ádám tulajdonába került, aki egy részét átengedte a Bihar Megyei Nemzeti Kaszinónak. Ezután több tulajdonosváltást követően az épület 1909-ben a Weiszlovits-családé lett, akik a földszinten üzlethelyiségeket, az emeleten pedig szecessziós stílusú szállodai szobákat hoztak létre. A belső mellett a homlokzatot is megváltoztatták, és az átformált ingatlan 1915-ben nyitott meg Park Szálló (románul Hotelul Parc) néven.
Az Erdély Online idén áprilisi cikkében írt arról, hogy elkezdődött a rendkívül rossz állapotú – akkor még 8-9 tulajdonos kezében lévő – műemlék felújítása. Ehhez először is meg kellett erősíteni a megsüllyedt épület alapjait, ezután pedig a homlokzat helyreállítását tervezték. A renoválást vélhetően a Manevi is folytatni fogja majd.
Ingatlanszerzések Szlovákiában is
A Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) idén október végén szedte össze, hogy a romániai bevásárlások mellett milyen épületeket szerzett meg a Manevi és a magyar külügyminisztérium Szlovákiában is.
Az ICJK kiderítette, hogy a Manevi Zrt.-nek van két ingatlana Pozsonyban, a Nyerges utcában (Sedlárska ulica) és a Védcölöp utcában (Palisády). Ezek a Magyar Nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének egykori épületei, és a szlovák ingatlannyilvántartás szerint mindkettő 2021 februárjában került a Manevi Zrt. tulajdonába.
Ráadásul 2021. február elején bejegyezték a Manevi szlovákiai leányvállalatát, a dunaszerdahelyi székhelyű Manevi SK s.r.o.-t. A szlovák ingatlannyilvántartás szerint pedig 2021. március 2-án és március 8-án a Manevi SK tulajdonába került az ipolysági premontrei kolostor és az azt övező telek.
Orosz Örs, a három magyar pártból létrejött Szövetség párt elnökségi tagja 2020 decemberében számolt be arról a Facebookon, hogy az általa vezetett Sine Metu Polgári Társulás megvásárolta az ipolysági kolostort, és szeretnék megmenteni az épületet. Idén augusztusban pedig közölték, hogy a Manevi SK befektetőként szerepel a projektben. Az ICJK viszont kinyomozta, hogy ennél jóval többről van szó: a cégé lett a kolostor.
Szintén a Manevi SK a tulajdonosa egy Kassa óvárosában lévő műemléknek, ami közvetlenül a Szent Erzsébet-dóm mellett található. Emellett a Manevi SK tulajdonában van a Trencséntyeplic városában található Vlára Fürdőház is.
A Manevi szerint nincsenek külföldi ingatlanjaik
A jelen cikkhez szükséges kutatómunka kezdetén, 2021. szeptember 16-án közadatigénylésben kértük ki a Manevi Zrt.-től a tulajdonában lévő külföldi ingatlanok listáját.
Kértük, hogy tüntessék fel az ingatlanok pontos címét, az értékét, a tulajdonbakerülés dátumát, a tulajdonszerzés fajtáját (vásárlás, ajándék, csere), vásárlás esetén a vételárat és az eladót, a tervezett hasznosítási módot, a hasznosítás (becsült) költségét és a használatbavétel tervezett dátumát.
Az Infotörvényben megszabott 15 napos határidő utolsó napján, október 1-én Oláh Zsanett, a Manevi vezérigazgatója meghosszabbította az adatigénylés határidejét még 15 nappal. Oláh indoklása szerint erre azért volt szükség, mert az adatigénylés teljesítése a cég „alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár”.
Ehhez képest a hosszabbítás leteltével, október 16-án a remélt lista helyett meglepő módon az alábbi válasz érkezett tőle az igénylésünkre:
„Társaságunk tulajdonában nem áll külföldi ingatlan.”
Az adatigénylésre érkezett válasz ellentétes az általunk beszerzett, a Manevi Zrt.-t és leánycégeit tulajdonosként több ingatlan esetén ma is szerepeltető külföldi ingatlannyilvántartási adatokkal. Ennek az ellentmondásnak a mielőbbi feloldása különösen azért volna fontos a Manevi részéről, mert a közérdekű adatoknak az adatigénylő elől való eltitkolása, közérdekű adat meghamisítása és hamis vagy hamisított közérdekű adat hozzáférhetővé tétele egyaránt bűncselekmény.
A Manevi válasza után ugyanis még egyszer lekértük a tulajdoni lapokat, hátha időközben változás történt, de nem így van.
A szlovák ingatlannyilvántartás szerint az adatigénylés idején a Manevi Zrt. volt a tulajdonosa két pozsonyi ingatlannak: az egyik a Nyerges utcában (Sedlárska ulica), a másik a Védcölöp utcában (Palisády) található.
A román ingatlannyilvántartás szerint pedig továbbra is a Manevi által megvásárolt Dacia SA birtokolja a Szatmárnémetiben található Pannónia Szállót, emellett a Manevi a tulajdonosa a zsibói Wesselényi-kastélynak, a máramarosszigeti Korona Szállónak, a nagykárolyi műemléknek, valamint a Manevi román leánycége, a Manevi Pro Transilvania birtokolja a nagyváradi Park Szállót.
A fentiek alapján nagyon úgy tűnik, hogy az Átlátszó adatigénylésére adott válasz – hogy finoman fogalmazzunk – nem tükrözi a valóságot. Az pedig meglehetősen életszerűtlen lenne (és számos további, még messzebbre vezető kérdést vetne fel), ha a tájékoztatás azért lenne valótlan, mert a Manevi nem tud arról, hogy milyen ingatlanjai vannak külföldön. | A Manevi szerint nincsenek külföldi ingatlanjai, pedig Szlovákiában és Romániában több értékes épületet is vett | A korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t a kormány idén a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta. A cég, valamint szlovák és román leányvállalata több külföldi épületet is vásárolt az elmúlt években. Van köztük romániai kastély, horvátországi műemlék és szlovákiai kolostor is. Az erre vonatkozó adatigénylésünkre viszont 30 nap gondolkodás után azt válaszolta a Manevi, hogy nincs külföldi ingatlanja. Pedig a tulajdoni lapok szerint van, több is. Találtunk egy eddig nem ismert beszerzést is: idén nyáron egy nagyváradi műemlék szállodát vett meg a Manevi romániai leányvállalata. Fontos lenne, ha tisztázná a cég az állítása és a tények közti ellentmondást, mert a közérdekű adatok eltitkolása vagy meghamisítása bűncselekmény. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/25/a-manevi-szerint-nincsenek-kulfoldi-ingatlanjai-pedig-szlovakiaban-es-romaniaban-tobb-ertekes-epuletet-is-vett/ | 2021-11-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Civil Akadémiaként” hirdették, de kizárólag a Fidesz választási kampányáról szólt az a rendezvény, amit közpénzből és a Szerencsejáték Zrt. Nonprofit Kft.-jének forrásaiból is támogattak. A békemenetet szervező CÖF-háttérszervezet rendezvényén elhangzott, hogy az ellenzék valójában ellenség, és visszatért az „elmúlt nyolc év” retorika.
November 24-én, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében tartották meg a Civil Összefogás Fórum rendezvénysorozatának, az úgynevezett Civil Akadémiának az aktuális rendezvényét. Az esemény színpadán a Békement-szervezők jól ismert emblémáján kívül ott volt a Magyar Szerencsejáték Zrt. molinója is, hiszen a rendezvénysorozat nagyrészt az állami vállalat pénzéből valósult meg.
A közjó érdekében
Az Átlátszó októberben írta meg, hogy a Szerencsejáték Zrt. tulajdonában álló Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapjára felkerült egy szerződéslista, amely szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak. A listából nem derült ki, pontosan mire fordították a támogatást, csak azt, hogy úgynevezett szponzorálási szerződés részeként kap pénzt a Fidesz-közeli szervezet.
Újabb 40 millió forintot kapott a CÖF a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől | atlatszo.hu
A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján közzétett szerződéslista szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Békemenet szervezőinek. A CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) korábban már kapott két részletben 170 milliót az SZNP-től, és idén a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is megtámogatta őket 25 millió forinttal.
Később a civilosszefogas.hu-ra felkerült meghívók arra utaltak, hogy a támogatást az úgynevezett Civil Akadémia rendezvénysorozatra is fordították. A meghívókon kiemelt támogatóként a Szerencsejáték Zrt. mellett szerepelt egy másik állami vállalat, a Magyar Fejlesztési bank (MFB) neve is. Arról elsőként, augusztusban a K-Monitor számolt be, hogy az MFB 25,4 millió forint támogatást adott a CÖKA-nak. Később az MFB az Átlátszó kérdésére azt mondta, hogy Csizmadia László,
a CÖF-CÖKA elnöke azért igényelt közpénzt, hogy céljaikat „a közjó érdekében még hatékonyabban” tudják megvalósítani.
Az eddigiek alapján a „közjó érdekében végzett tevékenység” valójában a Fidesz melletti, még burkoltnak sem nevezhető kampányrendezvények szervezését jelenti. A Civil Akadémia korábbi rendezvényeire még csak a kormánypárti elkötelezettségű közszereplőket (pl. Bayer Zsolt, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő) hívta meg, a november 24-i budai állomáson viszont már egy kormánytag, Dömötör Csaba parlamenti államtitkár volt a vendég.
A Mindnyájunknak el kell menni! címmel rendezett előadáson az államtitkár és a CÖKA-elnök Csizmadia László hamar nyilvánvalóvá tette, hogy a tételmondat a jövő évi választásokra vonatkozik, és leginkább arról beszéltek, milyen üzenetekkel kell a Fidesz mellett kampányolni.
Nem ellenzék, ellenség
Itt túl sok meglepetés nem hangzott el: a résztvevők az elmúlt években már számtalanszor hallott üzeneteket ismételték el a migrációról, a „Brüsszel elleni szabadságharcról” és Gyurcsányról. Ami talán mégis váratlan volt, hogy Dömötör Csaba többet beszélt arról, mit tettek rosszul több mint 10 évvel ezelőtt a szocialista kormányok, mint arról, mit csinált azóta az Orbán-kormány. Ezt azzal indokolta, hogy elmondása szerint
„már 2002-ben is láthattuk, hogy az eredmények kommunikációja önmagában nem hat”, ezért azt kell hangsúlyozni, milyen fenyegetést jelent, ha a másik oldal kerül hatalomra.
Az előadás így is sokszor olyan volt, mintha nem a 2022-es, hanem a 2010-es vagy ’14-es választás kampánya alatt hangzott volna el: a résztvevők hosszasan ostorozták a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok gazdasági intézkedéseit, sőt, Dömötör Csaba egyszer még a Horn-kormány alatti privatizációig is visszanyúlt. Ezzel szemben a mostani ellenzéki miniszterelnökjelöltje, Márki-Zay Péter neve egyszer hangzott csak el.
Bár Dömötör Csaba az előadáson egyszer úgy fogalmazott, „a mi politikai közösségünkben minden generáció megtalálja a helyét”, a közönség döntően nyugdíjaskorú volt, és a múltba utaló üzenetek sem az elsőszavazókat célozták.
Az ellenzéki összefogásról akkor esett csak szó, amikor a műsorvezető, a Hír TV-ről ismert Szabó Anett azt kérdezte: ha ennyire egyértelmű, hogy a Fidesz felvirágoztatja az országot, hogy lehet mégis kiélezett ma a politikai verseny? Dömötör Csaba erre két választ adott: az egyik maga az összefogás, az, hogy most korábban egymással ellenséges pártok együttműködnek, másrészt pedig az, hogy „nagy nemzetközi szereplők” is beavatkoznak a kampányba, természetesen a nemzeti kormány megbuktatása céljából.
A műsorvezető egyébként egyik kérdésébe ágyazva kifejtette: szerinte az ellenzéket már pontosabb lenne ellenségnek nevezni. Csizmadia László később ugyanezt a kifejezést használta.
Azon kívül, hogy az embereket bizonyos rosszindulatú, idegen erők megtévesztik, az államtitkár és a CÖKA-elnök sem talált más okot arra, hogy miért szavazhat bárki is a Fidesz ellen. Valamelyest kritikaként csak az hangzott el, hogy az Orbán-kormány alatt valóban nem sikerült felelősségre vonni a 2006-os rendőri túlkapásokért és a korábbi kormányok korrupciós ügyeiért felelős szereplőket.
Dömötör Csaba gyorsan megjegyezte, hogy a kormány e téren minden tőle telhetőt megtett, rengeteg feljelentést tettek, de a bíróságok nem dolgoztak elég alaposan. Csizmadia László pedig azt mondta: a probléma már oda vezethető vissza, hogy Sólyom László az alkotmánybíróság tagjaként nem engedte át a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot (ez nem teljesen világos, hogy kapcsolódik a 2006-os túlkapásokhoz, hiszen Sólyom László a ’90-es években volt az alkotmánybíróság tagja, és a törvény az 1989 előtti állami bűncselekmények büntetéséről szólt).
Újabb békemenetet és nemzeti kiskereskedelmi láncot ígérnek
A rendezvényen jól érződött, hogy a Fidesz a jövő évi választásra nem tudott olyan uralkodó témát találni, mint amilyen 2018-ban a migráció volt. Ezt igazolja a Policy Solutions nemrég megjelent közvélemény-kutatása is, ami azt mutatta, hogy mostanra a migrációt csak a választók kis része (mintegy 10 százaléka) tartja releváns problémának Magyarországon, a mostani választási kampányra kiszemelt újabb ellenségképző narratívát, az „LMBTQ-propagandát” pedig náluk is kevesebben.
A CÖF rendezvényén ezeknél sokkal nagyobb szerepet kapott a gazdaságpolitika, leginkább a Fidesz és a 12 évvel ezelőtti kormányok politikájának összehasonlításaként – ahogy a Policy-féle felmérés is arra mutat, hogy az emberek leginkább a magas megélhetési költségek, az alacsony fizetések és az egészségügy alacsony színvonala miatt aggódnak.
Dömötör Csaba ezzel együtt nem igazán beszélt a jövőben tervezett gazdasági intézkedésekről, bár az elhangzott, hogy
más stratégiai ágazatok (köztük a média) után remélhetőleg sort kerít a kormány a kiskereskedelmi láncok „nemzeti kézbe” helyezésére is.
Csizmadia László pedig arról beszélt, jövő tavasszal jöhet egy új békemenet, és hogy hamarosan megjelenik egy könyv, ismét csak a Gyurcsány-korszakban elkövetett törvénytelenségekről.
A mostani Civil Akadémia nem az első alkalom, ahol a CÖF-CÖKA állami cégek pénzéből kampányol a Fidesz mellett. 2016-ban a szervezet két részletben összesen 170 millió forintot kapott, szintén a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től. Ugyanebben az évben a szintén állami tulajdonú Magyar Villamos Művek 508 millió forint közpénzzel támogatta a CÖF-CÖKA működését, ebből a pénzből fizették például a Brüsszelben tartott tüntetésük költségeit.
Bepereljük a Szerencsejáték Zrt.-t a CÖF-nek adott 170 milliós támogatás papírjaiért | atlatszo.hu
Az állami tulajdonú vállalat leánycége két részletben összesen 170 millió forintot adott a kormánybarát CÖF mögött álló alapítványnak. Közadatigénylésben kértük ki a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.től az adományokhoz tartozó iratokat, de a szerződésekből kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a CÖF, a szervezet beszámolóit pedig egyáltalán nem adták ki, ezért a bírósághoz fordulunk.
Címlapkép: a Civil Akadémia rendezvényének plakátja (forrás: civilosszafogas.hu) | „Elmúltnyolcév” újratöltve: ismét közpénzből kampányol a CÖF | „Civil Akadémiaként” hirdették, de kizárólag a Fidesz választási kampányáról szólt az a rendezvény, amit közpénzből és a Szerencsejáték Zrt. Nonprofit Kft.-jének forrásaiból is támogattak. A békemenetet szervező CÖF-háttérszervezet rendezvényén elhangzott, hogy az ellenzék valójában ellenség, és visszatért az „elmúlt nyolc év” retorika. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/26/elmultnyolcev-ujratoltve-ismet-kozpenzbol-kampanyol-a-cof/ | 2021-11-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Városligetbe megálmodott hőlégballon melletti nyilvános WC és a sörpavilon ára nemrég 575 millió forintról 660 millió forintra emelkedett – derült ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A pályázat nyertesét idén áprilisban tették közzé az értesítőben: az Aktuál Bau Kft. lett a befutó. Nagy verseny nem volt, a cég egyedüli pályázóként indult, a szerződést 2021 januárjában kötötték meg. A Városliget megújításáért a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. felel, ők írták ki ezt a közbeszerzést is.
660 millióból egy 83 négyzetméteres sörpavilon és egy 71 négyzetméteres WC épül
Kimentünk a helyszínre megnézni, hogy áll a több száz milliós építkezés, amit a Ligetben zajló fejlesztéseket nyomon követő Facebook-csoportokban csak mint „méregdrága vurslit” emlegetnek. A beruházás a Kós Károly sétány, a Hermina út és a Konrad Adenauer út által határolt területen, az úgynevezett Mimóza dombon valósul meg.
A korábban természetközeli parkrészt körbekordonozták, sok fát átültettek, lebetonozták a terület egy részét, és lassan elkészülnek az épületekkel. Az egyszerű körépületeket elnézve valóban nem mondanánk meg, hogy azok több száz millió forintba kerültek.
A sörpavilon (ami az E1 jelzést viseli) nettó alapterülete 83 négyzetméter, az illemhelyé (ami pedig az I16 jelet) 71 négyzetméter. A sörpavilonban igen kicsi lesz a fogadótér, így a vendégek elsődlegesen az épület körül kialakított teraszon fognak fogyasztani. A födém magashullámú trapézlemezből áll, amin lapos zöldtető lesz.
A vendégek fizetős beléptetőkapun keresztül látogathatják majd meg a női, férfi, családi vagy akadálymentesített mosdók egyikét. A nyilvános mellékhelyiség nagyobbik belső területe csak napközben tart nyitva. Az illemhely kívülről megközelíthető akadálymentes mosdója viszont majd 0-24 órában üzemel.
A tér közepén egy körbebetonozott mélyedést találunk, ide fog kerülni minden bizonnyal a domb fő látványossága, a városnéző hőlégballon, ami köré a vendégeket kiszolgáló építmények létesülnek. A hőlégballonnal nem lehet majd sétarepülni, felemelkedni lehet vele, gyönyörködni a panorámában, és visszaereszkedni, majd pedig inni egy sört. És utána el lehet menni WC-re is.
A cég már épített WC-t a Városligetben. A nyíregyházi Aktuál Bau többségi tulajdonosa Hársfalvi Gergely. 2020-ban a cég 19 milliárd forint nettó árbevételt ért el, az adózott eredményük pedig 1,4 milliárd forint volt. A kft. dolgozott már korábban a Ligetben: a napi.hu számolt be arról, hogy 778 millióért építettek büfét és WC-t összesen 449 négyzetméteren. Az Egészségkert és Piknikkert (mint vendéglátóhely), az ezeket kiszolgáló illemhely, továbbá egy nyilvános WC összesen 312 négyzetméter alapterületen valósult meg. A sportcélú létesítményeket pedig egy akadálymentes, női- és férfi öltöző szolgálja ki illemhellyel, 137 négyzetméter alapterületen. A közbeszerzést 2019-ben nyerték el.
A Városligetbe tervezett WC-k (forrás: Kiviteli terv)
Az üzemeltetésre kiírt pályázatot visszavonták
A sörpavilon üzemeltetésére korábban kiírtak egy pályázatot a Liget Budapest kissé kaotikus oldalán, azonban azt júliusban visszavonták.
A szerződést 10+5 évre tervezték kötni. A visszavont dokumentumban a pavilon bérleti díja minimum nettó 550 ezer és 800 ezer forint/hónap között lett megállapítva, a teraszt közterület-használati díjért adták volna bérbe, ami egy hónapban nettó 2500 forint/négyzetméter árat jelentett. A terasz az épületekhez képest elég nagy, 353 négyzetméter lesz.
Kikötötték a jószomszédi viszonyt is, ugyanis a „Nyertes Pályázó köteles a Bérlemény szomszédságába tervezett gázballon kilátó üzemeltetőjével az elvárható mértékig együttműködni a zavartalan üzemeltetés érdekében”. A pályázó vendéglátóipari tevékenységből származó, 2019-es nettó árbevételét 250 millió forintban határozták meg feltételként. Az elvárások között szerepel, hogy a sörözőben csapolt sörök, sörkülönlegességek, pet palackos üdítő italok, ásványvizek, gyümölcslevek házi szörpök és limonádék, palackozott szeszes italok, kávé- és tea különlegességek legyenek elérhetőek. Az ételeknél pedig elvárás a 3-4 féle meleg grillétel, sörkorcsolyák, szendvicsek, pogácsák és perecek kínálata.
„A Ligetvédők agresszív tevékenységei” miatt is drágult a beruházás
A 85 millió forintos drágulás indokai között a következőket találtuk a közbeszerzési értesítőben:
a zöldfelület helyreállítási munkái nem szerepeltek korábban a vállalkozó feladatai között, mert azt a megrendelő a Főkert Zrt.-vel kívánta elvégeztetni, akik azonban ezeket a munkákat kapacitás hiányában nem tudták vállalni;
süllyedő hulladéktárolókról inkább felszíni hulladéktárolókra váltanak;
biztonságtechnikai pótmunkák a Ligetvédők agresszív tevékenységei miatt.
Megkerestük a Városliget Zrt.-t, hogy pontosan milyen biztonságtechnikai pótmunkák váltak szükségessé, és hogy a Ligetvédők pontosan milyen agresszív tevékenységet folytattak a sörpavilon és az illemhely körül.
Letakarták meg nem is
A válaszból kiderült, hogy a pótmunka a következő elemekből állt össze:
munkaterületet figyelő kamerák és a hozzá tartozó infrastruktúra kiépítése;
a munkaterületen elhelyezett kitekintő állomások építése, ahonnan az őrök figyelni tudják a kerítést rongáló személyeket;
világítás kiépítése a teljes munkaterület megvilágítására, annak céljából, hogy éjjel is a teljes terület belátható legyen;
őrző-védő személyzet létszámának megnövelése;
munkaterületet határoló megerősített kerítés építése.
A helyszínen a Konrad Adenauer út felől az építkezéseknél megszokott OSB lapokból összeállított kordonokkal találkoztunk. A hátsó részen mobilkerítéseket állítottak fel, amelyeknek viszont csak a felét takarták le fekete színű, belátásgátló szövettel. Ezen a részen különösen furcsán festenek az őrtornyok.
Az internetes kommentektől is megijedtek
A Városliget Zrt. az Átlátszónak küldött levelében már nem a Ligetvédőkről beszélt, hanem a fejlesztéseket elutasító emberekről, akik megpróbáltak bejutni az építkezési területre: „a korábban már megvalósult, illetve jelenleg kivitelezés alatt álló fejlesztések tapasztalata az, hogy
a közönségforgalomtól elzárt munkaterületekre folyamatosan megkísérelnek bejutni a fejlesztéseket elutasító személyek, engedély nélkül.
Mindezek során az illetéktelenek gyakran a biztonsági kordonokat megbontják, áthelyezik, a takarófóliákat felszakítják. Az ilyen magatartások azon túl, hogy hátráltatják a kivitelezési folyamatokat, jelentős élet- és vagyonbiztonsági kockázatot is jelentenek. Tekintettel arra, hogy a Liget Budapest Projekt engedéllyel rendelkező kert- és tájépítészeti feladatainak, illetve az E1 és I16 jelű, a Nagyjátszótér mellett is megtalálható formában megvalósuló illemhelyek és kávézó kivitelezésének meghiúsításával fenyegető szervezkedés indult különböző internetes felületeken, melynek nyomán megsokszorozódtak a békés és szabályszerű kereteket túllépő birtokháborítási esetek, szükségessé vált a hivatkozott parkfejlesztés emelt szintű biztonsági őrzése.”
A főváros kordonbontást ígért
Ami ezen kívül ráijeszthetett a Városliget Zrt.-re, az az volt, hogy a főváros vezetői tavasszal felpaprikázták magukat, és le akarták bontani a kordonokat. A kormány és a főváros közti konfliktus lényege az volt, hogy miközben a beruházónak az új épületre érvényes építési engedélye van, a főváros Városligeti Építkezési Szabályzatában ez az építkezési hely nem szerepel – mondta el korábban a Klubrádiónak Kerpel-Fronius Gábor.
Súlyos környezetkárosítások és törvénysértések jellemzik a Liget Projekt építkezéseit | atlatszo.hu
A Városliget olyan sajátos területe ma Budapestnek, ahol szemmel láthatóan nem kell betartani a máshol érvényes jogszabályokat és törvényi előírásokat. A tilosban parkolástól kezdve az azbesztmentesítés szabálytalanságain át a környezetkárosításig mindenre akad példa. De a máshol büntetéssel, vagy legalább vizsgálattal járó esetek a Ligetben következmény nélkül maradhatnak.
Karácsony Gergely és Kerpel-Fronius Gábor nyílt levelet küldött Gulyás Gergelynek. Az üzenetben leírták, hogy 2020. szeptember 20-án a Fővárosi Közgyűlés megszavazta a Városligeti Építési Szabályzat módosítását, amelyben törölte a VÉSZ-ből azokat az építési helyeket, ahol még nem kezdődött meg építkezés. Többek között a vendéglátóhely építési helyét is. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a nem kívánt épületeknél a kordonokat kezdjék el lebontani, vagy a főváros kénytelen lesz erről saját hatáskörben intézkedni, és kiszámlázni ennek költségét a Városliget Zrt.-nek.
A Ligetvédők feloszlottak 2018-ban
Felvettük a kapcsolatot a Ligetvédőkkel, akik közölték, hogy 2018-ban feloszlottak, azóta már kevesebben követik a Városligetben történő eseményeket. Lengyel Péter „volt Ligetvédő” elmondta, hogy nem volt semmilyen szervezett akciójuk a Mimóza dombnál, emlékeztet arra, hogy
az alapelveik közül az egyik legfontosabb az erőszakmentesség.
A hőlégballon üzemeltetésére kiírt pályázat során még homályos választ adtak a pályázók fákat firtató kérdéseire: a Zrt. azt kommunikálta akkor, hogy a „helyszínen lévő fák kezelése a kiíró feladata”. A Városliget Zrt. a kérdéseinkre elárulta, hogy a területen folyó parkfejlesztés során „egyetlen fát sem vágtak ki, 10 példányt pedig helyben átültettek, eredményesen és biztonságosan”. Az a műholdfelvételeken is látszódik, hogy a hőlégballon területéről is költöztettek arrébb fákat, amik útban voltak.
Lengyel Péter a faátültetésekkel elég szkeptikus, ugyanis az egy veszélyes mutatvány, sok esetben nem élik túl a fák a beavatkozást, főleg akkor, ha a fák nincsenek megfelelően előkészítve. „Februárban húzták fel a kerítést, stikában, néhány nap alatt kihúztak 8-10 fát a helyükről” – mondta Lengyel Péter. A főváros ígéreteiben is csalódott, az általuk beharangozott kordonbontás is elmaradt, az indított pert is elvesztették az ügyben.
91 fát költöztetnek át a Ligetben, de a Városliget Zrt. titkolja a helyszíneket | atlatszo.hu
Egy tavalyi szerződés értelmében 200 millió forintért helyeznek át idős fákat a Városligetben: a most megjelent tájékoztató szerint 86 darab fát ültetnek át, 5 darab fának pedig az előkészítését kell megvalósítani. Az idős fák átültetését legalább 80 százalékos eredési eredménnyel kell elvégezni, vagyis 20 százalékuk elpusztulásával számolnak. Az uniós értesítő szerint 2020. II. negyedévében a keretmegállapodás alapján 22 millió forint került lehívásra. Azt viszont még továbbra sem tudni, hogy a Liget melyik területéről és hova ültetik át az idős fákat.
Ő is látta a kordonok mögött felhúzott 4-5 őrtornyot, amikre szerinte nem egy életbiztosítás felmászni. 12 darab kamerát számolt össze a kerítésen, „a kapunál lévők valószínűleg működnek, a többi viszont kamukamerának tűnik”.
Lengyel Péter hiányolja a Ligetben zajló beruházásnál a szakmaiságot. Arról is beszámolt, hogy a közművek fektetése közben nemrég eltaláltak egy vízvezetéket, „mint egy kis csatorna, 500 méter hosszan megtelt a kiásott árok vízzel”. Azt egyébként a közbeszerzési értesítőben lehet megtalálni, hogy a WC-hez és a pavilonhoz tartozó közművesítést szintén közpénzből oldották meg, része volt egy nagyobb 2 milliárdos projektnek.
Egy OSB-lapba tákolt ATM a Városliget legújabb gyöngyszeme | atlatszo.hu
ATM-et építettek be az egyik teraszos vendéglátóhely OSB-falába a Városliget közepén. Mivel a helynek túl kicsi az egykori trafóház, az épület mögött egy konténert is elhelyeztek, azt álcahálóval takarták le, a bokrok között pedig a szemeteseket tárolják. Mindez a 23 milliárdból épülő Magyar Zene Háza mellett található.
A ballont a közmédia egyik műsorbeszállítója fogja üzemeltetni
A ballonról a városligeti fejlesztéseket kritikusan figyelő varosliget.info nevű oldal adott először hírt. A kilátó kötelekkel lesz a talajhoz rögzítve, 25 főt tud egyszerre szállítani, és 150 méter magasra tud emelkedni. A kilátó a millenniumi ünnepségeket és Szinyei Merse Pál Léghajó című festményét idézi. A Nagyjátszótéren már helyet kapott egy festmény által inspirált mászóka.
Az azonnali.hu írta meg, hogy a pályázati felhívásról viszonylag nehezen lehetett értesülni, ami szerint a nyertesnek 10+5 évre adják bérbe a területet. A pályázat szerint az üzemeltetőnek havi 600 ezer és 1,2 millió forint közterülethasználati díjat kell megfizetnie. A Városliget Zrt. a nyereségből is kap néhány százalékot. A pályázat nyertese telepíti a ballont és a szükséges infrastruktúrát. A leírás szerint a tároló helyiségeket, a személyzet tartózkodó helyiségeit és kötelezően előírt WC-t a pályázó feladata lesz létesíteni csakúgy, mint ezek közművekkel való ellátását biztosítani.
A turistacsalogató ballon-kilátó a tervek szerint tömegeket fog vonzani. Az üzemeltető évi 80 ezer látogatóval számol. A BallonKilátó Zrt.-t az e-cégjegyzék szerint 2020. április 23-án jegyezték be, vagyis vagy nem sokkal a pályázat kiírása után, vagy nem sokkal előtte – mutatott rá az Azonnali. A cég vezérigazgatója, Závodszky Zoltán János aki egy rövid ideig az MTVA vezérigazgatóhelyettese volt, egy másik cége pedig a TV2 és a közmédia számára gyárt műsorokat.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Kivitelezés alatt a Mimóza dombon található WC, és a mögötte lévő sörpavilon (fotó: Átlátszó)
Frissítés (2021.11.29. 17:33): A Városliget Zrt. cikkünk megjelenését követően jelezte, hogy a cikk azt sugallja, mintha az általuk kiírt közbeszerzés alapján a nyertes kivitelező a teljes vállalkozási díjért csupán egy 83 négyzetméteres, és egy 71 négyzetméteres épületet építene fel.
Elmondásuk szerint ezzel szemben a valóság az, hogy „a hivatkozott épületek megvalósítása a közbeszerzés szerződéses összegének mintegy felét teszik ki. Mindezek mellett a teljes közbeszerzés tartalmazza a vendéglátó épület komplett konyhatechnológiai berendezésit (mely az eddigi ütemek során nem a generálkivitelezés részeként épült), a Mimóza dombként ismert 10.000 m2-es parkterület teljes tájképi rehabilitációját, tereprendezéssel, föld- és kertészeti munkákkal; a területet átszövő sétány-úthálózatok kialakítását, a meglévő aszfaltos sétány felújítását, utcabútorok telepítését (padok, hulladékgyűjtő, kutyapiszok gyűjtő). A közbeszerzés tartalma továbbá magában foglalja a vonatkozó organizációt, illetve a FŐKERT egykori, jelentősen leromlott állapotú 1400 m2-es városligeti telephelyének bontását épületekkel, kerítésekkel és közművesítéssel, és a teljes terület helyreállítását humuszolással és füvesítéssel.” | Többszáz millió forintba kerül a sörpavilon és a WC a városligeti hőlégballon mellett | 660 millió forintra drágult a hőlégballonhoz épülő WC és sörpavilon ára a Városligetben. A kivitelezést egyedüli ajánlattevőként az Aktuál Bau Kft. nyerte el. A beruházást a Liget beépítését ellenzők csak mint a „méregdrága vurslit” emlegetik, ugyanis a többszázmilliós keretből egy 83 négyzetméteres sörpavilonra és egy 71 négyzetméteres WC-re futotta. A beruházó indoklása szerint „a Ligetvédők agresszív tevékenységei” miatt volt szükség a kamerákra és az őrtornyok építésére. Az ügyben megkerestük a volt Ligetvédőket, és kilátogattunk a helyszínre megnézni, hogyan áll az építkezés és a köré épített erőd. A Városliget Zrt. elárulta, hogy a Mimóza dombon, az új turistacsalogató beruházások miatt tíz fát téptek ki a földből és ültettek odébb. *Cikkünk megjelenését követően a Városliget Zrt. jelezte, további munkálatokat is végeznek a 660 millióból. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/29/660-millio-forintba-kerul-a-sorpavilon-es-a-wc-a-varosligeti-holegballon-mellett/ | 2021-11-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Wikipedia szócikke szerint az erdélyi Hargita megyében található Gyilkos-tó (románul: Lacul Roșu) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban. A tó 1837-ben keletkezett a közeli Gyilkos-kőről lecsúszó törmelék következtében, ami elzárta több patak útját; eredeti neve Veres-tó, ezt jelzi a román neve is, mert a víz színe az egyik patak vasat tartalmazó hordaléka miatt vöröses. A Gyilkos nevet vagy a hegyről, vagy azért kapta, mert a legenda szerint a völgybe omló törmelék annak idején az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette, és az ő vérük festette vörösre a tó vizét. A belefolyó patakok fokozatosan töltik fel hordalékukkal, így a tó mérete egyre kisebb: felülete az eredeti 320 ezer helyett már csak 110 ezer négyzetméter körül van.
A közel ezer méteres tengerszintfeletti magasságon fekvő tó kedvelt kirándulóhely, hiszen páratlan látványt nyújtanak a fölé/köré magasodó hegycsúcsok, és a tóból meredező facsonkok, amik a keletkezésének mementói.
A tó és környéke közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik, az ide látogató turistáknak pedig a Békás-szoros felé vezető út mentén épült ki üdülőtelep éttermekkel és szállodákkal.
2021 nyarán a Manevi Pro Transilvania s.r.l., a Manevi Zrt. román leányvállalata két szállodát vett meg a Gyilkos-tó közelében.
A romániai ingatlannyilvántartás szerint 2021. július 23-án lett a Manevi-cég a Hotel Turist tulajdonosa. A 3 csillagos szálloda körülbelül 1 kilométerre van a Gyilkos-tótól, és közel 50 szobába várja a vendégeket. A hotel Facebook-oldalán látható fotók a belsejéről is: étterem, medence és konditerem is van benne.
Szintén 2021. július 23-án került egy másik közeli szálláshely, a Napsugár villa (Vila Raza Soarelui) is a Manevi Pro Transilvania s.r.l. tulajdonába. Ezt egy régebbi leírás 80 fős panzióként említi, de már egy ideje zárva van. A Google egyébként kissé vicces módon Sunbeam Resort/Complex néven ismeri, és bár sajnos utcaképet nem készített róla, egy felhasználó feltöltött fényképének köszönhetően megnézhetjük.
Hét romániai ingatlanról tudunk
Ahogy arról korábban már több cikkben is beszámoltunk, az egykor állami tulajdonú, ám idén tavasszal a kormányközeli emberekkel feltöltött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott Manevi Zrt. több külföldi ingatlant vett az évek során közvetve vagy közvetlenül.
A beszerzés 2017-ben kezdődött, amikor a Manevi megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Szatmárnémetiben található Pannónia Szálló. Azóta a Manevi Zrt. megvette még a zsibói Wesselényi-kastélyt, a máramarosszigeti Korona Szállót és egy nagykárolyi műemléket.
Nemrég pedig megírtuk, hogy a 2021 áprilisában bejegyzett román leánycége, a Manevi Pro Transilvania 2021 nyarán megvette a Nagyváradon található Park Szállót. Ehhez jön még hozzá a két hotel a Gyilkos-tónál, tehát jelen ismereteink szerint a Manevi Zrt. romániai leányvállatának 3 ingatlan van a birtokában.
A román cégjegyzékben 2021. november közepén feltüntetett bejegyzés szerint a Manevi Pro Transilvania birtokában 28,6 millió lej (körülbelül 2,1 milliárd forint) értékű ingatlan van.
Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ennyi a nagyváradi szálloda és a két Gyilkos-tó közeli hotel összértéke. A Manevi eddigi gyakorlatából kiindulva az is lehetéges, hogy a romániai leányvállalat vett még valamit, amit eddig nem jelentettek be, és nem is talált még meg a sajtó. | A Gyilkos-tónál is vett két ingatlant a Manevi romániai leánycége | A kormány idén tavasszal a frissen bejegyzett és kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t. A cég már több ingatlant is vett Romániában, idén nyáron pedig az áprilisban létrehozott romániai leányvállalata is vásárolt pár épületet. Múlt héten egy nagyváradi szállodát találtunk a cég nevén, most pedig rábukkantunk arra, hogy a népszerű turistalátványosságnak számító Gyilkos-tó mellett is megszerzett két turisztikai ingatlant a romániai Manevi-leány, a Manevi Pro Transilvania. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/29/a-gyilkos-tonal-is-vett-ket-ingatlant-a-manevi-romaniai-leanycege/ | 2021-11-29 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Először 2019-ben írtunk arról, hogy legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton. A projekt azóta sokadt haladt előre: a magyar kormány a környezetvédők, valamint az Európai Unió és az UNESCO tiltakozását semmibe véve tavaly elkezdte a beruházást. A vitorláskikötő építését Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte, letarolták a nádast, és lebontatták az ikonikus cölöpházakat, majd november elején videón láthattuk, hogy gyakorlatilag az egész fertőrákosi tópartot legyalulták a „turisztikai fejlesztés” miatt.
A jelek szerint hamarosan kezdődhet a tényleges építkezés is a területen: az uniós közbeszerzési értesítőben ugyanis megjelent a kiírás, amelyben az SFTFN a szállások és egyéb ingatlanok kivitelezőjét keresi.
A rövid meghatározás szerint a Fertő tavi vízitelep komplex fejlesztése II. ütem keretében „a Fertő tó partján lévő Sopron-Fertő Vízitelep környezetének fejlesztése, az ország legnagyobb vidéki turisztikai fejlesztéseként, 100%-os kormányzati támogatással valósul meg. A beruházás célja, hogy a korábbi vízitelep területének kibővítésével magas színvonalú, közösségi célú turisztikai vonzerőt jelentsen a helyi, a hazai és a külföldi látogatók számára egyaránt. A fejlesztés részeként közösségi terek jönnek létre, emellett szálláshelyek és vendéglátóipari helyek létesülnek, strand és vízisport lehetőségek épülnek majd.”
„A terület Natura 2000 besorolású” – olvasható a leírásban.
Ez azonban nem akadálya annak, hogy rengeteg nagy épületet húzzanak fel a partra, ugyanis a dokumentum szerint a beruházás teljes területe 527,7 ezer m², és ebből a teljes beépített terület 34 ezer m² (lesz). Jelen tender keretében pedig 45 projektelem valósul meg, melyből 12-nek a hasznos alapterülete meghaladja a 600 m²-t.
Az alábbi dolgok megépítésére keresnek kivitelezőt:
két motel, az egyik 1490 m², a másik 1593 m² hasznos alapterülettel
682 m² hasznos alapterületű vízisport épület
3638 m² alapterületű és 2556 m² vízfelületű medencék
egyszintes fürdőház 131 m² hasznos alapterülettel
egyenként 72 m² hasznos alapterületű strandpavilonok összesen 12 117 m² hasznos alapterülettel (ez 168,29 darabra jön ki, ami elég furcsa)
a kemping területén 1 db 1014 m² hasznos alapterületű fogadóépület, 1 db 1224 m² hasznos alapterületű kiszolgáló épület és 37 db bungaló
vitorlás klub rendeltetésű építmény 1951 m² hasznos alapterülettel
egy 1501 m² hasznos alapterületű sportközpont és hozzá 2 db üzemi épület
26 üdülőház 3419,93 m² hasznos alapterülettel
ökocentrum összesen 2298 m² hasznos alapterülettel és 299 fő maximális látogatói létszám befogadására alkalmas módon, 1394 m² zöldtetővel
monolit vasbeton szálloda 6734,75 m² hasznos alapterülettel, 95 szobával és 300 adagos főzőkonyhával
strand (kültéri fitnesszel) és kiszolgáló, valamint szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű szabadonálló beépítésű építmény, ideértve 200 fő befogadására alkalmas, 300 adagos főzőkonyhával rendelkező étterem és látogatóközpont
bekötőút, feltáróút, autóbusz-megállóhely, kerékpárút, járda, parkolóhelyek, gyalogos és közúti híd, közművek.
Az SFTFN alábbi videóján láthatók a látványtervek:
Az SFTFN 2021. november 25-én adta fel a hirdetményt, és az ma, november 30-án jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben. A tender nyílt, tehát elvileg bárki jelentkezhet rá, aki megfelel a műszaki és gazdasági követelményeknek. Viszont nincs sok idő pályázni, mert gyorsított eljárásban keresik a kivitelezőt, és csupán
2021. december 17-ig lehet benyújtani az ajánlatokat.
A leírás szerint az állatok miatt kell sietni: „a természetvédelmi és Natura 2000 oltalom alatt álló fejlesztési terület jelenlegi, mélyépítési üteme a szerződés szerint 2022. április 17-én zárul, de egyes területrészek már a nyár végétől végleges állapotba kerültek. A természetvédelmi szakmai állásfoglalások szerint kiemelten fontos a munkavégzés, továbbá a fejlesztés folyamatosságának biztosítása, valamint a szünetmentesség lehetővé tétele a kivitelezési ütemek között, továbbá a végleges állapotba került területek továbbépítése során. Elsősorban az állatvilág védelme szempontjából szükséges lenne a folyamatos jelenlét, tevékenység, munkavégzés az egész fejlesztési területen, ugyanis 2021 év tapasztalatai alapján, ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi.”
Címlapkép: a fertőrákosi fogadóterület látványterve (forrás: SFTFN/Fertő Part/Facebook) | Hamarosan kezdődhet a szállodaépítés a Fertő tónál, gyorsított eljárásban keresik a kivitelezőt az állatok miatt | A gigantikus beruházásért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) gyorsított eljárásban, december 17-ig várja a jelentkezéseket arra a tenderre, amelynek keretében megvalósulnak majd a Fertőrákosra álmodott kisebb-nagyobb épületek. A kiírás szerint azért kell sietni, mert ha egy kicsit is szünetel az építkezés a Natura 2000 besorolású területen, akkor „az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja”. Összesen 34 ezer négyzetmétert építenek be, lesz szálloda, vitorlásklub, sportközpont, ökocentrum, bungalók, motelek és egyebek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2021/11/30/hamarosan-kezdodhet-a-szallodaepites-a-ferto-tonal-gyorsitott-eljarasban-keresik-a-kivitelezot-az-allatok-miatt/ | 2021-11-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Győztünk!” – ismételte sírva a telefonjába a Kúria lépcsőin a kishantosi biogazdaság (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.) vezetője, miután a Kúria úgy döntött, nem kell megfizetniük az államnak több mint 15 millió forint költséget. Ezt egy őrző-védő cég megbízása miatt kérte volna a kishantosiaktól az állam, a biogazdaság korábban bérelt földjeinek elvételét követő tüntetések miatt. A keresetet első, majd másodfokon is elutasította a bíróság, és a kishantosiaknak adott igazat, de a Magyar Állam felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.
Tavaly októberben az Átlátszó is beszámolt arról, hogy akkor úgy tűnt, az utolsó per is lezárult a földmutyik történetének egyik első és legegyértelműbb példájának tekintett ügy, az egykori kishantosi biogazdaság évtizedeken át bérelt földjeinek elvétele és beszántása kapcsán.
Tizenöt éven át több mint 400 hektáron folytatott vegyszermentes gazdálkodást a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett Fejér megyei Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola (a továbbiakban „Kishantos”). A földbérlet-pályázatokon 2013-ban a gazdaság összes addig bérelt földjét elvették, csak a néhány épületből álló központi rész maradt meg a mai napig.
A kishantosiak szerint a korábban általuk bérelt és művelt földek pályázatása során több szabályszegés is történt, többek között az Ángyán-jelentésekben is leírt módokon. A mintagazdaság vezetői erről az akkori agrárminisztert, Fazekas Sándort is tájékoztatták (PDF), de választ azóta sem kaptak erre a megkeresésükre. Igaz, az általuk kifogásolt földbérleti szerződést a bíróság később semmisnek ítélte a kishantosiak kifogásaival összhangban.
2014. április 12-én az új bérlők „művelésbe vétel” címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi 117 millió forint értékű növényállományát. Elpusztították az őszi búzát, amit júniusban már aratni lehetett volna, az őszi borsó vetőmagot, a facéliát, a frissen vetett napraforgót, a lent. A kishantosiak szerint pedig az ekkor még folyamatban lévő birtokvédelmi eljárás végeredményét meg kellett volna várniuk az új bérlőknek. Ám ők nem vártak, maguk döntöttek – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) egy biztonsági céget hívott segítségül, és két hónappal az aratás előtt elpuszították az Ökológiai Mintagazdaság növényeit.
A magyar állam úgy vélte, hogy a területet védeni próbáló kishantosiaknak és környezetvédőknek kellene megfizetniük az ellenük kirendelt biztonsági cég kiszállásának költségét: 14 millió forintot és ennek kamatait. A pert első-, majd másodfokon is a civilek nyerték, ma pedig a Kúria is nekik adott igazat.
Ács Sándorné az Átlátszó kérdésére így fogalmazott a mai ítélet kihirdetése után:
„Annyi negatív dolog es igazságtalanság történt az elmúlt évek alatt. Csoda, hogy végre a törvények és a józan ész alapján született ítélet, ami végre lezárta ezt a szégyenletes pert. Már az is szégyenletes volt, hogy minden valós indok nélkül »magánhadsereget« vetettek be civilek ellen a kishantosi tüntetéseken. Külön örülök, hogy bizonyítottság hiányában utasították el az állam felülvizsgálati kérelmét. Az igazság és a törvényesség győzedelmeskedett.”
Politikai leszámolásnak eshetett áldozatul a kishantosi ökológiai mintagazdaság | atlatszo.hu
Régóta zajlik a hidegháború a Mezőfalvai Zrt. és Kishantos között. A kishantosi területek, és a népfőiskolának otthont adó kúria korábban az akkor még állami tulajdonú Mezőfalvi Kombináthoz tartoztak. A vadászkastélyként használt kishantosi kúria, majd és az ökológiai mintagazdaság földjeinek bérleti jogát állami döntés alapján kapta meg Kishantos, és ezzel keresztezte a Mezőfalvai Zrt.
Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse a zöldszervezet nevében kísérte végig a kishantosi pereskedést. A szervezet a kezdetektől támogatta a kishantosiak próbálkozását, hogy bizonyítsák az igazukat. Rodics így nyilatkozott a Kúria ítéletét követően:
„Nagyon boldogok vagyunk, az ilyen eseménynek visszaadják az ember hitét, hogy megmaradt a jogállamiság morzsája Magyarországon. Kegyetlen dolog volt ezt végigjárni, csöndben ülni a háttérben, és hallgatni a sokszor nyilvánvaló hazugságokat. Ma kiderült: vannak még tisztességesen működő bíróságok.”
Címlapkép: Ács Sándorné és Rodics Katalin a Kúria ítélethirdetése után (fotó: Átlátszó/Horn Gabriella) | A Kúrián is győzött Kishantos és a Greenpeace a magyar állam ellen | „Győztünk!” – ismételte sírva a telefonjába a Kúria lépcsőin a kishantosi biogazdaság (Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.) vezetője, miután a Kúria úgy döntött, nem kell megfizetniük az államnak több mint 15 millió forint költséget. Ezt egy őrző-védő cég megbízása miatt kérte volna a kishantosiaktól az állam, a biogazdaság korábban bérelt földjeinek elvételét követő tüntetések miatt. A keresetet első, majd másodfokon is elutasította a bíróság, és a kishantosiaknak adott igazat, de a Magyar Állam felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/11/30/a-kurian-is-gyozott-kishantos-es-a-greenpeace-a-magyar-allam-ellen/ | 2021-12-01 22:11:12 | true | null | null | atlatszo.hu |
A helyiek által „Poliklinika” néven emlegetett hatalmas épület 2012-ben került a szlovákiai Komárom (Komarno) önkormányzatának tulajdonába rendkívül rossz állapotban, és a felújítására azóta sem tudtak költeni. 2016-ban a magyar állam támogatásáért lobbiztak, de hiába. Nemrég viszont a Manevi SK jelezte, hogy megvenné az épületet. A város nem adta el egyből a cégnek az ingatlant, hanem nyilvános versenytárgyalást ír ki rá 268 ezer eurós (kb. 99 millió forint) kikiáltási áron. Az eljárás még folyamatban van, de közben a Manevi SK tulajdonost cserélt: már nem a Manevi Zrt., hanem a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítványba tolt másik volt állami cég, a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa.
Ney Béla építész tervei alapján, 1844-ben készült el a Komáromi Első Takarékpénztár kétemeletes épülete a korábbi Aranykeresztes ház helyén Észak-Komárom (ma Komarno) szívében, a Klapka téren. A bérházként is üzemelő ingatlanban szállt meg 1848 őszén Kossuth Lajos, hirdeti a falán 2002-ben elhelyezett emléktábla. A II. világháború után államosították, és sokáig rendelőintézet működött benne. Innen ered, hogy a helyiek máig annak szlovák megfelelőjén, „Poliklinika” néven ismerik és emlegetik a városháza közvetlen közelében álló épületet.
2003 körül az egészségügyi szolgáltatás megszűnt benne, majd Nyitra megye tulajdonába került, és a már egyébként sem túl jó állapotban lévő épület az állagmegóvási munkák hiánya miatt még jobban romlani kezdett. Hosszas előkészület után a megyétől 2012-ben az észak-komáromi (Komarno) önkormányzat tulajdonába került: ekkor 797 ezer euróra becsülték az értékét, és a város ugyanakkora értékben adott érte cserében telkeket a megyének – többnyire olyanokat, amelyeken megyei tulajdonú épületek álltak.
Azonban mire a városé lett a Poliklinika, évtizedes elhanyagoltságában már rettenetesen lepusztult, és a felújítására az önkormányzatnak sem volt pénze. Emiatt 2013-ban megpróbálták eladni, de nem jártak sikerrel, 2016-ban pedig a magyar kormányt is megkeresték segítségért.
1,5 milliárd forint támogatásról tárgyaltak
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára 2016 januárjában tett látogatást Szlovákiában, a komáromi városházán. A megbeszélésen Knirs Imre alpolgármester beszámolója szerint átadták Potápinak a Poliklinika felújításának terveit, mert „a magyar államnak létezik egy kerete, amelyből a határon túli történelmi vonatkozású épületek rendbe hozatalát finanszírozza”. Knirs szerint a renoválási költségeket akkor 5 millió euróra, vagyis 1,5 milliárd forintra (300-as árfolyammal számoltak – a szerk.) saccolták.
A Komárom Online 2016 februárjában készült videójában jól látszik, hogy mennyire borzalmasan lepusztult volt már akkor is a valaha gyönyörű épület:
Potápi Árpád látogatása után 2 hónappal, 2016 március végén Észak-Komáromban járt Virág Zsolt, a Miniszterelnökség Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram lebonyolításáért felelős miniszteri biztosa is. Virág a szlovákiai város önkormányzatával tárgyalt az egykor jobb napokat látott Poliklinika felújításáról, amihez Csémy Imre építész Komarno megbízásából már a látványterveket is elkészítette.
A megbeszélés kapcsán Knirs Imre alpolgármester a Szia Komárom nevű portálnak azt mondta, hogy Virág Zsolt azért ment el megnézni az épületet, mert Magyarország felelősséget érez iránta, és a magyar kormány már készített egy költségvetést is, ami szerint 1,4–1,6 milliárd forintra lenne szükség a felújításhoz.
„A tárgyalások jó irányba haladnak, bízok benne, hogy sikerül megszerezni ezt az összeget” – mondta Knirs, aki Csémyvel együtt belülről is megmutatta a katasztrofális állapotú Poliklinikát Virág Zsoltnak.
Virág látogatása után nemsokkal Knirsék Lezsák Sándort, a Magyar Országgyűlés fideszes alelnökét fogadták, akivel arról tárgyaltak, hogy milyen oktatási funkciót lehetne megvalósítani az épületben, ami így egy fiatalokkal teli központ lehetne, amelyre „mindkét Komárom büszkén tekint”.
Nem sikerült megállapodni
A kecsegtető kilátások ellenére azonban nem történt semmi előrelépés a Magyarország anyagi támogatásából való felújítás ügyében. A szóbeszéd szerint ehhez az is hozzájárult, hogy a magyar kormánynál pénzért lobbizó Knirs alpolgármesteri megbízását 2017. december 1-jével visszavonta Komarno akkori polgármestere.
Némi várakozás után, 2019-ben ismét megpróbálta eladni a Poliklinikát az önkormányzat. A versenytárgyalásra azonban csak egy ajánlat érkezett, és azt a képviselőtestület elutasította, mert a jelentkező mindössze 80 ezer eurót (akkori árfolyamon kb. 26 millió forint) kínált az épületért, amit 4-5 csillagos szállodává akart átalakítani.
2020-ban aztán Komarno önkormányzata elhatározta, hogy megpróbálja saját forrásból felújítani az épületet, és az ehhez szükséges tervdokumentáció elkészítésére 120 ezer eurót (kb. 42 millió forint) szavazott meg a képviselőtestület. Idén nyár elején hirdettek eredményt a tenderen: a korábbi látványterveket készítő Csémy Olivér és Csémy Krisztián cége, az Akvadrát s.r.o. tette a legkedvezőbb ajánlatot, így ők nyerték a megbízást.
Az önkormányzat a Ma7.sk információi szerint egyébként mindössze 31 775 ezer eurót (kb. 11 millió forint) költött 2012 óta (amióta a tulajdonába került) a Poliklinika „felújítási munkálataira”: az ereszek tisztítására, az ablakok bedeszkázására, a tetőzet foltozgatására, a veszélyes homlokzati elemek és a potyogó vakolat elszállítására.
2021 augusztusában azonban Komarno jelenlegi polgármestere, Keszegh Béla már arról beszélt, hogy az építőanyagok drágulása miatt a Poliklinika felújítása a korábbi 5 millió helyett már 7 millió euróba (kb. 2,5 milliárd forint) is kerülhet.
Ez az összeg pedig még tovább emelkedhet, ugyanis 2021 szeptemberében egy civil szervezet beadványa nyomán a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal megindította a közigazgatási eljárást a volt Poliklinika nemzeti kulturális műemlékké nyilvánításának ügyében, és az épület az eljárás lezárultáig is műemléki védettséget élvez. Emiatt pedig Keszegh szerint a belsejét sokkal kötöttebben lehet csak átalakítani, ami jelentős költségnövekedést okoz, és a már készülő terveket is át kell variálni.
Bejelentkezett érte a Manevi SK, és 268 ezer euróért megveheti
„Ráadásul közben a dunaszerdahelyi címre idén februárban bejegyzett Manevi SK elnevezésű társaságtól ajánlatot kaptunk az ingatlan megvásárlására. (…) Annak hatására majd kiírunk egy nyilvános versenytárgyalást, vagyis az ingatlant nem adjuk el azonnal a magyarországi érdeklődőnek” – mondta Szabó Ingrid hivatalvezető a Ma7-nek 2021. november 12-én. Nyilatkozata alapján egyébként a hivatalvezető úgy tudja, hogy a Manevi SK tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., „tehát a vételi ajánlat nem közvetlenül a magyar kormánytól érkezett”.
Szabó hozzátette, hogy a helyzetet tovább bonyolítja az, hogy mivel a Poliklinika műemlék, a szlovák államnak elővásárlási joga van rá, ezért még a versenytárgyalás kiírása előtt levélben fel kellett ajánlani a megvételét a szlovák kulturális minisztériumnak, aminek 30 napja van válaszolni. „A Manevi SK-val pedig tudattuk, hogy a városi önkormányzat tegnap döntött az eladási szándékról, s meg kell várnunk a minisztérium reagálását” – magyarázta a hivatalvezető a lapnak.
Valóban, a 2021. november 11-i ülésen Komarno képviselőtestülete egyhangúlag megszavazta, hogy versenytárgyalást írjanak ki a Poliklinika épületére 268 ezer eurós (kb. 99 millió forint) kikiáltási áron. Knirs Imre képviselő, aki korábban alpolgármesterként az épület magyar állami pénzből való felújítását igyekezett kijárni, a FelvidékMa beszámolója szerint a Manevi SK kapcsán aggodalmát fejezte ki, hogy egy mindössze fél éve bejegyzett cég érdeklődik az ingatlan után, és ki tudja, mit fog vele csinálni.
A testületi ülés videóközvetítésén 17:54-től hallhatók Knirs Imre fenntartásai a Poliklinikával kapcsolatban: a képviselő megkérdezte a testületet, hogy tudják-e, hogy valójában kinek is akarják eladni az épületet, mert ő utánanézett az év elején alapított cégnek.
„Romániában is több ingatlant megvásároltak, az egész tevékenységük abból állt, hogy ottani épületeket gyakorlatilag lezártak, meg bedeszkázták az ablakokat” – mondta Knirs.
A képviselő itt nyilván a Manevi SK-t alapító Manevi Zrt.-ről beszélt, ami közvetve vagy közvetlenül több ingatlant is megvásárolt Erdélyben az elmúlt években. Knirs aggodalmai pedig egyáltalán nem alaptalanok, az Átlátszó Erdély ugyanis néhány napja mutatta be, milyen siralmas állapotban van a Manevi által 2017-ben megvásárolt szatmárnémeti Pannónia Szálló, amihez azóta sem nyúltak hozzá.
Így rohasztják Erdély egyik legszebb magyar épületét – Átlátszó Erdély
Nézd meg kívül-belül, hogyan esik szét a szatmárnémeti Pannónia szálló, melyet a magyar állam négy éve megvett, de hagyta tovább rohadni. Kaptunk néhány fotót a szatmárnémeti Pannónia-szálló jelenlegi állapotáról, muszáj megmutassuk őket. Közben pedig mesélek a csodálatos épület múltjáról és jelenéről. 1897-ben a városi elöljárók körében olyan ötlet vetődött fel, hogy szállót és vigadót kellene építeni Szatmárnémeti főterén.
Kovács Dávid képviselő azonban igyekezett megnyugtatni Knirs Imrét. A videón 41:44-től látható hozzászólásában Kovács elmondta, hogy ő tudja, ki áll a Manevi SK mögött, „és szerintem mindenki tudja”. Ezután utalt a magyar államra, majd tanácsot adott Knirsnek:
„Eljutottunk oda, hogy végre az jön az épületért, akit szerettél volna te is, hogy jöjjön az épületért. Tehát szerintem keresd fel Németh Szilárd államtitkár urat, és ő majd elmagyarázza neked bővebben.”
Az nem világos, hogy a Fidesz alelnökeként és a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkáraként Németh Szilárdnak mi köze lehet a Manevi SK szlovákiai ingatlanterveihez, de az biztos, hogy ismerik egymást Knirs Imrével. Idén áprilisban a Németh Szilárd Facebook-oldalán közzétett fénykép szerint Hidvégi Vincével, a KDNP sportbizottságának és a Wichmann Tamás Vízi Sporttelep elnökével hármasban egyeztettek „a kárpát-medencei összmagyar diáksportjáról” (sic!) Budapesten, a Németh által alapított Kozma István Magyar Birkózó Akadémián.
A szlovák kulturális minisztériumnak 2021. november 28-ig kellett válaszolnia, hogy élni kíván-e az elővásárlási jogával a komarnoi Poliklinika kapcsán. Két nappal a határidő után, 2021. november 30-án Szabó Ingrid hivatalvezető az Új Szó megkeresésére elmondta, hogy a tárca először e-mailben, majd hivatalos levélben is jelezte, hogy a szlovák állam nem akarja megvenni az ingatlant.
Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat hamarosan kiírja a versenytárgyalást a november 11-i testületi ülésen elfogadott 268 ezer eurós (kb. 99 millió forint) kikiáltási áron, és január 15-ig várják a jelentkezéseket. Ha a Manevi SK teszi a legjobb ajánlatot, vagy nem pályázik más rajta kívül, akkor övé lehet a Komarno belvárosában található impozáns épület.
Már a Comitatus a Manevi SK tulajdonosa
A szlovákiai cég addig sem tétlenkedett, amíg a Poliklinika sorsára várt: a helyi cégnyilvántartás szerint 2021. november 17. óta a Manevi SK tulajdonosa már nem a Manevi Zrt., hanem a Comitatus-Energia Zrt., egy másik volt állami cég.
Ezzel tulajdonképpen nagy változás nem történt, hiszen a magyar kormány döntése értelmében a Manevi és a Comitatus is egyaránt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványé lett 2021 márciusában. Vagyis a Manevi SK szlovákiai ingatlanjai továbbra is a kormányközeli személyekkel feltöltött vagyonkezelő alapítvány tulajdonában vannak.
A Manevi SK ingatlanjait a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) idén október végén szedte össze, és kutatásuk során azt is kiderítették, hogy idén februárban a Manevi Zrt. is vett két ingatlant Pozsonyban, amelyek a Magyar Nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének épületei voltak régebben. Az ICJK kutatása óta azonban ezek esetében is változás történt:
2021. november 23-án a Manevi SK tulajdonába került a Nyerges utcában (Sedlárska ulica) és a Védcölöp utcában (Palisády) található ingatlan is.
Jelen ismereteink szerint tehát a Manevi SK-nak összesen 5 ingatlana van Szlovákiában: a kassai műemlék, a trencséntyeplici fürdő, az ipolysági kolostor és a két pozsonyi épület. Hamarosan pedig kiderül, hogy megveszik-e melléjük a volt Poliklinikát Komarnoban.
Az adatigénylésünkre nem válaszolt a Comitatus
Most, hogy már a Comitatus-Energia Zrt. a Manevi SK tulajdonosa, közvetve a Comitatusé birtokába kerültek a szlovákiai ingatlanok is. Ez pedig jelentős portfolió-növekedést jelent, a cégnek ugyanis eddig „csak” egy termálfürdője volt Lendván, Szlovéniában.
Erről még 2018-ban számoltunk be, amikor szárnyra kapott a hír, hogy az akkor még állami tulajdonban lévő Comitatus-Energia Zrt. megveszi 9 millió euróért a háromcsillagos Hotel Lipát is tartalmazó Terme Lendava turisztikai komplexumot. A Terme Lendava a 120 szobás, öt medencés szállón kívül kempinget, apartmanfalut és egy fejlesztési telket is magába foglal.
Nem elhanyagolható körülmény, hogy a Comitatus-Energia Zrt. által megvásárolt lendvai üdülőközpont közelében egy fociakadémia van, amihez dől a magyar közpénz. Az NK Nafta 1903 nevű lendvai focicsapatnak 2017-től Végh Gábor, a ZTE többségi tulajdonosa az elnöke.
Wellness-szállót vesz a magyar állam Szlovéniában, a fociakadémia szomszédságában | atlatszo.hu
Wellness-szállót vesz a magyar állam Szlovéniában, a fociakadémia szomszédságában
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány ingatlanjai után folytatott jelen kutatásunk kezdetén, 2021. szeptember 16-án (a Manevihez hasonlóan) közadatigénylésben kértük ki a Comitatustól is a cég tulajdonában lévő külföldi ingatlanok listáját.
Kértük, hogy tüntessék fel az ingatlanok pontos címét, az értékét, a tulajdonbakerülés dátumát, a tulajdonszerzés fajtáját (vásárlás, ajándék, csere), vásárlás esetén a vételárat és az eladót, a tervezett hasznosítási módot, a hasznosítás (becsült) költségét és a használatbavétel tervezett dátumát.
Adatigénylésünkre a 15 napos válaszadási határidő utolsó napján, október 1-jén a magyar állam tulajdonában lévő Comitatus Üzletviteli és Tanácsadó Kft. válaszolt. Azt írták, hogy igénylésünk náluk landolt, és nekik nincsenek külföldi ingatlanjaik, a Comitatus-Energia Zrt.-re vonatkozó adatokkal pedig nem rendelkeznek.
Október 6-án ismét elküldtük adatigénylésünket a zrt.-nek egy új e-mailre, de semmilyen választ nem kaptunk azóta sem, hiába küldtünk október 29-én emlékeztető üzenetet is.
Vett egy szőlőt Szlovéniában a Comitatus
Máshonnan azonban sikerült megtudnunk némi újdonságot. Amikor ugyanis (legutóbb 2021 májusában) írtunk a Comitatus-Energia Zrt.-ről, még nem volt elérhető a cég előző évi beszámolója. Azóta azonban közzétették az Igazságügyi Minisztérium adatbázisában, és a hozzá csatolt 2020-as kiegészítő melléklet két új információt is tartalmaz.
Az egyik az, hogy a Comitatus-Energia Zrt. a lendvai wellness-központot birtokló szlovéniai leánycége, a Terme Lendava d.o.o. alaptőkéjét megemelte 2 millió euróval (kb. 700 millió forint): „2 000 e EUR tőkeemelést hajtott végre az Alapító által tőketartalékba juttatott befizetésen keresztül”.
A másik újdonság pedig egy ingatlanvásárlás.
„A társaság 2020. augusztus 21-én kelt adásvételi szerződéssel 167-CENTIBA-CSENTE kataszteri községben földterületet vásárolt. A földterület egy része szőlőültetvény.”
A Wikipedia szócikke szerint Csente (1974-ig Csentevölgy, szlovénül: Čentiba) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik. Lendvától 5 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik, lakossága tavalyi adatok szerint körülbelül 800 fő.
A Comitatus-Energia Zrt. 2020-as kiegészítő mellékletében az olvasható még a csentei/centibai földvásárlással kapcsolatban, hogy „a szüretelésből nyert must feldolgozás után megfelelő minőségi átvétel során raktárra vétele megtörtént, késztermékként értékesíthető”.
Kíváncsian várjuk, hogy a cég 2021-es beszámolójából milyen eddig ismeretlen ingatlanvásárlások derülnek majd ki jövőre, amikor közzéteszik. Könnyen lehet, hogy addigra a Manevi SK megveszi a komárnói Poliklinikát, és esetleg még mást is. | A szlovákiai Manevi-cég kiszemelt egy újabb értékes ingatlant, és tulajdonost cserélt | A helyiek által „Poliklinika” néven emlegetett hatalmas épület 2012-ben került a szlovákiai Komárom (Komarno) önkormányzatának tulajdonába rendkívül rossz állapotban, és a felújítására azóta sem tudtak költeni. 2016-ban a magyar állam támogatásáért lobbiztak, de hiába. Nemrég viszont a Manevi SK jelezte, hogy megvenné az épületet. A város nem adta el egyből a cégnek az ingatlant, hanem nyilvános versenytárgyalást ír ki rá 268 ezer eurós (kb. 99 millió forint) kikiáltási áron. Az eljárás még folyamatban van, de közben a Manevi SK tulajdonost cserélt: már nem a Manevi Zrt., hanem a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítványba tolt másik volt állami cég, a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/01/a-szlovakiai-manevi-ceg-kiszemelt-egy-ujabb-ertekes-ingatlant-es-tulajdonost-cserelt/ | 2021-12-01 22:17:41 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormányoldal nincs rászorulva arra, hogy az állami titkosszolgálatokat vesse be kompromittáló információk gyűjtésére, az ilyen munkára a „mezítlábasakat” is be lehet vonni. Tudunk olyan, ma már a magánnyomozói piacon tevékenykedő egykori titkosszolgákról, akik az előválasztáson győztes politikusok feltérképezésére kaptak megbízást. | Magánnyomozókat bíznak meg fideszes körökből ellenzéki politikusok magánéletének feldolgozására | A kormányoldal nincs rászorulva arra, hogy az állami titkosszolgálatokat vesse be kompromittáló információk gyűjtésére, az ilyen munkára a „mezítlábasakat” is be lehet vonni. Tudunk olyan, ma már a magánnyomozói piacon tevékenykedő egykori titkosszolgákról, akik az előválasztáson győztes politikusok feltérképezésére kaptak megbízást. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20211201_Titkosszolgalat_fidesz_ner_megfigyeles_ellenzek#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_12_01&utm_content=hvg360 | 2021-12-01 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Továbbra is fókuszban a magyar kormány és az EU csörtéje. Foglalkozik ezzel a többi közt az AFP, a Frankfurter Rundschau, a Financial Times, a Die Presse, a Guardian és a Daily Telegraph is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt az ukrajnai háborúról ír. A Guardian külpolitikai szemleírója szerint katasztrófa lenne, ha az USA megtámadná Iránt. | Állami milliárdokból újul meg a keszthelyi szálló, a hasznot milliárdosok arathatják le | Mészáros Lőrinc helyett Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila üzemelteti majd a Hotel Helikont, amelyben tulajdonosi érdekeltsége is van. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202148_hotel_helikon_szallodauzemelteto_atveszik_meszarostol | 2021-12-02 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Kovács András Péter és Elek Péter megirigyelték a hálapénzellenes állami kampány félmilliárd közpénzből készült dalát. A "Ne hidd, hogy nem para a paraszolvencia" című kormányzati rapből ihletet merítve összeszedtek néhány Btk.-tényállást és - erős közszolgálati hangütéssel - megzenésítették azokat. Jövedékiadó-csalás, határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, közveszéllyel fenyegetés - mind-mind örökzöld témái a gengszterrap műfajának. A felejthetetlen produkciót nyújtó két Péteren kívül Litkai Gergely is belekeveredik a rapcsatába, bár a végén már örült volna, ha inkább kimarad belőle.
Sem tudományosan, sem a gyakorlatban nem igazán új, hogy betegek vagy sérültek az agyhullámaik felhasználásával számítógépezzenek vagy mozogjanak, de elképzelhető, hogy az újabb agyi implantátum valamikor piacképes termékhez vezet. | Épületes húzás Mészáros Lőrinctől, ahogy beszállt a geodétabizniszbe | Mészáros Lőrinc csöndben felvásárolta az egyik legnagyobb múltú magyar geodéziai vállalat felét. Ez nemcsak újabb közbeszerzések besöprésében vagy a milliárdos földbirtokainak gyarapításában segíthet, hanem egy remek helyen fekvő ingatlan sorsát is kijelölheti. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20211202_Geodeziai_es_Terkepeszeti_Zrt_Meszaros_Lorinc_Farkas_Imre_foldmeres_foldugy_ingatlan#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_12_02&utm_content= | 2021-12-02 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Human Rights Watch legfrissebb éves jelentése szerint a jogállam és a demokratikus intézmények elleni kormányzati támadások fő elszenvedői az érdekképviseletek, a sajtó, a közintézmények, a civil társadalom, a nemi kisebbségek, a nők, a romák és a menekültek. | A Merkel-éra utolsó ajándékával foglal el megbonthatatlan hadállást Orbánék liblingje | Egy esetleges kormányváltás után is biztonságban lesz a 4iG, Mészáros Lőrinc korábbi érdekeltsége, amelyet nemzetközi multivá tesz az állami segítség és a német hadiipari óriás, a Rheinmetall tőkéje. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202148_a_megbonthatatlan_magyarnemet_baratsag#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_12_02&utm_content=hvg360 | 2021-12-01 15:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Bejött a 4iG-nak a saját lábra állás: a Rheinmetall után itt az újabb trófea
Üstökösként szárnyal a fideszes gazdasági holdudvar informatikai, technológiai, kommunikációs szuperholdingja, a 4iG.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat épp most írja be magát a magyar cégtörténelembe, tán még soha senkinek nem sikerült ekkora fejlődést produkálnia ilyen rövid idő alatt.
A legújabb fejlemény, hogy bejelentették: lezárult a Digi márciusban indított átvilágítása és szerződéskötési folyamata, melynek eredményeként végleges megállapodást kötött a 4iG Nyrt. a román RCS & RDS csoporttal a médiakonszern magyarországi érdekeltségeinek megvásárlásáról. A tranzakció értéke 625 millió euró, megközelítőleg 232 milliárd forint. Az ügylet a hatósági eljárásokat követően 2022. januárjában zárulhat.
„A Digi megvásárlása több szempontból is meghatározó stratégiai előrelépést jelent társaságunk számára” – mondta a megállapodásról Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója. „Az RCS & RDS médiakonszernnel kötött sikeres megállapodásnak, illetve az elmúlt időszakban a telekommunikációs iparágban végrehajtott hazai és nemzetközi akvizícióinknak köszönhetően
egy új regionális távközlési csoport alapköveit raktuk le az elmúlt nagyjából egyéves periódusban.
Jönnek a német páncélosok
Kevesebb, mint egy héttel korábban pedig azt jelentették be, hogy a német Rheinmetall AG megveszi a Jászai Gellért-féle magyar cég negyedét. A német hadiipari óriás és a 4iG egy közös informatikai vállalatot is létre fog hozni. A Rheinmetall AG Jászai Gellért KZF Vagyonkezelő Kft.-jétől vásárolna 4iG részvényeket. A német nagyvállalat emellett részt venne abban a nagyjából 120 milliárd forintra tervezett zárt körű tőkeemelésben is, amelyben Jászai Gellért érdekeltsége, az IG COM Magántőkealap és a Rheinmetall mellett az Alpac Capital által kezelt alap is közreműködne.
A közös informatikai cég lehet a Rheinmetall és a magyar állam beruházásában Zalaegerszegen megvalósuló harcijármű-gyárának IT szolgáltatója is 2023-tól. A Rheinmetall Kaposváron is épít egy gyárat, a Magyar Honvédség pedig eurómilliárdokért vásárol a német cégtől gyalogsági harcjárműveket, harckocsikat és önjáró lövegeket.
A 4iG a Rheinmetall-bejelentéssel egy napon hozta nyilvánosságra az év első kilenc hónapjára vonatkozó jelentését, miszerint konszolidált értékesítési nettó árbevétele 58 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, elérte az 53 milliárd forintot. A pénzügyi és értékcsökkentési leírások előtti eredmény 22,1 százalékkal 3,53 milliárd forintra emelkedett, az egy részvényre jutó nettó eredmény 52 százalékkal 31 forintra nőtt. Hozzátették, hogy az egy részvényre jutó saját tőke 142 százalékkal 130 forintra emelkedett.
Enyhe kifejezés, hogy a 4iG hasít, a cég árbevétele 2017-ben még mindössze 314 millió forint volt, amire 186 millió forint veszteség jutott. A vállalat működése 2018-ban fordult nyereségbe, 2019-től pedig szárnyal, abban az évben már 40 milliárdos árbevétel mellett 3,5 milliárd profitot ért el.
Nem kell magyarázkodni Mészáros miatt
A 4iG 2018-ban került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, egész pontosan tőzsdei holdingjába, az Opus Globalba. 2019 júniusban viszont az egykori felcsúti polgármester váratlanul megvált a társaságtól, a cégtulajdon döntő része Jászai Gellérthez került, aki korábban a Mészáros-birodalom működtetője volt, saját bevallása szerint Mészáros jobbkeze.
Akkoriban kilátásban volt, hogy a 4iG megvásárolja a Magyar Telekomtól a nálánál sokkal nagyobb T-Systemset – az üzlet végül kútba esett. Egyes vélemények szerint azért volt szükség a 4iG kiszervezésére Jászai Gellért alá, hogy a német tulajdonú Magyar Telekom mégse az Orbán Viktor strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrincnek adja el a leányvállalatát.
A T-Systems-üzlet ugyan meghiúsult, ugyanakkor sikerült bevonni a (szintén német) Rheinmetallt a 4iG-be.
Ebből a szempontból szintén nem mellékes, hogy az egyik vezető német hadiipari nagyvállalat nem Orbán Viktor strómanjával bútorozik össze.
Hanem Orbán Viktor strómanjának volt érdekeltségével, aminek többségi tulajdonosa és vezetője Orbán Viktor strómanjának exjobbkeze. Ez még mindig nem fest valami jól, legalábbis azok szemében, akiket zavar, hogy a fideszes gazdasági holdudvar lassan elhomályosítja a napot. Ugyanakkor az ügy problémás mivoltát még a magyar közvéleménynek sem egyszerű elmagyarázni, a németről nem beszélve.
Mindenesetre adva, hogy milyen megállapodásokat ütött nyélbe a magyar állam a Rheinmetallal az elmúlt években, és hogy milyen formális és informális kapcsolatban van a 4iG-vel, aligha életszerű, hogy az üzlet a magyar kormány tevékeny közreműködése és jóváhagyása nélkül valósulna meg. Legalábbis utóbbi persze a német kormányra is igaz.
Az állami közbeszerzések nagy nyertese
Különösen, hogy a 444.hu korábban arról írt, személyesen Orbán Viktor döntött úgy, hogy Jászai vegye át a céget. A lap forrásai szerint Orbán több dolog miatt is így döntött: egyrészt távolabb akarta tartani az informatikai szektort a családi ügyektől, mert nem akart még egy OLAF-vizsgálatot; másrészt a T-Systems német anyavállalata, a Deutsche Telekom nem akart Mészárosékkal közvetlenül üzletelni; harmadrészt az Opus-birodalom elkezdett kezelhetetlenül nagyra nőni, ami szükségszerűen bizonyos pénzek elfolyásával járt, ezért Mészárosnak több biznisztől is meg kellett válnia.
Eközben a Fidesz politikai felügyelet alá vonta az állami informatikai beszerzések piacát. Rogán Antal minisztériuma 2018 nyarán megkezdte a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) előkészítését, amely az összes állami vállalat, intézmény és minisztérium 15 millió forintnál nagyobb értékű informatikai megrendelési igényét (gépparkok és szoftverlicencek beszerzésétől bármilyen informatikai rendszer átalakításáig) vizsgálat alá vonja, a 250 millió forintnál drágább beszerzésekről pedig az erre a célra létrehozott Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) dönthet, a végső szó ezekben az esetekben is Rogáné.
A 4iG szépen kapja is az állami megrendeléseket, nyeri a közbeszerzéseket. Jászai Gellért maga beszélt a HVG-nek arról 2021 őszén, hogy
a cég 2020-as bevételeinek 73 százaléka kötődött közvetlen vagy közvetett formában az állami szektorhoz.
Ebben azonban szerinte semmi meglepő nincs, hiszen az informatikai piacon Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban is az állam a legnagyobb megrendelő, s nemcsak a hazai piacvezető, hanem a nemzetközi multinacionális vállalatok bevételeinek a többségét is az állam biztosítja.
Ez persze bizonyos szintig igaz, azonban nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a 4iG hivatalosan is a magyar állam stratégiai partnere (erre még visszatérünk). Se amellett, hogy az elmúlt években olyan mesés növekedést produkált, amire egyik más informatikai vállalat sem volt képes nemhogy Magyarországon, de a régióban sem.
A cég a jegybank Növekedési Kötvényprogramjában is sikeresen vett részt – vagyis jegybanki támogatással tudott forrásokat bevonni a növekedéshez.
Az állam (a kormány) összebútorozik a 4iG-vel
Márpedig a kulcsszó évek óta a növekedés. És nem (csak) arról van szó, hogy a 4iG bevétele és profitja egyre nő – kisgömböcként fal fel más cégeket. 2020-ban még a belföldi terjeszkedés volt elsősorban terítéken, 2021-ben azonban a cégvezetés ígéretének megfelelően beindultak a külföldi akvizíciók.
A legfontosabb beszerzés kétség kívül, hogy az állam a „stratégiai partnerség” jegyében többségi tulajdont ad a 4iG-nek az Antenna Hungariában. Az Antenna Hungária évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai telekommunikációs szektornak. A vállalat az országos digitális földfelszíni televíziós- és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója Magyarországon. A társaság 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban, a folyamatban lévő akvizíció lezárását követően pedig a tulajdonába kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt. is. Az állami vállalat emellett jelentős szolgáltatásokkal van jelen a rendezvényszervezés műsorgyártás, műsorterjesztés, távközlés, műholdas kommunikáció, illetve a távközléshez kapcsolódó IT szolgáltatások területén.
Igazi nagyhalakat kebelez be
A 4iG (és az Antenna Hungaria) portfoliója mára meglehetően kiterjedt. A 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt., valamint a New Space Industries Zrt. 2020 nyarán jelentették be, hogy CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. (CarpathiaSat Zrt.) néven közös vállalatot hoznak létre. Azzal a céllal, hogy a társaság 2024-ben Föld körüli pályára állítsa és hosszú távon üzemeltesse Magyarország első kereskedelmi, valamint kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdját.
Előzetes megállapodást kötött a 4iG Nyrt. arról, hogy megveszi a Hungaro DigiTel Kft. többségi tulajdonát – jelentette be a cég 2021 februárjában. Magyarország vezető műholdas távközlési szolgáltatójának 50 százalékban az Antenna Hungaria volt a tulajdonosa, tőlük egy 25 százalékos tulajdonrészt vásárolt meg a 4iG. A másik 50 százalék a Portuguese Telecommunication Investments Kft.-é volt, ez teljes egészében a 4iG-hoz került.
2021 júniusában érkezett a bejelentés: a 4iG és két leányvállalata a Hungaro DigiTel, valamint a CarpathiaSat előzetes megállapodást kötött az izraeli Space-Communication Ltd.-vel (SpaceCom) a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzéséről zártkörű tőkeemeléssel. A tel-avivi tőzsdén jegyzett SpaceCom négy geoszinkron műholdjával globális lefedettséggel rendelkező műhold üzemeltető és szolgáltató vállalat, amely Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül biztosítja szolgáltatásait.
Akadtak kisebb beszerzések
Korábban szerzett a 4iG kiberbiztonsági céget is, a TR Consult Kft. személyében. 2020 októberében az INNObyte Zrt. 70 százalékos tulajdonrészét szerezték meg. Az INNObyte a contact center szolgáltatások, az üzleti intelligencia, tesztautomatizáció, mesterségesintelligencia-fejlesztés, az adatbázis-megoldások specialistája. A vállalat megrendelései elsősorban a telekommunikáció, az autóipar, az egészségügy, az agrárinformatika, közigazgatás, pénzügyi és banki informatika, valamint az egyházi digitalizáció területéről származnak.
2020 decemberében pedig az adatközpont-üzemeltető DTSM Kft. száz százalékára tették rá a kezüket. 2021 januárjában a 4iG Nyrt. adásvételi szerződést kötött az ipari, mezőgazdasági, tudományos és védelmi célú, rotormeghajtású drónok tervezésével, gyártásával foglalkozó Rotors and Cams Zrt. (RaC Zrt.) 24 százalékos kisebbségi részvénycsomagjának megvásárlására.
2021 októberében írták alá a montenegrói Telenor adásvételéről szóló szerződést a 4IG Nyrt. és az eddigi tulajdonos PPF Telecom Group vezetői.
A Digi megvásárlása kapcsán kiadott közleményben azt ígérték, a 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja majd telekommunikációs érdekeltségeit, mellyel a 4iG többségi tulajdont szerez a vállalatban. A közlemény szerint a fúzió eredményeként új regionális távközlési holdingvállalat jön majd létre, amelynek hazai érdekeltségei (Antenna Hungária, DIGI, Invitel, Invitech, AH Net) a nyugat-balkáni régióban folyamatban lévő akvizícióknak köszönhetően, további távközlési vállalatokkal egészülhetnek ki. | Bejött a 4iG-nak a saját lábra állás: a Rheinmetall után itt az újabb trófea | Üstökösként szárnyal a fideszes gazdasági holdudvar informatikai, technológiai, kommunikációs szuperholdingja, a 4iG. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211130_4ig_novekedes_jaszai_gellert | 2021-11-30 10:57:00 | true | null | null | HVG |
Nem csak a földet vette el az állam a Kishantosi ökogazdaságtól lassan már hét évvel ezelőtt, de még azoknak a biztonsági őröknek a bérét is velük fizettették volna meg, akik a tüntető civileket tartották távol az új gazdáktól, ez utóbbiról itt írtunk részletesen. Bár egy másodfokú ítélet után abban bíztak a kishantosiak, hogy ettől a számukra nagy tehertételtől megszabadultak, mégis csalódniuk kellett, ugyanis az állam még felülvizsgálati keresetet is benyújtott, így a Kúrián végződött az ügy. Most a Kúria is a kishantosiaknak adott igazat.
Lassan már történelem lesz, amikor 2012-ben pályázatra írta ki az állami földalap a kishantosi mintagazdaság földjeit. A birtokot gyakorlatilag felszabdalták, és olyan cégek között osztották szét, amelyek közül többen még csak földet sem láttak nagyon korábban. Az ökogazdaság próbálta jogi úton védeni a birtokot, de a jogszerűség látszatára is alig adva, beszántotta az új bérlő a növényeket. Ekkor vonultak civilek a földekhez, hogy legalább a bíróságon folyamatban levő birtokvédelmet biztosítsák a gazdaságnak. Az új bérlő ellencsapásul egy őrző-védő szolgálatot bízott meg, hogy az ő zavartalan tevékenységét biztosítsa a földeken. Ennek az őrző-védő szolgálatnak a költségeit akarták bevasalni a kishantosi ökogazdaságon, ez a per húzódott hat éven át, és ebben az ügyben ment el a falig az állam, egészen a Kúriáig, hogy még ezt a 14 millió forintot bevasalja a gazdaságon. A Kúria azonban a kishantosiaknak adott igazat. A gazdaság 17 perben volt érintett az állami földpályázatok óta, lényegében a földszerződésekkel kapcsolatos pereket elveszítették.
„Itt egy új világnak kell eljönnie ahhoz, hogy egyáltalán remény legyen arra, hogy Kishantos visszakapja a földjeit” – válaszolta Ács Sándorné, az ökogazdaság vezetője arra a kérdésre, hogy abban vajon bízik-e, hogy a földjeiket visszakapják. | Az állam az utolsó leheletet is kiszorította volna Kishantosból, de nem sikerült | Az állam 14 millió forintért pereskedett hat éven át, ennyit akartak kipréselni a kisemmizett kishantosi gazdaságból, nem is akármilyen címen. Elbukták a pert. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211201_Az_allam_az_utolso_leheletet_is_kiszoritotta_volna_Kishantosbol_de_nem_sikerult | 2021-12-01 09:49:00 | true | null | null | HVG |
Rétvári Bence minisztériuma támogatta a politikus néhány kampányeseményét
Rétvári Bence minisztériuma támogatta a politikus néhány kampányeseményét 8 millió forint támogatást kapott a Dunakanyari Védegylet Alapítvány az EMMI-től. A minisztérium államtitkára, Rétvári Bence szerint nincs azzal semmi probléma, ha egy szervezet támogatást kap a minisztériumtól egy olyan rendezvényre, ahol mellékesen ő a fő meghívott.
A televízió közérdekű adatigénylése nyomán derült ki, hogy
a Vác és térsége országgyűlési képviselőjének kampányeseményei állami támogatásból valósultak meg 2017 és 2019 között.
A Dunakanyari Védegylet Alapítvány eseményein Rétvári mellett olyan, a kormánypártokhoz kötődő ismert emberek tették tiszteletüket, mint Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum elnöke, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, vagy éppen Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő.
Az elszámolás alapján videógyártásra csaknem 400 ezer forintot, míg drónra 220 ezret költöttek el. A legtöbb pénz rendezvényszervezésre ment el, összesen közel 3 millió forint.
Az összegben a leadott számlák alapján terembérlés és a catering - amelyért egymillió forintot fizettek -, nem volt benne.
Az N1TV később Vácon érte utol Rétvári Bencét, ahol az államtitkár éppen a helyi önkéntes tűzoltó egyesületnek adott át egy használt kisbuszt. A szervezet elnöke, Terna István a sajtóeseményen elmondta, sikeres pályázatukkal összesen 4.900.000 forintnyi vissza nem térítendő támogatást nyertek.
A televízió riportere megkérdezte az Emmi államtitkárától, hogy személyesen részt vett-e a 8 millió forint odaítélésében, ám Rétvári azt mondta, ezek a támogatások mindig az érvényes jogszabályok és kormányhatározatok alapján működnek.
Közölte, ő parlamenti államtitkár a minisztériumon belül, így az feladatait a saját szabályzatuk rögzíti, más foglalkozik a sport, kulturális, egészségügyi, vagy éppen a szociális támogatásokkal.
Rétvári nem tartja összeférhetetlennek, hogy ő az által is vezetett minisztérium pénzt adott ezekre az eseményekre.
Mint fogalmazott,
"kampányeseményeket pártforrásokból finanszírozunk, de vannak olyan közösségi események, amelyeknek jó részére engem is el szoktak hívni különböző szervezetek."
Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet ezeket a kifizetéseket úgy szétválasztani, hogy még véletlenül se merüljön fel annak a gyanúja, hogy kampányfinanszírozás zajlik, Rétvári Bence azt mondta:
"Nagyon sok eseményen van ott az ember. Szerintem minden képviselőnek ez a kötelezettsége. Úgy tudjuk ezeket megkülönböztetni, hogy a kampányesemények, kampányidőszakban vannak."
Az említett támogatásból egyébként adventi gyertyagyújtást is rendeztek.
Lapunk megkereste az előválasztáson Pest megye 4-es számú választókerületét megnyerő jobbikos Inotay Gergelyt, hogy megkérdezzük, mit gondol Rétvári ügyéről. Mint mondta,
majdnem két kisbuszt lehetne vásárolni a Rétvári évekkel ezelőtti kampányára eltapsolt pénzből.
Az ellenzék közös jelöltje kiemelte, Vácon alpolgármesterként azon dolgozik, hogy az ilyen rejtett, vagy nem annyira rejtett kampánytámogatásokat megszüntessék és ezek útján minden lehetséges módon elvágják, illetve, hogy ezek elszámoltathatók legyenek.
"Az a célunk, hogy 2022 áprilisában ezen a rendszeren is változtassunk"- tette egyértelművé.
A Dunakanyari Védegylet Alapítványról Inotay elmondta, ők szervezik Rétvárinak Vácon a kampányeseményeit.
"A Váci Polgári Estek elején minden esetben kőkemény kormánypropaganda megy, aztán a második részben a jelenlegi városvezetés munkáját kritizálják élesen, minősítik a jelenlévő nem kormánypárti hallgatók elbeszélése szerint"
- fogalmazott a politikus.
Mint mondta, olyan is történt, hogy Rétvári az anno éppen frissen megválasztott váci püspököt hívta meg a Vác-Dunakanyar színházba - ahová régebben szervezték ezeket a polgári esteket -, miközben az intézmény nem is fogadhatna be politikai rendezvényt, illetve politikai jellegű szervezet nem is bérelhetné. | Rétvári Bence az általa is irányított Emmitől milliókat kapott a kampányeseményeire | 8 millió forint támogatást kapott a Dunakanyari Védegylet Alapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériumától még a 2018-as országgyűlési választás kampányidőszaka előtt, amiből egyebek mellett azokat a Váci Polgári Esteket is megtartották, amely köztudottan a KDNP-s országgyűlési képviselő, Rétvári Bence kampányeseményének számított. | null | 1 | https://alfahir.hu/2021/12/02/retvari_bence_dunakanyari_vedegylet_alapitvany_emmi_kampanyesemeny_allami_tamogatas | 2021-12-03 00:03:20 | true | null | null | alfahir.hu |
Előbb nyaralt, később november eleji határidőt ígért, aztán azt visszavonta, most pedig, hogy már decembert írtunk, az Amnesty Internationalre mutogat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila, aki szűk öt hónap alatt sem tudott elkészülni jelentésével a Pegasus-ügyben.
Július 18-án jelent meg egy nemzetközi újságíró-hálózat tényfeltáró cikksorozata arról, hogy világszerte több száz ellenzéki politikust, aktivistát és kritikus újságírót figyelnek meg egy izraeli gyártású informatikai kémfegyverrel.
A Pegasus-ügyben - amit magyar oldalról a Direkt36 göngyölített fel - az elmúlt hónapokban kiderült, hogy magyar üzletembereket és újságírókat is megfigyeltek a szoftverrel.
Időközben Kósa Lajos elismerte azt is, hogy a Belügyminisztérium beszerezte a programot a gyártó NSO-tól. A Fidesz-politikus állításáról az ügyészség később azt állította, hogy nem igaz.
Péterfalvi Attila nem szakította meg nyaralását az ügy miatt, így az adatvédelmi vizsgálat eleve csak augusztus végén kezdődhetett meg. Akkor az adatvédelmi biztos azt ígérte, hogy ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást, jóllehet ez csak annyit jelentene, hogy a bíróság vagy az igazságügyi miniszter megadta arra az engedélyt.
De Péterfalvinak nem sikerült a munka végére érni. November elején a biztos még nem tudta megmondani, mikor végeznek.
A hvg.hu most ismét megkérdezte Péterfalvit, hogyan halad a munka, mire a biztos azt válaszolta, szinte kész van, minden rendelkezésre áll, de nem tudja befejezni a vizsgálatot, mivel az Amnesty International jogvédő hálózat nem bocsátja rendelkezésére annak a 300 célszemélynek a nevét, akiket Magyarországon megfigyelhettek.
Az Amnesty úgy jön képbe, hogy a szervezet kiberegysége, a berlini székhelyű Security Lab vizsgáltat be a telefonokat, amikre a kémprogramokat telepítették. Péterfalvi valamiért mégis az Amnesty Magyarországnál kopogtatott az adatokért, és nem a nemzetközi irodánál, így nem is tudott hozzájutni a számokhoz.
„Nem tudjuk lezárni az ügyet a lista nélkül, mert kéthetente nyilvánosságra kerül egy új név, így mindig újrakezdhetnénk az ellenőrzést, hogy a kikerült szám tulajdonosát tényleg megfigyelték-e és ez jogszerűen történt-e” - mondta a biztos a hvg.hu-nak, bár ebből nem derült ki, hogy az eddig nyilvánosságra került nevek és adatok alapján miért nem lehet érvényes megállapításokat tenni.
Az Amnesty oldaláról mindenesetre azt közölték a hvg.hu-val, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a biztos felvette-e a kapcsolatot a nemzetközi irodájukkal.
Péterfalvi azt mondta még a lapnak, hogy készül egy nyilvános verziója a jelentésnek és egy olyan is, amit nemzetbiztonsági okból nem lehet majd nyilvánosságra hozni. | Péterfalvi Attila lassan fél éve képtelen végére jutni a Pegasus-ügy vizsgálatának | Előbb nyaralt, később november eleji határidőt ígért, aztán azt visszavonta, most pedig, hogy már decembert írtunk, az Amnesty Internationalre mutogat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila, aki szűk öt hónap alatt sem tudott elkészülni jelentésével a Pegasus-ügyben. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/02/peterfalvi-attila-lassan-fel-eve-keptelen-vegere-jutni-a-pegasus-ugy-vizsgalatanak | 2021-12-02 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Keveseknek van olyan szerencséjük, hogy Magyarország Kormánya és az illetékes helyi önkormányzat is mindent megtegyen annak érdekében, hogy a magántulajdonában lévő luxusszállodájuk sikeres legyen - írtuk meg ebben a cikkünkben a Minaro Hotel Tokaj kapcsán. De még kevesebbeknek lehet olyan szerencséjük, hogy Magyarország kormánya és az illetékes helyi önkormányzat azért is mindent megtegyen, hogy a magántulajdonukban lévő prémium strandfürdő is sikeres legyen.
Pedig találni erre példát. Mintegy három-négy év előkészítés, pénzgyűjtés és tervezés után most már tényleg hamarosan beindulhatnak a munkagépek a Dunakanyarban is, mert a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő (VLVS) Kft. kiírta a Lepence strandfürdő kivitelezéséhez szükséges közbeszerzési eljárást - derül ki a november 30-i Közbeszerzési Értesítőből. Ennek még örülni is lehetne, hiszen Magyarország egyik legismertebb és legértékesebb területén fekvő strandját már 2007-ben bezárták, és azóta erősen lepusztult, így viszont jó esély van arra, hogy 2023-ban újra megteljen fürdőzőkkel.
De természetesen jelentős részben közpénzből épül. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Kisfaludy-pályázatok keretében még 2019-ban 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást adott a VLVS Kft.-nek. A cég akkor még a Dreamland Holding Zrt.-én keresztül Szepesi Richárdhoz és feleségéhez, Kante Awához tartozott. Szepesi akkor lett ismert, amikor egy tokaji hotelt eladott Mészáros Lőrincnek.
Tavaly nyáron azonban Jellinek Dániel ingatlanguru cége, az Indotek Group által 24 százalékban tulajdonolt Appeninn Holding Nyrt. (amelynek 2018-ig meghatározó tulajdonosa volt Mészáros Lőrinc, majd utána, 2020-ig, Jellinek érkezéséig Tiborcz István) 75 százalékos tulajdonos lett a Dreamland Holdingban, így pedig a VLVS is a csomag része lett. Szintén ekkor lett az ország kilencedik leggazdagabb emberének érdekeltsége a Tokaj Csurgó Völgy (TCSV) Kft. is, amely a cikk elején említett tokaji luxusszállodát építi a világörökségi tájba szintén milliárdos kormányzati támogatásból. Az Indotek csoportról az volt a legutóbbi hír, hogy az Orbán-kormánnyal és a Mol-lal konzorciumban a ferihegyi reptér új tulajdonosa is lehet.
Már csak az a kérdés, hogy ki lesz a lepencei strandfürdő kivitelezője. A közbeszerzési felhívásból eleve kiderül, hogy a VLVS a tendert feltételesen indította meg, ugyanis további támogatási igényt nyújtott be , amit ha esetleg nem kapna meg Jellinek Dániel céges érdekeltsége, akkor eredménytelen lehet az eljárás. Szigorúak a pályázati feltételek is, hiszen csak olyan cég vállalhatja a munkát, amelynek az elmúlt három évben legalább 1,5 milliárd forint árbevétele volt magasépítésből.
Szépek a tervek, szépen illeszkedik a tájba. Nem egy vízicsúszdás élményfürdőt kell elképzelni
- mondta lapunknak a visegrádi turizmust jól ismerő forrásunk. | A visegrádi termálvizet megcsapolva, közpénz-milliárdból építheti át a lepencei strandfürdőt a NER-közeli | Keveseknek van olyan szerencséjük, hogy Magyarország Kormánya és az illetékes helyi önkormányzat is mindent megtegyen annak érdekében, hogy a magántulajdonában lévő luxusszállodájuk sikeres legyen - írtuk meg ebben a cikkünkben a Minaro Hotel Tokaj kapcsán. De még kevesebbeknek lehet olyan szerencséjük, hogy Magyarország kormánya és az illetékes helyi önkormányzat azért is mindent megtegyen, hogy a magántulajdonukban lévő prémium strandfürdő is sikeres legyen. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/03/a-visegradi-termalvizet-megcsapolva-kozpenz-milliardbol-epitheti-at-a-lepencei-strandfurdot-a-ner-kozeli-ingatlanmogul | 2021-12-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Pest megyei Csobánkán három ház is kötődik két kétes múltú alapítványhoz, illetve az azokban közreműködő emberekhez.
Az egyik ház az új építésű részen található Kerekdombi utca 6. Az 1334 nm-es telken elhelyezkedő 140 négyzetméteres házat, vagyis annak telkét 2018-ban vásárolta meg a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. 2019 júniusában az ingatlant az alapítvány kurátora, Gombár Györgyi és Lhotsky András vásárolta meg. A telken 2020 szeptemberében jegyezte be a földhivatal lakóház létesítését.
A mellette lévő Kerekdombi utca 4. számú ház szintén a Gyermekmentő Alapítvány tulajdonában volt: 2018-ban vásárolták meg, majd 2021 februárjában egy magánszemélynek értékesítették.
A szintén a településen, de nem annyira felkapott részen egy harmadik ingatlan is kötődik Gombár Györgyi nevéhez. A Muskátli utca 1. szám alatt álló házat 2016 februárjában vásárolta meg az Országos Állatmentő Alapítvány, amelynek kuratóriumában többek közt Gombár Györgyi és Lhotsky András foglalt helyett. Az alapítvány 2021 májusában megszűnt. Gombár 2019. június 28-án vásárolta meg az ingatlant.
Megnéztük közelebbről is a házakat.
Műfű és panoráma
A Kerekdombi utca 6. számon lévő telken 2020-ban egy 140 nm-es luxus lakóházat húztak fel, amit nemrég még 180 millió forintért kínáltak eladásra. A hirdetés szövege szerint a 360 fokos állandó panoráma, a szubalpin klíma és a kiépített elektromos gyorstöltő mellett jó hír lehetett a természetet utáló jövőbeli tulajdonosnak, hogy „a kert java műfűvel borított, így télen-nyáron zöld és gondozásmentes”. A házat emellett „kulturált és igényes környezetben, fantasztikus szomszédokkal, igazi »Lila akác köz« hangulattal” hirdették.
A hirdetés azonban ma már nem elérhető az ingatlan.com oldalán.
Ahogy írtuk, az ingatlan a Gyermekmentő Támogató Alapítványtól annak két tagjához, Gombár Györgyihez és Lhotsky Andráshoz került. Arról, hogy végül sikerült-e eladniuk a házat, vagy mégsem értékesítik, egyelőre nem árulkodnak a tulajdoni lapok. Azt sem tudni, hogy a két alapítványi tag mennyiért vette meg az alapítványtól az ingatlant.
Milliárdos támogatások folytak át a szervezeteken
Gombár a Gyermekmentő Támogató Alapítvány mellett az alapítója, illetve kurátora volt a daganatos.hu-nak és az Országos Állatmentő Alapítványnak is.
Mindhárom alapítvány többszáz millió forint SZJA 1 százalékos felajánlásban részesült az évek alatt, összesen több milliárd forintot bezsebelve. Azt, hogy mennyire végeztek/végeznek valós tevékenységeket az alapítványok, nehéz megítélni, de az biztos, hogy a KEHI vizsgálata után feljelentést tettek ellenük költségvetési csalás gyanújával. A NAV is kutakodni kezdett, és két éven át nem is gyűjthettek 1 százalékot. Azóta minden megy a régiben, az alapítványokat újra lehet támogatni.
Kennelek igen, kutyák nem
Igaz, az Országos Állatmentő Alapítvány közben (2020 nyarán) megszűnt. A szintén csobánkai, Muskátli utca 1. szám alatti ingatlan 2016 februárjában került az alapítvány tulajdonába, majd három évvel később, 2019-ben került át Gombár Györgyi nevére.
Az Országos Állatmentő Alapítvány székhelyén még 2018-ban járt a 444.hu, kutyákat keresve, de egy darabot sem találtak.
Ez azóta sem változott: a Muskátli utcai ingatlant 2018 óta rendbe tették, szigetelték, a 444.hu videójában látható tábla is eltűnt róla. Ottjártunkkor az ott lakók nem is tudták, hogy egy alapítványnak kéne ott lennie, elmondásuk szerint körülbelül egy éve bérlik Gombártól a házat. Egy utcában lakó, épp arra sétáló elmondta, hogy ugyan volt pár kennel korábban a kertben, de kutyákat soha nem látott ott.
„Ezek csak azért voltak berakva, hogy mutogatni lehessen őket, de kutyák sosem voltak itt”
– mondta, majd elsétált.
Nem sokat tudni az adásvételekről
A harmadik érintett ház a Kerekdombi utca 4. Egy ideig ez (is) volt a Gyermekmentő Támogató Alapítvány székhelye, ami most a szilvásváradi Patak utca 29-ben található, egy parasztházban. (Ennek tulajdonosa az Alapítvány, 2020-ban vásárolták meg.)
A Kerekdombi 4. szám alatti, a gyermekmentő alapítvány által 2018 októberében megvásárolt telekre tavaly decemberre fel is épült egy ház, majd két hónappal az ingatlannyilvántartásba felvezetés után gazdát is cserélt. Így elvileg az alapítványnak csak az eladásból jó (?) bevétele keletkezhetett – ez azonban az általunk megkérdezett szakértők szerint nem derül ki a bevallásból, ahogy a másik két ingatlan értékesítéséből származó bevétel vagy értékcsökkenés sem.
A 2020-as évi éves beszámoló alapján egyébként a Gyermekmentő Támogató Alapítvány kuyaterápiás foglalkozásokat tartott, valamint szorongásos gyerekek számára pónilovak bevonásával állatsimogatást, a stresszoldásra. Ezeket a prevenciós tevékenységeket az Oktató és Felvilágosító Központban valósították meg, és a támogatások összesen 1000 gyereket értek el.
A két telek (Kerekdomi 4. és 6.) között, a házak háta mögött most (is) pónik tanyáznak. A szépen rendben tartott karámban lévő állatok lehetnek a simogatnivaló pónik, és ez lehet az az 1000 nm-es terület, ami a luxuslakóház hirdetésében is szerepel. Ugyanakkor az alapítvány honlapján kutyaterápiás foglalkozást és életmentő tanfolyamot hirdet gyerekeknek csobánkai helyszínnel. Hogy pontosan hol, az nem derül ki a felhívásból.
Jelöltként is indult
Gombár Györgyi 2019-ben elindult az önkormányzati választásokon, a bemutatkozó plakátja szerint eddig 899 millió forintot költöttek daganatos és leukémiás gyerekek kezelésére, valamint megelőzésre, és Csobánkán is megkezdték egy rehabilitációs ház kialakítását, „amelyre vitathatatlanul szüksége lenne a családoknak”. A bemutatkozásból az is kiderül, hogy bár jelenleg sminktetoválóként dolgozik, korábban ingatlanfejlesztésben és pénzügyi területen ért el sikereket. Gombár Györgyi nem jutott be a testületbe, infomációnk szerint Csobánkán él családjával.
Kétszer is kerestük a Gyermekmentő Támogató Alapítványt hivatalos elérhetőségén, ám megkeresésünkre nem reagáltak. A szervezettől ezt kérdeztük,
miért nem találtuk meg a cégbírósági beszámolókban az ingatlanok értékesítését,
miért döntöttek az eladás mellett, és miért épp az alapítványhoz közel álló személyek vették meg őket,
mennyi bevétele keletkezett az eladásokból az alapítványnak.
Nyitókép: A Kerekdombi utca 6. Csobánkán (forrás: a szerző felvétele) | Luxuslakóházként árulták a Gyermekmentő Alapítvány volt központját | Miközben milliárdok folytak át az alapítványok kezén, különböző ingatlanok kerültek az alapítványi tagok, majd onnan új vevők/bérlők tulajdonába. A birosag.hu-ra feltöltött dokumentumokban a szervezeteknél látszólag nincs nyoma az adásvételből befolyó összegeknek vagy épp értékcsökkenésnek, és a (még létező) szervezetet is hiába kerestük emiatt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/12/02/luxus-lakohazkent-arultak-a-gyermekmento-alapitvany-volt-kozpontjat/ | 2021-12-02 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Már sok szó esett arról, hogy Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf állami hitel segítségével lett a tulajdonosa a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cégnek, valamint arról, hogy a Szalay-Bobrovniczky Kristóf 40 százalékos végső tulajdonában álló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. a minap 2056-ig kapott koncessziós jogot a kormánytól a legértékesebb budapesti kaszinók működtetésére. De eddig arról nem lehetett olvasni, hogy a kormányszóvivő férjének egyik céges érdekeltsége a hazai reklámiparban is megkerülhetetlen szereplővé avanzsált.
Konkrétan a Honeycomb Hungary Kft.-ről van szó, amelynek az Orbán-kormány volt londoni nagyköveteként is ismert Szalay-Bobrovniczky a résztulajdonosa a VBPS Kft.-n keresztül. A Honeycomb egy angol vállalat, a magyar leánycéget 2018 májusában alapították, például film-, videó- és televízióprogram terjesztéssel foglalkozik, és pénzügyileg valósággal szárnyal. Míg 2019-ben csak 691 millió forint forgalomnak örülhettek, addig 2020-ban már az egymilliárd forintot is meghaladta a bevétel, és 555 millió forint profitot könyvelhettek el. | A kormányszóvivő férjének cége kézbesítheti a reklámokat a kormánykritikus RTL Klubnak is | Már sok szó esett arról, hogy Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf állami hitel segítségével lett a tulajdonosa a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cégnek, valamint arról, hogy a Szalay-Bobrovniczky Kristóf 40 százalékos végső tulajdonában álló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. a minap 2056-ig kapott koncessziós jogot a kormánytól a legértékesebb budapesti kaszinók működtetésére. De eddig arról nem lehetett olvasni, hogy a kormányszóvivő férjének egyik céges érdekeltsége a hazai reklámiparban is megkerülhetetlen szereplővé avanzsált. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/06/a-kormanyszovivo-ferjenek-cege-kezbesitheti-a-reklamokat-a-kormanykritikus-rtl-klubnak-is | 2021-12-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Több mint 410 millió forint állami támogatás visszafizetését próbálta elkerülni az egykor Simonka György fideszes képviselő érdekeltségébe tartozó Paprikakert TÉSZ Kft. A társaság olyan jogszabály-módosítások alapján próbálta megúszni a szabálytalanul felhasznált pénzek visszafizetését, amiket Simonka ért el a parlamentben – értesült a 24.hu.
A Transparency International (TI) Magyarország által kiperelt adatokból derült ki, hogy a korábban a kormánypárti politikus résztulajdonában álló cég összesen 30 kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz. Ezek célja az volt, hogy a mára felszámolás alatt álló Paprikakert TÉSZ Kft. által igénybe vett, és szabálytalanul elköltött összesen 413 977 888 forint támogatást ne kelljen visszafizetni az államnak.
Az említett – jelenleg is Simonka családtagjai résztulajdonában álló – cég a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló rendelet módosítására hivatkozva kezdeményezte a visszafizetés elkerülését.
Ez az egyik olyan jogszabály, amelynek módosítását Polt Péter legfőbb ügyész szerint Simonka György érte el a parlamentben, hogy elkerülje a szabálytalanul felhasznált támogatások visszafizetését.
Minderre már a Békés megyei országgyűlési képviselő és 32 társa ellen korrupciós és más bűncselekmények miatt megfogalmazott vádirat is utalt, ám azt csak később tisztázta a legfőbb ügyész, hogy pontosan mely jogszabályok esetében ért el módosítást Simonka.
Igaz, a történtek ellenére a Paprikakert TÉSZ Kft.-t visszafizetésre kötelezték, így a vádhatóság szerint tulajdonképpen nincs ügy, bár az nem derült ki, hogy a pénzt ténylegesen visszafizette-e a társaság. Ez azért kulcsfontosságú kérdés, mert a szintén a Simonka ellen szóló vádak fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. esetében korábban kiderült, hogy az állam kicsúszott a határidőből, és egymilliárd forint közpénz veszett oda a jelenleg is Simoka résztulajdonában álló társaságban.
Szintén a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a Simonka György elleni nyomozás során vizsgálták a jogszabály-módosításokkal kapcsolatban a bűncselekmény gyanúját, és azt kizárták. „A jogalkotásban részt vevők szerepe semmilyen büntetőjogi felelősséget nem vetett fel”– írták, megerősítve, hogy a jogszabályok módosítása után a Simonka irányítása alatt álló termelői szervezetek kérték a támogatások visszakövetelését előíró határozatok visszavonását, ez azonban nem történt meg.
A jogalkotásban résztvevők felelősségét Hadházy Ákos független parlamenti képviselő vetette fel, szerinte a módosításokat jegyző képviselőket felelősségre kellene vonni. A fideszes Jakab Istvánnak – az Országgyűlés alelnöke –, Győrffy Balázsnak – aki képviselő és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke –, valamint Fazekas Sándornak mint volt agrárminiszternek ott lenne a helye a vádlottak padján Simonka mellett Hadházy szerint.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója lapunknak elmondta, nem érthető, az ügyészség miért ilyen engedékeny ebben az ügyben, hiszen ha nem is közvetlenül, de Simonka mégiscsak arra irányuló kísérletet tett, hogy a parlamenti képviselőként kezdeményezett jogszabálymódosítás révén a hozzá köthető cégek kibújhassanak a szabálytalan pénzfelhasználás miatt elrendelt visszafizetési kötelezettség alól.
Ráadásul – mint mondta – a szóban forgó cégek a visszafizetés alól történő mentesítést kérelmezték is, tehát nem rajtuk, hanem az államkincstár éberségén múlt, hogy az adófizetőket nem érte újabb több száz millió forintos kár. Ligeti kiemelte, a korrupció ellenes civil szervezet örül annak, hogy az állam ezúttal résen volt, de Simonka Györgynek önmagában azért is a bíróságon kellene számot adnia, hogy tett egy ilyen kísérletet.
Képzeljük el, hogy valaki besurran egy bank trezorjába, de nem sikerül elvinnie az ott őrzött százmilliókat, mert elkapják a biztonságiak. Vajon helyeselhetnénk-e, ha ebben az esetben a hatóságok azt mondanák: végülis nem okozott kárt, tehát nem történt lopás, ezért inkább borítsunk fátylat a történtekre. A helyes válasz nyilván csak nemleges lehet
– mondta Ligeti.
A Paprikakert TÉSZ Kft. visszafizetés elkerülésére irányuló kérelmei közt a legkülönbözőbb tételek bukkannak fel az irodabútortól kezdve a targoncáig. De nem akarták visszafizetni azt az ötmillió forintos összeget sem, amit egy Volkswagen Phaeton típusú, prémium kategóriás személyautóra költöttek. Ez azért érdekes, mert Simonka György egy időben éppen ilyen járművel közlekedett.
Az említett jogszabály-módosítás okán egyébként a Paprikakert TÉSZ Kft.-n kívül további hét cég próbálta elérni, hogy ne kelljen visszafizetni a szabálytalanul felhasznált támogatásokat. A társaságok kérelmeinek összértéke meghaladja az egymilliárd forintot, ám a legnagyobb összeg, csaknem 414 millió forint, visszafizetését Simonka egykori érdekeltsége szerette volna megúszni.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2019 nyarán közölte, hogy Simonka György és 32 társa ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Kiderült, Simonka György családtagjainak is a vádlottak padjára kell ülnie. Beszámoltunk arról is, hogy Simonka mellett további két fideszes országgyűlési képviselő rokonai is vádlottak lettek: Kerényi János regionális pártigazgató unokaöccsének és Varga Gábor hozzátartozóinak is felelniük kell a bíróság előtt. | Parlamenti segítséggel százmilliók visszafizetését próbálta megúszni Simonka György egykori cége | A kormánypárti politikus volt cége a képviselő által elért jogszabály-módosításra hivatkozva kerülte volna el a szabálytalanul felhasznált támogatások visszafizetését. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/12/02/simonka-gyorgy-bekes-megye-pusztaottlaka-paprikakert-tesz-magyar-allamkincstar-transparency-international/ | 2021-12-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Már tíz évvel ezelőtt is fogatlan oroszlán volt
– így beszélt Gansperger Gyuláról a november eleje óta csöpögtetett és teljesen valószínűleg még mindig ki nem bontott Anonymus-sztori kapcsán lapunknak a főszereplő egyik régi üzletfele, miután a kormánymédia olyan hangfelvételeket közölt, amelyeken a hírekből jó másfél évtizede eltűnt egykori Fidesz-főkönyvelő, a privatizációs ügynökség volt vezetője, illetve – mások mellett – Bajnai Gordon is hallható. Forrásunk az ő szerepéről úgy vélekedett: csőbe húzták.
Hogy a Városháza-ügyben valójában mi a pontos szereposztás, az még megfejtésre vár, ám az biztos: Bajnai arra nem számított, hogy beszélgetésük részletei kiszivárognak a sajtónak. Még a hangfelvételek megjelenése előtt, ám már a helyszínen készült lesifotós kép publikálását követően közölt Facebook-bejegyzésében arról írt: a tárgyaláson világossá tette, hogy ebben az ügyben nincs befolyása, közvetítői szerepe, és szerinte egy ilyen fejlesztés „csak átfogó politikai konszenzus mellett, és teljesen átlátható folyamatban lehetne egyáltalán megfontolás tárgya a döntéshozók részéről”. Interjúnkban pedig válaszolt lapunk minden felvetődő kérdésére. Ganspergerhez fűződő kapcsolatáról például azt mondja:
Gansperger Gyula nem a barátom. Egykori kollégám, akivel egy nehéz időszakban a Wallis-cégcsoport reorganizációját vittük közösen néhány évig. (…) A „Gyula régi harcostársam” mondat talán valóban túl költőire sikeredett, és igazából azt a célt szolgálta, hogy indokoljam a vendéglátómnak, hogy miért is fogadtam el általa a meghívást.
Gansperger az egyik felvételen a polgármesteri hivatal korrupciószagú ingatlaneladási gyakorlatáról beszél. A naponta kerekedő történet eddig odáig jutott, hogy
a Városháza impozáns, de irodaként drágán fenntartható ingatlana iránt az orosz-magyar Rahimkulov testvérpár érdeklődött,
az ő cégcsoportjukkal működik együtt Gansperger cége ipari infrastrukturális és ingatlanfejlesztési projektekben, így az egykori pártfőkönyvelő hívta Rahimkulovékhoz Bajnait, akinek kormányzati apparátusából ketten is Karácsony Gergely főpolgármester közelében dolgoznak most.
Karácsonyék feljelentést tettek, és azt állítják, több lehetőséget vizsgáltak meg az ingatlan jövőjével kapcsolatban, de nem adják el a Városházát. Végül annyit elismertek, hogy a fővárosi vagyonkezelő vezetője, Barts J. Balázs „túl sok információt osztott meg” a Városháza épülete iránt érdeklődőkkel, ezért fegyelmit kapott.
Bajnai cáfolta, hogy érdemben intézkedett volna, ráadásul szerinte titkosszolgálati módszerekkel követték és hallgatták le. Ő szintén feljelentést tett, illetve tudatta, szeretné ha a vágatlan felvétel nyilvánosságra kerülne, hogy mindenki megtudhassa, valójában mit mondott. Mint interjúnkban fogalmazott: „És ez a szövegösszefüggésből kiforgatott pár zavarosan vágott félmondat jó példája annak, hogyan követ el bűncselekményt a hamisító Anonymus, akivel szorosan együttműködve a NER-propaganda most azon serénykedik, hogy a fehérből feketét, a partizánból kurtizánt csináljon.”
A bajtársiasság légköre mindenesetre egyre kevésbé lengi be az ügyet, amely miatt magyarázkodni kényszerült a főpolgármester.
Ami tény: Gansperger köre már üzletelt a Karácsony vezette fővárosi önkormányzattal, amikor a Grébics Ingatlan Zrt. a XXII. kerületben megvehetett egy 7400 négyzetméteres ingatlant. A Grébicset Gansperger alapította, de 2018 óta már nem ő, hanem az a Szabó Gergő jegyzi, aki több cégben is üzlettársa.
Az ingatlanügyletek sosem álltak távol Ganspergertől, aki végzettsége szerint közgazdász, valaha könyvelőcéget vitt, de az egy ideje a családja nevén van. Karrierje kezdetén a Fidesz holdudvarához tartozó cégek mellett a Mammut bevásárlóközpont befektetőinek ingatlanszerzésén fáradozott (lásd bővebben keretes írásunkat), a 2000-es években topmenedzserként mutatkozott óriáscégeknél, az utóbbi 10-12 évben pedig különböző üzletágakban villantak meg vagyonkezelői, érdekeltségei az informatikától a geotermiáig terjednek. A legutóbbi időkben a patinás Ganz-cégek reinkarnálásán munkálkodik, és energetikai cég is került a portfóliójába: az Ener-con Trade Zrt.-t 2015-ben alapították, és 2017 óta foglalkozik villamosenergia-kereskedelemmel. Gansperger több cég, köztük a bécsi Constans Beteiligungs GmbH közbeiktatásával, közvetetten érdekelt benne.
Az Ener-con honlapja egészen az Elios-ügyig repít vissza, legalábbis annyiban, hogy háttérbázisaként a Grep Green Public Lighting Zrt.-t jelöli meg, annak résztulaj igazgatósági tagja, Makra Attila egy időben az Ener-con igazgatóságát elnökölte (a honlapon most is így szerepel). A Grep Green neve felbukkant az Európai Unió csalás elleni hivatalának az Elios-ügyről készített jelentésében, amelyben szervezett csalás gyanúját vetette fel az OLAF, és 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. Az egy időben a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios ügyében a Grep Green a díszletnek bevetett versenytársak között bukkant fel. Később, az Elios hibernálódása után azzal került be a hírekbe, hogy még az Eliosnál is drágábban dolgozott Érden.
Gansperger, a topmenedzser
„Igazi Simicska-tanítvány, a pénz érdekli, ugyanúgy, mint a mesterét, és simán képes 180 fokot váltani tárgyalás közben, akár balos kuncsafttal bizniszelni, ha az nagyobb haszonnal kecsegtet” – osztotta meg tapasztalatát egy, korábban Ganspergerrel is üzletelő informátorunk. Erre a képességére szükség is volt. 2001 márciusában távozott az ÁPV Rt. éléről, Simicska Lajos pedig addigra már inkább Nyerges Zsoltra támaszkodott a pénzügyekben, így Gansperger bár kegyvesztett nem lett, nem került komolyabb funkcióba a Fidesz közelében. A hírekből is éppúgy eltűnt, ahogy a fantomcégügyek szereplői Kaya Ibrahimtól Schlecht Csabáig.
2003-ban Bajnai Gordon, a Wallis vezére emelte magához, olyannyira, hogy 2006-ban ő váltotta a vezérigazgatói poszton. Hogy ez balraátot jelentett volna Ganspergernél, azt sokan vitatják, mondván, a szocialista kötődésűnek elkönyvelt Wallis-csoport bőven termelt vezetőket a közhivataloknak és állami tulajdonú cégeknek, ugyanakkor befogadta az onnan érkezőket is, jobbról és balról vegyesen. Bajnai Gansperger mellett olyan, a partvonalra szoruló fideszeseket is felelős pozícióba emelt, mint Wachsler és Fürjes Balázs, aki Deutsch Tamás-féle sportminisztérium miniszteri biztosaként dolgozott 2002 előtt. Hogy a két irányba építkezés tudatos üzletpolitika volna, Bajnai tagadta, minapi interjúnkban azt mondta:
Ahogy én annak idején megismertem, mindig is határozottan jobboldali érzelmű ember volt. Aminek az én szememben az üzleti tevékenység, a szakértelem szempontjából nincs jelentősége. Megjegyzem, azokban az években a Wallisban dolgozott Wachsler Tamás és Fürjes Balázs is, de ezért őket nem emlegetik baloldaliként.
Ugyanakkor a Wallis-alapító Noah M. Steinberg úgy fogalmazott: „Az ingatlanpiac több mint négyéves ciklusokban működik, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyik vagy másik oldalhoz húzzunk.”
Gansperger 2007-ben átszegődött a Wallis Ingatlan konkurensének számító Kész Kft.-hez, de a kitérő rövidre sikeredett. Később felbukkant a Synergonnál, ám ebből sem lett hosszú távú együttműködés, igaz, ez már egy másik korszakhoz tartozik, amikor a kockázati tőkebefektetések felé fordult.
2006-ban Medgyessy Péterrel együtt beválasztották a Mol tőzsdei leánya, a TVK igazgatóságába, ami akkoriban komoly apanázzsal járt, évi 50 ezer euró (akkor 14 millió forint) tiszteletdíjat jelentett. A TVK-nál a Fidesz újbóli hatalomra kerülése után sem köszöntek el Ganspergertől, sőt 2013-ban már a Synergon igazgatótanácsi tagjaként is kapott tiszteletdíjat.
Az új Fidesz-érában ha pozíció nem jutott is Ganspergernek, haraphatott egy darabot az uniós pénzekből. A Jeremie-programból oszthatott milliárdokat a Morando Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.-vel. A Morandót még 2008-ban gründolták, és Gansperger üzlettársa volt benne Orbán Viktor egykori miniszterelnöki tanácsadója, Tombor András és a századvéges Heim Péter is. Az alapkezelő összesen több mint 4 milliárd forint uniós forrást helyezhetett ki ígéretes vállalkozásoknak, a nemes céltól azonban némileg eltért a megvalósulás: a 444.hu cikke szerint a támogatott cégek között bőven akadtak olyanok, amelyek a Morando tulajdonosi és befektetői köreihez kötődtek.
Gansperger a geotermia-bizniszbe is belekóstolt, a makói ügylet azonban bűnügyi fordulatot vett. A HVG egy rendőrségi kutakodás kapcsán számolt be a gyanúról, amely szerint az egykori Fidesz-főkönyvelőhöz köthető Geoterm Invest Kft. tisztségviselői egy közgyűlési jegyzőkönyv meghamisításával szorították ki az alapítókat a Materm Kft. ügyvezetéséből.
A nyelviskolától a Ganzig
Az évek során igen tarka portfóliót hozott össze Gansperger, résztulajdonos például egy nyelviskolában, a International House Language School Kft.-ben, egy sor vagyonkezelő, illetve tanácsadó cégben, az utóbbi években pedig ráfordult a Ganz maradványaira is. 2017-ben beszállt a Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft.-be, ahol Szabó Gergővel osztoznak az ügyvezetői poszton, és már 2 milliárd forint fölé tornázták a forgalmat. 2020-ban alapították meg a Ganz Járműjavító és Karbantartó Kft.-t, amelyben Gansperger ügyvezető, résztulajdonos pedig a régi harcostárs Grácsmann Tibor. Vele már a fideszes idők hajnalán, a pártszékházas szatellitcégekben is közösködtek.
A pártfőkönyvelőt évtizedek óta ismerők szerint ez is azt támasztja alá, hogy „a boltot” most is régi embereivel viszi, így furcsa volna újonnan baloldali üzletemberként jellemezni.
Egyik volt üzlettársa szerint jelentős vagyont szedett össze, ő BMW-ről, puccos budakeszi ingatlanról beszélt lapunknak, és szerinte a volt pártfőkönyvelő bőven megengedhetné magának azt, hogy nyugdíjba menjen; számára nem is világos, miért nem vonult már vissza az üzleti élettől. Mint mondta: „A vagyona csak hízik, és nem tudja abbahagyni.”
A cikk készítésekor kerestük Gansperger Gyulát is, ám hívásunkra, üzenetünkre nem reagált. | Kicsoda Gansperger Gyula, aki a Fidesz főkönyvelőjéből lett a Városháza-ügy kulcsszereplője? | Végigvesszük, mit csinált az elmúlt harminc évben Gansperger Gyula, a Fidesz egykori pénzembere, aki a kormánymédiában naponta csöpögtetett információk szerint a híd a Városháza állítólagos eladása kapcsán a befektető és a főváros között, és ő vonta be egykori főnökét, Bajnai Gordont is a történetbe. Nem úgy tűnik, hogy a volt Simicska-tanítvány, az első Orbán-kormány idején az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatójaként szolgáló Gansperger balraátot vett volna. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/11/30/gansperger-fidesz-fokonyvelo-korrupcio-varoshaza/ | 2021-11-30 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Mészárosék befektettek a nemrég még NB I-es egri fociba, a csapat már 9. a harmadosztályban
üzlet
2024.06.23. 11:151 perc
Leányvállalatot alapítottak az egri futballklub végső tulajdonosai, köztük a kormányhoz közel álló ügyvéd, Kertész József Tamás.
"Van-e a házasságon kívüli - akár homoszexuális - partnerkapcsolata? Nevezze meg!"
belpolitika
2024.07.19. 04:307 perc
Elkezdődött a nevelőszülők átvilágítása, amelyhez képest még a képviselők nyilatkozattétele is csak tapintatos érdeklődés. Fizetségük beígért emelésének pedig csak a töredékét kapták meg az érintettek.
A túlnépesedés helyett már a Föld lakosságának csökkenésével riogatnak
világ
2024.06.30. 08:306 perc
Jelentős mértékben csökken a globális termékenységi ráta, és az évtizedeken belül fogyásnak induló népesség új társadalmi és gazdasági kihívások elé állítja a világot.
Kim Dzsong Un odavan a luxuskategóriás "orosz Rolls-Royce-ért", kapott is párat ajándékba Putyintól
világ
2024.06.27. 15:354 perc
A sértődött képviselő a Fidesz ellen szavazóknak, a Duma Aktuál a magyarok ellen fogadóknak üzent verssel
Duma Aktuál
2024.06.26. 17:302 perc
Kihozta a választás estéje a művészt Tasó Lászlóból, a képviselő verses idézettel üzent a nyíradonyiaknak, amiért azok leváltották a Fideszt. Ebből merített ihletett a Duma Aktuálban Litkai Gergely, aki verset írt mindazoknak, akik az Európa-bajnokságon valamiért a magyar válogatott vereségére akarnának fogadni. | Számítógép-nagykereskedelembe is belefog Rogán grúz barátja | Shabtai Michaeli üzletfelei közé tartozik a szintén grúz Irakli Rekhviashvili, aki korábban 12 éven át Soros alapítványánál dolgozott. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202148_psmtechnik_rogangruzbaratjae | 2021-12-03 12:15:00 | true | null | null | HVG360 |
2021.12.03. 13:00
2022.11.14. 14:57
Még a NER-oligarchák is megszeppentek kissé a járvány első évében: profitjuk nagyobb részét hagyták benn a cégeikben, és kevesebbet vettek fel belőle osztalékként, mint korábban. De azért persze nem csak maradt, jutott is. HVG Top 500, 6. rész. | HVG Top 500: osztalékleltár – ilyen az, amikor az oligarchák szerények | Még a NER-oligarchák is megszeppentek kissé a járvány első évében: profitjuk nagyobb részét hagyták benn a cégeikben, és kevesebbet vettek fel belőle osztalékként, mint korábban. De azért persze nem csak maradt, jutott is. HVG Top 500, 6. rész. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20211203_Top_500_kormanyfokozeli_cegek_osztalekleltara__ilyen_az_amikor_az_oligarchak_szerenyek | 2021-12-03 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Újabb gyanúsítottakat hallgattak ki a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján az elmúlt hetekben a Mozaik utcai vizsgaállomáson történt visszaélések miatt - közölte a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. A tavaly kirobbant korrupciós esetről a hvg.hu is írt, amikor a nyomozok nyáron megszállták a legfontosabb budapesti központi vizsgaállomást és ezt követően 20 hivatalos személy ellen indult eljárás.
A korrupciós ügyben tovább folyt a nyomozás, most újabb 36 embert gyanúsítottak meg. A gépjárművek vizsgáztatatásában résztvevő adminisztratív ügyintézők a gyanú szerint alkalmanként legalább 5000 forintért adtak jogtalan előnyt egy-egy vizsgán. Az ügyintézők összesen mintegy 300 millió forint vesztegetési pénzt adtak tavaly július eleje előtt a vizsgabiztosoknak, akik a pénzt egymás között elosztották, illetve abból a vizsgaállomás egyes dolgozóinak is adtak.
Az újonnan kihallgatott személyek között volt, aki elismerte a bűncselekményt. | Már 56 gyanúsítottja van a Mozaik utcai vizsgaállomás vesztegetési ügyeinek | Autónként legalább 5000 forint volt a tarifa, hogy zökkenőmentes legyen az ügymenet. | null | 1 | https://hvg.hu/cegauto/20211203_Mar_56_gyanusitottja_van_a_Mozaik_utcai_vizsgaallomas_vesztegetesi_ugyeinek | 2021-12-03 15:10:00 | true | null | null | HVG |
A budai villában így már két alapítvány is működik, mindkettő közpénzzel kitömött. Alig egy hónapja írta meg a hvg.hu, hogy egy budai villába jegyezték be a mezőhegyesi Ménesbirtokot kezelő Jövő Nemzedék Földje Alapítványt. Most a Tordai Bence felfedezés nyomán, az RTL Klub híradójából az is kiderült, hogy a Pasaréti úti villát, a szintén állami támogatással működő Kék Bolygó Alapítvány vásárolta meg.
A híradónak az évi másfél milliárd forint közpénzből támogatott alapítvány azzal indokolta a villavásárlást, hogy a három év alatt megtakarított pénzből megszerzett ingatlan bevételt jelent majd, hiszen az irodaházként működő villa bérlői díjat fizetnek a környezetvédelmi alapítványnak. Ezek szerint a szintén közpénzből működő Jövő Nemzedék Földje Alapítvány is piaci árat fizet majd a bérletért.
Tordai az RTL Klubnak azt mondta, hogy azért aggályos az ingatlanügylet, mert ezzel lényegében a közpénz átcsúszik a magántulajdon tartományába.
A Pasaréti úti villába költöztették át a Kék Bolygó Alapítvány tőkealapját kezelő KBKB Alapkezelő Zrt-t is. Ennek az élére került nyáron az uniós ügyeket koordináló, júliusban lemondott helyettes államtitkár, Dányi Gábor, aki már akkor is a Miniszterelnökségen koordinálta az uniós ügyeket, amikor azt még Lázár János vezette. A tőkealap három kategóriában finanszíroz befektetéseket, a növekvő cégek fejlesztéseit 350 millió forint feletti összeggel is támogatják. Olyan fejlesztések is prioritást élveznek, amelyeket a V4, vagy balkáni országokban terveznek a cégek. A legnagyobb támogatást a nemzetközi piaci terjeszkedéshez igényelhetnek akár élelmiszeripari cégek is.
A Kék Bolygó Alapítványt 2016-ban 85 millió forinttal alapította meg a köztársasági elnök, majd 2018-ban 234 millió, 2019-ben 419 millió, 2020-ban pedig egymilliárd forint közpénzt kapott a szervezet, a bevételek mellett inkább kiadásaik voltak. A budai villa vételárát ebből gazdálkodták ki az RTL Klub híradójának kérdésére adott válaszukban.
A Jövő Nemzedék Földje | Budai villát vett Áder János klímavédelmi alapítványa | A köztársasági elnök alapítványának cége megvette a Pasaréti úti villát, Lázár János alapítványa pedig beköltözött. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20211203_RTL_Klub_Budai_villat_vasarolt_Ader_Janos_kornyezetvedelmi_alapitvanya | 2021-12-03 16:27:00 | true | null | null | HVG |
Egy hónappal azután nyújtották be a bejegyzési kérelmet, hogy már a kuratóriumi tagok neve is nyilvánosságra került, a cégbíróság október 27-én jegyezte be a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, a létesítő okirat kelte október 25-e. A kuratórium elnöke, nem meglepetésre, Lázár János lett, aki három éve kormánybiztosként irányítja a 10 ezer hektáros gazdaságot, és tulajdonosi jogokat gyakorolva költötte és költi az állami költségvetésből a birtokba tolt tízmilliárdokat. A mezőhegyesi mezőgazdasági középfokú intézmény névadójának szeptember eleji időpontjára már éppen az is ismertté vált, hogy kik lesznek a most bejegyzett alapítványi kurátorok, illetve a felügyelőbizottság tagjai. Az alapítvány cél szerinti besorolásaként a cégbírósági bejegyzésben az áll, hogy a szervezet, a gazdaságfejlesztési és munkaügyi tevékenységen belül, az idegenforgalom fejlesztését, a munkanélküliség kezelését és a szociális foglalkoztatást is szem előtt tartja.
A Ménesbirtokon dolgozók létszáma igen hektikusan alakult az elmúlt években: Lázár János kormánybiztossá való kinevezése után nagyjából 100 dolgozótól azonnal megváltak, majd a létszám a vetőmagüzem franciáktól való visszavásárlása után megugrott, de 2021 első negyedévében 401, második negyedévében 457, harmadik negyedévében 605 főt foglalkoztattak a honlapon közzétett létszámadatok szerint. A második-harmadik negyedévi felfutás nyilván a nyári idénymunkának köszönhető, erre lehet következtetni a béradatokból is, a legutóbbi negyedévben egy főre havi 94 ezer forint bér jut. Helyi forrásaink szerint inkább elküldtek dolgozókat az üzemtől, mintsem felvettek volna, ráadásul, a fluktuáció elég nagy, többek szerint nem helyieket vesznek fel többnyire, aminek oka valószínűleg a munkahely betöltéséhez szükséges képzettség hiánya.
A szeptemberben már megismertek szerint Lázár mellett helyet kapott a kuratóriumban Csányi Attila, Csányi Sándor fia, aki a Bonafarm ügyeit viszi, és a Ménesbirtok igazgatótanácsának is tagja már egy ideje, ahogy Kerezsi Miklós is, aki egyébként évtizedek óta külföldi akvizíciókat is bonyolító agrárvállalkozó. Újnak számít, legalábbis a Ménesbirtok történetében Balczó Barnabás. Balczó a Miniszterelnökséget 2018-ig vezető Lázár kabinetfőnöke volt, jelenleg az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója, de időközben saját, vidékfejlesztési nagyberuházásokkal összefüggő, projektfinanszírozással és menedzsmenttel foglalkozó céget alapított, amely éppen Lázár választókerületében, Makón kapott több megbízást felzárkóztató projektek, illetve energetikai közbeszerzések lebonyolítására. A kuratóriumban kapott helyet a NAK elnöke, Győrffy Balázs is. Az FB be, a korábbi hírek szerint, a MAGOSZ elnök Jakab István mellett a kisváros polgármestere, Pap István is bekerült.
Míg korábban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. közzétette honlapján a cég szerződéseit, most a tavalyi és az idei évben ez elmaradt. | A Rózsadombon lesz a központja a mezőhegyesi Ménesbirtokot kezelő alapítványnak | Fél évvel a hivatalos bejelentés, és egy hónappal a kuratóriumi tagok nyilvánossá tétele után, október 27-én bejegyezték a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t az államtól átvevő Jövő Nemzedék Földje Alapítványt. A szervezet székhelyét 237 kilométerre a birtok központjától, a Pasaréti úton jegyezték be. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211103_A_Rozsadombon_lesz_a_kozpontja_a_mezohegyesi_Menesbirtokot_kezelo_alapitvanynak | 2021-11-03 11:23:00 | true | null | null | HVG |
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolyának most a kínból, a pulykabuktából, a rejtőzködőből, az apróságokból és a pocóból kellett dolgoznia.
A kárpátaljai magyarság hálás a magyarországi támogatásért, azonban nem ért egyet abban a kormányfővel, hogy Ukrajna ne csatlakozhasson az Unióhoz, írja a francia lap, amely beszámolójában a helyi politikai és kulturális élet több magyar szereplőjét is megszólaltatja.
Az, hogy Orbán Viktor jelenlétét Jacques Delors temetésén és annak összefüggéseit egyáltalán el kell magyarázni, azt mutatja, hogyan gondolkodunk az európai politikáról, és benne Magyarország szerepéről, írja szerzőnk. | Kormánybarát bringakölcsönző nyílt a Balatonnál | Rendezvényszervezői alaptevékenységre újabb vállalatot alapított a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202148_balatonbike365_kormanybaratbringakolcsonzo | 2021-12-04 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Egy péntek este közzétett kormányhatározat „elismerve a Színházi Olimpia 2023. évi magyarországi megrendezésének kiemelt kultúrstratégiai jelentőségét, továbbá nemzeti identitásunk és nemzeti értékeink a nemzetközi közösséggel való megismertetése fontosságában játszott szerepét”, a jövő évi költségvetésből 560 millió, a még nem létező 2023-asból pedig 6,2 milliárd forint központi forrást utal ki erre a célra.
A határozat a szokásos módon fogalmaz: „felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az emberi erőforrások minisztere bevonásával – gondoskodjon” ezen összegek rendelkezésre állásáról. Arra nem utal a kormány, hogy mindez már a következő parlamenti ciklust és a következő – lehet, hogy a mostanival azonos, de lehet, hogy tőle eltérő – kormány időszakát érinti. | 7 milliárd forintot ad a kormány arra, hogy Budapesten lehessen a Színházi Olimpia | Az 1994-ben Görögországban kitalált rendezvényt a Nemzeti Színházban összekötik majd a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) tízéves, illetve Madách Imre születésének 200. évfordulójával. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211204_7_milliard_forintot_ad_a_kormany_arra_hogy_Budapesten_lehessen_a_Szinhazi_Olimpia | 2021-12-04 07:59:00 | true | null | null | HVG |
Az ellenzéket hosszan bíráló Facebook-videóban jelentette be Horváth László fideszes országgyűlési képviselő, hogy a kormány döntése értelmében 42 milliárd forintot kap a Mátrai Erőmű.
Horváth szerint az ország biztonságos energia-ellátásához nélkülözhetetlen a Mátrai Erőmű működése.
Az erőmű 73 százalékát Mészáros Lőrinc és üzleti köre 5,9 milliárd forintért vette meg 2018-ban az államtól, és még abban az évben a tulajdonosok 11,2 milliárdos osztalékot vettek ki az eredménytartalék terhére, majd tavaly az MVM visszavette Mészáros tőzsdei érdekeltségétől, az Opustól, illetve egy szintén Mészároshoz köthető magántőkealaptól 17,4 milliárdért.
A külső adósságok miatt a vételár valójában 44 milliárd forint volt. Nyáron az MVM Magyar Villamosművek korábban azt közölte, év végéig elkötelezett a működés további finanszírozása mellett. A plusz kormányzati támogatás valószínűleg ezért kellett. | 42 milliárd forintot tol az állam a Mátrai Erőműbe | Tavaly vették meg Mészáros Lőrinctől a 43 milliárdos veszteséget termelő erőművet. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211205_42_milliard_forintot_tol_az_allam_a_Matrai_Eromube | 2021-12-05 13:17:00 | true | null | null | HVG |
Az izraeli védelmi erők illetékesei erős ellenérzéseiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a magyar 4iG megvenné az izraeli, kommunikációs műholdakat üzemeltető Spacecomot. A Haaretz szerint ők elsősorban Mészáros Lőrinc nevét emlegetik a magyar térfélen, a 4iG Jászai Gellérthez köthető [nyitóképünkön], Mészáros tavaly nyáron ugyanis eladta tulajdonát Jászai Gellértnek.
Akárhogy is, az izraelieknek nem tetszik, hogy Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha vinné azt a céget, amely az ottani hadsereggel is együttműködik. Utóbbi körülmény miatt egyébként a védelmi minisztériumnak rá is kell bólintania az ügyletre, ami így kérdésessé vált.
A védelmi tárca vezetése stratégiai fontosságúnak ítéli meg a szatellites céget, amelyet nem kellene idegeneknek átengedni. „Ez egy bizarr megállapodás, amely Izrael műholdas kommunikációját instabil és demokráciaellenes entitások kezébe adná” – fogalmazott a lapnak egy katonai forrás. Az informátorok egyébként magát Orbánt sejtik a vásárlás mögött, és felemlegetik, hogy Mészáros korábban többek között a miniszterelnököt említette gazdagodása okaként – szerencséje és „a jóisten” mellett.
(A cikk Mészáros Lőrincre vonatkozó részét megjelenés után pontosítottuk.) | Nem tetszik az izraeli katonáknak, hogy magyar oligarcháké lenne egy ottani űrvállalkozás | A Spacecom 51 százalékának megvásárlásáról a 4iG-vel írt alá szándéknyilatkozatot a cég. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211205_Nem_tetszik_az_izraeli_katonaknak_hogy_magyar_oligarchake_lenne_egy_ottani_urvallalkozas | 2021-12-05 13:17:00 | true | null | null | HVG |
Közleményt adott ki a Legfőbb Ügyészség, hogy hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tettek Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben. Völner a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség Komárom-Esztergom megyei szervezetének 2006-tól, az esztergomi szervezetének pedig 2015-től az elnöke. A Magyar Hajózási Országos Szövetséget szintén 2015-től vezeti elnökként.
A közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.
Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti.
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A büntetőeljárás Völner Pál országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.
Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll. | A Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetés gyanúja miatt kezdeményezi Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését | Közleményt adott ki a Legfőbb Ügyészség, hogy hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tettek Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/07/a-legfobb-ugyeszseg-hivatali-vesztegetes-miatt-kezdemenyezi-volner-pal-allamtitkar-mentelmi-joganak-felfuggeszteset | 2021-12-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Völner Pál országgyűlési képviselő, igazságügyi miniszterhelyettes mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta az Országgyűlés elnökénél Polt Péter legfőbb ügyész. Völner 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanúként merült fel, hogy Völner a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.
Amit Völner csinált, az a Legfőbb Ügyészség szerint vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagos elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanúját kelti. Eljárást azonban csak akkor tudnak Völner ellen indítani, ha az Országgyűlés felfüggeszti mentelmi jogát.
Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az utóbbi napokban jelentősen dagad a botrány a Bírósági Végrehajtói Kar körül: korábban Hadházy Ákos független parlamenti képviselő írta meg, hogy a testület elnöke, Schadl György ellen a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz, az elnököt pedig le is tartóztatták. | Hivatali vesztegetés miatt függeszthetik fel Völner Pál mentelmi jogát | Völner a Legfőbb Ügyészség szerint rendszeresen pénzt fogadhatott el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20211207_volner_pal_mentelmi_jog | 2021-12-07 08:32:00 | true | null | null | HVG |
Az már egy ideje kérdés, hogy mi folyik Schadl György körül, Hadházy Ákos már Polt Péter legfőbb ügyészt is kérdezte a témában, aki azonban minősített adatokra hivatkozva megtagadta a válaszadást – írja az mfor.hu. A képviselő szerint azonban a büntetőeljárás megindulása immár tényként kezelhető a zár alá vételek alapján. Hadházy azt is felveti: a Központi Nyomozó Főügyészség illetékességi esetei közül csak a kormánytag megvesztegetése lenne életszerű. Hivatalos tájékoztatás mindenesetre továbbra sem érhető el a hetek óta húzódó ügyben.
Mint a 24.hu emlékeztet, Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón árulta el, tud arról, hogy Schadl György MBVK-elnököt letartóztatták, azt mondta, erről újsághírekből értesült.
Ugyanakkor a miniszter válaszáig csupán annyi jelent meg (elsőként a Blikkben), hogy egy vezetőt tartóztattak le a köztestületnél, az nem, hogy konkrétan kit. Ennek ellenére Gulyás a válasza alapján tudta, hogy Schadlről van szó, akit – mint mondta – „valamilyen korrupciós ügy miatt” tartóztathattak le, de részleteket nem tudott mondani, ezért irányított bennünket a Belügyminisztériumhoz. | Dagad a botrány a Bírósági Végrehajtói Kar vezetője körül | A Központi Nyomozó Főügyészség a Bírósági Végrehajtói Kar vezetője, Schadl György és felesége ingatlanjainak zár alá vételét kezdeményezte a tulajdoni lapok szerint – közölte közösségi oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211205_Dagad_a_botrany_a_Birosagi_Vegrehajtoi_Kar_vezetoje_korul | 2021-12-05 12:41:00 | true | null | null | HVG |
Már épül az étterem, kilátóterasszal a felcsúti kisvasút helyi állomása mellett és készül a híd, amely a szomszédos csónakázó tó közepén álló mesterséges szigethez vezet - közölte az RTL Klub Híradója. A tavat pár éve uniós támogatásból alakították ki. Most ennek a turisztikai fejlesztésére ad másfél milliárd forintot az állam. A beruházást Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége végzi. Hadházy Ákos független képviselő szerint aki ezt kitalálta, az elvesztette a józan ítélőképességét.
Lapunk írta meg, hogy a záportárózót úgy alakítják ki, hogy abból csónakázótavat csináljanak, többfunkciós sportpályával, kilátóval, étteremmel. | Már épül a kilátóteraszos étterem a felcsúti kisvasútnál | A csónakázó tó és a mesterséges sziget már kész, most a híd is épül hozzá. Mészárosék cége építi, állami támogatásból. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211204_Mar_epul_a_kilatoteraszos_etterem_a_felcsuti_kisvasutnal | 2021-12-04 20:03:00 | true | null | null | HVG |
Sokáig nem lehetett érteni, hogy október 1-től miért egy új hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli az önálló bírósági végrehajtói kar működését. Most már azonban nem lenne meglepő, ha köze lenne ahhoz, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett Völner Pál fideszes képviselő, igazságügyi államtitkár mentelmi jogának felfüggesztésére.
Az ügyészségi közlemény szerint megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően. Völner nemcsak sima képviselő, hanem az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral (MBVK) kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.
Ez a végrehajtóbotrány már hónapok óta dagad. Az ügyészség által emlegetett MBVK-elnököt Schadl Györgynek hívják, aki amúgy a Budaörsi Járásbíróság illetékességi területének végrehajtója. Ide tartozik Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Remeteszőlős, Telki, Tök és Zsámbék. November 12-én a Blikk írta meg – az érintett megnevezése nélkül –, hogy a köztestület egyik magas beosztású vezetőjére és végrehajtóként dolgozó feleségére a Liszt Ferenc repülőtéren csaptak le a rendőrök. A hírek szerint a házaspár Dubajba készült, amikor megjelentek a nyomozók. A 24.hu cikke szerint november 12-e óta teljes a hírzárlat arról, hogy büntetőeljárás alá vonták az MBVK elnökét, Schadl Györgyöt.
A csendet Hadházy Ákos független képviselő törte meg, amikor december 4-én arról posztolt, hogy Schadl ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozhat, ugyanis a főügyészség néhány napja a végrehajtói kar elnöke és felesége ingatlanjainak zár alá vételét kezdeményezte a tulajdoni lapok alapján.
A végrehajtó hetek óta elérhetetlen, így a letartóztatásáról szóló hírek is igazak lehetnek. A büntetőeljárás ténye pedig a fentiek alapján egyértelmű. Még izgalmasabb, hogy a nyomozó szerv a Központi Nyomozó Főügyészség. A szervezet honlapján olvashatóak azok a kiemelt ügyek, amelyeknél ők az illetékesek. Nyilván nem jön szóba például a bíró elleni emberölés, a felsorolt esetek közül csak a kormánytag megvesztegetése életszerű
- írta Hadházy Ákos. Szerinte tény, hogy a végrehajtói karban a trafikosztáshoz hasonló átrendeződés folyt az elmúlt években. Sok végrehajtótól elvették a jogot, mert nem volt jogi diplomájuk. Hozzátette: egyrészt vicc, hogy enélkül is űzhették ezt a szakmát, másrészt viszont az így felszabadult zsíros bizniszért megindult a harc. Hadházy azt is írta: több helyről érkezett, bár meg nem erősített információ, de könnyen elképzelhető: Schadl pénzért adhatta a végrehajtói helyeket, de ehhez az Igazságügyi Minisztérium egyik vezetője felé is tejelnie kellett.
Kérdés, hogy Schadl mit mondott az ügyészségnek az elmúlt egy hónapban.
A végrehajtói helyeket nagyjából úgy kell elképzelni, mint a háziorvosi praxisokat. Az MBVK honlapján most is elérhető egy szeptember 17-én önálló bírósági végrehajtói álláshelyek betöltésére kiírt pályázat, amiben 35 végrehajtót keresnek többek között a Pesti Központi Kerületi Bíróság mellé, több kerületi bíróság mellé, valamint például a debreceni vagy a székesfehérvári járásbíróság mellé.
Sokat érnek ezek a helyek. Például a budaörsi SCHADL és TÁRSA Végrehajtó Iroda 2020-ban 356 millió forintos forgalomnak örülhetett, amiből 134,4 millió forint nyereség lett. | Milliókat érő végrehajtói praxisok állhatnak Völner Pál vesztegetési ügye mögött | Sokáig nem lehetett érteni, hogy október 1-től miért egy új hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli az önálló bírósági végrehajtói kar működését. Most már azonban nem lenne meglepő, ha köze lenne ahhoz, hogy a Legfőbb Ügyészség hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett Völner Pál fideszes képviselő, igazságügyi államtitkár mentelmi jogának felfüggesztésére. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/07/milliokat-ero-vegrehajtoi-praxisok-allhatnak-volner-pal-vesztegetesi-ugye-mogott?fbclid=IwAR3FGlMRZ4poko_Chvu1SdqoEBIVP8qnbgmtv8kidukR1Qb86sVQ8DJkVgo | 2021-12-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) és elnöke körül hónapok óta dagad a botrány, az ügyben azonban eddig szinte teljes volt a hírzárlat - írja a hvg.hu a Völner-ügy előzményeit áttekintő cikkében. Völner Pál fideszes parlamenti képviselő és igazságügyminiszter-helyettes mentelmi jogának felfüggesztését kedden indítványozta a Legfőbb Ügyészség, mert azzal gyanúsítják, hogy 2019 óta alkalmanként 2-5 millió forintot kapott Schadl Györgytől, az MBVK elnökétől.
Arról, hogy Schadllal valami nincs rendben, a 24.hu írt először november elején. A lap fülest kapott a végrehajtó letartóztatásáról, de az információt nem tudták megerősíttetni, bármelyik illetékes szervhez is fordultak. November 12-én aztán a Blikk írta meg, hogy „az MVBK egyik magas beosztású vezetője” épp a feleségével tartott Dubajba, amikor letartóztatták a repülőtéren. Az illetékes szervektől azonban ők sem kaptak semmilyen tájékoztatást, tényleg mindenre kiterjedő hírzárlatot rendelhettek el az ügyben. Ugyanakkor sem a 24.hu, sem a Blikk nem tudta elérni Schadlt, mobilja ki volt kapcsolva, irodájában szünetelt az ügyfélfogadás.
Ezek után hetekig nem szivárogtak újabb információk az ügyről, és egy, a 24.hu birtokába került hangfelvétel szerint ennek oka az is, hogy a végrehajtói kar egyik vezetője egy szűk körű megbeszélésen maga is beszél a hírzárlatról, és hallgatóságát munkaügyi következményekkel fenyegeti arra az esetre, ha valami mégis kiszivárogna.
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő közben írásban kérdezte az eljárásról Polt Péter legfőbb ügyészt, aki a múlt csütörtökön annyit válaszolt, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében nincs lehetősége válaszolni. Ebben már az is beszédes volt, hogy tagadni Polt már nem tudott.
Ezen a napon már Gulyás Gergely is válaszolt a kormányinfón egy ezzel kapcsolatos kérdésre, és Schadl nevét ugyan nem említette, de annyit elismert, hogy tud az ügyről, az újságban olvasta, és „valamilyen korrupciós ügy miatt” történt a letartóztatás. Hadházy az Azonnalinak adott interjújában ekkor már beszélt a kenőpénzekről, és arról is, hogy a szálak az Igazságügyi Minisztérium felsővezetéséig nyúlhatnak.
A hvg.hu szerint a botrány valószínűleg mostanra duzzadt akkorára, hogy nem lehetett tovább titokban tartani, ezért az ügyészség a dolog elé menve maga dobta be kedden Völner nevét, és a politikus azóta le is mondott minisztériumi poszjairól. | Hetek óta titkolóznak a hatóságok Völner Pál vesztegetési ügyében | A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) és elnöke körül hónapok óta dagad a botrány, az ügyben azonban eddig szinte teljes volt a hírzárlat - írja a hvg.hu a Völner-ügy előzményeit áttekintő cikkében. Völner Pál fideszes parlamenti képviselő és igazságügyminiszter-helyettes mentelmi jogának felfüggesztését kedden indítványozta a Legfőbb Ügyészség, mert azzal gyanúsítják, hogy 2019 óta alkalmanként 2-5 millió forintot kapott Schadl Györgytől, az MBVK elnökétől. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/07/hetek-ota-titkoloznak-a-hatosagok-volner-pal-vesztegetesi-ugyeben | 2021-12-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Orbánnal egyidős, ő is jogász, és ő is a Bibó Szakkollégiumba járt.
Olyan magas, mint egy kosaras.
Havi 3 millió körül keresett, plusz költségtérítés.
A titkosszolgálatok vezetőin kívül ő tudta talán a legtöbbet arról, hogy kiket figyelnek a magyar szolgálatok.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
“A mentelmi jogról valamennyien tudjuk, akik tanultunk jogtörténetet, hogy ez egy olyan vívmány, ami gyakorlatilag az ellenzéki képviselők védelmét szolgálja éppenséggel a végrehajtó hatalommal szemben.”
Amikor Völner Pál ügyvéd, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára 2017. szeptember 20-án ilyen jogászosan kioktató modorban válaszolt Staudt Gábor jobbikos képviselő korrupcióról szóló napirend előtti felszólalására, még nem sejthette, hogy pár év múlva azon kevés kormánypárti képviselők egyike lesz, akiknek a legfőbb ügyész a mentelmi joga felfüggesztését kéri. Völner ráadásul nem mezei képviselő, hanem tapasztalt kormányzati káder: a NER-korszak hajnalán négy évig volt közlekedési államtitkár az akkori fejlesztési minisztériumban, most pedig már hat éve parlamenti államtitkár az igazságügyi tárcánál.
Utóbbi minőségében az elmúlt években ő volt az, aki főnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter helyett aláírta a lehallgatási jóváhagyásokat, napi 3-5 alkalommal adva engedélyt a hazai titkosszogálatoknak titkos megfigyelésre és információgyűjtésre. Mint a Pegasus-ügyben kiderült, több esetben is a kormányzati korrupció feltárásán dolgozó újságírók és aktivisták ellen.
Még egy bibós
Völner Pálénál tökéletesebb politikai pedigréje a NER koordináta-rendszerében egyszerűen senkinek sem lehet. | Ki ez a Völner Pál, az eddigi legmagasabb beosztású fideszes kormányzati figura, akit korrupcióval gyanúsítanak? | Orbánnal egyidős, ő is jogász, és ő is a Bibó Szakkollégiumba járt. Olyan magas, mint egy kosaras. Havi 3 millió körül keresett, plusz költségtérítés. A titkosszolgálatok vezetőin kívül ő tudta talán a legtöbbet arról, hogy kiket figyelnek a magyar szolgálatok. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/07/ki-ez-a-volner-pal-az-eddigi-legmagasabb-beosztasu-fideszes-kormanyzati-figura-akit-korrupcioval-gyanusitanak | 2021-12-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2021. december 8. – 07:04
Bige László, a Bige Holding Csoport elnök vezérigazgatója a Bige Holding cégcsoport által adományozott laboratóriumi eszközök ünnepélyes átadásán, Nyíregyházán 2020. április 24-én – Fotó: Balázs Attila / MTI
1902
Bige László, a műtrágyakirály cégcsoportja 11 milliárd forintos versenyhivatali bírságot kapott, majd az elmúlt napokban a kormány agrárpolitikusai azt harsogták: Bige 36 milliárd forintos kárt okozott a magyar gazdáknak, és a mostani magas műtrágyaárakért is ő felel. Ő azonban azt mondja, hogy az olcsó hazai műtrágyával a magyar gazdák inkább versenyelőnyhöz jutottak. Utánajártunk, hogy mi is ez a szám, de közben a Csányi–Bige konfliktussal és a magyar közigazgatás fájó hiteltelenségével is találkoztunk.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy Bige László műtrágyagyártó cégcsoportja kartellezett. Ezt a vádat Bige tagadja, és a döntést majd bíróságon támadja meg – állították nekünk a Nitrogénművek vezetői. Ha esetleg a bírósági döntés majd nem találja megalapozottnak a versenyhivatali döntést, akkor teljesen átalakul a helyzet. Igen ám, de a politika nem vár erre, máris felkapta a kérdést, és ezért érdemes megnézni, hogy vajon a versenyt torzító megállapodások a végfogyasztóknak is kárt okoztak-e, vagy éppen őket hozták kedvezőbb helyzetbe.
A sör példáján
Képzeljük el, hogy egy átlagos doboz sör 200 forint, de egy füstős alagsori szivarszobában összegyűlnek a sörgyártók, és (horizontálisan) megállapodnak, hogy mindenki egyszerre emeljen 20 százalékkal árat, és folytassák úgy a versenyt. Az átlagár 240 forint lesz, a fogyasztó kénytelen lesz többet csengetni.
De van olyan kartell is, hogy egyetlen gyártó megkeresi az összes nagy láncot, diszkontot, (vertikális) megállapodást kötnek, a sörgyár megígéri, hogy amennyiben a jövőben csak tőle vásárol mindenki, akkor ő a nagy mennyiségből fakadó méretgazdaságosság miatt 180 forintért is tudná adni a sört. A verseny ismét sérül, a gyártó és a láncok összefogásával a többi gyártó kiszorul, de a végfogyasztói ár ebben az esetben inkább csökken.
Össztűz Bige Lászlóra
Ez a kis versenyjogi bevezető azért készült, mert a kormány és a propagandamédia intenzíven rámozdult Bige Lászlóra, az ország egyik leggazdagabb emberére, a műtrágyát gyártó Nitrogénművek-csoport tulajdonosára, akinek cégeit több mint 11 milliárd forintra bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Elsősorban a vezető agrárpolitikusok, így Nagy István agrárminiszter az itt olvasható Fb-bejegyzésében, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke, illetve Farkas Sándor parlamenti államtitkár beszéltek arról, hogy Bige Nitrogénművek-csoportja 36 milliárd forintot vont el a magyar gazdatársadalomtól. A miniszter azt is elárulta, hogy miért gondolja ezt.
„Bige László a gazdák és a magyar családok kárán nyerészkedik, és tenné ezt tovább. Agrárminiszterként, a magyar kormány tagjaként ezt nem hagyhatom”
– mondta. Előkerült egy aktuális, a jelenlegi magas műtrágyaárakkal és generált áruhiánnyal kapcsolatos vád is, mi ebben a cikkben inkább az első pontra fókuszálunk, de azért természetesen a második kérdésre is rákérdeztünk a Nitrogénművek vezetőinél, illetve különböző forrásainknál.
A műtrágyakirály érvei
Maga Bige László válaszleveleiben leszögezte, hogy a miniszter félrevezeti a közvéleményt. Ő másfajta logikát mutatott be, e szerint
Nyugat-Európához viszonyítva majdhogynem mindig olcsóbb volt a műtrágya Magyarországon,
mintegy 29,9 milliárd forinttal segített a magyar gazdáknak az olcsóbb műtrágya eladásával németországi kollégáikhoz viszonyítva,
a pétisó (CAN) európai ára tonnánként 610–625 euró, a végfelhasználói ár 700-800 euró, a Bige-csoport ehhez képest tonnánként 585 euró áron szállítja csomagolva a végfelhasználók udvarára.
Az üzengetésnek voltak személyeskedőbb részei is mindkét oldalról. Cikkünk későbbi részében a Nitrogénművek vezetői majd részletesen is tisztába teszik a műtrágya árának az összetevőit, a dráguló földgáz, áram és szén-dioxid-kvóta vagy a gyengülő forint hatásait, de egyelőre ezt most hagyjuk, inkább nézzük meg, hogy vajon honnan is jöhet ez a bizonyos 36 milliárd forintos szám.
A GVH döntése
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) oldalán két igazán fontos anyag olvasható az ügyről, egy összefoglaló közlemény és egy közel 250 oldalas, részletes indokolás.
Ezen „hősiesen” megpróbáltuk végigrágni magunkat, de mivel a személynevek és az üzleti titkot jelentő gazdasági adatok nem olvashatók, elég nehéz a 36 milliárd forint nyomára bukkanni.
Ami biztos, hogy a GVH rekordbírságot, összesen 14,1 milliárd forintot rótt ki kartellezés miatt, ebből 11,056 milliárd forintot Bige László érdekeltségei kaptak (a Nitrogénművek, az NZRT-Trade, a Bige Holding és mások), míg a jogsértést elismerő, amerikai hátterű Cargill Magyarország 1,946 milliárd forintot (azt, hogy az amerikai cég is elismerte a jogsértést, úgy is lehet értelmezni, hogy azért az nem valószínű, hogy alaptalan mese lenne a kartellezés), a jogsértést mindvégig vitató Hőgyészi Agrokémiai Kft. 1,138 milliárd forintot fizethet. A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó KITE Mezőgazdasági Zrt. viszont (mint amolyan bűnbánó pentito) teljesen megúszta az ügyet, de erről majd később.
A vélelem
Ha Bige László cégei és egykori társai nem kartelleznek, akkor pontosan nem tudhatjuk, hogy mi történt volna a piacon, tényleg 36 milliárd forinttal több maradt volna a gazdák zsebében, vagy nem. Erre a kérdésre senki sem tudja a választ, csakhogy van egy „de”.
Mindenképpen szögezzük le gyorsan, hogy valójában nem tudjuk, hogy Nagy István miniszter és társai mire alapozták az összeget. Megpróbáltuk ugyan megkérdezni a minisztériumot, de nem kaptunk választ. Nézzük az opciókat!
Az nem tűnik valószínűnek, hogy ilyen konkrét összeget úgy mondanak be, hogy valaki a hasára csapott.
De az sem realisztikus, hogy egy komoly közgazdászcsapat elemezte hetekig a régi tettek károkozását a gazdákra nézve.
A legvalószínűbb az, hogy a szám a versenytörvény egy passzusából ered.
Bizonyos kartelltípusokra – például amelyekben felmerül a piacfelosztás vagy a vertikális ármeghatározás – a törvény megfogalmaz egy vélelmet, e szerint nagyon leegyszerűsítve a fogyasztók által megfizetett végső árból 10 százalék lehetett a kartell miatt fizetett felár. Egyetlen, de fontos mondatról van szó, idézzük pontosan ezt a bizonyos 88. paragrafust:
„Kartellel okozott versenyjogi jogsértés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a versenyjogi jogsértés a jogsértő vállalkozás által alkalmazott árat tízszázaléknyi mértékben befolyásolta.”
Mi lett volna, ha?
Counterfactual, vagy magyarul kontrafaktuális (a valóság ellentettje). Az angol jog így hívja ezt a becslést. Vagyis ha ez a 36 milliárd forintos szám megalapozott, akkor valakik (vélhetően maga a GVH) megnézte, hogy a jogsértés időszakában (2009–2016) mennyi műtrágyát adtak el Magyarországon a tiltott megállapodások égisze alatt (ez lehet nagyjából 360 milliárd forint), és ennek a tizede lehetett az emlegetett összeg.
Mint hallottuk, a nemzetközi versenyjogban egyébként nagyon ritka az ilyen pontos, százalékos vélelem, de például a román versenyjogban is van ilyen.
Ez a konkrét szám egyébként arra szolgál, hogy amennyiben valaki kártérítést kér a kartellezés miatt, akkor ebből a vélelemből kell kiindulni. Ilyenkor megfordul a bizonyítási teher, a kartellezőnek kell bizonyítania, hogy ennél valójában kevesebbet „nyerészkedett”. Ismereteink szerint ilyen per van például folyamatban a Magyar Állam és az egykori autópálya-kartell-ügy érintettjei között is, vagy egy évtizede.
Csak hogy egy példán keresztül érthetőbb legyen: ha az állam által megpályáztatott autópálya 100 milliárd forintba került, de kiderül, hogy a pályázaton induló útépítők összejátszottak, akkor meg kell fordítani a bizonyítási terhet: bizonyítsa a győztes cég, hogy nem okozott 10 milliárdos kárt az államnak, vagy fizessen.
A mai árak és a Nitrogénművek reakciója
Az agrárpolitikusok azzal is támadták a Nitrogénműveket, hogy jelenleg miattuk ilyen drága a műtrágya. Megkerestünk több általunk ismert vezetőt a Bige-birodalomban, a Nitrogénművek válaszaiban leszögezte, hogy a Bige család és a Nitrogénművek ellen folyó kormányközeli médiahadjárat minden valóságalapot nélkülöz.
Mint hallottuk, a GVH-s döntés bírósági úton megtámadható (többen is megerősítették, hogy meg is támadják), ahol majd a GVH-nak bizonyítani kell az állításait. A Nitrogénművek szerint a 36 milliárd egy elképzelt szám, ami politikai motiváció szüleménye.
„Ezzel szemben a valóság az, hogy az elmúlt tíz évben átlagosan 18 százalékkal adtuk olcsóbban a műtrágyát a hazai piacra, mint az a körülöttünk lévő uniós piacokon. Tehát nem megkárosítottuk, hanem versenyelőnyhöz juttattuk a magyar gazdákat. Az év minden napján értékesítünk műtrágyát a magyar gazdáknak. Az elmúlt hónapban rekordmennyiséget. Decemberben lesz két nap, amikor a tavaszi szezonra a teljes termelésünket leköthetik a magyar gazdák és kereskedők. Ez a két nap, a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben, kifejezetten a magyar felhasználókat hozza helyzetbe, ugyanis elsőbbséget élveznek” – közölték.
Az árszint
A Nitrogénművek kiemelte, hogy a műtrágya fő gyártási költségei (90 százalékban) gáz, áram és kvóta.
A gáz 2020 decemberében átlagosan 16–18 euró/Mwh volt, az idén decemberben 85–95 euró/Mwh.
Az áram tavaly ilyenkor 48–50 euró/Mwh volt, jelenleg 240 euró/Mwh
A szén-dioxid-kvóta 2020 decemberében 32 euró/tonna volt, jelenleg 80 euró/tonna.
„És közben a forint is sokat gyengült, csak a tisztánlátás végett a GVH a 2009 és 2016 közötti időszakot vizsgálta. Tehát egy öt évvel ezelőtt lezárult vizsgálatnak mi köze van a mai műtrágyaárakhoz?” – írta nekünk a Nitrogénművek.
Az árakba nagyon nem mennénk bele részletesen, de a nitrogén típusú műtrágya commodity termék. Van tőzsdei jegyzése, és két fő riportja van, az IHS Markit Fertecon és a CRU Fertilizers. A pétisóban a Germany CIF Inland CAN Bulk ára a meghatározó, ezek alapján Magyarországon az esetek többségében a végfelhasználó udvarán, csomagolásban lévő műtrágya olcsóbb, mint Németországban a kikötői.
A Nitrogénművek azt kifejezetten sérelmezi, hogy olyan nyilatkozatok is születnek, hogy nem is csak a műtrágya, de az élelmiszer is a cég miatt drágul. Valójában, ami ma a polcokra kerül, az még az előző aratásból gyártott termények inputárait tükrözik. Jövő nyáron-ősszel, amikor a mostani rekord-energiaárakon legyártott műtrágya és aratott terményárak feldolgozási költségei beépülnek, akkor a kenyér és egyéb élelmiszer révén nagyon erős inflációt fogunk látni az élelmiszereknél.
Mit is tettek a kartellezők?
Sokat írtunk már a GVH-döntés következményeiről, de kevesebb szó esett arról, hogy maga a GVH mégis mit állapított meg. A GVH anyagaiból kiindulva, ebben az ügyben nagyon röviden annyi történt, hogy Magyarország egyetlen nagy műtrágyagyára (a Nitrogénműveknek a nitrogénműtrágyák piacán 50–70, a komplex műtrágyák között 10–30 százalékos részesedése volt) stratégiai keretszerződéseket kötött egyes viszonteladó partnereivel.
„Ezekben meghatároztak a viszonteladási és a végfelhasználói árakat, illetve valószínűsíthetően partnerenként jelentős mértékben meghatározták az évente kötelezően megvásárolandó és értékesítendő minimum termékmennyiséget, a más tagállami gyártóktól, forgalmazóktól történő beszerzés (import) korlátozása érdekében” – erre következtet a GVH.
A Nitrogénművek emellett duális disztribúciót végzett a piacon, ez olyan, mintha a Nike maga is eladna cipőket, de nagykereskedőket is kiszolgálna, a Nitrogénművek eladott a nagy partnereinek, de Genezis néven egy saját agrárintegrátort is épített.
A 250 oldalas anyag nagyon részletes, még azt is lehet mondani, hogy „izgalmas” olvasmány, vannak benne védett tanúk, lefoglalt levelezések, szerződések, üzletkötői találkozók jegyzőkönyvei és a vizsgált felek védekezése is kibontakozik, akik a GVH-s lépéseket külön is megtámadták, legyen szó a razziaszerű rajtaütésről vagy a tanúmeghallgatásokról.
A fő károsultak
Az ügy érdekessége, hogy bizonyos szempontból annak során a Fidesz ismert üzeneteinek kedves folyamat játszódott le, vagyis nemzeti cégek jártak jól a külföldi cégek ellenében. A nemzeti érdekvédelem a regionális versenytársakat sújtotta. A környéken nagyjából országonként egy nagy műtrágyacég van, és Bige László és társai főleg ezeket próbálták távol tartani, vagyis
a szlovákiai, vágsellyei Duslót (Andrej Babiš vállalkozását),
az osztrák, linzi Borealist,
a romániai, marosvásárhelyi Azomurest, amely éppen leállt a magas inputköltségek miatt,
a szerbiai, pancsovói Azotarát és
a horvát, kutinai Petrolkemiját.
A környéken még az orosz és az ukrán cégek, valamint az Olaszországban gyártó norvég Yara jön szóba mint versenytárs értékesítő.
Az agrárintegrátorok
A legnagyobb hazai agrárcég, a Csányi tulajdonolta nádudvari KITE és a piacvezető hazai műtrágyacég, vagyis a Nitrogénművek régóta ellenfelek.
Az integrátorpiacon óriási cégek vannak, egy-egy ilyen gigantikus integrátor a gazdáknak vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszereket és mezőgépeket (inputokat) ad, és a termények értékesítésében (output) is segít, majd elszámol velük. Több tíz-, akár százmilliárdos cégekről van szó. Csányinak nincsen műtrágyagyártása, míg Bigének nincsen érdemi integrátori partnere, a cseh miniszterelnök Andrej Babišnak pedig van integrátora (Agrotec) és szlovák műtrágyacége (Duslo) is. Sőt, már Mészáros Lőrincék csoportja is bejelentkezett a piacra, a Talentis Agro létrehozott egy Agro Link nevű integrátorcéget. A négy nagy erőcsoport (illetve ötödikként az Axiál nevű cég) uralja a magyar mezőgazdaságot, és közülük főleg Csányi és Bige háborúznak.
A Csányi–Bige viszony
A műtrágyaügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hosszú éveken át nyomozott, de azt csak a végső anyagokból lehet biztosan látni, hogy az ügy során a KITE (Csányi Sándor nádudvari cége) „önfeljelentést” tett, így ez a társaság végül mentesült is a büntetés alól. Ez egy bevett eljárás, mert a versenyhatóságok ezzel ösztönzik a kartellek bejelentését.
A történet onnan indul, hogy valaha Bige László cégei és a KITE agrárintegrátor együttműködtek. Amikor a KITE eladóvá vált, Bige László és Csányi Sándor egy visszafogottnak egyáltalán nem nevezhető harcba kezdett a cégért (erről könyvet lehetne írni), amit végül Csányi nyert meg.
Egy átmeneti szereplő (Guba Sándor) után Csányi Sándor egy ponton már nyíltan KITE-tulajdonos lett. Képzeljük el ezt a pillanatot! Bige László és Csányi Sándor már egy ideje harcban álltak egymással, nyíltan nem kedvelték egymást. A Nitrogénművek és a KITE hamar csatába is indult, a két cégnek volt szerződése, de a Nitrogénművek már drágábban adta volna a tulajdonosváltás után a műtrágyát, így a KITE-nek már nem kellett az áru, felmondta a szerződését, mire a Nitrogénművek kötbért követelt, és beperelte a KITE-t.
Ki nyomja meg a gombot?
Közben Csányi átvilágította a cégét, és már vagy tudta, vagy észrevette, hogy a társaság régóta (tiltott rendszerben) együttműködött az ellenfelével. A KITE új vezetői azt találták, hogy itt volt egy kartell, és léptek.
Bige László mindig elmondja, hogy sokféle ügye (a versenyhivatali mellett van hűtlen kezelési büntetőügye és környezetvédelmi eljárása is) mögött Csányi Sándor támadásait sejti, aki ezt mindig határozottan visszautasítja. Az, hogy miképpen indultak Bige büntetőügyei, nem tudjuk, de itt, vagyis a versenyügyben tényleg látszik a Csányi-szál. Vélhetően a felek (Nitrogénművek és a KITE) tudhatták, hogy óriási kockázatot futnak egymással. Vagy reménykedhettek, hogy a másik nem megy el a GVH-hoz, vagy előbb kellett előrántaniuk a coltot és tüzelni. A KITE ezt tette, feljelentette önmagát és a jogsértést, így végül az együttműködésért mentesült a bírság alól.
Kinek éri meg feladni magát?
A magyar versenyjogban aki először, önként feltár egy kartellügyet, az bizonyos feltételek mellett száz százalékban mentesülhet a bírság alól, erről kaphat is egy végzést. Ez az úgynevezett engedékenységi kérelmező, aki elismeri a jogsértést és feltárja azt. Ha pedig már elindult az eljárás, még mindig lehet ilyen engedékenységi kérelmet beadni, de csak egy bizonyos szakaszig. A második önfeladó már csak 30–50 százalékos engedményt kaphat a bírságból, míg a harmadik legfeljebb 30 százalékig kaphat kedvezményt.
A többiek pedig már nem kapnak semmit, ezért van olyan európai versenyhivatal, ahol blokkolóóra működik, ne legyen vita később arról, hogy ki érkezett be hamarabb a hivatalba. Ebben az ügyben csak egy ilyen önfeladó szereplő volt, a KITE, de emellett született egy egyezség is. Az amerikai Cargill és a GVH egy idő után megegyeztek, ilyenkor a cég a bizonyítékok láttán elfogadja, hogy megfogták, lemond a bírósági eljárás jogától. És mivel a felek így hamarabb lezárhatják az ügyet, az egyezséget kötő szintén kap valami csökkentést, de legfeljebb 30 százalékot enged el a hivatal.
A közintézmények hitelvesztéséről
A politika mindenképpen látványosan ráhajtott erre az ügyre, az agrártárca nyomában a sajtó elkezdte azt harsogni, hogy lám egy ilyen ember, vagyis Bige László, aki a gazdákat megkárosította, „ebből a pénzből” támogatta Márki-Zay Pétert.
Ezt mennyire tartjuk gyakori eljárásnak? Korábban volt kartellügye a bankoknak is.
Emlékeznek olyanra, hogy a Pénzügyminisztérium vagy a Magyar Nemzeti Bank arról publikált, hogy az OTP ebből a pénzből támogatta a magyar labdarúgást vagy a Puskás Akadémiát?
Vagy kapott súlyos bírságot a Magyar Telekom is, de ilyenkor nem állt ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy micsoda botrány, hogy a T-csoport közben a Fradit vagy Ákost szponzorálta.
Végül beszéljünk a hazai közintézmények hitelességéről, hibákról, anomáliákról. Legyen a példánk a telefonunk ujjlenyomatos (biometrikus) azonosítási rendszere.
Kétféle hiba is elképzelhető egy ilyen folyamatban, az is, ha a rendszer elfogadja egy olyan felhasználó ujjlenyomatát, amit nem kellett volna elfogadnia, ez a téves elfogadás (false acceptance), de az is hiba, ha a telefonunk minket, azaz a jogos felhasználót is visszautasítja tévesen (false recognition).
Magyarországon mindenféle közintézménytől (Gazdasági Versenyhivatal, Állami Számvevőszék, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Közbeszerzési Döntőbizottság, ügyészségek, bíróságok, pályázati zsűrik) azt szeretnék elvárni, hogy pártpolitikától függetlenül (pártatlanul), azaz igazságosan hozzanak döntéseket. Csak aztán az a tapasztalat, hogy ezek az intézmények mégis szelektíven végzik a dolgukat, azaz bizonyos cégeket, személyeket, pártokat trendszerűen nem bántanak, másokat viszont kifejezetten szúrós szemmel vizsgálnak.
A médiában a kritikus sajtótermékek (RTL Klub, Central) összefonódása nem szabályos, a kormányt támogató oldalon pedig hatalmas konglomerátum alakulhat ki.
Simicska Lajos egy ideig igazi közbeszerzési bajnok volt, majd amikor kritikus lett, hirtelen egyes referenciának megadott szerb hajók fedélzetmérete miatt kapott egy komoly kizárást.
Van olyan párt, amelyik súlyos büntetést kap, mert kedvezményes plakáthelyeket kap, a kormánypárt politikai üzenetei pedig adófizetői pénzen lephetik el az óriásplakátokat.
Szóval, ha van egy ilyen alapvető szelekció, akkor kétféle torzulás is felmerül a rendszerben.
Ha a független intézmények igazságtalan döntést hoznak, akkor az természetesen nagy baj.
De egy olyan anomália is megjelenik a rendszerben, hogy a rossz tapasztalatok miatt, ha esetleg az intézmények jól végzik a dolgukat, akkor is azt gondolhatja a közvélemény, hogy már megint politikai üldöztetés áldozata lett a megbüntetett cég.
Tüzelj előre!
Arra természetesen nem vennénk a bátorságot, hogy a versenyhivatali vizsgálatot dicsőítsük vagy kritizáljuk, de nézzük most azt, hogy milyen stratégiát érdemes választani, ha valaki ellen egy ilyen készül.
Vegyünk egy példát a nagypolitikából, az amerikai–magyar viszonyból. A 2016-os, de a 2020-as amerikai elnökválasztás finisében is Orbán Viktor magyar miniszterelnök sokakat meglepett azzal, hogy nyíltan kiállt Donald Trump várható győzelme mellett. Elhibázott döntésnek tűnt, hiszen nem a republikánus jelölt volt az esélyes, de valójában gyaníthatóan tudatos stratégia lehetett.
Ha ugyanis Donald Trump végül nyer, politikailag jövedelmező lehet a harcos kiállás már korán, az esélytelenség idejében.
Ha pedig a demokraták futnak be, ők eleve sem szimpatizáltak Orbánnal, minden későbbi negatív lépés, egy esetleges szankció vagy erőteljes kritikus megfogalmazás betudható annak, hogy „igen, persze, ezt azért kapjuk, mert mi Trumpnak drukkoltunk”. Érdemes megfigyelni, hogy a Fidesz a következő magyar választás előtt is már külföldi beleszólással riogat, ha esetleg egy amerikai korrupcióellenes lépés valóban bekövetkezne, lehet mondani: na lám, mi megmondtuk.
Azt szintén nem tudhatjuk, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Bige László azért kezdett el nyíltabban politizálni, izgalmas Partizán-interjút adni, az ellenzéki Márki-Zay Pétert támogatni, mert a magyar közállapotok megváltoztatása mély meggyőződése. Vagy az is lehet, hogy Bige dörzsölt, tudja, hogy amennyiben a folyamatban levő büntetőügyét vagy a most taglalt versenyhivatali eljárást politikai indíttatású folyamatnak állítja be, azzal előre megmagyaráz egy-egy ítéletet a közvéleménynek, a dolgozóinak, a partnereinek, akár önmagának.
A történet végül is mindenképpen Magyarország szomorú kórisméje: akkor is, ha egy vizsgálat valóban politikailag motivált, de akkor is, ha szakmailag teljesen megalapozott, csak utána kap politikai optikát.
Partnereinktől | Elvett 36 milliárdot, vagy adott 30 milliárdot? A Bige Lászlóra zúduló össztűz mögött hatalmas erők játszmái | Bige László, a műtrágyakirály cégcsoportja 11 milliárd forintos versenyhivatali bírságot kapott, majd az elmúlt napokban a kormány agrárpolitikusai azt harsogták: Bige 36 milliárd forintos kárt okozott a magyar gazdáknak, és a mostani magas műtrágyaárakért is ő felel. Ő azonban azt mondja, hogy az olcsó hazai műtrágyával a magyar gazdák inkább versenyelőnyhöz jutottak. Utánajártunk, hogy mi is ez a szám, de közben a Csányi–Bige konfliktussal és a magyar közigazgatás fájó hiteltelenségével is találkoztunk. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/12/08/csanyi-sandor-bige-laszlo-agrarminiszterium-gvh | 2021-12-08 08:07:00 | true | null | null | Telex |
Ismét jogerős ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék Hatvani Csaba terézvárosi MSZP-elnök Andrássy úti ingatlanmutyijának ügyében, megint a VI. kerületi önkormányzat javára döntöttek – jelentette be a Facebookon Soproni Tamás, a kerület polgármestere. Soproni szerint ha nem lépnek az ügyben, akkor 14 millió forintot bukna a kerület.
Az ítélet szerint Hatvani és Bálint György, a kerület MSZP-s képviselője fedezetelvonó szerződést kötöttek, azaz Hatvani pont akkor vett fel jelzáloghitelt a szigetszentmiklósi ingatlanára, amikor hűtlen kezelésben bűnösnek mondatott, illetve 123 millió forint polgári jogi igény megfizetésében jogerősen elmarasztalták. Az ügyről részletesebben ebben a cikkben írtunk.
A polgármester azt írja, hogy egyik szeme ugyan nevet, de a másik sír, ugyanis szomorú, hogy
„egy újabb szocialista képviselőről bizonyosodott be, hogy nem különb, mint a NER politikusai. Hogy a saját érdekét az általa képviseltek érdeke elé helyezi”.
Azt gondolja, hogy „morális bukásával, méltatlanságával rontja az ellenzék megítélését és ezzel a 2022-es kormányváltás esélyét”. Soproni azt is írta, hogy Bálint bosszúhadjáratot indított ellene, ezért – többek között – az MSZP-s képviselő szerinte hátráltatja az önkormányzat munkáját. Elszomorítja, hogy az MSZP-s frakció együtt szavaz a Fidesszel.
„Nem tudok, és nem akarok együtt dolgozni és közösséget vállalni olyan politikussal, aki a Fidesszel közösen támadja koalíciós partnereit, akinek bosszúszomjas vagdalkozása az építőmunkánkat nehezíti, aki nem különb azoknál, akik ellen küzdünk”
– írta Soproni a bejegyzésében. | Soproni: Egy újabb szocialista képviselőről bizonyosodott be, hogy nem különb, mint a NER politikusai | Ismét jogerős ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék Hatvani Csaba terézvárosi MSZP-elnök Andrássy úti ingatlanmutyijának ügyében, megint a VI. kerületi önkormányzat javára döntöttek – jelentette be a Facebookon Soproni Tamás, a kerület polgármestere. Soproni szerint ha nem lépnek az ügyben, akkor 14 millió forintot bukna a kerület. Az ítélet szerint Hatvani és Bálint György, a kerület MSZP-s képviselője fedezetelvonó szerződést kötöttek, azaz Hatvani pont akkor vett fel jelzáloghitelt a szigetszentmiklósi ingatlanára, amikor hűtlen kezelésben bűnösnek mondatott, illetve 123 millió forint polgári jogi igény megfizetésében jogerősen elmarasztalták. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/12/06/terezvaros-andrassy-ut-ingatlan-hatvani-csaba-balint-gyorgy-fovarosi-torvenyszek-itelet | 2021-12-06 10:43:00 | true | null | null | Telex |
Összehangolt ügyészségi akció van folyamatban – ezt a választ adta az Index megkeresésére a Központi Nyomozó Főügyészség a Mozaik utcai hatósági vizsgaállomással kapcsolatban, miután egy olvasónk, illetve a Totalcar.hu megírta, hogy július 7-én reggel rendőrautók érkeztek a budapesti vizsgaállomásra, és lezárták azt.
A Totalcar.hu azt írja, hogy a Mozaik utcai Magyarország egyik legnagyobb forgalmú vizsgaállomása, a Budapest Fővárosi Kormányhivatalának felügyelete alá tartozik, akárcsak a Vas Gereben utcában található másik fővárosi állomás. Ezzel a két hellyel együtt összesen huszonkilenc hatósági vizsgaállomás működik Magyarországon.
Az állomások más országból származó használt autók honosításával, vizsgáztatásával is foglalkoznak. A Központi Nyomozó Főügyészség későbbre ígért pontosabb tájékoztatást az akcióról.
Frissítés: A kormányhivatal kezdeményezte a vizsgálatot
A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást folytat Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedésfelügyeleti Főosztályának több dolgozójával szemben a Mozaik utcai vizsgaállomást érintő visszaélések gyanúja miatt, áll a budapesti kormányhivatal közleményében. A vizsgálatot a fővárosi kormányhivatal kezdeményezte.
A közszolgáltatásba vetett bizalom további erősítése érdekében Budapest Főváros Kormányhivatala továbbra is mindenben együttműködik a nyomozó hatóságokkal. Budapest Főváros Kormányhivatala az ügyben megtette a megfelelő jogi és működéséhez szükséges szervezési intézkedéseket - írták. | Mozaik utca: 250 milliós fogás, 20 érintett, korrupt vizsgabiztosok | Július 7-én, reggel rendőrautók érkeztek a budapesti Mozaik utcában található hatósági műszaki vizsgaállomásra. A Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálata miatt zár alá vették a helyet, miután a vizsgaállomást felügyelő kormányhivatal feljelentést tett visszaélés gyanúja miatt. Az ügyészség másnap kiadott közleménye szerint a vizsgaállomás emberei összefonódtak az autós alvilággal, 250 millió forint összértékű lefoglalásról, tizenkét belsős érintettről és összesen húsz gyanúsítottról írnak a hivatalos közleményben. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2020/07/07/ugyeszseg_akcio_mozaik_utca_vizsgaallomas/ | 2020-07-07 09:12:00 | true | null | null | totalcar |
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt elrendelt nyomozásban újabb harminchat embert gyanúsított meg; így már összesen 56 gyanúsítottat hallgattak ki – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken.
A gyanú szerint a járművek műszaki vizsgáztatásában meghatalmazottként eljáró, adminisztratív feladatokat végző ügyintézők megállapodtak a vizsgáztatást végzőkkel abban, hogy nekik a vizsgáztatási, ellenőrzési hivatali eljárásukkal összefüggésben alkalmanként legalább 5000 forintot fizetnek.
Az ügyintézők így összesen mintegy 300 millió forint vesztegetési pénzt adtak át a vizsgáztatást végző embereknek, akik a pénzt egymás között elosztották, illetve abból a vizsgaállomás egyes dolgozóinak is részesedést adtak. Az újonnan kihallgatott gyanúsítottak között volt, aki elismerte a bűncselekmény elkövetését. | Újabb 36 embert gyanúsítottak meg a Mozaik utcai műszaki vizsgaállomás 300 milliós vesztegetési ügyében | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt elrendelt nyomozásban újabb harminchat embert gyanúsított meg; így már összesen 56 gyanúsítottat hallgattak ki – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken. A gyanú szerint a járművek műszaki vizsgáztatásában meghatalmazottként eljáró, adminisztratív feladatokat végző ügyintézők megállapodtak a vizsgáztatást végzőkkel abban, hogy nekik a vizsgáztatási, ellenőrzési hivatali eljárásukkal összefüggésben alkalmanként legalább 5000 forintot fizetnek. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/12/03/ujabb-36-embert-gyanusitottak-meg-a-mozaik-utcai-muszaki-vizsgaallomas-300-millios-vesztegetesi-ugyeben | 2021-12-03 09:20:00 | true | null | null | Telex |
A NAV nyomozói és a Készenléti Rendőrség munkatársai összehangolt akcióban az országban több helyszínen tizenöt személyt állítottak elő, és közülük hat személyt vettek őrizetbe költségvetési csalás bűntettének gyanújával – írta közleményében a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség.
A megalapozott gyanú szerint az őrzés-védelemmel foglalkozó cégek vezetői azért, hogy munkavállalóik után ne kelljen közterheket, valamint a vagyonvédelem mint általuk nyújtott szolgáltatás után áfát fizetniük, igénybe vették egy a nyomozó hatóság által már korábban feltárt bűnszervezet segítségét.
A bűnszervezet által nyújtott szolgáltatás lényege szerint a megrendelők munkavállalóit fiktíven más társaságokhoz jelentették be, többlépcsős céghálót létrehozva, melynek legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás nyújtása után fizetendő áfát, bár részben bevallották, de azt senki nem fizette meg. A bűnszervezet a költségvetési csalás leplezésére a céghálóban szereplő gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgette, és jutalék ellenében fiktív számlákat is rendelkezésre bocsátott.
A bűnszervezet több tagja került letartóztatásba, így annak irányítói, az alattuk végrehajtói szinten levők, a cégeket biztosító ügyvéd és más érintettek. A keddi akcióban tizenhárom, a bűnszervezet szolgáltatásait igénybe vevő vagyonvédelemmel foglalkozó cég öt vezetője, a cégek közötti pénzt mozgató személyt vettek őrizetbe, míg további kilenc személyt előállítottak és gyanúsítottként kihallgattak. A most végrehajtott akcióval érintett cégek több mint két milliárd forinttal károsították meg az állami költségvetést.
A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indult eljárásban a főügyészség a hat gyanúsított letartóztatásának egy hónapra történő elrendelést a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés és az eljárás meghiúsításának veszélye miatt indítványozta. | Tizenhárom őrző-védő cég vezetőjének letartóztatását indítványozta az ügyészség | A NAV nyomozói és a Készenléti Rendőrség munkatársai összehangolt akcióban az országban több helyszínen tizenöt személyt állítottak elő, és közülük hat személyt vettek őrizetbe költségvetési csalás bűntettének gyanújával – írta közleményében a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség. A megalapozott gyanú szerint az őrzés-védelemmel foglalkozó cégek vezetői azért, hogy munkavállalóik után ne kelljen közterheket, valamint a vagyonvédelem mint általuk nyújtott szolgáltatás után áfát fizetniük, igénybe vették egy a nyomozó hatóság által már korábban feltárt bűnszervezet segítségét. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/12/02/orzo-vedo-cegek-letartoztatas-csongrad | 2021-12-02 09:34:00 | true | null | null | Telex |
Kedden derült ki, hogy Polt Péter legfőbb ügyész hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Völner, aki az igazságügyi tárca miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára abban az ügyben érintett, ami miatt letartóztatták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét. A gyanú szerint Völner a Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Nem sokkal azután, hogy megjelent a legfőbb ügyész tájékoztatása, Völner Pál lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményben jelentette be, hogy lemond államtitkári posztjáról.
A 24.hu megtudta, hogy a vesztegetési ügy gyanúsítottjait régóta figyelték a hatóságok. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tájékoztatása szerint a vádhatóság már szeptember 16. óta folytat nyomozást. Azt megelőzően – tehát a nyár folyamán is – a Nemzeti Védelmi Szolgálat végzett felderítést, amely nyomán ősszel a KNYF nyomozni kezdett.
A Központi Nyomozó Főügyészség közölte, hogy a nyomozás során eddig tizenkét személyt, köztük nyolc végrehajtót és egy végrehajtó helyettest hallgattak ki gyanúsítottként. Közülük hatan letartóztatásban vannak, egy további gyanúsított pedig bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll. | Völner-ügy: hónapok óta figyelte a gyanúsítottakat a Nemzeti Védelmi Szolgálat | Kedden derült ki, hogy Polt Péter legfőbb ügyész hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2021/12/07/volner-pal-allamtitkar-vesztegetes-nemzeti-vedelmi-szolgalat-gyanusitott-ugyeszseg/ | 2021-12-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Polt Péter legfőbb ügyész a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
Mint írják, Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
A végrehatjói kar elnökének letartóztatásáról lapunk számolt be:
A legfőbb ügyészség közleménye szerint Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.
Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti
– írták
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A büntetőeljárás Völner Pál országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.
Hozzátették, az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
Mint arról beszámoltunk, hetek óta teljes hírzárlat övezte, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét letartóztatták, a hírek szerint Schadl Györgyöt a repülőtéren fogták el feleségével együtt, amikor épp Dubaiba készültek utazni. Azóta kerestük az ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar mellett kérdéseinkkel a Központi Nyomozó Főügyészséget, a Fővárosi Törvényszéket, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, valamint a kormány részéről Igazságügyi Minisztériumot is, ám sehonnan nem kaptunk érdemi tájékoztatást, az igazságügyi tárcától pedig semmilyen válasz nem érkezett.
Polt Péter legfőbb ügyész pedig Hadházy Ákos kérdésére tagadta meg a választ. Majd Polt azt jelezte, minősített adatokra hivatkozva nem adott választ, ám hozzátette, hogy a képviselők – és más vonatkozásban a közvélemény – szélesebb vagy teljes körű tájékoztatása a jogszabályi akadályok elmúltával történik meg. Azt, hogy valóban az ügyészség indított nyomozást a végrehajtók elnökével szemben onnan derült ki, hogy az KNYF zárolta Schadl ingatlanait.
Schadl György mobiltelefonja hetek óta ki van kapcsolva, és nem érhető el sem az MBVK zuglói központjában, sem a saját végrehajtói irodájában, ahol a végrehajtói kar honlapján megjelent tájékoztatás szerint „technikai okok miatt” szünetel a félfogadás.
Figyelemre méltó, hogy miután 2016-ban Schadl Györgyöt kinevezték a kar élére az Igazságügyi Minisztérium és a köztestület addigi hűvösnek mondható kapcsolata sokat javult. Erről az MBVK belső lapjában többször publikáló Völner Pál is beszámolt. A 2018 decemberében kiadott karácsonyi különszámban az államtitkár azt írta:
A végrehajtók szabad döntése volt, hogy a Kar elnökségében más szellemiségű végrehajtókat, a szembenállás politikája helyett egy együttműködésben érdekelt vezetői csapatot szeretnének látni. Elnök úr meghívásának eleget téve több találkozón és rendezvényen is részt vettem az elmúlt években, ahol előadásokat hallgattam meg a végrehajtói munkáról, és a jövőbeni elképzeléseket is megismerhettem. Úgy vélem, hogy az az irány, amerre a végrehajtói kar új jogi hivatásrendként elindult, egy helyes irány. A köztünk lévő bizalom újraépítése egy biztos alap lehet a további szakmai építkezéshez. | A legfőbb ügyész hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja a Fidesz-kormány államtitkárát | Polt Péter legfőbb ügyész a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2021/12/07/polt-peter-inditvany-volner-pal-allamtitkar-mentelmi-jog-felfuggesztes-vegrehajto/ | 2021-12-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Csaknem egy hónapja teljes a hírzárlat arról, hogy büntetőeljárás alá vonták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökét, Schadl Györgyöt. Hozzá közel álló jogászok, ügyvédek, végrehajtók úgy tudják, hogy az elnököt november elején tartóztatta le a rendőrség. Három hete még sikerült telefonon elérnünk Schadl helyettesét, Lukács Tamás MBVK-alelnököt, aki akkor nem cáfolta az információnkat, de közölte, az ügyben a végrehajtói kar központi irodáján kell érdeklődnünk, az MBVK viszont a mai napig nem reagált a levelünkre.
Schadl mobilja már hetek óta ki van kapcsolva, és az elnök nem érhető el sem az MBVK zuglói központjában, sem a saját végrehajtói irodájában, ahol a végrehajtói kar honlapján megjelent tájékoztatás szerint
„technikai okok miatt” szünetel a félfogadás.
November 12-én a Blikk írta meg – az érintett megnevezése nélkül –, hogy a köztestület egyik magas beosztású vezetőjére és végrehajtóként dolgozó feleségére a Liszt Ferenc repülőtéren csaptak le a rendőrök. A hírek szerint a házaspár Dubajba készült, amikor megjelentek a nyomozók. Ez a leírás illik Schadl Györgyre, hiszen felesége, Schadl-Baranyai Helga szintén végrehajtóként tevékenykedik Gödöllőn. Úgy tudjuk, vele szemben nem történt kényszerintézkedés, amit az is alátámaszt, hogy „állandó helyettesként” nemrég átvette Schadl György végrehajtói irodáját.
Az elnök helyettesítéséről egy birtokunkba került hangfelvételen is beszélnek az MBVK hivatalában. A szűkkörű megbeszélésen rögzített felvételen az hallható, hogy az egyik vezető arról ad tájékoztatást: teljes hírzárlat van az ügyben, amit mindenkinek be kell tartania, ha nem, akkor annak következményei lesznek.
Az a kikötés, hogy semmilyen kommunikáció ne menjen ki, ha ez utólag, akár fél év múlva is kiderül, annak nem lesz túl jó vége munkaügyi szempontból. Ez az üzenet mindenkinek
– hangzik el a felvételen. Az egyik résztvevő azt is hozzátette, hogy a végrehajtói karban Schadl helyettesítését majd megoldja az elnökség.
A hírzárlat a jelek szerint nemcsak a végrehajtói karra, hanem a teljes igazságszolgáltatásra is vonatkozik. Az MBVK után kerestük kérdéseinkkel a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF), a Fővárosi Törvényszéket, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, valamint az Igazságügyi Minisztériumot is, ám sehonnan nem kaptunk érdemi tájékoztatást, sőt magyarázatot sem az elutasító válaszokra.
A KNYF szűkszavúan annyit közölt: „kérdéseire tájékoztatás nem adható.” A Fővárosi Törvényszék, ahol az eljárás alá vont személyekkel szembeni kényszerintézkedésről, így a letartóztatásokról döntenek, azt írta:
A megkeresésében foglalt kérdésekre a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya nem tud válaszolni.
Írtunk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának is, hogy interjút kérjünk Schadl Györgytől. A szervezet kérelmünkre nem azt közölte, hogy nincs Schadl György nevű fogvatartott, hanem azt:
tájékoztatjuk, hogy interjúkérelmét nem áll módunkban teljesíteni.
Az Igazságügyi Minisztérium egyáltalán nem reagált a kérdéseinkre.
A nagy hallgatást végül csütörtökön Polt Péter törte meg. A legfőbb ügyész Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő parlamenti kérdéseire első körbenmegtagadta a válaszadást, majd egy nappal később egy MTI-közleményben kifejtette a titkolózás okát is. Polt a büntetőeljárásról szóló törvényre, valamint a minősített adat védelméről szóló törvényre hivatkozott.
A büntetőeljárásról szóló törvény hivatkozott része szerint az ügyészség és a nyomozóhatóság megtagadja a tájékoztatást, ha az a minősített adat védelme érdekében elengedhetetlenül szükséges, illetve ha a tájékoztatás „sértené a büntetőeljárás vagy az egyes eljárási cselekmény eredményességét”. A minősített adat védelméről szóló jogszabály hivatkozott passzusa pedig arról szól, hogy az adat nyilvánosságra hozatala károsítja a „minősítéssel védhető közérdeket”, és az adat megismerhetősége meghatározott ideig korlátozható.
Polt hozzátette, hogy a képviselők – és más vonatkozásban a közvélemény – szélesebb vagy teljes körű tájékoztatása a jogszabályi akadályok elmúltával történik meg.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón arra a kérdésre, tud-e a kormány arról, hogy letartóztatták a végrehajtói kar vezetőjét, úgy válaszolt, az újságban olvasta, és „valamilyen korrupciós ügy miatt” történt, de részleteket nem mondott, szerinte abban a belügyminiszter illetékes. (És mint említettük, Schadl neve nem jelent meg a Blikk cikkében.)
Információink szerint az ügyben nyomozás zajlik, amelynek során házkutatást is tartottak, méghozzá egy Városmajor utcai irodaházban, ahol a Schadl házaspár egyik cégének és több önálló bírósági végrehajtónak a székhelye is található. A rendőrségi intézkedés ottjártunkkor is zajlott, amit a helyszínen készült fotók is bizonyítanak.
Schadl 2015-ben lett a kar elnöke, miután egy komoly, belső tisztogatással járó átszervezéssel megszüntették a végrehajtók korábbi szervezetét, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát. Ezt megelőzően az Igazságügyi Minisztérium folytatott hosszas kommunikációs hadjáratot a jelentős önállósággal rendelkező kamarával szemben, majd jogszabály-módosításokkal megnyirbálták a szervezet jogosítványait, és végül teljesen felőrölték a régi vezetést. | Hetek óta teljes a hírzárlat a végrehajtók elnökének letartóztatásáról | A legfőbb ügyész, a bíróság és a minisztérium is hallgat róla, hogy az igazságszolgáltatás egyik fontos testületének elnöke rács mögé került. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/12/02/birosagi-vegrehajto-elnok-schadl-gyorgy-letartoztatas-polt-peter-hirzarlat/ | 2021-12-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az ügy előzménye: 265 millió forintból – benne 185 millió forintnyi uniós forrásból – épített játszóteret a Szegedi Vadasparkban egy, a kormánypárthoz közel álló, korábban több trafikos koncessziót elnyerő szegedi vállalkozó cége. A beruházás megvalósult, ám a létrejött produktum és a bekerülési költségek között első ránézésre is komoly különbség volt. A gyanús ügyletek miatt Ménesi Imre, MSZP-s önkormányzati képviselő feljelentést tett az ügyészségnél és az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF), és sok más hasonló üggyel ellentétben, ebben az esetben a hazai nyomozás, majd a vádemelés sem maradt el.
Az uniós támogatást elnyerő Titán Project’s House Kft. ügyvezető-tulajdonosa az a V. Rezső volt, aki az általa szerkesztett Szóda című lapban a város szocialista vezetését kőkeményen ostorozta a 2014-es választási kampányban. V. jó kapcsolatokat ápolt Gyimesi Lászlóval, aki a Fidesz helyi elnöke volt akkoriban. Ráadásul a 2010-es önkormányzat választás után megnyílt a lehetősége a szegedi jobboldalnak arra, hogy beleszóljon a városi cégek működésébe, a helyi projektek leosztásába, hiszen a közgyűlésben a Jobbik egy szem képviselőjének támogatásával többségük volt a testületben, bár továbbra is Botka László volt a polgármester.
V. és társai komoly politikai támogatást tudhattak maguk mögött, amikor a játszótér és az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kialakítását kezdték tervezni. A cég vezetője a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez (DARFÜ) nyújtotta be pályázatát, a támogatási szerződést pedig 2013. januárban írták alá. A beruházás viszonylag gyorsan megvalósult, hiszen Gyimesi ugyanennek az évnek a nyarán adta át az 500 négyzetméteren elterülő létesítményt. A 265 milliós össz0költségből a kivitelező Titán Project’s House Kft. felépített egy fajátékokból álló játszóteret, 50 tablet beszerzésével és egy szoftver fejlesztésével pedig egy interaktív állatkerti séta lehetőségét is biztosította a látogatóknak.
Két szerződés, egy off-shore cég
Az igazi fordulatok azonban csak ezt követően jöttek az ügyben. Az eredeti szerződésben a legnagyobb tételt a játszótér építésére fordították volna, hiszen erre a célra 185 millió forint állt rendelkezésre, a Flamingó névre keresztelt szoftverre pedig 52 milliót állítottak be. Ennek a későbbiekben azért lett jelentősége, mert a nyomozás során a DARFÜ-nél lefoglalt szerződésben már 154-83 millió volt az arány a Flamingó javára. A dokumentumot ellenjegyző ügyvéd a tárgyaláson azt vallotta, fogalma sem volt róla, hogy van egy ilyen változat is, ő csak az eredetit ismeri. Amikor a bíró a vádlottakat arról faggatta, hogyan történhetett meg, hogy milliós tételek cserélődtek fel, akkor V. arra célzott, szerinte az ügynökségnél manipuláltak a számokkal.
„Én azt nem tudom, mit barkácsoltak a DARFÜ-nél”
– mondta a bírónak. Később azt az indokot hozta fel, hogy a projekt tételeit egy csomagban kezelték, így az utólagos bontásnak nincs jelentősége.
A bíróság szerint a tételek megcserélése mögött az a szándék rejlik, hogy egy szoftver értékének megítélése jóval szubjektívebb, mint egy játszótéré, így a Flamingóra rá lehetett fogni, hogy egy értékes szellemi termék. A hosszúra nyúlt bizonyítási eljárás legfontosabb kérdése az volt: valójában mennyire eredeti a szoftver, és annak mekkora lehetett a piaci értéke akkor, amikor üzembe helyezték. Mivel az eredeti forráskódot tartalmazó CD azóta se került elő, az ügybe bevont informatikai szakértők kénytelenek voltak a köztes állapotból kiszámolni, szerintük mennyi munkaóra áll a termék mögött, illetve, mennyire lehetett volna továbbfejleszteni, ha a projekt nem bukott volna meg csúfosan.
A másodrendű vádlott annak az informatikai cégnek volt a vezetője, amely a vádirat szerint 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kiépítéséről. A számlákkal szemben a projekt tényleges bekerülési értéke a támogatási szerződésben megjelölt bekerülési érték 15 százaléka volt csak. Gaudi Tibor bíró az ítélet indoklásakor megjegyezte: összesen 264 millió forint állt rendelkezésre, melyből három tétel alapján a játszótérre nagyjából 15 milliót, a Flamingó szoftverre mintegy 13 milliót, egyéb eszközbeszerzésre és tereprendezésre körülbelül 11 milliót költöttek. A fennmaradó összeg különböző számlázási trükkök miatt eltűnt, így komoly kárt okoztak a vádlottak Magyarország és az Európai Unió költségvetésének.
Az ügybe bevont, és többször meghallgatott informatikai szakértők is hasonló véleményen voltak, hiszen számításaik szerint maximum 13 millió forint a Flamingó valós értéke. A vádlottak valószínűleg érezték, hogy a bíróság előtt nem áll meg az állításuk, mely szerint ez egy nagyon új és rendkívül eredeti szoftver, ezért a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése végett valótlan tartalmú szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal a támogatási szerződésekben is hivatkozott szoftver unión kívüli felhasználására. A valóságban azonban a felek között gazdasági kapcsolat nem volt, a szerződéskötéskor a szoftver még el sem készült és a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak nem volt felhatalmazása a társaság képviseletérre.
Egy utólag manipulált szoftver
A bíróság szerint, amikor már folyt a nyomozás a szoftver ügyében, a vádlottak igyekeztek utólag „felturbózni” a Flamingót, hogy az korát megelőző, rendkívül értékes innovációnak tűnjön. Itt került a képbe a Csenki Krisztián (későbbi nevén Maximilian Sheffield) nevű személy, akinek a vád szerint az lett volna a feladata, hogy utólag „feljavítsa” a szoftvert, ellássa azzal az arcfelismerő (VR) technológiával. Csenki már korábban is a rendőrség látókörében volt, és szegedi tanú-meghallgatására is rendőrök kíséretében érkezett meg Budapestről. A vallomástételét követő nap a házi őrizetből ismeretlen helyre távozott, így Csenki után csak a vallomása maradt, ami nem igazán erősítette a három vádlott állítását, amely szerint ez egy korát megelőző startup termék, amelyben komoly potenciál van, csak a botrány kirobbanása miatt nem tudták azt értékesíteni a nemzetközi piacon.
A korrupciógyanús ügy kipattanása egyébként elsöpörte magát a Titan Project's House Kft-t is, mivel azt tulajdonosa eladta, majd a céget fel is számolták.
A játszótérnek és az interaktív látogatóközpontnak is csak a nyomai maradtak a vadasparkban.
Igaz, egy flamingót ábrázoló tábla még mindig emlékeztet a történtekre. A bizonyítási eljárás során a védelem legfőbb érve az volt, hogy a Flamingó egy olyan startup, amely megelőzte a korát. Például olyan mutatványokra volt képes, hogy a tabletek képernyőjén pingvinek táncoltak, és a látogató a digitális technológia segítségével akár meg is etethette őket.
Az ellentmondások és viták nem csupán a Flamingó szoftver kapcsán merültek fel, hanem a játszótér kivitelezése miatt is. A cég által megbízott műszaki ellenőr vallomásából kiderült, számos szabályt megszegtek az építés során. A projekt műszaki ellenőrzését végző szakembernek például már akkor leigazolt bizonyos teljesítéseket, amikor még szerződése sem volt V. Rezső cégével. A műszaki ellenőrt a tárgyaláson szembesítették azzal is, hogy a Flamingó program készültségi állapotát is leigazolta, noha ő építészmérnök, a szoftverfejlesztéshez vajmi keveset ért. Később az is kiderült, hogy a programot fejlesztő cég vezetőjével, H. Gáborral korábban nem is találkoztak, pedig egy dokumentum szerint együtt ellenőrizték a projektet. Az igazolásokat azért kellett lóhalálában gyártani, mert csak így lehetett folyamatosan lehívni a DARFÜ-től az uniós pénzeket. V. Rezső ehhez hozzátette, hogy minden uniós projekt esetében így megy a „lepapírozás”, ezért nem kell csodálkozni, ha néha nem stimmelnek aláírások és dátumok.
Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark vezetője egy korábbi tárgyaláson tett vallomásában egy másik visszásságra világított rá. Őt még 2012-ben kereste meg Gyimesi László, akkori önkormányzati képviselő a kormánypárt helyi elnöke, hogy adják bérbe azt az 500 négyzetméteres területet, melyen uniós forrásból megvalósítják a játszóteret és az interaktív látogatói sétát. Jelezte, hogy 100 százalékos önkormányzati cég vezetőjeként a városi közgyűlés határozatait hajtja végre, ezért miután a testület elfogadta az előterjesztést, havi 650 ezer forintért bérbe adta a területet. Ő nem látta működés közben a Flamingó programot, ám az elképzelést jónak találta. Kezdetben meg is érkezett a pénz a Vadaspark számlájára, ám később elmaradt a bérlő a fizetéssel.
2014-ben a bérleti díj csökkentését kérte a Titán, ám önkormányzati jóváhagyás híján a könnyítést nem tehette meg az intézmény. Később felszámolási eljárást indítottak a cég ellen, majd később a játszóteret a tartozás fejében 7 millió forintért megvásárolták. Az interaktív rész ekkor már nem működött tökéletesen, de ezt a projektet is átvette később a vadaspark. Mivel időközben V. megvált a cégétől, Vepriknek semmilyen kapcsolata nem volt már ekkor az eredeti bérlőkkel. Felmerül a kérdés, ha olyan sikeres beruházás volt ez, és olyan nagy lehetőségeket rejtett magában a Flamingó szoftver, miért vált fizetésképtelenné az a cég, amely jelentős uniós támogatásból hozott létre egy fizetős szolgáltatást a forgalmas Szegedi Vadaspark közepén.
Ítélet két és fél év után
A Szegedi Törvényszék ítélete alapján V. Rezső elsőrendű vádlott 3 év 3 hónap börtönbüntetést kapott folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntette miatt. A másodrendű vádlott H. Gáborra bűnsegédként elkövetett pénzmosás bűntette miatt 2 év 5 hónap börtönbüntetést rótt ki a bíróság. A harmadrendű vádlott D. Zoltán szintén bűnsegédként elkövetett pénzmosás bűntette miatt 2 év és 2 hónap börtönbüntetést kapott. Mivel mindhárman voltak előzetes letartóztatásban, a büntetésükből ezt az időszakot levonják. Mindhárman felelős cégvezetőként követték el a bűncselekményeket, ezért 5 évre eltiltották őket attól, hogy vezető beosztást viseljenek gazdasági tevékenységet végző cégeknél. Hosszabb-rövidebb időre a közügyektől is eltiltották őket. Ezen kívül különböző mértékű pénzbüntetéssel is sújtotta az ítélet vádlottakat. Az ügyész, az első- és másodrendű vádlottak három nap gondolkodási időt kértek, hogy elfogadják-e az ítéletet, vagy fellebbeznek.
(Címlapképünkön a Szegedi Vadaspark elefántháza. Fotó: Rosta Tibor/MTI) | Sokba kerültek a táncoló pingvinek – elítélték a szegedi vadasparki mutyi vádlottjait | Különösen nagy hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat az ügyészség egy olyan ügyben, amely jól példázza, milyen módszerekkel igyekeztek a kormánypárthoz közel álló vállalkozók az uniós támogatásokat megcsapolni. A Szegedi Vadaspark területén megvalósuló játszótérre és interaktív látogató-tájékoztató kialakításra megítélt támogatás jelentős hányada ugyanis köddé vált. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/sokba-kerultek-a-tancolo-pingvinek-eliteltek-a-szegedi-vadasparki-mutyi-vadlottjait-244082 | 2021-12-04 00:14:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kedden az ügyészség által meggyanúsított és vesztegetési ügye miatt lemondott Völner Pál közéleti pályája - egykori és jelenlegi kollégái beszámolói alapján - legalább annyira ellentmondásos, mint amennyire másodvonalbeli politikusnak tűnt.
Két egykori beosztottja például teljesen ellentétes jellemrajzot adott róla:
Amennyire értett bármihez, annyira nem értett semmihez, de valahogy mindent megoldott
- mondta egyikük.
Kiváló jogász ravasz húzásokkal és jó stratéga. Előbbi tulajdonságai miatt tökéletes volt Varga Judit mellé
- írta le a másik ex-kolléga.
Abban viszont mindenki egyetértett, hogy nem egyszer bizonyította be, hogy nehéz sarokba szorítani, vagy lehetetlen helyzetbe hozni, jóval ügyesebb politikus, mint sok más, nála jóval ismertebb államtitkár vagy akár miniszter.
Pedig pályáját - noha a Fidesz alapításában kulcsfontosságú - Bibó Szakkollégiumban kezdte az 1962-es születésű politikus, aki akkor még nem a közélet felé fordult. Miután 1988-ban elvégezte a jogi egyetemet, az APEH Pest megyei Adófelügyelőségén dolgozott, utána céges jogász lett a nyergesújfalui Eternit Vállalatnál. Később 1998-ban önálló ügyvédi irodát nyitott, amikor is bekerült a település önkormányzatába független képviselőként. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a helyi sportegyesület elnöke volt, rendszeresen részt vett karitatív akciókban.
Igazán csak helyi ügyekkel foglalkozott, de 2004-ben részt vett a helyi Fidesz megalapításában. Viszont innentől kezdve indult felfelé politikai pályája: 2005-ben, amikor a Holcim Zrt. bejelentette, hogy egy 60 milliárdos beruházással új cementgyárat építene, akkor ügyesen "feltalálta magát" a kirobbanó konfliktushelyzetben. A szomszédos települések ugyanis nem akarták az ipari parkba épülő üzemet, mert ott veszélyes anyagok kezelésével - lényegében porrá égetésével - gyártsanak cementet. Tát és Mogyorósbánya képviselő-testülete határozattal utasította el a cementgyár létesítését, Tokodon és Tokodaltárón pedig a többi településhez hasonlóan aláírásgyűjtés indult a tervezett beruházás ellen, de közben Nyergesújfalunak sok munkahelyet és hatalmas bevételt jelentett volna az üzem.
Völner erre a képviselőtársait meggyőzte a Településfejlesztési bizottság tagjaként, hogy szavazzák meg a beruházást, de ahhoz ne járuljanak hozzá, hogy ott veszélyes hulladék égetésével állítsanak elő cementet. A projekt végül a tiltakozások ellenére is átment, néhány engedményt tett csak a cég. Az már nem rajta múlt, hogy a 2008-as pénzügyi válságra hivatkozva végül nem kezdődött meg a gyárépítés.
A mindennapos harcokon edződött
Nem sokkal később a 2006-os választáson már a Fidesz jelöltjeként indult, de ekkor még elbukott Komárom-Esztergom megye 4. számú választókerületében, az MSZP-s Zatykó János nyert ellene, viszonylag simán. Viszont még abban az évben sikerült előrébb lépnie: az önkormányzati választások után a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés többségi, fideszes frakciója Völner Pált jelölte elnöknek. Innentől kezdve még az országos politikában is látványossá vált a tevékenysége.
Belement komolyabb csatákba az MSZP-SZDSZ-kormánnyal szemben: 2007-ben megyei vezetőként kifogást nyújtott be a szociális törvény módosítása ellen, mely a legtöbb intézményben megduplázta az idősotthonok térítési díját. Rendre csatákat vívott, hogy a kormányzat elvonta a támogatásokat a megyéktől, volt, amikor azt a játszmát is felvállalta, hogy a megyei önkormányzathoz tartozó intézményeknél megszüntette az étkezési hozzájárulást, valamint a közoktatási intézmények működési költségeinek csökkentésére hivatkozva nélkül beszántotta az OKJ-s szakképzéseket és a felnőttképzések finanszírozását is elvágta. Végig arra hivatkozott, hogy a központi kormányzat 500 millió forintot elvont a költségvetésükből, ügyesen támadta ezzel az MSZP-SZDSZ-koalíciót, napokig témát adva a Fidesznek.
Régebbi kollégái szerint viszont nem ezzel bizonyította igazi rátermettségét, hanem amikor a "semmiből" szerzett pénzt a megyei önkormányzatnak. Még 2007 októberében bejelentette, hogy 4 milliárd forintos kötvény kibocsátásáról döntött a közgyűlés az elmúlt évek hiteleinek kiváltására, valamint az uniós források pályázásához és igénybevételéhez szükséges önrész biztosítására. Az avantgarde pénzügyi megoldással Völner fele akkora kamatot vállalt, mint az elérhető és a már meglévő hitelek esetében, ráadásul a futamidő így 20 év lehetett.
Olyan, mint a birkózó, akinek szólnak, hogy csalás, ha olajjal keni be magát, erre 5 perc múlva visszajön tokától bokáig bezsírozva. Ha nem vehetett fel hitelt, akkor kötvényeket bocsátott ki.
- jellemezte egy akkoriban a környezetében dolgozó forrásunk, aki szerint nem egyszer rántott elő ilyen megoldásokat.
Később, a 2010-es választási kampányban az MSZP ezt megpróbálta ellene fordítani: egy Narancsvidék című kiadványban azzal támadták Völnert, hogy regnálása alatt 5,6 milliárd forintra hízott alatta a megyei önkormányzat hitelállománya. Az Országos Választási Bizottságnál (OVB) megtámadta a kiadványt, azonban végül arra jutottak, hogy hiába csak 953 millió forint van feltüntetve a költségvetésben, a kötvényeket is lehet hitelnek nevezni. A 2014-es önkormányzati konszolidációnál végül 8,38 milliárd forintot vállalt át az állam, ami a nagyvárosok és a megyék sorában is tekintélyes összeget jelentett.
Viszont már a 2010-es OVB-határozat sem törte meg Völner Pál lendületét, mert új kampánytémát talált magának. Az MTI az év januári tudósítása szerint a Legfőbb Ügyészségen tett feljelentést miután egy birtokába került iratra hivatkozva azt állította, hogy a MÁV utasítást adott a szünetelő személyszállítási vonalakon a jelzőberendezések január 31-e utáni leszerelésére és olyan intézkedésekre, amelyek nehezítik a személyszállítás újraindítását. Megígérte, hogy a frissében bezárt vasúti szárnyvonalak újranyitását a Fidesz kormányra kerülése után felül fogják vizsgálni.
Forrásaink szerint akkoriban még nem volt teljesen eldöntve, hogy kikből áll majd az új Orbán-kormány - amelynek a megalakulását már biztosra vették a Lendvay utcában -, de a négyéves megyei csatározásaival, az ügyes kötvénykibocsátással (amire alig volt akkoriban példa máshol), valamint a MÁV támadásával felhívta magára a jövendőbeli miniszterelnök figyelmét is. Így meg is hívták egy személyes egyeztetésre, ahol már szóba került, hogy államtitkárként számítanak rá.
Viszont ekkor már erős ember volt a megyében, és ottani beágyazottsága nem kopott meg az évek alatt. Még az esztergomi önkormányzat Fideszen belüli konfliktusa sem gyengítette a helyzetét 2010-2011-ben. Ekkor derült ki például, hogy a megbukott Meggyes Tamás polgármesternek tulajdonított, az őt kritizálók fekete listájára is feltette Völner Pált az akkori sajtóbeszámolók szerint. Hogy ezt mivel érdemelte ki pontosan, soha nem derült ki.
Teljesült az ígéret, a keze alá került a MÁV
A 2010-es kormányváltás után infrastruktúráért felelős államtitkárnak nevezték ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM). Ahogy június 2-án átvette a posztot, már sajtótájékoztatón jelentette be - miután az M6-os autópályán keletkezett beszakadás egy esőzés után -, hogy a teljes ppp-konstrukcióban épült szakaszt, valamint az összes ilyen szerződést felülvizsgálják. Aztán az Orbán-kormány hosszú ideig támadta is ezt a speciális koncessziós megoldást.
Még 2010. júliusban azt is kijárta, hogy öt vasúti mellékvonalon újrainduljon a személyszállítás, amellyel részben teljesítette is kampányígéretét, valamint segített erősíteni a Fidesz-KDNP támogatottságát vidéken. Később pedig további kistérségi járatokat indított újra, még ha aztán ezek csak napi egy-egy járatpárra ritkultak.
"Jól felismerte, hogy ahol egyáltalán nem járt a busz, ott megbecsülik azt is, ha csak reggel és este, de megáll valami" - magyarázták az intézkedései politikai lényegét. Akik lapunknak jellemezték, úgy tapasztalták, hogy a közlekedéspolitikába inkább beletanult, mint mestere lett volna.
Az segítette az infrastruktúráért felelős poszton, hogy az energetikában a Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkárral volt régre visszanyúló kapcsolata, aki mindig kisegítette magyarázatokkal. Máskor pedig egyszerűen az erőforrásokra és azok ügyes felhasználására figyelt.
"Nem azzal állt neki a MÁV átalakításának, hogy bemagolta volna a vasúti közlekedésszervezést, hanem fogta a szerződéseket, ha talált egy felesleges alvállalkozót, akkor leépítette. Külön cég takarítja a vonatokat? Inkább vegyünk tisztítószereket!" - hangzott egy példa a stratégiájára, amellyel sok kormányzati presztízsfeladatot megoldott. Sokan mondták, hogy ügyesen bánt a forrásokkal, és ha fejleszteni kellett valamit, akkor talált rá pénzt, EU-s támogatásokat, ha meg kellett állapodni a gáztranzitokról, talált rá módot.
Érdekesség, hogy 2015 óta Völner Pál az elnöke a Magyar Hajózási Országos Szövetségnek is, de nem ez töltötte ki minden szabadidejét. Nem úgy fiának, aki a magyarországi dunai hajózási piac egyik fontos szereplője: a Magyar Narancs korábbi cikke szerint együtt irányítja a svájci Viking River Cruises AG (VRC) magyar leányvállalatának vezetőjével a Suzuki-gyár termékeinek úsztatásából egyre több hasznot húzó azon Mahart Portot, amelynek ő az egyik kisebbségi tulajdonosa is a Tagba Kft. révén.
Várományosa volt a miniszterségnek, de elég volt a helyettesség is
Völner végül a 2014-ben megalakult harmadik Orbán-kormányból kimaradt. Egy ideig alelnöke volt a parlamenti gazdasági bizottságnak, de komolyabb feladatot nem kapott, pedig forrásaink szerint úgy tűnt, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba kerülhet. Aztán 2015 októberében végül mégis ennek jogutódjában kapott helyet parlamenti államtitkárként, ahol Répássy Róbertet váltotta. A lapunknak nyilatkozók szerint elődjénél lényegesen taktikusabb és rátermettebb politikus, amire szükség is volt, mivel ekkor tombolt a Quaestor-ügy, valamint a devizahitelesek ügyére is megnyugtató megoldást kellett kitalálni. A magáncsőd intézményéből például állítólag Völner próbált egy elérhetőbb konstrukciót faragni, még ha ez végül nem is sikerült tökéletesre (az első években alig éltek az emberek e lehetőséggel.)
A sors iróniája, hogy gyakorlatilag ahogy kinevezték, az első, a köztévének adott interjújában már megemlítette, hogy azt a végrehajtói törvényt is vizsgálni és módosítani kell, amely most közvetve a lemondásához vezetett, és ami az állítólagos vesztegetési ügyéhez kapcsolódik. De a közvélemény jobban emlékezhet rá, hogy beleállt az uniós menekültügyi kvótaperbe, ha kellett Soros György szervezeteit és Brüsszelt is kritizálta. Viszont általában ebben a jogi érvelés jutott neki, a minisztérium háttéranyagokba is ezeket gyűjtette ki egy-egy interjú előtt. "Nem állt jól neki az, ami a Németh Szilárdnak, hogy sorosozik, meg terroristás vicceket süt el, és ezt ő is tudta" - mondta egy forrásunk.
Nem lett miniszter, de egyszer csak olyan szerepbe került
Trócsányi László igazságügyi miniszter távozása után, amikor az exminisztert a 2018-as kormányalakítás után Brüsszelben uniós biztosként képzelte el Orbán Viktor, úgy tűnt, hogy Völner futhat be a helyére.
Varga Judit sokkal jobb választás volt, mert nem kerülte a nyilvánosságot és nem állt neki jogszabályokat mondani az interjúkban, nem beszélt olyan unalmas dolgokat, mint "a vesztegetésben aktív és passzív jogi alakzatokat kell megkülönböztetni" - értékelték egy korábbi parlamenti antikorrupciós nyilatkozatát idézve, hogy végül miért kapta meg inkább a háttérpozíciót. Mások szerint ezzel a könnyedebb és közérthetőbb stílusú Vargát jól kiegészítette a szárazabb szakmaiságával az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkáraként.
Viszont így sem vonta ki magát az alól, hogy ne álljon bele médiaszereplésekben a migrációellenes témákba, a Czeglédy-ügybe, ha kellett, az ellenzék szapulásába. Élesen is fogalmazott, de a stílusához a szakpolitika jobban passzolt.
Így hiteles arca tudott lenni a Büntető törvénykönyv, a Polgári perrendtartás, vagy a Végrehajtói törvény átdolgozásának. Igazán egyik ügy sem keltett erős hullámokat, tehát sok szempontból jól hozta a feladatot.
A legtöbben pont akkor ismerték meg a nevét, amikor kiderült, hogy nemcsak az unalmasan hangzó jogszabályok kidolgozásával foglalkozik: Varga Judit miniszter a Pegasus-ügy kirobbanásakor elmondta, hogy valójában Völnerre delegálta a lehallgatási engedélyekről való döntést.
Nem igazán voltak ügyei
Bár a legutóbbi időszakban mellette dolgozók nem kívántak nyilatkozni a mostani vesztegetési ügyről, mely szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke, Schadl György rendszeresen 2-5 milliós összegeket adott neki, hogy "bizonyos kéréseket teljesítsen". Volt olyan, aki szerint ugyan a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozásának voltak jelei, amiről azt hitték, hogy a Pegasus-ügy nyomozásával lehet kapcsolatban, de részleteket nem mondott, és senki nem erősítette meg ezt az állítást.
Csak annyi látszik ezt alátámasztani, hogy 24.hu úgy értesült, hogy a vesztegetési ügy gyanúsítottjait régóta figyelték a hatóságok, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) tájékoztatása szerint a vádhatóság már szeptember 16. óta folytat nyomozást.
Azt viszont elmondták, hogy nem tartozott a hivalkodó politikusok közé. "Nem helikopterrel járt dolgozni, de még extrém drága karórákkal sem villogott" - mondták róla, hozzátéve, hogy inkább egy fiatalos jogász nagypapa érzetét kelti, mintsem újgenerációs vagyonhalmozónak látszana.
Volt olyan régebbi ismerőse, aki szerint az ügy túl "pitinek" hangzik a politikushoz képest: "sokkal ügyesebb és kifinomultabb megoldásai voltak akkor is, ha törvényekről volt szó, akkor is, ha egy szerződéssel volt problémája." Mások úgy vélték, hogy más ügyekben merészkedhet túl messzire, és ebbe csak belekeveredett, vagy belerántották.
Völner Pál mentelmi jogáról a jövő hét elején dönthet a parlament, a Polt Péter legfőbb ügyész vezette hatóságok ekkor léphetnek tovább az ügyében. Maga a politikus azt közölte lemondásáról kiadott közleményében, hogy "nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy politikai következményeit". | Völner Pál az avantgarde pénzügyi megoldásokkal államtitkár lett, majd a gyanúsításig jutott | Völner Pál pályáját az APEH-nál kezdte, majd önkormányzati és országgyűlési képviselő lett. A 2006-os fideszes vereség után Komárom-Esztergom megye önkormányzat vezetőjeként vívott fontos harcokat, élt olyan szokatlan pénzügyi megoldásokkal, mint a hitelfelvétel helyetti kötvénykibocsátás. Lendületes politikusnak ismerik, aki ha valamihez nem értett, akkor menedzserként oldotta meg a problémát, de verhetetlen volt, ha "jogászkodni" kellett. Nem ijedt meg a politikai harcoktól, de a könnyed kommunikáció nem állt neki jól. Viszont bármikor volt egy váratlan trükkje. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/volner-pal-lemondas-eletrajz-nyomozas-vizsgalat-komarom-esztergom-megye.741712.html | 2021-12-09 00:34:22 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Szentgyörgyi Gábor informatikai vállalkozó régóta szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor családjával. Kezdetben csak a birkózás szeretete kötötte össze ifj. Orbán Győzővel, majd feltűnt a felcsúti stadionban a miniszterelnök és idősebb Orbán Győző társaságában, nemrég pedig már üzleti jellegű kapcsolat is létrejött közöttük. Szentgyörgyi egyik cége ugyanis az Orbán család telkén kezdett új vállalkozásba.
Szentgyörgyi közben egyéb cégei révén az állami informatikai közbeszerzések egyik legsikeresebb szereplőjévé vált. A Direkt36 már korábban bemutatta, hogy a vállalkozó cégcsoportjának központi cége, az IMG Solution 2013 és 2018 között százszorosára növelte a forgalmát, miközben sorra nyerte az állami megrendeléseket.
A cégcsoport fellendülése azóta is töretlen. Az IMG Solution az elmúlt három évben is rendszeresen kapott állami megrendeléseket – többek között a NAV-tól és a MÁV-csoporttól –, továbbá bekerült számos tízmilliárdos nagyságrendű állami keretmegállapodásba. Ez azt jelenti, Szentgyörgyi cégei szerepelnek azon vállalkozások között, amelyektől az állami intézmények – például minisztériumok, kórházak, kormányhivatalok – beszerezhetik az informatikai eszközeiket és szolgáltatásaikat.
Szentgyörgyi üzleti birodalma újabb cégekkel is bővült az elmúlt években. Ezek közül a leginkább kiemelkedő az informatikai piacon már régóta meghatározó Traco Zrt., amely 2019-ben került Szentgyörgyi érdekeltségébe. A cég azóta is gyakori nyertese állami pályázatoknak.
Szentgyörgyinek jelenleg összesen hat olyan cége van, amelyek megtalálhatóak állami pályázatok nyertesei közt. Ezek a cégek 2019-ben és 2020-ban is 14 milliárd forint körüli árbevételt termeltek, a nyereségük pedig mindkét évben egymilliárd forint felett volt.
Megkerestük Szentgyörgyi Gábort és ifj. Orbán Győzőt is, de egyikük sem válaszolt a kérdéseinkre.
Az IMG felemelkedése és a birkózó kapcsolat
A jelenleg 40 éves Szentgyörgyi Gábor 2009-ben alapította meg az IMG Solutiont két üzlettársával. Ebben az időben még az egyik nagy informatikai- és irodatechnikai cégcsoportnál, a Bravogroupnál dolgozott, ahonnan néhány évvel később, az IMG felívelésének idején lépett ki. A fellendülés az után indult meg, hogy a cég 2013-tól elkezdett sikerrel szerepelni nagy állami közbeszerzéseken.
Általában többkörös pályázatokon dől el az, hogy mely cégek szállíthatnak informatikai termékeket az állami szerveknek. Korábban ez a folyamat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) vezetésével működött, ma pedig a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) látja el az informatikai keretbeszerzésekkel kapcsolatos feladatokat. Ez az intézmény kiír egy pályázatot, amelynek a nyerteseivel úgynevezett keretmegállapodást kötnek. Az egyes állami szervek – például a kormányhivatalok vagy kórházak – pedig ezektől a nyertes cégektől rendelhetnek később termékeket.
Ahogy a Direkt36 egy korábbi cikkben bemutatta, az IMG Solution fellendülésével párhuzamosan kezdtek el terjedni a piacon azok az információk, hogy Szentgyörgyi kapcsolatban áll a miniszterelnök öccsével, ifjabb Orbán Győzővel. Számos, az informatikai piacon tevékenykedő forrás mondta azt akkor a Direkt36-nak, hogy állami partnereik 2013 körül jelezték nekik, hogy megjelent a beszállítói piacon új szereplőként az IMG Solution, és tudomásuk szerint a cég kötődik a miniszterelnök testvéréhez.
Ahogy azt korábban megírtuk, az első kimutatható kapcsolat Szentgyörgyi és ifj. Orbán Győző között a birkózás volt. Korábban mindketten űzték ezt a sportot, és mindketten tisztségviselők voltak a birkózó szakosztállyal is rendelkező NIKÉ Sportegyesületben.
Beszámoltunk arról is, hogy az évek során Szentgyörgyi és ifjabb Orbán Győző kapcsolata egyre szorosabbá vált. Legutóbb azt tártuk fel, hogy Szentgyörgyi egy más jellegű érdekeltsége, az Energép Kft. nevű építőipari cég az Orbán család egyik birtokán hozott létre telephelyet, ahol céges dokumentumok és a helyszínt ismerő források szerint műanyag-feldolgozással foglalkoznak majd.
Ezzel párhuzamosan Szentgyörgyi informatikai cégcsoportja még nagyobb magasságokba ért az elmúlt pár évben. A vállalkozásai 15 újabb keretmegállapodásba kerültek be 2020 óta. Ezek közt kifejezetten nagy összegű programok is előfordulnak: idén júliusban például 120 milliárd, szeptember végén pedig 200 milliárd forint értékben kötöttek meg egy-egy ilyen megállapodást.
Szentgyörgyi érdekeltségein kívül még számos más cég is szerepel a keretmegállapodásokban, tehát várhatóan osztozniuk kell velük az ezen belül elköltött pénzeken. Arról ugyanakkor nincsenek nyilvánosan hozzáférhető információk, hogy pontosan mennyi pénzhez is jutnak ezekből a keretmegállapodásokból. A szerződéseket központilag bonyolító Digitális Kormányzati Ügynökség ugyanis nem tesz közzé a honlapján erről szóló adatokat, és nem adták ki az adatokat a Direkt36 kérésére sem.
Korábban egy adatkérési per eredményeként sikerült hozzájutnunk azoknak a 2013 és 2018 közötti informatikai keretmegállapodásoknak a részleteihez, amelyekben az IMG Solution részt vett. A 13 szóban forgó keretmegállapodásból az IMG összesen 6,2 milliárd forintos bevételt termelt – ezzel pedig ez lett a nyolcadik legjobban teljesítő cég a keretszerződésekben megjelenő 169 vállalkozásból.
Az IMG Solution a keretmegállapodásokon kívül is szép számmal kap megrendeléseket. A beszerzési dokumentációk szerint 2019 óta csaknem 2 milliárd forint értékben nyert el szerződéseket (időnként konzorciumok tagjaként) olyan állami cégektől és intézményektől, mint például a MÁV, a NAV, vagy a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség. Sikerei az éves bevételein is látszanak; habár 2012-ben még csak 46 millió forintos árbevételt ért el, ez az összeg tavaly már 10,4 milliárd forintra nőtt. Ez kilenc év alatt 227-szeres növekedés.
Szentgyörgyi cégcsoportjához több kisebb bevételű érdekeltség is tartozik. Ilyen például az IMG Solution egyik leányvállalata, a webshopja szerint még vécépapír árusítással is foglalkozó Green Office Solutions Kft.. Ez a cég keretmegállapodásokban ritkán bukkan fel, egyénileg azonban többször is kaptak megbízást például az állami egészségügy terén – összesen csaknem 60 millió forintért az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek irodaszert és papírárut, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek pedig takarítási szolgáltatást biztosítottak.
Két másik cég, az MPS eXpert Kft. és a Pegasus Informatikai Kft. általában az IMG-vel együtt szerepel az informatikai keretmegállapodásokban, bár jóval szerényebben: az MPS eXpert 2013 és 2018 között összesen öt, a Pegasus pedig 2017- és 18-ban három ilyen nagyobb informatikai beszerzésben bukkant fel.
Bővülő cégbirodalom
A Szentgyörgyi-cégbirodalom az elmúlt években néhány nagyobb vállalkozással is bővült: 2018 őszén a VRS Magyarország Kft.-vel, 2019 őszén pedig a Traco Zrt.-vel. Mindkét cég már régóta meghatározó szereplője a magyar informatikai piacnak, és gyakori beszállítói voltak állami intézményeknek már az előtt is, hogy Szentgyörgyi érdekeltségébe kerültek.
A Szentgyörgyi-birodalomhoz kerülésük idején mindkét cég benne volt már nagy, több évre szóló állami keretbeszerzésekben. A Traco Zrt. különösen sikeres ezen a téren: 2017-től kezdve idén őszig összesen 16 beszerzésben jelent meg a cég. Emellett, hasonlóan az IMG Solution-hoz, a keretmegállapodásokon kívül is kap állami megbízásokat Például 3,7 milliárd forintért szállított a MÁV-nak jegykiadó automatákat, majd a Szentgyörgyi-birodalomhoz való kerülése után további 339 millióért pedig a HungaroControl Zrt.-nek teljesített egy megbízást egy konzorcium tagjaként. | Terebélyesedik az Orbán családdal üzletelő vállalkozó közpénzből felfutott cégbirodalma | Szentgyörgyi Gábor informatikai vállalkozó régóta szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor családjával. Kezdetben csak a birkózás szeretete kötötte össze ifj. Orbán Győzővel, majd feltűnt a felcsúti stadionban a miniszterelnök és idősebb Orbán Győző társaságában, nemrég pedig már üzleti jellegű kapcsolat is létrejött közöttük. Szentgyörgyi egyik cége ugyanis az Orbán család telkén kezdett új vállalkozásba. Szentgyörgyi közben egyéb cégei révén az állami informatikai közbeszerzések egyik legsikeresebb szereplőjévé vált. A Direkt36 már korábban bemutatta, hogy a vállalkozó cégcsoportjának központi cége, az IMG Solution 2013 és 2018 között százszorosára növelte a forgalmát, miközben sorra nyerte az állami megrendeléseket. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2021/12/09/terebelyesedik-az-orban-csaladdal-uzletelo-vallalkozo-kozpenzbol-felfutott-cegbirodalma | 2021-12-09 09:48:00 | true | null | null | Telex |
Nemcsak az eddig vélt négymillió, hanem legalább 12 millió eurót (mai árfolyamon durván 4,4 milliárd forintot) toltak bele magyar kormányközeli cégek olyan szlovén médiacégekbe, amik az SDS nevű jobboldali párt propagandáját csinálják – írja a szlovén oknyomozó portál, a Necenzurirano.
A portál dokumentumokra hivatkozva azt írja, 2017 és 2020 között legalább 12 millió euró érkezett Magyarországról a szlovén SDS párthoz vagy a párthoz köthető cégekhez. Mint írják, a szlovén R-Post-R nevű médiacég főszerepet játszik a párt propagandájában. Ezt a céget Schatz Péter alapította, aki korábban az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, és akinek korábban a Ripost is az érdekeltségébe tartozott. Az oknyomozó portál szerint az R-Post-R nevű céget Schatz vélhetően csak azért hozta létre, hogy a magyar pénzek ide folyhassanak be.
A portál szerint az R-Post-R több mint 700 ezer eurót kapott a Habony Árpád alapította Nouvelle Media nevű cégtől, és 160 ezer eurót a Yozzi Global Trade Kft.-től, ami mögött Bonyár Miklós, korábban MSZP-közelinek mondott vállalkozó áll. Ezen kívül a cég 2017 márciusa és 2019 januárja között több mint hatmillió eurót kapott két magyar cégtől, a Belfrytől és a Riposttól. Az R-Post-R ezt a pénzt teljes egészében az SDS propagandasajtójának utalta át – írják. A Ripost ma már a KESMA alá tartozik, az egy ideje Aczél Zoltán vezette Belfryről pedig a G7 írta azt korábban, hogy 2016 és 2018 között összesen mintegy 300 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, és több szálon is kapcsolódik a Mészáros-csoporthoz és Szíjj Lászlóhoz.
Schatz a fideszes üzleti körök balkáni médiatérfoglalásának egyik figurája, egy Habony-közeli céggel együtt vásárolta be magát saját érdekeltsége a Nova24tv-be, ami szintén a szlovén SDS párt médiabirodalmához tartozik. A Necenzurirano szerint a Nova24TV 2017 júliusa és 2020 márciusa között 3,5 millió eurót kapott Magyarországtól. Ebbe az az időszak is beletartozik, amikor Aleš Hojs volt a Nova24Tv ügyvezető igazgatója. Ma már ő Szlovénia belügyminisztere, így ő irányítja a rendőrséget is, ami 2018-ban, még egy másik belügyminiszter alatt vizsgálódni kezdett az SDS körüli gyanús pénzmozgásokban.
A portál szerint kérdéses, hogy Magyarország miért küldött ennyi pénzt az említett szlovén médiacégeknek, amikor ezeknek a sajtótermékeknek nincs nagy közönségük. Hozzáteszik azt is, hogy a dokumentumok alapján kijelenthető, ezeket a médiumokat a Magyarországról érkezett pénzek tartják el.
Azt is írják, a felsorolt médiumok a 2018-as választások előtt segítették is az SDS kampányát, fizették a párt Facebook-hirdetéseit. Szerintük ez azt jelenti, hogy a Magyarországról érkezett pénzek egyenesen az SDS kampányára mentek.
A portál szerint az ügyben egy független vizsgálatot kéne indítani, ami azt is kideríthetné, ezek a pénzek valóban magyar pénzek-e, vagy egy esetleges pénzmosásból származnak. Mint írják, a hatóságok annyit kiderítettek, hogy több alkalommal a magyar számlákról érkező pénzeket a szlovének továbbutalták Szlovákiának, ők azt továbbutalták Magyarországnak, majd innen megint Szlovéniába mentek az utalások. | Négymilliárd forintnyi euró ment Magyarországról a szlovén jobboldali SDS pártsajtójának egy helyi lap szerint | Nemcsak az eddig vélt négymillió, hanem legalább 12 millió eurót (mai árfolyamon durván 4,4 milliárd forintot) toltak bele magyar kormányközeli cégek olyan szlovén médiacégekbe, amik az SDS nevű jobboldali párt propagandáját csinálják – írja a szlovén oknyomozó portál, a Necenzurirano. A portál dokumentumokra hivatkozva azt írja, 2017 és 2020 között legalább 12 millió euró érkezett Magyarországról a szlovén SDS párthoz vagy a párthoz köthető cégekhez. Mint írják, a szlovén R-Post-R nevű médiacég főszerepet játszik a párt propagandájában. Ezt a céget Schatz Péter alapította, aki korábban az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, és akinek korábban a Ripost is az érdekeltségébe tartozott. Az oknyomozó portál szerint az R-Post-R nevű céget Schatz vélhetően csak azért hozta létre, hogy a magyar pénzek ide folyhassanak be. | null | 1 | https://telex.hu/kulfold/2021/12/08/szlovenia-sds-orban-viktor-kormany-penz-media | 2021-12-08 10:24:00 | true | null | null | Telex |
Ez eddig három, de a kiállításra összesen hat szobrot készített Szőke Gábor Miklós, kormányközeli szobrász. Megtudtuk, hogy további három szobrot csak „kölcsönkaptak”, így fogalmuk sincs, mennyibe kerültek. Az pedig további kérdezősködésre sem derült ki, hogy kitől kérték kölcsön őket. Négy alkotásnak a további sorsa is ismeretlen. Az biztos, hogy a szarvaskapu Keszthelyre kerül, a barnamedve pedig L. Simon Lászlónak tetszett meg, így az alkotásnak a Velencei-tónál létesült Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskolánál találtak helyet.
Október 7-én küldtünk el egy adatigénylést a vadászati kiállítást rendező Egy a Természettel Nonprofit Kft.-nek. Azt szerettük volna megtudni, hogy mennyibe került az a hat állatszobor, amit Szőke Gábor Miklós szobrász készített a kiállításra. A Totem névre keresztelt szarvaskapun kívül a Vizslató Fátyol (vizsla), a Hajtás közben (nyúl), a Ne igyál előre a medve bőrére! (medve), a Zrínyi halála (vaddisznó), és A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket (csodaszarvas) címet viselő alkotások ára érdekelt minket.
Végre már a dámszarvasok párzása sem foglalja le az állami cég alkalmazottait
A cégtől október 22-én kaptunk választ, az indoklás, amivel 45 napra hosszabbították a válaszadást, a veszélyhelyzettel való visszaélés talán eddigi legpofátlanabb esete volt.
Arra hivatkoztak, hogy hátráltatnánk őket a kiállítás lebonyolításában – ami egyébként egy héttel korábban már véget ért.
Ráadásul október közepén már vidéken is véget értek a programok, csupán egy esemény húzódott el október 23-ig, a dámbarcogás hallgatása kisvasútról, ahol a patások nászának jellegzetes hangzását lehetett megismerni.
A dámszarvasok párzása miatt halogatja adatigénylésünket a vadászati kiállítást szervező állami cég | atlatszo.hu
„Szőke Gábor Miklós szobrászművész által készítendő szarvasszobor elkészítésére társaságunk nettó 189 millió forint+ ÁFA összeget fog kifizetni. A vállalkozási díj tartalmazza a szobor valamennyi tervezési, installálási és szállítási költségét, valamint a felhasználói jog korlátozásmentes átadását is” – írta az Átlátszónak a kiállítás alkalmából létrehozott állami cég.
A dámszarvasok párzási időszaka november végéig tartott, addigra sikerült az állami tulajdonban lévő cégnek is lezavarnia az adatigénylésünket. A kért adatokat tartalmazó válasz november 24-én landolt a postaládánkban. Megkaptuk a Dantebirodalom Kft.-vel kötött szerződést is, a cég fele Szőke Gábor Miklós tulajdona.
„Társaságunk az alábbi 3 db szobrot rendelte meg Szőke Gábor Miklóstól: Totem, Hajtás közben, Vizslató Fátyol. A fennmaradó szobrokat kölcsönkaptuk a kiállításra, így azok áráról sajnos nincs tudomásunk”
– olvasható a válaszban.
A most megkapott adatokból végre az kiderült, hogy
a két kisméretű köztéri szobor, a nyúl és a vizsla mindösszesen nettó 11 millió (bruttó 14 millió) forintba került.
Megfeledkeztek két szobor áráról
Azért adtunk be közérdekű adatigénylést az ügyben, mert az állami cég a honlapján közzétett táblázatban nem közölte egyértelműen a szobrok árait.
Májusban egy másik adatigénylés segítségével tudtuk meg, hogy mennyibe került a bőgő gímszarvasbika fejszobra. „A Szőke Gábor Miklós szobrászművész által készítendő szarvasszobor elkészítésére társaságunk nettó 189 millió forint + ÁFA összeget fog kifizetni. A vállalkozási díj tartalmazza a szobor valamennyi tervezési, installálási és szállítási költségét, valamint a felhasználói jog korlátozásmentes átadását is” – írták akkor a válaszban.
Az 5 millió forint feletti szerződéseket tartalmazó táblázat egészen addig stimmelt, amíg szeptemberben a 444.hu munkatársa el nem ment Szőke Gábor Miklós szobrász csepeli műhelyébe, ahol további szobrok (az inaló nyúl, üvöltő medve, csodaszarvas, vadászkutya) tűntek fel. Október végén pedig a vadászati kiállításon még egy vérrel megfröcskölt vaddisznót is találtunk. A szobrokat Szőke Gábor Miklós készítette, de azt nem lehetett tudni, hogy mennyit fizettek értük.
Bár újabb szobrok kerültek elő, de a szerződéseket tartalmazó táblázatban nem volt más összeg a Dantebirodalom Kft. neve mellett, csak a nettó 189 millió forint.
Bejártuk a vadászati kiállítást: bizarr szobrok, kevés látogató, Kovács Zoltán a vizsláival | atlatszo.hu
Megnéztük az 55 milliárd forintból megújult budapesti Hungexpót, ami a 17 milliárdos vadászati kiállításnak nyújt otthont három héten keresztül. A 240 millió forintba kerülő bőgő szarvasbikával együtt összesen hat Szőke Gábor Miklós-alkotást számoltunk össze, sőt, 16 híres magyar vadásznak is szobrot állított egy másik művész.
A két kisméretű köztéri szobor árának szerepelnie kellett volna az Egy a Természettel Nonprofit Kft. honlapján, ugyanis külön-külön is többe kerültek- mint 5 millió forint (a dokumentum korábbi verziója itt érhető el). Mindhárom szoborra ugyanakkor kötötték meg a szerződést.
A szerződéseket tartalmazó táblázatot az adatigénylésünket követően módosították, most már két tétel szerepel a Dantebirodalom Kft. neve mellett.
A „szobrok készítése” tehát csak egyetlen szobrot takart. (A legutóbbi módosításnál egyébként néhol teljesen olvashatatlanná vált a dokumentum.)
L. Simon Lászlónak megtetszett a barnamedve
A szerződésben egyedül a szarvaskapu-szobornál jelölték, hogy először a Hungexpón állítják ki, majd a szobor Keszthelyre kerül. A másik két szobornál viszont csak az szerepel, hogy azok Budapesten belül kerülnek elhelyezésre. Azt nem tudni, hogy ez csak a Hungexpón való kiállítást jelentette-e.
Jelenleg csak két szobor sorsa ismert a világkiállítás után, a Totem állandó köztéri szoborként Keszthelyre kerül, ahol a Vadászati Múzeum parkjában helyezik el. A múzeum közösségi oldalára még nem töltöttek fel képet az alkotásról.
Az ismeretlen összegből készült és az ismeretlen megrendelőjétől a kiállításra kikölcsönzött barnamedvét pedig Kápolnásnyéken, a Velencei-tó partján állították fel, persze nem azért, mert a tó partján autentikusnak számít az állat. A szobor a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Halász Gedeon Eseményközpontja elé került. A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány több ponton is kötődik az Orbán-kormány volt kulturális államtitkárához, L. Simon Lászlóhoz, aki a Hungexpón berendezett egyik vadászkiállítás kurátora is volt.
L. Simon László Facebookon mondott köszönetet a szoborért vadásztársának, Kovács Zoltán kormánybiztosnak, aki a világkiállítás szervezéséért felelt.
„Népfőiskolánk ikonikus állata a barnamedve, így a szobor nem is állhatna jobb helyen” – olvasható indoklásként a Népfőiskola Facebook-oldalán.
Nem árulták el, hogy mi lesz a többi szobor sorsa
A szerződés szerint a szerzői jogi védelem alá eső alkotások áthelyezéséről értesíteni kell a szobrászt. „Bármelyik szobor esetleges lebontására, megsemmisítésére vonatkozó igény esetén is előzetesen értesíteni kell a művész Szőke Gábor Miklóst, akinek az értesítéstől számított 30 napja van saját költségén, az adott szobor elszállítására.” Ez a bekezdés arra utal, hogy a szerződés megkötésekor nem döntötték el a két megrendelt köztéri szobor, a nyúl és a vizsla sorsát, sőt, a szerződés szerint a szobrok végső esetben az alkotónál is kiköthetnek.
Megkerestük Szőke Gábor Miklóst, megkérdeztük, hogy hová lesz kihelyezve a többi négy szobor. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a többi három szobrot (medve, vaddisznó, csodaszarvas) ki rendelte meg, és hogy ezeknek a szobroknak mennyi volt a nettó ára.
Választ nem kaptunk, de a szobrász korábban a Mandinerrel szóba állt, és azt nyilatkozta, hogy „a világkiállítás apropóján felújított Hungexpo-épületek és -szobrok sem semmisülnek meg az esemény után. A Totem és másik öt szobrom egész évben megtekinthető lesz”. A Velencei-tó Magazinnak pedig azt nyilatkozta, hogy:
„A vadkan mentéjét kivéve mindegyik szobrot úgy alakítottam ki, hogy időjárásállóak, akár kültéren is elhelyezhetőek legyenek, így a világkiállítás végeztével is állandóan megtekinthetőek lesznek Magyarország különböző kulturális intézményeiben.”
Az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-t is megkértük, hogy pontosítsák az adatigénylésnél adott válaszukat azokkal az információkkal, hogy kitől kérték kölcsön a szobrokat, de választ természetesen nem kaptunk.
A hétmilliós kutyaszobor a világkiállítás előtt a virágkarneválon bulizott
Arra is rákérdeztünk, hogy az F3 pavilon előtti kutyaszobrot ki készítette és mennyiért, ugyanis az stílusában különbözik Szőke Gábor Miklós alkotásaitól. A válaszból kiderült, hogy az F3 pavilon előtti „kutyaszobor” a debreceni virágkarneválra készült.
„Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás virágkocsijának része volt. A kérdéses alkotást is tartalmazó művészeti installációért társaságunk nettó 7.200.000 Ft összeget fizetett ki, amely többek között tartalmazta a tervezési, statikai feladatok elvégzését, a vasváz elkészítését, a virágok válogatását és beszerzését, festését, tűzését, a művészeti kivitelezés díját, valamint a virágkarneválon történő bemutatás költségét is” – írta a cég. | Két szobor árát eltitkolták, három szobrot „kölcsönkaptak” a vadászati kiállításra | Véget ért a dámszarvasok párzása, így már semmi sem akadályozta a vadászati kiállítást rendező, állami tulajdonú Egy a Természettel Nonprofit Kft.-t abban, hogy válaszoljon a meghosszabbított adatigénylésünkre. Ennek köszönhetően kiderült, hogy a „szobrok” címszóval feltüntetett, bruttó 240 millió forint csak a bőgő szarvasbika árát takarta. Kiderült ugyanis, hogy eddig elfelejtették feltüntetni a honlapjukon szereplő szerződéslistában két állatszobornak (a vizslának és a nyúlnak) a bruttó 14 milliós árát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/03/ket-szobor-arat-eltitkoltak-harom-szobrot-kolcsonkaptak-a-vadaszati-kiallitasra/ | 2021-12-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2020 júniusában Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEÉÖMA) létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Szijjártó Péter (Fidesz) külügyminiszter adott elő a képviselőknek.
Szijjártó felszólalásában arról beszélt, hogy az alapítvány „a közép-európai térség egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozásban jelentőséggel bíró épületek, építmények megőrzéséhez való hozzájárulás”. A külügyminiszter nem titkolta, hogy a nemes célhoz esetleg meg kell venni majd pár ingatlant: „Mindehhez szükség van sok esetben ezen épületek és építmények közvetlen vagy közvetett módon történő megvásárlására is.”
Indulásnak bő 15 milliárdnyi ajándék
Bár volt néhány ellenzéki kérdés és ellenvetés a KEÉÖMA létrehozásával kapcsolatban, de nem meglepő módon mindkét kormánypárt, a KDNP és a Fidesz is támogatta az ötletet, majd az országgyűlés – melyben a kormánypárti képviselők vannak többségben – megszavazta, és 2020. július 15-én megjelent a Magyar Közlönyben a vonatkozó törvény. A kormány az alapítványnak indulásként két állami vállalatot, a Manevi Zrt.-t (100 db törzsrészvény) és a Comitatus-Energia Zrt.-t (8700 db törzsrészvény) ajándékozott.
A 2011-ben alapított Comitatus-Energia Zrt. eredetileg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat tulajdona volt, és 2012-ben került állami tulajdonba. Az Opten adatbázisa szerint 2016 óta csak veszteséget produkált. A Manevi elődjét, a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt.-t 1997-ben alapította a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet, amelynek jogutódja 2006-tól a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) lett. 2010 végéig a MKEH volt a cég tulajdonosa, de 2011 elejétől a magyar államé lett a társaság, amit 2013-ban átneveztek Manevi Zrt.-re. A Comitatushoz hasonlóan 2016 óta veszteséges.
A KEÉÖMA létrehozásáról szóló törvény után bő fél évvel, 2021 februárjában megszületett az alapítvány alapító okirata, és 2021 márciusában jegyezte be a bíróság. A Fővárosi Törvényszék bejegyző végzése azt is tartalmazza, hogy az állam összesen 15,8 milliárd forintnyi vagyont ajándékozott az alapítványnak. Ebből 600 millió készpénz, a többi részvény: a Manevi részvényei 11,2 milliárd, a Comitatus Zrt. részvényei pedig 3,9 milliárd forint értéket képviselnek a bejegyzés szerint.
Még 6,6 milliárd szenteste és 18 milliárd a Gazdaságvédelmi Alapból
2020 szeptemberében egy kormányhatározat „a határon túli gazdaságfejlesztési és nemzetpolitikai célok hatékony megvalósítása érdekében” 5 milliárd forinttal megemelte a Manevi tőkéjét és 600 millió forintot rendelt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványhoz – ezt akkor a Napi.hu vette észre. Ahogy azt is, hogy egy 2020. december 24-én, azaz éppen szentestén született kormányhatározat a szeptemberit visszavonta, vagyis a Manevi tőkeemelését sztornózta, de az alapítványnak a 600 millió forint mellé további 6 milliárdot ajándékozott.
2021 júniusában, bejegyzése után 3 hónappal a KEÉÖMA ismét egy hatalmas összeget kapott: a Privátbankár vette észre, hogy a kormány egy határozattal 18 milliárd forint alapítói adományt juttat az alapítvány „javára, céljai és közfeladatai hatékony megvalósítása érdekében” a Gazdaságvédelmi Alapból.
4 országban 16 ingatlanról tudunk
Májusban megírtuk, hogy a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott két (korábban) állami cégnek, a Manevi Zrt.-nek és a Comitatus-Energia Zrt.-nek az adományozás idején összesen 4 külföldi ingatlana volt: a Comitatusnak egy wellnessközpontja a szlovéniai Lendván, a Manevinek pedig egy műemlék épülete a horvátországi Eszéken, valamint két hotele Romániában, a szatmárnémeti Pannónia Szálló és a máramarosszigeti Korona Szálló.
Két állami céggel négy drága külföldi ingatlant adott egy alapítványnak a kormány | atlatszo.hu
A közfigyelem főként az egyetemek miatt létrehozott alapítványokra irányult az elmúlt hónapokban, de közben külföldi ingatlanokat birtokló állami cégeket is egy alapítványba szervezett ki a kormány. A Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa egy szlovéniai üdülőközpontnak, a Manevi Zrt. birtokában pedig két romániai szálloda és egy horvátországi műemlék épület van.
A KEÉÖMA azonban nem elégedett meg ennyivel: ősszel kezdődött kutatásunk során cikksorozatban jártunk utána, hogy jelenlegi információink szerint hol miket vettek még.
Először bemutattuk, hogy bár a Manevi Zrt. szerint nincsenek külföldi ingatlanjaik, valójában több is van a nevükön Romániában. Továbbá az áprilisban bejegyzett romániai leányvállalatuk (Manevi Pro Transilvania) idén nyáron megvette a nagyváradi Park Szállót is, emellett a februárban létrehozott szlovákiai leánycégük (Manevi SK) is több épületet vett.
A Manevi szerint nincsenek külföldi ingatlanjai, pedig Szlovákiában és Romániában több értékes épületet is vett | atlatszo.hu
A korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t a kormány idén a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta. A cég, valamint szlovák és román leányvállalata több külföldi épületet is vásárolt az elmúlt években. Van köztük romániai kastély, horvátországi műemlék és szlovákiai kolostor is.
Ezután beszámoltunk arról, hogy a romániai Manevi-cég két további ingatlant vett idén nyáron. A romániai ingatlannyilvántartás szerint a népszerű kirándulóhelynek számító Gyilkos-tó közelében elhelyezkedő két szállodát szereztek meg, és a román cégnyilvántartás szerint összesen 28,6 millió lej (körülbelül 2,1 milliárd forint) értékű ingatlan van a Manevi Pro Transilvania nevén.
A Gyilkos-tónál is vett két ingatlant a Manevi romániai leánycége | atlatszo.hu
A kormány idén tavasszal a frissen bejegyzett és kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t. A cég már több ingatlant is vett Romániában, idén nyáron pedig az áprilisban létrehozott romániai leányvállalata is vásárolt pár épületet.
Legutóbb pedig arról írtunk, hogy a szlovákiai leánycégnek, a Manevi SK-nak november közepe óta már nem a Manevi Zrt., hanem a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítványba tolt másik volt állami cég, a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa. Azt is bemutattuk, hogy a Manevi SK egy újabb műemlék épületet szeretne megvenni Szlovákiában, a volt Poliklinikát Komárnóban. A szlovákiai cég tulajdonosváltása kapcsán pedig arról is beszámoltunk, hogy a Comitatus vett egy földterületet Szlovéniában, a lendvai wellnessközpont melletti Centiba/Csente községben.
A szlovákiai Manevi-cég kiszemelt egy újabb értékes ingatlant, és tulajdonost cserélt | atlatszo.hu
A helyiek által „Poliklinika” néven emlegetett hatalmas épület 2012-ben került a szlovákiai Komárom (Komarno) önkormányzatának tulajdonába rendkívül rossz állapotban, és a felújítására azóta sem tudtak költeni. 2016-ban a magyar állam támogatásáért lobbiztak, de hiába. Nemrég viszont a Manevi SK jelezte, hogy megvenné az épületet.
Mindeközben az Átlátszó Erdély utánajárt egy szóbeszédnek, és kiderült, hogy igaz: a Manevi Pro Transilvania vett egy újabb ingatlant Romániában. Bár tulajdonképpen egy romról van szó, ugyanis a Borszéken található egykori Remény Szálló helyenként a pincéig beszakadt. Az 1889-90 körül épült hotel az ásványvizéről híres népszerű erdélyi üdülőtelep legelengásabb épülete volt fénykorában, most azonban egyesek szerint annyira reménytelen a felújítása, hogy inkább le kéne bontani.
Meghalt a Remény Borszéken, a „magyarok” megvették a tetemét – Átlátszó Erdély
Azt hallottuk, a Manevi megvette Borszéken a volt Kaszinó épületét, és a sípálya mellett épít egy ötcsillagos szállót. A kaszinóról neten szinte semmit nem találtunk, ezért nem tudtuk beazonosítani az épületet. Így nem tudtuk kikérni a telekkönyvét sem, nem tudtunk meggyőződni arról, hogy tényleg megvette a Manevi.
Ezzel együtt összesen 8 darabra emelkedett a Romániában lévő ingatlanok száma, további 5 van Szlovákiában, 2 Szlovéniában és 1 Horvátországban a KEÉÖMA birtokában a jelenlegi ismereteink szerint. Ezeknek bizonyítottan az alapítványnak adott cégek és azok leányai a tulajdonosai a helyi ingatlannyilvántartások szerint, azonban Magyarországhoz hasonlóan ezekben a földhivatali adatbázisokban sem lehet a tulajdonos nevére keresni, tehát elképzelhető, hogy vannak még olyan épületei a KEÉÖMA-Manevi-Comitatus hálónak, amelyekről egyszerűen nem tudunk.
Viszont ez sem kevés: összesen 4 országban 16 ingatlan. A könnyebb átláthatóság kedvéért térképre tettük őket, a pirosak a Manevi és leánycégei, a lilák a Comitatus és leányainak épületei. Pozsonyban kettő van, a két hotel a Gyilkos-tónál, illetve a lendvai fürdő és a csentei föld pedig nagyon közel van egymáshoz – ezek csak nagyításkor látszanak egymástól elkülönülten.
Horvátországban és Szerbiában is van már leánycég
Ahogy a térképen is jeleztük, az általunk még májusban bemutatott eszéki műemlék épület már nem közvetlenül a Manevi Zrt. tulajdonában van. A horvát ingatlannyilvántartás szerint 2021. október 25-e óta az épület tulajdonosa már a Manevi Jagera d.o.o. nevű cég.
A májusban bejegyzett cégnek pedig nem meglepő módon a Manevi Zrt. a tulajdonosa a horvát cégnyilvántartás szerint. A horvátországi leányvállalat valószínűleg az Eszék történelmi belvárosában álló műemlék címéről kapta a nevét, hiszen az a Lorenza Jagera utcában található. A 759 négyzetméteres telken lévő 2 036 m² alapterületű épületből egy februárban kiírt tender szerint egy négycsillagos szállodát szeretne csinálni a Manevi.
Eszék, Lorenza Jagera u. 2…. by atlatszo
De nem csak Horvátországban terjeszkedik a Manevi, hanem – ahogy azt a szlovákiai Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) idén október végén bemutatta – Szerbiában is van már egy leányvállalata. Ahhoz köthető ingatlant nem talált az ICJK, mostani kutatásunk során azonban mi rábukkantunk egy újdonságra a céggel kapcsolatban.
A 2021 áprilisában bejegyzett Manevi Ingatlanfejlesztő d.o.o cégirataiban november közepén feltűnt egy komoly összeg a szerb cégnyilvántartásban: a 2021. október 28-i döntés értelmében a Manevi Zrt. a szerb leánycég alaptőkéjét 1000 szerb dínárról (kb. 3 ezer forint) közel 400 ezer dínárra (kb. 1,2 milliárd forint) emelte. Annak egyelőre nincs jele, hogy a szerb Manevi-cégnek lenne bármilyen ingatlana, de lehetséges, hogy egy tervezett közelgő vásárlás indokolta a tőkeemelést.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott két (korábban) állami cégnek, a Manevi Zrt.-nek és a Comitatus-Energia Zrt.-nek tehát jelen ismereteink szerint már összesen 6 leányvállalata van külföldön: a Manevinek 4 (Romániában 2, Horvátországban és Szerbiában 1-1), a Comitatusnak pedig 2 (Szlovákiában és Szlovéniában is 1-1). A könnyebb átláthatóság és érthetőség kedvéért az alábbi ábrán felrajzoltuk az alapítvány céghálóját és a cégek által birtokolt külföldi ingatlanokat.
A kép kattintásra nagyobb méretben is megnézhető.
Leválthatatlan, Fidesz-közeli kuratórium
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozásáról rendelkező 2020-as törvényben az 1.§ (3) bekezdés szólt az alapítvány feladatairól, amik azonban idén áprilisban átkerültek a 2021. évi IX. törvény 1. mellékletébe, mert a KEÉÖMA is a 33 darab, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) egyike. Ez azt jelenti, hogy az állam nem szólhat bele, hogy mit kezd a KEÉÖMA a nekiadott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőle azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványt, ha elégedetlen a működésével.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány közfeladatai a törvény szerint:
1. a közép-európai régió magyar vonatkozású történelmi, kulturális és épített örökségei fennmaradásának, megőrzésének, megóvásának – azok állagmegóvásával, felújításával, fejlesztésével, fenntartásával történő – biztosítása és ezáltal kulturális célú megismerhetőségének, látogathatóságának és kutathatóságának biztosítása és ezek feltételeinek megteremtése, kapcsolódó infrastrukturális, szervezeti, fejlesztési és beruházási célok biztosítása;
2. a közép-európai régió magyar vonatkozású történelmi, kulturális és épített örökségei területén oktatási, kulturális, tudományos kutatási tevékenységet ellátó szervezetek, személyek támogatása;
3. az 1. pont szerinti közfeladata ellátásához kapcsolódó ismeretterjesztő tevékenység ellátása;
4. az 1–3. pontban meghatározott közfeladataival kapcsolatos kiadványok és rendezvények szervezése, a közönséget vonzó online jelenlét megteremtése.
Az alapítványnak nincs honlapja, se e-mailes vagy telefonos elérhetősége, és hiába közpénzből jött létre egy közfeladat ellátására, a közérdekű adatait sem teszi közzé. Vagyis átláthatatlan és ellenőrizhetetlen a működése, gyakorlatilag azt csinál a kormánytól kapott állami támogatással, amit csak akar.
„Elvesztette közpénz jellegét” – ez a 2016-os gyöngyszem (amit Kósa Lajos részletesen is kifejtett) írja le legjobban a kekva-rendszer lényegét. Bár ezt a szándékot akkor, a Magyar Nemzeti Bank felhőtlenül költekező alapítványai esetében elkaszálta az Alkotmánybíróság, a Fidesz a kekva fogalmának megalkotásával törvénybe tudta iktatni a módszert, amivel pártközeli magánkezekbe kerül az állami vagyon.
Arról ugyanis természetesen gondoskodtak, hogy megbízható, kormány- és/vagy pártközeli emberek vezessék az összes kekvát. Nincs ez másként a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány esetében sem: kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, valamint frankofón ügyekért felelős miniszeri biztos.
A kuratórium tagjai: Kiss-Parciu Péter (Regionális és Határ Menti Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a külügyben), Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára), valamint Jákli Gergely (az Eximbank vezérigazgatója) és Virág Zsolt (a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa).
A kekva annyira önálló szerv, hogy a mindenkori kormány nem tud beleszólni a későbbiekben a kuratórium összetételébe, például ha valaki kiesik közülük, akkor a többiek választanak a helyére valakit. Vagyis az államtól való teljes függetlenség nem csak a pénzköltés ellenőrizhetetlensége miatt jelent nagy veszélyt, hanem személyi ügyekben is: a Fidesz sem tudja majd leváltani egy, esetleg kegyvesztetté váló emberét, de kormányváltás esetén is maradnak a fideszesek a közpénzzel kitömött alapítványoknál, például Szijjártó helyettese a KEÉÖMA élén. | Összesen 16 külföldi ingatlanja van a közpénzzel kitömött alapítványnak, amit Szijjártó Péter helyettese vezet | Az idén bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) indulásként két állami céget és ezzel bő 15 milliárd forintnyi állami vagyont ajándékozott a kormány, majd ezt még kiegészítette közel 25 milliárd forint készpénzzel. Bár a Magyar Levente külügyi államtitkár által vezetett KEÉÖMA elvileg közfeladatot lát el azzal, hogy megvásárol és (majd) felújít magyar kötődésű ingatlanokat a Kárpát-medencében, a tevékenységéről semmi nem nyilvános, még honlapja sincs. Ennek ellenére annyi biztos, hogy az alapítványnak adott cégeknek és azok külföldi leányvállalatainak jelen ismereteink szerint összesen 16 darab ingatlanja van a környező országokban. Térképre tettük mindet, és felrajzoltuk az egyre bonyolódó céghálót is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/08/osszesen-16-kulfoldi-ingatlanja-van-a-kozpenzzel-kitomott-alapitvanynak-amit-szijjarto-peter-helyettese-vezet/ | 2021-12-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Áder János köztársasági elnök 2017 végén jelentette be, hogy 2016-ban egy klímavédelmi alapítványt hozott létre mintegy 85 millió forintból. A pénzt egy korábban elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy az összeget fordítsa a magyarok javára.
A KBKA célja az alapító okirat szerint:
„A magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására. A személyes környezeti felelősségérzet és a klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása. Ennek érdekében az alapítvány kiemelten támogatja:
– a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek többszintű oktatásának kialakítását és fejlesztését,
– a társadalom környezettudatosságának fejlesztését,
– a környezetvédelem és a klímaváltozás kapcsán az egyének és a társadalom értékszemléletének, viselkedésének, termelői és fogyasztói szokásainak, törekvéseinek megváltoztatását, a társadalom és a környezet közötti új viszonyrendszer kialakítását,
– a klímaváltozás hatásaival szemben való fellépést, az alkalmazkodás helyi és országos közösségi programjait.”
Az Átlátszó korábban beszámolt arról, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) 2019-ben 1,5 milliárd forint támogatást kapott a Miniszterelnökségtől. Akkor megírtuk, hogy az alapítvány ezt közvéleménykutatásra, konferenciák szervezésére, oktatási segédanyagokra, ösztöndíjakra, vállalkozások díjazására, újságíróképzésre, és nemzetközi médiakampányra készült elkölteni. Írtunk arról is, hogy a KBKA 2019-ben rendezvényszervezésre és kapcsolódó feladatokra – 250 millió forint értékben – egy olyan céggel is (On Ad Production Kft.) szerződött, amely ellen korábban több végrehajtási eljárás is indult.
Itt a támogatói okirat, mutatjuk mire költhet 1,5 milliárd forint közpénzt Áder János alapítványa | atlatszo.hu
Itt a támogatói okirat, mutatjuk mire költhet 1,5 milliárd forint közpénzt Áder János alapítványa
1,5 milliárdos villa a Pasaréti úton
Míg az Áder János által létrehozott alapítvány milliárdos közpénzes támogatással gazdálkodhat, az egyik legismertebb környezetvédő szervezet, a Magyar Természetvédők Szövetsége évente 5-6 millió forintos központi költségvetési és önkormányzati támogatást kap. Az összes magyarországi zöldszervezet számára elérhető legjelentősebb költségvetési támogatás, az Agrárminisztérium által szétosztott Zöld Forrás pályázat keretében például idén összesen 70 millió forint kerül szétosztásra.
Nem csoda tehát, hogy sokan felkapták a fejüket, amikor Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője nyilvánosságra hozta, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) másfél milliárd forintért vett meg egy budai irodaházat a Pasaréti úton.
Erről az épületről november közepén írta meg a HVG, hogy ide lett bejegyezve egy budai székhelyű szervezet, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, ami megkapta a korábban állami tulajdonú, mezőhegyesi székhelyű Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-t és annak hatalmas ingatlan- és földvagyonát. Ez a Pasaréti út 59. alatti, közel 1500 négyzetméter területű irodaház a székhelye a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) egyik cégének, a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek (KBKB).
Novemberben megkerestük a KBKA-t, hogy megismerjük a Pasaréti úti ingatlan adásvételi szerződését. Másodszori kérésre meg is kaptuk a dokumentumot, bár abból (adatvédelmi okokra hivatkozva) kitakarták az ingatlan eladójának a nevét, annak ellenére, hogy ez az információ a földhivatali adatbázisban mindenki számára elérhető.
A szerződésből kiderült, hogy a vételár 1 milliárd 520 ezer forint volt, és a telek mérete 2501 négyzetméter.
Az irodaházat a KBKA egyik cége, a Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. (KBKC Kft) vette meg, az ingatlan eladója a HPV Hungary Építő és Szervező Kft. (június óta: Vitela Építő és Szervező Kft.) volt. Utóbbi a tulajdoni lap szerint korábban a Külügyminisztériumtól vásárolta meg az ingatlant. A Vitela tulajdonosa, a szlovéniai (lendvai) lakcímmel is rendelkező Vida István és családja. (Az irodaházról további képek az eladó cég weboldalán tekinthetők meg.)
Adatvédelemre hivatkozva titkolózik az alapítvány
Az Áder-alapítványtól szerettük volna megtudni azt is, hogy mennyi bérleti díjért és kiknek adják bérbe az irodahelységeket, de a cég ügyvezetője, Csepreghy Nándor (aki az alapítvány igazgatója is) a megkeresésünkre erről csak annyit árult el, hogy a bérlők között van többek között az Áder János és a felesége által alapított Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért nevű szervezet, valamint több cég.
„Megtisztelő érdeklődésére a KBKC Kft. törvényes képviselőjeként az alábbiakról tájékoztatom. Az ingatlan megvásárlásáról szóló adásvételi szerződést mellékelten megküldöm Önnek, amelyből társaságunk eltávolította a hozzájárulás hiányában ki nem adható személyes adatokat. A szerződésből meg tudja ismerni az ingatlan alapterületét és az érte fizetett vételár összegét is. Az ingatlant a KBKC Kft. irodaházként üzemelteti, a bérleti és üzemeltetési díjakat a szokásos piaci áron megállapítva. A KBKC Kft. mint bérbeadó nincsen felhatalmazva arra, hogy a bérlőknek az üzleti titokról szóló 2018. évi LIV. törvény hatálya alá eső üzleti titkát képező adataikat – ideértve a személyüket és az általuk fizetett bérleti díjat – Önnel megossza, kérem ennek szíves tudomásulvételét.
Ez alól egy esetben tud kivételt tenni: az ingatlanból 100 négyzetméter irodaterületet a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért használ székhelyként, amelyért az alapítvány arányos üzemeltetési díjat fizet, bérleti díjat nem. Az ingatlanon található épületek nettó alapterülete 1256,31 négyzetméter + 10,44% közös területi hányad” – írta Csepreghy.
Elegáns Duna-parti iroda, havi 2,7 millió forintért
Maga a KBKA nem a Pasaréti úti saját irodaházukban működik, hanem az MNB-alapítvány cége által birtokolt épületben bérel Duna-parti irodát, a Várkert Bazárhoz közeli Döbrentei utca 2. alatti épület teljes 5. emeletét.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy mint ezt annak idején az RTL Klub kiderítette, a Kék Bolygó Alapítvány a 350 négyzetméteres irodáért havi 2,7 millió forintot fizet. Kérdésünkre Csepreghy Nándor most arról tájékoztatott, hogy ezt az irodát az Optimum-Delta Ingatlanbefektetési Kft.-től bérlik, egy 2018 novemberében kötött bérleti szerződés alapján, amelynek keretében a KBKA alapítvány havi 25,3 EUR/m²/hó bérleti díjat, továbbá 5,5 EUR/m²/hó üzemeltetési díjat fizet, a bérleti díj teljes összegét azonban nem árulta el.
Az Optimum-Delta tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány cége, az OPTIMA Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.
A KBKA igazgatójától megtudtuk azt is, hogy az alapítványnál jelenleg törzsállományban 29 kolléga dolgozik, emellett a gyakornoki programok idejére a fiatal kutatókat is állományba veszik.
A civilszervezetek online bírósági adatbázisában közzétett beszámolókból kiderül, hogy az alapítvány 2020-ban 1 milliárd 350 millió forint támogatást kapott a Miniszterelnökségen keresztül az adófizetőktől: szakmai programokra, kutatásokra, rendezvényekre, tananyag-fejlesztésre, klímavédelmi tőkealap működtetésére. Ebből az összegből az alapítvány tavaly közel 700 millió forintot használt fel.
A KBKA kapott továbbá – ugyancsak a Miniszterelnökségtől – 1 488 900 000 forintot szintén szakmai tevékenységre (könyvkiadás, ösztöndíjprogram, tőkealap létrehozására).
Az éves beszámolóból kiderül, hogy az alapítvány vezető tisztségviselőinek fizetésére tavaly 18 millió 512 ezer forintot költöttek, kétszer annyit, mint 2019-ben.
A KBKA alapítvány volt a szakmai partnere a Nemzetgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozónak. A szervezet 2019-es és 2020-as évre vonatkozó beszámolója itt elérhető,
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnak a két cége (KBKC Kft., KBKB Zrt.) mellett egy kockázati tőkelapja is van, a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap. Az alapítvány beszámolója szerint ennek a létrehozására azért volt szükség, hogy ezen keresztül támogatni tudjanak klímavédelmi projekteket, vállalkozásokat.
Az alap nyilvántartásba vételekor vállalt teljes vagyon 10%-át, azaz összesen 500 000 000 forint 50%-át a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Zrt, 50%-át a Pénzügyminisztérum vagyonkezelésében lévő Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tulajdonában álló Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap teljesítette. A tőkelap létrehozását tavaly 5 milliárd forinttal támogatta a kormány, és mint azt a 24.hu megírta, a tőkealap idén újabb 5 és fél milliárd forintnyi támogatást kapott. | Állami támogatásokból növekszik Áder János klímavédelmi alapítványának vagyona | Közpénzmilliárdokból népszerűsíti a fenntarthatóságot a köztársasági elnök által 2016-ban alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA). A szervezet tavaly már 1 milliárd forint feletti állami támogatást kapott, és idén áprilisban másfél milliárd forintért vett meg egy budai ingatlant. A KBKA Magyarország legnagyobb költségvetésű környezetvédelmi alapítványa, két cég és egy kockázati tőkealap tulajdonosa. Ezek bevételeit működésre és az alapításkor meghatározott célok (a társadalom környezettudatosságának fejlesztése, oktatás) megvalósítására fordítják. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/09/allami-tamogatasokbol-novekszik-ader-janos-klimavedelmi-alapitvanyanak-vagyona/ | 2021-12-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
a mai nappal lemond államtitkári posztjáról Völner Pál államtitkár”.
– olvasható a politikus 24.hu-hoz eljuttatott közleményében.
Mint írják, Völner Pál ügyvédjén, Papp Gáboron keresztül elküldött sajtóközleményben jelezte, hogy együttműködik a hatóságokkal.
Bűnszövetségben, üzletszerűen
A legfőbb ügyész, Polt Péter hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény gyanúja miatt folyamatban lévő nyomozás miatt indítványozta december 7-én, kedd reggel, hogy függesszék fel a fideszes Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogát.
A közlemény szerint megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül,
rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettesi és parlamenti államtitkári posztot is viselő Völner a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.
Mint azt az ügyészség közleményében írják, Völner „cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti”.
A Völner 2019 augusztusa óta töltötte be a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztosi posztot.
Az ügyben már korábban letartóztatták Schadl Györgyöt,
a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) vezetőjét, akinek a tulajdoni lapok szerint zárolják az ingatlanjait is.
Még havidíjat is fizethettek neki
Ahogy Hadházy Ákos – aki Schadl György ügyét is megszellőztette – az Azonnalinak telefonon elmondta, információi Völner ezt a pénzt végrehajtói kinevezésekért kaphatta.
A végrehajtók ugyanis rengeteg pénzt tudnak keresni sokszor törvényes felügyelet nélkül, ezért nagy versengés van a pozíciókért.
„Nem megerősített információim szerint az itt megjelölt összegekért (2-5 millió forint – a szerk.) nagyobb összegekbe került egy-egy végrehajtói hely, és utána ezeknek
a kinevezetteknek még havidíjat is kellett fizetniük”
– mondta a független képviselő lapunknak.
Hadházy értesülései szerint az ügy kirobbanása Igazságügyi Minisztériumon belüli cicaharc eredménye. „Szintén meg nem erősített információ, hogy Völner megígérte valakinek az állást, egy – nagyon fontos, hogy – fideszes kapcsolatokkal rendelkező embernek, végül egy másik,
nagyobb fideszes kapcsolatokkal rendelkező embernek intézte el azt, és esetleg ez indíthatta el az ügyet”
– magyarázta az Azonnalinak. | Hadházy Ákos: Minisztériumi cicaharc vezethetett Völner bukásához | Az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese Hadházy Ákos információi szerint végrehajtói posztokért kapta a pénzt. A vesztét az okozhatta, hogy nem volt elég körültekintő. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20211207_lemond-volner-pal-akit-a-gyanu-szerint-milliokkal-vesztegettek-meg | 2021-12-07 00:00:00 | true | null | null | Azonnali |
Mint korábban megírtuk, Vadai Ágnes a Pegasus ügyről és Völner Pál korrupciós botránya kapcsán arról is kérdezte volna a belügyminisztert, ki tudja-e jelenteni, hogy Varga Judit igazságügyi minisztert semmilyen módon nem érintik a történtek.
Visszaélés a joggal
Pintér Sándor zárt ülésen válaszolt volna ezekre, de a jelen lévő Fidesz-képviselők – arra hivatkozva, hogy Vadai Ágnes nem ennek a bizottságnak a tagja – nem járultak hozzá a jelenlétéhez. Molnár Zsolt az ülés utáni sajtótájékoztatón arról is beszélt, nyilvánvaló, hogy titkos információgyűjtés gyakorlatának átgondolása szükséges.
Az MSZP-s képviselő szerint viszont nagyon fontos volt, hogy Pintér Sándor egyértelműen kimondta az ülésen, a választásokat a járványhelyzet ellenére is rendben meg lehet hallgatni.
Ungár Péter LMP-s képviselő (lapunk tulajdonosa) szerint tragikomikus, hogy amikor Kósa Lajos beszél minősített adatról, és mondja azt, hogy a Belügyminisztérium megvette a Pegasust, még csak eljárás sem indul ellene, de Vadai Ágnes még egy zárt ülésen sem kérdezhetett Pintér Sándortól, „hogy mi az államtitok, azt ma már a Fidesz döntheti el”.
Vadai Ágnes szerint a legsürgősebb azzal kapcsolatban lenne
tisztán látni, Varga judit törvényt sértett-e, amikor Völner Pálra testálta a lehallgatások engedélyezését.
Állandó jelleggel ugyanis ezt a feladatot nem adhatja ki a kezéből.
„A kormánypárti többség azért akadályozta meg, hogy erre a kérdésre válaszoljak, mert előfordulhat, hogy az engedélyezések módja is problémát okoz” – mondta a DK-s képviselő, hozzátéve, ezzel kapcsolatban Pintér korábban vizsgálatot ígért, most rá fog kérdezni, hogy ez hol tart.
Várják a minisztert
Az Azonnali kérdésére Vadai Ágnes elmondta, amennyiben Pintér Sándor válaszol neki a Völner-ügyben elrendelt vizsgálatáról, annak minden olyan elemét nyilvánosságra hozza majd, ami nem minősített adat. Azt a Honvédelmi-, és rendészeti bizottság alelnöke és a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke is megerősítette, hogy Völner Pál ügyében szeretnék meghallgatni Varga Juditot.
Mivel az Igazságügyi bizottság már meghívta egy ilyenre a minisztert, Vadai Ágnes szerint a legjobb lenne, ha a három testület együttes ülést tartana.
„Egyébként a Pegasus ügy miatt szeptemberben már meg szerettük volna kérdezni Varga Juditot, de akkor Völner Pált küldte maga helyett” – mondta Vadai Ágnes. | Völner-ügy: három parlamenti bizottság is várná Varga Judit válaszait | A parlament Igazságügyi, Rendészeti és Nemzetbiztonsági bizottsága is meghallgatná Varga Juditot Völner Pál korrupciós ügyéről. | null | 1 | https://azonnali.hu/cikk/20211209_volner-ugy-harom-parlamenti-bizottsag-is-varna-varga-judit-valaszait | 2021-12-09 00:00:00 | true | null | null | Azonnali |
A felhívást egy éve tette közzé a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK), a februári – módosított határidőre beadott – pályázatokat pedig már márciusban elbírálták. A nyertest mégis csak most hozták nyilvánosságra az uniós közbeszerzési értesítőben.
Eszerint a BMSK a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-vel (WHB) köt generálkivitelezési szerződést a „Kutatási és Fejlesztési Központ és Campus kialakítása Kőszegen a volt MÁV Gyermekotthonban” megvalósítására.
A megbízás magában foglalja „a meglévő állapotról indulóan a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő kivitelezést, a részbeni bontásokkal, épület-rekonstrukcióval és felújítással, villamos és gépészeti közműkiváltásokkal és új közművek építésével, térburkolatok/utak/parkolók építésével és környezetépítési munkálatok elvégzésével együtt”.
A leírásból kiderül, hogy a beruházás során fel kell újítani a kőszegi volt MÁV Gyermekotthon Főépületét (tervezett nettó szintterülete: 7715,39 m²), valamint a Vendégház épületét (nettó szintterülete: 595,98 m²). A munkálatok többek között kiterjednek a külső homlokzati fal, a magastető és a lapostető hő- és hangszigetelésére, térkő burkolat beépítésére, növénytelepítésre, tereprendezésre, zöldfelület kialakítására és/vagy felújítására, egy 200 adagos főzőkonyha kivitelezésére és 2 db új felvonó beépítésére/felújítására is.
A tendert a WHB nyerte, amely a becsült 6,8 milliárd forintos összegnél bő 2 milliárddal drágábban, nettó 8,9 milliárd forintért végezheti el a beruházást.
A kivitelezésre összesen két cég adott be ajánlatot: a WHB mellett a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV nettó 9,2 milliárddal indult.
Zenei centrum, könyvtár, kutatórészleg
„Angol vidéki kastélyt idéző kampuszt alakítanak ki Kőszegen” – írta a projektről 2018 májusában a Magyar Építők. A lap akkor beszámolt róla, hogy a Fenntartható Vidék Programban (KRAFT) egyetemi és általános oktatási kampuszt adnak majd át a régi MÁV Gyermekotthonban. A tervezésre a Perfektum Mérnöki Kft. kapott megbízást mintegy 84 millió forintért.
Akkor még úgy számoltak, hogy a beruházás összesen 3,8 milliárd forintba kerül majd. A Magyar Építők szerint „a Felső körúton található oktatási ligetben korábbi információk alapján többek között kialakítanak
egy 1500 négyzetméteres alapterületű, több mint 30 ezer kötettel ellátott könyvtárat;
egy nagyelőadót;
egy 680 négyzetméteres globalizációs és regionális kihívásokat kutató részleget;
egy 500 négyzetméteres zenei centrumot;
egy 400 négyzetméteres kreatív város központot;
illetve egy 900 négyzetméteres jővő- és trendkutató teret.
Ezzel együtt megújul a park, külön szobákat kapnak a professzorok, illetve kávézót, sportközponot és adminisztratív irodákat is átadnak majd.”
2017 decemberében Tóth Gábor képviselő is hasonló fejlesztésekről számolt be blogján, hangsúlyozva, hogy ez lehet „Kőszeg város történetének eddigi legnagyobb, legkomolyabb és legdrágább” beruházása. A képviselő látványterveket is feltöltött a blogjára, ezek közül az egyik:
A gyermekotthont 1912-ben kezdték el építeni azzal a céllal, hogy a vasutas árváknak otthont biztosítsanak. Az otthon bezárását követően a kastélyszerű, patinás főépület üresen állt, egyedül a hátsó lakóépületeteket hasznosították. Az épületet állítólag többször is megpróbálták értékesíteni, ám komoly vevő nem akadt rá.
Idén is jól megy a WHB-nak
A kivitelező WHB már ismerős lehet a közbeszerzések iránt érdeklődő olvasóknak. A cég ugyanis évek óta sorra nyeri az állami megbízásokat.
Dolgoztak már a Városligetben és a Budai Várban, ők felelnek többek között a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért a Garage Kft.-vel közösen, de a Dubaji Világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek.
Emellett a közelmúltban ők végezték a járványkórház építését Kiskunhalason, de – az Épkar Zrt.-vel konzorciumban – a budai Kútvölgyi Kórház felújításába is ők kezdtek bele, és a geszti Tisza-kastély felújítása is az ő feladatuk. Az idei év egyik legnagyobb fogása a Velencei-tónál épülő kajak-kenu központ, amit 43,4 milliárd forintból építhet meg a WHB.
Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61,6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd, 2020-ban 11,4 milliárd forint volt. A tulajdonosok 2020-ban közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a cégből.
A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta a miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes 2020-as összeállítása szerint 35,7 milliárdos vagyonával Paár az ország 41. leggazdagabb embere.
Közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a tenderkedvenc WHB-ból a tulajdonosok | atlatszo.hu | Kétmilliárddal több lett, maradhat? Kőszegen épít Campust a WHB | Már márciusban megszületett a döntés, mégis csak most kötöttek szerződést a kőszegi Kutatási és Fejlesztési Központ és Campus kialakítására a nyertes kivetelezővel. A befutó West Hungária Bau a tervezettnél kétmilliárd forinttal drágábban vállalta a munkát, de még így is olcsóbb volt, mint a szintén induló Mészáros-féle ZÁÉV. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/12/05/ket-milliarddal-tobb-lett-maradhat-koszegen-epit-campust-a-whb/ | 2021-12-05 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„53 milliárd támogatást ad a kormány a Tokaj-Hegyalja térség fejlesztésére”; „150 milliárd forint támogatást ad a kormány a Tokaj-Zemplén térség fejlesztésére”, „81 milliárdos turisztikai fejlesztés” – csak néhány cím az elmúlt négy évből, ami jól mutatja, milyen mennyiségű pénzt csatornáz be a kormány a régióba. Ezen túlmenően szálláshely kialakítására is kiszórtak jó adag kormányzati támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy programja keretében. Nem meglepő módon számos NER közeli vállalkozónak hullott az ölébe némi ingyenpénz a régióban.
Megnéztünk közelebbről néhány nagyobb horderejű beruházást.
Grand Hotel Tokaj/Minaro Hotel Tokaj
A Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft. (TCSV) a Kisfaludy pályázaton (TFC 1-2-2-2017-2017-00019) nyert egy csekélynek nem mondható 2 999 999 890 forintos összeget, hogy szállodát építsen és üzemeltessen Tokajban. Ehhez képest az MTÜ honlapján reklámozza az épülő hotelt, ott 3,4 milliárd forint állami támogatás szerepel. Eszerint a projekt teljes költsége 5,8 milliárd forint.
A TCSV Kft.-t több tulajdonoson, a Kante Awa és az Appeninn Nyrt.-n (Indotek Group) keresztül Jellinek Dániel birtokolja. Kante édesanyja Nagy Róza, Matolcsy György egykori bizalmasa, korábbi államtitkár és az MNB korábbi főigazgatója is. Ők együtt nem csak Tokajban fejlesztenek, de többek között a visegrádi Lepencei strand útját is együtt egyengetik. Kante Awa Szepesi Richárd felesége, aki az idegenforgalomban tűnik fel egyre több helyen, Tokaj-Hegyalján többször is. Róla azt írta a hvg.hu 2019-ben, hogy ő a legeredményesebb a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatain.
A tokaji fejlesztéshez kapcsolódik egy másik, ami a TATK Tokaj Aktív Turisztikai Kft. nevén fut, és amelynek végső tulajdonosai szintén dr. Kante Awa és Jellinek Dániel. A TATK Kisfaludy 2030 keretében kapott majdnem 1 milliárd forintot turisztikai attrakció-fejlesztésre a hotel melletti területen.
Ügyvezetőként több érintett cégnél felbukkan Vécsey Róbert neve is, aki a hvg.hu szerint „dolgozott a Quaestornál, megfordult a Matolcsy rokonság üzleti köreiben, cégvezetőtársa volt a Tiborcz Istvánnal üzletelő Szivek Norbertnek, és közös informatikai cége van a Rogán Antal köreihez tartozó Fintha-Nagy Ádámmal”.
A Tokaj Aktív Turisztikai Központ névre keresztelt létesítményt Jánosik és társai Kft. építheti meg nettó 921 932 923 forintos áron. A 2022. május 20-án elkészülő 450 négyzetméteres épületben egy 400 fős rendezvényterem, egy 12 egységes látványkonyha, plusz egy kültéri konyha kap helyet. A félig a földbe vájt épülethez és körülötte kialakítandó sétányhoz 90 tonna betonacélt és 700 köbméter betont használnak fel.
Bár területileg a Tokajhoz tartozó Csurgó völgyben épül a hotel, valójában a településtől messzebb, egy mellékútra bekanyarodva lehet eljutni az építkezéshez. A munka pörög, a munkásoknak kijelölt parkoló ottjártunkkor épp tele volt.
A hatalmas hotelmonstrumot mintha behajították volna egy völgy közepére.
A 9052 m²-es épület kivitelezési munkáira 2019 október végén írtak ki közbeszerzést. Az Aktuál BAU Kft. és a Grabarics Kft. nyerte a munkát nettó 7 799 855 536 forintét. A 100 szobás, 4 emeletes inka stílusú homlokzatképzéssel készülő szálloda főbejáratánál látványvízesés fogja fogadni a vendégeket, de lesz wellness-vízesés is. A palakő falburkolatok és a pool bar alap, de tornaterem is lesz az izzadni vágyó pihenőknek.
Tokaji régió: közpénzmilliárdokból épülnek-szépülnek a luxusszállodák from atlatszo.hu on Vimeo.
Az eredetileg 2021.december 22-i átadás biztos elmarad, tavaly júniusban ugyanis kiderült, hogy az egykori bánya területén épülő szálloda alatt kemény szikla helyett omladékos kőzet van, így több időre van szükség. Ráadásul az intenzív esőzések miatt a talajerózió beindult, 10-30 cm-es kövek mosódtak le életveszélyes állapotot idézve elő egy részen.
Dr. Vásárhelyi Balázs geotechnikai tervező megállapította, hogy a földmunkák következtében és a heves esőzések miatt az agyagos-tufás rétegződés erős kimosódása következett be, amelynek hatására csúszólap alakult ki. Ez mind életeket, mind vagyonbiztonságot veszélyeztetett, így változtatni kellett a terveken és a határidőkön. Jelenleg 2022. 02. 28-i átadási dátum szerepel a szerződésen, ám az MTÜ honlapján június 30-i határidő szerepel.
A település is támogatja a hotelt olyannyira, hogy saját költségen, 298 940 515 forintért megcsináltatja helyben a csapadékvíz elvezetést és a közvilágítás áthelyezését csakúgy, mint a Telekom kábelekét. A munkát az Aktuál BAU végzi el.
Hotel Botrytis – Mád
Szerencsés csillagzat alatt született a Hotel Botrytis, hiszen többször is támogatta már az állam. A NER-esek és borászok által nagyon kedvelt település szállodájára most épp új épületszárnyat húznak fel 100 000 000 forint támogatással. Az első ütemre 262,7 millió forintot kapott a mádi borászlobbi oszlopos tagja, Kovács Károly cége, akinek munkáját egyéb támogatásokkal is honorálták 2007–2015 között.
Uniós pénzcunami Lázár János kedvenc tokaji borászfalujába | atlatszo.hu
Jobban teljesítnek a fidesztől sem távoli mádi borászlobbi oszlopos tagja, Kovács Károly cégei az uniós pályázatokon: 2012-ben és 2013-ban például csaknem annyit nyertek, mint az egész település átlagos éves EU-s pénze. Jól fut a polgármester, Tatárka József vállalkozása is, s egyebekben is dől a pénzeső. Aminek nyilván semmi köze ahhoz, hogy helyben vásárolt be szőlőkből Lázár János kancelláriaminiszter családja.
A helyben éttermet is üzemeltető, a polgármesterrel jó kapcsolatot és korábban közös üzletet is vivő vállalkozó viszi a korábban az év éttermének is választott Gusteau Kulináris Élményműhelyt, a Szent Tamás pincészetet és az Első Mádi Borházat is.
Andrássy Kúria & Spa – Tarcal
9 kilométerrel arrébb, Tarcal központjában áll az Andrássy kúria. Az ötcsillagos hotel, amely sok kézben megfordult. A korábban a CIB Bank tulajdonolta épületet az Accent Hotels üzemeltette, miközben a bank igyekezett eladni. Az anno 1,3 milliárd forintos áron hirdetett szálloda végül a TémaDesign Kft. tulajdona lett. A kft. kézről kézre vándorolt, járt a Szepesi családnál, Mészáros Lőrincnél a Mészáros Gasztro Kft.-n keresztül, és végül a BDPST Zrt.-hez került, amelynek tulajdonosa Tiborcz István.
A bővítésre 324,5 millió forintot elnyert szálloda felújítása jó ütemben halad, és ha minden a tervek szerint alakul, 12 új szobával, kültéri medencével és 130 fős rendezvényhelyszínnel bővül a térség mindeddig egyetlen ötcsillagos hotelje. Igaz, a szálloda a koronavírus-járvány miatt 100 milliós veszteséggel zárta a 2020-as évet, de a fejlesztések talán kihatással lesznek a 2021-es teljesítményre.
Tokaj Hotel/Mercure Hotel
Alig néhány kilométerre a Minaro Hoteltől igyekeznek rendbe tenni egy szocreál épületet is. A Tiszaparton, Tokaj központjában a Tokaj hotel (amely szintén új néven, Mercure Tokaj Hotel néven fog futni, és Accor csoport fogja üzemeltetni) is kapott némi aprót az államtól.
Az 55 szobásra bővítendő hotel, amely jövő tavaszra készül el, 349 685 000 forintot nyert az MTÜ-től. A nyertes cég, a Hotel Tokaj Kft. végső tulajdonosa Tarnainé Dr. Ináncsy Márta, a TIM Global Holdingon keresztül.
A Holding jelenleg mintegy 700 magánszálláshelyet és négy szállodát birtokol és üzemeltet. De Ináncsy Márta családja sem szűkölködik anyagiakban: apja, Ináncsy Miklós a 43. leggazdagabb magyar becsült 29,3 milliárd forintos vagyonával. Az Mfor 2020-ban megírta: nemcsak a Hotel Tokaj, de Ináncsy Miklósné is nyert egyéni vállalkozóként 29,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást at MTÜ-től a hajdúszoboszlói Angyal panzió modernizálására.
A négyemeletes, executive apartmanokkal ellátott Mercure Hotelben fedett- és szabadtéri uszoda, borbár és étterem is lesz.
Szöveg: Zimre Zsuzsa; fotók és videó: Pápai Gergely
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Grand Hotel Tokaj/Minaro Hotel Tokaj építése 2021 novemberében | Tokaji régió: közpénzmilliárdokból épülnek-szépülnek a luxusszállodák | Kétrészes riportunkban a tokaji régiót vettük górcső alá, ahova évek óta ömlik a közpénz a kormányzati döntéseknek köszönhetően. A támogatásokból főként a NER profitál, de jut pénz furcsa, nagyzoló, olykor értelmetlennek, feleslegesenek tűnő beruházásokra is. Helyszíni riportunk első részében az épülő és megújuló luxusszállodákat vettük sorra, drónnal szállva az impozáns épületek fölé. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/12/06/tokaji-regio-kozpenzmilliardokbol-epulnek-szepulnek-a-luxusszallodak/ | 2021-12-06 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Már a Digi felvásárlása előtt is szinte fénysebességgel tört előre a hazai informatikai piacon a 4iG. Előző cikkünkben a tervezett tőkeemelés mellett azt mutattuk be, hogy a közbeszerzési győzelmek milyen óriási segítséget adtak ebben a növekedésben.
Nem mindenki látja mindezt pozitívan: a Scope Ratings hitelminősítő szeptemberben a cég eddig sem túl veretes BB minősítését BB- megjelölésre rontotta. Sőt a számtalan felvásárlás és az állami beszerzések sokasága miatt még ezt is negatív kilátással tette – szerintük ugyanis nőnek a kockázatok.
A tényleges leminősítésére nem is kellett sokáig várni: a Digi 232 milliárd forintos felvásárlása után mindössze egy nappal, azaz csütörtökön már B+ volt a 4iG minősítése. A fő indoklás erre az, hogy a számításuk szerint összesen 460 milliárd forintos felvásárlások 80 százalékát hitelből finanszírozzák, leginkább a várhatóan 350 milliárdos MNB Növekedési Kötvényprogramból. Az ebben való részvételhez feltétel, hogy legalább B+ legyen a cég minősítése – ez most pont megvan, ennél lejjebb azonban már nem szabad csúsznia a 4iG-nek.
Ebben a cikkben azt mutatjuk be:
hogyan tört a hazai programozási piac élére a 4iG;
milyen állami és uniós támogatások segítették ebben;
mely magyar és külföldi cégeket vásárolt vagy vásárol fel tervei szerint;
hogyan lehet a 23. legnagyobb magyar cég akár már jövőre.
Ágazati első helyre törve
A 4iG növekedése nemcsak önmagában, de a piachoz képest is nagyon gyors. A cég főtevékenysége a számítógépes programozás, megnéztük ezért, hogy az ilyen főtevékenységű cégek piaca*Azt vizsgáltuk meg, hogy a szintén a számítógépes programozást főtevékenységként végző cégek összesített árbevétele mekkora volt, és ezen belül hogyan alakult a 4iG részesedése. hogyan alakult az elmúlt években.
Mára a programozással foglalkozó cégek piacának 8 százalékát megszerezte a 4iG.
Mivel mással is foglalkozik a vállalat, ezt a számot csak viszonyítási alapként érdemes kezelni. A bővülés mindenesetre elképesztően gyors volt: a 2020-ban 700 milliárdos méretű piacon 2016-2017-ben három, 2018-ban kétszázalékos piaci részesedésű 4iG szédületes sebességgel érte el a 2020-as szintet. Ez idén már borítékolhatóan 10 százalék fölé fog nőni, de ha az utolsó negyedév eredménye nem bicsaklik meg, és a piac sem nő a szokásosnál sokkal erőteljesebb, akár 13 százalék is lehet.
Ugyan az árbevételben óriási a 4iG, eredményességben elmarad a versenytársaitól, a piac összesített üzemi eredménynek csak a 3,3 százalékát adja, de az alkalmazotti létszáma is nagyon alacsony – az iparági foglalkoztatottak alig 2,7 százaléka dolgozik nála.
Az elmúlt években gyors változások zajlottak le a hatékonysági mutatószámokban. Az egy főre jutó hozzáadott érték 2018-ról 2019-re megduplázódott, ilyet több milliárd forintos árbevételű cégnél igen ritkán lehet csak látni. Ráadásul egy olyan cégről beszélünk, amely a piachoz képest korábban az érdemi hatékonysági mutatókban, így a hozzáadott értékben és a jövedelmezőségben is kifejezetten rosszul teljesített. A változás szinte varázsütésre történt.
Mivel a főtevékenységen kívül sok más tevékenységet is végez a 4iG, minden olyan céget megvizsgáltunk, amelynek főtevékenysége szerint köze van az informatikához, de a 4iG így is egészen nagy szereplőnek számít.
A teljes informatikai piacon már a harmadik helyen állt tavaly az 57 milliárdos konszolidált bevételével, és csak az állami NISZ előzte meg 76 milliárdos, illetve a T-Systems 86 milliárdos teljesítménnyel.
Megvan az esélye, hogy az elmúlt években csökkenő pályán lévő T-Systems-et idén már előzni fogja a 4iG, és így 2021-re már a teljes informatikai piac legnagyobb hazai szereplője lehet – még a Digi-csoport felvásárlása nélkül számolva is. (Ha azonban a német Deutsche Telekomhoz tartozó Systems Solutions Kft-t és a Magyar Telekom leányának számító, de így szintén közvetett német tulajdonban lévő T-Systems-et egynek számoljuk, akkor az közel 140 milliárdos cégcsoportot alkot.)
A 4iG piaci részesedése ezen a jóval nagyobb piacon is gyorsan növekedett, és 2020-ra már 2,9 százalék volt. Ennek elérését sok támogatás segítette, ráadásul nagyon szerteágazó területeken.
Brüsszel és az állam segítségével
Nemcsak a magyar, de az európai adófizetők is részt vesznek a NER informatikai cégének építésében: a 4iG és jogelődjei összesen 2,7 milliárd forintnyi uniós támogatást nyertek el. A halsperma minősítésére, mélyhűtésére és rendszerezésére szolgáló k+f projektre 2015-ig 293 milliót hagytak jóvá számára.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NFKIH) pályázatain is sikerrel vették az akadályokat a 4iG Nyrt. és a jogelődjei: három projekthez összesen 831 millió forint támogatást nyertek el a partnereikkel együtt. Egy 394 millió forinttal támogatott, 2023-ban záruló projektben még a génszekvenálás területén is megpróbál újat mutatni a cég.
A fenti uniós összesítésen kívül:
Az Antenna Hungáriával közösen drónelhárításon dolgoznak 2 milliárdos uniós támogatásból.
Acélszerkezetek vizsgálatára kaptak 200 milliót az NKFIH-tól.
Szintén az NKFIH adott 240 milliót univerzális jármű- és gépipari minőség-ellenőrzésre.
350 milliós projektben vesznek részt rákkutatásban.
Egészségügyi kompetenciaközpontot alakítanak ki 325 millió forintból Pécsen.
Telemedicina keretrendszert fejlesztenek 150 millióért.
Ha ezeket mind összesítjük, akkor azt kapjuk, hogy
a 4iG és a cégcsoport jogelődjei közel 6 milliárd forint állami és uniós támogatást kaptak.
Mindent elnyelő kis gömböc
A lendületet a folyamatos cégfelvásárlások is jelzik, tavalyelőtt a Veritas Consultingot vásárolták meg, 2020-ban az Innobyte Zrt-t, egy 3,6 milliárdos árbevételű, 130 fős cégcsoportot vettek meg, de az áttörést 2021 hozta el: az Invitech bekebelezésével már egy 27 milliárdos cégcsoport került a 4iG-hez, 600 munkavállalóval.
2021 novemberéig összesen 17 jelentősebb céget alapítottak és vásároltak meg,
így a 4iG leányok 2020-as árbevétele már 50,5 milliárd forint volt, és 1200 főt foglalkoztattak.
A jelentős bővülést segítette, hogy 2021 márciusában 15,6 milliárd forint tőkét vontak be az MNB Növekedési Kötvényprogramjának keretében,
A Digi 232 milliárdos megvásárlása azonban mégis teljesen más nagyságrend a korábbi bővülésekhez képest.
A következő lépés az Antenna Hungáriával közös holding alapítása szintén jelentős előrelépés lehet. A jelenleg a magyar állam 100 százalékos tulajdonában lévő céget nem megvennék, hanem a profiljába illő cégeket apportálva egy olyan közös társaságot hoznának létre, amelyben vélhetően a 4iG lenne a többségi tulajdonos. A 2020-ban 41 milliárdos árbevételű Antenna Hungária 1,9 milliárd forintos üzemi eredményt ért el, és közel 550 alkalmazottja van.
Érdekes helyzet lesz ez a Gazdasági Versenyhivatal számára, hiszen a Digi már a mobilpiac körülbelül 2 százalékát tudhatja magáénak, miközben az Antenna Hungária 25 százalékos tulajdonában lévő Telenor 27 százalékon áll. Így közel sem biztos, hogy a társaságok minden területét egy cégbe össze lehet majd vonni.
Ennél azonban különösebb, hogy az Antenna Hungáriához kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt. is – vagyis az állam a saját kommunikációs rendszereinek többségi tulajdonától megválik.
Külföldre is gurulna
Eddig nem túl acélos a külföldi terjeszkedése a 4iG-nek: a 2019-ben még 1,3 milliárd forintos exportárbevétel 2020-ra 0,6 milliárdra esett vissza, és a teljes árbevétel arányában 3,2 százalékról 1,1 százalékra süllyedt.
A felvásárlások ugyan eddig a hazai cégekre irányultak, az idei harmadik negyedéves jelentésben már a külföldi növekedés reményét vázolták fel: a belgrádi központú TeleGroup informatikai és hálózatfejlesztő vállalatcsoport 70 százalékos, többségi tulajdonának megvásárlására kötöttek előzetes megállapodást. Ez a szerb cég Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is jelen van, illetve kuvaiti és libanoni irodája is működik, gyorsan növekedett az elmúlt években, 78 millió eurós 2020-as árbevétele 28 milliárd forintnak felel meg, és közel 600 alkalmazottja van.
Emellett a Telenor montenegrói szolgáltatóját tervezik még 2021 végéig megvásárolni. Ez a cég piacvezető a kis balkáni országban, a 621 ezer lakosból 328 ezer előfizetője van, 2020-as árbevétele 43 millió euró, azaz 15 milliárd forint volt.
Ennél jóval nagyobb falat lehet az izraeli Space-Communication Ltd. megvétele. Ezt az Antenna Hungáriával közös, 75 százalékban a 4iG-hez tartozó Hungaro Digitel Kft-n keresztül vásárolnák meg. A céghez tartoznak az Amos műholdak, 87 millió dolláros 2020-as árbevétele azonban 35 millió dolláros veszteséggel párosult – amit a magyar felvásárló közleménye diplomatikusan nem részletezett. Bár az űripar jól hangzik, a 28 milliárd forintos árbevétel még a magyar felvásárlási célpontokhoz képest sem jelentős. Igaz, 2021 első kilenc hónapjában kétharmadával csökkent a veszteség az előző évihez képest, és a cégbe nem tőkeemeléssel, hanem részvényvásárlással szállna be a 4iG, eléggé úgy fest, hogy az Eurocom Holdings Plc. tulajdonrészét vennék meg.
Ha minden felvásárlás megvalósul, a 4iG 300 milliárdosnál is nagyobb árbevételű cégcsoporttá növekedhet, a Scope hitelminősítő is 380 milliárdos jövő évi bevételt vár. Ezzel már nehezen megkerülhető céggé válik a hazai piacon.
Mint a grafikonon látható, ha más vállalatok közben nem növelnék a forgalmukat, a 4iG-csoport prognosztizálható árbevétele 2022-ben a 23. helyre tenné a magyarországi vállalatok mezőnyében. Közben persze a többiek is növekednek, de annyi így is látszik, hogy az első 50 mezőnyébe jó eséllyel beférhet jövőre a Jászai Gellért vezette csoport.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iGSokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója. | Halsperma-minősítéstől az űrbe: a közbeszerzési bajnok 4iG útja a legnagyobb magyar cégek közé | Ha minden tervezett felvásárlás megvalósul, a 4iG a magyar informatikai piac éllovasa lesz, jövőre akár 300 milliárd forint feletti árbevétel is összejöhet. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20211203/halsperma-minositestol-az-urbe-a-kozbeszerzesi-bajnok-4ig-utja-a-legnagyobb-magyar-cegek-koze/ | 2021-12-03 14:32:00 | true | null | null | G7 |
Április közepén foglalkoztunk először a Hajdúnánás külterületére tervezett gyorsasági motoros versenypályával, ami több száz milliárd forintba kerülhet. Mint írtuk, a komplexum felépítéséhez 500 hektár földet kell kisajátítania az államnak, a gazdákat azonban elfelejtették tájékoztatni a részletekről:
Ez a kormány is nekifut a MotoGP-projektnek, de már a földek kisajátítása sem megy átláthatóan | atlatszo.hu
A több mint tíz éve becsődölt sávolyi Balatonring-projekt után a kormány ismét megpróbálkozik egy MotoGP-pálya építésével. Ezúttal Hajdúnánás külterületén, 65 milliárdból készülne a körülbelül 500 hektáros pálya, amin a tervek szerint 2023-ban fognak először futamot rendezni, a jogdíjakra pedig több mint 44 milliárd forintot szánnak.
Augusztusban pedig arról írtunk, hogy Szijjártó Péter bejelentése után – miszerint jelentősen felgyorsítják a pálya építését – egyre több részlet derül ki a Hajdúnánás külterületére tervezett beruházással kapcsolatban.
A versenypálya alsó hangon 65 milliárd forintba fog kerülni, és az eredeti tervek szerint 2024-ben fogják az első versenyt rendezni a létesítményen. „A beruházás az ütemezésnek megfelelően halad, semmilyen késedelem nincsen” – mondta el Palkovics László ITM államtitkár idén nyáron a Haon.hu érdeklődésére. A szavaiból az is kiderült, hogy 2023-ban még csak Superbike versenyt fognak rendezni, az első MotoGP futamra csak 2024-ben kerülhet sor.
Az elmúlt hetekben megkérdeztük a pályaépítésben érintett helyieket, ők mit tapasztalnak, hogy halad a beruházás. A nevüket az esetleges következmények miatti félelmükben nem vállaló gazdák arról számoltak be, hogy már vannak olyanok, akikkel sikerült megállapodásra jutni. Sőt, olyan család is akad, akivel ugyan megállapodás még nem született, de már elköltöztek. „Valószínűleg belefáradtak, feladták a küzdelmet” – mondta el az egyik érintett. Másokat azonban még mindig bizonytalanságban tartanak, több mint egy év telt el úgy, hogy fogalmuk sincs, mire számítsanak, mennyi idejük lesz a kiköltözésre, és egyáltalán mikor kell elhagyniuk földjeiket.
A nehéz eseteket hagyják a végére
A szavaikból az körvonalazódik, hogy a könnyebb esetek kerülnek előre (jellemzően azok, akiknek csak földjük van a pályaépítésben érintett területen), nagy részükkel már folyamatban vannak a megállapodások, sőt, van, aki kapott már csereföldet is. De akadnak még páran (jellemzően azok, akik életvitelszerűen ott élnek, illetve egyéb okból nehezebb esetnek számítanak, például mert felszólalnak a pályaépítés, az információk hiánya ellen), akiket továbbra sem kerestek.
„Nálunk továbbra is csend van” – mondta el az egyik érintett, aki augusztusban is nyilatkozott nekünk, hozzátéve, hogy azóta semmi érdemi változás nem történt, így nem igazán tud mit mondani. Szerinte ugyanakkor
„ha bukik a Fidesz, akkor bukik ez a mutatvány is”.
Egy másik helybeli is hasonló csendről számolt be: őket augusztus óta nem keresték, az akkori tárgyaláson egy osztatlan közös tulajdonú földet ajánlottak fel csereterületként – később kiderült, hogy még nagyjából 20 tulajdonos kapta meg ugyanezt az ajánlatot.
„Lekezelnek, hülyének néznek minket”
Van azonban egy másik fejlemény: tudomásunk szerint az alpolgármester, Nagyné Legény Ildikó (Fidesz-KDNP) több érintettet is megkeresett, és arról tájékoztatta őket, hogy a közeljövőben munkagépek mennének a földjeikre. Nem sokkal később kiderült a pontos időpont is: a munkálatokat december 4-ére ütemezték be. A gépek a tervek szerint 40×40 cm-es földdarabokat telepítenének át olyan helyre, amely nem lesz érintett a pályaépítésben. Erre az ott megtalálható védett fajok (főként sziki kocsordok és így a nagy szikibagoly lepkék, amelyeknek otthont ad a növény) miatt van szükség.
A probléma az, hogy erről csak pár nappal korábban szóltak az érintetteknek. Mivel a földek magántulajdonban vannak, a munkálatok elkezdéséhez engedélyre lenne szükség a tulajdonosoktól – akik közül azonban sokan nem igazán szeretnék azt megadni. Úgy tudjuk, a négy érintett gazdából ketten adtak engedélyt, de az ő területeik jóval kisebbek, mint azoké, akik nem egyeztek bele.
„Én adtam engedélyt, mert nem tudok mit kezdeni vele. Úgyis be fognak jönni, ha akarnak, ha nem ezzel az indokkal, akkor mással”
– indokolta az egyik gazda a döntését.
Tőle egyébként megtudtuk azt is, hogy valószínűleg azért olyan fontos a földdarabok áthelyezése, mert amíg nem történik meg a fajok áttelepítése, a Nemzeti Park nem ír alá semmilyen dokumentumot, vagyis lényegében nem tudnak haladni a munkával.
„A sorrendiséggel komoly probléma van. Szeptemberben volt egy éve, hogy kiderült, hogy itt épülni fog a pálya, azóta mi semmi új információt nem kaptunk, most pedig idejönnének dolgozni a földünkre” – indokolta az Átlátszónak egy másik érintett, hogy miért nem engedélyezte a munkát.
Olyan információt is kaptunk, miszerint volt, akit úgy akartak rávenni az aláírásra, hogy azt mondták neki: a többiek már aláírták. Másnak pedig megemlítették: már így is késik a beruházás, de miatta újabb egy évet fog csúszni, ha nem engedélyezi a munkálatokat. „Dühítő az, amilyen szinten lekezelnek, vagy hülyének néznek minket” – kommentálta az esetet az egyik földtulajdonos.
Jogellenes lépésre készülnek?
Sikerült beszélnünk az egyik családot képviselő ügyvéddel, Dr. Gerő Tamással, aki elmondta: „van egy tervezett kisajátítás, ami még meg sem indult, mert vételi árat sem adtak a területre. Ennek van egy megfelelő jogi eljárása: a Kormányhivatalnak kell egy eljárást lefolytatni, szakértőt kirendelni és megállapítani az értékét. Amennyiben ez a jogszabálynak megfelel, az ott lévő értékek figyelembevételével kártalanítani kell az ügyfelet. De ameddig nincsen birtokátruházással kapcsolatos kisajátítási határozat, addig nem csinálhatnak úgy, mintha már kisajátították volna.”
„Ez olyan, mintha én adnék egy ajánlatot a szomszéd telkére, de én már rögtön bemegyek, és ott lomtalanítok.”
Hozzátette azt is: ha mégis bemennének, akkor birtokvédelmi eljárást kérhet ügyfele pont azzal szemben, akinek egyébként a jogszerű birtoklást felügyelni kellene (jegyző). „Szerintem jogszerűtlen lépésre készül az önkormányzat, nekem az az álláspontom, hogy jogellenesen járnak el mindaddig, amíg nem születik kisajátítási határozat.”
A tervezett munkálatokra azonban tudomásunk szerint eddig még nem került sor, a kijelölt napon nem jelentek meg a munkagépek, még az engedélyt megadó gazdák földjein sem. Mindössze annyi történt, hogy kijelölték azokat a területeket, ahonnan át kell majd telepíteni a növényeket. Magyarázatot, értesítést nem kaptak az érintettek, akik így egyelőre várnak. De akad olyan is, aki elmondta:
mostantól folyamatosan őrizteti a területét, hogy azonnal értesüljön róla, ha esetleg megjelennének a földjein.
E-mailben kerestük a beruházás miniszteri biztosát, Tiba Istvánt, hogy érdeklődjünk: hogy áll a csereföldek biztosítása, illetve hány földtulajdonossal nem jutottak még egyezségre a kisajátítási eljárásokkal kapcsolatban. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalnak is írtunk, akik nyáron még úgy fogalmaztak, hogy a terület felértékelése, a szakvélemények elkészítése folyamatban van. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz levelünkre.
A beruházás az Országos Ökológiai Hálózat területét érinti
A helyiektől megtudtuk azt is, hogy szeptember végén volt egy lakossági fórum. A város honlapján elérhető prezentáció a fejlesztési terület bemutatása után részletesen taglalja, hogy milyen hatásokkal jár majd a beruházás infrastrukturális vagy éppen környezeti szempontból.
A dokumentumból kiderül, hogy a pálya területe érinti az ökológiai hálózat magterületét, pufferterületét és folyosóját (a vonatkozó jogszabály úgy definiálja ezeket a területeket, mint olyan kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe természetes élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását hosszú távon biztosítani képesek, és több védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont), azonban a beruházás miatt új területek kijelölésére került sor, vagyis lényegében áthelyezik máshová ezeket a területeket.
A környezeti hatásokkal kapcsolatban így fogalmaz a tájékoztató: „a beépítetlen, mezőgazdasági területek, természetközeli területek, részben beépítésre kerülnek.
A fejlesztés megvalósulása léptékében intenzívebb tájhasználatot eredményez.
A fejlesztési terület zöldfelületeinek, vízfelületeinek igényes, többszintű, természetközeli, a jelenleginél magasabb biológiai sokszínűséggel jellemezhető módon történő kialakítása »ellensúlyozhatja« a plusz beépítés okozta negatív hatásokat.”
Folynak a milliárdok
Már tavasz óta tudható, hogy a 65 milliárdba kerülő sportkomplexumra kiírt tervpályázaton első helyet ért el a debreceni székhelyű BORD Építész Stúdió. Azóta már a tervezésre kiírt eljárás eredménye is megjelent a közbeszerzési értesítőben. A szeptember 10-i számból kiderül, hogy az ajánlatkérő Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. (KMVP Kft.) hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett az I. díjazott pályázó, a BORD Építész Stúdió meghívásával.
A tenderdokumentáció szerint a cég a nyertes pályaműkoncepció felhasználásával a terület teljes infrastruktúra hálózatának és épületeinek koncepció-, tender-, engedélyezési-, kiviteli-, homologizációs- és BIM-terveinek elkészítéséért felel majd nettó 4,716 milliárdért.
A bontási jegyzőkönyv szerint ugyanakkor a KMVP Kft. eredetileg ennél jóval magasabb összegre, 6,2 milliárdra becsülte a tervezési feladatokat.
A leírás alapján a versenypályán, a lelátókon és kiszolgálóegységeken kívül lesz még kemping, tó és wakeboard center, hotel, múzeum, inkubátorház, látogatóközpont, bérgokart, valamint parkoló is az 500 hektáros pálya területén. A teljes projekten azonban nem egyedül fog dolgozni a BORD, több alvállalkozót is bevon a feladatba.
Szintén friss hír, hogy a Magyar Közlöny november 8-i számában megjelent határozat rendelkezik a beruházás előkészítési feladataihoz szükséges források biztosításáról. A magasépítési munkálatokat 2024. június 30-ig kell teljesítenie a Beruházási Ügynökségnek, erre 6 milliárd forintot kap, amelyet a Gazdaságvédelmi Alapból különítenek el. Az építési költségen túl a kormány jóváhagyta a beruházáshoz kapcsolódó működési tevékenység költségeit is, amelynek felső korlátja 2022–24 között 1,26 milliárd forint lehet.
A csereföldek megszerzésének határideje 2022. január vége, a dokumentum szövege szerint az agrárminiszternek ekkorra kell létrehoznia a Nemzeti Földügyi Központ útján cserealapot a beruházáshoz szükséges ingatlanok megszerzése érdekében. Az ingatlanokat 2022. április 30-ig kell megszerezni legfeljebb a független idegenforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken, adásvétel vagy kisajátítási eljárás útján.
Megalakult, de el is tűnik az üzemeltetésért felelős cég
Miközben javában zajlanak a tervezési munkálatok, a pályát üzemeltető cégek környékén is történtek fontos változások. Az Mfor szúrta ki november közepén a cégközlönyben, hogy a pálya üzemeltetéséért felelős Kelet-magyarországi Versenypálya Kft. hamarosan végleg eltűnik, ugyanis beolvad a HUMDA Zrt.-be, aminek egyébként a neve novembertől HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt.-ről HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökségre változott. A lap tájékoztatása szerint a tulajdonosok november 3-án hozták meg ezt a döntést, amely 2021. december végén válik véglegessé.
A gyorsasági motoros versenypályáért egészen mostanáig két cég is felelt: a 2020 szeptemberében HUMDA Zrt. névre átkeresztelt Valor Hungariae Zrt., ami az átnevezéssel 105 milliós tőkeemelést kapott, illetve a kifejezetten a hajdúnánási projekt magvalósulása érdekében létrejött Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. Utóbbit 3 millió forint jegyzett tőkével és 100 millió forint tőketartalékkal alapították 2020 augusztusában, decemberben a jegyzett tőke félmilliárd forintra (503 millióra) emelkedett az Opten cégadatbázisa szerint.
A KMV eltűnésének ugyanakkor voltak előjelei: már augusztusban kiderült, hogy a versenypálya megvalósítása augusztusban Palkovics László ITM minisztertől Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszterhez, a Kelet-Magyarország Versenypálya (KMVP) Kft.-től pedig a Beruházási Ügynökséghez (BMSK Zrt.) került át. Az ATV kormányközeli forrásai technikai okokkal magyarázták a döntést: elmondásuk szerint így egy féléves uniós notifikációs eljárást spórolhatnak meg. Pár nappal a cégek egybeolvadása előtt, 2021. november 1-én Kósa Lajos bizalmi emberét is menesztették: Pacza Józsefet Fodor Levente váltotta a KMVP ügyvezetőjeként.
A KMVP új ügyvezetőjének van már tapasztalata hasonló munkakörben: az Opten szerint egyúttal a Pagus Gyógyszertár Kft. ügyvezetője is. Egy gyors Google-kereséssel az is kiderül, hogy az új ügyvezető minden valószínűség szerint nem más, mint a debreceni 19. számú egyéni választókerület fideszes képviselője. (A Haon.hu számolt be a képviselő testület vagyonnyilatkozatairól pár éve, ahol Fodor Levente képviselő neve mellett gazdasági érdekeltségnél a Pagus Kft. is fel volt sorolva.)
A HUMDA Zrt-hez pedig újabban már két cég is tartozik. Az egyik az idén nyáron bejegyzett HUMDA Lab Nonprofit Kft., amelynek a honlap tanúsága szerint célja, hogy a nemzeti autó-motorsport kutatási és fejlesztési tevékenységeinek inkubátora és iránymutató szervezete legyen. Emellett 2020. decemberben létrejött a HUMDA pro Kft., amely promóciós, marketing és értékesítési tevékenységet végez. A cégnek egyébként szeptember óta új ügyvezetője van, Savanyú Adrián Attila személyében. (Korábban Szujó Zoltán sportriporter és Kalapács Kornél volt a társaság ügyvezetője, utóbbi a jelenleg Balázs Attila többségi tulajdonában álló építőipari cégcsoport, a Bayer-Construct Zrt.-nek 2019-ig volt az igazgatósági tagja.)
Az Opten adatai szerint egyébként egyik cég sem zárt sikeres évet 2020-ban. A tavalyi évben a KMVP Kft. 609 ezer forint veszteséget termelt, a HUMDA pedig – 585,4 milliót.
Milliós fizetések, kormányközeli cégekkel kötött szerződések
A HUMDA idén novemberig több mint 3 milliárd forint értékben kötött szerződéseket eddig, a honlapjukon található táblázat szerint, ami az 5 millió feletti szerződések listáját tartalmazza. Ennek harmadát a kormány kedvenc médiacége, az állami megrendeléseken rendre taroló New Land Media és Lounge Design Kft. (1 milliárd 309 millió a 2020–2022. évi komplex kommunikációs feladatok ellátására) vitte el. De viszonylag magas összegre szerződtek az Antenna Hungária Zrt.-vel is (800 millió rendezvényszervezési feladatokra a 2021–22-e évre), amelynek többségi tulajdonrésze a közelmúltban került az állami megbízásokkal felhizlalt 4iG Nyrt.-hez, illetve a fideszes kötődésű Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodával is (230 millió jogi munkákra, 2020–2022 között).
A G7 írta meg októberben, hogy a cégnél nem spórolnak a munkavállalói béreken: a 27 főnyi átlagos statisztikai létszámra több mint 350 millió forintnyi bér és személyi jellegű kifizetés jutott 2020-ban, ami fejenként havonta átlagosan bruttó 1,1 millió forintot tesz ki.
A vezető tisztégviselők bruttó munkabére is hasonló tendenciát mutat: 2020-ban Savanyú Adrián Attila (főigazgató) és Weingartner Balázs (elnök-vezérigazgató) több mint 2 milliót keresett havonta, a zöld mobilitás igazgató bére bruttó 1,75 millió volt. A felügyelőbizottság és az igazgatóság tagjai átlagosan 400–450 ezret vihettek haza, így Weingartner Balázs összesen majdnem 3 milliót (2,95 milliót) kapott minden hónapban.
A HUMDA-ba olvadó Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. ügyvezetője szintén nem panaszkodhatott a fizetésére, 4 hónap alatt, 2020. augusztus és december között bruttó 10,75 milliót, azaz havonta átlagosan bruttó 2,7 milliót kapott, erre jön még a közel egymilliós költségtérítés összege és a cafeteria.
A cég egyébként még 2020-ban elköltött 61,9 milliót a szerződéslista szerint: készült örökségvédelmi-régészeti tanulmány 1 millióért, szaktanácsadói és beszerzési tanácsadói feladatokra 56 millióért szerződtek, az ingatlan tulajdonjog megszerzésének előkészítésére pedig nettó 4,9 milliót szántak. Ezen kívül a kisajátításhoz kapcsolódó jogi tevékenységek ellátásával a Dr. Léka és Dr. Gaál Ügyvédi Konzorciumot bízták meg, összesen 92,7 millió forintért. A környezeti hatástanulmány készítése pedig 14,85 millióba került.
Vagyis eddig, számításaink szerint, összesen majdnem 170 milliót költöttek.
Arról pedig már legutóbbi cikkünkben is beszámoltunk, hogy a pálya miniszteri biztost is kapott, Tiba István személyében, aki a fejlesztések előkészítéséért, koordinálásáért felel, havi egymillióért, így a két évig tartó kinevezése alatt 23 milliót kaphat. Az persze kérdés, hogyan fog hatni a miniszteri biztosra az, hogy az őt kinevező ITM minisztertől a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszterhez került át a projekt.
A G7 októberben azt is megírta, hogy a 2021-es költségvetés tartalmaz egy új kiadási tételt is: eszerint a kormány autó-motor sportra 36 milliárdot kíván elkölteni. A lap gyűjtése szerint ez az összeg a Hungaroring Zrt. mellett ezentúl a HUMDA-t is gazdagítja, ami magyarázattal szolgálhat arra, hogy a költségvetési támogatás hogyan lett több mint kétszerese a korábbi évek támogatásainak.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A beruházásban érintett föld (forrás: Átlátszó/Szopkó Zita) | MotoGP: a kisajátításról még semmi hír, de már a földjeiken dolgoznának | Bár az eredeti tervek szerint őszre már a kisajátítási eljárásokat is lefolytatták volna, december elején még mindig akad olyan család, aki nem tudja, mennyi ideje lesz a kiköltözésre, és mikor kell elhagynia a területét a Hajdúnánás külterületére tervezett, 65 milliárdból megvalósuló MotoGP pályaépítés miatt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/12/09/motogp-a-kisajatitasrol-meg-semmi-hir-de-mar-a-foldjeiken-dolgoznanak/ | 2021-12-09 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
4 milliárd 49 millió forintért újítják fel a Győri Kekszgyár volt raktárépületét, ami a megálmodott tudományos és innovációs parknak csupán az első üteme – derült ki a keddi uniós közbeszerzési értesítőből.
Az ajánlatkérő a győri Széchenyi István Egyetem, az épület a tervezett Tudományos és Innovációs Park úgynevezett „Brand” épülete lesz. A megújult kocka épületben közösségi és oktatási funkciókat helyeznek el, ide kerül az egyetem új művészeti kara is.
A Győri Keksz 5 szintes raktárépületét újítják fel
A leírás szerint az ötszintes épületre még egy szintet ráépítenek, így összesen hatszintes lesz. Az épület állami tulajdonban és a Széchenyi István Egyetem vagyonkezelésében van, jelenleg használaton kívül üresen áll. 2018-ban számolt be arról a kisalföld.hu, hogy az állam megvásárolta a telket.
Az épület bruttó alapterülete több mint 3 ezer négyzetméter, a közbeszerzésről a napi.hu is beszámolt. A felújítás után a következő funkciók kapnak helyet a kockában:
az épület mellett egy földszintes kávézó-büfé funkciójú új épületrész,
a közbenső szinteken a „kreatív ipar”,
egy innovációs szinten a startup jellegű tevékenységek,
két oktatási célokra használható emelet,
a legfelső szinten pedig a TIP (Területi Információs Platform), külső teraszokkal.
A nyertes feladata lesz a felújításon kívül a környezetrendezés is. A Győr Sziget nevű városrészben található telek a Töltésszer utca és a Radnóti Miklós utca találkozásánál lévő körforgalomnál található, az épület 1976-ban épült Benczik Lajos tervei alapján.
A tervezettnél 600 millió forinttal drágábban építenek a NER-es cégek
A pályázatra három ajánlat érkezett be. A nyertes ajánlattevő a biatorbágyi West Hungária Bau Kft. (WHB) és a győri Euro Generál Zrt. (W-E 2021 Konzorcium) párosa volt. Részt vett még a közbeszerzésen a budapesti Build IT Mérnökiroda Kft. és a győri FK System Építő Kft. is.
A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila. A közbeszerzésekkel kitömött vállalkozó a Forbes 2020-as összeállítása szerint 35,7 milliárdos vagyonával az ország 41. leggazdagabb embere. Pár napja írtuk meg, hogy nettó 8,9 milliárd forintért épít a WHB Kutatási és Fejlesztési Központot és Campust Kőszegen, ott egy volt gyermekotthont újítanak fel.
Kétmilliárddal több lett, maradhat? Kőszegen épít Campust a WHB | atlatszo.hu
Már márciusban megszületett a döntés, mégis csak most kötöttek szerződést a kőszegi Kutatási és Fejlesztési Központ és Campus kialakítására a nyertes kivetelezővel. A befutó West Hungária Bau a tervezettnél kétmilliárd forinttal drágábban vállalta a munkát, de még így is olcsóbb volt, mint a szintén induló Mészáros-féle ZÁÉV.
Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61,6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd, 2020-ban 11,4 milliárd forint volt. A tulajdonosok 2020-ban közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a cégből.
Az Euro Generál Zrt. a Mészáros család érdekeltsége. A Hvg tavaly ősszel számolt be arról, hogy a felcsúti milliárdos tőzsdei cége, az Opus Global megvált 50 százalékos részesedésétől az Euro Generál Építő és Szolgáltató Zrt.-ben, a vevő pedig Mészáros Lőrinc gyermekeinek építőipari vállalata, a Fejér B.Á.L. Zrt. lett. Az Euro Generál Zrt. Győrben sorra nyeri a közbeszerzéseket; tavaly 4,3 miliárdos forgalom mellett 329 millió forintos adózott eredményt értek el.
Vízi élménypark épül Győrben 19 milliárdért, Mészáros Lőrincék voltak az egyedüli pályázók | atlatszo.hu
A tervezettnél egymilliárd forinttal drágábban épülhet meg Győrben a vízi élménypark, ami így a kezdetben saccolt árnak bőven a duplájába fog kerülni. A kivitelező a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Euro Generál Zrt. és a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. lesz, amik közösen tettek ajánlatot. Rajtuk kívül senki nem pályázott a tenderen, így nem meglepő, hogy ők nyertek.
A közbeszerzési értesítőben megtalálható a korábbi sikertelen eljárás, amiből kiderül, hogy korábban nem volt elég fedezet a pályázók kifizetésére. Akkor (tartalékkerettel együtt) nettó 3,6 milliárd forint állt rendelkezésre. Ami nem volt elég az egyetlen érvényes ajánlattevő, a WE 2021 Konzorcium 4,2 milliárd forintos ajánlatára – 591 millió forint hiányzott.
A kocka csak a kezdet, 30 milliárdos gigaberuházás készül
A projekt kapott egy külön honlapot is, ahonnan azt is meg lehet tudni, hogy a kocka újjaéledése egy nagyobb projekt első üteme, egy egész tudományos parkot akarnak létrehozni, ami nemzetközi minták alapján jön létre. A projekt honlapja szerint a céljuk egy egyetemi központú innovációs centrum létrehozása, amely teret ad a spinoff és startup vállalkozásoknak, és fontos eleme a felsőoktatási tehetséggondozásnak. A park csupán 500 m-re fekszik az ország legdinamikusabban fejlődő egyetemétől és mindössze 10 percnyire a belváros szívétől.
A következő beruházási ütemekben, 2023-tól folyamatosan adják át új épületeiket, ahol irodák, laboratóriumok, szemináriumi-, konferencia- és rendezvényhelyszínek kialakításával kínálnak majd együttműködési lehetőséget partnereiknek hosszabb vagy rövidebb időtartamú bérleti konstrukciókkal illetve eseti jellegű programok lebonyolításához.
A beruházás uniós pénzből valósul meg, 6,7 milliárd forintot kaptak. A mostani fázisban a park központi épületeként funkcionáló kockaépület kutatási célú újraértelmezése történik. A Széchenyi István Egyetem zalaegerszegi telephelye is kapott 4 milliárd forintot. Hasonló létesítményekre másik két egyetem is kapott pénzt, a Pécsi (4 milliárd) és a Debreceni (7,4 milliárd) Tudományegyetem. Mintegy 22 milliárd forintot osztottak szét.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2021 márciusában közölte, hogy a pécsi és a győri egyetemnek 30-30 milliárd forint támogatás jut az innovációs parkok létrehozására. | 4 milliárdért újítják fel a „kockát” Mészárosék és Paár Attila cégei Győrben | A tervezettnél 600 millió forinttal drágábban végzi el a NER-es cégekből álló konzorcium a Győri Kekszgyár volt raktárépületének a felújítását. A kocka épület uniós pénzből történő, kutatási célú újraértelmezése a tudományos parknak csupán az első üteme, ugyanis egy 30 milliárdos gigaberuházás készül. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/12/10/4-milliardert-ujitjak-fel-a-kockat-meszarosek-es-paar-attila-cegei-gyorben/ | 2021-12-10 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Jelen információ |
Olvasási idő kb. 8 perc
A Jelen pár hete megírta, hogy az állam ötmilliárd forint értékű PCR-tesztet semmisített meg azért, mert nem lettek időben fölhasználva. További nyomozásunk során fölmerült a gyanúja annak, hogy ezeket a súlyosan túlárazva beszerzett teszteket eleve nem lehetett fölhasználni. A megkérdezett szakértőnk szerint pont így történt. A külügy a vuhani törzsre lefejlesztett PCR-eket vette meg, de eleinte hiányoztak a használatukhoz szükséges eszközök. Mire ezek meglettek, a vuhani alfatörzs eltűnőben volt. Az újabb mutációkat pedig nem mutatja ki ez a teszt. A probléma a régi: a beszerzés előtt a kormány nem kérdezte meg a szakmát.
Ötmilliárd forintért beszerzett PCR-tesztet semmisíttetett meg az Országos Kórházi Főigazgatóság, vagyis a magyar kormány – adtuk hírül bő egy hete. A tesztek megsemmisítését később az Országos Kórházi Főigazgatóság elismerte. A hír komoly vihart gerjesztett, hiszen ezeket a teszteket azért kellett megsemmisíteni, mert nem használták fel őket akkor, amikor szükség lett volna rájuk. Így mostanra lejárt a szavatossági idejük. Mindez azért problémás, mert egyrészt ezeket az eszközöket közpénzből vette a kormány, tehát amikor megsemmisítik őket, akkor az adófizetők befizetéseit semmisítik meg, másrészt az elmúlt másfél évben számos egészségügyi szakember hívta fel a figyelmet arra, hogy sokkal több tesztet kellene elvégezni, ők azt kérték a kormánytól, hogy széles körben tegye elérhetővé az ingyenes tesztelést.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság azzal védekezett, hogy a gyorstesztek visszaszorították a PCR-tesztek felhasználásását, így maradhatott a kórházellátó nyakán ekkora lejárt mennyiség. Csakhogy a gyorstesztek otthoni használatra elfogadhatók ugyan, de minden hivatalos ügyintézésnél PCR-teszteredményt követelnek meg, amelynek ára most éppen 14 ezer forint, vagyis drága mulatságról van szó, főleg, ha rendszeresen kell ismételni.
Mi került a kukába? Úgy értesültünk, hogy a Fosun típusú tesztből – ennek darabja 6070 forint volt – 3,4 milliárd forintért vásárolt a külügy. Ezek idén március vége, április elején jártak le. A Clinomics termékéből 161 millió forintért vásárolt, ennek darabára 2593 forintba került és 2021. április 20-án jártak le. A külügyi tárca vett továbbá 1,355 milliárdért a Maccura tesztjéből is – ennek darabjáért 4106 forintot fizetett a magyar állam – azaz a magyar adófizetők. A Maccurák is idén tavasszal, azaz április 7 és 13 között jártak le. Éppen, amikor a harmadik hullám tombolt az országban.
Ezekkel a tesztekkel kapcsolatban azonban nemcsak az az érdekes kérdés, hogy miért nem használták fel őket, hanem az is, hogy miért kerültek ennyibe. A listát tanulmányozva feltűnő a tesztek meglehetősen magas ára, ezért szerkesztőségünk megpróbált tájékozódni a piacon.
Egy cég segítségével rövidesen sikerült is PCR-árajánlatokhoz jutnunk. Hétféle tesztre kaptuk az ajánlatokat. Ezek a 2019 Novel Voronacirus Trilex RT – qPCR Detection Kit, a 2FastPure Viral DNA/RNA Mini Kit, a Virus DNA 6 RNA Extraction Kit (Magnetic Beads Based), a Virus Sample Stabilizer, a DNA / RNA Extraction Kit, az Automatic Nucleic Acids Extraction Instrument, valamint a FluoART Real – Time PCR system.
A nagykereskedelmi árajánlat 50, 96, illetve 100 darabot tartalmazó dobozokra érkezett, mert a PCR-teszteket alapesetben ilyen kiszerelésekben árusítják. Az árajánlat alapján egy darab teszt ára 1,3 és 2,30 dollár között van, vagyis jelenleg – 322 forintos árfolyamon számolva – nagyságrendileg 419 és 741 forint között mozog. A beszerzéskor azonban még 300 forinttal lehetett számolni, vagyis a legdrágább teszt az akkori árfolyamon 690 forintba került volna.
Ezek a számok köszönőviszonyban sincsenek a most megsemmisített, többségében kínai tesztek árával, amelyek darabjáért – megismételjük – a Fosun esetében 6070, a Clinomics terméke kapcsán 2593, a Maccura esetében pedig 4106 forintot fizetett a magyar állam.
Vagyis a legalacsonyabb árú termékért is legalább hatszoros árat fizetett, mint amennyibe más, jó minőségű termék kerül a piacon.
Az árkülönbség feloldása érdekében a beszerzést végző Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályához fordultunk. Kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy akkoriban nem méricskélték az árat, a gyorsaság és az emberéletek mentése minden más szempontot fölülírt, piaci ár abban az időszakban lényegében még nem volt.
Tételezzük föl, hogy ez igaz, de akkor még inkább legnyugtalanító a kérdés:
hogyan lehetséges, hogy raktárban porosodtak azok a PCR-tesztek, amelyek beszerzésénél még az árat sem nézték, mert az emberéletek mentése volt a legfontosabb szempont?
Kérdés továbbá, hogy valóban szükséges lépés volt-e a megsemmisítésük. Ezzel kapcsolatban érdemes fölidézni Duda Ernő immunológus professzor véleményét, aki a szeged.hu-nak azt nyilatkozta: egy PCR-készlet nem avul el, megfelelő körülmények között tárolva akár öt évig is felhasználható. Viszont a PCR-készlet vagy teszt egy bizonyos vírus kimutatására alkalmas. Az idei vírus pedig már nem azonos a tavalyi év elején megjelenttel. Duda Ernő elmondta: egy PCR-készlet öt-hat komponensből áll. A megsemmisítés helyett az egyik komponenst kellett volna kicserélni.
Tény, hogy 2020 év elején, amikor megjelent a vuhani koronavírus-törzs, kulcskérdés volt a tesztelés minél szélesebb körű kiépítése. Az új típusú vírus izolásását követő hónapban a WHO és az amerikai népegészségügyi központ megadta a vuhani koronavírusra jellemző szekvenciákat, s azok alapján el lehetett kezdeni a PCR-tesztekhez szükséges úgynevezett „primer” gyártását. Mivel különféle PCR-tesztek más vírusok – például a HIV vagy a hepatitis C – kimutatására már tömegesen jelen voltak a piacon, „csak” az úgynevezett primert, azaz annak a szintetikus nukleinsavnak az összetételét kellett megváltoztatni, amely ezzel képessé vált a koronavírus DNS-eit kimutatni.
„Olyan ez, mint amikor egy ételben a fűszert változtatják meg” – magyarázza lapunknak egy mikrobiológus szakértő. Ahhoz, hogy ilyen teszteket alkalmazni lehessen az EU-ban, szükséges az uniós hatóság engedélye. Az idő sürgetése miatt 2020-ban a hatóság veszélyhelyzeti jóváhagyásokat adott ki. „Ha a gyártó azt állította magáról, hogy az őáltala előállított reagens alkalmas a koronavírus tesztelésére, akkor megkapta az uniós engedélyt. Mindössze annyi volt az elvárás, hogy a cég múltjában már fellelhető legyen olyan gyártási folyamat, amely alapján feltételezhető, hogy képes ilyen teszteket előállítani. A magyar hatóságok sem vizsgálták ezeket a teszteket, nem is tudták volna, hiszen a bevizsgálás körülbelül egy évet vesz igénybe” – magyarázza forrásunk, hozzátéve: a honi laboratóriumok zöme minőségellenőrző rendszeren keresztül működteti a szolgáltatásait, hogy ne fals eredményt produkáló teszteket használjanak.
Szakértőnk szerint a szakma megkérdezése nélkül vett az állam tavaly tömegesen PCR-teszteket, ezért fordulhatott elő, hogy ilyen hatalmas összegért, túlárazva és lényegében fölöslegesen szerezte be az eszközöket.
Hiába ugyanis a rengeteg teszt – a folyamat első lépcsője hiányzott: a teszt elvégzéséhez kell a vizsgálandó minta, amelyet egy orrba és garatba ledugott pálca segítségével vesznek le, s egy speciális, folyadékkal teli cső, amelyben a mintát tárolják. De se cső, se folyadék, se mintavételi pálca nem volt idehaza a beszerzéskor elérhető. Ezeket tavaly tavasszal-nyáron kezdte el gyártani egy magyar cég. A másik dolog, ami hiányzott: az RNS-izoláló reagens, illetve a berendezés. Végezetül: sem szakember, sem kialakított infrastruktúra, sem elegendő molekuláris diagnosztikai laborhálózat nem állt rendelkezésre a járvány berobbanásakor Magyarországon.
A külügy tehát tömegével vette meg a vuhani törzsre lefejlesztett PCR-eket, de ezeket nem lehetett használni, s mire a feltételek meglettek, a vuhani alfatörzs eltűnőben volt. A régi típusú PCR-teszt pedig nem ismeri fel az új mutációkat.
Érdekes látni ugyanazt a mintázatot, mint a lélegeztető gépeknél: a tömegével és túlárazva beszerzett eszközökhöz nem volt sem személyzet, sem a berendezések működtetéséhez szükséges infrastruktúra, ezért állnak a raktárban. Annyi a különbség, hogy a lélegeztetőgépeknek nem jár le ilyen gyorsan a szavatossági idejük.
Lelátó
Tamás Ervin
„Ezek az emberek valószínűleg még nem élveztek egyetlen futballmeccset sem, sosem azért mennek ki a stadionokba, hogy jól érezzék magukat, hanem hogy nézzék, mit lehet feljelenteni” – vélekedett a miniszter”.
A mai napig őrizzük a könyvtárban a CEU szellemiségét
Tóth Bea
Ha diplomát adó képzést nem is végezhet, a magyarországi küldetését nem adta föl a CEU. Egyre többen keresik föl az intézmény magyarországi könyvtárát a kutatásaikhoz, ami nem is csoda, hiszen számos hasonló intézmény zárt be a rezsiemelések miatt.
Dalol a miniszter
Kortársaink öröksége – gondolatkísérlet nekrológra
Sokan és sokféleképpen emlékeztek meg a 74 évesen elhunyt Tamás Gáspár Miklósról és a 89 éves korában elhunyt Mécs Imréről. Személyiségük, életútjuk sokszínűsége indokolja is ezt a sokféleséget. A két eltérő pályát összeköti a demokratikus rendszerváltás, meg az, hogy mindketten megélték a harmadik köztársaság összeroskadását és elpusztítását, még ha ennek kapcsán különböző következtetésekre jutottak is. Ami azonban végső soron közös bennük, az az önkény elutasítása és az emberi méltóság mindenek elé helyezése. Ez az írás szerény adalék Tamás Gáspár Miklós és Mécs Imre közéleti örökségének megfogalmazásához.
Egy választás anatómiája
Szekeres Imre
Sokan sokféleképp értelmezik a jászberényi időközi választáson történteket, ahol az ellenzék tönkreverte a Fideszt. Szekeres Imre egyike volt a Közösen Jászberényért Egyesület kampánycsapatának. A Jelennek küldött cikkében leírja, mi vezetett ehhez a győzelemhez.
Navracsics Tibor Brüsszelben: jött, látott, tovább trükközött
Bár a kormány a saját kommunikációja szerint folyton győz, valójában folyamatosan hátrálni kénytelen az európai színtéren, ugyanakkor egyetlen percre sem adja fel azt a szándékát, hogy kijátssza az uniós jogszabályokat. | HATALMAS ÖSSZEGÉRT, TÚLÁRAZVA ÉS ELEVE FÖLÖSLEGESEN SZEREZTE BE A MOST MEGSEMMISÍTETT PCR-TESZTEKET A KORMÁNY | A Jelen pár hete megírta, hogy az állam ötmilliárd forint értékű PCR-tesztet semmisített meg azért, mert nem lettek időben fölhasználva. További nyomozásunk során fölmerült a gyanúja annak, hogy ezeket a súlyosan túlárazva beszerzett teszteket eleve nem lehetett fölhasználni. A megkérdezett szakértőnk szerint pont így történt. A külügy a vuhani törzsre lefejlesztett PCR-eket vette meg, de eleinte hiányoztak a használatukhoz szükséges eszközök. Mire ezek meglettek, a vuhani alfatörzs eltűnőben volt. Az újabb mutációkat pedig nem mutatja ki ez a teszt. A probléma a régi: a beszerzés előtt a kormány nem kérdezte meg a szakmát. | null | 1 | https://jelen.media/kozelet/tularazott-pcr-tesztek-2619 | 2021-12-10 15:30:29 | true | null | null | Jelen |
A két alapító, a kormány és a MOL-csoport Miklósa Erika operaénekest kérte fel a MOL-Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnökének, feladata az öttagú testület és az alapítvány irányítása lesz. A felügyelőbizottság vezetésével Kemény Dénes háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitányt bízták meg, a vagyonellenőr pedig Kara Pál, a MOL-csoport vezető jogi tanácsadója lesz.
A MOL és a kormány áprilisban jelentette be, hogy MOL-Új Európa Alapítvány néven
új, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoznak létre a sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem célzottabb és jelentősebb támogatása érdekében.
Az Alapítvány átveszi a MOL korábban végzett, hasonló társadalmi felelősségvállalási tevékenységeinek egy részét, és széles körű, átfogó támogatási rendszert hoz létre. Állami oldalról pedig azért fontos mérföldkő a szervezet létrehozása, hiszen ezáltal a már meglévő és folyamatosan bővülő állami intézményrendszereken keresztül nyújtott támogatási lehetőségek tovább bővülhetnek ezeken a jövő generációi számára kulcsfontosságú területeken. A vagyonkezelői alapítványi forma a feladatok hatékony ellátását és a hosszú távú közös társadalmi célokat szolgálja.
Az Alapítvány a MOL-csoport stratégiájával összhangban célzottabb támogatást nyújt a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem területén, valamint a körkörös gazdaság előmozdítása érdekében.
Az alapítók aláírták az alapítvány alapító okiratát, amelyben kijelölték az alapítványt irányító kuratórium és az azt ellenőrző felügyelőbizottság tagjait. A kuratórium tagjai a következők:
Kuratórium elnöke:
Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekes
Kuratórium tagjai:
Molnár-Bánffy Kata, a Salt Communications tulajdonos-ügyvezetője, a Képmás Kiadó ügyvezetője
Bacsa György, MOL-csoport Stratégiai operáció és üzletfejlesztés ügyvezető igazgatója
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója
dr. Világi Oszkár, a MOL-csoport innovációs üzleti vezetője és Igazgatósági tagja
Felügyelőbizottság elnöke:
Kemény Dénes vízilabdázó, sportszakember, háromszoros olimpiai bajnok vízilabda szövetségi kapitány
Felügyelőbizottság tagjai:
dr. Janó Márk jogász, közigazgatási államtitkár, Miniszterelnökség
Szollár Domokos kommunikációs szakember, a MOL-csoport Elnöki Kabinetiroda vezetője
Vagyonellenőr:
dr. Kara Pál jogász, a MOL-csoport korábbi jogi igazgatója, jelenleg vezető jogi tanácsadó és adatvédelmi biztos
Mind a kuratóriumi, mind a felügyelőbizottsági tagok kiválasztásánál döntő szerepet játszott a jelöltek társadalmi szerepvállalása, valamint a gazdasági szervezetekben és menedzsmentben szerzett tapasztalatuk. Miklósa Erika és Kemény Dénes nemzetközi szinten is kiemelkedő kulturális és sportszaktekintélyek, akik tudásukkal biztosítják az alapítvány kuratóriumának megfelelő irányítását és a közérdekű célok megvalósulását. A MOL kiszélesíti a támogatási területeinek körét, lehetőséget biztosítva újabb társadalmi célok támogatására, különös tekintettel a fenntarthatóságra.
Az Alapítvány közfeladatainak ellátására és közérdekű céljainak megvalósítására elsősorban az induló részvényjuttatás hozamát használja majd fel. A MOL-Új Európa Alapítvány bírósági bejegyzését követően várhatóan augusztus 1-től kezdi meg működését.
A Mol-csoport éves szinten több milliárd forintot költ sport, szociális, kulturális és környezetvédelmi célok támogatására – emlékeztettek. Csak Magyarországon mintegy 2,2 milliárd forintot adományozott, többek között a jelenleg is működő MOL Alapítványon keresztül; a gyermekegészségügy, a tehetségtámogatás és a pedagógusok támogatása mellett a helyi közösségeket is segíti, és az önkéntességet is népszerűsíti. | Miklósa Erika a MOL-Új Európa Alapítvány elnöke, Demeter Szilárd is benne van a kuratóriumban | A két alapító, a kormány és a MOL-csoport Miklósa Erika operaénekest kérte fel a MOL-Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnökének, feladata az öttagú testület és az alapítvány irányítása lesz. A felügyelőbizottság vezetésével Kemény Dénes háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitányt bízták meg, a vagyonellenőr pedig Kara Pál, a MOL-csoport vezető jogi tanácsadója lesz. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2021/07/02/mol-vagyonkezelo-alapitvany-kuratorium-felugyelobizottsag/ | 2021-07-02 12:28:00 | true | null | null | Index |
A Hauszmann Alapítvány létrehozásáról is szintén ekkortájt döntött a kormányzat, amely Szentendre városát is érzékenyen érintette, hiszen ezzel az alapítvány kezelésébe került Szentendre külterületén lévő, tíz helyrajzi számon jegyzett, Lajos-forrás és környékén, valamint az Annavölgyben mintegy 5,5 hektárnyi terület is. Ezek az ingatlanok többsége NATURA 2000 területen vannak.
Pál Gábor, a Jobbik önkormányzati képviselője nemrégiben a saját közösségi oldalán arról írt, hogy a Hauszmann Vagyonkezelő Alapítvány kuratóriumát nyilvántartásba vették.
"Eszerint az elnök Madaras Bence, a Budavári Palotát és környezetét fejlesztő és üzemeltető állami Várkapitányság ügyvezetője. Tagjai még: Koltay András, a tisztán Fidesz-delegáltakból álló Médiatanács volt tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Seidl Tibor mérnök, Mernyei Ákos Péter ex helyettes-államtitkár, jelenleg Gulyás Gergely miniszteri biztosa, valamint Benes Edvard, a Szentendre Barátai Egyesület elnöke"
- írja posztjában a képviselő.
{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}
Szentendre város közgyűlése a nyár elején pontosan amiatt fejezte ki aggodalmát az új törvény miatt, mert a törvény külön kitér arra, hogy a Hauszmann Alapítvány akár értékesítheti a rendelkezésére bocsátott ingatlanokat, kizárva az államot az elővásárlási jogból. Erre azért is lehet esély, hiszen maga az alapítvány célként azt jelölte ki, hogy szeretne egy Hauszmann emlékházat és egy élményközpontot is létrehozni. Ehhez azonban jelentős források volnának szükségesek, viszont senki nem tudja, hogy miből fogja ezt finanszírozni az alapítvány, így lehetséges a területek és a szóban forgó ingatlanok eladása is.
Pál Gábor szerint a vagyonkezelő alapítványokba kimentett közvagyon nem sokban különbözik a '90-es évek rablóprivatizációjától, vagyonátmentésétől.
"Bár Szentendre önkormányzata megtette, amit tudott, időben léptünk és változtatási tilalmat rendeltünk el a Lajos Forrás környékére és az Annavölgyi üdülőre az építési szabályzat módosításáig, ettől még a volt közvagyont bármikor értékesíthetik."
- emlékeztetett a jobboldali néppárt képviselője. | "A vagyonkezelő alapítványokba kimentett közvagyon nem sokban különbözik a 90-es évek rablóprivatizációjától" | A Hauszmann Alapítvány létrehozásáról is szintén ekkortájt döntött a kormányzat, amely Szentendre városát is érzékenyen érintette, hiszen ezzel az alapítvány kezelésébe került Szentendre külterületén lévő, tíz helyrajzi számon jegyzett, Lajos-forrás és környékén, valamint az Annavölgyben mintegy 5,5 hektárnyi terület is. Ezek az ingatlanok többsége NATURA 2000 területen vannak. | null | 1 | https://alfahir.hu/2021/08/09/szentendre_hauszmann_alapitvany_pal_gabor_lajosforras_annavolgy | 2021-08-09 13:05:00 | true | null | null | alfahir.hu |
Tizenhárom római-parti ingatlant adott át az állam két egyetemi alapítványnak: négyet a Testnevelési Egyetem, kilencet pedig az Óbudai Egyetem új fenntartójának. Összesen közel 39 ezer négyzetméternyi telek került ezzel alapítványi tulajdonba.
A környéken aktív civilek, a FÁK a Rómain csoport tagjai csak a napokban vették észre, hogy a felsőoktatás áprilisi kiszervezése őket is közvetlenül érinti. Írásbeli garanciát szeretnének kapni, hogy az új tulajdonosok óvni fogják a Duna-part természeti értékeit, csakis közhasznú módon használják az ingatlanokat, szolgálva az ott élők és a partot használók rekreációját.
„Nem építenek lakóparkot, lakóházat, szórakoztató komplexumot, szállodát, amelyek idegenek a Római-part hagyományaitól, jellemzően a természeti környezet rovására történő túlépítéssel járnak, és további jelentős terhet rónak a környék már eleve túlterhelt infrastruktúrájára” - sorolják az alapítványoknak címzett levelükben. Biztosítékot kérnek arra is, hogy ha eladják a telkeket, elővásárlási jogot biztosítanak a kerületi és a fővárosi önkormányzat számára.
Ha a tulajdonosok nyitottak rá, a civilek szívesen részt vesznek az ideális megoldás kitalálásában is. A két alapítványt emailben kérdeztük, mik a szándékaik a telkekkel, de egyelőre nem válaszoltak.
A Testnevelési Egyetemért Alapítvány négy ingatlana egymás mellett található, három a Királyok útján, egy a Kossuth Lajos üdülőparton. Utóbbi a vagyonátadásról szóló törvény szerint üdülőépület, a többi telken lakóház áll. Az egyik telek a tulajdoni lap szerint 3000 négyzetméternél is nagyobb, kettő 1000 körül van, egy pedig majdnem 700.
A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány új ingatlanjai közül a legnagyobb egy 11 ezer négyzetméteres vállalati üdülő a Kossuth Lajos üdülőparton. Három telken csónakház üzemel, és vannak, amik üresen állnak.
A parlament áprilisban szavazta meg a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ekkor 12 egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba. A legutóbbi alkotmánymódosítás értelmében a vagyonkezelő alapítványoknak juttatott vagyon vagy támogatás már nem számít közpénznek.
A törvény szerint az alapítványok szabadon gazdálkodhatnak az ingyen kapott vagyonnal, amíg nem sértik a felelős gazdálkodás követelményét. Az állam kérhet magának elővásárlási jogot is, de az Óbudai és a Testnevelési Egyetem alapító okirataiban nem látni ennek nyomát.
A FÁK a Rómain csoport egyik képviselője azt mondta, amíg a telkek állami tulajdonban voltak, valamelyest nagyobb biztonságban érezték magukat, még ha ez naivitásnak is tűnik. Bár a Római-parton 2012 óta változtatási tilalom van érvényben, a civilek attól tartanak, ez sem lenne akadály egy kiemelt kormányzati projekt megvalósítása előtt. A 4-6 ezer négyzetméteres ingatlanok pedig bőven alkalmasak lehetnek akár lakóparkok felhúzására, amit nem szeretnének.
Ráadásul a változtatási tilalom miatt semmi mást nem lehet fejleszteni a környéken, ezért ez az állapot hosszú távon nem fenntartható.
Egyre kevesebb állami tulajdon
A főváros tavaly a helyiek és a partot használók bevonásával elkészítette a „Római-part jövőképe” című dokumentumot. Ebben épp azt találták az egyik legfontosabb problémának, hogy a 90-es években privatizálták a régi állami területek nagy részét, így a Római-part egyre inkább lakóövezetté vált. A civilek összesítése szerint még 2017-ben is 145 ezer négyzetméternyi állami terület volt a parton, ami mostanra 97 ezerre csökkent.
Ez vezetett az elmúlt évek súlyos konfliktusához azzal kapcsolatban, hogy épüljön-e árvízvédelmi mobilgát, vagy sem. A védtelen üdülők, szállodák, házak tulajdonosai értelemszerűen amellett vannak, hogy igen, ez viszont veszélyeztetné a part legfontosabb természeti értékeit.
Az árvízvédelem kérdésében még nem született megoldás, de a közösségi tervezésben arra jutottak, hogy a Római-part elsősorban kikapcsolódásra, sportolásra, vendéglátásra való, nem arra, hogy épületeket húzzanak fel egymás után. A civilek abban bíznak, hogy az új ingatlantulajdonosok is tiszteletben tartják majd ezt. | Római-parti telkeket is adtak az egyetemi alapítványoknak | Tizenhárom római-parti ingatlant adott át az állam két egyetemi alapítványnak: négyet a Testnevelési Egyetem, kilencet pedig az Óbudai Egyetem új fenntartójának. Összesen közel 39 ezer négyzetméternyi telek került ezzel alapítványi tulajdonba. | null | 1 | https://444.hu/2021/08/25/romai-parti-telkeket-is-adtak-az-egyetemi-alapitvanyoknak?utm_source=feedly_feed&utm_medium=rss&utm_campaign=rss_syndication | 2021-08-25 13:08:00 | true | null | null | 444 |
Az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősül, ezért a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges annak a törvényjavaslatnak az elfogadásához, amelyet a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be. Meglehet, a kívülállók számára e körítés sokat sejtet, a részletekből azonban kiderül, hogy valójában „csak” újabb vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról van szóA honatyák elegendő számú „igen" esetén az állami vagyonkezelő alapítványok tábora egy újabbal bővülhet. Ezúttal a Millenáris Park működtetésénél vezetné be a kormány a már több egyetemnél alkalmazott modellt. Az újonnan létrehozandó Millenáris Alapítvány feladata a törvényjavaslat szerint „a Millenáris Parkban a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a tudományostechnikai fejlesztésen és az információs társadalom eredményein alapuló, jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása” lenneA Millenáris Parkban nemrég a közönségnek átadott Millenáris Széllkapu. Fotó: Mester Nándor A Millenáris Parkban nemrég a közönségnek átadott Millenáris Széllkapu. Fotó: Mester NándorEhhez az állam teljes egészében átengedi az új alapítványnak a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft.-t, annak 9,18 milliárd forintos törzstőkéjével együtt (érdekes, hogy az Opten céginformációs adatbázisban még 8,38 milliárd forint szerepel). Ugyanazokkal a feltételekkel, mint amelyek a többi, már működő állami vagyonkezelő alapítványnál érvényesek. Vagyis, amennyiben az új alapítvány szeretné értékesíteni a kft-ben meglévő vagyonát (ez esetben tehát a törzsbetétjét) teljes egészében vagy részben – vélhetően azzal a céllal, hogy így jusson likvid, szabadon elkölthető forráshoz –, akkor azt először az államnak kell felajánlania. Csak akkor szűnik meg az állam vételi joga, amennyiben a kormány a nyilatkozat közlésétől számított 90 napon belül jelzi, hogy nem akar élni a vételi jogával, vagy, ha nem nyilatkozikA törvényjavaslat szerint az államot a Millenáris Alapítványnál a „társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter” képviseli. Mivel ilyen tárca jelenleg nincs a kormányban, valószínűleg Gulyás Gergelyre, a Miniszterelnökséget vezető miniszterre vonatkozhat az utalás, miután a társadalmi és civil kapcsolatok ápolása hozzá tartozik. Gulyás szerepvállalását valószínűsítheti az is, hogy ő a szóban forgó törvényjavaslat előadója. Az államot képviselő miniszter jelölheti majd ki a Millenáris Alapítvány kuratóriumának elnökét és tagjaitA Millenáris Park még az első Orbán-kormány idején jött létre, az azt működtető nonprofit kft. feletti tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára gyakorolta, e posztot jelenleg Janó Márk Ádám tölti beMár jó ideje működik az az alapítvány, amelyhez a kormány az állam nevében csatlakozna. A Batthány Lajos Alapítványról van szó, amelyet a néhai Antall József miniszterelnök kezdeményezésére 1991-ben hoztak létre. Később azonban az a fideszesek fennhatósága alá került. Volt a titkára Rogán Antal propagandaminiszter, s 2018-ig többek között a fideszes Szájer József is kuratóriumi tag volt benne. Jelenleg is Rogán barátjához, Habony Árpádhoz, valamint Tombor Andráshoz közeli emberek ülnek az alapítvány hatfős kuratóriumában. Többek között Kobza Miklós, Orbán Viktor egykori fotósa és az MTVA volt sajtófőnöke, Illés Géza Márton, Orbán Viktor korábbi tanácsadója, Dezső Tamás történész, az ELTE BTK korábbi dékánja, a Migrációkutató Intézet vezetője, ő a kuratórium elnökeAz utóbbi években jelentős költségvetési támogatásokat kapott a Batthyány Lajos Alapítvány, a Rogán vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilvánosságra hozott szerződéslistája szerint például az idén közel 3,5 milliárd forintot fordíthat a működésére és a feladataira, szinte fillérre ugyanannyit, mint 2019-ben. Ez utóbbiból félmilliárdot egy balatonszepezdi ingatlan megvásárlására és a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. támogatására fordítottak. A kft. tulajdonos-ügyvezetője Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatója és a KESMA, a fideszes médiaholding vezetőjeA törvényjavaslatban megnevezett harmadik potenciális kedvezményezett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány, amely két pécsi ingatlant kapna ingyen az államtól. Az egyik a baranyai megyeszékhely belvárosában, a Pécsi Nemzeti Színházzal szemközti Király utcában (ez a volt Nemzeti Casino épülete) található, a másik pedig egy lakóház. Az Országgyűlés által idén májusban elfogadott törvény az MCC Alapítványnak már 10-10 százaléknyi Mol- és Richter-részvénycsomagot juttatott. | Újabb milliárdokkal, ingatlanokkal stafíroznának ki Orbán Viktorék alapítványokat | Közülük az egyiket, amelyik feladata a Millenáris Park működtetése lesz, még létre kell hozni, az induláshoz azonban 9,18 milliárd forintot kap az államtól. Egy másikba, az Antall József által alapított, ám ma már fideszesnek számító Batthyány Lajos Alapítványhoz most csatlakozna a kormány, miután annak a korábbi években már milliárdokat juttatott. Egy harmadik, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány pedig két pécsi ingatlannal gazdagodhat, amennyiben megkapja az Országgyűlésben a kétharmados többséget az Orbán-kabinet törvényjavaslata. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ujabb-milliardokkal-ingatlanokkal-stafiroznanak-ki-orban-viktorek-alapitvanyokat.html | 2021-09-18 13:13:00 | true | null | null | mfor.hu |
Több díjat is nyert a Takarékbank "Tehetsz méh többet" szlogenű kampánya, amelyet még a pénzintézet távozó vezetője, Vida József talált ki. A 120-nál is több takarékszövetkezetből összegyúrt bank, ráülve a Magyar Nemzeti Bank által keltett zöldhullámra, a saját pénzügyi termékét kapcsolta össze a méhek megmentésével: az ügyfelek olyan számlacsomagot is nyithatnak, amelynél a bank a kártyás vásárlásaik kéttized százalékának megfelelő összeget automatikusan az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek adományoz.
Vajmi kevésnek bizonyult azonban a magánéletében állattenyésztő és fogathajtó Vida (lásd a nyitóképen) természetközpontúsága ahhoz, hogy önmagát is megmentse, s ő válthassa valóra Orbán Viktor álmát: egy OTP-méretű, "nemzeti" tulajdonú bank felépítését.
Ez utóbbi a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank soha nem látott, hármas fúziójából születik majd meg, ahogyan erről kormányzati berkekben már jó pár éve döntés született. Ám miután a vidéki emberekkel egy nyelvet beszélő, a modoros bankártársadalomból mindig is kilógó Vida 2013-tól elvégezte a piszkos munkát, egybeterelte a takarékokat, majd az "egyveleget" előkészítette a megafúzióra, most elbocsátották.
A három bankot tulajdonló, 750 milliárd forintos eszközállományú Magyar Bankholding ugyanis a minap bejelentette: az egykori OTP-s Barna Zsolt lesz az elnök-vezérigazgatója, külön a Takarékbanké pedig az ottani vezérhelyettességből feljebb lépő Szabó Levente. A holdingot eddig Barnával tandemben, a Takarékbankot pedig egyedül navigáló Vidának ezután be kell érnie egy érdemi befolyás nélküli tisztséggel, a csoport jelzálogbankjának elnökségével. | Akár Simicska és Spéder sorsára juthat a pikszisből kiesett Vida József | Fogyatkoznak a kívánatos csúcsmenedzseri állások a hatalom közelébe került üzletembereknek. Legutóbb Vida József, Mészáros Lőrinc földije bukott ki az állami gigabank, a Magyar Bankholding vezetéséből, miután fő szerepet vállalt a takarékszövetkezeti szektor felszámolásában. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202149__vida_jozsef__vezetovaltas__titkolt_vagyonok__mit_tehetne_meh | 2021-12-10 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Völner "jutaléka" aprópénz lehetett ahhoz képest, amennyin Schadl és társai osztozhattak
A vagyonosabbak egy összegben fizettek az évi akár több százmilliós profitot termelő bírósági végrehajtói praxisokért, a kispénzűek részletfizetést kaptak – a hvg.hu értesülései szerint így működött a vesztegetés a bírósági végrehajtói karnál, amelynek elnökét és több tagját letartóztatták, a botrányba pedig belebukott Völner Pál államtitkár, aki – ha bűnösnek találják – 5-10 évet is kaphat.
“Voltak bőven bajok 2015 előtt is a bírósági végrehajtói kamarában, ám a pénzszóró hedonistákat a rendteremtés és az átszervezés jelszavával 2015-ben a szemtelen gátlástalanok váltották fel, akik jó pénzért árulták a végrehajtói praxisokat” – értékelte a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál kirobbant, Völner Pál igazságügyi államtitkárt is maga alá temető vesztegetési botrányt a szervezet ügyeit jól ismerő, de éppen emiatt névtelenséget kérő forrásunk.
Gyakorlattá vált a praxisok árusítása
A korábban kamaraként működő testületnél a 2000-es évek második felétől jelentkező panaszok, gazdálkodási anomáliák, sőt több, sikkasztásgyanúval folyó nyomozás után kormányzati átvilágítás és jogszabályi reform következett. A szervezet megújult, és 2015 szeptembere óta Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) néven működik. Informátorunk szerint azonban a köztestületnél a visszásságok ezzel és az új vezetőség érkezésével sem szűntek meg, sőt. Mint mondta,
pénzzel korábban is lehetett előnyökhöz, karrierlehetőséghez jutni a kamarában, ám az utóbbi években általános gyakorlat lett a végrehajtói praxisok konkrét kiárusítása a karban.
Ezt erősíti a Legfőbb Ügyészségnek a Völner Pált és az MBVK elnökét, Schadl Györgyöt összekötő, gyanús pénzmozgásra utaló december 7-i közleménye is, amely a politikai lavinát elindította. A vesztegetésgyanú miatt a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló közlés hírére Völner lemondott az államtitkári posztról, bár közben megüzente: nem követett el bűncselekményt.
Schadl György, a végrehajtói kar elnöke ekkor már egy hónapja letartóztatásban volt, a szintén végrehajtóként dolgozó felesége pedig bűnügyi felügyelet alatt (házi őrizetben, nyomkövetővel a lábán), miután november elején az ügyészségi nyomozók a Liszt Ferenc-repülőtéren lecsaptak rájuk, még mielőtt egy Dubajba induló repülővel elhagyhatták volna Magyarországot.
Az eddig összegyűlt több ezer oldalnyi bizonyíték – főleg lehallgatási jegyzőkönyv – alapján az ügyészek szerint Völner rendszeresen kapott 2-5 millió forintot Schadltől, cserébe ügyeket intézett a kéréseinek megfelelően. Ezek az összegek a Schadl által pénzért árult kamarai praxisok végső engedélyezőjeként járhattak Völnernek – erre utalt a témában aktív, és a nyomozásban bűnügyi zár alá vett Schadl-ingatlanokat bemutató, egy kormánytag érintettségét is előre megjósoló Hadházy Ákos független képviselő is.
Aprópénzt kaphatott csak a tízmilliókból
A rendszeres 2-5 millió forint nettó összeg már tétel lehet a havi bruttó 2,5 milliós jövedelemmel bíró Völnernek is, aki a fizetéséből 1,3 milliót államtitkárként, 1,2 milliót pedig képviselőként kap. A vagyonnyilatkozata szerint tavaly év végén 12 milliós megtakarítása és egy 1,5 milliós részvénypakettje volt az évtizedek óta meglévő ingatlana mellett, viszont százmilliós vagyont is találni a családjához köthető cégnél.
A gyanú szerint Völnernek jutó 2-5 millió forint azonban még mindig csak aprópénz ahhoz képest, amennyin Schadl és társai osztozhattak a praxisok kiárusításából. Egy-egy “biztos befutó” bírósági végrehajtói praxis ára a hvg.hu értesülései szerint jellemzően 40-80 millió forint között mozgott. Mitől függött az összeg? Forrásaink szerint a praxisból várható bevétel, profit mértékétől, ami a végrehajtói álláshely területi elhelyezkedésétől, forgalmától függ. Úgy tudjuk,
Schadlék egy átlagos vidéki praxisért nem kaptak 40 milliónál többet, de egy jó helyen lévő fővárosi hely 80-100 milliót is megért egyes jelentkezőknek.
De hogyan lehetett “árulni” ezeket a végrehajtói álláshelyeket, ha nem is a kar elnöke váltja le vagy nevezi ki kedve szerint a végrehajtókat, hanem elvileg szigorú pályázaton dől el a pozíció? Forrásaink szerint úgy, hogy a kinevezési és pályáztatási rendszer éppen olyan nyílt, átlátható és tiszta, mint egy papíron kifogástalan, mégis mindig a NER oligarcháinak győzelmét hozó közbeszerzési tender.
Azt, hogy a kenőpénzzel segített pályázatok révén kiosztott praxisok nem egyedi, elszigetelt esetként, hanem rutinszerű gyakorlatként lehetnek jelen a rendszerben, arra utalhat, hogy a hvg.hu információi szerint az ország 227 állandó praxisának a harmadánál vizsgálódnak a nyomozók, bár az ügynek egyelőre 12 gyanúsítottja van.
Így működtek az olajozott pályázatok
Jelenleg is folyamatban van egy 35 álláshelyre vonatkozó pályázat, amely igazán különleges lehet. A pályázatot ugyanis szeptember 17-én írták ki, ekkor jelent meg a Hivatalos Értesítőben, a Nemzeti Védelmi Szolgálat akkor már hónapok óta folytatott titkos felderítése alapján a Központi Nyomozó Főügyészség pedig előző nap rendelte el a nyomozást hivatali vesztegetés miatt.
A nyomozásról ekkor annak érintettjei nem sejthettek még semmit: se Schadl, se Völner. Úgy tűnt, a “szokásos” pályáztatás lesz, a praxisok a megszokott “feltételekkel” találnak gazdára Püspökladánytól Budapesten át Esztergomig. Ám alig két héttel később, október 1-től a végrehajtói kar és tevékenységének felügyelete hirtelen átkerült a kaszinó- és trafikkoncessziókkal is foglalkozó állami szervhez, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához.
Október 17-én közben lejárt a pályázat 30 napos jelentkezési határideje. Ezután egy olyan bizottság beszélget el a pályázókkal, amelybe a kar kettő, a minisztérium pedig egy delegáltat küld. A testület praxisonként egy vagy több alkalmas pályázót is javasolhat kinevezésre, meghatározott pontozási rendszer alapján eredményük szerint rangsorolva őket. Csakhogy
a kar által a miniszteri biztos Völneren keresztül a miniszter elé terjesztett, legfeljebb ötfős listáról a tárcavezetőnek nem muszáj a legtöbb pontszámot elért jelöltet kineveznie, általában Völner tett javaslatot egyikükre.
A most futó pályázat elbírálására rendelkezésre álló 60 napos határidő december 17-i lejárta előtt tehát egy sor korábbi feltétel alapvetően megváltozott: Schadl György letartóztatásban van, Völner Pál már nem államtitkár és nem is miniszteri biztos, a minisztérium pedig már nem felettes szerve a végrehajtói karnak. Hiába vette át azonban a tárca szerepét az állami szabályozó hatóság, folyamatban lévő pályázatokról a törvény szerint még az igazságügyi tárcánál döntenek.
Összejöhet évi több százmilliós profit
Akárhogy is, a hvg.hu értesülései szerint a most jelentkezők közül – nem tudni, miért – majdnem tucatnyian még az elbírálás előtt visszavonták a pályázatukat. Pedig általában nagy az érdeklődés ezekért a praxisokért, ami nem véletlen: bár az “aranykor” a 2010-es években, a nagyszámú bedőlt devizahiteles ingatlan miatt volt, jelenleg pedig a kilakoltatási moratórium miatt a nagyértékű, ingatlan-végrehajtások is szünetelnek, azért még mostanában is
egy-egy jól menő bírósági végrehajtói praxis éves szinten több százmilliós forgalmat, és ehhez képest arányaiban igen jelentős, százmilliós nagyságrendű profitot hozhat a tulajdonosának.
A 2015-ben, alig 33 évesen elnökké választott – majd 2019-ben újabb 4 éves ciklusra újraválasztott – Schadl György vállalkozása, a budaörsi Schadl és Társa Végrehajtó Iroda például 2020-ban 356 millió forintos forgalom mellett 134 milliós nyereséget ért el. De a 2019-ben 643 milliós árbevételt csinált, amihez 317 milliós profit társult. A szintén gyanúsított feleségének is van önálló praxisa, de egy másikban helyettesítő végrehajtó is, az ő vállalkozása a cégbírósági iratok szerint tavaly 356 millió forint árbevétel mellett 190 milliós nyereséget termelt.
Komoly pénz van ebben, hiszen büntető- és polgári peres, valamint adósvégrehajtások és banki követelések is a bírósági végrehajtókhoz kerülnek, akik költségtérítést is fizettetnek az adóssal. De az igazán nagy pénz az árveréseknél az érték 0,5-3 százalékát elérő munkadíjban, pénzkövetelésnél pedig a 3-8 százalékos behajtási jutalékban van, ráadásul ezeket a behajtó az értékesítés után elsőként kapja meg a befolyt összegből.
Jó vállalkozási mérlegadatokra vágyva a jelek szerint sokan hajlandóak voltak tízmillókat fizetni a kari vezetőknek azért, hogy “befutók” lehessenek egy olyan pályázaton, ahol részint a jó pénz miatt nagy a túljelentkezés. Két éve például, amikor a mostaninál jóval kevesebb, 14 betöltetlen szolgálati helyet pályáztattak meg, akkor 71 pályázótól 276 pályázat érkezett (egy jelentkező több praxisra is beadhatja a pályázatát).
Honnan van ennyi betöltetlen végrehajtói praxis?
A mostani pályázat az eddigi legtöbb, 35 álláshelyet tartalmazó csomag és már a sokadik pályázat azóta, hogy a 2015-ös reform nyomán a korábbi kamarát bedöntötték és helyette kart hoztak létre, ami számos szigorítással is járt. Az egyik, hogy ma már csak az lehet végrehajtó, aki jogi végzettséggel és végrehajtói szakvizsgával is rendelkezik – korábban ilyen feltétel híján állattenyésztő, óvodapedagógus és könyvtáros végzettséggel is dolgozott bírósági végrehajtó. A jogi végzettség megszerzésére átmeneti mentességet, haladékot kaptak a végrehajtók, ennek utolsó határideje 2022 vége lesz, de ehhez már 2017-ben be kellett iratkozniuk az egyetemre, és ezt nem mindenki vállalta, így az ő praxisuk például megürült.
Mintegy 40 végrehajtó 2022-ig éri el a nyugdíjkorhatárt, így majd az ő álláshelyeikre is pályázatot kell kiírni. Ráadásul a 2015-ös átalakulások idején eleve mintegy 60 végrehajtói álláshely betöltetlen volt, ezeket is fel kellett tölteni az elmúlt években. A már végrehajtói karként megélt első testületi létszámbővítés 2017 tavaszán volt, amikor 3 év után először neveztek ki új tagokat, akkor éppen 14-et. 2018 nyarán pedig már a negyedik sikeres pályázatot zárták akkor éppen 30 új végrehajtóval. A legnagyobb bővítés 2017-2019-ben történt, ez idő alatt 105 praxist töltöttek be már az új szabályok szerint. Összehasonlításul: a jogelőd kamara a megszűnése előtti évtizedben összesen 50 tagot nevezett ki – igaz, akkor még határozatlan időre szólt a kinevezés, most már csak fix időre, 7 évre.
Fegyelmivel kizárt végrehajtó is boríthatott
Megüresedhet bírósági végrehajtói praxis oly módon is, hogy például a végrehajtót fegyelmi eljárásban kizárják a karból valamilyen súlyos vétség miatt. Ilyen meglehetősen ritkán fordul elő, pedig a 2015 előtti időkben a 170 aktív kamarai tag közül mintegy 20 ellen indult büntetőeljárás, közülük 2 esetében született jogerős, elmarasztaló ítélet.
Kíváncsiak voltunk, hány fegyelmi indult 2015 óta, amióta karként működik a testület. Ez ugyanis nem található sem az MBVK honlapján, sem a felügyeleti hatóságén. Mindkét szervezettől kikértük ezt, valamint több más adatot is – például a letartóztatásban lévő jelenlegi elnök Schadl György vagyonnyilatkozatát –, de cikkünk megjelenéséig egyik helyről sem kaptunk se adatokat, se választ.
A fegyelmikhez kapcsolódik, hogy a hvg.hu információi szerint egy olyan egykori végrehajtó jelzése is segíthette a kar elnökének és így közvetve Völner Pál igazságügyi államtitkár bukásához is vezető titkos információgyűjtést majd nyomozást, akit
idén zártak ki egy fegyelmi eljárás eredményeként, és aki már a kamarai időszakban is korrupciógyanúba keveredett vezetők egyike volt.
Ha már gyanúk: abból van bőven a letartóztatott elnök, Schadl György ellen is. A Partizán videója hívta fel a figyelmet például arra, hogy furcsa körülmények között jutott önkormányzati ingatlanokhoz fideszes kerületekben: 2019 nyarán például Erzsébetvárosban egyszerre nyolc ingatlant vásárolt meg úgy, hogy egyedüli ajánlattevő volt, ráadásul pont a kikiáltási árat ajánlotta fel vételi árként.
Schadlt egy másik ügyével szembesítette is a Mi Hazánk jobboldali radikális párt elnöke, Toroczkai László. Neki Schadl elismerte, hogy volt korábban egy kényszerítéssel kapcsolatos bírósági ügye, de felmentették. Azt mondta, az ügy „házon belülről jött”: egy végrehajtójelölt azzal vádolta, hogy a végrehajtóvá válásához szükséges jelentkezési kérelmének visszavonására kényszerítette.
Völner Pál a második áldozat a sorban
Érdekesség, hogy az államtitkári posztjáról lemondott Völner Pál már a második igazságügyi államtitkár, aki a bírósági végrehajtókkal kapcsolatos botrányba bukik bele. Patyi Gergelynek 2015-ben az lett a veszte, hogy kiderült: egyik ismerősének cége kapta feladatul a végrehajtói kamara átvilágítását. Az 5,6 millió forintos megbízást a tárca végül visszavonta, Patyi pedig lemondott.
Ennél rosszabbul járhat Völner, őt akár 5-10 évre is lecsukhatják. “Ha a most ismert ügyészségi gyanú szerinti ügyben a bűnössége beigazolódik, és a bíróság jogerősen is elítéli, a kiszabott büntetési tétel akár 5-10 év börtönbüntetés is lehet – mondta a hvg.hu kérdésére Magyar György ügyvéd. De ez még messze van, hiszen csak az államtitkárságról mondott le, képviselői mentelmi joga még védi.
A jelek szerint azonban nem sokáig, mivel a Fidesz jelezte, hogy megszavazzák politikusuk mentelmi jogának felfüggesztését, és a közvádas bűncselekményeknél az első körben döntő parlamenti mentelmi bizottság, majd az annak javaslatát megtárgyaló Országgyűlés gyakorlata amúgy is következetes: kiadják a képviselő mentelmi jogát.
Ha ez megtörténik, akkor Magyar György szerint a már előzetesen, az ügyészségi közleményben is jelzett gyanúk alapján rövid időn belül gyanúsítottként hallgatják ki majd Völnert, aki panasszal élhet a gyanúsításközlés ellen, valamint tehet vallomást is, de meg is tagadhatja azt. Akárhogy is tesz – folytatta az ügyvéd – ezután őrizetbe vehetik, de legfeljebb 72 órára.
Közben az ügyészségnek kell döntenie arról, hogy indítványozza-e a letartóztatását. Ha igen – márpedig Magyar szerint az ügy súlya erre enged következtetni –, akkor a nyomozási bíró zártkörű meghallgatáson az ügyészség bizonyítékai alapján dönt a gyanúsított elleni kényszerintézkedés elrendeléséről, a szabadságmegvonást jelentő letartóztatásról.
Itt nem számít, hogy Völner addig tett-e esetleg beismerő vallomást, sőt, tett-e egyáltalán vallomást, a bíró csak azt mérlegeli, hogy a letartóztatás elrendelésének feltételei közül egy vagy több fennáll-e. Ezek: a bűnismétlés veszélye, a tanúk befolyásolása, a bizonyítékok eltüntetése, a szökés vagy elrejtőzés veszélye, az eljárás meghiúsításának, illetve a nyomozás akadályozásának veszélye.
Ha a nyomozási bíró elrendeli a letartóztatást, akkor Völner első körben 30 napra kerül rács mögé,
amit a 30 nap elteltével felülvizsgálnak, és ha a feltételek még mindig fennállnak, akkor újabb 60-90 napra elrendelhetik. A Völner lemondásához vezető ügyészségi közlemény szerint “Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti.”
Magyar György e meghatározás alapján a büntetési tételekről azt mondta: a hivatali vesztegetés elfogadása 1-5 év szabadságvesztéssel büntetendő, de ez 2-8 évre nő, ha vezető beosztású hivatalos személy követi el, és 5-10 évre, ha az ügyészségi közlemény szerinti minősítések is fennállnak, mint a hivatali helyzettel visszaélés, a bűnszövetségben vagy üzletszerűen történő elkövetés.
Viszont a büntetés korlátlanul enyhíthető, sőt akár mellőzhető is, ha a vesztegető a hatóság tudomására jutása előtt bejelenti a bűncselekményt, illetve a vesztegetést elfogadó az ellenértéket a hatóságnak átadja, az elkövetés körülményeit pedig feltárják.
2021. december. 08. 17:30 Lengyel Tibor – Serdült Viktória Itthon
Völner Pál, a vidéki ügyvédből lett fideszes középkáderből lett bukott miniszterhelyettes
"Mindig mérhetjük egymást úgy, hogy kinek mennyi pénze van, vagy kit, hogy áldott meg a természet külső jegyekkel, de ha azt a mércét vesszük alapul, hogy az ember Isten képmása, akkor az egész más dimenzióba kerül" - nyilatkozta két éve az egykori kisvárosi pártkáder majd képviselő, a szürke eminenciás, akinek gyorsan felépülő kormányzati karrierje semmisült meg a héten. De kicsoda tulajdonképpen Völner Pál? Portré. | Völner "jutaléka" aprópénz lehetett ahhoz képest, amennyin Schadl és társai osztozhattak | A vagyonosabbak egy összegben fizettek az évi akár több százmilliós profitot termelő bírósági végrehajtói praxisokért, a kispénzűek részletfizetést kaptak – a hvg.hu értesülései szerint így működött a vesztegetés a bírósági végrehajtói karnál, amelynek elnökét és több tagját letartóztatták, a botrányba pedig belebukott Völner Pál államtitkár, aki – ha bűnösnek találják – 5-10 évet is kaphat. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211209_Korrupcio_vesztegetes_Volner_4080_millio_vegrehajtoi_praxis | 2021-12-09 11:50:00 | true | null | null | HVG |
Rengeteg lehallgatási anyag szól Völnerék ellen, a gyanúsítottak az államtitkárban láthatták a védelmet
Több ezer oldalnyi bizonyítékot, jórészt lehallgatási anyagokat gyűjtött össze a Nemzeti Védelmi Szolgálat abban a bűnügyben, amelyben Völner Pál, az igazságügyi miniszter államtitkára is gyanúsított lett – tudta meg a hvg.hu. Bár az ügy iratai egyelőre minősített adatok, információnk szerint az ügyészségen már azon dolgoznak, hogy a titkosításokat feloldják. Az ügy gyanúsítottjai őszintén megdöbbentek, hogy lebuktatták őket, mert vélhetően úgy érezték, Völner jelenti a garanciát a gördülékeny üzletmenetre.
Hamarosan feloldhatják annak a büntetőeljárásnak a dokumentumait, amelyben Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese, Völner Pál is érintett, méghozzá gyanúsítottként – tudtuk meg az ügyet közelebbről ismerő forrásoktól.
Kedden Polt Péter legfőbb ügyész közleményben tudatta, hogy indítványozta Völner Pál államtitkár, képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután „megalapozott gyanúként merült fel”, hogy a politikus a Bírósági Végrehajtói Kart vezető Schadl Györgytől rendszeresen kapott 2–5 millió forintot azért, hogy – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – konkrét ügyeket elintézzen a végrehajtói kar elnöke kérésének megfelelően. Mint arról írtunk, értesülésünk szerint fix áras, illetve „havi díjas” opciók is léteztek a gyakorlatilag pénzért „árult” bírósági végrehajtói praxisok megszerzésénél. Ezek a csúszópénzek lehettek hivatottak egyrészt javítani a megüresedő végrehajtói helyek betöltésére kiírt pályázatokon indulók kinevezési esélyeit, illetve ez jelenthette a praxis elnyerése után a jól fizető munka profitjából való részesedést. Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
Információnk szerint a gyanúsítottak telefonjait már hosszú ideje, több hónapja lehallgatta a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az NVSZ. Ez egy olyan, voltaképpen Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alá tartozó szervezet, amely nyomozást nem folytathat, a titkos felderítés a specialitása. Úgy tudjuk, az NVSZ-en belül a Különleges Ügyek Főosztálya végezte a vizsgálatot. Értesülésünk szerint a végrehajtók ügyében az NVSZ a hosszú hónapokig tartó felderítés során több ezer oldalnyi iratanyagot produkált, a bizonyítékok nagy része telefonlehallgatásokból származik.
Forrásaink szerint a telefonlehallgatások – közvetve vagy közvetlenül – rendkívül széles kört érintettek, ezek vezették el az NVSZ-t Völnerig. Úgy tudjuk, a gyanúsított végrehajtók őszintén meglepődtek, hogy titkos felderítés folyt ellenünk, majd ősszel az NVSZ feljelentése nyomán az ügyészség nyomozni kezdett, mert hosszú időn át úgy érezték, hogy Varga Judit miniszter helyettesével a hátuk mögött sérthetetlenek. Éppen ezért most maguk az érintettek sem értik, mi lehet a „politikai ok”, aminek a bukásukat köszönhetik, tehát még az elkövetői körben sincs válasz arra a sokakat érdeklő kérdésre, hogy mi állhat Völner bukásának a hátterében.
Van persze egy viszonylag észszerű magyarázat: eszerint először a végrehajtók körében kezdett el vizsgálódni az NVSZ, majd miután képbe került Völner, a felderítést már nem lehetett leállítani. Egy ilyen felderítés során ugyanis mindenről dokumentáció készül, köztük összefoglaló jelentések, de minél súlyosabb egy ügy és minél nagyobb egy magas pozícióban lévő ember szerepe benne, annál körülményesebb azt eltussolni. Főleg abban az esetben, ha maga a korrupció alsóbb szinteken széles kört érint, márpedig a lehallgatási anyagok mennyisége erre utal.
Abban ugyanakkor több forrásunk is egyetértett, hogy ezen a szinten a felderítés eredményéről vagy éppen aktuális állásáról az NVSZ vezetője először Pintér Sándort, rajta keresztül pedig a miniszterelnököt is részletesen tájékoztatja. Több forrásunk azt is megjegyezte: jó ideje pletykálták, hogy Völnernél pénzért el lehet intézni bizonyos dolgokat. Ezt sokan annak tulajdonították, hogy Varga Judit egyre több feladatot ruházott át az államtitkárra, akinek így folyamatosan nőtt a hatalma, az ügyet ismerők gyanúja szerint ebbe a szerepbe részegedhetett bele.
Bár forrásaink szerint Varga Judit elengedte Völner kezét, a politikai vezetés éppúgy titkolni akarta a történteket, mint az igazságszolgáltatás szereplői. Ennek tudható be, hogy az ügyet példátlan módon titkosították. Olyannyira, hogy információnk szerint nem csak annak tartalmát titkosították, de azt is, kik a szereplői és mi maga az ügy. Ennek a titkosításnak köszönhető, hogy bár a sajtóban – Hadházy Ákos független képviselő aktivitása miatt – kiszivárgott Schadl György őrizetbe vétele, az érintett állami szervek semmilyen sajtómegkeresésre nem válaszoltak érdemben, de még a gyanúsított ügyvédei sem mondanak semmit, mivel nem is mondhatnak: egyelőre minden minősített adatnak számít. Olyannyira nagy a titkolózás, hogy információnk szerint a gyanúsított védői is csak „titokszobában” ismerkedhetnek az ügyben eddig keletkezett iratokkal, arról még másolatot, sőt jegyzeteket sem készíthetnek.
Úgy tudjuk, egyelőre senki nem kötött vádalkut, az ügyészség kezében az NVSZ által összegyűjtött óriási iratanyag van bizonyítékként.
A titkolózást forrásaink egyrészt az ügy súlyával, másrészt a benne érintett emberek, közük Völner Pál személyével indokolták, mondván: a miniszter helyetteséig elérő és korrupciós ügy a közbizalmat súlyosan megrendítheti.
És hogy akkor mégis mi a magyarázata annak, hogy kedden Polt Péter legfőbb ügyész – fittyet hányva a minősített adatokra – közleményben tudatta a nyilvánossággal a tényállást? Ezt az ügyet ismerők azzal magyarázzák, hogy Polt nem kedden, hanem már korábban kezdeményezte Völner mentelmi jogának a felfüggesztését, a fokozódó sajtóérdeklődést látva pedig a legmagasabb politikai szinten arra jutottak, hogy ez a büntetőeljárás előbb-utóbb úgyis kiszivárogna a sajtóban, épp úgy, ahogy Schadl György őrizetbe vétele is kiszivárgott. Ezért mentek elébe a történetnek, és ez magyarázza azt is, hogy hamarosan a titkosítást is feloldhatják, de akkor már Völner – aki időközben lemondott, tehát körön kívül került – sem lesz akkora teher politikailag a kormánynak.
Az más kérdés, hogy ha beigazolódik az alapos gyanú, miszerint Völnert tényleg rendszeresen lefizették, akkor közvetlen főnöke, Varga Judit is nehéz helyzetbe kerülhet – persze ő csak politikailag. Hiszen mégiscsak Varga az, aki idővel egyre több feladatát ruházta át Völnerre, akinek ennek köszönhetően arra is naprakész rálátása volt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok kit és miért hallgatnak le. A nemzetbiztonsági szolgálatok által kért lehallgatásokat ugyanis az igazságügyi miniszter engedélyezi, de Varga Judit – nem feltétlenül teljesen jogszerűen – ezt a jogkörét Völnerre ruházta át. Szerencsétlenségére az NVSZ felderítésére és lehallgatásaira viszont Völnernek nem volt rálátása, mert annak a szervezetnek a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésére nem a miniszter által delegált államtitkár, hanem egy bíró adott engedélyt.
2021. december. 07. 13:15 Serdült Viktória Itthon
Tarthatatlanná vált Völner botránya, pedig mindent megtettek, hogy fű alatt maradjon
Már a nyáron is figyelhették a Völner-ügy gyanúsítottjait a hatóságok, az ügyben azonban egészen addig teljes és szigorú hírzárlat volt, amíg a múlt héten el nem kezdtek szivárogni az információk az igazságügyi államtitkár érintettségéről. A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy a kínos ügy részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig.
2021. december. 07. 17:22 Windisch Judit hvg360
Ligeti Miklós: Rendkívül primitív, pitiáner korrupcióval gyanúsítják Völner Pált
Kedd reggel kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész Völner Pál igazságügyi államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután a gyanú szerint rendszeresen 2-5 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Völner Pál lemondott államtitkári posztjáról, a vádakat viszont tagadja. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondja, az ügyészség által megfogalmazott gyanú a legősibb korrupciós modell, ennél a Simonka- és Boldog-ügy is szofisztikáltabb. | Rengeteg lehallgatási anyag szól Völnerék ellen, a gyanúsítottak az államtitkárban láthatták a védelmet | Több ezer oldalnyi bizonyítékot, jórészt lehallgatási anyagokat gyűjtött össze a Nemzeti Védelmi Szolgálat abban a bűnügyben, amelyben Völner Pál, az igazságügyi miniszter államtitkára is gyanúsított lett – tudta meg a hvg.hu. Bár az ügy iratai egyelőre minősített adatok, információnk szerint az ügyészségen már azon dolgoznak, hogy a titkosításokat feloldják. Az ügy gyanúsítottjai őszintén megdöbbentek, hogy lebuktatták őket, mert vélhetően úgy érezték, Völner jelenti a garanciát a gördülékeny üzletmenetre. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211208_volner_pal_lehallgatas_pinter_sandor | 2021-12-08 06:30:00 | true | null | null | HVG |
Tarthatatlanná vált Völner botránya, pedig mindent megtettek, hogy fű alatt maradjon
Már a nyáron is figyelhették a Völner-ügy gyanúsítottjait a hatóságok, az ügyben azonban egészen addig teljes és szigorú hírzárlat volt, amíg a múlt héten el nem kezdtek szivárogni az információk az igazságügyi államtitkár érintettségéről. A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy a kínos ügy részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig.
Bombaként robbant kedd reggel a Legfőbb Ügyészség közleménye, amely szerint Völner Pál képviselő és igazságügyi miniszterhelyettes mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta Polt Péter legfőbb ügyész, a nyomozó főügyészség szerint ugyanis Völner a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott, hogy cserébe elintézzen dolgokat.
A hír elsőre meglepetésnek tűnhet, a valóságban azonban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) és elnöke körül hónapok óta dagad a botrány, az ügyben azonban eddig szinte teljes volt a hírzárlat. Az még kérdés, hogy az ehhez hasonló titkolózást mi indokolta, egy folyamatban lévő vádalku, vagy az, hogy a nyomozás a legfelsőbb szintekig vezet.
Azt, hogy kellően komoly ügyről van szó, először november elején merült fel. A 24.hu hozzá közel álló jogászoktól, ügyvédektől és végrehajtóktól kapott arról fülest, hogy Schadl Györgyöt, az MBVK elnökét letartóztatta a rendőrség, de akkor hiába próbáltak megerősítést szerezni, mindenhol zárt ajtókba ütköztek.
Az első konkrétabb információkat a Blikk közölte november 12-én. Ők annyit tudtak meg, hogy az MBVK „egyik magas beosztású vezetőjét” a repülőtérről vitték el a rendőrök, amikor feleségével Dubajba akart utazni, és a letartóztatását is elrendelték.
Amikor azonban megkeresték a Központi Nyomozó Főügyészséget, először semmilyen tájékoztatást nem kaptak, amikor pedig azt kérdezték, egyáltalán van-e ilyen ügy, azt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták a hatóságok.
Mind a 24.hu, mind a Blikk esetében árulkodó volt, hogy hiába hívták Schadlt, a mobiltelefonja ki volt kapcsolva, ami szintén az érintettségére utalt. Mint ahogy az is, hogy az elnök saját végrehajtói irodájában „technikai okok miatt” szünetel a félfogadás.
Szorul a hurok
Arra, hogy ismét szivárogni kezdjenek az információk, több mint két hetet kellett várni. Ehhez persze az is kellett, hogy a hatóságok még a szokásosnál is szigorúbb hírzárlatot rendeljenek el, érdemi tájékoztatást sem a Központi Nyomozó Főügyészség, sem a Fővárosi Törvényszék, sem a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, sem pedig az Igazságügyi Minisztérium nem adott.
A 24.hu birtokába még egy hangfelvétel is került, melyen az hallható, ahogy a végrehajtói kar egyik vezetője arról ad tájékoztatást: a teljes hírzárlatot mindenkinek be kell tartania, ha nem, akkor annak következményei lesznek. „Az a kikötés, hogy semmilyen kommunikáció ne menjen ki, ha ez utólag, akár fél év múlva is kiderül, annak nem lesz túl jó vége munkaügyi szempontból” – hangzott el a szűkkörű megbeszélésen.
Egy ekkora méretű ügy azonban a legritkább esetben maradhat titokban, a csendet végül Polt Péter legfőbb ügyész múlt csütörtökön törte meg, de ő sem magától, hanem Hadházy Ákos nyomására. A független országgyűlési képviselő írásban kérdezte Poltot arról, hogy folyik-e nyomozás Schadl ellen, egészen pontosan arra volt kíváncsi, hogy
Van-e olyan büntetőügy, ill. nyomozás folyamatban, amelynek az érintettje a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar valamelyik vezetője?
Milyen bűncselekmény gyanújával folyik az eljárás?
Történt-e kényszerintézkedés az esetleges nyomozás keretein belül az elmúlt egy hónap során, s ha igen, milyen jellegű?
Van-e gyanúsítottja az ügynek?
A legfőbb ügyész a kérdésözönre azonban csak annyit válaszolt, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel jelenleg nincs lehetősége válaszolni. Polt nem sokkal később egy közleményben ezt a büntetőeljárásról szóló és a minősített adat védelméről szóló törvénnyel magyarázta.
Ugyanezen a napon már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is csepegtetett egy kis információt a Kormányinfón, amikor arra a kérdésre, tud-e a kormány arról, hogy letartóztatták a végrehajtói kar vezetőjét, annyit válaszolt, hogy az újságban olvasta, és úgy tudja, „valamilyen korrupciós ügy miatt” történt. Schadl neve azonban ekkor nem hangzott el.
Az ügyet Hadházy Ákos vitte tovább, aki vasárnap saját Facebook-oldalán már tényként közölte, hogy a Bírósági Végrehajtói Kar elnöke ellen a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz. A képviselő posztolta a tulajdoni lapokat is, melyek bizonyítják, hogy a Főügyészség kezdeményezte Schadl és felesége ingatlanjainak zár alá vételét.
Az Azonnalinak adott interjúban Hadházy arról is beszélt, hogy Schadl kenőpénzt fogadhatott el a végrehajtási megbízások osztogatásáért, a szálak pedig az Igazságügyi Minisztérium felső szintjéig is nyúlhatnak.
Ezután már csak egy gyenge próbálkozás maradt a kormánypárti Origótól, mely leleplezőnek szánt cikkében bosszúról írt, és azt sem felejtette el megemlíteni, hogy Schadl feleségének édesanyja korábban Gyurcsány Ferenc titkárnője volt.
Ekkor azonban valószínűleg a legfelsőbb szinteken is tarthatatlan volt a botrány, így kedden maga a Legfőbb Ügyészség árulta el, hogy az ügyben Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára – nem mellesleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Karra kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos – az érintett, aki a gyanú szerint 2019 óta 2-5 millió forint közötti összegeket kapott rendszeresen Schadl Györgytől, hogy bizonyos dolgokat elintézzen neki.
A közleményből derült ki az is, hogy az ügynek tizenkét gyanúsítottja van, köztük nyolc végrehajtó.
A 24.hu közben azt is megtudta, hogy a vesztegetési ügy gyanúsítottjait régóta figyelték a hatóságok. A vádhatóság már szeptember 16. óta nyomoz, azt megelőzően – tehát a nyár folyamán is – a Nemzeti Védelmi Szolgálat végzett felderítést az ügyben.
Völner lemondására sem kellett sokat várni, néhány órával a közlemény nyilvánosságra kerülése után ügyvédjén keresztül üzente meg, hogy bár „nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte”, vállalja az ügy következményeit.
Miért titkolóztak?
Ahogy az a fentiekből is látszik, a Völner-ügynek, valamint Schadl György letartóztatásának a legszembetűnőbb vonása az, mennyire igyekezett azt heteken át titokban tartani a kormányzat. Hogy ennek a botrány elkerülése mellett voltak-e más okai, azt egyelőre nem tudni, mindenesetre nehéz elképzelni, hogy a háttérben ne folytak volna előkészületek arra, hogyan lehet a botrány kitörését mérsékelni.
A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy az egészen a kormányzatig nyúló kínos ügy bizonyos, például Völner érintettségét bizonyító részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig ne legyen ez meghatározó téma. Abban, hogy ezt nem sikerült még hosszú hónapokig titokban tartani, nagy szerepe volt a bírósági végrehajtói kar elnökének letartóztatását kapargatni kezdő sajtónak és Hadházy Ákos ellenzéki képviselőnek, aki Polt Péter kérdésekkel bombázása mellett az ügy számos részletét időközben feltárta. Mindezek miatt információink szerint nem volt már tovább tartható a titkolózás, így elkerülhetetlen volt Völner mentelmi jogának kikérése is, amivel viszont az ügy azonnal reflektorfénybe került.
A kormánysajtóból sem derül ki egyelőre plusz információ, a Magyar Nemzet csak az ügyészségi közleményt idézte szó szerint, melyet az Origo szemlézett.
Legfelsőbb szintekről mindenesetre eddig nem érkezett reakció a történtekre. Sem Orbán Viktor, sem pedig Völner közvetlen főnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter nem szólalt meg – utóbbinak a legfrissebb Facebook-posztja (melyet már a közlemény után adott ki) a Magyar Bankszövetség ünnepi vacsorájáról szólt. Igaz, az igazságügyi tárca annyit közölt, hogy helyes döntésnek tartják Völner lemondását, hiszen nem tudná ellátni a feladatát, de bíznak benne, hogy tisztázni fogja magát. A miniszterelnök egyelőre csak a 13. havi nyugdíj aláírásáról szóló jó hírt tartotta fontosnak megosztani követőivel. | Tarthatatlanná vált Völner botránya, pedig mindent megtettek, hogy fű alatt maradjon | Már a nyáron is figyelhették a Völner-ügy gyanúsítottjait a hatóságok, az ügyben azonban egészen addig teljes és szigorú hírzárlat volt, amíg a múlt héten el nem kezdtek szivárogni az információk az igazságügyi államtitkár érintettségéről. A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy a kínos ügy részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211207_Volner_vesztegetes_lemondas_hirzarlat | 2021-12-07 13:15:00 | true | null | null | HVG |
Fix áras, illetve “havidíjas” opciók is léteztek a hvg.hu értesülései szerint a gyakorlatilag pénzért “árult” bírósági végrehajtói praxisok megszerzésénél. Ezek a csúszópénzek lehettek hivatottak egyrészt javítani a megüresedő végrehajtói helyek betöltésére kiírt pályázatokon indulók kinevezési esélyeit, illetve ez jelenthette a praxis elnyerése után a jól fizető munka profitjából való részesedést.
Alapos a gyanú arra, hogy ez egy működő korrupciós gyakorlat lehetett – és erre utal a témában aktív Hadházy Ákos független képviselő is –, ráadásul ez lehetett a veszte a Bírósági Végrehajtói Kart vezető Schadl Györgynek, aki ellen a Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz, az elnököt letartóztatták, ingatlanjait zár alá vették. A Legfőbb Ügyészség által kiadott közlemény pedig már nyíltan utal arra, hogy a fenti módszerrel hozzá kerülhetett pénz egy részét Schadl az igazságügyi tárca államtitkárának adta tovább.
A Völner Pál államtitkár, képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozó Polt Péter legfőbb ügyész közleménye szerint "megalapozott gyanúként merült fel”, hogy a politikus Schadltól rendszeresen kapott 2-5 millió forintot azért, hogy – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – konkrét ügyeket elintézzen a végrehajtói kar elnöke kérésének megfelelően.
A hvg.hu-hoz eljutott információk szerint elképzelhető forgatókönyvnek tűnik, hogy a fenti, talán már évek óta működő gyakorlatot, és vele együtt Schadlt és Völnert egy olyan végrehajtói álláshelyért induló jelölt buktathatta meg, aki a sikeres pályázatért a kar elnökének befizette a kenőpénzt, de végül mégis más kapta meg a praxisát és emiatt borított.
Amint arra a 444.hu hasonló értesülésekről beszámoló cikke is utal, egy-egy ilyen végrehajtói praxis jól jövedelmező üzleti vállalkozás. Magának, a letartóztatott kamarai elnöknek is van ilyen vállalkozása, és mint a portál írta, a budaörsi
Schadl és Társa Végrehajtó Iroda 2020-ban 356 millió forintos forgalom mellett 134 milliós nyereséget ért el – sőt, a 2019-es profitja ennek még több, mint kétszerese, 317 millió forint volt. | Völner-ügy: milliós kenőpénz lehetett az ára a végrehajtói állásoknak | Egyszeri akár tízmilliós összeg, vagy néhány milliós havidíj is lehetett az ára a hvg.hu értesülései szerint a bírósági végrehajtói praxisoknak, melyeket a végrehajtói kamara elnöke “segített intézni”, és ő ebből a pénzből juttathatott Völner Pál igazságügyi államtitkárnak, aki bár állítja, hogy nem követett el bűncselekményt, a vele szembeni gyanú hírére azonnal lemondott. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211207_Millios_csuszopenz_lehetett_az_ara_a_jo_profitot_termelo_birosagi_vegrehajtoi_helyeknek | 2021-12-07 14:15:00 | true | null | null | HVG |
A Völner Pál elleni, politikai botrányt kavart nyomozás után újabb, korrupciógyanúval folyó nyomozás tényét ismerte el Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos kérdésére. A független parlamenti képviselő arra volt kíváncsi, hogy folyik-e vizsgálat a BKV egy, még 2019-ben kötött, 19 milliárd forintba kerülő informatikai szerződése ügyében. A legfőbb ügyész válaszában azt írta, hogy a NAV nyomoz „jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás” gyanúja miatt. A közlés szerint
a nyomozás a SYS IT Services Kft. ügyét érinti, ráadásul az ügyben már gyanúsítás is történt.
Az ügyet a HVG tárta fel részletesen: eszerint a SYS IT Services Kft.-vel függ össze az a számlagyár, aminek leleplezéséről július elején számolt be a NAV. A NAV ekkor a Terrorelhárítási Központ segítségével országszerte nyolcvan helyszínen csapott le, 35 embert hallgatott ki, hármójuk letartóztatását pedig a bíróság el is rendelte, miután az online számlázási rendszernek köszönhetően kiderült, hogy a gyanúsítottak az elmúlt években 19 milliárd forintnyi, részben, vagy egészben fiktív számlával összesen négymilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.
A BKV 2019 elején írt ki közbeszerzést „informatikai és üzemeltetési feladatok” elvégzésére, a közbeszerzésre pedig csak egy ajánlat érkezett, a SYS IT Services Kft. öt évre, 19 milliárd forintért vállalta el a munkát. Hadházy posztjában kiemeli, hogy a cég egyik tulajdonosa az a Várszegi Zsolt, akihez köthető a SIS Parking Kft., ami tagja volt azon konzorciumoknak, amelyek Újbudán, majd Zuglóban is veszteséges parkolási rendszert építettek ki. A cég alvállalkozójaként a közbeszerzéseket sorra nyerő 4iG-t és a Magyar Telekomot jelölte meg. Hadházy azt állítja, ő úgy tudja, hogy az alvállalkozók nem, vagy nem teljesen végezték el a rájuk bízott munkát, azonban kiszámlázták azt. Mint írta, „az ügy szálai egyelőre meg nem erősített hírek szerint igen magasra érnek.”
A hvg.hu megkereste a 4iG-t, ahol jelezték: mint azt már korábban is közölték, nincs tudomásuk arról, hogy bármilyen NAV-nyomozás folyna a cég ellen, márpedig mivel hónapok óta zajló eljárásról van szó, erről már lenne tudomásuk. Korábban a T-Systems is azt közölte, hogy nem tudnak az ügyről.
Azt a független parlamenti képviselő is elismerte, hogy több részlet is tisztázásra szorul még az üggyel kapcsolatban, azonban az ügy jó példa arra, hogy „elég egyetlen tisztességes nyomozó, vagy ügyész, aki nem engedi elsikálni az ügyet”. | A Völner-botrány mellett egy számlagyáras, korrupciós ügyben is nyomoznak | Már folyik a nyomozás annak a hatalmas számlagyárnak az ügyében, amely egy olyan informatikai vállalat árnyékában működött, amely Tarlós István főpolgármestersége idején nyerte el a BKV informatikai rendszerének üzemeltetését és fejlesztését. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211210_hadhazy_polt_sys_it_services_bkv_nyomozas_ugyeszseg | 2021-12-12 15:20:00 | true | null | null | HVG |
Európa 80 évvel ezelőtt már megpróbálkozott saját védelmi szervezet létrehozásával, idézi fel Timothy Garton Ash. Donald Trump elárulta Ukrajnát, írja a Der Standard. Jan-Werner Müller szerint ki lehetne zárni a választásokból az olyan politikusokat, akik megsértik a demokratikus szabályokat. A Times szerzője szerint Kína hanyatlik, vége a bő esztendőknek. Erősödik az agrárpopulizmus, állítja a Financial Times. | Ingatlan-bérbeadásból mentené meg a Földet Áder állami pénzekkel kibélelt alapítványa | A másfél milliárdból vett pasaréti villa egykori lakóját, Áder János egyik elődjét, Szakasits Árpád köztársasági elnököt innen hurcolták börtönbe, most volt kormánytagok találkozóhelyévé válhat. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202149_Ader_Janos_klimavedelem_Villa_Terra_Kek_Bolygo_Alapitvany_ingatlan | 2021-12-10 14:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Ha valakinek van türelme végigböngészni a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéseinek listáját, akkor érdekes dolgokra bukkan. Szerencsére Hadházy Ákos megteszi azok helyett is, akiknek erre nincsen idejük. Friss Facebook-posztjában a politikus ezekből szemezgetett.
Az internetről szóló nemzeti konzultációhoz kapcsolódó jogi tanácsadásra két ügyvédi iroda összesen 75 millió forintot kapott, de valakinek az angol nyelvleckéit is fizette a Kabinetiroda. 5,6 millió forintért. A Magyarország 365 fotópályázat szervezése és kommunikációja 275 millió forintot ért meg, miközben Hadházy szerint „a néhány díjazott 0.5-1 milliót kapott, az öttagú zsűri pár százezret, a beküldött művek szerzői jogaihoz ingyen jutott hozzá Orbán hivatala”.
Az itt most elő sem vett, kormányzati kommunikációra költött milliárdok mellett a legkirívóbb talán az Orbán Ráhel felügyeletével működő Magyar Turizmus Ügynökség által kapott 2,3 milliárd forint, ami „Magyarország és a Kárpát-medence értéketi bemutató kreatív dokumentumfilm és az ahhoz tartozó könyvkiadvány, illetve a kapcsolódó kulturális-művészeti rendezvények megvalósítása" tétel mellett szerepel.
A további kiemelt érdekességek a képernyőfotókkal együtt megtalálhatók Hadházy posztjában. | 2,3 milliárd egy dokumentumfilmre és a hozzá kapcsolódó rendezvényekre az Orbán Ráhel-féle MTÜ-nek | legkirívóbb talán az Orbán Ráhel felügyeletével működő Magyar Turizmus Ügynökség által kapott 2,3 milliárd forint, ami „Magyarország és a Kárpát-medence értéketi bemutató kreatív dokumentumfilm és az ahhoz tartozó könyvkiadvány, illetve a kapcsolódó kulturális-művészeti rendezvények megvalósítása" tétel mellett szerepel. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/23-milliard-egy-dokumentumfilmre-es-a-hozza-kapcsolodo-rendezvenyekre-az-orban-rahel-fele-magyar-turizmus-ugynokseg.html?utm_source=mfor_portal&utm_medium=search&utm_campa | 2021-11-16 19:30:00 | true | null | null | mfor.hu |
Újra ki kell írni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) által nemrég kiírt, még folyamatban lévő végrehajtói álláspályázatokat – erről szóló törvénymódosító javaslatot nyújtanak be a hvg.hu információi szerint a kormánypárti képviselők az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának csütörtöki ülésére. Ha a javaslatot jövő héten megszavazza az Országgyűlés, akkor
érvénytelenítik a 35 betöltendő bírósági végrehajtói álláshelyre már beérkezett és elbírálás alatt, sőt lezárás előtt álló pályázatokat, és minden érintett végrehajtói praxisra új pályázatot írnak ki.
A pályáztatás leállítása aligha független a végrehajtói kart megrengető botránytól: hónapokig tartó titkos információgyűjtés nyomán szeptember közepén indított nyomozást az MBVK-nál a Központi Nyomozó Főügyészség, és az így feltárt vesztegetésgyanúval összefüggésben kérte Polt Péter legfőbb ügyész a hét elején Völner Pál igazságügyi államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését, aminek hírére Völner azonnal lemondott.
A hvg.hu információ szerint a vesztegetésgyanú lényege, hogy a nyomozással összefüggésben több mint egy hónapja letartóztatásban lévő MBVK-elnök Schadl György gyakorlatilag pénzért árulhatta az erre igényt tartóknak az új, a mostanihoz hasonló pályázatokon kiírt praxisokat,
a pályázat "olajozásának" ára pedig praxisonként 40-80 millió forint lehetett, amely összegből a kar elnöke esetenként 2-5 millió forint kenőpénzt juttathatott Völner Pál államtitkárnak.
Megírtuk, hogy a folyamatban lévő pályázatot szeptember 17-én írták ki. Az akkor már zajló nyomozásról ekkor még se Schadl, se Völner nem sejthetett. Úgy tűnhetett, a “szokásos” pályáztatás lesz, a praxisok a megszokott “feltételekkel” találnak gazdára. Ám alig két héttel később, október 1-től a végrehajtói kar és tevékenységének felügyelete hirtelen átkerült a kaszinó- és trafikkoncessziókkal is foglalkozó szervhez, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához.
Október 17-én közben lejárt a pályázat 30 napos jelentkezési határideje. Ezután egy olyan bizottság beszélget el a pályázókkal, amelybe a kar kettő, a minisztérium pedig egy delegáltat küld. A testület praxisonként egy vagy több alkalmas pályázót is javasolhat kinevezésre, meghatározott pontozási rendszer alapján eredményük szerint rangsorolva őket. Csakhogy
a kar által a miniszteri biztos Völneren keresztül a miniszter elé terjesztett, legfeljebb ötfős listáról a tárcavezetőnek nem muszáj a legtöbb pontszámot elért jelöltet kineveznie, általában Völner tett javaslatot egyikükre.
A most futó pályázat elbírálására rendelkezésre álló 60 napos határidő december 17-i lejárta előtt tehát egy sor korábbi feltétel alapvetően megváltozott: Schadl György letartóztatásban van, Völner Pál már nem államtitkár és nem is miniszteri biztos, a minisztérium pedig már nem felettes szerve a végrehajtói karnak. Hiába vette át azonban a tárca szerepét az állami szabályozó hatóság, folyamatban lévő pályázatokról a törvény szerint még az igazságügyi tárcánál döntenek.
A friss fideszes módosító javaslat ezen a fenti helyzeten változtatna, megsemmisítve a pályázatot, az újat pedig már az állami szabályozó hatóság bírálná el, nem pedig a minisztérium. | Leállítja a Fidesz a Völner-botrányba keveredett végrehajtói kar 35 új tagjának kinevezését | Napokon belül eredményt kellene hirdetni a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar legutóbbi álláspályázatán, de egy friss törvényjavaslat az utolsó pillanatban állítaná le a folyamatot. A lépés aligha független a Völner Pál államtitkár bukásához vezető, a karnál feltárt korrupciógyanútól. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211209_Leallitja_a_Fidesz_a_Volnerbotranyba_keveredett_vegrehajtoi_kar_35_uj_tagjanak_kinevezeset | 2021-12-09 12:57:00 | true | null | null | HVG |
A Gázai övezetben élő és dolgozó újságírók csaknem tizede halt meg a Hamász október 7-i támadása óta. Az újságírók számára évtizedek óta ez a legvéresebb háború, amely teljesen megváltoztatta a háborús tudósítás műfaját. Három hónap alatt csupán két külföldi újságíró tudott bejutni a Gázai övezetbe, rajtuk kívül minden más tudósítást a helyi palesztin riporterek végeznek. Milyen volt eddig újságíróként dolgozni Gázában, lehet-e pártatlanul tudósítani, amikor a szülőföldedet bombázzák és mit tehetnek az újságírók, hogy biztonságban maradjanak? Kérdéseinkre Valid Batravi veterán palesztin újságíró ciszjordániai otthonából válaszolt. | Milliárdos értéket és egy újabb pozíciót kapott Demeter Szilárd | A nonprofit vállalkozás beszámolója szerint a társaság, a Nemzeti Tehetséggondozó Kft. célja, hogy minőségi szakembereket képezzen a magyar nyelvű médiaipar számára. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202149_nemzeti_tehetseggondozo_kiuritettek | 2021-12-11 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Selena Gomez nyilvánosan mutatkozott szerelmével, egy papucsos pasival, és ez a hír igen csak megragadta Kovács András Péter fantáziáját. Vajon elfogadná-e az amerikai szupersztár őt is olyannak, amilyen. A merész gondolatkísérlet vizuális demonstrálására KAP a mesterséges intelligenciát hívta segítségül: vajon lehetne egy sokkal pufibb, sokkal kevésbé sármos Bandi és Selena egy szép, boldog pár? | A kormánypropagandának dolgozó underground zenész a Századvég-cég egyedüli tulajdonosa | Fűrész Gábor, a Magashegyi Underground tagja része Orbán Viktor bizalmi körének. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202149_magyar_konjunktura_akormanyszovivo_ferje_kiszallt | 2021-12-12 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A Magyarország köztársasági elnöke és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetőit is megcélozták a Pegasusszal még 2019-ben – írja a Direkt36.
Az oknyomozó portál szerint az egyik célpont az Elnöki Őrséget létrehozó és azt parancsnokként irányító Pomozi Sándor dandártábornok, aki már évek óta látja el Áder védelmét. A másik pedig Pomozi egyik korábbi legközelebbi munkatársa, az Elnöki Őrség taktikai támogató csoportját akkoriban vezető Viplak Attila törzszászlós, aki Ádert a magánprogramokon és külföldi utakon kísérte, valamint az elnök családtagjait is ő védte.
A Direkt36 mindkettejük telefonszámát beazonosította abban a több mint 50 ezer számot tartalmazó kiszivárgott adatbázisban, amely a Pegasust gyártó NSO Group külföldi kliensei által megfigyelésre kiválasztott célpontokat tartalmazza. A portál szerint Viplakot két – személyes és szolgálati – telefonszámán keresztül vették célba a kémszoftverrel 2019 nyarán, míg a fontosabb célszemélynek tűnő Pomozi számát jóval hosszabb ideig, 2019 tavaszától legalább több hónapon keresztül választották ki megfigyelésre.
A lap szerint a lépés mögött a rendvédelmi szerveken belül dúló konfliktus áll.
Az Elnöki Őrséget jelenleg is irányító Pomozi a Direkt36 megkeresésére úgy reagált, hogy nem nyilatkozhat a médiának, a már leszerelt Viplak Attila viszont részletesen nyilatkozott. Elmondta, ők nem csak a biztonságát védték a köztársasági elnöknek, hanem a méltóságát is. Ez azt is jelenti, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy az elnök és a családja mikor mit csinál, hová megy, kivel találkozik. Úgy véli, ha ezek az információk illetéktelen kezekbe kerülnek, az akár még a védett személy biztonságát is veszélyeztetheti.
Megkeresték a Köztársasági Elnöki Hivatalt is az ügyben, de nem kívánták kommentálni a megkeresésben „foglalt feltételezéseket”.
A Pegasus-botrányról itt írtunk bővebben: | Direkt36: Áder János testőreit is célba vették a Pegasusszal | Az Elnöki Őrség parancsnokának és a taktikai támogató csoport volt vezetőjének a telefonszáma is előbukkant a célpontok adatbázisában. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20211213_ader_janos_testor_pegasus | 2021-12-13 07:29:00 | true | null | null | HVG |
“Egy csomó vizsgálatot elvégeztünk, gyakorlatilag minden megvan, csak az Amnestyre várunk, hogy tájékoztatást adjanak, de nem együttműködők a hatóságunkkal” – mondta a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, akit arról kérdeztünk, hogy több időpontmódosítás után mikor zárja le végre a Pegasus-ügy augusztusban indított vizsgálatát.
A Péterfalvi Attila vezette NAIH azután kezdett bele a Pegasus-kémprogram hazai felhasználásának körülményeit, jogszerűségét feltárni hivatott hatósági ellenőrzésbe, hogy nemzetközi oknyomozás eredményeként júliusban a Direkt36 megírta:
magyar célszemélyek ellen is használhatták a hazai állami szervek, titkosszolgálatok az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust.
A botrány az, hogy az azóta is nyilvánosságra kerülő újabb és újabb részletek szerint nemcsak eredeti céljára – terroristák és a szervezett bűnözés tagjai megfigyelésére – használhatták a Pegasust, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek lehallgatására is. Sőt, ahogy a hvg.hu megírta, fideszes gazdasági potentátokat is megfigyelhettek vele.
Péterfalvi először november elejére ígérte a vizsgálat lezárását, aztán még 1-2 hetet kért, végül azt mondta, nem is látja a végét. Most ismét megkérdeztük az elnököt, aki ezúttal már konkrét hátráltató tényezőt említett, ami miatt nem haladnak, méghozzá az Amnesty jogvédő szervezetet.
Az Amnesty úgy jöhet a képbe, hogy a nemzetközi oknyomozó kutatás alapját egy 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázis képezte, amelyhez a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet jutott hozzá. (Az Amnesty techcsapata, a berlini Security Lab vizsgálta a telefonokat, azonosította a Pegasus nyomait.)
Az adatbázisban mintegy 300 magyar “célpont” telefonszáma van, a számok tulajdonosai közül többet már azonosítottak, és bizonyították, hogy telefonjukra feltelepítették a Pegasust.
A NAIH elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, konkrétan ezt a mintegy 300 magyar telefonszámot tartalmazó listát szeretné látni. Hozzátette: “a legkevésbé az izgat, hogy honnan van meg a lista, de az az állítás, amivel a vizsgálatunk során eddig találkoztunk, hogy senkinél nincs, az életszerűtlen”. Péterfalvi szerint “nem együttműködő” az Amnesty, márpedig
Nem tudjuk lezárni az ügyet a lista nélkül, mert kéthetente nyilvánosságra kerül egy új név, így mindig újrakezdhetnénk az ellenőrzést, hogy a kikerült szám tulajdonosát tényleg megfigyelték-e és ez jogszerűen történt-e”.
Megkérdeztük az Amnesty International Magyarországot is, mit tudnak arról, hogy ők vagy a nemzetközi Amnesty-központ akadályozná Péterfalviék vizsgálatát. Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programvezetője a hvg.hu-nak azt mondta,
erre utalt Péterfalvi is a nekik írt levelében, de az Amnesty Magyarország visszautasítja ezt, mert megpróbáltak segíteni, de a listát nem tudják átadni, mert nincs náluk, és soha nem is volt.
Demeter Áron elmondta, először a NAIH-vizsgálat első szakaszában kapott az Amnesty Magyarország levelet a hatóság elnökétől, amiben Péterfalvi valóban a 300 tételes magyar Pegasus-célpontok listáját kérte tőlük. “Csakhogy mi nem vagyunk adatkezelők, nincs nálunk a lista és nem is volt” – mondta Demeter, aki szerint ezt meg is írták Péterfalvinak, miközben megadták neki a nemzetközi központjuk, a londoni iroda elérhetőségeit, javasolva, hogy ott próbálkozzon.
Ezután még két hasonló levélváltásuk volt: Péterfalvi újra és újra a listát kérte, legutoljára már Demeter szerint “meglehetősen pikírt stílusban”, pedig újra és újra közölték, hogy nem tudják átadni, ami nincs náluk. Hozzátette: hiába adták meg a londoni központ elérhetőségeit, tudomása szerint a NAIH-elnök velük máig nem vette fel a kapcsolatot. A programvezető megjegyezte: “nem tudom, hogy félreértés, vagy más az oka, de mindez érdekessé teszi a NAIH-vizsgálatát.”
Ami a lassan végéhez közeledő NAIH-vizsgálat eredményét illeti, egyértelmű, hogy a Pegasus-ügy részleteinek jelentős része titkos, vagyis minősített adat, ezek pedig nem hozhatók nyilvánosságra a hatóság jelentésében sem. Ezt most Péterfalvi is megerősítette a hvg.hu-nak: “lesz a jelentésnek egy nyilvános része és egy minősített része”. Tulajdonképpen két jelentésváltozat készül. Mint mondta,
a megállapítások jelentős része, ami konkrétum, az minősített adat, de mivel nem szeretnénk egy olyan jelentést közzétenni, aminek a nagyja feketével ki van takarva, lesz egy nyilvános rész, benne a főbb megállapításokkal.”
Péterfalvi megjegyezte: az Európai Bizottság is várja a NAIH jelentését. Ezzel arra utalt, hogy Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a jogállamiságról szóló jelentés miatt érkezett nemrég Magyarországra, a Partizán adásában pedig a vizsgálata lezárását sürgette. Úgy vélte, ha az ügy feltárása sikeres, a többi tagállami hatóság is léphet, alkalmazva a már működő módszereket.
Az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága és a korrupció okozza a legnagyobb problémát Magyarországon – ez áll az Európai Parlamentben készült legújabb jelentésben. A dokumentum a magyar jogállamiság elmúlt 3 évét vizsgálja – ennyi idő telt el azóta, hogy elfogadták a Sargentini-jelentést, amelynek nyomán elindult – és jelenleg is tart – Magyarországgal szemben az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás, a jogállamiság rendszerszintű sérülése miatt.
A jelentés és az Európai Parlament tényfeltáró delegációjának magyarországi munkája volt a téma az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) parlamenti bizottság minapi ülésén is. Itt kiderült, hogy a delegációnak Pintér Sándor belügyminiszter a Pegasus-ügyről azt mondta: a szoftver minden egyes alkalmazása megfelelt a magyar törvényeknek, országgyűlési képviselőt nem hallgattak le.
Az még november elején, a témában szintén kutakodó országgyűlési bizottság, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnökének, Stummer Jánosnak a szavaiból derült ki, hogy jelenleg is él a magyar Pegasus-szerződés, és több mint 100 személlyel szemben vetették már be itthon a kémszoftvert.
Azóta az is kiderült, hogy az izraeli belügyminisztérium szűkítette azoknak az országoknak a listáját, ahová a Pegasust vagy ahhoz hasonló kiberfegyvereket exportálhatnak az izraeli cégek. A 102-ről 37-re szűkített listán csak „stabil demokráciák” szerepelnek. Magyarország nincs rajta a listán.
Feljelentik Kövér Lászlót az ellenzéki pártok
Jogosulatlan titkos információgyűjtés, illetve leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása miatt jelentik fel a házelnököt – közölte Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa. Az ok, hogy egy most nyilvánosságra került hangfelvételen Kövér 2020 elején arról beszélt titkosszolgálati vezetőknek, hogy szerinte az ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországon. Kövér azt is elmondta a kiszivárgott hangfelvétel szerint, hogy ennek a „kockázatnak” a kezelésében számít a titkosszolgálatokra. Szabó Tímea szerint Kövér gyakorlatilag az alkotmányos rend megzavarására, a többpártrendszer felszámolására buzdította a titkosszolgálatok vezetőit.
A Pegasus-ügyben megcélzott Laborc Sándor – aki 2007–2009 között a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezette –, a hvg360-nak adott interjúban azt mondta: csak azért, mert egy miniszter engedélyez egy titkos megfigyelést, az még nem lesz feltétlen jogszerű, a szolgálatoknál pedig akad olyan „kiskapu”, amit ki lehet használni, hogy akár az engedélyezőt is megtévesszék. | Péterfalvi az Amnestyt hibáztatja, amiért nem készült el a Pegasus-jelentéssel | Minden megvan a NAIH elnöke szerint ahhoz, hogy lezárja a Pegasus-ügyben a vizsgálatát, már csak az Amnesty Internationalre vár. Ők szerinte nem együttműködők, a jogvédő szervezet ezt visszautasítja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20211202_Peterfalvi_Pegasus_jelentes_NAIH_Amnesty_lehallgatas_megfigyeles | 2021-12-02 16:00:00 | true | null | null | HVG |
A kormány szerda éjjel megjelent határozata a 2022-2023-as tanévtől létrehozza a Stipendium Hungaricum Sport Ösztöndíjprogramot, amelyben az Európai Unión és az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok egyetemista állampolgárai vehetnek részt. Feltétel, hogy nemzetközi sportszövetség által elismert szintű sportteljesítménnyel rendelkezzenek olyan sportágban, amely az ösztöndíjas szerződés megkötését közvetlenül megelőzően legalább három egymást követő olimpián szerepelt,
és vállalják, hogy tanulmányi idejük alatt „versenyzőként segítik a magyar sport fejlődését”.
A kormányhatározat hangsúlyozza, hogy edzéseiket „a magyar válogatott sportolók felkészülését nem akadályozó módon” kell megszervezni, majd ezt külön megismétli a Duna Arénát használó úszókkal kapcsolatban.
A most erre szánt 270 millió forintot a Miniszterelnökségtől, főleg annak eleve sporttámogatásra szánt keretéből vették el, a külgazdasági és külügyminisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert pedig megbízták, hogy az emberi erőforrások minisztere bevonásával március 1-ig készítsenek előterjesztést „az ösztöndíjprogram hosszú távú működésének finanszírozása érdekében”. Az egész program felelősévé kinevezett Szijjártó Péter feladata az is, hogy állapodjon meg az „érintett”, de meg nem nevezett nemzetközi sportszövetségekkel: ők is szálljanak be anyagilag.
A határozaton kívül kormányrendeletet is hoztak, amely tisztázza: a meg nem nevezett felsőoktatási intézmény gondoskodik a nemzetközi sportszövetség által az ösztöndíjprogramban részvételre jelölt, illetve a hallgatói pályázatra jelentkező fiatalok „felsőoktatási felvételi eljárásának lefolytatásáról, a hallgatói jogviszony létrehozásáról és a felsőoktatási versenysportban történő részvétel biztosításáról”. Az ösztöndíjak, a lakhatási támogatás, a külföldi hallgatói helyek önköltsége, valamint a szervezési átalány és a magyar nyelvi képzési átalány, egészségügyi hozzájárulás összegét a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetésébe tervezik be, onnan kerül a pénz az egyetemekhez. Minden részletszabályt a miniszter ad ki. A program működtetője a Tempus Közalapítvány. | EU-n kívüli sportolókat támogat a kormány, 270 millió forintot tettek félre erre a célra | Egyelőre 270 millió forintot utaltak ki „fiatal és tehetséges sportolók” edzési lehetőségeire, azzal a kikötéssel, hogy a magyar válogatottakat nem zavarhatják. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211209_osztondij_stipendium_hungaricum_sportosztondij | 2021-12-09 09:20:00 | true | null | null | HVG |
Csaknem féltucat, jelenleg nemzetgazdasági vagy más kiemelt kormányzati szempontból „védett”, vagyis eladási tilalom alá eső gazdasági társaság esetében megszüntetnék a kormánypártok ezt a tilalmat, a cégeket pedig kivennék a kötelezően állami tulajdonban tartandó vállalkozások listájáról.
A hvg.hu információi szerint ezt, a nemzeti vagyonról szóló törvényt módosítani javasló kormánypárti előterjesztést is az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának ma 13 órakor kezdődő ülésén bocsátják szavazásra, a javaslat parlamenti végszavazása pedig december 14-én várható.
A javaslat szerint egyes honvédelmi cégek, továbbá a légiforgalmi irányítással kapcsolatos feladatokat ellátó HungaroControl üzletrésze, részvénye kikerül a kizárólagos nemzeti vagyonkörből.
Konkrétan: a „HM Armcom Zrt. 100%-a”, a „HM Currus Zrt. 100%-a”, a „HM Arzenál Zrt. 100%-a”, a „HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. 100%-a” és a „RÁBA Járműipari Holding Nyrt. 50%+1 szavazata” kikerül a törvény védett köréből.
A kormánypárti előterjesztők nem indokolják ennek a változtatásnak a szükségességét, sem azzal, hogy például cégstruktúra változás készülne (mondjuk állami holding kialakítása, mivel létrejön a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.), sem azzal, hogy privatizációs szándék állna a háttérben.
A HungaroControl elméletileg lehetővé váló értékesítése azért különösen érdekes, mert a cég az utóbbi időben azzal került a hírekbe, hogy távozott a vezérigazgatója, és az ott dolgozó légiirányítók sztrájkolni akarnak, de ezt a kormányzat minden eszközzel igyekszik megakadályozni, így legfeljebb forgalomlassítani tudnak.
Miközben a légiirányító céget „kiszervezi” a kormány a védett nemzeti vagyonkörből, és eladhatóvá teszi, a Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-t éppenséggel mindenáron vissza akarja vásárolni. Az ez irányba tett legutóbbi lépés, hogy a Budapest Airport tulajdonosai a cég közös átvilágítási eljárását kezdeményezték a magyar kormánynál. | Eladhatóvá tenné a Fidesz a HungaroControlt és a HM több cégét | Nem világos, mi a szándéka a kormánypártoknak azzal, hogy öt, többségében kizárólagos állami tulajdonban álló cég esetében feloldaná az eddigi, törvényben rögzített eladási tilalmat. Az egyik cég a légiirányító HungaroControl, ahol a sztrájkot is minden eszközzel akadályozza a kormányzat. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211209_Eladhatova_tenne_a_Fidesz_a_HungaroControlt_es_a_HM_tobb_ceget | 2021-12-09 12:15:00 | true | null | null | HVG |
Jöjjön el a vizsgálóbizottság elé, jöhet tőlem maszkban is – invitálta a Városháza-gate ügyében a főpolgármester a fővárosi vizsgálóbizottság elé az Anonymus-maszkos alakot, aki újabb hangfelvételt tett közzé. Karácsony Gergely kitért a felvételen emlegetett fővárosi ingatlanokra is.
A Városháza körüli játszma tipikus álhír. De lesz még támadás, habosított botrány, kellemetlen helyzet elég. A pillanatnyi reflex kevés lesz ellenük. Közös hadvezetés kell. Vélemény.
Továbbra is fókuszban a magyar kormány és az EU csörtéje. Foglalkozik ezzel a többi közt az AFP, a Frankfurter Rundschau, a Financial Times, a Die Presse, a Guardian és a Daily Telegraph is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt az ukrajnai háborúról ír. A Guardian külpolitikai szemleírója szerint katasztrófa lenne, ha az USA megtámadná Iránt.
A lap hosszan sorolja az ellenérveket, miután ez a választás más lesz, mint a többi. | Karácsonyéknak ástak vermet a Városháza-üggyel a kormány propagandistái, maguk estek bele | A kormány propagandaközpontja nemcsak félrelőtt, amikor az ellenzék feltételezett vezéralakjaiként Karácsony Gergelyt és Bajnai Gordont akarta kompromittálni, de azt sem vette észre, hogy a Fidesz holdudvara tűnik fel a titokzatos Anonymus sztorifüzérjében. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202149__varoshazaugy__gansperger_es_afidesz__dramaturgok_es_statisztak__lehull_az_alharc | 2021-12-09 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Nyolcévnyi tulajdonlás alatt nem vált valóra a jegybank álma, hogy naggyá teszi a tőzsdét; a BÉT koncentrált, marginális és kockázatos maradt. A fantáziadús kis cégeknek viszont kaput nyitottak.
Nem állíthatjuk, hogy a komolyzene észak-európai klasszikusait az érdemeikhez mérten ismerné és kedvelné a magyar közönség. Ezen a javításra érdemes helyzeten egyetlen vasárnap alatt jelentékenyen változtathatunk.
Elhunyt Putyin múlt héten elgázolt kritikusa, Biatorbágy és Szárliget között a 40 az új 140, már ha vonattal utazunk. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Rogánék kampánygépezete és Karácsonyék ügyetlenkedése miatt fajult el a Városháza-gate | Már látható, hogy a Városháza eladása körüli balhénak melyik része készült Rogán Antal irodájában, és melyik a fővárosnál. Az ügy jól mutatja az ellenzék sebezhető pontjait. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202146__varoshazagate__regi_reflexek__ahely_szelleme__agora_helyett | 2021-11-17 17:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Az ukrajnai háború nyomán a magukat felkészületlennek érző európai országokban szóba került, hogy újra bevezetik a sorkatonaságot, ám az korántsem olyan egyszerű, mint az elképzelésekben szerepel.
Irán területét lőtte Pakisztán, ez a konfliktus is fokozódik. Itthon: járatokat ritkít a BKK, átalakul a Pest megyei ügyeleti rendszer, csődközelbe kerültek a napelemes cégek. Orbán különleges jogokat ad át a haveroknak a ferihegyi reptér megvásárlásánál. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | A Hegyvidéken szárnyal, a Városháza körül zavarórepülést végez a NER | Fidesz-közeli cégek sora telepedett meg a Hegyvidék Bevásárlóközpontban, ahol fel szokott tűnni Gansperger Gyula is, a Városháza-gate egyik főszereplője. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202149_gyujtogetok_kore | 2021-12-09 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Völner Pál rendszeresen fogadott el 2-5 millió forint kenőpénzt a végrehajtói kar vezetőjétől az ügyészség gyanúja szerint, amely emiatt kérte az államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését.
Az ügyészségi közlemény egyébként nem részletezi, mikortól vesztegethették meg Völnert, csak annyit írnak,
hosszabb időn keresztül, rendszeresen történt mindez.
A közlemény csak annyit ír, hogy Völner 2019 augusztusától volt a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben, azonban az világos, hogy államtitkárként már jóval korábban volt kapcsolata a Karral (ráadásul a végrehajtók kinevezéséről az igazságügyi miniszter dönt).
A Magyar Végrehajtói Kar 2018. év végi kiadványában például Völner azt írta, az elnök meghívására az elmúlt években több találkozón és rendezvényen is részt vett, ahol a végrehajtói munkáról hallgatott előadásokat, és a jövőbeni elképzeléseket is megismerte.
Most a korrupciós gyanút visszautasította ugyan, de lemondott az államtitkári posztról.
Mindenesetre megnéztük, hogy miközben az utóbbi időben rendszeresen millós csúszópénzeket fogadott el Völner, mi szerepel ehhez képest a vagyonnyilatkozatában, milyen anyagi körülményekről számolt be az államtitkár.
Bár a vagyonnyilatkozatnak elviekben a valóságot kellene tükröznie, az eltitkolt jövedelmeket, vagy ingatlanvagyont a kilúgozott dokumentumokban nem szokás feltüntetni.
Völner Pál vagyonában az állandóságot képviseli egy 160 négyzetméteres nyergesújfalui családi ház fele, illetve egy 1,5 millió forintos részvénypakk.
Ezen túlmenően az elmúlt öt év vagyonnyilatkozatai alapján 2017 és 2018 voltak Völner Pál legerősebb évei. (A vagyonnyilatkozatban külön sorban kell feltüntetni a takarékszámlán tartott összeget és a hathavi képviselői tiszteletdíjat meghaladó készpénzt, így mi is külön kezeljük azokat.)
2016-ban 3,1 millió forintja volt készpénzben, és övé volt egy 2014-es Audi A8-as.
2017-re az autó eltűnt a nyilatkozatból, pénze viszont több lett: összesen 8+2 millió forintos készpénzállományt tüntetett fel (ebből 8 millió forint volt a bankban), ez pedig csaknem 7 millió forintos növekedést jelent.
2018-ban valamivel részletesebben rá lehetett látni Völner anyagi helyzetének változására, abban az évben ugyanis a választás miatt két nyilatkozatot is le kellett adni. A májusi dokumentum az előző évi adatokat tartalmazta, 2018 végére viszont ismét gazdagabb lett Völner, ugyanis 14,8 milliója lett a bankban. Év végén ennyi volt az összes bevallott készpénze, de így is fél év alatt csaknem 5 millióval gyarapodott.
2019-ben pár százezer forinttal tovább nőtt a bankban elhelyezett pénze, a bevallás szerint 15,2 millió volt a számlán. Tavaly viszont csökkent a pénze több mint 3 millióval, összesen 8,5+3,5 millió forintot tartott a bankban.
Arról természetesen a vagyonnyilatkozatok nem adnak iránymutatást, hogy pontosan milyen forrásból származik az ott feltüntetett vagyon, bár az azért feltűnő, amikor valakinek úgy ugrik meg a megtakarítása, hogy fizetéséből nem biztos, hogy ilyen spórolásra futja. Az, hogy Völner vagyona miből gyarapodott milliókkal, az ő nyilatkozatából sem derül ki, így az sem állítható, hogy köze van a vesztegetésgyanúhoz. | A vesztegetéssel gyanúsított Völnernek a vagyonnyilatkozata alapján volt két remek éve | Megnéztük, mi olvasható ki a vesztegetéssel gyanúsított Völner Pál vagyonnyilatkozataiból, amelyeket az Országgyűlésnek adott le. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211207_volner_vagyonnyilatkozat_vesztegetes_polt | 2021-12-07 16:23:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.