text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Megvásárolja a 4iG Nyrt. az ALBtelecom 80,27 százalékos részvénycsomagját a török Calik Holding többségi érdekeltségébe tartozó Cetel Telekomtól. A Jászai Gellért vezette magyar cég tulajodonostársa az ALBtelecomban az albán állam marad, amely kisebbségi tulajdonosi jogait továbbra is az Albán Gazdasági Minisztériumon (13,78 százalék) és az Albán Postán (2,47 százalék) keresztül gyakorolja a társaságban.
Az albán vállalat részvénycsomagja több lépésből álló tranzakcióval kerül a 4iG-hez, a Calik Holding pedig 3 százalék körüli tulajdont szerezhet a hazai infokommunikációs cégben.
Az ALBtelecomnak 743 alkalmazottja van, az elmúlt évben 57,9 millió euró bevétele mellett 17,4 millió eurós EBITDA-t ért el. A társaság 168 ezer vezetékes hang-, 129 ezer internet-, illetve 71 ezer tévé-előfizetőjével a legjelentősebb albániai vezetékes távközlési szolgáltató, 420 ezer mobilelőfizetőjével pedig a harmadik legjelentősebb mobiloperátor – írják a közleményben. | Nincs megállás, újabb balkáni cégbe vásárolja be magát a 4iG | Ezúttal Albániában terjeszkedik Jászai Gellért érdekeltsége. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211208_albania_albtelecom_4ig | 2021-12-08 16:31:00 | true | null | null | HVG |
Kétszázezer Szputnyik vakcinát ki kellett dobni, mert lejártak – ismerte el a kormány az RTL Híradónak.
A most elmondottakkal szemben november közepén az szerepelt már csak róla a kormányzati tájékoztatókban, illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt állította: a Szputnyik már elfogyott.
A G7 vette észre, hogy csak 1 millió nyolcszázezer embert oltottak be vele koronavírus ellen, miközben kétmillió érkezett belőle. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központnak (ECDC) megküldött adatok alapján a lap azt írta, a készlet tizedét, csaknem 200 ezer dózist még nem használtak fel.
A leselejtezett vakcinákért körülbelül hatszázmillió forintot fizetett a kormány, arra a kérdésre nem válaszoltak, hogy mennyibe került a megsemmisítésük. | 200 ezer lejárt Szputnyik vakcinát semmisítettek meg | Eddig arról beszélt a kormány, hogy elfogyott az orosz oltóanyag, most azonban már azt közölték, hogy lejártak. Hatszáz millió forintnyi vakcina ment a "kukába". | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211207_lejart_szputnyik_vakcina_megsemmisites | 2021-12-07 20:15:00 | true | null | null | HVG |
Nagyon érdekes, hogy az utóbbi időszakban a fővárosi politikusok mennyire nem a lényeggel foglalkoznak, és mennyire mellébeszélnek. Mindenről esik szó, csak épp arról nem, ami a már általam bemutatott hanganyagokon elhangzik
– mondta az Anonymus-maszkos alak hétfőn közzétett videója elején, majd nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amin a Városháza-ügyben érintett Gansperger Gyula arról beszélt, hogy külföldi nagytőkés csoportok finanszírozhatják az ellenzéket.
Karácsony szerint figyelemelterelés zajlik
Karácsony Gergely nem reagált a nyilvánosságra került beszélgetés tartalmára, ugyanakkor kedden a Facebookon közzétett egy bejegyzést, amelyben a következőket írta:
Napról napra többet látunk az orosz típusú, a városvezetést célzó fideszes lejárató kampány hátteréről. Erős a gyanú, hogy ezzel az újságírók és ellenzéki közéleti szereplők megfigyelésére engedélyt adó fideszes államtitkár korrupciós ügyéről és az önkormányzatok, elsősorban Budapest kormányzati kivéreztetéséről igyekeznek elterelni a figyelmet – közben persze magukat leplezik le.
A főpolgármester tehát továbbra is az orosz titkosszolgálatokat véli fölfedezni a fővárosi ingatlanügyeknél működő jutalékos rendszer leleplezésére irányuló hangfelvételek mögött, bár konkrét állításokat ismételten nem fogalmazott meg.
Az önleleplezés sorába tartozik, hogy a tegnapi vizsgálóbizottsági ülésen a Fidesz tiltakozott az ellen, hogy az orosz szálat is vizsgálja a testület. Tudjuk, hogy Oroszország rendszeresen próbál titkosszolgálati dezinformációs kampányokkal beavatkozni más államok belpolitikájába, különösen a választások előtt. Alighanem ez a kulcsa a történetnek.
A főpolgármester kifogásolja, hogy a jobboldali politikusok nem akarnak foglalkozni az esetleges orosz szálra vonatkozó teóriájával, de arról nem tett említést, hogy amennyiben az általa sejtetett putyini titkosszolgálati beavatkozás van a Városháza-ügy mögött, miként lenne azt képes érdemben feltárni egy olyan bizottság, amelyben nem nyomozók és elhárítók, hanem önkormányzati politikusok vizsgálódnak.
Önleleplező hivatkozások
Karácsony Gergely ezután így folytatta bejegyzését:
Éppen ezért ideje folytatni az orosz típusú lejáratókampány főszereplőinek áttekintését. Ismerkedjünk meg talán a legérdekesebb szereplőkkel, a rejtőzködő életet élő Rahimkulov családdal, akiknek a vagyona nagyobb, mint Mészáros Lőrincé és Csányi Sándoré együttvéve.
A főpolgármester ebben a részben nem igazolta hitelt érdemlően, hogy Rahimkulovék gazdagabbak, mint a két legmódosabb magyar együttvéve. Ezen valótlan állítását alátámasztandó ugyanis egy régebbi adatokra hivatkozó cikket linkelt be. Egy újabb listából – amelyen már a magyar állampolgársággal is rendelkező Rahimkulov testvérek is szerepelnek – viszont az derül ki, hogy a kettejük vagyona mintegy 370 milliárd forinttal elmarad Mészáros és Csányi együttes vagyonától.
A főpolgármester bejegyzése így folytatódik:
Az édesapa, Megdet Rahimkulov a Gazprom orosz óriáscég magyarországi helytartója volt a kilencvenes években. Egy szövevényes, az orosz vezetésen belüli belharcok kísérte ügyletsorozat révén megszerezte az Általános Értékforgalmi Bankot, majd cégein keresztül jelentős számú OTP- és MOL-részvényt vásárolt.
A Karácsony Gergely által említett ügyletek egyébként a főpolgármester által hivatkozott cikk szerint is a Horn Gyula vezette MSZP–SZDSZ-kormány idején történtek, a városvezető által NER-es oligarchának beállítani kívánt Megdet Rahimkulov tehát baloldali kormányzás idején szerezte meg hatalmas vagyonát.
A főpolgármester így folytatja a szerinte a Városháza-ügy mögötti orosz szál felgöngyölítését:
Amikor pedig Putyin a hatalomra kerülése után a hozzá hasonló, kilencvenes évekbeli figurákat sorra levette a sakktábláról, ő valamiért mégis maradhatott. Olyannyira, hogy szerepel a Putyin-közeli üzletemberek listáján, amivel összefüggésben például Romániában a pénzügyi hatóság nem engedélyezte az OTP egyik ottani bankfelvásárlását.
Karácsony Gergely itt kijelentő módban, tényként közölte azt a spekulációt, amelyre még az egyébként saját maga által belinkelt cikkben is csak feltételes módban hivatkoznak, mint az OTP romániai bankfelvásárlását megakadályozó több lehetséges ok egyikét. A főpolgármester ezután rátér a Rahimkulov családnak a jobboldali kormányok idején folytatott tevékenységére, és számos üzleti lépésüket felsorolja:
„Amikor 2008-ban az édesapa visszaköltözött Oroszországba, a magyarországi érdekeltségei a fiaihoz, a magyar állampolgársággal is rendelkező Ruszlan Rahimkulovhoz és Timur Rahimkulovhoz kerültek. Az Orbán és Putyin közötti barátság növekedésével párhuzamosan nőtt meg az üzleti aktivitásuk: irtózatos ingatlanügyletekbe kezdtek, az emlékezetesebbek közé tartozik, amikor a Semjén Zsoltot vadásztató üzletember szállodáit vásárolták meg.
De Rahimkulovék talán legnagyobb üzlete a kormánnyal a Kína számára Európa felé kereskedelmi utat nyitó terminál építése a magyar–ukrán határnál. Itt ér össze az Orbán-kormány, Kína és a Rahimkulovék érdeke. Ehhez képest kisebb tétel, ám Budapest számára igen káros, hogy a kormány idén szeptemberben a helyi önkormányzati autonómiát semmibe véve nyilvánította kiemelt beruházássá az egyik ingatlanfejlesztésüket, jelentősen megnövelve a beépíthetőséget az érdekeltségükbe tartozó telken.”
A főpolgármester ezután így folytatja bejegyzését:
Miért érdekes mindez? Adott egy, a nyilvánosságtól elzárkózó, kőgazdag testvérpár, akik igen-igen közel állnak Putyinhoz, nopláne az utóbbi években folyamatosan a NER-rel üzletelnek. Egy évvel a választási kampány előtt, a miniszterelnök-jelöltségem idején bejelentkeznek a fővárosi vagyonkezelőhöz és Bajnai Gordonhoz, hogy megvásárolnák a Városházát, amiről lesifotók és titkosszolgálati eszközökkel hangfelvételek készülnek, amelyek aztán manipuláltan, megvágva kerülnek nyilvánosságra.
Az eddig a Városháza-ügyben nyilvánosságra került információk szerint azonban a fővárosi vagyonkezelőt az a Berki Zsolt kereste meg a Városháza eladásával kapcsolatban, aki – Gansperger Gyula szerint – központi szerepet játszik a fővárosnál működő jutalékos rendszerben. Ráadásul a volt Wallis-vezér azt is állította, hogy Berki Zsolt és testvére az egykori szocialista miniszter Kiss Péter emberei voltak. Ebből az időből pedig ismerhetik Bajnai Gordont és Kiss Ambrust is. Berki Zsolt pedig nemcsak Rahimkulovéknak, hanem olasz befektetőknek is kínálta a Városházát, ami szintén nem támasztja alá, amit a főpolgármester sugall, hogy Putyin segített volna csőbe húzni a volt baloldali miniszterelnököt és Barts Balázst, a főváros vagyonkezelőjének vezérigazgatóját, akik a Városháza eladásáról tárgyaltak Rahimkulovék állítólagos képviselőjével.
Karácsony Gergely a következő, sokat sejtető sorokkal zárta bejegyzését:
A főpolgármester nem először sugallta, hogy a beszélgetéseket az orosz vezetés jóváhagyása nélkül nem készíthették volna el, ugyanakkor ezúttal sem indokolta meg, hogy miért gondolja ezt. Az üzleti tárgyalásokon elhangzottakat ugyanis bármelyik jelenlévő felvehette a mobiltelefonjával, és nem világos, hogy erről miért kellett volna értesülnie Vlagyimir Putyinnak.
(Borítókép: Karácsony Gergely 2021. november 24-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI) | Továbbra is Putyinékra gyanakszik Karácsony Gergely | Oroszország rendszeresen próbál titkosszolgálati dezinformációs kampányokkal beavatkozni más államok belpolitikájába – írta a főpolgármester a Facebookon közzétett bejegyzésében. Karácsony Gergely továbbra sem tudja elképzelni, hogy az orosz vezetés jóváhagyása nélkül rögzíthette volna bárki a városháza eladásáról folytatott tárgyalásokat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2021/12/07/tovabbra-is-putyinekra-gyanakszik-karacsony-gergely/ | 2021-12-07 17:15:00 | true | null | null | Index |
Folytatódik az őszvég-télkezdet nagy szappanoperája, a kormánypárti médiában kirobbant Városháza-ügy (dióhéjban: állítólag a városvezetés el akarta adni a Deák térhez közeli városházát befektetőknek). Ezúttal Karácsony Gergely főpolgármester gurított egyet a Facebookon, ahol arról írt,
A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ a mai napon megküldte a vizsgálóbizottság részére valamennyi, 2019 óta történt ingatlanértékesítés teljes dokumentációját (értékbecslés, pályázati kiírás, pályázatok, bontási jegyzőkönyv, előterjesztés a döntésről, adásvételi szerződés, elővásárlási nyilatkozatok, birtokbaadási jegyzőkönyv).
Egy linket is mellékelt, itt lehet lekattintani. Karácsony szerint azért hoznak mindent nyilvánosságra, hogy látható legyen, „az értékesítésekre nyílt, korlátozó feltételt vagy más ’személyre szabást’ nem tartalmazó pályázati kiírás alapján került sor.”
Utána megemlíti, hogy a Fidesz szerinte „orosz titkosszolgálati módszerekkel” leselkedik a fővárosi vezetés után, valamint hogy a nyilvánosságra került hangfelvételeken is fideszes kötődésű emberek beszélnek. Rejtélyesen fejezi be a posztot: | Dokumentumcunamit szabadított a netre a Városháza-ügy miatt Karácsony | A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ a mai napon megküldte a vizsgálóbizottság részére valamennyi, 2019 óta történt ingatlanértékesítés teljes dokumentációját (értékbecslés, pályázati kiírás, pályázatok, bontási jegyzőkönyv, előterjesztés a döntésről, adásvételi szerződés, elővásárlási nyilatkozatok, birtokbaadási jegyzőkönyv). | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/12/01/karacsony-varoshaza-ugy-dokumentumok-nyilvanossag/ | 2021-12-01 17:17:00 | true | null | null | 24.hu |
Megkezdte munkáját a Fővárosi Közgyűlés által az úgynevezett Városháza-ügy miatt létrehozott vizsgálóbizottság csütörtökön, a testület első körben azt vizsgálja meg, hogyan működik a fővárosi vagyonkezelőnél az ingatlanok értékesítése – olvasható az MTI tudósításában.
Az ügy lényege, hogy az Anonymus-maszkos ember videói szerint a városvezetés a Városháza eladását tervezi, a fővárosi önkormányzatban jutalékos rendszer működik, a főváros jó pár ingatlanát akarta fű alatt közvetítőkön keresztül értékesíteni, és ezeket hangfelvételekkel igyekezett alátámasztani. Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés ezekre úgy reagált: nem adják el a Városházát, az ingatlanokat nyilvános pályázaton értékesítik, és a „városvezetés lejáratását célzó, rágalmakat tartalmazó” hangfelvételek ügyében feljelentéseket tettek.
A bizottság elnöke, Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester az ülés kezdetén közölte, több ezer oldalnyi dokumentumot kaptak szerdán és csütörtökön arról, milyen ingatlanértékesítések voltak a 2019. októberi önkormányzati választások óta, és a korábban elindított eljárásokban milyen cselekmények történtek.
Közölte, „a Városháza eladása ügyében érintett” három nem városházi alkalmazottat hívott meg a bizottság ülésére. Gansperger Gyula nem kívánt megjelenni, a Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek küldött ajánlott levelet nem vették át, ezért a Facebook-oldalán írt neki. Erre egyelőre nem érkezett reakció, Berki Zsolttól pedig semmilyen reakció nem érkezett – mondta.
A Városháza mellett a fővárosi önkormányzat ingatlanjainak hasznosításával kapcsolatban Kovács Péter elmondta: a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója, Barcs J. Balázs által küldött táblázatokból első ránézésre az látszik, a Nagytétényi út 347-351. számon található ingatlant Gansperger Gyula vette meg.
Továbbá az ügyben videókkal jelentkező, Anonymus-álarcot viselő ember által emlegetett 13-as listáról hat ingatlant értkesítettek. A Szilassy út 3. szám alatti ingatlannál a vevő egy osztrák székhelyű cég, amelynek az igazgatója előzetes letartóztatásban van. Az Istenhegyi út 62. szám alatti ingatlant egy kft. nettó 202 millióért vett meg, de most már 540 millió forintért árulja. A Fáy utca 69. szám alatti ingatlant 109 millió forintért vette meg egy olyan kft., amelynek ügyvezetője és tulajdonosa egy 1989-es születésű fiatal hölgy, akinek lakóhelyeként egy kecskeméti tanya van megjelölve – közölte Kovács Péter, hangsúlyozva, hogy ezeket az ingatlanértékesítéseket meg kell vizsgálni.
Ezután a testület tagjai áttekintették az ügyben történteket: a bizottság elnöke kronológiai sorrendben végigvette a november elejétől az ügyben megjelent videókat, hangfelvételeket és cikkeket, valamint Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés reagálásait.
Kovács Péter a bizottsági ülésen azt mondta, az ügyben
a két álláspont (…) közeledett egymáshoz, de azért még messze áll egymástól.
Az egyik oldalon a felvételeken „beazonosítható személyek által állítanak különböző dolgokat”, a másik oldalon a városvezetés tagadja ezeket – tette hozzá. Kiemelte, a bizottság dolga, hogy kiderítse, ezek közül igaz-e valamelyik állítás, vagy a kettő között van-e az igazság, vagy „egyáltalán, hogyan működik ez a dolog?”
A bizottság alelnöke, Soproni Tamás (Momentum) terézvárosi polgármester közölte: egyik feladatuk a felvételeken elhangzó állítások valóságának vizsgálata. Másrészt vizsgálni kell a készítés és a nyilvánosságra kerülés körülményeit, különösen figyelemmel a jövő évi országgyűlési választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségére – tette hozzá.
Kezdeményezte, vizsgálják meg, van-e arra utaló körülmény – Gansperger Gyula elmondásán kívül –, hogy Berki Zsolt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel dolgozik együtt, és Berki Zsolt 2015 óta mikor és mely értékesítésre váró ingatlanokat tekintett meg.
Horváth Csaba (MSZP) zuglói polgármester arról beszélt: a hangfelvételek hitelességét nem tudják igazolni, közös felelősség, hogy a vádaskodásoknak ne adjanak alapot. Kezdeményezte, tekintsék át a 2019-2021 közötti ingatlanértékesítési pályázatokat, hogy azok tartalmaznak-e arra utaló feltételt, hogy személyre szabottan írták ki. Ha ez nem mutatható ki, az a jutalékrendszerre vonatkozó állítás cáfolata lesz – mondta. Leszögezte azt is, jelen állapotban semmi nem támasztja alá, hogy a városvezetésnek értékesítési szándéka lett volna.
Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta: a kérdésben minden fővárosi képviselő egy oldalon van, nagyon fontos, hogy kiderüljön az igazság.
Horváth Csaba szavaira reagálva azt mondta, azon ne vitatkozzanak, hogy a felvételen fantomemberek vannak-e, hiszen a szereplők elismerték, ők beszélnek a felvételeken. Láng Zsolt arról is beszélt, hogy a bizottság lehetőségei korlátozottak, senkit nem tudnak beidézni kötelező jelleggel.
Soproni Tamás kezdeményezéséről Láng Zsolt azt mondta, csak terelés lenne, ha megpróbálnák vizsgálni a külföldi titkosszolgálatok a jövő évi választásokra történő esetleges ráhatását.
Szaniszló Sándor (DK) bizottsági tag, a XVIII. kerület polgármestere szerint fontos lenne kideríteni, „kik ezek a figurák”, akik még az előző városvezetés alatt kezdték a karrierjüket, és itt maradtak, milyen szerepük volt a múltban és van most.
Kovács Péter az ülés után újságíróknak elmondta, a bizottság az eredetileg kiszabott két hét alatt nem tudja elvégezni munkáját. Láng Zsolt azt mondta, Karácsony Gergelyt és Barcs J. Balázst is meg kívánják hallgatni, nekik kötelességük el is jönni, és bízik abban, hogy Karácsony Gergely megjelenik a bizottság előtt. Egyúttal furcsának, nem szokványosnak nevezte, hogy abban a vizsgálóbizottságban, amely a korrupció vádját próbálja meg tisztázni, azok vannak többségben, akiket megvádolnak. | Megtartotta első ülését a Városháza-ügy vizsgálóbizottsága | A bizottság elnöke, Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester az ülés kezdetén közölte, több ezer oldalnyi dokumentumot kaptak szerdán és csütörtökön arról, milyen ingatlanértékesítések voltak a 2019. októberi önkormányzati választások óta, és a korábban elindított eljárásokban milyen cselekmények történtek.
Közölte, „a Városháza eladása ügyében érintett” három nem városházi alkalmazottat hívott meg a bizottság ülésére. Gansperger Gyula nem kívánt megjelenni, a Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek küldött ajánlott levelet nem vették át, ezért a Facebook-oldalán írt neki. Erre egyelőre nem érkezett reakció, Berki Zsolttól pedig semmilyen reakció nem érkezett – mondta. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/12/02/budapest-varoshaza-ugy-vizsgalobizottsag-elso-ules/ | 2021-12-02 17:20:00 | true | null | null | 24.hu |
A városházi botrány kirobbanását követően Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő két feljelentést is tett, és jelen pillanatban még 12 olyan ingatlannal kapcsolatos dokumentáció van nála, amely szintén ehhez az időszakhoz köthető, vagyis további feljelentések várhatók. A közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István szintén a nyomozó hatósághoz fordult a sajtóban megjelent információk alapján. | Városháza-gate: nyomozásokat rendelt el a rendőrség | A Városháza-gate-tel összefüggésben a Mediaworks Hírcentrumának érdeklődésére a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda azt közölte: Az ügycsoportot érintően a rendőrségre több feljelentés is érkezett, amelyek alapján befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt eljárásokat folytatunk ismeretlen tettes ellen. A nyomozások érdekeire tekintettel ezekről nem adunk bővebb tájékoztatást. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/11/varoshaza-gate-tobb-eljarast-inditott-a-rendorseg | 2021-11-23 17:30:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mediaworks–Hírcentrum
2021.12.02. 08:00 2021.12.06. 13:13
Bár Gansperger Gyula, Bajnai Gordon harcostársa az orosz Rahimkulov családban látta a lehetséges vevőt a Városházára, a Mediaworks Hírcentruma olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy olasz befektetői köröknek is felajánlották a patinás épület megvásárlásának lehetőségét.
Gansperger Gyula mellett a fővárosi „cápák” egyéb csatornákon is gőzerővel dolgoztak annak érdekében, hogy a Városháza épületén minél hamarabb túladhassanak. A birtokunkba került dokumentumok, köztük számos e-mail, Viber-üzenet ugyanis arról tanúskodik, hogy a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója, Barts Balázs mellett a mindenféle hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő Berki Zsolt több, Magyarországon ismert üzleti kör felé is lépéseket tett a Városháza-projekttel és számos más budapesti ingatlannal összefüggésben.
Berki – a levelek tanúsága alapján – nem sokat törődött a látszattal, gyakran az előzmények is benne maradtak a küldeményekben, így lényegében a teljes lánc egyértelműen beazonosítható, vagyis könnyen kikövetkeztethető, hogy kik lehettek még az értékesítés potenciális célpontjai.
Sőt olyanra is akadt példa, hogy a levél egy korábban más üzleti körnek elküldött e-mail továbbítása volt. De még mielőtt továbbmegyünk, tisztáznunk kell, hogy tulajdonképpen ki az a Berki Zsolt. Ehhez több mint egy évtizeddel ezelőttig, egészen a szocialista kormányzás időszakáig kell visszamennünk. Berki Zsolt testvére, Berki József ugyanis a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Ez éppen arra az időszakra datálható, amikor Kiss Péter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. Vagyis a Berki család baloldali beágyazottsága nem igazán kérdőjelezhető meg.
A Berki testvérek egyébként – több e-mail tanúsága szerint – napjainkban is szorosan összehangolják a teendőiket, és több elektronikus levél bizonyítja, hogy a Barts Balázs vezette fővárosi vagyonkezelő egyik munkatársától, F. Ildikó ingatlanhasznosítótól közvetlenül kapják a szenzitív belső információkat.
A Mediaworks Hírcentrumának birtokában lévő levelezés szerint az értékesítés előtt álló ingatlanokról megszerzett tudnivalókat először Berki Zsolt juttatta el a testvérének, majd Berki József továbbította azoknak az ismerőseinek, akikről azt feltételezte, hogy kapcsolatba tudnak kerülni valódi nagyhalakkal. Így jutott el az ajánlat az olasz befektetői köröket képviselő Riccardo Salvatoréhoz.
Az olaszokhoz eljuttatott dokumentumokban két fővárosi ingatlanról esik szó. Az egyik maga a Városháza, a másik pedig a XI. kerületi Rimaszombati út 2–4. Előbbiről már rengeteget lehetett hallani az elmúlt időszakban, utóbbiról pedig azt érdemes tudni, hogy a Budaörsi út és a Koszorúslány utca között elterülő telekről van szó, amelyeknek összterülete 29 560 négyzetméter. A bemutató anyag szerint a
Budapesten kiemelt kereskedelmi környezetben – a Budapest One irodaház szomszédjában, a Kelenföldi pályaudvartól és az Etele Plázától pár percre, több hiper- és szupermarket, valamint logisztikai telepek közelében az M1–M7 bevezetőjénél – kifejezetten kuriózumnak számít egy ilyen méretű telek.
Több száz milliós haszonra tehetett szert a fővárosi ingatlanmutyi egyik vevője
Városháza-gate: dupla áron próbáltak túladni az egyik fű alatt megvásárolt telken.
Az üzenetváltásokból az meglehetősen jól érzékelhető, hogy a Városháza-projektre több energiát fordított Riccardo Salvatore, aki néhány bizalmasának megadta a meglévő épület paramétereit, jellemzőit és a jövőbeli hasznosítási lehetőségeit. Tájékoztatása szerint az ingatlan ára nyolcvanmilliárd forint, amelyből a már jól ismert városházi szleng szerint a „jutalék” kétmilliárd forint. Jutalék alatt ebben az esetben azt az összeget kell érteni, amelyet a korrupciós ügyletben közreműködő személyek, döntéshozók kapnak az adásvétel lebonyolítását követően. Lényeges körülmény, hogy Salvatore ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyletben résztvevők titoktartási nyilatkozatot írjanak alá. Ezt segítendő meg is mondta, hogy ezt a dokumentumot a Dr. Králik Tímea Ügyvédi Irodában kellene aláírni. Az ügyvédnő elérhetőségét mellékelve többször hangsúlyozta a nyilatkozat fontosságát. Az ügyvédi iroda holnapjáról egyértelműen kiderül, hogy főként ingatlan-, építési jogi és nemzetközi ingatlanügyek területén jártas.
Králik Tímea a Mediaworks Hírcentrumának azon kérdésére, hogy kötött-e titoktartási szerződéseket a fővárosi önkormányzat ingatlaneladásaival összefüggésben, közölte, volt szó róla, hogy megkeresik ilyen projekttel, de nem vállalta a megbízást.
Hangsúlyozta: nem segédkezett ilyen ügyekben, és szerződéseket sem kötött. Az ügyvéd azt mondta, ingatlanközvetítőkön keresztül fordultak hozzá, vélhetően a jó szakmai hírneve miatt. Leszögezte, nincsenek politikai kapcsolatai, nem ismer senkit a főváros vezetői közül, külön kérdésünkre pedig azt válaszolta, Berki Zsoltot sem ismeri.
A Mediaworks Hírcentrumához került iratok szerint a levelek zöme idén októberi keltezésű, ekkor még úgy tűnt, minden rendben van a Városháza tervezett eladása körül. Ez a kegyelmi állapot vélhetően azt követően változott meg, hogy az Index november 4-én arról számolt be, hogy eladnák a patinás épületet. Az írást követően természetesen Karácsony Gergely főpolgármester és persze a stábjának minden tagja hevesen tagadta a háttérben formálódó üzletet. Fake news, lakájmédia, fake news! – szajkózták az érintettek. Ekkor került elő egy megbízási szerződés, amelyet a már fent említett Berki Zsolt cége kötött egy ingatlanforgalmazó kft.-vel a Városháza eladására. Karácsony Gergelyék igyekeztek bagatellizálni a megállapodást, amelyet csupán egy sajtpapírnak minősítettek. – Nem ismerünk semmiféle Berki Zsoltot – nyilatkozta a főpolgármester. – Ezt követően azonban felbukkant Anonymus, aki bal-, illetve jobboldali szerkesztőségeknek hangfelvételeket kezdett el küldözgetni azokról az egyeztetésekről, amelyek a Városháza eladásáról szóltak. Az összekevert mozaikok szépen a helyükre kerültek.
Ebben a helyzetben, november 18-án Riccardo Salvatore azt kérte a vele kapcsolatban lévő személyektől, hogy minden, a Városházával összefüggésben lévő üzenetet, dokumentumot töröljenek ki. „Minél előbb, annál jobb” – nyomatékosította. Megpróbáltuk elérni Riccardo Salvatorét, ám nem sikerült kapcsolatba lépnünk az üzletemberrel, hívásainkkor rendszeresen kinyomta a mobiltelefonját.
A Salvatore által elrendelt „takarításra” viszont vélhetően azért volt szükség, mert egyre több részlet derült ki arról, hogy a fővárosi önkormányzatnál egy jól behatárolható kör korrupciós rendszert működtet.
A nyilvánosságra került hangfelvételek tanúsága szerint az üzleti egyeztetéseken – amelyek a befolyásos orosz Rahimkulov család képviselőjével zajlottak – leplezetlenül beszéltek koalíciós pártok körül mozgó cápákról, a tízszázalékos „jutalékokról”, illetve arról, hogy pontosan kik részesülnek az ingatlanügyletek után fizetendő feketepénzekből. Több hangfelvételen elhangzott, hogy az e-maileket eljuttató Berki család „benne van a buliban”. Gansperger Gyula elmondása szerint Berki Zsolton kívül Karácsony helyettese, Kiss Ambrus is részesül a „jutalékokból”, Tordai Csaba viszont „nem pénzezik”, de fontos szerepe van a rendszerben, hiszen minden egyes szerződés, ingatlanügylet a keze alatt megy át, „ő láttamozza” azokat. Tordai Csaba egyébként a főpolgármester jogi főtanácsadója, korábban pedig a Bajnai-kormány államtitkáraként is ténykedett.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Anonymus miféle hanganyagokkal okoz még meglepetéseket a jövőben, ám tény, a nyilvánosságra került ingatlanügyekkel összefüggésben már eddig is számos büntetőfeljelentést tettek. A rendőrség befolyással üzérkedés, csalás, hűtlen kezelés, vesztegetés, vesztegetés elfogadása miatt nyomoz ismeretlen tettes, tettesek ellen.
Anonymus
Riccardo Salvatore
Berki Zsolt
Gansperger Gyula
Városháza-gate | Olasz befektetői köröknek is felajánlották a Városházát | Bár Gansperger Gyula, Bajnai Gordon harcostársa az orosz Rahimkulov családban látta a lehetséges vevőt a Városházára, a Mediaworks Hírcentruma olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy olasz befektetői köröknek is felajánlották a patinás épület megvásárlásának lehetőségét. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/12/olasz-befektetoi-koroknek-is-felajanlottak-a-varoshazat | 2021-12-02 18:14:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Jelentősen a valós értéke alatt becsülhette föl, majd értékesíthette a főváros az egyikét annak a tizenhárom ingatlannak, amelyek az Anonymus-maszkos alak által kedden nyilvánosságra hozott listán szerepelnek és amelyeket a szivárogtató állítása szerint a fővárosi „jutalékos rendszer” keretében adtak el vagy kínáltak eladásra.
A listán szereplő ingatlanok egyike a XII. kerület, Istenhegyi út 62. Ennek a 844 négyzetméteres teleknek a besorolása kivett beépítetlen terület. A főváros által készíttetett értékbecslés szerint a terület értéke mindössze 119 millió forint + áfa volt, ami csak 141 ezer forint négyzetméterenként. A telket 2020 októberében a Nagy-Verecke Property Kft. vette meg bruttó 256,5 millió forintért, így papíron úgy tűnhetett, minden rendben volt az eladás körül, és a főváros kifejezetten jó üzletet csinált.
Nem lehet tudni, hogy a terület végül elkelt-e ennyiért, mivel Magyarországon a magánszereplők közti ingatlaneladások szerződései nem nyilvánosak.
A jelentős árkülönbségre a Kutyapárt honlapján megjelentetett cikk szerint az lehet a magyarázat, hogy a teleknek 65 százalékos a beépíthetősége, szintterületi mutatója pedig 2,2, ami miatt ha az emeleteket összeadjuk, összesen 1857 négyzetmétert lehet ráépíteni. A környéken az új építésű ingatlanok négyzetméterára az egymillió forintot is jelentősen meghaladja, így akár egy több mint kétmilliárd forint értékű épület is kerülhet majd a telekre egy esetleges fejlesztés után, ami azt jelenti, hogy jelentősen a valós értéke alatt adtak túl a fővárosi ingatlanon.
A Magyar Nemzet írta meg, hogy a telket megvásárló, majd továbbértékesíteni próbáló Nagy-Verecke Property Kft.-t 2019 februárjában alapították, és fő tevékenysége a saját tulajdonú ingatlanok adásvétele. A cég székhelye jelenleg a II. kerületi Gárdonyi Géza út egyik házának pincéjébe van bejegyezve.
Amennyiben igaz az Anonymus-maszkos alak állítása, és a főváros valóban a korábban nyilvánosságra került hangfelvételeken Gansperger Gyula által emlegetett „jutalékos rendszer” keretében adta el a telket az Istenhegyi úton, akkor a vételár után tíz százalék – ebben az esetben 25 millió forint – jutalék üthette az érintettek markát. Az viszont biztosnak tűnik, hogy az ingatlant jelentősen áron alul értékesítették, ami lehetővé tette, hogy az új tulajdonos mindenféle fejlesztés nélkül, egyből jelentős haszon reményében kezdhesse árulni a telket, amelyen potenciálisan több milliárd forintos nagyságrendű építkezés is megvalósítható lenne.
(Borítókép: Google Street View) | Áron alul kelhetett el az egyik fővárosi ingatlan | A listán szereplő ingatlanok egyike a XII. kerület, Istenhegyi út 62. Ennek a 844 négyzetméteres teleknek a besorolása kivett beépítetlen terület. A főváros által készíttetett értékbecslés szerint a terület értéke mindössze 119 millió forint + áfa volt, ami csak 141 ezer forint négyzetméterenként. A telket 2020 októberében a Nagy-Verecke Property Kft. vette meg bruttó 256,5 millió forintért, így papíron úgy tűnhetett, minden rendben volt az eladás körül, és a főváros kifejezetten jó üzletet csinált. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2021/12/01/aron-alul-kelhetett-el-az-anonymus-altal-emlegetett-egyik-fovarosi-ingatlan/ | 2021-12-01 18:19:00 | true | null | null | Index |
A felsorolásban a következő ingatlanok szerepelnek: II. kerület, Kavics utca 9., II. kerület, Völgy utca 21., III. kerület, Mocsáros dűlő, IV. kerület, Lőrinc utca 40–42., IV. kerület, Árpád út 114–120., V. kerület, Királyi Pál utca 5–7., V. kerület, Városháza utca 9–11., XII. kerület, Szilassy út 3., XII. kerület, Istenhegyi út 62., XIII. kerület, Fáy utca 69., XIV. kerület, Tétényi út 63., XIV. kerület, Öv utca 10/a, XV. kerület, Kavicsos köz 2–4.
Ezen ingatlanok közül több is megtalálható a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. honlapján, az eladó ingatlanok listáján – ezek azok, amelyeket a főváros vezetése értékesíteni szeretne a BFVK-n keresztül, tehát hivatalos eljárással.
Az Anonymus-maszkos alak által lejátszott hangfelvételen Gansperger Gyula részletesen elmondja tárgyalópartnerének, hogy miként szerezhet meg egy fővárosi ingatlant jutalékért cserébe, Berki Zsolt közvetítésével.
Ezt kiírják, mondjuk, 2 milliárd forintra, és ha 2 milliárd forinton meg tudjuk vásárolni, akkor mi fog történni!? Nézzük végig a lépéseket! Egyes lépés, én vagy mi szerződünk veled, te szerződsz a Berki Zsolttal, a Berki Zsolt ad egy garanciát vagy nem tudom, valamit, azért, hogy ő ezt végigcsinálja, és utána valahogy a mesterek megkapják az ellenértéket, de nem tőlem
– hangzik a kérdés, mire Gansperger Gyula megerősíti, miről van szó:
Azt tudom neked mondani, hogy amikor én pályáztam, ugye én személyesen csináltam a pályázatot, hogy hiba ne legyen benne. A Zsolt mindenben abszolút segítségemre volt, átnézte, amit csináltunk, ellenőrizte, egyeztette, várták a másik oldalon a cuccost, a portán, amikor bevittem. A Zsolt már ott volt bent, végigvitte, tájékoztatott arról, hogy beadott-e valaki más pályázatot, milyen számot írt bele. A Zsolt nekem azt mondta, hogy van egy olyan feltétel a pályázatban, hogy egy olyan… Én csak azt mondom, amit tőle hallottam. […] Pontosan mik a tippek. Hogy van benne egy olyan elvárás, hogy le kell rajzolni egy olyan struktúrát, aminek nagyon szigorú definíciója van, amit csak az tud megcsinálni a Zsolt szerint, akinek ők segítenek benne.
Mint ismert, Berki Zsolt az a személy, aki szerződést köthetett egy ingatlanos céggel a Városháza tervezett eladására, majd jelen volt azon a tárgyaláson is, amelyen Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezetője az épület eladásáról egyeztetett. Az Anonymus-maszkos alak által pénteken nyilvánosságra hozott felvételen pedig az hangzott el, hogy Barts Balázs „a Zsolt tenyeréből eszik”, és Berki úgy mozog a fővárosi vagyonkezelőnél, mintha ő lenne a vezérigazgató, hiszen valakitől felhatalmazást, mandátumot kapott.
Gansperger a későbbiekben arról beszél a megvágott felvételen, hogy a fővárosnál a jutalékos rendszerben részt vevők szándéka elsősorban a Városháza eladására irányul. Ezután azt halljuk, hogy a potenciális vevő arról érdeklődik Ganspergernél, pontosan mi is Berki szerepe, amire az üzletember válaszol is neki.
– Tehát a Zsolt van megbízva, mondjuk, nem tudom én, 8-10 résztvevő által, hogy gyűjtse be, amit be kell gyűjteni, és ossza szét, amit szét kell osztani. Jól értem? Tehát ő a megkerülhetetlen kulcsfigura most.
– Ez a kommunikáció, nyilván házon belül is zajlik valami küzdelem, amit én nem látok át.
– De mi, könyökölnek?
– Hát, mindenki pénzt akar.
(Borítókép: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának épülete az V. kerületi Városház utcában. Fotó: Róka László / MTI) | Eladásra kínált ingatlanok listáját hozta nyilvánosságra az Anonymus-maszkos alak | Újabb rejtélyes, megvágott hangfelvételt hozott nyilvánosságra kedden reggel az Anonymus-maszkos alak, amiben közzétette a főváros által feltételezhetően áruba bocsátott ingatlanok listáját. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2021/11/30/varoshaza-ugy-mindenki-penzt-akar-/ | 2021-11-30 18:22:00 | true | null | null | Index |
„Barts J. Balázst csőbe húzták, amikor hangfelvételt készítettek róla, de a főváros vagyonkezelőjének vezérigazgatója hibázott, amikor a Városháza eladásáról is beszélt, ezért fegyelmit kapott” – mondta el Karácsony Gergely pénteki sajtótájékoztatóján, és kijelentette: Barts kiváló szakember, akinek korábbi érdemei miatt, és mivel soha semmilyen korrupciós vád nem érte korábban, jár még egy esély. A Városháza értékesítésének a sajtóban forgó ügye a főpolgármester szerint nem Barts J. Balázsról szól, hanem arról, hogy le akarják járatni a főváros vezetőjét.
A kormánypárti sajtó és a kormánypártok az ég adta világon semmilyen korrupciós bűncselekményt nem tudtak fellelni, ezért kreáltak egyet
– vélekedett Karácsony Gergely. A városvezető összefoglalta, hogy a vagyonkezelő vezérigazgatója a pénteken közzétett jelentése szerint 2021. május 5-én találkozott potenciális ügyfelekkel, akik az orosz Rahimkulov család képviselőjének mondták magukat. A találkozón Gansperger Gyula és Berki Zsolt is részt vett. Utóbbiról a vagyonkezelő vezérigazgatója azt írta, több alkalommal is közvetített befektetői érdeklődést a vagyonkezelő felé.
Barts Balázs jelentésében az áll, hogy a mintegy egyórás találkozó során többször is jelezte, pusztán piackutatási céllal beszélget a jelenlévőkkel, akik a májusi találkozó óta nem jelentkeztek a Városháza megvételének szándékával a főváros vagyonkezelőjénél.
„A fővárosi kabinet a tanulmányban szereplő B verziót támogatta, és abban nem szerepel értékesítés” – válaszolta lapunknak Karácsony Gergely, amikor azt kérdeztük, kijelenthető-e, hogy hazudott Barts Balázs, amikor – egy szintén pénteken nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint – a főváros által kedden közzétett döntés-előkészítő tanulmány D forgatókönyvét ismertetve arról beszélt, hogy a politikai döntéshozók jóváhagyták a Városháza eladását.
Miután visszakérdeztünk, Karácsony Gergely nem válaszolt az Index kérdésére, hogy hazudott-e Barts Balázs. A főpolgármester kitérő válasza így hangzott:
A különböző verziók közül, amelyeket a főpolgármesteri kabinet megtárgyalt, minden olyan eshetőséget kizártunk, ami az értékesítésről szól, és minden olyan lehetőségre, ami a hasznosítás lehetőségeit vázolja föl, nyitottak vagyunk.
Azt is megkérdeztük Karácsony Gergelytől, nyilvánosságra hozzák-e részletesen, mely fővárosi ingatlanok eladásánál közvetített Berki Zsolt, aki korábban szerződést kötött a Beák és társa ingatlanközvetítővel a Városháza eladására. Karácsony Gergely erre a kérdésünkre azt mondta: „Minden ingatlanértékesítésről és vagyonhasznosításról szóló döntés nyilvános. Én nem tudom megmondani, hogy melyek azok az értékesítések, amelyek kapcsán különböző ingatlanközvetítő szereplők megjelentek, és ez nem is különösebben érdekes.”
A főpolgármester elmondta, minden értékesítés nyilvános licittel történik. A városházának nincs tudomása arról, ki kereste meg az egyes ügyekben korábban a vagyonkezelőt.
Karácsony Gergely lapunknak válaszolva azt is elmondta, soha nem találkozott Gansperger Gyulával, és nem is tárgyalt vele, mert főpolgármesterként soha nem tárgyalt olyan piaci szereplőkkel, akik a saját érdekeiket fontosabbnak tarthatnák a közösségi érdeknél. „Gansperger Gyuláról azt tudom, amit a Wikipédia ír róla” – mondta a főpolgármester.
Berki Zsolt és Gansperger Gyula személye azért fontos a Városháza ügyében, mert előbbi cége, a Northern Rock Kft. szerződött az ingatlan eladására, utóbbi pedig egy hangfelvételen arról beszélt, hogy ugyanez a Berki Zsolt segített neki elintézni egy ingatlan megszerzését a fővárosnál.
A Nagytétényi úton lévő, hétezer négyzetméteres telek megvásárlásakor a hangfelvételen elhangzottak szerint Berki Zsolt a főváros vagyonkezelőjének „intézi az ügyeit”. A hangfelvételen az is elhangzik, hogy Berki Zsolt közbenjárásáért kifizettek 2,5 millió forint előleget, majd egy másik összeget is.
Barts Balázs írásbeli fegyelmit kapott a fővárosi kabinettől, közölték a Budapest Városháza közösségi oldalon.
(Borítókép: A Városháza épülete. Fotó: Róka László / MTI) | Fegyelmivel megúszta a Városháza eladásáról tárgyaló vagyonkezelő | Karácsony Gergely adott még egy esélyt Barts Balázsnak, aki a főpolgármester szavai szerint hibázott, és a főváros vezetésének akaratával ellentétesen tárgyalt a Városháza eladásáról. Pénteki sajtótájékoztatóján a főpolgármester válaszolt az újságírók kérdéseire, de az Indexnek nem árulta el, szerinte hazudott-e Barts, amikor azt állította, a döntéshozók jóváhagyták a Városháza eladását. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója, Barts J. Balázs írásbeli fegyelmit kapott. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2021/11/12/fegyelmivel-meguszta-a-varoshaza-eladasarol-targyalo-vagyonkezelo/ | 2021-11-12 18:24:00 | true | null | null | Index |
A Delta Technologies Nyrt. 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, a Delta Systems Kft. vezette konzorcium több részajánlatot is megnyert a Klebelsberg Központ nevében eljáró Digitális Kormányzati Ügynökség közbeszerzésén, összesen több mint 6,5 milliárd forint értékben – közölte a Delta Technologies kedden a Budapesti Értéktőzsde honlapján az MTI szerint.
A Delta Systems Kft. vezette konzorcium három részajánlati körben összesen 30 000 darab tanári és tanulói notebook szállítására tett ajánlatot nettó 6,553 milliárd forint értékben.
Ismertetik, hogy Pest és Zala megye területén működő köznevelési intézmények esetében 10 000 darab tanári és tanulói notebook beszerzésére tettek ajánlatot nettó 2,179 milliárd forint értékben. Tolna, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében ugyancsak 10 000 darabra nettó 2,179 milliárd forint értékben, míg Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyében szintén 10 000 darab tanári és tanulói notebook beszerzésére nettó 2,195 milliárd forint értékben tettek ajánlatot.
A Delta Technologiesnál még 2020 márciusában állapított meg egyébként szabálytalanságokat az MNB, és 105 millió forint bírságot szabott ki a cégre tiltott piaci manipuláció és a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások megsértése miatt. Egy másik esetben pedig 20 milliós bírságot szabott ki rá. A cég bírósághoz fordult, mert igazságtalannak tartotta a döntést.
A cég aztán idén júliusban egy 200 milliárd forint értékű keretszerződési tendert is elnyert homogén és inhomogén szerverek és tárolók beszerzésére.
(Kiemelt képünk illusztráció.) | 6,5 milliárd forintért kap 30 ezer tanár és diák laptopot | A Delta Systems Kft.-nek nem ez az első idei nagy tendernyerése, bár az előző keretszerződési közbeszerzés értéke a mostani sokszorosa volt. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/12/07/delta-systems-tender-kozbeszerzes-laptop-notebook/ | 2021-12-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Megállapodást kötött az ALBtelecom 80,27 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásáról a 4iG Nyrt.
A cég közleménye szerint Albánia elsőszámú vezetékes, internet- és tévészolgáltatója, a legnagyobb optikai hálózat tulajdonosa az országban és jelentős saját hálózattal bíró mobilszolgáltató.
Az akvizíció újabb fontos lépés a 4iG nyugat-balkáni terjeszkedési stratégiájának megvalósításában: a cégcsoport a régió újabb országában jelenik meg szakmai befektetőként távközlési és digitális szolgáltatásaival. A tranzakciónak köszönhetően Törökország egyik legjelentősebb vállalatcsoportja a Çalik Holding a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt. intézményi befektetőjévé válik.
Az ALBtelecom irányító többségi tulajdonának megszerzése az albán hatóságok jóváhagyását követően, várhatóan 2022 januárjában zárulhat. | Jászai Gellért birodalma újabb tranzakcióval terjeszkedik a Nyugat-Balkánon | Megállapodást kötött az ALBtelecom 80,27 százalékos részvénycsomagjának megvásárlásáról a 4iG Nyrt. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/12/08/jaszai-gellert-4ig-albania-nyugat-balkan/ | 2021-12-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Úgy fest, a taszári repülőtér és az Újpest Futball Club sorsa egy időre összekapcsolódik – ez derült ki a Németh és Cseke Kft. lapunknak adott válaszából. Hónapok óta tartja magát a piacon a hír, hogy a kis pápai cég befektetői szerepet kapnak mind a használaton kívüli, egykori katonai repülőtér, mind az eladósorba került futballcsapat megvételében. A hír első fele már igazolódott: nemrég kormányhatározatban rögzítették, hogy az állami tulajdonú taszári repülőtér ingatlanait a SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-nek kell eladni. A Silut pedig a Németh és Cseke Kft.-ben tulajdonos Németh János és Cseke István alapította még májusban. A kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy kereskedelmi repülőtérré kell fejleszteni az ingatlanegyüttest.
Érdeklődtünk a Németh és Csekénél, mi a vállalkozás terve, mekkora beruházást tervez Taszáron, milyen profilú repülőtér lesz a végeredmény, de a kérdést elhárították azzal:
még folynak a tárgyalások, egyeztetések és a szerződés előkészítése a reptérrel kapcsolatban.
Ígéretük szerint a konkrétumokról sajtóközleményben tájékoztatnak majd.
Ami a piaci hírek másik részét illeti, a Siluban nemrég megjelent 6 darab részvénnyel Kovács Zoltán László, az Újpest FC korábbi csatára. A nemrég még a MOL Fehérvár FC sportigazgatójaként dolgozó korábbi 20-szoros válogatott labdarúgó abban a kérdésben nem akart nyilatkozni lapunknak, hogy milyen céllal vállal szerepet a cégben. Némethék is lebegtetik a futballkérdést:
Az Újpest FC eladásával kapcsolatban a sajtóban megjelent híreket sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánjuk. A fentiekben említett sajtóközlemény remélhetőleg erre a kérdésére is kielégítő választ fog adni.
Ezek szerint a taszári beruházásról szóló tájékoztató egyúttal a futballklub sorsát is tisztázza. Néhány hete Fajtik Gábortól, a Németh és Cseke Kft. projektmenedzserétől azt a választ kaptuk, hogy az SGF Silu Global Fund Holding Zrt. alapítása „egy nagyobb projekt megvalósítása érdekében történt”, de többet nem akart elárulni akkor sem. Általánosságban pedig azt közölte, hogy a tulajdonosok sportolói múltjából, illetve sporthoz való kötődéséből adódóan cégük regionális szinten számtalan utánpótláscsapat, valamint helyi kötődésű profi és amatőr sportklub állandó támogatója.
Hivatalosan ugyan senki sem nyilatkozik, de már a tervezett bevásárlás további lépései is közszájon forognak. Piaci információk szerint Némethék lennének a vevők, és a Silu hamarosan üzleti kapcsolatba kerül az FSG (Hungary) Holdings Kft.-vel. Utóbbi az a vagyonkezelő, amelyről megírtuk, hogy 4,45 milliárd forint indulótőkével alapította a kínai óriás, a Fosun, közelebbről a csoporthoz tartozó luxemburgi leány, a Fosun Sports Group S.á.r.L. A Fosun Európában komolyabb futballbefektetéseket hajtott végre, tulajdonosa a többek között a Wolwerhampton Wanderers Premier League klubnak, a Fosun-tulaj felesége pedig a svájci Grasshoppersben érdekelt.
Beszálltak a maszkbizniszbe, és nem bánták meg
Az utóbbi másfél évben komolyabb mozgolódás látszik a Németh és Cseke Kft. háza táján. A pápai központú cég a honlapja szerint korábban építőipari generálkivitelezéssel, illetve a munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozott, a járvány azonban beindította a változásokat. Azt írják magukról, hogy az első hullám idején „tevékenyen részt vettek a különböző típusú védőfelszerelések és higiéniai termékek nagykereskedelmében”. A második hullámára felkészülve saját gyártóüzemet alakítottak ki Pápán, és beszálltak a maszkbizniszbe, háromrétegű orvosi maszkot gyártanak, de a webshopban jelenleg is rendelhető tőluk FFP-maszk és fertőtlenítő is. Az üzlet bejött, legalábbis a 2020-as árbevételük 962 millióra nőtt az előző évi 577 millió után.
A jelek szerint nem is állnak meg itt: nemrég új céget jegyeztek be, a Hunsolvent Vegyianyag Termelő és Kereskedelmi Kft.-t, amely szerves vegyi alapanyag gyártásával foglalkozik a cégjegyzék szerint. Elég izgalmas üzlettárssal fogtak össze, tulajdonostárs a cégben az egykori felszámológuru, Kiss Elemér, illetve cége, a Mátraholding Zrt. A Hunsolventben 45 százalékos tulajdonos Németh János, és ugyanennyi a részesedése Kiss Elemérnek, további 5-5 százalékot birtokol a Németh és Cseke Kft., illetve a Mátraholding Zrt.
Taszár: valaha egymilliárd forintért vitték volna
A kormányhatározat szerint a területen kereskedelmi, ipari és logisztikai célú hasznosításával kereskedelmi repülőtér kialakítása a terv, és december végéig le kell bonyolítani a repülőtérvásárt. Erről annyit tudni, hogy
csakis a Silu lehet a vevő, az ügyletet ugyanis versenyeztetés mellőzésével kell lebonyolítani,
az eladásnak „legalább a független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken” kell történnie.
Az állami vagyont menedzselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem válaszolt arra vonatkozó kérdéseinkre, miért mellőzik a versenyt, mely értékbecslőt kérték fel a vagyonértékelésre, milyen árat állapítottak meg és milyen fejlesztési vagy más kötelezettségeket írnak elő a befektetőnek. Ha reagál az MNV, frissítjük cikkünket.
A taszári ingatlan eladásának egyébként már többször nekifutottak, de eredménytelenül. 2009-ben egyszer már csaknem elkelt, akkor az Ugarde Kft. nevű cég 1 milliárd forintos ajánlattal vitte volna a területet, de végül meghiúsult az ügylet, a korabeli cikkek szerint a fizetési határidők körül gerjedt vitán csúszott el az ügy. Így nem lett semmi az 500 hektáros terület eladásából, és a Seychelle-szigetek homályába vesző befektetők ígéretéből a környezetikár-mentesítésről és a 30 milliárd forintos fejlesztésből.
Taszár használaton kívüli katonai repülőtér, legutóbb az amerikai SFOR-csapatok használták. Előnyeként említik, hogy nagy területről van szó, két kifutópályája van, és a Kaposvárhoz közeli repülőtérben vonzó, hogy viszonylag közel van Ausztriához. Ezért is merült fel története során többször, hogy cargobázisként, esetleg a kínai áruforgalom egyik központjaként működjön.
Ugyanakkor milliárd dolláros befektetés kellene ahhoz, hogy használható repülőtérré alakítsák, nincs irányítótorony, használhatatlanok a kifutópályák és az infrastruktúra sem épült ki. „Nem tudsz odamenni” – zárta rövidre a repülőtérbizniszben érdekelt egyik informátorunk, miért vetette el korábban a taszári befektetési lehetőséget. Egy cargobázisnak autópálya és vasúti összeköttetés kell, ami jelenleg nincs, de a világítás-energiaellátás sincs megoldva, tehát erőművet is kellene építeni. Megoldandó probléma továbbá a repülőgépek üzemanyagellátása, Ferihegyre csővezeték megy Százhalombattáról, Taszárnak azonban nincs ilyen összeköttetése, tartálykocsikkal kérdéses, hogyan oldanák meg az egy tankolásra 80 tonna kerozint elnyelő repülők ellátását – érzékeltette a fejlesztések nagyságrendjét. Az infrastruktúra hiányosságait számba véve úgy becsüli, ha bárki megveszi a repülőteret, legalább a befektetők invesztíciójához fogható összeget kell a kormánynak ráköltenie. | Pápai szájmaszkgyártóknak adta a kormány a taszári repülőteret, az újpesti futballcsapattal bővülhet a portfólió | Németh János és Cseke István elkezdi a repülőtérbizniszt, majd beszállhat a sportüzletbe is. Piaci információk szerint kínai befektető csatlakozhat hozzájuk. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/12/10/a-taszari-repuloter-eladas-ujpest-futball-kinai-befekteto/ | 2021-12-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Többszöri nekifutásra elkelt Vajna Tímea ékszercéges érdekeltsége, a bő két éve felszámolásba dőlt Dorottya Diamond Palace Kft. vagyona: 1,28 millió forintért adtak túl az ékszerkészleten és a bolt berendezési tárgyain. Ez az a belvárosi üzlet, amelyben résztulajdonos volt Vajna Tímea a Beauty Enterprises Kft.-n keresztül, és amelyről az özvegy Andy Vajna halála után azt mondta, hogy „folyton loptak belőle”.
A felszámoló Lubin Invest Zrt. legutóbb szeptemberben hirdetett nyílt pályázatot az ékszerbolt vagyontárgyaira, a becsértéket 1,6 millió forintban állapították meg, a minimálárat (amennyinél kevesebbért nem adhatták el a vagyont) 1,28 millió forintnál húzták meg. Az eredményhirdetés szerint éppen ennyit, a becsérték 80 százalékát volt hajlandó adni a nyertes, egy forinttal sem többet.
137 ékszer volt a csomagban – (fekete) gyémántok, kő nélküli aranygyűrűk és többféle féldrágakő, turmalin, zafír és opálkő szerepelt a pályázathoz mellékelt listán –, ezek értékét összesen egymillió forintra lőtték be. Az üzlet berendezéseit, köztük vitrint, kamerát, hét páncélszekrényt, de még a kávéfőzőt és a fürdőszobabútort is, 600 ezer forintra árazták be. | Negyedáron vitték el Vajna Tímea bedőlt gyémántüzletéből az ékszereket | Többszöri nekifutásra elkelt Vajna Tímea ékszercéges érdekeltsége, a bő két éve felszámolásba dőlt Dorottya Diamond Palace Kft. vagyona: 1,28 millió forintért adtak túl az ékszerkészleten és a bolt berendezési tárgyain. Ez az a belvárosi üzlet, amelyben résztulajdonos volt Vajna Tímea a Beauty Enterprises Kft.-n keresztül, és amelyről az özvegy Andy Vajna halála után azt mondta, hogy „folyton loptak belőle”. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/12/13/vajna-timea-gyemant-dorottya-diamond-felszamolas/ | 2021-12-13 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
687 957 333 forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Európai Unió vidékfejlesztési forrásaiból Tiborcz Sándor István, Tiborcz István édesapja – derült ki az EU-s pályázatokat nyilvántartó kormányzati portál adataiból.
A nyilvántartás szerint Orbán Viktor miniszterelnök vejének édesapja erdősítés támogatására kapja az összeget, amit a leírás szerint a Fejér megyei Csabdin használ majd fel, ahol a család birtoka is található, a település külterületének számító Tükröspusztán.
A projektleírás alapján a beruházást az unió teljes egészében finanszírozza, tehát nem szükséges önrészt fizetnie a pályázónak.
A 687 millió forintról szóló támogatói döntés éppen egy hónapja, november 10-én született meg, ám más konkrétum nem derül ki a tájékoztatásból.
Az idősebbik Tiborcz ugyanannak a pályázati kiírásnak a forrásaiból részesül, mint amiből egy éve a fia 215 millió forintot nyert el. A száz leggazdagabb magyar listáján a 37. helyen álló Tiborcz István és édesapja így együtt több mint 900 millió forintot kap az erdősítés támogatására kiírt uniós pályázatból. A Tiborcz család – beleértve Tiborcz István testvérét, Tiborcz Esztert is – összesen csaknem 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Európai Unió forrásaiból. Ennek nagyobb részét a felsorolt két pályázatban megítélt támogatási összegek teszik ki.
A 687 millió forintos vissza nem térítendő támogatásról érdeklődve megkerestük Tiborcz Sándor Istvánt, aki közölte, az elnyert összeget olyan erdőtelepítésre fordítja, „amely által egyfajta zöldfolyosók jönnek létre, ami hatékonyan támogatja a védett területeken kívül is a természetes vagy természetközeli élőhelyeket.”
Elárulta azt is, hogy egy 130,5 hektáros területen kezdődhet meg az erdőtelepítés, elsősorban akácerdő és egyéb keménylombos fajok, például csertölgy telepítése valósul majd meg, olyan területeken, amelyek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak.
Azt írta,
a teljes támogatás felhasználása az erdőtelepítésen kívül, mintegy ötéves időszakban, a csemeték ápolására, gondozására, a telepített erdő védelmére és egyéb, a pályázatban meghatározott tételekre fordítandó.
Hozzátette, a pályázat minden részlete transzparens módon elérhető, egyben sajtóreferensén keresztül azt is jelezte, hogy nem közszereplő, így a nyilvános gazdasági tevékenységén kívül eső, személyét érintő információk és adatok nem publikusak. | 687 millió forint európai uniós támogatást nyert Tiborcz István apja | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/12/10/687-millio-forint-europai-unios-tamogatas-tiborcz-istvan-apja-brusszel/ | 2021-12-10 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
|
Duplán kaphat végkielégítést az igazságügyi miniszterhelyettesként súlyos korrupciós ügybe keveredő Völner Pál. Mint megírtuk, az államtitkári pozíciójáról lemondva három hónapnyi búcsúpénz jár neki, azaz 3,9 millió forint. De a képviselői mandátuma után is jogosult lehet a lelépési pénzre, ehhez ki kell bekkelnie azt a néhány hónapot, ami a parlamenti választásig hátra van. Akkor szintén három havi képviselői tiszteletdíjának megfelelő összeg üti a fideszes politikus markát, ami minden, ciklus végén búcsúzó képviselőt megillet. Völner így bruttó 3,7 millió forintra számíthat, vagyis két posztja után összesen 7,6 milliós végkielégítést kaphat.
A képviselői mandátum megszűnése miatt járó összegtől csak akkor esne el, ha idő előtt lemondana, akkor ugyanis nem jár pluszjuttatás. A jelek szerint azonban Völner nem készül erre, és a Fidesz sem szólította fel lemondásra politikusát. Nem ő lesz az egyetlen képviselő, aki annak ellenére folytatja a parlamenti munkát, hogy büntetőeljárás zajlik ellene. Az előző ciklusban Mengyi Roland járt párhuzamosan a bíróságra és a parlamenti ülésterembe (végül jogerősen négy évre ítélték, de nemrég elhagyhatta a börtönt), most a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és vesztegetéssel vádolt Simonka György és a hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekménnyekkel vádolt párttársa, Boldog István maradhatott képviselő a vádemelése után is.
Völner Pál mentelmi jogát hivatali vesztegetés elfogadása miatt kérte ki Polt Péter legfőbb ügyész. Polt a beadványában azt írta, hogy a megalapozott gyanú szerint Völner hosszú időn keresztül, rendszeresen, lényegében fizetésként, alkalmanként 2-5 millió forintot fogadott el a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar elnökétől, Schadl Györgytől. A Legfőbb Ügyészség gyanúja szerint a végrehajtói kar elnöke összesen 83 millió forintot adott át az államtitkárnak a többi között azért, hogy azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket a kar elnöke támogatott, valamint hogy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Schadl által megjelölt személy vagy cég.
Schadlt november elején fogták el a reptéren, amikor Dubajba akart utazni jelentős készpénzzel a táskájában, azóta letartóztatásban ül. Völner miniszteri biztosként gyakorlatilag teljhatalmat gyakorolt a végrehajtói kar felett, kulcsszerepe volt a kinevezésekben is.
A mentelmi bizottság hétfőn támogatta a legfőbb ügyész indítványát Völner mentelmi jogának felfüggesztéséről. Völner nem jelent meg az ülésen, de egyetértett a döntéssel. A bizottság elnökének írt levelében azt állította, hogy a legfőbb ügyész indítványának számos pontja valótlan állításokat tartalmaz, ezekre a nyomozóhatóságnak fog reagálni, miután a parlament is felfüggeszti a mentelmi jogát, és így hivatalosan is meggyanúsíthatják. | A 83 milliós kenőpénz után kétszer is kaphat végkielégítést Völner Pál | Pár hónapot kell kihúznia és újabb több milliós végkielégítéshez juthat a fideszes politikus, akinek a mentelmi jogát hivatali vesztegetés elfogadása miatt kérték ki. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2021/12/14/volner-pal-dupla-vegkielegites/ | 2021-12-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Lenne még az építményben „1 db baba-mama szoba az ahhoz szükséges berendezésekkel”. Mindez kis híján 30 millió forintba került. Ezt olvastuk a település honlapján. A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében nyerték a pénzt.
A valóság ezzel szemben az, hogy idén nyáron a nevezett helyen építmény nem, csak egy mobilvécé állt. Pedig a projekt befejezésének határideje előbb május 31-e volt, amit utólag, a Közbeszerzési Értesítőben közzétett közlemény szerint június 15-re módosítottak. Helyiek beszámolója szerint még augusztusban sem volt kész a mellékhelyiség.
Sok volt a munka, nyilván. A csilivili, középen babaszobásra tervezett vécé helyén korszerűtlen, Europanel építmény állt. Ezt kellett volna máshová telepíteni a strandon, hogy a helyére felépíthessék az újat.
A tető gyerekmászóka lett
A feltehetően szakszerűtlen bontás során azonban ez a szerkezet összeomlott, és a kivitelező kénytelen volt, illetve lett volna helytállni, kulcsrakész másikat építeni helyette. Az átköltöztetett vécét nem a Hullám utcai strand területén, hanem attól légvonalban több mint egy kilométerre, a Berzsenyi utca-Fráter utca kereszteződésénél, az úgynevezett Tuskó-öbölben kezdték el építeni, és biztos, ami biztos alapon rögtön az építési placc mellé pakolták a korhadt tetőt, úgy ahogy volt. Ezt a tetőt nyáron gyerekek használták mászókának. „Legalább valamire jó volt, mert ahogy most van, a verebek sem mernek ráülni” – mondja informátorunk. És valóban kissé csálén áll a falakon.
Hosszas és szorgos munkával elkészült a tuskó-öbölbeli vécé 2.0, felkerült a tető is, ami most elég furcsa képet mutat. Nyílászáró gyanánt két bontott ajtót tettek be, a hátsó helyiségére már ajtó sem jutott, se szerelvények, se semmi. Jelenleg a víz-és csatornahálózatra nincs rákötve, odabent néhány műanyag szerelvény áll dobozokban.
"Egyhamar nem lesz válasz"
Kerestük az ügyben a Magyar Turisztikai Ügynökséget. Szerettük volna megtudni, hogy a projektet ki és mikor vette át, ki volt a műszaki ellenőr, de írásbeli kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Megpróbáltuk a Kisfaludy program honlapján megkeresni az adatokat, de a 2020-as pályázati eredményeket (193 oldal) úgy tette fel az világhálóra az ügynökség, hogy az nem kereshető.
Ezért felhívtuk Balatonszemes polgármesterét, a Fidesz-KDNP színeiben indult Németh Kornélnét, aki elmondta, hogy valóban voltak kezdeti problémák a Hullám utcai strandra telepített vécével, de már minden rendben van, az építményt átadták. Kértük, hogy ha lehetséges, küldje át az átadási jegyzőkönyvet. Polgármesterasszony ekkor azt javasolta, hogy írjuk fel a projektmenedzser elérhetőségeit, és kérjük el tőle. Jeleztük, hogy ez nem hivatalos út, és a projektmenedzser nem köteles válaszolni a sajtónak. Ebben egyetértettünk. Megadtuk e-mail címünket, és megbeszéltük, hogy a hivatal elkéri a kért dokumentumot az illetékestől és elküldik. Korai volt a bizakodás.
Egy magát megnevezni nem kívánó civil ugyanis ugyanezeket kérdezte, de ő egy hónapja nem kap választ e-papíron benyújtott közérdekű adatigénylésére.
Néhány perccel később azonban meglehetősen enervált és számon kérő hangon kaptunk egy telefont Szatmári Ibolya jegyzőtől. Közölte, hogy írásban kérjük a pályázat záróanyagát. Megtettük, annak ellenére, hogy jegyzőasszony közölte, egyhamar nem lesz válasz. Pedig csak annyit kérdeztünk, mikor adták át készre a Hullám utcai szabadstrand vécéjét. Hozzávetőlegesen. Ezért megnéztük, a helyszínen, hogy mi a helyzet.
Ki volt a műszaki ellenőr?
A strand vécéje már áll, valamikor az ősszel készülhetett el. Legalábbis kívülről megfelelőnek tűnik; hogy belül mi van, azt nem tudjuk. Áramellátás valószínűleg nincs, mert az épület előtti fogadódobozból üres Bergmann-cső lóg ki. Lehet, hogy kéz kezet mos, de itt kézszárító nem működik, az biztos.
A kivitelező a siófoki székhelyű, 200 ezer forint törzstőkéjű, 2015-ben alapított Szekrényessy Szolgáltató Szociális Szövetkezet volt, ami siófoki forrásunk szerint gyakran tűnik fel fideszes beruházások körül.
Németh Kornélné elismerte, hogy voltak gondok a kivitelezővel, de úgy tudja, hogy a szövetkezet felszámolás alatt van, és véleménye szerint nem sokat lehet tenni a hiányosságok pótlása érdekében, bár jogásznak szóltak már. A tuskó-öbölbeli vécéépítkezés egyébként nem a kisfaludys projekt része, de annak a kivitelezését is a Szekrényessy Szövetkezet végezte.
Balatonszemes polgármestere tőlünk tudta meg, hogy a cég nincs felszámolás alatt,
él és virul, sőt egy siófoki szálloda körüli engedély nélküli építkezés munkálataiban is részt vettek.
A felépítményeket látva különösen érdekelt volna lapunkat, ki volt a műszaki ellenőr, ám mivel nem kaptuk meg a kért dokumentumokat, csak következtetéssel tudunk élni. A balatonszemesi képviselőtestület 2021. november 10-i ülésének hivatalos jegyzőkönyvében a műszaki ellenőr megválasztása pontnál ezt olvashatjuk: „Németh Kornél Antalné polgármester elmondta, hogy a műszaki ellenőr megbízását visszahozták a testület elé, mivel Kadlicskó Krisztián elfoglaltságra tekintettel a feladatokat nem tudja ellátni. Így azt visszavonta, az előterjesztés szerint javasolta Incze Domokost műszaki ellenőri feladatok megbízásával. A strand pályázat esetében nem volt minden gördülékeny, de ezt átbeszélték.”
Hozzátette, hogy „a környéken műszaki ellenőrből hiány van, nincs lehetőségünk válogatni”. Ebből sejthető, hogy a Witzmann Mihály siófoki fideszes országgyűlési képviselő környezetében rendszeresen feltűnő Incze Domokos balatonszabadi lakosról van szó a strandfejlesztési projekt esetében. Egyébként a két ajánlattevő közül nem Inczét választották műszaki ellenőrnek a szóban forgó újabb beruházásnál.
Vécé brutális áron
A helyiek közül többen nehezményezik, hogy a Szekrényessy Szövetkezet csak úgy lelépett és torzóban hagyta a Tuskó-öbölbe telepített illemhelyet. Valóban nem szép látvány, és úgy tűnik, az önkormányzat kénytelen lesz másik vállalkozót megbízni a félbehagyott munka befejezésével.
„A gyermekbarát WC, baba-mama szoba, illetve mozgáskorlátozott WC, mint fűtetlen gépészeti kialakítású helyiségekből álló épületegyüttes nettó alapterülete: 14,30 négyzetméter” – olvashatjuk a Közbeszerzési Értesítőben.
Ez 2 millió 95 ezer forint négyzetméterenként.
A korszerű fűtéssel és egyéb gépészeti kiegészítőkkel felszerelt kiváló fekvésű balatoni luxusapartmanoknál a négyzetméterár ennél kevesebb, mostanság 1,4 millió forint. | Késve, drágán és hanyagul: a pályázati vécé esete Balatonszemesen | Idén júniustól, szezonkezdettől kellett volna üzemelnie a balatonszemesi Hullám utcai szabadstrandon „két szabadstrandi, szezonális mellékhelyiségnek, amely a családbarát és a mozgássérült igényeket is kielégíti, és amelynek tervezése a csatolt elvárások figyelembevételével a strand méretéhez és a rendelkezésre álló költségkerethez igazítva történt”. Nem sikerült az időpontot tartani, de a minőséggel és az árral is vannak problémák. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kesve-dragan-es-hanyagul-a-palyazati-vece-esete-balatonszemesen-244299 | 2021-12-14 21:26:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2018. május 22. emlékezetes nap volt Völner Pál életében. Ezen a napon nevezték ki az Igazságügyi Minisztérium államtitkárává. Völner már 2015 óta államtitkár volt, de ‘18 tavaszán új kormány alakult, ami egyben új kinevezést is jelentett.
„Letettem az esküt, továbbra is az igazságügyi tárca miniszterhelyetteseként szolgálom Magyarországot és a nemzetünket. Köszönöm a támogatást és a bizalmat!” - posztolta ki aznap a Facebookra, miután kezet fogott Áder Jánossal. Az eseményen az első sorban a kormány tagjai, többek között Orbán Viktor és Pintér Sándor ültek.
Völnernek ugyanakkor más programja is volt aznap. Az ügyészség szerint a politikus aznap 5 millió forintot kapott Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.
A hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsított fideszes képviselő ügyeiről az országgyűlés mentelmi bizottságának benyújtott dokumentumból derültek ki részletek hétfőn. Ebben az ügyészségi indítvány alapján írnak napra és összegre pontosan arról, hogy mikor és mennyi kenőpénzt kaphatott Völner Schadl Györgytől. „A Kar elnöke a rendszeres jogtalan előnyt nem kizárólag konkrét ügyekben nyújtott segítségéért, hanem folyamatos rendelkezésre állása érdekében, lényegében fizetésként adta dr. Völner Pálnak” - olvasható a dokumentumban.
„A Kar elnöke és dr. Völner Pál a fentieknek megfelelően olyan kapcsolatot alakítottak ki egymással, amelynek során hivatali időben, vagy hivatali időn kívül találkozókat bonyolítottak egymással, jellemzően éttermekben, valamint többször találkoztak az utcán dr. Völner Pál gépjárműve mellett. Ezeken a találkozókon adta át a Kar elnöke dr. Völner Pálnak a végrehajtói osztalékokból befolyt jogtalan előnyt, mely pénzátadásokra jellemzően konspirált módon került sor” - áll a dokumentumban.
Az iratra Völner így reagált: „A Legfőbb Ügyészség általam is megismert tartalmú indítványa meglehetősen zavaros, elnagyolt, ellentmondásos, több helyen összefüggéstelen, bizonyos részeiből az sem derül ki, hogy a Legfőbb Ügyészség milyen bűncselekmény megállapítását feltételezi.” Azt ígérte, hogy a szerinte valótlan állításokra a nyomozóhatóságnak reagál, ugyanakkor a „tisztázás érdekében” feltétel nélkül támogatja mentelmi joga kiadását. Kedden meg is szavazta a parlament a mentelmi jog felfüggesztését, ugyanakkor Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke is kritizálta az ügyészség indítványát.
A találkozókon Völner az ügyészség szerint összesen 83 millió forintot tehetett zsebre, 2-5 milliós részletekben. A pénzeket az ügyészség szerint Völner például a Schadl által támogatott végrehajtók kinevezéséért és Schadl gazdasági és szervezeti elképzeléseinek megvalósításáért kapta. | Aznap is eltehetett ötmillió forint kenőpénzt, amikor felesküdött Magyarország szolgálatára | 2018. május 22. emlékezetes nap volt Völner Pál életében. Ezen a napon nevezték ki az Igazságügyi Minisztérium államtitkárává. Völner már 2015 óta államtitkár volt, de ‘18 tavaszán új kormány alakult, ami egyben új kinevezést is jelentett. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/14/aznap-is-eltehetett-otmillio-forint-kenopenzt-amikor-feleskudott-magyarorszag-szolgalatara | 2021-12-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Még októberben került nyilvánosságra, hogy a makói Continental gumigyárból az év végéig 140 dolgozót küldenek el. A leépítési hullám nem előzmény nélküli: idén korábban már bejelentették 100 ember elbocsátását.
A Continental cégcsoport 2013 óta a magyar kormány stratégiai partnere, 2016-ban pedig a makói gyárat működtető ContiTech Fluid Automotive Hungaria Kft.-nek, valamint a nyíregyházi ContiTech Magyarország Kft.-nek együttesen több mint 3 milliárd forint beruházástámogatást ítéltek munkahelyteremtésre.
December 2-án Lázár János, aki Makó parlamenti képviselője is, Facebook-posztban azt írta: a Continental „inkább visszafizeti a munkahelymegtartó támogatások egy részét, csak szabadon kirúghassa az embereket”. Elmondása szerint kormányától azt a tájékoztatást kapta, hogy a Continental makói gyára nem tudja megtartani az állammal kötött szerződésben szereplő munkahelyeket, ezért inkább visszaadja a támogatást. Lázár egyébként már októberben arra szólította fel a kormányt, hogy vizsgálják felül a Continentallal kötött szerződést, és függesszék fel a cégnek járó támogatásokat.
December 8-án a cég bejelentette, hogy „létrejött az alkalmazottak helyzetét tisztázó, jogaikat védő új kollektív szerződés a Continental makói üzemében”, azt azonban nem közölték, mi áll pontosan a szerződésben, és hogy az megakadályozza-e a tervezett elbocsátásokat és az állami támogatásokkal kapcsolatos tárgyalásokat. Erre valószínűleg egyébként kevés azt esély, mert az idei leépítések csak a jéghegy csúcsát jelentik.
Nem most kezdődött a baj
Az említett 3 milliárdos szerződés részleteit annak megkötésekor nem hozták nyilvánosságra, ezért az Átlátszó közérdekű adatigénylést nyújtott be a Külügyminisztériumhoz, amely el is küldte a dokumentum másolatát. Ebben valóban szerepel, hogy a cégnek fenn kell tartania egy bizonyos munkavállalói létszámot, ellenkező esetben pedig vissza kell fizetniük a támogatás egy részét (hogy pontosan mennyit, arra még kitérünk).
A Continental-csoport októberi közleményében azt írta:
„a makói gyárhoz kapcsolódó, 2016-ban megítélt állami támogatás részeként vállalt kötelezettségeinket eddig teljesítettük,
a következő évekre vonatkozóan pedig már korábban felkerestük a kormány illetékes intézményét, hogy jelezzük, veszélyben látjuk a létszámvállalás teljesítését”. Ennek azonban ellentmondani látszanak a szerződésben és cégek beszámolóiban szereplő (az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető) adatok, amelyek alapján már tavaly sem volt elegendő a létszám az üzemekben.
A szerződésben a támogatandó Continental-fejlesztéseket két ütemre bontották, vagyis a két cégre nézve négy részösszegből áll össze a teljes, 3 milliárd forintos keret. Ezeket az alábbi táblázatban szemléltetjük:
A szerződés azt is rögzíti, milyen feltételeket kell teljesítenie a cégeknek ahhoz, hogy felhasználhassák ezeket a támogatásokat. Ezek közül a legfontosabb a munkáltatói létszám fenntartása. Az ezzel kapcsolatos elvárást az alábbi táblázatban rögzíti a szerződés:
A makói gyárnak tehát például ahhoz, hogy felhasználhassa az I. ütemhez rendelt 741 milliós keretet, 2020-ban átlagosan 1876 fős létszámot kell fenntartania. Ahhoz, hogy a II. ütemhez tartozó 179 milliót is felhasználhassa, már minimum 2241 fős állományt kell fenntartania. Ezzel szemben az e-beszámoló szerint már tavaly is kisebb volt az állomány: az éves átlagos állományi létszám eszerint 2194 fő volt csak, vagyis 16 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban (2598 fő 2019-ben).
Két éve nincs meg a szükséges létszám
Még rosszabb a helyzet, ha a másik támogatott Continental-céget, a nyíregyházi üzemet működtető Continental Magyarország Kft.-t nézzük. Nekik a szerződés az 1. ütemhez rendelt támogatásért (308,5 millió forint) cserébe, 2017 és 2020 között legalább 255 munkahely fenntartását írta elő, a 2. ütem forrásáért (1,8 milliárd forint) pedig 571 fős létszám fenntartását 2019 és 2021 között.
A szükséges létszámot azonban az e-beszámolók alapján már tavalyelőtt sem érték el:
az átlagos létszám a jelentés szerint 2019-ban 499 fő volt, 2020-ban pedig már csak 434. Tavalyi híradások alapján az év végéig legalább 127 nyírségi dolgozót bocsátott el a Continental.
A nyíregyházi cégnél tehát már két éve nincs meg a támogatáshoz szükséges létszám. Bár a szerződés elvileg a létszám állandó monitorozását írja elő, nem került nyilvánosságra hír arról, hogy a kormány vagy maga a cég kezdeményezte volna a támogatások visszafizetését az elmúlt két évben. Pedig a kisebbik Continental-üzemben való munkahelyteremtés volt a támogatás legnagyobb tétele: a programban alig feleannyi támogatást biztosított a makói gyárnak, mint a nyíregyházinak, annak ellenére, hogy utóbbi hétszer annyi munkást foglalkoztat. Magyarán: egy nyíregyházi continentalos munkahely támogatására az állam a sokszorosát költötte annak, amit egy makói munkahelyre fordított.
A létszámadatokról az Opten céginformációs rendszerében havi adatokat is láthatunk. Az itt található grafikonokon jól látszik, mennyire volt sikeres a hárommilliárdos munkahelyteremtő program: a nyíregyházi gyár alkalmazottjainak létszáma 2019 tavasza óta folyamatosan csökken, a makói cégé pedig már 2018 ősze óta.
Mostanra a ContiTech Fluidnál kevesebben dolgoznak alkalmazottként, mint a támogatási program elindulása előtt.
Szakszervezet: valójában nem is teremtettek új munkahelyeket
A statisztikákban szereplő létszámadatok a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség szerint nem is fedik egészen a valóságot. „Teljesen átláthatatlan, hányan dolgoztak valójában a Continentalnal az utóbbi években. Csak annyi biztos, hogy 2018 után nagyon sok embert elbocsátottak” – mondta az Átlátszónak Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnöke. Mint mondta, a Continental gyáraiban a bejelentett állományon kívül folyamatosan dolgoztak munkaerő-kölcsönzőkön keresztül alkalmazott munkások is, akik a bejelentett létszámadatokban sem jelennek meg. (A céges statisztikai létszám fogalmát a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. KSH-közlemény határozza meg, amiből kiderül, „nem tartozik a létszámmegfigyelés körébe (…) munkaerő-kölcsönbeadó szervezet által kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevő szervezetnél”.)
A szakszervezet elnökének elmondása szerint a kölcsönzött munkaerőt a statisztikai létszámmal való trükközésre is felhasználta a cég.
„Amikor a csúcson volt a foglalkoztatás, akkor is csak annyi történt, hogy a kölcsönzötteket átvették állományba. 2018-ban valójában új munkahelyet nem hoztak létre, csak papíron”
– hangsúlyozta. Hozzátette: becslése szerint a dolgozók mintegy 20-30 százaléka az idei évig kölcsönzött munkás volt, bár a szakszervezetnek a kölcsönzött munkaerőre nincs pontos rálátásuk. „A mostani leépítések után viszont már alig maradtak kölcsönzött munkások.”
Radics Gábor megerősítette, hogy a makói gyárban a 2020-as állomány már nem érte el a támogatási szerződésben előírt 2241-es szintet, sőt, szerinte nem fedik a valóságot azok a számok, amelyeket a vállalat létszámként lejelentett. „A szakszervezet információi szerint idén ősszel már legfeljebb csak 1700-an dolgoztak a gyárban, a céginformációs oldalon szereplő 2137-es létszám biztosan nem fedi a valóságot.”
Elvileg a teljes összeget vissza kellene fizetni
A számok és a szerződés alapján a cégcsoport milliárdos nagyságrendű összegek visszafizetésére lehet kötelezhető: a szerződés szerint, amennyiben a kedvezményezettek nem tudják teljesíteni a támogatás feltételeket (például az állomány fenntartását), az adott ütemhez rendelt támogatás összegét részben, a hiányzó létszám arányában vissza kell fizetni. Kivéve akkor, ha az elvárt létszám kevesebb mint 75 százalékát sikerült felvenni. Ilyenkor az adott ütemre biztosított teljes, addig felhasznált keretet vissza kell adnia a cégnek.
Ezt a büntetést a nyíregyházi gyár tavaly még éppen megúszhatta volna. A tavalyi leépítések után az átlaglétszám 434-re jött ki, ami éppen 76 százaléka az elvártnak – valószínű, hogy ezzel tudatosan kalkuláltak a cég hr-esei. Csakhogy az Opten adatai szerint a tavalyi év végén és az idei év elején tovább csökkent a létszám, és az idei évben stabilan 400 fő alatt maradt az átlag. Ez a nyíregyházi cég (ContiTech Magyarország) számára elvileg több mint 1,8 milliárd forintos érvágást jelent.
A makói Continental-cég ennél kisebb büntetésnek néz elébe, ők ugyanis a beruházások első ütemére kaptak nagyobb támogatást (741,5 millió forintot), és az ehhez előírt létszámkötelezettséget már teljesítették. A második ütemre kapott 179,4 milliós támogatástól viszont biztos, hogy elesnek, és az ennek eddig felhasznált részét vissza kell fizetniük.
Mostanáig még nem kaptak segítséget az elküldött dolgozók
Lázár János a leépítésekkel kapcsolatban azt mondta, kezdeményezi, hogy a kormány programot indítson az elbocsátott Continental-alkalmazottak megsegítésére. A szakszervezeti vezetőt, Radics Gábort megkérdeztük arról is, van-e tudomása ilyen program indulásáról. Ő azt válaszolta, eddig semmi hasonló programról nem értesítették a szakszervezetet, és az elküldött munkavállalótól sem kaptak hasonló visszajelzést. Lázár decemberi, újabb megszólalásához pedig hozzáfűzte: levében kéri a képviselőt, hogy tájékoztassa egy esetleges támogatási program indulásáról.
Radics Gábor megjegyezte azt is:
a cég esetleges megbírságolása önmagában nem jelent sok jót a még megmaradt alkalmazottaknak. Szerinte félő, hogy a költségeket újabb leépítésekkel, vagy a bérek megvágásával faragják majd le a cégek.
A Continental leépítéseivel kapcsolatban megkerestük Lázár János szóvivőjét és a Külügyminisztériumot is, de a cikk megjelenítéséig egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Megkerestük a Continental-csoport szóvivőjét is, de egyelőre nem válaszoltak arra, mekkora részét fizetik vissza a kapott támogatásnak.
A csoport szóvivője azt írta válaszában: „vállalatunk az utóbbi hónapokban intenzíven felülvizsgálta kötelezettségvállalását a makói beruházás állami támogatása kapcsán. Ezúton is megerősítjük a korábbi tájékoztatásunkban foglaltakat, miszerint az EKD/FELD-2018/11 számú támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeink
a szerződéskötés óta a gazdasági környezetben beállt jelentős változásokra figyelemmel nem tarthatóak.
Természetesen vállalatunk szerződésszerűen, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően jár el az ügyben. A hivatkozott támogatási szerződés megfelelően szabályozza ilyen esetre a jogkövetkezményeket és az eljárási kereteket, melynek részletei jelenleg a támogatóval és lebonyolító szervével történő egyeztetés alatt állnak és rövidesen lezárásra kerülnek. A folyamatban lévő tárgyalásokra figyelemmel ezért a kért részleteket illetően egyelőre nem áll módunkban tájékoztatást nyújtani.” | Milliárdokat kaptak munkahelyteremtésre, mégis egyre kevesebb a dolgozó | A kormány többmilliárdos munkahelyteremtési támogatást fizetett, de 2018 óta csak csökken a munkavállalói létszám a makói Continental gumigyárban. Az Opten adatait és a 2016-os szerződést összevetve már tavaly sem volt meg az elvárt létszám, ezért elvileg akár egymilliárd forint is lehet a bírság. Ez azonban a még megmaradt munkásoknak fájhat leginkább. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/10/milliardokat-kaptak-munkahelyteremtesre-megis-egyre-kevesebb-a-dolgozo/ | 2021-12-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az MTÜ-től azt szerettük volna megtudni, hogy az államalapítási ünnep szervezőjeként mely magánszemélyekkel és cégekkel, milyen feladatokra, milyen díjazásért szerződtek. Az erre vonatkozó, augusztus 23-án elküldött adatigénylésünkre 3 és fél hónappal később, december 6-án kaptunk választ, de nem teljeskörűt.
Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy először szeptemberben, majd október elején másodszor is 45 nappal meghosszabbította a válaszadás határidejét az állami szervezet, „a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva. Pedig, mint arról akkor beszámoltunk, az Átlátszó jogászai szerint az ilyen válaszhalogatás egy alkotmánybírósági ítélet alapján jogellenes.
A többek között guruló turulmadarat, aranyozott Szent István szobrot, tűzijátékot és légiparádét is magában foglaló ünnepségsorozatról a sajtóban és ellenzéki politikusok kérdései nyomán kiderült néhány részlet, s ezek sokmilliárdos költésről árulkodtak, ezért voltunk kíváncsiak arra, hogy az adófizetői forintokat hogyan és mire költötték az államalapítási rendezvények kapcsán.
Hiába kérdeztük, azt továbbra sem árulta el az MTÜ, hogy mely cégekkel szerződtek a költséges ünnep ürügyén.
Csak az derül ki a szűkszavű válaszból, (ami egy, az alábbi táblázatra mutató linket jelentett), hogy milyen tételekre ment el a pénz, összesen 11,78 milliárd forint.
Hoteltámogatások csókosoknak
A Magyar Turisztikai Ügynökség tulajdonában álló és felügyelete alatt működő Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. által osztogatott turisztikai fejlesztési támogatásokról így fogalmaz a korrupciós visszaélések felderítésére alakult Transparency International Magyarország (TI) december 9-én, a korrupció elleni küzdelem világnapján kiadott közleményében:
„A korrupció melegágyát jelentik a turisztikai szektornak nyújtott támogatások (…) a turisztikai szektor megsegítésére szánt több száz milliárdos állami támogatási program átláthatatlan, kedvezményezettje pedig egy szűk kör, ami súlyosan torzítja az ágazat piaci viszonyait. A támogatások kiosztása kapcsán ráadásul több esetben felmerül az összeférhetetlenség gyanúja.”
A civil szervezet Szoba kiváltsággal címmel külön tanulmányt (erről összefoglaló itt olvasható, a teljes anyag itt elérhető) készített a turisztikai szektor támogatásainak általuk megkérdőjelezhetőnek vélt részleteiről. A dokumentum többek között megállapítja:
„A járványhelyzet azonban egyúttal ürügyet is szolgáltatott arra, hogy az állam átláthatatlan módon adófizetői forrásokból nyújtson támogatást a politikához közel álló vállalkozóknak, és ezáltal önkényesen beavatkozzon a turisztika piaci viszonyaiba. Az ágazat megsegítésére szánt források közül a legtöbbet a Kisfaludy Program részeként nyújtott turisztikai fejlesztési támogatások emésztették fel; 2020-ban rekord összegű, közel 219 milliárd forint értékű vissza nem térítendő támogatás szétosztásáról gondoskodott az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tulajdonában és felügyelete alatt álló Kisfaludy2030 Zrt.
Állami támogatással épül luxusszálló Tihanyban, a szupergazdagok cége több tucat fát vághat ki | atlatszo.hu
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire.
A program pályázati és elosztási mechanizmusai évek óta átláthatatlanok, és a járványhelyzet során különösen látványossá váltak a visszaélések. A turizmusfejlesztésre szánt juttatások jelentős része a járványkárok enyhítésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból származott. Erősen vitatható, hogy mely ráfordítások bizonyultak valóban szükségesnek és hatékonynak a járvány következtében elszenvedett károk felszámolásához. Miközben 2020-ban csaknem 16 ezer esetben ítéltek meg támogatásokat a Kisfaludy Program keretében, a legtöbb pénzt egy többségében kormányközeli vállalkozásokból és településekből álló szűk kör kapta. A tavalyi évben szétosztott 219 milliárd forint több mint 70 százalékát, mintegy 158 milliárd forintot a száz legnagyobb támogatás nyertese vihette el.
Tokaji régió: közpénzmilliárdokból épülnek-szépülnek a luxusszállodák | atlatszo.hu
Az eredetileg 2021.december 22-i átadás biztos elmarad, tavaly júniusban ugyanis kiderült, hogy az egykori bánya területén épülő szálloda alatt kemény szikla helyett omladékos kőzet van, így több időre van szükség. Ráadásul az intenzív esőzések miatt a talajerózió beindult, 10-30 cm-es kövek mosódtak le életveszélyes állapotot idézve elő egy részen.
A forráselosztás koncentrációját jól példázza, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc létesítményei nyerték el a 2020-ban kiosztott rekordösszegű támogatások 8 százalékát, 18 milliárd forintot. A járványhelyzet során kiosztott turisztikai fejlesztési támogatások visszatérő nyertese a szintén a »haveri« körbe tartozó Appeninn Holding is: az érdekeltségébe tartozó projekteknek öt különböző jogcímen 16 milliárd forint jutott 2020-ban és 2021-ben. Az önkormányzati nyertesek körében szintén egyenlőtlenségek figyelhetők meg, a részükre biztosított források több mint 80 százalékát a fideszes vezetésű városok kapták. A megengedő szabályozás lehetővé teszi, hogy az MTÜ és a Kisfaludy2030 Zrt. ténylegesen átlátható feltételeket biztosító pályázat meghirdetése nélkül osszon ki állami forrásokat.
Az Apáthy családhoz köthető cég épít egy Apáthy családhoz köthető szállodát milliárdos állami támogatással | atlatszo.hu
Némi túlzással saját magának, pontosabban a saját cégeinek adott nettó 4,8 milliárdos megbízást egy, az Apáthy családhoz köthető vállalkozás. Ennek köszönhetően az A-Híd Zrt. egy 4 csillagos szállodát húzhat fel Debrecenben 3,6 milliárdos állami támogatással. A cég forgalma az elmúlt öt évben 4,8 milliárd forintról több mint 40 milliárdra nőtt, többek között ők végzik a Lánchíd felújítását is.
A pályáztatás nélküli pénzosztás már 2018 óta bevált gyakorlat a turisztikai csúcsszervezetnél. Az egyedi támogatások esetében annak ellenére nem ismert a pénzhez jutás feltételrendszere és a bírálók kiléte, hogy 2021-es határozatában még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is az adatok közzétételére kötelezte az MTÜ-t. A TI Magyarország számításai szerint 2020-ban az összes turisztikai támogatás csaknem harmadát, mintegy 73 milliárd forintot teljes mértékben átláthatatlan feltételek között, egyedi támogatásként ítéltek meg. A Kisfaludy-program átláthatatlanságára jellemző az is, hogy annak pénzügyi vonatkozásairól, döntési folyamatairól évről-évre egyre kevesebb részletet tesznek közzé.
Egy terepralibajnok cége építhet 4,3 milliárd forintért négycsillagos hotelt Pogányban | atlatszo.hu
Nettó 4,3 milliárd forintért építenek a Pécshez közeli Pogányban egy 92 szobás, négycsillagos superior minősítésű szállodát – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számából. A tendert Benik Balázs terepralibajnok cége, a B Build & Trade Kft. nyerte el. A nyílt pályázatra öt ajánlat érkezett, a B Build & Trade Kft.
A Kisfaludy2030 Zrt. honlapján a támogatott szervezetek és projektek listája az eredmények összesítésére alkalmatlan formában érhető el. Nem azonosítható, hogy az egyes kiírásokhoz mely nyertesek és mekkora összegek tartoznak.”
Címlapkép: Résztvevők az államalapító Szent István Király ünnepén tartott felvonuláson a budapesti Andrássy úton (forrás: MTI/Czeglédi Zsolt) | Közel 12 milliárd forintba került az idei augusztus 20-i ünnepség | Végre válaszolt az augusztus végén beadott adatigénylésünkre a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ): minden eddigi becslésnél többe került az idei augusztus 20-i államalapítási ünnep. Az állami turisztikai csúcsszerv által elküldött összesítőből kiderül, hogy közel 12 milliárd adófizetői forint ment el többek között fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”. A szerződött partnerek nevét azonban nem árulták el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/10/kozel-12-milliard-forintba-kerult-az-idei-augusztus-20-i-unnepseg/ | 2021-12-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Képviselői mandátumának visszaadására és a közéletből való távozásra szólította fel december 9-én Érd alpolgármestere, Tetlák Örs Bács István fideszes képviselőt, volt alpolgármestert. Minderre azután került sor, hogy a Pest megyei város önkormányzatának illetékes bizottsága Tetlák szerint kimondta: Bács 2020-as évről leadott vagyonnyilatkozatának valótlan a tartalma. Minderről egy videóban beszélt az alpolgármester (2:40-től):
Tetlák világossá tette: szeretné, ha az ügynek tényleges következményei lennének. Ezért Bács István fideszes képviselő, volt alpolgármester összeférhetetlenségének megállapítását kéri az érdi közgyűléstől, egyúttal szeretné azt elérni: a képviselők testülete is határozatban mondja ki, hogy a volt fideszes alpolgármester vagyonnyilatkozata valótlan.
A közgyűléssel is kimondatná
Az érdi közgyűlés november végi ülésén tárgyalta Bács vagyonnyilatkozatának ügyét (34.pont). A jogi bizottság előtte határozatban állapította meg, hogy Bács vagyonnyilatkozata valótlan, amiért abban nem tüntette fel a cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönt. Ám a közgyűlés – zárt ülésen – mindössze megtárgyalta az előterjesztést, arról nem szavaztak, és így határozatot sem hoztak.
Az eljárást kezdeményező Tetlák szerint a tagi kölcsönön túl más, súlyos probléma is felmerül Bács vagyonnyilatkozataival. „Többször személyesen feltettem Bácsnak a kérdést, mi a forrása a 71 millió forintos vagyonnak. Egyszer sem kaptam kielégítő választ.”
„Büdös kommunista” – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus | atlatszo.hu
Érdemi válasz helyett gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát Bács István érdi fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem vallotta be a saját cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönt a vagyonnyilatkozatában. A volt alpolgármester perrel is fenyegetőzött, miközben párttársa, a frakcióvezető Simó Károly még az internetre is feltöltötte vagyonnyilatkozatát, holott ez nem is lett volna kötelessége.
Tetlák emlékeztetett arra, hogy a novemberi közgyűlési ülésen a Csőzik László polgármester rákérdezett, Bács ragaszkodik-e vagyonnyilatkozati ügyének zárt tárgyalásához.
„Bács azt akarta, hogy ne legyen nyilvános a napirendi pont tárgyalása. Ha minden rendben lenne a vagyonnyilatkozatával, akkor miért nem vállalja a nyilvánosságot?” – kérdezte Tetlák. (Bács az Átlátszónak sem árulta el, miért ragaszkodott hozzá. Ahogy arra a kérdésre sem válaszolt, hogy lemond-e a képviselői mandátumáról.)
Az érdi ellenzéki politikus, az LMP elnökségi tagja szerint a jogsértés súlya miatt nem szabad itt megállnia az érdi képviselők testületének.
Indítványozni fogja, hogy a közgyűlés is formálisan, határozatban mondja ki: Bács vagyonnyilatkozata valótlan.
Ezzel együtt kezdeményezni fogja, hogy indítsák meg Bács ellen az összeférhetetlenségi eljárást. Ha kimondják az összeférhetetlenséget, az Bács képviselői mandátumának megszűnéséhez vezethet. A törvény szerint – egyebek mellett -–akkor lehet kimondani a képviselő összeférhetetlenségét, ha olyan tevékenységet folytat, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja.
Egy cikkel indult
Az Átlátszó írta meg 2021. április végén, hogy Bács István cége beszámolójának kiegészítő mellékletében szerepel egy 71 millió forintos tagi kölcsön. Ez azt jelenti, hogy Bács ennyi kölcsönt nyújtott a saját cégének. Ez az összeg azonban nem szerepelt Bács vagyonnyilatkozatában.
Bácsnak 2019-ben 877 ezer forint volt a képviselői illetménye, amelyhez még 150 ezer forint költségtérítést és 28 ezer forint nyelvpótlékot kapott. Ezeket a számokat alapul véve a vagyonnyilatkozatban fel nem tüntetett 71 millió forint Bács közel hat évnyi alpolgármesteri bruttó jövedelmének felel meg.
Remek üzlet polgármesternek lenni Érden – megválasztottnak és elbukottnak egyaránt | atlatszo.hu
Érd előző polgármesterének közel egymillió forinttal csappant meg a havi jövedelme. A megyei jogú városok polgármesterei közül októberig egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros András négymillió forinttal hízlalta a bankszámláját, és végkielégítésként, valamint szabadság-megváltásként összesen nettó 6,9 millió forint felvételére vált jogosulttá. Az ellenzéki szövetség frissen megválasztott polgármestere jómódú ügyvéd, aki a sajátjával együtt nyilvánosságra hozta az időközben a Liberális Párt elnökévé választott élettársa, Bősz Anett vagyonnyilatkozatát is.
Amikor az Átlátszó feltette a kérdéseit, az erős mondatairól hírhedt és egy, korábban közpénzek százmillióiból is prosperáló cég tulajdonosához rokoni szálakkal kapcsolódó Bács lebüdöskommunistázta és gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát.
A tagi kölcsön ügye ezután nem sokkal eljutott a legfőbb ügyészig, aki Vadai Ágnes DK-s parlamenti képviselővel közölte: a kérdéseit feljelentésként értékelte, és a képviselő beadványa így a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságánál kötött ki. Itt a feljelentés kiegészítését rendelték el. Azóta az adóhatóság sajtórészlege az Átlátszó rendszeresen feltett kérdéseire azt válaszolta: folyamatban lévő ügyről nem adnak tájékoztatást.
Nem először marad ki valami
Az Átlátszó azt is kiderítette, hogy Bács 2019-es évről leadott vagyonnyilatkozata más szempontból is problematikus. Bácstól, aki alpolgármesterként a sportügyekért is felelt, a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft. 250 ezer forintért bérelt egy 76 négyzetméteres társasházi lakást Érden.
Bács a 2019-es évben kifizetett bérleti díjat, mintegy 2,2 millió forintot nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. Bács most nem büdöskommunistázott vagy gyalázkodott, hanem mélyen hallgatott az Átlátszó érdeklődésére.
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztek a volt fideszes alpolgármester ügyében | atlatszo.hu
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztek Érden, amiért Bács István fideszes volt alpolgármester a saját cégének nyújtott 70 millió forintos tagi kölcsönét nem tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban. Az Átlátszó emiatt újra átvilágította Bács vagyonnyilatkozatait, és így most derült ki: a korábban sportügyekért felelős alpolgármester az Érdi Sport Kft. által lakásbérlet címén neki kifizetett milliókat sem szerepeltette 2019-es vagyonnyilatkozataiban.
Bács egykori főnökének és mentorának, a fideszes polgármester T. Mészáros Andrásnak szintén meggyűlt a baja a vagyonnyilatkozati számaival, miután az Átlátszó kiderítette, hogy 3,4 millió forintos jövedelmet felejtett el feltüntetni a 2017-es bevallásában. T. Mészáros az ügy kipattanása után pontatlanságra hivatkozott, majd megelégedett azzal, hogy mindössze lealjasozza az Átlátszó érdi munkatársát.
Zárt ajtók mögött tárgyalják
Tetlák kezdeményezésére úttörő folyamat indult el a vagyonnyilatkozati jog meglehetősen ingoványos területén. Az efféle eljárások megindítása rendkívül ritka. A processzust zárt üléseken folytatják le, így kevés információ lát napvilágot. Az úgynevezett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a törvény mindössze pár bekezdésben tárgyalja.
A Bács-ügyről begyűjtött információink az eljárás zárt jellege miatt meglehetősen hézagosak. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást lefolytató bizottság elnöke, Asztalos Éva az ügy érdemére vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt az eljárás zárt minősítésére hivatkozva.
Így nem kaptunk választ arra, hogy az ügyvéd-politikus által vezetett bizottság megvizsgálta-e Bács 2019-es évről leadott vagyonnyilatkozatát.
Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó sajátos szabályok előírják: minden év januárjában, amikor a képviselő leadja aktuális vagyonnyilatkozatát, visszakapja az előző bevallását. Forrásaink szerint a visszaadás ellenére a polgármesteri hivatalban az ügyviteli szabályoknak köszönhetően elvileg továbbra is elérhető Bács 2019-es vagyonnyilatkozata. Ez az a nyilatkozat, amelyet adatigénylés után korábban kiadtak az Átlátszónak, majd lapunk azt ebben a cikkben nyilvánosságra is hozta. Vagyis rendelkezésre áll egy nyilvános, másolati példány is Bács bevallásából.
A vagyonnyilatkozat visszaadása semmiképp sem jelenti, hogy annak adattartalma megsemmisülne. Borkai Zsolt vagyonnyilatkozati persorozatában – amelyről az Átlátszó számolt be több cikkben – a Kúria is megerősítette az alsóbb bíróságok elvi éllel megfogalmazott álláspontját: a vagyonnyilatkozat tartalma a visszaadás után is közérdekből nyilvános marad. Tehát Bács esetében sem lett volna akadálya az eljárás kiterjesztésének a 2019-es évre.
Íme, itt olvasható Borkai Zsolt kiperelt 2017-es és 2018-as vagyonnyilatkozata | atlatszo.hu
Évekig tartó hiábavaló pereskedés után a győri önkormányzat végre kiadta Borkai Zsolt 2017-es és 2018-as évről leadott vagyonnyilatkozatát. A győri városházának aligha maradt más választása: a Kúria elmarasztaló döntése után a Készenléti Rendőrség nyomozást rendelt el közérdekű adattal visszaélés gyanúja miatt, így felmerült a reálisan közeli esélye annak, hogy főhivatalnokok bűnügyi gyanúsítottakká válnak. Úgy tudjuk, a városháziak most azzal mentegetőznek Győrben: az elektronikus kézbesítési rendszer úgynevezett hiányosságai miatt kapták meg késedelmesen a Kúria döntését, ezért annak csak nemrég tudtak eleget tenni.
A 2019-es esztendő abból a szempontból is kulcsfontosságú a Bács-ügyben, mert az ebben az évben befolyt lakásbérleti díjait sem vallotta be a volt fideszes alpolgármester. Vagyis a 71 milliós tagi kölcsön ügyéhez hasonlóan elvileg a bérleti díj bevallásának elmulasztása miatt is vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást lehetne indítani Bács ellen.
Asztalos hallgatása a Bács-eljárásról számos jogi kérdést felvet. A törvény azt írja:
„[…] A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.”
Egy 2019-es tájékoztatójában az adatvédelmi hatóság elnöke leszögezte: „a testületi működés átláthatóságának biztosítása érdekében a zárt ülés dokumentumaiban szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét, az arra irányuló kifejezett kérés teljesítésével biztosítania kell az adatkezelőnek” (8. oldal).
Jelen esetben az eljárás alanya egy önkormányzati képviselő, tehát közszereplő. A vagyonnyilatkozatának tartalma közérdekből nyilvános adat, a vagyonnyilatkozat tartalmáról szóló bizottsági vita pedig olyan közéleti vita, amelyről jogában van tudomást szereznie a választópolgárnak.
Bács István jelenleg az országos hírekben leggyakrabban szereplő érdi fideszes politikus. Legutóbb a büdöskommunistázása futott végig szinte a teljes független országos sajtón, amelyet a napokban megkapó egyszerűséggel FOS-nak nevezett a Facebook-oldalán. | Videó: valótlan a büdöskommunistázó fideszes képviselő vagyonnyilatkozata | Összeférhetetlenségi eljárást kívánnak indítani Érden a város volt fideszes alpolgármestere ellen, amiért vagyonnyilatkozatában nem tüntetett fel egy, a saját cégének nyújtott 71 millió forintos kölcsönt. Az eljárás vége a képviselői mandátum megszűnése lehet. Érd alpolgármesterének Facebookon közzétett videójából kiderült, nemrég a helyi közgyűlés jogi bizottsága kimondta: Bács István vagyonnyilatkozata valótlan. Ő az az érdi fideszes politikus, aki lebüdöskommunistázta az Átlátszó munkatársát, amiért megkérdezte őt a vagyonnyilatkozatból kihagyott 71 millió forintos tagi kölcsönről és annak forrásáról. Az érintett többszöri megkeresésünkre sem reagált. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/16/video-valotlan-a-budoskommunistazo-fideszes-kepviselo-vagyonnyilatkozata/ | 2021-12-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Először 2019-ben írtunk arról, hogy legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton. A magyar kormány a környezetvédők, valamint az Európai Unió és az UNESCO tiltakozását semmibe véve tavaly el is kezdte a beruházást.
A „turisztikai fejlesztés” azzal indult, hogy a 9 milliárd forintos vitorláskikötő építését Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte, letarolták a nádast, és lebontatták az ikonikus cölöpházakat, november elején pedig videón láthattuk, hogy gyakorlatilag az egész fertőrákosi tópartot legyalulták a beruházás miatt.
November 30-án megírtuk, hogy az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent a kiírás, amelyben az SFTFN a szállások és egyéb ingatlanok kivitelezőjét keresi. Csak néhány a tervezett építmények közül: 6734,75 m² hasznos alapterületű szálloda, 2298 m² hasznos alapterületű ökocentrum, 1951 m² hasznos alapterületű vitorlásklub, 1501 m² hasznos alapterületű sportközpont, motelek, bungalók.
Hamarosan kezdődhet a szállodaépítés a Fertő tónál, gyorsított eljárásban keresik a kivitelezőt az állatok miatt | atlatszo.hu
Az SFTFN 2021. november 25-én adta fel a hirdetményt, és az ma, november 30-án jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben. A tender nyílt, tehát elvileg bárki jelentkezhet rá, aki megfelel a műszaki és gazdasági követelményeknek. Viszont nincs sok idő pályázni, mert gyorsított eljárásban keresik a kivitelezőt, és csupán
A tender nyílt volt, tehát elvileg bárki jelentkezhetett rá, aki megfelel a műszaki és gazdasági követelményeknek. Viszont nem volt sok idő pályázni, mert gyorsított eljárásban keresték a kivitelezőt: csupán 2021. december 17-ig lehetett benyújtani az ajánlatokat. A sietséget azzal indokolta az SFTFN, hogy a „2021 év tapasztalatai alapján, ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi”.
Cikkünk nyomán az egyik legnagyobb magyarországi zöldszervezet, a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult december 9-én, és kérte tőle a kiírás megsemmisítését. Erre azonban már nem lesz szükség, ugyanis az SFTFN visszavonta a közbeszerzési kiírást. A Greenpeace információi szerint azért, mert „olyan sok kérdés érkezett hozzájuk a potenciális pályázóktól, hogy azokat gyorsított eljárásban nem tudnák megválaszolni”.
Valóban így van, a Fertő tó barátai nevű civil szervezetnek birtokába került a SFTFN december 10-én kelt levele a tender visszavonásáról.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy végleg letett volna az állam a Fertő tavi gigaberuházásról, de egy ideig biztosan szünetelni fog az építkezés, addig tehát nyugodtan visszatérhetnek az állatok a Natura 2000-es területre. | Visszavonták a Fertő tavi szállodaépítésre kiírt közbeszerzést, jöhetnek az állatok | Nem egész két héttel ezelőtt írtuk meg, hogy megjelent a közbeszerzési kiírás, amelyben gyorsított eljárásban kereste a beruházást irányító állami cég a fertőrákosi partra tervezett hotel, vitorlásklub, sportközpont és egyéb gigantikus építmények kivitelezőjét. A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN) azzal indokolta a sietséget, hogy ha egy kicsit is szünetel az építkezés, akkor „az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja” a Natura 2000 besorolású területet. Cikkünk nyomán a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, és kérte tőle a kiírás megsemmisítését. Erre azonban már nem lesz szükség, ugyanis az SFTFN visszavonta a tendert. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2021/12/11/visszavontak-a-ferto-tavi-szallodaepitesre-kiirt-kozbeszerzest-johetnek-az-allatok/ | 2021-12-11 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Több el nem készült földhő-erőmű, vitatott orvostechnikai üzem, végrehajtás alá került projektcégek – ezek mind részei a Hadházy Ákos által a „geotermikus energia királyának” nevezett Kovács Imréhez köthető céghálónak. Az EU-Fire EGS Kft. és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kaptak a legkülönfélébb projektekre. A legutóbb pár hónapja kötöttek szerződést a kormánnyal annak ellenére, hogy eddig a legköltségesebb beruházásaik jellemzően elakadtak.
Kovács Imre és cége, az EU-Fire EGS Kft. geotermikus projektjeire Hadházy Ákos irányította rá a közvélemény figyelmét. A képviselő novemberben, a Facebokon írt arról, hogy az EU-Fire EGS Kft. 13,5 milliárd forintnyi EU-s támogatást kapott arra, hogy Battonyán egy geotermikus erőművet építsen fel, ám közel nyolc év alatt még semmi nyoma egy működő erőműnek. Később Hadházy rámutatott arra is, hogy az EU-Fire és hozzá köthető cégek más városokban is milliárdokat kaptak geotermikus erőművek (EGS Erőművek) építésére, azonban a beruházások évek alatt sem valósultak meg. (Hadházy Kiskunhalast, Mosonmagyaróvárt és Tótkomlóst említette, ugyanakkor az Átlátszó információi szerint Tótkomlóson, ahol szintén elakadt egy földhő-beruházás, egy másik, Kovácsékhoz nem köthető üzleti kör kapta a megbízást).
Hadházy novemberben megpróbálta válaszra bírni Kovács Imrét, az EU-Fire-höz köthető cégek vezető tisztségviselőjét a geotermikus erőművekről, és egy másik hozzájuk köthető elakadt projektről, egy kocsordi orvostechnikai üzemről. Kovács Imre azonban elutasította a válaszadást.
Simicska Lajos öröksége
Kovács Imre és családja cégei az EU-Fire EGS Hungary Kft. nevű vállalat körül összpontosulnak, amely igen érdekes cég, mert bár neve alapján geotermikus energiában utazik, valójában a mezőgazdaságtól kezdve az orvostechnikai cégek gyártásáig számos iparágba belekóstoltak, jelentős részben állami vagy uniós támogatásokért cserébe.
Az alábbi ábrán mutatjuk a cégcsoport jelentősebb tagjait, és azt, hogy milyen közpénzzel támogatott beruházásokban vettek részt. Az ábra kattintásra nagyobb méretben is megnézhető.
A cégcsoport zászlóshajóját 2011-ben alapították meg, és ebben az évben már sikeresen is pályázott a Battonya mellé tervezett földhő-erőmű (Dél-alföldi EGS rendszerű geotermikus erőmű) megépítésére, az úgynevezett NER 300, uniós pénzeket elosztó programon. A kiválasztásban feltehetően szerepe volt annak is, hogy az EU-Fire EGS akkori egyik partnere a pályázó konzorciumban éppen a Simicska Lajos-féle Közgép volt.
Battonya: egyre csak csúszik a 35 milliárdos mintaerőmű
A battonyai projektet jóváhagyta az állam, majd az EU is, így biztosították a 40 millió eurós (akkori árfolyamon 12 milliárd forintos) támogatást. Az egész projekt költsége, önrészekkel együtt eléri a 35 milliárd forintot. A beruházáshoz projektcéget alapítottak (immár az EU-Fire EGS és egy új partner, az izlandi hátterű Mannvit Kft. részvételével), és a sajtóban megjelent információk szerint 2013-ban el is indultak az előkészületek, egy évvel később pedig még kiemelt projektté is minősítették a beruházást.
2019-ben a HVG újságírója felkereste a helyszínt, de nem látta nyomát a tervezett erőműnek.
A csúszáshoz hozzájárult az is, hogy a cég nehezen kapott engedélyt a Bányafelügyelettől, emiatt a fúrásokhoz szükséges koncessziós szerződést is csak 2017-ben tudták megkötni a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Az eredeti ütemterv szerint idén december 19-ig kéne átadni a mintaerőművet. Erre azonban a Hadházy által közzétett fényképek alapján igen kevés az esély, a helyszín két év alatt nem sokat változott. A Greenfo februárban uniós dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy a cégek határidő-módosítást kértek, így a határidő 2023 vége lett.
Mosonmagyaróvár: felszámolás alatt a projektcég
A battonyaival nagyjából egy időben, 2012-ben ítéltek meg támogatást Kovácsék három másik cégének, amelyek egy mosonmagyaróvári erőmű-projektben tűntek fel. A beruházásra ezúttal is projektcég alakult Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. néven, amiben Kovács Imréék cégei (Carpa-VIS Geothermia Kft., Carpa-VIS Hungary Kft., Geotherm Hungary Kft.) és a mosonmagyaróvári városüzemeltető cég is tulajdonrészt kapott.
A 3 milliárd forintos támogatást ezúttal is az EU biztosította, abban a reményben, hogy a 2015-ös fűtési szezonban már működni fog a rendszer. Ez nem így lett, de ennek ellenére 2017-ben további 2 milliárd forintot kaptak, immár nem az EU-tól, hanem a magyar kormánytól.
2018 márciusában a beruházásba bevont EU-Fire EGS Kft. az év végére ígérte az erőmű elindítását, és ünnepélyes alapkőletételt is tartottak két miniszter, Nagy István és Varga Mihály részvételével. Egy évvel később a város megújította a szerződést a fővállalkozó Geotherm Hungary Kft-vel, de a földhőszolgáltatás azóta sem került közelebb az elinduláshoz, a közelmúltban egy bádogkunyhón kívül nem sokat lehetett látni a környéken.
Ennek ellentmond, hogy a projektcég ellen 2019-ben felszámolási eljárás indult. Árvay István mosonmagyaróvári polgármester a Telexnek novemberben azt mondta, „eredménytelen közbeszerzés miatt késik a projekt befejezése. Mivel nincs információnk arról, hogy a geotermia bekapcsolása a hőtermelésbe véglegesen meghiúsult volna, a hőszolgáltatási szerződés futamideje alatt ez bármikor megtörténhet.”
Kiskunhalas: félkészen befejezett projekt
A Zsana és Kiskunhalas településeket érintő, 4 milliárd forintos összköltségvetésű programra 2017-ben nyert el támogatást a részben önkormányzati tulajdonú Zsana Geoterm Kft. A projekt a „Kiskunhalas és Zsana térségében megtalálható természetes víztározóra alapozva egy 20 MW hőteljesítményű geotermikus fűtőmű kialakítását célozta meg”, és a cég KEHOP-pályázaton 2,5 milliárd forint EU-s támogatást is elnyert.
A munkálatok meg is kezdődtek, amelyekbe a kivitelező bevonta Kovács Imre cégét, az EU-Fire-t is. Azonban
időközben szabálytalansági eljárás indult, és az Irányító Hatóság 1,2 milliárd forint visszafizetésére kötelezte a céget.
Visnyei Miklós zsanai polgármester februárban a HVG-nek azt mondta, „sínen van az ügy, nyáron már elkezdődhet a projekt”, a szabálytalansági eljárásról pedig azt mondta, hogy időközben tisztázódtak a dolgok. Ez mégsem így lett, a beruházás azóta is áll, a Zsana Geoterm Kft. ellen pedig az Opten adatlapja szerint kényszertörlési eljárás van folyamatban.
A beruházás leállása előtt mindenesetre az EU-Fire EGS 460 millió forintot kapott arra, hogy próbakutakat fúrjon. Emiatt a cég honlapján a projekt „befejezettként” szerepel.
Érdekesség, hogy ugyanitt márciusban egy másik, kisebb geotermikus projekt sikeresen zárult: az MS Energy Solutions Kft. egy meddő, sikertelen olaj- és gázkutató fúrásból visszamaradt kútból kiindulva fejezett be egy zárt ciklusú, geotermikus hőtermelő erőművet. Ezt a beruházást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 81,84 millió forinttal támogatta.
Meg kell említeni, hogy az EU-Fire-cégcsoport nem minden geotermikus projektje volt sikertelen. 2018-ban például KEHOP-támogatás keretében 336 millió forintot kaptak egy mátészalkai geotermális távhőrendszer elkészítésére, amit 2021-ben befejeztek. A csoport egy másik cége, a Relic-Via Kft. egy makói geotermikus beruházás környékén tűnt fel 2010-ben. A cég a MATERM hőenergia-szolgáltatóra vonatkozóan kötött szerződést, közösen a GEOTERM INVEST Kft.- vel és a Brunnen Kft.-vel, egy „makói geotermikus kaszkádrendszer kialakítása projekt” kivitelezése érdekében, amely szintén megvalósult.
Egyéves cég azonnal 365 milliós megrendelést kapott
Az EU-Fire EGS és a kapcsolódó cégek a legnagyobb állami pénzeket a geotermikus beruházásaikon gyűjtötték be, de az évek során más tevékenységeik is sokat hoztak a konyhára. Az egyik leányvállalat, az Agro Prospect Kft. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE) együttműködve részt vesz a „Keszthelyi magyar nagyfehér hússertés génmegőrzési projekt támogatása” című projekt megvalósításában, az Agrárminisztérium támogatásával. 2019-ben a kormány honlapjára felkerült dokumentum szerint erre 365 971 000 forintos szerződést kötöttek a céggel.
2020 júliusában a cégcsoport egy másik tagja, a MIKK Kft. szintén az agrárminisztériumtól kapott 628 millió forintos támogatást
„az illékony klórozott szénhidrogén szennyezettség hatékony kármentesítési beavatkozását célzó innovatív technológiai eljárás kidolgozása, valamint a kutatás-fejlesztési feladatok elvégzése az egykori Magyar Optikai Művek mátészalkai gyáregységének területén” feladatra. Érdekesség, hogy a céget akkor kevesebb mint egy éve (2019 szeptemberében) jegyezték be.
Gyáravatás Varga Mihály irodájában
A koronavírus-járvány alatt sokat gazdagodott a cég frissen elindított orvostechnológiai divíziója. A kormány 2020 augusztusában indította el az Egészségipari Támogatási Programot (ETP), amelynek célja a hazai gyógyszer- és gyógyászatieszköz-gyártás fejlesztése a gyártóhelyek számának emelésével és hatékonyságuk növelésével. A vissza nem térítendő állami támogatás célja a hazai eszközellátás stabilitásának megteremtése mellett az is, hogy a cégek beléphessenek a világpiacra is.
A program keretében az EU-FIRE EGS Kft. három projektje kapott kormányzati támogatást: egy kocsordi orvostechnológiai üzemre, illetve kettő, a mátészalkai Ipari Parkban létesítendő gyártócsarnokra. Utóbbiak közül az egyik orvosi kesztyűket, műtéteknél alkalmazható csipeszeket és vérzéscsillapító eszközöket gyártana, a másik fecskendőket, injekciós tűket, szikéket és ollókat, a kocsordi gyár pedig a cég honlapja szerint orvosi kesztyűket, műtéteknél alkalmazható csipeszeket, vérzéscsillapító eszközöket, védőszemüvegeket, szilikon maszkokat, fecskendőket, sőt, lélegeztető- és újraélesztő gépekhez való alkatrészeket állít elő. A három beruházás összértéke 9 milliárd 787 millió forint, amelynek 80 százalékát biztosította a magyar kormány vissza nem térítendő támogatásként.
Hadházy Ákos december 12-én azt írta, a mintegy 8 milliárd forintos támogatás mellé később a mátészalkai fecskendőgyár újabb 200 millió forintot kapott. A támogatást szeptemberben ítélték meg nekik az előfinanszírozott Széchenyi Program PLUSZ keretében (ez egy uniós hátterű program, és egyelőre a jogállamisági eljárások miatt nem garantált, hogy az EU később valóban elutalja a forrást), és novemberben már meg is kapta a cég az előleget.
Az egészségügyi üzemek támogatása azonban szintén vitássá vált: novemberben Hadházy és Kocsord megyei képviselője, Földi István (Jobbik) azt mondták, az ottani üzemben semmilyen termelés nem indult el.
Bírálták Varga Mihály pénzügyminisztert is, aki felavatta a kocsordi üzemet, azonban a szalagátvágásról szóló felvételeken látszik, hogy azokat nem az üzemben, hanem Varga Mihály irodájában vették fel.
Amennyiben ez igaz, folytatódott az a 2018-ban, a mosonmagyaróvári földhőerőmű alapkőletételénél is látott hagyomány, hogy az aktuális választások előtt még el sem készült beruházásokat avatnak fel kormánytagok.
Siófokon és Velencén fektettek luxusapartmanokba
Az EU-Fire cégcsoporthoz az Opten tanúsága szerint még több tucatnyi vállalkozás tartozik, ezek elsősorban a főcég leányvállalatai és/vagy Kovács Imre (ill. valamelyik rokona) áll az élükön. A legjelentősebb ezek közül az EU-Fire Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft., amely az EU-Fire EGS üzemeinek telkeit kezeli, legalábbis a cég által leadott e-beszámoló szerint a kft.-nek Kocsord és Mátészalka külterületein vannak telephelyei – azokon a településeken, ahol a főcég kapott gyártási koncessziókat.
A cégcsoport kisebb tagjai az Opten-adatlapjaik szerint a legkülönbözőbb üzleti tevékenységeket végzik: van köztük fogorvosi rendelő, építészeti iroda és pénzügyi tanácsadócég. A leányvállalatok nagy részének tevékenységéről nem lelhető fel sok információ, bevételeik jellemzően minimálisak (emiatt alvó cégekhez hasonlítanak), és több vállalat végrehajtás vagy felszámolás alatt áll (ahogy korábban az EU-Fire EGS esetében is több alkalommal indult NAV-eljárás).
A cégcsoport honlapja szerint az energia, gyártás, orvostechnológia és mezőgazdaság mellett turisztikával is foglalkoznak. Állításuk szerint a cégnek Siófokon és a közelmúltban a NER-elit egyik kedvenc befektetési célpontjává vált Velencei-tónál vannak luxusapartmanjai, valamint Borsodgeszten egy látványborászatuk. Ezekről a befektetésekről azonban azon kívül, hogy vannak, mást nem árulnak el. A honlapra a turisztikai divízióról még nem töltöttek fel brossúrát; ez arra utal, hogy a beruházás új szerzemény lehet, amihez akár a közelmúltban kapott állami támogatás is biztosíthatta a tőkét. | Bemutatjuk a geotermikus energia királyának céghálóját | Több el nem készült földhő-erőmű, vitatott orvostechnikai üzem, végrehajtás alá került projektcégek – ezek mind részei a Hadházy Ákos által a „geotermikus energia királyának” nevezett Kovács Imréhez köthető céghálónak. Az EU-Fire EGS Kft. és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kaptak a legkülönfélébb projektekre. A legutóbb pár hónapja kötöttek szerződést a kormánnyal annak ellenére, hogy eddig a legköltségesebb beruházásaik jellemzően elakadtak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/14/bemutatjuk-a-geotermikus-energia-kiralyanak-ceghalojat/ | 2021-12-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A külügyminiszter genfi útjáról szóló cikkünk megjelenése előtt írásban fordultunk a minisztérium sajtóosztályához, hogy megismerjük az utazás körülményeit, ám a hivatal nem válaszolt kérdéseinkre, ezért közadatigényléseket kezdeményeztünk.
Szijjártó Péter ezúttal „valtonos” magángéppel repült hivatalos útra | atlatszo.hu
Miután a miniszter ezúttal is részletesen dokumentálta a munkanapját a hivatalos közösségi oldalán, az ott közzétett fotókból az is kiderült, hogy kora délután Svájcba, pontosabban Genfbe utazott. Itt a bejegyzések szerint – többek közt – az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának gyűlésén vett részt, ahol a magyar jogállamiság kérdése is terítékre került.
Bár több témában így sem kaptunk kielégítő választ, annyit azonban megtudtunk, hogy a pár órás svájci tartózkodás repülőjegyköltsége 7,5 millió forint volt. A minisztérium a repülőjegyek árát (értsd: a különjárat bérlését) az egyik szerződéses utazásszervező partnernek, az OTP Travel Kft.-nek fizette ki egy központosított közbeszerzési eljárás alapján megkötött keretmegállapodás terhére.
Az ilyen repülőjegyvásárlások esetén kötelező, a keretmegállapodásban szereplő többi szerződéses utazásszervező által névtelenül leadott árajánlat után is érdeklődtünk a minisztériumnál, hogy megtudjuk, ki, mennyiért kínálta a szóban forgó repülőutat, de erre az adatigénylésünkre nem jött válasz.
Az említett keretmegállapodás egyébként egy 2019 végén lezajlott központosított közbeszerzés eredménye. A „Nemzetközi utazásszervezések” tárgyú szerződés keretösszege 35 milliárd forint, amelyből az erre jogosult állami intézmények – köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium – és állami cégek költhetnek hivatalos nemzetközi utazásaikra.
Közadatigénylésünkben arra is kíváncsiak voltunk, hogy Szijjártó Péter külkereskedelmi és külügyminiszter mikor, hová és milyen hivatalos program keretében utazott az elmúlt három évben nem menetrendszerinti járatra váltott repülőjeggyel. Pontos válasz ezekre a kérdéseinkre sem érkezett, de az utazási célokat ömlesztve, az időpont és a hivatalos program megjelölése nélkül megkaptuk.
A lista alapján megállapítható, hogy a rendkívül aktív, szoros munkabeosztással rendelkező miniszter legalább 65 esetben kényszerült bérelt, nem menetrendszerinti repülőgépek használatára, amelyek nem összekeverendők az állami, pontosabban honvédségi személyszállító repülőgépekkel, amelyeken a külügyminiszter szintén gyakori utas.
A bérelt gépek célpontjai: Brüsszel, Jeruzsálem, Isztambul, Genf, Kampala, Luanda, Wroclaw, Marosvásárhely, Ammán, Moszkva, Baku, Colombus, Luxemburg, Peking, New York, Houston, Washington, Miami, Asgabat, Varsó, London, Brazília város, Madrid, Riga, Hongkong, Makaó, Mumbai, Újdelhi, Jakarta, Minszk, Tallin, Belgrád, Tirana, Bukarest, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Biskek, Taskent, Toulouse, Párizs, Beihai, Abu Dhabi, Valletta, Dakka, Vientián, San Marino, Szingapúr, Manila, Hanoi, Phnom Penh, Bangkok, Hága, Koppenhága, Helsinki, Kiotó, Tokió, Praia, Rabat, Innsbruck, Pozsony, Poznan, Koper, Belgrád, Strasbourg és Bécs is.
A minisztérium közlése alapján a megadott utazási célpontok között vannak olyanok, ahová több alkalommal is bérelt géppel repült a miniszter, és olyanok is, ahová csak az út egy részén utazott különjárattal.
Címlapfotó: Szijjártó Péter (forrás: Facebook); infografika: Szabó Krisztián/Átlátszó | Szijjártó Péter legalább 65 alkalommal utazott bérelt repülővel az elmúlt 3 évben | November elején írtunk arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint küldöttsége bérelt magánrepülőgéppel utazott hivatalos útra Pécsről Genfbe, majd vissza Budapestre. A privát jet, amelyről 2019 nyarán írtunk először, a Valton-Sec Kft. közvetett tulajdonában van a HUN-JET Kft. nevű cégen keresztül. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/13/szijjarto-peter-legalabb-65-alkalommal-utazott-berelt-repulovel-az-elmult-3-evben/ | 2021-12-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Sárgásbarna, ihatatlan, sőt, büdös víz folyik gyakran a vecsési, gyáli, péceli csapokból Pest megyében, ami tönkreteszi a háztartási gépeket is. A lakosok független laboratóriumi vizsgálatokat végeztettek, ami igazolta a gyanút: a víz vas- és mangántartalma több lakásban meghaladja a határértéket. Ezt a gyanút egyébként a huszonegy Pest megyei települést ellátó, önkormányzati tulajdonban álló Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató (DPMV) Zrt. által közzétett vízminőségi adatok is megerősítették. Több településen is meghaladta a határértéket a vízben mért vas-és mangántartalom.
A gusztustalan sárgás iszap csak egy része az ivóvízproblémáknak
A szennyezett ivóvíz mellett a gyakori csőtörések is sok gondot okoznak a helyieknek. A civilek adatkikéréseiből kiderült, hogy Vecsésen 2019-ben az ivóvízhálózatban 197 csőtörés történt. Gyálon még rosszabb volt a helyzet: összesen 366 alkalommal – vagyis átlagban az év minden napján – fordult elő csőtörés. Ugyanakkor a gyáli, közel 100 kilométeres elöregedett vízvezeték-hálózaton 2012 óta sehol nem végeztek csőcserét, erre Vecsésen is csupán 1,4 km hosszan került sor.
Ezért az Eleven Vecsés nevű civil közösség első körben a fideszes vecsési polgármestert, Szlahó Csabát igyekezett meggyőzni egy vas-mangántalanító berendezés, távlatosan pedig a vízvezetékek cseréjének szükségességéről. Az ügyben petíciót is indított a civil szervezet, amiben leírták, hogy a nem kellően tisztított vízből üledék rakódik ki a csövek falára, amely az egyre gyakoribb csőrötések és nyomásingadozások esetén felkavarodva zavaros, kellemetlen szagú vizet eredményez. A lakosok azonban egy idő után felismerték: a vízszolgáltatás problémája országos ügy, amellyel érdemes más települések civil szervezeteit és önkormányzatait, sőt, magukat a szolgáltatókat megkeresni.
Önköltség alatt kapjuk a vizet, a rezsicsökkentés a vízszolgáltatás összeomlásához vezethet | atlatszo.hu
Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű szolgáltatás több magyarországi kistérségben. Aztán pedig mindenütt. Az ágazatot az állam beavatkozása, vagyis a rezsicsökkentés juttatta idáig. Ezt a kormány is pontosan tudja, hisz a szolgáltatás válság felé sodródásáról épp a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írt átfogó tanulmányt.
Az ivóvízrendszerek 86 százaléka kockázatos besorolást kapott
A vízszolgáltatás összeomlásának veszélyéről már 2018-ban írt az Átlátszó, támaszkodva a Századvég Gazdaságkutató Zrt. akkori kutatására. A Századvég – azóta egyébként sokszor idézett – megállapítása szerint a hazai ivóvízellátó-rendszer nagyon rossz állapotban van: a vezetékek közel 56%-a túlnyomóan kockázatos, illetve 30%-a kockázatos minősítésű. Az azóta eltelt több mint három év alatt nem javult a helyzet: az elöregedett vízvezetékhálózat, a víziközmű-cégek forráshiánya, a dolgozók alulfizetettsége és az emiatti munkaerő-elvándorlás továbbra is súlyost veszélyt jelentenek a vízszolgáltatásra.
„Előbb-utóbb szitává válik az egész ivóvízhálózatunk”
Minderről sok szó esett azon a november 20-i konferencián, amelyet a Civil Kollégium Alapítvány támogatásával valósított meg a Víz Koalíció. A tíz civil szervezet és öt szakszervezet összefogásából létrejött szerveződés a víziközmű-rendszer súlyos helyzetére kívánja felhívni a figyelmet, sürgős beavatkozásokat javasolva.
A november végi konferencián számos felszólaló hangsúlyozta, hogy tarthatatlan a víziközművek állapota Magyarországon. Kecskés Károly, a Fővárosi Vízművek Zrt. Munkahelyi Szakszervezetének elnöke így fogalmazott: „sanyarú helyzetben vagyunk, iszonyú forráshiányos az egész víziközmű-szektor. Ez elkezdődött 2012-ben a rezsicsökkentéssel és a díjbefagyasztással, 2013-ban pedig tovább rontotta a helyzetet a közműadó.
A bevételek a víziközmű-szolgáltatóknál a 2009-es állapotra estek vissza.
Ennek következtében míg 2012 előtt a Fővárosi Vízművek területén évente átlagosan 43 kilométer csövet cseréltek ki, 2012 után ez lecsökkent évi 13-14 kilométernyi cső cseréjére. Így előbb-utóbb szitává válik az egész ivóvízhálózatunk.”
A teljesen elöregedett csövekből és a rendszeres csőtöréseket ábrázoló fotókból a konferencia szervezői egy kiállítást is készítettek, amit a rendezvény panelbeszélgetéseinek szüneteiben lehetett megtekinteni.
Kreitner Krisztina, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) marketingmenedzsere szerint képtelen az a helyzet, hogy miközben 2012 óta mindenért többet kell fizetnünk, a csapvíz ára változatlan maradt. Nagy gond szerinte az is, hogy nincsenek jó bérek az ágazatban, az energiaszektorban például sokkal jobb fizetést tudnak adni a dolgozóknak. Emiatt
egyes becslések szerint hét év múlva a dolgozók 25%-a fog hiányozni a víziközműves cégeknél,
amelyek már most is súlyos munkaerő-gondokkal küszködnek.
A kormány a kivéreztetésre játszik?
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) főtitkára, Gyergyák Ferenc szerint az önkormányzati tulajdonú cégeknek meg kellene őrizniük a tulajdonukban lévő, 1800 milliárd forint értékű víziközmű-vagyont. A 41 víziközmű-szolgáltatóból 36-nak önkormányzati többségű tulajdonosa van, a rezsicsökkentés és a közműadó bevezetése miatt azonban sok önkormányzati tulajdonú cég került csődközeli állapotba.
A TÖOSZ szerint az állam részrehajlóan csak az állami közműcégeket támogatja, miközben az önkormányzatiaknak egy fillért sem juttat.
A forráshiánnyal küzdő önkormányzatoknak pedig sok esetben kényszerhelyzetben kell dönteniük arról, hogy lemondanak-e térítésmentesen az állam javára a tulajdonukat képező közművagyonról. Néhány hete a Magyar Narancs számolt be egy ilyen, 136 települést érintő helyzetről, mely az Alföldvíz Zrt. csődközeli állapota miatt alakult ki.
A Víz Koalícióba tömörült szervezetek szerint a szolgáltatókra nehezedő terhek – a közműadó, az árak befagyasztása, az ivóvíz 27%-os ÁFA-tartalma, a szakemberhiány – miatt az ivóvízellátás egyre nagyobb veszélyben van. A helyzet javítását célzó és a Víz Koalíció tagjai szerint szükséges intézkedéseket egy petícióban összegezték.
Majd az Európai Unió megoldja
A helyzetet a kormány is ismeri, ez kiderül az Innovációs és Technológiai Minisztérium december 1-jei sajtóközleményéből. Eszerint a kormány elfogadta azt a Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégiát (NVS-t), amely biztosítani fogja a vízszolgáltatások megújítását. (A bejelentés „érdekessége”, hogy ezt a stratégiát a kormány már egyszer, 2020 novemberében elfogadta, legalábbis a stratégia társadalmi egyeztetést bejelentő közleménye szerint.)
A Magyar Közlönyben november 30-án megjelent rendelet szerint a kormány a „Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia feljogosító feltételeinek teljesüléséhez szükséges intézkedésekről szóló dokumentációt” hagyta jóvá – bármit is jelentsen ez. A 65 oldalas NVS dokumentáció pedig leginkább csak a fennálló, orvoslásra szoruló helyzetet ismerteti és ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan.
A felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium oldalára is feltöltött szövegben például szerepelnek azok a már 2018 óta ismert adatok – az ivóvízellátó-rendszerek körülbelül 86%-a kockázatos minősítésű, az elhasználódott csővezetékek aránya 50% feletti –, amelyekkel kapcsolatban ilyen megállapításokat tesznek: „a felújításokra és a pótlásokra fedezet biztosítása szükséges”, „a víziközmű vagyon rekonstrukciója egyre nagyobb finanszírozást igényel”. Hogy mindezt milyen forrásokból lehet majd biztosítani, ahhoz a dokumentáció szerint egy újabb „hosszú távú rekonstrukciós tervet” kell kidolgozni.
Szintén a korábbi Századvéges-kutatásból való az a megállapítás, hogy „a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által jóváhagyott Gördülő Fejlesztési Terv alapján a víziközmű-rendszerek rekonstrukciós igénye a következő 15 évben évente átlagosan 103 milliárd Ft lesz”. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) 2020-as javaslatai azonban ennél nagyobb összegekről szólnak: eszerint az átlagos pótlási fedezetszükséglet évi 200 milliárd, az átlagos értékmegtartási fedezetszükséglet pedig évi 100 milliárd forint.
A szakmai és civil szervezetek által tett intézkedési javaslatok (például a közműadó eltörlése, az ivóvíz ÁFA-tartalmának csökkentése) viszont meg sem jelennek a kormány által elfogadott dokumentumban.
Inkább európai uniós támogatásokra számít a kormány, bár azt ők maguk is elismerik a dokumentumban, hogy fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását továbbra is tiltja az uniós szabályozás. A dokumentum készítői szerint viszont „az éghajlatváltozás hatásainak és az ebből fakadó súlyosbodó problémáknak köszönhetően” szemléletváltás történt az EU részéről.
Magyarán a víziközművek fenntartási és rekonstrukciós munkálatainak egy részét – legalábbis ha sikerül ezeket a klímaváltozás okozta problémák megoldásaként „tálalni” – EU-s támogatásból oldaná meg a kormány.
„Abai ivóvíz, arzén, nitrát, csecsemők” Uniós támogatás akkor is igényelhető, ha a meglévő rendszer fejlesztését összekapcsolják egy új fejlesztéssel, vagy ha a rekonstrukciót azzal indokolják, hogy annak révén gazdaságosabb lehet a működés. Így valósulhat meg a Tolna megyei Pincehely, Tamási, Kistormás, Kölesd és a Fejér megyei Aba településeken a víziközműrendszer fejlesztése, amelynek során új vízvezetékek és kutak építése mellett sor kerülhet a régiek cseréjére, felújítására, emellett vas-, mangán-, ammónium- és arzénmentesítő berendezések telepítésére is. Ehhez azonban „szükség volt” a településeken élők és az abai polgármester folyamatos panaszaira és küzdelmére a rendkívül rossz minőségű – csecsemőkre kimondottan veszélyes – arzén- és nitráttartalmú ivóvíz miatt. A most végre megvalósuló fejlesztéssel persze nemcsak ez a néhány település jár jól. A másik nagy nyertes a Mészáros és Mészáros Kft. lesz, amely a Közbeszerzési Értesítő december 7-i hirdetménye szerint közel 6 milliárdos áron fogja a beruházást megvalósítani.
5 milliárd forint kellene Vecsésre, kaptak 400 milliót
A gyáli ivóvízhálózat tisztítására, új kút fúrására és tűzcsapok készítésére is adott a kormány decemberben közel 400 millió forintot – jelentette be a jó hírt Szűcs Lajos, a választókörzet fideszes országgyűlési képviselője. A döntést megelőzően november elején Vecsés, Gyál, Üllő, Ecser, Gyömrő és Maglód polgármesterei levelet írtak Szűcs Lajos országgyűlési képviselőnek, a vízhálózati problémák mielőbbi megoldásában való közbenjárását kérve.
Ebben megjegyzik, hogy „a településeink közösségi oldalain mára slágertéma egy-egy csőtörés, a sárgás fürdővíz”, hozzátéve, hogy mindezt kiknek is áll érdekében tematizálni: „a téma napirenden tartásáról különböző, a TASZ által támogatott és részben a Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott civil szervezetek gondoskodnak”.
A Koalíció szerint a gyáli hálózatfelújításra adott 400 milliós összeg azonban csak ideig-óráig fogja a problémát megoldani. A vízhálózat teljes cseréje és egy vas- és mangántalanító berendezés telepítése ugyanis körülbelül 5 milliárd forintba kerülne (a polgármesterek levelében is ez az összeg szerepel). S ezzel is csak néhány település helyzete oldódna meg, miközben a probléma országos szintű. „Nem eseti támogatásokra van szükség, hanem az ágazat finanszírozási rendszerének rendbetételére” – hangsúlyozza a Víz Koalíció. | Szitává lyukad az ivóvízrendszer a rezsicsökkentés miatt, az állam uniós pénzből rekonstruálná | Gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét. De nemcsak a lakosokat, hanem a súlyos forráshiánnyal küszködő víziközmű-cégeket is sújtja az évről évre romló helyzet. Gyors és konkrét lépések szükségesek a további pusztulás elkerülése érdekében – hangsúlyozza a civilek és a szakszervezetek összefogásából néhány hete létrejött Víz Koalíció. Javaslataik és a kormány által minap elfogadott Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia azonban meglehetősen távol állnak egymástól. A kormány az Uniótól várja a megoldást, bár a fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását jelenleg tiltja az uniós szabályozás. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/13/szitava-lyukad-az-ivovizrendszer-a-rezsicsokkentes-miatt-az-allam-unios-penzbol-rekonstrualna/ | 2021-12-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Alföldi Nyomda Zrt. megvásárlásával kapcsolatos információkat 2020. szeptember 9-én kértük ki közérdekű adatigényléssel a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-től. Ez az a cég, ami a tankönyvrendelést és az iskolai kiszállítást 2013 óta egyedüli szereplőként biztosíthatja az iskolák számára. A 2020-as nyomdavásárlással kapcsolatos szerződést szerettük volna megkapni, ami tartalmazza a legfontosabb érdemi információt, azaz a vételárat. A társaság az Alföldi Nyomda Zrt. részvényeinek a 97,71 százalékát vásárolta meg, a tranzakciót a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette.
A válaszadás határidejét 2020. szeptember 24-én 15 nappal meghosszabbították – azaz a vírushelyzetre hivatkozva húzták az időt. Újabb levelet 2020. október 8-án kaptunk, amiből végre megtudhattuk, hogy a vételár szerintük üzleti titok. Többek között azért mert
„az Alföldi Nyomda Zrt. fent említett részvényei megvásárlására nem költségvetési, hanem a Társaság saját forrásainak felhasználásával került sor”,
továbbá a feleket az adásvételi szerződés szerint titoktartási kötelezettség terheli.
A KELLO a kitakart szerződést 17 600 forintért küldte volna el nekünk, az indoklásuk szerint ugyanis az adatigénylés teljesítéséhez nyolc munkaórára lett volna szükségük. A választ a társaság ügyvezető igazgatója, Tőczik Zsolt szignózta, aki a honlapjuk szerint havi bruttó 2,7 millió forintot visz haza.
A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Nyertünk első- és másodfokon, de a kúriai döntés még hátravan
Az adatok megszerzése miatt perre mentünk, mert nem gondoljuk, hogy a közpénz csak úgy elveszítheti a közpénz jellegét egy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságnál, továbbá szerintünk a vételár közadat, az adatkiadásért kért összeget pedig magasnak tartjuk.
Az ügy a Fővárosi Törvényszéken indult, ami elsőfokú bíróságként járt el, és az Átlátszónak adott igazat.
A KELLO Kft. azonban fellebbezéssel megtámadta az elsőfokú határozatot, a másodfokú ítélet ezért már a Fővárosi Ítélőtáblán született meg, ami szintén a vételár közzétételére kötelezte a társaságot.
Azonban a KELLO inkább tovább titkolná az adatokat, ezért a másodfokú ítélet ellen a társaság a legfőbb szervhez, a Kúriához fordult.
Ha egy közfeladatot ellátó szerv titkolózni akar, akkor a közadatok megszerzése idő és pénzigényes folyamat. A másodfokú határozat a közérdekű adatigénylés beadása után egy évvel, 2021. október 7-én született meg. További egy évbe telhet, amíg a Kúria lezárja az ügyet.
Elsőfokú ítélet: ki kell adniuk a vételárat
Az elsőfokú bíróságon a KELLO azt kérte, hogy bizonyos adatok kitakarásával adhassa ki a szerződést, így kitakarva az eladó nevét, bankszámlaszámát, azonosító adatait; de a részvények vételárát, kiszámítási módját, ütemezését és a kifizetésére vonatkozó adatokat is.
Azonban az elsőfokú bíróság arra kötelezte az alperest, hogy küldje meg nekünk a szerződést – amiből kitakarhatja többek között az eladó nevét, de a vételárat nem –, és hogy fizessen meg nekünk 150 ezer forint perköltséget. Továbbá a társaság a bíróság szerint ingyen köteles kiadni a kért adatokat.
A bíróság indoklása tanulságos lehet más adatigénylések esetén is:
A kormány a tankönyvellátásra jelölte ki a társaságot, mivel az alperes állami feladatot látott el, és feladatellátása során pedig közvagyont használ, ezért ez önmagában megalapozta az igényelt adatok közérdekű adat minőségét.
Az alkotmánybíróság gyakorlata alapján az állami feladatának ellátása során felhasznált forrásokkal történő vagyongazdálkodás nem veszíti el a közpénz jellegét önmagában attól, hogy azt egy nonprofit gazdasági társaság végzi.
A cégnyilvántartás adatai alapján tény, hogy az alperes egyedüli tagja kizárólagosan a Magyar Állam, ezért vagyona nemzeti vagyonba tartozik, mint az állam vagyona.
Azért nem fogadták el az üzleti titokra való hivatkozást, mert az lényegében kiüresítette volna a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét.
A másodfokú ítélet szerint a társaság állami vagyonért felel
Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a KELLO fellebbezett. A társaság azt nem vitatta, hogy valóban kijelölték a tankönyvellátási feladatokra, ebből azonban szerintük nem következik, hogy minden tevékenységét közvagyonból végezné. Azzal védekeztek, hogy a cég „mérlegadataiból is kitűnik, hogy a részvények adásvétele nem történhetett a Magyar Állam által rendelkezésre bocsátott forrásból, hanem piaci alapon megtermelt nyereségéből finanszírozta azt”.
A másodfokú ítélet az elsőfokúnak adott igazat, a bíróság szerint „az alperes egyedüli tagja a Magyar Állam, amelynek a kizárólagos befolyása alatt álló alperes a vagyonkezelése során közpénzt kezel, vagyona állami vagyon, még akkor is, ha van olyan bevétele, amit közvetlenül nem az állam bocsájtott a rendelkezésére”.
A Fővárosi Ítélőtábla arra kötelezte a KELLO-t, hogy további 75 ezer forint másodfokú perköltséget fizessen ki nekünk. Összesen tehát a társaságnak közel negyedmillió, 225 ezer forint perköltséget kell állnia, ami az ügyvédi díjat fedezi. A másodfokú ítélet ellen a Társaság 2021. november 30. napján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérve a Kúriától a jogerős döntés hatályon kívül helyezését.
A tankönyvpiac államosításának fontos lépése volt az Alföldi Nyomda megszerzése
Az elmúlt nyolc évben jelentős átalakuláson ment keresztül a tankönyvellátás. A tankönyvellátási folyamatba beletartozik a kiadás, a terjesztés és a nyomtatás. Az átalakulás során a magántulajdonú tankönyvkiadók kötetei szinte teljesen kiszorultak a tankönyvjegyzékből, miközben az állami és egyházi kiadók megerősödtek.
Könyv-Tár: egyezménysértő volt a hazai tankönyvpiac államosítása
A 2011 és 2013 között lezajlott központosítás az addig piaci versenyen alapuló, sokszínű magyar tankönyvpiacot az állami Könyvtárellátó helyzetbe hozásával…
Magyarország legrégebbi nyomdáját, a debreceni Alföldi Nyomdát 2020-ban vásárolta meg a KELLO. György Géza, az Alföldi Nyomda korábbi tulajdonosa maradt a nyomda vezérigazgatója. A KELLO felügyelő bizottsági tagja Bathelt Krisztina, aki a Fidesz pártalapítványának, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány általános igazgatójaként kapta meg 2020-ban a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetését.
2021 őszén Kövér László, az országgyűlés elnöke részt vett a nyomda jubileumi ünnepségén, ahol arról is beszélt, hogyan maradhat talpon a magyarság, és hogy az elmúlt 10 esztendőben megerősítették a nemzeti kultúra intézményrendszerét, azaz a szellemi honvédelem fegyvertárát. Ennek a folyamatnak a keretében került többek között a debreceni Alföldi Nyomda is az állam tulajdonába.
A politikai haszon a kormány szemszögéből nemcsak az egyentankönyvek ideológiai befolyásolhatóságában, hanem ezeknek a tankönyveknek az ingyenességében is rejlik – amivel széles körben lehet kampányolni. A tankönyvnyomtatás jelentős része ma már a debreceni üzemben zajlik: 2021-ben 13 milliárd forint állt rendelkezésre a tankönyvek beszerzésére, 13 millió tankönyvből 10 milliót nyomtattak Debrecenben.
Aláírtak egy 20 milliárdos szerződést, majd megvette az állam a nyomdát
A G7 2020-ban írta meg, hogy furcsák voltak az eladás körülményei. Az Alföldi Nyomda kapott egy 20 milliárd forintos megbízást a KELLO-tól, majd három nap múlva bejelentették, hogy megveszi a céget az állam. Azt ugyan nem lehetett tudni, hogy a könyvtárellátó mennyit fizetett az Alföldi Nyomdáért, de a lap szerint egész biztosan milliárdos tételről volt szó.
A G7 által megkérdezett ágazati szakértők szerint a vállalat jövedelemtermelő képessége alapján 5-6 milliárd forint lehetett a még megindokolható vételár, bár azt hozzátették, hogy ennyit egy nem állami, hanem piaci szereplő szinte biztosan nem adott volna a cégért. Ami némileg bekavarhatott az árba, az az Alföldi Nyomda vagyona, azon belül is az az elég értékes ingatlan Debrecen belvárosában, ahol jelenleg az üzemük is működik. | A bíróság szerint nem titkolhatja a KELLO, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát | 2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat. A bíróság szerint „az állami feladatának ellátása során felhasznált forrásokkal történő vagyongazdálkodás nem veszíti el a közpénz jellegét önmagában attól, hogy azt egy nonprofit gazdasági társaság végzi”. Az ügynek azonban még mindig nincs vége, ugyanis a KELLO a Kúriánál fellebbezett az ítélet ellen. A tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó állomása volt az Alföldi Nyomda megszerzése, így ma már a magyar tankönyvek 80 százalékát hazafias szellemben gyárthatják. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/14/a-birosag-szerint-nem-titkolhatja-a-kello-hogy-mennyiert-allamositottak-az-alfoldi-nyomdat/ | 2021-12-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2021. december 16. – 09:59
Rendőrök vezetnek el egy adóst, aki önkéselést akart végrehajtani, hogy megakadályozza a kilakoltatását, amit a bírósági végrehajtó végül egy hónappal elhalasztott – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
1956
A végrehajtók egy része bevallja, hogy tudott a területkiosztások és az ellenőrzések körüli visszaélésekről. Mások azt mesélik, hogy meglepődtek, ők teljesen tisztességesen működtek, nem is volt dolguk a korrupt vezetéssel. Ha az egyedi esetekbe beletúrunk, árulkodó összefüggések világítanak. Lesz mit megreformálni.
Mindenki máson akad fenn a végrehajtói bűnszervezet kapcsán, hiszen immár egyre többet lehet tudni a visszaélésekről, idézünk pár, általunk hallott végrehajtói reakciót.
Ilyen amatőrök, milliókkal játszanak, és nem tudnak találkozónként venni egy-egy SIM-kártyát és mobilt, ennyire nem volt veszélyérzetük, hogy lehettek ennyire barmok?
Ugye senki nem gondolja azt, hogy a rendőrség évek óta megfigyelte ezt a két embert, és leleste, hogy mennyi pénzt adtak át egymásnak? Nem, itt vagy egy nagyon pontos könyvelés került a rendőrök kezébe, vagy valaki „csiripelt”, és a saját enyhébb büntetése miatt mindent pontosan előadott.
Ismerem az egyik Budapest környéki kollégát, három kicsi lánya van, két éve végrehajtó, nagyon rendes gyerek, nem egy bűnöző típus. Látszik a számokból, hogy többet fizetett a helyéért, mint amennyit az irodája kitermelt, vagyis ő még nem is keresett a leadója után, most meg várhatja, hogy mi lesz vele. Nincs túl nagy távolság a megvesztegetés és az elkövetői szerep, illetve a zsarolás és így az áldozati szerep között.
Ha itt megbuksz, akkor vége, érted? Nem kapsz erkölcsit, eltiltanak a foglalkozásodtól is. Ügyvéd már nem lehetsz, elmehetsz névtelen „cselédnek” egy jogi irodába, éhen nem halsz, de nem sokkal kapsz többet, mint a minimálbér.
Megörökölte
Ilyen és hasonló véleményeket hallottunk, miközben sokan azt is jelezték, hogy az ügyben még lesznek fordulatok,
„ha elkezdenek a lefogott madárkák énekelni”,
hiszen ahogy hallottuk, két illúzióval gyorsan le kell számolni.
Schadl és Völner abban lesz érdekelt, hogy ők úgy állítsák be a történteket, hogy azok vagy nem valósultak meg, vagy ha igen, akkor csak ketten voltak benne, mert akkor nem „bűnszervezet”, de ez a két ember az apparátus vagy az elnökség jóváhagyása, bólogatása, közreműködése nélkül képtelen lett volna működtetni ezt a rendszert. De az is egy illúzió, hogy ez a két ember hirtelen összefogott, és felépített egy maffiát, érdemes hosszabb időszakot vizsgálni, vertikálisan és horizontálisan is nagyobb rendszerre lőni.
Varga Judit szerepe
Az is kiderült számunkra, hogy a szakmában nem feltétlenül az ellenzéki politikusok véleményével értenek egyet, vagyis nem úgy látják, hogy Varga Judit igazságügyi miniszternek kellene lemondania. A politikai felelősségvállalás természetesen felmerülhet, de ahogy hallottuk, Völner Pált nem Varga Judit hozta a rendszerbe, nem az ő embere volt, ő inkább csak megkapta az államtitkárt, hiszen Völner 2015-től, vagyis még bőven Trócsányi László minisztersége alatt lett igazságügyi államtitkár.
Egy sokéves végrehajtói múlttal rendelkező szakember szerint
„nekünk már akkor is volt Völnerünk, amikor még Varga Judit vígan dekázgatott Brüsszelben. Igaz, végrehajtóként az valóban vicces volt, amikor Varga Judit rendre kioktatta Brüsszelt, hogy Magyarországon a korrupció üldözésével minden rendben van, miközben magában a minisztériumban volt a korrupció melegágya.”
A két csoport
Kétféle végrehajtó akad mostanában, bár mindkét típusban közös az, hogy elvileg „nem találkoztunk, nem beszéltünk”, ez ugyanis meg van tiltva. A leszerepelt „kar”, vagyis a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) még szabadon levő vezetői a kínos ügy nyilvános tisztázását nem segítik, ezt minden velünk szóba álló végrehajtó sérelmezte amúgy, és a végrehajtóknak szigorú szankciókat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha fecsegnének.
Az első klaszterbe azok tartoznak, akik azt mondják, hogy ezt a szakmát az elmúlt években is lehetett tisztességesen is csinálni, a szabályozás nagyon jó, a mutyizó vezetőség ügyes-bajos dolgai nem feltétlenül értek le a végekre. Ez a kör abban bízik, hogy a régi metódusban folytathatják majd a munkájukat.
Illetve van az a kör, amelyik azt mondja, hogy az elmúlt években az új területi kinevezések és a testreszabott ellenőrzések révén a vezetőség annyira rányomta a bélyegét a hétköznapokra, annyira befeketítette a szakmát, hogy ők abban bíznak, hogy csakis egy alapos nagymosás után, gyökeres változások után indulhat újra a szakmai munka.
A működés
Azt már mindenki tudja, hogy Völner Pál államtitkár és Schadl György, az MBVK elnöke vastagon érintett, hiszen a mentelmi jog kikérésével kapcsolatos anyagban igen részletesen le van írva a kettejük közötti pénzmozgás, rajtuk kívül meg van még nevezve néhány olyan terület, amely pénzt juttatott, vagy ahol érdemtelen kinevezések történtek.
A végrehajtók szerint azt nem olyan nehéz kikövetkeztetni, hogy kik lehetnek az érintettek. Három információt kellett csak összepárosítani. Az ügyészség megnevezett érintett körzeteket, feldobott pénzátutalásokat, az MBVK névjegyzékében pedig az látszik, hogy vannak olyan bíróságok, amelyek mellett olyan végrehajtó működik, akit most tartósan helyettesíteni kell:
a Győri Járásbíróság mellett működő Cs. Éva hiányzik (39 millió forintos pénzmozgás);
a Monori Járásbíróság mellett Sz. Balázst kell helyettesíteni (190 millió forint);
a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett az egykoron Bíró Icát is kilakoltató M. Esztert kell most helyettesíteni (254 millió forint);
a Szekszárdi Járásbíróság mellett működő O. Ákos sem elérhető (78 millió);
a Szigetszentmiklósi Járásbíróság mellett F. Miklóst kell pótolni (197 millió);
a Ceglédi Járásbíróság mellett V. Levente Árpád akadályoztatott (81 millió forint);
valamint a Fonyódi Járásbíróság mellett N. Gábor nincs (42 millió forint).
Jól látszik, hogy a Budapest környéki vagy a fővárosi körzetek sokkal értékesebbek voltak a leadós rendszerben.
A hivatal
Schadl és Völner mellett a Mi Hazánk még egy nevet dobott be, T. Katalinét, ő neki biztosan tisztáznia kell majd a szerepét, hiszen az MBVK hivatalvezetőjeként ő volt a legfontosabb operatív ember a karban. A karnak és a hivatalnak valóban sok fontos kompetenciája volt, ha megnézzük az MBVK feladatköreit, ilyeneket találunk:
vezetni a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek, végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékét;
engedélyezi végrehajtói iroda alapítását, alapító okiratának, illetve cégadatának módosítását;
dönteni a végrehajtó kizárásáról és új végrehajtó kijelöléséről;
működtetni a végrehajtók közös informatikai alkalmazását;
kiírni a végrehajtói álláshelyre a pályázatokat, lebonyolítani a pályázati eljárást;
javaslatot tenni a miniszter számára az egyes ellátási területek meghatározásához, összevonásához;
ellátni az ügykiosztással kapcsolatban jogszabályban meghatározott feladatokat;
ellátni a szakmai felügyeletet, a végrehajtókat ellenőrizni;
megállapítani a végrehajtó esetén a szolgálatból történő felfüggesztés, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt esetén a névjegyzékből történő törlés fennállásának feltételeit.
A nekünk panaszkodó végrehajtók szerint a rendszer azért volt különösen ördögi, mert a főkolomposok nemcsak azért szedtek „adót”, ha valaki újabb helyre szeretett volna jogosultságot szerezni, de volt egy ostoruk is, az ellenőrzés. Aki fizetett, az megúszta ellenőrzések nélkül, aki pedig nem, annak a gatyájába is belenéztek.
Összefüggések
Tapasztalatunk szerint a végrehajtók nagyjából mindent tudnak egymásról, („kétszázan vagyunk, ez egy nagyon zárt szakma” – hallottuk), ki kinek a partnere, ki hol csúszott meg.
Ha például a végrehajtói lapot, itt lehet letölteni az Executio 2020-as számát, egy szakértő segítségével, ő nagyon látványosan végigmutatja az összefüggéseket.
Ebben az újságban látszik, ahogy
Schadl György bejelenti, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Hivatalának élére 2019. december 6. napjával az igazságügyi miniszter új hivatalvezetőt jelölt ki, akinek megbízatása 7 évre szól (azt tudjuk, hogy ekkor már javában zajlik a pénzmozgás Schadl és Völner között) (5. oldal);
Schadl-Baranyai Helga, a kar elnökének a felesége riporterként is felbukkan (14. oldal);
az elnök és a hivatalvezető köszöntötte az új végrehajtókat, köztük V. Levente Árpádot (aki korábban annál a követeléskezelő cégnél, a Momentum Creditnél dolgozott, ahol a hivatalvezető férje), a ceglédi végrehajtót és N. Gábort, a fonyódit, akiről a Népszava külön cikket is írt (26. oldal).
Azóta tudjuk, hogy a ceglédi és a fonyódi iroda is az ügy érintettje. Szerettük volna megkérdezni, hogy az MBVK büntetőeljárással érintett személyei végzik-e továbbra is a kinevezéseket, ellenőrzéseket, de az MBVK-nak elektronikus rendszerükön keresztül eljuttatott megkeresésünkre még nem érkezett válasz.
Elnökség
A végrehajtók úgy tudják, hogy most a korábbi alelnök, Lukács Tamás vette át a kar irányítását, de az azért tapasztalatunk szerint megrökönyödést váltott ki, hogy a fideszes Répássy Róbert lehet az új biztos.
Ő ugyanis már korábban is megkapta ezt a feladatot, vagyis ő volt a kamara törvényességi felügyeletét ellátó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) igazságügyért felelős államtitkára. Az ő helyettese akkor Jeney Orsolya helyettes államtitkár volt (az ő nevét le tudjuk írni, mert arról nincsen értesülésünk, hogy az ügy érintettje lenne).
Jeney Orsolya, az egykori helyettes államtitkár mindenesetre hamarosan végrehajtó lett, sőt bekerült az MBVK elnökségébe is, és az egyik legjobb környéken, a Városmajor utcában nyithatott irodát, kapott területet.
Erre az ingatlanra rákeresve vicces összefüggéseket találtunk, noha természetesen azt nem tudjuk, hogy pontosan mi a kapcsolat:
A Városmajor utca 74. irodaházban működik
Jeney Orsolya végrehajtói irodája;
egy másik végrehajtó, Petris Csaba irodája;
de van itt a kari elnöknek, Schadl Györgynek és a feleségének is egy cége, az ingatlan-bérbeadással foglalkozó Red Carpet Kft.;
sőt, Schadl Györgynek egy időben még a hivatalos lakcíme is a Városmajor 74.-ben volt.
Reform kellene
Varga-Damm Andrea független országgyűlési képviselő nagyon régóta harcol a végrehajtói szakma jogsértései ellen, mert szerinte a végrehajtók visszaélnek a joghézagokkal, a nem egyértelmű rendelkezésekkel,
„kértem, hogy legalább pár javaslatot vegyenek figyelembe az adósok, valamint a társadalmi közérzet érdekében. Varga Judit ilyenkor azt jelezte mindig, hogy megnézik, megvizsgálják, de Völner Pál esetében mindig azt éreztem, hogy mondhatok én akármit, ő biztosan nem fog ebben segíteni. Nemcsak a szavai, hanem a tekintete is mindig azt mutatta, ne várjak változást.”
És aztán valóban mindig nyitva maradtak azok a kiskapuk, például a részletfizetések elszámolása ügyében, amelyek segítették a végrehajtókat. Pedig állítólag nemcsak az adósok, de azok is panaszkodtak, akik kérték a végrehajtásokat.
„Völnert amúgy rendes embernek ismertem meg, ha tényleg elkövette azt, amikkel vádolják, abban biztosan segített az a nagy politikai bizalom, ami körülvette. Mindig kapott valamilyen tisztséget a Fidesztől, ő biztos bástyának érezhette magát, e vélt védelem miatt bízhatta el magát. Pillanatok alatt alakulnak ki azok a helyzetek, amelyek után már a politikus meg van fogva, de úgy érzi, hogy támadhatatlan, ezért nem lép ki a bűvkörből.”
Varga-Damm Andrea szerint a rendszer maga teremti a korrupciós folyamatokat, ez van a végrehajtásnál, de ez van a közjegyzőknél és ez van a felszámolóknál.
„Érdemes megnézni, hogy 2016-ig mennyi végrehajtó volt, és mennyi lett azóta.”
Egy végrehajtói kiadványból látszik, hogy a 2020. február 5-i eskütételt követően a kar vezetői kijelentették, hogy összesen 100 új végrehajtó lépett hivatalba 2017 és 2020 februárja között.
Te, ez mit telefonálgat?
Völner Pálról az is kiderült, hogy mindenféle üzleti ügyben is próbált közvetíteni. Egy volt NFM-es kollégája azt mondta, hogy
„a 2010-es évek elején dolgoztam vele, akkor ő volt az utolsó, akiről feltételeztem volna, hogy pénzezik”.
De olyan állami vezetővel is beszéltünk, aki saját bevallása alapján is nemrég megkérdezte egy társától, akivel bizalmi a viszonya, hogy
„titeket is hívogat a Völner, mit akar ez, mit telefonálgat?”.
Történt ugyanis, hogy Völner Pál, minden érthető kompetencia nélkül felhívta valami innovációs megoldást ajánlva.
„Semmi igazán rosszra nem gondoltam, de azért szerencsére udvariasan elhajtottam, aztán többször nem jelentkezett.”
A Válasz Online egy autópályás kapcsolatot emelt ki cikkében.
Az ügyészségi anyag szerint a Mátrix Közhasznú Alapítvány és az Aqua Energy Solutions Zrt. számára is lobbizott Völner, utóbbinak vicces módon két Schadl György is a képviselője volt, vélhetően apa és fia, az 1958-as idősebb és az 1982-es születésű kari elnök. De a csapat lobbizott a lábatlani Calmit érdekében is az ITM-nél.
És aki szerint minden rendben van…
Olyan végrehajtóval is kapcsolatba kerültünk, aki elmondta, hogy teljes megdöbbenéssel és aggódva figyeli a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar körüli eseményeket. Az ügyben nem érintett szakember elmesélte, hogy a végrehajtók döntő többsége, ő maga sem ért egyet a kar hallgatásával.
„A hallgatás azt a benyomást erősíti, mintha a korrupció áthatná az egész rendszert, és az adósokkal szembeni fellépésre is jellemző lenne. Pedig e szakma korábbi reformja tényleg sikeres volt”
– vélte ez a végrehajtó.
Ezt visszatérően említették nekünk a szakemberek, hogy 2015 óta sokkal védettebbek az adósok.
„Korábban minden végrehajtó egy saját nyilvántartási rendszer segítségével követte a befizetéseket, az egységesség hiánya miatt a rendszer magában hordozta a visszaélések lehetőségét. Jelenleg minden végrehajtó egy központi ügyviteli rendszeren dolgozik, minden irat, minden pénzmozgás a rendszerben rögzül, és bármikor ellenőrizhető, készpénzmozgás pedig egyáltalán nincsen.”
A rendszer
Erről a rendszerről azt is elmondták nekünk a végrehajtók, hogy így számukra az is transzparens, hogy kinek mennyi ügye van.
Schadléknek (férj és feleség) mintegy tízezer ügyszáma volt a két irodájukból, 60 százalék Budaörsön és 40 százalék Gödöllőn. Ez volt messze a legnagyobb pacientúra.
Másnak vidéken lehet, hogy csak tizedannyi, egy hévízi vagy zirci iroda például nagyon kicsi.
A végrehajtók szerint azért sokat javult a szakmában a humán erőforrás is. A rendszerváltást követően, az első pályázatok során egy önálló bíróság végrehajtóval szemben támasztott követelmény csak az érettségi volt, ma már jogi végzettség, kétéves végrehajtó-helyettesi gyakorlat vagy jogi szakvizsga és végrehajtói szakvizsga, vagyis egy évtizedes tanulás.
„Ez amúgy igaz, csak a hajamra kenhetem, ha én pályáznék egy helyre, de elviszi előlem egy másik kolléga, aki ezt leboltolta”
– mondja erre egy végrehajtó.
Árverések
A korrupt rendszerben az talán valóban előrelépés, hogy az árverések elektronikus rendszeren keresztül működnek, sok visszaéléstípus (sikkasztások, letétben kezelt összegek lekötése magánszemélyként, kétes árverések) megszűnt, ugyanakkor más azt is jelezte, hogy azért a végrehajtók és a követeléskezelők összejátszása, vagy a nagy ingatlantulajdonossá váló végrehajtó sem ritka, legfeljebb nem őt látjuk az ügylet végén, csak egy bizalmasát.
A szakmát védők szerint minden lépésük bírósági ítélet alapján történik, a végrehajtónak nincsen joga felülbírálni, vagy akár csak minősíteni is egy ítéletet.
– mondta egy szakember.
Más azt mondja:
Természetesen ez a konfliktusok rendezésére is rányomja a bélyegét, sok a fenyegetés, az ordibálás, vannak lerázhatatlan, visszatérő vendégek egyes irodáknál, akik csak mondanák, csak mondanák.
Ragtapasz
A Fidesz ügyes, gyorsan borította az ügyet, azt gondolja, hogy amennyiben letépi a ragtapaszt, gyorsabban túl lesz rajta, nem fog annyira fájni. Ez hatalmas tévedés, mert ez tényleg egy kiterjedt hálózat, sok minden fog még előbukni a szekrényből, mert ha a most lefogott emberek látják, hogy nem menekülnek, nem akarják majd egyedül elvinni a balhét, és van mit mesélniük.
Azt eltérően látják a beszélgetőpartnereink, hogy mi lenne a reform megfelelő iránya, van, aki szerint államosítani kellene a korrupt rendszert.
Más szerint
„a probléma nem egy egyébként jól megreformált és tisztességesen működő rendszer bedarálásával lenne megoldható, hanem rendszerszintű változásokért kiált, és arra mutat rá, hogy önmagában az állami kontroll bevezetése, a központosítás nem old meg semmit”.
De a legmeglepőbb következményt egy vidéki iroda vezetője mesélte:
Egy-két nappal a botrány után már látszik, hogy romlott a fizetési fegyelem, kivárnak az adósok, hátha megússzák majd a tartozásaik rendszerét, pedig olyan végeredménye úgysem lesz ennek az ügynek, hogy az adósságokat elengedi az állam, a tartozásokat előbb-utóbb úgyis meg kell fizetni.
Partnereinktől | A végrehajtói bűnbanda a hétköznapokban | A végrehajtók egy része bevallja, hogy tudott a területkiosztások és az ellenőrzések körüli visszaélésekről. Mások azt mesélik, hogy meglepődtek, ők teljesen tisztességesen működtek, nem is volt dolguk a korrupt vezetéssel. Ha az egyedi esetekbe beletúrunk, árulkodó összefüggések világítanak. Lesz mit megreformálni. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/12/16/a-vegrehajtoi-bunbanda-a-hetkoznapokban | 2021-12-16 13:59:00 | true | null | null | Telex |
A Gyulai Várfürdő Fürdő- és Gyógyszolgáltató Kft. írt ki közbeszerzést Gyermekparadicsom – vizes játszópark létrehozására október elején. A cégeknek egy hónapjuk volt pályázni, a nyertest most hozták nyilvánosságra az uniós közbeszerzési értesítőben.
Eszerint a gyulai Futizo Kft. nettó 1 049 920 225 forintért végezheti el a kivitelezést.
A Futizo mellett a NYÍR-WETLAND Szolgáltató Kft. adott még be ajánlatot, ők nettó 1 091 008 756 forintért vállalták volna az eredetileg 831 milliósra becsült munkát. Így 43 millió forint döntött a két pályázó között.
A beruházás tárgya a „Gyulai Várfürdő szolgáltatás-és kapacitásbővítése”, amely során egy „Gyermekparadicsom” elnevezésű vizes játszópark jön létre a meglévő építmények elbontásával, részben megtartásával, valamint új építmények és installációk építésével.
A leírás szerint „az építészeti koncepció egy könnyen értelmezhető, »kör« alaprajzi kialakítással bíró, több látványelemet tartalmazó medence-együttes. A gyermekmedencék 1–14 éves korig hivatottak kiszolgálni a gyermekek pancsolását, fürdőzését az élményelemek és a medencék használat. A tervezett komplexum kizárólag késő tavasztól kora őszig üzemel, tehát időszakos használatú. A medence vize előírás szerint lesz biztosítva, fűtve és tisztán tartva.
Az egyes medencékben különböző előregyártott acél és műanyagszerkezetű elemes játékok kerülnek telepítésre, melyek spriccelik, öntik, locsolják a gyermekekre a vizet. (…) A gyermek és pancsoló medencét egy »cikk-cakk«-ban épített ülőpadsor választja ketté, így a szülők a gyermekekkel egy medencében lehetnek kissé szeparált módon.”
A medencetestet emellett korlátokkal védik majd, a bébimedence és a SPRAY-park fölé pedig nyáron időszakosan telepített napvitorla árnyékolót helyeznek ki, amely alatt a tervek szerint a kicsik nem kapnak hősokkot.
A projekt a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében valósul meg.
A Gyulai Várfürdő Kft. összesen 2 883 677 788 Ft támogatásban részesült (a projekt elszámolható összköltsége 3 185 110 000 Ft, 90%-os támogatási intenzitás mellett), az első ütemben a „Gyermekparadicsom” újul meg. A tervek szerint a teljes beruházás tervezett befejezési dátuma 2023. november 30.
A „Viharsarok Közgépe” (majdnem) mindent vitt
Lapunk először 2016-ban írt a nyertes cégről, amely akkor nem véletlenül kapta a „Viharsarok Közgépe” nevet kollégánktól. A Közgéphez hasonlóan ugyanis akkoriban majdnem minden közbeszerzést megnyert, amin elindult – Gyulán legalábbis.
A Futizo Bt. 1998-ban alakult meg. Jegyzett tőkéje ekkor 10 ezer forint volt, míg forrásai alig haladták meg az 1 millió forintot, 580 ezer forint veszteség mellett. A 2010-es évet 173 milliós nettó árbevétellel zárta, ami 2014-re közel 2,7 milliárdra nőtt. A csúcsot 2019-ben érte el a cég 5,1 milliárdos forgalommal, ami 2020-ra 4,8 milliárdra csökkent. Az adózott eredménye 611 millió forint volt tavaly.
Így tarol a Viharsarok Közgépe, a gyulai önkormányzat kedvenc építőipari cége | atlatszo.hu
Közel tizenhatszorosára nőtt az árbevétele a gyulai Futizo Kft.-nek 2010 és 2014 között. Majdnem minden közbeszerzést megnyertek, amin elindultak – Gyulán legalábbis. A békési fürdővárostól összesen közel 1,2 milliárdnyi megbízást nyert a cég, amelynek egyik tulajdonosa Piskolty Tibor. Cégtársa a testvére, Piskolty Mária, aki a Békés Megyei Kormányhivatalban a jogi főosztályt vezeti. Piskolty Tibor a trafikbizniszben is sikeres.
A cég tulajdonosai 50-50%-ban Piskolty Mária és Piskolty Tibor. Előbbiről 2016-ban azt íruk, hogy „a 2000-es évek közepén még beosztott munkatárs, titkárnő a Békés Megyei Önkormányzatnál, később egy pályázatíró és -figyelő céget vezet, majd a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének első embere. Ma pedig a Békés Megyei Kormányhivatal jogi és koordinációs főosztályának vezetője.”
Piskolty Tibor pedig 4 gyulai dohányboltot üzemeltetett, de a vele több üzletben is kapcsolatban álló Csizmadia Imrével közvetlenül és közvetetten összesen 11 trafikot mondhattak magukénak.
Irányított közbeszerzések?
2016-ban összesen 211 gyulai közbeszerzést és ezek eredményét néztük át. Ebből 11 esetben indult a Futizo Kft. és 10 alkalommal nyert. A gyulai önkormányzat által elnyert munkák összértéke 1 milliárd 150 millió forint volt 2012 és 2015 között. Emellett konzorciumban dolgoztak más települések önkormányzatainak megbízásából is, illetve alvállalkozóként a Békés-Drén Kft.-nek és a Modinvest Kft.-nek is.
Akkori számításaink szerint a cég 5 év alatt a konzorciumi tagokkal együtt közel 100 milliárd forint közbeszerzést nyert el, míg 2010 előtt szinte semmit.
2019-ben aztán ismét napirendre került a cég neve egy levél, majd egy nyilatkozat kapcsán. Galbács Mihály volt gazdasági alpolgármester ugyanis így próbálta meg felhívni a Fidesz legfelsőbb vezetésének figyelmét Gyula város fideszes vezetése és a helyben érdekelt sztárvállalkozók közötti több mint gyanús, viszont nagyon is gyümölcsöző összefonódásra.
Három éve írtunk a fidesz-közeli gyulai mutyibrigádról, most egy helyi politikus is kitálalt | atlatszo.hu
A minap szaftos politikai szenzációja, hogy kitálalt egy gyulai fideszes politikus a helyi pártelit és az általa támogatott vállalkozói kör összefonódásáról, a városi beszerzések lezsírozásáról, és arról, hogy erre az országos vezetést is megpróbálta figyelmeztetni, de süket fülekre talált. A Galbács Mihály által leírt kompániáról már 2016 szeptemberében cikkezett az Átlátszó.
Mint mondta, „tudatosan úgy épült a rendszer, hogy a város nem tud beleszólni, ki mit mennyiért csinál, a testület pedig csak arra hivatott, hogy ha a kivitelező kér valami plusz 100 milliót, egy dolga van, megnyomni a gombot, és kiutalni a 100 milliót. Aki nem akarja, kívül találja magát.”
„Azt hívják meg, akit megmondanak, a pályázatra, és annyiért csinálja meg, amennyiért ő gondolja.”
Galbács Csizmadia Imre és Piskolty Tibor vállalkozókat nevezte meg. Galbács kikérte az önkormányzattól a közbeszerzési adatokat 2014 és 2019 májusa között. Eszerint az öt és fél év alatt 3,5 milliárdnyi közbeszerzések mögött 49 munka volt. Ezeknek a 78 százalékát Piskolty cégei nyerték, de 2015-ben a közbeszerzések 95 százalékát Piskolty egyik cége, a Futizó Kft. kapta meg.
A sikerszéria még ma is tart a városban. Az elmúlt években többek között a Gyulai Várfürdő energetikai fejlesztését végezhették el 204 990 000 forintért, belterületi utakat újíthatnak fel összesen 96 062 494 forinért, de korábban ők feleltek a város ivóvízvezetékek rekonstrukciójáért konzorciumban, és a körforgalom létesítésével is őket bízták meg. | A „Viharsarok Közgépe” most medencét építhet Gyulán egymilliárdért | Évek óta élvezi a gyulai önkormányzat bizalmát a Futizo Kft., amely 2010 óta magabiztosan nyeri a helyi közbeszerzéseket. Lapunk 2016-ban már felfigyelt a cégre, amelynek neve később újra felbukkant, amikor egy gyulai exfideszes vezető kitálalt a város belső politikai-gazdasági viszonyairól és egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti körről. A kft. sikerszériája azóta is tart. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/14/a-viharsarok-kozgepe-most-medencet-epithet-gyulan-egymilliardert/ | 2021-12-14 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2021. április 20-án számoltunk be arról, hogy 2020 decemberében a Pénzügyminisztérium 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást nyújtott a Viresol Kft.-nek, Mészáros Lőrinc keményítőgyárának. Ezt az információt egyébként az Európai Bizottság honlapján találtuk meg, és érdekes módon semmi nyoma sem a minisztérium, sem a Viresol weboldalán.
Akkori cikkünk megjelenésének napján, április 20-án közadatigénylésben kértük ki a Pénzügyminisztériumtól a Viresol Kft.-nek nyújtott 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról kötött szerződést. Varga Mihály tárcája – élve a kormány által tavaly kitalált lehetőséggel – május elején a koronavírus-járványra hivatkozva kitolta a válaszadás határidejét 45 nappal, június elején pedig újabb 45 nappal.
Türelmesen vártunk, majd július végén írtunk a tárcának, hogy számításaink szerint már letelt az általuk megszabott 90 napos válaszadási határidő, szíveskedjenek elküldeni a dokumentumot. Ezután nem történt semmi, ezért augusztus közepén keresetet nyújtottunk be a bíróságon a Pénzügyminisztérium ellen a Viresol támogatási szerződéséért.
Elsőfokon megnyertük a pert
Meglepő módon bő két héttel azután, hogy bepereltük, jelentkezett Varga Mihály tárcája: szeptember 2-án azt közölte a Pénzügyminisztérium, hogy a Viresol Kft. támogatási szerződésének kiadásáért 22 ezer forint költségtérítést kér, ami „a munkaerő-ráfordítással járó költségeket tartalmazza”. Mivel a keresetet akkor már rég beadtuk, természetesen nem fizettünk, hanem vártuk a bírósági eljárás végét.
Titkolja a pénzügyminisztérium a Viresolnak adott 1,3 milliárd forint támogatás részleteit | atlatszo.hu
2019-ben, a megnyitó évében a Viresol nettó árbevétele 4,8 milliárd forint volt, amiből 327,7 millió lett az adózott eredménye, vagyis ennyi nyereséget termelt. 2020-ban, amikor az 1,3 milliárd forint pénzügyminisztériumi támogatást kapta, az árbevétele az előző évinek bő háromszorosa, nettó 16,8 milliárd lett, viszont nyereség helyett 214,8 millió forint veszteséget hozott össze.
Jól tettük, hogy vártunk: az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2021. december 7-én hozott ítéletében
kötelezte a Pénzügyminisztériumot, hogy 15 napon belül küldje meg a Viresolnak adott 1,3 milliárd forinttal kapcsolatos támogatási szerződést minden mellékletével együtt.
Nem volt nagy jogi csata, ugyanis a Pénzügyminisztérium sem vitatta, hogy az Átlátszó munkatársa által kért dokumentum közérdekű adat. A tárca ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy 22 000 forint költségtérítést állapított meg, melynek megfizetéséhez köti az adat kiadását. A minisztérium azt is közölte, hogy „a törvény nem fűz szankciót a költségtérítésre való felhívás késedelmes közléséhez”.
A bíróság azonban szépen helyretette a kérdést:
„A bíróságnak lényegében abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy mikor kell tájékoztatni az adatigénylőt az Infotv. 29. § (4) bekezdésében megállapított költségtérítési igényről. Az Infotv. 29. § (4) bekezdése szerint erről az igény beérkezését követő 15 napon belül kell tájékoztatni az adatigénylőt. Igaz ugyan, hogy a törvény nem fűz külön szankciót a közlés elmulasztásához, de ennek nem az az oka, hogy az adatkezelő bármikor felhívhatná költségtérítésre az adatigénylőt, hanem az, hogy a közérdekű adat kiadásának bármely akadálya (így pl. a költségtérítés elmaradása) hiányában köteles kiadni a kért adatokat” – áll az ítéletben.
Vagyis a Pénzügyminisztérium jogszerűtlenül kért szeptember 2-án költségtérítést, ezt az igényüket már sokkal korábban, május elején közölniük kellett volna. Erre való tekintettel a bíróság kötelezte Varga Mihály tárcáját, hogy 15 napon küldje meg az Átlátszónak a Viresol támogatási szerződését, és fizessen 150 ezer forint perköltséget.
Természetesen lehetséges, hogy a Pénzügyminisztérium fellebbezni fog az ítélet ellen, ez hamarosan kiderül.
Mészáros Lőrinc és Szíjj László cége
A visontai keményítőgyárat működtető céget 2015-ben alapította Visonta Projekt Kft. néven a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft., valamint az akkor még kevésbé ismert Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Kft., majd fokozatosan átalakult. 2018 elején a cég neve Viresol Kft.-re változott, az év végén pedig a Mészáros és Mészáros Kft. helyébe lépett az Opus Global Nyrt. és a Talentis Group Zrt. a Duna Aszfalt mellé.
Mivel a Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus a Viresol többségi tulajdonosa és a Talentis is Mészárosé, az ő cégeként szokás a Viresolra hivatkozni – mi is ezt szoktuk tenni –, de érdemes észben tartani, hogy a Szijjártó Péter külügyminisztert luxusjachtoztató Szíjj Lászlónak is van benne tulajdoni hányada.
A cég NER-közeliségét jól mutatja, hogy 2017-ben Varga Mihály miniszter tette le a visontai keményítőgyár alapkövét, Orbán Viktor miniszterelnök pedig 2019. február 11-én beszédet mondott a Viresol új búzafeldolgozó üzemének átadásán, és Mészárossal közös fotóalbumot tett közzé a Facebookon. A beruházást egyébként bő 6 milliárd forinttal támogatta az állam.
2019-ben, a megnyitó évében a Viresol nettó árbevétele 4,8 milliárd forint volt, amiből 327,7 millió lett az adózott eredménye, vagyis ennyi nyereséget termelt. 2020-ban, amikor az 1,3 milliárd forint pénzügyminisztériumi támogatást kapta, az árbevétele az előző évinek bő háromszorosa, nettó 16,8 milliárd lett, viszont nyereség helyett 214,8 millió forint veszteséget hozott össze. | A Pénzügyminisztériumnak meg kell mondania, hogy miért adott 1,3 milliárd forintot a Viresolnak | Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Idén áprilisban közadatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést a tárcától, ami 45+45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, utána viszont nem küldött semmit, ezért a bírósághoz fordultunk. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszéken december elején meg is nyertük a pert: a Pénzügyminisztériumnak a bírósági döntés értelmében 15 napon belül ki kell adnia az Átlátszó által kért dokumentumot. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/15/a-penzugyminiszteriumnak-meg-kell-mondania-hogy-miert-adott-13-milliard-forintot-a-viresolnak/ | 2021-12-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Magyarország köztársasági elnöke és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetőit is megcélozták az izraeli Pegasus kémszoftverrel még 2019-ben – derítette ki a Direkt36.
Az egyik célpont az Elnöki Őrséget létrehozó és azt parancsnokként irányító Pomozi Sándor dandártábornok, aki célponttá válása idején még ezredesi rangban szolgált. Bizalmi viszonyát a köztársasági elnökkel jól mutatja, hogy már 1999-ben is szerepet vállalt Áder védelmében. A másik célpont Pomozi egyik korábbi legközelebbi munkatársa, az Elnöki Őrség taktikai támogató csoportját (a köznyelvben „kommandósokat”) akkoriban vezető Viplak Attila törzszászlós, aki Ádert jellemzően a magánprogramokon és külföldi utakon kísérte, valamint az elnök családtagjait is ő védte.
A Pegasus-célpontok olyan testőrségi vezetők, akik a legrészletesebb információval rendelkeztek az elnök és családja összes programjáról és találkozójáról, köztük a magánjellegű tevékenységeikről és külföldi utazásaikról. Pomozinál fut össze ugyanis a köztársasági elnök és családja személyi védelmével kapcsolatos összes információ. Viplak már nem tagja az őrségnek, de korábbi kiemelt szerepét mutatja, hogy szolgálata idején őt jelölték ki arra, hogy az ország vezetését fenyegető terror- vagy katonai támadás esetén Áder Jánossal beköltözzön egy titkos bunkerbe.
A Direkt36 mindkettejük telefonszámát beazonosította abban a több mint 50 ezer számot tartalmazó kiszivárgott adatbázisban, amely a Pegasust gyártó NSO Group külföldi kliensei által megfigyelésre kiválasztott célpontokat tartalmazza. Viplakot két – személyes és szolgálati – telefonszámán keresztül vették célba az izraeli kémszoftverrel 2019 nyarán, míg a fontosabb célszemélynek tűnő Pomozi számát jóval hosszabb ideig, 2019 tavaszától legalább több hónapon keresztül választották ki megfigyelésre.
Az adatbázist a Forbidden Stories újságíróhálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerezte meg, majd egy nemzetközi nyomozás keretében 17 szerkesztőség – köztük Magyarországról egyedüliként a Direkt36 – közösen dolgozta fel. A Pegasus-célpontok telefonszámait tartalmazó adatbázisból az nem derül ki, hogy a kizárólag állami szerveknek eladott kémszoftvert vajon ki vetette be a magyar célpontok ellen, azonban Kósa Lajos fideszes politikus nemrég nyilvánosan is elismerte, hogy az Orbán-kormány beszerezte és használja is az izraeli eszközt. A célpontok közt korábban újságírókat, kormánykritikus médiatulajdonosokat, ellenzéki politikusokat, kormányzati és nemzetbiztonsági tisztviselőket is azonosítottunk.
A kormány hivatalos kommunikációja nagyrészt kimerül abban, hogy Magyarországon a megfigyelések minden esetben jogszerűen zajlanak. Arra nem válaszolnak, hogy milyen okból vetik be valaki ellen a Pegasust – és a kormány ezúttal sem reagált a kérdéseinkre –, így Áder testőreinek esetében sem teljesen egyértelmű, hogy miért választották ki őket célpontnak. A Direkt36 kutatásai alapján azonban valószínűnek tűnik, hogy a lépés mögött a rendvédelmi szerveken belül dúló konfliktus áll, ami azután durvult el, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) részleteket akart megtudni Áder János programjairól.
A 2012 óta köztársasági elnök Ádert ugyanis eredetileg a TEK védte, csakhogy az elnök bizalma 2015-re súlyosan megingott az Orbán Viktor miniszterelnök egykori főtestőre, Hajdu János által irányított szervezetben. A konfliktust Csikász Brigitta bűnügyi újságíró tárta fel: cikke szerint a bizalomvesztés oka konkrétan az volt, hogy TEK információkat vihetett ki Áder magánprogramjairól Orbánnak. Csikász telefonját évekkel később szintén megcélozták a Pegasusszal, a Direkt36 ki is mutatta a kémszoftver működésének nyomait a készüléken, de nincs arra vonatkozó információ, hogy az újságíró 2019-es megfigyelése ezzel a TEK-es írásával függene össze.
Áder testőreinek Pegasus-célponttá válása azért is különösen érdekes, mert a köztársasági elnökhöz lojális egység Pomozi Sándor vezetésével végig ellenállt azoknak a törekvéseknek, hogy részletes információkat adjanak ki az elnök programjairól és találkozóiról a TEK-nek. A TEK és Pomoziék szakítására azután került sor, hogy a köztársasági elnök Béla király úti rezidenciáján egy gyanús technikai eszközre bukkantak. Ezt követően Áder testőrei 2015-ben kiváltak a TEK-ből, és a Készenléti Rendőrségen belül létrehozták a ma is működő Köztársasági Elnöki Őrséget.
Évekkel később, 2019-ben újra fellángolt az Elnöki Őrség és a TEK közötti konfliktus, mivel az Elnöki Őrség ekkor erős intézményi garanciákkal, önálló területi szervvé alakulással próbálta megerősíteni a függetlenségét. Éppen ebben az időszakban célozták meg Pomozit és Viplakot is a Pegasusszal.
A cikkben szereplő összes fontosabb állításra részletekbe menően rákérdeztünk a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, akik egyiket sem tagadták, csak annyit reagáltak, hogy „a levelében foglalt feltételezéseket Hivatalunk kommentálni nem kívánja”. Szerintük a hivatalnak „sem feladata, sem hatásköre” nincs a köztársasági elnök és családja személyi védelmében – ez a Készenléti Rendőrség dolga –, továbbá a megkeresésünkben felsorolt „körülményekkel kapcsolatos adatokkal, nyilvántartásokkal” ők nem rendelkeznek. Megkerestük a Terrorelhárítási Központot is számos kérdéssel, de ők nem válaszoltak.
Az Elnöki Őrséget jelenleg is irányító Pomozi a Direkt36 megkeresésére úgy reagált, hogy nem nyilatkozhat a médiának, a már leszerelt Viplak Attila viszont részletesen válaszolt a kérdéseinkre. Áder volt testőre elmondta: számára az a legaggasztóbb, hogy akik őt és felettesét megfigyelhették, azok rajtuk keresztül a köztársasági elnökről és családjáról is gyűjthettek információkat.
„Mi nem csak a biztonságát védtük a köztársasági elnöknek, hanem a méltóságát is. Ez például azt jelenti, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy az elnök úr és családja mikor mit csinál, hová megy, kivel találkozik. Ha ezek az információk ráadásul illetéktelen kezekbe kerülnek, az akár még a védett személy biztonságát is veszélyeztetheti” – mondta Viplak.
A kiszivárgott adatbázisban való szereplés önmagában nem bizonyítja, hogy sikerrel fel is törték valakinek a készülékét a Pegasusszal, ám a készülékek technikai átvizsgálásával korábban számos esetben kimutathatók voltak a kémszoftver nyomai. A nyilatkozni nem kívánó Pomozi telefonját nem tudtuk bevizsgálni, Viplak készülékét pedig azért nem lehetett, mert a 2019-ben használt telefonjaitól már megvált. A Pegasus kémszoftver a telefonok összes információjához hozzáfér, képes a mikrofont és a kamerát is távolról bekapcsolni.
Védeni próbálták az elnököt a kíváncsiskodó TEK-től
Az 1990-es évektől a magyar közjogi méltóságokat és a Magyarországra érkező külföldi vezetőket, valamint a kiemelt jelentőségű kormányzati-állami intézményeket egy erre specializálódott rendőri szervezet, a Köztársasági Őrezred védte. Ennek az őrezrednek volt az egyik tagja Pomozi Sándor is, aki még az első Orbán-kormány idején került az akkor házelnöki tisztséget betöltő Áder János mellé. Áderen keresztül Pomozi a Fidesz-vezetéssel is közeli kapcsolatba került, majd miután a 2000-es évek derekán leszerelt, pár évig a Fidesz privát biztonsági csapatában dolgozott. A 2010-es választások előtt például Hajdu János vezetésével még a miniszterelnöki visszatérésre készülő Orbán Viktort is személyesen védte a kampányban.
A választási győzelem után Hajdu megkapta a frissen alakult Terrorelhárítási Központ vezetését, amely a régi Köztársasági Őrezredtől rögtön át is vette a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelmét. Utóbbi feladatokat a TEK Személyvédelmi Igazgatóságának vezetőjeként a szolgálatba szintén visszatért Pomozi Sándor kapta meg 2011-ben. „Pomozit az ország legjobb személyvédelmi specialistájának tartják. Legendák keringenek róla a rendőrségen” – méltatta őt egy szakértő a Bors 2013-as cikkében, melyből kiderült, hogy még a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel lakodalmának a biztosítását is őrá bízták.
A kormányváltáskor Áder János még Brüsszelben volt európai parlamenti képviselő, a köztársasági elnöki posztot csak azután foglalta el, hogy Orbán első számú választottja, Schmitt Pál 2012-ben belebukott a plagizálási botrányába. Áder hiába a Fidesz egyik legrégebbi vezető politikusa, Orbánnal való kapcsolata nem mentes a konfliktusoktól és bizalmatlanságtól. Korábbi sajtóhírek szerint sok összetűzésük volt már a 2002-es választás után is, mert Orbán részben Ádert és körét tartotta felelősnek a választási vereségért. Az újabb, 2006-os választási kudarc után pedig a pártból kiszivárgott információk szerint Orbán tudtával jelent meg a Fidesz-közeli Magyar Nemzetben egy olyan cikk, amely Ádert azzal vádolta, hogy Orbán ellen szervezkedve egy új párt létrehozásán dolgozik.
Bár Áder több esetben is kifogásolt olyan törvényeket, amelyeket a fideszes parlamenti többség elfogadott, látványos összetűzései nem voltak Orbánnal. A háttérben ugyanakkor voltak feszültségre utaló jelek: politikai színezetű konfliktus alakult ki például a köztársasági elnök őrzése körül is.
A feszültség akkor éleződött ki, amikor 2014-ben a TEK Orbánnal szoros kapcsolatban álló vezetése parancsba adta, hogy Áder János sofőrjei a menetleveleikben a lehető legrészletesebben jelentsék le, hogy a köztársasági elnököt mikor és hová viszik, még a magánjellegű és a külföldi programok esetében is. A Direkt36-nak ezt több, az esetet ismerő forrás, köztük Viplak is megerősítette. „A menetlevél alapján utólag is bármikor könnyen össze lehet rakni, hogy az elnök úr kivel találkozik, mit csinál. Pont emiatt soha nem írtuk be, csak, mondjuk, annyit, hogy Budapest belterülete a célállomás. Mert ha a menetlevél kiszivárogna, az biztonsága kockázatot jelenthet” – magyarázta a volt testőr.
Pomozi az utasítást kikérte magának, és megtagadta a végrehajtását. „Pomoziról azt szokás tartani, hogy fideszes, de ő mindenekelőtt egy szakmai ember. (…) Mondta is nekünk, meg ne lássa, hogy bárki pontos címeket ír be a menetlevelekbe” – emlékezett vissza Viplak. Egy, az akkori konfliktust ismerő volt TEK-es forrás szerint az akkor már egy jó ideje zajló belharcokban Pomozinak többek közt két főosztályvezetőjét, a titkárnőjét és további más közeli munkatársait is eltávolíttatta a TEK-vezetés. A feszültségek hatására Pomozi végül lemondott a TEK Személyvédelmi Igazgatóság éléről, és főosztályvezetővé visszalépve onnantól már kizárólag csak Áder védelméért felelt, más védett személyekért nem.
De a problémák ezzel sem szűntek meg. „Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a TEK rezidenciaátvizsgálást végzett” – idézte fel a TEK és Áder testőrei közti szakítás részleteit ismerő egyik forrás. A köztársasági elnök Béla király úti rezidenciáját rendszeresen átvizsgálják gyanús lehallgató berendezések és más technikai eszközök után kutatva. Ez a vizsgálat hagyományosan a technikai megfigyelések mellett a technikai elhárítással is foglalkozó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) feladata volt. Az ilyen rendszeres vizsgálatok során mindig jelen volt a köztársasági elnök valamelyik személyvédelmi munkatársa is, a forrás szerint azért, „nehogy esetleg többet hozzanak, mint amennyit visznek”.
Csakhogy a TEK ezt a feladatot is átvette az NBSZ-től, majd egy alkalommal le is folytattak egy olyan átvizsgálást, ahol Áder védői közül senki sem volt jelen. Nem sokkal a TEK-esek látogatása után ráadásul előkerült egy korábban nem észlelt, gyanús technikai eszköz is a rezidencián. A Direkt36-tal az esetről részleteket megosztó források szerint ez ugyan nem egy lehallgatóeszköz volt, de az Ádert védő stáb az NBSZ-szel egy második átvizsgálást is elvégeztetett a biztonság kedvéért. Ez jelezte, hogy az államfő testőrei részéről még tovább fogyott a bizalom a TEK iránt.
Eközben a köztársasági elnök személyi védői sorra kapták a figyelmeztetéseket, hogy elkezdte őket megfigyelni a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). (A törvény szerint a rendőri vagy nemzetbiztonsági szerveknél dolgozók ellen közvetlenül csak az NVSZ folytathat titkos adatgyűjtést, a TEK nem.) „Vigyázzatok, mit beszéltek telefonon!” – idézte fel Pomozi akkori figyelmeztetését egy volt munkatársa.
Áder János világosan érzékelte a körülötte történteket, és ő maga is egyre kevésbé bízott meg Hajduékban, erősítette meg a Direkt36-nak több, a TEK akkori belső ügyeit ismerő forrás. Csikász Brigittának a konfliktusról szóló cikke szerint „Ádernél azért rendült meg a bizalom, mert az Orbánnal folytatott beszélgetéseiből világossá vált számára, hogy a miniszterelnök valamennyi programjáról képben van. Nem csak arról, ami a heti tervében benne van, hanem az összes találkozójáról […] [A] TEK vezetőjének, Hajdu Jánosnak közvetlen bejárása van a miniszterelnökhöz.” Az írás szerint a bizalomvesztéssel függött össze az is, hogy Áder megtagadta a TEK főigazgató-helyettesének, Bodnár Zsoltnak az akkoriban esedékes előléptetését.
A menetlevelek, majd a rezidencián talált eszköz ügye után a helyzet tarthatatlanná vált, ezért Áder támogatásával a köztársasági elnököt védő egység kiugrott a TEK-ből: 2015. április 1-jével a Készenléti Rendőrségen (KR) belül főosztályként megalapították a Köztársasági Elnöki Őrséget (a régi Köztársasági Őrezred már 2012-ben megszűnt, állományát és megmaradt feladatait a KR vette át).
„Súlyos erkölcsi sérelem érte a TEK-et, hiszen kiderült, az ország első embere nem bízik meg bennük, a sajtó pedig ezen csámcsogott” – mondta Viplak. „Haraggal történt az elválás” – tette hozzá egy, a TEK akkori belső ügyeit ismerő forrás. Akkori értesülések szerint ez az elválás rendkívül feszült légkörben, egy bekamerázott állománygyűlésen történt.
A következő években Pomozi újonnan létrehozott csapata számos, különleges egységeknek rendezett nemzetközi világversenyen ért el előkelő helyezéseket, miközben Áder testőreiről a kormánypárti médiában is sorra jelentek meg a méltató cikkek.
„Mi nem nindzsákat és jedi lovagokat keresünk, hanem karaktereket. Embereket olyan képességekkel, amelyeket a valóság igényel. A kiválasztás egy kemény, de célirányos fizikai, lövészeti és fegyverkezelési felmérésből áll, egy valós küzdelemből, azaz egy közelharcjártassági felmérésből, ahol kiderül, hogyan viselkedik valaki nyomás alatt, például provokációnál [...]. Előny a kiemelkedő kommunikációs képesség, a nyelvtudás, az intelligencia és a bajtársiasság” – nyilatkozta csapatáról a Zsaru Magazinnak 2018-ban Pomozi.
Akik mindent tudtak Áder programjáról
Áder Jánost 2017-ben egy második (egyben utolsó) elnöki ciklusra is megválasztották, 2019-ben pedig az egység ügyeit ismerő egyik forrás szerint az Elnöki Őrség elkezdett felkészülni az Áder utáni időkre, akinek hivatali ideje 2022 tavaszán jár le. Egyrészt azért kezdtek tervezgetni, mert a jogszabályokban nem volt egyértelműen leírva, milyen védelem jár a volt elnököknek. Másrészt azért, hogy az Elnöki Őrség hosszú távon is túlélhessen. Az elképzelés az lett volna, hogy az Elnöki Őrség kis létszámú főigazgatóságból átalakuljon területi rendőri szervvé. „Ekkor, 2019-ben válhatott a TEK számára félelmetessé az őrség önállósodása” – emlékezett vissza a forrás, aki szerint az átalakulás terve végül a TEK ellenállása miatt el is vérzett.
A Pegasus-célpontokról kiszivárgott adatbázisban Pomozi telefonszáma 2019 tavaszán bukkan fel először, amikor még úgy tűnt, hogy az átalakulási terv több rendőri és belügyes vezető támogatását is megszerzi. Viplak Attila visszaemlékezése szerint ekkor lángolt fel ismét a konfliktus a TEK-kel, és vele személyesen is olyan dolgok történtek, amik értelmezése szerint ezzel a belharccal függhettek össze.
Az ország egyik legjobb lövészeként Viplak Attila 2013-tól dolgozott a TEK-en belül a Személyvédelmi Igazgatóságon, majd a kiugráskor ő is követte Pomozi Sándort a TEK-ből az Elnöki Őrségbe. Karrierje során rendvédelmi szervek nemzetközi versenyein 17 címet nyert lövészeti számokban, és közvetlenül Pomozi alatt ő vezette a taktikai (veszélyes bevetésekre, kommandós akciókra kiképzett) egységet. Viplak 2019 nyarán bukkan fel a Pegasus célpontjai között, amit egy konkrét ügyhöz is tudott kötni: ekkoriban ugyanis az NVSZ gyűjtött róla adatokat.
Viplak Attila elvált apaként nevelte kisfiát, akinél jelentkezett egy olyan egészségügyi probléma, amely gyakori kezeléseket igényelt. Mivel a köztársasági elnök védelme gyakorlatilag 24 órás készenlétet jelentett, a testőr ezt nem tudta összeegyeztetni azzal, hogy gyerekét orvosokhoz és különféle fejlesztő foglalkozásokra vigye. Viplak ezért kivette a maradék szabadnapjait, majd fizetés nélküli szabadságra ment, amit az Elnöki Őrség vezetőjeként Pomozi hagyott jóvá. Ahogy azt is, hogy közben egy belvárosi lőtéren oktathasson, hogy el tudja valamiből tartani magát és gyerekét. Pomozival úgy állapodtak meg, hogy ha az Elnöki Őrség emberhiány miatt megszorulna, akkor Viplak azonnal visszamegy.
Viplak szerint ekkor az NVSZ – számára váratlanul – szolgálat alóli kibúvás bűncselekménye gyanújával vizsgálódni kezdett ellene. „Teljesen nonszensz, mindenre engedélyt kaptam, ráadásul ilyen bűncselekményt szabadság alatt el sem lehetne követni. Aki pedig ismer engem, az tudja rólam, hogy korábban még kétoldali tüdőgyulladással is vállaltam a szolgálatteljesítést” – mondta. Viplak szerint rajta keresztül valójában Pomozit próbálták besározni egykori főnöke ellenlábasai, hátha ezzel be lehet bizonyítani, hogy az Elnöki Őrség méltatlan Áder védelmére.
Viplak három olyan esetről is beszámolt, amikor célzott közúti ellenőrzés során teljesen átvizsgálták a ruháját és az autóját is. Az egyik alkalommal nála volt a szolgálati fegyvere, ami miatt fel akarták jelenteni, de Pomozi személyesen ment ki az igazoltatás helyszínére, ahol megerősítette, hogy beosztottja törvényesen hordja a fegyverét. Viplak azt is elmondta, hogy később látta is az NVSZ sok száz oldalas mappáját az ügyéről, mely végül az adatgyűjtési szakaszban elhalt, és semmilyen büntetőjogi következménye nem lett.
A problémái azonban itt sem szűntek meg, ezt követően ugyanis mindenféle előzmény nélkül azonnali áthelyezési és szolgálatra jelentkezési parancsot kapott a gyerekétől távolra, Sopronba. Viplak ennek hatására végül leszerelt, majd munkaügyi pert indított, melyet első fokon idén november végén meg is nyert. A tárgyaláson Pomozi tanúskodott mellette. Viplak jelenleg a privát szférában dolgozik fegyveres oktatóként.
A Pegasus segítségével azonban két megcélzott telefonjáról utólag is, évekre visszamenően hozzá lehetett férni az azon tárolt adatokhoz nem csak Áder, de az elnök családjának a mozgásáról is. Viplakot ugyan már abban az időben célozták meg a Pegasusszal, amikor már a szabadságát töltötte, de még a leszerelés előtt állt, így akkor még nem adta le a szolgálati SIM-kártyát, és nem törölte a telefonján lévő adatokat sem.
„Nálam voltak az elnök úr napi és heti programjai, ilyen részletességgel rajtam kívül csak Pomozi és a személyügyis vezető volt képben” – mondta Viplak a Direkt36-nak arról az időszakról, amikor Ádernek szolgált. Az elnököt érő biztonsági fenyegetések elhárítása és az utak tervezése mellett jellemzően Viplak kísérte el az államfő gyerekeit is különféle fesztiválokra, így a Szigetre és a Balaton Soundra, de ő készítette elő és védte például az elnök feleségét, Herczegh Anitát brüsszeli és strasbourgi utakon is. Míg az Ádert a hivatalos programokon védő testőröket egy 10-12 fős csapatból, folyamatosan rotálva választották ki, addig a nem hivatalos és külföldi programokra korábban éveken keresztül gyakran Viplak Attila kísérte az elnököt.
„A telefonjaim mindig nálam voltak, arról ment a kocsiban a GPS is. Aki engem esetleg megfigyelt, az elsősorban az elnök úrnak a napi programtervéről, részletesen pedig a magánprogramjairól és külföldi útjairól kaphatott információkat” – mondta Viplak. Bár Áder megtehette volna, hogy bizonyos esetekben lemond a védelemről, ezt Viplak szerint sosem tette meg, így a testőrök – és telefonjaik – mindenhová elkísérték.
Szerinte ugyanakkor nem a saját, hanem felettese célponttá válása az igazán súlyos. „Pomozinak rendszeresen voltak négyszemközti beszélgetései az elnökkel, állandó kapcsolatban voltak telefonon is, az ő lehallgatása így rendkívül érzékeny” – mondta Viplak, aki szerint felettese esetleges megfigyelésén keresztül a köztársasági elnök fontosabb terveiről, elképzeléseiről is értesülhettek.
Ki figyeltette az elnök embereit?
Felmerülhetne az is, hogy esetleg Pomozit és Viplakot csupán egy kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzés keretében célozták meg a Pegasusszal. Viplak elmondása szerint az ellenőrzésre a törvényi előírásnak megfelelően ötévente került mindig sor, és mivel neki 2008 óta kell ilyen átvilágításon átesnie, a sajátja 2018-ban meg is történt. Elmondása szerint a szolgálatba a 2010-es kormányváltás után visszatérő Pomozinál pedig az ellenőrzés 2020-ban volt esedékes, nem pedig célponttá válásuk évében, 2019-ben.
További kérdés, hogy Áder közeli embereként Pomozi Sándort ki és milyen indokkal választotta ki Pegasus-célpontnak úgy, hogy őt később 2021 tavaszán ráadásul dandártábornokká léptették elő. Ez ugyanis nehezen lett volna elképzelhető akkor, ha évekkel korábban bármi gyanúsat találnak nála. Elméleti lehetőség még az is, hogy egy soron kívüli úgynevezett megbízhatósági vizsgálat folyt ellene. Ennek a szabályai szerint azonban az érintettet utólag tájékoztatni kellett volna. Viplak Attila, aki közeli baráti kapcsolatban maradt Pomozival, nem tud róla, hogy ilyesmi történt volna egykori felettesével.
A történetnek különös jelentőséget ad az, hogy Áder János az ország első embereként nem csak fizikai, de elvileg szigorú nemzetbiztonsági védelem alatt is áll. Bár Magyarországon a miniszterelnök rendelkezik a valódi politikai hatalommal, a köztársasági elnök számít az első számú közjogi méltóságnak, tehát Áder János rangban Orbán Viktor előtt van. Több volt magas beosztású nemzetbiztonsági tiszt is arról beszélt a Direkt36-nak, hogy még egy egyszerű parlamenti képviselőt is kötelessége a szolgálatoknak tájékoztatniuk arról, ha egy vele kapcsolatban álló személy bűncselekmény gyanújára ad okot, főleg, ha emiatt meg is figyelik. A köztársasági elnök esetében ezt mindenképpen meg kellett volna tenni. „Ha az elnök szavai bekerülnek, mondjuk, egy lehallgatási jegyzőkönyvbe, arról neki tudnia kell” – mondta az egyik forrás. A Köztársasági Elnöki Hivatal válasza alapján azonban ők nem rendelkeztek adatokkal a testőrök megfigyeléséről.
Ha nem a szolgálat során vagy azon kívül elkövetett bűncselekmény gyanúja, hanem valamilyen nemzetbiztonsági okból figyelhették meg Áder testőreit, ahhoz pedig az igazságügyi miniszter jóváhagyása kellett. A köztársasági elnök testőreinek célponttá válásakor még az a Trócsányi László volt az igazságügyi miniszter, akit sajtóértesülések szerint Orbán Viktor Áder utódjának szán köztársasági elnökként. Trócsányit kerestük, de nem reagált a kérdéseinkre.
Áder testőreinek Pegasus-célponttá válása már a sokadik olyan történet, melynek főszereplői vagy a Terrorelhárítási Központ vezetésével kerültek konfliktusba, vagy a TEK számára érzékeny ügyekkel foglalkoztak. A leglátványosabb eset a már említett Bodnár Zsolté: a TEK második emberét is megcélozták a Pegasusszal, éppen abban az időben, amikor összetűzésbe került Hajdu Jánossal, és amikor eltávolították a szervezet vezetéséből.
Dercsényi Dávidot, a hvg.hu akkori újságíróját akkor célozták meg több telefonszámán keresztül is az izraeli kémszoftverrel, amikor egy a TEK számára kínos ügyről írt cikkeket. Pető György pilótát, egykori RTL Klub-os riportert pedig évekkel Pegasus-célponttá válása előtt a TEK emberei ültették le elbeszélgetni, és kérték meg, hogy ne adjon információkat a médiának Orbán Viktor magánrepülőzéseiről. | Áder János köztársasági elnök és családja legközelebbi testőreit is megcélozták a Pegasusszal | A Magyarország köztársasági elnöke és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetőit is megcélozták az izraeli Pegasus kémszoftverrel még 2019-ben – derítette ki a Direkt36. Az egyik célpont az Elnöki Őrséget létrehozó és azt parancsnokként irányító Pomozi Sándor dandártábornok, aki célponttá válása idején még ezredesi rangban szolgált. Bizalmi viszonyát a köztársasági elnökkel jól mutatja, hogy már 1999-ben is szerepet vállalt Áder védelmében. A másik célpont Pomozi egyik korábbi legközelebbi munkatársa, az Elnöki Őrség taktikai támogató csoportját (a köznyelvben „kommandósokat”) akkoriban vezető Viplak Attila törzszászlós, aki Ádert jellemzően a magánprogramokon és külföldi utakon kísérte, valamint az elnök családtagjait is ő védte. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2021/12/13/ader-janos-koztarsasagi-elnok-es-csaladja-legkozelebbi-testoreit-is-megceloztak-a-pegasusszal | 2021-12-13 14:13:00 | true | null | null | Telex |
Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek.
A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként.
Bodnár akkoriban vált célponttá, amikor 2018 tavaszán hirtelen el kellett jönnie a terrorelhárítástól. A TEK akkor ezt szervezeti átalakításokkal magyarázta, de a távozásáról beszámoló híroldalak szerint politikai belharcok és bizalomvesztés miatt váltották le. A Direkt36-nak több, a TEK belső ügyeit ismerő forrás egybehangzóan azt állította: Hajdú János TEK-főigazgató bizalma valóban megingott a helyettesében, mert azt gyanította, hogy Bodnár a TEK-ről, illetve személyesen róla próbálhatott meg belső információkat gyűjteni. Ezt követően Bodnár ellen belső vizsgálódás indult, majd végül eltávolították a szervezettől.
Az NSO ügyfelei által kiválasztott telefonszámokat tartalmazó adatbázishoz, melyben Bodnár száma is szerepel, a párizsi központú Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen. Az adatokat egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírói csapat elemezte, amelynek egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
Az adatbázisban való szereplés még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a telefonszámhoz tartozó készüléket sikeresen fel is törték a kémszoftverrel. Számos külföldi és magyar célpont esetében ugyanakkor a készülékeik technikai elemzése utólag kimutatta a Pegasus nyomait. Az izraeli NSO kémszoftverével egy telefon összes adatához, még a titkosított üzenetekhez is hozzá lehet férni, de a Pegasus a készülék mikrofonját és kameráját is képes távolról bekapcsolni.
Az NSO állítása szerint a Pegasust kizárólag külföldi államoknak és azok hatóságainak adják el. Számos közvetett bizonyíték utal arra, hogy a magyarországi célpontokat a magyar állami szervek figyelték meg az izraeli kémszoftverrel. Egy már leszerelt magyar titkosszolga és az NSO egyik volt alkalmazottja is megerősítette a nemzetközi újságírócsapatnak, hogy Magyarország megvásárolta és 2018-tól be is vetette a Pegasust.
Az Orbán-kormány pedig nem tagadja egyértelműen sem azt, hogy használták a Pegasus kémszoftvert, sem azoknak a személyeknek – újságíróknak, médiatulajdonosoknak, befolyásos ügyvédeknek, ellenzéki politikusoknak – a megfigyelését, akikről eddig a Direkt36 írt.
Nem Bodnár Zsolté az első olyan eset, amikor egy főnökével konfliktusba keveredő magas rangú magyar állami tisztviselő telefonját célozták meg a Pegasus kémszoftverrel. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy így járt Aszódi Attila államtitkár is, miután Süli Jánossal, a Paks II. projektért felelős miniszterrel került összetűzésbe.
Bodnár célponttá válását szokatlannak tartják a Direkt36 által megkérdezett korábbi titkosszolgálati tisztek. Többen azt mondták, hogy egy ennyire magas rangú nemzetbiztonsági vezető megfigyelése extrém esetnek számít a magyar biztonsági szervek életében. Szerintük ilyet csak nagyon súlyos bűncselekmény gyanúja esetén lehetne megtenni, Bodnárral szemben azonban a jelek szerint ilyesmi nem merült fel, hiszen nem gyanúsították meg semmivel, és a TEK-től való távozása után is kapott rendőrségi pozíciókat.
A Pegasus-megfigyelés célpontjának kiválasztott Bodnár Zsoltról több kérdést is feltettünk a TEK-nek és a kormánynak, amelyekre nem érkezett válasz. Bodnárt többször, több csatornán is kerestük, de nem reagált. Ezért nem volt lehetőség a készülékének átvizsgálására sem, így nem tudtunk utánanézni annak, hogy a telefonját valóban sikerrel feltörték-e a Pegasusszal.
Egy barátság vége
Amikor 2010-ben megalakult a Terrorelhárítási Központ, az új szervezet számos bírálatot kapott amiatt, hogy annak vezetését az exkommandós Hajdú Jánosra, Orbán Viktor egykori személyi testőrére bízták. A sok száz éles rendőri akcióban részt vevő Hajdúnak bűnözők elfogásában rengeteg tapasztalata volt, de felderítésben, elemzésben, szervezetirányításban jóval kevesebb. Hajdú azonban maga mellé vette a tapasztalt rendőri vezetőként ismert Bodnár Zsoltot, akivel éveken keresztül elválaszthatatlannak tűnő párosként vezették a TEK-et.
Linkedin-profilja szerint Bodnár 1983-ban kezdte rendőri karrierjét bűnügyi nyomozóként, a 90-es években az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bűnözés elleni részlegét vezette, majd a kétezres években a BRFK bűnügyi területért felelős főkapitány-helyetteseként szolgált. Hajdú János innen hívta át magához a frissen alakuló terrorelhárítási szervhez.
A szervezet belső ügyeit ismerő források Bodnár Zsoltot úgy jellemezték, hogy ő lett „a terrorelhárítás esze”. Ő felelt a terrorfelderítésért vagy éppen a nemzetközi együttműködésért, de a TEK sajtótájékoztatóin is többször ő magyarázta el egy-egy aktuális ügy részleteit a médiának.
Éppen ezért lepett meg sokakat még a TEK-en belül is, amikor 2018 májusában Bodnárt egyik napról a másikra kirúgták, mondta egy terrorelhárítással is foglalkozó volt biztonsági tiszt a Direkt36-nak. Bodnár ráadásul nem csak helyettese, de közeli barátja is volt Hajdúnak. „Abszolút érthetetlen, ami történt köztük” – mondta egy közös ismerősük, aki szerint emberileg is megviselte a feleket a konfliktus.
Több, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint Hajdú gyanakodni kezdett a helyettesére, hogy az a háta mögött politikai-hatalmi érdekekből különféle belső információkhoz próbál meg hozzáférni mind a szervezetről, mind róla személyesen.
Egy, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint erről a gyanúról Hajdúék értesítették a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumot, ahol komolyan vették a bejelentést. Az ilyenkor szokásos procedúra szerint egy rendvédelmi szervezet – például a TEK – saját gyanúba keveredett vezetője ellen nem szokott és nem is tud komolyabb nyomozást folytatni. Hasonló ügyekben a belső elhárítás, azaz a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) jár el, akik akcióik során a titkosszolgálati eszköztár teljes arzenálját – magukat másnak kiadó fedett ügynökök, telefonlehallgatás, titkos megfigyelés stb. – bevethetik.
A konfliktus egyik ismerője szerint annak a gyanúja fel sem merült, hogy Bodnár esetleg szervezett bűnözői köröknek vagy külföldi titkosszolgálatnak vitt volna ki információkat. Elmondása szerint a TEK főigazgató-helyettese a Fidesz-kormányon belüli egyik korábbi belső konfliktus eredményeként kényszerült távozni.
Arról már korábban megjelentek sajtóhírek, hogy Bodnár távozása összefüggésben állhatott a Lázár János és Pintér Sándor közötti konfliktussal. Lázár a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után ambicionálta azt, hogy ő kerüljön a Belügyminisztérium élére, de a tárcát végül Pintér Sándor kapta meg. Ahogy azonban Lázár idővel egyre befolyásosabbá vált a Fideszben – 2014 és 2018 között, hatalma csúcsán a Miniszterelnökséget vezette miniszterként –, számos konfliktust is vállalt Pintérrel és az alá tartozó belügyi apparátussal, sőt kifejezetten a TEK-kel is.
A 2018-as választás után Lázár kikerült a kormányból, és a Magyar Hang akkori cikke szerint az ő távozásának eredménye lett „bizalmi okokból” Bodnár távozása is. Az Index pedig akkoriban arról írt, hogy Bodnárnak a Belügyminisztériumban voltak ellenlábasai, és ez vezetett a távozásához.
Nem ez volt ugyanakkor az első hasonló konfliktus, ahol felmerült, hogy a TEK a kormányzaton belül gyűjt és szállít egyik vezetőről a másiknak információkat. 2015-ben a hvg.hu írta meg, hogy forrásaik szerint Áder János köztársasági elnök bizalma azért rendült meg a személyi védelmét addig ellátó TEK-ben, mert „az Orbánnal folytatott beszélgetéseiből világossá vált számára, hogy a miniszterelnök valamennyi programjáról képben van. Nem csak arról, ami a heti tervében benne van, hanem az összes találkozójáról.”
A cikk szerint ezzel függött össze az is, hogy „az ország egyik legjobb felderítőtisztjeként számon tartott Bodnár Zsoltnak, a TEK-főigazgató-helyettesének a március 15-i előléptetését dandártábornokból vezérőrnaggyá Áder nem hagyta jóvá”. (Érdekesség, hogy a fenti cikk szerzőjét, Csikász Brigittát évekkel később szintén megfigyelték a Pegasusszal.)
Olyan, mint a bolgár poligráfosok
Az eddig elérhető információk mind arra utalnak, hogy a magyar célpontok ellen a magyar állami szervek vetették be a Pegasust. Mivel Bodnár maga is magas rangú hatósági vezető volt, ez azt jelentené, hogy lényegében a saját kollégái vették célba a kiberfegyverrel.
Ez rendkívülinek számítana olyan korábbi titkosszolgák szerint, akik számos belső vizsgálatot, nyomozást, valamint fegyelmi és büntetőeljárást láttak testközelből.
Egy korábban terrorfelderítéssel is foglalkozó volt titkosszolga szerint nagyon extrém eset, ha egy állam egy Pegasus szintű kiberfegyvert valamelyik saját titkosszolgálati vezetője ellen vet be. „Elvileg előfordulhat, de akkor ott már elég nagy a baj” – magyarázta a volt titkosszolga, aki szerint ilyesmire csak nagyon súlyos és nagyon egyértelmű gyanú esetén kerülhet sor. Példaként említette az idegen hatalomnak való kémkedést, illetve a korrupciót.
Hasonló esetekben a belső nyomozás jellemzően vádemelésbe és büntetőeljárásba torkollik, ahogy az 2010 után is történt a megelőző időszak több titkosszolgálati vezetőjével szemben. Csakhogy Bodnár Zsolttal semmi ilyesmi nem történt. A TEK Bodnár kirúgását mindössze azzal magyarázta, hogy az évek során megváltozott a „felderítési és elhárítási környezet”, és ez „indokolt bizonyos átalakításokat, ami érintett szolgálati területeket, és eredményezett vezetői változásokat. Bodnár Zsolt r. dandártábornok úr más szolgálati területen, nem a TEK állományában folytatja munkáját.”
Ha felmerült is bármilyen gyanú Bodnárral szemben, az mégsem lehetett annyira súlyos, hiszen valóban a rendőrség kötelékében maradhatott – Linkedin-profilja szerint távozása után az ORFK-nél lett vezető tanácsadó. Egy, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint Bodnár később az FBI-akadémiaként is ismert budapesti Nemzetközi Rendészeti Akadémián is megfordult, majd végül leszerelt, és egy magánbiztonsági cégnél helyezkedett el. Egy volt titkosszolgálati vezető szerint, ha Bodnár valóban törvénytelen dolgot tett volna – például jogosulatlanul fért hozzá titkos adatokhoz –, akkor minimum feljelentést kellett volna tenni ellene, aminek elmulasztása önmagában is bűncselekmény. Ha viszont Bodnárra valódi gyanú nélkül, egyszerűen politikai okból dolgoztak rá, akkor maga a megfigyelés lehetett jogszerűtlen.
Bodnár telefonszámának felbukkanása a Pegasus célpontjainak listáján egy más típusú kérdést is felvet.
„Saját embereinkre, ráadásul saját rendőr tábornokunkra ráengedni egy izraeli kémszoftvert, az pont olyan lenne, mint a bolgár poligráfosok voltak”
– mondta egy volt kémelhárító tiszt a Direkt36-nak. Arra az esetre utalt, amikor Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (az Alkotmányvédelmi Hivatal elődje) főigazgatója magukat bolgárnak álcázó orosz szakemberek segítségével saját munkátársairól poligráfos tesztet készíttetett, az így keletkezett érzékeny információk pedig a gyanú szerint Oroszországba szivároghattak ki. Abban az ügyben az őrizetbe vételek, házkutatások, majd hosszú évek bírósági eljárásai után végül felmentő ítélet született a kémkedés és bűnpártolás vádja alól.
„Ha egy civil személy telefonjáról szívnak le információkat egy izraeli kémszoftverrel, az csúnya dolog, mert sértheti az ő egyéni jogait. Ha viszont a TEK egyik vezetőjével teszik ezt meg, ott már magyar nemzetbiztonsági érdekek és a legsúlyosabb államtitkok forognak kockán”
– magyarázta egy volt magyar elhárítótiszt. Szerinte amennyiben a TEK főigazgató-helyetteséről vagy az ő kommunikációjából bármilyen információ külföldre szivárgott, az már csak azért is rendkívül aggasztó, mert a TEK biztosítja többek közt Orbán Viktor miniszterelnök és családja védelmét is.
Nincs egyelőre nyilvános bizonyíték arra, hogy a Pegasusszal folytatott megfigyelések adataihoz hozzáfértek volna külföldi kormányok, például Izrael, ahol a kiberfegyvert kifejlesztő NSO központja van. Az NSO határozottan állítja, hogy ők nem adnak át semmilyen információkat az izraeli kormánynak. A cég azt is állítja, hogy ők maguk nem is látnak rá azokra az adatokra, amelyeket ügyfeleik a Pegasusszal gyűjtenek.
Ezeket az állításokat azonban több tényező is kétségessé teszi. Ilyen például önmagában az a tény, hogy kiszivárgott az a Forbidden Stories és az Amnesty International által megszerzett adatbázis, amely NSO-ügyfelek által kiválasztott célpontokat tartalmaz (az izraeli cég vitatja, hogy a kiszivárgott telefonszámok Pegasus-célpontok lettek volna, de számos bizonyíték szól e mellett).
Továbbá amerikai titkosszolgálati források a nemzetközi újságírócsapat amerikai partnerének, a Washington Postnak azt állították, hogy az NSO kémszoftverrel gyűjtött információk legalább egy része az izraeli kormánynál landol. Gerard Araud egykori francia diplomata, az NSO volt külső tanácsadója szintén arról beszélt egy interjúban, hogy bár nincs rá bizonyítéka, de meggyőződése szerint a cég valóban együttműködik az izraeli titkosszolgálattal, a Moszaddal. A Pegasust kifejlesztő NSO-t ugyanis egykori izraeli hírszerzők alapították, és moszados kötődésű emberek ülnek a cég felügyelőtestületében is. Araud azt is állítja, hogy feltételezése szerint a Pegasus „hátsó ajtaján” (backdoor) keresztül még az amerikai CIA is hozzáférhet adatokhoz. A Pegasus esetleges hátsó ajtajának veszélye miatt nem használja az eszközt például Oroszország sem.
A Pegasus-megfigyelések ügyében vizsgálódó Mesterházy Attila MSZP-s képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke is többek közt azt próbálja megtudni, szivároghattak-e nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatok külföldre. Mesterházy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójával is találkozott. Bár titoktartást kellett aláírnia, a Direkt36-nak annyit elárult, hogy a titkosszolgálati vezetőknek feltett kérdéseire nem kapott egyértelmű és megnyugtató választ. Mesterházy szerint haladéktalanul ki kellene vizsgálni, hogy magyar államtitkok külföldre kerülésével sérültek-e nemzetbiztonsági érdekek, és az izraeli kémszoftver magyar használata miatt történhetett-e államtitoksértés, kémkedés vagy hazaárulás. | Izraelben terroristák ellen fejlesztették ki a Pegasust, Magyarországon terrorelhárítási vezetőt céloztak meg vele | Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek. A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/izraelben-terroristak-ellen-fejlesztettek-ki-a-pegasust-magyarorszagon-viszont-terrorelharitasi-vezetot-celoztak-meg-vele/ | 2021-10-22 14:26:00 | true | null | null | Telex |
Fiktív számlákkal több mint 700 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek egy dunántúli bűnszervezet, amelyet a NAV 2018-ban számolt fel – írja az MTI.
A NAV nyomozói IT-szakemberek, revizorok és járőrök támogatásával 56 helyszínen tartottak házkutatásokat és lefoglalásokat három évvel ezelőtt.
A nyomozás során 25 számlakiállító és több mint 40 számlabefogadó társaságot sikerült azonosítani.
A bűnszervezet valós tevékenységet nem végző, strómanok vezette cégek nevében állított ki valótlan tartalmú számlákat.
A nyomozók több mint egymilliárd forint értékben ingatlanokat, bankszámlákat zároltak, és gépkocsikat, ékszereket, befektetési aranyat foglaltak le, csaknem 250 millió forintot pedig önként térítettek meg a gyanúsítottak. A párhuzamosan zajló adóvizsgálatokban és sikeres végrehajtási eljárásokban is befolyt félmilliárd forint az államkasszába, így az okozott kár teljes egészében megtérült – áll a NAV közleményében.
Az ügyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vádemelési javaslattal adta át a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségnek. A szervezet vezetőit bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják, akár 20 év börtönt is kaphatnak. | Hétszázmillió forintnyi adót spóroltak meg a számlagyárral, de aztán lebuktak | Fiktív számlákkal több mint 700 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek egy dunántúli bűnszervezet, amelyet a NAV 2018-ban számolt fel – írja az MTI. A NAV nyomozói IT-szakemberek, revizorok és járőrök támogatásával 56 helyszínen tartottak házkutatásokat és lefoglalásokat három évvel ezelőtt. A nyomozás során 25 számlakiállító és több mint 40 számlabefogadó társaságot sikerült azonosítani. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/12/13/nav-szamlagyar-fiktiv-szamlak-700-millio-forint | 2021-12-13 14:46:00 | true | null | null | Telex |
Napok óta a műtrágyáról beszélnek a fideszes politikusok, és azt ismételgetik, hogy mindennek az oka „Bige László, aki a magyar piacon szinte egyedüliként állítja elő a műtrágyát, a kartellezés során jelentős jövedelmet vont el a gazdáktól, kihasználva monopolhelyzetét”. A Lázár János felügyelte Ménesbirtoknál is duplájára drágult a műtrágya – csak épp azt nem Bige szállítja, hanem Csányi Sándorék cége.
Naponta jelennek meg cikkek a KESMA-lapokban a műtrágyával kapcsolatban. Nem is akárhogy, a címek elég beszédesek: „Nagy István: tűrhetetlen, hogy bárki nyerészkedjen a magyar gazdákon” (sonline.hu), „Jakab István: a gazdákon meggazdagodott Bige László nem boríthatja fel az élelmiszerellátást” (Délmagyar.hu), „Feldman Zsolt: elfogadhatatlan a Bige László által a magyar gazdákkal űzött játék” (origo.hu), „Forintban kifejezhetetlen a kár, amit Bige László okoz a gazdáknak a magas műtrágyaárakkal” (bama.hu) – és még lehetne folytatni a sort.
A fideszes politikusok nyilatkozatai is egymás után jelennek meg, ehhez csatlakozott a MAGOSZ is. „Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a műtrágya árának növekedésről szóló sajtótájékoztatón nevén nevezte azt, aki szerintük a jelenlegi műtrágya helyzet okozója. Elmondta, Bige László, aki a magyar piacon szinte egyedüliként állítja elő a műtrágyát, a kartellezés során jelentős jövedelmet vont el a gazdáktól, kihasználva monopolhelyzetét” – jegyezte le a hiros.hu. A Bige-csoportra 14 milliárdos bírságot szabott ki októberben a versenyhivatal, miután megállapította, hogy a nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására.
Az átlagolvasó valószínűleg nem foglalkozik a műtrágyával, ami nem véletlen. A legutóbbi Agrárcenzus szerint 2020-ban a KSH 234 ezer gazdaság termelési szerkezetéről és azok főbb jellemzőiről gyűjtött adatot. Ebből kiderül, hogy 2010 óta a gazdaságok száma kétharmadára csökkent. 2020-ban több mint 97 ezer állandó, 84 ezer időszaki és 33 ezer nem a gazdaság által közvetlenül foglalkoztatott alkalmazott dolgozott a gazdaságokban. Ebből azt is meg lehet tudni, hogy a legkisebb gazdaságok esetében a húsfeldolgozás (ide tartozik pl. a disznóvágás) a legjelentősebb, míg a nagyobb gazdaságok körében a mezőgazdasági szerződéses munka fordul elő leggyakrabban. Ugyanakkor a mezőgazdaság hatással van az élelmiszeriparra.
A kormánypárti politikusok és a KESMA-lapok szerint a műtrágya-áremelkedés kizárólag Bige László műve. „Korábban 60-80 ezer forint között hozzá lehetett férni a műtrágyához, most 205 és 250 ezer forint között mozog a hatóanyag-szükséglet egy hektárra vetítve” – ezt az index.hu-nak mondta az agrárminiszter.
Nagy István meg is fejtette, nem az egekbe drágult földgáz miatt – aminek a távfűtésre gyakorolt hatásáról itt írtunk –drága a műtrágya, hanem mert „Bige László nyílt politikai szerepvállalásáról inkább arra lehet következtetni, hogy
a baloldal kampány-finanszírozásának az árát akarják megfizettetni a magyar gazdákkal és a magyar emberekkel”.
Ahogy a NAK elnöke is csak Bigét látja a műtrágya drágulás mögött. Győrffy Balázs szerint „tovább gyűrűzik a műtrágyapanama, ennek kapcsán szólaltam ma fel ismételten a Parlamentben. Bige László kifejezetten a gáz drágulásával indokolja a műtrágya árának emelését. Ehhez képest bár az elmúlt hetekben ingadozott a gáz ára, de alacsonyabb volt, mint az októberi csúcson, mégis újabb áremelést akart letolni a gazdálkodók torkán.”
A KSH adatai szerint így alakultak 2017 óta a műtrágya árak.
A grafikonról könnyű leolvasni, hogy 2019 első negyedévében drágább volt a műtrágya, mint 2020 tavaszán, és 2021. nyarán sem érte még el a 2019-es árat.
Lázár Jánosék is dupla áron vásárolnak – Csányiéktól
A Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. közbeszerzései alapján így változtak a műtrágya árak: 2018-ban 863 tonna MAS (mészammonsalétrom) 27%-os nitrogénalapú műtrágya beszerzésére írtak ki tendert, ezt a KITE Zrt. 53 411 070 forintért szállította.
A ménesbirtok 2019-től kezdve évente 1000–1300 tonna műtrágyát vásárol. Több fajtát, de arányaiban szinte mindig ugyanazt. A közbeszerzések összárat adnak meg, nincs fajtákénti részletezés. Az alábbi táblázatban az elmúlt évek beszerzéseit mutatjuk tonnára visszaosztva. Jól látszik, hogyan emelkedtek duplájára az árak a tavalyihoz képest.
2019-ben az IKR Agrár Kft. és a KITE közösen szállított Mezőhegyesre, 2020-at a Composite-Trader s.r.o., Szlovénia (sic!) nyerte. Ilyen cég azonban ott nincs, csak Szlovákiában, valószínűleg hibásan tüntették fel a közbeszerzési értesítőben. 2021-ben és 2022-re pedig ismét a KITE szállíthat. Ezt a szerződést 2021. november 10-én írták alá.
De a KITE nem csak a műtrágyán keresztül kapcsolódik a Ménesbirtokhoz. Még októberben jelentette be Lázár János, hogy alapítványi kézbe kerül a mezőhegyesi Ménesbirtok. Az agroinform.hu írta meg, hogy „a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány birtokába kerül majd a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100%-os részvénycsomagja, valamint 8219 hektáros termőföldvagyon és 1839 hektár erdőterület vagyonkezelői joga”. Valamint, hogy „a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumának tagjai:
Lázár János elnök
Balczó Barnabás, MFB Invest Zrt. vezérigazgató
Csányi Attila, Bonafarm Csoport Zrt. vezérigazgató
Kerezsi Miklós, ABO Holding Rt.
Csányi Attila, Csányi Sándor fia, a portfolio.hu írása szerint „a KITE Zrt. igazgatósági tagjaként részt vesz az integrátor cég irányításában, kiemelt figyelmet fordítva a KITE és a Bonafarm Csoport tevékenységének összehangolására”.
Vagyis Csányi Sándor érdekeltsége, a KITE Zrt. szállíthatja a korábbi ár kétszereséért a műtrágyát annak a Ménesbirtoknak, ahol a fia az alapítványban kuratóriumi tag.
A Bige Lászlóhoz tartozó Nitrogénművek Zrt. nem is indult a közbeszerzésen, pedig korábban a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok műtrágya közbeszerzésére gyakran pályázott, és jobb árakat is kínált a többi jelentkezőnél. (Igaz, 2020 után a Zrt. már nem adott be árajánlatot.) Megkerestük ezért a céget, hogy megtudjuk, miért nem indultak a tenderen, és hogy miért nem pályáznak a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. is kiírásaira. Cikkünk megjelenéséig a Nitrogénművek Zrt. nem válaszolt.
Összetett folyamatok a háttérben
„A nitrogénműtrágya ára fél év alatt 100-120 százalékkal emelkedett Magyarországon, nehéz helyzetet teremtve a gazdálkodók és nitrogénfelhasználók számára. Az okok között szerepel a földgáz árának növekedése, a globális járványhelyzetben nehézkessé vált szállítás, a nyugati felvevőpiac »éhsége«, a terményárak emelkedése, illetve mindezen hatások összegződése” – ezt már az agrarunio.hu írta november elején.
A lap megszólaltatta Vázsonyi Lászlót, a VulcanAgro Kft.fejlesztőmérnökét, Cséri Lászlót, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi igazgatóját, Szabó Jánost, az RWA Magyarország Kft. műtrágyaüzletág-vezetőjét és Podráczki Károlyt, a Colas Északkő Bányászati Kft. értékesítőjét, valamint Kürthy-Molnár Zoltánt, a Timac AGRO Hungária Kft. marketingmenedzserét. Főbb pontokban az interjúalanyok szerint a műtrágya-áremelkedést az alábbiak okozzák:
kiesett a piacról az egyik nagy szereplőnek számító Keleti Agrár cégcsoport (a 21 milliárdos forgalmú cég csődbe ment, a NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága indított ellene végrehajtást 2021 nyarán – a szerk.);
a gáz ára tavaly nyáron 5–8 euró/MWh között alakult, jelenleg 70 euró/MWh fölött van (a másik tényező a szén-dioxid-kvóta jelentős mértékű drágulása – eddig 400 Ft/tonnát jelentett a műtrágya előállítási költségében, most viszont a 11-szeresét);
minden egyes euró növekedés a földgáz árában négy euró növekedést jelent a pétisó tonnánkénti önköltségi árában;
a műtrágyapiacon tapasztalható jelentős áremelkedések oka a foszfor és a nitrogén hatóanyagok árának növekedése;
a folyamat egy évvel ezelőtt kezdődött a foszfor világpiaci árának emelkedésével, ezt követte a kálium, majd pedig a nitrogén drasztikus drágulása.
Kerestük a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, hogy miként érinti őket a műtrágya drágulása, tudnak-e az árnövekedés ellen tenni, hogyan látják a műtrágyaárakat. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
További drágulást várnak a gazdák
„Mindegy, hogy a KITE-től vagy az IKR-től veszek, vagy a Bige-Holdingtól. Nincs jelentős árkülönbség. A nitrogénes műtrágya a tavalyi tonnánkénti 50-65 ezer forintról jelentősen drágult, mi folyékony nitrogén műtrágyát használunk, legutóbb tonnánként 245 ezer forintért vettük” – mondta egy Csongrád-Csanád megyei gazda.
Úgy számolt, ha nem most szerzik be az anyagot, akkor az tavasszal még drágább lesz. Egy másik gazda arról beszélt, hogy a pétisó 2021-ben 50-55 ezer forint, 2022-re a Bige-csoportnál 217 ezer forint, de emelkedik, szerintük 250 ezer forint lesz. Komplex 3 komponens NPK 2021-ben 110 ezer forint volt, 2022-ben 300 ezer forint is lehet.
„Amíg a kukorica ára 80-90 ezer forint között mozog, és a napraforgó 300 ezer forint tonna, addig ezt ki lehet gazdálkodni” – tette hozzá. Itt érdemes megjegyezni, hogy a december 13-i héten a Budapesti Értéktőzsdén a kukorica jegyzése 93-96 ezer forint között tart.
Nyitókép: Lázár János, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja (b) és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a kuratórium elnöke Gödöllőn, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) ünnepi névadó dokumentumának aláírásán 2021. február 1-jén. Az eddig Szent István Egyetem (SZIE) néven működő felsőoktatási intézményhez csatlakozott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete és gazdasági társaságai, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A MATE fenntartója a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány. (forrás: MTI/Kovács Tamás) | Kétszeres áron vásárolja a műtrágyát a Lázár János felügyelte Ménesbirtok Csányiék cégétől | Napok óta a műtrágyáról beszélnek a fideszes politikusok, és azt ismételgetik, hogy mindennek az oka „Bige László, aki a magyar piacon szinte egyedüliként állítja elő a műtrágyát, a kartellezés során jelentős jövedelmet vont el a gazdáktól, kihasználva monopolhelyzetét”. A Lázár János felügyelte Ménesbirtoknál is duplájára drágult a műtrágya – csak épp azt nem Bige szállítja, hanem Csányi Sándorék cége. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/16/ketszeres-aron-vasarolja-a-mutragyat-a-lazar-janos-felugyelte-menesbirtok-csanyiek-cegetol/ | 2021-12-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hadházy Ákos parlamenti képviselő izgalmas ügyben kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt, majd a kérdést és az arra adott választ is ismertette az ügyészség.
A kérdés-felelet talán az első jele annak a nagyszabású ügynek, amely hónapok óta lázban tartja a hazai távközlési és informatikai szakmát. Hadházy arról érdeklődött Polt Péter legfőbb ügyésznél, hogy
folyik-e büntetőeljárás a Sys IT Services Kft. (jogutód a Sys IT Network Zrt.) ügyében, amely cég 2019 júniusában 19 milliárd forint értékben szerződött a Budapesti Közlekedési Zrt.-vel.
Hadházy azt is kérdezi, hogy ezen nyomozások közül van-e olyan, ahol a T-Systems Zrt., a 4iG Nyrt. vagy a Deutsche Telekom vezetőjét tanúként meghallgatták.
Milyen bűncselekmény gyanújával folynak az eljárások?
Rövid, de igenlő válasz
Polt Péter válaszában elismerte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) üzletszerűen és bűnszervezetben, különösen nagy értékben elkövetett költségvetési csalás ügyében nyomoz. De ennél többet nem árult el a részletekről.
Hadházy a Facebook-bejegyzésben próbálta értelmezni, hogy mi történt. Mi ennyire erős következtetéseket nem vonnánk le, de amennyire az ügyet ismerjük, egy számlagyárról van szó, és az a gyanú, hogy több magyar távközlési cég „fogadott be” ilyen számlát ettől a csapattól, ezért lehetnek érintettek többen is a szektor üzletemberei közül.
Korábbi érdeklődéseink
A történet hónapok óta kering, így korábban már mi is érdeklődtünk.
Gál Katalin, Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség szóvivője kérdésünkre elárulta, hogy
a nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytatja és a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség felügyeli. Az ügynek több tucat gyanúsítottja van, közülük jelenleg egy személy áll letartóztatás hatálya alatt, további egy fő bűnügyi felügyeletben van. Az elkövetési érték a másfél milliárd forinthoz közelít áfa adónemben.
A konkrét cégneveket, amelyek alapján beazonosíthatóak lennének annak vezetői, az ügyészségi szóvivő nem erősíthette meg, mert a sajtó tájékoztatása csak anonim módon történhet, de azt a szóvivő korábban nekünk is megerősítette, hogy a kérdéseinkben megfogalmazott szektorhoz és témához (vezető hazai távközlési cégekhez) köthető az ügy. Kérdésünkben konkrét nevekre is rákérdeztünk, amelyekre Gál Katalin annyit tudott írni, hogy
„az Ön által leírt keresztnevek megegyeznek az ügyben szereplő személyek keresztneveivel. A Zsolt nevű személy letartóztatás alatt áll, a Gergely keresztnevű pedig bűnügyi felügyelet alatt.”
Biztos megerősítés nélkül a konkrét neveket talán korai lenne leírni, illetve mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, de úgy tudjuk, hogy F. Zsolt mind a fővárosi közlekedési céghez, mind az informatikához kötődik, és egy korábbi bűncselekménye miatt egy évtizede sokat szerepelt a hírekben. Meglepő módon V. Gergely egy egészen más bűncselekmény miatt maga is megjárta a lapok címlapjait, de a börtönt is. Az ügy előrehaladtával biztosan lesz még róluk szó.
És a cégek?
Természetesen igyekeztünk a kérdésben megnevezett T-Systems, illetve 4iG Nyrt. kommunikációs munkatársait elérni.
A T-Systems (vagyis a Magyar Telekom) azt jelezte, hogy
hatósági megkeresés esetén, törvénytisztelő vállalatként a T-Systems együttműködik a hatóságokkal, ugyanakkor folyamatban lévő ügyekben való esetleges érintettségéről nem kíván nyilatkozni.
A 4iG a mai megkeresésünkre még nem válaszolt, de korábbi (2021. június végi) hasonló megkereséseink idején azt a választ kaptuk, hogy
„a NAV az elmúlt évek során több alkalommal is kért információkat partnereinkről, beszállítóinkról vagy megrendelőinkről, mivel több száz társasággal állunk kapcsolatban. A közelmúltban is érkezett ilyen megkeresés a 4iG Nyrt.-hez, amellyel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tettünk, illetve segítettük a NAV munkáját. Tőkepiaci társaságunkkal szemben nincs folyamatban NAV eljárás, ezért nincs a BÉT-en ilyen esetekben tájékoztatási kötelezettségünk.” | Másfél milliárdos költségvetési csalás ügyében nyomoz a NAV | Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos képviselőnek megerősített egy nyomozást, úgy tudjuk, hogy egy milliárdos forgalmi adót elcsaló számlagyár gyanújáról van szó. Hadházy arról érdeklődött Polt Péter legfőbb ügyésznél, hogy folyik-e büntetőeljárás a Sys IT Services Kft. (jogutód a Sys IT Network Zrt.) ügyében, amely cég 2019 júniusában 19 milliárd forint értékben szerződött a Budapesti Közlekedési Zrt.-vel. Hadházy azt is kérdezi, hogy ezen nyomozások közül van-e olyan, ahol a T-Systems Zrt., a 4iG Nyrt. vagy a Deutsche Telekom vezetőjét tanúként meghallgatták. Milyen bűncselekmény gyanújával folynak az eljárások? Polt Péter válaszában elismerte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) üzletszerűen és bűnszervezetben, különösen nagy értékben elkövetett költségvetési csalás ügyében nyomoz. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/12/10/a-nagy-infokommunikacios-szamlagyar-itt-az-ujabb-volner-ugy | 2021-12-10 14:59:00 | true | null | null | Telex |
Ismét önálló könyvesboltja van a saját városában a pécsi székhelyű Alexandrának. A baranyai megyeszékhely belvárosában pár hete nyílt meg az új üzlet, de a néhány éve még meghatározó könyvkereskedelmi és kiadócsoport más szegmensben is terjeszkedik. Visszaszerezték az alexandra.hu domént, mostantól az ő kezükben van az itt zajló online kereskedelem is.
„A név kötelez”
– ezzel a szlogennel adott hírt a fejleményekről az Alexandra, jelezve, hogy „végre ismét a kiadócsoporthoz tartozik a teljes Alexandra brand”. A bejegyzést illusztráló fotón a kiadót vezető Matyi Alexandra édesapjával, az Alexandra-csoportot alapító, a szakmában kétes megítélésű Matyi Dezsővel szerepel együtt. Matyi Dezső évek óta nem szerepel a nyilvánosságban – azóta, hogy az Alexandra céghálózatának nagy része 2017-ben csődbe jutott.
Négy éve mentek csődbe, a nyomozás gyanúsításig sem jutott
Az Alexandra meghatározó szereplője volt a magyar könyvpiacnak, a piac közel harmadát tudhatták a magukénak, kiadóik mellett az online és offline kereskedelmük is megkerülhetetlen volt. Több mint 80 boltjuk működött az országban, voltak könyvpalotáik, az országos hálózatuk az egész szegmenst átfogta. Szakmai hírük azonban elég rossz volt, elsősorban azért, mert rendszeresen csúsztak a szerződéses kifizetésekkel, akár hónapokat, fél éveket is. A kívülállóknak mégis váratlan volt a 2017-es csőd, ami után több száz kisebb könyvkiadónak maradtak adósai, emiatt sokan kerültek súlyos helyzetbe. Akkor sokan tartottak attól, hogy az Alexandra-csődbe az egész magyar könyvszakma bele fog rokkanni. Bár a piac összességében jobban jött ki a sokkból, mint előzetesen gondolták, főleg a kisebb szereplőknek ez így is súlyos csapást jelentett.
Az Alexandra saját narratívája szerint azért kerültek annak idején lehetetlen helyzetbe, mert az átvilágításukra felkért cég átverte őket, másoknak adta bérbe az ő üzleteiket, miközben 3,8 milliárd forinttal tartoztak nekik – a másik oldal szerint Matyi Dezső vett ki szabálytalanul pénzt az üzletekből. Matyi több részből álló cégbirodalmának legnagyobb vállalata, a Pécsi Direkt Kft. a csődje után 11 milliárd forint tartozást hagyott maga után. Az utcai árusból lett könyves üzletember eleinte azt állította, hogy a kiadók felé fennálló tartozásaikat a nagykereskedelemmel foglalkozó másik cége, a Könyvbazár Kft. fogja rendezni, de aztán hamarosan ez a cég is arról tájékoztatta a kiadókat, hogy az átvett könyveik után nem tud fizetni. A végfelszámolás tudomásunk szerint azóta sem záródott le.
Az Alexandra-csőd miatt több feljelentés is született, négy év alatt azonban az ügyészség a gyanúsításig sem jutott el. A Fővárosi Főügyészség a nyomozás jelenlegi állásával kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy a nyomozás továbbra is felderítési szakaszban van. Tájékoztatásuk szerint a nyomozás „sikkasztás úgynevezett egyszerű gyanúja miatt” zajlik. Ilyen esetben a nyomozásnak a büntetőeljárási törvény szerint nincs határideje.
Az Alexandra mostani visszatérése ezért sokakat dühít a magyar könyvkiadók között – pedig valójában soha nem is tűntek el teljesen. Az Alexandra kiadói csoportja, ami szervezetileg független volt a csődbe jutó kereskedelmi szegmenstől, tovább működött. Az Alexandra Kiadó néhány, magyar szinten sztárszerzőnek számító írót is megtartott, illetve leigazolt, náluk jelennek meg például Frei Tamás könyvei, és a csoporthoz tartozik a tinilány-irodalomban rendkívül népszerű Leiner Laura regényeinek kiadója is. Szintén az Alexandra-csoporté a minőségi irodalommal foglalkozó Európa Könyvkiadó.
A könyvüzleteknek más sorsuk lett, 2017 után az Alexandra boltjainak többségét átvették a versenytársak, az Alexandrának most csak öt kisebb saját márkaboltja van. A legjobb helyen lévők többségét a Libri vette át, számszerűen pedig a Líra üzemeltette tovább a legtöbb kereskedelmi egységet. A magyar könyvpiac óriásai tehát tovább bővültek, és hosszabb távon sokak szerint nem jártak rosszul az Alexandra bedőlésével, amivel a saját online kereskedelmi rendszerük is nyert. A sokak szerint egészségtelen szerkezetű magyar könyvpiac az események hatására azonban még tovább koncentrálódott. Ma már a Libri a teljes piac több mint felét uralja, miközben az MCC résztulajdonszerzésével kormányközeli szereplők is bevásárolták magukat a feltételeket diktálni képes vállalatbirodalomba.
A karácsonyi csúcs előtt vették vissza az online kereskedelmet
Tíz, jellemzően kevésbé kedvező adottságú Alexandra-boltot a Könyvmolyképző Kiadót vezető Katona Ildikó Bookangel Kft.-je vitt tovább. Bár az Alexandrának rossz híre volt a könyves szakmában, a vásárlók között a csőd vélhetően nem okozott akkora érzelmi törést, az üzletek pedig népszerűek és bejáratottak voltak. Nem mindegyiket sikerült azonban gazdaságosan üzemeltetni: négy átvett bolt azóta be is zárt, köztük a budapesti Nyugati téren az ötemeletes könyvpalota, aminek nem lehetett kitermelni a költségeit.
Abban, hogy az Alexandra-boltok egy része már csak vitte a pénzt, általánosabb folyamatok is benne vannak. Azok az üzletek, amelyek egy országos hálózat részeként még üzemképesek voltak, önmagukban már nem feltétlenül álltak meg saját lábon, és a vásárlói szokások is változtak: egyre inkább a nagyobb plázákban lévő könyvesboltok a meghatározóak, a járvány hatására pedig nagy löketet kapott az online kereskedelem is a hagyományos rovására.
„Olyan helyzetben kellett dönteni, amikor az egyik legnagyobb könyvpiaci szereplő esett ki. Az Alexandra bedőlése a könyvszakmának is nagy veszteség volt, és az olvasók számára is fenyegető volt, hogy megszűnnek a kedvelt könyvesboltjaik. Független kiadóként egy vadul koncentrálódó piacon úgy gondoltuk, hogy akkor van nagyobb biztonságban a munkánk, ha kereskedésünk is van” – mondta most a Telexnek Katona Ildikó. Ő akkor a boltok mellett megszerezte az alexandra.hu domént is, ahol azóta a saját online könyvkereskedelmi rendszerét üzemeltette. Mindezt előremenekülési stratégiaként írja le: szerinte a könyvszakmában olyan szintű gravitáció van, a kisebb szereplők annyira ki vannak szolgáltatva, hogy „csak az olvasók önálló elérése, a szokásaik megismerése és a speciális kiszolgálásuk a járható út”. Utólag úgy látja, talán igazuk volt azoknak, akik szerint hiba volt megőrizni az Alexandra nevet, mert a brand túlságosan sérült a csőd és a cég renoméja miatt. Ők mostantól Aranybagoly néven folytatják, és olyan újításokban gondolkodnak, amelyek az olvasás népszerűsítését is szolgálják.
Most azonban szinte egyik napról a másikra az alexandra.hu is visszakerült az Alexandra-csoporthoz, vagyis ezután azt szintén Matyiék működtetik, és az odaszokott vásárlók miatt ez már értékesebb felület, ha nem is közelíti meg a 2017 előtti, többmilliárdos értékét. A doménre szóló szerződés határozott idejű volt, így Katona Ildikó elmondása szerint az valamikor mindenképpen visszakerült volna a pécsi céghez. Az, hogy ez már most, a könyvkereskedelemben kiemelkedőnek számító karácsonyi szezon előtt megtörtént, váratlanul és súlyosan érintette – a szerződés felmondását elmondása szerint az Alexandra egy közelebbről nem részletezett banális hiba miatt tudta elérni. Az alexandra.hu korábbi vásárlói ezentúl az aranybagoly.hu-n érik el az eddigi online kereskedést, januártól pedig a korábban Alexandra néven működő könyvesboltok is Aranybagoly könyvesboltok lesznek.
„Ezzel visszakerült a teljes brand a kiadói csoporthoz, így jobban tudunk az olvasókkal kommunikálni. Mostantól, ha azt mondják, hogy Alexandra, az már mind valóban mi vagyunk” – mondta a Telexnek az Alexandra ügyvezetője, Matyi Alexandra. Az Alexandra-csoport az ő nevét viseli, Matyi Dezső annak idején a lányáról nevezte el a könyves cégcsoportot, és három éve hivatalosan is ő vette át a céget. Maga Matyi Dezső jelenleg is el van tiltva a cégvezetéstől, korábbi vállalatbirodalma maradéka különböző családtagjai nevén van. Matyi Alexandra elismeri, hogy édesapja szokott neki tanácsokat adni könyves kérdésekben: „Ha szükségem van rá, itt van mellettem, de neki már más dolgai vannak az életben, a könyvkiadást és a kapcsolódó tevékenységeket már én csinálom” – mondta a Telexnek.
„Mindig azon leszek, hogy megháláljam édesapámnak azt a gesztust, hogy rólam nevezte el a céget”
„A munka mindig megtérül” – biztatja a könyveseket a milliárdos tartozást hagyó Alexandra vezetője
Az Alexandra-örökség továbbvitelét nem mindenki nézi hasonló örömmel. „Az Alexandra-csőd miatt a könyves szakmát négymilliárd forint kár érte, ki lehet jelenteni, hogy itt valaki ellopta a pénzt. Most pedig azt látjuk, hogy a Matyi-féle cégbirodalom folytatja a pályafutását, mintha mi sem történt volna” – mondja Galambos Ádám, a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ) elnöke. A kisebb független kiadókat tömörítő szervezetet 2017-ben, éppen az Alexandra-válság után hozták létre. Mint Galambos mondja, többeknek akkor fel is kellett függesztenie ideiglenesen a tevékenységét az Alexandra kifizetetlen számlái miatt, volt, aki az Auchanba ment árufeltöltőnek. Az MKÉSZ demonstrációkat szervezett, és feljelentéseket is tettek, Galambos pedig felháborítónak tartja, hogy négy év után sehol nem tart az ügyük. Ő úgy gondolja, hogy az Alexandra-csoportnak a bevételeiből kellett volna a könyvkiadókat kompenzálnia. Azt is elvárta volna, hogy a nagy könyvkiadók a történtek után bojkottálják az Alexandrát, ez azonban szintén illúzió maradt:
„Nincs szolidaritás, úgy látszik, ebben az országban mindent meg lehet csinálni”
– mondta a Telexnek a MKÉSZ elnöke.
Az Alexandra-bojkott a gyakorlatban nehezen lenne kivitelezhető: a forgalmazók saját érdekeikkel mennének szembe, ha nem árusítanának olyan népszerű könyveket, mint A Gyűrűk Ura sorozat, csak azért, mert az az Alexandra-csoporthoz tartozik. Az alexandra.hu oldalon is megjelennek a nagy rivális kiadói csoportok kiadványai, ott vannak már a Líra könyvei is. A kiadók, ha akarnák, sem tudnák könnyen megakadályozni, hogy a könyveik megjelenjenek az Alexandránál, hiszen egy közbeiktatott könyvterjesztő annak adja tovább a könyveket, akiknek akarja.
„Bár formálisan ez már nem Matyi Dezső cége, a szakma egy része érthető módon ideges az Alexandra aktivitását látva. A kapitalizmus azonban úgy működik, hogy ha valakinek van áruja, akkor azt árulni is fogják” – fogalmazott a Telexnek Gál Kati, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnök-igazgatója. Mint hozzátette, egy bojkott megszervezésének jogi akadálya is van. „Folyamatban lévő jogi eljárás alatt az Egyesülés csak etikai fenntartásainak adhat és ad is hangot rendszeresen. Reméljük, hogy a hatóság mielőbb mindkét cég – Pécsi Direkt, Könyvbazár – felszámolásának végére ér, a büntető feljelentések beérnek, perek lezajlanak és a károsultak számára hosszú idő után megnyugtató ítéletek születnek. Addig is a kiszolgáltatott írók, szerkesztők, fordítók, kiadók várakozni kényszerülnek, az optimisták reménykedhetnek, hogy valaki majd egyszer kifizeti a cég tartozásait.”
Az Alexandra vezetőit is megkérdeztük, hogy tervezik-e a kiadói csoport bevételeiből kompenzálni a károsult kiadókat, fordítókat, szerkesztőket, könyves szakembereket. Matyi Dezső a megkeresésünkkor a lányához irányított, Matyi Alexandra pedig azzal hárította el a kérdést, hogy ő a 2016-os dolgokban nem illetékes nyilatkozni, különben is, ők is károsodtak akkor, nemcsak más kiadók. „A könyvkiadók egy része még mindig arra apellál, abból él, hogy a 2016-os eseményekre hivatkozik. Az Alexandra szenvedte el a legtöbb veszteséget, de kemény munkával helyre tudtunk állni. Nagyon kívánom a többieknek is, hogy ezt ők is el tudják felejteni, és ne a múltból táplálkozzanak. A befektetett munka mindig megtérül” – mondta az Alexandra-csoport vezetője. | Sokmilliárdos adósságot hagyott maga után, de most visszatér az Alexandra | Matyi több részből álló cégbirodalmának legnagyobb vállalata, a Pécsi Direkt Kft. a csődje után 11 milliárd forint tartozást hagyott maga után. Négy évvel azután, hogy a csődjével megrengette a könyvpiacot, ismét erősít az Alexandra. A pécsi cég az elmúlt hetekben visszaszerezte az alexandra.hu online felületet, új könyvesboltot nyitott, és „a név kötelez” szlogennel ünnepli a visszatérést. A könyves szakmában ez sokaknak nem tetszik, nekik a cégvezetéstől eltiltott Matyi Dezső lánya által irányított Alexandra azt üzeni, hogy a kemény munkának mindig meglesz a gyümölcse, és ne a múlttal foglalkozzanak. | null | 1 | https://telex.hu/kult/2021/12/10/sokmilliardos-adossagot-hagytak-maguk-utan-most-ujra-visszater-az-alexandra | 2021-12-10 15:13:00 | true | null | null | Telex |
Líbia máig sem tudott igazán kikeveredni a 2011-es forradalom utáni káoszból, de a kormányzat azért igyekszik elvarrni a múlt szálait. Ennek fontos része, hogy az ország visszaszerezze azt a minden bizonnyal hatalmas vagyontömeget, amelyet a Líbiát több mint négy évtizeden át egy személyben irányító Moammer Kadhafi és megbízottjai menekítettek külföldre.
A líbiai vagyon-visszaszerzési és eszközkezelő irodát a líbiai kormány 2017-ben hozta létre az ENSZ és az Európai Unió támogatásával. A szervezet elsődleges célja, hogy felderítse az 1969-től 2011-ig tartó rezsim alatt korrupt ügyletekkel és az állami alapok megcsapolásával külföldre vitt pénzügyi eszközöket. Ennek érdekében tegnap keresetet nyújtott be egy manhattani bíróságon nyolc, az Egyesült Államokban is tevékenykedő nagy bankcsoporttal szemben.
A Bloomberg cikke szerint a névsor igen illusztris, szerepel rajta a Bank of America, a Bank of New York Mellon, a Citigroup, a Credit Suisse, a Deutsche Bank, az HSBC, a JPMorgan és a UBS. A kereset szerint a Kadhafi és köre által ellopott állami források egy része ezeken a pénzintézeteken folyt keresztül, így valószínűleg információkkal is rendelkeznek ezek hollétéről. A líbiai szervezet ezért engedélyt kér arra, hogy hozzáférjen az erről szóló információkhoz.
A kereset szerint az iroda jelenleg úgy becsüli, hogy „legkevesebb több tízmilliárd dollár” értékű vagyontömegről van szó, amely az ország népét illeti. A szervezet ügyvédeinek közleménye szerint ez lehet a történelem legnagyobb állami vagyon-visszaszerzési akciója.
Az országra rá is férne ez az összeg, mert bár Líbia olajban gazdag, de a 2011 óta kisebb-nagyobb intenzitással szinte folyamatosan zajló polgárháború olyan szintű pusztítást okozott, hogy az újjáépítés költségei elérik legalább a százmilliárd dolláros nagyságrendet. Érdekesség, hogy – bár voltak ebben fordulatok – jelen állás szerint a 2011-ben meggyilkolt Moammer Kadhafi egyik fia, Szaif Al-Iszlam Kadhafi is indulhat az ország történetének első elnökválasztásán december 24-én. Ha nyer, az elég érdekes helyzetet teremtene a Kadhafi család által eltulajdonított állami javak visszaszerzésével kapcsolatban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gyilkos robotok jövője és a líbiai csatatérMesszire vezető előrelépés a hadviselés evolúciójában az autonóm módon működni képes kamikázedrónok bevetése, ha arra tényleg úgy került sor, ahogyan egy ENSZ-jelentés tárgyalja. | Amerikai bankok tudtával fosztogathatta országát a líbiai diktátor | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20211210/amerikai-bankok-tudtaval-fosztogathatta-orszagat-a-libiai-diktator/ | 2021-12-10 06:06:00 | true | null | null | G7 |
|
Kalandosan indult november végén a Lázár János felügyelte tram-train: a második napon vonathiba miatt egész napos késések voltak. A projektet felügyelő kormánybiztos közösségi oldalán azt írta, „jóindulatú javaslat és genyó észrevétel egyaránt jöhet!”. Majd egy nappal később már arról kérdezte az utasokat, hogy ritkítsák-e a megállókat Szegeden.
Merthogy lassabb a tram-train, mint ahogy azt Lázár János korábban beharangozta. Pedig az ITM miniszterhelyettese, Schanda Tamás is azt mondta, hogy „a tramtrain menetrendje a két belváros közötti utazási időtartamot 30-32 percre rövidíti, amellyel jelenleg egyik közlekedési forma sem tudja felvenni a versenyt, beleértve a személygépkocsit is”. Csakhogy a hivatalos menetrend ma is 40 perccel számol ezen a szakaszon.
Szembejött a valóság
Hogy baj lehet a menetrenddel, már októberben kiderült. A KTE közelekdési konferenciáján Győr Sándor, a MÁV Start Zrt. menetrend-tervezési koordinátora úgy fogalmazott: „jelen pillanatban méréseket végzünk, próbafutások vannak, és méréseket végzünk a pályán, amit a VPE (a vastúti pályakapacitás elosztó – a szerk.) munkatársai is párhuzamosan folytatnak.
Most a mérések során a tapasztalataink inkább negatívak, tehát azokat, amiket az MT-ben feltételezett menetidők voltak, semmiképpen sem tudtuk eddig mérni.
Ennek több oka is van, de olyan adatokat tudok mondani, hogy hódmezővásárhelyi szakaszon 11 perc alatt ért végig kilenc perc helyett a jármű, ahol ugye intenzív gyorsításokkal, homokzsákos terhelésekkel közlekedett a jármű, tehát imitálva volt mindenképpen azt, hogy hogyan közlekedjen, vonatkereszt nem volt. A nagyvasúti szakaszon is közel 18 perc alatt tudtunk átérni. Az SZKT szakaszon pedig több mint 17 perc alatt tudta a jármű teljesíteni ezt a távot. A kijelölt megállókban megállt, a járműnek az ajtónyitás és az ajtózárásra összesen körülbelül 14-15 másodpercre van szüksége, és akkor még ehhez kell az utascserét is hozzászámolni.”
Az emlegetett MT a megvalósíthatósági tanulmány. Erről Győr Sándor azt is mondta, hogy hiába készült el az MT, azt „nem tudtuk úgy figyelembe venni, hiszen abban az alkalmazott engedélyezési, illetve tervezési sebességek továbbá a jármű egyes paraméterei nem minden esetben egyeztek meg a jelenlegi, illetve a gyakorlatban már tapasztalt valós értékekkel. Így ebben az MT-ben szereplő menetrend, a megadott paraméterek maradéktalan megvalósulását és az üzemszerű biztosítóberendezés használatát feltételezte, tehát egy végállapotra készült.
Nekünk pedig információnk szerint például az oldalgyorsulási értékek változása miatt képes az MT-hez képest más sebességi infrastruktúra áll rendelkezésünkre, vagy Hódmezővásárhelyen belüli kis sugarú ívekben szintén kihatással bírt a tervezésre, illetve az ott alkalmazható menetrendre.
Az elvi menetrendtervezettől így a mi tervezetünk eltért, mert a tervezés során csak az ideálisan figyelembe vehető adatokkal számoltunk, próbáltunk életszerűen kalkulálni.
Ugye az MT-ben tervezett szegedi szakasz például 15 perces menetidővel szerepelt. Ugyanakkor a mi méréseink szerint, illetve az SZKT-val is egyeztetett menettartamhoz 17 perc eleve, itt már két perccel későbbi dolgokkal kellett terveznünk vagy kalkulálni. A hódmezővásárhelyi szakasznak is kilenc perc az MT-ben a kalkulált menetideje, amit a mi méréseink szerint jelenleg nem tudunk teljesíteni.”
A szakember arra is kitért, hogy a megvalósíthatósági tanulmány más sebességekkel számolt. Arról is beszélt, hogy a 10 perces követés csak idén nyáron merült fel, Lázár Jánostól jött a kérés.
„Az első felkérésben még nem volt egy tíz perces sűrítésről szó, majd 2021. június során volt egy olyan közszolgáltatási bizottsági megbeszélés, ahol a kormánybiztos úr kérésére vizsgálni kellett azt, hogy 10 percenkénti követéssel csúcsidőben milyen menetrendi tervezet lehet kivitelezhető. Így ez azt jelentette, hogy a csúcsórákban mindkét irányban 20 percenként közlekednek, de reggel Szeged felé pedig ennek 10 percenkénti sűrűsítése is megvalósulhasson” – mondta a MÁV Start Zrt. menetrend-tervezési koordinátora a konferencián.
Kalkuláció: 600 utas öröme lehet reggelente a 72 milliárdból megépült tram-train | atlatszo.hu
November 29-én indul a tram-train, a menetrend végleges: 40 perc a két város főtere között. Amiről eddig kevés szó esett, hogy hányan élvezhetik majd a villamos-vasút előnyét. Merthogy a vonatsűrűség és a férőhelyek száma ezt is befolyásolja. Andó Gergely közlekedési szakértő szerint reggelente 600 ember életét könnyítheti meg a tram-train, miközben reggel 6 és 7 óra között jelenleg 12 busz vár Hódmezővásárhelyről Szegedre – ez nagyjából ugyanekkora kapacitást jelent. Sokan nem a két település között ingáznak, így kérdés, hajlandóak lesznek-e vállalni az átszállást. Az autósokról nem is beszélve.
10 évre titkos
Vagyis a megvalósíthatósági tanulmány számos olyan részletet tartalmaz, amelyből kiderülne, hogy terveztek, és abból mi valósult meg. Ilyen lenne például az utasszám vagy az, hogy honnan csábítanának át a vasút-villamosra utasokat, illetve milyen megtérüléssel számoltak. Éppen ezért közadatigénylést adtunk be a MÁV Start Zrt.-nek.
Ahol azonban azt válaszolták, a kért adatokat nem áll módjukban kiadni, mert:
„A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.
(6) A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”
Szerintük „az IKOP” Szeged-Hódmezővásárhely tram-train rendszer – járműbeszerzés” projekt még nem zárult le, továbbá a megvalósíthatósági tanulmányt, a hozzá tartozó indikátorszámítást és pénzügyi mutató számítás mellékleteit, a költség-haszon elemzést illetve a költségeket alátámasztó dokumentumokat további jövőbeli döntés (például további támogatási jogviszony létrehozása) meghozatalának alapjául szolgálhat (sic!), melyre tekintettel adatigénylését jelenleg a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel nem áll módunkban teljesíteni.”
Csakhogy ez az érvelés az Átlátszó jogászai szerint nem állja meg a helyét, így pert indítunk a közérdekű adatokért, hogy megtudjuk, milyen tervek alapján, mennyi idő alatt térül meg a 72 milliárdos közpénzköltés.
Nyitókép: Utasokat szállító tram-train hódmezővásárhelyen 2021. november 29-én. Ezen a napon indult a Hódmezővásárhely-Szeged tram-train (villamosvasút), az utasok április közepéig ingyen utazhatnak a két város között. A tram-trainnel a két város központja 35 perc távolságra kerül egymástól, az utasok a lakásukhoz legközelebbi megállóban, villamosmegállóban felszállva eljuthatnak a másik város központjába. (forrás: MTI/Rosta Tibor) | 10 évre titkosították a 72 milliárdba kerülő tram-train megvalósíthatósági tanulmányát | A tervezett sebességet és a menetidőket sem lehet tartani a Hódmezővásárhelyet Szegeddel összekötő villamos-vasúton. A megvalósíthatósági tanulmányban állítólag még 10 perces követésről sem volt szó, annak lehetőségét csak Lázár János kérésére kezdték vizsgálni. A szakemberek már októberben arról beszéltek, hogy a valóság eltérhet a tervektől, ezért szerettük volna elolvasni az eredeti tanulmányt, hogy kiderüljenek a 72 milliárdos beruházás pontos részletei. Közadatigénylésünket azonban elutasította a MÁV Start Zrt., ezért úgy döntöttünk, perelünk az adatokért. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/17/10-evre-titkositottak-a-72-milliardba-kerulo-tram-train-megvalosithatosagi-tanulmanyat/ | 2021-12-17 11:38:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Pécs;Volvo;
2021-12-02 20:11:32
Óriási fordulat a Volvo-perben
Az elsőrendű vádlott váratlanul felbukkant új ügyvédje már nem kívánja bíróságra idézni a fideszes Bánki Eriket.
A Kaposvári Törvényszéken csütörtökön a tanúk meghallgatásával folytatódott a már eddig is nagy politikai visszhangot kiváltó buszper. A tárgyláson olyasmi történt, ami a hazai joggyakorlatban párját ritkítja. Ennek megértéséhez azonban érdemes felidézni az előzményeket.
Mint arról többször írtunk, 2015-ben a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Kft. vásárolt Hollandiából 115 használt Volvo-buszt 3,5 milliárd forintért, ám utóbb kiderült, hogy a flottát pár héttel korábban 700 millióval olcsóbban kínálták. A Pécset irányító, fideszes többségű közgyűlés mégis igent mondott a megdrágított ajánlatra. Az ügyben előbb Hollandiában, majd annak hatására Magyarországon is vizsgálat indult, és a Tüke korábbi vezetőjét, Paiger Istvánt megvádolták jelentős értékre elkövetett gazdasági csalással.
Paiger az első pillanattól tagadta a bűncselekményt, és azt mondta, hogy nem ő, hanem Pécs vezetői döntöttek a buszvásárlásról. Erre építette a volt igazgató ügyvédje, Bodnár Imre is a védekezés stratégiáját. Bodnár a bizonyítékok alapján egyértelműen úgy látta, hogy Paiger nem követhette el a bűncselekményt, ezért indítványozta az ügyben szerepet játszó fideszes politikusok megidézését a bíróságra. A törvényszék meg is idézte Páva Zsoltot, aki 2009 és 2019 között volt Pécs polgármestere, és a város korábbi alpolgármesterét, parlamenti képviselőjét, Csizi Pétert. Hétfőn jönnie kellett volna a két fideszes politikusnak, ám az utolsó pillanatban – sokakat megmosolyogtató okokkal – kimentették magukat, így nélkülük folyt a tárgyalás. Bodnár indítványozta Bánki Erik meghallgatását is, a Fidesz legbefolyásosabb baranyai parlamenti képviselője ugyanis épp a buszvásárlás idején járt Hollandiában. A bíróság Bánki idézéséről még nem döntött.
A hétfői tárgyalási nap meglepetése volt, hogy Paiger mellett feltűnt egy új, fővárosi ügyvéd, Gyalog Balázs. Paiger – akkor kérdésünkre válaszolva – azt mondta, hogy egy meg nem nevezett ember tanácsára fogadta fel a jóhírű ügyvédet, s azért tette ezt, mert szeretne már túl lenni a peren. Azt is elismerte, hogy Gyalog Balázs ügyvédi díját nem ő fizeti. Ám, hogy ki, azt nem árulta el. A történet azért nehezen értelmezhető, mert Paiger ellen eddig érdemi bizonyíték nem hangzott el a bíróságon, vagyis a volt igazgató nyerésre áll, így új ügyvédhez forduló szorongása alaptalannak tűnik.
Csütörtökön újabb tanúk meghallgatásával folytatódott tárgyalás, s a nap végén Paiger új ügyvédje, Gyalog Balázs bejelentette, hogy nem kívánja megidézni a perben Bánki Eriket. Ezt hallva Bodnár Imre felállt, és elmondta, hogy rá már itt nincs szükség, s immár nem ügyvédje az elsőrendű vádlottnak.
A tárgyalás után beszéltünk Paigerrel, de akkor ő nem akart nyilatkozni. Megkérdeztük Bodnár Imrét és Gyalog Balázst is, de ők – az ügyvédi titoktartásra hivatkozva – nem beszélhettek az ügyről.
A csütörtöki történés számos találgatásra adhat okot Pécsen. A város közéletében jártas helybéliek már eddig is úgy gondolták, hogy nem a buszbotrány meghatározó tetteseit vádolták meg. Az utolsó pernap erősítheti ezt a gyanút. A jelek arra utalnak, hogy a város és a megye fideszes politikusai tartanak a pertől. Erről vall, hogy nem jöttek el a bíróságra tanúként, és Bánki visszamondott megidézési szándéka is erre utal. Bánki helyzete azért is kínos, mert egyik volt üzleti partnere, a Németországban élő P. Endre volt a per harmadrendű vádlottja, aki 170 millió forint értékű eurót kapott a buszok közvetítéséért, holott ebben a munkában nem vett részt. P. Endre elismerte a bűnösségét, és visszafizette a pénzt, így az ő ügyét lezárták, felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Ettől még marad a kérdés, hogy miért épp Bánki ismerőse kapott munka nélkül pénzt? A kérdés egyelőre kérdés marad, hisz Bánkit most nem idézik meg.
Ám Bánki ettől még nem nyugodhat meg, hisz a perbe már korábban belépett – megkárosított sértettként – a Tüke Kft., s a cég ügyvédje várhatóan kéri majd Bánki megidézését. Azért prognosztizálható ez, mert 2019-ben – többek között épp a buszbotrány miatt – az összefogó ellenzék Pécsen nagy győzelmet aratott az önkormányzati választáson, s az új városvezetés nyilván tisztázni szeretné, hogy kik voltak a baranyai megyeszékhelynek kárt okozó buszbeszerzés kiagyalói és haszonélvezői. | Óriási fordulat a Volvo-perben | Az elsőrendű vádlott váratlanul felbukkant új ügyvédje már nem kívánja bíróságra idézni a fideszes Bánki Eriket. A Kaposvári Törvényszéken csütörtökön a tanúk meghallgatásával folytatódott a már eddig is nagy politikai visszhangot kiváltó buszper. A tárgyláson olyasmi történt, ami a hazai joggyakorlatban párját ritkítja. | null | 1 | https://nepszava.hu/3139685_oriasi-fordulat-a-volvo-perben | 2021-12-02 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
lemondás;mentelmi jog;gyanú;hivatali vesztegetés;Völner Pál;
2021-12-07 11:18:32
Völner Pál lemond posztjáról
Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, akivel szemben az ügyészség szerint vesztegetés gyanúja merült fel, tagadja a bűncselekmény elkövetését.
Nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy politikai következményeit és a mai nappal lemond államtitkári posztjáról Völner Pál államtitkár – közölte a politikust képviselő ügyvédi iroda kedden az MTI-vel.
Mint azt kedd reggel megírtuk, a legfőbb ügyész Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.
Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is volt egyben.
A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől jogtalan előny ellentételezéseként kapta az alkalmankénti 2-5 millió forintot. Az ügyészek szerint Völner – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően. | Völner Pál lemond posztjáról | Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, akivel szemben az ügyészség szerint vesztegetés gyanúja merült fel, tagadja a bűncselekmény elkövetését. | null | 1 | https://nepszava.hu/3140066_volner-pal-lemond-posztjarol | 2021-12-07 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Batka Zoltán;Fekete Norbert;
korrupció;Völner Pál; NER;
2021-12-08 06:00:00
A NER beáldozta, így Völner megbukott
2-5 millió forintos kenőpénzek miatt gyanúsították meg az igazságügyi államtitkárt, akinek a közvetlen családtagjaihoz köthető cég vagyona százmilliós.
Látszólag váratlanul robbantott kedd reggel a Legfőbb Ügyészség a közleménnyel: bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette gyanúja miatt indítványozták Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség súlyos gyanút fogalmazott meg a kormánypárti képviselővel, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, Varga Judit miniszter helyettesével szemben, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztosként is dolgozott. Ez utóbbi különösen fontos az ügy szempontjából.
A vádhatóság szerint ugyanis Völner a végrehajtói kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. Vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a kar elnöke kérésének megfelelően – áll a közleményben. Mint írták, az ügyben 12 tizenkét gyanúsított van: nyolc végrehajtó és egy végrehajtó-helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll. Arról nem írtak, hogy a többi három gyanúsított miként érintett, esetleg kormánytag-e.
A közlemény megjelenése után Völner az ügyvédjén keresztül bejelentette, benyújtja lemondását államtitkári tisztségéről, ugyanakkor állította, semmilyen bűncselekményt nem követett el. Völnert többször is kerestük telefonon, de nem vette fel. Megkerestük az Igazságügyi Minisztériumot, és többek között azt kérdeztük, érint-e az ügy más dolgozót a tárcánál, a miniszter érez-e felelősséget, amiért hivatalában sokáig észrevétlen maradhatott, hogy helyettese korrupciós ügy főszereplője lehet. Érdemi választ nem kaptunk.
Az állami apparátus hallgatása nemmeglepő ebben az ügyben: Völner ugyanis csak az egyik utolsó mozaikelemként került a helyére, az előzményeket pedig sokáig igyekeztek elhallgatni.
Minden azzal kezdődött, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő információkat szerzett és hozott nyilvánosságra arról, hogy komoly ügy robbant ki a végrehajtói karnál, amelynek elnöke, Schadl György hetek óta nem elérhető. November közepén aztán a Blikk arról írt, hogy a testület egyik magas beosztású vezetője és felesége éppen Dubajba készült, amikor a repülőtéren letartóztatták.
Amikor erről Hadházy megkérdezte Polt Pétert, a legfőbb ügyész csak annyit közölt: „Kérdésének megválaszolására a vonatkozó rendelkezésekre tekintettel nincs lehetőség”. Végül az ügyről több információt feltáró 24.hu nevesítette, hogy a kar elnökét, Schadl Györgyöt vették őrizetbe. Az ügyet később Gulyás Gergely kancelláriaminiszter igyekezett bagatellizálni, arról nem tett említést, hogy kormánytag is érintett lehet az ügyben.
Márpedig hamar kiderült, hogy ez így volt: Hadházy Ákos észrevette, a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség vitte, márpedig ez a szervezet korrupciós ügyben csak akkor jár el, ha kormánytag is érintett. Végül az ügyészség több hetes hallgatás után lépett a nyilvánosság elé az üggyel és Völner meggyanúsításával. Az ügyészség lapunknak nem kommentálta, hogy pontosan mennyi ideje volt már látókörükben Völner Pál, illetve konkrétan milyen nyomozati cselekményeket veszélyeztetett volna, ha elmondják, kik az ügy érintettjei. Hadházy Ákos lapunknak elmondta: úgy tudja, a kamara tagjait korábban megfenyegették, hogy nem beszélhetnek az ügyről, azaz szerinte egyértelműen az ügy eltussolása volt a cél. Mindenesetre a tucatnyi gyanúsított arra utal, hogy hosszabb időn át figyelhették a hatóságok az érintetteket. És ezt jelzi az is: Völnernek egy ideje már nem lehetett ráhatása a végrehajtói kinevezésekre. A végrehajtókkal kapcsolatos korábbi igazságügyi minisztériumi feladatok ugyanis – és erre az tárca sietett felhívni a figyelmet tegnap – 2021. október 1-jétől a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához tartoznak.
Hadházy Ákos meg nem erősített értesülései szerint a korrupciós ügy kirobbanása mögött egyetlen vitás eset állhat. Ennek megértéséhez érdemes felidézni: rendkívül jól jövedelmező a végrehajtói állásokat újraosztotta 2016-ban újraosztotta a kormányzat, de úgy, hogy sokan „pályáztak” a korábbinál kevesebb posztra. Hadházy úgy tudja, ebben a versenyben lehettek olyanok, akik kenőpénzekkel próbálták javítani esélyeiket, vagy akár havi díjat ajánlottak a jelentős bevétellel járó állás elnyeréséért cserébe. Meg nem erősített hírek szerint végül egy olyan végrehajtó-jelölt „terített”, aki mégsem kapta meg a neki megígért lehetőséget.
Völner Pál korrupciós ügye nemzetbiztonsági szempontból is kérdések sorát veti fel. Varga Judit miniszter ugyanis korábban azt közölte: Völner Pál volt az, aki a minisztériumon belül személyesen elbírálta a titkosszolgálatok felterjesztéseit arról, hogy kit lehet – akár az izraeli kémszoftverrel, a Pegasussal is – lehallgatni. Emiatt megkerestük az elhárító hatóságot felügyelő belügyminisztériumot: Hogyan nem tűnt fel az Alkotmányvédelmi Hivatalnak a titkosszolgálati felterjesztéseket elbíráló Völner korrupciós érintettsége? A tárca csak annyit válaszolt: „nem áll módjukban választ adni”. Az ügyben ugyanakkor megszólalt Stummer János, a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, aki szerint a csütörtöki ülésükön a Völner-ügyről is szeretnék majd kérdezni Pintér Sándor belügyminisztert.
Kétmilliós kenőpénz, kétmilliós fizetés, százmilliós vagyon
Az államtitkárként havonta bruttó 1,3 millió forintot, képviselőként további 1,2 milliót kereső Völner a vagyonbevallása szerint egy győri és egy nyergesújfalui ingatlan, és az oda bejelentett ügyvédi iroda tulajdonosa, és van 15 millió forintnyi bankbetéte. Szűkebb családja érdekeltségeinél már nagyobb értékeket látni. Közös a cégekben, hogy jobbára Völner államtitkári kinevezése után fordultak termőre.
Völnerék családi – a politikus felesége és a fia nevén lévő – cége a főtevékenység szerint ingatlanüzlettel foglalkozó Tagba kft. A 2015-ben alapított cég igen hamar százmilliós forgalmat ért el, a cég eszközállománya közel egymilliárdosra hízott, ebből csak a pénzeszközök 552 milliót tesznek ki.
Völner családja megvetette a lábát a hajózási piacon is. Épp akkoriban, amikor a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban infrastruktúráért felelős államtitkár volt Völner, így hozzá tartozott a hajózás is.
2016-tól a volt KDNP-tag hajóskapitány Szalma Botondot váltva lett a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke. A Tagba Kft.-nek 2017 óta résztulajdona van a nyergesújfalui Mahartlog Port Kft.-ben, ennek a cégnek pedig egyik vezetője az államtitkár 1994-ben született fia. A néhány tízmilliós forgalmú Mahartlog Port Kft. másik vezetője Domán Beáta, aki a svájci Viking River Cruises magyar leányvállalatát is vezeti. (A svájci cég Viking Sygyn nevű óriáshajója volt, amely beborította a Hableány nevű hajót, 28 ember halálát okozva.) Mint arról korábban írtunk, Viking River Cruises hazai leányvállalata NER-közeli cégnek számít, ez a társaság vehette meg korábban a fővárosi kikötőhelyek után évi több milliárdos pontondíjat szedő Mahart Passnave Kft. 49 százalékát, míg 51 százalék maradt a Rogán Antal felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökségnél. | A NER beáldozta, így Völner megbukott | 2-5 millió forintos kenőpénzek miatt gyanúsították meg az igazságügyi államtitkárt, akinek a közvetlen családtagjaihoz köthető cég vagyona százmilliós. | null | 1 | https://nepszava.hu/3140134_a-ner-bealdozta-igy-volner-megbukott | 2021-12-08 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
hivatali vesztegetés;Völner Pál;
2021-12-08 08:24:42
Százmilliós vagyona van a Völner családtagjaihoz köthető cégnek
Lapunk átnézte a politikushoz közeli céghálót, és arra jutott: a felesége és fia nevén lévő, 2015-ben alapított vállalkozása ugyancsak jól működik.
Az államtitkárként havonta bruttó 1,3 millió forintot, képviselőként további 1,2 milliót kereső Völner a vagyonbevallása szerint egy győri és egy nyergesújfalui ingatlan, és az oda bejelentett ügyvédi iroda tulajdonosa, és van 15 millió forintnyi bankbetéte. Szűkebb családja érdekeltségeinél már nagyobb értékeket látni. Közös a cégekben, hogy jobbára Völner államtitkári kinevezése után fordultak termőre.
Völnerék családi – a politikus felesége és a fia nevén lévő – cége a főtevékenység szerint ingatlanüzlettel foglalkozó Tagba kft. A 2015-ben alapított cég igen hamar százmilliós forgalmat ért el, a cég eszközállománya közel egymilliárdosra hízott, ebből csak a pénzeszközök 552 milliót tesznek ki.
Völner családja megvetette a lábát a hajózási piacon is. Épp akkoriban, amikor a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban infrastruktúráért felelős államtitkár volt Völner, így hozzá tartozott a hajózás is.
2016-tól a volt KDNP-tag hajóskapitány Szalma Botondot váltva lett a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke. A Tagba Kft.-nek 2017 óta résztulajdona van a nyergesújfalui Mahartlog Port Kft.-ben, ennek a cégnek pedig egyik vezetője az államtitkár 1994-ben született fia. A néhány tízmilliós forgalmú Mahartlog Port Kft. másik vezetője Domán Beáta, aki a svájci Viking River Cruises magyar leányvállalatát is vezeti. (A svájci cég Viking Sygyn nevű óriáshajója volt, amely beborította a Hableány nevű hajót, 28 ember halálát okozva.) Mint arról korábban írtunk, Viking River Cruises hazai leányvállalata NER-közeli cégnek számít, ez a társaság vehette meg korábban a fővárosi kikötőhelyek után évi több milliárdos pontondíjat szedő Mahart Passnave Kft. 49 százalékát, míg 51 százalék maradt a Rogán Antal felügyelete alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökségnél. | Százmilliós vagyona van a Völner családtagjaihoz köthető cégnek | Lapunk átnézte a politikushoz közeli céghálót, és arra jutott: a felesége és fia nevén lévő, 2015-ben alapított vállalkozása ugyancsak jól működik. | null | 1 | https://nepszava.hu/3140154_szazmillios-vagyona-van-a-volner-csaladtagjaihoz-kotheto-cegnek | 2021-12-08 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Különös büntetőügy kezdődött csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC különböző ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost.
A büntetett előéletű M. Jánost és társait befolyással üzérkedéssel vádolják, a Fővárosi Főügyészség szerint Kubatov Gábor Fidesz-alelnök és FTC-elnök kapcsolataira hivatkozva ajánlották vállalkozóknak különböző ügyek elősegítését.
Az ügyészség szerint a vállalkozókkal folytatott egyeztetéseken részt vett a Kubatov titkáraként elhíresült Kindlovits Máté is, aki aztán maga tett feljelentést.
Kindlovitsot korábban szoros összefüggésbe hozták az ellenzéki népszavazást megakadályozó kopaszokkal, legutóbb pedig épp a Telex mutatta be, hogy ő is azok közé az emberek közé tartozik, akiknek bejárása van Orbán Viktor hivatalába, a Karmelitába.
A vádirat szerint Kindlovits több alkalommal fogadta az érintett vállalkozókat a Fidesz székházában illetve a Groupama Aréna elnöki bokszában. Az ügyészség szerint M. Jánosék ezeket a találkozókat arra használták, hogy a különböző előnyökre ácsingózó vállalkozóknak azt a látszatot erősítsék, Kubatov és Kindlovits révén érnek majd el számukra kedvező döntéseket.
Az ügyészség szerint a vállalkozók azt remélték, Kubatovékon keresztül sok százmilliós állami megbízásokhoz juthatnak, például elnyerhetik szennyezett ipari területek rekultivációs feladatait, vagy megrendelést kaphatnak elektronikus villanyóra-leolvasó rendszerükre. A vállalkozók között feltűnt Sz. F. Zsolt Sándor, az évekkel ezelőtt milliárdos piramisjáték-botrányba keveredő Fortress-birodalom vezére is, aki azt akarta elérni, hogy a Magyar Nemzeti Bank oldja fel az érdekeltségébe tartozó cégek zárolt számláit.
A vádirat alapján az látszik, hogy Kubatov titkára huzamosabb időn keresztül kapcsolatban volt olyan büntetett előéletű, a Fradi körül mozgó emberekkel, akik az ügyészség szerint náluk magasabb szinteken lévő emberek befolyásával üzérkedtek.
Érdekességek az ügyészségi eljárásban
A csütörtöki előkészítő tárgyaláson a büntetőügy tíz vádlottja közül egyik se ismerte el bűnösségét. Védőik viszont kritikákkal illeték az ügyészségi munkát, és jó pár – az ügyészség által idézni nem kívánt – tanú meghallgatását kérték. Az elsőrendű vádlott, M. János több olyan tanú meghallgatását kérte, akik szerinte az ő ártatlanságát bizonyíthatják.
M. János szerint több érdekesség volt az eljárás során, hivatkozott például arra, hogy küldtek egy szerintük fontos információkat tartalmazó emailt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egyik nyomozójának, de szerinte az NNI valamiért mégsem ismeri el, hogy megkapták a levelet.
Szintén érdekesség a nyomozó hatóság munkájával kapcsolatban, hogy ugyan megpróbálták felkutatni és kihallgatni Szabó „Szőke” Ferencet, de egész egyszerűen nem találták. Ő a vádiratban szereplő ügyek idején a Fradi szurkolói koordinátora és a Fradi Security fontos embere volt, szintén büntetett előéletű. Szabó 2013-ban azzal került be a hírekbe, hogy társaival együtt védte a Fidesz-székházat olyan fiataloktól és civil szervezetektől, akik az új alkotmány elfogadása ellen tiltakoztak. Később szintén Szabó és csapata akadályozta meg, hogy Nyakó István elsőként vigye az időbélyegzőhöz az MSZP vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését.
M. János arról is beszélt az előkészítő ülésen, teljesen abszurdnak tartja, hogy Szabót nem találták meg a nyomozók, ő ebben tud segíteni, hiszen hetente látja a Fradinál, a telefonszámát is meg tudja adni. Az ügyészség nem kérte, hogy a bíróság tanúként hallgassa ki Szabót, több vádlott ügyvédje azonban azt kérte, a bíróság mégis idézze be őt.
Szabó néhány évvel ezelőtt kitálalt a sajtónak, azt mondta, a Fradi legfelsőbb körei évekig használták mindenféle problémás ügyek elintézésére, aztán eldobták, és olyannal vádolták, amit nem követett el. „Ma én vagyok bedobva, holnap egy másik lesz, csütörtökön a harmadik, később meg a negyedik. Sajnos ez egy ilyen világ” – mondta 2018-ban. A mostani ügy vádlottjainak folyosói beszélgetései alapján úgy tűnik, Szabó azóta kiegyezhetett a Fradi legfelsőbb köreivel, az utóbbi időben nem is lehetett őt látni az újságokban.
Ellentmondásos körülmények között rögzített hangfelvétel
Az ügyészség szerint egyes vádakat alátámaszt egy 2015-ös hangfelvétel, amelyet az FTC székházában rögzítettek. Ezen a vád szerint néhány vádlott, köztük az elsőrendű M. János beismer néhány dolgot, valamint az érintettek tisztára mossák Kubatov titkárát, vagyis arról beszélnek, neki nem volt szerepe a befolyással üzérkedésben.
Csakhogy több vádlott védője is azt kérte a bíróságtól, zárják ki az eljárásból a hangfelvételt, mert egyrészt felmerülhet, hogy törvénytelenül rögzítették, másrészt a többórás beszélgetéshez képest a felvétel jóval rövidebb, ezért elképzelhető, hogy manipulatív módon lett megszerkesztve. Sőt, az egyik védő szerint felmerülhet az is, hogy az érintettek nem önszántukból nyilatkoztak a felvételeken, hanem kényszer és fenyegetés hatására.
Az ügyet figyelemmel kísérő Hadházy Ákos szerint különös az is, hogy a másodrendű vádlottat a nyomozók valószínűleg meg sem hallgatták. Ő egyébként az előkészítő ülésen ezt lényegében megerősítette, őt valamiért „kivonták a nyomozásból” – mondta.
Hadházy érdekesnek tartja azt is, hogy a vádirat szerint több vádlott a Fradinak adott támogatással akarta megvenni Kubatovék befolyását. Viszont szerinte kérdéses, hogy ezt valóban csak a vádlottak akarták-e elérni, vagy esetleg a Fradi felsőbb köreiből is lett volna erre igény. Nemrég egyébként Bige László beszélt arról a Partizánnak adott interjújában, korábban valahogy „belekényszerült”, hogy néhány éven át százmilliókat adjon a Fradinak.
A büntetőügy elsőrendű vádlottjára, M. Jánosra hét év börtönt kér az ügyészség. Az ügy egyelőre nem tud tárgyalással folytatódni, mert több vádlott valamiért nem jelent meg a bíróság előtt, így az első tárgyalásra csak hónapok múlva kerülhet sor. Ezért az igazán izgalmas tanúvallomásokra valószínűleg a jövő tavaszi választások utánig várni kell. | A Fidesz-székházban és az FTC-stadionban kérték az ügyeik elintézését, büntetőper indult | Különös büntetőügy kezdődött csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint az elsőrendű vádlott, az FTC körül mozgó M. János több vállalkozóval is egyeztetett a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC különböző ingatlanjaiban, akiknek az ügyeik megfelelő intézését ajánlotta milliós kenőpénzekért, valamint azért cserébe, ha nagyobb összegekkel támogatják a Ferencvárost. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/12/16/fidesz-ftc-kubatov-titkara-kindlovits-mate-m-janos-vad-ugyeszseg | 2021-12-16 14:01:00 | true | null | null | Telex |
A 24.hu november elején alaposan körüljárta azt a kérdést, hogy Kövér László kabinetfőnökének, dr. Veress Lászlónak a családja használ egy II. kerületi villalakást, amit egy elvben határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt meg, és ezt többek között maga Veress László is megerősítette. Mármint azt, hogy használja, azt nem, hogy ott lakna, bár a 24.hu szerint egy alkalommal anyósa nyitott ajtót, és családja is ismerősként használta a környezetet.
Az Országgyűlés sajtófőnöke hétfőn közleményt küldött az MTI-nek, amiben az áll, hogy „ellenzéki sajtótermékek és egyes ellenzéki politikusok valótlan állításával szemben dr. Veress László, az Országgyűlés elnöki titkárságának vezetője és családja soha nem lakott és jelenleg sem lakik semmiféle alapítványi tulajdonban lévő ingatlanban. Az elnöki titkárság vezetőjével szemben soha nem folyt és jelenleg sem folyik semmiféle hatósági nyomozás vagy büntetőeljárás. Dr. Veress Lászlónak kizárólagos tulajdonában és használatában van a 2006 és 2010 között épült székelyföldi családi háza” – sűrítette egybe a sokféle reakciót, amik közül a legutolsó például egy múlt heti, Juhász Péter által készített videó miatt született. | Az Országgyűlés sajtófőnöke szerint Kövér kabinetfőnöke sosem lakott alapítványi tulajdonú lakásban | Az Országgyűlés sajtófőnöke hétfőn közleményt küldött az MTI-nek, amiben az áll, hogy „ellenzéki sajtótermékek és egyes ellenzéki politikusok valótlan állításával szemben dr. Veress László, az Országgyűlés elnöki titkárságának vezetője és családja soha nem lakott és jelenleg sem lakik semmiféle alapítványi tulajdonban lévő ingatlanban." Az ügyben, pontosabban a villát megvásárló Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvánnyal kapcsolatban sikkasztás miatt, ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nemrég. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/12/20/veress-laszlo-alapitvany-hasznalat | 2021-12-20 14:19:00 | true | null | null | Telex |
A Semmelweis Egyetem egy közérdekű adatigénylésre válaszolva letagadta, hogy rendelkezne bizonyos fontos, koronavírussal kapcsolatos adatokkal, melyekre Merkely Béla, a SOTE rektora hivatkozott, amikor október végén állította, kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen.
Szél Bernadett független képviselő Merkely Béla azon kijelentését követően nyújtotta be az adatigénylést, melyben a kormány járvány elleni védekezésének egyik fő szakmai felelőse, egyben kommunikátora a SOTE négy egyetemi klinikájának „rendszeresen egyeztetett adataira” hivatkozva kijelentette, hogy kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen.
Az egyetem előbb 15 napot kért az adatszolgáltatásra, ezt később 45-re módosította, de hétfőn végül a SOTE azzal utasította el a beadványt, hogy az adatok, melyekre saját rektora hivatkozott, nincsenek meg neki:
„Sajnálattal tájékoztatom, hogy az Ön által kért adatokat a Semmelweis Egyetem nem tudja az Ön rendelkezésére bocsátani, mert azokat a kért formában nem kezeli és a fentiek alapján nem is köteles előállítani.”
A SOTE elutasító levelében az Alkotmánybíróság adatközlést értelmező határozatára hivatkozott, mely szerint „az adatkezelő nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására”. Egyébként Szél Bernadett arra kérdezett rá, milyen oltottsággal rendelkeznek a koronavírussal fertőzöttek, kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen levők, illetve elhunytak; ezen túlmenően kérte annak összesítését, az oltottak hány és milyen típusú oltást kaptak, és milyen a betegek kormegoszlása.
A képviselő a beadvány elutasítását közlő hétfői Facebook-posztjában így adott karaktereket értetlenségének:
„Mi alapján mondta azt, hogy »a négy egyetem rendszeresen egyeztetett adatai szerint«️ nincs oltott lélegeztetőn? Ha vannak adatai, miért nem árulja el? Miért 45 nap után közli velem, hogy nincsenek is adatai és nem köteles azokat előállítani? Miféle járványkezelés ez, miért titkos, ami minden normális országban nyilvános adat: hogy a kórházban fekvők és elhunytak közül hány ember van beoltva? Miért hétpecsétes államtitok Magyarországon minden alapvető járványügyi információ?!” | A SOTE letagadta hogy rendelkezne azokkal a járványadatokkal, melyeket saját rektora ismertetett | A Semmelweis Egyetem egy közérdekű adatigénylésre válaszolva letagadta, hogy rendelkezne bizonyos fontos, koronavírussal kapcsolatos adatokkal, melyekre Merkely Béla, a SOTE rektora hivatkozott, amikor október végén állította, kizárólag 65 év alatti oltatlanok vannak lélegeztetőgépen. | null | 1 | https://telex.hu/koronavirus/2021/12/20/a-sote-letagadta-hogy-rendelkezne-azokkal-a-jarvanyadatokkal-melyeket-sajat-rektora-merkely-bela-ismertetett | 2021-12-20 14:23:00 | true | null | null | Telex |
Jelentős vagyona van a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak (MBVK) – amelynek elnöke más végrehajtókkal és a kar felügyeletét eddig ellátó miniszteri biztossal, Völner Pállal együtt korrupciógyanúba keveredett. A szervezet honlapján közzétett beszámoló szerint az MBVK eszközeinek értéke mintegy 7,2 milliárd forint volt 2020 végén – ebből a tárgyi eszközök (ingatlan, berendezés, jármű) értéke 2,7 milliárd, a befektetett pénzügyi eszközöké 1,17 milliárd forint (ami két, ingatlant birtokló cégben lévő részesedés lehet), míg bankbetétben, illetve készpénzben 2,4 milliárdot tartottak.
A végrehajtói kar tulajdonában lévő Városliget-ház 13 Zrt. hasznosítja az MBVK székhelyének is otthont adó zuglói, Cházár András utca 13. szám alatti házban lévő ingatlanokat. Részben a végrehajtói kar bérli az ingatlanokat, ezért bérleti díjat fizet a saját cégének. A 2010-ben bejegyzett Városliget-ház veszteségesen működik, tavaly 90 millió forint nettó árbevétel mellett 23 milliós mínuszt, míg 2019-ben 96 milliós forgalom mellett 24 milliós veszteséget könyvelt el. A ráfordítások és az amortizáció összege meghaladta a bevételeket. Tavaly átlagosan 6 munkavállalót foglalkoztattak, személyi ráfordításokra 15 milliót költöttek. A cég tárgyi eszközeit 1,05 milliárd forint értéken tartották nyilván az év végén.
Az MBVK 90 százalékban tulajdonos a 160 millió forint saját tőkéjű Lóvasút Indóház Szolgáltató Kft.-ban, a fennmaradó 10 százalék magánszemélyeké. A kft. székhelye, ahogy a neve is jelzi, a XIII. kerületi, Váci út 201. alatti egykori indóház, a fő tevékenysége pedig „történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése”. A műemlék épület felújításra szorul. A cégnek tavaly nem volt bevétele, az évet 17 milliós veszteséggel zárta. Átlagosan 4 főt foglalkoztattak, a személyi ráfordítások 4,4 milliót tettek ki. A tárgyi eszközeinek értéke 156 millió forint volt tavaly év végén.
2,7 milliárdos éves bevétel
Az MBVK bevétele 2019-ben és 2020-ban is nagyjából azonos összeg, 2,74 milliárd forint volt, aminek túlnyomó részét egyéb bevételként könyvelték el, támogatást nem kaptak. A kari végrehajtók tagdíjaiból mindkét évben mintegy 30 milliós bevétel származott. A karnak - a végrehajtási költségekkel együtt az adóstól behajtott - „általános költségátalányból”, valamint egyéb tevékenységekből, például adatszolgáltatási díjból, etikai szankció alapján befolyó pénzbírságból, az általa szervezett rendezvények és oktatások bevételéből, szakmai kiadványokból és gazdasági tevékenységből származhat bevétele jogszabály szerint. (A pénzügyi műveletek bevétele 2019-ben 8 milliós, tavaly 31,5 millió bevételt hozott, de hogy ez miből származott, nem derül ki az MBVK három oldalas, táblázatos beszámolójából.)
Az MBVK kiadásai tavaly meghaladták a bevételeit, így 152 milliós veszteséggel zárták az évet, míg 2019-ben 616 milliós eredményt értek el. (Az anyagjellegű kiadásaik nőttek egy év alatt a duplájára, 1,6 milliárd forintra, míg személyi kiadásokra több mint 100 millióval kevesebbet költöttek, mint egy évvel korábban, mintegy 750 milliót.)
Részletes adatokat a kiadásaikról nem tett közzé a testület. A létszámadatokat azonban feltöltötte a honlapjára: 2020 első negyedévében még 77 személyt foglalkoztattak, majd minden negyedévben kevesebbet, az utolsó negyedévben 46 főt. (2021. második negyedévben 53 főt.) A vezető tisztségviselők illetményére, bérére, juttatásaira és költségtérítésére negyedévenként (elnök, három alelnök, egy elnökségi titkár) 4,7 és 5,0 millió forint közötti összegeket fizettek ki.
Átszerveztek, szigorítottak, de beütött a krach
A végrehajtói kar 2015. szeptember 1-jével alakult meg a korábbi azonos nevű kamara jogutódjaként – az állam végrehajtási rendszert érintő „reformjához” kapcsolódóan, ami a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását jelentette. A cél az volt, hogy a végrehajtással kapcsolatos negatív közvélekedést javítsák, az eljárásokat átláthatóbbá tegyék, és a végrehajtás szakmai színvonalát emeljék - ezért fő intézkedésként jogi és végrehajtói szakvizsgához kötötték a végrehajtók és helyetteseik munkavégzését. Korábban nem volt ilyen kritérium. (A bírósági végrehajtói ügyintézőknek is vizsgával kell rendelkezniük, amit az IM Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája szervez és bonyolít le.) A végső határidő, amikorra meg kell szerezni a végrehajtóknak az egyetemi jogi végzettséget, 2022. december 31-én jár le. A végrehajtók nagy része az elmúlt években lecserélődött, az állomány "megfiatalodott", többen nyugdíjba mentek, vagy munkatársként dolgoztak tovább a végrehajtói irodákban.
Az MBVK a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtó-jelöltek szakmai irányításával, felügyeletével, érdekképviseletével kapcsolatos feladatokat látja el. A kar elnökét, Schadl Györgyöt - aki jelenleg letartóztatásban van – a kar közgyűlése 2015-ben választotta meg először, majd 2019-ben másodszor 4 évre, míg a végrehajtással kapcsolatos közfeladatokat ellátó MBVK hivatalának vezetőjét az igazságügyi miniszter nevezte ki 7 évre, és gyakorolta felette a munkáltatói jogokat. A végrehajtói kar felügyeletének ellátására és a kar hatékony működésének elősegítésére az igazságügyi miniszter miniszteri biztost is kinevezett - ő Völner Pál, a posztjáról múlt héten lemondott államtitkár és miniszterhelyettes.
Völner hatáskörébe tartozott többek közt a végrehajtói kar gazdasági felügyelete, ő tehetett javaslatot a miniszternek végrehajtói álláshelyek létrehozására vagy megszüntetésére, valamint jóváhagyta a végrehajtói kinevezési javaslatokat. A napokban azonban a legfőbb ügyésznek a parlamenti mentelmi bizottság elnökének adott tájékoztatásából kiderült, hogy a gyanú szerint az MBVK elnöke "korrupciós kapcsolatot alakított ki" az IM államtitkárával, egyebek mellett a végrehajtói pályázatok befolyásolása miatt juttathatott neki pénzt.
Hatósági szigor jön?
Az Igazságügyi Minisztériumtól azonban 2021. október 1-jétől átkerültek - talán nem véletlenül – a bírósági végrehajtói szervezetrendszer felügyeletével, szabályozásával és ellenőrzésével, valamint az MBVK felügyeletével kapcsolatos feladatok egy újonnan létrehozott hatósághoz, az Országgyűlésnek felelős Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH). Így a véghajtói álláshelyek betöltéséről is a hatóság elnöke mondja majd ki a végső szót. (Ez a hivatal látja el a szerencsejáték-piac és a dohánykereskedelem felügyeletét is, a felszámolók ellenőrzését és névjegyzékük vezetését, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatok tevékenységeket. A hatóság elnökét 9 évre nevezték ki, ő Biró Marcell, aki korábban Orbán Viktor közeli munkatársa, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára volt.)
Hiányzik 46 bírósági végrehajtó
Az MBVK tagjai a kerületi és járásbíróságok mellett működő önálló bírósági végrehajtók, valamint a helyetteseik. A szervezet legutolsó adatai szerint az országban jelenleg 181 bírósági végrehajtó és 310 végrehajtó-helyettes tevékenykedik, továbbá 529 végrehajtó-jelöltet is nyilvántartanak. Jogszabály szerint az önálló bírósági végrehajtói álláshelyek száma 227 lehet, egy bíróság mellett egy vagy több végrehajtó működhet, az elosztásukat és számukat rendeletben szabályozzák. (A legtöbb bírósági végrehajtó, 16 fő a SZTFH elnökének új rendelete szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság mellett dolgozhat, de például a pécsi, székesfehérvári, győri, debreceni és szegedi járásbíróság mellett 5, a miskolci mellett 8, a nyíregyházi mellett 7, a kazincbarcikai mellett 3.)
Az MBVK szeptemberben 35 betöltetlen, bírósági végrehajtói álláshelyre írt ki pályázatot. A 30 napos pályázati határidő októberben letelt, az elbírálásra megszabott 60 napos határidő pedig napokon belül lejár. Kormánypárti képviselők azonban a hvg.hu információ szerint törvénymódosító javaslattal megakasztanák a pályázatot, hogy azt immár - a Schadl-Völner botrány után - az IM helyett az SZTFH delegáltjának részvételével bonyolítsák le, és a végső szót is a szabályozott tevékenységek hatóságának elnöke mondhassa ki a végrehajtók kiválasztásáról.
A legjobb 5 pályázó közül az SZTFH elnöke választ
A végrehajtói pályázaton személyes meghallgatást is tartanak, azon az MBVK hivatalának és elnökségének képviselője mellett az új szabályok szerint az SZTFH képviselője is rész vesz; pontozással értékelik a pályázókat. A végrehajtói kar hivatala 60 napon belül elbírálja a pályázatokat, a hivatal a benyújtott pályázati dokumentumok mellett a legmagasabb pontszámot kapott 5 pályázó személyes meghallgatásának eredményét bemutató szöveges értékelést és kinevezési javaslatot is készít az SZTFH elnökének, aki az 5 pályázó közül nevezi ki 7 évre a nyertes végrehajtót.
A végrehajtói pályázat elbíráslása során pontszámokkal értékelik az iskolai végzettség - erre legfeljebb 20 pontot adnak - mellett a szakmai vizsgákat (jogi, végrehajtói, végrehajtójelölti, végrehajtói ügyintézői és egyéb szakmai vizsgákat, maximum 60 pontig), a szakmai gyakorlatot (max. 30 pont), a nyelvtudást (max. 10 pont), a személyes meghallgatás eredményét (max. 60 pont), valamint 5 pont szerezhető azzal, ha a pályázó fel tud mutatni szakirányú tudományos fokozatot, vagy egyéb eredményt, oktatási, illetve vizsgáztatási tevékenységet.
Pályázat nélkül is meghosszabbítható a végrehajtói állás
A bírósági végrehajtói helyeket pályáztatni kell, kivéve akkor ha a SZTFH elnöke másképp nem dönt: a hatóság elnöke a végrehajtó kérelmére a 7 éves kinevezési idő lejárta előtt megállapíthatja a végrehajtó szolgálata folyamatosságát, ha annak 2015 szeptembere óta nem volt jogerős fegyelmi büntetése, vagy volt legfeljebb két fegyelmi büntetése, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál.
Megszűnt a törvényszéki végrehajtás
Korábban a törvényszékek mellett is működtek végrehajtók (törvényszékenként legalább kettő), az ő végrehajtói pályázataikat a törvényszék elnöke írta ki, és az ügyeket is a törvényszék elnöke osztotta ki köztük. Törvénymódosítás nyomán azonban 2019-től a törvényszéki végrehajtási feladatok kikerültek a bírósági szervezetrendszerből (mint igazságügyi munkakör is megszűnt a törvényszéki végrehajtó) és átkerültek az állami adó- és vámhatósághoz, a végrehajtásokat azóta a NAV foganatosítja.
Mit csinálnak a bírósági végrehajtók?
A kerületi és járásbíróságok mellett működő önálló bírósági végrehajtók évente több százezer végrehajtási eljárást intéznek. Végrehajtást bírósági ítélek és közjegyzői fizetési meghagyásos eljárások jogerőssé válásakor kezdeményezhetnek a jogosultak az adóssal szemben, de bírósági végrehajtók járhatnak el adóvégrehajtási és közigazgatási végrehajtási ügyekben is, ha arra szerződnek velük az állami és önkormányzati adóhatóságok. Továbbá bírósági végrehajtók működnek közre gyermekelhelyezési ügyekben és a tartásdíjak végrehajtásában.
A bírósági végrehajtó hivatalos személy, akadályoztatása bűncselekmény. Ha az adós nem fizeti meg a végrehajtható okiratban szereplő összeget, akkor vele szemben a végrehajtó állami kényszert alkalmazhat: elsősorban a vagyoni jogait korlátozhatja, de kivételesen a személyiségi jogait is.
Így lefoglalhatja az adós
bankszámlájára érkező összeg felét,
letilthatja a munkabérének 33-50 százalékát,
és végrehajtás alá vonhatja az ingóságait és ingatlanait.
A felszámoló kinyithat mindent, a rendőr kényszeríthet
A végrehajtás során a végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja az adós lakását és egyéb helyiségét, a vagyontárgyait és a gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait. Fel is nyithatja a lezárt lakást, bútort és más ingóságot. Ha ellenszegülést tapasztal, hívja a rendőrséget, amely köteles közreműködni egészen a végrehajtási intézkedésének befejezéséig. (A rendőri közreműködésért költségtérítést számol fel a rendőrség, illetve a végrehajtó, ez is végrehajtási költség, amit az adósnak kell kifizetnie.) A bíróság 500 ezer forintig terjedő rendbírsággal sújthatja az adóst vagy a végrehajtásban közreműködőt, aki nem tesz eleget a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének, vagy akadályozza a végrehajtást.
Minden számla ér
Törvény szerint a bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetve az adós munkabéréből, illetményéből, a munkából eredő egyéb díjazásából kell behajtani. A követelést be lehet hajtani a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt bármilyen fizetési számlán, vagy betétszerződés, takarékbetét-szerződés alapján rendelkezésre álló, illetve a tőkepiaci ügyfélszámlán nyilvántartott összegekből. Ha ezekből nem lehet rövid időn belül behajtani, akkor az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható.
Az adós állja a végrehajtás költségét és még többet
A hatályos szabályok szerint a végrehajtót a tevékenységéért díj (munkadíj és jutalék), valamint költségtérítés illeti meg. Az összegek után áfát nem kell felszámítani. A költségtérítés költségátalány, utazási költségátalány és készkiadás lehet.
Az önálló bírósági végrehajtó általános költségátalányt is behajt az adóstól (a követelésen túl a végrehajtási költségek részeként), ami viszont nem marad a végrehajtónál, hanem azt továbbutalja az MBVK-nak (a kar pedig a befolyt összeg 15 százalékát továbbutalja az SZTFH-nak). Az általános költségátalányt ugyanis az MBVK és az SZTFH feladatellátásainak finanszírozására fordítják, ez az egyik bevételi forrásuk. Az általános költségátalány összege 500 ezer forint alatti végrehajtási ügyérték esetén 5000 forint, félmillió forint felett pedig az ügyérték 1 százaléka.
A végrehajtó munkadíja a végrehajtási ügyérték alapján a következőképpen alakul (az összeg nem haladhatja meg az egymillió forintot):
100 ezer forintot meg nem haladó ügyérték esetén 9000 forint,
100 ezer forint feletti, de 1 millió forintot meg nem haladó ügyérték esetén 9000 forint és a 100 ezer forint feletti rész 3 százaléka,
1 millió forint feletti, de 5 millió forintot meg nem haladó ügyérték esetén 36 000 forint és az 1 millió forint feletti rész 2 százaléka,
5 millió forint feletti, de 10 millió forintot meg nem haladó ügyérték esetén 116 000 forint és az 5 millió forint feletti rész 1 százaléka,
10 millió forint feletti ügyérték esetén 166 000 forint és a 10 millió forint feletti rész 0,5 százaléka.
Ha a végrehajtási kérelem kizárólag az adós pénzforgalmi számláján lévő összeg végrehajtására, a fizetési számláján lévő összeg behajtására, illetve a munkabérének letiltására irányul, akkor a munkadíj összege a végrehajtási ügyérték 0,5 százaléka, de legalább 9000 és legfeljebb 600 000 forint.
A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítéséért a végrehajtási ügyérték – amely a zálogtárgy kikiáltási ára – alapján járó munkadíj 50 százaléka és a költségátalány 50 százaléka számítható fel, melyek együttes összege nem haladhatja meg az 500 000 forintot.
Az eljárásra fordított idő alapján számított munkadíj és költségtérítés a következőképpen alakulhat: a végrehajtó hivatali helyiségén kívül, de a székhelyén végzett végrehajtási cselekmény esetén minden megkezdett óráért 9000 forint munkadíj és 4500 forint költségátalány, továbbá helyszíni eljárási cselekményenként 2500 forint utazási költségátalány illeti meg a végrehajtót. (A székhelyén kívüli végrehajtásnál helyszíni eljárási cselekményenként 3500 forint utazási költségátalány illeti meg.)
A végrehajtó készkiadásként számíthatja fel
a lefoglalt ingóság szállítási és tárolási költségét,
a lezárt helyiség felnyitásának és lezárásának költségét,
a végrehajtásnál jelen levő tanú, illetve tolmács költségtérítését,
a postaköltséget,
a végrehajtás során felmerült indokolt és igazolt más költséget.
Ezeken felül ügyviteli és iratkezelési díjat számíthat fel, amelynek összege ügyenként 8000 forint.
Behajtási jutalék a végrehajtási eljárás eredményessége vagy részbeni eredményessége esetén jár a végrehajtónak (akkor is jár, ha a végrehajtást kérő a követelését elengedi); ennek az összege nem haladhatja meg a 4 millió forintot.
Pénzkövetelés esetén a behajtási jutalék összege a követelésből behajtott vagy megtérült összeg alapulvételével
5 millió forintot meg nem haladó összeg esetén 8 százalék,
5 millió feletti, de 10 millió forintot meg nem haladó összeg esetén 400 ezer forint és az 5 millió forint feletti rész 6 százaléka,
10 millió forint feletti összeg esetén 700 ezer forint és a 10 millió forint feletti rész 3 százaléka.
Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény teljesítésére irányul, teljesítés esetén a behajtási jutalék összege 25 ezer forint.
A végrehajtói kézbesítésért egyszeri 6000 forint munkadíj és 1500 forint költségátalány számítható fel a kézbesítési kísérletek számától függetlenül.
A végrehajtók egyéb végrehajtói díjakat is szedhetnek, például egy közös tulajdonban lévő ingatlan végrehajtási értékesítése esetén a nem adós tulajdonostársnak járó vételárrész 2 százalékának megfelelő összeg vonható le végrehajtási költségként.
MBVK hivatala működteti az e-árverési rendszert
Az MBVK hivatala működteti és fejleszti a központi ügynyilvántartó rendszert, amely a végrehajtókról és az általuk intézett bírósági és közigazgatási végrehajtási ügyekről vezetett közhiteles adatbázis. A végrehajtóknak a végrehajtással kapcsolatos adatokat és dokumentumokat ide kell feltölteniük. A bíróságok vagy közjegyzők a végrehajtható okiratot a kar hivatalának küldik meg, majd az továbbítja az adós lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes bírósági végrehajtónak.
Az ugyanazon a bíróság mellett működő végrehajtók között az ügyeket az MBVK hivatala osztja el az érkezésük sorrendjében, a központi ügynyilvántartó rendszeren keresztül, a végrehajtók jelvényének növekvő sorszáma alapján (ha már mindegyik végrehajtó kapott ügyet, akkor a kiosztást újrakezdik). A MBVK hivatala működteti az elektronikus árverési rendszert is, amelyen keresztül a végrehajtók értékesítik az adósok lefoglalt ingóságait és ingatlanait.
A végrehajtói kar hivatalának élén hivatalvezető áll, aki felett a munkáltatói jogokat a SZTFH elnöke gyakorolja, és a feladatait is az ő felügyelete alatt látja el. Új szabályként a hivatalvezetőnek félévente be kell számolnia tevékenységéről a hatóság elnökének.
A végrehajtói kar tagjai alkotják a közgyűlést, a kart öttagú elnökség vezeti és van egy hivatali szerve. A közgyűlés dönt az elnökség megválasztásáról (4 évre) és a tagdíjak mértékéről. A tagoknak kötelező tagdíjat fizetni (ebből 2019-ben 29,6 millió, 2020-ban 30,2 millió forint bevételük volt). Az elnökség tagjai egyszer újraválaszthatók. Az elnökség szakmai rendezvényeket szervez, előkészíti a közgyűlés határozatait.
Az MBVK ellenőrizheti a végrehajtó működését, és fel is függesztheti | Hétmilliárdos vagyona van a bírósági végrehajtói karnak | A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hétmilliárdos vagyont tüntetett fel a 2020-as beszámolójában: cégek, ingatlanok mellett tavaly év végén több mint kétmilliárd forintjuk volt készpénzben, illetve bankbetétben. Az elmúlt években a végrehajtási szakma és szervezet átalakításának nem titkolt célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom javítása volt. Ám ebbe, úgy tűnik, egy kis hiba csúszott: az ügyészség gyanúja szerint az MBVK elnöke 885 millió forintot kaphatott bírósági végrehajtói kinevezések "elintézéséért", és a pénzből juthatott az igazságügyi tárca lemondott államtitkárának is. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/mbvk-vegrehajtoi-kar-birosagi-vegrehajtok-vesztegetes-gyanu-sztfh-igazsagugyi-miniszterium.742091.html | 2021-12-14 18:28:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek csoport azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét – tájékoztatta a Mediaworks Hírcentrumát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely kedden kapta kézhez a bíróság határozatát.
A Fővárosi Törvényszék döntése nem jogerős, a cégcsoport nyolc napon belül fellebbezéssel élhet ellene a Kúriánál. Amennyiben fellebbeznek, akkor a Kúria döntéséig nem kell megfizetniük azt a 11 milliárd forintos bírságot, amit még októberben szabott ki a versenyhivatal kartellezés miatt. Érdeklődésünkre a GVH azt is közölte, hogy Bige László cégcsoportja részéről eddig nem történt befizetés.
Emlékezetes, hogy a versenyhivatal még októberben rekordösszegű, 14 milliárd forintos bírságot szabott ki kartellezés miatt, ebből 11 milliárd Bige László baloldali milliárdos cégcsoportját sújtotta.
A hivatal négy éven át tartó vizsgálata ugyanis megállapította, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. A kartellező cégek jelentős károkat okoztak a gazdáknak azzal, hogy meghatározták az árakat, kizárták a piaci versenyt és az importlehetőséget.
Bige László a sajtónyilatkozataiban tagadta a kartellezést, szerinte teljesen alaptalan a GVH 250 oldalas indoklása. Már akkor előrebocsátották, hogy biztosan megtámadják a döntést a bíróságon.
Ez az eljárás évekig húzódhat, de nem jelenti azt, hogy a „műtrágyakirálynak” ne kellene fizetnie, a per ugyanis nem halasztó hatályú. Az egyetlen kibúvó az azonnali jogvédelem kimondása lenne, ezt azonban most elutasította első fokon a bíróság.
Ismert, hogy Bige László nyíltan támogatja a baloldalt és személy szerint Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltet, eddig 65 millió forinttal szállt be a választási kampányukba.
Borítókép: Bige László, a Bige Holding csoport elnök-vezérigazgatója a Bige Holding cégcsoport által adományozott laboratóriumi eszközök ünnepélyes átadásán, a városháza Krúdy-termében Nyíregyházán 2020. április 24-én (Fotó: MTI/Balázs Attila) | Zárul a kiskapu, hamarosan fizetnie kell Bigének | A bíróság elutasította a baloldali milliárdos jogvédelemre vonatkozó kérelmét. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/12/zarul-a-kiskapu-hamarosan-fizetnie-kell-bigenek | 2021-12-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Sajtóközleményt juttatott el az Országgyűlés sajtófőnökén keresztül az állami hírügynökségnek Veress László, aki Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a kabinetfőnöke. Ebben azt írta, sem ő, sem családja nem lakott és jelenleg sem lakik semmiféle alapítványi tulajdonban lévő ingatlanban.
Ugyanakkor Veress László november eleje óta nem adott magyarázatot arra, hogy miért anyósa nyitott ajtót abban a villalakásban, amit külhoni magyaroknak szánt adományokból vásárolt meg 240 millió forintért egy elvben határon túliakat támogató alapítvány. Továbbá azt sem árulta el a kabinetfőnök, hogy milyen jogcímen használja sajátjaként az ingatlant a családja. Látogatásunkkor ugyanis Veress felesége is a villához érkezett. Az asszony a két gyerekével lépett be a kapun, a kódot fejből ismerve. Ő és a gyerekei is otthonosan mozogtak a villa kertjében, ami közel is van nekik, hiszen – mint azt Veress anyósától megtudtuk – a család a szomszéd házban lakik.
Veress először mindent tagadott, majd elismerte, hogy anyósáék használják a lakást, ám azt nem árulta el, hogy milyen jogcímen.
Mint azt lapunk feltárta, a budai villalakást megvásárló Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványt Visontai Kálmán vezeti, aki Veress munkatársa az Országházban. A határon túli magyaroknak szánt adományokból nemcsak ingatlanra, hanem egy Audi A6-os megvásárlására is jutott pénz, ezt Visontai használja. A szervezet egyetlen nemzetközi forrásból kapott adományt, több mint 322 millió forintot. A támogatás Frank Liu tajvani milliárdos üzletember közbenjárásával érkezett, aki az Index korábbi cikke szerint jó barátságot ápol Kövér Lászlóval (a házelnök nemrég állami kitüntetésre is felterjesztette), bár az nem derült ki, hogy pontosan melyik külföldi cég utalt az alapítványnak.
A történtek miatt a Transparency International Magyarország és Tényi István is feljelentést tett, ezek alapján sikkasztás miatt rendelt el nyomozást a rendőrség ismeretlen tettes ellen. Erről szólva írhatta azt közleményében Veress László, hogy vele szemben soha nem folyt és jelenleg sem folyik semmiféle hatósági nyomozás vagy büntetőeljárás.
Juhász Péter az Együtt volt elnöke közben megtalálta Székelyföldön Veress László úszómedencés házát, amelyről a kabinetfőnök most azt közölte, a 2006 és 2010 között épült ház kizárólagos tulajdonában és használatában – ez egyébként az ingatlan tulajdoni lapjáról is kiderült.
A telekkönyvi dokumentumokból az is látszik, hogy a külföldről érkezett pénzből budai villalakást vásárló alapítvány 35 millió forintot adott az Erdélyben bejegyzett Ábel Egyesületnek. Az egyesület elnöke az a Stefán Károly Róbert, aki a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítványt alapította. Azonban figyelemre méltó körülmény, hogy Veress székelyföldi úszómedencés házának tulajdoni lapja szerint 2019 óta az ingatlanra elővásárlási joga van az említett Ábel Egyesületnek. Ennek okát sem Veress, sem az egyesület nem tisztázta.
A november elején megjelent cikkünkben foglaltak miatt sem Kövér László házelnök, sem Veress László, sem pedig Visontai Kálmán, illetve az általa vezetett Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány sem élt helyreigazítási kérelemmel. | Kövér kabinetfőnöke cáfol, de nem azt, hogy családja használja a külhoniaknak szánt pénzből vett budai lakást | Sajtóközleményt juttatott el az Országgyűlés sajtófőnökén keresztül az állami hírügynökségnek Veress László, aki Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a kabinetfőnöke. Ebben azt írta, sem ő, sem családja nem lakott és jelenleg sem lakik semmiféle alapítványi tulajdonban lévő ingatlanban. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/12/20/kover-laszlo-veress-laszlo-kabinetfonok-szekelyfold-alapitvany-budai-villalakas-sikkasztas-nyomozas/ | 2021-12-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ősszel bemutattuk, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter bakonyi földvásárlásai milyen ellentmondásban vannak a belvárosi polgármester vagyonnyilatkozataival, két újabb dokumentum azonban még érthetetlenebbé teszi a fideszes polgármester Veszprém megyei gyarapodását. A fővárosi önkormányzat ugyanis még az ősszel nyilvánosságra hozta a közgyűlés tagjainak vagyonnyilatkozatait, és nemcsak az év elején leadottakat, hanem a korábbiakat is – így azok végre összehasonlíthatók lettek egymással.
Korábban a 2018-as és 2020-as vagyonnyilatkozat alapján azt írtuk, hogy a belvárosi önkormányzat élén 2014-ben Rogán Antalt váltó Szentgyörgyvölgyi úgy vásárolt bakonyi földeket, hogy azok fedezete nem látszik a két bevallásban. A vagyonnyilatkozatok bevételi és kiadási részeit összevetve azt láttuk, hogy a politikus keresete (mintegy 16 millió forint) nem lehetett elég a több mint 24 hektárnyi földre, amit 2019-ben vásárolt a Bakonyban.
A főváros által most nyilvánosságra hozott (korábban általunk nem ismert) két, 2019-es vagyonnyilatkozat még inkább megerősíti ezt az ellentmondást. Sőt, ezek alapján
nem is 16 millió állt elméletileg Szentgyörgyvölgyi rendelkezésére a földvásárláshoz, hanem alig négymillió forint. Már ha feltételezzük, hogy a vagyonnyilatkozat valós képet ad a belvárosi polgármester anyagi helyzetéről.
A két vagyonnyilatkozat a 2019. január végi és novembere eleji állapotot mutatja be. Három tényezőt ismerünk erre az időszakra vonatkozóan. Egyrészt tudjuk, mennyi volt Szentgyörgyvölgyi Péter fizetése, másrészt tudjuk, hogy mennyi megtakarítása volt a két nyilatkozat szerint, harmadrészt tudjuk, hogy ebben az intervallumban mennyi tartozása volt.
Polgármesteri fizetése bruttó 997 ezer forint volt. Tíz hónap alatt tehát közel 10 millió forint bruttó jövedelme volt a politikusnak, ebből 6,6–6,8 milliót kaphatott kézhez, továbbá másfél millió forint költségtérítés is járt neki ebben az időszakban. Szentgyörgyvölgyinek más adóköteles bevétele a nyilatkozata szerint nem volt.
2019 januárjában a megtakarításai 53,9 millió forintra rúgtak (ez 21,1 millió forintnyi befektetési jegyből, 8,88 millió forintnyi takarékbetétből és egy 24 millió forintos követelésből állt össze). Novemberben a megtakarításai már 56,39 millió forintot tettek ki, (23,64 forintnyi befektetési jegy, 8,75 milliónyi takarékbetét és a 24 millió forintos követelés), tehát közel 2,5 millió forinttal gyarapodtak befektetései a vizsgált tíz hónapban.
De nemcsak erre fordított fizetéséből, hanem adósságait is törlesztette. Januárban még 39,6 millió forint tartozása volt (pénzintézet, illetve magánszemély felé), novemberre ez az összeg 38,9 millióra apadt. Tehát 700 ezer forint erre ment el.
Mindez azt jelenti, hogy a közel 6,8 millió forintos (10 havi nettó) keresetéből körülbelül 3,2 milliót a megtakarításai növelésre, valamint a tartozásai csökkentésére fordított – bár az előbbinél a hozamokat nem ismerjük, így nem világos, hogy pontosan mennyit fektetett be 2019 folyamán, a vagyonnyilatkozati űrlap ugyanis az ez esetben nehezen értelmezhető névérték kifejezést használja. Az mindenesetre biztos, hogy Szentgyörgyvölgyi a maradékot (illetve a költségtérítést) fordíthatta a különböző kiadásaira, és ebből a bakonybéli tanya mellett a hét lovát is fenn kellett tartania.
Ebben a tíz hónapban hat földdarabot, összesen 24,24 hektár területet vett Szentgyörgyvölgyi a vagyonnyilatkozata szerint (ezek a tételek ugyanis a 2019. januári nyilatkozatában még nincsenek benne):
3,43 hektár erdőt,
1,6 hektár legelőt,
8,65 hektár legelőt,
9,78 hektár legelőt,
0,5 hektár rétet
és 0,28 hektár vízmosást.
Korábbi cikkünkben egy piaci kalkulátorral kiszámoltuk, hogy ennyi területet a Bakonyban körülbelül 23,3 millió forintért lehetett vásárolni. De helyi forrásaink becslése, illetve a korábbi bakonybéli földvásárlási kifüggesztések alapján az sem kizárt, hogy ennél is drágábban cseréltek gazdát a birtokok.
A körülbelül 3,6 millió forintból, illetve – a költségtérítését is ide számolva – ötmillió forintból viszont, amiből élnie is kellett Szentgyörgyvölgyinek, közgazdasági lehetetlenség több mint 23 millió forintot érő földterületeket vásárolni.
A matek akkor sem jön ki, ha a becslésünk a befektetési jegyek körüli bizonytalanság miatt pontatlan, és Szentgyörgyvölgyinek nem 3,6 millió forint – havi 360 ezer – maradt meg a fizetéséből, hanem valamivel több.
Emiatt ezúttal is megkerestük Szentgyörgyvölgyi Pétert, hogy tisztázza, honnan volt fedezete a földvásárlásokra, de kérdéseinkre nem válaszolt. Általánosságban csak annyit közölt az V. kerületi önkormányzat, hogy a polgármester mindig szabályosan töltötte ki vagyonnyilatkozatát.
A 2019-ben vásárolt hat földjéből ötöt egyébként egyetlen személytől, Eppel Jánostól vett a belvárosi polgármester, csak a legkisebb, 0,28 hektárnyi vízmosást nem. Ezt onnan tudjuk, hogy megtaláltuk egy 2019. október végi, Bakonybélben rendezett földtulajdonosi gyűlés meghívóját, amin a meghívottak közt szerepelt Szentgyörgyvölgyi is, és feltüntették az általa birtokolt földek helyrajzi számát is. A földhivataltól lekért tulajdoni lapokból derült ki, hogy öt földdarab Eppeltől került hozzá.
Eppel 2002 elejétől ez év kezdetéig volt a Porsche Hungaria Kft. ügyvezetője, a cég kormányoktól függetlenül az állami autóflotta állandó beszállítójának számít. Az üzletember NER-közeli üzleteiről is cikkezett a sajtó. 2015/2016 fordulóján egy csoport tagjaként az Eppel család hatalmas földterületeket vásárolt állami árveréseken Fejér megyében, majd társaival megszerezték az addig Leisztinger Tamás agrárbirodalmához tartozó Agárdi Farm Kft.-t is. Az Agárdi Farm utóbb az Orbán családdal is üzletelő Flier János kezébe vándorolt, a cég által használt földek körül pedig – amint arról a 24.hu beszámolt – komoly csatározás alakult ki a két üzleti kör között.
Tavaly ősszel a 444.hu írta meg, hogy Mészáros Lőrinc Eppel Jánostól vette meg tihanyi nyaralóját közel félmilliárd forintért. Sokáig Eppelé volt a balatonfüredi Villa Vitae nevű butikhotel is, melynek megépítéséhez 2015-ben közel félmilliárd forint uniós, később pedig a Kisfaludy-programban 79 millió forintos állami támogatást kaptak. 2017-ben egyébként, amikor még Eppelé volt a Villa Vitae, Rogán Antal és felesége (akitől azóta elvált) ott ünnepelte tizedik házassági évfordulóját.
Az ingatlant aztán 2021-ben eladták, és már nem működik szállodaként.
A villa új tulajdonosa a Szijjártó Pétert meghajóztató milliárdos, Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa.
Arról pedig a Népszava írt 2019-ben, hogy a Porsche Hungária futott be az Eximbank autótenderén, miközben a bank felügyelőbizottságában a beszállító cég akkori ügyvezetője, Eppel János is ott ült. Bár a Porsche Hungaria ügyvezetői székéből távozott, az Opten céginformációs rendszere szerint Eppel továbbra is az Eximbank fb-tagja.
Kerestük Eppel Jánost is az ügyben, arról érdeklődve, hogy milyen áron vásárolt tőle földet a belvárosi polgármester, de cikkünk megjelenéséig az üzletember – aki jelenleg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke – nem válaszolt kérdésünkre.
Így – és legfőképpen Szentgyörgyvölgyi hallgatása miatt – nem kerültünk közelebb ahhoz, hogy megtudjuk, mennyiért és milyen forrásból vette bakonyi földjeit a belvárosi polgármester. A nyilvánosan rendelkezésre álló információk mindenesetre nem szolgálnak erre magyarázattal. | NER-közeli üzletembertől, tisztázatlan forrásból vásárolt a belvárosi polgármester 24 hektárt | Két, nemrég nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozat szerint Szentgyörgyvölgyi Péter úgy gazdagodott több mint 20 hektárnyi bakonyi földdel, hogy azt pénztárcája alig érezte meg. A földeket szinte teljes egészében a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökétől, a Porsche Hungáriát húsz évig ügyvezető Eppel Jánostól vette. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/12/16/szentgyorgyvolgyi-bakony-fold-eppel-janos-ner/ | 2021-12-16 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A mai napig nem került a Gazdasági Versenyhivatal elé a Digi Távközlési Kft. tulajdonosa és a 4iG Nyrt. közt november végén létrejött felvásárlási megállapodás engedélyeztetési kérelme, és erre a formaságra a továbbiakban már nem is lesz szükség, mivel a kormány tegnap nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította a 232 milliárd forintra taksált ügyletet - derül ki a Magyar Közlönyből.
Mindez azt jelenti, hogy a tranzakciót a 1996. évi LVII. törvény 24/A. §-a alapján nem kell az illetékes nemzeti hatóságnak bejelenteni. Ebből egyben az is következik, hogy a felvásárlást versenytárs sem támadhatja a versenyhatóságnál.
Az ügylet véglegessé válásának bejelentésekor, november 30-án a felek még azzal számoltak, hogy a hatóságok januárban hagyhatják jóvá az akvizíciót, mely a kormány fenti döntésének értelmében a tervezettnél egy-két hónappal hamarabb zárulhat le.
Medior az új junior, avagy nehéz a dolga a juniornak
A globális és hazai IT munkaerőpiac egyik legfájdalmasabb trendje a juniorok iránti kereslet drasztikus csökkenése.
Medior az új junior, avagy nehéz a dolga a juniornak A globális és hazai IT munkaerőpiac egyik legfájdalmasabb trendje a juniorok iránti kereslet drasztikus csökkenése.
Ez valamelyest kompenzálhatja az elhúzódó tárgyalási szakasz miatt kieső időt, emlékezetes ugyanis, hogy a szándéknyilatkozat aláírásakor még azzal számolt a vevő és az eladó fél, hogy szeptemberre létrejöhet a megállapodás, illetve ez alapján a szerződéstervezet.
A kormányrendelet indoklása szerint az ügylet nemzetstratégiai jelentőségűvé emelése arra tekintettel történt, hogy az
Magyarország telekommunikációs ellátásbiztonságának biztosítása, a távközlési infrastruktúra megerősítése és munkahelyek versenyképesebbé tétele érdekében szükséges.
A Gazdasági Versenyhivatal a 4iG eddigi összes akvizíciós ügyletét feltétel nélkül jóváhagyta, a kérelem benyújtásától számított meglehetősen rövid idő alatt. A legutóbbi ilyen ügylet az Invitech ICT Services Kft. felvásárlása volt, melyet szeptember 14-én terjesztettek a versenyhatóság elé, mely szeptember 17-én adta ki a hatósági bizonyítványt arról, hogy a felvásárlás további vizsgálat nélkül megvalósulhat.
A mostani eljárás során éppen ez utóbbi ügylet jelenthetett volna problémát. A Digi és az Invitech vezetékes infrastruktúrájának esetleges átfedései miatt ugyanis a vizsgálat elhúzódhatott volna, esetleg a hatóság csak feltételesen járult volna hozzá a tulajdonosváltáshoz. | Nem dönthet a GVH a Digi sorsáról | További hatósági engedélyek beszerzése nélkül a 4iG-é lehet a Digi Távközlési Kft. a felek közt november végén létrejött megállapodás értelmében, miután a kormány a mai nappal nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánította az akvizíciós ügyletet. | null | 1 | https://www.hwsw.hu/hirek/64161/digi-gvh-kormanyrendelet-4ig-osszefonodas-engedelyezes.html | 2021-12-22 12:12:00 | true | null | null | HWSW |
A legutóbbi választáskor ipari mennyiségben hamisították az ajánlóívekre a már évekkel korábban elhunyt választók adatait és aláírásait egyes kamupártgyanús szervezetek jelöltjei, ezek között is élén járt a Családok Pártja és az Összefogás Párt. E két párt nevében gyűjtött adatokat és hamis aláírásokat az a hat ember, akikkel szemben ez év áprilisában emelt vádat a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség – írta még májusban a hvg.hu.
A Narancs.hu még tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy tömeges tanúmeghallgatások kezdődtek választási csalás gyanújával összefüggő ügyekben Békés megye 3. számú választókerületében, ahol immár három ciklus óta Simonka György (Fidesz-KDNP) a parlamenti képviselő. Ekkor arról is beszámoltunk, hogy Mezőhegyesen hallgattak meg sok embert.
Minden bizonnyal ennek folytatása az a portálunk birtokába került három határozat, amely szerint a képlet ugyanaz, mint az említett Komárom-Esztergom megyei eset volt, ám azzal ellentétben itt kesztyűs kézzel bánt a gyanúsítottakkal az Orosházi Városi Ügyészség. Ugyanis nemrégiben született határozatában
a vádhatóság három gyanúsítottal szemben hamis magánokirat felhasználásának vétsége és egyéb bűncselekmények miatt megszüntette az eljárást.
A dél-békési iparvároshoz köthető esetekkel kapcsolatos rendőri és ügyészségi intézkedésekkel kapcsolatban viszont az is kérdés, hogy mi tartott majdnem négy évig?
Ismeretlenek mindenhol
A megszüntető határozatok egy kaptafára készültek, és az áll bennük, hogy S. G-né, F. K. I. és P-né V. I. gyanúsítottak ellen arra hivatkozva szüntetik meg az eljárást, hogy „a terhelt magatartásától függő büntethetőség megszűnt”. Ugyanakkor a határozatokból az is kiderül, hogy nem sikerült a tényállás minden elemét kiderítenie és tisztáznia az ügyészségnek.
Az ügy onnan indult, hogy több magánszemély és két akkori ellenzéki képviselőjelölt, Füvesi Sándor (MSZP) és Szabó Ervin (Jobbik) választási csalás alapos gyanúja miatt feljelentést tett a rendőrségen. Ennek előzménye, hogy több párt és szervezet aláírásgyűjtő ívén megtalálták az adataikat és hamis támogatói aláírásukat, holott ők nem is tudtak erről. Mindez a 2018-as tavaszi országgyűlési választást megelőző kampányban történt, a rendőrségnek és az ügyészségnek közel négy évébe került, hogy a tényállást, ha nem is teljes körűen, de tisztázza.
Ezek szerint a gyanúsítottak 2018 februárjában internetes hirdetésekre jelentkeztek, majd arra vállalkoztak, hogy a Családok Pártja, az Összefogás Pártja, a Szegények Pártja és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja jelöltjeinek az aláírógyűjtőíveken támogató aláírásokat gyűjtenek, hogy ennek eredményeként őket hivatalosan nyilvántartásba vehesse a helyi választási iroda.
Ezután ismeretlen személyektől átvették, majd ismeretlen személyeknek továbbadták a kitöltetlen íveket, majd pedig ugyancsak ismeretlen személyektől néhány nap vagy néhány hét után visszakapták a már kitöltött aláírógyűjtőíveket, amelynek „aláírást gyűjtő polgár” rubrikájába – hamisan – a saját nevüket írták. Végül a kitöltött íveket, hogy végképp „életszerű” legyen a történet, újból egy ismeretlen személynek adták át. Minden valószínűség szerint korábbi hasonló „gyűjtések” eredményeit, vagy legális/illegális adatbázisok tartalmát másolhatták, hamisíthatták ide az „ismeretlenek”, úgy, hogy az ott szereplő választópolgárok aláírását meghamisították.
Az ügyészség által ismertetett tényállás azért nem nevezhető aggálytalannak, mert a nemrégiben született
megszüntető határozat egyetlen szót sem szól arról, hogy sikerült volna megtudni, kik voltak ezek az ismeretlen személyek, milyen adatbázisokból dolgozhattak,
hogyan épült fel ez a választási csalásra és a kampánypénzek lenyúlására berendezkedő szervezet, kik voltak a rendszer irányítói?
Azt ugyanakkor rögzíti az Orosházi Városi Ügyészség határozata, hogy a gyanúsítottak tudták, hogy valótlan tartalmú aláíróívekkel „dolgoznak”, ahogy az is valószínű, hogy ezt nem társadalmi munkában csinálták, hanem pénzért, noha az ügyészségi dokumentumban egy fél mondat sincs arról, hogy a választási csalás utolsó láncszemeként dolgozó és hirdetésre jelentkező gyanúsítottak mennyi pénzt kaphattak fáradozásaikért.
Beismerő vallomás
Ugyanakkor megtudtuk, hogy a tanúvallomásokon és a beszerzett iratokon túl a gyanúsítottak őszinte, beismerő vallomást tettek, ezek pedig kétséget kizáróan alátámasztották, hogy a gyanúsítottak a terhükre rótt bűncselekményeket elkövették. Hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők lennének, azonban mivel büntetlen előéletűek, mindegyikük beismerő vallomást tett, s mivel az ügyészség indoklása szerint
ennek „a cselekménynek csekélyebb a társadalmi veszélyessége”,
ezért feltételesen egy évre felfüggesztik az eljárást. Ettől az ügyészség a gyanúsítottak magatartásának kedvezőbbre fordulását várja. Az ugyanakkor a határozatból nem derül ki, hogy a komplett választási csalásban való részvétel miért csak csekély módban veszélyes a társadalomra.
Az egyik volt gyanúsított egyébként információink szerint nemrégiben egy battonyai ingyenkonyha avatóján tűnt fel, amelynek meghívott vendége Erdős Norbert, az agrártárca egyik államtitkára volt. Vagyis úgy tűnik, hogy a választási csalásban bizonyítottan részt vevő nő a közéleti ügyekben továbbra is aktív. | Az ügyészség szerint csekély a választási csalás társadalmi veszélyessége | Az ügy onnan indult, hogy több magánszemély és két akkori ellenzéki képviselőjelölt, Füvesi Sándor (MSZP) és Szabó Ervin (Jobbik) választási csalás alapos gyanúja miatt feljelentést tett a rendőrségen. Ennek előzménye, hogy több párt és szervezet aláírásgyűjtő ívén megtalálták az adataikat és hamis támogatói aláírásukat, holott ők nem is tudtak erről. Mindez a 2018-as tavaszi országgyűlési választást megelőző kampányban történt, a rendőrségnek és az ügyészségnek közel négy évébe került, hogy a tényállást, ha nem is teljes körűen, de tisztázza. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/az-ugyeszseg-szerint-csekely-a-valasztasi-csalas-tarsadalmi-veszelyessege-244619 | 2021-12-23 12:32:02 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hónapok óta tart a vita a hazai legnagyobb műtrágyatermelő, a kormány és a Gazdasági Versenyhivatal között. A GVH négy éven át tartó vizsgálat után októberben azt állapította meg, hogy a vállalkozások jogsértően törekedtek a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. De a Nitrogénművek Zrt. szerint alaptalan a versenyhivatal határozata, amellyel szemben a cégek bírósági jogorvoslattal élnek. Közben a kormány is támadni kezdte Bige Lászlót és a társaságot, azzal vádolva, hogy a cég drágábban adja a magyar gazdáknak a műtrágyát, amit a másik fél tagadott, jelezve, hogy most az energiaárak emelkedése miatt van drágulás, korábban pedig 10 évig csökkent a termékek ára.
A Fővárosi Törvényszék szerdán nem jogerősen elutasította a Nitrogénművek cégcsoport azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét. Ennek lényege, hogy azt kell mérlegelni, hogy a bírság azonnali megfizetése mekkora veszélyt jelentene a cég működésére. A társaság pedig csütörtökön jelezte: fellebbezni fog. A cégcsoportnak így a Kúria döntéséig nem kell megfizetnie a 11 milliárd forintos bírságot.
A Nitrogénművek megerősíti, hogy az azonnali jogvédelmi igényének első fokú elutasításával szemben élni fog a fellebbezés jogával, mindezt teszi annak érdekében, hogy minden tőle telhetőt elkövessen a folyamatos termelésének fenntartása érdekében. A bírság összege a vállalatcsoport számláin rendelkezésre áll, ugyanakkor a rendkívüli energiapiaci helyzet olyan szintű kockázatokat jelent az iparágban, aminek kezelésére a vállalat nem készülhetett fel előre és minden forrásra szüksége van a megnövekedett költségeinek finanszírozásához - közölte a cég a Napi.hu-val csütörtökön.
„Vállalhatatlannak tartjuk egy vitássá tett jogviszonyban, egy ilyen mértékű összeg befizetésével kockáztatni működésünket és akár visszafordíthatatlan hátrányt okozni vállalatunknak, így a fellebbezés jogával nem élni felelőtlenség lenne részünkről” - tájékoztatott a vállalat vezetése.
A Nitrogénművek Magyarország legnagyobb ipari földgáz fogyasztóját súlyosan érintik a megnövekedett energiaárak, ugyanis a földgázt nem energiahordozóként, hanem alapanyagként hasznosítja. A cég állítja, a jelenlegi piaci helyzetre nem lehetett előre felkészülni, a több mint tízszeresére emelkedett földgázárak soha nem látott helyzetet teremtettek az európai műtrágyapiacon, mely iparágat elsőként érintett a kialakult helyzet, ami annak sajátosságaiból adódik.
A folyamatos 365 napos termeléssel szemben egy erősen szezonális értékesítés áll, ahol a műtrágya ára nem fixálható, ugyanis az heti szinten folyamatosan változik az adott piaci helyzetnek megfelelően.
"A kormányzati kommunikáció eredményeként, az olcsóbb terméket remélő gazdák most pórul járhattak, hiszen az elmúlt hetekben az energiapiaci krízis tovább fokozódott, további gyárleállásokat eredményezve a régióban" - kommentálták a helyzetet. | Fellebbez Bige László cége, a Kúriához fordulnak | Szerdán a Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek cégcsoport azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét, most a társaság jelezte, élni fog a fellebbezés jogával, hogy fenntarthassa a termelését - közölte a cégcsoport a Napi.hu-val. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/bige-laszlo-nitrogenmuvek-gvh-birsag-azonnali-jogvedelem-fellebbezes.742749.html | 2021-12-23 13:53:57 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Tatabányán nem először okoznak meglepetést a közgyűlésben többségben lévő kormánypárti tagok, azonban a 2021. december 16-i testületi ülésen példátlan módon fogtak hozzá, hogy az önkormányzati kommunikáció csírája se maradjon fenn a megyei jogú városban.
Ahogy az a Facebookon közzétett közleményben olvasható: „a tatabányai önkormányzat közgyűlésének december 16-i ülésén egy olyan módosító indítványt fogadtak el a képviselők, amelynek értelmében minden lakossági tájékoztatással összefüggő kötelezettséget fel kell mondania a városnak 2021. december 31-ig. A város új kötelezettséget nem vállalhat, kifizetést nem teljesíthet lakossági tájékoztatással kapcsolatban, egészen a 2022. évi költségvetés elfogadásáig, várhatóan 2022 márciusáig.
Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat és a polgármesteri hivatal munkájával, az elfogadott rendeletekkel, a város működtetésével, városi rendezvényekkel, város intézményi információkkal kapcsolatban nem adhat hírt a város a szokásos módokon. Nem közvetítheti a város a közgyűlések üléseit. Nem teljesítheti az Európai Uniós projektek kötelező tájékoztatási projektelemeit. Nem adhat ki hírlevelet, újságot, nem adhat fel fizetett hirdetést semmilyen módon.”
A javaslat sok képviselőt meglepetésként ért a csütörtöki közgyűlésen, hiszen Magyarné Kocsis Andrea Edit képviselő (Fidesz-KDNP), a Pénzügyi Bizottság elnökének előterjesztésével – információink szerint – csak azok találkoztak korábban, akik részt vettek a Pénzügyi Bizottság ülésén.
Ősz óta tervezhetik
Az Összefogás Tatabánya Fejlődéséért frakció tagjai (Szücsné Posztovics Ilona, Balogh Ferenc, Lusztig Péter, Renczes Dávid) úgy gondolják, ennek a lépésnek az előzménye minden bizonnyal az a kérdés, amelyre 2021. október 16-án Pataki Zoltánné Fidesz-KDNP-s képviselő Dr. Kancz Csaba kormánymegbízottól kért állásfoglalást. A kérdés lényege az volt, hogy képviselő adhat-e be költségvetést érintő módosítást a közgyűlésen úgy, hogy azt a Pénzügyi Bizottság nem tárgyalta előtte bizottsági ülésen.
Lefordítva: beadható-e meglepetés-módosítás, amelyet a képviselők egy része a testületi ülésen lát először, és ott már szavazniuk is kell róla.
A válasz 2021. október 28-án megérkezett: a kormánymegbízott nem látta ennek semmi akadályát. A terv tehát régebben kialakulhatott, és lett volna idő benyújtani a módosítást időben – amennyiben szerették volna.
Harc a médiumokért
Az ellenzékinek számító Szücsné Posztovics Ilona a polgármesteri munkája kezdetétől szúrhatja a kormánypártiak szemét, és ezen sokat rontottak a veszélyhelyzet alatti intézkedései, amelynek során átalakította a város tájékoztatási formáit. Így például egyszemélyi döntéssel felmondta a szerződést azzal a televízióval, amelyet a Turul Média Kft. működtetett.
Bereznai Csaba Fidesz-KDNP-s képviselő a 2021. október 21-i önálló indítványával javasolta egy független városi újság létrehozását, amely egyben azt is jelentette, hogy a város akkori lapját, a „Jó Szerencsét!” lapot meg kell szűntetni. Az Összefogásból kivált állandó átszavazókkal – mint Fekete Miklós, Hoffer Dávid – biztosított többséggel megszavazták a lap megszüntetését anélkül, hogy a nevét említeni kellett volna az indítványban: az előterjesztés a rendszeres kiadású lapokra vonatkozott. Az indítvány mellett beadott magyarázatban természetesen szerepelt indoklás: „a lap egyoldalúan ad hírt a várost érintő kérdésekről”.
Szücsné Posztovics Ilona polgármester ekkor úgy döntött, megoldja a tájékoztatást egy nem rendszeres, lapszám megjelölés nélküli kiadvánnyal, mert a tatabányaiaknak joga van a helyi hírekhez.
A választásokig néma csend
Mivel kevéssé valószínű, hogy ennek a kényszerűen meghozott intézkedésnek a jogorvoslata megtörténne a 2022-es áprilisi választások előtt, ez azt jelenti, hogy pont abban az időszakban, amikor az Alaptörvény szerint is mindenkinek joga van ellenérték nélkül jutni tájékoztatáshoz, Tatabánya Megyei Jogú Város kommunikációs csatornái annyira lesznek hozzáférhetőek, mintha egy kulcslyukon át néznék a helyiek a világot.
Az Alaptörvényben az alábbiak szerepelnek: „(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. (3) A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.”
A jelen módosítással a kritikus hangokat a kormánypárt helyi erői minimumra halkították a 2022-es költségvetés elfogadásáig, 2022 március-áprilisáig – vagyis az országgyűlési választásokig. Mindez akár nagyban segítheti Bencsik János fideszes országgyűlési képviselő kampányát is.
Holdampf Ildikó | Egyetlen módosítással kivégezte a tatabányai nyilvánosságot a helyi Fidesz | Módosító indítvánnyal bontják le a helyi nyilvánosságot a Fidesz-KDNP képviselői, teljes egyetértésben a korábban pálfordulást produkáló ex-összefogás tagokkal és az „álruhás függetlenekkel”. A döntés helyben a parlamenti választásokra is kihathat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/12/16/egyetlen-modositassal-kivegezte-a-tatabanyai-nyilvanossagot-a-helyi-fidesz/ | 2021-12-17 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Porsche-gyűjtemény, magángépes utazások, buli a Sziget VIP-részlegén, luxusingatlanok, jól menő cégek és barátok egyre terjeszkedő vállalkozásokkal – a kisebbik Matolcsy fiú, Ádám szerint mindez saját lábon állva jött össze, ám a NER 12. évében okkal gyanítható, hogy talán a családi kapcsolatok is számítottak valamit.
Matolcsy Ádám a kormányközeli sajtóban rendületlenül állítja, hogy apjától, Matolcsy György jegybankelnöktől függetlenül sikeresek a vállalkozásai. Az utóbbi években azonban az ismerőseinek is nagyon megszaladt – és amint elkezdjük felfejteni a vele többnyire informális kapcsolatban állók bonyolult céghálóit, végül mindig egy MNB-s szálba akadunk bele. A baráti kör, illetve a hozzájuk köthető alapkezelő sok céget és ingatlant szippantott fel az utóbbi években. Indulásukat nagyban segítette Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja, a Növekedési és Hitelbank (NHB), de sokszor kisegítette őket a Magyar Nemzeti Bank is egy-egy megrendeléssel vagy ügylettel. A kör igen sokszínű: e társaság egyes cégei érdekeltek a bútoriparban, a vendéglátásban, az olyan luxusszolgáltatásokban mint a széfszolgáltatás vagy a légijármű-lízing, a napelembizniszben és végtelen mennyiségű ingatlanügyletben.
A kisebbik fiú
Matolcsy Ádámra akkor figyelt fel a média, amikor 2017 nyarán egyik barátjától, Száraz Istvántól megvette a New Wave Media Groupot, amelynek a portfóliójában már benne volt az addigra propagandalappá silányított Origo is. Bár 2018-ban a New Wave-csoport ugyanúgy része lett a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), mint minden más kormányközeli kiadvány kiadója, Matolcsy Ádám egy csapásra felkerült a fideszes vállalkozók listájára.
Igaz, a fiatal, mindössze 35 éves vállalkozó nem ma kezdte. Az Origo megvásárlásakor a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt, hogy már 18 évesen volt egy a bátyjával, Matolcsy Mátéval közös informatikai cége, később azonban a bútorbizniszbe is beszállt. Mint akkor fogalmazott, „igény mutatkozott szépségipari bútorok iránt is”, és saját márkás fodrászbútorok gyártásába kezdtek. Ez volt a 2008-ban létrehozott Glamorous Szépségipari Berendezések Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely a sajtó által „családi banknak” is nevezett NHB-tól kapott hitelből vásárolta meg 2015-ben a Balaton Bútor Kft.-t a Várszegi Gábor-féle Fotextől. Matolcsy Ádám a legutóbbi, Figyelőnek adott interjújában azt mondta, a hitel összege 420 millió forint volt. | Matolcsy Ádám és más „vállalkozók” a Magyar Nemzeti Bank körül | Bár hivatalosan a szerencséjüknek semmi köze az MNB-hez és a Matolcsy családhoz fűződő kapcsolataiknak, a Matolcsy Ádám barátaiként emlegetett fiatal vállalkozók valahogy mégsem tudnak elszakadni a jegybanktól. A bonyolult cégügyek végén az egykori MNB-alapítványi pénzek is feltűnnek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/aranyifjak-stromanok-244369 | 2021-12-15 12:05:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Péterfalvi Attila azt kéri, hogy a két ünnep között hagyjuk pihenni a fáradt állami szerveket, és ne igényeljünk közadatot: „Mindenkitől elvárható, hogy a szolidaritás és egymás megbecsülése nevében ezt tiszteletben tartsa, hiszen az információszabadság alkotmányos joga egyébként is végső soron a közösséget kell, hogy szolgálja” - írta az illetékes hatóság vezetője.
Ez jó apropó arra, hogy egy példán keresztül szemléltessük, hogyan szolgálja a közösséget és az információszabadságot 2021-ben egy állami szerv.
Már több mint 280 ezer megtekintés van azon a Magyar Jeti adáson, amiben 3 milliárd forint nyomába eredtünk. Láthatóan érdekelte az embereket. Sok visszajelzést kaptunk. Volt visszhangja a Parlamentben és kormányinfón is.
A videóban bemutattuk, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság egy olyan céggel kötötte az egyik legnagyobb Covid-tesztes szerződést, amit frissen alapítottak, és semmilyen referenciája nem volt. A cég tulajdonosa Martos Dániel volt, a ferencvárosi balhék főszereplője.
A Fidesz kerületi frakcióvezetőjének azután kellett távoznia a IX. kerületi vagyonkezelőtől, hogy bemutattuk a Sötét Parkolási Ügyek Budapesten című filmünket, ami többek között feltárta, hogy a Martos által irányított kerületi parkolás a tetejétől a talpáig bűzlik. A területért felelős parlamenti képviselő, Kocsis Máté a bemutató után lapunknak üzenetet küldött, miszerint a parkolási balhé felelősének Martost tartja, és személyesen járt közben, hogy távolítsák el a kerületből. Sőt, párttársát úgy általában nem tartja tisztességesnek (ennél sokkal perképesebben fogalmazott). Szóval Martos Dániel közéleti ténykedése közismert volt.
Ilyen előzmények után kötött vele hatalmas üzletet a Kórházi Főigazgatóság. Gyorstesztet vásároltak tőle 3 milliárd 150 millió forintért. És itt jött az, amire számítani lehetett. Martos Dániel, amint lejárt a szerződés, továbbadott a hónapokkal korábban alapított cégen. A milliárdos bevételt termelő Minerva kft-t egy borsodi kis falu legszegényebb utcájába bejelentett 19 éves munkanélküli fiú vette meg, bizonyos Kiss Martin. A cég nem adott le mérlegadatokat, nem látni, hogy befizette volna a milliárdos bevétel után az adót, és Rakacán már a NAV is kutakodik.
Eddig jutottunk a novemberi Magyar Jetiben. De a nyomozás itt nem állt meg. Megpróbáltuk felkutatni a cég új tulajdonosát, Kiss Martint, akit telefonon sikerült elérnünk. Először letagadta, hogy tudna az ügyről. Majd jelentkezett a nagybátyja a 444-nél, és elmondta, hogy Kiss Martin nagyon fél, nem mer beszélni a Minerva kft. ügyéről. Azt is állította, hogy korábban ennek az ügynek a kapcsán Kiss Martin lábát eltörték. Nem tudjuk biztosan, hogy ez igaz-e. De már csak azért is érdemes folytatni a nyomozást, hogy ennek a végére járjunk. Tudjuk is, merre induljunk. | Azt kérik, most ne kutakodjunk, hadd pihenjenek | Péterfalvi Attila azt kéri, hogy a két ünnep között hagyjuk pihenni a fáradt állami szerveket, és ne igényeljünk közadatot: „Mindenkitől elvárható, hogy a szolidaritás és egymás megbecsülése nevében ezt tiszteletben tartsa, hiszen az információszabadság alkotmányos joga egyébként is végső soron a közösséget kell, hogy szolgálja” - írta az illetékes hatóság vezetője. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/23/azt-kerik-most-ne-kutakodjunk-hadd-pihenjenek | 2021-12-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A csengeri örökösnő, azaz P. Mária 2,5 millió forint sérelemdíjat és bocsánatkérést követel Kósa Lajostól, amiért a Fidesz alelnöke azt állította, hogy a nő egy csaló és már el volt ítélve csalásért - mondta a Blikknek Helmeczy László, az előzetesben lévő nő ügyvédje.
A csengeri nő a gyanú szerint éveken át vert át embereket azzal a történettel, hogy egy 1300 milliárd forintos örökség vár rá Németországban, és a pénz megszerzésééig kért anyagi segítséget. Az ügybe belekeveredett a Kósa Lajos is, aki megígérte a nőnek, hogy segít befektetné a mesés összeget. Ennyi pénzből egyébként 4 BMW-gyár is kijött volna, de Kósa akkor valamiért nem fogott gyanút, az ügyvédje még közös céget is alapított az asszonnyal. Tavasszal az ügyben előkerült egy közjegyzői dokumentum, ami Kósa anyja nevére utaltatott volna 800 millió forintot Sz. Gábornétól. | Több milliós sérelemdíjat és bocsánatkérést követel Kósa Lajostól a csengeri örökösnő | A csengeri örökösnő, azaz P. Mária 2,5 millió forint sérelemdíjat és bocsánatkérést követel Kósa Lajostól, amiért a Fidesz alelnöke azt állította, hogy a nő egy csaló és már el volt ítélve csalásért - mondta a Blikknek Helmeczy László, az előzetesben lévő nő ügyvédje. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/24/tobb-millios-serelemdijat-es-bocsanatkerest-kovetel-kosa-lajostol-a-csengeri-orokosno | 2021-12-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Többek között csalás, vesztegetés, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt nyomoznak a „Városháza-ügycsoportban” - válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselőjének írásbeli kérdésére. Kocsis-Cake arra volt kíváncsi, milyen gyanú alapozta meg az ügy érintettjeinél, köztük a Fővárosi Önkormányzat több vezetőjénél tartott házkutatásokat.
A házkutatásokról Karácsony és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt azt mondta, „kreált álbizonyítékok alapján indított nyomozás során szállták meg a rendőrök a Városházát, az akció célja pedig a figyelem elterelése a kormányzat számára kínos ügyekről”.
Pintér válasza szerint az ügyben összesen 14 feljelentés érkezett, a feljelentők között volt Budai Gyula fideszes politikus és a főváros nevében Karácsony Gergely főpolgármester is. A hasonló feljelentéseket a nyomozók egyesítették, így összesen négy eljárás zajlik. (via hvg.hu) | 14 feljelentés alapján 4 eljárás zajlik a „Városháza-ügycsoportban” | Többek között csalás, vesztegetés, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt nyomoznak a „Városháza-ügycsoportban” - válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselőjének írásbeli kérdésére. Kocsis-Cake arra volt kíváncsi, milyen gyanú alapozta meg az ügy érintettjeinél, köztük a Fővárosi Önkormányzat több vezetőjénél tartott házkutatásokat. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/28/14-feljelentes-alapjan-4-eljaras-zajlik-a-varoshaza-ugycsoportban | 2021-12-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Mostanáig 130 embert hallgattak ki gyanúsítottként a hatóságok a koronavírus elleni védettségi igazolással kapcsolatos visszaélések miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője szerdán online sajtótájékoztatón.
Szelei Pál megerősítette, hogy az egészségügyi területen dolgozók egy része is érintett az eljárásokban, az ő esetükben vesztegetés, vesztegetés elfogadása és közokirathamisítás is előfordult.
Váradi Piroska, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főosztályvezetője azt hangsúlyozta: az egészségügyi ellátórendszer oltásokkal, tesztelésekkel foglalkozó dolgozóira jelentős korrupciós nyomás nehezedik. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy egészségügyi dolgozó kiállítja a védettségi igazolást egy be nem oltott számára, s ő később megfertőződik koronavírussal, akkor az egészségügyi dolgozó esetében a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés elkövetése is megállapítható. (MTI) | Jelentős korrupciós nyomás nehezedik az egészségügy oltásokkal, tesztelésekkel foglalkozó dolgozóira | Mostanáig 130 embert hallgattak ki gyanúsítottként a hatóságok a koronavírus elleni védettségi igazolással kapcsolatos visszaélések miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője szerdán online sajtótájékoztatón. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/29/jelentos-korrupcios-nyomas-nehezedik-az-egeszsegugy-oltasokkal-tesztelesekkel-foglalkozo-dolgozoira | 2021-12-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk.
Videóklipben hirdeti tíznapos világkörüli békemisszióját Orbán Viktor. Bár a tárgyalások érdemi részéről nem nyilatkozik, világossá vált, hogy a magyar kormányfő az oroszok érdeke szerint szorgalmazna olyan megállapodást, ami területért kínálna békét a megtámadott országnak. A terv azonban több sebből vérzik.
Csekély 785 millió forintból tervezteti a nagyfeszültségű hálózati csatlakozását a Paks II. Zrt. Létesítési engedély még nincs a két új blokkra, de iroda van 2029-ig 3,4 milliárd forintból. A paksi beszerzési szerződéseknél ott vannak a szokásos NER-nyerők, de szakmai partnerek is, beleértve a létező erőművet. | Friss képek a hatvanpusztai Orbán-birtokról: kész a két üvegház alapja, feltűnt egy girland is | Nem sikerült idén befejezni a hatvanpusztai majorságot, de az építkezés gőzerővel halad. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20211221_hatvanpuszta_orban_birtok_epitkezes_majorsag | 2021-12-21 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Egy építőanyag-gyártó, egy oktatásszervező és egy energetikai cég neve is előkerült Völner Pál fideszes parlamenti képviselő, volt államtitkár vesztegetési ügyében a mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló határozattervezetben. A mentelmi jogát kedden el is vesztő, szerdán gyanúsítottként kihallgatott Völner elleni fő gyanú, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar (MBVK) jelenleg őrizetben lévő elnökével, Schadl Györggyel együtt pénzért cserébe legalább hét végrehajtói pályázat eredményét befolyásolhatta, ezekért Völner jó 83 millió, Schadl pedig több mint 800 milliós kenőpénzt kaphatott, de az ügyészség további korrupciógyanús eseteket is köt hozzájuk.
Az első cég a Mátrix Oktatási Központ. Az ügyészségi gyanú szerint Schadl egy meg nem nevezett ismerőse igyekezett a MBVK elnökén keresztül elérni az államtitkárnál, hogy kapcsolatai révén intézze el, hogy a cég megkapja a szükséges engedélyeket több, idén szeptemberben elindítani tervezett képzéséhez, illetve oktatási intézményéhez. A gyanú szerint legalább 150 millió forint átadását helyezte kilátásba, ha ez sikerül. Ennek érdekében a gyanú szerint Völner egyeztetett az ITM és az Emmi több, “ismeretlenül maradt” beosztottjával is, amiről rendszeresen tájékoztatta is Schadlt.
A korábban elsősorban felnőttképzéssel foglalkozó Mátrix Oktatási Központ – erről a HVG oktatási szakportálja, az Eduline írt szeptemberben – több magán-általánosiskolát is indított az elmúlt években, 2019-ben Kecskeméten és Budapesten, majd 2020-ban Budaörsön. Ezekben kis létszámú osztályokban zajlik oktatás, havi 120 ezer forintos díjért.
A hvg.hu e-mailben, illetve több telefonos elérhetőségén is kereste a céget, annak érdekében, hogy ismerjék el vagy cáfolják, valóban történt-e ilyen vesztegetési kísérlet, és hogy miként keveredhetett az ügybe a nevük, de egyelőre nem kaptunk érdemi választ. Annak ellenére sem, hogy telefonon több alkalommal is sikerült elérnünk egy-egy munkatársat, de amikor kiderült, milyen ügyben érdeklődünk, mind csak annyit közöltek, hogy
nem illetékesek nyilatkozni,
majd bontották a vonalat.
A Mátrix-Oktatási Kft. elmúlt évei a stabil növekedésről szóltak, amibe csak a koronavírus-járvány tudott belerondítani. Az Opten adatai szerint ugyanis a cégnek miközben 2016-ban még „csak” 196 millió forintos nettó árbevétele volt, addig 2019-re elérte az egymilliárd forintot, azaz megötszörözte a forgalmát. Az ugrások nagyok voltak, 2017-ben már 531, 2018-ben pedig 672 milliót könyvelhettek el. Az egyetlen év, amikor nem tudott növekedni, az a korona által sújtott 2020 volt, amikor 25 millióval kevesebb bevétel mellett ugyanúgy egymilliárd szerepelt a bevételi soron, mint egy évvel korábban.
Bár a cég forgalma nem változott, az eredményessége nagyon is: amíg 2019-ben még 507 millió forintnyi adózott eredményt tudtak elérni, ez 2020-ban már 59 millió forintos mínusz váltotta. Ez nemcsak az előző év miatt nem érinthette annyira súlyosan a vállalkozást, mivel az azt megelőző két évben is rendre 200 millió forint feletti adózott eredménnyel zártak.
A Mátrix-Oktatási Kft. egyébként a fenti időszakban 3 (2016–2017 január) és 18 fő (2020 január–február) közötti alkalmazotti létszámmal működött, a legutóbbi 2021 októberi adatok szerint 10 főt foglalkoztatott.
Vízmotor és égetett mész
A Völner Pál elleni gyanúsításban szereplő másik cég egy Komárom-Esztergom megyei építőanyag-gyártó, amelyről azt írják, hogy az államtitkár idén júniusban megállapodott Schadllal, hogy összeköti őt a céggel annak érdekében, hogy egy, a Schadl által korábban megszerzett “vízüzemű motor” révén termeljenek hőenergiát a vállalkozásnak, és ennek megvalósíthatóságára igyekeznek állami támogatást szerezni. Völner Schadllal egyeztetve állítólag vállalta, hogy az ITM klímapolitikai államtitkáránál eléri, hogy írjanak ki pályázatot ehhez.
Völner, aki Esztergom környékének parlamenti képviselője, feltehetően innen ismerhette a lábatlani céget, amelynek februárban ő adta át a “Komárom-Esztergom Megye Gazdaságáért Kitüntető Címeket”.
A hvg.hu utolérte a társaság ügyvezető igazgatóját, Schmidt-Kovács Bélát, aki közölte
nem kommentálja, hogy a cég neve is előkerült az ügyben.
A Völner által átadott díjjal kapcsolatban pedig csak annyit jegyzett meg, hogy "az teljesen más történet".
A Calmit Hungária Mészművek Kft. viszonylag stabil bevételekkel rendelkezik az elmúlt években: 2016-ban 3,1 milliárd forintos árbevételt ért el, azóta minden évben 4 és 5 milliárd közötti forgalma volt. A csúcsot 2018 jelentette 4,84 milliárddal, ettől nem sokkal marad el a 2020-as 4,729 milliárd forintos nettó árbevétel.
A cég eredményessége ennél hullámzóbb volt: a rekordot itt is 2018 jelenti, amikor 917 millió forintos adózott eredményt könyvelhettek el, előtte egy évvel 741 milliót, utána egy évvel pedig 484 millió forintot. Tavaly sem szégyenkezhettek az 582 millió forintos adózott eredmény miatt, ami egyébként szinte pontosan annyi, amennyi rövid és hosszú távú kötelezettsége volt a vállalkozásnak.
Mindezt egyébként viszonylag stabil alkalmazotti létszámmal érte el a Calmit Hungária Mészművek Kft., amelynek 2016 óta 50 volt legkevesebb és 54 a legtöbb foglalkoztatottja. Legutóbb, 2021 októberében 51 főt foglalkoztattak az Opten adatai szerint.
Azt sem lehet mondani, hogy a közbeszerzéseken kiugró teljesítményt mutattak volna. A vállalkozás a közbeszerzési hatóság honlapján elérhető adatok alapján legalább 16 éve, politikai kurzusoktól teljesen függetlenül stabil égetettmész-beszállítója a Fővárosi Közterületfenntartó Zrt.-nek, éves szinten egy-két százmillió forintos tételben.
Bevétel nélkül mínuszban
Az iratban említenek még egy vállalkozást, az Aqua Energy Solution Zrt.-t amelyről csak annyi írnak, hogy Schadl György többségi tulajdont szerzett benne, majd édesapja lett az vezérigazgatója. A három cég közül ez rendelkezik a lehető legstabilabb árbevétellel: 2017 szeptemberi alapítása óta ugyanis egészen pontosan 0 forint forgalma volt a két főt alkalmazó és 76 százalékban Schadl György tulajdonában lévő cégnek.
Ekkora bevétel mellett nem csoda, hogy folyamatosan mínuszt hoztak össze, 2017-ben 1,8 millió, 2018-ban 17,78 millió, 2019-ben 4 millió, 2020-ban pedig 3,74 millió forintosat. Ez idő alatt a vállalkozás saját tőkéje is csökkent, 73,2 millióról 47,6 millióra – nagyjából pont ugyanannyival, mint amennyi veszteséget összeszedett ezen időszak alatt. A kötelezettségei pedig nőttek, 247 ezerről 8,2 millió forintra. | Pár év alatt megötszörözte forgalmát egy Völnerrel kapcsolatba hozott cég | Több cég neve is felmerült Völner Pál államtitkár és Schadl György volt végrehajtói kari elnök összesen sok százmilliós vesztegetési ügyében. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20211216_volner_pal_hivatali_vesztegetesi_ugye_cegek_vallalkozasok | 2021-12-16 14:00:00 | true | null | null | HVG |
Gazdám – a hvg.hu információi szerint a lehallgatási anyagban így nevezte a Magyar Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György azt a titokzatos embert, akivel időnként külföldön találkozott. Noha a lehallgatási anyagokból nem derül ki, ki lehet a Schadl által "gazdájának” nevezett rejtélyes figura, az biztos, hogy nem Völner Pál államtitkár.
A végrehajtói kar elnöke Völnerrel – a lehallgatási anyagok hvg.hu által megismert részletei szerint – rendszeresen és sokat beszélgetett telefonon. Így hát nem csoda, hogy bár az államtitkár lehallgatására nem kért a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) engedélyt, erre nem is szorult rá, hiszen Schadl mobiltelefonjának a lehallgatása felért egy aranybányával. Schadl volt az, akinek fecsegése miatt az idei év egyik legnagyobb korrupciós botrányának gyanúsítottjai egytől egyig képbe kerültek.
A titkos felderítés során született dokumentumok, amelyek tartalmát a hvg.hu megismerte, arról árulkodnak, hogy az ügyben a kiindulópont egy korrupt adóhatósági középvezető volt, az ő telefonjának a lehallgatását kezdte el idén áprilisban az NVSZ. A NAV-os férfi azért került a belső elhárítás látókörébe, mert a gyanú szerint költségvetési csalási ügyekben érintett embereket szolgált ki, magyarul: kenőpénzért cserébe elintézte, hogy az adóhatósági ügyükből ne legyen semmi. A NAV-os tisztviselő lehallgatása során került képbe Schadl György. Ezután fordultak rá az NVSZ felderítői Schadlra, akinél hamar rájöhettek, hogy jóval nagyobb “ügyintéző”, mint a NAV-nál dolgozó célszemélyük.
Schadl ugyanis a lehallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint mindenféle ügyeket intézett vagy próbált intézni telefonon, az egészen nagypályás mutyiktól a nagyobb cégek felszámolásán át az olyan pitiáner ügyekig, mint amikor valakinek egy sikeres egyetemi vizsgát igyekezett “megoldani”. Mindezt telefonon. De akadt olyan is, hogy építési hatósági ügyben járt közbe. Gyakorlatilag nem volt olyan ügy, legyen az nagy vagy kicsi, aminél Schadl ne abban gondolkozott volna, hogy éppen kit kell vagy lehet megkenni pénzzel. Úgy tűnt, hogy ebben a közegben meglehetősen otthonosan mozgott.
Miközben Schadl György telefonját hallgatták, kiderült, hogy egyik állandó kapcsolata Varga Judit igazságügy-miniszter helyettese, Völner Pál államtitkár. A kari elnök megfigyelése során nemcsak a végrehajtói körökben tapasztalható korrupcióról értesült az NVSZ, de bőven akadtak más témák is. Az iratok tanúsága szerint egy adott pillanatban egyébként még lehetősége is lett volna a hatóságnak tetten érnie Schadlt, amikor a titkos felderítés egyik anyaga szerint a kenőpénz egy üveg borban cserélt gazdát. Ekkor azonban nem léptek a hatóságok, hanem tovább folytatták a felderítést.
Schadl és Völner rengeteget beszélgetett egymással telefonon – kendőzetlenül, még a bűnözők körében használatos virágnyelvet is mellőzve. Pintér Sándor belügyminiszter a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén a botrány kirobbanása után azt mondta, hogy nem tud “több ezer oldalas lehallgatási anyagokról meg egyebekről” (amiről éppen előtte a hvg.hu írt), ami azért érdekes, mert a hvg.hu információi szerint a szóban forgó ülés idején is tekintélyes mennyiségű, "négyadriányi" anyag keletkezett a Völnert is érintő büntetőügyben. (Az Adria irattartó alapján nevezik így az iratok "mértékegységét" a nyomozók, egy ilyen irattartóban 500 oldalnyi dokumentum is elfér.) Ez az iratmennyiség részben NVSZ-es lehallgatási jegyzőkönyvekből, részben ügyészségi dokumentumokból áll, utóbbiak részét képezik a gyanúsítottak vallomásai éppúgy, mint a végrehajtóknál tartott és egyéb ingatlanokban tartott házkutatási jegyzőkönyvek.
A titkos felderítés tehát idén nyáron már javában zajlott, így Schadlon keresztül éppen akkor is hallgatta Völnert az NVSZ, amikor a Pegasus-botrány kirobbant. Az a Pegasus-ügy, amelyben kiderült, hogy a lehallgatásokra vonatkozó engedélyeket Varga Judit felhatalmazása alapján a helyettese, Völner Pál írta alá. Az NVSZ végül ősszel tett feljelentést az ügyészségen, ezután kezdődött a nyílt nyomozás. Schadl Györgyöt november közepén kapcsolták le, nem sokkal később pedig sorra vették őrizetbe a végrehajtókat is. Ekkor kezdődtek a házkutatások, amelynek során a nyomozók olyan dokumentumokat, köztük Excel-táblázatokat foglaltak le, amelyek a gyanújukat erősítették és igazolták azokat az információkat, amelyeket a lehallgatások alapján szereztek a felderítők. Ezeket a dokumentumokat az ügyészek – a titkos felderítés során megszerzett információk alapján – a házkutatások során már célzottan keresték.
Ám novemberben még teljes titokban zajlott az ekkor már ügyészségi nyomozás. A titkosítás egyetlen célja az lehetett, hogy ne kerüljön nyilvánosságra az ügy, bár az ügyészség a nyomozás érdekeire hivatkozva titkosított mindent. Csakhogy elsősorban a Fidesszel szimpatizáló végrehajtói körökben így is gyorsan elterjedt Schadl és a többiek őrizetbe vételének híre, ezért csak idő kérdése volt, hogy az újságírók mikor kezdenek el kérdezősködni a hatóságoknál. Ettől kezdve már nem lett volna értelme titkolózni.
Információnk szerint az őrizetbe vett végrehajtók közül egy ember beismerő vallomást tett, ő került bűnügyi felügyeletbe. De bilincs kattant Schadl sofőrjének a kezén is, aki az ügyészek szerint a pénzfutár szerepét töltötte be. Úgy tudjuk, az ügyészek a többi gyanúsítottnak is tettek célzásokat arra, hogy ha beismerő vallomást tesznek, akkor kiengedik őket.
A gyanúsított végrehajtók között akadnak, akik azzal védekeznek, hogy ők maguk is meglepődtek, amikor megtudták, hogy elnyerték a pozíciót, de csak később szembesültek azzal, hogy egy végrehajtói irodát üzemeltetni és fenntartani komoly összeg. Ekkor Schadl felajánlotta a segítségét és “kölcsönt” adott nekik, a neki juttatott pénzek tehát afféle törlesztések. Azok, akik ezzel védekeznek, arra építik fel a védekezésüket, hogy egy kész helyzetbe csöppentek és nem volt más választásuk.
Schaldnak mindenesetre nem lesz könnyű dolga, mert az ügyben nemcsak magát és az alatta lévőket kell majd megvédenie, de arra is ügyelnie kell, hogy a felsőbb kapcsolatait se mártsa be. Már ha egyáltalán kíváncsiak lesznek a nyomozók arra, hogy Völneren kívül kikkel üzletelt még.
Úgy tudjuk, a titkos felderítés során nagyjából körvonalazódott, hogy az érintett körben ki a leggyengébb láncszem, így már az őrizetbe vételek előtt született egy vallomás, ami elég erős ütőkártya lehet az ügyészség kezében. Ezt a vallomást egy olyan személy tette, aki – ha eljut az eljárás a vádemelésig, majd onnan bírósági szakba – az ügy koronatanújává válhat. Persze ez még odébb van.
Ahogy a hvg.hu korábban megírta, a botrány kirobbanása után az ügyészségen már azon dolgoztak, hogy a bűnügyi titkosítását feloldják, ez mára meg is történt, az ügy dokumentumai már nem minősített adatok. Az NVSZ belső működését ismerő forrásaink ugyanakkor kételkednek abban, hogy Pintérnek belügyminiszterként ne lett volna tudomása Völner érintettségéről a nyár folyamán. Azért is vélekednek így sokan, mert az Igazságügyi Minisztérium eleve nemzetbiztonsági védelem alatt áll, ezért ha az NVSZ-nél (vagy bármely más szolgálatnál) a tárca egyik legmagasabb pozíciójában lévő személy egy korrupciógyanús ügyben képbe kerül, akkor automatikusan megszólal a vészcsengő, és az elhárításnak egyszerűen jeleznie kell ezt a legmagasabb szinten. Ilyen esetekben a szolgálatok vezetői – ha formálisan nem is, de informálisan mindenképpen – jelzik ezt az őket felügyelő vagy irányító politikusnak. Ezért Pintér egy ilyen ügyben elméletileg megkerülhetetlen szereplő.
Forrásaink szerint az is életszerűtlen, hogy Varga Judit miniszter ősszel ne tudott volna arról, mibe keveredett Völner. Ez magyarázza meg azt is, hogy október 1-től már miért nem Völner, hanem egy új hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli az önálló bírósági végrehajtói kar működését. A lehallgatási anyagban Varga Judit neve egyébként nem bukkan fel, de Schadl említést tett a "miniszter asszonyról".
Az iratokból nem derül ki, hogy az NVSZ utánajárt-e, ki lehet az a személy, akit Schadl titokzatos módon a “gazdájaként” emleget, pedig ez kulcskérdés lehet abban, volt-e Völnernél jóval befolyásosabb politikai kapcsolata a Végrehajtói Kar elnökének. Az ügyet jól ismerő bennfentesek szerint a “gazdám”, akire Schadl a lehallgatási anyagokban is utal, egy olyan, Völnernél jóval befolyásosabb kormányzati politikus, akiről házon belül azt beszélik, hogy nem ápol túl jó viszonyt Pintér Sándor belügyminiszterrel.
Éppen ez az oka annak, hogy bennfentesek egy, a kormányzaton belül zajló belviszály egyik melléktermékének tulajdonítják a Völner-ügy kipattanását, de persze ez utóbbi vélekedés egyelőre pusztán teória. Mindenesetre, ha igaz, hogy egy belső villongás is hozzájárult Völner bukásához, akkor az sincs kizárva, hogy a belviszály még jobban eszkalálódik majd, újabb meglepetéseket okozva a NER háza tájékán. | Schadl a telefonban beszélt a titokzatos "gazdájáról", aki nem Völner | Egy korrupt NAV-tisztviselő lehallgatása vezette el a Nemzeti Védelmi Szolgálatot a Magyar Végrehajtói Kar elnökéhez, majd rajta keresztül Völner Pál államtitkárhoz, akivel Schadl György szoros kapcsolatban állt, és rengeteget beszéltek egymással – derül ki a hét hónapon át zajló titkos felderítés irataiból. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20211217_Schadl_a_telefonban_beszelt_a_titokzatos_gazdajarol_aki_nem_Volner | 2021-12-17 13:55:00 | true | null | null | HVG |
Hadházy Ákos független képviselő nemrég a Bács-Kiskun megyei Bócsára utazott, hogy megnézzen egy uniós fejlesztést, ahol a kormányzati oldal szerint metagenomikai alapon optimalizált, termesztéstechnológiai-specifikus szerves talajkondicionálót fejlesztettek 2017 és 2019 között. Minderre az állam 474,6 millió forintot fizetett ki a Kologarn Kft-nek. Igaz, a céget azóta már felszámolták, a képviselő a kondiciónáló helyén pedig csak homokkupacokat talált, amik mellé áramot vezettek, valamit kitettek egy táblát, amin köszönetet mondanak a magyar államnak és az Európai Uniónak a pénzért.
Hadházy megjegyezte, hogy a cégnek tulajdonrésze volt Simonkáék Paprikakert-TÉSZ Kft. nevű cégében. Ez volt az a cég, ami a 24.hu cikke szerint olyan jogszabály-módosítások alapján próbálta megúszni a szabálytalanul felhasznált 413, 9 millió forint visszafizetését, amiket Simonka ért el a parlamentben. | Uniós pénzből épültek innovatív homokkupacok az Alföldön | Hadházy Ákos független képviselő nemrég a Bács-Kiskun megyei Bócsára utazott, hogy megnézzen egy uniós fejlesztést, ahol a kormányzati oldal szerint metagenomikai alapon optimalizált, termesztéstechnológiai-specifikus szerves talajkondicionálót fejlesztettek 2017 és 2019 között. Minderre az állam 474,6 millió forintot fizetett ki a Kologarn Kft-nek. Igaz, a céget azóta már felszámolták, a képviselő a kondiciónáló helyén pedig csak homokkupacokat talált, amik mellé áramot vezettek, valamit kitettek egy táblát, amin köszönetet mondanak a magyar államnak és az Európai Uniónak a pénzért. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/29/unios-penzbol-epult-homokkupacokat-talalt-hadhazy-az-alfoldon | 2021-12-29 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Lógó műhalak, "interaktív" halastó fémjelzik a brüsszeli százmilliók elköltését
Mire költsünk 324 millió forintot? Például épülhet belőle egy múzeumnak nevezett valami a másik múzeum mellé, egy kerékpáros-zsákutcának látszó nyomvonal, és belefér még egy pofás kis balatoni hajó is.
Amikor a Balaton körüli bicikilúton teker Keszthely és Badacsony között, valószínűleg ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy letérjen róla, és tegyen egy 14 kilométeres kitérőt Uzsára.
Igen, Uzsára, majd onnan ugyanazon az úton visszatérve a 28 kilométeres kiruccanás után folytathatja a balatoni túráját. Ha mégsem ez lenne a legfőbb vágya, az azért tűnik problémásnak, mert 324 millió forint uniós pénzt költöttünk el arra, hogy ezt a biciklis-zsákutcát és a hozzá kapcsolódó további – érdekes részletekben bővelkedő – fejlesztéseket megépítsük.
A Viva Natura Alapítvány és a BG Pálinkaház Kft. konzorciuma „Lesencéktől a Balatonig kisrégiós bringatanya és halászati kultúrpihenő” elnevezésű pályázatával nyerte el az említett összeget, amellyel a teljes projekt 93 százalékát fedezték (vagyis a pályázóknak további 25 millió forintot kellett saját zsebből betenniük).
A kerékpárút a Balaton körüli nyomvonalról Balatonedericsnél ágazik el, és Nemesvita, Lesencetomaj, illetve Lesenceistvánd érintésével éri el Uzsát. Az útszakasznak azonban csak egyetlen komolyabb „építőipari eleme” van: az edericsi leágazásnál a forgalmas 71-es úton egy lámpás kereszteződést hoztak létre, hogy biztonságosan át lehessen kelni rajta. Onnantól kezdve nem épült kerékpárút, csak a meglévő utakra helyezték ki a nyomvonaljelző táblákat. Bár ezeken az utakon nagyrészt korábban is el lehetett biciklizni Uzsáig, az alapítvány kérdésünkre azt mondta,
a kijelölés után kevésbé balesetveszélyes lett az útvonal, és a kerékpáros turisták kevésbé tévednek el rajta.
Mindez 32 millió forintba került – a GPS és a mobilinternet korszakában.
A Viva Natura egyébként azt állítja, hogy pongyolán fogalmazott, amikor 14 kilométer kerékpárutat ígért, valójában ezt sosem akarta, kezdettől fogva csak a jelzőtáblák kihelyezését tervezte.
Az úthoz három kerékpáros-pihenőhely tartozik, az alapítvány tájékoztatása szerint ezek közül kettő 40-40 négyzetméteres, térkő burkolattal ellátott „kispihenő”, ahol a kerékpárosok megállhatnak, hűsölhetnek, majd tovább folytathatják útjukat.
Amikor nemrég ott jártunk, az egyik pihenő így nézett ki – véleményünk szerint hűsölésre kevéssé alkalmas módon:
A tévedések elkerülése végett: a projektet már egy éve átadták.
A harmadik pihenőhely abban a balatonedericsi épületkomplexumban van, amely a Bringatanya nevet viseli. Erről is készítettünk pár fotót:
Ez a Bringatanya 56 millió forintba került, és egy kerékpáros-pihenőhelyet takar büfével. Mellette található a szintén a projekt részeként megépített Balatoni Halászati Múzeum, tanösvénnyel, élménytóval, valamint balatoni csónakázási lehetőséggel. Biciklit is lehet kölcsönözni, egy különteremben pedig akár konferenciákat is lehet tartani.
A múzeum kiállítása jelenleg egy csónakból és néhány plafonra lógatott műhalból áll, amint az az alábbi képen látható:
Ez a kiállítás 8 millió forintba került, a múzeum épületét 129 millió forintból húzták fel, a hozzá tartozó kerti tó további 14, a parkoló 23, a játszótér pedig 5 millióba került.
Az alapítvány szerint az épületegyüttes a mai állapotában megfelel a pályázatban foglalt vállalásoknak, és
a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai egy évvel ezelőtt mindent rendben is találtak rajta.
Az uniós projektek utófinanszírozásúak, vagyis a pénz lehívásának a hatósági jóváhagyás a feltétele volt.
A Viva Natura azt mondja, az épületegyüttes fejlesztését tervezi, ottjártunkkor pedig csak azért láttuk befejezetlennek, mert a viharok megrongálták a tetőt, amit javítani kellett, egyes részeket pedig ideiglenesen le kellett zárni. Amikor viszont egy helyi lakost kérdeztünk a Bringatanyáról, neki az volt a benyomása, hogy évek óta befejezetlenül áll, sosincs nyitva, de legalábbis alig látni benne bárkit is.
Mivel a pályázatban „interaktív felületet” is ígértek, rákérdeztünk arra, hogy ez mit takar. A válasz szerint a múzeumépület melletti kis tóba
balatoni halakat (keszeget, pontyot, harcsát) telepítettek, és pecázási lehetőséget biztosítanak a látogatóknak. Természetesen mindenkit megkérnek, hogy a kifogott halakat engedje vissza a tóba.
A Balaton partja egyébként légvonalban 2 kilométerre van innen.
A projekt részét képezte a kerékpárszerviz, a kerékpártároló, az orvosi szoba, a pihenő és az üzlethelyiség is. Az alapítvány szerint ezek mind megvannak, a kerékpárszerviz a nyitvatartási időben jelenleg egy fővel üzemel, a szervizelési feladatokat a karbantartó munkatárs látja el – az üzlethelyiségben. Az orvosi szobát pedig legalább annyira félreértelmeztük, mint a kerékpárutat és a nyomvonal kijelölést. Orvosi berendezések, egészségügyi személyzet, egészségügyi szolgáltatás ugyanis nincs, ilyesmit nem is vállalt a pályázó. Az „orvosi szoba” egy olyan helyiség, amely – a Viva Natura megfogalmazása szerint – a kerékpározás során esetlegesen keletkező kisebb – például horzsolásos – sérülések laikus ellátására, illetve komolyabb sérülés esetén a mentők és egészségügyi szakszemélyzet megérkezéséig a sérült kulturált körülmények közti várakozására alkalmas. Tervezik egy automata defibrillátor készülék beszerzését is.
A büfét csak a különböző rendezvények alkalmával üzemelteti a BG Pálinkaház Kft., vagyis az alapítvány konzorciumi partnere. Ez a cég két magánszemély, Benkő Gábor és Kámány Roland tulajdonában van. Benkő Gábor jelenleg a bicikliút biciklis nyomvonal által érintett Nemesvita alpolgármestere, Kámány Roland pedig a pályázati pénzt elnyerő Viva Natura Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A projekt felelőse a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyet azért kerestünk meg kérdéseinkkel, mert a helyszínen járva laikusként úgy véltük, a beruházás jóváhagyása az alábbiak miatt problémás:
Uzsáig nincs sok értelme nyomvonalat kijelölni, mert az nem mozgatja meg a biciklisek fantáziáját, de ha már mindenképpen itt megy egy bicikliút, akkor 9 kilométeres toldással elérhető lett volna például a Sümegi Vár is. Ezt állítólag az alapítvány is szerette volna, de ingatlanproblémák miatt nem jött össze.
A komolyabb biciklis turisták egyszerűen ráfordulnak a 84-es főútra, ha észak felé akarnak tekerni, ők nem fognak a közbenső falvak sokszor murvás, ide-oda kanyargó nyomvonalán menni.
A halászati múzeumban sem látható sok fantázia, hiszen 15 kilométerre innen Keszthelyen a Balatoni Múzeumnak van a témába vágó rendes kiállítása.
A minisztérium azonban a konkrét kérdéseinkre nem válaszolt, csak általánosságban közölte, hogy:
A pályázatban érintett projektelemek megvalósultak, amelyet záró helyszíni szemlén ellenőrzött az irányító hatóság. A pályázatban rögzített valamennyi vállalás teljesítését a fenntartási időszak végéig folyamatosan ellenőrzi az intézményrendszer.
Az NGM szerint tehát minden rendben van.
A projekt részeként egy 9 személyes kisbuszt is vásároltak 7 millió forintért, egyebek között ezzel szállíthatják a múzeum látogatóit a 25 millió forintért beszerzett kishajóhoz, amellyel balatoni kirándulásra tudják őket vinni. Nem akármilyen hajóról van szó, egy katamaránról, amelynek napelemes teteje van. Mivel ilyenből nem sok cirkál a tavon, elég könnyű felismerni. A helybeliek azonban azt mondják, Vonyarcvashegyről idén tavasszal elvitték. A Bringatanya még 2015-ben büszkén posztolta a Facebookra azt a képet, amelyen a kishajót vízre eresztik, az a fotó pedig Balatonkenesén készült.
(A posztot azóta törölték.)
A pályázati pénzt elnyerő alapítványnak hároméves fenntartási kötelezettséget kellett vállalnia, és állítása szerint ennek minden eleme időarányosan teljesült. Ennek részeként évi 10-11 ezer kerékpárost vállaltak, ami szintén túlteljesült. Egy napra elosztva ez csak 30 biciklis, de mivel a Balatonnál a legmerészebb számítások szerint is csak 10-12 hétig tart a főszezon, ilyenkor Uzsa felé csaknem hömpölyögnie kell a kerékpárosoknak. Amikor egy helyi lakosnak azt mondtuk, hogy évente 11 ezernél is több biciklis megy el a portája előtt, egész egyszerűen tátva maradt a szája. | Lógó műhalak, "interaktív" halastó fémjelzik a brüsszeli százmilliók elköltését | Mire költsünk 324 millió forintot? Például épülhet belőle egy múzeumnak nevezett valami a másik múzeum mellé, egy kerékpáros-zsákutcának látszó nyomvonal, és belefér még egy pofás kis balatoni hajó is. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20170727_Muhal_es_latens_kerekparut_megint_elment_egy_rakas_unios_penz | 2017-07-27 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A horvát kormány hatályon kívül helyeztetné a Zágrábnak kedvezőtlen nemzetközi választottbírósági ítéletet a Mol-INA-ügyben, egyben úgy véli, hogy a horvát legfelsőbb bíróság legutóbbi, korrupciót megállapító ítélete alapján a Mol és a horvát állam közötti megállapodások az INA-ról nem maradhatnak fenn, ezért felfüggesztenék a Mol kivásárlására tett törekvéseket is. | Mol-INA-ügy: Horvátország a svájci legfelsőbb bírósághoz fordul | A horvát kormány hatályon kívül helyeztetné a Zágrábnak kedvezőtlen nemzetközi választottbírósági ítéletet a Mol-INA-ügyben, egyben úgy véli, hogy a horvát legfelsőbb bíróság legutóbbi, korrupciót megállapító ítélete alapján a Mol és a horvát állam közötti megállapodások az INA-ról nem maradhatnak fenn, ezért felfüggesztenék a Mol kivásárlására tett törekvéseket is. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/uzlet/20211230/mol-ina-ugy-horvatorszag-a-svajci-legfelsobb-birosaghoz-fordul-518750 | 2021-12-30 14:41:00 | true | null | null | Portfolio |
Megvásárolja a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST az E.P.M. tulajdoni részesedésnek túlnyomó többségét, a Gránit Bank részvényeinek 57%-át - derül ki a pénzintézet friss közleményéből. A tranzakció nem jelent változást a Gránit Bank stratégiai célkitűzéseiben és üzleti modelljében, a bankot változatlanul Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató irányítja. A közlemény kitér arra is, hogy a bank új Munkavállalói Résztulajdonosi Programot indít, ennek eredményeként a saját tőke 40 milliárd forint fölé nő. | Megjött az év utolsó meglepetése: új nagytulajdonos a Gránit Bankban | Megvásárolja a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST az E.P.M. tulajdoni részesedésnek túlnyomó többségét, a Gránit Bank részvényeinek 57%-át - derül ki a pénzintézet friss közleményéből. A tranzakció nem jelent változást a Gránit Bank stratégiai célkitűzéseiben és üzleti modelljében, a bankot változatlanul Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató irányítja. A közlemény kitér arra is, hogy a bank új Munkavállalói Résztulajdonosi Programot indít, ennek eredményeként a saját tőke 40 milliárd forint fölé nő | null | 1 | https://www.portfolio.hu/bank/20211230/megjott-az-ev-utolso-meglepetese-uj-nagytulajdonos-a-granit-bankban-518692 | 2021-12-30 14:43:42 | true | null | null | Portfolio |
„John Marshall úgy döntött, hogy a Vác Városi Labdarúgó Sportegyesület (VVLSE) (akkori) vezetői számára a havonta, nem hivatalosan fizetett összegeket, amit az érintettek kiköveteltek, inkább a játékosokra szeretné fordítani” – ilyen állítások hangzottak el egy közelmúltbeli meghallgatáson, amelyen a Vác vezetése által felállított bizottság a helyi el nem készült fociberuházásokhoz folyósított önkormányzati önrész hasznosulásáról kérdezte az érintetteket.
A beszámoló az önkormányzat lapjában, a Váci Hírnökben jelent meg, az idézet szöveg pedig az újság szerint részlet egy ún. emlékeztetőből, melyet a Vác FC korábbi tulajdonosa és ügyvezetője, John Marshall és Orbán Levente is aláírt. A cikk szerint a felnőtt csapatot jelenleg irányító (és a Vác FC-t tulajdonló) VVLSE – amelynek már akkor is a város korábbi fideszes alpolgármestere, Pető Tibor volt az elnöke – egyre több pénzt követelt a klub Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ) származó bevételeiből.
„Több pontban nem tudtak közös nevezőre jutni, ezért egy idő után újabb és újabb személyes színrelépés által szinte mindenben akadályoztatták a felnőtt csapat napi működését, folyamatos nyomás alatt tartva a tulajdonost és ügyvezetőt a stadion felújításának kérdésében”
– olvasható a már említett emlékeztetőben. A Váci Hírnök ezen túl azt írja, hogy a korábbi tulajdonos szerint Pető Tibor hangoztatta, hogy a stadionfelújítás csak általa valósulhat meg.
Ad hoc bizottság
A „váci fociügy” kirobbanása óta lapunk végigkísérte a fejleményeket. A történet lényege röviden az, hogy az akkor még Fidesz-KDNP-s vezetésű önkormányzat az előző ciklusban megszavazott több mint kétszázmillió forintnyi önrészt helyi futballberuházások támogatására. A taoprojektek között szerepelt egy akadémia kialakítása, de ennek a munkaálatai a kezdeti fázisban elakadtak, illetve a városi stadion felújítása, amely szintén nem az eredetileg tervezett ütemben halad.
Az önkormányzat mintegy fél évvel ezelőtt vizsgálódni kezdett az ügyben. Minden bizonnyal az eddigi legmeghökkentőbb napvilágot látott részlet az, hogy a Vác FC korábbi vezetősége szerint a VVLSE részéről zsebbe követeltek bizonyos összegeket. „Az említett bizottság egy, célirányosan kijelölt feladatra jött létre ad hoc jelleggel. A testület a különböző meghallgatásairól emlékeztetőket készített, mely köztes munkadokumentum, és a képviselő-testület döntéseihez nyújt információkat” – tájékoztatott Vác Város Önkormányzata, amikor a bizottsági ülésről érdeklődtünk. Szerettünk volna többet megtudni az elhangzottakról, viszont a válaszuk szerint „ezt az anyagot az önkormányzatnak nincs módjában kiadni, tartalmát mással megosztani”.
Megkerestük a Vác FC korábbi tulajdonosát és ügyvezetőjét, John Marshallt (aki üzletrészét 2019-ben adta el a VVLSE-nek, előtte az egyesület csak az utánpótlás-csapatokért felelt) és Orbán Leventét is, valamint Pető Tibor VVLSE-elnöknek is küldtünk kérdéseket, de egyikőjüktől sem érkezett reakció.
Egymilliárdot kaptak
„Amennyiben a beruházások megvalósulása késedelmet szenved, a sportszervezeteknek lehetőségük van nagy összegű ingatlan beruházás esetében legfeljebb 5 alkalommal a sportfejlesztési programok 1-1 évvel történő hosszabbítására. A szóban forgó programok jelenleg aktuális határozatok alapján 2021-06-30-ig kerültek meghosszabbításra, jelenleg folyamatban van mindkét Egyesület esetében a további 1 évvel történő hosszabbítása. A beruházásokkal elszámolni legkésőbb 2023-06-30-ig szükséges a sportszervezeteknek a mindenkor jóváhagyott hosszabbító határozatok függvényében” – tájékoztatta lapunkat az MLSZ. A szövetséget azért kerestük meg, mert kíváncsiak voltunk, hogy a két beruházásnak mekkora az összértéke. Eddig ugyanis elsősorban az önkormányzat által adott több mint kétszázmillió forint volt a történet fókuszában – miközben ennél jóval több pénz mozgott, hiszen taoprojektekről van szó.
A labdarúgó-szövetség szerint a támogatásokat a 2017/18-as évadban hagyták jóvá. A VVLSE 254 millió, a Vác Futball Klub Kft. (a Vác FC) pedig 486 millió forintban részesült, ami azt jelenti az MLSZ tájékoztatása szerint, hogy önerővel együtt 350 millió plusz 715 millió,
magyarán több mint egymilliárd forint az akadémia létrehozására és a stadion felújítására szánt források összértéke.
Pető Tibor, a VVLSE és a Magyar Evezős Szövetség elnöke
Forrás: Magyar Olimpiai Bizottság
Rétvári minisztériumánál pattog a labda
Az MLSZ szerint a sportszervezeteknek minden esetben szükséges elszámolniuk az adott támogatási időszakban teljesül költségekről az ellenőrző szervezetnek. Jelen esetben ez az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), tekintettel arra, hogy 300 millió forint feletti a programok értéke.
Közérdekű adatigényléssel fordultunk a minisztériumhoz, mert szerettük volna látni, hogy eddig milyen elszámolások érkeztek a VVLSE részéről feléjük a két megrakadt beruházást érintően. Az EMMI megkeresésünkre azt válaszolta, hogy „a kért adatok későbbi döntés megalapozását szolgálják, tekintettel arra, hogy a támogatások ellenőrzése folyamatban van, így az igényének teljesítését (...) elutasítom”. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az eddigi elszámolásokkal érintően született-e bármilyen minisztériumi döntés (pl. jóváhagyó vagy elutasító határozat), amivel kapcsolatban az a válasz érkezett, hogy ilyen „adatokkal nem rendelkezünk”.
A szövetség és a minisztérium válaszaiból az szűrhető le, hogy egészen 2023 közepéig lehet görgetni a kétes ügyeket. További érdekesség, hogy az ellenőrző szervezet, az EMMI egyik legmagasabb tisztségét betöltő vezetője, miniszterhelyettese ugyanaz a személy, aki a választókerület országgyűlési képviselője is: Rétvári Bence.
Természetesen ez önmagában még nem feltételez semmit, de tény, hogy a VVLSE elnöke, Pető Tibor – aki a közelmúltig a váci Fidesz elnöke is volt – és Rétvári valamilyen szintű kapcsolatot ápoltak az elmúlt években: 2019-ben közösen nyilatkoztak pont a stadionfelújítás kapcsán, idén májusban pedig együtt mutatkoztak egy helyi óvodabővítésen.
Petőnek mellesleg komoly beágyazottsága van a hazai sport- és politikai életben: a korábbi kétszeres világbajnok és olimpikon a Magyar Evezős Szövetség elnöke is. Közösen szervezett világbajnokságot a Velencei-tónál 2019-ben Szentkirályi Alexandra jelenlegi kormányszóvivővel, korábbi főpolgármester-helyettessel, Tessey Zoltán országgyűlési képviselővel és Szabó Tünde sportért felelős államtitkárral. Az MLSZ tájékoztatása szerint egyébként a taotámogatások ellenőrzése pont a sportért felelős államtitkársághoz tartozik.
Megkerestük az ügyben Rétvári Bencét is, de tőle sem érkezett válasz.
Kilátásba helyezett eljárások
Az önkormányzat az év utolsó képviselő-testületi ülésén tárgyalta a stadion rekonstrukcióját. Az a döntés született, hogy egy független külsős műszaki szakértővel vizsgáltatja meg az eddig benyújtott dokumentációt és a jelenlegi állapotot. Továbbá bekérték a Vác FC minisztériumnak eddig beadott pénzügyi elszámolásait.
Októberben a városvezetés jogi eljárást helyezett kilátásba, mert a klub nem fizette vissza határidőre az akadémia megépítésére nyújtott önkormányzati támogatást. Szerettük volna megtudni, hogy konkrétan milyen eljárásra gondoltak, és az milyen fázisban tart, de amikor erről érdelődtünk, reagálásképpen egy októberi testületi ülésről szóló határozatot küldtek el, amiből ezekre a kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Az önkormányzati eljárást jelenleg homály fedi, de az tudható, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal is vizsgálódik a VVLSE körül. Ugyanis a klub örökségvédelmi területen építkezett, méghozzá engedély nélkül, ami miatt bírságra számíthat. Érdeklődtünk a kormányhivatalnál, mi lett az eljárás eredménye, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
(Címlapképünkön a Vác FC stadionja)
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért. | „Nem hivatalos összegeket követeltek” – gyanús esetekről beszéltek a váci fociklub korábbi vezetői | Akadályozták a napi működést és egyre több pénzt követeltek – ezt állítják a Vác Városi Labdarúgó Sportegyesületről a Vác FC korábbi vezetői egy önkormányzati bizottsági ülésről készült feljegyzés szerint. Pető Tibor, az egyesület fideszes elnöke és a város korábbi alpolgármestere azt hangoztatta, hogy a stadionfelújítás csak általa valósulhat meg. Mindeközben az egyesület megakadt beruházásairól szóló elszámolásait az EMMI ellenőrzi: az a minisztérium, aminek miniszterhelyettese egyszemélyben a körzet országgyűlési képviselője is. Tovább bonyolódik a „váci fociügy”. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-hivatalos-osszegeket-koveteltek-gyanus-esetekrol-beszeltek-a-vaci-fociklub-korabbi-vezetoi-244608 | 2021-12-28 15:13:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Horvátország a svájci szövetségi legfelsőbb bírósághoz fordul, hogy helyezze hatályon kívül a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) az Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében hozott ítéletét. Ezt Andrej Plenkovic horvát kormányfő jelentette be a kormány csütörtöki ülésén.
Plenkovic elmondta továbbá, hogy utasítani fogja a gazdasági minisztériumot, hogy kezdeményezze az ítélet felülvizsgálatát.
Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt hat, Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatót pedig két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a zágrábi Legfelsőbb Bíróság. (Hernádi Zsoltot Magyarország valószínűleg nem fogja kiadni Horvátországnak.)
Plenkovic hozzátette azt is, hogy a horvát legfelsőbb bíróság legutóbbi, korrupciót megállapító ítélete alapján a Mol és a horvát állam közötti megállapodások az INA-ról nem maradhatnak fenn, ezért felfüggesztenék a Mol kivásárlására tett törekvéseket is. Plenkovic elmondása szerint konzultáltak a horvát ügyészséggel (DORH), valamint a jogi egyetemmel, mielőtt utóbbi döntésüket meghozták.
A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközölendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
A döntőbírósági határozat után Plenkovic 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból. | Horvátország a svájci legfelsőbb bírósághoz fordul a Mol-INA ügyben hozott bírósági ítélet miatt | Horvátország a svájci szövetségi legfelsőbb bírósághoz fordul, hogy helyezze hatályon kívül a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) az Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében hozott ítéletét. Ezt Andrej Plenkovic horvát kormányfő jelentette be a kormány csütörtöki ülésén. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/30/horvatorszag-a-svajci-legfelsobb-birosaghoz-fordul-a-mol-ina-ugyben-hozott-birosagi-itelet-miatt | 2021-12-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hiába telt el már csaknem két év a Microsoft-ügy nyomozásának megkezdése óta, az ügyészség még nem talált gyanúsítottat – értesült a Magyar Hang. Érdemes felidézni, hogy egy olyan bűncselekményről van szó, amelyben az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is érintett.
Adatgyűjtés, kutatások, lefoglalások, szaktanácsadói vélemény beszerzése, tanúkihallgatások, valamint jogsegélykérelmek kiadása – a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) tájékoztatása szerint eddig jutottak a Microsoft-ügy nyomozásával 2019 augusztusa óta. Lapunk kérdésére a KNYFÜ azt közölte, hogy a különösen jelenős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban jogsegélykérelmet küldtek az amerikai félnek, azonban erre nem érkezett válasz. Két év alatt nem találtak gyanúsítottat, más adat pedig „jelenleg nem közölhető”.
Mint ismert, az amerikai igazságügyi minisztérium és az ottani tőzsdefelügyelet visszaéléseket talált a hazai Microsoft-licencek értékesítése során. Jelentéseikből kiderült, hogy az óriáscég magyar leányvállalatának és viszonteladóinak egyes alkalmazottai részt vettek állami közbeszerzések lezsírozásában, túlárazásában, valamint állami tisztviselők megvesztegetésében. A Microsoft végül – peren kívüli megállapodás után – 25 millió dolláros büntetést fizetett az amerikai hatóságoknak. Az ügyben – amelyben az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is érintett – már 2018-ban feljelentést tettek, de ezt akkor a Polt Péter vezette ügyészség bűncselekmény gyanújának hiányára hivatkozva elutasította. Egy évvel később kikerültek az amerikai jelentés részletei, így 2019 augusztusában megindították a nyomozást.
– Nehéz egy folyamatban lévő ügyet értékelni, de a Microsoft-ügy esetében talán kijelenthető, ennél messzebb is el lehetett volna jutni, anélkül, hogy teljesült volna a jogsegélykérelem – mondta a Magyar Hangnak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
Szerinte az ehhez hasonló esetekben az ügyészség kényelmesen hivatkozhat arra, hogy dolgozik az ügyön, ha pedig van fejlemény vagy gyanúsított, akkor megteszi a szükséges lépéseket. – Ebben az ügyben viszont nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a korrupciós gyanú a legfelsőbb körökig is elért, márpedig az ilyen esetekben a hatóságok gyakran megtorpannak, elbizonytalanodnak, meglepően hosszú ideig várakoznak az intézkedések előtt – mondta. A Microsoft-ügyben számos fontos körülmény tisztázottnak tűnik, lehet tudni például, hogy kik voltak a beszerzések felelősei, mi volt az árazási politika, mekkora kedvezményt adtak, valamint hogy történtek-e szabálytalan kifizetések.
Ligeti Miklós szerint az a tény, hogy a Microsoft megállapodott a 25 millió dolláros büntetésről az Egyesült Államok hatóságaival, azt mutatja: a vállalat biztos volt abban, hogy megtörtént a korrupció. – Nem írták volna alá az egyezséget, ha nem tudják, az USA hatóságaival kötött alku nélkül még nagyobb bajba kerülnek. Ha a magyar ügyészség ennek ellenére nem göngyölíti fel az ügyet, az inkább az akarat, mint a képesség hiányára utal – mondta.
A jogsegélykérelem egyébként az Európai Unión belüli országokat leszámítva nem működik gördülékenyen, hiszen az inkább diplomáciai, mint igazságügyi együttműködésnek tekinthető.
– Lehet vannak olyan bizonyítékok, amelyeket könnyebb lenne az amerikai féltől begyűjteni, de abban az esetben is beszerezhető számos, az ügy felgöngyölítéséhez szükséges bizonyíték, ha az amerikaiak egyáltalán nem teljesítik a jogsegélykérelmet – fogalmazott Ligeti Miklós. | Microsoft-ügy: két év eltelt, de nincs gyanúsított | Hiába telt el már csaknem két év a Microsoft-ügy nyomozásának megkezdése óta, az ügyészség még nem talált gyanúsítottat – értesült a Magyar Hang. Érdemes felidézni, hogy egy olyan bűncselekményről van szó, amelyben az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is érintett. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/microsoft-ugy-ket-ev-eltelt-de-nincs-gyanusitott-127454 | 2021-12-30 16:09:49 | true | null | null | Magyar Hang |
Megválaszolta a Városháza-ügyben kapott 29 kérdést Bajnai Gordon volt kormányfő, ezeket a Facebookra is kiposztolta. Bajnainak a vizsgálóbizottság elnökeként tevékenykedő fideszes Kovács Péter küldött 29 kérdést.
Bajnai elöljáróban azt írta Kovácsnak, hogy „a rólam készült, illegális módszerekkel lehallgatott hangfelvétel ügyében büntetőfeljelentést tettem, mert megítélésem szerint a felvételek készítése, illetve manipulált és megvágott nyilvánosságra hozatala” bűncselekmény.
A volt kormányfő szerint a valóság megismerését a Kovács által hivatkozott, „értelemtorzítóan megvágott szövegrészek helyett a teljes hangfelvétel megismerése segíthetné, állítólag ez már a rendőrség rendelkezésére áll, remélhetőleg manipulálatlan változatban”.
Majd jelzi azt is, hogy Kovács 29 kérdésének „egy része még közvetve sem kapcsolódik a Vizsgálóbizottság tárgykörébe, ezekkel úgy tűnik Ön inkább egyfajta politikai propagandát kíván szolgálni”, továbbá „a kérdések egy része tényként kezel olyan állításokat, melyek eleve hamisak és ezáltal manipulatívak”.
Bajnai szerint egy politikailag motivált, előre megszervezett, több elemében az úgynevezett „kompromat” módszert követő lejárató kampány folyik a fővárosi városvezetés ellen, ebbe őt tudatos provokáció révén keverték bele, nyilvánvalóan nem függetlenül a közelgő választásoktól.
A válaszokban Bajnai azt írja, hogy a magát Anonymusnak nevező figura által több részletben nyilvánosságra hozott hangfelvétel 2021. augusztus 30-án készülhetett Budapesten, a Váci úton, „egy politikai provokációt támogató bűncselekmény előkészületének részeként”. A megbeszélésen Gansperger Gyula, Ruszlan Rahimkulov és Zentai Péter vettek részt. Ő azért ment el, mert meghívást kapott egy bemutatkozó találkozóra a legnagyobb magyarországi befektetőcsoport egyik tulajdonosától, melyet elfogadott.
Gansperger Gyulát onnan ismerte, hogy 1998-tól 2001-ig az első Orbán-kormány vagyonkezelésért felelős vezetője volt, „ebbéli minőségében dolgoztam vele, elsősorban az OTP, MOL, MATÁV, Richter tőzsdei kibocsátásainak egyik szervezőjeként. Ezt követően, mint közismert, a Wallis keretei közt dolgoztunk újra együtt 2003-2005 között. A Wallistól való, 2005 végi távozásomat követően nem voltunk aktív kapcsolatban, elvétve futottunk össze, üzleti kapcsolatban pedig nem álltunk és nem is állunk”.
Arra a kérdésre, hogy Gansperger egy másik hangfelvételen azt állítja, hogy „Bajnai a külföldi nagytőkésekkel tart kapcsolatot, akik vissza akarják szerezni befolyásukat Magyarország felett”, és mit gondol erről Bajnai, a volt kormány azt válaszolta: „Gansperger Gyulának nincsenek releváns információi a 2006 utáni tevékenységemről, hiszen kapcsolatunk azóta inaktívvá vált. Ezért ezek az állítások tőle nem tekinthetők hiteles forrásnak. A nemzetközi cég, amelynek az egyik vezetője vagyok az elmúlt években, nem folytat tevékenységet Közép- és Kelet-Európában. Tudomásom szerint egyébként a külföldi nagytőke egyes képviselői jelenleg is egyre erősebb befolyással rendelkeznek Magyarországon. Például egy német hadiipari óriás, a Rheinmetall nemrég szerzett jelentős befolyást a magyar távközlés és informatika meghatározó vállalatában, a 4IG-ben, továbbá az orosz Roszatom építi a Paksi Atomerőművet, és a török Adnan Polat szerzett koncessziót a magyar megújuló energia kapacitás meghatározó részére, a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházását pedig több kínai multinacionális cég fogja végezni (egyes Mészáros érdekeltségek mellett). Én ezen ügyletek létrejöttében (sem) működtem közre”.
Bajnai azt is leírta, hogy a megbeszélés előtt Tordai Csabánál, a Fővárosi Vagyonkezelő Igazgatóságának Elnökénél tájékozódott, de soha nem tárgyalt a Városháza eladásáról. „Az inkriminált, törvénytelenül lehallgatott, provokációs céllal létrejött találkozó egy részében a lehetséges befektetők a véleményemet kérték az általuk szándékolt befektetés megvalósíthatóságáról, kérdéseket tettek fel, ezekre válaszoltam” - írja Bajnai.
Arra a kérdésre, hogy valóban Bajnai áll-e a piramis tetején, ahol mozgatják az olyan ügynököket, mint Szabó Tímea, a volt miniszterelnök azt írta: „Nem gondolom, hogy ennek a kérdésnek köze lenne az önök által vizsgált ügyhöz. Mindazonáltal, véleményem szerint ma egyetlen olyan piramis létezik Magyarországon, ahonnan ügynököket mozgatnak és ennek a piramisnak a tetején a magyar kormány egyes vezetői állnak”. Nagyon sok kérdésre pedig egyszerűen nemmel válaszol. | Bajnai Gordon elküldte a válaszait a Városháza-ügyben vizsgálódó bizottság elnökének | Megválaszolta a Városháza-ügyben kapott 29 kérdést Bajnai Gordon volt kormányfő, ezeket a Facebookra is kiposztolta. Bajnainak a vizsgálóbizottság elnökeként tevékenykedő fideszes Kovács Péter küldött 29 kérdést. | null | 1 | https://444.hu/2021/12/30/bajnai-gordon-elkuldte-a-valaszait-a-varoshaza-ugyben-vizsgalodo-bizottsag-elnokenek | 2021-12-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Többször is tárgyaltak vállalkozók a Fidesz székházában és az FTC központjában abban bízva, hogy ha egy nagyobb összeggel támogatják a Ferencvárost, akkor fontos gazdasági ügyleteikben a számukra megfelelő döntések születnek – állítja a Fővárosi Főügyészség egy most is folyó bírósági eljárásban, amelynek az iratait Hadházy Ákos hozta nyilvánosságra.
A vádirat szerint Kubatov Gábor titkára, Kindlovits Máté legalább öt alkalommal fogadott vállalkozókat a két említett helyen – írja Hadházy. A vállalkozók az irat szerint azt remélték, hogy a Magyar Nemzeti Bank feloldja a zárolt számláikat vagy állami megbízásokat kapnak, ezért az FTC-t anyagilag támogatták volna. A találkozót a fradista biztonsági emberek szervezték, akik ezért a közvetítésért több millió forintot kaptak. Az ötödik ilyen alkalom után a vádirat szerint Kindlovits feljelentést tett a közvetítők ellen befolyással üzérkedés miatt.
A képviselő azt is írta – ám ennek a valóságtartalma az általa közzétett dokumentumok alapján már nem igazolható –, hogy a feljelentést az után tették meg, hogy a vállalkozók reklamálni kezdtek, amiért valaki más nyert el helyettük egy közbeszerzést háromszoros áron.
A bírósági tárgyalás csütörtökön kezdődik. | A Fidesz és az FTC székházában megjelenő vállalkozókkal folytatott tárgyalások miatt emelt vádat az ügyészség | Legalább ötször tárgyaltak vállalkozók abban reménykedve, hogy ha az FTC-t támogatják, akkor az állam segítséget ad nekik – olvasható az ügyészség vádiratában. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211215_A_Fidesz_es_az_FTC_szekhazaban_megjeleno_vallalkozokkal_folytatott_targyalasok_miatt_emelt_vadat_az_ugyeszseg | 2021-12-15 14:50:00 | true | null | null | HVG |
Fiatalok voltak, és kellett a pénz – ezzel nemigen védekezhet majd az a hét bírósági végrehajtó, akik a gyanú szerint összesen majdnem közel 900 millió forintot fizettek Schadl Györgynek, a kar elnökének a kinevezésükért. Az elérhető dokumentumok alapján nem volt nehéz azonosítani őket, és cégadataik szerint az sem okozhatott nekik gondot, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanakCímlapképünkön Schadl György, a hét letartóztatásban ülő végrehajtó, valamint Schadl házi őrizetben ülő felesége látható2019. augusztus 7-én Budapesten, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Cházár András utcai székházában ünneplésre készültek, aznap tette le esküjét 13 új, önálló bírósági végrehajtó, az eskü szövegében pedig megfogadták, hogy „szakmai kötelességeiket lelkiismeretesen és a legjobb tudásuk szerint teljesítik”Az ünnepségen résztvevők valószínűleg nem sejtették, hogy két és fél év múlva közülük ketten letartóztatásban fognak ülni. A gyanú szerint a szekszárdi járásbíróság mellett végrehajtóként dolgozó O. Ákos 78 millió forintot, és a szigetszentmiklósi járásbíróság mellé kinevezett F. Miklós pedig ennek több mint dupláját, 198 milliót fizetett a Bírósági Végrehajtói Kar elnökének, Schadl Györgynek, hogy ők nyerjék a pályázatot, és vehessék át kinevezésüket a székházterem első sorábanNem ők voltak azonban az egyetlenek: rajtuk kívül még öt önálló bírósági végrehajtói pályázat szerepel abban a parlamenti határozattervezetben, amely felsorolja, hogy milyen kinevezésekben lehetett benne a keze Völner Pálnak, a napokban lemondott igazságügyi államtitkárnak, és az ügy kirobbanásakor a reptéren őrizetbe vett SchadlnekÖsszezárnak, nem beszélnekMivel az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János által aláírt dokumentum elég sok részletet tartalmaz, például azt, hogy melyik járási bírósághoz bekötött végrehajtók a gyanúsítottak, így nem volt nehéz beazonosítanunk azt a hét végrehajtót, akik – több helyről megerősített információink szerint – már letartóztatásban voltak, amikor Völner Pál neve nyilvánosságra került az ügybenA dokumentumok szerint heten összesen 884 852 000 forintot juttattak el annak sofőrjén keresztül az MBVK elnökének, aki ennek kevesebb mint tizedét, 83 millió forintot csorgatott vissza VölnernekAzt, hogy valóban róluk van szó, egymástól független forrásaink megerősítették, az érintettek irodája azonban nem, azok gyakorlatilag elérhetetlenné váltak. Volt, akinél kicsörgött ugyan a telefon, de nem vette fel senki, másnál már csak egy automata mondta be, hogy a szám már nem kapcsolható. Volt, akinek honlapján az is kint volt, hogy szünetel az ügyfélfogadás, de a legtöbben egész egyszerűen eltűntek a nyilvánosság elől. Nemcsak az ügyben gyanúsítottá vált végrehajtók, de az irodáikban dolgozó munkatársak is elérhetetlenek. Az ügyfelek felé azt kommunikálják, hogy “technikai okok miatt” átmenetileg szünetel az ügyfélfogadásuk, de az a kliens sincs könnyebb helyzetben, aki a végrehajtó állandó helyettesét, tehát egy másik végrehajtót próbál utolérniAz ügyben meggyanúsított végrehajtók közül telefonon csak az egyikük állandó helyettesét értük el (az illető nem kívánt nyilatkozni), a többi esetben legfeljebb csak a titkárnőkig jutottunk, vagy addig sem. Akadt olyan titkárnő, aki a Végrehajtói Karhoz irányított minket a kérdéseinkkel, ám hiába, ott sem túl kommunikatívak ez ügyben. És nem csak újságíróként esélytelen őket megszólítani. Akkor is falakba ütköztünk, amikor egyszerű ügyfélként próbáltunk meg kapcsolatba lépni a gyanúsított végrehajtókat helyettesítő végrehajtókkalA végrehajtók azonosításában sokat segített, hogy a határozati javaslatban nemcsak a járásbíróság volt megnevezve, mely mellett dolgoztak, hanem kinevezésük időpontja is. A dokumentumból az is könnyen kideríthető volt, hogy a gyanú szerint melyikük mennyit fizetett Schadl Györgynek. Hogy az összeg nagysága mitől függött, az nem világos, pedig a szórás elég nagy: volt köztük, aki „csak” 40 milliót adott, más a 250 milliót sem sajnálta azért, hogy végrehajtó lehessenFiatalok és kellett a pénzEgy dolog mindannyiukban közös:az elérhető nyilvános információk szerint nem előre fizettek a kinevezésükértA gyanúsítottak mindegyike körülbelül egy éve praktizált, és bevételeik is voltak, amikor apránként csorgatni kezdték a pénzt Schadlnek. Bármilyen furcsa, ezzel nem verték magukat túl nagy költségekbe, hiszen a végrehajtói szakma jól jövedelmez, volt köztük olyan, aki a nyilvánosan elérhető cégadatok szerint praxisa második évében már 173 milliós adózott eredményt ért elAz sem mondható, hogy sokat kellett volna várniuk a helyekért, hiszen az általunk beazonosított végrehajtók egy kivételével mindannyian a harmincas éveikben járnakMivel sem a munkatársaik, sem a helyetteseik nem voltak bőbeszédűek, a beazonosított végrehajtókról nagyjából annyit lehet tudni, amit kinevezésükkor maga az MBVK adott meg róluk hivatalos lapjában, az ExecutióbanA Győri Járásbíróság mellett dolgozó M.-né Cs. Éva is például kifejezetten ismert volt végrehajtói körökben, a hivatalos lapban is találtunk olyan cikket, melynek társszerzője volt. Szakmai előéletére sem lehet panasz, a 2010-es jogi diploma, majd a jogi és végrehajtói szakvizsga után egy önálló bírósági végrehajtónál, majd a Zuglói Polgármesteri Hivatal Lakásgazdálkodási Osztályán dolgozott jogászkéntSaját irodáját 2017 augusztusában alapította meg, majd két hét múlva le is tehette ünnepélyes esküjét – melyet a gyanú szerint 2018. november 12. és 2020. november 30. között összesen 39 450 000 forinttal hálált meg. Volt miből, a cégadatok szerint az adózott bevétele a 2018-as 44 millió után 2019-ben 60, 2020-ban pedig már 82 millió forint voltGyőri kollégájával azonos évben, 2017-ben alapította meg önálló végrehajtói irodáját Sz. Balázs, aki a gyanú szerint a monori járásbíróság melletti praxisért jóval többet, 190 millió forintot volt hajlandó fizetni. A cégadatok szerint a Pest megyei településen sokkal jövedelmezőbb volt a végrehajtói szakma, mint Nyugat-Magyarország egyik legnagyobb városában, hiszen az ELTE jogi karán 2009-ben diplomázott Sz. Balázs csak 2019-ben 201 milliós adózott eredménynek örülhetettŐ eskütétele előtt a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központnál dolgozott jogi előadóként, majd jogtanácsosként, 2015 és 2017 között pedig ügyvédként praktizáltAz, hogy a budapesti végrehajtói irodák a legértékesebbek, jól mutatja a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő M. Eszter példája, aki a gyanú szerint 2018 novembere és 2021 májusa között közel 255 millió forintot juttatott el Schadlnek. Az, hogy miből, az ő esetében azonban nem világos, mert a nyilvános cégadatai csak 2018-ból elérhetők, ami mindössze 23 milliós adózott eredményt jelezBudai irodáját a többiekhez hasonlóan ő is 2018. augusztusi kinevezése előtt két héttel alapította, szakmai előélete viszont neki a legmeggyőzőbb: jogi diplomája mellé vagyonkezelő specialista, valamint tőkepiaci és bankszakjogász képzésen is részt vett, majd 2006-tól 2010-ig a Fővárosi Bíróságon dolgozott előbb bírósági forgalmazóként, később bírósági titkárként. Később közbeszerzési tanácsadó és jogtanácsos volt, 2013-tól pedig ügyvédként dolgozottKisebb hal volt a fonyódi N. Gábor, aki kevesebb mint két évig élvezhette az önálló praxist. A 2020 januárjában kinevezett végrehajtó 10 évvel korábban szerezte az állás feltételeként szabott jogi diplomáját, végrehajtói szakvizsgája pedig 2019-es. Volt jogászgyakornok, jogi előadó, de még ennél is érdekesebb, hogy 2013 és 2017 között a kormányközeli Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nél volt jogi elemzőHogy ugyanarról az emberről van szó, azt az Alapjogokért Központ is megerősítette, akik lapunk megkeresésére azt válaszolták, N. Gábor „már hat éve nem áll semmilyen jogviszonyban a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-vel”A parlamenti határozattervezet szerint a férfi a többiekkel ellentétben csak egy alkalommal fizetett Schadl Györgynek, de akkor rögtön 42 millió 600 ezer forintot. Ez gyakorlatilag megegyezik a 2020-as adózott eredményével, azaz valószínűleg a teljes első évi bevételét praxisára fordítottaTöbb pénzből gazdálkodhatott a ceglédi járásbíróság mellett dolgozó V. Levente, akit együtt neveztek ki N. Gáborral. Ő a gyanú szerint idén április és május között 81 millió 500 ezer forintot juttatott el a kar elnökének, ami nem volt nehéz, mert első évében már 102 millió volt az adózott eredményeŐ 2008-as jogi diplomája után ügyvédjelöltként kezdte pályáját, majd a Mráz és Társa végrehajtói irodában kezdett dolgozni jogi előadóként, hogy 2012 és 2015 között átnyergeljen a CIB Bank Zrt.-hez, ahol a speciális ügyeket intézte. 2015 és 2017 között az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnál workout menedzser, 2017 áprilisától a Momentum Credit Zrt.-nél projektmenedzser voltEgyütt tette le az ünnepélyes eskütételt F. Miklós és O. Ákos is, akik mindketten 2019 nyarán vehették át saját irodájukat. Igaz, egyikük Szekszárdon, a másikuk Szigetszentmiklóson, ami az érte fizetett pénz összegében is meglátszikKettejük közül O. Ákos került Szekszárdra, amiért a gyanú szerint tavaly június óta 78 millió forintot fizetett. Jogi diplomáját 2008-ban szerezte, követeléskezelési területen 2011-től dolgozott az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.-nél, végrehajtási területen pedig 2017-től látott el végrehajtó-helyettesi feladatokatA szigetszentmiklósi járásbíróság mellett dolgozó F. Miklós majdnem 200 millió forintot fizetett ki, hogy övé lehessen a praxis, de ez is 60 millióval kevesebb, mint 2020-as és 2019-es bevétele összeségében. Ehhez egyébként mindössze másfél évre volt szüksége – irodája működése csak a múlt hét óta szünetelF. Miklós jogi diplomáját 2002-ben szerezte, majd rögtön a szegedi városi ügyészségen kezdte: előbb fogalmazóként, majd titkárként, 2007-től pedig ügyészként. Ha tehát valaki, ő biztosan tisztában van a letartóztatásban azzal, hogy mi várhat rá a Völner Pál meggyanúsításához vezető botrányban(A cikk írásában közreműködött Dezső András.) | Ki a hét végrehajtó, akik 884 milliót fizethettek a kinevezésükért? | Fiatalok voltak, és kellett a pénz – ezzel nemigen védekezhet majd az a hét bírósági végrehajtó, akik a gyanú szerint összesen majdnem közel 900 millió forintot fizettek Schadl Györgynek, a kar elnökének a kinevezésükért. Az elérhető dokumentumok alapján nem volt nehéz azonosítani őket, és cégadataik szerint az sem okozhatott nekik gondot, hogy mélyen a zsebükbe nyúljanak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211215_kinevezes_birosagi_vegrehajto_Schadl_elozetes_Volner_Pal | 2021-12-15 22:03:00 | true | null | null | HVG |
Megszavazta kedden az Országgyűlés a folyamatban lévő bírósági végrehajtói pályázatok érvénytelenítését. A furcsa módon az energetikai és közlekedési tárgyú salátatörvénybe illesztett határozat szerint meg kell ismételni az álláspályázatokat, ez a lépés pedig nyilvánvalóan összefügg a Völner Pál volt államtitkárig vezető botránnyal, melynek eredményeképpen
felfüggesztette az Országgyűlés a korrupcióval gyanúsított fideszes politikus képviselői mentelmi jogát.
Ahogy a hvg.hu is megírta, megfosztották a büntethetőség korlátját jelentő mentelmi jogától Völnert, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát, Varga Judit miniszter helyettesét, aki a bírósági végrehajtói kar ügyében érintett, és a gyanú szerint évek alatt összesen mintegy 80 millió forint kenőpénzt vett át éppen a bírósági végrehajtói pályázatok befolyásolása érdekében.
Megírtuk, hogy a 35 álláshely betöltését célzó, folyamatban lévő pályázatot szeptember 17-én írták ki. Az akkor már zajló nyomozásról ekkor még se a jelenleg letartóztatásban lévő kari elnök, Schadl György, se Völner nem tudhatott. Úgy tűnhetett, a “szokásos” pályáztatás lesz, a praxisok a megszokott “feltételekkel” találnak gazdára.
Még úgy is, hogy alig két héttel később, október 1-től a végrehajtói kar és tevékenységének felügyelete átkerült a kaszinó- és trafikkoncessziókkal is foglalkozó szervhez, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához. A folyamatban lévő pályázatokat a hatóság feladatátvételéről szóló törvény szerint ugyanis még az igazságügyi tárcánál kellett volna elbírálni.
Ezen változtatott a pályázat december 17-i eredményhirdetése előtt nem sokkal az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságában a salátatörvényhez benyújtott kormánypárti módosító javaslat, amely a törvény parlamenti elfogadásával most leállítja ezt a folyamatot. Eszerint a pályázatot újra kiírják. Aki fenntartja a jelentkezését, csak nyilatkoznia kell erről, de az elbírálásokat újrakezdik. | Lenullázzák a bírósági végrehajtói pályázatokat a Völner-botrány miatt | Néhány nappal a tervezett eredményhirdetés előtt nulláz le 35, folyamatban lévő bírósági végrehajtói álláspályázatot egy friss törvénymódosítás. A lépés összefügg a végrehajtói kar korrupciós botrányával, amibe Völner Pál államtitkár már belebukott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211214_Eldolt_A_Volnerbotrany_miatt_megsemmisitik_a_birosagi_vegrehajtoi_palyazatokat | 2021-12-14 16:44:00 | true | null | null | HVG |
Az Opus Global Nyrt.-hez tartozó Hunguest Hotels adásvételi szerződést írt alá a négycsillagos Hotel Eger & Park szálloda százszázalékos tulajdonjogának megszerzéséről – közölte a Mészáros Lőrinc-féle Opus Global.
Az akvizíciót követően a Hunguest Hotels a legjelentősebb turisztikai szereplővé válik a térségben, az egerszalóki Saliris Resort Spa & Conference és a fejlesztés alatt álló egri Hunguest Hotel Flóra mellé csatlakozik a szállodalánc legújabb tagjaként a Hotel Eger & Park – írták, hozzátéve, hogy a tranzakció a jövő év elején zárulhat.
A közlemény szerint a 214 szobás Hotel Eger & Park megvásárlásával a Hunguest Hotels tovább erősíti pozícióját a vidéki, nagy kapacitású szállodák piacán. Az egyéni vendégek és a konferenciaturizmus körében is népszerű szálloda stabil bevételtermelő képességével járulhat hozzá a szállodalánc eredményességéhez.
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján Eger a 12. legnépszerűbb úti cél volt Magyarországon 2020-ban, a belföldi turistákat tekintve pedig a 9. helyen áll. A Hotel Eger & Park 214 szobás és két, korábban különálló szálloda alkotja, az egykori Park Szállót 1920-ban, míg a Hotel Egert 1963-ban nyitották meg. | Mészáros Lőrinc újabb szállodát szerzett, ezúttal Egerben | Egerben terjeszkedik a Hunguest Hotels, a felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltsége. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211217_meszaros_lorinc_hunguest_hotels_eger_szalloda_hotel_opus_global | 2021-12-17 18:06:00 | true | null | null | HVG |
A gyanú szerint egy kozmetikus közvetítésével juttatott védettségi igazolványhoz egy háziorvos és asszisztense 13 olyan embert, akik nem oltatták be magukat a koronavírus-fertőzés ellen.
Az ügyben három nő ellen nyomoz Budapesti Rendőr-főkapitányság a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján.
A hatóság közlése szerint a jelentkezőknek meg sem kellett jelenniük az orvosi rendelőben, az irataikat a kozmetikus adta át az asszisztensnek, aki az adatokat az orvos tudtával, annak jogosultságát használva rögzítette a megfelelő rendszerbe.
Előfordult, hogy 100 ezer forintot kaptak egy igazolás kiállításáért a közvetítőn keresztül.
A nyomozók a rendelőben és a három nő lakásán 4,22 millió forintot, 580 eurót, informatikai eszközöket, védettségi igazolványokat és egyéb orvosi iratokat foglaltak le.
A rendőrök a 60 éves orvost és 45 éves asszisztensét 13 rendbeli védettségi igazolással visszaélés és 7 rendbeli vesztegetés elfogadása, a 42 éves közvetítőt pedig 9 rendbeli bűnsegédként elkövetett védettségi igazolással visszaélés és 1 rendbeli vesztegetés miatt hallgatták ki gyanúsítottként. Mindannyian szabadlábon védekeznek. | A kozmetikus közvetített, az asszisztens a háziorvos tudtával állította ki a hamis védettségiket | Három nő ellen nyomoz a BRFK. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211221_koronavirus_jarvany_vedettsegi_igazolvany_hamists | 2021-12-21 13:38:00 | true | null | null | HVG |
Elfogtak két ápolót, oltatlanoknak adhattak el védettségi igazolványokat
A gyanú szerint hónapokon át sefteltek egy vidéki kórházban az igazolványokkal, amelyeket 20-40 ezer forintért adtak.
Összesen 24 embert hallgattak ki, illetve két főt vettek őrizetbe az esztergomi rendőrök vesztegetés miatt. A police.hu közlése szerint utóbbiakat azzal gyanúsítják, hogy valótlan tartalmú védettségi igazolványt állítottak ki, illetve ennek megszerzésében közreműködtek.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult eljárás. Az esztergomi rendőrség "egy vidéki kórház" két ápolóját egy 36 éves férfit és egy 45 éves nőt 27 rendbeli vesztegetés bűntett, valamint 27 rendbeli közokirat-hamisítás bűntett elkövetésével gyanúsít. A rendőrök a hónapok óta tartó nyomozás során további 22 főt, köztük egy vezető beosztású egészségügyi dolgozót hallgattak ki gyanúsítottként.
A rendőrség szerint G. András és F. Judit egészségügyi dolgozóként 27 embertől 20-40 ezer forint közötti összeget fogadott el annak érdekében, hogy az érintetteket úgy dokumentálják, mintha a koronavírus elleni védőoltásokat megkapták volna, holott ez nem történt meg. A police.hu beszámolója szerint a védettségiigazolvány-biznisz hónapokon át ment. A két egészségügyi dolgozó esetében a rendőrség kezdeményezte, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség tegyen indítványt a letartóztatásukra.
2021. december. 02. 12:21 Serdült Viktória Itthon
Gulyás: A harmadik oltáshoz kötik a védettségi igazolvány érvényességét
Újabb egy héttel meghosszabbítják az oltási akcióhetet, a kormány pedig felkérte az operatív törzset annak vizsgálatára, hogy a jövőben a harmadik oltáshoz kössék a védettségi igazolványt. Hamarosan kistelepülésekre is ki fognak települni az oltópontok. Másfélmillió oltóanyag hamarosan lejár, de van elég, és nem igaz, hogy visszaléptünk az uniós vakcinabeszerzésbe. Élőben követtük a kormányinfót.
2021. december. 07. 14:04 hvg.hu Élet+Stílus
Kiderült, hogyan bukott le az oltástagadó olasz, aki egy műkarral akart védettségihez jutni
Az oltónővér szerint az oltásra érkezett férfi feltűnően vigyorgott, ami egyáltalán nem jellemző. | Elfogtak két ápolót, oltatlanoknak adhattak el védettségi igazolványokat | A gyanú szerint hónapokon át sefteltek egy vidéki kórházban az igazolványokkal, amelyeket 20-40 ezer forintért adtak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211216_elfogas_apolo_oltatlan_vedettsegi_igazolvany | 2021-12-16 14:07:00 | true | null | null | HVG |
„Kövér László egyszer sem vette igénybe – sem hivatalos, sem pedig magán útjain – az elnöki titkárság vezetőjének székelyföldi házát” – válaszolta az Országgyűlés sajtófőnöke a hvg.hu kérdésére, miszerint a házelnök megszállt-e bármikor is abban az erdélyi villában, ahol állítólag a falubeliek rendszeresen látták megfordulni.
Az erdélyi Hargitán fekvő Tibódon található úszómedencés villáról Juhász Péter egykori ellenzéki politikus, az Együtt volt elnöke osztott meg egy videót. Juhász drónnal mutatta meg a pazar épületet a helyszínen és a környéken többekkel is beszélt, akik szerint Kövér többször vendégeskedett ott.
„– És az a Kövér László háza? – Igen, a tornyos.” – így igazította útba a videón megszólaló állítólagos helybéli Juhászt, aki a videóban azt állította: “Megtaláltuk Kövér László titkos villáját a Hargitán.” A videóban egy anonimitását megőrizni kívánó nyilatkozó beszélt arról is, hogy
a román ingatlannyilvántartási adatok szerint a ház Kövér kabinetfőnökének, Veress Lászlónak a tulajdona.
Veress neve az utóbbi napokban azzal került be a hírekbe, hogy nyomozás indult sikkasztás gyanúja miatt, miután a 24.hu feltárta: a Veress munkatársa által vezetett Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány külhoni magyaroknak szánt adományokból vásárolt budai villalakást, amelyet viszont Veress családja használ.
A hargitai villával kapcsolatos, a hvg.hu által Kövér Lászlónak címzett kérdésekre az Országgyűlés sajtófőnöke válaszolt és kitért arra: Kövér Lászlónak „nincsen és soha nem is volt semmilyen kapcsolata a magán adományozók által létrehozott és kizárólag magántőkéből fenntartott Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvánnyal és annak tevékenységével, tisztségviselőivel”. Szilágyi Zoltán sajtófőnök azt is megjegyezte az ügy kapcsán:
„a baloldali sajtótermékek minden erre vonatkozó állítása nem más, mint az Országgyűlés elnökének személyét támadó, lejárató szándékú, gátlástalan kampánymegnyilvánulás”.
Juhász Péter videójában az az információi is elhangzik, hogy az említett alapítvány utalt 35 millió forint támogatást az Ábel Egyesületnek, amelynek a romániai földhivatali papírok szerint elővételi joga van a hargitai úszómedencés villán. A videóból kiderül az is, hogy az alapítványt komoly összegekkel támogatja Frank Liu tajvani milliárdos, aki magyar állampolgárságot és Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetést is kapott.
A videóra reagáltak az ellenzéki pártok is, amelyek közös közleményben követeltek válaszokat többek között a következő kérdésekre: Pontosan hány luxusingatlannal rendelkezik a házelnök strómanokon és alapítványokon keresztül? Mely országokban vannak még ehhez hasonló, nagyértékű, a magyarok elől eltitkolt, hozzá köthető ingatlanok?
Juhász Péter videója itt tekinthető meg az erdélyi villáról: | Kövér állítja: Sose járt kabinetfőnöke hargitai házában, ahol állítólag gyakran látták | A fideszes házelnök sose járt abban az erdélyi villában, ahol állítólag a helyiek többször látták, de az Országgyűlés sajtófőnöke a hvg.hu kérdésére adott válaszában nem cáfolta, hogy a ház Kövér László kabinetfőnökének tulajdona – ellene éppen nyomozás folyik egy másik villa ügyében. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211217_Kover_allitja_Sose_jart_kabinetfonoke_hargitai_hazaban_ahol_allitolag_gyakran_lattak | 2021-12-17 15:16:00 | true | null | null | HVG |
Mostanáig 130 embert hallgattak ki gyanúsítottként a hatóságok a koronavírus elleni védettségi igazolással kapcsolatos visszaélések miatt – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságának főosztályvezetője.
Szelei Pál megerősítette, hogy az egészségügyi területen dolgozók egy része is érintett az eljárásokban. Az ő esetükben vesztegetés, vesztegetés elfogadása és közokirathamisítás is előfordult.
Szelei Pál azt is elmondta: egy-egy eljárásban több esetben 2-3 gyanúsított van, de van olyan is, amellyel összefüggésben már 30 embert gyanúsítanak, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik.
Az eddigi gyanúsítotti vallomások három csoportra oszthatóak. Voltak, akik megtagadták a vallomástételt. Mások a körülményeikről beszéltek, hogy például külföldi utazás vagy munkavégzés miatt volt szükségük az igazolásra, de azt nem mondták el, miként jutottak az okiratokhoz. Voltak továbbá olyanok is, akik körülményeikről és az okirat megszerzéséről is minden információt megosztottak – közölte Szelei.
A védettségi igazolásokkal kapcsolatos visszaélések miatt összesen 42 büntetőeljárás indult, ebből 18 ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tett feljelentést. Egy eljárást elutasítottak, három ügyben bizonyítás hiányában megszüntették az eljárást. Három ügyben viszont már vádemelési javaslat is készült, s ezek közül egy ügyben az illetékes vidéki ügyészség már vádat is emelt – ismertette az ORFK főosztályvezetője.
Szelei Pál elmondta, hogy az Nemzeti Védelmi Szolgálattól (NVSZ) érkezett feljelentések mellett volt példa arra is, hogy rendőri intézkedés közben került a látókörükbe egy-egy ügy, például határátlépéskor, vagy a repülőtéren mutattak be hamis iratokat a koronavírus elleni védettség igazolásáról. Egy fiatal ellen pedig azért indult eljárás, mert egy vidéki moziba való belépéshez mutatott be hamis igazolványt – fejtette ki.
Továbbá magánszemélyek is tettek feljelentéseket, például olyan orvosok, akiknek nevével, adataival visszaélve állítottak ki hamis igazolást. Valaki pedig volt élettársát és új párját jelentette fel, hogy hamis védettségi igazolványt használnak.
Váradi Piroska, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főosztályvezetője azt hangsúlyozta: az egészségügyi ellátórendszer oltásokkal, tesztelésekkel foglalkozó dolgozóira jelentős korrupciós nyomás nehezedik. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha egy egészségügyi dolgozó kiállítja a védettségi igazolást egy be nem oltott számára, aki később megfertőződik koronavírussal, akkor azt is megállapíthatják, hogy az egészségügyi dolgozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésben bűnös.
Váradi Piroska kifejtette: a védettségi igazolványokról szóló kormányrendelet februári megjelenése óta sok bejelentés érkezett az NVSZ-hez, hogy sokan a védőoltás felvétele nélkül akarnak védettségi igazoláshoz jutni. Többen akár jelentős összeget,
jellemzően 30 és 150 ezer forint közötti összeget fizettek is azért, hogy illegális úton jussanak védettségi igazoláshoz.
Váradi hangsúlyozta azt is, hogy a büntetőjogi szabályozás alapján nem csak a kormányhivatal által kiállított védettségi igazolvány, hanem az orvos által kitöltött, lepecsételt oltási igazolás, továbbá a pcr-, és az antigénteszt meghamisítása is bűncselekmény.
Váradiék olyan üggyel is találkoztak, amikor egy volt háziorvosi asszisztens – az orvos tudta nélkül – munkaidő után rendszeresen visszament a rendelőbe, az orvosi jogosultságával belépett a rendszerbe és rögzítette a hamis oltási adatokat. Ezzel az üggyel összefüggésben egy konkrét bűnözői csoport tevékenykedett, több mint ezer hamis védettségi igazolást állítottak ki.
Az NVSZ főosztályvezetője is beszélt arról, hogy több egészségügyi dolgozó is látókörükbe került. Köztük voltak, akik „meggyőződésből” követtek el bűncselekményt, mert ők sem értettek egyet a védőoltás szükségességével.
Felidézte, hogy ez év január elsejétől bűncselekménynek minősül a hálapénz adása és elfogadása is. Ezzel együtt az NVSZ bűnfelderítési, és -megelőzési hatáskörét is kiterjesztették az egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévőkre, valamint az állami egészségügyi rendszert működtető irányítási felügyeleti szervezetek dolgozóira.
Váradi Pirosa elmondta: az NVSZ által ebben az évben az egészségügy területén feltárt bűncselekmények „széles palettán mozogtak”. Előfordult szexuális kényszerítés, vesztegetés elfogadása, továbbá a védettségi igazolással való visszaélés is – sorolta a főosztályvezető, aki utóbbi társadalmi veszélyességét is kiemelte a világjárvány miatt. | 130 gyanúsítottat, köztük egészségügyi dolgozókat hallgattak ki védettségi igazolvánnyal való visszaélések miatt | 30 és 150 ezer forint között fizetnek a hamis igazolványokért. Az egészségügyi dolgozók esetében akár még gondatlan veszélyeztetés is megállapítható, ha egy olyan oltatlannak állítanak ki igazolást, aki később megfertőződik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211229_130_gyanusitottat_koztuk_egeszsegugyi_dolgozokat_hallgatta_ki_vedettsegi_igazolvanyvisszaeles_miatt | 2021-12-29 12:46:00 | true | null | null | HVG |
Több millió eurós ötödik generációs mobilhálózati fejlesztést indított Montenegróban a szükséges frekvenciatartomány biztosításával helyi érdekeltsége révén a magyar 4iG informatikai és rendszerintegrátor vállalat.
A magyar 4iG technológiai vállalat helyi érdekeltsége a Telenor Montenegro 2,6 gigahertzes frekvenciatartományban vásárolt optimális időosztásos duplex és frekvenciaosztásos duplex csatornaosztásban blokkokat az 5G mobil távközlési hálózati fejlesztési programja keretében Montenegróban.
A 4iG által kedden az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás alapján a Telenor Montenegro a frekvenciatartomány aukción történt megvásárlása mellett az anyavállalat támogatásával több millió eurót készül az 5G hálózati infrastruktúra képítésére és fejlesztésére fordítani az országban. | A 4iG több millió eurós 5G-s fejlesztésbe kezd, de nem Magyarországon | Több millió eurós ötödik generációs mobilhálózati fejlesztést indított Montenegróban a szükséges frekvenciatartomány biztosításával helyi érdekeltsége révén a 4iG. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211228_4ig_5g_halozat_montenegro | 2021-12-28 21:56:00 | true | null | null | HVG |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2021.12.18. 06:30 | Nagy a mozgás a taszári reptér és az Újpest FC környékén | A szóban forgó cégek vezetőinek esetleges politikai vonzalmai nem akadályai a közös üzletnek. A háttérben kínaiak sejlenek fel. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202150_hunsolvent_ejtett_felszamolo_uj_bizniszben | 2021-12-18 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
belpolitika
2021.12.01. 05:30 10 perc
A kormányoldal nincs rászorulva arra, hogy az állami titkosszolgálatokat vesse be kompromittáló információk gyűjtésére, az ilyen munkára a "mezítlábasakat" is be lehet vonni. Tudunk olyan, ma már a magánnyomozói piacon tevékenykedő egykori titkosszolgákról, akik az előválasztáson győztes politikusok feltérképezésére kaptak megbízást. | Kisebbségi jogok: Orbán más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem | A magát „magyaristának” valló Orbán Viktor olyan szuverenitásigény mellett kardoskodik, amely végzetes lenne a határon túl élő magyar kisebbség számára. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202150__szuverenitas__kisebbsegi_jogok__tobbsegi_demokracia__hataratlepes | 2021-12-26 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Egy 19,8 milliárdos tenderen futott be Mészáros Lőrinc eredeti és legtöbb osztalékot fialó építős cége, a Mészáros és Mészáros Kft., méghozzá a különleges övezetként az önkormányzatoktól elvett iváncsai ipari park közművesítésével – olvasható a K-monitor Facebook-oldalán.
A cég az ivóvíz- és szennyvízhálózatot építheti.
A posztban hozzáteszik, hogy „ez a tender is alacsony versenyintenzitással zajlott”, mivel a kiíráson csak Mészárosék rendszeres konzorciumi partnere, a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. adott be pályázatot. Azt azonban el sem bírálták. | Mészáros Lőrinc 2021 utolsó napjain is behúz egy közel 20 milliárdos munkát | A felcsúti milliárdos cége ivóvíz- és szennyvízhálózatot építhet az iváncsai különleges gazdasági övezetben. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20211228_meszaros_lorinc_ivoviz_szennyvizhalozat_kozmuvesites_ivancsi_kulonleges_gazdasagi_ovezet | 2021-12-28 19:24:00 | true | null | null | HVG |
Júliusban robbant ki a Pegasus-botrány, amikor kiderült: az izraeli NSO cég kémfegyverét Magyarországon is számos célpont ellen bevethették. Egy nemzetközi újságíró-szervezet több ország szerkesztőségével (köztük a magyar Direkt36-tal) együtt dolgozta fel a kiszivárgott adatbázist, amelyben több mint háromszáz magyar telefonszám szerepelt.
Ezekből kiderült, hogy Magyarországon újságírók, ellenzéki politikusok, ügyvédek, médiatulajdonosok, államtitkárok és a köztársasági elnök testőrei ellen is bevetették a Pegasust. A kémfegyvert csak állami szervek használhatják, és elvileg ők is csak bűnüldözési, terrorelhárítási céllal. Ami a Pegasus magyar használatával az egyik legfőbb probléma, hogy nem csak ilyen céllal használták a kémfegyvernek minősülő eszközt.
Politikaközeli emberek megfigyelése
A kiszivárgott adatbázisból és későbbi vizsgálatokból az alábbi célpontok kiléte vált ismertté:
Az Áder János köztársasági elnök és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetői 2019-ben váltak célponttá. Megfigyelték az elnöki őrséget létrehozó és parancsnokként irányító Pomozi Sándort és egyik korábbi legközelebbi munkatársát, Viplak Attilát. Viplak az elnöki őrség taktikai támogató csoportját vezette célponttá válása idején. Pomozi és Viplak megfigyelése idején ismerte a köztársasági elnök és családtagjainak külföldi és magánprogramjait, tisztában volt a tartózkodási helyükkel és mozgási útvonalaikkal is.
Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették a Pegasusszal. Bodnár 2018-ban vált célponttá, amikor el kellett hagynia a TEK-et. Távozásának hátterében politikai belharcok és bizalomvesztés állt az akkori sajtóhírek szerint.
Megfigyelték a Pegasusszal Aszódi Attila paksi bővítésért felelős volt államtitkár telefonját is. Megfigyelésekor Aszódi még a kormány tagja volt, azonban szakmai vitái voltak Süli János miniszterrel. Aszódi ugyanis nem akarta engedni, hogy fellazítsák az atomerőmű építésének menetrendjét.
Rajta volt a listán Chikán Attila. Ő az első Orbán-kormányban volt gazdasági miniszter, 2010 után azonban többször is kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját.
Gémesi György gödöllői polgármester telefonszáma is a célpontok közt volt. Emellett két olyan telefonszám is szerepelt a kiszivárgott listán, amely Gémesi párttársához és volt alpolgármesteréhez kötődik. Harmadik kapcsolódó számként Gémesi egy kormányzati ismerősének telefonszáma is akkor bukkant fel a listán, amikor Gémesi Györgyé.
Simicska Lajos fia, Simicska Ádám is célpont lehetett. Simicska Lajos egyik bizalmasát, Nagy Ajtony Csaba ügyvédet is célba vették Simicska Ádámmal együtt még 2018 elején. Simicska Lajosról köztudott, hogy nem használ okostelefont.
A korábban az MSZP-ben politizáló, 2019 óta pedig az ellenzéki Ezalényeg.hu nevű portált üzemeltető Páva Zoltán telefonját idén tavasszal többször is feltörték. A portál még a 2019-es önkormányzati kampány ideje alatt startolt el, Páva telefonját pedig pont aznap törték fel, amikor kiderült, hogy cége a Demokratikus Koalíciónak is dolgozik.
Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke is a célpontok közt volt, ahogy kilenc másik hazai ügyvéd is. Ez azonban kevésbé lepte meg Bánátit, ugyanis úgy reagált a hírre, hogy „Aki harminc-negyven éve ilyen horderejű ügyekben dolgozik védőként, mint én, annak nem lehet úgy élni, hogy tart a megfigyeléstől.”
Törvényes, de jogsértő megfigyelés
A kormánypárti politikusok rendre azzal védekeznek, hogy minden megfigyelés a törvények betartásával történt és történik. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a lehallgatásokra vonatkozó magyar szabályozás nem túl szigorú. A magyar szolgálatok viszonylag nagy hatáskörben dönthetnek maguk a lehallgatásokról. A nemzetbiztonsági célú – tehát nem bűncselekményekhez kapcsolódó – megfigyelésekhez az igazságügyi miniszter engedélye kell. Kormánytag lévén a miniszter nem független szereplő, emiatt mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy szükséges volna a szabályozás megváltoztatása. „Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes” – jellemezte a helyzetet Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója. Szerinte a magyar szabályozás legnagyobb baja, hogy nem fogalmaz elég pontosan, amivel könnyű visszaélni.
Varga Judit igazságügy-miniszter ugyanakkor azt állítja, hogy nem ő írta alá a lehallgatások engedélyezését, kiszervezte a feladatot államtitkárának, Völner Pálnak. Völner azóta már lemondott államtitkári posztjáról: a Legfőbb Ügyészség szerint ugyanis Völner igazságügyiminiszter-helyettesként összesen 83 millió forintot kapott azért, hogy korrupt módon befolyásolja a végrehajtói kinevezéseket.
Kormányfüggetlen újságírók, laptulajdonosok
Varga Zoltánt, a Central Médiacsoport tulajdonosát is megfigyelhették a Pegasusszal. A Central az egyik legnagyobb, magánkézben lévő, kormányfüggetlen lapkiadó, idetartozik a 24.hu is. Varga korábban többször beszélt arról, hogy kormányoldalról nyomást gyakoroltak rá, adja el közélettel is foglalkozó kiadványait. Nem sokkal a választások után, 2018. június 5-én Varga vendégül látott egy hétfős társaságot. A vendégség után az összes meghívott telefonszáma felkerült a Pegasus-célpontok listájára.
A Pegasus-ügyet magyar részről felgöngyölítő Direkt36 két újságírója, Panyi Szabolcs és Szabó András telefonját is feltörték a kémszoftverrel.
Dercsényi Dávidot, a hvg.hu korábbi újságíróját is megfigyelték.
Csikász Brigitta bűnügyi újságíró telefonját 2019 során többször is feltörték, ám azt utólag nem lehet már követni, milyen információkat szereztek meg a telefonjáról.
Németh Dániel fotós-újságíró mindkét telefonját feltörték a Pegasusszal. Németh több szerkesztőségnek is dolgozik, jellemzően ő fotózta a kormányközeli szereplők eltitkolt luxuséletvitelét, dokumentálta a magánrepülőgépek és -jachtok használatát. Németh telefonját 2021 júliusában törték fel.
Egy másik magyar fotóst is megtámadhattak a szoftverrel, aki együtt dolgozott egy olyan amerikai újságíróval, aki az orosz vezetésű, Budapestre költöző Nemzetközi Befektetési Bank ügyeiről írt.
Pegasus-célpont lett Pető György, az egykori, ismert RTL Klub-os újságíróból lett pilóta. Miután régi kollégaként rengeteg újságíró jól ismeri, sokan tőle szoktak szakmai segítséget kérni nemcsak általánosabb légügyi témákban, de például akkor is, ha mondjuk Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és más kormányközeli emberek repülőútjairól írnak.
Egy civil telefonszáma is felbukkant a listán. Megcélozhatták a Pegasusszal a CEU egyik külföldi diákját, Adrien Beauduint, akit a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy 2018-as kormányellenes tüntetésen.
A Pegasus nevű kiberfegyver
A Pegasus nevű szoftver androidos telefonok és iPhone-ok ellen is hatékony. Telepítése távolról is lehetséges, és a készülék használójának közreműködésére sincs szükség (nem kell tehát rákattintani egy linkre sem). Lényegében mindent meg lehet vele tudni, ami az adott okostelefon képernyőjén megjelenik, így az olyan titkosított csatornákról is be lehet szerezni információkat, mint például a Signal. Távolról be lehet kapcsolni a telefon kameráját vagy mikrofonját, a lehallgatók akár rögzíthetik is az így megszerzett tartalmat. A megfigyelők tudják azt is, hol van épp a telefon, és mikor használja a tulajdonosa. Új szoftvereket is telepíteni lehet az eszközre anélkül, hogy a telefon használója észrevenné. A fenti körülményekből adódóan a hétköznapi felhasználók szinte semmilyen módon nem tudnak védekezni ellene.
A Pegasust elvileg csak kormányoknak adja el az NSO, az izraeli kormánnyal együttműködve. A Direkt36 információi szerint Magyarországon azután jelent meg a kémszoftver, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között.
A program gyártója az izraeli NSO, egy ismertebb, lehallgatással és megfigyeléssel foglalkozó cég. Több korábbi botrányban érintett volt, például Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró brutális meggyilkolása kapcsán is előkerült a neve.
Az NSO-t azonban elég érzékenyen érintette a nemzetközi Pegasus-botrány. Eladósodottsága miatt az izraeli vállalat tulajdonosai a cég eladását fontolgatják; az új vezetés akár le is állíthatja a Pegasus kémszoftvert.
Nem sietnek a kivizsgálással
A botrány kitörése óta a kormány lényegében nem reagált az azzal kapcsolatban felmerült kérdésekre. A kormánypárti politikusok rendre azt válaszolják a Pegasus használatára vonatkozó kérdésekre, hogy Magyarországon minden megfigyelés törvényesen zajlott 2010 után. Azt, hogy ez valóban így történt-e, csak egy független vizsgálat tudná megállapítani, de ennek érdemi elindítását a Fidesz nem tartja szükségesnek.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának július 26-i ülésére a kormánypárti képviselők nem mentek el. A testület így határozatképtelen volt, hiába jelent meg a bizottság előtt a titkosszolgálatokat felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter.
Szeptember 20-án már határozatképes volt a bizottság, ráadásul Pintér mellett Völner Pál is részt vett az ülésen. Ellenzéki képviselők szerint ott ugyan semmi érdemi nem hangzott el, az ülés jegyzőkönyvét mégis titkosították 2050-ig. Októberben is ülésezett a bizottság, ám állítólag ekkor sem derült ki semmi lényegi.
Az ügyészség eddigre már nyomozni kezdett jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt, amelynek során a Direkt36 újságíróit, majd többek közt a Pegasusszal szintén megfigyelt Csikász Brigitta blikkes újságírót is meghallgatták tanúként, számolt be a Direkt36. A lap szerint a nyomozás a katonai ügyészhez került.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálni kezdte az ügyet, ám ennek eredményéről még semmi hír nincs.
A Pegasus használatát ugyan korábban sem tagadta egy kormánypárti képviselő sem, az első beismerésre mégis hónapokat kellett várni. November 4-én aztán Kósa Lajos fideszes parlamenti képviselő ismerte el, hogy a kormány megvásárolta a Pegasust. Kósa arra is utalt, hogy több hasonló eszközt használnak a magyar szervek. Egy héttel később már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte a Pegasus használatát, amikor azt mondta, hogy a sajtóban megjelent, lehallgatásokról szóló információk egy része igaz.
A Pegasus-botrány eddigi egyetlen ismert következménye, hogy Izrael nem ad el többé kiberbiztonsági eszközöket Magyarországnak. Már a Pegasus exportjához is minden esetben szükség volt az izraeli kormány engedélyére. A botrány miatt azonban szűkítették azon országok jegyzékét, ahová kiberbiztonsági eszközöket értékesíthetnek izraeli cégek: 102 ország helyett már csak 37 szerepel az új listán, amelyen Magyarország nincs rajta.
Keller-Alánt Ákos
Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. | Fél év Pegasus: felelősök és következmények sincsenek | A köztársasági elnök testőrsége, államtitkár, a kormány politikai ellenfelei és független újságírók ellen is bevetették Magyarországon a Pegasus nevű kémfegyvert, amelyet csak bűnüldözési céllal lehetne használni. Összefoglaljuk, mi derült ki nyár óta az év egyik legnagyobb botrányáról. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/lehallgatas-megfigyeles-pegasus-osszefoglalo/31619708.html | 2022-01-02 13:49:56 | true | null | null | Szabad Európa |
A szervezet beszámolóit a támogatás felhasználásáról pedig a 2013-as Lex Átlátszóra hivatkozva nem küldték meg. Az átláthatóságot csökkentő emlékezetes törvényjavaslatot Cser-Palkovics András és Vas Imre fideszes képviselők nyújtották be 8 éve a „visszaélésszerű” adatigénylésekre hivatkozva, azok ellehetetlenítése céljából.
A Fidesz-kormányt felvonulásokkal, előadásokkal, nyilatkozatokkal, plakátokkal és minden más módon nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) háttérszervezete a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). Október végén vettük észre, hogy az állami lottóvállalat támogatásokat osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) idén júliusban 40 millió forintot adott a CÖF alapítványának.
Újabb 40 millió forintot kapott a CÖF a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől | atlatszo.hu
A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján közzétett szerződéslista szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Békemenet szervezőinek. A CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) korábban már kapott két részletben 170 milliót az SZNP-től, és idén a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is megtámogatta őket 25 millió forinttal.
Cikkünk megjelenésének napján közadatigénylésben kértük ki az SZNP-től a támogatással kapcsolatos papírokat: a támogatási szerződést, a CÖKA támogatási kérelmét, a támogatás odaítéléséről szóló döntést, valamint a CÖKA teljesítési igazolásait, illetve beszámolóit a szerződés szerinti tevékenység elvégzéséről és/vagy az összeg felhasználásáról.
„Meg nem ismerhető adatok”
A Szerencsejáték Zrt. leánycége november 12-én az Infotörvény 29. § (2) bekezdésére hivatkozva – vagyis szerintük túl sok adatot kértünk – meghosszabbította a válaszadási határidőt 15 nappal, majd jóval ennek letelte után, december 2-án válaszoltak érdemben.
Az SZNP csak a CÖKÁ-val kötött szponzorálási szerződést küldte el, de abból is kitakarták, hogy mit kell tennie a CÖF-alapítványnak a 40 millió forint közpénzért cserében.
A kitakarást azzal indokolták, hogy „az Infotv. 30. § (1) bekezdése szerint, ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni”. Azt viszont nem részletezték, hogy szerintük miért nem ismerhetők meg a köz által azok a szolgáltatások, amiket a CÖF nyújt az SZNP-nek a 40 millió forintért.
A teljesítésigazolásokkal, beszámolókkal és „egyéb dokumentumokkal” kapcsolatban jelezték, hogy a Lex Átlátszó, vagyis az Infotv. 30. § (7) bekezdése szerint a számlaszintű ellenőrzésre külön törvények vonatkoznak, és hivatkoztak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ezzel kapcsolatos 2014 augusztusi állásfoglalására is. Vagyis a CÖF beszámolóinak kikérése az SZNP szerint számlaszintű ellenőrzés, amire az Átlátszó (és más adatigénylő) nem jogosult.
Lex Átlátszó: Cser-Palkovics András és Vas Imre fideszes képviselők adták be 2013-ban azt a törvényjavaslatot, amely úgy módosította az Infotörvényt, hogy a (homályos jelentésű) „átfogó”, a „számlaszintű”, a „tételes” közadatigényléseket ellehetetlenítették, ilyenre azóta csak például a KEHI vagy az ÁSZ jogosult. A javaslat indoklásában szerepelt, hogy ezt a „a visszaélésszerű adatigénylések” miatt csinálták, és Cser-Palkovics szerint leginkább az Átlátszó.hu élt ilyen „öncélúnak” tűnő adatigénylésekkel. A Fidesz ezzel a kamu indoklással korlátozta az átláthatóságot.
Nem kaptuk meg a CÖF/CÖKA támogatási kérelmét sem, így csak a szerződésből lehet némi fogalmunk arról, hogy miért és mire kapta a pénzt a Békemeneteket szervező kormánybarát egyesület. A megállapodásban sem szerepel előzményként, hogy Csizmadia László CÖF-elnök megkereste volna az SZNP-t, teljesen olyan, mintha a Szerencsejáték-cégnek támadt volna az az ötlete, hogy pénzt ad a békemeneteseknek.
Nagyra értékelik a CÖF tevékenységét
A szerződés első pontja szerint: „Szponzor (az SZNP) nagyra értékeli a Szponzorált (a CÖKA) eddigi tevékenységét – bízva az általa végzett, szervezett 2021. második félévi tevékenységek, programok, rendezvények várható sikerében, felismerve a rendezvénnyel összefüggésben a Szponzor egyszemélyes tulajdonosának, a Szerencsejáték Zrt. termékeinek vásárlására, szolgáltatásainak igénybevételére ösztönző hatás lehetőségét – a jelen szerződésben rögzített keretek között, ellentételezett szponzorálási szerződést köt.”
A szerződés további, ki nem takart részeiből kivehető, hogy a CÖF különböző rendezvényein megjeleníti a Szerencsejáték Zrt. reklámanyagait. Kollégánk nemrégiben részt vett egy ilyen eseményen: „Civil Akadémiaként” hirdették, de kizárólag a Fidesz választási kampányáról szólt a rendezvény, ahol elhangzott, hogy az ellenzék valójában ellenség, és visszatért az „elmúlt nyolc év” retorika. Az eseményen több Szerencsejáték-reklámot is kihelyeztek, és a rendezvény meghívóján is szerepelt a lottócég logója.
„Elmúltnyolcév” újratöltve: ismét közpénzből kampányol a CÖF | atlatszo.hu
A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján közzétett szerződéslista szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Békemenet szervezőinek. A CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) korábban már kapott két részletben 170 milliót az SZNP-től, és idén a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is megtámogatta őket 25 millió forinttal.
Ez már a sokadik állami támogatás
2016-ban a szintén állami tulajdonú Magyar Villamos Művek tolta meg 508 millió forint közpénzzel a CÖF-CÖKA kormánypárti munkáját. Hosszas pereskedéssel sikerült kiderítenünk, hogy ebből tüntettek például Brüsszelben Brüsszel ellen, de az MVM-től kapott közpénz nagy részét, 433 millió forintot 4 rövidke imázsvideóra költöttek a cöfösök.
A félmilliárdos MVM-támogatásból 433 milliót négy nyúlfarknyi imázsvideóra költött el a CÖF | atlatszo.hu
Be kellett perelnünk az MVM-et, hogy megtudhassuk, mire költötte el a CÖF az állami cégtől kapott 508 millió forint támogatást. De sikerült. Szeptember 5-én iratbetekintésen voltunk az MVM-székházban, és megtudtunk mindent. A lényeg: a támogatásból 433 millió forint négy darab kisfilmre ment el, amiket egy fideszközeli cég gyártott, és a TV2 sugárzott.
A CÖKA korábban két részletben összesen 170 millió forintot (2018-ban 70 milliót, 2020-ban 100 milliót) kapott a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től, ám hiába kértük ki az állami cégtől a támogatások iratait: a szerződésekből akkor is kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a CÖF, a szervezet beszámolóit pedig egyáltalán nem adták ki. Emiatt a bírósághoz fordultunk, az eljárás még folyamatban van.
Bepereljük a Szerencsejáték Zrt.-t a CÖF-nek adott 170 milliós támogatás papírjaiért | atlatszo.hu
Az állami tulajdonú vállalat leánycége két részletben összesen 170 millió forintot adott a kormánybarát CÖF mögött álló alapítványnak. Közadatigénylésben kértük ki a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.től az adományokhoz tartozó iratokat, de a szerződésekből kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a CÖF, a szervezet beszámolóit pedig egyáltalán nem adták ki, ezért a bírósághoz fordulunk.
Idén augusztusban a K-Monitor vette észre, hogy az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 25,4 millió forint támogatást adott a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak. Rögtön kikértük az MFB-től a támogatással kapcsolatos iratokat, így sikerült megtudnunk, hogy Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke április végén kért pénzt az állami banktól, hogy céljaikat „a közjó érdekében még hatékonyabban” tudják megvalósítani.
A CÖF-nek 6 hónap alatt kell felhasználnia az MFB-től kapott 25 millió forintot | atlatszo.hu
Az Infotörvényben megszabott normál, 15 napos határidőn belül, pontosan augusztus 25-én válaszolt adatigénylésünkre az MFB, és egy kivételével megküldte az általunk kért dokumentumokat. Csak a CÖF beszámolóit nem kaptuk meg, de azokat is csak azért nem, mert még nincsenek, ugyanis a Békemenetekről elhíresült szervezet még nem használta fel a támogatást.
Az MFB-támogatás nyoma látható címlapképünkön is: Csizmadia László CÖF-elnök egy 2021. december eleji rendezvényen egy hatalmas Szerencsejáték-rollup előtt ül, de ott van mögötte egy pici MFB-zászló is.
Címlapkép: Csizmadia László CÖF-elnök 2021. december elején (forrás: CÖF/Facebook) | Titkolja a CÖF-nek adott 40 milliós támogatás részleteit a Szerencsejáték-cég | A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP), az állami lottócég támogatásokat osztó leányvállalata júliusban 40 millió forintot adott a kormánykedvenc CÖF alapítványának. Közadatigénylésben kértük ki a támogatással kapcsolatos iratokat, de csak a szerződést küldték meg, és abból is kitakarták, hogy milyen feladatokat csinál a CÖKA a közpénzért cserében, mert azok „meg nem ismerhető adatok”. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2021/12/21/titkolja-a-cof-nek-adott-40-millios-tamogatas-reszleteit-a-szerencsejatek-ceg/ | 2021-12-21 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A „Viharsarok Közgépe” most Vésztőn építhet uszodát wellness részleggel nettó 1,7 milliárd forintért. A gyulai Futizo Kft.-nek nem lehet oka panaszra: csak decemberben négy közbeszerzést nyert el. A vésztői pályázatnál két ajánlattevő is hiányos dokumentációt adott be, míg a harmadik jelentkező nem tartotta fenn az ajánlatát.
Uszoda építésére írt ki közbeszerzést Vésztő Város Önkormányzata júniusban. Az eljárás eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Eszerint az uniós forrásból (TOP-2.1.1-15-BS1-2016-00004) megvalósuló munkát a Futizo Kft. végezheti el.
A Sport- és szabadidős létesítmény kialakítása Vésztőn című projekt keretében többek között három medencét, két csúszdát és wellness-részleget építenek majd.
Az épületben lesz:
342 m²-es változó vízmélységű (200-220 cm) úszómedence,
231 m²-es változó mélységű (75-120 cm) strandmedence,
13 m²-es 30 cm-es mélységű babapancsoló medence,
„turbo” csőcsúszda 365 cm-es induló magassággal,
családi csúszda 165 cm-es induló magassággal,
6 személyes pezsgőmedence,
6 személyes finn szauna,
4 személyes infra szauna,
„zuhanyvilág”,
fallabda terem,
fitneszterem.
Az épület akadálymentes lesz, és kialakítanak külön lakossági, sportolói és edzői öltözőket is. A medenceteret egy, az emeleten húzódó nézőtéri galériával egészítik ki, amelyhez mosdókat is csatlakoztatnak. A parkolóval ellátott létesítmény egyszerre 308 főt tud majd fogadni. A terveket az MLR Studio készítette a város megbízásából.
Sorra hullottak ki a pályázók
A kivitelezésre kiírt pályáztatás azonban nem ment zökkenőmentesen. Az EKR-re feltöltött dokumentumok szerint négy cég adott be ajánlatot, ebből kettő érvénytelen lett.
A Metropol Market Tervező és Kivitelező Zrt.-ről azt írták, az „ajánlattevő az EKR-ben semmilyen dokumentumot sem nyújtott be, az ajánlati biztosíték befizetését sem igazolta”, valamint, hogy az „ajánlat teljes műszaki tartalma hiányzott, sem papír alapon, sem a benyújtott CD-n nem volt megtalálható az árazott költségvetése, ezért a Döntőbizottság megítélése szerint a benyújtott ajánlat érvénytelen volt”.
A Nyír-Wetland Szolgáltató Kft. a leírás szerint hiányos, illetve ellentmondásokat tartalmazó pályázatot adott be, így hiánypótlásra kérték fel. A cég azonban a hiánypótlási felhívásban leírtakat „2021. 09. 01. 9 óra 00 percig egyáltalán nem teljesítette, nem nyújtott be semmilyen dokumentumot az előírt határidőig, így ajánlata továbbra is hiányos” maradt, és emiatt a pályázatot érvénytelennek minősítették.
A Mészáros Lőrinc vejeként is ismert Homlok Zsolt érdekeltsége tartozó Homlok Építő Zrt. ugyan kicsivel olcsóbb ajánlatot adott be, mint a nyertes Futizo Kft., azonban az ajánlattevő „ajánlatát az ajánlati kötöttség eredeti határidejét (2021.október 10.) követően ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyta az értékelés során, tekintettel arra, hogy ajánlattevő ajánlatát a kiterjesztett ajánlati kötöttség időtartamára nem tartotta fenn, erről 2021. október 5. napján nyilatkozott”.
Így végül a Futizo Kft. lett a befutó a nettó 1 787 898 641 forintos ajánlatával.
A cég neve ismerős lehet az Átlátszó olvasóinak. Épp a közelmúltban írtuk meg, hogy a kft. hosszú évek óta élvezi a gyulai önkormányzat bizalmát, és 2010 óta magabiztosan nyeri a helyi közbeszerzéseket. Legutóbb a Gyulai Várfürdő fejlesztésével bízták meg őket, egy „Gyermekparadicsom” elnevezésű vizes játszópark kivitelezését nyerték el nettó 1 milliárd forintért. A Nyír-Wetland Szolgáltató Kft. azon a közbeszerzésen is indult: akkor 43 millió forinttal drágább ajánlatot adott be, és így alulmaradt a Futizo-val szemben.
A „Viharsarok Közgépe” most medencét építhet Gyulán egymilliárdért | atlatszo.hu
Évek óta élvezi a gyulai önkormányzat bizalmát a Futizo Kft., amely 2010 óta magabiztosan nyeri a helyi közbeszerzéseket. Lapunk 2016-ban már felfigyelt a cégre, amelynek neve később újra felbukkant, amikor egy gyulai exfideszes vezető kitálalt a város belső politikai-gazdasági viszonyairól és egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti körről. A kft. sikerszériája azóta is tart.
A Futizo Kft. 5 év alatt (2016-ig) a konzorciumi tagokkal együtt közel 100 milliárd forint közbeszerzést nyert el, míg 2010 előtt szinte semmit. A sikerszéria pedig azóta is tart Gyulán. Az elmúlt években többek között a Gyulai Várfürdő energetikai fejlesztését végezhették el 205 millió forintért, belterületi utakat újíthatnak fel összesen 96 millió forintért, de korábban ők feleltek a városi ivóvízvezetékek rekonstrukciójáért konzorciumban, és a körforgalom létesítésével is őket bízták meg.
A cég a 2010-es évet még 173 milliós nettó árbevétellel zárta, ami 2014-re közel 2,7 milliárdra nőtt. A csúcsot 2019-ben érték el 5,1 milliárdos forgalommal, ami 2020-ra 4,8 milliárdra csökkent. A kft. adózott eredménye 611 millió forint volt tavaly. | A hétezer fős Vésztő is kap saját élményfürdőt közel 2 milliárd forintért | A „Viharsarok Közgépe” most Vésztőn építhet uszodát wellness részleggel nettó 1,7 milliárd forintért. A gyulai Futizo Kft.-nek nem lehet oka panaszra: csak decemberben négy közbeszerzést nyert el. A vésztői pályázatnál két ajánlattevő is hiányos dokumentációt adott be, míg a harmadik jelentkező nem tartotta fenn az ajánlatát. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/23/a-hetezer-fos-veszto-is-kap-sajat-elmenyfurdot-kozel-2-milliard-forintert/ | 2021-12-23 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hiába a helyiek, a környezetvédők, az EU és az UNESCO tiltakozása, a kormány még mindig nem tett le arról, hogy több tízmilliárd forintból turisztikai gigacentrumot hozzon létre a Fertő tónál. A nádast és a jellegzetes cölöpházakat már rég letarolták, a legyalult parton csónakázócsatornát alakítottak ki, Mészáros Lőrinc cége hamarosan elkészül a 9 milliárd forintos kikötővel, most pedig következnek a tájidegen hatalmas épületek.
November 30-án írtuk meg, hogy aznap megjelent az uniós közbeszerzési értesítőben a kiírás, amelyben a Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég a szállások és egyéb ingatlanok kivitelezőjét kereste, méghozzá az állatok miatt sürgősséggel. Ugyanis azt írták, hogy „ha valamely részterületen a munkavégzés időlegesen, akár egy-két hétre is szünetel, azt az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja, birtokba veszi”. Ebből hatalmas botrány lett, hiszen egy természetvédelmi területről van szó, még szép, hogy laknak (vagy legalábbis akarnak ott lakni) állatok.
Novemberi cikkünk nyomán az egyik legnagyobb magyarországi zöldszervezet, a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult december 9-én, és kérte tőle a kiírás megsemmisítését. Erre azonban már nem volt szükség, ugyanis az SFTFN december 10-én visszavonta a közbeszerzési kiírást arra hivatkozva, hogy a kivitelezésre pályázók sok kérdést tettek fel.
Most a Napi.hu vette észre, hogy az SFTFN nem adja fel, megint kiírta a közbeszerzést az fertőrákosi tópart beépítésére: a tenderfelhívást december 20-án adták fel, és december 24-én jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A lényeg nem változott: 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000 besorolású területen.
Ezúttal nem gyorsított, hanem sima nyílt eljárásban, 2022. január 20-ig várják az ajánlatokat. Az jelentkezhet, akinek az elmúlt 3 évben legalább nettó 26,5 milliárd forint árbevétele származott építési beruházásból, tehát Mészáros Lőrinc több cége is nagy eséllyel indulhat. Az ajánlatok értékelésénél az ár 50, a minőség 40 súlyszámmal szerepel. A kivitelezés várható időtartama 36 hónap, vagyis 3 év: ha 2022-ben nekiállnak, 2025-ben fejeződhetnek be az építkezések.
Az alábbi dolgok tervezik felhúzni a fertőrákosi tópartra:
két motel, az egyik 1490 m², a másik 1593 m² hasznos alapterülettel
682 m² hasznos alapterületű vízisport épület
3638 m² alapterületű és 2556 m² vízfelületű medencék
egyszintes fürdőház 131 m² hasznos alapterülettel
egyenként 72 m² hasznos alapterületű strandpavilonok összesen 12 117 m² hasznos alapterülettel (ez 168,29 darabra jön ki, ami elég furcsa)
a kemping területén 1 db 1014 m² hasznos alapterületű fogadóépület, 1 db 1224 m² hasznos alapterületű kiszolgáló épület és 37 db bungaló
vitorlás klub rendeltetésű építmény 1951 m² hasznos alapterülettel
egy 1501 m² hasznos alapterületű sportközpont és hozzá 2 db üzemi épület
26 üdülőház 3419,93 m² hasznos alapterülettel
ökocentrum összesen 2298 m² hasznos alapterülettel és 299 fő maximális látogatói létszám befogadására alkalmas módon, 1394 m² zöldtetővel
monolit vasbeton szálloda 6734,75 m² hasznos alapterülettel, 95 szobával és 300 adagos főzőkonyhával
strand (kültéri fitnesszel) és kiszolgáló, valamint szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű szabadonálló beépítésű építmény, ideértve 200 fő befogadására alkalmas, 300 adagos főzőkonyhával rendelkező étterem és látogatóközpont
bekötőút, feltáróút, autóbusz-megállóhely, kerékpárút, járda, parkolóhelyek, gyalogos és közúti híd, közművek.
Az SFTFN reklámvideóján láthatók a látványtervek:
Címlapkép: az épületek egy részének látványterve (forrás: SFTFN/Facebook) | Megint kiírták a Fertő tavi közbeszerzést, 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni | A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég másodszor is nekifut a fertőrákosi tópart beépítésének, a visszavont tender után két héttel, karácsony előtt kiírta az új közbeszerzést. Az SFTFN ezúttal sima nyílt eljárásban, 2022. január 20-ig várja a jelentkezőket. A lényeg változatlan: 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000-es területen. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2021/12/26/megint-kiirtak-a-ferto-tavi-kozbeszerzest-34-ezer-negyzetmetert-akarnak-beepiteni/ | 2021-12-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Még 2020 novemberében írt ki egy összesen félmilliárd forint értékű közbeszerzést a Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. „intenzív terápiás berendezés és rendszer” beszerzésére, de eredményt csak idén nyáron hirdettek. Az eljárás során 67 darab (14 féle) intenzív terápiás berendezést vásároltak az Egészséges Budapest Programhoz (EBP).
A pályázat három részből állt, az elsőben ezek szerepeltek:
defibrillátor pacemakerrel 4 db;
lélegeztető készülék nagyméretű színes érintésérzékeny képernyő, min. 15” képátlóval” 7 db;
lélegeztető készülék Nagyméretű színes érintésérzékeny képernyő, min. 17” képátlóval” 2 db;
klinikai transzport lélegeztető készülék 2 db;
EKG készülék 2 db;
magas áramlású oxigén terápiás készülék 9 db;
betegörző monitorrendszer 1 db.
A második csomagban két darab központi infúziós pumparendszert, míg a harmadikban ezeket vették:
sürgősségi kocsi 2 db;
kórtermi éjjeli szekrény 9 db;
kórtermi éjjeli szekrény beépített hűtőszekrénnyel 9 db;
ágytálmosó 3 db;
mennyezeti tandem statív 10 db;
betegszállító kocsi 1 db;
mennyezeti betegemelő 2 db;
kiültető szék 2 db.
Az első, 11 darab lélegeztetőgépet is tartalmazó csomagra egyetlen pályázó volt: az Anamed Pro Kft. nettó 232 millió forintos árajánlattal nyert. Az 1 fős céget 2020 októberében, vagyis a pályázat kiírása előtt egy hónappal jegyezték be.
A második csomagot a Medirex Zrt. szállítja közel nettó 125 millió forintért. A cégről korábban már írtunk a koronavírus elleni védekezés kapcsán. A Medirex neve is szerepelt ugyanis több olyan dobozon, amelyekben védőfelszereléseket szállítottak ki a kórházakba 2020 tavaszán.
Egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim | atlatszo.hu
Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek.
A harmadikat a Mediszer Kft. nyerte nettó 168 millióért. Mindkét utóbbi cég neve felmerült egy 2016-os egészségügyi kartellügyben, amelyben 1,6 milliárdos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal.
A közzétett szerződések szerint a lélegeztetőgépek a Dél-Pesti Centrumkórház, Szent László Kórház 20-as épületének első emeletére kerültek.
Állami cég volt a beszerző
A Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. tulajdonosa a Magyar Állam. A honlapjukon olvasható leírás szerint a „Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. (továbbiakban: Nkft.) alaptevékenysége az emberi erőforrások miniszterének feladat- és hatáskörébe tartozó, az Egészséges Budapest Program előkészítéséről szóló 1333/2016. (VII. 4.) Korm. határozattal elindított Egészséges Budapest Program megvalósítása”.
„Emellett az Nkft. az emberi erőforrások miniszterének feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós alapokból származó támogatások felhasználására vonatkozó központi beszerző, valamint krízismenedzsment feladatokat ellátó szerv feladat- és hatásköréről szóló 237/2017. (VIII. 18.) Korm. rendelet alapján ellátja a humánfejlesztési szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, valamint az e rendeletben szabályozott módon és mértékben lebonyolítja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket.”
Szerettük volna megtudni a cégtől, valamint az EMMI-től is, hogy miért vásároltak lélegeztetőgépeket, miközben több ezer darab porosodik a raktárakban, de megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Több ezer porosodik a raktárakban
2020 novemberében – vagyis éppen akkor, amikor a közbeszerzési felhívás megjelent az értesítőben – a hvg.hu megírta: „a május óta megvásárolt összesen 17 402 lélegeztetőgépből mindössze 917-et szállított ki eddig az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) magyarországi kórházakba, további negyvenet pedig idősotthonokba és szociális intézményekbe” . Vagyis már a kiírás pillanatában is volt több ezer „felesleges” lélegeztetőgépe az államnak.
Lapunk pedig nem sokkal az eredményhirdetés előtt írta meg, hogy mi lett a több mint tízezer lélegeztetőgép sorsa. A mintegy 300 milliárd forintnyi lélegeztetőgépből akkor 13 404 db két raktárban állt, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint volt. 2021 nyaráig 3 288 gépet osztottak ki, de jutott belőlük Csehországba és a Vajdaságba is.
Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is | atlatszo.hu
Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa. Kiderült, hogy 13 404 lélegeztetőgép két raktárban áll, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint.
A DPC Szent László kórház viszont nem kapott, legalábbis az akkor kiadott lista szerint.
Az Egészséges Budapest Program ráadásul a kormány megszorításai miatt parkolópályára kerül: „13,2 milliárd forinttal vágja vissza az Egészséges Budapest Program kiadásait, ami vizsgálataink szerint azt jelenti, hogy – ha csak átmenetileg is, de – a teljes jövő évi EBP keretösszeget elvette most a kormány” – írja a portfolio.hu.
Nem tudjuk használni, inkább elajándékozzuk
Ahogy nemrég megírtuk, a kormány 19 milliárd forint értékben ajándékozott el lélegeztetőgépeket és vakcinákat. A legtöbb lélegeztetőgépet (150 darabot) Csehország kapta, az összes elajándékozott készülék 25,2%-át, de 100 feletti a Szerbiába és Ukrajnába juttatott gépek száma is. A legtöbb gépet Európába küldtük (összesen 7 országba), emellett kapott még az ajándékból 2 afrikai és 5 ázsiai ország. Öt esetben a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a készülékeket a NATO részére biztosította a kormány.
19 milliárd forint értékben ajándékoztunk el koronavírus-vakcinákat és lélegeztetőgépeket a járvány alatt | atlatszo.hu
A harmadik kategóriába azok az oltóanyagok kerültek, amelyeket csak kölcsönbe adott a kormány. Csehország több alkalommal is kapott kölcsön vakcinát, legnagyobbrészt Pfizert (550 millió adagot), illetve egy keveset az egydózisú Janssenből, de Szlovéniának is adtunk AstraZenecát egy alkalommal. A kölcsönkapott oltóanyagok egy részét év végéig kell visszaadni Magyarországnak.
A 300 milliárdért vásárolt lélegeztetőgépekről a direkt36 írta meg a napokban, hogy a készülékek egy részéhez további egyszer használatos vagy elkopó alkatrészekre lenne szükség, de ezek hazai szerviz híján Magyarországon nem hozzáférhetők. Továbbá több gép mellől hiányzik az európai importhoz kötelező, minőséget jelző tanúsítvány; a vizsgált kínai gépek csatlakozói nem kompatibilisek a magyar kórházakban használatosakkal, és több típusnál hiányzik a megfelelő átalakító is. Ráadásul a gépeken futó szoftverek ismeretlenek a magyar szakemberek számára.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Koronavírus-gyanús, lélegeztető gépen lévő beteget ápolnak a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház intenzív osztályán 2020. április 8-án (forrás: MTI/Kovács Tamás)
Frissítés 2021.12.30.
December elején kerestük meg a Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft.-t, valamint az EMMI-t, hogy megtudjuk, miért volt szükség újabb lélegeztetőgépek vásárlására, ám levelünkre nem reagáltak. Cikkünk megjelenését követően azonban emailben jelentkezett a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet kommunikációs vezetője, Fodor Attila, aki a következő tájékoztatást adta:
„Az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet intenzív osztályainak az Egészséges Budapest Programban történő komplex fejlesztésének tervezése 2018-ban, a Covid-19 járványt megelőzően egy évvel kezdődött. Az Intézet számára juttatott – szóban forgó- lélegeztetőgépek beszerzését az alábbiak indokolták.
Ezek a speciális, úgynevezett magas tudású intenzív terápiás lélegeztetőgépek, amelyek a kórház közfeladatainak, egyedi betegcsoportjainak ellátásához nélkülözhetetlenek, különböznek a beszerzett lélegeztetőgépektől, melyeket kifejezetten a Covid-19 betegek kezelésénél használnak. A két lélegeztetőgépet nem lehet egy lapon említeni. Az Intézet számára beszerzett speciális lélegeztetőgépek, olyan betegek gyógyulását és életesélyeik növelését támogatják, akiknek még magasabb szintű, komplexebb terápiára van szükségük. Ezek a berendezések olyan többletfunkciókkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a legsúlyosabb állapotban lévő, immunrendszerükben gyenge betegek magas szintű ellátását is. A lélegeztetőgépek szakmai besorolásuk szerint megkülönböztetünk alap, közepes és magas tudású lélegeztetőgépet. Évek óta minden, a Covid-19 járványtól független központi beszerzés ezeken a szakmai kritériumokon alapulnak. Az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben magas tudású gépekre van szükség, amelyek az új típusú, úgynevezett intelligens programokat is tudják, a rendszerbe illeszthetőek, képesek digitális úton kommunikálni, az elektronikus lázlap programon belüli adatszolgáltatásra.
A rendszerbe szervezett gépekkel az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet speciális ellátási területébe tartozó immunhiányos, csontvelő transzplantált es HIV fertőzött, valamint súlyos fertőző betegeinek legmagasabb szintű ellátása is lehetővé válik. A jelen közbeszerzés során szállított infúziós pumpa rendszerek is ezeknek a feltételeknek felelnek meg. Egyedi tulajdonságuk, hogy egy központi egységen át kórtermen kívülről irányíthatóak, illetve, hogy minden jelenleg ismert típusú elektronikus lázlaprendszerbe illeszthetőek.” | Lélegeztetőgépeket vett az EMMI alá tartozó állami cég, miközben több mint 10 ezer volt raktáron | Intenzív terápiás berendezés és rendszer beszerzésére írt ki közbeszerzést az EMMI alá tartozó Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. tavaly novemberben. Az eljárás során 11 lélegeztetőgépet is vettek egy bruttó 295 millió forintos csomag részeként. Tudható viszont, hogy már a kiírás pillanatában is az állam rendelkezésére állt több ezer lélegeztetőgép, így érdeklődtünk a minisztériumnál és az állami tulajdonú cégnél is, miért volt szükség újabbak vásárlására. Az érintettek megkeresésünkre nem válaszoltak. A gépek a Szent László Kórházba kerülnek az Egészséges Budapest Program keretében. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/12/28/lelegeztetogepeket-vett-az-emmi-ala-tartozo-allami-ceg-budapestre-kerulnek/ | 2021-12-30 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Megszüntette az eljárást a rendőrség az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben. A Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának határozata szerint "a cselekmény nem bűncselekmény".
A tárgyban a gyakorlott feljelentő ifj. Tényi István, a Transparency International, Hadházy Ákos és Juhász István is bejelentést, illetve feljelentést tett. Mind a négyen a tárgyban megjelent újságcikkek alapján feltételezték, hogy az ügyletből kifolyólag Győr város önkormányzatát vagyoni hátrány érte. A Transparency nevében eljáró Ligeti Miklós ezen felül feltételezte, hogy az Audit is anyagi hátrány érhette, Hadházy Ákos pedig hivatali visszaélést és hűtlen kezelést is feltételezett. Juhász pedig azt, hogy Borkai Maldiv-szigeteki utazásain helyezte el a földügyletekből származó pénzösszegeket külföldi bankszámlákon, amivel pénzmosást követett el.
Mi az alapsztori?
Borkai Zsolt yachtos szexbotrányának folyományaként bukkant elő újra az a 2012-es történet, mely szerint Borkai Zsolt, Győr polgármestere megsúgta bizalmasának és a jachtos szexfilm másik főszereplőjének, dr. Rákosfalvy Zoltánnak, hogy az Audi mely területen - az ipari parkkal határos ingatlanon - tervezi megépíteni új logisztikai központját. A sajtóbeszámolók szerint Rákosfalvy az információ birtokában 1,5 milliárd forintért felvásárolta az érintett ingatlanokat, hogy azokat az átminősítésük után, rövid időn belül már 7 milliárd forintért adja tovább.
"Borkai haverja"
Bájos momentuma a rendőrség eljárást megszüntető határozatának, hogy Tényi István feljelentése alapján, de nem abból idézve Rákosfalvyt "Borkai haverjának" nevezik: "Ifj. Tényi István megjelölte - és változtatás nélkül átemelte - azon hírportálon megjelent cikket is, mely szerint gyakorlatilag lehetetlen kideríteni, hogy tulajdonosként kik jártak jól Borkai haverjának földügyeinél" - írják.
Mire jutott a rendőrség?
Laikus szemmel egyszerűnek tűnik a történet: Rákosfalvy kapott egy fülest, ezért gyorsan olcsón felvásárolt egy területet, amiről tudta, hogy hamarosan drágán adhatja el.
A rendőrségi nyomozás szerint a helyzet ennél bonyolultabb. Először is megállapításaik szerint Rákosfalvy még 2011-ben vásárolta fel a földterületeket magánszemélyektől, majd vonta össze azokat önkormányzati tulajdonú területekkel egy ingatlanná. A telekátalakítás után az önkormányzat vagyona "osztatlan közös tulajdonként változatlan nagysággal megmaradt", vagyis a telek értékesítésekor ez alapján nem érte, nem érhette vagyoni kár az önkormányzatot, pedig ez feltétele volna a hűtlen kezelés megvalósulásának.
A rendőrség szerint ráadásul az Audi igazgatósága csak 2012. szeptember 7-én hozta meg a végleges döntést a logisztikai központ helyszínéről.
A rendőrség arra utaló adatot se talált, hogy az ügyben illetékes szakhatóságok eljárásai során bárki megszegte volna hivatali kötelességét, túllépte volna hatáskörét, vagy visszaélt volna hivatali helyzetével jogtalan előny szerzése céljából.
Semmi se gyanús
Hadházy Ákos parlamenti képviselő saját feljelentésében még azzal kapcsolatban is gyanút fogalmazott meg, hogy Borkai polgármester Ádám fiát egy Rákosfalvyhoz köthető, valós tevékenységet nem folytató cég havi egymillió forintos javadalmazás fejében alkalmazta ügyvezetőként.
A nyomozók ugyan maguk is arra jutottak, hogy a társaság már 2016 óta nem végzett jövedelemszerző tevékenységet, de semmi kivetnivalót nem találtak abban, hogy a cég felélte az alapítótól kapott kölcsönt, a tárgyi eszközök és értékpapírok értékesítéséből származó bevételeit, nem merült fel semmi, ami bűncselekmény megvalósulását támasztaná alá. | A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény a győri Audi-telek értékesítésekor | Megszüntette az eljárást a rendőrség az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben. A Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának határozata szerint "a cselekmény nem bűncselekmény". | null | 1 | https://444.hu/2022/01/05/a-rendorseg-szerint-nem-tortent-buncselekmeny-a-gyori-audi-telek-ertekesitesekor | 2022-01-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Több mint két hónapja hagyott fel tevékenységével az egyik utolsó magyar meddőségi ellátást nyújtó magánklinika, a Reprosys. Új pácienseket nem fogadnak, kezeléseket már nem indíthatnak el, bár működési engedélyüket csak 2022 közepétől vonták be. Vass Zoltán centrumvezető főorvos, szülész-nőgyógyász szakorvos kérdésünkre úgy fogalmazott, „alkotói szabadságát tölti”.
Magyarországon ma minden lehet igaz, és mindennek az ellenkezője is. Pár hónapot várok, ugyanis nagy baj lenne, ha a mostani lenne a végleges állapot. Szeretnék a szakmámban dolgozni Magyarországon, de azért nem mindenáron.
A bezárt Reprosys üzemelteti azt a folyékony nitrogénnel működő fagyasztót, amiben 827, korábban a cég gondjaira bízott mélyhűtött preembrió várja jövőjének elrendeződését. A kormány ugyan egyetlen törvénnyel ellehetetlenített minden olyan magánklinikát, ahol meddőségi eljárást végeznek, de a mai napig nem jelölte ki a kórlapokat, preembriókat, egyéb sejteket, szöveteket átvevő állami jogutódot.
Ha ez megtörténik majd, a Reprosys-ben lévő tartályt átviszik az adott állami klinikára – ezzel olyan megtermékenyített petesejtek kerülnek az állam felelősségi körébe, amelyeket a tulajdonosaik egy magánszerződésben egy magáncégre bíztak. A megtermékenyített petesejtek tulajdonosai, a párok napi szinten keresik fel az intézetet az ügyben, és olyan pár is van, amelyik az ott tárolt preembriókból beültettetne, csakhogy egyelőre nincs klinika, amelyik ezt elvégezné. Ezek a párok kénytelenek a sor végére állni egy másik intézményben.
A sorok pedig hosszúak. Az RTL Klub és a Házipatika információi szerint az első helyzetfelmérő beszélgetésre is minimum jó pár hónapos, akár fél éves várólisták vannak, ha egyáltalán adnak a klinikák időpontot. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a témában meglehetősen cinikusan nyilatkozott:
örömmel látjuk, hogy a családok érdeklődése jelentősen nőtt az utóbbi hónapokban; a kormányzati intézkedések eredményei már látszanak.
Az állam embriói
A kormány 2019-ben kezdte meg a meddőségi ellátás totális átszervezését és az állami milliárdok területre irányítását, összhangban a termékenységi ráta növelésének kiemelt kormányzati céljával, ami szerint 2030-ra elérjük a 2,1-es mutatót. A szakmában különböző számok keringenek, de nagyjából 15 százalékra tehető a gyermekre vágyó, de meddő magyar párok aránya, ami mintegy 150-200 ezer párt jelenthet. Évente különféle meddőségi beavatkozás segítségével 3-4 ezer gyermek jön világra Magyarországon, a teljes születésszám durván 4-5 százaléka. Sajtóértesülések szerint a kormány az állami szerepvállalás növelésétől több ezer további gyerek megszületését várja.
A meddőségi ellátásban részt vevő párok, az inszeminációs (méhen belüli mesterséges megtermékenyítés) és az IVF-kezelések (in vitro fertilizáció, vagyis testen kívüli, lombikban történő mesterséges megtermékenyítés) számai jóformán a teljes nyugati világban felfelé mennek. A meddőségi kezelések piaca várhatóan továbbra is bővülni fog, a folyamat mögött az orvostudomány fejlődése és a bioetikai szabályozások frissítése mellett több társadalmi és életmódbeli változás áll, például a nők gyerekvállalásának kitolódása vagy általában a sperma minőségének romlása. A magyar meddőségi ellátás fejlesztésének állami szándéka aligha vitatható.
A kabinet több mint hárommilliárdos kezdőösszeggel indította el a „nemzetstratégiai jelentőségű“ Humán Reprodukciós Nemzeti Programot, hogy szélesítse a hozzáférést az állam által támogatott meddőségi eljárásokhoz. Ennek jegyében növelte a meddőségi kezelések során felmerülő vizsgálatok és szükséges gyógyszerek állami támogatását 55-70 százalékról 90 százalékra, eltörölte az államilag támogatott eljárások korábbi éves volumenkorlátját, létrehozta a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumot, illetve 790 millió forintos eszközbeszerzés után megnyitotta a Semmelweis Egyetemen az Asszisztált Reprodukciós Centrumot. Csak ez a centrum elvileg körülbelül 25 százalékkal növeli a magyar meddőségi ellátás kapacitásait, más kérdés, hogy a szűk keresztmetszetet évek óta inkább a megfelelő szakemberek, embriológusok jelentik.
Magyarországon a nagy átszervezés előtt az európai szabályozással nagyjából összhangban háromféle módon lehetett meddőségi ellátáshoz jutni:
Állami tulajdonú intézményben, TB-támogatott kezeléssel, néhány centrumban.
Magántulajdonú intézményben, TB-támogatott kezeléssel, mintegy fél tucat klinikán.
Magántulajdonú intézményben, nem TB-támogatott, magánfinanszírozott kezeléssel, három klinikán.
Ez összesen egy tucat klinikán körülbelül 8-9 ezer kezelési ciklust jelentett, a teljes piac a becslések szerint nem érte el a 10 milliárd forintos évi forgalmat sem, amiből a harmadik kategória mintegy másfél milliárd forintot tehetett ki, szűk kétezer kezelési ciklussal. Ebben a rendszerben a TB-támogatott eljárások sem voltak teljesen ingyenesek, de a körülbelül egy-másfél millió forintos magánfinanszírozású meddőségi kezelések töredékébe kerültek.
Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) 2014-15-ös adatai alapján a hozzáférés a magyar meddőségi kezelésekhez meglehetősen szűkös volt: a 12 működő klinika népességarányosan Európában az egyik legalacsonyabb szám, jóformán csak Romániában, Lengyelországban és Hollandiában volt alacsonyabb az egy főre jutó meddőségi klinikák száma, de Ausztriában, Horvátországban, Csehországban, Észtországban, Finnországban, Görögországban, Portugáliában ez a szám a magyar többszöröse, és Franciaországban, Németországban, Szlovákiában is magasabb. Az EHSRE adatai szerint csak Szlovéniában nem működött magán meddőségi klinika az adatfelvétel évében. A szervezet olyan országról nem ír, ahol felmerült volna a magánklinikák betiltása. Ugyanakkor az állami klinikákon kialakult hosszú, fél éves-éves várólisták több országban is problémát jelentenek.
Ugyanakkor arról, hogy pontosan hogyan működött a magyar ellátás, gyakorlatilag nincs nyilvános információ. Bár a meddőségi centrumoknak egy 2008-as kormányrendelet szerint egy sor adatot kellene kötelezően lejelenteniük az állami nyilvántartó felé, és úgy tudjuk, a központok jelenleg a Népegészségügyi Központ felé adják le ezeket a számokat, a legutolsó ilyen elérhető jelentés mégis 2012-es, ráadásul a magánfinanszírozott kezelések nem is szerepelnek benne.
Mindenesetre akkor mintegy öt ezer kezelési ciklust jelentettek le az országban, aminek többségét valamelyik Kaáli Intézetben vagy valamelyik állami kórház osztályán végezték el. Utóbbiak közül a legnagyobb számban a Szent János Kórház Budai Meddőségi Központban. 2012-ben összesen 9329 embriót ültettek be, amiből 1563 terhesség jött létre. A János Kórházban 2342 beültetett embrióból 369 terhesség, a debreceni Kaáli Intézetben 1093 beültetett embrióból 185 terhesség, a tapolcai Kaáli Intézetben 1530 beültetett embrióból 247 terhesség jött létre.
A meddőségi centrumokban végzett TB-támogatott kezelések adatairól megkérdeztük a Kaáli Intézetet és a Népegészségügyi Központot is, de választ egyik helyről sem kaptunk.
Így csak a 2017-ben alakult magánklinika, a Reprosys adatait tudjuk a fenti adatok mellé tenni: a bezárásukkor tartott tájékoztatón ugyanis ezeket az adatokat megosztották a nyilvánossággal. Ezek szerint a bezárás évében, vagyis 2020-ban a Reprosys-ben 81 inszeminációt, 369 petesejtnyerést és 187 felengedett embrióbeültetést végeztek. Az intézményben a 38 év alatti pácienseknél 48 százalékos sikeraránnyal dolgoztak, 39-40 évesnél 29 százalékossal, 41 év felett 14,5 százalékossal. A teljes, bő 3 éves működés alatt 550 gyermek született a tevékenységük nyomán.
Mind megvette
Vass Zoltán szerint az egész rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy nincsenek olyan megbízható adatok, amelyek alapján össze lehetne mérni a különböző klinikák, finanszírozási formák, eljárások eredményességét – így arról sincs adat, hogy a magán- és állami eljárások sikerrátái között mennyi a különbség. Ugyanakkor a finanszírozási struktúrákból valóban kiolvashatók problémák, és ez magyarázhatja, hogy a kormány a terület átszervezését miért azzal vezette be, hogy gazdasági jellegű visszaélésekre tett utalásokat. Ezeket azóta sem tisztázta, de arról lehet szó, hogy a magántulajdonú, TB-finanszírozott intézmények látszólag az indokoltnál több ciklusra kértek támogatást – már a fent idézett 2012-es adatokat szerepeltető összefoglalóban is szerepel egy érdekes mondat erről:
az adatgyűjtés során az intézetektől 25%-kal kevesebb ciklusról érkezett jelentés, mint amennyi az OEP [Országos Egészségbiztosítási Pénztár, mai nevén Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő] felé finanszírozás céljából jelentésre került eljárások száma.
Bár Vass Zoltán biztos benne, hogy egyetlen orvos sem hozott döntést pusztán finanszírozási okok miatt, „az tény, hogy a második csoportba tartozó intézményeknél a finanszírozási struktúra abban tette érdekeltté a klinikákat, hogy minél több kezelést végezzenek el, és nem abban, hogy akár az első, akár a második próbálkozás előtt részletesebben feltárják a lehetséges okokat. Nem véletlen, hogy most már be van építve a rendszerbe a sikerdíj, tehát a létrejövő terhesség díjazása.”
Vass szerint az elmúlt években lehettek különbségek a magán és állami ellátásban az alkalmazott technológiákban is, amit ő szintén a strukturális különbségekből vezetett le:
a TB-finanszírozott kezeléseket végző klinikák a meglévő állami támogatási összegekből hozzák ki a lehető legjobb ellátást, a magánfinanszírozott klinika viszont az elérhető legjobb technológiájú eljárásokat árazza be. Ez az összeg az elmúlt években lényegesen meghaladta a TB-finanszírozott kezelésekre költött összegeket, de így is nagyjából egy szinten volt a környező országok magándíjaival.
Hozzátette: az elmúlt 1-2 évben az állami intézményekben korszerűsítették az eszközöket, így ha volt is különbség az alkalmazott orvosi technológiákban, az mostanra kisebb lett vagy eltűnt.
Mindenesetre az állam felvásárolta az összes olyan klinikát, ahol TB-támogatott kezeléseket végeztek. A kormány nemzetstratégiai indokkal vette magához a cégeket – „az emberi élet nem üzlet“, hangsúlyozta az államtitkár, Orbán Viktor miniszterelnök pedig máskor arról beszélt, hogy „egy életvédő kormány” tudni akarja, mi történik a megtermékenyített petesejtekkel. (A hírek szerint mégis piaci árat fizetett értük, bár az összeget titkolják a felek.)
Az összefonódást a kiemelt nemzetstratégiai cél miatt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény értelmében nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelenteni.
Így kerültek az állam, közelebbről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonába az alábbi cégek:
a budapesti Forgács Intézet Egészségügyi és Szolgálató Kft.,
a budapesti Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet Kft.,
a budapesti Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.,
a budapesti Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.,
a szegedi Kaáli REK Reprodukciós Központ Kft.,
és a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézet Egészségügyi és Szolgáltató Kft.
Az állami felvásárlás előtti teljes, 2018-as évben az Opten adatai szerint
a Forgács Intézet 263 milliós árbevétel mellett 27 milliós nyereséget termelt,
a Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézet 1,8 milliárdos árbevétel után 413 milliós nyereséget könyvelt el,
a Pannon Reprodukciós Intézet 429 milliós bevétel mellett 205 milliós nyereséget termelt,
a Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft. 28 millió forint árbevétel után 21 milliós nyereséget,
a Sterilitas Kft. 146 millió árbevétel mellett 24 milliós nyereséggel zárt.
Már állami tulajdonban, 2020-ban tovább nőtt a cégek összforgalma, csak az amúgy sem túl nagy forgalmat elérő Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft. és a Sterilitás Kft. árbevétele csökkent. A Kaáli Ambulens Intézetnek 2,3 milliárdra ment fel az éves nettó árbevétele, 424 millió forintos nyereség mellett. A jelentősen növekedő Forgács Intézetnek 934 millió forintos árbevétel mellett 384 millió forintos üzemi eredménye lett 2020-ban. A Pannon Reprodukciós Intézet árbevétele 880 millió forintra kúszott fel, a nyereség 389 millió forint volt.
Az általunk megismert egyedi történetek megerősítették a fentebb lefestett képet: „Anna” például közel négy évig vett részt meddőségi kezeléseken, több magántulajdonú, és egy magántulajdonú, de alapvetően TB-támogatott eljárásokra berendezkedett klinikán is járt. Egy olyan speciális eljárást szerettek volna használni, ami spermiumszelekcióval növeli az inszemináció esélyét, elmondása szerint erre állami tulajdonú intézményben akkor nem volt lehetőség. Anna azt mesélte nekünk, hogy kedves, empatikus, a kérdéseit meghallgató orvossal évek elteltével egy magánklinikán találkozott először, addigra már sok negatív tapasztalatot szerzett nemtörődöm orvosokkal, akik több órát váratták, majd a kapkodva elvégzett inszemináció után gyorsan felállították, és kirakták a váróba. Olyan volt az egész, mint egy futószalag, fogalmazott.
Az a véleményen, hogy az államiban úgy próbálják felgyorsítani a kezeléseket, hogy azonnal küldik a nőket lombikra, a magánban viszont akár hónapig eltötörésznek a vizsgálatokkal, helyzetértékeléssel. Igaz, előszeretettel küldenek újabb és újabb drága vizsgálatokra is
Az egyik magánklinikán elvégzett (negyedik) inszemináció végül terhességhez vezetett. Ezzel a klinikával Anna elégedett, úgy érzi, az orvosok, nővérek olyan ellátást nyújtottak, amiért megéri fizetni.
Tesz egy ajánlatot
Az államosítás első köre után a kormány törvényi úton ellehetetlenítette a három működő magánklinikát, tehát az államosított klinikák versenytárs nélkül maradtak. Mint utólag kiderült, az állam ekkor már megállapodott a Róbert Károlyban működő, legnagyobb magán meddőségi klinika felvásárlásáról. Az idén szeptember hivatalossá vált üzletről Fábián Lajos, a Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft.-t eladó anyacég, a TritonLife csoport társtulajdonos elnöke azt mondta, egyéves tárgyalássorozat eredményeképpen fair piaci feltételek szerint, kölcsönesen előnyös megállapodást kötött a két fél. Részleteket és a vételárat nem közöltek. Nem véletlenül, ugyanis mint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz benyújtott közadat igénylésünkre adott válaszból megtudtuk, a kormány álláspontja szerint a kiemelt nemzetstratégiai célból, közpénzből kifizetett vételár üzleti titoknak minősül, így információigénylésünket visszautasították.
Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a maradék két magánklinika, a bezárásra ítélt Reprosys és Versys tulajdonosaival is tárgyalnak a magyar állam képviselői, azzal a szándékkal, hogy felvásárolják a szóban forgó magáncégeket – ezeknek a klinikáknak ez volna az egyetlen esélye arra, hogy a jelenlegi törvényi feltételek mellett a jövőben működhessenek. Ha nem adják el az államnak a céget, kártalanítási igénnyel fordulhatnak az állam felé.
Információink szerint a Reprosys tulajdonosainál az állam képviselői hónapokkal ezelőtt jártak, ám akkor az egyeztetésnek nem lett folytatása, és a Reprosys holland tulajdonosa, Ter Telgte Frederik és a cégvezetés a sajtóból értesült az őket ellehetetlenítő törvényről. Aztán idén év végén a tárgyalások mégis folytatódtak, a cég több mint száz kérdést válaszolt meg, és arra számít, hogy az állam a közeljövőben vételi ajánlatot tesz.
A Reprosys a 2019-es évet 381 milliós nettó árbevétel mellett 15 millió forintos nyereséggel zárta, ebben az évben az alkalmazottak létszáma 12-ről felment 19-re. 2020-ban aztán 322 milliós árbevétel mellett közel 3 milliós veszteséget termelt.
A Reprosys helyzetéhez hasonló a másik utolsó meddőségi magánklinika, a Versys. Vereckey Attila orvosigazgató, meddőségi és endoszkópos specialista kérdéseink megismerése után nem akart nyilatkozni, de azt megerősítette, hogy tárgyalások folynak arról, hogy a magyar állam megjelenjen tulajdonosként a Versysben.
A Versys 2019-ben 980 millió forintos árbevétel mellett 20 milliós üzemi eredménnyel zárt, majd 2020-ban 895 milliós átbevétel melett 97 milliós veszteséget könyvelt el. 2021 áprilisában még 38 főt alkalmaztak, ez októberrel lement 30-ra.
Mindenesetre a két magánklinika bezárásával hozzávetőlegesen 6-10 százalékkal nőhetett meg a működő állami klinikákra nehezedő igény – még úgy is, hogy a magánegészségügyben jobban bízó, tehetősebb páciensek közül egyre többen a környező országok klinikáit veszik célba, sokszor azért, hogy a várakozással eltöltött idő ne csökkentse a terhességét esélyét.
A brnói Unica Klinikát például az elmúlt években még a magyar szabályozás szerint nem elérhető anonim, nem rokontól származó petesejt-donáció miatt keresték fel a magyar párok. Amint arról a klinika főorvosa beszámolt egy interjúban, a magyar ellátás államosítása után viszont jelentősen megnőtt a saját petesejtes lombikeljárás iránt érdeklődő magyarok száma.
Vass Zoltán szerint az állami monopólium ilyen kialakítása az egészségügyben megkérdőjelezhető eljárás a nemzetközi szakmai közegben:
Azzal kapcsolatban is csak feltételezésekkel találkoztunk, hogy a cégeket felvásárló állam miért csak 2022 december 31-ig gyakorolja a szerződések szerint a tulajdonjogokat. Egyes szakmabeliek szerint ezek a nyilvánosság elől elzárt szerződések egy bérleti struktúrát rejtenek magukban, mások arra számítanak, hogy a kijelölt dátum után reprivatizáció, az ágazat újraosztása következhet. | Az állam felvásárolná a jogilag ellehetetlenített meddőségi magánklinikákat is | Teljes az állami kontroll a magyar lombikbébiprogramban, a magánklinikák betiltása növeli az amúgy is hosszú várólistákat, és aki teheti, gyorsabb és jobb külföldi klinikákhoz fordul. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20211223/az-allam-felvasarolna-a-jogilag-ellehetetlenitett-meddosegi-maganklinikakat-is/ | 2021-12-23 11:40:00 | true | null | null | G7 |
2018 novemberében mondta fel Dabóczi Kálmán BKK-vezérigazgató a német Scheidt & Bachmann (S&B) vállalattal kötött szerződést. Az eredetileg 2014-ben aláírt, 28 milliárd forintos szerződés a teljes fővárosi e-jegyrendszer kiépítését és ötéves üzemeltetését irányozta elő, de a – rendszerintegráció helyett inkább jegyautomaták építéséhez értő – német cég a felmondásig nem volt képes igazán közelebb jutni a célhoz.
Míg a németek a projekt megvalósításban voltak elképesztően lassúak, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a magyar igazságszolgáltatás az ügy feltárásában. Tarlós István főpolgármester 2018 decemberében feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az e-jegyrendszerrel kapcsolatosan, amelynek alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indított hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt. A nyomozóhatóság a nyomozást a BKK tájékoztatása szerint 2021 októberében megszüntette azzal az indoklással, hogy a „cselekmény nem bűncselekmény”.
Bíróság elé pedig valószínűleg azért fog Dabóczi Kálmán, a BKK egykori vezetője állni, mert a fővárosi vizsgálóbizottság előtt utalt rá, hogy korrupciós üzeneteket vélt a cég vezetőjétől felfedezni. Ezzel kapcsolatban az S&B magyarországi leánycégének korábbi ügyvezetője, Hraboczki Márton azt jelentette be, hogy rágalmazási pert indított.
Az ellenzéki város- és BKK-vezetés eddig nem érezte szükségesnek, hogy büntetőfeljelentést tegyen.
A BKK tájékoztatása szerint többéves vizsgálódás után a projekt során korrupció és visszaélés jelére nem bukkant.
Mi ezt egy kicsit másképp látjuk – eléggé úgy néz ki, hogy 160 millió forint egy olyan NER-es kötődésű cégcsoporthoz került, aminek a valós teljesítése nem igazán látszik.
Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy
milyen szerződéses hibák vezettek ahhoz, hogy az S&B a jelek alapján ne törekedjen a projekt megvalósítására;
a módosítások hogyan rontottak tovább a helyzeten;
azt is megmutatjuk, hogy mely magyar vállalkozói kör jutott volna félmilliárdos nagyságrendű megrendelésekhez;
felsejlik a Habony-Tombor érdekkör, amely a bukott projektből is százmilliós nagyságrendű bevételt húzhatott;
mindezek ellenére a BKK és a főváros soha nem nevezte meg a mai napig a projektben érintett cégeket, hiába ígért vizsgálóbizottságot és elszámoltatást az ellenzéki városvezetés.
Rossz kezdés után erőteljes visszaesés
A BKK még Vitézy Dávid vezérigazgatósága alatt írta alá a szerződést az S&B-vel, aminek jelentős mértékű módosítása már Dabóczi Kálmán idejére esett. A szerződés felmondásáig, 2014 és 2018 között összesen 11,1 milliárdot költöttek el a projektre, amiből 8,8 milliárdot kapott meg az S&B. A leszállított eszközöket alig lehetett hasznosítani, alig pár száz milliónyi eszközt tudtak valamire felhasználni. Felelős viszont a mai napig nincs.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden 20. forintot költöttek el hasznosan az elfuserált fővárosi fejlesztésnélLassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.
A projekt bedőlésének számos oka volt, onnantól kezdve, hogy a finanszírozást biztosító Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) beszerzési szabályait vették figyelembe a magyar közbeszerzés helyett. Ennek pedig jelentős szerepe volt abban, hogy sokkal alacsonyabb volt a projekt transzparenciája, és hogy végül egy alkalmatlannak bizonyuló pályázó nyerhette el a megbízást. A szerződés nem szabályozta eléggé részletesen a megrendelői és vállalkozói feladatokat, viszont a főváros, a BKK és az EBRD közös döntéshozatala olyan lassú és bonyolult volt, hogy esélytelennek tűnt bármilyen felmerülő probléma kezelése.
A legkritikusabb hiba azonban az lehetett, ahogyan módosították az eredeti szerződést. Erre mindenképpen szükség volt, mert 2015-ig nagyjából csak levelezgetés folyt arról, hogy kinek mi a feladata, ennek nyomait látva könnyen az lehet az ember érzése, hogy az S&B a projekt kezdete óta a felelősséget kívánta hárítani. Végül a BKK igazgatósága 2015 júliusában hagyta jóvá ezt a nem túl sikeres módosítást.
Az eredeti szerződés abban előnyös volt a BKK-nak, hogy az egyes munkacsomagok teljes elkészülte után fizetett volna az S&B-nek. Csakhogy nem határoztak meg olyan árakat, amelyek az egyes módosítások beárazását lehetővé tették volna. Így az S&B kezdettől azon lovagolt, hogy mi módosult a projekttel kapcsolatban, és amíg ezt nem ismerik el, addig nem teljesít. Kis túlzással úgy tűnt, mintha több jogászt, mint mérnököt dedikáltak volna a projektre.
A szerződésmódosítás óriási engedményt adott az S&B-nek: mindig azt számlázhatta le, amivel elkészült. Olyan komponenseket is, amelyek nem alkottak működő szolgáltatáscsomagot, magyarán használhatatlanok voltak. Ez okozta azt, hogy gyakorlatilag semmi sem használható a projektből.
Hiába módosították a szerződést, újabb egy év telt el érdemi munka nélkül, az S&B el volt foglalva a pótmunkaigények megfogalmazásával. 2016 júniusában újabb érdemi átrendezést hajtottak végre a projekten: egy új alvállalkozói kört alakítottak ki, amihez a BKK előzetes engedélye kellett. A vállalat egy előterjesztése 467 millió forint többletköltséggel számol magyarországi alvállalkozók bevonására, ami eredetileg nem volt a projekt része. Amikor az S&B bevonta ezeket az alvállalkozókat, a BKK elismert az S&B számára számos többletköltséget, közel 2,5 milliárd forint értékben.
A BKK és az S&B egy különös emlékeztető írt alá Mönchengladbachban, az S&B székhelyén 2016. január 29-én. Ebben megállapítják, hogy a jövőben is együtt kívánnak dolgozni, és hogy egy bejegyzés alatt álló cég, az Integrator Company Team Zrt.-vel (ICT) fog az S&B alvállalkozói szerződést kötni, ha a BKK is jóváhagyja. Erről a BKK igazgatóságát azonban csak hónapokkal később tájékoztatták.
Az ICT nemcsak egy lett az alvállalkozók közül, hanem projektintegrátorként jelölték meg később. Ilyen feladatokat az eredeti szerződés nem is tartalmazott, ráadásul nem egy nagy tapasztalattal rendelkező informatikai projektmenedzser vagy rendszerintegrátor cégről van szó, hanem egy még bejegyzés alatt lévő vállalkozásról. A céget végül 2016. február 1-jén jegyezték be, és 2016-ban rögtön 139 millió forint bevételhez jutott, 2017-ben 11, 2018-ban 10 millióhoz, azóta nem volt bevétele az elérhető információk alapján. Könnyen elképzelhető, hogy az ICT 2017-es 139 milliós bevétele jelentős részben vagy akár egészében az S&B-től érkezhetett, legalábbis más projektet, megbízást a nyilvánosság előtt vagy az elérhető cégdokumentumok alapján nem hoztak összefüggésbe a céggel.
Dániai kapcsolatok
Az ICT 20 százalékos tulajdonosa 2016 márciusától novemberig a Zelles Sándor tulajdonában lévő Pure Investment Kft. volt. Ezt a céget is 2016 januárjában jegyezték be, és 2017-ben – az ICT jelentős 2016-os bevételét követően – 3 millió forint bevételt ért el, majd azóta sem regisztrált bevételt. Zelles Sándor Gyurcsány Ferenc kincstárnoka volt, és a Válasz Online korábbi cikke szerint a TV2-ből az ő máltai érdekeltségen keresztül vehetett ki pénzt Habony Árpád köre.
2016 novemberétől az ICT tulajdonosa a dán Lillegaards Investments ApS lett, amelyet időközben átneveztek Amalie6 ApS-sé.*Ezt idén decemberi adatok szerint elfelejtették a magyar cégregiszterben átvezetni. A dán cégadatbázis szerint a tényleges tulajdonos 2017 augusztusáig egy olyan ember volt, aki 22 cégben vezető vagy tulajdonos aktuálisan, 70-ben pedig korábban, így feltételezhető, hogy mások számára vállal tulajdonosi feladatokat. A cégnek az elmúlt években 10-20 ezer eurós éves bevétele volt.
Az ICT jelenlegi székhelye a MOM Park irodaközpontban pontosan ugyanazon a címen van, ahol az Energy Star Kft.-é. Ráadásul mindkét cég jelenlegi ügyvezetője Imre Gábor. További hasonlóság, hogy mindkettőnek dán tulajdonosa van – az Energy Starnak az Ayudate Investments Group Aps.
Ez a név nem sokat mondhat, pedig az Ayudate Investments az afrikai magyar kereskedőházakat üzemeltette. A dán anyacég egyik igazgatója Terner Géza volt, aki az Alstom- és Strabag-botrányokból lehet ismerős – talán nem véletlen, hogy a metróbeszerzés is a fővárosi közösségi közlekedéshez kapcsolódik, ahogy az e-jegy. A kereskedőházakat pedig leginkább Habony köréhez sorolták a magyar médiában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzínre lépett a NER és a Strabag közé besimult építőipari csodacég tulajdonosaA semmiből jött cég mesés szerencsével százmilliárdos közbeszerzéseket nyert, a nyereséget Bécsbe utalták.
Az Átlátszó 2017-ben írt az afrikai magyar kereskedőházakról és az Ayudate tulajdonosi és kapcsolati hálójáról. A cikkben az ICT ügyvezető Imre Gáborról azt írták, hogy Tombor Andrással és fivérével hozható kapcsolatba. Sőt, az ICT pénzügyi beszámolóit is az Ayudate Holding Tanácsadó Kft. készítette – ez is a dán Ayudate leányvállalata volt, ma már végelszámolás alatt áll, a NAV-végrehajtás pedig ara utal, hogy adótartozást is hagytak maguk után.
A feltehetően az S&B-től az e-jegy projekthez kapcsolódóan
közel 160 millió forinthoz jutó, frissen alapított Integrator Team Company a más ügyekben is együtt szereplő Terner Géza, Tombor András és Habony Árpád kapcsolatrendszeréhez köthető.
Volt cégét hozta helyzetbe a BKK tanácsadója?
Az ICT nem az egyedüli hazai alvállalkozó lett volna, hanem integrátorként 18 másik cég tartozott volna alá. Mivel az S&B alvállalkozóiként dolgoztak volna, így nem kellett közbeszerzést kiírni, és a nyilvánosság elől is elrejthették a cégek kilétét. Márpedig erre az ICT kapcsolati hálóján kívül is bőven volt ok.
A bevont cégek egy része a piacon régóta jelen lévő, elismert vállalkozás, amelyek azóta is működnek. Számos olyan szereplő is feltűnt azonban, akik a Synergonban dolgoztak vagy a Futár projekt alvállalkozóiként. A Futár projekt finoman szólva sem volt egyszerű a BKK életében, gyakorlatilag kézi vezérléssel sikerült ezt a Vitézy vezette cégnek megvalósítania. A Synergon pedig csődbe is ment.
A Scheidt & Bachmann tervezett magyarországi alvállalkozói struktúrája
Ebben a struktúrában terveztek 467 millió elkölteni, de az ICT végül 2016 és 2018 között 160 millió forint bevételhez jutott. Érdemes lehet itt a 2016-ban aláírt BKK-S&B emlékeztetőre visszatérni. Azt ugyanis a BKK részéről Jutasi Zoltán írta alá, aki a Navigátor Informatika Zrt. egykori ügyvezetője és felügyelőbizottsági tagja volt, a BKK-nak a nehézkesen megvalósuló Futárt szállító, becsődölt Synergon ügyvezetője. A Navigátor Informatika a Nav-Invest Kft.-n keresztül a Wallis-csoport, majd a Synergon tulajdona volt. A Navigátor Informatika nem működött egyébként már sokáig, 2018 áprilisában felszámolás alá került. Azt nem tudjuk, hogy egyáltalán kapott-e az e-jegyrendszerből megbízást.
Jutasit Dabóczi Kálmán hozta a BKK-hoz, tanácsadóként dolgozott, és nem az e-jegyrendszeren. Kérdéses, hogy akkor miért ő járt Mönchengladbachban az S&B-nél tárgyalni. Kerestük Jutasi Zoltánt, de nem kívánt az ügyel kapcsolatban nyilatkozni.
Az S&B vezetői és Jutasi mellett a másik aláíró az ICT részéről a cég későbbi vezérigazgatója volt, aki 2006-tól 2016-ig dolgozott a Navigátor Informatikánál, közvetlenül a Synergonnál pedig 2012 és 2014 között. Eléggé úgy fest a megismerhető adatokból, hogy a volt synergonosokkal akarta a BKK az e-jegyrendszert megmenteni. Mindezt azonban úgy találták ki, hogy a nyilvánosság lehetőleg ne tudhasson róla.
Elszámoltatás nélkül
A fővárost 2019 októbere óta ellenzéki pártok és főpolgármester vezeti, akik elszámoltatást ígértek. Tarlós István főpolgármestersége alatt a legnagyobb kárt a főváros és cégei talán a bebukott e-jegyrendszerrel szenvedték el. Mégsem történt érdemi előrelépés. Ugyan alakult vizsgálóbizottság, de csak a Tarlós István kezdeményezésére indult nyomozások vannak folyamatban, újabb feljelentés nem történt.
A BKK annyit jelentett be, hogy nemzetközi választottbírósághoz fordult, mivel az EBRD által tető alá hozott szerződésben nem a magyar jogrendet kötötték ki. Ez borítékolhatóan drága és hosszú lesz, és ezek a bíróságok a vállalkozók felé szoktak hajlani, igen meglepő lenne, ha a BKK végül visszakapná a pénzt. Azt a BKK pertaktikai okokból nem árulta el, hogy mekkora összeget követel a 8,8 milliárdból az S&B-től.
Érdekes módon az senkinek nem jutott eszébe sem a korábbi, sem a mostani városvezetés idején, hogy Németországban is feljelentést tehetnének, és a német hatóságok segítségét kérhetnék, hogy tisztázzak, felmerülhet-e a korrupció gyanúja a projekttel kapcsolatban – hiszen a tárgyalások jó része Németországban történt. Az sem mellékes, hogy a szerződések módosításainak a végső haszonélvezője mégiscsak az S&B lett, amely jelentős bevétellel tudott levonulni egy olyan projektről, amit talán sose lett volna képes befejezni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem létező projekt után fizetett a BKK 300 milliót tanácsadásraA Zöld Terasz Kft.-nek a BKK e-jegy tanácsadói szerződésén kívül nem is volt más érdemi bevétele. Összesen 760 milliót utalt a fővárosi cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjétMég a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFejetlenség és késlekedés után 735 millióért kell kipofozni a budapesti jegyautomatákatA BKK berendezéseit érdemes életben tartani, de a magyar vállalkozók hiába készültek, a munkát a visszavont tenderek után az eredeti szállító, a T-Systems kapja meg. | Habony és Tombor köréhez is juthatott a bedőlt fővárosi fejlesztés 11 milliárdjából | Titokban tartott alvállalkozókkal próbálták megmenteni a budapesti elektronikus jegyrendszert, de végül csak a veszteségeit növelték 160 millió forinttal. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20211229/habony-es-tombor-korehez-is-juthatott-a-bedolt-fovarosi-fejlesztes-11-milliardjabol/ | 2021-12-29 11:46:00 | true | null | null | G7 |
A világsajtó figyelmét is sikerült magára felhívnia a Euronewsnak azzal, hogy 88 százalékos tulajdonrészét egy a magyar kormányközeli gazdasági körökhöz, azaz a NER-hez sok szálon kötődő portugál vagyonkezelő, az Alpac Capital kívánja megszerezni.
Konkrétumot még alig lehet tudni az üzletről, ami tovább tüzelhette a találgatásokat. A hírt a Le Figaro francia napilapban jelentették be, de arra hivatkozva, hogy ez még csak szándéknyilatkozat, az ügylet lezárultáig nem árulnak el további részleteket. A bejelentés azonban úgy tűnik, nem volt pontos, mert nem az alapkezelő, hanem egy általa kezelt alap veszi meg a tévécsatornát – ez pedig számos félreértésre adhatott okot. Az Alpac Capitalt több hazai és nemzetközi lap is kapcsolatba hozta a NER-rel, de a jelenlegi üzlet hátterét nem igazán tárták fel.
Az általunk feltárt nemzetközi cégadatok és információk alapján feltehetően nem lesz a magyar államnak, de még közvetlenül NER-vállalkozóknak sem egyelőre kimutatható részesedése a Euronews-ban. Elképzelhető viszont, hogy a magyar média megszállása kapcsán már használt módszerrel állhatunk szemben, amikor a NER érdekében lép fel egy a piacon önállóan is aktív szereplő.
Az ügylet kapcsán talán a legérdekesebb, hogy bár a a Politico és a Szabad Európa is lehetséges Orbán-befolyásról írt az európai eszmeiség közvetítésére létrejött tévénél, addig az Európai Bizottságot, a Euronews televízió fő finanszírozóját egyelőre láthatóan nem hatotta meg a kérdés. Maga a tévécsatorna sem győz mindenkit megnyugtatni, hogy nincs mitől tartani – hiába áll nagyon bizonytalan lábakon az érvelésük, és megnyugtató tényeket sem sorakoztatnak fel.
Az európai ügyekre érzékeny Politico és néhány, hasonlóan szűk olvasórétegnek szóló lapon kívül ugyanis a vezető lapok és portálok, illetve a hírügynökségek sem találták elég érdekesnek a hírt, hogy foglalkozzanak vele. Ha a NER van a felvásárlás mögött, ha nem, egy biztosan kiderült: megfelelő csomagolás esetén Európában nem lenne túl nagy visszhangja annak sem, ha Orbán Viktorhoz köthető vállalkozók vennék meg a páneurópai hírtelevíziót.
Belátható nagyságrend
A Euronews érvelése arra vonatkozik, hogy – ahogy telefonon kérdésünkre elmondták – az Alpac Capital vezetője, Pedro Vargas David biztosította őket, semennyi magyar kormányzati forrás nincsen a felvásárlás mögött. Azt azonban kérdésünkre nem voltak hajlandók elárulni, hogy mely vállalkozás, illetve mely befektetési alap vásárolná meg a lyoni székhelyű társaságot.
Arról sem lehet még semmit tudni, hogy mekkora összegű tranzakcióról van szó. Az ügylet során az egyiptomi Sawiris család luxemburgi Media Globe Networks S.A. (MGN) cége adja el 88 százalékos részesedését. Ezt az MGN 2020-as beszámolója szerint 58 millió eurós áron tartották nyilván. Emellett 2020 végével még 8,5 millió euró tulajdonosi hitelt is kimutattak. Ebből kiindulva 66,5 millió eurós ár felett már biztosan megérte eladni az MNG-nek az Euronews S.A.-t, még ha a hitelt át se vállalják.
Ez pedig egyáltalán nem beláthatatlanul nagy összeg a NER médiafelvásárlásaihoz képest. Jelenleg 25 milliárd forint körüli értéke lehet a Euronews többségi üzletrészének, miközben a NER 30 milliárdot költött a magyar online és nyomtatott média jelentős részének megvásárlására. A TV2-t Andy Vajna érdekeltsége 2016-ban 20 milliárd forintért szerezte meg. Ha pedig külsős segítséget szeretnének bárhol ehhez igénybe venni, felmutathatják Heinrich Pecina esetét: a Népszabadság bezárásban felejthetetlen érdemeket szerzett osztrák befektető 4 milliárdot tehetett zsebre ténykedésével, ahogy az korábban kiszámoltuk.
Nem nyilvános alapok
A vásárlóként megnevezett Alpac Capital egy vagyonkezelő társaság, de nem ők fogják megvenni a Euronewst, hanem egy általuk kezelt alap. Portugáliában 2016 óta egy hasonló törvény van érvényben, mint a magyar magántőkealapokra vonatkozó: az alapkezelők tulajdonosát meg lehet ismerni, de maguknak az alapoknak, tehát a valós vagyonnak a végső haszonhúzóját nem.
Az alapok esetében Portugáliában csak a felügyelet ismeri a valós tulajdonosokat, de az nem nyilvános információ. A felügyelet pedig üzletfeleknek sem adhatja ki a tulajdonosok személyét, az csakis hatósági eljárás keretében megismerhető.
Az Alpac Capital többségi tulajdonosa a portugál végső tényleges tulajdonos adatbázis szerint Pedro Vargas David, kisebbségi tulajdonosként pedig Luís Santos. Előbbi neve onnan lehet ismerős, hogy a NER-zászlóshajó 4iG Nyrt. kisebbségi tulajdonosának, az 5,25 százalékkal rendelkező Bartolomeu Investments Kft.-nek az ügyvezetője, illetve a 4iG igazgatósági tagja. Ennek a cégnek a portugál Luso – Pannon Venture Capital a tulajdonosa.
Emellett a portugál fiatalember a határkerítés-bizniszen 2021-ben egy 15 tagú konzorciummal 16 milliárd forintos közbeszerzést elnyerő, korábban már a határkerítésen 6,5 milliárd forintos megbízást kapó Metalcom Zrt. igazgatóságának tagja.
Az Alpac Capital kapcsán azért merült fel a magyar kötődés, mert a 17 millió eurós, 6 milliárd forintos East West Venture Capital Fund nevű befektetési alap kezelője. Ennek a tőkéjét negyedrészt*4,5 millió euró az állami Magyar Export-Import Bank Zrt. biztosította, de beszállt a Mol és az OTP is. Az OTP-nél kérdésünkre megerősítették, hogy az általuk is finanszírozott alap nem vesz részt a Euronews felvásárlásban, de arra nem válaszoltak, hogy mekkora részesedésük van, ahogy a Mol sem adott választ ezen kérdésünkre.
A felvásárlásban azonban nem a két, NER-kötődésű befektetési alap fog részt venni, hanem egy új, European Future Media nevű befektetési alap. Ezt ugyan már engedélyezte a portugál felügyelet, de a mai napig nem aktív. Bejegyzését a fellelhető adatok szerint 2021. december 15-én kérték.
Az új alapnak nem ismert a tulajdonosa, és bár lehet, hogy új befektetői köröket találtak, az nem tűnik túl életszerűnek, hogy 25 milliárd forint nagyságrendű forrással maga Pedro Vargas David és üzlettársa rendelkezne, hiszen a portugál cégadatok alapján nincsen olyan vagyonelem sem az ő, sem az Alpac Capital nevén, ami hasonló nagyságrendű befektetést lehetővé tenne.
A Euronewst megvásárló új alap valós befektetői ismeretlenek, de nem valószínű, hogy Pedro Vargas David és üzlettársa lenne az egyedüli befektető.
Az Alpac Capital vezetője a portugál gazdaglistákon sosem tűnt fel, üzleti sikereiről sem lehet fellelni híreket a helyi sajtóban, ahogy a sikeres és gazdag vállalkozókat minden országban jó érzékkel felkutató Forbes helyi kiadásában sincsen találat a nevére. Mivel az Alpac Capital mindkét eddigi aktív alapja kötődik a NER-hez, és Pedro Vargas David Budapestre költözött, nem tűnik életszerűtlennek, hogy a Euronews-dealben is NER-közeli körökkel dolgoznak együtt. Az Alpac Capital véleményét nem tudjuk bemutatni, mert megkeresésünkre nem reagáltak.
A Telex információi szerint magyar bankhitelnek is szerepe lehet a vásárlásban. A Euronews a közvetlen magyar állami és közvetlen magyar részvételt cáfolta, de azt a kérdést eddig elkerülték a szereplők, hogy közvetett magyar szála lehet-e az üzletnek. Senki sem cáfolta, hogy például az Alpac Capital vagy az alapjának befektetői kaptak-e magyarországi finanszírozást. Ezt már csak azért sem tehetnék meg, mert ha történt is volna ilyen, arról feltehetően az ügylethez kötődő titoktartás miatt nem beszélhetnének. Sőt, az alap befektetőiről maguk az Alpac vezetői sem oszthatnak meg információt. A magántőkealapok szépsége pedig az is, hogy ha időközben a mostani tranzakcióban érdekelt felek értékesítenék részesdésüket, akkor az sem derül ki – hiszen nem nyilvános a befektetők személye.
Nagy ismertség, kevés néző
Ami a csatornában értékes lehet, hogy az európai háztartások 68 százalékában elérhető. A nézettsége viszont csapnivaló: a csatorna ugyan azt teszi közzé honlapján, hogy 145 millió európait elér havonta, a valóságban a nézettsége 0,1 százalék, tehát a statisztikai hibahatár körül alakul. Aki megveszi, annak sokkal inkább a brand lehet fontos, mint a valós piaci elérés.
A Euronews gazdálkodása nem igazán transzparens, annak ellenére, hogy alapvetően uniós támogatásból működik. A tévé ugyan közzétesz egy átláthatósági jelentést, de ebben a pénzügyekről nincs információ. A D&B céginformációs rendszerében az lelhető fel, hogy a 442 főt foglalkoztató Euronews S.A. utolsó éves árbevétele 42,3 millió eurót tett ki. A Reuters szerint a csatorna idén várhatóan 13-14 millió euró veszteséget termel, évek óta nem tud nyereséget felmutatni, és 2022-re is 8 milliós ráfizetéssel számol.
Az Európai Számvevőszék 2014 és 2018 között vizsgálta a csatorna támogatását, és nyolc támogatási forrást talált. Ezek alapján ebben az öt évben 122 millió euró támogatást fizetett az Európai Bizottság a lyoni társaságnak, ami évi 24,5 millió eurós átlagnak felel meg. Ez nem kevés pénz, de a Euronews éves 8,6 milliárd forintos támogatási igénye eltörpül a magyar közmédia 2021-es 130 milliárdos büdzséje mellett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg olyan nagy a kormányzat médiatúlsúlya?Tényleg. Az interneten, a tévében, a rádióban és a nyomtatott lapoknál is megszerezte a többséget a kormánypárt hátországa.
A Euronews hirdetési és terjesztési díjból származó bevételeit nem lehet megismerni, az EU-s számvevőszéki jelentés szerint az uniós támogatás adta 2014-ben az összes bevétel 30, 2017-ben 38 százalékát. A csatornának 2024-ig élő szerződései vannak az EU-val, így aki megveszi, nemcsak egy világszerte ismert – ha nem is túlzottan nézett – csatornát kap, hanem gyakorlatilag egy csekket legalább 24 milliárd forintnyi támogatásról.
Mindezek fényében a Euronews üzleti vállalkozásként nehezen értelmezhető, hiszen esélytelennek tűnik, hogy rövid távon nyereségesen működjön. Leginkább olyan befektetőnek érdemes megvásárolnia, akinek PR- vagy egyéb, nem szigorúan üzleti szempontból van erre szüksége. Igaz, ha a Euronewst a magyar közmédia hangvételére állítanák át, azzal veszélyeztetnék a bevétel közel felét kitevő uniós támogatást. Enélkül pedig már nem évi 8-10, hanem 30-40 millió euró lenne a veszteség.
Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor évzáró sajtótájékoztatóján a Financial Times kérdésére – lesz-e a Euronews-nál befolyásolási kísérlet vagy valamifajta kontroll Fideszhez köthető üzleti körök részéről – azt mondta:
a Fidesz nem szül világbirodalmi terveket, ezt biztosan mondhatom, és az üzleti cégek nevében sem tudok nyilatkozni, de nekünk nincsenek ilyen terveink. A szóban forgó úrnak*Pedro Vargas David – a szerk. az édesapját jól ismerem, mert együtt voltunk alelnökök az Európai Néppártban, és most is együtt vagyunk alelnökök a Kereszténydemokrata Internacionáléban. De ennyi, és nem több.
Az üzlet lezárulása után mindenesetre érdemes lesz figyelni a Euronews hangvételét, hiszen a kormányközeli tulajdonosok érkezése után eddig idehaza általában nem sok idő telt el a könnyen észrevehető változások elindulásáig.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízszeres áron is hirdetnek az állami cégek a baráti médiábanEgy fillért sem próbálnak megtakarítani az állami cégek, ha reklámról van szó. 5 állami hirdetési forintból 4 a kormánypárti médiafelületeknél köt ki.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelértékelték a Fideszes médiabirodalmat: 14 milliárdot ért az önkéntesen adott ajándékcsomagAlig négy hónap alatt 14 milliárdnyi adományt szedett össze a fidesz-közeli médiumokat összefogó alapítvány. Kiadásaik nem nagyon voltak, így a profit is ennyi lett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik felNagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás. | Itthon már bevált megoldás rejtheti el, ha NER-es befektető szerzi meg a Euronews-t | Mivel a magántőkealapok befektetői Portugáliában sem nyilvánosak, nehéz kideríteni, valójában ki veszi meg a Euronews tévécsatornát, vélhetően 25 milliárd forint körüli összegért. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20211231/itthon-mar-bevalt-megoldas-rejtheti-el-ha-ner-es-befekteto-szerzi-meg-a-euronews-t/ | 2021-12-31 12:00:00 | true | null | null | G7 |
Közleményben reagált az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) az elsőként a Népszava által ismertetett hangfelvételekre, amelyek szerint Sztojka Attila főigazgató a Roma Közéleti Akadémia, illetve az általa vezetett főigazgatóság révén szerződéseket kínált azoknak, akik "ebben a körben benne vannak", hozzátéve, hogy "még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek". "Félre ne értsetek, ez nem megvásárlás, én senkit nem akarok megvásárolni" – mondta még, majd mégis azt fejtegette, hogy mindennek fejében politikai és szakmai teljesítményt várnak. Azt már nem fejtette ki, hogy mit ért politikai teljesítmény alatt.
A lap szerint a titokban rögzített felvétel december végén, egy budapesti szállodában rendezett találkozón készült, ahol Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, a TEF főigazgatója tárgyalt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Fideszhez húzó tagjaival.
A TEF most közleményében azt írta, "az elmúlt két napban több valótlan állítás jelent meg egy 2021. december 29-én megrendezett találkozóról, amelyre Farkas Félix nemzetiségi szószóló és az Országos Roma Önkormányzat képviselői hívták meg Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost. A meghívás célja az volt, hogy párbeszédet folytasson az Országos Roma Önkormányzat közgyűlésének tagjaival. A konferenciát az Országos Roma Önkormányzat csődközeli helyzete miatt szervezték, mert rendezni kívánják az önkormányzat alkalmatlan vezetése miatt kialakult helyzetet."
Az eseményen a kormánybiztos tájékoztatást adott többek közt a Roma Közéleti Akadémia létrehozásáról, amelyben részt vehetnek roma közélettel foglalkozó civilek, többek közt roma nemzetiségi önkormányzati képviselők is. Az akadémián évente 400 embernek biztosítanak képzést a romaügy minőségi képviseletének érdekében. A résztvevők toborzásában való részvétel független a szervezeti kötődéstől, hiszen az akadémiára bárki jelentkezhet. Ezt erősítették meg a találkozón.
Sztojka Attila kormánybiztos 20 éve dolgozik a romaügy, a társadalmi felzárkózás érdekében a szakpolitikában és a terepen – olvasható a közleményben. Alapvető elvárás, hogy ismerje a felzárkózási folyamatokban résztvevő szereplőket. A terepről érkezett, tehát ismer mindenkit, aki a roma ügyben dolgozik, hiszen nem olyan nagy az ország és nem olyan sokan dolgoznak az esélyteremtés, felzárkózás területén, hogy ne lehetne látni a terepen lévő embereket.
A kormánybiztos minden olyan tevékenységet elítél és rosszindulatú hangulatkeltésnek minősít a TEF szerint, amely a roma nemzetiségi önkormányzatok kohéziójának megteremtésére irányuló erőfeszítéseit azok között vagy azokon kívül akadályozza.
"A kormánybiztos továbbra is együttműködést ajánl azoknak a roma nemzetiségi önkormányzatoknak, amelyek készek az esélyteremtési programot magukénak tekinteni, és annak megvalósításában érdemben közreműködni" – írta a TEF. | Sztojka Attila főigazgatósága úgy mesélt arról, hogy hogyan nem akarnak megvásárolni senkit, hogy nem mondott semmit | Közleményben reagált az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) az elsőként a Népszava által ismertetett hangfelvételekre, amelyek szerint Sztojka Attila főigazgató a Roma Közéleti Akadémia, illetve az általa vezetett főigazgatóság révén szerződéseket kínált azoknak, akik "ebben a körben benne vannak", hozzátéve, hogy "még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek". | null | 1 | https://444.hu/2022/01/06/sztojka-attila-foigazgatosaga-ugy-meselt-arrol-hogy-hogyan-nem-akarnak-megvasarolni-senkit-hogy-nem-mondott-semmit | 2022-01-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Pécs;per;busz;
2021-11-29 13:17:11
Buszper: a fideszes tanúk távolmaradása erősítheti a pécsiek gyanakvását
Nem ment el a pécsi buszper büntetőtárgyalására a város volt fideszes polgármestere és alpolgármestere, így továbbra sem tudni, mi volt a szerepe a botrányos járművásárlásban a két politikusnak.
A Kaposvári Törvényszéken hétfőn folytatódott a pécsi buszper tárgyalása, ám a munka megakadt, mivel három, az ügy szempontjából rendkívül fontos tanú az utolsó pillanatban kimentette magát, és nem jelent meg a bíróságon. Írtunk már róla, hogy azért indult a büntetőeljárás, mert a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Kft. 2015-ben megvásárolt Hollandiában egy 115 Volvo-buszból álló, nyolcéves flottát 3,5 milliárd forintért, s utóbb kiderült, hogy ugyanezt a használt járműállományt a Volvo hollandiai cége ennél 700 millió forinttal olcsóbban kínálta. Azért lett a flotta drágább, mert rejtélyes módon belépett közvetítőként egy holland cég, a Bus and Coach, s az akkor még fideszes többségű pécsi közgyűlés megszavazta a túlárazott buszvásárlást.
Az ügyben előbb Hollandiában indult nyomozás, s ennek hatására a magyar hatóságok is léptek, és a Tüke korábbi vezetőjét, P. Istvánt vádolták meg jelentős értékre elkövetett gazdasági csalással. Ugyancsak megvádolták Cs. András, holland-magyar állampolgárt, Hollandia korábbi magyarországi tiszteletbeli konzulját, mivel ő a buszvásárlás ügynökeként 1,7 millió euróhoz jutott, s ezt a díjat indokolatlanul magasnak látta a nyomozóhatóság. A harmadrendű vádlott a Németországban élő, magyar-amerikai állampolgárságú P. Endre, aki szintén közvetítőként volt feltüntetve a vételben, ám érdemi feladata semmi nem volt, mégis kapott félmillió eurót, amit rögtön el is utalt egy thaiföldi offshore számlára. Ezért az ügyészség őt pénzmosásban látta bűnösnek.
Az első és másodrendű vádlott sosem ismerte el bűnösségét. P. István a kezdetektől azt hangsúlyozta, hogy nem ő, hanem a Pécset irányító fideszes politikusok döntöttek a drága buszvásárlásról, s mielőtt ezt megtették, ki is utaztak Hollandiába. Ezért a Tüke volt igazgatója indítványozta, hogy hallgassák meg a perben a várost 2009 és 2019 között polgármesterként vezető Páva Zsoltot és Csizi Pétert, aki alpolgármestere és parlamenti képviselője volt a baranyai megyeszékhelynek. A nyomozóhatóság azonban nem hallgatta meg a két politikust. A bíróság viszont igent mondott az első rendű vádlott indítványára, és tanúként beidézte a tárgyalásra Pávát és Csizit. Hétfőig úgy tudtuk jönnek is, ám a Chicago-ban főkonzulként dolgozó Páva Zsolt a múlt hét végén jelezte, mégse számítsanak rá, s csak december 24. és január 4. között lesz Magyarországon. Csizi Péter pedig hétfő reggel mentette ki magát, arra hivatkozva, hogy egyik munkatársa beteg, s lehet, hogy ő is elkapta tőle a bajt, mivel fájnak a végtagjai.
A védelem megidézte tanúnak a harmadrendű vádlottat, P. Endrét is. Ezt azért tehették meg, mert az 51 éves férfi a per előkészítő tárgyalásán elismerte bűnösségét, és visszafizette a félmillió eurós sikerdíjat, így őt jogerősen felfüggesztett börtönre ítélték, ami által már nem volt vádlottja az ügynek. Amúgy P. Endre a büntetőeljárásban sosem tett vallomást. Gyanúsítottként, vádlottként ezt megtehette, tanúként viszont nem hallgathat tovább, ha mégis, vagy nem mond igazat, akkor újabb büntetésre számíthat.
Úgy tűnt, hogy P. Endre megjelenik a bíróságon, ám hétfő hajnalban – üzenete szerint - rosszul lett, és nem jött el a törvényszékre. A történetben elmélyült pécsiek úgy vélik, hogy a városban és a Tükénél teljesen ismeretlen P. Endre a Fidesz befolyásos baranyai politikusának, parlamenti képviselőjének, Bánki Eriknek az embereként került bele a számára 170 millió forintnyi jutalékot fialó buszvásárlásba. Bánki korábban üzleti kapcsolatban állt P. Endrével Németországban. Mellesleg Bánki is járt a buszvásárlás idején Hollandiában, hogy miért, annak nehéz meglelni az okát. Erre P. Endre talán választ adhatna, ám egyelőre nem teszi. A védelem Bánkit is szeretné meghallgatni tanúként, erről az indítványról a törvényszék később dönt.
A tanúk távolmaradása erősítheti a pécsiek azon feltevését, hogy nem a botrányos buszvásárlás kulcsszereplői ülnek a vádlottak padján. Amúgy abban, hogy Pécsett a 2019-es helyhatósági választáson az ellenzék elsöprő sikert aratott a kormánypárti jelöltek felett, nagy szerepe volt a megmagyarázhatatlan buszügyletnek. | Buszper: a fideszes tanúk távolmaradása erősítheti a pécsiek gyanakvását | Nem ment el a pécsi buszper büntetőtárgyalására a város volt fideszes polgármestere és alpolgármestere, így továbbra sem tudni, mi volt a szerepe a botrányos járművásárlásban a két politikusnak. | null | 1 | https://nepszava.hu/3139317_buszper-a-fideszes-tanuk-tavolmaradasa-erositheti-a-pecsiek-gyanakvasat | 2021-11-29 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
ORÖ;
2022-01-07 06:00:00
Megnyirbált roma szerződések
Több helyről is pénzeket ígért Sztojka Attila kormánybiztos a „körön belül” lévő ORÖ-s képviselőknek. A források egyike most megszűnni látszik.
„Az első információval ellentétben sajnos a koordinátorok nem jelentkezhetnek a képzésre. A kapott támogatás nem számolható el ugyanazon személynek koordinátori feladatokra és képzésre is. Sztojka Attila kormánybiztos úrral ez ügyben tegnap személyesen egyeztettünk. Az eddig megküldött koordinátori jelentkezéseket így törölnünk szükséges az adatbázisból. Köszönjük megértésüket!” – a szerkesztőségünkhöz eljutott, szó szerint idézett e-mailt szerdán küldték ki az érintetteknek.
A Népszava szintén szerdán ismertette azt a titokban rögzített hangfelvételt, amely egy december végén tartott találkozón készült. Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója – részben a Roma Közéleti Akadémia, részben az általa vezetett főigazgatóság révén – szerződéseket kínált az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) azon képviselőinek, akik „ebben a körben benne vannak”.
A cikkünk elején említett koordinátoroknak, akik között – a kormánybiztos szóhasználatával élve – „körön belüli” ORÖ-s képviselők is vannak, az úgynevezett Roma Közéleti Akadémia keretében ajánlottak megbízási szerződést. (Sztojka Attila december 7-én jelentette be a Roma Közéleti Akadémia létrehozását.)
A lapunk birtokában lévő, tavaly decemberi dokumentum szerint a „roma kulturális koordinátori” tevékenység ellátásra a megbízottak havonta bruttó 200 ezer forintot kapnak. Az ORÖ több tagja neve mellőzését kérve elmondta a Népszavának, hogy ehhez havi bruttó 100 ezer forintos képzési díjat is ígértek a „körön belül” lévőknek. Eddig legalábbis úgy volt, nincs akadálya annak, hogy valaki a koordinátori tevékenységéért járó 200 ezer forint mellett a 100 ezres képzési díjat is felvegye: a szerdán kiküldött, Sztojka Attilára hivatkozó e-mail ennek a lehetőségnek vetett véget. Az egyik nyilatkozó szerint a mostani intézkedés összefüggésbe hozható a lapunkban nyilvánosságra került, a kormánybiztos számára kínos hangfelvétellel.
„A roma értelmiség legfontosabb feladata, hogy hidat képezzen a roma és nem roma emberek között, segítse a meglévő közösségek megtartását vagy adott esetben kialakítását” – a lapunk birtokában lévő dokumentum így fogalmazza meg a Roma Közéleti Akadémia célját. A közéleti akadémia a feladatok elvégzésére olyan roma kulturális koordinátorokat kíván alkalmazni, akiket a „közéletben vállalt szerepük méltóvá tesz arra, hogy munkájukkal, az általuk elért eredményekkel, a köz javára fordított tevékenységükkel, elhivatottságukkal példát mutassanak”.
Szép szavak, de az egyik megkérdezett szerint a hangfelvételen elhangzottak inkább azt bizonyítják: a kormánybiztos szándéka az volt, hogy politikai kifizetőhelyként működteti a Roma Közéleti Akadémiát. | Megnyirbált roma szerződések | Több helyről is pénzeket ígért Sztojka Attila kormánybiztos a „körön belül” lévő ORÖ-s képviselőknek. A források egyike most megszűnni látszik. | null | 1 | https://nepszava.hu/3142666_megnyirbalt-roma-szerzodesek | 2022-01-07 11:11:00 | true | null | null | Népszava |
A Központi Nyomozó Főügyészség a Készenléti Rendőrség támogatásával nagyszabású razziát tartott 2020. június 7-én a Mozaik utcai vizsgaközpontban. A központ aznap már nem is nyitott ki, mert gyakorlatilag nem maradt olyan vizsgabiztos, akit nem vittek el.
A Magyarországra érkező használt és új autók forgalomba helyezéséhez szükséges hatósági műszaki vizsga, illetve a gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb járműhonosítási eljárás fontos helyszíne a Budapest Főváros Kormányhivatalához tartozó Mozaik utcai állomás. Csupán ezen az egy helyen évente 40-50 ezer járművet vizsgáltak át békeidőben, miközben összesen 140-150 ezer más országból származó használt autó érkezett Magyarországra.
Ide kell hozni a teherautókat, a taxikat és az oktatóautókat is, valamint minden olyan gépjárművet, amelyen egyedi átalakítást végeztek. A felsorolt tevékenységek speciális szakértelmet kívánnak, a vizsgáztatóknak és adminisztrátoroknak jól kell ismerniük a külföldi okmányokat és műszaki dokumentációkat, hiszen itt és az ország más megyei kormányhivatali vizsgaállomásain dől el, hogy melyik autó kaphat magyar rendszámot és melyik nem.
300 millió forintnyi kenőpénz
A helyszínen késő délutánig tartott az akció, de közben az ügyészség, illetve az eredeti feljelentő, maga a kormányhivatal is több részletben csepegtette az információkat. 250 millió forint összértékre elkövetett hivatali vesztegetésről beszéltek, és a kihallgatásokon nemcsak készpénzt, de ingatlant is lefoglaltak. Eleinte összesen húsz emberrel szemben folyt eljárás, közülük tizenketten voltak a hivatal dolgozói, a többiek pedig olyan ügyintéző vállalkozók, akik rendszeresen jártak a telepre autókat vizsgáztatni.
A razzia előzménye, hogy 2019-ben Pomázon is lekapcsoltak néhány vizsgabiztost és neppert, az Átlátszó 2020 januárjában a kaposvári vizsgaállomás kapcsán írt ügyészségi nyomozásról, míg idén március 5-én pedig egy másik Pest megyei vizsgaállomáshoz vonultak ki a nyomozók. Az utóbbi helyszínen a vesztegetési pénz átvételekor tetten ért vizsgabiztosoktól 300 ezer forintot, később további több millió forintot és két autót foglaltak le, illetve három bankszámlát és egy ingatlant zároltak.
A felsoroltaknál is súlyosabb, hogy szeptemberi közlés szerint 70 emberrel szemben emelt vádat az ügyészség, ők egy 2014 és 2018 közt műszaki engedélyeztetéssel foglalkozó referensként, majd osztályvezetőként dolgozó férfival játszottak össze. Az illető „pénzért, soron kívüli és kedvező elbírálást biztosított”, illetve a vizsgaállomások képviselőit előre tájékoztatta a tervezett ellenőrzések időpontjáról.
A Mozaikot érintő eljárás újabb fordulata néhány hete, december 3-án történt, amikor az ügyészség közölte: már 56 érintett szerepét vizsgálják, és 300 millió forintnyi kenőpénz cserélhetett gazdát az évek alatt. Az ügyet közelről ismerő forrásom állítása szerint az akció előtt hónapokkal elkezdték figyelni a budapesti vizsgaállomást. Előkészítésként az esti záróra után villanyszerelési munkákra érkezett egy csapat: bekamerázták a szervizaknákat ott, ahol a csarnok saját térfigyelő kamerái nem látnak. Erre azért lehetett szükség, mert részben ezekben adták át a kenőpénzeket.
Háromszázmillió forint nem nagy összeg az országos átlagnál lényegesen magasabb vizsgaszámmal összevetve, de nem is kevés, ha igaz, amit szintén az ügyészség ír, hogy alkalmanként legalább 5 ezer forintért járt megkülönböztetett figyelem a hivatalnokok részéről.
Kevés szakember, kevés szabad időpont
A műszaki vizsga, illetve ennek egyszerűsített változata, az érvényes kinti műszakival behozott autókhoz kitalált járműhonosítási eljárás kritikus ellenőrzések. Ezekkel, de főként a másodikkal elvileg vissza lehet tartani rossz állapotú használt járműveket, hogy azok ne kerüljenek forgalomba. Csakhogy az importhasználtautó-piac zömét felszippantó állami vizsgaállomáson tolongtak az ügyfelek, kevés volt a szakember és a szabad időpont, illetve végtelenül elmaradott volt az eljárás. A legrosszabb időszakban másfél-két hónapot kellett várni, hogy az autó bejusson a vizsgasorra, és a helyzet komolyságát mutatja, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény szerint korábban a vásárlást, illetve az autó Magyarországra hozatalát követő 30 napon belül kellett kezdeményezni ezeket az eljárásokat, majd vélhetően a kapacitásproblémák miatt 60 napra emelték a határidőt.
A korábbi rendszerben telefonon vagy személyesen lehetett regisztrálni, de az ügyintézés nagyon laza volt, és nem csak az utolsó időkben. Jelenleg a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen zajlik eljárás bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Bár újabb részleteket kérdésünkre nem osztottak meg, elárulták, hogy a megalapozott gyanú szerint legalább 2016. január eleje óta működött korrupt módon a hely. A Mozaikban a bejutásért való tolongást rég becsatornázták a vizsganepperek: aki őket megbízva vizsgáztatta az autóit, az hamarabb végzett, másrészt csak akkor bukott meg az autó, ha valamilyen jelentős műszaki hiányosságot találtak, esetleg akkor sem.
Ez az ügy mégsem ezért érdekes, hanem mert a mozgalmas események óta is csak a két budapesti hatósági vizsgaállomásra, a Mozaik utcába és a Vas Gereben utcába lehet elektronikusan időpontot foglalni, máshol maradt minden a régiben. Eleinte az elektronikus módszert is ki lehetett játszani, hiszen a kezdetleges webes naptárhoz ügyfélkapun keresztül sokan hozzáfértek, és tetszőlegesen foglalhattak időpontot nem létező autókhoz. Később reszeltek rajta egyet, így már az autó adatainak megadásával lehet regisztrálni, nem lehet utólag módosítani. Az viszont változatlan, hogy rengeteget kell várni. A cikk írásakor január végére adnak ki időpontokat, míg például Németországban néhány napon belül bejut bármilyen jármű az ottani vizsgahelyekre.
A látható füst fogalma
A hosszú várakozási idő ugyanúgy problémás, mint az egyébként elavult módszertan. Az előbbivel azok az autókereskedők járnak rosszul, akik csak hosszú átfutással tudják forgalomba helyezni kintről származó autóikat, az előző évtizedek gyakorlatán alapuló vizsgálati módszerekkel viszont az az alapvető gond, hogy jelentős részük egyszerű szemrevételezés. Ilyen például az autó szerkezeti állapotának, illetve a korróziónak a megítélése, emellett pedig a környezetvédelmi mérésen szerzett adatokat könnyű manipulálni. Nem feltétlenül annak az autónak a kibocsátási értékei kerülnek az állami nyilvántartásba, amely a vizsgapadon áll, a dízelek közül sem feltétlenül esik ki a sorból, amelyben már nincs részecskeszűrő, továbbá az autókról készült fotók szintén hasznavehetetlenek, így a visszaélések jelentős része soha nem derül ki.
A műszaki vizsgáztatás jogszabályi hátterét az év elején kormányrendelettel módosították. Egyebek mellett sokkal nehezebbé vált a nem EU-s országokból származó, úgynevezett harmadik piacos típusok forgalomba helyezése még akkor is, ha azokon már volt uniós rendszám. Az viszont még több autóst érint, hogy a több mint 160 ezer kilométert futott, hat évesnél régebbi, illetve láthatóan füstölő autókat mindenképpen külön környezetvédelmi vizsgálatra küldik. Ez a mérés ingyenes ugyan, ám ha az autó megbukik, nem kap rendszámot, amíg meg nem javítják.
Ízlelgessük egy kicsit a látható füst fogalmát – az utóbbi években behozott, nagyrészt tizenéves autók kivétel nélkül emissziómérésre mennek, de fiatalabb, láthatóan füstölő példányok megúszhatják. Ehhez csak a megfelelő vizsgabázisra kell vinni őket.
Nincs gyorsított eljárás
A Mozaik utcai viszonyok lassan rendeződnek, de Budapest Főváros Kormányhivatala éppolyan szűkszavú, mint az ügyészség. Kíváncsi voltam, hogy visszarendelik-e utólagos ellenőrzésre a kenőpénzes vizsgákon átsegített autókat, illetve, hogy milyen egyéb változtatásokkal küzdenek a történtek megismétlődése ellen.
A válasz szerint 2021. februártól a műszakivizsga-állomásokon több ütemben munkaszervezési és informatikai reformok történtek, illetve új munkatársakat vettek fel a Mozaikba. A fővárosi kormányhivatal mindkét telephelyén két műszakban dolgoznak, az időpontfoglalásokhoz kapcsolódó visszaélések pedig az új előzetes elektronikus rendszer bevezetésével megszűntek.
A kormányhivatal nem árulta el, hogy tervezik-e korábbi években gyanús körülmények közt átengedett autók visszarendelését, és az új stábba vetett bizalom sem teljes, hiszen több esetben újra ellenőrzik a Mozaik utcai telepről kihajtó, elvileg friss vizsgás autókat. Rákérdeztem az okokra a kormányhivatalnál, de erre sem kívántak reagálni.
A kissé túlbürokratizált mechanizmus fontos változása lesz az is, hogy egy korábbi törvénymódosítással megnyitották az utat bizonyos nem állami műszakivizsga-állomások előtt, hogy azok a jövőben a magyarországi autók időszakos vizsgáján kívül importautókkal is foglalkozhassanak. A cikk befejezése előtt felhívtam például a Magyar Autóklub nyíregyházi telepét, ahol január második hetére vállalták volna a honosítást, a klub szombathelyi kirendeltsége pedig szintén januárra várja az állami engedélyt erre a tevékenységre.
Nagyon furcsa, hogy miközben az elvileg gyorsabb, mindössze 8 ezer forintos honosítási eljárásra és a 39 ezer forintos, teljes átvizsgálással járó egyedi forgalomba helyezési eljárásra sokszor hetekig, korábban hónapokig kellett várni, nem vezették be a gyorsított eljárást. Ha belegondolunk, nem volna ördögtől való, hogy egy 5-10 milliós autót nem 40 ezerért, hanem hivatalosan, de gyorsított eljárásban 100 ezerért visznek végig ezen a folyamaton. Az állam több bevételhez juthatna, és naivitásnak tűnhet bár, de ideális esetben ezekből a többletbevételekből lenne pénz az eszközpark fejlesztésére és a korrupció is visszaszorulna az időponthiánnyal együtt. Nagyon nem itt tartunk, így most azok az autósok, kereskedők és vizsgáztatók szenvednek, akik nem akarnak csalni. | Az autós korrupció ősforrása: a műszakivizsga-rendszer | Új és használt autók, teherautók, buszok, taxik és oktatóautók műszaki állapotát ellenőrzik a megyei kormányhivatalok műszaki vizsgabázisain. A legnagyobb a budapesti Mozaik utcában működik, és aki közelről ismeri a helyet, aligha lepődött meg, amikor 2020 nyarán készenléti rendőrök és ügyészségi nyomozók lepték el a telepet. Szinte mindenkit kihallgattak, azóta pedig sokakat hivatali vesztegetéssel gyanúsítanak. A lista nemrég 56 főre bővült, ideje összefoglalni, miért fontos ez az ügy, és mi lehet a kimenetele. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/12/30/legalabb-ot-eve-mehetett-a-korrupcio-a-legnagyobb-autos-vizsgabazison | 2021-12-30 11:51:00 | true | null | null | Telex |
Van a magyar kormányzatnak egy nagyon furcsa törekvése, amely rendre szembe megy a politikai üzenetekkel. A Fidesz ugyanis az üzenetek szintjén szereti, támogatja a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) működését, csak éppen a valóságban rendre központosítja a takarítást, a vagyonvédelmet, a közbeszerzési tanácsadást, a kommunikációt, a szervezetfejlesztést, a munkaerő-közvetítést, az útépítést, vagy a hulladékgazdálkodást.
Egy, vagy legfeljebb néhány nagy mindent visz, a többiek örülhetnek, ha a lepattanóból jut nekik valami, ha beszállítóként a morzsákból csipegethetnek.
Egy központosítás eddig megakadt
Ez a fajta fordított Robin Hood eljárás, vagyis amikor egy fragmentált piacon a szegényebbektől minden piaci részesedést elszed az állam, és odaadja annak, aki nagy (és mert eddig is csókos volt, van magas forgalmi és munkavégzési referenciája) általában sikeres, de egy olyan sztori is volt, ami elakadt.
Az eléggé szórt közbeszerzési tanácsadói piac központosítása azért volt különösen nehéz, mert a közbeszerzők mindent értenek ezen a piacon, tudták jelezni a szabálytalanságokat, az irányítottságot, mi, a Telexnél is rendre jelzést kapunk, ha világít egy közbeszerzés célzottsága. Ráadásul mivel a centralizálási kísérlet annyira észszerűtlen volt, annyira a magyar kkv-k érdekei ellen ment, hogy szokatlan módon, ennek a törekvésnek még a kormányzaton belül is voltak ellenzői.
Erről a furcsa történetről a Telexen az idén jó pár cikket írtunk.
Leírtuk, hogy a kormányzat kitalálta, hogy beszántja a hazai közbeszerzési tanácsadók piacát.
Megpróbáltuk megfejteni, hogy ennek mi lehetett az oka.
Majd rácsodálkoztunk arra, hogy Gulyás Gergely miniszter kiállása után elkaszálták az ötletet.
Az év végén aztán újabb fordulat következett be az ügyben. Bár azt nem állíthatjuk, hogy a kormányzat újra nekifutott volna a teljes hazai közbeszerzési piac központosításának, mert nem ez történt, de egy méretes feladattömeg, vagyis a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) és a hozzá kapcsolódó mindenféle informatikai közbeszerzés vonatkozásában a kormány megint kiírt egy különös közbeszerzést a közbeszerzőknek. Ez nem valami felesleges szóismétlés, ez a tender ugyanis arra vonatkozik, hogy kik szakértsenek majd a jövő tenderein.
Tele problémával
Az itt elérhető kiírás azonban megint nagyon problémásra sikerült.
A hatalmas pályázat 2021. december 21-én jelent meg, de már 2021. december 31-én be kell azt adni.
Alapesetben 30 nap a minimum ajánlattételi határidő, itt rendkívüli sürgősségre hivatkoztak, mondván a kiíró jelenlegi szerződése lejár, és vannak feladatok a DIMOP és az RRF projektek miatt. Mindez elég furcsán hangzik, most attól függetlenül, hogy az RRF magyar része még nem is elfogadott, de vajon jól működő szervezet-e az, amelyiknek rendkívüli sürgősséggel kell pályázatot kiírnia, mert ráeszmél, hogy lejár a meglevő szerződése.
Ráadásul, a Karácsony ugye nem az év legalkalmasabb időszaka azoknak, aki most kezdenének el felkészülni a pályázatra, hiszen nem kis feladatról van szó. A kiíró(k), vagyis a DKÜ és kapcsolódó programjai 300 ezer órányi különböző típusú tanácsadói óra lehívását tervezik. Szakemberek szerint egy közbeszerzési eljárás teljeskörű lebonyolítása 50-150 óra közötti sávban mozog.
Minden együtt
A tender tárgya vegyesen közbeszerzési tanácsadás, pénzügyi szakértelem biztosítása közbeszerzési eljárások során, fejlesztéspolitikai tanácsadás.
A szakmának ezzel a kiírással éppen ez a legnagyobb baja. Ha mindent egyetlen cégtől remél az állam, ráadásul úgy, hogy alkalmassági feltétel az, hogy az elmúlt három évben a pályázónak legyen legalább 2 milliárd forintos összesített árbevétele, akkor ezen csak egy-két magyar cég tud elindulni.
De mi indokolja, hogy ennyire vegyíteni kell a közbeszerzés különböző feladatait? Ahogy az egyik forrásunk mondja, „ha olyan benzinkúthálózatot keres az állam, akinek van elektromos autós carsharing-hálózata is, akkor a Mol Nyrt. tud csak elindulni a pályázaton”.
De miért kell ezt összekapcsolni? Ha benzinkutakat és carsharing cégeket külön versenyeztetnek, akkor esélye lesz a kiírónak arra, hogy valódi versenyben válassza ki a szolgáltatókat. Itt is külön-külön mindegyik tevékenységre tudna egy csomó cég jelentkezni, de ha összevonják, akkor alig marad aspiráns.
Sok a bizonytalanság
Ám, most nem határozza meg a kiírás, hogy milyen tárgyú közbeszerzéseket kell majd pontosan lefolytatnia és szakmailag támogatnia a nyertes cégnek. A teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekre vonatkozó előírásokból kiderül, hogy a jelentkezők tanácsadóinak informatikai-orvostechnikai tárgyú közbeszerzésekben kell tapasztalattal rendelkeznie. Mi köze a DKÜ-nek az orvostechnikához?
Ami még nagyon furcsa, hogy a DKÜ a 2018-as fennállása óta összesen kevesebb mint száz közbeszerzést folytatott le, most pedig 36 hónap alatt ennek sokszorosát fogja? Kérdésként merülhet fel az is, hogy a DKÜ állományában nincsenek közbeszerzési tanácsadók? Kérdés tehát sok van, egyes forrásaink azt gondolják, hogy valamilyen hatáskör-átcsoportosítás lehet itt a háttérben valószínűleg újabb központosítások várhatóak.
Miért nem nyerhet soha egy kisebb cég?
Az állam tehát megint ugyanazt csinálja. Egy ilyen óriási tenderen nehéz egy kisebb magyar cégnek elindulnia, hiszen kevés olyan cég van, amelyik képes azt vállalni, hogy
mostantól ő dolgozik ennyi és ennyiféle közbeszerzésen,
ahogy nem a kkv-knak kedvez, ha az országban egy pályázó végezheti 35 évig a hulladékgazdálkodást,
a gyorsforgalmi útépítést és üzemeltetést,
ha egyetlen biztonsági cég véd minden minisztériumot,
egy társaság takarít minden kórházban.
Indok mindig lehet erre, minőségi, biztonsági, hatékonysági, de az biztosan nagyon cinikus, ha az alkalmassági feltételek meghatározásánál az állam gyakorlatilag úgy fogalmaz, hogy ha az elmúlt három évben annyira jól feküdtél nálam, hogy jó sok pénzt kereshettél, akkor a jövőben is kereshetsz, mert adhatsz be ajánlatot.
Mindezek eléggé problémás felvetések, de ha az egész cikket egyetlen mondatra szűkítjük le: | Mire jók a karácsonyi ünnepnapok? Például gyorsan lezavarható egy gigantikus, központosító közbeszerzés | Akasztják a hóhért, vagyis közbeszerzést írtak ki a közbeszerzést végzőknek. A röpke 300 ezer munkaórás gigantikus feladat megpályáztatására éppen a karácsonyi időszak tűnt alkalmasnak, a korlátozó alkalmassági feltételek alapján a legtöbb hazai kkv-nak most sincs esélye. Az eléggé szórt közbeszerzési tanácsadói piac központosítása azért volt különösen nehéz, mert a közbeszerzők mindent értenek ezen a piacon, tudták jelezni a szabálytalanságokat, az irányítottságot, mi, a Telexnél is rendre jelzést kapunk, ha világít egy közbeszerzés célzottsága. Ráadásul mivel a centralizálási kísérlet annyira észszerűtlen volt, annyira a magyar kkv-k érdekei ellen ment, hogy szokatlan módon, ennek a törekvésnek még a kormányzaton belül is voltak ellenzői. Az év végén aztán újabb fordulat következett be az ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/12/28/mire-jok-a-karacsonyi-unnepnapok-peldaul-gyorsan-lezavarhato-egy-gigantikus-de-nagyon-furcsa-kozbeszerzes | 2021-12-28 11:58:00 | true | null | null | Telex |
A Szolnoki Törvényszék sikkasztás és csalás bűntettében első fokon bűnösnek mondta ki D. S. N. Máriát, 10 év börtönre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyektől. Összesen 5,4 millió forint pénzbüntetésre is ítélték.
Legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után kerülhet szabadlábra, ebbe beleszámítják az előzetesben és házi őrizetben letöltött időt is.
A vádlottat a sértettek felé összesen kb. 1,5 milliárd forint erejéig kártérítés megfizetésére is kötelezték.
Az ítélethirdetésen sem a vádlott, sem a sértettek nem voltak jelen. Az ítélet nem jogerős, a vádlott védője közölte, hogy felmentésért és a kiszabott büntetés enyhítéséért fellebbeznek.
Az ügyészség három nap gondolkodási időt kért, de közölte, a vádlott ismételt letartóztatását tartják indokoltnak. Ezt a bíróság elutasította.
Karcagról Belize-en át Szolnokig
A később Kun-Mediátor Marcsika vagy Bróker Marcsi néven elhíresült D. S. N. Mária nevét 2015-ben ismerhette meg az ország, amikor a nő, akinél rengeteg karcagi fektette be a pénzét, szőrén-szálán eltűnt, a gyanú szerint több milliárd forintnyi kárt maga mögött hagyva.
A Kun-Mediátor nevű utazási irodában ülő nő a vádirat szerint a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. vezetőjeként a cég 15 éves működése alatt az ügyfeleit megtévesztve 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott. 1999 nyarától 2015 tavaszáig kínált kedvező pénzügyi befektetési lehetőséget az ügyfeleinek, és akik éltek az ajánlattal, azokkal a cége nevében szerződést kötve vállalta, hogy az átutalt vagy átadott pénzeket havi 1-1,75 százalékos hozamot garantálva pénzintézeteknél köti le. De az utazásszervezésre és valutaváltásra alapított Kun-Mediátornak nem volt engedélye erre a szolgáltatásra és az akkori pénzügyi viszonyok között nem is volt reális esély az ígért hozamra.
Amikor a magyar hatóságok őrizetbe akarták venni, épp a közép-amerikai Belize-ben nyaralt, és mivel nemzetközi elfogató parancsot adtak ki ellene, a kéthetes nyaralás megcsúszott, és majdnem két év lett belőle. A Karib-tenger partjainál csak azért bukott le, mert megint piramisjátékot kezdett szervezni, és másfél évvel később letartóztatták, majd Magyarországra toloncolták.
Mit tudhattak a karcagi nagykutyák?
Karcagnak korábban évtizedekig a későbbi miniszter, a fideszes Fazekas Sándor volt a polgármestere, és Varga Mihály pénzügyminiszter is onnan származik, gyakran jár vissza. Egyébként is egy kis városról van szó, így hát rögtön felmerült a kérdés, hogy vajon miről tudhattak a helyi fideszesek.
A várost uraló Fidesz a kormánypárti médiagépezettel megtámogatva egyből ellentámadásba lendült, mondván: az egyik Kun-Mediátor Marcsikához kötődő céggel azonos telephelyre volt bejelentve egy másik cég, az Épkar, ami egykor állítólag támogatta nem fideszes jelöltek kampányát. A helyi Fidesz szerint így – az összes többi brókerügyhöz hasonlóan – a Kun-Mediátor-ügy is szocialista és/vagy jobbikos brókerügy. Csakhogy az Épkar addigra a Mészáros Lőrinc-féle építőipari birodalom része lett.
Az is felmerült, hogy Bróker Marcsit a helyismeretével Czibula Kálmán segítette Belize-ben, és a nő lelki támasza is volt ott. Czibula régebben a Fidesz erzsébetvárosi önkormányzati képviselője volt, és a Hunvald-ügy egyik gyanúsítottja lett, 2008-ban 8 millió forint kenőpénz átvételéért őrizetbe is akarták venni, de a horvátországi nyaralójába, majd onnan Mexikóba szökött. Czibula megszakította a kapcsolatot Kun-Mediátor Marcsikával, amikor a nő Belize-ben is pénzt csalt ki emberektől.
Megbánta, hogy belépett az üzleti életbe
Bróker Marcsi ellen 2017-ben emeltek vádat üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények (sikkasztás, számvitel rendjének megsértése, jogosulatlan pénzügyi tevékenység) miatt. 767 sértettet talált az ügyészség, de többen is lehettek, mert a sértetteket képviselő ügyvéd 2015 nyarán azt javasolta, hogy aki nem tud elszámolni a befektetett pénz eredetével, inkább ne jelentkezzen, Kun-Mediátor Marcsi pedig nem vezetett értékelhető nyilvántartást. A vád szerint a saját kollégáit is átverte, mert nem mondta meg nekik, hogy nincs is engedélye pénzintézeti tevékenységre.
A vizsgálatok szerint 10 milliárd forint kerülhetett be a piramisjátékba – volt olyan ügyfele, aki 1 milliárd forintot fektetett be –, de a kifizetések összege 4 milliárd sem volt, vagyis 6 milliárd forint eltűnt. (Pár héttel korábban még 16 milliárdos kárról volt szó.) Az ügyészség szerint az egyetlen vádlott, Kun-Mediátor Marcsi „maga és a családja megélhetését is ebből biztosította, emellett nagy értékű ingatlanokat, gépjárműveket is vásárolt, családtagjaival költséges utazásokon vett részt, továbbá a cég működési költségeit fizette” – de ezek nyilván nem tehettek ki 6 milliárd forintot.
2019 végén a törvény értelmében három év előzetes letartóztatás után szabadon engedték, és egyből házi őrizetbe helyezték, bűnügyi felügyelet alá, vagyis nyomkövetőt raktak rá, és csak naponta 2 órára mehetett el otthonról a dolgait intézni.
2020 őszén a bíróság előtt azt mondta: „Rossz a vádirat, mert nem csaltam, legfeljebb jogosulatlan pénzintézeti tevékenységért vonhatnak felelősségre. A bíróság korrekt, de a tárgyalóteremben színjáték zajlik. Vicc, hogy egy nyugdíjas követel tőlem 1 milliárd forintot. Összességében nem okoztam kárt, hiszen több volt a kifizetésem, mint a bevételem. Megbántam, hogy annak idején belevetettem magam az üzleti életbe. Sajnálom, hogy a lányaimat fenyegették miattam, amikor kirobbant a botrány, el is kellett menekülniük Karcagról.”
Azt is mondta, hogy szerinte Magyarországon direkt tették tönkre a bróker cégeket, és ennek lett az áldozata az ő cége is, erről pedig könyvet is ír, hogy felfedje az igazságot. Arról is beszélt, hogy csak a lánya segítségével tudja fenntartani magát, mert a 260 ezres nyugdíjának a felét levonja a NAV a 30 milliós adótartozása miatt.
(Érdekesség: 2016-ban a karcagi Györffy István Katolikus Általános Iskola színtársulatának a Déryné Kulturális Központban tartott Gigantikus Galaktikus Őrület című műsorában a csillagkapun keresztül érkezett a Belizi Maranka nevű szereplő.)
„Egy pletyka miatt csúsztam el”
Az ítélethirdetésen a bíró részletezte, melyik sértettnek hány millió forint kártérítést kell fizetnie Bróker Marcsinak, majd hosszan sorolta, milyen vagyontárgyakat foglaltak le a Kun-Mediátor cégtől és a vádlottól, nyomtatóktól számítógépeken és pendrive-okon bútorokon és ékszereken át mindenféle tárgyakig.
Az indoklásban elhangzott, hogy a vádlott legmagasabb végzettsége érettségi, de volt pár pénzügyi továbbképzése. Most nyugdíjas, 2017-ben elhunyt a férje. Nem áll rendszeres orvosi kezelés alatt. Bróker Marcsinak több ingatlanja és járműve is van, ezeket zár alá vették.
A vádlott mindent megtett azért, hogy a sértettek bizalmát fenntartsa, azokat, akik kivették a pénzt, a nagy befektetőinek pénzéből fizette ki. Úgy fogalmazott, őket nem sajnálta, mert csak szívták a vérét, és vitték a pénzt. Emailek is fennmaradt arról, hogy Bróker Marcsi levelekben úgy tett, mintha a pénzeket legálisan fektette volna be.
A bíró elmondta, hogy Bróker Marcsi csak 2021. novemberében, az ügyészi vádemelés után válaszolt a kérdésekre. Azt mondta, nem akart kárt okozni, de nem láthatta, mi fog történni, többször is úgy fogalmazott:
„Egy pletyka miatt csúsztam el.”
Enyhítő körülmény volt, hogy 100 sértettnél teljesen, 184 esetben részben megtérült a kár, a vádlott már idős, és hosszú évekig elhúzódott a per. A bíró azt mondta, az irányadó középtől, a 10 évtől nem indokolt egyik irányban sem eltérni. Bróker Marcsi a jövőben semmilyen gazdálkodó szervezetet nem vezethet.
Kun-Mediátor Marcsikán felül a két lányának esetében 16 és 17 millió forint értékben vagyonelkobzást tartanak szükségesnek. Másoknál és más összegeket illetően nem találtak indokoltnak vagyonelkobzást. Bróker Marcsinak 8 millió forint perköltséget is ki kell fizetnie.
A védő szerint kiderült már, hogy Bróker Marcsit nem elfogták Belize-ben, hanem önként tért haza, és itt tartóztatták le, úgyhogy nem indokolt a letartóztatásának az újabb elrendelése. Igen szorosak a családi kapcsolatai, a kényszerintézkedéseket betartotta, a bíróságra mindig pontosan érkezett, és a védekezésben aktívan vett részt, a védő szerint így nem reális attól tartani, hogy megszökne. A bűnismétlés elkövetése pedig egyáltalán nem reális veszély, hiszen házi őrizetben van, és az egész ország ismeri az ügyét.
A bíró úgy döntött, bár Bróker Marcsi annak idején megszökött, most nem kell újból letartóztatni, a másfokú eljárásig marad a házi őrizet és a bűnügyi felügyelet. A védelem ezt tudomásul vette, az ügyészség fellebbezett.
Másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán fognak ítéletet hozni.
A brókerbotrányok kora
A Buda-Cash engedélyét 2015. február 24-én függesztette fel az MNB, miután kiderült, hogy kb. 100 milliárd forint eltűnt az értékpapírokkal foglalkozó cégtől. A cég vezetői az ügyfelek befektetéseivel részben sajátjukként rendelkeztek, részben ellopták azokat, és bár a felügyeleti szervek előtt ismert volt a Buda-Cash és az általuk felvásárolt takarékszövetkezetek áttekinthetetlen tulajdonosi szerkezete meg a sok kereszttulajdonlás, a felügyeleti jelentésből nem derült ki, hogy a Buda-Cashnél két évtizeden keresztül hiány volt. Az elkövetők több év börtönt kaptak.
A Quaestor-botrány 2015. márciusában robbant ki, amikor az MNB felfüggesztette a cég tevékenységi engedélyét. A cég kb. 60 milliárd forintnyi vállalati kötvényt adott ki, de volt 150 milliárd fiktív kötvény is, amit a felügyelet tudta nélkül, illegálisan adtak el. Piaci szakértők szerint évek óta látszott, hogy egyfajta piramisjáték folyik, a cég újabb kibocsátásokból fedezte az éppen lejáró kötvények kifizetéseit. A győri futballstadionon és a csatolt irodaépületek hasznosításán kívül nem nagyon látszottak olyan vagyonelemek, amik nyereséget hoztak volna a cégnek. (Ezt most valaki meg is akarja venni.) A Quaestor vezére, Tarsoly Csaba két évig volt előzetesben, most lakhelyelhagyási tilalom alatt van. A Quaestor-ügyet annak idején négy TLDR-cikkben (1., 2., 3., 4.) mutattuk be. | 10 év börtönre ítélték Kun-Mediátor Marcsikát | A Szolnoki Törvényszék sikkasztás és csalás bűntettében bűnösnek mondta ki D. S. N. Máriát, 10 év börtönre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyektől. Összesen 5 400 000 forint pénzbüntetésre is ítélték. Legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után kerülhet szabadlábra. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/07/10-ev-bortonre-iteltek-kun-mediator-marcsikat | 2022-01-07 13:16:00 | true | null | null | 444 |
Deák Dániel politológus mindig naprakészen, okosan, pontosan elemzi ki akár a közmédiában, akár bárhol másutt, hogy miért NAGYSZERŰEK a kormány intézkedései, miért HIBÁTLAN kormányfő Orbán Viktor, és miért SZÁNALMAS az ellenzék, vagy éppen NEVETSÉGESEK a nem kormánypárti újságírók.
Deák Dániel a munkaideje nagy részét mostanában azzal tölti, hogy mindezeket a gondolatokat a 60 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán is közzéteszi, és hát ugye ki szeretne az asztalfióknak írni bölcs elemzéseket? Senki. Szóval ezeket a posztokat a Megafon nevű szervezet támogatja meg néha egy jó adag pénzzel, hogy minél több emberhez eljussanak. Csak azért nem mondom azt, hogy közpénzzel, mert eléggé jól vándoroltatják a forintokat alapítványon és nem tudom miken keresztül ahhoz, hogy kikérjék maguknak ezt a közpénzes állítást. (Azért ezt a tényfeltáró cikkünket mindenképpen olvassa el az, akit érdekel a forintok útja.)
Minderről csak azért írok most, mert a Deák-posztokra elköltött összeg átlépte a
100 millió forintot.
Durranjon a pezsgő, repüljön a konfetti!
Deák ezzel magánszemélyként az első, összességében pedig az all-time 4. helyen áll a kormány, a Fidesz és az Ez a lényeg nevű ellenzéki „újság” mögött, maga mögé utasítva az idén drágán, de annál haszontalanabbul előválasztási kampányoló Karácsony Gergelyt, az Európai Parlamentet, vagy épp a Momentumot.
Az igazsághoz egyébként hozzátartozik, hogy Rákay Philipre még többet költött a Megafon, csak ő az oldalát törölte, és újat indított, így technikailag egy 78 millióval és egy 48 millióval támogatott oldalról beszélünk az ő esetében. | 100 millió forintnál is többért nyomták az arcunkba Deák Dániel házipolitológus Facebook-posztjait | A Deák-posztokra elköltött összeg átlépte a 100 millió forintot. Deák ezzel magánszemélyként az első, összességében pedig az all-time 4. helyen áll a kormány, a Fidesz és az Ez a lényeg nevű ellenzéki „újság” mögött. | null | 1 | https://telex.hu/zacc/2021/12/23/deak-daniel-facebook-hirdetes-100-millio-megafon | 2021-12-23 13:57:00 | true | null | null | Telex |
Kinevezték kilenc évre az Országos Atomenergia Hivatal elnökét
Kádár Andrea Beatrix korábbi energiapolitikai helyettes államtitkár lett az, aki már szeptember végén az Országos Atomenergia Hivatal élére került. Mostantól azonban egészen más a jogállása. Független a következő kormányoktól.
Az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH) 2013 óta vezető Fichtinger Gyula 2021 áprilisában váratlanul és indoklás nélkül lemondott, majd májusban megjelent egy törvényjavaslat, amely szerint az OAH kikerül a kormány közvetlen ellenőrzése alól, önálló rendeletalkotó szabályozó szervként működik tovább. Elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki pályáztatás nélkül, és a kinevezés után (olyan rendkívüli esetet leszámítva, hogy bűncselekmény miatt jogerősen elítélik) ő maga sem válthatja le. A törvényt novemberben elfogadták, és ezt a hivatalt addig felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) így kommentálta:
függetlenséget biztosítja a hivatal számára, garantálva egy erős, befolyásoktól mentes szabályozási és hatósági rendszer kiépítését”.
A miniszterelnök szeptember 29-ével az OAH tavasz óta betöltetlen főigazgatói tisztségére nevezte ki Kádár Andrea Beatrixot, aki 2003-tól a Külügyminisztériumban és Magyarország állandó brüsszeli képviseletén dolgozott, majd a Miniszterelnökségen a Nemzetbiztonsági Irodát vezető helyettes államtitkár volt. 2014-től látta el az ITM-ben az energiapolitikáért felelős helyettes államtitkári feladatokat. Végzettsége okleveles biomérnök és vegyész üzemmérnök. Kifejezetten atomenergetikai tapasztalatot a szabály nem írt elő, annak a feltételnek pedig megfelelt, hogy „legalább hároméves gyakorlattal rendelkezik az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységi területen vagy vezetői gyakorlattal rendelkezik a közigazgatásban”.
Első munkanapján rögtön visszadobta a paksi atomerőmű-bővítés engedélykérelmét, mondván:
„a benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség. (…)
Ennek érdekében az Országos Atomenergia Hivatal az engedélyezési eljárásban további hiánypótlást rendel el.”
Január 1-vel hatályba lépett az új törvény. Az éppen Paks miatt rendkívül fontos intézmény élére Orbán Viktor miniszterelnök a január 3-i Magyar Közlönyben nevezte ki Kádár Andreát, immár elnökként, kilenc évre, havi 4 millió forint fizetéssel, és gyakorlatilag leválthatatlanul.
Két helyettesét az új törvény szerint maga nevezheti ki szintén kilenc évre. Fontos jelzés lesz, hogy megtartja-e a jelenlegi egyetlen helyettest, Hullán Szabolcsot, aki egyebek közt reaktortechnikai szakmérnök, 30 éve dolgozik az OAH-ban, és 2014 óta volt a nukleáris biztonságért felelős főigazgató-helyettes.
2021. június. 11. 13:28 Domány András Gazdaság
Félretették az Atomenergia Hivatal átalakítását
Nem szokott előfordulni, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatot nem tárgyalja az Országgyűlés. „Az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról” szóló előterjesztéssel mégis ez történt. Jegelték.
2021. május. 28. 13:48 hvg.hu Gazdaság
A Párbeszéd 4,5 milliárd évre nevezné ki az Atomenergia Hivatal vezetőjét
A kormány hosszú időre, 9 évre nevezné ki az Országos Atomenergia Hivatal vezetőjét, de a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio rálicitált erre törvénymódosítójában. Azt javasolja, hogy a felügyeleti szerv vezetőjét rögtön 4,5 milliárd évre nevezzék ki. | Kinevezték kilenc évre az Országos Atomenergia Hivatal elnökét | Kádár Andrea Beatrix korábbi energiapolitikai helyettes államtitkár lett az, aki már szeptember végén az Országos Atomenergia Hivatal élére került. Mostantól azonban egészen más a jogállása. Független a következő kormányoktól. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220103_orszagos_atomenergia_hivatal_elnok_kinevezes | 2022-01-03 18:01:00 | true | null | null | HVG |
Összesen 3,9 milliárd forint értékben nyert tendert a Mészáros Lőrinchez tartozó Záév Építőipari Zrt. és bejáratott társcége, a – Paár Attila érdekeltségébe tartozó – Magyar Építő Zrt., áll az uniós közbeszerzési értesítő hétfői hirdetményében. A szerződéseket még december 13-án kötötték.
A közbeszerzést a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. írta ki, és az Új Néprajzi Múzeumban elvégzendő feladatokat tartalmaz, három csokorra bontva.
Az első, 1,1 milliárd forintot érő szerződésért cserébe a múzeum Zoom- és Interaktív terének kivitelezését kell ellátnia a két vállalatnak. A zoomos kiállítás 545 négyzetméteres térben valósul majd meg, maga a tárlat elsődleges feladata a tender szövege szerint az, hogy „a látogató betekintést nyerjen a Néprajzi Múzeum gyűjteményének volumenébe és sokszínűségbe,” „főleg a vizualitás nyelvén”. Ebben a teremben főleg építészeti és belsőépítészeti feladatokat kell ellátni, például ki kell tapétázni 920 négyzetméternyi falfelületet.
Az interaktív tér 626 négyzetméteres alapterületű, ez viszont már „egyéni és csoportos látogatók számára biztosít aktivitási lehetőséget a múzeum küldetésével összefüggésben. Egyszerre közösségi tér, múzeumpedagógiai tér és workshop tér.”
A második, 840 milliós szerződés értelmében a Záévnek és a Magyar Építőnek a „Megérkeztünk” című nyitókiállítás felett kell bábáskodnia. Ennek a kiállításnak az lesz a legfontosabb üzenete, hogy a Néprajzi Múzeum alapítása óta eltelt 150 évben „most először nyílik lehetősége arra, hogy különleges gyűjteménye méltó, eleve számára tervezett és épített épületben, korszerű körülmények között nyerjen végleges elhelyezést”. A cégpáros itt falat dekorál és installációt épít.
A harmadik, 1,8 milliárdos feladat keretében a múzeum kiszolgáló egységeit – egy szakkönyvesboltot, egy ajándékboltot, a földszinti és pinceszinti térrel is bíró foodcourt és többfunkciós termet és két kávézót – kell belsőépítészeti és gépészeti munkákkal fogadóképes állapotba hozni.
A munkákat a megrendelő hirdetmény nélkül ítélte oda, mivel ez a csomag az alapprojekttel összhangban az előzetes munkálatok befejezését foglalja magában. Vagyis, aki elkezdte, az is fejezze be. | Milliárdos közbeszerzést nyert Mészáros Lőrinc, az Új Néprajzi Múzeumnál találtak neki további feladatokat | A felcsúti mágnás Záév-je ezúttal is bejáratott társával, a Magyar Építővel dolgozhat, most a Néprajzi Múzeum épületének kisebb munkáit nyerték meg. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220103_Mindossze_par_nap_kellett_ahhoz_hogy_Meszaros_Lorinc_iden_is_elnyerjen_egy_milliardos_kozbeszerzest | 2022-01-03 17:19:00 | true | null | null | HVG |
A Fidesz akár 5-8000, míg az ellenzéki pártok 2-3000 plakátfelülettel számolhatnak az idei választási kampányban az Rtl.hu információi szerint. A Simicska Lajos érdekeltségéből Mészáros Lőrinchez vándorló Publimont Kft. már 2020-ban elkezdte a felkészülést a 2022-es választásokra. A Népszava már tavalyelőtt arról írt, hogy néhány fővárosi kerületben már átvette a magáncég a hirdetési felületeket azzal, hogy több helyen utasvárókat újítanak fel cserébe. Nemes Gábor, a DK politikusa a lap cikkében úgy számolt, hogy a Publimont Kft. bevételeinek mindösszesen 2-3 százalékát csurgathatják vissza az önkormányzatokhoz.
A fővárosi kerületek mellett több vidéki várossal is üzletet kötött a Publimont Kft., 2020-ban állapodott meg Budaörssel, Alsóörssel, Békéscsabával és Gyulával, de úgy tudjuk, hogy Szarvassal is szerződtek. A hvg.hu megkereste a Publimont Kft. ügyvezetőjét, azt szerettük volna megtudni, pontosan hány önkormányzattal kötött szerződést a plakátcég, ugyanis a honlapjukon közzétettekből ez nem derül ki. Csak az áll az ismertetőben, hogy összesen 11 ezer felületük van országszerte, ebből 3 ezer világító doboz. Referenciaként 10 piaci céget tüntetnek fel honlapjukon.
Orosházán két hete szavazták meg a képviselők az üzletet a Publimont Kft.-vel. A konstrukció szerint 15 évre a cég rendelkezhet a megállók hirdetési felületeivel, cserébe azt ígérik, hogy felújítják, vagy teljes egészében új várót építenek a gyakran már lepukkant buszmegállók helyett. Orosháza ezért a közterület használati díj beszedéséről is lemondott. Közben Nagykanizsán, ahol a fideszes polgármester mellett ellenzéki többségű testület dolgozik, éppen december végén szakítottak Mészáros plakátcégével.
A Publimont Kft. 2018-ig Simicska Lajost gazdagította, majd 2019 áprilisától került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. Ettől kezdve lőtt ki a plakátcég, 2019-ben „csak” százmilliós nyereséget hoztak a hirdetési felületek a felcsúti vállalkozónak, 2020-tól már több milliárd forint adózott eredménnyel zártak, 2020-ban 2,5 milliárd, 2021-ben 1,5 milliárd osztalékot vettek ki a vállalkozásból a tulajdonosok. Nagykanizsán pont ezért gondolták úgy a testület többségét adó ellenzéki képviselők, hogy ha a Publimont Kft. tulajdonosainak ennyi pénzt hoz az üzletág, akkor miért ne gazdagodhatna belőle a város.
Nagykanizsán éppen egy 10 éves szerződés járt le december végén, ennek meghosszabbítást szavazták le az Éljen VárosuNk Egyesület képviselői még ősszel. Balogh László polgármesternek nem tetszik a döntés, szerinte így elesnek évi 11 millió forinttól, amit a cég fizetett volna a városnak, illetve 23 buszváró sem fog megújulni, ráadásul, a már megépült nyolcat is el kell bontani. Az ÉVE egyik képviselője másképpen látja, Fodor Csaba arra számít, hogy a városi büdzsébe fog befolyni a pénz, ami eddig a Publimont Kft.-hez került, és azt sem titkolta a képviselő, hogy a választási kampányban ezúttal nem csak a Fidesz kaphat majd plakáthelyeket, hanem az ellenzék is labdába rúghat. A reklámgazdai feladatokat visszaszerző önkormányzati cég, a Via Kanizsa Zrt. vezérigazgatója néhány hét múlva számol majd be az új trendekről, mivel a szerződés lényegében még csak most, december 28-án járt le, így időre van szükségük. A polgármester a zaol.hu cikkében azt nyilatkozta, hogy politikai bosszú áll az ellenzék döntései mögött.
Az orosházi kormánypárti többségű testület megszavazta az ellenzéki javaslatok elvetése mellett a Publimont Kft. ajánlatát. A karácsony előtti ülésen ismertetett megállapodás szerint az önkormányzat eltekint a 210 ezer forint közterület-használati díj megfizetésétől, ami után januártól már nem kell megfizetni a forgalmi adót. A Publimont Kft. ennek mértékéig vállalja a buszvárók felújítását, cseréjét, építését, illetve üzemeltetését. A plakátcég 2021 januárjától hatályos hirdetésitarifa-táblázata szerint a buszvárókban szokásos citylight listaára átlagosan 240 ezer forint, ami áfával közel 300 ezer forintra jön ki. Nehéz kiszámolni előre a valós bevételt, de a cég utóbbi kétéves eredménye azt mutatja, hogy igencsak kifizetődő a tevékenység, főként akkor, ha állami megrendelésekkel is lehet számolni. | Mészáros Lőrinc plakátcége letarolja az országot | Sorra veszi át a plakátcég a vidéki buszmegállókat a hirdetési felülettel együtt, cserébe felújítják a várókat. A plakátkebelezés nem új trend, néhány fővárosi kerület után most a vidéken a sor. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220104_Meszaros_Lorinc_plakatcege_letarolja_az_orszagot | 2022-01-04 11:52:00 | true | null | null | HVG |
Még tavaly év végi a siker, de csak kedden jelent meg róla a hirdetmény az EU-s közbeszerzési értesítőben: konzorciumi partnerként Mészáros Lőrinc gyerekei, Beatrix, Ágnes és ifjabb Lőrinc közös cége nyerte a Józsefvárosban megvalósítandó egyetemi biotechnológiai science-park tervezési munkáit.
A tendert a tudományos központ egyik gazdájaként a Semmelweis Egyetem írta ki, az eljárás nyílt volt, de csak egyetlen pályázó akadt rá: a Mészáros-gyerekek Fejér-B.Á.L. Zrt.-jének tulajdonában álló Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. és a Céh Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. duója.
A science-park tervezése és megvalósítása egy ideje húzódik már, és a projekt menet közben meg is drágult: eredetileg 1,8 milliárd forintra becsülték a tervezési csomag árát, de a két cég végül 2,2 milliárdért dolgozhat. A szerződést tavaly december 21-én írták alá az egyetemmel.
Az új tudományos központ az úgynevezett 145-ös tömbben lesz majd, mely a VIII. kerületben a Kőris u. 7, a Kőris u. 11., a Kálvária u. 18., a Kálvária u. 20., a Kálvária u. 22., a Dugonics u. 14., és a Dugonics u. 16. szám alatti épületeket takarja. Ezeket az épületeket kell átalakítani, bővíteni, és esetenként majd új épületeket is fel kell húzni.
Az Egészségipari és Biotechnológiai Science Park része lesz egy Innovációs Központ és Inkubátorház 5550 négyzetméteren, egy úgynevezett IMedTech központ 7320 négyzetméteren, valamint egyetemi kutatás-fejlesztési egységek összesen 16 100 négyzetméteren, valamint különböző ipari kutatás-fejlesztési egységek összesen 9300 négyzetméteren. Ezekhez kell a két vállalatnak megvalósíthatósági tanulmányt készíteni, helyszíni vizsgálatot tartani, és persze intézni a végleges tervezést.
A science-park létrehozásáról még 2019 tavaszán írta alá a közös szándéknyilatkozatot a Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint Józsefváros Önkormányzata. A megállapodást akkor Merkely Béla SE-rektor történelmi, ipar- és tudománytörténeti pillanatnak nevezte.
A Semmelweis oldalán korábban megosztott koncepció szerint a központ az egészségipar és a biotechnológia határterületén működik majd, olyan fejlesztések várhatók itt, melyek a mesterséges intelligencia alkalmazásával segítik az egyes képalkotó diagnosztikai folyamatokat, javítják az orvosi ellátás hatékonyságát, új lendületet adnak a hazai bionikai, orvostechnológiai és gyógyszeripari fejlesztéseknek, melynek lényege az élő természet tudásanyagának átültetése a műszaki és a haditechnikai gyakorlatba. Ennek része az adatvédelem és a bioterrorizmus elleni védelem is.
A park megvalósíthatósági tanulmánya az eredeti tervek szerint még 2019-ben elkészült volna, 2020-ban indult volna az építkezés első üteme, tavaly a második, idén pedig már az első szándék szerint teljes üzemben működne a tudáspark. | A Mészáros-gyerekek cége tervezheti a Semmelweis Egyetem science-parkját 2,2 milliárdért | Nem egyedül látnak neki: a Fejér Tervező társa a munkákban a Céh Tervező lesz. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220104_A_Meszarosgyerekek_cege_tervezheti_a_Semmelweis_Egyetem_science_parkjat_22_milliardert | 2022-01-04 11:37:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.