text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A gyanú szerint a Végrehajtói Kar elnöke százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki.
A hét meggyanúsított végrehajtó közül kettő beismerő vallomást tett, öt viszont megpróbálja kimagyarázni, miért vittek rendszeresen tízmilliókat készpénzben Schadl Györgynek.
Nem mélyszegénységben élő strómanokról van szó, hanem jogvégzett emberekről, akik mégis belementek ezekbe a kompromittáló helyzetekbe.
A kormány 2015-ben megreformálta a végrehajtást a sok visszaélés miatt, de az új rendszerben is olyan pénzeket lehet keresni gyakorlatilag konkurencia nélkül, hogy az önmagában korrupciós kockázat.
Cikksorozatban dolgozzuk fel a Schadl-Völner ügy nyomozati anyagát, ez a negyedik nagy cikkünk, de sok a reakció és a kapcsolódó hír, ezeket itt lehet követni.
Az előző részekben aprólékosan rekonstruáltuk, hogyan zajlottak a két főszereplő találkozói a nyomozók szerint, illetve hogy milyen korrupciógyanús ügyeket tárt fel az ügyészség az egyetemeken, és hogyan nyomult Schadl a bíróságokon.
Sötét képet fest a magyar államigazgatás és igazságszolgáltatás szereplőiről a Schadl-Völner ügy nyomozati anyaga. A 444-hez eljutott 1700 oldalnyi dokumentumból olyan ország képe bontakozik ki, ahol pénzért cserébe el lehet intézni bármit, a hivatalos személyek pedig a saját zsebükbe pakolják a milliókat, amit mindannyiunk adójából szedtek össze.
Rögtön az első oldalakon azt olvassuk, hogy amikor egy későbbi vádlotton keresztül elkezdik lehallgatni a Végrehajtói Kar elnökét, az a legnagyobb természetességgel beszél róla, miket tud intézni. Fontos embereknek vizsgát a jogi karon, egy ingatlan engedélyét az építésügyi hatóságnál, egy paksi atomerőműhöz kapcsolódó pályázatot a kormánynál és így tovább. Később sorra került egy iskola működéséhez és egy energetikai találmány fejlesztéséhez kapcsolódó pályázat két különböző minisztériumnál, amelyek elnyeréséhez az ügyészség szerint Völner Pál nyújtott segítséget kenőpénzért cserébe. (Völner tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.) A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az igazságügyi miniszter helyettese Varga Judithoz is bevitte Schadlt, hogy a Kar belső ügyeiről tárgyaljanak.
Cikksorozatunknak ebben a részében azokról a végrehajtókról lesz szó, akik a vád szerint tíz- és százmilliókat fizettek Schadl Györgynek, aki aztán Völner Pálnak fizetett a kinevezésükért cserébe. Jól szituált emberek, banki tanácsadó, ügyvéd, sőt ügyész is belement abba, hogy a végrehajtói kinevezés után saját akaratát feladva kövesse Schadl útmutatásait, és készpénzben küldözgesse neki a járandóságát. Volt, aki beismerte, hogy ez vesztegetés, a többség azonban különleges magyarázattal állt elő.
A legősibb mesterség
„Hivatásunk kialakulásának idejét tekintve ugyanis, még ha holtversenyben is, de az élen végez a legősibb mesterségek között is” - írta beköszöntőjében a 2015-ben kinevezett új elnök, Schadl György. (A végrehajtók házi lapja, az Executio tartalmai elvileg elérhetők lennének online, de sajnos pont most lépett fel tartós szerverhiba. Valaki viszont Völner lemondásának napján lementett többet az akkor még elérhető lapszámok közül a legnagyobb netes archívumba.)
A végrehajtókról sokak fejében az a kép élhet, hogy ők azok, akik kilakoltatják az adóst, elárverezik a házát, elviszik a kocsiját, bútorait, zárolják a számláját, és közben jó sokat keresnek ezen. Ez nem áll messze a valóságtól, de az már sokak számára nem egyértelmű, hogy ők a magyar igazságszolgáltatás részei, hivatali személyek, akik a bíróságok utasításai szerint járnak el.
Végrehajtók arról beszéltek a Telexnek, hogy a munka nem csak lelkileg lehet megterhelő: előfordul, hogy „egy bosszúszomjas család este leüti a végrehajtót, vagy emberi fekáliával kenik be a végrehajtónak a kisvárosban természetesen mindenki által jól ismert lakhelyét.” Egy végrehajtó ugyanakkor azt emelte ki, hogy milyen fontos a szerepük a társadalomban: „Ha mi nem lennénk, akkor egy bírósági ítélet nem érne semmit, nem működhetnének a bankok, nem lennének szülői felügyeleti perek, hiszen ha nincs olyan, aki betartatja a döntéseket, akkor mit ér az igazságszolgáltatás?” | Az egyik végrehajtó mindent bevallott, a másik sírva tagadta a bűnösségét | A gyanú szerint a Végrehajtói Kar elnöke százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki. A hét meggyanúsított végrehajtó közül kettő beismerő vallomást tett, öt viszont megpróbálja kimagyarázni, miért vittek rendszeresen tízmilliókat készpénzben Schadl Györgynek. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2022/01/24/az-egyik-vegrehajto-mindent-bevallott-a-masik-sirva-tagadta-a-bunosseget | 2022-01-24 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Kizárta az MSZP-ből Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselőt a pártja elnöksége, mivel a parlamenti honlapon fellelhető, általa megadott nyilvános adatok szerint 2013-ban közgazdászként végzett a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF), ez azonban nem nyert bizonyítást, vélhetően nem igaz. „Az MSZP Országos Elnöksége 2022. január 23-i rendkívüli ülésén megállapította, hogy Bangóné Borbély Ildikó az iskolai végzettségével kapcsolatban megtévesztette a közvéleményt és a Magyar Szocialista Párt közösségét, így politikai útjaik elválnak egymástól” – olvasható a szocialisták vezetőtestületének közleményében.
Bangóné Borbély Ildikó ügye kapcsán ismét megnövekedett az érdeklődés a közösségi hálón aziránt, mi is a valóságos helyzet Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő végzettségeivel.
Kósa Lajos két cikluson át (1990-1998) egyetemi diplomásként szerepeltette magát az Országgyűlés honlapján, emellett két középfokú nyelvismeretet is állított, miközben egyetlen nyelvvizsgája sem volt. Ma sincs. Ahogy diplomája sem.
Miután Kósa Lajosról kiderült, hogy sem egyetemi diplomája nincs, se középfokú nyelvvizsgái, a nyilvános adatait megváltoztatta az Országgyűlés honlapján.
Két parlamenti cikluson átívelő valótlan állításainak semmiféle politikai következményei nem voltak. Kósa Lajos a lelepleződése után lett az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának, majd a honvédelmi és rendészeti bizottságának az elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, Debrecen város polgármestere, tárca nélküli miniszter és számos vezetői tisztség betöltője a Fideszben, illetve elnöke több szervezetnek.
Kapcsolódó írás: | Kósa Lajos két cikluson át diplomásként szerepeltette magát az Országgyűlés honlapján | Két középfokú nyelvismeretet is állított, miközben egyetlen nyelvvizsgája sem volt. Ma sincs. A hogy diplomája sem. | null | 1 | https://www.debreciner.hu/cikk/8037_kosa_lajos_ket_cikluson_at_diplomaskent_debreciner | 2022-01-24 14:47:57 | true | null | null | Debreciner |
Költségvetési csalás megalapozott gyanújával nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Márki-Zay Péter jobbkeze, Kész Zoltán 2015-ös veszprémi időközi kampányával összefüggésben – tudta meg a PestiSrácok.hu. Mint ismert, azt követően, hogy a veszprémi 1-es választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjét, Navracsics Tibort az Európai Bizottság biztosának nevezték ki, a királynék városában időközi választást írtak ki, amit a több ellenzéki párt támogatásával, ám függetlenként indult angoltanár, a szélsőségesen piacpárti, azaz libertárius nézeteket valló Kész Zoltán nyert meg. A kampányt a baloldal szombathelyi fenegyereke, Czeglédy Csaba irányította. A PestiSrácok.hu korábban több riportban is foglalkozott az ominózus kampánnyal. A Czeglédy-ügyet közelről ismerő, anonimitást kérő forrásunk kamera előtt beszélt arról, hogy a kampányban Czeglédy diákmunkásait is mozgósították, és a kampányt Czeglédy nemcsak irányította, hanem finanszírozta is.
Budai Gyula 2021 áprilisában írt levelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetéséért felelős államtitkárnak, Sors Lászlónak. A dokumentumban Budai arra hivatkozik, hogy egy videofelvétel került nyilvánosságra, amelyen a Czeglédy-ügy egyik vádlottja olyan dolgokról beszél, amelyek felvetik, hogy Kész Zoltán 2015-ös időközi választási kampánya és annak finanszírozása nem a jogszabályban meghatározott keretek között történt.
A felvételen többek közt elhangzik, hogy a kampányt Czeglédy Csaba a Human Operator Zrt.-n, illetve az iskolaszövetkezeteken keresztül finanszírozta oly módon, hogy az iskolaszövetkezetek alkalmazottai – többek között diákok – aktívan részt vettek a kampányban. Ezért személyenként tíz- és százezer forint közötti juttatást kaptak. Czeglédy ezen kívül egy szombathelyi nyomdán keresztül a plakátok és szórólapok kinyomtatását segítette, valamint telefonos kampányt bonyolított.
Budai Gyula a PestiSrácoknak.hu-nak elmondta, hogy a sajtóban megjelentek elsősorban a tiltott pártfinanszírozás lehetőségét vetik fel, de ha a kampányelszámolásban – amelynek pontosnak és tételesnek kell lennie, minden kiadást számlákkal igazolva – a fentiek nem így szerepelnek, akkor akár más bűncselekmények is megvalósulhattak.
Megkerestük a NAV Sajtó- és Kommunikációs Főosztályát, és azt kérdeztük, igaz-e, hogy büntetőeljárást indítottak Kész Zoltán kampánya ügyében, és arra is rákérdeztünk, milyen bűncselekmények gyanújával nyomoznak, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hol tart az ügy, gyanúsításokat közöltek-e már. Megkeresésünkre azt válaszolták, hogy az eljárás részleteit konkrét személyekre és gazdasági szereplőkre vonatkozóan nem hozhatják nyilvánosságra, azaz konkrét eljárásról írtak és nem cáfolták a folyamatban levő büntetőeljárás megindításának tényét. Belső forrásból úgy tudjuk, hogy az ügy Csongrád-Csanád megyében landolt, ahol a nagy Czeglédy-féle költségvetési csalási ügyben is nyomoztak, és olyan okirati bizonyítékok kerültek elő, amelyek felvetik a költségvetési csalás gyanúját.
Czeglédy Csaba azt maga sem tagadta, hogy részt vett a 2015-ös veszprémi kampányban, Kész Zoltán mellett. A hozzá köthető Nyugat.hu portálon kétszer is nyilatkozott Veszprémről. Egyszer azt mondta, hogy “a szombathelyiek a háttérmunkában és a kampányban segítettek”. Ugyancsak a Nyugat.hu egy interjúban megkérdezte tőle, hogyan lett a veszprémi és a tapolcai időközi választás kampányfőnöke. Azt felelte, nem kampányfőnök volt, csak koordinátor.
A veszprémi időközi választáson kisebb szerepem volt, ott főként a mozgósításban vett részt a csapatom, akik jórészt szombathelyi aktivistákból és budapesti szakemberekből álltak. A múlt heti tapolcai időközi választáson nagyobb teher nehezedett rám. Ott a technikai részt is én irányítottam, főként a sümegi és a tapolcai járásban. A szórólapozáson át a plakátozásig sokféle gyakorlati teendőm. Sok ember munkájáért feleltem, innen is köszönöm nekik a lelkiismeretes hozzáállásukat. Ezen felül én vittem a jogi ügyeket is, mind a két választás esetében. A tapolcai választáson pedig a jelölt lelkére is nekem kellett odafigyelnem
– mondta a szombathelyi lapnak Czeglédy Csaba. Kész Zoltán azt a választást ugyan megnyerte, de a legutóbbi országgyűlési választáson már csúfosan alulmaradt. Több botrány is megelőzte a bukását: miután tiltott önkényuralmi jelképpel poénkodott, sarló-kalapácsot rajzolgatott, több ’56-os szervezet is a lemondását követelte.
A 2018-as kampányban már Márki-Zay Péter mozgalmának színeiben indult és világossá vált, hogy szorosra fűzte kapcsolatát a hódmezővásárhelyi polgármesterrel. Azóta több ízben is Márki-Zay mellett tűnt fel, mint annak jobbkeze, tanácsadója. 2019 májusában Márki-Zay és Kész együtt utaztak Washingtonba, bár úgy próbálták előadni, mintha a Külügyminisztériumban fogadták volna őket, valójában a civil szervezetként működő Amerikai Külszolgálati Egyesület – American Foreign Service Association (AFSA) – szakértőivel tárgyalhattak. Hogy milyen céllal, és milyen pénzből utazhattak oda, az máig talány. Tavaly decemberben a budapesti repülőtérről jelentkeztek be együtt, ahonnan bejelentették, hogy fontos találkozókra indulnak Varsóba. A finoman fogalmazva nem túl jól színben lévő, csapzott Kész még azt is elfelejtette, kivel volt megbeszélésük.
Márki-Zay Péterben és Kész Zoltánban nem mellesleg az is közös, hogy mindketten éveket tartózkodtak az Egyesült Államokban és nem lehet tisztán látni, hogy mikor, mit csináltak ott. Mindkettőjük civil ügyködése mögött amerikai, továbbá német és holland támogatások is megjelennek. Ezeket nemrég a Kontra.hu kutatta ki. A Kész Zoltán által 2012-ben alapított Szabad Piac Alapítvány beszámolóit vették górcső alá. Mint írták:
Kész alma matere, az Atlas Economic 2020-ig, az azt megelőző öt évben több mint huszonkétmillió forint támogatást adott a magyar egyesületnek.
A német szabaddemokrata FDP pártalapítványa, a Friedrich Naumann Alapítvány tizenkilencmillió forintot adott 2020-ig Készék alapítványának.
A holland nagykövetség is beszállt Készék finanszírozásába 2018-ban és tanácsadás, marketingtréning céljára adtak 1,6 millió forintot a magyar Szabad Piac Alapítványnak.
Vezető kép: Facebook | Költségvetési csalás gyanújával nyomoz a NAV Kész Zoltán 2015-ös kampányával összefüggésben | Költségvetési csalás megalapozott gyanújával nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Márki-Zay Péter jobbkeze, Kész Zoltán 2015-ös veszprémi időközi kampányával összefüggésben – tudta meg a PestiSrácok.hu. Mint ismert, azt követően, hogy a veszprémi 1-es választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjét, Navracsics Tibort az Európai Bizottság biztosának nevezték ki, a királynék városában időközi választást írtak ki, amit a több ellenzéki párt támogatásával, ám függetlenként indult angoltanár, a szélsőségesen piacpárti, azaz libertárius nézeteket valló Kész Zoltán nyert meg. A kampányt a baloldal szombathelyi fenegyereke, Czeglédy Csaba irányította. A PestiSrácok.hu korábban több riportban is foglalkozott az ominózus kampánnyal. A Czeglédy-ügyet közelről ismerő, anonimitást kérő forrásunk kamera előtt beszélt arról, hogy a kampányban Czeglédy diákmunkásait is mozgósították, és a kampányt Czeglédy nemcsak irányította, hanem finanszírozta is. | null | 1 | https://pestisracok.hu/koltsegvetesi-csalas-gyanujaval-nyomoz-a-nav-kesz-zoltan-2015-os-kampanyaval-osszefuggesben/ | 2022-01-24 15:04:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Erdélyi Demokrácia Központokban mások helyett is leadható szavazat a tavaszi magyarországi választásokra, állítja Juhász Péter egykori politikus rejtett mikrofonos felvételei alapján.
Juhász két, Demokrácia Központban készített felvételt mutatott be, amelyeken az ott dolgozók előzékenyen azt mondták a magát éppen költözésben lévő helyi lakosnak kiadó Juhásznak, hogy a vele egy lakcímen tartózkodók szavazatait is leadhatja ő.
Juhász azt a történtet adja elő, hogy most költözött családjával Marosvásárhelyről Tibódra, és arról érdeklődik hogyan szavazhat ő, illetve a választás napján feltehetőleg Londonban tartózkodó nagykorú gyerekei.
Az egyik munkatárs azt mondta, hogy mindent meg lehet oldani, Juhász több szavazólapot is behozhat majd a választások idején, ha azok ugyanarra a lakcímre mentek ki a regisztráció után.
„Személyesen kellene szavazni, de hogyha ők megkapják a szavazólapot, önök itthon, akkor önök is tudnak. Tehát hogyha megvan a lakcímkártya, és helyesen töltik ki az azonosító lapot, akkor tudnak szavazni” – mondta egy másik Demokrácia Központ munkatárs, aki még azt is felajánlja, hogy segítenek összepakolni a szavazólapokat, de rögtön meg is jegyzi, hogy ilyet nem lenne szabad mondania. A munkatársak Juhászt is próbálják megnyugtatni, hogy nem lesz semmi baj, ha több szavazatot ad le.
Juhász szerint ezek után felmerül a választások jogszerűsége, és az sem jó üzenet, hogy nem egyszer a kormányzati pénzből fenntartott Demokrácia Központok a Fidesz szövetségeseinek számító pártok irodáival egy helyen vannak.
Határon túli magyar állampolgárok akkor szavazhatnak, ha regisztrálnak a választási iroda honlapján. Ehhez a regisztrációhoz viszont nem kötelező a lakcímkártyán szereplő címet megadniuk, bármilyen értesítési címet beírhatnak, amire aztán Magyarországról küldik ki a szavazólapot.
„Semmilyen módon nem titkos a magyarországi szavazás, bárki bárki nevében szavazhat, egyszerűen meg kell szerezni egy levelet, ki kell nyitni egy borítékot, és ennyi” – állítja Juhász. | Juhász Péter szerint erdélyi Demokrácia Központokban más nevében is lehet szavazni a magyar választáson | Erdélyi Demokrácia Központokban mások helyett is leadható szavazat a tavaszi magyarországi választásokra, állítja Juhász Péter egykori politikus rejtett mikrofonos felvételei alapján. Juhász két, Demokrácia Központban készített felvételt mutatott be, amelyeken az ott dolgozók előzékenyen azt mondták a magát éppen költözésben lévő helyi lakosnak kiadó Juhásznak, hogy a vele egy lakcímen tartózkodók szavazatait is leadhatja ő. | null | 1 | https://telex.hu/valasztas-2022/2021/12/22/demokracia-kozpont-erdely-szavazas-tobb-szavazolap-leadas-juhasz-peter-valasztas | 2021-12-22 16:55:00 | true | null | null | Telex |
Alaposan bevásárolt idén a Tasó László fideszes országgyűlési képviselőhöz kötődő nyíradonyi Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület: tavaly 150 millió forint támogatást nyert a Kisfaludy-programban, amiből ingatlanokat is vett, többek között a képviselő feleségétől, illetve a neje cégétől. Az egyesület által elnyert támogatás egy része így végső soron az országgyűlési képviselő családjához került. Az ingatlanok egyesülethez vezető útját a tulajdonlapok és térképek alapján göngyölítettük fel. Tasó László azt mondta: a 2015-ben történt kilépése óta nincs köze az egyesülethez, az pedig szerinte valótlan provokáció, hogy a családjánál landolt a támogatás egy része.
A Nyíradonyhoz tartozó Szakolykert hamisíthatatlan alföldi tanyatömb: a délelőtt érkezőt füstölgő kémények, az árokparton gyepelő kakas és háreme fogadja. Számomra nem idegen ez a miliő, de az ismeretlent itt hamar észreveszik: az érkező önkormányzati mikrobusz sofőrje hosszan meredt rám, amikor a Gencsy-kúriához sétáltam. Ami azt illeti, a jöttmentnek a kúria is szemet szúr: dombon áll és elegánsan kicsinosították.
Most már új, aszfaltos út is vezet oda (később tudtam meg, hogy az önkormányzat egy útfelújítási programból építette). A helyben kastélyként emlegetett műemléki épületbe bejegyezve működik történetünk főszereplője, a Gúth-Keled közhasznú egyesület, amelyet Tasó László vezetésével gründoltak többek között a turizmus fellendítésére. A kúriához tartozik egy szintén új, esküvőkre is foglalható csinos rendezvényház is.
Tasó László a Fidesz egyik legstabilabb bástyája Hajdú-Bihar megyében, választókerületében jelentős befolyása és tekintélye van. A 7600 lakosú Nyíradonynak 20 éven át volt polgármestere, politikai pályája csúcsán a harmadik Orbán-kormány idején járt, amikor előbb közlekedési államtitkár, majd a Miniszterelnökség államtitkára volt. 2016-ban azzal került a hírekbe, hogy a vagyonnyilatkozatából ingatlant, illetve földjei után járó támogatást hagyott ki – ezeket később korrigálta.
Támogatásból él az egyesület
Ismerői erős kezű választókerületi elnöknek tartják. Nyíradonyi kérdezősködésünk során nem botlottunk olyan emberbe, aki egyértelműen elégedetlenkedne a tevékenységével. Kétségtelen: Nyíradonyban az uniós és állami forrásoknak van látszatja, nem csupán a járásban betöltött szerepe, hanem fejlődése miatt is kiemelkedik a ligetaljai települések közül. Ugyanakkor feltűnő: bár Tasó László már hét éve nem polgármester, tapasztalatunk szerint azokért a beruházásokért is neki hálásak, amelyek éppenséggel már nem a polgármestersége idejére esnek. Aligha véletlenül. Tasó körzete minden beruházásán, rendezvényén ott van, látogatásait közösségi oldalán alaposan dokumentálja. Képviselői irodája mai napig a nyíradonyi városházán működik.
Az országgyűlési képviselőnek a Gúth-Keled egyesülethez papíron már nincs köze. Alapítója és 2015-ig elnöke is volt, de akkor a tagságát is megszüntette. Jó ismerősei azonban maradtak bent: egy elérhető lista alapján olyan tagjai vannak, akiket rokoni vagy munkakapcsolatok fűznek hozzá. Ő erre azt mondja, a hasonló gondolkodás és az alakulás körülményei hozták össze ezt a közösséget. Állítja: neki éppen annyira fontos a többi egyesület is a választókerületben, mint ez. Nyilatkozatai, az egyesület egyes ügyletei, a jelenleg is zajló és tervezett beruházások apróbb részletekig való ismerete viszont árnyalják az állítását.
Figyelemre méltó, hogy az egyesület nagy turisztikai desztinációkhoz mérhető beruházásáról is többet nyilatkozik a képviselő, mint Kres Tünde Tímea egyesületi elnök. Mint arról beszámoltunk, a legkényesebb igényeket is kielégítő, többszintes, 11 kisebb-nagyobb medencés wellnesshotelt, ifjúsági szállást építenének, rendezvényparkkal, fényerdővel és gasztrofaluval várnák a vendégeket. A beruházás összértéke – a már kétszer eredménytelenül zárult feltételes közbeszerzési eljárás alapján – 6 milliárd forint körül van. Az egyesület modern látogatóközpontja már közel a befejezéshez. Erre még 2017-ben 486 millió forintot nyert a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (Top). Az összeg azonban nem fedezi a beruházást, sőt, még drágult is, már 655 millió forintnál tart.
Az ugyanakkor nem látszik, hogy a vadakban gazdag Gúthi-erdő értékeire építő egyesületnél miből futja ilyen nagy álmokra. Bár a szintén állami támogatás felhasználásával felújított Gencsy-kúriánál évek óta foglalkoznak programszervezéssel, vendéglátással is, a bevételeiből nem futná a beruházásokra. A bíróságtól lekért beszámolói alapján ugyanis a közhasznú egyesületnek minimális saját bevétele van: 2020-ban a bevételei 94 százaléka, egy évvel korábban a 98,7 százaléka származott támogatásból. Tasó ezt azzal magyarázta, az egyesület állami és uniós projekteket valósít meg. Különben az egyesülettel szemben októberben végrehajtást rendeltek el. A képviselő úgy tudja, hogy ennek egy korábbi tervezővel kialakult pénzügyi vita az oka.
Két ingatlan a képviselő feleségétől
Az egyesületnek 2019-ben Orbán Viktor miniszterelnök nyúlt a hóna alá, akkor egy határozattal közel 333 millió forint állami támogatás jutott a szakolykerti szervezetnek. Tavaly pedig a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) nyert 150 millió forintot. Erről Tasó László számolt be az egyesületi elnök és az MTÜ vezérigazgató-helyettesének társaságában a helyi sajtóban. A Téglási Krónika híradása szerint elmondta, a pénz a turisztikai fejlesztés kiviteli tervei és a közbeszerzési eljárás költségei mellett ingatlanszerzésekre fordítható.
Ezt követően idén indult látványos gyarapodásnak az egyesület ingatlanállománya. A megvásárolt telkek jellemzően nem a klasszicista stílusú kúria körül vannak, hanem a szintén felújított 473-as főút mellett, a város határában, ahol a látogatóközpont is készül. Ennek területét még 2018-ban vásárolta meg az egyesület egy nyíregyházi építőipari vállalkozótól, Bencze Antaltól, akinek az érdekeltségébe tartozó cégek (Debreceni Mélyépítő Kft. és KE-Víz 21 Zrt.) igen jól szerepelnek a közbeszerzési eljárásokon.
E köré álmodták a turisztikai birodalmat is, amely családokat, vadászokat, gyerekcsoportokat egyaránt kiszolgálhatna. A környező ingatlanok közül számos egykor szintén a nyíregyházi vállalkozó birtokában volt. Ezek közül akadt, amit Tasó László vásárolt meg – szerepel a vagyonnyilatkozatában –, más ingatlanok viszont a felesége 2015-ben alapított cégéhez, a Trend-Four-T Kft.-hez kerültek. Az egyesület két ingatlant is ettől a cégtől vásárolt meg – van, amelyik egy évet töltött a vállalkozásnál. Az egyik kivett udvar közel két hektár, a másik bő 6000 négyzetméter. Egyébként az ezek szomszédságában álló telek is a Trend-Four-T.-é, mögötte pedig az országgyűlési képviselő több mint 7 hektáros erdeje fekszik. Vásárolt az egyesület továbbá a Nyíradonyi Vagyonkezelőtől is egy közel kéthektáros területet, illetve magánszemélyektől egy másikat. Az iratok alapján a szervezet idén tavasszal ütötte nyélbe az ügyleteket.
A szóban forgó telkek vételárát októberben közérdekűadat-igényléssel próbáltuk megtudni, de az egyesületi elnök nem adta ki a szerződéseket, még csak nem is válaszolt. A Vagyonkezelőnek is nyújtottunk be adatigénylést, de Gólya Zoltán ügyvezető a törvényi kötelezettsége ellenére füle botját se mozdította. Ezért bírósági eljárást kezdeményeztünk a szerződések kiadása érdekében.
A kúriánál is éppen jó helyen voltak az ingatlanok
Eközben a kúria körüli birtok is hízik. Noha a telekalakítási eljárások miatt nehéz követni a történteket, a térképek alapján rekonstruálható a folyamat. Elöljáróban: az utóbbi években több, a kúriával szomszédos ingatlan a Tasó családhoz került, a képviselő szántók tulajdonosa lett, míg a felesége más ingatlanokat szerzett meg.
Tavaly nyáron aztán a Tasó Béla polgármester – Tasó László unokaöccse – vezette nyíradonyi képviselő-testület a kúria körül több ingatlant belterületbe vont, köztük Tasó Lászlóné ingatlanjait is. Az egyik ingatlan egy darabját aztán pár hónap múltán értékesítette az egyesületnek.
Egy másik – tehát immár belterületi – telkét pedig a Systema Consulting Group Kft. vásárolta meg. Így egészen furcsa helyzet alakult ki: a Systema tulajdonában álló ingatlan ugyanis a Gúth-Keled egyesület ingatlanegyüttesébe ékelődik. Ennek az üzleti tanácsadással foglalkozó cégnek a postaládája és az ingatlan bejárata is ugyanott van, ahol az egyesületé. Még érdekesebb, hogy a Systema ügyvezetője és egyik tulajdonosa az a Kres Tünde Tímea, aki az egyesület elnöke is. A társaság másik tagja pedig a nyíregyházi Fight Szolgáltató Kft., amely a korábban már említett Bencze család érdekeltsége, egykor Bencze Antal is volt a tulajdonosa.
Tasó László: Csak attól lehet vásárolni, akinek van eladó
Miután a képviselő felesége páratlan üzleti érzékről tett tanúbizonyságot, és minden jel szerint az MTÜ 150 milliós támogatásának egy része a Tasó családhoz került, egy hónapja e-mailben kerestem meg a képviselőt, a feleségét és Bencze Antalt is. Utóbbiak nem reagáltak. Tasó László viszont írásban is válaszolt, és egy nyíradonyi beszélgetésre is invitált.
Leszögezte: a Gúth-Keled egyesületnek 2015 óta nem tagja, az egyesület nem kért tőle tanácsot, döntéshozatalra külső segítség nélkül is képes. Mint mondta, a választókerület minden, a fejlődést és nemes célt szolgáló egyesülete számíthat a támogatására. Hangsúlyozta: üdvözli a Gúth-Keled közhasznú egyesület fejlesztési terveit is, amelynek megvalósulása hatalmas jelentőségű lenne az ország egyik leggyengébb tőkeerősségű térségében.
A vállalkozótól általa és a felesége cége által megvásárolt területekről azt mondta: Bencze Antal egészségi állapota miatt akarta értékesíteni azokat. Egy másik vállalkozóval kútba esett az üzlet, ezért ő és a neje cégének kínálta vásárlásra, amivel éltek. Fontosak tartja: 50 teherautónyi szemetet vittek el onnan.
Kérdeztük a feleségétől, illetve a cégétől az egyesülethez került ingatlanokról is. Azt felelte: ha egy szervezetnek a beruházásához ingatlanokra van szüksége, akkor csak attól lehet vásárolni, akinek van eladó, és ott, ahol területre van szükség; egyébként a neje ajándékozott is az egyesületnek. Hozzátette, nem érti, miért érdekes ez a sajtó számára, egyértelmű ugyanis – fogalmazott –, hogy törvénytelenség nem történt.
Megkérdeztük azt is, hogy nem tartja-e visszásnak, hogy az egyesület által az MTÜ-től elnyert állami támogatás egy része a Tasó családnál landolt. Erre úgy reflektált, hogy a „megfogalmazott provokatív, hamis állítással ellentétben a családomnál »nem landolt állami támogatás«”. Mint mondta, az egyesületi elnök tájékoztatása szerint a turisztikai ügynökség támogatása nem állami forrás.
Azt a felvetésünket, miszerint van-e olyan cél, hogy a nyíregyházi vállalkozó érdekeltsége kaphassa meg a több milliárd forint értékű turisztikai beruházás kivitelezését, rosszindulatú feltételezésnek nevezve visszautasította. – Amikor a feleségem cége megvásárolta azokat az ingatlanokat, honnan lehetett volna tudni, hogy azok később az egyesület beruházási helyszínei lehetnek? – kérdezett vissza. Hozzátette, a turisztikai beruházásra feltételes közbeszerzési eljárás van folyamatban, és mivel már a harmadik eljárás folyik, és az is húzódik, nem biztos, hogy az egyesület megkapja majd a remélt támogatást. Anélkül pedig le kell mondani a Ligetalján példátlan lehetőséget jelentő beruházásról.
A cikk a Helyközi járat program keretében valósult meg, amely a Partizán támogatásával jött létre, hat magyar szerkesztőség projektjeként. Ha teheti, támogassa munkánkat. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írjon a helykozijarat [at] gmail [dot] com címre. | Állami támogatásból vásárolt ingatlanokat a Tasóhoz kötődő egyesület a képviselő feleségétől és a cégétől | Alaposan bevásárolt idén a Tasó László fideszes országgyűlési képviselőhöz kötődő nyíradonyi Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület: tavaly 150 millió forint támogatást nyert a Kisfaludy-programban, amiből ingatlanokat is vett, többek között a képviselő feleségétől, illetve a neje cégétől. Az egyesület által elnyert támogatás egy része így végső soron az országgyűlési képviselő családjához került. Az ingatlanok egyesülethez vezető útját a tulajdonlapok és térképek alapján göngyölítettük fel. Tasó László azt mondta: a 2015-ben történt kilépése óta nincs köze az egyesülethez, az pedig szerinte valótlan provokáció, hogy a családjánál landolt a támogatás egy része. | null | 1 | https://hang.hu/helykozijarat/allami-tamogatasbol-vasarolt-ingatlanokat-a-taso-laszlohoz-kotodo-egyesulet-a-kepviselo-felesegetol-es-a-cegetol-134671 | 2021-12-20 18:25:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Viszonylag sokáig sikerült titkolni, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét a feleségével együtt a ferihegyi repülőtéren elfogták, és aztán le is tartóztatták. Csak az akció után egy héttel, tavaly november közepén szellőztette meg a Blikk név nélkül, hogy mi történhetett, majd december elején a 24.hu írt arról, immár névvel, hogy teljes a hírzárlat Schadl György ügyében.
A DK feljelentette az ügyészeket
Aztán felgyorsultak az események. Pár napra rá egy ügyészi mentelmijog-kikérésből kiderült, hogy az ügyben Völner Pál államtitkár is érintett. Ő pillanatok alatt eltűnt a közéletből, a sajtó pedig az egész ügy iratanyagát elkezdte feldolgozni.
Schadl azóta is letartóztatásban van, egészen friss hír, hogy márciusig biztosan marad is,
Völner Pállal szemben azonban semmilyen kényszerintézkedést nem rendeltek el a hatóságok.
A Demokratikus Koalíció szerint egyértelműen politikai okok állnak a háttérben, az ellenzéki párt fel is jelentette az ügyészeket, akik Völner letartóztatását indítványozhatnák, de nem tették. (Az ügyészi indítványokról aztán a bíróság dönt, ha nincs indítvány, nincs miről dönteni.) A DK politikai befolyásolásról, „Orbán politikai akarata alapján működő igazságszolgáltatásról” beszélt.
Az ügyészség elutasította a feljelentést, közleményükben azt írták:
a letartóztatás indítványozása nem kötelező, hanem lehetőség;
csak törvényben meghatározott okokból lehet indítványozni;
és csak akkor, ha a cél (sikeres büntetőeljárás) máshogy nem biztosítható, a „letartóztatás ugyanis nem cél, hanem eszköz”.
„Az ügyészség tájékoztatása minden esetben követő jellegű”
Aztán megkérdeztük mi is az ügyészséget, miért nem indítványozták eddig a letartóztatást, felmerült-e egyáltalán, nem tartanak-e attól, hogy Völner akadályozza a büntetőeljárást, de egy hasonlóan szikár jogi szöveget kaptunk válaszul, miszerint
„az ügyészségi tevékenységgel kapcsolatban – az ügyészségi nyomozás esetében – kizárólag a büntetőeljárás megindításával kapcsolatban hozott ügyészi döntésekről, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, a nyomozás során foganatosított eljárási cselekményekről és a vádemelésről adható felvilágosítás. Az ügyészség tájékoztatása minden esetben követő jellegű, erre tekintettel csak a már megtörtént nyomozati cselekményekre vonatkozóan nyilatkozunk, így további kérdéseire válasz nem adható.”
Amúgy szakmai döntés
Az ügyészség válaszának értelmezéséhez, pontosabban a kényszerintézkedések mechanizmusának megismeréséhez Surdy Miklós ügyvédtől, volt bírótól kértünk jogi magyarázatot.
Surdy azt mondta: az, hogy ki ellen van kényszerintézkedés – letartóztatás, bűnügyi felügyelet –, egy ügyészi indítvánnyal indul, és az ügyészség ebben szabadon dönt, semmiféle előírás nincs arra, hogy kötelezően kérnie kellene ilyet. Pályafutásának tapasztalata egyébként az, hogy a súlyos ügyekben az ügyészség 90 százalék feletti arányban meg is teszi az indítványt.
Ez egy szakmai döntés, mondja Surdy, az ügyészségnek azt kell mérlegelnie, és ezeket a törvény nevesíti is, hogy a terhelt
elszökhet-e;
elkövetheti-e a bűncselekményt újra;
befolyásolhatja-e az eljárást azzal, hogy például tanúkra nyomást gyakorol, vagy bizonyítékokat tüntet el, hamisít meg.
Surdy úgy véli, az ügyészség valószínűleg úgy döntött, Völner ismert ember, magas rangú politikus, így a szökéstől nem kell tartani. Völner egyébként maga jelentkezett az ügyészségen a mentelmi jogának kiadása után közvetlenül.
Már megvolt minden bizonyíték
A bűncselekmény újbóli elkövetése sem merülhetett fel, hiszen a gyanú szerint Völner Schadltól vett át pénzeket, és intézett el neki dolgokat, ennek folytatása fogalmilag kizárt, ha Schadl le van tartóztatva – mondta az ügyvéd.
Ami pedig a harmadik pontot illeti, ott azt érdemes figyelembe venni, hogy Völner mentelmi joga miatt ez nem egy átlagos büntetőeljárás: mire ugyanis a nyomozás eljutott odáig, hogy a politikus mentelmi jogát kikérjék, és így az ő esetében is elindulhasson az eljárás, addigra már a bizonyítékoknak rendelkezésre kellett állniuk az egész ügyben, mondta Surdy példaként említve, amit a sajtóból tudunk, hogy hosszú és kiterjedt lehallgatás folyt a nyomozás közben.
Simonkát, Mengyit, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le
Erre egyébként jól rímel a Simonka György-ügy, amelyben Hadházy Ákos tett feljelentést az ügyészség ellen, amiért nem tartóztatták le a fideszes képviselőt. Ott az ügyészség valamivel bőbeszédűbb volt, mint most, és a hivatalos válaszukban le is írták, hogy
„az alapul szolgáló bűnügyben a mentelmi jog felfüggesztéséig törvényi tilalma is volt a letartóztatásnak, ezt követően azonban már a tényállás olyan mértékben felderített volt, hogy a nyomozás és bizonyítás akadályozása már nem volt lehetséges”.
Úgy látszik egyébként, hogy ez a mentelmi jogot érintő büntetőügyekben rendre így megy a fideszes politikusoknál. Nemcsak Völnert és Simonkát, hanem Mengyi Rolandot, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le, miközben ezekben az ügyekben a többi szereplő közül többeket igen. | Van-e arra logikus magyarázat, hogy Völner Pál szabadlábon van? | Hogyan lehetséges, hogy az utóbbi idők legsúlyosabb politikai korrupciós botrányának egyik főszereplőjét, egy volt igazságügyi államtitkárt nem tartóztattak le, vagy ahogyan régen hívták, nem tették előzetesbe? Utánajártunk, hogy ilyenkor ki és mi alapján dönt, és mi lehet a kulcsmomentum ebben a kérdésben. Ez a mentelmi jogot érintő büntetőügyekben rendre így megy a fideszes politikusoknál: nemcsak Völnert és Simonkát, hanem Mengyi Rolandot, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le, miközben ezekben az ügyekben a többi szereplő közül többeket igen. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/25/miert-nincs-letartoztatasban-volner-pal-az-utobbi-idok-legsulyosabb-politikai-korrupcios-ugyenek-egyik-foszereploje | 2022-01-25 07:55:35 | true | null | null | Telex |
A magyar kormány Facebook-oldalán szombaton megjelent egy videó, amely az oltásokat hivatott népszerűsíteni, az oltások hasznát bizonyítani. A videóban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a kormányzati járványkommunikáció egyik, óriásplakátokról is visszaköszönő arca beszél arról, hogy mennyivel csökkenti két oltás a kórházba és az intenzív osztályra kerülés kockázatát. Ha még nem látták, itt lehet megnézni:
„Egy biztos, hogy az, aki arra szavazott, hogy fölveszi az oltást, és amikor tanácsolták a szakemberek, fölvette a másodikat vagy a harmadikat, az biztosan sokkal jobban járt, mint aki ezeket a tanácsokat nem fogadta meg” – kezdi Merkely, majd így folytatja:
„Ma olvastam az adatokat Magyarországon... 360 százakkal csökkentette a két oltás megléte a kórházba kerülés valószínűségét, és 630 százalékkal az intenzív osztályra való kerülést. Azt gondolom, hogy ennél egyértelműbb adatot nem tudunk mondani.”
A jelek szerint azonban mégiscsak mondhattak volna ennél egyértelműbb adatot, a videóban elhangzó számok ugyanis biztosan nem helytállóak – nem járványügyileg, hanem matematikailag, hiszen nem csökkenhet valaminek a kockázata 100 százaléknál többel, mert akkor egy negatív számot kapunk.
Azt, hogy pontosan mire gondolt Merkely, leginkább találgatni lehet (persze rá is kérdeztünk, cikkünk megjelenéséig nem jött válasz), de nagy valószínűség szerint az történt, hogy egy olyan adatot láthatott, hogy a kórházban lévők között az oltatlanok aránya 360 százaléka az oltottakénak, és ebből vonhatta le azt a következtetést, hogy akkor az oltottak 360 százalékkal kisebb eséllyel kerülnek kórházba. Ez azonban visszafelé nem működik, mert ha valami az oltatlanok körében 360 százalékkal gyakoribb, akkor az az oltottak körében nem 360 százalékkal lesz ritkább.
Összehasonlításképp: ha a csirke far-hát kilója 250 forintról 500-ra emelkedik, az 100 százalékos drágulást jelent; viszont ha 500 forintról 250 forintra esik, az már csak 50 százalékos csökkenés. Ha az új árról a csökkenés 100 százalékos lenne, akkor valójában 0 forintot kérnének érte. Ha a példát tovább közelítjük a kórházi adatokéhoz, és a 250 forintos far-hát 150 százalékkal drágul, akkor már 625 forint lesz kilója. De ha ebből az új árból 150 százalékot csökkenne az ára, akkor az új ár -312,5 forint lenne, azaz a hentes fizetne, hogy vigyük már haza a csirkéjét, ami azért még egy masszívabb választási kampányban is túlzásnak tűnne.
A cikk írásakor 115 ezer megtekintésnél járó videó alatt számos komment felhívja a figyelmet arra, hogy valami hiba csúszott a számolásba. A top kommentje a cikk írásakor például így szól: „Az Észbontók legközelebb ezzel a matekfeladattal kezd!”, de többen azon viccelődnek, hogy ezek szerint „többen jöttek ki, mint ahányan bementek”, illetve „olyan üres a szoba, hogy három embernek be kellett menni, hogy üresen maradjon”.
A rektor által elmondottakat egyébként a videót megosztó bejegyzés szövege is megerősíti: „A két oltás megléte 360 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés valószínűségét, és 630 százalékkal az intenzív osztályra kerülést.” Hogy a százalékok még kuszábbak legyenek, Merkely a videóban úgy folytatta a már idézett rész után, hogy „természetesen 100 százalékos biztonságot jelenleg semmilyen terápiával és semmilyen oltással nem tudunk garantálni”.
A transzparenciahiány állatorvosi lova
Merkely Béla egyébként már korábban is tett megkérdőjelezhető hitelességű állításokat járványügyben. Májusban azt mondta: „Nem lesz negyedik hullám, se most, sem pedig szeptemberben. Nem tud egy olyan mutáció kialakulni, ami Magyarországon ismételt járványt okozzon, mert nagyon magas az átfertőzöttség, és nagyon magas az átoltottság is.” Majd szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy lassabb, elhúzódó lehet a járvány negyedik hulláma. Tavaly májusban azt is mondta: „Nem lesz Covid 2022-ben. Magyarországon már a nyáron sem lesz.” Majd január elején bejelentette, hogy itt az ötödik hullám. „Én biztos vagyok benne, hogy az oltás sokkal tovább tart, mint fél év. Ennek ellenére van olyan oltás [gyártó], aki azt mondja, hogy hát biztosan kell majd egy harmadik, mert ezt biztos el akarja adni” – vélte tavasszal, majd november végén azt mondta ugyanerről, hogy „azok a családok tudnak nyugodtan a családi asztalhoz ülni, ahol két héttel karácsony előtt mindenki felvette a harmadik oltást”. Mindez nem a változó álláspontok miatt érdekes, hiszen az egy folyamatosan alakuló járványhelyzetben természetes, hanem épp a kijelentések tudományos életben szokatlannak számító kizárólagossága miatt, illetve hogy miután az álláspontok mégis megváltoztak, ezekre a változásokra nem érkezett semmiféle reflexió.
De mindez elsősorban nem Merkely személyéről szól – és nemcsak azért, mert ez a konkrét videó is minden bizonnyal számos kézen átment a készítése során. A fő probléma, hogy a magyarországi járványkezelésre általában is jellemző a transzparencia hiánya az adatközlésben és a döntéshozatalban,
pedig ennek a megléte elengedhetetlen lenne nemcsak az ellenőrizhetőség és az ellátórendszer minőségének biztosítása szempontjából, de a lakossági bizalom kiépítéséhez és fenntartásához is.
Különösen az oltások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban már így is nagy a bizalmatlanság – ahogy ez az átoltottsági mutatók megtorpanásából látszik –, és rengeteg téves vagy hiányos információ kering. Az egészen nyilvánvalóan helytelen és utólag sem korrigált adatok közlése viszont különösen rombolóan hathat. (Talán ezt érezhette meg a kommentszekcióban megjelent Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa is, amikor a videó alá beírta, hogy elég a Covid-diktatúrából, és szavazzon mindenki rájuk.)
Ennek a transzparenciahiánynak a legszembetűnőbb példája, amikor egy-egy fontos adatot csak onnan tudhatunk, hogy egy-egy pozícióban lévő ember egy nyilatkozatában megemlíti. Merkely is mondott már be korábban olyan kórházi oltottsági adatot, amelyet aztán az egyetem nem tudott kiadni közérdekű adatigénylésre. De elég csak arra gondolni, hogy két hete Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter is olyan számokat mondott be egy interjúban, amelyek abban a formában nehezen értelmezhetők. (Az Emmi az akkori megkeresésünkre nekünk nem válaszolt, pedig kértük a segítségüket a dolog tisztázásában, helyette a Magyar Nemzetnek küldtek egy olyan magyarázatot, amely a lényegi választ nem adta meg, viszont további kérdéseket vetett fel.)
A hétvégi Merkely-videóban természetesen egyszerű hibáról is szó lehet, egy nyelvbotlásról vagy pillanatnyi figyelmetlenségről, amely bárkivel előfordulhat (még ha szokatlan is, hogy feltehetően egy egész csapat által készített kormányzati videó esetében nem tűnt fel senkinek). De maguknál a számoknál fontosabb az, hogy a hibára napok óta nem reflektál semmilyen illetékes, hiába jelezte több komment is, hogy valami nem stimmel.
A fő probléma pedig itt is az, hogy a gyanús számok épp azért ellenőrizhetetlenek, mert ilyen kulcsfontosságú adatok esetében is kormányzati vagy kormányközeli szereplők alkalmankénti bemondásaira vagyunk utalva.
Merkely a számok közlése előtt azt mondja: „Ma olvastam az adatokat Magyarországon”, de a nézők, azaz Magyarország állampolgárai ezeket az adatokat nem ismerhetik meg, hiába kérte már számos szakértő, politikus és médium, köztük a Telex is, hogy megismerhetővé váljanak. Ha számos más országhoz hasonlóan az ilyen adatokat Magyarországon is rendre közzétennék az illetékes szervek, akkor rögtön világos lenne, hogy mi mehetett félre, mire gondolhatott a költő, és ez az egész egy felejthető nyelvbotlás lenne kódfejtés helyett.
Pedig bizonyára igaza van
Különösen azért igaz ez, mert nagy valószínűséggel maguk az adatok rendben vannak, minden bizonnyal valóban azt mutatják, hogy az oltások jelentősen csökkentik a kórházba és az intenzív osztályra kerülés kockázatát – hiszen a transzparens adatközlésű országok adataiból rendre ez rajzolódik ki –, és egy erről tájékoztató videó segíthetne az oltások iránti bizalmatlanság csökkentésében.
Egyébként közszolgálati jelleggel nézzük meg, hogy ha Merkely valóban arra gondolt, ami a legvalószínűbb, azaz hogy a százezer oltatlanból kórházban lévők aránya 360 százaléka a kétszer oltottak hasonló arányának, akkor ez mit jelenthet a kockázatcsökkentés szempontjából: azt, hogy
a két oltás 72,2 százalékkal csökkenti a kórházba kerülés valószínűségét (1/3,6=0,278, azaz 100-27,8=72,2);
ha pedig az intenzív osztályon 630 százalékkal nagyobb az oltatlanok aránya, akkor a két oltás 84,1 százalékkal csökkenti az intenzívre kerülés valószínűségét.
Az már tényleg csak apróság, hogy a videó egy feliratban azzal a kormányzati szlogennel zárul, hogy „a teljes oltás három oltás”, a videóból mégsem derül ki semmi a három oltásról, Merkely csak a kétszer oltottak esélyeiről, a két adag pozitív hozadékairól beszélt. Pedig az omikron variáns által dominált ötödik hullámban valóban a harmadik oltás jelent biztosabb védelmet a Merkely által is taglalt súlyos megbetegedés ellen.
Cikkünk megjelenése előtt kerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot. Azt kérdeztük tőlük, hogy tudomást szereztek-e már a hibáról, és tervezik-e javítani vagy jelezni. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mik a valós számok, illetve hogy elérhetők-e valahol az adatok, amelyekre Merkely Béla a videóban utalt. Ha kapunk érdemi választ, beszámolunk róla. | A Merkely szereplésével készült oltásnépszerűsítő videó a kormányzati járványkommunikáció állatorvosi lova | Mindez elsősorban nem Merkely személyéről szól – és nemcsak azért, mert ez a konkrét videó is minden bizonnyal számos kézen átment a készítése során. A fő probléma, hogy a magyarországi járványkezelésre általában is jellemző a transzparencia hiánya az adatközlésben és a döntéshozatalban, pedig ennek a megléte elengedhetetlen lenne nemcsak az ellenőrizhetőség és az ellátórendszer minőségének biztosítása szempontjából, de a lakossági bizalom kiépítéséhez és fenntartásához is. Az egészen nyilvánvalóan helytelen és utólag sem korrigált adatok közlése viszont különösen rombolóan hathat. Ennek a transzparenciahiánynak a legszembetűnőbb példája, amikor egy-egy fontos adatot csak onnan tudhatunk, hogy egy-egy pozícióban lévő ember egy nyilatkozatában megemlíti. | null | 1 | https://telex.hu/koronavirus/2022/01/24/kormany-jarvanyugyi-kommunikacio-facebook-video-merkely-bela-adatok-kockazat-oltottak-oltatlanok-korhazba-kerules-hibas-adatok | 2022-01-24 08:50:00 | true | null | null | Telex |
A Városháza-ügyet vizsgáló bizottság hétfői ülésén a Soproni Tamás bizottsági alelnök, momentumos politikus által készített jelentéstervezetet fogadta el a grémium baloldali többsége, amely egyúttal leszavazta a Kovács Péter (Fidesz–KDNP) bizottsági elnök által készített 35 oldalas tervezetet.
Az elfogadott változat azt rögzíti, hogy az ügyben nem született olyan döntés, amely szerint a városvezetés eladja a Városháza épületét. „Egyetlen bizottsági tag sem tudott megjelölni olyan szűkítő feltételt a pályázati kiírásban, amely a hangfelvételeken szereplő +irányított pályázatra+ vonatkozó sejtetéseket alátámasztotta volna” – olvasható továbbá a dokumentumban.
A Kovács Péter által készített összegzés szerint ugyanakkor a Fővárosi Közgyűlés „baloldali többsége és Karácsony Gergely főpolgármester a Városháza eladása kapcsán kirobbant botrány első pillanatától kezdve megpróbálta tagadni és eljelentékteleníteni a nyilvánosságra került tényeket”. Emellett szerinte arra lehet következtetni, hogy Budapest vezetése el akarta adni az épületet, illetve működik jutalékos rendszer „a fővárosi ingatlaneladások körül”, írja az MTI.
A Városháza ügyében felállított fővárosi vizsgálóbizottság munkája ma lezárult, írja a Facebookon Soproni Tamás. Soproni összefoglalója szerint a beidézett személyek meghallgatása és mintegy 5,5 GB terjedelmű dokumentum alapján a bizottság a következőkre jutott:
1. A 2019 októberében megválasztott városvezetés részéről nem született döntés a Városháza eladásáról.
2. A 2019 októbere óta elindított vagy lezárt ingatlanértékesítések dokumentációi alapján a hangfelvételeken szereplő „irányított pályázatra” vonatkozó sejtetéseket nem lehetett alátámasztani.
3. Az ingatlanok eladásában annyian vesznek részt, hogy kizárt lenne titokban tartani.
4. A hangfelvételeken emlegetett „jutalékos rendszert” állítólagosan működtető Berki Zsolt nem ismeri és nem volt kapcsolatban Karácsony Gergely főpolgármesterrel (2019–), Tarlós István volt főpolgármesterrel (2010–2019) és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel (2019–) sem. Berki Zsolt többször találkozott Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyettessel (2010–2019), és a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése iránt érdeklődött. A hangfelvételeken szereplő „jutalékos rendszer” működésére nem találtak bizonyítékot.
5. A vizsgálóbizottság szakértőt hallgatott meg, hogy „a hangfelvételek készítésének, annak összevágásának és nyilvánosságra hozatalának módja milyen egyezést mutat az orosz típusú dezinformációs kampányokkal, illetve ebből levonható-e következtetés arra nézve, hogy a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése összefüggésbe hozható a 2022. évi országgyűlési választásba való esetleges idegen beavatkozás lehetőségével”. Ám ennek részletesebb vizsgálata más állami szervek kompetenciájába tartozik.
Múlt hétfőn a fővárosi önkormányzat eseti, többpárti vizsgálóbizottsága, aminek az a feladata, hogy kivizsgálja a sajtóban Városháza-ügyként elhíresült esetet, Karácsony Gergely főpolgármestert hallgatta meg.
Karácsony elmondta, hogy már a ciklus elején megvolt a szándék, hogy elindítsák a Városháza fejlesztését. 2020 októberében döntés is született a fejlesztés stratégiájáról, ami elindította a Városháza park fejlesztését. A döntés alapjául egy, a főváros vagyonkezelő cége által készített döntés-előkészítő anyag szolgált, ami érveket, alternatívákat tartalmazott. Ezt az anyagot a Városháza nyilvánosságra hozta, a tanulmány utolsó mondatai pedig tisztán mutatják, hogy a főváros nem kívánta az épületet értékesíteni, amit egyébként a törvény szerint meg se tehetne, közölte a főpolgármester. | Se a jutalékos rendszerre, se az irányított pályázatokra nem talált bizonyítékot a Városháza-ügy bizottság | A Városháza ügyében felállított fővárosi vizsgálóbizottság munkája ma lezárult, a bizottság a következőkre jutott: 1. A 2019 októberében megválasztott városvezetés részéről nem született döntés a Városháza eladásáról. 2. A 2019 októbere óta elindított vagy lezárt ingatlanértékesítések dokumentációi alapján a hangfelvételeken szereplő „irányított pályázatra” vonatkozó sejtetéseket nem lehetett alátámasztani. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/24/varoshaza-ugy-vizsgalobizottsag | 2022-01-24 08:16:00 | true | null | null | Telex |
111 millió forintos büntetést szabott ki a Magyar Nemzeti Bank a lélegeztetőgép-bizniszben is felbukkant OTT-One Nyrt.-re. Több hiányosságra és hibára hivatkozik a jegybank:
bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt is büntettek, emellett tiltott piaci manipuláció is felmerült.
A közleményből az is kiderült, hogy feljelentést tettek a Fővárosi Főügyészségen. A jegybank ismertette továbbá, hogy a társaság a korábbi rendkívüli tájékoztatásaival ellentétes híreket nem tette közzé; például azt, hogy egyes közzétett szerződések alapján végül ténylegesen nem végzett érdemi gazdasági tevékenységet, bevétele azokból nem származott.
A korrigáló tájékoztatások elmaradásával a kibocsátó félrevezető jelzéseket adhatott a piac számára, ami piaci manipulációnak minősül. Sőt, súlyosbító tényezőnek számít a piaci manipulációval érintett időtartam hossza és az, hogy a kibocsátó közzétételeinek jelentős részénél találtak rendellenességeket.
A jegybank tavaly áprilisban már felfüggesztette az informatikai cég, az OTT-One Nyrt. részvényeivel való tőzsdei kereskedést, miután a társaság könyvvizsgálója felmondott. Az OTT-One Nyrt. a koronavírus-járvány kezdetén vált ismertté, de a vállalat korábban is létezett. Több névváltoztatás után, már OTT-One néven, leginkább videójelekkel foglalkozott, mobiloperátoroknak, tévétársaságoknak szállított. A járvány 2020-as berobbanásakor az OTT-One is megjelent a gyorsan végrehajtott lélegeztetőgép-beszerzések idején. A tavaly áprilisi felfüggesztés után részletesen foglalkoztunk az nyrt.-vel, lapuknak a cég vezetése el is mondta erről a saját értelmezésüket. | 111 millióra büntette a jegybank a lélegeztetőgép-beszerzésekben is érintett céget | 111 millió forintos büntetést szabott ki a Magyar Nemzeti Bank a lélegeztetőgép-bizniszben is felbukkant OTT-One Nyrt.-re. Több hiányosságra és hibára hivatkozik a jegybank: bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt is büntettek, emellett tiltott piaci manipuláció is felmerült. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/01/24/megbuntette-a-jegybank-a-lelegeztetogep-beszerzesekben-is-erintett-vallalatot | 2022-01-24 08:23:00 | true | null | null | Telex |
2021. június 30. – 08:05
2295
Ott volt, ott van, de vajon meddig lehet még a jövőben is a tőzsdeparketten az Ott-One Nyrt. Tavaly úgy tűnt, hogy a cég megfogta az isten lábát: milliárdos egészségügyi üzleteket kötött, lélegeztőgépeket és maszkokat vett Kínából, láthatóan jó kapcsolatba került a magyar állammal. Aztán idén robbant a bomba: a cég könyvvizsgálója csalás gyanúját jelezve felmondott. A cég vezetése megosztotta velünk a saját értelmezését.
Szereted a fontos gazdasági sztorikat? Az utánajárásokat? Legyél te is a Telex támogatója, hogy még több hasonló anyagunk készülhessen!
Régóta a Budapesti Értéktőzsdén forognak egy kicsi cég, az Ott-One Nyrt. papírjai. A társaság most igazán különös ex-lex állapotba került. A részvények kereskedését felfüggesztették, mert a cégnek nincs könyvvizsgáló által auditált tavalyi mérlege, ugyanis az eddigi auditor, Gyapjas István felmondott, ráadásul csalás gyanújáról adott jelzést.
A cég egyelőre nem talált új könyvvizsgálót. Úgy tudjuk, hogy a társaság igazságügyi szakértővel is szeretné átvizsgáltatni a kifogásolt folyamatokat, miközben vélhetően valamilyen nyomozás is zajlik a feljelentés után. Nem éppen kecsegtető jövőkép. Megkerestük a cég vezetőit, hogy segítsenek értelmezni a helyzetet.
Egy kis előzmény
Az Ott-One Nyrt. jogelődje a 2010-ben tőzsdére lépő Hybridbox Nyrt. volt. Ez a cég valamifajta Netflix-jellegű streamingszolgáltatást tervezett a magyar piacon. Ez nem jött be, utána nevet változtattak (Fuso Nyrt.-re), de az újabb próbálkozás sem volt sikeres.
Újabb névváltoztatás után, már Ott-One néven, a társaság leginkább videójelekkel foglalkozott, mobiloperátoroknak, tévétársaságoknak szállított.
Így például a TV2-nek (a Spíler-csatornák videostreamingjét), vagy közreműködő félként a Columbia Picturesnek,
egy horvát partnernek a Google Drive-hoz hasonló szolgáltatást fejlesztett,
de olyan izgalmas projektekben is részt vett, mint például a kolumbiai hadseregnek szánt vénaszkenner alapú rendszer és mesterséges intelligencia alapú növényzetfelismerő (kokacserje-azonosító) rendszer szállítása.
Korábban a G7 alaposabban is elemezte ezt a korszakot.
Beüt a Covid
Mint Májer Bálint, a cég vezetője a Telexnek elmesélte, ekkor még közvetlenül egészségügyi eszközökkel nem foglalkozott a cég, de 2019-ben online egészségügyi oktatással és kínai kapcsolatépítéssel már igen.
2020 márciusában aztán beütött a Covid, a lakosság rizsért, tésztáért és vécépapírért rohangált, az államok pedig maszkért és lélegeztetőgépekért. Az egészségügyi eszközök (medical devices) amúgy alaphelyzetben egy nagyon konzervatív piac, itt nem engedhető meg az, hogy valami elromlik vagy leáll. Olyan ez, mint a repülés, mindennek bombabiztosnak kell lennie.
Ám ebben a fázisban a kormányok előtt a bergamói intenzív osztály rémes képei peregtek le, mindenki bármi áron gépeket szeretett volna venni, ezért óráról órára mentek fel a kínai árak. Az eladók szinte bármilyen feltételt szabhattak, a teljes vételárat előre kérhették, mégis, aki csak tudta, lekötötte a kapacitásaikat.
A beszerzési feladatot itthon a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapta meg, a külügyi, vagyis a diplomáciai világ úgyis eléggé leállt, senki nem repült, így a külgazdasági feladatokkal is ellátott minisztérium tényleg ráállhatott a beszerzésekre. A 444.hu írt arról, hogy kik vásároltak ekkor lélegeztetőgépeket.
A vevők
A listán vannak külföldi (kínai, maláj, szlovák, izraeli, szlovén) cégek is, de vannak magyarok is, köztük egyetlen tőzsdei társaságként bukkant fel az Ott-One Nyrt.
Mint hallottuk, a korábbi külföldi üzletek miatt volt a cégnek már kapcsolata a KKM-mel, míg egy partnercég (nem tudjuk, hogy pontosan ki) ígért kínai beszerzési forrást. Vagyis egy négyelemű lánc kezdett felállni, kínai gyártó, tőle vásárló cég, az Ott-One és a KKM. Májer Bálint elmondta a Telexnek, hogy többször is adott ajánlatot a KKM-nek, jelezve, hogy az csak két óráig él. Akkoriban, mint írtuk, óráról óra változtak a feltételek, nehéz volt ezt a helyzetet elfogadtatni a megrendelőkkel, de végül a KKM elfogadta a körülményeket és az egyik ajánlatot, így „leütötték” a dealt.
Májer Bálint elmondta, hogy
„Nem ez volt életünk legszigorúbb szerződése, de nem is voltak normális viszonyok. Az állam segítséget várt, nem feszült rá a szigorú kötbérezésre vagy egy közbeszerzés kiírására, arra egyszerűen nem volt idő.”
A cégvezető szerint a magyar állam összesen 15 ezer kínai gépet hozatott be, az Ott-One Nyrt. ára volt az egyik legalacsonyabb a hasonló tudású gépek között.
A pontos dealek
Mivel a cég tőzsdén jegyzett, így a különböző közzétételekből kiderülnek a pontos feltételek is.
1. Először a KKM megbízásából vett a cég 500 lélegeztetőgépet, 4.7 milliárd forint értékben.
2. Majd a Duna Aszfaltnak vásárolt 100 ezer maszkot 120 millió forintért.
3. Végül az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) vásárolt maszkot, lélegeztetőgépet és kiegészítő berendezéseket 7,7 milliárd forintos összesített áron.
A három ügyletből kettő esett 2020-ra, amely évben a cég forgalmának 80-90 százalékát tették ki az egészségügyi eladások. A társaságnak korábban az informatikai projektjein magasabb profitja volt, mint az eszközkereskedelmen. Az Ott-One a gépimporton is keresett pénzt, de a befektetők szerint nem eleget, erről a Portfolio.hu portálján a társaságról szóló fórumban lehet sokat olvasni.
Könyvvizsgáló-szerződésfelmondás
Úgy tűnt tehát, hogy 2020-ban a társaság addig soha nem látott árbevételt ért el, láthatóan közel került a magyar államhoz, eljött a Kánaán – gondolhatnánk. Ehelyett a cég ma azért küzd, hogy egyáltalán működhessen.
A válság úgy kezdődött, hogy az auditor felmondta a szerződését. Gyapjas István, a cég könyvvizsgálója már ötödik éve vizsgálta a társaság könyveit, a 2021-es évben azonban felmondta a megbízását.
Az Ott-One vezetői úgy emlékeztek, hogy minden évben volt olyan téma, amibe a könyvvizsgáló jobban elmélyedt, de alapvetően minden zajlott a megszokott rendben.
Az éves auditra folyamatosan készült a társaság és a könyvvizsgáló. Utóbbi március közepéig nem jelzett problémát, de valóban voltak kérdései. Az egyik online konferencia-beszélgetés után a könyvvizsgáló jelezte, hogy egy vezetői levelet szeretne írni a cégnek, ami két hét múlva meg is érkezett.
Csalás gyanúja
A levél valójában felmondónyilatkozatot tartalmazott. A megbízás visszaadásának pontos okait nem ismerjük. Gyapjas Istvánt megkerestük, ő készségesen segített a nyilvánosan elérhető linkek összegyűjtésével és a könyvvizsgálói munkát, a feladatok leírását bemutató anyagokkal, de azt is jelezte a Telexnek, hogy a konkrét ügyről nem adhat tájékoztatást.
Erről az Ott-One sem tudott részleteket feltárni, annyit közölt, hogy nem értettek egyet a megállapításokkal, igazságügyi szakértőt kértek fel, hogy független szakember is segítsen értelmezni a helyzetet, amelyet az MNB felszólítására így mutatott be a cég egy elég keményen hangzó közleményben a tőzsdei közvéleménynek:
„A könyvvizsgáló megítélése szerint több olyan, a vizsgált időszakban előforduló jelentős értékű ügyletet azonosított, melyekkel kapcsolatban a részére átadott dokumentumok, bizonylatok önmagukban nem voltak elegendők arra, hogy az azokon szereplő gazdasági eseményekről és a hozzájuk tartozó, részére átadott könyvviteli és analitikus nyilvántartásokból kellő bizonyosságot szerezzen arról, hogy azok és a majd az azokból készült pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz, akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást.”
Már ebben a mondatban is felmerül a „csalás” kifejezés, de volt folytatás is:
„Mivel a bizonylatok ellentmondók, és a vezetés, illetve partner ellenjegyzése mindkét típusú bizonylatokon szerepel, valamint a nem a beszámoló alátámasztására szánt bizonylat tartalmi közlése már befektetők részére és a hatóság részére is megtörtént, ezért könyvvizsgálóként úgy ítéljük meg, hogy a gyanított csalás fennállhat, illetve az adott partnerrel egyéb gazdasági ügyletek is előfordultak és folyamatban van, így valószínűsíthető, hogy a csalás esete nem elszigetelt jelenség lehet.”
Felfüggesztés
Csalás? Hát, ez nagyon nem hangzik jól. És valóban, április 16-án a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fel is függesztette a részvény tőzsdei kereskedését.
Ha a korábbi években nem volt gond az audittal, és a könyvvizsgáló évről évre meghosszabbította a szerződését a társasággal, csak a „lélegeztetőgépes” évben merült fel a csalás gyanúja, akkor eléggé adódik a feltételezés, hogy a konkrét ügy, vagyis a csalás gyanúja ehhez kötődik.
A cég ezt nem kommentálhatta, de hallottunk olyan vélekedést is, hogy teljesen másról van szó. Ezt az említett igazságügyi szakértői megbízás majd tisztázhatja, mert annak tárgya nyilván a problémás kérdés lesz.
Az Ott-One cégvezetése többszöri visszakérdezésünkre is csak azt mondja erről, hogy a törvényi szabályozások miatt „nem részletezheti” azt, hogy mi a könyvvizsgáló által kifogásolt gazdasági esemény. Csak a nyilvánosságra hozott általános megfogalmazással szolgálhatnak.
Mint már említettük, maga a könyvvizsgáló sem fejthette ki részletesebben az ügyet, mert ő arról egyáltalán nem beszélhet. Mindenesetre büntetőfeljelentés is történt, így vélhetően nyomozás is zajlik.
Róka fogta csuka
Laikusként elég hihetetlennek tűnik, de a cég és az auditor ötéves munkakapcsolata így végződött. Vagyis állítólag a felmondónyilatkozat után már informális kommunikáció sem volt a két fél között, csak amolyan jogi levélváltás, ebben a cég nem ismerte el a szabálytalanságokat, és felszólította a könyvvizsgálót arra, hogy igenis végezze el az auditot.
Az Ott-One-nak most nincs könyvvizsgálója. Az MNB felszólította ugyan a céget, hogy auditáltassa a 2020-as mérlegét, de a cég könyvvizsgálatát eddig senki nem vállalta el.
Az Ott-One a könyvvizsgálói kamarához fordult, illetve a Pénzügyminisztérium lenne jogosult eljárni, de könyvvizsgálót kényszerből nem rendelhet ki senki. Ez ugyanis nem olyan, mint a vádlottakat megillető védőügyvéd. Inkább olyan ez, mintha valaki vállalkozni szeretne, de egyetlen bank sem szeretne számlát nyitni az illetőnek, akkor az emberünk végül nem tud majd vállalkozni, mert senki nem kötelezheti egyik bankot sem, hogy nyisson számlát.
Patt
Az Ott-One Nyrt. tehát jelenleg gőzerővel szakértőket és könyvvizsgálót keres. A kibocsátók auditját csak kibocsátói minősítéssel is rendelkező auditor vállalhatja el, ebből pedig szűk a merítés, jelenleg 47-en vannak csak.
Úgy tudjuk, hogy e körből a cég igyekszik mindenkit megkeresni. Aki eddig reagált, az még nem vállalta el a feladatot, volt, aki jelezte, hogy leterhelt, mások még nem reagáltak.
Ha ezt nem sikerül megoldani, akkor egy idő után akár törölhetik is a céget a tőzsdei terméklistáról, de ez nem tűnik gyors folyamatnak, a Kartonpack Nyrt. például már hosszabb ideje ilyen mulasztásban van. Ha mégis ez történne, az paradox módon annyiban még segíthetné is a társaságot, hogy onnan már könnyebb auditort találni, hiszen szélesebb a merítés.
A cég vezetőinek és befektetőinek azonban nagyon nem érdeke, hogy odalegyen a nyilvános lét. Az idő nem a társaságnak dolgozik, mindenesetre a kisbefektetők hozzászólásaiból az látszik, hogy kettős remény él egymás mellett:
vagy rendeződjön a részvénytársaság sorsa,
vagy legalább derüljön már ki több a csalás gyanújáról.
Talán akkor a kínai egészségügyi eszközbeszerzések világáról is több információja lesz a közvéleménynek.
Partnereinktől | Csalás gyanúja a lélegeztetőgép-beszerzőnél: a Telexnek megszólalt a társaság vezetése | Ott volt, ott van, de vajon meddig lehet még a jövőben is a tőzsdeparketten az Ott-One Nyrt. Tavaly úgy tűnt, hogy a cég megfogta az isten lábát: milliárdos egészségügyi üzleteket kötött, lélegeztőgépeket és maszkokat vett Kínából, láthatóan jó kapcsolatba került a magyar állammal. Aztán idén robbant a bomba: a cég könyvvizsgálója csalás gyanúját jelezve felmondott. A cég vezetése megosztotta velünk a saját értelmezését. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/06/30/csalas-gyanuja-a-lelegeztetogep-beszerzonel-a-telexnek-megszolalt-a-tarsasag-vezetese | 2021-06-30 08:51:00 | true | null | null | Telex |
olvasási idő
6 perc
megjelent
2022.01.21. 04:30
A korábbi vizsgálatok a NAV-ot és az ORFK-t nevesítették, mint a magyar állam részéről biztosan sáros intézményeket. | Magyarország uniós támogatást bukhat a Microsoftot érintő korrupciós ügy miatt | A korábbi vizsgálatok a NAV-ot és az ORFK-t nevesítették, mint a magyar állam részéről biztosan sáros intézményeket. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220121_microsoft_ugy_nyomozas_olaf | 2022-01-21 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
olvasási idő
1 perc
megjelent
2022.01.23. 09:10
Zakarya Hamdan, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett Sameer Hamdan testvére már korábban is jelentős szereplő volt a budapesti turisztikai piacon.
Nemzetközi lapszemle: Orbán kitörni próbál a politikai senkiföldjéről, erről szól a kijevi útja
lapszemle
2024.07.03. 08:4018 perc
Több nemzetközi lap - a New York Timestól a Timeson át Le Figaróig - Orbán Viktor kijevi útját elemzi. A Die Presse szerint a magyar EU-elnökség folyamatos kármentés lesz. A Spiegel Orbánék új pártszövetségéről ír. A Die Welt főszerkesztője szerint hiba, hogy az uniós posztok elosztásánál semmibe vették Giorgia Melonit. A nagy amerikai lapok továbbra is a Biden-Trump-tévévitát és annak következményeit tárgyalják. A Financial Times szerint - a következmények ismeretében - egyre vakmerőbbnek tűnik Emmanuel Macron hazardírozása. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | A Rogán Antalhoz közel álló milliárdos jordán üzleti kör most a Várban jelent meg | Zakarya Hamdan, a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett Sameer Hamdan testvére már korábban is jelentős szereplő volt a budapesti turisztikai piacon. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202203_electroconcept_budai_varbusz | 2022-01-23 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Európai Bizottság előzetes következtetést adott ki a magyar kormány tavaly áprilisi döntésével kapcsolatban, amikor megvétózták, hogy a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az Aegon csoport magyar leányvállalatait – közölte a testület.
Az Aegon amerikai pénzügyi nehézségek miatt 2020. november 29-én állapodott meg arról, hogy 830 millió euróért eladná magyarországi, lengyelországi, romániai és törökországi biztosítási, nyugdíjbiztosítási és vagyonkezelési üzletágát a VIG-nek. A magyar Belügyminisztérium azonban egy célzott törvénnyel megvétózta a tranzakciót, viszont a tervezett felvásárlást az Európai Bizottság feltétel nélkül engedélyezte.
Piaci források szerint a kormány szándéka az lehetett a vétóval, hogy a biztosítási szektorban is elkezdjen felépíteni egy „nemzeti bajnokot”. Ebbe az irányba mutatott a kormány következő lépése: karácsony előtt derült ki, hogy megállapodott a magyar kormány és az osztrák Vienna Insurance Group között az Aegon Biztosító eladásáról. A leírtak szerint a magyar állam 45 százalékos részesedést szerez a magyar Aegonban, valamint az Unioin Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-ben.
Az Európai Bizottság tavaly október végén indított vizsgálatot az ügyben. Most azt közölték, hogy az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében a bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálata tekintetében, a tagállamok pedig nem alkalmazhatják nemzeti jogszabályaikat ezekre az ügyletekre. A tagállamok csak akkor hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében, ha ezek az intézkedések összeegyeztethetők az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és ha az intézkedésekről a tagállam – néhány kivételes esettől eltekintve – tájékoztatja az Európai Bizottságot – írják.
A bizottság szerint megalapozott kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés Magyarország jogos érdekeinek védelmére irányul-e. Úgy látják: Magyarország érvelése nem kielégítő, és hogy az országnak a döntés meghozatala előtt tájékoztatnia kellett volna az Európai Bizottságot a felvásárlás tervezett megvétózásáról, és a jóváhagyását kellett volna kérnie. Azt is hozzátették, a magyar vétó összeegyeztethetetlen az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelettel, mivel sérti a letelepedés szabadságát.
A Bizottság felkérte Magyarországot, hogy 10 munkanapon belül válaszoljon a felvetésekre. Amennyiben a válasz nem kielégítő, abban az esetben végleges döntést hozhatnak az ügyben. | Európai Bizottság: Magyarország megsértette az uniós jogot az Aegon-felvásárlásnál | Brüsszel szerint Magyarország nem vétózhatta volna meg az Aegon Biztosító eladását. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220120_europai_bizottsag_aegon_felvasarlas_vienna_ag | 2022-01-20 17:13:00 | true | null | null | HVG |
Egy, a romák szavazatainak megvásárlására utaló hangfelvétel a maga nyerseségében mutatja, miért fontos – ha fontos – a kormánynak a cigányság.
Érti vajon a kommunistázó Lázár János, hogy amikor Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz továbbítja a kastélytörvényt, akkor azt Orbán Viktor engedélyével teszi? – kérdezi szerzőnk. Vélemény. | Minden jel szerint leveri a Fidesz az Országos Roma Önkormányzat függetlenségi harcát | Egy, a romák szavazatainak megvásárlására utaló hangfelvétel a maga nyerseségében mutatja, miért fontos – ha fontos – a kormánynak a cigányság. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202202__romapolitika__megfigyeles__voksvasarlas__elzarkoztatas | 2022-01-17 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Ahogy halad az uniós közbeszerzési értesítő a tavaly év végi tendernyertes hirdetmények közzétételével, úgy lesz egyre izmosabb Mészáros Lőrinc cégbirodalmának decemberi nyeresége. A kedden kikerült újabb bejegyzés szerint ugyanis
Mészáros ZÁÉV Építőipari Zrt.-je vitte a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztésének második ütemét, nem kevesebb, mint 69,7 milliárd forintért.
A gigaprojektet a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írta ki, a felek december 17-én írták alá a szerződést. A feladatcsomag eléggé sokrétű. A ZÁÉV-nek a pénzért a következőket kell felépítenie a TE Alkotás úti telepén:
atlétikai csarnok 400 férőhelyes lelátóval, VIP helyiséggel, szeminárium helyiséggel és az atlétika sportág kiszolgálóterületeivel (öltözők, vizesblokkok), 50,2 m fesztávú tetővel
uszoda 200 fős lelátóval, 50 méteres versenymedencével, 25 méteres tanmedencével, wellnessfunkcióval, konditeremmel, szemináriumi helyiséggel és "az úszásoktatás magas szintű kiértékelő helyiségével"
sportterasz az uszoda és az atlétikai csarnok tetején, futókörrel és különböző, rekreációs sportolást szolgáló burkolt sportfelületekkel kialakítva
tornacsarnok épülete, benne ritmikus gimnasztikai edzőteremmel és a küzdősportok tereivel
sporthotel 53 kétfős szobával, reggelizőhelyiséggel, melegítőkonyhával
kollégium-diákhotel 224 szobával, 400 férőhellyel
parkolóház 198 autónak és 5 motornak
labdajáték-csarnokok
lőtér
vívóterem
történeti kert
A teljes beruházás összesen 50 ezer négyzetméteren valósul meg, ebből a sportlétesítményeké 30 ezer, a szállásoké közel 14 ezer.
A nyílt eljáráson csak a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. indult a Mészáros-cég ellen, de ezúttal alulmaradt a küzdelemben. Paár azonban nem bánkódhat túlzottan, mert a szintén hozzá tartozó Magyar Építő Zrt. tavaly december 13-án mégiscsak leszerződött egy 3,9 milliárd forintos munkacsomagra az Új Néprajzi Múzeummal – pont a ZÁÉV-vel közösen. A ZÁÉV-nek pedig különösen mesésen zárult 2021, mert szintén decemberben egy 5,3 milliárdos munkára is leszerződtek a Garancsi István köreihez tartozó Market Építő Zrt.-vel együtt zászlórúdállításra és várfalrenoválásra a Citadellában. | Közel 70 milliárdért fejleszti a Testnevelési Egyetem kampuszát Mészáros Lőrinc vállalata | Sikerrel zárta 2021-et a ZÁÉV, sikerrel nyitja 2022-t is.
Ahogy halad az uniós közbeszerzési értesítő a tavaly év végi tendernyertes hirdetmények közzétételével, úgy lesz egyre izmosabb Mészáros Lőrinc cégbirodalmának decemberi nyeresége. A kedden kikerült újabb bejegyzés szerint ugyanis
Mészáros ZÁÉV Építőipari Zrt.-je vitte a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztésének második ütemét, nem kevesebb, mint 69,7 milliárd forintért. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220118_Kozel_70_milliardert_fejleszti_a_Testnevelesi_Egyetem_kampuszat_Meszaros_Lorinc_vallalata | 2022-01-18 10:39:00 | true | null | null | HVG |
Mészáros Lőrinc családi vállalata, a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság tenderét a Mezőhegyesi Ménesbirtokhoz tartozó öntözőrendszer fejlesztésére, olvasható az uniós közbeszerzési értesítő keddi bejegyzésében. A közbeszerzés értéke 21,9 milliárd forint.
A hivatalosan az Apátfalva-Mezőhegyesi Öntözőrendszer fejlesztésének első üteme névre hallgató kiírás feladatsora messze nem csak a Lázár János által igazgatott ménesbirtok területére korlátozódik. A projekt keretében összesen 11 környező településen kell szivattyútelepet fejleszteni, és több, a települések között húzódó összekötő csatornát is helyre kell pofozni. Konkrétan bontás, kotrás, depóniaépítés, fóliaszigetelés, egyéb mederburkolat építése, műtárgyépítés, -felújítás, -bontás és szivattyútelep-építés, -bontás szerepel a munkálati menüsoron. Ki kell építeni két víztározót is, valamint telepíteni kell 49 monitoring rendszert, ki kell alakítani vízhozam-vízszint mérőhelyeket is.
A nyílt eljáráson két kihívója volt Mészároséknak, a nagykanizsai Szabadics Építőipari Zrt. és a nyíregyházi KÖTIVIÉP'B Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft., de az ő ajánlatuk drágább is volt: a kanizsaiak munkái 22,3, a nyíregyiek tevékenységei 23,2 milliárd forintba kerültek volna. | 22 milliárdért fejlesztenek öntözőrendszert Mészáros Lőrincék a Lázár János-féle ménesbirtokhoz | Tizenegy környező településen kell munkálkodni ahhoz, hogy a vágyott színvonalon áramolhasson a térségben a víz. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220118_22_milliardert_fejlesztenek_ontozorendszert_Meszaros_Lorincek_a_Lazar_Janosfele_menesbirtokhoz | 2022-01-18 11:11:00 | true | null | null | HVG |
Nettó 22 milliárd forintos ajánlattal a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Építő- és épületkarbantartó (Épkar) Zrt. alkotta konzorcium nyerte el a „BVSC-Zugló Sportcentrum Komplex Fejlesztése keretében: Labdarúgó Stadion, Többfunkciós Versenycsarnok, Küzdősport Edzőcsarnok és kapcsolódó külső létesítmények építése” tárgyban kiírt közbeszerzést – vette észre az rtl.hu az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben megjelent dokumentumokban.
A beruházást a Mészáros gyerekek végezhetik, mivel a Fejér B.Á.L. Zrt. és az Épkar Zrt. is hozzájuk köthető. A megbízás áfával növelt értéke 27,9 milliárd forint.
A közbeszerzés a BVSC Szőnyi úti komplexumára vonatkozik, amelyet egy Rákosrendező felé található telekkel bővítenek az rtl.hu szerint.
A Szőnyi úti sporttelepen egy új futball stadion mellett épül egy új, bruttó 4300 négyzetméteres, multifunkciós versenycsarnok 432 fős fedett lelátóval és napelemrendszerrel, továbbá egy új küzdősport edzőcsarnok is. Az épületek körül utakat, parkolókat, zöldfelületeket is kialakítanak.
A BVSC-Zugló elnöke Szathmáry Kristóf fideszes politikus, tiszteletbeli elnöke pedig Karácsony Gergely, korábbi zuglói polgármester, aki most Budapest főpolgármestere. | Mészáros gyerekei hasítanak, 22 milliárdból építenek sportlétesítményeket Zuglóban | A munkára kiírt közbeszerzést konzorciumban nyerték el a felcsúti nagyvállalkozó gyerekei. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220119_meszaros_lorinc_konzorcium_stadion_sportletesitmeny_zuglo | 2022-01-19 16:59:00 | true | null | null | HVG |
Feljelentést tett Donáth Anna és Hadházy Ákos az Európai Bizottságnál, mert szerintük tiltott állami támogatást kapott a 4iG
Az MFB és az MNB is vásárolt a 4iG kötvényeiből, ami a két politikus szerint tiltott állami támogatásnak minősülhet. Két további kérdéssel is az Európai Bizottsághoz fordultak.
Az Európai Bizottságtól kéri a 4iG Nyrt. finanszírozásának és kivételezett helyzetének kivizsgálását Donáth Anna, a Momentum elnöke és Hadházy Ákos parlament képviselő. Úgy gondolják ugyanis, komoly nemzetbiztonsági kockázatot rejt, ha ennyi kritikus infrastruktúra kerül egyetlen magántulajdonos kezébe.
A két politikus három témát sorolt fel, amiben a testület álláspontját kérik:
összeegyeztethető-e az uniós joggal a versenyjogi szabályok alól felmentést biztosító „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást” lehetővé tevő jogszabály (a DIGI felvásárlását például nem kellett vizsgálnia a versenyhivatalnak, mert a tranzakció megkapta ezt a minősítést a kormánytól),
van-e közvetlenül európai versenyjogi vonzata a 4iG terjeszkedésének, mert ha igen, akkor azt az Európai Bizottságnak is vizsgálnia kell,
tiltott állami támogatásnak minősül-e a 4iG kötvényeinek lejegyzése – az MFB 100 milliárd, az MNB pedig 84,45 milliárd forint értékben finanszírozta így a céget.
Emlékezetes, tavaly decemberben a 4iG bejelentette, hogy 350 milliárd forint értékű kötvénykibocsátásra készül a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett növekedési kötvényprogramban – mindezt fél órával az előtt közölték, hogy az MNB szólt, a már folyamatban lévő ügyletek lezárása után nem vesz több kötvényt.
A két politikus szerint 4iG végső célja az állami műsorszóró cég, az Antenna Hungária bekebelezése, hogy ezzel megkerülhetetlen szereplővé váljon a hazai infokommunikációs piacon. Ha létrejön az üzlet, ez azt jelentené, „Orbán Viktor bizalmasának kezében lenne a műsorszórás, az állami gerinchálózat (az MVN Net Zrt.), a műholdas kommunikáció (Hungaro Digitel) és az optikai hálózat (Invitech) jelentős része, illetve a Telenor mobilszolgáltató legalább 25 százalékos üzletrésze” – írták.
2021. december. 23. 12:18 hvg.hu Vállalkozás
Nemzetstratégiai jelentőségű lett, így a GVH-nak nem kell megvizsgálnia a 4iG és a Digi összefonódását
A kormány így döntött, aminek köszönhetően Jászai Gellért 4iG-je nem ütközhet akadályokba, hogy megszerezze a szolgáltatót.
2021. december. 14. 16:18 hvg.hu Vállalkozás
Fél órával azelőtt jelezte a 4iG, hogy 350 milliárddal száll be a jegybank kötvényprogramjába, hogy az MNB közölte, nem vesz több kötvényt
Az MNB nem vásárol újabb vállalati kötvényeket a növekedési kötvényprogramban, de a folyamatban lévő tárgyalásokat még realizálja – jelentették be fél órával az után, hogy a 4iG közölte, 350 milliárd forint összértékben készül kötvényeket kibocsátani ennek a programnak a keretében. | Donáth Anna és Hadházy Ákos szerint tiltott állami támogatást kapott a 4iG | Az MFB és az MNB is vásárolt a 4iG kötvényeiből, ami a két politikus szerint tiltott állami támogatásnak minősülhet. Két további kérdéssel is az Európai Bizottsághoz fordultak. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220119_Feljelentes_Donath_Anna_Hadhazy_Akos_tiltott_allami_tamogatas_4iG | 2022-01-19 08:56:00 | true | null | null | HVG |
Dorosz Dávid, Pest megye 5. számú választókerületének közös ellenzéki képviselőjelöltje Facebook-bejegyzésben közölte, kikérték az adatokat: már biztos, hogy a bevételeknek csak 2 százaléka származhatott a jegyeladásból a vadászati kiállításon. Többek között ezt írta:
261 ezer jegyet se adtak el az 555 ezer belépőnek, így elég sok lehetett a kedvezményes csoportos és családi jegy. Ráadásul 31 európai ország nyugdíjasai és diákjai is jogosultak voltak az 50%-os kedvezményes jegyre. Egyetlen magyar látogatótól sem sajnáljuk ezt a kedvezményt, de jól látszik, hogy a valódi jegybevétel a 2%-ot is nehezen érhette el.
Kikértük az adatokat: már biztos, hogy a költségeknek jóval kevesebb mint 2,5 százaléka származhatott a jegyeladásból a…
Közzétette: Dorosz Dávid – 2021. december 10., péntek | A bevételeknek csupán a 2 százaléka származhatott a jegyeladásból a vadászati kiállításon | Többek között ezt írta:
261 ezer jegyet se adtak el az 555 ezer belépőnek, így elég sok lehetett a kedvezményes csoportos és családi jegy. Ráadásul 31 európai ország nyugdíjasai és diákjai is jogosultak voltak az 50%-os kedvezményes jegyre. Egyetlen magyar látogatótól sem sajnáljuk ezt a kedvezményt, de jól látszik, hogy a valódi jegybevétel a 2%-ot is nehezen érhette el. | null | 1 | https://thevip.hu/2021/12/10/a-beveteleknek-csupan-a-2-szazaleka-szarmazhatott-a-jegyeladasbol-a-vadaszati-kiallitason/ | 2021-12-10 11:14:00 | true | null | null | VIP |
A magyar kormány az elmúlt év novemberében megalapította a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft.-t (NAVÜ) azzal a feladattal, hogy gyűjtse össze és hasznosítsa a Magyarországon nyilvánosan elérhető adatokat. Az ügynökség bármilyen közintézménytől kérhet adatokat, amelyeknek azt a rendelkezésére kell bocsátania. Jelenleg az elérhető adatok feltérképezésével foglalatoskodnak, hogy kiderítsék, mi az, ami ebből eladható - kezdi a közadatok magyarországi kezelésének gondjait firtató cikkét a Balkan Insight.
A NAVÜ további feladata, hogy segítse a közintézményeket az adatok tárolásában és abban, hogy azokat rendelkezésre bocsássák a mesterséges intelligenciára (AI) épülő technológiák fejlesztéséhez. Ez utóbbit a kormány 2020 májusában elfogadott AI-stratégiával összhangban kell támogatniuk. A szervezet a szintén újonnan alapított Nemzeti Adatvagyon Tanács felügyelete alatt működik, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal, Pintér Sándor belügyminiszter és Palkovics Lácszló innovációs és technológiai miniszter vezet.
A szakértők szerint itt kezdődnek a problémák: a magyar szakemberek egy részét ugyanis erősen aggasztja az Orbán-kormány "nagyvonalú" viszonyulása a személyiségi jogok védelméhez, mióta a Fidesz 2010-ben nyolc év kihagyás után visszatért a hatalomba. Ezek a szakértők nem igazán bíznak a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kormánytól való függetlenségében sem.
Európai szabályozás?
Az Európai Bizottság 2020 februárjában adott ki egy állásfoglalást az adatok feldolgozásáról. E szerint 2025-re ötszörösére nő a világon keletkező adatok mennyisége a 2018-as mennyiséghez képest és az adatközpontok mellett megnő a decentralizáltan, az autókban, az otthonokban keletkező információk mennyisége. A bizottság szerint a mesterséges intelligencia kezeléséhez közös európai megközelítésre lenne szükség.
A nemzeti kezdeményezések a jogi bizonytalanság kockázatával járnak, gyengítik az állampolgárok bizalmát az adatkezelésben és fékezik az európai gazdasági AI-re alapozott közös fejlődését. Ezért közös rendszert javasolnak a FAIR (Findable Accessible Interoperable and Reusable, azaz megtalálható, hozzáférhető, átjárható és újrahasznosítható) adatkezeléséhez.
Ellentétes vélemények
Gál András Levente, az állami tulajdonú Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. igazgatója egy korábbi interjújában arra utalt, hogy újabb feszültséget okozhat a magyar kormány és az Európai Bizottság kapcsolatában, ha az utóbbi javasolná az európai polgárok adatainak közös rend szerinti kezelését. Ez a platformok pluralizmusának tilalmaként lenne értékelhető. A szabad, nyílt adathozzáférést "adatkommunista utópiának" minősítette.
Alexin Zoltán, a Szegedi Egyetem adatbiztonsággal foglalkozó professzora azonban úgy látja, hogy az a hozzá nem értés, amivel a NAVÜ kezeli a személyes adatokat, kérdésessé teszi az ügynökség szakszerű működését. Úgy látja, hogy a magyar állam óriási mennyiségű adatot gyűjt össze, mert ezzel szemben nincs alkotmányos védelem. Nem is törődnek azzal, hogy ez aggályos, és ha kívülről kifogásolják ezt, nem változtatnak a gyakorlatukon. A legjobb esetben a NAVÜ névtelen adatokat fog eladni, de még ez is óriási adatgyűjtést igényel. | Újabb front nyílhat a kormány és az EU háborújában az állampolgári adattulajdon miatt | Újabb konfliktus forrása lehet a magyar kormány és az Európai Bizottság között, hogy az utóbbi úgy látja, európai szinten kellene szabályozni a nyilvánosan hozzáférhető adatok gyűjtését és felhasználását. Enélkül megbízhatatlan, átláthatatlan, a politikai hatalom ellenőrzése alatt álló nemzeti rendszerek jöhetnek létre, amire a magyar adatvédelmi szakemberek egy része szerint máris példát ad a magyar kormány megoldása. | null | 1 | https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/kormany-adatvedelem-europai-bizottsag-adatok-eladasa-navu.744759.html | 2022-01-26 16:16:52 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A 37 éves Czéh-Tóth Márk 2017-től lett megkerülhetetlen szereplő a pécsi turizmusban: a Tiborcz István barátjaként, üzlettársaként és számos helyi trafik-koncesszió birtokosaként emlegetett jogász-vállalkozó érdekeltségébe tartozó Hotel Nick Kft. mindössze 120 millió forintért vette meg az önkormányzati vagyonkezelőtől a lestrapált állapotú, de a pécsi főtértől csak néhány méterre lévő Aranyhajó hotelt. Pécs akkori fideszes polgármestere, Páva Zsolt lemondott a város elővásárlási jogáról.
2020 januárjában egy másik nagy és hasonlóan leharcolt hotelt vett meg Czéh-Tóth Márk másik, Hotel Palatinus Kft. nevű cége. A Palatinus Grand Hotel éppen az Aranyhajó mellett található, és a Danubius Zrt.-től vásárolta Czéh-Tóth. Remek volt az időzítés: az Orbán-kormány 2017-ben hirdette meg a Kisfaludy-pályázatokat, amelyek keretében a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vissza nem térítendő állami támogatásokkal szórta meg a szerencsés vállalkozókat.
Az Aranyhajó hotel felújítása már a befejező szakaszában van, a felújítás költségeit pedig jelentős részben közpénzből fedezték. | Pécsen is közcél, hogy nyereséges legyen a helyi NER-lovag luxusszállodája | A 37 éves Czéh-Tóth Márk 2017-től lett megkerülhetetlen szereplő a pécsi turizmusban: a Tiborcz István barátjaként, üzlettársaként és számos helyi trafik-koncesszió birtokosaként emlegetett jogász-vállalkozó érdekeltségébe tartozó Hotel Nick Kft. mindössze 120 millió forintért vette meg az önkormányzati vagyonkezelőtől a lestrapált állapotú, de a pécsi főtértől csak néhány méterre lévő Aranyhajó hotelt. Pécs akkori fideszes polgármestere, Páva Zsolt lemondott a város elővásárlási jogáról. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/26/pecsen-is-kozcel-hogy-nyereseges-legyen-a-helyi-ner-lovag-luxusszallodaja | 2022-01-26 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A pénzpiaci- és tőkepiaci szakértő (információink szerint egy nyíregyházi nő) határidőn túl hivatkozott szaktudásának hiányára, mire a bíróság kizárta az eljárásból és egymillió forint rendbírsággal sújtotta. Ez már a sokadik (úgy tudjuk, hogy egészen pontosan a nyolcadik) eset, hogy a Quaestor-ügyben egy kirendelt szakértő végül nem ad használható szakvéleményt.
Erről küldött ki közleményt Ibolya Tibor fővárosi főügyész. A bíróság fajsúlyos pénzügyi és tőkepiaci kérdésekben várna szakértői segítséget, ezeket integrálná a vádiratba, hiszen nem várható el egy ügyésztől, vagy egy bírótól, hogy részleteiben is értsen a tőkepiacokhoz. De az igazságügyi szakértőkről sorra kiderül, hogy nem járhattak volna el.
Az ügyben a bíróság eddig nyolc pénzpiaci- és tőkepiaci szakértőt rendelt ki a szakkérdések megválaszolására.
Mint a főügyész írja
volt olyan szakértő, aki a kirendelés után 4 évvel később jelentett be elfogultságot;
volt olyan szakértő a tárgyaláson, aki alapvető kérdésekre sem tudott adekvát választ adni,
volt olyan szakértő, amely elfogultságra, leterheltségre és kompetencia hiányára egyaránt hivatkozva kérte kizárását.
A Telex úgy hallotta, hogy a további esetek között olyan is akadt, amelyben a szakértőről kiderült, hogy a Postabank-ügyben volt vádlott, vagy éppen a Quaestor-ügy károsultja volt.
2015 óta a nyolcadik olyan naptári évbe léptünk, amióta vizsgálják a hatóságok a Quaestor-ügyet, de még mindig nincs a vádat megalapozó szakértői vélemény.
Mint a közlemény írja,
az utolsó szakértőnek két kérdéskörre kellett volna nyilatkoznia, amelyekre két határidőt állapított meg a bíróság, ezeket a szakértő kérésére meg is hosszabbította. A szakértő a véleményeket nem készítette el, hanem – az egyik határidő lejártát követően – írásban a kirendelés alóli felmentését kérte, arra hivatkozva, hogy a szakvélemény elkészítéséhez szükséges mélységű tőkepiaci ismeretekkel nem rendelkezik.
Azt hallottuk, hogy korábban a bíróság ötlete az volt, hogy egy egyesített szakértői véleményt kér, pénz- és tőkepiaci, könyvszakértői, informatikai és hasonló elemekkel. De aztán ebből is ki kellett zárni egy szakértőt, csak ez azért okozott külön gondot, mert a négy különböző szakértő véleménye egy olyan összegyúrt szakvélemény volt, amelyből nem lehetett, min egy puzzle-darabkát, kivenni egyetlen elemet,
Ekkor érkezett az említett nyíregyházi szakértőnő, akit kirendelt a bíróság, de kiderült, hogy ő és a családja sértettje az ügynek. Volt egy kör, amelyben a szakértő azt válaszolta, hogy nem elfogult, mert a kára megtérült. Még zajlott az az eljárás, amely megállapította volna, hogy alkalmas-e a feladatra, amikor a szakértő váratlanul maga jelezte, hogy nem ért hozzá.
Valami olyasmit közölt, hogy
ebben a szakértői szegmensben az ő felszínes tudása nem lehet meghatározó.
Mindez azért volt különösen furcsa, mert a Quaestor-ügy jelenlegi btk-s szakaszában így nyilatkozott a szakértő, de korábban a polgári perben első fokon ugyanez a szakértő véleményezte a folyamatokat.
A Fővárosi Törvényszék mindenesetre felmentette a szakértőt a kirendelés alól, valamint – a fellebbezési jog miatt egyelőre nem véglegesen – egymillió forint összegű rendbírságot szabott ki vele szemben. A bíróság megállapította, hogy a kirendelt szakértő – a szakértői törvényben meghatározott 5 nap helyett – csak hónapokkal később tájékoztatta arról, hogy a szükséges szakmai ismeretekkel és gyakorlattal nem rendelkezik.
„A szakértő – akinek a kirendelés szerinti kérdések a nyilvántartás szerinti kompetenciájába tartoznak – magatartása a büntetőeljárás további elhúzódásához vezetett, ami miatt a szakértővel szemben kiszabható legmagasabb összegű pénzbírság alkalmazása volt indokolt.”
– jelezte az ügyészség.
Az eljárás mielőbbi befejezése érdekében a bíróság megfeszített ütemben tárgyal és az ügyészség is minden eljárási eszközt igénybe vesz, amely rendelkezésére áll, azonban az ismertetett okok az időszerűség ellen hatnak.
Elértük dr. Papp Gábort, Tarsoly Csaba Quaestor-vezető védőügyvédjét, aki annyit elárult, hogy
a vádlottak lassan nyolcadik éve állnak büntetőeljárás alatt, úgy, hogy még mindig nincsen szakértői vélemény, ez komoly hátrányt jelent a vádlottaknak.
Mint az Index egykori cikkéből kiderül, a főügyész éppen hat éve, 2016 elején, egy sajtótájékoztatóján még világszínvonalú minőségű és nagyon gyors nyomozásról beszélt.
„A magyar kriminalisztika történetének talán legnagyobb ügye ért most vádemelési szakaszba”
– mondta akkor Dr. Ibolya Tibor fővárosi főügyész. | Quaestor-ügy: a bíróság megelégelte, hogy hét év és nyolc szakértő után sincs szakértői véleménye | 2015 óta a nyolcadik olyan naptári évbe léptünk, amióta vizsgálják a hatóságok a Quaestor-ügyet, de még mindig nincs a vádat megalapozó szakértői vélemény. A Questor-ügyben a bíróság fajsúlyos pénzügyi és tőkepiaci kérdésekben várna szakértői segítséget, ezeket integrálná a vádiratba, hiszen nem várható el egy ügyésztől, vagy egy bírótól, hogy részleteiben is értsen a tőkepiacokhoz. De az igazságügyi szakértőkről sorra kiderül, hogy nem járhattak volna el. Az ügyben a bíróság eddig nyolc pénzpiaci- és tőkepiaci szakértőt rendelt ki a szakkérdések megválaszolására. Volt olyan szakértő, aki a kirendelés után 4 évvel később jelentett be elfogultságot; volt olyan szakértő a tárgyaláson, aki alapvető kérdésekre sem tudott adekvát választ adni, és volt olyan szakértő, amely elfogultságra, leterheltségre és kompetencia hiányára egyaránt hivatkozva kérte kizárását. A Telex úgy hallotta, hogy a további esetek között olyan is akadt, amelyben a szakértőről kiderült, hogy a Postabank-ügyben volt vádlott, vagy éppen a Quaestor-ügy károsultja volt. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/01/26/quaestor-ugy-az-ugyeszseg-megelegelte-hogy-het-ev-es-nyolc-szakerto-utan-sincs-szakertoi-velemenye | 2022-01-26 08:34:00 | true | null | null | Telex |
Karácsony Gergely főpolgármester vizsgálóbizottságot kezdeményezett az V. kerületi ingatlaneladásokkal kapcsolatban, az idevágó városházi előterjesztést pedig – Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes Erzsébetvárosra kiterjesztő módosításával – hosszas vita után megszavazta a Fővárosi Közgyűlés. A Fidesz képviselőinek többsége tartózkodott az elsősorban Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi fideszes polgármester eljárásmódját érintő előterjesztés szavazásánál.
Az elmúlt egy-két évben ugyanis a Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett V. kerület több milliárd forintnyi ingatlanvagyontól szabadult meg úgy, hogy Karácsonyék szerint ezeknél az elidegenítési eljárásoknál egyszer sem biztosította a főváros elővásárlási jogait.
Az V. kerület fideszes polgármestere 2020 végén, vészhelyzet idején egy személyben döntött 2,2 milliárd forintnyi ingatlanvagyon eladásáról, tavaly december 16-án pedig egy váratlan, a polgármester által összehívott rendkívüli testületi ülésen újabb 1,3 milliárdnyi vagyon eladásáról született döntés a fideszes többség akarata nyomán. Érdekesség, hogy a mostani fővárosi előterjesztésből kiderült: a belváros egy héttel korábbi, rendes ülésén ezek az eladások nemhogy nem voltak napirenden, de fel sem merültek témaként, holott az elvileg nyílt pályázatot lebonyolító ügyvédi iroda már novemberben kérte, hogy a főváros mondjon le elővásárlási jogáról.
Az eladások módszere minden esetben ugyanaz: nemzetközinek nevezett, de valójában kevesek által megismerhető és elérhető pályázatok keretében hirdetik meg a több milliárdot érő ingatlanvagyont, amelyet végül kedvezményekkel vagy éppen pont a korábban önkormányzati felkérésre készült vagyonbecslési áron értékesítenek, miután az egyetlen jelentkező éppen ennyire tesz ajánlatot.
A belvárosi önkormányzat indoklása szerint az érintett ingatlanok évek óta üresen állnak, és ezzel kiadást jelentenek a helyi állampolgároknak, ezért érdemes ezektől megszabadulni.
Ezen eljárásmódot azonban nemcsak a helyi ellenzék, de a fővárosi kormányhivatal vezetője, Sára Botond is ellenezte, főként a pályázati eljáráshoz fűződő nyilvánosság, azaz az ingatlanpályázatok valóban nyílttá tétele érdekében. A főváros most az ehhez hasonló eladási ügyekben szeretné érvényesíteni elővásárlási jogát, amelyet tehát 2019 óta – szerintük – a Belváros, illetve Szentgyörgyvölgyi Péter nem biztosított.
A bizottság vezetője Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester lesz, ami nem véletlen, hiszen az általa vezetett kerületben is rengeteg ingatlan kelt el még az előző vezetés alatt, az állítólagos bérlőknek járó 30 százalékos elővásárlási jogot biztosítva. Így a Niedermüller által vezetett bizottság a kétes ingatlanügyletek mellett azt is vizsgálja majd, hogy miképpen történhetett, hogy a helyiségek értékesítésekor a főváros nem tudta érvényesíteni elővásárlási jogát.
Az érintett polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésen elmondta: szerinte a városházának nem a Belvárossal van problémája, hanem a hatályos joggal, ezért azt kérte, hogy forduljanak inkább az Országgyűléshez. Láng Zsolt, illetve az általa vezetett Fidesz-frakció képviselői azzal érveltek, hogy a főváros elmulasztotta az elővásárláshoz való jogának érvényesítését, így szerintük most már erre nem lenne lehetősége. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes jelezte, az elővásárlási jog gyakorlását érintő jogszabályok nem szabnak ilyen jogvesztő határidőt.
Egyébként éppen a megkérdőjelezhető eljárásmóddal értékesített önkormányzati eladások révén jutott hozzá több ingatlanhoz Schadl György is. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője mindössze 389 ezer forintos négyzetméteráron jutott például többek közt egy 49 négyzetméteres Városház utcai üzlethelyiséghez, de nem ez az egyetlen ingatlan, amelynek eladását Karácsonyék most vizsgálnák.
2020-ban nyíltnak nevezett, nemzetközi, egyfordulós pályázati eljárás útján 32,5 millióért szerzett meg egy 43 négyzetméteres irodahelyiséget is, szintén Szentgyörgyvölgyiéktől. Schadl ráadásul az V. kerületi ingatlanok mellett komplett ingatlanbirodalmat épített ki több más belvárosi kerületben: így például alig öt év leforgása alatt legalább húsz ingatlant vásárolt meg, amelyek jelentős része Erzsébetváros legdrágább területein helyezkedik el.
Schadl, mint ahogy más „nyertes pályázók” gyarapodását tehát most a Fővárosi Önkormányzat kerületeken átívelően vizsgálná, Karácsony Gergely főpolgármester szerint ugyanis Budapest vezetésének kötelessége megvizsgálni a látatlanban is megkérdőjelezhető, komoly politikai súllyal rendelkező ügyeket. | Vizsgálóbizottságot állít fel a főváros a belvárosi és erzsébetvárosi ingatlanügyek miatt | Karácsony Gergely főpolgármester vizsgálóbizottságot kezdeményezett az V. kerületi ingatlaneladásokkal kapcsolatban. Az elmúlt egy-két évben ugyanis a Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett V. kerület több milliárd forintnyi ingatlanvagyontól szabadult meg úgy, hogy Karácsonyék szerint ezeknél az elidegenítési eljárásoknál egyszer sem biztosította a főváros elővásárlási jogait. Az V. kerület fideszes polgármestere 2020 végén, vészhelyzet idején egy személyben döntött 2,2 milliárd forintnyi ingatlanvagyon eladásáról, tavaly december 16-án pedig egy váratlan, a polgármester által összehívott rendkívüli testületi ülésen újabb 1,3 milliárdnyi vagyon eladásáról született döntés a fideszes többség akarata nyomán. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/26/vizsgalobizottsagot-allit-fel-a-fovaros-a-belvarosi-ingatlanugyek-miatt | 2022-01-26 08:57:00 | true | null | null | Telex |
Lezárult a Városháza eladási ügyének politikai kivizsgálása: a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén elfogadta az ügyet vizsgáló eseti bizottság jelentését, miszerint nem volt döntés az eladásról, nem volt jutalékos rendszer, nem volt irányított pályázat, az ingatlaneladás átláthatóan működik, és felvetődött az orosz beavatkozás lehetősége. (Az erről szóló előterjesztés innen letölthető.)
A bizottság fideszes elnöke által beterjesztett kisebbségi jelentést, melyben számos kérdést tisztázandónak tartana még az ügyben, nem fogadta el a testület. A kisebbségi véleményben többek között az áll, hogy a Városháza eladásával kapcsolatban több külföldi befektetőt kerestek meg, az ingatlanértékesítési „jutalékos rendszer” meglétéről a bizottság nem tudott kétséget kizáró megállapítást tenni, abban a kérdésben, hogy voltak-e gyanús ingatlanértékesítések a fővárosi vagyonkezelőnél, a bizottság „dolgavégezetlenül fejezte be a munkát”, nem tudták meghallgatni az ügy két főszereplőjét, Gansperger Gyulát és Berki Zsoltot, valamint a szakértő nem tudta megerősíteni, hogy a kiszivárgott hangfelvételek az orosz titkosszolgálat készítette/készíttette volna. (A teljes jelentés innen letölthető.)
A vitában felszólalt többek között (időrendi sorrendben) V. Naszályi Márta (Párbeszéd), aki szerint nagyon nehéz volt részt venni a vizsgálati folyamatban, „ahol a tény nem tény volt, hanem igazából valami más”. Véleménye szerint két ember beszélgetése volt ugyanis tényként eladva, amiről kiderült, hogy valójában hazugságok voltak, amik koncepciós céllal kerültek fel egy hangszalagra.
Bagdy Gábor (Fidesz–KDNP) szerint az, hogy a főváros nem fogadja el a kisebbségi véleményt, azt bizonyítja, hogy az egész bizottság egy bohózat volt, előre lehetett tudni, mi lesz a vizsgálat eredménye. Hozzátette: beszűkítette a vizsgálat lehetőséget, hogy a bizottságban a vizsgáltak (a városvezető koalíció pártjainak képviselői) voltak többségben. Leszögezte: sok kérdés volt, amiben a bizottság nem tudott egyértelmű megállapítást tenni, például a jutalékos rendszerről elhangzott állításokat sem sikerült cáfolni.
Kovács Péter, a bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy a (kisebbségi) jelentésében szereplő állításokat tudták kideríteni, ezért vállalja a felelősséget. Karácsony Gergely főpolgármesternek célozva szavait, hozzátette: „vagy azért mert tudott az eladásról, vagy azért, mert nem tudott róla, el kéne gondolkoznia, ez a megfelelő munkahely-e a számára”. Közölte: a lelkiismerete tiszta, a munkát elvégezték. A nyomozó hatóság fogja még vizsgálni a szerepeket, de a bizottság idáig jutott.
Karácsony Gergely zárszavában arról beszélt, hogy kellemetlen volt az ügy, de nem azért, mert bármi igaz lenne belőle, hanem azért, mert így nagyon nehéz lesz együtt dolgozni a városért a fővárosi Fidesszel. „Önök asszisztáltak egy lejárató kampányhoz, amiből kiderült, semmi nem igaz” – tette hozzá. | Elfogadta a főváros a Városháza eladását vizsgáló bizottság jelentését, nem volt jutalékos rendszer | Lezárult a Városháza eladási ügyének politikai kivizsgálása: a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén elfogadta az ügyet vizsgáló eseti bizottság jelentését, miszerint nem volt döntés az eladásról, nem volt jutalékos rendszer, nem volt irányított pályázat, az ingatlaneladás átláthatóan működik, és felvetődött az orosz beavatkozás lehetősége. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/01/26/nem-volt-jutalekos-rendszer-iranyitott-palyazat-elfogadta-a-fovaros-a-varoshaza-eladasat-vizsgalo-bizottsag-jelenteset | 2022-01-26 09:13:00 | true | null | null | Telex |
Magyarországon 14,9 százalékos profitrátával dolgozott 2020-ban a Duna Aszfalt, külföldi leányai ezzel szemben 0,1 százalékos mínuszt értek el árbevétel-arányosan. Bár rengeteg a különbség a csoport hazai és külföldi tevékenysége között, ez arra is utal, hogy miben különbözik a hazai építőipari közbeszerzési piac a szomszédos országokétól.
Mára megszokhattuk, hogy a hazai építőiparban évről évre újabb rekordárbevételt és versenypiaci körülmények között az ágazatban szokatlanul magas profitot érnek el a NER-cégek. A Duna Aszfalt Zrt. például az elmúlt öt évben 5,4-szeresére növelte az árbevételét, és ezt a megugrást nem néhány milliárd forintos szintről hajtotta végre: a 2016-os 32,5 milliárdos árbevétel nőtt 2020-ra 175,4 milliárdra. Az évi 52 százalékos növekedési rátát bármely technológiai startup is megirigyelhetné.
A bevételek szinte teljes egészében a magyar államtól érkeztek: 2015 és 2020 között 458 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el önállóan a Duna Aszfalt Zrt.*az adatok tartalmazzák az átalakulás előtti vállalat, a Duna Aszfalt Kft. adatait., másokkal közösen pedig 987 milliárdot. Az árbevétel 570 milliárd volt ebben az időszakban. A közbeszerzések teljesítése a kihirdetéstől számítva jellemzően két-három évet is igénybe vesz, így lehetséges, hogy az árbevétel elmarad az elnyert szerződések összegétől. Másokkal közös tendereknél pedig a teljesítés jellemzően 20-80 százaléka kötődhet egy-egy nyertes céghez.
A legtöbb vállalatnál a bővülés jelentős beruházással jár, ezért ilyen mértékű növekedésnél nem igazán jellemző a vastag profitráta. Nem így a Szíjj László tulajdonában álló, szinte kizárólag állami közbeszerzéseken felhizlalt vállalatnál: a cég öt év alatt 98,8 milliárd forintnyi adózott eredményt termelt.
A Duna Aszfalt az elmúlt öt évben egészen döbbenetes, 17 százalékos profitrátával működött.
A Fidesz-kormányzat rendszeresen él az extraprofit vádjával számára nem szimpatikus gazdasági szereplőkkel, legutóbb például a Nitrogénművekkel szemben. Ám míg Bige László cége az utóbbi öt évben csak egyszer, 2017-ben termelt 10 százalékot némileg meghaladó adózott eredményt az árbevétel arányában – a következő évben pedig 16 százalékos veszteséget hozott össze -, a Duna Aszfalt ezt ebben az időszakban minden évben lazán túlteljesítette. Ahogy korábban írtuk, ez a nyereségráta nyolcszor-tízszer nagyobb, mint a nagy nemzetközi építőipari konszerneké Európában, azaz valójában az extraprofitra keresve sem lehetne jobb példát találni a Duna Aszfaltnál.
A vállalatnál kérdésünkre, hogy a hazai profitráta miért magasabb, mint külföldön, kiemelték, hogy a Duna cégcsoport Magyarországon 30 éve van jelen, míg külföldi befektetései vagy akvizícióval kerültek a cégcsoportba, vagy induló vállalkozások. Véleményük szerint „a magyarországi projektek nemzetközi benchmark összehasonlításban is kiállják a próbát, erre már eddig is több forrásból megerősítést kaphatott a szakmai nyilvánosság. A Duna csoportnál egyszerre van jelen a helyismeret, magas szintű szakembergárda, kiváló referenciák, saját alapanyaggyártó kapacitás, saját géppark, saját fizikaimunka-kapacitás és nagy értékű gépláncok, amelyek kiegészülnek egy hatékonyan működő szakmai irányító gárdával.”
Az adózott eredmény jelentős része nem a cég további fejlődését szolgálta, hanem a tulajdonos Szíjj László magánvagyonát gyarapította, ugyanis az adózott eredményből 40,5 milliárdot osztalékként felvett az elmúlt öt évben. Tehát nem visszaforgatta a nyereség felét a cégbe, hanem saját magára fordította. A NER-elitet rendszeresen utaztató, még most is 5-6 milliárd forintos értéket képviselő Lady MRD nevű máltai bejegyzésű jacht „utódja”, a Seagull MRD megvásárlása az Átlátszó információi szerint nagyságrendileg 10 milliárd forint lehetett. Ahogy Szíjj László a Portfolio.hu-nak adott interjúban elmondta, ezek mellett egy kisebb jachttal is rendelkezik, ez jó eséllyel az Artemy lehet, amelyről korábban a Magyar Narancs írt elsőként.
Emellett a Gellérthegyen épített Szíjj-villa is legalább 1-2 milliárdba kerülhetett. Az Ausztriába bejegyzett, OE-LEM lajstromjelű magánrepülő – amivel Szíjj László mellett Orbán Viktor is többször utazott – az Átlátszó becslése szerint 17 milliárd forintot érhet, de erről nem tudni, hogy kinek a tulajdona, mindenesetre nem ritkán keresztezte tavaly nyáron a Seagull MRD útját.
De ha a repülővel nem is számolunk, akkor is látszik, hogy a fentiek együttesen kiteszik a kifizetett osztalék egy elég jelentős részét. Piaci viszonyok között egy vállalkozó magánügye lenne, hogy mire költi a megkeresett pénzét, ez az eset azonban két szempontból is különösen figyelemre méltó. Egyrészt a szinte kizárólag közpénzből finanszírozott beruházásokon dolgozó Duna Aszfalt hazai profitrátája sokkal nagyobb, mint amit nagy konszernek külföldön el tudnak érni. Tartósan ez csak úgy lehetséges, ha a munkákat megrendelő államot nem zavarja, hogy a közbeszerzéseken visszatérően győztes cégek kiemelkedően gazdagodjanak végső soron az adófizetők kárára. Ha ez nem így lenne, akkor ugyanis úgy alakítaná a viszonyokat kormányzat, hogy élesebb legyen a verseny, ami lenyomná az árakat, és ugyanazt a minőségű és mennyiségű munkát kevesebbért is elvégeznék az állam számára.
Másrészt a Fidesz-kormányzat fontos célja a nemzeti tőkésosztály megteremtése, olyan magyar tulajdonú vállalkozások létrejöttének segítése, amelyek nemzetközileg is versenyképesek, és külföldön terjeszkedve idővel hazahozzák a külföldön megtermelt profit egy részét, növelve ezzel a Magyarországon élők jólétét. Ebből azonban a Duna Aszfalt esetében egyelőre leginkább a NER-elit jóléte látszik. Igaz, a vállalat legalább próbálkozik a külföldi terjeszkedéssel.
Külföldön egyelőre nem megy
A Duna Aszfaltnak összesen nyolc külföldi leányvállalata van, hat országban:
A cégek közül azonban kevés végez látványos tevékenységet: az összes vállalatnak 2020-ban ugyan 23 milliárd forint volt az árbevétele, de ennek 99 százalékát a lengyel Banimex adta. Bár nem minden országban sikerült a cégnyilvántartásban alkalmazotti létszámot fellelni, csak ez a lengyel cég volt, ahol érdemi tevékenység nyomai láthatók: ennél 209 fő dolgozott 2020-ban. A többi vállalatnak vagy nem volt alkalmazottja, vagy csak egy, vagy nem lelhető fel információ.
Míg a magyar Duna Aszfalt eddigi működése során egyedül vagy konzorciumban 2644 milliárd forintnyi közbeszerzési eljárásban győzedelmeskedett, külföldi közbeszerzéseken ennek fél százalékát sikerült megnyerni.*Az építőipari beruházások jellemzően elérik az uniós értékhatárt, de ennek szabályai tagállamonként és kiírónként is eltérhetnek.
Az Európai Unió hivatalos közbeszerzési értesítőjében, a TED-en két elnyert közbeszerzés tűnt fel:
A lengyel Banimex az AZI-BUD-dal közösen az opolei vasútállomás felújítására nyert meg egy 8,6 milliárd forintos tendert 2021-ben.
A Banimex 4,5 milliárdért újít fel egy főutat és a kapcsolódó viaduktot.
Lengyelország: érdemi működés, kevés eredmény
Ahogy arról a magyar sajtóban a G7 először beszámolt, a Duna Aszfalt legjelentősebb lengyelországi cége, a Banimex acélszerkezetekkel, hídfelújítással és útépítéssel foglalkozik. Ez azon kevés Duna Aszfalt-leányvállalat egyike, amelynek honlapja is van.
A cég 2020-as 23 milliárd forintos árbevétele nemcsak méretében, de dinamikájában sem követi a magyar anyavállalatét, 2019-hez viszonyítva ugyanis egy százalékot csökkent. A főtevékenysége ráadásul masszívan veszteséges volt a cégnek: a pénzügyi beszámoló szerint 947 millió forintnyi veszteséget szenvedtek el az alaptevékenységükön, a pénzügyi műveletek miatt fordult csak az eredménykimutatás pozitívba. 2019-ben a forintra számítva 20 milliárdos árbevétel mellett 357 millió volt az alaptevékenység profitja, ami alig 1,8 százalék.
Az AZI-BUD esetében sem látni a növekedési potenciált: az egyfős cégnek 2019-ben még 572 millió forintnyi zloty volt az árbevétele, ez 2020-ra 16,2 millió forintnyira csökkent. A sikertelenség sem töri le a lelkesedést: 2020. június 3-án új Duna Aszfalt-leányt jegyeztek be a lengyel cégregiszterbe, a WKS Duna Polska Sp.z.o.o.-t (ez a cégforma a kft. helyi megfelelője), aminek ügyvezetője Csikós Gábor, aki a Banimex technikai igazgatója.
A lengyel cégek eredményességét több szempont is befolyásolja: ahogy a Duna csoportnál elmondták, a profitot a saját kapacitások hiánya korlátozza, ezt látták a lengyelországi leányvállalatuk példáján keresztül. „Nálunk a szükséges kapacitások a gyártási lánc minden pontján rendelkezésre állnak, csökkentve a kitettségünket is, így tudunk nyereségesen termelni és építeni. Az eredményességet elsősorban cégcsoportszinten vizsgáljuk. A lengyelországi Banimex például magyarországi projektjeinkhez gyártja a hídépítéseknél beépítésre kerülő acélszerkezeteket, ezeknek a projekteknek a profitrátájával elégedettek vagyunk.”
Horvátország: elsorvadó remények
Az Osijek Asfalt egy nagyon érdekes NER-es entitás. Ebben a korábbi SZDSZ-Strabag-világ lobbiügyeiben feltűnő, Bécsben élő, az osztrák liberális párt második legnagyobb támogatójának számító Aczél Zoltánnal dolgozik együtt Szíjj László Duna Aszfaltja. A két cégcsoport felesben tulajdonosa az eszéki vállalatnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZsidózó lapnak és liberális pártnak is juthat a magyar útépítések profitjábólAz MSZP-SZDSZ-kormányok idején Strabag- és Alstom-lobbista Aczél Zoltán Ausztriában liberális mecénás, Magyarországon útépítő, Szlovéniában a NER-szövetséges médiában hirdet.
A cég sok tevékenységet a jelek szerint nem végez, de lelkes támogatója az eszéki focicsapatnak – aminek bár már hivatalosan nem Mészáros Lőrinc a tulajdonosa, még mindig hozzá kapcsolható leginkább. A cég 2019-ben még 399 millió forintos árbevétel mellett 15 millió forintos adózott eredményt ért el. 2020-ban azonban teljesen bezuhant: 6 millió forint árbevétel mellett alig 1 millió volt a profit.
Románia és Bulgária
A szintén Szíjj László-tulajdonú Hódút romániai leányvállalata, a Hodut Rom Srl. már két évtizede működik, de nem egy sikertörténet: 2001 és 2020 között összesen 186 millió forintnyi forgalom mellett 102 millió forintnyi veszteséget ért el. A cégnek éveken át egy alkalmazottja volt, de 2020-ra már egy sem a nyilvántartás szerint.
Bulgáriában a Rail-Via International AD-t*Рейл-Виа Интернешънъл bolgárul 2017 novemberében hozta létre a Duna Aszfalt. A bolgár cégregiszterben a 2018-as évre vonatkozó az utolsó cégbeszámoló, így elméletileg lehetséges, hogy azóta már növekedési pályára állt a vállalat. Mindenesetre az összes bolgár megkötött közbeszerzés között egyszer sem kerül elő a cég neve, de bolgárul a vasút szóval rákeresve sem kapunk találatokat.
Svédországtól Mauritiusig
Talán a legmeglepőbb, hogy 2020 óta már svéd alagutas tagja is van a Duna Aszfalt-családnak. A Duna Tunneling Sverige AB-ről azonban semmi információt nem lehetett találni, bár nem is úgy tűnik, hogy érdemi működése lenne. A cég igazgatóságának vezetője az a Szőke Gábor, aki a bolgár Rail-Via ügyvezetője is. A bolgár és svéd leánycégek kapcsán a Duna csoportnál azt emelték ki, hogy a koronavírus okozta, országonként változó korlátozások, gazdasági fennakadások miatt a külföldi piacok nem mindegyikén tudtak eredeti terveik szerint haladni.
A Mauritiuson bejegyzett GED Africa Ltd. a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Zambiát összekötő 182 kilométeres, ppp-konstrukcióban (az állami és a magánszféra együttműködésében) megvalósuló úttal foglalkozik. A már körülbelül egy évtizede előkészítési fázisban lévő projektben a Duna csoport koncesszorként, befektetőként van jelen, mint írták, saját műszaki kivitelezés soha nem volt tervben. Emellett a fejlesztést magyar mérnökök tervezik. A leendő beruházás ott tart, hogy az SNA nevű dél-afrikai vállalat kapott megbízást a fővállalkozási tender lebonyolítására, a teljes műszaki tervdokumentáció véleményezésére és a finanszírozáshoz szükséges műszaki szakmai támogatás nyújtására. A projekt értékét 550 millió dollárra, azaz 165 milliárd forintra becsülte az SNA.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAfrikai partnereket keres a 144 milliárdos útépítéshez a Duna AszfaltSzíjj László cége egy szerencsés rokoni kapcsolatnak is köszönhetően építkezhet a világ egyik legkorruptabb országában, a Kongói DK-ban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy néz ki, amikor Szíjj László 145 milliárdos útépítésért repül AfrikábaA negyedik leggazdagabb magyar azért utazott a Kongói DK-ba, mert egy világszinten számottevő útépítést készít elő a világ egyik legkorruptabb országában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOsztrák cégek a közép-európai építőipar királyaiA térségben mindenhol a hazai építőipari cégek viszik el a nagy közbeszerzések döntő részét. A magyar cégek nem nyernek külföldön, az osztrákok viszont rendszeresen. | Idehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cége | Próbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetőek egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20220126/idehaza-extraprofitot-kulfoldon-csak-veszteseget-termel-a-kormany-kedvenc-utepito-cege/ | 2022-01-26 12:06:00 | true | null | null | G7 |
Az Országgyűlés kormánypárti többsége olyan törvénymódosításokat fogadott el tavaly novemberben, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar állampolgároknak többé ne legyen szükséges a bejelentett állandó lakóhelyükön élni. Az ellenzéki pártok és egyes civil szervezetek szerint a döntés lényegében törvényesíti az előző országgyűlési választásokon folytatott csalási gyakorlatot. Vagyis azt, hogy egyes településeken, bizonyos lakcímekre tömegesen jelentettek be a választás előtt többnyire külföldön élő kettős állampolgárokat, akik aztán a kormánypártokra szavaztak. Ez azonban csak egy lehetséges módszer azok közül, amelyekkel a választások tisztaságát elősegíteni akaró civil szervezetek szerint tisztességtelenül próbálhatják meg egyes politikai oldalak befolyásolni a szavazás eredményét.
Hálás kettős állampolgárok
Ha az előző parlamenti vagy önkormányzati választásokon egy párt egy adott választókerületben, településen mesterségesen meg akarta növelni a várhatóan rá szavazó választók számát, akkor könnyű dolga volt. Vélhetően anyagi ellentételezés fejében tucatnyi, sőt akár több száz új állampolgárt is rábírhatott arra, hogy bejelentkezzenek egy adott lakcímre, akik aztán a választások napján a listájukra vagy a jelöltjükre adják le a voksukat. A Házon kívül stábja az ukrán határ menti településeken forgatott a 2018-as országgyűlési választások napján, ahol a legtöbben már meg sem lepődtek azon, hogy Ukrajna, pontosabban Kárpátalja magyarlakta területei felől érkezve „voksturisták” százai lepték el a szavazóhelyiségeket. Vélhetően köztük voltak azok is, akiket korábban állandó lakosként jelentettek be ezeken a településeken. Kispaládon például egy családi házba több mint 100 ukrán-magyar kettős állampolgárt jelentettek be.
Bár Ukrajna tiltja a kettős állampolgárság felvételét állampolgárai számára, sok kárpátaljai magyar mégis megtette ezt Magyarországon. A határmenti falvakban élők közül többen is azt mondták a Házon kívül stábjának, hogy az egyébként Kárpátalján élő, de szavazni Magyarországra is átjáró kettős állampolgárok úgy érzik, hogy hálával tartoznak a magyar kormánynak azokért az előnyökért, amelyek a magyar állampolgársággal járnak: magyar nyugdíj, egészségügyi ellátás, továbbá szabad mozgás és munkavállalás az Európai Unió tagországaiban.
A tavalyi törvénymódosítás nyomán viszont már nem lesznek büntetőjogilag felelősségre vonhatóak azok, akik a tényleges ottélés szándéka nélkül, gyaníthatóan a választás befolyásolása céljából létesítenek magyarországi lakóhelyet.
A kamerás mobiltelefonok világában persze a választási csalás sokkal egyszerűbb formája is létezik: a lefüggönyözött szavazófülkében a lefizetett szavazó lefényképezi a kitöltött szavazólapját és megmutatja a fotót a szervezőnek. Ráadásul a választók tömeges, szervezett szállítása 2014 óta már teljesen legális, így ez még jobban megkönnyíti a választási csalásra, vagy pusztán a választók befolyásolására készülők dolgát.
A Civil Kollégiumban dolgozók azt is érzékelik, hogy az uniós beruházások eredményeit is saját sikerének állítja be egy-egy település vezetője, amiért „illik” az ott lakóknak hálásnak lenniük. Bálint Mónika szerint így a legtöbb átadásból pedig politikai esemény lesz, ahová meg is hívják a választókerület parlamenti képviselőjét.
„Ez azt sugallja a lakosoknak, hogy minden ilyen forrás, ami oda érkezik, az egy adomány, tehát azt adományként kapták a politikai szereplőktől. Miközben ennek nem ez lenne a célja, hanem hogy hosszútávon fejlessze az elmaradottabb térségeket” – tette hozzá az alapítvány ügyvezetője. Ezért képzést indítanak olyan embereknek, akik saját környezetükben szeretnének tenni valamit a választási visszaélések ellen. Például megismertetik velük, mit tehetnek, ha a munkahelyükön vagy az önkormányzat részéről próbálják őket rávenni, hogy egy adott pártra vagy jelöltre szavazzanak. | Megfélemlítés, lefizetés, hálás kettős állampolgárok – megóvható a 2022-es választások tisztasága? | Több civil szervezet indított kampányt, hogy a soron következő országgyűlési választáson ne lehessen csalásokat elkövetni a klasszikus módszerekkel. Ám az állandó lakcím névlegessé válása, a szegények szavazatainak felvásárlása és a szavazatszámlálókat ért retorziók miatt ez nagyon kemény feladatnak ígérkezik. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/01/27/orszaggyulesi-valasztas-2022-csalas-lancszavazas-voksturizmus-kettos-allampolgar-szavazatszamlalas-kampany | 2022-01-27 14:38:37 | true | null | null | Rtl.hu |
2014-ben, takarékossági okokkal indokolva állították fel a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt.
A szervezet tavaly három nagy keretszerződése terhére több mint 110 milliárd forintnyi megbízást osztott ki.
Mindössze néhány hónappal az országgyűlési választások előtt a hivatal újabb keretszerződést ítélt oda, így egy esetleges kormányváltást követően is egy nyíltan Fidesz-szimpatizáns üzletember cége hozhatja tető alá legalább ezer állami szervezet rendezvényeit.
Egyetlen év alatt több mint 75 milliárd forintot osztott ki kommunikációra, 37,9 milliárd forintot pedig rendezvényszervezésre a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó, elvileg a spórolás szándékával létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) – derüli ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött összegzésekből.
A NKOH úgynevezett központi beszerző szerv, ha egy állami szervnek szüksége van kommunikációs, rendezvényszervezési vagy újabban szervezetfejlesztési szolgáltatásra, annak beszerzését rajtuk keresztül kell bonyolítaniuk. A hivatal azonban speciális módon osztja ki az állami oldalról felmerülő munkákat. Hatalmas, tízmilliárdos keretszerződéseket köt, majd később már csak ennek nyerteseivel – illetve ahogy látni fogjuk, nyertesével – konzultál a megbízásokról.
Tavaly a hivatal három nagy keretszerződése volt érvényben.
A kommunikációs, amelyet még 2019-ben kötöttek. A keretszerződés értéke 50 milliárd forint, amely kétszer újratölthető, tehát a teljes keret 150 milliárd forint. A keretszerződés nyertese a nyíltan Fidesz-szimpatizáns Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media – Lounge Design cégpáros, a 150 milliárdos keret minden egyes megbízása az ő cégeihez kerül. Balásy Gyula A keretszerződés részleteiről a G7 írt alapos cikket. (A negyedéves elszámolásokat itt találja: I. negyedév, II. negyedév, III. negyedév, IV. negyedév)
A rendezvényszervezési, amelyben szintén érintett Balásy. A 30 milliárd forint keretszerződést az állami Antenna Hungária Zrt. nyerte el, alvállalkozóként azonban három Balásy-céget, a Lounge Design Kft., New Land Media Kft.-t és a Moonlight Event Kft.-t találjuk, utóbbi jelentőségére később visszatérünk. Szintén alvállalkozóként került az állami üzletbe a kormány kedvenc őrző-védő cégeként ismert Valton. Érdekesség, hogy éveken át a kommunikációs keretszerződésből intézték a rendezvényszervezéseket is, majd 2019-ben csendben leválasztották utóbbit, így egy teljesen külön, tízmilliárdos kasszát hoztak létre. Ebből, az említett kormányközeli alvállalkozókkal hozták tető alá például a zenészek megsegítésére kitalált Raktárkoncerteket vagy a Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár nevével fémjelzett Vadászati Kiállítást. Az össszesítéseket itt találja: I. negyedév, II. negyedév, III. negyedév, IV. negyedév)
A szervezetfejlesztési, amely szintén 30 milliárd forintos mozgásteret biztosít. Az Átlátszó számolt be róla, hogy a munkát két kis cég, a p2m Consulting Kft. és a p2m Informatika Kft. nyerte el. A vállalkozások annyira picik voltak, hogy legnagyobb nettó árbevételük 96 és 142 millió forint volt a közbeszerzés előtti években. A mindkét cégben alapító-tulajdonosként érdekelt Szabad Tamás 2004-ben beltagként alapítója volt a Lounge Consulting Bt.-nek, majd 2011-ben a cég beltagja Balásy Gyula lett, Balásyné Katona Helga és Szabad Tamás pedig a társaság kültagjai. 2012 óta a bt. kizárólag Balásy és Balásyné tulajdonában van. Azt pedig a 24.hu írta meg, hogy a vadászati kiállítás reklámozására költött első 1 milliárd forintnál a p2m Consulting Kft. volt Balásy Gyula reklámcégeinek egyik alvállalkozója. (Az összegzéseket itt találja: II. negyedév, III. negyedév, IV. negyedév)
Ennél is nagyobb a napi átlagos költés, ha hozzávesszük a rendezvényszervezést is, így a napi átlag 309,4 millióra forintra jön ki.
A kisebb keretszerződésekből is költöttek
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal nem csak ebből a három keretszerződésből költ. Kisebb és talán kevésbé ismert pénzcsap a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. (TMÜ), a szervezet nevében ugyancsak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal szerez be szolgáltatásokat:
Balásy Gyula cége nem akárkit gyűrt le, a másik ajánlattevő a Fideszhez köthető üzletember-borász, Rókusfalvy Pál cége a Roxer Komunikációs Ügynökség Kft. volt. Az Átlátszó cikke szerint Róusfalvy Pál közpénzt nyert el borászata felújítására és tavalyelőtt 2,2 milliárdos keretszerződést kötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal. Tavaly ugyancsak az Átlátszó mutatta be, hogyan került Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő volt sofőrjének cégétől Rókusfalvy Pál érdekeltségéhez a volt Tündérhegyi pszichiátria épülete.
A kiírás alapján annyi biztos, hogy a nyertes cégek szolgáltatásait a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve e szervezetek irányítása alá tartozó központi, területi és helyi költségvetési szervek vagy intézmények veszik majd igénybe. A dokumentáció szerint
legalább ezer szervezetről van szó. | 112,9 milliárd forintot osztott ki tavaly a Rogán Antal alá tartozó hivatal kommunikációra és rendezvényekre | Újabb keretmegállapodás érkezik, nyertese egy nyíltan a Fidesszel szimpatizáló üzletember.
2014-ben, takarékossági okokkal indokolva állították fel a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalt.
A szervezet tavaly három nagy keretszerződése terhére több mint 110 milliárd forintnyi megbízást osztott ki.
Mindössze néhány hónappal az országgyűlési választások előtt a hivatal újabb keretszerződést ítélt oda, így egy esetleges kormányváltást követően is egy nyíltan Fidesz-szimpatizáns üzletember cége hozhatja tető alá legalább ezer állami szervezet rendezvényeit. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2022/01/27/nemzeti-kommunikacios-hivatal-rogan-koltes-2021 | 2022-01-27 14:51:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Részletes közlemény adott ki Péterffy Attila, ami egy újabb reakció arra, hogy a nyomozóhatóság több ügyet is megszüntetett. Az első felháborodott közlemény itt olvasható, a Fidesz válaszközleménye itt, még a városvezető frakciók közleménye itt. Arról, hogy még miért nincsenek ezek az ügyek lejátszva, itt írtunk.
A közleményt változtatás nélkül mutatjuk:
Nincs itt semmi látnivaló – üzente a NER
Egyre nagyobb hullámokat vet, hogy a nyomozóhatóság megszüntette a nyomozást több, a pécsi önkormányzati cégek átvilágítása által feltárt ügyben. Bár ezek az ügyek ma is közszájon forognak, az alábbi közleményben tömören, pontokba szedve újra ismertetjük őket. Bemutatva azt is, hogy milyen megállapításokra jutott az átvilágítást végző jogi team, és hogy miként sikerült ebből végül az égvilágon semmit sem kinyomoznia a NER rendőrségének. Ilyen az, amikor a rendőrség a Fidesz, és nem a magyar választók érdekeit védi?
Ügyvédi letét
Magyarázatként: az ügyvédi letét ügye, papíron legalábbis egészen egyszerű. Abban a pillanatban, hogy a letétbe helyezett összeg, vagy egy része megmozdul, az csak a jogosulthoz kerülhet. A letétkezelő ügyvéd önállóan nem rendelkezhet az összeggel, mert az már önmagában bűncselekmény.
Ehhez képest mit derített ki a jogi átvilágítás:
Két ingatlan-adásvétel kapcsán a Pécsi Vagyonhasznosítónak (PVh) összesen 158 millió forintja került letétbe a Fideszhez közel álló ügyvédnőnél 2017-ben. Az összeg a volt Aranyhajó Fogadó és az Aranycipóként ismert ingatlan vételára.
A PVh korábbi vezérigazgatója évekig semmilyen lépést nem tett azért, hogy a letét a jogosult PVh-hoz kerüljön, annak ellenére, hogy a cég ebben az időszakban nehéz anyagi helyzetben volt, hitelmoratórium alatt állt.
Pécs polgármestere az átvilágítás eredményeképpen 2019. december 4-én levélben szólította fel a PVh akkori vezérigazgatóját, hogy haladéktalanul intézkedjen a letét visszafizettetéséről.
A történet itt kettéválik.
A PVh akkori igazgatója december 5-én levelet ír az ügyvédnek, hogy fizesse meg jogosultnak a letétet, és a polgármestert is arról tájékoztatta, hogy intézkedett a letét visszaszerzése ügyében. A következő napokban pedig az ügyvéd különböző számláin elképesztő pénzügyi manőverek történnek, egyebek mellett ismert jobboldali kötődésű emberek és hozzájuk köthető cégek is utalnak neki több tízmilliós összegeket.
A bankszámlakivonatok alátámasztják, hogy ezeknek az összegeknek a segítségével igazolja az ügyvéd a letét meglétét csaknem egy hét elteltével.
Egy éles fordulattal az ügyvéd bemutat 4 darab ügyvédi munkadíjról szóló számlát a PVh-nak, összesen 104 millió forint összegben, amit beszámít a letét terhére, továbbá 33 millió forint kötbér érvényesítésével fenyegetőzik.
Jól látható az ellentmondás. Napokig tartó, filmbe illő manőverek árán sikerül igazolnia az ügyvédnek, hogy a letét még megvan. Miközben más iratokkal meg azt próbálja bizonyítani, hogy már nem is kellene meglennie az egész letétbe helyezett összegnek, mert nagy részét szerinte jogosan tarthatta meg munkadíjként és kötbérként.
Jól látható az is, hogy a két ingatlan összesen majdnem 160 milliós vételárából a pécsieknek így végül csak 21 millió forintja maradt.
Amit a rendőrség megállapított:
A nyomozóhatóság, a baranyai rendőrség először igyekszik valós nyomozást folytatni. Kiderül például, hogy az ügyvédnő a sajátjaként kezelte a pécsiek letétbe helyezett pénzét.
Majd hirtelen fordul a kocka, az ügy átkerül Tolna megyébe, és az ottani rendőrség habozás nélkül elfogad bizonyítékként a 104 millió forintnyi (!) ügyvédi munkadíj ellenében olyan iratokat, amelyek csak az ügyvéd irodájában voltak meg, a PVh-nál nincs iktatva, senki sem látta, vagy igazolta őket.
Végül nyomozás helyett megállapították, hogy „ellentétes tartalmú bizonyítékokra figyelemmel a bűncselekmény elkövetését nem lehetett kétséget kizáróan sem bizonyítani, sem cáfolni”, azaz:
Nincs itt semmi látnivaló!
Aranyhajó Fogadó
Amit a jogi átvilágítás kiderített:
A volt Aranyhajó Fogadó épülete 2017-ben kelt el egy olyan értékesítés során, ahol mindössze egy ajánlattevő volt:
Tiborcz István barátjának érdekeltsége.
Annyiba került a patinás belvárosi ingatlan egy négyzetmétere, amennyiért akkoriban csak lelakott külvárosi lakást lehetett vásárolni Pécsett.
Amit a rendőrség megállapított:
Szabályos volt az értékesítés, az akkori ingatlanbecslés szerint reális volt a vételár, tehát szerintük nem történt bűncselekmény, azaz:
Nincs itt semmi látnivaló!
A volt központi menza telke
Amit a jogi átvilágítás kiderített:
A PVh 2018 júliusában hirdette meg eladásra a volt központi menza Szabadság úti telkét.
A PVh egyik alkalmazottjának, egyben az akkori cégvezető élettársának szülei ugyanezen a napon céget alapítottak…
… és nettó 122 millió forintos ajánlattal, ami mesébe illő módon pontosan megegyezett a telek frissen felbecsült értékével, el is nyerték a tendert.
A PVh kiírása alapján csupán nettó 1,1 millió forintos összeget kellett a nyertesnek megfizetnie, az összesen 600 milliós ingatlanfejlesztési projektből a maradék 121 millió forintos vételárral megegyező mértékben irodákat és más helyiségeket kapott volna cserébe az önkormányzat cége.
Az aláírt adásvételi szerződésben azonban már csak 114 millió forintos vételár szerepelt.
A szerződésben nem szerepelt kötbér, sőt, más biztosíték sem a PVh javára, azaz a nyertes cég nettó 1,1 millióért megkapta a terület korlátlan tulajdonjogát.
Időközben kiderült, hogy a cég soha nem volt olyan gazdasági helyzetben, hogy meg tudta volna valósítani a 600 milliós ingatlanfejlesztést…
… és a pályázat napján alapított sikercég korábbi referenciáival kapcsolatban is akadtak aggályok, feltűnt köztük például a már említett PVh-alkalmazott korábban felújított lakása is.
Amit a rendőrség megállapított:
Az ingatlanfejlesztésre vonatkozó eredeti teljesítési határidő még meghosszabbítás hiányában sem járt volna le a feljelentés időpontjáig.
A cég megfelelő referenciákkal rendelkezik. Azaz:
Nincs itt semmi látnivaló!
A fentiek magyarázataként fontos még megjegyezni, hogy az átvilágítást végző ügyvédek nem nyomozók, jogköreik korlátozottak. Ezzel együtt is sikerült a fentiekkel együtt összesen 23 visszás ügyet feltárniuk, olyan, zömében köztörvényes bűncselekmények gyanúját felvető ügyeket, amelyek becsült elkövetési értéke meghaladja a 2,4 milliárd forintot. Az átvilágításnak köszönhető az is, hogy már most mintegy félmilliárd forintnyi vagyont sikerült visszaszereznie Pécs jelenlegi vezetésének.
A rendőrség a fenti ügyekben is egy igen alaposan, nagy szakértelemmel elvégzett átvilágítás anyagát kapta meg. Emellett jogköreik, módszereik és lehetőségeik is meglettek volna ahhoz, hogy a közügyekben járatlanok számára is nyilvánvaló visszaéléseket, a családi körben értékesített telek, a fillérekért átjátszott hotel és a pécsiek zsebéből kiszivattyúzott százmilliós vételárak ügyét felderítsék.
Nyomozás helyett a pécsiek egy megszüntető határozatot kaptak a NER rendőrségétől, amelynek minden mondatán érezni, hogy készítői már a dokumentum szerkesztése közben szégyellték magukat. És egy üzenetet is kaptak a pécsiek: nincs itt semmi látnivaló!
Szerintünk viszont van:
https://elszamoltatas.pecs.hu/
Ígérem, folytatjuk!
Pécsiség mindenkor!
Péterffy Attila
Pécs Megyei Jogú Város polgármestere | Pécsi átvilágítás: ezekben a pontokban tér el az átvilágítók és a nyomozók véleménye | Egyre nagyobb hullámokat vet, hogy a nyomozóhatóság megszüntette a nyomozást több, a pécsi önkormányzati cégek átvilágítása által feltárt ügyben. Bár ezek az ügyek ma is közszájon forognak, az alábbi közleményben tömören, pontokba szedve újra ismertetjük őket. Bemutatva azt is, hogy milyen megállapításokra jutott az átvilágítást végző jogi team, és hogy miként sikerült ebből végül az égvilágon semmit sem kinyomoznia a NER rendőrségének. Ilyen az, amikor a rendőrség a Fidesz, és nem a magyar választók érdekeit védi? | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2022/01/pecsi-atvilagitas-ezekben-pontokban-ter-el-az-atvilagitok-es-a-nyomozok-velemenye/ | 2022-01-27 14:58:35 | true | null | null | Szabad Pécs |
Vihart kavart az a hétfő reggeli bejelentés, hogy a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság egyetlen határozattal lezárt három olyan korrupciósnak gondolt ügyet is, amelyet az előző, fideszes pécsi városvezetés időszakának átvizsgálása során tártak fel az önkormányzat és a pécsi városi cégek átvilágításával megbízott ügyvédek. A rendőrség szerint nem bizonyítható, hogy bűncselekmény történt. Ezeknek az ügyeknek azonban koránt sincs még vége. Városházi forrásaink szerint a pécsi városvezetés elszánt abban, hogy végigvigye az ügyeket, így az érintetteknek mindenképpen bíróság elé kell állniuk. A folyamatot ráadásul, ami ehhez vezet, eddig sem titkolták.
Orbán Viktor és a Fidesz elérte, hogy szinte eltűnt Magyarországról a komoly, széleskörű politikai vita. Ahogyan választási programmal sem igen bajlódik a kormány.
A választások előtti elszámoltatási ígéretek azonban velünk maradtak, sőt talán soha nem épült ennyire erősen az elszámoltatásra egyetlen választási kampány sem, és ezzel párhuzamosan igaz lehet az is, hogy ennél többen sem kívánták még azt, hogy legyen elszámoltatás egy esetleges kormányváltás esetén.
Orbán Viktorék is ígérték ellenzékben, 2010-ben az elszámoltatást, most pedig a jelenlegi ellenzék ígéri azt, ha ők alakíthatnak kormányt, nekilátnak a zűrös ügyek feltárásának és lesz elszámoltatás.
Ahogyan Péterffy Attiláék, és más helyi szinten dolgozó ellenzéki politikusok is ígérték 2019 őszén az elszámoltatást ott, ahol fideszes városvezetést igyekeztek leváltani. Az országban néhány helyen meg is indult az előző ciklus időszakának átvilágítása, de sehol másutt nem folyt olyan szinten és olyan aktívan a munka, mint Pécsett, nem tártak fel ennyi ügyet és nem tettek ennyi feljelentést sem.
Volt már olyan ügy, amelyben nem látták alaposnak a feljelentést, vagy később lezárták a nyomozást, de az még így is sokakat meglephetett, hogy a talán legismertebb átvilágítási ügyek sem jutottak el egyelőre bíróságra.
Egyelőre, hiszen Péterffy Attila hétfő reggeli, szokatlanul dühös és elkeseredett, egyik oldalról bátor, másikról talán meggondolatlanul erős sajtóközleményében is szól arról, hogy ügyészségi panasszal élnek a rendőrségi eljárással szemben.
Péterffy azt közölte, hogy három olyan ügyet is lezárt a rendőrség egy határozattal, amelyek kiemelt ügyeknek számítottak eddig a pécsi átvilágítás során. A rendőrség azonban úgy látta, hogy nem bizonyítható, hogy ezekben bűncselekmény történt. Az egyik ügy a pécsi történelmi belvárosban, a pécsi városházától csupán pár lépésre lévő, egykori Aranyhajó Fogadó értékesítése. Amit pályázati kiírás után adtak el, amelyre csak egyetlen jelentkező volt, Tiborcz István egyik pécsi barátja. A valóban teljes felújításra szoruló hotel vételára nagyjából a használt kertvárosi panellakások árát tükrözte (2017-ben, 150 ezer forint alatti négyzetméteráron). Nem árt tudni, hogy a felújítás nagyobb erőforrást igényelt, mint gondolták, mert gyakorlatilag nem volt alapja a hotelnek, de ezt az értékesítéskor még nem tudhatták, és valószínűleg az eladók sem. Persze, azt sem árt tudni, hogy minimumárat az eladó (ez esetben a Pécsi Vagyonhasznosító) megszabhat, az ökormányzati cég vezetése azonban nem tartotta olyan alacsonynak az árat, hogy ne adhassa el. Valamint arra is érdemes emlékezni, hogy a hotel felújítására majdnem egymilliárdos vissza nem térítendő támogatást nyert el a tulajdonos, az Orbán Ráhelhez köthető Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miután az ügynökségnek egy széles körben nem reklámozott pályázati kiírásán indult, majd később egy közleményben arról írtak, hogy tudvalevő, hogy a magyarországi kereskedelmi szálláshely-fejlesztések döntő többsége valamilyen komolyabb pályázati támogatás segítségével történt és történik.
A másik ügy, amiben nem látott okot a vádemelési javaslatra a rendőrség, az a volt központi menza telkének esete. Azon ugyanis egy, a Pécsi Vagyonhasznosítónál dolgozó, annak fejlesztésére, egy jobb ajánlatot adó versenytárssal szemben a vagyonhasznosító akkori vezérigazgatójával magánéleti kapcsolatban álló, vagyonhasznosítós munkatársnő szüleinek cége nyert el a pályázati kiíráson.
A harmadik eset pedig Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő ügyvédjéhez kötődik. A pécsi ügyvédnőről a Szabad Pécs írta meg, hogy Bánki országgyűlési irodájának épületében van az ügyvédi irodája. A városvezetés a feltárt dokumentumokból arra jutott, hogy feljelentést kell tenni, mert az ügyvédnő által vezetett ügyvédi iroda 100 milliós összeggel károsította meg szerintük a pécsieket.
A nyomozások lezárásának a hírére a Fidesz közleményt adott ki, mondván, kérjen bocsánatot a pécsiektől a politikai boszorkányüldözés miatt Péterffy Attila, és fizessék vissza az átvilágítás összegét a város kasszájába. Erre válaszul kedden a pécsi városvezető koalíció arról írt egy közleményben, hogy lesz még idő, amikor az ilyen ügyeknek következményei lesznek, közeleg április 3-a.
A Szabad Pécs beszélt városházi forrásokkal is, és úgy tűnik, Péterffyék nagyon elszántak és hisznek az igazukban, s végig fogják vinni azt a folyamatot, aminek a végén az említett ügyek szereplőinek mégiscsak bíróság elé kell állniuk.
Sőt, nem titkolták korábban sem azt, hogy mi várható. Beszéltek arról ugyanis már, hogy számítanak arra a lehetőségre is, hogy nem minden ügyben halad majd előre úgy a nyomozás, ahogyan azt remélik, ám ebben az esetben van lehetőség úgynevezett pótmagánvádas eljárások lefolytatására.
Magyarul a rendőrség és az ügyészség eljárási szakaszait immáron kikerülve egyből a bíróságra lehet menni. Persze, ha nincs igazuk, akkor annak az ódiumát is vállalni kell, az ügyvédi költségek megfizetését és az esetleges kártérítéseket is. Többek közt ez az egyik oka annak, hogy nem sokan vállalnak pótmagánvádas eljárást, habár ez a jogi lehetőség adott. A másik viszont az, hogy a pécsi vezetés abból a szempontból is kivételes helyzetben van, hogy közvetlenül hozzá tud férni olyan hiteles dokumentumokhoz, amellyel nem csak feljelentést lehet tenni, de akár jól felépíthető egy bírósági kereset. És, ha ide eljutnak, márpedig nem látszik más lehetőség, akkor az említett ügyeknek koránt sincs még vége, amit nyilván a Fidesz is tud, a közleményük ellenére is. A pótmagánvádas eljárások pedig egyben azt is jelentik, hogy az érintetteknek, az ügyek főszereplőinek, az ügyvédnőnek és a volt vezérigazgatónak is mindenképpen bíróság elé kell majd állniuk, mindeközben persze a baráti, fideszes sajtóban jelezték ők is, hogy ők is keresik majd az igazukat a nyomozások lezárása hírére reagálva Péterffyékkel szemben.
A tét azonban sokkal nagyobb annál az említett, vélelmezhetően nem elkerülhető pótmagánvádas eljárásokban (feltételezve, persze, hogy az ügyészség szerint is jól dolgoztak és jó döntést hoztak a rendőrök), mint az, hogy a végén kinek lesz igaza. Mert, ha csak egyetlen ügyről is kiderül ennek keretében, hogy mégiscsak történt bűncselekmény, az egészen biztosan árnyékot vet a rendőrség többi ügyben hozott nyomozást megszüntető döntésére.
Szóval, ha logikusan és következetesen járnak el Péterffyék, márpedig erről beszéltek a városházi forrásaink, akkor az ügyészség panaszról való döntése után megindítják ezekben az ügyekben is a pótmagánvádas eljárásokat. Már csak azért is ez a valószínű, mert vannak is már olyan átvilágításos ügyek, amelyekben ez megtörtént, például a Vári Attilához köthető PSN Zrt.-s szerverügyben is történt a rendőrségi nyomozás lezárása után is kezdeményeztek pótmagánvádas eljárás lefolytatását. | A nyomozás lezárása ellenére is bíróság elé kell állnia a volt vezérigazgatónak és Bánki ügyvédjének is | Vihart kavart az a hétfő reggeli bejelentés, hogy a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság egyetlen határozattal lezárt három olyan korrupciósnak gondolt ügyet is, amelyet az előző, fideszes pécsi városvezetés időszakának átvizsgálása során tártak fel az önkormányzat és a pécsi városi cégek átvilágításával megbízott ügyvédek. A rendőrség szerint nem bizonyítható, hogy bűncselekmény történt. Ezeknek az ügyeknek azonban koránt sincs még vége. Városházi forrásaink szerint a pécsi városvezetés elszánt abban, hogy végigvigye az ügyeket, így az érintetteknek mindenképpen bíróság elé kell állniuk. A folyamatot ráadásul, ami ehhez vezet, eddig sem titkolták. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2022/01/atvilagitas-a-nyomozas-lezarasa-ellenere-is-birosag-ele-kell-allnia-a-volt-vezerigazgatonak-es-banki-erik-ugyvedjenek-is/ | 2022-01-25 15:24:00 | true | null | null | Szabad Pécs |
Zutyu |
A belvárosi ingatlanmutyiban nyakig benne lévő Karafiát Ügyvédi Iroda csak a Miniszterelnöki Kabinetirodától évi 16,8 milliós szerződést kap.
A hét elején számoltunk be arról, hogy Rogán Antal propagandaminiszter nem hálátlan első munkahelyének, a Batthyány Lajos Alapítványnak. (A még Antall József által létrehozott szervezetnek nagy szerepe volt abban, hogy az MDF egykori holdudvara szépen lassan a Fidesznél kössön ki. Ezen is dolgozott Rogán mint az alapítvány titkára 1996 és 98 közt, és jutalma egy parlamenti mandátum lett 1998-ban.) Ez az alapítvány az utóbbi években a Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdjaiból működött és legutóbb idén márciusban kapott csaknem 3 milliárd forintot.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéseit böngészve, azonban egy másik régi ismerősre is rátaláltunk, ez pedig nem más, mint a Karafiát Ügyvédi Iroda, amely Rogán Antal polgármestersége idején sok megbízást kapott a belvárosi önkormányzattól, amely az áron alul eladott ingatlanok ügyeiről lett hírhedt. A Karafiát Ügyvédi Iroda évente 16 millió forint körüli összegért „Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. bekezdés a-c pontjaiban meghatározott jogi szolgáltatás keretében általános jogi képviseleti, jogi tanácsadás ellátása” tárgyában szerződött az irodával. Legfrissebb megbízása 2021 végéig szól, 16,8 millió forintért.
A Karafiát Ügyvédi Irodát az a Karafiát Katalin fémjelzi, aki évfolyamtársa volt a Pázmány jogi karán a rejtőzködő ügyvédnek, Kertész Balázsnak, aki sok éven át a belvárosi vagyonkezelő igazgatósági elnökeként menedzselte az ingatlanmutyiként elhíresült folyamatot, amelynek lényege az volt, hogy üres üzlethelyiséget pályázat nélkül egy cég bérbe vesz, majd néhány hónappal később nyomott áron a bérlőknek járó plusz kedvezménnyel megvehet. (Karafiát a kézbesítési megbízottja az időközben svájci bejelentett lakcímmel rendelkező Kertész cégeinek is.) A leghíresebbé vált ilyen sztoriban a Rogán vezette belvárosi önkormányzat bérbe adott Habony Árpád nagynénjének, Pápa Marianne-nek – aki akkoriban Portik Tamás egykori olajvállalkozó élettársa volt – egy Károly körúti ingatlant, amit hét hónappal később meg is vett. Az adásvétel után két hónappal az 50 millióért megvásárolt ingatlant, dupla áron, 100 millióért adta tovább.
A Karafiát Ügyvédi Iroda egyébként máig dolgozik a belvárosnak is, ahol folytatódik az ingatlanvagyon elkótyavetyélése, amiben ez az iroda is részt vállal, de nem ez az egyetlen kapcsolódási pont. Korábban az Átlátszó írta meg, hogy a Habony-körnek fontos Városliget projektben is havi 2 millióért dolgozik az iroda a Baán László vezette Városliget Zrt-nek. | Rogán belvárosi ügyvédje is jól keres a Miniszterelnöki Kabinetirodánál | A Karafiát Ügyvédi Irodát az a Karafiát Katalin fémjelzi, aki évfolyamtársa volt a Pázmány jogi karán a rejtőzködő ügyvédnek, Kertész Balázsnak, aki sok éven át a belvárosi vagyonkezelő igazgatósági elnökeként menedzselte az ingatlanmutyiként elhíresült folyamatot, amelynek lényege az volt, hogy üres üzlethelyiséget pályázat nélkül egy cég bérbe vesz, majd néhány hónappal később nyomott áron a bérlőknek járó plusz kedvezménnyel megvehet. (Karafiát a kézbesítési megbízottja az időközben svájci bejelentett lakcímmel rendelkező Kertész cégeinek is.) A leghíresebbé vált ilyen sztoriban a Rogán vezette belvárosi önkormányzat bérbe adott Habony Árpád nagynénjének, Pápa Marianne-nek – aki akkoriban Portik Tamás egykori olajvállalkozó élettársa volt – egy Károly körúti ingatlant, amit hét hónappal később meg is vett. Az adásvétel után két hónappal az 50 millióért megvásárolt ingatlant, dupla áron, 100 millióért adta tovább. | null | 1 | https://hirklikk.hu/kozelet/rogan-belvarosi-ugyvedje-is-jol-keres-a-miniszterelnoki-kabinetirodanal/381414 | 2021-05-16 21:38:00 | true | null | null | Hírklikk |
Egy újabb csontváz esett ki Tuzson "Nullás" Bence szekrényéből.
A Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft. elől jelentkezett be újabb Tuzson-aktáról szóló online sajtótájékoztatóval Dorosz Dávid, ezúttal Varga Zoltán Péter jobbikos önkormányzati képviselő társaságában. Téma mindig akad, hisz Tuzson "Nullás" Bence, miközben a helyiekért nem tesz semmit, egy dologban azért élen jár: a haveri, fideszes bizniszeknek az intézésében.
Újabb információk jutottak Doroszék birtokába Dr. Benkovics Boglárkáról.
Benkovics arról híresült el, hogy amellett, hogy Tuzson volt ügyvédi irodájának alkalmazottja és a helyi választási bizottság elvileg független, gyakorlatilag viszont mindig a Fidesznek kedvező döntést hozó tagja, ő a vezetője annak a munkát soha nem végző alapítványnak, amely nemrég 15 milliós támogatást nyert el az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Városi Civil Alap elnevezésű pályázatán.
Benkovics tulajdonosa és ügyvezetője annak a Public Consulting Kft.-nek, amely szerződéses viszonyban áll a Közüzemi Kft.-vel. Mindeközben Benkovics a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának is tagja, így gyakorlatilag önmaga munkáját ellenőrzi.
Ez minimum szélsőségesen etikátlan és vélhetően sérti az összeférhetetlenségi szabályokat is - jelentette ki Varga Zoltán Péter. Benkovics egyébként az apja helyét vette át a felügyelőbizottságban, Varga szerint ezzel is bizonyítva azt az összefonódást, amelyben a hithű fideszeseknek biztosítják a megrendeléseket.
Látjuk azt, hogy polipszerűen hálózza be Tuzson "Nullás" Bence és a fideszes haveri köre ezt a körzetet. Ennek fogunk véget vetni.
- tett ígéretet végül Dorosz Dávid.
Folytatjuk a Tuzson-akták feltárását - Hogyan gazdagodnak a fideszes haverok? Dorosz Dávid és Varga Zoltán Péter közös sajtótájékoztatója
Posted by Dorosz Dávid on Saturday, September 11, 2021
Kövess minket | Összeférhetetlenség a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft.-nél | Benkovics arról híresült el, hogy amellett, hogy Tuzson volt ügyvédi irodájának alkalmazottja és a helyi választási bizottság elvileg független, gyakorlatilag viszont mindig a Fidesznek kedvező döntést hozó tagja, ő a vezetője annak a munkát soha nem végző alapítványnak, amely nemrég 15 milliós támogatást nyert el az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Városi Civil Alap elnevezésű pályázatán. | null | 1 | https://dunakeszi.ezalenyeg.hu/helyi-lopasok/ujabb-tuzson-akta-osszeferhetetlenseg-a-dunakeszi-kozuzemi-nonprofit-kft-nel-91609 | 2021-09-23 21:41:00 | true | null | null | ezalenyeg.hu |
Alighogy lelepleződött a végrehajtói kar elnökének miniszterekig érő hálózata, Orbán Viktor máris gondoskodott róla, hogy még közelebb kerüljön hozzá annak az évi több százmilliárd forintnyi követelésnek a felügyelete, amelyet a végrehajtók szednek be az adósoktól. | Egyre többen láthatók a Schadl-ügy miniszterekig mutató "szívességek" láncolatában | Alighogy lelepleződött a végrehajtói kar elnökének miniszterekig érő hálózata, Orbán Viktor máris gondoskodott róla, hogy még közelebb kerüljön hozzá annak az évi több százmilliárd forintnyi követelésnek a felügyelete, amelyet a végrehajtók szednek be az adósoktól. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202204__vegrehajtoi_bunszervezet__orban_intezkedik__hianyos_leiratok__kez_keszpenzt_mos | 2022-01-27 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A sokféle női szerepből adódó túlterheltség és a korábbi alkotók és gondolkodók által nyújtott támasz is megjelenik Fajgerné Dudás Andrea festményein, amelyek Budapesten, a Deák Erika Galériában láthatók január 26-ig. | A kormány bukása esetén is Orbán-hű ember felügyelheti a végrehajtókéhoz hasonló "aranybányákat" | A NER-elit tervez a 2022 utáni időszakra, továbbra is rajta tartaná a kezét a pénzcsapokon – akár kormányon marad, akár nem. Egyebek közt erről is szólnak a Schadl-ügy nyomozati anyagai. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202204_masodik_felvonas | 2022-01-27 11:05:00 | true | null | null | HVG360 |
13 perc
2022.01.24. 05:30
2022.01.24. 14:20
A kormánypárt fontos fegyverei lehetnek a kampányban a Megafon Központ influenszerei, akikbe már most több mint félmilliárd forintot invesztáltak. A beszélő fejek a kormány narratíváját visszhangozzák, és arra is jók, hogy még inkább elmossák a tény és vélemény, valamint a politikai szereplők és média közti határokat. Kérdés, hogy közlendőjük a Fidesz-tábor összerázásán kívül alkalmas-e arra, hogy megszólítsa a bizonytalanokat. | A kormánypárti Facebook-különítmény arcai, akikre százmilliók mennek el | A kormánypárt fontos fegyverei lehetnek a kampányban a Megafon Központ influenszerei, akikbe már most több mint félmilliárd forintot invesztáltak. A beszélő fejek a kormány narratíváját visszhangozzák, és arra is jók, hogy még inkább elmossák a tény és vélemény, valamint a politikai szereplők és média közti határokat. Kérdés, hogy közlendőjük a Fidesz-tábor összerázásán kívül alkalmas-e arra, hogy megszólítsa a bizonytalanokat. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220124_megafon_kozpont_elemzes | 2022-01-24 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az MNB összesen 111 millió forint bírságot szabott ki az OTT-ONE Nyrt.-re a tiltott a piaci manipulációra, a bennfentes információ nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn az MTI-t. Ez az a lélegeztetőgépeken kaszáló cég, ahol csalás gyanúja miatt mondott fel korábban a könyvvizsgáló.
A közleményben az MNB jelezte azt is, hogy feljelentést tesz a Fővárosi Főügyészségen.
A kibocsátó által nyilvánosságra hozott különböző együttműködési megállapodásokról szóló közzétételek egyes esetekben nem megalapozott, nem teljes körű vagy egyenesen valótlan információkat tartalmaztak – ismertette a jegybank.
Rámutatott: a társaság a korábbi rendkívüli tájékoztatásaival ellentétes híreket nem tette közzé; például azt, hogy egyes közzétett szerződések alapján végül ténylegesen nem végzett érdemi gazdasági tevékenységet, bevétele azokból nem származott. A korrigáló tájékoztatások elmaradásával a kibocsátó félrevezető jelzéseket adhatott a piac számára, ami piaci manipulációnak minősül – közölte az MNB.
A piacfelügyeleti bírság meghatározásánál a jegybank súlyosító körülménynek minősítette a piaci manipulációval érintett időtartam hosszát, és azt, hogy a kibocsátó közzétételeinek jelentős részénél találtak rendellenességeket.
A jegybank az OTT-ONE részvényeinek tőzsdei kereskedését tavaly április 16-tól felfüggesztette, két további határozatában pedig felügyeleti bírságot is kiszabott a 2020. évi éves és a 2021. első félévi jelentés hiánya miatt – idézték fel a közleményben. | Százmilliós bírságot szabott ki a jegybank a lélegeztetőgépeken kaszáló cégre | Az MNB összesen 111 millió forint bírságot szabott ki az OTT-ONE Nyrt.-re a tiltott a piaci manipulációra, a bennfentes információ nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn az MTI-t. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/01/24/szazmillios-birsagot-jegybank-lelegeztetogep-ott-one/ | 2022-01-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) 46 darab, tavaly utolsó negyedévében lebonyolított kommunikációs tárgyú közbeszerzés eredményét jelentette meg Közbeszerzési Értesítő január 25-i számában, és nem nagy meglepetésre mind a 46 darab, médiavásárlásról és -tervezésről szóló feladatot a Balásy Gyula tulajdonába tartozó médiaügynökség, a New Land Media vitte el, konzorciumban a szintén Balásy-féle reklámügynökséggel, a Lounge Designnal.
A megbízásoknak a teljes keretösszege nettó 22 milliárd forint.
A Hvg.hu írta meg, hogy a 46 közbeszerzés között találhatók olyan apróbb falatok, mint a Jogállam és Igazság Nkft. nevében kiírt nettó 11 millió forintos tender nyomdai feladatok ellátására, de vannak szép számmal közepes, néhány százmilliós megbízások, mint például az Antenna Hungáriának (nettó 468 millió forint), a MÁV-nak a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztéséhez kapcsolódó kommunikációjára, a Petőfi Irodalmi Ügynökségnek (772 millió forint) vagy a kézilabda-Európa-bajnokság szervező cégének (367 millió forint).
Természetesen a legnagyobb összegben ismét a Miniszterelnökség nevében szórhatja a reklámforintokat a New Land: az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos” projektek ellátására összesen nettó 12,7 milliárd forintot biztosít az NKoH (a keretösszegből 30 százalék opcionálisan lehívható). Ezen kívül az Államadósság Kezelő Központ is kapott nettó 1,8 milliárd forintot az állampapírok népszerűsítésére, a Visit Hungary nevű állami turisztikai cég pedig majdnem 1,4 milliárdot. | Balásy Gyula cégei taroltak a kormánykommunikációban: egy negyedév – 22 milliárd | A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) 46 darab, tavaly utolsó negyedévében lebonyolított kommunikációs tárgyú közbeszerzés eredményét jelentette meg Közbeszerzési Értesítő január 25-i számában, és nem nagy meglepetésre mind a 46 darab, médiavásárlásról és -tervezésről szóló feladatot a Balásy Gyula tulajdonába tartozó médiaügynökség, a New Land Media vitte el, konzorciumban a szintén Balásy-féle reklámügynökséggel, a Lounge Designnal. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/01/26/kormanykommunkacio-balasy-gyula-new-land-media-22-milliard/ | 2022-01-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Töretlennek tűnik a bizalom Rogán Antal és a Nagy család tagjai között azok után is, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének közvetlen munkatársáról, Nagy Ádámról kiderült: a tavaly november óta letartóztatásban lévő Schadl Györgytől kapott segítséget egyetemi vizsgái teljesítéséhez. Hiába kerestük őket, sem Rogán, sem a kabinetiroda nem hajlandó nyilatkozni arról, lett vagy lesz-e következménye a miniszter kabinetfőnökével kapcsolatban napvilágot látott információknak.
A Völner-ügyben lezajlott titkos nyomozás során keletkezett lehallgatási jegyzőkönyvek szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke többször latba vetette a Pécsi Tudományegyetemen meglévő kapcsolatait Nagy Ádám érdekében. A 444.hu által nyilvánosságra hozott dokumentumrészletek szerint Schadl György elérte például, hogy a jogi tanulmányait végző Nagy sikeres szóbeli vizsgát tehessen úgy, hogy ott sem volt.
Bár az egyetem azóta elismerte a visszaéléseket, az ellenzék követelte, hogy Rogán tisztázza, tudott-e a csalásról, Márki-Zay Péter ellenzéki kormányfőjelölt mozgalmának ifjúsági csoportja demonstrációt is tartott a Várban, az érintett és a Miniszterelnöki Kabinetiroda eddig nem szólalt meg a felelősség kérdésében. Nem derült ki az sem, hogy volt-e belső vizsgálat az ügyben, és
a 24.hu kérdésére sem adtak választ, hogy Schadl kitől és milyen módon kapott megbízást az egyetemi ügyek intézésére.
A miniszter számára azért is kellemetlen a 33 éves kabinetfőnökét érintő botrány, mert Nagy Ádám több mint egy évtizede dogozik mellette különféle beosztásokban, és ez idő alatt a legbelsőbb politikai, gazdasági és kormányzati ügyek intézésében is részt vett. Sőt az évek során nemcsak ő, hanem családja is részese lett a politikus magánéletének. A kabinetfőnök Rogán Antal legkisebb fiának a keresztapja, míg Nagy Ádám édesapja korábban karbantartási munkákat végzett Rogán és akkori felesége, Rogán-Gaál Cecília ingatlanain, mígnem 2020 tavaszán, néhány hónappal a válásuk után hirtelen ő lett a politikus szállásadója.
Amint arról a 24.hu 2020 májusában beszámolt, a most 52 éves Nagy András, aki korábban kisebb vállalkozásokat vezetett, céges bevételei alapján nehezen magyarázható módon a II. kerületi Csalán utcában vásárolt meg egy milliárdos értékű lakóépületet, amelyet az adásvétel idején még nem fejezett be teljesen a beruházó. Az utcafront még félkész állapotban volt, amikor a miniszter az új barátnőjével – aki azóta a felesége – bekötözött a felső emeleteket elfoglaló lakásba.
A négyszintes és mélygarázsos épületet tavaly társasházzá alakították, ezért a tulajdoni lapokból tudható, hogy az utca fölé magasodó házban három lakás található. A legkisebb alapterülete is 246 négyzetméter, a másik kettő 323, illetve 359 négyzetméteres. Ezen kívül minden lakáshoz az alapító okiratban foglaltak szerint további „mellékhelyiségek” is tartoznak, amelyek között információink szerint edzőterem is van.
A társasházban mindazonáltal nem lehet komoly vita a lakógyűléseken, ugyanis
mindhárom ingatlan tulajdonosának Nagy Andrást jegyezték be,
akit, mivel a telefonját nem vette fel, SMS-ben kérdeztünk meg, kik laknak a miniszteren kívül a házban, de nem érkezett válasz tőle.
A kabinetfőnök apjának lakcíme a cégadatok szerint továbbra sem az általa tulajdonolt luxuslakások valamelyike, hanem még mindig az V. kerületi Aranykéz utcában van bejelentve egy olyan lakásba, amely nem az övé, hanem egy, a belvárosi önkormányzat megrendeléseivel támogatott lapkiadó tulajdona.
Nagy András egyik vállalkozásának, a Gond-No Kft.-nek a nyeresége 2020-ban megközelítette ugyan a 70 millió forintot, amivel messze felülmúlta a korábbi évek 2-5 millió forintos eredményeit, ám
cégeinek eredményei továbbra sem adnak magyarázatot arra, honnan lehetett pénze a budai ház megvásárlására. | Hallgatnak Rogánék a kabinetfőnökről, akinek apja a miniszter körüli ingatlanok gazdája | A Miniszterelnöki Kabinetiroda nem nyilatkozik a jogi vizsgáin Schadl György által kisegített Nagy Ádám sorsáról. Közben az is kiderült, mekkorák a kabinetfőnök apjának nevén lévő lakások, amelyik egyikébe Rogán Antal költözött. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/01/27/rogan-antal-nagy-adam-kabinetfonok-nagy-andras-schadl-gyorgy-lakas/ | 2022-01-27 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Miközben Simonka György Békés megyei fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben elkövetett 1,4 milliárd forintos károkozással vádolják, az ügy elsőrendű vádlottja többször is vissza nem térítendő állami és európai uniós támogatást kapott a büntetőper kezdete óta – tudta meg a 24.hu.
Bár a vádhatóság Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának, a kormánypárt politikusa csak az eljárás harmadrendű vádlottja, a sorban megelőzik őt a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői. Előbbi társaságot korábban Kékessy Mihály György elsőrendű vádlott vezette, akit még a nyomozás során le is tartoztattak egy időre.
Kékessy jelenleg őstermelőként, gazdálkodóként dolgozik és a Magyar Államkincstár (MÁK) nyilvántartása alapján
több mint 165 millió forint támogatást kapott költségvetési és EU-s forrásból a 2020 januárjában elkezdődött büntetőper óta.
A MÁK adatbázisa szerint európai uniós és magyar állami költségvetésű forrásból kifizetett agrártámogatásokról van szó. Az adatok szerint Kékessynek
2020-ban 82.965.818 forintot,
2021-ben pedig 82.286.628 forintot fizetett ki az állami szervezet.
A folyósított összegek közt van olyan is, melyek odaítéléséről is 2020-ban, illetve 2021-ben született döntés, de olyan is, amire korábban kellett pályázni.
Kékessy amellett, hogy őstermelő, a mezőgazdasági termékekkel kereskedő Perpusz Hungary Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. A társaság neve a Simonka-per vádiratában is felbukkan, annak ugyanis szintén tulajdonos-ügyvezetője volt korábban Simonka György, illetve a képviselő felesége is, aki a büntetőper ötödrendű vádlottja.
Az Európai Uniónak jelentett adatok szerint a Perpusz Hungary Kft. a per indulása óta szintén részesült vissza nem térítendő támogatásban. A cégnek hárommillió forintot ítélt meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Széchenyi Kártya Programban. Továbbá az állami tulajdonban álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. is segítette a társaságot egy 64 millió forintos állami kezességvállalás keretében.
Kékessy és Simonka közeli ismerősök volt korábban. Nemcsak több közös vállalkozásuk volt, de korábban egy időre Kékessy nevére került a tulajdonjoga annak a vagyonzár alá vett kertes háznak, amelyben a Fidesz politikusa lakik családjával a Békés megyei Újkígyóson.
A támogatásokról érdeklődve megkerestük a Magyar Államkincstárat. Főként arról érdeklődtünk náluk, hogy vizsgálják-e, hogy a támogatott személyekkel szemben zajlik-e eljárás, illetve ez hogyan befolyásolja a közpénzek folyósítását a kedvezményezettek felé. Arról is érdeklődtünk, hogy amennyiben kiderül, hogy például költségvetési csalás miatt zajlik valaki ellen eljárás, akkor visszakövetelik-e a támogatottaknak kifizetett összegeket. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a MÁK-tól.
Kékessynek a Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint felelnie kell
üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt,
valamint kétrendbeli folytatólagosan, egy esetben bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is.
Vele szemben a vádhatóság vagyonelkobzás elrendelését is kérte a bíróságtól, igaz, csupán 16 millió forint erejéig. | A Simonka-per kezdete óta 165 millió forint állami és EU-s támogatást kapott az elsőrendű vádlott | Miközben Simonka György Békés megyei fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben elkövetett 1,4 milliárd forintos károkozással vádolják, az ügy elsőrendű vádlottja többször is vissza nem térítendő állami és európai uniós támogatást kapott a büntetőper kezdete óta – tudta meg a 24.hu. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/01/28/csatater-22-bekes-4-evk-simonka-gyorgy-buntetoper-vissza-nem-teritendo-allami-tamogatas-elsorendu-vadlott-kekessy-mihaly/ | 2022-01-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány összesen 177 millió 889 ezer forint támogatást ítélt meg ingatlanvásárlásra a fiktív mongol diákokkal való trükköző csepeli református iskolának – szúrta ki a 24.hu. A támogatásról szóló kormányhatározat a november 16-i Magyar Közlönyben jelent meg, lapunk közel egy hónappal később, december 14-én számolt be az Egressy Béni Művészeti Szakgimnázium körüli anomáliákról, így a kabinet a döntés időpontjában a sajtóból még nem értesülhetett problémákról. Csakhogy egy 2020. decemberi feljelentés után tavaly ősszel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már javában nyomozott költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt – ez még most is tart –, ráadásul jelenleg is vizsgálja az iskola működését az illetékes kormányhivatal, valamint a Magyar Államkincstár.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányhatározatból az is kiderül, hogy az iskola javára történő, 177,8 millió forintos átcsoportosításról a helyettese, Semjén Zsolt kezdeményezésére döntöttek.
Megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy tudtak-e az iskolával kapcsolatos problémákról, illetve ezek ismeretében felülvizsgálják-e a támogatásról szóló kormányhatározatot. Megkerestük külön Semjén Zsoltot is, hogy miért tartotta fontosnak, hogy ezt az intézményt támogassák. Cikkünk megjelenéséig az érintettek nem reagáltak.
Decemberben írtunk arról, hogy az iskola az előző, 2020/21-es tanévben annak ellenére szerepeltette a tanulói névsorban a korábbi mongol diákjait, hogy azok a koronavírus-járvány miatt 2020 júniusában hazarepültek Mongóliába, és a magyarországi gondviselőjük jelezte írásban, hogy nem fognak visszatérni, egyúttal kérte, hogy vegyék ki őket a nyilvántartásból.
A mongol diákok (összesen 14-en voltak) még fiktív osztályzatokat és évvégi bizonyítványt is kaptak, bár ők erről nem is tudtak. Mindennek azért lehet jelentősége, mert így az iskola felvehette utánuk az állami normatívát.
A Magyar Államkincstár november végén tartott helyszíni ellenőrzést, de nem a 2020/21-es tanévre, hanem a 2020-as esztendőre nézte át a tanulólétszámot. A 24.hu birtokába került jegyzőkönyv szerint pont tizennégy tanulóval többet jelentettek be, ennyi diák után vettek fel jogosulatlanul támogatásokat. Viszont ők magyar tanulók voltak, a mongol diákok esetében – egyikük kivételével, akinek nem találták meg a tartózkodási engedélyét – nem állapítottak meg rendellenességet. Ez azért fordulhatott elő, mert a 2020. október 1-jei időpontra vonatkozóan vizsgálták a létszámot, márpedig a mongol tanulóknak csak október 30-án járt le a tartózkodási engedélyük, vagyis így nem találták jogosulatlannak a tanulói létszámban való feltüntetésüket. Végül az államkincstár egy külön határozatban összesen 1 millió 749 ezer forint visszafizetését rótta ki az intézményre.
A kormányhivatal decemberben razziázott az iskolában, és számos szabálytalanságot tárt fel. A helyszíni szemle során kilenc tanárról állapították meg, hogy a szakképzettségük nem felel meg az általuk oktatott tantárgy feltételeinek, további öt oktató pedig nem szerepel a Köznevelési Információs Rendszer nyilvántartásában. Gondok voltak a tanügyi dokumentumokkal is: a beírási naplók egy részében a bejegyzések nem voltak aláírva, lepecsételve, eltértek a dátumok a törzslapokon szereplő dátumoktól, és nem voltak összhangban az osztályzatok és a felmentések a Kréta-rendszerben és az osztálynaplókban. A mongol diákok ügyében pedig további vizsgálatokat tartanak szükségesnek a „tényállás teljeskörű tisztázása érdekében”. | 178 millióval támogatja a kormány a mongol diákokkal trükköző iskolát | Zűrös üggyel terhelt egyházi iskolának ítélt meg közel 180 millió forintot ingatlanvásárlásra a kormány néhány hónappal ezelőtt, noha költségvetési csalás gyanúja és más bűncselekmények miatt is nyomozás folyik az intézmény gazdálkodásával összefüggésben. Az intézménynek egyébként a kormányhivatal is vizsgálja a működését, az államkincstár pedig visszafizetési kötelezettséget írt elő „jogosulatlan elszámolások miatt”. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/01/28/mong-ol-iskola-allami-tamogatas-diak/ | 2022-01-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Augusztus óta közel száz pegasusos megfigyelést ellenőrzött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke most kiállt, és azt mondta: mindent rendben találtak.
Vagyis a hatóság szerint minden vizsgált esetben megalapozottan hivatkoztak nemzetbiztonsági érdekekre, amikor bevetették a kémszoftvert.
A nyilvánosságra került adatok szerint újságírók, gazdasági vezetők és a kormány számára kellemetlen szereplők érintettek.
A NAIH viszont feljelentést tesz azért, mert esetleg törvénysértően szivárogtak ki a Pegasusszal megcélzott telefonszámok.
Semmit sem talált a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), ami arra utalna, hogy a magyar állam törvénytelenül figyelt meg embereket a Pegasus kémszoftverrel.
Augusztus óta közel száz pegasusos megfigyelést vizsgáltak, és arra jutottak, hogy minden megfelelt az előírásoknak. Átvizsgálták a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által benyújtott kérelmeket és az igazságügyi miniszter által kiadott engedélyeket is. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke hangsúlyozta, ez nemcsak formai, hanem tartalmi vizsgálatot is jelentett.
A NAIH szerint a megfigyelést végző szolgálat tehát minden esetben megfelelően alátámasztotta, hogy nemzetbiztonsági okokból szükség volt az adatgyűjtésre.A hivatal csak a pegasusos megfigyelések egy részét ellenőrizte, tehát biztos, hogy több mint száz esetben vetették be a szoftvert. Péterfalvi nem árulta el, összesen hányszor használta a Pegasust az állam, de a NAIH minden ügyet vizsgált, ami névvel megjelent a sajtóban, és ezután is hivatalból eljárást indítanak minden nyilvánosságra került esetben.
A NAIH viszont feljelentést fog tenni azért, mert elképzelhetőnek tartja, hogy bűncselekmény történt a megcélzott telefonszámok kiszivárgásakor.
Péterfalvi augusztus elején, hetekkel a Pegasus-botrány kirobbanása után rendelt el vizsgálatot. Eleinte novemberre ígérte az eljárás végét, de már szeptemberben jelezte a hvg.hu-nak, hogy az ügy egyes részletei jelentős mértékben titkosak, és ezeket nem fogják nyilvánosságra hozni.
Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke szeptemberben azt mondta a Direkt36-nak, hogy Péterfalvi elment a kihelyezett ülésre, amit a megfigyeléseket végző Nemzetbiztonsági Szolgálatnál tartottak, de nem tett fel érdemi kérdéseket a szolgálat munkatársainak. Péterfalvi erről most azt mondta, azért, mert külön eljárásban tették fel a kérdéseiket.
A részletes jelentést 2050-ig titkosították, ami nyilvános belőle, az itt olvasható.
Újságírókat, üzletembereket figyeltek meg
Bár a Pegasust elvileg a terrorizmus és a szervezett bűnözés felszámolására fejlesztették ki, a Direkt36 cikkeiből kiderült, hogy magyar újságírók, üzletemberek telefonjain is megtalálták a szoftver nyomait. A Pegasus egy olyan kémprogram, amivel észrevétlenül lehet behatolni mások okostelefonjába, megszerezve a képeket, videókat, üzeneteket, emaileket.
A készülékek elemzése alapján bizonyítottan megfigyelték
Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, a Direkt36 újságíróit,
Csikász Brigittát, az Átlátszó újságíróját,
Páva Zoltánt, az ellenzéki ezalenyeg.hu üzemeltetőjét,
Németh Dániel fotóriportert, aki évek óta nyomoz a NER-elit luxusutazásai után (Szijjártó Pétert is ő fotózta le Szíjj László jachtján),
valamint Varga Zoltán, a többek közt a 24.hu-t is működtető Centrál Médiacsoport tulajdonosának egyik vacsorapartnerét.
Magyarországról több mint 300 telefonszám van abban az adatbázisban, ami a Pegasusszal célba vett számokat tartalmazza. A Direkt36 cikkei alapján a listán szerepel többek közt újságíró, ellenzéki politikus, egykori államtitkár, a köztársasági elnöki őrség alapítója és a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója is. Ezekben az esetekben nem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy végül feltörték a telefont, de az biztos, hogy célpontként kiválasztották őket.
A Pegasusszal végzett megfigyelésekhez igazságügyi miniszteri jóváhagyásra volt szükség. Varga Judit ezt helyetteséhez, Völner Pálhoz delegálta, akit azóta korrupcióval gyanúsított meg az ügyészség.
Hónapokig tartott a ködösítés, aztán jött Kósa Lajos
A Pegasust az NSO nevű izraeli cég gyártja, és csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatják el másoknak, az NSO állítása szerint kizárólag állami szerveknek és kormányoknak. Az elmúlt években több országban világossá vált, hogy a programot politikai célokra is használták. Mint a New York Times cikkéből is kiderül, a szoftver megvásárlása után számos ország Izrael számára kedvező diplomáciai lépéseket tett.
A magyar kormány sokáig nem volt hajlandó elismerni, hogy megvásárolta a szoftvert, igaz, az ellenkezőjét sem állította. A központi kommunikáció arra szorítkozott, hogy senkit sem figyelnek meg törvénytelenül, igaz, a szabályozási környezet önmagában is elég laza.
Végül Kósa Lajos november elején elárulta – máig nem tudni, szándékosan-e –, hogy tényleg megvásárolták a szoftvert.Ezt utólag Stummer János is megerősítette, aki látta a szerződést, de erről Kósa nyilatkozata előtt nem beszélhetett volna a törvény megsértése nélkül. | Az adatvédelmi hatóság hónapokig vizsgálta a Pegasus-botrányt, és mindent rendben talált | Augusztus óta közel száz pegasusos megfigyelést ellenőrzött a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke most kiállt és azt mondta: mindent rendben találtak. Vagyis a hatóság szerint minden vizsgált esetben megalapozottan hivatkoztak nemzetbiztonsági érdekekre, amikor bevetették a kémszoftvert. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/31/az-adatvedelmi-hatosag-honapokig-vizsgalta-a-pegasus-botranyt-es-mindent-rendben-talalt | 2022-01-31 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A posztot frissítettük, a frissítést lásd lentebb.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) most lezárult vizsgálata szerint is csalás volt az a közbeszerzés 2015-ben, melyben 9 milliárd forint EU-s támogatásból vásárolt a magyar állam CT- és röntgengépeket, ezért a támogatás visszakövetelésére tettek javaslatot Brüsszelnek - számolt be Hadházy Ákos független képviselő Facebookon.
Az ügy részleteiről Hadházy már 2016-ban beszámolt. „Az egészen primitíven és nyíltan zajló csalás lényege az volt, hogy néhány "csomagoló cég" (akik a nyugati orvosi eszközöket “átcsomagolják”, majd tesznek rá egy két-háromszoros árcédulát) kartellezve, dupla áron adta a CT- és röntgenkészülékeket egy 9 milliárdos projektben egy sor magyar kórháznak” - írja.
A Gazdasági Versenyhivatal 2016-ban kezdte vizsgálni a pályázathoz tartozó közbeszerzéseket, míg végül 2020 januárjában 1,6 milliárd forintos bírságot szabott ki. 2018-ban Sarkadi Zsolt is foglalkozott a csalással Tízmilliárdokat adott az EU, hogy jobb legyen a magyar egészségügy, de ezt is szétlopták című TLDR cikkében.
A rendőrség viszont csak akkor indított nyomozást az ügyben, amikor az OLAF-nál is vizsgálat indult.
FRISSÍTVE 2022.02.03. 19:45
Cikkünk megjelenése után dr. Maróth Gáspár az alábbiak közlését kérte lapunktól:
„A cikk eredeti verziója valótlanul állította azt, hogy ,,a GVH a többek között megállapította, hogy Maróth Gáspár is részt vett az üzletben”. A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Maróth Gáspár magánszemélyként soha nem volt érintett a GVH tárgyi eljárásában. A cikk összességében hamis színben tüntette fel azt a való tényt, hogy a GVH tárgyi eljárásában érintett volt a VMD Zrt., amelynek dr. Maróth Gáspár volt a vezető tisztségviselője az érintett időszakban. A valóság ezzel szemben az, hogy a GVH végzésével a tárgyi eljárást a VMD Zrt. vonatkozásábanjogsértés megállapítása és pénzbírság kiszabása nélkül megszüntette. A cikk valótlanul állította továbbá azt, hogy a GVH 21 céggel szemben szabott ki bírságot.” | Az OLAF szerint is csalás volt a 9 milliárd forint EU-s támogatásból vásárolt CT-k és röntgenek beszerzése 2015-ben | Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) most lezárult vizsgálata szerint is csalás volt az a közbeszerzés 2015-ben, melyben 9 milliárd forint EU-s támogatásból vásárolt a magyar állam CT- és röntgengépeket, ezért a támogatás visszakövetelésére tettek javaslatot Brüsszelnek - számolt be Hadházy Ákos független képviselő Facebookon. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/31/az-olaf-vizsgalata-szerint-is-csalas-volt-a-9-milliard-forint-eu-s-tamogatasbol-vasarolt-ct-k-es-rontgenek-beszerzese-2015-ben | 2022-01-31 00:00:00 | true | null | null | 444 |
NER METAVERZUM
— 2021
Kis világba tömörülnek a kormánypárti kommunikátorok a Facebookon
Német Szilvi, Minkó Mihály, Katona Eszter
NER METAVERZUM
— 2021
Kis világba tömörülnek a kormánypárti kommunikátorok a Facebookon
Német Szilvi, Minkó Mihály, Katona Eszter
Sok minden történt azóta, hogy 2020. decemberében a kormánypárti médiumok még egy alternatív technológiai platformban keresték a választ arra, hogyan tudják üzeneteiket akadálytalanul eljuttatni az állampolgárokhoz a közösségi médián keresztül. A “cenzúrázó” Facebookot kiváltó saját fejlesztésű, konzervatív “safe space”, a Hundub azonban alig fél év működés után megszűnt és tulajdonosa ellen az adóhatóság végrehajtási eljárást indított. Ez és egyéb tényezők – például a Facebook által 2021. februárjában befizetett 3,6 milliárdos reklámadó – játszhattak közre abban, hogy 2021-re a kormánypárti kommunikátorok teljes gőzzel fordultak vissza Magyarország legnépszerűbb közösségi platformjára, hogy ott hajtsanak végre egy, a hagyományos hírmédiához hasonló centralizációt. Megnéztük, ebben kik, hogyan és milyen eszközökkel vettek részt, és milyen útvonalakon történik a kormány narratívájával egyező üzenetek terjesztése a közösségi hálózaton. Több mint négy hónapos kutatásunk eredményei következnek.
Kutatási célok, módszerek és adatok
A Facebook hazai felfutása és kiteljesedése majdnem teljes egészében a Fidesz-kormányok időszakára esett: a hazai Facebook-felhasználók száma a második Orbán-kormány hivatalba lépése előtt két hónappal, 2010. márciusára érte el az 1 millió felhasználót, mára pedig a lakosság majdnem 90%-nak van Facebook fiókja. A Fidesz és a Facebook története így a hazai nyilvánosságban páratlan módon fonódik össze.
Mi ehhez képest csak egy pillanatképet vázolunk fel, amikor azt vizsgáljuk, kik és milyen módon alkotják a kormánypárti információs ökoszisztémát a közösségi hálózaton 2021. egy adott időszakában.1 A kérdés időszerűségét az adja, hogy ekkortájt tapasztalható egy lépték- és szemléletváltás a platformon való kommunikációban: számtalan, főleg Facebookon aktív kormánypárti oldal alakult (pl. Budapest Beszél, Védett Társadalom Alapítvány, bennfentes), valamint ekkorra már kifutották magukat annyira a Megafon által támogatott csatornák is, hogy érdemben lehessen tevékenységüket vizsgálni.
Míg a sajtó általában ennek a felfokozott közösségimédia-kampánynak az elszigetelt eseteivel foglalkozott, – így az önkéntes trollhadsereggel, a Megafon Központtal vagy az influenszer-kormánnyal, – kutatásunk hozzáadott értékét az jelenti, hogy a fenti szereplőket együttesen, egy nagyobb ökoszisztéma részeként tárgyalja. A hazai médiahálózattal, vagyis az egyes médiumok közötti kapcsolatokkal foglalkoztak korábban is, például a Jobbik előretörésének magyarázatára, vagy az Orbán-Simicska konfliktus kirobbanása után újrarendeződő állapotok rögzítetésére. Mivel jelen kutatásnak nem a polarizáció a fókusza, ezért nem a szokásos kormánypárti-ellenzéki felosztást használtuk az egyes médiumok összekapcsolódásának leírásánál, hanem kifejezetten a kormányközeliekre koncentráltunk. Ezek meghatározásához többféle módszert vettünk igénybe, alkalmazkodva a kutatási terep – a közösségi média – sajátosságaihoz, ezekről bővebben a hálózatelemzés módszertanában lesz szó.
Elemzésünk során abból indultunk ki, hogy a hagyományos hírportálokhoz hasonlóan a Facebook-oldalak is olyan médiacsatornák, amelyek fontos részét képezik a közélet iránt érdeklődők politikai tájékozódásának. A Facebookon bárki közzétehet közéleti és politikai témában releváns tartalmakat, mi azonban csak azokkal foglalkoztunk, akik nyilvános Facebook-oldalakon kommunikálnak. A kutatás tehát nem a politika iránt érdeklődő felhasználók médiafogyasztásáról ad képet, hanem a médiaproducerek döntéseiről, amivel a rendelkezésre álló tartalmak, csatornák, politikusok és véleményvezérek közül kiválasztják a hozzájuk legközelebb állókat.
Az oldalak (page) olyan elemei a platformnak, amit kifejezetten közszereplők, szervezetek vagy üzleti vállalkozások használnak, ezen kívül elérhetők azok számára, akik a közösségi oldalon nyilvánosan kívánják promotálni magukat. Az oldalak fenntartásában a legkülönbözőbb státuszú egyének és közösségek vesznek részt, akik ilyen módon a (média)elittel versenyeznek a figyelem megragadásáért. Vizsgálatunk így egyaránt kiterjed a politikusok (pl. Novák Katalin), a kormányzat (pl. Magyarország Kormánya) és a média (pl. Origo) mellett a civilek társulásából létrejött közösségekre (pl. MI, magyarok), rajongói oldalakra (pl. Only One Genius) és a mikroceleb státuszú véleményvezérekre (pl. A kopasz oszt) is.
A kutatás számára a közösségi média kétségtelenül egy ingoványos terep, ahol bizonyos adatok megismerhetők, míg más lényegi információk nem. Például az oldalak finanszírozóinak a valódi kilétét nem mindig lehet megtudni, az adminisztrátorok esetében pedig – ha szerepel is az információ – kérdés marad, hogy azok valós személyek-e, vagy kamuprofilok. Ráadásul az online térben a különböző szerepfelfogások gyakran kicserélődnek vagy összecsúsznak: politikusok tudósítanak a határkerítésnél (mint a média), intézmények működtetnek mémoldalakat (mint a civilek), és média outletek folytatnak politikai kampányokat (mint a politikai pártok).
Az oldalakra korlátozódó adatelemzést támasztotta alá az a szempont is, hogy a Facebook saját analitikai eszköze, a CrowdTangle kizárólag az oldalak (és a nyílt csoportok) mérőszámaiba kínál betekintést. Elemzésünk nyilvánosan elérhető adatokra is támaszkodott, ezekhez a Facebook Átláthatósági Jelentései (Facebook Transparency Report) biztosították a hozzáférést. Ide tartoznak az oldalak történetére vonatkozó információk mint az alapítási dátum, az esetleges névváltoztatások, a fiók kezelőinek száma, valamint a közéleti-politikai témában feladott hirdetési összegek. Ez utóbbi kimutatás 2019 óta elérhető Európában is. Az olyan adatokat, amelyeket nem tudtunk automatizáltan gyűjteni, kézzel vettük fel.
A vizsgálat outputját végül azok az empirikus adatokon alapuló vizualizációk és infografikák jelentik, amelyek az oldalak tulajdonságait különböző szempontok szerint rendezik információs egységekké. Az elemzés a következő ábrákat tartalmazza:
(1) a kormánypárti Facebook-oldalak ismertségi hálózatát, amely leképezi a médiacsatornák egymással való kapcsolatát és az információ megosztásának infrastruktúráját. Különböző hálózatelemzési szempontokat figyelembe véve itt a hangsúly a szereplők egymással való kapcsolatára, az interakciós mintázatokra, valamint az egyes csomópontok hálózatban elfoglalt pozíciójára került;
(2) egy Sankey-diagramot, ami a Facebook-oldalak besorolását végzi el különböző szempontok szerint (pl. a posztok legjellemzőbb formátuma, követőtábor nagysága, az oldal finanszírozása stb.). Az ábra azt érzékelteti, hogy az egyes tulajdonságok milyen nagyságrendben fordulnak elő (volumetrikus megközelítés) és milyen kapcsolatban vannak egymással; ugyanehhez a tartalmi egységhez kapcsolódik egy egységdiagram is, ami a Facebook-oldalak formátum szerinti besorolását illusztrálja;
(3) oszlopdiagramokat, amik az egyes kormányzati ciklusok (pl. második vagy harmadik Orbán-kormány) alatt alapított oldaltípusok előfordulását mutatja (pl. influenszerek vagy anonim oldalak számának változása);
(4) két áramlásdiagramot (streamgraph) a kormánypárti Facebook-oldalak tartalomközlési mintázatáról a posztok mennyiségi eloszlása szerint. Itt külön diagramokon közöljük a különböző közösségi média stratégiát folytató szereplők együttes teljesítményét (Megafon és egyéb), valamint csak a Megafon-influenszerekét;
(5) a Megafon-influenszerek “arcképcsarnokát”, részletes adatokkal a Facebook-oldalaikat üzemeltető stábról, az oldalak posztolási mintázatáról és finanszírozásáról, valamint az általuk használt leggyakoribb emojikről;
(6) egy Magyarország-térképet, amely a szélsőségesen pártos Facebook-oldalak területi lefedettségét mutatja. Ugyanezek az oldalak végzik a Megafonos-tartalmak lokális alapú (regionális, megyei, városi, kerületi) közösségi média terjesztését is;
(7) végül egy esettanulmányt a Koordinált hirdetési kampányok jelenlétéről a Facebookon.
(1) A hálózat – a digitális propaganda architektúrája
“a hálózattal szemben Hálózatot építeni”
Földi-Kovács Andrea, Pesti TV
A Facebookon potenciálisan több ezer politikai témájú (hír- és vélemény)oldal szólítja meg a felhasználók kisebb-nagyobb tömegeit magyar nyelven. Első lépésként tehát azoknak az oldalaknak (page) a körét határoztuk meg, amelyek a napi eseményeket a kormány narratívájával összhangban értelmezték az általunk vizsgált időszak (2021. június 1–szeptember 30.) alatt. A gyűjtés során ezekhez a csatornákhoz egyrészt hólabda módszerrel, másrészt algoritmikus ajánlások révén jutottunk el. A két módszer között a különbség, hogy míg az első esetben maga az oldal, addig az utóbbinál a Facebook algoritmusa ajánl további oldalakat megtekintésre (Related Pages). A harmadik elérési utat a posztok.hu honlap jelentette, amelyet a Számok – a baloldali álhírek ellenszere elnevezésű oldal (ismeretlen, de annál tevékenyebb) szerkesztői fejlesztenek. A weboldal, amely magát “nemzeti hírfolyamként” hirdeti, tulajdonképpen a Facebook hírfalát klónozza le és szűri meg: kizárólag a keresztény-nemzeti értékrendnek megfelelő Facebook-oldalak posztjait mutatja.
A gyűjtés első szakaszában 321 olyan Facebook-oldalt azonosítottunk, amelyek kritika nélkül közvetítik a kormány üzeneteit a közönség felé. Ennek eldöntésében egyszerre támaszkodtunk a tulajdonosokra vonatkozó információkra, illetve annak hiányában az oldal posztjainak tartalomelemzésére. Az így összeállított lista egyaránt tartalmazza a politikusok (pl. Varga Judit), politikai szervezetek (pl. Fidelitas), médiaszemélyiségek (pl. Jeszenszky Zsolt) és influenszerek (pl. Filep Dávid) mikroblogjait, kormányzat által fenntartott oldalakat (pl. About Hungary, Magyarország Kormánya), internetes hírportálok, folyóiratok és blogok közösségi oldalait (pl. Origo, Kommentár, Látószög), híraggregátor- (JOBBoldali média hírei) és mémoldalakat (4ker.geg), kereskedelmi és közszolgálati televíziós csatornák, TV műsorok és rádiók (TV2, Híradó, Pesti Riporter, Karc FM) Facebook oldalait, és rajongói oldalakat (Milliók Orbán Viktor és kormánya mellett).
Az adatgyűjtés második szakaszában az oldalak interakcióit térképeztük fel. Annak ellenére, hogy kutatásunk terepe a Facebook, nem tekintettünk el azoktól a lehetséges kapcsolatoktól sem, amelyek kimutattak a platformról (tehát például hírportálokra, vagy videómegosztó oldalakra navigáltak). Így meg tudtuk tartani a közösségi média és a hagyományos média közötti kapcsolatokat is.
Interakciók, platform-specifikus tulajdonságok
A Facebookon egy oldal a következőképpen létesíthet kapcsolatot más oldalakkal és tartalmakkal: vagy (1) egy felhasználó/fiók @tagelésével, (2) egy poszt megosztásával (share), vagy (3) a más webhelyen hosztolt tartalmak esetében egy külső link beágyazásával (hiperlinkelés). A taggelt/sharelt/linkelt posztok “forgalomirányítókként” is működnek, hiszen egy kattintásnyi közelségbe vonják a feladót, akinek az üzenetét továbbítják. A médiumok közötti hivatkozások lehetnek egyszeriek, de egy adott forrás tartalmainak rendszeres átvételével ezek a kapcsolatok intézményesülnek, ami egy tartalomdisztribúciós infrastruktúrát eredményez.
Politikai szempontok
Mivel a kutatás kifejezetten a kormánypárti média kapcsolatrendszerére vonatkozott, ezért a hálózat politikai értékválasztás szempontjából homogénnek mondható. Az elemzésből minden olyan médiaterméket kizártunk, amelyek tulajdonosi vagy finanszírozási háttere nem kormányközeli szervezetekhez vagy személyekhez kapcsolódik, vagy amelyek tartalomközlésükben eltérnek a kormánypárti narratíváktól. Mivel a Facebook-oldalak esetében a “tulajdonos” inkább “adminisztrátor”, aki(k)nek ráadásul a kiléte sem minden esetben nyilvános, itt főképp a tartalomelemzési szempontokra támaszkodtunk.
A fentiek fényében azt is feltételeztük, hogy a médiatermékek közötti hivatkozások minden esetben véleményközösséget fejeznek ki a két fél között. Vagyis szerkesztői döntéseket tükröznek arról, melyik forrás elég jelentős/releváns/hiteles ahhoz, hogy megismertessék vagy népszerűsítsék a saját közönségükkel. Ebből kifolyólag kizártuk az ironikus vagy kritikus megosztások lehetőségét, amit ugyanezek az oldalak előszeretettel gyakorolnak az ellenzéki politikusok vagy a “liberális” sajtótermékek vonatkozásában.
Csoportosítás, tömbösítés
Tekintve, hogy egyes médiumok “több lábon is állhatnak”, tehát a Facebook oldal mellett honlappal, YouTube csatornával, vagy akár televíziós műsorral is rendelkezhetnek, az ilyen esetekben egy brand alá vontuk össze ugyanannak a terméknek a különböző felületeit. Például a gráfban a Vasárnap.hu hírportál, a Vasárnap.hu Facebook oldal és a Vasárnap.hu YouTube csatorna összesítve “Vasárnap.hu” néven szerepel. Ennek ellentétével is találkoztunk, vagyis olyan elemekkel, amelyek kizárólag a Facebookon vannak jelen, illetve olyanokkal, amik még Facebook oldallal sem rendelkeznek (pl. miniszterelnok.hu). Az általunk felrajzolt hálózat így összesen 356 elemből áll.
Problémás megosztások – a kutatás korlátai
A tartalmak vándorlásának követését esetenként atipikus felhasználói magatartásformák nehezítették. Gondolunk ez alatt azokra a gyakorlatokra, amelyek megkerülik a platform egyes funkcióit, például egy tartalmat “megosztás” vagy “linkelés” helyett képernyőfotóként tesznek közzé. Emellett számolnunk kellett olyan esetekkel is, amikor vagy szándékolatlanul (pl. hanyagságból) vagy szándékosan (a forrás elfedése céljából) nem válik láthatóvá egy interakció. A közös szerzőiség vagy átvétel esetén a @tag sokszor elmarad, de a megosztás helyett a tartalom letöltése és újrafeltöltése ugyanúgy megszakíthatja a megosztási láncot. Ez utóbbi az internetes mém műfajának alapesete: a tartalom körforgása a tartalom iterálásának igénye miatt nem folyamatos.
Így nem számoltuk az interakciók közé azokat az eseteket, amikor a tartalom forrása a logó vagy egyéb vizuális “nyom” alapján felismerhető volt számunkra, hiszen ugyanezt a tájékozottságot nem feltételezhetjük az átlagos felhasználótól. (Illetve ilyenkor a poszt nem működik hiperlinkként). Ugyanakkor pusztán a vizuális egyezésekre vonatkozó vizsgálat éppen azt mutathatta volna meg, hogy a platformot elözönlő, digitálisan manipulált képek sorozata sokszor nem egy organikus terjesztési lánc, hanem egy koordinált, központi kampány eredménye. Ennek bizonyítása azonban egy másik kutatás témája lehet.
(2) Kik, hogyan, kiknek és mennyiből? A kormánypárti Facebook-oldalak osztályozása
A következő áramlásdiagram (ún. Sankey-diagram) szintén a hálózat elemeinek a tulajdonságait ábrázolja. Az egyes médiumok közötti kapcsolat helyett a hangsúly itt az egyes tulajdonságtípusok előfordulásának a mértékén van (itt tehát a volumetrikus elemzés a hangsúlyos). A négy oszlop a gyűjtésünkben szereplő 321 Facebook-oldalt sorolja be a következő szempontok szerint: (1) ki használja – ki az aktor, (2) milyen tartalommal tölti meg jellemzően – mi a formátum, (3) mekkora követőbázissal rendelkezik – mekkora a közösség, és (4) van-e finanszírozása az egyes csatornáknak. Az adatok osztályozását az aktorok esetében manuálisan végeztük, a többi szempont esetében pedig a CrowdTangle Intelligence interfészének statisztikáit is igénybe vettük.
Az első oszlopban az egyes Facebook-oldalak üzemeltetőit igyekeztünk beazonosítani. Médiaszolgáltatónak tüntettünk fel minden olyan oldalt, amely mögött egy hiteles sajtótermék vagy médiaszolgáltató áll, így a felület szerkesztőiről vagy felelős kiadóiról az impresszumban megfelelő információk érhetők el. Ezzel ellentétben, “anonim” jelzővel illettük azokat a csatornákat, ahol nem állt rendelkezésre hasonló információ sem a Facebookon vagy, ha az adott oldal rendelkezett honlappal, ott sem. Jól látszik, hogy az általunk ismert netwörkben ez a két csoport alá tagolódik a legtöbb oldal, majd a politikusok, médiaszemélyiségek, politikai szervezetek következnek mint mennyiségileg jelentős felhasználók. A médiaszemélyiség és a digitális influenszer megkülönböztetéséhez azt vettük irányadónak, hogy az adott személy jellemzően a közösségi médiában, vagy a televízió képernyőjén van jelen. Ha mindkettő eset fennállt, – például Bohár Dániel esetében, – akkor a tágabb jelentéstartományú “médiaszemélyiség” kategóriát választottuk.
A diagram második oszlopában azt a médiaformátumot tüntettük fel, amely a leggyakrabban fordul elő az egyes csatornák kommunikációjában. Az osztályozáshoz a Meta saját analitikus eszközét, a CrowdTangle Intelligence alkalmazását használtuk az elmúlt 6 hónapra vonatkozóan (2021. november 24-től visszamenőleg). A gépi elemzés 6 különböző formátumot (post types) ismer fel: fotó, link, státusz, Facebook videó, YouTube videó és Facebook Live. Az ábrán a mozgóképeket közös kategóriába vontuk (függetlenül attól, hogy kimutat-e a link egy másik videómegosztóra vagy beágyazott; élő vagy szerkesztett tartalom), míg a “fotót” manuálisan tovább bontottuk internetes mémekre és egyéb (feliratos) képekre, amelyek nem a humoros-ironikus regiszterbe tartoznak. A kézi besorolás nehézségét mutatja az alábbi illusztráció, ami láthatóvá teszi még további képi műfajok és gyakorlatok jelenlétét (pl. képernyőfotó, adatvizualizáció). Más felhasználók posztjairól vagy a hírek szalagcímekről készített képernyőfotók esetében például minden egyes alkalommal egyéni döntést kellett hoznunk, hogy a (feliratos) kép vagy az internetes mém műfajához áll-e közelebb. A diagramon leolvasható, hogy a míg a médiaszolgáltatók a cikk formátumot részesítik előnyben, addig az anonim aktorok többségében internetes mémekben üzennek.
A harmadik szempont az online követőtábor nagyságára vonatkozik. A számszerű adatok helyett itt Joshua Citarella amerikai művész és online szubkultúra-kutató tipológiája2 szerint jelöltük az egyes oldalakat. Miután a kortárs platformokon minden politikai szereplő vagy szervezet médiacsatorna is egyben, Citarella szempontrendszerében elsősorban az különbözteti meg őket, hogy (1) hány emberhez jutnak el, (2) milyen felületeken vannak jelen és (3) milyen narratíva-igény jellemzi őket. A háromdimenziós modell legfelső szintjét az ún. konzumer médiatermékek foglalják el, ezek a csatornák több millió követővel rendelkeznek, jelen vannak a mainstream médiában és valamennyi jelentősebb platformon, narratíva képzésük mérsékelt vagy a “pop” történelemre korlátozódik. Ennél egy helyi értékkel kisebb számú embert érnek el a populáris vagy populista3 médiatermékek, amelyek még mindig a mainstream részei, de már bizonyos narratívák kiemelése jellemzi őket mások ellenében. A következő szint a szubkultúra-kutatás irodalmából jól ismert “fandom”, ami az érdeklődés mentén való összekapcsolódást elősegítő közösségi oldalakon szerveződik, alternatív narratívái a mainstreamből hiányzó elemeket emelik ki. Citarella még a rajongói kultúrák közösségeinél is kisebb követőtáborral számol a kultusz státuszú médiatermékek esetében, amelyek már az alternatív technológiai platformok felé is terjeszkednek a “rejtett igazságokat” kimondó narratíváik népszerűsítésére4. Az online radikalizáció legalsó szintjét pedig az ún. sejtek teszik ki, vagyis azok a niche médiacsatornák, amelyek a legkevésbé vannak szem előtt, narratív építkezésüket pedig a saját mitológia-teremtés jellemzi. Citarella tipológiájában ez az öt szint felel meg az online politizáció útjának, amely a mainstreamtől halad az egyre radikálisabb tartalmak felé. A közösségek mérete azért kiemelten fontos metrika, mert következtetni enged a politikailag érzékeny témák jelenlétére.
A kormánypárti Facebook-oldalak osztályozása során ezért elsősorban ezt a szempontot, a követőtábor nagyságát vettük figyelembe, az egyes határértékeket arányosítva a magyar népesség nagyságához. A top kategóriába, ahova az egymillió követőt meghaladó médiacsatornák kvalifikáltak, kizárólag Orbán Viktor Facebook-oldala került. Ezzel maga mögé utasította nemcsak a legnagyobb hírportálok (Index, Origo) vagy a közmédia (M1, Híradó) és TV csatornák (Hír TV) Facebook-oldalait, de a legnépszerűbb lakossági médiatermékek, a sport és a bulvár újságok (Nemzeti Sport, Blikk) közösségi oldalait is – ezek merítik ki a populáris termékek kategóriáját. Innen érkezünk meg a szubkultúrák világába, a fandom (10 000 -100 0000 követő között) és a kultusz (1000- 10 000 követő között) alá sorolt oldalakkal. Míg az előző csoportban olyan politikusok rajongói közösségeit találjuk mint Szentkirályi Alexandra vagy Németh Szilárd, addig a cult following egyik példája Bódi Ábel, a nemzetközi identitárius mozgalom, az Identitás Generáció hazai frakciójának vezetője. Bódi posztjainak témái* (faji megkülönböztetés, migrációellenesség, anti-PC stb.) gyakrabban ütköznek a Facebook közösségi irányelveibe, így több back-up csatornát használ, például a végpontok közötti titkosítást lehetővé tevő Telegram-ot. A legkisebb, alig ezer fős mikroközösségeket mozgató csatornákat, az ún. sejteket gyűjtésünkben a lakóhely szerinti tematikus Facebook-oldalak alkotják (pl. “Pesterzsébeti suhanc”, “Borsod hangja” vagy “Tétény vezér”), amik humorosnak szánt formában járatják le az ellenzék helyi képviselőit. Ezen a szinten politikailag radikálisabb tartalmakkal is találkozhatunk, amiket már az algoritmus se szűr ki vagy vesz észre.
Az ábra negyedik oszlopa a Facebook-oldalak finanszírozására vonatkozik. Jól leolvasható, hogy a fizetett hirdetésekkel megtámogatott, illetve azokat nélkülöző oldalak aránya kiegyensúlyozott. A legtöbb költés a centrumot erősíti, míg a legnagyobbak és a legkisebbek más-más okokból, de kevésbé élnek ezzel a lehetőséggel.
(3) A kormánypárti oldaltípusok időbeli változásai
A oszlopdiagramoknál szintén a hálózatelemzéshez gyűjtött oldalak (321) listájából indultunk ki. A négy ábra a kormányzati ciklusok (pl. második vagy harmadik Orbán-kormány) alatt alapított oldaltípusok előfordulását ábrázolja különböző változók szerint (pl. influenszer- vagy anonim oldalak száma).
Azzal együtt, hogy az oldalak esetében számolni kell azzal, hogy időközben megváltozhat mind az “üzemeltetője”, mind a “magatartása”, olyan szempontokat választottunk ki, amelyek hosszabb időtávon is viszonylag konstansnak mutatkoztak. (Ezt az elméletet csak a napokban döntötte meg egy évekig anoniman működő oldal, a Napi vonaglás, ami 2021. januárjában Ozsváth Kálmán, Fideszes önkormányzati képviselő nyilvános, közszereplői oldalává vált).
Az első ábrán a politikai influenszerek megjelenése követhető nyomon. Ebbe a kategóriába soroltunk minden olyan szereplőt, akik újságíróként (pl. Bencsik András), médiaszemélyiségként (pl. M. Dobos Marianne) vagy később kifejezetten digitális influenszerként Facebook-oldallal is rendelkeznek, amin saját vagy mások üzeneteit névvel és arccal hitelesítik. Míg 2014 előtt ez a jelenség nem létezett, illetve csak politikusok töltötték be jól-rosszul ezt a szerepet, addig a második és negyedik Orbán-kormányok időszaka alatt azt látjuk, hogy minden egyes ciklusban az előzőhöz képest duplázódik a Facebookon is érvényesülni kívánó véleményvezérek száma.
Majdnem ugyanez mondható el az anonim Facebook-oldalakról is. Az anonim oldalak esetében a szerkesztők/adminisztrátorok személye ismeretlen, a beazonosíthatatlan hírforrások kínálata pedig a utóbbi ciklusokban nemcsak, hogy nem csökkent, hanem a 2018-2022 között regisztrált oldalaknak már majdnem a felét teszik ki.
A harmadik diagram az egy Facebook követőre eső költések nagyságát ábrázolja az egyes ciklusokban regisztrált oldalak vonatkozásában. Ezeket az értékeket úgy kapjuk meg, ha elosztjuk az oldal hirdetésekre fordított összköltését a követők számával. Azt látjuk, hogy míg a harmadik Orbán-kormányig egy oldalnak egy követőért 0 és 5000 forint közötti összegben kellett hirdetnie, addig a negyedik ciklusra ez az összeg több mint háromszorosára emelkedett.
Az utolsó ábrán azt néztük meg, hogy az egyes ciklusok alatt alapított oldalak jellemzően milyen típusú posztokban szólítják meg a követőiket. Ha a 2010 előtti oldalak esetében még a cikkek és képek dominálnak, addig a hosszabb, szöveges tartalmak fokozatosan szorulnak vissza, hogy teret engedjenek elsősorban a mémeknek és kisebb mértékben a videóknak, míg a képek megosztásának aránya viszonylag állandó maradt.
(4) Mennyiségi adatok – a kormány narratíváját erősítő üzenetek száma a Facebookon
A kormánypárti hálózatot fentebb már megismertük, ezen az ábrán pedig azt mutatjuk be, milyen mértékben árasztják el a kormány kommunikációjával egybehangzó üzenetek a Facebookot. A bejegyzések száma a 2018-as országgyűlési választások előtt még kevéssé lépte túl a havi ötszáz posztot, 2021. szeptemberére, az ellenzéki előválasztások idejére azonban már ennek hétszeresével, 3500 bejegyzéssel találkozunk. (Ezek a számok pedig csak az általunk vizsgált oldalakból adódnak, így azt csak elképzelni tudjuk, mennyi lehet még ezen túl.) A bejegyzések számának változása természetesen csak az oldalak produktivitásáról ad képet, a valódi elérésről nem tájékoztat.
A második ábra már kifejezetten a Megafon-fiókok posztolási mintázatába nyújt betekintést. Annak ellenére, hogy a központ 2020. augusztusában alakult, több támogatottjuk már a csatlakozás előtt is aktív volt a Facebookon. A 2016. októberével kezdődő időskála így lehetővé teszi, hogy a bejegyzések számának alakulása mellett összehasonlítsuk a Megafon előtti és utáni tevékenységüket is. A 2020. előtti átlag háromszázas posztszámhoz képest jól látható robbanás következik be a csatlakozások után, így a tölcsér az utolsó mért időpontban, 2021. szeptember végén már havi ezer posztra tágult.
(5) Megafon-influenszerek arcképcsarnoka
Napi posztok adatai: 2021. 01. 01. és 12. 31. között
Forrás: CrowdTangle, Facebook Ad Library
A diagramon a portrék körül a napi posztok száma jelenik meg az utóbbi egy évre vonatkozóan. Az egyes profiloknál még feltüntettük a Facebook-oldalak követőszámát 2022. január 3.-i adatok alapján, a 2021-es év összes posztjainak számát, és az oldalakra költött hirdetési összegeket. (2019. április 15. és 2022. január 3. között). Rákay Philip esetében a Facebook-oldal 2021. 11. 17.-i felfüggesztése miatt hiányos adatokat közlünk.
(5) Megafon-influenszerek arcképcsarnoka
Napi posztok adatai: 2021. 01. 01. és 12. 31. között
Forrás: CrowdTangle, Facebook Ad Library
A diagramon a portrék körül a napi posztok száma jelenik meg az utóbbi egy évre vonatkozóan. Az egyes profiloknál még feltüntettük a Facebook-oldalak követőszámát 2022. január 3.-i adatok alapján, a 2021-es év összes posztjainak számát, és az oldalakra költött hirdetési összegeket. (2019. április 15. és 2022. január 3. között). Rákay Philip esetében a Facebook-oldal 2021. 11. 17.-i felfüggesztése miatt hiányos adatokat közlünk.
A közösségi média kommunikáció a negyedik Orbán-kormány alatt kiemelt stratégiai jelentőségre tett szert. Ezt egyrészt a hírfogyasztási szokások megváltozása tette szükségessé, a másik okot pedig a közösségi platformok vélt liberális véleményhegemóniája szolgáltatta. A Megafon-projekt minőségi változásokat eredményezett a kormányközeli aktorok közösségi média jelenlétének első hullámához képest. Míg az organikusnak álcázott, politikai szatíra műfaját alkalmazó és egyéb, ismeretlen hátterű agitációs oldalak 2014. óta jelen vannak a Facebookon, a Megafon professzionalizálta ezek működését egy vállaltan propagandisztikus, felülről vezérelt működési struktúra kialakításával. A fenti tabló azoknak az arcképét és Facebook-adatait tartalmazza, akiket a Megafon Központ vagy szakmai segítséggel, vagy finanszírozóként, vagy mindkét formában támogat. Mivel az intézet ingyenes képzést biztosít és folyamatosan rekrutál új tehetségeket, a hozzá kötődő oldalak száma az adatfelvétel óta csak nőtt (pl. Kinga szerint, Korondy Tamás, Egy konzervatív punk).
A Megafon-influenszerek gyakran ékesítik bejegyzéseiket a szöveg tartalmát aláhúzó, figyelemfelkeltő emojikkel. Mivel profi hangulatelemzésre most nem vállalkoztunk, így az emojikból mint adathordozókból indultunk ki, hogy felmérjük, mi mondható el a Megafonos-kommunikáció érzelmi telítettségéről? Az alább látható Emojipediához hat Megafonos top influenszer posztjait néztük át a csatlakozásuk pillanatától a mai napig, az eredményeket pedig egy közös táblázatban összegeztük. A tabella állása szerint a leggyakoribb érzelem a rácsodálkozás (“ez meg mi?” “ez komoly?”), majd ettől kissé lemaradva a sírva röhögő smiley és a bohóc fej, amelyek mind az ellenzék teljesítményét kommentáló posztok mellett kaptak általában helyet.
Az olyan pozitív érzelmek mint a büszkeség, a szeretet és a hála a 4., 7., és a 8. a sorrendben. Az érzelmek mellett az ábra második és harmadik oszlopa a leggyakrabban előforduló témákat (például film/média, pénz, oltás, LMBTQ, foci, nagyvilág, gazdasági növekedés, koronavírus, Megafon-központ és a gyermekvédelem) is tartalmazza, valamint kitér az egyes nemzetek fontossági sorrendjére is.
(6) Szélsőségesen pártos, helyi “híroldalak” (FB) területi eloszlás szerint
A hálózatvizualizációban már érintettük azokat az oldalakat, amelyek az online feladatmegosztásban a terjesztők szerepét látják el. Ezek sajátos konfigurációkban osztják tovább a Megafonos és egyéb kormánypárti híreket: vagy lokális híroldalnak tüntetik fel saját tevékenységüket (pl. Nyíregyházi Dosszié), vagy helyi közösségek által működtetett grassroots paródia-oldalként (pl. Kaposvári Fricska) tűnnek fel. Az alulról szerveződés tényét azoknak az oldalaknak az esetében indokolt megkérdőjelezni, ahol az oldal tartalmai kifejezetten a helyi politikai ellenfelek lejáratásának céljával készülnek (pl. a Pesterzsébeti Suhanc Hiller Istvánt, a József, a városi betyár pedig Pikó Andrást célozza meg), illetve ahol politikai hirdetések is társulnak az oldalak működéséhez. Mindegyik oldal esetében elmondható, hogy a helyi közösségek politikai megosztottságát növelik és az országos politika különböző botrányait próbálják átültetni a helyi színtérre. Erről árulkodik a következő összeállítás is, amely 12 szélsőségesen pártos, helyi Facebook-oldal bejegyzéseit helyezi egymás mellé. Ezeken a képeken a sajtóban a Városháza-gate-ként elhíresült ügy szerepel, amelynek fő állítása, hogy Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a városháza épületének eladását tervezte. A helyi oldalak nem pusztán tényként kezelik a városháza értékesítését, hanem tovább is mennek egy lépéssel, amikor Karácsonyt különböző vidéki nagyvárosok épületei kapcsán is inszinuálják hasonló korrupciós ügyekkel.
Az egyes oldalak elnevezésénél gyakran feltűnik a “betyár” népmesei alakja (Mecseki betyár, Alföldi Betyár, Igazmondó Bakonyi Betyár stb.), amely az oldalak sajátos küldetéstudatát tükrözi. A közgondolkodásban a betyárság ugyanis összeforrt a társadalmi igazságosságért folyó harccal, aki kitaszítottságában és törvényen kívüliségében is a jó ügyet szolgálja.
(7) Koordinált hirdetési kampányok a Facebookon
Sokan és sok helyen cikkeztek már arról, hogy a megyei napilapok nagy részét kiadó Mediaworks Hungary Zrt. 2016-ban Mészáros Lőrinc tulajdonába került, ennek folytán pedig az érintett print és online kiadványok tartalomfejlesztésének nagy része központi vezérlésűre váltott. A Facebook Ad Library-ben végzett kutatásunk, – amelyet egy témára, a Városháza eladására és az ügyet kirobbantó Anonymous-videókra fűztünk fel – megerősítette ennek a koordinációnak a tényét a vidéki lapokon túlmenőleg is. Az alábbi montázs az elsőként november 7.-én kiszivárogtatott anyagra reagáló fizetett hirdetéseket mutatja, amely 22 KESMA tulajdonában lévő médiatermék esetében jelent meg közel azonos videórészlettel és szövegezéssel. Az eltérő headline-nal és illusztrációval ellátott, tartalmi egyezéseket mutató további hirdetéseket nem számítottuk bele, ugyanakkor a téma jelen volt a Híradó.hu, a Magyar Hírlap, a PestiSrácok.hu, a Világgazdaság és a Kontra hirdetései között is. (Majd, ahogy a vidéki oldalak vonatkozásában látható volt, lecsorgott a homályos hátterű mémoldalak szintjére is). Ennek fényében megállapítható, hogy a közösségi média ugyanúgy ki van téve annak, az állam felől érkező, a hagyományos médiában már lezajlott központosítási törekvésnek, amely a különböző hangokat elnyomja és a sokszínűséget veszélyezteti. Annak fényében pedig, hogy 2022. január 24.-én a vizsgálóbizottság “felmentette” a főváros vezetését a Városháza épületének értékesítése ügyében, azt is kijelenthetjük, hogy a fenti médiumok (köztük a közmédia is) egy koordinált, dezinformációs kampányban vettek részt.
Hivatkozások, megjegyzések
—————
Az adatfeldolgozáshoz python-t, Excel-t, Networkx-et, a vizualizációkhoz pedig Adobe Illustrator-t, Adobe Photoshop-ot, Tableau-t, D3.js-t, Gephi-t és sigma.js-t használtunk.
A kutatást külső erőforrások és támogatás nélkül, a szabadidőnkben valósítottuk meg. Köszönettel tartozunk Bátorfy Attilának, Glózer Ritának és Polyák Gábornak a szöveghez kapcsolódó javaslataikért, Szabó Krisztiánnak a térképes vizualizációért és a webes megvalósításért, Váry Dánielnek a CrowdTangle használatában nyújtott segítségéért, valamint Császár Adriennek a borítóképért.
Német Szilvi (ELTE-BTK)
Minkó Mihály
Katona Eszter (ELTE TáTK)
* UPDATE 2022. 02. 02 18:57: a cikk korábbi változatában a félreérthető üzenetei szó szerepelt. Az érintettől elnézést kérünk.
1 Az adatgyűjtés módja határozta meg azt az időszakot, amit vizsgálni tudtunk. Ezt az egyes ábrák esetében mindig külön feltüntetjük. ↑
2 bővebben itt: Citarella, Joshua 2021: Radical Content (saját kiadás). ↑
3 Citeralla a populizmus szót használja, ami azonban a többi fogalomhoz képest egy további dimenzióval (politikai) tágítja az elemzést. Az egyes kategóriák közötti inkonzisztencia elkerülésére javasoltuk inkább a “populáris” kifejezést. ↑
4 Mások a fandom és a kultusz különbségét elsősorban a rajongók és a rajongott közötti kapcsolat természetében ragadják meg. Míg a kultusz jellemzően egy autoriter, karizmatikus vezető körül alakul ki, aki céljainak megfelelően alakítja és használja a személyét körüllengő figyelmet, addig a fandom közösségét egy magasabb szintű önállóság és önszerveződés jellemzi. Carlson (2020) Donald Trump és Bernie Sanders példáin keresztül érzékelteti a kultusz és a fandom különbségét: még az első esetében a rajongók pusztán eszközök, amik a politikus Egóját és hatalmi törekvéseit szolgálják, addig az utóbbinál a támogatói bázis vezeti magát a vezetőt: figyelmére vágynak, követeléseket támasztanak vele szemben, személye nem megkérdőjelezhetetlen mint Trump esetében. In: Carlson, Robert 2020: Cult vs. Fandom. A comparison of Trump-world and the Bernie-sphere. Medium, 2020.03.16. ↑
A magyar médiával foglalkozó korábbi anyagaink | NER METAVERZUM — 2021 Kis világba tömörülnek a kormánypárti kommunikátorok a Facebookon | Sok minden történt azóta, hogy 2020. decemberében a kormánypárti médiumok még egy alternatív technológiai platformban keresték a választ arra, hogyan tudják üzeneteiket akadálytalanul eljuttatni az állampolgárokhoz a közösségi médián keresztül. A “cenzúrázó” Facebookot kiváltó saját fejlesztésű, konzervatív “safe space”, a Hundub azonban alig fél év működés után megszűnt és tulajdonosa ellen az adóhatóság végrehajtási eljárást indított. Ez és egyéb tényezők – például a Facebook által 2021. februárjában befizetett 3,6 milliárdos reklámadó – játszhattak közre abban, hogy 2021-re a kormánypárti kommunikátorok teljes gőzzel fordultak vissza Magyarország legnépszerűbb közösségi platformjára, hogy ott hajtsanak végre egy, a hagyományos hírmédiához hasonló centralizációt. Megnéztük, ebben kik, hogyan és milyen eszközökkel vettek részt, és milyen útvonalakon történik a kormány narratívájával egyező üzenetek terjesztése a közösségi hálózaton. Több mint négy hónapos kutatásunk eredményei következnek. | null | 1 | https://atlo.team/ner-metaverzum/ | 2022-01-31 12:35:33 | true | null | null | atlo.team |
25,12 százalékos tulajdont szerez a 4iG Nyrt.-ben a német Rheinmetall AG – közölték kedden. Ezzel a magyar informatikai és távközlési cégcsoport legnagyobb nemzetközi befektetője lesz. Az erről szóló előzetes megállapodást már novemberben megkötötték.
A tájékoztatás szerint a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó iG COM Magántőkealap 78 milliárd forint értékű tőkeemelést hajt végre a 4iG Nyrt.-ben, 12 hónapos értékesítési tilalmat (lock-up) vállalva a tőkeemeléssel tulajdonába kerülő részvénycsomagra. Ezt követően a 4iG közgyűlést hív össze, annak érdekében, hogy a társaság részvényesei elfogadják a társaság új alapszabályát és új felügyelőbizottságát, az ellenőrző testületbe a Rheinmetall egy új tagot delegál.
A közgyűlés támogató döntését követően a Rheinmetall OTC ügylet keretében 24,9 millió darab részvényt vásárol Jászai befektetési társaságától, a KZF Vagyonkezelő Kft.-től, valamint 33,65 milliárd Ft értékben tőkét emel a 4iG Nyrt.-ben, 24 hónapos értékesítési tilalmat (lock-up) vállalva a tőkeemeléssel és részvényvásárlással tulajdonába kerülő részvénycsomagra. Ezen felül az Alpac Capital alapja 13,24 milliárd Ft értékű tőkeemelést hajt végre a 4iG Nyrt.-ben.
A részvénycsomag-értékesítés, illetve a tőkeemelések hatásaként Jászai Gellért közvetett tulajdona 56,85 százalékról 50,22 százalékra csökken a 4iG Nyrt.-ben így befolyása a társaság fölött jelentősen nem változik. A Rheinmetall részesedése 25,12 százalékot tesz majd ki az informatikai és távközlési vállalatban – írták a közleményben. | Német hadiipari óriás vásárolja be magát a 4iG-be | 25,12 százalékos tulajdont szerez a 4iG Nyrt.-ben a német Rheinmetall AG – közölték kedden. Ezzel a magyar informatikai és távközlési cégcsoport legnagyobb nemzetközi befektetője lesz. Az erről szóló előzetes megállapodást már novemberben megkötötték. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/01/25/4ig-rheinmetall-befektetes/ | 2022-01-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Vértesy László nevét valószínűleg még a közéleti híreket szorosan követő emberek se feltétlenül ismerik, pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tanító jogász régóta foglalkozik a politikával. Éveken át volt a kormányközeli Századvég Alapítvány kutatója, majd a 2018-as parlamenti választás előtt a Jobbik környezetében végzett hasonló munkát. Közben 2014 óta tagja a választások jogszerűségét felügyelő Fővárosi Választási Bizottságnak.
A Direkt36 most kiderítette, hogy Vértesy egyike a Pegasus kémszoftver magyarországi célpontjainak. A jogász két telefonszáma is szerepel abban a kiszivárgott adatbázisban, amely a Pegasus különböző ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza. A telefonszámlistához a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd azt 17 szerkesztőség – köztük Magyarországról a Direkt36 – elemezte.
Vértesy nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre, és így nem volt lehetőség arra sem, hogy a telefonja átvizsgáltatásával kiderítsük, valóban megfigyelték-e. A kiszivárgott listán szereplő más Pegasus-célpontok esetében ugyanakkor korábban számos esetben kimutatták a technikai vizsgálatok, hogy a készülékbe valóban behatoltak a kémszoftverrel.
A kiszivárgott adatbázisból az nem derül ki, hogy a kizárólag állami szerveknek eladott kémszoftvert vajon ki vetette be a magyar célpontok ellen, azonban Kósa Lajos fideszes politikus korábban nyilvánosan is elismerte, hogy az Orbán-kormány beszerezte és használja is az izraeli fejlesztésű kiberfegyvert. A célpontok közt korábban újságírókat, kormánykritikus médiatulajdonosokat, ellenzéki politikusokat, kormányzati és nemzetbiztonsági tisztviselőket is azonosítottunk.
Nem egyértelmű, hogy Vértesy miért vált célponttá. A Direkt36 által megkérdezett ismerősei nem tudnak semmi olyan ellene folyó hatósági vizsgálatról, amely indokolhatta volna a célbavételét. 2018 őszének elején irányították rá a Pegasust, és az ismerőseitől kapott információk és a nyilvánosan elérhető adatok alapján ebben az időben nem történt vele semmi olyan esemény, amely könnyedén megmagyarázná a célszeméllyé válását.
Ebben az időszakban is voltak ugyanakkor közéleti jellegű megbízatásai.
Vértesy már ekkor is tagja volt a Fővárosi Választási Bizottság nevű testületnek, amelynek feladata az, hogy biztosítsa a választás törvényességét és tisztaságát. Ők vizsgálják ki például a választóktól vagy politikusoktól beérkező, a választási szabályok megsértésének gyanújáról szóló bejelentéseket.
Vértesyt először 2014-ben – a fideszes városvezetés idején – választották meg erre a pozícióra. 2019 augusztusában, nem sokkal az ellenzék győzelmét hozó önkormányzati választás előtt újra megválasztotta a Fővárosi Közgyűlés. Egy jelenlegi önkormányzati forrás a Direkt36-nak azt mondta, hogy Vértesy nem pártdelegáltként került be a testületbe, hanem a Tarlós István akkori főpolgármester mellett dolgozó jegyző javaslatára.
A célszeméllyé válás idején Vértesy még tulajdonosa és vezetője volt a Civitas Intézet nevű cégnek, amely a tavaszi parlamenti választások előtt segítette a Jobbikot. A párt ügyeit ismerő források szerint ugyanakkor a Civitas ekkor már nem volt aktív, és Vértesynek se volt szorosabb kapcsolata a párttal.
A célbavétel időpontjának ugyanakkor nem feltétlenül van jelentősége. Ha valóban megfigyelték Vértesyt, akkor az is lehetséges, hogy a kémfegyver használói egy korábbi időszakról akartak információkat szerezni. A Pegasus segítségével ugyanis hozzáférhetővé válik minden olyan információ, amely a telefonon már rajta van: akár hónapokkal vagy évekkel korábbi levelezések, üzenetváltások, illetve fotók, videók és hangfelvételek.
A Direkt36 beszélt Vértesy több ismerősével is, és egyikük azt mondta, hogy a jogász maga sem érti, hogy miért válhatott Pegasus-célponttá.
Mivel Vértesy az államigazgatás egyfajta utánpótlási bázisaként is működő Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanít, így felmerülhet az is, hogy ezzel összefüggésben vált célponttá. Vértesy ugyanakkor nem nemzetbiztonsági szempontból érzékeny – például honvédelmi vagy rendészeti – területen dolgozik az egyetemen, hanem pénzügyi és gazdasági joggal foglalkozik a Közigazgatási Jogi Tanszéken. Bár a jelenlegi jogszabályok már kimondják, hogy az NKE bármely foglalkoztatottja ellen folytathatnak a hatóságok úgynevezett „megbízhatósági vizsgálatot”, amelynek során titkosszolgálati módszerek is alkalmazhatók, ezt a szabályt csak 2021-ben vezették be, tehát Vértesy célponttá válásakor még nem volt hatályos.
A kormány nem reagált a Vértesy célponttá válásával kapcsolatos kérdésekre.
A „legszűkebb” csapat tagja volt
Az egyetemi önéletrajza szerint a jogi mellett közgazdasági tanulmányokat is folytató Vértesy 2013-tól dolgozott a kormányközeli Századvégnél, néhány évvel később azonban elkezdett érdeklődni a Jobbik iránt. A párt belső ügyeit ismerő források szerint a Jobbik néppárti irányváltásával megjelent körülöttük több új szakértő, és Vértesy ezzel a hullámmal együtt érkezett. „Ekkoriban úgy tűnt, leginkább a Jobbik tudja megszorongatni a NER-t, ez pedig vonzotta az értelmiségieket a Jobbik és Vona felé” – mondta az egyik forrás arról az időszakról, amikor Vértesy is megjelent a párt környékén.
2017 nyarán Vértesy létrehozta a Civitas Intézet nevű céget, amely ellenzéki politikusok részvételével konferenciákat és egyéb rendezvényeket szervezett, valamint háttéranyagokat gyártott a párt számára fontos témákban. A Civitas megbízásából készült el a Korrupció Fekete Könyve című kiadvány is, amelyet a Transparency International magyarországi szervezete készített a 2018-as választások előtt az Orbán-kormány alatt történt nagyobb visszaélésekről.
Vértesy emellett szoros kapcsolatban állt a Jobbik vezetőségével is. „Amikor a programalkotás ment, akkor a Civitas vezetőjeként részt vett a megbeszéléseken, és így a legszűkebb kampánycsapat tagjaként dolgozott” – mondta a Direkt36-nak Volner János, a párt korábbi alelnöke és frakcióvezetője, aki azóta már szembefordult a Jobbikkal.
Más jobbikos források is megerősítették, hogy Vértesy részt vett a kampányfelkészülésben, és volt, aki megjegyezte, hogy egy esetleges győzelem esetén számítottak volna a munkájára kormányon is. Vértesy néhány alkalommal megjelent az akkoriban Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzet által szervezett, szalonnak hívott rendezvénysorozaton is, ahol a Jobbik mellett más ellenzéki pártok politikusai is beszélgettek arról, hogyan lehetne legyőzni a Fideszt.
A 2018-as választáson elszenvedett nagyarányú vereség végül súlyos válságba taszította a Jobbikot. Előbb távozott Vona Gábor elnök, majd a következő hónapokban a párt több más korábbi vezető politikusa is. Még ősszel, Vértesy Pegasus-célponttá válása idején is tartottak a belharcok, de jobbikos források szerint a jogász ekkor már nem volt aktív kapcsolatban a párttal. „Amennyire fel tudom idézni, Vértesy a választás után nem volt látható a párt közelében” – fogalmazott például Volner.
A párt ügyeit ismerők szerint ebben az időszakban már a Civitas Intézet sem volt aktív, amelynek egészen 2020 októberéig Vértesy volt a tulajdonosa és vezetője. (Az intézet a mostani kampányra újraéledt, és rendezvényeket szervez, valamint a Transparency Hungaryvel közösen dolgozott a Korrupció Fekete Könyvének új kiadásán.)
Vértesy egyik ismerőse a Direkt36-nak azt mondta, hogy a jogász valószínűleg megbánta, hogy a Jobbikot segítette. A névtelenséget kérő forrás közölte, hogy még a választások előtt többször találkozott a jogásszal, aki „arra utalgatott, hogy ez egy olyan ellenzéki tevékenység”, amely káros hatással lehet a későbbi karrierjére. Vértesy hivatalos, az NKE honlapján található önéletrajzában nem is szerepel, hogy valaha köze lett volna a Civitas Intézethez.
A jogász kiszállása után az új tulajdonos Nagy-Pál Levente, Gyöngyösi Márton jobbikos európai parlamenti képviselő egyik munkatársa lett. Az intézet egyik igazgatója Kész Zoltán korábbi parlamenti képviselő, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt egyik közeli politikai szövetségese.
Célszemélyek az ellenzék körül
A Direkt36 korábban feltárta, hogy volt több olyan, az ellenzékhez kötődő személy, akit célba vettek a Pegasus kémszoftverrel.
A 2018-as választások előtt a célpontok között volt az abban az időben a Jobbikot támogató Simicska Lajos fia és egyik legközelebbi bizalmasa is. 2018 végén feltűnt aztán a célpontok között Gémesi György, Gödöllő ellenzéki polgármestere, tavaly tavasszal pedig egy ellenzéki híroldal kiadójának, az egykori MSZP-s Páva Zoltánnak a telefonját törték fel a Pegasusszal. Az ő megfigyelése épp akkor kezdődött, amikor nyilvánosságra került, hogy tanácsadói munkát végez a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíciónak.
A kormány ugyan egyetlen esetet sem kommentált, és nem ismerte el, hogy bármi köze lenne ezeknek az embereknek a célponttá válásához, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban egy alkalommal közölte, hogy a Pegasus-megfigyelésekről szóló hírek közt „van olyan, ahol van valamilyen valóságalapja” a megjelent beszámolóknak. Azt ugyanakkor nem részletezte, hogy konkrétan mely beszámolókra gondol. | Célba vették Pegasusszal a Fővárosi Választási Bizottság tagját, aki 2018-ban a Jobbik kampányát segítette | A Direkt36 most kiderítette, hogy Vértesy László egyike a Pegasus kémszoftver magyarországi célpontjainak. Nem egyértelmű, hogy Vértesy miért vált célponttá. A Direkt36 által megkérdezett ismerősei nem tudnak semmi olyan ellene folyó hatósági vizsgálatról, amely indokolhatta volna a célbavételét. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/01/27/celba-vettek-pegasusszal-a-fovarosi-valasztasi-bizottsag-tagjat-aki-2018-ban-a-jobbik-kampanyat-segitette | 2022-01-27 08:12:00 | true | null | null | Telex |
Lezárta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) annak a 2015-ös közbeszerzésnek a vizsgálatát, amelyben a magyar állam 9 milliárd forint uniós támogatásból vásárolt CT- és röntgengépeket – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki posztolta az OLAF levelét az ügyről.
Az OLAF pénzügyi ajánlást tesz az Európai Bizottságnak, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanul kifizetett összegek finanszírozásból való kizárása érdekében
– olvasható a levélben. Az OLAF emellett a Legfőbb Ügyészségnek is továbbította az ügyről készült jelentést “az esetleges büntetőjogi felelősség megállapítása érdekében.”
Hadházy Ákos még 2016-ban számolt be az ügyről, akkor azt írta, hogy néhány "csomagoló cég" (akik a nyugati orvosi eszközöket “átcsomagolják”, majd tesznek rá egy két-háromszoros árcédulát) kartellezve, dupla áron adta a CT- és röntgenkészülékeket egy 9 milliárdos projektben egy sor magyar kórháznak”.
A Gazdasági Versenyhivatal 2016-ban kezdte vizsgálni a pályázathoz tartozó közbeszerzéseket, míg végül 2020 januárjában 1,6 milliárd forintos bírságot szabott ki 21 cégre – írja a 444.hu. A lap emlékeztet, hogy a GVH többek között megállapította, hogy Maróth Gáspár, Orbán Viktor egykori tanácsadója is részt vett az üzletben. | Szabálytalanul vásárolt 9 milliárdért CT- és röntgengépeket a magyar állam | Lezárta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) annak a 2015-ös közbeszerzésnek a vizsgálatát, amelyben a magyar állam 9 milliárd forint uniós támogatásból vásárolt CT- és röntgengépeket – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki posztolta az OLAF levelét az ügyről. Az OLAF pénzügyi ajánlást tesz az Európai Bizottságnak, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanul kifizetett összegek finanszírozásból való kizárása érdekében – olvasható a levélben. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/01/31/szabalytalanul-vasarolt-9-milliardert-ct-es-rontgengepeket-a-magyar-allam-a-tamogatas-visszakoveteleset-javasolja-az-eu-csalas-elleni-hivatala | 2022-01-31 08:23:00 | true | null | null | Telex |
Egymilliárd forintért adott túl januárban az V. kerületi önkormányzat több ingatlanán úgy, hogy a nagy sietségben esélyt se hagyjon a fővárosi önkormányzatnak arra, hogy az élhessen az elővásárlási jogával. Az ingatlanokat tavaly októberben hirdették meg eladásra, és bár csak januárban köttettek meg az üzletek, némelyiknél már a földhivatal is bejegyezte az új tulajdonost. Ez utóbbi fejlemény komolyan megnehezíti a Főváros dolgát, amely nyolc, összesen 850 millió forintért elkelt ingatlan esetén próbálna élni elővásárlási jogával.
Hogy miért akarná a Főváros is megszerezni ezeket az épületeket? Mert saját értékbecslésük szerint azok az eladási ár csaknem dupláját, 1,6 milliárd forintot érnek, vagyis elég szép hasznot realizálhatna rajtuk az önkormányzat, amely az így befolyó összeget saját tulajdonú önkormányzati lakásai felújítására fordítaná.
A Népszava most utánajárt, hogy kikkel kell csatába szállnia a fővárosi önkormányzatnak. A nyolc ingatlan közül ötöt egy Top Full Clean Kft. nevű vállalkozás vette meg. A cég tulajdonosa az Opten nyilvántartása szerint egy még csak 19 éves nő - a cégalapító lánya. A vállalkozás az elmúlt években futott fel. Miközben 2016-17-ben még nullszaldó közeli eredményt ért el, 2018-20 között összesen 215,5 millió forint volt az adózott eredménye.
A januári nagybevásárlással egészen garantáltan jó üzletet kötöttek. Az Aulich utcában, a Szabadság tér közvetlen szomszédjában például 587 ezer forintos négyzetméteráron jutottak egy 560 négyzetméteres irodához, miközben a környéken bőven millió fölötti, 1,1-1,5 milliós négyzetméteráron hirdetik az ingatlanokat. | Egy 19 éves nő dunaharaszti takarítócége vásárolt be félmilliárdért nyomott árú ingatlanokból az V. kerületben | Egymilliárd forintért adott túl januárban az V. kerületi önkormányzat több ingatlanán úgy, hogy a nagy sietségben esélyt se hagyjon a fővárosi önkormányzatnak arra, hogy az élhessen az elővásárlási jogával. Az ingatlanokat tavaly októberben hirdették meg eladásra, és bár csak januárban köttettek meg az üzletek, némelyiknél már a földhivatal is bejegyezte az új tulajdonost. Ez utóbbi fejlemény komolyan megnehezíti a Főváros dolgát, amely nyolc, összesen 850 millió forintért elkelt ingatlan esetén próbálna élni elővásárlási jogával. | null | 1 | https://444.hu/2022/01/31/egy-19-eves-no-dunaharaszti-takaritocege-vasarolt-be-felmilliardert-nyomott-aru-ingatlnanokbol-az-v-keruletben | 2022-01-31 00:00:00 | true | null | null | 444 |
képmutatás a köbön
2022 február 01., 02:02
comments 10
Miközben Völner Pált azzal gyanúsítják, hogy 83 millió forint kenőpénzt fogadott el Schadl Györgytől, a végrehajtói kar előzetesben ülő elnökétől, a legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint tavaly eltűntek a volt miniszterhelyettes megtakarításai.
A 2020-as bevallásában még 8,5 millió forint takarékbetétben elhelyezett megtakarítás és 3,5 milliónyi készpénz szerepelt. A legújabb nyilatkozatában már szó sincs megtakarításokról, és a készpénzállományából is csak 2 millió maradt. | Jól mutatja a vagyonnyilatkozatok értelmetlenségét, hogy Völner Pál papíron szegényebb lett | Miközben Völner Pált azzal gyanúsítják, hogy 83 millió forint kenőpénzt fogadott el Schadl Györgytől, a végrehajtói kar előzetesben ülő elnökétől, a legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint tavaly eltűntek a volt miniszterhelyettes megtakarításai. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/01/jol-mutatja-a-vagyonnyilatkozatok-ertelmetlenseget-hogy-volner-pal-papiron-szegenyebb-lett | 2022-02-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Három fázisban újul meg a Göcseji Falumúzeum, most a második ütem kivitelezőjét jelentették be. Az uniós közbeszerzési értesítő szerint a pályázatot szeptember elején írta ki a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt., és most, január végén hirdették ki a nyertest.
Eszerint a Göcseji Falumúzeum fejl. II. ütem kivitelezésére a ZÁÉV Építőipari Zrt. kapott megbízást nettó 1,2 milliárd forint értékben.
Az Építő-és épületkarbantartó Zrt. (Épkar) is pályázott, de ők drágábban vállalták volna a munkát. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV alvállalkozót is bevon a munkálatokba: ajánlatában a Magyar Építő Zrt.-t nevezte meg.
Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a Magyar Építő Zrt. többségi tulajdonosa a Körösaszfalt Mélyépítő Zrt., ami viszont a West Hungária Bau Kft.-é és az Épkar Zrt.-é.
Vagyis úgy veszített az Épkar a tenderen, hogy a tulajdonában álló Magyar Építő Zrt. alvállalkozóként nyert.
A nyertes cégek feladata lesz: Cigányház, Iborfia, lopott tornácos porta, Iborfia parasztpolgári porta, Ozmánbüki porta, Szentgyörgyvölgyi porta és szeszfőzde építése összesen 938,5 m² kiállítási területen. Továbbá kertet és kültéri térfigyelő rendszert kell kialakítaniuk, valamint a környezetrendezést is el kell végezniük (gyepesítés 10851 m², fák ültetése 42 db, cserjék ültetése 198 db).
A szerződés opciós részt is tartalmaz, amely a Rámi iskolára vonatkozik. Az iskola alapterülete 165,01 m², ehhez jön a melléképület (budi, ól nettó össz. alapterülete 31,43 m²), plusz a kút, összesen 196,44 m². A dokumentum szerint „az épületről részletes felmérés készült, mely az eredeti helyén megmarad, a múzeumban épülő épület annak a másolata lesz. Az épületek falszerkezetét korhű anyagból kell megépíteni (tömör tégla), meghagyva a bruttó falvastagsági méreteket. A talajjal érintkező rétegrendek (nem látszó szerkezet), mai elvárásoknak megfelelő rétegrendűek lesznek, figyelembe véve a talajvíz állapotokat. A Rámi iskola építésénél a nyílászárók, padlásfeljáró lépcső, mozaik burkolat, födém, fedélszék, előtető csatolt szándéknyilatkozat alapján áttelepítendők. Budi nyílászárói, belső elválasztó falazata is áttelepítendők.”
Cégkeringő
A fejlesztés első üteméről decemberben írt a Magyar Építők: „a meglévő irodaépületet felújítják. A közel 800 négyzetméteres főépület szolgáltató, oktatási és vendéglátó funkciót lát majd el. A tervezett épület egy déli nyeregtetős szárnyból, egy központi fogadó és torony egységből, egy keleti nyeregtetős szárnyból és ehhez fűződő rendezvénypajtából épül fel. A főbejáratot toronykialakítással teszik hangsúlyosabbá.”
A felújítás emellett érinti a skanzen emblematikus építményét, a Hencz-malmot is, amelyben „új őrléstechnológiát építenek ki, megújul a teljes malomberendezés, új alulcsapott vízikereket építenek, valamint új zsiliprendszert és hozzátartozó kezelőhidat alakítanak ki. Így a tervek szerint a vízimalom hamarosan újra gabonát őrölhet.”
A MAORT mérnöki házát és 11 MAORT-munkásházat újjáépítenek (eredeti anyagokból), a mari házat pedig, amely jelenleg a Finnugor Néprajzi Park részeként található a skanzen területén, a kivitelezés során elbontják, és egy másik helyszínen újra felépítik.
A nettó közel 1,79 milliárd forint értékű kivitelezést a Dunántúli Magasépítő Kft. és a Szabadics Építőipari Zrt. konzorciumban végzi el.
Első körben ez a közbeszerés eredménytelen lett, miután a legkedvezőbb árajánlat (nettó 1,9 milliárd) is meghaladta a becsült 1,1 milliárdos összeget. Az Épkar ezen a közbeszerzésen is indult, de akkor is egy kicsivel drágább (nettó 1,86 milliárdos) ajánlatot adott. Itt azonban a nyertesek még nem őket, hanem a ZÁÉV Építőipari Zrt.-t választották alvállalkozónak.
A beruházás harmadik ütemére vonatkozó eljárást egyelőre nem találtunk az ekr.gov.hu-n, de nem lenne meglepetés, ha ugyanezek a cégek indulnának rajta. A magyar építőipar nagyágyúi közé sorolt vállalkozásokról mi is gyakran írunk, miután számos közpénzes megbízást kaptak az elmúlt években az államtól.
Kormányközeli cégcsoportokat hízlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások | atlatszo.hu
Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest. Megnéztük azt is, kik a folyamatosan dráguló állami építkezések legnagyobb nyertesei: néhány kormányközeli cégcsoportot találtunk.
A ZÁÉV a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltsége. 2020-ban az éves nettó bevétele 52,7 millird forint volt, amihez 7,1 milliárdos adózott eredmény társult.
A West Hungária Bau (WHB) Kft. a Tiborcz Istvánnal korábban üzletelő Paár Attila tulajdonában van, akivel közös vállalkozást működtet Szeivolt István cége, az Épkar Zrt.: ez a Magyar Építő Zrt. Utóbbi éves forgalma 27,4 milliárd forint volt 2020-ban, az eredménye pedig 1,8 milliárd.
A Dunántúli Magasépítő Kft.-nek két tulajdonosa van: a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. és a TELONA Építő Zrt. 50-50%-ban. Előbbi többségi tulajdonosa a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt., amely a Mészáros család érdekeltsége. A Telona Boros László tulajdonában áll, aki korábban a ZÁÉV-nél dolgozott. A Dunántúli Magasépítő Kft. ezen túl is kapcsolódik a ZÁÉV-hez, hiszen a Pannon Speed Pro részvényes a ZÁÉV-ben, és közös projektjük is volt már. A Dunántúli Magasépítő éves bevétele 2020-ra (mindössze öt év alatt) 176 millió forintról 1,5 milliárdra nőtt.
A Szabadics Építőipari Zrt. igazgatóságában egészen 2022. 01. 01-ig ott ült Szabadics Zoltán, aki a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) igazgatóságának elnöke. Szabadics 2019-ben Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott Áder János köztársasági elnök megbízásából Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől. A Szabadics Zrt. nettó éves árbevétele 27,8 milliárd forint volt 2020-ban, az adózott eredménye pedig 1 milliárd.
A felsorolt cégek gyakran indulnak párban vagy látszólag épp egymás ellen a közbeszerzéseken, és felváltva nyerik el a milliárdos állami tendereket. | Szeszfőzdére, budira és a mari házra is jut a közpénzmilliárdokból | Három lépésben újul meg a Göcseji Falumúzeum, az állam eddig nettó 3 milliárd forintot áldozott a fejlesztésekre. A kivitelezésre a már jól ismert kormányközeli cégek jelentkeztek. A Mészáros-féle ZÁÉV az első körben alvállalkozóként, a másodikban fővállalkozóként nyert, és bevonta a munkába a Magyar Építő Zrt.-t. Annak egyik tulajdonosa, az Épkar Zrt. így hiába maradt alul kétszer is, közvetve mégis profitálhat a beruházásokból. A Szabadics Zrt. sem panaszkodhat: ők a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen vehetik ki részüket a munkálatokból. Utóbbi több szálon is kapcsolódik a ZÁÉV-hez. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/26/szeszfozdere-budira-es-a-mari-hazra-is-jut-a-kozpenzmilliardokbol/ | 2022-01-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly ősszel rendezték meg az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítást, amire összesen hat állatszobrot készített Szőke Gábor Miklós kormánykedvenc szobrász. Mivel nem lehetett tudni, hogy mennyibe kerültek a szobrok az adófizetőknek, úgy döntöttünk tavaly október elején, hogy megpróbáljuk kideríteni az összeget. A vadászati kiállítást szervező, Egy a Természettel Nonprofit Kft. pedig mindent bevetett, hogy megakadályozza a munkánkat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) viszont nemrég kimondta, hogy a járvány miatti adatigénylések meghosszabbításakor a szervező cég jogszerűtlenül járt el.
A Totem névre keresztelt, gigantikus agancsszobor árát tavaly tavasszal derítettük ki egy közérdekű adatigényléssel: az alkotás bruttó 240 millió forintba (nettó 189 millió forintba) került. Ekkor még nem is volt sok látnivaló, ugyanis ez az ár megegyezett a vadászati kiállítás szerződései között feltüntetett összeggel.
Azonban ősszel már nem jött ki a matek, ugyanis a vadászati kiállítás új épületébe belépve Szőke Gábor Miklós további öt szobra fogadta a látogatókat. Egyéb Szőke Gábor Miklós-szobor ára viszont nem szerepelt a szerződéseket tartalmazó táblázatban.
A maradék három szobor közel 50 millió forintba került
Emiatt újabb közérdekű adatigénylést adtunk be: azt szerettük volna tisztázni, hogy pontosan mennyi volt az alkotások ára külön-külön. A válasz november 24-én landolt a postaládánkban. Kiderült, hogy a vadászati kiállítást rendező cég az 5 millió forint feletti szerződéseket tartalmazó táblázatában eltitkolta két állatszobornak, a vizslának és a nyúlnak a bruttó 14 milliós árát. Közölték, hogy további három szobrot csak „kölcsönkaptak”, így fogalmuk sincs, mennyibe kerültek.
Két szobor árát eltitkolták, három szobrot „kölcsönkaptak” a vadászati kiállításra | atlatszo.hu
Ez eddig három, de a kiállításra összesen hat szobrot készített Szőke Gábor Miklós, kormányközeli szobrász. Megtudtuk, hogy további három szobrot csak „kölcsönkaptak”, így fogalmuk sincs, mennyibe kerültek. Az pedig további kérdezősködésre sem derült ki, hogy kitől kérték kölcsön őket. Négy alkotásnak a további sorsa is ismeretlen.
A vadászati kiállítás honlapján nemrég viszont megtaláltuk a vidéki költségeket tartalmazó táblázatot. Ebből kiderült, hogy
a csodaszarvas és a vadkan szoborra 30,5 millió forintot kapott a Magyar Természettudományi Múzeum, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány a medveszobor elkészítésére pedig 18 millió forintot.
A dokumentum a vadászati kiállítás hivatalos honlapján található meg, ezek szerint viszont a vadászati kiállítást szervező cég titkolózott, amikor a közérdekű adatigénylésükre azt küldték válaszul, hogy sajnos, nem tudják, hogy mennyibe kerültek a szobrok.
Furcsa páros: a természettudományi múzeum rendelt egy csodaszarvast
A szobrász egyik nyilatkozatából derült ki, hogy a Totem állandó köztéri szoborként Keszthelyre kerül, ahol a Vadászati Múzeum parkjában helyezik el. Azt a különböző híradásokban találtuk meg, hogy a barnamedve megtetszhetett L. Simon Lászlónak, így azt Kápolnásnyéken, a Velencei-tó partján állították fel.
A medveszobor a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Halász Gedeon Eseményközpontja elé került. Az alapítvány több ponton is kötődik az Orbán-kormány volt kulturális államtitkárához, L. Simon Lászlóhoz, aki a Hungexpón berendezett vadászkiállítás egyik kurátora is volt.
A csodaszarvasra és a vadkanszoborra a Magyar Természettudományi Múzeum kapta a pénzt, ezért feltehetően náluk helyezik el. A vadkan még érthető is, azonban a mondabéli csodaszarvasnak kérdéses, hogy mi köze van a természettudományokhoz. A Magyar Természettudományi Múzeum kiállítási épülete Budapesten, a Józsefvárosban, a volt Ludovika Katonai Akadémia épületegyüttesében található – egyelőre, mert a kormány 2020-ban titokban döntött a múzeum Debrecenbe költöztetéséről.
A vizslának és a nyúlnak az új lakhelye viszont továbbra is ismeretlen.
A NAIH kimondta, hogy az adatigénylés meghosszabbítása a járvány miatt jogszerűtlen volt
A vadászati kiállítást szervező cég több adatigénylésünket is meghosszabbította tavaly. Jogászaink álláspontja szerint az adatgazda, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. nyilvánvalóan nem végez járvány elleni védekezést, nyilvánvalóan nem dolgozik a védekezés frontvonalában.
Az Átlátszó adatigénylése miatt csúszna a vadászati kiállítás a szervező cég szerint | atlatszo.hu
A Hungexpo a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás fő helyszíne lesz. A terület nettó 55 milliárd forintos revitalizációs programja 2019-ben kezdődött. Kovács Zoltán, a vadászati csúcsesemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos ígérete szerint 2021 tavasz végére teljesen megújul az egész terület. Kilátogattunk a helyszínre megnézni, hol tartanak jelenleg a munkálatok.
Nemrég az adatvédelmi hatóság is kimondta: az állami cég jogsértően alkalmazta a járvány elleni védekezésre hivatkozó veszélyhelyzeti intézkedést. Jogsértően tartott vissza közérdekű adatokat a tavaly őszi vadászati kiállítást szervező állami tulajdonú cég, az Egy a Természettel Nonprofit Kft. – állapította meg a hvg.hu bejelentése nyomán indított hatósági vizsgálatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). | Titkolták, de kiderítettük: 300 millió forintért készült el hat állatszobor a vadászati kiállításra | A vadászati kiállításra hat állatszobrot rendeltek meg Szőke Gábor Miklós kormánykedvenc szobrász műhelyéből. A kiállítást szervező cég a múltkori adatigénylésünk alkalmával azt állította, hogy csak három alkotás (bőgő szarvasbika, vizsla, nyúl) árát ismeri, arról fogalma sincs, hogy a többi mennyibe került. Az állami cég azonban nem bontotta ki a valóság minden részletét, ugyanis a kiállítás hivatalos honlapján megtaláltuk a hiányzó szobrok árát egy dokumentumban. Kiderült, hogy a csodaszarvasra és a vadkanra összesen 30 millió forintot kapott a Magyar Természettudományi Múzeum, egy L. Simon Lászlóhoz köthető alapítvány pedig a medve szobor elkészítésére 18 millió forintot. Hónapokba telt, de végre kiderült tehát, hogy a hat állatszobor összesen 300 millió forintba került az adófizetőknek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/01/26/titkoltak-de-kideritettuk-300-millio-forintert-keszult-el-hat-allatszobor-a-vadaszati-kiallitasra/ | 2022-01-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Repülőjegyek és külföldi utazásokkal kapcsolatos járulékos ügyintézői tevékenységek beszerzésére írt ki pályázatot a Magyar Birkózó Szövetség tavaly év végén. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a nyertes ajánlattevő feladata lesz „repülőjegy foglalása, ezzel kapcsolatos teljes körű ügyintézés, beleértve a jegymódosítás, jegylemondás intézését, valamint a fel nem használt jegy(ek) visszatérítését” is.
A Birkózó Szövetség kiegészítő szolgáltatásokat is kér, így például 0-24 órás rendelkezésre állást, vízumügyintézést, valamint azt, hogy a szolgáltató biztosítson magyar nyelvű kapcsolattartást. A korábbi tapasztalatok alapján évente átlagosan 600 főre szóló foglalás a beszerzés mennyisége.
Az utazásszervezési szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződés értéke nettó 150 millió forint.
A legutóbbi tenderen 200 millió forintot szántak a célra, a nyertes a Mauri Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett – akárcsak azt megelőzően több más alkalommal.
De az utazásszervező cég nem csak a Magyar Birkózó Szövetséggel áll üzleti kapcsolatban. A Mauri Kft. nyerte el többek között
a Batthyány Lajos Alapítvány 68 000 000 forintos,
az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 45 000 000 forintos,
az MTVA munkatársainak külföldi utaztatására szánt 140 000 000 forintos,
a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 118 231 418 forintos,
a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 500 000 000 forintos,
a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. 65 000 000 forintos,
és a Müpa Budapest – Művészetek Palotája Nonprofit Kft. 79 200 000 forintos
megbízását is.
A Kalanovics Attila többségi tulajdonában álló céget azonban az állami szervezetek megbízása ellenére is megviselte a koronavírus: a 2019-es 5,8 milliárdos éves forgalma 2020-ra 1,3 milliárdra csökkent. Az egri cégvezető szakmai pályafutásáról a 24.hu írt részletesebben 2001-ben. | Nettó 150 millióért reptetnék a Magyar Birkózó Szövetség tagjait | Lejárt a korábbi szerződés, így új közbeszerzést írt ki a Magyar Birkózó Szövetség. A szervezet ezúttal kisebb összeget szán repülőjegyekre, és bár az ajánlattételi határidő január 21-én lejárt, egyelőre nem tudni, ki kapja a megbízást. Ha minden a korábbi évekhez hasonlóan alakul, akkor nagy valószínűséggel a Mauri Kft. lesz a befutó. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/30/netto-150-millioert-reptetnek-a-magyar-birkozo-szovetseg-tagjait/ | 2022-01-31 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Őrizetbe vettek egy budapesti háziorvost és asszisztensét, akik a gyanú szerint hamis oltási igazolásokat állítottak ki; a rendőrök mintegy 60 millió forint korrupciós pénz foglaltak le - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán az MTI-vel.
A gyanú szerint a budapesti háziorvos a szakasszisztensével együttműködve 15 ezer és 30 ezer forint közötti összeg ellenében a koronavírus elleni vakcina beadása nélkül állított ki oltási igazolást olyan embereknek, akik nem akarták beadatni az oltást, de a védettségi igazolásra szükségük volt. A gyanúsítottak az összeget egymás között egyenlő arányban elosztották.
A rendelésen két rendőr is megjelent, akik végignézték, hogyan is dolgozott a csaló doktor. Ő úgy kapták meg pénzért az asszisztens által kiállított oltási igazolást, hogy
a háziorvos az oltóanyagot felszívta egy fecskendőbe, majd annak tartalmát "hadd fogyjon!" kijelentést téve a mosdókagylóba ürítette.A regionális nyomozó ügyészség elrendelte az orvos és az ápoló őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki őket korrupciós bűncselekmény miatt - amelyet a háziorvos tettesként, a szakasszisztens bűnsegédként követett el -, majd indítványozta letartóztatásukat. | "Hadd fogyjon!", mondta az orvos, és a kiöntötte az oltóanyagot, majd kiállította a hamis oltási igazolványt | Őrizetbe vettek egy budapesti háziorvost és asszisztensét, akik a gyanú szerint hamis oltási igazolásokat állítottak ki; a rendőrök mintegy 60 millió forint korrupciós pénz foglaltak le - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán az MTI-vel. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/02/hadd-fogyjon-mondta-az-orvos-es-a-kiontotte-az-oltoanyagot-majd-kiallitotta-a-hamis-oltasi-igazolvanyt | 2022-02-02 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Belváros;V. kerület;ingatlanok;
2022-01-31 09:58:37
Félmilliárdért vett belvárosi irodákat Budapesten egy tinédzser
Városházi számítások szerint 1,6 milliárdot ér az az ingatlancsomag, amit 850 millióért adott el a fideszes vezetésű V. kerület. Az egyik vevő 19 éves.
Egy visszatérő vásárlónak számító ügyvéd, egy fuvarozó és egy 19 éves dunaharaszti vállalkozó halászta el a fideszes vezetésű V. kerület eladásra kínált, értékes, belvárosi ingatlanjainak többségét a főváros elől – tudta meg a Népszava.
Mint emlékezetes, esélyt sem adott az V. kerület a fővárosi önkormányzatnak, hogy élhessen elővásárlási jogával a tavaly októberben meghirdetett és januárban már el is adott 1 milliárd forint összértékű ingatlanok esetében. A főváros az árazást is kifogásolta. Így a Fővárosi Közgyűlés a múlt héten úgy döntött: a dobra vert lakások, irodák, raktárak piaci illetve értékesítési ára közötti feltűnő aránytalanság miatt az önkormányzat – korlátozott pénzügyi lehetőségei ellenére is – megpróbál élni elővásárlási jogával és megvesz a csomagból nyolc, összesen 850 millió forintért dobra vert ingatlant.
Ez a nyolc ingatlan – értesült lapunk – a városházi számítások szerint nem 850 milliót ér, hanem majd dupla annyit, mintegy 1,6 milliárdot. A Karácsony Gergely főpolgármester vezette városháza a remélt több száz milliós – most éppen magánzsebeket gazdagító – hasznot a fővárosi önkormányzati lakások felújítására fordítaná.
A fővárosi Fidesz-frakció azt állította, hogy az ingatlanok tulajdoni lapjára már be is jegyezték az új tulajdonosokat, így tőlük már csak perrel vehetőek vissza az ingatlanok. A Népszava utánanézett és valóban: a három ingatlancsomagból kettőnél már megjelentek a bejegyzések, bár korántsem biztos, hogy ők is maradnak a tulajdonosok. Az ilyen ügyletek után ugyanis gyakorta tovább pörögnek az ingatlanok.
A vállalkozásnak nem megy rosszul, hiszen 2019-ben és 2020-ban is 335 milliós forgalmat ért el, de azért így is különös, miért épp egy 560 négyzetméteres, V. Kerületi, Aulich utcai irodára van szükségük. Az irodához kapcsolódó, azzal együtt eladott négy másik ingatlan a Báthory utcában van: egy volt bank 442 négyzetméteres páncélterme, két kisebb iroda továbbá egy egyéb helyiség. A fővárosi vagyonkezelő értékbecslése szerint az ajánlott és a piaci ár közötti különbség különösen az Aulich utcai iroda esetében szembetűnő: 587 ezret fizettek egy négyzetméterért, miközben a környéken az 1,1 millió forint a jellemző, de a hirdetések között akad 1,5 milliós tarifa is. Az önkormányzat ennek ellenére nagyon gyorsan rábólinthatott az ajánlatra, hiszen a tulajdoni lapra már december 21-én bejegyezték új tulajdonosként a takarítókat, miközben az V. kerület által megbízott ügyvédi iroda utolsó e tárgyban a fővárosnak írt levele január 13-i keltezésű.
Hasonló volt a menetrend a fenti csomaggal együtt dobra vert három másik ingatlan, a Semmelweis utcai 201 négyzetméteres iroda és az egyben eladott két Arany János utcai ingatlan esetében is. A Semmelweis utcaiért egy székesfehérvári fuvarozó cég ajánlott 117,6 milliót a főváros által becsült 225 millió helyett, de az új tulajdonos még nem jelent meg a tulajdoni lapon.
A 375 négyzetméteres Arany János utcai földszinti iroda és az alatta lévő 142 négyzetméteres raktár október eleji pályázatáról – amit a Mai Belváros című lapban és az önkormányzat honlapján hirdettek meg – szintén csak novemberben értesítették a fővárost. Az ingatlanokról január 13-i az utolsó fővárosnak küldött ügyvédi levél, miközben az új tulajdonost egy nappal korábban bejegyezték. A szemfüles vásárló ebben az esetben az Aranygold 18 Kft., amely négyzetméterenként 84,5 ezer forintért jutott hozzá a raktárhoz és négyzetméterenként 392 ezer forintért a földszinti irodához. A két ingatlanért 159 milliót fizettek. A főváros kalkulációja szerint legkevesebb 456 milliót érnek.
Így már érthető a kapkodós cégalapítás. Az Aranygold 18 Kft.-t tavaly október 11-én jegyezték be a cégbíróságon, pár nappal az ingatlanértékesítési pályázat meghirdetése után. A cég ügyvezetője és cégáttéten keresztül tulajdonosa Simala Zoltán ügyvéd, akit időnként a parlament, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. is foglalkoztat.
Simala különféle cégek révén az V. kerületi önkormányzat visszatérő vásárlója. 2020 nyarán egy 484 négyzetméteres Dorottya utcai irodát vett meg 205 millióért az Andor 06 Kft.-n keresztül. A cég régi bérlőként 88 millió forint kedvezményt kapott, így négyzetméterenként 423 ezer forintért jutott az ingatlanhoz. A cég akkori tulajdonosa, a Simala birtokolta Gellért Globe Kft. volt, amelyhez ezidőtájt a más belvárosi ingatlanügyletekben érintett 3P Promóciós Kft. is tartozott. A 3P Kft.-ben egyébként korábban felbukkant a Matolcsy Ádám barátjaként ismert Száraz István is, akinek másik cége tavaly behúzta a Magyar Nemzeti Bank 3 milliárdos kommunikációs megatenderét. A Magyar Narancs szerint a 3P és a Gellért Globe köré szerveződő cégcsoport összesen 1487 négyzetmétert vásárolhatott meg kedvezményesen 2019-ben.
Az egymással tulajdonosi-ügyvezetői átfedésben lévő cégek mögött felsejlik a Belváros neves vendéglátós családja is Szini Béla vezetésével. Tavaly februárban a Castle Globe Kft. a Zoltán utcában vett meg két irodát 549 ezer forintos jutányos négyzetméter áron. A vételkor a cég még Simala birtokában volt, de áprilisban átvette tőle Szini Béláné egyik érdekeltsége. (Sziniék legutóbb az erzsébetvárosi Klauzál téri vásárcsarnok Gasztro Marketté, értsd bulihellyé alakításának tervével kerültek be a hírekbe, ami heves ellenállást váltott ki a kerületben élőkből.) A Zoltán utcai irodákkal azonos pályázati körben vehette meg a Városháza utcai üzlethelyiséget Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, akit korrupció gyanúja miatt letartóztattak. Ahogy azt korábban megírtuk, a helyiséget utólag csapták hozzá egy 15 ingatlanból álló csomaghoz és csak Schadl adott be vételi ajánlatot.
Örökölt trükkök
Nem a most eladott belvárosi ingatlancsomag volt az első, amikor viharos gyorsasággal lezavart pályázatokon nem osztottak lapot a fővárosnak. Karácsony Gergely főpolgármester már egy évvel ezelőtt méltatlankodott azon, hogy a belvárosi testület rendre csak megkésve értesíti a fővárost a jó áron kínált ingatlanokról. A fideszes polgármester, Szentgyörgyvölgyi Péter nem reagált erre, mígnem már a kormánypárti józsefvárosi polgármesterből kormányhivatali vezetővé avanzsált Sára Botond sem hunyhatott szemet a belvárosi ügyletek felett, és felszólította a kerületvezetést: hozza nyilvánosságra az értékesítési pályázatok nyerteseinek nevét, vételárat is. A folyamat ettől nem lett se átláthatóbb, se a köz számára előnyösebb.
A még Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején bevezetett, az ellenzék által erősen vitatott és gyakorta botrányba fulladó V. kerületi ingatlanértékesítési gyakorlat mit sem változott. Így jutott a piaci árnál jóval olcsóbban tulajdonhoz tavaly Schadl György, a Magyar Végrehajtói Kamara korrupcióval gyanúsított elnöke éppúgy, mint számos kormánypárti potentát, valamint rokonaik, barátaik és üzletfeleik. Köztük Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester és a kerület ingatlanpályázatait lebonyolító Sándor Zsolt ügyvéd is. Utóbbi egy 237 négyzetméteres, freskókkal, stukkókkal díszített lakást vásárolt meg kedvezménnyel a Deák Ferenc utcában. | Félmilliárdért vett belvárosi irodákat Budapesten egy tinédzser | Városházi számítások szerint 1,6 milliárdot ér az az ingatlancsomag, amit 850 millióért adott el a fideszes vezetésű V. kerület. Az egyik vevő 19 éves. | null | 1 | https://nepszava.hu/3144906_felmilliardert-vett-belvarosi-irodakat-budapesten-egy-tinedzser | 2022-01-31 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Ángyán József;állami föld;földárverés;
2022-01-31 18:42:49
Zalában sem a falvak népe nyert állami földet: a „földművesek” tevékenységi köre több esetben is távol esik a mezőgazdaságtól
A helybeli gazdálkodó családok elől a földek közel nyolcvan százalékát más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg.
Az állami földárverések visszásságait elemző utolsó értékelésével Ángyán József volt parlamenti államtitkár Zala megye vitatható területi licitjeit vette górcső alá.
A 2016-ben elindított Földet a gazdáknak programot indokló kormányzati érvelés szerint az állami földet annak a helyben élő, magyar földművesnek kell juttatni, aki meg is műveli. Ehhez képest Zalában a helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét, közel nyolcvan százalékát más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. A Népszavához eljuttatott jelentés szerint az itt meghirdetett 4148 hektárból 3420 hektár talált új gazdára, ennek több, mint felét azonban nem kis és közepes családi gazdaságok, hanem tizenhárom nyertes árverező tagja nevén mindössze tíz nagy érdekeltség szerezte meg. A húsz hektár alatti területet szerző ötvenkilenc érdekeltség eközben a területek alig több mint 11 százalékához, vagyis összességében kevesebb mint 400 hektárhoz jutott.
A korábban már állami földekhez juttatott „baráti” bérlők - cégek és magánszemélyek - területeiből jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre aztán részben vagy egészben maguk a bérlők tettek nyertes árajánlatot – állapította meg a jelentés. Ángyán József cáfolja azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint komoly versenyben kialakult, piaci áron jutottak a nyertesek az állami földterületekhez, az itt elkelt megyei földterület közel kétharmada ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron került új tulajdonoshoz. A nyertes „földművesek” tevékenységi köre több esetben távol esik a mezőgazdaságtól: találni köztük ingatlanos nagyvállalkozókat, jogászt, autókereskedőt, polgármestert és önkormányzati képviselőt is. A legnagyobb nyertes, Végh Róbert, aki – sertésteleppel, takarmánykeverővel és vágóhíddal rendelkező vállalkozóként – 221 millió forintért 245 hektár földhöz jutott, őt másodikként 148 hektárral Takács Ferenc, Kisbucsa polgármestere követi, míg a bronzérmes 126 hektárral Nagy Szabolcs közgazdász, aki Ángyán József jelentése szerint több szállal kapcsolódik nyertes állami nagy projektekhez. Az elárverezett területek több mint kétharmadának árverési nyertesei zömmel nem vidéken, hanem Zalaegerszegen vagy Nagykanizsán élnek, vagyis itt sem a falvak és tanyák népéről szólt elsősorban a „Földet a gazdáknak!” program. | Zalában sem a falvak népe nyert állami földet: | A helybeli gazdálkodó családok elől a földek közel nyolcvan százalékát más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. | null | 1 | https://nepszava.hu/3144997_fold-arveres-gazdak-angyan | 2022-01-31 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Fidesz;Kanada;export;magyar export;
2020-05-13 12:36:40
Kormányközeli vállalkozó cége nyerte el a kanadai magyar kereskedőházra kiírt egymilliárdos tendert
Balla Sándor remek kapcsolatokat ápol a fideszes vezetőkkel - és nem mellesleg a pályázatot kiíró ügynökséggel is.
Magyar borok kanadai promóciójával foglalkozik az a cég, ami április 30-án egyedüli pályázóként nyerte el a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség egy torontói kereskedőház üzemeltetésére kiírt pályázatát. Amegállapodás értelmében egy olyan kereskedőházat kell fenntartaniuk, ami magyar kis-és középvállalkozások termékeit segíti a kanadai piacra, és kapcsolja össze a magyar kereskedőket a helyi vevőkörrel.
A pályázat győztese, a torontói Vinum Tokaj Canada Inc. határozatlan időre (a hatályos szabályok esetében a becsült időtartam ilyen esetekben 48 hónap), összesen 944 millió forint értékben vállalta, hogy teljesíti a HEPA amúgy meglehetősen egyedi feltételeit: a megállapodás szerint egy 20 négyzetméteres hűtőházat, egy 100 négyzetméteres raktárhelyiséget, hét munkatársat és egy 3,5 tonnás kisteherautót biztosít majd az exportfejlesztési és promóciós partneriroda működtetéséhez.
A kanadai mindenes
Az eredményhirdetéséről csütörtökön hvg.hu számolt be elsőként. Érdekes lehet azonban a győztes cég háttere is: a
Partnerként egyeztetnek a HEPA igazgatójával
A remek együttműködést mutatja, hogy tavaly május végén a vállalkozószövetség és a HEPA hivatalosan egyeztetett arról, hogyan lehetne fellendíteni a kanadai-magyar vállalkozások kapcsolatát és a két állam kereskedelmét. Az eseményen Balla társaságában részt vett Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója, Magyar Levente miniszterhelyettes és Palkovits Valér torontói főkonzul. (Balla a lenti képen középtájt, Magyar Levente jobboldalán áll- a szerk.)
A megbeszélés után szeptemberben már Hendrich és Balla együtt látogatott el a felvidéki szilágyperecseni Hagymafesztiválra: „a résztvevőket Balla Sándor, a Kanadai Magyar Vállakozók Szövetségének elnöke és a CanImpEx Marketing Inc. elnöke tájékoztatta arról, hogy a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a CanImpEx (...) közös tevékenységének köszönhetően azon dolgoznak, hogy a magyarországi mellett a határon túli gasztrotermékek is bevezetésre kerüljenek az észak-amerikai piacon” - számolt be a rendezvényről Facebook-oldalán a kanadai vállalkozó szövetség.
A CanImpEx októberben már szintén a Hepa és a torontói főkonzulátus támogatásával tárgyalt Kelet-Kanadában a magyar termékek helyi termesztéséről - erről egy helyi lap, a Magyar Élet tudósított. Talán az sem mellékes, hogy a torontói irodaüzemeltetési pályázaton frissen befutó Vinum Tokaj Canada Inc. egyik alvállalkozóként pont a CanImpExet nevezte meg; de egy másik Balla-féle cég, a North Star Wall Systems is szerepel az alvállalkozói listán.
A kanadai magyar vállalkozó szívesen tölt időt fideszes politikusok társaságában: mint arról a Kanadai Magyar Hírlap több cikkben írt, Balla ült már egy limuzinban Mátrai Márta fideszes képviselővel, Tokajból importált borait pedig L. Simon László is megkóstolta egy vancouveri eseményen. Legutóbb pedig a külügyminiszter Facebook-videóján láthattuk Ballát, amint Palkovits Valérral védőmaszkot oszt az Egyesült Államokból repülővel hazamenekített magyaroknak -a torontói főkonzulátus molinója előtt.
A nyertes pályázat kapcsán megkérdeztük a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökséget – szerintük nem összeférhetetlen-e, hogy egy olyan cég legyen torontói irodájuk üzemeltetője, melynek vezetője, Balla több tisztségében is együttműködik, partnerként lép fel a HEPA-val.
A HEPA szerint minden rendben
Az exportügynökség cikkünk megjelenése után, szerdán délután válaszolt kedden elküldött kérdéseinkre. Szerintük a szerződés szabályos: "A HEPA, az általa kiírt közbeszerzési eljárásban az ott meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi okok vizsgálatára köteles, ilyen ok az eljárásban az ajánlattevővel szemben nem merült fel. A közbeszerzési eljárás a vonatkozó jogszabályi előírások és ezek által biztosított transzparencia betartásával került lefolytatásra" - írták.
Abban sem láttak problémát, hogy a velük több fronton is együttműködő, szövetségi elnök Balla cége a befutó: mint fogalmaztak, " a Kanadai Magyar Vállalkozók szövetsége sikeres magyar vállalkozók egyeztető platformja, melynek célja a Kanadában élő magyarság támogatása és gazdasági tevékenységeik összehangolása és erősítése. "
Másfél hónapig tart, mire egy magyar termék kijut a piacra
Lapunk már a kiírás idején felfigyelt a HEPA irodaház- pályázatára: szemet szúrt a jelentős összeg, és az egyedinek mondható elvárások, de az sem volt egyértelmű, miért kell egyáltalán külön torontói partnerirodát biztosítani a magyar kkv-k termékeinek.
Január végén elküldött kérdéseinkre az Exportfejlesztési Ügynökség is elismerte: a magyar vállalkozások számára óriási kihívás, hogy mintatermékeiket eljuttassák a tengeren túlra, és ennek finanszírozására önerőből csak kevesen képesek - és még ott logisztika problémája is, hiszen Kanadába 1-1,5 hónapon belül lehet csak kijuttatni mintadarabokat.
Ezen a helyzeten javítana elvileg a torontói promóciós partneriroda; megválaszolatlan kérdés azonban, hogy mire lesz elég majd a 100 négyzetméteres raktárhelyiség és a 20 négyzetméteres, szoba nagyságú hűtőrészleg.
A HEPA mindenesetre bizakodó: a beruházást szerintük indokolttá teszi, hogy Kanada és Magyarország közötti kereskedelmi mérleg egyre pozitívabb képet mutat. Mint írták, 2016-ban a magyar termék export 250 millió amerikai dollár, a szolgáltatás export 110 millió dollár volt, 2017-re viszont a termék export 276 millió dollárra a szolgáltatás export 113 millió dollárra, 2018-ra a termék export 312 millió dollárra, a szolgáltatás export pedig 125 millió dollárra emelkedett.
A vállakozószövetség is örült az új kereskedőháznak
Nagy örömmel fogadta az exportügynökség irodanyitási terveit a Kanadai Magyar Vállalkozók Szövetsége is, akiket szintén év elején kerestünk meg: mint írták, bíznak benne, "hogy ennek köszönhetően a kanadai diaszpórában élő 360 ezer magyart és a magyarországi termékek iránt aktívan érdeklődő kelet-európai származású kanadaiakat hatékonyabban lehet majd elérni a szélesedő termékskálával." Az öröm most kettős lehet, hiszen az irodaházat végül a vállalkozószövetség elnökének cége üzemeltetheti. | Kormányközeli vállalkozó cége nyerte el a kanadai magyar kereskedőházra kiírt egymilliárdos tendert | Balla Sándor remek kapcsolatokat ápol a fideszes vezetőkkel - és nem mellesleg a pályázatot kiíró ügynökséggel is. | null | 1 | https://nepszava.hu/3077848_kormanykozeli-vallalkozo-cege-nyerte-el-a-kanadai-magyar-kereskedohazra-kiirt-egymilliardos-tendert | 2020-05-20 17:28:00 | true | null | null | Népszava |
A Politika cikkéből az is kiderül, hogy az etyeki Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft., amely tavaly nyáron jelezte a karlócai önkormányzatnak a szándékát, a vajdasági önkormányzat pedig jelezte, hogy mindent, ami az illetékességébe tartozik, megtesz majd, hogy a befektetés megvalósuljon.
Karlóca a Duna mellett, a Tarcal-hegység (Fruška gora) lankáinál fekszik, és a boráról ismert. A szerb Heidelbergként vagy a szerb Szentendreként is szokták nevezni. A településnek adottak a turizmus fejlesztésére szükséges feltételek.
A település lélekszáma az elmúlt évtized során mintegy ötszázzal csökkent, így jelenleg mintegy 7500-an laknak Karlócán. A helyiek szerint az önkormányzatnak nincs arra pénze, hogy kiépítse a megfelelő infrastruktúrát a szállodáig, ami azt jelenti, hogy máshonnan, a köztársasági vagy a tartományi költségvetésből kell erre pénzt szerezniük. Hogy ezzel nem kellene hogy gond legyen, azt a szabadkai Nenad Ivanišević nyilatkozata is alátámasztotta, ugyanis a tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkár a Politika napilapnak arról beszélt, hogy Törökbecsén és Karlócán, valamint Palicson is befektetnek majd a turizmusba.
A Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft., amelynek az ügyvezetője az adai származású Oláh Zsanett, a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség 2019. évi felhívásának az egyik kedvezményezettje volt, aminek köszönhetően a vállalat 8,1 millió eurót (2 850 000 000 forint) támogatást kapott „Bor, wellness és konferencia Hotel létesítése, a kiemelt turisztikai fejlesztési térséghez tartozó Karlócában” név alatt futó pályázatára. A magyarországi cég hamarosan közleményben osztja majd meg a legfontosabb információkat – erről az újvidéki ügyvéd, Zavarkó Árpád, Magyarország tiszteletbeli konzulja értesítette a napilapot.
Nemrég írtunk arról, hogy Óbecse is szállodaépítési lázban ég, legalábbis ez derül ki abból a cikkből, amely szerint két hotelt is építenének a vajdasági településen – ott, ahol a jelenlegi szálloda, a Bela Lađa (Fehér Hajó) zárva tart:
Szállodaépítési láz Óbecsén
A Tarcal-hegység lankáinál fekvő Karlóca (Fotó: wikipedia) | Karlócán (is) magyar cég épít(ene) szállodát | „A magyarok hotelt építenek Karlócán” – ezzel a címmel jelent meg a Politika napilap írása, amelyből kiderül, hogy az épület 9000 négyzetméteren terül el, és spa-, valamint wellnessrészleggel is rendelkezik a négycsillagos szálloda, amelynek 90 szobája várja majd a vendégeket. A cikk szerint a hotelnek 2023-ig kell elkészülnie. Az építkezés a tervek szerint az idén júniusban kezdődik, a kivitelező a 2019-ben alapított Szerémség Ingatlanfejlesztő Kft., a beruházás értéke pedig 18 millió euró. A szálloda a Politika írása szerint kilencven embernek biztosít majd munkát. | null | 1 | https://szmsz.press/2021/02/08/karlocan-is-magyar-ceg-epitene-szallodat/ | 2021-02-08 17:42:00 | true | null | null | Szabad Magyar Szó |
„Nem tudom” - válaszolta Gulyás Gergely miniszter, amikor a csütörtöki kormányinfón megkérdeztük, miért kapott korábban diplomata-útlevelet Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.
„Úgy tudom, bocsánat, hogy minden kamarai vezetőnek van diplomata-útlevele” - tette hozzá Gulyás. Szerinte „vélhetően ez” indokolhatta, hogy a külügyminisztérium különleges útlevelet adott Schadlnek, ami számos előnnyel jár, például vízumköteles országokba is be lehet vele utazni vízummentesen.
Korábbi cikkünkben is jeleztük, hogy a végrehajtói kar 2015 ősze óta nem kamarai formában működik, de Gulyás tippje egyébként sem stimmel. | Miért kapott Schadl diplomata-útlevelet? Biztosan nem azért, amiért Gulyás mondja | „Nem tudom” - válaszolta Gulyás Gergely miniszter, amikor a csütörtöki kormányinfón megkérdeztük, miért kapott korábban diplomata-útlevelet Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/03/miert-kapott-schadl-diplomata-utlevelet-biztosan-nem-azert-amiert-gulyas-mondja | 2022-02-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Negyvenhárom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város és község lakói kaptak hivatalos, pecsétes levelet polgármesterüktől a napokban, amiben a település vezetője arra kéri a lakosokat, hogy a 2022. évi áprilisi országgyűlési választásokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 5-ös választókerület fideszes jelöltjére, Kovács Sándorra, valamint a jelenlegi kormánypártokra, azaz a Fidesz-KDNP pártszövetségre szavazzanak.
A levél második oldalán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 5-ös választókerületbe tartozó 44 település közül 43 polgármestere által aláírt közös nyilatkozat olvasható. A nyilatkozatot egyedül Halmi József, Győrtelek MSZP-s polgármestere nem írta alá.
A többék-kevésbé hasonló módon megfogalmazott, kétoldalas levélből Hadházy Ákos mutatott be egyet kedden Facebook-oldalán (Nyírkércsi polgármesteri hivatala által kiküldöttet), de az ATV-hez is eljutott két másik (Nyírcsaholy és Ópályi). Az ATV úgy tudja, hogy az aláírók által vezetett 43 település mindegyikén kiküldik a lakóknak levelet.
A hivatalos, esetenként hivatali fejléces papírra nyomtatott, hivatali pecséttel ellátott, polgármester által aláírt, néhol még jegyző által is szignózott levélben a polgármesterek a településükre befolyt, esetenként több száz millió forintos európai uniós és állami támogatásokkal érvelnek Kovács Sándor fideszes jelölt és a Fidesz-KDNP mellett.
Hadházy Ákos szerint az adott települések által elnyert uniós és állami támogatásokhoz a támogatásra javasolt fideszes országgyűlési képviselőnek nem sok köze van, sőt Kovács Sándor körzetében a rendőrség az EU-s pályázatok manipulált közbeszerzésekkel történő elcsalása miatt indított nyomozást.
A nyírcsaholyi levélben például ez áll:
TISZTELT NYÍRCSAHOLYI LAKOSOK!
2022. áprilisában választanunk kell. Választanunk politikailag, emberileg, településérdek szerint.
A meglátásom az, hogy településünk politikai érdeke a most kormányzó FIDESZ-KDNP kormány támogatása. Politikai és emberi érdeke, hogy a FIDESZ-KDNP jelölt Kovács Sándor országgyűlési képviselőjelölt barátomat támogassuk.
Az elmúlt időszakban községünket számos fejlesztéssel tettük gazdagabbá, élhetőbbé, melyet Magyarország Polgári Kormányának és Kovács Sándor barátommal való együttműködésünknek köszönhetünk. Az elmúlt 8 évben településünkre érkezett települési forrás 636 376 693,- Ft.
Az elmúlt időszakban elnyert támogatások önmagukért beszélnek:
Európai uniós forrás: 400 250 078,-
Nemzeti forrás: 110 558 121,-
Rendkívüli forrás: 72 920 759,-
Egyéb: 52 647 735,-
Összesen: 636 376 693,-
Nyírcsaholy további fejlődésének érdekében kérem, hogy az országgyűlési választáson támogassuk a FIDESZ-KDNP pártszövetséget, és Kovács Sándor FIDESZ-KDNP egyéni képviselőjelöltet!
Magyar Csabáné
polgármester | Levélben ad útmutatást 43 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei polgármester, hogy kire kell szavazni áprilisban | A településükre érkezett uniós és állami támogatásokkal érvelve buzdít az egyenlevél Kovács Sándor fideszes jelölt és a Fidesz-KDNP támogatására. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/02/szabolcs-szatmar-bereg-megye-polgarmesterek-kozos-nyilatkozat-kovacs-sandor-fidesz | 2022-02-02 18:02:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A magyar korrupció előre megy, nem hátra: már Románia és Kína is tisztább nálunk
Az EU második legkorruptabb országa Magyarország, de csak azért csúsztunk le az első helyről, mert Bulgáriában még többet romlott a helyzet, mint itthon – erre az eredményre jutott a Transparency International friss Korrupcióérzékelési Indexe. A többi visegrádi országtól látványosan leszakadtunk, és a helyzet a válság alatt csak rosszabb lett.
Már nem az EU legkorruptabb állama Magyarország, csak a második – derül ki a Transparency International most kiadott, 2021-ről szóló Korrupcióérzékelési Indexéből. Azonban nem arról van szó, hogy javult volna a helyzetünk,
mi is rontottunk a pontszámunkon, csak Bulgária még többet.
A 0–100 közötti skálán, ahol a 0 a lehető legkorruptabb, a 100 a tökéletesen korrupciómentes, egy éve ilyenkor még Magyarország, Bulgária és Románia is 44-44 ponttal állt, holtversenyben az EU legkorruptabb országaiként. Mostanra Magyarország pontszáma 43-ra romlott, Bulgáriáé 42-re, Romániáé viszont 45-re javult.
Globális összevetésben a 180 vizsgált állam közül a 73. helyre csúsztunk le az egy évvel korábbi 69.-ről, így Ghánával, Kuvaittal, Szenegállal és a Salamon-szigetekkel vagyunk egy szinten, de például Kína pontszáma 2-vel magasabb, mint Magyarországé. Igaz, azt ehhez mindig hozzáteszik a jelentés szerzői: a világ különböző részein annyira mások az elvárások egy ország korrupcióval szembeni ellenállóképességéről, hogy óvatosan kell bánni a nagy megállapításokkal, a globális helyezésnél fontosabb a nagyjából hasonló kultúrájú és intézményrendszerű országokat egymással összehasonlítani, tehát mi magunkat inkább más európai és amerikai országokkal kell, hogy összevessük.
Magyarország a listán a legjobb helyezését 2007-ben érte el, akkor csak az EU 12. legkorruptabb országa voltunk, azóta viszont 2009 és 2018 kivételével minden évben visszaestünk. Az pedig, hogy az elmúlt tíz évben 12 ponttal lett rosszabb a mutatónk, világviszonylatban is kiugróan gyenge – állapította meg a jelentés. Az is világosan látszik, hogy a többi visegrádi országtól csúnyán leszakadtunk, most már Románia és Bulgária a mi korrupciós súlycsoportunk.
A jelentés szerzői összehasonlították a korrupcióérzékelés mutatóját az egy főre jutó GDP-vel is, és arra jutottak: a kettő között az EU-ban nagyon erős az összefüggés, a válságban pedig még erősebb lett, vagyis minél gazdagabb egy állam, annál nagyobb az esély arra, hogy kevésbé korrupt. Magyarországon hiába volt a járvány előtti hét évben jelentős a gazdasági növekedés, még mindig azok közé tartozunk, ahol egyszerre van alacsony nemzeti jövedelem és nagy korrupció. Ez jól látható ezen az ábrán: egy országot ábrázoló pont minél inkább balra van, annál korruptabb a hely, és minél lentebb, annál szegényebb.
Hogyan mérik ezt? A Korrupcióérzékelési Indexet 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International berlini titkársága. Üzletembereket és szakértőket kérnek meg arra, hogy értékeljék, mennyire érzik nagynak a közszektor korrupciós fertőzöttségét. Vagyis nem csak konkrét korrupciós ügyekről van szó – már csak azért sem, mert minél korruptabb egy ország, annál nehezebb ezeket bizonyítani –, hanem arról, hogy mennyire érzik korruptnak az egyes államokat.
A Türk Tanácshoz képest egészen jól állunk
A lista élmezőnyében és az alján sincs komoly változás az elmúlt évekhez képest. A világ három legkevésbé korrupt állama 88-88 ponttal Dánia, Finnország és Új-Zéland, mögöttük 85-85 ponttal Norvégia, Svédország és Szingapúr, majd 84-gyel Svájc következik. Ahogy a jelentés megállapítja: a felvilágosult autoriter Szingapúrt kivéve ezek mind érett demokráciák, ahol a korrupció elleni küzdelem is sokat jelent abban, hogy világviszonylatban is kiemelkedő a jólét. Természetesen korrupció ott is van, de „az alapvető különbség abban érhető tetten, hogy ezek az államok üldözik és igyekeznek visszaszorítani a korrupciót, nem pedig a kormányzás módszereként kezelik azt”.
Nyugat-Európa gazdaságilag fontos országai közül Olaszország 56 pontja jelenti a kivételt, a német 80, a brit 78 és a francia 71 pont is alacsony korrupciós kockázatot jelent. Az Egyesült Államok korrupciós kitettsége még mindig viszonylag alacsony, de a 67 pont azt jelenti, hogy amióta Donald Trump elnök lett, folyamatos volt a visszaesés, és Joe Biden első elnöki évében is tovább romlott a helyzet.
A lista legalján 16-16 ponttal Afganisztán, Észak-Korea és Jemen, 14-gyel Venezuela, 13-mal Szomália és Szíria, legvégül 11-gyel Dél-Szudán található. Ezekben az országokban „diktatúra vagy anarchia van, és az intézményrendszer, már ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről, nem képes vagy nem is törekszik a közjó előmozdítására, és eközben a korrupció megfékezhetetlennek bizonyul”.
Oroszország 29 pontot ért el, ezzel a világ 45. legkorruptabb országa lett. A szerzők megnézték a Magyarország újdonsült barátait tömörítő Türk Tanács eredményeit is – a legjobb a 38 pontos Törökország, a legrosszabb a Tanács Magyarország melletti másik megfigyelő tagja, Türkmenisztán 19 ponttal –, és azt a következtetést vonták le:
Magyarország a 73. helyezésével ebben a klubban kifejezetten tisztának mondhatja magát.
A Transparency International indexéhez hasonló módszertannal készült a Világbank Korrupciós Kontroll Indikátora is, amelyet szintén most mutattak be. Ebből az látszik, a magyar állam képessége a korrupció elhárítására másfél évtizede jelentősen gyengült.
De hogy süllyedtünk ennyire mélyre?
A Transparency International Magyarország és a Civitas Intézet egy 179 oldalas kiadványt állított össze a magyar helyzetről, Fekete Könyv II. címen. A könyv nyitó elemzését Daron Acemoglu, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) közgazdászprofesszora írta, és azzal az erős megállapítással kezdett:
A korrupció minden korábbi csúcsot megdöntött Orbán Magyarországán, és szervezésében a legfőbb szerepet maga a Fidesz játssza. Ez leginkább abban érhető tetten, ahogyan az ország él és visszaél az Európai uniótól érkező pénzekkel.
Acemoglu szerint a magyarországi tapasztalatok azt mutatják: nem bízhatunk az EU-ban, hogy az majd végrehajtja az intézményi reformokat, és határt szab a korrupciónak. Mára az EU-s pénzek a korrupciót táplálják itt és Lengyelországban is, „miközben az unió tiltakozása és korlátozott szankciói egyik ország belső dinamikáját sem képesek megváltoztatni”.
A könyv szerint „az államhatalom jelenleg nem törekszik az általános közjó szolgálatára, nem azt tekinti elsődleges feladatának, hanem egyes kiválasztott személyek és rétegek gyarapodását”. Az egyetlen pozitívum az, hogy a bíróságok megőrizték a szakmai autonómiájukat, a kormány számos kísérlete ellenére „a tárgyalótermekben nem lehet az államhatalom javát szolgáló bírói elfogultságot tapasztalni”. Ez az állítás akár szóról szóra ugyanígy szerepelhetett volna bármelyik korábbi kiadványban is, de most azt is megnézték, milyen hatással volt a járvány és a válság a korrupcióra. Három fő pontot mutattak be 2020-ból és 2021-ből:
a kormány egyre súlyosabb pénzügyi nyomás alá teszi az önkormányzatokat,
a közpénzek még könnyebben alakulnak át magánvagyonná (itt a kétes egészségügyi beszerzések és a turizmus támogatásából a NER-közelieknek kiosztott pénzek mellett a legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezermilliárdos nagyságrendben szervezik ki a nemzeti vagyont alapítványoknak),
és a Fidesz arra törekszik, hogy akkor is tudja befolyásolni az államhatalmat, ha elvesztené a választást.
„A magyar kormány, szemben a fejlett országok túlnyomó többségével, nem a járvány okozta válság miatt elszegényedett rétegek megsegítésére költött nagy pénzeket (…), hanem a gazdaság közvetlen támogatására; ezek között jelentős volt az átláthatatlan és haveri köröknek juttatott pénzügyi transzfer” – állapítják meg a szerzők.
A számokból az is kiderül: a járvány kitörése óta kevesebb a közbeszerzés, viszont ezeknek az értéke növekszik. Ráadásul soknak ezek közül nincs is köze a járvány elleni védekezéshez – persze a kormány magyarázata erre az, hogy végső soron minden pénz, ami bekerül a gazdaságba, az újraindítást segíti. 2021 első felében nagyjából 200-zal több közbeszerzési eljárás volt építési beruházáshoz köthető, mint 2020 azonos időszakában, értékük pedig közel 200 milliárd forinttal haladta meg 2020 első félévének adatát. Az ellenőrzésről pedig a Közbeszerzési Hatóság saját beszámolóját idézi a könyv, igaz, még 2020-ról: abban az évben kicsit több, mint 7000 közbeszerzést folytattak le, a hatóság 91 ellenőrzést rendelt el, és 41 szerződésszegést vizsgált ki.
A könyv közel kétharmada gyakorlati példákat sorol, hogyan működik a magyar korrupció. Aki rendszeresen olvas híreket, az nagy újdonságokkal itt nem szembesül, önmagában az a súlyos tény, hogy 112 oldalon keresztül lehet sorolni az elmúlt néhány év korrupciósgyanús ügyeit úgy, hogy az 50 téma közül egyik sem kap többet két oldalnál, vagyis egy vázlatos kifejtésnél. A 112 oldalból amúgy 108 NER-közeli, a kispesti MSZP és Joób Márton szegedi szocialista képviselő ügye a két ellenzéki történet. Helyet kapott a listán az Orbán család hatvanpusztai birtoka, Szijjártó Péter luxusjachtozása, Rogán Antal előző feleségének és a mostani felesége családjának üzleti sikerei, Borkai Zsolt botránya, Varga Judit ingatlanügyei, Mészáros Lőrinc 500 milliárd forintja, vagy épp a vadászati világkiállítás, amely hivatalosan nem is volt világkiállítás. Valószínűleg a kézirat zárásának határideje miatt a Völner-ügy még nem is szerepel az összeállításban.
Mire mehetne az ellenzék hatalomra jutva, de kétharmad nélkül?
A kötetet egy távolabbra mutató elemzés zárja. Sajó András, a Közép-európai Egyetem professzora arról írt, amiről az elmúlt hónapokban sokan vitáztak már: mit tehetne a mostani ellenzék, ha megnyerné a választást, de nem kétharmaddal. Ez nem csak elvi szempontokból lenne fontos, egy ilyen új kormány működését könnyedén meg tudnák bénítani a NER-hez közeli emberek, ha akarnák (például úgy, hogy ha a Költségvetési Tanács, benne Domokos Lászlóval és Matolcsy Györggyel, nem hagyja jóvá a költségvetést, a köztársasági elnök jogosult feloszlatni a parlamentet) – és ezen a ponton a szerzővel együtt tegyük félre egy pillanatra azt, hogy ha most lenne a választás, akkor valószínűleg a Fidesz győzne.
Hosszabb alkotmányfilozófiai gondolatmenete végén Sajó arra jut: ha csak a jog filozófiájával foglalkozókra hallgatunk, lehet találni érveket az alkotmány és a kétharmados törvények feles többséggel történő átírására, de ennél fontosabbak a társadalmi akadályok. Ha nem óvatosan nyúlnának a törvényekhez, az a jogállamiságot fenyegetné, ha viszont precíz munkával próbálnák átalakítani a kereteket, akkor az annyira lassú volna, hogy a NER-rel szemben igazságtételre vágyókat nehezen elégítené ki. Az olyan problémákról nem is beszélve, hogy közben is működtetni kell valahogy az országot, vagy hogy ezt hogy magyarázzák el az EU döntéshozóinak.
A reális lehetőségről ő is elismeri, hogy „aligha nevezhető vonzónak”: egy olyan kompromisszum jöhet létre, amely garantálja a jogállamiságot a jövőben, a közintézmények visszatérését a normalitásba, viszont a NER kedvezményezettjei megtarthatják a vagyonukat. | A magyar korrupció előre megy, nem hátra: már Románia és Kína is tisztább nálunk | Az EU második legkorruptabb országa Magyarország, de csak azért csúsztunk le az első helyről, mert Bulgáriában még többet romlott a helyzet, mint itthon – erre az eredményre jutott a Transparency International friss Korrupcióérzékelési Indexe. A többi visegrádi országtól látványosan leszakadtunk, és a helyzet a válság alatt csak rosszabb lett. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220125_transparency_international_korrupcio | 2022-01-25 10:45:00 | true | null | null | HVG |
Gulyás a Völner-ügyről: Higgyék el, hogy nem tudtam a nyomozásról, Rogánnak nincs köze hozzá
Völner Pálról, Schadl Györgyről, Nagy Ádámról és Rogán Antalról is hosszasan kérdezték az újságírók a Miniszterelnökséget vezető minisztert a kormányinfón.
A Völner–Schadl-ügy hangsúlyos téma volt a csütörtök reggeli kormányinfón, elsőként az RTL Klub kérdezte róla Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert. Arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy a sajtóból értesült arról, hogy a Miniszterelnökségen és másik két tárcánál is házkutatást tartott a rendőrség november 25-én, azt mondta,
az érintett miniszterek mindenhol értesültek erről.
Ő azért nem volt képben, mert a paksi bővítésért felelős Süli János tárca nélküli miniszter csak névleg tartozik a Miniszterelnökséghez.
Hozzátette: a nyomozás titkosított volt, annak keretében a nyomozók egy olyan cégről kértek adatokat, amelyről nem lehetett volna arra következtetni, hogy a Schadl-ügyhöz köze lenne, Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztésére pedig akkor még nem tett javaslatot az ügyészség. „Tehát, ha tájékoztattak volna engem vagy bárki mást, akkor sem sejtette volna senki, hogy ez összefüggésben áll az ezt követő meggyanúsításával Völner Pálnak” – magyarázta.
Indult-e vizsgálat annak gyanúja miatt, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám Schadl György segítségével tehette le? Erre a kérdésre Gulyás azt felelte: „Nem kellett, hogy a kormányban vizsgálat induljon”, mert a pécsi egyetemen indult. Ha majd az véget ér, meglátják, van-e valamilyen teendő, „de ez nem kormányzati szintű kérdés”.
Gulyás azt is mondta, hogy a Nagy Ádámról szóló állítás úgy hangzik: személyesen nem vett részt vizsgán. „Abban az időben nem személyes, hanem online vizsgák voltak, tehát azzal, hogy személyesen nem vett részt vizsgán, azzal semmi baj nincsen, az a kérdés, hogy online formában részt vett-e.”
Azt vizsgálják, hogy Rogán Antalnak bármilyen más módon lehetett-e kapcsolata ehhez az ügyhöz? Erre válaszul úgy fogalmazott Gulyás: „Semmilyen olyan adat nem áll az én rendelkezésemre, amelyből akár csak feltételezni lehetne, hogy Rogán Antalnak bármi köze lenne az ügyhöz.”
A miniszter azt mondta, véletlen időbeli egybeesés, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar felügyelete éppen tavaly októberben került át a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához, nincs köze a Völner-ügyhöz (bár ő Schadl-ügyként hivatkozott rá). „Korábban akartuk már a végrehajtás felügyeletét áttenni az újonnan létrejött hatósághoz, de miután látszott úgyis az, hogy ez összefüggésben áll, minket ez a látszat sem zavar: akár ez is lehetett volna a reakció arra az ügyre, ami kiderült.” Hozzátette azt is, hogy jelenleg a kar még nem választott elnököt a letartóztatott Schadl György helyett.
A 444.hu kérdésére Gulyás Gergely közölte: kitart januári kijelentése mellett, amely szerint a Völner–Schadl-ügy egyedi elkövetés volt. „Akkor is azt mondtam, és most is azt tudom mondani, hogy a gyanúsítás lényegi részét tartalmazó legfőbb ügyészi átiratot ismerjük, annak alapján igen.” Ez azt tartalmazza – magyarázta a miniszter –, hogy két cégnél Völner Pál érdeklődött a gyanúsítás szerint, ennek mentek utána a nyomozók.
Gulyás „koncepciózius szemléletnek” nevezte azt a felvetést, amely szerint az ügyben három minisztérium érintett, nem pedig egyedül Völnerről lenne szó.
Arra a felvetésre, hogy szóba került-e a kormányülésen Nagy Ádám ügye, a miniszter csak annyit mondott: „A kormány egy komoly testület.”
„Nem tudom” – válaszolta, amikor arról kérdezték, hogy miért kaphatott Schadl György diplomata-útlevelet. Aztán pontosított: úgy tudja, hogy minden kamarai vezetőnek van ilyen okmánya, és ha így van, ezt nem is tartja bajnak.
Völner Pálnak le kellene mondania a képviselői tisztségéről? „Azt Völner Pál tudja eldönteni. Miután Völner Pál tagadja a gyanúsításban foglaltakat, ezért nyilván úgy gondolja, hogy nem” – válaszolta Gulyás, aki szerint, ha a gyanú igaznak bizonyul, akkor a politikusnak le kell mondania.
A 24.hu munkatársának azt a kérdését elhárította Gulyás Gergely, hogy Völner meg fog-e jelenni a parlament tavaszi ülésszakán, szerinte erre Völnernek kellene válaszolnia.
Amikor ismét Nagy Ádám vizsgáinak „megvarázslása” került szóba, Gulyás az ellenzéket vette elő. „Ha egyáltalán ez igaz, az természetesen nem helyes, de még mindig sokkal jobb, mint amit a balliberális oldalon szoktak csinálni: hogy diplomásnak hazudják magukat úgy, hogy nem diplomásak, vagy diplomát írnak be az életrajzukba úgy, hogy meg sem jelentek soha az egyetemen” – válaszolta.
Ügyvédje korábban arról beszélt, hogy Völner lehallgatása illegális volt. Ez történt? – kérdezték Gulyást, aki úgy reagált: „Ne haragudjon, de honnan tudjam? Folyik egy büntetőeljárás, annak megvannak a szabályai. Mi közöm van nekem ahhoz?” Szerinte ő teljesen illetéktelen a kérdésben, hiszen az ügyészség nem tartozik a kormány irányítása alá, jogszabályok alapján működik, és végzi a munkáját.
Megkérdezték azt is Gulyástól, van-e arra lehetőség, hogy Varga Judit igazságügyi minisztert (akinek Völner a helyettese volt) vagy Rogán Antalt kormányinfón lehessen kérdezni. „Egyelőre nem törtek a székemre” – mondta, hozzátéve, hogy Vargának számtalan közszereplése van, és Rogán is „időnként újságírói kérdésekre válaszolni kénytelen”, így a továbbiakban is ezeket a lehetőségeket tudja javasolni.
A Telex azt kérdezte Gulyástól, ki tudja-e zárni, hogy Völner–Schadl-ügyben keletkezett lehallgatási jegyzőkönyvekben szereplő Tóni, Barbara és Ádám név Rogán Antalt, a feleségét, Rogán Barbarát és Nagy Ádámot takarja. „Az ügyészség megkeresését javaslom” – válaszolta.
„Miután nincs jogi relevanciája, ha tudnám, se mondanám meg” – felelte Gulyás arra a kérdésre, tudják-e, hogy mely közszereplő lehet azokon a kompromittáló felvételeken, amelyek Schadl György hálószobájának páncélszekrényéből kerültek elő a nála tartott házkutatás során.
A hvg.hu-ra nem került sor a kormányinfón, kollégánk nem tehette fel a kérdéseit.
2022. február. 03. 06:30 Dezső András hvg360
Schadl jött és megmutatta, milyen az, ha a “maffia” és a “politika” összefonódik
A magyar bűnözők évtizedeken át próbálkoztak azzal, hogy hidat építsenek az alvilág és a politika között, de próbálkozásaik kudarcba fulladtak – a legtöbb, amit elértek, az néhány közös kép fontos emberekkel. Aztán jött Schadl György, és a saját kis “végrehajtó maffiájával” megmutatta, hogy kell ezt csinálni. Ezzel mindenképpen történelmet írt.
2022. február. 02. 17:32 HVG Itthon
Csatasorba állt a Fidesz egyéni listája, Völner utódja több kérdést felvet
Orbán Viktor a folytatásról beszél, mégis nagyobb arányú állományfrissítést hajtott végre egyéni képviselőjelöltjeinek kiválogatásakor, mint a 2018-as választás előtt. Nagy kiesők, visszatérők, kudarcaikat megúszó többszörös vesztesek is megmérkőznek a közös ellenzéki jelöltekkel. | Gulyás a Völner-ügyről: Higgyék el, hogy nem tudtam a nyomozásról, Rogánnak nincs köze hozzá | Völner Pálról, Schadl Györgyről, Nagy Ádámról és Rogán Antalról is hosszasan kérdezték az újságírók a Miniszterelnökséget vezető minisztert a kormányinfón. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220203_gulyas_gergely_kormanyinfo_volner_pal_schadl_gyorgy | 2022-02-03 09:45:00 | true | null | null | HVG |
Kormánybarát üzletemberek, NER-lovagok és házastársaik is hozzájuthattak az elmúlt években olyan diplomata-útlevelekhez, amelyek kiadását a jogszabály szerint csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhetné Szijjártó Péter külügyminiszter. Hogy pontosan hány ilyen szerencsés ember kapott diplomata-útlevelet, nem tudni, de néha előbukkan egy-egy név.
A kormányban hivatalosan semmilyen tisztséget nem viselő háttérember, Habony Árpád is kapott diplomata-útlevelet, tavaly májusban pedig a Magyar Hang írta meg, hogy a Csíki Sör tulajdonos-vezetője, Lénárd András is ilyen okmánnyal járja a világot. Azt megelőzően Dzsudzsák Balázs labdarúgóról is kiderült, hogy diplomata-útlevéllel utazik.
Méltó rá
– a focista esetében tavaly ezzel indokolta a külügy a diplomata–útlevél kiadását. Ez az indoklás erősen sántít.
A diplomata–útlevél birtokosát egy sor olyan előny megilleti, amely a magánútlevéllel rendelkezőket nem. Amellett, hogy vízummentesen lehet vele utazni, a diplomata-útlevéllel utazónak például nem kell sorban állnia, nem kell vámvizsgálaton részt vennie, olcsóbban utazhat (mivel az utazása adómentes), de még diplomáciai mentességet is élvez.
Jelenleg több ezer magyar diplomata-útlevél lehet “forgalomban”, de pontos szám nincsen. Azt lehet tudni, hogy 2010-től 2019-ig közel hivatalosan közel 17 ezer ember kapott magyar diplomata-útlevelet. Becslések szerint jelenleg 7-8 ezer diplomata-útlevél lehet kiadva, ez a szám igencsak magasnak számít.
A diplomatákon kívül diplomata útlevelet olyan magas rangú állami tisztviselők kaphatnak, mint például az államfő, a kormány tagjai, államtitkárok, alkotmánybírák, a Kúria elnöke, országgyűlési képviselők. A jogszabály tételesen felsorolja a jogosultak körét. Az említetteken kívül olyan személyek is kaphatnak ilyen útlevelet, akik a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külügyminiszter megbízásából utaznak külföldre, az útlevél pedig csak az utazás időtartama alatt érvényes.
A jogszabály azonban elég nagy mozgásteret ad Szijjártó Péternek, aki miniszterként gyakorlatilag bárkinek engedélyezheti diplomata-útlevél kiadását, de csak “rendkívül indokolt” esetben. Schadl György vallomásában azt állította: azért kapott diplomata-útlevelet, hogy a járvány alatt nemzetközi konferenciákra járhasson. Esetében tehát ez lenne az erősen vitatható “rendkívül indokolt” eset. Arra viszont egyáltalán nincs épeszű magyarázat, hogy Schadl felesége miért juthatott hozzá ilyen okmányhoz. Természetesen megkérdeztük erről a minisztériumot, amint választ kapunk tőlük, frissítjük a cikket. Schadl egyébként nagy összegű készpénzzel a csomagjában éppen Dubajba utazott a diplomata-útlevelével, amikor őrizetbe vették.
Míg a kormányzat barátai, főleg üzletemberek, könnyen hozzájuthatnak magyar diplomata-útlevelekhez, addig az efféle kormányzati kapcsolatokkal nem feltétlenül rendelkező bűnözők körében az afrikai országok diplomata-útlevelei a népszerűek. A “diplomatabisznisz” lényege, hogy korrupt országok tisztviselőit fizetik le, akik pénzért adják ki a diplomata-útleveleket.
Néhány éve történt, hogy magyar bűnözők vásároltak méregdrágán afrikai diplomatastátuszt. Az egyik bűnöző azt hitte, hogy ő a Közép-Afrikai Köztársaság utazó nagykövete. Ám amikor egy büntetőeljárás során ezzel próbált védettséget szerezni, kiderült, hogy a diplomata-útlevele hamis, az eladó egyszerűen átverte, nem csak őt, de a társait is.
Az alvilágban azért kedvelik ezeket az okmányokat, mert azt gondolják, hogy egy büntetőeljárás során diplomáciai védettséget nyújtanak. Ami persze illuzórikus. Emlékezetes, hogy 2020 decemberében Ukrajnában a hatóságok cigarettacsempészés közben tetten érték Legény Zsoltot, aki 2010 és 2014 között az MSZP parlamenti képviselője volt. Legénynek magyar diplomata-útlevele volt, amit korábban az MSZP kérvényezett a külügynél, mondván, hogy a politikus a párt külügyi kapcsolatait segíti szakértőként. Amikor Legényt az ukránok elkapták, a külügy visszavonta a diplomata-útlevelét. | Nincs épeszű magyarázat arra, Szijjártó miért engedélyezte Schadl Györgynek a diplomata-útlevelet | Csak rendkívül indokolt esetben kaphatott volna Schadl György diplomata-útlevelet, ennek ellenére a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének és a feleségének is volt ilyen okmánya. Esetükben Szijjártó Péternek kellett engedélyt adnia arra, hogy diplomata-útlevelet kaphassanak. A gyakorlatban a csókosok nagyon könnyen hozzájuthatnak ilyen okmányhoz, NER-lovagok tucatjainak lehet ilyen, míg az afrikai diplomata-útlevelek az alvilágban keresettek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220120_diplomata_utlevel_kkm_schadl | 2022-01-20 15:01:00 | true | null | null | HVG |
Viszályok, konfliktusok, egymásra találások és szimpátia. Fordulatos a magyarok és a lengyelek akár ezer évre visszavezethető kapcsolata. A jó ideje Putyinhoz húzó orbáni politika miatt a mára elhidegült viszony jövője nem sok jót ígér.
Megjelentek a politikusi vagyonnyilatkozatok, a Klebelsberg Központ szerint rendben vannak a tanárbéremelések. Minden MÁV–Volán-szakszervezet fejet hajtott Lázár előtt, kínai hekkerek támadták az USA közműveit. Interjút adott a csepeli polgármester, aki összerúgta a port Németh Szilárddal, majd kilépett a Fideszből. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Mi van a pénzeszsákban? Öt politikus üzletei a vagyonnyilatkozati szezonban | Nagyítónk alatt Lázár János arisztokrata üzletfelei, Rogán Antal aranybányája, Bánki Erik nem bevallott cége, Ungár Péter vadászati befektetése és Tóth Csaba Tigris-1993 Kft-je. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202205_divatcsarnok_projekt_lazar_es_azarisztokracia | 2022-02-04 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Közleményt jelentetett meg csütörtökön a Lázár János vezette Magyar Teniszszövetség, amelyben azt írták: az elmúlt 48 órában tudomásukra jutott, hogy
alapos a gyanú, miszerint egy akkreditált budapesti laboratóriumban visszaélések történhettek a Covid–19 vírusfertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel kapcsolatban, e visszaélésekben pedig a Szövetség egyes tagjai is érintettek lehetnek”.
Ennek nyomán az elnöksége csütörtökön határozatban utasította az ellenőrző bizottságot, hogy vizsgálja meg, valóban történhetett-e bármilyen visszaélés,
okkal merül-e fel a szabálytalanság gyanúja a szövetséggel kapcsolatban álló versenyzők és sportszakemberek tavalyi Covid-tesztelése során.
Az elnökség emellett felhívta a főtitkárt, Sütő Csillát, hogy haladéktalanul folytassa le a szükséges fegyelmi eljárásokat, az elnököt pedig arra, hogy az alapos gyanúra való tekintettel tegye meg a szükséges büntető feljelentést ismeretlen tettes vagy tettesek ellen.
A szövetség mindenben együttműködik a vizsgálatot folytató hatóságokkal, a vizsgálat eredményeiről tájékoztatni fogja a nyilvánosságot – tették hozzá.
A hvg.hu úgy tudja, hogy az ügy miatt már történt felfüggesztés.
A szövetségnél telefonos megkeresésünkre írásbeli tájékoztatást ígértek.
A szövetség honlapjának címoldaláról az eredetileg 15 óra 41 perckor megjelent közleményt rövid idő után levették – egy darabig csak kulcsszavas kereséssel lehetett megtalálni a hírek között –, később pedig a több helyen módosított változatát publikálták. Az új változatból kikerült, hogy a visszaélések akkreditált budapesti laboratóriumban történhettek, részletezték viszont, hogy kik lehetnek az érintettek. A szövetség „egyes tagjai” helyett most már az szerepel: „egyes sportolói, edzői és munkavállalói is”.
Megszólalt a Semmelweis Egyetem
Csütörtök délután a Semmelweis Egyetem is közleményt jelentetett meg, amelyben az olvasható, hogy a rektor – Merkely Béla – zonnali hatósági eljárást kezdeményezett és belső vizsgálatot indított, miután egy intézményi rutinellenőrzés alkalmával kiderült, hogy az egyetem nevében, több esetben úgy állítottak ki negatív PCR-leletet a Magyar Tenisz Szövetség tagjai számára, hogy az adott mintákat az intézmény laborja nem vizsgálta.
Az intézmény megerősítette a hvg.hu felfüggesztésről szóló értesülését, amikor azt írta: „a belső eljárás lezárását követően az egyetem, a leleteken is szereplő – időközben szakvizsgát tett – orvos munkavégzését felfüggesztette, valamint a Magyar Tenisz Szövetség keretorvosi tevékenységére vonatkozó, ún. »további jogviszony létesítése és fenntartása tárgyában« kiadott engedélyét 2022. február 1-jén visszavonta, így az orvos a továbbiakban nem láthatja el ezeket a feladatait sem”.Többször is előfordulhatott
A Blikk úgy tudja, hogy a Davis-kupa-válogatott tagjai számára állíthattak ki hamis igazolásokat PCR-tesztekről, mielőtt a csapat elutazott a tavaly november 25-29. között, Torinóban zajlott csoportmeccseire. A lapnak egy, a szövetséghez közel álló, meg nem nevezett forrás azt mondta, hogy a 19 tagú kültöttségből mindenkinek a kezébe nyomták a hamis papírt, pedig csak ketten nem voltak beoltva. A többieknek nem is volt szükségük az igazolásra, mert a beutazáshoz nem kellett negaztív PCR-teszt, csak védettségi igazolvány.
A 24.hu-nak nagyon hasonló tartalmú nyilatkozatot adott később Köves Gábor, a Davis-kupa-válogatott kapitánya.
Eljutott lapunkhoz és a Blikkhez egy e-mail is, amelynek tartalma arra enged következteni, hogy nem csak a felnőtt válogatott tagjainál fordult elő ilyen csalás. A levél küldője arról ír „kedves szülől!” megszólítással, hogy a versenynek otthont adó országba való beutazáshoz PRC-teszt szükséges a „gyerekek számára”.
Ezt most úgy tudjuk megoldani, hogy átkülditek nekem a következő adatokat és az orvos kiállítja a leletet :) a tesztet megússzák a gyerekek”.
Lecserélték a kapitányt
A novemberi, torinói tornára Köves Gábor akkori szövetségi kapitány a Fucsovics Márton, Balázs Attila, Piros Zsombor, Valkusz Máté, Marozsán Fábián összeállítású válogatottat vitte ki. A magyarok Ausztráliával és Horvátországgal szemben is 2-1-re alulmaradtak, így befejezték a szereplésüket. Mint később kiderült, a csapatnak március elején, Ausztráliában kell majd selejtezőt vívnia a döntőbe jutásért.
Köves a szövetség honlapján a múlt esztendő végén megjelent értékelőjében arról beszélt, hogy sok szempontból előrelépett a válogatott. Az együttest 2017 eleje óta vezető kapitány szerződését ennek ellenére nem hosszabbították meg, a helyére Nagy Zoltánt kérték fel, akinek a megbízatása egyelőre csak az Ausztrália elleni, márciusi összecsapásig szól. A váltásra Sávolt Attila szakmai igazgató tett javaslatot, aki azt nyilatkozta: szerinte a mindenkori kapitánynak olyasvalakinek kell lennie, akinek az edzői tevékenység a főállása, ezt azonban Köves Gábor csak a Davis-kupa idejére tudta vállalni. „Ennek megfelelően módosítottuk a szerződését, és vállaltuk az általa kért kiemelt díjazás kifizetését csak a Davis Kupa hetére is, ami egyébként a válogatott edzők tízhavi fizetésének felelt meg. A torinói szereplést követően az elnökség figyelembe vette a kapitányi beszámolót is a jövővel kapcsolatos döntésnél. Nem titok, hogy az volt az általános álláspont, hogy történtek szakmai hibák, Balázs Attilát például nem szabadott volna sérülten nevezni a csapatban. Ez erkölcsileg sem teremtett jó helyzetet” – mondta ugyancsak a szövetség honlapjának.
Valkusz Máté – aki Torinóban sérülés miatt két nap után kikerült a keretből és hazautazott –, a hamis PCR-tesztekkel kapcsolatban azt mondta a 24.hu-nak, hogy csütörtökön meg kellett jelennie a szövetség előtt, ahol „negyedónánként hallgattak ki egy-egy teniszezőt”. Elmondta, hogy bár be van oltva, bárhová megy, visz magával PCR-tesztet, mert semmit sem bíz a véletlenre; a Davis-kupa-döntő előtt is magának csináltatta. „A torinói utazás előtt kaptunk egy tasakot, amelyben repjegy és transzfer, meg egyéb hivatalos papírok is voltak. Azt nem tudom, hogy hamis PCR-igazolás is szerepelt-e köztük, mert a repülőjegyen kívül nem volt másra szükségem. De nekem nem is kellett, mert olaszországi beutazáshoz elég volt az EU-s oltási igazolás.”
Tüzet oltani érkezett Lázár
Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, korábbi kancelláriaminiszter 2020 júliusának végén lett a teniszszövetség elnöke. Egyetlen ellenfele volt, Markovits László Vasas-elnök – aki aztán az MTSZ alelnöke lett –, s 156 igen szavazattal, két érvénytelen voks mellett választották meg. Lázár azt megelőzően arról nyilatkozott, hogy személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel a feladatra.
Az akkoriban Szűcs Lajos fideszes parlamenti képviselő vezette szövetségnél azért kellett tisztújítást tartani mert májusban lemondott az elnökség mind az öt tagja, miután tudomásukra jutott: a szervezet 4 milliárd forintos hiányt halmozott fel.
Az MTSZ azóta több ügyben is eljárást indított két korábbi főtitkár, Richter Attila és Juhász Gábor ellen. | PCR-tesztekkel csalhattak a Lázár János vezette Magyar Teniszszövetségnél | Vizsgálatot indítottak, büntető feljelentést készítenek elő. | null | 1 | https://m.hvg.hu/sport/20220203_magyar_teniszszovetseg_pcr_teszt_csalas | 2022-02-03 16:08:00 | true | null | null | HVG |
Feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Teniszszövetség (MTSZ) elnöke azután, hogy kiderült: a szervezet egyes tagjai számára hamis PCR-leleteket állítottak ki a Semmelweis Egyetemen.
Az MTSZ elnökségének péntek délelőtti rendkívüli ülésén döntés született továbbá arról, hogy megszüntetik Marosi Katalin munkaviszonyát. A korábbi teniszező a válogatott csapatok szervezési feladatait látta el.
Felfüggesztik továbbá a szövetség sportigazgatóját a szükséges vizsgálatok lefolytatásáig, de legfeljebb a jogszabályok által lehetővé tett időtartamra.
Megszólalt a kamara a teniszszövetségnek kamu teszteredményeket kiállító orvosról
A Semmelweis Egyetem orvosát, aki a teniszszövetség keretorvosaként is dolgozott, felfüggesztették.
A fegyelmi bizottság elnökét arra szólították fel, hogy a testület folytasson le fegyelmi eljárást az MTSZ alkalmazásában álló hat szövetségi edzővel, a főtitkárral, a sportigazgatóval, valamint az érintett PCR-tesztek elvégzéséért felelős orvossal szemben.
Az ellenőrző testületet pedig arra kérték fel, hogy haladéktalanul folytasson le további, részletekbe menő tényfeltáró vizsgálatot minden világranglistaponttal rendelkező magyar teniszező vonatkozásában.
A szövetség honlapján közzétették az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés szövegét is, anonimizálva, annyi azonban kiderül belőle, hogy olyasvalaki ellen tették, aki többek között egészségügyi feladatok ellátására szóló megbízási jogviszonyban állt az MTSZ-szel, és feladata volt többek között PCR-tesztek elvégzése ez azok alapján igazolások kiállítása.
Mint írják, a szövetségnek "tudomására jutott, hogy vélhetően több versenyző, sportszakember (edző), illetve szövetségi alkalmazott olyan PCR-igazolással rendelkezett, amelyek tényleges teszt elvégzésen nélkül kerültek kiállítása, vélhetően XXXX által". Ezeket "vélhetően több versenyző és edző külföldre történő utazáshoz, külföldi országba történő belépéshez, illetve versenyeken való részvételhez kapcsolódóan használhatta fel", erről azonban az MTSZ konkrét információval nem rendelkezik.
Az is olvasható benne, hogy a szövetség ellenőrző testülete február 3-án, csütörtökön belső vizsgálatot folytatott le, amelynek során versenyzőket, edzőket, szövetségi alkalmazottakat hallgatott meg az üggyel kapcsolatban. Álláspontjuk szerint "alappal feltételezhető, hogy a hamis PCR-igazolások felhasználási céllal kerültek kiállításra, hiszen amennyiben azok nem kerültek volna felhasználásra, úgy azok kiállítására sem lett volna szükség".
A szövetség álláspontja szerint az ügyben több bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerülhet:
hamis magánokirat felhasználása,
közokirat-hamisítás,
közfeladati helyzettel visszaélés.
Az MTSZ úgy tudja, hogy valaki az ügyben már feljelentést tett, ezért - ha annak alapján már folyamatban van büntetőeljárás -, összevonást javasolt.
PCR-tesztekkel csalhattak a Lázár János vezette Magyar Teniszszövetségnél
Közleményt jelentetett meg csütörtökön a Lázár János vezette Magyar Teniszszövetség, amelyben azt írták: az elmúlt 48 órában tudomásukra jutott, hogy alapos a gyanú, miszerint egy akkreditált budapesti laboratóriumban visszaélések történhettek a Covid-19 vírusfertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel kapcsolatban, e visszaélésekben pedig a Szövetség egyes tagjai is érintettek lehetnek".
A teniszszövetség honlapján csütörtök délután jelent meg közlemény arról, hogy vizsgálat indul annak kiderítésére, okkal merül-e fel a szabálytalanság gyanúja a szövetséggel kapcsolatban álló versenyzők és sportszakemberek tavalyi Covid-tesztelése során. Azt írták: az ügyben az MTSZ "egyes sportolói, edzői és munkavállalói is" érintettek.
Nem sokkal később a Semmelweis Egyetem is közleményt adott ki, amely szerint Merkely Béla rektor azonnali hatósági eljárást kezdeményezett és belső eljárást indított, miután kiderült, hogy az intézmény nevében több esetben úgy állítottak ki negatív PCR-leletet a Magyar Teniszszövetség (MTSZ) tagjai számára, hogy mintáikat a laborjuk nem vizsgálta. Az SE felfüggesztette a leleteken szereplő orvost a munkavégzés alól és visszavonta azt az engedélyt is, amely alapján az MTSZ keretorvosaként dolgozhatott.
A Blikk írta meg először, hogy az ügyben érintettek lehetnek a magyar Davis-kupa-válogatott tagjai is, akiknek a tavaly novemberi, Olaszországban megrendezett csoportmeccsek előtt állíthattak ki PCR-igazolásokat. Ennek nyomán a 24.hu-nak nyilatkozva Köves Gábor akkori Dk-kapitány azt mondta: háromszor be van oltva, mégis a kezébe nyomtak egy ilyen teszteredményt.
Hozzánk is eljutott egy e-mail, amely szerint nemcsak a felnőtt válogatottnál lehetnek érintettek: a levél tanúsága szerint már 2021 nyarán is utaztattak gyerek teniszezőket úgy, hogy mintát nem kellett adniuk, a szüleiknek elég volt néhány személyes adatukat elküldeniük a teszteredmény kiállításához. | Feljelentésről, kirúgásról, felfüggesztésekről döntött a teniszszövetség elnöksége | A Lázár János vezette szervezetben vizsgálják a hat szövetségi edzőt, a főtitkárt, a sportigazgatót és a keretorvost. | null | 1 | https://m.hvg.hu/sport/20220204_magyar_teniszszovetseg_elnokseg_elbocsatas_felfuggesztes_feljelentes | 2022-02-04 12:19:00 | true | null | null | HVG |
„Ma a magyar kultúrát ünnepeljük. S ha már így teszünk, feltehetjük a kérdést, mit tesz a kormány kultúránk védelméért és erősítéséért? 50 példa annak bizonyítására, hogy nem keveset” – erről posztolt közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Fidesz országgyűlési képviselője január 22-én.
A magyar kultúra napjára időzített listára a politikus 50 db kultúrával kapcsolatos kormányzati beruházást gyűjtött össze. A felsorolás nemcsak építkezéseket tartalmaz, hanem műtárgyvásárlást is.
Összegyűjtöttük, hogy a kirakatba szánt beruházások mennyibe kerültek, és hogy a kivitelezésüket mely cégek végezték. Dömötör listájának sorrendjét oly módon változtattuk meg, hogy a legdrágábbtól a legolcsóbb felé haladva tekintjük át a beruházásokat. Nem minden felújításról áll rendelkezésre nyilvános adat, ott az N/A szerepel. Fontos: az összehasonlíthatóság érdekében minden összeget bruttósítottunk.
A listában szereplő értékeket egyrészt politikusok, intézményvezetők nyilatkozataiból, másrészt közbeszerzési dokumentumokból gyűjtöttük ki. Azért tettünk így, mert adatgyűjtési munkánk közben feltűnt, hogy sok beruházás „láthatatlan drágulásokat” is tartalmaz. Azaz: a közbeszerzésekben található összegek nem mindig egyeznek meg azzal, amit a kormány vagy az adott illetékes hivatalosan kommunikál.
Jó példa erre a Magyar Állami Operaház felújítása. Erről Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója tavaly ősszel a privatbankar.hu-nak azt mondta, „az üzemház és az Opera együtt 52 milliárd forintba kerül majd, az Eiffel Műhelyház pedig további 33 milliárdot emésztett fel”. A közbeszerzésekben viszont ennél kisebb összeget találtunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a beruházás kevesebbe kerül(t), hiszen számos kiegészítő, esetleg más néven futó projektelem is tartozhat az adott beruházáshoz.
A fellelhető adatok alapján a lista bruttó 255,3 milliárd forintnyi beruházást, vásárlást tartalmaz.
Nem kevés, de sportra sokkal több jutott
Bár ez alapján valóban „nem keveset” költött kultúrára a Fidesz-kormány, már nem is tűnik olyan magasnak az összeg, ha egy pillantást vetünk néhány sporttal kapcsolatos projektre. Itt van mindjárt a Puskás Aréna, amiről 2016-ban még azt írtuk, 100 milliárdba fog kerülni, ám végül bruttó 190 milliárd forintért épült fel.
Vagyis egyetlen stadionra majdnem annyi közpénzt fordított a kormány, mint 50 kulturális beruházásra együttvéve.
Nem sajnálták a pénzt a 2022-es férfi kézilabda EB-re és a 2017-ben megrendezett vizes VB-re sem. Előbbihez 128 (bruttó 162) milliárdot költött a kormány stadionokra, míg utóbbira nettó 107 milliárd forintot (bruttó 135,8 milliárd Ft) áldozott. Bár Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10–15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon, a tervezett összeg 4 év alatt közel tízszeresére nőtt. Hasonlóan nőttek a költségei a vizes VB-nek is, ami még egy évvel a vége után is képes volt drágulni 27 millió forinttal.
A kultúra és a sport párharcából tehát egyértelműen utóbbi került ki győztesen, pedig csak a legnagyobb kiadásokra mutattunk rá, a lista messziről sem teljes. Ide sorolhatnánk még többek között a 65 milliárdos MotoGP pályát is, amit Hajdúnánás külterületén építenének fel, vagy a Nemzeti Atlétikai Stadiont, ami szintén folyamatban van bruttó 190 milliárd forintért. És bár se nem sport, se nem kultúra, a vadászati kiállításon sem spórolt a kormány: összesen 17 milliárd forintba került.
153 milliárdot vittek el a kormányközeli cégek
Még érdekesebbé válik Dömtör Csaba listája akkor, ha egy kicsit benézünk a kulisszák mögé is. Rögtön kiderül ugyanis, hogy a beruházások jelentős része NER-cégekhez került. A legdrágább fejlesztéseket figyelembe véve – a közbeszerzési dokumentumok alapján – a bruttó 255,3 milliárd forintból 153 milliárd forint kormányközeli vállalkozóknál landolt.
A közbeszerzések egyik nagy nyertese a Magyar Építő Zrt. A cég többségi tulajdonosa a Körösaszfalt Mélyépítő Zrt., ami viszont a West Hungária Bau Kft. és az Épkar Zrt. tulajdona. Előbbi a Tiborcz Istvánnal korábban üzletelő Paár Attila tulajdonában van, míg utóbbi a Szeivolt család érdekeltsége. A Magyar Építő Zrt. éves forgalma 27,4 milliárd forint volt 2020-ban, míg 2019-ben 46,2, 2018-ban pedig 49 milliárd. Az adózott eredmény 1,8 és 3,6 milliárd forint között mozgott az elmúlt években.
Mindez nem meglepő, hiszen a cég a felsorolt kulturális intézmények, így a Magyar Zene Háza vagy a Román Csarnok mellett olyan egyéb milliárdos beruházásokban is érdekelt volt, mint a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása és 46 milliárdos kőbányai gigasportcsarnok.
46 milliárdért épül a kőbányai gigasportcsarnok, a polgármester ingyen adta át a telket az államnak | atlatszo.hu
Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép.
A West Hungária Bau Kft. (WHB) konzorciumi partnereivel együtt tarolt. A Paár Attila többségi tulajdonában álló cég öt év alatt 25,4 milliárd forintról 77,2 milliárdra tornázta fel éves árbevételét. A Várkert Bazár, az Operaház és a Zeneakadémia épületének felújítása vélhetően hozzájárult ehhez a sikerhez, akárcsak a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciója a Garage Kft.-vel közösen, a járványkórház építése Kiskunhalason a ZÁÉV-vel vagy épp a kajak-kenu központ a Velencei-tónál 43,4 milliárd forintért. A tulajdonosok csak 2019-ben 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből.
A ZÁÉV Építőipari Zrt. a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltsége hivatalosan 2019 óta. A cég szintén milliárdos összeghez jutott a kulturális beruházásokkal. A zrt. éves nettó bevétele az elmúlt években 15,4 és 72,8 milliárd forint között mozgott, az adózott eredmény pedig a 7,1 milliárdot is elérte. Sok másik állami tender mellett ehhez biztosan hozzájárult a Puskán Aréna (190 milliárd forintért) vagy az atlétikai stadion (nettó 150 milliárd forintért) megépítése a Magyar Építő Zrt.-vel közösen.
Stadionépítési láz a járvány idején: a sportarénák 2020-ban is nyelték a százmilliárdokat | atlatszo.hu
Budapest a válság idején is stadionépítési lázban ég, koronavírus ide vagy oda, a sportlétesítményeknek az előre eltervezett ütemben és számban kell épülniük. A fővárosban több nagy látványberuházás is gőzerővel folyik. A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra húzzák fel a közel bruttó 100 milliárdos multifunkcionális csarnokot a Népliget mellett.
Az Építő- és Épületkarbantartó Zrt. (ÉPKAR) is többször lett befutó. Ez nem meglepő annak fényében, hogy a cég szintén gyakran bukkan fel NER-cégek oldalán. A zrt. többek között részt vett a Puskás Aréna kivitelezési munkálataiban, a ZÁÉV Zrt.-vel közösen pedig a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális sportcsarnokának tervezési és kivitelezési munkáiból vállalt részt. Szintén ők újíthatják fel a Diósgyőri várat nettó 12 milliárd forintért egy másik céggel közösen, a ZÁÉV-vel nettó 31 milliárdért dolgozhatnak a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet B épületén, míg a Mészáros-gyerekek érdekeltségébe tartozó FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.-vel a Szent György Egyetemi Oktató Kórház fejlesztésében vehetnek részt nettó 8,6 milliárd forintért.
Az ÉPKAR 2020-ban 24,4 milliárdos forgalom mellett 3 milliárd forintos adózott eredményt ért el. A cég végső tulajdonosa a Szeivolt-család. Szeivolt István fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak.
Milliárdos megbízás: a Mészáros-gyerekek cége is profitál a kórházfelújításokból | atlatszo.hu
Épp csak egy napja írtuk meg, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Szeivolt-család ÉPKAR Zrt.-je 21 milliárd forint helyett 31 milliárdért dolgozhat a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet „B” épületén, máris újabb tendert húztak be a két családhoz köthető cégek a kórházfelújítások kapcsán. Ezúttal a Mészáros-gyerekek FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-je kapott megbízást intézményfelújításra az Épkarral közösen.
Az EB Hungary Invest Kft. több megbízást is kapott már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től, mielőtt a neve 2014-ben felbukkant a WHB odalán. Akkor a két vállalkozás konzorciumban – versenytárs nélkül – megnyerte az energiahivatal V. kerületi irodaházának belső felújítására kiírt 1,2 milliárdos tendert.
A szentendrei skanzen bővítéséért felelős kft. az elmúlt években több (gyakran milliárdos tételű) állami megbízást kapott, így például az új salgótarjáni onkológiai központ megépítését nettó 5,6 milliárd forintért, a tatabányai Tulipános ház felújítását, a Füzérradványi Károlyi-kastély fejlesztését vagy épp a budapesti kormányhivatal Kőrösi Csoma Sándor út 53-55. szám alatti épületének felújítását és átalakítását.
A bevétele is szépen alakult: 2012-ben még csak 600 millió forint volt a cég éves forgalma, ez azonban 2020-ra 12,5 milliárdra nőtt. A kft. tulajdonosa Erdei Zoltán József, akinek közös vállalkozása (5. ker Property Ingatlanforgalmazó Kft.) van azzal az Irtó Krisztiánnal, aki vezető beosztásban dolgozik például az EuroAszfalt Kft.-ben, amely több projektben is konzorciumi partnere a Mészáros és Mészáros Kft.-nek.
A becsült árnál kétmilliárd forinttal drágábban épülhet meg a salgótarjáni onkológiai centrum | atlatszo.hu
A cégek feladata lesz a meglévő kilencemeletes főépület és a négyemeletes gyermekgyógyászati épület közé foghíj beépítéssel (azokhoz csatlakozva, alapjaikat megerősítve, valamint a területen futó közműveik kiváltása után a talajvizes területen) az új onkológiai központra vonatkozó kiviteli tervek elkészítésének tervezési és kivitelezési munkálatainak elvégzése.
A Laki Épületszobrász Zrt. neve többször is felbukkant milliárdos állami beruházásoknál – főként a WHB-val párban. Az Operaház épületeinek felújításán túl együtt dolgoztak a Csikós udvar revitalizációjában nettó 5,8 milliárdért, a Budai Vár Főőrség épületének és a Stöckl-lépcsőnek a teljes újraépítésén 3,5 milliárd forintért, valamint a 3,5 milliárd forintért újjáépülő királyi lovarda kivitelezésén is. A cég forgalma 2020-ban 6,9, 2019-ben 5,8, 2018-ban pedig 7,5 milliárd forint volt, az adózott eredmény 823 millió forintról 1,1 milliárdra nőtt.
A Homlok Építő Zrt. 2016-ban alakult, de már az első teljes üzleti évben (2017-ben) 649 millió forintos forgalmat bonyolított. 2020-ban a cég éves bevétele 7,5 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredménye 687 millióra. A cég vezérigazgatója Homlok Zsolt, többségi tulajdonosa pedig a Properitus Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság. A Properitus Homlok Zsolt és Homlok-Mészáros Ágnes közös vállalkozása.
Mészáros Lőrinc lányának és vejének cége – a listában szereplő Szombathelyi Képtár felújítása mellett – több állami megbízást kapott az elmúlt években. Nemrég írtuk meg, hogy ők végezhetik el többek között az M80 – Körmendi Mérnökségi teleppel kapcsolatos munkálatokat nettó 5,9 milliárd forintért, de építenek kültéri sportmedencét és gépészeti épületet Csongrád Városi Vízilabda Sport Egyesületének félmilliárd forintért, de térrendezést, látogatóközpont- és kilátóépítést is vállaltak a Bükben 1,7 milliárd forintért.
Mészáros Lőrinc vejének cége milliárdos állami megbízással indítja a új évet | atlatszo.hu
Jól indul az év a Mészáros családban. Mészáros Ágnes és Homlok Zsolt közös vállalkozása egy nettó 5,9 milliárdos állami megbízással gazdagodott. A Homlok Zrt. az M80 – Körmendi Mérnökségi teleppel kapcsolatos munkálatokat végezheti el.
A Böjtös Bau Kft. a Szolnoki Szigligeti Színház felújítását beruttó 4,8 milliárd forintért, míg a Szolnoki Művésztelep fejlesztését bruttó 840 millió forintért végezte el. A cég Nagy Róbert Ákos és Nagy Róbert Ákosné tulajdonában van. A kft. éves bevétele 673 millió forintról 5,7 milliárdra nőtt öt év alatt.
A siker kulcsát sokan Nagy Róbert Ákosné Fideszhez fűződő kapcsolatában látják. Nagy Róbertné korábban rendszeresen eljárt különböző választási bizottságokban a Fidesz nevében; de dolgozott az Országgyűlés hivatalának parlamenti titkáraként is – ebbéli minőségében a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült. 2016-os cikkünkben azt írtuk, Nagyné kuratóriumi tag volt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványban és az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványban. Ez utóbbiban például Hornyák Tiborral, L. Simon László korábbi kabinetfőnökével és a NER több, másodvonalbeli fontos emberével szerepel együtt. Az Mfor pedig 2021 januárjában írta meg, hogy Nagyné (2020 őszén) bekerült az Orbán Ráhel-közeli Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. felügyelő bizottságába.
A Dunántúli Magasépítő Kft. ugyancsak bruttó 2,3 milliárdos projektben kapott szerepet („Sümegi Püspöki palota turisztikai funkcióbővítő fejlesztése”) az SZ-L BAU Építőipari és Kereskedelmi Kft.-vel közösen. Épp a napokban írtunk arról, hogy a cég részt vehet a Göcseji Falumúzeum fejlesztésében is nettó 1,79 milliárd forintért a Szabadics Építőipari Zrt.-vel konzorciumban.
Szeszfőzdére, budira és a mari házra is jut a közpénzmilliárdokból | atlatszo.hu
Három lépésben újul meg a Göcseji Falumúzeum, az állam eddig nettó 3 milliárd forintot áldozott a fejlesztésekre. A kivitelezésre a már jól ismert kormányközeli cégek jelentkeztek. A Mészáros-féle ZÁÉV az első körben alvállalkozóként, a másodikban fővállalkozóként nyert, és bevonta a munkába a Magyar Építő Zrt.-t. Annak egyik tulajdonosa, az Épkar Zrt. így hiába maradt alul kétszer is, közvetve mégis profitálhat a beruházásokból. A Szabadics Zrt. sem panaszkodhat: ők a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen vehetik ki részüket a munkálatokból. Utóbbi több szálon is kapcsolódik a ZÁÉV-hez.
A Dunántúli Magasépítő Kft.-nek két tulajdonosa van: a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. és a TELONA Építő Zrt. 50-50%-ban. Előbbi többségi tulajdonosa a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt., amely a Mészáros család érdekeltsége. A Telona Boros László tulajdonában áll, aki korábban a ZÁÉV-nél dolgozott. A Dunántúli Magasépítő Kft. ezen túl is kapcsolódik a ZÁÉV-hez, hiszen a Pannon Speed Pro részvényes a ZÁÉV-ben, és közös projektjük is volt már. A Dunántúli Magasépítő éves bevétele 2020-ra (mindössze öt év alatt) 176 millió forintról 1,5 milliárdra nőtt.
Katus Eszter — Segesvári Csaba
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterjelölt (b) a kinevezése előtti meghallgatáson, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2018. május 14-én. Mellette Dömötör Csaba államtitkár. (forrás: Máthé Zoltán/MTI) | Dömötör listája: kormányközeli cégekhez vándorolt a kulturális felújításokra szánt források több mint fele | Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nemrég egy 50 tételből álló listát tett közzé arról, hogy milyen kulturális beruházásokat köszönhet az ország a Fidesz-kormánynak. A parlamenti képviselő ezzel szándékozott bizonyítani, hogy sokat tesznek a magyar kultúra védelméért és erősítéséért. Megnéztük ezért a felsorolt beruházások költségét, valamint azt, hogy mely cégek voltak a kivitelezők. A fellelhető dokumentumok és cikkek alapján az említett ötven beruházás összesen 255 milliárd forintot tesz ki, miközben csak a Puskás Aréna 190 milliárd forintba került. Az is kiderült, hogy a megbízások jelentős része és az arra fordított állami adóforintok több mint fele kormányközeli cégeknél landolt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/04/domotor-listaja-kormanykozeli-cegekhez-vandorolt-a-kulturalis-felujitasokra-szant-forrasok-tobb-mint-fele/ | 2022-02-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tarlós István (1948) mélyépítő mérnök az önéletrajza szerint 1989-ben belépett az SZDSZ-be, és 1990-ben az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként lett Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere. 1994-ben „alapvető gondolkodási különbségek” miatt kilépett az SZDSZ-ből, és nem lépett be másik pártba, azonban őszintén bevallja, hogy valahova szorosabb szálak fűzik: „az nem titok, hogy a FIDESZ-KDNP gondolkodói köréhez tartozom”. Ennek megfelelően 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is független jelöltként, de a Fidesz támogatásával indult a választáson, és mindhárom alkalommal Óbuda polgármesterének választották a szavazók. 2006-ban a főpolgármesteri posztért indult, de alulmaradt, viszont a 2010-es önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként Budapest főpolgármestere lett, és 2014-ben újraválasztották.
Tarlós 2019-ben is elindult a főpolgármesteri címért, ám a szavazók az ellenzék jelöltjét, Karácsony Gergelyt választották meg. A Fidesz azonban nem engedte el korábbi főpolgármestere kezét: a 2019. október közepén tartott önkormányzati választás után két héttel Orbán Viktor miniszterelnök országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Tarlós Istvánt.
„Budapest volt főpolgármestere Magyarország legtapasztaltabb és legsikeresebb önkormányzati szakembere, akinek tudására és javaslataira a miniszterelnök és a kormány is igényt tart” – állt a közleményben.
Azóta nem is nagyon lehetett hallani Tarlósról, aki főpolgármesterként gyakran került be a hírekbe szókimondó, sokszor bántóan nyers megszólalásai miatt. 2021 októberében azonban a volt főpolgármester interjút adott a Blikknek. Nem is akármilyet: a lap Volt egyszer egy politikus című interjúsorozatának vendégeként irodájában fogadta a Blikk munkatársait, és közel félórás videóinterjúban beszélt magáról és a munkájáról.
A főpolgármesterként töltött évek mellett szó volt a miniszterelnöki megbízotti pozícióról is, amiről Tarlós az alábbiakat mondta:
„Ha ironikusan akarok fogalmazni: ahhoz képest, amit csináltam, tudományos diákköri megbízatásnak élem meg a dolgot. Miniszterelnök úr számára készítek anyagokat, mérnökkamaráról, M0-s körgyűrűről, a 4-es metró folytatási lehetőségeiről, árvízvédelemről.”
Szerettük volna megismerni az említett anyagokat, ezért az interjút követően közadatigénylésben kértük ki őket a Miniszterelnökségtől – ám azt válaszolták, hogy ők nem adatgazdák a kérdésben. Ezt követően egy újabb közadatigénylésben a szövevényes államszervezet egy másik tagjától, a Miniszterelnöki Kormányirodától (MKI) kértük ki a Tarlós által írt tanulmányokat. Ez alkalommal sikerrel jártunk, az MKI-től érdemi, bár meglepő válasz érkezett:
„Tájékoztatjuk, hogy Tarlós István miniszterelnöki megbízott úr miniszterelnök úrnak személyesen, egyeztetések keretében ad tanácsokat.”
A miniszterelnöki megbízottak a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény értelmében maximum államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazást kaphatnak, és mellé az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Kormányrendelet értelmében szintén legfeljebb államtitkári juttatásokat kaphatnak.
Az államtitkárok fizetése 2019-ben havi bruttó 1,3 millió forint volt, ami 2020-ban havi bruttó 1,75 millió forintra emelkedett, és azóta is annyi. Emellé kap(hat)nak hivatali lakást, szolgálati autót, üzemanyagkártyát, sofőrt és költségtérítést is.
Tarlós István tehát miniszterelnöki megbízottként szintén kaphat ennyi pénzt és ilyen juttatásokat, de szerettük volna megtudni a számára kifizetett pontos összegeket, ezért erre is rákérdeztünk a Miniszterelnöki Kormányirodánál egy adatigénylésben. Sajnos azonban hiába kértük ki évenkénti bontásban Tarlós illetményét és juttatásait, az MKI csak a fentebb már említett törvényt és kormányrendeletet idézte, és közölte, hogy a volt főpolgármester legfeljebb államtitkári díjazásban és juttatásban részesülhet.
A Miniszterelnöki Kormányiroda érthetetlen titkolózása miatt nem tudunk mást tenni, mint a maximum összeggel számolni Tarlós István fizetése tekintetében. Eszerint 2019. november 1-től 2020. márciusig (4 hónap) havi bruttó 1,3 millió forintot kaphatott, 2020. március 1-től pedig 2022. február elejéig (22 hónap) havi bruttó 1,75 millió forintot. Az bruttó 5,2 plusz bruttó 38,5 millió, vagyis összesen bruttó 43,7 millió forint, ami körülbelül nettó 25 millió. Majdnem havi 1 millió forint nettóban.
Az Orbán Viktornak adott szóbeli tanácsadás mellett Tarlósnak van egy másik megbízatása is: ahogy azt a Magyar Narancs megírta, a Fidesz volt főpolgármestere a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke, ám nem válaszolt a lapnak, hogy kap-e ezért bármiféle juttatást. A Miniszterelnöki Kormányirodánál is hiába érdeklődtünk eziránt, azt a választ kaptuk, hogy ebben a kérdésben ők nem adatkezelők.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István akkori főpolgármester a főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az Újvárosháza dísztermében 2018. november 17-én. (forrás: Koszticsák Szilárd/MTI) | Tarlós István szóbeli tanácsokat ad Orbán Viktornak, de a fizetését titkolják | Tarlós István korábbi főpolgármestert 2019. november 1-től az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök. Tarlós 2021 őszén azt nyilatkozta, hogy többek között az M0-s körgyűrűről és a 4-es metró folytatási lehetőségeiről készít anyagokat a miniszterelnöknek. Közadatigénylésekkel próbáltunk meg utánajárni, hogy milyen tanulmányokat készített eddig, és mennyi jutattást kap a munkájáért, de csak annyit árult el a Miniszterelnöki Kormányiroda, hogy Tarlós személyesen ad tanácsokat – azt nem mondták meg, hogy mennyi fizetést kap. Egy miniszterelnöki megbízott maximum államtitkári fizetést kaphat, ami 2020 márciusa óta havi bruttó 1,75 millió forint. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/02/tarlos-istvan-szobeli-tanacsokat-ad-orban-viktornak-de-a-fizeteset-titkoljak/ | 2022-02-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Korábban több cikkben is írtunk már a 2014-ben indított, a természettudományos tantárgyak hatékonyabb tanítását célul tűző Öveges programról. Tavalyi, az ügyészség által „elszabotált” nyomozásokat soroló cikkünkben is foglalkoztunk az üggyel, mert 2014 óta folyik benne a nyomozás.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-3.1.3-10/1-2 és 3.1.3-11/1-2) keretében meghirdetett pályázatra középiskolát fenntartó szervezetek pályázhattak (központi költségvetési szervek, önkormányzatok, egyházak, alapítványok). A támogatásból 43 vidéki és fővárosi iskolában laborok (fizikai és kémiai szaktantermek) fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére. A nyertes pályázók a támogatásból költöttek tanulói munkafüzetek készíttetésére, projektmenedzsmentre, szaktanári segédlet elkészítésére, szakmai napok szervezésére és informatikai fejlesztésekre is. Ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban szabálytalanságokat talált az EU Csalás Ellenei Hivatala (OLAF) és a magyar hatóságok is.
Közel 3 milliárd forintos visszafizetés
Az Európai Bizottság budapesti képviseletétől megtudtuk, hogy az összesen 53,3 millió euró (mai árfolyamon 18,9 milliárd Ft) támogatásból megvalósult Öveges-programot az Európai Bizottság 2015-ben ellenőrizte, és annak kapcsán szabálytalanságokat tárt fel. Emiatt 2015-ben felfüggesztették a hiányosságokkal érintett műveletet finanszírozó Európai Szociális Alap (ESZA) programból származó uniós kifizetéseket. A magyar hatóságok ezt követően végrehajtották a szükséges korrekciós intézkedéseket az irányítási és ellenőrzési rendszer javítása érdekében, és az ESZA-kifizetések felfüggesztését 2016-ban feloldották.
Az Öveges-program miatt előírt visszafizetések összegéről a kormány titkolózása miatt eddig csak becslések jelentek meg. Most azonban egy brüsszeli forrásunktól megtudtuk, hogy az ellenőrzések során kiderült, hogy az Öveges-programon kívül az ESZA más operatív programjainál is előfordulhattak hasonló súlyos szabálytalanságok. Ezért a magyar hatóságok átalánykorrekciót hajtottak végre az Öveges-programra vonatkozóan, és további pénzügyi korrekciókat az egyes feltárt szabálytalanságokra vonatkozóan. A pénzügyi korrekciós intézkedések összértéke forrásunk szerint 7,8 millió euró (mai árfolyamon majdnem 2,8 milliárd forint) volt.
7 év nyomozás után 3 vádlott
Az Öveges-programmal kapcsolatos visszaélésekre 2014-ben Hadházy Ákos (akkor LMP-s, most független országgyűlési képviselő szerint) hívta fel a figyelmet. A program költéseinek ellenőrzésekor az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált a pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseknél. Hadházy az általa működtetett Korrupcióinfó oldalon részletesen foglalkozott az Öveges-program kapcsán talált visszásságokkal, és közzétette azt a jelentést is, ami igazolja, hogy a programban talált visszaélések már 2014-ben feltűntek a Miniszterelnökségnek is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2014 végén feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás pedig 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ami hosszú évekig ült rajta. Tavaly, 7 év nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben, de a kilétüket nem hozták nyilvánosságra.
OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit | atlatszo.hu
OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit
Hadházy az ügy kapcsán közzétett korábbi Facebook-posztjában kiemelte, hogy a „NAV már 2016-ban tényként beszélt arról, hogy »bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények« ügyében nyomoz, az eljárást pedig az egymilliárd forintos értéket meghaladó üzletszerűen elkövetett cselekménysorozat »társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka« miatt tették át a központi főigazgatóságra. Már azt is akkor leírták, hogy bonyolult céghálót összefogó ügyletek lebonyolítása »központi szervezettségre« utal, azaz a résztvevők nem spontán jelentkeztek a különböző iskolák pályázataira, hanem valaki megszervezte a pályázatok leosztását.”
Felfüggesztett börtönt kér az ügyészség
Hadházy számolt be arról, hogy tavaly hosszú évek után 3 ember ellen vádat emelt az ügyészség az ügyben, a képviselő szerint ugyanakkor a vádemelés nem biztos, hogy a milliárdos mutyi valódi felelőseit kéri számon.
„43 városban gimnáziumonként 300 millióból újítottak fel egy-egy fizika/kémia tantermet. Városonként több száz milliót loptak el úgy, hogy minden városban megíratták ugyanazokat a tankönyveket (sokszor szó szerint), mindegyiknél kifizettek 25 milliót a tankönyvek szövegszerkesztésére(!) és mindenhol vettek 25 millióért »tanterem foglaltságot ellenőrző szoftvert«. A közbeszerzéseket kimutathatóan manipulált módon egy jól körülhatárolható cégcsoport nyerte és ez csak úgy volt lehetséges, hogy az érintett városok polgármestereit valaki utasította erre. Ehhez képest pár hónapja meglepődve olvastam, hogy most összesen 3 (három!) gyanúsított van, azok is csak egészen kicsi mellékszereplők.”
Megkerestük az ügyészséget, hogy megtudjuk, hol tart most az ügy a tavaly októberi vádemelés után. A Tolna Megyei Főügyészség sajtószóvivőjétől, dr. Kiss Yvette-től az alábbi tájékoztatást kaptuk:
„Az Öveges Programmal – azaz »A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban« címmel kiírt pályázattal – kapcsolatban a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Vizsgálati Osztályán folytatott ügyben a Tolna Megyei Főügyészség 2021. október 18. keltezéssel nyújtott be vádiratot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Gyulai Járásbírósághoz. A járásbíróság a vádiratot 2021. október 21. napján iktatta.
A vádemelés három vádlottal szemben történt, mégpedig kettejükkel különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, egy vádlottal jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt, amelyeket közvetett tettesekként követtek el, emellett mindhárom vádlottal szemben folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is. (szerk.: A közvetett bűnösség annyit jelent, hogy valaki mással, végeztették el a bűncselekményt, ezt az embert átverve, megtévesztve, úgy, hogy ez a másik ember nem volt tudatában a szabályszegésnek.)
A főügyészség valamennyi vádlott vonatkozásában végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabására, emellett a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától eltiltásukra tett indítványt. A vádemeléssel az ügy bírósági szakba került, az előkészítő ülés időpontjának kitűzésére ezidáig még nem került sor.”
Címlapkép: A Bolyai János Gimnázium új természettudományi laboratóriuma Salgótarjánban 2014. február 26-án. Az Öveges-program részeként, mintegy háromszázmillió forintos európai uniós támogatással épült a tíz oktatási intézményt kiszolgáló természettudományos labor. (forrás: Komka Péter/MTI) | 7,8 millió eurót kellett visszafizetnie Magyarországnak az Öveges-program és más projektek szétlopása miatt az EU-nak | Bár a kormány évek óta titkolja a pontos összeget, az Átlátszó most megtudta: Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt. A természettudományok középiskolai oktatásának fejlesztését célzó programra a mai euróárfolyammal számolva közel 19 milliárd forintnyi uniós támogatást költöttek el az iskolákat fenntartó önkormányzatok. Az ügyben hét évig folyt a nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt. Tavaly vádat emelt az ügyészség, de még mindig nem tudni, mikor kerülnek bíróság elé a felelősök. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/02/78-millio-eurot-kellett-visszafizetnie-magyarorszagnak-az-oveges-program-es-mas-projektek-szetlopasa-miatt-az-eu-nak/ | 2022-02-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bús Balázs (1966) a kezdetektől, 1988 óta tagja a Fidesznek. 1998-ben Óbuda-Békásmegyer (III. kerület) önkormányzati képviselője lett, 1999-ben a III. kerületi Fidesz elnöke (2005-ig), valamint a Budapesti Választmány tagja. 2011-től újra a Fidesz III. kerületi elnöke. 2002-től Tarlós István polgármester felkérésére Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának alpolgármestere lett, 2005-ben belépett a KDNP-be, 2006-ban Óbuda-Békásmegyer polgármesterévé választották, 2010–2014 között pedig országgyűlési képviselő volt.
Óbudai polgármestersége egészen 2019-ig tartott: az akkor ősszel tartott helyhatósági választáson az ellenzék jelöltje, dr. Kiss László lett a polgármester. Bús Balázs azóta önkormányzati képviselő Budapest III. kerületében.
Kásler Miklós, az emberi errőforrások minisztere 2020 utolsó napján jelentette be, hogy másnaptól, azaz 2021. január 1-től Bús Balázst nevezte ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének. Szerintünk ez ellentétes az önkormányzati törvény 36. § (1) bekezdés a) pontjával, mivel az NKA alelnökség kormánytag kinevezése útján létrejött tisztség, amit ez a szabály tilt, és az NKA-ban betöltött tisztségek nem képeznek alóla kivételt.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 36. § (1) bekezdés a) pontja ugyanis kimondja, hogy
„[a]z önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta (…)”.
Márpedig Bús Balázs önkormányzati képviselő volt a kinevezés idején, Kásler Miklós pedig EMMI-miniszterként kormánytag. Vannak ugyan kivételek a törvényben, de véleményünk szerint ezek nem vonatkoznak Bús Balázsra:
„aa)* ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaként vagy vagyonellenőreként ellátott tevékenységet is –, illetve ha nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll”
– ez biztosan kizárható, hiszen Bús nem tájképet fest vagy szobrot farag, hanem ezekre oszt pénzt, ami nem művészeti tevékenység;
„ab)* egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szakképző intézmény vezetője, foglalkoztatottja vagy a szakképző intézmény tekintetében fenntartói irányítási hatáskört gyakorló szerv vezetője, foglalkoztatottja, felsőoktatási intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja”
– ez sem játszik Bús esetében;
„ac)* az állam által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezet felügyelőbizottságának vagy ügyvezetésének tagja”
– ez szintén nem vonatkozik Bús Balázsra, mert az NKA nem egy gazdálkodó szervezet, hanem egy elkülönített állami pénzalap.
A Mötv. 36. §-ban említett összeférhetetlenségi esetekről a 37. § azt mondja ki, hogy „az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni”, ha pedig ezt nem teszi meg, akkor a képviselő-testület összeférhetetlenségi eljárást indíthat ellene.
Bús Balázs valószínűleg nem jelentett még összeférhetetlenséget, mert az NKA honlapján ma is alelnökként szerepel a neve, ahogy ez a titulus áll a Facebook-oldala névjegyében is. A képviselő egyébként tavaly decemberben bejelentette, hogy az óbudai Fidesz őt választotta országgyűlési képviselőjelöltjének, és rögtön meg is ígérte – egyebek mellett – az 1-es villamos meghosszabbítását.
Frissítés 2022.01.25. 15:43: Cikkünk megjelenése után néhány órával, 12 óra után néhány perccel Bús Balázs az NKA-s emailcíméről, alelnöki titulásával aláírt levelében arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az NKA alelnöki feladatokat – a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. tv. végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 14. § -(1) bekezdésének foglaltak alapján – megbízási szerződés keretében látja el. Hozzátette, hogy „az EMMI-vel együttműködve megvizsgáljuk a cikkben ismertetett jogi helyzetet. Amennyiben az ott felvetett összeférhetetlenség megállja a helyét, haladéktalanul megteszem a szükséges lépéseket az összeférhetetlenség megszüntetésére”. Hamar meglett az eredmény, Bús ugyanis 15:15-kor közzétett Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy az Átlátszó cikkében ismertetett összeférhetetlenséget megvizsgálták a jogászok, és emiatt a mai nappal lemond önkormányzati tisztségeiről.
Címlapkép: Bús Balázs 2021 októberében (forrás: a politikus Facebook-oldala) | Bús Balázs már 1 éve összeférhetetlenül lehet a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke | Óbuda korábbi kormánypárti polgármesterét, aki 2019 óta csak önkormányzati képviselő a kerületben, Kásler Miklós miniszter 2021. január 1-től a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének nevezte ki. Ez azonban az önkormányzati törvény alapján szerintünk összeférhetetlen, mert ellentétes a Mötv. 36. § (1) bekezdés a) pontjával: az NKA alelnökség kormánytag kinevezése útján létrejött tisztség, amit ez a szabály tilt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/01/25/bus-balazs-mar-1-eve-osszeferhetetlenul-lehet-a-nemzeti-kulturalis-alap-alelnoke/ | 2022-01-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti kiállítás honlapján találtunk egy Támogatások című dokumentumot, ami több olyan elemet is tartalmaz, aminek az ára eddig nem volt ismert. Korábban egy másik, szintén a honlapjukon található dokumentumot, az ötmillió forint feletti szerződéseket tartalmazó listát boncolgatta a sajtó. A most felfedezett fájl többek között a vidéki helyszínek költségeit tartalmazza.
A nyolc oldalas táblázatból, a formátuma miatt manuálisan kellett kigyűjteni az adatokat.
A dokumentumban megtalálható, hogy mire költöttek el 5,2 milliárd forintot – főként vidéki helyszíneken.
(A táblázatban szerepel egymilliárd forint, amit a tavaly szeptemberben megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kapott, ezt nem számoltuk bele.) A kiállítás megnyitóján Kovács Zoltán elmondta, hogy a világkiállításra összesen 17 milliárd forintot költöttek, ami valószínűleg nettó összeget takar, és nem tartalmaz számos infrastrukturális beruházást.
200 millió forintból népszerűsítették a vadhúsos ételeket
A vadászati kiállítást szervező cég nem sajnálta a pénzt a vadhúsos ételek népszerűsítésére. A korábban is jelentős közpénzzel támogatott, Magyar Bocuse d’Or Akadémia Egyesület a vadászati kiállítást népszerűsítő gasztro programokra 2019–2021 között 104 millió forintot kapott.
Egy másik cég, a zalaegerszegi Vernula Kft., szintén a vadgasztronómia népszerűsítésére, 98 millió forintot kapott 2019–2020 között. A kézműves vadételeket készítő cég több szempontból is érdekes választás, ugyanis nem találtuk meg a honlapját, és a kft. a cégadatbázis szerint csupán egy főt foglalkoztat. Továbbá 2019-ben nincs feltüntetett bevétele, 2020-ban pedig 5,8 millió forint nettó bevétel -11,5 milliós adózott eredménnyel, vagyis veszteséggel társult.
Közel 300 millió forint egy vadászkönyvkiadónak, ami Semjén könyvét is kiadta
A vadászkönyvekkel foglalkozó Dénes Natúrműhely Kft. könyvkiadásra 284 millió forintot kapott. A családi vállalkozást két évtizede hozták létre, a pusztazámori kft. vadászati témájú könyvek kiadásával foglalkozik. A honlapjuk szerint az elhunyt Dénes István munkáját felesége és lánya viszi tovább, a cég tulajdonosaként Dénes Rita van feltüntetve.
A cég által kiadott A vadászat választott engem című könyvnek idén januárban volt a könyvbemutatója. A Nimród Könyvek első kötete Semjén Zsolt, a korábban Svédországban szarvasokat helikopterező miniszterelnök-helyettes vadászatról szóló, bölcseleti írásait és Bayer Zsolt novelláit tartalmazza. Az írásokat Szőke Gábor Miklós, a NER-kedvenc szobrászművész alkotásai egészítik ki.
Két film (Vad Viharsarok; Vallás és vadászat) 10-10 millió forintos támogatást kapott.
400 millió forint a keszthelyi múzeumnak
A kiállítás egyik jelentős vidéki helyszíne Keszthely volt: a Festetics-kastély mögött található újonnan felhúzott épületbe került a vadászati múzeum. Korábban írtunk arról, hogy egymilliárd forintból bővítették ki a keszthelyi múzeumot a világkiállításra.
A vadászati kiállítás kapcsán összesen 407 millió forint szerepel Keszthelyre vonatkozóan a táblázatban:
• a vadászati programokra a Festetics-kastélyban 2019-2021 között 40 millió forintot;
• a Keszthelyi Vadászati központ infrastrukturális fejlesztésére 120 millió forintot;
• a Hagyományos Vadászati Kiállítás létrehozására a Hungexpón és a kiállítás Keszthelyre szállítására 247 millió forintot kaptak.
232 millió forintért mutatja be a keszthelyi kastélymúzeum a hagyományos vadászatot a Hungexpón | atlatszo.hu
A keszthelyi kastélymúzeum tárlata a Hungexpo F pavilonjában valósul meg, ami a hagyományos vadászati módokat bemutató kiállítás helyszíne. A fenti összeg a padlóburkolat (szőnyeg, nyomtatott szőnyeg, műfű, sugár irányú úthálózat) gyártását, és beépítését, illetve a reflektorok kiépítését fedezi, továbbá az installáció elszállítását.
Egy másik kiállítás, a Heves megyei Hatvanban lévő Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum, a Grassalkovich Antal által építtetett kastélyban kapott helyet, a táblázat szerint a felvezető programokra 138 millió forint jutott.
A bodajki Hocburg-Lamperg Kastély kapcsolatáról a Fidesszel már korábban írtunk. Az ingatlan tulajdonosa, a BDJK Real Estate Kft. kapott 9 millió forintot az „interaktív vadászati tudásformálási tevékenység megalapozására” a kastélyban. Az ingatlan korábban a miniszterelnöki vő, Tiborcz István cégének a tulajdonában volt, most a tenderkedvenc Paár Attila trófeagyűjteménye tekinthető meg benne. Persze, ez a támogatás aprópénz ahhoz képest, hogy 1,4 milliárd forint közpénz van a magánkézben lévő kastély felújításában.
L. Simon szerint magánvagyonból újult meg egy vadászkastély, pedig 1,4 milliárd közpénz van benne | atlatszo.hu
Szeptember közepén ünnepélyes körülmények között átadták a felújított Bodajki Vadászkastélyt Fejér megyében, egy héttel a vadászati kiállítás előtt. L. Simon László, volt fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Múzeum frissen kinevezett igazgatója is beszámolt az eseményről a Facebook-oldalán. A múzeumigazgató ugyanis az épületben berendezett vadászkiállítás kurátora.
Továbbá a diósgyőri mikulásvonatra is jutott közel 40 millió forint a vadászati kiállítás költségvetéséből (a kedvezményezett a Diósgyőrért Diósgyőri Vár Térségének Fejlesztésért Közhasznú Alapítvány).
A vásárosnaményi házigazdák közel egymilliárd forint közpénzt kaptak, hogy a hotelükben kiállítsák a trófeáikat
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnamény szintén a vadászati kiállítás egyik vidéki helyszíne volt, itt a Kiss B. Invest elnevezésű, két fős cég járt jól, aminek a tulajdonosa Kiss Zoltán. Összesen 403 millió forintot számoltunk össze a táblázatban, amit a vadászati és természeti kiállításra kaptak.
A kiállítást a Hunor Hotelben rendezték meg, aminek a tulajdonosa Kiss Zoltánné. Ő a támogatott fél neje, az épületben ráadásul a cégtulajdonos férj, Kiss Zoltán trófeáit mutatták be. Egy interjúban a vásárosnaményi házigazda, Kiss B. Zoltán elmondta, hogy a „férfibarlangjából” lett a vadászati kiállítás egyik fontos helyszíne:
„Az érdeklődők évek óta megtekinthették a Hunor Hotel étterme fölötti vadászszobámat, mely több évtized trófeáit-emlékeit volt hivatott tárolni. Eredetileg úgy terveztem, hogy az ominózus trófeaszoba amolyan férfibarlang lesz, ahová el tudok bújni, ha nagyon elegem van a világból, csak ezekre az elvonulásokra igen kevés esélyt adott az élet. Ellenben egyre több érdeklődő kérte, hogy megtekinthesse az oroszlánok által lerántott zebracsődört, az elefántagyarakat vagy a viaskodó kőszáli kecskéket.”
A Hunor szállodát üzemeltető cég, a Harmónia Trade Kft. közel félmilliárdos, 495 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott 2021-ben a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szálláshely-fejlesztésre – derítette ki az mfor.
Kiss Zoltánról 2013-ban úgy írt a hvg.hu, mint Czomba Sándornak, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkárának barátjáról. Czomba önkormányzati képviselőből lett országos politikus, Kiss B. és családja kilenc trafiknyitási jogot nyert a környéken. A képen az üzletember Kovács Zoltán és L. Simon László között látható, amikor is megkapta a gróf Széchenyi Zsigmond emlékérmet.
Egy másik vidéki cég, az Itthon van Otthon Szolgáltató Nonprofit Kft. is kapott egy százmillió közeli összeget a magyarországi nemzeti parkokat bemutató albumra. Az egy főt foglalkoztató, Felcsút közelében található, váli cégnek 94,5 millió forint jutott, a kft. tulajdonosa Villányi Gábor.
A kísérőrendezvények is milliárdos összeget kaptak
A világkiállítást több felvezető sportesemény és társrendezvény kísérte, a következőkben csak a legdrágábbakat mutatjuk be. A First Class Trophy Hungary Kft. a preparátor Európa-bajnokság megrendezésére és előkészítésére összesen 159 millió forintot kapott. Ez a kiállítás volt látható a Hungexpón a vadászati kiállítás ideje alatt, itt fotóztuk többek között a kétfejű őzt is.
Bejártuk a vadászati kiállítást: bizarr szobrok, kevés látogató, Kovács Zoltán a vizsláival | atlatszo.hu
Az EU által finanszírozott úgynevezett CLLD-típusú programok az állami civil támogatásoknál célzottabbak és átláthatóbbak, azonban ezek kezdvezményezettjei között is találkozhatunk…
A Helice Európa-bajnokságot és Nemzetközi Nagydíjat 2020-ban Esztergomban rendezték meg, a szárnyas koronglövő bajnokságra 40 millió forintot kapott a Magyarországi Vadászlövészek Egylete. Az egylet a FITASC nemzetközi versenysorozatra (a FITASC a korongvadászat nemzetközi szervezete) 186 millió forintot kapott. Kutyakiállításokra 64 millió forint jutott. A legnagyobb összeg, a négyesfogathajtó Európa-bajnokságra ment el, amit a Hungexpóval szomszédos Kincsem Parkban rendeztek meg szeptemberben, az eseményre 885 milliót kapott a Magyar Lovassport Szövetség.
A vadászkamara megyei szervezetei is nyelték a közpénzt
Az erdőgazdaságok már a 2019-es évre is tízmilliós összegeket kaptak a vadászati kiállításhoz kapcsolódó rendezvényekre, százmilliókba kerültek az OMVK (Országos Magyar Vadászkamara) megyei szervezeteinek a különböző vadászati programjai. A legnagyobb összeget, 400 millió forintot a Somogy Megyei Konzorcium kapta, a pénzt a Somogy megyei rendezvénysorozat rendezésére és emlékpark (köze 40 millió forint) létesítésére kapta.
Emellett több vidéki városban hoztak létre állandó vadászati kiállítást és oktatóközpontot, az OMVK Komárom-Esztergom megyei szervezete kapott például 43 millió forintot a célra. A vadászat népszerűsítésére is százmilliós összegeket költhettek, az OMVK Szabolcs Szatmár Bereg megyei szervezete 90 millió forintot kapott, hogy közelebb hozza az átlagemberekhez a vadászat izgalmát. | Megtaláltuk a vadászati kiállítás vidéki költségeit: 5 milliárd forintot szórtak szét | Találtunk egy táblázatot, ami a tavaly megrendezett vadászati kiállítás vidéki költségeit tartalmazza. A dokumentumból kiderül, hogy mire költöttek el 5,2 milliárd forintot. Közel 300 millió forint jutott egy vidéki vadászkönyvkiadónak, ami Semjén Zsolt vadászatról szóló, filozofálós könyvét is kiadta. 200 millió forintból népszerűsítették a vadhúsos ételeket. Milliárdos összeg ment el a kísérőrendezvényekre, és a vadászat népszerűsítésére is százmilliós összegeket költöttek. Egy vadászni szerető vállalkozó „férfibarlangjából” lett a vadászati kiállítás egyik fontos vidéki helyszíne. Ő 400 millió forint közpénzt kapott arra, hogy a felesége nevén lévő, közpénzből felújított hotelben kiállítsa a trófeáit. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/25/megtalaltuk-a-vadaszati-kiallitas-videki-koltsegeit-5-milliard-forintot-szortak-szet/ | 2022-01-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2016 decemberében tették le a gödi kormányzati adatközpont alapkövét a Magyar Villamos Művek Csoporthoz tartozó MAVIR gödi alállomásának közvetlen szomszédságában lévő telken. A helyszínen azonban Hadházy Ákos országgyűlés képviselő – egy néhány hete közzétett posztja szerint – csupán egy betonszarkofágot talált.
Pedig a létesítmény megépítését nagy örömmel adták hírül öt évvel ezelőtt. „Magyarország és a régió legmodernebb és legbiztonságosabb adatközpontjának építését kezdte meg a Magyar Villamos Művek Csoport” – jelentette be többek közt Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. A gödi helyszín kiválasztásában az áramellátás zavartalansága és a szükséges távközlési kapcsolatok biztosíthatósága mellett a jó megközelíthetőség is szerepet játszott.
A közel 10 ezer négyzetméteres létesítménynek első ütemben a 2000 négyzetméteres, összesen 25 MW energiát igénylő szerverparkja készült volna el.
Az építkezés azonban elakadt, hiába ígérte még 2017 végén is Krénusz Kornél, a Magyar Villamos Művek NET akkori vezérigazgatója, hogy 2018-ban sor fog kerülni az adatközpont átadására. Ehelyett öt éve csupán egy bedeszkázott ablakú építmény áll félbehagyottan Göd határában. A közelében kihelyezett, kissé viharvert táblán is csupán az építkezés kezdetének 2016 novemberi dátuma olvasható, a befejezési határidőt „gondos kezek” besatírozták.
Az építési tábla szerint a létesítmény kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV Építőipari Zrt., ám a megbízásnak nincs nyoma a közbeszerzések közt. Az épületnek lényegében csak a falai készültek el, a neten fellelhető adatok szerint erre a ZÁÉV adott megrendelést egy építőipari cégnek.
Homályos megfogalmazás
A kormány a felhőalapú szolgáltatásokat is nyújtani képes adatközpont létrehozásáról eredetileg már 2014-ben rendelkezett. Majd 2017-ben részletes kormányrendelet jelent meg a létrehozandó Kormányzati Adatközpont (KAK) működéséről.
A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. honlapján szereplő, 2017. április 27-ei híradás szerint az adatközpontot 16,3 milliárd forint európai uniós támogatásból valósítják meg. Mégpedig két helyszínen: a nagyobbik, 1600 négyzetméteres nettó géptermi környezetű létesítmény Budapesten, a Fehérvári úton lesz, a másik, 600 négyzetméteres pedig Gödön épül meg. „Jövőre már egységesített, felhő alapú adatközpontba kerülhetnek az állam és a közigazgatás által tárolt legtitkosabb adatok is. Az adatközpont fogadja be a jelenleg még fejlesztés alatt álló kormányzati és közigazgatási rendszereket. Megfogalmazott cél, hogy az intézményi e-közigazgatási rendszerek integrálhatósága, hatékonysága növekedjen, az üzemeltetési költségek pedig csökkenjenek” – adták hírül 2017-ben.
Annak ellenére, hogy Gödön csak megkezdődött, majd félbemaradt az építkezés, a NISZ honlapján 2019. július 9-én megjelent híradás úgy beszél a projektről, mintha az már befejeződött volna: „az uniós finanszírozású projekt eredményeként kiépült Kormányzati Adatközpont (KAK) egy bővíthető, felhő alapú és hoszting szolgáltatásokat is nyújtó, korszerű informatikai géptermi infrastruktúra 1531 m2 alapterületen, amely a legmagasabb biztonsági szintet igénylő rendszerek számára is megfelelő elhelyezést biztosít. A KAK hoszting 731 m2 területen önálló, elkülönült környezet, amely képes az ügyfelek által igényelt, jellemzően speciális eszközök, speciális beállítások igényeinek kielégítésére.”
A különböző nyilatkozatok sem tették egyértelművé azt a tényt, hogy a gödi beruházás nem valósult meg.
Vadas Ernő projektigazgató például ezt válaszolta egy interjúban a gödi adatközpontról szólva: „a kormányzati adatközpont elsődleges budapesti helyszíne és a másodlagos vidéki helyszín együttes kialakítására azért van szükség, hogy az ide beérkező és itt üzemeltetett állami tulajdonú IT- és telkórendszerek megszakításmentes, katasztrófatűrő működése folyamatosan biztosítható legyen.”
Azokra a kérdésekre, hogy mikor fejeződik be az adatközpont-beruházás, és hogy a végső összeg megegyezik-e az eredetileg tervezettel, a projektigazgató kijelentette, már a teljes géptermi környezet funkcionál és az összeg nem növekedett. Az viszont „kimaradt” az interjúból, hogy mindez csak a budapesti helyszínre vonatkozik, s hogy Gödön egyáltalán nem valósult meg a projekt.
Ismerős cégek, növekvő költségek
Ám úgy tűnik, mégsem volt elegendő az eredeti 16,3 milliárdos összeg mindkét létesítményre. Egy 2019. május 27-ei rendelet szerint a gödi adatközpont előkészítésére újabb 1,8 milliárdot szán a kormány. Majd egy ezt követő rendeletmódosítás további összegeket helyez kilátásba: mivel kormánydöntés szerint a Magyar Villamos Művek Zrt. feladatát átveszi az állami Beruházási Ügynökség, ehhez további 1,4 milliárdot rendelnek hozzá, az adatközpont informatikai infrastruktúrájával kapcsolatos fejlesztési feladatok végrehajtására pedig 2 milliárd 650 millió forintot irányoznak elő.
És még ez sem a végső összeg: a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek ugyanis a beruházás megvalósítására lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján „előterjesztést kell benyújtania a kormány részére a kivitelezés költségeiről”.
A gödi adatközpont megvalósítására tehát a Beruházási Ügynökség, azaz a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) kapott megbízást a kormánytól. Az Ügynökség pedig mentesített beszerzési eljárás keretében – azaz közbeszerzés kiírása nélkül – az Óbuda-Újlak Zrt.-t és az az Óbuda Építész Stúdió Kft.-t bízta meg az adatközpont előkészítő tervezési feladataival és a környezetvédelmi eljáráshoz szükséges vizsgálatok elvégzésével – derül ki a gödi beruházás előzetes vizsgálati dokumentációjából.
Az Óbuda-Újlak Zrt. neve gyakran feltűnik kormányzati közpénzköltéseknél:
a cég végzi nettó 1,6 milliárdért többek között a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság csarnokának mérnöki előkészítési munkálatait. Az atlétikai világbajnokságra készülő Budapesti Atlétikai Stadion kivitelezésének mérnöki és ellenőrzési feladataiért pedig Főber Zrt.-vel közösen nettó 2,88 milliárdot kap. Emellett az Óbuda-Újlak Zrt. és az Óbuda Építész Stúdió Kft. annak az Óbuda Groupnak a tagja, mely a Liget Projekt épületeitől kezdve számos kormányzati beruházásnál végez tervezői és mérnöki szolgáltatói feladatokat.
Közel 3 milliárd forintért ellenőrzik az atlétikai stadion kivitelezési munkálatait | atlatszo.hu
A Főber Zrt. és az Óbuda-Újlak Zrt. párosa 2,88 milliárd forintért végzi az atlétikai vébére készülő stadion tanácsadói és ellenőri feladatait. A 2023-as budapesti világbajnokságra tervezett atlétikai stadion költségei elérhetik a 200 milliárdot.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a környezetvédelmi hatóság lezárta a gödi adatközpont környezetvédelmi eljárását 2021 májusában. Az általunk benyújtott adatigénylésre adott válasz szerint a Pest Megyei Kormányhivatal zöldhatósága hozzájárult az építkezéshez, eszerint annak jelentős környezeti hatása nem lesz, a létesítmény környezetvédelmi engedély nélkül megépíthető.
A környezetvédelmi vizsgálati dokumentum 114. oldalán szereplő helyszínrajz szerint az Óbuda Építész Stúdió Kft. elkészítette az adatközpont új építési terveit. A dokumentációban szereplő ütemterv szerint pedig 2021 második negyedévében el is indult volna az építkezés, hogy 2023 elején megkezdődjön a működés.
De eddig semmi sem történt. És sem a Beruházási Ügynökség, sem az Óbuda Group honlapján nem szerepel a projektek közt azóta sem a gödi adatközpont.
Egyetlen kézben minden adat
A 2022-es költségvetéséhez készült, Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett törvényjavaslat szerint egyelőre csak a félkész épület megőrzéséről kell gondoskodni. „A Nemzeti Adatközpont Kft. részére 52 millió forint működési támogatás került tervezésre. A társaság feladata a Göd külterületén megkezdett adatközpont helyszínén meglévő félkész ingatlan állagmegóvása, őrzése” – olvasható a dokumentumban.
A gödi adatközpont viszont szerepet kaphat abban a folyamatban – állítja a Jelen egy szeptemberi írása – ami az Orbán Viktorhoz köthető, Jászai Gellért többségi tulajdonában lévő 4iG Nyrt. nevű cégnek, a hazai informatikai piac meghatározó szereplőjének a monopolhelyzetbe kerülésével írható le. Tavaly augusztusban ugyanis
együttműködési megállapodás jött létre Mager Andrea, az Antenna Hungária tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a 4iG között.
Ennek keretében az Antenna Hungária megvásárolta a kormányzati infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET-et. A cég terjeszkedése pedig tovább folytatódott. A 4iG csoport 100 százalékos tulajdonába kerültek a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. és leányvállalatai. „A 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében 2022 első negyedévében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja hazai és nyugat-balkáni telekommunikációs érdekeltségeit, mellyel a 4iG többségi tulajdont szerez a vállalatban” – olvasható a cég honlapján.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő szerint „a Fidesz magánkézbe akarja játszani a teljes kommunikációs infrastruktúrát”, s a 4iG megvásárolhatja a gödi adatközpontot is, ami az államnak összes adatát, összes titkát tartalmazni fogja. „Onnantól kezdve Orbán embere, Jászai Gellért, Mészáros Lőrinc korábbi üzletfele lesz az, aki az összes adatot bármikor megnézheti” – állítja az ellenzéki képviselő.
A legújabb hír az ügyben, hogy Hadházy Ákos bejelentette: Donáth Anna EP-képviselővel együtt levélben fordultak az Európai Bizottsághoz a 4iG Nyrt. túlzott állami finanszírozása miatt. A Bizottságtól azt kérik: vizsgálja meg, összeegyeztethető-e az uniós joggal a versenyjogi szabályok alól felmentést biztosító „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódást” lehetővé tevő jogszabály, hogy a felvásárlások megfelelnek-e az európai versenyjogi szabályoknak, s hogy tiltott állami támogatás-e a Magyar Fejlesztési Bank 100 milliárd forintos és a Magyar Nemzeti Bank 84,45 milliárd forintos pénzügyi segítsége.
Jászai Gellért IT-cégei sorra nyerik a közpénzes munkákat | atlatszo.hu
Ez a nap sem telik el anélkül, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető cégek ne nyernének valamilyen közbeszerzésen. Ezúttal a BKK, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal bízta meg Mészáros jobbkezének, Jászai Gellért IT-cégeit különböző beruházásokkal. | Milliárdokat kapott a kormánytól, mégis öt éve befejezetlenül áll Gödön a kormányzati adatközpont épülete | Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/24/milliardokat-kapott-a-kormanytol-megis-ot-eve-befejezetlenul-all-godon-a-kormanyzati-adatkozpont-epulete/ | 2022-01-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó decemberben írt összefoglalót azokról a Fidesz-közeli szereplőkhöz köthető, „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokról”, amelyek több ezer milliárd forintnyi állami vagyonhoz jutottak az Orbán-kormány révén. Ezek egyike az a Hauszmann Alapítvány, amely újabb kormánydöntések értelmében kiemelt beruházásként fog építkezni a tulajdonába került szentendrei természetvédelmi területeken.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok, amelyek ettől kezdve rendelkezhetnek a magyar egyetemek mintegy 70 százalékával, a legfontosabb országos kulturális intézményekkel, prémium ingatlanokkal, kastélyokkal, valamint milliárdos vállalati részvényekkel. A kétharmados törvénymódosítással a kormányközeli hálózat befolyását a korábbi állami vagyon felett egy jövő évi ellenzéki győzelem esetén is biztosították.
Az Alapítvány létrehozása körül Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bábáskodott: ő nyújtotta be azt az előterjesztést, amelynek nyomán a parlament tavaly áprilisban törvénybe iktatta a Hauszmann Alajos életművének ápolásával megbízott Hauszmann Alapítvány létrejöttét. A törvény szerint az állam tíz szentendrei ingatlant juttat az Alapítványnak, hogy ott egy Emlékház és „a hagyományos szépmíves mesterségek komplex oktatási, kutatási és dokumentációs tudás- és élményközpontja” épülhessen meg. Az alapítvány kuratóriumi elnökévé Madaras Bencét, a Budavári Palotát és környezetét fejlesztő és üzemeltető Várkapitányság ügyvezetőjét nevezték ki, emellett a kuratórium tagja lett Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Seidl Tibor mérnök, Mernyei Ákos Péter ex helyettes-államtitkár, valamint Benes Edvard, a Szentendre Barátai Egyesület elnöke.
Az Alapítvány tulajdonába került, a szentendrei Annavölgyben és a Lajos-forrás közelében található kb. 5,5 hektárnyi területen valamennyi ingatlan Natura 2000-es besorolású, ezen belül mintegy 6500 négyzetméter országos jelentőségű védett természeti terület. Itt található a régóta elhanyagolt állapotban lévő Lajos-forrási turistaház, az Annavölgy egy része pedig műemléki védettség alatt áll.
Szentendre önkormányzata a döntést követően aggodalmának adott hangot, hogy az alapítványnak juttatott terület, a Lajos-forrás és környéke megmarad-e szabadon látogatható kirándulóhelynek. A Hauszmann Alapítvány céljai közt ugyanis nem szerepel, hogy a környék lakosságának, a természetjáróknak kívánják rendbe hozni a területet, s a célok közt a turistaház felújítása sem olvasható. Ugyanakkor
a törvény külön kitér arra, hogy az Alapítvány értékesítheti a rendelkezésére bocsátott ingatlanokat – kizárva az államot az elővásárlási jogból.
A szentendrei városvezetés szerint így előfordulhat, hogy az Alapítvány eladja a terület egy részét a beruházások kedvéért. Ráadásul, legalábbis a „szóbeszéd szerint”, egy soklakásos lakópark építése is felmerült a tervek között. Mindenesetre az önkormányzat az építkezéseket és beépítéseket megakadályozandó változtatási tilalmat rendelt el Szentendre Építési Szabályzatának felülvizsgálatának idejére.
A tervezett beruházásokról ezt követően semmilyen részletes tájékoztatás nem történt, tavaly tavasszal csupán egy Facebook-bejegyzés jelent meg a Nemzeti Hauszmann program Facebook-oldalán. Ez örömmel adja hírül, hogy egy „hosszú évtizedek óta elzárt területet” újítanak meg és adnak vissza az embereknek. Mint a posztban olvasható: „a Lajos-forráshoz közeli turistaházat is megmentjük az enyészettől, felújítása után a természetbarátok kedvelt pihenő- és találkozóhelye lesz”.
December 27-én azonban nem a turistaház felújításáról, hanem az Annavölgyben lévő egykori Honvédelmi Minisztérium üdülőinek felújításáról jelent meg a Magyar Közlönyben egy határozat. Az ennek nyomán módosított kormányrendelet szerint a Hauszmann Emlékház és az „Annavölgyi fejlesztési programmal összefüggő beruházások” kiemelt beruházásként, egyedi beépítési szabályok szerint fognak megvalósulni. Mégpedig az Alapítvány tulajdonába adott tíz ingatlannál jóval nagyobb területen. A rendelet ugyanis már nem tíz, hanem tizennégy ingatlant – köztük egy 90 hektáros, szintén Natura 2000 védettséget élvező területet – jelöl meg beruházási célterületként.
Nem egyeztettek az önkormányzattal
Ahogy kiemelt beruházások esetén már megszokhattuk, a kormányrendelet azt sem árulja el, hogy pontosan mi fog megépülni. A szöveg szerint az érintett ingatlanokon „intézményi, rekreációs, kulturális, művelődési, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató-, kereskedelmi szállásszolgáltató és azokat kiegészítő egyéb rendeltetésű építmények, oktatási, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épület, irodaépület, kutatás-fejlesztés építménye, sportépítmény, valamint parkoló, parkolóház rendeltetésű épületek és építmények, továbbá azok kiszolgáló-építményei helyezhetők el” – vagyis elég sokféle céllal lehet majd építményeket felhúzni a természetvédelmi besorolású telkeken.
A rendelet arra is kitér, hogy a területen lévő műemlék részlegesen lebontható,
„ha az ingatlan közcélú rendeltetéséhez, az ingatlan méltó és fenntartható használatához, valamint hasznosításához szükséges átalakítások érdekében szükséges”, s ha a bontással a műemléki jelleg aránytalanul nem sérül.
Megkerestük a szentendrei önkormányzatot az ügyben. Mint kiderült, velük előzetes egyeztetés nem történt a tervezett kiemelt beruházásokról. A Hauszmann Alapítványnak nincs se honlapja, se e-mail-címe, ahonnan tájékozódni lehetne. Így postai úton küldtünk levelet az Alapítvány címére, a beruházásokról érdeklődve. Majd mivel így nem kaptunk választ, Madaras Bence elnököt a Várkapitányság Zrt.-hez fordulva próbáltuk elérni.
Az alábbi kérdésekre szerettünk volna választ kapni.
Milyen céllal bővült a beruházási célterület a Hauszmann Alapítvány tulajdonába került tíz szentendrei ingatlan mellett további ingatlanokkal?
Milyen tervek alapján fognak megvalósulni a tervezett létesítmények, a bontások és az építkezések? Az egyedi beépítési követelményeket milyen előzetes tervek alapján határozták meg?
Milyen szempontok befolyásolták a tervezett létesítmények funkcióját? Történt-e a beruházásokra vonatkozóan igényfelmérés, közvélemény-kutatás?
Tervezi-e az Alapítvány valamelyik ingatlan értékesítését?
Választ azonban nem kaptunk a feltett kérdésekre.
Január 1-jén azonban a Pest Megyei Kormányhivatal hirdetményt tett közzé az Annavölgyben építendő Szakiskola környezetvédelmi eljárásának megindításáról. Az eljáráshoz készült Előzetes Vizsgálati Dokumentáció (EVD) pedig részben magyarázatot ad a kiemelt beruházásról szóló rendelet néhány pontjára.
Bontanak, építenek
A tervek szerint a Hauszmann Alapítvány a szentendrei Annavölgyben, 47 hektáros területen a régi, már nem üzemelő honvédségi üdülő szakiskolává átalakítását tervezi. A lakóövezettől öt kilométerre megépülő intézményben felnőttképzés keretében népi kézműves, képző- és iparművészeti munkatárs, ötvös, építőszobrász és műköves, valamint üvegműves szakmákat fognak oktatni fog, 192 fő tanuló és 15 tanító részvételével. A szakiskola kiegészül egy apartman jellegű kollégiummal – amelyet nyaranta szállodaként kívánnak működtetni – és egy étteremmel, amely a hozzáépített terasszal együtt rányílik majd a területen lévő Bükkös-patakra.
Emellett helyreállítják a Hauszmann Alajos egykori és lebontott villáját, ahol irodák és könyvtár fog működni, vendégszobáiban pedig külső látogatókat is tudnak majd fogadni.
A villát külsőleg az archív fotók alapján tervezik megépíteni, belül azonban „korszerű komplexumot” kívánnak létrehozni.
Hogy milyen műemlékeket kívánnak részlegesen lebontani, az nem derül ki egyértelműen a dokumentumból. A Hauszmann Alajos egykori nyaralójának parkjában elhelyezett műromot, illetve a park műromjába beépített, részben a budai várból származó köveket ugyanis a dokumentáció részét képező régészeti leírás egyértelműen megtartandónak ítéli.
Az új épületeket elvileg a meglévő, bontásra ítélt épületek helyén, vagy azok átépítésével valósítják meg, így a beépítési arány a tervezet szerint szerint nem fog növekedni. Valójában Szentendre Építési Szabályzatának (SZÉSZ) övezeti besorolása szerint az ingatlanok „különleges besorolású honvédelmi területek”, melyekre az Építési Szabályzat csupán 4 százalékos beépíthetőséget enged. Csakhogy a Honvédségi Üdülő egykori épületei eleve nagyobb arányban foglalták el a területet, a mostani tervezet pedig ezt a beépítési arányt tekinti mérvadónak.
A kiemelő kormányrendelet ráadásul meg is emeli a beépíthetőséget 10 százalékra: mégpedig nemcsak a felszín felett, hanem a felszín alatt is.
Az építési tervekhez Natura 2000-es hatásbecslés is készült. Eszerint a beruházás nem fog jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolni az itt lévő védett állatokra és növényekre. A ritka kézművesszakmák oktatását a hatásbecslés is fontosnak tartja, de meglepő módon azt is megállapítja, hogy „a tervezett tevékenység nem tekinthető közérdeknek”.
90 hektárnyi meglepetés
Arra pedig nem leltünk magyarázatot az előzetes tervekben, hogy miért jelöltek ki további 90 hektárt „beruházási célterületként” az építkezés 47 hektáros helyszíne mellé. Jóhiszeműen arra is gondolhatunk, hogy mivel a Szakiskolához víz-és szennyvízvezetékek is kellenek – eddig ugyanis csak egy kút biztosította a vízellátást –, valamint utat is kell építeni, esetleg e célból kívánják igénybe venni ezt a területet.
De az is elképzelhető, hogy – más kiemelt beruházásokhoz hasonlóan – egy újabb kormányhatározattal módosítani fogják az eddigi terveket. És mivel lényegében az egész folyamat a nyilvánosság és az érintett önkormányzat kizárásával zajlik, fogalmunk sem lehet arról, hogy végül milyen további épületeket húznak fel a szentendrei Annavölgyben.
Címlapkép: Annavölgyi Szakiskola, Szentendre (forrás: Előzetes vizsgálati dokumentáció) | Egyedi beépítési szabályok szerint, kiemelt beruházásként fog építkezni a Hauszmann Alapítvány Szentendrén | Hiába rendelt el változtatási tilalmat a szentendrei önkormányzat azokra az Annavölgyben és a Lajos-forrás közelében lévő ingatlanokra, amelyek tavaly áprilisban a Hauszmann Alapítvány tulajdonába kerültek. Egy december végi kormányrendelet szerint ugyanis kiemelt beruházásként fog sor kerülni építkezésekre az alapítvány tulajdonába került 5,5 hektárnyi, Natura 2000-es besorolású telkeken. Ráadásul a rendelet még egy újabb 90 hektáros, szintén természetvédelmi védettségű ingatlant is „beruházási célterületként” határoz meg. Az „Annavölgyi fejlesztések” pontos terveiről azonban hiába kérdeztük az Alapítványt. Időközben viszont megindult egy, a beruházás helyszínén megépülő szakiskola gyorsított engedélyezési eljárása. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/02/01/egyedi-beepitesi-szabalyok-szerint-kiemelt-beruhazaskent-fog-epitkezni-a-hauszmann-alapitvany-a-szentendrei-annavolgyben/ | 2022-02-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Semmelweis Egyetem rektora azonnali hatósági eljárást kezdeményezett és belső vizsgálatot indított, miután egy intézményi rutinellenőrzés alkalmával kiderült, hogy az egyetem nevében, több esetben úgy állítottak ki negatív PCR-leletet a Magyar Tenisz Szövetség tagjai számára, hogy az adott mintákat az intézmény laborja nem vizsgálta – írja a Semmelweis Egyetem.
Azt is közölték, hogy „a belső eljárás lezárását követően az egyetem, a leleteken is szereplő – időközben szakvizsgát tett – orvos munkavégzését felfüggesztette, valamint a Magyar Tenisz Szövetség keretorvosi tevékenységére vonatkozó, ún. “további jogviszony létesítése és fenntartása tárgyában” kiadott engedélyét 2022. február 1-jén visszavonta, így az orvos a továbbiakban nem láthatja el ezeket a feladatait sem”.
A magyar teniszválogatott keretorvosa 2015-ben végzett a Semmelweis Egyetemen, utána az Ortopédiai Klinikán kezdett dolgozni.
Közleményt jelentetett meg csütörtökön a Lázár János vezette Magyar Teniszszövetség, amelyben azt írták: az elmúlt 48 órában tudomásukra jutott, hogy alapos a gyanú, miszerint egy akkreditált budapesti laboratóriumban visszaélések történhettek a Covid–19 vírusfertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel kapcsolatban, e visszaélésekben pedig a Szövetség egyes tagjai is érintettek lehetnek”.
Ennek nyomán az elnöksége csütörtökön határozatban utasította az ellenőrző bizottságot, hogy vizsgálja meg, valóban történhetett-e bármilyen visszaélés, okkal merül-e fel a szabálytalanság gyanúja a szövetséggel kapcsolatban álló versenyzők és sportszakemberek tavalyi Covid-tesztelése során.
(Képünk illusztráció.) | A Semmelweis Egyetem nevében állították ki a hamis negatív teszteket a teniszszövetségnek | Az érintett orvost felfüggesztették a munkavégzés alól. | null | 1 | https://hvg.hu/sport/20220203_semmelweis_egyetem_hamis_negativ_teszt_teniszszovetseg | 2022-02-03 19:00:00 | true | null | null | HVG |
2022.02.01. 06:00
2022.02.08. 11:07
A miniszterelnök egy szinte üres vagyonnyilatkozatot adott le, mi viszont nem elégedtünk meg ezzel, megnéztük, milyen éve volt 2021-ben a családjának. Gazdag, ha egy szóval kell jellemezni. Annak, aki kételkedik ebben, ajánljuk például a hatvanpusztai építkezésről szóló videónkat (amely ebben a cikkben már angol felirattal is megnézhető). | Orbánok és vagyonok: a nyilatkozat egy dolog, a céges beszámoló pedig egy másik | A miniszterelnök egy szinte üres vagyonnyilatkozatot adott le, mi viszont nem elégedtünk meg ezzel, megnéztük, milyen éve volt 2021-ben a családjának. Gazdag, ha egy szóval kell jellemezni. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220201_orban_vagyonnyilatkozat_tiborcz_orban_gyozo_hatvanpuszta | 2022-02-01 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Útzárral akadályozták meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, hogy a költségvetésnek csaknem 100 milliós kárt okozó bűnszövetség tagjai elmeneküljenek a felelősségre vonás elől – közölték csütörtökön.
A fiktív számlákkal ügyeskedő bandánál csempészcigit és illegális potencianövelőket is találtak.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei bűnszövetség által irányított cégek alvállalkozóként ugyan végeztek valós gazdasági tevékenységet, munkavállalókat is vettek fel, ám fizetendő adójukat fiktív számlákkal csökkentették, összesen 100 millió forinttal rövidítve meg az államot – áll a NAV közleményében.
A banda felszámolására szervezett, több megyét érintő akcióban a NAV több mint 120 munkatársa összesen 57 helyszínen tartott kutatásokat. A budapesti nyomozók munkáját járőrök, revizorok, IT-szakemberek és a MERKUR bevetési egység is támogatta.
A költségvetési kár biztosítására csaknem 100 millió forint értékben foglaltak bankszámlavagyont és készpénzt. Boo és Harley, a NAV szolgálati kutyái pedig összesen 508 doboz adózatlan cigarettát találtak, és kereskedelmi mennyiségű tiltott potencianövelő is előkerült a helyszínről.
A gyanúsítottként kihallgatott tagok közül egy letartóztatását a bíróság már elrendelte. A nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folyik. | 100 millióval rövidítette meg az államot egy számlagyáros banda, a NAV lekapcsolta őket | A bűnözők elfogásáról videó adott ki az adóhivatal. Bevetettek mindent: akcióban Boo és Harley, a NAV szolgálati kutyái. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220120_fiktiv_szamla_potencianovelo_csempeszcigaretta_nav_akcio_utzar | 2022-01-20 09:47:00 | true | null | null | HVG |
Belpolitika
2020.12.30. 09:20 8 perc
A formálódó magyar gazdasági elitben tűnt fel a rendszerváltás után, a Tőzsdei Kurír című lapot is megszerezte, majd bedöntötte, a kilencvenes évek közepén viszont arról számoltak be a lapok, hogy egy érdekeltségébe tartozó hajón nagy mennyiségű kokaint találtak a jamaikai rendőrök. Hargitay Péterről aztán évtizedekig semmit nem lehetett hallani, míg egy újabb nemzetközi botrányban fel nem bukkant a neve. Dezső András a magyar kokainkereskedelmet bemutató Magyar kóla című könyvében Hargitay jamaikai kábítószerügyét is rekonstruálta. A kissé zavaros történetben Hargitayt végül felmentették, az egyik érintettnek pedig golyót repítettek a fejébe. | Környezeti hatásvizsgálat nélkül építkezhetnek Garancsiék a Dürer Parkban | Két jókora irodaház és három lakóépület lesz a bezárásra ítélt Dürer Kert körül. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202104_durer_befektetesi_zold_engedely_garancsieknak | 2021-01-28 12:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A hivatalos adatok szerint Magyarországon 2018-tól mintegy 40 százalékkal több szifiliszes megbetegedés volt. Más nemi betegségeknél nincs ilyen kiugrás, de a valóságban sokkal rosszabb a helyzet, mint amit az egészségügyben rögzített adatok mutatnak. Tisza Tímea bőr- és nemigyógyász szakorvos is azt mondja, hogy az állami szűrővizsgálatok és a prevenció hiánya mellett a magyarok szexuális tudatosságával is gondok vannak. Míg a kemény pornó már egyetlen kattintással letölthető, ha betegségekről van szó, hirtelen mindenki prűddé válik. Pedig a nem kezelt nemi betegségek hosszú távon súlyos következményekhez vezetnek mind az egyén, mind a társadalom számára.
A kárpátaljai magyarság hálás a magyarországi támogatásért, azonban nem ért egyet abban a kormányfővel, hogy Ukrajna ne csatlakozhasson az Unióhoz, írja a francia lap, amely beszámolójában a helyi politikai és kulturális élet több magyar szereplőjét is megszólaltatja.
Ha egy férfi megszimatolja a női könnyek illatát, csökken az agresszivitása – állítják izraeli kutatók. Korábbi vizsgálatokból már ismert volt, hogy hasonló a helyzet a rágcsálóknál, a Weizmann Tudományos Intézet szakembereit viszont az érdekelte, miként érinti az emberek agresszióját az ilyesfajta illat. | Új társai vannak Garancsiéknak a Dürer-fejlesztésben, de nem tudni, kik | A zuglói Dürer Kert helyén az iroda- és lakóépületek alapozásánál tartanak. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202203_durer_garancsi_rejtelyes_befektetotarsai | 2022-01-20 12:15:00 | true | null | null | HVG360 |
A NAV országos akcióban csapott le egy társaságra, akik a BKV-nak dolgoztak.
Több milliárd forint elcsalásáról szól az ügy.
Az üzletet Tasnádi László cége vette át, aki korábban államtitkár volt a Pintér Sándor vezette belügyminisztériumban.
A történetről a hvg.hu számolt be először.
A Magyar Jeti korábbi adásai. | Bűnszervezet működtethette a BKV informatikai rendszerét, Pintér Sándor köre vette át a bizniszt | A NAV országos akcióban csapott le egy társaságra, akik a BKV-nak dolgoztak. Több milliárd forint elcsalásáról szól az ügy. Az üzletet Tasnádi László cége vette át, aki korábban államtitkár volt a Pintér Sándor vezette belügyminisztériumban. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/06/bunszervezet-mukodtethette-a-bkv-informatikai-rendszeret-pinter-sandor-kore-vette-at-a-bizniszt | 2022-02-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Elutasította a Közbeszerzési Döntőbizottság a Greenpeace Magyarország beadványát, amelyben a Fertő tavon tervezett állami megaberuházásra tavaly karácsonykor ismételten kiírt közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását kérték. A bizottság keddi végzésében azzal indokolta a döntést, hogy a környezetvédelmi szervezet nem tett eleget határidőben a hiánypótlási felszólításnak.
A végzés alapján a Döntőbizottság előzőleg “a kérelmezői jogosultságának igazolására, a jogsértő eseményre és az általa vélelmezett jogsértésre, az esetleges előzetes vitarendezési eljárás lefolytatására, az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolására, valamint a kérelem szerkeszthető változatban történő benyújtására vonatkozó hiányok pótlására” szólította fel a Greenpeace Magyarországot. Erre öt munkanapnyi határidőt adtak, amely hétfőn letelt.
A Greenpeace korábban jelezte, 25 millió forint igazgatási szolgáltatási díjat kellett volna fizetniük a Döntőbizottságnak, hogy foglalkozzanak a beadvánnyal, amit – lévén, hogy adományokból működnek –, nem tudtak kifizetni.
A döntőbizottság korábban a hvg.hu-nak azt is jelezte, nekik nincs jogosultságuk arra, hogy ellenőrizzék, megfelel-e a projekt a környezetvédelmi törvényeknek, ők csak a versenyszabályoknak való megfelelőséget vizsgálhatják. A Greenpeace azért kérte az újabb közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását, mert az szerintük – azon felül, hogy a kiemelt beruházásokra vonatkozó rövid határidők miatt megkérdőjelezhető módon lett kiadva – nem felelt meg a környezet- és természetvédelmi engedélyekben leírtaknak sem.
A Greenpeace szerint a közbeszerzési kiírásban megadott adatok jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel. A szervezet azt is jelezte, hogy a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és 150 strandpavilon építésére nincs is engedélye a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek.
A több tízmilliárdos Fertő tavi nagyberuházást számos kritika érte. A Greenpeace szerint – amelynek ausztriai szervezete az Európai Bizottsághoz fordult, és az EB vizsgálatot is indított az ügyben – egy hatalmas, összefüggő, természetes élőhelyet betonoznak le és építenek be a tó partján. A beruházás azonnali leállítását kérte korábban a UNESCO, és környezetkárosító voltára figyelmeztettek a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának akadémikusai is. A beruházás ellen helyi civilek petíciót indítottak, amelyet már több mint 24 ezren aláírtak, január végére pedig demonstrációt is szerveznek Sopronban a Fertő tavi, és úgy általában a kormány által kiemeltté nyilvánított beruházások ellen. | Visszadobták a Fertő tavi beruházást jogtalanságok miatt támadó Greenpeace-beadványt | A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a környezetvédők nem tettek időben eleget a beadvánnyal kapcsolatos hiánypótlási felszólításnak. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220120_ferto_tavi_beruhazas_jogtalansaga_kozbeszerzesi_dontobizottsag_vegzes_greenpeace | 2022-01-20 13:43:00 | true | null | null | HVG |
A Mészáros család tulajdonában lévő Fejér B.Á.L Zrt. és az Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt. közös ajánlattevőként nettó 17 milliárd 52 millió forintos ajánlatukkal nyerték meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti lovasterápiás központjának kivitelezésére kiírt közbeszerzést – derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumaiból.
A hatalmas munkára mások is jelentkeztek: a Vemév-Szer Kft. és a Swietelsky Magyarország is rajthoz állt, a nyertes konzorcium azonban maximális 10 ezer pontjával maga mögé utasította őket.
Az Orbán-kormány 2017-ben döntött arról, hogy lovasterápiás központot építenek Fóton, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Egyesület (NGYSZ) telephelyén, ahol az egész országból fogadhatják az egészségfejlesztő szolgáltatásokra szoruló fogyatékkal élőket. Ezen a területen egyébként is lovasterápiás központ működik, ami a telekszomszédja a fóti gyermekvárosnak (hivatalos nevén a Károlyi István Gyermekközpontnak), amelyet hamarosan kiürítenek.
2019 márciusában Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője nyújtott be törvényjavaslatot a tizennégy állami tulajdonú ingatlan vagyonkezelési jogának átadásáról a fóti lovasterápiás központ számára. A 24.hu mutatott rá, hogy
a törvényjavaslatot benyújtó Harrach egyébként a kedvezményezett NGYSZ alelnöke.
Hogy a kiürítésre ítélt, évtizedek óta működő gyermekváros ügye hogy áll, azt nem könnyű átlátni. 2019-ben röppent fel a hír, hogy az itt élő gyerekeket indoklás nélkül szétosztják az ország különböző pontjaira, a patinás épületegyüttest valamiért kiürítik. A meg nem erősített információ tisztázására Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigényléssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ahonnan azért nem kaphatott választ, mert a gyermekközpont felszámolására vonatkozó információkat 10 évre titkosították.
Szél Bernadett többször is arról beszélt: annak ellenére, hogy a rendszer túlterhelt és férőhelyhiányos, a gyermekvárosban létszámstopot rendeltek el. A Hvg.hu korábbi cikke szerint annyi biztos, hogy a területről a waldorfos és a református intézmények önszántukból készülnek távozni, a gyermekváros területén található, de attól teljesen elválasztott NGYSZ lovasterápiás központja viszont marad, és terjeszkedne. Decemberben a Privátbankár vetette fel, hogy a lovasterápiás mozgolódás lehet a válasz arra a kérdésre, hogy mi lesz a gyermekváros, illetve annak ékköve, a Károlyi kastély sorsa.
A valóban fontos és hasznos kiegészítő terápiaként számontartott lovasterápia körül ugyanis egyre sűrűsödnek az események. Tavaly november 23-án nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a lovasterápia egészségügyi törvény alá vonásáról, tehát államilag finanszírozottá tételéről. Javaslatát decemberben egy salátatörvény részeként az Országgyűlés megszavazta. | Ajándékba kapott területre, 17 milliárdért építenek lovasterápiás központot Fóton Mészárosék | A Mészáros család tulajdonában lévő Fejér B.Á.L Zrt. és az Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt. közös ajánlattevőként nettó 17 milliárd 52 millió forintos ajánlatukkal nyerték meg a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti lovasterápiás központjának kivitelezésére kiírt közbeszerzést – derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumaiból. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2022/02/04/fot-lovasterapias-kozpont-meszaros-lorinc | 2022-02-04 23:40:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Budapest-Belgrád vasúti nagyberuházást az újságolvasók nagy részének talán nem kell bemutatni: a 750 milliárd forintos, nagyrészt kínai hitelből megvalósuló gigaprojekt – melynek megtérülése a magyar adófizetők szemszögéből erősen kétséges – tavaly ősszel indult el ténylegesen, fővállalkozóként a Mészáros-birodalomhoz tartozó RM International Zrt. viszi (konzorciumban kínai partnereivel, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-vel és a China Railway Electrification Engineering Group Magyarország Kft.-vel).
A megbízást egy 2019-es szerződés rögzíti, amit azonban a szokásoktól eltérően nem egy hagyományos közbeszerzés lefolytatása után írtak alá – derült ki a Corruption Research Center Budapest (CRCB) észrevétele nyomán. A CRCB – miközben frissítette adatbázisát – a Facebook-oldalán jelezte, hogy a jókora összegről szóló megbízást nem találja Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában, holott az Európai Unió hivatalos értesítőjében megtalálható (ennek alapján fel is dolgozta a sajtó, amikor nyilvánossá vált). Miután a magyar adatok között mi sem leltük a 750 milliárdos munkát, kérdésekkel fordultunk a hatósághoz, hogy megtudjuk, miért nem szerepeltetik az adatbázisukban az RM International megbízásával végződő eljárást.
Egy ekkora összegű állami költés megléte (vagy nemléte) a KH oldalán az alapvető transzparencián felül olyan szempontból sem mindegy, hogy a CRCB és hozzá hasonló szervezetek ebből az adatbázisból dolgozva alkotnak képet a hazai közbeszerzési piac trendjeiről, korrupciós kockázatokról. A 2019-es év profilját például érdemben befolyásolja a Budapest-Belgrád beruházás. A CRCB összesítése szerint 2019-ben 2911 milliárd forint volt az összes odaítélt közbeszerzés nettó értéke a keretszerződések nélkül
– ha a Budapest-Belgrád 750 milliárdos szerződését nem vesszük ezt figyelembe, akkor a közbeszerzések 24,8 százaléka megy a kormányközeli üzletemberek cégeihez (a CRCB mintegy 40 céget sorol ebbe a kategóriába), ha figyelembe vesszük, akkor viszont már 37,8 százaléka.
A különbség tehát jelentős, de a KH oldala alapján erre nem lehet rájönni – a CRCB gyűjtése szerint ez a közel 38 százalékos érték az eddigi legmagasabb lenne, amit regisztráltak a mérés kezdete (2005) óta.
A KH válasza alapján azonban rögtön világossá válik, miért hiányzik ez a masszív tételt jelentő eljárás az adataik közül: a 750 milliárdos munkát nem közbeszerzés keretében ítélték oda a Mészáros-féle vasúti cégnek. „A közbeszerzési törvény szerinti kivételi körbe tartozott, így a beruházásra nem közbeszerzési eljárást folytattak le. A beruházás alapja egy az Európai Bizottság által is jóváhagyott nemzetközi megállapodás volt. A nemzetközi megállapodás alapján az ajánlatkérő a beruházás megvalósítása érdekében versenyeztetési eljárást folytatott le, melynek részvételi felhívását a Tenders Electronic Daily (TED) felületén közzétette” – írták. A levélben külön kiemelték még, hogy „a beruházás alapja egy az Európai Bizottság által is jóváhagyott nemzetközi megállapodás volt.” Utóbb érdeklődtünk a KH-nál, majd az ő hárító válaszuk után az illetékesként megjelölt ITM-nél, hogy egészen pontosan milyen jogkörökkel bírt az Európai Bizottság ebben a történetben, és mit értelmezünk jóváhagyásként, de cikkünk megjelenésééig nem kaptunk választ.
Rákérdeztünk arra is, hogy mi alapján tartozott az eljárás a „kivételi körbe”. A válaszban figyelmünkbe ajánlották a közbeszerzési törvény egy pontját, amely szerint van jogi lehetőség nemzetközi megállapodásban meghatározott külön eljárás szerinti beszerzésre, ha az adott munka a megállapodás (jelen esetben: kínai-magyar) tárgyát képező projekt közös megvalósításával függ össze.
Törvényi szempontból teljesen rendben van tehát, hogy a KH-nál nincs nyomat az eljárásnak, más kérdés, hogy alapvetően a magyar kormány döntött úgy; olyan jogi útra tereli ezt a projektet, hogy nemzetközi egyezményt köt róla.
Más kérdés, hogy ez a megoldás leginkább a kínai fél érdekeit szolgálja, gyakorlatilag államközi szerződéssel garantálják ugyanis azt, hogy a kínaiaknak ezzel a projekttel legyen egy EU-n belüli referenciája.
Emellett azért is előnyös lehet ez a megoldás a kormány számára, mert nyugodt jogi kereteket biztosít ahhoz, hogy tovább épüljön a „nemzeti tőkésosztály” (ezúttal kínai hitelből): a projektet így nem lehet megtámadni a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, csak egyből egy bíróságon. „Egy következő, nem fideszes kormány számára fogas kérdés, hogy hogyan tudja leállítani ezt a projektet? Mennyit kell fizetni a győzteseknek a projekt meghiúsulása esetén?” – kommentálta a helyzetet a Telexnek Tóth István János, a CRCB igazgatója. A nyertes alvállalkozók listáját látva egyébként nem túlzás azt állítani, hogy a biztonságos környezetet kihasználva magyar oldalról valóban olyan cégek kerülhettek a tűz közelébe, amelyek tökéletesen beleillenek a Fideszhez közeli vállalkozóréteg feltőkésítésének koncepciójába: dolgozhat a projekten többek között az R-Kord, a Fejér-BAL, a V-Híd (Mészáros-birodalom), a Vasútvill (ez a cég Mészáros Lőrinc vejéhez, Homlok Zsolthoz köthető), a Vasútépítők (ez a vállalat Szijjártó Péter apjáé volt). | A Budapest-Belgrád vasútépítési szerződés nem is volt közbeszerzés | A Budapest-Belgrád vasútépítési szerződéssel 2019-ben rekordot döntetne a kormányközeli cégeknél landoló közbeszerzések aránya – csakhogy ez nem is volt közbeszerzés. A megbízást egy 2019-es szerződés rögzíti, amit azonban a szokásoktól eltérően nem egy hagyományos közbeszerzés lefolytatása után írtak alá – derült ki a Corruption Research Center Budapest (CRCB) észrevétele nyomán. A CRCB – miközben frissítette adatbázisát – a Facebook-oldalán jelezte, hogy a jókora összegről szóló megbízást nem találja Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában, holott az Európai Unió hivatalos értesítőjében megtalálható (ennek alapján fel is dolgozta a sajtó, amikor nyilvánossá vált). Miután a magyar adatok között mi sem leltük a 750 milliárdos munkát, kérdésekkel fordultunk a hatósághoz, hogy megtudjuk, miért nem szerepeltetik az adatbázisukban az RM International megbízásával végződő eljárást. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/02/04/budapest-belgrad-vasutvonal-750-milliardos-munka-nem-kozbeszerzes-meszaros-lorinc-kozbeszerzesi-hatosag | 2022-02-04 08:59:00 | true | null | null | Telex |
Felkerült a kormány honlapjára a Miniszterelnöki Kabinetiroda friss szerződéslistája, ebből derül ki, hogy mire mennyit költöttek az utóbbi években, hónapokban.
Ebből például azt látni, hogy 1,8 milliárdba, azaz közel kétmilliárd forintba került a kormánynak a tavaly nyári, járvány utáni konzultáció összeállítása és kipostázása. Ebben a fő csapásirányok a koronavírus utáni élet újraindítása, csatározás az EU-val, járvány, migráció.
A konzultációban tizennégy kérdés volt, köztük például olyannal, hogy: „Vannak, akik azt mondják, Magyarországot úgy lehet megerősíteni, ha alkotmányos védelmet nyújtunk a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a nyugdíjaknak, hogy a válságok alatt egyetlen kormány se vehesse el azokat az emberektől. Mások szerint erre nincs szükség, a válságok árát fizessék meg az emberek. Ön mit gondol?” Soros György három kérdésben is felbukkant, például így: „Soros György a járvány után újra meg fogja támadni Magyarországot, mert a magyarok ellenzik az illegális migrációt”. De szó volt még benne a gyereket nevelőknek visszatérítendő szja-ról, a globális minimumadóról vagy a hitelmoratóriumról.
De arra is elment plusz 100 millió forint tavaly, hogy a nemzeti konzultáció után Orbán Viktor kiküldött az állampolgároknak egy köszönőlevelet.
A Rogán-féle Kabinetiroda a korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben és már 2022-es szerződésekkel is is milliárdokat adott az állami hirdetéseket és propagandamédiát kezelő New Land Media Kft.-nek, Balásy Gyula cégének ugyanolyan célokra. Ezek pedig tételesen:
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 17., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 25.” – 7,8 milliárd forint;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 18., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 26.” – 10 milliárd forint;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 20., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 28.” – 7,8 milliárd forint;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 21., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 29” – 2,7 milliárd forint;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 22., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 30.” – 3,5 milliárd forint;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 23., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 31.” – 1,4 milliárd forint;
Már a 2022-es évben: „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 24., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 32.” – 7,8 milliárd forint;
„Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 25., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 33., és a gyermekvédelmi népszavazásra vonatkozó kormányzati kommunikációs kampány megvalósítása” – 12 milliárd forint.
A Kabinetiroda tehát már csak idén közel 21 milliárd forintot költött kormánypropagandára.
Ezek mellett 2022-ben 256 milliós forrást biztosítanak a Pénzügyminisztériumnak és a NAV-nak ahhoz, hogy meglegyen a forrásuk a „családi adóvisszatérítéssel kapcsolatos kormányzati tájékoztató levelek küldéséhez”, valamint 444 millió forintot a Pénzügyminisztériumnak és az Államkincstárnak ahhoz, hogy legyen pénzük kiküldeni a „tizenharmadik havi nyugdíjjal kapcsolatos kormányzati tájékoztató leveleket”.
Ősszel újabb 6,1 milliárd forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítvány, „pénzbeli vagyoni juttatás teljesítése az alapítvány alapító okiratában meghatározott célok elérése érdekében” címszó alatt. Az alapítványról a Magyar Narancs írta, Antall József alapította 1991-ben, hogy egy kereszténydemokrata, jobbközép, elkötelezetten nyugati vonalat képviseljen. Egy idő után egyre inkább elkezdett a Fideszhez kötődni, egy időben Rogán Antal volt a titkára – és most már Rogán kabinetirodája ad neki milliárdokat. Míg 2018-ban több mint 1 milliárdot kapott az alapítvány, 2019-ben már összesen 3,5 milliárdból gazdálkodhatott, tavaly ősszel pedig már 6,1 milliárdot kapott.
Ennél kicsit kisebb összeget, 15 millió forintot kapott a Pesti Fiatalokért Egyesület, aki a nyáron szállt be a Fidesz és a kormánysajtó Karácsony Gergely elleni dugókampányába kampányába. Az egyesület például a parkoló autókat szórta meg szórólappal, amilyen ez a szöveg állt: „Karácsony Gergely üzenete a dugóban állóknak: Szálljon ki a kocsiból, és menjen gyalog!” Róluk a HVG írta, hogy a 2019-es önkormányzati választás után az Erzsébetvárosban alakultak, céljuk egy Trianon-biciklitúra szervezése és a környezettudatos nevelés. A cikk írásakor az egyesület Facebook-oldalának 86 kedvelője van.
Jól feküdt a Kabinetirodánál Király Nóra, aki 2002 óta a kormánypárt tagja. Király egy időben Újbuda alpolgármestere, fideszes önkormányzati képviselője, és a Fidesz országgyűlési képviselő-jelöltje is volt. Király férje, Vámos a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó óriásplakátcég, a Publimont vezetője volt, később a cégével 1,8 milliárdos megbízást nyert el a közmédiától, írta erről a Népszava korábban.
Király kereken 40 millió forintot kapott az úgynevezett Mindennapok Női Szemmel Egyesület. Az egyesületet Király Nóra, korábbi fideszes újbudai alpolgármester alapította, és a Népszava cikke szerint 2017 és 2020 februárja között összesen 66 millió forintot kaptak. Dömötör Csaba államtitkár minderről azt mondta Szél Bernadett országgyűlési képviselőnek, hogy a pénz egy részét arra költötték, hogy létrehozzanak egy online kommunikációs felületet, a Női Szemmel 2.0-át, ami „az egyesület tagjai és partnerei számára készült”, másik 20 milliót pedig a honlap fejlesztésére olyan indokokkal, mint „aloldalak létrehozása megadott sablonok alapján”. Az egyesület előszeretettel népszerűsíti a kormány családügyi intézkedéseit.
De a szintén Király Nórához tartozó Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete is jól feküdt a Kabinetirodánál: 2021-ben 40 milliót kaptak a „családok környezetvédelemmel kapcsolatos érzékenyítése és egy új minősítési rendszer kialakítása” elnevezésű célra, és a szintén Király Nórához tartozó Zöld Követ Egyesület pedig 50 millió forintot, „az egyesület környezetvédelmi programjai megvalósításának érdekében támogatás nyújtása” címszó alatt. A Ficsak például online petíciót indított azért, hogy a koronavírus alatt a főváros térítse vissza a bérletek árát az utazóknak (néhány tucatnyian írták alá), és közben szintén népszerűsítik a Fidesz családügyi intézkedéseit. | Csak idén 21 milliárd ment kormánypropagandára, szórják a tízmilliókat a Fidesz-közeli „civileknek” is | Felkerült a kormány honlapjára a Miniszterelnöki Kabinetiroda friss szerződéslistája, ebből derül ki, hogy mire mennyit költöttek az utóbbi években, hónapokban. Ebből például azt látni, hogy 1,8 milliárdba, azaz közel kétmilliárd forintba került a kormánynak a tavaly nyári, járvány utáni konzultáció összeállítása és kipostázása. Ebben a fő csapásirányok a koronavírus utáni élet újraindítása, csatározás az EU-val, járvány, migráció. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/04/miniszterelnoki-kabinetiroda-rogan-antal-szerzodesek | 2022-02-04 09:09:00 | true | null | null | Telex |
Mégsem a kórházigazgató lesz az, aki eldönti, hogy beléphet-e az intézménybe tudósítani a sajtó – jelent meg a Magyar Közlöny legfrissebb számában.
Pénteken, alig pár nappal azután adták ki az erre vonatkozó kormányrendeletet, hogy lapunk pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben, amiért a sajtó nem kapott engedélyt a kórházakba való belépésre.
Az eljárásról és a bírósági ítéletről itt írtunk bővebben.
Ahogy arról többször is beszámoltunk már, a koronavírus-járvány alatt a kórházakba, egészségügyi intézményekbe nem engedték be a kormánytól független médiát, így nem volt lehetőségünk tudósítani arról, hogyan néz ki a járvány elleni küzdelem frontvonala. Mindeközben ijesztően párhuzamosak lettek a valóságok járványügyben, és a sajtót segítette volna a tények tisztázásában, ha megmutathatja a nyilvánosságnak, mi zajlik a kórházakban.
A Fővárosi Törvényszék január 27-én kimondta, hogy az Emmi jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból. A jogerős döntés alapján nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe.
Ezt a döntést változtatja meg az új rendelet. Eszerint az Operatív Törzs járványügyi érdekből meghatározhatja az egészségügyi intézmények sajtóval való kapcsolattartásának rendjét, valamint a sajtó által az egészségügyi intézmény területére történő belépés rendjét. Az új szabályozás a kihirdetést követő napon, tehát szombaton lép hatályba.
A dolog azért is érdekes, mert Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta a bírósági döntésről, hogy „a bírósági ítéleteket tiszteletben kell tartani, és a kórházigazgatóknak kell dönteni”. Ezek után jött a kormányrendelet.
Pásztor Emese alkotmányjogász, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének helyettes projektvezetője így kommentálta ezt a jogszabályt a Telexnek: | A kormány rendeletben írta felül a bírósági ítéletet arról, ki engedheti be a kórházakba a sajtót | A Fővárosi Törvényszék január 27-én kimondta, hogy az Emmi jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból. A jogerős döntés alapján nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe. Ezt a döntést változtatja meg az új rendelet. Pár nappal a Telex pernyerése után a kormány rendeletben írta felül a bírósági ítéletet. Mégsem a kórházigazgató lesz az, aki eldönti, hogy beléphet-e az intézménybe tudósítani a sajtó – jelent meg a Magyar Közlöny legfrissebb számában. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/04/kormanyrendelet-korhazak-sajto-koronavirus-per-itelet | 2022-02-04 09:31:00 | true | null | null | Telex |
A lengyel és magyar jogállamisági jelentés kiegészítését kéri az Európai Bizottságtól – Pegasus-ügyre külön tekintettel – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő és lengyel képviselőtársa, Robert Biedroń. Közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, melyben azt kérik, hogy az idén júliusban publikálásra kerülő jogállamisági jelentésekben Magyarország és Lengyelország esetében,
külön figyelmet fordítsanak az úgynevezett Pegasus-ügyre és annak érdemi feltárására.
Ujhelyi felidézte, hogy a kémszoftver megvásárlásáról és használatáról, az eddigi hírek alapján a 2017-es budapesti V4 találkozón hozhatott döntés a lengyel kormány, ahol közösen tárgyaltak a volt izraeli miniszterelnökkel, Benjamin Netanjahuval. A lengyel képviselővel közös videóüzenetükben a képviselő arról is beszélt, hogy a sajtóértesülések alapján tíz ország és ötvenezer telefonszám lehet érintett. Emlékeztetett arra is, hogy a kormány bár tagadta, de a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság vizsgálataiból kiderült, hogy valóban történtek lehallgatások, de a magyar hatóságok szerint jogszerűen.
Emiatt kérik lengyel kollégájával, hogy az éves jogállamisági jelentésben, az Európai Bizottság külön hangsúlyt fektessen az ügyre Magyarország és Lengyelország esetében.
A lengyel képviselő elmondta, hogy országában, az eredetileg terrorelhárítási feladatokra szolgáló szoftvert, ellenzéki politikusok, civilek és családtagjaik lehallgatására használták. Szerinte ennek akár közvetlen hatása is lehetett a lengyel parlamenti és az európai parlamenti választások eredményére.
Ha többet is szeretne olvasni a Pegasus-ügyről, itt találja a cikkeinket a témában. Ugyanakkor Magyarországgal szemben a kormány döntései és intézkedései miatt már jelenleg is, a Pegasus-kémszoftvert érintő esetleges visszaélések nélkül is súlyos jogállamisági aggályok vannak az Európai Unióban. Az Európai Bizottság 2021-es jogállami jelentése négy területet emelt ki Magyarország esetében: aggasztónak tartja, hogy
a magyar kormány „közvetett politikai befolyást” gyakorolhat a médiára az állami reklámokkal;
szerintük a közigazgatás legmagasabb szintjeit „klientelizmus, kivételezés és nepotizmus” kockázata jellemzi,
veszélyben van a testület szerint a bírói függetlenség;
és a civil szervezeteket is politikai nyomás alá helyezi a kormány a civiltörvénnyel.
A kormány már tavaly határozatban állapította meg, hogy „az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze, az nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban. Ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak”. | Kiegészíttetnék a Pegasus-üggyel a lengyel és a magyar jogállamisági jelentést | A lengyel és magyar jogállamisági jelentés kiegészítését kéri az Európai Bizottságtól – Pegasus-ügyre külön tekintettel – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő és lengyel képviselőtársa, Robert Biedroń. Közös levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, melyben azt kérik, hogy az idén júliusban publikálásra kerülő jogállamisági jelentésekben Magyarország és Lengyelország esetében, külön figyelmet fordítsanak az úgynevezett Pegasus-ügyre és annak érdemi feltárására. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/05/a-pegasus-ugy-miatt-egeszitenek-ki-a-lengyel-es-magyar-jogallamisagi-jelentest | 2022-02-05 09:37:00 | true | null | null | Telex |
Egy somogyi kis faluban csengetett be egy „közvélemény-kutató” az alanyhoz, a közel egy órás beszélgetésről a kérdezett házi biztonsági rendszere azonban hangfelvételt készített, amelybe belehallgathattunk. Volt gyurcsányozás, "tetvezés", értekezés Márki-Zay Péter fizimiskájáról, pszichológia és kommunikációs gyorstalpaló.
A jelenség neve push-poll, amit a Fidesz a 2019-es kampányban vetett be először, és amit az Amerikai Közvéleménykutatók Társasága kifejezetten elítél.
Január 25-én egy kis Koppány-völgyi falut járták a „kutatók.” Az egyik házhoz egy hatvanas nő csengetett be, aki a Real PR 93 Kft. megbízásából érkezett közvélemény-kutatónak mondta magát. A házigazda beengedte és megkezdődött a „felmérés”, azonban már az első kérdéseknél kibújt a szög a zsákból.
A Somogy megyei 4-es számú választókörzet a „billegők” közé tartozik, a politikai elemzők szerint itt nagyon szoros lesz az eredmény. Ezért nyilván minden érdekelt megtesz minden tőle telhetőt a győzelem érdekében.
„Azt kérdezte, tudom-e ki az aktív országgyűlési képviselőnk? Mondtam, hogy a fideszes Witzmann Mihály. Erre ő meg sem várta, hogy folytassam, elmosolyodott és a következő kérdésbe kezdett. Mondtam, hogy álljon meg a menet, van még egy képviselő, aki listáról jutott be, Potocskáné Kőrösi Anita. Erre nagyon határozottan kioktatott, hogy itt csak egy képviselő van, és az Witzmann. Nekem kellett bizonyítanom neki, hogy téved” – mondja a Narancs.hu-nak a megkérdezett Sándor, akinek nevét kérésére megváltoztattuk. „Feltűnő volt még, hogy a Jobbik tíz évvel ezelőtti, régi radikális vonalát próbálta ráhúzni a mostanira, és a biztos asszony nyíltan cigányozott is” – mesélte.
Sándor nem látta a kérdéseket, azokat a kérdezőbiztos asszony töltötte ki. Az első félreértés tisztázása után viszont viszonylag gördülékennyé vált a „kutatás”.
„Azt kérdezte, melyik pártra szavaznék, melyikre biztosan nem? Ha ma lenne a választás, elmennék-e szavazni? Kinek a jelöltjére szavaznék? Mennyiben tartom megfelelőnek a fideszes Witzmann Mihály munkáját? Ugyanezt megkérdezte Potocskánéról, aki az előválasztás győztese, a Jobbik jelöltje. Érdekes, pár perccel korábban még nem tudta, hogy Potocskáné Kőrösi Anita egyáltalán létezik. Aztán meredekebb lett a dolog. Azt kérdezte, szerintem botránypolitizálást folytat-e Potocskáné? Nem, inkább nem, inkább igen, igen. Legalább háromszor volt ilyen kérdés, amiben a botránypolitikus szó szerepelt. Jeleztem, hogy szerintem ez nem egy normális felmérés így, sugalmazó kérdésekkel, és itt kezdett érdekessé lenni a beszélgetés. Hallgassa” – mutatja Sándor a hangfelvételt.
Kérdezőbiztos: Kérdezek valamit. Ez az egész felmérés. Meg tudja fogalmazni két szóban, hogy mi ez?
Megkérdezett: Szerintem ez most nem felmérés, hanem véleményformálás, amire önt most felhasználják.
Kérdezőbiztos: Hogy nem felmérés?
Megkérdezett: Szerintem ez nem felmérés, hanem felmérésbe burkolt véleményformálás. Ez már egy kampánytevékenység.
Kérdezőbiztos: De én ezt mondanám, úgy fogalmaznám, hogy a befolyásolás művészete című fejezet.
Megkérdezett: És ön ezt tudja?
Kérdezőbiztos: Nézze, hát hogyne tudnám. Uram, két és fél diplomával ülök a lócáján. Én se vagyok hülye. Tanultam szociológiát, nem is keveset. Informatikus könyvtárosként mentem nyugdíjba, tehát nem biztos, hogy én vagyok a világ hülyéje…
Megkérdezett: Tehát abban egyetértünk, hogy ez a kérdőív egy véleményformálás?
Kérdezőbiztos: Befolyásolás.
Megkérdezett: Véleményformálásba burkolt befolyásolás. Egyetértünk ebben?
Kérdezőbiztos: Persze. Pontosan.
Megkérdezett: Tehát ez a bizonytalanoknak szól.
Kérdezőbiztos: Persze. Az ember úgy működik, hogy… ezt úgy mondjuk a pszichológiában, hogy azonos szeretne lenni önmagával. Később is. Tehát aki itt azt mondta, hogy a Fidesz és Orbán Viktor, az elmegy szavazni és nem fogja elfelejteni, hogy ő egyszer már ezt mondta. És ott ugyanazt fogja behúzni.
Megkérdezett: Érdekes módon a Potocskánéról két hete megjelentek lejárató cikkek. Erre maguk rá két hétre hoznak egy olyan kérdőívet, ami pontosan azt sugallja, hogy honnan hova lehet lökni. Mivel én elég gyakran nézek ilyesmit, nekem világos, ez pontosan arról szól, hogy aki még hezitált azt tovább lökje egy lépcsőfokkal. Erre megy ki a játék.
Kérdezőbiztos: Persze. Pontosan. Jó, hogy összerakja. Ez így szokott lenni, hogy mielőtt elmegyünk felmérni Kecskemétre, akkor előtte Kecskeméten a helyi lapban, amit ilyen önkormányzati… nem tudom, kik adnak ki, garantáltan jelennek meg cikkek X-ről, Y-ról. Konkrétan Kecskeméten az önkormányzati választás előtt öt héten keresztül kérdeztünk, tehát öt hétvégén keresztül és minden alkalommal ilyen helyi lap, azoktól az emberekről, akikről kérdeztünk, jelentek meg cikkek.
Megkérdezett: Tehát előbb lejáratták, aztán rámentek mérni?
Kérdezőbiztos: Nem biztos, hogy lejáratták. Volt, aki fasza gyerek volt.
Megkérdezett: A lejárató cikknek nem biztos, hogy sikerül lejáratni. Tehát először megjelentek a lejárató cikkek, utána mentek kutatni?
Kérdezőbiztos: A jobb helyeken igen. Ezt konkrétan Kecskeméten tudom mondani.
Ezután a közelgő választás pártjairól folyt a diskurzus, hol a kérdőív szerint, hol szabadon:
Kérdezőbiztos: A 18-as kérdés. „Ha az országgyűlési választásokon csak két jelöltre szavazhat, az egyik Orbán Viktor jelöltje, a másik Gyurcsány Ferenc jelöltje, melyik jelöltre szavazna?”
Megkérdezett: Már elnézést…
Kérdezőbiztos: A szavazólapok az ellenzék részéről kialakultak. Nyilván tudja hogy itt is, ott is különböző pártokhoz tartozó emberek vannak a szavazólapon. Nálunk ott van most egy DK-s, a Varga Zoltán, aki benn ül a parlamentben. Egy másik körzetben ott van most egy jelölt, momentumos, aki a barátnőmnek a fia. Mindketten az ellenzéki összefogás nevében lesznek a szavazólapon. Az ellenzéki összefogást ki hozta létre, és ki az, aki összetartja… a tetves Gyurcsány, az. Gyurcsányt azért neveztem tetűnek, mert az emberek ezt gondolják róla…. Nem tudom, honnan cseppent ide, már a neve is furcsa… Én a nevek világában eléggé otthon vagyok. Ilyen névszerkezet, hogy Gyurcsány nagyon ritkán fordul elő a magyar nyelvben. Van egy érzésem Márki-Zayval kapcsolatban… Ha megnézzük az arcát, van benne valami Habsburg. Ha megnézzük a száját… a Habsburgok szája abszolút jellegzetes dolog, mégpedig azért, mert ott ilyen genetikai összeférhetetlenségek voltak a családban. Egymás között házasodtak és ha megnézi Márki Zaynak az arcát, és mellé teszi a fiatalabb Habsburg herceg arcát, aki még él, mert Ottó már nem él… szóval van valami hasonlatosság, valami Habsburg-családbeli genetikai vonás… Még valami, az emberek nem szeretik Márkit, mert ugye azt mondta, hogy a vidéki embereket trágyával etetik. Legalábbis ez jött le bizonyos embereknek. .. A kommunikációnak alapvető tétele, hogy két ember, ha beszélget, az az igazság, a köztük lévő igazság, amit én mondok és maga ért belőle valamit. Tehát nem biztos, hogy jól fogalmaztam és azt érti, amit mondani szeretnék. Márki-Zay ezt nem csinálja túl jól. De azt, hogy a vidéki embert hülyeséggel etetik, és itt az információra gondolt, akkor igaza van. Az információval való ellátottságra érti, hogy a valósággal etetik-e vagy valami nagy rakás szarral.
A körülbelül egy óráig tartó beszélgetés alatt oldódott annyira a hangulat, hogy a kérdezőbiztos elárult néhány szakmai titkot is. Nehezményezte, hogy a nem értelmes embereket is meg kell hallgatnia a faluban. Elmondta, hogy nem odavalósi, valamint azért kell járnia a vidéket, mert a telefonos felmérések kevésbé, míg a személyes jobban befolyásol.
A válaszadók őszintéségének tesztelésére is volt sajátos módszere. Szerinte azt kell nézni, „hogyan mozog a szája, a szeme, mikor néz felfelé, lefelé, hogyan pislog”. Elárulta azt is, hogy vegyes a kép, nem látszik kormánypárti fölény, bár vannak körzetek, amik egyértelműen a baloldalra húznak.
Ezek után a megkérdezett érdeklődött a megbízó cég iránt.
Kérdezőbiztos: Real PR 93 Kft. Nem sok mindent fog találni róla. Mi hivatalosan függetlenek vagyunk. Azt, hogy a megbízást mikor, kitől kapjuk, azt én nem tudom, azt a főnök írja alá, hogy elfogadja a munkát vagy azt mondja, hogy nem… Én hivatalosan egy független cégnek dolgozom, tehát a Reál PR. Se ide, se oda. Tulajdonképpen ez a cég alvállalkozó szokott lenni, mert ugye X kapja a megbízást, a négyből valamelyik. Mindegyikük tudja, hogy kinek van embere, aki megcsinálja. De én személy szerint azért dolgozom ennek, mert hivatalosan a főnököm se ide, se oda. Egy dolgot tudok, hogy ő egy nagyon jó elemző. Matematikus. És szereti az elemzéseit…
A Real-PR 93 Kft. mint közvélemény-kutató nevét az utóbbi időben több fideszes felmérésből ismerhetjük. Telefonon kérdeztük az ügyvezetőt arról, hogy végeztek-e kutatást Somogyban. Sóvágó Sándor megerősítette a január 3. heti kutatás tényét. Jeleztük kifogásainkat a kutatás szakmaiságával kapcsolatban.
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért. | Felvétel készült a közvélemény-kutatásnak álcázott befolyásoló kampányról Somogyban | Január 25-én egy kis Koppány-völgyi falut járták a „kutatók.” Az egyik házhoz egy hatvanas nő csengetett be, aki a Real PR 93 Kft. megbízásából érkezett közvélemény-kutatónak mondta magát. A házigazda beengedte és megkezdődött a „felmérés”, azonban már az első kérdéseknél kibújt a szög a zsákból. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/felvetel-keszult-a-kozvelemeny-kutatasnak-alcazott-befolyasolo-kampanyrol-somogyban-245659 | 2022-02-07 13:41:10 | true | null | null | Magyar Narancs |
„A maláj szélhámostól vásárolt lélegeztetőgépeket indokolatlanul drágán vette a külügy” – mondta Tompos Márton, a Momentum politikusa, a párt korrupcióellenes munkacsoportjának vezetője az RTL Híradónak. Arról is beszélt: az egyik típusról a kronológia szerint tudhatta a Külügyminisztérium, hogy veszélyes.
A Külügyminisztérium kétféle életveszélyes kínai lélegeztetőgép-típust vásárolt. Az egyikről még 2020-ban írták meg brit orvosok, hogy gond van vele: ezek a gépek nem tisztíthatók rendesen, és az oxigénellátásuk sincs rendben. A másikról pedig a kolumbiai hatóságok írták meg, hogy hat ember halálát okozták, ami nyilván elég nagy probléma egy világjárvány idején – mondta Tompos.
Azok a cégek, amiket megpróbált megbízni a külügy azzal, hogy teszteljék és üzemeljék be őket, nagyrészt nem vállalták ezt a feladatot. Végül egy kisebb vállalatot, valamint egy főleg fuvarozással foglalkozó társaságot találtak erre a munkára, tette hozzá.
A brit figyelmeztetés ráadásul szerinte előbb jelent meg, mint hogy a minisztérium megkötötte volna a szerződést a maláj vállalkozóval – akiről azóta kiderült, hogy szélhámos. Így elvileg tudhatták volna, hogy a gépekkel nincs minden rendben.
A külügy nem adta ki az ezzel kapcsolatos anyagokat, így Tomposék perre mennek velük. | Indokolatlanul drágán vehette a veszélyes lélegeztetőgépeket a külügy a maláj szélhámostól | Súlyarányban Németországhoz képest tízszer drágábban vette a magyar állam a gépeket. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/06/tompos-marton-lelegeztetogep-malaj-csalo-adomany-kulugy-eletveszely | 2022-02-06 14:03:00 | true | null | null | RTL Klub |
Hogy miért támogat az Európai Unió egy megalapozatlan történelmi feltevésre épülő projektet, rejtély. A Békés megyei Zsadányban a polgármester Attila hun uralkodó állítólagos fapalotáját szeretné felépíteni, de nagyon úgy tűnik, semmi sem lesz a közel 120 millió forintos támogatásban részesült projektből.
„Január 7-én Attila napja van, és valószínűleg 2003-ban ünnepeltük Attila hun király 1600 éves születését. Ezért fontosnak tartom tájékoztatni a közvéleményt eddigi adatgyűjtésemről, Attila hun király feltételezhető lakóhelyéről, amely királyi központja volt” – írta majd’ két évtizeddel ezelőtt Dudás Árpád, Zsadány polgármestere. A település első emberét rendkívüli módon foglalkoztatja az Attila-kultusz. Egykorú történeti források magyar fordításait és legalább 120 könyvet elolvasva jutott arra a következtetésre, hogy a hun fejedelem egykori fővárosa sehol máshol nem lehetett, mint a mai Zsadány területén. Erről a Narancs.hu-nak is nyilatkozott a polgármester. Priszkosz rétor bizánci diplomata és történetíró munkájából kikövetkeztette, hogy a követ útja a mai Zsadányba vezetett. Dudás mindezt az utazással töltött napok számával és az egy nap alatt teljesített út hosszával „bizonyítja”, és úgy látja, hogy a leírásban említett folyó nem a Tisza, hanem a Sebes-Körös lehetett.
"Megírom könyvben"
Dudás először a kilencvenes évek végén számolt be „Attila-kutatásairól”. Régészeket és történészeket is megkeresett, és az sem szegte kedvét, hogy „elméletét” a szakma minden képviselője elutasította már akkor is. Dudás Árpád rövid megszakítással húsz éve Zsadány polgármestere, végzettsége szerint növényvédelmi mérnök, de közéleti pályafutása előtt rendőrként dolgozott. Amikor arról kérdeztük, hogy Priszkosz rétort eredetiben olvasta-e, és „kutatásai” közben konzultált-e régészekkel és történészekkel, alkalmazott-e forráskritikát és a kutatásmódszertan eszközeit mennyire vetette be, akkor kiderült, hogy a több mint száz idevágó könyv tanulmányozása és az ebből levont saját következtetések jelentik számára a „történelmi” alapot.
„Ez az én szellemi termékem, de nem ülnék le erről senkivel vitázni nyilvánosan.
Ha egyszer a polgármesteri évek után lesz időm, akkor mindezt megírom a könyvben” – mondta portálunknak a zsadányi polgármester.
„Attilát »királynak« a források emlegetik, helyesebb »hun uralkodónak« nevezni. Ahogy helyesebb a hun birodalom központjáról, s nem fővárosáról beszélni, amelynek a helye nem lokalizálható” – vázolta a helyes terminológiát lapunknak Bálint Csanád Széchenyi-díjas magyar régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a korszak egyik elismert kutatója. „A hun birodalom központja a leletek és a bizánci követjelentés alapján a mai Dél-Alföldön, egy fátlan síkságon lehetett, feltehetően a Tisza bal partján” – nyilatkozta még tavaly tavasszal lapunknak a neves szakember. Medgyesi Pál, a Békés Megyei Munkácsy Múzeum régésze pedig azt hangsúlyozta, „alig valamit tudunk az Attila fejedelem változó helyen lévő központjaiban felépített fapalotáiról, amelyet most Zsadányban akarnak megépíteni. Felteszem, ezt egy építész megtervezte. De kérdem, mi alapján, milyen méretben, milyen arányokkal, milyen belső elrendezéssel és milyen fából készülne?”
„Állandó fővárost nem kereshetünk”
„A nomád birodalmak esetében, amilyen a hun birodalom is volt, állandó fővárost nem kereshetünk. Ahogyan az életmódnak is, a nomád hatalomgyakorlásnak is lényeges eleme a mozgékonyság. Az uralkodói központ és az azt követő »udvar« – a birodalom irányításában részt vevő szűk elit, nagy létszámú testőrség, katonai kíséret és a családok, kiszolgáló népesség, állatállomány – a birodalom területén oda vonulhatott, ahol a legnagyobb szükség volt állandó jelenlétére” – írta még egy évvel ezelőtt a Narancs kérdésére Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Tárának munkatársa.
„Mivel nem tudjuk, hogy egy nap alatt hány kilométert tett meg a jelentős számú és alaposan felmálházott követség (útviszonyoktól és átkelésektől függően ez 10-30 km lehetett), Attila központjának helyére nézve meglehetősen bizonytalan elképzeléseink lehetnek csak. Egy átlagos menetteljesítménnyel számolva is az lényegében bárhol lehetett a Dunától keletre a mai Nagy Magyar Alföldön, beleértve a Tiszántúlt is” – fűzte hozzá a fentiekhez Szenthe Gergely.
Halasztás és halasztás
De vissza a Dudás Árpád által megálmodott és uniós pénzzel támogatott zsadányi Attila-látogatóközpont megvalósításához! A felvázolt tervek szerint ez jócskán fellendítené a környék turisztikáját. A projektre még 2017-ben nyertek 89 millió forintot azzal, hogy 2019 májusára elkészül. Egy közepes méretű fapavilonról van szó, amelyben egy érintőképernyős tévén lehetne többet megtudni Attiláról, ráadásul itt videóról minden érdeklődő megnézhetné Dudás Árpád – a történész és régész szakma alapján nem alátámasztott – „előadását”. Emellett kialakítanának parkolóhelyeket, és létrehoznának egy íjászatra alkalmas területet. Hogy ez így önmagában miért volna jelentős idegenforgalmi attrakció és mitől lendítené fel a község életét, legalábbis rejtély.
Zsadány
Forrás: Dudás Árpád Facebook
Ám a beruházás nemhogy 2019 májusára nem készült el, mostanáig sem történt egyetlen kapavágás sem. Mindezt az RTL Klub Házon kívül című műsorának azzal magyarázta Dudás, hogy 2019-ben, ha roppant szoros versenyben is, de elveszítette a helyhatósági választást, így minden késedelmet szenvedett. Ennek az érvelésnek a helyességét gyengíti, hogy az eredeti elképzelések szerint a 2019 októberi önkormányzati választás előtt közel fél évvel már el kellett volna készülnie a látógatóközpontnak. A Narancs.hu-nak már úgy magyarázta a késedelmet a polgármester, hogy az első, majd a második közbeszerzés is sikertelen volt, időközben pedig nagyon megemelkedtek az építőipar árak. (A választás győztese, Marton Sándor pár hónap múltán, 2020 tavaszán lemondott, az időközi választást pedig újból Dudás nyerte.)
Annyit időközben sikerült elérni, hogy 2019 májusa helyett új befejezési határidőt engedélyezett az irányító hatóság, ez 2021. március 31-e volt. De addig sem történt egyetlen kapavágás sem.
Emellett az elnyert 89 millió forinthoz újabb 30 milliót kaptak a megvalósításhoz, amelynek legvégső határideje 2022. december 31-e.
Kérdésünkre Dudás Árpád elmondta, a képviselő-testület még nem írta ki a közbeszerzést, de elvileg teljesíthető a projekt az év végéig. Bár azt a polgármester elárulta, hogy jelen pillanatban „kisebb esélyt lát a megvalósításra és nagyobbat arra, hogy nem lesz látógatóközpont”. Ez reálisnak tűnik. Ha ugyanis figyelembe vesszük, hogy a közbeszerzési eljárás hosszú hónapokat vehet igénybe, egy esetleges jogorvoslati kérelem ezt bőven meghosszabbíthatja, és a kivitelezésről még nem is beszéltünk.
Itt kellene állnia a látogatóközpontnak
„Bóna István, aki megítélésem szerint a legtöbbet tudja erről a korról, 1993-as könyvének azt a címet adta, hogy A hunok és nagykirályaik. Igaz, ő nem Zsadány és környékét nevezte meg lehetséges birodalmi központként” – mondta lapunknak Dudás Árpád.
Ha igaz lenne Dudás Árpád feltételezése, hogy Attila szálláshelye a mai Zsadányban volt, akkor váratlan halála utáni temetkezési helye, valamint állítólagos hármas koporsójának is itt kellene lennie valahol.
Mást mond a tudomány
Merőben másként vélekedik erről a régész szakma. „Akárcsak a hun birodalom központjának helye, úgy Attila halálának helye is bizonytalan. A hadi és politikai helyzet függvényében erre valóban leginkább a Kárpát-medencében kerülhetett sor, hiszen Itália megtámadása és a nagy nyugati hadjárat után vagyunk, amikor Attila már egyaránt hadban áll a Kelet- és Nyugat-Római birodalommal” – tudtuk meg Szenthe Gergelytől. A régész megjegyezte, hogy „a halálesetre minden bizonnyal egy újabb feleséggel kötött menyegzőkor került sor. Mert amint Priszkosz beszámolójából is értesülünk, Attila szinte lépten-nyomon és lényegében bárhol vehetett feleségül olyan nőket, akikkel a házasságkötés valójából a birodalom elitjével való szövetséget erősítette, a nomád, nemzetségi rendszeren alapuló hatalmi gyakorlatnak megfelelően. A holttest konzerválását és hazaszállítását korlátozott távolságra valószínűleg meg tudták oldani. Tehát Attila esetében talán elfogadhatjuk, hogy a temetésre valahol a centrum közelében került sor. Ám azt nem tudjuk igazolni, hogy a centrum ugyanott állt Attila halálakor is, mint Priszkoszék látogatásakor; és azt sem, hogy ugyanabban a centrumban történt-e.”
A történettudomány és régészet kutatásai már régen meghaladottá tették, hogy egy folyó alá, hármas koporsóba temették volna Attilát. Ehhez képest a zsadányi látógatóközpont létrehozásának apropója a pályázók leírása szerint: „Zsadány község bizonyíthatóan Attila, a királyok királyának uralkodói központja volt, vagyis a Hun Birodalom fővárosa volt 435-453 között.”
Ebből csupán a „király”, a „főváros” és Zsadány nem igazolható. Mint hogy nem tudunk érdemben semmit a fapalotáról sem. | Mégsem lesz semmi Attila hun uralkodó Zsadányba álmodott fapalotájából? | A környék turizmusának fellendülését várja a település polgármestere az általa elképzelt Attila-látogatóközponttól. A projetnek 2019 májusára kellett volna megvalósulnia, de mostanáig nem kezdtek hozzá. A közel 120 milliós EU-s támogatást kapott beruházás újabb határideje ez év vége, ám a polgármester úgy látja, nagyobb az esély arra, hogy nem lesz látogatóközpont. Arról nem beszélve, hogy a tudomány vitatja, tényleg Zsadányban állt volna Attila fapalotája. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megsem-lesz-semmi-attila-hun-uralkodo-zsadanyba-almodott-fapalotajabol-245823 | 2022-02-07 15:06:20 | true | null | null | Magyar Narancs |
2020-ban a kormány egy tolvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung SDI-gyárat körülvevő területet, aminek értelmében az akkumulátorokat gyártó vállalatól származó adóbevételek nem a város ellenzéki vezetésű önkormányzatát, hanem a fideszes többséggel bíró Pest Megye Önkormányzatát illetik meg.
Ekkor sokan gondolhatták azt, hogy az így megszerzett forrásokat politikai célokra használhatják. Ennek jelei 2021 októberében mutatkoztak meg, amikor Pest Megye Önkormányzata 400 millió forintnyi adóbevételt osztott szét pályáztatás útján helyi szervezeteknek, köztük fideszes kötődésű alapítványoknak, egyesületeknek. (A pénzosztás ezzel nem ért véget; novemberben kiírtak egy második kört, ezúttal 300 millió forintos kerettösszegben. A szervezetek január 10-ig pályázhattak, információnk szerint még az elbírálási folyamat zajlik.)
Az első körben nyertesek között több olyan is volt, amelyek médiumok, sajtóorgánumok indítására kaptak támogatást. Elvileg a pályázatokban foglalt tevékenységet legkésőbb 2022. március 31-ig – még az áprilisi választást megelőzően – kell megvalósítani, ezért értelemszerűen mostanra már kellett, hogy legyen valamilyen nyoma ezeknek a sajtótermékeknek. Megnéztük, hogy mire mentek a nyilvánosságot befolyásolni akaró alapítványok a támogatásokból.
Rétvári újabb portálja
A támogatott médiaprojektek közül a 0627.hu nevű portál tűnik a legimpozánsabbnak. A kiadásért felelős Dunakanyar Média Alapítvány 19 millió forintot nyert Pest Megye Önkormányzatának pályázatán „Őrbottyán, Csörög, Vácrátót, Sződ, Sződliget települések online tájékoztatása, weboldal fejlesztése” címszó alatt.
A 0627.hu Facebook-oldalát több mint tízezren követik, és rendszeresen jelentkezik videóriportokkal. Arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, hogy milyen fideszes kötődése van az alapítványnak (a kurátora Szilágyi Erzsébet Antónia, aki 2006-ban indult az önkormányzati választáson a párt színeiben), de ha erről nem is lenne információnk, akkor is láthatnánk, hogy a kormányt és Rétvári Bence országgyűlési képviselőt propagálja az oldal. Itt van két beszámoló azok közül, amelyek az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának helyi sajtótájékoztatójairól készültek:
Rétvári Bence: Ma se döntsenek mások arról, hogy mi, magyarok hogyan éljünk!
Ezért lesz gyermekvédelmi népszavazás jövőre
Rétvári a 0627.hu címlapján 2022. február 1-jén
A térségi fejlesztésekről történő tudósítások mellett jelent meg beharangozó egy Nagy Feróval és Bayer Zsolttal készülő őrbottyáni rendezvényről, valamint az Elk.rtuk című film nagymarosi vetítéséről . De tudósított a portál egy gyertyagyújtásról is, amit helyi zsidó szervezetek tartottak a „váci baloldali képviselők napvilágra került antiszemita és rasszista bejegyzései és a Váci Zsidó Hitközség elnökének megfenyegetése miatt”. A lap keresője szerint Inotay Gergely neve egyetlen cikkben szerepel, de abban sem úgy, mint az ellenzék közös országgyűlési képviselőjelöltje, hanem mint a város alpolgármestere. (Egyébként van már egy helyi Rétvári-párti portál, a VácOnline, ami a 0627.hu-nál lényegesen hangsúlyosabban támadja az ellenzéki váci városvezetést.)
Érdekesség, hogy a portál Facebook-oldala szerint a szobi és a váci járás híreivel foglalkozik. „Szeretnénk megmutatni minden olyan eseményt, megosztani minden olyan információt, amely az itt lakók számára fontos, amire büszkék és amiről eddig talán senki nem tudósított” – áll az oldalon. Ugyanakkor Fehér Zsolt jobbikos váci és Pest megyei képviselő felhívta rá figyelmet még december elején, hogy Pest Megye Önkormányzatának pályázati felhívása szerint kizárólag Csomád, Csömör, Csörög, Dunakeszi, Fót, Göd, Mogyoród, Őrbottyán, Sződ, Sződliget, Vácrátót, valamint Veresegyház közigazgatási területén valósíthatók meg a támogatott tevékenységek.
Megkerestük ezzel kapcsolatban Pest Megye Önkormányzatát, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a
„Dunakanyar Média Alapítvány pályázatát a bizottság elfogadta, nem tartotta kizáróoknak, hogy nemcsak a pályázatban megjelölt 12 település híreiről számol be”.
Tuzson Csömörön nyomul
A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány környékén jó pár fideszes megtalálható, amiről szintén korábbi cikkünkben számoltunk be. A szervezet majdnem 16 millió forintot kapott egy csömöri közéleti magazin kiadására. A támogatott pályázatokról szóló megyei előterjesztés szerint az újságban „bemutatják a különleges rendezvényeket, sportolási és szabadidős lehetőségeket és eseményeket; valamint a település programjairól és jövőbeni fejlődéséről, lehetőségeiről is tájékoztatnák a lakosságot. 3500 példányszámban készülne el havonta nyomtatott formában, 24 A4-es színes oldalon. A megvalósítás időszakában 8 lapszámot jelentetnének meg.”
A közelmúltig nem volt információnk arról, hogy megjelent-e már az újság, ezért megkerestük a település polgármesterét. Fábri István azt mondta, hogy készítettek vele egy interjút, amit elküldtek neki jóváhagyásra. Illetve beérkezett az önkormányzathoz egy névhasználati kérelem is. Röviddel azután, hogy beszéltünk Fábrival, már meg is jelent az Itt Lakunk – Csömör első száma.
Az egyik helyi forrásunk azt írta a 24 oldalas lapról, hogy szellős, sok képpel, az oldalszámhoz képest kevés tartalommal, köztük nem helyi vonatkozású témákkal van feltöltve. Készítettek csömöri ismert emberekkel interjúkat, példál Tóth Krisztián olimpiai bronzérmes cselgáncsozóval, valamint Tuzson Bence országgyűlési képviselővel is. „Ami feltűnő egy ilyen lapnál, hogy a helyiek számára ismeretlen nevű főszerkesztő bevezető-lapindító írását leszámítva egyetlen cikk sincs aláírva, az interjúkat készítő újságírók neve is hiányzik, a fotóknál ugyanez a helyzet. Mivel az impresszumban is csak a főszerkesztő neve van feltüntetve (a felelős kiadó mellett), ezért egyetlen személlyel azonosítható be az egész lap” – fogalmazott informátorunk, aki egyébként úgy véli, van jelentősége egy ilyen ingyenes újságnak a településen, amivel érdemben lehet befolyásolni a választások kimenetelét.
Egyik forrásunk képeket is küldött az Itt Lakunk – Csömörről.
Tuzson Bence a Itt Lakunk – Csömör c. újságban
Egy másik forrásunk is megemlítette, hogy van egy interjú a civil polgármesterrel, azonban hozzátette: a lap többi része „a helyi Fidesz kommunikációs készletéből van”. Az újságnak egyébként létezik egy friss Facebook-oldala, illetve weboldala is, ami jelenleg nem üzemel.
Gödöt szapuló „térségi tények”
Nem megy olajozottan a hírszolgálat működtetése a Dunakeszi Kistérségért Egyesületnek, ami 7,6 millió forintot kapott arra, hogy elindítsa a „Kistérségi Hírmondó online újságot”. Ilyen névvel nem találtunk a szervezethet köthető médiumot, azonban az egyesület gondozza a Térségi tények oldalt. A portál Facebook-oldalát jelenleg pár tíz ember kedveli; saját híreken kívül országos és környékbeli oldalak tartalmai is meg vannak osztva rajta.
A Térségi tényekben ugyan megjelenik az ellenzék is – leginkább sajtótájékoztatókról, beszámolókról szóló tudósítás formájában –, ám ezzel feltehetően csak a kiegyensúlyozottság látszatát kívánják fenntartani az olyan cikkek mellett, mint a
Bangóné bukása magával ránthatja Dorosz Dávidot?
Békési László: Az ellenzéknek ideje megszabadulnia Márki-Zay Pétertől
Dorosz Dávid a nyílt utcán esett neki a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének
Méltatlan lehet egy gödi képviselő?
Ismét botrányos képviselő-testületi ülés Gödön
Hatrendbeli joggal való visszaélést követett el a Momentum polgármestere
Segít a Samsung!
Magánorvosi klinikát reklámoz Göd polgármestere?
Végrehajtással igazgatói székbe?
A érségi tények január 21-i állapota
Az oldal tartalmát tekintve felmerül, hogy Pest Megye Önkormányzata látta-e már a nyertes egyesületek, alapítványok projektekről készült beszámolóit. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jelenleg még nem küldték el ezeket a cikkünkben feltüntetett szervezetek. „A kiírás szerint a projekt fizikai zárásának időpontja nem lehet későbbi, mint 2022. március 31” – válaszolta az önkormányzat. Azaz még van idejük a támogatásokkal elszámolniuk a nyertes pályázóknak.
Tuzson mindenhol
Kakukktojás felsorolásunkban a „Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesület, aminek „családi és párkapcsolati csoportos mediátori nap szervezése, témához igazodó mesekönyv és ingyenesen elérhető e-könyv kiadása” címszó alatt ítéltek oda több mint 16 millió forintot. Balogh Csaba, Göd polgármestere még októberben azt írta a lapról egy blogbejegyzésben, hogy „felhatalmazás nélkül használja a város nevét, címerét”, továbbá hogy „főszerkesztője a Fidesz helyi szóvivője”.
„Nevével, szlogenjével, a város címerének használatával azt a látszatot kelti, mintha valamiféle városi kiadvány lenne, holott erről szó sincsen. (...) Már négy száma jelent meg úgy, hogy még egyszer sem keresett meg engem, és tudtommal a képviselőket sem. Pedig olyan cikkeket jelenít meg, amiben nem is objektíven kritizálja a munkámat, hanem csúsztatásokkal kelt bizalmatlanságot az olvasókban az Önkormányzattal szemben” – fejtette ki a véleményét Balogh Csaba. Az egyesület nem sajtóorgánumra kapott támogatást, ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy Samsung-pénzből működne a lap. Megnéztük a szóban forgó TüKörkép magazint, aminek a weboldala szerint eddig hét szám jelent meg, a legutolsó decemberben, és a Facebook-oldala sem frissült október óta.
Tuzson Bence a TüKörkép c. magazin augusztusi számában
Az online is elérhető lapszámokat lapozgatva akár egy olyan játékot is indíthatnánk, hogy „Ki találja meg az összes Tuzson Bencét?”, ugyanis az újságban eddig a képviselő felülreprezentáltan, legalább egytucatszor szerepelt. De feltűnik az oldalakon Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter, Szabó István, a Pest megyei közgyűlés elnöke, illetve olvashatunk arról is, hogy a Samsung SDI újjáépítette egy bölcsöde kerítését. De természetesen nem maradhatnak el a beszámolók a környékbeli településeket érintő fejlesztésekről sem.
A Magyar Narancs karácsonyi lapszámában részletesen foglalkozott azzal, hogy a Samsung SDI térhódítása milyen hatással van nem csak Gödre, hanem a környék több településére, így például Dunakeszire, Sződligetre és Vácra - magyarán Budapest északi agglomerációjára és a Dunakanyarra. | Így csináltak fideszes médiát az eltérített Samsung-adóbevételekből | 2020-ban a kormány egy tolvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung SDI-gyárat körülvevő területet, aminek értelmében az akkumulátorokat gyártó vállalatól származó adóbevételek nem a város ellenzéki vezetésű önkormányzatát, hanem a fideszes többséggel bíró Pest Megye Önkormányzatát illetik meg.
Ekkor sokan gondolhatták azt, hogy az így megszerzett forrásokat politikai célokra használhatják. Ennek jelei 2021 októberében mutatkoztak meg, amikor Pest Megye Önkormányzata 400 millió forintnyi adóbevételt osztott szét pályáztatás útján helyi szervezeteknek, köztük fideszes kötődésű alapítványoknak, egyesületeknek. (A pénzosztás ezzel nem ért véget; novemberben kiírtak egy második kört, ezúttal 300 millió forintos kerettösszegben. A szervezetek január 10-ig pályázhattak, információnk szerint még az elbírálási folyamat zajlik.) | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/igy-csinaltak-fideszes-mediat-az-elteritett-samsung-adobevetelekbol-245691 | 2022-02-05 15:31:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2023 közepéig a magyar hatóságok megszüntetik az MNB alapítványait - derül ki az Eurostat dokumentumából. Az Európai Unió statisztikai hivatalának látogatási jegyzőkönyvéből az is kiviláglik, hogy mindez nem is új terv: valójában már 2020 végére ígértük az időközben egy egységbe összevont alapítványok állami körbe való visszasorolását, ám ez a pandémiás helyzet miatt elmaradt. | Bréking: hamarosan megszűnhetnek az MNB alapítványai! | 2023 közepéig a magyar hatóságok megszüntetik az MNB alapítványait - derül ki az Eurostat dokumentumából. Az Európai Unió statisztikai hivatalának látogatási jegyzőkönyvéből az is kiviláglik, hogy mindez nem is új terv: valójában már 2020 végére ígértük az időközben egy egységbe összevont alapítványok állami körbe való visszasorolását, ám ez a pandémiás helyzet miatt elmaradt. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220207/breking-hamarosan-megszunhetnek-az-mnb-alapitvanyai-525351 | 2022-02-07 22:33:02 | true | null | null | Portfolio |
Lassan egy éve annak, hogy a német Süddeutsche Zeitung újságírói azzal keresték meg a Direkt36-ot, hogy két kollégánkat egy addig szélesebb körben nem ismert szoftverrel figyelhették meg. Panyi Szabolcs és Szabó András nincs egyedül, rajtuk kívül több száz magyar ember telefonszáma van még rajta azon az Amnesty Internationalhez és a Forbidden Stories-hoz eljutott listán, amely a Pegasus szoftver megfigyelési célpontjait tartalmazza. Ezeknek a telefonszámoknak egy részét a Direkt36 már azonosította, de olyan emberek megfigyeléséről is írtunk, akiknek a száma ugyan nem szerepelt a listán, de a Pegasus nyomait kimutatták a telefonjaikon.
Továbbra is azon dolgozunk, hogy minél több megfigyelést feltárhassunk. Az egyre bővülő cikksorozat eddigi darabjaiban bemutatott megfigyeléseket most egybe rendeztük, és bemutatjuk, hogyan zajlottak ezek időrendben. | A Pegasus felemelkedése – a kémszoftver eddig ismert magyar célpontjai | Tavaly nyáron a Direkt36 írta meg, hogy 2018 óta Magyarországon jogvédőket, civileket, újságírókat figyelhetnek meg egy izraeli cég szoftverével. A Pegasus észrevétlenül telepíthető a telefonokra, hozzáférhet az azon lévő tartalmakhoz, képes bekapcsolni a hangrögzítőt vagy a kamerát. A kiberfegyverrel több, mint 300 magyar állampolgárt céloztak meg, közülük eddig közel két tucat történetét írta meg a Direkt36. Most megmutatjuk, hogyan zajlottak a megfigyelések időrendben. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2022/02/05/a-pegasus-felemelkedese-a-kemszoftver-eddig-ismert-magyar-celpontjai | 2022-02-05 09:49:00 | true | null | null | Telex |
Milliárdok 1 millió 690 ezerért? A Metropol megszerezte a stróman-szerződést! Prisztás-villa, Bentley, floridai luxuslakás, óceánparti sziget, amelyen úgy tudni, egy reneszánsz villa épül… De a legfrissebb információk szerint ez még nem minden. Klasszikus stróman-szerződést juttattak el a Metropol szerkesztőségébe. A dokumentum arra bizonyíték, hogy milyen módszerekkel rejtik el a vagyonukat a baloldali közszereplők, köztük a Gyurcsány-fiókának gúnyolt Mártha Imre, aki a DK-elnök miniszterelnöksége alatt jutott először magas vezető pozíciókhoz, például a Magyar Villamos Műveknél. | Strómanok mögé rejti vagyonát a fővárosi közműcégek csúcsvezetője: itt a bizonyíték! | A szerződés szerint a Lázár Houses-ban 26 százalék részesedést tulajdonoló dr. SZ.SZ.L. nevű ügyvéd öt évre, egy meghatározott – valójában nevetségesen alacsony – összegért opciós vételi jogot biztosít erre a tulajdonrészre Mártha Imrének, aki potom 1 690 000 forintért bármikor megvásárolhatja azt. Pontosabban visszavásárolhatja, hiszen a cégtörténet alapján éppen Mártha Imrétől, illetve közvetlen családtagjától „vásárolta”, azaz íratta a nevére az üzletrészt az ügyvéd stróman, így segítve eltüntetni egy hatalmas, milliárdokat érő vagyonrészt. | null | 1 | https://metropol.hu/aktualis/2022/02/stromanok-moge-rejti-vagyonat-a-fovarosi-kozmucegek-csucsvezetoje-itt-a-bizonyitek | 2022-02-08 11:04:36 | true | null | null | Metropol |
Miközben a két éve dühöngő világjárvány miatt alig-alig akadnak már rendezvények, az állam több tízmilliárd forint értékben bízta meg az Antenna Hungáriát szervezési feladatokkal. Ezeket aztán a cég el sem végzi, hanem továbbpasszolja Balásy Gyula érdekeltségeinek. | Bukdácsol a rendezvénypiac, de a baráti cégeket így is tízmilliárdokkal tömik ki Orbánék | Miközben a két éve dühöngő világjárvány miatt alig-alig akadnak már rendezvények, az állam több tízmilliárd forint értékben bízta meg az Antenna Hungáriát szervezési feladatokkal. Ezeket aztán a cég el sem végzi, hanem továbbpasszolja Balásy Gyula érdekeltségeinek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202205__rendezvenyszervezes__antenna_hungaria__kozpenzmilliardok__rendezik_soraikat | 2022-02-08 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Teniszszövetség: A PCR-tesztek ügyét kiforgatva indult támadás a vezetés ellen
Továbbra is rengeteg a nyitott kérdés a Magyar Tenisz Szövetségnél kitört botrányban, a szervezet pedig – bár hangsúlyozza, hogy az átláthatóság szellemében ügyködik – nem töri magát, hogy megválaszolja őket. A hvg.hu felvetéseire nem reagáltak, de egyenválaszukban „támadást” emlegetve máshol megjelent információkat igyekeznek cáfolni.
Ahogy pénteken megírtuk, feljelentésről, kirúgásról, felfüggesztésekről döntött a tesztelési botrányba keveredett Magyar Teniszszövetség (MTSZ) elnöksége. Az intézkedések azután születtek, hogy kiderült: a szervezet egyes tagjai – vélhetően több versenyző, edző és szövetségi alkalmazott – számára hamis PCR-leleteket állítottak ki a Semmelweis Egyetemen.
Az ügy csütörtökön pattant ki. Aznap a szerkesztőségünkhöz is eljutottak róla információk, hivatalosan azonban nem tudtuk megerősíttetni az értesüléseinket: a szövetség általunk elért képviselői azt kérték, e-mailben küldjük el a kérdéseinket. Megtettük, érdeklődtünk arról, hogy valóban felfüggesztették-e a keretorvost, Sávolt Attila szakmai igazgatót és másokat, illetve hogy valóban érinti-e az ügy a tavaly novemberi Davis-kupa-döntőn részt vett csapatot.
Megszólalt Lázár János a teniszszövetség botrányában
Rövid, de határozott üzenetet küldött a szervezet fideszes elnöke.
A szövetség nem reagált a kérdéseinkre, az elnökség rendkívüli, pénteki ülésén meghozott intézkedései azonban többet megválaszoltak közülük. Egyebek mellett kiderült, hogy Lázár János, a szövetség elnöke feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Az erről szóló dokumentum anonimizálva került fel a szövetség honlapjára, de az kiderül belőle, hogy olyasvalaki ellen szól, aki többek között egészségügyi feladatok ellátására szóló megbízási jogviszonyban állt az MTSZ-szel, és feladata volt többek között PCR-tesztek elvégzése ez azok alapján igazolások kiállítása. Emellett megszüntették Marosi Katalin, a válogatott csapatok szervezési feladatait ellátó munkatárs munkaviszonyát és felfüggesztették Sávolt Attila szakmai igazgatót. Továbbá fegyelmi eljárást kezdeményeztek a hat szövetségi edzővel, Sütő Csilla főtitkárral, Sávolttal és a PCR-tesztek elvégzéséért felelős orvossal szemben.
A pénteki elnökség ülést követően többször kerestük többek között Marosi Katalint és Sávolt Attilát, de egyszer sem fogadták a hívásunkat. Emelllett újabb kérdéseket küldtünk a szövetségnek. Szerettük volna megtudni, hogy felvetődött-e az elnökség vagy az elnök lemondása vagy legalább az, hogy bizalmi szavazást kérnek maguk ellen, s ha nem, miért gondolják azt, hogy az elnökséget nem terheli semmiféle felelősség az ügyben. Arról is érdeklődtünk, hogy tájékoztatták-e a nemzetközi szövetséget (ITF) a történtekről, s hogy számíthat-e az eset miatt az MTSZ bármilyen szankcióra.
Telefonon sikerült elérnünk egy, a szervezet vezetéséhez közel álló személyt is, aki nem kívánt nyilatkozni, azt azonban megígérte, hogy megsürgeti a válaszadást a kérdéseinkre.
A szövetségtől végül vasárnap késő este érkezett levél, amelyben olyan kérdésekre válaszoltak, amilyeneket fel sem tettünk, a felvetéseinkre azonban egyáltalán nem reagáltak. A szövegben, amelyet több más lapnak is megküldött az MTSZ, felidézték a pénteken meghozott intézkedéseket és hangsúlyozták, hogy „amennyiben a vizsgálatok lezárulnak, ugyanúgy, mint február 4-én, a Szövetség tájékoztatni fogja a nyilvánosságot, a teljes transzparencia érdekében”.
Azt is írták, hogy az elnökség
kellően komolyan veszi az ügyet, ugyanakkor nem tudja figyelmen kívül hagyni, hogy a PCR-tesztek ügyét kiforgatva újabb »támadás« indult a Magyar Tenisz Szövetség jelenlegi vezetése ellen, vélhetően olyan személyek részéről, akik már hosszú ideje igyekeznek ellehetetleníteni a Szövetség jelenlegi vezetését”.
Azt valószínűsítik, hogy ezek a személyek „olyan információkat juttattak el több szerkesztőséghez, amelyek egyrészt csúsztatásokat tartalmaznak, másrészt kifejezetten arra irányulnak, hogy a Szövetség működését, működtetését elnehezítsék”.
Az egyik valótlan állítás az MTSZ szerint az, hogy 271 millió forintot kaptak az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) tavaly koronavírustesztek elvégzésére. Azt írták, hogy a tárca valóban elutalt nekik ennyi pénzt, de nem a tesztelésre, hanem hogy ebből az összegből finanszírozzák „a járványhelyzet miatt a sportszakmai tevékenység visszaállítását, helyreállítását és a COVID miatti többletfeladatok költségeit a Szövetség, illetve a szakmai munka támogatását, annak zökkenőmentes működését” megoldják. A pénzzel február 28-ig van idejük elszámolni.
Állításuk szerint az sem igaz, hogy az ITF már vizsgálatot indított ellenük a PCR-tesztek ügyében. Valóban kaptak e-mailt – közölték –, de abban nem volt szó vizsgálatról: magyar cikklinkek szerepeltek benne, a szervezet pedig információt kért az esettel kapcsolatban. „A levélben az ITF semmilyen általa indítandó vizsgálatról nem ír, mindösszesen azt kéri, hogy az ITF által előírt határidőben küldje meg számára a Szövetség, hogy mik igazak a sajtóban megjelent állításokból, valamint azt, hogy az MTSZ folyamatosan tájékoztassa az ITF-et az ügy kapcsán.”
Mivel a nemzetközi szövetség magyar nyelvű cikkek linkjét küldte el, az MTSZ azt gyanítja, hogy „valakik közreműködtek abban, hogy a Magyarországon megjelent hírekről, információkról, azokat gondosan átválogatva, pár órával a pénteki elnökségi határozatok megjelenését követően az ITF tudomást szerezzen”.
Hétfőn kérdéseket küldtünk a nemzetközi szövetségnek, hogy megtudjuk, honnan értesültek az ügyről, indítottak-e vizsgálatot az MTSZ-szel szemben, és hogy milyen következményekkel járhat az eset a szervezetre, illetve a magyar teniszezőkre nézve.
A Blikk úgy tudja, kedden újra elnökségi ülést tart a magyar szövetség a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban, ahol további érintetteket vonhatnak felelősségre.
Csütörtök délután jelentetett meg közleményt a Lázár János vezette Magyar Tenisz Szövetség, amelyben azt írták: az elmúlt 48 órában tudomásukra jutott, hogy az alapos gyanú szerint egy akkreditált budapesti laboratóriumban visszaélések történhettek a Covid–19 vírusfertőzés kimutatására szolgáló PCR-tesztekkel kapcsolatban, e visszaélésekben pedig a Szövetség egyes tagjai is érintettek lehetnek”. Ennek nyomán az elnöksége határozatban utasította az ellenőrző bizottságot, hogy vizsgálja meg, valóban történhetett-e visszaélés, okkal merül-e fel a szabálytalanság gyanúja a szövetséggel kapcsolatban álló versenyzők és sportszakemberek tavalyi tesztelése során.
Úgy tudni, hogy az ügyben érintett a tavaly november végén a Davis-kupa-csoportmeccsekre Torinóba utazott válogatott és stáb, de utánpótláskorú sportolók is. Ez utóbbi értesülést alátámasztja egy, a szerkesztőségünkhöz eljutott, eredetileg fiatal teniszezők szüleinek szóló e-mail is, amelyben arról értesítették őket, hogy a gyerekeknek nem kell mintát adniuk a külföldi utazáshoz szükséges PCR-teszthez, a negatív igazolás kiállításához elég a személyes adataikat elküldeni.
Ugyancsak csütörtökön a Semmelweis Egyetem (SE) is közleményt adott ki, amely szerint Merkely Béla rektor azonnali hatósági eljárást kezdeményezett és belső eljárást indított, miután kiderült, hogy az intézmény nevében több esetben úgy állítottak ki negatív PCR-leletet a Magyar Tenisz Szövetség tagjai számára, hogy mintáikat a laborjuk nem vizsgálta. Az SE felfüggesztette a leleteken szereplő orvost a munkavégzés alól és visszavonta azt az engedélyt is, amely alapján az MTSZ keretorvosaként dolgozhatott.
Az ügy furcsasága, hogy bár az MTSZ csütörtökön azt írta, az azt megelőző 48 órában értesült esetleges hamis PCR-igazolások kiállításáról, a később fegyelmi eljárás alá vont főtitkár, Sütő Csilla azt nyilatkozta a 24.hu-nak: a szövetség által megbízott válogatott keretorvos és egészségügyi vezető szerződését már január 14-én,
a gyanú felmerülésekor közös megegyezéssel saját hatáskörében megszüntette.
Pénteken lapunknak egy, a szövetség vezetéséhez közeli forrás határozottan azt állította, hogy valóban csak azon a héten értesült az ügyről. Azt is hozzátette, furcsának találja, korábban miért nem volt senki – így szülők sem –, aki jelezte volna, hogy ilyen módon jutottak negatív teszthez.
Másfél éve irányít Lázár
Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, korábbi kancelláriaminiszter 2020 júliusának végén lett a teniszszövetség elnöke. Egyetlen ellenfele volt, Markovits László Vasas-elnök – aki aztán az MTSZ alelnöke lett –, s 156 igen szavazattal, két érvénytelen voks mellett választották meg. Lázár azt megelőzően arról nyilatkozott, hogy személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel a feladatra.
Az akkoriban Szűcs Lajos fideszes parlamenti képviselő vezette szövetségnél azért kellett tisztújítást tartani, mert májusban lemondott az elnökség mind az öt tagja, miután tudomásukra jutott: a szervezet 4 milliárd forintos hiányt halmozott fel. Az MTSZ azóta több ügyben is eljárást indított két korábbi főtitkár, Richter Attila és Juhász Gábor ellen.
Az anyagi helyzet rendezésére Lázár érkezése óta a kormány előbb 3,9 milliárd, majd 800 millió forinttal támogatta meg a szövetséget. | Teniszszövetség: A PCR-tesztek ügyét kiforgatva indult támadás a vezetés ellen | Továbbra is rengeteg a nyitott kérdés a Magyar Tenisz Szövetségnél kitört botrányban, a szervezet pedig – bár hangsúlyozza, hogy az átláthatóság szellemében ügyködik – nem töri magát, hogy megválaszolja őket. A hvg.hu felvetéseire nem reagáltak, de egyenválaszukban „támadást” emlegetve máshol megjelent információkat igyekeznek cáfolni. | null | 1 | https://hvg.hu/sport/20220207_tenisz_magyar_teniszszovetseg_itf_pcr_teszteles | 2022-02-07 14:11:00 | true | null | null | HVG |
A 2017-es emlékezetes drágulássorozat is kellett, hogy most már olcsón tudjunk vizes vb-t rendezni, kérdés, akarunk-e
Jól emlékezhetünk, mi lett az öt évvel ezelőtti vizes világbajnokság olcsóságáról szóló ígéretekből: folyamatos, néha napi szintű drágulás, az elsőként bemondott ár nagyjából ötszöröse a végére, egy gyenge hónap a magyar turizmusban, de látványos vb. Most az infrastruktúra készen áll, és a szervezők ígérik, olcsó lesz a rendezvény. Átnéztük a 2017-es és a mostani költségeket, és arra jutottunk, Magyarország képes lenne arra, hogy olcsón rendezzen vizes vb-t, a kérdés az, hogy tényleg ez lesz-e a cél.
Költséghatékony vizes világbajnokságot ígérnek a magyar szervezők, amikor beugrottak Fukuoka helyett az idei vb megrendezésére. Wladár Sándor, a szervezőbizottság elnöke elmondta:
abban állapodtak meg a nemzetközi szövetséggel, hogy nem lesz óriástoronyugrás, és hogy az úszásra kivételesen nem, csak a vízilabdára biztosítják a 10 ezer fős lelátói kapacitást.
Wladár arra is kitért, hogy a vízilabdának otthont adó Margitszigeten, illetve a hosszútávúszás helyszínén, a Lupa-tavon kívül sehol nem építenek pótlelátót, azt használják, ami most is adott.
Azért is érdemes Magyarországon vizes világbajnokságot tartani, mert mi másokhoz képest rendkívül olcsón meg tudjuk oldani a szervezést. Ez az ígéret nem csak most hangzott el a szervezőktől, hanem már 2015-ben is, amikor szintén beugróként elvállalták a 2017-es vb megrendezését. Hogy ez mennyire nem volt komolyan vehető, az nagyon korán kiderült: amikor elvállalták a rendezést, a szervezők még 24,5 milliárd forintos összköltségről beszéltek, amikor pedig két hónappal később megjelent az első kormányhatározat a vb-ről, ott már 49 milliárd forintról volt szó. A végleges ár pedig nettó 120 milliárd forint fölött volt.
Hogy ezt össze tudjuk hasonlítani másokkal, két számot érdemes ide tenni: a 2015-ös vizes vb Kazanyban forintba átszámítva 16 milliárdba került, méghozzá úgy, hogy a városfejlesztést nem a vb költségei között számolták el, és sok pénzt nem költöttek a létesítményfejlesztésre – épp úgy, ahogy most Budapesten sem kell. 2019-ben Kvangdzsuban már nem jöttek ki ennyire olcsón, ott 56 milliárd forintnak megfelelő összeg volt a költségvetés.
A fő érv most az olcsóság mellett az, hogy a létesítmények gyakorlatilag készen állnak, csak minimális átalakításokra van szükség ahhoz, hogy jöhessenek a nézők és a versenyzők. A 2027-es rendezési jog is Budapesté maradt, tehát nem lehet úgy kalkulálni, hogy most csak előrehozták a kiadásokat.
Ahhoz, hogy így mennyi lehet az összköltség, Seszták Miklós egy olyan korábbi nyilatkozata ad kapaszkodót, amit 2017-ben a politikusi mellébeszélés ijesztő példájaként lehetett mutogatni, de legalább konkrét szám volt benne. Amikor ugyanis az akkori fejlesztési minisztert, aki az előző vb-t kormánybiztosként felügyelte, megkérdezték, hogy drágulhatott akkorát a rendezvény, azt válaszolta: a Duna Arénát, az utakat és a mélygarázsokat „a vb költségeibe beszámítani teljesen felesleges, túlzás”. Akkor úgy számolt: alig 46 milliárd forint volt a 2017-es vb összköltsége, ha az olyan apróságokat, mint a központi uszoda vagy a létesítményekhez vezető utak, nem számítjuk oda. (Az akkor bemondott többi szám alapján nem biztos, de gyanítható, hogy bruttó összegre gondolt, ez nettóban 33,5 milliárd lenne.)
Az igaz, hogy a létesítményekre most annyira sokat nem kell már költeni. A Duna Aréna 46 milliárd forintját – vagyis pont ugyanannyit, amiből Seszták szerint a teljes vb kijött – most meg lehet spórolni, ahogy a Hajós Alfréd Sportuszoda és a Széchy Tamás uszoda együtt 4, a Császár-Komjádi 3,8, valamint a szinkronúszó létesítmények 4,9 milliárdja sem lesz most ott a költségek között. Persze valamennyit így is kell majd költeni az uszodákra, de legalább nem a nulláról kell indulni. Olyan uszodák is bemutatkoznak, amelyek az öt évvel ezelőtti vb helyszínei között nem voltak ott: Debrecen, Sopron és Szeged is fogad több vízilabdameccset.
Az ugrótornyot nem építik meg újra – az a 2017-es vb egyik leglátványosabb, egyben legpazarlóbb beruházása volt. A Batthyányi téri tornyot 3,2 milliárd forintból építették meg, nyolcszor annyi pénzből, mint a két évvel korábbi vb-n Kazanyban. Ez volt az egyik olyan létesítmény, amely még a vb után is tovább drágult: abban a pár hónapban, amíg nem bontották el, az eredetileg tervezettnél 103 millió forinttal többet költöttek rá. Azzal a furcsa indoklással, hogy kiderült, a Dunán lehetnek árhullámok, ráadásul bizonytalan, hogy mikor lehetnek azok és meddig tarthatnak.
9 milliárd forintba került 2017-ben a Margitsziget átépítése, és szintén 9 milliárdból fejlesztették a létesítmények környékén a közlekedési lehetőségeket. Erre most nem kell valószínűleg ilyen sokat költeni, de nem lehet pár száz millióból megúszni.
És ott vannak azok a tételek is, amelyeket mindenképp ki kell fizetni függetlenül attól, hogy a létesítmények és az utak jó része készen áll. A média ellátására és a kommunikációs szolgáltatásokra együttvéve 7,6 milliárd forintot szántak öt éve. Ebből 3,4 milliárd forintot a nyitóünnepségre költöttek el – a CeeLo Green fellépésével megrendezett egyetlen esti műsor drágább volt, mint a Sziget nagyszínpadának egy teljes heti műsora.
A szállodai szolgáltatások biztosítására 6,7 milliárd forint ment el, a rendőri és biztonsági szolgáltatásokra pedig 2,4 milliárd. Ez utóbbiból 1,4 milliárdot a Valtonnal kötött szerződések tettek ki, a maradék nagy részéből pedig a rendőrség vásárolt be járőrhajókat, tűzszerész robotokat vagy épp az informatikai rendszerük frissítésére is a vb-re hivatkozva írtak ki közbeszerzést – itt sokan felvetették, hogy a vb csak jó ürügy volt a költésekhez. De a 2017-es vb-vel kapcsolatos közbeszerzések listáján ott volt kétmilliárd forint komplex rendezvényszervezési feladatokra is.
Készülünk az olimpiára? Az igazán hosszú távú cél az lehet, hogy Budapest egyszer valamikor olimpiát rendezzen. Hiába vonta vissza a kormány, a városvezetés és a MOB 2017-ben a 2024-ről szóló pályázatot a népszavazás elől menekülve, azóta is épp azok a létesítmények épülnek, amelyek egy olimpiához kellenének. Legközelebb 2036-ban lesz olyan olimpia, amelynek nincs meg még a házigazdája, és több tényező is javíthatja Budapest esélyeit. Az amerikai és az ausztrál olimpia után akkor már jobb eséllyel pályázhatnak az európaiak (igaz, Ázsia akkor már 15 éve lesz nyári olimpia nélkül, Európa pedig csak 11 évnél fog tartani), ráadásul azért, hogy a sorozatos visszalépések blamáját elkerülje, a NOB most már igyekszik előre kiválasztani a rendező helyszínt és megállapodni vele pályáztatás nélkül, így kapta meg Brisbane is a 2032-es rendezési jogot. Így pedig nem biztos, hogy vizsgálják a helyiek közötti támogatottságot, ami eddig azért ott volt a fontosabb szempontok között, és ami Budapest esetében az egyik legfontosabb gyenge pont. Az viszont az itteni esélyeket rontja, hogy Németország változatlanul ott lehet komoly jelentkezőként, ha 2024 után újra Európába akarnának hozni egy nyári olimpiát.
Wladár Sándor arról is beszélt, hogy több mint 40 ezer vendégnappal számolhatnak a vendéglátóiparban, annyi turista érkezhet. 2017-ben jókora melléfogás lett a vb ilyen szempontból. A szervezők sokkal több szobát foglaltak le a sportolóknak és a médiának, mint amennyit kellett volna, amikor pedig kiderült, hogy nincs akkora érdeklődés, mint amit vártak, nem mondták le azokat, így a szobák tömegei üresen álltak a vb alatt. A végeredmény kimondottan csúnya lett:
2017-ben a vizes világbajnokság (és a napokkal későbbi Forma–1) hónapja, a július volt az egyetlen hónap, amikor a külföldiek kevesebb vendégéjszakát töltöttek el Budapesten, mint egy évvel korábban.
Az öt évvel ezelőtti világbajnokság sportszakmailag sikeres volt, pénzügyileg nem – az egyik legemlékezetesebb része az anyagiaknak pedig egyértelműen az volt, ahogy szinte napi szinten nőtt egyre tovább az ár. Sőt, a legutóbbi, tavaly májusban leadott céges beszámolók szerint még addigra sem ért teljesen véget a 2017-es vb drágulása: akkor még négy per is folyamatban vagy kilátásban volt a szervező cég ellen tartozások miatt.
Még rosszabbul járt azóta a szervező Bp2017 Kft. gazdasági igazgatója, Balogh Sándor – aki amúgy Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter volt férje –, őt más üzletei miatt költségvetési csalás miatt körözik, 2019-ben Dubajba szökött. | A 2017-es emlékezetes drágulássorozat is kellett, hogy most már olcsón tudjunk vizes vb-t rendezni, kérdés, akarunk-e | Jól emlékezhetünk, mi lett az öt évvel ezelőtti vizes világbajnokság olcsóságáról szóló ígéretekből: folyamatos, néha napi szintű drágulás, az elsőként bemondott ár nagyjából ötszöröse a végére, egy gyenge hónap a magyar turizmusban, de látványos vb. Most az infrastruktúra készen áll, és a szervezők ígérik, olcsó lesz a rendezvény. Átnéztük a 2017-es és a mostani költségeket, és arra jutottunk, Magyarország képes lenne arra, hogy olcsón rendezzen vizes vb-t, a kérdés az, hogy tényleg ez lesz-e a cél. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220207_vizes_vb_vilagbajnoksag_arak | 2022-02-07 14:00:00 | true | null | null | HVG |
A magyar hatóságok 2023 közepéig megszüntetik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványait – szúrta ki a Portfolio az Eurostat egy dokumentumában. Az is kiderül az anyagból, hogy a felszámolást már jóval korábbra tervezték: ennek még 2020-ban meg kellett volna történnie, azonban a járványhelyzet miatt ez 2023 közepére csúszott.
A megszüntetés miatt az MNB mérlegében szerepelnek majd az alapítványok által kezelt eszközök is, így az a 266,4 milliárd forintnyi közpénz is, amit még 2016-ban bízott az MNB az alapítványokra, és amely összeg az átadást követően a fideszes Kósa Lajos érvelése szerint már nem is közpénz, bár ezzel annak idején sem Áder János, sem az ügyben végül döntő Alkotmánybíróság nem értett egyet.
A pénzt ugyan az alapítványok nem költhették el, de befektetésekhez felhasználhatták, és az azokból származó hozammal már szabadon gazdálkodhattak. Az MNB még 2014-ben hozott létre eredetileg hat alapítványt, melyek azóta több lépcsőben összeolvadtak, így ma már csak egy ilyen szervezet működik Pallas Athéné Alapítvány néven. Az alapítvány vagyonát az Optima Befektetési Zrt. kezeli, ez a vagyon 2021 végén 280,6 milliárd forintra rúgott – írja a portál. | Jövőre megszűnhetnek az MNB alapítványai | Ezek gondozták azt az összeget, ami elvesztette közpénz jellegét. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220207_2023ban_megszunhetnek_az_MNB_alapitvanyai | 2022-02-07 16:32:00 | true | null | null | HVG |
A koronavírus-járvány okán kapott több mint 1,7 milliárd forintos uniós támogatásból 23 céget, illetve egyéni vállalkozót segített a Magyar Turisztikai Ügynökség. A pénzből az MTÜ gyakorlatilag a saját alapítványának osztott ki 630 millió forintot. A maradékot állami szervezetek, balatoni borászok, valamint pár budapesti elitétterem tulajdonosa kapta. Az adatok alapján kapott az összegből az Orbán Ráhel-közeli Magyar Divat & Design Ügynökség is, igaz, azt még az Európai Unióval sem közölte az MTÜ, hogy mennyit.
Brüsszelben csak tanácskoznak, de egyetlen olyan intézkedés sem született eddig, amely a vállalkozásokat támogatná
– nyilatkozta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még tavaly februárban. Guller Zoltán kritikája azért volt érdekes, mert már néhány hónappal korábban komoly európai uniós források érkeztek Magyarországra a koronavírus okozta gazdaságvédelmi program keretében. Ebből a pénzből kapott több száz millió forintot Mészáros Lőrinc milliárdos szállodalánca, a Hunguest Hotels is 2020 decemberében.
Majd Brüsszel 2021-ben is anyagi forrásokkal segítette a magyar vállalkozásokat – tudta meg a 24.hu. Az MTÜ a "Miniszterelnöki Kabinetiroda által felügyelt esernyőprogram a gazdaság támogatására a Covid-19 járvány idején" elnevezésű programban 1 milliárd 746 millió forintot oszthatott szét az eddig összesített adatok szerint. Ezt az Európai Uniónak jelentette is a magyar állam januárban – így derült ki, hogy a járvány elleni gazdasági védekezés keretében kiosztott pénz harmadát nem a vendéglátósok közvetlen megsegítésére fordították, hanem a Hellohungary Turisztikai Szolgáltató Kft.-nek utalták át napilapkiadásra. A 2020 decemberében alapított társaság erre a célra csaknem 630 millió forintot kapott. A cég ügyvezetője Lénárd Gábor, akiről azt érdemes tudni, hogy az általa alapított Primefund befektetésialap-kezelőt néhány hónapon belül átadta Mészáros Lőrinc ügyvédjének, Kertész Józsefnek.
Lénárd lapunk megkeresésére azt írta,
valójában nem napilapkiadásra fordítják a pénzt, amint az uniónak küldött jelentésben olvasható, hanem egy turisztikai online portál létrehozására, amit március végéig kell elindítaniuk.
Lénárd azt nem árult el, hogy pontosan mikor indul majd a portál, és mi lesz a neve.
A Hellohungary a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány tulajdonában áll, amit erős szálak fűznek az állami tulajdonú MTÜ-höz. Az alapítvány első támogatója, egyben kiemelt partnere a turisztikai ügynökség, vezetője Princzinger Péter Gábor, aki korábban vezető beosztásban volt az MTÜ-nél, a kuratórium tagja Könnyid László pedig jelenleg is az MTÜ vezérigazgató-helyettese.
A kuratóriumi tagok közt található: Hamvas Zoltán , a Magyar Bocuse D’or Akadémia egyesület vezetője.
, a Magyar Bocuse D’or Akadémia egyesület vezetője. Ruprecht László , a Stílusos Vidéki Éttermiség elnöke. A szervezethez áramlott turisztikai pénzek kiosztásából tavaly cikkünk nyomán komoly botrány kerekedett.
, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnöke. A szervezethez áramlott turisztikai pénzek kiosztásából tavaly cikkünk nyomán komoly botrány kerekedett. Somlyai Zoltán László , aki a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a szállodaüzemeltető cégét vezeti.
, aki a miniszterelnök vejének, a szállodaüzemeltető cégét vezeti. Vitézy Dávid , az állami Budapesti Fejlesztési Központ vezetője.
, az állami Budapesti Fejlesztési Központ vezetője. Légli Ottó balatoni borász, balatonboglári fideszes képviselő. A Légli-birodalmat állami pénzből építik ki.
balatoni borász, balatonboglári fideszes képviselő. A Légli-birodalmat állami pénzből építik ki. Ganczer Gábor , a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója, a Magyarországi Rendezvényszervezők és szolgáltatók Szövetsége elnöke.
, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója, a Magyarországi Rendezvényszervezők és szolgáltatók Szövetsége elnöke. Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa.
A koronavírus-járvány okán kapott több mint 1,7 milliárdos támogatásból egyébként 23 céget, illetve egyéni vállalkozót segített a turisztikai ügynökség. A pénzből a kimutatás alapján az Orbán Ráhel-közeli Magyar Divat & Design Ügynökség is kapott, de azt még az Európai Unióval sem közölte az MTÜ, hogy mennyit utaltak e szervezetnek.
Az viszont látható, hogy a második legnagyobb összeget – 154 millió forintot – a nemrég állami kézbe került Hévíz-Balaton Airport Kft. kapta, míg a harmadik legtöbbet a félig állami, félig helyi tulajdonú Büki Gyógyfürdő Zrt.-nek ítélték meg. Még egy cég kapott 100 millió forintnál több támogatást, az állami tulajdonban lévő Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Közhasznú Nonprofit Kft.
A maradék támogatásból a legnagyobb szelet balatoni borászoknak és budapesti luxuséttermeknek jutott. Ha az állami cégeket nem számítjuk, az látszik, hogy az összes támogatás Veszprém megyébe és Budapestre ment.
40 millió forinthoz jutott Söptei Zsolt csopaki borász cége, a csopaki Jásdi Pince és a szintén csopaki Kincses Bolt Kft. A balatonfüredi Figula Pincészet és a balatonfüredi Gyukli Krisztián Gyula is 40 milliós állami támogatásban részesült. Budapesten öt luxusétteremnek jutott a támogatásból: a Michelin-csillagos Costesnek 70 millió forintot ítéltek meg, a Gerbeaud Kávéháznak 73 millió forintot, míg a Biarritz étteremnek 56 milliót.
80 milliós állami támogatásban részesült az ötödik kerületi Kiosk és a Michelin-csillagos Babel étterem is. A vendéglátóhelyek tulajdonosa, Hlatky-Schlichter Hubert tavaly keményen kritizálta a kormány válságkezelését. Áprilisban például egy interjúban arról beszélt, hogy
a teljes bérleti díjjal és a valós segítséget nyújtó állami támogatás nélkül jelenleg megfeszített munkával is veszteséget termelünk. (...) Gondot jelent, hogy ebben a soha nem látott helyzetben a vállalkozások nem részesülnek állami védelemben, legyen az egy türelmi időszak vagy bármilyen komoly állami segítségnyújtás.
Szavai a jelek szerint célt értek, mert azt követően, hogy két éttermének 80 milliós támogatást ítéltek meg júniusban, Hlatky-Schlichter az MTÜ videóiban szerepelt, és arról beszélt, hogy a Kisfaludy-támogatás sokat segített nekik.
A Costes tulajdonosa, Gerendai Károly egy hete adott nyilatkozata is érdekes, aki az éttermének megítélt támogatásról ugyan nem beszélt, de azt mondta: "A veszteségek kapcsán a legnagyobb szerencsénk az volt, hogy sokakkal ellentétben, nekünk legalább volt jelentős tartalékunk a korábbi sikeres üzleti tevékenységből, illetve a Sziget eladásából. Ha ez nem lett volna, nem tudtuk volna miből finanszírozni az ilyen mértékű veszteségeinket."
A Magyar Turisztikai Ügynökség érdemben nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen szempontok alapján ítélték oda a pénzt, ahogy arra sem, hogy mekkora összeget kapott a Magyar Divat & Design Ügynökség.
Válaszukban azt írták, hogy az MTÜ uniós támogatást nem nyújtott, de az uniós adatok szerint a támogatást nyújtó hatóság a Magyar Turisztikai Ügynökség volt.
Támogatásban részesült még: két Veszprém megyei egyéni vállalkozó Farkas Ildikó és Pálfy Tamás (4-4 millió forint),
és (4-4 millió forint), a Körösparti Nyár Plusz Zrt., amelynek tulajdonosa, Barna Antal 2019-ben a Fidesz képviselőjelöltjeként indult a békésszentandrási választáson, de a testületbe nem került be. Barna a Körösparti Nyár Szolgáltató Kft.-vel a nyertes cég egyik tulajdonosa, míg a másik, a Bahart tavaly kinevezett igazgatója, Volencsik Zsolt Mihály , a Nemzeti Vízművek vezérigazgatója. A cég kapott már 1,7 milliárd forint állami támogatást "attrakciófejlesztésre".
2019-ben a Fidesz képviselőjelöltjeként indult a békésszentandrási választáson, de a testületbe nem került be. Barna a Körösparti Nyár Szolgáltató Kft.-vel a nyertes cég egyik tulajdonosa, míg a másik, a Bahart tavaly kinevezett igazgatója, , a Nemzeti Vízművek vezérigazgatója. A cég kapott már 1,7 milliárd forint állami támogatást "attrakciófejlesztésre". Egyetlen önkormányzatként Nagyvázsony két projektre is kapott 37 millió forintot. A település polgármestere, Fábry Szabolcs mellékállásban a kormánypárti Pesti TV műsorvezetője.
mellékállásban a kormánypárti Pesti TV műsorvezetője. Az MTÜ tulajdonában lévő Mahart PassNave Személyhajózási Kft. (7,5 millió forint),
a Magyar Szőlő- és Borkultúra Szolgáltató Nonprofit Kft. (35 millió forint),
valamint az állami tulajdonú Pápai Termálvízhasznosító Zrt. (50 millió forint).
A tavaly kiosztott támogatások egy része ugyan szerepel az MTÜ weboldalain, de több támogatott neve csak az EU-nak küldött listából derült ki. A turisztikai ügynökség szerint ennek oka "az eltérő gyűjtési metodika". Válaszuk szerint "az Európai Unió támogatásokat vizsgáló irodája ugyanis a támogatási jogcím szerint bontott jogviszonyok támogatási döntéseit, míg a weboldalainkon található lista a közzététel időpontjában hatályos és érvényes támogatási szerződéseinket tartalmazza." Azt azért hozzátették, hogy "a hiányzó tételek is hamarosan felkerülnek".
Az uniónak jelentett listáról derült ki az is, hogy ugyan nem a koronavírus alapból, de 585 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást/kamattámogatást kapott a Pannon Tessera Hospitalis Zrt. A cégnek az MTÜ a Helikon Hotel megújítására már korábban megítélt 3,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást. A Pannon Tessera jelenleg a BPTX Adótanácsadó Bt.-n keresztül Boda Gábor többségi tulajdonában van, de 2018 elején még a Paár Attilához tartozó WHB Vagyonkezelő Kft. rendelkezett 50 százalékot meghaladó részesedéssel a cégben. A szállodát a WHB újíthatja majd fel, vagyis Paár volt cége megbízta Paár jelenlegi cégét, hogy az MTÜ-től kapott állami támogatást is felhasználva újítsa fel a keszthelyi szállodát.
Hasonló támogatást ítéltek meg az MPHH Hotel Investnek, a 490 milliós uniós segítség még júniusban ítélték oda. A céget, amelyet Hoffmann Henrik 2020 decemberében gründolt Márton Péterrel – aki korábban a Tensinél töltött be vezető pozíciót – korábban már csaknem 3,9 milliárd forint támogatásra érdemesítették szállodafejlesztés megvalósítására a Pécs-Villány turisztikai térségben. Ezekről a támogatásókról is kérdeztük a turisztikai ügynökséget, de választ nem kaptunk.
A Transparency International Magyarország korábban tanulmányt szentelt – részben a 24.hu cikkei alapján – annak, hogy miként osztották ki a koronavírus idején a különböző turisztikai támogatásokat. | Vendéglátósok segítése helyett egy turisztikai portálra osztották ki az EU-s koronavírus alap 630 millióját | A koronavírus-járvány okán kapott több mint 1,7 milliárd forintos uniós támogatásból 23 céget, illetve egyéni vállalkozót segített a Magyar Turisztikai Ügynökség. A pénzből az MTÜ gyakorlatilag a saját alapítványának osztott ki 630 millió forintot. A maradékot állami szervezetek, balatoni borászok, valamint pár budapesti elitétterem tulajdonosa kapta. Az adatok alapján kapott az összegből az Orbán Ráhel-közeli Magyar Divat & Design Ügynökség is, igaz, azt még az Európai Unióval sem közölte az MTÜ, hogy mennyit. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2022/02/07/magyar-turisztikai-ugynokseg-unios-tamogatas-koronavirus-alap/ | 2022-02-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az államnak, egész pontosan a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának összesen több mint 700 millió forintjába került annak a két levélnek a szétküldése, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök a kormánynak a választás előttre időzített két kampányintézkedéséről, a 13. havi nyugdíj “visszaadásáról” és az szja-visszatérítésről tájékoztatja az érintetteket.
Egyik levelet sem hivatalosan a kormány küldte ki az embereknek, hanem a nyugdíjról szólót a Magyar Államkincstár, míg az szja-visszatérítésről szólót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. E két állami szervnél ennek viszont komoly költségei voltak, amit a kormányzat térít meg – derült ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéslistájából, amely a napokban került ki a kormány honlapjára.
A Rogán Antal vezette minisztérium a “támogatások” közt tartja nyilván a közzétételi listán ezt a két tételt: a NAV részére “családi adó-visszatérítéssel kapcsolatos kormányzati tájékoztató levelek küldéséhez forrás biztosítása” címén 256,5 millió forintot, míg az Államkincstár részére a “tizenharmadik havi nyugdíjjal kapcsolatos kormányzati tájékoztató levelek küldéséhez forrás biztosítása” címén további 443,8 milliót tüntettek fel a listában, ami összesen több mint 700 millió. | 700 millióba kerül Orbán levele az adó-visszatérítésről és a 13. havi nyugdíjról | Két tájékoztató levelet küldött a kormányfő, az egyiket a NAV-on, a másikat az Államkincstáron keresztül, de ennek ára van. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220207_700_millioba_kerul_Orban_levele_az_adovisszateritesrol_es_a_13_havi_nyugdijrol | 2022-02-07 18:23:00 | true | null | null | HVG |
A kifejezetten szívélyesnek látszó Putyin-Orbán-viszony nem csak a politikai térben virágzik, a gazdaságban is mind több nyomát találni a "kölcsönös érdekeken" alapuló szövetség megerősödésének.
A választások szempontjából a legmegfelelőbb pillanatban tolta meg például a minap a Fidesz kampányát egy olyan orosz üzletember, aki a Kreml legfelsőbb köreiben is járatos, és egyben az Orbán-kormány letelepedésikötvény-bizniszének egyik haszonélvezője. Alekszej Szagal az orosz Arnest Group elnöke, a globális méretekben is számottevő Arnest pedig egy olyan gyárat épít a Miskolc melletti Alsózsolcán, amely a világ legmenőbb kozmetikai márkáit szolgálja majd ki. | Az orosz milliárdosoknak is kulcsfontosságú, hogy Magyarország legyen Putyin trójai falova | Az üzleti életben is egyre erősebb orosz–magyar szövetségek egyengetik a hatalom birtokosainak bebetonozását. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202205_penzre_valtott_baratsag | 2022-02-05 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
belpolitika
2022.01.25. 05:30 11 perc
Se több pénzt, se magasabb pozíciót nem kaphat egy politikus azzal, ha nem létező diplomával dicsekszik, mégis sokan megtették ezt: az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikóhoz hasonlóan például a fideszes Kósa Lajos is, de őt nem zárta ki a pártja. Az amúgy létező felsőfokú végzettségekkel, szakdolgozatokkal is csak a gond van, erről Schmitt Pál és Gyurcsány Ferenc is tudna mesélni. | Eladták a balatoni Balaland luxusingatlanokat építő céget | A társaság a fejlesztéshez milliárdos állami támogatást kapott, és 2020-as profitja is több milliárd forint volt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202204_sp_residence_tulajdonosvaltasszantodon | 2022-01-28 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Néhány nappal ezelőtt bíróság mondta ki, hogy a kormány jogtalanul tiltotta ki a sajtót a kórházakból, mert nem a minisztérium, hanem a kórházi intézményvezetők feladata eldönteni, hogy bemehetnek-e oda az újságírók. Nem sokat kellett várni a válaszra:
péntek este megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely szerint nem dönthet a kórházigazgató a média beengedéséről.
A már szombattól érvényes új szabály szerint az Operatív Törzs határozhatja meg az egészségügyi intézmények sajtóval „való kapcsolattartásának rendjét, valamint a sajtó által az egészségügyi intézmény területére történő belépés rendjét”.
Vagyis nem csak a kórházból történő tudósítás engedélyezését vették ki az intézményvezetők kezéből, hanem ha a kórház és a média más módon tartana kapcsolatot, arról is az Operatív törzs dönthet. Eddig az Országos Kórházi Főigazgatóságnak kellett hivatalból továbbítani a megkereséseket, ha egy újság valamelyik kórházhoz fordult.
Korábban a Telex fordult bírósághoz, ebben az ügyben született meg a héten az az ítélet, hogy az intézményvezetők dönthetnek a média beengedéséről. Pásztor Emese alkotmányjogász, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének helyettes projektvezetője most a Telexnek azt mondta az új rendeletről: „Az önkényes jogalkotás az alkotmányt az Alaptörvény mércéje szerint is sérti, ezért a TASZ vizsgálja a rendelet megtámadásának lehetőségeit.”
28 szerkesztőség, köztük a hvg.hu tavaly tavasszal kérte nyílt levélben azt, hogy tegyék lehetővé az objektív tájékoztatást a kórházakban uralkodó állapotokról. A minisztérium akkoriban azzal utasította el a kérelmeket, hogy „a sajtó számára az MTVA-MTI közreműködésével biztosítjuk a fotókat, felvételeket, tekintettel arra, hogy a járvány továbbra is erősen terjed, járványügyi készültség van”. | Hiába a bírósági ítélet, megtiltotta a kormány, hogy a kórházigazgatók döntsenek, beengedik-e a médiát | Napokkal az után, hogy a bíróság kimondta, a minisztérium helyett a kórházak vezetői dönthetnek arról, hogy beengedik-e a sajtót dolgozni, a kormány rendeletben vette el a kórházaktól ezt a jogot. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220205_korhaz_rendelet_media | 2022-02-05 08:37:00 | true | null | null | HVG |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt 3 emberrel szemben uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt – közölte a Fővárosi Főügyészség.
Az ügy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vállalkozások technológiai innovációs tevékenységének támogatására kiírt pályázatához kapcsolódik, amit 2011 márciusától lehetett igénybe venni.
A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az egyik vádlott, egy 48 éves férfi egy informatikai tanácsadó cég vezetőjeként a pályázati összeget jogszerűtlenül, megtévesztéssel szerezte meg.
A támogatásra 2011 októberében a társaság nevében pályázott. Később a támogatási feltételek igazolására azonban valótlan tartalmú jelenléti íveket, számlákat, teljesítésigazolásokat és egyéb okiratokat csatolt kifizetési kérelmeihez.
A férfi az ügyészség szerint valótlanul igazolta, hogy a projekttel kapcsolatos fejlesztői tevékenység Debrecenben folyt, holott a valóságban azt budapesti irodájukban, illetve távmunkában dolgozó alkalmazottak végezték. A társaság a megyeszékhelyen csupán szervert üzemeltetett és az általa bérelt ingatlanokban néhány munkaállomást alakított ki, ahol a társaság egyes munkavállalói eseti jelleggel jelentek meg. A fiktív számlákat két másik – egy 37 és egy 44 éves férfi által irányított – vállalkozás nevében állították ki.
A 48 éves férfi – aki a fiktív számlákat a saját cége időszaki adóbevallásaiban is szerepeltette – összesen 114 millió forintnyi vagyoni hátrányt okozott, bűnsegédei közül a 37 éves férfi 13 millió, a 44 éves férfi 37 millió forintnyi vagyoni hátrány okozásához nyújtott segítséget. A 48 éves vádlott a jogellenesen elnyert támogatási összeget és annak kamatát később visszafizette.
A Fővárosi Törvényszék mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki. A bíróság a 48 éves férfit 2 év, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, 2 évre eltiltotta a cégvezetéstől és vagyonelkobzást rendelt el vele szemben, a 37 éves férfit 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, valamint 1 évre eltiltotta a cégvezetéstől, a 44 éves férfit 1 év 3 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, valamint 2 évre eltiltotta a cégvezetéstől.
Az ügyészség az ítélet ellen a vádlottak terhére súlyosításért, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása végett jelentett be fellebbezést. | Ítélet született egy OLAF-feljelentés után indult százmilliós ügyben | Három férfit mondott ki bűnösnek az ügyben első fokon a bíróság, az ügyészség súlyosbításért fellebbezett. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220204_itelet_olaf_feljelentes_szazmillios_ugy | 2022-02-04 13:25:00 | true | null | null | HVG |
Négy év szabadságvesztésre és 2 500 000 forint pénzbüntetésre ítélték egy kormányhivatal járműműszaki osztályának egyik vezető beosztású dolgozóját, írta a Fővárosi Törvényszék sajtóközleményében. Az elsőrendű vádlott beismerte bűnösségét a műszaki vizsgaállomásokkal kapcsolatos korrupciós ügyben.
A Fővárosi Törvényszéknek ez volt az első előkészítő ülése egy összesen 70 vádlottas büntetőeljárásban. Az ülésen a megjelent öt vádlott közül hárman beismerték a bűnösségüket, és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról.
A bíróság bűnösnek mondta ki az első-, a negyed- és az ötödrendű vádlottat többek között hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás bűntettében. Utóbbi kettőt 5-5 millió forint pénzbüntetésre és másfél, illetve két év szabadságvesztésre ítélték, amit az ötödrendű vádlott esetében felfüggesztettek öt év próbaidőre.
Az ítélet szerint a kormányhivatal járműműszaki osztályán vezető beosztásban dolgozó vádlottnak a vele jó kapcsolatba kerülő ügyfelek – az egyes vádlottak – közül többen 1 és 100 ezer forint közötti összegeket ajánlottak fel azért, hogy különböző előnyöket biztosítson nekik, vagy őket érintő belső információkat, adatokat adjon át. Az illető az ajánlatokat elfogadta, sőt, később ő maga jelezte ügyfeleknek, hogy jóindulatú vagy soron kívüli elbírálást tud nyújtani.
A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte többek között a három ember beismerését, együttműködésüket a hatósággal, valamint azt, hogy kiskorú gyerekekről, illetve az elsőrendű vádlott esetében idős szülőről gondoskodnak.
Súlyosbító körülménynek számított viszont a bűntett huzamosabb ideig tartó, folytatólagos elkövetése, és az első- és negyedrendű vádlott esetében azok kezdeményező szerepe és a korrupciós cselekmények gyakorisága.
Az ítéletet az ügyész és az ötödrendű vádlott tudomásul vette, a negyedrendű vádlott enyhítésért és a végrehajtandó szabadságvesztés felfüggesztéséért fellebbezett, míg az elsőrendű vádlott három munkanap gondolkodási időt kért.
A többi 65 vádlott vonatkozásában folytatódnak az előkészítő ülések, a következő február 10-én lesz. | Műszaki vizsgaállomások korrupciós ügye: négy évet kapott egy kormányhivatal egyik vezetője | Négy év szabadságvesztésre és 2 500 000 forint pénzbüntetésre ítélték egy kormányhivatal járműműszaki osztályának egyik vezető beosztású dolgozóját, írta a Fővárosi Törvényszék sajtóközleményében. Az elsőrendű vádlott beismerte bűnösségét a műszaki vizsgaállomásokkal kapcsolatos korrupciós ügyben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/08/birosag-korrupcio-muszaki-vizsga-bortonbuntetes | 2022-02-08 08:27:00 | true | null | null | Telex |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.