text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Harmadszor is a Telex javára döntött keddi ítéletében a Fővárosi Törvényszék, első fokon ismét elutasították a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. keresetét. Három írásunk miatt is beperelte lapunkat a kormánypárti üzeneteket közvetítő szervezet; azt, amelyben kedden döntés született, a Lájkbajnokság sorozatunk egyik cikke miatt indították. Azért pereltek, hogy írjuk ki, szerintük nem közpénzből működnek, a bíróság viszont most is kimondta, lapunknak nem kell helyreigazítást közölnie.
A keddi ítélet indoklásában a bíróság hangsúlyozta, hogy a kifogásolt írásunkat azzal a novemberi alapcikkünkkel együtt lehet értelmezni, amire a szövegben is hivatkoztunk. Ebben a korábbi tényfeltáró anyagunkban a kormánypárti Alapjogokért Központról írtunk, amelynek működéséhez eddig több mint kétmilliárd forinttal járultak hozzá a magyar adófizetők. Annak jártunk utána, hogyan kapcsolódik össze az Orbán-kormány és az annak üzeneteit felerősítő, jól felépített influenszerhálózat, és hogy juthat-e vajon közpénz a pártalapítványon és más alapítványon keresztül a szervezethez.
Friss ítéletében azt is kimondta a törvényszék, valós tényekből levont okszerű következtetésként, véleményként írtunk arról, hogy a Megafonba akár közpénz is juthatott. A Megafon korábban azt állította, magánadományokból működik. Keddi ítéletében a bíróság ismét nyomatékosította, hogy a közpénzt hétköznapi értelmében használhatja a sajtó, amikor azt vizsgálja, hogy az eredetileg állami vagy uniós forrásból származó pénz különböző útvonalakon hova vándorol. És ismét hivatkozott arra a bíróság, hogy emiatt kiemelt közügyről van szó.
Tehát ahogy most, a korábbi két alkalommal is a Telex javára döntött a bíróság. A Megafon által lapunk ellen indított perek közül elsőként két héttel ezelőtt született bírósági döntés első fokon, az ítélet részletes indoklásában kiemelték annak fontosságát, hogy a közpénz útjának és felhasználásának átláthatónak kell, kellene lennie. Az akkori cikkünkkel kapcsolatban megjegyezték azt is, a közpénzre vonatkozó sejtésünket az Alapjogokért Központ és a Megafon nem oszlatta el minden kétséget kizáróan.
Az eredetileg közpénz jellegű forrás útja nem követhető, az rejtve marad – fűzte hozzá a bíróság korábbi ítéletben. Cikkünk közérdekű vitához járul hozzá, ahhoz, hogy a sajtó gyakorolhassa „őrkutya” szerepét. A közérdekű kérdések megvitatásának szabadsága pedig kulcsfontosságú egy demokratikus társadalom szempontjából, olvasható az egyelőre nem jogerős ítélet indoklásában.
Ezután múlt héten a második perben is lapunk javára döntött a törvényszék, az elsőfokú határozatban arról írtak, a közpénzekkel kapcsolatos témákban nagy teret kell engedni a sajtónak. Most pedig a harmadik perben is elutasította a Megafon keresetét a törvényszék, első fokon tehát mindhárom eljárásban a javunkra döntött a bíróság. | A Megafon három pert is indított a Telex ellen, de mindegyiket megnyertük első fokon | Harmadszor is a Telex javára döntött keddi ítéletében a Fővárosi Törvényszék, első fokon ismét elutasították a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. keresetét. Három írásunk miatt is beperelte lapunkat a kormánypárti üzeneteket közvetítő szervezet. Azért pereltek, hogy írjuk ki, szerintük nem közpénzből működnek, a bíróság viszont most is kimondta, lapunknak nem kell helyreigazítást közölnie. Korábbi tényfeltáró anyagunkban a kormánypárti Alapjogokért Központról írtunk, amelynek működéséhez eddig több mint kétmilliárd forinttal járultak hozzá a magyar adófizetők. Annak jártunk utána, hogyan kapcsolódik össze az Orbán-kormány és az annak üzeneteit felerősítő, jól felépített influenszerhálózat, és hogy juthat-e vajon közpénz a pártalapítványon és más alapítványon keresztül a szervezethez. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/08/mindharom-per-megnyerte-telex-megafon-elso-fok | 2022-02-08 08:32:00 | true | null | null | Telex |
Levélben tájékoztatja a gyereket nevelő magánszemélyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az szja-visszatérítésről, mostanában kezdték el kipostázni ezeket az érintetteknek. Akik meglepve tapasztalják, hogy nem sima tájékoztatásról, sokkal inkább kampányhangulatú üzenetről van szó, amely Orbán Viktor szignójával van ellátva.
A levélben ilyen mondatok szerepelnek:
„A Gyurcsány-korszakban jelentősen megnyirbálták a családtámogatásokat”
„nekünk az a meggyőződésünk, hogy nehéz időkben nem az emberektől kell a pénzt elvenni”
„Amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, a gyermeket nevelő családok számíthatnak a kormány támogatására, mert…” (dobpergés)
„…Magyarország előre megy, nem hátra!”
Tájékoztató funkciót a levél ebben a formában kevésbé lát el, olyan alapvető információk, amelyekre mindenki kíváncsi lenne (pl. mennyi lesz az összeg, mikor érkezik pontosan), ugyanis nem szerepelnek benne. | A kormányzati „tájékoztató” nem maradhatott gyurcsányozás és fideszes kampányszlogen nélkül | Levélben tájékoztatja a gyereket nevelő magánszemélyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az szja-visszatérítésről, mostanában kezdték el kipostázni ezeket az érintetteknek. Akik meglepve tapasztalják, hogy nem sima tájékoztatásról, sokkal inkább kampányhangulatú üzenetről van szó, amely Orbán Viktor szignójával van ellátva. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/02/08/kormanyzati-tajekoztatas-az-adovisszaterites-gyurcsany | 2022-02-08 08:38:00 | true | null | null | Telex |
Két Nógrád megyei gyermekotthont is vezetett az a 36 éves gyermekvédelmi intézményvezető, akivel szemben a Balassagyarmati Járási Ügyészség vádat emelt, mert az általa kezelt, a gyermekek ellátását biztosító összeggel, valamint az utógondozott gyerekek apanázsával nem tudott elszámolni – közölte honlapján az ügyészség.
A nevelőnő feladata volt az otthonban élő gyermekek ellátását biztosító pénzösszeggel történő gazdálkodás. 2018 márciusa és áprilisa között közel másfél millió forint volt rábízva, a pénzt a gyermekotthon működésére kellett volna fordítania. „Az ellátmány jelentős része bankszámlára érkezett, amelyről a kezelésében álló bankkártyával mintegy 850 000 forintot vett fel, azt azonban a nevelésben álló gyermekek ellátása helyett magára költötte” – olvasható a közleményben.
A nevelőnő feladata volt az is, hogy a felnőttkor elérésével a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatalok utógondozásával járó pénzügyeket intézze. Ennek keretében köteles volt havonta a fiataloknak saját jogán járó juttatások egy részét személyi térítési díjként a gyermekvédelmi szakszolgálat felé befizetni. 2017-ben azonban öt fiatal esetében nem tett eleget ennek, az előírt havi összeget az intézménynek nem fizette be, és a fiatalok felé sem számolt el vele. A vád szerint a pénzt saját szükségleteire fordította, ezzel a fiataloknak közel 150 000 forint kárt okozott.
Az egyik utógondozott saját nevére szóló bankkártyáját és az ahhoz tartozó PIN-kódot is a nő őrizte, arról 2017 novembere és 2018 januárja között több alkalommal készpénzt vett fel, valamint azzal közvetlen fizetéseket is eszközölt saját igényeinek fedezése céljából, ezzel a fiatal megtakarításából 780 000 forintot élt fel.
Az ügyészség a büntetlen előéletű nő ellen sikkasztás bűntette miatt emelt vádat, melyben felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a vádlottat a próbaidő idejére a bíróság helyezze pártfogó felügyelet alá. Indítványozta azt is, hogy a bíróság kötelezze a nőt az okozott károk megtérítésére.
Ha a nevelőnő az előkészítő ülésen elismeri a bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség 1 év 8 hónap, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. | 1,7 millió forintot sikkasztott el a gyerekek pénzéből a Nógrád megyei gyermekotthon vezetője | Két Nógrád megyei gyermekotthont is vezetett az a 36 éves gyermekvédelmi intézményvezető, akivel szemben a Balassagyarmati Járási Ügyészség vádat emelt, mert az általa kezelt, a gyermekek ellátását biztosító összeggel, valamint az utógondozott gyerekek apanázsával nem tudott elszámolni – közölte honlapján az ügyészség.Az ügyészség a büntetlen előéletű nő ellen sikkasztás bűntette miatt emelt vádat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/08/elsikkasztotta-a-gyerekek-penzet-a-nograd-megyei-gyermekotthon-vezetoje | 2022-02-08 08:54:00 | true | null | null | Telex |
Egy ideje csak találgattak a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 3200 lelkes Öcsöd lakói, hogy mi történt a közelmúltban a falujukban, miután elterjedt a hír, hogy majdnem feloszlott a képviselő-testület, de erről semmilyen hivatalos információ nem látott napvilágot. Egy helyi lakos végül a közösségi oldalon kérdezett rá, hogy igaz-e a pletyka, ám sokáig ez is válasz nélkül maradt. Végül az egyik önkormányzati képviselő, Nemes Lajos szólalt meg, aki azt írta, hogy január 26-án lemondott választott tisztségéről, tekintettel arra, hogy elvesztette a 2019-ben megválasztott Soha Attila független polgármester iránti bizalmát. Egy volt öcsödi lakos hozzászólásából derült ki az is, hogy a jegyző is felmondott, és hogy bizonyos okok miatt nincs meg az összhang a testület és a polgármester között. Végül Molnár András, a település alpolgármestere szolgált hivatalos tájékoztatással: mint írta, kialakult egy "helyzet", és a birtokukba jutott részinformációk hatására valóban felmerült a testület felállása. Erről a szándékukról beadványt juttattak el a polgármesternek, majd Molnár elmondása szerint ezután derültek ki olyan dolgok, amelyek miatt a képviselők elgondolkoztak azon, hogy felhasználták őket vélt, vagy valós sérelmekkel kapcsolatban.
A képviselőkkel többször is átbeszélték a dolgot, hogy mi szolgálja jobban a falu érdekét. Ahogy Molnár írta, a veszélyhelyzet miatt amúgy sem lehetséges új választás kiírása, viszont most vannak a pályázati dömpingek, és a cél az, hogy minél több pályázatot be tudjanak adni. Ennek fényében a többség végül úgy gondolja – bár erről testületi ülés még nem volt –, hogy mégsem az önfeloszlatást választja.
Ezután jelentkezett a polgármester is. Soha Attila azt írta, jogos az igény, hogy tájékoztatást adjon a kialakult helyzetről. Állítása szerint egy közel kétéves ügylet – mely szerinte személyes sértettség miatt került terítékre az elmúlt időszakban – a kiváltó ok. Az alpolgármester is leírta, szerinte is megvezették a képviselőket, és olyan iratok kerültek ki a hivatalból, melyeket ki is kérhetett volna a testület, és akkor törvényesen a teljes anyagot megismerhette volna. A polgármester szerint viszont ehelyett, valószínűleg törvénytelenül, lopva kimásolt részigazságokkal vezették félre a testületet, az ügyet ismerőket pedig csak későn kérdezték meg, így csak akkor látták át a történteket.
A falu vezetője szerint
az esetleges pénzügyi szabálytalanság felderítésére és a jövőbeli tanulság okán is külső szervezetnek kellene megvizsgálni a kérdéses ügyletet, a vizsgálatot pedig támogatja.
Emellett vizsgálat folyik belső információk törvénytelen kiszivárogtatása miatt is, tekintettel arra, hogy bárki személyes adatai nyilvánosságra kerülhetnek. Ennek eredménye határozza meg az esetleges személyi felelősséget.
Soha hozzátette: "Én itt vagyok és maradok is. A jogrend azért ilyen, amilyen, hogy egy hirtelen 'fellángolás' ne legyen elegendő egy rendőr, polgármester, miniszter, kormányfő eltávolítására. Ha nem így lenne, havonta váltanák le a vezetőket." Hangsúlyozta, közeleg az országgyűlési választás és a népszavazás, a jövőjüket meghatározó pályázatok előkészítése, beadása is most esedékes, az önkormányzat költségvetését is meg kell alkotni, és ezek mindennél fontosabbak. Szerinte ezért is furcsa, hogy azok, akik a települést tartják a legfontosabbnak, kivonják magukat ezen feladatok elvégzése alól. Kiemelte, a testület túlnyomó többsége, miután megismerte az igazságot, úgy döntött, együtt, közösen viszik tovább a fejlesztéseket.
A polgármester ugyanakkor elismerte, hibázott a belső szabályokkal kapcsolatban; bár állítása szerint jót akart, de a pandémia okozta kissé kaotikus időkben nem figyelt eléggé, ám tanult az esetből. Szerinte nincs azzal baj, ha figyelmeztetnek valakit a hibájára, amennyiben ezt jobbító szándékkal teszik.
Azt azonban a polgármester nyilatkozatából továbbra sem tudhatták meg a lakosok, hogy mire célozgatott a lemondott képviselő, az alpolgármester és a polgármester is, hogy milyen pénzügyi szabálytalanság felderítését vizsgálja külső szervezet, és hogy milyen kikerült iratok miatt akarták feloszlatni a testületet a képviselők.
Úgy tudjuk, hogy
a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sikkasztás bűntett elkövetése miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen Öcsödön,
a nyomozás érdekeire tekintettel azonban további információt nem közöltek.
De pontosan milyen szabálytalanságokról is lehet szó? A falubeliek tudni vélik, hogy a hivatalból kikerült, titkosított önkormányzati szerződésekre, számlákra utalhatott Soha is a belső információk kiszivárogtatásának említésével, ezek a számlák pedig azt is alátámaszthatják, hogy a polgármester vezetésével az önkormányzat többször is a családjához tartozó érdi cég szolgáltatásait vette igénybe.
Mint megtudtuk, Soha Attilának és feleségének korábban Érden egy Pongrácz Fatelep Kft. nevű cége volt, amit a Budapest Környéki Törvényszék egyszerűsített felszámolási eljárással megszüntetett 2017. február 27-én. Ezután alakult meg március 3-án a Berry Holding Kft., amelyben Soha Attila nevelt lánya lett az ügyvezető és az egyedüli tulajdonos is.
A 2017-es alapítású egyszemélyes Berry Holding főtevékenysége fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem, majd a faipari vállalkozás pont 2020. január elején, vagyis már Soha Attila polgármestersége idején felvette a tevékenységi körébe az éttermi, mozgó vendéglátást, rendezvényi étkeztetést, egyéb vendéglátást, italszolgáltatást, konferencia és kereskedelmi bemutató szervezését is. Az új szolgáltatásokat pedig Öcsödön is többször igénybe vették, erről szolgálnak bizonyítékkal a kiszivárgott szerződések, számlák.
2020 januárjában az Érdi Fatelep Berry Holding Kft. egy 2019. december 31-én tartott szilveszteri rendezvényről adott számlát 254 ezer forintról. A rendezvényre nem sokan emlékeznek, de informátorunktól megtudtuk, hogy a szóban forgó időpontban szilveszterkor mulatságot rendeztek az Öcsödi Holtág Alapítványnak, amelynek az ügyvezetője egyébként Molnár András alpolgármester. A falusiak ugyanakkor tudni vélik, hogy a Berry Holding Kft. nem szervezett semmit, és jelen sem volt, ennek ellenére leszámlázták az önkormányzatnak az említett összeget szervezés jogcímen.
De más számlákon is felbukkan a cég fatelepének neve. Például azon a díjbekérőn, amit szintén 2020 januárjában bocsátottak ki 5 millió 985 ezer 897 forint értékben. Ezen olyan építőanyag-tételek szerepelnek, amelyek minden bizonnyal egy közelebbi telepen is beszerezhetők lettek volna, de végül még a szállításért is közel 130 ezer forintot kellett kifizetnie az önkormányzatnak. Igaz, a számlára ráütötték azt, hogy "Érvénytelen", de ez nem jelentheti azt, hogy nem fizették volna ki. Az általunk megkérdezett falubeliek nem tudnak arról, hogy hol lett felhasználva ez a faanyag.
Öcsödön mindenki azt találgatja, mi történhetett a községházán
A Berry Holding aztán frissen szerzett rendezvényszervezési tapasztalatait is megcsillogtathatta: 2020. augusztus 15-én ugyanis Öcsödi Civil Park elnevezéssel tartottak rendezvényt, amit a kft. szervezett. A szerződést több mint 6 millió 624 ezer forintra kötötték és titkosították. A kétoldalas melléklet olyan tételeket tartalmaz, miszerint a "csillámtetoválás, arcfestés, lufihajtás" összege összesen 190 ezer forintot tett ki, miközben úgy tudjuk, hogy az óvónők csinálták ezeket. De kifizettek 66 ezer 800 forintot a polgármester 200 darab névjegykártyájára, grafikai tervezésre 270 ezer forintot, Facebook-kezelésre 30 ezret, vagy biztonsági személyzetre 380 ezer forintot. Utóbbi esetében érdemes megjegyezni, hogy korábban hasonló rendezvényeknél a helyi polgárőrök felügyeltek a rendre.
A faluban többek egybehangzó véleménye szerint a polgármester a bejelentésével csak terelni próbált. Vannak, akik szerint ugyanis Soha Attila kiskirályt játszik a faluban, amihez amúgy nem sok köze van, mivel érdi származású és csak pár éve él a településen. Úgy tudjuk, a falunak elege lett a régi vezetőből, ezért is nyert 2019-ben nagy fölénnyel az üstökösként feltűnő Soha, akivel szemben azóta viszont több kétség is felmerült. (Korábban, egészen 1990-től a legutóbbi, 2019-es önkormányzati választásig függetlenként Molnár Bálint állt a település élén.) Egyes helyiek véleménye szerint nem jól sáfárkodik a település kasszájával, sok esetben nem tájékoztatja a képviselő-testületet olyan dolgokról, amikről nem csak neki magának kellene tudnia.
Öcsödön tudni vélik, hogy az önkormányzat 300 ezer forintért vett levendulákat, de ezt sehol sem látják viszont a településen, bennfentes információk szerint pedig egy erdélyi utazást is szervezett az önkormányzat, ahova azonban nem az önkormányzat két kisbuszával mentek, hanem egy 400 ezer forintért bérelt 30 fős busszal, amellyel végül csak tizenegyen utaztak ki.
A helyiek a testülettel sincsenek sokan megelégedve, mert információink szerint többen nem ismerik a törvényeket, a jogszabályokat, de még az szmsz-t sem.
Kerestük a lemondott képviselőt, Nemes Lajost és a jegyzőt is, de egyikük sem kívánt nyilatkozni. Mint megtudtuk, Soha Attila hivatali ideje alatt már két jegyző állt fel, és három képviselő távozott a testületből. Megkerestünk több képviselőt is, hogy megkérdezzük, hogyan látják a kialakult helyzetet, tudnak-e egyáltalán valamiről,
de senki sem akart nyilatkozni, a polgármesterhez irányítottak minket.
Megkérdeztük természetesen a polgármestert is. Soha Attila nyilatkozat helyett személyes találkozóra invitált minket a jövő hétre. Az itt történtekről, a polgármester válaszáról szándékaink szerint újabb cikkben számolunk be. | Sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség Öcsödön, lemondott a jegyző is | Kis híján feloszlott képviselő-testület, lemondott a jegyző és egy képviselő is a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsödön. A lakosok közül többen rendkívüli közmeghallgatást szeretnének, a rendőrség sikkasztás ügyében nyomoz. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/sikkasztas-miatt-nyomoz-a-rendorseg-ocsodon-lemondott-a-jegyzo-is-245879 | 2022-02-09 22:38:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A magyar piros-fehér-zölddel tiltakoztak a minap Ljubljana mellett más szlovén városokban is az ellen, hogy egy nagymúltú szlovén idegenforgalmi lánc magyar kezekbe kerülhet. A helyi lapok arról írnak, hogy a Janša-kormány egyenesen Orbán bizalmasainak a kezére játssza a Száva-csoportot, amelynek termálfürdői és luxuskempingjei mellett előkelő szállodái vannak az Adrián. Ezekben évente összesen hatszázezer vendéget szállásolnak el. Az amerikai társtulajdonos kiszállt volna az üzletből, a szlovén állam azonban nemcsak, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni, hanem még saját üzletrészétől is megválna. A névleges magyar vevő, és az üzletet finanszírozó magyar alapkezelő egyaránt az Orbán családhoz, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető – írták a szlovén lapok.
Szlovénia „kiárusítása” ellen tüntettek magyar színekkel – nem először – 2022 februárjának első péntekén immár nemcsak Ljubljanában, hanem sajtóhírek szerint Izolában, Celjeben, Slovenj Gradecben és más szlovén városokban.
A tiltakozás jelképe a magyar piros-fehér-zöld volt. Ezekkel a színekkel festették át Szlovénia térképét, rajta 12, szintén piros-fehér-zöld pöttyel. Ezek a Száva-csoport tulajdonában levő, a jelek szerint magyar, Orbán Viktor köreinek tulajdonába kerülő szállodákat jelölték.
A demonstrálók a hatalom és birtokátvétel szimbólumaként a magyar trikolórral világították ki a szlovén törvényhozás épületét is. A tudósítók megjegyezték: tévesen, a vízszintes helyett függőlegesen – bizonyára azért, mert a fényforrásokat műszaki okokból horizontálisan nem tudták elhelyezni.
A február 4-i demonstráció csak egyik erőpróbája volt az április 24-i szlovén parlamenti választások előtti egyre tömegesebb megmozdulásoknak. A magyar motívum visszatérő eleme a Janez Janša miniszterelnök elleni össztűznek. Kormányát azzal vádolják, hogy „az elmúlt hetekben választás előtti kiárusításba fogott (...), gyanús és korrupt üzleteket kötött”.
A Szávához tartozó szállodák eladásával kapcsolatban leszögezték: a cégcsoport 43 százalékos részesedésének vásárlója a Diófa magyar ingatlanalap, amelynek tulajdonosa az egyik leggazdagabb magyar. „Jellinek Daniel szorosan kötődik Janez Janša politikai szövetségesének, az Orbán Viktor vezette kormányzó Fidesznek az üzleti hálózatához” – áll a tüntetés előtti közleményben.
Mondjunk nemet Szlovénia elkótyavetyélésére! – írták a magyar színekre alapozott szórólapon, amelyen a magyar és a szlovén miniszterelnök a Brezsnyev és Honecker meghitt pillanatára emlékeztető intim közelségben áll egymás mellett.
Ezen felidézték, hogy a Száva szállodái mellett a Mol már megvásárolta az OMV szlovéniai kúthálózatát, az OTP bankokat vett, magyarok terjeszkednek a szlovén médiapiacon, és egyre türelmetlenebbül, még a Janša-kormány esetleges bukása előtt próbálnak hozzájutni a koperi kikötőhöz.
A tudósítók egyébként arra is felfigyeltek, hogy a ljubljanai Köztársaság téren a tüntetők között megjelent az első szlovén államfő, Milan Kučan is.
„Ne engedjük elkótyavetyélni a szlovén turizmus ékköveit”
A mostani tiltakozások előtt az egyik szakszervezet kongatta meg a vészharangot.
A szállodák értékesítése „a szlovén nemzetet és a szlovén állampolgárokat a külföldi tőke nyomorult rabságába taszítja” – ezt üzente a szomszédos ország idegenforgalmi dolgozóinak szakszervezete azok után, hogy kiderült: a szlovén turizmus egyik gyöngyszemét, a Száva-csoportot áruba bocsátják. A potenciális vásárlók magyarok, pontosabban – ahogy az ottani sajtó fogalmazott – az Orbán Viktor miniszterelnök bizalmi köréhez tartozó magyarok.
A Száva-csoport tulajdonában három muravidéki termálfürdő, változatos bledi pihenőhelyek és három tengerparti nyaralóhely van az előkelő Portorožban, Izolában és Strunjanban. A lánchoz összesen tizennyolc szálloda, öt apartman komplexum, négy kemping és két, ún. glamping (azaz glamour camping, luxuskemping) tartozik. A szállodai szobák száma meghaladja a 3000-et, a kempinghelyeké az 1200-at. A Száva öt aquparkjában, nyolcvanegy úszómedencéjében, huszonöt csúszdáján, egy golfpályáján, tíz wellness- és három egészségügyi központjában kezeltethetik magukat, lazíthatnak és pihenhetnek a vendégek. Számuk évente meghaladja a 600 ezret, és ebben nem kis szerepet játszik, hogy hatvan konferenciateremben évente 1300 üzleti és szakmai találkozót szerveznek.
A csaknem 1500 alkalmazottat foglalkoztató cégcsoport éves bevétele nagyjából 100 millió euró, 36 milliárd forint, adózás előtti jövedelme pedig ennek az egyötöde. A szlovén állam – szlovén adófizetők pénzéből – 2017 és 2019 között csaknem 43,7, 2020-ban pedig további mintegy 28 millió eurót költött fejlesztésekre.
Egyszóval a Száva-csoport nem egy útmenti szálláshely, hanem egy nagymúltú idegenforgalmi nagyvállalat.
A szlovén szakszervezet arra szólította fel, a polgárokat: védjék meg országuk idegenforgalmát. Szerinte ugyanis a turisztikai potenciál értékesítése még nehezebb munkakörülményeket teremtene, és megfosztaná a fiatalokat a biztos elhelyezkedés lehetőségétől.
„Zárjuk össze sorainkat, és ne engedjük elkótyavetyélni a legértékesebb szlovén turisztikai cégeket, és hazánk legszebb részeit” – szólított fel a szakszervezet, amely az alkalmat kihasználva élesen bírálta a szlovén gazdasági és politikai elitet, mert „30 éve rabolják a nemzet vagyonát, hogy kielégítsék kapzsiságukat”.
A Száva-művelet
A nemzeti érdekek védelmére hivatkozva a szlovén állam évekkel ezelőtt megvásárolta a Száva idegenforgalmi lánc pakettjét, amelynek most 47 százalékos részesedéssel többségi tulajdonosa. A második legnagyobb részvényes York Funding, 43 százalékos tulajdonrésszel. Ez utóbbi, az amerikai alapkezelő azonban most megválna befektetésétől.
A többségi tulajdonosnak, a szlovén államnak elővásárlási joga van, de a jelek szerint nem kíván élni az opcióval, a tárgyalások ugyanis elakadtak az amerikai társtulajdonossal.
Tavaly nyáron csaknem megszületett a megállapodás a York tulajdonrészének állami megvásárlásáról, de a vevő közvetlenül a szerződés aláírása előtt szabotálta az egyezséget. Végül ez késztette az amerikaiakat arra, hogy másik vevő után nézzenek. A Janša-kormány ezzel párhuzamosan előkészítette a terepet, hogy saját tulajdonrészétől is megváljon, és a magyaroknak adja el.
Ilyen előzmények után számolt be a szlovén 24ur portál január derekán arról, hogy a York, a Száva-csoport kisebbségi tulajdonosa a magyar Diófa Alapkezelőnek adhatja el 43 százalékos részesedését.
A szlovén kormány tavaly még ezt tervezte, hogy erősíti tulajdonrészét az idegenforgalomban, a koncepció azonban idővel módosult. Janez Žlak, a szlovén nemzeti alapkezelő elnöke lehetséges új forgatókönyveket helyezett kilátásba: a többi között a Száva-csoport bővítését, és együttes értékesítését a York részesedésével.
Az állam tehát korábban a nemzeti érdekek védelme érdekében vásárolta meg a Száva szállodákat. Most, közvetlenül a választások előtt feladta ezeket a terveket, és megnyitotta az utat egy új magyar hatalomátvétel előtt. A kulcsszerep ezúttal is Orbán Viktor oligarcháié, akik több tízmillió eurót fognak keresni az üzletben – emlékeztetett a Necenzurirano.
Ki a magyar vevő?
A szlovén portál szerint már január végén szinte biztosra vehető volt, hogy a Száva-csoport amerikai részesedését nem a szlovén állam, hanem a magyarok fogják megvásárolni.
A vevő, pontosabban a finanszírozó a Jellinek Dániel tulajdonában álló Diófa Alapkezelő. Jellinek egyébként a Forbes szerint a tizedik leggazdagabb magyar: vagyonát 107,5 milliárd forintra becsülik. Vezetésével az Indotek – amelynek ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa – szép csendben az ország egyik legnagyobb ingatlanbirodalmát vásárolta össze bevásárlóközpontokból, irodaházakból és raktárakból. Már összesen 21 pláza tartozik a csoporthoz, és az övé az egykori Csepel Művek iparterület egy része is.
Önmagában semmi kivetni való sincs abban, hogy egy uniós országban ténykedő vállalkozó egy másik uniós országban szerez gazdasági részesedést, elvégre az alapelvek egyike a tőke szabad mozgása. A kérdés ez esetben inkább az, hogyan és milyen körülmények között jut tulajdonhoz.
A „Száva-saga” még 2015-ben kezdődött, amikor a cég kényszerfelszámolás felé sodródott. Az adósságtörlesztésről folytatott tárgyalások során két tulajdonosi tábor alakult ki. Az egyik az állam, a másik a York volt. Az amerikai vagyonkezelő sikertelenül próbálta megszerezni a Száva többségi tulajdonrészét. Végül az ingatlanban ragadt, a szlovén nemzeti vagyonkezelő ugyanis nem akarta eladni a részesedését, ugyanakkor nem akarta megvásárolni a York tulajdonrészét sem.
Az idő azonban vészesen múlott. A cégcsoportnak több mint 50 millió eurós tartozása van a legnagyobb tulajdonosaival szemben. A hitelek rövid lejáratúak, és magas kamatozásúak. A Száva-csoport 2021 végén indította el a szállodákat birtokló Sava Turizem cég eladását. Lapértesülések szerint 14 nem kötelező érvényű ajánlat érkezett, köztük olyanok is, amelyek több mint 200 millió eurót kínáltak a láncért. Miután a Száva-csoport jelenlegi adósságállománya nagyjából százmillió euró, az értékesítés után legalább ekkora összegen osztoznának jelenlegi tulajdonosai.
A Necenzurirano úgy tudja: az állam 35 millió eurós vételárban állapodott meg a Yorkkal a kisebbségi tulajdonrész fejében. Elfogadta, hogy ennél lejjebb nem alkuszik, és a Yorknak azt a kikötését is, hogy a szerződés ne tartalmazzon felfüggesztő kitételt.
A szerződés aláírása előtt azonban a szlovén állami vagyonkezelő megszegte ígéretét, és olyan kiegészítés beillesztését kérte, amellyel összhangban újbóli járványkorlátozások esetén újratárgyalhassák a vételárat. A meghiúsult üzlet után erősen elhidegült az állam és a York Alapkezelő kapcsolata. Az eladó azonnal más vevők után nézett, és megállapodott a magyarokkal.
Eurószázmillióban mérhető profit
Szerződéskötés esetén a szlovén állam 30 napon belül érvényesítheti elővásárlási jogát. Ennek azonban elenyésző az esélye.
A Janša-kormány ugyanis a napokban hagyta jóvá a szlovén nemzeti vagyonkezelő éves gazdálkodási tervét. Ebben a Száva már nem szerepel az állami turisztikai holdingban, sőt értékesítése is lehetséges. Ez új dimenziót ad a történetnek.
Felmerül a kérdés, hogy a magyarok a York és az állam újabb meghiúsult megállapodása után miért vásárolnak részesedést a Szávában, és miért kockáztatják, hogy ugyanabba a helyzetbe kerüljenek, mint a York hosszú évek során. Ennek csak akkor van értelme, ha előre tudták, hogy a szlovén állam kész kivonulni a Száva-csoport tulajdonosi köréből. A malmukra hajtja a vizet, hogy a szlovén vagyonkezelő csak rövid határidő alatt érvényesítheti elővásárlási jogát.
A járvány okozta idegenforgalmi válság már a Száva-csoport sikeres megvásárlásával is magas profitot termelne. Ezek a többszörösére nőnének, ha az új tulajdonos a portfólió részei, vagyis egyes szállodák eladása mellett döntene. Szakértők szerint 200 millió euró helyett akár 300 milliót, sőt még többet kereshetne. Az előkelő helyszíneken lévő szlovén szállodák, valamint a profit a magyar kormányhoz szorosan kötődő cégek kezébe kerülnének.
A Szávát felvásárló, de inkább finanszírozó Diófa a harmadik legnagyobb magyarországi ingatlanalapot kezeli. A társaság több mint 440 milliárd forintos vagyont kezel az intézményi és a lakossági ügyfelek számára, míg az ingatlanalapokban kezelt vagyon értéke 2020 végén elérte a 252 milliárd forintot. Portfóliójában irodaházak, bevásárlóközpontok és ipari központok találhatók. A Necenzurirano a magyar 24.hu segítségével begyűjtött információk alapján arra emlékeztet, hogy a Diófa Alapkezelő felügyelőbizottságának elnöke tavaly nyár óta Nagy Márton, Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója.
A Diófa tulajdonosa a közelmúltig Vida József, a Fidesz üzleti hálózatának egyik meghatározó oligarchája volt. A bankárt Orbán üzleti elitjének új feltörekvő csillagának nevezték. A magyar TV2 tévétársaság tulajdonosaként 2020-ban megvásárolta a Planet TV-t a szlovén Telekomtól, és ezzel egyidejűleg kivonult az alapkezelőből, amit a 45 éves Jellinek Dánielnek, az Indotek tulajdonosának adott el. Jellinek ingatlancége 2019-ben vásárolta meg a Gellértet, Budapest egyik ikonikus szállodáját. A vásárlást teljes egészében az MFB, a magyar állami bank finanszírozta.
Jellinek egy évvel később Tiborcz Istvánnal, Orbán Viktor vejével üzletelt, akitől megvette az Appeninn ingatlanbefektető céget.
A „reptéri privatizáció ellentétes volt Magyarország stratégiai érdekeivel” állapította meg az Orbán-kormány, majd úgy döntött, hogy megkísérli visszavásárolni a Liszt Ferenc repülőteret. A kanadai tulajdonosokkal a tárgyalásokat a magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium vezette, a vásárlói konzorciumot pedig a Mol és a Jellinek tulajdonában levő az Indotek képviselte.
A leplezett szlovén szállodavásárlás
Orbánék el akarják titkolni, hogy szlovén szállodákat vásárolnak – ezzel a címmel jelent meg a szlovén tényfeltáró portál, a Necenzurirano újabb cikke a szállodavásárlásokról. Ebben azt írták, hogy a Száva-csoport jelentős részesedésének névleges vevője a mindössze két alkalmazottat foglalkoztató budapesti Atlantis Property, amelynek vagyona 2020 végén még a 2 millió eurót sem érte el. Ilyen feltételekkel nem is pályázhatott az ennél sokkal értékesebb Száva-csoport megvásárlására.
A portál szerint az elit helyszíneken lévő szlovén szállodák nagy valószínűséggel olyan cégekhez kerülnek a szlovén parlamenti választások előtt, amelyek szorosan kötődnek a magyar vezetéshez. Az ügyletben néhány szlovén befolyásos személy is segítségükre lesz, az eurómilliós üzlethez vezető utat pedig a Janša-kormány fogja kikövezni.
A Száva hivatalos tulajdonosává váló Atlantis Property birtokosa és igazgatója Komonczi Zsolt magyar üzletember. A kevéssé ismert ingatlanügynök látszólag nem kötődik Orbán köréhez, de éppen a miniszterelnök kormányzási ciklusai alatt lett a legnagyobb üzletek szereplője.
Komonczi közeli üzlettársa Szivek Norbert, a több mint 45 milliárd eurós érték felett őrködő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója. Szivek 2015 óta a Mol felügyelőbizottságának a tagja, amelyben az államé a döntő befolyás. Az üzletemberek új generációjának tagja, aki a Fidesz hatalomra kerülése után gazdagodott meg. Komonczi több Szivek cég igazgatója volt.
Komonczit a Száva megvásárlásában a francia állampolgárságú Michel Marie Caillard segíti, akivel a közelmúltban megalapította a Prestige Tourism céget. Partnerük itt Jean-Luc Jourdan luxemburgi pénzügyi tanácsadó. Komonczi és csapata azonban a Necenzurirano szerint csak álca az üzlet mögött megbúvó nagyjátékosok számára. Budapesten úgy mérték fel, hogy Orbán bizalmasainak nyílt érkezése a szlovénok ellenszenvét válthatja ki, kivált a közelgő választások előtt.
Amint a tiltakozásokból látni, ebben nem tévedtek.
A szlovéniai szállodavásárlásban – a Necenzurirano szerint – minden szál az Orbán családhoz, pontosabban vejéhez, Tiborcz Istvánhoz, Magyarország egyik „legbefolyásosabb üzletemberéhez” vezet. A Száva-csoport vevője, az Atlantis Property és finanszírozója, a Diófa Alapkezelő is vele üzletel.
A Necenzurirano felidézi, hogy amikor 2019-ben Orbán veje átvette a Budapest melletti, visegrádi, befejezetlen Duna-parti, Hiltonnak épülő szálloda irányítását, egyik névleges, hivatalos tulajdonosa a Komonczi Zsolt által vezetett cég lett, és ezzel segítette a tényleges tulajdonos eltitkolását. Nem sokkal később Orbán veje nagy haszonnal adta tovább a projektet Szíjj László építőmágnásnak, az egyik leggazdagabb magyarnak. Tiborcz rövid idő alatt több millió eurós nyereségre tett szert, holott „egy téglát sem kellett leraknia” – idézte a szlovén portál a magyar sajtót.
Arra is újból emlékeztettek, hogy a Diófa tulajdonosa, Jellinek Dániel egyik ingatlancéget Orbán vejétől vette meg, amikor pedig az Orbán kormány úgy döntött, hogy megkísérli visszavásárolni a Liszt Ferenc repülőteret, a konzorciumba Jellinek ernyőcégét is bevonták. (A repülőtér visszavásárlását közben a magyar választások utánra halasztották.)
A Necenzurirano ugyanígy, név szerint sorolja fel azokat a befolyásos szlovén tisztségviselőket, akik a Száva-csoport eladását egyengetik a magyar vevő számára.
Hogy a magyarok mennyit fizetnek Yorknak, azt hivatalosan nem tudni.
Az eltelt hónapokban mellesleg nyugdíjalapok és más szlovén pénzügyi befektetők érdeklődtek a Száva részvénycsomag állami megvásárlásának finanszírozása iránt, amelyek abban voltak érdekeltek, hogy a szállodacsoport szlovén nemzeti tulajdonban maradjon.
Fogytán azonban az idő: az államnak egyre rövidül a lehetősége az elővásárlási jog érvényesítésére. A jelek szerint nem is nagyon törekszik erre. A minap leváltották a szlovén nemzeti vagyonkezelő felügyelőbizottságának elnökét – úgy hírlik a Száva-csoport eladásával kapcsolatos nézeteltérések miatt. | Vészharangot kongatnak Szlovéniában: Orbán köreihez közel álló magyar kézbe kerülhetnek szállodáik | A magyar piros-fehér-zölddel tiltakoztak a minap Ljubljana mellett más szlovén városokban is az ellen, hogy egy nagymúltú szlovén idegenforgalmi lánc magyar kezekbe kerülhet. A helyi lapok arról írnak, hogy a Janša-kormány egyenesen Orbán bizalmasainak a kezére játssza a Száva-csoportot, amelynek termálfürdői és luxuskempingjei mellett előkelő szállodái vannak az Adrián. Ezekben évente összesen hatszázezer vendéget szállásolnak el. Az amerikai társtulajdonos kiszállt volna az üzletből, a szlovén állam azonban nemcsak, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni, hanem még saját üzletrészétől is megválna. A névleges magyar vevő, és az üzletet finanszírozó magyar alapkezelő egyaránt az Orbán családhoz, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető – írták a szlovén lapok. | null | 1 | https://hu.euronews.com/2022/02/08/veszharangot-kongatnak-szloveniaban-orban-koreihez-kozel-allo-magyar-kezbe-kerulhetnek-sza | 2022-02-08 08:29:00 | true | null | null | Euronews |
Elfogadhatatlan, ha egy bírósági vezető valóban egy bíró „ellehetetlenítéséről” egyeztetett, ez ügyben bárkivel találkozott, különösen, ha egy ilyen megállapodás szerint cselekedett – olvasható az Országos Bírói Tanács szerda délutáni közleményében. A tanács ezért „szükségesnek látja a fegyelmi eljárás olyan időben történő kezdeményezésének megfontolását is, ami nem vezet az esetleges fegyelmi felelősségre vonás ellehetetlenüléséhez”.
A bírói tanács ezzel a Völner–Schadl-ügynek arra a szálára utal, amikor Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben. Ezért előbb megpróbálta kirúgatni, majd az Országos Bírói Hivatal elnökét, Senyei Györgyöt is megkereste, aki személyes találkozót szervezett neki a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel. Tatár-Kis a napvilágra került nyomozati iratok szerint azt mondta neki, hogy nem tudja kirúgni a bírót, de el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén. (Minderről itt olvashat bővebben, míg a végrehajtó kar elnökét és a volt igazságügyi államtitkárt érintő botrányról itt.)
Miután ez a hír megjelent, az Országos Bírói Hivatal elnöke, aki még mindig ugyanaz a Senyei György, aki Tatár-Kis és Schadl között a találkozót megszervezte, úgynevezett igazgatási célvizsgálatot rendelt el a Fővárosi Törvényszéken és a törvényszék területén működő kerületi bíróságokon. Ennek során utánanéznek, hogy a törvényszékre 2021-ben érkezett panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés az előírások szerint zajlott-e, és annak is utánajárnak, hogy Schadl György milyen formában és hogyan tett bejelentést a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezetője ellen, és a bejelentését hogyan, milyen eljárás keretében vizsgálták ki – derül ki az OBH múlt pénteken, egy héttel a hír megjelenését követően közzétett határozatából.
Az Országos Bírói Tanács erre az igazgatási célvizsgálatra reagált most a mostani közleménnyel, amelyben emlékeztetnek arra, hogy a bírói tanács felügyeli az OBH elnökét. Azt írják, hogy „a bírói kar részéről különös aggodalom kíséri” a sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelent információkat. Szerintük a célvizsgálat elrendelése nem elég, és ha „ebben a most napvilágot látott esetben nem indul a fegyelmi felelősség kérdését előtérbe helyező és azt vizsgáló, törvényben szabályozott eljárás is az elrendelt igazgatási vizsgálat mellett”, annak a következménye az egész magyar bírói karra káros lehet. Mint írják, | A Fővárosi Törvényszék elnöke egy bíró ellehetetlenítéséről egyeztetett, fegyelmi eljárást követelnek a bírák | Fegyelmi eljárást követelnek a bírák, miután a Völner–Schadl-ügyben a Fővárosi Törvényszék elnöke egy bíró ellehetetlenítéséről egyeztetett. Elfogadhatatlan, ha egy bírósági vezető valóban egy bíró „ellehetetlenítéséről” egyeztetett, ez ügyben bárkivel találkozott, különösen, ha egy ilyen megállapodás szerint cselekedett – olvasható az Országos Bírói Tanács szerda délutáni közleményében. A tanács ezért „szükségesnek látja a fegyelmi eljárás olyan időben történő kezdeményezésének megfontolását is, ami nem vezet az esetleges fegyelmi felelősségre vonás ellehetetlenüléséhez”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/02/fegyelmi-eljarast-kovetelnek-a-birak-miutan-a-volner-schadl-ugyben-a-fovarosi-torvenyszek-elnoke-egy-biro-ellehetetleniteserol-egyeztetett | 2022-02-02 08:40:00 | true | null | null | Telex |
Nekem hiszel, vagy a szemednek? A viccbeli hűtlen férj kérdése juthat eszünkbe, amikor a hazai végrehajtó szakma vezetéséről feltesszük a kérdést: az ártatlanság vélelme a fontosabb, vagy joggal feltételezzük, hogy nem mentek tisztán a dolgok a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál (MBVK)? Hiszen Schadl György elnök ügyeiről a 444.hu cikksorozata révén naponta új részleteket ismerhetünk meg.
Az MBVK-nál minden változatlan
Álnaiv a kérdés, hiszen tényleg izgalmasabbnál izgalmasabb, egyben sötétebbnél sötétebb részleteket közöl a sajtó a lehallgatási jegyzőkönyvekből.
Ugyanakkor az MBVK-t továbbra is ugyanaz a vezetés irányítja, mint korábban, és a végrehajtói kör zöme is vagy közvetlenül, vagy helyetteseken keresztül, de működteti az irodáját, és mindenki vígan termeli a bevételeket.
A vezető hazai végrehajtókra rálátó kollégáik szerint eltérőek a státuszok, vannak, akik teljesen ártatlanok, tisztességesen végezték eddig is a dolgukat, van, aki lábpereccel, de szabadon lehet, van, akinek három kisgyermeke van, ezért lehet otthon, de akad olyan is, aki „együttműködött a hatóságokkal”.
Mindenesetre maga Schadl továbbra is előzetes letartóztatásban van (az ügy másik kulcsfigurája, Völner Pál államtitkár szabadlábon védekezhet), zajlik a nyomozás, és a Schadllal kapcsolatba lépő különböző emberek tettei miatt is belső vizsgálatok indultak (lásd cikkünk végét).
Újabb pályázat
Van azonban egy döbbenetes vonulata az ügynek. Maga az MBVK továbbra sem reagál újságírói megkeresésekre, és ugyanazok az emberek, akik korábban vezetőként dolgoztak ebben a döbbenetes rendszerben, új pályázatokat írnak ki, illetve ellenőrzéseket végeznek.
Nemrég például megjelent az MBVK oldalán, hogy 35 új végrehajtót pályáztatnak, az aláíró az a dr. Takács Katalin hivatalvezető, aki Schadl alatt is hivatalvezető volt, és aki korábban az MBVK honlapja szerint rendre együtt nevezett ki az elnökkel olyan végrehajtókat, akik azóta megbuktak a korrupciós mechanizmus miatt.
Mint ismeretes a korrupciós hálózat fő bevétele az volt, hogy a kinevezésekért sok tízmilliós sápot szedtek. Ahogy több végrehajtó is elpanaszolta a Telexnek: „nálunk nem változott semmi”.
Közgyűlésre várva
Pedig a lehetőség adott, vagyis a végrehajtók összehívhatnák a közgyűlést, egymás között mindenki azt mondja, hogy aláírna egy ilyen kezdeményezést, de ahogy egyik forrásunk mondta,
„hátulról mindenki pofázik az elégedetlenségről, mindenkinek vannak sérelmei, de nincs egy olyan zászlóvivő, aki a tisztújítás élére állna.
Pedig állítólag van ember, aki vállalná, de a folyamat mégsem indul el, van, aki szerint lustaságból, mindenki a másikra vár, más szerint senki nem meri elindítani a folyamatot, pedig nem kéne mindig felülről várni a megoldást, működhetnénk demokratikusan, de nincs senkiben bátorság.
Ahogy a végrehajtók mesélik, meglepő módon magának a felügyelő hivatalnak, vagyis a Szabályozott Tevékenységek Felügyelő Hatóságának nincs joga a közgyűlés összehívására, de közgyűlést hívhatna össze
a kar elnöke saját hatáskörben,
a kar elnöke a kar tagjai egyötödének kezdeményezésére (ez most 36 végrehajtó aláírását igényelné),
a miniszteri biztos, illetve
a bíróság a törvényes működés helyreállítása érdekében.
Ellenőrzések
Amíg azonban nincsen változás, addig félő, hogy ugyanolyan mondvacsinált indokokkal veszik majd el a körzeteket azoktól, akik nem csókosak, és azt is csak remélni lehet, hogy az új területeket nem a barátok, exkollégák, családtagok és a tejelők kapják, mint korábban.
Ahogy egyik forrásunk mesélte, korábban előfordult olyan, hogy az egyik legtapasztaltabb, évtizedes végrehajtó múlttal rendelkező végrehajtótól azért vették el a körzetét, mert nem tudta igazolni, hogy igazolta a hallgatói jogviszonyát.
Vagyis az illető járt jogi egyetemre, de az MBVK-hoz nem érkezett be ez az igazolás, hiánypótlási lehetőséget pedig nem kapott a végrehajtó.
Abban most megoszlott a forrásaink véleménye, hogy mennyire erős most az ilyen célzott ellenőrzés (korábban arra volt sok panasz, hogy aki fizetett, az megúszta az ellenőrzéseket, aki nem, annál szigorú ellenőrzések veszélyeztették a végrehajtói praxis folytathatóságát).
Volt forrásunk, aki ismét ilyen ellenőrzési nyomásra, szelekcióra panaszkodott. Más azt mondta, hogy mivel a szabálytalanságok általában az ingatlanárverésekkel voltak kapcsolatosak, az volt a kritikus pont, de az elmúlt időszakban ilyenek nem voltak (hiszen a hitelmoratórium és a kilakoltatási moratórium ezt megakadályozta), így most kevesebb a fegyelmi.
Eközben Schadlék: Városmajor 74.
Különösen groteszknek érzi egy forrásunk, hogy miközben Schadl György előzetes letartóztatásban áll, a hozzá kapcsolható bizalmi kör azóta is folyamatosan naponta milliókkal gazdagodik.
Természetesen az egyes végrehajtói irodák valós bevételeibe, vagy abba, hogy ki kivel van szoros baráti kapcsolatban nem látunk bele, az Optenben pedig 2020-as bevételi adatok vannak még csak, de ez alapján számolgattunk, és kiválasztottunk egy kört ennek alátámasztására.
Korábbi cikkünkben már említettünk egy fontos lakcímet:
1122, Budapest, Városmajor utca 74.
Ez a cím volt bizonyos időszakokban a hivatalos lakcíme Schadl Györgynek és Schadl-Baranyai Helgának, vagyis a feleségének, működik itt hozzájuk kapcsolható vállalkozás, és itt van végrehajtói irodája három további végrehajtónak is:
Petris Csabának (Schadl korábbi helyettesének),
Jeney Orsolyának, aki korábban államtitkár-helyettesként a szakmai terület felelőse volt, ma már az MBVK egyik vezetője. A nyomozati anyagokban is szerepel a neve, a 444.hu itt írt róla,
illetve Majorosi Eszternek.
2020-ban
a budaörsi Schadl és Társa Végrehajtó Iroda 356 millió forintos bevételt ért el, Schadl akadályoztatása miatt most a felesége helyettesíti,
a gödöllői Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtó Iroda 357 millió forintos forgalmat ért el,
a Városmajor utca 74-ben működő Majorosi Eszter Végrehajtó Irodája 129 millió forint,
a Városmajor utca 74-ben működő Jeney Orsolya Végrehajtó Irodája 117 milliós forintot ért el,
a Városmajor utca 74-ben működő dr. Petris Csaba Végrehajtó Irodája 317 millió forintos forgalmat realizált,
Petris Csaba ezen kívül Szigetszentmiklóson Forrai Miklós (374 milliós körzet) és Budapesten Katona Csaba (223 milliós) körzetében is helyetteseként is visz területet,
Jeney Orsolya pedig Szamosi István (176 millió forintos) helyén is helyettes.
Ez csak az első réteg, mert az irodákból kikerült további végrehajtó-helyettesek jelenleg az ország több pontján is helyettesítenek, őket most nem összesítettük.
Ha a 2020-as bevételekből indulunk ki, akkor a Városmajor utca 74-hez kapcsolódó végrehajtói kör évi 2 milliárd forintos végrehajtói bevételt fed le, ez több mint napi 5 millió forintos bevétel.
Ezek mind nagyon jó körzetek, igaz természetesen most, amikor a hitelmoratóriumban nincsen felmondott hitelszerződés vagy kilakoltatás, vélhetően valamivel kevesebb bevételt termelnek, de azért a bázisnak meghatározott 2020 is már részben ilyen év volt.
És ami már elindult
Közben azért zajlanak már vizsgálatok is. Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja a Mi Hazánkkal közölt súlyos részleteket. A dékán nyilatkozatában elhangzott, hogy Völner Pál, a korrupciós ügybe belebukott fideszes államtitkár többször is érdeklődött, hogy a Pécsre járó végrehajtóknak van-e esélye lediplomázni. Mielőtt ezt valamilyen „kedves aggódásnak” gondolnánk, korábbi cikkünkben mi azt is bemutattuk, hogy azon végrehajtóktól, akiknek ez az esélyük már megszűnt, előzetesen igyekezték elvenni a végrehajtói területeiket.
Aztán kiderült, hogy Pécsen, ha Schadl kérte, akár személyes közreműködés nélkül is lehetett vizsgázni, a kérdéses ügyekben hivatásetikai szabályok és a vizsgaszabályzat megsértésének gyanúja merült fel, ezért a Pécsi Tudományegyetem vizsgálatot indít.
Szintén vizsgálat indult az Országos Bírósági Hivatalnál, a Fővárosi Törvényszéken és a törvényszék területén működő kerületi bíróságokon, ebben azt vizsgálják, hogy Schadl György milyen formában és hogyan tett bejelentést a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezetője ellen, és a bejelentését hogyan vizsgálták ki. A vizsgálat január 31-én hétfőn indul és március 31-ig le kell zárni, a jelentést pedig április 15-ig kell elkészíteni.
Schadl György ugyanis egy bíró kicsinálásával is megpróbálkozott, és ebben a Fővárosi Törvényszék elnökének, Tatár-Kis Péternek a segítségét kérte.
Politikai kereszttűzben
A végrehajtók egymás között azt kérdezgetik, hogy vajon a botrány milyen mélységig söpör végig a szakmájukon? Van-e igény arra, hogy minden felelősnek az érintettségét feltárják, vagy néhány meghatározó szereplő lebuktatása után azért a szakma működőképességének a fenntartása miatt megáll a feltárás?
Ahogy egyikük mondta, | Továbbra is milliókat keres naponta Schadl György és környezete | Az MBVK-nál minden változatlan. A hazai végrehajtó szakma irányítását nem könnyű egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatni, de a korábbi korrupt rendszert kritizáló végrehajtók azért azon nagyon ki vannak akadva, hogy az eddigi vezetők továbbra is hatalommal bírnak, ellenőrzéseket folytatnak, pályázatokat írnak ki. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/02/02/tovabbra-is-milliokat-keres-naponta-schadl-gyorgy-es-kornyezete | 2022-02-02 08:48:00 | true | null | null | Telex |
A Fővárosi Törvényszék ítéletének indoklásában szerepel, hogy amikor az Emmi azt közölte a Telexszel, hogy „a sajtó számára az MTVA-MTI közreműködésével biztosítjuk a fotókat, felvételeket, tekintettel arra, hogy a járvány továbbra is erősen terjed, járványügyi készültség van”, akkor egy olyan ügyben döntött, amely nem tartozott a hatáskörébe.
A bíróság szerint az Emmi csak irányítási jogot gyakorol a kórházak felett, és a minisztérium sem hivatkozott olyan jogszabályra, amely alapján a sajtókérelmekről jogszerűen dönthetett volna.
A bíróság szerint ezután az általunk megkeresett egészségügyi intézmények vezetőinek kell elbírálnia a fotózási/riportkészítési kérelmeinket.
A kórházak falai mögötti világ nagy része rejtve maradt a nyilvánosság elől
Ahogy arról többször is beszámoltunk már, a koronavírus-járvány alatt a kórházakba, egészségügyi intézményekbe nem engedték be a kormánytól független médiát, így nem volt lehetőségünk tudósítani arról, hogyan néz ki a járvány elleni küzdelem frontvonala. Mindeközben ijesztően párhuzamosak lettek a valóságok járványügyben, és a sajtót segítette volna a tények tisztázásában, ha megmutathatja a nyilvánosságnak, mi zajlik a kórházakban, például mekkora a baj az intenzív osztályokon.
A Telex több mint 50 alkalommal kért fotózási engedélyt tucatnyi intézménytől, de egyikbe sem engedtek be minket.
Kérelmeinket gyakran irányították az Emmi felé, vagy utasították vissza kapásból arra hivatkozva, hogy a minisztérium döntése alapján csak a közmédiát engedhetik be. Tavaly márciusban ezért 28 szerkesztőség közösen, nyílt levélben is kérte, hogy a sajtó munkatársait engedjék be a kórházak Covid-osztályaira és az oltópontokra, hogy az egészségügyi dolgozók szabadon nyilatkozhassanak, illetve hogy az operatív törzs 0–24-ben valódi tájékoztatást nyújtson.
Ezután a TASZ segítségével bíróságra vittük az ügyet, ahol azt kértük, változtassák meg az Emmi döntését, amellyel megtagadta a koronavírus-járvány kezelésében érintett kórházakba/intézményekbe szóló fotózási, illetve tudósítási engedélykérelmeinket. A Telexet az ügyben dr. Szegedi Zsolt ügyvéd képviselte a bíróságon.
Nem volt sima menet a bíróságon
Az Emmi a bíróságon eredetileg azt próbálta meg elérni, hogy a Telex keresetét érdemi megvitatás nélkül utasítsák vissza. A minisztérium ezen a ponton maga hivatkozott arra, hogy a sajtómegkeresésekről nem az Emminek kellene döntenie, hanem a kórházigazgatóknak, az ő értelmezésük alapján perelni csak az egyes intézményeket lehetett volna. Ezt az érvelést a Fővárosi Törvényszék 2021 júniusában első fokon elfogadta, ezért a Telex fellebbezett.
A fellebbezésünk nyomán a Kúria mondta ki, hogy az Emmi tájékoztatása nem utalt arra, hogy a Telex fotózási kérelmének tárgyában nincs hatásköre eljárni, nem irányította szerkesztőségünket (vissza) a kórházigazgatókhoz, ehelyett
„a tájékoztatás formájában kiadott elektronikus válasz egyértelmű döntést tartalmaz azzal, hogy egyes szám első személyben fogalmazza meg, hogy »az MTVA-MTI közreműködésével biztosítjuk a fotókat és felvételeket«️”.
A Kúria tavaly októberben tehát hatályon kívül helyezte azt a végzést, ami első fokon elutasította a Telex keresetlevelét, így a Fővárosi Törvényszéknek érdemben tárgyalnia kellett, keresetet és ítéletet kellett hoznia az ügyben. A bíróság pedig 2022. január 27-én megsemmisítette az Emberi Erőforrások Minisztériumának azt a fent is idézett, „tájékoztatás formájában meghozott döntését,” amely alapján eddig csak a közmédiát engedték be a kórházakba.
Innentől a kórházigazgatókon múlik
A Telex ügyében meghozott, jogerős ítélettel kapcsolatban Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének helyettes projektvezetője két dolgot emelt ki. Az egyik, hogy az Emmi formálisan nem határozatban tiltotta ki a sajtót az egészségügyi intézményekből, hanem csak egy emailben, tájékoztatásként közölték, hogy nem lehetséges a belépés. Vagyis a minisztérium hozott egy döntést, amit hatáskör hiányában eleve nem hozhatott volna meg, utána pedig arra hivatkozva próbálta elhárítani a felelősséget, hogy ez nem hivatalos formában meghozott határozat volt.
Azzal, hogy a bíróság kimondta, hogy a minisztérium válasza egy „tájékoztatás formájában meghozott döntés”, nem hagyta, hogy az Emmi elhárítsa magáról a sajtószabadságot korlátozó döntésének felelősségét, magyarázza Pásztor. Szerinte a bíróság jogerős döntése lényeges fejlemény, hiszen ha nincs érdemi jogorvoslat akkor, „a sajtószabadság csak egy üres lózung”.
Emellett azt is hangsúlyozta a TASZ szakértője, hogy bár a Telexnek igazat adó ítélet nem arról szól, hogy ezzel máris beengedték a riportereinket fotózni, mégis lényeges előrelépést jelent. A bíróság ugyanis kimondta, hogy egy ilyen döntést nem lehet központosítani, minden esetben a kórházigazgatóknak kell meghoznia azt.
„Én nagyon remélem, hogy ezek után lesz olyan intézményvezető, aki be fogja engedni a sajtót. Mivel ez nemhogy nem hátráltatná, sokkal inkább katalizálhatná a járvány elleni védekezést. Ha látjuk, hogy nagy a baj, akkor azt jobban el is hisszük”
– mondja Pásztor, aki szerint tarthatatlan, hogy eddig magyar nyelven csak határon túli tudósítások születhettek Covid-osztályokról, a közmédia képsorait leszámítva. | Nem tilthatja ki a sajtót a kórházakból a minisztérium | Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból – ezt mondta ki a Fővárosi Törvényszék, miután a bíróságon támadtuk meg a döntést, amellyel a köztévén és az MTI-n kívül minden más orgánumot kitiltottak a járvány alatt az egészségügyi intézményekből. A bíróság jogerősen kimondta: nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/02/telex-gyozelem-birosag-emmi-jogtalanul-utasitotta-ki-a-korhazakbol-a-sajtot | 2022-02-02 09:01:00 | true | null | null | Telex |
Egy fővárosi, Pasaréti úti irodaház körül nézelődött a Partizán videócsatorna Oligarchia sorozatának stábja, amikor egy érdekes napelembizniszre bukkantak. A több kisebb cégbe kiszervezett napelemprojektek a török Polat-család érdekeltségébe tartoztak. Ők azonban eladták e cégek zömét, amik Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének ismeretségi körébe kerültek. Sok projektnél mellesleg egy kapavágás se történt még.
2020 elején még a Válasz Online írt róla, hogy Tiborcz ismerősei lecsaptak a napelembizniszre. Ezzel párhuzamosan Adnan Polat török üzletember is megjelent a napelemek körül, ő Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is jóban van (fia, Kerim Polat pedig a kormányfő lányával, Orbán Ráhellel van jó viszonyban).
Polaték sorra hozták tehát létre a napelemparkok építésére a projektcégeket. Szolnoktól északra már épül egy napelemparkjuk. Az erre létrehozott céget Adnan Polat megtartotta, de a többi kilenc vonatkozó vállalkozástól tavaly megvált. Ilyen volt a Naboo SolarPark Kft., ami 2021-ben a Rahimkulov-testvérekhez került Polatéktól (ők egy Oroszországból Magyarországra költözött oligarcha fiai, a leggazdagabb magyarok közt emlegetik őket). A cég Kiskunhalas mellett akart napelemparkot 99,05 hektáron, de nem történt semmi érdemi munka a mai napig.
A többi napelemes cég három magántőkealaphoz került, amik tulajdonosait védik a jogszabályok, nem nagyon lehet tudni, kicsodák. Vannak azonban lehetőségek a feltárásra. Ritter Antal neve a kulcs a Partizán szerint, hisz több érintett társaságnak ő az ügyvezetője. Sájer Gábor, a közvilágítási botrányból ismert Elios Zrt. egykori vezetője szintén átnyargalt a napelemparkokra, több érdekeltségét ráadásul Ritter vezeti. Kapcsolat még a nevek közt, hogy a napelemes cégek jelentős hányada a fent említett Pasaréti úti irodaházban működik. Az egyik tulajdonos magántőkealapot pedig az Equilor Alapkezelő Zrt. kezeli, amit Tiborcz barátja, Szécsényi Bálint vezet.
A Partizán megkereste Tiborcz cégét, a BDPST Group Zrt.-t is, ami szerint a BDPST semmilyen kapcsolatban nincs az említett vállalatokkal, csak a székhely azonos, ez alapján pedig „bármilyen gazdasági reláció felállítása merő találgatás”.
Mindenesetre Túrkevén és Gersekaráton is épülne napelempark, bár még nem történt ezeken sok érdemi munka (pedig előbbi projekt 2017-ben indult). Mezőcsátra is volt tervezve egy napelempark, épp egy gyümölcsös helyére (mint írtuk, az ilyesminek nem mindenki örül). A termést egy relatíve frissen átadott itteni feldolgozóüzem kezelte volna, ezért is volt furcsa ez a projekt. De ebből a napelemparkból sem valósult meg még semmi, pedig 2019 óta ment ez a projekt.
Mindenesetre a napelemparkok profitot termelő vállalkozások, főleg ha még az állam is támogatja őket. Normál esetben 8-10 év alatt térül meg egy több milliárd forintba kerülő naperőmű felhúzása. Jelenleg kevés vonatkozó állami pályázat és támogatás van, de a fenti körhöz kapcsolódó pár cég 2018-ban már elnyert egy kedvezményes hitelt. Ezekből Keszűn és Siklóson telepítettek napelemparkokat, ezek 2019-re fel is épültek. | Tiborcz köréhez került egy rakat napelemcég Polatéktól | A török üzletember és a fia egy időben sok fantáziát láttak a profittermelő napelemparkokban, majd egyszer csak kiszálltak. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/02/01/partizan-napelem-adnan-polat-tiborcz-istvan/ | 2022-02-01 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Naponta rengeteg kamion zötykölődött a miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek gánti bányájától a bicskei vasútállomásig (ahonnan vasúton szállítják tovább a köveket) tartó úton, de ennek végérvényesen vége. A választókerület fideszes országgyűlési képviselője és a térség fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, Tessely Zoltán szerdán a közösségi oldalán adta hírül, hogy „elkészült a 8126-os számú út Csákvár és Felcsút közötti 11,7 kilométeres szakaszának teljes felújítása”.
A kőbányától a bicskei, városon belüli vasúti kőátrakodóig vezető útvonalról és az utóbbi környékén élők viszontagságaival tavaly tavasszal lapunk terjedelmes cikkben foglalkozott.
A szerdán átadott úttal szinte teljes terjedelmében felújított úton lehet eljutni Orbán Viktor édesapjának Gánton található bányájától a bicskei vasúti átrakodóig a kamionokkal, Tessely Zoltán képes beszámolójába is került egy fénykép egy kőszállító kamionról. Ez természetesen még azzal együtt is lehet szerencsés, véletlen egybeesés is, hogy Fejér megyében sok roppant rossz minőségű közút található.
Tessely elárulta azt is, hogy a 2018-ban kezdődött útfelújítás „TOP” keretből kezdődött meg (ez a betűszó európai uniós támogatást jelent), és a szerdán átadott 11,7 kilométeres szakasz felújítása 1,650 milliárd forintba került az adófizetőknek. A kivitelező a Duna Aszfalt, a Mélyépítő Zrt. és a Hazai Építőgép Társulás trió volt. A Duna Aszfalt a Szijjártó Péter külügyminisztert jachtoztató NER-oligarcha, Szíjj László vállalkozása, a Mélyépítő Zrt. NER-vállalatok (Mészáros Lőrinc, Szíjj László vállalkozásai) rendszeres konzorciumi partnere, akárcsak a Hazai Építőgép Társulás, amely a Mészáros Lőrinc nevén lévő eszéki focicsapatot is szponzorálta.
A fideszes képviselő beszámolója szerint az útfelületre két réteg új aszfalt került, emellett megújult négy híd, valamennyi gyalogos átkelőhely, sőt, még három pár autóbuszöböl is. – Vértesboglár Csákvár felőli részén forgalomcsillapító sziget létesült, Bodmér külterületén pedig új gyalogos átkelőhely épült – számolt be róla a kormánypárti politikus.
Tessely Zoltán azt is közölte, hogy „az érintett polgármesterek mindegyike értékelte azt az erőfeszítést, amelyet nem csak az útfelújítás során, hanem évek óta minden téren megtesz az Orbán-kormány ezért a választókerületért”. A fideszes képviselőnek saját bevallása szerint különösen jólesett, az egyik polgármester, Sztányi István kijelentése, aki arról beszélt, hogy „olyan kormánya van ma Magyarországnak, amely észreveszi azt, hogy nem csak főváros van és nagyvárosok, hanem vidék is”. | Átadták az Orbán Győző bányájától a vasúti átrakodóig vezető út utolsó szakaszát is | Naponta rengeteg kamion zötykölődött a miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek gánti bányájától a bicskei vasútállomásig (ahonnan vasúton szállítják tovább a köveket) tartó úton, de ennek végérvényesen vége. A választókerület fideszes országgyűlési képviselője és a térség fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, Tessely Zoltán szerdán a közösségi oldalán adta hírül, hogy „elkészült a 8126-os számú út Csákvár és Felcsút közötti 11,7 kilométeres szakaszának teljes felújítása”. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/atadtak-az-orbanek-banyajatol-a-vasuti-atrakodoig-vezeto-ut-utolso-szakaszat-is-136740 | 2022-02-10 11:25:44 | true | null | null | Magyar Hang |
Rogán Antal a vagyonnyilatkozatai alapján az elmúlt években több százmilliós megtakarításokat halmozott fel (csak tavaly több mint 400 millió forintot hozott neki találmánya, egy informatikai szabadalom), ám elhíresült Pasa parki lakásának eladása óta újabb budapesti ingatlant nem vett a nevére. A miniszter múlt héten közzétett bevallásában is csak a másfél évtizede megörökölt szakonyfalui erdők és rétek szerepelnek az ingatlanok között. A II. kerületi lakhelye, a Csalán úton található ház, ahova új feleségével költözött be két éve, nincs a birtokában, mint ahogy a Rogán család régi balatonlellei nyaralója sem. Mindkettő Nagy András tulajdona, azé az 52 éves vállalkozóé, akire Rogán 2019-es, nagy nyilvánosságot kapó válása után figyelt fel a sajtó, amikor kiderült, hogy az ő házában lakik a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.
Nagy András a miniszter kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak az édesapja. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy karbantartási munkák, ház körüli javítások révén került kapcsolatba Rogánnal és előző feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával, majd az évek során barátság alakult ki a két család között. A fiát, Nagy Ádámot Rogán még belvárosi polgármesterként vette maga mellé bizalmi feladatok intézésre, később magával vitte a kormányzatba is. Ő Rogán Antal legkisebb fiának a keresztapja, nemrég pedig azzal került be a hírekbe, hogy a letartóztatott fővégrehajtó, Schadl György közbenjárásával vizsgázott le a pécsi egyetem jogi karán.
Nagy Andrással kapcsolatban a leginkább az piszkálta fel érdeklődésünket, hogy vállalkozói múltja nem ad magyarázatot arra, milyen forrásból vehette meg a Rogán Antal szállásául szolgáló Csalán úti házat, amelyet később egy 359, egy 323 és egy 246 négyzetméteres lakásból álló társasházzá alakítottak. A mérlegadatok tanúsága szerint a Nagy András nevén lévő cégek profitjából a miniszter válása után Rogán-Gaál Cecíliától megvásárolt lellei nyaralóra sem futotta volna, nemhogy a milliárdos értékű lakóházra. Ráadásul a szinte a semmiből kinövő ingatlanvagyon ellenére Nagy András lakcíme hivatalosan továbbra is az V. kerületi Aranykéz utcában van, ugyanabban a házban, mint Habony Árpádnak, ráadásul az a lakás nem az övé, hanem egy, a belvárosi önkormányzat megrendeléseivel támogatott lapkiadó tulajdona.
A Nagy András szerepére vonatkozó kérdésünkre Rogán 2020-ban azt írta, a magánélete részének tekinti, hogy kitől bérel lakást, a vagyonnyilatkozatában pedig minden adatot a törvényben előírtak szerint tüntet fel.
Tovább szaporítja azonban az ingatlanvásárlások körüli kérdőjeleket, hogy
Nagy András a Csalán úti luxus társasház és a balatonlellei üdülő mellett a cége révén gazdája lett egy harmadik, nagy értékű ingatlannak is. A 24.hu kiderítette, hogy a Brassolis Ingatlanhasznosító Kft. megvásárolt egy XII. kerületi telket, amelyre egy luxuskategóriás családi házat építettek fel.
A Brassolisnak (amelynek Nagy tulajdonosa és ügyvezetője is) alapítása óta nem volt bevétele, minden évben veszteséget mutatott ki, hiába kerestünk luxusépítkezést megalapozó bevételt vagy nyereséget a mérlegeiben. Viszont a cégadatokban 2020 végén megjelent egy 414 millió forintos tétel a befektetett tárgyi eszközök soron, és bár a szűkszavú kiegészítő mellékletben nem részletezik, miről van szó, de itt szokás feltüntetni az éven túl a vállalkozást szolgáló eszközöket, köztük az ingatlanokat is. A másik oldalon 421 millió forint kötelezettség látszik, de nem térnek ki arra, hogy milyen tartozásról van szó, esetleg ez a rövid lejáratú tartozás jelentené-e azt a kölcsönt, ami az ingatlanberuházást fedezte. A mártonhegyi családi ház mindenesetre ennél is értékesebbnek tűnik, jelzálogjognak pedig nincs nyoma a tulajdoni lapon.
Nagy András többi cégérdekeltsége sem termelt milliárdos ingatlanokra valót a legutóbbi, 2020-as adatok alapján, bár a Gond-No Kft. rekordot döntve 200 milliós forgalmat és (a korábbi 1-5 millió forint után) 69 milliós nyereséget ért el, a Ghos Trans Kft. viszont alig 13 millió forint árbevételt és bő 3 millió veszteséget mutatott ki. A Fótliget-Passzív-Irodaház Kft. tulajdonosai között csak tavaly bukkant fel Nagy András neve, az ingatlanos cég az elmúlt években rendre egymillió forintnál kisebb bevételt jelentett.
Mivel a szóban forgó új, budai ingatlan nem jelent meg a nyilvános cégadatok között, így Nagy András egyre terebélyesedő ingatlanvagyonának újabb darabja eddig rejtve maradt.
A 2020-ban átadott mártonhegyi épületet úgy alakították ki, hogy az utcafront se sokat áruljon el. A kivitelező cég internetes oldalán bemutatott referenciamunkák között azonban máig megtekinthető számos, a beruházáshoz készült látványterv. Ezekből kiderül, hogy a telek egy panorámás, háromszintes, luxuskategóriás, úszómedencés lakást rejt. A cégnél bevett, kétmillió forintot meghaladó négyzetméterárak alapján a ház értéke megközelítheti vagy akár túl is lépheti az egymilliárd forintot.
Mivel a lapunkhoz eljutott információk szerint a házat Nagy Ádám és családja használja, megkerestük kérdéseinkkel Rogán Antal kabinetfőnökét és édesapját, a Brassolis Kft. tulajdonosát, Nagy Andrást is. Rogán főbérlőjénél arról is érdeklődtünk, hogy ki és milyen forrásból finanszírozta a beruházást.
Az érintettektől nem kaptunk választ, helyettük Kovátsits László jelentkezett. A minisztert és a korábban általa vezetett belvárosi önkormányzatot is számos perben képviselő ügyvéd azt írta:
a megkeresésben feltett kérdések személyes adatok megismerésére irányulnak.
Az ügyvéd közölte, hogy egyik megkérdezett sem tartja magát közszereplőnek, így nem kívánnak válaszolni a megkeresésre. Kovátsits azért azt is megjegyezte, hogy a közszereplőket is megilleti a magánélet védelme, ami kétségtelen, ahogyan az is, hogy a Rogán Antal árnyékában kinövő milliárdos ingatlanvagyon közérdeklődésre tart számot. A szóban forgó ingatlan pedig nem egy magánszemély, hanem egy vállalkozás tulajdona a nyilvános adatok alapján.
Nagy Ádám esetében egyébként nehéz vitatni, hogy közszereplőről van szó, hiszen nem csupán Rogán jobb keze, de minisztériumi állása mellett tagja volt a Hungaroring Sport Zrt. igazgatóságának, majd az Antenna Hungária igazgatóságában és a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. felügyelőbizottságában tűnt fel, vagyis bár a nyilvánosság előtt ritkán jelenik meg, komoly állami funkciókat birtokol, ráadásul a Schadl-ügyben, az utóbbi időszak legsúlyosabb korrupciós botrányában is előkerült a neve a – nyomozati anyagok alapján – lezsírozott egyetemi vizsgái nyomán. De Rogán Antal szálláscsinálójaként Nagy András gazdagodásának körülményei is közfigyelemre érdemesek, kivált, hogy a Csalán úti lakás mellett az említett balatonlellei nyaraló is a miniszterhez köti őt.
Nem mellékes, hogy a Magyar Nemzet cikke szerint 2015 elején még a Belváros segítsége kellett ahhoz, hogy Nagy Ádám későbbi feleségével megvehessen egy 131 négyzetméteres Mérleg utcai lakást az önkormányzattól. Az V. kerület nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyiért adta el a háromszobás ingatlant, de az biztos, hogy az önkormányzat segített a párnak egy 27 millió forintos kölcsönnel (amit jelzálogként be is jegyeztek a lakásra), hogy megvásárolják azt. Az adásvételt már Rogán utódja, a szintén fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter alatt véglegesítették, de az értékesítési folyamatot a propagandaminiszter polgármestersége idején, 2014-ben indították el. Nagy Ádám állandó lakcíme a cégadatok szerint egyébként egy másik kisebb belvárosi lakás, amit a szüleitől kapott ajándékba.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Nagyék a közelmúltban nem csak a lakóingatlanok terén gyarapodtak. Január közepén írta meg a 444.hu, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnöke korábban a Pécsi Tudományegyetem jogi karán intézkedett Nagy érdekében, hogy szóbeli vizsgát tehessen anélkül, hogy megjelenne a vizsgáztatók előtt. A lehallgatási jegyzőkönyvek részleteinek nyilvánosságra kerülése után Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kiderítette, hogy 2021 októberében Nagy Ádám cége, a 2020-ban 58 millió forint bevételt és 33 millió forint nyereséget elérő Nadan Property Kft. megvásárolt egy 1800 négyzetméteres, XIII. kerületi irodaházat a végrehajtói kar tulajdonában álló cégtől.
Hadházy felvetette, hogy Nagy Ádám „köztisztviselői fizetése nem lehet 500-600 ezer forintnál több, és a cégek nyilvános adatbázisa szerint sem keres a bizottságokban összesen félmilliónál többet”. A kabinetfőnök az ellenzéki képviselő megjegyzésére nem reagált, helyette a Nadan Kft. adott ki közleményt. Azt írták, hogy az irodaházat nyilvános nyílt pályázaton vásárolták meg, a vételárát pedig kölcsönből és a bevételekből finanszírozták. | Újabb budai villára bukkantunk Rogán kabinetfőnökének családjánál | Újabb budai luxusvillát találtunk Rogán Antal főbérlőjének ingatlanportfoliójában. Nagy András – aki korábban kisebb, ház körüli munkákat végzett a Rogán családnak – 2020 tavasza óta a propagandaminiszter otthonának tulajdonosa, és mint a 24.hu most kiderítette: egy háromszintes, úszómedencés mártonhegyi házat is birtokol az egyik kft.-jével. Amikor megkérdeztük, hogy a fia, a miniszter kabinetfőnöke, Nagy Ádám használja-e az épületet, egy ügyvédi levél jött válaszul. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2022/02/09/nagy-adam-rogan-antal-kabinetfonok-nagy-andras-lakas-martonhegy-brassolis-kft/ | 2022-02-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő Facebook-oldalán jelentette be, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) kiadta az Elios-ügy nyomozati iratait, amelyek így nyilvánossá válhatnak. A politikust ezt azt követően közölte, hogy tárgyalt Ville Itäläval, az OLAF főigazgatójával, aki tudatta, hogy az iratokat elküldték, Homoki Andreának, az Eleven Gyál nevű civil csoport tagjának, aki ezért korábban ezért sikeresen perelt.
Az Európai Unió Bírósága megsemmisítette az OLAF 2019-es döntését, amely megtagadta a részleges hozzáférést az Elios-ügyről szóló jelentéséhez. Mivel az OLAF a jogerős döntés ellenére sem akarta kiadni az iratokat, Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke jogi eljárást kezdeményezett, ami most okafogyottá vált, miután Ujhelyi szerint kiadták az Orbán Viktor vejének volt cégét érintő nyomozati dokumentumokat az eredeti bejelentőnek.
Az OLAF 2017 decemberében zárta le az Elios-ügy vizsgálatot, és küldte el jelentését a magyar hatóságoknak, ajánlásaival együtt. A magyar rendőrség 2018. november 6-án szüntette meg a nyomozást, bűncselekmény hiányában.
2019-ben az Eleven Gyál nevű civil csoport azt állította, a település egyes helyein az Elios által telepített közvilágítás rossz minőségű, nem megfelelő, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével kérte az OLAF-iratok kiadását, amit megtagadtak. Az Eleven Gyál ezért pert indított az Európai Unió Törvényszékén, elérte, hogy megsemmisítsék az OLAF határozatát, amely arra hivatkozott, hogy az iratok kiadása vizsgálati céljaikat sértené. A TASZ korábban jelezte, ez az ügy arról szól, a polgároknak van-e lehetőségük hatékonyan ellenőrizni a közhatalom gyakorlásának jogszerűségét – bíróság döntése pedig hozzájárul ahhoz, hogy ne lehessen elkerülni a korrupciógyanús ügyek számonkérését azzal, hogy az érintett tagállam mégsem hívja le az uniós forrásokat azokban az ügyekben, melyekben az OLAF vizsgálódik.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közzé is tette az Elios beruházásaival kapcsolatos visszaéléseket feltáró OLAF-jelentést, amely nem teljes, a szövegből bizonyos személyes adatokat és más információkat kitakartak, de –mint írták – a szöveg „így is közelebb vihet az elmúlt évek egyik legjelentősebb korrupciógyanús ügyének feltárásához”.
Az Eleven Gyál jogi képviseletét ellátó Hüttl Tivadar ügyvéd közölte, az OLAF igen tágan értelmezte a kitakarás lehetőségét, az azóta végelszámolással megszüntetett Elios nevét is eltüntette üzleti érdekek védelmére hivatkozva.
Attól függően, hogy mennyire használható a 133 oldalas dokumentum, elképzelhető, hogy további jogi lépéseket teszünk
– tette hozzá a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője.
Az OLAF lapunk által megszerzett jelentése alapján készült a 24.hu cikksorozata az Elios-ügyről négy évvel ezelőtt, cikkeink: | Közzétették az Elios-jelentést | Ujhelyi István szocialista EP-képviselő Facebook-oldalán jelentette be, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) kiadta az Elios-ügy nyomozati iratait, amelyek így nyilvánossá válhatnak. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/02/04/feny-derulhet-a-teljes-elios-ugyre/ | 2022-02-04 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Somogy Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat azzal a hatvanas éveiben járó férfival és hét társával szemben, akik egy céghálózat kiépítésével csalták el a közterheket.
A vádlott és a cégek operatív működtetésében aktívan részt vevő két társa az elkövetéshez használt fővállalkozás alá szervezve egy olyan adózási rendszert dolgozott ki, aminek segítségével az általuk foglalkoztatott portások, illetve vagyonőri tevékenységet végző dolgozók után fizetendő közterhek fizetése alól mentesültek,
mivel a dolgozókat más strómancégekbe jelentették be.A vádlottak a fővallálkozásba a strómancégek által kiállított fiktív számlákat is befogadtak, amivel pedig az általános forgalmi adójukat csökkentették.
A több szinten szervezett cégpiramis úgy működött, hogy a fővállalkozás alá szervezett cégek tényleges tevékenységet nem végeztek, a névlegesen általuk nyújtott őrzési szolgáltatás ellenértéke csak keresztülfolyt a bankszámlájukon.
A cégek az ÁFA-bevallási kötelezettségüknek ugyan nagyrészt eleget tettek, azonban fizetési kötelezettségüket nem teljesítették, ellenben a cégpiramisban felettük álló gazdasági társaság részére az alkalmazottak foglalkoztatásával összefüggő valótlan tartalmú számlákat bocsátottak ki, amiket végül a fővállalkozás használt fel a könyvelésében és az adóbevallásaiban.
A bűncselekmények elkövetésében vezető szerepet játszó vádlottak mellett öt társuk a strómancégek működtetésében működött közre. A vádlottak közel 150 millió forint kárt okoztak az állami költségvetésnek.
A Somogy Megyei Főügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában hat vádlottal szemben végrehajtandó, egy vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés, míg egy vádlottal esetében pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. Az ügyészség emellett a haszonhúzó fővállalkozással szemben vagyonelkobzás és pénzbírság alkalmazására, valamint az egyik strómancég megszüntetésére is indítványt tett. | Strómanokra épített piramissal csalta az adót egy biztonsági cég Somogyban | A Somogy Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat azzal a hatvanas éveiben járó férfival és hét társával szemben, akik egy céghálózat kiépítésével csalták el a közterheket. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/11/stromancegekbol-epitett-piramissal-csalta-az-adot-egy-biztonsagi-ceg-somogyban | 2022-02-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Már három rendőrt hallgattak ki a hamis védettségi igazolványok ügyében. Az ügyészség szerint mindhárman fizettek egy háziorvosnak és asszisztensének azért, hogy csak papíron adják be nekik az oltást, viszont állítsák ki az igazolást, mintha megkapták volna. Előfordult, hogy az orvos a fecskendőből a mosdókagylóba ürítette az oltóanyagot.
A két egészségügyi dolgozónál összesen 60 millió forint korrupciós pénzt találtak, mindkettejüket letartóztatták. A rendőrök szabadlábon védekeznek.
Az öt szereplő közül senki sem tett vallomást, viszont többen panaszt jelentettek be a gyanúsítással, a motozással és a kutatással szemben.
Az orvost és asszisztensét 2-8 év, a rendőröket pedig legfeljebb öt év szabadságvesztésre ítélhetik. | Újabb rendőrt gyanúsítanak azzal, hogy fizetett az orvosnak a hamis védettségi igazolványért | Már három rendőrt hallgattak ki a hamis védettségi igazolványok ügyében. Az ügyészség szerint mindhárman fizettek egy háziorvosnak és asszisztensének azért, hogy csak papíron adják be nekik az oltást, viszont állítsák ki az igazolást, mintha megkapták volna. Előfordult, hogy az orvos a fecskendőből a mosdókagylóba ürítette az oltóanyagot. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/11/ujabb-rendort-gyanusitanak-azzal-hogy-fizetett-az-orvosnak-a-hamis-vedettsegi-igazolvanyert | 2022-02-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2021-ben a korábbi éveknél látványosan kevesebb támogatást ítélt meg a Bethlen Gábor Alap határon túli szervezeteknek. Erdélyben szinte teljesen elmaradtak a milliárdos nagyságrendű támogatások; a régi ingatlanberuházásokat még befejezik, de új beruházások alig indulnak.
Frissítés 13.03.2023: Anyagunk publikálása után egy sor újabb 2021-es határozatot töltöttek fel a Betlen Gábor Alap honlapjára, ezekkel együtt a támogatások végösszege 48,6 milliárd forint. A cikkünkben szereplő datokat ezeknek a fényében újraszámoltuk és frissítettük.
Tavaly összesen mintegy 48,6 milliárd forint (napi árfolyamon 132 millió euró) támogatást ítélt meg a Bethlen Gábor Alap határon túli szervezeteknek. Ez kevesebb mint harmada a 2020-as 129 milliárd forintnak (365 millió euró).
Az erdélyi támogatások is csökkentek: míg 2020-ban 46,7 milliárd forintot (132 millió euró) ítéltek meg, addig 2021-re ez az összeg 24,5 milliárdra (66,5 millió euró) csökkent az összesítésünk szerint.
Ez a csökkenés azért is szembetűnő, mivel a második Orbán-kormány ideje óta folyamatosan növekedik a Bethlen Gábor Alap által megítélt támogatások összege, ahogy az az alábbi grafikonon is látszik. Kivétel a 2019-es év: ekkor látszik egy csökkenés, azonban a 2020-as év újabb rekordot állít a támogatások terén.
A 2021-es számottevő csökkenés okát csak találgatni lehet, hivatalos magyarázatról nem tudunk, a Bethlen Gábor Alap pedig nem válaszolt kérdéseinkre. Minden bizonnyal a rekordösszegű, 5100 milliárd forintos költségvetési hiány az egyik oka a támogatások elapadásának.
Az Erdélyi Médiatér Egyesület abszolút rekorder
Az erdélyi döntéseket végignézve szembetűnő, hogy a korábbi évekhez képest sokkal kevesebb milliárdos nagyságrendű döntés született. A legnagyobb összeget, 2,2 milliárd forintot (6,2 millió euró) a Székelyhon médiatrösztöt működtető Erdélyi Médiatér Egyesület számára ítélték meg. A médiatröszt pályázatairól, ellentmondásos nézettségi adatokat tartalmazó elszámolásairól, elmaradt fejlesztéseiről itt írtunk bővebben.
A temesvári Várbástya Egyesület kapott 1,1 milliárd forintot (3,1 millió euró) ingatlanvásárlásra, ingatlanfejlesztésre és eszközvásárlásra, a Sepsi OSK focicsapat mögött álló részvénytársaság, a Sepsi OSK SA 792 millió forinttal (2,2 millió euró).
A cég részvényeinek többségét a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. romániai leányvállalata, a Hodut Rom SRL birtokolja. A focicsapat mögött álló egyesület, az Asociația Club Sportiv Sepsi OSK kisebbségi tulajdonos a részvénytársaságban. (Az erdélyi focitámogatásokról itt írtunk.)
Befejezik a Sepsi Arénát, elkezdik felújítani a Sonnenfeld-palotát
A novemberben megítélt támogatás minden valószínűség szerint a Sepsi OSK új stadionjának a befejezéséhez és felszereléséhez szükséges összeg. A Sepsi Arénát 2021 októberében tervezték felavatni, azonban ezt a járványhelyzet miatt 2022 tavaszára halasztották.
Az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány is kapott 500 millió forintot az afterschool-programjára, illetve további 713 millió forintot (2 millió eurót) ingatlanfejlesztésre. Az alapítványnak több ingatlanberuházása is van folyamatban Nagyváradon, illetve Kolozsváron. A döntésből nem derül ki hogy ezt a pénzt pontosan mire kapta, mindenesetre az alapítvány nemrég bejelentette, elkezdi a 2018 decemberében megvásárolt nagyváradi Sonnenfeld-palota felújítását. Az Iskola Alapítvány ingatlan-beruházásairól itt írtunk.
A nagyobb ingatlan-támogatások közt megemlítendő az Erdélyi Hagyományok Alapítvány, mely a Barcsay család egykori gyalui várkastélyának felújítására kapott 550 millió forintot (1,5 millió euró). Ezt a projektet egyébként egy 5 millió eurós EU-pályázatból is finanszírozzák.
A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 392 millió forint (1,1 millió euró) támogatásban részesült – ez nagy valószínűséggel a barokk püspöki palota felújításának a folytatásához szükséges.
Jóval szerényebb összegek a korábbi nagy nyerteseknek
Bár a 2002-ben indult oktatási-nevelési támogatás (Erdély számára évente 3 milliárd forint), valamint a nemzeti jelentőségű/regionális program (ebből az erdélyi rész nagyjából 2-300 millió forint) változatlan, egy sor, korábbi években működő programnak nem találtuk a nyomát a 2021-es döntésekben. Ilyenek a testvértelepülési programok, az ifjúsági és cserkész programok, a Határtalanul! program, valamint a diaszpóra támogatások.
Talán jobban látszik a támogatások csökkenése, ha megnézzük, hogy a 2020-as év nagy erdélyi nyertesei mennyi pénzt kaptak 2021-ben. Itt fontos megjegyezni, hogy a tavalyelőtti 129 milliárd forint új támogatási rekordnak számít: az évről évre folyamatosan emelkedő támogatások közt is kiugró év volt.
2020-ban például a Sapientia-EMTE működtetője, a Sapientia Alapítvány összesen 8,5 milliárd forint (24 millió euró) támogatásban részesült; 2021-ben azonban csak 3 milliárd forint támogatást kapott. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) tavalyelőtt összesen 13 milliárd forint (37 millió euró) támogatást kapott; ehhez képest 2021-ben összesen 4,7 milliárd forintot (2 millió euró) ítéltek meg számára a Kolozsvár melletti Ajtony községbeli idősotthonra, a marosvásárhelyi Teleki ház felújítására valamint az óvodafejlesztési programjára.
Az Iskola Alapítvány 2020-ban közel 2 milliárd forintot (5,6 millió euró) nyert a különféle pályázatokon – ehhez képest a tavaly csak 1,2 milliárd forintot nyertek két különböző pályázaton. A csíkszeredai fociklub (Futball Klub Csíkszereda Egyesület) 2,7 milliárd forint (7,6 millió euró) támogatásban részesült tavalyelőtt – 2021-ben ez 341 millió forintra (926 ezer euró) csökkent.
Egyedül a székelyföldi sajtótröszt kapott több pénzt
Az egyedüli kedvezményezett, mely számottevően több támogatást kapott tavaly, az Erdélyi Médiatér Egyesület: a 2021-es 2,2 milliárd forintjuk jóval több, mint a számukra 2020-ban megítélt 1,8 milliárd.
„A támogatások végösszege az év végén szokott nagyot ugrani, ez most az elszállt költségvetési hiány miatt bejelentetten elmaradt. Az egyezség az, hogy új nagy projekt nem indul, de a futó projektekbe beteszik azt az összeget, ami az építőipari drágulások okán szükséges a befejezéshez” – magyarázta egy, a támogatási rendszerre rálátással bíró politikus forrásunk.
A Bethlen Gábor Alap vezérigazgatóját, Erdélyi Rudolf Zalánt megkerestük egy sor kérdéssel. Azt szerettük volna tudni, hogy mi volt az oka a támogatások számottevő csökkenésének?
Mi az oka annak, hogy bár sokkal kevesebb nagy ingatlanberuházást támogattak tavaly, az Erdélyi Médiatér Egyesület mégis rekordösszegű támogatást, 2,2 milliárd forintot kapott?
Végül melyek a kilátások a 2022-es évre: a tavalyi évhez hasonló marad a támogatások szintje, vagy újból növekedés várható? Megkeresésünkre választ nem kaptunk. A BGA 2022-es költségvetésében a bevételi előirányzat mindenesetre 33,8 milliárd forint, melyből nemzetpolitikai célú támogatásokra 25 milliárd forintot szánnak.
Hogyan számoltunk?
Noha a magyarországi államapparátus több szereplője is támogat határon túli szervezeteket, nincsen naprakész, könnyen kereshető összesítés ezekről a támogatásokról. A különféle pályázati lehetőségek közül kiemelkedik a Bethlen Gábor Alap (BGA) – ebből a pénzalapból finanszírozza a kormány nemzetpolitikai céljainak a megvalósításait.
A benyújtott pályázatokról a BGA Bizottsága hoz döntést. Mi ezeket a döntéseket összesítettük, a jelen anyagban szereplő pénzösszegek ezeken a döntéseken alapulnak. Létezik ugyanakkor a BGA honlapján egy adatbázis, mely a kifizetéseket tartalmazza.
Munkánk során nehézséget okozott, hogy az utóbbi években a Bizottság nagyon sokszor utólag módosította egy korábbi évben meghozott döntés összegét.
Mivel a BGA nem tett közzé útmutatót arra vonatkozóan, hogy ezekkel az utólagos módosításokkal hogyan lehet számolni, és erre vonatkozó kérdéseinkre sem válaszolt, úgy döntöttünk, az eredeti döntéseket vesszük figyelembe, ezekkel számolunk.
Ugyanakkor az adott évre vonatkozó döntések nem biztos, hogy lefedik az összes kifizetést. Elképzelhető, hogy adott évi döntést részben más évben fizetnek majd ki, ezért a kedvezményezett szervezeteknél a döntések megcsappanása nem biztos, hogy 2022-ben a kifizetések terén is drasztikusan jelentkezik.
Nyitókép: Orbán Viktor szelfizik valahol Székelyföldön 2019 májusában. Forrás: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Facebook-oldala. | Határon túli támogatások: Budapesten elzárták a pénzcsapot? | 2021-ben a korábbi éveknél látványosan kevesebb támogatást ítélt meg a Bethlen Gábor Alap határon túli szervezeteknek. Erdélyben szinte teljesen elmaradtak a milliárdos nagyságrendű támogatások; a régi ingatlanberuházásokat még befejezik, de új beruházások alig indulnak. | null | 1 | https://atlatszo.ro/tamogatasok/hataron-tuli-tamogatasok-2021-bethlen-gabor-alap/ | 2022-02-11 14:52:28 | true | null | null | Átlátszó Erdély |
Mi az a Manevi? Nehéz röviden megválaszolni, mert ma már egy hálózat. Ami minket érint a történetből: magyar állami cégként közpénzből kezdett el külhoni, többek között erdélyi ingatlanokat vásárolni. Aztán állami tulajdonból „kiprivatizálták” magánalapítványba, ingatlanokkal együtt.
Közben az ingatlanvásárlás folytatódott. Különféle leányvállalatokat hozott létre több országban, többek között itt Erdélyben, és az épületeket átírta ezekre a cégekre. Jelenleg a Manevi-birodalom birtokában minimum 14 ingatlan van Erdélyben.
Tusnádon megdől a Manevi műemlékmentő imidzse
Hogy a Manevinek hol milyen ingatlanjai vannak, azt megpróbálja eltitkolni. Legalábbis tudomásom szerint eddig egyetlen sajtóorgánumnak sem adta ki az ingatlanok teljes listáját. Nekem sem, pedig kértem.
Hogy Tusnádfürdőn is vannak ingatlanjai, az akkor derült ki, mikor más úton megkaptam azon ingatlanok listáját, amelyeket a magyarországi Manevi a romániai leányvállalatára íratott 2021 októberében. A tíz ingatlan közül három Tusnádfürdőn van.
A tusnádi ingatlanok egyvalamiben ütnek el látványosan a lista többi tagjától: nem műemlékek.
Eddig a Manevi összes erdélyi szerzeménye évszázados múltú, műemlékként nyilvántartott, egy kivételével magyar kötődésű, történelmi jelentőségű épület. Megvásárlásukat és felújításukat sokan jó magyar cselekedetnek tartják, még akkor is, ha nem teljesen átlátható, sőt kifogásolható a közpénznek ez a fajta elmagánosítása.
A Manevi műemlékvédelmi imidzsét hosszú ideig erősítette, hogy a magyar állam a céget az ingatlanokkal együtt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak adományozta.
Ám az alapítvány örökségmegőrző és értékmentő céljait egyáltalán nem tükrözik a Manevi Tusnádfürdőn szerzett új ingatlanai. Sőt!
Az üdülőtelepen sétálva több régi, elhanyagolt, rohadásnak indult, a fentihez hasonló állapotú épületet láthatunk. De a Manevi ezúttal nem ilyeneket vett meg, hogy megmentse, hanem új építésű, vagy még be sem fejezett épületekbe fektetett.
A művészszálló és a titokzatos alap
A Manevi tusnádi ingatlanjai közül a szebbel és a kevésbé izgalmassal kezdünk, hogy végére maradjon az izgalmasabb.
Ez egy művészi igényességgel kitalált kis szálló, amint a neve is jelzi: Art’e Hotel.
A szép giccsesen, kortárs igényekhez igazodóan berendezett boutique szálló tematikus szobákkal és apartmanokkal rendelkezik, a Retro Pop vagy Dali apartmantól a Nyalóka franciaágyas szobán keresztül a Tengerész Junior lakosztályig több tucatnyi téma közül választhatunk. Érdemes böngészgetni a szálloda weblapját.
A telekkönyv szerint 2019-ben épült szállót a Manevi 2019 júliusában vette meg egy zágoni cégtől. Ez volt a második erdélyi ingatlana a szatmári Pannónia-szálló után. A telekkönyv alapján 2020 októberében bérbe is adta a tusnádi Aquanor Min cégnek, egészen 2036 januárjáig. De miért vadiúj ingatlanra költi a közpénzt egy műemlékvédő cég, hogy egyből bérbeadja 15 évre?
Az Aquanor Min cégtulajdonosa, a magyarországi Balog György Istvánné, a szomszédban fekvő Fortuna Eco Boutique hotelnek is tulajdonosa. Telefonon sikerül elérnem férjét, Balog Györgyöt, akinél az épület múltjáról érdeklődöm. Sajnos semmit nem tud a 2019 előtti időszakról, sem a 2019-es felújításról. De azt megtudom tőle, hogy a weblapon szereplő hotelszobákat már ők rendezték be, a hotel jelenlegi imidzsét ők alakították ki.
Így hát a papírokban keresem a múltat. A történet korábban indul, mint az építés éveként feltüntetett 2019. Ez az épület valamikor 55-ös villa néven szerepelt. A telekkönyvi hivatal ortofotói alapján valamikor 2005 és 2010 között, papíron 2012-ben kapta aktuális alakját. Legutóbb 2019-ben újították fel, és most tényleg úgy néz ki, mintha vadiúj lenne.
Az ára is ehhez fogható: 840 ezer eurót, azaz közel 4 millió lejt fizetett a Manevi az 587 négyzetméteres alapterületű, négyszintes épületért és a hozzá tartozó bónuszért.
Bónusz: egy másik ingatlan. Ez a 122 négyzetméteres, betonalapnak tűnő valami a Manevi második tusnádi ingatlanja a listán. 2019-ben épült, a művészszálló hőközpontját rejti az alagsorban, becsült piaci értéke 402 ezer lej, azaz picivel több, mint 80 ezer euró.
A hotel jelenleg zárva van. Semmi mozgás nincs. Balog György nem tudja, mikor fogják indítani a szállót. Két problémát említ:
Jelenleg a vendéglátás bukfencben üzemel Romániában, a településen három hotelen kívül mindenki be van zárva. Ezért nem lenne jövedelmező most beindítani.
Állandó a vízprobléma Tusnádfürdőn.
Beszélgetésünk azzal zárul, hogy megkérdem, mennyiért bérlik a Manevitől az ingatlant, amire azt válaszolja nagyon kedvesen, hogy ez nem publikus történet. Szerintünk pedig publikus kellene, hogy legyen, mennyiért adnak bérbe egy közpénzből vásárolt ingatlant, de erről nyilván nem a bérlőt, hanem a Manevit kellene meggyőznöm. A cég viszont nem válaszol, bujkál előlem.
Ennyit az üdülővároska északi, csíki kijárata közelében, nyugodt, festői környezetben fekvő művészhotelről, mely bebútorozva, indulásra készen várja a covidválság végét.
Térjünk az izgalmasabb ingatlanra.
Rombeton kolosszus a központban
A Manevi az üdülőtelep központjába is bevásárolta magát. Hogy olvasóink könnyebben értsék, hova: amellé az út mellé, amely a főútról a Tusványosnak helyet adó kempinghez vezet le. Vagy a Csukás-tóhoz, ha úgy jobban tetszik. Ahol az az út elindul lefele, háromszöget zár be a főúttal. Ebben a háromszögben fekszik a Manevi új szerzeménye.
A régi épülethez, ami ma tömbházszerű alakot ölt, hozzátoldtak hátul két izét. Hogy finoman fogalmazzak: eklektikus stílusban. Hol egy kis gömbölyűség, hol egy kis szögletesség, minden IS van benne.
Elöl is hozzátoldtak ezt-azt: egy nagy beton bejárati duplalefödést, és egy, a gyerekek számára nagyon izgalmas csigalépcsőt, csücskös tetővel.
Az épület alapterülete papíron 632 négyzetméter, összterülete 1264 négyzetméter. Tehát amekkora a tömbházszerű rész alapterülete, két szinten. A főépület 3-4 pluszba felhúzott szintje és a hozzácsatolt betonparaziták egyelőre nincsenek bejegyezve.
Az épület jelenleg körülbelül 1500 négyzetméter alapterületű, és legalább 4500-5000 négyzetméter a kiterített területe.
Régi magyar villára betongiccset húznak a vadkeleti kalandorok
A telekkönyvben szerepel, hogy ez a 8-9-es villa, zárójelben PAULI.
Rákerestem, milyen lehetett ez régen. A 8-9-es villáról nem találtam semmit, a Pauli villáról ellenben már igen.
Ilyen volt régen a Pauli villa. Egy 2009-ben megjelent Korunk-cikkben
egy idős helybéli néni így emlékszik rá:
„Úgy tudom, a Három Huszárt egy Grün nevű öreg bácsi, akinek Arad mellett, Pécskán nagy gőzmalma volt, vette volt meg az egyik leányának nászajándékba. De azt már nem tudom, hogy kitől vette. A leánya férje orvos volt Szeredában, de az már nem jut eszembe, hogy hogyan is hívták. Meghalt a háborúkor, és akkor a felesége eladta ezt az épületet itt. Grün bácsi a másik leányának is vett volt egy villát, mégpedig a Pauli-villát, arra ott fel, ahol megyünk ki a poliklinika felé. Az volt a Pauli – én csak így tudom a villák nevét, másként nem tudom.”
A kétezres években a szállodát megkaparintja a Kontakt Turism nevű cég. Ekkor már Onix szállónak hívják. Ugyancsak ezé a cégé a helybéli Asztória-szálló, a Tulipán-vendéglő és az egész Csukás-tó a Sólyomkő vendéglővel együtt. Nem akárki tudta ilyen szép csokorba gyűjteni ezeket.
A Kontakt Turism 2007-es vezetőségében a szálak fő mozgatója Vasile Stan, aki bélbori tanárból lett megyei szindikátusvezér, majd vállalkozó. Egyik netes forrás szerint sikerkorszakában, amikor még megvoltak a tusnádi ingatlanjai, folyamatosan azzal dicsekedett, hogy „Sunt cel mai tare. Îi am la degetul mic pe cei mai mulţi dintre parlamentari şi pe toţi membrii Guvernului. Şi nu numai pe ei.” Azaz hogy ő a legkeményebb, a kisujjában tartja a legtöbb honatyát és a kormány összes tagját. És nem csak őket. Közben folyt ki az ujjai közül a pénz, állítja ez a cikk, Stan pedig hatalmas összegeket kért kölcsönbe, amiket nem adott vissza.
Ezen a rejtett kamerás felvételen is nagy összegekkel és befolyásos barátok nevével dobálózik:
De a társai is izgalmasak voltak. Megtaláltam a cég egyik megvalósíthatósági tanulmányát, amelyből kiderül, hogy a társai magas beosztású köztisztviselők voltak.
Radu Mironovici régen a Zsil-völgyi bányavállalat vezérigazgatója volt, majd államtitkári és vezérigazgatói pozíciókat töltött be az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban.
Grigore Alecsa a turisztikai minisztériumban főellenőr, majd vezérigazgató.
Valeria Rodica Nedelcu pedig a brassói útügy műszaki igazgatója.
Ulariu Dan Gabriel, aki Nedelcuval azonos arányban részvényese a cégnek, hatalmas botrányba keveredett pár évvel azelőtt. A DNA szerint Ulariu a brassói Alcom cég vezérigazgatójaként a gazdasági igazgatójával együtt eladta a cég két épületét, és 35 milliárd lejt vágott (saját) zsebre. Egy évtizedig pereskedett az ügyben, európai szintekre is eljutott. Azt kifogásolta, hogy lehallgatták.
Ez a válogatott társaság állt neki 2007 körül, hogy felújítsa és kétcsillagosról négycsillagosra alakítsa az Onix szállót.
A már nem létező honlapjuk szerint 2009. március 1-jén adták volna át az új, 155 férőhelyes szállót 150 személyes konferenciateremmel, 160 személyes vendéglővel, kezelőközponttal, spa és wellness részleggel.
Hogy az átalakításnak nekifogtak, az látszik a képeken. Az időjárás által kikezdett habtéglák, az uv-sugárzás által megnyirbált polisztirén-szigetelés azt is tisztán jelzik, hogy nem fejezték be a munkálatokat. A hotel egy bő évtizede „úgy maradt” állapotban álldogál.
A történetnek nagyon sok izgalmas részlete van. Attól kezdve, hogy miként érdeklődik Nedelcu egy internetes tanácsadó oldalon, hogy honnan tud minél nagyobb hitelt felvenni és pár évvel később hogyan perel a bankkal, egészen addig, hogy Vasile Stan különféle Kontakt nevű cégein keresztül hogyan jut el Konstancára gabonát termeszteni vagy hogyan vásárol a Kontakt Hotels cégével 1,75 millió eurós villát Predeálon hitelből, és vesz fel még 600 ezer eurós hitelt a felújítására. Minden hitelnél az Onix szállót is birtokló Kontakt Turism cég kezeskedik. De nem szeretném túl hosszúra nyújtani ezt a szálat.
Rövidre zárom annyival, hogy az egyre nagyobb és szerteágazóbb hálózat 2010-13 körül összeomlott. Az eladósodott Kontakt Turism ellen csődeljárás indult, ami a mai napig is tart, és ennek keretében sorra kiárusítják az ingatlanjaikat. 2021-ben jött a képbe a Manevi, liciten szerezte meg az ingatlant. Persze nem a legegyenesebb úton.
Botrányokból kikeveredett szatmári nagyvállalkozó álcázza a Manevit
A félkész tusnádi Onix szállodát 1,83 millió lejért vásárolták meg az árverésen, azaz akkori árfolyamon kb. 370 ezer euróért.
Érdekes, hogy nem a Manevi vásárolta meg az ingatlant az árverésen, hanem egy szatmári cég, a Tarr Const. Mit tudunk erről a cégről?
A listafirme.ro szerint Szatmár megye legnagyobb lakásépítő cége a Tarr Const, 2020-ban 126 millió lejes forgalma volt. Kliensei között nagy nevek vannak, mint az Electrolux, Altex, Auchan, Kaufland. A magyar nemzeti együttműködésből is kapott falatokat, például ő építi a gyergyói boxakadémiát.
A fentebbi, a cég weblapján található képen jobb oldalon, fehér ingben áll a cég tulajdonosa, Tarr Attila Csongor, Szatmár megye egyik legsikeresebb magyar vállalkozója, helyi hírességek társaságában.
A cégháló jelzi, hány cége és milyen kapcsolatrendszere van Tarr Csongornak.
A neten keresgélve nem sok mindent találni a vállalkozóról, sikerült távol tartania magát a nyilvánosságtól. Csak a batizi református egyházközösség által neki ajándékozott tiszteletbeli presbiteri címről, illetve Szatmár megyei korrupciós botrányairól lehet értesülni.
Hét éve azzal vádolta a DNA, hogy megkente a megyei rendőrparancsnok helyettesét azért, hogy az közbenjárjon egy adócsalásos ügyében. Lakásfelújítással, használt autóval és autójavítással, orvosi szolgáltatások kifizetésével kedveskedett neki, és a rendőrség ejtette is az ügyet. A korrupciós ügyben Tarr megnyerte a pert, felmentették.
Pár évvel korábban arról lehetett olvasni, hogy Tarr cége a Mircea Govor helyi PSD-vezér által megzsarolt Dicu Levente Zsolt ügyvéd közbenjárására pénzt juttatott vissza Govor sajtója számára kamu reklámszerződésekkel.
Aztán 2020-ban keveredett egy újabb botrányba, amikor a PresaSM tényfeltárása szerint a helyi prefektus kérésére nyugdíjazták a szatmári környezetvédelmi ügynökség igazgatónőjét, mert állítólag nem adott törvénytelenül engedélyeket ahhoz, hogy Tarr Csongor egyik cége, a Romeschir kitermeljen 290 ezer köbméter kavicsot a Túr menti környezetvédelmi területen.
Egy helyi forrásunktól, aki jól ismeri az ügyet, megérdeklődtem, hogy a PresaSM írása mennyire hiteles, amire azt válaszolta, hogy: „Pont úgy volt, ahogy a cikkben írja. Annyi különbséggel, hogy az akkori prefektus, Bud Radu csak elvitte a balhét, a „kivégzés” igazi irányítója a háttérből az RMDSZ vezetése volt. Már régóta el akarták távolítani Békéssy Bettyt, mert nem volt hajlandó egyik pártnak sem behódolni. Kereskényi is és Pataki Csabi is kivolt Békéssyre.”
Forrásunk szerint Tarr már régóta minden párttal jóban van. A mostani RMDSZ-vezetésre meg nagyon nagy befolyással van. Gyakorlatilag minden közpénzből történő nagyberuházásban benne van. Legtöbbször úgy, hogy nem az ő cége a fővállalkozó.
Emberünk sok konkrét információt is mond Tarr Csongorról és gyerekkori barátjáról, Dicu Levente ügyvédről, de azokat nem tudom leírni ellenőrzés nélkül. Ha pedig leellenőrizném, akkora mennyiségű anyag lenne, ami elvinné ezt az egész cikket a Maneviről Tarr Csongorra.
De milyen kapcsolatban áll Tarr Csongor a Manevivel, és mi köze az Onix szálloda megvásárlásához?
Csak azt a szerződést sikerült megszereznem, amellyel 2021 márciusában a Tarr Const megvásárolta az ingatlant. Azt nem, amikor májusban továbbadta a Manevinek. Így nem tudom megállapítani, hogy a Tarr Const nyert-e valamit a tranzakción, vagy csak baráti alapon segítő jobbot nyújtott. Csak az biztos, hogy Tarr keze benne volt ebben a játszmában. Írtam neki, pár kérdést feltéve, de még nem válaszolt. Ha majd válaszol, frissítem az anyagot.
Az mindenképp érdekes és kihagyhatatlan része a szatmári kitérőnek, hogy a Tarr Const céget az ingatlan megvásárlásakor Oláh Zsanett képviselte.
Ez azért nagyon fontos, mert ez az Oláh Zsanett, aki másodállásban a Tarr Const céget képviseli, főállásban a Manevi vezérigazgatója. Így egyértelmű, hogy nem az történt, hogy Tarr Csongor megvette magának az épületet, aztán meggondolta magát, és továbbadta. Hanem szándékosan ezzel a kitérővel vásárolták meg a Manevinek az ingatlant, valamilyen elterelő hadműveletként.
Csukd le!
A Manevi új tusnádi ingatlanja tövében szomorkodó kukán virító felirat nem a közpénzt magánzsebbe kimentő politikusokra vagy az őket segítő üzletemberekre vonatkozik.
Hanem a medveveszélyre.
Az új Manevi-szálló legizgalmasabb, tükörablakos részének tőszomszédságában lévő terasz szépen ábrázolja a Tusnád központjában uralkodó állapotokat. Lakóházak, üzletek, vendéglők mind-mind be vannak zsinórozva, székely mintával. Villanypásztorral próbálják távol tartani a helybéliek a medvéket. Hiába.
Mint ahogy hiába próbálunk mi is a Manevitől adatokat kérni. Egyelőre homályos, hogy mi a célja a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ezekkel a nem-örökség épületekkel, azonkívül, hogy el tudja szállásolni a Tusványosra érkező politikus-gyűjteményt. Ahogyan homályos az új szálló is a Ludmilla-kilátótól, ami már nem kilátó, hanem egy fákkal sűrűn benőtt telefonantenna-tartó.
Szokás szerint írtam a Manevinek, hogy megkérdezzem, milyen célból vették az épületeket, mikor, mennyiért, milyen forrásból, jelenleg milyen állapotban vannak, mi a céljuk velük, hogyan fogják hasznosítani, hogy látják, mikor kerül sor a felújításukra és átadásukra, kb. mennyibe fog kerülni a felújításuk és megfelelő felszerelésük, van-e már rá forrásuk, vagy ha nincs, honnan terveznek pénzt szerezni erre, van-e hozzá tervük, látványtervük, bármi. Azt is megkérdeztem tőlük, hogy ha eddig úgy volt, hogy főként magyar kötődésű történelmi műemléképületeket vásárolnak felújítás és megőrzés céljából, most mi késztette őket arra, hogy új építésű, kétes építészeti értékű épületekbe is befektessenek.
Szokás szerint nem válaszoltak.
Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép | Félkész betongiccset vettek Tusnádfürdőn a magyar műemlékmentők | Hogy a Manevinek hol milyen ingatlanjai vannak, azt megpróbálja eltitkolni. Legalábbis tudomásom szerint eddig egyetlen sajtóorgánumnak sem adta ki az ingatlanok teljes listáját. Nekem sem, pedig kértem. Hogy Tusnádfürdőn is vannak ingatlanjai, az akkor derült ki, mikor más úton megkaptam azon ingatlanok listáját, amelyeket a magyarországi Manevi a romániai leányvállalatára íratott 2021 októberében. A tíz ingatlan közül három Tusnádfürdőn van. | null | 1 | https://atlatszo.ro/oroksegvedelem/felkesz-betongiccset-vettek-tusnadfurdon-a-magyar-muemlekmentok/ | 2022-01-18 15:14:00 | true | null | null | Átlátszó Erdély |
A Manevi Zrt. magyar állami cégként 2017-ben vette első erdélyi épületét, a szatmárnémeti Pannónia szállót. 2019-ben vett még mellé négyet, 2021-ben pedig elszaladt vele a ló, a cég minimum 8 ingatlant vásárolt. De lehet, hogy többet is, az elmúlt hónapokban hétről hétre derült fény újabb Manevi-ingatlanokra.
2020-ban a céget állami tulajdonból „kiprivatizálták” egy magánalapítványba, a közpénzből megvásárolt ingatlanokkal együtt.
Az Országgyűlés létrehozta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt, és megajándékozta azt a Manevi Zrt.-vel, amelyik az erdélyi ingatlanokon kívül egy horvátországi (eszéki) ingatlannal jött csomagban, illetve a Comitatus Energia Zrt.-vel, amelyik egy szlovéniai (lendvai) wellness-szállót hozott magával.
2021-ben különféle leányvállalatokat hoztak létre a Manevinek, itt Erdélyben a Manevi Pro Transilvaniát. Az épületeket az anya-Manevi átíratta ezekre a cégekre. Így kapott az erdélyi Manevi 10 ingatlant 28 és fél millió lej értékben. A vásárlások itt nem értek véget, az erdélyi leányvállalat több ingatlant is vásárolt ezután.
A Manevi hosszú ideig a műemlékvédelem álcája mögött lapult. Úgy tűnt, fő célja megmenteni a tudatosan vagy véletlenül rohadni hagyott magyar épített örökséget. Az őt birtokló Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt
„a közép-európai régió egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró épületek, építmények fennmaradásának, megőrzésének, fenntartásának megvalósítására irányuló tevékenység előmozdítása érdekében”
hozták létre.
Egy ideig ez működött is, a Manevi összes ismert erdélyi szerzeménye évszázados múltú, műemlékként nyilvántartott, főként magyar kötődésű, történelmi jelentőségű épület volt.
Ám az örökség-megőrző álarc Tusnádfürdőn és Gyilkostón lehull. A Manevi két új tusnádi és egyik új gyilkostói ingatlanja egyáltalán nem műemlék, és ejsze nem is lesz az a mi életünk alatt. De még csak épített örökségnek sem nevezhető egyik-másik.
Hogy mi a céljuk a maneviseknek, műemléket akarnak-e menteni, szállodaláncot akarnak-e létrehozni, épületeket akarnak-e harácsolni, vagy csak a magyar közpénzt mentik ki maguknak magánalapítványba minél nagyobb mennyiségben a választások előtt, kiderül hamarosan.
Hogy a Manevinek hol milyen ingatlanjai vannak, azt folyamatosan megpróbálja eltitkolni. Tudomásom szerint eddig egyetlen sajtóorgánumnak sem adta ki az ingatlanok listáját. Nekem sem, pedig kértem. Jelenleg minimum 14 ingatlanjuk van Erdélyben. Ennyiről tudunk mi egyelőre. Vegyük sorra őket röviden, megvásárlásuk sorrendjében:
1. Pannónia-szálló (Dacia-szálló), Szatmárnémeti
Megvásárlás időpontja: 2017-ben vette meg a Manevi, az őt birtokló Dacia SRL-vel együtt.
Az ingatlan állapota: rossz.
Beépített felülete (suprafaţa construită la sol): 2238 négyzetméter.
Szintek száma: alagsor + földszint + 2 emelet + padlástér.
Vételár: A vételárat titkolják, de a magyarországi Átlátszó a cégbeszámolóból azt olvasta ki, hogy 1,2 milliárd forintot, azaz 16,5 millió lejt, vagy 3,3 millió eurót ér az ingatlan.
Története: 1901-1902-ben építették Bálint Zoltán és Jámbor Ferenc tervei alapján. A magyar jellegű szecessziós épület makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert. A Pannónia szálló egy évszázadon keresztül a szatmárnémeti városközpont ékköve volt.
Amint a románok megkaparintották Erdélyt, az első világháború után, átnevezték a szállót Daciára, a kontinuitás bizonyítékaként. Aztán a kicsi magyar világban a magyarok visszanevezték Pannóniára, utána ismét Dacia lett a neve, és Daciaként is indult pusztulásnak.
A demokráciában kiprivatizálták, és elindult a versengés a birtoklásáért. Szabó István RMDSZ-es tanácselnök megszerezte a részvények többségét, és egy „megszokott kereskedelmi ügylet” keretében, ahogy ő nevezte, tálcán kínálta fel a tulajdonjogot Vasile Ţânţaş avasfelsőfalusi pünkösdista lelkipásztornak. Aki abban az időben a megye leggazdagabb emberének számított.
[irp posts=”34509″ name=”Így rohasztják Erdély egyik legszebb magyar épületét”]
Ţânţaş nekiállt az épületet felújítani, leverte a falakról a vakolatot, átbetonozta a pincét, de aztán elfogyott a pénze, és úgy hagyta az egészet. A magára hagyott épületbe befolyó esővíz keményen megrongálta a falakat, kezdett potyogni a szecessziós díszítése az épületnek. Ţânţaşt börtönbe küldték a műemlék épület megrongálásáért. Szabadulása után szinte-szinte eladta az épületet a chicagói pünkösdistáknak, de aztán mégiscsak a Manevinek adta el.
A Manevi hosszú ideig nem ment be az épületbe, arra hivatkozva, hogy Ţânţaş elveszítette a bejárati lakat kulcsát. Aztán bement. És négy év után takarított is. A víz befolyását sikerült megállítani, de az épület állapota tovább romlott. Egyre inkább potyogtak a szecessziós díszek, az épületet felállványoztatták és hálóval vonatták be a hatóságok.
Jelen és jövő: A Dacia SRL adminisztrátora, Dr. Baka Levente csak annyit árult el a céljaikról, a sok „fiatalok itthon maradása” politikai mellébeszélés mellett, hogy szeretnék visszaállítani régi formájába és funkciójába, és négycsillagos szállóként működtetni. Jelenleg az építési engedélyezési fázisban vannak, és 2022 elején szeretnének nekifogni a felújításnak. Hiába érveltem bármivel, többet nem akart elárulni, csak annyit ejtett még el, hogy 2 és fél évre saccolják a munkálatok időtartamát, és van már műemlékvédelmi engedélyük.
Adatigényléssel sikerült kiszednünk a hatóságoktól még pár részletet. Például azt, hogy a felújítás becsült értéke 14 235 275 lej, azaz közel 3 millió euró volt tavaly tavasszal, az építőanyag-árak égbe szökkenése előtt. A terveket a felújításra a kolozsvári székhelyű Arh service Guttmann & Comp cég készítette, a műemlékvédő Guttmann Szabolcs cége. Az építési engedélyt úgy váltották ki 2021 márciusában, hogy a 2008-as engedély során elmaradt munkálatokat fogják befejezni. A műemlékvédelmis engedélyük szavazásánál voltak fenntartások, kikötések, ezekről talán majd egy másik anyagban fogok beszámolni.
2-3. Art’e Hotel, Tusnádfürdő
Itt papíron két ingatlanról van szó, de a valóságban összefüggnek: az egyik egy szálló, a másik az úton túl egy betonalap, aminek alagsorában van a szálló hőközpontja.
Megvásárlás időpontja: 2019 júliusa.
Az ingatlan állapota: kiváló, újszerű.
Beépített felület: 587 négyzetméter a szálló, 122 négyzetméter a hőközpontként szolgáló új alap.
Kiterített összfelülete: 1978 négyzetméter a szálló, 122 négyzetméter az alap.
Vételár: 840 ezer euró, azaz közel 4 millió lej a két ingatlan egy csomagban.
Története: A telekkönyv szerint 2019-ben épült, de az ortofotók alapján régen is volt ott egy épület. Nagy valószínűséggel 55-ös villának hívták az épületet, az ortofotók alapján valamikor 2005 és 2010, dokumentumok alapján 2012-ben kapta az aktuális alakját, 2019-ben újították fel. A Manevi 2019-ben vásárolta meg, és 2020 októberében bérbe adta 15 évre egy Aquanor Min nevű cégnek, amelyik berendezte oda a boutique hotelt.
[irp posts=”35662″ name=”Félkész betongiccset vettek Tusnádfürdőn a magyar műemlékmentők”]
Érdekesség: a szálló egyike azoknak az ingatlanoknak, amelyek megkérdőjelezik a Manevi műemlékmentő jellegét. Mert az épített örökség megőrzésében mekkora fontossággal bír az, hogy közpénzből megvesznek egy vadiúj szállót, és bérbe adják valakinek? Mikor ezt a pénzt fektethették volna valamelyik lerohadt műemlékük mihamarabbi felújításába is?
4. Korona szálló (Tisza-szálló), Máramarossziget
Megvásárlás időpontja: 2019 decembere.
Az ingatlan állapota: közepes, a többi ingatlanhoz képest könnyen felújítható.
Beépített felület: 2072 négyzetméter.
Vételár: a titkos szerződés alapján 1,41 millió euró, azaz 6 736 557 lej.
[irp posts=”35382″ name=”Koronás lett a Manevi!”]
Története: Építéséről nehéz biztosat mondani, a megbízhatóbb információkból kikövetkeztetve valahol az 1860-1870-es években építhették a máramarosi zsidók.
A többségében zsidók lakta város nagy épületdömpingjében nem tartozott a legkiemelkedőbb épületek közé, de hosszú időn keresztül a város legjobb szállodája volt, és közművelődési célokra is szolgált, például színházként.
A kommunizmusban Tisza szálló néven futott, soha nem hagyták nagyon lerohadni. Legutóbb 2012-ben volt egy nagyobb általános felújítása, de az akkori nekifutás pár év alatt anyagilag kifulladt, a szálló hét éve bezárva áll.
Jelen és jövő: a Manevi szeretné felújítani és egy 4 csillagos szállóvá alakítani az épületet. Közbeszerzést hirdetett meg az épület tervezésére, amit később módosított, így most 119 millió forintot költ a tervezésre, amire három éve van a tervezőnek.
Az eddigi koncepció alapján azt tervezik, hogy lebontják az udvarról a piros ponttal jelölt épületeket, és a megnövekedett kerthelyiséget szabadtéri vendéglőként hasznosítanák, illetve rendezvényeket is szerveznének itt, többek között lagzikat. Az emeletre végig szállodai szobákat szeretnének, a jelenlegi szobáknál nagyobbakat, a földszintre bárt, bisztrót, reggelizőt.
5. Albina bank épülete, Nagykároly
Megvásárlás időpontja: 2019 decembere.
Az ingatlan állapota: közepes.
Mérete: Beépített felülete 624 négyzetméter, kiterített összterülete 1872 négyzetméter. Az épület kétszintes, 65 helyiség van benne, két 50 négyzetméteres belső udvar, illetve pince.
Vételár: szerződés alapján 730 ezer euró, azaz kb. 3,5 millió lej.
Becsült piaci ára: 500 ezer euró, kb. 2,5 millió lej. (Itt azért tüntettem fel a becsült piaci árat is, mert nagyon különbözött a vételártól.)
Története: 1910-11-ben építették Magyar Vilmos műépítész tervei alapján, Illés József városi mérnök ellenőrzésével, az Albina bank helyi székházának. Az Albina a legnagyobb erdélyi román bank volt az osztrák-magyar időkben.
Érdekesség: az épület alaprajza egy nagy A betű.
1968 és 2014 között a város polgármesteri hivatala működött itt. Az épületet a 2000-es években visszaszolgáltatták. Az önkormányzat szerette volna megvásárolni, de a tulajdonosok túl magas árat kértek érte. 2014 óta, amikor a polgármesteri hivatal átköltözött, az épület üresen áll.
Jelen, jövő: sem ottjártamkor, sem a dokumentumokban semmi nyomát nem találtam bármiféle felújításnak vagy épülethasznosításnak. A Manevi nem válaszolt érdeklődő levelemre. Ha van is valamilyen tervük, titokban tartják.
6. Teleki-ház (vagy Teleky-ház?), Nagybánya
Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.
Az ingatlan állapota: elégtelen, beruházást igényel (így fogalmaz a felmérést végző szakcég).
Mérete: Beépített felülete 577 négyzetméter, kiterített összfelülete 1731 négyzetméter.
Vételár: 1,015 millió euró.
Története: A műemlékek listája szerint a XV.-XVIII. században épült, Nagybánya történelmi központjának legrégibb műemléképülete. A welcometoromania.eu szerint az impozáns épületet a hosszúfalusi Teleki család építette. id. Teleki Imre megvásárolhatta a telket a rajta álló házzal együtt, és saját igényei szerint kialakította a jelenleg is látható palotaszerű épületet.
Az államosítás után nem lakóházként szolgált, inkább művelődési funkciói voltak. Itt volt a bábszínház, a népi művészeti iskola, a földszinten pedig üzletek.
Jelen, jövő: Jelenleg az épület kívülről ugyanolyan lepattant, mint amilyen volt a megvásárláskor, a homlokzatot egy hatalmas molinó fedi. Ottjártamkor az udvaron egy elhagyatott betonkeverőt láttam, és az egyik falnál egy állvány volt felállítva, habár a falon még semmi nyoma nem volt a felújítás megkezdésének, és úgy tűnt, az állvány is régóta ott van, téglatörmelék fedi.
A Manevi nem válaszolt kérdésünkre, hogy mi a célja az épülettel.
Érdekesség: Nagybányán van még egy Teleki-ház. Az közösségi házként szolgál, és sokkal ismertebb, míg erről a főtéri Teleki-házról alig-alig lehet információt vagy leírást találni.
7. Névtelen műemlék ház, Nagybánya
Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.
Az ingatlan állapota: jó.
Beépített felülete: 277 négyzetméter. Kiterített összfelülete: 502 négyzetméter.
Vételár: 468 ezer euró.
Története: A műemlékvédelem nyilvántartása szerint a XVI-XVIII században épült. Más információt nem találni róla.
Jelen, jövő: Jelenleg a Transilvania Bank bérli, 2024-ig van érvényes bérleti szerződése.
8. Névtelen ház, Nagybánya
Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.
Az épület állapota: jó (a felértékelő cég szerint).
Beépített felülete: 141 négyzetméter. Kiterített összfelülete: 141 négyzetméter. Telek területe: 180 négyzetméter.
Vételár: 117 ezer euró.
Története: Történetéről semmit nem sikerült megtudni, valószínűleg nem is történelmi jelentőségű épület, csak azért értékes, mert egy tömbben van a két előző műemléképülettel.
Érdekesség: a Manevi első 8 megvásárolt ingatlana közül 4 ugyanazon cím, a Szabadság tér 8. szám alatt fekszik, csak más-más városban: a szatmári Pannónia szálló, a máramarosszigeti Korona szálló, és a két nagybányai névtelen ingatlan.
9. Wesselényi-kastély, Zsibó
Megvásárlás időpontja: 2021 áprilisa.
Az épület állapota: gyenge.
Beépített felülete: 2236 négyzetméter. Kiterített összfelülete: 3400 négyzetméter. Telek területe: 1,3 hektár.
Vételár: 834 ezer euró.
Története: Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartott épületet 1778-ban kezdték el építeni. A munkálatok több mint harminc évig tartottak. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.
A kastély legismertebb lakója ifj. Wesselényi Miklós volt, liberális magyar politikus. Az első erdélyi nemes volt, aki felszabadította jobbágyait az 1830-as években, és modern mezőgazdaságot tanított nekik. Támogatta az első erdélyi óvoda létrehozását.
Sok fontos ember fordult meg itt. Történelmi esemény színhelye is, a kastély udvarán tette le 1849-ben a fegyvert Kazinczy Lajos 8 ezer honvédjével együtt, a világosi fegyverletétel után tizenkét nappal.
A kommunista időkben a kastély iskolaként, majd pionírházként szolgál. A kastély parkja botanikus kertként működik, de az nem része a Manevi által megvásárolt birtoknak, mely csak a kastélyt és az épület előtti udvart foglalja magába.
Az épületet 2021-ben vette meg a Manevi, egy kis botránytól övezte. A Szilágy megyei tanács utolsó pillanatban, vagy utolsó utáni pillanatban jelezte, hogy mégis igényt tart elővásárlási jogára, de akkor már a kastély el volt adva. Az ügy azóta a bíróságon van.
Jelen, jövő: az épület elhagyottan áll, semmi mozgás nem látszik azon kívül, hogy kiraktak pár „Magánterület. Belépni tilos!” táblát. Értesüléseink szerint a Manevi még nem kért semmiféle engedélyt a felújításra, és nem is avatkozhat be az épületen, amíg annak tulajdonjoga per tárgya. Az épület felhasználásával kapcsolatos kérdésemre nem válaszoltak, és a helyi elöljárók sem tudják még, hogy miként lesz hasznosítva az épület, miután felújítják. Az egykori alpolgármester, jelenlegi városmenedzser Sárközi Pál szerint egy hat-hét évvel ezelőtti potenciális vevő felbecsültette a kastély felújításának költségeit: a 800 ezer eurós vételár mellé akkor 4,5 millió euróra lett volna szükség a rendbetételére.
10. Onix szálló, Tusnádfürdő
Megvásárlás időpontja: 2021 májusa.
Az épület állapota: tíz évvel ezelőtt részben felújított, megtoldott, félkész.
Mérete: Papíron úgy szerepel, mint egy 632 négyzetméteres beépített területű, 1264 négyzetméter kiterített összterületű épület. A valóságban a még illegális hozzáépítésekkel együtt körülbelül 1500 négyzetméter a beépített területe, és legalább 4500-5000 négyzetméter a kiterített területe.
Vételár: 1,83 millió lejért vásárolják meg egy árverésen, azaz az akkori árfolyamon kb. 370 ezer euróért.
Története: A régebbi Pauli villából 8-9-es villává, majd Onix hotellé nevezett épületet a 2000-es években megkaparintja a Kontakt Turism nevű cég, amelyik leginkább egy Vasile Stan nevű szakszervezeti vezér nevéhez köthető. Társai Radu Mironovici, aki régen a Zsil-völgyi bányavállalatnál volt vezérigazgató, aztán államtitkár és vezérigazgató az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban, Grigore Alecsa, aki a turisztikai minisztériumban főellenőr, majd vezérigazgató, Valeria Rodica Nedelcu, aki a brassói útügy műszaki igazgatója, és Ulariu Dan Gabriel, az Alcom-botrány főhőse.
[irp posts=”35662″ name=”Félkész betongiccset vettek Tusnádfürdőn a magyar műemlékmentők”]
Ez a cég csokorba gyűjtött két fontos szállodát és vendéglőt, és a központi Csukás-tavat, majd elkezdte felújítani és 2 csillagosról 4 csillagosra alakítani az Onix szállót. Weblapjuk szerint 2009. március 1-jén adták volna át az új, 155 férőhelyes szállót, 150 személyes konferenciateremmel, 160 személyes vendéglővel, kezelőközponttal, spa és wellness részleggel. Megmagasították a régi épületet, hozzáépítettek egy rakás betont, aztán elfogyott a pénz és az egészet úgy hagyták, csődbe vitték a céget. Bő tíz évet rohadt az egész, mire jött a Manevi és megvette egy liciten.
A Manevi nem közvetlenül vásárolta, hanem a szatmári Tarr Const céggel vétette meg. Érdekes részlet, hogy a szatmári céget a vásárlásnál Oláh Zsanett, a Manevi magyarországi anyavállalatának vezérigazgatója képviselte.
A Tarr Const a legnagyobb Szatmár megyei építőcég, Tarr Csongor tulajdona. Ő az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb szatmári magyar vállalkozó. Tarr nevére rákeresve csupa botrányokról olvashat az ember: hol egy rendőrfőnököt ken meg, hogy elsimítsa egy adócsalásos ügyét, hol egy PSD-s góré újságjának juttat vissza pénzeket, hol a helyi környezetvédelem vezetőjét nyugdíjazzák azért, hogy ő kavicsot tudjon kitermelni védett területről.
Jelen, jövő: az ingatlan elhagyottan áll, semmi nyoma annak, hogy új gazdája van. A Manevi nem akarta elárulni, mit szándékszik csinálni a félkész szállóval.
11. Napsugár komplexum, Gyilkostó
Megvásárlás időpontja: 2021 júniusa.
Az épület állapota: gyenge, helyenként omladozó.
Mérete: A nagy épület beépített felülete 925 négyzetméter, kiterített összfelülete 2860 négyzetméter. A másik három melléképület területe 94, 82, illetve 118 négyzetméter. Telek területe: közel 1 hektár.
Vételár: még nem ismert.
Története: a telekkönyv szerint a nagy épület 1988-ban épült, a kis épületek 1975-ben. Az építési stílusa alapján ellenben szinte biztos, hogy az épület egy része sokkal régebbi, akár száz évesnél is több. Az 1940-es években megjelent újsághirdetések, és egy állítólag 1910-ből való képeslap igazolják ezt.
A szomszéd panzió üzemeltetője szerint a rendszerváltás óta a Napsugár kihasználatlanul áll, állaga folyamatosan romlik. Újságcikkekből kibogozva az derül ki, hogy a villa része a Gyilkostó RT-nek, melynek tömegprivatizációkor 155 ezer részvényét osztották ki a lakosságnak. Ez a cég botrányokba keveredett, nem tudta működtetni rendesen az ingatlanjait, nem akart befektetni, mert az üdülő helyzete tisztázatlan, hiányzik a csatornázás és az ivóvízhálózat, stb. Végül az ingatlan az időjárásnak esett áldozatul.
Jelen, jövő: A szomszéd állítása szerint a nyáron megjelent itt az új tulajdonos, és bemutatkozott: egy csíki származású, Magyarországon élő ember. Csak annyit mondott, hogy megvették az épületet, de szándékairól nem beszélt. A szomszédok azóta sem láttak senkit az új tulajdonos részéről.
Míg a Manevi elkezdte a másik gyilkostói ingatlanjának, a Turista szállónak a felújítását, itt még semmit nem mozdított, még az épület beázását sem állította meg. Január eleji látogatásunk alkalmával csak leszakadt teraszokat, folyamatosan ázó, szétszakadt falakat, az épületből több helyen kinövő növényzetet láttunk. Az udvaron és a kisebb épületekben valaki állatokat tart, pónilovakat, tyúkokat, de embert nem találtunk az állatok mellett. Kérdéseinkre a Manevi nem válaszolt.
12. Turist Hotel, Gyilkostó
Megvásárlás időpontja: 2021 júliusa.
Az épület állapota: jó, felújítás alatt áll.
Mérete: beépített felülete 1080 négyzetméter, alagsor + földszint + 2 emelet.
Vételár: még nem ismert.
Története: a telekkönyv szerint 2000-ben koncesszionálta az épület alatti területet a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal a Bucur családnak 49 évre. Eleinte Bucur villának hívták az épületet, később Turista hotel néven futott a 3 csillagos szálloda.
Jelen, jövő: jelenleg az épületet felújítják. A belső munkálatokon kívül a tetőt is lecserélik, „mert a magyaroknak nem tetszik a piros”, mondják a munkások. A nagy teraszt is beépítik, rendezvények szervezésére alkalmassá teszik. Az 54 kis házikót, ami a szálló mellett kempingszerűen működött, tűzre aprítják, helyette parkolót hoznak létre.
13. Remény szálló, Borszék
Megvásárlás időpontja: 2021 júliusa.
Az épület állapota: minősíthetetlenül gyenge, félig összeomlott.
[irp posts=”34982″ name=”Meghalt a Remény Borszéken, a „magyarok” megvették a tetemét”]
Mérete: beépített felülete 1650 négyzetméter, kiterített összfelülete 4370 négyzetméter.
Vételár: 400 ezer euró, amiből 297 ezer az épület és 103 ezer a telek.
Története: A Remény szálló 1889-1890-ben épült, és egy bő évszázadon keresztül egyik legmeghatározóbb épülete volt Borszékfürdő városképének. A település legelegánsabb épülete és szállodája volt, 28 szobával, nagy étteremmel. Itt tartották a rangos összejöveteleket. Kaszinóként is szolgált, majd a kommunizmus alatt mozi üzemelt benne, kantin és irodák.
A rendszerváltás óta senki nem mozdított itt semmit, csak a tulajdonos változott, papíron. Az elmúlt évtizedekben egy ideig a Rephar cég tulajdona volt, aztán átkerült a Copper Beech Invest céghez, majd tőle a Copper Beech Hotels & Resorts-hoz, aki most eladta a Manevinek. Ennek a Copper Beech céghálózatnak a tulajdonosa, aki hagyta lerohadni a Remény szállót, az európai parlamenti képviselő Dinesh Dhamija. Az indiai származású londoni üzletember az egyik leggazdagabb ázsiai származású üzletember az Egyesült Királyságban.
Jövő: a polgármester szerint a cég nem fogott még hozzá a javításhoz, csak kitakarítottak, hogy a statikusok be tudjanak menni körülnézni. Valószínűleg az ingatlan több pontján az alapoktól kell újraépítenie az épületet a Manevinek.
14. Park szálló, Nagyvárad
Megvásárlás időpontja: 2021 júliusában vették meg az épület 860/1581-ed részét, augusztusban pedig egy 105/1466-od részt és egy 106/1466-od részt.Az épület állapota: helyenként bomladozó, frontja molinóval letakart.
Mérete: Az 1581 négyzetméteres beépített felületű emeletes épületnek pontosan 1594351/2317746-od része az övék. Ha valaki nem boldogulna könnyen ezekkel a telekkönyvi törtekkel: ez az épület közel 69%-át jelenti.
Vételár: még nem ismerjük.
Története: 1785-ben került a telek Teleki Sámuel főispán tulajdonába, aki ide emeletes barokk palotát épített. A tulajdonjog később a Rhédey és a Bethlen családra szállt át. Az épület egy része 1903-ban, másik része 1909-ben került a Weiszlovits család birtokába, akik átépítették, és 1915-ben szállodát nyitottak benne. Hogy csak az épület homlokzatát változtatták-e meg, vagy lerombolták a javát és a pincére új épületet építettek, nem lehet tudni, minden forrás másképp látja.
A szálló neve bejárta a világot, amikor 1927-ben egy Váradon szervezett diákkonferencián regáti román diákok garázdálkodtak a városban, és többek között félholtra verték a Park szálló tulajdonosát, Weiszlovits Emilt. Egyes források szerint azért, mert nem adott ingyen szállást a román diákoknak, más források szerint azért, mert nagyszájú magyar zsidó volt, és régen szálka volt egyes helybéliek szemében, ismét más források szerint azért, mert a nála megszálló román diáklányokhoz nem engedte bemenni a fiúkat.
Érdekesség: 1922-es újságcikkek arra hivatkoznak, hogy a szálló épületét Bocskay István egykori erdélyi fejedelem építtette palotának, és Weiszlovits nagyon ragaszkodott Bocskay végrendeletéhez, amelyben ez állt: „És ezen palotában különösen vigyáztassék arra, hogy idegen férfi, idegen asszonnyal össze ne jöjjön …”
Így az ide érkező Ghica román herceget és menyasszonyát Weiszlovits két külön épületbe szállásolta el, és csak a közös társalgóban hagyta találkozni őket, nem hagyta a herceget felmenni a menyasszonyához. Erre ez dühbe gurult, pofonokat ígért, a rendőrprefektus elé vitette az egész személyzetet tulajdonossal együtt, majd ki kellett költöznie a szállodából, és borravalót sem adott. Ezt írták az újságok, hogy mennyi igaz belőle, nem tudom.
Tavasszal választások lesznek Magyarországon
Könnyen elképzelhető, hogy a Manevinek ezen kívül még vannak épületei Erdélyben, amelyekről nem tudunk. A cég titokban próbálja tartani ezeket az épületeket, és a helyi RMDSZ-es hatóságok sokszor segítik őket ebben. Az RMDSZ, és mellette minden magyar párt, most próbál jóban lenni a Fideszszel. És mivelhogy ez egy Fidesz-biznisz, legtöbbször élvezi a helyi elöljárók támogatását, sokszor még a közbenjárását is.
A Manevi ingatlanjaiba eddig lazán belenyomtak minimum 50-60 millió lejt, azaz több mint 10 millió eurót. Még egy ennyi kellene minimum ahhoz, hogy fel is újítsák ezeket az épületeket. De lesz-e ennyi, és honnan?
2021-ben a magyar kormány által a BGA-n keresztül az erdélyi magyarságnak szánt támogatások összege az előző évekhez képest látványosan visszaesett, állítja Sipi kollégám, aki erről ír a napokban. Ehhez képest a magánalapítványukra történő ingatlanvásárlások száma látványosan megnőtt.
Egyelőre úgy tűnik, a műemlékek felújításával nem sokat haladtak, legtöbb ingatlanjuk állaga folyamatosan romlik. De ők a pénzt és az időt nem a már megvásárolt épületek állagmegőrzésébe, hanem az újabb és újabb ingatlanok vásárlásába fektetik. Miért, ez az egyik nagy kérdés, amit az olvasóink feltesznek ebben a témában.
És van egy másik nagy kérdés is: mi lesz, ha a Fidesz nem nyer a tavaszi választásokon? Honnan lesz pénze a cégnek felújítani ennyi lepattant ingatlant? Vagy már mentettek ki maguknak pénzt a felújításokra?
A cikk az Átlátszó és az Átlátszó Erdély közös projektje keretében, a News Spectrum támogatásával készült. | Épületenként vásárolják vissza Erdélyt, vagy közpénzt tesznek félre saját zsebbe? | Bemutatjuk azt a 14 ingatlant, amelyről eddig kiderítettük, hogy a műemlékvédő imidzse alatt bujkáló, magánkézre játszott Manevi tulajdona. | null | 1 | https://atlatszo.ro/oroksegvedelem/epuletenkent-vasaroljak-vissza-erdelyt-vagy-kozpenzt-tesznek-felre-sajat-zsebbe/ | 2022-01-24 15:27:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy négy elemből álló munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) - jelentette be a fejleményt a megállapodás szövegével együtt pénteken délelőtt a magyar bűnüldöző hatóság és az OLAF. A megállapodás azért is fontos, mert amint a Portfolio megírta: az Európai Bizottság tavaly novemberi információkérő levelében felrótta, hogy az OLAF csalásellenes koordinációs szolgálatának (AFCOS) magyar irodája nem kellően működött együtt az OLAF-fal például az itthoni helyszíni ellenőrzések lebonyolítása során, a mostani munkamegállapodás pedig részben pont ennek a témának az együttműködési kereteit tisztázza. A Legfőbb Ügyészség által nyilvánosságra hozott megállapodás tehát egy fontos elem a sok közül ahhoz, hogy a jogállamisági viták miatt veszélyben lévő EU-pénzeink folyósítása később ne ütközzön Brüsszelben akadályokba. | Fontos megállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség az OLAF-fal, ami hozzájárulhat az EU-pénzek folyósításához | Egy négy elemből álló munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) - jelentette be a fejleményt a megállapodás szövegével együtt pénteken délelőtt a magyar bűnüldöző hatóság és az OLAF. A megállapodás azért is fontos, mert amint a Portfolio megírta: az Európai Bizottság tavaly novemberi információkérő levelében felrótta, hogy az OLAF csalásellenes koordinációs szolgálatának (AFCOS) magyar irodája nem kellően működött együtt az OLAF-fal például az itthoni helyszíni ellenőrzések lebonyolítása során, a mostani munkamegállapodás pedig részben pont ennek a témának az együttműködési kereteit tisztázza. A Legfőbb Ügyészség által nyilvánosságra hozott megállapodás tehát egy fontos elem a sok közül ahhoz, hogy a jogállamisági viták miatt veszélyben lévő EU-pénzeink folyósítása később ne ütközzön Brüsszelben akadályokba | null | 1 | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20220211/fontos-megallapodast-kotott-a-legfobb-ugyeszseg-az-olaf-fal-ami-hozzajarulhat-az-eu-penzek-folyositasahoz-526255 | 2022-02-11 15:57:59 | true | null | null | Portfolio |
Nyomozás indult a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében, hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt – erről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adott hírt Facebook-oldalán pénteken. A politikus korábban azért tett feljelentést, mert szerinte „politikai nyomásra, a szakmai írott és íratlan szabályainak lábbal tiprásával engedélyezték ezeket az oltóanyagokat, amivel több százezer honfitársunk életét veszélyeztették.”
A képviselő ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a keleti vakcinák is hasznosak lehetnek, ám erről a használatuk előtt meg kellett volna győződni és utólag nyilvánosságra hozni a hatékonyságukat bizonyító adatokat.
Ezt kifogásolta még decemberben Falus András immunológus is, aki tagja volt a keleti vakcinák tesztelésére felkért szakértői gárdának, amíg egyet nem értés miatt ki nem lépett onnan.
A Klubrádióban azt mondta:
Egyértelműen egy felülről jött hatás miatt döntött úgy az OGYÉI vezetősége, nem tehettek mást zárójelben megjegyzem, hogy a Szputnyikot átengedik.
Az immunológus az rtl.hu-nak most azt mondta: úgy érzi, az Országos Gyógyszerészeti Intézetből akarnak bűnbakot csinálni, holott az engedélyezés valójában felső politikai nyomásra történt”. Falus András szerint a Szputnyik dokumentációja tele volt pontatlanságokkal és csúsztatásokkal és habár a Szputnyikról kiderült, hogy működő és jó vakcina, de ezt bemondásra nem lett volna szabad elhinni”
Az Amensty kiperelte a Szputnyik dokumentációját
A Szputnyik V dokumentációját az Amnesty International Magyarországnak sikerült kiperelnie az Országos Gyógyszerészeti Intézettől. A megkapott dokumentumban azonban nagyon sok részt kitakartak, és bár még úgy is érdekes megállapításokat lehetett olvasni, az igazán súlyos állításokra akkor derült fény, amikor Hadházy Ákos egy „honfitársunk” segítségével olvashatóvá tette a kitakart részeket.
Kiderült, hogy az eredeti dokumentumokból többek között olyan, súlyos állításokat tartalmazó részeket takart ki a magyar hatóság, mint hogy
a teljeskörű, helyes laboratóriumi gyakorlat megállapítására és ellenőrzésére nem volt lehetőség;
a gyártási eljárás több lépése is manuálisan történik, ami növeli a hibaforrások lehetőségét;
több lényeges, a hatékonyságot és biztonságot érintő vizsgálat hiányzik;
a készítmény hatóértéke nem állapítható meg pontosan;
a fenti információk alapján a klinikai és preklinikai vizsgálatok sem értékelhetőek;
a szennyezések feltérképezéséről, az ettől való mentességről nincs elég adat;
a hatóanyagtartalom vizsgálati módszere elavult és pontatlan, a vírustartalmat eleve nagyon tág érték között adják meg, egyes ampullák hatóanyagtartalma között háromszoros eltérés is lehet.
Hadházy szerint szerint az orosz engedélyezés „egy hatalmas rulett volt magyarok százezreinek egészségével és életével”, és „a kormány hatalmas szerencséje, hogy úgy tűnik, végül az orosz vakcinának volt értékelhető hatékonysága, bár a pontos eredmények továbbra is titkosak”.
Máig hiányzik az uniós engedély
Az orosz vakcinával (a kínaihoz hasonlóan) az is probléma volt, hogy az unióban nincs engedélye, emiatt az a nagyjából 2 millió magyar, akiket Szputnyikkal és a kínai Sinopharmmal oltottak, nem juthattak érvényes uniós oltási igazoláshoz, ami a tagállamok közti utazást könnyíthette volna meg. Hiába ígérte ezt meg még tavaly májusban Orbán Viktor.
A szabályokon a közelmúltban egyébként enyhítettek a szocialisták európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István kezdeményezésére. Így mostantól az, aki „második vagy harmadik oltáskor uniós engedéllyel rendelkező vakcinát kapott, ugyanúgy utazhat a tagállamok között.”
A kínai vakcinánál is felmerültek problémák
Falus András immunológus, aki a Sinopharm engedélyezésében már nem vett részt, azt mondja: a kínai vakcinánál még nagyobb nehézségekkel kellett szembenézniük a szakembereknek, ugyanis akkor még nem voltak ismertek a klinikai tesztek harmadik fázisának részletes adatai. Ráadásul azt ugyan már tudták, hogy az időseken nem tesztelték a vakcinát, Magyarországon mégis oltották ezzel a 60 év felettieket.
Tavaly nyáron kiderült, hogy sok idős embernél nem alakulhatott ki védettség a kínai vakcina után. Erre vonatkozóan több kutatás is indult. A főváros például 13 ezer mintát vett le, a minták több mint negyedénél nem találtak a védettséghez szükséges megfelelő számú antitestet. | Hatalmas rulett volt magyarok százezreinek egészségével és életével, Nyomoznak a keleti vakcinák engedélyezése miatt | Hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indult nyomozás. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/11/keleti-oltas-koronavirus-vakcina-engedelyezes-nyomozas-hadhazy | 2022-02-11 16:59:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A meglehetősen heves politikusi indulatok olvastán elhatároztuk, utánajárunk, mi épült valójában a szögesdrótszálak közé. A helyiek készségesen útba igazítanak - nagyjából. Egy traktorostól érdeklődünk, aki óva int, hogy felmenjünk a dácsához, mert mint mondja, nagy fekete autók szoktak arra járni és be van kamerázva az egész. Kétszer tévedünk el, tájfutó gyakorlatunk alapján tájékozódunk. A tájékozódási pont az, hogy a kápolnától, a hegyről lefelé nézve hol látszik az épület. A Konyári Pincészet kovácsoltvas kapuja mellett találjuk meg az utat, bár amikor elindulunk rajta, még nem tudjuk, hogy ez lesz az. Az út elején zsákutca tábla, de magánútra utaló jelzés nincs.
Az első 50 méter sáros-kavicsos szakasz után enyhe kanyar jön, onnantól szinte autópálya minőségű aszfaltút vezet egészen a cikornyás vaskapuig, ahol a fekete aszfaltot vörös térkő burkolat váltja. Emeletes villát látunk, vakolva, kéménnyel, zsalugáteres ablakokkal.
Ebből a perspektívából már vannak képeink, megkerüljük az épületet. A hátsó homlokzaton négy darab Sinclair márkájú légkondicionáló kültéri egység látható (darabja negyedmilliónál kezdődik), az északkeleti oldalon víztartály, antennák és egy fa hordó, ami így szabad téren bortárolásra nem alkalmas, csak dekoráció.
Witzmann Mihály a héten a Facebookon közzé tette indulatos cáfolatában, miszerint mindez nem nyaraló, hanem présház, azt írja: „A baloldal azt állítja, hogy a telekvásárlás és a pinceépítés során ügyeskedéssel próbáltuk a hatóságokat megtéveszteni, félrevezetni. Ezzel szemben az a helyzet, hogy az ingatlan megvásárlásakor és az építkezés során is minden jogszabályi előírást messzemenőkig figyelembe vettünk, betartottunk.” Hadházy Ákos azonban már korábban dokumentumokkal igazolta, hogy ez nem így van. „Azt kell tudni, hogy elméletileg külterületen termőföldet csak »gazdák« vásárolhatnak, arra épületet csak mezőgazdasági céllal építhetnek ugyanők. Valóságos iparág jött létre viszont arra a kegyes csalásra, hogy az »aranykalászos gazda tanfolyam« elvégzése után bárki vehet külterületen földet/telket.
Aztán már csak gazdasági célú épületre kér engedélyt és a hatóságot kijátszva megépíti a kacsalábon forgó palotát a magyar anyaföldön.
Witzmanné ennél is tovább ment, a közalkalmazotti státusz mellett bejelentkezett egyéni vállalkozónak és néhány hónapig borszőlő és almatermesztést jelölt meg profilként. Sajnos gazdászi karrierjét 3 hónap után fel is függesztette… Innen pedig már csak egy lépés a hatóság megtévesztés, hogy gazdasági épületre kér engedélyt. Van ott tényleg egy kis pincécske, fölötte pedig egy tekintélyes nyaraló, örökpanorámával.”
Witzmann állítja, hogy „feleségem soha nem volt őstermelő az aranykalászos gazda képesítést pedig évekkel korábban szerezte meg, nagyszülei és édesanyja földjeinek leendő örököseként”. Az aranykalászos tanfolyam elvégzésének időpontját azonban nem firtatta senki, olyan állítás pedig nem is merült fel, hogy Witzmanné őstermelő lett volna. Abban a három téli hónapban, amíg 2019. januártól áprilisig mezőgazdasági vállalkozóként be volt jelentkezve, nemigen termelhetett borszőlőt, almát, egyéb gyümölcsöt, a bejelentkezéséről és kijelentkezésről azonban közhiteles dokumentum került nyilvánosságra. Valószínűtlen, hogy erről Witzmannak nincs tudomása. Azt állítja továbbá: „A »nyaraló« megnevezés szintén hazugság, ugyanis présházról és borospincéről van szó, amiről szerencsére már sokan meggyőződtek.”
Mi is megszemléltük az ingatlant. Sok boros pincét és présházat láttunk már, de négy légkondisat még nem. Kísérőink egyike megjegyezte, hogy ilyen gépészet mellett az építészeti műtárgyat célszerűbb lenne borhűtőnek nevezni.
Az építés kronológiája: a telket Witzmann képviselőségének harmadik évében, 2016 szeptemberében szerezték, az engedélyezési terv dátuma 2017. július, Witzmann felesége pedig 2019 januárjában jelentkezett be mezőgazdasági vállalkozónak, majd miután az építési engedélyt megkapták, április másodikán már ki is jelentkezett. Az építkezés 2019-ben kezdődött, 2020 tavaszán már állt az épület, jelenleg pedig teljesen kész.
A képviselő családi vagyonának védelmében odáig megy, hogy megvillantja a fideszes kommunikációs technikákban szerzett csúsztatási tudását. Azt állítja: „az építési engedélynek megfelelően - csupán 50 m2 a pince valós alapterülete”. Nos, az ingatlanon van egy régi pince is, annak alapterületét – mivel a föld alatt van – nem ismerjük. De nem is arról van szó, hanem arról, ami a föld felett van. Annak területe pedig a kész házon kiszámolható. A tervrajz szerint az épület hosszabb oldalán a tetőnek 8,6 méteresnek kellene lennie, a rövidebb oldalon pedig 6 méter faltól falig. Az 51,6 négyzetméter lenne alapterületben. Plusz ugyanekkora emelet. A készített fotók alapján 28 kúpcserepet számoltunk. Szakértőnk szerint a kúpcserép Bramac Római Novo típusú, amelynek építőipari katalógusokban feltüntetett hossza 45 cm. A Bramac ügyfélszolgálatának tájékoztatása szerint az átfedés 6 cm. Ha tehát a kúpcserepek számát megszorozzuk 39-cel, a 8,6 helyett közel 11 méter jön ki. A rövidebb oldalon térköveztek, szabvány térkővel, így a képek alapján az a távolság is kiszámítható volt (54+12). Itt csak fél méterrel kalkuláltunk nagyobbat a tervben szereplőnél.
A tetősík túlnyúlását leszámítva a felépítmény 50 négyzetméteresnél a hibahatárt meghaladóan nagyobb lehet.
Szakértőnk persze tévedhet, de ennek csekély a valószínűsége.
Mindazonáltal a méret másodlagos kérdés; az épület jellege az, ami szemet szúr a laikus szemlélőnek is. Hiába a régi dísz prés a kocsiszínben, az egész annyira nem praktikusan borászkodásra van kialakulva, hogy több borosgazdát megkérdezve is indokoltnak tartjuk a kétkedést. Nem lehet véletlen, hogy a még 2020-ban történt Hadházy-Witzmann pengeváltással ellentétben Witzmann most nem közölt fotókat a „pincéről”. Írásának illusztrációjaként csak az ellenzék említett lapját mutatja, szemetes kosárban, összegyűrve. Az építmény képei nyilván a szöveg ellen beszéltek volna.
A témával egyébként a „Kitiltottak Társasága” nevű Facebook-csoport foglalkozott először, aztán több alkalommal is. (Ez az a Facebook-csoport, aminek egy posztja miatt Balázs Árpád egykori siófoki fideszes polgármester feljelentést tett, perelt, a rendőrség 17 ember hallgatott ki és rabosított. Balázs Árpád végül elvesztette a pert.)
Witzmann legfrissebb bejegyzésében ez olvasható továbbá: „A rágalmak miatt természetesen feljelentést tettem, a bírósági eljárást pedig első- majd másodfokon is megnyertem, a rágalmazót pedig elmarasztalták!” Valójában arra az első fokon a Fonyódi Járásbíróság előtti perre utal, amelyben ő volt a magánvádló. Feljelentett egy boglári állampolgárt, aki a képviselőnek nem tetsző bejegyzést tett róla közzé saját, csekély elérésű Facebook-oldalán. A posztban nem csak a „pince” méretét, hanem elsősorban azt nehezményezte, hogy Witzmann erősen kifogásolhatóan viselkedett, utcai cipőben ment be és hangoskodott a városi uszodában. A delikvenst egyszerű megrovásban részesítették azzal, hogy cselekménye a társadalomra nem veszélyes, de azért máskor fogalmazzon megfontoltabban.
Terepszemlénk után három kérdést tettünk fel Witzmann Mihálynak. Továbbra is fenntartja-e, hogy családi ingatlanuk a kishegyen mindössze 50 négyzetméter alapterületű borospince? Amennyiben igen, mivel indokolja a 4 darab Sinclair típusú klímaberendezést a délkeleti oldalon? Ki és mikor építtette az ingatlanukhoz vezető jó minőségű aszfaltutat? A képviselő megkeresésünkre nem először nem válaszolt.
Az ingatlan értékéről képet adhat az a hirdetés, ami szintén a Balatonlelle Rózsadombjának számító Kishegyen található, 2019-ben épített, hasonló, 4 szobás ingatlant kínál 110 millió forintért. Talán ezért terjedhetett el Lellén a hír, hogy Witzmann megválna emeletes „pincéjétől”. De nem. A Witzmann-féle 0119/39 helyrajzi számú ingatlan mezőgazdasági területnek számít, ezért meg kellene hirdetni, az eladás ügyét földbizottság elé vinni, de ennek nyomát egyelőre nem találtuk.
Megkérdeztük Balatonlelle önkormányzatát az épületig vezető útról, hogy közpénzből készült-e. Nem kaptunk választ.
Kísérőnk megjegyzi, hogy ez tipikusan kis-magyarországi történet. Az „átkosban” is elvitték a párttitkár pincéjéig az utat. De az még csak sóder volt. | Balatonlelle Rózsadombján áll a fideszes képviselő úgynevezett pincéje | Witzmann Mihály Somogy megyei fideszes balatonlellei családi „pincéje” kampánytéma lett, miután az Ez a lényeg című újság nemrégiben megjelent száma említést tett a 2019-ben megkezdett, azóta befejezett „mezőgazdasági” építkezésről. Az ügyet Hadházy Ákos tette országosan ismertté még 2020-ban. Witzmann akkor indulatos posztban próbált cáfolni és feljelentéssel fenyegetőzött. Most az ellenzéki újság cikkére szintén veretes nyelvezetű Facebook-posztban állítja, hogy a Badacsonyra panorámás kishegyi telkükön csak egy 50 négyzetméteres borospince és présház áll. Megtaláltuk az ingatlant. A valóság nem Witzmannt igazolja | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/balatonlelle-rozsadombjan-all-a-fideszes-kepviselo-ugynevezett-pinceje-245973 | 2022-02-13 18:08:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Miután komoly aggályok merültek fel a kormány által is vásárolt Shangrila 510S lélegztetőgépek kapcsán, a DK átnézte a Brit Nemzeti Számvevőszék jelentését. Ebből kiderült, hogy a brit kormány 2020 márciusában 750 darab ilyen lélegeztetőgépet vásárolt 2880 fontos (körülbelül 1,3 millió forint) darabáron - közölte a DK.
Mint írták, miután bebizonyosodott, hogy a lélegeztetőgépek intenzív osztályon fekvő betegek ellátására alkalmatlanok, a brit kormány lemondta a következő megrendelést és a már megvásárolt gépeket sem állította használatba.
Bár a vásárlás pillanatában a brit Egészségügyi és Szociális Minisztérium tisztában volt vele, hogy ezek a gépek mentőautós használatra készültek, az NHS-sel egyeztetve (ottani Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) úgy döntöttek, hogy a gép mégis hasznos lehet az intenzív osztályokon.
Néhány héttel később azonban egyre több orvos és szakértő nevezte alkalmatlannak a gépet az első tesztelés után. Ezért a minisztérium úgy döntött, hogy a folyamatban lévő, további 1250 darab ugyanilyen típusú gép megrendelését törli, és a megvásárolt gépeket sem helyezi napi használatba.
Ezzel szemben az Orbán-kormány 2020 áprilisában 6258 kínai, köztük Shangrila 510 S gépet vásárolt, összesen 178 milliárd forintért, azaz egy gépért 21-szer többet fizettünk, mint a brit kormány.
A közel 70 milliós lakosságú Egyesült Királyság összesen 11 ezer lélegeztetőgépet vett 2020 őszéig, átszámítva 122 milliárd forintért. Magyarország ebben az időszakban 16 ezer gépet vett, összesen 300 milliárd forintért (UK: 11 millió 90 ezer forintos darabár, HUN: 18 millió 750 ezres darabár)
A DK a birtokába jutott dokumentumok alapján több írásbeli kérdést is benyújtott. | Kiszámolták, mennyivel költöttünk többet használhatatlan lélegeztetőgépekre, mint a britek | DK átnézte a Brit Nemzeti Számvevőszék jelentését. Ebből kiderült, hogy a brit kormány 2020 márciusában 750 darab ilyen lélegeztetőgépet vásárolt 2880 fontos (körülbelül 1,3 millió forint) darabáron - közölte a DK.
Az Orbán-kormány 2020 áprilisában 6258 kínai, köztük Shangrila 510 S gépet vásárolt, összesen 178 milliárd forintért, azaz egy gépért 21-szer többet fizettünk, mint a brit kormány.
A közel 70 milliós lakosságú Egyesült Királyság összesen 11 ezer lélegeztetőgépet vett 2020 őszéig, átszámítva 122 milliárd forintért. Magyarország ebben az időszakban 16 ezer gépet vett, összesen 300 milliárd forintért (UK: 11 millió 90 ezer forintos darabár, HUN: 18 millió 750 ezres darabár) | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kiszamoltak-mennyivel-koltottunk-tobbet-hasznalhatatlan-lelegeztetogepekre-mint-a-britek.html | 2022-02-09 20:40:00 | true | null | null | mfor.hu |
Már két és fél éve húzódik egy gyanús ingatlanárverés miatt támadt jogvita. Színre lépett a technika - a Schadl-ügyből is ismert - ördöge: az utolsó órákban lefagyott a rendszer, nem lehetett licitálni, így a megelőző, messze a reális ár alatti ajánlat nyert.
Az újpesti társasházi lakás esetében azonban az adós és egyik hitelezője nem hagyta annyiban: szabálytalanságra hivatkozva kifogást emeltek a Szentendrei Járásbíróságon, amely - több forduló után - csupán addig jutott, hogy beszerezte a végrehajtói kartól a licitnapló adatait.
Az ügy elhúzódása sem a bíróságnak, sem a végrehajtói karnak nem róható fel, több kérdést kell tisztázni, ami időigényes
- magyarázkodott a HVG érdeklődésére Gyimesi Kinga, a Budapest Környéki Törvényszék osztályvezetője.
Ez azonban aligha nyugtatja meg a pénzükre váró hitelezőket. Egyikük úgy véli, a rendszer valahogy mindig olyankor romlik el, amikor nagy értékű ingatlanokat is árvereznek - ezekkel lehet sokat kaszálni akkor, ha a finisben nem sikerül felverni az árat. | Százmilliós csalás miatt indult nyomozás a bíró ellen, de még két évig ítélkezhetett | Félmilliárdot csalhatott ki egy korábbi, köztiszteletben álló bíró befektetni vagy őt megsegíteni kívánó magánemberektől. Az ellene folyó nyomozás első két évében folytathatta a pénzgyűjtést és bírói munkáját, mígnem nyugdíjazták. Azóta ügyvéd. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220211_Joggalkorommel | 2022-02-11 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter ajánlotta a legtöbbet azért az I. kerületi lakásért, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő bocsátott árverésre még tavaly májusban – értesült az rtl.hu.
A Fém utcában található 49 négyzetméteres ingatlanhoz tartozik egy 7 négyzetméteres pincerekesz és egy 15 négyzetméteres kocsitároló is.
Az üresen álló lakás kikiáltási ára 40 millió 700 ezer forint volt, a győztes ajánlat pedig – tíz napig tartó licit után – 48 millió 500 ezer forint lett.
Az adásvételi szerződés szerint Szentgyörgyvölgyi Péter valamivel több mint 10 millió forintos árverési biztosítékot fizetett be. A fennmaradó 38 millió forintot a licit lezárulta után utalta át, ebből 22 millió forintot egy bank hitelezett neki. A tulajdoni lapon nem jegyeztek be erre utaló jelzálogjogot, ami azt jelzi, hogy a hitel fedezetéül nem a Fém utcai ingatlan szolgál. | Odaadta ajándékba az apjának, így nem került be a vagyonnyilatkozatába sem | Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere tavaly júniusban vásárolt egy I. kerületi lakást az államtól, majd kevesebb mint hat hónapon belül odaadta ajándékba az apjának – értesült az rtl.hu. A tranzakció következtében arra sem volt szükség, hogy az ingatlant feltüntesse a tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában. A politikus lapunkkal azt közölte, a vásárlásra családi beruházásként tekintettek. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/14/belvaros-fideszes-polgarmester-szentgyorgyvolgyi-peter-ingatlan-vagyonbevallas | 2022-02-14 09:58:57 | true | null | null | Rtl.hu |
Kész a Péterfalvi-jelentés a Pegasus-ügyről: hivatalosan minden rendben, de a részletek 2050-ig titkosak
Kacskovics Mihály Béla - Lengyel Tibor
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a jelentés nyilvános részében mindent rendben talált, a folyamatosan bővülő, nem nyilvános változat viszont 2050. december 31-ig titkos.
Több hónapos halogatás után lezárta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila a tavaly nyáron kirobbant Pegasus-botrány vizsgálatát. Péterfalvi hétfői sajtótájékoztatóján jelentésének csupán a nyilvánosság számára elérhető verzióját prezentálta. A jelentésnek ugyanis van egy 2050. december 31-ig titkosított része is. Kérdésünkre az adatvédelmi biztos azt mondta, hogy ezt a jelentést egyelőre nem küldte tovább senkinek, ugyanis folyamatosan bővülő listáról van szó.
Péterfalvi elmondta, hogy összesen száz konkrét esetben vizsgálták, jogszerű volt-e Magyarországon a Pegasus-kémszoftver használata, és állítása szerint minden esetben jogszerűnek találták azt.
Hozzátette, hogy a megfigyelési engedélyek indokoltságával kapcsolatban is rendben találtak mindent, azokat azonban nem Varga Judit igazságügyi miniszter, hanem Völner Pál, a korrupcióval gyanúsított és időközben lemondott államtitkár írta alá.
Az adatvédelmi biztos kiemelte, hogy vizsgálata során nem találta annak nyomát, hogy a magyar hatóságok megszegték volna a Pegasus szoftverhez kapcsolódó szerződésben foglalt feltételeket, vagyis nem csak nemzetbiztonsági kockázatok esetén használták volna csak a szoftvert, illetve azt nem csak terroristák, vagy szervezett bűnözői körök felderítésére használták volna.
Péterfalvi a hvg.hu kérdéseire – mivel válaszai minősített adatoknak minősültek volna – csak érintőlegesen válaszolt: nem mondta el továbbra sem, hogy melyik szervezet fizetett Magyarországon a Pegasus kémszoftverért, sem azt, hogy ki és mennyi ideig használta, használja-e ma is azt.
Péterfalvi az Amnestyt hibáztatja, amiért nem készült el a Pegasus-jelentéssel
Minden megvan a NAIH elnöke szerint ahhoz, hogy lezárja a Pegasus-ügyben a vizsgálatát, már csak az Amnesty Internationalre vár. Ők szerinte nem együttműködők, a jogvédő szervezet ezt visszautasítja. Péterfalvi Attila a 300 tételes telefonszámlistát szeretné látni, hogy egyenként utánajárjon a megfigyelések jogszerűségének. Azt is mondta, kétféle jelentést készít, és a nyilvános, rövidebb változatban nem sok konkrétum lesz.
Péterfalvi elmondta, hogy bár összesen hatszor kérték az Amnesty Internationaltól (négyszer a magyar, kétszer a nemzetközi irodától), továbbra sem kapták meg azt a telefonszámlistát, ami alapján Magyarországon a Direkt36 publikálta oknyomozó cikkeit a megfigyeltekről. Péterfalvi hozzátette, az sem világos, hogy hogyan és honnan szivároghatott ki a telefonszámlista, valamint mivel nincsen birtokukban, annak hitelességét sem tudják ellenőrizni. Az adatvédelmi biztos hozzátette, hogy
a jövőben várhatóan feljelentést fog tenni, hogy a nyomozati szervek is átvizsgálják, történt-e adattal való visszaélés a szivárogtatások során.
Péterfalvi elmondása szerint informatikai szakértőt is felkértek a szoftver vizsgálatára, aki szintén megjegyezte, hogy nem tudni, hogy a cikkek alapjául szolgáló telefonszámlistát ki és mi alapján készítette el, valamint hogy az hogyan került az újságírókhoz.
5 dolog, amit az év legnagyobb botrányából, a Pegasus-ügyből tanultunk
Az év legnagyobb közéleti-politikai botránya kétségkívül az izraeli Pegasus kémszoftver körül robbant ki - nemcsak Magyarországon. Összeszedtük az 5 legfontosabb tanulságot.
Péterfalvi hozzátette, hogy az informatikai szakértő jelentése alapján az sem állapítható meg, hogy a kémszoftvert gyártó cégnek, az NSO-nak pontosan milyen szerepe van a megfigyelésekben, illetve hogy hozzáférhettek-e egyáltalán az izraeli cég alkalmazottai a megfigyeltek eszközein tárolt adatokhoz.
A Péterfalvi vezette NAIH azt követően kezdte vizsgálni a Pegasus-ügyet, hogy 2021 nyarán kiderült: az izraeli gyártású kémszoftvert Magyarországon is bevetették újságírók, illetve politikusok ellen. Az NSO által kifejlesztett programot telefonok feltörésére használták, a program így a készülékeken tárolt minden adathoz képes volt hozzáférni.
Az ügyben igazi botrányt az okozott, hogy a programot nem eredeti céljára, vagyis terroristák és a szervezett bűnözés tagjainak megfigyelésére használták, hanem ellenzéki politikusok, újságírók, ügyvédek és üzletemberek megfigyelésére, lehallgatására. A hvg.hu korábban részletesen beszámolt arról is, hogy mindemellett kormányközeli gazdasági potentátok is a program célkeresztjébe kerültek.
Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti "erős emberekről" is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
Péterfalvi vizsgálatát augusztus ötödikén kezdte el, annak ellenére, hogy maga a botrány hetekkel korábban volt. Az adatvédelmi biztos elmondása szerint szabadságon volt ez idő alatt, ezért nem tudta elindítani a vizsgálatot. Péterfalvi először novemberre ígérte, hogy kész lesz a vizsgálattal, később azonban lapunknak azt nyilatkozta, hogy még nem látja az ügy végét.
Lapunk többszöri kérdésére az adatvédelmi biztos végül az Amnesty International nevű civil szervezet felé kezdett mutogatni. Ahogy arról beszámoltunk, az Amnesty úgy jöhetett képbe, hogy a nemzetközi oknyomozó kutatás (aminek magyar résztvevője a Direkt36 volt) alapját egy 50 ezer telefonszámból álló lista adta, amihez a Forbidden Stories újságírói hálózat mellett az Amnesty jutott hozzá.
2022. január. 27. 14:05 hvg.hu Itthon
Pegasus-ügy: A Fővárosi Választási Bizottság tagját, Vértesy Lászlót is megfigyelhették
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is tanító jogász két telefonszáma is szerepel abban a kiszivárgott adatbázisban, amely a Pegasus különböző ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza – írta meg a Direkt36.
2022. január. 30. 09:00 HVG360 hvg360
New York Times: Az USA is kipróbálta a Pegasust, de végül visszautasította
Az Egyesült Államok végül úgy határozott, hogy saját maga dolgozza ki az eszközt, amely pont olyan könnyen és észrevétlen tud ráállni a célszemélyek mobiljára, mint az izraeli vetélytárs, írja az amerikai napilap. | Péterfalvi-jelentés a Pegasus-ügyről: minden rendben, a részletek 2050-ig titkosak | Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a jelentés nyilvános részében mindent rendben talált, a folyamatosan bővülő, nem nyilvános változat viszont 2050. december 31-ig titkos. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220131_Az_adatvedelmi_biztos_szerint_jogszeruen_hasznaltak_a_hatosagok_a_Pegasus_kemszoftvert_Magyarorszagon | 2022-01-31 11:54:00 | true | null | null | HVG |
Az Orbán-kormányt kikerülve pályázhatnak pénzért a magyar civilek Brüsszelben
Végleg elveszett a Norvég Alap 77 milliárdja Magyarország számára, de a civil szervezeteknek így is érkezik segítség. Az Európai Bizottság új támogatási programjára kifejezetten olyan helyi NGO-k pályázhatnak, akik az európai értékek – így a demokrácia és a jogállamiság – mellett állnak ki. Ebbe pedig az Orbán-kormánynak sem lesz sok beleszólása.
77 milliárd forint – ennyi pénztől esett el tavaly Magyarország, mert a kormány bele akart szólni, ki osztja szét a Norvég Alap civil szervezeteknek szánt támogatásait. Arra azonban valószínűleg nem számítottak, hogy az európai értékek mellett elkötelezett, de pénzszűkében lévő helyi civileket a norvégok helyett Brüsszel fogja felkarolni:
az Európai Bizottság új programjában hamarosan úgy pályázhatnak több tízmillió forintra, hogy az Orbán-kormány egyáltalán nem szólhat bele a folyamatba.
Az Európai Bizottság persze nem ebben a költségvetési ciklusban támogat először NGO-kat: a 2014–2020-as finanszírozási időszakban két hasonló programjuk is volt. A támogatott pályázatok sokfélék voltak: gyakran foglalkoztak a gyermekjogokkal, a nők helyzetével, az aktív állampolgársággal, vagy akár a testvérvárosi kapcsolatokkal. Ezekre olyan nagy volt a túljelentkezés, hogy a 900 millió eurós keretre lényegében csak konzorciumok tudtak pályázni, és forrásaink szerint még nekik is olyan volt megnyerni egy-egy pályázatot, mint egy lottó ötöst. Helyi, kisebb civil szervezeteknek nem sok esélye volt.
Civilek a jogállamiságért
Az eddigi rendszeren változtat a CERV (Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek) program, mely lényegében a régebbi támogatások kibővített rendszere. Fontos változás viszont, hogy az Európai Parlament és uniós civilek nyomására az Európai Bizottság az utolsó pillanatban másfél milliárd euróra növelte a hétéves keretet, és kibővítette azt egy új ággal: ez az uniós értékek védelme és népszerűsítése.
Vagyis ezzel pénzhez juthatnak azok a helyi civil szervezetek is, amelyek a jogállamiságért, demokráciáért, egyenlőségért és emberi jogokért küzdenek.
Különösen pikáns, hogy ennek első – jelenleg is futó – szakaszában az Európai Bizottság ügynöksége (EACEA) olyan lebonyolító szervezeteket keres, melyek közvetítőként tudnák segíteni a pályázatokra esélyes helyi NGO-kat. Ez nemcsak azt jelentené, hogy a pénzt osztanák tovább, hanem hozzá kellene járulniuk a kapacitásbővítéshez és tanácsokat is adnának nekik. Mint emlékezetes, az Orbán-kormány éppen azért vétózta meg a Norvég Alaptól járó milliárdokat, mert nem volt hajlandó elfogadni, hogy egy független alapkezelő ossza szét a civileknek járó pénzt.
Információink szerint az uniós értékek védelme alapján támogatható projektek palettája meglehetősen széles: a helyi érdekvédő csoportoktól kezdve, a közügyekben való aktív részvételen keresztül a jogvédő szervezetek munkájáig terjedhet. A kiírásban külön szerepel, hogy Brüsszel kifejezetten olyan kisebb, távoli helyeken működő helyi szervezeteken szeretne segíteni, melyek ritkábban és nehezebben jutnak pénzhez – ez esetben maximum 60 ezer eurót, vagyis 21 millió forintot kaphatnak.
Úgy tudjuk, hogy Magyarországon több kisebb civil szervezet is izgatottan várja a fejleményeket, de az összes tagállamban hatalmas az érdeklődés, a keddi információs napon több mint kétszázan vettek részt. A népszerűséget növeli, hogy az egész program az Európai Bizottság alá tartozik, így a nemzeti kormányok nem szólhatnak bele, hogy ki és mire kapja a pénzt.
Mindenesetre sokatmondó, hogy a program számára minden tagállamban lehet információs pontokat létrehozni, a magyar kormány azonban az elérhető információk alapján ennek nem tett eleget.
Elzárták a norvég pénzcsapot
A brüsszeli támogatás különösen fontos abban az időszakban, amikor már biztossá vált, hogy Magyarország egy fillért sem kap a Norvég Alap 2014–2021-es forrásaiból. A 77 milliárd forintról szóló döntést Norvégia tavaly augusztusban jelentette be. A vita abból fakadt, hogy Magyarország nem volt hajlandó elfogadni, hogy – ahogy eddig – most is a pályázaton legtöbb pontszámot kapott Ökotárs alapítvány kezelje a civileknek járó pénzeket, ami egyébként a teljes összeg körülbelül öt százaléka.
A támogatások egyébként azért érkeznek az országba, mert Norvégia, Izland és Liechtenstein nem tagjai az Európai Uniónak, de az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) tagjaiként élvezik a közös gazdasági tér előnyeit. Ennek kompenzálásaként működik a Norvég Alap és az EGT Alap.
A döntés alaposan feldühítette a magyar kormányt, mely tavaly augusztusban egy külön határozatot jelentetett meg a Magyar Közlönyben. Ez kimondta: a Norvég Királyság megszegi vállalt kötelezettségeit, és rosszhiszemű eljárása miatt nem került sor a 2014–2021-es támogatási időszakban a Magyarországnak járó 214,6 millió euró támogatás kifizetésére.
A kormány a határozatban azt is rögzítette, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak. Emellett felhívták Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködve tájékoztassa az Európai Unió intézményeit Norvégia magatartásáról, valamint vizsgálja meg, miként lehet Magyarország igényét a Norvég Alapból járó támogatások kapcsán jogi és egyéb úton érvényesíteni.
Az, hogy mik lehetnek ezek a jogi lépések, már ekkor sem volt világos, és nem derült ki a Miniszterelnökség lapunk kérdéseire küldött válaszából sem. Gulyás Gergely tárcája ebben megerősítette, nem mond le a Norvég Alap forrásairól, mert „a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján hazánknak is jár támogatás”.
A vita – már ismert – részleteit közlő válaszba még egy sorosozás is belefért. A minisztérium szerint ugyanis Magyarország és Norvégia között azért nem született megállapodás a Civil Alap Alapkezelőjéről, mert „egy előre borítékolt eredményt és a korábbi években létrejött monopolhelyzetet tovább erősítő döntést hozott a norvég kormány, amelyet Magyarország nem fogadott el”.
„Hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt” – írták.
Bár Magyarország még mindig nem adta fel, hogy hozzájut a pénzhez, a norvégok máshogy látják.
Eivind Vad Petersson norvég külügyminiszter-helyettes a hvg.hu-nak küldött válaszában azt írta, hogy a donor országok és Magyarország között született megállapodás egyértelművé tette, hogy a programok a civil alapkezelő kijelölését követően valósulnak meg. Emellett abban is megállapodtak, hogy amennyiben nem egyeznének meg az alapkezelőről, a pénzt nem bocsátják Magyarország rendelkezésére.
„Ezt azt jelenti, hogy norvég részről lezártnak tekintjük az ügyet” – mondta.
A politikus azt is hozzátette, hogy
nem tudnak a magyar fél által tett jogi lépésekről.
Emlékezetes az is, hogy tavaly novemberben közös közlemény elfogadása nélkül ért véget Brüsszelben az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok tanácsülése, mert Magyarország blokkolta az elfogadását. Akkor éppen a Norvég Alap meghiúsult kifizetései miatt vétózhatott a magyar kormány.
Eivind Vad Petersson erről azt írta: biztos abban, hogy mindez nem lesz hatással az EU-val folytatott hosszú távú és kölcsönösen előnyös együttműködésükre.
A civilek ugyanakkor arra nem számíthatnak, hogy valahogyan kompenzálja őket a norvég kormány. A külügyminiszter-helyettes válasza szerint 2022-ben a Norvég Alapon kívül nincsenek konkrét terveik a magyar civil szervezetek pénzügyi támogatására. | Az Orbán-kormányt kikerülve pályázhatnak pénzért a magyar civilek Brüsszelben | Végleg elveszett a Norvég Alap 77 milliárdja Magyarország számára, de a civil szervezeteknek így is érkezik segítség. Az Európai Bizottság új támogatási programjára kifejezetten olyan helyi NGO-k pályázhatnak, akik a demokrácia és a jogállamiság mellett állnak ki. Ebbe pedig az Orbán-kormánynak sem lesz sok beleszólása. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220203_brusszel_civil_szervezetek_tamogatas_norveg_alap | 2022-02-03 15:00:00 | true | null | null | HVG |
Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, a befolyással üzérkedéssel és hivatali vesztegetéssel vádolt Schadl György a nyomozati iratok szerint megpróbálta elérni, hogy egy bírót rúgjanak ki az állásából. Schadlnek ehhez az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke, a Handó Tündét váltó Senyei György személyes találkozót szervezett a Fővárosi Törvényszék elnökével, Tatár-Kis Péterrel, aki Schadl elmondása szerint azt mondta neki, hogy ha kirúgni nem is tudja az illetőt, "el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén".
Az OBH elnöke tagadta, hogy ilyesmit keresték volna meg, de igazgatási célvizsgálatot rendelt el, az Országos Bírói Tanács (OBT) ugyanakkor ezt nem tartotta elegendőnek és fegyelmi eljárást sürgetett. Tatár-Kis Péter a maga részéről a Fővárosi Törvényszék belső közleményében beismerte, hogy fogadta Schadlt, de azt állította, hogy nem kérte tőle, hogy mentse fel a szóban forgó bírót.
Most a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) is közleményt adott ki, miután pénteken ülésezett az országos választmánya. Mint írták, a téma napirendre tűzését mások mellett maga az ügyben érintett bíró is kérte. A MABIE végül zárt ülésen tárgyalta a kérdést, majd arra jutottak, hogy nem nyilvánítanak véleményt arról, hogy a sajtóban megjelent közlések valósak-e vagy sem,
nem fogadja el tényként a sajtóban ábrázolt vezetői közlést sem,
de nyomozni sem akarnak, vagy kideríteni, hogy mi is volt az igazság, viszont elítélő közleményt adnak ki egy feltételezett bírósági vezetői magatartásról.
A közlemény szerint a MABIE üdvözli az ügyben elrendelt vizsgálatot, de úgy érzi, az nem fog kitérni az ügy minden aspektusára. Mint írják, ugyanis függetlenül attól, hogy Schadl mit mondott, az megalapozott volt-e vagy sem, azzal kapcsolatban ki és milyen eljárásban állapított meg bármit is,
"a bírói karban leginkább a cikkben állított azon eljárás váltott ki megdöbbenést, hogy egy bírósági vezető egy őt megkereső szervezeten kívüli szereplőtől olyan 'felkérést' kapott, hogy egy bíró kirúgásában vagy ellehetetlenítésében működjön közre, és hogy erre a bírósági vezető egyetértően reagált. A történtek feltárása vagy annak legalább megkísérlése elengedhetetlen annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom csorbát ne szenvedjen."
A MABIE országos választmánya ezért hangsúlyozta, hogy a jelentésekből felsejlő jelenséget elfogadhatatlannak tartja, az ilyen vagy hasonló vezetői fellépést határozottan visszautasítja, és szükségesnek látja azt is, hogy
"a bírósági szervezet igazgatási vezetése tegye egyértelművé a közvélemény és a bírói kar számára is, hogy ilyen jellegű magatartást nem tűr meg a bírósági szervezeten belül, azzal szemben fellép, a történtek feltárása érdekében pedig minden lehetséges eszközt felhasznál." | Megszólalt a Magyar Bírói Egyesület is a Schadl-ügyről | A Magyar Bírói Egyesület elvárja, hogy a bírósági vezetés tegye egyértelművé, nem tűr meg ilyen magatartást. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megszolalt-a-magyar-biroi-egyesulet-is-a-schadl-ugyrol-246023 | 2022-02-14 10:33:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere tavaly júniusban vásárolt egy I. kerületi lakást az államtól, majd kevesebb mint hat hónapon belül odaadta ajándékba az apjának – értesült az rtl.hu. A tranzakció következtében arra sem volt szükség, hogy az ingatlant feltüntesse a tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában. A politikus lapunkkal azt közölte, a vásárlásra családi beruházásként tekintettekBelváros-Lipótváros fideszes polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter ajánlotta a legtöbbet azért az I. kerületi lakásért, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő bocsátott árverésre még tavaly májusban – értesült az rtl.huA Fém utcában található 49 négyzetméteres ingatlanhoz tartozik egy 7 négyzetméteres pincerekesz és egy 15 négyzetméteres kocsitároló isAz üresen álló lakás kikiáltási ára 40 millió 700 ezer forint volt, a győztes ajánlat pedig – tíz napig tartó licit után – 48 millió 500 ezer forint lettAz adásvételi szerződés szerint Szentgyörgyvölgyi Péter valamivel több mint 10 millió forintos árverési biztosítékot fizetett be. A fennmaradó 38 millió forintot a licit lezárulta után utalta át, ebből 22 millió forintot egy bank hitelezett neki. A tulajdoni lapon nem jegyeztek be erre utaló jelzálogjogot, ami azt jelzi, hogy a hitel fedezetéül nem a Fém utcai ingatlan szolgálFém utca 2. –Fotó: RTLA földhivatali papírok szerint az ingatlan tavaly június 29-én került a polgármester nevére, de december 16-án el is ajándékozta azt az apjának, akit szintén Szentgyörgyvölgyi Péternek hívnakKorábban egyébként az idősebb, 1942-ben született Szentgyörgyvölgyi is politizált, a Független Kisgazda Párt (FKGP) frakciójának vezetője volt, a pártszakadás idején pedig Orbán Viktor kormányfő támogatójaként tartották számon. A 2002-es választáson a Fidesz-MDF közös listáján szerzett parlamenti mandátumotAz rtl.hu megkereste az V. kerületi polgármestert, hogy megtudjuk, miért adta tovább az ingatlant kevesebb mint fél év alatt közeli rokonának, valamint hogy vajon miért nem az apja vett részt a liciten, ha végül hozzá került az ingatlanIdézzük a kerületi sajtóosztálytól érkezett választ:az online árverés adta keretek miatt döntött a család úgy, hogy az ifjabb Szentgyörgyvölgyi Péter licitál, majd ajándékozással rendezték egymás közt a tulajdonviszonyokatAzt írták, az ingatlan vásárlására családi befektetésként tekintettek, és megerősítették, hogy a hitel fedezetéül egy másik ingatlan szolgálFotó: RTLTöbb fizetés, több hitelSzentgyörgyvölgyi Péternek idei vagyonbevallása szerint nagyjából 57 millió forintnyi megtakarítása, pénzkövetelése volt, míg tartozásai nagyjából ugyanekkora összeget, 58 millió forintot tettek ki. Az előző évhez képest annyit változott a vagyoni helyzete, hogy egy évvel korábban még csak 38 millió forintnyi tartozása volt, azaz – kétmillió forint híján –nagyjából pont akkora összeggel lett több hitele, mint amennyit a lakásvásárlás miatt vett felAz ingatlanvételhez szükséges további 26 millió forintnak nincs látható nyoma a bevallásában, a kerületi sajtóosztály válasza szerint azonbana finanszírozás szintén családilag történikA polgármesternek egyébként kiterjedt ingatlanbirodalma van: eltérő tulajdonhányaddal 17 különböző méretű rét, szántó, erdő, vízmosás valamint legelő van a nevén Bakonybélen, ezek összterülete mintegy 60 hektár. Tulajdonosa még egy 31 négyzetméteres és egy 99 négyzetméteres budapesti lakás felének, valamint az I. kerületben egy 72 négyzetméteres lakás harmadának isBruttó jövedelme több százezer forinttal emelkedett egy év alatt:míg 2020-ban 997 ezer forintot keresett, addig 2021-ben már 1,3 millió forintot, a költségtérítése pedig 149 ezerről 195 ezer forintra nőttNyitókép: Mohai Balázs/MTI | Belváros fideszes polgármestere vett az államtól egy I. kerületi lakást, majd odaadta ajándékba az apjának | Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros-Lipótváros fideszes polgármestere tavaly júniusban vásárolt egy I. kerületi lakást az államtól, majd kevesebb mint hat hónapon belül odaadta ajándékba az apjának – értesült az rtl.hu. A tranzakció következtében arra sem volt szükség, hogy az ingatlant feltüntesse a tavalyi évre vonatkozó vagyonnyilatkozatában. A politikus lapunkkal azt közölte, a vásárlásra családi beruházásként tekintettek. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/14/belvaros-fideszes-polgarmester-szentgyorgyvolgyi-peter-ingatlan-vagyonbevallas | 2022-02-14 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Az Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) most lezárult vizsgálata szerint is csalás volt a 9 milliárd forint uniós támogatásból vásárolt CT-k és röntgenek beszerzése, ezért a támogatás visszakövetelésére tettek javaslatot Brüsszelnek – írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon.
Az ügyről először Hadházy 2016-ban számolt be a Korrupcióinfón. „Az egészen primitíven és nyíltan zajló csalás lényege az volt, hogy néhány »csomagoló cég« (akik a nyugati orvosi eszközöket »átcsomagolják«, majd tesznek rá egy két-háromszoros árcédulát) kartellezve, dupla áron adta a CT- és röntgenkészülékeket egy 9 milliárdos projektben egy sor magyar kórháznak” – írja a képviselő.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is vizsgálatot indított az ügyben, 2020-ban azt közölték, hogy az érintett cégek felosztották egymás között a Környezet és Energia Program keretében kiírt közbeszerzéseket. Egységesen és folyamatosan tanúsított versenykorlátozó magatartásuk ráadásul az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek minősül – közölték. Összesen 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki a GVH.
Az ügyben 2020-ban a rendőrség is nyomozni kezdett, miután az OLAF bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak. | Az OLAF szerint csalás volt a 9 milliárdos egészségügyi beszerzés | A támogatás visszakövetelésére tett javaslatot a hivatal az uniós CT-beszerzések ügyében. A GVH már korábban lépett és 1,6 milliárd forint bírságot szabott ki. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220131_olaf_egeszsegugyi_beszerzes_csalas | 2022-01-31 15:46:00 | true | null | null | HVG |
A főváros és Kelebia közötti 150-es vasútvonal mentén egyelőre a depózott vasbetonaljak, Kisszállás vasútállomása környékén kamionok forgolódása, kavicshegyek árulkodnak arról, hogy valami már készülődik a kínai hitelből finanszírozott vonalon. A gigaberuházás dokumentumait, szerződéseit tíz évre titkosították, egy a Transparency International Magyarország és a hvg.hu kezdeményezésére indult per jogerős ítélete alapján a kormánynak november óta ki kellene adnia az 5 millió forint feletti megbízások dokumentumait, ám az ügy még nem zárult le, egyelőre a Kúrián kering.
Tehát hivatalosan továbbra sem lehet semmit tudni a több száz milliárd forintos, a számítások szerint több száz év alatt megtérülő beruházásról, pedig a vonal mellett élőket közvetlenül érinti, mikor, mi fog történni a szomszédságukban, vagy éppen mennyiért és mikor kell átadniuk a tulajdonukban lévő ingatlanokat. Ami biztos, hogy egy hete vágányzárat hirdettek a vonalon, ez pedig húsbavágó az utasoknak, és a vonalon szolgálatot teljesítő vasutasoknak, vagy akár szállítmányozó cégeknek.
A MÁV-csoport nemrég bejelentette, hogy február elsejétől ezen a vonalon csak Délegyháza és Budapest között közlekednek a személyvonatok, Délegyházától Kelebiáig, ez 150 kilométer, vágányzárat rendelnek el. A VEKE pár nappal ezelőtt a Facebookon, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a gigaberuházásban részt vevők tessék-lássék nekifogtak, hogy valami látszatát adják a munkának, mivel a kínai finanszírozó akkor utal, ha látja, hogy megy a munka. A közlekedési civil szervezethez olyan információk jutottak el, hogy még a kiviteli terveket is alakítgatják. Ez utóbbit kétségkívül alátámasztják az érintett, kisajátításra váró területek tulajdonosainak tapasztalatai, és a 150-es vonalon dolgozók munkaszervezési gondjai, amit a kiszámíthatatlan, és az utolsó percig visszatartott tájékoztatás okozott.
Amit most mondok, az ma igaz, holnap nem biztos
Mivel az átépítés miatt megszűnt a személyforgalom, néhány száz, az állomásokon, és a vonatokon szolgálatot teljesítő vasutas munkáját kellett átszervezni. Erre majd egy héttel a vágányzár kihirdetése előtt kaptak zöld utat a végrehajtási szinten dolgozó vezetők, csak ekkor tudták tájékoztatni a vasutasokat is. Többen már más állás után néztek, mert annyira kiszámíthatatlan volt a helyzet.
Az új munkaszervezési rend bejelentése után végül senkinek nem mondtak fel, de a vonalon dolgozók egy jó részét más szolgálati helyekre vezényelték. Így az is előfordul, hogy aki Kisszálláson, vagy Kelebián lakik, annak Kunszentmiklósig kell ingáznia, hogy dolgozni tudjon. Eddig Kiskunhalasig zötykölődtek, februártól a fél-egy órás út helyett két-három órát is kell utazniuk a munka felvételéért, és vissza ugyanennyit.
Sebők Tamás, a Vasutasok Szakszervezete Szegedi Területi Képviseletének vezetője szerint, ha ismernék a kivitelezés részleteit és ütemezését, jobban tervezhetnék a beosztásokat. Egyelőre április 30-ig vannak információik, de addig sem lehetnek biztosak semmiben. Január végén még a vonal tucatnyi állomására terveztek szolgálati beosztást, de a napokban kiderült, hogy március 1-től például Dömsödre mégsem kell vasutas. Sebők arról sem tud, hogy Kiskunhalason mikor kezdődik az átépítés, pedig ott az őrhelyek megszűnése miatt 15-20 vasutas munkája válhat feleslegessé. Ezt átképzésekkel, áthelyezésekkel tudja kezelni a vállalat, hiszen jobbára munkaerőhiány van a cégnél, de a munkavállalóknak megnyugtatóbb volna, ha legalább néhány hónapot, évet előre tervezhetnének.
Sebők szerint az idei vágányzár más cégek számára hivatalosan is ismert lehetett már egy évvel ezelőtt is, csak éppen a saját munkavállalóit tájékoztatta a MÁV az utolsó utáni pillanatban. Sebők még azt is hozzátette, hogy azok az információk, amelyeket megoszt a munkatársaival, teljes bizonyossággal csak aznap érvényesek, másnap már nem biztos.
Úgy tudjuk, hogy a vonalon teherszállítást bonyolító cégek sem ismerték minden ízében a kivitelezés ütemét. Bár a vasutasoknál előbb értesülhettek a vágányzárról, a most hatályos, este és reggel hét óra között lehetséges teherszállítás technikai lehetőségeiről viszont nem. A felsővezetéket ugyanis rövidesen bonthatják, ezért csak dízel üzemanyaggal hajtott vasúti járművek közlekedhetnek a vonalon, ami többletköltséget jelent. Hasonló az információ hiány a vasútvonallal érintett területek tulajdonosainál is.
„Keressünk másik házat, de mennyiért?"
A vonal mentén kisajátítással érintett területek tulajdonosainak csak elenyésző részével vették fel a kapcsolatot az ügyintézők, akikkel pedig már tárgyaltak, azok sem tudnak semmit. Pest megyében a kavicsbányák miatt már amúgy is zilált lakosokat sújtja az újabb gigaberuházás, ráadásul a térségben a kormányhivatal még a zajszint korlátozása alól is mentességet adott a kivitelező cégeknek. A vonal mentén többnyire nem lakott területeken halad a nyomvonal, úgy tudjuk, hogy az itt érintett területek gazdáit nem értesítették még, hogy a kisajátítás részleteiről egyeztessenek.
Soltvadkerten, Kiskunhalason lakóépületek között is áthalad a vasútvonal, itt már előfordult, hogy személyesen is találkoztak az ügyintézővel. Első körben a Tallér család telkének egy részét jelölték ki kisajátításra, ezen a részen állnak a melléképületek. Az idős házaspár ezt nem fogadta el, mivel a maradék telken nem építhették volna fel ezeket a lebontásra ítélt kis épületeket, de a házuk mellett is alig maradt volna kert. Az új beruházás elkészülte után megnövekedett forgalommal sem békülnek. „Tehetnek ide párnát, akkor sem lesz csendesebb” – mondta az asszony arra utalva, hogy pont a zajvédő fal építése miatt csíptek volna le a telkükből, de a tehervonatok forgalmának tervezett növekedése miatt szerintük nem csökkent volna a zaj a fal miatt sem. Ezért azt kérték, ha már viszik a telket, vigyék az egészet.
Most ott tartanak, hogy a teljes telek kisajátítását elfogadta az ügyintéző, de ezenfelül semmiről nem tájékoztatták őket. „Annyit mondtak, hogy keressünk házat magunknak, csak azt nem közölték, hogy mégis mennyiért” – mondta Tallér. A felesége még annyit tett hozzá, hogy míg korábban két és fél hónapot kaptak, hogy új ingatlanba költözzenek, ezt a határidőt most hat hónapra módosították. Egyáltalán nem kizárt, hogy a kivitelezés valóban csúszik, ahogy azt a VEKE feltételezte.
Kiskunhalason, a lepakolt irdatlan mennyiségű betonaljakon és a szinte teljesen kiürült peronon kívül semmi nem árulkodik a 750 milliárd forintos beruházásról. Kisszálláson, a vasútállomás környékén már kisebb dombokban áll a kavics, a V-Híd autói forognak a vasúti sínek mellett, de egy hete, amikor ott jártunk, a forgolódáson kívül mást nem láttunk. Az új, kétvágányú vasúti vonal beruházás alapkövét tavaly október 15-én tették le Kiskunhalason, akkor 2025-re ígérték a beruházás befejezését. A Soroksár és Kelebia országhatár közötti vasúti korszerűsítés finanszírozását biztosító támogatási szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2020 tavaszán kötötte meg a MÁV, ezt követően 2020 júliusában kezdődött el a tervezés és engedélyeztetés. | Vasutasokat, ingatlantulajdonosokat sodort teljes bizonytalanságba a Budapest–Belgrád vonal felújítása | Szupertitkos a vasúti beruházás, még azok is keveset tudnak róla, akiket érint. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20220210_budapest_belgrad_kivitelezes_kisajatitas | 2022-02-10 12:10:00 | true | null | null | HVG |
nyomozás;Hadházy Ákos;Hadházy;orosz vakcina;kínai vakcina;
2022-02-11 11:18:00
Nyomoz a rendőrség a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében
A büntetőeljárás Hadházy Ákos feljelentésére indult el. Az ellenzéki politikus szerint az engedélyezők százezrek életét veszélyeztették.
Hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében – írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Az ellenzéki politikust, aki az év elején tett feljelentést az ügyben, a rendőrség minderről hivatalos levélben tájékoztatta. Emlékezetes, ahogy arról a Népszava is beszámolt, a Transparency International Magyarország (TI) által – hosszú pereskedés után – megszerzett engedélyeztetési dokumentumok egy része alapján már tavaly decemberben kiderült, hogy sok aggályuk volt a magyar szakértőknek a keleti, így a kínai és az orosz koronavírus elleni vakcina alkalmazásával kapcsolatban. Ugyanakkor a kiadott, korábban titkos iratokban elrejtették, kitakarták a lényeges információkat, ami miatt a TI hiába perelt, az ő feljelentésüket elutasították. A kitakart dokumentumok nyilvánosságra kerülése után Falus András immunológus-professzor, aki egyike volt azoknak a szakértőknek, akik hivatalosan is véleményezték a Szputnyikot, karácsony előtt fordult a nyilvánossághoz, és mondta el, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél (OGYÉI) „felülről érkező nyomás miatt engedélyezték az orosz vakcinát”.
Az ellenzéki politikus szerint manapság már a nyomozás elrendelésének puszta ténye is azt mutatja, hogy a gyanú nagyon erősen megalapozott. Hozzátette azt is, hogy az oltások életeket menthetnek. – A nyugati vakcinák bizonyítottan jók. A keletiek is lehetnek hasznosak, de erről a használat előtt meg kellett volna győződni, illetve utólag is nyilvánosságra hozni a hatékonyságukat bizonyító adatokat – fűzte hozzá. | Nyomoz a rendőrség a kínai és orosz vakcinák engedélyezésének ügyében | A büntetőeljárás Hadházy Ákos feljelentésére indult el. Az ellenzéki politikus szerint az engedélyezők százezrek életét veszélyeztették. | null | 1 | https://nepszava.hu/3146164_nyomoz-a-rendorseg-a-kinai-es-orosz-vakcinak-engedelyezesenek-ugyeben | 2022-02-11 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Szeged;vádemelés;bűnszervezet;önkormányzati képviselő;
2022-02-11 11:09:00
Több száz millió forintos csalás vádjával állítják bíróság elé a szegedi képviselőt és 17 társát
Joób Márton a vád szerint bűnszervezetben működtetett egy szórólapterjesztéssel foglalkozó céghálót.
Bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség azzal a szegedi önkormányzati képviselővel és társaival szemben, akik szórólapterjesztéssel összefüggésben okoztak 271 millió forint vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek – írja az ügyészségi portál.
Amint arról a Népszava korábban beszámolt, Joób Mártonról, a háromszoros világbajnok kenusról, az Összefogás Szegedért Egyesület egyéni önkormányzati képviselőjéről van szó, akit 2020 júliusában vettek őrizetbe, majd letartóztatták. Az önkormányzat hivatalos oldala szerint Joób Márton jelenleg is a civil szervezet frakciójának a tagja. A politikus, aki még az év októberében is rács mögött volt, akkor bejelentette, mandátumáról nem, de tanácsnoki posztjáról és egy helyi cég felügyelőbizottsági tagságáról lemond, és a letartóztatása idején felvett tiszteletdíját jótékony célokra fordítja.
Az ügyészség vádirata szerint annál azért nagyobb összegekkel kell majd elszámolnia. A bűnszervezet, amelynek a 271 milliós vagyoni hátrányt úgy okozta, hogy 2013 és 2017 között évek közötti időszakban nem fizették meg az előírt áfát. A főügyészség az ügyben összesen 18 terhelttel szemben emelt vádat, míg 9 személy vonatkozásában feltételes ügyészi felfüggesztésről határozott. A vádlottak bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni.
A vádhatóság kitért arra, hogy a szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó céget irányító férfi „a piacon maradás és terjeszkedés érdekében” hozta létre a bűnszervezetet. A vádlottak kezdetben Csongrád-Csanád, majd a későbbiekben Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben működő olyan céghálót hoztak létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be vagy azt meg sem tették. A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok azonban adóbevallást nem nyújtott be, vagy ha igen, akkor adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, szerepük a fiktív számlák kiállítása volt.
Ténylegesen azonban a szórólapterjesztést továbbra is a szegedi férfi és társai koordinálták, a bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfutták a pénzt, majd a jutalékok levonása után készpénzben visszajuttatták azt a szervezet vezetőjének. Az ügyészség hozzátette, az eljárás a fiktív számlákat befogadó más gazdasági társaságokat is feltárt, köztük építőipari vállalkozásokat, így 11, az ország több megyéjében patikát üzemeltető céget, amelyek esetében az 500 ezer és 22 millió forint közötti vagyoni hátrányt az elkövetők jelentős részben a nyomozás során megtérítették. | Több százmilliós csalás vádjával állítják bíróság elé a szegedi képviselőt és 17 társát | Joób Márton a vád szerint bűnszervezetben működtetett egy szórólapterjesztéssel foglalkozó céghálót. | null | 1 | https://nepszava.hu/3146150_tobb-szazmillios-csalas-vadjaval-allitjak-birosag-ele-a-szegedi-kepviselot-es-17-tarsat | 2022-02-11 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
Elhunyt Putyin múlt héten elgázolt kritikusa, Biatorbágy és Szárliget között a 40 az új 140, már ha vonattal utazunk. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Orbán hízelgéséről és a Varga–Szijjártó-marakodásról is szól a vasúti gigaprojekt | Orosz és kínai érdekeket is kiszolgál Orbán Viktor, hogy a kormányához közel álló üzletembereknek újabb hatalmas üzleteket hozzon. A Kína és Európa közötti vasúti áruforgalom ideterelésének reménybeli profitján miniszterek és holdudvaraik marakodnak, miközben mindegyik kap állami milliárdokat is. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20220210_Vagonhalmozok_Oroszorszag_Kina_vasut_uzlet | 2022-02-10 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
"Grandiózus történelmi kalandfilm készül Most vagy soha! címmel a márciusi ifjak sorsfordító napjáról" – írja közleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI). A film gyártására az NFI Filmszakmai Döntőbizottsága 4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg, melyből 2 milliárd forint egyedi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójához kapcsolódva.
Összehasonlításképpen: a kifejezetten drága magyar filmek közül annak idején az akkor még Andy Vajna által vezetett Filmalap a Kincsemnek szavazott meg kétmilliárd forintos támogatást, Enyedi Ildikó Feleségem története című filmjéhez egymilliárddal járultak hozzá.
A Most vagy soha! kalandfilm Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készül. Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László és Rákay Philip a producerek, Dobos Tamás az operatőr és a korábban a nem nem túl jól sikerült Pesti balhét jegyző Lóth Balázs lesz a rendező. Az NFI közleménye szerint, "minden idők leglátványosabb hazai kalandfilmjét" akarják elkészíteni Petőfiről, a márciusi ifjakról és arról a 24 óráról, mely "megváltoztatta Magyarország történetét és mindmáig meghatározza a magyar kultúráról és függetlenségről való gondolkodásunkat".
A Nemzeti Filmintézet közleménye alátámasztja azt a korábbi értesülést is, miszerint a Petőfi-film monumentális díszletét az NFI fóti filmgyártó bázisán építik fel, amely a forgatást követően a Filmintézet tulajdona lesz. Mint ahogy azt pár nappal korábban megírtuk: épp most készül megvenni Fóton egy nagy telket az NFI, amelynek a pontos áráról egyelőre nincsenek információk, de akár közel egymilliárd forintot is kiadhatnak érte. A telekvásárlás a legnagyobb állami stúdióberuházás része lenne.
A Petőfi-film forgatását 106 naposra tervezik, és áprilisban kezdik meg a munkát több ezer statiszta és közel 200 megszólaló szereplő működik majd közre. A főszereplőkről később adnak tájékoztatást.
A Most vagy soha! Petőfi Sándor születésének 200. jubileumi évében, 2023-ban lesz látható a mozikban.
Készül a dokumentumfilm a férfi vízilabda-válogatottról is
A Nemzeti Filmintézet 585,4 millió forint támogatást szavazott meg a magyar férfi vízilabda-válogatott legsikeresebb éveit felelevenítő Egy, két, há’… Hajrá magyarok! munkacímen készülő, egész estés dokumentumfilm gyártására. A film azt a tehetségre, csapatmunkára, alázatra és szeretetre épülő szellemiséget kívánja bemutatni, amivel a Kásás Tamás, Benedek Tibor, Kiss Gergely, Biros Péter, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán és további legendák nevével fémjelzett csapat 12 év alatt (1997 és 2008 között) három olimpiai aranyat, két Európa- és egy világbajnoki címet, valamint két világliga és egy világkupa győzelmet szerzett.
A dokumentumfilm rendezője és producere Zákonyi S. Tamás, aki a néhány hete bemutatott Deák Kristóf-film, Az unoka producerként is dolgozott. Ez a film is 2023 elején érkezik. | 4,5 milliárd forintból készül Rákay Philip "grandiózus" Petőfi-filmje | Úgy látszik, minden pénzt megér a kormánynak, hogy elkészüljön a Petőfi-évre a Rákay Philip, Szente Vajk és Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő, az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó alkotás. | null | 1 | https://hvg.hu/kultura/20220126_45_milliard_forintbol_keszul_Rakay_Philip_grandiozus_Petofifilmje | 2022-01-26 10:42:00 | true | null | null | HVG |
Hét végrehajtói pályázat eredményében lehet benne a kezük, de állítólag egy oktatási cégtől is kaptak volna egy rakás pénzt, és úgy tűnik, azon is ügyködhettek, hogy zsíros pályázati pénzeket szerezzenek egy kamugyanús “vízüzemű motor” révén. Völner Pálnál jó 83 millió, de Schadl Györgynél több mint 800 millió forintnyi vesztegetési pénz landolhatott.
Hét végrehajtói pályázat végeredményének befolyásolásában lehetett benne a keze Völner Pálnak, a napokban lemondott igazságügyi államtitkárnak - derül ki abból a határozat-tervezetből, amelyet az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János írt alá, miután hétfőn úgy döntöttek, hogy kezdeményezik az fideszes politikus mentelmi jogának felfüggesztését.
Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését múlt hét kedden kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség. A gyanú szerint rendszeresen fogadott el kenőpénzt a végrehajtói kar vezetőjétől. Völner a róla szóló hírekre úgy reagált: nem követett el bűncselekményt, de lemondott az államtitkári pozíciójáról, majd kifejezetten kérte mentelmi jogának felfüggesztését is. Az ügyészség indítványáról azt írta, az őt érintően számtalan valótlan állítást tartalmaz, melyekre konkrétan majd a nyomozóhatóságnak reagál. Áder János szerdán mentette fel posztjáról az államtitkárt.
A hét végrehajtó
A határozati javaslatból részletesen kiderül, hogy mikkel gyanúsítja a Legfőbb Ügyészség a volt államtitkárt, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) vele 2017 augusztusa előtt “korrupciós kapcsolatot kialakító”, de ma már őrizetben lévő korábbi elnökét, Schadl Györgyöt.
Eszerint Schadl rendszeresen adhatott Völnernek 2 és 5 millió forint közötti összegeket (a legtöbb esetben 3 milliós tételeket) “lényegében fizetésként” annak érdekében, hogy hivatali pozíciója révén
elérje a Schadl által javasolt emberek bírósági végrehajtóvá kinevezését,
érvényesítse az elnök elképzeléseit a MBVK hivatal működtetése során,
támogassa őt abban, hogy “az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Kar elnöke által megjelölt személy vagy cég”,
nem hivatali hatáskörébe tartozó ügyekben is intézkedjen.
A két férfi az ügyészségi indítvány szerint rendszeresen találkozott, éttermekben vagy csak Völner szolgálati kocsija mellett, aki ekkor kapta meg a pénzeket, konspirált módon. A dokumentumban felsorolják, hogy pontosan mikor és mekkora összegeket kaphatott Völner, a 2018. május 22-től idén július 13-ig tartó időszakban összesen 67 millió forintnyi összeget tartalmaz a felsorolás, jóllehet összegezve azt írják, hogy Schadl “összesen 83 000 000 forint jogtalan előnyt adott át” Völnernek.
A határozati javaslat értelmében Schadl ily módon érte el, hogy az általa javasolt embereket nevezzék ki bírósági végrehajtóvá - még úgy is, hogy az érintetteknek nem volt gyakorlatuk, vagy a pályázaton nem ők érték el a legtöbb pontot. Összesen hét, a
Győri,
Monori,
Szekszárdi,
Szigetszentmiklósi,
Ceglédi és
Fonyódi Járásbíróság, valamint a
Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) mellett működő önálló bírósági végrehajtó kinevezését intézte el Völnernél a végrehajtói kar elnöke.
Schadl a dokumentum alapján összesen 884 852 000 forintnyi összeget kaphatott a közbenjárásával végrehajtóvá kinevezettek irodáinak osztalékából, tételesen:
Győrben 39 450 000,
Monoron 190 575 000,
a BKKB-n 254 800 000,
Szekszárdon 78 000 000,
Szigetszentmiklóson 197 850 000,
Cegléden 81 500 000,
Fonyódon 42 677 000 forintot.
Az összegeket sofőrje segítségével kellett hozzá eljuttatni.
Az irat szerint Schadl és Völner azonban nem csak a végrehajtói pozíciókkal üzletelhetett.
Az oktatási cég és a "víz üzemű motor"
Az idézett ügyészségi gyanú szerint legalább 150 millió forintot ígérhetett nekik egy ismerősük, ha elintézik, hogy a Mátrix Oktatási Stúdió megkapja az engedélyt több képzésük szeptemberi elindításához különböző állami szervektől. Ennek érdekében Völner egyeztetett az ITM és az Emmi több, “ismeretlenül maradt” beosztottjával is, amiről rendszeresen tájékoztatta Schadlt az irat szerint.
Ezen felül azzal is gyanúsítják Schadlt, hogy Völner segítségével pályázati pénzeket akart intézni egy meglehetősen kamuszagú találmánynak, ami egy “belsőégésű benzinüzemű Otto-motorból átalakított víz üzemű motor” lett volna. Ez az eszköz, amit két, csupán neveik kezdőbetűjével jelzett fejlesztőtől vásárolt meg Schadl, az iratban idézettek szerint
vízből állít elő mechanikai- illetve villamos generátorhoz kapcsolva villamos energiát.
A motort a Calmit Hungária Kft. nevű megemelt szén-dioxid-kvótájú cégnél akarták hőtermelésre hasznosítani.
Völner Schadllal egyeztetve állítólag vállalta, hogy az ITM klímapolitikai államtitkáránál eléri, hogy írjanak ki pályázatot “csökkentett széndioxid kibocsátásával járó építőanyag gyártására", amire a kérdéses motorral és a Calmit Hungária Kft.-vel pályáztak volna támogatásért. Schadl, Völner illetve három további, csupán nevük kezdőbetűjével jelzett ember (kettőjükre a motor fejlesztőiként hivatkoznak) többször is egyeztettek a pályázati anyagról, ezek során a harmadik, S.K.B. betűkkel jelzett illető többször is jelezte a motor működőképességével kapcsolatos aggodalmait.
Ez azonban az irat szerint nem zavarta a két vezető gyanúsítottat, akik még azt is fontolgatni kezdték, hogy egy nagyobb pályázati projektet gründoljanak, ennek részévé téve a “víz üzemű” motoros ötletet, és Völner ennek érdekében még a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztert is megkörnyékezhette.
A mentelmi jog felfüggesztését Völner esetében arra hivatkozva indítványozzák, hogy felmerül a “vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette” gyanúja.
Az iratban rögzítik még azt is, hogy a fenti információkat lehallgatás, “információs rendszer titkos megfigyelése”, gyanúsítotti vallomások, bűnjelek okirati és tárgyi bizonyítványok, elektronikus-, hívásforgalmi-, cégnyilvántartási adatok támasztják alá.
Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
2021. december. 13. 15:38 hvg.hu Itthon
Gulyás: Nem biztos, hogy a Völner-ügy árt a kormánynak
Szerinte az, hogy eljárás indult, azt mutatja, hogy a korrupciónak vannak következményei. A gazdaság szerinte kibírja a választási költekezést, az inflációt igyekeznek gyorsan letörni. Brüsszelben nagy befolyása van az „LMBTQI-lobbinak”, az ellenzék támogatottsága internacionalista. Nagyinterjút adott az Indexnek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, a kérdések hangulata többször a kormányinfókét idézte.
2021. december. 12. 07:00 hvg.hu Gazdaság
És akkor Völner Pálnak virgácsot hozott Polt Péter
Egy vesztegetési ügy miatt kikérte az ügyészség az Országgyűléstől Völner Pál mentelmi jogát; tizennégy éves rekordra nőtt az infláció; csődközelbe sodródott a hírhedt Evergrande. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója. | Erről szólhat Völner és Schadl sok százmilliósra becsült korrupciós ügye | Hét végrehajtói pályázat eredményében lehet benne a kezük, de állítólag egy oktatási cégtől is kaptak volna egy rakás pénzt, és úgy tűnik, azon is ügyködhettek, hogy zsíros pályázati pénzeket szerezzenek egy kamugyanús “vízüzemű motor” révén. Völner Pálnál jó 83 millió, de Schadl Györgynél több mint 800 millió forintnyi vesztegetési pénz landolhatott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211213_vegrehajto_Schadl_Volner_vesztegetes_korrupcio_gyanusitas | 2021-12-13 20:59:00 | true | null | null | HVG |
A Társaság a Szabadságjogokért hat ügyfele képviseletében eljárásokat kezdeményez Magyarországon, az Európai Bizottságnál, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, valamint Izraelben, közölte pénteken a jogvédő szervezet. A TASZ nemzetközi fórumokon akarja kimondatni, hogy a titkosszolgálati megfigyelések magyar szabályozása sérti az alapvető jogokat. A szervezet ezzel elejét akarja venni a politikai célú visszaéléseknek.
A TASZ hosszú ideje figyelmeztet arra, hogy a titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek Magyarországon, mert független szerv helyett politikailag elkötelezett miniszter ad engedélyt az információgyűjtésre, illetve dönt arról, hogy a megfigyelés jogszerű-e. Külső kontroll nem érvényesül, a célszemélyek soha nem tudják meg, ha jogellenesen gyűjtöttek róluk adatokat, emiatt pedig jogorvoslati lehetőségük sincs.
A jogvédő társaság Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Németh Dániel és Panyi Szabolcs, Adrien Beauduin és egy anonimitást kérő hatodik személy nevében a nemzetbiztonsági törvény által kínált jogorvoslati utat járja végig. Panasszal fordult a titkosszolgálatokat irányító miniszterekhez, majd kezdeményezni fogja az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának és az alapjogi ombudsman vizsgálatát. A további hazai jogérvényesítés első lépéseként tájékoztatást kért a titkosszolgálatoktól az esetleges adatkezelésről, a válaszok alapján pedig bírósághoz, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fog fordulni.
A visszaélések nemzetközi vonatkozása miatt a TASZ nemzetközi eljárásokat is indít. Panyi Szabolcs, Adrien Beauduin és egy harmadik, bizonyíthatóan megfigyelt ügyfél ügyében az izraeli legfőbb ügyész vizsgálatát kezdeményezi. Az eljárás célja felderíteni, hogy a kémfegyver izraeli oldalról hogyan kaphatott exportengedélyt olyan országba, amely nemzetközi jogállamisági jelentések és strasbourgi ítéletek alapján nem szabályozza megfelelően a titkosszolgálati megfigyeléseket.
A TASZ szerint a Magyarországon tanuló belga diákaktivista, Adrien Beauduin megfigyelése kapcsán kimondható, hogy a magyar megfigyelések szabályozása európai uniós jogba is ütközik: megsérti a személyek és munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát. A más uniós országokhoz képest szabályozatlan magyar titkosszolgálati rendszer elriaszthatja az uniós állampolgárokat a magyarországi tartózkodástól, ami ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel. A szervezet ezért az Európai Bizottsághoz fordult az ügyben.
Mivel a megfigyelések a sajtóban megjelent cikkek alapján a TASZ szerint politikailag motiváltak, a szervezet Tóth Balázs emberi jogi ügyvéddel közösen egy olyan tömeges pert is elindít az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, amelyben a megfigyeléseknek fokozottan kitett, a nyilvánosságban megbélyegzett újságírók és civilek érdekeit képviseli. Az eljárásokban a jogi képviseletet Hüttl Tivadar, Kollarics Flóra és Nehéz-Posony Kata ügyvédek biztosítják. Izraelben az autokráciákba irányuló izraeli fegyverexport ellen küzdő független ügyvéd, Eitay Mack segít a szervezetnek. | Az Európai Bizottságnál, Strasbourgban és Izraelben is eljárást indít a TASZ a Pegasus-ügy miatt | A jogvédő szervezet emellett itthon is jogi lépéseket tesz. | null | 1 | https://hvg.hu/tudomany/20220128_Az_Europai_Bizottsagnal_Strasbourgban_es_Izraelben_is_eljarast_indit_a_TASZ_a_Pegasusugy_miatt | 2022-01-28 10:41:00 | true | null | null | HVG |
Vitatja az MNB megállapításait és pert indít a megbírságolt lélegeztetőgépbizniszes cég
Az OTT-ONE Nyrt. részvényeivel már tavaly április óta nem lehet kereskedni a tőzsdén.
Vitatja a céget elmarasztaló jegybanki határozat megalapozottságát, és annak hatályon kívül helyezése érdekében pert indít a Fővárosi Törvényszéken az OTT-ONE Nyrt - közölte a cég azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank hétfőn 111 millió forint bírságot szabott ki rájuk tiltott piaci manipulációra, bennfentes információ nyilvános közzétételére, valamint rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozva. Az MNB hétfői közleményében a fentiekhez hozzátette, hogy feljelentést tesz a Fővárosi Főügyészségen.
A közmédia bár hírt adott arról, hogy az MNB bírságolta és feljelentette a céget, tudósításukból kimaradt, hogy az OTT-ONE Nyrt. volt a koronavírus-járvány elején az egyik olyan magyar cég, amelyik jelentősen nyerészkedett a lélegeztetőgépeken. Ahogy arról a hvg.hu, illetve a hvg360 részletesen beszámolt, a cég egy felügyelőbizottsági tagja tulajdonosa annak a cégnek, amelyik több mint hatmilliárd forintért helyezhette üzembe a Kínából érkező berendezéseket. Miután erről beszámoltunk, a cég vezérigazgatója közölte, hogy a sajtóból értesült csupán az összeférhetetlenségről, és visszahívják a felügyelőbizottsági tagot.
A cég bírságáról itt írtunk bővebben:
Tiltott piacbefolyásolás gyanúja miatt feljelentette az MNB a lélegeztetőgép-beszerzés egyik szereplőjét
Nem az első bírságot kapja az OTT-ONE Nyrt., ezúttal azonban a Magyar Nemzeti Bank feljelentést is tett. A jegybank szerint a cég valótlan vagy félrevezető tájékoztatásokat tett közzé a szerződéseiről, majd amikor ezekből nem lett bevétele, arról már nem szólt a befektetőknek. | Vitatja az MNB megállapításait és pert indít a megbírságolt lélegeztetőgépbizniszes cég | Az OTT-ONE Nyrt. részvényeivel már tavaly április óta nem lehet kereskedni a tőzsdén. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220124_mnb_ott_one_nyrt_per | 2022-01-24 18:14:00 | true | null | null | HVG |
2021 tavaszán derült ki, hogy összevonják a Szerencsejáték Felügyeletet, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar Feletti Felügyeletet és a Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóságot. Az így létrejött SZTFH élére október 1-től Orbán Viktor bizalmasa, a Miniszterelnöki Kormányhivatal volt közigazgatási államtitkára, Biró Marcell került 9 évre szóló kinevezéssel, a következő két kormány számára szinte leválthatatlanul.
A hatósági honlap „rólunk” rovata azonban egyáltalán nem szól arról, hogy kik vezetik a szervezetet. Tovább utalják az olvasót az említett négy intézmény korábbi honlapjára, amelyekről kiderül ugyan, hogy átvette őket az SZTFH, de nevek többnyire ott sincsenek. A Szerencsejáték Felügyeletnél még mindig elnökként szerepel dr. Nagy László, noha ilyen tisztség már nincs. Őt Biró Marcell SZTFH-elnök egy rendeletében a helyetteseként nevezte meg.
A honlap egyáltalán nem szól arról, hogy a nagyon fontos hatósági feladatokat ellátó Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot is az SZTFH-hoz csatolták. Igaz, a bányahatóság honlapjáról ezt meg lehet tudni, de vezetőként ott is a korábbi elnök, Fancsik Tamás szerepel, és nem lehet tudni, hogy őt és az intézmény többi szakképzett munkatársát megtartották-e valamilyen rangban az SZTFH-nál.
Emellett közlik ugyan, hogy az SZTFH mellett működik a Koncessziós Állandó Választottbíróság és a Koncessziós Tanács, de ezek neve nem kattintható, tehát titok, hogy e szintén fontos testületekben, amelyek egyebek közt az autópályák, a kaszinók, a hulladékgazdálkodás ügyeiben dönthetnek, kik ülnek. | Titkolják, hogy kik dolgoznak a magyar szuperhatóság bebetonozott vezetője mellett | 2021. október 1. óta működik a roppant széles hatáskörű Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). Hónapokig tartott, amíg saját honlapot kapott, de sok fontos információ arról se derül ki. Például az, hogy kik vezetik. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20220125_szabalyozott_tevekenysegek_felugyeleti_hatosaga_sztfh_vezetese | 2022-01-25 09:52:00 | true | null | null | HVG |
2024 a választások éve. 50 országban több mint két milliárd ember fog szavazni idén. A pártok és a politikusok pedig, hát, olyanok, amilyenek. Litkai Gergely gyűjtésében kitér néhány fontosabb voksolásra. Megtudhatjuk, mely országok azok, ahol preventív jelleggel letartóztatták már a komplett ellenzéket. Oroszországban is nagy a tét: Putyin győz, vagy a többiek veszítenek? A gondos szakmai elemzés farvizén pedig megtudhatjuk azt is, hogy mit jelent a "droidok tikmokoznak" kifejezés, illetve miért nem lehet tanítani a Pitagorasz-tételt Indiában. | Amikor a NER jószívű: Bigének és Gattyánnak is szorítottak helyet a kormány Covid-pályázatain | Építőipar, élelmiszer-termelés, de főként a német autóipar: busásan megajándékozta a kormány a szívének kedves köröket a koronavírus-járványra hivatkozva indított pályázaton. Mészáros, Gattyán vagy Leisztinger is feltűnik a HVG által megszerzett dokumentumban. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202204__allami_tamogatas__ingyenmilliardok__kitomott_haverok__rendszeres_atutalas | 2022-01-28 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A Fővárosi Törvényszék 2021 októberében elsőfokon költségvetési csalás bűntette miatt két év – öt év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 20 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Fidesz egykori csömöri polgármester-jelöltjét, Bánhidi Balázst. E mellett öt évre eltiltotta gazdálkodó szervezetben vezető tisztségviselői tevékenység gyakorlásától. Pont azokban a hetekben Pest Megye Önkormányzata a Bánhidi vezette Cs. Torna Egyletnek több mint 13 millió forintot ítélt oda a gödi Samsung adóbevételeiből működő pályázata során – értesült a Narancs.hu
Pest Megye Önkormányzata még tavaly októberben osztott szét 400 millió forintot különböző, köztük fideszes kötödésű szervezeteknek a Samsung SDI Göd városától eltérített adóbevételeiből működő pályázatán keresztül. Hamarosan egy újabb körben 300 millió forint sorsáról döntenek. A Narancs.hu több cikkben tárta fel, hogy a már kiosztott források miképpen hasznosulnak.
Legutóbb azt néztük meg, mit kezdtek a támogatással azok az alapítványok, egyesületek, amelyek különböző médiumok indítására kaptak támogatást. Röviden: helyi fideszes propagandalapokat csináltak.
Az egyik ilyen lap – az Itt lakunk - Csömör – kapcsán több helyi forrásunkkal is beszéltünk. A település önmagában is érdekes a támogatások vonatkozásában, ugyanis a Gödtől mintegy 25 kilométerre található nagyközségen bejegyzett szervezetek indulhattak Pest Megye Önkormányzatának pályázatán, miközben például a váciak nem. Pedig az (ellenzéki vezetésű) város csak hozzávetőlegesen 10 kilométerre van a gyártól, és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Kft. 32 milliárdból Vácra fogja a vállalat üzemének viziközmű-hálózatát kiépíteni.
Az Itt lakunk - Csömör című ingyenes lapot egy Dunakeszin bejegyzett szervezet, a Közép-magyarországi Régióért Alapítvány adja ki, aminek fideszes kötődéséről már többször írtunk. Forrásaink arról számoltak be, hogy egy ilyen lappal érdemben lehet a választások kimenetelét befolyásolni. Csömörön nincsen fideszes médium – így viszont értelmet nyer, hogy miért kerülhettek fel a támogatható szervezetek listájára a csömörön bejegyzettek.
Elsőfokon elítélve
Háttérbeszélgetéseink során többször is felmerült egy másik, szintén fideszes kötődésű csömöri szervezet, a Cs. Torna Egylet, ami 13 millió forintot kapott kisbusz vásárlására. A szervezet elnöke Bánhidi Balázs, aki 2019-ben a Fidesz polgármester-jelöltjeként indult az önkormányzati választáson.
Bánhidi és a helyi Fidesz csúnyán leszerepelt; a polgármester a szavazatok közel 70 százalékának megszerzésével a Csömöri Civil Egyesület jelöltje, Fábri István lett, ráadásul a képviselő-tesületbe is csak az egyesület tagjai kerültek be. Ennek minden bizonnyal köze van ahhoz, hogy az Index a választás előtt megírta, Bánhidi az 5. rendű vádlottja annak a Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőügynek, amely bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt indult. A cikk szerint a vádlottak közreműködtek abban, hogy egyes cégek a korábbi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által folyósított mezőgazdasági támogatásokat valótlan tartalmú számlákkal és valótlan tartalmú együttműködési szándéknyilatkozatokkal vegyék igénybe, és ezzel a költségvetésnek 216-tól 421 millió forintig terjedő vagyoni hátrányt okoztak.
Lapunk megkereste az eljáró hatóságokat, szerveket az ügyben. A Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék 2021. október 11-én hozott elsőfokú ítéletet, mellyel valamennyi vádlottat bűnösnek mondta ki. „A megkeresésben kiemelt B. B. V. rendű vádlottat a törvényszék halmazati büntetésül 2 évi – végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre, 20 millió forint pénzbüntetésre és 5 évre gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői tevékenység gyakorlásától eltiltásra ítélte” – tájékoztatott az ítélőtábla.
A Fővárosi Fellebviteli Főügyészség tájékoztatása szerint januárban a vádhatóság másodfokú inditványával kezdeményezte az ítélőtáblánál, hogy
az I-VII. rendű, valamint IX-XIII. rendű vádlottakkal – tehát köztük Bánhidival szemben is – súlyosításul szabjon ki végrehajtandó szabadságvesztés büntetést,
valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetést is. Az elsőfokú ítélet ellen valamennyi vádlott és védő is élt fellebbezési jogával, javarészt felmentésért, illetve enyhítés céljából.
Megkerestük Pest Megye Önkormányzatát, hogy tisztában voltak-e az elsőfokú ítélettel, és annak tudatában döntött-e a Cs. Torna Egylet támogatása mellett. „Pest Megye Önkormányzatának nem volt tudomása arról, hogy az egyesület elnöke ellen büntetőeljárás folyik. A pályázatokról a döntések 2021. szeptember végén születtek meg” – tájékoztatott az Önkormányzat. (A büntetőeljárás ténye először 2019-ben látott napvilágot, a már említett Index-cikk miatt, a képviselő-testület pedig októberben szavazott arról, hogy mely szervezetek kaphatnak támogatást).
A Cs. Torna Egyleten keresztül kerestük Bánhidit, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőle válasz. Egyébként a szervezet Csömöri Torna Egylet (CSTE) néven üzemeltet Facebook-oldalt és weboldalt, de úgy értesültünk, hogy nem kaptak névhasználati engedélyt az önkormányzattól.
Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos, a KDNP országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Sportszövetség (HS) elnöke (j), Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, a térség fideszes parlamenti képviselője (j2), Bánhidi Balázs, a Csömöri Torna Egylet (CSTE) alapító elnöke (j3) és Tóth László, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) elnöke (b) átvágja a nemzeti színű szalagot a Csömöri Torna Egylet (CSTE) cselgáncstermének átadóünnepségén a Pest megyei településen 2018. augusztus 29-én. A Magyar Judo Szövetség (MJSZ) támogatásával a diákok és az egyesület jövőbeni tagjai a térség legnagyobb, 300 négyzetméteres tatamiján sportolhatnak
Fotó: Máthé Zoltán / MTI Fotó
Zűrös ügyek
Bánhidinek nem a költségvetési csalással kapcsolatba hozható eljárás az egyetlen zűrös ügye. 2020 végén garázdaság vádjával indított nyomozást a Gödöllői Rendőrkapitányság, ugyanis egy áruház parkolójában nekilökte a bevásárlókocsiját egy csömöri lakosnak, majd több alkalommal megütötte az illetőt.
A hvg.hu még 2019-ben írt róla, hogy az önkormányzati választásokat megelőzően az iskolások testnevelés óráit egy Bánhidi érdekeltségébe tartozó helyi csarnokban tartották meg. A szülők egy része tiltakozott az ellen, hogy itt tornázzanak a gyerekek. Fábri István polgármester akkor azt nyilatkozta, jelezték a tankerületnek, hogy építési területről van szó, sportlétesítmény nem is működhetne a területen.
A csarnokot még 2018-ban adták át. Az eseményen a Hír TV tudósítása szerint Bánhidi és Tuzson Bence országgyűlési képviselő mellett jelen volt Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke, valamint Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke. Ez már csak azért is érdekes, mert mint értesültünk, nem sokkal Bánhidi választási veresége után a csarnok már nem sportfunkciót töltött be, hanem a polgármester-jelölt cégének telephelyeként szolgál. (Megkerestük Simicskót és Tóthot, de cikkünk megjelenséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre).
2019-ben a Népszava írt arról, hogy Bánhidi több cége felszámolás alá került, végrehajtást kezdeményeztek ellenük, vagy kényszertörölték őket. A nem túl impozáns eredmények ellenére Bánhidi még működő cége, az acélszerkezet-gyártásban és építőanyag nagykereskedelemben érdekelt Hunsteel Zrt. 2019-ben még csak 36 millió forint nettó árbevételt termelt, de 2020-ban már elérte 213 millió forintot. Feltehetőleg a 2021-es év sem zárult rosszul a társaságnak, ugyanis az Instagram-oldala szerint bedolgoztak a Nyugati pályaudvar felújításában, valamint az augusztus 20-i tűzijáték lebonyolításából is kivették a részüket.
A Hunsteel Zrt.-nek is írtunk kérdéseket, de szintén nem kaptunk választ.
Cikkünk megjelenése után a Honvédelmi Sportszövetség, aminek elnöke Simicskó István képviselő, az alábbi levelet küldte Narancs.hu-nak.
„A Honvédelmi Sportszövetségnek nincs kapcsolata, együttműködése csömöri céggel/cégekkel. Ennek következményeként a Szövetségnek csömöri beruházásra és kivitelezésre sincs semminemű ráhatása. A Honvédelmi Sportszövetség feladata, kompetenciája az épülő sportközpontok ügyében a sportszakmai tartalmat érintő tanácsadás. A létesítmények kivitelezésében, a beruházás megvalósulásában a Beruházási Ügynökség illetékes”. | Az ügyészség börtönbe küldené a bukott csömöri fideszes polgármester-jelöltet, mégis milliókat kapott | Felfüggesztett szabadságvesztésre, 20 millió forint pénzbüntetésre ítélte Bánhidi Balázst a bíróság költségvetési csalás bűntette miatt elsőfokon. Gazdálkodó szervezet vezetésétől is eltiltották 5 évre. Az ügyészség súlyosításul végrehajtandó szabadságvesztést kért rá és vádlott társaira. Mindennek ellenére az általa vezetett egylet 13 millió forintot kapott a gödiektől eltérített Samsung-adóbevételekből Pest Megye Önkormányzatától. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ugyeszseg-bortonbe-kuldene-a-bukott-csomori-fideszes-polgarmester-jeloltet-megis-milliokat-kapott-a-samsung-penzekbol-245932 | 2022-02-13 16:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A legfőbb ügyészt Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője arról kérdezte, saját megítélése szerint milyen személyes felelősség terheli a korrupciós helyzet romlásáért. Az ellenzéki politikus egy friss kutatást idézett, amely szerint Magyarország már az Európai Unió második legkorruptabb országa.
Polt Péter szerint a kérdésre nem neki kellett volna választ adnia, hiszen a személyes felelősségét nem neki kell véleményeznie. Hozzátette: a Transparency International elemzése egy bizonytalan mutató, így nem tükrözi a valóságot.
Úgy vélte, a tények, adatok azt igazolják, hogy az általa vezetett ügyészség igenis elkötelezett harcot folytat a korrupció ellen. A legfőbb ügyész egyik példaként azt hozta, hogy az elmúlt megközelítőleg hat évben több országgyűlési képviselővel szemben került sor korrupciós bűncselekmény miatt büntetőeljárás lefolytatására, mint a rendszerváltást követő huszonöt évben. Szerinte a Schadl–Völner–ügy is éppen ezt igazolja. | Polt Péter: A Völner-Schadl ügy mutatja, hogy az ügyészség harcol a korrupció ellen | A legfőbb ügyész Szabó Tímeának, a Párbeszéd frakcióvezetőjének kérdéseire válaszolt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/polt-peter-a-volner-schadl-ugy-mutatja-hogy-az-ugyeszseg-harcol-a-korrupcio-ellen-246037 | 2022-02-14 15:11:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Újra áll a bál Soproni Terézvárosában. Megtudtuk, hogy többek között a Jókai tér felújítása körüli visszásságokra célozhatott Bálint György egykori MSZP-s önkormányzati képviselő, aki emiatt decemberben kilépett a pártból.
Bálint azt állította egy korábbi képviselő-testületi ülésen, hogy "szándékosan írhatták ki valakire" a közbeszerzést Soproniék, amit arra alapozott, hogy gyanúsan változtatták meg a bírálati szempontokat, így végül az 50 millióval drágább ajánlatot tevő cég nyert.
A győztes VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zrt-re azért is érdemes odafigyelni, mert korábban ez a cég tarolt a Karácsony Gergely vezette Zuglóban. Mindez azért is elgondolkodtató, mert – ahogy a Kontra megírta –, Karácsony a zuglói embereit valamiért mind a Soproni vezette Terézvárosba menekítette.
A Bálint javaslatára felálló vizsgálóbizottság elé benyújtott dokumentum számos visszásságot állapított meg. Például azt, hogy a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a hatáskör megszegésével szigorított indokolatlanul az alkalmassági feltételeken. De úgy hozták ki győztesnek erőnek erejével a VIANOVA-t, hogy nem állt még rendelkezésre elegendő fedezet a projektre, a többletet pedig nem hagyta jóvá a képviselő-testület.
A fedezet hiánya miatt lehetőség nyílott volna a második helyezettet győztesnek kihirdetni, pláne, hogy az ő ajánlatuk 50 millióval alacsonyabb volt, valamiért azonban fontosabb volt a VIANOVA-t első helyezettnek kimondani. Pedig csak egy jelentéktelen apróságban volt jobb a második helyezettnél.
De a furcsaságok sora ezzel még nem ér véget. Az önkormányzat által kirendelt szakértő persze mindent rendben talált, cáfolta Bálint szakvéleményét, ezért szükség volt egy harmadik szakvéleményre is, amelyet véletlenül épp a Karácsony által vezetett Zugló állandó közbeszerzési tanácsadója szakértett meg.
Természetesen mindent rendben talált, még azt a mulasztást sem kifogásolta, amelyet a Vagyonkezelő igazgatója maga is elismert egy levélben.
Ahogy korábban megírtuk, nem akar csendesedni a belháborús hangulat a terézvárosi baloldal berkein belül. Decemberben kilépett a pártból az MSZP helyi erős embere, Bálint György, miután egy ideje erős kritikákkal illette Soproni Tamás momentumos polgármester tevékenységét.
kapcsolódó
Soproni Tamáshoz köthető korrupciógyanús ügyekről írt búcsúzóul a távozó MSZP-s
A Kontra birtokába került Bálint György terézvárosi képviselő kilépési nyilatkozata, amelyben többek között a momentumos polgármester állítólagos piszkos ügyleteiről tájékoztatta a szocialista vezérkart. Állítása szerint a saját hatalmuk bebetonozásával foglalkozó Kunhalmi Ágnesék nem akartak tudomást venni a helyi ellenzéki összefogást érintő kellemetlen ügyekről, és a konfrontáció elkerülése érdekében inkább elengedték a kezét. Úgy tudjuk, egy túlárazott kerületi projekt volt az utolsó csepp a pohárban, emiatt döntött a távozás mellett.
A Kontrához kiszivárgott, az MSZP-vezetőknek címzett kilépőlevelében Bálint leírta, hogy korábban több terézvárosi korrupciógyanús ügyet is szóba hozott, amiről állítása szerint tájékoztatta a korábbi pártja vezetőit is, mégsem volt semmilyen visszhangja.
Úgy tudjuk, egy túlárazott kerületi projekt volt az utolsó csepp a pohárban, amiért végül a távozás mellett döntött.
Hogy mi lehetett ez a projekt, arról magát Soproni Tamás polgármestert is megkérdeztük , válasz azonban nem érkezett.
Ezek után magához a szerzőhöz fordultunk, és megkérdeztük Bálint Györgyöt, hogy pontosan melyik terézvárosi projektre vagy projektekre gondolt, amikor „100 millió forint felelőtlen kezeléséről” írt a kilépőnyilatkozatában.
Bálint elmondta, hogy többek között a terézvárosi Jókai tér felújítása körül tapasztalt olyan mértékű visszaélést, amelyet már nem tudott szó nélkül hagyni.
Utánanézünk ezért, hogy lehet-e alapja Bálint állításának, és megvizsgáltuk a Jókai tér felújításának projektjét. Arra jutottunk, hogy valóban számos elgondolkodtató körülmény övezi a tér felújítását, ezeket az alábbiakban ismertetjük.
200 millióval többe kerül a projekt, mint amennyiért a Fidesz eredetileg megcsinálta volna
A Jókai tér felújításának előkészületeit még az előző, fideszes városvezetés kezdte el. Sőt először ők indítottak közbeszerzést az ügyben még 2018. december 20-án. A beruházás tárgyát kültéri burkolatok, szegélyek, kültéri bútorok és berendezések, kerítések és kapuk, növénytelepítés, játszóelemek képeztek, amely munkákra 307 millió forintot biztosított volna a kiíró Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. és a Terézvárosi Önkormányzat.
Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a projektből évekig semmi sem lett, mert többször is érvénytelen lett a közbeszerzési eljárás. Az új eljárást végül 2021. áprilisában indították el, amelyre a Soproni vezette önkormányzat a korábbi 400 millió helyett immár több mint 600 millió forintot, tehát több mint 200 millióval többet biztosított.
A szembetűnő költségnövekedés, valamint a közbeszerzés bírálati szempontjainak gyanús megváltozása miatt kezdeményezte Bálint György a Jókai tér ügyeivel foglalkozó vizsgálóbizottság létrehozását, amely tavaly októberben meg is alakult. De erről később szólunk.
Bálint feltételezése az volt, hogy ezt a közbeszerzést „valakinek kiírták” Soproniék.
Ezt arra is alapozta a volt szocialista képviselő, mivel állítása szerint végül a nyolc ajánlat közül egy 50 millió forinttal drágábbat fogadtak el és hoztak ki győztesnek Soproniék.
Kísért a zuglói múlt
A nyertes a VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett, amely nyolc jelentkező közül bizonyult a legjobbnak Soproniék szerint. A cég érdekes módon tarol a baloldali vezetésű önkormányzatokban, hiszen legutóbb például a DK-s vezetésű Újbudától kaptak egy 280 milliós megbízást, de a II. kerületből egy 689 milliós projekthez is jutottak a tavalyi évben, továbbá Zuglóból is érkezett egy 157 milliós megbízás 2021-ben.
A fentiek sem kis tételek, de ami érdekesebb, hogy a Karácsony Gergely zuglói polgármestersége idején egy gigamegbízást kapott a cég a városrészben: a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. 2017-ben egy 2 milliárdos beruházással bízta meg a céget egy másik vállalkozással konzorciumban.
De úgy tűnik, hogy a korábbi zuglói városvezetés valamiért többször is ezt a cégcsoportot hozta ki győztesnek a kerületi projektekben, hiszen a fenti 2 milliárdos tételen kívül például a botrányos fizetőparkoló-övezet kialakítását érintő szilárd burkolatú parkoló kialakítását is rájuk bízta a városvezetés, majd egy újabb 100 milliós járda- és útfelújítást is elnyert ugyanaz a konzorcium Karácsony polgármestersége idején.
Vagyis úgy látszik, hogy valamilyen rejtélyes okból a mostani főpolgármester, Karácsony Gergely emberein kívül, most már a jól bevált cégeik is átvándoroltak Zuglóból a Soproni Tamás vezette Terézvárosba.
Hogy mire is célzunk? A Kontra írta meg elsőként, hogy Karácsony Soproni mellé menekítette a legfontosabb zuglói bizalmasait.
kapcsolódó
Soproni közel 1 millió forintot fizet Terézvárosban a Gyurcsány-és Karácsony-kádereknek
Feri és Geri embereit megbecsüli a momentumos polgármester: Soproni Tamás kabinetfőnöke 950 ezret, egy osztályvezető pedig 900 ezret vihet haza havonta.
Így például az alpolgármestert, Temesvári Szilviát, aki olyannyira közel áll Karácsonyhoz, hogy a főpolgármester családi cégében, a Social Report Bt.-ben is beltag volt Karácsony távozását követően. De itt dolgozik Hikáde Beáta is, aki Zugló sajtófőnöke volt, amikor épp Karácsony volt a polgármester a kerületben. Soproni kabinetfőnöke, Tóth Miklós is dolgozott Karácsony mellett: a kabinetfőnök-helyettese volt Zuglóban.
furcsaságok a vizsgálóbizottság körül
A birtokunkba jutott dokumentumokból kiderült, hogy a Bálint György által kezdeményezett vizsgálóbizottság 2021. október 26-án alakult meg, és létrehozását a helyi jobboldal is támogatta.
Persze az egykor a tisztakezűséggel kampányoló polgármester minden áron ellenezte a bizottság megalakulását, nem is szavazta meg azt. Arról meg hallani sem akart, hogy az eljárás körüli visszásságokat piszkáló ellenlábasa vezesse a bizottságot, vagy egyáltalán bekerüljön oda. Ahogy mondta, „bár jogi akadálya nincs, morális akadályát” látja Bálint tagságának. Az ügyet firtató ex-szocialistát végül ennek ellenére beszavazták a bizottságba, annak elnökletét pedig a fideszes Óvári Gyulára bízták.
A polgármester ellenérzése a bizottsággal szemben továbbra is tarthat, hiszen amikor először kerestük, Terézváros honlapján rejtélyes okból nem volt elérhető a vizsgálóbizottság anyaga, majd mikor egy nappal később végre megjelent (külön lapfülön), „a rendszer meghibásodása miatt” a leglényegesebb dokumentumok (például Bálint György észrevételei vagy Bodnár Zoltán vezérigazgató levele) közül több sajnos nem voltak elérhetőek. Ennyit a Soproni vezette terézvárosi átláthatóságról...
Kikövezett úton
A bizottság eljárása során a Bálint György által benyújtott anyagból kiderült, hogy véleménye szerint számos hibát vétett a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt.
Például a hatáskörök megszegésével az eredeti kiíráshoz képest szigorították az alkalmassági feltételeket, szűkítve ezzel az alkalmas jelentkezők számát, a szakvélemény szerint azonban ennek semmilyen szakmai indoka nem volt.
De arról is ír a részletes szakvélemény, hogy nem tudni, hogy a Vagyonkezelő igazgatósága a módosításokat megelőzően összeült-e hivatalos döntést hozni.
Egyébként a Kontrához került levél azt is bizonyítja, hogy Bodnár Zoltán vezérigazgató maga is beismeri a vizsgálóbizottságnak küldött levelében, hogy az igazgatóság előzetes jóváhagyása nélkül döntött az értékelési szempontrendszer módosításáról, holott ehhez az igazgatóság jóváhagyása is kellett volna. Ez azért is érdekes, mert ennek a "véletlen mulasztásnak" kulcsjelentősége volt végül a győztes személyének megállapításában.
A szakvélemény felhívja a figyelmet arra is, hogy a beérkezett ajánlatok elbírálását tartalmazó Összegezésből nem derül ki semmi a többi ajánlatot illetően, így például az egyik érvénytelen ajánlatról sem tudhatjuk meg, hogy az miért és kinek a döntése nyomán lett érvénytelen.
De a szakvélemény azt is felrója a Vagyonkezelőnek, hogy úgy hozta ki a VIANOVA-t győztesnek, hogy még nem állt rendelkezésre elegendő fedezet az önkormányzat részéről a projektre.
Ezért a Vagyonkezelő dönthetett volna véleménye szerint az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról. Illetve részletesen bemutatásra kerültek a kialakított értékelési szempontok, ami közül az egyik előidézte, hogy második helyezett lemaradt, aki valóban 50 millió forinttal olcsóbb ajánlatot nyújtott be, és a győztes VIANOVA kizárólag a szakemberek tapasztalatában volt jobb a második helyezettnél.
A VIANOVA győztesként való kiválasztása pontosan a fentebb már említett, értékelési szempontok módosítása miatt válik igazán érdekessé. Hiszen a módosítás következtében válhatott befutóvá a Vianova.
Érdekes tény: Karácsony zuglói közbeszerzési szakértője mondta ki a végső igazságot
A bonyolult szakmai vita során természetesen a vagyonkezelő nevében eljáró ügyvédi iroda is készített egy ellenvéleményt, amely mindent rendben talált és meg is indokolt.
Ezért a vizsgálóbizottság úgy határozott, hogy egy harmadik szakvéleményt is bekérnek az ügyben, így több szakértőtől kértek ajánlatot az eljárás megvizsgálásra. Két ajánlat érkezett az önkormányzat megkeresésére.
A győztes szakértő dr. Egyed Andrea lett, aki úgy tudjuk, hogy feltűnően olcsóbb ajánlatot tett, mint a versenytársa.
Egyed Andrea először mindent rendben talált.
Még azt is, amit a vezérigazgató előzetesen írásban már hibaként elismert.
Itt vége is lehetne a végeláthatatlan vitának, de meg kell említenünk még egy további érdekes tényt.
Ami a szakértő esetében meglepő, hogy Egyed Andrea korábban szintén Zuglóban dolgozott, és Karácsony Gergely zuglói polgármestersége idején a zuglói közbeszerzéseket bonyolította az önkormányzat nevében.
Sőt egy 2015-ös zuglói Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottsági jegyzőkönyvből kiderült, hogy Egyed Andrea állandó meghívottja volt a bizottságnak, vagyis jogviszonyban állt Zuglóval. De találtunk olyan közbeszerzési eljárást is 2016-ból, amelyben az önkormányzat nevében Egyed Andrea járt el, és ajánlatot éppen a most győztes VIANOVA 87 Zrt. tett.
Annak fényében különösen elgondolkodtató a dolog, hogy ahogy fentebb megemlítettük, lassan Karácsony teljes zuglói pereputtya átköltözött Soproni mellé.
Milyen kicsi a világ, nem? Különösen Soproni Terézvárosában. Vagy Zuglóban. | KARÁCSONY ZUGLÓI BIZALMASAI BUKKANNAK FEL TERÉZVÁROS MUTYIGYANÚS ÜGYLETÉNEK HÁTTERÉBEN | A fedezet hiánya miatt lehetőség nyílott volna a második helyezettet győztesnek kihirdetni, pláne, hogy az ő ajánlatuk 50 millióval alacsonyabb volt, valamiért azonban fontosabb volt a VIANOVA-t első helyezettnek kimondani. Pedig csak egy jelentéktelen apróságban volt jobb a második helyezettnél. | null | 1 | https://kontra.hu/karacsony-zugloi-bizalmasai-bukkannak-fel-terezvaros-mutyigyanus-ugyletenek-hattereben | 2022-02-15 11:09:33 | true | null | null | Kontra |
Sorra nyerte a Hódmezővásárhely és Makó környéki útépítéssel kapcsolatos közbeszerzéseket az a cégcsoport, amely a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program keretében is elnyert 60 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást a Mezőtúr határában álló Hercegasszony kastély bővítésére - derül ki a támogatottak listájából. A 60 millió forintot kapacitásbővítésre kapta a Dél-Alföld Consulting Tanácsadó és Szolgáltató Kft., a társaságnak pedig a HÓD Plast Kft.-én keresztül ugyanúgy Juhász Attila és Juhász Lóránt a tulajdonosa, mint az autópályákat építő Délút Kft.-nek.
"A Mezőtúr határában álló Hercegasszony kastély nevét egykori tulajdonosáról, Lelbach Irénről, Habsburg Albrecht főherceg feleségétől kapta, aki jegyajándékként örökölte a birtokot. A pár válása után a mesés birtok Irén állandó lakhelyéül szolgált kora tavasztól egészen késő őszig" - olvasható a hotel bemutatkozó oldalán. A több mint száz éve épült kastélyt a mai kor igényeinek megfelelően nemrég újították fel, jelenleg 13 szobában 26 fő részére tudnak szállást biztosítani a festői környezetben. A kastélyt eleve uniós forrásból újították fel: az Észak-Alföldi Operatív Programból 2012-ben nyert el a HÓD Plast 322 millió forintot.
A neobarokk stílusú kúria végül 2015. nyarán nyílt meg, az ünnepségen a nemzeti színű szalagot Herczeg Zsolt, Mezőtúr fideszes polgármestere vágta át. "Furán hangzik, ha azt mondom, hogy ez egy hobbi, de persze annál komolyabb. Egyéb vállalkozásaink mellett ez egy plusz feladatot, kihívást jelent. Családon belül vendéglátással egyébként még nem foglalkoztunk. Amennyiben sikeres, remélem, hogy még sok átadó ünnepségen tudunk még találkozni" - fogalmazott Juhász Lóránt, a Hercegasszony hotel ügyvezető-tulajdonosa a Mezőtúr városi televíziónak.
Most a bővítést a magyar adófizetők pénzéből finanszírozzák, pedig a Délút Kft. tavaly 9,2 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el és 975 millió forintos profitnak örülhettek tulajdonosai. Igaz, 2017-ben még 2,4 milliárd forint volt az amúgy algyői székhelyű vállalkozás nyeresége. Maga a szállodát működtető Dél-Alföld Consulting viszont öt éve folyamatosan veszteséges, 2018-ban 28 millió forint mínuszt hoztak össze. Ezt kompenzálhatja, hogy a magyarepitok.hu cikke szerint az ország autópályáinak nagy részében viszont benne van a Délút munkája, így nem csoda, hogy összességében jelentős profitot érnek el.
Mindenre kaptak támogatást
Például áprilisban készült el a 47-es főút 3,2 kilométeres hódmezővásárhelyi keleti elkerülő szakasza, a beruházás uniós és állami támogatással, 1,84 milliárd forintból valósult meg, a kivitelező a Délút volt. Májusban pedig Duna Aszfalt, a Hódút, illetve a Délút kivitelezésében elkészült az 5 kilométeres nagylaki elkerülő út 3,3 milliárd forintból. Az ünnepélyes átadón Lázár János, a térség országgyűlési képviselője is beszédet mondott. A cégcsoport tulajdonában van a Sun City szabadidős vízisportközpont is Hódmezővásárhely mellett, amely 2013-ban nyílt meg többek között 47 millió forintos pályázati pénzből.
A cégalapító Juhász Sándor - most már fiai a tulajdonosok - amúgy a Algyő SK nevű klub elnöke is, a focicsapat éppen most nyerte meg a megyei bajnokságot. A műanyag flakonokat, kannákat és kupakokat gyártó HÓD Plast Kft. is sorra nyeri el az uniós és hazai támogatásokat, legutóbb 126 millió forintot kapott a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül kapacitás bővítésre. Rekord évet zártak tavaly: az árbevétel átlépte az egymilliárd forintos határt, a profit pedig 209 millió forint lett.
A sok elnyert közbeszerzés tavaly gyanús lett Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely új polgármesterének is, aki Horváth András volt adóhatósági szakértőt kérte fel arra, hogy világítsa át az önkormányzati közbeszerzéseket. A keleti elkerülő út 3,2 kilométeres szakaszának megépítésére például jelentkezett még a Strabag és a Colas Zrt. is, de a Délút lett a nyerő. "Ha jól emlékeszem, a multik nem feleltek meg a környezetvédelmi előírásoknak, míg a Délút igen" - mondta a hvg.hu-nak Horváth. Makón is a Délút építkezik, a fideszes Farkas Éva Erzsébet polgármester február végén írta alá a 750 millió forintos kivitelezési szerződést az ottani utak, csatornák megépítésére. | Sikercég tündököl Hódmezővásárhely környékén: autópályával a kastélykertbe | Az ország autópályáinak nagy részében benne van a Délút Kft. munkája, de a cégcsoport a Magyar Turisztikai Ügynökségtől még egy kastélyszálló bővítésére is kapott vissza nem térítendő állami támogatást. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/turizmus-tamogatas-hotel-allam.686349.html | 2019-06-24 15:31:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért. | Eddig hat embert tartóztattak le a Völner-ügyben | Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt Hadházy Ákos nyomozásra vonatkozó kérdéseire. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/eddig-hat-embert-tartoztattak-le-a-volner-ugyben-246076 | 2022-02-15 18:24:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Hírklikk a napokban az Átlátszó közérdekű adatigénylési platformján rákérdezett, miért nem elérhetőek a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződései. Rogán Antal minisztériuma eddig nem reagált, viszont váratlanul kikerültek a szerződések a kormány honlapjára. E szerint újabb milliárdokhoz jutott az év végén a Batthyány Lajos Alapítvány, ami azért is „híres”, mert ez volt Rogán Antal első munkahelye. Az alapítványról mostanság annak kapcsán lehet hallani, hogy különféle kormányközeli szervezetek működését az ő közbeiktatásukkal pénzeli a kabinet. Ilyen például az Alapjogokért Központ, amit a cinikusan Jogállam és Igazság Kft-nek elnevezett cég működtet. Csak hozzájuk, a Batthyány Alapítványon keresztül, több mint másfél milliárd forint került. Most decemberben „Pénzbeli vagyoni juttatás teljesítése az alapítvány alapító okiratában meghatározott célok elérése érdekében” címén jutott nekik 6,4 milliárd forint.
Nem spórol az idén sem a kormányzati kommunikációval a Rogán-tárca. A legkisebb szerződésük csaknem 100 millió forintról szól és a tárca kommunikációját kell cserébe menedzselni. De persze ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátására, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” címén egyszer egy 7 milliárd 874 millió 015 ezer forintos, majd pedig egy 11 milliárd 811 milliós szerződést kötöttek a New Land Médiával és partnercégével. Ezek a vállalkozások a kabinet kedvenc „plakátosának”, Balásy Gyulának az érdekeltségei.
Megtudhatjuk a szerződéses listából azt is, hogy a „JóKor” magazin – ami a nyugdíjasoknak küldött propaganda újság – tavalyi utolsó számára 343 millió 340 ezer forintot költött el a propagandaminisztérium. A tárca adott a Magyar Államkincstárnak is pénzt propagandára. A családi adó-visszatérítéssel kapcsolatos, kormányzati tájékoztató levelek kiküldésére 256 milliót. Ugyanakkor a 13. havi nyugdíjról szóló tájékoztató levél kiküldéséhez 443 milliót biztosítottak Rogánék. | Újabb 6,4 milliárd Rogán Antal első munkahelyének | A Hírklikk adatkérése nyomán kikerültek a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződései, amikből kiderül, újabb milliárdokat kapott a Batthyány Lajos Alapítvány, de az is, hogy erre az évre eddig 20 milliárd forintnyi szerződést kötöttek kormányzati kommunikációra Balásy Gyula cégeivel. | null | 1 | https://hirklikk.hu/kozelet/ujabb-6-4-milliard-rogan-antal-elso-munkahelyenek/393431/ | 2022-02-11 09:57:00 | true | null | null | Hírklikk |
Czeglédy Gergő 2014-ben még egy átlagos anyagi helyzetben lévő átlagos óbudai önkormányzati képviselő volt.
Ám azóta a szocialista politikussal nagyot fordult a világ, és mára tetemes vagyont halmozott fel.
Nyolc év alatt egyről tizenegyre nőtt az ingatlanainak a száma, a milliós tartozásából pedig közel félmilliárdos vagyon lett.
Csak tavaly négy ingatlant szerzett, és 100 millió forintot tudott félretenni.
Kérdés, hogy a baloldali politikus milyen módszerrel tudta ilyen gyorsan megszedni magát.
Czeglédy a cégeiből kivett osztalékokkal magyarázza a gazdagodását, csakhogy érvelése eléggé ingatag lábakon áll.
Max Weber német szociáldemokrata szociológus szerint a politikusok a XX. században már nem a politikáért, hanem a politikából élnek.
Nekik a zsebük az első
Ez hatványozottan igaznak tűnik a XXI. századra: nem ritkák az olyan történetek, miszerint a politikusok – kihasználva helyzeti előnyüket – tetemes vagyonokra tesznek szert. Elég csak Lackner Csabára, az MSZP volt kispesti képviselőjére gondolni, aki kerek perec leszögezte: „aki az önkormányzati politikában nem keres évi százmillió forintot, az hülye”.
Most pedig Óbudán bukkant fel egy eddig kevésbé ismert szerencselovag, aki – egyelőre még nem tudni hogyan, de – nagyon megszedte magát az elmúlt években: Czeglédy Gergő.
Czeglédy jelenleg a szocialista pártot erősíti, és azon politikusok közé tartozik, akik nem szívesen mutatkoznak a nyilvánosság előtt. Nincs az interneten fellelhető hivatalos (ön)életrajza, és furcsa módon még közszereplői Facebook-oldalt sem hozott létre.
Gyurcsány–Hagyó vonal. Pedig régi motorosnak számít a közéletben, hiszen aktív szerepet vállalt a 2010 előtti, baloldali kormányokban is. Többek között a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium miniszteri főtanácsadója volt. De sokaknak leginkább onnan lehet ismerős a neve, hogy egyidőben a korrupciós ügyek miatt őrizetbe vett főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós titkárságvezetője volt.
A baloldal tizenkét évvel ezelőtti bukását követően Czeglédy átváltott az önkormányzati politikára, ennyi ideje látja el az óbudaiak képviseletét: kilenc évig szimpla kerületi képviselőként, 2019 óta társadalmi megbízatású, gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterként és képviselőként.
Az sem feltétlenül mellékes, hogy az előző ciklusban a szocialista politikus vezette a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságot. Ez kis túlzással azt jelenti, hogy ebben az időszakban diszponált a kerületi pénzek felett, vagy legalábbis komoly beleszólása volt a források elosztásába. Gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterként pedig erős befolyása van a kerületi ingatlanok értékesítésére.
Varázslatos gazdagodás
Az óbudai önkormányzat hivatalos oldalán elérhető vagyonnyilatkozatai alapján Czeglédy 2014-ben
még átlagos anyagi helyzetű átlagos képviselő volt.
51 százalékos tulajdonrésze volt egy 338 négyzetméteres ingatlanban, ami egy 1316 négyzetméteres telken feküdt. Ezenkívül azonban nem volt a nevén más ház vagy lakás. Pénzügyi mérlege pedig erősen mínuszt mutatott, hiszen a 9,2 milliós banki követelése mellett 15 millió forinttal tartozott magánszemélyeknek.
Csakhogy nyolc év alatt nem mindennapi változás következett be Czeglédy vagyoni helyzetében.
A legújabb, a tavalyi évre vonatkozó bevallásában már tizenegy ingatlant tüntetett fel, ami azt jelenti, hogy 2014 óta tíz újabb került a tulajdonába. "Gyűjteményében" akad 160 négyzetméteres balatonkenesei nyaraló, 900 négyzetméteres nyékládházai gazdasági épület, valamint óbudai üdülők és terézvárosi lakások – a baloldali politikus tehát a gazdag vállalkozókat, üzletembereket megszégyenítő listát tud felmutatni. Ebből az is következik, hogy
Czeglédy Gergő az évek során egyszerű kerületi képviselőként több százmilliós ingatlanvagyonra tett szert.
Ez csak az érme egyik oldala, ugyanis a nemrég még mínuszban lévő óbudai alpolgármester rengeteg megtakarítást halmozott fel: jelenleg állampapírban 100 millió forintot, befektetési alapban (részvények, állampapírok, deviza) 225,85 millió forintot tart, emellett 124 millió forintnyi követelése van a pénzintézetekkel szemben, 27 millió forint pedig más szerződés alapján jár neki. Tartozása pedig mára egyáltalán nincsen. Ez összességében
476 millió forint, azaz az MSZP-s alpolgármesternek – az ingatlanokon kívül – ekkora a bevallott vagyona.
A tavalyi év egyébként különlegesen jól sikerült számára, hiszen további néggyel – a korábban említett nyékládházi gazdasági épülettel, egy balatonszárszói, egy leányfalui és egy székesfehérvári ingatlannal – növelte ingatlanjainak a számát. Utóbbi három esetben kivett, beépítetlen területről van szó, amiből arra lehet következtetni, hogy Czeglédy ezeken a helyeken építkezést tervez.
Arról nem is beszélve, hogy csak 2021-ben 110 millió forintot helyezett el a befektetési alapba, magyarán egy év alatt minimum ekkora összeget tudott megtakarítani.
Czeglédy Gergő vagyoni helyzetének változása (2014-2022) 2014 2021 2022 Ingatlanok száma egy hét tizenegy Megtakarítás 9,2 millió forint (pénzintézeti számlakövetelés)
100 millió forint (állampapír);
115,1 millió forint (befektetési alap)
142 millió forint (pénzintézeti számlakövetelés);
9 millió forint (devizában pénzintézeti számlakövetelés)
27 millió forint más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés)
100 millió forint (állampapír);
225,8 millió forint (befektetési alap)
121, 6 millió forint (pénzintézeti számlakövetelés);
2,5 millió forint (devizában pénzintézeti számlakövetelés)
27 millió forint más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés
Tartozás 15 millió forint - - Becsült összvagyon: 50 - 70 millió forint 750 - 850 millió forint 1 milliárd forint
hogyan jött ez össze?
Mint minden ilyen esetben, ezúttal is felmerül a kérdés: mégis hogyan lehetséges ez?
Az egészen biztos, hogy Czeglédy az alpolgármesteri fizetéséből, ami havi bruttó 516 ezer forint, nem tud ennyi pénzt félretenni, illetve ingatlant vásárolni. Még úgy sem, hogy ez kiegészül havi bruttó 289 800 forinttal, amit a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-ben betöltött felügyelőbizottsági tisztségéért kap. Ehhez havonta még hozzájön bruttó 400 és 600 ezer forint közötti összeg a terézvárosi lakások „nem rövid távú” kiadásából.
A három helyről érkező bevétele, ami havonta összesen 1,2 millió és 1,4 millió forint között mozog, elsőre nem hangzik ugyan rosszul, de megközelítőleg sem fedezi a látványos vagyongyarapodást.
A baloldali politikus legutóbbi nyilatkozatában azt írta, hogy 2013 óta minden évben „jelentős mértékű” osztalékot vett ki az általa tulajdonolt Perfektum Projekt Kft.-ből, és 2017-től kezdve hasonlóan tett a további három, általa részben tulajdonolt vállalkozás (a Perfektum Mérnöki Kft., a Profektum Tanácsadó Kft. és a Perfektum PR Kft.) esetén is.
Ez minimum furcsa, hiszen a Perfektum Projekt Kft. 2018 óta kifejezetten rosszul teljesít, a vállalkozásnak az utóbbi három évben mindössze pár millió forint volt az adózott eredménye. A másik három cégnél is hasonló a helyzet, egyedül talán a Perfektum Mérnöki Kft.-nek volt magasabb a tiszta jövedelme (2018 – 61 millió forint, 2020 – 17,5 millió forint).
A történetnek azonban van egy másik vonulata is: Czeglédy Gergő mégiscsak egy, a helyi polgárok képviseletére felesküdött városvezető, ami nehezen egyeztethető össze a céges ügyeskedésekkel és a rapid módon történő gazdagodással.
A jelek szerint ez kevésbé foglalkoztatja a közéleti és az üzleti szerepvállalását keverő szocialista politikust. Az elmúlt időszakban ugyanis több korrupciógyanús üggyel is összefüggésbe hozták. Legutóbb azt írták meg róla, hogy cége érintett volt abban a projektben, amelynél az OLAF szabálytalanságokat tárt fel.
További kérdőjelek. A rejtélyes vagyongyarapodáson kívül egy másik „bizonytalan pontja” is van Czeglédy bevallásának. A politikus ugyanis nem tüntette fel a dokumentumban felesége és gyermekei nevét, pedig ezt meg kellett volna tennie. | TÍZ INGATLANNAL ÉS KÖZEL FÉLMILLIÁRD FORINTTAL NŐTT ÓBUDA MSZP-S ALPOLGÁRMESTERÉNEK A VAGYONA NYOLC ÉV ALATT | Czeglédy Gergő ingatlanainak a száma csak tavaly néggyel nőtt, és a megtakarítása is 100 millió forinttal gyarapodott. Kérdés, hogy a szocialista politikus hogyan tudott ilyen rövid idő alatt ekkora vagyonra szert tenni, főleg úgy, hogy hosszú évekig mezei képviselőként dolgozott az óbudai közgyűlésben. Több mint érdekes, hogy számításaink szerint az összvagyona mára meghaladja az egymilliárd forintot. | null | 1 | https://kontra.hu/tiz-ingatlannal-es-kozel-felmilliard-forinttal-nott-obuda-mszp-s-alpolgarmesterenek-a-vagyona-nyolc-ev-alatt | 2022-02-15 11:33:00 | true | null | null | Kontra |
A koronavírus-járvány okán kiosztott támogatások feltételeiről és létezéséről nem található semmilyen információ sem az MTÜ, sem a Kisfaludy2030 honlapján. Legutóbb a 24.hu cikke számolt be a “Miniszterelnöki Kabinetiroda által felügyelt esernyőprogram a gazdaság támogatására a Covid-19 járvány idején” elnevezésű programról. Ennélfogva felmerülhet kérdésként − mint az a korábbi években kiosztott milliárdok esetében is terítékre került −, hogy miként értesülhettek a támogatottak a lehetőségről, és milyen úton, milyen feltételekkel pályázhattak a támogatásra. A cég jól informált tulajdonosainak egyike Barna Antal, aki korábban is szálláshely-szolgáltatással foglalkozó Kft.-jén keresztül érdekelt a vállalkozásban, a 2019-es önkormányzati választásokon a Fidesz békésszentandrási jelöltje volt, azonban a testületbe nem került be. Másik tulajdonosa Volencsik Zsolt Mihály a Nemzeti Vízművek vezérigazgatója, valamint 2020-tól az MTÜ által felügyelt Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart Zrt.) igazgatóságának is a tagja.
A Körösparti Nyár Plusz Zrt.-nek juttatott támogatás több szempontból is jól illusztrálja az MTÜ elmúlt években folytatott gyakorlatát. Mint arra a tavaly év végén megjelent, Szoba kiváltsággal című tanulmányunkban rámutattuk, a 2020-as támogatásoknak legalább a harmada, mintegy 73 milliárd forint átláthatatlan feltételek mellett, egyedi támogatásként került a kedvezményezettekhez. A részletek megismerésre érdekében több pert indított, és ezek közül kettőt az elmúlt hónapokban meg is nyert első fokon a TI Magyarország (a kért információkat még nem kaptuk kézhez). Azt is bemutattuk, hogy az MTÜ és a Kisfaludy2030 a saját tanácsadói érdekeltségeinek és a felügyelete alá tartozó szervezetek alkalmazottainak is nyújt támogatásokat. Így például a Bahart Zrt. igazgatósági elnöki pozícióját 2020-tól betöltő Szabadics Zoltán különböző érdekeltségeinek 2018 és 2021 között négy részletben összesen csaknem 3,6 milliárd forint jutott kalandpark-, panzió- és szállodafejlesztésre. Ezekben az esetekben felmerül az összeférhetetlenség gyanúja.
Arra is rávilágítottunk a tanulmányunkban, hogy a turisztikai támogatásokról évről évre mind kevesebb információ érhető el nyilvánosan. A 2020-as adatokat egy 193 oldalas PDF-ben, a 2021-es támogatásokat egy befényképezett 2 oldalas dokumentumként tette közzé a Kisfaludy2030. A Transparency International Magyarország ezért kereshető, szűrhető, cégadatokkal összekapcsolt táblázatban összegezte és tette közzé a 2018 és 2021 között megítélt, 100 millió forint feletti, hazai cégeknek nyújtott turisztikai támogatásokat. Összesítésünkben a Kisfaludy2030 és az MTÜ adatait kiegészítettük az Európai Unió állami támogatásokat közzé tevő honlapján szereplő információkkal, mivel egyes tételek kimaradtak a két hazai szervezet kimutatásából.
A hűség bére
Azt már eddig is tudtuk, hogy a turisztikai támogatások kiosztása rendkívül koncentrált módon történik. A 2020-ban kiosztott összesen 219 milliárd forint több mint 70 százalékát a száz legnagyobb összegű támogatás nyertese kapta, a fennmaradó 30 százalékon pedig további 16 ezer kedvezményezett osztozott.
A 100 millió Ft feletti támogatások legnagyobb nyertesei között (1. ábra) is túlsúlyban vannak a kormányközeli és haveri körbe sorolt szereplők, akik egyéb területeken is sikerrel üzletelnek az állammal. Többük visszatérő kedvezményezettje a turisztikai támogatásoknak.
ábra
Az egyes cégekre vetítve a legtöbb támogatást, összesen 17,7 milliárd forintot a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. nyerte el négyéves összesítésben is.
A Tiborcz István és Mészáros Lőrinc korábban közös vállalkozása, a Jellinek Dániel és Balázs Attila, a Bayer Construct Group vezetőjének közvetett résztulajdonában álló Appeninn Holding Nyrt. három érdekeltségével (lásd a sárgával jelölt cégek) is fel tudott kerülni a leginkább támogatott társaságok közé, amelyek egyenként is 6-7 milliárd forintos támogatást kaptak az elmúlt években. Ha azonban a közös tulajdonosi hátteret is figyelembe vesszük, akkor minden bizonnyal az Appeninn projektjei birtokolják a legtöbb támogatást, összesen mintegy 30 milliárd forint értékben. A kiugró összeg annak is köszönhető, hogy a holding több, kiemelkedő turisztikai támogatást élvező vállalkozásban (zömmel a Szepesi Richárd és Kante Awa házaspár érdekeltségeiben) többségi részesedést vásárolt. A TOP tízes listáról ugyan lecsúsztak, de milliárdos nagyságrendű állami dotációban részesültek a további támogatott, immár appeninnes érdekeltségek: a Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft. (3,5 milliárd Ft), a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. (3 milliárd Ft), a Pro-Mot Hungária Kft. (2,3 milliárd Ft) és a TATK Kft. (993 millió Ft).
Az Event Horizont Capital Zrt.-nek nyújtott támogatás szintén Jellinek Dániel befektetéseit gazdagítja a Diófa Alapkezelő Zrt. által gondozott Nivala Magántőkelapon keresztül. Itt azonban a magántőkelapi háttér miatt rejtve maradnak a valódi befektetők. Mindez azért is érdekes, mivel a magántőkelapoknak nyújtott támogatásokat úgy hagyják jóvá a piaci verseny tisztaságát szemmel tartó hazai és uniós szervek, hogy közben a támogatás egyik feltétele lenne az átlátható tulajdonosi háttér. A magyar jogrendszer azonban kifejezetten támogatja a bujkálni vágyó befektetőket.
A dobogósok között összesen 11,6 milliárd forintnyi támogatással megtalálhatjuk a tihanyi félszigeten hotelt fejlesztő CDHT Kft.-t is, mely az A8 Palace Hotel Zrt.-én keresztül Garancsi István, Hernádi Zsolt és Csányi István közös biznisze.
Mészáros Lőrinc rendszeres üzleti partnere, Szíjj Lászó 2019 év végén alapított Adventor Kft.-jének háromszor is jutott 2020-ban támogatás összesen 8,3 milliárd forint értékben. A legnagyobb támogatást elnyerő 10 cég listájára már nem fért fel a szintén Szíjj Lászlóhoz köthető, magántőkelapokat kezelő Minerva Zrt., melynek két projektje összesen több mint 2,6 milliárd forint támogatást kapott korábban.
A tízek közül nem maradhat ki a Pannon Tessera Hospitalis Zrt., mely a korábbi csaknem 4 milliárd Ft mellé 2021-ben újabb fél milliárd forint turisztikai támogatást kapott, noha ez még csak az Uniónak átadott információkból derül ki. A keszthelyi Balaton-parton fejlesztő cég Tiborcz István közvetett tulajdonából kiszabadulva a West Hungária Bau-csoport tulajdonosa, az Orbán Viktor vejével is gyakran üzletelő Paár Attila érdekeltségét gazdagította átmenetileg, majd a győri BPTX Adótanácsadó Bt. tulajdonában kötött ki, ám a kivitelezésben újra a WHB kaphatott szerepet.
A MPHH Hotel Invest Kft. szintén duplázott 2021-ben. Pécs-Villány térségben szállodaépítésre megítélt korábbi 3,9 milliárdos támogatásuk mellé csaknem fél milliárd forint juttatást kaptak az MTÜ-től tavaly az uniós információk alapján. A 2019 év végén alapított cég tulajdonosai az ágazat ismert szereplői, Hoffmann Henrik és Márton Péter Pál a Zsálya Hotel Zrt.-n keresztül. Az utóbbi vállalkozás ügyvezetője Gajda Tibor, aki korábban az MTÜ vezérigazgató-helyettese volt.
A 10. helyre szorult Green Plan Center Oktatási, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. tulajdonosa, Plachy László a zöld energiák területén is kiemelkedő állami gondokoskodást élvezhetett. A behivatkozott 444-es riportból többek között az is kiderül, hogy cége földhivatali átminősítő határozat segítségével tudott egy olyan területet megszerezni, melyet gazdája nem szándékozott eladni.
Az MTÜ bőkezűen juttatja a támogatásokat az általa felügyelt, illetve a tulajdonában álló szervezeteknek is. Közülük is a 2018-ban alakult Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség, újabb nevén Visit Hungary Nonprofit Zrt. viszi el magasan a pálmát. A 2018 és 2021 között kiosztott támogatásokból mintegy 64 milliárd forintot emésztett fel működése, ebből csak 2020-ban 43 milliárd forintot. A szervezet rendszeres megrendelője Balásy Gyula állami megbízásokban bővelkedő reklámcégeinek. 2019-ben 10 milliárd forintos keretből az országimázsfejlesztését célzó kutatási és médiavásárlási tevékenységre szerződtek, míg 2021-ben 12 milliárd forintból népszerűsíthették az országot.
A sokszínűség jegyében
A kedvezményezettek profiljából fakad, hogy a turizmus határterületén mozgó, vagy attól teljesen idegen tevékenységű szervezetek is szerepelnek a 100 millió forintot meghaladó támogatással büszkélkedő cégek között. A hagyományos turisztikai szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat szerepelőin túl jellemzően ingatlanügyletekben és az építőiparban tevékenykedő cégek is jó eséllyel pályázhattak a legnagyobb támogatásokra az utóbbi években (2. ábra), de adótanácsadással, fogorvosi ellátással vagy ruházat, lábbeli nagykereskedelmével foglalkozó céget is felfedezhetünk.
A legalább 100 millió forintnyi turisztikai támogatást élvező cégek között jelentős számban találhatunk a fejlesztésekre gründolt minimális vagy 0 forint árbevételt hozó projektcégeket. A támogatások negyede jutott olyan vállalkozáshoz, amelynek a támogatás évében nulla forint volt az árbevétele. Több mint 10 százalék esetében mindhárom vizsgált évben egyaránt nulla forintot ért el az árbevétel. A 100 millió feletti támogatások csaknem 20 százaléka olyan kedvezményezettnek jutott, amelyek a támogatás megítélésének évében vagy az azt megelőző év végén alakultak. A tapasztalat hiánya tehát szintén nem adhat aggodalomra okot a támogatásokra pályázó jelölteknek. | Bebetonozott támogatások | Kereshető, cégadatokkal összekapcsolt táblázatban is közzétette a Transparency International Magyarország az utóbbi négy évben kiosztott 100 millió Ft feletti turisztikai támogatások adatait, melyek mindezidáig elemzésre alkalmatlan formában álltak rendelkezésre. Listánk azokat a támogatásokat is tartalmazza, melyeket még nem közölt a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az adatok összesítéséből kiderül: ha a turisztikai szektorban szerzett jártasság nem is mindig feltétel, a NER-hez fűződő kapcsolatból azonban előnyt kovácsolhatnak az igazán jelentős turisztikai támogatásra aspirálók. | null | 1 | https://korrupcio.hvgblog.hu/2022/02/17/bebetonozott-tamogatasok/ | 2022-02-17 11:58:13 | true | null | null | Transparency |
Valóban olcsóbban pihenhetünk télen a tengerparton, mint amennyiért síelni vagy belföldi wellnesshotelbe utazhatunk? Kiszámoltuk, mennyire kell a zsebünkbe nyúlnunk, ha most mennénk egy hétre kikapcsolódni. | Garancsi István körére szabták az online sportfogadás illiberalizálását | Mégis megnyitják a magyar piacot az online sportfogadás magánszolgáltatói előtt. A kormány az Európai Unióhoz már be is nyújtotta a törvénytervezetet, amely formailag megfelelhet a brüsszeli elvárásoknak, gyakorlatilag azonban a Habony–Garancsi-kör további térnyerését alapozza meg. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220217_Penznyelo_automata_online_szerencsejatek_Habony_Arpad_Garancsi_Istvan#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2022_02_17&utm_content=hvg360 | 2022-02-17 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A főügyészség az ügyben 18 ember ellen emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt; nyolcat közülük bűnszervezetben elkövetett cselekményekkel vádolnak. Kilenc további gyanúsított esetében a vádhatóság feltételesen felfüggesztette az eljárást. Az ügyészség két, a bűnösségét beismerő vádlottal egyezséget kötött.
A közlemény nem nevezi meg a gyanúsítottat, az MTI információi szerint azonban Joób Márton (Összefogás Szegedért) az ügyben érintett önkormányzati képviselő.
A vádemelés szerint a szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó céget irányító férfi a körülmények számára kedvezőtlen változása miatt a piacon maradás és terjeszkedés érdekében elhatározta, hogy bűnszervezetet hoz létre a költségek minimalizálása és az adó meg nem fizetése érdekében. A vádlottak kezdetben Csongrád-Csanád, majd Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében működő céghálót hoztak létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be vagy azt sem tették meg.
A cégháló alján levő, strómanok nevére íratott társaságok nem nyújtottak be adóbevallást, de ha igen, adófizetési kötelezettségüknek akkor sem tettek eleget, szerepük csak a fiktív számlák kiállítása volt. A szórólapterjesztést ténylegesen azonban továbbra is a szegedi férfi és társai koordinálták. A bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfutták a pénzt, majd a jutalékok levonása után készpénzben visszajuttatták a szervezet vezetőjének.
Az eljárásban a fiktív számlákat befogadó más gazdasági társaságokat is találtak, köztük építőipari vállalkozásokat, valamint tizenegy, az ország több megyéjében patikát üzemeltető céget, amelyek esetében az 500 ezer és 22 millió forint közötti vagyoni hátrányt az elkövetők jelentős részben megtérítették. | Vádat emeltek a költségvetési csalással gyanúsított Joób Márton szegedi politikus ellen | Az ügyészség szerint a szegedi önkormányzati képviselő és társai céghálót működtetve 271 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220211_Vadat_emeltek_a_koltsegvetesi_csalassal_gyanusitott_Joob_Marton_szegedi_politikus_ellen | 2022-02-11 09:58:00 | true | null | null | HVG |
Hivatali visszaélés és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a keleti vakcinák engedélyeztetésének ügyében - számolt be Hadházy Ákos ellenzéki politikus a Facebook-oldalán. A politikus azt írta, hogy a Transparency International által kiperelt, "részben ügyetlenül kisatírozott dokumentumok önmagukért beszélnek". Hadházy szerint a feljelentésemben leírt tények egyértelműek, szerinte "politikai nyomásra, a szakma írott és íratlan szabályainak lábbal tiprásával engedélyezték ezeket a készítményeket, ezzel több százezer honfitársunk életét közvetlenül veszélyeztetve".
Az ellenzéki politikus szerint már a nyomozás elrendelésének puszta ténye is azt mutatja, hogy a gyanú nagyon erősen megalapozott. Hadházy ugyanakkor a bejegyzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy az oltások életeket menthetnek.
"A nyugati vakcinák bizonyítottan jók. A keletiek is lehetnek hasznosak, de erről a használat előtt meg kellett volna győződni, illetve utólag is nyilvánosságra hozni a hatékonyságukat bizonyító adatokat!" - írta a politikus.
Az ügy előzménye, hogy a Transparency International Magyarország pereskedése után az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet tavaly decemberben kiadta az orosz és a kínai oltóanyagok engedélyezésének a dokumentumait, több kényes részt azonban kitakartak. Egy egyszerű módszerrel Hadházy Ákos láthatóvá tette a titkolt részeket, amiből kiderült, hogy több probléma is akadt az oltóanyaggal, mégis engedélyezték azt. A Koronavírus Sajtóközpont akkor ezt nem cáfolta, de megkérte a "baloldali sajtót, hogy fejezze be az oltásellenes kampányt". (Erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.)
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly januárban jelentette be, hogy egymillió ember beoltásához elegendő, kétmillió adag koronavírus elleni vakcinát vásárolt Magyarország Oroszországtól. Az OGYÉI engedélye után a vakcinamintákat még a Nemzeti Népegészségügyi Központ vizsgálta, majd ők mondták ki a végső szót a használatáról. | Nyomozás indult a kínai és az orosz vakcinák engedélyezésének ügyében | Az OGYÉI decemberben kiadta a keleti oltóanyagok engedélyezésének dokumentumait, több kényes részt azonban kitakartak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220211_Nyomoznak_a_magyar_rendorok_a_kinai_es_az_orosz_vakcinak_engedelyezesenek_ugyeben | 2022-02-11 10:09:00 | true | null | null | HVG |
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség egy budapesti pszichiáter főorvos ellen, aki ellen a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) megbízhatósági vizsgálatot folytatott és vesztegetés miatt nyomoztak.
Az ügyészség pénteki közleménye szerint az orvost az NVSZ egyik munkatársa látogatta meg azzal a hamis történettel, hogy segítsen neki abban, hogy fél évvel elhalasszák a börtönbe vonulását, mert üzleti ügyeit el kell intéznie. A pszichiáternek azt is elmondta, hogy egészségügyi problémája nincs, illetve tényleges indoka sem a halasztásra, és az orvos segítségnyújtásáért hálás lenne.
A főorvos erre közölte, hogy az egészségügyi nyilvántartásban kórelőzménykutatást végez. A tárgyalótiszt ekkor azt mondta, hogy nem magyar állampolgár, korábban nem kezelték és magyar TAJ számmal sem rendelkezik még, azt várhatóan a következő héten kapja meg, az orvos erre a kórelőzménykutatást félbehagyta.
Az orvos a TAJ szám és a kórelőzmény hiányában azt a megoldást ajánlotta, hogy a magánrendelésén keresse fel őt a „beteg”, ahol visszamenőlegesen rögzít kettő-három hónappal korábbi, valótlan kórtörténetet, majd november elején ez alapján kiállít olyan igazolást, amely szerint a tárgyalótiszt négy-öt hónapja kezelésen vesz részt.
Az NVSZ munkatársa ezután megpróbált átadni neki 300 ezer forintot borítékban, de az orvos azt kérte, inkább majd a magánrendelésén adja át.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy ítélje az orvost börtönre és pénzbüntetésre, valamint határozott időre tiltsa el orvosi foglalkozástól. Azt is hozzátették, a börtönbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére csak akkor látnak lehetőséget, ha a vádlott a bűnösségét az előkészítő ülésen beismeri.
Az NVSZ december végén közölte, hogy egy év alatt 42 olyan eset volt, amikor vagy feljelentéssel éltek, vagy nyomozást kezdeményeztek egészségügyi dolgozókkal szemben különböző korrupciós és más bűncselekmények miatt. A megbízhatósági vizsgálatok alatt általában 20 ezertől 100 ezer forintig, terjedő összegeket kínálnak az érintetteknek, de van, ahol ennél nagyobb az összeg. | Álbeteg leplezte le a korrupcióval vádolt budapesti főorvost | Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, ítélje a pszichiátert börtönre és pénzbüntetésre, valamint határozott időre tiltsa el foglalkozásától. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220211_budapesti_foorvos_megbizhatosagi_vizsgalat_vesztegetes_vademeles | 2022-02-11 10:25:00 | true | null | null | HVG |
Még egy rendőrt kihallgatott az ügyészség, aki a gyanú szerint azért fizetett, hogy oltás nélkül jusson védettségi igazoláshoz - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.
Az ügyben egy budapesti háziorvos és szakasszisztense letartóztatásban van. Rendelésükön két rendőr is megjelent, és úgy kapták meg pénzért az asszisztens által kiállított oltási igazolást, hogy a háziorvos az oltóanyagot felszívta egy fecskendőbe, majd annak tartalmát a mosdókagylóba öntötte.
Az újabb rendőrrel együtt a kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozásban a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség már öt személyt hallgatott ki gyanúsítottként, három rendőrt és két egészségügyi dolgozót. Egyikük sem tett vallomást.
A gyanúsítottak közül többen panaszt jelentettek be a gyanúsítással, a motozással és a kutatással szemben, valamint felülbírálati indítvánnyal éltek a vagyonelkobzás biztosítása érdekében történő nagy összegű euró és forint lefoglalása miatt.
Az egészségügyi dolgozókra két évtől nyolc évig terjedő börtön várhat, míg a rendőrök büntetési tételének felső határa öt év.
A budapesti háziorvos szakasszisztensével együttműködve azt a gyakorlatot alakította ki, hogy valótlan tartalmú oltási igazolást állítottak ki, az oltás tényleges beadása nélkül. A gyanúsítottak az oltás felvétele miatt a rendelésen megjelentek számára – amennyiben az oltás felvételére nem tartottak igényt, azonban a védettségi igazolásra szükségük volt –, 15 ezer és 30 ezer forint közötti összegért állították ki az igazolást. A gyanúsítottak az így kapott pénzt egymás között, egyenlő arányban elosztották.
A rendőrök szabadlábon védekeznek. | Újabb rendőrt gyanúsítottak meg azzal, hogy kamu oltást vett fel | Egy budapesti háziorvos és asszisztense 15 és 30 ezer forint közötti összeget kért a hamis védettségikért. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220211_Ujabb_rendort_gyanusitottak_meg_azzal_hogy_kamu_oltast_vett_fel | 2022-02-11 10:47:00 | true | null | null | HVG |
Három ítélet is született a Fővárosi Törvényszéken abban a 70 vádlottas ügyben, amelynek kedden volt az első előkészítő ülése. Az eljárás korrupció miatt indult műszaki vizsgaállomások ellenőrzésével kapcsolatban.
Az ügyészség korábban azt közölte, hogy a hivatalnok, aki az ügy első rendű vádlottja, és vezető beosztásban dolgozott egy kormányhivatal járműműszaki osztályán, korrupciós pénzeket fogadott el a társaival 2014 és 2018 szeptembere között. Cserébe soron kívül, kedvező elbírálással intézték el autók műszaki engedélyezést. Mindemellett előre szólt a vizsgaállomásoknak, hogy mikor ellenőrzik majd őket.
A kormányhivatali vezetőt a Fővárosi törvényszék 4 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra, a közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra és 2,5 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság vagyonelkobzást is elrendelt a vádlottal szemben.
Ítélet született az ügy IV. és V. rendű vádlottja esetében is, az előbbi 1 év 6 hónap szabadságvesztést, 3 év közügyektől eltiltást, míg az utóbbi 2 év szabadságvesztést kapott 5 év próbaidőre felfüggesztve. Emellett 5-5 millió forint pénzbüntetésre is ítélték őket, és két, illetve három évre eltiltották őket attól, hogy gazdasági társaságban vezető tisztségviselői jogviszonyt gyakoroljanak.
Az V. rendű vádlott tudomásul vette az ítéletet, a IV. rendű vádlott enyhítésért fellebbezett, illetve azért, hogy felfüggesszék a végrehajtandó szabadságvesztését. Az I. rendű vádlott 3 munkanap gondolkodási időt tartott fent. A többi vádlott ügyében folytatódnak az előkészítő ülések.
A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte többek között a vádlottak beismerését, azt, hogy együttműködtek a hatósággal, és a saját és vádlott-társaikra tett feltáró jellegű vallomásaikat – írta a törvényszék a közleményében. | Négy évet kapott egy korrupt kormányhivatali vezető | A 70 vádlottas ügyben hárman lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, a többiek esetében folytatódik az eljárás. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220208_korrupcio_kormanyhivatal_muszaki_vizsga | 2022-02-08 16:29:00 | true | null | null | HVG |
Három évvel ezelőtt adták át az újszentiváni munkásszállót, erre 222 millió forint támogatást kapott a település a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól. Az újszentiváni önkormányzat a hivatalokat arról tájékoztatta, hogy a 371 millió forint költségvetésű beruházáshoz 149 milliót biztosít az önkormányzat.
Szanka Ferenc tájékoztatása szerint a Szegedi Járási Ügyészség megalapozott gyanúja szerint a nem a teljes összeget költötték a beruházásra, 113 millió forint megmaradt. A polgármester ebből 70 millió forintot saját cégének utalt át, míg 10 millió forintot egy szociális szövetkezetnek adott, 33 millió forint sorsa ismeretlen. A Szegedi Járási Ügyészség három személy letartóztatását indítványozta, erről szerdán dönt a Kecskeméti Járási Bíróság.
A hvg.hu még az újszentiváni munkásszálló átadása előtt írt a munkásszálló építési bummról, ebben már kiemeltük az újszentiváni projektet. Ugyanis itt egy eredetileg lakóparknak tervezett projektet alakítottak át munkásszálló projektté. A polgármester nem titkoltan úgy is tervezett, ha nem lesz szükség a munkásszállóra, akkor akár lakásként is funkcionálhat. Az elmúlt években a szállásokat a különböző turisztikai portálokon is hirdették. A gyanúsítás szerint a polgármester a cégének átutalt pénzből társasházakat épített, ingatlanokat vásárolt.
Az ügyészség szerint azért van szükség letartóztatásukra, mert korábban már bebizonyosodott, hogy többeket hamis tanúzásra akartak rábírni. Az újszentiváni polgármestert korábban fiktív lakcímek létesítése okán már elítélték, bár próbára bocsátották, és úgy tudjuk, hogy még folyamatban van egy eljárás közmunkások fiktív foglalkoztatása miatt is. | Egy munkásszálló túlárazásából vett magának ingatlanokat az újszentiváni polgármester | Saját cégének utalt 70 millió forintot a munkásszállóra szánt pénzből, a támogatásból épült munkásszálló túltervezett költségeiből csíphették le a pénzt. A szegedi ügyészség három személy letartóztatását indítványozta, erről szerdán döntenek. Újszentivánon szerdára testületi ülést is összehívtak, úgy tudjuk, hogy a testület feloszlatását kezdeményezik a képviselők. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220209_Sajat_zsebre_dolgozhatott_az_ujszentivani_polgarmester | 2022-02-09 10:31:00 | true | null | null | HVG |
Jól indult az év a kormány kedvenc médiavállalkozójának, Balásy Gyulának a cégei számára: február elejéig már csaknem 20 milliárd forint értékben kötöttek velük szerződést. A New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. egyetlen állami szerv, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda idei két, nagy összegű szerződésével már az év első 33 napjában biztosította a két vállalkozás 2020-as összesített bevételeinek negyedét – derül ki a kormányzati honlapra feltöltött szerződéslistából.
A kormányzati kommunikációs tendereken évek óta évi több tízmilliárdos megbízásokat elnyerő két vállalkozással először idén január elsején kötött a Rogán-tárca keretszerződést 7,87 milliárd forint értékben, méghozzá az év végéig „Európa jövőjét érintő, nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására”.
Február 2-án aztán újabb szerződést is kötött a Rogán-tárca a két Balásy-vállalkozással, szintén év végéig szólóan, ugyanezekre a feladatokra, kiegészítve a „gyermekvédelmi népszavazásra vonatkozó kormányzati kommunikációs kampány megvalósításával”. A keretszerződés összege is magasabb lett: 11,81 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a két szerződés összértéke 19,68 milliárd forint, miközben a két vállalkozás 2020-as összbevétele 80 milliárd forint volt.
A hvg.hu már írt róla, hogy a Miniszterelnöki Kormányiroda szerződéslistájából kiderül az is: összesen több mint 700 millió forintba került az adófizetőknek annak a két levélnek a szétküldése, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök a kormánynak a választás előttre időzített két kampányintézkedéséről, a 13. havi nyugdíj „visszaadásáról” és az szja-visszatérítésről tájékoztatja az érintetteket. Előbbi levelet az Államkincstáron, utóbbit a Nemzet Adó és Vámhivatalon (NAV) keresztül küldte a kormányfő.
(Nyitóképünkön Balásy Gyula, a New Land Media és a Lounge Desing tulajdonosa) | 33 nap alatt 20 milliárdnyi megbízást húztak be idén Balásy Gyula cégei Rogánéktól | Januárban és februárban is kötött a Miniszterelnöki Kabinetiroda egy-egy, az idei évre szóló keretszerződést kormányzati kommunikációs feladatokra. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220208_20_milliardnyi_megbizast_huztak_be_Balasy_cegei | 2022-02-08 10:47:00 | true | null | null | HVG |
Vádat emelt a Balassagyarmati Járási Ügyészség egy gyermekotthon vezetője ellen, aki elsikkasztotta az ott nevelkedő gyerekek pénzét. A 36 éves nő két Nógrád megyei gyermekotthonban is vezetőként dolgozott, az ő feladata volt, hogy gazdálkodjon a gyerekek ellátását biztosító pénzzel.
A Nógrád Megyei Főügyészség közleménye szerint 2018 márciusa és áprilisa között közel másfél millió forint volt a nőre bízva, ezt az összeget a gyermekotthon működésének biztosítására kellett volna fordítania. A pénz jelentős része bankszámlára érkezett, amelyről a kezelésében álló bankkártyával mintegy 850 ezer forintot vett fel, azt azonban a nevelésben álló gyerekek ellátása helyett magára költötte.
A vádlott feladata volt az is, hogy a felnőttkor elérésével a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatalok utógondozásával járó pénzügyeket intézze. Ennek keretében köteles volt havonta a fiataloknak saját jogán járó juttatások egy részét személyi térítési díjként a gyermekvédelmi szakszolgálat felé befizetni. 2017-ben azonban ennek öt fiatal esetében nem tett eleget, az előírt havi összeget az intézménynek nem fizette be, a sértettek felé sem számolt el vele, azt saját szükségleteire fordította, ezzel a fiataloknak közel 150.000 forint kárt okozott.
Bűnlajstroma még itt sem ért véget. Ő őrizte az egyik utógondozott saját nevére szóló bankkártyáját és az ahhoz tartozó PIN kódot is, arról 2017 novembere és 2018 januárja között többször készpénzt vett fel, valamint azzal közvetlenül fizetett is, ezzel a fiatal megtakarításából 780 ezer forintot élt fel.
Az ügyészség a büntetlen előéletű nő ellen sikkasztás miatt emelt vádat, és felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a vádlottat a próbaidő idejére a bíróság helyezze pártfogó felügyelet alá. Indítványozta továbbá, hogy a bíróság kötelezze a nőt az okozott károk megtérítésére.
Arra az esetre, ha a vádlott az előkészítő ülésen a váddal egyezően elismeri a bűncselekmény elkövetését és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség 1 év 8 hónap, végrehajtásában 5 évre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. | Elsikkasztotta a rá bízott gyerekek pénzét egy Nógrád megyei gyermekotthon vezetője | A majdnem 1,8 millió forintot a nő inkább magára költötte. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20220208_Elsikkasztotta_a_gyerekek_penzet_egy_Nograd_megyei_gyermekotthon_vezetoje | 2022-02-08 11:24:00 | true | null | null | HVG |
Valótlan tartalmú vállalkozásfejlesztési pályázatokkal csalt el milliárdos hitelösszeget egy 12 fős nyugat-dunántúli bűnszövetkezet. Az esetről a NAV számolt be Facebook-oldalán, közzétéve a gyanúsítottak elfogásakor készült videofelvételeket is. Az adóhatóság szerint a 12 gyanúsított közül két ember letartóztatását már el is rendelte a bíróság.
A társaság egyik tagja az elmaradott régiókban működő vállalkozások fejlesztésére szolgáló kamatmentes hitelprogramot igyekezett megcsapolni úgy, hogy kamucégekkel pályázott. Annak érdekében, hogy elrejtse kilétét, egy londoni lakcímet is bejegyeztett, a szálakat pedig egy pénzügyi szakember ismerősével mozgatta itthonról.
Az összesen hét kamucég új robottechnikai eszközök beszerzésére pályázott a nulla százalékos hitelért. Az elnyert pénzből pedig
a bűnszövetséget irányító férfi szlovák cégétől vásároltak többszörösen túlárazott, rég elavult technológiájú robotkarokat.
Ezekről kiderült, hogy már egy évtizede nem gyártják, a benyújtott dokumentációk, a rajtuk lévő gyártási számok és címkék is hamisítványok voltak.
A NAV szerint a valótlan szerződések, teljesítési igazolások és számlák alapján a hét cég egyenként 150 millió forintot hívott le jogosulatlanul, a pénzt pedig közvetlenül a beszállítónak, vagyis a szlovák cégnek utalta ki a bank.
A pályázó társaságok valós tevékenységet sosem végeztek a robotkarokkal, a társaságok java részét azóta fel is számolták vagy végelszámolták. A vállalkozások és az élükre ültetett strómanok szerepe pusztán annyi volt, hogy a lehívott hitelösszegeket – pár tízezer forintos jutalékért – átjátsszák a bűnszervezet irányítójának.
A rajtaütés során a nyomozók autókat, értéktárgyakat és készpénzt foglaltak le, és ingatlanokat is zároltak, de a fenti videófelvételen fegyvernek tűnő tárgyak is előkerülnek, amik láthatóan nem a NAV akciócsoportjának eszközei.
A jelenlegi adatok alapján a bűncselekménnyel okozott teljes, egymilliárd forintot meghaladó kár megtérül. A gyanúsítottak vallomásai alapján képbe került egy ismeretlen budapesti férfi is, aki a strómanok felhajtásáért felelt, az őt alkalmazó cég telephelyét az Online Számla rendszer segítségével azonosították, majd az adóhatóság Merkur bevetési egysége ütött rajta.
A NAV különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz. A csalás irányítói letartóztatásban vannak, a strómanok felhajtója bűnügyi felügyelet alá került. Az elkövetők akár 10 évet is kaphatnak – írták. | Egymilliárdot csaltak ki sosem használt, ósdi robotkarokkal, videón a NAV-os rajtaütés | Strómanok vezette kamucégekkel pályázott egy férfi, aki egymilliárdra húzta le a vállalkozásfejlesztési programot. A gyanúsítottra és társaira, akik ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoznak, a NAV bevetési egysége csapott le. A nyomozók ingatlanokat zároltak, autókat, készpénzt foglaltak le, a rajtaütésről készült felvételeken fegyvernek tűnő tárgyak is előkerülnek a páncélszekrényekből. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220208_koltsegvetesi_csalas_robotkarok_hamis_palyazatok_navrajtautes | 2022-02-08 13:14:00 | true | null | null | HVG |
A kamatemelés és nyomában a forint árfolyamának erősödése rekordméretű veszteségbe viheti a Magyar Nemzeti Bankot, amelynek elnöke eddig a nyereséges működést saját sikereként állította be.
Több tízezer tisztán elektromos autó közlekedik már a magyarországi utakon, s az első pár száz kilométeren valószínűleg mindegyiknek a vezetőjét nyomasztja a hatótávfrász: az a bizonytalanság, hogy kitart-e az áram a következő töltőpontig. Hogy miként váltja fel a félelmet a magabiztosság, arról mesél szerzőnk, aki a közelmúltban ült át villanyautóba. | Soha nem látott mínusz a jegybanknál: ki a felelős, és mennyibe kerül ez nekünk? | A kamatemelés és nyomában a forint árfolyamának erősödése rekordméretű veszteségbe viheti a Magyar Nemzeti Bankot, amelynek elnöke eddig a nyereséges működést saját sikereként állította be. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202205__matolcsy_segelykialtasa__ezermilliardos_veszteseg__ongol__idegen_milliardokkal | 2022-02-09 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Több hatóság is hozzáfogott már ahhoz, hogy áttekintse, miként pályázott éveken át uniós pénzekre a Cseh Katalin momentumos képviselőhöz és családjához is kapcsolható cégháló. A gyanús pályázatok miatt tavaly a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított, ennek végén pedig feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV).
A Mediaworks Hírcentrumának információi szerint a GVH a Mondat Kft., az Uniotech Kft., a Holotech Kft. és Cseh Katalinék családi cége, a Pannónia Nyomda Kft. között talált kétséges kapcsolódási pontokat.
A versenyhatóság egy cseh társaság, a Bergman and Mülstein s.r.o. szerepét is megvizsgálta, s végül arra jutott: a vállalkozások egy érdekkörbe tartozhatnak. erre utal, hogy székhelyüket, fióktelepeiket közös címre jegyezték be, s hogy a tulajdonosok kapcsolatban álltak egymással, akár lakcímük is azonos volt.
A Cseh Katalinékhoz is köthető cégháló kétes pályázatai miatt mások is feljelentést tettek a NAV-nál, így például Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő.
A hatóság költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz, tavaly házkutatást is tartott az ügyben. Az adónyomozók ezután, az év elején azt valószínűsítették, hogy az érintett vállalkozások tíz pályázaton teljesen, vagy legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. A NAV-osok – egyebek mellett – körbeszámlázás nyomaira is bukkantak - tették hozzá.
Mivel a kétséget ébresztő ügyekben a cseh vállalkozás neve is előkerült, ezért a NAV kezdeményezte, hogy az ügyészség forduljon jogsegélykérelemmel a cseh vádhatósághoz. cseh banki adatok, adóbevallások és különféle szerződések segíthetnek tisztázni az ügy még homályos részleteit.
A Cseh Katalinék körüli botrány tavaly nyáron pattant ki, amikor a sajtó kiderítette: a baloldali politikushoz, illetve a családjához köthető Pannónia Nyomda Kft. is tagja annak a cégcsoportnak, amely szisztematikusan összejátszva, gyanús körülmények között mintegy 4,8 milliárd forintnyi uniós pályázatot nyert el. | Bűnszervezetben dolgozhattak a Cseh Katalinékhoz köthető cégek | Felmerült a gyanúja annak, hogy a Cseh Katalinékhoz is köthető cégháló szereplői bűnszervezetet alkottak, és folyamatosan, üzletszerű módon, rendszeres haszonszerzés céljából követtek el költségvetési csalásokat – a Mediaworks Hírcentrumának információi szerint ez szerepel abban a feljelentésben, amelyet tavaly decemberben tett az összefonódó vállalkozások gyanút keltő uniós pályázatai miatt a Gazdasági Versenyhivatal. Az adóhatóság jelenleg költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz az ügyben. | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20220217-bunszervezetben-dolgozhattak-a-momentumos-cseh-katalinekhoz-kotheto-cegek | 2022-02-17 21:50:59 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Különös adatgyűjtő oldalt talált Kiss László, Hajdú-Bihar megye 4-es számú választókerületének momentumos ellenzéki jelöltje. A politikus nem nevezi meg konkrétan, melyik párt adatgyűjtő oldalára bukkant, de Facebook-posztjában fotót közöl róla, és a Momentum a közleményben mellékeli a linket.
Az a gond vele Kiss szerint, hogy az az oldal a szokásos, GDPR-szabályok alapján kezelhető adatokon kívül a kitöltők személyi számát is kéri. Pedig ez a legérzékenyebb adatunk, amelyet kizárólag a hatóságok használnak, de most, a parlamenti választásnak ebben a szakaszában fontos szerepe van. A jelölteknek az ajánlóívekre legalább 500 választó nevét, lakcímét, személyi számát és aláírását kell összegyűjteniük ahhoz, hogy abban a kerületben jelöltet lehessen állítani.
„Ezt az 500 ajánlást, amit én már az első nap valódi aktivistákkal, valódi választóktól, tisztességes úton összegyűjtöttem és leadtam, ez a kamupárt online próbálja kicsalni az emberektől. De vajon miért kérik el a személyi számot, ha az ajánlóív aláírás nélkül úgyis érvénytelen? A kérdés megválaszolását olvasóimra, na meg persze a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra bízom” – írja Kiss László.
A momentumos politikus az ügyben bejelentést tett a NAIH-nál, vizsgálatot kezdeményezve. | Választási csalást kiált a Momentum Hajdú-Biharban | Egy párt a személyi számot interneten szeretné megszerezni az emberektől. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/valasztasi-csalast-kialt-a-momentum-hajdu-biharban-246162 | 2022-02-17 18:43:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az eleki városháza dísztermében is gyűjtött aláírásokat szombaton Kovács József, a Gyula központú Békés megyei 3. számú országgyűlési választókerület újrainduló fideszes képviselője. Mint azt lapunk is megírta, az önkormányzat tulajdonában álló házasságkötő teremben történő ajánlásgyűjtés törvénytelen, és megsérti az ajánlásgyűjtés alapvető szabályait. Az ellenzék ezért bejelentést tett a helyi választási bizottságnál.
Nem lett sok foganatja. A gyulai választási bizottság kísérletet sem tett, hogy beazonosítsa, kik támogatták aláírásukkal Kovács Józsefet. A testület elutasította a beadványban foglaltakat.
„A fotókon található személyekről nem állapítható meg, hogy választópolgárok-e, továbbá az sem, hogy ajánlást gyűjtő vagy a jelöltet ajánló személyek-e”
- írta elutasító határozatában a választási bizottság. Mint közölték, ez elengedhetetlen lett volna annak megállapításához, hogy történt-e szabálytalanság. Ezzel szemben a valóság az, hogy egy szempillantás alatt kideríthető, kik azok a személyek, akik szerepelnek Kovács József posztjában szereplő fotókon.
A döntő fontosságúnak számító beazonosítás a Narancs.hu-nak 5 másodperc alatt sikerült. Összevetettük azokat a fotókat, amelyeket a képviselőjelöltséghez szükséges támogatói aláírások kezdőnapján, február 12-én, szombaton tett közzé Kovács József azokkal a fotókkal, amelyek Elek város önkormányzata hivatalos oldalán találhatók a képviselő-testület tagjairól. Ezek alapján egyértelműen felismerni Kecskés Andrea, Thuróczy András, Veres Zoltán és Ferenczi Zsolt önkormányzati képviselőket, akik éppen az egyébként a testületi üléseknek is helyt adó díszteremben jól láthatóan az aláírásgyűjtő ívet írják alá. Márpedig ez a választási eljárásról szóló törvény szerint jogszabályellenes.
Azt a gyulai választási bizottság elutasító határozata elismeri, hogy a poszt Kovács József közéleti Facebook-oldalán jelent meg február 12-én 9 óra 55 perckor, ahogy azt is, hogy a „becsatolt fotón egy díszesebb berendezésű helyiségben látható egy hölgy, aki a kamerába néz, és aki írószert tart a kezében, amelyet egy ajánlóívre hasonló dokumentum felett tart éppen”. Majd a választási bizottság határozatában megállapítja, hogy ez a helyiség valóban az eleki városháza nagyterme. Érdekes, hogy a fotókon látható – egyébként helyben közismert – emberek személyazonossága ügyében már nem ilyen következetes a bizottság. Ugyanakkor tény: a törvény betűjénél fogva önkormányzati helyiségben nem gyűjthető aláírás. Azt pedig a bizottság is leszögezte, itt egy önkormányzati ingatlan egyik terméről van szó.
A szóban forgó hölgy Kecskés Andrea eleki képviselő. De idáig nem jutott el a választási bizottság. Ugyanekkor megállapítja a grémium, hogy a Kovács József kormánypárti jelölt törvénytelen aláírásával összefüggő bejelentés tevője „nem igazolta minden kétséget kizáróan”, hogy az országgyűlési választással kapcsolatos ajánlóíveket írták-e alá a fotókon látható, de a választási grémium számára nem beazonosítható emberek.
Kecskés Andrea "egy díszesebb berendezésű helyiségben a kamerába néz, írószert tart a kezében, amelyet egy ajánlóívre hasonló dokumentum felett tart éppen"
Forrás: Kovács József Facebook
A fotókról semmi más nem vehető ki, minthogy támogatói aláírásgyűjtő ívet töltenek ki és írnak alá a rajta látható emberek. A poszt ezzel a kísérőszöveggel került ki a fideszes képviselőjelölt Facebook-oldalára: „Köszönöm szépen az eleki emberek támogatását! Megtisztelő számomra, hogy a polgármester úr és a képviselő-testület tagjai is támogatják az indulásomat.” Ez több mint megerősítése annak, vajon milyen aktuson vettek részt az aláírók. Ezenkívül felmerül: mennyire életszerű, hogy az egyébként hétvégén, így szombat délelőttönként is zárva tartó eleki városháza dísztermében mi mást csinálhattak volna képviselők az aláírásgyűjtés első napján, amikor Kovács József posztok és fotók sokaságát tette ki, hogy a választókerület településein hol mindenhol gyűjtik neki az aláírásokat. Vagy ha mégsem ezt tették, akkor mit kerestek hétvégén a városháza nagytermében? Mit csináltak ott?
Kovács József
Forrás: Kovács József Facebook
„Régen rossz, ha mindig és minden alkalommal bizonygatni kell, hogy a nap keleten kel fel, s hogy a Föld nem lapos. Ha a választási bizottság úgy gondolja, hogy minden hasonló esetben csak az a lehetetlen feltétel a valódi bizonyító erő, hogy a rendőrség tetten ér valaki, vagy sem, akkor a teljes magyar igazságszolgáltatás, bűnüldözés lehetetlenülne el. Az elutasítás érvei elképesztőek. Ezért
teljesebb érvrendszerrel és még több bizonyítékkal nyújtjuk be az elutasításról szóló határozat ellenében fellebbezésünket”
– mondta a Narancs.hu-nak Fülöp Zoltán, a gyulai választókerületben az egyesült ellenzéki színeiben induló Leel-Őssy Gábor képviselőjelölt kampányfőnöke, civilben jogász.
S még egy adalék a történethez. Beismeréssel ér fel, hogy a poszthoz korábban mellékelt több tucatnyi fotó közül időközben eltávolították Ferenczi Zsolt, Thuróczy András és Veres Zoltán képviselők fotóit, akik ugyancsak aláírtak Kovács Józsefnek. Kecskés Andreáé azért maradt fenn, mert a törvénytelenség gyanúja miatt a beadványhoz ezt mellékelték. Ám a hiányzó fotók rendelkezésünkre állnak, és sehonnan máshonnan nem lehetnek meg, mint onnan, hogy azokat február 12-én, szombaton posztolta Kovács József, aki – ahogy már hivatkozott cikkünkben említettük – mindezzel saját magát leplezte le.
Ez az önleleplezés és a fentebb felsorolt érvek azonban a Fidesz irányába elfogultnak tűnő helyi választási bizottság kevésnek bizonyultak. Ugyanakkor tény, s ezt az elutasító határozatában a grémium is leszögezi, hogy a testület bizonyítékot hivatalból nem szerez be és bizonyítást sem folytat, mindez a kérelmező kötelessége. Mindez azonban, mint példánk is mutatja, a helyzet tisztázását akadályozza, könnyen téves következtetések levonását jelentheti, így a valós tényállás megállapításának is gátja lehet. Marad a fellebbezés után a másodfokú eljárás.
(Címlapképünk forrása: Kovács József Facebook) | Nevetséges indoklással utasította el a fideszes jelölt jogsértése miatti beadványt a választási bizottság | Kovács József fideszes országgyűlési képviselő-jelölt az eleki városházán történő aláírásgyűjtése miatti beadványt elutasította a gyulai választási bizottság. Az ellenzék fellebbez a döntés ellen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/nevetseges-indoklassal-utasitotta-el-a-fideszes-jelolt-jogsertese-miatti-beadvanyt-a-valasztasi-bizottsag-246149 | 2022-02-18 07:58:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A pingpongszerű, de görbített asztalon focilabdával játszott teqball kapcsán az egyik legérdekesebb kérdés, hogy külső szponzorok hiányában ki finanszírozza. Eddig azt gondolhattuk, hogy az egyik leggazdagabb magyarként Gattyán György, de valójában a magyar adófizetők is szerepet vállalnak benne.
A hazai – főként a kormányközeli – médiában azt a képet igyekeznek festeni erről a sportról, hogy világsiker. Ez azonban egyelőre túlzásnak tűnik, a 2021. decemberi világbajnokság meccseinek nézettsége a Youtube-on 3-4 ezer megtekintésnél járt a mérkőzések után 2-3 héttel, a 2014-ben indított TEQ TV összes megtekintése éppen meghaladta a 17 milliót. A szövetség honlapja szerint világszerte 52 verseny volt 2021-ben, amit azért nehéz lenne tömegbázisnak minősíteni.
A teqball tehát még messze van attól, hogy egy világszerte népszerű sport legyen, de azért azt is meg lehet említeni, hogy például a nemzetközi öttusaszövetség Youtube-videóit 2010 óta még ennél is kevesebben, alig 600 ezren nézték meg. A Teqball Kft.-nél ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozták, hogy már 3,9 millió Facebook-, 800 ezer Instagram- és 1,5 millió TikTok-követőjük van. Idén pedig nagy előrelépés, hogy szerződést kötöttek a Eurosport és ESPN csatornákkal nemzetközi versenyeik közvetítésére. A 2021-es lengyelországi világbajnokságukat a Eurosporton a cég közlése szerint 12 millió egyedi néző látta. Az ESPN oldalán eddig összesen tíz hír jelent meg.
Nagy különbség más sportokhoz képest, hogy a teqball egy magánvállalkozás, nem egy nonprofit kezdeményezés. A sportvilágban alapvetően két modell létezik: a teljesen magántulajdonú ligák üzleti alapon működnek, saját versenyeket szerveznek saját szabályokkal. Ilyenek tipikusan az észak-amerikai ligák, mint az NBA vagy az NHL, vagy éppen a Forma-1. A hagyományos sportokat civilszervezetek működtetik, a versenyeket országos vagy nemzetközi sportszövetségek szervezik, és ezen sportok vesznek részt az olimpiákon.
Ami igazán újdonság a teqballban, hogy nem a sport iránti érdeklődés miatt kezdték el ezt játszani, hanem mert egy cég rengeteg pénzt fektetett ebbe. Tulajdonképpen a két modellt vegyítették.
A teqball talán legnagyobb innovációja az volt, hogyan lehet milliárdos magán és állami forrásokkal igazi tömegbázis és széleskörű érdeklődés nélkül egy sportágat nemzetközi szinten felépíteni.
Bár kétségtelenül gyorsan eljutottak oda, hogy tévékben és sportlapokban is foglalkoznak a játékkal, elég sok a látványosan túlzó állítás. Ilyen például az a tavaly év végi közlemény, ami szerint a 2028-as olimpián szerepelhet majd a sportág, amit aztán lelkesen és minimális kritika nélkül átvesz a hazai sajtó, főként a kormányzathoz köthető része. A valóság ezzel szemben, hogy jelen állás szerint a görkorcsolya, a szörf és a sportmászás kerül be.
A teqball ezektől a sportágaktól még nagyon messze van népszerűségben, amit jól szemléletet az ezek iránti internetes keresések aránya is – pedig a teqballnak még az az előnye is meg van, hogy minden nyelven ugyanúgy hívják.
A feneketlen kút
A teqballal kapcsolatban három jelentősebb vállalkozás lelhető fel Európában. A magyarországi Teqball Kft. érte el a legtöbb bevételt 3,5 milliárd forinttal. Ennek tulajdonosa, a luxemburgi Teqball Holding S.á.r.l., ami a nemzetközi érdekeltséget összefogja. Ennek a cégnek a végső tulajdonosi adatbázis szerint két tulajdonosa van: Borsányi Gábor és Huszár Viktor. Ebben az az érdekes, hogy a hivatalos adatbázis szerint Gattyán Györgynek, aki a cégcsoportja legértékesebb részének nevezte, nincs is tulajdonrésze a vállalatban.
A Teqball Holding éves beszámolójából azonban kiderül, hogy vagy a végső tulajdonosról szóló adatokat adták le hibásan, vagy nem frissítették, ugyanis a milliárdos Docler Investment cége rendelkezett a részvények 19,4 százalékával, míg Borsányi és Huszár a Coco Dawn és Rocket Dawn nevű ír cégeken keresztül 40,3-40,3 százalékkal a fő tulajdonosok.
Nem sajnálta Gattyán a pénzt a vállalatra: csak 2019-ig 25,6 millió eurót, azaz 8,5 milliárd forintnyi kölcsönt pumpált a cégbe.
Ezt a hitelt váltották át részvényekké, és így lett jelentős tulajdonos Gattyán, aki a cégvezetést is magára vállalta 2021. április 1-jétől. Ezen felül is volt még 2019 végén 1,6 milliárd forintnyi*4,5 millió euró hitele a Teqball Holdingnak feltehetően Gattyán felé, ezt figyelembe véve legalább 9,2 milliárdot költöttek el csak 2019 végéig a sportág felépítésére.
A Teqball Kft.-nél kérdésünkre elmondták, hogy a 2020-as beszámoló óta további jelentős beruházásokat hajtottak végre, így 2021 végéig már 14 milliárd forintnyi befektetés érkezett a cégekbe.
Ahogy az alább grafikonon látható, a luxemburgi anyacég 2019-ben 153 millió forintnyi árbevételt ért el, ennek 45 százaléka érkezett a jogdíjakból, a nagyobb része a leányvállatoknak adott hitelek kamataiból. Az eredmény pedig közel 6,5 milliárd forintos veszteség volt*Éves MNB-középárfolyamon váltottuk a külföldi devizákat magyar forintra..
A jelentősebb cégekre egységesen csak 2019. végi állapotok szerint lelhetők fel adatok. A nemzetközi leányvállalatok sem igazán teljesítenek jól, veszteséget értek el, összesen 2 milliárd forintnyit. Így
2019-ben 8,5 milliárd forintos veszteséget értek el a Teqball cégek.
Az írországi leányvállalat eszközeinek értéke 2020-ban is csupán 27 millió forintot tett ki, hitelezőinek 290 millió forintnyi euróval tartozott. 2020 volt az első év 2015-ös indulása óta, hogy a vállalat árbevételt ért el, méghozzá 1,6 milliárd forint értékben. Veszteségét jelentősen emelte, mert 2020-ban már 4,4 milliárd forintnyi veszteséget halmozott fel.
Az Egyesült Királyságban működő leánycégnek nem volt alkalmazottja, mikrovállalatnak minősül. Olyannyira pici, hogy még az árbevételét sem kellett kimutatnia, ez leginkább alvó vállalatnak tekinthető a legutóbbi, 2020-ra vonatkozó adatok alapján.
A 2020-re elérhető cégbeszámolók alapján 2020-ra 5,8 milliárd forintnyi veszteséget termeltek a luxemburgi anyavállalat nélkül, ez a 2019-es érték háromszorosa. Mindez annak tükrében érdekes, hogy Gattyán György a Forbesnek így nyilatkozott:
A cégek nehezen beárazhatóak, de azt gondolom, hogy a cégcsoport legértékesebb része most a Teqball, ez többet ér, mint a Jázmin. Hogy mennyit? Mennyit ér a kosárlabda?
A jövőbe nyilván sok mindent bele lehet látni, de nehéz elképzelni, hogyan érhet fel a vélhetően százmilliárd forintos nagyságrendű értékkel bíró Jasmin oldal értékével egy olyan cég, amely óriási veszteséget termel, és igazán jelentős árbevétel-növekedésről sem lehet beszélni, továbbá nem igazán látszik a potenciális kirobbanó jövedelem lehetősége sem.
Megkérdeztük ezért, hogyan kell értelmezni ezt a kijelentést, és a válasz szerint Gattyán György 10-20 éves időtávban gondolja a befektetés megtérülését. A teqballt a világ leggyorsabban fejlődő sportágának látja, hiszen a nemzetközi szövetség 2017-es megalakítását követően 2019-ben már világbajnokságot rendeztek, jelenleg mintegy 130 nemzeti szövetséggel rendelkeznek. A kosárlabda esetében 41 év telt el a játék 1891-es kitalálásától a nemzetközi szövetség megalakulásáig.
Ami pedig a cégértéket illeti, a cégcsoport rendelkezik a teqballhoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokkal, amelyek kiterjednek a gyártás, közvetítés, szponzorációs és egyéb kapcsolódó jogokra. Ezek értéke messze meghaladja a kezdeti, elsősorban a működéshez kapcsolódó beruházásokból fakadó beruházási értéket szerintük. Példának pedig a Mesterszintű Küzdősport Bajnokságot (UFC) ajánlották figyelmünkbe, amelyet 4,2 milliárd dollárért értékesítettek 2016-ban.
Hazai felkarolás
Ahogy látszik, a cégstruktúra kifejezetten nemzetközi, állami támogatásra ugyanakkor csak Magyarországon bukkantunk. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) két pályázatán 2017-ben és 2019-ben összesen 393 millió forintot nyertek el, többek között „multifunkciós többcélú sporteszköz kísérleti kutatás fejlesztése” címen.
Emellett a munkahelyek megtartására is kaptak állami támogatást: a biatorbágyi logisztikai központ 600 milliósra taksált fejlesztésére 282 milliós kormányzati támogatást kaptak 2021-ben.
A magyar leánycég három uniós támogatást is elnyert 2017 és 2020 között 295 millió forint értékben. Mindezeket összesítve azt kapjuk, hogy
az egyik leggazdagabb magyar projektjének finanszírozására az európai és magyar adófizetők 1 milliárd forintot költöttek.
Egymásnak számlázó és hitelező cégháló
A legtöbbet a magyar Teqball-leányról tudhatunk meg: 2020-as 3,5 milliárdos árbevételéből 409 millió származott belföldről, ennek egy jelentős része pedig állami forrásokhoz kapcsolódik. A teljes bevételből 2020-ban 65 százalék Írországból, 20 százalék Svájcból, 4 százalék Luxemburgból származott. A céges adatokból azt lehet kiolvasni, hogy az exportbevétel közel 100 százaléka a kapcsolt vállalatoktól érkezett.
Írországban is van Teqball-érdekeltség, Luxemburgban az anyavállalat működik, Svájcban pedig a Fiteq nevű civil szervezet működött, bár ez már Budapestre költözött azóta. Ezen kívül Svájcban egy Swiss Teqball AG is működik, ám Svájcban nem megismerhető egy vállalat tulajdonosa, csak az ügyvezetője ismert: Michael Bernasconi, a svájci teqball szövetség elnöke.
Az MLSZ és a tao segít
A magyar kormány évente 100-200 milliárd forinttal támogatja a látványsportokat a sport tao révén. Ennek legnagyobb része a labdarúgó-szövetséghez és -egyesületekhez jut el. Ők ebből sporttevékenységükhöz kapcsolódóan – nagyon leegyszerűsítve – arra költenek, amire indokoltnak tartják, a klubok esetében a szövetségnek el kell fogadni terveiket.
A klubok nem törik magukat, hogy teqballasztalokat vásároljanak, az MLSZ központilag egyszer vásárolt egy nagyobb mennyiséget a Teqball Kft.-től, amelyet az 1890 MLSZ-tag sportszervezet között osztott szét, pályázati formában: 10 százalék önrészt kellett vállalni. A 600 darabos beszerzésre 419 millió forintot költöttek, amiből 329 millió forint tao támogatásból – tehát adófizetői forrásból -, 90 millió forintnyi*300 ezer dollár pedig FIFA Forward támogatásból származott.
Ez alapján egy asztal ára 775 ezer forint volt. A cég honlapján jelenleg egymillió forint körüli áron kínálja ezeket, a legolcsóbb sportszerek is 525 ezer forintba kerülnek.
A teqballasztalok iránti csekély klubérdeklődést a magyar tao-rendszer mutatja meg. A sportegyesületek egyéb tao forrásból, saját akaratukból is vásárolhatnának teqballasztalokat. Az MLSZ nyilvántartásából az olvasható ki, hogy a tao-rendszer kezdete óta 46 darabot vettek így, ami 35 millió forintos állami segítséget jelentett a Teqball Kft.-nek*Az MLSZ-program átlagárát figyelembe véve, ami alacsonyabb a mostani eladási árnál..
Összességében a teqball-eladásokból 2020 végéig befolyt 7 milliárd forintból így 490 millió az MLSZ-en keresztül érkezett. A cégnél úgy látják, hogy ez arányaiban nem igazán tekinthető jelentős megrendelésnek.
Az állami, uniós támogatások, a tao és egyéb MLSZ-forrásokból összesen 1,5 milliárd közpénzes támogatásban részesült a Teqball Kft.
Az asztalok számát érdemes összevetni azzal, hogy Magyarországon 2020-ban 281 ezer igazolt labdarúgó volt. Ami pedig a teqball népszerűségét a profi focisták között szintén megmutathatja, hogy az MLSZ működésében egyetlen darab asztal van a Telki Edzőcentrumban. Ez alapján nem látszik, hogy a profi magyar focistákat olyan nagyon motiválná az eszköz használata.
Az állami támogatások és megrendelések szerepe azonban a jövőben csökkenhet. A Teqball Kft. tervei szerint 2022-ben a magyar kft. mintegy 30 ezer asztalt értékesíthet, 8 milliárd forint értékben. Ezt a nagy előrelépést a Decathlon online hálózatával, illetve az Amazon webáruházzal kötött megállapodások segíthetik. A tájékoztatás szerint előrehaladott tárgyalásokat folytatnak licencmegállapodásokról olyan futballklubokkal, mint a Manchester United, Liverpool, Manchester City, Chelsea, Tottenham, PSG, Barcelona. Emellett új disztribútorokkal az eddigi piacokon kívül Katarban, Kuvaitban, Dubajban és az EU számos országában is megjelennek a cég tájékoztatása szerint.
Külföldön és itthon adományozott asztalok
Magyarország elszaporodtak a játszótereken és a parkokban a teqballasztalok, szubjektív megfigyelésünk szerint a kihasználtságuk legalábbis vegyes, többnél is ritkán látni, hogy használnák. Így a tömegigény helyett egyelőre valószínűleg inkább a kormányzati támogatásnak köszönhető az asztalok feltűnése. A hazai falvak és városok önkormányzati újságjaiban gyakran találkozhatunk hasonló örömhírrel:
Átadták Telki első közterületi Teqball-asztalát. A világszerte népszerű magyar találmány az új sportcsarnok előtti füves területen várja azokat, akik kipróbálnák, vagy akik máshol már megszerették, és most élve a lehetőséggel profi szintre fejlesztenék tudásukat ebben az egyedülálló sportágban.
A híradás szerint az egymillió forintos asztalépítést nem a település, hanem a Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) fizette.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter futsalosként is aktív volt, minisztériumában is sok pozíciót kaptak sportolótársai, ami érhetőbbé tenné, hogy miért finanszíroz ilyen beruházást belföldön a külügyi tárca. A KKM közérdekű adatai, a közbeszerzési adatbázisban kutatva azonban nyoma sincsen, hogy a kormány vásárolt volna a Teqball Kft.-től asztalokat. Megkerestük a minisztériumot, ahol kérdésünkre elmondták, hogy egyetlen asztalt vásároltak, amit a Türk Tanácsnak ajándékoztak. Ahogy a KKM-nél felhívták figyelmünket, a telki hírben hibásan szerepel, hogy ők ajándékozták az asztalt.
Talán csak a minisztériumot tévesztették el Telkiben, mert az Innovációs és Technológiai Minisztérium arról számolt be, hogy 69 kistelepülés általános iskolája és hét egyetem is kapott teqballasztalokat – a bejelentés azt nem említi, hogy ki fizette ezeket. A szerződés a közérdekű adatok között nem tűnik fel, sem együttműködési, sem vállalkozási szerződésként. Közérdekű adatként megküldték a szerződést, ami 69 általános iskola és még hét egyetem számára biztosít egy-egy asztalt, amit a Teqball térítésmentesen ajánlott fel.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma is kiemeli az éves költségvetési beszámolójában, hogy 20 milliárdos keretéből a Feltörekvő Sportágak Tehetséggondozó Programja keretéből jutott a teqballnak is. Közérdekű adatkérésünkre nem adtak választ cikkünk megjelenéséig.
Szijjártó, az utazó porszívóügynök
Nem csak itthon aktív a magyar állam teqballasztalok osztogatásban: Szijjártó Péter külföldön is adott át ezekből. 2021-ben Helsinkibe, illetve a Türk Tanács Főtitkárságára, Isztambulba is jutott. Menczer Tamás – aki egyrészt a KKM Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára, másrészt a Magyar Teqball Szövetség jótékonysági bizottságának elnöke – öt asztalt adományozott az Ökumenikus Segélyszervezetnek. 2019-ben Düsseldorfban adott át a KKM egy asztalt, de ebben az évben Lisszabonba is jutott egy a helyi egyetemre. Az afgán erőknek 2020-ban a kivonuláskor adott át a magyar kormány egy teqballasztalt.
Annyira fontosnak tartja a magáncégnek végzett lobbizást a KKM, hogy még a 2019-es és 2020-as költségvetési összefoglalóba is bekerült (a csillagra kattintva olvasható)*A sportdiplomácia céljainak (a magyar sport eredményeinek, sporthagyományunk, sportkultúránk, sporttudományunk külföldi megismertetése, ezen keresztül a kedvező Magyarország-kép alakítása) megvalósítása érdekében 2019-ben a külföldi magyar intézetekben és külképviseleteken, illetve ezek közreműködésével összesen több mint 100 sportdiplomáciai projekt valósult meg világszerte. A projektek támogatták a hazai sportinnovációk, többek között a magyar sportinnováció, a Teqball népszerűsítését, a határon túl élő magyarok anyaországhoz fűződő kapcsolatainak erősítését, jubileumi megemlékezéseket kiemelkedő magyar sportolókról, sportszakmai tudás átadását nemzetközi partnereknek..
A kormányzati támogatás nem áll meg az anyagi támogatásban és a nemzetközi reklámozásban. 2020-ban hungarikummá, azaz kiemelkedő nemzeti értékké minősítették a teqballt. Sőt, 2020-tól a testnevelés-tanári képzés kimeneti követelményei közé is bekerült a teqball ismerete. Ebben az évben a Nemzeti Innovációs Díjat is elnyerte a termék, amit az Innovációs Szövetség a NKFIH támogatásával adományozott.
A jelentékeny fideszes és kormányzati segítséget az is érdekessé teszi, hogy Gattyán pártjában, a Megoldás Mozgalomban (MEMO) az elnök Gattyán György mellett az alelnöki feladatokat a teqball két alapítótársa, Huszár Viktor és Borsányi Gábor vállalta magára.
Miután a kormányzat anyagi és PR-tevékenységgel segítette a teqball tulajdonosait, azok a Fidesz számára előnyösnek tűnő pártalapításba kezdtek.
Igaz, a hasonló nagyságú állami üzleti kapcsolatokról Gattyán György rendszeresen elmondja, hogy a vagyonához képest jelentéktelen összegekről van szó. Azt egyébként még most sem lehet megmondani, hogy ténylegesen mekkora erőforrásokat mozdít majd meg a politikai siker érdekében, pedig a Forbes-interjúban emlegetett, a választásokig hátralévő száz nap fele már eltelt.
A nem is annyira eredeti szabadalom
Az állami kitüntetések, szuperlatívuszokban bővelkedő kormányzati megszólalások miatt az is érdekes, hogy a teqball esetében egyben biztosak lehetünk: egyáltalán nem különleges és előzmény nélküli. (Ettől persze még lehet élvezetes sport, sikeres vállalkozás alapja.) Borsányi Gábor, az egyik alapító egy interjúban el is mesélte, hogyan játszották a lábtengót az újpesti panelok között, tehát a pingpongasztalon focizás már régóta létezik.
Ami újdonság lehetne, az a görbített asztal. Csakhogy a szabadalmi bejelentések alapján az látszik, hogy már jóval korábban is létezett a teqballhoz hasonló eszköz. Hajlított pingpongasztalra már számos elképzelés volt, és focilabdával használható is létezett már 2010-ben is, van ugyanis egy kínai szabadalom erről. Emellett egy dél-koreai feltaláló az Egyesült Államokban 2017-ben kapott 2035-ig szadadalmi jogot a teqballasztalhoz erősen hasonlító sporteszközre. A magyarok nagy szerencséjére Európában nem kértek szabadalmat, így itt egy hasonlót még be lehet jegyeztetni.
A teqball tehát nem tekinthető forradalmi ötletnek.
A szellemi jogvédelem adatbázisait átvizsgálva az látható, hogy Borsányi Gábor használati mintaoltalmat kapott 2012-ben. Ennek azonban díjfizetés elmulasztása miatt Magyarországon megszűnt a hatálya. Erre a használati mintára több országban kért és kapott később jogot, ami máig érvényes. A mintaoltalom teljesen más kategória, mint a szabadalom, ez nem innováció, hanem a formatervezésre vonatkozik. Ettől még más színben, kicsit más formában bárki gyárthatja az asztalt.
A teqballasztalra a szabadalmat Borsányi nyújtotta be először Magyarországon 2012-ben, és európai szabadalmat is kapott végül 2018-ban – ebben az újdonságot azzal tudták elérni, hogy különböző módon lehet beállítani az asztal síkjának dőlését. Tehát nem maga az asztal vagy a focilabdás használata az újdonság – hiszen ilyenek már korábban is voltak.
2019-ben már egy tovább módosított eszközre is adtak be adtak be szabadalmi kérelmet, aminél már feltalálóként jegyzik Borsányi mellett Huszárt és Gattyánt is. Ezt még vizsgálják, azaz nem született meg a jóváhagyás.
A szabadalmi hátteret részletesebben is kifejtette és elmagyarázta Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára, a Feltalálók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségének (IFIA) 2006 és 2014 közötti elnöke.
Ez alapján kissé visszás, hogy a magyar külügy és a kormányzat azzal kürtöli tele a világot, hogy valami igazán innovatív magyar sportötletet népszerűsítenek. A szabadalom pedig azért fontos kérdés, mert ha valóban kitörő népszerűségre tenne szert a teqball, akkor eléggé úgy fest, hogy kicsit más színekben és formában más is gyárthatná az asztalt. Egy pingpongasztalokkal foglalkozó gyártónak ez nem is lenne olyan összetett feladat, így pedig a – kis eséllyel bekövetkező – áttörő sportsiker sem garantálna feltétlenül üzleti eredményt.
Az AFP fotótárában például az alábbi képet találtuk: a leírás szerint teqballt játszik a mexikói válogatott a houstoni CONCACAF bajnokságon 2021 júliusában egy edzés előtt, de jól láthatóan nem a Teqball vállalat asztalán.
Szövetség Tuvalutól Szíriáig
Pedig van jelentős innováció a teqball körül: nemzetközi szövetséget is alapítottak a teqballüzlet szereplői – a Fédération Internationale de Teqball, avagy Nemzetközi Teqball Szövetség (FITEQ) honlapján 130 országot és területet is megneveznek.
Ennek érdekessége, hogy van például teqballszövetség a kilátástalan polgárháborúval küzdő Szomáliában, Szíriában és Jemenben, továbbá a 12 ezer lakosú Tuvaluban. A szinte minden nemzetközi együttműködéstől elzárkózó, a világ lekeményebb diktatúrái közé tartozó Türkmenisztán, vagy a szintén diktatórikus, Ázsia egyik legszegényebb országának számító Tádzsikisztán esetében is felmerülhet, hogy mennyire végezhet valós tevékenységet a helyi szövetség. Sok esetben a szövetségek honlapja a FITEQ aloldala, közösségi médiás megjelenéseik alig néhány kósza látogatót vonzanak.
A FITEQ-et 2021 júniusában jegyezték be Magyarországon, a svájci székhelyét ekkor helyezte át. Emiatt még beszámolói nem ismertek, így nem tudjuk, mennyi pénzből gazdálkodnak, ki finanszírozza őket, és mire költenek. A szervezet vezetését Gattyán, Borsányi és Huszár viszi.
A főtitkári feladatokat ifjabb Marius Vizer látja el. Ő Marius L. Vizer romániai üzletember, korábbi cselgáncsozó, 2007 óta a Nemzetközi Cselgáncsszövetség (IJF) elnöke. A párhuzam a FITEQ-kel, hogy ez szintén Lausanne-ból Budapestre tette át a székhelyét még 2019-ben. Vizer azzal került be a magyar hírekbe, hogy hívására ékezett Budapestre Vlagyimir Putyin a budapesti dzsúdó vb-re. A cselgáncsos vonal nem jöhetett rosszul, több teqball szövetség vezetőjénél feltűnik, hogy korábban a dzsúdóban voltak érdekeltek.
Összességében mindenesetre érdekes kísérlet lesz, hogy sok milliárd forintból egy vállalkozói kör sikeresen meg tud-e szerettetni egy sportot a világgal alulról jövő kezdeményezés nélkül. Az adófizetőknek már csak azért is megéri drukkolni, mert akarva-akaratlanul ők is a kísérlet finanszírozói lettek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz átláthatatlan Gattyán-birodalomban csak a felnőtt tartalomban sejlik fel a pénzHa végigvesszük a publikus üzleti adatokat, akkor a nyilvánvaló rejtőzködés mellett azt látjuk, hogy csak a LiveJasmin van, alig más. | Gattyán és az állam milliárdjai együtt égnek el a teqballban | A politikába beszálló milliárdos nagyon hisz benne, hogy 10-20 éven belül megtérül most még erősen veszteséges befektetése, amelybe a kormányzat is besegített. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220213/gattyan-es-az-allam-milliardjai-egyutt-egnek-el-a-teqballban/ | 2022-02-13 11:56:00 | true | null | null | G7 |
Ha valaki Magyarországon el szeretné rejteni egy vállalat valós tulajdonosát, akkor nem kell feltétlenül offshore struktúrákban gondolkodnia, hiszen a Fidesz-kormány megteremtette ennek a lehetőségét itthon is. Ez a magántőkealap intézménye, amely a nyugat-európai országokban régóta létező – részben a korrupció melegágyának számító – módszer a vagyoneltitkolásra.
A 2014-es bevezetés óta alaposan megszaporodtak a magántőkealapok. Novemberi gyűjtésünk során már 77 magyar magántőkealapot számoltunk össze, a Válasz Online pedig nemrég több cikkben is utánajárt, hogy kik rejtőzhetnek a struktúrák mögött.
Mi most azt vizsgáltuk meg, hogy mekkora vagyon felett rendelkeznek ezek a magántőkealapok. Legyűjtöttük a Dun & Bradstreet adatbázisából azokat a vállalatokat, amelyekben a nyilvánosan elérhető adatok szerint a tulajdonosok magántőkealapok, és az eredmény a legvadabb elképzeléseinket is felülmúlta:
az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt a magántőkealapoknál, míg a többségi magyar tulajdonban lévő cégek profitjának 6,5 százalékát tették zsebre.
A magántőkealapok rész- vagy teljes tulajdonában 127 vállalkozás állt a november végi állapotok szerint*Az összesítésben csak egyszer vettünk minden céget figyelembe, de 11 cégben két vagy három alap is tulajdonos volt.. Sok cég csak vagyonkezelői szerepet tölt be, és ennek következménye lehet, hogy az árbevételük összességében 59 milliárd forint volt 2020-ban, ám ezen kívül 61 milliárd forintnyi egyéb bevétel is szerepel náluk. Ez származhat például eszközértékesítésből (például ingatlan vagy más társaságban lévő részesedés eladása), de a mezőgazdasági, illetve a különböző uniós támogatások is ezen a soron szerepelnek.
A cégek értékét a mérlegfőösszeg alapján közelítve: a 127 vállalkozás összesített eszközértéke 1000 milliárd forintot tett ki. Ez a 244 ezer milliárdos hazai összesített vállalati eszközértéknek a 0,4 százaléka. (Mivel a vállalati eszközök értékelése elég tág határok között mozoghat, ez inkább csak a nagyságrendre segít rávilágítani.)
A Magyarországon bejegyzett vállalatoknak árbevétel-arányosan 43 százaléka külföldi, 5 százaléka pedig állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban van. Ha az ezeken kívüli, magyar tulajdonú vállalatokat vesszük alapul, akkor a mérlegek alapján 2020-ban a magántőkealapok már ennek a körnek legalább az egy százalékát bekebelezték.
Ha a vállalatok értékét a jövedelemtermelő képességük felől közelítjük meg, akkor szemléletes lehet, ha a 10 éves profitot (pontosabban az EBITDÁ-t*kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) nézzük: ez 2287 milliárd forintot ad ki. Ha egy gondolatkísérlet erejéig eltekintünk attól, hogy a cégértékelés módszertana iparáganként eltérő – nem mindenhol érdemes nagyjából tízzel megszorozni az éves eredményt -, és csak a nagyságrendeket akarjuk kiemelni, akkor azt kapjuk, hogy
a magántőkealapok becslésünk szerint 2 ezer milliárd forintnyi vagyont halmoztak fel.
Tiltott tulajdonosi információk
A 2014-es jogszabállyal*2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról bevezetett magántőkealapok olyan nyílt végű befektetési alapok, amelyek a befektetőik rájuk bízott vagyonát kezelik. Elindításukhoz legalább 100 ezer eurós vagyont kell befektetni, ám abban jelentősen eltérnek a pénzintézeti alapoktól, hogy itt senki nem vizsgálja és követi, hogy kinek a pénze áll az alapban.
A magántőkealap – ahogy neve is utal rá – egy olyan befektetési eszköz, amely csak egy tulajdonosi kör befektetéseit kezeli. A tőkealapnak semmilyen lényegi eleme nem nyilvános, de még csak nem is kell sehol sem vezetni, hogy ki a tulajdonosa – ahogy erre egyébként már az Index egy 2017-es cikke is rávilágított. Az alapok és az alapkezelők a tőkepiaci törvény szerint el sem mondhatják, hogy ki a valós tulajdonosuk.
A magántőkealapoknak nincs vezetése, ügyvezetője és tulajdonosa sem. Annyit lehet csak róluk tudni, hogy mely alapkezelő vállalkozás irányítja a befeketítéseiket – és leginkább csak ezeknek az alapkezelőknek a tulajdonosaiból lehet következtetni arra, hogy kinek a pénze is áll a magántőkealapban. Ez azonban hangsúlyozottan csak feltételezés lehet, mert az is lehet, hogy például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő alapkezelők mások pénzét kezelik. A továbbiakban jobb híján az eddigi sajtóinformációk alapján és az alapkezelő tulajdonosi struktúrák szerint csoportosítjuk az alapokat.
Mészáros Lőrinc mindenek felett
Ezek szerint a 77 magántőkealapból 60 szorosan a NER-hez köthető, és Mészáros Lőrinc viszi a prímet a maga 13 alapjával. A magyar állam is képviselteti magát két alappal – a Magyar Fejlesztési Bank és az MNB alapítványok alapkezelője is indított ilyeneket.
Az alábbi lista azt mutatja meg, hogy az egyes magántőkealapokban feltehetően tulajdonos érdekköröknek mekkora vagyona és profitja köthető a magántőkelapokhoz. A 77 alap 24 tulajdonos körében van, és az egyes leányvállalatok 2020-as eredményeit a tulajdoni hányaddal arányosítva*A tulajdoni hányaddal arányosított adózott eredmény azonban érdemben nem tér el, 220 milliárd forint a minden cég összesített 227 milliárdos eredményéhez képest, mivel jellemzően – főként a Mészáros Lőrinchez köthető alapok – 100 százalékhoz közeli tulajdoni aránnyal rendelkeznek. a Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapok 217 milliárd forint adózott eredményt értek el 2020-ban.
Ez az összes magántőkealap által tulajdonolt cég profitjának 92 százaléka.
Egyedül a Mészáros Lőrinc-féle alapok tették zsebre a teljes magyarországi vállalati profit 3,3 százalékát, a magyar tulajdonú vállalatok profitjának 6 százaléka folyhatott be ebbe a csatornába.
A második helyen az Equilor Alapkezelő Zrt. áll. A 100 milliárdos mérlegfőösszegű magántőkelapos vagyonelemet kezelő Equilor 30 éve a magyar befektetési szolgáltatási piac meghatározó szereplője. A vállalat összesen közel 200 milliárd forintnyi vagyont kezel 22 befektetési alapban, közöttük nyilvános és zártkörű, ingatlan-, értékpapír- és magántőkealapokat, az utóbbiak ma már jelentős szerepet töltenek be. A teljes Equilor Csoport befektetési, vagyonkezelési és más pénzügyi szolgáltatások keretében közel 700 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezel, így az alapok ennek kisebb részét teszik ki. A független pénzügyi szolgáltató esetében tehát az valószínűsíthető, hogy tehetős magyarok pénzét kezeli, de a tulajdonosra következtetni nem lehet.
Az Equilor résztulajdonosai – Szécsényi Bálint, Gereben András – a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-vel is jelen vannak a listán. Szécsényi Bálintot Tiborcz István barátjaként emlegeti a hazai sajtó, illetve több projekt körül közösen tűnnek fel. Mivel Tiborcz István az egyik olyan prominens NER-milliárdos, aki saját alapkezelővel nem szerepel a listán, így ezen alapok esetében felmerülhet, hogy ezek hozzá is köthetők lehetnek.
A harmadik helyen ismét Mészáros árnyéka tűnik fel: a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként működő Kertész József Tamás a 75 százalékos tulajdonosa a Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek, amiben 5 százalékkal rendelkezik Lacfi Endre ügyvéd is. Ő még a Gyurcsány-korszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatói kabinetfőnökeként tevékenykedett. Ma már mindketten a Mészáros-birodalom jogi ügyeivel foglalatoskodnak.
Milliárdosnál nagyobb eredményhez még az OTP-alapok jutottak, illetve 600 milliós profitot realizáltak az MNB-alapítványokhoz köthető alapok is. A többi tulajdonos nem tűnik túl ügyes gazdának: az 51 alap tulajdonában 235 milliárd forint mérlegfőösszegű vállalat van, ezekkel azonban 2,3 milliárdos veszteséget sikerült elérniük.
Az alapok és tulajdonosaik listáját alább lehet böngészni, a grafikon alján lehet lapozni:
Kevés esetben tudjuk, hogy teljes bizonyossággal ki áll a befektetések mögött. Az OTP-nél kérdésünkre elmondták, hogy minden alap esetében az OTP a befektető, több esetben más intézményi befektetőkkel közösen. Azt is biztosan tudhatjuk, hogy az állami kötődésű alapkezelők is a saját forrásaikat kezelik, az már egy érdekesebb kérdés, hogy mi szüksége van magának a magyar államnak a magántőkealapok használatára. Ugyanis még a 100 százalékban állami Magyar Fejlesztési Banknak is van saját magántőkealapja*MFB Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap.
A magántőkealapok alapvetője célja ugyanis az lenne, hogy a befektetéshez kevésbé értő, és/vagy abban aktívan részt venni nem kívánó befektető egy professzionális szervezetet bíz mag a vagyon kezelésével.
A Mol esetében is érdekes kérdés, hogy a befektetőik pénzét miért akarják befektetni az energetikai vállalatcsoporton kívül, ráadásul külső vagyonkezelővel. Tőzsdén jegyzett vállalatként a jelentős befektetésekről, egyéb tranzakciókról tájékoztatni kell a nyilvánosságot – mégsem találtunk a beszámolókban egyetlen utalást sem, hogy miért és milyen eredménnyel fialtatja a befektetők pénzét tőkealapoknál.
Különösen érdekes a Mol esetében a tőkealapok kérdése, hiszen Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató az ország legnagyobb vállalatának a vezetése mellett is aktív a befektetési piacon. A Gran Private Equity 80 százalékos tulajdonosaként jelentős hazai befektetőnek is számít. A Gran Private Equity korábban a visszaélésekkel terhelt, 130 milliárdos uniós Jeremie-pénzek kapcsán került reflektorfénybe: Hernádi rokona és Garancsi István kormányközeli vállalkozó cégeihez helyezte ki a többségében uniós forrásból származó befektetéseket.
A Mol a Lead Ventures alapba szállt be, ami egy volt molos, Galácz Ábel tulajdonában lévő alapkezelőhöz tartozik. Emellett az állami MFB, az Exim és a Mol egy közös alapját, az Enter Tomorrow-t is ők kezelik. Az innovatív cégek esetében így a Mol a magyar állammal közös befektetést tartja hatékonynak. A kezelő és az alapok frissen indultak, nem volt korábbi eredménye, ezért kíváncsiak lettünk volna, hogy mi alapján esett rájuk a választásuk. Kerestük a Molt befektetéseivel kapcsolatban, de választ több heti várakozás után sem kaptunk.
Frissítés: cikkünk megjelenése után érkezett meg a Mol válasza. E szerint a Mol 2016-ban elfogadott hosszú távú stratégiájával összhangban vállalt szerepet a corporate venture capital típusú platformokban. Ennek során jellemzően az olyan korai fázisú befektetési lehetőségeket keresik a társbefektetőikkel közösen, amelyek a Mol stratégiájában megfogalmazott üzleti szegmensekben tevékenyednek, adott földrajzi lokáción belül, ami egyedülálló kombináció a régiós kockázatitőke-piacon. Ezektől pozitív pénzügyi teljesítményt várnak. Számukra a Lead Ventures kockázati tőkealap struktúrája megfelel ezen elvárásoknak: egyrészt azért, mert biztosítja a befektetések professzionális, transzparens és szabályozott kezelését, másrészt pedig az alapok társbefektetői révén a befektetési bizottságokban egyszerre van képviselve az ipari és a pénzügyi szemléletmód, ami egyedülálló a hazai alapkezelői piacon.
Van még egy érdekes kakukktojás a NER-válogatott magántőkealapok között. Az Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. két alapja feltehetően a Portus Buda Grouphoz köthető, akik a piarista rend vagyonkezelését végzik. Ők már a Jeremie-alapokban is részt vettek, így rendszeresen megtalálják a NER legdörzsöltebb figurái által felkarolt lehetőségeket, ami nem feltétlenül vet jó fényt az eleve átláthatatlan egyházi gazdálkodásra és finanszírozásra.
A Herius-1 Magántőkealap Sárhegyi István, egy 29 éves fiatalember tulajdonában lévő Herius Capital Zrt. kezelésében van. A magyar Elon Musknak is titulált űrjogászról a Szabad Európa készített portrét még 2021 februárújában. A sikeres karrierépítéshez fontos támaszt adhatott a családi háttér.
Sárhegyi édesanyja az a Bártfai Beatrix ügyvéd, aki azzal került be a magyar köztudatba, hogy részt vett Habony Árpád médiacégeinek megalapításában. Édesapja Sárhegyi Zoltán jogász, aki – a Szabad Európa cikke szerint – hosszú ideig a Fidesz delegáltja volt a Nemzeti Választási Bizottságban. Bártfai Beatrix főleg a Simicska-világban volt otthonos a Fidesz gazdasági holdudvarában. Férjével közös cégük, a Z. I. B. Consulting Kft. 2011 és 2012 között 3 milliárd forintos szerződést nyert el a területszerzésekkel kapcsolatban az állami út- és vasútépítésekhez a NIF Zrt.-től.
Összességében az látszik tehát, hogy a magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-kézben lévő magántőkealapokhoz, de a szabályozás miatt nem lehet biztosan tudni, kik a végső haszonhúzók.
Az elemzéshez szükséges adatokat a Dun & Bradtsreet biztosította számunkra. A vállalat a PartnerControl, PartnerRadar és D&B Credit szolgáltatásaival segíti a vállalkozások információs igényeit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHétszeresére növeli a közbeszerzési győzelem esélyét a NER-es kapcsolatErős lenne azt feltételezni, hogy egyes cégek NER-es periódushoz köthető kiemelkedő sikeressége hatékonyságuk vagy a közbeszerzési piacon való jártasságának növekedésből származik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első részGanz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második részVajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat? | A Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százaléka | A magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20220214/a-meszaros-fele-alapokat-gazdagitja-a-magyar-cegek-profitjanak-6-szazaleka/ | 2022-02-14 12:04:00 | true | null | null | G7 |
Kásler Miklós, az emberi errőforrások minisztere 2020 utolsó napján jelentette be, hogy másnaptól, azaz 2021. január 1-től Bús Balázst nevezte ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének. Bús azonban önkormányzati képviselő volt a III. kerületben (Óbuda-Békásmegyer), ezért az NKA-alelnöki kinevezése ellentétes volt az önkormányzati törvénnyel, mert annak értelmében a két pozíció összeférhetetlen egymással.
Bús Balázs már 1 éve összeférhetetlenül lehet a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke | atlatszo.hu
Bús Balázs (1966) a kezdetektől, 1988 óta tagja a Fidesznek. 1998-ben Óbuda-Békásmegyer (III. kerület) önkormányzati képviselője lett, 1999-ben a III. kerületi Fidesz elnöke (2005-ig), valamint a Budapesti Választmány tagja. 2011-től újra a Fidesz III. kerületi elnöke. 2002-től Tarlós István polgármester felkérésére Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának alpolgármestere lett, 2005-ben belépett a KDNP-be, 2006-ban Óbuda-Békásmegyer polgármesterévé választották, 2010-2014 között pedig országgyűlési képviselő volt.
2022. január 25-én írtunk erről, Bús Balázs pedig cikkünk után néhány órával lemondott az önkormányzati tisztségeiről (kerületi képviselőség és fővárosi bizottsági tagság). Két nappal később a III. kerület képviselőtestülete arról határozott, hogy „felkéri a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságot, hogy folytasson le vizsgálatot Bús Balázs összeférhetetlenségi ügyében”. A 20 képviselőből összesen 16-an szavaztak erről a határozatról, ebből 14 igen és 2 tartózkodás lett.
A helyzet megértése érdekében ismerni kell a politikai viszonyokat. Bús Balázs a Fidesz-KDNP támogatottjaként 2006 és 2019 között a III. kerület polgármestere volt. 2019 őszén elvesztette a választást, a kerület új vezetője az ellenzék jelöltje, dr. Kiss László lett, Bús Balázs azóta csak önkormányzati képviselő volt. A 20 képviselőből 13 összellenzéki és 2 független 2019 óta, a testületben csak 5 fideszes (Bús volt a hatodik) van, akik listáról jutottak be.
Vagyis ellenzéki többségű a kerület, ám a Bús Balázs ügyében összeférhetetlenségi vizsgálattal megbízott Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságot pont egy fideszes képviselő, Puskás Péter vezeti. Puskás ráadásul Bús polgármestersége idején alpolgármester volt, vagyis erősen elfogult lehet párttársával és egykori főnökével szemben. Vicces módon egyébként januári lemondásáig Bús is tagja volt a bizottságnak, ami most az ő ügyét vizsgálja.
A képviselőtestület által megszavazott határozat értelmében a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy pontosan mikortól állt fenn az összeférhetetlenség, illetve mekkora a jogtalanul felvett képviselői tiszteletdíj. Puskás Péter (Fidesz-KDNP, nem az énekes) minden bizonnyal nagyon alapos akar lenni, ugyanis a folyamatban lévő vizsgálat közben iránymutatásért fordult a kormányhivatalhoz.
A kormányhivatal szerint Búsnak nem kell visszafizetnie a pénzt
Mivel az illetékes szervet, Budapest Főváros Kormányhivatalát szintén egy megbízható fideszes, a VIII. kerület volt polgármestere, Sára Botond vezeti, nem meglepő, hogy Bús Balázst védik. Az Átlátszó birtokába került ugyanis a kormányhivatal válaszlevele, amit Puskás Péternek, a III. kerületi Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság elnökének írtak „szakmai segítségnyújtás” tárggyal.
A 2,5 oldalas dokumentum először ismerteti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) vonatkozó passzusait, majd rátér a lényegre.
A kormányhivatal szerint Bús ügyében nem lehet összeférhetetlenségi vizsgálatot lefolytatni, mert már nem képviselő, és nem is kell visszafizetnie az összeférhetetlenség alatt felvett tiszteletdíját, mert nincs ilyen a törvényben, és különben is megérdemelte azt a pénzt.
Nem vicc, ez áll a levélben szó szerint: „Bús Balázs a képviselőtestület tagjaként, az általa végzett képviselői tevékenység ellátásáért részesült tiszteletdíjban, és abban az esetben, ha a képviselői tevékenységgel járó kötelezettségeit maradéktalanul teljesíttette, illetve vele szemben (…) kötelezettségszegések miatt nem indult eljárás, (…) rendeletben megállapított tiszteletdíjra megválasztásától a lemondása napjáig jogosult volt, részére nem történt a visszafizetés jogalapját jelentő »téves« kifizetés”.
A következő bekezdés is erős: „Az összeférhetetlenség jogintézményének lényege a képviselők függetlenségének biztosítása, a vázolt esetben a hatalommegosztás, a hatalmi ágak elválasztásának elveit érvényre juttatva. A feloldatlan összeférhetetlenség jogkövetkezménye e céllal összhangban a képviselői mandátum elvesztése, és nem az e szempontból irreleváns anyagi hátrány kilátásba helyezése lehet.”
Ezeket a brilliáns gondolatokat pedig mintegy megkoronázza a folytatás, ami tulajdonképpen arról szól, hogy mivel nincs benne a törvényben, hogy tilos összeférhetetlenül pénzt felvenni, ezért nem tilos.
„A Kormányhivatal álláspontja szerint, amennyiben a jogalkotó elvárta volna, hogy a mandátumát vesztett képviselő a részére az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől megbízatása megszűnéséig kifizetett tiszteletdíjat is visszafizesse, arról törvényi szinten rendelkezett volna.”
Ezután még van egy bekezdés arról, hogy amikor 2020-ban Hazai Iván (független) akkori alpolgármesterrel szemben a kormányhivatal összeférhetetlenségi eljárást indított, mert az Óbuda Kulturálsi Központ Nonprofit Kft.-nél felügyelő bizottági tag is volt, akkor Hazai ellen nem indult összeférhetetlenségi eljárás, és nem követelték tőle „a pozícióhalmozás ideje alatt kifizetett illetmény” visszafizetését sem, mert időközben lemondott az fb-tagságról.
Apró érdekesség, hogy ha jól értjük a kormányhivatal levelében szereplő dátumokat, Puskás Péternek 3 nap alatt reagáltak Bús Balázs összeférhetetlenségi ügyével kapcsolatban, míg az óbudai polgármesternek csak 3 hónap múlva válaszoltak a kerületi koronavírus-fertőzöttek számát tudakoló kérdésére.
A belügy szerint csak az önkormányzat dönthet
A Fidesz részéről teljesen érthető, hogy foggal-körömmel védik Bús Balázst, hiszen őt indítják április 3-án az országgyűlési választáson.
Bús ellenféle az egyesült ellenzék jelöltje, Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője lesz, aki jelenleg is országgyűlési képviselő. Az ellenzéki politikus már a Bús Balázs összeférhetetlenségéről szóló cikkünk másnapján, január 26-án írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, aki az önkormányzatokat felügyeli.
Szabó egy nagyon egyszerű kérdést tett fel: „Lesz-e bármi következménye annak, hogy Bús nem tett eleget a törvényi kötelességének és nem szüntette meg 30 napon belül az összeférhetetlenséget, majd hosszú időn át jogtalanul felvette a tiszteletdíjat?”
Pintér Sándor nevében Pogácsás Tibor belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. Pogácsás azt közölte, hogy „az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdésekben a belügyminiszternek az önkormányzati autonómia védelme érdekében beavatkozási lehetősége nincs. Az összeférhetetlenségi okot az érintett képviselő szüntetheti meg vagy a képviselő-testület, illetve a bíróság mondhatja ki az összeférhetetlenség fennállását és a képviselői megbízatás megszünését. A tiszteletdíj kérdésében is kizárólag a képviselő-testületnek van döntési joga.”
Szabó Tímea szerint 5,6 millió forintról van szó
Az április 3-i választáson Bús Balázs ellen induló ellenzéki képviselő, Szabó Tímea (Párbeszéd) szintén megkaphatta a kormányhivatal levelét, Facebook-bejegyzésében ugyanis arról írt, hogy „Bús Balázs, az óbudai képviselőségéről lemondani kényszerült fideszes képviselőjelölt, még mindig nem hajlandó a kerületnek és a fővárosnak visszafizetni az összeférhetetlensége miatt jogtalanul felvett 5,6 millió forintot, inkább a Kormányhivatal szoknyája alá bújik”.
Szabó szerint az is felháborító, hogy „egy olyan ember akarja képviselni Óbuda-Békásmegyert az Országgyűlésben, aki lebukása után nem a kerületét választja, hanem a 2 milliós kormányzati pozícióját”.
Az Átlátszó érdeklődésére a III. kerület átláthatósági tanácsnoka, Derda Ádám (Momentum) a kormányhivatal levelét nevetséges kifogásnak nevezte, akárcsak Szabó Tímea. „Az ügy kivizsgálásával direkt az önkormányzat fideszes vezetésű bizottságát bíztuk meg, de az ügy tisztességes kivizsgálása helyett Bús Balázs korábbi helyettese, Puskás Péter a kormányhivatalhoz rohant, akik rekord gyorsasággal le is gyártottak egy nevetséges kifogást a volt polgármester számára. A vizsgálat mindenesetre elindult. Nem újdonság, hogy nem tartják tiszteletben az önkormányzatok autonómiáját, de erről majd az óbudai embereknek kell véleményt mondaniuk” – mondta Derda.
Címlapkép: Bús Balázs rántott májat eszik a Torkos Büfében 2021. november 22-én (forrás: Bús Balázs/Facebook) | Bús Balázs még nem fizette vissza a jogtalanul felvett pénzeket, és a kormányhivatal szerint nem is kell | Január 25-én megírtuk, hogy Bús Balázs már egy éve egyszerre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke és önkormányzati képviselő, holott a két pozíció a törvény értelmében összeférhetetlen egymással. Cikkünk után Bús lemondott az óbudai képviselőségről, ám a jogtalanul felvett tiszteletdíját még nem fizette vissza. Az önkormányzat még vizsgálódik az ügyben, de a kormányhivatal „segítségnyújtásként” már közölte, hogy szerintük nem is kell visszaadnia Búsnak a pénzt, mert nincs ilyen a törvényben. Az ellenzék szerint 5,6 millió forintról van szó. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/17/bus-balazs-meg-nem-fizette-vissza-a-jogtalanul-felvett-penzeket-es-a-kormanyhivatal-szerint-nem-is-kell/ | 2022-02-17 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2021 tavaszán a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hulláma zajlott le, melynek során a parlament egy-egy döntésével felbecsülhetetlen értékű állami vagyont adott át ingyen magánalapítványoknak. Ebben az időszakban ugyanis számos úgynevezett „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt” (KEKVA) jegyeztek be, amelyek ezután átvették többek között a hazai oktatás és kultúra intézményrendszerének nagy részét.
Hasonló szervezetek már korábban is léteztek, például a Corvinus Egyetemet vagy az SZFE-t átvevő alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium elitképző vagy Schmidt Mária Közép-és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványa, amelyek már régebben is kaptak értékes állami vagyonelemeket. A tavalyi törvénnyel a folyamat új fokozatba kapcsolt, és alapítványi kézbe került az összes vidéki egyetem, valamint múzeumok és alkotóházak hálózata, illetve állami gazdaságok. Az újonnan létrehozott alapítványokról ebben a cikkben írtunk részletesen:
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu
2021-ben a rendszerváltáskori privatizációhoz mérhető nemzeti vagyont adott ki az állam kezéből az Orbán-kormány. A több ezermilliárdos összértékűre becsülhető vagyontárgyakat ingyen kapták meg nagyrészt Fidesz-közeli figurák által vezetett vagyonkezelő alapítványok.
Az átszervezést sokan bírálták, amiért az alig leplezett módon a Fidesz klientúraépítését jelentette: a KEKVA-kat irányító kuratóriumokba nagyrészt kormánypárti politikusokat, köztük kormánytagokat neveztek ki, akiket egy friss alaptörvény-módosítás értelmében csak kétharmados parlamenti szavazással lehetne leváltani.
Plusz 9 milliárd készpénz a vagyonkezelőknek
A KEKVA-k nemcsak az intézmények feletti irányítás jogát kapták meg, hanem hozzájuk kapcsolódó (illetve kevésbé kapcsolódó) állami ingatlanokat is, és esetenként milliárdos részvénycsomagokat is – hasonlóan a Corvinus Egyetem alapítványához (az egyetemet még 2019-ben alapítványosították), amely azért kapta meg a magyar állam MOL és Richter részvénypakettjét, hogy az osztalékból fedezhesse a kiadásait.
A közelmúltban Váradi József, a Corvinus-alapítvány kuratóriumának tagja az Átlátszó podcastjában azt mondta, az egyetem működési költségeinek nagy részét fizetni tudják az osztalékból. Más alapítványok azonban, ahogy látni fogjuk, aligha váltak önfenntartóvá, hiszen
a legtöbb KEKVA eleve nem kapott részvénycsomagot, és bár a törvény indoklása szerint függetlenné váltak „a mindenkori kormányzattól”, pénzügyileg nagyrészt továbbra is az államra vannak utalva.
Nézzük, hogy az elmúlt években mennyit fordított az állam a vagyonkezelő alapítványok működtetésére. A tavaly áprilisban bejegyzett KEKVA-k pénzügyi beszámolói még nem állnak rendelkezésre, azonban a Magyar Államkincstár legfrissebb, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolójában szerepel egy összesítés, amely az alakuló KEKVA-kra utal. A novemberi beszámolóban a „közfel-ot ell.közérd.vagyonkez.al.létes-hez,v.rész.pénzb.vagyoni jutt.nyújt-hoz szüks. forrás bizt.” rövidítés alatt az szerepel, hogy
a KEKVA-k számára tavaly év végéig több mint 9 milliárd forintnyi közpénzt irányoztak elő működési kiadásként,
amelyből novemberig mintegy 3 milliárd forint érkezett be. Ebben persze nincsenek benne az alapítványoknak ingyen átadott, ezermilliárdos nagyságrendű ingatlan- és részvényvagyonok.
Kevésbé átlátható a gazdálkodásuk
Érdemes megemlíteni, hogy a költségvetésben az átalakítás után átláthatatlanabbá vált az alapítványok finanszírozása: a korábbi beszámolókban még szerepel, hogy egy-egy alapítvány (például a Mathias Corvinus Collegium vagy a Schmidt Mária-féle hálózat) mennyi működési támogatást kapott, míg az ideiben erről már csak egy összesítés érhető el.
A régebb óta működő vagyonkezelők pénzügyeiről pontosabb adatok állnak rendelkezésre – ezek alapján úgy tűnik, a kvázi-privatizációval költségeket aligha spórol az állam, hiszen a feltőkésítés ellenére az alapítványok működésére évről évre több közpénzt ment el. Erre a legjobb példa a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) kormányközeli tehetséggondozó esete.
Két év alatt 230 milliárd a NER-elitképzőnek
Az MCC-t fenntartó alapítvány (korábban Tihanyi Alapítvány) 2020-ban vált közfeladatot ellátó vagyonkezelővé, ekkor az alapítvány kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, főigazgatója pedig Szalai Zoltán, a Mandiner.hu lapigazgatója lett.
Az induláshoz a szervezet (saját pénzügyi beszámolójuk alapján) mintegy 290 milliárd forintot kapott MOL- és Richter-részvényben és mintegy 4 milliárdot ingatlanokban.
Tulajdonába került például az egykori Munkásőrség Gellért-hegyi épülete, a korábbi pécsi Tiszti Kaszinó, de olyan, az oktatási tevékenységhez nem kapcsolódó ingatlanok is, mint a révfülöpi vitorláskikötő, és szintén Révfülöpön több mint 10 hektár terület, rajta többek közt egy kastéllyal.
A vagyonátadás évében az államtól kapott működési támogatás is megugrott: a bíróság civil szervezetek pénzügyi beszámolóit gyűjtő oldala szerint az MCC-fenntartó 2019-ban még kevesebb mint 100 millió forintos támogatást vett át a központi költségvetésből, a következő évben viszont már közel 600 millió forintot. A valóságban ennél jóval több készpénzt kaphattak:
az Államkincstár kimutatása szerint 2020-ban 130,8 milliárd forint jutott a szervezetnek a költségvetésből,
míg az előző két évben ennek töredéke, 300-300 millió forintot tüntet fel az Államkincstár. Ez a 130 millió az MCC Alapítvány beszámolójában is megjelenik mint sima pénzeszköz, miközben azt nem jelzik, hogy állami forrásról van szó.
Az MCC Alapítvány pénzügyi beszámolójából jól látszik a szervezet hirtelen gazdagodása:
Forrás: civilsznev.birosag.hu
A következő évben az RTL Klub Híradója közölte, hogy az azóta vagyonkezelővé alakult MCC Alapítvány további 100 milliárd forint állami pénzt kapott. Az MCC főigazgató-helyettese, Lánczi Péter azt mondta, a támogatásra azért volt szükség, mert „a jelenlegi működési modellt felváltja egy 35 helyszínes Kárpát-medencei hálózat, az összeget ennek kiépítésére költik majd”.
Havi egymilliós ösztöndíj élménybeszámolókért
Később, 2021 májusában a Transparency International megszerezte az MCC Alapítvány szerződéslistáját. Ez alapján a szervezet nagyjából 1,6 milliárd forintot költött el, töredékét a kapott vagyonnak. Ez is elég volt azonban ahhoz, hogy az alapítvány választott tisztviselőinek havi 399 ezer és 1,275 millió forint közötti tiszteletdíjat fizessenek. A legmagasabb, 1,877 milliós fizetést a főigazgató Szalai Zoltán kapta, ugyanakkor a kuratóriumi elnök és államtitkár Orbán Balázs nem kapott tiszteletdíjat. 2020-ban szintén extravagáns, évi 12 millió forintos „alkotói évet” hirdettek meg volt diákjaiknak.
A havi egymilliós ösztöndíjért cserébe a végzett hallgatóktól annyit kértek, hogy tartsanak egy „részletes élménybeszámoló előadást az év során szerzett” élményeikről, tapasztalataikról. Emellett az alapítvány ingyenes utakat is megszervezett a hallgatóknak, a Telex decemberi cikke szerint például egy kanadai vadontúrára és grizzlyfarmra invitálták őket.
Utólagos támogatás tavalyelőtti emlékévre
Lassabban, de biztosan növekedett a Kapronczay Károly és Schmidt Mária nevével fémjelzett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) is, amely tavaly májusban, az egyetemi alapítványok bejegyzésének idején lett hivatalosan vagyonkezelő.
A szervezet azonban már sima közalapítványként is egyre nagyobb intézményi vagyonnal gazdagodott: 2011-ben kapta meg a parlamenti szavazással megszüntetett Habsburg Történeti Intézet összes vagyonát, 2019-ben pedig hozzá került a Kertész Imre Intézet és vele a Nobel-díjas író hagyatéka. Ezzel párhuzamosan az alapítvány egyre növekvő közpénztámogatást kapott (2017 és 2020 között mintegy egymilliárddal nőtt a költségvetési bevételük saját beszámolóik szerint), igaz, a legnagyobb támogatást nem ezzel, hanem az ’56-os emlékévvel kaszálhatták.
Schmidt Máriáék váratlanul közzétették az ’56-os emlékév szerződéseit | atlatszo.hu
Az 1956-os emlékév lebonyolítására 14,5 milliárd forintot kapott a Terror házát is üzemeltető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK), de azt eddig nem voltak hajlandók kiadni, hogy mire költötték a pénzt. Schmidt Mária, a KKETTK vezetője azt mondta, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése „indokolatlanul zavarná az emlékév méltó lebonyolítását”.
Kapronczay és Schmidt mellett a KKETTK kuratóriumának szintén tagja Lánczi András, a Corvinus rektora, aki az MCC Alapítványban is tisztséget tölt be, valmint Martonyi János volt külügyminiszter, és 2020 decemberéig kuratóriumi tag volt Szájer József is.
A KKETTK pénzügyi beszámolói szerint 2020-ban, a vagyonkezelővé válás előtt 5,5 milliárd forintot kapott a költségvetéstől működési támogatásként. Az Államkincstár teljesítésről szóló adatai szerint pedig a közalapítvány és a hozzá tartozó Kertész Imre Intézet támogatására több mint 9 milliárd forintot fordítottak a költségvetésből 2020-ban, közvetlenül mielőtt KEKVA lett volna belőle.
Arról, hogy vagyonkezelőként mennyi pénzt kapott a KKETTK, egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Egy novemberi közbeszerzési értesítőből viszont kiderült, hogy
a friss KEKVA tavaly év végén további 700 millió forintot kapott a 2020-as Nemzeti Összetartozás emlékév és az alapítvány kommunikációjára.
Igaz, az emlékév még 2020-ban volt, a programok viszont még nem értek véget. A KKETTK által kiírt közbeszerzést egyedüli indulóként a kormányplakátok (például a „Magyarország előre megy”-kampány) gyártásáról ismert New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. nyerte meg.
Újabb 700 millió forintot költhet a 2020-as Trianon-emlékév hirdetéseire Schmidt Mária alapítványa | atlatszo.hu
Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és…
Az egyetemek alapítványi tulajdonba adása szintén nem jelenti feltétlenül azt, hogy az intézmények pénzügyileg függetlenebbé váltak volna az államtól, sőt, a tapasztalat sokszor éppen az, hogy több állami támogatásra számíthatnak, mint az állami kézben maradt egyetemek. Ahogy korábban írtuk, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 2021-es egyetemi pályázatain hallgatói létszám arányában jobban szerepeltek egyes alapítványi egyetemek: a 20 ezer hallgatót oktató Pécsi Tudományegyetem például több mint 5,7 milliárd forintot nyert az államtól, míg a kisebb, mintegy 10 ezer hallgatóval működő Semmelweis több mint 8,8 milliárdot.
A 15 ezres Széchenyi Egyetem szintén többet, 2,84 milliárd forintot kapott a pályázatokon. Ezzel szemben a szintén 20 ezer hallgatóval rendelkező BME csak 2,75, a mintegy 28 ezres ELTE 3 milliárdot nyert.
A rektor ellenzi ugyan, de a választások után a BME is alapítványi tulajdonba kerülhet | atlatszo.hu
2A Budapesti Műszaki Egyetem alapítványi modellváltásáról tárgyaltak Palkovics Lászlóval az egyetem vezetői, mondta az egyetem két munkatársa az Átlátszónak. Elmondásuk szerint a miniszter nem zárja ki az alapítványosítást, de a választások előtt már inkább nem vágna bele.
Címlapkép: A Mathias Corvinus Collegium (MCC) tisztségviselői sajtótájékoztatón (forrás: mcc.hu) | Milliárdos költségvetési támogatást is kaptak a KEKVA-k az ingatlanok mellé | Az államtól kapott ingatlanok és részvények mellé még milliárdos működési támogatásra is számíthatnak az államtól a Fidesz-közeli, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA): a tavalyi év végéig további 9 milliárd forintot címkézett fel számukra a kormány, de korábban is volt rá példa, hogy a feltőkésítés után csak tovább nőtt egy vagyonkezelő költségvetési lábnyoma. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/09/milliardos-koltsegvetesi-tamogatast-is-kaptak-a-kekvak-az-ingatlanok-melle/ | 2022-02-09 09:52:03 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Fidesz egyik fontos támasza az agytrösztnek nevezett Századvég-csoport, amelynek tagja a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt., a Századvég Kiadó és a Mathias Corvinus Collegiummal közösen alapított Migrációkutató Intézet is. A Századvég által készített közvéleménykutatások és elemzések mindig pontosan tükrözik Orbán Viktor és kormánya véleményét, legyen szó a családtámogatási rendszerről, az ellenzékről, a rezsicsökkentésről vagy Soros Györgyről. A felméréseket éppen ezért előszeretettel idézik a kormánypárti médiában, és a csoport több tagja is nyíltan kiáll a Fidesz mellett, ami drága állami megbízásokkal hálálja meg a lojalitást.
A Századvég-csoport egyik stabil ügyfele az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), amely már 2012-ben is milliárdos értékben bízta meg „közvélemény-kutatási feladatok, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, illetőleg tanulmánykészítési feladatok” ellátásával a nyíltan Fidesz-barát elemzőket.
Tanulmányok 10 milliárdért
Az ITM igényei azóta se változtak: ahogy 2012 óta többször is, 2020 márciusában is kiírt egy közbeszerzést „Magyarország Kormánya magas szintű állami közfeladat ellátási tevékenységéhez kapcsolódó közvélemény-kutatási-, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási- és tanulmánykészítési tevékenységek megrendelése” tárggyal.
A nyílt eljárásra csupán egyetlen ajánlat érkezett, melyet a Századvég Politikai Iskola Alapítvány és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. nyújtott be közösen. Nem meglepő módon el is nyerték a 2022 végéig szóló munkát, az ITM 2020 májusában kötött velük szerződést.
A megbízás értéke nettó 9,34 milliárd forint.
A feladat része havonta több közvéleménykutatás készítése, valamint tanácsadás társadalompolitikai, gazdaságpolitikai és nemzetközi kapcsolatok témákban, emellett kutatások és elemzések végzése, továbbá évente 16 db tanulmány (egyenként min. 400 000 leütés) készítése előre egyeztetett témákban és menetrendben.
Mindez azonban nem volt elég: az Innovációs Minisztérium 2021 szeptemberében aláírt egy új szerződést a két Századvég-entitással, az alapítvánnyal (aminek neve időközben Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítványra változott) és a Századvég Konjuktúrakutató Zrt.-vel. Az új megbízásnak csak az eredményét jelentették meg a Közbeszerzési Értesítőben, a munkára való felhívást nem, mert kapcsolódott az előző közbeszerzéshez, így ezt is versenytárs nélkül nyerték a századvégesek.
A másik tender értéke nettó 757 millió forint.
A megbízás tárgya „kiegészítő kormányzati szakpolitikai tanácsadás”, és a feladat részét képezi stratégiai tanácsadás „az alapprojektben felmerült és új aktuális szakpolitikai tanácsadási szükségletek alapján”, valamint 2021. évben 7 db tanulmány (egyenként min. 400 000 leütés) készítése előre egyeztetett témákban, különböző szakpolitikai kérdésekben.
Vagyis az első megbízás keretében 2020-ban és 2021-ben is 16-16 tanulmányt kellett leszállítania a Századvégnek, a második szerződés keretében pedig még 7-et 2021-ben, vagyis összesen 39 darabot ebben a két évben. Bár a feladatok között szerepelt közvéleménykutatás és tanácsadás is, az kevéssé konkrét és megfogható, ezért számolhatjuk úgy, hogy
az ITM bő 10 milliárd forintot fizetett 39 tanulmányért, vagyis egy anyagért közel 259 millió forint közpénzt adott.
Nincs lista, és nem adják ki őket
A második szerződés nyilvánosságra kerülése után közadatigényléssel fordultunk az Innovációs Minisztériumhoz: kikértük a tárcától a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által 2020 eleje és 2021 októbere között írt tanulmányok listáját, amely tartalmazza a tanulmányok címét, tárgyát, oldalszámát és dátumát.
A minisztérium először a kormányzati szokásoknak megfelelően meghosszabbította a válaszadási határidőt 45 nappal a koronavírus-járványra hivatkozva. Azt írták, hogy „az adatigénylés 15 napon belüli teljesítése valószínűsíthetően az Innovációs és Technológiai Minisztérium veszélyhelyzeti kormányrendeletekben foglalt feladatai, valamint az Operatív Törzsben való tagságból eredő feladatok határidőben történő ellátását veszélyeztetné”.
Végül december elején közölte az ITM, hogy nincs olyan lista a Századvég-tanulmányokról, amilyet kérünk.
Bár ez némileg meglepő volt, nem álltunk le azon töprengeni, hogy akkor vajon milyen listája van a minisztériumnak, illetve van-e egyáltalán, hanem komplexebben közelítettük meg az ügyet. Egy újabb közadatigénylésben kikértük az ITM-től a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által 2020. 01. 01. és 2021. 10. 18. között írt tanulmányokat.
Ezt ugyanazzal a szöveggel, mint az előző igénylésünket, december 20-án a koronavírus-járványra hivatkozva meghosszabbították, majd végül január 21-én válaszoltak érdemben.
Az ITM nem adta ki a tanulmányokat arra hivatkozva, hogy azok döntésmegalapozó adatok, ezért 10 évig nem nyilvánosak. Vagyis titkosak.
Nem nyugszunk bele a minisztérium válaszába, hanem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulunk, mert szerintünk a közvéleményre tartozik, hogy milyen tanulmányokat írt a Századvég 10 milliárd forint közpénzből.
Címlapkép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond az Euroskills Graz 2021 versenyen Magyarországot képviselő fiatalok és az őket felkészítők elismerése alkalmából rendezett ünnepségen a Pesti Vigadóban 2021. október 19-én. (forrás: Bruzák Noémi/MTI) | Titkolja az Innovációs Minisztérium a 10 milliárdos Századvég-tanulmányokat | 2020-ban a kormányközeli gondolatműhelyként számon tartott Századvég-csoport két tagja, a Századvég Alapítvány és a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elnyerte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tanácsadásra és tanulmánykészítésre kiírt közbeszerzését nettó 9,3 milliárd forint értékben. 2021-ben a Századvég-entitások egy ugyanilyen feladatokra kiírt tendert nyertek az ITM-től nettó 757 millió forint értékben, összesen tehát bő 10 milliárd forint közpénzről van szó. A minisztérium azonban nem hajlandó kiadni a két megbízás keretében készült Századvég-tanulmányokat arra hivatkozva, hogy döntéselőkészítő anyagok, ezért 10 évig titkosak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/02/09/titkolja-az-innovacios-miniszterium-a-10-milliardos-szazadveg-tanulmanyokat/ | 2022-02-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Négy év alatt több mint 48 milliárd forint közpénzt bocsátott a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójához, Demeter Szilárdhoz köthető Magyar Kultúráért Alapítvány rendelkezésére egy, a Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat. Az indoklás szerint ugyanis erősíteni kell az alapítvány „kultúrstratégiai tevékenységét”.
A határozat alapján a jövőben
a Magyar Kultúráért Alapítványon (MKA) keresztül kell biztosítani az Anyanyelvápolók Szövetségének támogatását;
a Magyar Művészeti Akadémia és a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság művészeti ösztöndíjrendszere az eddigi működtetője, a MANK helyett szintén a Magyar Kultúráért Alapítványhoz kerül;
a Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely működtetéséhez szintén az MKA bevonásával kell biztosítani a támogatást;
valamint az MKA feladata lesz a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszerének átalakítása is.
Minderre a mostani rendelet 2025-ig előre biztosítja a forrásokat, pontosabban utasítja a pénzügyminisztert, hogy tegyen így. Az MKA
2022-ben 12 725 660 000 forint többletforrást kap,
2023-ban 12 591 500 000 forintot,
2024-ben 11 571 540 000 forintot,
2025-ben pedig 11 281 540 000 forintot.
A határozatot Orbán Viktor írta alá, akiről Demeter épp a napokban jelentette ki, hogy „az a jó benne, hogy százszázalékos politikus”, és akit korábban – a számoknál maradva – 110 százalékos támogatásáról biztosított. | Demeter Szilárd alapítványát 48 milliárd forintnyi közpénzből erősítik meg | A kormány határozatban rendelkezett arról, hogy erősíteni kell a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójához köthető Magyar Kultúráért Alapítvány „kultúrstratégiai tevékenységét”. | null | 1 | https://hvg.hu/elet/20220217_Demeter_Szilard_alapitvanyat_48_milliard_forintnyi_kozpenzbol_erositik_meg | 2022-02-17 19:29:00 | true | null | null | HVG |
Annak rendje és módja szerint a Duma Aktuál is összegezte a magunk mögött hagyott évet. Litkai Gergely levonja a legfontosabb hazai és nemzetközi tanulságokat. A Nobel-díj és a PISA-teszt között bizony nincs összefüggés. A mesterséges és a természetes intelligencia között nyílik az olló. Nincs olyan válság, amin ne lehetne rontani egy jól sikerült háborúval. Azt is megtudhatjuk, hogy vannak még olyan lúzer országok, ahol van önálló kulturális, környezetvédelmi és oktatási minisztérium. Valamint eljátszhatunk a gondolattal, elmondhatja-e majd elnöki esküjét Donald Trump egy börtöncellából. De lehetne-e Bunyós Pityu Julius Caesar kedvence? | Demeter Szilárd ünnepeltetni akarta magát, ezért két évet csúszott egy átadó | A szemetet kihordták, a szkennelés alig megy az Országos Széchényi Könyvtár már két éve elkészült digitalizációs központjában, amelyet nagy csinnadrattával azért csak most adtak át, mert a babérokat Demeter Szilárd miniszteri biztos akarta learatni. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202207__digitalizacio_azoszkban__demeter_szilard__csusztatasok__atvilagitas | 2022-02-17 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Pártállástól függetlenül sorozatosan törvénytelenül tettek zsebre tiszteletdíjat a polgármesterek különböző cégtisztségeik után, mert a tilalmat fű alatt, egy salátatörvénybe rejtve fogadta el a parlament. A településvezetők meg is bukhatnak emiatt, muníciót adva ellenfeleiknek a választások előtt. | Polgármesterek bukhatnak bele, mert nem vették észre, hogy változott a róluk szóló törvény | Pártállástól függetlenül sorozatosan törvénytelenül tettek zsebre tiszteletdíjat a polgármesterek különböző cégtisztségeik után, mert a tilalmat fű alatt, egy salátatörvénybe rejtve fogadta el a parlament. A településvezetők meg is bukhatnak emiatt, muníciót adva ellenfeleiknek a választások előtt. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202207__polgarmesterek_cegtisztsege__osszeferhetetlenseg__jogbizonytalansag__dijugratok | 2022-02-18 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Még mindig nincs gyanúsítottja annak a több mint négy és fél éve folyó nyomozásnak, amelyben az Orbán-kormány letelepedésikötvény-bizniszéből nagyot szakító egyik vállalkozás, az Arton Capital elleni 2017-es rablás elkövetői után kutatnak – derült ki Polt Péter írásbeli válaszából, amit Demeter Márta ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére adott.
Pedig a rendőrség nagy erőket mozgósított, hogy elkapják az elkövetőket, akik 2017 áprilisában betörtek a letelepedési kötvényeket forgalmazó cég belvárosi, Hajós utcai irodájába, ahonnan jelentős mennyiségű eurót loptak el, és bizalmas iratokhoz is hozzáférhettek.
Az Arton Capital Hungary Kft.-t ért közvetlen pénzügyi veszteség 200 millió forintra tehető, mivel a cég a 2017-es üzleti beszámolójában ekkora összeget tüntetett fel a káreseményeket jelző rubrikába.
Az ügyben már kezdetben felmerült, hogy a betörés belső munka lehetett, de legalábbis a rablókat belső ember, informátor segíthette. A betörők ugyanis a hátsó bejáraton jutottak be az irodába úgy, hogy saját kulccsal nyitották ki a biztonsági zárat, valamint kikapcsolták a riasztót, tehát ismerték a kódját. Azt is tudták, hogy hol van a falba épített rejtett széf és a központi szerver, rajta az ügyfelek adataival. | Letelepedésikötvény-biznisz: még mindig nincs gyanúsított | Lassan itt az ötéves évfordulója a bűncselekménynek, de az ügy nem mozdult előre. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220217_letelepedesi_kotveny_rablas_arton_capital | 2022-02-17 12:50:00 | true | null | null | HVG |
Január közepén kaptak egy levelet a Közgazdaságtudományi Intézet nyugdíjas kutatói – tudományos főmunkatársak, emeritusok, professzor emeritusok –, hogy egy hónapjuk van összepakolni és leadni a belépőjüket. Csak az maradhat, aki futó kutatást vezet. Az érintettek megalázónak érzik az eljárást, az intézmény kutatói közül több mint százan szolidaritási nyilatkozatban tiltakoznak a lépés ellen. | Rendezgették kicsit a Magyar Bankholdingot, megint Mészáros gazdagodhatott | A szuperbank végső tulajdonosait magántőkealapok rejtik, de Mészáros Lőrincet nem lehet nem észrevenni a háttérben. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202207_magyar_bankholding_meg_egy_kis_rendezgetes | 2022-02-17 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Győzelemként értékeli a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), hogy megsemmisítette a Fővárosi Bíróság a Déli körvasút nevű, egymilliárd euróba kerülő projekt környezetvédelmi engedélyét. A döntés emelkett új eljárásra kötelezte a hatóságot és a hat, közpénzből fizetett jogásszal felálló alpereseket, a Budapesti Fejlesztési Központot (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF).
A Telex emlékeztet rá, hogy a Déli körvasút kialakítását a BFK által készített Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia fő, városon belüli elemének szánták volna. A terv szerint ez újabb vágányokkal és új vasúti megállókkal segítené a főváros déli részén keresztül a keleti és nyugati agglomerációs települések egymással és a központtal való közlekedési kapcsolatát.
A VEKE úgy fogalmaz,
"Ez az a projekt, amely teherforgalmi korridort akar csinálni Budapest belsejéből, és minden létező uniós forrást elnyelne más projektek elől az elkövetkezendő évtizedben."
Ezt az állítás az is alátámasztja, hogy a Déli Körvasúttal kapcsolatos legutóbbi hírek arról szóltak, hogy a Kelenföld és Ferencváros pályaudvar közötti vasúti vágányok bővítését közel 338 milliárdért nyerte el a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt.. A kilométerenként 56 milliárd forintos árat a közlekedési szakemberek is elképesztőnek találták, ugyanis Bécs új főpályaudvara került annyiba, mint ez az összeg. A tervezett beruházá a szakértők szerint ráadásul 30-50 milliárdból megoldható lenne.
Az ügyet ezért már korábban is próbálták vizsgálni, ekkor a rendőrség nem talált semmi gyanúsat Mészáros 338 milliárdos vasútépítési megbízásában, és a Nemzeti Nyomozóiroda úgy döntött, minden haladhat tovább.
A VEKE azt írja, hogy a helyiek viszont nem hagyták magukat átverni, és bíróságon támadták meg a beruházás környezetvédelmi engedélyét.
A bíróság nekik adott igazat, és súlyos hiányosságokat állapított meg az eljárásban.
Hozzáteszik, hogy az ítélet ellen törvényességi eljárást lehet indítani, de egyszerűbb és gyorsabb lenne egy új környezetvédelmi eljárás, immár a dokumentációt rendesen megírva, és természetesen már az átdolgozott tervek alapján. "Mert itt maga az alapkoncepció a hibás, a teherforgalom lakóövezetekbe terelése" - teszik hozzá.
A VEKE azt is hangsúlyozza, hogy az ítélet személyesen Vitézy Dávid súlyos veresége. "Így egyetlen projektje sem maradt, amely építhető lenne. Eddig működése tehát az eredmény fronton a NULLA szóval írható le, az elpocsékolt közpénzek kapcsán pedig a PÉNZTEMETŐ kifejezéssel." | Megsemmisítette a bíróság a Déli körvasút környezetvédelmi engedélyét | Ez az a projekt, amelyet kilométerenként 56 milliárdért, azaz összesen 338 milliárdért építhetne egy Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó cég. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megsemmisitette-a-birosag-a-deli-korvasut-kornyezetvedelmi-engedelyet-246183 | 2022-02-18 13:52:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Sok évre nyúlik vissza az ország egyetlen, Szombathelyen működő faforgácslapgyártó üzeme, a FALCO Zrt. és a helyi lakosság közti ellentét: utóbbiak régóta panaszkodnak az egyre nagyobbra növő üzem zajkibocsátása és légszennyezése miatt, a cég viszont folyamatosan bővíteni szeretné a kapacitását. Az évek során számos vizsgálat történt, bírósági perek zajlottak le, a FALCO pedig környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre. Úgy tűnt, lassan csillapodik az üzem működése miatti hangos elégedetlenség. Csakhogy az utóbbi évek lakossági panaszai és hatósági végzései arról tanúskodnak, hogy a gyár okozta környezetterheléssel továbbra is bajok vannak.
Több mint másfél évtized óta tart az a vita, ami a helyi lakosság és szombathelyi FALCO-gyár között zajlik. A lakók nyugalmukat és az egészségüket féltik a házaik közelében lévő fafeldolgozó üzem káros hatásaitól, a cég viszont bővülni, terjeszkedni szeretne. A vitában fontos szerepet játszottak – és játszanak most is – a politikai élet szereplői: szombathelyi városvezetők, országgyűlési képviselők és az őket támogató politikai pártok. Az évek során persze egyes politikusok és pártok eltűntek a süllyesztőben, más szereplők esetleg pártot cseréltek, vagy épp oldalt váltottak a vitában. A FALCO és a lakók konfliktusa viszont megmaradt.
Történelmileg kialakult ellentét
A FALCO közvetlen közelében nem véletlenül vannak lakóházak. A mostani gyár helyén ugyanis az 1920-as évektől kezdve egy fűrészüzem állt, az üzemet alapító Pick György szombathelyi vállalkozó pedig lakásokat is építtetett a munkásai számára. Ezt a körülbelül 80 házból álló, a Kolozsvár, Sziget, Szabadka, Torockó és Sárvár utcák alkotta területet nevezik ma is Pick-telepnek.
Az iparterület terjeszkedésével aztán az 1960-as években építési tilalmat rendeltek el a lakóövezetre, és a meglévő házakat is szanálni akarták. Végül mégsem került sor az ingatlanok szanálására, sőt, 1998-ban az építési tilalmat is visszavonták. Addigra viszont a Pick-telepet jócskán körbenőtte a FALCO-gyár.
Az ellentét tehát már több évtizedre nyúlik vissza. Ráadásul a gyár bővülésével jutott jócskán füst és por a város távolabbi területeire, főképpen Szombathely úgynevezett Keleti városrészébe. A városnak ezen a részén egyébként több ipari és kereskedelmi vállalkozás található, de a FALCO gyára a legjelentősebb.
A cég jelenleg jelenleg két üzemmel végez tevékenységet Szombathelyen. A Zanati úti telephelyen forgácslapgyártással és cementkötésű lapok gyártásával, valamint impregnálással és laminálással foglalkozik, a Puskás Tivadar utcai telephelyen pedig bútorlapok csiszolását és méretre darabolását végzi.
A szombathelyi FALCO Forgácslapgyártó üzem 1992-ben alakult részvénytársasággá, majd 2007-ben lett a Kronospan holding tagja. A cégnek a szombathelyi telephelyen kívül Tárnokon van még fióktelepe. A Kronospan a világ legnagyobb faalapú burkolóelem-gyártója. A tényleges tulajdonosi szerkezetet nehéz felmérni a ciprusi és a Csatorna-szigeteki holding társaságokkal rendelkező összetett vállalati struktúra miatt. A Kronospan társaságok 40 gyárat működtetnek Európában, részben Ázsiában és Észak-Amerikában. A céget számos kritika érte üzleti gyakorlata és gyárai szennyezőanyag-kibocsátása miatt. 2015-ben a romániai sebesi telephely lakói, 2018-ban pedig a lengyel Mielec város lakói tiltakoztak a cég ellen, szigorúbb környezetvédelmi előírásokat követelve – írja a német nyelvű Wikipédia. Az orosz Igazság Pillanata tévéstáb egy Moszkva melletti és két másik orosz Kronospan-gyárban készített dokumentumfilmet, hogy bemutassa, miként mérgezik a levegőt, a talajt és a vizet ezek az üzemek. Az Opten cégadatbázisa szerint a FALCO Zrt. nettó árbevétele 2020-ban 33,9 milliárd forint volt, mégis 8,1 milliárdos veszteséggel zárta az évet. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a céget 1998 óta tíz alkalommal büntették meg a környezetvédelmi előírások megsértése miatt. 2021-ben a cégre összesen 1,2 millió forintos bírságot is kiszabtak munkaügyi és/vagy munkavédelmi jogsértés miatt.
A problémák 2005 és 2007 között erősödtek fel. 2006-ban az alon.hu számolt be arról a lakossági fórumról, ahol a Keleti városrész lakói a zaj- és a porkibocsátás ellen tiltakoztak. A gyárnak ugyanis nappal 50, éjjel 60 decibeles határértéket írt elő a hatóság, a zajt azonban a közelben élők elviselhetetlennek találták.
Az akkoriban MSZP-SZDSZ vezetésű szombathelyi önkormányzat igyekezett a lakók panaszaival foglalkozni, ugyanakkor fontos szempont volt a városvezetés számára, hogy a gyár – amely az iparűzési adó révén jelentős összeget fizet Szombathelynek – folytathassa a működését, sőt, szembetűnő fejlesztéseket hajthasson végre. Kompromisszumos megoldásként a képviselőtestület a Pick-telepnek „településközponti vegyes” besorolást adott a korábbi „különleges, lakó, kereskedelmi, szolgáltató egyéb ipari vegyes” besorolás helyett. Így az üzem zajkibocsátását nappal 55, éjjel 45 decibelre csökkentették – ezeket a határértékeket azonban a gyár nem tudta betartani.
Megszoksz vagy megszöksz
A Pick-telep több lakójával beszéltünk, akik elmondták: a zaj- és porszennyezés miatt végtelen kálváriát jártak, és akik maradtak a telepen, azok számára most is komoly gondot okoz a gyár környezetterhelése. A lakossági panaszok nyomán nagy nehezen sikerült elérni, hogy a hatóság 2011-ben zajméréseket végezzen, melyek során kiderült:
az üzem éjjelente 1-9 decibellel túllépi a számára engedélyezett 45 decibeles határértéket.
A környezetvédelmi hatóság ezért zajcsökkentési intézkedési terv készítését írta elő, amit négy év alatt kellett teljesíteni. „A hatóság ezzel gyakorlatilag 4 évre »biankó csekket« adott a FALCÓ-nak arra, hogy úgy zaklassa zajjal a lakókat, ahogy csak akarja, hiszen ebben az időszakban még mérés sem lehetséges” – mondta el az egyik lakó.
Hogy a zajcsökkentés nem volt sikeres, azt nemcsak az újabb lakossági panaszok és mérések igazolták.
A Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya 2016-ban 3,4 millió forintra büntette a céget a zajvédelmi követelmények megszegése miatt
– olvasható az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatbázisában.
A helyzet pedig azóta sem változott lényegesen. A telepen egyre több az idős lakó, akik közül sokan már belefáradtak a hiábavaló küzdelembe. Az egyikük elpanaszolta, hogy mivel 2016-ben a hozzá látogatóba érkező unokái több alkalommal nem tudtak aludni az éjjeli bűz és zaj miatt, ezért a távol élő családja kénytelen szállodába menni, ha ünnepek idején több napot töltenének Szombathelyen a nagyszülőkkel.
A lakosok közül többen rendelkeznek saját zajmérő készülékkel; látogatásunk idején este 10 órakor az egyik ház udvarán 55 decibelt mutatott a készülék, ez azonban természetesen nem tekinthető hivatalos mérési adatnak.
A környezetvédelmi hatóság 2016-tól újabb zajcsökkentési intézkedési tervet írt elő a FALCO számára, de ez sem volt sikeres. És jelenleg is zajlik egy újabb, hatósági végzés nyomán előírt zajcsökkentés: ez 2019-ben kezdődött, és 2023 december végéig kell a cégnek a hatósági előírásokat teljesítenie. Azaz a FALCO újabb négy évet kapott az engedélyező hatóságtól a zajhatárértékek teljesítésére.
Addig az érintett lakosoknak tűrniük kell – ők azonban az eddigi tapasztalataik alapján nem látnak igazán esélyt arra, hogy a határidő letelte után megfelelően csökkenni fog a zajszint. És hiába hivatkoznak a 284/2007. (X.29.) számú kormányrendeletre, amely sikertelen zajcsökkentési intézkedési terv esetén korlátozza, 10 dB túllépés felett pedig megtiltja a zajkeltő létesítmény tevékenységét.
Az éjszakai működést ugyan 2016-ban egyszer megtiltotta a hatóság, később ezt a tiltást feloldották.
Nappal egyébként csendes, sőt, kihalt a környék. Ez azonban nem véletlen: mint megtudtuk, a gyárhoz legközelebb eső utcákban a cég több ingatlant megvásárolt, főként a rosszabb állapotú házakat. „Leszalámizzák a lakókat” – állítja az egyik panaszos, aki szerint a házak megvásárlásával leginkább az elégedetlenek számát lehetett csökkenteni. Azokat viszont, akik a korábbi években nyilvános fórumokon is hangoztatták, hogy a gyár szennyezi a környezetet, rágalmazás miatt több esetben feljelentette a cég. Igaz, a bíróság egyetlen esetben sem adott igazat a FALCÓ-nak, az elégedetlenségüket hangoztató lakók száma mindenesetre lecsökkent.
De mit mond a cég?
Mielőtt a további lakossági panaszokra rátérnénk, érdemes a gyár álláspontját is ismertetni. Abban a „kivételes” helyzetben vagyunk ugyanis, hogy a FALCO képviselői személyesen kívántak válaszolni az általunk feltett kérdésekre. A gyárlátogatás során aztán kiderült, hogy az üzemben nem mehetünk be és felvételeket sem készíthetünk – ehhez ugyanis külön engedélyt kellett volna kérni. Megtudtuk azt is, hogy „normál esetben” nem szoktak újságírókat fogadni, s hogy a mostani beszélgetés célja elsősorban a cég tevékenységének hiteles bemutatása.
Kovács Tamás PR-vezető és az üzem műszaki igazgatója, Talasz Marcó hosszasan ismertette a gyár történetét és folyamatos technológiai fejlesztéseit. Elmondták azt is, hogy a cég több száz millió forintért hajtott végre környezetvédelmi beruházásokat: többek között zajvédő paneleket, porvédő elemeket épített, modern szárító- és szűrőberendezéssel csökkentette a környezeti terhelést és egy 30 méter hosszú, úgynevezett LEGO-falat is felhúzott, hogy védje a lakóövezetet a korábban valóban gondot okozó faportól. Hangsúlyozták, hogy „Magyarország a FALCO Zrt. segítségével tudja teljesíteni az Európai Unió újrahasznosuló faanyagok mennyiségére vonatkozó elvárását”.
A cég képviselői szerint helyi és országos szinten is elismerik, hogy milyen fontos nemzetgazdasági szerepet tölt be a gyár, s hogy mindent megtesz a lakosság elégedettsége érdekében. Minderről azonban a cég honlapján, imázsvideóiban és a sajtóban megjelenő fizetett tartalmakból is lehet informálódni.
Kérdéseinkre válaszolva elmondták, a lakossági panaszokat nem tartják megalapozottnak.
A por- és zajszennyezés szerintük rendszerint üzemzavar esetén fordul elő, ez azonban nem állandó probléma. „Még egy háztartásban is elromlik néha valami” – jegyezték meg. Állításaik szerint a panaszokat minden esetben kivizsgálják és meg is oldják, „de egy szűk kör számára semmi nem elég, bármit teszünk, támadnak minket” – hangzott el.
Hogy milyen szándék húzódhat meg a szerintük alaptalan támadások mögött, arra nem kaptunk egyértelmű választ. A gyár körüli ingatlanok megvásárlásának témájánál végül kiderült:
szerintük vannak, akik vélhetően „többet szeretnének kapni” a házaik valós értékénél,
ezért panaszkodnak a Facebookon. A házak felvásárlásával kapcsolatban elmondták: azokra jellemzően nem a lakossági panaszok miatt kerül sor, csupán így kívánnak segíteni azoknak, akik „nem szívesen laknak egy gyár közelében”.
Arra a kijelentésünkre, hogy egy gyár-közeli ingatlan udvarán a saját fülünkkel hallottuk az éjjeli zavaró zajt, és személyesen győződtünk meg a közeli utcákat elborító faporról, a műszaki igazgató kijelentette: ezek szerinte nem a FALCÓ-tól származnak.
Valami van a levegőben
A zajkibocsátás mellett a levegőszennyezés is komoly gondokat okozott a FALCO és Szombathely viszonyában. Ez pedig annak a rendkívül sokféle szennyező- és környezetterhelő anyagnak a levegőbe kerülésével függ össze, amit a forgácslapgyártás során használ fel az üzem.
Az ezzel kapcsolatos panaszokhoz elegendő visszamennünk 2016-ig, amikor is dr. Hende Csaba, országgyűlési képviselő (FIDESZ) vette fel a harcot a gyár által kibocsátott légszennyezés ellen.
Mi kerülhet a levegőbe falemezek gyártása során? A faforgácsgyártás során nagyon sokféle vegyi anyagot használnak fel, emellett a tárolás, szállítás és faapríték-előállítás során jelentős mennyiségű fapor keletkezik. A faforgács-szárításhoz különféle gyanták, formaldehid, fenol-vegyületek, ammónia és sósav szükségesek. A falapok préselésénél az alkalmazott kötőanyagtól függően használnak metanolt, formaldehidet, fenolt, izocianátokat. A forgácslap-csiszolás során ún. csiszolatpor keletkezik, amely kb. 20 százalékban műanyagot (műgyantát) tartalmaz. Ezen kívül a különböző fahulladék-anyagok, illetve az üzemen kívülről származó hulladékok elégetésénél – az alkalmazott tüzelőanyagtól, az égetés módjától, az égés szabályozásától és a kibocsátások csökkentésére alkalmazott berendezések módjától függően – por, hamu és el nem égett farészecskék, kátrányszerű aeroszolok, szerves anyagok, formaldehid, CO, SO2, NOx, ammónia, sósav, hidrogén-fluorid, nehézfémek, CO2, policiklusos aromás szénhidrogének, (PAH vegyületek) keletkeznek, részecskékhez kötötten és gáz formában. A dioxinok és furánok nagyobb részt szilárd részecskékhez kötötten, kisebb részt gáz formában távoznak; ez utóbbiak rendkívül rákkeltőek és a határértékek nanogramm-töredékben mérhetők.
„Jobban szennyez a FALCO-gyár, mint az ózdi acélművek” – ezzel a sokkoló kijelentéssel vezette fel Hende azokat a mérési eredményeket, melyeket a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának akkori vezetője, Lenkei Péter végzett Szombathelyen. A mérés célja az volt, hogy kimutassák, mennyi ultrafinom részecske van a levegőben a FALCO gyár közelében és a város tisztább pontjain.
Az eredmény megdöbbentőnek bizonyult: az üzem közelében rendkívül magas volt a porrészecskék aránya a levegőben, míg Szombathely más, a gyártól távolabbi pontjain jóval tisztább volt a levegő – mondták el a sajtótájékoztatón.
Akkor Hende vezetésével aláírásgyűjtés is indult, hogy a gyár szereljen fel szűrőket és mérőműszereket a légszennyezés nyomon követése és csökkentése érdekében. A FALCO Zrt. végül csak azzal a feltétellel egyezett bele ezekbe a környezetvédelmi fejlesztésekbe, ha az önkormányzat és a lakók, akik korábban fellebbeztek az egységes környezethasználati engedély gyárnak való megadása ellen, visszavonják a fellebezésüket. Ez valójában visszalépés volt a korábbi lakossági követelésekhez képest, hiszen a tiltakozók azt szerették volna, ha semmiféle feltételhez nem köti a cég a mérő- és szűrőberendezések megépítését.
„A világ legmodernebb UTWS szűrőberendezésének” felszerelésére végül 2018-ban került sor – adta hírül büszkén a cég. Csakhogy a levegő károsanyag terhelésével azóta is bajok vannak. A Vas Megyei Kormányhivatal többek közt ezért utasította el legutóbb a FALCO kérelmét egy új, MDF farostlemezgyártó technológia létesítésére. Az elutasító határozat szerint ugyanis
a gyár által kibocsátott formaldehid levegőterheltségi értékei 2019-ben 158 alkalommal haladták meg az előírt 24 órás határértéket.
Ezek a mérési adatok ugyan kedvezőbbek az előző évihez képest, amikor is 234 alkalommal fordult elő határértékek túllépése. Ennek ellenére az UTWS szűrőberendezés alkalmazás nem tűnik elegendőnek – állapítja meg a hatóság.
Magyarországon többek között a FALCO gyára bocsát ki az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Hivatala által 2004-ben emberi rákkeltő hatású anyagnak minősített formaldehidet. Ebből az anyagból, amely huzamosabb kitettség esetén légcsőhurutot, sőt, asztmát okozhat, a FALCO telephelye közel 3000 kilogrammot bocsátott ki 2020-ban, derül ki az OKIR adataiból.
„A kiporzás megakadályozása sürgető feladat”
De gond van faporkibocsátással is. A telephelyről a gyár környékére kikerült jelentős mennyiségű fapor miatt a környezetvédelmi hatóság 2021 novemberében eljárást indított, és megbírságolta a céget. A porkibocsátás egyik oka annak a szállítószalagnak a gyakori meghibásodása, amely az üzem „A” és „B” telephelye között, egy közterületi utca felett húzódik – olvasható a FALCO egyik legújabb engedélymódosítási kérelmében. A kérelemben további légszennyezettség-csökkentő technológiák bevezetését ígéri a cég.
A hatósági szigor akár összefüggésben lehet azokkal a 2021 őszén készült videókkal és az ezek nyomán a sajtóban megjelent beszámolókkal, amik elég meggyőzően mutatták be a gyár környezetébe kerülő pormennyiséget. Ezek nyomán a Greenpeace is felhívta a figyelmet a por- és egyéb légszennyező anyagok kibocsátásával járó egészségügyi kockázatokra.
A panaszok sokasága miatt az évek során több ombudsmani jelentés is készült.
A legutóbbi, Bódi Cecília, Bándi Gyula és Székely László által készült 2018-as közös jelentés megállapítja: „a hatósági engedélyekkel rendelkező, jogszerűen és szabályosan működő gyár nem okozhatna olyan problémákat, amelyek szemmel láthatók, érzékelhetők. A szombathelyi lakosok szempontjából egyelőre úgy tűnik, nincs arra kilátás, hogy a szálló por, illetve levegőbe jutó anyagok kellemetlen, illetve akár egészségre káros hatása, továbbá a közelben lakók számára a zajártalom minden kétséget kizáróan csökkenjen, mivel az UTWS technológiával együtt kapacitás bővítésére kért engedélyt a gyár.
A korszerűnek minősített technológia alkalmazása mellett a faaprítók, forgács depónia »hegyek« bármilyen levegőből készült felvételeken, illetve szemmel láthatóan a sportpálya és a lakóingatlanok mellett magasodnak. A kiporzás megakadályozása sürgető feladat.”
Megállíthatatlan terjeszkedés
A kormány számára fontos a FALCO támogatása. 2021 év elején jelentette be Szijjártó Péter, hogy a magyar kormány 1,2 milliárddal támogatja a gyár 8,2 milliárdos fejlesztéseit. Az erről szóló rendezvényen Novák Tibor cégvezető köszönte meg a támogatást, amire nem először került sor. A cég 2007 óta 49 milliárd forintot költött fejlesztésekre, ugyanis a cégvezető szerint a falemezgyártás rendkívül tőkeigényes iparág, és „könnyen kieshet a piacról az, aki lemarad” – olvasható a nyugat.hu tavaly év eleji beszámolójában.
A panaszokat megfogalmazó lakók viszont úgy érzik, hogy magukra maradtak a problémáikkal, és a szombathelyi önkormányzat sem lép fel kellő hatékonysággal az érdekükben. Kerestük Nemény András polgármestert, aki 2019-ben az ellenzéki pártok támogatását élvező Éljen Szombathely! Egyesület képviseletében nyerte meg a választást. Tőle azonban nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
A körzet helyi képviselőjétől, Putz Attilától viszont megtudtuk: jól ismeri a helyiek gondjait és 2019 óta minden lakossági panaszt továbbított a FALCO felé. Szerinte a problémák forrása a legtöbb esetben a FALCÓ-nál néha fellépő üzemzavar, viszont a cég folyamatosan végez beruházásokat a kiporzás és zajterhelés csökkentése érdekében. A hivatalos városházi nyilatkozatok is arról tanúskodnak, hogy
az önkormányzat együttműködésre törekszik a gyárral, amely szerintük jó irányba halad a környezetvédelem terén.
A panaszosok azonban nem így gondolják. „Romló egészségi állapotunkat és a rendszeresen brutális zajjal megkeserített életünket, valamint alapjogaink súlyos sérelmét tekintve is sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elmúlt tíz esztendőben tovább romlott a helyzet” – olvasható egy 2021-es panaszlevélben.
A FALCO ugyanakkor további bővítéseket tervez. Megvásárolta az ombudsmani jelentésben említett sportpályát és a gyár közelében lévő hajléktalanszállót is, s bár ezeken a telkeken fákat is ültetett, az ingatlanokat az önkormányzat ipari övezetbe sorolta át. Úgy tűnik, a gyár lassan „felfalja” a még megmaradt lakóövezetet – a helyzet megnyugtató rendezésére azonban még nem született átfogó koncepció.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A FALCO szombathelyi gyára (forrás: Bodnár Zsuzsa/Átlátszó)
Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre. | Megszoksz vagy megszöksz: elviselhetetlen zajra és légszennyezésre panaszkodnak szombathelyiek egy forgácslapgyár miatt | Sok évre nyúlik vissza az ország egyetlen, Szombathelyen működő faforgácslapgyártó üzeme, a FALCO Zrt. és a helyi lakosság közti ellentét: utóbbiak régóta panaszkodnak az egyre nagyobbra növő üzem zajkibocsátása és légszennyezése miatt, a cég viszont folyamatosan bővíteni szeretné a kapacitását. Az évek során számos vizsgálat történt, bírósági perek zajlottak le, a FALCO pedig környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/02/10/megszoksz-vagy-megszoksz-elviselhetetlen-zajra-es-legszennyezesre-panaszkodnak-szombathelyiek-egy-fureszuzem-miatt/ | 2022-02-10 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írt ki közbeszerzési eljárást a szombathelyi Megyeháza épületének felújítására, míg a nyertest a legfrissebb uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé hétfő reggel.
A Berzsenyi Dániel tér 1.-ben található megyeháza műemléki védelem alatt álló épület. A leírás szerint a felújítás célja „a jelen és jövőbeli igényeket jobban kielégítő rugalmas belső elrendezés kialakítása úgy, hogy közben lehetőség szerint minél jobban helyreállításra kerüljön az eredeti térrendszer, eltüntetve az idők során végrehajtott – sokszor esetleges –lefalazásokat, átalakításokat”. Az akadálymentesített megközelítés és használat biztosítása érdekében felvonókat és akadálymentesített WC-t alakítanak ki, az épület teljes, belső gépészeti felújításon esik át, valamint a homlokzat és homlokzati nyílászárók is megújulnak.
A tenderre két cég jelentkezett: a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) és a ZÁÉV Építőipari Zrt. Alacsonyabb árajánlattal utóbbi lett a befutó, így
a ZÁÉV végezheti el a felújítási munkálatokat nettó 3 134 787 667, azaz 3,1 milliárd forintért.
A soproni Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. 3,3 milliárdos ajánlatot adott. És bár most veszített, a cégnek nincs oka panaszra. Az elmúlt években több állami megbízást is kaptak, így például inkubátorház létrehozását Sopronban 2,2 milliárd forintért, a szegedi kézilabdacsarnok eszközbeszerzését 1,2 milliárdért vagy épp a harkai Általános Iskola korszerűsítését 949 millióért. Sőt, kormányközeli cégek oldalán felbukkanva további beruházásokban vehettek részt, így például a mostani ellenféllel, a ZÁÉV Zrt.-vel is.
Közel 3,2 milliárdért újítja fel a fertődi Esterházy-kastély egy részét a ZÁÉV és a FÉSZ | atlatszo.hu
A FÉSZ Zrt. és a ZÁÉV Zrt. alkotta F-Z Esterházy-kastély konzorcium az Esterházy-kastély „Múzeumi tömbjének” generálkivitelezési munkáit fogja elvégezni. A két cég helyreállítja a kastély kétemeletes középső részét („Múzeumi tömb”), pincétől a „belvedere”, vagyis kilátószintig. Az óraszinten vetítőteret alakítanak ki, a Belvedere-t pedig kiállítások mellett időszakos rendezvények megtartására is alkalmassá teszik.
A ZÁÉV Építőipari Zrt.-ről a napokban is többször írtunk. A cég a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltsége hivatalosan 2019 óta. A ZÁÉV éves nettó bevétele az elmúlt években 15,4 és 72,8 milliárd forint között mozgott, az adózott eredmény pedig a 7,1 milliárdot is elérte. Sok másik állami tender mellett ehhez biztosan hozzájárult a Puskás Aréna (190 milliárd forint) vagy az atlétikai stadion (nettó 150 milliárd forint) megépítése a Magyar Építő Zrt.-vel közösen.
A Megyeháza-fejlesztésről 2019-ben számolt be a Napi.hu, amikor azt írta, a kormány 2 milliárd 230 millió forintot irányzott elő a szombathelyi épület felújítására, az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben jelent meg. Az intézményben a Vas Megyei Kormányhivatal működik, azonban a cél elsősorban a „város vonzerejének növelése és élhetőbbé tételének elősegítése”. A lap a Közlönyre hivatkozva azt írta, 2,2 milliárd forintból 1 milliárd 129 millió a 2019-es költségvetést, míg 1 milliárd 101 millió forint a 2020. évit terheli majd.
Nyitókép: A szombathelyi megyeháza (forrás: Google Maps) | 3,1 milliárdot költenek a szombathelyi megyeházára, a ZÁÉV végezheti a felújítást | Három éve jelentette be a kormány, hogy 2,2 milliárd forintot irányzott elő a szombathelyi megyeháza felújítására. Most kiderült, hogy a Modern Városok Program keretében, állami finanszírozásból megvalósuló beruházást a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV végezheti el. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/02/14/31-milliardot-koltenek-a-szombathelyi-megyehazara-a-zaev-vegezheti-a-felujitast/ | 2022-02-14 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
„Mostanra sikerült megteremteni a médiaegyensúlyt Magyarországon” – a minap ezzel a címmel számolt be a Magyar Nemzet arról az Igazságháborúk című konferenciáról, amelyet a közpénzfaló Batthyány Lajos Alapítvány, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség, valamint az Alapjogokért Központ rendezett. S hogy biztosan ne legyen érdemi vita semmiről, az ankétot a jelenlegi hatalomhoz ugyancsak minden körülmények között lojális XXI. Század Intézet és Nézőpont Intézet főalakjai tették „színesebbé”. Egyedül G. Fodor Gábor törte meg az összhangot – megfeddvén azokat, akik jobboldaliként még az abszolút igazságot merik keresni, ahelyett, hogy tudomásul vennék, a nyilvánosságban „igazságok háborúja zajlik”. A megteremtődött médiaegyensúlyt a felszólalók szerint egyébként úgy kell érteni, hogy „ha az eléréseket nézzük, akkor jelenleg nagyságrendileg ugyanannyian olvassák a kormánypárti és az ellenzéki médiatermékeket”. A konferenciázók tehát úgy látták: tűnhet soknak a fideszes vagy újonnan kormánypártivá átalakított orgánumok száma, valójában nem ez a fontos. Hanem az, hogy a meglévő csatornákon keresztül mennyi emberhez jutnak el az ilyen vagy amolyan oldali hírek, kiadványok.
Mivel a Válasz Online hisz az igazságban és a tények radikalizmusában, a kissé légies „elérés” vizsgálata helyett ragaszkodunk a kormányoldal által megtartott, „megszelídített”, átvett, felvásárolt érdekeltségek számának áttekintéséhez. Egyszerűen azért, mert a nyilvánosság meglévő fórumai közül sokan nem auditáltatják a látogatottságukat. Ráadásul a napi médiafogyasztási adatok gyakran a bulvártartalom aktuális mennyisége szerint lőnek ki vagy hullanak alá – tehát semmi közük egy-egy sajtótermék közéleti befolyásolóképességéhez, véleményvezérségéhez. (Példának okáért: a Digitális Közönségmérési Tanács [DKT] és az e.Gemius legfrissebb, idén januári kimutatása alapján a Telex, a hvg vagy a 444 napi átlagos egyedi látogatószáma nincs a top 9-ben – szemben például az Index-szel, az Origóval, a ripost.hu-val és a Borsonline-nal –, miközben a politikai jelentőségük aligha vitatható.) Amennyiben tehát a legellenőrizhetőbb és -érdemibb piaci adatra vagyunk kíváncsiak, először is azonosítanunk kell az országos hatású közéleti médiumokat, majd megállapíthatjuk, hány kiadványt, csatornát ellenőriz tulajdonosi oldalról a Nemzeti Együttműködés Rendszere, illetve a Fideszen kívüli világ.
Bő egy éve, nem sokkal az Indextől lelépők Telex-indítása után igazoltuk, hogy a NER már addigra megszerezte a kontrollt a politikailag releváns sajtótermékek 50 százaléka felett. Tehát feléptette az infrastruktúrát ahhoz, hogy egy tömbként uralja a piac nagyobb részét – úgy ráadásul, hogy a nyilvánosság másik fele nem valami „összellenzéki” üzenetközvetítő konglomerátum, hanem jórészt egymástól is független, értékrendileg nehezen összeolvasztható szigetek halmaza. Ahol a szereplők jól látható része – például a Válasz Online is – fontosabbnak tarja a sajtószerű működést, a klasszikus újságírást a hatalmi vagy pártszempontoknál.
Mára újabb történetek egyértelműsítették, hogy mely médiumok kényszerülnek „felajánlani függetlenségüket”, értsd: rendre átengedni a felületeiket a kormányzati propagandának, politikaitermék-közvetítésnek. Tavaly ősszel az ellenzéki előválasztás bizonyult vízválasztó eseménynek, majd elindult a parlamenti voksolás előjátéka – és rögtön meg is dőltek azok a tulajdonosi fogadkozások, hogy például a Pesti Hírlap–168 Óra-klub, illetőleg az Index minden körülmények között megőrzi hitelességét és eredeti karakterét.
Ahogy már dokumentáltuk, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. ernyője alatt egy tulajdonosi körbe terelődött a régen a baloldal „tábori” újságjaként emlegetett 168 Óra és a 168.hu internetes portál, az Elle magazin, a Neokohn nevű konzervatív-liberális zsidó oldal, valamint az ingyenes terjesztésű Pesti Hírlap. Amely aztán meghökkentően egyoldalú, az akkori – később felmondott – főszerkesztő számára is elviselhetetlen Dobrev-kampánnyal szállt be az ellenzéki előválasztásba. Ezzel természetesen a Fideszt segítették (volna), hiszen a kormányoldal „Gyurcsánynét” óhajtotta 2022-es ellenfélnek. Cserébe állami jutalomhirdetések zúdultak a lapra, s ez a központi pénzfolyatás azóta is tart – de a Szerencsejáték-reklámok és „Előre megy, nem hátra” típusú tájékoztató oldalak közé néhány cikk is odafér azért.
Nyilván nem független a kormányzati törődéstől, hogy az általunk a Rogán Antal-féle letelepedésikötvény-biznisz egyik szereplőjeként körberajzolt Shabtai Michaeli kiadóvállalata egyre nagyobbakat mer álmodni és cselekedni. Nemrég felvásárolták például a Jazzy és a Klasszik rádiókat, továbbá egy plakátcéget is.
Ami az Indexet illeti, ők az úgynevezett Városháza-ügy különös adagolásával tették nyilvánvalóvá, hogy a jövőben újságírói produktumok mellett „hozott anyagoknak” is helyt adnak – igaz, itt nem a főszerkesztő, „csak” a belpolitikai szerkesztő sokallt be a ténytől, hogy a portált platformként használta valaki, és politikai támadást hajtott végre az ellenfeleivel szemben. Idén aztán újabb weboldal csatlakozott a bunkósbot-médiakoalícióhoz: az addig súlytalan, jobbára csak információ-másodközlő felületként működő Propeller hozta az álhírgyanús szenzációt, hogy „Hadházy Ákosról gyermekbántalmazási ügy került elő” (melyet az érintett igyekezett csípőből korrigálni). Mindezt már úgy osztotta tovább a fideszes sajtóholding Origója – az úgymond „baloldali” Propellerre hivatkozva –, hogy az ellenzéki politikus „összeverte nevelt kisfiát”. Nos, a Propeller a valóságban annyira baloldali, hogy az ismert Fidesz-közeli milliárdos, Nagy Elek tulajdona. Pontosabban: az ő Pannon Online Média Kft.-je jelenteti meg a lapot – a nuus.hu, Napidoktor.hu, ÍzesÉlet.hu, Fintechradar.hu, Gamer.hu, Ragazze.hu életmódi érdekeltségekkel együtt.
Miként alábbi gyűjtésünkből kiderül, az Index, a Pesti Hírlap–168 Óra-kör és a Pannon Online termékcsoport mellett számos NER-tulajdonú, de tartalmilag – még – nem teljesen átállított, ellenzékinek, függetlennek vagy pártsemlegesnek látszó csatorna léte vált nyilvánvalóvá az elmúlt hónapokban. Már összesen 26 ilyen médiumról beszélhetünk. Lett hír- és bulvárkiadványa a kormányzat kedvenc biztonsági cégéből (Valton) hasznot húzó Bessenyei Istvánnak, a Rogán Antal előző feleségével üzleti tandemben működő Sarka Katalin férjének – továbbá az Orbán Viktorhoz családilag kötődő Pedro Vargas Santos David portugál üzletembernek, aki ismeretlen eredetű pénzből, magántőkealapos csellel teszi rá a kezét az európai CNN-ként pozícionált Euronews televízióra.
Összeálltásunkban e 26 „félfideszes” produktum előtt 132 olyan sajtóérdekeltség követi egymást, amely nyíltan kormánypártiként értelmezi saját magát – vagyis mostanra a választási szempontból releváns média kétharmada a NER ellenőrzése alá került.
A már emlegetett korábbi anyagunkban még csak 88 országos hatású médiumot világítottunk át, ebbe a kimutatásba viszont a közéleti mellett a csúcsolvasottságú vagy -nézettségű bulvár- és sportszektor is belefért – közvetve ugyanis ezek is „karcolják”, megjelenítik az országban zajló ideológiai vitákat. Ráadásul kiadóik többsége azt jelezte az Állami Számvevőszéknek, hogy hajlandó helyet biztosítani politikai hirdetéseknek a hivatalos kampányidőszakban. A gyűjtésben önállóan szerepeltetjük továbbá azokat a nagy hagyományú, tömegekhez szóló regionális lapokat, amelyek most a fideszes médiaholding alá tartoznak – de természetesen a velük konkurálni képes, nem kormány-lekötelezett térségi portálok is megjelennek a mindösszesen 241 egységből álló felsorolásban.
Kis magyar médiapiac
I. Állami csatornák (13)
Televíziók: M1, Duna, Duna World, M2 Petőfi, M4 Sport, M4 Sport+, M5; rádióadók: Kossuth, Petőfi, Bartók, Dankó; internetes oldalak: hirado.hu, m4sport.hu
II. A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Mediaworks Hungary Zrt.) alá tartozó kormánypárti termékek (83)
Bulvárkiadványok és internetes felületeik: Bors, borsonline.hu, Hot!, Ripost7, ripost.hu, astronet.hu; televízió: Hír Tv, hirtv.hu; rádiók: Retro Rádió,Karc FM, Gong; nemzetközi hírügynökség: V4 Agency (v4na.com); önálló internetes médiumok: origo.hu, Newsfeed (a Freemail kilépőoldala), 888.hu, life.hu, she.hu, hirvilag.hu, mainap.hu, hirnyolc.hu, csupasport.hu, sportslife.hu, unilife.hu, sulilife.hu, thatslife.hu; napilapok és internetes kiadásaik: Nemzeti Sport, nso.hu, Magyar Nemzet, magyarnemzet.hu, Metropol, metropol.hu, Világgazdaság, vg.hu; hetilapok, magazinok és internetes formáik: Szabad Föld, Mandiner, mandiner.hu, Figyelő, figyelo.hu, City 7 Magazin, FourFourTwo, fourfourtwo.hu, Fanny, Vasárnap Reggel; regionális médiumok: 24 Óra, kemma.hu, Békés Megyei Hírlap, beol.hu, Délmagyarország, delmagyar.hu, szegedma.hu, Dunaújvárosi Hírlap, duol.hu, Észak-Magyarország, boon.hu, Hajdú-bihari Napló, haon.hu, Heves Megyei Hírlap, heol.hu, Fejér Megyei Hírlap, feol.hu, Új Dunántúli Napló, bama.hu, Új Néplap, szoljon.hu, Kelet-Magyarország, szon.hu, Kisalföld, kisalfold.hu, Napló, veol.hu, Nógrád Megyei Hírlap, nool.hu, Petőfi Népe, baon.hu, Somogyi Hírlap, sonline.hu, Tolnai Népújság, teol.hu, Vas Népe, vaol.hu, Zala Hírlap, zaol.hu és a Maraton lapcsoport kiadványai
III. Egyéb NER-kézben lévő, vállaltan kormánypárti médiumok (36)
A Mészáros Lőrinc–Vaszily Miklós-tengelyhez tartozó televíziós csatornák: TV2 Média Csoport (TV2, Super TV2, Mozi+, Spíler Tv, Spíler 2 Tv, Izaura, Zenebutik, Prime, FEM3, TV2 Séf, TV2 Kids, TV2 Comedy, Jocky Tv, Moziverzum), Pesti Tv; egyéb kiadványok: pestisracok.hu, nullahategy.hu (a kiadó közvetett tulajdonosa a Huth Gergely-féle Gerilla PresS Kft.), vasarnap.hu (a KDNP-közeli Kovács K. Zoltán Alapítvány kiadványa), Magyar Demokrata hetilap, demokrata.hu (a lapkiadó Artamondo Kft. tulajdonosa Bencsik András), Magyar Hírlap, magyarhirlap.hu (a kiadót Széles Gábor birtokolja), a Megafon intézményesített és pénzelt médiapartnerei, blogstar.hu, sportfaktor.hu (utóbbi két médium Csúri Ákos köreihez tartozik), kontra.hu (a lapot kiadó Ctrl-T Creative Zrt.-t részben a jobboldali megmondóként ismert Megadja Gábor birtokolja, a cégjogi képviselő pedig Habony Árpád állandósított ügyvédje, Kovács Loránd), axioma.hu (a „digitális közéleti tér” kiadója az Axióma Kulturális Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Giró-Szász Áron miniszterelnöki megbízott), latoszogblog.hu (a felület kiadója a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány), reaktor.hu (a lapot kiadó Reaktor Alapítvány a Fidelitas holdudvarához tartozik), corvinak.hu (a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kiadványa), magyarforum.info (a Csurka István lapjának maradványaként működő médium rendszeres „alákérdező” a Kormányinfón), breuerpress.com, Heti TV (utóbbi két csatorna kiadója a Kormányinfó másik törzskérdezője, Breuer Péter), Sportrádió (a Nemzeti Sporttal szimbiózisban működő, politikával túlfűszerezett adó tulajdonosa Szöllősi György), Médiapiac, mediapiac.com (Boros Bánk Levente kiadványai)
IV. Szintén NER-befolyás alá került, de tartalmilag – még – nem teljesen átállított sajtótermékek, illetve hozzájuk tartozó politikamentes kiadványok (26)
Mészáros Lőrinc és/vagy Vaszily Miklós köreihez tartozó internetes és elektronikus csatornák: Indamedia Network (index.hu, napi.hu, velvet.hu, femina.hu, divany.hu), Rádió 1-hálózat (a médiaszolgáltatást végző Radio Plus Kft.-t közvetve Schmidt Zoltán, Mészáros alapembere tulajdonolja), Best FM (a Best Radio Kft.-t Sakalj Ferenc, Mészáros egy másik bizalmasa birtokolja), Base FM (ez az új adó is masszívan kötődik a felcsúti milliárdoshoz); Life Tv, Ozone Tv (utóbbi két csatorna Mészáros exnejétől került Vaszily és Hajdú Péter irányítása alá), indirekt.hu (Hajdú Péter saját bulvároldala); a Rogán-barát Shabtai Michaeli és Milkovics Pál médiacsoportja: Pesti Hírlap, 168.hu, 168 Óra hetilap, Jazzy Rádió, Klasszik Rádió, neokohn.hu, Elle; a Fidesz-közeli Nagy Elek Pannon Online Média Kft.-jének oldalai: propeller.hu, nuus.hu; a Valton-haszonhúzó Bessenyei István és/vagy Sarka Katalin érdekeltségei: naphire.hu (a kiadóban az ATV vezére is társtulajdonos), femcafe.hu, twn.hu (utóbbit közösen adja ki Sarka és Rogán Antal korábbi felesége); egyéb médiumok: Euronews (a nemzetközi csatorna nemrég került NER-közelbe), Dikh Tv (egy Habony Árpád köreihez köthető szereplő is beszállt a televízióba – az alább emlegetett Radu Morar üzletember mellé), novekedes.hu (a gazdasági portál több állami érdekeltséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal is partnerségben működik, a tulajdonos-főszerkesztő Kamasz Melinda egykor a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtófőnökeként is tevékenykedett)
V. Bizonytalan státuszú sajtótermékek (8)
A kormánybarát Hit Gyülekezete-vezető, Németh Sándor médiumai: ATV, ATV Spirit, atv.hu, Spirit FM, Hetek hetilap, hetek.hu; egyéb: Népszava, nepszava.hu (a lapot kiadó XXI. Század Média Kft. a kormányzattal jó kapcsolatot ápoló Puch László MSZP-expénztárnoktól került át a szintén kétkulacsos Leisztinger Tamáshoz)
VI. Ellenzéki hátterű kiadók „alkotásai” (9)
A DK narratíváját követő oldalak: nyugatifeny.hu, ezalenyeg.hu (az oldalak pártos jellegét itt járták körül); elismerten Jobbik-közeli platformok: alfahir.hu, N1Tv; szocialista hátterű médiumok: hirklikk.hu, pestibulvar.hu (a médiumok MSZP-s leágazásairól itt lehet olvasni); LMP-s kötődésű kiadványok: azonnali.hu, ugytudjuk.hu, egriugyek.hu (az LMP-s Ungár Péter országos, illetve a KESMA megyei lapjaival konkuráló regionális egységei)
VII. Hagyományos (magyar vagy nemzetközi) kiadóvállalatok érdekeltségei (38)
A német Bertelsmannhoz tartozó RTL-csoport: RTL Klub, RTL II, RTL+, RTL Gold, Cool, Filmplusz, Muzsika Tv, Sorozat+, rtl.hu; a német-svájci Ringier Axel Springer-csoport kiadványa: Blikk, blikk.hu, blikkruzs.hu, Kiskegyed, Glamour, glamour.hu, noizz.hu; a Varga Zoltán-féle Centrál Médiacsoport termékei: 24.hu, Nők Lapja, Story, Best, Meglepetés, Marie Claire, nlc.hu, cosmopolitan.hu; egyebek: InfoRádió, infostart.hu (a médiumok tulajdonosa Módos Márton), portfolio.hu, penzcenrtum.hu; (utóbbi két portál részben Balogh Gabrielláé, az OTP igazgatósági tagjáé), Forbes, forbes.hu (az amerikai Forbes magazin magyar mutációi), szabadeuropa.hu (amerikai adófizetői pénzből működő médium), a Deutsche Welle magyar tartalmai, Joy magazin, joy.hu (a Marquard Media kiadványai), wmn.hu (D. Tóth Kriszta lapja), szeretlekmagyarorszag.hu, Sláger FM, Sláger Tv (utóbbi két adó a Radu Morar-féle Tematic Media Grouphoz tartozik)
VIII. Részben pártoló tagsággal, közösségi finanszírozással működő, a szerkesztők tulajdonában lévő médiumok (28)
HVG Group (HVG, hvg.hu, eduline.hu); Magyar Jeti-csoport (444.hu, qubit.hu); telex.hu, Partizán, valaszonline.hu, atlatszo.hu, direkt36.hu, g7.hu, Magyar Hang, hang.hu, szemlelek.net, merce.hu, Magyar Narancs, magyarnarancs.hu, Jelen, klubradio.hu, Tilos Rádió, Élet és Irodalom, mfor.hu–privatbankar.hu, media1.hu; a KESMA megyei lapjaival konkuráló regionális érdekeltségek (debreciner.hu, nyugat.hu, szegeder.hu, szabadpecs.hu, borsod24.hu)
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök a sajtónak nyilatkozik, miután leadta szavazatát a kvótanépszavazáson 2016. október 2-án (fotó: Anadolu Agency/Kurucz Árpád)
#közmédi#média#sajtó | Már „ellenzéki” médiacsoportja is van a NER-nek – ezzel együtt a sajtó kétharmadát kontrollálják | Az állami média és a vállaltan kormánypárti orgánumok alkotta csúcsliga mellett megszületett a NER-sajtó másodosztálya: a Fidesz-rendszer tulajdonosi befolyása alá került, ám tartalmilag – még – nem teljesen átállított, „ellenzékinek”, függetlennek vagy pártsemlegesnek tűnő kiadványok csoportja. Az összesen 241 országos hatású közéleti- vagy tömegcsatornából 26 sorolható a fenti átmeneti kategóriába, 132 pedig tisztán fideszes. Ha e két számot összeadjuk, már kétharmadnál járunk – listánkon ráadásul további nyolc, úgymond „bizonytalan státuszú” médium is szerepel. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/02/08/kormanyparti-ellenzeki-fuggetlen-media-merleg-tobbseg/ | 2022-02-08 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Miután a kormány egy rendelettel elintézte, hogy a tanárok ne sztrájkolhassanak az alacsony fizetésük miatt, most is sorra csatlakoznak az iskolák az engedetlenségi mozgalomhoz. Erre és a kampányhajrára reagálhatott Vitályos Eszter, az Emmi államtitkára, aki múlt szerdán bejelentette, hogy február 15-e és március 31-e között 120 ezer notebookot oszt szét országosan pedagógusoknak és diákoknak. A saját választókörzetében, Szentendrén gyorsan át is adott 238 notebookot a Móricz Zsigmond Gimnáziumban.
És úgy látszik, a többi fideszes képviselőjelölt, is kihasználja az lehetőséget, hogy állami pénzből vett laptopokkal a kezében pózolhasson az iskolákban. | A fideszes képviselőjelölt osztotta szét a minisztériumi laptopokat Kiskunhalason | Miután a kormány egy rendelettel elintézte, hogy a tanárok ne sztrájkolhassanak az alacsony fizetésük miatt, most is sorra csatlakoznak az iskolák az engedetlenségi mozgalomhoz. Erre és a kampányhajrára reagálhatott Vitályos Eszter, az Emmi államtitkára, aki múlt szerdán bejelentette, hogy február 15-e és március 31-e között 120 ezer notebookot oszt szét országosan pedagógusoknak és diákoknak. A saját választókörzetében, Szentendrén gyorsan át is adott 238 notebookot a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/21/a-fideszes-kepviselo-osztotta-szet-a-miniszteriumi-laptopokat-kiskunhalason | 2022-02-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Iratokat égethettek el még az önkormányzati választások előtt a közmunkások Újszentivánon, ahol nemrég letartóztatták a polgármestert. A faluban nem ez lenne az első eset a papírok megsemmisítésére, korábban a fantomszerbek nyomait próbálták eltüntetni az önkormányzatnál. A polgármester nélkül maradt faluban arról is beszélnek, hogy a Putnik Lázárhoz köthető nyaralón a falu közmunkásai is dolgozhattak.
Túlárazva
Még február 8-án vitték el bilincsben a pénzügyőrök otthonából Putnik Lázárt. Újszentiván polgármestere tizenhárom napja van előzetes letartóztatásban. A falut tizenöt éve vezető polgármestert most az ügyészség azzal gyanúsítja, hogy túlárazott egy munkásszállót, amelyre 222 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kért és kapott.
Csakhogy a Szegedi Járási Ügyészség szerint Putnik Lázár máshogy érthette a vissza nem térítendő támogatást: az egyszemélyes, haveri generálkivitelező cég, amely a szálló építésével volt megbízva, a gyanú szerint hetvenmilliót utalt Putnik Lázár cégének, plusz tízmilliót pedig egy szövetkezetnek. Jelenleg a polgármester előzetes letartóztatásban van. Az újszentiváni önkormányzat egyik munkatársát is elvitték a pénzügyőr nyomozók.
A férfi a munkásszálló projektmenedzseri feladatait látta el, de valójában nemcsak azt koordinálta, hanem a polgármesterhez köthető Balaton-környéki apartmanház felújítását is, pincétől a padlásig. A NAV nyomozói a munkásszállót építő egyszemélyes cég vezetőjét is letartóztatták. Sztorik egy kis faluból, ahol nemcsak választási csalás miatt indítottak eljárást a hatóságok még évekkel ezelőtt, hanem a betelepített fantomszerbek és a tudtuk nélkül közmunkásnak bejelentett újszentivániak miatt is.
Az elárvult falu
Amióta a papíron független, de a helyi és a szegedi közéletet jól ismerők szerint Fidesz-barát polgármestert letartóztatták, nem csitulnak a kedélyek Újszentivánon. Pedig a falura ráférne már a béke, hiszen az elmúlt évtizedben Putnik Lázár uralma botrányokkal teli. A falu első emberének letartóztatása és a képviselő-testület feloszlatása mégis hatással volt az 1900 lelkes település lakóira.
„Lázi jó ember volt még az elején, csak hát a pénz meg a hatalom megbolondította, és a helyi ellenségeskedés kettészakította a falut. Attól félek, hogy akik majd utána jönnek, azoknak is csak a falu pénze kell majd. Szerintem be kellene már fejezni ezt a több mint tíz éve tartó háborút, és inkább össze kellene fognunk”
– magyarázza a helyi Postapont előtt egy férfi, aki szerint az sem normális, hogy bár papíron gazdag a falu, igény lenne általános iskolára, amely hat éve bezárt, túlárazott munkásszállójuk viszont van, csak azt nem tudja, miért.
Míg korábban csak azok mertek megszólalni, akiknek már semmi vesztenivalójuk nem volt, mostanra már azok is beszélnek, akik hetekkel ezelőtt még rettegtek a polgármester haragjától, mert szem- vagy fültanúi voltak a stikliknek. Azok a falubeliek, akik viszont nyakig benne voltak a balhékban, de még nem érte el őket a törvény keze, joggal vannak mélyen csendben – vélik a falubeliek. Pedig az újszentivániak szerint lenne miről beszélniük.
A papírokkal etetett üstház
2019 nyarán mondta ki a bíróság jogerősen, hogy Putnik Lázár polgármester bűnös közokirat-hamisítás miatt, mert a ’14-es önkormányzati választások előtt szerbeket telepített be a faluba, persze csak papíron. Minyó Pál tősgyökeres újszentiváni. A férfi korábban éveken keresztül a szegedi gumigyárban dolgozott betanított munkásként, ám megromlott az egészsége, ezért abba kellett hagynia a gyári munkát. Felcsapott kőművessegédnek. 2019-ben éppen Újszentivánon dolgozott egy cégnek, ahol az önkormányzat udvara melletti telken két másik kollégájával furcsa dologra lettek figyelmesek.
„Két közmunkás hordta fekete zsákban a papírokat ki a hivatalból, és égették, mint a sz*t egyfolytában, három napon keresztül”
– mesélte a férfi a Szabad Európának, aki szerint ez a 2019-es önkormányzati választások előtt volt.
„Az önkormányzat udvarában van egy diófa. Két hölgy egy nagy üstházban zsákszámra égette el a valószínűleg hivatalos papírokat. Láttuk a túloldalról, csak egy kerítés választott el minket, hárman is néztük. Hűségesen égették a papírt, és nem lapoztak bele semmibe, mert valószínűleg felsőbb utasításba kapták, hogy még véletlenül se próbáljanak meg beleolvasni. Mindannyian tudtuk, hogy választás előtt itt bajok vannak, hogy ilyen hirtelen meg kell semmisíteni a papírokat”
– magyarázta a férfi, aki szerint a közmunkások biztosan parancsba kapták a papírok megsemmisítését, de nem kérdeztek rá, mégis mit csinálnak.
„Nem is válaszoltak volna. Szerintem megmondták nekik, hogy ne mondjanak senkinek semmit, mert akkor takarodnak a p*csába. Ez volt a legkönnyebb, megfélemlíteni a kib*ott közmunkásokat, hogy csinálják meg, és kész. Száz százalék, hogy nem a közmunkások mentek be maguktól a hivatalba, és kérték, hogy pakoljanak már bele nekik az önkormányzat dolgozói papírokat a fekete zsákokba, hogy kényükre-kedvükre elégethessék az önkormányzat udvarán. Nem. Ezt fentről kapták parancsba. Valószínűleg a polgármester mondta Sárának, a jegyző asszonynak, hogy ezt meg kell csinálni. A jegyző asszony szólt a közmunkások brigádvezetőjének, az meg szólt a közmunkásoknak, hogy itt vannak a zsákok, égessétek el. Ez itt így megy”
– mesélte Minyó Pál, aki le is fotózta a közmunkások iratmegsemmisítő részlegének egyik tagját.
A 2019 nyarán közmunkán lévő nőt a Szabad Európa is kereste, sikertelenül. Helyi forrásaink szerint a képen szereplő asszony annyira fél, hogy senkinek nem beszél arról, hogy milyen iratokat égettek el az önkormányzat udvarán, és kinek a megbízásából.
„Nem, ez teljes képtelenség, ez lehetetlen”
– válaszolta megkeresésünkre Szentirmay Sára, a falu jegyzője. Szerinte biztosan nem égettek önkormányzati iratokat a közmunkások az önkormányzat udvarán.
Ballai Csaba, a falu közmunkásainak vezetője lapunknak azt mondta: „semmit nem tud arról, hogy az általa felügyelt embereknek iratokat kellett volna megsemmisíteniük”.
Úgy tudjuk, a közmunkások brigádvezetője, aki egyébként mezőőr is, jó kapcsolatban volt Putnik Lázár polgármesterrel, akivel néha együtt vadásztak.
Pedig Újszentivánon nem ez lenne az első eset, amikor hivatalos iratokat tüntetnek el. Tavaly szeptemberben írtunk arról, hogy a fantomszerbek betelepítése után hogyan darálta le a szellemlakosok nyomait az újszentiváni önkormányzat.
Önkormányzati darálás
A falunak 2014-ben nem volt önálló települési önkormányzata, mivel ahhoz minimum kétezer fős lakosság kell. A Szabad Európa által megkérdezett helyiek – és a birtokunkba jutott bírósági vallomások – szerint ezt az akkori helyi politikai vezetés úgy próbálta orvosolni, hogy négyszáz szerbet és románt honosított. Ráadásul fiktív bejelentéssel állandó lakcímet és lakcímkártyát kaptak az önkormányzattól az idegenek. Ment is minden, mint a karikacsapás, mindaddig, amíg a Postapontot üzemeltető Brigitta (interjúalanyunk nevét kérésére megváltoztattuk – B. R.) rá nem jött, hogy az általa üzemeltetett postának nemcsak az a feladata, hogy leveleket vigyen ki, hanem az is, hogy ne vigye ki.
2014. február első hetében ugyanis megbetegedett az újszentiváni posta vezetője – aki mellékesen a falu alpolgármestere volt –, ráadásul a postás elment szabadságra, aki meg Újszentiván önkormányzati képviselője volt. Így nem maradt más hátra, Brigitta beugrott postát vezetni, és vitt magával egy külsős kézbesítőt, hogy legyen, aki kivigye a leveleket.
Lapunk birtokába jutott Brigitta vallomása, amelyet NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán tett. Ebben elmondta: a betegszabadságon lévő postavezető és kézbesítő összejátszhatott.
„Az alkalmi helyettes kézbesítő, aki szintén nem volt beavatva, a postai szabályzat rendje és módja szerint aznap kivitte a küldeményeket a címekre. Az újszentiváni Boján utca 15.-be is. De ott kijött a ház tulajdonosának a felesége, és elküldte a halál f*ára a kézbesítőmet, és megmondta neki, hogy ne játsszuk már a hülyét, hát nem igaz, hogy nem tudjuk, hogy ezeket a leveleket nem ide kell hozni, hanem az önkormányzathoz, mert ezek az emberek soha nem laktak itt, és nincsenek is itt, és meg van beszélve az önkormányzatnál”
– emlékezett vissza Brigitta.
Az asszony tanúvallomásából az is kiderült, hogy a később szabadságáról visszatérő postai kézbesítő bevallotta neki, hogy a Boján utca 15.-be érkező leveleket valóban az újszentiváni önkormányzat titkárságán kell leadni.
„Amikor már kezdett égni a lábuk alatt a talaj, már kapkodtak. Ezek a szerencsétlen szerb–magyarok, akik jöttek volna a leveleikért, egyre nehezebben kapták meg. A jegyzőkönyvek szerint az újszentiváni posta és az önkormányzat között sok adókártya, taj-kártya veszett el útközben. A NAV azt mondta, hogy kiküldte, de én nem láttam a postai jegyzőkönyvekben azt sem, hogy megérkezett volna hozzánk. Valószínűleg amikor már beütött a baj, az önkormányzattól már be sem érkeztek hozzánk, a postára a hivatalos küldemények, hanem ledarálták őket bent az önkormányzatnál, nehogy valami közük legyen hozzá”
– mesélte még korábban lapunknak Brigitta, hogyan próbálta az önkormányzat eltüntetni a fantomlakosok nyomait.
Ahogy a Szabad Európa 2020 decemberében elsőként beszámolt róla, a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága nemcsak a munkásszálló túlárazása, hanem a faluba bejelentett a fantomközmunkások miatt is nyomozott. Kiderült ugyanis, hogy az újszentiváni önkormányzatnál valaki vagy valakik módszeresen úgy jelentettek be embereket közmunkára, hogy nem is tudtak róla, és pénzt sem kaptak érte. A két ügyet 2020 végén egyesítette a nyomozó hatóság. A NAV nyomozói idén január 20-án hat órán keresztül házkutatást tartottak az önkormányzatnál.
Lázár Dzsínó
Pomázi Géza 2019-től dolgozott Putnik Lázárnak. Felújította Újszentivánon a polgármester édesapjának házát, valamint a falu első emberének szegedi lakását is. Bár a férfi szerint a munkájának semmi köze nem volt az önkormányzathoz, a polgármester mégis azt kérte tőle, hogy az újszentiváni önkormányzat nevére kérje a számlákat a tankolásról.
A férfi mindeközben Mórahalmon lakott. 2017-ben az ipari park egyik, irodaként bejegyzett, háromszobás szolgálati házába költözött, amelyet a polgármester intézett el neki. Szerződést is kötöttek a Bont-Ép Szociális Szövetkezettel, amely az újszentiváni községházába van bejegyezve.
Miután végzett a Szeged-környéki lakásfelújításokkal, új megbízást kapott. Az Újszentivántól 237 kilométerre lévő, Balaton-közeli Andocson kellett felújítania egy régi házat, amely a polgármesteré volt. A férfi egy teljes éven át irányította a munkákat a Somogy megyei településen. Pomázi Géza szerint Putnik Lázár minden egyes munkafolyamatról képet kért Viber-üzenetben, sőt még egy csoportot is alapítottak a felmerülő problémák megvitatására és az anyagbeszerzésre a munkásokkal, amelyben Putnik Lázár és az önkormányzat egyik alkalmazottja is benne volt. K. Gábor nemcsak a túlárazott munkásszálló felépítésében, hanem a polgármester apartmanházának felújításában is menedzserkedett.
Egy idő után a polgármester kilépett a csoportból, ahova addig a saját nevével jelentkezett be, majd nem sokkal később Dzsínó álnéven tért vissza a Viberre. Ennek ellenére biztos, ami biztos, üzenetei többségét Lázárként írta alá.
Rusin Csaba, az Élhető Újszentivánért Facebook-csoport alapítója szerint a polgármester nyaralóján a falubeli közmunkások is dolgozhattak.
„A Putnik Lázárhoz kötődő munkásszálló, közmunkaprogram vizsgálata során jutott birtokunkba olyan információ, hogy esetenként önkormányzati járművel önkormányzati közmunkásokat szállítanak le egy napra, három napra, négy napra Andocsra, ahol különféle munkákkal voltak megbízva: ablakcsere, betonozás, takarítás”
– mondta a Szabad Európának Rusin Csaba.
Az önkormányzati iratégetés szemtanúja, Minyó Pál 2020-ban már közmunkásként dolgozott a faluban. A férfi azt mondta: sok famunkát csináltak munkaidőben; apácarácsot, különféle díszeket, de ezeket csak addig látta, amíg elkészültek, utána soha többet. A polgármester andocsi házát felújító férfi viszont pontosan tudja, hol vannak.
„Én jártam be az önkormányzathoz is Putnik úrhoz tárgyalni meg minden. Ott láttam, hogy különféle famunkákat végeznek az urak. Később az újszentiváni önkormányzat közmunkásai felhozták azokat az anyagokat, amit ott, Újszentiván község önkormányzatánál munkaidőben csináltak a polgármester úrnak”
– magyarázta Pomázi Géza, aki be is építette a házba az apácarácsokat és a díszes famunkákat. A férfi azonban hoppon maradt, mert hiába dolgozott egy évig a polgármester nyaralóján, Putnik Lázár soha nem fizette ki a munkáját. Pomázi Géza végül munkaügyi bíróságra ment elmaradt másfél milliós bére miatt.
A Szabad Európa felkereste az andocsi nyaralót is, amelyen a férfi dolgozott. Putnik Lázár információink szerint összesen három ingatlant vásárolt a Balaton-közeli településen. Az apartmanházzá alakított nyaralóban összesen négy lakást alakíttatott ki, amelyekkel az volt a terve, hogy szezonálisan bérbe adja.
A felújított házra most egy férfi vigyáz, aki évek óta ott lakik. Lapunknak azt mondta: a napokban a polgármester testvére már felhívta, hogy a NAV bármikor tarthat házkutatást. A férfi szerint várható volt, hogy ez lesz a vége.
„Lehetett sejteni, hogy előbb-utóbb elviszik, amióta ismerem, ez mindig ott lebegett a feje fölött, de velem mindig normális volt”
– mondta a férfi.
Putnik Lázár tizenöt évig vezette Újszentivánt, letartóztatása után a képviselő-testület is feloszlatta magát. Időközi választásokat csak a veszélyhelyzet után tarthatnak a szerb határ közeli faluban. | „Két közmunkás hordta ki fekete zsákban a papírokat a hivatalból, és égették, mint a sz*t” | Iratokat égethettek el még az önkormányzati választások előtt a közmunkások Újszentivánon, ahol nemrég letartóztatták a polgármestert. A faluban nem ez lenne az első eset a papírok megsemmisítésére, korábban a fantomszerbek nyomait próbálták eltüntetni az önkormányzatnál. A polgármester nélkül maradt faluban arról is beszélnek, hogy a Putnik Lázárhoz köthető nyaralón a falu közmunkásai is dolgozhattak. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/ujszentivan-putnik-lazar-munkasszallo-nyaralo-andocs/31708950.html | 2022-02-21 14:24:15 | true | null | null | Szabad Európa |
Mint arról korábban beszámoltunk, Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő és -jelöltnek Balatonlellén van egy háza, ami állítása szerint egy 50 négyzetméteres borospince és présház, mezőgazdasági ingatlan.
A ház a felesége, Witzmann Ágnes nevén van, Hadházy Ákos független képviselő pedig korábban arról írt, hogy bár külterületen termőföldet csak „gazdák” vásárolhatnak, arra épületet csak mezőgazdasági céllal építhető, valóságos iparág jött létre az ezzel kapcsolatos csalásra, Witzmann Ágnes pedig egyéni vállalkozóként be is jelentkezett borszőlő- és almatermesztésre, de vállalkozását három hónap után fel is függesztette; a részben a nevén lévő cég pedig bár papíron szintén borászattal foglalkozik, nincs árbevétele.
A "borospince" pedig, mint arról beszámoltunk, egy emeletes-erkélyes nyaraló benyomását kelti:
Witzmann Mihály ezek után indulatos Facebook-posztban állította vehemensen, hogy az emeletes építmény igenis pince, és azzal vádolt minket, hogy fotózás céljából magánterületre léptünk, de ez nem igaz. A helyszínen járva viszont feltűnt, hogy a Witzmann-házhoz vadonatúj műút vezet, holott a környező dűlőutak jellemzően földutak, ezért egy kicsit utánanéztünk.
Witzmannék ingatlanához a 0115-ös számú közút vezet, ami önkormányzati tulajdon. Megkérdeztük Balatonlelle polgármesterét, Kenéz Istvánt, miért éppen ezt az utat újították fel, ami semmilyen más telekre nem csatlakozik, hanem egyenesen a Witzmann villához vezető zsákutca.
A "pince" és az út
A polgármester elmondása szerint viszont felajánlásból lett kész Witzmannék útja. Ekkor kapcsoltuk be a hangrögzítőt.
Narancs: Tehát az önkormányzatnak nem került pénzébe, de valami hozzájárulást kellett adni?
Kenéz István: Nem. Mi nem tudtuk volna ezt megcsinálni. Nekünk sajnos ugye van egy pályázatunk, 300 millió forint 6 kilométer hosszúságban, de a hegynek más területén van az az aszfaltozás. A pályázaton kívül más lehetőségünk, pénzügyi eszközünk nincs, hogy itt akármilyen szilárd burkolatú utat csináljunk. Csak toldozunk, foldozunk, először a murvás utakat próbáljuk karbantartani, de örömmel vettük azt, hogy valaki felajánlotta, hogy megcsinálja ezt. Nekünk egy fillérünkbe nem kerül. Ezért elfogadtuk.
Narancs: Szabad tudni, hogy ki volt az, aki megcsinálta?
Kenéz István: A Jáki András.
Narancs: Neki is ott van telke?
Kenéz István: Nincs. Ő egy vállalkozó emberke és ő nekünk elég sokat dolgozik. És most megrendelték nála ezt az aszfaltozást. András fölkeresett engem, mondtam neki, hogy természetesen. Kint a helyszínen megnéztük. Mondtam neki, hogy minden további nélkül hozzájárulunk, csak nekünk egy fillérünkbe ne kerüljön. Esetleg gépi erővel tudunk besegíteni. Mi csak a murvás útnak az elegyengetését tudtuk megoldani, a többit, az aszfaltos részét azt ők intézték.
Narancs: Azért elég sok út van még, amit el kéne intézni… Ezt a Witzmann képviselő úr villájához vezető utat tavaly csinálták meg?
Kenéz István: Tavaly. Igen. Az út már megvolt, csak murvás út volt. Az aszfaltozás került rá a tavalyi évben.
Narancs: Október? November? Vagy valahogy így?
Kenéz István: Hát, én most így kezit csókolom, meg nem tudnám mondani, annyi minden történt azóta. De szerintem meglehet, hogy egy kicsit előbb is, mint október.
Narancs: Csak furcsa, mert ez az az utca (Witzmann villájához) csak oda vezet.
Kenéz István: Mivel ez egy zsákutca és a Witzmann Misinek a telke az utolsó telek, ez addig meg lett csinálva, ameddig az út tartott, ugye.
Narancs: Tehát az önkormányzat adott az építtetőnek települési, tulajdonosi hozzájárulást? Valami papír csak kellett.
Kenéz István: Én ezt a Jáki Andrással így… megbeszéltük kint a helyszínen. Nem adtam én neki… nem kellett neki. Régóta ismerjük egymást. Itt dolgozik a városban. Azt mondta, őneki elég, ha én engedélyt adok rá, és nem tesszük szóvá, hogy ő mit csinált. Buta lennék, ha jó dolog meg lenne vétózva valamilyen formában. Szóban történt a megegyezésünk, de nem az első, és remélem, hogy nem is az utolsó lesz ilyen szempontból.
Nem mindenki ilyen szerencsés, hogy szóbeli megegyezés alapján kényelmesebbé teheti magának a közterületet. Szabály szerint ilyen igény esetén tervdokumentációt kell benyújtani, és a képviselő-testület dönt. Ez a gyakorlat Balatonlellén is, ahol 2020-ban például a Balatonlellei Sportegyesületnek adtak tulajdonosi hozzájárulást felújítási, kivitelezési munkák elvégzéséhez, 2021-ben pedig két magánszemély kapott engedélyt közterület térkővel való burkolására, valamint a nyílt csapadékvíz elvezető árok lefedésére, 2 vállalkozás pedig üzletük előtt, a szabadstrandon térkövezésre.
Öt év határozatait néztük át, sem Witzmannék, sem Jáki András neve nem szerepelt a kérelmezők között.
Éppen ezért érthetetlen, hogy a Witzmann-villához vezető zsákutca aszfaltburkolata hogyan épülhetett „csak úgy”, a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása nélkül.
A vonatkozó, az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 2012-es kormányrendelet szerint ugyanis az szükséges lett volna a szabályos tervezéshez is, mivel a Witzmann-villához vezető önkormányzati tulajdonú, 0115-ös számú út besorolása megváltozott, földútból szilárd burkolatú lett, ezt pedig engedélyeztetni kellett volna. Az ügyben a Somogy Megyei Kormányhivatal Útügyi és Mérési Osztálya illetékes, hozzájuk kellett volna az engedélykérelmet benyújtani.
Út magánmegrendelésre
Miután vezetékes telefonon nem sikerült elérnünk, e-mailben kerestük meg Jáki Andrást, a Balaton-út Kft. ügyvezetőjét. A polgármester tájékoztatására hivatkozva azt kérdeztük, hogy az önkormányzat írásban hozzájárult-e az út leaszfaltozásához, mekkora a leaszfaltozott út teljes területe, ki volt a megrendelő, ha nem az önkormányzat, mennyibe került az út aszfaltozása és készült-e környezetvédelmi hatástanulmány.
Jáki András a válaszában azt írta:
"az aszfaltozási munkát cégünk végezte Balatonlelle Polgármesterével történt egyeztetést, majd hozzájárulását követően Witzmann Ágnes megrendelésére.
Szerződéssel, teljesítés igazolással, átutalásos számlákkal rendelkezünk. Az aszfaltozott útterület cirka 800 m2. Magánszeméllyel kötött szerződések további tartalmát harmadik személy részére nem áll módunkban kiadni."
A cégvezető a válaszában arra nem tért ki, hogy az önkormányzat írásban hozzájárult-e a beruházáshoz és készült-e környezetvédelmi hatástanulmány.
A szabvány szerinti minimális 3 méter útszélességgel, valamint 415 méter úthosszal számolva mi az út területére 1250 négyzetmétert mértünk (amennyiben nem szabványos az út szélessége, elvileg még fennmaradási engedélyt sem kaphat a megfelelő bírságok kifizetése után).
Út Witzmann Mihály nyaralójához
Fotó: Havasy Tamás
Witzmann Ágnes magánszemély, közalkalmazottként dolgozik. Ami az aszfaltozás árát illeti, nyilvános árajánlatok alapján a legolcsóbb ajánlat 10 millió forint + áfa lenne, kérdés, hogy Witzmann Ágnes jövedelme lehetővé tette-e ekkora összeg kifizetését.
Maga Witzmann a közösségi médiában számtalanszor osztott meg olyan hírt magáról, hogy pályázatokról tárgyal polgármesterekkel, kivitelezőkkel, vállalkozókkal. A Jáki András és üzlettársai által 2001-ben alapított és azóta is tulajdonolt Balaton-Út Kft. 2016 és 2020 között összesen 1,43 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el, ez az azonos időszakra vetített 2,74 milliárdos árbevételük mintegy fele. Ebben nincsenek benne azok az önkormányzati beruházások, amelyekre nem kellett közbeszerzést kiírni, mert nem érték el a 25 millió forintos közbeszerzési értékhatárt.
A település azért még pályázik az aszfaltozásra
Witzmannék a telket 2016 szeptemberében szerezték, a házra vonatkozó terveket 2017 júliusában adták be engedélyezésre. Balatonlelle képviselőtestülete 2018. július 23-i ülésén ugyanakkor 101/2018 sz. határozatával a balatonlelle-kishegyi utak helyreállítása érdekében vis maior támogatás igénylésére nyújtott be pályázatot, és vállalta a támogatáshoz szükséges önerő biztosítását is.
A pályázatra azért volt szükség, mert megállapították, hogy a károsodott 0114, 0115 helyrajzi számú utak mentén a „pincék, vendéglátó egységek és borászati üzemek számos munkavállalót foglalkoztatnak, akik munkahelyüket csak ezeken az útvonalakon tudják megközelíteni”. Viszont a 0115-ös, vagyis a kizárólag a Witzmann-villához vezető zsákutcában (!) akkor még nem állt az épület, és az utat sem használta sem vendéglátó egység, sem borászati üzem.
A villához vezető út végül Witzmann Ágnes megrendelésére 2021 októbere előtt készen lett, mint azt a polgármester is nyilatkozta.
Ezek után 2021. október 19-én Balatonlelle képviselő-testülete viszont 124/2021 számú határozatával ismét döntött egy Külterületi helyi közutak fejlesztése című pályázat benyújtásáról „Balatonlelle, Kishegyre vezető külterületi út felújítás” címen aszfaltozásra. A támogatás maximális összege 300 millió forint, a tervezett fejlesztés pedig érintené a 0114 számú, a Konyári Pincészethez vezető út mellett többek között az akkor már kész aszfaltburkolattal rendelkező "0115 Külterület Kivett közút" nevű utat is, amely Witzmannék házához vezet. A pályázatot beadták, döntésre várnak. | „Szóbeli” engedéllyel épült aszfaltos út a fideszes képviselő balatonlellei nyaralójához | A Witzmann Mihály nyaralójához vezető önkormányzati út leaszfaltozását a képviselő felesége fizette, de annak nem találtuk nyomát, hogy a hivatalos engedélyezési utat végigjárták volna. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szobeli-engedellyel-epult-aszfaltos-ut-a-fideszes-kepviselo-balatonlellei-nyaralojahoz-246192 | 2022-02-21 07:50:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kétszer is felfestették a felezővonalat arra az útszakaszra Mezőtúr belvárosában, amit decemberben csináltak meg, de a silány minősége miatt az ígéretek szerint hamarosan felmarnak és újraaszfaltoznak.
A mezőtúri Tegyünk Együtt Közösségünkért Egyesület önkormányzati frakcióvezetője, Kovács Attila tett fel egy videót a napokban a csoport közösségi oldalára, bemutatva a helyzetet.
Kovács a videójában a Petőfi utcáról jelentkezett be, és azt mutatta be, hogy a nemrég elkészült aszfaltburkolaton újrafestették az útburkolati jeleket.
Hozzátette, ígéretet kaptak rá, hogy áprilisban felmarják és újraterítik az aszfaltot az út teljes szélességében, ugyanis jelenleg az nem túl jó minőségű, de állítása szerint ennek ellenére már másodjára festették fel a jeleket az útszakaszra.
A lapunknak megküldött dokumentumokból kiderül, hogy az útpálya 1978-ban épült, azóta csak kisebb felújítások voltak rajta. Herczeg Zsolt fideszes polgármester – aki időközben országgyűlési képviselő-jelölt lett és Boldog István helyéért indul – valószínűleg még a választások előtt szerette volna rendbe tenni az utat, de mint megtudtuk, a kivitelezést decemberben, vélhetően nem éppen útépítéshez megfelelő időjárásban végezték.
Úgy tudjuk, pont akkor aszfaltoztak, amikor esett és hideg volt, mert a munkát még az év vége előtt be akarták fejezni. Az aszfalt végül elhűlt, az útburkolat pedig hullámosra és az előírt 4 centiméternyi vastagság helyett csak 1-2 centisre sikerült.
Kovács Attilától megtudtuk, hogy a Kossuth Lajos és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti 800 méteres szakaszon lefektetett burkolatot elvileg nem is veszik át műszaki hiba miatt, viszont elmondása szerint a napokban a munka 70 százalékát kifizette az önkormányzat. Kovács Attila szerint a polgármester azt mondta, neki megígérték, felmarják és újra leaszfaltozzák áprilisban az utcát. | Kétszer is felfestették a jeleket a mezőtúri utcára, amit úgyis felmarnak | Az utcát még decemberben újították fel, de újra kell aszfaltozni, kivitelezési hiba miatt. Közben kétszer is sikerült lefesteni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ketszer-is-felfestettek-a-jeleket-a-mezoturi-utcara-amit-ugyis-felmarnak-246190 | 2022-02-18 17:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Keddi hatállyal lemondott tisztségéről Tatár Zoltán, Hódmezővásárhely jegyzője, a jegyzői jogkörben ezentúl Karsai Éva aljegyző jár el, közölte közösségi oldalán a város polgármesteri hivatala.
A közleményben jelzik, hogy Márki-Zay Péter polgármester elfogadta a jegyző felmondását. Idézik is a polgármestert, aki szerint Tatár Zoltán azért döntött így, mert
nyomás alá helyezték a választási bizottság tagjainak kiválasztása kapcsán.
A Fidesz hódmezővásárhelyi szervezetének az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint viszont Tatár Zoltán jegyzőnek, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének lemondásával „egyértelműen bebizonyosodott, hogy Márki-Zay Péter és politikai közössége befolyásolni, manipulálni akarta a helyi választás lebonyolításáért felelős testület összetételét és munkáját”.
Tatár Zoltán a jogszabályoknak megfelelően javaslatot tett a közgyűlésnek az országgyűlési egyéni választási bizottság tagjaira, majd az eredeti előterjesztését az utolsó pillanatban módosította, és egy köztiszteletben álló tanárnő helyett a választáson jelöltként induló Márki-Zay Péter ügyvédjének lányát javasolta tagnak – írta a Fidesz helyi szervezete.
Tatár Zoltán nyilvánvalóan a jelöltként induló Márki-Zay Péter politikai nyomására módosított az eredeti előterjesztésén, a kirobbant botrány hatására pedig beadta a lemondását. Miközben tehát Márki-Zay Péter országosan a választások tisztaságáért aggódik, az egyéni választókerületi választások menetét befolyásolni akarta
– áll a Fidesz hódmezővásárhelyi szervezetének közleményében. | Lemondott Hódmezővásárhely jegyzője | Keddi hatállyal lemondott tisztségéről Tatár Zoltán, Hódmezővásárhely jegyzője, a jegyzői jogkörben ezentúl Karsai Éva aljegyző jár el, közölte közösségi oldalán a város polgármesteri hivatala.
A közleményben jelzik, hogy Márki-Zay Péter polgármester elfogadta a jegyző felmondását. Idézik is a polgármestert, aki szerint Tatár Zoltán azért döntött így, mert
nyomás alá helyezték a választási bizottság tagjainak kiválasztása kapcsán. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/02/22/hodmezovasarhely-jegyzo-lemondas-tatar-zoltan/ | 2022-02-22 09:55:28 | true | null | null | 24.hu |
Komló – Két helyi fideszes képviselő egyesülete összesen 12 millió forint közpénzt nyert a civileknek kiírt pályázaton.
Február 10-én tartották a 2022. évi Városi Civil Alap pályázati tájékoztatóját a városházán. Az eseményt nem verték nagydobra. Az önkormányzati lap Facebook oldalán mindössze a fórum napján jelent meg egy felhívás, egyéb tájékoztatást mi nem találtunk.
Az adófizetők állják
A Városi Civil alap keretei közt összesen 4 milliárd forintot osztanak szét a pályázó szervezetek között. A támogatások szétosztásáért a kormány Bethlen Gábor Alapja felel. Az összeg teljes egészében közpénz, vagyis a magyar adófizetők finanszírozzák ezeket a támogatásokat.
Korábban az Átlátszó és a Válasz Online is foglalkozott a témával, mindkét lap arra jutott, hogy az alap támogatásai nagyrészt a Fideszes politikusokhoz köthető szervezeteknél landolnak. Utánanéztünk, és úgy fest, ez Komlón sincs másként.
Vízhányó, Gogen a nyertesek között
A Bethlen Gábor Alap honlapján található lista alapján Komlón 2021-ben két szervezet pályázott sikeresen, összesen 12 millió forintra. Az egyik a fiatal fideszes önkormányzati képviselő, Vízhányó András egyesülete (7 000 000 Ft támogatás), a másik a szintén helyi fideszes önkormányzati képviselő, Orsós Ferenc „Gogen” szervezete (5 000 000 Ft).
Belvárosi iroda Kalamár-szállal
Vízhányó András 2020 októberében bejegyzett Kulturális Célokat Segítő Egyesülete (KULCS) 7 millió forint támogatást nyert a tavalyi évben. Az egyesületben elnökségi tagként szerepel a képviselő öccse, és a nemrég költségvetési csalás gyanújába keveredett helyi nagyvállalkozó fia is.
Az egyesület céljai között szerepel az állatvédelem, rendezvények szervezése, hátrányos helyzetű gyermekek segítése és így tovább. A K-monitor közadatigényléséből kiderül, hogy a 7 millió forintot belvárosi irodavásárlásra, pontosabban „Közösségi és támogató központ létrehozására” kérték. Az indoklás szerint:
„Az egyesület működéséhez szükséges ingatlan vásárlása, hogy Komló városában minden korosztály számára megfelelően és hatásosan tudjuk végezni segítő munkánkat. Képzési helyszín kialakítsa miatt könnyebben tudjuk a hozzánk fordulókat segíteni. Az egyesület a belvárosi részben kialakításra kerülő ingatlanban hatékonyabban tudná végezni a munkáját és könnyebben kerülhetne kapcsolatba az emberekkel. A mostani, iroda nélküli helyzetben az egyénekhez való eljutás sokkal több energiát emészt fel, így kevésbé hatékony a működésünk.”
Kerestük, de nem találtuk az egyesület honlapját, Facebook vagy Instagram oldalát, ahogy egyelőre a birosag.hu sincs beszámoló a civil szervezet működéséről. Így valóban sok energiát vehet igénybe „az egyénekhez való eljutás”. Egyelőre nem találtuk az irodát sem, így kérdéseinkkel megkerestük Vízhányó Andrást.
Szerettük volna megtudni, hogy mire költötték/költik az elnyert támogatást, hol vásároltak/vásárolnak irodát, milyen programokat valósított meg eddig az egyesület, illetve, hogy hol és hogyan lehet kapcsolatba lépni velük. Megkeresésünkre sajnos mindeddig nem érkezett válasz. Amennyiben ez megtörténik, frissítjük cikkünket.
Száguldás, időspórolás
A leírás szerint a Komlói Fekete Láng Érdekvédelmi Egyesület 5 milllió forintos projektének „célcsoportja a komlói szegregátumban, Kenderföldön élő romák és hátrányos helyzetű emberek. Alapszabály szerinti célunk a célcsoport kulturális, érdekvédelmi és szociális képviselete és segítése. A projekt célja, hogy munkánkat megkönnyítsük, s időt spóroljunk: célcsoportunk szállítása (orvos, kórház, bevásárlás, ügyintézés), adománygyűjtés és osztás, a rendezvényeink logisztikai feladatainak megkönnyítése. Sikeres pályázat esetén egyrészt a hátrányos helyzetű célcsoport napi életvitelét, másrészt egyesületünk munkáját tudjuk könnyebbé tenni.”
A projekt neve „A Fekete Láng újra száguld”, de ennél több részlet nem derül ki a rövid leírásból. | Komlón is fideszes képviselők egyesületei nyertek a Városi Civil Alap pályázaton | Komló – Két helyi fideszes képviselő egyesülete összesen 12 millió forint közpénzt nyert a civileknek kiírt pályázaton. | null | 1 | https://7300.hu/hirek/komlon-is-fideszes-kepviselok-egyesuletei-nyertek-a-varosi-civil-alap-palyazaton/ | 2022-02-15 13:39:00 | true | null | null | 7300.hu |
Közléményt adott ki az Oltalom Karitatív Egyesület a hétfői NAV-razziáról. Mint írják, bejelentés nélkül mintegy 30 fő szállta meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) egyházközpontját. „Bűnügyi helyszínné” nyilvánították a 8. kerületi Dankó u. 9., 11., 13., 15. alatti ingatlanjaikat. Az irodaajtókat feltörve "mintegy 30 zsákba gyűjtötték iratainkat és számítógépeinket". A beszámoló szerint a NAV munkatársai "folyamatosan ragaszkodtak ahhoz, hogy a független magyar sajtó képviselői nem lehetnek jelen akkor sem, amikor az egyház elnöke (Iványi Gábor) kérésére és felszólítására közölniük kellett volna, hogy mi járatban vannak. Végül rendőri jelenlét mellett az egyház elnöke által vezetett tiltakozók és sajtómunkások sürgetésére a munkaidejük lejártakor átnyújtottak egy általuk eljárás alá vont személynek tekintett munkatársunknak egy határozatot és egy jegyzőkönyvet, melyben csak általánosságokban említették, hogy az eljáráshoz joguk volt". Úgy tudni, az eljárás 2020-ban kezdődött, amiről az Oltalom nem tudott.
Mint arról lapunk is beszámolt, az adóhivatal közlése szerint azért tartott házkutatást az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai székházában, mert a szervezet a gyanú szerint a dolgozóktól 2015 és 2019 között rendszeresen levonta a járulékot, de azt nem fizette be. Eszerint az egyesület évek óta törvénytelenül járt el, és ezzel nemcsak a költségvetést, de a saját alkalmazottait is megkárosította – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Közleményében a MET nem tagadta, hogy ne fizette volna be a szükséges adókat munkavállalói után. Arra emlékeztetnek, hogy az egyház javára hozott Strasbourgi emberi jogi döntés ellenére csak visszamenőleg 2017 előttre, az az utáni időre viszont változatlanul nem volt hajlandó a magyar állam az általunk elvégzett, tőle átvállalt közfeladatokra a kiegészítő támogatást megadni. Kiemelték, a MET minden munkatársát bejelenti. "A 2017 előtti állapotokat a Strasbourgi döntés biztosította forrásokból rendezte, a jelenlegi állami tartozások kikényszerítése azonban még folyamatban van."
Amennyiben a magyar állam a jogosult követelésünknek eleget tesz, azonnal rendezzük a mi mostani kintlévőségeinket is.
Iványiék tiltakoznak az eljárás módja ellen, de azt is szóvá teszik, hogy minden törvényes eljárással, törvénytisztelő állampolgárokként készek együttműködni. "Tiltakozunk a minősítés ellen. Bűncselekmény helyszínét a NAV-nak nem a MET munkahelyein kell keresnie.
A NAV kiadott közleményében hárommilliárd forint be nem fizetett adóról beszél. A magyar állam velünk szemben ennek a négyszeresét halmozta fel. A jogszerű teljesítést követően ebből azonnal rendezzük hátralékainkat. Ez a helyzet nem is állna fenn, ha a magyar állam politikai megfontolásokból nem kezdte volna el sanyargatni a MET-et."
Meggyőződésük, hogy a 2022-es választási kampány időszakára időzített eljárás politikai üzenet, és a kormány megfélemlítési taktikája, miközben "mi magunk is és sok honfitársunk felháborodottan kérdezi, mi történt az uniós támogatások és a magyar költségvetés jelentős hányadával, hogyan gazdagodhattak mértéktelenül a miniszterelnök családtagjai és politikai baráti köre".
A MET az egyház elleni támadásnak is tekinti azt, ami történt. "A magyar kormány az egyházi törvény csűrés-csavarásával egy olyan egyházi törvényt kreált, mellyel üldöztetéseket követően 40 évvel ezelőtt megalakult, törvényesen elismert és bevett egyházzá nyilvánított felekezetünktől a Magyar Alkotmánybíróság döntése szerint is alkotmánysértő módon megvonta státuszát, évtizedes huzavona után pedig tiltakozásunk ellenére egyesületi kategóriába lökte, és nem adja vissza státuszát."
"Bízunk abban, hogy Magyarország kormányzásában belátható időn belül döntő változás következik be, melynek eredményeként mind a politikai jobb, mind baloldal háborítatlanul, alapvető emberi jogaink csorbítása nélkül, nem az áltörvényesség kiszolgáltatottságában, hanem a valóságnak megfelelő körülmények között végezheti a munkáját."
Iványiék azt közölték, a MET a vállalt feladatait (Isten igéjének hirdetése szavakkal és tettekkel: szegények élelmezése, ruházása, érdekeik képviselete, menekültek, foglyok [köztük a politikaik is] egyértelmű támogatása, segítése, a szabadság hirdetése, a hit, a remény és a szeretet erősítése) folyamatosan tovább végzi.
(Oltalom Karitatív Egyesület) | Iványiék a hétfői NAV-razziáról: a választási kampány időszakára időzített eljárás politikai üzenet | Közleményt adott ki az Oltalom Karitatív Egyesület a hétfői NAV razziáról.
Úgy tudni, 30 zsákba gyűjtötték irataikat és számítógépeiket. "Amennyiben a magyar állam a jogosult követelésünknek eleget tesz, azonnal rendezzük a mi mostani kintlévőségeinket is." | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ivanyiek-a-hetfoi-nav-razziarol-a-valasztasi-kampany-idoszakara-idozitett-eljaras-politikai-uzenet-246277 | 2022-02-22 17:15:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Házkutatás zajlik a zuglói polgármesteri hivatalban és a kerület parkolásért is felelős cégénél. A hírt megerősítette a kerület sajtóreferense is.
Frissítés (10:29): Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármesterének posztjából kiderült, az otthonában is házkutatást tartanak:
„Szerdán reggel az ügyészség munkatársai jelentek meg a Zuglói Polgármesteri Hivatalban, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél, valamint az otthonomban. Az eljárás pontos okát egyelőre nem ismerjük, de mindenben együttműködünk az ügyészséggel. Amint többet tudunk, tájékoztatjuk a közvéleményt.”
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki épp ebben a körzetben indul a választásokon, azt írja: „Sajnos hallottam olyan információkat, amelyek arra utaltak, hogy ez be fog következni, mivel a SYS IT Services Kft-t érintő nyomozásnak lehetnek ellenzéki önkormányzatokat érintő szálai”.
A SYS-szel 2019-ben, még Tarlós István főpolgármestersége idején kötöttek szerződést a BKV informatikai rendszerek üzemeltetésére. A SYS-csoporthoz köthető személyekre tavaly csaptak le akciófilmbe illő jelenetekben, a NAV ugyanis bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz. A gyanú szerint a több mint 30 cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfáját tüntette el fiktív számlákkal. Az akcióra egy nappal azután került sor, hogy Pintér Sándor korábbi belügyes államtitkára, Tasnádi László átvette az üzletet. Az üggyel Magyar Jeti című műsorunkban foglalkoztunk hosszabban: | Házkutatás Horváth Csabánál, a zuglói polgármesteri hivatalban és a kerületi parkolási cégnél | Házkutatás zajlik a zuglói polgármesteri hivatalban és a kerület parkolási cégénél. A hírt megerősítette a kerület sajtóreferense is. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/23/hazkutatas-a-zugloi-polgarmesteri-hivatalban-es-a-keruleti-parkolasi-cegnel | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
40 milliárd értékű fejlesztések Heves megyében
El a kezekkel a vidéki kórházaktól
Újabb egymilliárd forint jut Hatvannak
Ezeket olvashatjuk a Heves Megyei Befektetési Tükör címlapján, mellettük a három környékbeli fideszes képviselőjelölt fotójával. Pedig nem kampánykiadványról, hanem uniós pénzből finanszírozott, ingyenes újságról van szó, írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos független képviselő.
A belső oldalakon tájékozódhatunk útépítésről, turisztikai fogadóhely létrehozásáról, és további képeket találunk a fideszes politikusokról.
A lapot a „Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a megyei foglalkoztatás fellendítésére” nevű uniós projekt keretében adja ki a Heves Megyei Térségfejlesztési Nonprofit Kft. Ennek tulajdonosa a fideszes vezetésű Heves Megyei Önkormányzat.
A nyomdai és terjesztési feladatra kiírt közbeszerzés alapján az újságot az egész megyében szórják százezer példányban, legfeljebb havonta egyszer. Ezt a munkát a Serenity Solution Kft. nyerte 2019-ben, aminek akkor Hevér Kristóf volt az ügyvezetője. Ő korábban a Fidelitas ózdi szervezetét vezette, de más cégen keresztül felbukkant a neve a balatoni kempingtámogatásoknál és korábban a vizes vébénél is. A Serenityvel kötött szerződés tavaly december 31-ig volt hatályos, de a járvány miatt március 31-ig meghosszabbították.
A közel másfél milliárd forintos projekt célja, hogy képzési és foglalkoztatási programokat hozzon létre a megyében. „Ezen intézkedések segítik a megyei foglalkoztatási szint növelését, hozzájárulva a megye gazdaságának fejlődéséhez” - áll a hivatalos leírásban. A megyei önkormányzat mellett a kormányhivatal, az említett nonprofit kft. és a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség vesz részt a projektben, amire 2016-ban nyertek pénzt.
Kik ezek a jelöltek?
Heves megyében három választókörzetet találunk, most mindegyiknek fideszes képviselője van a parlamentben: Nyitrai Zsolt (Heves 1), Horváth László (Heves 2), Szabó Zsolt (Heves 3). Utóbbi kettőt idén is elindítják, Nyitrai helyett viszont Pajtók Gábor a jelölt.
Az 1-es és a 2-es körzetben négy éve 48 százalék alatt teljesített a Fidesz, ez alapján tehát elvileg lehet esélye az egyesült ellenzéknek. Heves 3-at majdnem 51 százalékkal húzta be a kormánypárt 2018-ban. | Uniós pénzből fizetik az újságot, amiben Heves megyei fideszesek kampányolnak | 40 milliárd értékű fejlesztések Heves megyében, El a kezekkel a vidéki kórházaktól, Újabb egymilliárd forint jut Hatvannak - Ezeket olvashatjuk a Heves Megyei Befektetési Tükör címlapján, mellettük a három környékbeli fideszes képviselőjelölt fotójával. Pedig nem kampánykiadványról, hanem uniós pénzből finanszírozott, ingyenes újságról van szó, írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos független képviselő. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/23/unios-penzbol-fizetik-az-ujsagot-amiben-heves-megyei-fideszesek-kampanyolnak | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Media1 szlovén lapértesülések alapján korábban már beszámolt arról, hogy várhatóan Mészáros Lőrinc közelébe kerül Szlovénia egyik vezető rádiója, a maribori Radio City. Az első sajtóhírek Szlovéniából úgy szóltak, hogy Vida József, a TV2 tulajdonosa, a Takarékbank volt vezérigazgatója, a Takarék Jelzálogbank Nyrt. elnöke lehet a népszerű Radio City vevője. A mai, nem sokkal ezelőtt a Media1-hez érkezett hivatalos közleményből az derül ki, hogy a Média Moment Kft. és a Radio Factory Kft. írta alá magyar részről a szerződést Mišo Hölbl üzletemberrel a tulajdonát képező Radio City elnevezésű rádió 100 százalékának megvásárlásáról.
A Média Moment Kft. és a Radio Factory Kft. annak a Deák Gábornak a nevén van, aki Vida Józsefhez hasonlóan szintén közvetlenül köthető Mészáros Lőrinchez, a volt felcsúti gázszerelőből lett milliárdoshoz, Orbán Viktor magyar miniszterelnök oligarcha barátjához. A Radio Factory Kft. gyártja számos kormányközeli rádió magyarországi műsorát, például a Rádió 1, a Best FM és a Retro Rádió műsorát.
Az általuk felvásárolt Radio City rádiócsatornát 1993-ban alapította Mišo Hölbl és tette vezető rádióvá a maribori és északkelet-szlovéniai régióban.
A felek megegyezése után a tranzakció az összes szükséges szlovén jogszabályi feltétel teljesülését és hozzájárulás beszerzését követően válik teljes mértékben véglegessé.
Az ügylettel kapcsolatosan a vevő RadioFactory Kft. ügyvezetője, Turi Árpád és a Media Moment Kft. ügyvezetője, Székely Szilárd egyetértettek abban, hogy a Radio City hallgatottsága kiemelkedő, működése stabil, profitábilisan működik, épp ezért nagy reményekkel és elvárásokkal várják a közös munkát. Ugyanebből eredően jelenleg nincs okuk változtatni a vezetőség összetételén, mint ahogy a mostani csapat szerkezetén és létszámán sem. Feltett szándékuk, hogy az itthon összegyűjtött iparági tudással és tanácsaikkal még erősebbé és meghatározóbbá tegyék a Radio City rádiócsatornát – írják. Arra a közlemény nem tért ki, hogy a jelenlegi tulajdonos miért döntött az eladás mellett, ahogy a vételárról sem tettek említést.
Korábban már más, Fideszhez köthető befektetők is megjelentek a szlovén médiapiacon. Így például a szintén Mészáros Lőrinc-közeli TV2 csoport megvásárolta a szlovén Planet TV-t 2020 őszén.
További hírek érhetők el a Media1.hu oldalon. Csatlakozhat hozzánk Facebookon is! | Aláírták: Mészáros Lőrinc embere megveszi a szlovén Radio City 100 százalékát | Szlovéniában terjeszkedik a Mészáros Lőrinc-közeli, a Rádió 1 központjában működő Média Moment Kft. és a Radio Factory Kft., mely adásvételi szerződést írt alá az egyik vezető rádió, a Radio City 100 százalékának megvásárlásáról. | null | 1 | https://media1.hu/2022/02/22/alairtak-meszaros-lorinc-embere-megveszi-a-maribori-radio-city-100-szazalekat-media-factory-media-moment/ | 2022-02-22 12:45:00 | true | null | null | Media1 |
(Cikkünk frissül!)
Kiderült, pontosan miért tartottak ma házkutatást a zuglói városházán, Horváth Csaba polgármester lakásán, illetve a kerületi parkolási cég irodájában. A Központi Nyomozó Főügyészség friss közleményéből derül ki, hogy
befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folytatnak nyomozást, ami a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja.
Az ügyészek gyanúsítottként hallgatták ki a zuglói polgármestert és “egy volt helyi politikust”. Az ügyészség a közleményük szerint azzal gyanúsítja őket, méghozzá megalapozottan, hogy
“2016-ban a jelenlegi polgármester – aki akkor a fővárosi közgyűlés tagja volt – a társával Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt.”
De ez még nem minden:
“Mindezen túlmenően, 2017 szeptemberében egy helyi politikus azzal kereste meg ugyanezen céget, hogy havi 3 millió forintért cserébe nem fogja a befolyását a cég ellenében érvényesíteni az ügyben. A gyanúsított ennek kapcsán legalább három alkalommal vett át alkalmanként 3 millió forint készpénzt."
Megkérdeztem az ügyészséget, hogy Horváthot mekkora összeg átvételével gyanúsítják, ha egyáltalán. Kovács Katalin szóvivő szerint erről egyelőre nem tudnak többet mondani, de azt éreztette, hogy ez a későbbiekben akár változhat is. Az ügyészségi közlemény mindenestre jelzi, hogy
“A kiterjedt nyomozásban további eljárási cselekmények várhatóak.”
Keressük Horváth Csabát, amint nyilatkozott, frissítek.
Az ügyészségi közlemény alapján igaza lehetett Hadházy Ákos parlamenti képviselőnek, amikor ma, vagyis szerdán délelőtt arról posztolt a Facebookra, hogy tudomása szerint a SYS IT Services nevű céget érinti a zuglói nyomozás.
„Sajnos hallottam olyan információkat, amelyek arra utaltak, hogy ez be fog következni, mivel a SYS IT Services Kft-t érintő nyomozásnak lehetnek ellenzéki önkormányzatokat érintő szálai”.
A SYS-szel 2019-ben, még Tarlós István főpolgármestersége idején kötöttek szerződést a BKV informatikai rendszerek üzemeltetésére. A SYS-csoporthoz köthető személyekre tavaly csaptak le akciófilmbe illő jelenetekben, a NAV ugyanis bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz. A gyanú szerint a több mint 30 cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfáját tüntette el fiktív számlákkal. Az akcióra egy nappal azután került sor, hogy Pintér Sándor korábbi belügyes államtitkára, Tasnádi László átvette az üzletet.
Hadházy posztjában azt írta, hogy
"Fontos elmondani, hogy a SYS IT ügye a kormány legmagasabb köreihez vezet. A számlagyárként működő cég egy nagyon komoly csalássorozat központi szereplője, az ügyben információim szerint érintett egyebek mellett a 4iG Nyrt. is, amelynek épp tegnap tette lehetővé a kormány, hogy megvásárolja az Antenna Hungáriát, így megkerülhetetlen szereplője legyen a magyar távközlési iparnak."
Update 1: Horváth telefonja egyelőre ki van kapcsolva, munkatársai sem érték el, amint sikerül kapcsolatba lépni, jelentkezünk!
Update 2: Legfrissebb információink szerint mindkét gyanúsított panasszal élt és megtagadta a vallomástételt. Mindketten szabadlábon távozhattak. | Korrupcióval gyanúsítják Horváth Csaba zuglói polgármestert parkolási ügyben | Kiderült, pontosan miért tartottak ma házkutatást a zuglói városházán, Horváth Csaba polgármester lakásán, illetve a kerületi parkolási cég irodájában. A Központi Nyomozó Főügyészség friss közleményéből derül ki, hogy befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folytatnak nyomozást, ami a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/23/korrupcioval-gyanusitjak-horvath-csaba-zugloi-polgarmestert-parkolasi-ugyben | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Tényi István tett feljelentést a Pesti Srácok júliusi cikke alapján, amelyben egy olvasói levélre hivatkozva arról írt a kormányközeli lap, hogy Karácsony zuglói polgármesterként bruttó 320 millió forinttal csökkentette a száz százalékos önkormányzati tulajdonú Zuglói Sport- és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. törzstőkéjét 2018-ban.
A lap állítása szerint Karácsony felmondta az önkormányzat és az önkormányzati cég közötti bérleti szerződést, amely alapján 137 millió forint lett volna három zuglói sportpálya bérleti díja. Ennyit fizetett a cég az önkormányzatnak. Később aztán - folytatta a Pesti Srácok - a zuglói polgármester felszólította a cég ügyvezetőjét, hogy írja alá az új bérleti szerződést, amely háromhavi bérleti díjat határozott meg. Ennek összege 320 millió forintot tett ki, amit a cég át is utalt az önkormányzat számlájára.
Tényi mellett Kovács Balázs Norbert korábbi fideszes zuglói képviselő is feljelentést tett hivatali visszaélés, hanyag kezelés, gazdasági csalás és saját tőke csorbítása miatt. Szerinte az önkormányzat valótlan gazdasági eseményt színlelve, jogosulatlanul jutott haszonhoz azzal, hogy az előnytelen szerződés aláírására kötelezte a céget. Egy értékbecslést is csatolt Kovács a feljelentéshez, amely alapján a három sportpálya éves bérleti díja összesen 110 712 000 forint ér.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a két feljelentést összevonva különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított nyomozást, később aztán átadta az ügyet a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak, miután Karácsonyt főpolgármesternek választották.
A határozat emellett azt is kimondja, hogy a Zuglói Önkormányzat jogszerűen vont ki a kft. törzstőkéjéből 274 490 000 forintot, ezért a saját tőke csorbítására vonatkozó bűncselekmény tényállási elemei se valósultak meg.
Mivel az eljárás alapját képező cselekmények nem bűncselekmények, az eljárást megszüntették.
A Fidesz végig hazudta a kampányt, többek között ebben az ügyben is. Szerencsére a választók többségét nem tudták félrevezetni. Ezzel együtt is örülök annak, hogy már papírjuk is van arról, hogy kamu volt az egész | A rendőrség szerint nem volt bűncselekmény, amivel Karácsonyt támadták a kampányban | lap állítása szerint Karácsony felmondta az önkormányzat és az önkormányzati cég közötti bérleti szerződést, amely alapján 137 millió forint lett volna három zuglói sportpálya bérleti díja. Ennyit fizetett a cég az önkormányzatnak. Később aztán - folytatta a Pesti Srácok - a zuglói polgármester felszólította a cég ügyvezetőjét, hogy írja alá az új bérleti szerződést, amely háromhavi bérleti díjat határozott meg. Ennek összege 320 millió forintot tett ki, amit a cég át is utalt az önkormányzat számlájára.
Tényi mellett Kovács Balázs Norbert korábbi fideszes zuglói képviselő is feljelentést tett hivatali visszaélés, hanyag kezelés, gazdasági csalás és saját tőke csorbítása miatt. Szerinte az önkormányzat valótlan gazdasági eseményt színlelve, jogosulatlanul jutott haszonhoz azzal, hogy az előnytelen szerződés aláírására kötelezte a céget. Egy értékbecslést is csatolt Kovács a feljelentéshez, amely alapján a három sportpálya éves bérleti díja összesen 110 712 000 forint ér.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a két feljelentést összevonva különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított nyomozást, később aztán átadta az ügyet a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak, miután Karácsonyt főpolgármesternek választották.
A NOVEMBERI RENDŐRSÉGI HATÁROZAT SZERINT VALAMENNYI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉT ÉS A KFT. JEGYZETT TŐKÉJÉNEK LESZÁLLÍTÁSÁT KÉPVISELŐ TESTÜLETI HATÁROZATOK ELŐZTÉK MEG, "ÍGY VAGYONKEZELÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSE NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG." | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/11/29/karacsony_gergely_zugloi_sport_es_rendezvenyszervezo_nonprofit_hutlen_kezeles_hivatali_visszaeles_nyomozas/ | 2019-11-29 21:02:00 | true | null | null | Index |
A hatóság a nyomozás érdekeire való tekintettel többet nem árulhatott el. A nyomozás Budai Gyula, fideszes képviselő feljelentése nyomán indult, mivel Budai szerint gazdasági csalás gyanúját veti fel az a dokumentum, amellyel Mártha Imre vételi jogot, úgynevezett opciót szerzett egy ingatlancégben. A képviselő összegzése szerint Mártha Imre, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatója 2016. március 1-jén írt alá egy vételi jogot garantáló szerződést. Az irat arra adott lehetőséget Mártha Imrének, hogy a következő öt esztendőben megvásárolhassa a szerződés másik szereplőjétől (aki egy jogász) a Lázár Houses nevű kft. 26 százalékos üzletrészét. A felek meghatározták az üzletrész vételárát is, mégpedig nem egészen 1,7 millió forintban. Csakhogy amint arra – a média beszámolóit idézve – a feljelentésben a politikus rámutatott, a szóban forgó vállalkozásnak hatalmas vagyona van.
– Sajtóinformációk szerint a cég legutóbbi mérlegadatai szerint a forgóeszközök összértéke nyolcszázmillió forint volt, de az ingatlanbirodalom valódi értéke ennek az összegnek nyilvánvalóan a sokszorosa – jegyzi meg a Nemzeti Nyomozó Irodának címzett beadványában Budai Gyula. A képviselő azt a körülményt is aggályosnak tartja, hogy a vételi jogot garantáló szerződés szerint az üzletrészért a megjelölt vételárnál többet a jogász akkor sem kérhet Mártha Imrétől, ha a cég eredményesen gazdálkodna, s emiatt értéke gyarapodna. Emellett a feljelentés szerint az is felveti a bűncselekmény megalapozott gyanúját, hogy a Lázár Houses nevű cégben a jogász mellett Mártha Imre testvérei és édesanyja is megtalálhatók mint tulajdonosok. Budai Gyula megítélése szerint az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanforgalmazással foglalkozó társaság érdemben nem működik, tevékenysége csupán az ingatlanvagyon titokban tartása.
Mindezek alapján az országgyűlési képviselő arra jutott: a vételi jogról szóló szerződést Mártha Imre és üzletfele egyértelműen azért kötötte meg, hogy a Lázár Houses Kft.-be bevitt ingatlanvagyont elrejtse a hatóságok elől, ugyanakkor felvetődik, hogy a cég színlelt gazdasági tevékenységet végzett. A feljelentés hozzáteszi: a jogász lényegében csak névlegesen tulajdonosa a kft. 26 százalékának, annak valódi tulajdonosa Mártha Imre. Ezek a körülmények pedig Budai Gyula szerint megalapozzák a csalás gyanúját, emiatt szükséges, hogy a rendőrség nyomozás keretei között járjon utána az ügynek.
A strómanszerződést a Metropol hozta nyilvánosságra, és lapunk utánanézett a Lázár Houses Kft.-nek. A vállalkozás ingatlanvagyonát legfeljebb csak megbecsülni lehet. Annyi biztos, hogy ez a cég a milliárdos értékű Prisztás-villa legfőbb tulajdonosa (itt lakik Mártha), emellett azonban legalább harminc nagy értékű ingatlan van a társaság tulajdonában. Így több budapesti, jó környéken található lakás, s számos vidéki ingatlan, köztük italboltok. | Megindult a rendőrségi nyomozás Mártha Imre gyanús strómanszerződése ügyében | A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda megkeresésünkre közölte: eljárást folytatnak Mártha Imre, a budapesti közművezér strómanszerződése ügyében, Budai Gyula országgyűlési képviselő feljelentése nyomán. A színlelt szerződés révén Mártha Imre elrejthette sokmilliárdos ingatlanvagyonát, de potom összegért bármikor visszavásárolhatja. | null | 1 | https://metropol.hu/aktualis/2022/02/martha-imre-budai-gyula-nyomozas-feljelentes-stromanszerzodes | 2022-02-23 21:09:41 | true | null | null | Metropol |
Az MSZP tett panaszt Csöbör Katalin ellen, aki a Fidesz képviselőjelöltje a Borsod 01-es körzetben, mivel néhány napja jogellenes kampánytevékenységet folytatott egy iskolában: az egyik állami program laptopjait osztotta ki a miskolci Avasi Gimnáziumban Cseresnyés Péter ITM államtitkár társaságában. A választási bizottság határozatban állapította meg, hogy a fideszes jelölt jogsértést követett el. A további jogszabálysértéstől eltiltották, bírság kiszabását viszont nem tartották indokoltnak. (Csöbör egyébként azok közé a képviselők közé tartozik, akik 2018-ban gyengén muzsikáltak, idén mégis újraindítja a Fidesz.)
Az MSZP kifogása szerint Csöbör Katalin részvétele az eseményen, és az arról készült bejegyzés azt sugallja az átlagos választópolgár számára, hogy az eszközök a képviselő közvetlen, személyes tevékenységének eredményeként kerültek az iskolába, továbbá a választási kampány kontextusában az átlagos választópolgár nem tudja tisztán elkülöníteni a képviselői és a jelölti minőségben való megjelenést, és a jelenleg zajló választási kampányra tekintettel Csöbör Katalin megjelenését a jelölti szerephez köti. Ráadásul Cseresnyés Péter államtitkár jelenléte a párt szerint jogtalan előnyt biztosított Csöbör számára.
A Választási Bizottság úgy ítélte meg, hogy Csöbör Katalinnak, mint jelenlegi országgyűlési képviselőnek nincs olyan, jogszabályban rögzített feladata, amely során a Miskolci Tankerületi Központ által biztosított eszközök kiosztásában közre kellene működnie. A Választási Bizottság úgy ítélte meg, hogy Csöbör Katalin jelölt az átadáson képiselői tisztségéből nem levezethető funkciót ellátva, politikai céllal, képviselőjelölti minőségében járt el, és kampánytevékenységet végzett, amikor az Avasi Gimnáziumban az eszközök ünnepélyes átadásán részt vett, és abban közreműködött. Cseresnyés Péter államtitkár kapcsán a Választási Bizottság a kifogást nem találta megalapozottnak. | Miskolcon is elmarasztalt a választási bizottság egy iskolában laptoposztással kampányoló fideszes képviselőt | Az MSZP tett panaszt Csöbör Katalin ellen, aki a Fidesz képviselőjelöltje a Borsod 01-es körzetben, mivel néhány napja jogellenes kampánytevékenységet folytatott egy iskolában: az egyik állami program laptopjait osztotta ki a miskolci Avasi Gimnáziumban Cseresnyés Péter ITM államtitkár társaságában. A választási bizottság határozatban állapította meg, hogy a fideszes jelölt jogsértést követett el. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/23/miskolcon-is-elmarasztalt-a-valasztasi-bizottsag-egy-iskolaban-laptoposztassal-kampanyolo-fideszes-kepviselot | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Szó szerint ugyanazzal mentegeti a rendőrség Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost, a Belügyminisztérium alá tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatóját, amivel Gyurcsány Ferenc és legfanatikusabb hívei védték az őszödi beszédet
- derül ki egy lapunk birtokába került dokumentumból.
A rendőrség szerint a politikus pusztán “egy előadói fogást, retorikai eszközt alkalmazott, mely (...) arra szolgált, hogy a közönségben reakciót, még nagyobb odafigyelést váltson ki", amikor súlyosan terhelő dolgot állított önmagáról, amiről hangfelvétel is készült.
Kalandok egy budapesti hotel különtermében
A sztori azzal kezdődött, hogy a Népszava idén január legelején egy több mint kétórás hangfelvétel alapján több cikket is írt arról, hogy Sztojka Attila miről tárgyalt egy budapesti szállodában az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Fideszhez húzó tagjaival.
A leleplezett beszélgetés két legforróbb pontján Sztojka
Jelezte a jelenlévőknek, hogy BM-esként mindenkiről tud mindent, beleértve, hogy kivel mikor mit beszélnek. Pénzes lehetőségeket ígért azon, jelenlévő, a Fideszhez húzó roma politikusoknak, akik a támogatás fejében megfelelő “politikai teljesítményt" nyújtanak.
Hadházy Ákos képviselő ezen két elem miatt az ügyben január 7-én rendőrségi feljelentést tett hivatali visszaélés és zsarolás gyanújával. Most futott be a rendőrség válasza. Aminek a lényege az, hogy a nyomozást elutasítják. Igen elgondolkodtató indoklással.
A feljelentéshez is mellékelt hangfelvétel tanúsága szerint Sztojka megejtő nyíltsággal dicsekedett-fenyegetett azzal, hogy intim titkokat tud a jelenlévőkről:
"... Azt is nyilvánvalóvá kell tennetek, hogy azért mindenkiről jönnek hírek. Hogy ő odaállt, még itt közületek is mindegyikről tudok mondani. Nehogy azt gondoljátok, hogy nekem, nyilván, mint BM-esnek, azért mindenkiről tudok sok mindent. Azt is tudom, hogy mikor beszélt ki, kivel, meg hogyan... (...) "... kicsi ahhoz ez az ország. Tehát hogy értsétek meg."
Ez a szövegrész majdnem minden magyarul beszélőnek egyértelmű jelentést hordoz. Majdnem mindnek, de nem a Fidesz irányította rendőrség illetékeseinek. Ők ugyanis azt írták, hogy az idézet
“szövegkörnyezetével együtt történő vizsgálata alapján megállapítható, hogy a felszólaló ezen kijelentésével egy előadói fogást, retorikai eszközt alkalmazott, mely arra szolgált, hogy a közönségben reakciót, még nagyobb odafigyelést váltson ki."
Már ez sem semmi, de az indoklás következő mondata, ha ez lehetséges, még kétségesebbé teszi, hogy a nyomozók ugyanazt a magyar nyelvet beszélik-e:
“Nevezett kommunikációja semmiféle fenyegetést, vagy hivatali hatalmával kapcsolatos visszaélésre utaló adatot, információt nem tartalmaz."
Tehát az a tény, hogy egy belügyminisztériumi állományban lévő állami vezető egy politikai jellegű eseményen azt közli a hallgatóságával, hogy ő - hangsúlyozottan BM-esként - magánbeszélgetések tartalmáról bír információkkal, a magyar rendőrség szerint mégcsak nem is utal arra, hogy az illető esetleg visszaélne a hivatali hatalmával vagy fenyegetne.
Fontos, hogy a rendőrségi elutasítás szövegében is az “utalni" ige szerepel. A rendőröknek ebben a körben ugyanis még nem arról kellett véleményt formálniuk, hogy Sztojka valóban szerzett-e titkos módszerekkel begyűjtött információkat az ORÖ egye tagjairól. Vagy mondjuk csak hencegett ezzel, hogy féljenek tőle. A nyomozóknak most még csak abban kellett dönteniük, hogy az elhangzott szöveg utal-e arra, hogy a politikus esetleg visszaélt a pozíciójával. A rendőrség szerint nem.
Még meglepőbbé teszi a dolgot, hogy Sztojka egy másik, szintén tavaly decemberben, hasonló résztvevőkkel tartott találkozón is beszélt ugyanerről a témáról, ha lehetséges, még egyértelműbben. A Népszava által szintén megszerzett felvételen ezt mondta:
"Azt azért nem kell ecsetelnem, hogy mivel a BM-ben vagyok, mindenkiről tudunk mindent. Amit még nem is gondolnátok: ki, mikor, mennyit, hogyan, mire. Mindent. Hozhattam volna ide nektek egy térképet, és megmutathattam volna, és a ti neveitek is rajta lettek volna. Mindenkiről mindent tudunk, a legapróbb részletekig."
A rendőrség szerint egy Fidesz által kinevezett politikus esetében ez a szöveg még csak fel sem vetheti annak a gyanúját, hogy az illető visszaél a pozíciójával vagy fenyegetésnek szánná.
A Hadházy-féle feljelentés másik fele a hangfelvétel azon részére hivatkozott, amikor Sztojka a Roma Közéleti Akadémia, illetve az általa vezetett főigazgatóság révén szerződéseket kínált azoknak, akik "ebben a körben benne vannak", hozzátéve, hogy "még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek". A Népszava szerint beszélt még egyedi támogatásokról is, amelyeket január végén, február elején fizetnek.
Ez a szöveg a jelek szerint még Sztojka fülében is pont úgy hangzott, mintha politikai lojalitásért cserébe pénzt kínált volna, hiszen meg is jegyezte, hogy
"Félre ne értsetek, ez nem megvásárlás, én senkit nem akarok megvásárolni"
Majd mégis azt fejtegette, hogy mindennek fejében politikai és szakmai teljesítményt várnak. Azt már nem fejtette ki, hogy mit ért politikai teljesítmény alatt.
A nyomozás megszüntetését indokló határozat szerint ez a szövegrész ki volt ragadva az eredeti kontextusából, ezért az eredeti tartalmával éppen ellentétes jelentést hordoz.
De mi az a kontextus, ami ennek a szövegnek pont ellenkező jelentést ad? Ezt talán még tapasztalt olvasóink is nehezen fogják elhinni:
Az, hogy Sztojka Attila ezen szövegrész előtt azt mondta, hogy ő nem simlis, sőt kifejezetten kardoskodott a becsületesség mellett.
Nem tréfálok, itt a rendőrségi indoklás vonatkozó része:
“Sztojka Attila beszédében a becsületesség, a tisztesség és a törvényesség, a roma politikai élet megtisztulása, valamint a roma származású személyek érdekképviselet ügyének jelentősége mellett kardoskodott. Kijelentette, hogy a "simlisséget" el kell felejteni, ő sem "simlis", ezért nem is "ül le olyanokkal, akik simlisek".
Van ügy, amiben mégis indul nyomozás
Mégsem lélegzhet fel mindenki a szállóbeli talákozók résztvevői közül. Hadházy január 7-én ugyanis tett még egy feljelentést. Ezt nem a rendőrségen, hanem a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán tette, költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanújával, ismeretlen tettes ellen. Ugyanarra a hangfelvételre alapozva, amelyikről korábban itt szó esett.
A politikus a feljelentésben ezt írta:
"A lap birtokába került hangfelvétel tanúsága szerint a rendezvényen résztvevők közül többen is beszámoltak arról, hogy az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ) tetten érhetően költségvetési csalás és más bűncselekmények történtek."
A feljelentés kifejtős részéből kiderül, hogy a hangfelvételen szó esett például nejlonzsákban, szatyorban átadott pénzekről.
A NAV az ügyben a 444 tudomása szerint nyomozást rendelt el költségvetési csalás bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. | A rendőrség szerint puszta "retorikai eszköz" volt, hogy a BM-es Sztojka azt mondta, tudja, ki, mikor, kivel beszélt | Szó szerint ugyanazzal mentegeti a rendőrség Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost, a Belügyminisztérium alá tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatóját, amivel Gyurcsány Ferenc és legfanatikusabb hívei védték az őszödi beszédet - derül ki egy lapunk birtokába került dokumentumból. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/23/a-rendorseg-szerint-puszta-retorikai-eszkoz-volt-hogy-a-bm-es-sztojka-azt-mondta-hogy-tudja-ki-mikor-kivel-beszelt | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A jegyzőkönyv alapján is szórakoztató vita zajlott a szekszárdi választási bizottság vasárnapi ülésén. Ekkor tárgyalták az ellenzéki jelölt, Harangozó Tamás beadványát, aki azért panaszolta be fideszes vetélytársát, mert február 15-én laptopokat osztott a gyerekeknek egy helyi gimnáziumban.
Harangozó szerint Horváth István, aki jelenleg is országgyűlési képviselő, két ponton sértette meg a törvényt:
egyrészt nem szabad az iskolákban politikai tevékenységet folytatni, amíg gyerekek is ott vannak,
másrészt korábban a Kúria és az Alkotmánybíróság is problémásnak találta, ha egy állami hivatal vezetője egy párt jelöltje mellett tűnt fel a kampányban. Márpedig a laptoposztáson ott volt Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ igazgatója is.
Horváth a Facebookon is beszámolt az eseményről, ezzel a szöveggel: „A laptopokat Magyarország Kormánya biztosítja a tanulóknak, tanároknak. Célunk, hogy a digitális oktatás mindenki számára elérhető legyen. Az országban összesen 560 ezer tanuló és 55 ezer pedagógus kap laptopot a 201 milliárd forint összegű projekt keretében. A pénzből az iskolák digitális felszereltségének fejlesztése is megvalósul. Magyarország előre megy, nem hátra!”
Nem volt még jelölt jellege
Egyértelműnek látszott a helyzet, de az ülést vezető Fekete Tamás, a helyi választási bizottság (OEVB) elnökhelyettese váratlan érvvel állt elő.
Azt mondta, mivel Horváthot csak a laptoposztás másnapján, február 16-án nyilvánították hivatalosan jelöltté, az iskolai eseményen még nem számított jelöltnek. Ebből levonta a következtetést, hogy a bizottságnak nem is kell vizsgálnia, mit csinált Horváth azon a napon.„De abban egyetérthetünk, hogy azért az vicc lenne, ha nem kampánynak gondolnánk azt, ami történt” - válaszolta Kurtyán Ferenc MSZP-s delegált. Pesthy Endre is csatlakozott hozzá, idézve a választási eljárásról szóló törvényt, ami már akkor is jelöltnek nevezi a jelöltet, amikor még nem vették nyilvántartásba.
„Elkezdte a kampányt, megsértheti a kampánytevékenységet, választásra vonatkozó szabályokat. Ez már kampányidőszakban történt, az nem vitás. A törvény ebben egyértelmű, ki a jelölt. Ő veszi át az ajánlóíveket, és akkor már jelöltként veszi át” - mondta Pesthy, mire Fekete úgy reagált, hogy ezzel a választási bizottság szerepét kisebbítik, hiszen ők nyilvánították Horváthot jelöltté.
Futottak még néhány kört, végül megállapodtak, szavazni fognak arról, vizsgálhatják-e Horváth laptoposztását. Aztán addig vitatkoztak a kérdés megfogalmazásáról, hogy Kurtyán már azon viccelődött, inkább Harangozót kéne megbüntetni, amiért bepanaszolta a fideszest.
2-2-es döntetlen lett az eredmény, úgyhogy a szabály szerint az ülést vezető elnök szava döntött: nem vizsgálják az ügyet. Harangozóék fellebbezést adnak be.
Mindez azért is érdekes, mert Pest megyében egy másik fideszest, Vitályos Esztert elmarasztalták ugyanilyen laptoposztásért.Vitályos február 16-án látogatott el az iskolába, és aznap is döntöttek a nyilvántartásba vételéről, ami 19-én lett jogerős. Az elmarasztalásáról szóló határozatban szerepel, hogy Vitályos a jogerőre emelkedett döntéstől számít hivatalosan jelöltnek, de külön kiemelték, hogy „a hivatalos minősítés hiánya” a választók többsége számára nem lehetett ismert, vagyis a legtöbben jelöltként tekintettek rá.
A választási kampány pedig hivatalosan február 12-én kezdődött, vagyis Vitályos és Horváth laptoposztása is kampányidőszakban történt. | A szekszárdi választási bizottság nem látta jelöltnek az iskolában kampányoló fideszes jelöltet | A jegyzőkönyv alapján is szórakoztató vita zajlott a szekszárdi választási bizottság vasárnapi ülésén. Ekkor tárgyalták az ellenzéki jelölt, Harangozó Tamás beadványát, aki azért panaszolta be fideszes vetélytársát, mert február 15-én laptopokat osztott a gyerekeknek egy helyi gimnáziumban. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/23/a-szekszardi-valasztasi-bizottsag-nem-latta-jeloltnek-az-iskolaban-kampanyolo-fideszes-jeloltet | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Panaszt tett a Momentum Vitályos Eszter ellen, aki amellett, hogy az EMMI államtitkára, egyben a Fidesz képviselőjelöltje is a Pest-3-as körzetben, így megsérthette a választási szabályokat, amikor a kampányidőszak alatt az egyik állami program laptopjait osztotta egy szentendrei gimnáziumában. A választási bizottság határozatban állapította meg, hogy a fideszes jelölt jogsértést követett el, de a bírság kiszabását már nem tartották indokoltnak.
A Momentum panasza szerint Vitályos magatartását a választópolgárok nem államtitkári munkájával, hanem egyéni jelölti státuszával azonosítják, pedig az iskolai laptoposztogatás nem tartozik a képviselők hivatalos feladatkörébe. Ráadásul Vitályos államtitkárként sem a laptopos program felügyeletéért, sem a végrehajtásáért nem felel közvetlenül, valamint a program végrehajtásához nem is tartozna ünnepélyes átadás, így az ellenzéki párt szerint Vitályos nem a törvények által meghatározott feladatkörében járt el, hanem csak kampányolt egy iskolában. A Momentum felvetette azt is, hogy a Klebelsberg Központ elnöke jogtalan előnyt biztosított a Fidesz jelöltjének, amikor az átadón megjelent mellette.
A választás bizottság kedden megállapította, hogy a kampányidőszakban Vitályos szereplése nem elválasztható a kampánytól és az őt jelölő párttól. „Tevékenysége kampányidőszakban az átlagos választópolgár számára elsődlegesen politikai célú, kampánycélú megjelenésnek tűnhet, és a választópolgárok számára csak másodlagos jelentőségű, hogy államtitkári vagy országgyűlési minőségében jelent meg az adott eseményen”. Megállapították, hogy Vitályos megsértette a választási eljárás jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét. A szereplésével sérülhet az esélyegyenlőség, mivel olyan szereplési előnyhöz jutott, ami a többi jelöltnek nem áll rendelkezésére.
Ugyanakkor a bizottság nem szabott ki pénzbírságot Vitályosra. Elegendőnek ítélte, ha csak megállapítják a jogsértés tényét, és eltiltják a fideszes jelöltet a további jogsértéstől. | Elmarasztalta a választási bizottság az iskolában kampányoló fideszes jelöltet | Panaszt tett a Momentum Vitályos Eszter ellen, aki amellett, hogy az EMMI államtitkára, egyben a Fidesz képviselőjelöltje is a Pest-3-as körzetben, így megsérthette a választási szabályokat, amikor a kampányidőszak alatt az egyik állami program laptopjait osztotta egy szentendrei gimnáziumában. A választási bizottság határozatban állapította meg, hogy a fideszes jelölt jogsértést követett el, de a bírság kiszabását már nem tartották indokoltnak. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/23/elmarasztalta-a-valasztasi-bizottsag-az-iskolaban-kampanyolo-fideszes-jeloltet | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Demokratikus Koalíció február 12-én, a hivatalos kampányidőszak első napján közleményt adott ki, amiben arra hívta fel a figyelmet, hogy a fideszes Kovács József – aki a Fidesz jelöltje Békés megyei 3. számú országos egyéni választókerületében – olyan fotókat töltött fel a Facebook-oldalára, amelyeken az eleki házasságkötő teremben gyűjtötték az ajánlásokat.
És mivel törvény tiltja az önkormányzati helyiségekben történő ajánlásgyűjtést, először a helyi választási bizottsághoz fordultak.
A beadványban szerepelt a poszt linkje, fotót is csatoltak, amelyen szerintük látható, hogy az aláíró személy ajánlóívet ír alá, hiszen azon látható az egyedi azonosítójel, továbbá jól kivehető, hogy az aláírás helyszíne az Elek város önkormányzatának épületében található házasságkötő terem. A helyi (gyulai) választási bizottság azonnal továbbította a dolgot elbírálásra a Békés megyei 3-as számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz.
Az OEVB viszont a kifogást elutasította. Ők a képek alapján azt állapították meg, hogy „egy díszesebb berendezésű helyiségben látható egy hölgy, aki a kamerába néz, és aki írószert tart a kezében, amelyet egy ajánlóívre hasonló, de elmosódott képű dokumentum felett tart éppen”, és bár nem bizonyították kellőképpen a beadványban, azért mégis kijelenthető, hogy Elek város önkormányzatának hivatalos helyiségében, a házasságkötő teremben készültek a képek. És bár látszik, hogy valaki egy írószerrel közelít a papír felé, szerintük nem állapítható meg, hogy az valóban ajánlóív, ennek ellenére „vélelmezik”, hogy valóban arról van szó. A beadványban is szereplő Facebook-poszt képeit időközben egyébként a KDNP-s politikus eltüntette Facebook-oldaláról – egyetlenegy maradt –, de a Magyar Narancs cikkében még látható néhány kép.
Az OEVB aztán végül úgy döntött, hogy a jogszabálysértés megállapítására azért nincs lehetőség, mert ahhoz további körülmények bizonyítására lett volna szükség. Jelesül, szerintük a fényképen látható szereplők személyazonossága nem volt megállapítható, így az sem, hogy a beadott fényképen szereplő hölgy ajánlást gyűjtő, a jelöltet ajánló vagy más minőségében szerepel azon.
A döntés ellen fellebbezett a DK, mondván: annak, hogy a beadott fényképen éppen ajánlást adó választópolgár vagy az ajánlást gyűjtő személy volt látható, nincs jelentősége, hiszen a jogszabálysértés mindenképp megtörtént azzal, hogy önkormányzati helyiségben gyűjtötték az aláírást. De ha fontos, akkor a beazonosításuk sem tűnik megugorhatatlannak, hiszen a fényképfelvételeken szereplő személyek Elek város képviselő-testületének tagjai, akiket így a fellebbezésben meg is nevezett a DK. A fellebbezésben és korábban a poszt képein is szereplő Kecskés Andrea, Thuróczy András, Veres Zoltán és Ferenczi Zsolt közül végül csak Kecskés fotója maradt:
Így került az ügy aztán a Nemzeti Választási Bizottság elé. Ahol pedig azt állapították meg, hogy a fellebbezés nem volt elég alapos. Ahogy azt is, hogy az OEVB helyesen utasította el a kifogást, csak épp téves indokokra alapozta, ugyanis az NVB szerint sem szükséges a fényképen szereplő személyek beazonosítása. Viszont az NVB szerint mégsem állapítható meg egyértelműen, hogy hol történt a kifogásolt dolog, sőt azt sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a képek „milyen választási cselekményt rögzítenek”, az sem egyértelműen bizonyított a beadványban szerintük, hogy azon ajánlóívek lennének. És itt még egyszer érdemes megnézni a képeket.
„A Demokratikus Koalíció és az egységes ellenzék közös országgyűlési képviselőjelöltjeként a Kúriához fordulok a választási csalás ügyében!”
– írja végül ma, február 23-án Leel-Őssy Gábor, a DK és az ellenzék országgyűlési képviselőjelöltje Békés megye 3. választókörzetében. Ebben a körzetben Kovács József, a Fidesz–KDNP jelöltje 2010 óta az egyébként gyulai központú körzet országgyűlési képviselője. | A DK szerint a Fidesz egyik jelöltje törvénytelenül, önkormányzati helyiségben gyűjtött aláírásokat | A választási bizottság elutasítása után a Kúriához fordul a DK, mert szerintük a Fidesz egyik jelöltje törvénytelenül, önkormányzati helyiségben gyűjtött aláírásokat. Közleményük szerint a fideszes Kovács József – aki a Fidesz jelöltje Békés megyei 3. számú országos egyéni választókerületében – olyan fotókat töltött fel a Facebook-oldalára, amelyeken az eleki házasságkötő teremben gyűjtötték az ajánlásokat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/23/a-valasztasi-bizottsag-elutasitasa-utan-a-kuriahoz-fordul-a-dk-mert-szerintuk-a-fidesz-egyik-bekes-megyei-jeloltje-torvenytelenul-onkormanyzati-helyisegben-gyujtott-alairasokat | 2022-02-23 09:38:00 | true | null | null | Telex |
Február 22. óta tudjuk, hogy a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. többségbe kerülhet az állami Antenna Hungáriában. Ez a cikk azonban nem magával a deallel foglalkozik, csak egy fontos részletkérdéssel, része lesz-e a konglomerátumnak, az úgynevezett kritikus infrastruktúra? A magyar gazdasági, politikai közzétételi berendezkedés egyik sajátossága, hogy olykor egy nagyon fontos folyamatról semmilyen állami szereplő nem ad érdemi tájékoztatást, csak valami szűkszavú, hivatalos közzétételből lehet értesülni az amúgy nagyon fontos eseményről. Február 3-án az MVM Zrt. az alábbiakról tájékoztatja a piaci szereplőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján:
„Az MVM Zrt. és az Antenna Hungária Zrt. között az MVM NET Zrt. (jelenleg AH NET Zrt.) részvényeire vonatkozóan a szerződés zárását követően a felek utólag olyan kérdéseket azonosítottak, melyeket a jövőre nézve rendezni szükséges.
Ennek érdekében a felek 2022. február 2. napján megállapodást írtak alá arról, hogy a 2021. november 17. napját megelőző állapotot állítják helyre. A felek határozott szándéka a tranzakcióval kapcsolatban felmerült kérdések mihamarabb történő végleges lezárása.”
Ha megnézzük az e-cégjegyzéket, cikkünk írása idején ott is azt találtuk, hogy az AH NET tulajdonosai közül az állami Antenna Hungária éppen törlés alatt áll, míg a szintén állami MVM bejegyzés alatt.
Nagy vita van mögötte
Látszólag talán mindez nem olyan izgalmas, hiszen, amint jeleztük, a vevő és az eladó is állami cég, miért lenne olyan fontos, hogy egy informatikai-távközlési érdekeltség melyik állami szereplőnél van? Pedig a sztori valójában fontos, és elsősorban azért, mert a február 22-én bejelentett következő lépcsőben az állami Antenna Hungária egy olyan távközlési szuperholding részese lehet, amely magánirányítás alá is kerülhet, vagyis a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. lesz az 70 százalék feletti tulajdonrésszel rendelkező irányítója.
Vagyis az a kulcsfontosságú cég, amely korábban az MVM-nél volt (MVM NET néven), majd átkerült az Antenna Hungáriához (ekkor lett AH NET a neve), most visszakerülhet az MVM-hez. Így távolabb került az a magánbefektetői cél, hogy majd potenciálisan eljusson a készülő, javarészt magántulajdonú holdinghoz.
Ha nagyon leegyszerűsítjük a helyzetet, a 4iG (és főtulajdonosa, Jászai Gellért), illetve az Antenna Hungáriát leginkább befolyásoló hazai politikus (Rogán Antal) egyelőre fennakadtak egy energetikai és belügyi lobbin, amely eleve nagyon ellenezte ezt az egészet. És hogy a helyzet még összetettebb legyen, az állami Antenna Hungária és a tőzsdén jegyzett magáncég, vagyis a 4iG Nyrt. összefonódása közben begyorsult, és a 4iG korábbi közleménye alapján vélhetően az AH NET is célkeresztben maradt. Amikor a társaság segítségét kértük, hogy értelmezzük együtt ezt a közleményt, a cég azt írta nekünk, hogy
„a BÉT-en közzétett információknál bővebb kommentárt nem tudunk az ügylethez hozzáfűzni. A tranzakció a 4iG és a Magyar Állam között létrejött részvényjegyzési és apportálási megállapodásnak megfelelően folyamatban van.”
A vitatott pontok
Ez az a megállapodás, amellyel kapcsolatban sok kérdés merült fel. Amikor a Telex először írt erről a tervezett kétlépcsős magánosításról, mi az alábbi kérdéseket tettük fel:
Hogyan fogják értékelni az ügylet során a 4iG által apportált érdekeltségeket?
A stratégiai eszközöknél (például amit az MVM NET bevisz az Antenna Hungáriába) nincs-e olyan szerződési passzus, hogy az AH-nak állami cég tulajdonában kell maradnia?
Ha létrejön a 4iG és az Antenna Hungária megegyezése, nem sérülnek-e nem magáncélra adott uniós pályázatok, illetve MVM-hitelekből elindított fejlesztések?
A MAVIR nem szól-e bele a villamosenergia-rendszer üzemeltetését kiszolgáló hálózat eladásába, él-e, ha van, az elővásárlási jogával?
Úgy tudjuk, az ügylet éppen ilyen kérdéseken akadt fenn, vagyis az állam valamely bugyrában (talán az MVM-nél) olyan analízisek készültek, amelyek a kritikus hálózatok többségi állami és kisebbségi állami tulajdonára tártak fel szabályozási és pénzügyi nehézségeket.
10 százalékos tulajdonnal állami cég?
Pedig úgy tűnik, hogy maga a kormány készült. A 774/2021. (XII. 23.) kormányrendelet 4. paragrafusa például szép csendben elrejtett egy fontos új szabályt. Ez egy közlekedési rendelet volt, amely arról szólt, hogy
A Kkt. 32/A. § (1) bekezdésében megjelölt állami tulajdonú gazdasági társaságnak minősül az olyan gazdasági társaság, amelyben a magyar állam legalább 10%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
A Kkt. szerinti hálózatkezelő gazdasági társaság az AH NET Távközlési Szolgáltató Zrt.
Vagyis egy olyan rendelet született, amely egy magasabb rendű jogszabályt (a nemzeti vagyonról szóló törvényt) próbált volna felülírni, és állami tulajdonú cégnek nevezett volna egy legalább 10 százalékos állami tulajdonnal rendelkező céget.
Ennek azért lett volna jelentősége, mert ezzel nyitottak volna egy kiskaput, és megengedték volna, hogy 10 százalékos állami tulajdonnal is lehessen végezni a közút menti optikai hálózatok hálózatkezelését, ami tartalmilag egy vagyonkezelés.
Miért kritikus?
Az egykori MVM NET, ma AH NET hálózata nagyon hangsúlyos állami eszköz, mert ez szolgálja ki egy csomó fontos terület adat- és hírközlési igényét, ilyen az MVM, a Mavir, a kormány, a minisztériumok, a választási rendszerek, a kormányhivatalok, az önkormányzatok, de egészségügyi és oktatási intézmények, illetve költségvetési szervek (NAV, rendőrség, államkincstár) is ezen működnek.
Akit a munkamegosztás ennél szakszerűbben is érdekel, annak ideírjuk az egykori nagy vívmányként megélt bejelentést:
„A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat révén az állami intézményrendszer részére, annak infrastruktúrájára támaszkodva állami tulajdonú társaságok biztosítják az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. Ehhez az MVM és a 2012. március 1-jén elindult MVM NET biztosítja a gerinchálózatot országos optikai távközlési hálózatának szabad kapacitásait kihasználva. A kormányzati felhasználók részére a szolgáltatást a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) nyújtja.”
Sok változás
A 4iG tehát egyelőre nem érzi úgy, hogy ez a hajó elment volna. A cég az elmúlt napokban már a nagy bejelentés előtt is több közleményt is megjelentetett. Itt az látszik, hogy a német Rheinmetall hadiipari cég immár felügyelőbizottsági tagot is delegál a 4iG Nyrt. február 24-i közgyűlésén a társaság fb-jébe. Az is kiderült, hogy a 4iG által korábban megcélzott TeleGroup balkáni cégcsoport 70 százaléka egyelőre nem kerül a magyar céghez, mert a Milomir Gligorjević tulajdonossal folytatott tárgyalások más irányt vettek.
A Telexen a 4iG nagy terveiről több cikket is írtunk, például itt, itt és itt. Ezekben bemutattuk, hogy a 4iG felől mostanában sorban érkeztek a közlemények felvásárlásokról, csak néhány tétel felsorolásképpen: Hungaro DigiTel, albán távközlési szolgáltatók, űrkutatás, a Digi magyarországi vállalatcsoportja, az izraeli Space-Communication, Invitech és ugye az említett nagyobb falat: többség az Antenna Hungáriában. Utóbbiban sok érték van az AH NET mellett is, mobilszolgáltatói részesedés, toronyépítő, műholdas, űrkutató, rendezvényszervező kapacitások.
A Budapesti Értéktőzsdén azért most az eddigi csúcsszintekhez képest egy kicsit visszaesett a 4iG Nyrt. árfolyama, de a cég így is 77 milliárd forintot ér. Mindezektől függetlenül az továbbra is egy furcsa, kockázatosnak tűnő fejlemény lenne, ha a jogi kérdések megoldása után
egy magánbefektető (a 4iG legnagyobb tulajdonosa, Jászai Gellért), avagy kisebbségi részvényesként, igaz irányítási jog nélkül egy német hadicég (Rheinmetall) kontrollálhatná a kritikus hazai infrastruktúrákat.
Mi volt a háttérben?
Miért akadt meg mégis a folyamat, miért ment vissza a tulajdon az AH-tól az MVM-hez? Tapasztalatunk szerint a fejleményekről mindenkinek van egy története. Van, aki a belügyminisztert emlegeti, mondván, Pintér Sándort régóta zavarja, hogy bizonyos belügyi informatikai projektekre és feladatokra más tenné rá a kezét. Az is lehet, hogy a választásokig pörgetett nagy távközlési holdinghoz kellett sietni, és egyszerűbb volt az AH NET nélkül haladni.
Olyat is hallottuk, hogy ez a tervezett magánosítás az energetikai lobbinak volt sok, az MVM és a Mavir kritikus infrastruktúrájának kiszervezése nagyon erős embereknél is megnyomott egy vészcsengőt. De akad, aki szerint a fő ok racionális, annyi jogszabályba illetve uniós támogatási szerződésbe ütközött volna a kiszervezés, hogy itt már nem segített a szokásos fideszes eltökéltség és lendület, meg kellett állni egy levegővételre.
Az egykori MVM NET, a mai AH NET tényleg nélkülözhetetlen cég, de közben elég furcsa éveket tud maga mögött. Rossz szakmai iránynak tűnt a 450 Mhz-es LTE hálózat megvalósítása, amely rendszer jelentős csúszással és nagyon drágán épült ki, de nincs kihasználva.
Hasonlóan fura lett az a hatalmas betonszarkofág-beruházás Göd határában, amelynek a gazdája sokáig az MVM NET Adatközpont Kft. volt, ma már ennek a cégnek Nemzeti Adatközpont Kft. a neve. Ez az adatközpont-kapacitás folyamatosan veszteséget termel, ami nem csoda, hiszen a cégnek egyetlen alkalmazottja van, és nincs érdemi forgalma, nincsenek kihasználva a tervezett kapacitások.
Az AH NET mint cég tehát most nem túl sikeres, de nélküle a magyar állam azonnal összeomolna, teljes működése pillanatok alatt megszűnne. Éppen ezért a kritikus infrastruktúra birtoklásáért még biztosan láthatunk a közeljövőben csörtéket. | Távközlési szuperholding: egyelőre nincs benne az állam kritikus hálózata, de a harc még nem zárult le | Informatikai rendszer mindenhez kell, választásokhoz, villamosenergia-hálózathoz, katasztrófavédelemhez, egészségügyhöz, nemzetbiztonsághoz. A 4iG most többségi tulajdont szerezhet az Antenna Hungáriában. De vajon mi lesz az úgynevezett kritikus infrastruktúrával, az is fokozatosan magánkezekbe kerülhet? Február 22. óta tudjuk, hogy a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. többségbe kerülhet az állami Antenna Hungáriában. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/02/23/egyelore-visszakerul-az-mvm-hez-az-allam-kritikus-halozata-de-a-harc-meg-nem-zarult-le | 2022-02-23 09:53:00 | true | null | null | Telex |
A Facebook 2019 tavaszán hozta létre az Ad Library nevű nyilvános adatbázisát, amiben a közösségi oldalon feltűnő, politikai-közéleti hirdetések, szponzorált posztok részleteit, költségeit böngészheti bárki, akinek erre van igénye. Mivel a magyar politikai hirdetések világa egyébként teljesen átláthatatlan, és a Facebook amúgy is a legtöbb embert elérő, így az egyik legfontosabb platform minden hirdetési felület közül, ez a rendszer egyedülálló betekintést ad a politikai marketing világába. Politikai hirdetések, mozgósítás, kampányok, propaganda, lejárató és karaktergyilkos manőverek; van itt minden, amit pénzzel hatékonyabb terjedésre bírni.
Ez a rendszer most a hétvégén mutatta azt, hogy a fennállása óta eltelt szűk három évben elköltött összes pénz mennyisége elérte az 5 milliárd forintot. (A másik, hasonlóan átlátható rendszer, a Youtube-é ezalatt mindössze 430 millió forintot mutat.)
Az ötmilliárdos mérföldkő örömére fejest ugrottunk a statisztikába, hogy kibogozzuk, ki és mire költötte el ezt az irdatlan összeget, ki tehet arról, hogy valósággal belefulladunk a fizetett politikai tartalmakba a közösségi oldalon. Először is lássuk a hivatalos toplistát a legnagyobb hirdetőkről a Facebook Ad Library adatbázisából:
hirdetőki fizettereklámköltés 2019 április óta1.Magyarország kormányaMagyarország kormánya503 millió2.FideszFidesz355 millió3.Deák DánielMegafon165 millió4.AktuálisAktuális Média156 millió5.EzaLényeg.huEzalényeg.hu146 millió6.Rákay PhilipMegafon106 millió7.Karácsony Gergely99 Mozgalom105 millió8.ErősítőErősítő.hu99 millió9.Déri StefiMegafon98 millió10.Márki-Zay PéterMárki-Zay Péter94 millió11.Európai ParlamentEurópai Parlament90 millió12.Bohár DánielMegafon84 millió13.Rákay PhilipMegafon78 millió14.Momentum MozgalomMomentum77 millió15.Trombitás KristófMegafon75 millió16.Dobrev KláraDK71 millió17.Orbán ViktorFidesz62 millió18Nyugati PályánSplendidea Kft.57 millió19.Budapest BeszélBudapest beszél56 millió20.Demokratikus KoalícióDemokratikus Koalíció47 millió
A top 20 összköltése kicsit több mint 2,5 milliárd, vagyis ők felelősek a teljes hazai facebookos politikai reklámbüdzsé feléért. De ez a lista így még egy kicsit csalóka, hiszen Rákay Philip például már eleve kétszer szerepel rajta (törölte a régi oldalát, és újat indított), az Ezalényeg egy kb. 80 oldalból álló hálózat, amiből csak egyet látunk a listán, Karácsony Gergely reklámköltéseit még legalább három szervezet finanszírozta, és így tovább.
Lássuk tehát azt a listát, amin egyes gravitációs pontok (értsd: pénztárcák) szerint összegeztük a költéseket:
finanszírozóreklámköltés 2019 április óta1.Fidesz–KDNP–Fidelitas854 millió2.Megafon728 millió3.Magyarország kormánya530 millió4.Ezalényeg303 millió5.DK226 millió6.Aktuális156 millió7.Karácsony Gergely145 millió8.Momentum139 millió9.EU138 millió10.Jobbik134 millió
Az egyes pártoknál az összes politikusuk hirdetéseit is beszámítottuk, a kormánynál pl. a szóvivők kormány finanszírozta hirdetéseit, az EU-nál mindenféle uniós szervet, európai parlamenti frakciót stb.
De mehetünk még egy szinttel mélyebbre, szummázva az egymással szorosan összefonódva működő, vagy egyenesen közös cég által futtatott propagandaoldalakat, vagy a teljes kormánybarát médiát, esetleg a tematikusan egy csoportot alkotókat, mint a külső szereplők (EU-s és amerikai külügyes hirdetések):
1.Megafon + Aktuális + BP Beszél940 millió2.Fidesz-KDNP-Fidelitas854 millió3.
Magyarország kormánya
+ minisztériumok, kormányszervek
554 millió4.Ezalényeg és környéke341 millió5.KESMA + egyéb kormánybarát média231 millió6.DK226 millió7.EU + USA195 millió8.Jobbik + pártmédia145 millió9.Karácsony Gergely145 millió10.Momentum139 millió
Ez kb. 3,7 milliárd forint a tíz legnagyobb pénzszóró központtól, lássuk, kik a kisebb, vékonyabb pénztárcájú szereplők ezen a piacon. Először is jöjjenek az eddigi listákról kimaradt pártok:
Mindenki Magyarországa – 108 millió
LMP – 79 millió
Párbeszéd – 66 millió
MSZP – 64 millió
Mi Hazánk – 39 millió
Gattyán – 31 millió
Független ellenzéki politikusok (Veres Pál, Baranyi Krisztina, Jámbor András, Szél Bernadett, Hadházy Ákos, Péterffy Attila stb.) – 27 millió
Iszomm – 5,5 millió
Kutyapárt – 3,5 millió
További fontosabb szereplők:
Kormányközeli elemzőintézetek (Alapjogokért központ, Századvég, Antall József Tudásközpont, Migrációkutató, Axióma, stb.) – 40 millió
Névvel nem vállalt fideszes propagandaoldalak (ELÉG, Számok, Trollkocsis, Soha többé baloldal, több tucat kisebb lejárató oldal) – 29 millió
Ellenzéki propaganda (Nyugati fény, és minden ami nem tartozik az Ezalényeg vagy az Erősítő környezetéhez) – 16 millió
Környezetvédelmi szervezetek (fura, de ezek is politikai-közéleti hirdetőnek számítanak) – 28 millió
Budapest – 22 millió
Ellenzéki előválasztáshoz, szavazatszámláláshoz kapcsolódó oldalak – 19 millió
Nemzetközi és civil szervezetek (Fidesz-nyelven: Soros-hálózat) – 46 millió
Nagy cégek társadalmi felelősségvállalási programjai (IKEA, Vodafone, Bosch, Tesco, Nestlé, stb.) – 22 millió
Független média – 32 millió (ennek a nagyját a Partizán és a 24.hu adja)
Innentől még mindig hiányzik bő 400 millió forint az ötmilliárdos összegig, ezt az „egyéb” kategóriát szó szerint több ezer kisebb hirdető adja össze. Több mint 8000-en vannak olyanok, akik ötezer forint alatt költöttek a közel három év alatt, őket nem is igazán lehet hirdetőnek nevezni, inkább csak kipróbálták a dolgot, bedobtak egy kis aprópénzt, hogy teszteljék a rendszert, aztán inkább hagyták a fenébe az egészet. Vannak aztán még itt marginális politikai szereplők (a Munkáspárttól Berki Krisztiánon át a Le az Adók 75%-ával Pártig), exjobbikosok mindenféle új formációban, de szerepel az Ad Library adatbázisában politikai-közéleti reklám címke alatt Mága Zoltán, a szcientológia egyház, az ortopédcipő-készítők egyesülete, random fogászatok és online játékok hirdetései is, szóval még az is lehet, hogy nem 100 százalékig tökéletes az egész hirdetésszabályozó rendszer.
Akárhogy is, egészen szűkre, a legnagyobb politikai szereplőkre szűkítve a mezőnyt, az 5 milliárd eloszlása nagyjából így néz ki:
Fidesz üzeneteinek közvetítése: kb. 2,65 milliárd forint
Ellenzék üzeneteinek közvetítése: kb. 1,37 milliárd forint
Más politikai erők: 274 millió forint
Minden egyéb: kb. 700 millió forint
A Facebook nagyon részletekbe menően engedi célozni a hirdetéseket, nem, kor, lakóhely, érdeklődési körök mentén, de az Ad Libraryben csak a lakóhely, pontosabban megyék szerinti bontást nézhetjük meg a teljes, ötmilliárd forintos hirdetési tömegre. Ahogy az sejthető, Budapestre és Pest megyére koncentrálódik a legtöbb pénz:
Ez persze azért van, mert itt élnek a legtöbben, ezért megnéztük lakosságarányosan az egy emberre jutó reklámköltségeket is az egyes megyékben.
Látható, hogy továbbra is Budapest a fő célpont, és a nógrádiakra költik a legkevesebbet, de maguk az összegek már nem annyira vészesek. Ha úgy érzi, már ki se látszik a facebookos hírfolyama a politikai hirdetésekből, gondoljon arra, hogy a 400–800 forintos, egy lakóra vetített reklámbüdzsé azt jelenti, hogy mindössze másfél-két és fél kiló krumpli árát költötte önre a teljes magyar politika ezen a platformon három év alatt. | Elérte az 5 milliárd forintot a magyar politika facebookos reklámköltése | Lássuk a hivatalos toplistát a legnagyobb hirdetőkről a Facebook Ad Library adatbázisából: Reklámköltés 2019 április óta: a toplistát Magyarország kormánya vezeti 503 millió forinttal. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/02/22/elerte-az-5-milliard-forintot-a-magyar-politika-facebookos-reklamkoltese | 2022-02-22 10:49:00 | true | null | null | Telex |
Minderre tekintettel a választási bizottság elutasította a Normális Élet Pártja jelöltjének nyilvántartásba vételét Békés megye 4. számú országgyűlési választókerületében, így az aspiráns nem indulhat a választáson. Kiderült ugyanis, hogy Havasi Gyula az Orosháza központú választókerületében leadott ajánlóívei közül egyet azért zárt ki a helyi választási bizottság, mert arról hiányzott az aláírásokat gyűjtő állampolgár neve. A fennmaradt aláíróíveken található 690 aláírásból – némi túlzással – szinte minden második aláírás hitelesítését elutasította a bizottság. Egyrészt, mert adateltérést mutattak, hibás vagy a nyilvántartásban nem található azonosítók szerepeltek rajta, másrészt akadtak olyan „támogatók” is, aki nem is a választókerületben laknak, és olyanok, akiknek az ajánlási időszakban nincs választójoguk.
A tömeges csalást ez már önmagában is bizonyítja, de tovább erősíti ezt a tényt, hogy az orosházi helyi választási bizottság előtt megjelent három helybeli választópolgár. Arról kértek tájékoztatást, hogy a választási iroda által ellenőrzött ajánlóíveken szerepel-e a nevük, s ha igen, hány helyen. Így derült ki, hogy megtalálni adataikat és hamisított aláírásukat a Hazai Gyula által a Normális Élet Pártja ajánlóívén is. Noha, állította egybehangzóan ez a három személy, nem adtak ajánlást ennek a jelölőszervezetnek. Utóbb ezt írásos nyilatkozatukkal is megerősítették. | Hamis aláírások tömegével próbálkozott a Normális Élet Pártja orosházi jelöltje | A leadott támogatói aláírások közel fele hamis volt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/hamis-alairasok-tomegevel-probalkozott-a-normalis-elet-partja-oroshazi-jeloltje-246318 | 2022-02-23 13:38:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az alábbi videót Rig Lajos (Jobbik) országgyűlési képviselő, az egyesült ellenzék Vészprém megye 3. számú, Tapolca központú választókerületének közös képviselőjelöltje tette ki kedd délután közéleti Facebook oldalára.
A kedd délelőtt készült 1 perc 12 másodperces videóból kiderül, hogy ezen a kis, alig 1100 lakosú Veszprém megyei településen a helyi, egyébként független polgármester megbízásából az önkormányzati dolgozók munkaidőben terjesztik a Fidesz kampányanyagát. Ezt el is ismerik az őket kérdező ellenzéki jelöltnek.
„Mi ügyelünk a választás tisztaságára, mi tisztességesen vagyunk versenyben, a Fidesz a polgármestereket, közmunkásokat használja erre! Akárcsak 2018-ban…
Ez a videó tökéletesen bemutatja, miként működik az elnyomásra épülő hűbéri rendszer egy kistelepülés életében. Miként élnek kiszolgáltatottságban a közmunkások, és miként használja fel a Fidesz a polgármestereket a saját céljaik elérése érdekében.
Akár tisztességtelen eszközök árán is… Elég volt az urambátyámból!” – írja Rig Lajos a bejegyzésében. | Rig Lajos: Így csal a Fidesz Zalahalápon! | A független polgármester megbízásából az önkormányzati dolgozók munkaidőben terjesztik a Fidesz kampányanyagát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/rig-lajos-igy-csal-a-fidesz-zalahalapon-246283 | 2022-02-22 20:15:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A választási kampány első napján írta meg a Narancs.hu, hogy a negyedik ciklusára készülő fideszes Kovács József saját magát buktatta le a támogatói aláírások gyűjtésekor a Békés megyei Eleken. Saját közéleti Facebook-oldalára kiposztolta ugyanis, amint a városháza nagytermében támogatói aláírásgyűjtő íveket írnak alá többen, így például négy helybéli önkormányzati képviselő: Kecskés Andrea, Thuróczy András, Veres Zoltán és Ferenczi Zsolt. Utóbb azonban – árulkodó módon – csak Kecskés fotóját hagyta fenn, a többit eltávolította.
A választási eljárásról szóló törvény tételesen felsorolja, hol nem szabad támogatói aláírásokat gyűjteni. Ezek közé tartoznak az önkormányzati épületek, helyiségek. Márpedig az eleki polgármesteri hivatal és annak nagyterme is ilyen, arról nem is beszélve, hogy minden hétvégén zárva van, így nem tudni, mit is kereshettek ott az aláírók ezen a szombat délelőttön. A nyilvánvaló törvénysértés gyanúja miatt egy magánszemély még aznap a Gyula központú Helyi Választási Bizottsághoz (HVI) fordult.
Tényleg önkormányzati helyiség
Az ügyben elsőfokon eljáró HVI nevetséges indokokkal utasította el a beadványt. Így többek között azzal, hogy csak támogatói aláírásgyűjtő ívnek látszó papírokról van szó, egyébként sem állapítható meg, hogy a „díszes teremben” kik és milyen minőségben írnak alá valamit. A Narancs.hu 5 másodperc alatt kiderítette, hogy a teremben aláírók között volt az említett négy helyi képviselő. Az eleki önkormányzat honlapján ugyanis a képviselő-testület tagjai arcképpel szerepelnek. Ugyanakkor azt a HVI elismerte, hogy „a kifogásolt fotók (…) megállapíthatóan Elek Város Önkormányzata hivatalos helyiségében (házasságkötő terem) készültek”. Ennek ellenére elutasította a törvénysértés miatt hozzájuk beérkezett beadványt.
Ezt követően Békés megye 3. számú választókerületének összellenzéki jelöltje, Leel-Őssy Gábor stábja úgy döntött, hogy kiegészítik az első beadványt, és fellebbeznek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVI). Fellebbezésüknek az volt a leghangsúlyosabb része, hogy olyan önkormányzati helyiségben gyűjtötték a Fidesz-KDNP helybeli jelöltjének az aláírásokat, ahol azt a törvény tiltja. Erre az NVI, amely az országos listák hiányában még pártdelegáltak nélkül működik, ha lehet, még az előzőnél is komolytalanabb érvvel utasította el a fellebbezést.
Jókora ellentmondásba keveredtek
Az NVI azt írta, hogy „nem állapítható meg egyértelműen, hogy hol történt a sérelmezett cselekmény”. „A megjelölt internetes oldalon található tartalom nem bizonyítja kétséget kizáróan annak tényét, hogy a képen látható cselekmény milyen helyszínen, mely helyiségben valósult meg, továbbá azt sem, hogy azok milyen választási cselekményt rögzítettek.”
Mindez azt jelenti, hogy jókora ellentmondás van az ugyanabban az ügyben a törvénysértés gyanúja miatt beadvány két elutasítása között. A gyulai központú Helyi Választási Bizottság az esettel összefüggésben semmit nem látott bizonyítottnak és alátámasztottnak, egy dolog kivéve. Azt állapította meg, hogy a fotók az eleki városháza nagytermében készültek. A Nemzeti Választási Bizottság azonban ezt is megkérdőjelezte, és elutasította az ellenzéki beadványt.
A Kúriáig megy az ellenzék
„A jog mindenkire nézve kötelező. Kivéve a gyevi bírót!” – reagált az NVI döntésére Fülöp Zoltán, Leel-Őssy Gábor kampányfőnöke. Szerinte a helyzet arra a történetre hasonlít, amelyben a nyuszika felajánlja a farkasnak, hogy van füstszűrős és nem füstszűrös cigarettája is, de végül azért kap verést, mert nem volt rajta sapka. „Ilyen alapon egy, a Hősök teréről készült fotóról sem állapítaná meg a NVI, hogy az a Hősök terét ábrázolja, és valóban ott is készült, mert nincs erről külön erre a célra készített és a fotóhoz mellékelt határozat” – tette hozzá Fülöp Zoltán.
Végül jelezte, az ügyben a Kúriához fordulnak, mert nincs olyan jogszabály, amely szerint minden tény és bizonyíték ellenére a törvénysértést elkövető fideszes képviselőnek lehet csak igazat adni. | A Kúriáig megy az ellenzék egy fideszes képviselő választási törvénysértése miatt | A Nemzeti Választási Bizottság elutasító határozata miatt a Kúriához fordulnak, mert nincs olyan jogszabály, amely szerint minden tény és bizonyíték ellenére a törvénysértést elkövető fideszes képviselőnek lehet csak igazat adni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/valasztas2022/a-kuriaig-megy-az-ellenzek-egy-fideszes-kepviselo-valasztasi-torvenysertese-miatt-246258 | 2022-02-22 18:50:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megtaláltuk Gyenesdiáson azt a közel kétszázmillió forint értékű balatoni ingatlant, amit Varga Mihály pénzügyminiszter a vagyonnyilatkozata szerint 2020 óta bérel. A fideszes politikus a 2020-as és a 2021-es éveket tükröző vagyonnyilatkozatában is megjelölte a 204 négyzetméteres gyenesdiási nyaralót, amihez egy 42 négyzetméteres garázs is tartozik. A telkek mérete összesen 2 700 négyzetméter.
Vargának vannak saját ingatlanjai is: egy zártkertje és egy telke Karcagon (2910 + 788 + 626 m²), valamint két budapesti lakása, egy tárolója és egy garázsa, amin másokkal osztozik.
Ezt a házat azonban csak bérli. A dokumentumokban ugyan nem szerepel az úszómedencés ház címe, azonban egy olvasói jelzés után az Átlátszó kiderítette, hogy a nyaraló hol található.
A szomszédok a minisztert ritkán látják, a családját annál gyakrabban
Miután az interneten sikerült beazonosítanunk a pontos címet és a helyrajzi számot – ezeket adatvédelmi okokból nem közöljük –, elmentünk Gyenesdiásra, hogy kiderítsük, valóban abban az ingatlanban piheni-e ki Varga a pénzügyminiszteri fáradalmakat. A postaládán azonban nem szerepelt név, ezért megkérdeztünk néhány környékbelit, van-e tudomásuk arról, hogy a politikus az utcában bérel nyaralót.
Egy darabig fel-alá sétálgattunk, mire végül találtunk valakit, aki útba tudott igazítani minket, és megerősítette, hogy jó helyen járunk. Elmondása szerint
„a Miniszter Urat ritkán látjuk, leginkább csak az ünnepekkor, mert neki ugye sokat kell dolgozni, inkább a családja használja”.
A földszintes, kamerákkal védett ingatlant bokrok választják el az utcától, de a kerítésen be lehet látni. Az újépítésű házhoz egy garázs, illetve egy nagy, füvesített telek tartozik, az érdeklődő szemek elől kicsit elrejtve pedig egy lefedett, takaros úszómedence is van az udvaron. A csendes utcában lévő nyaralóban zavartalanul pihenhet a pénzügyminiszter családja, a ház mögött még beépítetlen erdős rész található.
Varga hamar „lecsapott” az új építésű medencés nyaralóra
A ház a hivatalos papírok szerint nem Varga Mihály nyaralója, ő csak bérli az ingatlant. A tulajdoni lap szerint a jelenlegi tulajdonos a Gyenes Resort Kft., amelynek végső tulajdonosa – a Zele-Invest Kft.-n keresztül – Zele Sándor. A kft.-t 2020 nyarán a Heves megyei Kál községbe jelentették be, a fióktelepet pedig Gyenesdiásra, a Varga által bérelt házba.
A rendelkezésre álló tulajdoni lap és vagyonnyilatkozat szerint az új építésű ház viszonylag hamar bérlőre talált Varga Mihály személyében:
az ingatlant nem a Gyenes Resort Kft. építtette, hanem még az előző tulajdonos, az épület hivatalos létesítésének dátuma 2019. 08. 06.;
a Gyenes Resort Kft. 2019. október 15-én alakult meg, és pár nappal később, október 18-án került a nevére az ingatlan;
Varga 2020-ban már ki is bérelte az úszómedencés házat.
Mennyi az a „piaci ár”?
A balatoni ingatlan igen értékes, a parttól körülbelül 900 méterre van. A Gyenes Resort Kft. 2020-as évről szóló beszámolójában, a tárgyi eszközöknél, ingatlanok címszó alatt egy 169 millió forintos összeg szerepel, valószínűleg ez a nyaraló árát takarhatja.
A közel 170 milliós ár reálisnak tűnik, ugyanis az utcában eladó egy hasonló ház 200 millió forintért: a szintén új építésű ingatlan 50 négyzetméterrel nagyobb (250 m²), viszont a hozzá tartozó telek sokkal kisebb (772 m²).
Jogászaink szerint, miután a pénzügyminiszter bevallása nyilvános, és ő maga hívta fel a figyelmet a bérlés tényére, közérdeklődésre tartanak számot az ezzel kapcsolatos információk.
Megkérdeztük ezért a pénzügyminisztert: mióta, milyen feltételekkel bérli a cégtől az ingatlant, mennyi a havi bérleti díj, valamint mennyi bérleti díjat fizetett ki 2020-ban és 2021-ben.
A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya szűkszavúan annyit közölt, hogy
„Varga Mihály a piaci árnak megfelelő díjért bérli 2020 nyarától a megkeresésben jelölt ingatlant. A házat ingatlanos segítségével találták.”
Hasonlóan nem bocsátkozott részletekbe Zele Sándor, a Gyenes Resort ügyvezetője sem. Tőle többek között azt szerettük volna megtudni, hogy
a kft. 2020-as forgalma (600 ezer forint) a bérleti díjból származik-e;
mikor épült a ház, és pontosan mióta, milyen feltételekkel bérli a cégtől az ingatlant a pénzügyminiszter;
a cég hol hirdette meg kiadásra az ingatlant, vagy hogyan értesült a kiadó ház tényéről Varga Mihály;
vannak-e a cégnek további kiadó ingatlanjai is, és ha igen, ezek hol találhatóak.
Válaszában Zele Sándor a következőket írta: „cégcsoportunk közel harminc éve foglalkozik ingatlan fejlesztéssel, működtetéssel és forgalmazással (sic!). Az ország számos helyén jelen vagyunk, és további fejlesztéseket is tervezünk. Működésünk során eddig is, és ezután is a hatályos jogszabályoknak megfelelően jártunk és járunk el. A partnereinkkel és üzletfeleinkkel kötött megállapodásokat, szerződéseket eddig sem hoztuk nyilvánosságra, ezen a gyakorlaton a jövőben sem kívánunk változtatni.”
Vagyis részleteket ő sem árult el.
A cégadatbázis szerint a 2019-ben létrehozott Gyenes Resort Kft.-nek csupán 600 ezer forint volt a 2020. évi nettó árbevétele, az adózott eredményük -6,5 millió forint, azaz a cég veszteséget termelt. (A 2021-es adatok még nem állnak rendelkezésre.)
A cégnek mindössze két tevékenységi köre van: az egyik a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, a másik a saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása és üzemeltetése. Ebből következtethetünk arra, hogy 2020-ban a 600 ezer forintos árbevétel a gyenesdiási ingatlan bérbe adásából származott.
Ha pedig feltételezzük, hogy a cég teljes bevételét a bérleti díj adja ki, és a „nyarat” július elsejétől számítjuk, akkor a bérleti díj 100 ezer forintra jön ki havonta.
Ez a budapesti, de még a vidéki nagyvárosi albérleti árakhoz képest is kedvező, és a Balatonon sem olcsóbbak az ingatlanok. Ráadásul nem is könnyű kiadó lakást találni a magyar tengernél, főleg nem egy 200 négyzetméteres, új építésű házat, ami „igazi gyöngyszem”.
Csupán egy 60 négyzetméteres és egy 50 négyzetméteres lakást találtunk 100 ezer forintért meghirdetve Gyenesdiáson az ingatlan.com keresőjében. Jelenleg 200 négyzetméteres, új építésű ingatlant nem is találtunk a Balaton-parti településeken a keresőben. Ugyanebben a gyenesdiási utcában akad ugyan kiadó szállás, de egészen más feltételekkel: az apartman 2 főre, ellátás nélkül, szezonon kívül egy hétre 72 ezer forint.
Trafiktulajdonos képviselő építőipari céggel
Varga Mihály, még nemzetgazdasági miniszterként (ma már pénzügyminiszter – a szerk.) a gazdaság érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenységéért Magyar Gazdaságért Díjat adományozott Zele Sándornak, a Zele-Bau Kft. ügyvezetőjének 2013-ban.
A cég számos közbeszerzést nyert el akkoriban. Többek között óvodát újítottak fel Noszvajon, ők végezték a Tarna patak mederrendezését Tófalu és Aldebrő községben, Egerben pedig csapadékvíz elvezetési munkálatokban vettek részt.
De az építőipari vállalkozó ez idő tájt csapott bele a dohánybizniszbe is: Sándor Roland gyöngyösi kézilabdázóval megalapította a Gyöngy Trafik Kereskedelmi Szolgáltató és Betéti Társaságot, amely 2013. július 1-jével négy trafikkoncesszió nyertese lett.
2014-ben aztán képviselői posztért is harcba szállt Kálon, ahova függetlenként be is jutott. Képviselősége alatt (2019-ben nem indult újra) Kálon, Tarnaleleszen, Kápolnán és Egerben kapott megbízásokat. Zelének egyébként egy káli trafikban is van érdekeltsége, méghozzá a Z-Oil Trafik Bt. kültagjaként.
Horváth Lászlóig érnek a szálak
A Gyenes Resort Kft.-t azonban eredetileg nem Kálon, hanem Budapesten jegyezték be 2019. október 15-én, a Könyves Kálmán körút 16.-ba, amely egyben az L.A.C. Zrt. székhelye is. Az alapító Mihály Gábor volt, a REC Immobilien Kft. ügyvezetője. A kft. tulajdonosa – nem meglepő módon – az L.A.C. Zrt., így az sem furcsa, hogy a Gyenes Resort elérhetősége [email protected] volt egészen a 2020-as tulajdonosváltásig.
Zele Sándor ügyvezetőként 2020 augusztusában bukkant fel a Gyenes Resortban, azután, hogy egy másik cégével, a Zele-Invest Kft.-vel 2020. júliusában megvásárolta a REC Immobilien üzletrészét 3 millió forintért. Vagyis nagyjából akkor, amikor Varga Mihály kibérelte az ingatlant Gyenesdiáson.
Az L. A. C. Zrt. neve már ismerős lehet sokaknak. Nem véletlenül. A cég tulajdonosa ugyanis Horváth László tiszteletbeli kazah konzul, kormányközeli vállalkozó, aki 2010 óta a Vidékfejlesztési Minisztérium tanácsadója a FÁK-országokat érintő ügyekben, és 2013 óta tiszteletbeli külgazdasági tanácsosként is segíti a „keleti nyitást”.
Ennek kapcsán sokat találkozik Varga Mihállyal, de ennél sokkal anyagiasabb kapcsolódási pontja is van a pénzügyminiszterrel. A L.A.C. Zrt. ugyanis 2016-ban megbízást kapott a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztériumtól: 190 millió forintért tervezhették meg a 2017. évi Asztanai Szak-világkiállításon való magyar megjelenést.
A kazah konzul cége 190 milliós megbízást kapott az NGM-től | atlatszo.hu
„Varga Mihály kifejtette: az Expón való részvétel hozzájárul a Magyarországról alkotott országkép kedvező formálásához elsősorban a közép-ázsiai piacokon. A kormány hamarosan dönt a szükséges forrás biztosításáról. A tárcavezető jelezte: a magyar vállalkozások már az előkészületekben is szívesen vállalnak szerepet, illetve a terület utóhasznosításához kapcsolódóan is készek együttműködni a kazah féllel.”
Lapunk először 2014-ben foglalkozott Horváthtal, amikor az 50. születésnapjára partit szerveztek a tiszteletére a Várban, a Nemzeti Galériában. Emellé tűzijátékot is fellőttek, méghozzá a Dunáról. Akkoriban Horváth a kevésbé ismert magyar nagytőkések közé tartozott, pedig ő is azon szerencsés kevesek egyike, akik az első Orbán-kormány kapuzárási pánikjának lettek haszonélvezői.
Egy évvel később a HVG hosszabb riportban mutatta be Horváthot, a felvezetőben hangsúlyozva, a „fideszes oligarchaként számon tartott milliárdos szerteágazó cégbirodalmat épített, jó barátságot ápol Varga Mihállyal és Fazekas Sándorral, de feltalálta magát a szocialisták idején is”.
Azóta kiderült, hogy furcsa a PhD-je, és a pénztárgépbizniszben is utazik.
2019-ben (tehát abban az évben, amikor Horváth is megkapta Vargától a Magyar Gazdaságért Díjat) szintén a HVG írta meg, hogy az éves árbevételénél nagyobb kormányzati támogatást kapott az egyik cége. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. akkor „feldolgozóipari komplexum” megvalósítására 2,4 milliárd forintos támogatást kapott a központi költségvetésből. A lap emlékeztetett: a zrt. „2016-ban tett szert országos ismertségre, amikor kiderült, hogy jelentős részben plagizálták azt a kazah juhtenyésztéssel foglalkozó tanulmányt, amit a Földművelésügyi Minisztérium rendelt tőlük”.
Arról pedig mi számoltunk be tavaly, hogy a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. nemrég 1,7 milliárd forint uniós/állami támogatást nyert fejlesztésre.
Fideszes érdekkörök és szupergazdagok is profitálnak az uniós agrártámogatásokból | atlatszo.hu
Miközben a kormány arról faggatja a lakosságot, vajon „dühíti-e őket Brüsszel”, úgy tűnik, a saját berkeikben is vannak, akik ha nem is kedvelik az EU-t, profitálnak az onnan érkező forrásokból. Például az agrártámogatásokon keresztül, amelyek közül egyet, az „állattartó telepek fejlesztésére” kiírt pályázatot végig is néztünk, hogy megtudjuk, kiknek hozott hasznot. Az 549 nyertesből azokat ellenőriztük, akik 1 milliárd forint feletti támogatást kaptak – ez több mint félszáz céget jelentett.
Az index.hu egyik korábbi cikke szerint a karcagi származású Varga Mihály, a szintén karcagi Fazekas Sándor és Horváth László barátságát a közös szenvedély, Kazahsztán alapozta meg. És „bár – egyes minisztertársaival ellentétben – Varga Mihályt elkerülik a zavaros összefonódások a magánszférával és a politika-közeli oligarchákkal, de Horváth László ügyei azért rombolják olykor a reputációját”.
Pasa parki lakásáról kérdeztük Vargát: a miniszter pontosította a vagyonnyilatkozatát | atlatszo.hu
Varga Mihályék akkora családi összefogással vásárolták a Pasa parki családi lakást, hogy ki se tudjuk bogozni. A miniszter azért pontosította a vagyonnyilatkozatát miután megkerestük.
Katus Eszter—Zsilák Szilvia
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Jeney Flóra Anna | Áron alul bérelhet Varga Mihály 169 milliós balatoni luxusházat egy általa kitüntetett trafiktulajdonostól | Varga Mihály pénzügyminiszter a vagyonnyilatkozata szerint 2020 óta bérel egy 204 négyzetméteres gyenesdiási nyaralót. Az Átlátszó kiderítette, hogy hol található az ingatlan, illetve hogy egy kormányközeli vállalkozóig vezetnek a szálak. A ház a Gyenes Resort Kft. tulajdona, amely kft. tulajdonosának egyéb cégei számos közbeszerzést nyertek el korábban. Azonban ennél is érdekesebb, hogy a kft. alapításában részt vett egy, a Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltségébe tartozó vállalkozás. A Gyenes Resort éves beszámolójából arra következtettünk, hogy a balatoni ingatlan értéke 169 millió forint lehetett, az árbevételéből pedig úgy becsüljük, hogy a medencés luxusnyaraló bérleti díja 100 ezer forintra jöhet ki havonta. A pénzügyminiszter és a cég nem árulta el a bérleti díj pontos összegét, annyit tudtunk meg, hogy Varga „piaci áron” bérli a házat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2022/02/23/aron-alul-berelhet-varga-mihaly-169-millios-balatoni-luxushazat-egy-altala-kituntetett-trafiktulajdonostol/ | 2022-02-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közleménye szerint 2016-ban Horváth Csaba – aki akkor a Fővárosi Közgyűlés tagja volt – a társával Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt. A KNYF beszámol arról is, hogy „mindezen túlmenően, 2017 szeptemberében egy helyi politikus azzal kereste meg ugyanezen céget, hogy havi 3 millió forintért cserébe nem fogja a befolyását a cég ellenében érvényesíteni az ügyben. A gyanúsított ennek kapcsán legalább három alkalommal vett át alkalmanként 3 millió forint készpénzt.”
A lapunk birtokába került vallomásrészletek alapján a három alkalommal hárommillió forintot kérő helyi politikus szintén Horváth Csaba polgármester lehet.
A pénzek átadásáról Fuzik így vallott:
Mind a kettőjüknek személyesen én adtam át a pénzt készpénzben
– mondta Horváth Csabáról és társáról. Kiemelte: „Biztos vagyok benne, hogy a pénzek átadásában senki más nem vett részt rajtam kívül.”
Fuzik elmondta a nyomozó hatóságoknak, hogy
a vesztegetési pénzt a SIS Parking Kft. hamis számlák beállításával gazdálkodta ki.
– Ez a folyamat 2019 őszén ért véget, eddig az időpontig […] Horváth Csabának 3-4 alkalommal adtam át összesen kb. 10-12 millió forintot. Horváth Csaba autóval a Kálvin tér közelében, a Múzeum utcában levő Café Company kávéházhoz jött, ott adtam át neki a pénzt. Azt is mondta, hogy ha főpolgármester lesz, akkor ezt külön is viszonozni fogja, hogy azon felül is adtam neki pénzt, ami az alapmegállapodás volt – mondta Fuzik a hatóságoknak.
A Magyar Nemzet úgy tudja, az ügyben más szocialista politikus is érintett.
A botrány szerdán reggel robbant ki, amikor a hatóságok házkutatást tartottak a zuglói polgármesteri hivatalban, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél és Horváth Csaba MSZP-s polgármester otthonában. A Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedés és más bűncselekmények kapcsán gyanúsítottként hallgatta ki a kerületvezetőt és egy politikustársát. A hírek szerint Horváth nem tett vallomást és a gyanúsítás ellen panasszal élt, a továbbiakban szabadlábon védekezhet. A politikus az esettel kapcsolatos közleményében a „rezsim” üldözöttjeként hivatkozik magára.
Sajtóhírek szerint az ügy alapja, hogy 2021 nyarán a NAV bevetési egysége a Terrorelhárítási Központ segítségével országszerte nyolcvan helyszínen csapott le bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával. Ekkor harmincöt embert kihallgattak, három gyanúsítottat pedig azonnal le is tartóztattak. A gyanú szerint 19 milliárd forint értékben bocsátott ki fiktív számlákat a SYS IT Services Kft. és a cég alá tartozó harminc további gazdasági társaság. Ennek az ügynek az egyik gyanúsítottja Fuzik Zsolt, aki mint látható, Horváth Csaba ügyében is érintett. A gyanú szerint 4 milliárd forintnyi kár érhette a költségvetést. | Vallomás: a szocialista Horváth Csaba egy Kálvin téri kávézóban vett át vesztegetési pénzeket | Egy lapunk birtokába jutott vallomás szerint Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere az a személy, aki miután a kerületi parkolási bevételekből realizált nyereség felét elkérte magának és társának, még három alkalommal hárommillió forintot követelt és kapott külön. Cserébe azt ajánlotta fel, hogy ha főpolgármesterré választják, akkor meghálálja. Az összegeket a XIV. kerületi parkolási cég egyik vezetője egy Kálvin téri kávézónál adta át. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/02/vallomas-a-szocialista-horvath-csaba-egy-kalvin-teri-kavezoban-vette-at-vesztegetesi-penzeket | 2022-02-24 14:05:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2019 őszén számoltunk be arról, hogy furcsa dolgok történtek a Baranya megyei Csebényben az önkormányzati választás során. A februári adatokhoz képest ugyanis 74-ről 103-ra ugrott a választópolgárok száma októberre, ebből 92 végül szavazott is. A korábbi polgármester így 43, míg kihívója 49 szavazatot kapott. A választást Borsos Viktor (független) nyerte Biswurm Sándor (független) előtt.
Érdeklődünk a faluban, vajon mi motiválhatta a szabálytalan mozgósítást. A helyiek szerint közrejátszhatott a döntésben, hogy az önkormányzatnak nemcsak szántóföldje, de erdeje is van – könnyen lehet, hogy ezek bérlésében látnak fantáziát. Emellett viszont „ősi rivalizálás” is állhat a háttérben, hiszen a korábbi polgármester hat cikluson át vezette a községet, és eddig senki sem tudta legyőzni. Most az „új lakókkal” sikerült.
A helyiek elmondása alapján a településre a környékből: Somogyapátiból, Ibafáról, Szulimánból, Mozsgóról és Szigetvárról jelentkeztek át emberek, akiket olyan ingatlanba is bejelentettek, amely már lakhatatlan.
A választás eredménye a faluban ennek ellenére jogerőssé vált, mivel a fellebbezést formai okok miatt elutasították. Az átjelentkezések miatt azonban a rendőrség vizsgálódik – mondták akkor lapunknak a helyiek.
Pályázati pénzek és ősi ellentétek állhatnak az átjelentkezéses választási csalások mögött | atlatszo.hu
Több településen is megugrott az átjelentkezők száma a választások idején az országban. Olyan kisebb falvak is érintettek azonban, amelyeknél megmagyarázhatatlannak tűnik a nagyarányú mozgósítás. Egy pár száz fős község polgármestere ugyanis nem kap kiugró fizetést, és nagyobb összegek felett sem diszponál. Valami azonban az ő esetükben is közbeszólhat: a pályázati pénzek vagy épp az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok.
Kiderült, a településen közokirat-hamisítás miatt indult eljárás, amit a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott le. Érdeklődtünk az ügy kimenetele felől, és azt a választ kaptuk, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal lezárta az ügyet, a keletkezett iratokat pedig megküldte a Pécsi Járási Ügyészségnek.
Ezután a Pécsi Járási Ügyészséghez fordultunk, hogy megtudjuk, lezárult-e már az eljárás, és ha igen, milyen eredménnyel. Dr. Kutas Tamás, a Baranya Megyei Főügyészség sajtószóvivője kérdésünkre a következő tájékoztatást adta.
„A Pécsi Járási Ügyészség közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat 15 vádlottal szemben 2021. szeptember 14. napján.
A vádirati tényállás szerint a vádlottak egyikének fia polgármesterjelöltként indult a 2019. október 13. napján megtartott önkormányzati választáson Csebény településen.
Az önkormányzati választást megelőzően két vádlott elhatározta, hogy ismeretségi körükből felkérnek több személyt arra, hogy jelentkezzenek be különböző, a saját illetve rokoni körül tulajdonában álló ingatlanokba Csebény településen a beköltözés szándéka nélkül. Ezt követően a választásokat megelőzően a két vádlott rábírt több magyar állampolgárt arra, hogy valótlan tartalmú lakcímkártyák elkészítésében működjenek közre úgy, hogy fiktív lakcímbejelentő lapokat töltöttek ki és írtak, illetve írattak alá ezen személyekkel.
A Pécsi Járási Ügyészség az I.rendű és II.rendű vádlottat 14 illetve 13 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolta, míg a többi vádlottat 1-1 rendbeli a Btk.342.§ (1) bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettével.
Az ügyészség büntetővégzés meghozatalára tett indítványt, melyben az I.rendű és II.rendű vádlott tekintetében indítványozta, hogy próbaidőre felfüggesztett börtönt szabjon ki a bíróság, míg a többi vádlottat bocsássa próbára.”
Már nem bűncselekmény
Ítélet azonban nem született, és várhatóan most már nem is fog. A Szigetvári Járásbíróság ugyanis 2022. január 1. napjáig az ügyben nem hozott büntetővégzést, majd
a 2022. január elsején hatályba lépett jogszabályváltozás következtében az eljárást a vádlottakkal szemben megszüntette 2022. január 12-én.
Az ügyészség tudomása szerint a bíróság végzése még nem jogerős.
A törvénymódosítási javaslatot, amelyre hivatkozva a Szigetvári Járásbíróság megszüntette az eljárást, több más javaslattal együtt 2021. október 12-én nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Eszerint „nem vezethet a lakcímadat érvénytelenségének megállapítására az a körülmény, hogy a polgár nem él életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban”.
„A lakóhely egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik, az ottélés mellett csak egy vélelem szól majd. Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik. A módosító saláta ennél is tovább megy:
a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető.
A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni” – mutatott rá a törvénymódosítás elfogadása után a TASZ és a Political Capital.
Tehát mivel a 2021. évi CXIX. törvény módosította a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342.§-át, amelyet kiegészített az (1a) bekezdéssel, a csebényi esetben nem valósult meg az (1) bekezdés c) pont szerinti bűncselekmény a polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentők vonatkozásában, ha arra a szállásadó hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezéssel került sor.
Vagyis hiába állapították meg a nyomozó hatóságok, hogy a 2019-es önkormányzati választások előtt csak azért jelentkeztek be többen Csebénybe, hogy ott egy adott személyre leszavazhassanak, a Fidesz-kormány által elfogadott törvénymódosítás miatt ez ma már nem számít bűncselekménynek.
A Büntető Törvénykönyv 2. § (2) ugyanis úgy fogalmaz, hogy „ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni”.
Befolyásolhatja a választást?
Mindez kihathat az áprilisi választásokra is. Innentől kezdve ugyanis bárki létesíthet fiktív lakcímet az országban csak azzal a céllal, hogy egy adott választókerületben egy pártra vagy egyéni jelöltre leadhassa a szavazatát. Csupán egy olyan ingatlant kell találnia, amelynek tulajdonosa ehhez hozzájárul.
Ha egy billegő körzet mindössze pár szavazaton fog múlni, szinte biztosan lesznek olyanok, akik élnek majd ezzel a lehetőséggel, csak hogy előnyhöz juttathassanak jelölteket. A TASZ szerint a törvénymódosítás „lényegében legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások integritását”.
Hogy mindez nem csak feltételezés, arra számos korábbi példa akad. Többek között Tiszasziget fideszes és Újszentiván független polgármesterét, valamint segítőiket is fiktív lakcímbejelentések miatt ítélte el a bíróság. Az ügyet akkor lapunk járta körül. De hasonló történt a Szabolcs megyei Tornyospálcán is, ahol 2012 és 2017 között összesen 340 embert jelentettek be egy lepukkant faluvégi házba.
Voksturizmus: elítélték Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét a fiktív lakcímbejelentések miatt | atlatszo.hu
Négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti Újszentivánban – írtuk 2014-ben. Most kiderült, nem csoda történt, hanem közokirat-hamisítás: Putnik Lázár polgármester közreműködésével fiktív lakcímhez jutottak honosított magyarok. És nem csak itt, hanem a települészomszéd Tiszaszigeten is.
A Momentum nemrég voksturizmus-figyelő oldalt indított, hogy „folyamatosan követhető legyen az egyéni választókerületek népességének változása. (…) A választókerületek és települések lakosságszámának figyelésével segíthetjük megőrizni a választás tisztaságát, és le tudjuk buktatni azokat, akik fiktív lakcímeket hoznak létre csak azért, hogy olyanok is szavazhassanak, akik soha nem is jártak a környéken” – írja a párt az oldalon.
Más kérdés, hogy vajon – a csebényi esetből kiindulva – a „lebuktatásnak” lesz-e bármi büntetőjogi következménye.
Nyitókép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 19-én (forrás: Koszticsák Szilárd/MTI) | Precedens értékű „ítélet”: választási csalást nullázott le a törvénymódosítás | Próbaidőre felfüggesztett börtönt kért az ügyészség az első és másodrendű vádlottra is, ehhez képest várhatóan mindenféle felelősségrevonás nélkül megúszhatják a választási csalást egy Baranya megyei faluban. Ez az egyik első példája annak, hogyan működik a gyakorlatban az a törvénymódosítás, amelyet tavaly novemberben fogadott el a Fidesz-kormány. A TASZ és a Political Capital már a módosítás elfogadásakor rámutatott, hogy az új szabály az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/02/09/precedens-erteku-itelet-valasztasi-csalast-nullazott-le-a-torvenymodositas/ | 2022-02-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.